text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
20 évre szóló stratégiai együttműködési keretmegállapodást kötött a CIG Pannónia Csoport a Magyar Bankholdinghoz tartozó bankokkal, az MKB Bank Nyrt.-vel, a Takarékbank Zrt.-vel és a Budapest Bank Zrt.-vel, ezzel Magyarország legnagyobb biztosításértékesítési hálózata jött létre – derült ki a biztosító közleményéből.
Az együttműködés értelmében a három bank összesen 2,2 millió ügyfelet ellátó fiókjaiban is elérhetővé válnak a CIG biztosítási termékei, így az általuk kínált nyugdíj-, baleseti- és életbiztosítás, valamint egészségbiztosítás, hitelfedezeti- és lakásbiztosítás.
Polányi Zoltán, a CIG Pannónia Biztosító vezérigazgatója „jelentős szakmai mérföldkőnek” nevezte a megállapodást, amivel közel került a cég stratégiai célja, hogy „a létrejövő szuperbank direktbiztosítójaként a magyar biztosítási piac stabil, meghatározó biztosítójává” váljanak, ami „befektetőinknek, tulajdonosainknak a hosszú távon kiszámítható árbevétel és osztalékpolitika alapjait teremti meg”.
|
Beteszi a lábát a CIG Pannónia a bankholdingos bankok fiókjaiba
|
Stratégiai megállapodást kötöttek egymással a CIG Pannónia Csoport és a Magyar Bankholding bankjai. A biztosító szolgáltatásai az összes érintett bank fiókjaiban elérhetők lesznek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20220222_cig_pannonia_magyar_bankbolding_strategiai_megallapodas
|
2022-02-22 16:40:00
| true | null | null |
HVG
|
Péntek este hirdette ki a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) a fellebbezések eredményeit. Mint azt megírtuk, a február 25-i határidő után a 6-os oevk egyéni jelölti ügyeiben eljáró, Józsefvárosban székelő országos egyéni választókerületi választási bizottság (OEVB) kirostált az ajánlások különböző szabálytalanságai miatt három jelöltet, így a kilencből végül hat maradt. Ezek ellen a döntések ellen lehetett fellebbezni. A FVB az összes fővárosi fellebbezést megtárgyalta, és messze a 6-os oevk-ban volt a legtöbb: itt öt fellebbezés volt.
A közvéleményt leginkább a halottak „ajánlásai” háborítják fel, amikor valakik visszaélnek elhunytak adataival, az OEVB több ilyen eset miatt is feljelentést tett.
De végül ezek miatt egy fellebbezésnek sem kellett döntenie, ezek az ügyek nem kizáró okok a jelöltségnél. Haga Béla, a Normális Élet Pártja jelöltje 13 elhunyt ajánlóval rendelkezik, mégis ott lesz az egyéni képviselőjelöltek szavazólapján.
Elszúrt fellebbezés
Vegyük sorban a fellebbezéseket: A Mi Pártunk (IMA) Boros György jelölti elutasítását támadta meg. A kizáró ok itt az volt, hogy Boros, bár leadta az ajánlásokat időre, nem vitt vissza egy kötelező dokumentumot határidőre. Állítása szerint február 25-én 14 órakor leadta az ajánlásokat, és biztosították, hogy más dolga nincs. 15:45-kor hívást kapott, hogy az E1-es űrlapja hiányzik, vigye be, de ezt csak 16 óra után tudta megtenni. Ezzel viszont lekéste a határidőt. A FVB elutasította a fellebbezést formai okok miatt, bizonyos adatok és a pontos jogszabálysértés megjelölésének hiánya miatt.
Nem kizárt, hogy kizárták őket az épületből?
A szintén elutasított (a jelöltségről pár szavazat híján lecsúszó) Cséplő Dániel és a Magyarországi Munkáspárt 2006 – Európai Baloldal két fellebbezést is beadott. Az első egészen krimibe illő történettel párosult: Cséplő és a Munkáspárt régi vezetője, Vajnai Attila február 25-én hívást kapott (nincs konkretizálva, kitől), hogy nincs meg az elég ajánlása, ezért 14:33-kor felvettek még újabb 10 ajánlóívet. Azt a tájékoztatást kapta, 134 érvénytelen ajánlása van – ezért sem értette, hogy az elutasító első fokú határozatban végül 172 érvénytelen ajánlás szerepelt.
Ajánlásait azért nem fogadták el, mert az ajánlóíven nem szerepelt a gyűjtő aláírása, ami törvényi feltétele az érvényességnek. Cséplő szerint ezeket mégis érvényesnek kéne elfogadni, mert együtt adta le őket, ő gyűjtötte őket, és megállapítható, hogy mindet ő gyűjtötte. A további ajánlóívet állítása szerint 16 órakor még megpróbálta leadni, de, állította,
bezárták előttük az illetékes helyiség ajtaját.
Ekkor felhívták a rendőrséget, majd végül 16 óra 5 perckor kinyitották az ajtót, de az már késő volt.
A FVB az ívek érvénytelenségén nem változtatott. Az érvénytelen ajánlások körüli számháború: az érvénytelen íveken szereplő ajánlásokat az OEVB-nek nem kellett megszámolnia, a hivatalos határozatban pedig 156 érvénytelen ajánlás szerepelt. Más adat nem szerepelt sehol hivatalos dokumentumban, így „az ettől eltérő számról való tájékoztatás nem ellenőrizhető”. Ha esetleg rossz számot mondtak a telefonba Cséplőéknek, akkor pestiesen szólva „így jártak”, mert a választási eljárás szabályai a téves tájékoztatáshoz nem fűznek külön jogkövetkezményt, az szankcionálatlan marad. A beengedés-be nem engedés ügye: mivel a be nem engedést a fellebbezők nem tudták bizonyítani, bizonyossággal csak az állítható, hogy lekéstek a határidőről.
Cséplőék ugyanezért fellebbeztek az üres ívek le nem adása miatt – az OEVB megbüntette őket, mert határidőre nem adtak le hat üres ívet (ez 6000 forint bírságot jelent), de állításuk szerint a be nem engedésük miatt csúszták le a határidőt ebben az esetben is. Itt is a nem elégséges bizonyítottság miatt utasították el a fellebbezést.
Négy ajánláson múlott
Fellebbezett a Magyar Munkáspárt-Igen Szolidaritás Mozgalom is, mivel jelöltjük, Szabóné Kállai Szilvia is lecsúszott pár szavazattal a jelöltségről:
494 érvényes ajánlása volt csak.
652 ajánlást szedett össze, de több ívet érvénytelenített az OVB. A fellebbezés az ívek újbóli vizsgálatát kérte, mivel szerinte csak formai hibák történtek. Az ajánlások formai érvényességére nagyon rigorózus szabályok érvényesek, a FVB tüzetesen újra átnézte az ajánlásokat. A kifogásolt íveken a gyűjtő személye volt problémás: nem szerepel a központi névjegyzékben. Az érvényes íveken is megnézték a hibás ajánlásokat, a határozat egyesével végigveszi a problémákat: nem szerepelnek a névjegyzékben, kiskorúak, nem a választókerület lakosai, rossz személyi azonosítót írtak be. Az újraszámlálás után nem változott a verdikt: nem lett meg az 500 szükséges ajánlás, a fellebbezést a FVB elutasította.
Három ajánláson múlott
Végül J. A. – nem más, mint Jámbor András – is fellebbezett, mégpedig azért, hogy Ungár Dániel, a Gattyán-féle Megoldás Magyarországért párt jelöltjének nyilvántartásba vételét utasítsák el. Ungár 820 ajánlást adott le, az ellenőrzés után 495-t talált érvényesnek az OEVB. De végül a február 28-i ülésen az OEVB 7 ajánlást érvényesnek fogadott el, így Ungárnak meglett az 502. Jámbor szerint
érvényesnek fogadtak el öt érvénytelen ajánlást is,
ezért fellebbezett. A FVB megnézte az ominózus 5 ajánlást, és Jámbornak adott igazat. Így Ungárnak 497 érvényes ajánlása lett, tehát nem lehet belőle jelölt.
A határozatok ellen három napon belül lehet felülvizsgálati kérelmet beadni a Kúriához.
A jelenleg érvényes jelöltlista tehát:
|
A fellebbezések után kiszórták a 6-os oevk-ból a Gattyán-párt jelöltjét
|
Apró, nüansznyi hibák, krimibe illő fordulatok, nagy izgalmak - ötre fogyatkozott a 6-os oevk jelöltjeinek száma a fellebbezések után. De a Kúria még változtathat.
| null | 1 |
https://jozsefvarosujsag.hu/a-fellebbezesek-utan-kiszortak-a-6-os-oevk-bol-a-gattyan-part-jeloltjet/
|
2022-03-05 15:01:25
| true | null | null |
Józsefváros újság
|
2022 március 05., 16:14
comments 10
Szombaton a Kúria felülbírálta a Pest-3-as körzet választási bizottságának korábbi döntését, ami még elmarasztalta a Fidesz helyi jelöltjét, Vitályos Esztert, amiért február 16-án személyesen adata át az uniós pénzből megvalósuló digitális oktatásstratégia laptopjait az egyik szentendrei iskolában. Vitályos arra hivatkozott, hogy államtitkárként osztogatott, de a Momentum panaszt tett ellene, mivel a köznevelési törvény kifejezetten tiltja az óvodákban, iskolákban történő politikai célú tevékenységet. A helyi választási bizottság akkor arra jutott, hogy a megjelenése mégsem lehetett független a kampánytól, és megállapította, hogy „tevékenysége kampányidőszakban az átlagos választópolgár számára elsődlegesen politikai célú, kampánycélú megjelenésnek tűnhet, és a választópolgárok számára csak másodlagos jelentőségű, hogy államtitkári vagy országgyűlési minőségében jelent meg az adott eseményen”. A fideszes jelöltet elmarasztalták, de pénzbüntetést nem kapott. De Vitályos fellebbezett a döntés ellen, és előbb a Nemzeti Választási Bizottság, és most a Kúria is neki adott igazat.
A Kúria indoklása szerint az „egyes tisztségek és egyes feladatok között az eset összes körülményének mérlegelése alapján lehet csak különbséget tenni, s ezért nem lehet döntő jelentősége annak, hogy a jelölt saját választókerületében látja el kormányzati feladatát. A közhivatal viselésének joga a Jelöltet a saját választókerületében is megilleti”. Így a döntés szerint a jelöltnek a törvényi keretek között lehetősége van a kampányidőszak alatt államtitkári tisztségével kapcsolatos feladatai ellátására. Megjegyezték, hogy mivel az átadón nem jelentek meg kampánylogók vagy emblémák, így nem merült fel, hogy Vitályos a laptopok átadása során az államtitkári feladatainak ellátásán bármilyen módon túllépett volna.
Megállapították azt is, hogy „az állami szervek jogszabályban meghatározott tevékenysége politikai tevékenység is, és szükségszerűen befolyásolja a választópolgárok véleményét a Kormány, az állami szervek működéséről. A juttatás szimpátiát növeli, az elvonás azt csökkenti. Emiatt azzal, hogy a Jelölt laptopot osztott ki egy, a választási körzetében lévő gimnáziumban államtitkári feladatai körében, szükségszerűen növelte a diákok, a pedagógusok és az adományról tudomást szerzők között a Kormány, az állami szervek iránti szimpátiát”. Ez azonban a Kúria bírái szerint nem minősíthető kampánytevékenységnek, így az ilyen tevékenységeknél sem érvényesíthetőek a választási eljárási alapelvek.
|
A Kúria szerint nem kampányolás, ha egy képviselőjelölt-államtitkár a kampányidőszakban vett laptopokat osztogat
|
Szombaton a Kúria felülbírálta a Pest-3-as körzet választási bizottságának korábbi döntését, ami még elmarasztalta a Fidesz helyi jelöltjét, Vitályos Esztert, amiért február 16-án személyesen adata át az uniós pénzből megvalósuló digitális oktatásstratégia laptopjait az egyik szentendrei iskolában. Vitályos arra hivatkozott, hogy államtitkárként osztogatott, de a Momentum panaszt tett ellene, mivel a köznevelési törvény kifejezetten tiltja az óvodákban, iskolákban történő politikai célú tevékenységet.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/03/05/a-kuria-szerint-nem-kampanyolas-ha-egy-kepviselojelolt-allamtitkar-a-kampanyidoszakban-unios-penzbol-vett-laptopokat-osztogat-a-valasztokerulete-egyik-iskolajaban
|
2022-03-05 18:59:28
| true | null | null |
444
|
Már 2020 decemberében is gyanús volt, hogy aki bejelentkezett az ingyenes oltásra, az egyúttal automatikusan átadta az adatait a Rogán Antal vezette Miniszterenöki Kabinetirodának. Itt azt ígérték, hogy a regisztráló akkor kap tájékoztatást a vakcinával kapcsolatos információkról és a további lépésekről, ha jóváhagyja a további kapcsolattartást, és engedi, hogy tartósan kezeljék az adatait. Az oltáshoz megadott címre az idei kampányban azonban már olyan üzenet érkezett a Kormányzati Tájékoztatási Központtól, amiben azzal vádolják az ellenzéket, hogy katonákat és fegyvereket küldene Ukrajna területére és veszélyeztetné az ország gázellátását és a rezsicsökkentést.
Hogy ennek ennek mégis mi köze a COVID-oltáshoz, azt Rogán Antal minisztériuma nem részletezte, de az tudható, hogy a kormányzati levélben megfogalmazott vádakat abból vezették le, hogy Márki-Zay Péter az ukrán válsággal kapcsolatban arról beszélt, hogy ebben a helyzetben „a NATO közös döntését kell végrehajtsa Magyarország is. Tehát hogyha a NATO úgy dönt, hogy akár fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, akkor természetesen ezt mi is támogatni fogjuk”.
A Kúria megvizsgálta, hogy Rogán minisztériuma visszaélt-e az oltásra regisztrálók adataival és folytatott-e jogszerűtlen kampánytevékenységet.
Végül megállapították, hogy ez ellenzéket kritizáló részekkel a kormány megsértette a választási eljárásról szóló törvény esélyegyenlőségre és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó elveit. Pedig a minisztérium azzal védekezett, hogy „a hírlevelet nem csak az oltásra regisztráltak kapták meg, hanem mindenki, aki a kormányzati hírlevélre feliratkozott”. De bedobták érvként azt is, hogy „a hírlevélben foglalt tájékoztatás objektíve nem volt alkalmas a választói akarat befolyásolására, a hírlevélben ugyanis semmilyen utalás nem történ a választásra, a hírlevél megszólításából következően az minden magyar emberhez szólt, továbbá, mivel a kommunikációban használt logó kék színű volt, ez élesen elkülöníthető a Fidesz-KDNP által alkalmazott narancssárga színtől”. Ezért szerintük az ellenzéket vádoló levél nem is tekinthető kampányeszköznek. Megjegyezték azt is, hogy a kormány tájékoztatási feladata körébe tartozik „az aktuálpolitikai helyzetről történő és első kézből adódó hiteles tájékoztatás, melynek szükségszerűen az ellenzék álláspontját is tartalmaznia kell”.
A Kúria úgy ítélte meg, hogy nem feladata annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ jogszerűen kezelte-e a felperes személyes adatát. És helybenhagyta a Nemzeti Választás Bizottság korábbi döntését, ami ezt a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítatta.
A másik részében viszont kimondta, hogy a törvények nem adnak felhatalmazást arra, hogy a kormányzati kommunikációnak része legyen választási kampány időszakában az ellenzék álláspontjának értékelése is.Megállapították, hogy bár a kormány feladata lehet a lakosság tájékoztatása Magyarország szomszédjában zajló fegyveres konfliktushoz kapcsolódó kormányzati álláspontról, de az ellenzék vélt vagy valós álláspontjának kritizálása már nem tartozik jogszabály által kijelölt feladatellátás körébe. És a Kúria kimondta azt is, hogy „az ellenzék álláspontját felelőtlennek állító kommunikáció alkalmas lehet a választói akarat befolyásolásának megkísérlésére”.
|
Rogán minisztériuma megsértette a választási törvényt, amikor COVID-hírlevélen kampányolt az ellenzék ellen
|
Már 2020 decemberében is gyanús volt, hogy aki bejelentkezett az ingyenes oltásra, az egyúttal automatikusan átadta az adatait a Rogán Antal vezette Miniszterenöki Kabinetirodának. Itt azt ígérték, hogy a regisztráló akkor kap tájékoztatást a vakcinával kapcsolatos információkról és a további lépésekről, ha jóváhagyja a további kapcsolattartást, és engedi, hogy tartósan kezeljék az adatait. Az oltáshoz megadott címre az idei kampányban azonban már olyan üzenet érkezett a Kormányzati Tájékoztatási Központtól, amiben azzal vádolják az ellenzéket, hogy katonákat és fegyvereket küldene Ukrajna területére és veszélyeztetné az ország gázellátását és a rezsicsökkentést.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/03/05/rogan-miniszteriuma-megsertette-a-valasztasi-torvenyt-amikor-covid-hirlevelen-kampanyolt-az-ellenzek-ellen
|
2022-03-05 00:00:00
| true | null | null |
444
|
2022. március 7. – 07:59
3730
Évek óta nyilvánvalóan a kormány politikai érdekeit szolgálva, fontos hírek manipulálásával vagy elhallgatásával végzi a tevékenységét a közmédia egyik legfontosabb egysége, a Magyar Távirati Iroda (MTI) – derül ki egy, a Direkt36-hoz eljutott dokumentumcsomagból, amely az MTI kiterjedt belső levelezését és ki nem adott híreinek tucatjait tartalmazza.
Előző cikkünkben arra mutattunk példákat, hogy a minisztériumok és a miniszterelnök kommunikációs stábja hogyan diktálnak az MTI-nek. A gyűjteményből azonban az is kiderül, hogy a politikailag kicsit is érzékeny tartalmat szoros kontroll alatt tartja és az aktuális kormányzati álláspontnak megfelelően alakítja a közmédia vezetősége.
Vannak egyeztetésköteles és tiltott témák. Sok elkészült hír megy a kukába – az MTI-ben ezt úgy mondják, hogy az anyag „elesett” vagy „elvérzett”. A szerkesztői, újságírói szabadságnak szinte semmilyen tere nincs.
Az MTI vezetése annak ellenére gyakorol erős öncenzúrát, hogy hírszolgáltatásukat lényegében a teljes magyar média használja, feladata pedig minden magyar pontos, pártatlan és sokoldalú tájékoztatása lenne. A Közszolgálati Kódex szerint ugyanis a közmédiával szemben követelmény „az egyes eltérő vélemények ismertetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása, a megbízható tájékoztatáson alapuló, szabad véleményalkotáshoz való hozzájárulás”.
A Direkt36-hoz eljutott dokumentumok alapján azonban az elmúlt években
a koronavírussal kapcsolatos hírek egy részét cenzúrázták és manipulálták. Nem jelenhetett meg több, az orosz vagy kínai vakcinák hatékonyságát megkérdőjelező információ;
Putyin karanténba vonulásával és Paks-2 orosz hitelével kapcsolatos híreket is megszűrték;
kötelező volt az MTI felső vezetésével egyeztetni a jogállamisági vitákkal, a gyermekvédelmi törvénnyel, a migrációval, egyházakkal kapcsolatos híreket;
sokszor tilos volt a külföldi sajtó magyar kormányt bíráló cikkeit szemlézni, nem lehetett írni a magyar sajtószabadság egyre romló helyzetéről, emberi jogi szervezetekről;
tilos volt a „szélsőjobboldali” jelző, az ellenzéki összefogás helyett „baloldalit” kellett írni;
hetekig nem lehetett elismerni, hogy Donald Trump elveszítette az amerikai elnökválasztást;
a hírügynökség munkatársait többször is egyértelműen a szakmai alapszabályokkal ellenkező hírek kiadására utasították.
Az MTVA-nak részletes kérdéssort küldtünk a cikkben megfogalmazott állításokról, de válasz nem érkezett tőlük. Korábbi cikkünk állításaira is csak annyit reagáltak, hogy a belső levelezés közzététele üzleti titoksértésnek minősül, ezért felszólították a Direkt36-ot, hogy ne hozza nyilvánosságra azokat, különben a közmédia bírósági úton követel majd elégtételt.
„Az anyag elesett. Nem kell ezzel foglalkozni.”
A hírek kontrolljának és az öncenzúrának kiépült mechanizmusa van az MTI-nél a Direkt36-hoz eljutott belső dokumentumok szerint. Ezek a 2018-as választások óta keletkezett dokumentumok azt mutatják, hogy a rendszer kulcsfigurái a három, úgynevezett teljes kiadásért felelős vezető szerkesztő, akik egymást váltják ügyeleti rendszerben, valamint azok a felsővezetők, akikkel ők rendszeres kapcsolatban állnak: a házon belül Pitbull néven emlegetett Németh Zsolt, az M1 csatornaigazgatója, vagy például Bende Balázs hírterületi vezető szerkesztő.
A rendszer a dokumentumok és az MTI belső működését ismerő források elmondása alapján úgy működik, hogy az ügyeletes vezető szerkesztők a kényes anyagokat megjelenés előtt megmutatják a kormány kommunikációs embereivel is kapcsolatban álló Némethnek vagy Bendének. Ők időnként belejavítanak az anyagokba, vagy úgy döntenek, hogy azok egyáltalán nem jelenhetnek meg, esetleg küldenek kötelezően feldolgozandó témákat. Döntéseiket szinte soha nem indokolják meg az újságíróknak.
A tiltások egyik korai példája, amikor a 2018-as választások másnapján megtiltották a Die Welt német konzervatív lap írásainak átvételét. A Die Welt aznap a Fidesz újabb kétharmados győzelméről írt „Most Európa Orbánizációja fenyeget” címmel. Az MTI délután fél háromkor néhány sorban idézte ezt az írást a nemzetközi sajtószemléjének részeként. Este fél hétkor az ügyeletes vezető szerkesztő, Végh Sándor körbeírt a szerkesztőségben, hogy a továbbiakban a Die Welt anyagait nem szabad szemlézni.
Később pedig az egész műfaj tiltólistára került: „További jelzésig nem készítünk több Külföldi sajtó Magyarországról című sajtószemlét. Az eddigi munkátokat köszönöm! Üdv VS” – írta 2019 márciusában Végh, de nem indokolta a döntést.
Az MTI archívuma szerint az ezt megelőző években három-négy naponta kiadott ilyen lapszemlét az MTI, azóta viszont egyet sem.
Ez a döntés csak egy azoknak a sorában, amelyek tiltólistára tesznek bizonyos témaköröket, vagy már elkészült híreket dobnak a kukába megjelenés nélkül.
Ilyen például a sajtószabadság helyzete. 2018 áprilisában Végh tájékoztatta a külpolitikával foglalkozó MTI-seket, hogy a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű, sajtószabadságért küzdő nemzetközi civil szervezet másnap reggel kiadja majd éves rangsorát a sajtószabadság helyzetéről a világ országaiban. „Nem foglalkozunk vele. Üdv, VS” – írta. Ugyanennek a szervezetnek két további, 2021-es sajtószabadság-rangsorát sem volt szabad közzétenni – hiába írta meg az erről szóló hírt az MTI egyik munkatársa –, mindkettőn rosszul szerepelt Magyarország, illetve maga Orbán Viktor. „Ne írd meg semmilyen formában, köszi” – írta utóbbiról az MTI egyik munkatársának Ráthy Sándor ügyeletes vezető szerkesztő.
A civil szervezetek tevékenységéről való tudósításokat sem szerették a vezetők. 2019 novemberében például az ügyeletes vezető szerkesztő körbeírt, hogy „Bende Balázstól azt a tájékoztatást kaptam, hogy a Human Rights Watch (HRW) és az Amnesty International (AI) anyagait nem adjuk ki. Kérem, ehhez tartsátok magatokat!” A HRW és az AI neve az MTI archívumában tényleg jóval kevesebbszer szerepel 2019 óta: míg a megelőző három évben a két szervezet nevére összesen 783 találatot ad a kereső, az azóta eltelt időben csupán 128-at.
A magyar kormányt érő külföldi bírálatokról csak nagyon erősen megszűrve számolt be az MTI a dokumentumok tanúsága alapján. A magyar gyermekvédelmi törvény 2021-es elfogadása például kemény kritikákat váltott ki az EU-ban. A törvény a magyar kormány narratívája szerint a pedofilok és a gyerekekre veszélyt jelentő LMBTQ-propaganda ellen készült, viszont kritikusai homofóbnak tartják.
Az MTI munkatársai több erről szóló hírt is megírtak, azok azonban nem jelenhettek meg. Például az, amely Horst Seehofer bajor konzervatív politikust, a CSU korábbi vezetőjét idézte, aki szerint Orbán „túl messzire ment”, és a törvény „sérti az EU központi értékeit”, ezért „nem tudjuk és nem is fogjuk elfogadni”. Kukába került az a hír is, amely a francia Európa-ügyi államtitkár egy nyilatkozatát szemlézte: Clément Beaune úgy fogalmazott, hogy uniós szankciókat remél Magyarország ellen, és „botránynak” nevezte a pedofilellenes törvényt.
A Direkt36-nak az MTI belső működését ismerő, névtelenséget kérő források azt mondták, hogy a kormány számára kellemetlen témák – például a pedofiltörvényt érő külföldi bírálatok – csak úgy tudtak bekerülni az MTI hírei közé, ha egy kormánypárti politikus reagált valamit ezekre. Ilyenkor az ő nyilatkozatát idézték.
Az is többször előfordult, hogy Orbán Viktor külföldi szövetségesei, vagy hozzá ideológiailag közel álló vezetők számára kínos hírek nem jelenhettek meg. Például 2021. október 26-án egy olyan hírt kukáztak, amely arról tudósított, hogy Jair Bolsonaro brazil elnök egyik videóját eltávolította a Youtube és fel is függesztette a fiókját, mert a videóban Bolsonaro azt állította, hogy a két Covid-oltást kapott emberek nagyobb eséllyel kapják el a HIV vírust. Végh Sándor szerkesztő azt írta erről körlevélben: „Sziasztok! Az anyag elesett. Nem kell ezzel foglalkozni.”
„Szakmai? :D :D :D :D :D :D”
A koronavírussal kapcsolatos hírek már nagyon korán szoros ellenőrzés alá kerültek. Erre utal, hogy már március 4-én – az első Magyarországon igazolt fertőzés után pár nappal – megérkezett a körlevél az MTI levelezőlistáira Végh Sándortól: „minden koronavírusos hírt a főcső fejére, lécci”. Ez azt jelentette, hogy az ügyeletes vezető szerkesztőnek kellett egyeztetésre küldeni a járvánnyal kapcsolatos híreket megjelenés előtt. A szabály az MTI működését ismerő forrásaink szerint a mai napig él.
A dokumentumokból kirajzolódó kép az, hogy a kormány járványkezelési politikájára esetleg árnyat vető hírek akadnak fenn a szűrőn, vagyis a hírügynökség munkáján is látszott az a kormányzati törekvés, hogy a járványkezelésről szóló információkat erősen megszűrjék, a kormánynak kellemetlen híreket pedig egyszerűen eltitkolják. 2021. július végén például megjelenés nélkül a kidobtak egy hírt, amely szerint Magyarországon járt szurkolóknál mutatták ki a delta variánst Franciaországban. Előzőleg ugyanis Portugália-Franciaország meccs volt Budapesten, és kilenc ott járt drukker lett fertőzött (Magyarországon létszámkorlátozás nélkül lehetett a meccsen részt venni).
Nem lehetett emellett megjelentetni azt sem:
hogy a Soros György alapította Nyílt Társadalom Alapítvány egymillió eurót ad Budapestnek a járvány elleni védekezésre (a Németh Zsolttól érkező indoklás annyi volt, hogy „nem kell”);
hogy elkapta a fertőzést három vakcinált egészségügyi dolgozó Oroszországban („az orosz egészségügyi dolgozós anyag nem ment ki, de köszönöm, hogy dolgoztatok vele”);
hogy 2021 októberében útban Szeged felé meghalt a mentőautóban egy romániai koronavírus-fertőzött beteg, akinek kezelését Magyarország átvállalta az éppen súlyosan leterhelt román kórházaktól (a hírt ettől függetlenül román lapokra hivatkozva megírta a magyar sajtó egy része);
hogy az Európai Gyógyszerügynökség etikai vizsgálatot indított a Szputnyik V vakcina ügyében;
hogy a WHO szakértői nem bíznak a kínai hatóságok Sinopharmról közzétett adataiban.
Ezekben az esetekben az MTI munkatársai megírták a híreket, csak azok – vezetői döntések nyomán – nem jelentek meg. Arra is volt példa, hogy a koronavírussal kapcsolatos hazai adatokról forrásmegjelölés nélkül kellett anyagot közölni, ami a legalapvetőbb hírszerkesztési szabályoknak mond ellent.
Egy ilyen – forrásaink szerint kirívó – eset történt 2021 májusában, amikor Németh Zsolt M1 csatornaigazgató átküldött egy előre megírt szöveget Pintér Tamás akkori ügyeletes vezető szerkesztőnek. A hír úgy szólt, hogy „az MTI értesülése szerint az oltásra regisztrált 16-18 évesek száma meghaladja a 84 ezret”. Az információ valódi forrását Németh nem írta meg, csak annyit fűzött hozzá, hogy „Lécci!” Pintér továbbította a levelet az éppen dolgozó MTI-s szerkesztőnek, aki felháborodva ellenkezett: „Ez az anyag teljesen ellentmond minden szakmai kritériumnak!!! honnan értesülünk mi a regisztrációk számáról, és mióta kezdődhet így egy anyag?” Erre Pintér csak annyit reagált: „Szakmai? :D :D :D :D :D :D”
Az orosz híreket is megszűrték
A soha meg nem jelent MTI-hírek között tucatnyi olyan is van, amely arra utal, hogy az orosz vonatkozású híreket is megszűrték a hírügynökségnél.
Ennek Ukrajna orosz lerohanása fényében lehet jelentősége, különösen, hogy a közmédiát élesen bírálta az ellenzék, mert szerintük az orosz propaganda szellemében tudósított a háborúról. Az MTI még napokkal a háború kitörése után is „orosz hadműveletként” írt az eseményekről, amely az orosz állam hivatalos kommunikációjához hasonlít: Vlagyimir Putyin orosz elnök „különleges katonai műveletnek” nevezte az orosz csapatok támadását.
Az ellenzék az EBESZ-hez fordult és követelte az MTVA vezetőjének a leváltását, válaszul Papp Dániel és Dobos Menyhért, az MTVA illetve a Duna Médiaszolgáltató (vagyis a közmédiát működtető két cég) vezetői a Médiatanácsnál és a Nemzeti Választási Bizottságnál is panaszt tettek az ellenzék „politikai befolyásolásra” tett kísérlete miatt, pedig szerintük „a magyar közmédiában egyedül a szerkesztői szabadság határozza meg, hogy mi és hogyan kerüljön a híradásokba”.
A Direkt36-hoz eljutott dokumentumcsomag valójában a szerkesztői szabadság korlátozását mutatja az MTI-nél bizonyos, Oroszországot érintő hírek esetében. Több olyan hír is van, amely a Szputnyik vakcina európai engedélyezésének elakadásáról szólt, ezek azonban nem jelenhettek meg.
Például egy 2021 májusi hír, amely a Das Bild német lap hírét szemlézte arról, hogy elakadt a német Szputnyik-V beszerzés, mert az oroszoknak nehézségei adódtak a szállítással és a vakcina európai engedélyének megszerzésével. „Nem kell” – írta erről Németh Zsolt az ügyeletes vezető szerkesztőnek.
Az a hír sem jelenhetett meg először, amikor Putyin arról beszélt egy tavaly őszi eseményen, hogy lehetséges, hogy karanténba kell vonulnia. Pedig másnap, amikor hivatalosan is bejelentette a Kreml ugyanezt, hogy az elnök karanténba vonul, mert a környezetében többen megfertőződtek, akkor már kiadott róla egy rövid hírt az MTI. Több olyan hír sem jelenhetett meg, amely a Paks-2 projekthez és az azt lehetővé tevő orosz hitelhez kapcsolódott. A Paks-2 projekt 12,5 milliárd euróba kerül, Magyarország pedig 2014-ben írt alá Oroszországgal egy 10 milliárd eurós hitelszerződést az atomerőmű bővítésére, ennek a pénznek a felhasználási határidejét hosszabbították meg 2030-ig.
Sem az orosz vakcinával, sem Putyin karanténjával, sem a Paks-2 projekttel kapcsolatos hírek elhallgatásának oka nem világos, a vezetők ugyanis ezekben az esetekben sem indokolták meg a döntésüket.
Donald Trump nem veszíthet
Érzékeny téma volt Donald Trump amerikai elnök 2020 novemberi választási veresége is. Joe Biden demokrata párti jelölt a szavazatok 51,3 százalékát és az elektori szavazatok többségét is megszerezte a november 3-i választáson, Donald Trump azonban vonakodott elismerni vereségét és – bár igazát végül nem tudta bizonyítani – többször is kijelentette, hogy a választásokat a levélszavazatok miatt elcsalták. A Direkt36-hoz eljutott dokumentumok szerint a közmédia vezetősége a kormányhoz hasonlóan sokáig nem akarta elfogadni Joe Biden győzelmét.
Bende Balázs hírterületi vezető szerkesztő ideges stílusban levelet írt egy héttel Trump veresége – és napokkal az eredmény egyértelművé válása – után az MTI ügyeletes vezető szerkesztőjének, Pintér Tamásnak, aki ellenőrzésre továbbított neki egy hírt arról, hogy Emmanuel Macron francia elnök felhívta telefonon Joe Bident.
Bende ezt válaszolta: „A csillagokkal jelöltem ISMÉT, hogy nem megválasztott elnök, és nem győzött meg, amíg nincs hivatalos eredmény. Tök jó lenne, ha végre ott nálatok is dolgoznának a szerkesztők, és nem kellene minden alkalommal ugyanazt leírnom. Szerintem nálatok sem olyanok ülnek, akik nem tudják elsőre felfogni. Az meg nem érdekel, hogy tetszik-e mindenkinek vagy sem! Köszi!!!!!!!!” A levélhez tartozó hírben Biden titulusát „megválasztott elnökről” „demokrata párti elnökjelöltre” kellett javítani.
Így született meg az a mondat is a hírben, hogy „a francia elnök szombaton már a Twitteren is gratulált Joe Biden demokrata párti jelöltnek” – a mondat végéről azonban azt, hogy „az amerikai elnökválasztási győzelméhez”, el kellett távolítani.
Ugyanezen a napon egy nagyon hasonló hír is megjelent arról, hogy Angela Merkel német kancellár is telefonon tárgyalt Bidennel. Ebben az esetben úgy oldották meg a problémát, hogy – a hírügynökségi munka egyik alapszabályát megsértve – teljesen hiányzott a hírből Joe Biden titulusa. Faramuci megoldást szült az is, amikor meg kellett írni, hogy George W. Bush volt amerikai republikánus elnök gratulált Joe Biden „demokrata jelöltnek” az elnökválasztáson elért „sikeréhez.” Ebben az esetben ugyanis – mivel Biden „megválasztott jelölt” nem lehetett – csak „jelölt” maradt, és nem szerepelhetett az a szó sem, hogy „győzött”, ezért jobb híján „elért sikert” írtak.
Bende még később is ragaszkodott ahhoz, hogy Joe Biden győzelmét nem lehet elismerni. November 15-én egy email tanúsága szerint Bende szólt, hogy ki kell dobni egy MTI-rövidhírt, ami arról tudósított, hogy Donald Trump a Twitteren először ismerte el nyilvánosan Joe Biden győzelmét (igaz, később korrigálta a „győzött” szót úgy, hogy „csak a fake news sajtó szemében győzött”. Bende azt a magyarázatot írta az ügyeletes vezető szerkesztőnek, hogy „[Trump] nem ismer el semmit”. Ő ezt tovább küldte a hírt szerkesztő újságírónak, aki erre válaszolva megkérdezte:
„Nem kellene szólni Áder János köztársasági elnöknek is, hogy elsiette a gratulációt? Mert már egy hete gratulált Bidennek, mint megválasztott elnöknek? Meg a világ összes többi vezető politikusának :(?” Erre ennyi volt a főnök válasza: „Gondolom, igazából nem kérdezed. :)”
Nincs ellenzéki összefogás, csak baloldaliak vannak
A politikai pártok addig megszokott megjelölésének szabályain is felsőbb utasításra kellett változtatni, és ebben az esetben is úgy, hogy az MTI által használt szavak és jelzők teljesen egybeestek a kormányzati kommunikációval. Egy 2019 áprilisi email arról tanúskodik, hogy elkezdték kerülni a „szélsőjobboldali” megjelölést külföldi pártok esetében, amelyekre a Fidesz potenciális szövetségesként tekinthetett. Végh Sándor azt kérte az MTI-s kollégáktól, hogy „parlamenti pártoknál ne használjátok a szélsőjobboldali jelzőt! Legyen jobboldali radikális stb. Utcai demonstrációt tartó kis náci csoportosulásoknál lehet” – írta.
A kormány ellenzékét sem lehetett túl változatosan megjelölni. 2020. február 7-én, mint az Pintér Tamás körleveléből kiderült,
„új tiltás lép életbe: a polgármestereknél nem használható az ellenzéki, ellenzéki összefogás jelző, helyette azt kell írni, hogy baloldali. Ha olyanról van szó, akit jobboldali szervezet is támogatott, ki kell írni zárójelbe a jelölőszervezeteket, aztán csak polgármesterezzük, a nevét írjuk.”
Az EU-val az elmúlt években kialakuló jogállamisági vitáról sem lehet megkötések nélkül írni. A vita lényege, hogy egy új uniós eljárás lehetővé teszi, hogy a jogállami normákat megsértő tagállamokat akár az uniós források megvonásával büntesse az EU. A magyar és a lengyel kormány ezt ellenezte és az Európai Bíróságon támadta meg a szabályozást. A követendő irányvonalat Végh Sándor továbbította az MTI-seknek azzal, hogy „figyeljetek az utóiratban foglaltakra legyetek szívesek”. Az említett szöveg pedig ez volt: „Sok lovaglás lesz az EU alkudozásban a »jogállamisági feltételeken«! Ami valójában egy politikai feltétel, akkor adnak zsét ha… Ezért NE használjuk ezt a kifejezést lécci! Helyette csak »politikai feltételekhez kötik« legyen! Köszi!”
A kényes témákban készült híreket azonban megjelenés előtt úgyis mindig meg kellett mutatni a vezetőknek. Ezeket „egyeztetésköteles” témáknak nevezték, ilyen volt például egy köremail szerint 2019-ben a „migráció, európai terror, Brüsszel, egyházi témák”, de átmenetileg aktuális események is azzá válhattak. 2019 szeptemberében például Pintér Tamás egy körlevele szerint „az izraeli választás egyeztetéskötelessé nőtte ki magát”. 2020. március végén pedig Ráthy Sándor a gazdasági és külpolitikai témákkal foglalkozókat arról tájékoztatta, hogy „az uniós pénzügyi döntésekről szóló híreket a főszerkháknak látniuk kell”. („Főszerkhának”, „főcsőnek” az ügyeletes főnököket, a vezető szerkesztőket nevezték.)
Bevándorláspárti kormányközi szervezet
A bevándorlással sem volt egyszerű dolguk a tudósítóknak, főként abban az időszakban, mikor a migráció megállítására épült a kormánypártok kommunikációja.
Ezt mutatja például egy tragikus 2019 júliusi hír kezelése: egy férfi a vonat elé lökött egy anyát a kisfiával együtt a németországi Frankfurtban. Az MTI első hírének ez volt a címe: „Svájcban élő háromgyerekes családapa lökött vonat elé egy anyát gyermekével Frankfurtban”. A cím azonban nem nyerte el a vezetőség tetszését, másnap Ráthy Sándor körlevélben adott útmutatást: „
Sziasztok, ha a német vonatos gyilkosságról írtok, akkor a címben és először a szövegben is azt írjátok, hogy a férfi eritreai és ne azt, hogy Svájcban élő. A szövegben később már szerepelhet úgy, mint eddig, azaz, hogy Svájcban élő eritreai állampolgár stb., köszi, Sándor.” A gyilkosságról szóló következő MTI-hír már ennek megfelelően volt megszövegezve.
A Direkt36-hoz eljutott dokumentumok szerint több, menekültekkel kapcsolatos hír is fennakadt a szűrőn, például az a 2021 szeptemberi anyag, amelynek az volt a címe, hogy „Illegális bevándorlás – Segélyszervezetek bírálják a görög menekülttáborokban tapasztalható állapotokat”.
Fontos volt az is, hogy az ENSZ-hez tartozó Nemzetközi Migrációs Szervezetet „bevándorláspárti kormányközi szervezetnek” kellett titulálni és megjelenés előtt egyeztetni a főnökökkel a róluk szóló anyagot. A nemzetközi szervezetnek tagja Magyarország is, sőt, alapokmányát 2013-ban, Orbán Viktor kormányzása idején foglalta törvénybe a magyar parlament.
Mindennek ellenére az MTI-ben a következő szabály vonatkozott a szervezetre (egy 2020 őszi körlevél szerint): „Kedves Külpolitika, ha bármikor leírjátok az IOM nevét, akkor utána az alábbi mondat szerinti jelzős szerkezet is kötelezően odaírandó: …a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) nevű, BEVÁNDORLÁSPÁRTI KORMÁNYKÖZI SZERVEZET… Majd utána ennek a mondatnak kell, szintén minden esetben következnie: A SZERVEZET ALAPELVE SZERINT A GLOBÁLIS MIGRÁCIÓ HASZNOS MIND A MIGRÁNSOKNAK, MIND A TÁRSADALOMNAK, EZÉRT AZT NEM MEGÁLLÍTANI, HANEM GLOBÁLIS ÖSSZEFOGÁSSAL FENNTARTANI ÉS MENEDZSELNI KELL. Köszönettel”
Partnereinktől
|
„Ne írd meg semmilyen formában, köszi” – Így hallgatja el a kormánynak kínos híreket az állami hírügynökség
|
Évek óta nyilvánvalóan a kormány politikai érdekeit szolgálva, fontos hírek manipulálásával vagy elhallgatásával végzi a tevékenységét a közmédia egyik legfontosabb egysége, a Magyar Távirati Iroda (MTI) – derül ki egy, a Direkt36-hoz eljutott dokumentumcsomagból, amely az MTI kiterjedt belső levelezését és ki nem adott híreinek tucatjait tartalmazza. Előző cikkünkben arra mutattunk példákat, hogy a minisztériumok és a miniszterelnök kommunikációs stábja hogyan diktálnak az MTI-nek. A gyűjteményből azonban az is kiderül, hogy a politikailag kicsit is érzékeny tartalmat szoros kontroll alatt tartja és az aktuális kormányzati álláspontnak megfelelően alakítja a közmédia vezetősége. Vannak egyeztetésköteles és tiltott témák. Sok elkészült hír megy a kukába – az MTI-ben ezt úgy mondják, hogy az anyag „elesett” vagy „elvérzett”. A szerkesztői, újságírói szabadságnak szinte semmilyen tere nincs.
| null | 1 |
https://telex.hu/direkt36/2022/03/07/ne-ird-meg-semmilyen-formaban-koszi-igy-hallgatja-el-a-kormanynak-kinos-hireket-az-allami-hirugynokseg
|
2022-03-07 08:34:00
| true | null | null |
Telex
|
– Tisztelt Közönség! Most Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke mond beszédet – mondta be a konferanszié a budapesti Kossuth téren összegyűlt tömegnek 1992. október 23-án. Az ünneplők közül sokan ekkor füttykoncertbe kezdtek, a „Le vele!” felkiáltás is tisztán hallható volt, majd később elhangzott a „Mondjon le!” szólam is. Az elnök némán méregette a tömeget, nem tudta, hogy belekezdjen-e beszédébe, majd inkább úgy döntött, hogy elsétál a piros-fehér-zöld színekbe öltözött Parlament lépcsőiről. A köztévé Esti Egyenleg című műsora úgy számolt be az eseményről, hogy „nyilasegyenruhába öltözött skinheadek” megakadályozták, hogy Göncz Árpád elmondja beszédét.
Az akkor 18 éves Molnár Zsolt későbbi MSZP-s politikus is ott volt a tömegben, és a Hír TV által 2014-ben bemutatott archív felvételek szerint a téren megjelent skinheadekkel együtt skandált. Az eset kapcsán utólag Molnár kiemelte, hogy ő maga nem volt skinhead. A képet árnyalja, hogy a rajta levő kapucnis pulóver olyan viselet volt, amilyet a szélsőjobboldali szubkultúra tagjai előszeretettel viseltek akkoriban. Az ügy kapcsán 1992-ben a Nemzetbiztonsági Hivatal is jelentést készített, azonosítva a részt vevő szélsőjobboldaliakat és szervezeteiket, Molnár Zsolt neve azonban nem szerepelt a jelentésben, amit később maga a politikus hozott nyilvánosságra.
Molnár Zsoltnak Göncz Árpád kifütyülésében való részvétele épp olyan, mint későbbi politikai karrierje: ellentmondásos. Miközben Molnár több mint egy évtizede a szocialisták erős emberének számít, aközben számos olyan pletyka kering róla, hogy ő egy fideszes kém. A híresztelések ellenére 2022-ben befutó helyet kapott az ellenzéki összefogás listáján.
Korai évek
A parlament honlapján elérhető életrajza szerint Molnár 1974-ben született Budapesten, 1993-ban érettségizett az I. kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban.
– Politikai meggyőződés nélküli végzős budai gimnazistaként, két gyerekkori barátommal, kíváncsiságból mentem ki a Kossuth térre, majd belekerültünk az utca forgatagába – nyilatkozta később a Népszabadságnak az elhíresült 1992-es kifütyülésről, amely ügy csak a 2014-es választási kampányban került elő.
Molnár meglehetősen szívósan verte vissza az állítólagos skinhead múltjára vonatkozó vádakat: soron kívüli, „születéséig visszamenő”, C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzést kért magával szemben, hogy bizonyítsa, sosem volt kapcsolata szélsőségesekkel. Az eredmény nem lehetett kérdéses, hiszen 2014 és 2018 között az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát vezette elnökként – csakúgy, mint az azt megelőző három évben.
Molnár 1998-ban diplomázott jogászként az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, mint azt az Országgyűlés honlapján fellelhető életrajzában írja, „summa cum laude” minősítéssel.
1998 és 2002 között ügyészségi fogalmazóként dolgozott a Budapesti III. Kerületi Ügyészségen, valamint a Fővárosi Főügyészségen. Ezt követően 2002-ben jogi szakvizsgát tett és önálló ügyvédi irodáját vezette. Szakterülete a társasági és gazdasági jog volt, valamint a társasházakkal felmerülő jogi problémák megoldása. Ebből az időszakból az az igazán izgalmas, ami Molnár önéletrajzában nincs benne.
A 2014-es kampányban megszellőztették – vélhetően a politikus MSZP-n belüli ellenfelei –, hogy 2002-ben Molnár Zsolt a Fideszhez is közel került. Mint arról az Origo beszámolt, Molnár az óbudai helyi önkormányzati választási bizottságban a Fidesz és az MDF delegáltja volt. A testület a választás tisztaságát felügyelte, ami egy technikai feladat volt, vagyis komoly politikai tisztséget nem jelentett, de valamennyi bizalmat feltételezett. Molnár Zsolt az esettel kapcsolatban annyit közölt: jó kapcsolatot ápolt a fideszes Menczer Erzsébettel, akinek pártját jogi tanácsokkal is segítette ebben az időben.
Mint mondta, ekkoriban még egyfajta politikai útkeresésben volt. – Ez a folyamat nem úgy zajlott le bennem, ahogy az ember futballszurkoló lesz – fogalmazott, amivel arra utalt, hogy szerinte az esetek többségében az ember azért választ egy focicsapatot, mert az édesapja is annak a klubnak szurkolt. Ez az ő esetében tudatos döntés volt.
Hozzátette, hogy az elkövetkező években a 2002-ben II. kerületi polgármesterséget elnyerő Horváth Csaba által képviselt értékrend közelebb állt hozzá, ezért lépett be az MSZP-be 2004-ben. „Meggyőző volt, amit Horváth csinált, jó közösséget ismertem meg a II. kerületben” – mondta.
Felívelő politikai karrier
Molnár Zsolt 2006 óta az Országgyűlés tagja. Ekkor még a maitól eltérő választási rendszerben, Molnár 2006-ban és 2010-ben is a budapesti területi listáról jutott be a parlamentbe, 2014-ben és 2018-ban országos listáról, vagyis lényegében sosem mérettette meg magát egyéni képviselőként. Ez azonban nem hátráltatta karrierje felívelését, az MSZP-ben meginduló fiatalítás neki is kedvezett. Kormányzati pozíciót ugyan nem vállalt a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején, de 2006-tól kezdve tagja lett az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának, majd 2011 és 2018 között a testület elnöke volt. A Nemzetbiztonsági Bizottságban szokás szerint ellenzéki politikus tölti be az elnöki posztot, így eshetett a választás Molnárra.
A pártban betöltött szerepe kapcsán is egyértelmű, hogy 2010 után játszott fontosabb szerepet az MSZP életében. 2005-től 2012-ig az MSZP II. kerületi szervezetének elnöke, majd 2012–2014 között az MSZP budapesti elnöke, 2014 és 2018 között a párt országos elnökségének tagja. 2018-ban a közösség budapesti elnökévé választották. 2010-ben az MSZP budapesti kampányfőnöke, 2014-ben pedig a párt országos kampányának „egyik vezetője” – ahogy olvasni lehetett önéletrajzaiban.
Molnár 2010 utáni felemelkedése egyértelműen az MSZP folyamatos leépülésével áll összefüggésben. Sok korábbi meghatározó szocialista politikus kiöregedett, vagy megkérték, hogy húzódjon háttérbe, illetve Gyurcsány Ferenc új pártjában, a Demokratikus Koalícióban folytatta a karrierjét. Az MSZP egyre fogyó támogatottsága szintén abba az irányba hatott, hogy Molnárnak egyre kevesebb politikussal kellett megharcolnia a vezető pozíciókért. Maga Molnár egyébként Mesterházy Attila szövetségeseként emelkedett fel, a fővárosban pedig Horváth Csaba és Hagyó Miklós egyengette az útját.
A 2014-es választási kampány után vetődött fel először komolyabban a baloldali közvéleményben, hogy „Molnár Zsolt áruló”, vagyis MSZP-s politikusként a Fidesznek dolgozik. Molnár „együttműködése” többek között azzal kezdődött, hogy a baloldali sajtó megszellőztette: az V. kerületben Rogán Antal polgármestersége idején közösen üzemeltetett egy szoláriumot a Banco-Invest nevű céggel, amely több ingatlant is vásárolt korábban az V. kerületi önkormányzattól. Az üzlettel kapcsolatban az MSZP-s politikus semmilyen kérdésre nem volt hajlandó válaszolni, mondván, magánjellegű kapcsolatairól nem beszél a nyilvánosságban.
Ugyanígy nem vette jó néven a baloldali értelmiség, amikor Molnár megszervezte, hogy véget érjen az évtized – saját magukra nézve – legkellemetlenebb ellenzéki akciója, az „MTVA ostroma”. Emlékezetes, 2018 decemberében Bangóné Borbély Ildikó, Hadházy Ákos, Szél Bernadett és Kunhalmi Ágnes több más ellenzéki politikus társaságában betört a közmédia székházába és egy petíciót akart beolvasni élő adásban. Az akció lényege az volt, hogy megzavarják a köztévé műsormenetét. A több napig tartó balhé során egyes ellenzéki képviselők az MTVA Kunigunda utcai székházában bent is aludtak, napközben pedig a biztonsági őrökkel dulakodtak. Az elképesztő jeleneteknek az vetett véget, amikor a két napos „ostrom” után megjelent Molnár Zsolt, aki arra kérte képviselőtársait, hogy hagyják abba a kellemetlen akciót.
Többen kiáltottak árulást, ám egy alternatív nézőpont szerint a szocialista politikus talán csak az ellenzéki képviselők maradék méltóságát igyekezett megőrizni.
Emlékezetes még, amikor a 2018-as választás előtt az MSZP Botka László szegedi polgármestert jelölte miniszterelnöknek. Mint arra sokan emlékezhetnek, Botka kampánya nem jutott el a célegyenesig, mert nyíltan szembeszállt Gyurcsány Ferenccel, akit ki akart űzni a baloldali összefogásból. A szegedi polgármester terve végül kudarcot vallott, és egy sajtótájékoztatón, szinte sírva jelentette be visszalépését és azt, hogy „a Fidesz árulói mélyen beépültek az ellenzékbe”. Ebben az időszakban az egyik ilyen júdást Molnár Zsoltként azonosította.
A vádak komolytalanságát azóta az élet bizonyította, hiszen Molnár ismét befutó helyet kapott az ellenzéki összefogás listáján. A kérdés, hogy a korrupciós ügy változtat-e ezen.
Még a pénzes táskát is megtartotta
Mint az már tavaly nyáron kiderült, a SYS IT Services Kft. és a társaság alá tartozó cégháló mintegy 19 milliárd forintnyi fiktív számlát állított elő, amelyből vesztegetési pénzeket fizettek és a cégvezetők saját zsebébe is jutott.
A SYS IT egyik munkatársa, Fuzik Zsolt intézte a kenőpénzek átadását a cégcsoporton belül. Valószínűleg a múltja miatt esett rá a választás: 2008-ban a BKV informatikai igazgatójaként keveredett egy vesztegetési ügybe. A 2017-ben véget ért eljárásban egyébként felmentették.
Fuzik 2021 nyarán ismét a hatóságok célkeresztjébe került, és a férfi ekkor úgy döntött, hogy vádalkut köt és enyhébb büntetésért cserébe olyan bűncselekményeket ismer be, amelyekről addig nem tudott a Központi Nyomozó Főügyészség. Fuzik Zsolt vallomását a hatóságok poligráffal ellenőrizték, és a vizsgálat szerint igazat mondott, amikor a vesztegetésekről beszélt.
A nyilvánosságra került adatok szerint ismét a BKV lett Fuzik veszte. A társaság ugyanis 2019 nyarán kötött szerződést a SYS IT Services Kft.-vel a cég informatikai rendszereinek üzemeltetésére. A többmilliárdos szerződés felkeltette Baja Ferenc figyelmét. Az egykori szocialista nagyágyú azt mondta a SYS IT vezetőinek, hogy ha Karácsony Gergely megnyeri a főpolgármester-választást, akkor ő maga és Molnár Zsolt pénzt fognak kérni, hogy „ne támadják meg” a közbeszerzést az új városvezetésnél. Baja Ferenc a főpolgármester informatikai tanácsadójának mondta magát és 30 millió forintot kért, míg Molnár Zsolt 40 milliót.
– 2019 második felében 40 millió forint vesztegetési pénzt adtam át Molnár Zsolt országgyűlési képviselőnek – jelentette ki vallomásában Fuzik Zsolt. A pénz átadásának a körülményeiről elmondta, Molnárral 2019. augusztus 6-án találkoztak délelőtt 10 órakor a Casa Bianka étterem előtt, az V. kerületben, ahonnan az Olimpia parkba sétáltak.
Fuzik a pénzt egy fekete bőr Hugo Boss irattáskában vitte magával. A parkban leültek egy padra, majd odaadta a politikusnak a táskát, aki megköszönte és azt mondta: „rendben vagyunk”. Fuzik Zsolt vallomásában megemlítette, hogy a táskát nem kapta vissza.
Molnár Zsolt a vesztegetésről szállingózó hírekre az ATV-ben reagált, ahol igyekezett előremenekülni. Közölte, valóban találkozott Fuzik Zsolttal és egy padon ülve beszélgettek az Olimpia parkban, de tagadta, hogy pénzt vett volna át a férfitól.
|
Korrupciós vádakba bukhat bele az MSZP utolsó erős embere
|
Molnár Zsolt politikai karrierje meglehetősen ellentmondásos, amit jól érzékeltet, hogy nyolc éve híresztelik róla a baloldalon: a Fidesz beépített embere. Ehhez képest mégis befutó helyet kaphatott a Márki-Zay Péter vezette baloldali összefogás országos listáján. Molnár karrierjét több botrány kísérte, ám legutóbbi korrupciós ügye – amelyben a gyanú szerint 40 millió forint vesztegetési pénzt vett át – akár pályája végét is jelentheti.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/03/korrupcios-vadakba-bukhat-bele-az-mszp-utolso-eros-embere
|
2022-03-07 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
2022.03.01. 08:15 2022.03.01. 09:55
Baja Ferenc, az MSZP egykori nagyágyúja is kapott azokból a vesztegetési pénzekből, amelyekből jutott Horváth Csabának, Tóth Csabának és Molnár Zsoltnak is. Mindannyian attól a Fuzik Zsolttól vettek át komolyabb összegeket, akit a hatóságok költségvetési csalással gyanúsítanak. A birtokunkba jutott vallomásrészletek szerint ezen a vonalon összesen több mint háromszázmillió forint feketepénz áramlott a szocialista politikusokhoz.
A Magyar Nemzet információi szerint Fuzik Zsoltnak azt követően eredt meg a nyelve, hogy vádalkut kötött a nyomozó hatósággal, amely korábban bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással gyanúsította meg.
Fuzik tehát az enyhébb büntetés reményében beszélt olyan, általa ismert bűncselekményekről, amelyekben politikusok is érintettek. A férfi vállalta a hazugságvizsgálatot, amely megállapította, az általa elmondottak fedik a valóságot.
A lapunk birtokába került vallomásrészletekből kiderült, hogy a szocialista Baja Ferenc is busásan részesült vesztegetési pénzekből, amelyeket Fuzik Zsolt adott át a SYS IT Services Kft. képviseletében.
Vallomás: Molnár Zsolt 40 millió forint vesztegetési pénzt vett át az Olimpia parkban
Az MSZP-s országgyűlési képviselő ennyiért nem akadályozta meg, hogy a SYS IT Services nyerjen meg egy fővárosi informatikai tendert.
Baja Ferenc az MSZP igazi veteránjának számít. A jelenleg 66 éves politikus 1994 és 2014 között szocilaista országgyűlési képviselő volt. A Horn-kormány idején környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, 2002 és 2010 között pedig a Miniszterelnöki Hivatalban tevékenykedett államtitkárként, ahol különböző területek tartoztak hozzá, többek között az informatikai projekteket felügyelte.
Beszédes, hogy Horn Gyulát követően Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon is fontos feladatokat bízott rá. Neve a Kulcsár Attila-féle brókerbotrányban is felbukkant.
De visszatérve a vallomáshoz, Baja Ferenc még 2019 májusában vagy júniusában egy közvetítőn keresztül kereste meg Fuzik Zsoltot. Az MSZP-s politikus szeretett volna megállapodást kötni arra az esetre, ha Karácsony Gergely lesz a főpolgármester és ha a SYS IT megnyeri a BKV Zrt. informatikai rendszereinek üzemeltetésére kiírt közbeszerzést. Baja azt mondta, ebben az esetben majd vele kell egyeztetni az informatikai projektek kapcsán.
Baja Ferenc akkor jelentkezett újra, amikor Karácsony Gergely megnyerte a választást, ekkor harmincmillió forintot kért magának, és vállalta, hogy két évig nem bolygatja meg a SYS IT Services Kft. BKV-s szerződését.
– Baja említette, hogy jóban van a főpolgármesterrel és felhatalmazása van arra, hogy informatikai kérdésekről tárgyaljon. Említette azt is, hogy Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes támogatását élvezi, aki fontos személy, mivel arról hozhat döntéseket, hogy milyen projekteket támogassanak és honnan vonjanak el pénzt – fogalmazott Fuzik.
Hozzátette: Baja Ferenc egyszer mutatott neki egy papírt, amelyen a főpolgármester aláírása szerepelt, illetve az, hogy informatikai főtanácsadó lett a fővárosnál.
A harmincmillió forintnyi vesztegetési pénzt én adtam át neki a Várkert Bazárnál található kis parkban
– mondta Fuzik a nyomozóknak.
Hangsúlyozta, Baja Ferenccel találkozott a Tabáni Tenisz Centerben, valamint a Markó utcai Pilot Caféban is, de ezeken a helyeken nem adott át pénzt.
A politikus és Fuzik rendszeresen egyeztettek, majd egy idő után felmerült, hogy Baja rendszeres havi juttatást szeretne kapni és kérte, hogy találjanak egy erre megfelelő szerződést.
– Azt mondta, havi 2-3 millió forintra van szüksége – idézte fel a történteket Fuzik, aki úgy gondolta, a BKV-s pénztárgépek üzemeltetéséből kigazdálkodható az összeg, de a BKK vezetése akkor ezt a területet éppen magához akarta vonni.
Baja Ferencnek azonban ezt sikerült megakadályozni, de a havi vesztegetési pénzek végül nem érkeztek meg az MSZP-s politikushoz. Fuzik Zsolt szerint Baja azt tervezte, hogy felvásárolja a SYS IT Services Kft-t, azonban egy másik befektető megelőzte. A cégeladásról szóló tárgyalások megindulása után Baja nem kereste többé Fuzikot, aki a nyomozóknak elmondta, a harmincmillió forintos vesztegetési pénzt a Wind IP 21 Kft.-nél kiállított fiktív számlákból fedezték.
Mint ismert, az elmúlt napokban a Magyar Nemzet számos részletet közölt Fuzik Zsolt vallomásából. Ezekből kiderült, hogy Fuzikon keresztül Horváth Csaba, Zugló szocialista polgármestere és Tóth Csaba MSZP-s honatya együtt több mint 250 millió forintot zsebelhettek be megcsapolva a kerületi parkolási cég profitját.
Hétfőn lapunk arról számolt be, hogy Molnár Zsolt szocialista országgyűlési képviselő Baja Ferenchez hasonlóan hatalmas összegre tartott igényt, hogy ne támadja meg a BKV informatikai üzemeltetési szerződését a SYS IT Services Kft.-vel. Molnár negyvenmillió forintot vett át Fuzik Zsolttól az Olimpia parkban.
Borítókép: Baja Ferenc, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) felszólal az elektronikus hírközlést érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén (Fotó: MTI/Soós Lajos)
választás 2022
korrupciós botrány
Horváth Csaba
Tóth Csaba
vesztegetés
baja ferenc
Fuzik Zsolt
Választások 2022
ellenzék
|
Egy vallomás szerint az MSZP-s Baja Ferenc is kapott harmincmillió forint vesztegetési pénzt
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/03/egy-vallomas-szerint-az-mszp-s-baja-ferenc-is-kapott-harmincmillio-forint-vesztegetesi-penzt
|
2022-03-01 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
|
A parlament költségvetési bizottsága hétfői ülésén tárgyalta volna azt az ellenzéki javaslatot, hogy az állam rendezze Iványi Gábor szervezetével, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséggel fennálló 12 milliárd forintos tartozását – ebből Iványiék tudnák fizetni a 3 milliárd forintos elmaradt adót, ami miatt a NAV razziázott februárban a MET épületében, de a kormánypárti képviselők nem mentek el az ülésre – derült ki az Országház épülete előtt tartott összellenzéki sajtótájékoztatón.
Varju László, a költségvetési bizottság DK-s elnöke szerint „a kormánypárti többség a meg nem jelenéssel elutasította a javaslatot”. Bősz Anett, a bizottság DK-s tagja elmondta: ami Iványiékkal történik, az szimbóluma annak, amit 2010 óta megvalósít az Orbán-kormány. Bősz szerint a kormány elhibázott szociális és gazdaságpolitikája mellett legalább annak a szociális ellátórendszernek működnie kéne, ami az élet napos oldalából kiszorulókat el tudja látni, és a méltóságukat vissza tudja adni.
Megszólalt Iványi Gábor is, aki közölte: hajszát indítottak ellenük, ami ezer ember munkahelyét, több ezer ember ellátását kockáztatja. Kifejtette: a legmélyebb szegénységben lévőkért, hajléktalanokért küzdenek, és az Alkotmánybíróság is úgy döntött, hogy alkotmánysértően vették el a egyházi státuszukat. Kijelentette: ha megkapnák a 12 milliárdos kiegészítő támogatást a magyar államtól, amit a strasbourgi bíróság is megítélt, abból játszva kifizetnék a 3 milliárdos NAV-követelést. Hozzátette: semmi nem indokolta az adóhatóság fegyveres fellépését ellenük, ez hatalommal való visszaélés.
Háttér:
Mint arról beszámoltunk, a NAV február 21-én nagy port kavart házkutatást tartott az Oltalom Karitatív Egyesület Dankó utcai székházában. Még a razzia alatt szolidaritási akció kezdődött a helyszínen. 150 ember gyűlt össze, a szolidaritási akción megjelent az Oltalom Egyesület és a sajtó munkatársai mellett több ellenzéki politikus is, a tájékoztató után pedig kisebb közjáték alakult ki: Iványi előbb az épületbe próbált bejutni, majd az épületen belül az Oltalom emeleti irodái előtt állták útját a NAV munkatársai. Végül a lelkészt több országgyűlési képviselővel együtt felengedték a nyomozati területnek nyilvánított irodákba.
Mint kiderült, a NAV azzal vádolja Iványi Gáborékat, hogy 3 milliárd forintnyi járulékot nem fizettek be a dolgozóik után: „A szervezet a gyanú szerint a dolgozóktól 2015 és 2019 között rendszeresen levonta a járulékot, de azt nem fizette be. Az egyesület évek óta törvénytelenül járt el, és ezzel nemcsak a költségvetést, de a saját alkalmazottait is megkárosította.” Azt írták, a nyomozás jelenleg rendelkezésére álló adataiból kiderült, hogy 2015 és 2019 között az egyesület a munkavállalóinak a bruttó munkabéréből a személyi jövedelemadó-előleget, a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékot levonta, de az adóbevallási és adóbefizetési kötelezettségének nem tett eleget. „Ezzel nemcsak a költségvetést érhette kár, hanem adott esetben az alkalmazottakat is” – ismertették.
Az Iványi Gábor lelkész által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) válaszul kiadott közleménye szerint a NAV hárommilliárd forint be nem fizetett adóról beszél, de a magyar állam ennek négyszeresét halmozta fel a MET-tel szemben. A jogszerű teljesítést követően ebből azonnal rendezik hátralékainkat, teszik hozzá. Leszögezik: a MET minden munkatársát bejelenti, a 2017 előtti állapotokat a strasbourgi döntés biztosította forrásokból rendezte, a jelenlegi állami tartozások kikényszerítése azonban még folyamatban van. Kiemelik: ez a helyzet nem is állna fenn, ha a magyar állam politikai megfontolásokból nem kezdte volna el sanyargatni a MET-et.
Iványi Gábor a Partizán műsorában is beszélt a történtekről, közölve, hogy pereket indít az ügyben. Iványi állítja, hogy a mai napig nem tudja, miért szálltak ki az ellenőrök az Oltalom Karitatív Egyesület Dankó utcai irodáihoz. A lelkész hétfőn többször is elmondta, hogy a NAV által bemutatott dokumentumokból nem derült ki számára, hogy mit kerestek. Harminc zsák iratot és pár számítógépet vittek el tőlük, Iványi szerint: „most próbálják meg kitalálni, mivel vádolják őket.”
|
Törvényjavaslatot nyújtott be az ellenzék az Iványi-ügy rendezésére
|
A parlament költségvetési bizottsága hétfői ülésén tárgyalta volna azt az ellenzéki javaslatot, hogy az állam rendezze Iványi Gábor szervezetével, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséggel fennálló 12 milliárd forintos tartozását – ebből Iványiék tudnák fizetni a 3 milliárd forintos elmaradt adót, ami miatt a NAV razziázott februárban a MET épületében, de a kormánypárti képviselők nem mentek el az ülésre. Iványi kijelentette: ha megkapnák a 12 milliárdos kiegészítő támogatást a magyar államtól, amit a strasbourgi bíróság is megítélt, abból játszva kifizetnék a 3 milliárdos NAV-követelést. Hozzátette: semmi nem indokolta az adóhatóság fegyveres fellépését ellenük, ez hatalommal való visszaélés.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/03/07/ivanyi-gabor-nav-koltsegvetesi-bizottsag-dk
|
2022-03-07 07:37:00
| true | null | null |
Telex
|
Új videóval jelentkezett Osváth Zsolt közéleti youtuber, amelyben azt állítja, hogy a Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom korábban olyan együttműködéssel kereste meg őt, hogy anyagi juttatásért cserébe szálljon be a párt kampányába, és támogató tartalmakat készítsen a felületeire.
Korábban érkezett megkeresés Gattyán Györgyék pártjától irányomba, hogy szeretnék bemutatni az ő pártjukat, és ha és amennyiben így lenne, szeretnének egy influenszerkampány keretein belül együttműködni velem. Ez financiális alapú. Tehát 3 forint 20-ért anyagokat teszek ki arról, hogy mit terveznek a Gattyán Györgyék, posztokat teszek ki arról, hogy rájuk kéne szavazni, hogy mennyire szimpatikus párt stb.
– mondja Osváth a videó nagyjából 8. percétől. Osváth végül nem vállalta a felkérést, de kitért arra, hogy annak idején a magyar sajtó egy része és Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt is felkapta a témát, miszerint Osváthot pénzzel vette volna rá Gattyán, hogy induljon a Megoldás Mozgalom (MeMo) jelöltjeként az idei választáson. Osváth akkor elismerte, hogy Gattyánék valóban megkeresték őt egy ügynökségen keresztül, hogy népszerűsítse a programjukat, de ő nemet mondott. Cserébe meghívta Gattyánt a műsorába, de a politikusnak állt milliárdos azóta sem szerepelt a ZSHOW time-ban.
Nem azért ajánlottak pénzt, hogy lépjek be a pártba, vagy legyek képviselőjelölt. Ilyet nem is tennék soha, egyetlen párt kedvéért sem. Népszerűsítést szerettek volna, ami nálam nem financiális, hanem meggyőződésalapú
– nyilatkozta annak idején Osváth a Blikknek.
A mostani videójában viszont azt is mondja, hogy tudja, hogy ez az említett kampány tőle függetlenül elindult, és nagyon sokan részt is vesznek benne. Ahogy akkor, úgy most is azt állítja Osváth, hogy a Megoldás Mozgalom párt az influenszermarketingből jól ismert fogásokkal keresett meg közéleti szereplőket, vagyis hogy pénzért cserébe támogassák a social media felületeiken a pártot.
Egy dolgot viszont nem vettem észre: a reklám, a hirdetés vagy a szponzoráció hashtaget ezeknél a sztoriknál és posztoknál. Hogy mi ezzel a baj? Az, hogy a Gazdasági Versenyhivatal ennél sokkal kisebb dolgokért fejeket vág le konkrétan, és milliós bírságokat szab ki
– mondja Osváth, utalva arra, hogy a magyar törvények szerint minden olyan social media posztnál, sztorinál, bejegyzésnél és tartalomnál fel kell tűntetni, hogy reklámról, szponzorációról, fizetett együttműködésről van szó, hiszen ellenkező esetben a tartalmat előállító egyén megvezeti a követőit.
Osváth ugyan nem jelenti ki, de a videójában elég egyértelműen utal arra, hogy a MeMo mellett nemrég állást foglaló, többszázezer követővel rendelkező Kulcsár Edina és más influenszerek pont akkor fordultak a politika irányába, amikor „a kassza csilingel”. Osváth ki is emeli, hogy nyilván nem állíthatja, hogy a MeMo mellett kiálló influenszerek (az elmúlt napokban Kulcsár mellett például Young G is a párttal kapcsolatos tartalmakat osztott meg, ahogy Tolvai Reni vagy Lil G is, bár nekik az Instagram-sztorijaik már nem elérhetők). Young G Instagram-sztorijai különösen érdekesek. Ebben a párjával a politikáról és a választásokról beszélgetnek.
„Gyermekünk jövője szempontjából fontos, hogy jól szavazzunk, és jó helyre tegyük le a voksunk. Én nagyon bízom benne, hogy sok fiatal férfi és nő ugyanúgy elmegy szavazni, ahogy mi is elmegyünk” – kezdi Young G a sztoriban, majd párja veszi át a szót, aki elmondja, hogy anyukaként jobban érdekli a jövőnk, és ezért is tetszett meg, amit Young G mutatott neki, vagyis a Megoldás Mozgalom. Ezután elmondja, hogy biztos, hogy rájuk fog szavazni, mert nagyon-nagyon szimpatikusak. Ezután Young G veszi át ismét a szót, hogy ő is így fog tenni, majd mosolyogva, már-már röhögve teszi hozzá, hogy lehetőségek tárházát kínálja nekik a MoMe. A felvétel alatt egyébként végig olyan zörejt hallani, mintha valaki egy papírt lobogtatna a pár előtt.
Hasonló Lil G rapper TikTok-videója is a témában.
A fiatal rapper úgy beszél a kamerába, mint aki éppen egy szöveget olvas fel, és bevallja, hogy ő még bizony soha életében nem szavazott, de most talált egy pártot, amelynek a munkája a megoldásokról szól. Majd kiemeli a párt programjának különböző pontjait, mint a hátrányos helyzetűek támogatása (Lil G szerint nem minden párt foglalkozik ezzel), a kártyák digitalizálása, illetve az, hogy minden 14 éves magyar állampolgárnak alanyi jogon járna egy laptop vagy számítógép.
Osváth a saját videójában annyit mond még, hogy az az influenszerkampány, amelynek részeként őt is megkeresték, nemrég elindult, és érdekes módon hirtelen egy csomó influenszer vallja azt magáról a felületein, hogy a Gattyán-pártot támogatja a választáson.
Edina is azt nyilatkozta, hogy le van gatyásodva és sok a hitele, és hát szimpatikus lett neki egy milliárdos pártja, de ez biztos csak véletlen. Véletlen továbbá az is, hogy szinte kivétel nélkül mindenki laptopozó, mélyszegénységben élő gyerekeket vizionált, és ezt tartotta a legfontosabbnak, és leginkább kiemelendő pontnak a Megoldás Mozgalom programjából.
Mint megtudtuk, a MoMe influenszerkampányának menedzselését L.L. Junior előadóművészre bízták, ő az, aki különféle influenszereket von be a párt kampányába. Ezzel és más kérdésekkel kapcsolatban is kerestük a Megoldás Mozgalmat, kérdéseinket és a válaszaikat változtatás nélkül közöljük:
Létezik-e konkrét együttműködés a MeMo és az említett influenszerek között, vagy ezek mind egyedi, saját indíttatású kiállások?
A Megoldás Mozgalomnak nincs együttműködése a fent említett influenszerekkel. Az érintettek közül többen – sok más hazai közéleti szereplő mellett – részt vettek a Megoldás Mozgalom több zárt körű eseményén, ahol jelezték, hogy szimpatikusnak találják a programunkat, azt, hogy fiatal, friss erőként, a változásért megoldásokkal akarunk tenni. Már ott, ezeken a rendezvényeken jelezték, hogy támogatnak bennünket.
Létezik-e olyan együttműködés influenszerekkel, ahol a Megoldás Mozgalom fizet, hogy az adott influenszer a pártról posztoljon?
A Megoldás Mozgalom nem fizet az influenszereknek. Két képviselőjelöltünk, Halmi Bajnok és Halmi Bence influenszerek is azért csatlakoztak hozzánk, mert egyetértenek a törekvéseinkkel. Mi azt gondoljuk, hogy egy infuenszer sem teheti meg azt, hogy kizárólag pénzért egy politikai közösség, egy mozgalom mögé álljon, ha azzal nem ért egyet. Karrierjének a végét jelentené, ha olyan „terméket” reklámozna, amellyel nem tud azonosulni, amelyben nem hisz.
Igaz-e az az információ, hogy a MeMo influenszerkampányának a vezetője L.L. Junior?
Fenti sorokból az következik, hogy nincs infuenszerkampányunk, így ennek L.L. Junior nem is lehetne a vezetője. LL. Junior is részt vett a rendezvényeinken, ahol támogatásáról biztosított bennünket. Az előadóművész természetesen sok celebbel és infuenszerrel megismertetett bennünket és a programunkat is. Mivel egyre többen csatlakoznak hozzánk, ezért a következő hetekben folyamatosan jelennek meg közéleti szereplők és influenszerek a Megoldás Mozgalom színeiben.
Kerestük Osváth Zsoltot is például azzal kapcsolatban, hogy valóban L.L. Junior kezeli a MoMe ezek szerint valójában nem is létező influenszerkampányát. Osváth annyit mondott, hogy amikor félreértés történt közte és Márki-Zay Péter között, akkor egyenesen L.L. Junior telefonszámára küldte azt az sms-t, amiben helyreigazította magát, miszerint nem képviselőként, hanem influenszerként kereste őt meg a párt. A MeMo egészen színes összeállítású képviselőjelöltjeit bemutató cikkünket itt olvashatják, akik között bőven vannak influenszerek, rapperek és MLM-ügynökök is.
Cikkünk megjelenése után sikerült több érintettel is kapcsolatba lépni. Young G elmondta, hogy nem kapott pénzt, hogy támogassa a Megoldás Mozgalmat, hanem azt abszolút saját elhatározásból teszi. Mint elmondta, régóta követi Gattyán György és pártja munkásságát, amivel teljesen mértékben együtt tud érezni, sőt szimpatizál vele. Több rendezvényükön is részt vett, és az április 3-i választáson is a pártra fog szavazni. Beszélgetésünk során kérte, hogy emeljük ki, ő soha sem kommunikált semmit arról, hogy más pártokat ne támogassanak az emberek, de ő személy szerint a Megoldás Mozgalmat támogatja majd a választásokon.
A Kulcsár Edina és egykori párja, Csuti által alapított Social Guru influenszercég, amely több érintett közszereplővel is dolgozik azt írta megkeresésünkre, hogy
Az Ön által felsorolt influenszerek valóban dolgoznak a Social Guruval, azonban az együttmüködésünk nem kizárólagos. A Social Guru nem vesz részt a Megoldás Mozgalom kampányában. Így a feltett kérdésekkel kapcsolatban érdemi információval nem tudunk szolgálni. Kérjük, hogy ezzel kapcsolatban az influenszereket közvetlenül megkeresni szíveskedjenek.
Reagált nekünk a GVH is, ahonnan azt a visszajelzést kaptuk, hogy a hatáskörül nem terjed ki politikai vagy egyéb üzenetek jogszerűségének vizsgálatára, ezért nem is vizsgálódnak az ügyben, de nem is kaptak ezzel kapcsolatos bejelentést.
|
Osváth Zsolt szerint egyáltalán nem véletlen, hogy hirtelen elkezdték támogatni influenszerek a Gattyán-pártot
|
Azt állítja Osváth, hogy a Megoldás Mozgalom párt az influenszermarketingből jól ismert fogásokkal keresett meg közéleti szereplőket, vagyis hogy pénzért cserébe támogassák a social media felületeiken a pártot. Egy dolgot viszont nem vettem észre: a reklám, a hirdetés vagy a szponzoráció hashtaget ezeknél a sztoriknál és posztoknál. Hogy mi ezzel a baj? Az, hogy a Gazdasági Versenyhivatal ennél sokkal kisebb dolgokért fejeket vág le konkrétan, és milliós bírságokat szab ki. – mondja Osváth, utalva arra, hogy a magyar törvények szerint minden olyan social media posztnál, sztorinál, bejegyzésnél és tartalomnál fel kell tűntetni, hogy reklámról, szponzorációról, fizetett együttműködésről van szó, hiszen ellenkező esetben a tartalmat előállító egyén megvezeti a követőit.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/03/07/osvath-zsolt-megoldas-mozgalom-influenszer-kulcsar-edina
|
2022-03-07 07:43:00
| true | null | null |
Telex
|
Az elmúlt hetekben sorban jelennek meg a hírek szocialista politikusok lefizetéséről egy kihallgatási jegyzőkönyv alapján.
Erről Fuzik Zsolt vallott, aki a vádak szerint bűnszervezetet irányított.
Az ügy sokkal többről szól a tízmilliós kenőpénzeknél, de még a BKV-s és parkolási ügyeknél is: nemzeti nagyvállalatok is érintettek.
Cikksorozatunkban bemutatjuk a budai HillSide Irodaházból irányított szervezet működését és a társaság legfontosabb figuráit.
A cikkhez háttérbeszélgetéseket folytattunk a nyomozás több érintettjével, gyanúsítottjával, a fővárosi és több kerületi önkormányzatnál dolgozó vezető hivatalnokokkal, politikusokkal, és megszereztünk a nyomozati anyagból több ezer oldalt.
A fenti részlet egy 2021. március 24-én lehallgatott telefonbeszélgetés jegyzőkönyvéből származik. I. a 4IG Nyrt. szolgáltatás-managere, beszélgetőtársa B. a SYS IT Services Kft. munkatársa. A két cég közösen üzemeltette a BKV informatikai rendszerét. és I. érzékelte, hogy baj van, az adóhatóság nyomozni kezdett.
A kormányzati sajtóban az elmúlt hetekben sorra jelentek meg szivárogtatások egy kihallgatási jegyzőkönyvből. Ebben a nyomozóknak Fuzik Zsolt, az ügy főgyanúsítottja arról beszélt, hogy 2017 és 2019 között korrupciós pénzeket adott át szocialista politikusoknak. Állítása szerint a zuglói polgármesternek, Horváth Csabának körülbelül 10-12 millió forintot, Tóth Csabának 250 milliót és Molnár Zsolt országgyűlési képviselőknek 40 milliót, Baja Ferencnek pedig 30 millió forintot fizetett. Molnár Zsolt és Baja Ferenc elismerték, hogy találkoztak Fuzikkal, de tagadják, hogy pénzt vettek át. Horváth Csaba is visszautasította a vádat, Tóth Csaba nem reagált az ügyre. Az MSZP pártigazgatója, Molnár azt mondja, hogy az ügy a kampányra lett időzítve, szerinte az ügyészség ilyenkor komoly szereplőjévé szokott válni a politikai életnek, de az ilyenkor elővett ügyek „a választásokat követően nagyrészt kifújnak”.
A csúszópénzek, amik Fuzik vallomásában szerepelhetnek a zuglói parkolási tenderhez és a BKV informatikai rendszerének üzemeltetéséhez kapcsolódnak. Mindkét üzlet az általa irányított cégcsoporthoz tartozott.
Ám Fuzik Zsolt és társai ügye túlmutat a parkolási és a BKV-s ügyeken, a szocialista politikusokon és a tízmilliós kenőpénzeken.
Az ügyészség azzal vádolja Fuzikot, hogy bűnszervezetet irányított, és szerteágazó csalássorozatot hajtott végre. Sok szereplőből álló birodalma éveken át milliárdokat termelt, aranyéletet biztosított, de végül a mohóságnak, a stressznek és egy kivételesen precíz győri nyomozócsapatnak köszönhetően 2021 nyarán egyik pillanatról a másikra összeomlott.
|
Azt hitték, piti csalók után nyomoznak, de váratlanul belefutottak a Nagymesterbe
|
Az elmúlt hetekben sorban jelennek meg a hírek szocialista politikusok lefizetéséről egy kihallgatási jegyzőkönyv alapján. Erről Fuzik Zsolt vallott, aki a vádak szerint bűnszervezetet irányított. Az ügy sokkal többről szól a tízmilliós kenőpénzeknél, de még a BKV-s és parkolási ügyeknél is: nemzeti nagyvállalatok is érintettek. Cikksorozatunkban bemutatjuk a budai HillSide Irodaházból irányított szervezet működését és a társaság legfontosabb figuráit.
| null | 1 |
https://444.hu/tldr/2022/03/09/azt-hittek-piti-csalok-utan-nyomoznak-de-varatlanul-belefutottak-a-nagymesterbe
|
2022-03-09 00:00:00
| true | null | null |
444
|
2022. március 9. – 08:20
A 4iG International Innivative IT Investment irodaháza Óbudán – Fotó: Róka László / MTVA / Bizományosi
726
A győri adónyomozók éveken át üldöztek, majd elkaptak egy számlagyáras maffiát, sokakat megfigyelhettek és lehallgathattak. A bűnözők külföldi állampolgárokat és hajléktalanokat is beszerveztek a papíron informatikai vagy takarítási szolgáltatásokat nyújtó fiktív cégek vezetésére.
A számlagyár ügyében olyan nagy halaknál, állami cégnél is volt házkutatás, mint az Antenna Hungária, a T-Systems vagy a tőzsdén is jegyzett 4iG.
Az ügy fókuszában a Sys IT Service Kft. áll, a céghez köthető emberek tartották a kapcsolatot azokkal, akik szintén számlákat vásároltak. Egyikük, Fuzik Zsolt vallotta azt, hogy Horváth Csaba, Molnár Zsolt, Tóth Csaba és Baja Ferenc szocialista politikusoknak kenőpénzt adott át, ezzel bizonyos üzleteket megolajozva a Sys IT-nek és kapcsolódó cégeknek. De a politikusok ezt mind tagadják, és további bizonyíték sem került még elő.
2021. június 15-én országszerte elég sokan részesültek váratlan, kellemetlen korai ébresztésben. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a NAV Merkur Bevetési Egység, illetve a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai, valamint néhány keresőkutya is hadba állt, és reggel 6 és 9 között 80 helyszínen, 250 emberrel végeztek rajtaütést, kezdtek helyszíni kutatást. (Ez az a sztori, amiről ma a 444.hu rendkívül erős cikket hozott. Mivel mi is dolgoztunk a témán, leírjuk, hogy mi mire jutottunk.)
A házkutatási helyszínek javarészt egy hatalmas számlagyár szervezőinek és a számlagyártásra létrehozott fiktív cégek vezetőinek lakásai voltak, köztük a számlagyárat üzemeltető Sz. Szabolcs és közeli hozzátartozóinak ingatlana Szigetszentmiklóson.
De emellett egy nagyon széles és nagyon magasra kalibrált érintetti kör is fennakadt a vizsgálaton. Úgy tudjuk, hogy az említett napon nyomozók jelentek meg olyan jól ismert cégeknél is, mint
a T-Systems Magyarország Zrt.,
a 4iG Nyrt.,
az állami Antenna Hungária Zrt.,
a reptéren dolgozó Airport Facility Management Kft.,
a BKV informatikai szolgáltatójaként elhíresült Sys IT Services Kft.,
a takarítási piacon meghatározó Prisma-csoport;
illetve információnk szerint ezen a reggelen jelentek meg nyomozók a kevéssé ismert, de az ügyben hangsúlyos szerepet játszó SIS Parking Kft. XII. kerületi székhelyén is, a MOM Parktól nem messze, az egykori Fotex-székházban.
Ez utóbbi, parkolással foglalkozó cég éveken át évi 500–900 millió forintos árbevételt ért el, nyeresége, alkalmazottja azonban alig volt. A cég tulajdonosi köre érdemi átfedésben volt a Sys IT Services nevű, már említett céggel (a Sys IT történetéről a 444 készített részletes videót).
A nyomozóknak hamarosan világossá vált, hogy a Sys IT szerepe kiemelkedő volt a számlagyáros ügyben, a legtovább előzetes letartóztatásban tartott gyanúsítottak e körül a cég körül mozogtak. Ide köthető az az ember is, aki az eddigi sajtóhírek szerint négy szocialista politikusról vallotta azt, hogy kenőpénzeket adott át nekik.
Minderről, a Sys IT szerepéről, a kenőpénzekről kicsit később, előbb lássuk, hogy a Telex birtokába jutott nyomozati iratok szerint hogyan működött maga a számlagyár. Mivel folyamatban levő ügyről van szó, amelyben eddig csak gyanúsítások voltak, így ezeket tudjuk mi is leírni, miközben természetesen mindenkit megillet az ártatlanság vélelme.
Így kezdődött
Még maguk a győri adónyomozók sem sejtették, hogy mibe csöppentek bele, amikor valamikor két és fél évvel ezelőtt az „online számlarendszerben” feltűnt nekik egy gyanús cég. Információink szerint a mezőtúri Nada-Szoft Kft. volt az első, majd sorban több olyan társaság is horogra akadt, amelyek hozták a tankönyvileg gyanús jeleket:
milliárdos árbevétel, de csak jelképes nyereség;
nulla, legfeljebb egy alkalmazott;
a valódi üzleti életben teljesen ismeretlen, olykor külföldi cégtulajdonos;
bár a profil informatikai, a forgalom hatalmas, de a cégnek még honlapja sincsen, a világhálón sincsenek a társaságra cikkek, szakmai találatok, és a cég hivatalos emailcímei helyett gmailes, freemailes címek lelhetők csak fel a cégregiszterben.
Háttérinformációink szerint szinte biztosra vehető, hogy a bűnbanda régóta folytatta a tevékenységét, de a vizsgálat a 2018 óta történt időszak adócsalásaira fókuszált. Nekünk természetesen nem voltak nyomozati lehetőségeink, de ha egy adócsalással lebukott fiktív cégnek 2018 előtt is hasonló forgalmai voltak, aligha az a képlet, hogy addig legálisan ért el ilyen forgalmat, majd illegalitásba vonult, tehát vélhetően már a 2016-os, 2017-es bevétel is fiktív volt.
A nyomozók elkezdték a terepmunkát, vagyis vélhetően elkezdhették jobban figyelni az először fókuszba kerülő céget:
kinek számláz;
kitől van árbevétele;
kitől fogad be számlát;
kinek utal.
Nem sokkal később egy rendkívül kiterjedt számlagyár képe sejlett fel. A bűnözők nagyon széles hálózatot működtettek, könyvelővel, készpénzfelvevővel, utalást intéző ügyintézőkkel, HR-ssel vagy éppen a cégbejegyzéseket, a bélyegzőkészítést végző adminisztrátorokkal. A pénz sokat vándorolt, míg valahol valaki „megspórolta” az adók befizetését.
Mi az a számlagyár? – Villámgyors képbehozó
Ha egy cégnek nyeresége van, azt le kell adóznia. Minél több a nyereség, annál több adót kell fizetnie. Ha azonban csökkenti a nyereségét, mondjuk úgy, hogy vesz valamit egy másik cégtől, akkor kevesebbet kell adóznia. Ez a másik cég kiállít egy számlát az egész tranzakcióról. Ha valódi a vásárlás, akkor az rendben van, de ha kamu az egész, és nem volt mögötte semmi kézzelfogható, akkor máris kevesebb az adó (a nyereségadó is és a forgalmi adó is). Az ilyen kamuszámlákat adó cégeket nevezzük számlagyárnak. Ők megkapják a számla ellenértékét, és általában miután lecsippentették a „jutalékot”, készpénzben, nyom nélkül visszaadják az utalónak. Ez a fekete pénz sok mindenre alkalmas, lehet belőle feketén juttatásokat adni a dolgozóknak, adómentes jövedelemként elteheti a tulajdonos, vagy ha láthatatlan összegekre is szüksége van a cégnek, mert például korrupcióval szerez üzleteket, akkor arra is nyílt egy kassza.
A győri nyomozók mindenesetre lehallgatásokat indítottak, bekérték a banktól a vonatkozó adatokat, és bár biztosan láttak már ilyet, alighanem maguk is meglepődtek. A számlagyárnak ugyanis annyi kliense volt, hogy a bankkártyákat kezelő emberek gyakorlatilag naponta vették fel – jellemzően egymillió forintos adagokban – a készpénzt. „Küldenék egy kis kutyakaját a szomszéd bácsinak.” Nagyjából ilyen primitív üzenetekkel jelezték egymásnak egy hatalmas számlagyár katonái azt, ha korrupciós vagy adócsalásból származó pénzt akartak juttatni a bűnszervezet fejének.
Kiderült az is, hogy nemcsak egy-két ilyen fiktív cég működik, hanem egy rakás. A nagyobbak között említhető az iratok szerint a Wind-Ip 21 Kft., a VFL Informatikai Kft., a Run-IT Kft., ezeknek az volt a jellegzetességük, hogy valójában mindegyikben volt valami furcsaság. Bár milliárdos forgalmuk volt, de vagy csak gmailes címeik voltak megadva elérhetőségként, vagy hirtelen bezárták a boltot, esetleg kényszertörölni kellett a céget. De volt olyan informatikai cég is a láncban, amelyet „Error”-nak, azaz Hibának neveztek el, ma már ez a cég is kényszertörölt.
A nyomozóknak mindenesetre kezdett összeállni a szisztéma. Egy ilyen ügyben mindig a számlagyár működtetői a főbűnösök, azt hamar látta a NAV, hogy kik irányítanak, kik adják a megbízásokat.
Állítólag a számlagyárat működtető, iskolázatlan emberek (vagy négy tucat emberről van szó) között rengeteg személyes kapcsolat volt fellelhető, apák és fiúk, élettársak, sógorok, főnök és beosztott, ők működtették a láncot.
Takarítás és informatika, és nem véletlenül
A hatalmas, hierarchikus lánc fő törekvése az volt, hogy valótlan számlákkal károsítsa meg az államot, egyben jogtalan előnyhöz juttassa az „ügyfeleket”, akik adót spóroltak, ami a költségvetést károsította. Az adóhatóság szerint a több mint 30 cégből álló számlagyár összesen 19 milliárd forintnyi áfát próbált eltüntetni takarításról és informatikai szolgáltatásról kiállított fiktív számlákkal. Az adóhatóság közlése szerint végül 4 milliárd értékben jártak „sikerrel”.
Takarítás és informatika – érdekes, de a számlagyáraknak a homogén termékek (búza, cukor, acél) körbeutaztatása mellett ez a két kedvenc fiktív szolgáltatásuk. Aki ért hozzá, azt meséli, hogy nem is kérdés, hogy miért olyan praktikusak ezek a bűnözőknek.
Hiszen ki tudja megmondani visszamenőlegesen, hogy hány ember és milyen minőségben takarított valahol. Ahogy az informatikában is az a remek bűnelkövetői oldalról, hogy egy úgynevezett „biztonsági audit”, egy „front-end segítség”, vagy bármely más megfoghatatlan informatikai szolgáltatás ellenértéke lehet akár 20 ezer forint, de akár 20 millió forint is.
Adóhivatal legyen a talpán, aki bizonyítja, hogy a szolgáltatás nem történt meg, vagy nagyon túlárazott. Ráadásul a számlagyár rengeteg gagyi fiktív cége mellett mindig volt néhány, ahol azért egy-két szakember is megfordult, így még nehezebb azt bizonyítani, hogy teljesen fiktív egy szerződés, vagy azt, hogy egy utalás mögött semmilyen ellenszolgáltatás nem történt.
Olyan is előfordult, hogy az informatikai és a takarítási profilt ugyanazok a cégek váltogatták, volt olyan cég, amely Supra-Soft, majd Top-Hygiene néven bukkant fel a láncban.
Egy kiterjedt maffia tehát pár ezer forinttal kifizetett hazai hajléktalanok, autószerelő műhelyek kétes egzisztenciái, illetve szlovák, szerb, ukrajnai állampolgárok segítségével felépített egy óriási cégbirodalmat. Ez a vonal nem mutatott túl nagy ellenállást, se képzettsége, se megfelelő ügyvédeik nem voltak, elég hamar többen beismerték a tetteiket.
Nagy, állami számlabefogadók
Ha megnézzük a számlagyár működését, általában a láncban részt vevő cégek (Nada-Szoft, VFL, Wind-IT, Environment, Run-It, Top-Hygiene) teljesen értelmetlenül áramoltattak körbe százmilliós összegeket, de persze nem ők az érdekesek, hanem mindig az egy-egy ponton bekapcsolódó komoly cég is,
amelyek között sok állami cég is van, illetve pár nagyon ismert magáncég.
Ráadásul ezek akár százmilliós tételeket is befogadtak, ilyen
az Antenna Hungária,
a T-Systems,
a 4iG,
a Hungaro Digitel,
a Sys IT és
a SIS Parking.
Maguk a felelősségre vont számlabefogadó cégek különböző védekezési taktikákat szoktak ilyenkor választani, ebben az ügyben is ezek jöttek elő.
Volt, aki teljesen amnéziás lett, nem emlékezett, hogy került a cégéhez, ki a főnöke, nem ismerte a saját kollégáit, megpróbált semmire sem válaszolni.
Más nagyon magabiztosan hivatkozott a megfelelő dokumentumokra, vagyis azzal érvelt, hogy volt szerződés és teljesítési igazolás, rendszeresen érkezett egy szabályos beszállítói kapcsolat révén a számla (miközben a nyomozók addigra már pontosan tudták, hogy az adott cég senkinek nem szolgáltatott semmit).
Más azt az örök kibúvót vette elő, hogy a szerződések teljesültek (például szóbeli tanácsadási teljesítéssel), azt pedig a megrendelő már nem ellenőrizhette, hogy a neki szolgáltatást nyújtó szakemberek milyen céget adtak meg szállítóként.
De több olyan nagy cég vagy a legjobb ügyvédeket megfizető gazdag vállalkozó is akadt, aki nem annyira próbált meg magyarázkodni, hanem azonnal befizette a korábban elcsalni szánt adót, és ettől reméli azt, hogy ügye utólag enyhébb megítélés alá esik.
A főnöknél is érdekesebb szereplők
A legfőbb gyanúsítottat már említettük: a számlagyár tetején egy Sz. Szabolcs nevű, nagy jólétben élő ember állt, aki a hamis számlák jutalékaiból több luxusautót is vásárolt, ezeket a nyomozók lefoglalták. Ő a közvélemény előtt ismeretlen név.
De gyanúsított lett a börtönviselt Fuzik Zsolt, aki korábban az Axel Springernél, majd a BKV-nál, végül a tettek elkövetése idején a CBA-ban volt informatikai vezető (az általunk látott iratokban nincs arra utaló jel, hogy a CBA-nak bármilyen módon köze lenne az ügyhöz), és egy szintén börtönviselt exügyész, V. Gergely, a Sys IT Services kereskedelmi vezetője is. Ők 2010 környékén a büntetés-végrehajtásnál ismerkedtek meg egymással, és a nyomozók feltételezése szerint ők voltak a főkolomposok.
Az elegáns budai HillSide irodaházban működött a hozzájuk köthető csapat (egy időben itt volt a Sys IT egyik irodája), amely igyekezett a klasszikus számlagyáros gárdával nulla kapcsolatot fenntartani. Sokkal intelligensebben működtek, minőségibb kódnyelven beszéltek, Signalt használtak, de közben azon munkálkodtak, hogy például a hivatalosan a BKV-nak nagy segítséget és megtakarítást jelentő informatikai outsourcing-szerződéssel kapcsolatban eltüntessék a mesés nyereséget. Ehhez a körhöz tartozik a Sys IT-val tulajdonosi átfedésben lévő SIS Parking is, amelyre az említett júniusi napon szintén lecsaptak a nyomozók.
Fuzik Zsolt az elmúlt időszak sajtóhírei alapján a számlagyáras gyanúsítása után vádalku keretében több szocialista politikusról is azt állította, hogy megvesztegette őket:
Horváth Csaba zuglói polgármester az állítások szerint a zuglói parkolási szolgáltatásokból kaphatott kenőpénzt. Az ügyészség szerint Horváth és társa a fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére kerestek egy gazdasági társaságot, amelytől a nyereségük felére tartottak igényt. A zuglói parkolást végző cég az említett SIS Parking volt.
Nem sokkal később az ügyészség egy másik zuglói politikus, Tóth Csaba mentelmi jogát is kikérte. Mint írták, Tóth Csaba cselekménye vesztegetés látszatát keltve üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette megalapozott gyanúját kelti.
A Magyar Nemzet később azt írta, hogy Fuzik Zsolt Molnár Zsolt pártigazgatóra és Baja Ferencre, az MSZP pártalapítványának, a Táncsics Alapítványnak a kuratóriumi elnökére is terhelő vallomást tett.
A szocialista politikusok mindannyian azt állítják, nem igazak az állítások.
Fuzik és V. Gergely egyébként letartóztatásuk után az iratok szerint egymás ellen fordultak, egyikük azzal vádolta meg a másikat, hogy nagy összeget ajánlott neki, ha elviszi a balhét, de arról is van információnk, hogy egyikük állítólag annyira szerette volna elkerülni a börtönt, hogy azt hangoztatta, bármilyen vádalkura hajlandó. Ezek természetesen nem bizonyított információk, de azt támasztják alá, hogy a sokáig makacsul mindent tagadó főnökök szívesen egymásra tolták volna a tényleges felelősséget.
Ami hivatalosan tudható a számlagyárról
Magáról a nagy 2021. júniusi rajtaütési akcióról annak idején a NAV, de a kormánypárti sajtó is beszámolt. Tavaly nyár óta az ügyről több olvasónk is adott jelzést, az informatikai szakmában beszédtéma lett a nagy lebukás, emellett természetesen hivatalosan is kerestük az illetékes intézményeket.
Úgy tudjuk, hogy a gyanús cég, majd az abból felfejtett számlalánc ügye a NAV különböző győri, illetve nyugat-dunántúli egységeit is megjárta, de végül a kiemelt ügyek osztályához került, és a nyomozásnak máig Győr a központja.
Több levelet is váltottunk a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészséggel, amely alapvetően készségesen segítette a munkánkat, de csak nagyon korlátozottan tudott nyilatkozni. Szerettük volna megtudni, hogy kik vannak letartóztatásban, kik a gyanúsítottak, mikor zárulhat a nyomozás.
Mint a hivatal szóvivője a legutóbbi érdeklődésünkre írta:
„Az ügy részleteit az eljárás érdekeire tekintettel sajnos nem áll módomban megosztani Önnel, így fejleményekről sem tudok beszámolni.
Annyi azonban tudható, hogy az eljárásnak több tucat gyanúsítottja van jelenleg. Közülük letartóztatásban már nincs senki, azonban van olyan személy, aki személyi szabadságot korlátozó más kényszerintézkedés hatálya alatt áll.
A nyomozás lezárást illetően nem szeretnék jóslásokba bocsátkozni, nem is nagyon tudnék. A rendelkezésre álló nyomozati határidő azonban a jövő évben fog letelni, és a hatályos jogszabályok szerint annak meghosszabbítására is van lehetőség, amennyiben az indokolt.”
A korábbi információk alapján azt azért lehet tudni, hogy a NAV üzletszerűen és bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt nyomoz, a bűnszervezet irányítói akár húszéves szabadságvesztésre is számíthatnak.
A NAV munkatársai az első hivatalos közlés idejéig 35 személyt hallgattak ki gyanúsítottként, közülük 8 főt őrizetbe vettek. A Győri Járásbíróság a bűnszervezet három vezetőjének letartóztatását rendelte akkor el.
Azt is közölte az ügyészség, hogy a bűnszervezet egy többszintű, takarítási és informatikai szolgáltatásokat nyújtó céghálózatot és számlagyárat működtetett. Kiderült, a kibocsátott fiktív számlákkal megrendelőik jogosulatlanul csökkentették fizetendő áfájukat, összesen 4 milliárd forint kárt okozva a költségvetésnek. A számlakibocsátó cégek valós tevékenységet szinte egyáltalán nem végeztek, élükön strómanok – többségében nehéz anyagi körülmények között élő személyek – ültek, akik pénzért vállalták a névleges vezetői szerepet.
A társaságokhoz papíron bejelentett alkalmazottak valójában a megrendelőknél dolgoztak, kizárólag azért jelentették át őket a fiktív céghálóba, hogy a megrendelők csökkenthessék adójukat a valótlan számlák befogadása után. A költségvetést ért kár megtérülésére a NAV összesen 3,2 milliárd forint értékben zárolt bankszámlákat és ingatlanokat, továbbá nagy értékű gépkocsikat, részvényeket és készpénzt is foglalt.
Tucatnyi mellékszál
Az ügy jelen szakaszában nagyon sok kérdés merül fel. Ha a nyomozók szeretnének elindulni a számlagyáras cégek körül szerzett további információk mentén (megbuherált közbeszerzések, titkos egyeztetések, kábítószer-fogyasztás), végeláthatatlan bűnlajstrom merülhetne fel.
Valahogy úgy, mint a Schadl–Völner végrehajtói ügyben, ahol hasonlóképpen a végrehajtói korrupció mellett meghekkelt vizsgák, állami pályázatok „lobbija”, indokolatlan diplomata-útlevél vagy szabálytalan kékvillogó-használat is előbukkant.
A számlagyár lebukott vezetői először azt hitték, hogy magas szintű kapcsolataik révén védett pozícióban vannak, ám ahogy néhányan az előzetesben üldögéltek, egy idő után rájöttek, hogy ez nem fog olyan egyszerűen megoldódni, a pénzügyőrökre nem tudnak ráijeszteni a kapcsolataikkal, állítólag ekkor kezdték egyre inkább egymásra tologatni a felelősséget.
De a nagy számlagyárügy mentén több tucat érdekes mikrosztori útján is el tudnak indulni a nyomozók. A szlovák határhoz közeli Letkésről még az Átlátszó is írt korábban: az a bizonyos ingatlantulajdonos, akinek különutat épített az önkormányzat, H. Zoltán és cége a Moriani Consulting például tudomásunk szerint vastagon érintett, e vonal állandó szervezkedéseivel feltárul az egész pályázati rendszer panzióra, játszótérre, a visszaosztás, fiktív bejelentés a településre a mezőgazdasági támogatás miatt.
Évtizedes minta
A döbbenetes az, hogy Magyarországon több nagy korrupciós botrány után gyakorlatilag úgy telhetett el 10-15 év, hogy semmi nem változott a nap alatt, a módszerek, egyes szereplők, de még a kárvallottak is ismerősek lehetnek.
Emlékeznek még a Siemens magyarországi cégét is érintő nagy botrányra, amikor a cég befogadott egy csomó számlát különböző, hajléktalanok birtokolta cégektől?
A hajléktalan cégvezetők aztán egy szervezővel és egy biztonsági ember kísérővel 1,96 millió forintos tételekben vették fel a pénzt mindenféle, javarészt XII. kerületi bankfiókból. Bár a cégvezető urak rendkívül büdösek voltak (elnézést a dehonesztáló kifejezésért), de a 2 millió forint, azaz a pénzmosás szempontjából kritikus összeg alatti pénzfelvételeket senki nem tartotta a bankokban gyanúsnak, senki nem tett bejelentést. Aztán ahogy az ilyenkor lenni szokott, az 5 ezer forintokkal kifizetett cégvezető hajléktalanok később feleltek a tetteikért, a főszervező külföldre szökött, míg a számlákat befogadó cégek vezetőit nem kérték számon.
Nem sokkal később (de még mindig 2010 előtt járunk) robbant ki a Demszky-éra fővárosi cégeit, elsősorban a BKV-t érintő nagy korrupciós botrány, amikor 2007 és 2009 között teljesen idióta tanácsadói szolgáltatásokra fizetett ki 12 milliárd forintot az a cég, amely amúgy örökké jelentős közfinanszírozásra szorul.
Milliókért volt szükség a fénymásoló-állomány felmérésére, vagy milliókért olyan kommunikációs tanácsokat kapott a BKV reklámosztálya, hogy hirdessen szakállas emberekkel, mert ők hitelesebbek. De azok az akkor még ellenzéki Vitézy Dávid által bemutatott esetek is zseniálisak voltak, amikor ciprusi cégek, a Dandy Trading és az Everest Capital az MNB és a KSH nyilvános elemzéseit copy-pastezték, majd adták el súlyos tízmilliókért a BKV-nak.
Az internet korában természetesen azonnal lelepleződött a másolás. Érdekes, hogy már akkor felmerült az is, hogy a BKV rendkívül előnytelen informatikai outsourcing-szerződést kötött az egykoron még tőzsdén jegyzett Synergonnal, amely mára csak utódcégei révén létezik, ezek egyike a Sys IT Sevices. Ez a cég nem keverendő össze a Sys IT Networkkel, amely korábban tulajdonosi átfedésben volt a Sys IT Servicesszel, de ma már Tasnádi László volt belügyi államtitkár és Sípos Gyula tulajdonosi szerepvállalásával szolgáltat a BKV-nak. Erről a helyzetről a HVG írt alapos anyagot.
De az sem téved sokat, akinek az Eclipse Zrt. ügye jut eszébe, ahol volt egy mesés szolgáltatási monopóliumokkal kistafírozott cég, amely a világ pénzét megkereste, de még a nyeresége után sem szeretett volna adót fizetni, így számlákat vásárolt. Annak az ügynek voltak igazán tragikus elemei is, amelyről itt olvashat.
Partnereinktől
|
Az óriási számlagyár miatt állami és neres cégeknél volt házkutatás, ismert MSZP-s politikusok is belekeveredtek
|
Ha megnézzük a számlagyár működését, általában a láncban részt vevő cégek (Nada-Szoft, VFL, Wind-IT, Environment, Run-It, Top-Hygiene) teljesen értelmetlenül áramoltattak körbe százmilliós összegeket, de persze nem ők az érdekesek, hanem mindig az egy-egy ponton bekapcsolódó komoly cég is, amelyek között sok állami cég is van, illetve pár nagyon ismert magáncég. Ráadásul ezek akár százmilliós tételeket is befogadtak, ilyen az Antenna Hungária, a T-Systems, a 4iG, Hungaro Digitel,a Sys IT és a SIS Parking.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2022/03/09/szamlagyar-nav-t-systems-antenna-hungaria-4ig-mszp-horvath-csaba
|
2022-03-09 11:15:00
| true | null | null |
Telex
|
Folyamatban vannak a rendőrségi feljelentések a pécsi önkormányzat kommunikációs cége, a Pécsi Kommunikációs Kft. átvilágítása során feltárt ügyek, köztük Hoppál Péter pécsi fideszes országgyűlési képviselő feleségének szerződése kapcsán – értesült az rtl.hu.
Az önkormányzati cég arról tájékoztatta portálunkat, hogy a jelenleg Pécsen magyar-német tanárként dolgozó Hoppálné Erdő Judit 2016. január 1-től 2018. május 31-ig állt megbízási jogviszonyban a cég jogelődjével, a Pécsi Kreatív Központ Kft.-vel, ami végül közös megegyezéssel szűnt meg.
Szerződése alapján Hoppál Péter feleségének feladata az önkormányzati cég ügyfeleitől megrendelt, a nyilvánosságnak szóló hirdetmények, marketing- és kommunikációs eszközök szövegeinek korrektúrázása volt.
Ezért havi bruttó 250 ezer forint illette meg, így két és fél év alatt összesen 7 250 000 forint bruttó díjazásban részesült.
Pécs városát 2009 és 2019 között a Fidesz színeiben induló Páva Zsolt polgármester vezette, Hoppál Péter pedig a Fidesz egyéni országgyűlési képviselője Pécsen és térségében 2010 óta. A 2019-es önkormányzati választásokon az ellenzéki támogatással induló Péterffy Attila lett a polgármester, a pécsi önkormányzati cégeknél pedig 2020-ban átvilágítások indultak el. Ezek a koronavírus-járvány miatt ugyan elhúzódtak, de mára befejeződtek, és már csak a rendőrségi feljelentések vannak hátra.
|
Feljelentést tesz a pécsi önkormányzati cég, mert nem találják a Hoppál Péter felesége által elvégzett munka nyomait
|
Két és fél év alatt 7,25 millió forint díjazásban részesült a Fidesz országgyűlési képviselőjének felesége, még a fideszes Páva Zsolt polgármestersége idején. Hoppál szerint aljas módon hazudik a baloldal.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/03/09/pecs-fidesz-hoppal-peter-feleseg-korrektor-megbizas-atvilagitas-feljelentes-szerzodes-pava-zsolt-polgarmester
|
2022-03-09 14:44:15
| true | null | null |
RTL Klub
|
A Fővárosi Főügyészség 2015 tavaszán emelt vádat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnökhelyettese és 117 társa ellen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt – közölte a főügyészség. A Fővárosi Törvényszék 2020. év őszén kihirdetett elsőfokú ítéletével az MVH volt vezetőjét bűnösnek mondta ki bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettében, valamint befolyással üzérkedés bűntettében és hivatali vesztegetés elfogadása bűntettében, ezért vele szemben 7 év és 6 hónap szabadságvesztést, hatmillió forint pénzbüntetést és 8 év közügyektől eltiltást szabott ki azzal, hogy az elsőrendű vádlottal szemben mintegy huszonegymillió forint összegre vagyonelkobzást is elrendelt.
Az elsőfokú ítélet szerint az MVH volt elnökhelyettese hivatali pozícióját kihasználva, még 2012-13-ban bűnszervezetet alakított ki területi alapú, termőföld támogatáshoz kapcsolódó EU-s költségvetési összegek jogosulatlan megszerzése érdekében úgy, hogy a bűnszervezetben részes gazdálkodók és gazdasági szervezetek a támogatásra nem voltak jogosultak, földhasználati joguk nem volt. Az MVH volt vezetője a kiutalt összegek után visszaosztást kért – írja a főügyészség.
Az elsőfokú ítélet kihirdetése után az ügyész az elsőrendű vádlott terhére további bűnösség megállapításáért, a büntetés súlyosításásáért, a vádlott és védője felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartotta.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla március 1-jén döntött, és jogerős ítéletével a 60-as éveiben járó, leromlott egészségi állapotú, volt MVH-s vezető börtönbüntetését 6 évre enyhítette, de az elsőfokú ítélet többi részét helyben hagyta – olvasható a közleményben.
|
Hat év börtönre ítélték a vidékfejlesztési hivatal volt elnökhelyettesét csalás és vesztegetés miatt
|
A Fővárosi Főügyészség 2015 tavaszán emelt vádat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnökhelyettese és 117 társa ellen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt – közölte a főügyészség. A Fővárosi Törvényszék 2020. év őszén kihirdetett elsőfokú ítéletével az MVH volt vezetőjét bűnösnek mondta ki bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettében, valamint befolyással üzérkedés bűntettében és hivatali vesztegetés elfogadása bűntettében. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla március 1-jén döntött, és jogerős ítéletével a 60-as éveiben járó, leromlott egészségi állapotú, volt MVH-s vezető börtönbüntetését 6 évre enyhítette, de az elsőfokú ítélet többi részét helyben hagyta
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/03/09/hat-ev-bortonre-iteltek-a-videkfejlesztesi-hivatal-volt-elnok-helyetteset-unios-tamogatasok-elcsalasa-es-vesztegetes-miatt
|
2022-03-09 08:11:00
| true | null | null |
Telex
|
HELYREIGAZÍTÁS
„A 2022. március 10. napján megjelent „Egzotikus pálmafákat ültetett medencéje partjára Horváth Csaba, a zuglói korrupciós botrány MSZP-s főszereplője” című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy Horváth Csaba egy Kálvin téri kávézóban rendszeresen pénzt vett át és a parkolópénzek lenyúlásából a 2. kerületi luxusvillájába legalább 10 millióért vásárolt Dél-Amerikában őshonos cserjepálmákat és távoli egzotikus országokból hozatott magának pálmafákat.”
Napok óta köztudomású, hogy egy vallomás szerint Horváth Csaba több alkalommal is tízmilliós nagyságrendben vett át vesztegetési pénzeket a zuglói parkolást üzemeltető cég vezetőjétől.
A parkolópénzek lenyúlásából jöttek a milliók
A veterán MSZP-s politikus és párttársa, Tóth Csaba a megindult büntetőeljárás adatai szerint havi 10-15 milliót, összesen több mint 250 millió forintot kapott 2017 és 2019 között a parkoló autósok pénzéből. A zuglói polgármester a pénzt rendszeresen egy Kálvin téri kávézóban vette át.
Ebből az összegből nemcsak Horváth Csaba 2. kerületi luxusvillájára, de még párttársai szemét is szúró méregdrága pálmafákra és a köréjük ültetett gázzal fűtött speciális üvegházakra is jutott.
Horváth Csaba egy 1278 négyzetméteres telken fekvő, mediterrán hangulatú, 400 négyzetméteres villában él. A luxusingatlan a II. kerület egyik elitnegyedében, Széphalom kertvárosi részén található a Kazinczy utcában.
A piaci áron, alsóhangon legalább 600-800 milliós ingatlanban olyan apróságok szolgálják az MSZP-s politikus kényelmét, mint a több férőhelyes teremgarázs, a tetőre szerelt nagyteljesítményű napelempark – amely a méretőből ítélve több ház áramellátását és képes lenne biztosítani –, illetve a kíváncsi szemek elől gondosan elrejtett, egyedi megrendelésre készült úszómedence.
Pálmák 10 millióért Dél-Amerikából
Az igazi rongyrázást mégsem ezek a „kiegészítők”, hanem a kertbe telepített pálmafák jelentik. Horváth ugyanis nem volt rest a messzi trópusokról beszerezni, és a medencéje partjára telepíteni több Dél-Amerikában őshonos cserjepálmát. Mivel a fajta különleges gondoskodást igényel, Magyarországon egyetlen kertészet sem forgalmazza. A Metropol úgy értesült, hogy a szocialista polgármester egyenesen Dél-Amerikából, külön megrendelés útján szerezte be a növényeket, és az elérhető árlisták szerint, a vámot, a különleges növényszállítási engedélyek költségét is beleértve legalább tízmillió forintot fizetett ki értük.
Távirányítós mobil üvegház külön a pálmafáknak
A baloldali politikus szinte családtagként kezeli a pálmafákat: a védelmük érdekében távirányítóval szabályozható hőmérsékletű, gázzal fűthető mobil-üvegházakat is beszerzett, melyekkel lefedi őket télvíz idején. Az egzotikus pálmafák így vészelik át a tél viszontagságait, hogy aztán nyáron árnyékot vessek az MSZP-s polgármester medencéjének partjára. Amit információink szerint ugyancsak méregdrága, Dániából származó különleges faburkolattal vettek körül.
A Metropol úgy értesült, hogy több baloldali politikus, köztük Karácsony Gergely is koktélozott már a pálmafák árnyékában, a medence partján, a dán faburkolaton...
Horváth Csaba luxusvillájával egyébként nem először foglalkozott a magyar sajtó. Pár éve attól volt hangos a hazai nyilvánosság, hogy a szocialista polgármester rendelkezik a legnagyobb lakáscélú ingatlannal az összes fővárosi politikust beleértve. Ezen fronton továbbra sincs változás: továbbra is Horváth vezeti a melyik politikusé a „legnagyobb luxusvilla” versenyt.
Korábban már többször is korrupciós ügyekbe keveredett
Horváth Csabát nem először hozzák összefüggésbe korrupcióval a hatóságok. A 2000-es évek elején ugyanis felmerült a neve a híres K&H-botránnyal kapcsolatban, mivel II. kerületi polgármesterként feltehetően önhatalmúlag döntött a kerület 700 milliós befektetésének a banknál történő elhelyezéséről. Később annak a gyanúja is komolyan felmerült, hogy a brókerbotrányba belebukott Kulcsár és cégcsoportja finanszírozhatta Horváth győztes kampányát 2002-ben.
|
Egzotikus pálmafákat ültetett medencéje partjára Horváth Csaba, a zuglói korrupciós botrány MSZP-s főszereplője
|
Zugló vesztegetési pénzek elfogadásával gyanúsított baloldali polgármestere legalább tízmillió forintot költött arra, hogy méregdrága egzotikus pálmafákat telepítessen budai luxusvillája kertjébe. Erről értesült a Metropol MSZP-s forrásokból. A növényeket külön erre a célra épített, gázzal fűtött speciális üvegház védi a hidegtől. A havonta elégetett gáz legalább négy-öt család fűtési számláját teszi ki. Az üvegházak fűtését a korrupcióval gyanúsított politikus távirányítóval is tudja szabályozni.
| null | 1 |
https://metropol.hu/aktualis/2022/03/egzotikus-palmafakat-ultetett-medenceje-partjara-horvath-csaba-a-zugloi-korrupcios-botrany-mszp-s-foszereploje
|
2022-03-10 12:04:52
| true | null | null |
Metropol
|
„Erre mondják az irigyek és a rosszakarók, hogy itt a politikai családi vállalkozás. Üzenem az örök rosszakaróknak és irigyeknek: igen, az. És lehet utánuk csinálni”
– írta Bayer Zsolt 2020 nyarán Kovács Sándor mátészalkai országgyűlési képviselő családi projektjéről, a Jót s Jól Egyesületről. Az egyesületet az akkor még polgármesterként szolgáló fideszes politikus 2007-ben alapította, elnöke azóta már Kovács Sándorné, a képviselő felesége, de vezető tisztséget visel fiuk, Kovács Dániel Sándor és lányuk, Kovács Eszter is.
A főként megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató géberjéni egyesület szociális, nevelési, jótékony és más, sokak szerint önkormányzatinak nevezhető – az önkormányzat helyett végzett – feladatokat is ellát, de évek óta dolgoznak azon is, hogy a szabolcsi választókerület turizmus-vendéglátóipari tevékenységeit fejlesszék. Legalábbis papíron.
A Jót s Jól Egyesület pénzügyeit azért nehéz szétszálazni, mert sokszor állami szervekkel és magánszemélyekkel közösen pályázva az utóbbi tíz évben több milliárd forint közpénzhez jutottak, amelynek nagy részét szociális célokra költötték, egy kisebb része pedig turizmusfejlesztésre ment el. Az egyesület egyébként valóban és hosszú ideje lát el közfeladatokat, ezeknek a fedezésére pedig állandó, azaz normatív állami támogatásban részesül, aminek az elköltése a honlapján dokumentálva is van.
Nagyobb kérdés viszont, hogy az elmúlt tíz évben idegenforgalmi célokra felvett állami és európai uniós támogatásokat mire és hogyan költötték el. A Jót s Jól Egyesület ugyanis
2012-ben kapott 72,9 millió forintot erdei iskola és erdei óvoda fejlesztésére,
majd 2013-ban 300 milliót „turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztésére”,
2017-ben pedig 284 millió forintot „társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztésre”.
Az egyesülethez tartozik ennek megfelelően a 110 fős Barkóscinege Erdei Iskola, a 36 fős Sulyom Ifjúsági Szálló, és a 31 fős Szamos Ifjúsági Szálló is, valamint a honlapjukon említenek egy kempinget is, amiről viszont többet nem lehet megtudni. A 24.hu vonatkozó cikke szerint egyébként fele részben szintén az egyesület kapta azt a 60 millió forintos uniós támogatást, amiből Kovács Sándor telkén felépítették a Tündérmező Vendégházat, azaz hivatalosan elég széles körű idegenforgalmi kínálatuk van.
Az elmúlt tíz évben turizmusra nyert több mint 687 millió forintból az egyesület egy sor beruházást megvalósított. Ezek közé tartozik például
két szekér, két ökrös szekér és egy ekhós szekér beszerzése 16,5 millió forintért,
egy ökohajó, 10 kajak és 14 kenu, valamint a hozzájuk tartozó felszerelés 24,8 millió forintért,
a „Szamosi élménytér” projekt marketingtevékenysége 13 millió forintért,
valamint tanösvény, játszótér és több másik beruházás is.
A Jót s Jól Egyesület tehát az elmúlt tíz évben valóban számos fejlesztést hajtott, hajthatott végre Géberjénben és a környékén, amikkel együtt nem csak szálláslehetőséget, de szabadidős programlehetőségeket is nyújtani képes a faluba látogatóknak. Az összesen 687 millió forint turisztikára szánt támogatás felvétele és az infrastruktúra kiépítése után már csak az a kérdés, hogy vajon miért olyan kicsi a szervezet üzleti bevétele, hogy szinte elhanyagolható legyen az egyéb bevételek (főként állami és uniós támogatások) mellett?
Az egyesület 2012-ben és 2013-ban összesen 373 millió forintot kapott turisztikai célokra, üzleti bevételük ehhez képest viszont a következő években tíz és harmincmillió forint között mozgott. 2017-ben aztán újabb 284 millió forintot kaptak turizmusfejlesztésre, aminek elköltése után 2019-ben fel is ment az üzleti bevételük 44 millió forintra, hogy aztán 2020-ban – nyilván a koronavírus-járvánnyal is összefüggésben – ismét 21 millió forintra essen vissza.
Közhasznúsági jelentéseik és a bíróságra benyújtott beszámolóik alapján a 2011 és 2020 között eltelt tíz évben összesen 2 milliárd 447 millió forint állami és európai uniós támogatást kaptak, ezzel párhuzamosan pedig 189 millió forintot kerestek üzleti tevékenységgel.
Az egyesület a turisztikai pályázatokon kívül százmilliós nagyságrendben nyert szociális ügyekben is támogatásokat, amelyeket az országgyűlési képviselő felesége és gyerekei költhettek és költhetnek el Kovács választókerületében, gyakran saját létesítményeikben, vagy éppen ingatlanjaikon.
Az is látszik, hogy a normatív állami támogatásból, valamint az uniós forrásokból viszonylag kényelmesen megélt a Kovács család, hiszen az egyesület vezető tisztségviselői (3 fő), 2019-ben 16 979 000 forintnyi fizetést vett fel, ugyanez az összeg pedig 19 millió 534 ezerre nőtt 2020-ra. Nemcsak maga Kovács veheti ugyanis ki a részét aktívan az egyesület munkásságából, de felesége mellett a képviselő polgármester fia is ott dolgozik főállásban, a község vezetését eközben társadalmi munkában végzi, amint arra még 2020-ban a 24.hu felfigyelt.
A portál már akkor megírta, hogy a Fidesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei országgyűlési képviselőjének birtokán 60 millió forint vissza nem térítendő támogatásból létesültek turisztikai beruházások, de már azt megelőzően, és azóta is,
összesen több mint 2,4 milliárd forintnyi állami és uniós támogatásban részesült a „politikai családi vállalkozás” ilyen-olyan úton.
Noha hivatalosan nem Kovács kapta a 60 millió forintot, és szerinte semmi köze ahhoz, a nyerteseket – a fiát és a felesége által vezetett egyesület cégét – mégsem jegyezték be az a fideszes politikus és édesanyja nevén lévő ingatlan tulajdoni lapjára, magyarán az ő telkén épült közpénzből vendégház, filagória, turisztikai bemutatóház és „csónakszállás”. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozást rendelt el különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával a képviselő birtokán elköltött európai uniós pénzek miatt, ám azt végül lezárták azzal, hogy nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése.
Ugyanakkor a 24.hu 2020-ban ezt követően azt is feltárta, hogy a fideszes országgyűlési képviselő barátja tulajdonában áll az a cég, amelyik az egyik nagy kedvezményezettje a választókerületbe érkező vissza nem térítendő európai uniós támogatásoknak, illetve az azokhoz tartozó közbeszerzéseknek. A nyírségi tendereken már addigra is mintegy egymilliárd forintot taroló vállalkozás tulajdonosa ráadásul üzlettársa a kormánypárti politikus feleségének, sőt, volt olyan nyertes közbeszerzése is a GÉ-65 Mérnökiroda Kft.-nek, amit maga a Kovács Sándor felesége által vezetett, európai uniós támogatásokat elnyerő egyesület írt ki, méghozzá egy 170 millió forintos támogatásból megvalósuló, intézménybővítésre kiírt tender esetében.
A közös üzleti viszonyokat a 24.hu cikkeinek megjelenése után megszüntették, ám ennek ellenére nyomozás is indult Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő feljelentése nyomán. Hadházy most arról tájékoztatta a Telexet, hogy nincs tudomása arról, hogy ezt az ügyet is lezárták volna, ott immáron csaknem egy éve zajlik a nyomozás.
Mivel a Jót s Jól Egyesület közfeladatokat is ellát, és e tevékenysége megkérdőjelezhetetlen, nehéz átlátni, hol a határ a turisztikai szempontból értelmezhetetlennek, vagy eltúlzottnak látszó költései és valóban hasznos tevékenysége között. Az Alfahír már 2016-ban azt írta, hogy a 300 millió forintból fejlesztett Szamosi élménytér elemeinek nagy része zárva van, a program honlapja alapján pedig nem látszik, hogy azóta beindult volna a forgalom. Nem világos például, hogy egy folyóparton megépített malmon, kilátón, és az úgynevezett meseparkon pontosan milyen marketingkiadások tettek ki az átadáskor 13 millió forintot.
|
Több százmillió forintot kapott egy fideszes képviselő feleségének egyesülete, de bevétele elhanyagolható
|
Kovács Sándor fideszes parlamenti képviselő 2007-ben alapította a Jót s Jól Egyesületet, amelyben azóta a felesége, lánya és fia is dolgozik. Az egyesület az elmúlt évek során több milliárd forint közpénzt kapott, abból csak turizmusfejlesztésre 687 milliót. Ebből egyebek mellett szekereket és hajókat vásároltak, valamint szálláshelyeket újítottak fel. Honlapjuk szerint egy erdei iskolát, két ifjúsági szállót és egy kempinget is üzemeltetnek, üzleti bevételük azonban 2020-ban mindössze 21 millió forint volt. Mindez abban a választókerületben, ahol Magyarország legszegényebb járása is található.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/03/11/jot-s-jol-egyesulet-kovacs-sandor
|
2022-03-11 07:43:00
| true | null | null |
Telex
|
Elfogadta az Országgyűlés a parlament mentelmi bizottságának javaslatát, így 175 igen szavazattal felfüggesztették Tóth Csaba zuglói egyéni országgyűlési képviselő mentelmi jogát. Nemmel senki sem szavazott, ahogy nem is tartózkodott senki a szavazástól.
Tóth Csaba MSZP-s országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését az Országgyűlés mentelmi bizottsága javasolta, méghozzá befolyással üzérkedés bűntette miatt – derült ki hétfőn a mentelmi bizottság határozatából. A javaslat várható volt, mert közvádas bűncselekményeknél mindig javasolják a mentelmi jog felfüggesztését.
Polt Péter legfőbb ügyész február 25-én indítványozta, hogy az Országgyűlés függessze fel Tóth Csaba mentelmi jogát. „A Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozásban megalapozott gyanú merült fel arra, hogy Tóth Csaba országgyűlési képviselő 2016-ban Horváth Csabával – a XIV. kerület jelenlegi polgármesterével, aki akkor a Fővárosi Közgyűlés tagja volt – Zuglóban, a tervezett fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére kerestek egy gazdasági társaságot, amelytől a nyereségük felére tartottak igényt. Tóth Csaba cselekménye vesztegetés látszatát keltve üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette megalapozott gyanúját kelti” – szólt akkor az ügyészség közleménye.
Az ügy előzménye, hogy Fuzik Zsolt, a CBA informatikai vezetője (aki korábban a BKV informatikai igazgatója is volt) egy számlagyáras ügy fő gyanúsítottjaként vallani kezdett szocialista politikusokra. Az Atv.hu szerint Fuzik a Győr-Moson-Sopron megyei főügyészségen idén januárban tett vallomása alapján gyanúsíthatták meg korrupciós bűncselekménnyel Horváth Csaba zuglói polgármestert és Tóth Csabát, Zugló országgyűlési képviselőjét.
|
Felfüggesztette Tóth Csaba mentelmi jogát az Országgyűlés
|
Elfogadta az Országgyűlés a parlament mentelmi bizottságának javaslatát, így 175 igen szavazattal felfüggesztették Tóth Csaba zuglói egyéni országgyűlési képviselő mentelmi jogát. Tóth Csaba MSZP-s országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését az Országgyűlés mentelmi bizottsága javasolta, méghozzá befolyással üzérkedés bűntette miatt.
| null | 1 |
https://telex.hu/valasztas-2022/2022/03/10/felfuggesztette-toth-csaba-mentelmi-jogat-az-orszaggyules-1
|
2022-03-10 08:17:00
| true | null | null |
Telex
|
A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség szóvivőjének csütörtöki közleménye alapján az ügyészség indítványozta három őrző-védő cég vezetőjének előzetes letartóztatását, akik ellen több százmillió forintos költségvetési csalás miatt indult most eljárás – írja az MTI.
A cégvezetőket bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével gyanúsítják. A megalapozott gyanú szerint az országos kiterjedtségű, őrzésvédelemmel foglalkozó cégek vezetői azért, hogy a munkavállalóik után ne kelljen a közterheket, valamint a vállalkozások által nyújtott vagyonvédelmi szolgáltatás után áfát fizetni, egy a nyomozó hatóság által már korábban feltárt bűnszervezet segítségét vették igénybe. A megrendelők munkavállalóit fiktíven más társaságokhoz jelentették be, többlépcsős céghálót létrehozva, melynek legalsó szintjén a foglalkoztatással járó közterheket és a szolgáltatás nyújtása után fizetendő áfát részben bevallották, de azt senki nem fizette meg.
A bűnszervezet a költségvetési csalás leplezésére a céghálóban szereplő gazdasági társaságokat rendszeresen cserélgette, és jutalék ellenében fiktív számlákat is kiállított.
|
Több százmillió forintos költségvetési csalás miatt indult eljárás három őrző-védő cég vezetője ellen
|
A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség szóvivőjének csütörtöki közleménye alapján az ügyészség indítványozta három őrző-védő cég vezetőjének előzetes letartóztatását, akik ellen több százmillió forintos költségvetési csalás miatt indult most eljárás – írja az MTI.A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség szóvivőjének csütörtöki közleménye alapján az ügyészség indítványozta három őrző-védő cég vezetőjének előzetes letartóztatását, akik ellen több százmillió forintos költségvetési csalás miatt indult most eljárás – írja az MTI. A cégvezetőket bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével gyanúsítják.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/03/10/letartoztatas-ugyeszseg-orzo-vedo-eljaras
|
2022-03-10 08:34:00
| true | null | null |
Telex
|
A Fidesz-kormányt felvonulásokkal, előadásokkal, nyilatkozatokkal, plakátokkal és minden más módon nyíltan támogató Civil Összefogás Fórum (CÖF) háttérszervezete a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA). 2016-ban az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek tolta meg 508 millió forint közpénzzel a CÖF-CÖKA kormánypárti munkáját, majd 170 milliót kaptak az állami tulajdonú lottóvállalat, a Szerencsejáték Zrt. leánycégétől, aztán tavaly 25 millió forintot a szintén állami Magyar Fejlesztési Banktól és még 40 milliót a Szerencsejáték-leánycégtől.
A CÖF/CÖKA tavaly októberben is tartott Békemenetet a Fidesz-kormány mellett, és idén az év első napján bejelentették, hogy az április 3-án esedékes országgyűlési választásra való tekintettel március 15-én is szerveznek egyet. (Az nemrég derült ki, hogy erre a szokásoktól eltérően nem jönnek a CÖF lengyel barátai, mert inkább otthon békemeneteztek szomszéduk, az Oroszország által február végén megtámadott Ukrajna mellett.)
De a CÖF két kormánypárti felvonulás közben is aktív, rendszeresen tartanak például olyan rendezvényeket, amiket „Civil Akadémia” névvel illetnek, holott a Fidesz álláspontját ismételgetik rajtuk. Február 14-én tették közzé egy február 18-i ilyen esemény meghívóját, mely szerint a pódiumbeszélgetés témája Európa civil ereje – az Európai Unió civiljei lesz, a résztvevők pedig Henri Malosse (a Vocal Europe szervezet tiszteletbeli elnöke, az Európai Unió Európai Szociális- és Gazdasági Bizottságának korábbi elnöke), Lóránt Károly (közgazdász, a C12 szakértői csoport tagja), ifj. Lomnici Zoltán (alkotmányjogász, a CÖF-CÖKA szóvivője) és Ferkó Dániel műsorvezető (médiaszakember!) lesznek.
Sem az esemény maga, sem a résztvevők, sem a beszélgetés témája nem okozott meglepetést, viszont a meghívón található logók igen. Az eddigi Szerencsejáték és MFB helyett ugyanis most a Miniszterelnökség és az állami tulajdonú Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) szerepel az alján – ahol a támogatókat szokás feltüntetni.
A meghívó közzétételét követő napon, 2022. február 15-én közadatigényléssel fordultunk a Miniszterelnökséghez és a BGA-hoz is. Mindkettőjüktől ugyanazt kérdeztük: mennyi támogatást adtak 2021 eleje óta a CÖF alapítványának (CÖKA) és mikor, valamint mire.
Az adatigénylések beadását követő 15. napon, ami az Infotörvény szerinti normál válaszadási határidő, késő délután reagált megkeresésünkre a két állami szerv, lényegében ugyanazt.
A Miniszterelnökség és a BGA is azt közölte március 2-án, hogy az adatigénylések beérkezését követő 45. napon (április 1.) fognak csak válaszolni, mert a normál határidőben való válaszadás „a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné” mindkettejüknek.
A Miniszterelnökség esetében ez még csak-csak elfogadható legitim magyarázatként, hiszen gyakorlatilag onnan irányítják az országot, és még elég magas koronavírus-számok is voltak március 2-án. A BGA Zrt. esetében azonban nehezen elképzelhető, hogy részt venne a járvány miatti teendőkben bármilyen formában, hiszen az állami cég a külhoni magyarság támogatásait, valamint a hazai nemzetiségi és egyházi pályázatokat, továbbá a civil szervezetek támogatásait kezeli köztudottan és a saját honlapja szerint is.
Lehetne panaszt tenni, hogy alaptalanul hosszabbították meg a válaszadási határidőt 45 nappal, de nem biztos, hogy sikerrel járnánk, és vélhetően az eljárás is még tovább tartana. Ezért inkább szép türelmesen megvárjuk a választ, ami elvileg április 1-jén fog megérkezni a Miniszterelnökségtől és a BGA Zrt.-től is a CÖF közpénzes támogatásairól.
Címlapkép: Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter átadja a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetést Csizmadia Lászlónak, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány alapító kuratóriumi elnökének, a Civil Együttműködési Tanács alapítójának, a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsa volt elnökének, az Európai Uniós Civil Együttműködési Tanácskozás társalapítójának az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából tartott ünnepségen a Várkert Bazárban 2020. október 23-án (forrás: MTI/Kovács Attila)
|
A Miniszterelnökség a járvány miatt nem ér rá megmondani, hogy mennyi közpénzt adott a CÖF-nek
|
A Békemenet szervezői februárban tartottak egy rendezvényt, ahol az európai civilek helyzetéről beszélgettek. Az esemény meghívóján szerepelt a Miniszterelnökség és a magyar állam tulajdonában lévő Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) logója is. Ebből arra következtettünk, hogy más állami entitásokhoz hasonlóan a BGA és a Miniszterelnökség is megtámogatta közpénzzel a CÖF-öt, ezért adatigénylésben rákérdeztünk erre. Kissé meglepő módon viszont azt közölték, hogy majd csak 45 múlva reagálnak érdemben, mert a gyorsabb válasz a koronavírus miatti “veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné” mindkettőjüknek. Ez azt jelenti, hogy a február 15-én beadott pofonegyszerű adatigényléseinkre csak április 1-jén fognak válaszolni.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/03/09/a-miniszterelnokseg-a-jarvany-miatt-nem-er-ra-megmondani-hogy-mennyi-kozpenzt-adott-a-cof-nek/
|
2022-03-09 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Összesen 5 000 gyanús aláírást semmisített meg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP). A párt azt állítja, hogy több száz hamis ajánlóívvel akarta „segíteni” őket a Fidesz. Az MKKP úgy véli, hogy a Fidesz szándékosan „jégre akarta vinni” a kutyapártos jelölteket azzal, hogy botrányt csinál az ajánlások körül. Közokirat-hamisítás miatt feljelentést tesznek a rendőrségen, ugyanis halott emberek is „aláírták” az íveket. Megkerestük a Gattyán-féle Megoldás Mozgalom sajtóosztályát, akik szerint a kutyapárt valószínűleg csak humorizál, és tagadják, hogy a jelöltjeik aláírásokat akartak cserélgetni. Idén már az Ügyfélkapu segítségével bárki ellenőrizheti online, hogy a kamupártok visszaéltek-e az ajánlásával.
„Akaratunk ellenére beleláttunk a magyar politika kubatovi bugyraiba. Maffiaszerű módszerekkel akarták csőbe húzni a kutyapártos jelölteket fideszesek, sokszor halott emberek ajánlásaival. Időben kapcsoltunk, és feltártuk, miként működik a Fidesz ajánlásmutyi-rendszere”– közölte szerdán a Magyar Kétfarkú Kutya Párt.
Februárban zajlott le 106 országgyűlési egyéni választókerületben az ajánlásgyűjtés. Az egyéni választókerületekben a jelöléshez legalább 500 – a választókerületben lakó – választópolgár érvényes ajánlása volt szükséges. Az MKKP elmondása szerint ebben az időszakban gyűltek össze a párt standjai körül a fura alakok, ezért hamar gyanút fogtak, amikor több jelöltjük is furcsa felajánlásokat kapott.
„Aláírást akart gyűjteni nekünk a Fidesz. De nem sikerült.”
Az MKKP közölte, hogy senki nem gyűjt egy kutyapártos jelöltnek egy nap alatt több száz aláírást törvényesen, a „segítők” viszont simán hoztak 700-at másnapra. További ismertetőjele – a kutyapártosok beszámolója szerint – a hamis íveknek, hogy sehol nem volt alul jelezve, ki gyűjtötte az aláírásokat, az aláírások sokszor ugyanolyanok voltak, az is előfordult, hogy halott ember szignója szerepelt az íven. Volt olyan segítő, aki a visszautasítás után sajnálkozott, hiszen „30 év tapasztalata van ebben”. A párt arra kérte jelöltjeiket, hogy dokumentálják azokat az eseteket, amikor a Fideszhez köthető személyek ajánlották fel a „segítségüket”.
Több olvasónk adataival visszaéltek a kamupártok a választási aláírásgyűjtés során | atlatszo.hu
Az eset, amit most leírok, mondhatnám, hogy nem lepett meg, de gusztustalansága kiverte nálam a biztosítékot. Február 19-én este felhívott a volt párom most már 18 éves elmúlt lánya azzal, hogy most hostess munkát végeznek, és kérné a segítségemet. Az állatkínzások miatti petícióra gyűjtenek most aláírásokat és nagyon le vannak maradva.
A párt szerint a Fidesznek nem érdeke egy sikeresen parlamentbe jutó Kutya Párt. Úgy vélik, hogy
a Fidesz szándékosan „jégre akarta vinni” a kutyapártos jelölteket, azzal hogy botrányt csinál az ajánlások körül.
Ahol lehet, feljelentést tesznek, például a halottak ajánlásai kapcsán a közokirat-hamisítás is felmerül. A gyanús ajánlásokat mind érvénytelenítették, illetve a választási irodákban is jelezték a történteket. A Heves megyei, Gyöngyös székhelyű 2. számú országgyűlési egyéni választókerületben egy jelöltet pedig visszaléptettek.
Kovács Gergely korábban a Partizánban fejezte ki azt a kérését, hogy a fideszesek ne írjanak alá a kutyapártos jelölteknek, miután Bayer Zsolt felszólította fideszes olvasóit, írjanak alá az MKKP jelöltjeinek is, mert a kormánynak az a jó, ha minél többfelé szóródnak az ellenzéki szavazatok. „Ha most nézik a fideszesek, akkor légyszi, ne írjatok alá, akkor inkább ne jöjjön össze, és ne induljunk el” – mondta a műsorban Kovács.
Beszámolójuk szerint négy választókerületben találkoztak a Gattyán-féle Megoldás Mozgalom „segítőivel” is.
Budapest 2. választókörzetben 160 aláírást húztak át. A jelöltüktől 20 ívet kértek, a visszahozott ívek közé keveredett egy Gattyán-féle ív ugyanazokkal a nevekkel, amiket az ő íveikre is írtak. Passzivistájukkal a Megoldás Mozgalom helyi jelöltje akart aláírásokat cserélgetni a standunknál, akit elhajtottak.
Budapest 9. választókörzetben: A Megoldás Mozgalom jelöltje, Détári Lajos egykori világválogatott labdarúgó személyesen ment oda a pultukhoz, és szeretett volna aláírásokat cserélgetni.
Budapest 14. választókörzetben: szerdán Gattyán helyi jelöltje akart aláírást cserélgetni.
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei 1. sz. választókörzetben (Szolnok): a jelöltjük épp bent volt a helyi választási irodában, amikor telefonon kereste Gattyán ottani embere. Péter kihangosította a telefonját, így az iroda munkatársai élőben hallgathatták végig, hogy a Megoldás Mozgalom jelöltje aláírásokat szeretne cserélni velük.
Az esetleges cserélgetésre az adhatna lehetőséget, hogy a törvény szerint egy választó több jelöltet is támogathat a választókerületében. Az ügyben megkerestük a Megoldás Mozgalom sajtóosztályát, arra voltunk kíváncsiak, hogy a jelöltjeik valóban próbáltak-e aláírásokat cserélgetni.
Gattyán György pártjának alelnöke mögött a Rahimkulov famíliához köthető cégháló van | atlatszo.hu
Nemrég alapított pártot Gattyán György milliárdos üzletember, és egy régi üzlettársa, Huszár Viktor lett az egyik alelnök. Felrajzoltuk a Huszár Viktor mögött álló céghálózatot: az újdonsült párt alelnöke több üzleti szálon is kötődik egy dúsgazdag orosz családhoz, Rahimkulovékhoz. A család egyik tagja az a Ruszlav Rahimkulov, aki Bajnai Gordont a Városháza megvásárlásának szándékával kapcsolatban arra a beszélgetésre invitálta, amelyről titokban hangfelvétel készült.
Megoldás Mozgalom: a Kutya Párt csak humorizál
A Megoldás Mozgalom gyorsan reagált a megkeresésünkre, az őket ért vádakat tagadják, de a levelet nem zanzásítjuk, inkább közzétesszük, ahogy kaptuk:
„Mielőtt megvizsgálnánk a Kutyapárt állításainak valóságtartalmát elsőként azt kell tisztázni, hogy a párt részéről ez csak egy kampányfogás, egy médiahack, vagy valós állításokat fogalmaznak meg. A Kutyapárt eddigi politikai megnyilvánulásai arra engednek következtetni, hogy ezúttal is a humor eszközével éltek csak.
Egyeztettünk a jelöltjeinkkel, akik a Kutyapárt által említett eseményekről nem tudnak. Azért, mert ezek nem történtek meg szerintük. A Megoldás Mozgalom etikai bizottságához sem érkezett ilyen panasz, sem a helyi választási bizottságtól, sem a Kutyapárttól. Arra kérünk minden érintettet, hogy ha a Kutyapárt által említett eseményeknek bármi valóságtartalma van, tegye meg a szükséges jogi lépéseket.
Détári Lajos nem cserélgetett aláírást. Köztiszteletben álló sportolóról, sportszakemberről van szó, akinek az értékrendjébe ez nem fér bele.
A 14. OEVK jelöltünk betegség miatt karanténban volt. Számára az aktivistáink és másik két jelöltünk gyűjtötte az aláírásokat a csapatával, amit egyébként a Facebookon is nyomon lehetett követni.
Az MKKP egy nagyon szimpatikus párt, a választók meggyőzéséhez sok sikert kívánunk nekik, de a valóságot jól leképezi az MKKP és a Megoldás Mozgalom két érintett jelöltjének bemutatkozója.
Az etikai bizottságunk folyamatosan figyelte az ajánlások gyűjtésének menetét, és nem érkezett panasz erre. A jelöltjeinkkel folyamatosan egyeztetünk, számos provokációról ők is beszámoltak, de ezeket helyben minden esetben sikerült tisztázniuk.
Minden jelöltünket arra kértünk, hogy jelentsék, ha bármilyen visszássággal találkoztak, vagy esetleg provokációt sejtenek az állítások mögött. A belső vizsgálatunk visszaéléseket nem állapított meg, de ettől függetlenül arra buzdítjuk a Kutyapártot, hogy ha jogsértést tapasztaltak, tegyék meg a szükséges lépéseket, mert ez minden választó érdeke. Tudomásunk szerint a minap jogerőssé vált a Megoldás Mozgalom országos listájának nyilvántartásba vételéről szóló határozat, mivel ellene fellebbezés nem érkezett!”
Bárki ellenőrizheti online, hogy a kamupártok visszaéltek-e az ajánlásával
Az ajánlásokkal való visszaélésekkel már a 2018-as választásoknál is találkoztunk, amik ellen szinte eredménytelenül nyomozott a rendőrség. A hamis aláírásgyűjtés a kamupártok egyik kedvelt eszköze, amivel milliós állami támogatásokat tudnak behúzni – valós politikai teljesítmény nélkül.
Ügyfélkapu segítségével idén már minden állampolgár ellenőrizheti az interneten, hogy melyik jelöltet ajánlotta a választáson, a lekérdezés segítségével gyorsan kideríthető, ha valamelyik párt visszaélt adatainkkal vagy az ajánlóívekkel. (Az ajánlások vagy aláírások ellenőrzésére levélben és személyesen továbbra is van lehetőség.)
Újra itt az Átlátszó Nagy Jelöltböngészője – kövesd velünk a választási hajrát! | atlatszo.hu
A választási térkép elkészítésekor is az egyéni körzeti elemzésünkből indultunk ki. A térképen egyből látható, hogy mely körzetek számítanak biztos fideszesnek, melyek ellenzékinek, és lilával jelöltük a csatatér körzeteket. Fontos megjegyezni, hogy a 26 kétesélyes körzetet kiegészítettük Hódmezővásárhellyel, amely a számok alapján ugyan egyértelműen fideszes, ám ott indul az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, és a Márki-Zay-Lázár-összecsapás akár még meglepetést is tartogathat.
Címlapkép: Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke (forrás: Magyar Kétfarkú Kutya Párt/YouTube)
|
„Aláírást akart gyűjteni nekünk a Fidesz” – feljelentést tesz a Kutya Párt a föld alól szerzett ívek miatt
|
Összesen 5 000 gyanús aláírást semmisített meg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP). A párt azt állítja, hogy több száz hamis ajánlóívvel akarta „segíteni” őket a Fidesz. Az MKKP úgy véli, hogy a Fidesz szándékosan „jégre akarta vinni” a kutyapártos jelölteket azzal, hogy botrányt csinál az ajánlások körül. Közokirat-hamisítás miatt feljelentést tesznek a rendőrségen, ugyanis halott emberek is „aláírták” az íveket. Megkerestük a Gattyán-féle Megoldás Mozgalom sajtóosztályát, akik szerint a kutyapárt valószínűleg csak humorizál, és tagadják, hogy a jelöltjeik aláírásokat akartak cserélgetni. Idén már az Ügyfélkapu segítségével bárki ellenőrizheti online, hogy a kamupártok visszaéltek-e az ajánlásával.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2022/03/04/alairast-akart-gyujteni-nekunk-a-fidesz-feljelentest-tesz-a-kutyapart-a-fold-alol-szerzett-ivek-miatt/
|
2022-03-04 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A múlt héten megírtuk, hogy áron alul bérelhet egy luxusingatlant Varga Mihály pénzügyminiszter Gyenesdiáson. Bár a részleteket firtató kérdéseinkre akkor nem válaszolt a minisztérium, cikkünk megjelenését követően Varga egy Facebook-posztban reagált a számításainkra. Mi a cégadatok alapján úgy kalkuláltunk, hogy havi 100 ezer forint lehet a bérleti díj, de a pénzügyminiszter szerint ez nem valós, mert ennek másfélszeresét fizeti, ami szerinte megfelel a piaci árnak. Csakhogy ingatlanos szakértők szerint ennyiért egy legfeljebb 3 szobás lakást (kert nélkül!) lehet tartósan bérelni a Balatonnál, és az ingatlanos oldalakon sem találtunk hasonló paraméterekkel rendelkező villát havi 500 ezer forint alatt ezen a felkapott környéken.
„Nagy lehet a kétségbeesés a baloldalon, ha egy szerződéssel, számlával, piaci áron bérelt, a vagyonnyilatkozatban is feltüntetett nyaralóról kényszerülnek álhíreket terjeszteni” – így reagált cikkünkre Varga Mihály pénzügyminiszter, miután megírtuk, hogy számításaink szerint havi legfeljebb 100 ezer forintért bérelhet egy 200 négyzetméteres, kertes, medencés luxusvillát a Balaton-parton egy kormányközeli vállalkozó volt cégétől.
Áron alul bérelhet Varga Mihály 169 milliós medencés balatoni luxusházat egy általa kitüntetett trafiktulajdonos cégétől | atlatszo.hu
A kezdeményezést segítő kampányra 673 millió forintot adományozott a magyar kormány egyik pénzalapja, ám ezt az összeget nem a székelyek társadalmi szervezete, hanem a Pesty László érdekeltségében álló nonprofit cég költhette el.
Miután a pénzügyminiszter maga tüntette fel vagyonnyilatkozatában a gyenesdiási bérleményt, utánajártunk, hol és milyen feltételekkel bérli az ingatlant. Így tudtuk meg, hogy a medencés ház a Gyenes Resort Kft. tulajdona, amit egy, a Horváth László tiszteletbeli kazah konzul érdekeltségébe tartozó vállalkozás alapított 2019-ben. A kft. jelenlegi tulajdonosa a Zele-Invest Kft., amely nagyjából akkor vette át a céget, amikor Varga kibérelte a villát a családjával.
A cég 2020-as évről szóló beszámolójában a tárgyi eszközöknél Ingatlanok… címszó alatt egy 169 millió forintos összeg szerepel, ami valószínűleg a ház árát takarja.
Szerettük volna megtudni, mióta és milyen feltételekkel bérli a pénzügyminiszter a cégtől az ingatlant, mennyi a havi bérleti díj, valamint mennyi bérleti díjat fizetett ki 2020-ban és 2021-ben.
A Pénzügyminisztérium sajtóosztálya azonban szűkszavúan mindössze annyit közölt, hogy „Varga Mihály a piaci árnak megfelelő díjért bérli 2020 nyarától a megkeresésben jelölt ingatlant. A házat ingatlanos segítségével találták.” A céget is kerestük, de ők sem árultak el részleteket.
Varga: „ennek másfélszeresét fizetem”
Mivel a kft. bevétele a 2020-as évben 600 ezer forint volt, és a cégnek mindössze két tevékenységi köre van: az egyik a saját tulajdonú ingatlan adásvétele, a másik a saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadása és üzemeltetése, arra következtettünk, hogy 2020-ban a 600 ezer forintos árbevétel a gyenesdiási ingatlan bérbeadásából származott.
Ha pedig feltételezzük, hogy a Gyenes Resort teljes bevételét csak a bérleti díj adja ki, és a „nyarat” július elsejétől számítjuk, akkor a bérleti díj 100 ezer forintra jön ki havonta. De ha valamiért csak az augusztustól decemberig tartó időszakot vennénk figyelembe, akkor is 120 000 forint/hó lenne az összeg. Ennél több látszólag nem lehet, hiszen ez esetben a cég bevételének meg kellett volna haladnia a 600 ezer forintot.
Ehhez képest Varga Mihály Facebook-posztjában azt írta: „2020-ban, amikor a járvány miatt bezártak a hotelek, feleségemmel és négy gyermekemmel családi házat kerestünk a szabadság eltöltéséhez. Gyenesdiáson találtunk egy apartmant, amelyet végül tartós bérletbe vettünk. (…) Az atlatszo.hu valótlanul írja, hogy a piaci ár alatt, 100 ezer forintért bérlem az ingatlant.
A valóság ezzel szemben az, hogy ennek másfélszeresét fizetem, amely – ellenőrizhető módon – megfelel a környék piaci árainak.
A bérleti díj és rezsiköltségek mellett vállaltam az állagmegóvás és egyéb felújítási munkák költségeit is” – tette hozzá.
A 100 ezer forintos bérleti díj másfélszerese 150 ezer forint. Varga Mihály javaslatára ezért újra ellenőriztük a „környék piaci árait”.
Egy hétre is nagyon kedvező lenne a miniszter által fizetett havidíj
Beszéltünk olyan céggel, amely balatoni ingatlanok adásvételére specializálódott. Szakértői véleményük szerint Gyenesdiáson nagyon ritka az ekkora méretű telek, ennél szinte csak kisebbek vannak. Azt is hangsúlyozták, hogy tapasztalataik szerint egy legfeljebb 3 szobás lakás, kert nélkül kerülhet 150 ezer forintba havonta a Balatonon, ha egyáltalán találni ilyet.
A tulajdonosok ugyanis inkább turisztikai céllal adják ki a házakat, nem bajlódnak hosszú távú bérléssel, és a nyári szezon alatt bőven megkeresik ennek a többszörösét. Ők jelenleg nem is tudnak ilyen paraméterekkel házat, ami kiadó lenne. Azt viszont megerősítették, hogy egy ekkora, ilyen fiatal ingatlan piaci értéke ma 250 millió forint.
Ahogy korábbi cikkünkben is írtuk: egy hasonló eladó házat találtunk 200 millió forintért a településen. A hirdetés szövege szerint a szintén új építésű ingatlan ugyan 50 négyzetméterrel nagyobb (250 m²), viszont a hozzá tartozó telek sokkal kisebb (772 m²). Bérelhető villát viszont nem adott ki a kereső Gyenesdiáson.
Az albérletekre rákeresve két találat volt: egy 3 szobás, 60 négyzetméteres lakás 100 forintért és egy 50 négyzetméteres, 2 szobás lakás 99 ezer forintért havonta. A Varga Mihály által bérelt lakóépület mérete utóbbi négyszerese, nem is beszélve a kertről.
Az adott gyenesdiási utcában ugyan van kiadó szállás, de egészen más feltételekkel: az apartman 2 főre, ellátás nélkül, szezonon kívül egy hétre 72 ezer forint. Szintén Gyenesdiáson (egy másik utcában) egy 300 m²-es (600 m²-es udvarra néző) superior apartman, 4 főnek 6 éjszakára 180 ezer forint – szintén szezonon kívül. Emellett több más – turisztikai céllal – kiadó apartmant is találtunk a szálláskereső oldalakon a településen: a többségük 130–170 ezer forint egy hétre (4 főre), de akadt 360 ezer forintos is – hat főre.
Ha összevetjük az apartmanok és albérletek árával, egy hónapra legalább félmillió forint lenne egy ekkora ház bérlése Gyenesdiáson egy családnak (garázs, medence és telek nélkül).
A legnagyobb – tartósan – kiadó villa, amit találtunk a Balatonon, egy csopaki luxusház, ami 605 négyzetméter (plusz 3000 m² terület). Ezt 8 ezer euróért, azaz nagyjából 3 millió forintért kínálják kiadásra havonta. A második egy balatonszárszói ingatlan, ami 200 négyzetméteres és egy 800 m²-es terület tartozik hozzá. Ezt szintén 3 millió forintért adnák bérbe főszezonban. Egy tihanyi 200 négyzetméteres házat (+ 500 m² telek) havi 1,2 millióért hirdetnek, míg Balatonvilágoson egy 260 m²-es ház 1070 m² telekkel havonta 400 ezer forintba kerülne.
Régi és bizalmas kapcsolat alapozhatta meg az ingatlanbizniszt
Hogy mégis hogyan juthatott hozzá igen kedvezményes áron a luxusházhoz Varga Mihály? Előző cikkünkben bemutattuk: feltehetően a kapcsolatai révén.
A Gyenes Resort Kft.-t Budapesten jegyezték be 2019. október 15-én, a Könyves Kálmán körút 16.-ba, amely egyben az L. A. C. Zrt. székhelye is. Az alapító Mihály Gábor, a REC Immobilien Kft. ügyvezetője volt. A kft. tulajdonosa pedig – nem meglepő módon – a L. A. C. Zrt. volt.
Az L. A. C. Zrt. tulajdonosa Horváth László tiszteletbeli kazah konzul, kormányközeli vállalkozó, aki 2010 óta a Vidékfejlesztési Minisztérium tanácsadója a FÁK-országokat érintő ügyekben, és 2013 óta tiszteletbeli külgazdasági tanácsosként is segíti a „keleti nyitást”.
Az index.hu egyik korábbi cikke szerint a karcagi származású Varga Mihály, a szintén karcagi Fazekas Sándor és Horváth László barátságát a közös szenvedély, a Kazahsztán iránti rajongás alapozta meg. És „bár – egyes minisztertársaival ellentétben – Varga Mihályt elkerülik a zavaros összefonódások a magánszférával és a politika-közeli oligarchákkal, de Horváth László ügyei azért rombolják olykor a reputációját”.
Nyitókép: Varga Mihály bérelt háza a Balatonon a Google Maps nyilvános felvételein
|
Ekkora luxusvillát a miniszter által fizetett díj triplájáért sem lehet bérelni a Balatonnál
|
A múlt héten megírtuk, hogy áron alul bérelhet egy luxusingatlant Varga Mihály pénzügyminiszter Gyenesdiáson. Bár a részleteket firtató kérdéseinkre akkor nem válaszolt a minisztérium, cikkünk megjelenését követően Varga egy Facebook-posztban reagált a számításainkra. Mi a cégadatok alapján úgy kalkuláltunk, hogy havi 100 ezer forint lehet a bérleti díj, de a pénzügyminiszter szerint ez nem valós, mert ennek másfélszeresét fizeti, ami szerinte megfelel a piaci árnak. Csakhogy ingatlanos szakértők szerint ennyiért egy legfeljebb 3 szobás lakást (kert nélkül!) lehet tartósan bérelni a Balatonnál, és az ingatlanos oldalakon sem találtunk hasonló paraméterekkel rendelkező villát havi 500 ezer forint alatt ezen a felkapott környéken.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/03/03/ekkora-luxusvillat-a-miniszter-altal-fizetett-dij-triplajaert-sem-lehet-berelni-a-balatonnal/
|
2022-03-03 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az országgyűlési képviselőknek minden évben január 31-ig kell leadniuk a vagyonbevallásukat, de a meg- vagy újraválasztásukkor, a ciklus kezdetekor és a megbízatás kezdetén is van ilyen kötelezettségük. A két dokumentum leadása között eltelt idő pedig akár elegendő lehet arra is, hogy a földhivatalon átfusson egy ajándékozás, így az adott ingatlant már nem kell feltüntetni a következő bevallásban.
Ez történt Bencsik János fideszes országgyűlési képviselő esetében is.
Pedig Bencsik igyekszik transzparens lenni: a vagyonbevallásában és a saját honlapján hosszan sorolja a tulajdonában levő ingatlanokat, amelyek többnyire szántók vagy legelők. Mivel ezeket bérbe adja, és ennek ellenértéke van, ez érthető is. Szőlőt, a bevallás szerint, kizárólag Dunaszentmiklós területén birtokol, azonban ha a honlapjának „Vagyonleltár” oldalát nézzük meg, ott további információt találunk a családi vagyonról, így a baji szőlőbirtokról is.
A helyiek szerint a „fél baji szőlőhegy” az övé, azonban a baji birtok ingatlanjait nehéz összeszedni: a már általános politikai gyakorlatnak mondható módon ugyanis
Bencsik János is sokszor a családtagok nevére vásárol ingatlant.
Egy ilyen tulajdon pont a nemrégiben bejelentett családi gazdaság pincéjének ingatlana Bajon. A szóban forgó ingatlant Bencsik János vásárolta meg a saját nevére, de szinte azonnal, egy hónap múlva ajándékozással átadta a feleségének, Szász Mónikának. Mivel ez az esemény pont két vagyonbevallás között zajlott le, ez a tulajdon sem a 2017 év végi, sem az újraválasztás utáni, 2018 májusi dokumentumban nem szerepel. Az adásvétel és az ajándékozás csak a tulajdoni lapról derül ki.
A birtok számtalan többi ingatlana eleve vagy a feleség, vagy a gyerekek nevére került – bár a vagyonleltárban csak az egyik gyerek „vagyona” szerepel, mindkettejük nevén van ingatlan a tulajdoni lapok szerint.
Ezekből derül ki az is, hogy a Baji úti ház Tatán ugyan a feleség tulajdona, az arra – a Takarékbanktól – felvett jelzáloghitelben Bencsik János adóstársként szerepel.
Ennyi ingatlan mellett az sem meglepő, hogy két picurka baji ingatlan, két magánút sem szerepel benne, ami szintén a képviselő nevén van, és a szőlőket köti össze.
A politika csak eszköz
Jóllehet Bencsik János, a Fidesz legutóbbi bejelentése szerint, újraindul az országgyűlési képviselői pozícióért, már évek óta készül a B-tervre: új életszakaszában szőlősgazda lesz. A borászatról a képviselő is viszonylag gyakran tesz közzé képeket, amelyek arról árulkodnak, hogy nem hobbi-pince az, amit felépített.
Bencsik korábban azt nyilatkozta, a gazdák közé „be kell állni”, és mivel mostanra a Neszmélyi Borvidék Hegyközségi tanács elnöke lett, elmondhatja, hogy ez neki sikerült is. Schunder Tibor baji polgármesterrel így már mint borosgazdák is együttműködhetnek, hiszen a pincéik egymás mellett vannak Bajon.
Országgyűlési képviselőként nem lehet vállalkozó, azonban van családi vállalkozásuk. Felesége, Szász Mónika cégét, a Kisbaka Kft.-t 2019 decemberében jegyezték be húszmillió forintos tőkével az Opten adatbázisa szerint.
A cég 100%-ban a feleség tulajdona, a nevét mégis Bencsik Jánosról kapta:
ő a „Kisbaka” egy családi történet szerint.
Ez a kft. az üzemeltetője a 2021. március 5-én nyilvántartásba vett őstermelői családi gazdaságnak, amely vélhetően azért jött létre, mert ez az a tevékenység, amit országgyűlési képviselő is végezhet. A családi gazdaság székhelye Dunaszentmiklóson van, az ottani ingatlan Bencsik János fiának tulajdona a földhivatali tulajdoni lap szerint. Megéri őstermelőnek lenni, mert 2021-től az szja-törvény 7. paragrafusának (3) bekezdése alapján nem kell bevételként figyelembe venni a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységével összefüggésben kapott támogatás összegét sem a bevételi értékhatár, sem a jövedelem számításakor.
Bencsiknek beválik ez a csendes, de eltökélt haladás. Saját jellemzése szerint „kijáró típusú képviselő, akinek a politika csak eszköz”. Valószínűleg ezzel függ össze, hogy ő az egyik, aki 2021-ben egyszer sem szólalt fel a parlamentben.
Reflektorfényben a családi borászat
Míg mások próbálják szétválasztani a magánjellegű bevételeiket a politikusitól, Bencsik János büszkén vállalja a borosgazda szerepet: teljesen természetesnek veszi, hogy amilyen rendezvényre csak lehet, elviszi a boros témát – és természetesen a borait is. Így volt ez legutóbb a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség rendezvényén is, de a Kemma kampánycikkébe is került egy kép a borász imidzset erősítendő. Nem beszélve egy cikk alatti keretes, kizárólag a borászatáról szóló népszerűsítő szövegről.
Aktívan igyekszik beépíteni a helyi bor promócióját minden általa kezelt fejlesztésbe, amibe csak lehetséges, így aztán a térképen szépen összeköthetőek majd a kerékpárutakkal a baji pincék és a vinotéka, amely a vértesszőlősi múzeumfejlesztés egyik eleme.
A gazdálkodás jól mehet, mert bár egy nyaralót kellett eladnia a pince berendezése miatt, és 60 milliós hitelt felvennie (feltehetően ezt terhelték a tatai házra), a pénzbeli vagyon a tavaly bevallott 1,2 millió forintról mostanra 28 millióra nőtt. A Kisbaka Kft. az Opten cégadatbázisából lekérhető utolsó (2020 évi) adatlap szerint még nem termelt bevételt, és a vagyonbevallás szerint még 38 millió hiteltartozás nyomja az országgyűlési képviselő vállát.
Gigafejlesztés a régészeti bemutatóhelyen, egy meglepetés vinotéka is a tervek között | atlatszo.hu
Az ígéretek szerint milliárdos fejlesztés elé néz a vértesszőlősi előember-telep, aminek ugyan mindenki örül, néhány részlet azonban egyelőre homályos. A lakosság érintett része például nem szeretné, ha rendezvényterem és parkoló épülne a házaik szomszédságában, de a képviselő-testület szerint enélkül egyáltalán nem lehetne fejlesztés. A tervek között felbukkan egy vinotéka is, amiről korábban nem esett szó. Vannak, akik szerint ennek köze lehet ahhoz, hogy Bencsik János, a térség országgyűlési képviselője épp a napokban jelentette be a családi gazdaságát a baji szőlőhegyen.
Mivel ezeket a beruházásokat a bevallott bruttó 1 296 300 Ft havi országgyűlési képviselői tiszteletdíj nem fedezi (még az éves földhaszonbérlettel sem, amely a földek bérbeadásából származó bevétel, és 2022. 02.01-jén éves földhaszonbérletként 993 000 Ft-ot tesz ki), a gyarapodást minden bizonnyal a családi gazdaság más tagjai fedezik. És/Vagy esetleg a területalapú támogatás, amelyet minden gazda igényelhet a tulajdonában lévő földterületek alapján. Nem kizárt az sem, hogy a pince gépesítésére felvett 60 milliós hitelből – és a nyaraló eladásából – még ennyi maradt, de ezt a dokumentumok alapján biztosan állítani nem lehet.
A fentiek rávilágítanak arra, hogy mennyire nehéz képet kapni egy országgyűlési képviselő vagyoni állapotáról még ennyi elérhető adat mellett is. Az átláthatóságon sokat javítana, ha a családtagok bevallása is nyilvánosságra kerülne.
Képviselői vagyonnyilatkozatok: nyomokban átláthatóságot tartalmaz! | atlatszo.hu
Január 31-e, hétfő éjfélig kell feltölteniük az országgyűlési képviselőknek a vagyonnyilatkozataikat a Parlament honlapjára. Így (legalábbis részben) képet kaphatunk arról, hogy miként változott a választott képviselőink vagyoni helyzete az elmúlt egy esztendőben. Miként azonban erre az Átlátszó, a K-Monitor Közhasznú Egyesület és a Transparency International Magyarország a jeles nap alkalmából idén is felhívja a figyelmet, a hazai vagyonnyilatkozati rendszer továbbra sem képes betölteni azt a feladatot, amire eredetileg létrehozták.
Holdampf Ildikó
Nyitókép: Választási szórólap (forrás: Bencsik János közéleti Facebook-oldala)
|
Tulajdoni lapok árulkodnak a fideszes képviselő családi vagyonának gyarapodásáról
|
A Komárom-Esztergom megyei Bencsik János vagyonát, ahogy más országgyűlési képviselőkét is, nehéz felmérni. A családi gazdaság ingatlanjainak jó része ugyanis a családtagok nevén van, ideértve a kiskorú gyermekeit is. A család borászata mindenesetre fejlődik, és a birtok is nő. Bár mindez főként akkor derül ki, ha valaki átböngészi a tulajdoni lapokat. Mi megtettük.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/03/10/tulajdoni-lapok-arulkodnak-a-fideszes-kepviselo-csaladi-vagyonanak-gyarapodasarol/
|
2022-03-10 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
2020 márciusában az Átlátszó írta meg, hogy Josh Cartu Magyarországon élő kanadai-izraeli üzletember angliai cége egy magyar lajstromjelű (HA-JEO) repülőgépet vásárolt. A CESSNA C-650 CITATION III típusú sugárhajtású privát jetet Cartu kívül-belül felújíttatta, de nem élvezte sokáig a kényelmét.
Az itthon elsősorban fényűző életmódjáról és méregdrága autóiról ismert aranyifjú fivéreivel közös vállalkozásait a kanadai és izraeli hatóságok vizsgálat alá vonták, amelyet követően a vállalkozó túladott a repülőgépen. A tulajdonosváltást szintén az Átlátszó szúrta ki 2021 januárjában.
Az új tulajdonos, a Bayer Construct Zrt. megkeresésünkre az ügylet kapcsán akkor elmondta: a beszerzés a cégcsoport üzleti profiljának bővítését szolgálta, és a nemzetközi partnereik igényeit figyelembe véve döntöttek mellette.
A NER új üstökösének tartott Balázs Attila cége a Josh Cartu-féle magánrepülőgép új tulajdonosa | atlatszo.hu
A NER új üstökösének tartott Balázs Attila cége a Josh Cartu-féle magánrepülőgép új tulajdonosa
A cég kb. fél évvel ezelőtt eladta a repülőgépet (HA-JEO), és másikat (HA-JEQ) vásárolt helyette, mely egy újabb, az elődjénél gazdaságosabban üzemeltethető modell. A 2009-ben készült sugárhajtású légi jármű az úgynevezett „very light jet” vagy más néven „micro” kategóriába tartozik, mely a privát jetek belépő szintje.
A brazil gyártmányú EMBRAER EMB-500 PHENOM 100 egy újabb, de hasonló paraméterekkel rendelkező verziójának (EV) hivatalos katalógusa szerint a jet alapkivitelben 4-5 utas szállítására alkalmas, hatótávolsága kb. 2200 km, legnagyobb utazósebessége pedig 750 km/h körül van.
A használtan vásárolt privát jet aktuális piaci értékét nem sikerült meghatároznunk, így csak a repülőgép gyártási évében publikált, új repülőgépre vonatkozó átlagos vételárat tudjuk támpontként megadni. Az amerikai Repülőgéptulajdonosok és Pilóták Szervezete (AOPA) 2009-es cikke szerint ez 3,6 millió dollár volt.
A Bayer Construct tulajdonában lévő konkrét modellt egyébként megismerhetjük a cégvezető, Balázs Attila egy másik vállalkozásának, a térköveket gyártó és forgalmazó Viastein Kft. reklámvideójából. Ebben Mucsi Zoltán színművész egy magángéppel érkező potenciális vásárlót alakít, a tőle megszokott humorral és stílusban. (A repülőgép a videó elején és legvégén látható.)
Az építőipari csoport többségi tulajdonosa Balázs Attila, akit a Válasz online egy 2020-ban megjelent cikkében a NER új üstököseként aposztrofált. Ennek elsődleges oka, hogy az Erdélyben született cégvezető az elmúlt években igen szoros üzleti kapcsolatba került a NER első vonalával.
A Forbes 100 legértékesebb magyar tulajdonú vállalatának 2021-es listáján 99. helyet elfoglaló Bayer Construct Zrt. már évek óta építője nagyobb állami beruházásoknak, igaz, sohasem a közbeszerzés nyerteseként, hanem a győztes cégek alvállalkozójaként. A cégcsoport ilyen jellegű feladatai között volt a Puskás Aréna, az MTK Stadion vagy a Ludovika Campus felépítése is.
De mint arról a 24.hu, majd a hvg360 is beszámolt, a cégcsoport érdekeltségébe tartozó vállalkozások a vissza nem térítendő állami támogatások terén is jól állnak. Az elmúlt években összesen 15 milliárd forintnyi közpénz áramlott hozzájuk, beleértve a külföldi érdekeltségeiket is.
Az Átlátszó Erdély segítségével a Magyar Hang nézett utána az Erdélyben működő, 100 milliárd forint magyar közpénzből finanszírozott Pro Economica Alapítvány támogatottjainak. Kiderült, közöttük szerepelnek Balázs Attilához és a Bayer Constructhoz köthető cégek is, melyek egy 8,7 milliárd forintos támogatási program keretéből 4,5 milliárdot, azaz a keret több mint felét kapták meg egy székelyföldi tejfeldolgozó- és tejporgyár létesítésére.
Az építőipari csoport dolgát egyéb módon is segítette már a kormányzat. A Bayer Construct által 2018-ban megvásárolt – előtte 15 éve húzódó – zuglói Mundo-beruházás 2019 karácsonyán a portfolio.hu beszámolója alapján új lendületet kapott. A kormány a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, felgyorsítva ezzel a munkálatokkal kapcsolatos engedélyezési eljárásokat.
2020-ban ugyanezt a minősítést kapta meg a kormánytól a vállalkozó érdekeltségbe tartozó két cég, az EA Alfa 4 és a Vabatowers Kft. ingatlanfejlesztési beruházása, a Veba Lakópark. A XI. kerületi Bikás Park mellett épülő lakóparkprojekt nemzetgazdasági érdekké minősítéséről anno az Index közölt írást.
2021-ben a Szakonyi Péter által összeállított listán az 57. helyen lépett be a leggazdagabb magyarok közé Balázs Attila, vagyonát 27 milliárd forintra becsülték.
Címlapfotó: Árvai Barnabás
|
Két év után újabbra cserélte magángépét Balázs Attila építőipari vállalkozása
|
A NER új üstökösének tartott Balázs Attila építőipari cége, az állami megrendelésekben bővelkedő Bayer Construct Zrt. lecserélte két évvel ezelőtt vásárolt privát jetjét. Az új szerzemény, mely a HA-JEQ lajstromjelzéssel szerepel a magyarországi nyilvántartásban, egy 2009-es EMBRAER EMB-500 PHENOM 100 típusú légijármű.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/03/10/ket-ev-utan-ujabbra-cserelte-magangepet-balazs-attila-epitoipari-vallalkozasa/
|
2022-03-10 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Március 9-én az orosz Szövetségi Tanács 146 tagja és újabb 14 orosz oligarcha és üzletember került az EU szankciós listájára, ezzel mostanra összesen 878 orosz személyt érint a korlátozás. A háború miatt két amerikai hátterű, nemzetközi újságírószervezet bejelentette: újult erővel tárja fel és külön listán teszi közzé Putyin holdudvarának több ezer milliárd dollár értékűre becsült, nyugaton elrejtett vagyonát.
„Az orosz kormány vezetőinek egyszer majd szembe kell nézniük annak a következményeivel, hogy megtámadtak egy békés, demokratikusan megválasztott kormánnyal bíró szomszédos államot. Addig is, mi folytatjuk a tudósítást a mindent átható korrupcióról, ami megfosztotta az orosz népet az ország vagyonától, hogy azt külföldön luxusjachtokra és alig használt villákra költsék. Mindent meg fogunk tenni, hogy megtaláljuk ezeket a dollármilliárdokat kitevő vagyonelemeket, és hamarosan közzéteszünk egy listát ezekről az ingatlanokról, jachtokról, repülőgépekről, amiket az orosz oligarchák nyugati országokban elrejtettek” – fogalmaz az oknyomozó riportereket tömörítő nemzetközi szervezet, az Oroszországból nemrégiben kitiltott OCCRP (Organized Crime and Corruption Project), melynek az Átlátszó is tagja.
Egy másik nemzetközi újságíró szervezet (Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma, ICIJ) külön weboldalon közli a Putyin-rezsim uralkodó elitjének rejtett vagyonával kapcsolatos folyamatban lévő nyomozásokat és a kutatásaik eddigi eredményeit.
Az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) a 2013-as Offshore Leaksszel kezdve, amelyet a Bahamas Leaks, a Luxembourg Leaks, a Swiss Leaks, a 2016-os híres Panama-iratok és mások követtek, többek között azon is dolgozott, hogy felkutassa és azonosítsa a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz és legközelebbi szövetségeseihez köthető milliárd dolláros vagyonokat. A szervezet cikkei titkos számlákat és azok tulajdonosait, hatalmas mennyiségű pénz homályos hátterű mozgását, valamint offshore cégekben és luxusvagyonokban lekötött mérhetetlen vagyont fedtek fel.
Az ICIJ folyamatosan frissülő Offshore Leaks-adatbázisa több mint 800 000 offshore cégről tartalmaz a kiszivárogtatásokban talált információkat (több mint 80 évet lefedve, egészen 2018-ig), és több mint 200 ország és terület magánszemélyeit és cégeit köti össze. A szervezet március 8-án elindította a Russia Archive-ot, amiben megtalálhatók a korábbi, Oroszországgal kapcsolatos leleplezések és a Putyin-rezsim uralkodó elitjének rejtett vagyonával kapcsolatos folyamatban lévő vizsgálatok.
Russia Archive – ICIJ
Using ICIJ’s vast trove of leaked financial files, the Russia Archive brings together previous Russia-related exposés, now the focus of renewed interest, as well as ongoing investigations into the hidden wealth of the Putin regime’s ruling elites.
Már 878 orosz és belorusz személy szerepel az EU szankciós listáján
Ukrajna brutális lerohanására válaszul a nyugati világ kormányai példátlan gazdasági szankciók sorozatát vezették be Oroszország, az oligarchák és a Vlagyimir Putyint körülvevő politikai vezetők ellen. Az Ukrajna elleni támadás miatt Oroszország és orosz vállalatok, személyek ellen bevezetett nemzetközi szankciókat két korábbi cikkünkben is részleteztük. Megírtuk, hogy orosz oligarchák Svájcba menekítik a magánrepülőgépeiket, s hogy a Svájci Nemzeti Bank adatai szerint orosz cégekhez és magánszemélyekhez köthetően több mint 11 milliárd dollár van az országban.
Svájcba menekülnek az orosz oligarchák magánrepülői a háború és a szankciók elől | atlatszo.hu
Az Átlátszó cikksorozata arról szól, hogy miképpen került Moszkva az eredetileg egy székely csoportosulás kezdeményezésére indult európai uniós aláírásgyűjtésbe, és egyáltalán hova tűntek a székelyek abból a kampányból, amit a valaha legendás dokumentumfilmes folytatott magyar állami százmilliókból a petíció mellett.
Írtunk arról is, hogy világszerte már több száz milliárd dollárnyi orosz vagyont foglaltak le a hatóságok válaszként az Ukrajna elleni háborúra. Ebben a cikkünkben részleteztük, hogyan vezetett be az Európai Unió is egyre szigorúbb kereskedelmi, pénzügyi és beutazási korlátozásokat Oroszországgal szemben. Sőt, a sokak szerint enyhe banki szankciókhoz képest az EU szigorúbban csapott le az orosz oligarchák és kormánytagok külföldi vagyonára.
Oligarcha-vagyonok lefoglalása, SWIFT-kizárás, olajembargó – ezekkel a szankciókkal büntetik Putyint | atlatszo.hu
A SWIFT banki tranzakciós rendszert az uniós államok mellett az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada is működteti – ők már korábban jelezték, hogy Ukrajna megtámadása esetén kezdeményezik, hogy leválasszák róla az orosz pénzintézeteket. A SWIFT a világ legnagyobb nemzetközi átutalási rendszere, világszerte több mint 10 ezer bank használja.
A folyamatosan bővülő szankciós listát március 9-én további korlátozásokkal bővítette az Európai Unió. Az ukrajnai helyzet miatti szigorítás következtében további 160 fővel összesen 878 egyénre bővült az a lista, ami az Európai Unió által korlátozásokkal sújtott orosz és belorusz állampolgárságú személyeket sorolja. A listán szereplő személyek többsége (146 fő) az Orosz Föderáció Tanácsának olyan tagja, akik ratifikálták az „Orosz Föderáció és a Donyecki Népköztársaság, valamint az Orosz Föderáció és a Luhanszki Népköztársaság közötti barátságról, együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló szerződés” kormányhatározatait.
Az új korlátozások 14 üzletembert is érintenek, akik „szoros kapcsolatban állnak az orosz kormánnyal. Ezért olyan gazdasági ágazatokban tevékenykednek, amelyek jelentős bevételi forrást biztosítanak az Orosz Föderáció kormányának, amely felelős a Krím elcsatolásáért és Ukrajna destabilizálásáért”, vagy a jegyzékben szereplő személyekkel, illetve szervezetekkel kapcsolatban állnak. Ezek a cégvezetők azért kerültek a tiltólistára, mert az EU szerint támogatják az Orosz Föderáció hatóságaival és állami tulajdonú vállalatokkal, köztük az orosz vasúttal, a Gazprommal és a Rosznyefttel folytatott együttműködést, ezek számára bevételi forrást biztosítanak, és ők maguk hasznot húznak ebből. Azért is tiltás jár, ha valaki a jegyzékben szereplő személyekkel vagy szervezetekkel kapcsolatban áll.
A mostani szankciók Belaruszra is vonatkoznak, hogy „az orosz szankciókat ne lehessen – többek között Belarusz közreműködésével – kijátszani” ez utóbbi esetében is az Oroszországgal szembeni szankciókhoz hasonló SWIFT-tilalmakat vezetnek be, egyértelművé teszik, hogy a kriptoeszközök „átruházható értékpapírnak” minősülnek, és – az Oroszország ellen életbe léptetett szankciók mintájára – tovább bővítik a már elfogadott pénzügyi korlátozásokat.
Oroszország esetében a szerdai módosítás új korlátozásokat vezet be a tengeri navigációs és rádiókommunikációs technológia kivitelére vonatkozóan, felveszi a Russian Maritime Register of Shipping hajóosztályozó társaságot a finanszírozási korlátozások hatálya alá tartozó állami tulajdonú vállalatok listájára, és előzetes információ megosztásra vonatkozó rendelkezést vezet be a tengerészeti biztonsági berendezések kivitelére vonatkozóan.
Ezekkel a luxusjachtokkal fizethetnek az orosz oligarchák Ukrajna lerohanásáért | atlatszo.hu
Az, hogy Magyarországon a Kreml-propagandát a magyar kormány közpénzből fenntartott médiája terjeszti, sokak számára egyet jelent a média sokszínűségével és azzal, hogy nálunk még nincs cenzúra. Más európai országokból éppen kitiltják a Kreml-párti háborús uszítást.
Több személyt név szerint is sorol az új szankciós lista, akikről úgy fogalmaznak, hogy:
„A legbefolyásosabb orosz üzletemberek köréhez tartozik, akik szoros kapcsolatban állnak az orosz kormánnyal. Ezért olyan gazdasági ágazatokban tevékenykedik, amelyek jelentős bevételi forrást biztosítanak az Orosz Föderáció kormányának, amely felelős a Krím elcsatolásáért és Ukrajna destabilizálásáért.”
„Egy vezető üzletemberrel kapcsolatban álló természetes személy, aki olyan gazdasági ágazatokban vesz részt, amelyek jelentős bevételi forrást biztosítanak az Orosz Föderáció kormányának, amely felelős a Krím elcsatolásáért és Ukrajna destabilizálásáért. Ezenkívül anyagilag vagy pénzügyileg támogatja az Orosz Föderáció kormányát, amely felelős a Krím elcsatolásáért és Ukrajna destabilizálásáért, és ebből hasznot húz.”
„2022. február 24-én, az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdeti szakaszát követően további 36 üzletemberrel együtt találkozott Vlagyimir Putyin elnökkel és az orosz kormány más tagjaival, hogy megvitassák a nyugati szankciókat követő intézkedések hatását. Az a tény, hogy meghívást kapott erre a találkozóra, azt mutatja, hogy Vlagyimir Putyin legközelebbi körének tagja, és hogy olyan intézkedéseket vagy politikákat támogat vagy hajt végre, amelyek aláássák vagy veszélyeztetik Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét, valamint Ukrajna stabilitását és biztonságát.”
A március 9-i döntés előtt, február 22-én szankciós listára került személyek nevét itt sorolja az Európai Tanács. A Belarusz Köztársaság elleni összes Európai Uniós szankció itt megtekinthető. Az Oroszország ellen érvényben lévő szankciók, az ezek által érintett cégek, pénzügyi szervezetek listája itt elérhető, az ezekről szóló Európai Tanács-rendeletekkel együtt.
Címlapkép: ICIJ Russia Archives
|
Nyilvános lista készül Putyin oligarcháinak nyugaton elrejtett hatalmas vagyonáról
|
Március 9-én az orosz Szövetségi Tanács 146 tagja és újabb 14 orosz oligarcha és üzletember került az EU szankciós listájára, ezzel mostanra összesen 878 orosz személyt érint a korlátozás. A háború miatt két amerikai hátterű, nemzetközi újságírószervezet bejelentette: újult erővel tárja fel és külön listán teszi közzé Putyin holdudvarának több ezer milliárd dollár értékűre becsült, nyugaton elrejtett vagyonát.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/03/10/nyilvanos-lista-keszul-putyin-oligarchainak-nyugaton-elrejtett-hatalmas-vagyonarol/
|
2022-03-10 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az országgyűlési képviselő tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését, panasszal élt a gyanúsítás ellen.
A megalapozott gyanú lényege szerint 2016-ban Tóth Csaba társával a tervezett fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére olyan gazdasági társaságot keresett, amelytől a nyereség felére tartott igényt.
Tóth Csaba az ügyészség szerint 250 millió forint készpénzt vett át.
A befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozásban a főügyészség az országgyűlési képviselővel együtt eddig négy embert hallgatott ki gyanúsítottként.
|
Gyanúsítottként hallgatták ki Tóth Csabát
|
A képviselő panasszal élt a gyanúsítás ellen a Központi Nyomozó Főügyészségen. Korrupciós bűncselekmények miatt zajlik a nyomozás.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/gyanusitottkent-hallgattak-ki-toth-csabat-246889
|
2022-03-11 18:38:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Az M4-es Tisza felett átívelő hídja. Fotó: NIF Zrt.
Amikor 2013-ban elkezdték építeni az M4-es autópálya Abony és Törökszentmiklós közötti részét, még azzal keltette fel a figyelmet, hogy az – M7-es Kőröshegyi völgyhidat is magában foglaló pár kilométerét leszámítva – a magyar autópálya-építés legdrágább szakaszának ígérkezett a közel 4 milliárdos kilométerárával. Ennél is nagyobbat szólt azonban két évvel később, hogy áldozatul esett a Simicska-Orbán háborúnak, amelynek járulékos veszteségeként lefokozták autóúttá, de ma végül átadták a forgalomnak.
Az eredeti közbeszerzés alapján a legdrágább, Tisza-hidat is magában foglaló részt az egykori Fidesz-pénztárnok Simicska Lajos cége, a Közgép az A-Híddal együtt kezdte el építeni, közel 33 milliárd forintért. A másik két szakaszon pedig olyan jól ismert, külföldi tulajdonú vállalatok dolgoztak, mint a Colas, a Strabag és a Swietelsky. Noha az eredeti tervek uniós finanszírozással is számoltak, a feltűnően magas építési költségek miatt az Európai Unió nem adott pénzt a projektre, így az teljesen magyar adófizetői pénzből készült el.
Miközben korábban a kormány még védelmébe vette az építési költségeket, Simicska Lajos 2015. februári telefonos ámokfutása (a G-nap) után hirtelen kartellgyanút fedezett fel a tender körül, és teljesen leállíttatta a beruházást. Bár az állam ezt igyekezett elkerülni, egy peren kívüli megállapodás értelmében a kormány végül kifizette a már elvégzett munkát és a helyszínre szállított anyagokat a kivitelezőknek, köztük a Közgépnek.
Egy hosszabb szünetet követően került át a körülbelül 70 százalékos készültségű projekt a kormány régi kedvenc útépítőjétől az új kedvenc építőjéhez, a Szíjj László tulajdonolta Duna Aszfalthoz, amely mellett még a francia Colas kapott szerepet. A hivatalos adatok szerint 125,3 milliárd forintból épült meg az autóút, amiből látszik, hogy adófizetői szempontból káros volt a hercehurca: autópálya helyett csak autóút épült meg, kilométerenként mintegy 600 millió forinttal drágábban a már eleve magas eredeti összeghez képest.
Ráadásul a 125,3 milliárd nem tartalmazza az eredeti építőknek kifizetett közel 33 milliárd forintot, holott a munkájuk elvileg nem veszett egészen kárba. (Bár a régi és az új szakasz nincs egészen átfedésben.) Ezzel is számolva a kilométerenkénti költség nem 4,6 milliárd forint, hanem az 5,9 milliárdot közelíti. Ez a már átadott gyorsforgalmi utak között rekordnak számít, a következő években azonban várhatóan többször is megdől majd.
Közélet autópálya díj Duna Aszfalt M4 simicska lajos Szíjj László Olvasson tovább a kategóriában
|
Átadták a Simicska-Orbán háború és a túlárazás szimbólumává vált autóutat
|
A kormány addig védte az M4-es Szolnok körüli költségeit, amíg Simicska Lajos nem kezdett el telefonálni 2015. február 6-án. A félbemaradt szakaszt most adták át, és összességében még drágább lett.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20220222/atadtak-a-simicska-orban-haboru-es-a-tularazas-szimbolumava-valt-autoutat/
|
2022-02-22 10:26:00
| true | null | null |
G7
|
A miskolci székhelyű Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 1. számú választókerületben hét jelöltet vettek nyilvántartásba, vagyis ennyien versenghetnek majd a szavazatokért április harmadikán. Köztük van Loukota Zoltánné is, aki Gődény György pártjának jelöltje. A Normális Élet Pártjának jelöltjét február 26-án vette nyilvántartásba a választási bizottság, értesüléseink szerint ugyanakkor az összegyűjtött ajánlások egy része az ajánlók tudtán kívül kerülhetett fel az ívekre.
Bánóczi Enikő az Átlátszónak elmondta: az RTL Klub-on látta, hogy volt már példa arra, hogy valakinek visszaéltek az adataival, és mivel pont a laptopja előtt ült, gondolta, ő is leellenőrzi.
„Akkor láttam, hogy ott van a nevem. Ami felháborít, hogy én 27 éve dolgozom emberek adataival – hitelezek meg biztosítózok –, és soha eszembe nem jutna visszaélni bárkinek az adatával. Ráadásul személyi szám is szerepelt rajta – az enyém – ezt valahonnan megszerezték, megvásárolták, vagy nem tudom.”
Mint mondja, ráadásul sem most, sem négy éve nem írt alá ajánlószelvényt egyik miskolci jelöltnek sem. Legutóbb 2014-ben volt erre példa, ekkor egy ismerőst támogatott, de a gyerekei például nem írtak alá, így nem valószínű, hogy onnan szerezték meg az adatokat. A közvetlen környezetében is több olyan ember van, akikkel hasonló történt, elmondása szerint összesen heten találták meg a nevüket nagy meglepetésükre Loukota Zoltánné ajánlóívén. „Természetesen megtettük a rendőrségi feljelentést” – mondta, hozzátéve, hogy soha nem írt volna alá a jelöltnek, mert „nem értek egyet Gődénnyel, sem az oltásellenességükkel, sem a stílusukkal, sem a kommunikációjukkal, semmivel”.
Gődény György neve a koronavírus-járvány kapcsán vírusszkeptikus tartalmai miatt vált közismertté. A változatos konteókat és álhíreket terjesztő Facebook-csoportja több tízezer tagot számlál, tavaly februárban pedig tüntetést is szervezett a korlátozások ellen tiltakozva, amiért egymilliós büntetést kapott. Nyáron rémhírterjesztésért emeltek vádat ellene. Gődény neve már a 2018-as választáson is felbukkant, ekkor a sokak által csak kamupártként elkönyvelt Közös Nevező listavezetője volt, méghozzá szoros kapcsolatban azzal a Seres Mária és Stekler Ottó alkotta házaspárral, akik ellen sajtóhírek szerint vádat is emelt az ügyészség, mert a 2014-es országgyűlési választáson 117 millió forint állami támogatást csaltak el. A Seres-Stekler páros egyébként a NÉP listáján is helyet kapott, Seres Mária a harmadik, férje a hetedik helyen. A párt egyik alapítója, Harkai Bulcsú Bánk az országos lista 11. helyén szerepel. Korábban ő hozta létre a már említett Közös Nevező 2018 pártot is, ami négy éve 153 milliós kampánytámogatást kapott, de nem fizették vissza, ezért az ügyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanújával indult büntetőeljárás.
Idén Gődény pártja 79 körzetben tudott jelöltet állítani. A vírusszkeptikus gyógyszerész a NÉP listavezetője, emellett pedig egyéniben is indul a nyíregyházi székhelyű Szabolcs 1. választókerületben.
A hamis ajánlások többsége Gődény pártjára jellemző
Gallai Bence szintén a napokban ellenőrizte az online felületen az ajánlásait. „Böngésztem a Twittert, és felbukkant egy olyan tweet, hogy érdemes megnéznie mindenkinek a Nemzeti Választási Iroda honlapján, hogy kiket ajánlott, mert történtek visszaélések. Itt leírták részletesen, hogy hogyan lehet ezt megtenni, ezért én is megnéztem. Ügyfélkapuval beléptem, és akkor láttam megdöbbenve, hogy az én nevemben is tettek ajánlást. A Normális Élet Pártja jelöljtére, Billein Piroskára adtak le a nevemben, az adataimmal ajánlást.”
Billein Piroskát február 28-án vette nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság, a Budapest 2. választókerületben (amihez a 11. kerület, illetve a 12. kerület egy kis része tartozik) lehet majd rá szavazni.
Gallai Bence elmondása szerint korábban soha nem írt alá semmit a pártnak vagy a jelöltnek, így nem tudja, hogyan kerülhetett fel az ajánlásgyűjtő ívre. De azt még meglepőbbnek találta, hogy a személyi számát is tudták, hiszen azt „semmilyen hivatalos intézkedéskor sem kérik, és gyakorlatilag soha nem kell megadni”.
Az ügyben feljelentést tett, először telefonon. Ekkor még elhajtották azzal, hogy az NVI-t keresse, de végül a TASZ-nál tett bejelentés megerősítette abban, hogy érdemes a rendőrségen próbálkozni. Sőt, a jogvédő szervezet abban is segített neki, hogy pontosan milyen ügyekben (személyes adatokkal való visszaélés, választás rendje ellen elkövetett bűncselekmény) indítson eljárást. Ezt követően tett még egy próbát személyesen, ekkor már felvették a jegyzőkönyvet. Elmondása szerint a rendőrök is érdekesnek találták, hogy hogyan juthattak hozzá a személyi számához, szerintük minden bizonnyal egy hivatalos szerv vagy akár önkormányzat adatbázisából szerezhették meg az adatokat.
„Azt is mondták, hogy egyáltalán nem egyedi eset, nagyon sokan tettek már feljelentést, és ez az egy párt, amire ez jellemző ebben a választási időszakban.”
Volt, aki két jelöltet is támogatott a tudta nélkül
Balázs főállásban reklámszövegíróként dolgozik, szabadidejében pedig egy online magazinnak ír. Ő szintén azt tapasztalta, hogy a jelek szerint visszaéltek a személyes adataival, ráadásul rögtön két jelölt is, a Terézvárost és Erzsébetvárost magában foglaló Budapest 5. választókerületben.
Február 28-án nézte meg, hogy kiket ajánlott – mint mondja, nem volt semmi konkrét célja vele, csak kíváncsi volt. Az online lekérdezés során gyorsan kiderült, hogy a Megoldás Mozgalom és a Normális Élet Pártja ajánlóívén is szerepelnek az adatai, holott elmondása szerint biztosan nem írt alá egyikőjüknek sem.
„Nyilván nagyon meglepett, felháborodtam. Írtam egy levelet még aznap a kerületi választási irodának, ahonnan azt a választ kaptam, hogy a két érintett jelölt nyilvántartásba vételével kapcsolatosan jogorvoslati eljárás van folyamatban, és továbbították a bejelentést a Fővárosi Választási Bizottság felé.”
Ezen kívül küldött egy udvarias levelet a Megoldás Mozgalom jelöltjének Facebook-oldalának is, amiben elmagyarázta, hogy mi történt, de nem kapott választ. Megtudtuk tőle azt is, hogy az ismerősi körében is nagyon sokan vannak, akik hasonló cipőben járnak, legalább nyolc esetről tud.
AZ ORFK szerint eddig több tucat büntetőeljárás indult
Megkerestük a párt listavezetőjét, dr. Gődény Györgyöt az ügyben, cikkünk megjelenésig azonban nem érkezett válasz kérdéseinkre. A Telexnek ugyanakkor Gődény korábban elmondta: amíg az aláíróknak nem kell igazolniuk a személyazonosságukat, addig szerinte senki nem tudja ellenőrizni, hogy valóban a saját adataikat viszik-e fel az ívre. Hozzátette azt is, hogy az ő lelkiismerete tiszta: „gyűjtöttünk, megcsináltuk. Baromira zavar mindenkit, hogy ezt megcsináltuk, és ezért megy ez a cirkusz.”
Emellett írtunk a Nemzeti Választási Irodának (NVI), illetve a rendőrségnek, hogy arról érdeklődjünk: pontosan hány bejelentés érkezett feléjük a személyes adatokkal való visszaélés, azaz ajánlások hamisítása miatt, illetve jellemzően mely párt vagy pártok voltak érintettek az ügyekben.
Az NVI válaszában arról tájékoztatott, hogy nincsenek meg náluk a kért adatok, mivel ha felmerül a visszaélés gyanúja, a jelöltállítási időszak és az ezt követő jogorvoslati időn belül, a területileg illetékes Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (OEVB) fordulva lehet kifogással élni, illetve a nyomozóhatóságnál indulhat eljárás – ezért a kérdéseinkre ők tudnak választ adni.
Az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) az alábbi válasz érkezett megkeresésünkre:
„A 2022. március 8-i állás szerint, vagyis megkeresése napján a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 345. §-ába ütköző hamis magánokirat felhasználása bűncselekmény gyanúja miatt országos szinten 37 büntetőeljárás indult. A Btk. 350. §-a szerinti választás rendje elleni bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt 33 büntetőeljárás indult.”
További részleteket – így például az ügyekben érintett pártok nevét – a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényre hivatkozva nem adtak meg.
Hamis ajánlások, elhunytak az aláírók között
A közelmúltban bejárták a sajtót azokat a hírek, hogy egyes pártok hogyan trükköztek az ajánlásokkal, sokszor halott emberek személyes adatait is leadva. A gyanús ajánlásokban visszatérő közös pont, hogy többségében Gődény György pártjának jelöltjeit érintik.
Az RTL Klub által megszólaltatott Csáki Judit például azt mondta: nemhogy a NÉP jelöltjének, senki másnak nem írt alá a Budapest 7. választókerületben, ezért bejelentést tett a választási irodánál és a rendőrségen. A választási iroda első körben elutasította a panaszt azzal az indokkal, hogy túlmenne a hatáskörükön, mert személyes adattal való visszaélésről van szó. Az érintett jelölt, Varga István Károly később azt mondta a csatornának: szerinte valaki megtévesztette az aláírásgyűjtőket, és csak hangulatkeltésről van szó.
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, a hatpárti ellenzék jelöltje a Pest 2. körzetben március elsején Facebook-posztban számolt be arról, hogy feljelentést tett közokirat-hamisítás és választási bűncselekmény alapos gyanúja miatt. „Elhunyt személyek adatait és aláírását is megtaláltuk, rengeteg érvénytelen aláírás is volt – a Választási Bizottság is lépett” – írja. A két érintett a Gattyán-féle Megoldás Mozgalom színeiben induló jelölt, illetve Gődény György Normális Élet Pártjának jelöltje.
Hasonló, elhunyt személyek adatait tartalmazó ívekről Tordai Bence is írt Facebook-oldalán. A budapesti 4. választókerületben tájékoztatása szerint a Normális Élet Pártjának jelöltje által leadott ajánlások közül 11 elhunyt ember adatait (és aláírást) tartalmazta. Jámbor András március másodikán tett közzé egy bejegyzést a Facebookon, amelyben arra kérte követőit, hogy segítsenek megbuktatni egy kamupártot, ellenőrizzék, hogy Gattyán György jelöltje visszaélt-e a józsefvárosiak, illetve a ferencvárosiak adataival.
Mivel a jelölt 502 érvényes ajánlást adott le, a felhívásnak meg is lett az eredménye: két nappal később az ellenzéki összefogás képviselőjelöltje megírta, hogy fellebbezésük után eltiltották az indulástól Gattyán jelöltjét.
Vidéken is találtak gyanús aláírásokat
A Magyar Narancs a szolnoki központú választókerület kapcsán derítette ki, hogy elhunytak aláírását, illetve adatait is megtalálták az íveken – a Normális Élet Pártja, a Polgári Válasz, a Magyar Munkáspárt, valamint az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom esetében. Február végén a lap arról is beszámolt, hogy az orosházi központú Békés megye 4. számú országgyűlési választókerületben a párt jelöltjének nyilvántartásba vételét el is utasította a választási bizottság, mivel a leadott ajánlások közel fele hamis volt.
Az LMP Vas megyei szervezete pedig a helyi választási bizottság ülése után úgy fogalmazott, hogy a Normális Élet Pártja jelölt ajánlásainak 38%-a volt „nyilvánvalóan hamis”, de elmondásuk szerint több más szervezet is hasonló eszközökkel élt a választókerületben. „A pornómilliárdos Gattyán György pártja, a Megoldás Mozgalom által indítani akart győri Tömböly Tamásnak is úgy gyűltek össze az ajánlásai, hogy ő valószínűleg pár alkalmat leszámítva nem is járt Szombathelyen és a környező falvakban.”
Mint írják, „arcpirító megoldáshoz” folyamodott a helyi Fidesz a Munkáspárt és a Szanyi Tibor féle ISZOMM esetében. A Hegedűs Mátét ajánló íveken a választási bizottsági ülésen számos közismert szombathelyi fideszes ajánlását találták meg, amelyek nélkül nem lett volna meg a szükséges 500 ajánlás.
Múlt héten pedig megírtuk, hogy összesen ötezer gyanús aláírást semmisített meg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP). „Akaratunk ellenére beleláttunk a magyar politika kubatovi bugyraiba. Maffiaszerű módszerekkel akarták csőbe húzni a kutyapártos jelölteket fideszesek, sokszor halott emberek ajánlásaival. Időben kapcsoltunk, és feltártuk, miként működik a Fidesz ajánlásmutyi-rendszere” – közölte a párt. A vádakkal kapcsolatban a Gattyán-féle Megoldás Mozgalom sajtóosztályát is megkerestük.
„Aláírást akart gyűjteni nekünk a Fidesz” – feljelentést tesz a Kutya Párt a föld alól szerzett ívek miatt | atlatszo.hu
Összesen 5 000 gyanús aláírást semmisített meg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP). A párt azt állítja, hogy több száz hamis ajánlóívvel akarta „segíteni” őket a Fidesz. Az MKKP úgy véli, hogy a Fidesz szándékosan „jégre akarta vinni” a kutyapártos jelölteket azzal, hogy botrányt csinál az ajánlások körül. Közokirat-hamisítás miatt feljelentést tesznek a rendőrségen, ugyanis halott emberek is „aláírták” az íveket.
Bárki ellenőrizheti, hogy kiket ajánlott
Az ajánlásokkal való visszaélésekkel már a korábbi választások során is találkozhattunk. 2018-ban több olvasónk is megkeresett minket azzal, hogy a kamupártok a választási aláírásgyűjtés során visszaéltek az adataikkal.
Több olvasónk adataival visszaéltek a kamupártok a választási aláírásgyűjtés során | atlatszo.hu
Valójában kamupártoknak gyűjtöttek személyes adatokat azok a megtévesztett hoszteszek, akik azt hitték, az állatkínzás elleni tiltakozáshoz toboroznak aláírásokat – csak egy a kreatív módszerek közül, amelyekkel olvasóink találkoztak az aláírásgyűjtő kampány során. Felhívásunkra sokan vették a fáradságot, és kikérték adataikat a választási bizottságtól, mely pártoknak írtak alá ajánlást.
A választás után megírtuk, hogy információink szerint 111 büntetőeljárás indult országosan a választási ajánlások hamisítása miatt, az esetek többségében ugyanakkor eredménytelenül nyomozott a rendőrség.
A hamis aláírásgyűjtés a kamupártok egyik kedvelt eszköze, amivel milliós állami támogatásokat tudnak behúzni – valós politikai teljesítmény nélkül. A pártok két irányból juthatnak állami forrásokhoz. Minden egyéni jelölt 1,18 milliós támogatásra jogosult, a listát állító pártok pedig aszerint kaphatnak további forrásokat, hogy hány körzetben sikerült jelölteket állítaniuk. Ha egy párt legalább 71 választókerületben állít jelöltet, körülbelül 470 millió forintot, ha 80-ban, akkor 588 milliót kap, ha pedig mind a 106 egyéni választókerületben van jelöltje, 706 millió illeti meg.
A választási törvény 2011-es módosítása lényegesen egyszerűbbé tette a jelöltállítás rendszerét, ami a kamupártoknak is kedvezett. Eltörölték ugyanis a névre szóló kopogtatócédula rendszerét, azóta mindössze 500 érvényes aláírásra van szükség az induláshoz, ráadásul egy választópolgár több jelöltet is támogathat. A kampányfinanszírozási törvény 2017-ben szigorodott, a módosítás szerint ma már azoknak a pártoknak, amelyek a választáson nem érnek el 1%-ot, vissza kell fizetniük az állami támogatást, a korábbi példák azonban azt mutatják, hogy ezt nem minden esetben lehet behajtani rajtuk. 2014-ben után 2 milliárd forintról volt kénytelen lemondani a NAV, a Transparency Internatinal Magyarország és a Political Capital számításai szerint 2018-ban 3 milliárd forint közpénzt vittek el a kamupártok, a tartozások jó része pedig behajthatatlannak bizonyult.
Az idei évben újdonság, hogy Ügyfélkapu segítségével minden állampolgár néhány kattintással ellenőrizheti, hogy melyik jelöltet ajánlotta a választáson. Az online lekérdezés segítségével pedig gyorsan kideríthető, ha valamelyik párt visszaélt adatainkkal vagy az ajánlóívekkel.
A rendszer ugyanakkor nem tökéletes, hiszen csak az első ötszáz ajánló adatai kerülnek be az adatbázisba – így csak ezeket tudjuk ellenőrizni.
Mit tehetünk, ha visszaéltek az adatainkkal?
Ha valakinél felmerül a visszaélés gyanúja – vagyis olyan jelölt támogatójaként szerepel, akinek biztos, hogy nem írt alá, három dolgot tehet a TASZ útmutatója szerint.
Kifogással lehet fordulni a helyi választási bizottsághoz, amelyben kérhetjük, hogy állapítsák meg a jogsértést. (A jogorvoslati határidő a jelöltek nyilvántartásba vételétől 5 nap, ez idő alatt a helyi választási szervek érvényteleníthetik a hamis ajánlást. Azt azonban jó tudni, hogy a jelöltállítás jogorvoslati ideje már lezárult.)
Feljelentést tehetünk a rendőrségen személyes adattal visszaélés, választás rendje elleni bűncselekmény miatt, ismeretlen tettes ellen. A nyomozás lassúsága miatt azonban érdemes azzal számolni, hogy könnyen lehet, hogy a jelölt végül el fog tudni indulni a választáson – a hamis ajánlások ellenére is.
Ha nem vagyunk elégedettek a választási iroda válaszával, érdemes felkeresni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH) is.
A TASZ szerint érdemes minél előbb ellenőrizni az ajánlásokat, az esetleges visszaéléseket pedig jelenteni, ugyanis az ajánlóíveket a szavazást követő 90. nap után megsemmisítik. Ez a 2022-es országgyűlési választások esetében 2022. július 2-a.
Az ajánlásgyűjtés lezárulta után a Normális Élet Pártja 79, a Megoldás Mozgalom 100 jelöltjét vették nyilvántartásba, mindkét párt országos listája jogerőre emelkedett. Jelöltböngésző térképünkről kiderül, hogy melyik körzetben milyen pártok indulnak, kiket vettek végül nyilvántartásba, és további tematikus térképek is várják az érdeklődőket:
Átlátszó választás ’22 – 2022-es országgyűlési választás diagramokon és térképeken | atlo.team
Címlapkép: A Normális Élet Pártjának ajánlásgyűjtő standja Budapesten, a 14. kerületben (forrás: Facebook/Normális Élet Pártján csoport, Norbert Doky Norbert)
|
Tömegével élhettek vissza az aláírásokkal a választási ajánlásgyűjtésen, több tucat büntetőeljárás indult
|
Februárban zajlott le a 106 egyéni választókerületben az ajánlásgyűjtés az áprilisi országgyűlési választásra. A jelöléshez legalább 500, a választókerületben lakó választópolgár érvényes ajánlása volt szükséges. Információink szerint ugyanakkor nem mindenkinek sikerült szabályosan megszereznie azokat. Több emberrel is beszéltünk, akik azt tapasztalták, hogy tudtuk nélkül kerültek fel a személyes adataik az ajánlóívekre, többségében a vírusszkeptikus gyógyszerészhez, Gődény Görgyhöz köthető Normális Élet Pártja (NÉP) jelöltjeinek javára. Megkerestük a Nemzeti Választási Irodát, és a rendőrséget is az üggyel kapcsolatban.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2022/03/12/tomegevel-elhettek-vissza-az-alairasokkal-a-valasztasi-ajanlasgyujtesen-orszagosan-tobb-tucat-buntetoeljaras-indult/
|
2022-03-12 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Demokratikus Koalíció az Európai Unió csalás elleni hivatalához (OLAF) fordul egy uniós támogatásokat érintő nagykanizsai ügyben – jelentette be az ellenzéki párt sajtótájékoztatón.
A történetet Horváth Jácint, a DK országgyűlési képviselőjelöltje és Rónai Sándor, a párt EP-képviselője ismertette. Horváth arról beszélt, hogy több mint egy hónapja feljelentést tett, és az ügyészség nyomozást is indított a „Hacsunk”, a nagykanizsai helyi akciócsoport ellen, csalás gyanújával.
A DK-s politikus szerint az akciócsoport közel 400 millió forint uniós támogatást nyert el, de nem az uniós program eredeti céljainak megfelelően, a városokon belüli közösségszervezésre használta fel, hanem „érdemi tevékenység nélkül fideszes haverok zsebébe vándorolt a pénz. Átláthatatlan módon, indokolatlanul tűntek el a százmillliók, miközben a programból kihagyták az önkormányzatot és a helyi független civileket is” – állította a DK jelöltje.
A DK ezért feljelentést tesz az EU Csalás Elleni Hivatalánál, az OLAF-nál is, mondván, „Nagykanizsán közvetlen bizonyítékok állnak rendelkezésre, hogy az uniós forrásokat tisztességtelen versenyben, irányítottan Fidesz-közeli szervezetek kapták meg”.
Leadkép: Horváth Jácint Nagykanizsán Márki-Zay Péterrel. Forrás: Horváth Jácint Facebook-oldala
|
Az OLAF-hoz fordul a DK egy nagykanizsai ügy miatt
|
A 400 milliós uniós támogatás felhasználása miatt egy hónapja feljelentést is tett a helyi képviselőjelölt.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/az-olaf-hoz-fordul-a-dk-egy-nagykanizsai-ugy-miatt-246927
|
2022-03-13 16:52:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
"A veszprémi építési hatóság annyira küzd a járvány ellen, hogy csak a választás után lesz ideje megmondani, Rogán Cecíliának van-e engedélye egy vadonatúj villát építeni Tihanyban (az UNESCO által a világörökség részeként nyilvántartott nemzeti park területén)" - írja Hadházy Ákos a Facebook-oldalán.
A politikus azért fordult kérdéssel a hatósághoz, mert a propagandaminiszter korábbi felesége három emelet magas paravánnal próbálta elrejteni, hogy "felújítás" címén vadonatúj villát épít a tihanyi védett területen. Erről néhány napja Hadházy szintén a Facebook-oldalán azt írta, hogy Rogán Cecília
a Balatonfelvidéki Nemzeti Park világörökségi védettségű részén vett143 millióért egy kis villát, amit most a földig (sőt, az alá) leromboltatott és újat épít helyébe. Teljesen törvénytelenül, engedély nélkül.
Az esetről a 444.hu cikke nyomán mi is beszámoltunk, miszerint nagy építkezés folyik Tihany egyik legszebb, a kormányhoz közel álló személyek által kedvelt részén, a páratlan panorámát kínáló Óváron. Itt van majdnem kétezer négyzetméteres telke Rogán Cecíliának, Rogán Antal volt feleségének is, a csodás fekvésű ingatlanon egy tájba simuló ház állt, a kertben volt szőlő és medence is, ami hivatalosan bizonyára esőtározó volt, errefelé legalábbis csak az olyasmi engedélyezett, ugyanis ahogy errefelé szinte az összes telek, hivatalosan ez is „szőlő és gazdasági épület”.
A lap szerint a háznak ma már csak hűlt helye van, ahogy a szőlőnek is. Mint írják – és erről fotókat is közölnek –, a telek körül hatalmas mobilfalakat állítottak, és a bontás helyén már új építkezés indult, éppen a pincét csinálják.
A bontás és az építkezés jogszerűségéről, körülményeiről a 444.hu szeretett volna többet megtudni a hatóságoktól is, de választ csak Tihany jegyzőjétől kaptak, aki azt írta, építéshatósági feladatokat ők nem látnak el, természetvédelmi ügyekben pedig a Veszprém Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya az illetékes.
Hadházy azt írja: Rogán Cecília engedély nélkül építkezik, ezt ottjártakor megerősítette az építésvezető is.
"Amikor megkérdeztem, hogy van-e engedélyük, akkor határozottan azt állította, hogy van engedélyük felújításra. A mostani és a korábbi képek szerint azonban felújításról szó sincsen, már a föld alatti szinten is teljesen új épület épül" – jegyzi meg a politikus.
|
A veszprémi építési hatóság a járványhelyzet miatt nem árulja el, építkezhet-e Rogán Cecília Tihanyban
|
Hadházynak azt írták, csak a választás után lesz idejük megmondani, van-e engedélye Rogán volt feleségének.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/a-veszpremi-epitesi-hatosag-a-jarvanyhelyzet-miatt-nem-arulja-el-epitkezhet-e-rogan-cecilia-tihanyban-246918
|
2022-03-13 11:25:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A Narancs.hu februárban számolt be róla, hogy a Csömöri Fidesz Facebook-oldalának tanúsága szerint már nem Bánhidi Balázs a párt helyi szervezetének elnöke, hanem Majoros Tímea. Korábban több cikkben foglalkoztunk azzal, hogy a Göd városától eltérített Samsung-adóbevételekből finanszírozott, Pest Megye Önkormányzata által kiírt több mint 400 millió forintos pályázaton milyen alapítványok, egyesületek nyertek, és ők hogyan használták fel a támogatásokat. Így találtunk rá a Bánhidi által vezetett Cs. Torna Egyletre, ami 13 millió forintot kapott kisbusz beszerzésére.
Csakhogy Bánhidi Balázs ellen költségvetési csalás gyanúja miatt folyik eljárás. A bíróság elsőfokon két év – öt év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre és 20 millió forint pénzünbetésre ítélte. E mellett öt évre eltiltotta gazdálkodó szervezetben vezető tisztségviselői tevékenység gyakorlásától. A fejleményről a Narancs.hu számolt be elsőként, illetve arról is, hogy az ügyészség súlyosításul végrehajtandó szabadságvesztést kért rá és vádlott társaira. Cikkünk megjelenése után lett Majoros feltüntetve a helyi pártszervezet Facebook-oldalán elnöknek.
Egy másik ügyét újranyitották
Bánhidi 2019-ben a Fidesz színeiben indult az önkormányzati választáson, ám vele együtt a párt súlyos kudarcot vallott Csömörön. A polgármester a szavazatok közel 70 százalékának megszerzésével a Csömöri Civil Egyesület jelöltje, Fábri István lett, ráadásul a képviselő-tesületbe is csak az egyesület tagjai kerültek be. Bánhidi költségvetési csalásos ügye a választást megelőző hetekben derült ki, ami vélhetően szerepet játszott rossz szereplésében.
Ettől függetlenül Bánhidi nem távolodott el a politikától. Később a Fidesz helyi szervezetének elnöke lett, és egészen a közelmúltig betöltötte ezt a tisztséget. Viszont volt egy másik súlyos ügye is-
Egy birtokunkba jutott, idén januári keltezésű ügyészségi határozat szerint 2020 novemberében egy csömöri bevásárlóközpont parkolójában szóváltás alakult ki közte és egy bizonyos Sz. T. között.
Bánhidi egy korábbi Facebook-bejegyzést kért számon rajta, majd a nála lévő üres bevásárlókocsit nekilökte, majd szájba vágta. Később három-négy ütést mért rá és távozott.
A Gödöllői Rendőrkapitányság egyszer már megszüntette az eljárást, arra hivatkozva, hogy a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése. Azonban az ügyészség felülvizsgálta a nyomozati iratokat. A vádhatóság álláspontja szerint „az eljárás megszüntetésére anélkül került sor, hogy a nyomozó hatóság foganasította volna az ügy megítéléséhez szükséges valamennyi nyomozati cselekményt”. Az ügyészség úgy döntött, hogy mivel a tényállás tisztázásához további nyomozásra van szükség, ezért a megszüntető határozatot hatályon kívül helyezi, és elrendeli az eljárás folytatását.
Megkerestük a Pest Megyei Főügyészséget, hogy tájékoztatást kérjünk, de nem osztottak meg részleteket az üggyel kapcsolatban. „Jelenleg is folyamatban van az eljárás” – közölték. Több forrással is beszéltünk, hogy kiderítsük, vajon miért nyitották újra a nyomozást; informátoraink is úgy vélik, a költségvetési csalásos ügyben való elmarasztaló elsőfokú ítéletnek és az ügyészség határozott fellépésének lehet köze hozzá, hogy az ügyet újranyitották. Szintén többen úgy látják, hogy Bánhidit a Fidesz „levette a sakktábláról”, a kampány során például Tuzson Bence jelenlegi körzeti országgyűlési képviselő és jelölt sem pózol már vele. Megkerestük az eset sértettjét is, aki szerint innentől kezdve már „fifty-fifty”, hogy az utóbbi ügyben elmarasztalják-e Bánhidi Balázst.
Kerestük Bánhidit, hogy mi az álláspontja az üggyel kapcsolatban, de cikkünk megjelenéséig nem reagált.
Egy másik fideszes ellen vádat emelhetnek
Nem Bánhidi az egyetlen csömöri fideszes, aki körül fogy a levegő. Még 2019-ben Válé Flórián, a Csömöri Sport- és Szabadidő-szervező Nonprofit Kft. (aminek égisze alatt fut a helyi labdarúgó egyesület, a Csömör KSK) ügyvezetője külföldi tartózkodása során szerzett tudomást a Magyar Labdarúgó Szövetségtől (MLSZ) arról, hogy a társaság az ő aláírásával ellátott olyan szerződést küldött be a szövetséghez, melyen a helyi Rubeola FC-vel kötött utánpótlás átigazolásokkal kapcsolatos pénzügyi megállapodások szerepeltek – olvasható a Csömöri Hírek akkori cikkében.
A lap cikke szerint a szerződések – melyeken Takó Csaba, a Rubeola FC volt elnöke és a Csömöri Sport Kft. korábbi főállású alkalmazottja aláírása is látható – akkori keltezésűek, amikor az ügyvezető külföldön volt. Magyarán Válé Flórián nem írhatta alá a dokumentumokat, de megállapodás sem született a felek között. Válé álláspontja szerint az aláírását meghamisították, és a kft. bélyegzője is jogtalanul szerepel a dokumentumon. Ezenkívül több mint harminc utánpótlás korú játékosnak a Csömör KSK-ból a Rubeolába való átigazolásáról szóló papírja is hamis. Azokat ugyanis Válé nem írhatta alá és bélyegezhette le.
Válé Flórián hivatalból ismeretlen tettes ellen tett feljelentést. Megkeresésünkre az mondta, az egészet olyan sportszakemberek vitték végre, akik arra esküdtek fel, hogy a sportszerűséget, korrektséget szem előtt tartva nevelik a következő generációkat, miközben a gyerekeket és a szülőket is belekeverték az ügybe. Az átigazolt sportolók nagy része végül a Rubeola FC-nél folytatta a pályafutását, ami miatt a Csömör KSK „szinte lehetetlen helyzetbe került”: nem tudták, hogyan másznak ki ebből. Ugyanis a felnőtt csapat nevezése során vállalni kell, hogy bizonyos számú, különböző korosztályokban induló utánpótlás csapatot is indít az egyesület.
„Egyes korosztályaink szinte lenullázódtak”
– mondta a Narancs.hu-nak Válé. Komoly energiát kellett abba belefektetniük, hogy olyan edzőket hozzanak az egyesületbe, akik megfelelő színvonalú munkát tudnak biztosítani, és három-öt csapatot toborzással kellett felépíteniük a bajnoki rajtra.
Bánhidi Balázs és Takó Csaba (jobbról a második) a 2019-es választási plakáton
Forrás: Csömöri Fidesz
Takó Csaba 2019-ben szintén indult az önkormányzati választáson, bár hivatalosan függetlenként, de mégis a Fidesz színeiben. Szintén a Csömöri Hírek számolt be arról a választás évében, hogy a Rubeola FC tulajdonrészt vásárolt egy bizonyos RFUTSAL Sportszervező Kft.-ben, amelynek akkori egyszemélyes tulajdonosa és ügyvezetője Bánhidi Balázs volt.
Az V. Kerületi Rendőrkapitányság a napokban egy birtokunkba is eljutott tájékoztatást küldött az érintett feleknek, miszerint a hamis magánokirat felhasználás vétség megalapozott gyanúja miatt Takó ellen indult nyomozást a hatóság befejezte, és a keletkezett iratokat vádemelési javaslattal a Budapesti V. és XIII. kerületi ügyészségnek elküldte. Megkerestük a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, hogy tájékoztatást kérjünk a nyomozást részleteiről, de a rendőrség ezt elutasította. „A kérdezett bűnügyi ügyszámú ügyben tájékoztatom, hogy az érdemi ügyészségi döntés meghozatala folyamatban van” – írta megkeresésünkre Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője.
Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a nyomozó hatóságok rajta vannak a csömöri fideszesek ügyein. Bánhidi Balázst az egyik ügyében elsőfokon elmarasztalták és súlyosítást kértek rá, a másik ügyét pedig újranyitották. Takó Csaba ellen pedig a jelek szerint hamarosan vádat emelhet az ügyészség. Felhívtuk Takót, aki azt mondta, nem szeretne nyilatkozni.
(Címlapképünkön: Simicskó István hazafias és honvédelmi nevelésért felelős kormánybiztos, a KDNP országgyűlési képviselője, a Honvédelmi Sportszövetség (HS) elnöke (j), Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára, a térség fideszes parlamenti képviselője (j2), Bánhidi Balázs, a Csömöri Torna Egylet (CSTE) alapító elnöke (j3) és Tóth László, a Magyar Judo Szövetség (MJSZ) elnöke (b) átvágja a nemzeti színű szalagot a Csömöri Torna Egylet (CSTE) cselgáncstermének átadóünnepségén a Pest megyei településen 2018. augusztus 29-én. A Magyar Judo Szövetség (MJSZ) támogatásával a diákok és az egyesület jövőbeni tagjai a térség legnagyobb, 300 négyzetméteres tatamiján sportolhatnak. MTI Fotó: Máthé Zoltán)
|
Rajta vannak a hatóságok a csömöri fideszesek zűrös dolgain
|
Bánhidi Balázs korábbi csömöri Fidesz-elnököt költségvetési csalás miatt elsőfokon elítélték, egy másik, garázdaság vétségének gyanúja miatt indított, a rendőrség által egyszer már lezárt ügyét az ügyészség újranyitotta. Takó Csaba korábbi önkormányzati képviselő-jelölt ellen magánokirat-hamisítás vétsége miatt hamarosan vádat emelhetnek.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/rajta-vannak-a-hatosagok-a-csomori-fideszesek-zuros-dolgain-246493
|
2022-03-12 11:04:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Eredetileg korszerűsítésnek indult, aztán mivel a Magyar Állami Operaház megkapta az Északi Járműjavító egyik csarnokrendszerét logisztikai és művészeti központnak, változott a terv, és átalakítottak még ezt azt: a korábbi díszletfestőműhelyből balettpróbaterem lett, egy szinttel feljebb pedig egy másik próbatermet alakítottak ki – ezzel indokolta Zoboki Gábor, a Magyar Állami Operaház felújítási tervének tervezője, hogy miért csúszott három évet az átadás és miért ugrottak meg az Operaház felújításának költségei olyan nagyon.
„Amikor a reverendádra rálépsz, jön a második lépés, amikor már térdre esel, a következő lépésnél pedig már az orrod súrolja a földet. Egy 138 éves épület felújítása nagyobb kompromisszummal és sokkal nagyobb büdzsével jár, mint azt korábban sejteni lehetett” – mondta a Népszavának a tervező, aki szerint összesen négy év öt hónapig tartott a konkrét építés maga, a többi az előkészítés és a jogi átfutás ideje volt.
A felújítás során előkerült például több ládányi, az 1880-as és '90-es évekből származó levelezés is, amit 1948-ban építőmunkások zártak el a királyi páholy mögé. A kézzel írott levelezés az intendánsok és az intézményt támogató arisztokraták között zajlott.
A nézőtéren kevesebb ülőhely lett, cserébe van 150 állóhely is, megújult a tér akusztikailag is. Szombaton gálaesttel nyitják meg az Operaházat.
Az Operaház bezárásával együtt járó teljes rekonstrukcióról 2016 augusztusában született döntés. A kivitelezési tendert egyetlen pályázóként a West Hungária Bau Kft. vezette konzorcium (Épkar Zrt. és Laki Zrt.) nyerte el, amely 14,2 milliárdot kért a munkáért. Az átadást 2019-re tervezték. Eredetileg kisebb felújításban gondolkodtak, de végül a Karmelitát miniszterelnöki rezidenciává alakító építész, Zoboki Gábor nagyszabású történelmi rekonstrukciós tervét fogadták el. A projekt lebonyolítását az Operaház főigazgatójától Baán László, a Liget-negyed kormánybiztosa és a Városliget Zrt. vette át.
|
Három évvel a tervezett átadás után szombaton megnyílik a felújított Operaház
|
Az Operaház bezárásával együtt járó teljes rekonstrukcióról 2016 augusztusában született döntés. A kivitelezési tendert egyetlen pályázóként a West Hungária Bau Kft. vezette konzorcium (Épkar Zrt. és Laki Zrt.) nyerte el, amely 14,2 milliárdot kért a munkáért. Az átadást 2019-re tervezték. A Magyar Állami Operaház felújítási tervének tervezője indokolta, hogy miért csúszott három évet az átadás és miért ugrottak meg az Operaház felújításának költségei olyan nagyon.
| null | 1 |
https://telex.hu/kult/2022/03/12/operahaz-felujitas-megnyitas
|
2022-03-12 15:12:00
| true | null | null |
Telex
|
A kormány február 24-én az ukrán helyzetre reagáló hírlevelet küldött, amelyben az a mondat is szerepelt, hogy
„felelőtlennek tartjuk, és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére.”
A mondatot vizsgálta a Nemzeti Választási Bizottság (rendben találta), majd a Kúria is, amely azonban úgy ítélte meg, hogy a kormány megsértette a választási törvényt azzal, hogy a hírlevélben az ellenzék ellen kampányolt.
A kormány nem hagyta annyiban a dolgot, az Alkotmánybírósághoz fordult és alkotmányjogi panaszt nyújtott be, mert szerinte a Kúria a döntésében meghatározott elvi tartalommal ellentétes döntést hozott azáltal, hogy az ellenzéket a jelölő szervezettel azonosította. Érvelése szerint
a Kormány feladata a lakosság tájékoztatása a szomszéd országban zajló fegyveres konfliktusokhoz kapcsolódó kormányzati álláspontról, amelynek célja az állampolgárok megnyugtatása.
Az Alkotmánybíróság elfogadta a kormányzati álláspontot. Az Alkotmánybíróság szerint
a Kúria a támadott döntésében nem vette kellő súllyal figyelembe, hogy az állampolgárok tájékoztatását célzó, jogszabályon alapuló, a választási eljárásról szóló törvényben nevesített kampányeszköznek nem minősülő kommunikációs közlésre sajátos körülmények között, rendkívüli háborús helyzetben, elsődlegesen az állampolgárok tájékoztatása érdekében került sor.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vitatott közlés a tartalma alapján önmagában nézve nem irányult a 2022-es országgyűlési választásokon induló pártok vagy képviselőjelöltek támogatására, hanem közérdekű célt szolgált.
Az Alaptörvényből az következik, hogy a tájékoztatási kötelezettség mindenkori címzettjének a tényeken alapuló helyzetet kell objektíven, a demokratikus közvélemény kialakulását elősegítendő, a saját álláspontjától eltérő véleményeket is bemutatva, a lehető legszélesebb körű nyilvánosság elé tárnia. Az Alkotmánybíróság tanácsa ez alapján megállapította, hogy a Kúria döntése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.
|
Alkotmánybíróság: Rogánék csak tájékoztattak, amikor bemutatták, hogy az ellenzék mit gondol a háborúról
|
A kormány február 24-én az ukrán helyzetre reagáló hírlevelet küldött, amelyben az a mondat is szerepelt, hogy „felelőtlennek tartjuk, és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére.” A Kúria úgy ítélte meg, hogy a kormány megsértette a választási törvényt azzal, hogy a hírlevélben az ellenzék ellen kampányolt. Az Alkotmánybíróság elfogadta a kormányzati álláspontot. Az Alkotmánybíróság tanácsa ez alapján megállapította, hogy a Kúria döntése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/03/13/alkotmanybirosag-roganek-csak-tajekoztattak-amikor-bemutattak-hogy-az-ellenzek-mit-gondol-a-haborurol
|
2022-03-13 15:33:00
| true | null | null |
Telex
|
Nagyréde egy 3300 fős zsákfalu Heves megyében, Gyöngyöstől néhány kilométerre. Alaposan felbolydult a település élete, amióta szórólapokon és kamuprofilokon keresztül támadják a polgármestert, Siposné Fodor Juditot. A postaládákba bedobált szórólapokon többek között azzal vádolták, hogy törvénytelenül rúgta ki a falu jegyzőjét, többször is feljelentette az iskolaigazgatót, ellehetetleníti a képviselő-testület munkáját, és saját céljaira költött a falu pénzéből. A szórólapokat a Nagyréde jövőjéért baráti kör jegyzi. A faluban is csak sejtik, hogy kik állnak emögött, nincs nyoma, hogy lenne ilyen civil szerveződés. A szórólapozás tavaly novemberben indult be, négy egymást követő éjszaka szórták tele a postaládákat. A Facebookon egy Nagy István nevű álprofil aktív, a Nagyréde ügyeivel foglalkozó közéleti csoportban rendszeresen arról posztol, hogy a polgármester hazudozik, gátolja a testület munkáját, megfigyeli és lehallgatja az önkormányzat dolgozóit, és megcsalja a férjét.
A polgármester úgy gondolja, hogy ugyanazok állhatnak a szórólapok és az álprofil mögött, mivel nagyon hasonló stílusban íródtak a bejegyzések és a szórólapok. Az is furcsa, hogy ez a Nagy István folyamatosan olyan információkat oszt meg, amiket csak bizonyos önkormányzati képviselők tudhatnak. Siposné Fodor Judit szerint lejárató kampány folyik ellene, tipikus karaktergyilkosságnak tartja a történteket. Tanácstalan, hogyan lehetne védekezni ez ellen, ezért fordult a sajtóhoz.
„Halljuk a tévében, hogy gyűlöletkampány folyik, de amikor ideér egy ekkora településre, az döbbenetes. Megjött Nagyrédére az országos politika.”
Eközben egy másik profilon hasonló stílusban kampányolnak a polgármester mellett. Itt viszont pontosan lehet tudni, hogy ki áll a posztok mögött: a polgármester férje. Siposné Fodor Judit a férje stílusával sem ért egyet, volt is ebből vitájuk. „Nem mentség, de ha az ember családját hónapokon keresztül támadják, van az a szint, amikor elszakad a cérna.”
Hasonló módszerekkel üldöztek el egy másik polgármestert
Nagyréde esete azért is érdekes, mert jól mutatja, hogy a politikai villongások hogyan tudják akadályozni egy ilyen méretű település működését. Másrészt néhány éve kísértetiesen hasonló dolgok történtek a Borsod megyei Szentistván polgármesterével.(Erről még arégi Indexen írtunk.) Pusztai-Csató Adriennt 2014-ben választották meg polgármesternek a fideszes jelölttel szemben, akit Tállai András akkori NAV-elnök támogatott. Nem sokkal ezután lejáratókampány indult ellene, a Fidesz által jegyzett szórólapokon korrupcióval vádolták, megkérdőjelezték alkalmasságát, a falu minden fejlesztéstől elesett, majd pedig fegyelmi eljárást indítottak ellene a képviselők. Nemcsak őt vegzálták, egyik rokona NAV-ellenőrzést kapott a nyakába. Közben lemondott a testület, és ezért időközi választást kellett kiírni, amit elvesztett Pusztai-Csató. A történtek miatt megromlott az egészsége, családjával kénytelen volt elköltözni a faluból.
Többek között ezért is gondolja úgy Siposné Fodor Judit, hogy esetében is a Fidesz ármánykodásáról van szó, még ha nem is tudja egyértelműen bizonyítani, hogy a párt áll a lejárató módszerek mögött. A polgármester és a képviselő-testület viszonya meglehetősen viharos (erre még visszatérünk később), tavaly novemberben például fegyelmi eljárást indítottak ellene. Szerinte a konfliktusok egy része személyes ellentétekből fakad, ugyanakkor jelzésértékűnek tartja, hogy a 2019-es választáskor a fideszes országgyűlési képviselő nem vele, hanem a papíron szintén függetlenként induló másik polgármester-jelölttel fotózkodott.
Vannak azonban ennél egyértelműbb jelek is. Egyik alkalommal sikerült elcsípniük a szórólapozókat, és olyanok is voltak köztük, akik a faluban rendszeresen kampányolnak a Fidesznek, például a Stop Gyurcsány, stop Karácsony aláírásgyűjtésben is részt vettek, mondta a polgármester. Egyikük azt is elárulta, hogy egy Fidesz-aktivistától kapták a szórólapokat. A szórólapok és az álprofil miatt feljelentést tett a polgármester, ismeretlen tettes ellen nyomoz a rendőrség. Úgy tudja, hogy már ki is hallgattak pár szórólapozót.
Siposné Fodor Judit a választókerület fideszes országgyűlési képviselőjének jelezte a történteket. Szabó Zsolt azt mondta, hogy nem tudott ezekről az akciókról, és egyébként is helyteleníti a dolgot.
A Fidesznek még annyi köze van Nagyrédéhez, hogy a képviselő-testületben ül a falu előző polgármestere, Balázs József, aki évekig a párt színeiben politizált. A neve onnan lehet lehet ismerős, hogy egy hangfelvétel szerint 2011-ben a fejlesztési pénzek elvonásával fenyegette meg Gyöngyöspata jobbikos polgármesterét. 2010 és 2014 között volt a Fidesz országgyűlési képviselője, az akkor még aktívan politizáló Vona Gábort legyőzve jutott be a parlamentbe. Még a 90-es években tagja volt a Fidesz országos választmányának, a Heves megyei alapszervezet elnöke volt. 1991-ben választották meg először Nagyréde polgármesterének, huszonhárom év után váltották le, a jelenlegi polgármesterrel szemben maradt alul 2014-ben. Siposné Fodor Judit függetlenként indult, a szavazatok több mint 50 százalékát szerezte meg, míg Balázs József 38 százalékot kapott. 2019-ben újraválasztották Siposnét, még többen szavaztak rá, mint öt éve.
Van a Fidesz, meg van a Siposné
Az országos politikában megszokott jelenségnek számít az ellenfeleket mocskoló, lejárató szórólapok terjesztése vagy azálprofilok működtetése. Nagyrédén viszont nincsenek hozzászokva az ilyesmihez, nyugodt település az övék, mondta a polgármester. Ha választás van, akkor persze megy az adok-kapok, de a kampány végével mindig lecsengett a felfokozott hangulat, lenyugodtak a kedélyek. Most viszont nem ez a helyzet, a szórólapozás hetekig táma volt a faluban, mindenki erről beszélt, és a fegyelmi eljárás is komoly indulatokat váltott ki. A falu jóhírének is árt, ami náluk megy. Egy család azért nem költözött Nagyrédére, mert elijesztette őket, hogy még a kisboltban is a polgármester és a képviselők harca a beszédtéma.
A polgármester úgy látja, hogy a folyamatos áskálódás miatt megosztott lett a falu, családokat szakít szét a politika. Mivel kimondva-kimondatlanul a Fidesszel azonosítják a vele szemben álló képviselőket, most Nagyrédén úgy áll a helyzet, hogy:
„Van a Fidesz, meg van a Siposné.”
Nagyréde egyébként hagyományosan fideszes településnek számít, a legutóbbi két országgyűlési választáson is a Fidesz jelöltje kapta a legtöbb szavazatot helyben. A Nagyrédén kialakult helyzet Szabó Zsolt kampányának sem használ, pont a megosztottság miatt, vélekedett a polgármester. Ő maga egyik pártnak sem tagja, mindig próbálta magát távol tartani a nagypolitikától. Nyilvánosan sosem szokta kritizálni a kormányt, jó a kapcsolata az országgyűlési képviselővel, köztisztviselőként amúgy is azt vallja, hogy a mindenkori államhatalmat kell szolgálnia. A 2018-as választás alatt is igyekezett semleges maradni az önkormányzat, mindkét oldalnak megadták a lehetőséget, hogy kampányoljon a faluban. Nem is tartja szerencsésnek, ha pártpolitikus a polgármester egy kistelepülésen „Hála a nagypolitikának, már ezeken a helyeken is azt nézik, hogy ki a fideszes és ki az ellenzéki, ami szerintem beteges.”
Megtorpant a falu
Nem egyszerű a politikai helyzet Nagyrédén, a polgármester ugyanis kisebbségben van a hétfős képviselő-testületben. A vele szemben álló négy képviselő között van az előbb említett Balázs József, az iskolaigazgató és két háziorvos. Ők elvben függetlenek, és elég nagy befolyásuk van a faluban. A négyes többség mindig együtt szavaz, és ott akadályozzák a munkáját, ahol csak tudják, állítja Siposné Fodor Judit: több fejlesztési tervét megtorpedózták, de a költségvetés elfogadása és az alpolgármester megválasztása is csak többszöri nekifutásra ment át. Lassan három éve óta tart a háborús hangulat, a négyes tagjai közül többen az előző ciklusban is képviselők voltak, akkor még korrekt volt a viszonyuk, együtt tudtak dolgozni. Ez azután változott meg, hogy Balázs József bekerült a testületbe. Jogosan érzik úgy a helybeliek, hogy megtorpant a falu fejlődése. (Amihez persze az is hozzájárul, hogy a kormányzati elvonások több tízmilliós bevételkiesést okoznak a falunak, és csak ígéret van a kompenzálásukra.) A választók viszont majd a polgármesteren kérik majd számon, hogy hol késnek a várt fejlesztések.
Ilyen előzmények után jött a tavaly novemberben indított fegyelmi eljárás. „Megvolt erre a lehetőségük, de attól még ez nem egy szokványos történet. Nagyobb városok polgármesterei azt mondták, hogy ők még ilyesmiről nem hallottak.” Érdekes módon a fegyelmi eljárásról szóló határozatban nagyon hasonló állításokat fogalmaztak meg a képviselők, mint amik a szórólapokon szerepeltek: a testület nélkül hozott meg fontos döntéseket a polgármester, nem működik együtt a képviselőkkel, nem volt hajlandó találkozni az országgyűlési képviselővel, jutalmat szavazott meg magának, miatta kellett 1,2 millió forintot kifizetnie a falunak.
A polgármester alaptalannak tartja ezeket a vádakat, kényesen figyelt rá, hogy csak olyan ügyekben döntsön egyedül, amelyek a veszélyhelyzethez kapcsolódnak. A jutalmat valóban megszavazta, de azt a testület terjesztette elő számára, és egyébként is úgy gondolja, hogy az elmúlt években végzett munkája alapján megérdemelte a háromhavi pluszjuttatást. Komoly adósságokkal vette át a falu vezetését, ezeket sikerült rendezniük, stabilizálták az önkormányzat gazdálkodását, és mellette még fejlesztéseket is végrehajtottak.
Végül január közepén, mindenféle indoklás nélkül visszavonták az ellene indított fegyelmi eljárásról szóló határozatot. Balázs Józset többször is kerestük, hogy reagáljon a polgármester állításaira, de nem kívánt nekünk nyilatkozni. Megkérdeztük Szabó Zsoltot is, hogy mit gondol a történtekről, van-e köze a Fidesznek a szórólapokhoz. Válaszában tételesen felsorolta, milyen fejlesztések voltak Nagyrédén a polgármesterrel egyeztetve, majd ezzel zárta az emailjét:
A munkanélküliség minimális szinten van, és a családok támogatása maximális. Nagyréde vonzó település, ahová sok fiatal települ be. Ilyen mértékű fejlesztés mellett, remélem, mindenki elégedetten él a
településen.
A lejáratókampányra vonatkozó kérdéseinkre viszont nem válaszolt.
Kétszer is meggondolja, hogy 2024-ben elinduljon
Nem érti a polgármester, hogy miért most, bő két évvel az önkormányzati választások előtt kezdték el támadni. Ha 2024-ben csinálják ugyanezt, akkor pár hónap leforgása alatt ellehetetlenült volna a helyzete, mondta. Talán arra megy ki az egész, hogy nem bírja a nyomást, és idővel magától lemond. Abban az esetben elég lenne új polgármestert választani, a testület változatlan felállás mellett a helyén maradna, ő viszont a szabályok szerint nem indulhatna újra. „Azt gondolják szerintem, hogy velünk, nőkkel könnyebb elbánni, nem tudjuk úgy megvédeni magunkat, mint egy férfi.” Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az a céljuk a lejáratással, hogy még az országgyűlési választások előtt lecseréljék egy fideszes kötődésű polgármesterre. Egy kistelepülésen sokat számít a polgármester szava, nagyban tudja befolyásolni a szavazás kimenetelét, aminek most áprilisban még nagyobb jelentősége lehet, mivel kiélezett küzdelemre lehet számítani.
A családját is megviselik a támadások, egyik ismerőse azt tanácsolta, hogy szálljon ki, mert nem ér ennyit az egész. Az ő fejében is megfordult már, hogy inkább feladja. Amikor megválasztották, nem volt felkészülve ehhez hasonló támadásokra. Az biztos, hogy kétszer is meggondolja majd, hogy elinduljon-e 2024-ben.
|
Döbbenetes, amikor megérkezik a faluba a gyűlöletkampány
|
A Heves megyei Nagyréde polgármestere szerint az ellene folyó lejáratókampány képében megérkezett hozzájuk az országos politika. Siposné Fodor Judit a Fideszhez köti az őt támadó névtelen szórólapokat és az álprofilokat. Az egyik lefülelt szórólapozó állítólag be is vallotta, hogy egy Fidesz-aktivistától kapta a lejárató anyagokat. A képviselő-testület is szorongatja a polgármestert, tavaly még fegyelmi eljárást is indítottak ellene. Az egyik képviselő a mostani polgármester elődje, és történetesen a Fideszben politizált évekig. Néhány éve hasonló körülmények között lehetetlenítették el a borsodi Szentistván polgármesterét, aki Tállai Andrásnál húzhatta ki a gyufát.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/03/11/nagyrede-siposne-fodor-judit-lejaratas-szorolap-alprofil-facebook-balazs-jozsef
|
2022-03-11 15:43:00
| true | null | null |
Telex
|
A Fővárosi Önkormányzat nem járul hozzá, hogy magánberuházásban valósuljon meg a gellérthegyi sikló kivitelezése, ezért eláll a szerződéstől – közölte Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes egy csütörtöki háttérbeszélgetésen az InfoRádió szerint.
A főváros szerint nem teljesültek a finanszírozási feltételek. „Egy 2009-es megállapodásról van szó. Az eredeti engedélyek lejáratából eredendően érdekmúlás következett be, megváltozott az eredeti műszaki tartalom és a jogszabályi környezet is” – mondta Kiss Ambrus.
Továbbra is szeretnék a gellérthegyi siklót, de közberuházás keretében. Van egy érvényes kormányhatározat, amely kimondja, hogy a sikló közberuházásként valósul meg, ezzel szemben a magánberuházói oldal láthatólag „nyomja ezt a történetet”, hiába nem ért ezzel egyet a főváros, tette hozzá a főpolgármester-helyettes.
A Fővárosi Közgyűlés a jövő héten dönthet a sikló sorsáról.
A beruházás csütörtökön kapta meg a közúthatósági engedélyt. Az újabb hatósági döntés alig egy hónappal azután született meg, hogy a fővárosi kormányhivatal új építési engedélyt adott ki a sikló megvalósítására, a korábbi építési engedély mellett.
Ugyanezen a háttérbeszélgetésen a Népszava szerint elhangzott az is, hogy a fővárosi önkormányzat beperli az V. kerületet az áron alul értékesített ingatlanok miatt. Belváros-Lipótváros önkormányzata szerint a főváros kicsúszott a határidőből, így nem élhet elővásárlási jogával. A fővárosnak így nem maradt más lehetősége, minthogy pert indít az V. kerület, illetve az érintett vevők ellen, amelyben az adásvételi szerződések hatálytalanságának kimondását kérik a bíróságtól – mondta Kiss Ambrus.
|
A főváros ebben a formában nem akar gellérthegyi siklót, és az V. kerület ingatlaneladásait is bíróság elég viszi
|
A Fővárosi Önkormányzat nem járul hozzá, hogy magánberuházásban valósuljon meg a gellérthegyi sikló kivitelezése, ezért eláll a szerződéstől – közölte Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes egy csütörtöki háttérbeszélgetésen az InfoRádió szerint. A főváros szerint nem teljesültek a finanszírozási feltételek. Továbbra is szeretnék a gellérthegyi siklót, de közberuházás keretében.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/02/18/budapest-budavar-gellerthegyi-siklo-fovarosi-kozgyules
|
2022-02-18 08:15:00
| true | null | null |
Telex
|
Az előre jelzettnél jóval magasabb gazdasági növekedés miatt Magyarország kevesebb vissza nem térítendő támogatásra lesz jogosult az Európai Unió helyreállítási alapjából, mint azt korábban tervezték – írta a Népszava, és a lap azt is megállapítja, hogy Magyarország várhatóan a harmadik lesz a legtöbb forrást elveszítő tagországok listáján Belgium és Hollandia után.
2511 helyett 2050 milliárd érkezhet majd gazdaságélénkítésre, ami 18 százalékos csökkenés.
Varga Mihály pénzügyminiszter is nagyjából ennyivel számolt. Mindez azért fordulhatott elő, mert a gazdaság jobban teljesített, és 2021-ben az eredetileg prognosztizált 4 százalékos növekedés helyett 6,5 százalékkal bővült.
Hogy ehhez a pénzhez hozzá lehessen jutni, a magyar kormánynak meg kell állapodnia az Európai Bizottsággal, hogy mire használja fel 2026-ig, eddig azonban a tárgyalások nem vezettek eredményre.
Darvas Zsolt, a brüsszeli székhelyű Bruegel kutatóintézet vezető szakértője nagyon jó hírnek tartja a magyar gazdaság erősödését, és összességében Magyarországon három év alatt jóval nagyobb többlet-adóbevétel keletkezhet, mint amennyit elveszít az EU felzárkózási alapjából.
|
470 milliárd forinttal kevesebb jut az EU helyreállítási alapjából Magyarországnak
|
Az előre jelzettnél jóval magasabb gazdasági növekedés miatt Magyarország kevesebb vissza nem térítendő támogatásra lesz jogosult az Európai Unió helyreállítási alapjából, mint azt korábban tervezték – írta a Népszava, és a lap azt is megállapítja, hogy Magyarország várhatóan a harmadik lesz a legtöbb forrást elveszítő tagországok listáján Belgium és Hollandia után. 2511 helyett 2050 milliárd érkezhet majd gazdaságélénkítésre, ami 18 százalékos csökkenés. Hogy ehhez a pénzhez hozzá lehessen jutni, a magyar kormánynak meg kell állapodnia az Európai Bizottsággal, hogy mire használja fel 2026-ig, eddig azonban a tárgyalások nem vezettek eredményre.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2022/02/18/helyreallitasi-alap-kevesebb-milliard
|
2022-02-18 08:25:00
| true | null | null |
Telex
|
Mint a hvg.hu beszámolt róla, februárban a kormány egy sok, egymással össze nem függő témáról szóló törvényjavaslatot nyújtott be. Ennek az általános vitája lezajlott, és nem érkezett hozzá se képviselői, se bizottsági módosító indítvány. A törvényalkotási bizottság azonban, ahogy ez egy ideje gyakran előfordul, egy 45 pontból álló módosító csomagot fogadott el.
Ebben szerepel az a módosítás is, mely szerint a távszerencsejáték szervezése nem lesz állami monopólium.
Jelenleg a szerencsejátékok szervezésére és működtetésére irányuló minden tevékenység az, de – mint az indoklás elmagyarázza – ezt az Európai Unió Bírósága kifogásolta, mert „az állami monopóliumot tartalmazó online játékszervezési szabályozás sérti a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás szabadságát”. A módosítás révén, írja az előterjesztő Gulyás Gergely miniszter, „a magyar hatóság ismét érvényt tud szerezni a kiskorúak és sérülékeny csoportok védelmének”, amiben a bírósági döntés szerinte megakadályozta.
Kiveszik a közbeszerzési törvény hatálya alól „az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyek” vagyis az Ukrajnából menekültek ellátásával összefüggő egyes beszerzéseket, ideértve a háromszázmillió forint becsült értéket el nem érő építési beruházásokat. A részleteket a kormány határozhatja meg.
A törvényalkotási bizottság azt is javasolja, hogy az Áder János köztársasági elnök által alapított Kék Bolygó Alapítványhoz csatlakozzon az állam, és a szervezet alakuljon át az egyetemek többségéhez hasonló közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá, úgy, hogy a többihez hasonlóan itt is „az alapítói jogok teljes körének gyakorlására az Alapítvány kuratóriuma kerüljön kijelölésre.” Ez jelenleg Martonyi János volt külügyminiszterből mint elnökből, Vizy E. Szilveszter volt MTA-elnökből és Szűcs Gábor klímavédelmi szakértőből áll.
Ezt az alapítványt abból a ma mintegy 100 millió forintnak megfelelő angol fontból hozták létre, amit a Magyarországról kivándorolt és Manchesterben 2013-ban elhunyt Balázs Miklós elektromérnök hagyományozott a hivatalban lévő köztársasági elnökre azzal, hogy fordítsa a pénzt a magyarok javára. Ő „a magyar társadalom környezeti problémákkal szembeni érzékenységének növelését, a klímaváltozással szembeni fellépéssel kapcsolatos elkötelezettség kialakítását” tartotta méltó célnak, amihez az eredeti hagyaték összegének többszörösét kapta meg az állami költségvetésből már az alapításkor, és azután is többször.
Az nem derül ki a javasolt szövegből, hogy a csatlakozás az államnak pontosan milyen súlyú részvételét jelenti az eddigi magánalapítványban, de feltehető, hogy már sem az alapító Áder Jánosnak mint májustól nyugdíjas államfőnek, sem utódjának nem lesz köze hozzá, hanem ezt is egy elmozdíthatatlan kuratórium irányítja majd.
A módosító-csomagban szerepel a Baját és Esztergomot érintő szabály is, mely szerint a két város csak a 2024 őszén esedékes, következő önkormányzati választás után válna megyei jogú várossá. Addig maradna a jelenlegi jogkör a jelenlegi polgármesterrel és önkormányzattal.
Az országgyűlés jövő heti, a választás előtti utolsó ülésének napirendjét még nem közölték, tehát egyelőre nem tudni, mikor szavaznak minderről.
|
Szabad az út Garancsiék előtt: a távszerencsejáték szervezése nem lesz állami monopólium
|
Ezt javasolta csütörtöki ülésén az országgyűlés törvényalkotási bizottsága. Valamint egyebek mellett azt is, hogy az egyetemekhez hasonló vagyonkezelő alapítvánnyá kellene gyúrni Áder János Kék Bolygó Alapítványát.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220303_Baja_es_Esztergom_csak_a_kovetkezo_onkormanyzati_valasztas_utan_valna_megyei_jogu_varossa
|
2022-03-03 18:55:00
| true | null | null |
HVG
|
A HVG információi szerint a titkosszolgálatok és több minisztérium vétója eredményezte, hogy az állami távközlési hálózatokat is üzemeltető MVM Net egyelőre nem került magánkézbe. A végső vevő a 4iG informatikai cég lenne.
|
Bekavartak a 4iG-nek, egyelőre nem lakhat jól a NER-kisgömböc
|
A HVG információi szerint a titkosszolgálatok és több minisztérium vétója eredményezte, hogy az állami távközlési hálózatokat is üzemeltető MVM Net egyelőre nem került magánkézbe. A végső vevő a 4iG informatikai cég lenne.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202209__pinter_vetoja__tavkozlesi_infrastruktura__orosz_veszely__droton_rangatjak
|
2022-03-04 12:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
2022.02.24. 13:30
A felcsúti milliárdos gyerekeinek vagyonosodása ugyanakkor nem állt meg, a nyílászárófronton szereztek új tulajdont.
Manfred Weber: Nem szabad megalkudni Magyarországgal
2024.01.15. 06:302 perc
|
Mészáros Lőrinc két vállalkozásának irányításából is távoztak a gyerekei
|
A felcsúti milliárdos gyerekeinek vagyonosodása ugyanakkor nem állt meg, a nyílászárófronton szereztek új tulajdont.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202208_talentis_group_meszaroskirakta_agyerekeit
|
2022-02-24 14:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Farkas Flórián sehol sincs a Fidesz listáján, a választás után nem védi már mentelmi jog
A politikus neve összefonódott a Híd a munka világába programmal, ahol az EU csalás elleni hivatala szerint elsikkasztották a foglalkoztatásai támogatások egy részét. Sőt, a magyar ügyészség szerint is, az öt éve tartó hazai nyomozásnak eddig öt gyanúsítottja van.
Működik-e a sokadik ellenzéki összefogás-recept? Meggyőző tud-e lenni Márki-Zay Péter? Vagy marad minden a régiben, és győz a Fidesz, legfeljebb kétharmada nem lesz? Vagy akár az is? Egyáltalán: le lehet győzni ma Magyarországon Orbán Viktort? Belelendült a választási kampány, mi pedig minden pillanatát követjük. Tartsanak velünk!
Az április 3-i választása, pontosabban az új Országgyűlés megalakulása után Farkas Flórián biztosan nem lesz az új parlament tagja, mivel nincs rajta a Fidesz-KDNP országos listájának pénteken közzétett első 50 helyén, sem a mostanra a választási honlapon elérhető teljes listán sem, ráadásul egyéniben sem indítja a kormánypárti pártszövetség.
Farkas Flórián 1995–2003, majd 2011–2014 között volt az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke, 2002 óta pedig folyamatosan a Fidesz országgyűlési képviselője, országos listáról jutott be mindig. Farkas 2010-től egy ideig a romáknak szánt támogatásokat felügyelő miniszteri biztos is volt.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2016 óta nyomoz költségvetési csalás gyanúja miatt a „Híd a munka világába” program ügyében. Az ügyben 1,6 milliárd forintnak kelhetett lába, miközben az eredeti célt, hogy a romák könnyebben tudjanak dolgozni, nem sikerült elérni.
A program miatt különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt folyó nyomozásban idén év elejéig 110 tanút hallgattak ki és ötre nőtt a gyanúsítottak száma. Közöttük egyelőre biztosan nincs ott a program ötletgazdája és levezénylője, a visszaélések idején az Országos Roma Önkormányzatot (ORÖ) vezető Farkas Flórián.
Száztíz tanút hallgattak ki eddig a Híd a munka világába ügyében
A NAV 2016 óta nyomoz költségvetési csalás gyanúja miatt a „Híd a munka világába" program ügyében. A legfőbb ügyészt Vadai Ágnes kérdezte, miért nem történt még felelősségre vonás. Polt Péter szerint szerteágazó vizsgálatot folytatnak le és arra is kitért, hogy az ügyészségnek tekintettel kell lennie a gyanúsítottak jogaira.
A fideszes képviselőt ugyanis mentelmi jog védi, meggyanúsításához és kihallgatásához a legfőbb ügyésznek ki kellett volna őt kérnie a parlamenttől, ami nem történt meg. A választás után erre már nem lesz szükség, ha az ügyészség meggyanúsítaná Farkast, mivel mentelmi jog hiányában nem kell majd a parlamentben végigvinni a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárást.
A 2013-ban indult Híd a munka világába elnevezésű program szabálytalanságaira 2015 elején fény derült, amikor a még LMP-s (ma független) Hadházy Ákos bemutatta, hogy az ORÖ sok más nehezen magyarázható tétel mellett drága autókra, és egy gellérthegyi villára költötte a romák munkaerőpiaci helyzetének javítására kapott (száz)milliókat.
A programot felügyelő (akkoriban Balog Zoltán vezette) Emberi Erőforrások Minisztériuma saját belső vizsgálatai nyomán végül 2015 végén lefújta a projektet, és a szociális szövetkezetalapításra kiutalt 1,6 milliárd forintnyi uniós támogatás visszafizetésére kötelezte a roma önkormányzatot, de végül ebből 1,3 milliárd forinttal a kormány “kisegítette” az ORÖ-t.
Az ügyben 2016 elején indított nyomozást a NAV, majd az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is. A szervezet 2016 júniusában be is idézte az Orbán Viktor támogatását azóta is változatlanul élvező politikust, de Farkas el sem ment el az első érintetti meghallgatására. Az OLAF végül 2018-ban részletes jelentést készített a foglalkoztatásra szánt támogatások elsikkasztásáról.
Öt éve tart a nyomozás a Híd a munka világába ügyében, de még mindig nem jutott el Farkas Flóriánig
Az 1,6 milliárd forintnyi visszaélés nagy részét akkor követték el, amikor a fideszes országgyűlési képviselő volt a Híd a munka világába programot lebonyolító Országos Roma Önkormányzat elnöke. Az ügyészség az ügy bonyolultságával indokolta, hogy 2016 óta sem sikerült lezárni az ügyet, noha az EU csalás elleni hivatala már három éve részletes jelentést készített a foglalkoztatásra szánt támogatások elsikkasztásáról.
Kerestük a Fideszt is, hogy választ kapjunk arra, 20 parlamenti képviselőség után mivel magyarázzák, hogy Farkas Flóriánt most nem indítják a kormánypártok, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Amint érkezik reakció, cikkünket frissítjük.
2021. december. 13. 16:42 hvg.hu Itthon
A választásig nem zárul le a nyomozás Farkas Flóriánék ügyében
A Híd a munka világába program miatt különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt zajlik nyomozás.
2021. május. 18. 06:43 Joó Hajnalka Itthon
Öt éve tart a nyomozás a Híd a munka világába ügyében, de még mindig nem jutott el Farkas Flóriánig
Az 1,6 milliárd forintnyi visszaélés nagy részét akkor követték el, amikor a fideszes országgyűlési képviselő volt a Híd a munka világába programot lebonyolító Országos Roma Önkormányzat elnöke. Az ügyészség az ügy bonyolultságával indokolta, hogy 2016 óta sem sikerült lezárni az ügyet, noha az EU csalás elleni hivatala már három éve részletes jelentést készített a foglalkoztatásra szánt támogatások elsikkasztásáról.
|
Farkas Flórián sehol sincs a Fidesz listáján, a választás után nem védi már mentelmi jog
|
A politikus neve összefonódott a Híd a munka világába programmal, ahol az EU csalás elleni hivatala szerint elsikkasztották a foglalkoztatásai támogatások egy részét. Sőt, a magyar ügyészség szerint is, az öt éve tartó hazai nyomozásnak eddig öt gyanúsítottja van.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220227_Farkas_Florian_sehol_sincs_a_Fidesz_listajan_a_valasztas_utan_nem_vedi_mar_mentelmi_jog
|
2022-02-27 10:15:00
| true | null | null |
HVG
|
Takargatni sem próbálják az érintettek, hogy a koronavírus, majd a háború okozta krízis leküzdésére szolgáló állami százmilliárdok Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségeinél futnak össze.
|
Schadlék lebukása után is furcsa ingatlanügyletekbe bonyolódik a végrehajtói kar
|
A lóvasút indóház ikonikus épületét egy olyan cégnek adták el, amely ellen január óta adóvégrehajtás folyik. Közben akár évtizedekig húzódó történetek lesznek látszólag egyszerű végrehajtói ügyekből, még akkor is, ha az érintettek jóhiszeműek.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202209__vegrehajtok__ingatlanmutyik__heteves_haboru__vegtelen_tortenet
|
2022-03-08 15:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
A 4iG Nyrt. az albán hatóságok jóváhagyását követően megszerezte az ALBtelecom részvényeinek 80,27 százalékát – közölte a 4iG a péntek esti közleményében. A magyar cég a török Çalik Holdingtól vette meg az ALBtelecom döntő többségét.
A közlemény szerint a tranzakció részeként a Çalik Holding 8 milliárd forintot meghaladó tőkeemelést hajt végre és 5 százalék alatti tulajdonrészt szerez a 4iG-ben.
Az albán telekommunikációs vállalatban fennmaradó kisebbségi állami részesedést az Albán Gazdasági Minisztérium (13,78 százalék) és az Albán Posta (2,47 százalék) kezeli, amely mellett a társaság nem nevesített kisrészvényesekkel (3,48 százalék) is rendelkezik.
Az idén 110 éves ALBtelecom 743 munkavállalót foglalkoztat. A társaság 153 ezer vezetékes hang-, 118 ezer internet-, illetve 66 ezer tévé-előfizetőjével a legjelentősebb albániai vezetékes távközlési vállalata, 405 ezer mobilelőfizetőjével pedig a harmadik legjelentősebb mobilszolgáltató. Az ALBtelecom kiemelkedő saját távközlési infrastruktúrájának része Albánia legnagyobb, 4.500 kilométer hosszúságú optikai gerinchálózata, valamint 450 saját mobilállomás.
A felek a tranzakció értékét nem hozták nyilvánosságra.
|
Megvette a 4iG az ALBtelecom döntő többségét
|
A Jászai Gellért vezette 4iG egy török cégtől vásárolta meg az albán telekommunikációs céget. A vételárat nem hozták nyilvánosságra, annyit tudni, hogy az eladó részesedést kapott a 4iG-ből.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20220304_4iG_ALBtelecom_vetel
|
2022-03-04 20:21:00
| true | null | null |
HVG
|
Az Országgyűlés mentelmi bizottsága hétfői ülésén meghallgatta Tóth Csaba MSZP-s képviselőt, akinek a legfőbb ügyész indítványozta a mentelmi jogának felfüggesztését befolyással üzérkedés bűntette miatt – derült ki abból az előterjesztésből, amit Hargitai János, az Országgyűlés mentelmi bizottságának elnöke nyújtott be a parlamentnek a hétfői ülés után.
Polt Péter – a bizottsági állásfoglalásban ismertetett – indítványa szerint Tóth Csaba egykori zuglói önkormányzati képviselő, majd 2014-től a körzet országgyűlési képviselője Horváth Csabával – aki 2006-2009 között főpolgármester-helyettes volt, majd 2014-től a Fővárosi Közgyűlés tagja, jelenleg a kerület polgármestere – 2016-ban a Zuglóban tervezett fizetős parkolási rendszer telepítésére és későbbi üzemeltetésére közösen kerestek egy olyan céget, amely képes az üzemeltetési feladatot elvégezni, és egyúttal hajlandó a nyereségének egy részét Tóthnak és Horvátnak adni.
Az előterjesztésben az olvasható, hogy 2016-ban Horváth bemutatta Tóth Csabának F. Zs.-t, aki a 2000-es években a BKV Zrt.-nél informatikai igazgató volt, a SIS Parking Kft.-ben (a később nyertes cégben) pedig jelentős befolyással rendelkezett.
Az ügyészség szerint Tóth és Horváth azt ajánlotta F. Zs.-nek, hogy amennyiben a SIS Parking Kft. hajlandó indulni a pályázaton, segítséget nyújtanak abban, hogy a cég nyerje Zuglóban a fizetős parkoláshoz szükséges parkolóautomaták beszerzésére, üzembehelyezésére és üzemeltetésére, valamint a fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére kiírásra kerülő pályázatot.
Mindezért az ügyészségi gyanú szerint Tóth és Horváth a parkolóautomaták beszerzéséből származó árbevételből előre meghatározott összegre, valamint a parkolóautomaták és a parkolási rendszer üzemeltetésére megkötendő szerződés teljesítéséből származó nyereség felére tartottak igényt havonta, havonkénti elszámolással.
Az előterjesztés szerint a közbeszerzést előzetesen lezsírozták, a vállalkozói díj pedig túlárazott volt, végül 2017 áprilisában 60 hónapra aláírták a szerződést a parkolójegy-kiadó automaták beszerzésére, üzembe helyezésére, és üzemeltetésre, illetve a 204 darab parkolóautomata szállítására és üzembe helyezésére is.
A parkolóautomaták beszerzéséből és üzembe helyezéséből várható bevételből Tóth Csaba saját magának és Horváth Csabának 31.250.000 forintot kért, és vett át három részletben, továbbá F. Zs. a bevételből 2017 őszétől 2019 őszéig havonta 10-15 millió forintot, mindösszesen legalább 250 millió forint készpénzt adott át Tóth Csabának Budapesten – írják.
A mentelmi bizottság az ügyet a hétfői ülésén megtárgyalta. Tóth Csaba a bizottság ülésén azt mondta, hogy a legfőbb ügyészi indítványban leírtak teljesen megalapozatlanok, nem követett el semmilyen bűncselekményt, és ő maga kéri mentelmi jogának felfüggesztését.
A Mentelmi bizottság 6 igen szavazattal egyhangúlag azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Tóth Csaba országgyűlési képviselő mentelmi jogát függessze fel.
A Parlament honlapján közzétett dokumentum szerint több ember részesülhetett abból az összegből, melyet a SIS Parking fizetett. Az ügyészség szerint Tóth Csaba azt állította F. Zs-nek, hogy az önkormányzatnál dolgozó N. J. és K-Cs. L. is kapott a pénzből. Megkerestük a Központi Nyomozó Főügyészséget, hogy a két említett ember valóban kapott-e kenőpénzt, és ha igen, az ügynek vannak-e ebben a körben további gyanúsítottjai, de
azt írták, hogy „a bizonyítékok megjelöléséről és értékeléséről” nem adhatnak tájékoztatást.
A nyomozó főügyészség február végén több helyszínen – köztük a zuglói önkormányzat épületében – házkutatásokat és lefoglalásokat végzett, majd gyanúsítottként hallgatta ki Horváth Csaba zuglói polgármestert és egy nem azonosított, „volt helyi politikust”. Később a Magyar Nemzet F.Zs. vallomásaiból hozott nyilvánosságra részleteket, közte a 250 milliós kenőpénz esetét is.
(Nyitóképünkön Tóth Csaba)
|
Tóth Csaba mentelmi jogának felfüggesztését jasvasolják – az ügyészség 250 milliós kenőpénzről ír
|
A szocialista politikus tagadta az Országgyűlés mentelmi bizottságának ülésén, hogy bűncselekményt követett volna el, a mentelmi jogának felfüggesztéséről – amit amúgy a testület javasol – a parlament dönt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220307_Toth_Csaba_horvath_csaba_mentelmi_bizottsag
|
2022-03-07 16:35:00
| true | null | null |
HVG
|
Felfüggesztette Tóth Csaba MSZP-s képviselő mentelmi jogát az Országgyűlés. A lépést Polt Péter legfőbb ügyész indítványozta, befolyással üzérkedés bűntettének gyanúja miatt.
A szavazás egyhangú volt: mind a jelenlévő 175 képviselő igennel szavazott.
Tóth Csaba egyébként nem vett részt sem a szavazáson, sem pedig a parlamenti ülésnapon.
Az Országgyűlés mentelmi bizottsága hétfői ülésén már meghallgatta a szocialista politikust. Itt ismertették Polt Péter indítványát, mely szerint az egykori zuglói önkormányzati képviselő, majd 2014-től a körzet országgyűlési képviselője Horváth Csabával – aki 2006–2009 között főpolgármester-helyettes volt, majd 2014-től a Fővárosi Közgyűlés tagja, jelenleg a kerület polgármestere – 2016-ban a Zuglóban tervezett fizetős parkolási rendszer telepítésére és későbbi üzemeltetésére közösen kerestek egy olyan céget, amely képes az üzemeltetési feladatot elvégezni, és egyúttal hajlandó a nyereségének egy részét Tóthnak és Horvátnak adni.
Az ügyészségi gyanú szerint Tóth és Horváth a parkolóautomaták beszerzéséből származó árbevételből előre meghatározott összegre, valamint a parkolóautomaták és a parkolási rendszer üzemeltetésére megkötendő szerződés teljesítéséből származó nyereség felére tartottak igényt havonta, havonkénti elszámolással.
Mint írták, Tóth Csaba legalább 250 millió forint készpénzt vett át Budapesten.
Tóth Csaba a bizottság ülésén azt mondta, hogy a legfőbb ügyészi indítványban leírtak teljesen megalapozatlanok, nem követett el semmilyen bűncselekményt, és ő maga is kéri mentelmi jogának felfüggesztését. A mentelmi bizottság végül 6 igen szavazattal egyhangúlag javasolta az Országgyűlésnek, hogy Tóth Csaba mentelmi jogát függessze fel. (Hasonló egyhangú döntés született egyébként a vesztegetéssel vádolt Völner Pál volt igazságügyi államtitkár ügyében is.)
|
Felfüggesztette Tóth Csaba mentelmi jogát az Országgyűlés
|
A szocialista képviselőt befolyással üzérkedés bűncselekményével vádolják.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220310_Felfuggesztette_Toth_Csaba_mentelmi_jogat_az_Orszaggyules
|
2022-03-10 17:06:00
| true | null | null |
HVG
|
Jogerősen hat év börtönbüntetést kapott a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnökhelyettese – közölte a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szerdán. Még 2015-ben emeltek vádat a volt vezető és 117 társa ellen bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt.
Az ítélet szerint az elnökhelyettes még 2012–13-ban alakított ki bűnszervezetet a terület alapú, termőföld támogatáshoz kapcsolódó EU-s költségvetési összegek jogosulatlan megszerzése érdekében úgy, hogy a bűnszervezetben részes gazdálkodók és gazdasági szervezetek a támogatásra nem voltak jogosultak, földhasználati joggal nem bírtak. Az MVH volt vezetője a kiutalt összegek után visszaosztást kért.
A Fővárosi Törvényszék 2020. év őszén kihirdetett elsőfokú ítéletével az MVH volt vezetőjét bűnösnek mondta ki bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettében, valamint befolyással üzérkedés bűntettében és hivatali vesztegetés elfogadása bűntettében, ezért vele szemben 7 év és 6 hónap szabadságvesztést, 6 millió forint pénzbüntetést és 8 év közügyektől eltiltást szabott ki, mellé 21 millió forint vagyonelkobzást is elrendeltek.
Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla 6 évre enyhítette a „leromlott egészségi állapotú” volt vezető börtönbüntetését, egyebekben pedig az elsőfokú ítéletet helyben hagyta.
|
Hat év börtönt kapott jogerősen a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal volt elnökhelyettese
|
A földalapú támogatásokkal csalt a volt vezető és 117 társa.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20220309_itelet_mezogazdasagi_videkfejlesztesi_hivatal_elnok_helyettes
|
2022-03-09 08:14:00
| true | null | null |
HVG
|
Teljes mértékben az uniós joggal ellentétesnek és kártérítési jogalapnak minősítette az Európai Bíróság a magyar földtörvény zsebszerződések megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseit. A magyar jogszabály a haszonbérleti szerződésekkel kapcsolatban 2013-ban kimondta, hogy megszűnik minden olyan fennálló, határozatlan idejű vagy 2032 után lejáró haszonélvezeti jog, amelyet nem közeli hozzátartozók közötti szerződéssel alapítottak. A kormány célja ezzel az volt, hogy a zsebszerződéseket megszüntessék, mielőtt 2014-ben megszűnt volna az uniós állampolgárok földvásárlási moratóriuma.
Konkrét ügyekben már négy évvel ezelőtt kimondta az uniós bírói fórum, hogy jogellenes bontották fel ezeket a szerződéseket. A két magánszemély által indított perben 2018-ban az döntés született, hogy aránytalan és az uniós joggal ellentétes az a magyar jogszabály, amely a haszonélvezeti és használati jogok megszűnését eredményezte, úgy, hogy az érintetteknek még lehetősége sem volt vagyoni kompenzációt kérni.
Most pedig a Grossmania nevű gazdasági társaság keresetében hoztak döntést. A Grossmania Magyarországon kívüli tagállamok állampolgárainak minősülő természetes személyek tulajdonában áll, olyan haszonélvezeti jogok jogosultja volt, amelyeket Magyarországon elhelyezkedő mezőgazdasági földterületek vonatkozásában szerzett meg. Miután haszonélvezeti joguktól megfosztották a tagjaikat, a Grossmania e jognak a törlésével szemben nem élt jogorvoslattal. Akkor fordultak bírósághoz, amikor a két magánszemély sikerrel támadta meg a jogszabályt az Európai Bíróságon, amely kimondta, hogy “a szóban forgó nemzeti szabályozás összeegyeztethetetlen a tőke szabad mozgásának elvével”. A Grossmania a magyar igazságszolgáltatáshoz fordult, ahol első fokon elutasították a keresetüket, a másodfokú bíróság pedig az Európai Bíróságot kereste meg előzetes döntéshozatal érdekében.
Az uniós bíróság kimondta: “a magyar hatóságok és bíróságok feladata megtenni minden olyan intézkedést, amelyek alkalmasak arra, hogy megszüntessék a nemzeti szabályozás által kiváltott jogellenes következményeket. Az ilyen intézkedések mindenekelőtt abban nyilvánulhatnak meg, hogy a jogellenesen megszűnt haszonélvezeti jogokat visszajegyzik az ingatlannyilvántartásba.” Ugyanakkor azt elképzelhetőnek tartja az Európai Bíróság, hogy harmadik személyek jóhiszeműen szerzett jogát ez sértené. Ezért amennyiben az eredeti állapot visszaállítása emiatt nem lehetséges, akkor “a megszűnt haszonélvezeti jogok egykori jogosultjai számára olyan, pénzbeli vagy egyéb ellentételezéshez való jogot kellene biztosítani, amelynek értéke alkalmas az e jogok megszűnéséből eredő gazdasági veszteség helyreállítására”.
Az ítélettel az Európai Bíróság nem dönti el a tagállami bíróság előtti jogvitát, viszont a nemzeti bíróság feladata, hogy az ügyet a Bíróság határozata alapján elbírálja.
|
Európai Bíróság: kártérítéssel tartozik az állam a zsebszerződések megszüntetése miatt
|
A magyar állam kártérítési felelősséggel tartozik azoknak, akiktől az uniós jogot sértő 2013-as földtörvény-módosítás alapján vonták meg a haszonélvezeti jogukat.
| null | 1 |
https://hvg.hu/eurologus/20220310_Zsebszerzodesek_megszuntetese_karteritessel_tartozik_a_magyar_allam
|
2022-03-10 11:09:00
| true | null | null |
HVG
|
Még azt sem lehet tudni, hogy miből és mennyiért vette meg Tiborcz István cége a Gránit Bankot, de a miniszterelnök vejének vállalkozása március 14-én újabb váratlan tranzakciót jelentett be: "a BDPST Capital Zrt. üzletrész-adásvételi szerződést írt alá a Diófa Alapkezelőt tulajdonló Tarragona Holding Zrt. megvásárlása tárgyában".
Tóth Judit, a BDPST Group igazgatósági tagja szerint pedig a cél a Gránit Bank és a Diófa Alapkezelő működésében rejlő szinergialehetőségek kiaknázása. Azt még nem lehet tudni, hogy ez pontosan mit jelent, de jelenleg a Diófa Alapkezelő által kezelt befektetési alapokat a Mészáros-féle MKB (amely például a szélsőjobboldali Marine Le Pen kampányát finanszírozta) és Magyar Takarékszövetkezeti Bank forgalmazza, így nem lehet kizárni, hogy a jövőben már a Gránit Bankban is lehet diófás befektetési jegyeket vásárolni.
Hogy pontosan mit csinál egy alapkezelő, azt vélhetően viszonylag kevesen tudnák egzakt módon elmondani. Ezért nem véletlen, hogy bizonyos üzleti körökben nagyon népszerű lett az elmúlt években. Az Átlátszó írt például arról januárban, hogy offshore cégek helyett mostanában előszeretettel bújik magántőkealapok mögé a NER-elit, egyre több szektort hálóznak be a titkos pénzgyűjtők.
Megtekintettük a Diófa Alapkezelő Zrt. 2020-as beszámolóját, és ebben azt találtuk, hogy összesen 36 különböző alapot kezelnek. Ezek egyike például a Nivala Magántőkealap, amely az Event Horizon Capital Zrt.-t tulajdonolja. Ez a cég már jól látható. "Szaporán forognak a nagy daruk egy új ötcsillagos szálloda alapjainál. Összesen 285 szobát építenek a magyar és külföldi vendégmunkások az Event Horizon Capital 28 milliárd forintos beruházásában. Átadás 2023. november végén lehet, a cég közel nyolc milliárd forintos kormányzati mankót kapott a Kisfaludy-programban" - írta a privatbankar.hu március elején.
Tehát a Hévízen ötcsillagos szállót fejlesztő cég közvetve a Diófa Alapkezelőhöz tartozó Nivala Magántőkealap tulajdona. De még számos ilyen alapot kezel a Tiborcz István cége által megvett Diófa Alapkezelő.
"Van egy valószínűleg sokkal fontosabb Gattyán-vagyonalap, amiről semmit nem tudhatunk. A Diófa Alapkezelő ugyanis kilenc ingatlanalapot kezel, amely 1-től 9-ig egy sémára megy: Docler-1 Ingatlanfejlesztő Ingatlanbefektetési Részalap. Ezekről semmi nem deríthető ki, csak annyi, hogy 2019 decemberében indultak. Lehet, hogy ezekben az alapokban vannak Gattyán György nagy értékű budapesti ingatlanjai. Bármi is legyen bennük, mivel a magántőkealapok tulajdonosait nem tartják nyilván, ezeket a vagyonelemeket egy esetleges jogvita esetén nem lehet lefoglalni" - írta a G7.hu idén januárban. Tehát most már Tiborcz István alapkezelője kezelheti Gattyán György kormányváltásra készülő ellenzéki pártvezér (Megoldás Mozgalom) ingatlanbefektetéseit is. A Diófához tartozik a Docler Ingatlanfejlesztő Ingatlanbefektetési Esernyőalap is.
Mekkora vagyon felett rendelkezik a Diófa?
A társaság kezeli például a harmadik legnagyobb hazai ingatlanalapot, ez a Magyar Posta Takarék Ingatlan-befektetési Alap. A megvásárolható befektetési jegyeket főleg azoknak ajánlják, akik "legalább egy éves időtávú befektetésben gondolkodnak és a pénzpiaci eszközökét meghaladó hozamot szeretnének elérni".
Az Alap "A" sorozata kiváló választás lehet Önnek,
ha mérsékelt kockázatú, középtávú (minimum 1 év) megtakarítási formát keres,
ha a pénzpiaci hozamoknál magasabb hozamot szeretne realizálni,
ha szeretne kis összegű befektetéssel az ingatlanok hozamából részesedni
- olvasható a Diófa oldalán. Tehát a befektetési jegyek értékéből az Alap ingatlanokat vásárol, például 2018-ban nyitott meg a kispesti Shopmark (korábbi Europark), ahol a beruházó a Diófa Alapkezelő Zrt. volt, az üzletek hosszú távú bérleti szerződéseiből pedig az alapkezelő ügyfelei is profitálnak. Az Infopark E épületét 2015-ben vették meg, ezt pedig nemzetközi cégek (pl. Lufthansa) bérelték ki.
"Egy befektetési alapkezelő árbevétele a vagyonkezelési díjakból tevődik össze. A vagyonkezelési díjak éves alapkezelési díjból és esetenként sikerdíjból állnak. Az alapkezelési díjat a kezelt vagyon után kell fizetni, pontosabban napi szinten levonja az adott alapkezelő a befektetési jegyek árfolyamából" - írta a novekedes.hu. A kockázatosabb alapok, úgymint a részvény, az ingatlan vagy az abszolút hozamú alapok kezelési díja jellemzően magasabb, mely 1,5-2 százalék között szokott mozogni a lakossági sorozatoknál. Jelenleg az alapkezelő által menedzselt befektetési portfólió összértéke meghaladja a 460 milliárd forintot.
A Diófa Alapkezelő 2020-ban 4,5 milliárd forintos forgalmat és 1,5 milliárd forintos nyereséget ért el. Gyakran vált tulajdonost: 2009. februári alapításakor még az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár vagyonának kezelése volt a feladata, csak aztán a magánnyugdíj-pénztárakat szétverte a kormány, így a Diófának is új feladat kellett. 2011 elején meg is vette az alapkezelőt a Lantos Csaba érdekeltségébe tartozó Csemgando Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft. (Lantos Csaba szintén jó kapcsolatokat ápolt a kormányzattal).
A Csemgandótól a Lantos Vagyonkezelő Zrt.-hez került, tőlük pedig 2013-ban vette meg a Diófát a Spéder Zoltán-féle FHB-csoport központi cége, az FHB Nyrt. 2017-ben a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-hez vándorolt a többségi részvénycsomag, a Takarékbanktól Jellinek Dániel, az ország tizedik leggazdagabbja, az Indotek Csoport ügyvezető igazgatója és többségi tulajdonosa szerezte meg 2020-ban, aki most Tiborcz István cégbirodalmának nyújtotta át.
|
Sikerdíjból gazdagodhat Tiborcz István új alapkezelője
|
Még azt sem lehet tudni, hogy miből és mennyiért vette meg Tiborcz István cége a Gránit Bankot, de a miniszterelnök vejének vállalkozása március 14-én újabb váratlan tranzakciót jelentett be: "a BDPST Capital Zrt. üzletrész-adásvételi szerződést írt alá a Diófa Alapkezelőt tulajdonló Tarragona Holding Zrt. megvásárlása tárgyában".
| null | 1 |
https://444.hu/2022/03/16/sikerdijbol-gazdagodhat-tiborcz-istvan-uj-alapkezeloje
|
2022-03-16 00:00:00
| true | null | null |
444
|
2022 március 16., 09:25
Az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálatot indított „az egészen pofátlan módon, négyszeresen túlárazott informatikai képzések ügyében” – írta meg Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, aki az ügyet korábban feltárta.
Hadházy azt írja, a kár bizonyíthatóan minimum 2,25 milliárd forint volt, és így a 4000 informatikus helyett csak ezret képeztek ki. „A primitív csalás lényege annyi volt, hogy ugyanazt a tananyagot négyszer annyiért adták el a cégek, ha az EU-s pénzből az állam finanszírozta a képzést, ahhoz képest, mint ha piaci alapon, a tanulónak kellett volna kifizetni” – írja Hadházy, aki a posztja végén így viccelődött:
„Az idióta Anonymus képet azért tettem ide, hogy hátha akkor a propaganda sajtó is lehozza a tényt: a kormány asszisztálásával milliárdokat loptak az informatikai képzés ürügyén.”
|
Az OLAF vizsgálatot indított a négyszeresen túlárazott informatikai képzések ügyében
|
Az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálatot indított „az egészen pofátlan módon, négyszeresen túlárazott informatikai képzések ügyében” – írta meg Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, aki az ügyet korábban feltárta.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/03/16/az-olaf-vizsgalatot-inditott-a-negyszeresen-tularazott-informatikai-kepzesek-ugyeben
|
2022-03-16 14:00:00
| true | null | null |
444
|
Az rtl.hu számolt be róla először, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai alapján az április 3-i országgyűlési választás kapcsán két pártort is – a Megoldás Mozgalmat és a Kétfarkú Kutya Pártot – egymillió forint feletti összegre bírságoltak a helyi választási bizottságok, amiért nem vitték vissza időben az általuk felvett üres ajánlóíveket.
Összesen 6 576 000 ezer forint bírságot szabtak ki 9 jelölő szervezetre és független képviselőjelöltekre, ami nagyságrendekkel marad el a 2018-as országgyűlési választáson ajánlóívek miatt kirótt büntetésektől. Négy éve több mint ötször annyi pártot bírságoltak meg, mint 2022-ben, ráadásul azokból a bírságokból alig sikerült valamit behajtani.
Az rtl.hu a Nemzeti Választási Iroda által kiadott, a 2021. decemberi állapotot mutató adataiból megtudta: összesen 716 847 419 forint választási bírsággal tartozik még 51 párt a magyar államnak azon 100 párt közül, amelyeket nyilvántartásba vettek a 2018-as országgyűlési választásokra.
Ezek alapján három és fél év alatt csupán 6,4 millió forintot sikerült behajtani az összesen kirótt 723,3 millió forint bírságból. Egyetlen kivétellel az összes, 999 rendbeli bírságot a határidőre le nem adott ajánlóívek miatt szabták ki, kizárólag a Momentumot büntette meg a választási bizottság a kampányszabályok megsértése miatt a 65 megbírságolt párt közül.
De mire kell az ajánlóív?
A hatályos választási törvény értelmében ha valaki egy választókerületben 500 érvényes választópolgári ajánlást szerez, egyéni képviselőjelöltté válik. Az ajánlásokat, azaz a választópolgárok nevét, lakcímét, személyi azonosítóját vagy személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa számát és aláírását hitelesített ajánlóíveken lehet gyűjteni. Aki képviselőjelöltté válik, egymillió forintos kampánytámogatást kaphat az államtól, amit felajánlhat az őt jelölő pártnak. A 2018-ban hatályos jogszabály szerint ha ez a párt legalább 27 választókerületben tudott egyéni képviselőjelöltet, és így országos listát is állítani, akkor további 149 millió forintos kampánytámogatást zsebelhetett be.
A 2022-es országgyűlési választásokra azonban a kormánypártok szigorították a választási törvényt: 27 helyett már 71 egyéni jelöltre volt szüksége 14 megyében és a fővárosban egy pártnak ahhoz, hogy országos listát állíthasson. Ennek határideje február 26-án zárult le, mindössze hét párt vagy pártszövetség ugrotta meg az akadályt, a Kétfarkú Kutya Pártnak szinte csak az utolsó pillanatban sikerült. Az országos listaállításért pedig az eddigieknél immár jóval nagyobb támogatás, csaknem 400 millió forint jár a kampányköltségekről szóló törvény alapján.
Négy évvel ezelőtt az úgynevezett kamupártok – tehát a kizárólag az állami kampánytámogatás megszerzése miatt alakult, valódi politikai tevékenységet nem végző pártok – illegálisan megszerzett adatokkal, például más pártok ajánlóíveinek lemásolásával vagy korábbi névjegyzékek felhasználásával és az aláírások meghamisításával tudták megszerezni képviselőjelöltjeik számára az induláshoz szükséges 500 ajánlást.
Ezt támasztja alá, hogy ezen pártok jelöltjei közül lényegében senki sem tudott az országgyűlési választások során legalább 500 szavazatot szerezni a saját választókerületében, azaz jóval kevesebben szavaztak rájuk, mint ahány ajánlást leadtak az indulásukhoz.
Az ajánlóívek másolásának módszere a mostani választási kampányban is előkerült: a Kétfarkú Kutya Párt számolt be róla március elején, hogy az ajánlásgyűjtés során számos jelöltjük kapott „nagyon furcsa felajánlásokat sokszor ismeretlen emberektől”, hogy gyorsan tudnak sok ajánlást szerezni, ezért üres ajánlóíveket kértek a jelöltektől. A párt azonban gyanút fogott, és arra kérték jelöltjeiket, hogy dokumentálják az eseteket, és a felajánlott ajánlásokat érvénytelenítsék. A gyanús önkéntesek között volt, aki egy nap alatt 700 aláírást gyűjtött össze, ami kiugróan soknak számít. A hozott íveken viszont sehol nem volt alul jelezve, ki gyűjtötte az aláírásokat, amelyek sokszor ugyanolyanok voltak.
Az ajánlásokkal kapcsolatos ügyeskedés, azaz választási csalás miatt a 2018-as választások előtt is sokan megdöbbenve vették észre saját, hamisított aláírásukat akár több párt ajánlóívén is. Az Index 2020 januári cikke szerint egy pócsmegyeri nő adatai és aláírása nem kevesebb, mint 19 olyan párt ajánlóívén tűnt fel, amelyek ívét saját bevallása szerint nem írta alá. A rendőrség azonban ebben a konkrét esetben, illetve több más hasonló ügyben is eredménytelenül zárta le a nyomozást.
Hasonló ügyek az idei kampányban is napvilágra kerültek: az oltásellenes Gődény György Normális Élet Pártja nevű szervezete a helyi választási bizottság feljelentése szerint Budapest 4-es számú választókerületében olyan ajánlóíveket adott le, amelyeken elhunyt emberek adatai és aláírásai szerepelnek. Ugyancsak a Normális Élet Pártja, valamint a Gattyán György vezette Megoldás Mozgalom került elő Szél Bernadett független országgyűlési képviselő feljelentésében. A politikus azért fordult a rendőrséghez, mert Pest megye 2. számú választókerületében az említett két párt nyilvántartásba vett jelöltjeinek ajánlásai között elhunyt személyek adatai is szerepeltek.
A Gődény-párt listájára egyébként korábban választással kapcsolatos csalásban érintett emberek is felkerültek: a lista harmadik helyén szereplő Seres Mária ellen költségvetési csalás miatt emeltek vádat azután, hogy 2014-ben indult a parlamenti választáson, ahol nem érte el a bejutási küszöböt, de a támogatást sem fizette vissza, ezért 117 millió forint eltulajdonításával vádolják, írta a Telex. De szerepel a listán a Közös Nevező 2018 nevű párt alapítója, Harkai Bulcsu Bánk is, akinek Gődényhez is köthető egykori pártja 153 millió forintos támogatást nem fizetett vissza, ezért különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanújával indult eljárás ellene.
Elhunytak aláírása szerepelt a Megoldás Mozgalom józsefvárosi jelöltjének ajánlóívein is a helyi választási bizottság feljelentése szerint, egy, az RTL Híradónak nyilatkozó férfi pedig mindkét fenti párt székesfehérvári jelöltjének ajánlóívén felfedezte a nevét, noha egyikükét sem írta alá.
A visszaéléseket nagyban segíti, hogy a választási jogszabályok megengedik a többes jelölést, azaz egy választópolgár több párt ajánlóívét is aláírhatja, a helyi választási bizottságok pedig csak véletlenszerűen ellenőrzik az íveken szereplő aláírások hitelességét.
Ajánlóív-biznisz
A helyi választási irodáktól átvett ajánlóíveket a pártoknak mindenképpen le kellett (volna) adniuk, a végül üresen maradtakat is. A pártok több száz ilyen ívet is átvehetnek a jelöltállítási időszakban, általában jóval többet, mint amennyit végül ténylegesen felhasználnak, ezek pedig sok száz aláírásgyűjtő aktivista kezén is átmehetnek. Így információink szerint még a parlamenti pártok esetében is szinte kivédhetetlen, hogy több ajánlóív is elvesszen, elkeveredjen vagy tönkremenjen.
Olyan eset is előfordult már, hogy egy aktivista elhagyta a táskáját, amiben több tucat ajánlóív volt.
A négy éve megbüntetett kamupártok azonban szinte kivétel nélkül elmulasztották határidőre leadni a felvett ajánlóíveiket. Közülük is kiemelkedik három alakulat, így ez a három kapta arányaiban a legtöbb bírságot is: az Élhetőbb, Boldog Magyarországért Párt csaknem az összes bírság felét, 358,3 millió forintot halmozta fel, miután 75 alkalommal büntették meg őket az ajánlóívek késlekedő vagy elmaradt leadása miatt. A második legtöbb büntetést az Elégedetlenek Pártja kapta, 106 millió forintot, a harmadik helyre pedig az Oxigén Párt futott be 102,3 millió forint bírsággal. Ezekből a büntetésekből a mai napig nem fizettek be egyetlen forintot sem az államkasszába. A 19 párt ajánlóívén feltűnt pócsmegyeri nő adatai és aláírásai egyébként ott voltak az Elégedetlenek Pártja és az Oxigén Párt egy-egy képviselőjelöltjének ajánlóívein is.
Csakhogy a bírságrekorder pártok egyike sem tudott országos listát állítani, pedig 2018-ban ezt 13 kamupárt-gyanús szervezet is megtette, több százmillió forintnyi kampánytámogatást bezsebelve. Az ebből a szempontból abszolút rekorder Összefogás Párt a K-Monitor cikke szerint még 2020 októberében is több mint 315 millió forinttal tartozott a költségvetésnek, mivel a választáson országosan nem érték el az egy százalékos eredményt, márpedig ebben az esetben vissza kellett volna fizetniük a kiutalt kampánytámogatást. A Transparency International által a Magyar Államkincstártól kiperelt, 2020 őszén nyilvánosságra hozott adatok szerint csaknem 3 milliárd forintnyi kampánytámogatás szívódott fel a „kamupártoknál”, ide értve az egyéni jelöltjeiktől és a pártok által közvetlenül kapott támogatást is.
A bírságrekorder pártok közül az Élhetőbb, Boldog Magyarországért Párt mindössze 3 egyéni képviselőjelöltet tudott állítani, a 3 milliós kampánytámogatásból pedig összesen 168 szavazót tudtak meggyőzni. Az Elégedetlenek Pártja 5 jelöltet (244 szavazat), az Oxigén Párt pedig csupán 1 jelöltet volt képes indítani, utóbbi 37 szavazatot kapott. Vagyis utólag sem tűnik túl észszerűnek, hogy ilyen mennyiségben vettek fel ajánlóíveket. Hacsak eleve nem azzal számoltak, hogy elegendő számú ajánlást tudnak szerezni valamilyen titokzatos forrásból.
A bírósági adatbázis alapján mindhárom bírságrekorder párt továbbra is működik. És úgy tűnik, a valódi politikai tevékenység és szervezeti háttér látszatát sem kellett mutatniuk: a 2018 elején alakult Élhetőbb, Boldog Magyarországért Párt székhelye például egy Tolna megyei község külterületén, egy rozzant épületbe van bejelentve.
Csaknem egymilliót fizetett a Momentum
Az NVI által kiadott adatok további érdekességeket tartalmaznak: a parlamenti pártok közül az LMP még mindig tartozik 40 ezer forinttal a rájuk 2018-ban kiszabott, összesen 490 ezer forintos bírság után, amit az ajánlóíveik visszaszolgáltatásának késése vagy elmaradása miatt kaptak. Az rtl.hu érdeklődésére az LMP közölte: a 2018-as választások után az aláírásgyűjtő ívek hiánya miatt kiszabott bírságokat korábban rendezte, az általunk kapott adat valószínűleg adminisztrációs hiba miatt került az NVI rendszerébe, máskülönben a NAV már érvényesítette volna a tartozást. Hozzátették, hogy az ajánlóíveket a jelölő szervezet által meghatalmazott személyek vehették át a helyi választási irodákban, és általánosságban 20-30%-kal több ajánlóívet vettek fel a szükségesnél.
Az NVI adatai szerint az időben vissza nem szolgáltatott ajánlóívek miatt a Jobbik 290 ezer, az MSZP 280 ezer, a Fidesz 160 ezer, a Demokratikus Koalíció pedig 150 ezer forintos bírságot kapott négy éve. A parlamenten kívüli, mérhető támogatottsággal bíró és már a 2018-as választásokon is indult pártok közül a Momentum kapta a legtöbb bírságot (egy alkalommal a választási kampányszabályok megsértéséért, 17-szer az ajánlóívek miatt), 930 ezer forintot, őket követi a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, 420 ezer forinttal. Az említett pártok hiánytalanul befizették az összes bírságukat.
|
Még mindig százmilliókkal tartoznak az államnak az ajánlóíveket tömegével eltüntető kamupártok
|
Nemsokára újra választ az ország, ám a 2018-as országgyűlési választás idején kiosztott bírságoknak továbbra is csak a töredékét sikerült beszednie az államnak. A pénzbüntetések 78 százalékát mindössze három párt kapta, ám egyetlen forintot sem fizettek be belőle.
| null | 1 |
https://rtl.hu/valasztas-2022/2022/03/16/kamupartok-tartozas-ajanloiv
|
2022-03-16 22:54:54
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Kampánycélokra használtak fideszes politikusok egy diákokat és tanárokat informatikai eszközökkel kisegítő pályázatot. A beszerzés részleteit takargatják, de a boltban bárki vehet olcsóbban gépeket, mint amennyit az állam átlagosan költ a laptopokra.
A Hold Alapkezelő vezérigazgatójának pszichológus segített feldolgozni frusztrációit, amikor első milliárdos alapja hatalmas mínuszban állt. Nem látja, mitől lennének a repterek, így Ferihegy jobb helyen állami kézben. Nem fél attól, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkáját, mert szakmájában az igazán fontos kérdések megválaszolásában egyelőre az ember a jobb. HVG-portré.
Érti vajon a kommunistázó Lázár János, hogy amikor Novák Katalin az Alkotmánybírósághoz továbbítja a kastélytörvényt, akkor azt Orbán Viktor engedélyével teszi? – kérdezi szerzőnk. Vélemény.
Bár nagyobb baj még nem történt, a polgári repülést is befolyásolhatja a háborús GPS-zavarás a Közel-Kelet és Ukrajna térségében.
Az amerikai katonákat ért jordániai támadás után Joe Biden és az USA közel-keleti politikájának felelősségét taglalja a Wall Street Journal, a Washington Post pedig azt tárgyalja, hogyan kellene reagálnia az amerikai vezetésnek. A német szélsőjobboldali AfD-ről ír a Foreign Policy. A szerb elnök számára a demokrácia csupán homlokzatul szolgál, állítja a Süddeutsche Zeitung. A Guardian szerint a francia elnök nagy kockázatot vállal. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
|
Ingyenlaptop aranyáron: ki jár jól az állami pályázattal?
|
Kampánycélokra használtak fideszes politikusok egy diákokat és tanárokat informatikai eszközökkel kisegítő pályázatot. A beszerzés részleteit takargatják, de a boltban bárki vehet olcsóbban gépeket, mint amennyit az állam átlagosan költ a laptopokra.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202209__ingyenes_laptopok__tetszelgo_kepviselok__ki_jart_jol
|
2022-03-16 15:45:00
| true | null | null |
HVG360
|
„A veszprémi ÉPÍTÉSI HATÓSÁG ANNYIRA KÜZD A JÁRVÁNY ELLEN, hogy csak A VÁLASZTÁS UTÁN LESZ IDEJE megmondani, ROGÁN CECÍLIÁNAK VAN-E ENGEDÉLYE egy vadonatúj villát építeni Tihanyban (az UNESCO által a világörökség részeként nyilvántartott nemzeti park területén)” – erről írt vasárnapi Facebook-bejegyzésében Hadházy Ákos.
A független képviselő korábban adatigényléssel fordult az építési hatósághoz, mert szerinte „a propagandaminiszter korábbi felesége három emelet magas paravánnal próbálta elrejteni, hogy „felújítás” címén vadonatúj villát épít a tihanyi védett területen”.
|
Hadházy Ákos a járványhelyzet miatt nem kaphat választ az építési hatóságtól Rogán Cecília tihanyi ingatlanjáról
|
A képviselőnek azt írta az építési hatóság, hogy csak a választás után tudják megmondani, van-e építési engedélye Rogán Antal volt feleségének.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20220313_hadhazy_akos_rogan_cecilia_tihany_ingatlan_nyaralo
|
2022-03-13 12:03:00
| true | null | null |
HVG
|
A per tárgya az volt, hogy tartalmazhatnak-e a kormány tájékoztató e-mailjei az ellenzéket bíráló kijelentéseket. A Kúria az egyik kijelentésről („Éppen ezért felelőtlennek tartjuk és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére”), kimondta, hogy a Rogán Antal felügyelte Kormányzati Tájékoztatási Központ megsértette a választási eljárásról szóló törvényt, az esélyegyenlőség és a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. A Kúria szerint
„kampányidőszakban elvárható, hogy a kormányzati tevékenységről szóló tájékoztatása egyértelműen elkülönüljön a jelölőszervezetek alkalmasságát vitató, tevékenységét minősítő kampánytól”.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda azonnal panaszt tett az Alkotmánybíróságon, mert szerinte a Kúria „megsértette a Kormány tisztességes eljáráshoz való jogát”. A tilalom ugyanis Rogán Antal hivatala szerint csak a jelölő szervezetek bírálatára vonatkozik, de a tájékoztató levél egyetlen jelölő szervezetet sem nevezett meg, csak általában utalt az ellenzékre, ami nem választójogi fogalom. „A kormányzati állásponttól eltérő vélemények cáfolata nélkül a Kormány nem tudná ellátni a hiteles tájékoztatási feladatát.”
Az Alkotmánybíróság pénteken hozott, de szokatlan módon szombaton közzétett határozata Rogánék érveit fogadta el. Juhász Miklós, Czine Ágnes, Horváth Attila, Juhász Imre alkotmánybírók és az előadóként szereplő Sulyok Tamás Ab-elnök szerint a Kúria jogértelmezése „kirívóan hibás”, mert nem vette figyelembe, hogy a kormány „tájékoztatási feladata körébe tartozik az aktuálpolitikai helyzetről történő és első kézből adódó hiteles tájékoztatás, amelynek szükségszerűen az ellenzék álláspontját is tartalmaznia kell. A hírlevél célja az volt, hogy tájékoztassa az állampolgárokat arról, hogy Magyarország nem kíván részt venni a háború egyik oldalán sem, és nem küld sem katonát, sem fegyvert Ukrajnába, mivel Magyarország célja Magyarország békéjének megőrzése.”
Ennek az Ab szerint nincs köze a választási kampányhoz, hiszen „a hírlevélben semmilyen utalás nem történt a választásokra”. Továbbá a szövegben szereplő „ellenzék” szó „sem egy meghatározott politikai pártra vagy jelölő szervezetre utal, hanem a Kormány álláspontjához képest határozta meg a nem kormányzati álláspontot mintegy gyűjtőfogalomként”. Így a kormány hírlevele „nem irányult a 2022-es országgyűlési választásokon induló pártok vagy képviselőjelöltek támogatására, hanem csupán közérdekű célt szolgált, amely által a Kormány intézményvédelmi kötelezettsége körében kifejtett tájékoztatási kötelezettségnek tett eleget … sajátos körülmények között, rendkívüli háborús helyzetben, összességében és elsődlegesen az állampolgárok tájékoztatása érdekében”.
Ennek alapján az Ab a Kúria Alaptörvény-ellenesnek minősített döntését megsemmisítette, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem sértett törvényt.
|
Ab: A Kabinetiroda a kötelességét teljesítette, amikor az ellenzéket bírálta
|
A Juhász Miklós vezette tanács ezért megsemmisítette a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodát elmarasztaló kúriai végzést.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220312_Az_Ab_szerint_a_Kabinetiroda_a_kotelesseget_teljesitette_amikor_az_ellenzeket_biralta
|
2022-03-12 11:09:00
| true | null | null |
HVG
|
A HVG birtokába jutott dokumentumok szerint a milánói főkonzulátus a korábbiaknál valamelyest drágábban bérel ingatlant a főkonzul számára, méghozzá egy olyan üzletembertől, akinek magyarországi terjeszkedését a diplomáciai képviselet egyengeti. Csiszár Jenő főkonzul rezidenciája így nem Milánóban, a főkonzulátus közvetlen közelében van, hanem attól egyórás autóútra, a Comói-tó partján áll, és ott élvezi a diplomáciai védelmet. A 350 négyzetméteres, 13 helyiségből álló, úszómedencés villa mellett egy tóparti stég könnyíti meg a gyönyörködést a festői környezetben, a svájci Alpoktól néhány kilométerre.
A HVG információi szerint az eljárást a római magyar nagykövet is kifogásolta, mert Csiszár sem a római képviseletet, sem a fogadó állam hatóságait nem tájékoztatta a terveiről. A főkonzul ugyanakkor intenzív kapcsolatokat ápol a comói üzleti és közélet szereplőivel, köztük egy olyan pénzügyi tanácsadóval, Stefano Noschesével, akit néhány évvel ezelőtt egy pénzmosási ügyben vádoltak meg az olasz hatóságok (a nyitókép bal szélén, Csiszár Jenő mellett).
|
Casa nostra: a Comói-tó partján bérel villát a külügy Csiszár Jenőnek
|
A milánói főkonzul új rezidenciája a diplomáciai szokásjogtól eltérően a főkonzulátus székhelyétől 60 kilométerre van. Csiszár Jenőnél értesülésünk szerint tavaly a Szijjártó Péter külügyminiszter is megfordult.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20220316_Casa_nostra
|
2022-03-16 09:20:00
| true | null | null |
HVG360
|
A Szabad Európa cikke alapján két per is zajlik. Mint arról a Telex is részletesen beszámolt, a kormány 35 évre magáncégeknek adná oda a hazai autópályák üzemeltetését (erről itt és itt is írtunk), illetve a hulladékgazdálkodást (erről pedig itt és itt olvashat).
A kabinet szerint a megalapozó számítások igazolnák azt, hogy megéri az üzlet, ezeket azonban nem akarja nyilvánosságra hozni. A bíróság a két ügy közül most a sztrádakoncesszióban döntött jogerősen úgy, hogy a Nemzeti Koncessziós Irodának közölnie kell, hogy milyen számítások alapján jutottak arra, hogy 35 évre koncesszióba adják az útépítést és üzemeltetést, de halad előre a másik ügy is.
Az információkat korábban közérdekű adatigénylésben próbálta megtudni a Transparency International de miután az NKI elutasította, bírósághoz fordult.
Tavaly októberben eleve arra jutott a bíróság, hogy nyilvánosságra kell hozni, hogy mi alapján döntött a 35 éves autópálya-koncesszió mellett a kormány, de az NKI fellebbezett, ennek a pernek volt most a másodfokú tárgyalása, ahol jogerős ítélet született: 15 napon belül ki kell adni az adatokat.
Nagy Gabriella, a TI közpénzügyi programvezetője elmondta a Szabad Európának, hogy
a 35 éves időtartam miatt hosszú időre megszűnne a verseny a különböző vállalkozások között, hiszen a kormány mind az autópálya-üzemeltetés, mind a hulladékgazdálkodás esetében lezárná a piacot. A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy a következő 35 évben úgy lehet majd autópályát építeni, hogy nem kell többé közbeszerzést kiírni.
Nagy Gabriella szerint nem tudni, hogy milyen lesz a hulladékgazdálkodás és a közlekedés 2057-ben, amikor lejár a koncesszió. A szakértő szerint abszurd az időtartam, olyan, mintha a kormány 1986-ban 35 éves beszállítói szerződést kötött volna egy írógépgyártóval arra, hogy a teljes magyar közigazgatást ellássa írógéppel. 2021-ben járt volna le a szerződés, miközben a világ már nagyot változott: mindenki számítógépet és internetes kommunikációt használ.
Az Alaptörvény garantálja a közérdekű adatok nyilvánosságát, ettől csak alapos indokkal lehet eltekinteni. Az alperes NKI jogi képviselője nem élt azzal a lehetőséggel, hogy csak a bíróságnak bemutassa a számításokat.
|
A kormány nem titkolhatja tovább, hogy mi alapján döntött a 35 éves sztrádakoncesszió mellett
|
Két per zajlik, az egyik gyorsforgalmi utakról a másik a hulladékgazdálkodásról, az első bírósági ítélet lett immár jogerős. A Nemzeti Koncessziós Irodának 15 napon belül ki kell adnia a döntést megalapozó számításokat.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2022/03/17/a-kormany-nem-titkolhatja-tovabb-hogy-mi-alapjan-dontott-a-35-eves-sztradakoncesszio-mellett
|
2022-03-17 07:34:00
| true | null | null |
Telex
|
Hosszú, hétoldalas szövegben írta le álláspontját Horváth Csaba, Zugló ellenzéki polgármestere arról, hogy egy tanúvallomás miatt belekeveredett egy korrupciógyanús ügybe. A szöveget elküldte a sajtónak, és írásbeli vallomásként elküldte az ügyészségnek is.
Emlékeztetőül: egy nagy számlagyáras nyomozás során az egyik gyanúsított, Fuzik Zsolt azt vallotta, hogy korrupciós pénzeket fizettek Horváthnak, mint ahogy több másik MSZP-s politikusnak is. Az ügyészség azóta gyanúsítottként hallgatta ki Horváthot. Az ügyről itt olvashatja el a cikkeinket.
Horváth a dokumentumban továbbra is mindent tagad, azt írta, soha nem követett el bűncselekményt, nem kért és nem kapott pénzt senkitől. A részletekről azt írta, hogy
Fuzikot csak 2016-ban ismerte meg.
Fuzikkal többször találkozott, ekkor Fuzik több, használható információt is adott neki a fideszes fővárosi ügyekről (lásd az alábbi képet). Több ilyen találkozón Tóth Csaba is ott volt.
A szóban forgó időszakban Horváth a fővárosi közgyűlésben ült, nem volt köze Zuglóhoz, zuglói döntéshozatalhoz.
2020-ban megszűnt a kapcsolata Fuzikkal.
Az ügyészség mindeddig nem adott át Horváthnak érdemi információkat az ügyről, így a terhelő bizonyítékokról sem közöltek semmit, illetve Fuzik Zsolt vallomását sem küldték el neki.
A gyanúsításban egy kivétellel nem szerepel, hogy Fuzik szerint mikor adta át a kenőpénzeket, a megnevezett egyetlen konkrét alkalommal pedig Horváth szerint ő bizonyíthatóan nem találkozhatott Fuzikkal.
Fuzik szerinte vádalkut kötött, és úgy tudja, külföldre távozhat a magyar hatóságok engedélyével.
Kéri a Fuzikkal való szembesítést.
Este Horváth az ATV Egyenes Beszéd című műsorában volt vendég, itt megismételte a fő állításokat, azt mondta, a Fidesz „nokiásdobozos” ügyet kreált, hogy aztán azt lehessen mondani, hogy „nem zörög a haraszt”. Holott – mondta Horváth – már senki nem emlékszik, hogy a nokiásdobozos vallomásról kiderült, hogy hamis vallomás volt.
A Fidesz módszere, hogy az ilyen ügyekkel bizonytalanítsa el a választókat, akik majd erre azt mondják, hogy az ellenzék sem különb, mondta Horváth.
A Fuziktól kapott információk kapcsán úgy fogalmazott, Fuzik egy időben a belső informátora volt, akit természetesen nem nevezett meg soha a nyilvánosságban.
|
Horváth Csaba részletes vallomásban írta meg az ügyészségnek, miért hazugság szerinte a korrupciós vád
|
Hosszú, hétoldalas szövegben írta le álláspontját Horváth Csaba, Zugló ellenzéki polgármestere arról, hogy egy tanúvallomás miatt belekeveredett egy korrupciógyanús ügybe. A szöveget elküldte a sajtónak, és írásbeli vallomásként elküldte az ügyészségnek is. Emlékeztetőül: egy nagy számlagyáras nyomozás során az egyik gyanúsított, Fuzik Zsolt azt vallotta, hogy korrupciós pénzeket fizettek Horváthnak, mint ahogy több másik MSZP-s politikusnak is.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/03/17/horvath-csaba-fuzik-zsolt-korrupcios-vad-vallomas-tagad
|
2022-03-17 07:39:00
| true | null | null |
Telex
|
Horváth Csaba cáfolja az őt ért vádakat, miszerint 2016-ban egy társával a fizető parkolási rendszer üzemeltetésére olyan gazdasági társaságot keresett volna, amely a nyereség felét visszaadja nekik.
A zuglói polgármester csütörtöki közleménye szerint ő három hét után sem kapta meg az ügyészségtől azokat a dokumentumokat, amelyek a gyanúsítás jogosságát bizonyítanák. Állítja, meggyanúsítása minden alapot nélkülöz, az ügyészség pedig „továbbra is nemtelen módon szivárogtat, lebegtet”.
Annak érdekében, hogy ártatlanságát bizonyítsa, Horváth Csaba úgy döntött, hogy az ügyben eddig megszerzett minden információt közzéteszi, és elküldi a Központi Nyomozó Főügyészségnek is.
Arra is kéri a vádhatóságot, hogy az ellene szerinte hamisan tanúskodó Fuzik Zsolttal szembesítsék. Megemlíti, Fuzik vallomását sem kapta meg, hiába kérte, miközben az ügyről beszámoló újságok idézhettek is belőle.
Horváth csatolja a közleményhez a vallomását, amelyben kijelenti, semmilyen bűncselekményt nem követett el, nem kért és nem is kapott semmilyen pénzt a tevékenységével kapcsolatban, sosem üzérkedett a befolyásával, és egyébként sem volt döntési, intézkedési jogosultsága, hatásköre a zuglói parkolási ügyekkel kapcsolatban.
„A hamis vallomást tevő Fuzik Zsolt 2016. március 5-én egy baráti házaspár születésnapi eseményén jött oda hozzám és mutatkozott be nekem. Fuzik Zsolt velem kapcsolatos első hazugsága az, hogy 2009 óta ismertük egymást, hiszen 2016-ban ismeretlenként mutatkozott be nekem. 2016 tavaszától kezdődően számos információval keresett meg Fuzik Zsolt, amely információk egy része azonban már az átadáskor elavult volt, de rendszeresen voltak konkrét és használható információi politikai ellenfeleimről, ami fenntartotta az érdeklődésemet és emiatt többször is találkoztam vele. (...) Fuzik vallomásának teljes hiteltelenségét és valótlanságát jól mutatja, hogy a gyanúsításban írt pénzátadásoknak – egy kivételtől eltekintve – az időpontja ismeretlen, az összegek pedig nincsenek konkrétan meghatározva. Fuzik vallomását és ezáltal a gyanúsításban írtakat zárja ki, hogy az egyetlen pénzátadásra vonatkozó időpont napján bizonyíthatóan nem találkozhattam, nem találkoztam Fuzikkal. Ez is azt bizonyítja, hogy az ügyészség nem ellenőrizte Fuzik vallomását” – írja Horváth.
Horváth kiszivárgott információkra hivatkozik, mely szerint az ellene tanúskodó férfi egy 19 milliárdos csalási ügyben vádalkut köthetett, ez befolyásolhatta a vallomását.
Leadkép: Horváth Csaba (MSZP), Zugló polgármestere beszédet mond a felújított Tábornok utcai szakrendelő átadásán Zuglóban 2021. november 8-án. Fotó: MTI/Mónus Márton
|
Horváth: Soha nem üzérkedtem a befolyásommal
|
A zuglói polgármester közzéteszi a vele kapcsolatos ügy dokumentumait, és kéri, szembesítsék az egyik tanúval.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/horvath-soha-nem-uzerkedtem-a-befolyasommal-247063
|
2022-03-17 17:48:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Adatvédelmi eljárást indított a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a Normális Élet Pártja valószínűsíthetően jogsértő adatgyűjtése ügyében – tudatta a NAIH csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a NAIH az eljárásban ideiglenes intézkedésként elrendelte a párt internetes oldalán gyűjtött személyes adatokat tartalmazó adatbázisok, nyilvántartások lefoglalását, továbbá megtiltotta az internetes oldalon a személyi azonosító további gyűjtését, és az eddig gyűjtött személyi azonosító adatok tárolásán kívüli bármely kezelését a hatóság eljárásának lezárásáig.
A NAIH intézkedésének előzménye, hogy idén több bejelentés kifogásolta a párt internetes oldalán folyó adatgyűjtés jogszerűségét.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt Csirkeembere szembesítette is Gődény Györgyöt azzal, hogy eljárásuk nem épp korrekt:
A párt „Kérjük adja meg a pontos adatait, és ezzel támogassa az országgyűlési képviselőjelöltünket” cím alatt a többi között a személyi azonosító személyes adatot is gyűjtötte, kötelezően megadandó adatként. Ezt korábban a Momentum is szóvá tette:
A hatóság arra hívta fel a figyelmet, hogy a személyi azonosító (korábbi személyi szám) átadására, illetve megadására a polgár a személyi azonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi törvény szerint csak a népszavazási kezdeményezés, európai polgári kezdeményezés támogatására aláírást, illetőleg a választási eljárásban jelöltajánlást gyűjtő szerv és a polgár kezdeményezési, jelöltállítási jogának gyakorlásakor köteles.
„Választási időszakban különösen figyelni kell a személyi azonosító célhoz kötött és jogszerű felhasználására, illetve az ezt veszélyeztető műveletekre. Figyelemmel arra, hogy a párt esetében a személyi azonosító gyűjtésére nem a fentiekben megjelölt jogszabályban kiemelt eljárások keretében került sor, így jogsértés valószínűsíthető, ezért a NAIH hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indított” – áll a hatóság közleményében.
A NAIH felhívta az állampolgárok figyelmét arra, hogy személyes adataikat – különösen a személyi azonosítójukat – tudatosan, és csak abban az esetben adják meg, ha meggyőződtek az adatvédelmi garanciák meglétéről.
|
Adatvédelmi eljárás indul Gődényék pártja ellen
|
A NAIH szerint a Normális Élet Pártja valószínűleg jogsértően gyűjtött adatokat. Ezt magyarázta korábban a Csirkeember és a Momentum hajdú-bihari jelöltje is.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/adatvedelmi-eljaras-indul-godenyek-partja-ellen-247066
|
2022-03-17 18:43:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Bűnösnek mondta ki a hivatali visszaéléssel gyanúsított Demeter Márta LMP-s országgyűlési képviselőt a Pesti Központi Kerületi Bíróság pénteken.
A vádirat szerint Demeter Márta 2018 szeptemberében országgyűlési képviselőként a Magyar Honvédség működésével kapcsolatos adatokról szerzett tudomást, majd azokat a közösségi oldalán közzétette azzal a megjegyzéssel, hogy a Magyar Honvédség a miniszterelnök közvetlen hozzátartozóját törvénysértő módon szállította. A vádirat rögzíti: amellett, hogy ez a közlés valótlan volt, Demeter Márta a törvényi kötelezettségét megszegve, nem nyilvános adatokat adott ki.
Az Országgyűlés - Polt Péter legfőbb ügyész indítványa nyomán - 2019. július 12-én függesztette fel Demeter Márta képviselői mentelmi jogát.
Demeter Mártát 1,8 millió forint pénzbüntetésre ítélték. Az MTI közlemény szerint a pénzbüntetés 1 napi tételének összegét 6 ezer forintban állapították meg. Így nem fizetés esetén ez alapján kell azt 1-1 napi szabadságvesztésre átváltani.
A tárgyaláson csak az ítélethirdetés volt nyilvános, az indokolás zárt ülésen hangzott el.
Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, Demeter Márta és védője azonban fellebbezett, így az elsőfokú ítélet nem jogerős.
|
1,8 millióra büntették Demeter Mártát hivatali visszaélés miatt
|
A tárgyaláson csak az ítélethirdetés volt nyilvános. Demeter Márta és védője fellebbezett.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/18-milliora-buntettek-demeter-martat-hivatali-visszaeles-miatt-247075
|
2022-03-18 10:58:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A képsorok alapján Patek és egy számunkra beazonosíthatatlan személy egy kocsiban ülve ad, illetve vesz át több mint négymillió forintot. A rejtett kamerával készített felvételen jól látható, ahogy a pénzkötegeket rakosgatják egy papírzacskóba. A beszélgetésből egyértelműen kiderül, hogy további összegek várhatók.
Ma átküldött egy hatmilliósat a… Csak vissza kell adnom a pénzt a fontos embernek
– hangzott el. Azt egyelőre nem tudni, hogy ki lehet a szóban forgó fontos ember, de Anonymous arra figyelmeztetett, jobb, ha mindenki igazat mond, hozzátéve, „még nagyon az elején vagyunk”.
Az álarcos figura egy korábbi üzenetében már jelezte, hogy Patek Gáborról, Fischer Lászlóról és Deák Róbertről, illetve a III., a XVIII. és a XIX. kerületben végzett tevékenységükről fog beszélni.
Patekről köztudott, hogy az MSZP-s Gajda Péter jobb keze, bizalmasa volt, egy ideig a kispesti polgármester kabinetfőnökeként is dolgozott. Nevét főként akkor ismerhette meg a szélesebb közvélemény, amikor 2019-ben kiszivárogtak azok a kispesti hanganyagok, amelyeken Lackner Csaba helyi baloldali önkormányzati képviselő – bódult állapotban – részletesen beszámolt a kerület korrupciógyanús ügyleteiről.
Pateket vélhetően személyes szálak kötik Fischer Lászlóhoz és Deák Róberthez, hiszen mindhárman egymás Facebook-ismerősei. A cégadatok áttekintését követően pedig kiderült, hogy Fischer László ügyvédnek és Deák Róbertnek van egy közös vállalkozása, a RF Production Hungary Kft. A céget nem sokkal a 2019-es önkormányzati választások után hozták létre, főként reklámügynöki tevékenységgel foglalkozik.
A társaság számos megrendelést is kapott a Kiss László DK-s polgármester vezette III. kerületi önkormányzattól.
Fischer Lászlónak ugyanakkor van egy közös vállalkozása Kiss László polgármester feleségével is. A Sight-Tech Hungary Kft.-ben Fischer és Polyák-Kiss Ágnes egymást követték az ügyvezetői székben; jelenleg mindketten a gazdasági társaság tulajdonosai, Fischer pedig a cég ügyvezetője.
A kft. már eddig is több önkormányzati megrendelést kapott.
A Mediaworks Hírcentruma már napokkal ezelőtt kérdéseket juttatott el a III., a XVIII., és a XIX. kerületi baloldali vezetésű önkormányzatokhoz azt tudakolva, hogy milyen kapcsolatban állnak Patek Gáborral, Deák Róberttel, illetve Fischer Lászlóval, ám idáig egyik önkormányzat sem válaszolt a megkeresésünkre. Szerkesztőségünk most Patek Gábort, a kerületi korrupciós ügyek egyik főszereplőjét is keresi.
Szeretnénk megtudni, hogy honnan származtak a felvételen látható milliók, illetve, hogy ki az a fontos ember, akinek pénzt kellett adni.
|
Anonymous a baloldali vezetésű III. kerület korrupciós pénzeinek visszaosztásáról mutatott be egy felvételt
|
Az álarcos alak ízelítőként egy videót is közzétett, amelyen elmondása szerint Patek és üzlettársa éppen az óbudai önkormányzat megbízásaiból „visszafelé irányuló” pénzekkel számol el.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/03/anonymous-a-baloldali-vezetesu-iii-kerulet-korrupcios-penzeinek-visszaosztasarol-mutatott-be-egy-felvetelt
|
2022-03-18 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Van egy különös választókerület, a Heves megyei 3-as. Itt Szabó Zsolt fideszes képviselőé a parlamenti mandátum. Van minden, ami egy politikai szappanoperához kell: cselszövés, leszámolás, intrika, most már gazdasági realitás is.
Korábban súlyos fideszes belháború színesítette a helyi közéletet Hatvanban, amikor Szabó Zsolt összeveszett a város – akkor még – fideszes polgármesterével, Horváth Richárddal, miután az kirúgta Szabó emberét a városházáról.
Ezután váratlanul Hatvan elkezdte sorra bukni az EU-s pályázatokat. Emiatt az akkor a Miniszterelnökséget vezető Lázár János nyíltan be is szólt Szabónak, aki azzal vágott vissza, hogy szó sincs arról, hogy ő hatvani pályázatokat siklatna ki.
Szabó mindezek ellenére maradt a Fidesz jelöltje a 2018-as országgyűlési választáson, és nyert is. A háború folytatódott, a Fidesz számára kellemetlen végkifejlettel az önkormányzati választáson elvesztették Hatvant. Szabó ugyanis elérte, hogy pártja ne támogassa az addig fideszes Horváth-ot a 2019-es önkormányzati választáson, a hivatalban lévő polgármester így aztán független jelöltként verte meg nagyon a Fidesz új jelöltjét.
De most nemcsak Hatvan városa, hanem a környező települések is rosszul járhatnak az uniós pályázatokon, és itt szintén felbukkan Szabó Zsolt a háttérben.
A minipiacok, amiket nem rakna ki a pultra az EU
Minden választókerületre igaz, de a hatvanira – mint azt a városi fideszes belháború is megmutatta – különösen áll, hogy az uniós pályázatok mennyire fontos részei a helyi politikának. Kampányolni lehet a fontosság érzetével, szinte személyes ajándékként bejelenteni, ha egy település nyer egy pályázaton, de akár az ügyészség figyelmét is fel lehet kelteni, ha a vádhatóság szerint visszaosztós, a győzteseket kiválasztó pályázati rendszert üzemeltet valaki parlamenti képviselőként, mint történt az Boldog István esetében.
A Hatvan környéki TOP-os pályázatokat a Heves Projekt Gazdaságfejlesztő Kft. intézte. Ezt a céget – mint Ludas polgármesterének, Vargáné Csengeri Mónikának egy 2018 márciusi testületi ülésen elmondott szavaiból kiderült – azért hozta létre Szabó Zsolt „államtitkár és a mérnökök”, hogy a Heves 3. választókerülethez tartozó települések ügyei egy kézben legyenek. Szabó úgymond felajánlotta a 36 településnek, hogy lépjenek be.
A polgármester aztán még egyszer elmondja, nem az ő döntése volt, hogy beszálljanak a cégbe, az államtitkár ajánlatát fogadták el, de szerinte ez segít nekik.
A figyelem 2020-ban fordult a választókerület TOP-os pályázataira. Hadházy Ákos hívta fel a figyelmet arra – párhuzamban állítva ezt a vádemelésig jutó Boldog István körzetében kialakult módszerrel – , hogy az önkormányzatok EU-beruházásainál (építések, energetikai felújítások) 18 településen ugyanazokat a cégeket hívták meg ajánlattételre. Ezek közül legtöbbször egy papíron turbinagyártással foglalkozó cég, a Moviád-Energy Kft nyert.
A másik nagy nyertes a JRM Produkció. Ez a cég korábban azzal került be a hírekbe, hogy kartellezett az MTVA által kiírt közbeszerzési eljárásokon, de egészen nevetségesen amatőr módon, és 82 millióra büntették őket. A cég a köztévétől eljutott odáig, hogy energetikai felújításokban, piac- és kerékpárút-építésekben nyert megbízásokat és közbeszerzéseket Hatvan környékén. A budapesti cég csak és kizárólag ebben a választókerületben nyert közbeszerzést, nyolc Hatvan környéki településen (Adács, Boldog, Ecséd, Nagyréde, Pélyi, Szűcsi, Tarnaörs, Zaránk).
Volt köztük piacépítés is, Tarnaörsön és Boldogon is. Ezek az elhíresült minipiacok 100 százalékos EU-s pénzből készülnek a korábbiak felújításával, de elég kevés esetben látszik, hogy valóban szükség lenne rájuk, és egy elég jól körülhatárolható kör nyerte el a munkákat. Nyert a Moviád Energy Kft. (2018 után egyetlen kivétellel csak ebben a választókerületben nyert közbeszerzést), a JRM Produkció Kft. (csak itt nyert) és a MEDIBAU Kft., ők is feltűnően sikeresek voltak Hatvan környékén.
De nemcsak az feltűnő, hogy kik nyertek, hanem az is, hogy kiket hívtak meg vattának a köz- vagy sima beszerzésekre. (25 millió forintig nem kellett kiírni közbeszerzést a piacépítésre, hanem egyszerű beszerzés keretében, három árajánlat bekérésével választották ki a kivitelezőt.) Számos név visszaköszön, köztük olyanok is, akiket meghívtak, de eszükbe sem jutott elindulni.
A TOP-os pályázatok nagyon jelentős részénél (piacépítés, energetikai felújítások) a projektmenedzsment a Heves Projekt Gazdaságfejlesztő Kft. volt, az a cég, ami Szabó ötletére egy kézbe vette a 36 település hasonló ügyeit.
Hadházy szerint „a települések – kötelező módon – meghívtak ugyan ajánlattételre 5 céget, azonban a) ezeknek – törvénytelenül – semmilyen építőipari referenciájuk nem volt, többségük semmilyen valódi tevékenységet nem végzett. Többségük budapesti székhelyszolgáltatónál bejegyzett, telephellyel nem rendelkező cég
A meghívott kamucégek többsége be sem adott ajánlatot. A cégek többségét csak ebben a választókörzetben hívták meg ajánlattételre, máshol soha nem keresték csoda (nem csoda, hiszen nem létező cégek) – ez közvetett bizonyíték a politikusi részvételre”.
A 24.hu egy éve látogatta meg a piacokat vagy azok helyét. A boconádi polgármester, Kis István azt mondta akkor, hogy nekik inkább út kellett volna, mint piac. Viszont „ha megkeresnék magát azzal, hogy építhet valamit, ami a távlati tervei között szerepel, akkor visszautasítaná?”. Arra a kérdésre, hogy ki kereste meg a polgármestert a pályázati lehetőséggel? „A képviselő úr szólt, hogy van egy ilyen pályázati lehetőség” – árulta el, Szabó Zsoltra utalva.
Beütött a baj
A három kiválasztott cég egyike, a JRM Produkció Kft. a verseny nélküli közbeszerzések ezüstérmese lett Szabó választókörzetében: 13 közbeszerzésen összességében 669 millió forint értékben húzott be közbeszerzéseket, úgy, hogy 3 alkalommal még ellenfele sem volt (tehát egyedül pályázott), 8 alkalommal pedig csak egy további céggel kellett „versenyeznie” – írta Hadházy. A kerékpárút- és piacfejlesztéseket, valamint az intézményi energetikai felújításokat elnyert cég azonban felszámolás alá került.
Kevés volt a Hatvan környékén állandóan fújó hátszél, a cégnek nem voltak olyan tartalékai, amik stabilizálták volna. A JRM Produkció tulajdonosa, Rácz Gábor azt mondta a lapunknak, hogy egy Corvin-negyedes építkezésben nem kapták meg a pénzüket, ami miatt ők sem tudtak kifizetni egy másik céget, és felszámolás indult ellenük. Hogy mi lesz most az önkormányzatokkal, arra azt mondta, hogy „a felszámolónak a kompetenciája, megoldani ezeket a dolgokat”.
Kerestük a felszámolót többször levélben és telefonon, de nem kaptunk választ tőle, hogy mi várható a hatvani projekteknél.
Boros Tamás, a Heves Projekt Regionális Gazdaságfejlesztési Kft. vezetője azt mondta a lapunknak, hogy ők csak a pályázatokat bonyolították, de arra nincs hatásuk, hogy az önkormányzatok kivetnek-e kötbért a késve befejezett munkákra vagy hogy hogyan tudják rendezni a félbeszakadt projekteket.
A probléma az, hogy az önkormányzatok, illetve a projektbe behúzott polgármesterek csapdába kerültek. A szerződések megkötése (2019-2020 eleje) óta az egekbe repültek az építőipar árai, annyi tartalékuk ezeknek a kis településeknek pedig nincs, hogy a különbözetet ki tudják fizetni. Ugyanakkor határidőre el kellene készülni, hogy az EU ne vonja vissza a támogatást.
Ecséd polgármestere, Maksa Mátyás elismerte, hogy a Gyöngyszem Óvoda Infrastrukturális fejlesztése nem készült még el. Arra a kérdésre, hogy fizettetnek-e kötbért a kivitelezővel, azt válaszolta, hogy „ez már üzleti titok, úgyhogy erre már nem kell válaszolnom, ugye?”. Azzal „teljesen tisztában ” van, hogy a JRM Produkció Kft. jelenleg felszámolás alatt áll. „Nem reménykedek semmiben, van egy törvény és a törvény betartása kötelező mindenkinek. Úgy gondolom, hogy a törvény szabályozza ezeket a kérdéseket, hogy mit kell tennünk ilyenkor és megtettük azokat a lépéseket, amiket megtehetünk és kötelező is megtenni” - felelte, amikor a megoldási lehetőségekről kérdeztük.
Zaránkon van, ami megvalósult a beruházásokból, mondta Urbán László polgármester, de amikor megkérdeztük, hogy mi valósult meg és mikor, arra
már nem válaszolt. Azt mondta, olyan helyen van, ahol nem tud beszélni, de hívjuk vissza, és akkor szívesen válaszol. Ezután már nem sikerült többet megtudni tőle.
Az adácsi kerékpárút fejlesztése „nem valósult meg még. Sajnos nem”, ismerte el Soha Márton, a település fideszes polgármestere. Tudnak arról, hogy a
JRM Produkció Kft felszámolás alatt áll. Soha azt azért megjegyezte, hogy a szerződést nem ő, hanem az elődje, Ócsai László kötötte meg. Pesszimista abban, hogy sikeres lehet a kötbér érvényesítése, „mert szerintem nincsen semmi vagyona ennek a cégnek és hiába adom én be a kötbérigényemet, az csak egy fölösleges nekifutás lesz, a felszámolásban is az utolsók között leszünk”. Szerinte ez egy szélmalomharc, nem arról van szó, hogy veszni hagynák a település pénzt. „Beadhatjuk az igényt, csak attól tartok, hogy csak költségbe verjük magunkat, és mégsem lesz majd semmi.” Hogy milyen remények vannak a befejezésre? „Vannak tárgyalások, ígéretek is vannak, hát reméljük, hogy be tudjuk fejezni.”
Szűcsi polgármestere, Hordósné Kovács Krisztina elmondása szerint a művelődési ház fejlesztése befejeződött, a helyi gazdaságfejlesztési projekt nem. Itt a szerződésnek megfelelően szerződést bontott az Önkormányzat, és a kötbérigényét benyújtotta. Az új kivitelező kiválasztása az eredeti pályázat forrásának terhére, és a fennmaradó műszaki tartalomra fog megtörténni. Azt még nem tudja, hogy emiatt növekedtek-e a költségek az eredeti árajánlathoz képest.
Tarnaörsön a tarnaörsi szociális alapszolgáltatások és a helyi gazdálkodás fejlesztése nevű két beruházás egyike sem valósult meg, ismerte el Almádi János polgármester. Tudnak a JRM felszámolásáról. „Abban reménykedünk, hogy megvalósulhatnak [a beruházások]. Mi a JRM Produkció Kft.-vel szerződést bontottunk 2021. elején.” Megtették a jogi lépéseket és bejelentették kötbérigényüket a felszámolónak. „Kvázi hitelezőként a felszámolási eljárásban részt veszünk a továbbiakban is. Túl nagy remény ennek az igényünknek a kielégítésére a felszámolási eljárás keretében nincsen, bár a felszámoló olyan tartalmú levelet juttatott el hozzánk, amelyben arról tájékoztatott, hogy a JRM Produkció Kft. menedzsmentje igyekszik megegyezni a hitelezőivel. Nyilván erre sincs túl nagy remény, de hát ugye mi közpénzzel bánunk, nem tehetjük meg, hogy bármilyen követelésünkről lemondunk még akkor sem, ha eléggé reménytelen a dolog, és egyébként ez ugye további plusz kiadásokkal jár az önkormányzat számára” – mondta.
Ők elindítanak egy újabb közbeszerzési eljárást, remélik, hogy ez sikeres lesz, és a Magyar Államkincstárhoz fordulnak forrásráemelési igénnyel, „mert hát közben az építőipari költségek jelentősen emelkedtek, megduplázódtak vagy még ezt meghaladóan is emelkedtek ” . Reményeik szerint sikeres eljárás esetén megvalósulhat a beruházás. „Ha nem így lesz, akkor nyilván nem, mert az önkormányzat saját erőből nem fog tudni hozzátenni semennyit sem, merthogy nincs miből” - mondta Almádi.
Hadházy egyébként még tavaly feljelentést tett a Heves megyei TOP-os pályázatok miatt, az OLAF érdeklődését felkeltette, a magyar ügyészség is nyomoz. Tavaly nyári közlése szerint három polgármestert gyanúsítottként, hatot pedig tanúként hallgattak ki.
|
Felszámolás alá került a Szabó Zsolt fideszes képviselő körzetében a semmiből közbeszerzéseket nyerő cég
|
Van egy különös választókerület, a Heves megyei 3-as. Itt Szabó Zsolt fideszes képviselőé a parlamenti mandátum. Van minden, ami egy politikai szappanoperához kell: cselszövés, leszámolás, intrika, most már gazdasági realitás is.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/03/21/felszamolas-ala-kerult-a-szabo-zsolt-fideszes-kepviselo-korzeteben-a-semmibol-kozbeszerzeseket-nyero-ceg
|
2022-03-21 00:00:00
| true | null | null |
444
|
„A kampánykiadások finanszírozására a független jelölt, a jelöltet vagy pártlistát állító párt és annak jelöltje együttesen jelöltenként legfeljebb mintegy 5,914 millió forintot fordíthat”
– így határozza meg a törvény az országgyűlési választások előtti 50 napos hivatalos kampányidőszakban a pártok és képviselőjelöltek által elkölthető pénz mennyiségét. A jogszabály a gyakorlatban az életbe lépésének pillanata óta egy merő tragikomédia, hiszen az ilyesfajta költségek átláthatatlansága miatt teljesen betarthatatlan. Egyetlen ponton látszik némi transzparencia, ez pedig a közösségi média, ahol a Google és a Facebook nyilvános adatbázisokban vezeti, hogy ki mennyiért hirdetett nála.
Az idei kampány előtt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) állásfoglalásban közölte, hogy az ilyen hirdetések is beleszámítanak a hivatalos keretbe – ez azok után lett érzékeny kérdés, hogy a 2020-as borsodi időközi választáson a fideszes jelölt, Koncz Zsófia csak a Facebookon többet költött, mint elvileg a teljes kampányára szabad lett volna neki. Ennek akkor nem lett semmilyen következménye, sőt, közel egyéves huzavona után egy olyan ÁSZ-nyilatkozattal lett lezárva az ügy, hogy „a közösségi médiában közzétett hirdetések nem szoríthatók be a jelenlegi politikai hirdetésekhez kapcsolódó hazai jogszabályok közé”. Na, ez változott meg idén, és kíváncsian vártuk, hogyan reagálnak a politikai szereplők az új játékszabályokra.
Bár a Facebook az egyik legfontosabb kommunikációs és hirdetési felület is a politika számára, azt azért ne felejtsük el, hogy az itt elköltött pénz csak egy szelete a kampányköltségeknek. A tévés, rádiós, nyomtatott és online sajtóban megjelenő reklámok, az óriásplakátok, szóróanyagok, a kampányesemények költségei mind-mind efölött vannak még, és elvileg mind bele kell férniük az említett, jelöltenként hatmilliós összegbe.
A kampányidőszak hivatalosan február 12-én indult el, onnantól számít bele minden elköltött forint a törvényben meghatározott keretbe. A Facebook Ad Library adatbázisa pár nap késéssel frissül, így most jutottunk el addig, hogy látjuk a papíron 50 napig tartó kampány első hónapjában elköltött pénzeket.
Első körben lássuk, hogyan alakult a kampány első 30 napjában a pártok facebookos reklámköltése:
Ez közel 300 millió forint, abból bő 120 millió az ellenzéknél, 82 a kormányoldalon, 56 Gattyánnál és 28 a Mi Hazánknál. (Az ellenzéki oldalon kicsit kusza a helyzet, a hirdetések nagy részét az ellenzéki összefogás adta fel, de a pártok külön is akcióztak, illetve Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt is.)
Az eloszlás kicsit meglepő, az összeg kicsit magas (napi 10 millió forint átlagban!), de azért alapvetően semmi extrém: kampány van, nagy a tét, mindenki bedob mindent, amit csak tud.
A látszat valóban ez, de ahogy már a cikk címe is sugallta, érdemes egy szinttel mélyebbre menni, és körülnézni az olyan hirdetéseknél is, amit az egyes politikai erők nem vettek a nevükre, de attól még az ő üzeneteiket közvetítik.
Előre, nem hátra
Ott van rögtön a Megafon Központ és környéke, az Aktuális és a Budapest beszél nevű Facebook-oldalak. (Előbbi mögött egy megafonos influenszer, Filep „A kopasz oszt” Dávid cége áll, utóbbinak a YouTube-hirdetéseit fizeti olykor a Megafon; szóval a 100 százalékig egyező mondanivalón bőven túl is vannak összefonódások.) Nos, ez a kör a kampány első 30 napjában 324 millió forintot költött Facebook-hirdetésre, vagyis többet, mint a választáson induló összes párt és pártszövetség összesen. Napi átlagban több mint 10 millió forinttal hajtották meg a Megafon-univerzum üzeneteinek terjedését.
Haladjunk tovább a hagyományos média kormánybarát birodalmához. Itt a Mediaworks a legnagyobb hirdető, különféle kiadványainak szponzorált posztjait egy hónap alatt 202 millió forint fűtötte. Ennek felét a Mandiner és a Magyar Nemzet vitte el (60, illetve 42 millió), a maradék nagy részét a megyei lapok, fejenként 2-3 milliós költéssel. De a fideszes média további ékkövei sem szerénykedtek: az Origo 48 milliót hirdetett el, a Metropol 30-at, a Ripost 21-et. Pár kisebb szereplővel (Pesti Srácok, Pesti TV, Hír TV, Hirado.hu stb.) együtt máris 316 millió forint összköltésnél járunk. Ez persze nem 100 százalékban politikai témákra ment, de az esetenként pénzzel megtolt bulvártartalmak mellett azért inkább az volt a jellemző, hogy tucatnyi szerkesztőségnek jusson eszébe egyszerre ugyanazt a politikai üzenetet hirdetésbe önteni – ami véletlenül mindig pont egybevágott a kormány aktuális mondanivalójával.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy ezek a több tízmilliós havi hirdetési összegek mennyire aránytalanul magasak a reklámozó online lapok méretéhez képest. Természetesen nem tudhatjuk, hogy 40-50-60 millió forint hogyan aránylik az adott lapok költségvetéséhez, de ha a Telex átláthatósági jelentéséből indulunk ki, ez nagyságrendileg egy hozzánk hasonló méretű lap teljes havi fenntartási költsége. Még furább lesz a kép, ha megnézzük, hogy a hatalmas hirdetési pénzek milyen hatással voltak az olvasottságra. A Gemius hivatalos adatai szerint, a januári átlagot véve alapul, a hirdetésekkel felturbózott kampányidőszakban a Mandiner és az Origo kb. napi 100 ezerrel, a Magyar Nemzet 25 ezerrel tudta növelni a napi átlagos olvasószámát. A Ripost és a Metropol még csökkent is. Ráadásul ebben az időszakban az orosz–ukrán háború már alapban megdobta a hírportálok olvasottságát, a nagyobb lapok (24.hu, Index, Hvg.hu, 444, Telex) olvasottsága hirdetés nélkül is 130-140 ezerrel nőtt napi átlagban ugyanezt a két időszakot összehasonlítva.
Piaci alapon tehát nem igazán tűnik észszerűen elköltöttnek ez a rengeteg pénz.
Csak felfelé
De az ellenzéki oldalon is megvannak a nem hivatalos csatornák a politikai üzenetek nagyon sok pénzzel való felerősítésére. A propaganda legnagyobb gravitációs központja itt az Ezalényeg-birodalom (kb. 80 oldalból álló vidéki hálózat, Ez van, Vélemény Klub, Röviden.info, Pegazusinfo, Covidoltás.info, Lényeglátók stb.), ami a kampány első 30 napjában 162 millió forintot hirdetett el.
Ehhez még vegyük hozzá az Erősítő nevű oldal 92 millióját, a Nerpédia 10 millióját és Antsi 4 millióját, amivel a teljes szürkezónás ellenzéki kampányköltés máris 268 millió forintra ugrik – ami több mint kétszer annyi, mint amit az egyesült ellenzék pártjai hivatalosan, a saját nevük alatt Facebook-hirdetésre költöttek.
Itt talán Antsi, alias Krizsán Anita a legfurább anomália. Ő tavaly, az ellenzéki előválasztás idején robbant be a köztudatba egy nem hivatalos Márki-Zay-kampányhimnusszal, és azóta 14 millió forintért hirdette a posztjait a Facebookon. Ez főleg annak tükrében tűnik egészen indokolatlannak, hogy egyébként csak 9000 követője van a Facebookon, a YouTube-on kb. 1000 feliratkozója (általában YouTube-videókat linkel a hirdetéseiben), a videói nagy része pedig 1-2 ezres nézettségig jut mindössze. Cikkünk megjelenése után egyébként külön posztban szögezte le, hogy a magánvagyonából fizeti a facebookos hirdetéseit.
Minden törvényes, nincs itt semmi látnivaló
Akad még a rendszerben pár többmilliós tétel, mint például a kormány hivatalos oldalán elköltött 22 millió, a Fidelitas 14 milliója vagy az Alapjogokért Központ 4 milliója, de a nagyságrendeken és a trendeken ezek már nem változtatnak különösebben.
Ha a hivatalosan nem a pártok kampányának számító, de az üzeneteikre mégis nagyon-nagyon erősen rímelő hirdetéseket is belevesszük a kalapba, a kampány első 30 napjának facebookos reklámköltése már bő 1,2 milliárd forint, az eloszlása pedig így néz ki:
Írjuk fel tanulságnak, hogy:
|
Szinte teljesen kiszervezte a szürkezónába az online kampányt a politika
|
Több mint háromszor annyi hirdetési pénz áramlott a szürkezónába, mint a hivatalos kampányköltségnek számító felületekre. „A kampánykiadások finanszírozására a független jelölt, a jelöltet vagy pártlistát állító párt és annak jelöltje együttesen jelöltenként legfeljebb mintegy 5,914 millió forintot fordíthat” – így határozza meg a törvény az országgyűlési választások előtti 50 napos hivatalos kampányidőszakban a pártok és képviselőjelöltek által elkölthető pénz mennyiségét. A jogszabály a gyakorlatban az életbe lépésének pillanata óta egy merő tragikomédia, hiszen az ilyesfajta költségek átláthatatlansága miatt teljesen betarthatatlan. Egyetlen ponton látszik némi transzparencia, ez pedig a közösségi média, ahol a Google és a Facebook nyilvános adatbázisokban vezeti, hogy ki mennyiért hirdetett nála. Az idei kampány előtt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) állásfoglalásban közölte, hogy az ilyen hirdetések is beleszámítanak a hivatalos keretbe.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/03/18/szinte-teljesen-kiszervezte-a-szurkezonaba-az-online-kampanyt-a-politika
|
2022-03-18 15:01:00
| true | null | null |
Telex
|
Kommandósok csaptak le kedd hajnalban Budapesten és Gyömrőn azokra a férfiakra, akiket azzal gyanúsítanak, hogy több mint egy évtizeddel ezelőtt megölték az MTK volt labdarúgóját, Katzenbach Imrét.
A volt sportoló még 2009-ben tűnt el a XVII. kerületi otthonából. A rendőrség már a kezdetektől gyanította, hogy a futballista nem saját elhatározásából tartózkodhat ismeretlen helyen, hanem bűncselekmény áldozata lett.
A kitartó körözési munka és a minden részletre kiterjedő adatgyűjtés eredményeképpen 2019-ben Baranyajenő térségében megtalálták Katzenbach földi maradványait, és a szakértők megállapították, hogy a férfi gyilkosság áldozata lett. A rendőrség tavaly decemberben gyanúsítottként hallgatta ki a jelenleg is jogerős szabadságvesztését töltő H. Attilát.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Életvédelmi és Célkörözési Főosztálya egyszerre több helyszínen tartott elfogásokat ma hajnalban a TEK-kel összehangolt akció során.
A Budapesten és Gyömrőn most elfogott három személy közül a 49 éves Sz. Lajost és az 51 éves L. Istvánt a bűncselekmény konkrét elkövetésével, míg harmadik társukat, a szintén 51 éves H. Lászlót, mint felbujtót gyanúsították meg kedden a nyomozók. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda őrizetbe vette a három férfit és kezdeményezte a letartóztatásukat. A Pesti Srácok információi szerint az egyik emberöléssel gyanúsított férfi az ismert rapper, Curtis testvére, aki korábban hivatásos katona volt.
A hvg.hu még 2010 március végén írt arról, hogy titokzatos módon tűnt el Katzenbach Imre, az Eclipse-ügyben körözött volt MTK-s labdarúgó. A férfi a Mercedesét és személyi iratait hátrahagyva vált köddé néhány nappal a születésnapját követően. A sportoló 1964. szeptember 20-án született, eltűnésekor – egyezően a rendőrség közleményében foglaltakkal – 45 éves volt.
Az Eclipse-ügy 2010 március közepén robbant ki, miután az akkori Vám- és Pénzügyőrség sajtótájékoztatón számolt be az ügy felderítéséről. A tájékoztatón elhangzott az is, hogy a 45 éves, sülysápi kötődésű Katzenbach Imre neve mintegy két hónappal korábban – vagyis mintegy három hónappal az eltűnését követően – merült fel az egyik céggel kapcsolatban. A vámosok szerint megalapozottan gyanúsítható bűncselekményben való aktív részvétellel, ugyanis mintegy félmilliárd forint került a bankszámlájára.
Az Eclipse-ügy büntetőpere 2012 márciusában kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken. A vádhatóság szerint a 2003-ban alapított Eclipse Zrt. a gépkocsik eredetiségvizsgálata, a biometrikus útlevelek és más projektek kapcsán 2004 után jelentős informatikai jellegű állami megbízásokat nyert el.
A cég vezetői, annak érdekében, hogy a tízmilliárdos nagyságrendű árbevételük után fizetendő áfa mértékét csökkentsék, 2006 után fiktív szerződések, teljesítési igazolások, számlák segítségével formálisan alvállalkozókat vontak be, akiknek fizettek, majd ezeket az összegeket rövidesen továbbutalták és készpénzben felvették. Így több mint egymilliárd forintnyi adót nem fizetett be az Eclipse. A vádiratban többször az egyik alvállalkozó cég ügyvezetőjeként említették Katzenbach Imrét, mint ismeretlen helyen tartózkodó személyt.
|
TEK-esek csaptak le hajnalban Katzenbach Imre gyilkosaira, Curtis testvére az egyik gyanúsított
|
Az Eclipse-ügy 2010 március közepén robbant ki, miután az akkori Vám- és Pénzügyőrség sajtótájékoztatón számolt be az ügy felderítéséről. A tájékoztatón elhangzott az is, hogy a 45 éves, sülysápi kötődésű Katzenbach Imre neve mintegy két hónappal korábban – vagyis mintegy három hónappal az eltűnését követően – merült fel az egyik céggel kapcsolatban. A vámosok szerint megalapozottan gyanúsítható bűncselekményben való aktív részvétellel, ugyanis mintegy félmilliárd forint került a bankszámlájára. A volt sportoló még 2009-ben tűnt el a XVII. kerületi otthonából.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2021/05/11/katzenbach-imre-emberoles-tek-elfogas/
|
2021-05-11 15:12:00
| true | null | null |
24.hu
|
Nagyon sok minden bűzlik Rétvári Bence környékén, hiszen azt tapasztaljuk, hogy államtiktár úrnak a minisztérium szervez közpénzből úgynevezett "kulturális rendezvényeket", amelyeket Rétvári kampányrendezvénnyé alakít, tehát lényegében közpénzből kampányol több százmillió forint értékben - kezdte vasárnap délutáni váci sajtótájékoztatóját Jakab Péter, ahol Inotay Gergely, az Egységben Magyarországért helyi jelöltje társaságában beszélt a Rétvárihoz köthető ügyekről.
Bár Jakab Péternek a sajtótájékoztatón nem volt elég ideje kifejteni az eset részleteit, megpróbáltunk utánajárni, hogy pontosan mely alapítványokról van szó, kik elnökölnek az élükön, civil és közösségi projektek címszó alatt milyen állami támogatásokhoz jutottak, illetve miként segíthetik Rétvári Bencét a kampányidőszakban.
A krumpliosztogatás hagyatéka
Rétvári Bence körül nem ez az első eset, amikor tiltott pártfinanszírozással vádolják meg. 2018-ban valószínűsíthetően a kormánypárt legfőbb fegyverét vette elő, az ingyenes krumpliosztogatást. Akkor a KDNP-s politikustól Szél Bernadett próbálta kideríteni, hogy közpénzből osztott-e Vácon krumplit a rászorulóknak, de Rétvári konkrétumokat nem volt hajlandó elárulni. Akkor azzal szerelte le Szélt, hogy "az ellenzéki párt is jobban tenné, ha hasonló kérdések helyett inkább jótékonysági akciókat szervezne".
Vácon akad bőven szervezet, amik szívesen jelentkeznek be állami pénzekből megvalósítható jótékonysági akciók megszervezésére. A térségben jelen van a Dunakanyari Védegylet Alapítvány, mely az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaptól 15 millió forintnyi támogatást kapott 2020-ban a Széchenyi 2020 Vidékfejlesztési Program keretében. A Dunakanyari Védegylet Alapítványt 2017-ben az erős KDNP pártkötődéssel bíró Szabadságvédő Alapítvány hozta létre, melynek akkori kuratóriumi elnöke, a karrierjét Rétvári Bencével együtt az Ifjú Kereszténydemokraták Szövetségében (IKSZ) kezdő Pálfalvi Milán volt. De érdemes megemlíteni a Dunakanyari Védegylet Alapítvány kurátorát is, Bajor Gergő Pétert, aki a KDNP frakciójának a parlamenti titkára. Utóbbit 2017-ben jegyezték be, jelenleg pedig a zebegényi János-hegy utca 12. szám alatt található. De nem ez az egyedüli alapítvány, amit erre a címre jegyeztek be. A Dunakanyari Védegylet Alapítvány által 2018-ban 150 ezer Ft alapítói vagyonnal létrehozott Millenniumi Pavilon Közhasznú Alapítványnak is itt található a székhelye.
Az 1,2 milliárdról indult, majd 3,5 milliárdra duzzadt pavilon felújítása
Ennek az alapítványnak az alapító okirata szerinti fő célja, hogy felújítsa és „közösségi térré alakítsa” a zebegényi Milleniumi Dohány Pavilont. A 2020. évi költségvetésből már konkrét kormányzati támogatási összeget, 1,2 Milliárd Ft-ot is kapott erre a célra. Az 1,194 milliárdról szóló támogatói okiratot alig három hónappal később már módosították is és ez az összeg nettóvá vált, azaz nem tartalmazza a 27%-kos ÁFÁ-t. Egy további, 2021. májusában keltezett módosításával pedig a támogatás összegét több mint nettó 2,77 milliárdra emelték. Az alapítvány így összesen mintegy 3,52 milliárd forintért újíthatja fel a Milleniumi Pavilont. A pavilon felújításából egyelőre annyi valósult meg, hogy az ingatlant 2021. májusában Zebegény polgármestere kivonta a helyi védettség alól, miközben megkezték a Zebegény központjából a János-hegy utcához (a Milleniumi Pavilonhoz) vezető út felújítását.
A látszólag két évig alvó projekttel rendelkező Milleniumi Pavilon Alapítvány első kurátora Dr. Ábrahám Katalin volt, aki 2010-2014 között Budapesten újbudai önkormányzati képviselő volt a Fidesz-KDNP frakciójában, és ebben az időszakban együtt dolgozott, az akkor még Újbuda országgyűlési képviselőjeként tevékenykedő Rétvári Bencével.
A közpénzek megjelenésével osztódásnak induló alapítványok
A lepusztult állapotú Millenniumi Dohány Pavilon tulajdoni lapja is tartogat meglepetést. Ebből kiderül, hogy a tulajdonosa egy harmadik alapítvány, mégpedig a siófoki székhelyre bejegyzett, szintén „közhasznú” státuszú Családháló Alapítvány, melynek kuratóriumi elnöke Dr. Ábrahám Katalin, de korábban a szabadságvédő-alapítványos Pálfalvi Milán is ide eköthető volt. A Családháló Alapítvány hozzájuthat olyan pénzekhez és adományokhoz is, mint például a Szerencsejáték Zrt. 8 milliós, a Csoóri Sándor Program 40 milliós, vagy éppen a Családbarát Magyarország Nkft. támogatásai.
A Családháló Alapítványnál nem kevés közpénz landolt az utóbbi években. 2018-ban többek között az EMMI-től 137 millió forintot célzottan, kifejezetten a pavilon megvásárlására kapott. A Dunakanyari Védegylet Alapítvány ezzel szinte egyidőben alapította a Milleniumi Pavilon Alapítványt, amelynek céljaként a pavilon felújítását jelölték meg. Tehát az ingatlan megvásárlását teljes egészében vissza nem térítendő állami támogatásból finanszírozta a Családháló Alapítvány, a felújítását pedig már egy másik, a Millenniumi Pavilon Közhasznú Alapítványnak adott több milliárd forintos költségvetési támogatása fedezi.
Vagyis az ingatlannak egy alapítvány a tulajdonosa, de azt egy másik alapítvány által létrehozott harmadik alapítvány által alapított negyedik alapítvány készül felújítani.
Az osztódással szaporodó alapítványok szinte mindegyikét 100-200 ezer forint közötti alapítói hozzájárulással hozták létre és többségük úgynevezett zárt alapítványok. Ez azt jelenti, hogy a működésükre az alapítón és az általa kinevezett kurátoron kívül másnak semmilyen befolyása, rálátása nem lehet. A zárt alapítványok adományokat sem gyűjthetnek. Kizárólag az alapító által rendelkezésre bocsájtott alapítói vagyonnal gazdálkodhatnak. Természetesen valamennyi alapítvány alapító okiratában és pályázataiban megkérdőjelezhetetlenül társadalmilag fontos, hasznos és messzemenően támogatandó feladatok és célok szerepelnek. Ugyanakkor az is látható, hogy a nemes célkitűzések közpénzekből történő támogatása túlárzottaknak tűnnek.
Rétvári Bence, a megnyitók királya és sztárvendégei
Ahogy azonban mondani szokták nem számít hogyan valósul meg az adott tender, csak meglegyen, amint pedig ez megtörténik jön Rétvári Bence és ünnepélyes keretek között beszédet mond, fotózkodik vagy szalagot vág, ha arról van szó. Rétvári így az utóbbi években fővédnökként jelenik meg a választókerületében szinte minden eseményen.
Az egyik legfontosabb, Rétvári rendszeres fővédnöki szerepléseit biztosító szervezet a Dunakanyari Védegylet Alapítvány, amely Rétvári választókerületében különféle események szervezőjeként jelenik meg és amely különböző jogcímeken (pályázatok, egyedi támogatások) begyűjti ezekre a közpénzeket.
Saját pénzügyi beszámolói szerint a 2018. és 2020. közötti három évben összesen több, mint 90 millió Ft támogatást gyűjtött be az alapítvány, aminek csaknem 80 %-ka központi költségvetési támogatás volt.
Az alapítványhoz kapcsolódó, egyik legnagyobb költségvetésű esemény az Ipolyfeszt. Tagadhatatlan, hogy a fesztivál néhány olyan, valóban színvonalas kulturális programot is eljuttat e kistelepülésekre, amelyek ott más módon valószínűleg nem lennének elérhetők. Az már más kérdés, hogy milyen áron. Az Ipolyfeszt költségvetése feltehetően többszöröse annak, mint amit a körzet kis falvainak önkormányzatai összesen tudnak költeni kulturális rendezvényekre egy évben. Ezt a fesztivált már kétszer is megrendezték, egyszer 2019-ben, majd 2021-ben. Természetesen teljes egészében közpénz-támogatásokból.
Gondosan kiválasztott, "baráti" fellépőkkel. Nagy Feró és az EU-s és állami tízmilliókból csodazongorát megálmodó, szintén Kossuth-díjas Bogányi Gergely például 2019-ben, néhány hónappal a fesztivál után már Rétvárival együtt buzdítottak a nemzeti konzultáció kitöltésére,
ahogy a DJ Szövetség elnöke "Spigiboy" Spiegelhalter László, Vácrátót független polgármestere is számos alkalommal kifejezte Rétvári iránti feltétlen lojalitását. Valamennyien az Ipolyfeszt és más, Rétvári által fővédnökölt rendezvények rendszeres szereplői.
Rétvári nemcsak az Ipolyfeszt, de például a családi kerékpáros túraként megszervezett Börzsönyring fővédnökségét is szívesen vállalta. A Börzsönyring tulajdonképpen egy 90km-es kerékpár túra-útvonal, amit kijelöltek, elneveztek és feltábláztak, majd egy kerékpártúrát szerveztek rá. Magát a kerékpáros túranapot a Dunakanyari Védegylet Alapítvány potom néhány millió forintból összehozta.
Az azonban máig titok, hogy a Rétvári 2017. november 20-i parlamenti felszólalásában említett, a kormány által a Börzsönyring kerékpáros útvonal kiépítésére megszavazott 1,5 milliárd kormányzati támogatás kihez került és mire ment el.
A Dunakanyari Védegylet Alapítvány szervezett Váci Polgári Esteknek nevezett beszélgetős aktuálpolitikai tájékoztatókat és más kulturális rendezvényeket is. Természetesen közpénzből, civil szervezeteknek kiírt pályázati és egyedi támogatásokból finanszírozva. Az alapítvány 2021-ben például az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkárságától kapott 8 millió forintot még az előadó-művészeti szervezetek támogatására szánt keretből is. Sőt, a szintén az EMMI-hez tartozó Sportért Felelős Államtitkárság is megajándékozta 5 milliós támogatással "futballcsapat, mint utánpótlás-nevelő műhely szakmai program" kidolgozására. De a térség Rétvári által megnyitott programjai közé sorolhatnánk még a nagymarosi VéNégy Fesztivált, a 2021. szeptember 3-án a váci kórház dolgozóinak rendezett gálaműsort, a "Köszönjük Magyarország!"-ot", vagy a Duplakanyar futóversenyt, a szlovák határon átnyúló útvonallal és a Duna alatti közműalagúton átkeléssel.
Mindegyik eseménynek a közös pontja, hogy Rétvári nem a humántárca államtitkáraként, hanem a körzet országgyűlési képviselőjeként, azaz pártpolitikusként üdvözölte a jelenlévőket.
Az alapítványok és a rendezvények körüli kérdések kapcsán felkerestük az EMMI-t és Rétvári Bencét is. Az esetleges válaszukról - ami nem valószínű - a cikkünk folytatásában számolunk majd be.
Bezárul a kör: Rétvári Bence az általa is irányított Emmitől milliókat kapott a kampányeseményeire
Mint arról az N1TV a napokban beszámolt, 8 millió forint támogatást kapott a Dunakanyari Védegylet Alapítvány az Emberi Erőforrások Minisztériumától még a 2018-as országgyűlési választás kampányidőszaka előtt, amiből egyebek mellett azokat a Váci Polgári Esteket is megtartották, amely köztudottan a KDNP-s országgyűlési képviselő, Rétvári Bence kampányeseményének számított.
|
Közpénzből kampányesemény? Rétvári Bence, aki az állami támogatások fényében tündököl
|
Vácon akad bőven szervezet, amik szívesen jelentkeznek be állami pénzekből megvalósítható jótékonysági akciók megszervezésére. A térségben jelen van a Dunakanyari Védegylet Alapítvány, mely az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaptól 15 millió forintnyi támogatást kapott 2020-ban a Széchenyi 2020 Vidékfejlesztési Program keretében. A Dunakanyari Védegylet Alapítványt 2017-ben az erős KDNP pártkötődéssel bíró Szabadságvédő Alapítvány hozta létre, melynek akkori kuratóriumi elnöke, a karrierjét Rétvári Bencével együtt az Ifjú Kereszténydemokraták Szövetségében (IKSZ) kezdő Pálfalvi Milán volt. De érdemes megemlíteni a Dunakanyari Védegylet Alapítvány kurátorát is, Bajor Gergő Pétert, aki a KDNP frakciójának a parlamenti titkára. Utóbbit 2017-ben jegyezték be, jelenleg pedig a zebegényi János-hegy utca 12. szám alatt található. De nem ez az egyedüli alapítvány, amit erre a címre jegyeztek be. A Dunakanyari Védegylet Alapítvány által 2018-ban 150 ezer Ft alapítói vagyonnal létrehozott Millenniumi Pavilon Közhasznú Alapítványnak is itt található a székhelye.
| null | 1 |
https://alfahir.hu/2022/03/21/retvari_bence_vac_pest_4_alapitvanyok_kozpenz_fovednok_dunakanyari_vedegylet_alapitvany
|
2022-03-21 21:53:08
| true | null | null |
alfahir.hu
|
„A közmédia propagandája, az oltási regisztrációs címekre érkező kormányzati kampánylevelek mellett a kisebb településeken is van példája annak, hogy a Fidesz közpénzen kampányol” - írta Szabó Rebeka a Facebookon ahhoz a videóhoz, amit - a felvétele elhangzó beszélgetés alapján - Pándon vehettek fel.
Az Egységben Magyarországért aktivistái a Pest megye 10-es választókerületében induló Szabó Rebeka plakátjait tették ki, amikor megszólították a fideszes Pogácsás plakátjaival érkezőket. A beszélgetésből kiderült, hogy közmunkásokról van szó, akiknek az a feladata, hogy a március 15-ére kitett zászlókat szedjék be, és a fideszes jelölt plakátjait tegyék ki. Ezért külön pénzt nem kapnak.
Felhívtuk Lázók József polgármestert, hogy miért von be közmunkásokat a kampányba, de elhárította a megkeresésünket azzal, hogy a választásról nem kíván nyilatkozni. Próbáltuk felhívni a figyelmét arra, hogy a közmunkások kirendelése plakátozásra mégiscsak a választási kampány része, de hajthatatlan volt, és csak azt ismételgette, hogy a választásról nem nyilatkozik.
|
Közmunkásokkal rakatják ki a fideszes jelölt plakátjait Pándon
|
„A közmédia propagandája, az oltási regisztrációs címekre érkező kormányzati kampánylevelek mellett a kisebb településeken is van példája annak, hogy a Fidesz közpénzen kampányol” - írta Szabó Rebeka a Facebookon ahhoz a videóhoz, amit - a felvétele elhangzó beszélgetés alapján - Pándon vehettek fel.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/03/22/kozmunkasokkal-rakatjak-ki-a-fideszes-jelolt-plakatjait-pandon
|
2022-03-22 00:00:00
| true | null | null |
444
|
MSZP;MVM;állami vagyon;Mátrai erőmű;Tóth Bertalan;Mager Andrea;
2022-02-09 07:00:00
Jogerős ítélet született Mager Andrea ellen, ki kell adni az MVM-es határozatokat
A vagyonminiszternek ki kell adnia az állami MVM-mel kapcsolatos, 2019-2020-as, tulajdonosi határozatait a szöveg eltakarása nélkül. Az előzmények tükrében azonban lehet még számítani trükkre ennek megtagadásáért.
A Fővárosi ítélőtábla kedden változtatás nélkül helyben hagyta Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli vagyonminiszternek az állami MVM-mel kapcsolatos, 2019-es és 2020-as tulajdonosi joggyakorlói (egyedi részvényesi) határozatai kiadásáért indított perben a felperes, Tóth Bertalan MSZP-társelnök számára kedvező, első fokú ítéletet - tudtuk meg az ellenzéki politikustól.
Bár a vagyonminiszter felülvizsgálati kérelemmel még fordulhat a Kúriához, a Lesenyei Terézia vezette tanács döntése jogerős és végrehajtható. Az ítélet írásbeli kézbesítését követő 15 napon belül Mager Andreának meg kell küldenie a pártelnök számára megítélt, kitakarásmentes iratokat.A Fidesz-kormánynak ki kell adnia, milyen tulajdonosi döntéseket hozott 2019-ben és 2020-ban az MVM Zrt.-vel kapcsolatban - üdvözölte a döntést lapunknak Tóth Bertalan. Az ellenzéki honatya elvárja, hogy Mager Andrea haladéktalanul teljesítse a bíróság jogerős ítéletét, tartsa be a törvényeket és fejezze be a titkolózást. Mindenkinek joga tudni, miért, hogyan és kinek akarja átjátszani a Fidesz az egyik legértékesebb nemzeti vagyonunkat - fogalmazott a társelnök.
A papírokból ki kell derülnie például, hogy mikor és milyen határozatok születtek a Mátrai Erőmű megvásárlásával Mészáros Lőrinc veszteségeinek pótlására vagy hogyan készítették elő a köztulajdonban álló MVM magánosítását - közölte. Tegyük egyértelművé: az MSZP nem támogatja az MVM privatizálását, legyen szó akár tőzsdei eladásról, akár egy esetleges kiszervezésről egy fideszes magánalapítványba - szögezte le az ítélet kapcsán Tóth Bertalan. A társelnök a győzelemről ma Facebook-posztban is hírt ad.Tóth Bertalan elsősorban a Mátrai Erőmű botrányos tavalyelőtti megvásárlásához kapcsolódóan igényelt adatokat, részint az állami vevőtől, az MVM-től, illetve a cég állami tulajdonosi jogait gyakorló - a legfontosabb döntéseket egyedül meghozni hivatott - Mager Andreától.
A megszólított felek eddig csak trükkösen, vagyis leginkább sehogy nem teljesítették a társelnök iratkiadási megkeresését. Tavaly év elején Tóth Bertalan parlamenti kérdésére a vagyonminiszter megküldte az általa kiadott 2019-es és 2020-as "részvényesi" határozatok címeit, amelyek ugyanakkor nem utaltak az MVM-re vagy a Mátrai Erőműre. Erről szóló tudósításunk másnapján Mager Andrea a Magyar Nemzeten keresztül megüzente, hogy „részvényesi” határozataik csak az állami cégholdingra, vagyis a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőre (MNV) vonatkoznak, az MVM tulajdonosi jogait pedig Mager Andrea az MNV-től már négy éve magához vonta. A társelnök arról, hogy természetesen nem csak az MNV-s döntéseket igényelte, hosszas levelezésbe bonyolódott Mager Andreáékkal.
A vagyonminiszter először a veszélyhelyzetre hivatkozva haladékot, majd a fáradalmaik költségtérítése fejében 259 ezer forintot kért. Tóth Bertalan perre vitte az ügyet, melynek során Mager Andreáék már 426 ezer forintos igényt nyújtottak be. Bár a per során, tavaly júliusban elküldték a szocialista politikusnak MVM-mel kapcsolatos határozataik címeit, azok között továbbra sem szerepelt Mátrai Erőműre utaló döntés. (Igaz, több tétel is "titkos" megjelölést kapott.) Tavaly októberben aztán a Fővárosi Törvényszék első fokon, helyt adva Tóth Bertalanéknak, a kért adatok kitakarásmentes megküldésére kötelezte a vagyonminisztert. A vita egyébként jórészt a költségtérítés mértékről zajlott, amiben a pártelnök végül 54,4 ezer forint megtérítését vállalta. (Igaz, Mager Andrea pedig 127 ezer forint perköltséggel neki tartozik.) Maga az iratkiadási igény kevesebb hangsúlyt kapott, amit így a bíróság fennakadás nélkül megítélt.
|
Jogerős ítélet született Mager Andrea ellen, ki kell adni az MVM-es határozatokat
|
A vagyonminiszternek ki kell adnia az állami MVM-mel kapcsolatos, 2019-2020-as, tulajdonosi határozatait a szöveg eltakarása nélkül. Az előzmények tükrében azonban lehet még számítani trükkre ennek megtagadásáért.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3145884_mager-andrea-fovarosi-itelotabla-mvm-hatarozat
|
2022-02-08 00:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
A Pest megyei 10. választókerület választási bizottsága reggel egyhangúan elmarasztalta Lázók József pándi polgármestert egy videófelvétel alapján, amin jól látható, hogy közmunkások helyezik ki Pogácsás Tibor fideszes képviselőjelölt plakátjait – tájékoztatta lapunkat Tóth Kálmán, az MKKP delegáltja.
Pénzbírságot, tekintettel az érintett terület nagyságára és a kevés érintett választópolgárra, nem tartott célravezetőnek és indokoltnak sem a bizottság, ebben minden tag egyetértett. Pogácsás Tibor, a Fidesz jelöltjének felelősségét nem állapították meg, erre vonatkozóan bizonyíték nem volt.
Mint arról beszámoltunk, közmunkások helyezték ki Pogácsás Tibor fideszes képviselőjelölt plakátjait a Pest megyei Pándon. Lázók József polgármester megbízásából dolgoztak – ezt ők maguk ismerték be egy videóban, amit Pogácsás ellenfele, Szabó Rebeka aktivistái készítettek Pest megye 10. választókerületében.
Azt a feladatot kapták, hogy szedjék le a március 15-i megemlékezés után a zászlókat, és a helyükre kerül a fideszes plakát az oszlopokon. Azt is megkérdezték az önkormányzati dolgozóktól, hogy mennyi pluszpénzt kapnak a munkáért, mire azt válaszolták: semmit, ez a közmunka része.
|
Elmarasztalták a pándi polgármestert, aki közmunkásokkal plakátolt a Fidesznek
|
A Pest megyei 10. választókerület választási bizottsága reggel egyhangúan elmarasztalta Lázók József pándi polgármestert egy videófelvétel alapján, amin jól látható, hogy közmunkások helyezik ki Pogácsás Tibor fideszes képviselőjelölt plakátjait – tájékoztatta lapunkat Tóth Kálmán, az MKKP delegáltja.
| null | 1 |
https://telex.hu/valasztas-2022/2022/03/22/elmarasztaltak-a-pandi-polgarmestert-aki-kozmunkasokkal-plakatolt-a-fidesznek
|
2022-03-22 08:10:00
| true | null | null |
Telex
|
Összekötő út épül az M1-es autópályánál lévő Sasfészek-tó pihenőhely és a Pest megyei Páty között, a beruházás alapkövét kedden tették le az MTI szerint.
A 6,7 milliárd forintos beruházás három részből áll, az M1-es lehajtója mellett megépül a pátyi nyugati elkerülő út, és felújítják a Pátyot Telkivel összekötő utat is.
A NIF Zrt. honlapján lévő tájékoztatás szerint az első ütemben a Sasfészek pihenő csomópontjától egy 800 méter hosszú 2x1 sávos új út létesül két körforgalommal.
A második ütem egy 1,6 km hosszú 2x1 sávos új utat, két körforgalmat és egy szintbeni csomópontot tartalmaz a Kölcsey utcánál. A Rákóczi utcában majdnem másfél kilométeren rendbe teszik az útburkolatot.
A kivitelező a Mészáros és Mészáros Zrt., a munka költsége 4,4 milliárd forint, és várhatóan idén decemberre készül el. A beruházást a magyar állam finanszírozza.
|
Két perc alatt elérhetik majd az M1-es autópályát a pátyiak
|
A 6,7 milliárd forintos beruházás három részből áll, az M1-es lehajtója mellett megépül a pátyi nyugati elkerülő út, és felújítják a Pátyot Telkivel összekötő utat is. A kivitelező a Mészáros és Mészáros Zrt., a munka költsége 4,4 milliárd forint, és várhatóan idén decemberre készül el. A beruházást a magyar állam finanszírozza.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/03/22/m1-es-autopalya-paty-lehajto-elkerulo-utepites-sasfeszek
|
2022-03-22 08:17:00
| true | null | null |
Telex
|
2022 elején kellett leadniuk az önkormányzati képviselőknek a vagyonnyilatkozatukat. Mivel Vác Város Önkormányzata ezeket nem töltötte fel a honlapjára, közérdekű adatigényléssel fordultunk a városvezetéshez, hogy megnézzük Pető Tibor korábbi fideszes alpolgármester vagyonnyilatozatát.
A dokumentum szerint Petőnek van egy tavaly vásárolt két hektáros szántója, egy személygépjárműve, egy motorcsonakja, valamint egy veszpája. Pénzintézettel szemben (adóstársként) közel 6, magánszeméllyel szemben 21 millió forint tartozása van, és az önkormányzati képviselői tiszteletdíján túl a Vác Városi Labdarúgó Sportegyesület (VVLSE) elnöki tisztsége után kap bruttó 510 ezer forint havi fizetést.
Ugyanakkor Pető Tibor a vagyonnyilatkozata azon részét áthúzta, amely a gazdasági társaságban fennálló tisztségére vagy érdekeltségére vonatkozik, amiből arra lehetne következtetni, hogy nincs ilyen neki.
Viszont a céginformációs adatbázis adatai szerint résztulajdonosa egy bizonyos BHV Property Solutions Kft.-nek.
A tagsági jogviszony tavaly februárban kezdődött. A cégben feltűnnek más, a helyi közéletben szereplő figurák. Pető mellett. Bodonyi Béla az egyik ilyen, aki a város kulturális bizottságának tagja volt. Ő is megjelenik azon az elhíresült felvételen a korábbi alpolgármesterrel együtt, amelyen a Fidesz 2018-as választási győzelme után többek azt skandálják: „Egyszerűen senkik vagytok, hej, hej!” Bodonyi egyik cége a Start Hibo Kft., aminek társulajdonosa és ügyvezetője, Hisbéli András szintén tagja a BHV Property Solutions Kft.-nek. A társaság negyedik tagja pedig az Újpest egykori focistája, Steidl Sándor, aki a VVLSE sportigazgatója.
Megkerestük Pető Tibort. A volt fideszes alpolgármester közölte,
„az említett cég megalakulását követően semmilyen gazdasági tevékenységet nem végzett, a tulajdonrészemet pedig névértéken értékesítettem”.
Ez viszont azt jelenti, hogy a változást még nem jegyezték be, hiszen a céginformációs adatbázis szerint Pető jelenleg résztulajdonosa a társaságnak.
Miért érdekes Pető vagyona?
Pető Tibor 2019 októberéig, az önkormányzati választásig volt a város alpolgármestere, de listáról bekerült a képviselő-testületbe kormánypárti képviselőként. A múlt évben többször is foglalkoztunk az ún. „váci fociüggyel”; a Pető által vezetett VVLSE 2016-2017 környékén részben önkormányzati forrásokat felemésztve összesen több mint egymilliárd forint állami támogatást kapott egy akadémia létrehozására és a helyi stadion felújítására. Előbbi esetében a munkák már a kezdeti fázisban elakadtak, utóbbi meg még mindig nem készült el. Időközben az önkormányzat arról döntött, hogy visszakér 73 millió forintnyi támogatást, amit az egyesület nem teljesített határidőre.
Az előző év végén a VVLSE berkein belül korábban működő Vác FC volt vezetői arról vallottak, hogy az egyesület vezetői havi „nem hivatalos összegeket” követeltek tőlük. Mindezzel részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk:
Kíváncsiak voltunk rá, hogy vajon amíg a helyi fociberuházások akadoznak, addig hogyan változott Pető Tibor vagyona. Így bukkantunk rá, hogy kihagyta a BHV Property Solutions Kft.-ben lévő érdekeltségét a vagyonnyilatkozatából.
Nem mellesleg Pető tavaly szeptemberéig a Fidesz váci szervezetének elnöke is volt, azóta Szádoczki Imre tölti be ezt a posztot (az új elnök szintén látható az „Egyszerűen senkik vagytok...”-videón). Utánajártunk annak is, mivel foglalkozik az egykori polgármester most, hogy már nem vezeti a helyi Fideszt.
Pető, az építettő?
Túl sok információ nem található a BHV Property Soluions Kft.-ről. A céginformációs adatbázis adatai szerint 2017-ben alapították. Főtevékenysége a saját tulajdonú ingatlan adás-vétele, de az elmúlt három évben nem termelt egyetlen forint árbevételt sem, az üzemi eredménye is mínuszos volt. Arra csak májusban derül fény, hogy a múlt évben hogyan teljesített a cég, hiszen akkor kell majd leadni a társaságoknak a beszámolójukat. Ugyanakkor 2017-ben vételi szándéknyilatkozatot tett a városban található Karacs Teréz Kollégium épületére, amit végül nem vásárolt meg.
Érdekesség, hogy a váci Jobbik a közelmúltban közleményben felszólította Pető Tibort, tisztázza, hogyan szerepelhet egy belvárosi társasház építtetőjeként a neve egy hivatalos dokumentumon, miközben a vagyonnyilatkozata alapján ezt nem engedhetné meg magának. Tótváradi-Nagy Bence önkormányzati képviselő egyebek mellett a sajtótájékoztatón azt mondta, „Pető Tibor elnökli a váci fociklubot is, ami több száz millió forintos városi támogatással nem tud elszámolni”.
A Narancs.hu-hoz eljutott dokumentumok szerint 2021 januárjában valóban benyújtottak egy meglévő lakóépület részleges bontására vonatkozó, településképi bejelentési eljáráshoz szükséges kérelmet, amin építtetőként Pető Tibor van feltüntetve. Ugyanerre az ingatlanra a Pest Megyei Kormányhivatalhoz is benyújtottak egy bontási engedélyezési eljárásra vonatkozó kérelmet, az építésügyi nyilvántartás szerint májusban született – vélhetően jóváhagyó – érdemi döntés. Novemberben pedig egy önkormányzat tervtanácsának nyújtottak be nyolclakásos társasház építési engedélyre vonatkozó adatlapot, amin egy bizonyos Pető Lászlóné van feltüntetve építtetőként, viszont a dokumentumon megadott telefonszám megegyezik Pető Tiboréval.
„Én megértem, hogy elkezdődött a kampány és valamivel a jobbikos képviselők igyekeznek elterelni antiszemita botrányaikról a figyelmet, de ez a közlemény alaptalan, követethetetlen és hazug, éppen mint a Jobbik politikája, mióta balliberális pártnak állt!”
– írta Pető Tibor megkeresésünkre. Hozzátette, nem épít társasházat, és a VVLSE pedig több mint egy éve leadta elszámolásait az önkormányzatnak.
„Amennyiben a jobbikos képviselőknek társasházépítéssel, annak finanszírozásával kapcsolatos tanácsokra van szükségük, javaslom vessék fel a témát egy összefogás frakcióülésen, több képviselőtársuk avatott a kérdésben! Tudom, hogy kampány van, de kérem vegyék komolyan képviselői munkájukat! Ez már nem egy egyszerű röplapszerkesztési feladat!” – fogalmazott.
A napokban egy másik, Pető Tiborral kapcsolatba hozható ügyről számoltunk be.
|
„Semmilyen gazdasági tevékenységet nem végző” cégben tűnt fel a zűrös váci fociügy fideszes főszereplője
|
Pető Tibor nem tüntette fel céges érdekeltségét a vagyonnyilatkozatában. Érdeklődésünkre azt felelte, a tulajdonrészét már értékesítette, de a nyilvános adatok szerint még résztulajdonosa a cégnek. Közben a városban egy nyolclakásos társasház megépítésével hozták összefüggésbe, és a „váci fociügy” és körülötte sűrűsödik.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/semmilyen-gazdasagi-tevekenyseget-nem-vegzo-cegben-tunt-fel-a-zuros-vaci-fociugy-fideszes-foszereploje-246398#
|
2022-03-21 20:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Többek között azt kezdeményezte Takács Károly független polgármester, hogy a testület tárgyaljon a Club Aliga befektetőivel, és hogy a település ne kezdeményezzen alkotmánybírósági normakontrollt a tervezett fejlesztést kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet miatt. Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület alelnöke, önkormányzati képviselő azt mondta a magyarnarancs.hu-nak: azt gyanítja, a polgármester bennfentes információk birtokában terjesztette a szerinte aggályos javaslatot a testület pénteki ülése elé „olyan indoklással, mintha csak a befektetők, immár az új tulajdonosok diktálták volna".
A péntek reggeli rendkívüli ülésen Takács Károly kezdeményezése nem járt sikerrel, mivel a képviselők egyhangú szavazással levették a napirendről a témát. Bukovszki lapunknak elmondta, hogy „az előterjesztés kézhez vétele utáni másfél napban fellármáztam, akit csak lehetett, elhívtam a jegyzőt is az ülésre a siófoki közös önkormányzati hivatalból. Végül az az érvem hatott, hogy a szervezeti és működési szabályzatunk szerint öt nappal korábban meg kéne kapnunk az előterjesztéseket, ezt pedig csak másfél nappal az ülés előtt vettük kézhez. Nem értem a sietséget. Talán az új tulajoknak akart megfelelni a polgármester a csütörtöki bejelentés után mindjárt másnap reggel?”
Választás előtti tulajváltás a projektcégben
Csütörtökön írta meg ugyanis a Portfolio, hogy az egykori aligai pártüdülő területén fejlesztéseket tervező projekttársaságnak, a PRO-MOT Hungária Kft-nek új tulajdonosa lett, miután a Bayer Property Kft. megvásárolta az Appeninn BLT Kft.-től a PRO-MOT 75%-os, illetve a Lexan Alifa Kft.-től a 25%-os tulajdonrészét.
2019 tavaszáig Tiborcz Istvánnak és Mészáros Lőrincznek is volt érdekeltsége az Appeninnben. Szállodát és üdülőkomplexumot terveztek 2020 augusztusában, amikor a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak nyilvánította a Club Aliga „fejlesztését”, aminek „eredményeként” a beruházó nem köteles közutakat létesíteni és a vízhez lejutást biztosítani a helyiek számára. Az Aligai Fürdőegyesület egyik tagja akkor azt nyilatkozta a Narancs.hu-nak: „A szomszéd idős hölgy sírva fakadt, amikor elmondtam neki, mi készül. Amikor előbb 1 milliárd, majd 7,3 milliárd forintot kapott a beruházás a Kisfaludy-programból, majd előbb Mészáros, azután Tiborcz is kiszállt a »buliból«, még jobban megijedtünk, mert attól tartottunk, itt valami akkora nagy disznóság készül, hogy valakik nem akarják, hogy ennek a két névnek köze legyen hozzá, legalábbis amíg a botrány el nem ül…”
Beleállnak
Bukovszki András szerint a tulajdonosváltásban szerepe lehet annak is, hogy a helyi civilek, például az ő egyesületük is demonstrációkkal, fórumokkal, valamint beadványok sorával „kellemetlenkedik” a befektetőknek. Legutóbb például azért támadták meg a 47 hektáros üdülőkomplexum fejlesztésének környezetvédelmi hatástanulmányát, mert szerintük az több ponton is jogszabályt sért, így például akkor, amikor védett épületek elbontását tervezik, vagy az ugyancsak helyi védelem alatt álló aligai magaspart részleges elbontását, néhány üdülőépület felhúzása érdekében. „Szerintem megunta az Appeninn a Club Aliga körüli, általunk keltett lármát, ez nekik már üzletileg sem volt kedvező – így az alelnök. – De persze nem tudjuk még, hogy kit kaptunk most meg új partnerként.”
Bukovszki András
Bukovszki András szerint Takács Károly független polgármester a befektetők érveit ismételte meg. „Bár a polgármester szerint a Club Aliga fejlesztése ellen vagyunk és hangulatkeltő rémképekkel traktáljuk a nyilvánosságot, a fejlesztés szükségességét senki sem vitatja. Mi azt akarjuk, hogy valaki garantálja: a helyiek, ahogy eddig, továbbra is használhatják a Club Aliga közútjait, továbbá lejuthatnak a parti sétányra, a strandra. A fejlesztést kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet azonban egyértelműen leszögezi: a 47 hektáros területen közutak nem maradhatnak, a parti sétányt meg beépíthetik. Az előző tulajdonos, az Appeninn képviselője ha máshogy nem is, legalább szóban ígéretet tett: ezek a szerzett jogaink nem csorbulnak. De mi, a helyieket képviselő civilek kezdettől fogva azt kérdezzük: ki garantálja ezt nekünk? És ha tulajdonosváltás lesz, akkor mi kötelezi az újakat az előző szóbeli ígérvény betartására? Ez most be is következett:
megtörtént a tulajdonosváltás, az újakat nem ismerjük, kíváncsian várjuk az álláspontjukat.
Ami pedig az alkotmányossági normakontrollt illeti, azt szeretnénk bizonyítani, hogy a Club Aliga-fejlesztést kiemeltté nyilvánító kormányrendelet alkotmányellenesen korlátozza Balatonvilágos önkormányzatát, lakosságát. Visszavonását legfeljebb még a kormánytól lehetne kérni. Egyelőre szerintünk nincs miről tárgyalnunk a befektetőkkel, hiszen ők nem tudnak kormányrendeletet se módosítani, se visszavonni.”
Az egyesületi vezető–önkormányzati képviselő arra is emlékeztetett: őt és két másik képviselőtársát a polgármester és három képviselő már hónapokkal ezelőtt kizárta a Club Aligával folytatott tárgyalásokból, amikor azok az előző tulajdonos kérésére bennfentesi-titoktartási nyilatkozatot írtak alá, Bukovszki és két társa viszont erre nem volt hajlandó. Az állampolgári jogok biztosa Bukovszkiék kizárását aggályosnak minősítette, a helyzet azonban azóta se változott.
Lapunk írásban megkérdezte Takács Károlyt, Balatonvilágos polgármesterét, hogy miért volt szükség a falu képviselő-testületének azonnali állásfoglalására, egyeztetett-e előzőleg az új tulajdonosokkal. Választ eddig nem kaptunk; ha megérkezik, közöljük.
Újak vagy régiek?
Az új többségi tulajdonos, a BAYER Property Ingatlanfejlesztő Zrt. egyedüli részvényese a BAYER CONSTRUCT Építőipari és Szolgáltató Zrt., amelynek jelenleg egyedüli részvényese Balázs Attila. Az Erdélyből elszármazott vállalkozó nevével találkozhattunk már a Club Aliga sztoriban. A Forbes szerint „az Appeninn Nyrt. tulajdonosa a Puskás Stadionon is dolgozó, top100-as építőipari cég feje, Balázs Attila a hozzá köthető Zinventive befektetőcégen keresztül, illetve a dollármilliárdos Csányi Sándor bankjának ingatlanalapja, az OTP Ingatlanbefektetési Alap, ami még 2018 márciusában vette meg tőzsdén kívüli ügyletben a cég 5,92 százalékát a Mészáros-féle Konzumtól.” A Bayer Construct feltűnően sok állami beruházást végez. Ők építették többek között az Etele Plázát, a Puskás Arénát, a Ludovika Campust, az MTK Stadiont, ők alakíthatták át a balatonfüredi mólót, de határon túli pályázatokon is nagyokat nyertek.
Mi lehet a tulajdonosváltás oka a hivatalos magyarázaton túl, miszerint az Appeninn ezentúl másra szeretne koncentrálni? Egyesek szerint az, hogy az új tulajdonost nem köti a régi tulajdonos említett szóbeli ígérete, azaz hogy a lakosság az „ingatlanfejlesztés” után is szabadon lejuthat a partra. Kerestük a Bayer Propertyt a cégjegyzékben megadott e-mail címen. Levelünket látták, de nem válaszoltak. Azt szerettük volna megtudni, felvették-e már a kapcsolatot Balatonvilágos és Balatonaliga önkormányzatával/fürdőegyesületével a Club Aliga miatt. Tudomásuk van-e arról, hogy a PRO-MOT Hungária Kft. milyen kötelezettségvállalásokat tett a parti terület lakossági megközelítésével és a tervezett közutak ingatlannyilvántartási bejegyzésével kapcsolatban? Ha ezekről a vállalásokról tudnak, azokat magukra nézve kötelezőnek ismerik-e el? Szándékukban áll-e biztosítani Balatonaliga és Balatonvilágos lakosságának, üdülőtulajdonosainak a parti sáv, illetve a strand térítésmentes megközelítését?
A Club Aliga 37 hektárjának tulajdonjogát és 10 hektárjának vagyonkezelői jogát megszerző, korábban a Mészáros–Tiborcz kettős, majd Jellinek Dániel ingatlanfejlesztő érdekeltségébe tartozó Appeninn Nyrt. tervezett beruházását a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánította. A befektetők több részletben mintegy 10 milliárd forintnyi állami támogatást nyertek el a projektre. Az Aligai Fürdőegyesület egyebek közt sérelmezi, hogy a fejlesztőnek nem kell betartani a Balaton-parti építkezéseket szabályozó törvényi előírásokat, akár 6-8 emeletes monstrumokat is építhet a partra. Az MSZMP-üdülő idején az objektum a nemzeti vagyon része volt, állami tulajdon. Most magántulajdonba került 37 hektár, és tartani lehet tőle, hogy a még állami tulajdonban maradt 10 hektáros területet is privatizálják a Club Aliga jelenleg közút minősítésű útjaival és a helyiek által is használt strandjával, parti területeivel együtt. Az 1940-es évek végén Rákosiék államosították Balatonaliga központi, vízparti területeit, sajátították ki lakóingatlanjait és alakították ki a pártüdülőt, a mai Club Aligát úgy, hogy a településnek gyakorlatilag nem hagytak szabad Balaton-partot.
Mást és mást látnak a képviselők
A térség egyéni országgyűlési képviselője a fideszes Witzmann Mihály, de pártlistán parlamentbe jutott jobbikos Potocskáné Kőrösi Anita is a választókerületért dolgozik. Április 3-án egymás ellenfelei lesznek.
Witzmann 2020. augusztus 27-i posztjában arról számolt be, hogy balatoni ügyekről egyeztetett a Miniszterelnökségen. Abban maradtak, hogy „hamarosan sor kerülhet egy személyes konzultációra, amelyen a balatonvilágosi önkormányzat, az Aligai Fürdőegyesület, a beruházó és a Miniszterelnökség képviselői, valamint jómagam is jelen leszünk. A cél továbbra is változatlan: a Club Aliga területének méltó, színvonalas szolgáltatásokat teremtő, a világosi lakosokat, üdülőtulajdonosokat is szolgáló, valamint a helyi közösséget új munkahelyekkel és adóbevételekkel támogató megújítása.” Szeptemberben az egyeztetés megtörtént, de annak eredményéről nem számolt be.
A fideszes képviselő egy évvel később tért vissza a témára: 2021 októberében azt írta, hogy bár nem hívták, de elment a Fürdőegyesület prezentációval egybekötött fórumára. Ott megtudta, hogy „a Club Aliga helyett Aligaliget nevet viselő komplex beruházás mindenki számára nyitott és elérhető lesz a főszezonban és azon kívül is! (…) A zöld felületek megtartása és a ligetszerű, barátságos, környezetbarát kialakítás a projekt egyik fő prioritása. A fejlesztéssel több száz új munkahely jön létre, és a helyi önkormányzat, illetve vállalkozások bevételei is emelkedni fognak. (…) A vízparti sétány a jövőben is elérhető lesz.”
Sem korábban, sem két héttel ezelőtti bejegyzésében nem említi viszont, hogy a kormány kiemelt beruházásnak nyilvánította a Club Aliga „fejlesztését”.
Megkérdeztük Witzmann Mihályt, hogy a PRO-MOT Kft. korábbi balatonaligai kötelezettségvállalása (a lakosság lejárhat a partra) meghiúsul-e, illetve hogy bejegyzik-e az ingatlannyilvántartásba a szükséges közutakat. A képviselő nem válaszolt lapunknak.
Potocskáné Kőrösi Anita is figyelemmel kísérte a Club Aliga sorsát. 2021. október 7-én Witzmannhoz hasonlóan ő is részt vett a lakossági fórumon, de mintha egy teljesen más eseményen járt volna a beszámolója szerint. „A Club Aliga régmúlt emlékeinek eltörlése állhat a befektető érdekében, erre történt több utalás is a tegnapi tájékoztatón, amit közel két év után hívtak össze.A fejlesztő PRO-MOT is meglepődhetett a nagy lakossági érdeklődéstől, mert hiába rakták – nyilván szándékosan – csütörtök 11:30-ra a fórumot, sok nyaralótulajdonos így is ezért utazott Balatonvilágosra, hogy végre tájékoztatást kapjon, hogy mi lesz a közutakkal a területen. A színes-szagos prezentáció persze kínosan kerülte ezt a kérdést. Az érdeklődők joggal emelkedtek szólásra, hogy végre erről beszéljenek, mert itt mindenkit az érdekel: KÖZÚTON megközelíthető lesz-e a strand és a Balaton-part. A válasz elterelő volt, mint ahogy fideszéknél szokás.”
A jobbikos képviselő 2021. november 29-én az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén többek között
Rogán Antalt is kérdezte a Club Aligáról, a közutak és közparkok jövőbeni helyzetéről, amire konkrét garanciát (legyen az ingatlannyilvántartásban bejegyezve a közérdekű státusz) Rogán nem tudott adni.
Potocskáné szerint ebben is a befektetői érdekek szem előtt tartása érhető tetten.
Az érintett településeken arra kíváncsiak az emberek, mi lehet a valódi oka a választás előtt két héttel lezajlott tulajdonoscserének. Bukovszki András szerint „nyilvánvaló, hogy komoly erőkkel állunk szemben, s aligha tévedünk, ha úgy véljük, április 3-án így vagy úgy, de a mi harcunk is eldől”.
Lapunk írásban megkérdezte Takács Károlyt, Balatonvilágos polgármesterét, hogy miért volt szükség a falu képviselő-testületének azonnali állásfoglalására, egyeztetett-e előzőleg az új tulajdonosokkal.
A cikkünk megjelenése után érkezett polgármesteri válasz arra nem tért ki, hogy miért volt szükség azonnali állásfoglalásra Club Aliga-ügyben, arra pedig, hogy egyeztetett-e előzőleg a tulajdonosokkal, azt felelte írásos válaszában: „A kérdés nem igényelt egyeztetést a tulajdonossal, így arra nem került sor.”
A Club Aligával számos cikkben foglalkozott a Narancs.hu; legutóbb ezt írtuk a témában:
|
Nem hagyják magukat a balatonvilágosiak a Club Aliga ügyében
|
Két héttel a választások előtt tulajdonost váltott az egykori aligai pártüdülőt fejlesztő projektcég. A balatonvilágosi polgármester pénteken rendkívüli képviselő-testületi ülésen próbált a befektetőknek kedvező határozatokat elérni.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/nem-hagyjak-magukat-a-balatonvilagosiak-a-club-aliga-ugyeben-247109
|
2022-03-19 17:51:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Hogy miért foglalkozik a Válasz Online – immár visszatérően – az úgynevezett Városi Civil Alap (VCA) pénzosztásaival? Mert a kormányzat ennek a típusú forráskiszervezésnek elfelejtett törvényileg megágyazni – szemben például a 35 évre a „nemzeti nagytőkéhez” menekített kaszinóüzemeltetéssel, illetőleg a magyar állam közérdekű alapítványos megcsonkításával. Utóbbiakat erkölcsi alapon lehet vitatni, de az nem kérdés, hogy a kabinet tett lépéseket ezen akciók jogszabályszerűsítésére. A VCA gyakorlata azonban a Nemzeti Együttműködés Rendszerében érvényes törvényi rend szerint is hivatali hatalommal való visszaélésnek, befolyással üzérkedésnek számít: elvileg tehát bűnt követ el, aki állami civilpénzeket nem a kiírásban szereplő célok szerint, normatív alapon, hanem a 2022-es parlamenti voksoláson induló fideszes jelöltek választókerületi érdekeire optimalizálva oszt el.
Márpedig a VCA első körének tavalyi elemzésekor egyértelműen igazoltuk, hogy az eredménylista kizárólag választókerületi logika alapján értelmezhető. Nem pusztán arról van szó, hogy jórészt fideszes hátterű alapítványok, egyesületek vitték el az időközben kiiktatott Norvég Alap civil kasszájának „pótlására” szolgáló 4,4 milliárd forintos magyar állami összeg tetemes részét. Hanem arról, hogy nem születtek országosan egységes támogatási kategóriák, választókerületenként eltérő elosztási mintázatot azonosítottunk; Miskolcon és Hatvanban például 15-15 milliónként szórták szét a rendelkezésre álló összeget, Szombathelyen 8-8, Törökszentmiklóson 5,85-5,85 milliónként, miközben a berettyóújfalui vagy a hajdúszoboszlói körzetben megszámlálhatatlan mennyiségű szervezet kapott százezres tételeket.
Mára az is kiderült, hogy a Miniszterelnökség nem tántorodott el a folytatástól a saját „szörnyszülötte” láttán. Idén február 2-án meghirdette a VCA második körét, immár 4,8 milliárdos keretösszeggel. Itt az eredménylistát még nem látjuk, de már a kiírás is ellentétes a hatályos jogszabályokkal. A vonatkozó kormányrendelet szerint ugyanis „a pályázati kiírásban a pályázat benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy arra a pályázati kiírás közzétételétől számítva legalább harminc nap álljon rendelkezésre”, ennek ellenére most csak bruttó kéthétnyi időablakot nyitottak – február 2. és február 18. között – a pályázatok benyújtására.
A fenti rendeletben ugyan van olyan kitétel, hogy „ha a pályázat céljára tekintettel indokolt”, a támogató eltérhet a legalább harminc napos intervallumtól – csakhogy a tavalyi VCA-kiírás még a jogszabályszerű egy hónapos határidővel dolgozott, most pedig nem indokolta meg senki a sietség okát. Úgyhogy az előzmények alapján mi csak arra tudunk gondolni, hogy a kormányzat a 2021-ben folyósított „kampányrásegítő” támogatások után még ebben a ciklusban ki akarja fizetni a hálapénzt is a hozzá lojális, választókerületi értelemben hasznos egyesületeknek, alapítványoknak. (E feltételezésünket erősíti, hogy a háttérben több olyan civilszervezeti vezetővel beszéltünk, aki előző cikkünk után felkereste a nála regnáló fideszes választókerületi elnököt, és megkérdezte: mit kell tennie ahhoz, hogy a VCA következő köreiből esetleg ő is részesüljön? A válaszok leírására forrásaink egyelőre nem adtak engedélyt, de annyit elárulunk: egy olyan képviselőjelölt sem akadt, aki azt mondta volna, hogy ő nem illetékes a témában.)
Az első VCA-körben egyébként szervezetenként maximum 15 millió forintot lehetett nyerni például buszra, ingatlanra, kommunikációra – azaz a választási kampányban is remekül hasznosítható dolgokra –, a mostani második fordulóban legfeljebb „csak” 11 millió járhat hasonló célokra. Ám ez utóbbi tétel is közel háromszorosa a normál állami civil pályázatokon elnyerhető összegeknek – és miközben utóbbiaknál gyakran több tízezer karakteres indoklást kell írni a beadványokhoz, a pártlogika szerint működő VCA mindössze kétezer karakternyi szöveget kér. Melyben elvileg ki kellene térni a kétéves időtartamú projektek céljaira, célcsoportjaira, szellemi hasznosulására, valamint a résztvevő szakemberek és/vagy eszközök ismertetésére és minden egyéb releváns körülményre. Ez nyilván vicc, tehát már maga a VCA-pályáztatás folyamata garantálja, hogy ne normativitásra törekvő szakmai döntések szülessenek.
A helyzet megítélését tovább súlyosbítja, hogy – mint még tavaly egy másik cikkben jeleztük – a VCA első köre mellett időközben a kultúrkasszát is megfúrták a Fidesz kedvenc egyesületei, alapítványai. Konkrétan arról van szó, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma is nyitott egy olyan alkasszát – az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) közvetítésével –, amelyből a kormánypárt hasznos civiljeit extrán jutalmazták. Innen maximum 8 millió forintot lehetett lehívni, tehát az igazi nagymenők már 15 plusz 8, azaz összesen 23 milliós bevétellel a hátuk mögött várják a VCA második fordulójának ünnepélyes eredményhirdetését.
Az újabb döntési lista publikálásáig az eddigieknél is extrémebb tényekkel igazoljuk, hogy a „civil” alap első köre a közérdek helyett – döntően – egészen más célokat szolgálhatott. Egyrészt összefésültük korábbi listáinkat, és 118 olyan szervezetet találtunk, amely a VCA és/vagy az EMET említett forrásaiból tavaly 15 és 23 millió forint közötti pénzt gyűjtött be. Ezután megnéztük, hogy a 118-ak közül hányan szerepelnek az adóhivatal „1 százalékos” nyilvántartásában – hiszen értelemszerűen azok az igazán bevetett, múlttal is rendelkező, valós tevékenységet folytató civil egységek, amelyek évről évre ráhajtanak az állampolgárok 1 százalékos felajánlásaira. Megdöbbenésünkre a 118-ból mindössze 38-an részesültek az adóbevallók tavalyi rendelkezéseiből, és ezek között csak öt olyan szervezet akadt, amelyet huszonöt főnél többen támogattak az 1 százalékos csatornán keresztül. Ezek az adatok önmagukban bizonyítják tehát, hogy a legszerencsésebb VCA-győztesek alig-alig végeznek valódi, klasszikus, a „szélesebb néptömegek” által is értékelt civil munkát. És miközben egy átlagos falusi tűzoltóegyesületnek is van legalább harminc-negyven 1 százalékos felajánlója, a kormányzat által „túlszeretett” klubok csak elvétve büszkélkedhetnek efféle társadalmi megbecsültséggel.
A 118-ak között szerepel például az a Hegyvidéki Fiatalokért Egyesület is, amelyet korábban csak laza szálakon tudtunk a Fideszhez kötni. Mára azonban minden lepel lehullt: a szervezetet átnevezték Best Budának Egyesületre, új ügyvezetőt is kapott N. Szász Adrián személyében, aki amellett, hogy a Fidelitas közép-magyarországi regionális igazgatója, egyben a XII. kerületben parlamenti képviselőjelöltként induló Fürjes Balázs személyi titkára is (a Budapest Fejlesztési Központhoz tartozó e-mailcímmel). Ugyancsak ott van a 118-as körben két XIV. kerületi társaság, a Mentor Közéleti Kulturális, Sport Egyesület és az Alsórákosi Civil Egyesület is. Ezeket ugyanazok a személyek menedzselik vagy vezették korábban, akik a Hadházy Ákos elleni szórólapos kampányt is futtatják Zuglóban a – VCA-forrásból szintén részesült – Polgári Összefogás Kerületünkért Alapítvány égisze alatt.
Mindazonáltal a 118-as elitklubnak is vannak még elitebb, csúcskategóriás tagjai, melyek az alábbi listában is szerepelnek. Konkrétan 19 olyan szervezetet találtunk, amely a VCA–EMET-alapokból tavaly legalább 20–23 millió forintot „zsákolhatott”. Ezeknek mind írtunk egy-egy e-mailt, melyben a nekik kiutalt közpénzek felhasználásáról érdeklődtünk. (Mivel a legtöbbjüknek honlapja sincs, az internet különböző zugaiból bányásztuk elő a vezetőik elérhetőségét). A 19-ből öt méltatta válaszra lapunkat – az alábbi listában közöljük is mondandójukat. Ezek megítélését pedig olvasóinkra bízzuk…
⃰
A NER által leginkább „túljutalmazott” alapítványok és egyesületek – az a 19 szervezet, amely a 2021-es Városi Civil Alapból (VCA) és az előadó-művészeti szervezetek tavalyi többlettámogatásából (EMET) összesen legalább 20 millió forintra érdemesült
1. Kovács K. Zoltán Alapítvány (Budapest) – 23 millió forint (15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től); a KDNP-közeli szervezet a „politikai kereszténység” médiumaként ismert Vasárnap.hu kiadója; kurátora a Miniszterelnökség irányítása alatt álló Hungary Helps Ügynökség vezérigazgatója, Kovács-Pifka Péter
Az alapítás ideje: 2018. április
A VCA-forrás megnyílását megelőző 2020-as év összes bevétele: 102,8 millió forint
Részesült-e a szervezet 1%-os felajánlásban 2021-ben? Igen, 16 felajánló támogatta
2. Pannónia Szíve Alapítvány (Bicske) – 23 millió forint (15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től); a szervezet első képviselője a Felcsút községet is magában foglaló választókerület parlamenti képviselője, Tessely Zoltán volt, jelenleg pedig a politikus jobbkeze, Strommer Mátyás viszi az alapítványt
Az alapítás ideje: 2020. október
A VCA-forrás megnyílását megelőző 2020-as év összes bevétele: 0 forint
Válaszolt-e a VCA-pénz felhasználására vonatkozó kérdésünkre? Igen. Strommer Mátyás azt írta lapunknak, hogy az elnyert összegből készítették el a most megjelenő „Pannónia Szíve – harmincöt település felemelkedésének krónikája” című képes albumot. A 2022-es VCA-pályázaton 11 milliós összeget próbálnak nyerni, egyelőre várják az eredményt.
3. Összefogás Egyesület (Érd) – 23 millió forint (15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től); a szervezet elnöke T. Mészáros András, Érd korábbi fideszes polgármestere
Az alapítás ideje: 1997. november
A VCA-forrás megnyílását megelőző 2020-as év összes bevétele: 12,8 millió forint
4. Bonum Publicum Egyesület (Csömör) – 23 millió forint (15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től); a szervezet vezetője, Mavrák Krisztina a fideszes parlamenti képviselő, Vécsey László munkatársa
Az alapítás ideje: 2016. július
A VCA-forrás megnyílását megelőző 2020-as év összes bevétele: 1,5 millió forint
5. Öko-Plan Tájvédelmi és Környezetfejlesztési Egyesület (Hatvan) – 23 millió forint (15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től); ez a szervezet Szabó Zsolt fideszes parlamenti képviselő ügyeit segíti
Az alapítás ideje: 2014. október
A VCA-forrás megnyílását megelőző 2020-as év összes bevétele: 15,4 millió forint
6. „Élhető Diósgyőrért” Egyesület (Miskolc) – 23 millió forint (15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től); a szervezet nemrég leköszönt elnöke Seresné Horváth Zsuzsanna, korábbi fideszes önkormányzati képviselő
Az alapítás ideje: 2011. június
A VCA-forrás megnyílását megelőző 2020-as év összes bevétele: 0 forint
7. 23 millió – Martonvásári Kulturális Egyesület (Martonvásár) – 23 millió forint (15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től); a szervezet a már említett Tessely Zoltán választókerületében működik, az egyesületet elnöklő Tóth Andrásné egyben martonvásári fideszes önkormányzati képviselő
Az alapítás ideje: 1997. június
A VCA-forrás megnyílását megelőző 2020-as év összes bevétele: 7,9 millió forint
Részesült-e a szervezet 1%-os felajánlásban 2021-ben? Igen, 8 felajánló támogatta
Válaszolt-e a VCA-pénz felhasználására vonatkozó kérdésünkre? Igen. Tóth Andrásné tájékoztatása szerint egyesületük régóta kiemelt partnere a város önkormányzatának és kulturális központjának. A VCA-pályázatot kommunikációs projektekre – nagyobbrészt kiadványkészítésre és munkabérre – nyújtották be, melyeket 2022 áprilisától valósítanak meg. A 2022-es VCA-pályázaton is indultak.
8. Optimum Egészségmegőrző és Egészségfejlesztő Egyesület (Gyula) – 23 millió forint (15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től); a szervezetet elnöklő Sárosiné Hőh Henriett vállalkozói szerződéses viszonyt létesített a fideszes vezetésű várossal, férje pedig megyei tisztifőorvos
Az alapítás ideje: 2019. december
A VCA-forrás megnyílását megelőző 2020-as év összes bevétele: 28 ezer forint
9. Magyarock Dalszínház Színházi Egyesület (Komárom) – 23 millió forint (15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től); a szervezet képviselője, Vizeli Csaba a fideszes vezetésű Komárom és az állam által alapított Monostori Erőd Kft. ügyvezetője, a város marketingcégének felügyelőbizottsági tagja
Az alapítás ideje: 2003. november
A VCA-forrás megnyílását megelőző 2020-as év összes bevétele: 134,9 millió forint
Részesült-e a szervezet 1%-os felajánlásban 2021-ben? Igen, 47 felajánló támogatta
10. 23 millió – Aranyszarvas Nyugdíjas Egyesület (Tápiószentmárton) – 23 millió forint (15 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től); a kormány bő egy éve határozatban biztosított 50 millió forintot a szervezetnek a helyi nyugdíjasközpont kialakítására, az egyesület vezetője, Bohacsek Jánosné korábban a helyi Fidesszel szövetséges Tápiószentmártoni Polgári Egyesület titkára volt
Az alapítás ideje: 2019. december
A VCA-forrás megnyílását megelőző 2020-as év összes bevétele: 50,3 millió forint (melyből 50 millió a fenti kormányzati forrás)
11. Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület (Nyíradony) – 22,94 millió forint (14,94 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től); az éppen egy wellnesshotel-beruházást futtató szervezetet Tasó László fideszes parlamenti képviselő alapította
Az alapítás ideje: 1992. január (még Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság néven)
A VCA-forrás megnyílását megelőző 2020-as év összes bevétele: 51,2 millió forint
Részesült-e a szervezet 1%-os felajánlásban 2021-ben? Igen, 3 felajánló támogatta
12. Móri Borvidék Turisztikai Desztinációs Menedzsment Egyesület (Mór) – 22,34 millió forint (14,34 millió a VCA-ból, 8 millió az EMET-től); a szervezet elnöke egyben Mór fideszes alpolgármestere, Istvánfalvi Dávid
Az alapítás ideje: 2009. június
A VCA-forrás megnyílását megelőző 2020-as év összes bevétele: 22,9 millió forint
Válaszolt-e a VCA-pénz felhasználására vonatkozó kérdésünkre? Igen. Az egyesület válaszában az szerepel, hogy kommunikációs tevékenységekre – bértámogatásra, imázsvideós tartalmakra – nyerték a pályázatot, mellyel a turizmusból élő tagjaikat népszerűsítik majd a szezon kezdetétől.
13. Református Szalon Egyesület (Miskolc) – 21,1 millió forint (15 millió a VCA-ból, 6,1 millió az EMET-től); a szervezet első elnöke Csöbör Katalin fideszes parlamenti képviselő volt, mai vezetője pedig Nánási-Kocsis Norbert, aki szintén kormánypárti politikus (önkormányzati képviselőként működött Miskolcon)
Az alapítás ideje: 2017. február
A VCA-forrás megnyílását megelőző 2020-as év összes bevétele: 4,7 millió forint
14. Életmód váltásért a Dél-alföldön Egyesület (Szeged) – 21 millió forint (15 millió a VCA-ból, 6 millió az EMET-től); a szervezetet vezető Berta Márk édesanyja, Bertáné Bényi Krisztina a közelmúltig a Modern Városok és Falvak fejlesztésének koordinációjáért felelt helyettes államtitkárként a Miniszterelnökségen – e minőségében együtt is szerepelt a most parlamenti képviselőjelölt Bartók Csabával –, jelenleg pedig a nem létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítvány főigazgatója
Az alapítás ideje: 2020. december
A VCA-forrás megnyílását megelőző 2020-as év összes bevétele: 0 forint
Válaszolt-e a VCA-pénz felhasználására vonatkozó kérdésünkre? Igen. Berta Márk tájékoztatása szerint céljuk a fiatalok lelki-, testi- és táplálkozási fejlődésének segítése, tavasztól ebben a témakörben lesznek rendezvényeik. Mára elkészült a Facebook-oldaluk – melynek cikkünk írásakor nulla követője volt –, illetve weblapjuk. Utóbbin érdemi tartalom egyelőre nincs, csak két blogbejegyzés, melyek közül az egyik a Semmelweis Egyetem témába illő írásának laza „átköltése”.
15. mÓZDulj meg Egyesület (Ózd) – 21 millió forint (15 millió a VCA-ból, 6 millió az EMET-től); a szervezet első vezetője az egykori ózdi Fidelitas-elnök, Hevér Kristóf volt
Az alapítás ideje: 2012. július
A VCA-forrás megnyílását megelőző 2020-as év összes bevétele: 5,1 millió forint
16. Nagyatádi Erdélyi Kör (Nagyatád) – 21 millió forint (15 millió a VCA-ból, 6 millió az EMET-től); a szervezet elnöke, Orbán Csaba a Fidesz régi alapembere Nagyatádon
Az alapítás ideje: 2000. október
A VCA-forrás megnyílását megelőző 2020-as év összes bevétele: 4,7 millió forint
Részesült-e a szervezet 1%-os felajánlásban 2021-ben? Igen, 3 felajánló támogatta
17. Békéscsabai Turisztikai Egyesület (Békéscsaba) – 20,99 millió forint (14,99 millió a VCA-ból, 6 millió az EMET-től); a szervezet elnöke, Opauszki Zoltán fideszes önkormányzati képviselő Békéscsabán
Az alapítás ideje: 2009. szeptember
A VCA-forrás megnyílását megelőző 2020-as év összes bevétele: 17,4 millió forint
Válaszolt-e a VCA-pénz felhasználására vonatkozó kérdésünkre? Igen. Opauszki Zoltán tájékoztatása szerint az elnyert összegből turisztikai marketingkampányokat fognak futtatni – április végétől – a város vonzerejének növelése érdekében.
18. Első Nyírségi Fejlesztési Társaság (Nyíregyháza) – 20 millió forint (15 millió a VCA-ból, 5 millió az EMET-től); a szervezet mögött az ismert fideszes Petneházy család áll
Az alapítás ideje: 1994. szeptember
A VCA-forrás megnyílását megelőző 2020-as év összes bevétele: 401,9 millió forint
Részesült-e a szervezet 1%-os felajánlásban 2021-ben? Igen, 2 felajánló támogatta
19. Kontaktus Egyesület (Nyíregyháza) – 20 millió forint (15 millió a VCA-ból, 5 millió az EMET-től); az imént említett Első Nyírségi Fejlesztési Társaság partnerszervezete
Az alapítás ideje: 2009. január
A VCA-forrás megnyílását megelőző 2020-as év összes bevétele: 146,1 millió forint
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor
#civil#Fidesz#Magyarország#NER
|
Törvénytelen hálapénz a Fidesz „civiljeinek” – újabb 4,8 milliárd a kampányfinisben
|
Idén februárban a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség újra kinyitotta a Norvég Civil Alap helyére állított magyar állami pénzcsapot, a Városi Civil Alapot – ám a törvényben előírt egy hónap helyett ezúttal két hetet adtak a pályázatok benyújtására. Ahogy tavaly feltártuk, ez az a forrás, amelyet nem valamiféle normatív rend, hanem a fideszes választókerületi elnökök, képviselőjelöltek kampányérdekei szerint szórtak szét. A mostani kiírásban szereplő újabb 4,8 milliárd forint elosztásáról a napokban döntenek.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2022/03/18/torvenytelen-halapenz-a-fidesz-civiljeinek-ujabb-48-milliard-a-kampanyfinisben/
|
2022-03-18 00:00:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
A közelmúltban több, a gyulai tankerülethez tartozó tanár kereste meg a Narancs.hu-t azzal, hogy az elmúlt legalább másfél évben a tankerületek vezetői és munkatársai, valamint a hozzájuk tartozó oktatási intézmények vezetői jelentős jutalmakat vettek fel, például a múlt év végén ún. motivációs jutalomként. A lapunkhoz forduló tanárok úgy érzik, megalázó fizetésért és pluszjuttatás nélkül viszik hátukon az oktatást, míg a vízfejnek számító tankerületi központok és az ezeket számos esetben kritikátlanul kiszolgáló intézményvezetők jókora jutalmakban részesülnek.
Ezt követően még január 31-én közérdekű adatigényléssel fordultunk Teleki-Szávai Krisztinához, a Gyulai Tankerületi Központ vezetőjéhez, amelyben a vezetők és a pedagógusok jutalmainak összege felől érdeklődtünk. Szabatos levelünkre azonban még februárban elutasító választ kaptunk a tankerület vezetőjétől, melyből megtudtuk, hogy
igényünk „ határidőben való teljesítése veszélyezteti a Gyulai Tankerületi Központ veszélyhelyzettel összefüggő koordinációs és adminisztrációs feladatai ellátását,
így az igénynek, vagy az igény teljesítésének megtagadásáról szóló értesítés megküldésének 45 napon belül teszek eleget”. Arról viszont semmit nem árult el a hivatalnok, hogy a veszélyhelyzettel kapcsolatban a Gyulai Tankerületi Központnak milyen koordinációs és adminisztratív tevékenységét veszélyeztetné a közérdekű adatkérés. A tavaly őszi és a mögöttünk hagyott téli járványhelyzetben – minden egészségügyi és szakmai érv ellenére –, a kormány és az oktatásügy irányítói akkor is kitartottak a jelenléti oktatás mellett, amikor az online oktatás sokkal célszerűbb lett volna, akár részlegesen is. Márpedig legfeljebb az online oktatás róhatott volna többletfeladatokat az oktatásban dolgozókra – ámbár akkor is sokkal inkább az intézményekre, mint a tankerületekre vagy a Klebelsberg Központra.
A saját maga szabta 45 napos határidő lejártakor, március 17-én újabb levelet kaptunk Teleki-Szávai Krisztinától, amely szinte szó szerint megegyezett a korábbival. Az új elem annyi volt, hogy a válaszadást újabb 45 nappal meghosszabbítja. Az indoklás ugyanaz volt, a „veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatok ellátásának” veszélyeztetése. Nehéz elhessegetni a gyanút, az időhúzás egyetlen célt szolgál: azt, hogy az április 3-i parlamenti választás előtt ezek az adatok ne kerüljenek nyilvánosságra.
A visszautalt összeg
Utóbb kiderült, hogy ugyancsak közérdekű adatkéréssel fordult a Klebelsberg Központhoz és az összes tankerületi központhoz Tóth Endre – a Momentum oktatáspolitikusa, az ellenzéki szövetség egyik fővárosi országgyűlési képviselőjelöltje – és néhány párttársa. Ők arra voltak kíváncsiak, hogy a vezetőket is beleértve tavaly hány kormánytisztviselő részesült motivációs elismerésben a kormányzási igazgatásról szóló törvény idevágó passzusai alapján a Klebelsberg Központban és a tankerületeknél. Azt is firtatták, hogy mekkora összeget fizettek ki ezen a címen osztályvezetői, főosztályvezetői, elnökhelyettesi, tankerületi igazgatói szinten, valamint a Klebelsberg Központ elnökének. Ám Tóth Endre sem kapott érdemi választ sehonnan, ő is azt tapasztalta, hogy a tankerületek az időhúzásra játszanak.
A Momentum oktatáspolitikusa lapunknak elmondta, nem igaz, hogy a beosztott tanárok semmit nem kaptak: néhány pedagógus és tantestület arról számolt be, hogy őket a múlt év végén két bejglivel vagy néhány ezer forintos könyvutalvánnyal „motiválta” a területileg illetékes tankerületi központ. A hozzájuk eljutott információk arról szóltak, hogy „nagy pénzsöprés volt tavaly évvégén”, amikor is
egyes vezetők milliós, a középvezetők 500–800 ezer forintos, míg mások néhány százezer forintos pluszjuttatásban részesültek.
„Egy fővárosi iskolában dolgozó tanárnak tavaly év végén a fizetésén túl több mint félmillió forintot utaltak a számlájára. A pedagógus ezt nem tudta mire vélni, de örült a pluszpénznek. Ám hamar kiderült, hogy csupán tévedésből, névazonosság miatt kapta ezt a pénzt, amelynek valódi címzettje a területileg illetékes tankerület egyik középvezetője volt. Ezért vissza kellett utalnia a pénzt. Mindenesetre ez is bizonyíték arra, hogy 2021 decemberében valóban adtak jutalmat az oktatásirányítás különböző szintjein dolgozóknak” – mondta lapunknak Tóth Endre. Azt is megjegyezte, hogy a Klebelsberg és a tankerületi központok időhúzása miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információ-szabadság Hivatalhoz fordulnak.
|
Időhúzásra játszva titkolják a tankerületi vezetők milliós motivációs jutalmait
|
A tankerületi központok a veszélyhelyzetre hivatkozva húzzák a válaszadást arra a kérdésre, hogy az elmúlt év végén milyen összegű motivációs jutalmakat kaptak az intézményvezetők, valamint az országos és területi oktatásirányítás vezetői. A pedagógusokat meg bejglivel, esetleg pár ezer forintos könyvutalvánnyal „jutalmazták”.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/idohuzasra-jatszva-titkoljak-a-tankeruleti-vezetok-millios-motivacios-jutalmait-247161
|
2022-03-23 12:07:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Különleges gazdasági övezetté nyilvánították 2020-ban egy kormányrendelettel a gödi Samsung SDI-gyárat. Ezzel a település elvesztette területeinek 20 százalékát, ahol a vállalat a kormány határtalan támogatását élvezve bővítheti üzemét. Fontos további következmény, hogy a Samsung által fizetett iparűzési adóbevételek innen kezdve nem az ellenzéki irányítású Gödhöz, hanem a fideszes irányítású Pest Megye Önkormányzatához kerültek. (Arról pedig karácsonykor írtunk, hogy a Samsung építkezése és a vele járó iparosodás hogyan hat a Dunakanyarban élőkre, lásd: „Tíz éven belül katasztrófa várható”, Magyar Narancs, 2021. december 15.).
Elsőként számoltunk be online cikksorozatban a múlt év végén arról, hogy Pest Megye Önkormányzata felállított egy 419 millió forintból gazdálkodó ún. civil támogatási alapot, amelyből több környező település, így Göd mellett Dunakeszi, Fót, Mogyoród, Sződ, Sződliget és Veresegyház civil és egyházi szervezetei részesülhetnek (lásd: Furcsa alapítványokhoz csordogálnak…, magyarnarancs.hu, 2021. október 13.). Már akkor látni lehetett, hogy kisebb-nagyobb pénzek (pár milliótól 20 millió forintig) Fidesz-közeli alapítványoknál, egyesületeknél kötnek ki.
Médiumok, rendezvények
A pályázati felhívás szerint a támogatott projekteket 2022. március 31-ig kell megvalósítani, ezért februárban már kellett valamilyen nyoma lenni annak, hogy a szervezetek miképpen használták fel a forrásokat. Nem csalódtunk, ugyanis azt tapasztaltuk, hogy megannyi, a Samsung SDI Pest megyei térségének két fideszes országgyűlési képviselője, Rétvári Bence és Tuzson Bence számára kedves program valósult meg. A Dunakanyar Média Alapítvány 19 millió forintot nyert el, s abból egy immár több mint tízezer Facebook-követővel rendelkező, Rétvárit éltető portált indított be 0627.hu néven. A Közép-magyarországi Régióért Alapítvány majdnem 16 millió forintot kapott, s ebből Csömörön ad ki egy Tuzsont propagáló röplapot, az Itt lakunk – Csömört. A Dunakeszi Kistérségért Egyesület 7,6 millió forintból gondozza a főleg Balogh Csaba gödi momentumos polgármestert szapuló Térségi tényeket. Kampányidőszakban két Ismerős Arcok-koncertet is szerveztek; az egyiket Fóton, a másikat Sződligeten – a Fóti Hagyományokért Alapítvány és az Aktív Dunakanyar Alapítvány egyaránt 20-20 millió forintot nyert el az alapból. Az előbbi koncertnek helyt adó rendezvénynek Tuzson Bence, utóbbinak Rétvári Bence volt a fővédnöke, az eseményeket a nevükkel ellátott hirdetésekkel promózták. De az elmúlt hónapokban volt olyan Samsung-támogatott fánk- és lecsófesztivál, veteránautós-találkozó, emlékfutás és vállalkozók bálja is, ahol a két képviselő közül valamelyik a tiszteletét tette. Az Aktív Dunakanyar Alapítvány március 26-án szombaton, egy héttel a választások előtt Őrbottyánban szervez tavaszi fesztivált, ahol fellép az Ocho Macho, a rendezvény fővédnöke pedig Rétvári lesz.
A „civil” szervezeteken keresztül zajló kampányolás korántsem ért véget; 100 millió forint feletti olyan forrást számoltunk össze, ami vélelmezhetően Fidesz-közeli helyre ment. Elképzelhető persze, hogy vannak olyan jól álcázott további szervezetek, amelyek tevékenységét nem sikerült feltárni, pedig a támogatásból ott is a kormánypárti képviselők választási kampányát segítik. Érdekes kivétel egy bizonyos Cs.Torna Egylet, amelyet Bánhidi Balázs, a Fidesz 2019-es csömöri polgármesterjelöltje vezet. Az egyesület 13 millió forintot kapott kisbusz beszerzésére. Némi kutatás után kiderült, hogy Bánhidit az ügyészség költségvetési csalással vádolja, és végrehajtandó szabadságvesztést kért rá. Az ezzel foglalkozó cikkünk megjelenése után a Fidesz csömöri szervezete Bánhidit leváltotta elnöki posztjáról; értesüléseink szerint az ügyészség a férfi egy másik, a rendőrség által korábban lezárt garázdaság miatti ügyét újranyitotta.
Alighogy befejeztük említett cikksorozatunkat, Pest Megye Önkormányzata egy újabb, ezúttal 300 millió forintos keretösszegű támogatásfordulóról döntött. A Dunakeszi Kistérségért Egyesület 11 plusz 6,5 millió forintot kapott, utóbbi összeget a már elindított Térségi tények működtetésére és fejlesztésére. A Vácrátóti Hagyományőrző és Faluvédő Egyesület, amely a Rétvári fővédnökölte veterántalálkozót gründolta még tavaly, most 13,7 millió forintért szervezhet hagyományőrző találkozókat, foglalkozásokat és tarthatja karban a székhelyét. A Tuzson Bence beszédével elstartoló vállalkozók bálját szervező Természetesen Dunakesziért Egyesület 17,6 millió forintban részesült, amiből egy kétnapos rendezvényt hozhat tető alá.
|
Minden bokorban - Fideszes álcivil szervezetek a választási kampányban
|
Elszipkázott Samsung-adóbevételek, minisztériumi források jutottak el olyan szervezetekhez, amelyek a kampányban a fideszes képviselőket segítik. Az ÁSZ mindezt tétlenül nézi, a Fidesz pedig egyéb módszerek mellett álcivilek finanszírozásával veszi semmibe a kampányköltési plafont.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/minden-bokorban-247201#
|
2022-03-23 21:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
„Támogatjuk a sportot! 12 millió forintos támogatást kapott a veresegyházi Futsal Tanoda Sport Club! Gratulálok!” – írta a minap a Facebookon Tuzson Bence fideszes országgyűlési képviselő, aki Pest megye 5. számú választókerületében indul a választáson. A bejegyzésből nem derül ki, hogy a támogatás milyen projekt részeként érkezik a futsal egyesülethez. Elsőre azt gondolhatnánk, hogy valamilyen állami/kormányzati program, támogatás áll a háttérben, amit esetleg a képviselő harcolt ki, de nem erről van szó.
A Narancs.hu cikksorozatban számolt be arról, hogy a gödi Samsung SDI-adóbevételekből működő, Pest Megye Önkormányzata által fenntartott civil támogatási alapból olyan egyesületek, alapítványok kaptak támogatást, amelyek később egyebek mellett fideszes képviselőket propagáló médiumokat és kampányolásra is alkalmas rendezvényeket szerveztek. Persze nem kizárólag ilyen szervezetek kaptak pénzt különböző projektek megvalósítására. A múlt év végi 419 millió forintos pályázati kör után néhány hete 300 millió forint sorsáról döntött a megyei önkormányzat.
Tuzson a közelmúltban több bejegyzést is elhelyezett a Facebook-oldalán, amelyekben a támogatott projektekről számolt be. Mint írta,
„20 millió forint támogatást kapott a Fót Sportegyesület, melyet öltözőfelújításra költenek majd. Gratulálok!”
„Támogatjuk a sportot! Közel 20 millió forintos támogatást kapott a Dunakeszi Diák és Szabadidő Kajak Klub, amit eszközbeszerzésre és korszerűsítésre fordítanak majd. Gratulálok!”
„17 millió forintos támogatást kapott a veresegyházi Forrás Közhasznú Egyesület, amiből jótékonysági hagyományőrző napot szerveznek majd. Gratulálok!”
„9 millió forintos támogatást kapott a Váci Önkéntes Tűzoltó és Polgárőr Egyesület, amit Göd és környéke biztonságának védelmére használnak majd fel. Gratulálok!”
„12 millió forint támogatást kapott a Dunakeszi Református Egyházközség, amit ifjúsági foglalkozások megszervezésére és fejlesztésére használnak majd fel! Gratulálok!”
„17,5 millió forint támogatást kapott a Természetesen Dunakesziért Egyesület, amelyet családoknak szóló, egészséges életmóddal foglalkozó rendezvényre fordítanak majd. Gratulálok!” (Ez az egyesület egyébként szervezett egy vállalkozók bálját, ahol Tuzson is megjelent, beszédet mondott.)
„Közel 7 millió forintos támogatást kapott a Szeretem Dunakeszit Egyesület, amiből családi KRESZ-napot szerveznek majd. Gratulálok!”
A képviselő nem tagja Pest Megye Önkormányzatának, viszont a bejegyzéseiből nem derül ki, hogy a szervezetek a civil támogatási alap forrásaiból részesültek. Erre viszonylag könnyű magyarázatot találni: az alap a gödi Samsung SDI gyár adóbevételeiből működik, amit eredetileg az ellenzéki vezetésű Göd Város Önkormányzatát illette meg, viszont 2020 áprilisában egy kormányhatározat értelmében különleges gazdasági övezetnek minősítették az üzem területét, majd a helyi iparűzési adó a fideszes többségű Pest Megye Önkormányzatához kerül. (Ezt a témát a karácsonyi lapszámunkban dolgoztuk fel átfogóan).
|
Civil támogatásokkal, más pénzével büszkélkedik Tuzson Bence a Facebookon
|
A Gödtől elvett Samsung-adóbevételekből támogatták a képviselő által említett szervezeteket.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/civil-tamogatasokkal-mas-penzevel-buszkelkedik-tuzson-bence-a-facebookon-247235
|
2022-03-23 17:35:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A 4iG és a tavaly nyáron leleplezett számlagyár vezetői telefonon egyeztettek a cég ellen indult NAV-vizsgálat leállításáról, majd arról beszéltek, ez sikerülhetett is – derül ki az ügyben lehallgatott telefonbeszélgetésekből. Hadházy Ákos úgy véli: eszerint az adóhatóság leállíthatott olyan nyomozásokat, amelyek túl közel kerültek a kormányközeli cégekhez. Szerinte ezt támasztja alá az is, hogy a beszélgetések után váratlanul és indoklás nélkül leváltották a NAV vezetését.
|
Leállíthatták a NAV-vizsgálatot a számlagyár ügyében
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2022/03/23/4ig-szamlagyar-adohatosag-nav-nyomozas-hadhazy-akos
|
2022-03-23 10:14:00
| true | null | null |
RTL Klub
|
|
Anonymous több mint egy hete önkormányzati korrupciós ügyek feltárását ígérve jelentette be, hogy Patek Gáborról, Fischer Lászlóról és Deák Róbertről, illetve a III., a XVIII. és a XIX. kerületben végzett tevékenységükről fog beszélni. Az álarcos alak Óbuda után ma a DK-s vezetésű XVIII. kerülethez érkezett, ahol ismét Patek Gábor a főszereplő.
A most nyilvánosságra került vágatlan hanganyag szerint a Pestszentlőrincen az Üllői úton zajló ingatlanfejlesztések után komoly pénzek vándorolnak a kerületi vezetőkhöz, illetve az ügyeket egyengető háttéremberekhez, akik az engedélyek beszerzésében és a gyors, olajozott ügymenet biztosításában játszanak szerepet.
A szóban forgó felvételen Patek Gábor egy ismeretlen személynek azt ecsetelte, hogy egy Üllői út 323. szám alatt épülő nyolcvanhat lakásos beruházásból négy lakást tudtak maguknak kikanyarítani.
Ebből kettőn a helyi polgármester és az alpolgármester, kettőn pedig Patekék osztozhatnak.
Patek említést tett egy Üllői út 357. szám alatti 46 lakásos projektről is. – Ha kisebbek a méretek, akkor ugye mégsem tudsz olyan mértékű kérést megfogalmazni. Mert akkor nem jön ki gazdaságosságilag […]. Ez minket is kicsit frusztrált. Kerestük a vevőjelölteket, és a végén leakasztottunk egy f…szit, dr. Sziszák Györgyöt, zseniális csóka – idézte fel a történteket.
Patek szavaiból végül kiderült, hogy egy jól kieszelt hitelkonstrukcióval és egy túlárazással ebből a beruházásból is sikerült visszakapni a négy lakást.
– Az lett a deal, hogy ugyanúgy négy lakás, kettő az adó fölfele, amit ugye a vezetők fele. Polgi, alpolgi izé meg kell hagyni. […] De ott megint kettő ingyent tudtunk a Bacsikkal kiugrasztani magunknak. És arra meg most szerződtünk le azon Innok-konferencián, úgyhogy igazából az van, hogy ez is egy ilyen szép kövér szám lesz – dicsekedett el Patek Gábor.
A baloldali háttérember arról is beszámolt, hogy szerinte a XVIII. kerületi vezetők, beleértve a DK-s polgármestert is, meglehetősen elégedettek a munkájával.
– A Szaniszló Sanyi reggel ment ott Kispesten, megállt, meghívott egy croissant-ra, mondom, mi ez a nagy barátság – emlékezett vissza a történtekre Patek Gábor.
Hat és fél hektár
A sajtóban fellelhető információk szerint egyébként a XVIII. kerületi városrehabilitációs program keretei között az Üllői út mentén több hektárnyi területet építenek be. Az önkormányzat nagyjából három tucat fejlesztési területet kínál az ingatlanfejlesztőknek, és vállalja azt is, hogy részt vesz a tervek kidolgozásában. A befektetők toborzásához nagy elánnal fogott hozzá a kerület, február 17-én rendezték meg a Patek Gábor által is említett Innok-konferenciát, ahol bemutatták a program részleteit. Itt megtartott beszédében Szaniszló Sándor DK-s polgármester arról számolt be, hogy a kijelölt hat és fél hektáron kétszázezer négyzetméter lakás, üzlethelyiség és különböző beruházás valósulhat meg. Az első fejlesztés alapkövét éppen a napokban tették le – Kunhalmi Ágnes MSZP-s társelnök jelenlétében – az Üllői út 323–325. szám alatti ingatlanon.
Mostani videójában Anonymous beszélt arról is, hogy minden bizonyítékot eljuttat a nyomozó hatóságoknak, vagyis a baloldali kerületi korrupció résztvevői nem kerülhetik el a felelősségre vonást.
Karácsony Gergely neve itt is felbukkan
Anonymous elmúlt napokban több videót is közzétett. Ezek egyikében egy olyan, rejtett kamerával készített felvételt hozott nyilvánosságra, amelyen Patek Gábor és egy ismeretlen személy egy autóban ülve több millió forint kenőpénzzel számolt el. Az álarcos alak tájékoztatása szerint a III. kerületi önkormányzat megbízásaiból visszaosztott összegekről volt szó.
Anonymous később több dokumentumot is közzétett, amelyek azt bizonyítják, hogy Karácsony Gergely főpolgármester nyári előválasztási kampányát is Patek Gábor intézte. Egy 2021. augusztus 26-i e-mail szerint Patek a Key Price Kft. nevében eljárva kért ajánlatot és elérhető felületlistát száz óriásplakát elhelyezésére. Azt írta, hogy megrendelőként a Párbeszéd Magyarországért Pártot tüntessék fel, ám felhívta a figyelmet arra, hogy a végfelhasználó a 99 Mozgalom lesz, „amely jelenleg nem jogi személy”.
Mint köztudott, a megrendelő, vagyis a Párbeszéd egyik társelnöke Karácsony Gergely főpolgármester, aki nyáron az MSZP, a PM és az LMP közös támogatottjaként még harcban állt a kormányfőjelölti posztért, ám októberben váratlanul visszalépett Márki-Zay Péter javára. A párt másik társelnöke az a Szabó Tímea, aki a korrupciós ügyletek miatt már említett III. kerületben a baloldal közös képviselőjelöltje. A végfelhasználóként említett 99 Mozgalom szervezte Karácsony előválasztási kampányát.
Az üzlet meg is valósult, hiszen Anonymous az erről szóló számlát is mellékelte. A JCDecaux Hungary Zrt. által kiállított bizonylat szerint a 123 hirdetési felületért csupán 5,2 millió forintot kellett fizetni, hiszen az 51 millió forintos árból a Key Price Kft. csaknem 46 millió forint engedményt kapott. Az álarcos alak szerint az, hogy Patek ilyen mértékű kedvezményt tudott elintézni, „nem teljesen szabályos”.
Patekről köztudott, hogy az MSZP-s Gajda Péter jobbkeze, bizalmasa volt, egy ideig a kispesti polgármester kabinetfőnökeként is dolgozott. Nevét főként akkor ismerhette meg a szélesebb közvélemény, amikor 2019-ben kiszivárogtak azok a kispesti hanganyagok, amelyeken Lackner Csaba helyi baloldali önkormányzati képviselő – bódult állapotban – részletesen beszámolt a kerület korrupciógyanús ügyleteiről.
|
Durva korrupció a DK-s vezetésű Pestszentlőrincen is
|
Az álarcos alak ma reggel olyan, vágatlan hangfelvételt tett közzé, amelyen Patek Gábor éppen arról tart előadást, hogy Pestszentlőrincen a DK-s polgármesterrel, az alpolgármesterrel együtt miként csapolják meg a XVIII. kerületi ingatlanfejlesztési projekteket. Ebben a „jutalékos rendszerben” lakásokkal fizetnek.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/03/durva-korrupcio-a-dk-s-vezetesu-pestszentlorincen-is
|
2022-03-24 17:17:55
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
1,3 milliárdos budai villába költözött be egy időre Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám és családja.
A villát 2015-ben a Matolcsy György vezette jegybank alapítványa úgy vette meg, hogy Matolcsy György épp a szomszédos Gereben utca 6. szám alatt lakott.
Az épület jelenlegi tulajdonosa egy magántőkealap, amit egy Száraz István érdekeltségébe tartozó alapkezelő kezel. Száraz az ifjú Matolcsy közeli barátja, a jegybank milliárdos kommunikációs tendereinek győztese.
Matolcsy Ádám és barátai az élet császárai 2022 Magyarországán.
Imádják a luxusautókat, a drága órákat, a magánrepülőgépet és a közpénzt. Kijut mindből bőven.
„Most már az sem lenne meglepő, ha kiderülne, hogy azért vették meg azt a szép, aranyozott csaptelepes-szalonos villát a meghirdetett áron felül a Matolcsy György és a Bogár László-féle eszmék propagálására, mert Matolcsy György maga gyakran elhalad a szóban forgó épület mellett, és megtetszett neki”
- írta 2015 augusztusában Kasnyik Márton a 444-en, és még nem is sejthette, néhány évvel később milyen pontosan fején találja a tízkarátos aranyszöget.
Az MNB 28 milliárd forintos tőkéjéből működő Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (PAGEO) eredetileg ahhoz keresett ingatlant, hogy megfelelő helyen kezdhesse meg oktatási-kutatási tevékenységét. 2015 nyarán vették meg a villaépületet, ami a Gereben utca és a Mátyás Király útja között áll, és oldalról az Alkony út határolja. Kasnyik és olvasói azt hihették, hogy Matolcsynak nincs kedve a reggeli dugóban rostokolni, és munkahelynek szánja a patinás villaépületet.
Az épületet végül nem használták kutatási központként, és négy év után továbbadták egy kevésbé szem előtt lévő ingatlankezelőnek. 2019 novemberében jegyezték be az új tulajdonos Seven House Kft. tulajdonjogát a tulajdonlapon. Ezt az ingatlanhasznosító céget 70-30 arányban két magántőkealap tulajdonolja.
A magántőkealapok pénzügyi-jogi környezetét 2014-ben a kormánytöbbség úgy alakította ki, hogy tulajdonosaik kiléte rejtve maradhasson. Ebben az esetben így is nagyon egy irányba mutatnak a jelek. A két tőkealapot kezelő Quartz Alapkezelő éveken keresztül Száraz István, Matolcsy Ádám közeli barátjának tulajdona volt, a Dry Immo Zrt.-n ill. DryCom Kft. nevű vállalatain keresztül. A villa adás-vétele előtt Száraz kiszállt a Dry Immóból és annak többségi tulajdonjogát az ingatlant vásárló egyik magántőkealapra (Felis) ruházta át. Ezzel sajátos módon a magántőkealap saját alapkezelőjének tulajdonosa lett.
A Dry Immo azon a Wesselényi utcai címén székel, ahova Száraz maga is be van jelentve, a cég vezérigazgatója továbbra is ő, az alapkezelő kisebbségi tulajdonosa pedig másik cége, a DryCom Kft. maradt. A magántőkealap, a Quartz, egy DryCom-cég és a Seven House Kft. ráadásul mind ugyanazon a Lövőház utcai címen vannak bejegyezve, a Millenáris Irodaházban. A Quartz egyértelműen Száraz érdekeltsége.
Ugyan az ingatlanárak legalább 20 százalékkal mentek fel 2015 és 2019 között Budapesten, a közvetlen tulajdonos - Seven House Kft. - könyvelésében bruttó 1.1 milliárd értéken szerepel az ingatlan, azaz a jegybanki alapítványnak a vételi árnál nagyjából 200 millióval sikerült olcsóbban eladni az épületet. Azt az épületet, aminek értéke ez idő alatt konzervatív becslések szerint is 200-300 millióval emelkedhetett.
Matolcsy Ádám az RTL-nek február közepén azt nyilatkozta, hogy korábban lakott az ingatlanban, de jelenleg nem lakik ott. Az épületet a riport szerint épp felújítják. A jegybankelnök fia azt is elújságolta a tévének, hogy a tulajdonos rugalmas, akár néhány hónapra és rendezvényekhez is szívesen kiadja neki az épületet, ezért lehet, hogy még visszaköltözik.
A 444 kérdésére Matolcsy azt mondta, nem Szárazzal tárgyalt az árról, és nincs is tudomása arról, hogy barátjának, Száraz Istvánnak bármilyen befolyása lenne az ingatlan kezelése felett. Tájékoztattuk róla, hogy van.
Szélárnyékban
Matolcsy Ádám saját elmondása szerint már 18 évesen bizniszelt: informatikus bátyjával állítólag tíz-húsz fős irodák informatikai rendszereit rakták össze, mielőtt figyelme a szépségipari bútorok piaca felé fordult, és saját márkás fodrászbútorok gyártásába kezdett. Egyik első interjújában - a néhai Magyar Időkben -, már-már self-made manként adta elő magát.
Ez nem áll rettenetesen közel a valósághoz. Ifjabb Matolcsy 1986-ban született, a NER első éveiben csak húszas évei derekán járt, apja jegybankelnöki kinevezésekor - 2013-ban - még megilletődött ábrázattal sorakozott Áder János hivatalában. Korábban, amíg apja nemzetgazdasági miniszterként a kormány tagja volt, nemigen lehetett hallani a nevét. 2015 telén aztán váratlanul egy milliárdos forgalmú bútorgyár - a Balaton Bútor - tulajdonosa lett. A vétel nem véletlenül keltett feltűnést: az ifjabb Matolcsy tulajdonában álló Glamorous Kft. nála tízszer nagyobb vállalatot vett meg a Fotextől.
A vevő egy későbbi PR-interjújában azt állította, hogy a tulajdonos maga kereste meg a pénzügyi válság után alaposan megtépázott céget, amit akkor Várszegi Gábor fia, Várszegi Dávid menedzselt. Az üzletet Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás bankja, a Növekedési Hitelbank hitelezte (NHB), a forrást pedig Matolcsy György emblematikus programja, a Növekedési Hitelprogram (NHP) biztosította.
Szemerey 2014-ben vette meg a piacon elérhető legkisebb bankot, az Evobankot, amit szinte azonnal NHB-ra keresztelt át. Az új tulajdonos ezzel világosan kijelölte, hogy csak NHP-hitelekkel foglalkoznak majd, jóllehet a fókusz valójában ennél is szűkebb volt: 30-40 milliárd forintosra becsült betéti- és állampapír állományuk szinte egészében MNB-alapítványoktól származott. Azoktól az MNB-alapítványoktól, amiket a jegybank a devizahitelek forintosításából keletkezett több tízmilliárdos árfolyamnyereségből hozott létre. A minibank a befolyt néhány tízmilliárdból aztán olyan cégeket kezdett el hitelezni, amik személyesen a tulajhoz kötődtek. Többnyire családi cégeket.
Így nem csoda, hogy a másod-nagybácsi kitartóan támogatta az ifjú Matolcsy szárnypróbálgatásait: 2016-ban - akkori áron - 200 milliós loftlakást kapott a rokon használatra a pesti rakparton, aminek 50 milliót költött felújítására az akkor még Szemerey tulajdonában lévő Raw Development ingatlanfejlesztő Kft. Ugyanez a cég működött közre annak a gazdasági épületnek a felújításában is, amit az ifjú Matolcsy néhány évvel korábban vásárolt Balatonfüreden.
Matolcsy Ádámot ismerői fesztelen, baráti környezetben olykor kellemetlenül harsány figuraként írják le, aki tisztában van kivételes helyzetével, és nem szégyenlős, ha befolyását és hatalmát érzékeltetni kell. Fontos számára a jókedv, de legalább ennyire fontos, hogy környezete előtt világosak legyenek a társaságon belüli erőviszonyok. Sokáig barátai szélárnyékában gyarapodott, a pénzügyekben és papírmunkában pedig nagy súllyal támaszkodott régi cimborájára, Száraz Istvánra, akivel kamaszkoruk óta egyazon baráti társaság tagjai, és rendszeresen nyaralnak közösen a világ legkülönbözőbb pontjain.
„Istvánnal sok átfedés van baráti társaságaink között, közel tíz éve ismerjük egymást, és régóta figyelemmel kísérem a sikereit. Sok közös van bennünk, a kapcsolatunk barátinak mondható, de nem vagyunk napi kapcsolatban”
|
Matolcsy Ádám & Co., az élet közpénzben lubickoló császárai
|
1,3 milliárdos budai villába költözött be egy időre Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám és családja. A villát 2015-ben a Matolcsy György vezette jegybank alapítványa úgy vette meg, hogy Matolcsy György épp a szomszédos Gereben utca 6. szám alatt lakott. Az épület jelenlegi tulajdonosa egy magántőkealap, amit egy Száraz István érdekeltségébe tartozó alapkezelő kezel. Száraz az ifjú Matolcsy közeli barátja, a jegybank milliárdos kommunikációs tendereinek győztese. Matolcsy Ádám és barátai az élet császárai 2022 Magyarországán.
| null | 1 |
https://444.hu/tldr/2022/03/24/matolcsy-adam-co-az-elet-kozpenzben-lubickolo-csaszarai
|
2022-03-24 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Folytatódik a Fuzik Zsolt-féle számlagyárról szóló sorozatunk.
A BKV egykori informatikai igazgatóját és társait bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással gyanúsítják.
Az ügyben olyan óriásoknál tartottak házkutatást, mint a T-Systems, a 4IG és az Antenna Hungária.
De az adócsalás csak a hab volt a tortán.
A számlagyár mögött kiterjedt korrupciós hálózat sejlik fel.
Valami nem kerek a szocialisták elleni korrupciós vádakkal.
A Sorozat korábbi részei: 1. Azt hitték, piti csalók után nyomoznak, de váratlanul belefutottak a Nagymesterbe 2. „Mindent megoldunk, mindent is!” - így irányították a közpénzben úszó nagyvállalatokig érő számlagyárat 3. „Ne add elő a dubaji császárt, azért mert pénz megy át a kezeden, az nem a te pénzed” 4. „Németh Szilárd mindenkivel kezet fogott, aranyos volt.„
Fuzik Zsoltot és Varga Gergelyt 2021. június 16-án 24 órára összezárták a győri börtön 5-ös zárkájában. A két férfi gyanakodott, hogy lehallgatják őket, ezért papíron, írásban kommunikáltak. Fuzik Zsolt, akit társai csak Nagymesterként emlegettek, különböző nagyvállalatokat és azokhoz kapcsolódó neveket írt egymás alá. Hogy milyen céllal írta a listát, arról a két férfi vallomása szögesen ellentétes. Varga azt állítja, hogy Fuzik arra akarta rávenni, hogy a felsorolt cégekkel és nevekkel kapcsolatos sötét ügyeket vállalja magára, Fuzik ezzel szemben azt állítja, hogy csak azt szedték össze, hogy melyik vállalatnál kivel köthettek az érdekeltségébe tartozó cégek szerződést, illetve ki volt a vállalatoknál a kapcsolattartó.
Hogy a számlagyárról szóló bűnügy két gyanúsítottja közül melyik mondott igazat, azt nem tudjuk, de az jól látszik a kihallgatási anyagukból, hogy arra számítottak, ez a büntetőeljárás más irányt vehet a későbbiekben, és túlmutathat majd a szervezett áfacsaláson.
Hab a tortán
„Az áfa elcsalása csak a hab a tortán. Igaz, jó vastag hab.”
Így fogalmazott a Fuzik Zsolt-féle számlagyár ügyéről egy forrásunk, aki belülről is jól ismeri a bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással gyanúsított társaságot. Egy három milliárdos projektnél az elcsalható áfa elérheti a 810 millió forintot is, ami készpénzben már azokban a magas körökben is komoly tétel, ahol Fuzikék mozogtak. A NAV nyomozóit kizárólag a hab érdekelte, tehát a feltételezett bűnszervezet adócsalásai. Nem foglalkoztak a tortával, az ügy során többször felmerülő túlárazásokkal és a vallomásokban vissza-visszatérő korrupciós szálakat sem bolygatták. Ez nem az ő területük. De a nyomozati anyagból, a lehallgatási jegyzőkönyvekből, a nyilvánosságra került vallomásokból és az érintettekkel folytatott beszélgetésből nyilvánvaló, hogy a csoport fő tevékenysége bőven túlmutatott a gyanúban megfogalmazott adócsaláson. Távolról nézve ahhoz hasonlítható a hatóság hozzáállása, mint mikor Al Caponet sem korrupcióért, sem gyilkosságért, sem tiltott szerencsejátékért, sem csempészésért nem tudták felelősségre vonni, így végül csupán adócsalásért ítélték el. De a maffiózó birodalma így is összeomlott. Ez az ügy nyilván nem hasonlítható a világ leghíresebb bűnözőjének büntetőeljárásához, de az áfacsalás, amivel gyanúsítják a számlagyárosokat, biztosan nem lehetett a szervezet fő tevékenysége.
|
Az ügyfeleket egy ablaktalan helyiségben fogadták, aminek az álpadlójába volt rejtve a széf
|
A BKV egykori informatikai igazgatóját és társait bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással gyanúsítják. Az ügyben olyan óriásoknál tartottak házkutatást, mint a T-Systems, a 4IG és az Antenna Hungária. De az adócsalás csak a hab volt a tortán. A számlagyár mögött kiterjedt korrupciós hálózat sejlik fel. Valami nem kerek a szocialisták elleni korrupciós vádakkal.
| null | 1 |
https://444.hu/tldr/2022/03/25/az-ugyfeleket-egy-ablaktalan-helyisegben-fogadtak-aminek-az-alpadlojaba-volt-rejtve-a-szef
|
2022-03-25 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.
Még a kelet-közép-európai régióban is teljesen egyedi módon hazánk volt az egyetlen olyan ország, ahol 2002 és 2019 között csökkent az állami egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya. Pedig már húsz évvel ezelőtt sem tartoztunk az élmezőnybe. A járvány látványos fordulatot hozott az addigi trendben, ebben azonban komoly szerepe volt a botrányos lélegeztetőgép-beszerzéseknek.
Az OECD adatai szerint 2002-ben a nemzeti össztermék 5 százalékát költötte a magyar állam egészségügyi kiadásokra. Ez akkor a régiós középmezőnyhöz volt elég: a V4-ek közül a csehek jóval többet, a lengyelek jóval kevesebbet fordítottak a szektorra, míg a szlovákok nagyjából ugyanennyit. Kissé eltérő számokkal, de hasonló képet mutat az Eurostat adatai alapján számolt GDP-arányos mutató is. Utóbbiból az is látszik, hogy az uniós átlagtól már akkor masszívan elmaradtunk, a románokat viszont még messze megelőztük.
A következő években – elsősorban a Medgyessy-kormány (egyébként a konszenzus szerint többnyire elhibázottnak tartott) száznapos programja eredményeként – látványosan nőttek az egészségügyi kiadások*Az OECD szerint GDP-arányosan még a cseheket is megelőztük. Ekkor is jól látszott már azonban, hogy ez részben a rendkívül hatékonytalanul, és nagyon nagy újraelosztással működő állam miatt van így. Az összes állami költésen belül ugyanis még a jelentős növekedéssel is kifejezetten alacsony volt az egészségügyre szánt pénz. Ez egyébként már korábban is szembetűnő volt, hiszen míg 2002-ben a GDP-hez viszonyított költésben messze előztük Romániát, az összes állami kiadás arányában előttünk jártak. A 2002 utáni növekedés pedig nagyjából arra volt elég, hogy az ekkor épp visszaeső Romániát megelőzzük.
A gyarapodás egyébként az egészségügyi béremelés eredményeként elsősorban a fekvőbeteg-ellátást érintette, de a járóbeteg-ellátásra és a gyógyszerekre, illetve egyéb egészségügyi felszerelésekre is többet költött az állam, mint korábban.
Ez a trend azonban nem volt tartós. Az egészségüggyel sem a Medgyessy, sem a Gyurcsány-kormány nem tudott mit kezdeni. Egy-másfél évente váltották egymást a miniszterek, a tárcát összesen hét politikus vezette 2002 és 2010 között, a szektor kezelése pedig összességében abszolút kudarc volt a baloldali kormányoknak.
A GDP-hez és az összes állami kiadáshoz viszonyított
egészségügyi költés már a 2008-as válság előtt a 2002-es szint alá esett vissza, és egészen a világjárványig meg sem tudta közelíteni a húsz évvel ezelőtti szintet.
Ebben komoly szerepe volt annak, hogy az egészségügy a 2010-es kormányváltás után is mostohagyermek maradt. A Fidesz igazából meg sem próbálta kezelni az ágazat strukturális problémáit: az előző 12 évet a lassú leépülés jellemezte. Az állami kiadások nemzeti össztermékhez viszonyított aránya 2019-re történelmi mélypontra süllyedt: az OECD adataiból az látszik, hogy még a Bokros-csomag idején is magasabb volt.
A koronavírus-járvány azonban újabb látványos változást hozott a trendekben. Az OECD-nél sajnos pont a magyar adatok hiányoznak még 2020-ra, az Eurostat szerint azonban ebben az évben harmadával nőttek a magyar állam egészségügyi kiadásai. Nem meglepő módon 2020-ban mindenhol látványos növekedés volt, a magyar ugrás azonban nemzetközi szinten is kiemelkedő.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVagy pihekönnyű, vagy hihetetlenül drága lélegeztetőgépeket vettünkA teljes külkereskedelemre látható hatása volt itthon a járvány miatti importnövekedésnek, különösen az iszonyatosan drága lélegeztetőgép-beszerzéseknek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz állami kórházellátó feleannyiért vett közel 2500 lélegeztetőgépet, mint a külügyA kórházellátó a legnagyobb piaci szereplőktől vásárolt normális áron, a külügy jórészt ismeretlen hátterű cégektől sokkal drágábban. De a pénz nem számított.
Első ránézésre akár úgy is tűnhet, hogy a járvány jótékony hatásaként a kormány több évtizedes elmaradásra reagált, de sajnos nem erről van szó. A növekedés nagy része ugyanis egész biztosan a pandémiához kötött botrányos eszközbeszerzéseknek köszönhető. A túlárazva, erősen korrupciógyanúsan vásárolt lélegeztetőgépekre önmagában 300 milliárd forint ment el, ami a kórházi kiadások 2020-as növekedésének nagyjából a 40 százaléka*Mivel a beszerzések kórházakban használt eszközöket érintenek, ezért az Eurostat által is használt COFOG besorolásban ezek nem a „gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, felszerelések” kategóriában, hanem a fekvőbeteg-ellátásnál jelennek meg..
Az ágazat többi területén pedig – ahogy a fenti ábrán is látszik – sokkal kisebb volt a bővülés. Mindez azt jelenti, hogy
a magyar egészségügy elmúlt 20 évének egyértelműen leglátványosabb fejlesztése nagyrészt egy korrupciógyanús eszközbeszerzés volt.
Magyarországnak ezzel sikerült visszaelőznie Lengyelországot, illetve legalább a GDP-arányos költésben Romániát is.
A 2020-as ugrás így jelentős részben egyszeri hatás, az orvosok bérének 2021-ben megindított emelése azonban valószínűleg tartósan növeli majd a hazai egészségügyi kiadásokat. Más kérdés, hogy mivel ennek nagyságrendje összevethető a botrányos lélegeztetőgép-vásárlásokkal, a 2020-as szintről valószínűleg ennek eredményeként sem fogunk tartósan elrugaszkodni.
|
Egy hatalmas korrupciógyanús tétel volt a magyar egészségügy legnagyobb fejlesztése az elmúlt 20 évben
|
Hazánk volt az egyetlen régiós ország, ahol 2002 és 2019 között csökkent az állami egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya. Aztán jöttek a lélegeztetőgépek.
| null | 1 |
https://g7.hu/adat/20220319/egy-hatalmas-korrupciogyanus-tetel-volt-a-magyar-egeszsegugy-legnagyobb-fejlesztese-az-elmult-20-evben/
|
2022-03-19 11:16:00
| true | null | null |
G7
|
Az orosz oligarcha egy olyan kifejezés, amiről sokaknak valószínűleg az ízléstelen, elképesztő mértékű pénzszórás jut eszébe. Talán csak Oroszországban nincsenek azzal tisztában, hogy mennyire kirabolja a politikai és gazdasági elit az országot. A nyugati szankciók miatt most egymással versenyt futva kobozzák el a rendszert kiszolgáló oligarchák dollármilliós jachtjait, villáit, kastélyait Európában és Amerikában.
Hogy mennyire egyenlőtlenül oszlik el a vagyon Oroszországban, azt az alábbi grafikon mutatja meg. A Forbes a világ 500 leggazdagabb milliárdosát rangsoroló listája alapján kutatók által készített adatbázisban az látható, hogy ezek a szupergazdagok az adott ország GDP-jének mekkora részével rendelkeznek. (Oroszország adata kékkel látható.)
Csupán 24 orosz oligarcha mondhatta magáénak 2021 elején az orosz GDP ötödét.
Igaz, mindez már csak a múlt: a nyugati országok által kivetetett szankciók néhány nap alatt a milliárdosok vagyonának ötödét, 83 milliárd dollárt radíroztak le a Bloomberg gyűjtése szerint. Ez pedig még csak a kezdet, a szankciók hatására egyrészt vagyonuk egy jelentős részét el fogják kobozni vagy zár alá veszik nyugaton, illetve a – háború elhúzódása, a szankciók hosszas érvényben maradása esetén – borítékolható orosz gazdasági összeomlás miatt az otthoni vagyonelemeik is el fognak értéktelenedni.
Oroszországnál is nagyobb vagyoni koncentráció csak olyan adóparadicsomokban látható, mint a Kajmán-szigetek vagy Monaco. Grúzia és Ciprus pedig egyetlen dollármilliárdosával került fel a listára. A szupergazdagoknak is csak a krémje azonban az, aki felkerül erre az ötszáz fős listára.
Nemcsak a vagyoni különbségek óriásiak, hanem a jövedelmek is extrém módon a szupergazdagoknál koncentrálódnak. Az ENSZ adatai alapján még inkább látható, mennyire lerabolják a gazdagok a társadalmat Oroszországban. 119 országra érhető el adat arról, hogy a leggazdagabb egy százalék a jövedelem mekkora részét szerzi meg.
Oroszországban a 19. legnagyobb volt a világon a jövedelmi különbség. A jövedelmek ötödét a leggazdagabb egy százalék teszi zsebre.
A grafikonon kiemeltük Magyarországot is, nálunk fele akkora a jövedelmi egyenlőtlenség. Fontos kiemelni, hogy nem egy-egy év kiugró adatairól van szó, hanem egy teljes évtized átlagáról.
A jelentősebb országok közül a neoliberalizmus kísérleti terepének tekinthető, a tavaly decemberi választásokkal – talán pont emiatt – radikális baloldali politika felé forduló Chilében és a vagyonok adózatlan elfedéséről híres Egyesült Arab Emirátusokban vannak még magasabb jövedelmi egyenlőtlenségek. Illetve ez a kevés mutató egyike, amiben Oroszország az Egyesült Államok nyomába érhet: csak 0,3 százalékponttal marad le.
Afrikai diktatúrákkal esik egy kategóriába a putyini orosz diktatúra a jövedelmi egyenlőtlenségek terén. Ez nem véletlen, hiszen ahogy a legszegényebb országokban is gyakran csak a bányaiparból, kormányzati kapcsolatok segítségével lehet ilyen vagyonokat felhalmozni, Oroszországban sem az innovatív üzleti ötletek, lehengerlő menedzsmentképességek és az üzletépítés a vagyonosodás útja, a rendszer ajándékáról van szó a hű kiszolgálóinak.
Orosz oligarchavagyonok, európai pénzmosás
Nem sok mindent lehetne azonban Oroszországban kezdeni ilyen bődületes vagyonnal. A luxus életkörülményeket főként Európában és az Egyesült Államokban keresték a putyini rendszer kegyeltjei. Az orosz milliárdosok úgy tudták felvásárolni a londoni luxusingatlanokat, a svájci és osztrák síterepeket, a Riviéra és Toscana villáit, hogy igazság szerint mindenki tudta, hogy nem igazán legális forrásból származó vagyonokról van szó, de a gigantikus összegek felett mindenki szemet hunyt.
Azt szinte lehetetlen megmondani, hogy mekkora illegális vagyon hagyta el Oroszországot az elmúlt évtizedekben, de minden forrás szerint nagyobb összegről van szó, mint a 155 milliárdos magyar GDP. A Global Financial Integrity kutatóintézet legutolsó tanulmánya 2013-ig mérte fel ezt. Akkor azt találták, hogy 1994 és 2011 között 212 milliárd dollárnyi vagyont menekítettek külföldre. Ez az akkori orosz GDP 10 százaléka volt, és a putyini kleptokrácia csak ezután vett igazi lendületet.
A jelentés részletesen bemutatja azokat a módszereket, amivel a vagyont kimenekítették Oroszországból – a legkedveltebb eljárás az egyetlen érdemi orosz exporthoz, a nyersanyag-kereskedelemhez kötődik. Nem túl szofisztikált módon az orosz cégek a szóban forgó tételeket egy holland vagy ciprusi leányvállalatnak adják el a világpiaci ár alatt, majd azok értékesítik tovább. Így a vagyon már nem Oroszországban marad, hanem legálisan európai lesz. Nem véletlen, hogy a Global Financial Integrity jelentése Ciprust az oroszok pénzmosógépének nevezte.
Az alábbi ábra azt szemlélteti, hogy milyen gyorsan és milyen óriási vagyonokat loptak el Oroszországban. Gabriel Zucman, Filip Novokmet és Thomas Piketty kutatásai alapján az látható, hogy a Szovjetunió összeomlása után gyorsan leépült az állami vagyon, a háztartási vagyon bővülésénél is gyorsabban nőtt azonban a külföldre menekített offshore vagyonelemek értéke.
Az orosz offshore vagyonok értéke megközelítette az állam vagyonának nagyságát, nem túlzók tehát azok az állítások, amik úgy állítják be, hogy egyszerűen ellopták az oligarchák az államot.
Gabriel Zucman és szerzőtársainak egy másik kutatása arra a következtetésre jutott, hogy az orosz vagyon 60 százalékát külföldön tartották 2016-ban. Ez egészen döbbenetesen magas szám. A GDP arányában a külföldön, offshore tartott vagyon az egyik legmagasabb a világon Oroszországban. Csak Szaúd-Arábia, Venezuela és az Egyesült Arab Emirátusok előzi az oroszokat.
A vagyonok elrejtéséhez bonyolult cégstruktúrára van szükség, hogy az oligarchák üzlettársai vagy a vagyonukat megalapozó állami hatalmasságok ne láthassanak tisztán. A vagyonok adóparadicsomokba és a valódi tulajdonost elrejtő országokba menekítése nemcsak orosz probléma, de minden más jelentős gazdasághoz képest kimagasló Oroszországban.
Az orosz szupergazdagok a nemzeti vagyon példátlanul nagy részét szerezték meg, és ennek is kiemelkedő részét menekítették külföldre.
Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a lakosság leggazdagabb tízezrede a vagyon mekkora részével rendelkezett 2000 és 2009 között. Oroszországban ez az európai országokhoz képest háromszoros volt, az Egyesült Államokhoz viszonyítva pedig másfélszeres. A vagyon több mint felét tartották külföldön, ami nemcsak arányában, de nominálisan is példátlanul magas.
A Deutsche Bank elemzői pedig azt is ki tudták mutatni, hogy az orosz offshore vagyon java része a londoni pénzügyi világba talált utat.
Hirtelen eszmélő britek
A drága és hatékony tanácsadók abban voltak az oligarchák segítségére, hogy elrejtsék a valós tulajdonost, segítettek megkerülni a harmadik országból érkező vevőkre vonatkozó korlátozásokat. De talán ennél is fontosabb, hogy rejtve maradhatott a vagyonuk nemcsak a nyugati, de az orosz kíváncsiskodók előtt is.
Boris Johnson brit miniszterelnök azt ígéri a friss szankciók kapcsán, hogy ennek most vége. A brit Nemzeti Bűnügyi Ügynökség egy kleptokrácia akciócsoportot állít fel, hogy a tulajdon matrjoska babáját felnyissák. Jobb későn, mint soha, de civil szervezetek, kutatók évtizedek óta kongatják a vészharangot, hogy a tisztázatlan eredetű pénzekkel szembeni fellépés hiánya gazdasági, társadalmi és nemzetbiztonsági téren is óriási kockázat.
Oligarchákra szabott letelepedési kötvények
Az Egyesült Királyság, Málta és Ciprus kezdett ugyanis bele abba, hogy gazdag külföldieknek uniós útlevelet ígért jelentős befektetések esetén – és nem voltak túl finnyásak azzal kapcsolatban, hogy ez a pénz miből származott. Magyarországon az óriási társadalmi felháborodás és az uniós nyomás miatt a kormány végül felszámolta azt a letelepedési kötvényt, amivel 20 ezren jutottak be az EU-ba. Ezzel is számos, a putyini rendszer oszlopos tagjának tekinthető szereplő jutott magyar útlevélhez. Mindez azonban eltörpül a britek aranyvízum-programjához képest.
A Wired 2020-as cikke szerint legalább 3 ezer orosz oligarcha jutott be az Egyesült Királyságba 2015-ig, míg az Euractive szerint 2020-ig 2581 ez a szám. Ezekhez képest se kevés az az 1295 orosz, aki a magyar letelepedési kötvénnyel jutott be az EU-ba, ahogy az korábbi cikkünkből kiderült.
Teljesen egyértelmű volt az Egyesült Királyságban, hogy a 2 millió fontos befektetésért cserébe kínált ajtó a nagyvilágra az oligarcháknak szuper üzlet, mégis hiába hívták fel rengetegen a nemzetbiztonsági kockázatokra a figyelmet, még a Szergej Szkripal elleni novicsokos, 2018-as támadás után is vígan mehetett tovább az üzlet.
Ahogy a The Scotsman cikke kiemeli, az aranyvízumokat nem Putyin erőltette rá az Egyesült Királyságra. A Chatham House 2021 decemberében elkészült jelentése szerint 1998 és 2017 között a volt Szovjetunió korrupt utódállamaiból, Azerbajdzsántól Oroszországig a diktatúrákat fenntartó politikusok és oligarchák közel száz értékes ingatlant vásároltak fel 2 milliárd font értékben. Ahogy a jelentés fogalmaz:
a szabályok hatékony végrehajtásának hiánya és az önszabályozásra való hagyatkozás az Egyesült Királyságot a piszkos pénzek menedékévé tette.
Az oligarchák pedig alaposan belekezdtek a felvásárlásba: a Financial Timesban közzétett adatok szerint Angliában és Walesben az orosz címmel bejegyzett tulajdonosok száma 2010-ben még száz alatt volt, 2016-ban 716 felett.
Ez pedig csak a jéghegy csúcsa: a Transparency International 2016-os adatai szerint összesen 4,4 milliárd font értékben vásároltak oligarchák visszás forrásokból ingatlanokat az Egyesült Királyságban. Ezek pedig csak a legfeltűnőbb esetek, mert egy másik elemzés szerint összesen 8 milliárd font ingatlannal és befektetéssel rendelkeznek csak az oroszok az Egyesült Királyságban. Az oligarchák ilyen óriási mértékű vagyonának kiebrudalása még pozitív hatással is lehet: egyesek a fojtogatóan magas londoni ingatlanárak visszaesését várják tőle, bár persze nem az átlagemberek számára elérhető kategóriákban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSérülékeny az orosz gazdaság, de csak a földgáz bojkottjával lehetne földre kényszeríteniAz eddigi szankciók sok kárt okoztak az orosz gazdaságnak, de gyorsan kizárólag azzal lehetne rajta nagyot ütni, amit Európa csak végső esetben engedhet meg magának.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrosz oligarchát gazdagítanak az egyik legnagyobb boltlánc vásárlói NémetországbanA nálunk is jelen lévő Metro részben orosz befektetőknek adta el az egyik vezető német hipermarketláncot.
|
Hihetetlen vagyonokat loptak ki Oroszországból, de a háború előtt ez nem zavarta a pénzeket fogadó Nyugatot
|
Hirtelen mindenki feleszmélt, egymással versenyt futva kobozzák el a rendszert kiszolgáló oligarchák dollármilliós jachtjait, villáit, kastélyait Európában és Amerikában.
| null | 1 |
https://g7.hu/vilag/20220314/hihetetlen-vagyonokat-loptak-ki-oroszorszagbol-de-a-haboru-elott-ez-nem-zavarta-a-penzeket-fogado-nyugatot/
|
2022-03-14 11:19:00
| true | null | null |
G7
|
Választások előtti tőkeemelés Rogán ügyvédjének kölcsönéből
Egy magángépen Habony Árpáddal
Hatósági vizsgálat a szokatlan pénzmozgások miatt
Átlagos ügyvédnek tartja magát a Rogánnak és Habonynak dolgozó Kosik Kristóf
Kosik Kristóf és a letelepedési kötvények
12 millió euró Magyarországról közvetlenül a pártmédiába
Rejtélyes hirdetők a Balkánon
Működésben a gépezet: pártkampány és gyűlöletbeszéd
A cikk elkészítésében közreműködött Borut Mekina, a szlovén Mladina újságírója.
2018. március 14-én lemondott Miro Cerar szlovén miniszterelnök, az előrehozott választásokat pedig hamar ki is tűzték június elejére. Nagy lehetőség volt ez Orbán Viktor szlovén szövetségesének, hiszen Janez Janša ekkor ellenzékben volt pártjával, az SDS-szel. Minden segítségre szüksége volt tehát Janšának, és a kampány miatt hirtelen pénzt kellett juttatni a pártjához kötődő médiagépezetnek is. A kiadók ugyanis eddigre csődközelbe kerültek, a fizetéseket sem tudták időben átutalni. Az SDS pártsajtója ekkor már magyar kezekben volt, és Magyarországról érkezett a segítség is. Kosik Kristóf, a Rogán Antalnak és Habony Árpádnak valamint a letelepedési kötvényeket áruló cégeknek is dolgozó ügyvéd utalt át összesen egymillió eurót Schatz Péternek és Adamik Ágnesnek, az SDS-közeli tévét és újságokat tulajdonló befektetőknek. Mindez a Szabad Európa és a szlovén Mladina birtokába került dokumentumokból derül ki. Lapunk megkeresésére Kosik nem kívánta kommentálni az ügyletet.
Az egymillió euró továbbutalásával már csak a magyar választásokat kellett megvárnia Schatzéknak. Április 10-én aztán Schatz Péter személyesen keresett fel egy közjegyzőt és fizetett be 380 ezer eurót, hogy azzal tőkét emeljen Ripost Založništvo nevű cégében. Húsz perccel később Schatz üzlettársa, Adamik Ágnes is megjelent ugyanannál a közjegyzőnél, és befizetett 403 ezer eurót a Crecol Media nevű szlovén reklámcégének. Adamik pár nappal korábban macedón médiacégének tőkéjét is megemelte 175 ezer euróval.
Ahogy az később kiderült, a friss tőke azonnal működésbe is lépett, a pártmédia megmenekült a csődtől, így segíteni tudta Janša kampányát. A választásokon az SDS kapta a legtöbb szavazatot.
A birtokunkba került dokumentumokból az is kiderül, hogy nemcsak Kosik, de egy másik, Habony Árpáddal szintén közeli kapcsolatban lévő ügyvéd is segítette a magyarok szlovéniai médiabevásárlását.
A nagy bevásárlás
Ahogy arról annak idején az Átlátszó és a Magyar Narancs is beszámolt, 2017-ben nagy médiabevásárlásba kezdtek Habony Árpád, illetve hozzá közel álló üzletemberek Szlovéniában és Macedóniában. Mindkét országban pártmédiát vásároltak a magyar üzletemberek. Olyan tévécsatorna, online és nyomtatott újság került a birtokukba, amely közvetlenül támogatja Orbán Viktor jobboldali szövetségeseit. A magyar üzletemberek épp akkor érkeztek, amikor mind a szlovén Janez Janša, mind a macedón Nikola Gruevszki ellenzékben volt, és a pártmédiák forrásai elapadtak (az már más kérdés, hogy Janša azóta ismét miniszterelnök lett, Gruevszki viszont a rá váró börtönbüntetés elől kénytelen volt elmenekülni, és épp Budapesten talált menedéket).
Szlovéniában először Habony Árpád, a szintén Habony-közeli Hankó Gabriella, valamint Schatz Péter vásárolt tulajdonrészt Janša pártjának (SDS) tévéjében, a Nova24TV-ben. Az ehhez szükséges vételárat Varga Károly fizette ki készpénzben egy maribori bankfiókban. Vargának hivatalosan semmi köze nem volt azokhoz a cégekhez, akiknek a nevében befizette az akkori árfolyamon 250 millió forint körüli vételárat. Varga milliárdos építőipari nagyvállalkozó, Mészáros Lőrinc és Szíjj László korábbi üzlettársa.
Schatz megvásárolta az SDS pártlapjának, a Demokracijának a kiadóját is 630 ezer euróért. A Szabad Európa és a szlovén Mladina birtokába került dokumentumokból kiderül, hogy a bevásárlást segíthette egy Békés Balázs nevű ügyvéd. Schatz cége ugyanis 2017 decembere és 2018 júniusa között hat részletben összesen 47380 eurót utalt Békés magyarországi számlájára.
Később Adamik Ágnes is beszállt a NovaTV-be, és alapított egy reklámcéget Szlovéniában, a Crecol Médiát. (Adamik 2020 eleje óta Kovács Ágnesként szerepel a cégnyilvántartásban, de a könnyebb érthetőség miatt maradunk az Adamik névnél.)
Békés Balázs és Habony Árpád magángépen érkezett Budapestre Makaóból
A Schatznak bedolgozó Békés Balázs ügyvéd, nemzetközi adótanácsadó több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkezik. Korábban a külföldi adóeltitkolás módjairól és az osztrák banktitokról is nyilatkozott az ATV-nek. Ennél azonban még érdekesebb, hogy a Magyar Nemzet 2017-ben lencsevégre kapta Békést, amint Habony Árpád és Demján Sándor leszállt egy Makaóból Budapestre érkező magángépről. Békés aztán Habony testőrének társaságában szállt be az Orbán tanácsadójára váró autóba. A lap információi szerint Habonyék a letelepedési kötvények miatt jártak Ázsiában.
Békés munkatársai is közel állnak a kormányhoz. Tanácsadócégének egyik jogásza épp idén év elején igazolt át a Pénzügyminisztériumba. Békés tavaly augusztusban alapított egy bizalmi vagyonkezelő céget, ebben üzlettársa az a Billwachs Tibor, aki a kormányközeli Hír TV rendszeres pénzügyi szakértője. A vagyonkezelő neve Sine qua non trust – a latin kifejezés azt jelenti, hogy a bizalom nélkülözhetetlen.
Schatz és Adamik a szlovén bevásárlással egy időben tulajdonosa lett egy sor, korábban Gruevszkihez tartozó médiacégnek is. Schatzé lett az országos Alfa TV a hozzá tartozó honlappal, Adamik pedig három kiadón keresztül összesen nyolc weboldal birtokosa lett. Adamik és Schatz korábban a magyar köztévében kollégák voltak. Az immáron magyar tulajdonban lévő szlovén és macedón tévék és weboldalak továbbra is a nacionalista jobboldalt támogatják.
Mind a szlovén, mind a macedón médiapiac nagyon kicsi, ráadásul a magyarok által megvásárolt kiadványok mindkét országban kicsinek számítanak. Ezért, valamint a tévék, újságok egyes pártokat támogató tartalma miatt szakértők egyértelműen politikai motivációt sejtenek a beruházások mögött. Ráadásul ezek a kiadványok nem tarthatók el a piacról. A cégek körüli furcsa pénzmozgások felkeltették a helyi hatóságok figyelmét is.
Hatósági vizsgálatból derült fény a furcsa pénzmozgásokra
A szlovén pénzügyminisztérium pénzmosás elleni hivatala ezért vizsgálatot is indított az érintett cégek ügyében. Elsősorban a szlovén Ripost (új nevén R-Post-R), Schatz Péter és Adamik Ágnes pénzügyeire voltak kíváncsiak. Ennek a vizsgálati anyagnak egy része került lapunk birtokába. Ezekből a dokumentumokból kiderül, hogy elsősorban Magyarországról finanszírozták a szlovén és a macedón pártmédiák fenntartását, és hogy a pénzek elosztója az R-Post-R.
A dokumentum legérdekesebb része annak az egymillió eurónak az útja, amelyről cikkünk elején írtunk. Schatz Péter és Adamik Ágnes ugyanaznap ugyanabban a ljubljanai bankfiókban nyitott számlát, mindketten saját nevükre, személyes pénzügyeik intézésére.
Mindkét számlára ugyanaznap, 2018. március 29-én érkezett egy-egy nagyobb összeg Kosik Kristóf ügyvédtől. Schatz Péternek 400 ezer eurót (akkori árfolyamon ez 125 millió forint) utaltalt Kosik kölcsönként. Adamik Ágnes 598 ezer eurót (akkor 187 millió forint) kapott Kosiktól „bevétel külföldről” közleménnyel.
Ebből a pénzből aztán Adamik április 3-án 175 ezret továbbutalt Macedóniába, egyik ottani médiacége, az Adinamik Media tőkeemelésére. Aztán egy héttel később, ahogy azt már fent említettük, április 10-én előbb Schatz fizetett ki 380 ezer eurót a Kosiktól kapott pénzből az R-Post-R tőkeemelésére, majd Adamik – szintén a Kosiktól érkező forrásból – 403 ezer eurót fizetett be a szlovén Crecol Media számlájára (magukról a tőkeemelésekről korábban már beszámolt a Magyar Narancs).
A pénzmozgások időzítése a szlovén választások miatt érdekes, hiszen épp ebben az időszakban mondott le Miro Cerar szlovén miniszterelnök és írták ki az előrehozott választásokat. Ráadásul az SDS pártmédiája eddigre csődközeli helyzetbe került. A Nova24TV weboldalát működtető cég számláján már csak 8556 euró volt (2,6 millió forint akkori árfolyamon). A tévét és a Demokracija hetilapot kiadó cég is hasonló anyagi helyzetben volt, a birtokunkban lévő dokumentumok szerint mindkét cégnél csúsztak a fizetések. A Kosiktól induló pénz egy része azonnal meg is érkezett a bajban lévő cégekhez, ahol rögtön elkezdtek fizetést utalni a munkatársaknak. Többen egyből kéthavi bért kaptak, ami arra utal, hogy ezzel elmaradásban voltak a kiadók. Így az SDS pártsajtója életben tudott maradni, és komolyan segítette Janez Janša pártjának kampányát (hogy hogyan és milyen eredménnyel, arra még visszatérünk).
Megkeresésünkre Kosik Kristóf nem árult semmit arról, milyen viszonyban van Schatz Péterrel és Adamik Ágnessel, az ügyvédi titoktartásra hivatkozva még azt sem erősítette meg, hogy ismeri a két személyt. Szintén az ügyvédi titoktartásra hivatkozott, amikor a Schatznak és Adamiknak utalt egymillió euróról kérdeztük. Amikor megemlítettünk neki, hogy előttünk van egy, az utalást bizonyító dokumentum, annyit mondott, hogy semmi olyan nincs az ügyben, amit ne lehetne vállalni, de a titoktartás miatt nem mondhat semmit. De miért érdekes Kosik Kristóf?
Átlagos ügyvédnek tartja magát Kosik Kristóf
Kosik Kristóf ügyvédi karrierje szinte elválaszthatatlan Rogán Antaltól, irodája milliárdos bevételhez juthatott a letelepedési kötvényekből (a kötvénybizniszről és Kosik szerepéről cikkünk végén talál összefoglalót).
A Kosik Ügyvédi Iroda korábban egy perben képviselte magát Rogán Antalt, de dolgozott Habony Árpádnak személyesen, és a miniszterelnöki tanácsadócégnek is (az ügyvédi iroda járt el a Habony Modern Media Group nevű cég ügyeiben, valamint maga Kosik Kristóf vásárolta meg a Habony által útjára indított 888.hu oldal domainjét is). Az ügyvédi iroda képviselte a kormánylap Magyar Időket, és számos alkalommal kapott megbízást a korábban Rogán Antal vezette V. kerületi önkormányzattól (lásd például itt, itt, itt és itt).
Az Országgyűlés honlapjára feltöltött szerződéslista szerint a Kosik Ügyvédi Iroda dolgozott a Fidesz képviselőcsoportjának 2014-ben és 2015-ben, amikor épp Rogán volt a Fidesz frakcióvezetője. Miután pedig Rogán a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője lett, onnan is kapott megbízást Kosik irodája 2016-ban. A fővárosban Tarlós István főpolgármester állította meg a Kosik Ügyvédi Iroda nyomulását, amikor megtiltotta a főváros központi közbeszerzési cégének. Kosik Kristóf volt a tulajdonosa annak a máltai bejegyzésű cégnek is, amelynek a birtokába került a pesti Belváros egyik különösen értékes ingatlana. A Zrínyi utcai épületet egy emlékezetesen furcsa árverésen, áron alul adta el az állam, és azóta is Habony ismerőseinek tulajdonában van.
2013 körül az ő ügyvédi irodájában kezdett dolgozni Kertész Balázs. Kosik és Kertész egyetemi évfolyamtársak voltak, mindketten 2000-ben diplomáztak a Pázmány jogi karán. Rogán Antal rejtélyes ügyvédjéről még az Index közölt részletes portrét. Ebből kiderül, hogy Kertész – gimnáziumi barátja, Gyürk András révén – még a Fidelitasban került szoros kapcsolatba Rogán Antallal a kilencvenes években (Gyürk ma is kiemelt szerepet játszik Rogán mellett a Fidesz kampánygépezetében), innentől pedig Kertész karrierje szorosan követte Rogánét. Kertész képviselő lett az V. kerületben, és egyebek mellett intézte a kerület botrányos ingatlaneladásait is. Kertész neve már a kétezres évek elején felmerült a K&H-féle brókerbotrány nyomozati anyagában az akkori sajtóértesülések szerint. A cikkek arról szóltak, hogy Rogán és Kertész is haszonélvezője volt a Kulcsár Attila nevéhez fűződő sikkasztásnak, és a nyomozati anyagban szerepelt egy feljegyzés, amely „Rogán Antal pénzügyi bonyolítójaként” hivatkozik Kertészre.
A nyilvánosságot kerülő ügyvédé az Aulich utcai iroda, ahová az Index által közölt videófelvételek alapján 2015-ben egymás után ment be Kertész Balázs, Rogán Antal és Habony Árpád, és amely előtt fajsúlyos grúz üzletemberek és volt politikusok is tárgyaltak. Kertész ebben az időben a Kosik Ügyvédi Iroda ügyvédje volt.
Megkeresésünkre Kosik azt mondta, minden nyilvános azzal kapcsolatban, hogy a Kosik Ügyvédi Iroda milyen munkát végzett Rogán Antalnak, Habony Árpádnak, illetve az V. kerületnek. E munkákkal együtt sem tartja magát bennfentes ügyvédnek, úgy véli, teljesen átlagos ügyvédi iroda az övé.
Kosik 2019-ben szállt ki az ügyvédi iroda napi ügyeinek intézéséből, 2020 eleje óta ügyvédi tevékenységét is szünetelteti, de az irodának továbbra is tagja. Immáron felesége vezeti az irodát, Kosik Barbara már korábban is több fontos ügyben képviselte az iroda ügyfeleit. Maga Kosik Kristóf legutóbb azzal került a hírekbe, hogy megtalálta a legendás gitáros, Radics Béla hangszerét. Az utóbbi időben rendszeresen feltűnik a kormánybarát Pesti TV képernyőjén, ahol a kormány politikáját támogató kijelentéseket tesz. Ebben a portréinterjúban (ahol a politikai kapcsolatai szóba sem kerülnek) például hosszan fejtegeti hogy ma már „a lázadás a normalitás”, és hogy ő heteroszexuális keresztényként, akinek családja van és munkából él, a világ legnagyobb kisebbségéhez tartozik. Ugyanitt beszél arról, hogy ma már 95 százalékban rockzenésznek tartja magát, és szerinte John Lennontól az Imagine egy „sátánista induló”.
12 millió euró Magyarországról
A szlovén hatósági vizsgálatból az is kiderül, hogy Schatz úgy nyitotta meg a számlát az R-Post-R (akkor még Ripost néven futó) cégének, hogy azon várhatóan évi százezer eurós forgalom lesz. Ehhez képest már az első másfél évben 5,2 millió euró ment át a számlán. 2017 márciusa és 2018 júniusa között a legnagyobb bevétel, összesen 2,2 millió euró Schatz magyarországi cégétől, a Ripost Médiától érkezett. 1,68 millió euró érkezett a magyar Belfry PE Kft.-től, hétszázezer euró a magyar Nouvel Media Kft.-től (ez a magyar Riposthoz hasonlóan Schatz Péter és Ómolnár Miklós cége volt), és kilencvenezer euró a magyar Yozzy Global Trade Kft.-től. Tavaly év végén a szlovén Necenzurirano már a 2020 márciusáig tartó időszakot is figyelembe véve arról írt, hogy
az R-Post-R (és azon keresztül a szlovén és a macedón jobboldali pártmédia) összesen 12 millió eurót kapott Magyarországról. Hatmillió euró érkezett a magyar Riposttól és a Belfrytől, 160 ezer a Yozzytól, és mint írtuk, hétszázezer a Nouvel Médiától. Az R-Post-R bevételeit szinte teljes egészében tovább is utalta Észak-Macedóniába és Szlovéniába, a Schatz, illetve Adamik tulajdonában álló médiacégekbe. A számok arra utalnak, hogy ezeket a cégeket szinte kizárólag az R-Post-R tartotta el.
A Schatz és Adamik többségi tulajdonában lévő Nova24-hálózat (amely a Nova24TV, a hozzá tartozó weboldal és mintegy húsz helyi híroldal fenntartója) éves fenntartása egymillió euróba kerül a 2018–2019-es adatok alapján. A kiadások a választási évben megugrottak, de ez nem meglepő, hiszen propagandakiadványok fenntartásáról van szó. A dokumentumok szerint a piaci hirdetésekből érkező bevétel mértéke elenyésző. A Nova24 bevételeinek mintegy harminc százaléka érkezett szlovén állami cégektől (Telecom, állami vasút, Mercator), hetven százaléka, azaz évi mintegy hétszázezer euró viszont Magyarországról. Ennek fő forrása az R-Post-R, illetve Crecol volt. Ezt alátámasztja a Necenzurirano cikke is, amely szerint 2017 júliusa és 2020 márciusa között 3,5 millió euró érkezett a cégbe Magyarországról.
A Direkt 36 arról írt, hogy a furcsa pénzmozgások a macedón hatóságok figyelmét is felkeltették. A vizsgálat szerint a macedón pénzügyminisztérium hatósága többszörösen szabálytalannak tartja az utalásokat. A gyanú szerint a kifizetések mögött nem volt valódi tevékenység. A szokatlan utalások „a pénzmosás bűncselekmény egyes elemeinek elkövetésére utalnak”, állt a hatósági dokumentumban.
Rejtélyes reklámozók
Elsőként a Magyar Narancs írt arról, hogy Adamik macedón weboldalain magyar cégek hirdetései fogadják a látogatókat. Az Olivery horvát olívaolajat árult, de a cég termékeit Magyarországon nem igazán lehetett kapni. A Yozzy Global Trade ajándéktárgyakat, hűtőmágnest hirdetett, a Cibi többször felhasználható szalvétát, a Skin Delight pedig kozmetikumot próbált eladni Észak-Macedóniában. A lap akkor elérte a két elsőként említett cég tulajdonosát. Az olívaolajas Pacsay Péter annyit mondott, hogy egy ismerőse ajánlotta neki a hirdetési lehetőséget, de részletekbe nem bocsátkozott. A Yozzy tulajdonosa, Bonyár Miklós is egy ismerősére hivatkozott, de ő sem mondta el, ki volt az. Azt viszont elárulta, hogy Schatz Pétert ismeri.
Szlovéniában kezdett hirdetni az ott még jelen sem lévő Belfry-csoport. A cég sokáig egy osztrák ügyvédé volt, de aztán Aczél Zoltán vette a nevére. A Belfryről a G7 írt részletesen. Ebből az derül ki, hogy Aczél sokáig a Strabag lobbistája volt, a Belfry pedig 2016 és 2018 között összesen mintegy háromszázmilliárd forintnyi építőipari közbeszerzést nyert el a Strabag konzorciumi partnereként. Alvállalkozóként rendre Mészáros Lőrinc, illetve Szíjj László cégeit alkalmazta a Belfry.
Működésben a Habony-közelből érkező eurók
Schatzék szlovén médiája nem csak egyoldalú cikkekkel és tévéműsorokkal segítették az SDS választási kampányát. A lapok fizetett Facebook- és Instagram-hirdetésekben terjesztették a párt reklámjait.
Több szervezet is annyira gyűlöletkeltőnek találta a habonyi médiagépezetet, hogy kampányt indítottak annak érdekében, hogy felelős cég ne hirdessen náluk. A Magyar Narancs akkori gyűjtése alapján egyes címek és írások még a magyar kormánysajtóhoz szokott szemnek is durvák („A külföldi média figyelmeztetése: Ne érjünk hozzá a migránsokhoz, parazitával fertőzöttek!”; „A melegeknek nincsenek emberi jogaik”; „A feminizmus és a melegek rosszabbá teszik a világot”; „A gonosz zsidó milliárdos, Soros György”), de hasonló színvonalú álhíreket is közöltek a lapok. Írtak például arról, hogy egy migráns megpróbált megerőszakolni egy gyereket. Valójában sem a rendőrség, sem más nem hallott hasonló esetről a környéken.
Több jel is utal arra, hogy Habonyék nem csak a médián keresztül segítették Janša kampányát. Az SDS egy, a Magyarországon már ismerős nemzeti konzultációt postázott ki a választóknak, a párt STOP feliratú migránsellenes választási plakátja pedig épp úgy nézett ki, mint a magyar kormány akkori választási reklámja. Orbán Viktor személyesen is részt vett az SDS egyik választási nagygyűlésén, ahol felszólalt Janša mellett. A választásokon végül az SDS kapta a legtöbb voksot, de mégsem Janša alakíthatott kormányt, mert egyik párt sem akart koalícióra lépni a szélsőséges politikussal. Marjan Šarec miniszterelnök 2020 tavaszi lemondását követően végül Janša lett a miniszterelnök.
A letelepedési kötvények és Kosik
Az igazán nagyot a letelepedési kötvényekkel szakíthatta a Kosik Ügyvédi Iroda, akár tízmilliárd forintot is kereshetett négy év alatt. A kötvényprogramot még Rogán Antal az Országgyűlés Gazdasági bizottságának elnökeként kezdeményezte 2012 őszén. Ennek lényege az volt, hogy azok a külföldiek, akik 250-300 ezer euróért vásároltak államkötvényt, tartózkodási, majd letelepedési engedélyhez juthattak Magyarországon. Így az egész Európai Unióban szabadon mozoghattak és üzletelhettek, ráadásul a családtagjaikat is hozhatták magukkal.
A kötvényeket azonban nem a magyar állam árusította, hanem a Rogán által kiválasztott, jellemzően offshore-, így ismeretlen tulajdonosi hátterű cégek. Az átláthatatlan tulajdonosi struktúrájú cégek között felosztották a földrajzi régiókat, így mindenkinek monopóliuma volt a kötvényárusításra a saját területén. A G7 számításai szerint a magyar állam 17 milliárd forintot bukott a 2013 és 2017 között futó programon, a közvetítőcégek viszont 162 milliárdos bevételre tehettek szert. 6543 ember vásárolt ilyen kötvényt (családtagjaikkal együtt összesen 19.838 ember jutott letelepedési engedélyhez), ők negyven–hatvanezer eurós szolgáltatási díjat fizettek a közvetítőcégeknek, akik zsebre tették a kötvények után járó, átlagosan 29 ezer eurós kamatot is (a kötvény tőkéjét a vásárlók visszakapták).
Kosik Kristóf kezdetektől benne volt a kötvénybizniszben. Az Index és a Magyar Nemzet is arról írt, hogy az ő ügyvédi irodája szövegezte meg a letelepedési kötvények forgalmazásáról szóló jogszabálytervezetet. Később aztán kiderült, hogy a Kosik Ügyvédi Iroda több kötvényforgalmazó cégnek dolgozik, és arról is szóltak cikkek, hogy kötvényenként Kosik ötezer eurót számláz ki adminisztrációs díjként. Erről elsőként a Figyelő írt, később a Magyar Nemzet egy szerződés részleteit is nyilvánosságra hozta, amely a lap szerint mindezt bizonyítja. A szerződés szerint a kötvényt árusító cég ötezer eurót számolt fel ügyvédi díjként az ügyfeleinek.
Megkeresésünkre Kosik Kristóf telefonon azt mondta: sok valótlanság jelent meg a sajtóban az irodájáról a letelepedési kötvényekkel kapcsolatban. Szerinte nem igaz, hogy ötezer eurót kapott volna az ügyvédi irodája ügyfelenként. Kosik szerint az ezt bizonyítani hivatott képen két szerződés van összemontírozva: az egyiken valóban az ő aláírása szerepel, de az ötezer euró már egy olyan szerződésből van kifotózva, amelyhez neki (illetve ügyvédi irodájának) semmi köze. (Erről a képről van szó.)
Kérdésünkre ugyanakkor azt nem tagadta, hogy ügyvédi irodájának volt köze a letelepedési kötvényekhez, de részleteket nem árult el. Azt mondta, ő, illetve irodája 2002 óta jár el idegenrendészeti ügyekben, a világ minden tájáról voltak ügyfelei, és a mai napig vannak ezzel kapcsolatos ügyeik.
A Magyar Nemzetnek a kínai piacon egy ideig kötvényt áruló Euro-Asia Investment nevű cég vezetője arról beszélt, hogy hiába volt saját ügyvédje, Kosik irodáját kellett megbíznia a kötvényüzlettel kapcsolatos ügyekben. A Direkt36 arról írt, hogy az Oroszországban és a posztszovjet térségben működő VolDan is Kosikékkal dolgoztatott. Sőt az egyetlen magyar bejegyzésű kötvényes cég, az Arton Capital ügyeit is Kosikék intézték. Az arab országokban értékesítő Arton arról is emlékezetes, hogy rejtélyes módon betörtek budapesti belvárosi irodájába, és készpénzt, valamint az ügyfeleik adatait is tartalmazó számítógépet vittek el.
(Nem véletlen, hogy a Magyar Nemzet cikkeinek máshol archivált verzióit linkeltük. Miután ugyanis a lap visszakerült a Fidesz vonzáskörzetébe, a kormánypártra nézve kínos cikkek eltűntek az archívumból.)
|
Rogán ügyvédjének kölcsönéből segítették Orbán szlovén barátjának kampányát
|
A letelepedési kötvényektől Janez Janša választási sikeréig: minden eddiginél közvetlenebb bizonyítékot találtunk arról, hogyan segítik a magyar kormány legbelsőbb köreiből elinduló összegek egy külföldi párt választási kampányát.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/orban-jansa-rogan-habony-kosik/31768274.html
|
2022-03-25 12:45:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
„Az utóbbi napokban több újságcikk is megjelent a meddőségi centrumok állami tulajdonba kerülésével és irányításának átszervezésével kapcsolatban, meglepetésemre, az állami monopólium kialakításának indokai között felbukkantak olyan utalások, amelyek szerint gazdasági-finanszírozási visszaélések tették azt szükségessé” – írja az MTI OTS-ben kiadott levelében prof. dr. Kaáli Nagy Géza, a korábbi Kaáli Intézet, az intézet jogutódjaként működő Dunamenti REK Reprodukciós Központ tulajdonosa.
A professzor levele szerint mielőtt az állam 2019-ben tulajdonjogot szerzett volna a Kaáli Intézetben és a Pannon Reprodukciós Intézetben, közel egy évig tartó, teljes körű átvilágításnak vetették alá a cégeket, és a vizsgálat rendben találta az intézményrendszer szakmai és gazdasági működését.
„Ennek megfelelően teljesen megalapozatlannak tartok minden olyan kijelentést – származzon az bármely politikai oldaltól vagy a médiától – amely ezzel ellentétes vagy más megfoghatatlan célzásokat tartalmaz esetleges visszaélésekre” – írta Kaáli Nagy Géza, aki azt is megjegyzi, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, illetve annak jogelődje, az OEP határozta meg a lombikbébi kezelések valós belekerülési költségét.
„Magyarul: fillérre kiszámolták mennyi egy kezelés önköltségi ára. Ebből a meghatározott összegből kellett – szektor semlegesen – mind az állami, mind a finanszírozott magánintézeteknek gazdálkodniuk”
– írja a professzor, és azt is hozzáteszi, hogy korábban lehetett tudni, hogy évente hány lombikbébi-kezelést finanszíroz az állam, és azt is, hogy ezek eredményeként hány gyermek születik.
„Kifejezetten sajnálom, hogy ezt manapság titokban tartják” – zárja levelét a professzor.
A meddőségi klinikák államosítása azzal került be ismét a hírekbe, hogy Novák Katalin megválasztott államfő sógornője, Vesztergom Dóra került a meddőségi szektor élére.
|
Kaáli Nagy Géza: Fillérre kiszámolták, mennyi egy lombikbébi-kezelés önköltségi ára
|
A meddőségi klinikák államosítása azzal került be ismét a hírekbe, hogy Novák Katalin megválasztott államfő sógornője, Vesztergom Dóra került a meddőségi szektor élére. A professzor levele szerint mielőtt az állam 2019-ben tulajdonjogot szerzett volna a Kaáli Intézetben és a Pannon Reprodukciós Intézetben, közel egy évig tartó, teljes körű átvilágításnak vetették alá a cégeket, és a vizsgálat rendben találta az intézményrendszer szakmai és gazdasági működését. „Ennek megfelelően teljesen megalapozatlannak tartok minden olyan kijelentést – származzon az bármely politikai oldaltól vagy a médiától – amely ezzel ellentétes vagy más megfoghatatlan célzásokat tartalmaz esetleges visszaélésekre” – írta Kaáli Nagy Géza.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/03/24/mesterseges-megtermekenyites-allami-meddosegi-klinika-kaali-intezet-kaali-nagy-geza
|
2022-03-24 12:52:00
| true | null | null |
Telex
|
A kormány február 24-én olyan hírlevelet küldött, amelyben az a mondat is szerepelt, hogy „felelőtlennek tartjuk, és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére.” A mondatot vizsgálta a Nemzeti Választási Bizottság, szerintük rendben volt, majd a dolog eljutott a Kúriáig, ott azonban úgy ítélték meg március 5-én hozott ítéletükben, hogy a koronavírusos hírlevélben küldött mondattal a kormány megsértette a választási törvényt azzal, hogy a hírlevélben az ellenzék ellen kampányolt.
A kormány az Alkotmánybírósághoz fordult, ami március 12-i döntésével megsemmisítette a Kúria döntését, mondván, Rogánék csak tájékoztattak, amikor bemutatták, hogy az ellenzék mit gondol a háborúról.
A Kúriához más kérelmezők (pártok) is fordultak, ugyanazon rész miatt egy február 25-i hírlevél kapcsán. A kifogástevők egy közös beadványban, 2022. február 28-án kifogást terjesztettek elő, miszerint a kormányzati hírlevélben szereplő mondattal – „éppen ezért felelőtlennek tartjuk, és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére. Nem fogunk támogatni olyan javaslatokat sem, amelyek hazánk gázellátását és a rezsicsökkentést veszélyeztetik” – választási törvényt sértett a kormány, a kormányzat eszközeinek és erőforrásainak segítségével juttatta el a választópolgárok nagy csoportjához azt a kampányüzenetet, amelyben a kormánypárt jelöltjei mellett foglalt állást, az állítólagos „ellenzéki álláspontot” negatív színben feltüntetve.
A Kúria március 9-i döntésében kimondta, hogy a kifogásolt szövegrész megsértette a választási eljárásról szóló törvényt. Az Alkotmánybíróság március 23-i döntésével azonban ugyanarra jutott: a Kúria döntése alaptörvény-ellenes.
Az Alkotmánybíróság úgy fogalmaz:
„Ahogy az előzményi ügyben, úgy ebben az ügyben született támadott döntésben sem vette a Kúria kellő súllyal figyelembe az adott cselekmény összes körülményeit, így nem értékelte azt, hogy az állampolgárok tájékoztatását célzó, jogszabályon alapuló, a Kormány feladatkörét közvetlenül érintő, a Ve.-ben kifejezetten nevesített kampányeszköznek nem minősülő, aktuálpolitikai kérdést érintő kommunikációs közlésre rendkívüli háborús helyzetben, összességében és elsődlegesen az állampolgárok tájékoztatása érdekében került sor”.
Az Ab szerint a Kúria nem volt tekintettel arra, hogy a Kormány kommunikációs tevékenységével tájékoztatási kötelezettségének tett eleget.
|
Az Alkotmánybíróság továbbra is úgy gondolja, rendben van a kormányzati hírlevél
|
A kormány február 24-én olyan hírlevelet küldött, amelyben az a mondat is szerepelt, hogy „felelőtlennek tartjuk, és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére.” (...) Az Alkotmánybíróság március 23-i döntésével azonban ugyanarra jutott, mint március 13-án: a Kúria döntése alaptörvény-ellenes, a Kormány kommunikációs tevékenységével tájékoztatási kötelezettségének tett eleget.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/03/24/az-alkotmanybirosag-tovabbra-is-ugy-gondolja-rendben-van-az-ellenzek-elleni-kampanyszoveget-tartalmazo-kormanyzati-hirlevel
|
2022-03-24 13:00:00
| true | null | null |
Telex
|
Még a múlt hétvégén lebegtette meg az Demokratikus Koalíció a hírt, hogy a köztársasági elnökké választott Novák Katin sógornője, a szülész-nőgyógyász Vesztergom Dóra kapta meg az állami kézbe vont lombikszektort – őt nevezték ki a január 31-i utasítás szerint létrehozott, országos hatáskörű Humánreprodukciós Igazgatóság megalapítására. Ezt az OKFŐ honlapján elérhető dokumentum is bizonyítja.
A 24.hu már Novák Katalin kinevezése előtt kereste emiatt az Országos Kórházi Főigazgatóságot, de nem kaptak választ, ahogyan Vesztergom Dóra sem reagált a megkeresésükre. A lap cikke szerint a Humánreprodukciós Igazgatóság az Országos Kórházi Főigazgatóság részeként jött léte, és idetartozik több stratégiai kérdés a meddőségi beavatkozásokkal kapcsolatban – ilyen például az ágazati szakmai koncepció kialakítása, a finanszírozás megszervezése, az ellenőrzés vagy épp az adatszolgáltatás.
Bár az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) mélyen hallgat a kinevezéséről, a szervezet honlapján megtalálható vezetői névsor bizonyítja: Novák Katalin sógornője kapta meg az újonnan létrehozott Humánreprodukciós Igazgatóság vezetői posztját. Vesztergom Dóra még Novák köztársasági elnökké választása előtt lett igazgatói rangban az államosított lombikszektor legfőbb felügyelője.
Vesztergom Dóra Novák Katalin bátyjának a felesége, és korábban dolgozott beosztott orvosként is a Kaáli és a Dévai Intézetben, de a cikk szerint vezetői posztot sehol sem töltött be.
|
Novák Katalin sógornője került a meddőségi szektor élére
|
Bár az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) mélyen hallgat a kinevezéséről, a szervezet honlapján megtalálható vezetői névsor bizonyítja: Novák Katalin sógornője kapta meg az újonnan létrehozott Humánreprodukciós Igazgatóság vezetői posztját. Vesztergom Dóra még Novák köztársasági elnökké választása előtt lett igazgatói rangban az államosított lombikszektor legfőbb felügyelője.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/03/23/vesztergom-novak-katalin-meddosegi-klinika
|
2022-03-23 13:12:00
| true | null | null |
Telex
|
Orbán Viktor apjának bányaérdekeltségei fölözhetik le annak előnyeit, hogy Orbán Viktor régi barátjának érdekeltségei rendezkednek Bicske környékén. Persze jól járt a harcostárs, Mészáros Lőrinc is, aki eközben hozzájutott egy ipari parki területhez Felcsút közelében. Utóbbi mellesleg a környezetet is szennyezi.
|
Mészáros Lőrinc fejleszti Bicske közlekedését, aminek Orbán Győző örül a legjobban
|
Orbán Viktor apjának bányaérdekeltségei fölözhetik le annak előnyeit, hogy Orbán Viktor régi barátjának érdekeltségei rendezkednek Bicske környékén. Persze jól járt a harcostárs, Mészáros Lőrinc is, aki eközben hozzájutott egy ipari parki területhez Felcsút közelében. Utóbbi mellesleg a környezetet is szennyezi.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202211__bicskei_terjeszkedes__meszaros_ugyletei__szennyezett_terulet__kinyilt_abicske#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2022_03_23&utm_content=hvg360
|
2022-03-23 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Büntetőfeljelentést tesz az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) sorozatos, közérdekű adatokkal történő visszaélése miatt Ujhelyi István, az MSZP–Párbeszéd európai parlamenti képviselője.
Az ellenzéki politikus a Facebook-oldalán közvetített online sajtótájékoztatón elmondta, hogy a járványkezeléssel összefüggő, az oltottsági, valamint a koronavírus elleni vakcinák beszerzésével kapcsolatos adatok után most a nemzeti rákellenes program megismerhetőségét tagadta meg tőle az Emmi.
A képviselő szerint a hatalom által az adófizetők pénzéből megrendelt különféle adatok, dokumentumok közérdekűek és közkinccsé kell válniuk. A Fidesz-kormány azonban sportot űz abból, hogy ezeket az adatokat nem hozza nyilvánosságra.
Ujhelyi István közölte, az Európai Unióban most formálódik az európai rákellenes stratégia, és ebbe akkor lehet sikerrel beépíteni a magyaroknak fontos elemeket, ha a kapcsolódó kormányzati dokumentum megismerhető.
Megjegyezte, nem tud másra gondol, mint arra, hogy a kormány hazudott és nincs is kidolgozott rákellenes stratégia.
Az EP-képviselő ismertetése szerint 2020-ban az EU-ban 2,7 millió embert diagnosztizáltak rákkal, 1,3 millió ember – köztük több mint kétezer fiatal – halt meg ilyen betegségben. Ha nem tesznek most határozott lépéseket, akkor a rákos megbetegedések száma 24 százalékkal emelkedik 2035-re.
Hozzátette: az európai rákellenes programra négymilliárd euró lesz.
Szólt arról is, hogy Magyarország vezeti a rák miatti halálozási statisztikát Európában; rákos megbetegedésben százezer lakosból 336 hal meg, míg ez az adat például Ausztriában 234, Belgiumban 230.
|
Ujhelyi feljelentést tesz, mert a kormány titkolja a nemzeti rákellenes program adatait
|
A szocialista EP-képviselő szerint az sem kizárt, hogy a kormány hazudott, és nincs is kidolgozott rákellenes stratégia.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/itthon/20220316_ujhelyi_adatigenyles_nemzeti_rakellenes_program
|
2022-03-16 11:29:00
| true | null | null |
HVG
|
„Teljesen kizárt”, hogy a Hanhikivi atomerőmű, amelyet a Roszatom épített volna, megkapja az építési engedélyt – jelentette ki a 444 beszámolója szerint Mika Lintilä, Finnország gazdasági minisztere szerdán. Lintilä a parlamentben beszélt arról, hogy a beruházásnak befellegzett, de ezt eddig is lehetett sejteni, a finn kormány ugyanis rögtön az orosz invázió kezdete után elkezdett látványosan kihátrálni a Paks II. mintaprojektjeként számon tartott erőmű projektje mögül.
A Hanhikivi-1 engedélyezési eljárása előbb kezdődött, mint Paks II.-é, de Magyarországhoz hasonlóan, ott sem született meg a létesítési engedély a háborúig. A magyar hatóság nem hivatalos információk szerint részint a finn engedélyre várt, hogy zöld utat adjon a két új paksi blokknak, de úgy fest, ez már soha nem fog megérkezni.
Mika Lintilä azzal indokolta a kormány döntését, hogy nem lehet olyan cégre bízni a projektet, amely megsértette a nemzetközi jogot. A jogsértés szerintük abban áll, hogy miután az orosz hadsereg elfoglalta, a Roszatom a szakemberei erőszakkal átvették a zaporozzsjai atomerőmű felügyeletét Ukrajnában.
Arról még nincs álláspontja a kormánynak, hogy lesz-e másik, adott esetben más cég által épített erőmű a Hanhikivi-1 projekt helyett. Ez attól is függ, hogy a Roszatom hajlandó-e túladni az erőművet építtető cégben lévő részvényein, és a többi tulajdonosnak mik a szándékai a céggel – számolt be a 444 cikke.
|
Eldőlt, hogy nem épülhet meg Finnországban a Paks II. mintaprojektjének számító atomerőmű
|
„Teljesen kizárt”, hogy a Hanhikivi atomerőmű, amelyet a Roszatom épített volna, megkapja az építési engedélyt – jelentette ki Mika Lintilä, Finnország gazdasági minisztere szerdán. A magyar hatóság nem hivatalos információk szerint részint a finn engedélyre várt, hogy zöld utat adjon a két új paksi blokknak, de úgy fest, ez már soha nem fog megérkezni. Mika Lintilä azzal indokolta a kormány döntését, hogy nem lehet olyan cégre bízni a projektet, amely megsértette a nemzetközi jogot. A két új magyar blokk előkészületi munkáira az állam már elköltött 300 milliárd forintot, de a háborús helyzet könnyen fajulhat odáig, hogy a nukleáris technológia területe is szankciók alá kerül, illetve hogy nem lesz jó ötlet biztonságpolitikai szempontból a Roszatommal együttműködni.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2022/03/23/finnorszag-hanhikvi-atomeromu-roszatom-nem-epitheti
|
2022-03-25 13:19:44
| true | null | null |
Telex
|
A B-N Corporation feltűnően aktív Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6-os választókörzetében, de a furcsa „csendestárs” szerepnél sosem vitte többre. Ez a korábbi nyírbogáti polgármester, Simon Miklós körzete. A politikus főként arról nevezetes, hogy miután felesége lett a település polgármestere, saját férjének adott díszpolgári címet.
Az érintett uniós beruházásokban egyébként az is közös, hogy – egytől eltekintve – az a debreceni Debköz Közbeszerzési Tanácsadó Kft. felel a lebonyolításukért, amelynek egyik tulajdonosát és ügyvezetőjét, K. Ferencet éppen közbeszerzésekkel való visszaéléssel gyanúsították meg. Pontosabban azzal, hogy előnyért cserébe verseny nélkül folytatott le közbeszerzési eljárásokat Boldog István fideszes képviselő Jász-Nagykun-Szolnok megyei körzetében. Egyébként éppen kutakodásunk idején írta meg a Népszava, hogy Simon Miklós választókerületében is Boldog István körzetéhez hasonló módon dönthettek a pályázati pénzekről és a kivitelezőkről.
A lapunk által vizsgált közbeszerzésekben azért szúrt szemet a B-N Corporation, mert Simon körzetében feltűnően szorgalmasan kapta az ajánlattételi felhívásokat, de soha egyetlen nyertes pályázatot sem tudott beadni. Tavaly összesen nyolc különböző meghívásos tenderre tett ajánlatot a Balázs Zsolt ügyvezető tulajdonában álló cég: Fábiánházán az iskola és a polgármesteri hivatal korszerűsítésére, Nyírderzsen útépítésre, Újfehértón játszótér kialakítására, Nyírlugoson emlékház-felújításra és parképítésre, Kislétán piac létesítésére.
Fogy a levegő Kétpó fura ura körül? | Magyar Hang
Továbbra is rács mögött maradnak a fideszes Boldog István körüli figurák.
Az ilyen pályázatokon már a kiírásban kikötik az elbírálás szempontjait. Az alacsonyabb ár mellett külön számít az aktuális munkának megfelelő szakmai tapasztalat is. Noha a B-N Corporationnek papíron egyetlen alkalmazottja sincs, a cég a közbeszerzési iratok szerint mégis úgy pályázott, hogy van az előírásban megkívánt szakembere, sőt több is. Nyírlugos több részre bontott, 263 milliós beruházásában – amelyben termelői piacot is létrehoznak – például 3 mélyépítésben jártas szakemberről adott számot. Ennek ellenére érvényesnek találták a cég ajánlatát. A megrendelést különben a nyíregyházi Köz-Ép-Út Építő Kft. kapta.
A közbeszerzési adatbázis alapján a beruházásokon jól körülhatárolható körből kerülnek ki a nyertesek: a B-N Corporation asszisztált már a Köz-Ép-Út Kft. mellett a szintén nyíregyházi gyökerű Ventus Építő Kft., a nyírbogáti Sandhal Kft., a nagykállói Diamond-Út Kft. és a Unio Aszfalt Kő Kft. győzelméhez is.
A Diamond-Út sikere azért is érdekes, mert egyetlen alkalmazottat foglalkoztat, ennek ellenére – mint azt a Népszava is észrevette – Kislétán rengeteg munkája volt: szolgáltatóházra, piaccsarnokra és öt szociális bérlakás felhúzására is futotta az erejéből tavaly. Így nem tudni, valójában ki építette meg ezeket. A három – összesen 175 millió forintos – beruházás lebonyolításáért ugyanakkor nem a Debköz, hanem a nyíregyházi Best Offer Kft. volt felelős. Az Unio Asztfalt Kő Kft. pedig úgy kapott meg több nyírderzsi megrendelést, hogy papíron egyetlen alkalmazottja sincs, és az októberi szerződéskötés óta kétszer rendeltek el végrehajtást a céggel szemben.
A B-N Corporation azonban a jelek szerint ott segít, ahol tud. A legérdekesebb e szempontból az állami sportlétesítményeket kezelő, fővárosi Nemzeti Sportközpontok egyik tendere, amelyet a dobogókői Báró Eötvös Loránd Menedékház felújítására írtak ki. Egy kivételtől eltekintve csupa olyan cég kapott meghívást, amelynek tulajdonosai között nyíregyházi és debreceni lakhelyű személyek vannak. A B-N itt is érvényes ajánlattal állt elő, de a munkát 60 millió forintért az a Ventus Építő Kft. kapta, amelynek tulajdonosa a nyíregyházi Vinnai Ottilia, és amely igen sikeres a szóban forgó dél-nyírségi választókerületben is. A közbeszerzést egyébként egy fővárosi ügyvédi iroda bonyolította.
A B-N Corporation különben korábban uniós pályázatok lebonyolításáért is versengett – ott is kevés sikerrel. 2015-ben egy másik nyíregyházi céggel nyert a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás pályázatán. Kerestük Balázs Zsolt ügyvezető-tulajdonost, akitől többek között azt szerettük volna megtudni, hogy van az, hogy miközben mindig lemarad néhány millióval a megrendelésekről, mégis lelkesen pályázik.
Balázs Zsolt kérdésünkre azt írta, mint ügyvezető új területeken próbál munkát keresni, ám sajnos nem minden ajánlata nyer. A kivitelezés nagyobb haszonnal kecsegtet, mint a közbeszerzések lebonyolítása. Azt ugyanakkor nem tudta megmondani, miért ilyen népszerű a cége a választókerület önkormányzatai körében, ezt tőlük kell megkérdezni. Leszögezte: nem áll kapcsolatban a Debköz Kft.-vel. A kiírásokban szereplő, szakemberekre vonatkozó kérdésünkre pedig azt közölte, a cég alvállalkozókkal dolgozik
Szabadultak az előzetesből
A Simon Miklós fideszes országgyűlési képviselő választókerületében is feltűnően sokat dolgozó Debköz Közbeszerzési Kft. résztulajdonosa és ügyvezetője, K. Ferenc a napokban szabadult az előzetes letartóztatásból. Arról, hogy az egyébként jó nevű szakember érintettje a Boldog István jobbkezeként emlegetett Fehér Petra ügyének, lapunk írt elsőként. Mint a bíróság közölte, a gyanú szerint K. Ferenc az előre megbeszéltek szerint jogtalan előnyért kötelességét megszegve irányítottan, a verseny kiiktatásával folytatott le közbeszerzési eljárásokat Boldog István választókerületében. K. nem hagyhatja el lakhelyét.
Nem hosszabbították meg a törökszentmiklósi képviselő, Fehér Petra előzetes letartóztatását sem. A nyomozó hatóság szerint Fehérnek fontos szerepe lehetett abban a Boldog körzetében kialakított, felülről irányított hálózatban, amely döntött az uniós források felhasználásáról. Pontosabban arról, hogy mely cégek kaphatják az önkormányzatoktól a megbízást. A nyomozó hatóság úgy véli, Fehér az irányított közbeszerzéseken jogtalan előnyre tett szert. Fehért többek között hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével, K. Ferencet pedig bűnsegédként, előnyért, hivatali helyzetével visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével gyanúsítják. Egyébként rajtuk kívül további három személyt is gyanúsítottként hallgattak ki.
Ennek a cikknek a rövidített, nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/10. számában jelent meg, 2020. március 6-án.
|
„Csendestárs” segíti az uniós pénzköltést Simon Miklós körzetében
|
Legyen szó bicikliút-, játszótér- vagy parképítésről, a nyíregyházi székhelyű B-N Corporation Kft.-re mindig lehet számítani. A cég egymás után kapta az ajánlattételi felhívásokat Simon Miklós fideszes országgyűlési képviselő dél-nyírségi választókerületének önkormányzataitól a különböző beruházásokra. Ám a B-N Corporation kicsit mindig drágábban dolgozna, mint riválisai, ezért mindig lemarad. Így a cégnek sosem kell megépítenie semmit. Mondjuk, nem lett volna könnyű dolguk, ha nyernek, a kft.-nek ugyanis az ügyvezetőn kívül egyetlen alkalmazottja sincs a cég adatbázis szerint.
| null | 1 |
https://hang.hu/belfold/csendestars-segiti-az-unios-penzkoltest-simon-miklos-korzeteben-113979
|
2020-03-06 13:24:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
Demeter ügyében 2019-ben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség. Az ügy lényege, hogy Demeter 2018 őszén az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának alelnökeként írásbeli kérdésekkel fordult miniszterekhez, azt tudakolva, hogy miért utaztatták törvénytelenül Orbán Viktor kormányfő lányát a honvédség Airbusával. A képviselő minderről a közösségi oldalán is beszámolt.
Kiderült azonban, hogy ilyen nem történt, mert valójában egy Orbán vezetéknevű magyar katona és családja tartózkodott a repülőgépen, engedéllyel.
A Fidesz az eset után feljelentette az LMP-s képviselőt, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult. Utóbbi azt állapította meg, hogy a Demeter által megtekintett honvédségi iratokban a névazonosságon kívül semmilyen más olyan tény vagy körülmény nem szerepel, amiből arra lehetne következtetni, amire a politikus jutott.
Az ügyben később a házelnök javaslatára a parlament felmentette Demeter Mártát bizottsági alelnöki tisztségéből és bizottsági tagságából, miután az Alkotmányvédelmi Hivatal nemzetbiztonsági felülvizsgálati eljárása során nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg vele kapcsolatban. A mentelmi jogát is felfüggesztették a képviselőnek.
|
Demeter Mártát 1,8 millió forint pénzbüntetésre ítélték hivatali visszaélés miatt
|
A tárgyaláson csak az ítélethirdetés volt nyilvános, az indoklás zárt ülésen hangzik el.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220318_demeter_marta_honvedseg_airbus_orban_katona_csalad_vezeteknev
|
2022-03-18 10:20:00
| true | null | null |
HVG
|
Több tízmilliárdos értékben juttatott ingyenesen – főképpen budai – ingatlanokat az állam a református egyháznak, köznevelési céllal. A Bíró utcai óvoda körüli rejtélyes események azonban azt sugallják, a paragrafusok kijátszhatók.
A kritikusok és filmrajongók favoritja, Aki Kaurismäki a Hulló levelekben egy másik Finnországot mutat meg – nem alulnézetből, inkább nagyon közelről.
|
Fut Tiborcz volt eliosos üzlettársának szekere, de a járvánnyal meggyűlt a baja
|
Erdei Bálint cégcsoportjának a Fagyöngy Lakópark lakásainak eladása már az első évben hozott majdnem egymilliárdos profitot, egy másik projekttel viszont majdnem megégette magát.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202211_fagyongy_invest_karpotlas_ajarvanyert
|
2022-03-19 11:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
A legújabb nádfelmérés szerint öt év alatt hétszeresére nőtt a kiirtott balatoni nádas nagyságrendje, és újabb nádasokat rongáltak meg stégbejárók, feltöltések, nyiladékok létesítésével - közölte Pomogyi Piroska hidrobiológus az MTI-vel.
A balatoni nádasok feltérképezését több évtizede végző szakember elmondta, öt évenként mérik fel a tó növényzetét. A légifelvételeket összehasonlítva látható, hogy a térképezések alapjául szolgáló 2015-ös felvételekhez képest 2020-ra jelentősen nőtt a "nádirtási aktvitás" - fogalmazott. Míg 2015-ben 4 hektárnyi területről pusztították ki a nádast 72 helyszínen, öt évvel később már újabb 28,2 hektárnyi területről tűnt el a növény újabb 826 helyszínt érintve a nádasövben.
A Balaton medrében lévő nádasokban létesült stégek, bejárók, nyiladékok, feltöltések a 2015-ös felvételek szerint 41,8 hektárnyi területet érintettek 1993 helyszínen. 2020-ra további közel 20 hektárnyi nádasöv vált áldozattá, újabb 1408 helyszínen - mondta Pomogyi Piroska. A két felmérés során az összesen 3400 helyszínen beazonosított nádkárosítások háromnegyedét a szárazföldről induló stégbejárók adják - hangsúlyozta.
Mint kifejtette, a nádasok károsításának tilalmáról korábban a 2000. évi CXII. törvény rendelkezett. Ez volt az úgynevezett Balaton-törvény, amit követően a 2019. március 15-től életbelépett területrendezési törvény védi a nádasokat. "Hiába a jogszabályok, ha évtizedek óta nincs, aki betartassa, pedig a tó vizének tisztításában, ökológiai egyensúlyában létfontosságú a nádasok szerepe. A stégbejárók, feltöltések, nyiladékok számának növekedése miatt sok helyen romlik a nád minősége, ami előbb-utóbb a pusztulásukhoz vezet" - figyelmeztetett.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) MTI kérdéseire adott válaszaiból kiderül, hogy a balatoni stégekhez kiadott mederbérleti engedélyek száma évről évre nő, amelynek nagyságrendjét jogszabály nem maximálja.
Míg 2013-2016 között évente átlagosan 277 engedélyt adtak ki, 2017-2021 között ez a szám több mint duplájára, 583-ra emelkedett. Egy-egy ilyen engedély öt évre szól, így 2021-ben maximum 2915 balatoni stég rendelkezhetett engedéllyel, amelyek harmada-negyede stégbejáró - a megadott adatok szerint. A nádtérképezésekhez készített 2020-as légifotókon jóval több mint kétszer ennyi stégbejárót számláltak - Pomogyi Piroska közlése szerint. Ezek alapján több az illegális, mint a legális stégbejáró a Balatonon.
A mederbérleti engedélyeket kiadó vízügy sem hatósági, sem szankcionálási jogkörrel nem rendelkezik. Balatonfenyves polgármestere, Lombár Gábor (független) ezért tett bejelentést 35 mederfeltöltés ügyében a hatáskörrel rendelkező katasztrófavédelemhez tavaly év elején. Mivel érdemi lépés nem történt az ügyekben, a közelmúltban a Belügyminisztériumhoz fordult. Réthy Pál közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár napokban megérkezett válasza szerint komplexen kell kezelni a kérdést a Balatonon, amihez figyelembe kell venni az új, még nem hatályos nádtérképet, és a készülő új vízparti terveket is - számolt be a polgármester.
|
Öt év alatt hétszeresére nőtt a kiirtott balatoni nádas nagyságrendje
|
Hiába a jogszabályok, ha évtizedek óta nincs, aki betartassa, pedig a tó vizének tisztításában, ökológiai egyensúlyában létfontosságú a nádasok szerepe.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/zhvg/20220312_Balatoni_kiirtott_nadas_hidrobiologus
|
2022-03-12 08:56:00
| true | null | null |
HVG
|
2022.03.21. 18:30
2022.03.21. 18:41
A gyanús eredetű orosz vagyonok kitiltásával és befagyasztásával párhuzamosan Brüsszelben újra foglalkoznak azzal, hogy megtiltják azt a több államban – például Magyarországon – elterjedt gyakorlatot, hogy pénzért letelepedési engedélyt vagy állampolgárságot vehetnek az EU területén kívülről érkezők. Az Európai Parlament megszavazta vonatkozó határozatát az aranyvízumokról és aranyútlevelekről, a labda most a Bizottság térfelén pattog.
|
A háború véget vethet a magyar letelepedési kötvényes mutyihoz hasonló programoknak az EU-ban
|
A gyanús eredetű orosz vagyonok kitiltásával és befagyasztásával párhuzamosan Brüsszelben újra foglalkoznak azzal, hogy megtiltják azt a több államban – például Magyarországon – elterjedt gyakorlatot, hogy pénzért letelepedési engedélyt vagy állampolgárságot vehetnek az EU területén kívülről érkezők. Az Európai Parlament megszavazta vonatkozó határozatát az aranyvízumokról és aranyútlevelekről, a labda most a Bizottság térfelén pattog.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20220321_Europai_Unio_aranyvizum_orosz_ukran_konfliktus_Europai_Parlament
|
2022-03-21 19:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Családon belül is zsugáznak a vagyonelemekkel" - értékelte cinikusan egy pénzügyi szakember a hírt, hogy Tiborcz István egy komoly alapkezelőt, a Diófát is megvette a Gránit Bankban frissen szerzett érdekeltsége mellé. Nem csekély tételről beszélünk: a Diófa által menedzselt különféle befektetési alapokban 360 milliárd forintnyi vagyon - főként ingatlan - fekszik, az egyéb szolgáltatásokat is beleértve pedig összesen 460 milliárd forint sorsáról döntenek.
Az eladó sem kispályás: az ingatlanmogul Jellinek Dániel, aki 2020 elején a Takarék-csoporttól vásárolta meg a Diófát azzal, hogy hosszú távú tervei vannak vele. Új menedzsmentet szerződtetett; a felügyelőbizottság elnöke például Nagy Márton, a jegybank korábbi alelnöke, a kormányfő gazdaságpolitikai főtanácsadója. Mint a 444.hu a 2020-as beszámolóból kiszúrta: ők kezelik a kormányzati támogatással épülő hévízi ötcsillagos szállodát finanszírozó Nivala Magántőkealapot vagy a választásokon induló Gattyán György lakásportfólióját.
Fogadásokat lehetne kötni arra, mire kell az ingatlan- és idegenforgalmi biznisz mellé rohamtempóban pénzügyi lábat is növesztő Tiborcz Istvánnak a Diófa.
|
A külvilág számára egyelőre ismeretlen forrásból vett pénzgyárakat Tiborcz István
|
Összehangolt stratégia jegyében szerezte meg Orbán Viktor veje a Gránit Bank mellé a Diófa Alapkezelőt is. A kettő együtt tág teret kínál a kreatív pénzteremtésre.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20220323_Kinyilott_a_diofa_megvettek
|
2022-03-23 13:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
A Momentum politikusa tavaly augusztusban feljelentést tett a Gazdasági Versenyhivatalnál Mészáros Lőrinc és Tiborcz István tevékenységével kapcsolatban, kartellgyanút említve.
Hajnal emlékeztetett, hogy a Testnevelési Egyetem felújítására vonatkozó kiírást úgy nyerte meg Mészáros Lőrinc egyik cége, hogy csak ketten pályáztak, a másik résztvevő Tiborcz István kft.-je volt. Utóbbi hiányos pályázatot adott be, a hiánypótlást azonban nem töltötte ki jól, ezért Mészáros cége nyerte a 23 milliárdos munkáért folyó versenyt.
Hajnal Miklós nem hiszi el, hogy valaki véletlenül vétene ilyen amatőr hibát egy ekkora értékű megbízásért folyó versenyben. Gyanúsnak találta azt is, hogy mindez egy héttel az után történt, hogy a két nagyvállalkozó cégei közösen megnyertek egy másik állami megbízást, 26 milliárdért.
A GVH 60+60 nap után válaszolt. Azt írta, Hajnal beadványa nem elég részletes, ezért nem indít vizsgálatot.
Hajnal ezek után pert indított a versenyhivatal ellen. Arra kérte a bíróságot, semmisítse meg a GVH elutasító döntését, és kötelezze vizsgálatra.
A Hegyvidék és Bel-Buda ellenzéki képviselőjelöltje most arról számolt be a közösségi oldalon, hogy megkapta a bíróság válaszát: „Most kaptam az értesítést: a bíróság kitűzte a tárgyalást a Gazdasági Versenyhivatal kontra Hajnal ügyben, időpontja április 7. Érdekes módon a tavaly nyáron beadott ügyben pont 4 nappal futunk ki a tárgyalással a választások időpontjához képest.”
|
Csak a választások után tárgyalják Hajnal és a GVH perét
|
Hajnal Miklós ellenzéki képviselő arra kérte a bíróságot, kötelezze rendes vizsgálatra a versenyhivatalt Mészáros és Tiborcz építkezéseinek ügyében.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/valasztas2022/csak-a-valasztasok-utan-targyaljak-hajnal-es-a-gvh-peret-247266
|
2022-03-24 19:01:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Az ukrajnai háború ellenére zavartalanul folytatja a közös munkát Szalay-Bobrovniczky Kristóf vállalata, és a legnagyobb orosz vasútijármű-gyártó.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férjének befektetési cége, a Magyar Vagon Zrt. a Transmashholdinggal közösen még 2019-ben nyert el egy egymilliárd euró értékű tendert, mely keretében 1300 vasúti kocsit kell legyártaniuk az egyiptomi állami vasúttársaságnak.
Miközben a nyugati vállalatok egymás után számolják fel az oroszokkal közös érdekeltségeiket, ez a projekt halad tovább, pedig az erkölcsi aggályok mellett az a tény is óvatosságra intheti Szalay-Bobrovniczkyt, hogy a TMH négy végső tulajdonosa közül kettő, Iszkander Mahmudov és Andrej Bokarev rajta van az USA listáján, mely azokat az üzletembereket gyűjti, akik akár a következő körben megkaphatják a maguk gazdasági szankcióit.
|
A háború ellenére sem farol ki az oroszokkal közös vasúti bizniszéből Szalay-Bobrovniczky Kristóf
|
Pedig kockázatos lehet a projekt, az orosz partnercég két vezetője is rajta van az USA szankciós shortlistjén
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/kkv/20220323_oroszokkal_kozos_vasuti_biznisz_SzalayBobrovniczky_Kristof
|
2022-03-23 13:53:00
| true | null | null |
HVG
|
„A közmédia propagandája, az oltási regisztrációs címekre érkező kormányzati kampánylevelek mellett a kisebb településeken is van példája annak, hogy a Fidesz közpénzen kampányol” – ezt írta a Facebookon kedden délelőtt Szabó Rebeka, a Párbeszéd politikusa, aki egy videót is mellékelt ehhez. A felvétel az azon elhangzottak alapján Pándon készülhetett.
Az Egységben Magyarországért aktivistái a Pest megye 10-es választókerületében induló Szabó plakátjait helyezték ki, amikor összetalálkoztak néhány közmunkással, akik – Szabó posztja szerint – munkaidőben a fideszes jelölt, Pogácsás Tibor plakátjait tették fel az oszlopokra.
Az a beszélgetésből derült ki, hogy a közmunkások a március 15-ei zászlókat jöttek levenni, valamint a fideszes jelölt plakátjait felrakni. Azt mondták: ezért plusz pénzt nem kapnak.
|
Közmunkások rakják ki a fideszes jelölt kampányplakátjait Pándon
|
„A közmédia propagandája, az oltási regisztrációs címekre érkező kormányzati kampánylevelek mellett a kisebb településeken is van példája annak, hogy a Fidesz közpénzen kampányol”
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/itthon/20220322_szabo_rebeka_pand_plakat_fidesz_kozmunkasok
|
2022-03-22 12:42:00
| true | null | null |
HVG
|
2022.03.18. 06:00
A Whitedog Media úgy tesz, mintha a reklámügynökségi piac fontos szereplője lenne, és busás fizetésekkel, valamint gyorsan felívelő karrierutakkal kecsegteti a kiszemelt szakembereket. Eközben lényegében a felcsúti oligarcha cégvilágának házi ügynökségeként működik – úgy, ahogy.
Befektetés, hobbi, újrakezdés – mesélnek a magyarok, akik nélkül nem működne a turizmus Ausztriában
2024.01.24. 05:3014 perc
|
Csak Mészáros Lőrinc ad munkát felesége, Várkonyi Andrea reklámügynökségének
|
A Whitedog Media úgy tesz, mintha a reklámügynökségi piac fontos szereplője lenne, és busás fizetésekkel, valamint gyorsan felívelő karrierutakkal kecsegteti a kiszemelt szakembereket. Eközben lényegében a felcsúti oligarcha cégvilágának házi ügynökségeként működik – úgy, ahogy.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202211__whitedog__varkonyi_andrea__rejtelmes_reklamceg__mint_afeher_kutya#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2022_03_18&utm_content=hvg360
|
2022-03-18 07:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Valaki több milliós luxusórákat vett, luxushotelekben szállt meg a társaival, és milliós luxusruhákat vásárolt a II. Kerületi Sport és Szabadidősport Nonprofit Kft. előző ügyvezetőjének regnálása alatt – írja Őrsi Gergely (képünkön) II. kerületi polgármester.
Őrsi elmondása szerint az ügyben elrendelt könyvvizsgálói eljárás megdöbbentő eredménnyel zárult. Az uszodaberuházásért is felelős cég korábbi vezetésének időtartama alatt valakik a rendelkezésre álló dokumentumok, bizonylatok tanúsága szerint milliós luxusórákat, külföldi meccsbelépőket és első osztályú repülőjegyeket vásárolhattak, illetve luxushotelekben tölthették az idejüket a kerületi adófizetők pénzén.
Időmérő eszközként tüntettek fel például egy 2018-ban vásárolt 18600 eurós, azaz 6 061 326 forintos Hublot Big Bang karórát. A dolog érdekessége, a nyilvánvalón túl, hogy Őrsi a posztjához csatolt egy fényképet, ahol a sportközpont egy korábbi vezetőjének a karján pont egy ugyanilyen óra látható. De vásároltak egy még drágább, 11,5 milliós Rolexet is – derült ki a dokumentumokból.
A könyvvizsgálat végére az derült ki, hogy az előző vezetés regnálása alatt valakik 450 millió forintnyi közpénzt vertek el luxusszállodákra, utazásokra, luxuscikkekre és világszínvonalú sporteseményeken való részvételre. A II. kerületi Sport és Szabadidősport Nonprofit Kft. mostani vezetése ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a rendőrségen.
|
Több milliós órákat vásároltak közpénzből a II. kerület egyik cégénél „időmérő eszköz” gyanánt
|
Összesen 450 millió forintnyi közpénzt költött el a II. kerületi önkormányzat egyik cége az előző vezetés idején luxusutazásokra, hotelszámlákra, Rolex-órára. A polgármester közlése szerint a cég mostani vezetése feljelentést tett ismeretlen tettes ellen.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220317_Orsi_korrupci_sportkozpont_luxusutazas_luxuscikkek
|
2022-03-17 15:21:00
| true | null | null |
HVG
|
A magyar EU-elnökség olyan, mintha a rókára bíznák a baromfiudvart, írja a lap szerzője.
A hobbiterepjárók, azaz az SUV-járművek uralják a nemzetközi és a hazai piacot, ám a térnyerésükhöz az is kellett, hogy az új generációs kocsik csak halványan emlékeztessenek az elődökre, a második világháborús katonai terepjárókra.
Hároméves színész- és rendezőképzést indít ősztől a Jurányi Házban Bodó Viktor színész, rendező. Többek között Máté Gábor, Mácsai Pál, Székely Kriszta és Polgár Csaba tanítja majd a hallgatókat, akik az Örkény és a Katona József Színházban, valamint külföldön szerezhetnek gyakorlatot. Bodó Viktorral Matalin Dóra beszélgetett a tervezett képzésről.
Megfizethetetlen lakások, kevés munkalehetőség, bevándorló, gazdag idősek, elvándorló fiatalok - a balatoni régió a demográfiai katasztrófa felé robog. A parti települések átmeneti, nyári népességrobbanásával pedig lassan már nem bír az infrastruktúra. Program már van arra, hogyan lehetne kezelni a krízist, a kormány jóvá is hagyta, de ezen túl az egész projekt továbbra is gazdátlan. Mi lesz a Balatonnal?
A magyar diákok kreativitása jóindulattal közepes - ezt a következtetést lehet levonni a PISA-felmérés egyik "melléktermékéből". És akkor még nem volt szó az elit- és hátrányos helyzetű intézmények eredményeiről.
|
Dr. Fehér Farkas Ügyvédi Iroda – jön a TV2 új telenovellája
|
Egy kormányhoz közel álló cég állami pénzt is kap egy cégről szóló sorozat forgatókönyvének fejlesztésére.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202212_feher_farkas_allamilag_tamogatott
|
2022-03-25 14:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
A Megafon központ nevét valószínűleg ma már csak az nem hallotta Magyarországon, aki tudatosan és szigorúan tartja magát távol a politikától, a közélettől, és a Facebooktól egyaránt. Ezt az ismertséget leginkább pénzzel érték el, méghozzá nagyon sok pénzzel: a szervezet már röviddel a megalakulása, azaz 2020 nyara után a legnagyobb magyar facebookos reklámozók közé emelkedett.
A Megafon eredeti célja az volt, hogy „profi Facebook-harcosokat képezzen”, vagyis egy ingyenes képzés keretében jobboldali-konzervatív értékrendű embereket tanítsanak meg arra, hogy hatékonyabban kommunikáljanak a közösségi médiában. Erre az indoklásuk szerint azért volt szükség, mert a közösségi médiaplatformokat üzemeltető nagy techcégek tudatosan elnyomják a jobboldali hangokat. Ezt az elméletet egyébként nem támasztják alá sem Lájkbajnokság sorozatunk tapasztalatai, sem a témába vágó nemzetközi kutatások – sőt, a Twitter saját belső felmérése éppen hogy azt mutatja, hogy a konzervatív véleményeket favorizálja az algoritmusuk.
Bár egy hónappal az indulás után a Megafon vezetője azt nyilatkozta, hogy óriási az érdeklődés, és több mint kétezren jelentkeztek a képzésre, a szervezet aktivitása hamar elment abba az irányba, hogy 10-12 „véleményvezér” posztjait hirdessék rengeteg pénzzel. Ők jellemzően a kormánybarát médiából kikerülő arcok, akik nagyon sokat posztolnak Facebookon, a mondandójuk mindig 100%-osan egybevág a kormányéval, és jellemzően a videós bejegyzéseiket teríti nagy pénzekért a Megafon. Bár a Facebook, mint hirdetési felület legfőbb előnye, hogy nagyon jól lehet a reklámokat egyes célcsoportokra targetálni, a megafonos hirdetések általában nem élnek ezzel az eszközzel, inkább szőnyegbombázás jelleggel, minél több ember hírfolyamába próbálják bejuttatni az üzenetet, válogatás nélkül. Sikerrel:
egy-egy szponzorált Megafon-videó nézettsége a milliós nagyságrendet is túllépheti, miközben ugyanezeknek az oldalaknak a hirdetés nélkül futó videói általában csak pár tízezerig jutnak.
A Facebook az Ad Library felületén, mindenki számára elérhetően tartja nyilván a politikai-közéleti hirdetések részleteit, ezen a platformon szépen végigkövethető, hogyan vált a Megafon kevesebb mint ké év alatt a magyar mezőny messze legnagyobb facebookos hirdetőjévé. Az 500 milliós határt éppen a tavalyi év utolsó napján lépték át, és ezt most kevesebb mint három hónap alatt sikerült megduplázni. Az egymilliárdot március 24-én lépte át az összesített számla, vagyis idén 83 nap alatt, napi átlagban 6 milliós költéssel futott a Megafon. És ez csak a hirdetések ára, nincs benne a videók forgatási költsége, vagy az oldalakat karbantartó háttérszemélyzeté (a megafonos Facebook-oldalak darabját 10-18 adminisztrátor kezeli).
Így oszlik el az egymilliárd forint a megafonos influenszer-propagandista oldalak között (ha egy név többször szerepel, az azt jelzi, hogy az illetőnek több szponzorált oldala is van – jellemzően a „liberális cenzúrára” hivatkozással szokták törölni a régit, és újat indítani):
Deák Dániel219 825 495 FtDéri Stefi148 387 811 FtTrombitás Kristóf124 509 521 FtRákay Philip114 828 981 FtRákay Philip111 939 880 FtBohár Dániel89 653 158 FtKonverzió (Dávid Bence)55 597 467 FtKötter Tamás43 276 128 FtBohár Dániel30 631 075 FtBohár Dániel27 823 507 FtKorondy Tamás13 374 870 FtMegafon (központi oldal)13 262 860 FtA kopasz oszt (Filep Dávid)8 073 301 FtKovács István (a Megafon vezetője)1 826 501 Ft
Ez összesen 1 003 010 555 forint. A magyar hirdetési toplistán ezzel toronymagasan vezet a Megafon, a második Magyarország kormánya 518 millióval. Ez azt jelenti, hogy csak Deák Dániel, Rákay Philip és Bohár Dániel facebookos hirdetéseire két év alatt több pénzt költöttek, mint a magyar kormányéra három év alatt.
A toplistán aztán a Fidesz következik (412 millió), aztán az Aktuális nevű – egyébként erősen Megafon-közeli – oldal (270 millió), majd az ellenzék narratíváját terjesztő Erősítő (228 millió) és Ezalényeg (206 millió – bár itt a teljes, kb. 80 aloldalból álló hálózat összes költése 430 millió).
A Facebook Ad Library 2019. áprilisa óta tartja számon a felületen megjelenő politikai hirdetéseket. Ezalatt a három év alatt magyar nyelvű, magyar felhasználókra célzott, ilyen tartalmú reklámokra 6 952 637 071 forint ment el. Idén év elején ez a számláló 4,1 milliárdnál járt, vagyis
2022-ben eddig kb. 2,8 milliárd forinttal gazdagította a magyar politika a Facebookot. Ennek a 18%-át költötte egymagában a Megafon.
Sokszor felmerült már a kérdés, hogy ugyan miből. A Megafon azt állítja, a költségvetésében nincsen állami forrás, bőkezű konzervatív mecénások támogatásából működnek. Amikor egy oknyomozó cikkben bemutattuk, hogy a szervezet környékén azért mégis csak felbukkanhatnak milliárdos nagyságrendű közpénzek, a Megafon három pert is indított ellenünk.
A Telex mind a három pert megnyerte a bíróságon.
|
Újabb álomhatárt értünk el: egymilliárd forint felett a Megafon facebookos reklámköltése
|
A magyar hirdetési toplistánl toronymagasan vezet a Megafon, a második Magyarország kormánya 518 millióval. Ez azt jelenti, hogy csak Deák Dániel, Rákay Philip és Bohár Dániel facebookos hirdetéseire két év alatt több pénzt költöttek, mint a magyar kormányéra három év alatt. Sokszor felmerült már a kérdés, hogy ugyan miből. A Megafon azt állítja, a költségvetésében nincsen állami forrás, bőkezű konzervatív mecénások támogatásából működnek. Amikor egy oknyomozó cikkben bemutattuk, hogy a szervezet környékén azért mégis csak felbukkanhatnak milliárdos nagyságrendű közpénzek, a Megafon három pert is indított ellenünk. A Telex mind a három pert megnyerte a bíróságon.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/03/28/ujabb-alomhatart-ertunk-el-egymilliard-forint-felett-a-megafon-facebookos-reklamkoltese
|
2022-03-28 15:07:20
| true | null | null |
Telex
|
Vádat emeltek egy adócsaló bűnszervezet ellen, amelynek tagjai jogosulatlanul vettek igénybe pályázati támogatásokat, a munkát terhelő adókat és járulékokat pedig nem fizették be, így a hazai és az európai uniós költségvetésnek mintegy 8,7 milliárd forint kárt okoztak – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség helyettes szóvivője az MTI-vel. A szervezet 67 vádlottját – köztük 14 vádlottat bűnszervezet tagjaként – különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, pénzmosással és gazdasági vesztegetéssel, valamint hamis magánokirat felhasználással vádolják.
A vádirat szerint a bűnszervezet irányítója társaival 2010-től egy hierarchikusan felépülő, konspiratívan működő szervezetet hozott létre, amelyet csaknem nyolc éven át működtetett. A NAV Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatóságának nyomozása a bűnszervezet vezetője által irányított cégcsoport 19 nyertes pályázatát érintette. Két pályázattal kapcsolatban OLAF-vizsgálat is folyt, amelynek ajánlását a nyomozás során figyelembe vették.
A közlemény szerint a bűnszervezet irányítója a lehető legnagyobb pályázati összeg lehívása érdekében túlárazott számlákat használt fel, valójában azonban a projektek megvalósítását a lehető legkisebb összeg ráfordításával oldotta meg.
A pályázó cégek a legtöbb esetben nem, vagy csak részben rendelkeztek a pályázathoz szükséges önerővel. A bűnszervezet vezetője költségnemenként meghatározta azt is, hogy az elfogadott pályázati összeg helyett ténylegesen mennyit szán anyag- és eszközbeszerzésre, az alvállalkozóknak és szállítóknak kifizethető díjakra, azaz a projekt tényleges megvalósítására.
A pályázatok során benyújtott túlárazott számlák és a projektek megvalósításának tényleges költsége közötti különbözet egy, a bűnszervezet keretei között működő számlagyáron keresztül készpénzben jutott vissza a cégcsoport valamely tagjához. Az ügyészség a bűnszervezetben elkövetőkre fegyházbüntetés kiszabását indítványozta azzal, hogy feltételes kedvezménnyel nem szabadulhatnak. Emellett vagyonelkobzást kezdeményez valamennyi vádlottal szemben a bűnszervezet ideje alatt szerzett vagyonra, továbbá a bűncselekménnyel szerzett gazdagodás erejéig, 17 céggel szemben pedig pénzbírság kiszabására tett indítványt.
|
8,7 milliárd forint pályázati pénzt csalt el egy banda, 67 emberrel szemben emeltek vádat
|
Vádat emeltek egy adócsaló bűnszervezet ellen, amelynek tagjai jogosulatlanul vettek igénybe pályázati támogatásokat, a munkát terhelő adókat és járulékokat pedig nem fizették be, így a hazai és az európai uniós költségvetésnek mintegy 8,7 milliárd forint kárt okoztak. A szervezet 67 vádlottját – köztük 14 vádlottat bűnszervezet tagjaként – különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, pénzmosással és gazdasági vesztegetéssel, valamint hamis magánokirat felhasználással vádolják. Két pályázattal kapcsolatban OLAF-vizsgálat is folyt, amelynek ajánlását a nyomozás során figyelembe vették.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/03/28/8-7-milliard-forint-unios-palyazati-penzt-csalt-el-egy-bunbanda-67-emberrel-szemben-emeltek-vadat
|
2022-03-28 15:16:23
| true | null | null |
Telex
|
A Schadl–Völner-ügy három gyanúsítottja esetében megszüntették a letartóztatást, ők most már szabadlábon védekeznek, közölte a Központi Nyomozó Főügyészség az rtl.hu-val. A legutóbbi tájékoztatás szerint február elején még hatan voltak a gyanúsítottak közül letartóztatásban.
A Schadl–Völner-ügy december 7-én robbant ki, amikor a Legfőbb Ügyészség közölte, hogy a fideszes parlamenti képviselő, akkori igazságügyi államtitkár Völner Pál a megalapozott gyanú szerint rendszeresen, alkalmanként 2–5 millió forintot kapott a Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől, Schadl Györgytől. Az ügyben tizenhárom embert hallgattak ki gyanúsítottként, többségükben végrehajtókat.
Schadl György az egyike annak a három embernek, akik továbbra is letartóztatásban maradtak. Az ő esetében legutóbb – az ügyészség indítványának megfelelően – 2022. május 8-ig hosszabbították meg a letartóztatást.
|
Schadl–Völner-ügy: Három gyanúsítottat kiengedtek a letartóztatásból
|
A Schadl–Völner-ügy három gyanúsítottja esetében megszüntették a letartóztatást, ők most már szabadlábon védekeznek. Schadl György az egyike annak a három embernek, akik továbbra is letartóztatásban maradtak. Az ő esetében legutóbb – az ügyészség indítványának megfelelően – 2022. május 8-ig hosszabbították meg a letartóztatást.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/03/25/schadl-volner-ugy-letartoztatas-harom-embert-kiengedtek
|
2022-03-25 15:29:00
| true | null | null |
Telex
|
Kellemes, vénasszonyok nyara-szerű időjárás volt tavaly szeptember 24-én, amikor végre egybekelt az Orbán Viktorral való kapcsolatának köszönhetően néhány év alatt középszerű vállalkozóból Magyarország leggazdagabb emberévé váló felcsúti oligarcha és Várkonyi Andrea korábbi hírolvasó. A nagyszabású lakodalmat az alcsúti arborétumban tartotta az ifjú pár, a helyszínt az esemény előtt és után „technikai okok miatt” lezárták az egyszerű, a botanika iránt érdeklődő polgárok elől.
A Magyar Hang olvasóit jelen sorok szerzője tudósította a helyszínről. A lagzi nyugalmát biztosító cég jól láthatóan mindenre gondolt. Amikor az egyik, az arborétumhoz közeli, az erdő közepén található buszmegállóban megálltam egy pillanatra, öt másodperc alatt ott termett a semmiből egy keménykötésű biztonsági ember, aki ugyan előzékenyen, de határozottan kérdezte meg a szekuritisok tételmondatát: „Segíthetek?”. A „segítőkész” úr az Eurovéd Security Zrt. logóját viselte magán, az egész esküvőt ők biztosították: ők voltak a beengedőemberek, és ők járőröztek látványosan az arborétum belső útjain. Jól érezhetően roppant fontos volt nekik, hogy minden flottul működjék, semmi és senki se zavarhassa meg a újdonsült házaspár első közös óráit, valamint a népes és díszes násznép nyugodt szórakozását.
Az Eurovéd korábban is feltűnt már a Mészáros-Várkonyi házaspár életében: tavaly volt hír, hogy egy nyolcszáz kilós óriáspáncélszekrényt emeltek be – daruval – a pár új budapesti, XII. kerületi luxusvillájába. A szerelmi fészek előtt biztonsági őr posztolt, aki az érkezőknek megtiltotta, hogy képeket készítsenek az épületről. Ez a biztonsági ember is az Eurovéd Security Zrt-hez tartozott.
Ugyanez, a Blikk által egy szeptemberi cikkben eufemisztikusan „Mészáros Lőrinctől nem messze állónak” minősített cég őrzi és védi a felcsúti oligarcha bicskei magántavát, ahol a miniszterelnököt is többször látták a helyiek és amelyről két éve nagy port kavart (és rendőrségi vegzálást hozó) cikkben tártuk fel, hogy két harckocsit állomásoztatnak ott.
A 24.hu tavalyi cikke sorolja a bicskei központú Eurovéd további megbízásait. Már működésük első évében megkapták Mészáros Lőrinc tihanyi nyaralójának és a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiának az őrzését, azóta pedig a Mészáros-cégbirodalom más részei, köztük a hotelek és az irodaházak biztonságát is az Eurovéd szavatolja. A vállalat honlapján tovább listázzák a referenciáikat, melynek többsége a NER-hez kötődő őrző-védő feladat. Ők gondoskodnak például a korábban a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Appeninn irodaházak rendjéért, de állami megrendeléshez is jutottak: partnereik között megtaláljuk a száz százalékban állami tulajdonú Eximbankot, míg a bicskei fideszes önkormányzat a botrányokkal terhelt hulladékcége, a Zöld Bicske őrzését bízta rá. A Tessely Zoltán fideszes képviselő által elnökölt Bicskei TC sportklubot pedig támogatta az Eurovéd.
Az Eurovéd 2016-tól 2020-ig szédítő ütemben növekedett: megötszörözte forgalmát, az utolsó elérhető, 2020-as beszámolójában már 1,4 milliárd forintos bevételt mutatott ki.
Tavaly nyáron nagy meglepetésre a NER-közeli biztonsági cégek közül is az egyik legbarátibbnak tűnő vállalkozás vezetőjét, a magát a Liget-projektben és a dunaújvárosi Vasműben is exponáló, focimeccsek biztosítását ellátó Tóth Csabát őrizetbe vette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi igazgatósága. A NAV akkori közlése szerint Tóthék őrzés-védelemmel foglalkozó „bűnszervezete” csaknem egymilliárdos kárt okozott a költségvetésnek. Később az Átlátszó írta meg, hogy Tóthék partnereire a cikk megfogalmazása szerint a „különösen jó adóhatósági kapcsolatokkal rendelkező” Eurovédnek fájt a foga. Az Átlátszó kérdésére az Eurovéd ügyvezetője, Benedek Imre akkor azt mondta, hogy az Eurovédnek Tóth emberei segítettek be korábban a felcsúti Puskás Akadémia meccseinek biztosításában, magyarán volt üzleti kapcsolat a két cég és érdekkör között.
Az idén március elejének egyik kora reggelén aztán információink szerint a NAV és a társhatóságok kiszálltak az Eurovéd felcsúti és bicskei illetőségű vezetőihez is.
Az ügyészség – cégnevet nem említő – szűkszavú közleménye szerint a cégek több, mint 800 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek 2017. és 2021. között; három vezetőt őrizetbe vettek. A lapunkhoz eljutott információk szerint köztük van T. N. cégtulajdonos, és rokona, B. I., aki vezérigazgatóként tevékenykedett. Később a bíróság – egyelőre nem jogerősen – elrendelte mindhármójuk előzetes letartóztatását. Az érintettek fellebbeztek. Az ügyészség azt is megjegyezte, hogy az összehangolt nyomozati cselekmények keretében több száz millió forint, valuta, ékszerek, gépkocsik, üzletrészek és bankszámlák lefoglalása vagy zárolása történt meg. Lapunk hatósági és helyi forrásai szerint az Eurovéd-vezetők lakásain lefoglalt készpénz az ötszáz millió forintot is elérte.
Felcsúton és környékén az a pletyka terjed, hogy az atombiztos fideszes és – ahogy fent az Átlátszót idéztük: „különösen jó adóhatósági kapcsolatokkal” rendelkező Eurovéd vezetőinek letartóztatását „rendszeren belüli” pozícióharc előzte meg, továbbá Tóth Csaba sem örült neki, hogy rástartoltak az ő cégének korábbi partnereire.
Kérdéseket küldtünk az Eurovéd Security Zrt-nek, arra gondolván, egy ilyen válsághelyzetben a vállalkozásnak is az az érdeke, hogy megnyugtassa a piaci partnereit, ennek pedig a legjobb eszköze a nyilvánosság és az átláthatóság. A válaszuk az „Eurovéd Pénzügy” elnevezésű feladótól, „Eurovéd Security Zrt.” aláírással érkezett. A cég válaszában nem cáfolta, hogy az ügyészség közleményében szereplő cégek egyike az Eurovéd. Úgyszintén nem cáfolták lapunknak a kérdések között küldött állítását, miszerint T. N. tulajdonos, valamit B. I. igazgató előzetes letartóztatását elrendelte a bíróság nyomozási bírója. Az utóbbira csak annyit reagáltak, hogy a Zrt.-k vezetését általánosságban igazgatótanács vagy vezérigazgató látja el.
Rákérdeztünk az ügyészség és a NAV állításaira is. Arra kértük a céget, hogy amennyiben nem ismerik el az ügyészségi közleményben szereplő 3 milliárd forintos költségvetési kárt, akkor cáfolják azt. Erre sem reagáltak, csupán annyit írtak, hogy az Eurovédnek nincs 3 milliárdos adótartozása, azonban ilyet nem is állít a NAV és az ügyészség sem, és mi sem kérdeztünk ilyesmit. A Mészáros-közeli őrző-védő vállalkozás hozzátette, hogy ők minden adókötelezettséget határidőre teljesítenek, és azt is hangsúlyozták a Magyar Hangnak küldött közleményükben, hogy „gazdasági társaságunk mind a mai napon is működik, ellátja üzleti partnerei felé a törvényekben és a hatályos jogszabályokban maghatározott módon”.
Az Eurovéd vezetőire irányuló érdeklődésünkre is csak félrebeszélést kaptunk válaszul. A házkutatások és a több száz milliós lefoglalások kapcsán azt írta a cég, szerintük „nem közérdekű információ, hogy magánszemélyek mekkora összegű készpénzt vagy egyéb ingóságokat tartanak otthonaikban”. A letartóztatások indoka után is érdeklődtünk, az azt elrendelő bíróság és az ügyészség egyöntetű álláspontja szerint ugyanis az valamennyi gyanúsított esetében a szökés, elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélye volt. Emellett valamennyiük esetében az is megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyásuk esetén meg nem engedett módon próbálnák meg befolyásolni a bizonyítást. Erre az Eurovéd úgy reagált, hogy nincs tudomásuk szökni próbáló vagy elrejtőző személyekről a Zrt.-jük vonatkozásában (ezt letartóztatásban nehézkes is volna megtenniük), sem olyan személyekről, akik bármilyen bűnt vagy bűnismétlést követtek volna el. (Ilyet sem állít sem a bíróság, sem az ügyészség, csupán azt, hogy ennek elkerülése érdekében tartják szükségesnek a letartóztatást.)
|
Nem cáfolja a bennfentes NER-cég, hogy letartóztatták a vezetőit
|
Nem cáfolta lapunknak küldött válaszában a NER- és Mészáros Lőrinc-közeli Eurovéd Security nevű őrző-védő vállalkozás, hogy március első felében előzetes letartóztatásba kerültek a vállalat vezetői. A felcsúti-bicskei cég emberei védték például a tavalyi Mészáros-Várkonyi esküvőt, de ők őrzik az Orbán Viktor hétvégi háza mellé épült felcsúti stadiont is. Úgy értesültünk, hogy a NAV több száz millió forintnyi készpénzt foglalt le a házkutatások során. Közben, mintha semmi sem történt volna, a fideszes önkormányzat és más NER-érdekeltségek tovább foglalkoztatják a vállalkozást.
| null | 1 |
https://hang.hu/belfold/euroved-138717
|
2022-03-29 10:38:02
| true | null | null |
Magyar Hang
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.