text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2008 óta nem készül el 2 kilométernyi kerékpárút Szombathelyen, pedig már két éve használia kellene a kerékpárosoknak.
Az egész ügy még 2008-ban kezdődött azzal, hogy a HORWAT Investment Ingatlanforgalmazó Kft. területet vásárolt Szombathely határában. Egészen pontosan a város Pick-telep és zanati városrész közötti szakaszán. Zanat egészen 1969-ig egy különálló falu volt, a települést ekkor csatolták hozzá a megyeszékhelyhez. A városrész még most is eléggé el van szeparálva Szombathely többi részétől, egy 2×2 sávos úton és a 86-os főúton áthaladva lehet csak eléri ide.
A 2008-as ingatlanvásárlás a helyi önkormányzatnak is jól jött. A Kft. ugyanis – amelynek székhelye szombathelyi, ám az Opten nyilvántartása szerint többségi tulajdonosa a Lichtensteinre bejegyzett Royal Tiffany Anstalt – ingatlanfejlesztésbe akart fogni. A területre azonban semmilyen út nem vezetett, így a városvezetés azzal az alkuval vonta be belterületté a telket, hogy a cég cserébe megépíti az utakat, útcsatlakozásokat, valamint a kerékpárúttal köti össze a zanati városrészt a Pick-teleppel.
2015 októberében egy sajtótájékoztatón jelentett be Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP) polgármester, hogy hamarosan megépül az út. A beruházás már ekkor csúszásban volt.
A 2008-as vásárlást követően 2011-ben tárgyalta ismét a szombathelyi közgyűlés az ügyet. Már a vásárláskor biztosítékot akart a testület, hogy a kerékpárút meg fog épülni. Ezért a területre jelzálogot jegyeztetett be, és a vállalkozással 50 millió forintos óvadékot is helyeztetett el egy bankszámlán. A 2011-es újra tárgyaláskor aztán az önkormányzat – figyelembe véve, hogy gazdasági megtorpanás jelentkezett a világban és ezzel együtt a magyar gazdaságban is – a jelzálog bejegyzést ugyan hagyta, ám az óvadékot 25 millióra csökkentette.
2015-ben optimistán álltak a beruházás előtt, Puskás polgármester akkor azt mondta, hogy 2016 decemberére teljes hosszában elkészül majd az út, de nem készült. A megvásárolt terület pedig lassan kezdett beépülni. A Decatlon, a Burger King és egy autómosó is létesült.
2017 szeptemberében Balassa Péter (Jobbik) a városi közgyűlésen azt emlegette, hogy a zanatiak szerint, akkor lesz bicikliút a városrészen, majd ha piros hó esik. Igaz ekkor a három ütemre osztott építkezés kétüteme megvalósult, ám ez még korán sem jelentette azt, hogy a beruházás ⅔-a meglenne. A közgyűlés ezzel együtt a szerződésben foglaltakat teljesíttettnek tekintette, mivel a beruházás két üteme megvalósult, így a jelzálog lekerült a telkekről. A 25 millió forintos óvadék azonban maradt.
Újabb év telt el, a teljes szakasz azonban mégsem készült el, 2018 júniusában ismét szóba került a beruházás a közgyűlésen. Ekkor már az önkormányzat is bepipulni látszott. A kerékpárút megépítésnek határidejét ugyan kitolta 2020 május 31-ig, ám a jelzálogot újra vissza jegyeztette, és 2022 május 31-ig fenn is tartja. Az óvadékkal ugyanígy tette, azzal a kitétellel, hogy amennyiben a beruházó július 25-ig nem küldi vissza aláírva a szerződés módosítását, akkor a 25 millió forintos óvadékot lehívja az önkormányzat.
Idén még egyszer ülésezik a szombathelyi képviselő testület. A közgyűlési meghívóból pedig az látszik, hogy a költségvetési rendelet módosításában már szerepel az a 25 millió forint, amit a kerékpárúti óvadékból hívhatott le a város.
Ezzel ugyan némi pénzhez jutott az önkormányzat, de hogy a zanati kerékpárút mikor készülhet el teljes hosszában, az továbbra is a piros hóra várat.
Címlapfotó: a szerző felvétele.
|
Tíz éve nem készül el 2 kilométernyi kerékpárút Szombathelyen
|
2008 óta nem készül el 2 kilométernyi kerékpárút Szombathelyen, pedig már két éve használia kellene a kerékpárosoknak.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/12/07/12-eve-nem-keszul-el-2-kilometernyi-kerekparut-szombathelyen/
|
2018-12-07 13:05:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Vendéglátós, könyvelő, fuvaros, reklámügynök – ilyen és efféle képesítésű nyerteseket is talált Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkár, amikor a kormányzati „Földet a gazdáknak!” program gyakorlatát elemezte, ezúttal Hajdú-Bihar Megyében.
A jelentésből kiderül: a megyében összesen 12 ezer hektár állami földet árvereztek el. A terület 70 százaléka szűk körbe: 65 nyertesnek, pontosabban, Ángyán kutatása szerint 24 érdekeltségnek jutott. Az „átlagjavító” 123 kisnyertes mindössze a terület 8 százalékát szerezhette meg.
A megyei árverések nagy nyertese az MSZP-közeli Tedej-agrárcégcsoport, amely vezetőik, tulajdonosaik, rokonaik és üzletfeleik révén összesen 2683 hektárra tehetett szert. A cégbirodalmat vezető Bódi László András lánya, Bódi Judit a megyei közgyűlés MSZP-s frakcióvezetője.
Szintén szoci-közeli nagy nyertes a Forgács Barna volt MSZP-s megyei közgyűlési képviselő és családja és érdekeltségei, így az Agrárgazdaság Kft. A Forgács-érdekkör mindösszesen 853 hektárra tett szert a Hajdúságban.
Nem kell pirulniuk a fidesz-közeli zöldbáróknak sem. Állami földhöz jutott Tasi Sándor megyei közgyűlési alelnök, illetve Módos Imréné, a volt bihartordai polgármester özvegye, továbbá Budai Gyula és Fazekas Sándor számos helyi patronáltja.
A teljes jelentést itt olvashatja:
Címlapfotó: Őszi vetés Hajdú-Bihar megyében. MTI/MTVA/Oláh Tibor
|
MSZP-Fidesz nagykoalíció a hajdúsági földárveréseken – itt az új Ángyán-jelentés
|
A megyei közgyűlés fideszes alelnöke és egy helyi szocialista politikus is a hajdúsági földárverések nyertesei között szerepel. Mindez Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkár legújabb földügyi tanulmányából derül ki.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/12/07/mszp-fidesz-nagykoalicio-a-hajdusagi-foldarvereseken-itt-az-uj-angyan-jelentes/
|
2018-12-10 13:11:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Donald Trump volt ügyvédje, Michael Cohen elleni ügyészségi dokumentumok arra engednek következtetni, hogy bizonyítékok vannak az amerikai elnök ellen is - fejtette ki a Trump egyik bizalmasaként ismert Chris Christie, New Jersey volt republikánus kormányzója.
Azokról a dokumentumokról van szó, amelyek péntek este kerültek nyilvánosságra, és a Cohenra kért börtönbüntetésről, illetve ennek indoklásáról szólnak.
Christie az ABC televízió Ez a hét című, vasárnapi heti politikai vitaműsorának adott interjújában arra hívta fel a figyelmet, hogy a feljegyzés nyelvezete más, mint az eddigi jogi dokumentumoké. "Az egyetlen dolog, ami miatt aggódnék, ha az elnök munkatársa volnék, az a börtönbüntetésről szóló feljegyzés nyelvezete. Nagyon határozottnak látszik" -fogalmazott. Hozzátette: ő például kíváncsi lenne rá, az ügyészeknek milyen bizonyítékok állnak rendelkezésükre.
Christie megjegyezte, hogy Michael Cohen korábban elismerte ugyan, hogy megsértette a kampányfinanszírozási törvényt, és azt állította, hogy ezt Donald Trump tudtával tette, de - ahogyan Christie fogalmazott - "mindenki tudja, hogy Cohen nem a leghatékonyabb vagy a legmegbízhatóbb tanú". Vagyis - érvelt a republikánus politikus - ha az ügyészek "mégis ilyen határozott kijelentést tesznek, az azt jelenti, hogy több mint egy tanújuk van".
A volt kormányzó kitartott álláspontja mellett, amely szerint Michael Cohen sokkal veszélyesebb a Fehér Házra, mint Robert Mueller, aki a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány idején történt esetleges összejátszást vizsgálja Donald Trump kampánycsapatának munkatársai és oroszok között.
"Nem volt összejátszás Oroszországgal, nincs bizonyíték az összejátszásra, és szerintem nem is lesz" - mondta Christie.
|
Kampányfinanszírozási botrány: bizonyítékok vannak Trump ellen?
|
A Donald Trump volt ügyvédje, Michael Cohen elleni ügyészségi dokumentumok arra engednek következtetni, hogy bizonyítékok vannak az amerikai elnök ellen is - fejtette ki a Trump egyik bizalmasaként ismert Chris Christie, New Jersey volt republikánus kormányzója.
| null | 1 |
https://hvg.hu/vilag/20181209_Kampanyfinanszirozasi_botrany_bizonyitekok_vannak_Trump_ellen
|
2018-12-09 20:03:00
| true | null | null |
HVG
|
A Békés Megyei Főügyészség bűnszövetségben elkövetett pénzhamisítás bűntette miatt kezdeményezte négy – 27, 26, 19 és 18 éves – dombegyházi férfi letartóztatását, akik hamis papírpénzeket készítettek és hoztak forgalomba.
A nyomozás adatai szerint a gyanúsítottak előzetesen megállapodtak abban, hogy papírpénzt fognak hamisítani. November végén nyomtatót is vásároltak a hozzá tartozó festékpatronnal és papírral, majd a nyomtatót Dombegyházán, egy Petőfi utcai házban üzemelték be, szkennelés módszerével pedig ez ideig ismeretlen mennyiségű, különböző címletű meghamisított bankjegyet készítettek.
A szkennelés, a nyomtatás és a vágás részműveleteit a férfiak egymás között felosztották. A meghamisított bankjegyeket – szintén az egymás közötti megegyezés alapján – Magyarország határain belül és kívül hozták forgalomba; Békés megyében Battonyán, Mezőhegyesen és Pitvaroson fizettek kisebb üzletekben az általuk készített hamis bankókkal.
A rendőrség múlt kedden fogta el a négy férfit, most pedig az ügyészség kezdeményezte a letartóztatásukat a szökés, elrejtőzés veszélye miatt, és mert alaposan feltehető, hogy a gyanúsítottak szabadlábra kerülésük esetén a tárgyi bizonyítási eszközök elrejtésével, megsemmisítésével vagy a tanúk befolyásolásával a bizonyítást megnehezítenék, illetőleg a bűnismétlés veszélye is fennállt.
A Békéscsabai Járásbíróság nyomozási bírója a gyanúsítottak letartóztatását 1 hónapra elrendelte.
|
Nyomtatóval hamisítottak pénzt Békés megyében
|
A Békés Megyei Főügyészség bűnszövetségben elkövetett pénzhamisítás bűntette miatt kezdeményezte négy – 27, 26, 19 és 18 éves – dombegyházi férfi letartóztatását, akik hamis papírpénzeket készítettek és hoztak forgalomba.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20181210_Nyomtatoval_hamisitottak_penzt_Bekes_megyeben
|
2018-12-10 09:05:00
| true | null | null |
HVG
|
Már 2016-ban felfüggesztette a felszámolás alatt álló Közép-európai Gázterminál Nyrt. (KEG Nyrt.) részvényeinek tőzsdei kereskedését, mivel a kibocsátó nem tette közzé a 2015-ös pénzügyi évről készített éves jelentést – írja közleményében a Magyar Nemzeti Bank. Az MNB szerint mivel a KEG Nyrt. több jegybanki felszólítás ellenére sem tett eleget több, a tőzsdei szereplőkre vonatkozó közzétételi kötelezettségének, így a felfüggesztés érvényben volt egészen mostanáig, amikor az MNB úgy döntött, törli a céget a tőzsdéről.
A jegybank 2016 óta összesen 12 esetben intézkedett, és közel 45 millió forint bírságot szabott ki a KEG-re, és egyúttal kötelezte a jogsértő állapot megszüntetésére. A cég azonban nem változtatott magatartásán, így az MNB a kibocsátó igazgatótanácsi és auditbizottsági tagjainak személyes felelősségét is megállapította és összesen 10 millió forint bírságot szabott ki, továbbá törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a beszámoló letétbe helyezésének elmulasztása miatt, és megkereste az adóhatóságot, illetve gazdasági bűncselekmények gyanújával több feljelentést is tett.
Mivel a kibocsátó továbbra sem tett eleget kötelezettségeinek, az MNB 2018. május 7-én célvizsgálatot indított. Kiderült, hogy a cég továbbra sem tette közzé az elmúlt négy évre, illetve 2017 és 2018 első félévre vonatkozó jelentéseit, emellett semmilyen formában nem tájékoztatta a nyilvánosságot például arról, hogy a működése alapját jelentő gázüzemi tevékenységi engedélyét a bányafelügyelet felfüggesztette.
Az MNB szerint bebizonyosodott, hogy a KEG Nyrt. a súlyos jogsértések miatt továbbra sem tud megfelelni a tőzsdei követelményeknek, így a jegybank 2018. december 18-ai hatállyal elrendelte a KEG Nyrt. részvényeinek tőzsdei terméklistáról történő törlését. A részvények utolsó kereskedési napja 2018. december 14. lesz. Miután azonban a fennálló jogsértések miatt a részvényforgalmazás visszaállítására nincs lehetőség, ez csupán technikai dátum, az értékpapírokkal a tőzsdei forgalomban már nem lehet kereskedni.
|
Súlyos jogsértések miatt törlik a KEG részvényeket a tőzsdéről
|
A cég nem tette közzé több éves jelentését, és ezt akkor sem pótolta, amikor az MNB felszólította erre.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20181210_Sulyos_jogsertesek_miatt_torlik_a_KEG_reszvenyeket_a_tozsderol
|
2018-12-10 11:35:00
| true | null | null |
HVG
|
Az állam tulajdonában lévő közös nemzeti földvagyonunk – a villámgyors lebonyolítás tényeiből következtethetően bizonyára hosszasan előkészített, majd 2015 nyarán, a „migrációs válság” árnyékában, hirtelen bejelentett – kiárusítását a kormányzat részéről sok valótlanságot és a közvéleményt félrevezető csúsztatást is tartalmazó propagandakampány kísérte. Arra az egyszerű kérdésre azonban, hogy miért is kell az állami földeket dobra verni, észérvek, értelmes magyarázatok alig születtek. Ahhoz, hogy a tényleges érdekeket, szándékokat és folyamatokat, a lépés valóságos – az egész társadalmat érintő – hatásait megértsük, érdemes a „Földet a gazdáknak!” program – 2015 novembere és 2016 júliusa között, három hullámban lebonyolított, majd 2016 őszén törvénnyel lezárt – árveréses földértékesítési eljárásának tényadatait is elemezni.
Az ezt célzó első megyei mintaelemzést 2016 áprilisában tettem közzé, majd a programzáró törvény megszületését követően elkezdtem a végleges, hivatalosan közölt megyei árverési adatok több szempontú feldolgozását és a megyei zárójelentések összeállítását. Fejér, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest és Csongrád megyét követően jelen zárójelentés Hajdú-Bihar megye állami földprivatizációs képét mutatja be, amely meghirdetett (14 200 hektár) és elárverezett (12 086 hektár) területeinek nagysága alapján a megyék rangsorában a felső középmezőnybe tartozik.
Íme ízelítőül néhány részlet és eredmény a jelentésből (a teljes jelentést itt olvashatja).
Az elkelt megyei földterület ugyan 263 nyertes árverezőhöz került, de mintegy 70 százalékát, több mint 8400 hektárt (továbbiakban ha) nem a kormánypropagandában szereplő „kis/közepes családi gazdaságok”, hanem 65 nyertes árverező tagja nevén mindössze 24 nagy érdekeltség szerezte meg. A ranglista élén a megye egyik legerősebb gazdasági érdekcsoportja, a Tedej agrárholding cégei – 15 nyertes árverező vezetője/tulajdonosa és üzlettárs rokonaik – alkotta érdekkör áll, nem kevesebb mint 2683 ha területre tett 6,191 milliárd forint együttes nyertes árajánlatával. Ez a területek 75 százalékánál megegyezett a kikiáltási árral, azaz versenytársuk az árveréseken alig akadt. Az „átlagjavító” – 20 ha alatti területet szerző – 123 kisnyertes-érdekeltség – a nyertesek közel 62 százaléka – eközben csupán a területek alig több mint 8 százalékához, kevesebb mint 1000 hektárhoz jutott. Ez a – kiválasztott keveseknek nagy, viszonylag sokaknak pedig igen kis területeket juttató – rendszer olyan „családi léptékű” – nyertesenként mintegy 61 ha – megyei átlag kimutatását teszi lehetővé, amely alkalmas a közvélemény megtévesztésére.
Intézményesített földrablás | Magyar Hang
Csongrád megyében is a kormányközeli, tőkeerős befektetők arattak a földárveréseken.
E megye adatai továbbá azt az általános tendenciát is igazolják, hogy a helybeli gazdálkodó családok elől a földek többségét – Hajdú-Bihar esetében mintegy 57 százalékát – külső, tőkeerős árverezők szerzik meg. Ráadásul az úgynevezett „helybeliek” között találunk olyan cégtulajdonosokat is, akik – a földforgalmi törvény abszurd szabályozása folytán, lakhelyüktől és foglalkozásuktól függetlenül – cégük székhelye jogán válhattak úgy „szerzőképes helyi földművessé”, hogy helyben akár sohasem jártak. Ezen túlmenően az árverési nyertesek többsége nemcsak hogy nem „helybeli”, hanem 4200 ha (az elárverezett terület közel 35 százalékát) a kormányhatározatban rögzített 20 kilométernél is nagyobb – átlagosan 36 kilométer – távolságban lakó 52 nyertes licitáló szerezte meg.
Az elárverezett területek döntő többsége – közel 92 százaléka – az árverés idején 1–27 éves hátralevő futamidejű szerződéssel bérbe adott – azaz nem az állam, hanem a bérlők által művelt – terület. Irrelevánsok tehát azok a kijelentések, amelyek azzal próbálták indokolni a földvagyon eladását, hogy az állam annak rossz gazdája, az állami cégeket a menedzsment „szétlopja”. A sikeresen elárverezett, gazdára talált területek közel háromnegyedét 6 nagy – „baráti” (és/vagy politikai oldalakon, pártokon átívelő „közös gazdasági érdekhálózathoz tartozó”), illetve „nem baráti” – tőkés társaság bérleményei teszik ki.
A Fidesz-közeli, „baráti, mi kutyánk kölyke” és/vagy a politikai oldalakon, pártokon átívelő „közös gazdasági érdekhálózathoz tartozó” nagy bérlő gazdasági társaságok/holdingok esetében általánosnak mondható az a jelenség, hogy tulajdonosaik és/vagy vezetőik vásárolhatták fel azok bérleményeit. Nem meglepő tehát, hogy e megyében is találunk számos „baráti” – az akkori potentátok, így Fazekas Sándor miniszter vagy éppen Budai Gyula, Tasó László, továbbá Tállai András államtitkárok által „pártfogolt” – nagy nyertest. Azt pedig, hogy itt is kiválóan működik a pártokon átívelő „közös gazdasági érdekhálózat”, jól mutatja, hogy a szocialista kötődésű, állami gazdaságokat privatizáló Bódi László András és Forgács Barna vezette két érdekeltség saját cégeik – a Tedej agrárholding két zászlóshajó gazdasági társasága, valamint az Agrárgazdaság Kft. – árverésre bocsátott bérelt állami területeit a fideszes „Földet a gazdáknak!” program égisze alatt zömében maguk a cégtulajdonos vezetők vásárolhatták fel. Ezzel e két érdekeltség vezeti a megyei nyertesek ranglistáját, megszerezve az elárverezett területek közel 30 százalékát.
Csak nem újabb földekre, vadászházakra, erdőre van szükség a NER-lovagok számára? | Magyar Hang
Vajon milyen cél lappang a környezet és a természetvédelem ilyen irányú gyengítése, lerontása mögött?
Ezt a helyzetet, az ebben rejlő politikai kommunikációs tőkét ugyanakkor a kormányzati propaganda – vélhetően előre megtervezetten – kiválóan felhasználhatja „népvakításra”, annak bizonyítására, hogy lám-lám, nem csak Fidesz-közeli érdekeltségek, hanem bárki vásárolhat az állami földekből. Ezt a kormányközeli sajtó – elsőként a Magyar Idők – azonnal meg is tette, amikor – feltehetően nem saját ötlettől vezérelve – beszámolt az „MSZP-s oligarchák állami földvásárlásairól”. Ez sem fedheti el azonban azt a – persze elhallgatott – szomorú tényt, hogy stratégiai jelentőségű, közös nemzeti földvagyonunk maradékát is zömében zöldbárók és földspekuláns oligarchák szerzik meg.
Az árverések jellege azt mutatja, hogy az elkelt megyei területből (mintegy 12 100 ha) közel 8000 ha licitálás nélkül, további több mint 1500 ha pedig – azt kevesebb mint 10 százalékkal meghaladó áron, ráadásul az európai földárak töredékéért, átlagosan – hektáronként 2,114 millió forint nyertes árajánlattal került az árverezőkhöz. E megye adatai is cáfolják tehát azokat a kormányzati állításokat, amelyek szerint „versenyben kialakult piaci áron” jutottak a nyertesek az állami földterületekhez. Valódi árverseny – ahol végül a nyertes árajánlat több mint 50 százalékkal meghaladta a kikiáltási árat – a területek 11 százalékának árverésén alakult csupán ki. Ez vélhetően annak is tulajdonítható, hogy a területek több mint felét olyan nagy – 50–260 ha – méretű birtoktestek formájában hirdették meg, amelyeknek akár több százmillió forintos kikiáltási árával a valóban helyben élő, ténylegesen gazdálkodó családok bizonyosan nem rendelkeznek. Másrészt az egyébként is kiszolgáltatott helyzetű helyi gazdacsaládok – felmérve az erőviszonyokat – nem vették a bátorságot, hogy a politikaközeli, egymás közt a földeket vélhetően előre leosztó, egymásra nem licitáló „nagyurak” érdekeit keresztezve, ezzel saját gazdaságaikat is végveszélybe sodorva próbáljanak földhöz jutni.
A spekuláns tőkének viszont az európai 10 (Ausztria) – 35 (Hollandia) millió Ft/ha átlagos földárak töredékéért – a megyében elárverezett terület mintegy 74 százaléka esetében hektáronként 3 millió forint alatti áron – megszerezhető állami földek megvásárlása kiváló befektetési lehetőséget kínál. Az 5–15-szörös földárbeli különbség spekuláns tőkebefektetői körökben már „eléri az ingerküszöböket”. A földforgalmi törvény ellen megindult kötelezettség-szegési eljárásnak ugyanis várakozásaik szerint a földpiac liberalizációja és ezzel az európai földárak kiegyenlítődése lesz a következménye. Így az európai mércével potom pénzért most megszerzett állami földek piacra dobása belátható időn belül megsokszorozhatja a földvásárlásra fordított, befektetett tőkét. Vélhetően ebben a megyében is ez lehetett az egyik legfőbb mozgatórúgója az állami földek privatizációjának.
A települések érdekérvényesítő képességében e megyében is jelentős eltérések mutatkoznak. Ezt az is jelzi, hogy az árverési nyertesek lakcímadatai alapján a földárverések által területével érintett 61 település közül 44 településen, összesen közel 6700 ha-t (az összes elkelt terület több mint 57 százalékát) külső árverezők szereztek meg. Közülük a „vesztes települések” rangsora élén Újszentmargita áll, amelynek területéből közel 2000 ha állami területre tettek külső árverezők nyertes árajánlatot, majd e rangsorban a csaknem 1000 ha mezőgazdasági területet vesztő Ebes és Hajdúszoboszló következik. A területeiket megszerző külső árverési nyertesek között gyakran találunk milliárdos családi/üzleti érdekeltségeket, illetve gyakorta felmerül a tényleges gazdálkodási szándék hiánya és ezzel az ingatlanspekuláció vagy a strómanszerep lehetősége is. (Újszentmargita esetében például a nagybirtokos, milliárdos nagyvállalkozó Forgács család több mint 800 hektárra tett nyertes árajánlatot, de a külső – például balmazújvárosi, debreceni vagy éppen hajdúböszörményi – nyertesek között nemzetközi közúti árufuvarozó nagyvállalkozót, nemzetközi üzletkötőt, kereskedőt, játékgyártót, sőt pszichológust is találunk.)
Vannak viszont erős érdekérvényesítő képességű, „nyertes települések”, amelyek pályázói nemcsak a saját lakóhelyük, de más települések területeihez is hozzájutottak. A 263 nyertes árverező a lakcímadatok alapján összesen 56 településen él, ám a sikeresen elárverezett megyei terület több mint háromnegyedéren (közel 9300 ha) mindössze tíz település – közöttük nyolc város! – lakói tettek nyertes árajánlatot. A rangsor élén 1000 ha feletti területtel Debrecen (2450 ha, 20 százalék), valamint Hajdúnánás (1800 ha, 15 százalék), Hajdúböszörmény és Püspökladány (1300-1300 ha, 11- 11 százalék) áll. A kormánypropaganda állításaival szemben tehát nem a falvak vagy a tanyák népe, hanem zömében politikaközeli, gazdasági/családi érdekeltségeket tulajdonló és/vagy vezető, tőkeerős városlakók a program fő megyei nyertesei.
Az sem példátlan, hogy Fidesz-/kormányközeli rokoni, baráti, nagygazda, nagyvállalkozói érdekkörök jutnak jelentős állami földterületekhez. Közöttük említhetjük például a nagygazda Vereséket, Budai Gyula pártfogoltjait Püspökladányból és Bárándról (327 ha), Kunékat, a Fazekas Sándor miniszter által pártfogolt gazdálkodó néprajzos férjet és szakpszichológus feleségét Tiszacsegéről (235 ha), vagy például a nagygazda, mezőgazdasági nagyvállalkozó Balogh család tagjait, Tépe fideszes polgármesterének rokonságát (164 ha). De a „kisebb” területhez jutottak között is szép számmal találunk „baráti” árverési nyerteseket. Itt említhető például Módos Imréné, Bihartorda – Fazekas Sándor miniszter és Tállai András államtitkár által patronált – fideszes polgármesterének felesége (83 ha), dr. B. Csák István önkormányzati képviselő, Biharnagybajon fideszes alpolgármestere, a Magosz helyi elnökének fia (32 ha), vagy éppen Tasi Sándor önkormányzati képviselő, a megyei közgyűlés fideszes alelnöke, Tasó László államtitkár üzletés „harcostársa” Nyíradonyból (21 ha).
A nyertesek között zavarba ejtő módon felbukkannak olyan „földművesek”, „aranykalászos gazdák” is, mint például egy idősek otthona címéről árverező hölgy (159 ha), illetve az egyik nagy árverési nyertes érdekeltség vezetőjének 90 év feletti édesanyja (210 ha).
A 125 oldalas – Hajdú-Bihar megye hivatalosan közzétett állami földárverési adatait feldolgozó – privatizációs zárójelentés mindezeket és számos egyéb szempontot is részletesen elemez, igyekszik megmutatni a „Földet a gazdáknak!” program igazi arcát, és a teendőkre vonatkozó javaslatokat is megfogalmaz. Így hát – az igazság és a nyilvánosság erejében, valamint egy igazi nép- és vidékpárti fordulatban töretlenül bízva – jó szívvel és szeretettel ajánlom – a tények dokumentálása és a „szemnyitogatás” szándékával készített – összeállításomat a megyében vagy azon kívül élő, a bennünket körülvevő világ iránt érdeklődő kortársaimnak éppen úgy, mint okulásul gyerekeinknek és unokáinknak, a tetteinket megítélő utókornak.
Készült a Greenpeace Magyarország Egyesület támogatásával
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 30. számában jelent meg, 2018. december 7-én.
|
Intézményesített földrablás Hajdú-Bihar megyében is
| null | 1 |
https://magyarhang.org/gazdasag/2018/12/07/intezmenyesitett-foldrablas-hajdu-bihar-megyeben-is/
|
2018-12-07 10:50:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
|
Kedves Matyi Dezső!
Mint a Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetségének (MKÉSZ) vezetője, örömmel láttam és tapasztaltam az alábbi, a lánya főszereplésével készített fizetett PR-filmből, hogy Ön és az Alexandra könyvkiadói csoport kezd talpra állni a 2016-os válságból.
Sajnos ezt az általam képviselt közel 30 kiadó munkatársai és azok családtagjai nevében már nem mondhatom el…
A magyar könyvkiadóknak több mint 3 milliárd forinttal tartozik az egykor az Alexandra-csoport tulajdonolta Könyvbazár Kft., amelynek döntéseit Ön hozta meg, és amely ellen jelenleg is csődeljárás folyik. Örültünk volna, ha a videóban arról is említést tesznek, hogy:
– miből finanszírozták meg az Alexandra Kiadó közel 150 idei kiadványát?
– miből fedezte a kiadója karácsonyi reklámkampányát?
Tudom, a kérdések költőiek, hiszen NEM az ÖN 3 milliárd forintja tűnt el nyomtalanul – ahogy a lánya ezt valótlanul állítja a videóban –, hanem bizony a MI, azaz a könyvkiadók pénze!
De mivel velünk már nagyon sok mindent megtettek és megtehettek, csak arra várnám a válaszát, hogy a videóban is említett, bevallottan sikeres idei év profitjából mikor szándékozik kifizetni a becsapott könyvkiadókat?
Várom mielőbbi válaszát!
Könyvbaráti üdvözlettel,
|
Nyílt levélben kérik számon Matyi Dezsőt a könyvkiadók, miután lánya a Blikknek büszkélkedett
|
A Librarius.hu tette közzé azt a nyílt levelet, amit a Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetségének vezetője, Galambos Ádám fogalmazott Matyi Dezsőnek, az Alexandra csoport fejének címezve, miután Matyi Dezső lányával, Alexandrával készített egy videóinterjút a Blikk, amelyben Alexandra egy 30 millió forintos Mercedes volánjánál ül.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/12/10/nyilt-levelben-kerik-szamon-matyi-dezsot-a-konyvkiadok-miutan-lanya-a-blikknek-buszkelkedett/
|
2018-12-10 16:39:00
| true | null | null |
ZOOM
|
Zoom..hu
2018. december 7., 13:46
Januárban bezár a Buddha-Bar Hotel Budapesten, miután a hotel üzemeltetésére kötött bérleti szerződést közös megegyezés alapján felbontották, mert az épületet az ingatlan tulajdonosa értékesíti – közölte a Buddha-Bar Hotel vezetősége. A szálloda üzemeltetői a munkatársak közel kétharmadának a cégcsoporthoz tartozó többi szállodánál kínálnak fel pozíciókat, illetve szakértők bevonásával elhelyezkedési és jogi tanácsadást biztosítanak.
Közölték, hogy a döntés a céghez tartozó további egységeket nem érinti, jövőre újabb szállodaipari és ingatlanfejlesztési beruházásokat terveznek lezárni.
A Mellow Mood cégcsoport 12 szállodát birtokol, illetve üzemeltet Budapest frekventált területein.
A több mint 100 szobás Buddha-Bar Hotelt 2012-ben nyitották meg. A megnyitón Orbán Viktor is beszélt.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Zaid Naffa, Jordánia magyarországi tiszteletbeli konzulja kezet fog a Buddha-Bar Hotel Klotild Palace megnyitó ünnepségén. Budapest új luxusszállodáját az Erzsébet híd pesti hídfőjénél lévő Klotild Palotában jordán üzletemberek cége, a Mellow Mood Group alakította ki. MTI Fotó: Kollányi Péter
|
Bezár a Buddha-Bar Hotel
|
Januárban bezár a Buddha-Bar Hotel Budapesten, miután a hotel üzemeltetésére kötött bérleti szerződést közös megegyezés alapján felbontották, mert az épületet az ingatlan tulajdonosa értékesíti – közölte a Buddha-Bar Hotel vezetősége.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/12/07/bezar-a-685-milliard-forintos-eximbankos-hitelt-kapo-buddha-bar/
|
2018-12-07 17:08:00
| true | null | null |
ZOOM
|
Magyarország és Szlovákia közösen rendezi meg a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságot. A magyarországi mérkőzéseknek négy város, Budapest, Szeged, Debrecen és Veszprém ad otthont.
A helyszínekkel bőven lesz munka:
a debreceni Főnix-csarnok rekonstrukcióra szorul,
a szegedi csarnokot át kell építeni
a veszprémi arénát is ki kell bővíteni 2021 szeptemberéig.
A legnagyobb beruházásnak egy budapesti, teljesen új csarnok felépítése tűnik: a 20 022 fő befogadására képes új aréna Európa legnagyobb kézilabda-csarnoka lesz, a tervek szerint itt rendeznék meg az Eb döntőt is. Csak ez a beruházás 10-15 milliárd forinttal terhelheti meg az államkasszát.
A sportesemény mérnöki feladatai máris jelentős pénzösszegeket emésztettek fel. Az Európai Unió Lapjában megjelent hirdetmény szerint a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. november 15-én
1 milliárd 695 milliárd + áfa (bruttó 2 milliárd 152 millió) forintos szerződést kötött az Óbuda-Újlak Beruházásszervező és Fővállalkozó Zrt -vel az Eb megrendezéséhez szükséges létesítményfejlesztés lebonyolítói, műszaki ellenőri és mérnök tanácsadói feladatainak ellátása.
Az Óbuda-Újlak viszonylag gyakorlott a közpénzes megbízások megszerzésében:
Konzorciumi tagként nyerték meg a Biodóm költségbecslési, költségmenedzseri, műszaki lebonyolítói, ellenőri és egyéb műszaki tanácsadási szolgáltatásaira kiírt, 600 millió forintos közbeszerzést.
302 millióért a Főber Zrt.-vel közösen nyerték el a Közszolgálati Egyetem, illetve a Ludovika Campus műszaki előkészítői, lebonyolítói munkáit.
670 millió forintért, szintén egy konzorcium tagjaként vitték el a kormány sportlétesítméy-programjainak szakértői munkáira kiírt közbeszerzést.
A férfiak 15. Európa-bajnokságán már 24 csapat vesz részt, az Eb-t 2022. január 14. és 30. között rendezik meg. Debrecen, Szeged és Veszprém mellett Kassa és Pozsony ad otthont a csoportmeccseknek, a budapesti helyszín pedig a középdöntőktől kapcsolódik be.
|
Eltapsoltak már 1,6 milliárdot, pedig még csak előkészítik a kézilabda Eb-t
|
A sportesemény mérnöki feladatai máris jelentős pénzösszegeket emésztettek fel. Az Európai Unió Lapjában megjelent hirdetmény szerint a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. november 15-én 1 milliárd 695 milliárd + áfa (bruttó 2 milliárd 152 millió) forintos szerződést kötött az Óbuda-Újlak Beruházásszervező és Fővállalkozó Zrt -vel az Eb megrendezéséhez szükséges létesítményfejlesztés lebonyolítói, műszaki ellenőri és mérnök tanácsadói feladatainak ellátása.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/12/06/kerilabda-eb-tanacsadas/
|
2018-12-06 11:42:00
| true | null | null |
24.hu
|
Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen. A magyar kormány nemcsak a profi futballisták, de az utánpótlás irányába is rengeteg közpénzt irányított, csak a leghíresebb, a felcsúti fociakadémiára több mint húszmiliárd forintot költött – TAO-támogatások formájában – az elmúlt években. A nemzeti futballmánia nem állt meg a határoknál, néhány éve a szomszédos országok magyarlakta területein is építkezések kezdődtek. Azóta különböző állami szervezeteken keresztül sok milliárd forintnyi közpénzt költöttünk határon túli futballakadémiákra. Arról eddig keveset lehetett tudni, hogy a külhoni magyar sportklubok pontosan mire kapták ezt a pénzt, mi viszont megszereztük és most nyilvánosságra is hozzuk az erre vonatkozó szerződéseket. Cikksorozatunk első részében a Szlovákiában, Romániában, és Szerbiában működő magyar fociakadémiák eddig összesen 16 milliárd forintnyi magyar állami támogatásáról lesz szó.
Összesítésünk szerint az elmúlt években a Felvidékre, Erdélybe és a Vajdaságba összesen 16 milliárd forint állami támogatás áramlott Magyarországról a Magyar Labdarúgó Szövetségen (MLSZ), valamint a Bethlen Gábor Alapon (BGA) kereszül. Ebből négy stadion, több mint tizenöt focipálya, és további négy épület készült, illetve készül el, vagy legalábbis a rendelkezésünkre álló dokumentumok szerint a magyar állami támogatásokat ezekre a célokra nyújtották.
Az itt ismertetett adatokhoz két úton jutottunk hozzá: a külhoni magyarság támogatására létrejött állami Bethlen Gábor Alap kezelője, a BGA Zrt. adatigénylésünkre válaszul betekintést engedett az erre vonatkozó dokumentumokba, a Magyar Labdarúgó Szövetség pedig papír alapon bocsátotta rendelkezésünkre az erre vonatkozó szerződéseket, amiket beszkenneltünk, és most meg is mutatunk önöknek.
Az Erdélybe irányuló támogatások
A külhoni magyar sportklubok állami finanszírozása 2013-ban kezdődött. Ebben az időszakban érkezett a Közigazgatásügyi és Igazságügyi Minisztériumon belül működő nemzetpolitikai államtitkárságra egy kérelem (PDF) , amelyben Szondy Zoltán, az FK Csíkszereda elnöke támogatást kért egy Székelyföldön működő fociakadémiára. Így indult útjára az a mai napig tartó folyamat, amelynek eredményeként a magyar állam a szomszédos országokban működő magyar fociakadémiák bőkezű szponzorává vált.
Öt évvel később, idén szeptemberben jelent meg egy cikk a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PFLA) oldalán. Az anyag egy képpel kezdődik, amelyen Mészáros Lőrinc, a PFLA elnöke, Szabó Tünde sportért felelős államtitkár, valamint Szondy Zoltán nemzetiszínű szalagot vágnak át. A cím pedig: Felavatták a kollégiumot Csíkszeredán.
“Ünnepi felszólalásában Szondy Zoltán, az FK Csíkszereda elnöke köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak, a támogatóknak, és a felcsúti barátaiknak, mert szerinte a baráti kapcsolatok hozták létre ezt a létesítményt" – áll a cikkben, amelyből az is kiderül, hogy a beruházást a Bethlen Gábor Alapon keresztül részben a Nemzetpolitikai Államtitkárság finanszírozta.
Az elmúlt hónapokban többször is jártunk a BGA Zrt.-nél, hogy megtudjuk, pontosan hogyan támogatják a külhoni futballklubokat. Így derült ki, hogy a szervezetnek valóban jár a köszönet: csak a kollégium épületére, illetve a hozzá tartozó ezer fős lelátóra 1,33 milliárd forintot utaltak a román harmadosztályban szereplő FK Csíkszeredának, két pályára és működési költségekre pedig további 580 millió forint érkezett hozzájuk.
A csíkszeredai fociakadémiát és csatolt létesítményeit ugyanakkor nemcsak a BGA-n keresztül finanszírozták. Mint megtudtuk, a Magyar Labdarúgó Szövetségen keresztül további 1,82 milliárd forintot kaptak újabb három focipályára, és működési költségekre. Ez így egyben eddig már 3,73 milliárd forint. De még a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. is beszállt szponzorként.
A BGA Zrt. támogatási döntéseit az FK Csíkszeredáról itt lehet böngészni (Google Drive)
Az FK Csíkszeredára vonatkozó kormányhatározatokat és MLSZ adatlapokat itt lehet böngészni (Google Drive)
Erdélyben egy másik futballklubhoz is jutottak magyar közpénzek: a 2011-ben alapított, a román első osztályban szereplő sepsiszentgyrögyi focicsapat, a Sepsi OSK 2 milliárd forintot kapott futballcélokra az elmúlt években.
A Sepsi OSK-t üzemeltető román cég Mészáros Lőrinc volt üzlettársához, Varga Károlyhoz köthető. A Sepsi OSK SA nevű vállalat 51 százalékos tulajdonosa a magyarországi Hódút Kft. útépítő vállalat kinti leányvállalata (HODUT ROM SRL), kisebbségi tulajdonosa pedig az Asociata Club Sportiv Sepsi OSK sportegyesület. A magyarországi Hódút végső tulajdonosa Varga Károly, akinek három közös magyar cége is volt a felcsúti fociakadémia elnökével.
Sepsiszentgyörgyön a két részletben kiutalt 2 milliárd forintos támogatást a csapat fociakadémiájának fejlesztésére, egy új irodaház kialakítására, edzőpályákra, valamint egy hétezer fős stadion építésére szánták – ez utóbbit még nem kezdték el megépíteni, jelen pillanatban így néz ki a terület:
A Sepsi OSK-ra vonatkozó kormányhatározatokat és MLSZ adatlapokat itt lehet böngészni (Google Drive)
Mészáros Lőrinc kötődését az is mutatja a projekthez, hogy a sepsiszentgyörgyi stadion és a focipályák tekintetében az engedélyes kiviteli tervek felelős tervezője a Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. volt, amely cég a Mészáros gyerekeinek tulajdonában lévő, napi egymillió forintos nyereséget termelő Fejér-B.Á.L. Zrt. leányvállalata.
Az erdélyi városban nemrég újították fel – úgy, ahogy – a csapat régi, négyezer fő befogadására alkalmas stadionját, emellé építenek tehát még egyet, ráadásul rögtön hétezer fős nézőszámra tervezve. A lépés hátterében egyes vélekedések szerint az állhat, hogy a régi stadion a román állam tulajdonában volt (a közelmúltban átkerült az önkormányzat tulajdonába), így biztosabbnak látszik egy újat, egy sajátot felhúzni. A dokumentumokból az is kiderül, hogy az új stadion a romániai Hódút-leányvállalat telkére épül, amelyet bérbead saját cégének, annak, amely a magyar állami támogatásban részesült.
Az erdélyi fociakadémiákról ennél részletesebben az Átlátszó Erdély cikkében olvashat:
Ábel a gyepen: a magyar kormány virágoztatja fel a székely focit? A Székelyföldi Labdarúgó Akadémia a magyar kormány határon túli fociakadémia-hálózatának első nagy beruházása. Az eddig 3,7 milliárd forintba (11,5 millió euró) kerülő akadémia felnőtt csapata a román bajnokság harmadik ligájában játszik, noha a második liga volt a cél. Hozzájuk képest a Sepsi OSK a bezzegcsapat: a semmiből létrehozott klub hat év alatt az első ligába jutott, majd 2 milliárd forintot kapott stadionépítésre.
A Felvidékre irányuló támogatások
A Felvidéken két magyar futballklub részesült eddig közel 6 milliárd forint magyar állami támogatásban, és egy további klub támogatása függőben van. “Igen, tegeződünk. 1990 óta ismerjük egymást, amikor mindketten liberális politikusokként kezdtük" – ezt Világi Oszkár, a dunaszerdahelyi FC DAC futballklub tulajdonosa mondta egy szeptemberi pódiumbeszélgetésen Orbán Viktorral való kapcsolatáról. A klubvezető Szlovákia egyik legbefolyásosabb üzletembere: a Slovnaft vezérigazgatója, a MOL igazgatóságának tagja, és több élelmiszeripari érdekeltsége is van.
Világi 2014-ben vásárolta be magát az FC DAC nevű dunaszerdahelyi klubba, amely egy nagy múltú szlovákiai magyar csapat: az első osztályban szerepel, ahol az elmúlt szezonban a harmadik helyen végzett. Az üzletember rögtön azután, hogy átvette a csapatot, kijelentette, hogy új stadiont szeretne építeni, és prioritásai közé tartozik egy futball-akadémia létrehozása is.
Az FC DAC azóta 2,4 milliárd forintnyi forráshoz jutott a magyar államtól. A csapat akadémiája időközben el is készült, az impozáns komplexum 18 hektáros területen terül el, tíz pályával rendelkezik, amiből kettő fűthető, főépületében orvosi szoba és fitnessterem is várja a labdarúgókat.
Az FC DAC-ra vonatkozó kormányhatározatokat, BGA-döntéseket és MLSZ adatlapokat itt lehet böngészni (Google Drive)
A Felvidéken a szlovák második ligában játszó révkomáromi focicsapatnak, a Komáromi FC-nek is juttatott forrásokat a magyar állam. Hogy ez miért alakult így, arról Czíria Attila, aki a 2014-es szlovák önkormányzati választások idején az MKP és a Híd közös révkomáromi polgármesterjelöltje volt, így tájékoztatta az Átlátszót:
“Amikor a miniszterelnök úr megkérdezte, hogyan tudna segíteni a magyar állam Komáromnak és a régiónak, arról beszéltem, hogy itt van a volt mezőgazdasági iskola, amelyet éppen akkor árult el a megye, azt meg lehetne venni, és csinálni egy erős magyar mezőgazdasági szakközépiskolát, mert az nincs az országban és Komárom a mezőgazdasági régió közepén helyezkedik el. (...) Orbán Viktor felvetette, mi lenne, ha épülne egy új stadion. Azt feleltem, miért ne, ha az egyéb fejlesztések mellett erre is jut"
Azt nem tudjuk, hogy a mezőgazdasági szakközépiskolára vonatkozó kérésnek mi lett a sorsa, de a Komáromi FC azóta majdnem kétmilliárd forintnyi forráshoz jutott hozzá futballcélokra. Az erre vonatkozó dokumentumok szerint 1,8 milliárd forint állami támogatásról abból a célból született döntés, hogy fel tudják újítani a régi stadiont, 140 millió forintot pedig a Révkomáromi Sport Akadémia működési költségeire szánt a magyar állam.
A Komáromi FC-re vonatkozó kormányhatározatokat, EMMI-döntéseket és MLSZ adatlapokat itt lehet böngészni (Google Drive)
Bár a révkomáromi stadion felújításáról szóló szerződést az EMMI és az MLSZ már 2017. decemberében megkötötte, eddig egy kapavágás sem történt. Úgy tudjuk azért, mert a pénzt a focicsapat kapta volna, a stadion viszont a város tulajdonában van. Hogy a felújítás mégse essen kútba, a klub egy éve benyújtott egy hosszú távú, 20 éves bérleti kérvényt a városi hivatalhoz, ahol hosszas huzavona után az idei év végén úgy döntöttek, bérbeadják az ingatlant a sportklubnak.
Szlovákiában még egy helyre jutott támogatás futballra: a Magyar Közlönyben 2017 nyarán jelent meg , hogy a diósgyőri DVTK 10 milliárd forintos csomagot kap, amiből 1,5 milliárd forintot egy felvidéki labdarúgó-akadémia létrehozására fordíthat. A város földrajzi elhelyezkedése, valamint a két klub közötti sokéves jó kapcsolat is azt valószínűsítette, hogy ez az akadémia Rimaszombatban épülhetne meg.
A DVTK és Rimaszombat illetékesei először 2018 januárjában beszéltek nyíltan a tervezett együttműködésről, aminek keretén belül felújítanák a stadiont, és néhány új edzőpálya is épülne. A projekt ugyanakkor több okból is befulladni látszik: az akadémia körül helyi politikai játszmák alakultak ki, emiatt az azóta eltelt idő alatt a fő kérdésekben sem született megegyezés.
Bár a rimaszombati képviselők több szavazáson is az akadémia mellett tettek hitet, tényleges lépésekre még nem került sor, mert a polgármester folyamatosan kifogásokat fogalmaz meg. Az egyik ilyen probléma például az, hogy a városvezető átverésre gyanakszik , nem hiszi el, hogy az akadémiára szánt magyarországi pénz valóban létezik, de volt olyan nemzeti érzelmű szlovák képviselő is, aki az elmagyarosítástól rettegett.
A felvidéki fociakadémiákról ennél részletesebben az Átlátszó Erdély cikkében olvashat:
Orbán Viktor milliárdokkal focizta be magát a Felvidékre Átlátszó Erdély Kövess minket vagy írj nekünk! Európa Ligában szereplő csapatnak és harmadosztályú szlovák futballklubnak egyaránt finanszíroz akadémiát a magyar kormány. 2013 óta összesen mintegy 18 milliárd forintot (55 millió euró) utalt ki a magyar kormány határon túli fociakadémiák számára, így gombamód szaporodnak a focipályák és stadionok Erdélyben, Felvidéken, a Vajdaságban, Kárpátalján, Muravidéken, valamint Horvátországban.
A Vajdaságba irányuló támogatások
A Vajdaságba eddig összesen 4,5 milliárd forint állami támogatás érkezett az MLSZ-en keresztül. A pénzt az FK TSC futballklub kapta. Szerbiában úgy tartják, hogy egyetlen ember van a Vajdaságban, akinek közvetlen elérése van a magyar miniszterelnökhöz, ez pedig a topolyai illetőségű milliárdos, Zsemberi János.
Az üzletember a magyar kormány futball-programjának nagyhatalmú vajdasági rezidense, aki formálisan ugyan nem vesz részt a projekt irányításában, mégis a program megkerülhetetlen figurája: a klub fő támogatója, aki korábban az FK TSC elnöki tisztét is betöltötte, a tavalyi tisztújításkor azonban átadta helyét utódjának, ő maga pedig főszponzorként, illetve az épülő labdarúgó akadémia koordinátoraként maradt a csapat mellett.
A topolyai futballklub korábban szerény keretek között, főként az önkormányzat és a főszponzor támogatásaiból élt. Évekig a harmadosztályban szerepelt, áttörést csak a közelmúltban ért el, miután a 2016/17-es szezon végén két ifjúság klub elállt a feljebbjutástól, így a TSC két helyet ugorva bekerült az első ligába – a szerbiai rangsorban ez a másodosztály a Super Liga után.
Az FK TSC első MLSZ-támogatása 3 milliárd forintról szólt, a második 1,5 milliárd forintról. Ezt az összesen 4,5 milliárd forintot a topolyai akadémia épületének felépítésére költhették el, valamint az azt körülölelő focipályákra, környékbeli focipályákra (Bajsán például), továbbá a helyi stadion felújítására-újjáépítésére. A költségek között szerepel a fociakadémia fenntartása és működtetése is.
A kollégiumot nemrégiben adta át Orbán Viktor, a stadionról egyelőre nincsen hír: információink nemrégiben elkezdték bontani a régi stadiont, az pedig a feladattervekből kiderül, hogy az új építmény, ha elkészül, 3500-4500 vendég befogadására lesz képes.
Az FK TSC-re vonatkozó kormányhatározatokat és MLSZ adatlapokat itt lehet böngészni (Google Drive)
A vajdasági fociakadémiáról ennél részletesebben az Átlátszó Erdély cikkében olvashat:
Délvidéki Sport Akadémia: a monopoly, ahol egy helyi vállalkozó osztja a lapokat Eredetileg ez év végéig kellett volna elkészülnie a Délvidéki Sport Akadémia másik nagy beruházásának, a topolyai centerpályának, ám egyelőre még a látványterv sem készült el. Sikerült megszerezni azonban a Magyar Labdarúgó Szövetségtől (MLSZ) a Topolyai Sport Clubbal (TSC) és a Beruházási, Műszaki Fejlesztési és Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-vel (BMSK) kötött szerződéseket, így kiderült, milyen költségtervet szántak a magyar kormány 4,5 milliárd forintos (14 millió euró) futballtámogatásának.
Drónfelvételeket készítettünk a létesítményekről
Az elkészült és épülőfélben lévő beruházásokról novemberben drónfelvételeket készítettünk. Összesen 2400 kilométert utaztunk, jártunk Romániában, ahol megnéztük a csíkszeredai sportakadémiát, valamint a sepsiszentgyörgyi csapat létesítményeit. Elmentünk Szlovákiába a DAC akadémiájához, valamint Szerbiába, ahol a topolyai akadémia épült.
Drónfelvételek a csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi, dunaszerdahelyi és topolyai fociakadémiákról from atlatszo.hu on Vimeo.
A cikkben szereplő valamennyi sportklubot, határon túli fociakadémiát megkerestük a magyar állami támogatások elköltésére vonatkozó kérdéseinkkel, de egyikük sem reagált érdemben az érdeklődésünkre. Cikksorozatunk második részében, jövő kedden az Ukrajnába, Szlovéniába és Horvátországba irányuló magyar futballtámogatásokról lesz szó.
Szöveg: Oroszi Babett – Fotók, videók: Pápai Gergely — Infografikák: Mikola Bence
Közreműködött: Sipos Zoltán (Erdély), Bőd Titanilla (Felvidék), Gyurkovics Virág (Vajdaság)
A cikksorozat az IJ4EU támogatásával készült. A cégadatokat az Opten szolgáltatta.
|
Megszereztük és nyilvánosságra hozzuk a határon túli fociakadémiák támogatásáról szóló szerződéseket
|
Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen. A magyar kormány nemcsak a profi futballisták, de az utánpótlás irányába is rengeteg közpénzt irányított, csak a leghíresebb, a felcsúti fociakadémiára több mint húszmiliárd forintot költött – TAO-támogatások formájában – az elmúlt években. A nemzeti futballmánia nem állt meg a határoknál, néhány éve a szomszédos országok magyarlakta területein is építkezések kezdődtek. Azóta különböző állami szervezeteken keresztül sok milliárd forintnyi közpénzt költöttünk határon túli futballakadémiákra. Arról eddig keveset lehetett tudni, hogy a külhoni magyar sportklubok pontosan mire kapták ezt a pénzt, mi viszont megszereztük és most nyilvánosságra is hozzuk az erre vonatkozó szerződéseket. Cikksorozatunk első részében a Szlovákiában, Romániában, és Szerbiában működő magyar fociakadémiák eddig összesen 16 milliárd forintnyi magyar állami támogatásáról lesz szó.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2018/12/11/megszereztuk-feldolgoztuk-es-nyilvanossagra-hozzuk-a-hataron-tuli-fociakademiak-tamogatasarol-szolo-szerzodeseket/
|
2018-12-11 09:45:47
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Szegeden régóta beszélték, amire a a vádirat is utal egy bekezdésben: a Szeviép-vezérek nem csupán kiszedték a pénzt a szegedi megbízásokkal fölhízlalt szocialista építőipari vállalkozásból, de elhibázott üzleti döntésekkel is hozzájárultak a csődhöz. Mivel Pistrui László, a Szeviép egykori tulajdonosa korábban elhencegte a horvát tengerparthoz fűződő érzelmi és üzleti kötődéseit, a SzegedMa nyomozásba kezdett Horvátországban. A mesés és előkelő Opatijában rá is bukkantunk egy többszintes mélygarázs és üzletház építésének történetére. Az ingatlan építésének jogát a Szeviép és leánycége nyerte el a szocialista bőség éveiben, azonban egy 444 millió forintos kifizetetlen követelés miatt a horvát kivitelező 2010-ben levonult a területről. Kiderült, a Szeviép a bankhitelt sem fizette vissza, és további 60 milliós tartozást is felhalmozott Opatija városával szemben, ami miatt az önkormányzat végül csődeljárást kezdeményezett a projektcég ellen. Ezzel a Szeviép egy óriási, félkész betonszarkofágot, egy hatalmas, vízzel elárasztott gödröt hagyott maga után.
Luxusóra, vagy halál
45 évesen vonul nyugdíjba a magyar milliárdos
ezzel a hangzatos címmel készített interjút
2008. szeptemberében a Bors Pistrui Lászlóval, az első fokon csődbűntett miatt 5 év 2 hónapra ítélt Szeviép-tulajdonossal. A cikkből számos érdekes részlet derül ki az egykori szegedi milliárdosról.
Pistrui László hamarosan leszámol eddigi életével. A 100 leggazdagabb magyar kiadványban 9,3 milliárd forinttal szereplő 42 éves üzletember úgy kalkulál: 2011 után már csak legfőbb hobbijának, a hajózásnak szenteli mindennapjait. A Szeviép Zrt. tulajdonosa, aki egyébként a Pick Szeged férfi kézilabdacsapatának is a főszponzora, azt mondja: ha valakivel leül tárgyalni, elsőként a csuklójára téved a szeme, hogy megnézze, milyen órát hord a partnere. Ha a külső jegyek nem meggyőzőek, vagyis nem elég márkás az óra, az üzlet máris halálra van ítélve
” -
fogalmaz a Bors
Az alákérdezős PR-interjúban a szocialista vállalkozó elárulta azt is, hogy nem csak múlatja az időt a jachton, hanem egy mélygarázs-beruházást is tervez a festői Opatijában.
BORS: A kezdetekben pénz akart keresni inkább, vagy a kihívás izgatta?
Pistrui: Nekem a fő hajtóerő a megélhetés volt. Ma már a pénz vagy a napi verkli már nem hoz lázba, egy feladat, kihívás annál inkább. Például nemrég egy koncessziót nyertünk Horvátországban. Opatijában fogunk építeni egy 12 emeletes parkolóházat. Nem hiszem, hogy sok magyar cég tudna hasonlóról beszámolni.
- Hogyan sikerült megszerezni ezt az üzletet?
- Az egyik legfőbb hobbimon keresztül. Úgy látszik, befektetésnek sem utolsó a hajóm, amellyel az elmúlt hét évben bejártam az Adriát. Mivel egész nap nem lehet kávézni és hajózni, elkezdtem dolgozni is. Az ismeretség, a kapcsolatok ezt eredményezték.
- Szereti a luxust?
- Amit akartam, azt már megvettem. Van Szegeden egy 220 négyzetméteres házam, egy balatoni nyaralóm, néhány szép órám és egy nagy hajóm.
- Mennyire nagy?
- Nem kicsi. Ezen a nyáron ötezer kilométert mentem vele. Az Adriát már kinőttem, így távolabbi vizek felé veszem az irányt.
Kifizetetlen százmilliók Horvátországban is
Pistrui elszólását követően a SzegedMa nyomozásba kezdett a horvát nyelvű sajtóban, és most a becsődölt opatijai parkolóprojektet tárjuk elejétől a végéig olvasóink elé.
A horvát cikkek bizonyítják, a Szeviép-vezérek nem csupán azzal tették tönkre a saját vállalkozásukat Szegeden, hogy egyszerűen kiutalgatták belőle a pénzt tagi kölcsönök formájában, hanem azzal is gyorsították a csődöt, hogy tervezési mulasztásokat követtek el Opatijában, majd ott is kifizetetlen számlákat hagytak maguk után több százmilliós értékben.
A beruházó Szeviépet ugyanis előre figyelmeztették Horvátországban, hogy egy karsztvizes területen akar mélygarázst építeni, ám ennek ellenére ők mégis belevágtak - vagyis a jelek szerint egyszerűen egy rossz ingatlanfejlesztési üzletbe fogtak Opatija egyik lélegzetelállító telkén, aztán később nem fizettek az alvállalkozójuknak.
2007-ben indították a beruházást, amikor már ugyan elkezdték kitalicskázni az anyacégből a pénzeket, de abban az évben és a rákövetkezőkben is még további tízmilliárdos közbeszerzéseket nyertek el Szegeden és az országban.
A Szeviép opatijai kalandjának kronológiája
Opatija 2007 március 27-én szerződést kötött az első befektetővel, a Szeviép Zrt., Szeged és a Szeviép-leány Slatina Garaža d.o.o. projektcéggel egy PPP-beruházásban megvalósuló mélygarázs és üzletközpont megépítésére. A Szeviép vállalta, hogy 30 éven át 1,7 millió kunát (60 millió forintot) fizet koncessziós díjként a városnak, de a mélygarázs fölötti pláza üzlethelyiségeivel a vállalkozás rendelkezik.
Az építési engedélyt 2007. november 22-én adta ki az önkormányzat, a munkálatok december végén el is kezdődtek. A szerződés szerint a beruházást a következő 9 hónapban, azaz 2008 szeptemberében kell befejezni.
Mivel a Szeviép-projektcég Slatina Garaža d.o.o. nem tudta kezelni a felszín alatti víz problémáját az építési területen, majd elmulasztotta az építkezésben dolgozó alvállalkozók számláit kifizetni mintegy 444 millió forint értékben, így a munkálatok 2010-ben befejeződtek, Opatija városa csődeljárás megindítását kezdeményezte, ami 2011 elején meg is indult.
A magyar Szeviép akadályozta az egész csődeljárást, így az csak 2013. február 11-én zárult le azzal, hogy a Slatina Garaža d.o.o. cégért, az építési jogokért és a félbehagyott garázsért végül 17,2 milló kunát (640 millió forintot) fizetett egy új befektető, aki 2013. február 18-án birtokba vette az elhagyatott mélygarázst.
A magyar ügyészség vádirata alapján a Szeviép a Slatina Garaža d.o.o. részére 2007-től kezdődően összességében 528.178.924 forintnyi kölcsönt nyújtott, ám ennek döntő része később a csődeljárásban - a Slatina Garaža d.o.o. félkész épületének és építési jogának adásvételével - megtérült, így a hitelező CIB Bank 433.261.219 forint értékben hozzájutott a követeléséhez.
A szoci legenda
Szegedi szocialisták azt terjesztik, hogy a Szeviépet a 2008-as gazdasági világválság tette tönkre (Horvátországban is), ám ez hazugság.Ugyanis a legutóbbi nagy világgazdasági válság 2008. szeptember végén robbant ki, és a CIB Bank még 2008 októberében is nyújtott hitelt az adriai projekt finanszírozására. Ráadásul
a Szeviép 2007-es és 2008-as árbevétele 9,1-9,1 milliárd, a 2009-es pedig 14,9 milliárd forint volt
. Tehát az adatokból kitűnik, a Szeviép vezérei annak ellenére csődöltettek be egy 1,2-1,5 milliárd forintra becsült horvát ingatlanfejlesztést, hogy ebben az időszakban 33 milliárdos árbevételt értek el Szegeden és Magyarországon. Vagyis a szegedi legendákkal szemben a Szeviépet nem a horvát ingatlanbukás fektette két vállra.
Csak Szegedtől 2008-2009-ben 15 milliárdot kapott a Szeviép
Ahogyan portálunk korábban bemutatta, ezek a kiugró eredmények annak voltak köszönhetők, hogy Szeged szocialista önkormányzata, és az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló cégek busásan tömték a szocialista udvari beszállítóként jegyzett céget. Ezt Botka László polgármester több esetben is letagadta, holott
az interneten föllelhetők olyan dokumentumok
, amelyeken a megbízások az ő aláírásával szerepelnek, mint megrendelő. Vagyis Botka László egyszerűen nem mond igazat, amikor azt állítja, a szegedi, szocialista önkormányzatnak soha nem volt szerződéses kapcsolata a Szeviéppel.
444 millió kifizetetlen számlát hagytak maguk után
A nagy horvát terjeszkedés terve tehát befuccsolt. Pedig amikor belevágtak a projektbe, még rengeteg pénz volt az anyacégben. A végeredmény ismerős lehet a Szeviép hazai csődjéből: a Szeviép, mint beruházó 100%-os tulajdonában álló Slatina Garaža d.o.o. leánycégén keresztül nagyságrendileg 444.000.000 forintnyi kivitelezői munkadíjat, bankhitelt, és hatvanmilliós koncessziós díjat nem fizetett meg Opatija városa felé.
A jól ismert PPP-mutyi
A beruházás egy sajátos, a szocialisták által különösen kedvelt PPP-programban készült volna el a tervek szerint: a város 30 évre, évi 1,6 millió kunáért cserébe
(60 millió forint - a szerk.)
koncesszióba adta a területet a garázsokért cserébe, a Szeviép pedig rendelkezhetett volna a mélygarázsok fölött elkészült üzlethelyiségekkel. Az üzlet elhibázottságára utal az is, hogy az 1,7 millió kunás koncessziós díj a korabeli sajtóbeszámolók szerint jóval magasabb volt, mint amennyit a konkurensek ajánlottak a városnak.
Az ügylet később a horvát kerületi ügyészség érdeklődését is felkeltette
, majd a csődeljárást követően az ingatlan új befektetőhöz került, aki gyorsan megoldotta a vízbetörés problémáját, és befejezte az ingatlant. Az új tulajdonos 17,3 millió kunáért
(640 millió forintért - a szerk.)
vette meg a Szeviép-leány Slatina Garaža d.o.o. céget a félkész garázzsal és az építési jogokkal együtt, ezzel évekkel a tervezett nyitás, és rengeteg jogi akadály leküzdése után végül befejezte az ingatlant, és a CIB Bank is hozzájutott a hitelköveteléséhez.
Előre szóltak a helyiek: baj lesz
Az ingatlan tervezésekor és előkészítésekor a Szeviép nagyot hibázhatott, mert sokan figyelmeztették a beruházót előzetesen, hogy karsztvizes területen akar építkezni. A mélygarázs előkészítésekor ugyanis belefúrtak egy, a terület mögötti domboldal karsztvizet rejtő barlangrendszerbe, ami elárasztotta a mélygarázs legalsó szintjét, és a vízzel a későbbiekben sem tudtak mit kezdeni. Ezzel nem csupán maguknak, hanem a patinás Liburnia Riviera Hotelnek és a környező exkluzív, tengerparti kilátással rendelkező ötcsillagos hoteleknek is károkat okoztak, akik később ki is nyilvánították kártérítési igényeiket a csődeljárás során: a víz ugyanis az ő épületeik alsó szintjeit is elérte. A Szeviép az előzetes figyelmeztetések ellenére
Opatija városára mutogatott a betört karsztvíz miatt
, egy ideig bízott is abban, hogy a város költségvetéséből megoldhatják a víz okozta problémákat, de a helyi önkormányzati tervezési irodája közölte: a terület felmérése, az esetleges kockázatok, és a területfelmérés ellenére bekövetkező káresemények a beruházót terhelik. A csődeljárás végeztével az új tulajdonos gyorsan meg is oldotta a vizesedés problémáját, és készre fejezte be az évekig elhagyatott betoncsontvázat.
Csak a szokásos: kifizetetlen számlák, majd csőd
A történet pedig innentől olyan szeviépes: 444 milliónyi kifizetetlen számla, 60 milliós tartozás Opatija felé, több százmilliós,
de végül a felszámolási vételárból megtérített hiteltartozás a CIB felé
, és a végén csőd. Pontosan úgy, ahogyan Magyarországon is.
|
Az eltűnt Szeviép-pénzek nyomában: a becsődölt horvát projekt
|
Szegeden régóta beszélték, amire a a vádirat is utal egy bekezdésben: a Szeviép-vezérek nem csupán kiszedték a pénzt a szegedi megbízásokkal fölhízlalt szocialista építőipari vállalkozásból, de elhibázott üzleti döntésekkel is hozzájárultak a csődhöz. Mivel Pistrui László, a Szeviép egykori tulajdonosa korábban elhencegte a horvát tengerparthoz fűződő érzelmi és üzleti kötődéseit, a SzegedMa nyomozásba kezdett Horvátországban. A mesés és előkelő Opatijában rá is bukkantunk egy többszintes mélygarázs és üzletház építésének történetére. Az ingatlan építésének jogát a Szeviép és leánycége nyerte el a szocialista bőség éveiben, azonban egy 444 millió forintos kifizetetlen követelés miatt a horvát kivitelező 2010-ben levonult a területről. Kiderült, a Szeviép a bankhitelt sem fizette vissza, és további 60 milliós tartozást is felhalmozott Opatija városával szemben, ami miatt az önkormányzat végül csődeljárást kezdeményezett a projektcég ellen. Ezzel a Szeviép egy óriási, félkész betonszarkofágot, egy hatalmas, vízzel elárasztott gödröt hagyott maga után.
| null | 1 |
https://szegedma.hu/2018/12/az-eltunt-szeviep-penzek-nyomaban-a-becsodolt-horvat-projekt
|
2018-12-11 10:43:48
| true | null | null |
Szegedma
|
Múlt héten számoltunk be arról, hogy az ügyészség indítványára rábólintva a Szegedi Járásbíróság még harminc nappal meghosszabbította Czeglédy Csaba letartóztatását. A múlt nyár óta előzetesben lévő baloldali politikus-jogász benntartását a Csongrád Megyei Főügyészség közölte. Az a Szanka Ferenc jelentette be, akivel szemben Czeglédy pótmagánvádat terjesztett elő még októberben. A csoportvezető ügyészt ugyanis hivatali visszaéléssel vádolja, amiért szerinte már korábban is fontos bizonyítékok elhallgatásával érte el, hogy börtönben tartsák – erről itt olvashat részletesen.
A vádhatóság Czeglédy letartóztatásának meghosszabbítására vonatkozó indítványából azonban egy több mint furcsa fordulat derült ki – tudtuk meg Czeglédy védőjétől, Hankó Faragó Miklóstól.
Ahogy azt az ügy kezdete óta számtalanszor megírtuk, Czeglédy ellen több bűncselekmény, így bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és gazdasági csalás bűntette miatt folyik eljárás. A gyanú szerint ugyanis 2011 és 2017 közt az általa működtetett munkaerő-közvetítő hálózat az állami büdzsének több mint 6 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozott azzal, hogy a cégháló részét képező iskolaszövetkezetek nem fizették megfelelően az áfát és az szja-t.
Ehhez képest ebben a legutolsó ügyészi indítványban, amivel a benntartását akarták/tudták elérni, az szerepel, hogy a gyanúsított Czeglédy:
kétrendbeli felbujtóként gyanúsítható a költségvetési csalással,
társtettes a gazdasági csalás elkövetésében,
és szintén felbujtóként volt köze hamis magánokiratokhoz is.
Ez erősen leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a legsúlyosabb, ellene felhozott bűncselekményekben az ügyészség szerint nem is tettes, hanem csak felbujtó, illetve a gazdasági csalásban társtettes, vagyis másokkal együtt gyanúsítják.
Bár a büntetőjogban a felbujtónál is ugyanaz a büntetési tétel a kiindulópont, mintha tettes lenne, még a laikusok számára is nyilvánvaló, mennyire más minősítés, ha valaki ténylegesen elköveti a bűntettet, vagy ha másvalakit vesz rá annak elkövetésére. Czeglédy esetében ez azt jelentené, hogy nem is ő maga követte el tevékenyen a milliárdos költségvetési csalást, hanem valaki „mást a bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábírt”.
A védelem nem érti
„Teljesen értetlenül állunk előtte, hogy mit jelent ez, hiszen teljesen mást jelent, ha felbujtásról van szó, viszont ebben az esetben módosítani kellett volna a gyanúsítást” – mondta Hankó Faragó Miklós, Czeglédy ügyvédje. A bírósági tárgyaláson, ahol védence letartóztatását meghosszabbították, az indítványnak erre a részére egyáltalán nem tért ki sem az ügyész, sem a bíróság, csak a kényszerintézkedésre koncentráltak – tette hozzá.
A tavaly nyár óta húzódó ügyben még mindig nem született meg a vádirat, az ügyészség a keddi tárgyalás után bizonygatta, hogy most már „a törvény biztosította legrövidebb határidőn belül” vádat emelnek. Így várhatóan ebből fog csak kiderülni, hogy mi ez a váratlan „felbujtó” szerep, tettesként vádolják-e meg, vagy azért kerül bíróság elé, mert mást vett rá bűncselekmény elkövetésére.
Czeglédy ügyvédje megfogalmazása szerint egy „elfogadhatatlan” mozzanata is volt a múlt heti tárgyalásnak. Információik szerint az ügyészség sorra köti az egyezségeket az ügy több gyanúsítottjával, vagyis vélhetően enyhébb büntetést ígérnek az együttműködésükért cserébe.
Az ügyész bevallotta, hogy nem tartják be a törvényt?
„Csakhogy ennek tényét jegyzőkönyvben rögzíteni kell, ami része a nyomozati iratoknak, ezt a védelem az eljárásjogi szabályok alapján megismerheti. Mégsem kaptunk meg ilyen dokumentumokat, ezért – ahogy az korábban is előfordult – nem tudunk rá felkészülni, indítványokat, észrevételeket tenni az erre nyitva álló 30 napos határidőn belül. Az ügyész viszont képes volt kijelenteni a nyilvános tárgyaláson, hogy hiába rögzíti a törvény ezt a határidőt, őket az nem köti. Elképesztő módon arra hivatkozott, hogy ez úgysem számít olyan súlyos eljárási hibának, ami miatt érdemben megtámadható lenne majd az ítélet” – mondta Hankó Faragó, aki szerint ez a „védelem jogának súlyos korlátozása”.
Szerinte ez nem lehet véletlen, azt mutatja, hogy az ügyészség mindenáron, akár a törvény megszegése árán fog vádat emelni. Mivel az utolsó nyomozati iratot – még szabályosan – november közepén ismerhették meg, ezért arra számítanak, hogy a 30 napos határidő letelte után azonnal, a december 17-i héten meglesz a vádirat.
Ha akarna sem tudna "bűnismétlést" elkövetni
Azt továbbra sem értik viszont, hogyan hosszabbíthatta meg a bíróság a letartóztatást arra hivatkozva, hogy fennáll a bűnismétlés veszélye, valamint, hogy Czeglédy többször is megpróbálta meghiúsítani az eljárást. „A bűnismétlés egyszerűen lehetetlen, mert a cégeket hónapokkal ezelőtt felszámolták, hogyan is tudna újra költségvetései csalást elkövetni egy már nem is működő vállalkozással, amivel legfeljebb a felszámoló rendelkezhet” – mondta Hankó Faragó, aki szerint az eljárás meghiúsításának lehetősége sem áll meg, pont ennek valótlansága miatt vádolta meg Czeglédy az ügyészt a már említett hivatali visszaéléssel.
Azt viszont pozitív fejleménynek tartja, hogy a bíróság legalább abban nem értett egyet az ügyészi indítvánnyal, hogy Czeglédy a vádemelésig hátralévő minimális időben másokat befolyásolna, így akadályozva az eljárást.
Mivel az első két okra hivatkozva a Szegedi Járásbíróság végül mégis benntartotta, a döntés ellen fellebbezést nyújtottak be. Ebben azt kérik a Szegedi Törvényszéktől, hogy a múlt heti döntéssel szemben mégse hosszabbítsák meg a „szükségtelen letartóztatást” és tegyék lehetővé, hogy Czeglédy legalább a karácsonyt a családjával tölthesse – mondta Hankó Faragó.
|
Meglepő fordulat a Czeglédy-ügyben: tettes helyett felbujtó volt?
|
Lehet, hogy Czeglédy Csaba mégsem követte el a költségvetési csalást, hanem felbujtóként mást vett rá erre? – váratlanul ez a fordulat bukkant fel egy ügyészi dokumentumban. A több mint másfél éve húzódó ügyben ez teljesen más minősítést jelentene, így még a baloldali politikus védelmén dolgozók sem értik.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20181210_Meglepo_fordulat_Czegledy_Csababol_hirtelen_felbujto_lett
|
2018-12-10 14:00:00
| true | null | null |
HVG
|
A kormány újabb rendezvényálma: csak logóra és ajándéktárgyakra elmegy majd egymilliárd
Magyarország újra vadászati nagyhatalom lehet – ezzel a felkiáltással harangozta be három és fél éve Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, hogy fél évszázaddal az 1971-es nagyszabású budapesti rendezvény után, 2021-ben újra vadászati világkiállítást rendez Magyarország. Bár a megnyitóig még mindig közel három év hátra van, az esemény büdzséje már most feszegeti a tervezett, 50 milliárd forintos keretet, pedig az infrastrukturális beruházások jóformán még el sem kezdődtek.
- Most dolgozom ki a költségvetést, amit be fogok nyújtani a kormánynak. Meglátjuk, hogy van-e elég pénz.
- Mennyi pénz?
- Sok.
- Mégis: nagyságrendileg mennyi?
- Nagyon sok – kicsit több mint egy évvel ezelőtt így latolgatta a kormány új presztízsrendezvénye, a 2021-es vadászati világkiállítás tervezett költségeit a Magasles vadászblognak adott interjújában a programsorozatot miniszteri biztosként előkészítő Károlyi József gróf.
A nemzetközi rangjában és vonzerejében is rendre a tavalyi úszó világbajnoksághoz hasonlított rendezvény büdzséjének tervezete azóta persze elkészült. Februárban azt mondta róla vicceskedve Semjén Zsolt, az Országos Magyar Vadászati Védegyletet is elnöklő miniszterelnök-helyettes: még nem gyűjtötte össze a bátorságát ahhoz, hogy megmutassa Varga Mihály akkori gazdasági (májustól pénzügy-) miniszternek.
A kalkuláció azóta sem nyilvános, de egyre több jel mutat rá, hogy az esemény nemcsak presztízsében közelíti majd az elszabadult költségvetése miatt közemlékezetbe vésődő vizes vébét.
A rendezvénysorozathoz kapcsolódó beruházások végösszege még az optimista jelenlegi kormányzati becslés szerint is legalább 50 milliárd forintra rúg majd, amihez az eddigi tapasztalatok alapján bátran társíthatunk egy 1,5 és 2 közötti szorzót. (Hogy az eredeti összevetésénél maradjunk: a 2017-es úszó vébét a szükséges létesítményfejlesztésekkel együtt eredetileg 25 milliárdosként harangozták be, ám ezt már két hónappal később a duplájára emelték, a hónapokkal megrendezése után is dráguló esemény végső büdzséje pedig valahol bruttó 135 milliárd forint környékén állt meg – már, ha nem drágul tovább, bár az Átlátszó júniusi cikke alapján ebben sem lehetünk biztosak.)
Az ötvenmilliárdra saccolt keret négyötödét a rendezvényhez kapcsolódó infrastrukturális beruházások emésztik majd fel – elsőként is a világkiállítás fő helyszínéül szolgáló kőbányai vásárváros területét és környékét érintő fejlesztések. Ezekre a 2017-es és 18-as költségvetésben 9,3 milliárd forintot különített el a kormány, de egy tavaly augusztusi határozattal további 1,5 milliárd forintot szignált a kiviteli és engedélyezési tervek elkészítésére (további 4 milliárdot pedig egy mindössze két megállóból álló, teljesen irracionális villamosvonal megépítésére).
Az eredetileg olimpiai helyszínnek álmodott kőbányai vásárközpont ingatlanvagyonát még 2008-ban megszerző Fonciere Polygone Hungária (FPH) Kft.-t előzőleg 2016 áprilisában, 17,28 milliárd forintért vásárolta vissza a kormány a francia befektetőktől. A Zoom.hu tavalyi cikke szerint egy felettébb különös konstrukcióban: az eszközérték duplájára rúgó árban nem volt ugyanis benne a vásárterület pavilonjainak használata, azokat 2035-ig ugyanis bérbe adta az állam a vásárokat szervező, francia tulajdonban maradt Hungexpo Vásár és Reklám Zrt.-nek.
Vagyis a 17,28 milliárdos vételáron felüli ráfordítások nagy része arra kell, hogy új épületeket húzzanak fel a területre.
A csak a Hungexpót érintő infrastrukturális fejlesztéseket múlt héten 40 milliárd forintosra becsülték a hvg.hu kormányzati forrásai – igaz, ez nem mind a világkiállítás büdzséjéhez értendő, mert az egy évvel korábbi Eucharisztikus Világkongresszusnak (illetve később nyilván egyéb rendezvénynek) is ez lesz a fő helyszíne. (A világkiállítás több szimbolikus programját a 3,1 milliárd forintból felújított, és egy tavaly nyári kormányhatározattal az Országos Magyar Vadászkamara tulajdonába adott Hatvani Vadászkastélyban, valamint a 2019-re több mint negyvenmilliárd forintból megújuló Fővárosi Állatkertben rendezik).
Ám míg a kőbányai beruházások felügyelete, ha úgy vesszük, így is-úgy is Fürjes Balázs kiemelt budapesti fejlesztésekért felelős kormánybiztos és államtitkár „munkakörébe” tartozik, a szervezésre egy hete önálló kormánybiztost is kapott a rendezvény.
A kormányszóvivőként nemrég leváltott, vadászszenvedélyéről a Facebook-oldalán is gyakorta posztoló Kovács Zoltán kinevezését a hvg.hu-nak azzal magyarázták magas rangú kormányzati források, hogy korábban az állami rendezvények lebonyolításáért is felelős államtitkárként hasznos tapasztalatokat szerzett a nagy tömeget megmozgató rendezvények lebonyolításában. A világkiállítás megnyitója a terveket ismerők szerint ugyanis
nagyszabású, színvonalában és léptékében augusztus 20-ához hasonlító lesz.
A kinevezésről szóló kormányhatározat szerint Kovácsnak az őt nemzetközi kommunikációs államtitkárként megillető 1 296 300 forintos illetményen túl kormánybiztosként is államtitkári fizetés jár majd (szemben a kormánybiztosi munkát díjazás nélkül ellátó Fürjes Balázzsal), és munkáját a többi kormánybiztoshoz képest kiugró létszámú, tízfős titkárság is segíti.
És ez még nem minden: a kormányhatározat szerint projektcég is alakul majd a lebonyolítással kapcsolatos teendők koordinálására. Ez utóbbi márpedig az eddigi hazai világesemény-szervezési tapasztalatok alapján szintén nem a közpénz-spórolás szinonimája: az úszóvébét szervező Bp 2017 kft vezető tisztségviselőinek havi bruttó bére 800 ezer és 1,2 millió, míg középvezetőié 500 és 800 ezer forint között mozgott, a lefújt budapesti olimpiai pályázatért felelős cég vezetői pedig fejenként nettó 1,22-1,86 millió forint közötti fizetésükkel a miniszterelnöknél is többet kerestek.
A világkiállítás költségvetésének viszonylag friss, három héttel ezelőtti, a Magasles birtokába jutott javaslata 2018-ra, vagyis az évből hátralévő két hétre 16,1 millió, 2019-re pedig 129 millió forintot irányozna elő a kormánybiztos titkárságának. (A hvg.hu információi szerint itt, Kovács Zoltán mellett dolgozik majd tanácsadóként a miniszteri biztosi posztjáról a volt korányszóvivő kinevezésével leváltott Károlyi gróf is.)
További 563 millió forint menne még az idei büdzsé terhére a projektcég alapítására. Bár ez utóbbi munkavállalóinak a létszámáról és vezetőinek díjazásáról nem szól a fáma, a szervezést a kormánybiztoson és a projektcégen túl egyengető, hattagú szervezőbizottság delegáltjainak is jár majd a mindenkori kormánytisztviselői illetményalap 100 százalékának megfelelő, 2019-ben összesen 3,2 millió forintos fizetés.
Program, kavalkád
A világkiállításnak csak a programjaira további tízmilliárd forintot szán a kormány a hvg.hu információi szerint: a háromhetesre tervezett esemény kísérőrendezvényeként például európai lovas játékokat rendeznek majd a Kincsem Parkban, melyhez szintén jelentős forrásokat és kormánygaranciát kap a Lázár Vilmos vezette Magyar Lovassport Szövetség. Lesznek emellett sportlövő, íjász-, kutyás és (hogy a hazai politikai-gazdasági elit tagjainak többségétől elütő hobbit választó Áder János államfő se szomorkodhasson) horgászprogramok is, a Magyar Művészeti Akadémián (MMA) pedig külön ülésszak foglalkozik majd a vadászat és a művészet kapcsolatával.
A már említett költségvetésvázlat szerint nemcsak az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) egyes megyei szervezetei kapnának milliókat a világkiállításhoz kapcsolódó helyi programok szervezésére, de százmilliós nagyságrendben jutna a pénzhez egy rakás, a vadászathoz érintőlegesen kapcsolódó szervezet is. A Magyarországi Vadászlövészek Egylete például 82+104 millió forintból szervezhet a világkiállításhoz kapcsolódó versenyeket, míg a Magyar Bocuse d'Or Akadémia 19 millió forintból mutatja majd be „a gasztronómia hungarikumaival kísérve” a vadhús és a hal elkészítésének konyhaművészetét.
A közelebbről meg nem nevezett hungaricumok promóciója összesen 50 millió forintba kerülne, de további 40 millió forintért egy országos szemétszedési akció, 12 millióért pedig a Fehérkereszt Állatvédő Liga kutya-macska ivartalanítást népszerűsítő kampánya is kapcsolódna a világkiállításhoz.
A javaslat szerint 2019 első félévére ütemezve a külsőségekre is egymilliárd – logótervezésre és -gyártásra 250, ajándéktárgyakra további 750 millió – forintot különítenének el. A tervezetből az nem derül ki, hogy a fenti negyedmilliárd annak a már bemutatott látványelemnek az utólagos elszámolása-e, amelyet a szeptember eleji putnoki vadásznapon leplezett le a világkiállítás logójaként a miniszterelnök-helyettes, vagy netán újat készítenek. Mindenesetre, ha az infrastrukturális fejlesztéseknél nem is, de a szimbolikus körítéseknél úgy tűnik, igyekszik kizárni az esetleges csúszások kockázatát a kormány: a szeptemberi vadásznapon a logó mellett már a világkiállítás speciálisan ez alkalomra készült kürtös himnuszát is bemutatták.
Ha vadászni nem is, egy jó vaddisznópörköltet vagy halászlét biztos mindenki szeret enni
– magyarázta múlt héten a hvg.hu-nak egy a szervezésre rálátó kormánytag a rendezvény létjogosultságát, vagyis azt, hogy hatvanezer magyar és ismeretlen számú külföldi vadász kedvéért megéri-e ötvenmilliárdos megarendezvényt szervezni.
Bár a (még) nem hivatalos kormányzati kommunikáció szerint a rendezvény több tízezer turistát vonzhat majd Budapestre, a tavalyi vizes vébé tapasztalatai alapján ezt érdemes fenntartásokkal kezelni: a turizmusnak adott lökés helyett valójában négy százalékkal kevesebb vendég szállt meg a világverseny idején a budapesti szállodákban és kereskedelmi szálláshelyeken, mint 2016 azonos időszakában, és a jegybevételekről is csak annyi derült ki, hogy a helyszíneken 485 ezren szurkoltak a rendezvény 17 napja alatt. Ám arról, hogy közülük hányan voltak a fizető nézők, pláne hányan az ország idegenforgalmi egyenlegét javító külföldiek, nincsenek adatok. Vagy ami igen, abból nem sok jó olvasható ki: a rendezvény szervezőinek utólagos értékelésével szemben – miszerint a vébére érkező külföldiek átlagosan 9 napot töltöttek Budapesten – a KSH szerint a fővárosban megszálló külföldiek átlagos tartózkodási ideje mindössze 0,2 nappal (2,5 napra) nőtt tavaly júliusban.
|
A kormány újabb rendezvényálma: csak logóra és ajándéktárgyakra elmegy majd egymilliárd
|
Magyarország újra vadászati nagyhatalom lehet – ezzel a felkiáltással harangozta be három és fél éve Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, hogy fél évszázaddal az 1971-es nagyszabású budapesti rendezvény után, 2021-ben újra vadászati világkiállítást rendez Magyarország. Bár a megnyitóig még mindig közel három év hátra van, az esemény büdzséje már most feszegeti a tervezett, 50 milliárd forintos keretet, pedig az infrastrukturális beruházások jóformán még el sem kezdődtek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20181211vadaszati_vilagkiallitas_koltsegei
|
2018-12-11 06:30:00
| true | null | null |
HVG
|
„Ahol hús van, ott légy is van” – mondta korábban Orbán Viktor a paksi atomerőmű bővítéséről, arra utalva, hogy a több ezer milliárd forintos beruházás vonzza a különféle gazdasági érdekcsoportokat. Valóban nagy a zsongás a projekt körül: megjelent már egy nagy külföldi szereplő, az egyik nagyértékű szerződés iránt pedig épp az Orbánhoz szorosan kötődő Mészáros Lőrinc üzleti köre is érdeklődik.
Közben azonban szép csendben felbukkant egy olyan szervezet is, amelynek politikai oldalakon átívelő kapcsolatai vannak. A már nevében is a beruházásra utaló P2 Magyar Vállalkozásokat Támogató Egyesület irányításában részt vett egy olyan személy is, aki a szocialista kormányok alatt befolyásos pozíciókat betöltő Kocsis Istvánhoz kötődik. Rajta kívül megjelent az egyesületben két helyi fideszes politikus, egy fideszes képviselő rokona, az OTP egyik középvezetője és egy nagyvállalkozó, aki a paksi bővítésért felelős miniszter kérésére szállt be.
A nyilvánosan elérhető dokumentumok szerint az egyesület azzal a céllal jött létre tavaly májusban, hogy segítse a magyar vállalkozások bevonását a paksi bővítésbe, és részt vegyen ezeknek a cégeknek az informálásában. Ennek érdekében szoros együttműködést akartak kialakítani a bővítés orosz kivitelezőjével és a beruházásért felelős magyar minisztériummal is.
Az egyesület ezeket a nagyravágyó célokat nem tudta elérni. Korábbi vezetőségi tagok ezt a folyamatosan cserélődő elnökség mellett azzal magyarázták, hogy nem nyílt lehetőség arra, hogy a kormányzati szereplőkön kívül más is bele tudjon szólni a bővítés előkészítésébe. Az egyesület hivatalosan annyit közölt, hogy kezdeményezték a P2 végelszámolását, további kérdéseinkre nem kívántak válaszolni.
Kormányzati kapcsolatok
Az egyesület rövid történetét végigkísérte a különböző üzleti és politikai kapcsolatokkal rendelkező figurák feltűnése. A P2 több fontos megbeszélésén is jelen volt például Székely Péter, aki korábban a gépgyártással és ingatlanfejlesztéssel is foglalkozó nagymúltú Transelektro-csoport vezérigazgatója és főtulajdonosa volt. Az atomerőműveknek is bedolgozó Transelektro az MSZP-kormányok idején többször is kapott állami segítséget, hogy elkerülje a csődöt, végül azonban ez se tudta megmenteni a cégcsoportot. Székely a Fidesz környékén is feltűnt, 2005-ben tagja volt a párt már akkor is befolyásos gazdaságpolitikusának számító Matolcsy György egyik tanácsadó testületének.
A P2 egykori tagjai szerint voltak olyan megbeszélések, elnökségi ülések, amelyeket Székely egyik cégének óbudai irodájában tartottak. Székely a megkeresésükre azt írta, hogy a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János felkérésére vett részt tavaly év közepén a P2 tevékenységében. (Erről megkérdeztük Sülit is, a miniszter azonban nem reagált az írásban feltett kérdéseinkre.) Székely azt állította, hogy az egyesület elnöki posztját is betöltötte, ennek azonban nincs nyoma a P2 hivatalos dokumentumaiban. Másfél-két hónap után azért távozott, mert úgy vélte, hiányoznak az egyesület „sikeres működéséhez a megfelelő feltételek”.
Néhány fideszes politikus viszont hivatalosan is megjelent a P2 vezetésében. Egyikük Tóth Kálmán, a 18. kerületi önkormányzat Fidesz-KDNP frakciójának a vezetője, aki néhány hónapig a P2 felügyelőbizottságának volt a tagja. Tóth megkeresésünkre először tagadta, hogy köze lett volna az egyesülethez, ezt csak azt követően ismerte el, miután egyeztettük vele a hivatalos iratokban szereplő személyes adatait. Azt mondta, hogy a baráti körén keresztül került kapcsolatba az egyesülettel, amelyet azonban hamar otthagyott. Szerinte az egyesületnek nem járt volna bevétel a bővítésbe sikeresen bevont magyar vállalkozásoktól. A P2 ezért szerinte direkt olyan embereket gyűjtött össze, „akiknek már volt egzisztenciája, hogy ezt a munkát tudják végezni”.
Távozott már az egyesülettől Gór Csaba Gyula II. kerületi fideszes önkormányzati képviselő is, aki a szervezet elnökségének volt a tagja. A politikus azt közölte, hogy egy olyan ügyvéd révén került kapcsolatba a P2-vel, akivel közös ügyvédi irodában dolgozik, és aki az egyesület körül is tevékenykedett. Gór az ügyvéd kollégájának szakmai munkáját segítve vett részt az egyesület tevékenységében, azért lett elnökségi tag, hogy ezt a munkát hatékonyabban tudja végezni. Egyéb elfoglaltságai miatt azonban hamar lemondott.
Hőrcsik Lajos Kálmán pedig a P2 felügyelőbizottságában tevékenykedett. Róla írta azt korábban a hvg.hu, hogy Hörcsik Richárd fideszes parlamenti képviselő unokaöccse és tagja egy olyan szövetkezetnek, amely különböző támogatásoknak köszönhetően vendégházat üzemeltet. Hőrcsik a kérdéseinkre válaszolva annyit írt, hogy egyesületi jogviszonya már megszűnt, a változások átvezetése folyamatban van. Hörcsik Richárd pedig azt közölte, hogy nem követi nyomon ügyvéd unokaöccse tevékenységét, így annak egyesületi szerepvállalásáról sem tud.
Kocsis István árnyéka
A P2 több korábbi tagja szerint az egyesület környékén felbukkant Kocsis István is, aki a szocialista kormányok alatt nagy állami vállalatokat vezetett, de láthatóan vannak kapcsolatai a mostani kormány felé is. Tavaly májusban váratlanul megjelent a paksi bővítésért felelős miniszter, Süli János parlamenti eskütételén. Süli akkor azt közölte, hogy a hazai nukleáris szakma más fontos képviselőivel együtt ő hívta meg Kocsist az eskütételre.
A P2 egyik korábbi tagja szerint Kocsis közvetítőkön keresztül jelent meg az egyesületben, egy másik forrás pedig arról beszélt, hogy Kocsis „aktivizálódni is akart az egyesületben”, ez azonban végül nem történt meg. Kocsis a munkatársán keresztül azt közölte, hogy nem tagja az egyesületnek, ezért kérdéseinkkel ne hozzá, hanem a P2-höz forduljunk.
Kocsis évtizedek jó baráti kapcsolatot ápol Csányi Sándor OTP-vezérrel is, jelenleg pedig az OTP tulajdonában álló Merkantil Bank ügyvezető igazgatója. A P2-ben közvetlenül is feltűnt egy másik, Kocsist is ismerő OTP-s vezető. Tavaly ősszel ugyanis Zagyi László lett az egyesület elnöke, aki korábban az OTP tulajdonában álló cégeknél töltött be vezető pozíciókat, jelenleg pedig az OTP kereskedelmi banki divíziójának a főosztályvezetője. Zagyi és Kocsis jelenleg is kuratóriumi tag az atomerőmű által létrehozott Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítványnál.
Az OTP-s kapcsolódási pont miatt kíváncsiak voltunk arra, hogy Csányi Sándor tudott-e az egyesület működéséről. A bank sajtóosztálya a megkeresésünkre azt válaszolta, hogy Csányi Sándornak semmilyen kapcsolata nincs és nem volt a P2 egyesülettel, nem ismerte és nem támogatta azt.
Zagyi érkezésével egy időben feltűnt az egyesületnél egy másik Kocsishoz kötődő személy, Guba János is. Guba nagyjából abban az időszakban volt a paksi atomerőművet tulajdonló Magyar Villamosművek (MVM) egyik leányvállalatának, az MVM ERBE Zrt-nek az igazgatósági tagja, amikor Kocsis volt az MVM vezérigazgatója. (Az MVM ERBE vezetésének ebben az időszakban Zagyi is tagja volt). Guba később követte Kocsist a BKV-hoz is, amíg utóbbi a közlekedési vállalat vezérigazgatója volt, előbbi igazgatóhelyettesként dolgozott a 4-es metró beruházást felügyelő projektigazgatóságnál.
Guba jelenleg is fontos állami tisztséget tölt be, a paksi bővítésért felelős magyar állami vállalat, a Paks II Zrt. igazgatósági tagja. Ez a pozíciója már akkor is megvolt, amikor tavaly szeptemberben a P2 alelnöke lett. Gubáról az egyik korábbi egyesületi tag azt mondta, hogy különösen aktív volt, ez alapján úgy tűnt, hogy „ő az erős ember” a szervezeten belül. Több kérdést is feltettünk Gubának és a Paks II Zrt.-nek többek között arról, hogy az állami és az egyesületi poszt mennyiben volt összeférhetetlen, ezekre azonban nem kaptunk választ.
Nagyravágyó tervek
A P2 valódi tevékenységéről nehéz képet kapni, az egyesületnek ugyanis nincs honlapja és a működéséről se lelhető fel semmilyen nyilvánosan elérhető információ. A Direkt36 által megkérdezett korábbi vezetőségi tagok szerint azonban az egyesület érdemi tevékenységet nem is végzett, így a kitűzött céljait nem tudta megvalósítani.
Az eredeti tervek szerint azonban a P2 meglehetősen komoly befolyásra törekedett a paksi bővítés körül. Többek között folyamatos kapcsolatot akart fenntartani a beruházás orosz kivitelezőivel, a bővítésért felelős magyar minisztériummal és a Paks II. Zrt.-vel is. Ezekkel a szervezetekkel megállapodásokat is akartak kötni. Ezen kívül az egyesület részt akart venni a paksi beszállítók előzetes szűrésében, a magyar és a külföldi beszállítók közti kapcsolatépítésben, az esetleges viták esetén pedig közvetített volna is közöttük.
A kudarcot az egyik korábbi elnökségi tag azzal magyarázta, hogy a tevékenységükre nem volt igény, különösen azt követően, hogy megalakult a bővítéssel foglalkozó minisztérium. A szervezet működését ismerő források szerint belső konfliktusok is nehezítették a munkát, ráadásul egy éven belül kétszer is átalakult az egyesület vezetősége. A volt elnökségi tagok szerint így nem derült ki az sem, hogy valóban vannak-e komolyabb orosz kapcsolatai az egyesületben alelnöki pozíciót betöltő Szergej Szkobelevnek. Szkobelev – akinek üzleti tevékenységéről csak annyi derült ki, hogy két kisebb magyar cégben is tulajdonrésze van - nem reagált a megkeresésünkre.
Nagy Roland, az egyesület jelenlegi elnöke a Direkt36-tal azt közölte, hogy kezdeményezték P2 végelszámolását, az ehhez szükséges iratokat benyújtották. (Ennek egyelőre nincs nyoma a Fővárosi Törvényszéken.) Azt mondta, hogy hiába volt jó a kezdeményezés, az alapszabályban rögzített célokat nem tudták elérni és gazdasági tevékenységet sem folytattak. Nagy hamar lezárta a beszélgetést arra hivatkozva, hogy „nincs miről beszélni”, további kérdéseinkre nem kívánt válaszolni.
Bár az új blokkok építése még nem kezdődött meg, a nagyberuházás irányításával megbízott orosz állami atomvállalat, a Roszatom a tavaly év eleje óta folyamatosan írja ki a paksi bővítéssel összefüggő tendereket. A magyar vállalkozók információval való ellátásában pedig a P2-höz hasonlóan mások is lehetőséget látnak. Tavaly februárban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar-orosz tagozatán belül több magyar cég megalakította a Paks szekciót azzal a céllal, hogy a magyar cégek minél nagyobb arányban vegyenek részt a bővítésben.
|
Fideszesek és az MSZP-s atomfőnök árnyéka is elérte Paks 2-t
|
„Ahol hús van, ott légy is van” – mondta korábban Orbán Viktor a paksi atomerőmű bővítéséről, arra utalva, hogy a több ezer milliárd forintos beruházás vonzza a különféle gazdasági érdekcsoportokat. Valóban nagy a zsongás a projekt körül: megjelent már egy nagy külföldi szereplő, az egyik nagyértékű szerződés iránt pedig épp az Orbánhoz szorosan kötődő Mészáros Lőrinc üzleti köre is érdeklődik.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/12/13/fideszesek-es-az-mszp-s-atomfonok-arnyeka-is-elerte-paks-2-t
|
2018-12-13 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Volt olyan időszak, amikor a gazdasági lapok, üzleti rovatok hetekig foglalkoztak egy-egy nemzetstratégiai jelentőségű – például energiapiaci – fordulattal. Ma ez nem így van. Az elmúlt hetekben csak villanásszerű hírnek bizonyult, hogy Orbán Viktor kínai látogatásakor a Powerchina nevű ottani állami konszern napelempark-telepítési szerződést kötött a magyar kormányfő kíséretéhez tartozó Adnan Polat üzletemberrel. Azzal az isztambuli mogullal, akit immár (sport)barátként is rendre felvállal a miniszterelnök, és aki tavaly maga jelentette be a Forbes magazin török kiadásában, hogy 1000 megawattos szolárpark-hálózatot szervezne Magyarországon.
Mit jelent mindez? A legnagyobb hazai naperőművet nemrég átadó Magyar Villamos Művek terveiben „mindössze” 104,2 MW elérendő összeteljesítmény szerepel (hét önálló óriásprojekt keretében) –, Polat tehát épp tízszer ennyiben, a Paksi Atomerőmű kapacitástömegének felében gondolkodik. És van is alapja az derűlátásának: miközben a magyar kormány a szélfarmépítést lényegében betiltotta, a napos bizniszt bőkezűen támogatja – teljes összhangban az Európai Unióval. Később konkrétumokat is írunk, most azonban csak a lényeget:
éppen az történik, hogy egy török oligarcha „édes hazánk drága földjén” kínai technológiai háttérrel, közpénzek felhasználásával, Orbán Viktor áldásával extraprofit-termelésre rendezkedik be.
A probléma a legkevésbé a kínai kapcsolattal van. Régi ökölszabály a „kormányzástudományban”, hogy a technológiaigényes területeken – vagyis mindenütt, ahol elégtelen a hazai iparági tudás és tapasztalat – odafentről is érdemes bátorítani a külföldi importot. Be kell lássuk, nem vagyunk kollektorfejlesztő nemzet – szemben a kínaiakkal –, benapozott területeink és projektfejlesztésben jártas menedzsereink viszont igenis vannak. Ehhez képest a hazai középvállalkozóknak nemigen marad esélye energiát nyerni a napból: a miniszterelnök személyes tekintélyét inkább Adnan Polat érdekében veti be. És a török partner máris elkezdte szisztematikusan felvásárolni azokat az önálló projektcégeket, amelyek korábban megszerezték (vagy mostanában szerzik meg) a szükséges naperőmű-telepítési engedélyeket. Dömpingáron kínai technikát vásárol, majd később nem győzi igénybe venni az itteni állami támogatást.
Miféle engedélyekről, támogatásokról van szó? A napenergiában utazók 2016 végéig jelentkezhettek az úgynevezett kötelező átvételi támogatás (kát) rendszerébe – ami annyit jelent, hogy az állam segítségével még további 25 évig a piaci ár felett adhatják el a megtermelt villamosenergiát. Márpedig a garantált bevételeket a bankok is szeretik, könnyen adnak hitelt az efféle tuti kimenetű üzletekre, tehát csekély önerővel is lehetett nagyot álmodni. Persze, ahogy „élelmeséknél” lenni szokott, sok vállalkozó csak azért akart beférni a kátba, hogy az engedélyeztetett tervét később haszonnal továbbértékesítse egy-egy nagyobb halnak.
A piaci aranylázat eredményező kát kimúlásával az Európai Unió jóváhagyta az új magyar zöldösztönzőt, a megújuló támogatási rendszert (metár), amellyel az állam már nem mindent, csakis a professzionálisan összerakott, hatékonynak ígérkező projekteket akarja „meglökni”. Nos, Adnan Polat mindenevő: neki kát- és metár-kompatibilis egységek is kellenek. A szent cél érdekében bejegyeztetett Amszterdamban egy napenergiai „fejcéget” (HSWE Investments B.V.), és ezen keresztül robbant be a 2018-as választások után a magyar nappiacra.
A Polat–HSWE-rendszerhez jelenleg már négy budapesti székhelyű csomóponti kft. tartozik, továbbá 14 frissen felvásárolt vagy alapított projekttársaság – és bennünk egy-egy vidéki óriásnaperőműpark-fejlesztés.
Az sem mellékes, hogy a török fél időközben leigazolta – jogi és szabályozási főnöknek – a korábbi Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkárának titkárságvezetőjét, az állami MVM Partner Energiakereskedelmi Zrt. volt igazgatósági tagját, Farkas Gábort. Sőt, az Átlátszó úgy tudja, az Orbán családhoz rokoni szálon kötődő Szeghalmi Balázs ugyancsak a HSWE-gyorsnaszádon teljesít szolgálatot.
Mindkét műszaki-tanácsadói vállalkozást Szelei Péter jegyzi; a cégvezető a Pest megyei Dömsöd önkormányzati testülete előtt nemrég nyíltan is beszélt arról, hogy földekre vadászik, de közben nem önmagát, hanem egy multinacionális beruházót képvisel. Úgy tudjuk, Szelei az elmúlt két évben a Dömsöddel szomszédos Apajon, továbbá Nagykőrösön, illetve Veszprém megye számos településén engedélyeztetett naperőműterveket – és az általa szerzett jogok egy része aztán a Polat-féle 14 projekttársaság egyikénél-másikánál landolt.
A Heti Válaszban korábban már „elővettük” Szelei Pétert, most azonban már internetes bizonyítékot is tudunk mutatni arról, hogy a Beregi-síkon fekvő Gyüre község majdani szolárparkját szintén az ő ezTrade Kft.-je készítette elő – csakhogy ott nem a Polat Group lett a végfelhasználó, hanem a Sájer Gábor–Dicső László–Figura Ferenc-érdekkörbe tartozó négy vállalkozás (Solar Engine, Finasys, Napraforco-Operation és Békés Solar Kft.). Utóbbi három személyt nem azért emlegetjük, hogy ismeretlen nevekkel traktáljuk a nagyérdeműt, hanem, mert – Polathoz hasonlóan – ők is karnyújtásnyira vannak az úgynevezett magyar nemzeti burzsoáziától.
Sájer Gábor nem más, mint az egykor Tiborcz István-érdekeltségként jegyzett, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által „körberajzolt” Elios Zrt. ex-vezérigazgatója, aki olyannyira nem szakadt el a kormányfő vejétől, hogy egyenesen hozzá, a belpesti Mahart-házba jegyeztette be a Gyüre-projektben érdekelt Solar Engine Kft.-t. A mátészalkai illetőségű Dicső László pedig – amellett, hogy Sájer feleségével is van közös cége – a kormányzat udvari sztrádaépítőjével, a Duna Aszfalt-tulaj Szíjj Lászlóval állt dokumentált kapcsolatban; ő ügyvezette az egyik vállalkozását. Figura Ferenc meg még ennél is állandóbb üzlettársa Dicsőnek.
Bár a Sájer–Dicső–Figura-koalíció gyürei zöldmezős beruházása jelentőségét tekintve nem vetekszik a Polat-féle terjeszkedéssel, a magyar állam azért őket is igyekszik elhalmozni „figyelemmel”. A hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint a Magyar Fejlesztési Bank mintegy négymilliárd forintnyi hiperkedvezményes kölcsönt juttatott nekik 42 ezer darab napelemmodul beszerzésére. Mindezt úgy, hogy – miként a G7 gazdasági portál észrevette – az idei választások előtt egyetlen napra újra megnyitottak egy korábban már felfüggesztett uniós pályázatot.
A napos oldalra került magyarok után vissza a náluk még szerencsésebb törökökhöz! Többes számot kell használnunk, mert bár eddig csak Adnan Polatról beszéltünk, ő valójában több isztambuli csúcsgazdagot is bevont a magyarországi terjeszkedésbe. Miként az alábbi cégjegyzékből kiolvasható, az egyik napelemes csomóponti vállalatot, a DNN Solar Partners Kft.-t például a világhírű Federal-Mogul autóalkatrészgyár törökországi partnereként ismert, a helyi bulvársajtóban is gyakran csillogó Dereli családdal közösen birtokolja. A KP Solar Kft. pedig felerészben az erőműspecialista Demirer családé, akikkel Polat odahaza is kötelékben repül – igaz, ott szélturbinákkal szórták meg az országot.
S noha eddig csak az energiaszektorról szóltunk, Orbán Viktor török barátja a magyar ingatlanpiacon is jelentős pozíciókat fogott. Annak idején Tiborcz Istvánnal együtt szerezte meg például a fővárosban a Városligeti fasori Spitz-villát, ám miután a luxusirodaház-kialakításhoz közpénzre (műemléki támogatásra) is lehetett pályázni, a kormányfő veje – adván a látszatra – kiszállt a közös cégből. A már emlegetett Dereli család viszont egyre aktívabb Polat mellett; ők a szolárügyleten túl a Pozsonyi úti volt KISZ KB-székház (később K&H-bankközpont) helyén folyó telepfejlesztésben is partnerévé váltak.
Miként annak idején a Heti Válaszban jeleztük, a pesti Közvágóhíd épületegyüttese már ugyancsak Adnan Polat kezébe került – de az erre a területre álmodott új városrésznek sem ő az egyedüli gazdája. A török felvilág két igazi nagyágyúját vette maga mellé: a Çarmikli és az Özaltin családot. Ez a két família, pontosabban a hozzájuk tartozó nagyvállalatok (Nurol Group, Özaltin Holding) konzorciumban kivitelezik az eddigi legjelentősebb török autópályaprojektet, Isztambul és Izmir összekötését.
Arra már utaltunk elégszer, hogy Polat napipari előretörését erős kormányhátszél segíti, de nincs ez máshogy az ingatlanfronton sem. Ahogy a HVG világossá tette, a kabinet a Közvágóhíd-átépítés elől minden hatósági porszemet eltakarít azzal, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a Soroksári úti beruházást – amely a tervek szerint 7-12 szintes tömbökben, 1232 lakásban, 45 ezer négyzetméternyi irodahelyiségben, kétszáz hotelszobában, közel kétezer férőhelyes mélygarázsban, valamint éttermekben, áruházakban ölt majd testet.
S ha ehhez hozzátesszük az Átlátszó minapi hírét, mely szerint egy Erdoğan-párti politikus családjánál landolt a Ferenciek tere több ékessége (a Centrál Kávéház és a fölötte lévő teljes irodaház, valamint a Marriott-luxusszállóvá alakítandó Matild-palota), szinte már hódításszerűnek tűnik a török befolyásszerzés. Pláne, hogy Polat egy Gül Babáról elnevezett egyesületen és egy alapítványon keresztül kulturális missziót is folytat hazánkban, továbbá a 2014–2018-as ciklusban kiérdemelte az Orbán-kormánytól a két ország gazdasági kapcsolatait olajozó kereskedőházak működtetési jogát (és mindehhez többmilliárdnyi magyar közforintot kapott).
Szinte magától adódik a kérdés: kicsoda Adnan Polat? Recep Tayyip Erdoğan török államfő magyarországi „delegáltja” vagy Orbán Viktor személyes felfedezettje, focibarátja, az új magyar nemzeti burzsoáziába leigazolt idegenlégiós?
Előbbire egyelőre nincs adat, utóbbit viszont ezzel a cikkel bizonyítottnak tekintjük.
××××
A Polat-cégbirodalom Magyarországon
A központ: POLAT Holding A.Ş. (Törökország)
Napenergiai „fejcég”: HSWE Investments B.V. (Hollandia)
Magyarországi csomóponti vállalat I.: DNN Solar Partners Kft.
A társaságban felerészben tulajdonos a Polat-féle HSWE, a másik 50 százalék a szintén amszterdami bejegyzésű Emirkerim B.V.-hez tartozik. Utóbbit a világhírű Federal-Mogul autóalkatrészgyár törökországi partnereként ismert Dereli család birtokolja.
A DNN Solar Partners Kft. által eddig felvásárolt hét naperőműves projekttársaság:
Callisto SolarPark Kft., Naboo SolarPark Kft., Ganymede SolarPark Kft., Jupiter Flex SolarPark Kft., HSE Europa Solar Kft., Jupiter Solution SolarPark Kft., Transdate Time Kft.
Magyarországi csomóponti vállalat II.: PolSolar Kft.
A társaság hivatalosan Adnan Polat fia, Kerim nevén van, de egyértelműen része a hollandiai HSWE-n nyugvó nagy cégstruktúrának.
A PolSolar Kft. által eddig felvásárolt/alapított hat naperőműves projekttársaság:
Tatooine SolarPark Kft., Alderaan SolarPark Kft., Boreas Solar Kft., Theia Solar Kft., Mithra Solar Kft., Aton Solar Kft.
Magyarországi csomóponti vállalat III.: KP Solar Kft.
A társaságban felerészben tulajdonos a HSWE, a másik 50 százalékon a szintén amszterdami bejegyzésű Golden Sunshine B.V. és a török Demirer Enerji A.Ş. osztozik. Mindkét utóbbi cég a szélerőmű-specialista Demirer család befolyása alatt áll.
A KP Solar Kft. által eddig felvásárolt naperőműves projekttársaság:
PowerWatt Kft.
Magyarországi csomóponti vállalat IV.: SerkSolar Kft.
A 100 százalékban HSWE-tulajdonú cégnek egyelőre nincs leányvállalata.
Ingatlanos „fejcég”: HBRE International Investments B.V. (Hollandia)
A Soroksári úti (Közvágóhíd) új városrészépítés projektvállalata: APD Real Estate Kft.
A társaság egyharmadát birtokolja a Polat-féle HBRE. Ugyanekkora üzletrésze van a szintén amszterdami bejegyzésű Nerox International B.V.-nek, a maradék 33,3 százalék pedig a luxembourgi székhelyű Nivoma Investment S.A.-é. Előbbi cég a török Çarmikli, utóbbi az Özaltin családé; ez a két família konzorciumban kivitelezi az eddigi legjelentősebb török sztrádaprojektet, Isztambul és Izmir összekötését.
A Városligeti fasori Spitz-villát (volt Rátkai Klubot) irodaházzá alakító cég: AMX HS Real Estate Management Hungary Kft.
A jelenleg a HBRE kizárólagos tulajdonában álló cégben 2016 őszéig a Tiborcz István-féle BDPST Zrt. is társasági tag volt. A kormányfő veje vélhetően azért szállt ki az AMX HS-ből, mert közpénz állt a házhoz: a kft. műemléki támogatást kért – és 28 millió forintot kapott is – a fővárostól.
A korábbi KISZ KB-, majd K&H-irodaház Pozsonyi úti telkét érintő ingatlanprojekt gazdája: PD Real Estate Development Kft.
A társaságban felerészben tulajdonos a Polat-féle HSWE, a másik 50 százalék a DNN Solar Partners Kft.-ben is érdekelt Emirkerim B.V.-hez, tehát az autóalkatrészgyáros Dereli családhoz tartozik.
Kerámiakereskedés: Ege Tile Kft.
A cég hivatalosan Adnan Polat magyarországi képviselőjének (Suat Gökhan Karakus) nevén van. Ez a társaság a kelet-közép-európai térségben kizárólagos forgalmazója a fali és padlóburkolatokat gyártó Ege Seramiknak, mely a Polat család egyik legrégebbi vállalata.
Külkereskedelmi központ: ALX Magyar-Török Kft.
Az előző ciklusban ezt a társaságot választotta hivatalos török, görög és ciprusi partneréül a külügyi tárca, pontosabban a mára megszüntetett Magyar Nemzeti Kereskedőház. A kapcsolatot erősítendő Polat isztambuli irodaházában működteti az állam az isztambuli magyar intézetet, a főkonzulátust, továbbá az Eximbank helyi képviseletét is.
Kulturális egységek: Magyar-Török Gül Baba Baráti Egyesület, Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány
A török nemzeti missziót folytató civil szervezetek hivatalos képviselője ugyancsak Adnan Polat. Az alapítvány működteti – magyar költségvetési támogatással – a nemrég felújított híres török sírkápolnát a Rózsadombon.
Ha tetszett a cikk, támogassa a Válasz Online munkáját, éskövessen minket Facebookon! Csak olvasóinkra számíthatunk!
Borítókép: Anadolu Agency/Ahmet Sel
#Adnan Polat#DNN Solar Partners Kft.#HSWE Investments#napenergia#Polat Group#Szelei Péter#Tiborcz István
|
Bizonyíték: Adnan Polat a magyar nemzeti burzsoázia új tagja
|
Az Erdoğan–Orbán-tengely közepén elhelyezkedő Adnan Polat török csúcsgazdagok felvonulási területévé tette Magyarországot: ő és társai immár 25 itteni érdekeltséget ellenőriznek – de ez csak a kezdet. Az isztambuli hódítók gigantikus napelempark-hálózatához ugyanaz a csapat hajtja fel a területeket, amely Tiborcz István bizalmasait is kiszolgálja. De miért engedi át a kormány külföldieknek a szoláripar tekintélyes hányadát, ha ez a stratégiai ágazat egyébként nemzeti vagy klasszikus versenypiaci keretek között is „elketyegne”?
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2018/12/13/bizonyitek-adnan-polat-a-magyar-nemzeti-burzsoazia-uj-tagja/
|
2018-12-13 12:28:04
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
Egyedüli ajánlattevőként a Nodexker 2007 Kft. nyerte meg a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) OTP Bank Bozsik-programja 2019-es sportmedáljainak szállítására kiírt közbeszerzést, nettó 122 millió forintért. A cégnek 100 ezer darab érmet kell leszállítania, ezen felül opcionálisan 30 ezer darabot rendelhet a sportszövetség - derül ki a Közbeszerzési Értesítőből.
A kft. nem ismeretlen az MLSZ-nek, hiszen az elmúlt két évben is e cég szállította a medálokat, igaz olcsóbban: most darabonként 938 forint plusz áfáért vállalta a beszerzést, míg tavaly nettó 815 forintért, tavalyelőtt pedig nettó 808 forintért.
Egyedül nem megy
A Nodexker főtevékenysége a nagykereskedelem - 2014 szeptembere előtt a tanácsadás volt -, és az elmúlt három évben egy dolgozója sem volt, jelenlegi székhelye egy érdi kis családi ház a Google Maps utcaképe szerint. Honlapja nincs.A labdarúgó szövetség és a nyertes november elején kötöttek szerződést, amelynek időtartama hat hónap. A vállalkozás alvállalkozót is bevon a teljesítésbe, a szállítást és csomagolást másra bízza, de hogy kire, az nem derül ki a közbeszerzési dokumentumból.
A kör alakú, fém medál egyik oldalán az MLSZ címere, a másikon a Bozsik-program logója látható, benne átlátszó olajágas részekkel. A közbeszerzési kiírás szerint "2019-ben az anyagok ötvözetére, annak művészi összhangjára helyeződik a hangsúly". A medál anyaga fém, az átlátszó részeken erős műanyag vagy üveg.
Többszörös motiváció
A Nodexkerrel az MLSZ tavaly decemberben nettó 82,1 millió forintért szerződött "motivációs ajándékok" beszerzésére, akkor azonban nem csak sportmedált (70 ezer darabot plusz opcionálisan 10,5 ezer darabot) rendeltek tőle, hanem 70 ezer kulcstartót (plusz 10,5 ezer darabot) is.
Tavalyelőtt decemberben pedig nettó 83,6 milliós megrendeléshez jutott a cég legalább 90 ezer focistamedál szállítására. Akkor társa is volt a szerződés teljesítésében, a szintén érdi magánszemélyek tulajdonában lévő Na-Dex Kereskedelmi és Vendéglátó Bt.
A Nodexker 2016 novemberébe referenciát szerzett az MLSZ-nél, akkor kis értékű közbeszerzésen, nettó 16,5 millió forintért, 90 ezer motivációs marokerősítő trénerlabda leszállítására kapott megbízást.
|
Százmilliós megbízás az MLSZ-től - egy alkalmazottja sincs a cégnek (Frissítve)
|
Idén nettó 815 forint, jövőre már 938 forint darabonkénti áron szállít sportmedálokat egy érdi vállalkozás az MLSZ Bozsik-programjának. A tanácsadásról kereskedelemre váltott cégnek egy alkalmazottja sincs. Az MLSZ szerint a medálbeszerzés a jogszabályoknak megfelelően, transzparens módon zajlott.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/mlsz-foci-erd-kozbeszerzes.674589.html
|
2018-12-08 11:42:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
A sajtó kizárását kérték a BKIK keddi (december 4.) küldöttgyűlésének kezdetén - ismeretlenek. Szerencsére a levezető elnök, Koji László ezt az utasítást nem "méltányolta", így a nyilvánosság előtt zajlott a szervezet küldöttgyűlése, amelynek tétje Nagy Elek általános alelnökké választása - és ennek következményeként az elnök Csoltó Gábor lemondása volt.
Az előbbi az első napirendi pont szavazása után már eldöntött tény, az utóbbi pedig szerdán esedékes, hiszen az érintett "egyéb okból" nem vett részt a hétfői gyűlésen. Csoltó Gábort ugyanakkor elértük telefonon, és az elnök kérdésünkre megerősítette, hogy szerdán levélben értesíti a küldötteket lemondásáról. Indoklásul a kamarában uralkodó állapotokat jelölte meg. Amennyiben ez megtörténik, akkor új elnököt kell választania a BKIK-nak, amire várhatóan jövő februárban kerülhet sor.
Visszaélések következmények nélkül
A budapesti kamara küldöttgyűlésén egyébként a 110 tagú testületből csak 73-an voltak jelen. Ők megszavazták a BKIK szakmai programját és jövő évi költségvetését, valamint arról is döntöttek, hogy jövőre nem emelik kamarai tagdíjakat. Csoltó Gábor távollétében minden napirendi pontot Koji László alelnök ismertetett, majd átadta a szót az ellenőrző bizottság vezetőjének.
Kemény Péter az elmúlt évek zűrzavaros-botrányos ügyeit vizsgáló bizottság munkáját ismertette és elmondta, hogy az általuk áttanulmányozott dokumentumok szerint megállapítható, hogy a szervezet működése átláthatatlan és rendszerszintű hiányosságok jellemzik. A 2015-2017 közi időszakban a költséggazdálkodásban komoly visszásságokra derült fény, korszerűtlen és működésképtelen az informatika, túlárazottak a megrendelések, indokolatlan kifizetések történtek ráadásul a bizonylati fegyelem sem létezik.
Mindezekről lapunk több írásában is foglalkoztunk, de akkor még nem érezték fontosnak a BKIK vezetői, hogy jogi lépéseket tegyenek. Mint ahogyan most sem. A korábbi elnök Krisán László ugyan idén tavasszal feljelentést tett szervezeten belül kipattant botrányos ügyek miatt, de úgy tudjuk, ennek sem lett semmi eredménye.
Közpénzen nyaralás törölve
Az ellenőrző bizottság vezetője szerint a reklám, marketing, rendezvényszervezés és pr-kiadásoknál voltak tapasztalhatók a legjelentősebb visszaélések és pazarlások. Ettől nem sokkal maradt le a külföldi kiküldetésekre fordított pénz, ami azért is nőtt nagyra mert sokan családi nyaralásukat finanszírozták a kamara pénzéből.
Az ellenőrző bizottság nyolc esetben látott bűncselekményre utaló tényeket, de ezek közül végül egyben sem fordultak a bűnüldöző szervezetekhez. Sőt, a felelős személyek megnevezése is elmaradt. Ezt a jelen levő küldöttek közül néhányan kifogásolták is, mondván, hogy a kamara még a minden vállalkozásra kötelezően érvényes mérleg leadási határidejét sem tudta tartani, és több hónapos késéssel nyújtotta be azt az adóhatóságnak.
Kemény Péter és Koji László - aki Csoltó lemondását követően ügyvezetőként áll majd a szervezet élén - megígérték, hogy az elnökség januári ülésén tekintik át az új szabályzatokat, amelyektől a további anomáliák megszüntetését remélik.
|
Zűrzavar a BKIK-nál - távozik a kamara elnöke
|
Új alelnököt választott kedden a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), szerdán pedig bejelenti lemondását a szervezet elnöke. Váltott szereplőkkel folytatódik a kamarai valóságshow.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/bkik-kamara-botrany-lemondas-elnok-budapest.674502.html
|
2018-12-04 15:41:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Mégis hozhatott egyszemélyi döntést a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a felszámolás alatt álló Hungária Értékpapír Befektetéskereskedelmi Zrt. ügyében – ezt mondta ki hajszálnyi többséggel, 8:7 arányban az Alkotmánybíróság, és megsemmisítette az ezzel ellentétes kúriai ítéletet.
Látszólag bürokratikus részletekről van szó, de valójában sok pénzről. A korábbi bírósági döntések szerint a nagy vihart kavaró brókerügyekben szabálytalanul büntette meg a vélelmezett felelősöket a jegybank, mert Windisch László, a felügyeleti ügyekért felelős alelnök 2016-ban egyszemélyi döntéseket hozott. Ilyen határozat született például arról, hogy a lehető legmagasabb, húszmillió forintos bírságot kell fizetnie a különböző brókerügyek azóta már vádlottá lett 11 tisztségviselőjének, amiért nem működtettek olyan ellenőrzési rendszert, amelyekkel kiszűrhetők lehettek volna a visszaélések. Csakhogy ehhez neki a Kúria szerint nem volt joga, mert az döntéseket a Pénzügyi Stabilitási Tanácsnak kellett volna meghoznia, nem Windischnek egy személyben.
Az alkotmánybírák többsége úgy ítélte meg, hogy ez téves. A Pénzügyi Stabilitási Tanács ügyrendje azt mondja, hogy a testület jogait „egyes döntések vonatkozásában vagy teljes körűen, a kiadmányozási jogot az MNB által alkalmazott vezetői megbízatással rendelkező személyre ruházhatja át”. Egy erre vonatkozó korábbi törvényjavaslat indoklásában pedig ez állt: „a rugalmasabb döntéshozatal érdekében” teszik lehetővé, hogy a Pénzügyi Stabilitási Tanácsban „a hatósági döntések meghozatala, valamint a döntést megtestesítő okirat aláírása is delegálható legyen”. Tehát itt döntéshozatalról is szó van.
Az Ab a maga részéről ehhez hozzáteszi: a kiadmányozás mint szakkifejezés a hatósági eljárásban a döntés tényleges meghozatalát is magában foglalja, például „hatékonysági, gazdaságossági megfontolás (az elintézendő ügyek nagy száma)” miatt. A bíróságoknak pedig alkotmányos kötelezettsége, hogy „a jogszabályokat elsősorban azok céljával összhangban értelmezzék”. Az önkényes bírói jogértelmezés sértheti a tisztességes eljáráshoz való jogot.
Mindennek alapján adtak igazat a Magyar Nemzeti Banknak: Windisch alelnök intézkedhetett egyedül. A kis arányban meghozott döntés is jelzi azonban, hogy ezzel több alkotmánybíró nem értett egyet. Czine Ágnes szerint az MNB-nek mint az alaptörvényben szereplő közhatalmi szervnek eleve nem lett volna joga alkotmányjogi panaszt benyújtani. Másként fogalmazva, de hasonlóan érvelt Schanda Balázs és Hörcherné Marosi Ildikó, aki az idézett ügyrendi szabályt pontatlannak tartja. Stumpf István arra hivatkozott, hogy most nem is foglalkozhattak volna az üggyel, mert a jogi folyamat még nem zárult le, hiszen a Kúria új eljárásra utasította az MNB-t. Mindezeket az egymástól is eltérő ellenvéleményeket azonban leszavazták az Ab-ben.
|
Ab: A jegybank legyőzte a Kúriát is
|
Mégis hozhatott egyszemélyi döntést a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a felszámolás alatt álló Hungária Értékpapír Befektetéskereskedelmi Zrt. ügyében – ezt mondta ki hajszálnyi többséggel, 8:7 arányban az Alkotmánybíróság, és megsemmisítette az ezzel ellentétes kúriai ítéletet.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20181213_Ab_a_jegybank_legyozte_a_Kuriat_is
|
2018-12-13 10:55:00
| true | null | null |
HVG
|
„A tudomásunkra jutott, hogy újabb nyomozati iratokat kaptak az ügy más gyanúsítottjai. Az eljárási szabályok alapján ezekre 30 napon belül joguk van indítványokat, észrevételeket tenni, és addig nem lehet vádat emelni. Vagyis ez azt jelenti, hogy ha betartják a törvényt, akkor idén mégsem kerül sor a vádemelésre” – közölte csütörtökön Hankó Faragó Miklós, Czeglédy Csaba ügyvédje.
A Csongrád Megyei Főügyészség nemrég, a baloldali politikus-jogász letartóztatásának meghosszabbításakor azt állította, hogy „a törvény biztosította legrövidebb határidőn belül vádat emelnek”. Ha valóban így lesz, akkor a védő szerint a 30 napos határidő miatt a múlt nyár óta előzetesben lévő Czeglédy és a társai ellen a vádiratot már csak 2019-ben nyújthatják be.
„Az ügyészségnek nincs mérlegelési jogköre, hogy betartja-e a törvényi határidőket. Ha viszont mégsem tartják be, és így nyújtják be a vádat, akkor az a védelem jogainak súlyos megsértése, és felveti a hivatali visszaélés gyanúját” – magyarázta az ügyvéd.
A Gruevszki-ügyben is jól értesült kormányszócső jövő hétre várja
Csakhogy a kormányszócsőként funkcionáló Magyar Idők szerdán azt írta, hogy a védelemnek december 17-ig nyújt lehetőséget a büntetőeljárásról szóló törvény, hogy az eléje tárt iratokkal kapcsolatban észrevételt, kérdéseket tegyen fel. Így a vádemelés a határidő lejárta után, legkorábban december 18-án lehetséges – lebegtették be az ügyészség lépését.
A hvg.hu-nak Hankó Faragó is ezt a határidőt említette korábban, mert valóban ekkor telik le a 30 napos határidő, ha azt korábbi nyomozati iratok megismerésétől számítjuk. Viszont ha igaz, hogy újabb iratok születettek, és ezeket a gyanúsítottak mostanság kapták meg, akkor újraindult a határidő.
Más furcsaságokat is produkál az ügyben a vádhatóság: hétfőn számoltunk be arról, hogy egy ügyészi dokumentumban Czeglédy Csaba váratlanul felbujtóként szerepel. Ez azt jelentené, hogy mégsem követte el a költségvetési csalást, hanem felbujtóként mást vett rá erre, a megváltozott minősítést egyelőre még a baloldali politikus védelmén dolgozók sem értik.
Czeglédy Csaba ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és gazdasági csalás bűntette miatt folyik eljárás. A gyanú szerint a vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely munkaerő-közvetítéssel foglalkozott, és 6,294 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek azzal, hogy nem fizette szabályszerűen az áfát és az szja-t.
|
Mégsem jön össze idén: 2019-re csúszhat a vádemelés Czeglédy Csaba ügyében?
|
Ha az ügyészség betartja a törvényt, akkor idén már nem tud vádat emelni Czeglédy Csaba ellen, ha viszont mégis benyújtja a vádiratot, akkor az felveti a hivatali visszaélés gyanúját – közölte a hvg.hu-val a múlt nyár óta letartóztatásban lévő baloldali politikus védelme. Információik szerint ugyanis megnyílt egy új határidő, ami miatt a várt decemberi időponthoz képest halasztódhat a vádemelés. Csakhogy a kormányszócsőként működtetett Magyar Idők úgy tudja, jövő héten léphet az ügyészség.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20181213_Megsem_jon_ossze_iden_2019re_csuszhat_a_vademeles_Czegledy_Csaba_ugyeben
|
2018-12-13 10:59:00
| true | null | null |
HVG
|
„Pintér Sándor, Csányi is jött vadászni az elmúlt hetekben, már nem sokáig járhatnak Bélmegyerre”
Hiába vadászhat Mészáros Lőrinc családja tizenhétezer hektáron Fejér megyében, nekik ez nem elég. Békés megyében négyezer hektárra tennék rá a kezüket, minden jogi eszközt bevetettek, de mégsem nekik áll a zászló.
„Pintér Sándor, Csányi is jött vadászni az elmúlt hetekben, már nem sokáig járhatnak Bélmegyerre” – fakadt ki az egyik bélmegyeri vadász, amikor szerdán kijött a tárgyalóteremből. Most azt remélik mindhárman, hogy a tavasszal induló idényben már nem a Mészáros család és az általa vendégül látott „nagyúri közönség” lőhet az őzbakokra. Bár egyszer már jogerősen is nekik adtak igazat júniusban (tehát elvileg már rég nekik kellene vadászniuk a bélmegyeri vadászkastély környékén), de egyelőre mégis Mészárosék viszik a puskát, mert időközben ellentámadást indítottak, így a hatóság még mindig nem függesztette fel a vadászati jogukat. A három vadász ismét nyeregben érezheti magát, mert a Békési Járásbíróságon megint nekik adtak igazat.
Mészárosék nem engedik a koncot
Két évvel ezelőtt szerezte meg a Mészáros család a bélmegyeri vadászterületet, a korábban itt vadászó társaság szerint jogtalanul, ezért támadták meg a földtulajdonosok döntését a bíróságon. Hiába van jogerős ítélet nyár óta az ügyben, a Fejér megyei oligarcha családja és vendégei azóta is gátlástalanul vadásznak a területen, sőt, még pályázati pénzből utat is építettek időközben Tarhoson.
Vadászat A Mészáros család már évekkel ezelőtt létrehozta a Vért Vadászati Kft.-t, honlapjukon nem csak a dunántúli vadászházakat, de a bélmegyeri kastélyt is feltüntetik a kínálatban, mintha mi sem történt volna. Most éppen a fácánnak és a nyúlnak van az idénye, csak a részvételért tízezer forintot kell fizetni egy napra, de a kilövés darabonkénti ára 10-15 ezer forint, ha el is viszik, azért pluszpénz dukál, tehát igencsak jó üzlet a vadásztatás. Ebbe nem is számoltuk bele a luxuselhelyezést, összességében egy hétvégén több százezer forintot le lehet akasztani egy vadászról. 2016-ban kétmillió, 2017-ben, amikortól elkezdődött a vadásztatás, már közel 150 millió forint volt a cég árbevétele.
Univerzális összefogás
Szerdán egyszerre két perben is jelenésük volt a vadászoknak a Békési Járásbíróságon. Róluk még februárban írtuk meg, hogy szembeszálltak a békési Mészáros birodalommal, pert indítottak ellenük. Ezt a pert ugyan már júniusban jogerősen megnyerték, de hiába, mert a vadászati jogukat hivatalosan még mindig nem gyakorolhatják. Ennek az oka az, hogy Mészárosék ellencsapásként minden jogi lehetőséget bevetettek.
A szerdán tárgyalt első pert a bélmegyeri vadászkastély vadászati vezetője indította, abszurd módon, az ellen a földtulajdonosi közösség ellen, amelynek ő maga is tagja, és amelyik két évvel ezelőtt kitúrta a helyi vadászokat, és Mészáros Lőrinc fiának vadásztársaságával kötött szerződést. A Hidasháti Zrt. tulajdonában levő vadászkastélyban van bejegyezve Mészáros Lőrinc fiának vadásztársasága, amiben nincs semmi különös, hiszen az agrárcég is az övé. A furcsa az, hogy a vadászkastély vadászati vezetője perelte be azt a földtulajdonosi közösséget, amely szerződést kötött főnöke vadásztársaságával, és amelynek vadásztatását most éppen ő maga bonyolítja a kastélyban. A pert nem ebben a minőségében indította, hanem mint a vadászati jogra szerződött földtulajdonosi társaság egyik tagja. Annál is inkább abszurd a perindítás, mivel ő maga is ott volt a gyűlésen, aminek a semmissé nyilvánítása miatt perel, ráadásul, ő maga is igennel szavazott, tehát a saját szavazatát is megkérdőjelezi.
Most azzal hozakodtak elő, hogy a per szüneteltetését jelentették be. Ez annyit jelent a polgári eljárásokban, hogy amíg a felek másképp nem gondolják, addig szünetel, majd egy év után meg is szűnik az eljárás, ha ez alatt az idő alatt nem mozdul semmi. Ennek ment elébe a most a Békési Járásbíróság, amikor kimondta, hogy nincs helye a szüneteltetésnek, mivel ez azt feltételezné, hogy valamiféle megegyezésre törekszenek peren kívül, de itt még csak ellenérdekeltség sem merült fel. Ezért a a bíró ezt a pert megszüntette. Ezen a felperes ügyvédje akadt ki, és kifogást nyújtott be az eljárás szabálytalansága miatt, ugyanis szerinte a szüneteltetést a felek bejelentették, és punktum, ahhoz a bírónak semmi köze nincsen. Magyarul, ebben az ügyben is várni kell a jogerős döntésre.
A második pert a bélmegyeri vadászok indították, de nem önszántukból. A Békés Megyei Kormányhivatal vadászati hatósága utasította őket arra, hogy bíróságon bizonyítsák, hogy jogszerűen őket illeti a vadászati jog. A bélmegyeriek nem is nagyon értették, hogy miért kell ezt tenniük, hiszen kezükben volt a jogerős ítélet arról, hogy nem zárhatták volna őket ki két évvel ezelőtt, márpedig akkor automatikusan övék a vadászati jog, mivel a területek többségét ők birtokolják. Teljesen érthetetlen volt számukra, hogy miért nem függesztették fel a Hidashát Bélmegyeri vadásztársaság, azaz ifjabb Mészáros vadászati jogát. Miért kell nekik bíróságra menni?
Most ez utóbbi perben is a helyiek mellé állt a bíróság azzal, hogy őket illeti a jog, azt be kell végre jegyeznie a vadászati hatóságnak is. Ezzel még nincs vége, elképzelhető ugyanis, hogy fellebbezést fog benyújtani a döntés ellen mind a földtulajdonosi közösség, mind a Hidashát-Bélmegyeri Vadásztársaság.
Mire lehet jó az időhúzás?
Azon kívül, hogy jókat vadászhatnak Mészáros Lőrinc és exkluzív vendégei, szépen kereshet a társaság a vadásztatáson. Ráadásul a parlament éppen a szerdai botrányos ülésén szavazta meg a Földforgalmi Törvény módosítását, és egy, az agrárcégek versenyképességéről szóló csomagot, ez utóbbi néhány passzusa pedig a Vadászati Törvényt módosítja. Az előbbi az előhaszonbérlet feltételein változtatna úgy, hogy arra nem pusztán a szomszédság okán lehetne jogot szerezni, de ahhoz köti az előjogot, hogy három éve állattartó üzemet kell működtetni. A Versenyképesség csomagban pedig a vadászati törvény úgy módosulna, hogy az üzemi ciklus közben is lehetne a vadászterület határait módosítani, igaz, azt meg is kell indokolni.
Ha továbbra sem függeszti fel a hatóság a Hidashát-Bélmegyeri Vadásztársaság vadászati jogát, hanem megvárja a jogerős ítéletet, ami hónapokba telhet, akár a most megszavazott módosításokba is belekapaszkodhatnak Mészárosék.
|
„Pintér Sándor, Csányi is jött vadászni az elmúlt hetekben, már nem sokáig járhatnak Bélmegyerre”
|
Szerdán egyszerre két perben is jelenésük volt a vadászoknak a Békési Járásbíróságon. Róluk még februárban írtuk meg, hogy szembeszálltak a békési Mészáros birodalommal, pert indítottak ellenük. Ezt a pert ugyan már júniusban jogerősen megnyerték, de hiába, mert a vadászati jogukat hivatalosan még mindig nem gyakorolhatják. Ennek az oka az, hogy Mészárosék ellencsapásként minden jogi lehetőséget bevetettek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20181213_Meszarosek_kisgombocenek_a_torkan_megakadt_a_belmegyeri_vadaszparadicsom
|
2018-12-13 12:41:00
| true | null | null |
HVG
|
A fideszes médiabirodalom kedden maga adott hírt a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. – népszerű nevén: kukaholding – tavalyi veszteségeiről. A Világgazdaság írta meg elsőként, hogy a szemétdíjak beszedésére létrehozott állami cég több mint fél évvel a kötelező határidő után végre leadta a 2017-es pénzügyi év mérlegét. A lap azt írta, hogy az NHKV a 2016-os veszteségénél bő kétszer nagyobb, 3,6 milliárd forintos mínusszal (adózott eredménnyel) zárta az évet.
Manapság teljességgel szokatlan, hogy egy állami cég viselt dolgait a kormánymédia siessen a nyilvánosság elé tárni, különösen miután a kormányzat már nyilvánvalóvá tette, hogy hiába halmoz botrányt botrányra az NHKV, meg fogják védeni a központosított rendszer kulcselemének számító céget.
A csavar ott van, hogy a cikk valójában nem tárta fel a veszteséges működés méreteit és következményeit.
A kukaholding mérlegében ugyanis egy nagyságrenddel nagyobb pénzek hiányoznak, mint a hivatalosan kimutatott hiány összege. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a mérleg leadása után szinte a teljes eddigi menedzsementet kirúgták az NHKV-tól – értesült a 24.hu.
Menesztették többek között Kántor Miklós gazdasági igazgatót és helyettesét, a jogi igazgatót, valamint Ferencz Kornél vezérigazgatói főtanácsadót is. Őket úgy tartották számon a cégnél mint Weingartner Balázs, a kukaholding korábbi igazgatósági elnökének embereit. Weingartnert még az NHKV körüli botrányok kirobbanása előtt, a tavasszal nevezeték ki az új kormány innovációs minisztériumában fenntarthatóságért felelős államtitkárnak, hogy onnan felügyelhesse volt cégét.
A balhék miatt azonban Weingartner befolyása meggyengült. Forrásaink szerint ő eredetileg Ferencz Kornél kinevezését igyekezett volna keresztülvinni a cég élére, ám őt eltávolították, és végül kompromisszumos jelöltként Vásárhelyi Tibor Pál lett a megbízott vezérigazgató.
A Világgazdaság nem csupán a vezetőség nagy részének lecserélését felejtette el megemlíteni, hanem azt is, hogy a korábban használt hibás adatok hibái miatt újra kellett számolni a 2016-os jelentésben közzétett veszteséget.
Az új végeredmény 1,7 helyett 5,4 milliárd lett, vagyis a működése első két évében saját kimutatása szerint is több mint 9 milliárdos veszteséggel működött.
A lap a beszámoló alapján pozitív fejleményként említi, hogy az NHKV a 2016-os 61,7 milliárdos bevételét 2017-ben 82,5 milliárdra emelte. A növekedés mögött azonban egyáltalán nem a menedzsment jobb teljesítményének köszönhető, hanem szimplán annak, hogy tavaly Budapestet is hozzácsatolták a központosított rendszerhez, így elvileg a kukaholdingnak kellett volna beszedni a fővárosi szemétdíjakat is. De nem tette.
A 82,5 milliárdos bevétel ugyanis csak elvileg létezett, hiszen a kukaholding tavaly összesen 43,5 milliárd forintnyi számlát egyáltalán nem tudott behajtani.
Ezt az összeget a közszolgáltatási díj vevőköveteléseként szerepeltetik a mérlegben. A hatalmas összegű követelés azt jelenti, hogy valójában a pénzügyi elszámolás lezárásakor a teljes forgalom felét érintően fogalma sem lehetett a cégvezetésnek, hogy sikerül-e behajtani.
A 24.hu írta meg, hogy az NHKV egy nagykállói kocsmaépületbe bejelentett négyfős kisvállalkozást bízott meg azzal, hogy az ország területén behajtsa ezeket a be nem fizetett díjakat vagy azoknak legalább egy részét. A behajtó hálózat kiépítéséhez akkora alvállalkozói körre volt szükség, hogy már most biztosra vehető: nem lesz gazdaságos az akció.
A kormányoldali lap mérlegelemzéséből kimaradt az is, hogy az NHKV Zrt.-nek úgy sikerült 3,6 milliárdos mínuszt produkálnia, hogy közben felélte az 5 milliárd forintos alaptőkéjét, valamint egy 10 milliárdos tulajdonosi kölcsönt és egy 20 milliárdos MKB-hitelt. Az idén pedig egy kormányhatározattal további 26,5 milliárd forintot is bele kellett pumpálni a cégbe, hogy megőrizzék a működőképességét.
|
Kirúgták a kukaholding vezetőit
|
A kukaholding mérlegében ugyanis egy nagyságrenddel nagyobb pénzek hiányoznak, mint a hivatalosan kimutatott hiány összege. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a mérleg leadása után szinte a teljes eddigi menedzsementet kirúgták az NHKV-tól.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/12/13/kirugtak-a-kukaholding-vezetoit-miutan-alairtak-a-veszteseges-merleget/?fbclid=IwAR1gAIdHLqIyLZU0DchJsb1aUaG2sai2ZWUE1TohvFPwzNVGeLh6MX-3ShA
|
2018-12-13 06:01:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Magyar Közút Zrt. két közbeszerzési pályázatán is a Mészáros János tulajdonában lévő bicskei Herceghalom Interat Zrt. futott be győztesként. Mészáros Lőrinc felcsúti nagyvállallkozó öccse tavaly februárban, a Pegazus Trade Kft.-n keresztül lett tulajdonos a Herceghalom Interat Zrt.-ben.
A Magyar Közút két szerződött a fiatalabb Mészáros cégével:
Kerékpárutak karbantartásához szükséges eszközök beszerzésére 447,9 millió forint + áfa értékben (a szerződést pdf-ben itt találja)
Három darab önjáró hidarulikus oszlopverő és kihúzó gép beszerzésére 62,2 millió forint + áfa értékben (a szerződést pdf-ben itt találja).
A Magyar Közút nem először kerül üzleti kapcsolatba Mészáros János vállalkozásával: a felcsúti üzletember februárban szerezte meg a Zrt.-t, a rendőrség áprilisban már őket tette meg beszállítónak a Magyar Narancs korábbi cikke szerint.
Mészáros János korábban Felcsút alpolgármestere volt. Ismertebb cége az Agro-Felcsút Kft., amelynek egyszemélyes tulajdonosa és ügyvezetője. Az Agro-Felcsút tavaly novemberben egy 1,7 milliárd forintos, közpénzes megrendelést kapott a MÁV-tól. Ezzel a Mészáros János-céggel is kapcsolatba került a Magyar Közút: 770 millió forintért tőlük rendeltek sószórókat.
Kiemelt kép: Komka Péter / MTI
|
510 millióért vásárol be a Magyar Közút Mészáros Lőrinc öccsénél
|
A Magyar Közút Zrt. két közbeszerzési pályázatán is a Mészáros János tulajdonában lévő bicskei Herceghalom Interat Zrt. futott be győztesként. Mészáros Lőrinc felcsúti nagyvállallkozó öccse tavaly februárban, a Pegazus Trade Kft.-n keresztül lett tulajdonos a Herceghalom Interat Zrt.-ben.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/12/13/meszaros-janos-magyar-kozut/
|
2018-12-14 01:26:00
| true | null | null |
24.hu
|
Egyelőre csak egyetlen közszereplőt hallgatott meg az ügyészség, minden valószínűség szerint csak Simonka Györgyöt – ez derül ki abból a rövid válaszból, amit a Narancs.hu által összeállított hosszú kérdéssora válaszolt a nyomozó hatóság. Ugyanis megpróbáltuk kideríteni, hol tart a vizsgálat, mi lesz Simonka sorsa.
Többször beszámoltunk arról, hogy a legfőbb ügyész október 17-én bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, vesztegetés, vesztegetés elfogadása, valamint hamis magánokirat felhasználása vétségének gyanújával hozta összefüggésbe Simonka György dél-békési fideszes országgyűlési képviselőt.
Simonka 2009-ben – még országgyűlési képviselősége előtt –, azért hozott létre termelői csoportokat, mert európai uniós és a magyar költségvetési forrásokat szeretett volna megszerezni.
Az is a vádpontokkal felérő gyanú tárgykörébe tartozik, hogy a parlamenti képviselő arra kérte az egyes beruházásokat megvalósító cégek képviselőit: a vállalkozói díj 45 százalékát szolgáltassák vissza neki. Az ügyészség szerint az így keletkezett vagyoni hátrány eléri 1,4 milliárd forintot. De amint a Narancsban már leírtuk, ez csak a jéghegy csúcsát jelentheti. A Simonkához köthető cégek felhalmozott adóssága, vesztesége, és tartozásai akár jelzett összeg többszörösére is rúghatnak.
Gyanúsítás, házkutatás, kihallgatás
Az Országgyűlés október végén egyhangúan úgy döntött, támogatja a vádhatóság kérését és kiadja Simonkát. Azóta a Központi Nyomozó Főügyészség hivatalosan is meggyanúsította, házkutatásokat tartott, egyben gyanúsítottként kihallgatta a fideszes politikust. Simonka, élve a törvény adta jogával, megtagadta a vallomástételt és panaszt nyújtott be a gyanúsítás ellen. Ezt éppen most utasította el az ügyészség.
Simonka György fideszes országgyűlési képviselő: gyanúsított
A Központi Nyomozó Főügyészség gyanúsítottként hallgatta ki a kormánypárti képviselőt. Mint arról lapunk elsőként beszámolt, kedden nagyszabású akció, így házkutatás volt Simonka György lakhelyén és érdekeltségeinél. A Narancs érdeklődésére szerdán nem cáfolta, igaz nem is erősítette meg a házkutatások hírét a Központi Nyomozó Főügyészség.
Másfél hónappal a legfőbb ügyész Simonkáról szóló, vádirattal felérő sajtóközleménye után arról érdeklődtünk az eljárást folytató az ügyészségen, hogy a felmerült több irányú és igen súlyos gyanúsítás ellenére konkrétan és pontosan miért nem merült fel, hogy őrizetbe vegyék Simonka Györgyöt és kezdeményezzék előzetes letartóztatását a bíróságnál? Miért nem merült fel a háziőrizetbe vétele sem?
Emellett jeleztük, hogy büntetőüggyel kapcsolatban a Legfőbb Ügyészség által kiadott sajtóközleményekben előbb 29 majd 34 ember gyanúsítotti meghallgatásról számoltak be.
Ezzel kapcsolatban kérdeztük: közöttük hány hivatalban lévő közéleti szereplő van, és kik ők?
Noha kell válasznak lennie
A vékonyra sikeredett válaszban a Főügyészség nem reagált arra a felvetésre, hogy miért nem merült fel Simonka őrizetbe vétele és előzetes letartóztatásának kezdeményezése. Noha erre kell lennie válasznak!
Fotó: MTI/S
A 72 órás őrizetbe vételt, majd az előzetes letartóztatás kezdeményezését – mint két kényszerintézkedést – a nyomozóhatóság és a bíróság a büntetőeljárás sikere érdekében azért rendelheti el, mert fennállhat a szökésének vagy elrejtőzésének veszélye. Vagy megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a gyanúsított, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást.
Egy közszereplő, harminchárom nem közszereplő
Másrészt az előzetes letartóztatás csak szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén rendelhető el. A gyanúsításban szereplő súlyos büntetőjogi tényállások mindezt alátámasztják Simonka esetében.
Megkeresésünk egyetlen kérdésre válaszolt a Főügyészség. Eszerint a bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt elrendelt nyomozásban eddig egy közszereplőt hallgatott ki gyanúsítottként. Nem írják, de ő minden valószínűség szerint a mentelmi jogától megfosztott dél-békési fideszes parlamenti képviselő lehet, hiszen róla tudjuk, hogy már meghallgatták. Így egyelőre arról hivatalosan nem tudni semmit, hogy mellette ki az a 33 nem közéleti ember, akiket gyanúsítottként a vádhatóság már kihallgatott.
Simonka György középen
Korábban már beszámoltunk arról több cikkben is, hogy Simonka olyan volt a Viharsarokban, mint pók a hálója közepén. Kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkezett, mindenki mozgásáról tudott és nemcsak nagy hatalmú ember volt, de el is várta, hogy hajbókoljanak előtte, az őt körülvevők kényszeredett „rajongása” már-már a személyi kultuszt idézte.
Ez egyben azt is jelenti, hogy sokat tudtak a dolgairól és asszisztáltak a ténykedéséhez, amely most a büntetőeljárás részét képezi. Ennek fényében meglepő, hogy egyedül őt hallgatták meg, mint politikust, a nyomozás jelenlegi szakaszában – az ügyészség válaszai alapján – még az sem zárható ki, hogy végül a fideszes politikusnak egyedül kell elvinnie a balhét.
Simonka nemcsak hűbérúr volt, a személyi kultuszt is kikövetelte
Érdemes elővenni Simonka György tavaszi kampányfüzetét, hogy lássuk, hova vezet a korlátlan hatalom. Arról számos alkalommal írtunk már, hogy fideszes Simonka György - akinek ügyeit már a Polt Péter vezette ügyészség is soknak érezte, ezért meggyanúsította és kikérte a mentelmi jogát a parlamenttől - élet és halál ura volt a békés megyei választókerületében.
|
Szűkszavú az ügyészség, rejtély, miért nincs előzetesben Simonka
|
Nincs válasza a vádhatóságnak arra, hogy a súlyos bűncselekményekkel gyanúsított és mentelmi jogától megfosztott Simonka Györgyöt miért nem vették még őrizetbe és miért nem kezdeményezték előzetes letartóztatásba helyezését. Pedig a Narancs.hu ezt kérdezte.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/szukszavu-az-ugyeszseg-rejtely-miert-nincs-elozetesben-simonka-115627
|
2018-12-07 08:53:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Elkészült Ángyán József legújabb jelentése, melyben a Hajdú-Bihar megyei földárveréseket összegezte, és arra a következtetésre jutott, hogy ebben a megyében is a kormányhoz közeli figurák jártak jól.
A második Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkára eddig több jelentésben is vizsgálta, hogy mennyire volt eredményes a kormány „Földet a gazdáknak!” nevű, 2015 és 2016 között lebonyolított programja.
A kormány erről a programról azt állította, hogy körülbelül 30 ezer magyar gazdának segített földhöz jutni, és biztosította azt, hogy a „magyar föld magyar kézben maradjon”. A volt államtitkár azonban már eddig is többször jelezte, hogy a program keretében lefolytatott földárverések elsősorban a kormányközeli emberek földhöz jutását segítették (az egyik legutóbbi jelentésről itt írtunk).
Friss Ángyán-jelentés: Borsodban a nagy holdingok és főleg Fidesz-közeli érdekkörök taroltak
Tállai András és Budai Gyula neve elég gyakran feltűnik a korábbi fideszes államtitkár legfrissebb jelentésében. Azé a föld, aki megfizeti - Fejér, Somogy, Győr-Sopron és Szolnok megye után Borsod megye földprivatizációját elemezve, az állami földek árverési nyerteseit összesítve is erre a következtetésre jutott Ángyán József.
Nyert az MSZP-közeli agrárcsoport
A Narancs.hu-hoz is eljuttatott, legfrissebb jelentésben Ángyán arról ír, hogy a megyében összesen 12 ezer hektár állami földet árvereztek el. Azonban a területnek mintegy 70 százalékát nem a kormánypropagandában szereplő „kis és közepes családi vállalkozások”, hanem 24 nagy érdekeltség szerezte meg.
Szintén meglepő, hogy a megyei földek 57 százalékát Ángyán szerint nem a helyben is gazdálkodók földművesek, hanem külső vállalkozók szerezték meg. „Az elárverezett terület közel 35 százalékát a kormányhatározatban rögzített 20 km-nél is nagyobb – átlagosan 36 km – távolságban lakó, 52 nyertes licitáló szerezte meg” – olvasható a jelentésben.
Ángyán szerint a megyei földárverések is bizonyítják, hogy működik a pártokon átívelő közös gazdasági érdekhálózat, ugyanis Hajdú-Bihar megyében az egyik nagy nyertes az MSZP-közeli Tedej-agrárcégcsoport lett, amely vezetőik, tulajdonosaik, rokonaik és üzletfeleik révén összesen 2683 hektárra tehetett szert. A cégbirodalmat vezető Bódi László András lánya, Bódi Judit a megyei közgyűlés MSZP-s frakcióvezetője.
Valódi árverseny nélkül
Az árverések jellege azt mutatja, hogy a földek több mint 60 százaléka licitálás nélkül, kikiáltási áron, további több mint 1500 hektár (13 százalék) pedig a kikiáltási árat kevesebb mint 10 százalékkal meghaladó áron, ráadásul az európai földárak töredékéért, átlagosan 2,114 millió forint/hektár nyertes árajánlattal került a sikeres árverezőkhöz.
Ángyán szerint e megye adatai is cáfolják azokat a kormányzati állításokat, amelyek szerint „versenyben kialakult piaci áron” jutottak a nyertesek az állami földterületekhez, hiszen valódi árverseny csupán a területek 11 százalékának árverésén alakult ki.
A fideszesek is jól jártak
A jelentés szerint a kormánypárthoz kötödő licitálók is jól jártak. Módos Imréné, Bihartorda fideszes polgármesterének özvegye 83 hektárt szerzett, ahogy B. Csák István önkormányzati képviselő, Biharnagybajom fideszes alpolgármestere is hozzájutott 32 hektárhoz. Szintén földhöz jutott Tasi Sándor megyei közgyűlési alelnök, illetve Budai Gyula és Fazekas Sándor egykori földművelésügyi miniszter több helyi patronáltja is.
Ángyán szerint ráadásul a nyertesek tevékenységi köre gyakran azt mutatja, hogy a gazdálkodáshoz eddig nem sok közük volt. Van, akinek a tevékenysége nyilvános adatbázisokból nem azonosítható, de a hajdúsági nyertesek között van ügyvéd, háziorvos, nyomdaipari mérnök, banktisztviselő, vagy épp takarékszövetkezeti fiókvezető, de reklámügynök és pék is. Bár a kormány azt propagálja, hogy „azé lett a föld, aki megműveli”, a nyertesek között Ángyán talált olyan földművest, aki egy idősek otthonának címére van bejelentve (159 hektárt szerzett), de felbukkant az árverési nyertes között az egyik nagy árverési nyertes érdekeltség vezetőjének 90 év feletti édesanyja, aki 210 hektárhoz jutott hozzá.
|
Pék, reklámügynök, bankár, ügyvéd: ők kaszáltak a nagy földárverésen - megjelent Ángyán új kutatása
|
Elkészült Ángyán József legújabb jelentése, melyben a Hajdú-Bihar megyei földárveréseket összegezte, és arra a következtetésre jutott, hogy ebben a megyében is a kormányhoz közeli figurák jártak jól. A második Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkára eddig több jelentésben is vizsgálta, hogy mennyire volt eredményes a kormány „Földet a gazdáknak!” nevű, 2015 és 2016 között lebonyolított programja.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/igy-nem-jutottak-foldhoz-a-magyar-csaladok-taroltak-a-fideszesek-es-az-mszp-sek-a-hajdusagi-foldarvereseken-115672
|
2018-12-10 09:11:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A 4-es metró ügyétől elkülönített nyomozásban, többek között vesztegetés gyanúja miatt vizsgálódik a Siemens-ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda. A nyomozást sokáig az OLAF és a német hatóságok megállapodása, valamint a megmásított tanúvallomások hátráltathatták.
A 4-es metró beruházásával kapcsolatos nyomozástól elkülönítve, minősített vesztegetés és versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban elkövetett bűncselekmény gyanúja miatt vizsgálódik az úgynevezett Siemens-ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – derült ki a Magyar Időkhöz eljuttatott dokumentumból.
A hatóság korábban a Siemens-ügyet az Európai Csalás Elleni hivatal (OLAF) jelentése alapján 2017. január 23-án különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt elrendelt eljárásban vizsgálta. A rendőrségi határozat szerint az elkülönítés oka, hogy a nyomozás során olyan új információk derültek ki, miszerint külföldön rendelkezésre álló adatok segíthetik a nyomozást. Az NNI a német igazságügyi hatósághoz fordult, ám ez annyi időt vesz igénybe, ami már hátrányosan befolyásolná az alapügy nyomozását.
Elsőként a Magyar Idők írta meg 2017 elején, hogy a metró áramellátásának és vonatvezérlésének biztosítására 31,7 milliárd forintért szerződő Siemens AG tevékenységével kapcsolatban eredetileg a Debevoise & Plimpton LLP üzleti-jogi cég adott ki korrupciót feltétező jelentést. Ez az Európai Beruházási Bankon keresztül jutott el a magyar és a német hatóságokhoz, illetve az OLAF-hoz.
A hivatal szerint a szerződés megkötésében befolyással rendelkezők és döntést hozók ösztönzésként 331 millió forintot osztottak szét az MSZP volt pénztárnokához, Puch Lászlóhoz köthető Media Magnet Kft.-n keresztül. A Siemens-ügyben vesztegetés gyanúja miatt indult nyomozás 2009-ben a Fővárosi Főügyészségen, amely 2011-ben a Központi Nyomozó Főügyészségen folytatódott. Az OLAF-jelentés szerint a Siemens szintén elkérte az iratot, ami után különös megállapodás született 2009-ben a világcég és a német hatóságok között: a hivatal átmenetileg nem vizsgálja a magyar projekteket, és a német hatóságok sem nyomoznak a Siemensnek a 4-es metróhoz kapcsolódó szerződései ügyében. Amikor a magyar hatóságok is kikérdeztek néhány, a Debevoise jelentésében említett tanút, ők ekkorra már megváltoztatták vallomásukat. A magyar hatóságok banki adatokat is ellenőriztek, de nem tudták gyanújukat megerősíteni, ezért 2013-ban kénytelenek voltak megszüntetni az eljárást.
A Siemens-botrány része a 4-es metróhoz köthető, az MSZP–SZDSZ-kormányok és Demszky Gábor volt főpolgármester regnálása alatt zajló, bűncselekménygyanús sorozatnak. Az OLAF szerint összesen 167 milliárd forint lehet érintett korrupcióval a több mint 400 milliárdos beruházásból.
A 2-es és 4-es metrón futó Alstom-szerelvények korrupciógyanús beszerzése kapcsán is vizsgálódnak a hatóságok.
|
Metrókorrupció: külön eljárás a Siemens ügyében
|
A 4-es metró ügyétől elkülönített nyomozásban, többek között vesztegetés gyanúja miatt vizsgálódik a Siemens-ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda. A nyomozást sokáig az OLAF és a német hatóságok megállapodása, valamint a megmásított tanúvallomások hátráltathatták.
| null | 1 |
https://www.magyaridok.hu/belfold/metrokorrupcio-kulon-eljaras-a-siemens-ugyeben-3766082/
|
2018-12-14 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Idők
|
A Momentum november közepén kapta meg az ÁSZ-jelentés tervezetét a kampánypénzek ellenőrzéséről. Ebben az ÁSZ azt állapította meg, hogy a Momentumnak járó "költségvetési támogatás felhasználása nem volt átlátható és elszámoltatható".
Az ÁSZ ezt arra alapozta, hogy a Momentum nem bocsátott az ellenőrök részére adatokat, a közreműködési kötelezettségét nem teljesítette, így "a támogatás felhasználása nem volt szabályszerű". Az ÁSZ emellett kifogásolta, hogy a párt elérhetetlen a székhelyén, ami meghiúsítja az ellenőrzést.
Az ÁSZ az Indexnek azt írta, hogy a jelentéstervezet nem a nyilvánosságnak szól, és azt csak az ÁSZ hozhatja nyilvánosságra. De elárulták, hogy jelenleg a számvevőszék a Momentum elnökének észrevételeit értékeli, amelyeket a jelentéstervezetre küldött.
Az ÁSZ októberben közölte, hogy a választási kampányköltések ellenőrzéséhez öt jelölőszervezet (a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az MSZP, az LMP és a DK) szolgáltatott adatot. A Párbeszéd illetve a Momentum Mozgalom viszont nem teljesítette "a számvevőszéki törvényben előírt közreműködési kötelezettségét." Az ÁSZ most azt írta az Indexnek:
A két párt a közhiteles nyilvántartásban rögzített székhelyén többszöri megkeresés ellenére nem voltak elérhetők, nem reagáltak az ÁSZ megkereséseire, ezért az ÁSZ október 4-én – a vonatkozó törvényi előírás alapján – kezdeményezte a költségvetési támogatásuk felfüggesztését. Tájékoztatom, hogy ez az intézkedés jelenleg is hatályban van.
Mindez tehát azt jelenti, hogy ha az ÁSZ a végleges jelentésében is szabályszerűtlenséget állapít meg, megvonják a két ellenzéki párt állami támogatását.
A Momentum folyamatosan próbál elszámolni
A Momentum valótlanságnak tartja, hogy szabályszerűtlenül használta volna fel a kampánypénzeket. Fekete-Győr András pártelnök éppen azt írta az ÁSZ-jelentés-tervezetre válaszul, hogy
valótlan megállapítást tesz a T. Számvevőszék, hogy a párt esetében a jelölő szervezetnek járó költségvetési támogatás felhasználása nem volt átlátható és elszámoltatható.
A Momentum szerint többször is telefonon és e-mailen próbáltak kapcsolatba lépni az ÁSZ illetékeseivel. Az ÁSZ viszont arra hivatkozik, hogy a Momentum elérhetetlen a bírósági nyilvántartásban szereplő székhelyén, a Rózsa utcában. "Az Állami Számvevőszék az ellenőrzöttekkel való hivatalos kapcsolattartásra kizárólag a közhiteles nyilvántartásban rögzített székhely szerinti elérhetőséget használhatja" – írta az ÁSZ az ezzel kapcsolatos kérdésünkre.
A momentumosok erre azt mondják, hogy október 7-én a Múzeum körútra költöztek, a székhelyük is ide került, erről a pártigazgató tájékoztatta is az ÁSZ-t, és arról nem tehetnek, hogy a bírósági nyilvántartásba ezt még mindig nem jegyezték be.
A székhelyáthelyezés mellett a Momentum – az elnök állítása szerint – többször jelezte, hogy leadnák a kért adatokat, ám az ÁSZ nem válaszolt nekik, milyen csatornán, hogyan tehetik meg.
A Párbeszédnél szintén a székhelyváltoztatás okozta a problémát. Az ÁSZ a Párbeszéd esetében is amiatt állapította meg a szabályszerűtlen kampánypénz-felhasználást, mert nem tudta elérni a pártot. Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd pártigazgatója azt mondta az Indexnek, hogy annyiban előbbre vannak a Momentumnál, hogy az új székhelyet azóta bejegyezték, és
a héten bejegyző határozattal együtt eljuttattunk az ÁSZ-nak minden elszámolást.
Kocsis-Cake azt mondta, remélik, hogy ez alapján valós ellenőrzést folytat le a számvevőszék.
Az ÁSZ nem segíti a valós vizsgálatot
Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja azt mondta az Indexnek, hogy több dolog is arra utal, hogy az ÁSZ nem akarja segíteni a valós vizsgálatot. "Egyrészt miután megkaptuk a vizsgálati anyagot, mi bizonyítható módon szolgáltattunk adatokat, csak az ÁSZ nem adott semmi technikai információt, segítséget az adatszolgáltatással kapcsolatban. Másrészt bizonyítható módon többször hivatalosan is jeleztük nekik, hogy életszerűtlen, hogy a székhelymódosításunk után is a régi székhelyünkön keressenek minket, hiába ül még a bíróság a bejegyzésen."
Hajnal azt mondta, hogy ugyanakkor nem szeretnék, hogy az adminisztratív probléma miatt bárki is rájuk süsse, hogy nem tudnak elszámolni a kampánypénzekkel.
Ezért a Momentum az összes kampányköltését nyilvánosságra hozza a honlapján még a hét folyamán.
Mindez ugyanakkor nyilván aligha befolyásolja az ÁSZ-t, amely a hivatalosan benyújtott adatok alapján készíti a jelentését. Hogy ez mikor lesz végleges és nyilvános, arról nem adott információt a számvevőszék.
Az Állami Számvevőszék és az ellenzéki pártok viszonya már a választások előtt elmérgesedett. Az ÁSZ 663 milliós gigabüntetéssel sújtotta a Jobbikot a plakáttámogatások miatt, majd több ellenzéki párt is kapott milliós büntetést szabálytalan irodabérlés miatt. A Fideszt és a KDNP-t csak a választás után ellenőrizte az ÁSZ, amelynek elnöke Domokos László korábbi fideszes parlamenti képviselő.
(Borítókép: Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) bejárata az V. kerületi Apáczai Csere János utca 10. szám alatt. Fotó: Róla László / MTI)
|
Lenullázná a Momentumot és a Párbeszédet az ÁSZ
|
Bukhatja az állami támogatását, vagyis lényegében a megszűnés szélére kerülhet két ellenzéki párt, a Momentum és a Párbeszéd. Az Állami Számvevőszék ugyanis olyan jelentéstervezetet küldött a két pártnak, amely szerint nem tudtak szabályszerűen elszámolni a kampánypénzek költésével. Mindezt azért, mert elérhetetlenek az ÁSZ ellenőrei számára. Ezért az ÁSZ kezdeményezte a költségvetési támogatásuk felfüggesztését - értesült az Index. A Momentum szerint számtalanszor jelentkeztek az ÁSZ-nál, amely nem tűnik együttműködőnek. A Párbeszéd pedig a héten leadott minden számlát, és reménykedik.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/12/14/szamvevoszek_momentum_parbeszed_elszamolas/
|
2018-12-14 16:09:39
| true | null | null |
Index
|
Múlt héten magyarul is kiírták valakik a Bratislava alá, hogy Pozsony a csallóközi Bacsfán. Szlovákiában a kilencvenes évek óta hiába követelik, hogy ezek az irányjelző táblák is kétnyelvűek legyenek, a figyelemfelhívó akció ennek szólt a magyar többségű faluban. Másnap Pellegrini szlovák miniszterelnök elítélte a véleménye szerint tolerálhatatlan provokációt. Szelektíven működik azonban a politikus nyelvi érzékenysége: ahhoz még nem fűzött kommentárt, hogy a meglévő kétnyelvű helységnévtáblák rendszeresen megrongálják szlovák nacionalisták.
Erről Fiala-Butora János kisebbségi jogi szakértő beszélt az Eötvös Csoport szokásos havi vitaestjén. A mérsékelt konzervatív kör, melyet többek között Sólyom László, Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Tölgyessy Péter, Urbán László neve fémjelez, legutóbb már álkonzervatív cirkuszoló társaságnak minősíttetett a kormánylapban, köszönhetően annak itt kormánykritikus hangok is megszólalhatnak.
A mostani határon túli tematika egyrészt talán kevésbé veri ki a biztosítékot az ideológiai tisztaság őreinél, mint mondjuk az orbáni populizmusról szóló, másrészt, mint arról Feledy Botond beszélt, az a cél, hogy a napi politikán túlmutatóan lehessen gondolkodni nemzetpolitikáról. „Hogy ez Európában máshol is fontos, abból is látszik, hogy elképzelhető: a Brexit az északír kérdés miatt fog elbukni, és ott van ugye az ukrán-orosz konfliktus is” – mondta a csoport vitáinak helyt adó jezsuita hátterű Társadalmi Reflexió Intézet igazgatója.
A szlovákiai táblaügy két dolgot is mutat a pozsonyi kötődésű, Harvardon doktorált Fiala-Butora szerint: egyrészt, hogy bár Szlovákiában ez fontos téma, a magyar sajtóba nem került be, ami azt is mutatja, hogy Budapesten egész mást értenek nemzetpolitikán, mint Szlovákiában. Másrészt: minden erőfeszítés ellenére a kilencvenes évek óta nem sikerült lényegi eredményeket elérni a szlovákiai magyar kisebbség védelmében. Húsz éve egy helyben topognak a kisebbségi jogok tekintetében, amit jól mutat, hogy ma is hatályban van az az államnyelvtörvény, amiért már a Meciar-kormányt is elmarasztalták. És ahol az írott jog meg is van, mint a hivatali kisebbségi nyelvhasználatnál, az is sokszor csak papíron marad, a gyakorlatban a szlovák állam semmit nem tesz az érvényesítéséért.
„A kórházakban sem biztosítják a törvény adta jogot” – mondta a kisebbségi magyarok jogait számonkérő kutató (őt speciel azért marasztalta el a Magyar Idők, mert CEU-s kitűzőt mert felvenni), és azt a botrányt idézte fel, amikor az érsekújvári kórházban az orvos nem volt hajlandó kivizsgálni egy helyi magyar nőt, mondván, tanuljon meg előbb rendesen szlovákul, nem érti az akcentusát.
“A csalódások fázisában vagyunk. Nem lehet remélni, hogy a nemzetközi intézményeket komoly változást tudnának előidézni” - fogalmazott Fiala-Butora János, azt hozva fel, hogy az Európa Tanács is egyre több mindent elfogadott idővel a kirekesztő szlovákiai törvényekből, olyasmit is, amit korábban még problematikusnak tartottak. Ő a Minority SafePack kezdeményezéstől sem vár túl sokat. Ez az az európai polgári kezdeményezés, amit már 1,3 millióan írtak alá, hogy a kisebbségek védelme erősebb legyen. A tervezetet az itthoni pártok közül a Fidesz, a Jobbik és az LMP is támogatja, és a dolognak a kutató szerint is lesz némi politikai haszna, jogi szempontból azonban szerinte az nem adhat érdemi garanciákat, az EU-nak nagyon kevés hatásköre van ezen a téren. „Ha Szlovákiában lenne hatása a SafePacknek, akkor Franciaországban is lenne. Ezt ők élesen ellenzik, ezért a régi tagállamok sem fogják megengedni, hogy ez komoly legyen.”
Ha az EU-tól és a nemzetközi közösségtől a kisebbségek nem sokat remélhetnek, mit várhatnak a magyar kormánytól? Ha a tényleges, gyakorlati eredményeket nézzük, akkor szlovák viszonylatban mintha szinte mindegy lenne, hogy éppen milyen volt a viszony a két ország között, fagyos, vagy olyan, mint most Orbánéké, akik jó viszonyt ápolnak Ficóékkal, és a felszínen minden rendben van. Fiala-Butora szerint sem az együttműködésre törekvő, sem a konfliktusokba beleálló magyar kormányoknak nem nagyon sikerült semmit elérni a magyar kisebbség szempontjából, akár jobb-, akár baloldali kormányok voltak.
Talán meglepő, de a magyar nemzetpolitikában az értékelés szerint igazából csak az egyoldalú magyar lépések működtek: a magyarigazolvány, a kettős állampolgárság, a támogatáspolitika. „Ezek azonban póttevékenységek. Nem tudják megváltoztatni azt a kirekesztő helyzetet, amiben ezek a magyar közösségek élnek” – mondta a Harvard-jogász, azt hangsúlyozva, hogy ezek a lépések inkább csak azokat érik el, akik eleve szorosabban kötődtek a magyar államhoz és kultúrához. „Azt a nagyobb részt, akik a szlovákiai magyarok többségét jelentik, akik ott helyben akarnak élni és a magyar nyelvet használni, azoknak mindez nem sokat ér.”
Ezt a virtuális nemzetegyesítési projektet alapvetőnek, de nagyon ellentmondásosnak mutatta be Bárdi Nándor történész, az MTA Kisebbségkutató Intézetének főmunkatársa. „Miközben a magyar kisebbségi csoportok fokozatosan marginalizálódnak otthon, sokkal jobban kötődnek Magyarországhoz, mint korábban.” A határon túliak az idő kétharmadában már magyarországi médiát néznek – mondta –, „és nem mindegy, hogy melyik ország időjárás-jelentését nézzük, mert ezek jelentik a térbeli kereteket, itt kezdődik a szocializáció.”
Fizikailag Szlovákiában, fejben Magyarországon van.
Bárdi, mint mondta, nem hozsannázva akar beszélni a határon túliakról, „Borbás Marcsiként a fenyőfa alatt székely viseletben, hanem mint egy élő társadalomról” – ez a párhuzamos társadalom azonban Magyarországon szerinte szinte ismeretlen, és egyre inkább az itthoni klientúrarendszerekbe illeszkedik. „A forrásokért a kisebbségi elitcsoportok különböző Fidesz-klientúrákhoz fordulnak a maguk csatornáin keresztül”, és bár a szavazati jogot megkapták a kettős állampolgárok, társadalmilag nem változott a helyzet: „Úgy kell szavazniuk, hogy rájuk a magyarországi pártoknak nincs regionális programjuk, nem mondanak semmit.”
A szavazatmaximalizálás vált központi kérdéssé a kisebbségi magyar pártok számára is, ezek jelentős részben érdekkijáró rendszerek.
Azzal, hogy a Fidesz a határon túlra kiviszi a magyar intézményrendszert (születési támogatást, demográfiai akciókat, felsőoktatást) „lényegében a határok fölött építenek egy etnokulturális intézményrendszert”. Bárdi a nehezen átlátható pénzmozgásokat igyekezett részletezni. Vajdaságba most 50 milliárd forintot adnak különböző tételekből, Székelyföldön egy bő 20 milliárdos magyar kormányzati gazdasági csomag van, „ami az adott országoknak nagyon jól jön, már csak az ÁFA-tartalom miatt is”. A Fidesz-kormány elérte, hogy a nagy EU-s programokból is ki lehessen vinni 10 százalékot a határon túlra. De ezeknél „nagyobb összegek mennek magáncégektől és állami tulajdonú nagyvállalatoktól politikai célokra. A fő közvetítő a Bethlen Gábor Alap.”
A határon túli fideszes/magyar állami erősítés sarokpontjai közül a kisebbségkutató szerint most a 9 milliárdos óvodaprogram (cél, hogy három éven belül sokkal több gyerek járjon magyar nyelvű óvodába, ki nem mondva pedig a vegyes házasságokból származó gyerekek „megszerzése”), az egyháztámogatási program (legkülönbözőbb célokra, Kolozsváron a magyar református egyház például parkolóházat épít magyarországi támogatásból, és vannak vízerőmű-beruházásaik is), nem utolsó sorban pedig a Fidesz-közeli médiamonopólium kialakítása a határon túl is: a helyi magyar médiát a Fidesz ott is egyre inkább felvásárolja, ez Erdélyben például elég látványos.
Az egyik legjelentősebb vállalkozás most a magyarságpolitikában a Kárpátalja-projekt – mondja Bárdi Nándor. Sokak szerint a magyar kormány lényegében egy helyi ellenkormányt alakított ki, az ő szavai szerint azonban ez inkább krízisintervenció. „A rossz államnál is rosszabb, ha nincs állam. Az alig létező ukrán államot kell megpróbálni magyar intézményeknek helyettesíteni” – mondta, kiemelve, hogy az ivóvízbe a klórt is Magyarországról biztosítja a katasztrófavédelem, ahogy oltóanyagot, orvosi eszközöket is innen visznek.
A védőhatalom jellegét próbálgatja most a magyar külpolitika a nemzetközi erőtérben Kárpátalján.
Azzal, hogy Magyarország egyre aktívabb a határon túl, és pénzzel, projektekkel, politikával, gesztusokkal egyre inkább köti magához a helyi magyar társadalmat, etnikai versenyhelyzetet hoz létre. „Etnikailag versengő párhuzamos társadalmak jönnek létre a régióban. A kérdés, hogy melyik lesz hatékonyabb, korszerűbb a párhuzamos nemzetépítések közül, melyik tudja jobban megszólítani a csoportokat” – fogalmaz Bárdi Nándor.
A magyarországi aktivizálódás hatásai azonban ellentmondásosak. Miközben forrásokat biztosít, és új lekötelezett networköket teremt, felgyorsítja az elvándorlást is. Nem is biztos, hogy Magyarországra, Erdélyből vagy 100 ezren Nyugatra mentek magyar útlevéllel. De erre Magyarország is rájátszik, nem sokat törődve a helyi, székelyföldi, vajdasági magyar érdekekkel: „Folyamatos az agyelszívás. Az utóbbi évtizedben a magyarországi demográfiai hiányt a határon túli magyarok pótolták. Ma egy erdélyi informatikusnak olcsóbb Budapesten tanulnia, mint Kolozsváron” – hangzott el.
A legsúlyosabb helyzet ebből a szempontból is Kárpátalján van. Bárdi szavai szerint szabályos exodus zajlik onnan – ehhez olyan adatokat idézett, hogy a kárpátaljai gyerekek harmada már magyarországi középiskolában tanul tovább.
Videofelvétel a teljes vitáról:
(Borítókép: Huszti István / Index)
|
Médiafelvásárlás, pénzosztás, klientúraépítés: a Fidesz nagyon ráment a határon túli magyarokra
|
Miközben óriási támogatások mennek a határon túlra, Kárpátaljáról és Vajdaságból mégis exodus van - hangzott el az Eötvös Csoport havi vitáján, mely most a magyar nemzetpolitikáról szólt. Az Orbán-kormány úgy próbálja virtuálisan egyesíteni a nemzetet, hogy közben Erdélyben, a Vajdaságban is Fidesz-klientúrát épít. A határon túli magyarok egyre szorosabban kapcsolódnak Budapesthez, de közben helyben egyre inkább marginalizálódnak.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/12/13/mediafelvasarlas_penzszoras_klienturaepites_a_fidesz_nagyon_rament_a_hataron_tuli_magyarokra/
|
2018-12-13 16:11:00
| true | null | null |
Index
|
Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció (DK) budapesti képviselője a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülése előtt tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, választ várnak arra, miért „dőlt be" a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) elektronikus jegyrendszerének projektje. Hangsúlyozta, az ellenzék mindent megtesz, hogy kiderüljön, „mitől döglött meg" Tarlós István főpolgármester „egyetlen saját erőből zajló" beruházása. A DK ennek érdekében feljelentést is tesz az ügyben a rendőrségen hűtlen kezelés gyanúja miatt – tette hozzá.
Horváth Csaba, az MSZP fővárosi képviselője elmondta, a városvezetés 12 milliárd forintos kárt okozott egy „működésképtelen rendszer babusgatásával". Az ellenzéki politikus bejelentette, amennyiben a kormányoldal a közgyűlésben nem támogatja egy vizsgálóbizottság felállítását, akkor felállítanak egy alternatív ellenzéki testületet, amely szintén kikéri az ügy dokumentumait a történtek megismeréséhez.
Gál József, az LMP fővárosi képviselője utóbbiról azt mondta, amennyiben a Fidesz–KDNP nem szavazza meg a vizsgálóbizottság felállítását, akkor azzal azt ismeri el, hogy vaj van a füle mögött.
V. Naszályi Márta, a Párbeszéd budapesti képviselője arra emlékeztetett, hogy a városvezetés immáron tíz éve ígérgeti az elektronikus jegyrendszer bevezetését, amellyel szemben így semmi bizalma nem maradt a lakosságnak.
Az MSZP, a DK és a Párbeszéd politikusai ugyanitt szóltak arról is, botrányosnak tartják, hogy a főváros patkánymentesítése a jövő évtől nem az ezt a tevékenységet 45 éve végző Bábolna Bio feladata lesz, hanem egy „hozzá nem értő konzorciumé". Horváth Csaba megjegyezte, a közbeszerzési csalás gyanúját is felveti, hogy az idei 250 millió forintos keret helyett jövőre több mint 900 millió forintért végzik el ezt a feladatot.
Frissítés: Tarlós maga tett feljelentést
Feljelentést tett a budapesti elektronikus jegyrendszer projekt ügyében Tarlós István főpolgármester és Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes.
Tarlós István a Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén, a projekt aktuális helyzetéről szóló előterjesztés vitájában jelentette be, hogy kedden Bagdy Gábor főpolgármester-helyettessel feljelentést tett az országos rendőrfőkapitánynál.
A főpolgármester azt mondta: tiszta vizet kell önteni a pohárba, a feljelentést azért tették, hogy az illetékes hatóság vizsgálja ki, mi történt az ügyben. Ennek az eredményét ésszerű lenne megvárni; az ellenzék addig találjon magának más kampánytémát - tette hozzá.
Tarlós István azt mondta, a napirend vitájában az ellenzék kiszámítható módon egy kommunikációs performanszt szeretne felépíteni. Közölte, erre nincsen szükség, mert ennek a célja és az eredménye is az lenne, hogy a budapestiek összezavarodnának: nem lehetne tudni, hogy mi igaz és mi nem.
A Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén támogatta, hogy újrastrukturálják a budapesti elektronikus jegyrendszer projektjét, miután a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerződésszegés miatt felmondta a kivitelezővel a szerződést.
A testület 18 kormánypárti képviselő igen szavazatával, az ellenzékiek 8 nem szavazata ellenében döntött arról, hogy továbbra is támogatja az elektronikus jegyrendszer projektjének megvalósítását.
A közgyűlés felkérte Tarlós István főpolgármestert, hogy a BKK vezérigazgatója útján az érintettek - ezen belül az érintett kormányzati szervek - bevonásával gondoskodjon a projekt újrastrukturálásáról, és az ahhoz szükséges egyeztetések lefolytatásáról. Továbbá a projekt befejezési határidejét 2020. december 31-ére módosíthatja a testület.
|
E-jegy-botrány: vizsgálóbizottságot követelnek
|
Négy ellenzéki párt közösen kezdeményezi egy fővárosi vizsgálóbizottság felállítását a budapesti tömegközlekedésben tervezett elektronikus jegyrendszer ügyében. Tarlós beelőzte őket: feljelentést tett a rendőrségen a projekt ügyében.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/budapest/2018/12/12/e-jegy_botrany_vizsgalobizottsagot_kovetelnek/
|
2018-12-12 16:15:00
| true | null | null |
Index
|
Szepessy Zsoltot, az Összefogás Párt elnökét azért ítélték el, mert a párt a 2014-es választás alatt nem tartotta be a számviteli előírásokat.
A Nyíregyházi Törvényszék az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta, a párt 300 millió forintos állami támogatást kapott a 2014-es országgyűlési képviselő választási kampányra, a számviteli előírásokat azonban nem tartotta be, nem készített könyvvezetést és beszámolót. Ezekért a felelősség a párt elnökét terheli - írták.
Közölték, a párt 2013-2014-es vagyoni helyzetének áttekintése meghiúsult, mivel a bizonylatok hiányosak voltak és nem adták át az előző évre szóló beszámolót sem. A párt elnökét, aki egy időben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monok polgármestere volt, a Nyíregyházi Járásbíróság kedden folytatólagosan elkövetett számvitel rendjének megsértése miatt egy év hat hónap, két év hat hónapra felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.
|
Felfüggesztettet kapott a kamupártos politikus
|
Szepessy Zsoltot, az Összefogás Párt elnökét azért ítélték el, mert a párt a 2014-es választás alatt nem tartotta be a számviteli előírásokat.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3018381_felfuggesztettet-kapott-a-kamupartos-politikus
|
2018-12-12 17:11:00
| true | null | null |
Népszava
|
Szaso Janakievszki (más átírással Saso Janakievski) 2012. óta Magyarország a macedóniai Bitolába akkreditált tiszteletbeli konzulja. Orbán Viktor nagy rajongója: a 444 szúrta ki egy ma már nem elérhető kereskedőházas pr-videón, Janakievszki íróasztalán a magyar miniszterelnök portréját.
A macedón üzletember Magyarország szkopjei kereskedőházát is vezette. Hogy így van-e jelen időben is, azt most nehéz ellenőrizni, a kereskedőház-rendszer átalakulása (konkrétan a csődtömeg MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. megszűnése, az új HEPA Zrt.-be olvadása) miatt a hivatalos oldal átalakítás alatt áll.
A délszláv térségben járatos olvasónk jelezte a közelmúltban, hogy tudomása szerint a tiszteletbeli konzul magyar diplomata-rendszámú járművet vagy járműveket használ, méghozzá nem is személyautót, hanem kisfurgont is. Ekkoriban a magyar-macedon kapcsolatokat érintő minden hír különösen érdekes volt Nikola Gruevszki exkormányfő különös Magyarországra menekülése miatt. Megpróbáltunk tehát utána járni ennek a hírnek is.
Három évig küzdött a bukás ellen Gruevszki, és Orbán végig segítette – itt az Átlátszó összes cikke a témában
Az Átlátszó évek óta követi Nikola Gruevkszki történetét Macedóniában, aki 2006 és 2016 között volt hazája miniszterelnöke. A Kreml-barát Gruevszkinek egy 2015-ben kezdődött súlyos politikai válság söpörte el a hatalmát, hiába próbálta foggal-körömmel megtartani a miniszterelnöki széket.
Közérdekűadat-igénylésben kérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy „Magyarország bitolai (Macedónia) tiszteletbeli konzulja, Szaso Janakievszki Úr használ-e magyar diplomata-rendszámú gépjárművet, ha igen, milyen járműtípusra (típusokra) és mióta”.
A KÜKÜM azonban elutasította az igénylésünket, méghozzá arra hivatkozva, hogy „tekintettel arra, hogy a Minisztérium adatigénylése megválaszolását igénylő adatbázissal nem rendelkezik, nem tekinthető az Infotv. értelmében vett adatkezelő szervnek”.
Nyilván hiszünk mindent, amit címeres papíron hivatalosságok állítanak, ez a válasz mégis némi fejtörést okoz. Nem olyan régen ugyanis még adatkezelő volt a külügy diplomataautó-ügyben: szintén az Átlátszó érdeklődésére adták ki a New York-i Főkonzulátus által használt járművek listáját. Így tudtuk meg, hogy mióta jár Kumin Ferenc főkonzul luxusatóval, és mennyibe kerül ez a magyar adófizetőknek.
A Gruevszki-ügyben viszont a jelek szerint egyetlen magyar állami szerv sem érzi magát adatgazdának: a Belügyminisztérium például azt állítja, hogy nincsenek adatai arról, hogy mikor lépett be Magyarországra a hazájában korrupció miatt két év börtönbüntetésre ítélt volt macedón miniszterelnök. Pintér Sándor belügyminiszter országgyűlési képviselői kérdésre sem válaszolt az ügyben.
Fotó: Szaso Janakievszki a Nemzeti Kereskedőház videójában.
|
Jár-e a macedóniai tiszteletbeli konzul magyar diplomatautóval? – a külügy állítólag nem tudja
|
A magyar külügyminisztérium nem adatgazda, ha a Macedóniában használt magyar diplomata-rendszámú autókról kérdezzük – legalábbis ezt a választ adta a tárca közérdekű adatigénylésünkre. A kérdés Szaso Janakievszki macedóniai tiszteletbeli konzul által használt járművekre vonatkozott.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/12/12/jar-e-a-macedoniai-tiszteletbeli-konzul-magyar-diplomatautoval-a-kulugy-allitolag-nem-tudja/
|
2018-12-13 16:28:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Európai Unió;Paks;
2018-12-13 06:00:00
Törleszt a kormány a paksi engedélyért
Az Orbán-kabinet százmilliárdos megrendelésekkel igazolta Párizsban: sokat hajlandó fizetni azért, hogy az EU rábólintott az erőmű bővítésére.
Tovább törleszti a kormány az adófizetők pénzéből a paksi bővítés EU-engedélyezésének árát. Ezúttal beruházás jóváhagyásának francia pártolói kaptak gáláns ellentételezést. Ha továbbra is ez a modell érvényesül, akkor az Európai Bizottság nagyvonalúságának ára összemérhető lesz azzal, amibe maga az atomerőmű kerül.
A Bizottság 2017-ben fejezte be az uniós szabályokat többszörösen sértő módon, tender nélkül odaítélt és állami támogatással felépíteni tervezett paksi bővítés uniós engedélyezését. Ahogyan azt a Népszava – Jávor Benedekre, a Párbeszéd EP-képviselőjére, a tenderelhagyás miatt indított bizottsági eljárás kezdeményezőjére hivatkozva – annak idején megírta, már az uniós vizsgálat alatt érkeztek róla információk arról: Brüsszel engedékenységéért az Orbán-kormány hajlandó minden árat megadni. Ebbe pedig az európai nagyhatalmaknak adott gáláns magyar állami megrendelések is beleférnek.
Az első információk arról szóltak, hogy a francia Alstom, illetve a német Siemens válhat a paksi beruházás beszállítójává, de szó volt az energiaszektoron kívüli, például hadiipari beszerzésekről is. Azóta a turbinatender nyertese az Alstom és az amerikai GE konzorciuma lett (a GE időközben fölvásárolta az Alstom turbinagyártó részlegét), sajátos körülmények között: egyetlen versenytársuk, az orosz Power Machines formai hibákkal tűzdelt, a szándékos érvénytelenség látszatát keltő pályázatot adott be.
Most folytatódik a franciák kifizetése: Szijjártó Péter külgazdasági miniszter kedden Párizsban bejelentette, hogy „hadiipari és nukleáris együttműködési megállapodásokkal új dimenzióba léptek a francia-magyar gazdasági együttműködések”. A tárcavezető szerint két francia cég is jelentős megbízásokhoz jutott Pakson – hogy az Alstom mellett még melyik, arra nem tért ki –, a magyar honvédség pedig húsz Airbus helikoptert rendelt Franciaországtól.
Franciaország kibékítése azért fontos pillére a paksi üzletnek, mert a franciák maguk is gyártanak atomerőművet, és indultak volna Paks2 – a több éves előkészítés ellenére végül ki sem írt – beruházási tenderén. A Bizottság jóváhagyásához ugyanakkor Németország jóindulatának megszerzésére is szükség volt. A VS.hu írta meg korábban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ben, a paksi projekt uniós vizsgálatának elindítása után találkozott Angela Merkel kancellárral, és egy olyan csomagról állapodott meg vele, ami kedvet csinálhatott a németeknek a jóváhagyáshoz. Szó volt a Siemens beszállásáról – a cég a feltételezések szerint az erőmű vezérlő és biztonsági rendszerét szállíthatja –, a Mercedes kecskeméti gyárbővítéséhez és a BMW magyarországi gyárépítéséhez ígért bőkezű, összességében százmilliárdos állami támogatásról, illetve arról is, hogy „egy német-francia konzorcium” nyerheti el a magyar honvédség helikopterbeszerzését 172 milliárd forint értékben. (Az Airbus Helicopters jogelődje, az Eurocopter Group 1992-ben alakult a francia Aérospatiale és a német Daimler-Benz Aerospace AG egyesülésével.)
Feltűnő, hogy a Siemens – továbbra is valószínűsíthető – részvételén kívül a korábbi hírekben szereplő összes pont megvalósult, ami arra enged következtetni: az alku él, és az uniós jogot sértő paksi projekt brüsszeli átengedésének számláját még sokáig fizetni fogjuk. Mivel az ellentételezések láthatóan nem csak az energetikai szektorra terjednek ki – és önmagában a katonai beszerzésekre ezermilliárdos nagyságrendben készül költeni a kormány a következő években nyugat-európai és amerikai gyártóknál –, az uniós léptékű mutyi végső számlájának nagyságrendje akár ugyanakkora is lehet, mint amennyibe maga a 3-4 ezer milliárd forintos árúra tervezett paksi bővítés kerül.
|
Törleszt a kormány a paksi engedélyért
|
Az Orbán-kabinet százmilliárdos megrendelésekkel igazolta Párizsban: sokat hajlandó fizetni azért, hogy az EU rábólintott az erőmű bővítésére.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3018338_torleszt-a-kormany-a-paksi-engedelyert
|
2018-12-13 06:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
airbus;helikopter;
2018-12-14 15:02:59
Harminchat Airbus harci helikoptert vásárolt a honvédség
A honvédelem gazdasági hivatal a régi orosz helikopterek elavulásával magyarázza a vételt, de gyanús, hogy a Franciaországból rendelt gépekkel a kormány félrenézést is vásárolt Paks 2 miatt. Ez már a második óriási Airbus-beszerzés.
Tizenhat Airbus, H225M-típusú helikoptert vásárolt a Magyar Honvédség. A beszerzésről szóló szerződést pénteken Budapesten, a Honvédelmi Minisztériumban (HM) írták alá – magyar oldalról Fodor Péter, a HM Védelemgazdasági Hivatal főigazgatója, az Airbus Helicopters részéről pedig Dennis Bernitz és Thomas Hein értékesítési, illetve kereskedelmi vezetők szignózták dokumentumot.
A Honvédelmi Minisztérium az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az új helikopterekkel 2023-tól bővül a légiflotta, beszerzésükre pedig azért volt szükség, mert meglévő, Mi-8-as és Mi-17-es szállító helikopterek hamarosan elérik üzemidejük és rendszerben tarthatóságuk végső határidejét. Igaz, nem régen 5,2 milliárdos nagygenerálon estek, a felújítással megbízott orosz cég pedig a Zoom szerint másfélszer olyan drágán vállalta a munkát, mint ukrán versenytársaik tették egy török megbízás esetében.
A nagy bevásárlást már egy korábbi megrendelés is megelőzte: az Airbus júniusban számolt be róla, hogy a honvédség 20 darab H145M-gépet vásárol tőlük
A nyáron beszerzett H145M típusú helikopterek könnyebb harci helikopterek. A most megrendelt zömökebb, 11 tonnás járművek a harci feladatok mellett logisztikai, mentési, katasztrófavédelmi feladatokat is el tudnak látni.
Megnyugtatott Nyugat, titokban költött százmilliárdok
Mint lapunk írta, a tenderrel nem csak modern légierőt, de nyugati félrenézést is vásárol a kormány, az orosz üzletnek számító Paks2-beruházás miatt.
Hogy mennyit kóstál majd a helikopter flotta beszerzésem arról csak találgatni lehet, de az biztos, hogy a választások előtt hirtelen titokban katonai célokra különítettek el 650 milliárd forintot.
Hogy ebből a pénzből mit finanszíroznak, arról csak találgatni lehet, hiszen államtitkoknak minősül.
Bizottsági forrásokból úgy tudjuk: a tárca azóta sem közölte a grémiummal, hogy pontosan mennyi és milyen repülőjárművet kíván vásárolni, pedig az ellenzék rendszeresen kikérte ezeket az adatokat.
A nemkormánygépek, amikkel Orbán szokott repülni
A helikopterdömping csak a beszerzési torta egyik- – igaz, jókora – szelete, az elmúlt időben ugyanis egymást érték az új gépvásárlások Az év elején vetta kormány két nagy Airbus A319-est, amelyeket a miniszterelnök is szívesen használ. Beszereztek még két futárgépnek mondott, de valójában business jet Dassault Falcon 7X-et, amelyek közül az egyiket sokáig eltitkolták. Mindezek után bejelentették vesznek még egy Airbus A319-est valamint három teherszállító-repülőgépet is.
|
Tizenhat új Airbus harci helikoptert vásárolt a honvédség
|
A honvédelem gazdasági hivatal a régi orosz helikopterek elavulásával magyarázza a vételt, de gyanús, hogy a Franciaországból rendelt gépekkel a kormány félrenézést is vásárolt Paks 2 miatt. Ha nem mondták le korábbi beszerzésüket, már több mint 30 helikopternél tarthatunk.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3018639_tizenhat-uj-airbus-harci-helikoptert-vasarolt-a-honvedseg
|
2018-12-14 15:02:00
| true | null | null |
Népszava
|
Személyiségi jogi pert indított Márki-Zay Péter ellen Végh Ibolya, Hódmezővásárhely korábbi aljegyzője, és Paragi István, az Építészmester Zrt. vezérigazgatója. Mindketten azt állították, hogy a polgármester nagy nyilvánosság előtt megsértette a jó hírnevüket, és nem mondott igazat róluk, illetve a vállalkozásról. A felperesek zárt tárgyalást kértek, így a sajtó csak a pénteki ítélethirdetésen lehetett ott.
Paragi István, az Építészmester Zrt. vezetője azért fordult bírósághoz, mert az a polgármester korábban úgy nyilatkozott, hogy az önkormányzat több lakást megvett a cégtől, és azok egy részét adta el áron alul 2017-ben. Az árbecslést pedig Márki-Zay szerint az építőcég tulajdonosának érdekeltségi körébe tartozó Kupola 2000 Kft. végezte el.
Végh Ibolya volt aljegyző szintén ingatlanokkal kapcsolatos kijelentései miatt perelte be a polgármestert, aki azt állította, hogy az aljegyző önkormányzatilakás-vásárlása felveti a hűtlen kezelés gyanúját, hiszen a települést emiatt számszerűsíthető veszteség érte. Márki-Zay Péter szerint a volt hivatalvezető-helyettes túl olcsón jutott az ingatlanhoz. A polgármester hűtlen kezelésről beszélt.
A Szegedi Törvényszék mindkét ügyben elmarasztalta Márki-Zay Pétert, kimondva, hogy a polgármester valótlan állításokat fogalmazott meg a felperesekről. Paragi István jó hírnevét sértette meg, a volt aljegyzőnek pedig a becsületét is.
A vásárhelyi polgármesternek Paragi Istvánnak 500 ezer, Végh Ibolyának pedig egymillió forint sérelempénzt kell fizetnie, valamint több százezer forint perköltséget is, és a további jogsértéstől is eltiltották.
A perben álló feleknek az ítélet írásba foglalásától számítva 15 napjuk van, hogy eldöntsék, fellebbeznek-e az ellen.
hirdetés
A címoldal témái
Gusztusos, finom és az illata is jó: egy kórházi menüről van szó - fotók
A Főzzük körbe Magyarországot programsorozat állomásain azt mutatják be, hogy egy kis odafigyeléssel hogyan lehet jobbá tenni a betegeknek szánt ételeket.
Fiatal lány vesztette életét a súlyos balesetben - galéria
Személygépkocsi és motorkerékpár ütközött össze Solt közelében.
7 kötetes sorozat készül Trianonról - Fotók
Megjelent az első kötete annak a sorozatnak, melyet a Csongrád megyében élő történészek készítenek a trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából. Csütörtökön bemutatták a SZAB Székházban.
Cukiság csütörtökre: kóbor kutya gazdáját keresi a rendőrség
Tegnap éjjel találták, ideiglenes otthonra lelt a Buksi Ebrendészetnél.
|
Becsületsértésért is elítélték Márki-Zay Pétert
|
Személyiségi jogi pert indított Márki-Zay Péter ellen Végh Ibolya, Hódmezővásárhely korábbi aljegyzője, és Paragi István, az Építészmester Zrt. vezérigazgatója. Mindketten azt állították, hogy a polgármester nagy nyilvánosság előtt megsértette a jó hírnevüket, és nem mondott igazat róluk, illetve a vállalkozásról. A felperesek zárt tárgyalást kértek, így a sajtó csak a pénteki ítélethirdetésen lehetett ott.
| null | 1 |
https://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/becsuletsertesert_is_eliteltek_marki-zay_petert/2582695/
|
2018-12-15 11:04:49
| true | null | null |
délmagyar
|
Összesen 269 millió forintnyi követelést kell még kifizetnie a Magyar Ökölvívó Szakszövetségnek (MÖSZ) az augusztusi budapesti ifjúsági világbajnokság szervezése kapcsán, ezen kívül még hiányzik 132 millió forint, amelyet más feladatok helyett a vb-re használt fel a szervezet.
Ezt Hannák György könyvvizsgáló jelentette be a MÖSZ szombati rendkívüli közgyűlésén, amelyen tájékoztatták a tagságot a sportszervezet pénzügyi helyzetéről, illetve a hiány rendezése érdekében tett lépésekről. Határozat azonban nem született, írja az MTI.
A MÖSZ hiányát elsősorban az okozta, hogy az ifjúsági világbajnokság megrendezése lényegesen drágább lett, mint előzetesen eltervezték. Olyan indokolatlan szerződéseket kötöttek, amire nem volt fedezet.
Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő, a MÖSZ elnöksége által megbízott pénzügyi biztos bejelentette, hogy ezentúl minden kifizetés csak az ő pénzügyi ellenjegyzésével történhet meg.
Azt mondta, emellett felül kell vizsgálnia az eddigi kifizetések jogszerűségét, illetve megalapozottságát, valamint január elejére egy költségcsökkentő programot kell előterjesztenie, hogy a szövetség májusra stabil működésű legyen.
A pénzügyi biztos azt mondta, a kormány döntött arról, hogy jelentős forrást, nagyságrendileg 300 millió forintot biztosít az ökövívó-szövetség további működéséhez, illetve az ifjúsági világbajnoksággal összefüggő költségek biztosítására.
Olyan megbízási szerződéseken, vagy kiadásokon lehet spórolni, amelyek túlzóak, vagy nem megalapozottak. Emellett visszatekint majd az elmúlt időszak kifizetéseire is, mert szerint azok között is akadnak olyanok, amelyek összegszerűségükben csökkentendők, ezért még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy jogvitákra kerül majd sor.
Bajkai István fideszes parlamenti képviselő, akinek a politikusi munkája mellett arra is jut ideje, hogy az Orbán családot képviselje ügyvédként.
Hannák György könyvvizsgáló az ifjúsági vb pénzügyi mérlegét illetően elmondta, hogy összesen 578 millió forint bevételt könyvelhetett el a szövetség, ebből 291 millió származott a központi költségvetésből, 11 millió a nemzetközi szövetségtől, az AIBA-tól, és közel 276 millió a résztvevő országok regisztrációs díjából. Ezzel szemben a vb-rendezésnél a november 28. állapot szerint 980 millió forint költség merült fel.
„A hiány 396 millió, s ehhez jött még hatmillió forint értékű tárgyieszköz beszerzés" – jelentette ki a könyvvizsgáló, aki szerint még vannak le nem zárt tételek, be nem érkezett számlák, amelyek még növelhetik, de akár csökkenthetik is az összeget.
Hannák a történteket azzal magyarázta, hogy nem volt meg a kellő összhang a gazdasági apparátus között, a szakértelemmel szemben is merültek fel kétségek, amikor pedig a szervezők látták, hogy a rendelkezésre álló pénz kevés lesz a vb lebonyolításához, az emberi erőforrás minisztérium költségvetési okokra hivatkozva elállt a további támogatástól.
Erdei Zsolt, a MÖSZ elnöke a megnövekedett szervezési költségeket illetően arra hívta fel a figyelmet, hogy a vb megrendezése Budapesten többe került, mint az eredetileg kijelölt Győrben, illetve, hogy az AIBA is fellépett további követelésekkel – például a szervezőknek két ringet kellett megvásárolniuk a nemzetközi szövetség szponzorától, amelyekre nem volt szükségük. A vártnál kisebb bevételeket azzal indokolta, hogy az előzetesen bejelentkezett 81 ország 500 versenyzője helyett csak 63 ország 361 ökölvívója jött el Budapestre. Az elnök úgy látja, hogy a szövetség működésében is vannak jelenleg olyan kiadások, amelyek nem szükségesek, ezért azok elhagyásával is lehet javítani a MÖSZ anyagi helyzetén.
Deák Attila, a sportért felelős államtitkárság osztályvezetője azt mondta, hogy az állam a kialakult helyzet konszolidálását tűzte ki célul, a két felmerült megoldás közül a magasabb összegű támogatás kidolgozását végzik. Meg kell valósulniuk az ökölvívó-szövetség azon szakmai programjaiknak, amelyekre céltámogatást kaptak, ezt ellenőrizni fogják.
|
Orbán ügyvédje nélkül nem hozhat pénzügyi döntést Erdei Zsolt
|
Összesen 269 millió forintnyi követelést kell még kifizetnie a Magyar Ökölvívó Szakszövetségnek (MÖSZ) az augusztusi budapesti ifjúsági világbajnokság szervezése kapcsán, ezen kívül még hiányzik 132 millió forint, amelyet más feladatok helyett a vb-re használt fel a szervezet.
Ezt Hannák György könyvvizsgáló jelentette be a MÖSZ szombati rendkívüli közgyűlésén, amelyen tájékoztatták a tagságot a sportszervezet pénzügyi helyzetéről, illetve a hiány rendezése érdekében tett lépésekről. Határozat azonban nem született, írja az MTI.
A MÖSZ hiányát elsősorban az okozta, hogy az ifjúsági világbajnokság megrendezése lényegesen drágább lett, mint előzetesen eltervezték. Olyan indokolatlan szerződéseket kötöttek, amire nem volt fedezet.
| null | 1 |
https://index.hu/sport/boksz/2018/12/15/orban_ugyvedje_nelkul_nem_hozhat_penzugyi_dontest_erdei_zsolt/
|
2018-12-15 15:58:31
| true | null | null |
Index
|
tesztpálya;önvezető autó;
2018-12-14 21:40:21
Üzleti modell még nincs, de plusz 21 milliárdot pumpálnak a zalaegerszegi tesztpályába
A járműipari beruházás összesen 45 milliárdba kerülhet, önvezető autókat tesztelhetnek a még épülő pályán.
Két részletben még 21, 5 milliárdos tőkemelésről döntött a kormány a zalaegerszegi járműipari tesztpálya beruházásért felelős cégbeno lvasható a Magyar Közlönyben közzétett kormányhatározatban, melyet az MTI is idéz.
Az Autóipari Próbapálya Zala Kft. tavaly 15 milliárdos tőkeinjekciót kapott, hogy a felépítse az önvezető autók tesztelésére is alkalmas komplexumot, a teljes kormányzati ráfordítás összege pedig elérheti a 45 milliárd forintot.
A kormányhatározat szerint Palkovicsnak a pénzügyminiszter bevonásával 2019. február 15-ig ki kell dolgoznia és bemutatnia a kormánynak a zalaegerszegi járműipari tesztpálya piaci jellegű működésének modelljét,
Az önvezető autók tesztelésére alkalmas zalaegerszegi járműipari tesztpálya alapkövét 2017-ben tették le, a létesítmény első három modulját az idei év végén adják át.
Ezek között lesz a fogadóépület, amelyben rendezvények tarthatók, a műszaki épület, amely a tesztpályahasználók bázisa lesz, továbbá a dinamikai felület és a kezelhetőségi pálya a vezethetőségi próbákhoz. Átadják a Smart City zóna első részét is, amelyen parkolót és logisztikai udvart alakítottak ki a vezetéstámogató asszisztensek teszteléséhez, valamint egy olyan felületet, amely a fékek ellenőrzésére alkalmas.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban elmondta, hogy Európában is egyedülálló módon a zalaegerszegi pályán nemcsak városi és közúti tesztkörnyezetben lehet majd vizsgálni a járműveket. Ausztriával és Szlovéniával megállapodva határon átnyúló tesztutakat is biztosítanak a fejlesztőknek, így a határt keresztező infrastruktúrában is tesztelhetik az autókat.
Mint a miniszter hozzátette, 150, a világon vezetőnek számító autógyártóval, alkatrészbeszállítóval vagy informatikai céggel folynak tárgyalások a zalaegerszegi tesztpálya igénybevételéről. A tesztpálya maga ugyanakkor 2020 elejére készül el teljesen.
|
Üzleti modell még nincs, de plusz 21 milliárdot pumpálnak a zalaegerszegi tesztpályába
|
A járműipari beruházás összesen 45 milliárdba kerülhet, önvezető autókat tesztelhetnek a még épülő pályán.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3018690_uzleti-modell-meg-nincs-de-plusz-21-milliardot-pumpalnak-a-zalaegerszegi-tesztpalyaba
|
2018-12-14 21:30:00
| true | null | null |
Népszava
|
A szeptemberben megrendezett kötcsei polgári piknik előtt két héttel vették át a kulcsait annak a metálkék fényezésű BMW X3-as típusú luxusautónak, amivel a miniszterelnök nagyobbik lánya, Orbán Ráhel és családja a Somogy megyei kormánypárti rendezvényre érkezett (amint az nyitóképünkön látható) – tudta meg a 24.hu.
A nagy értékű járművet Orbán Ráhel férjének, Tiborcz Istvánnak a cége, az ingatlanforgalmazással foglalkozó BDPST Zrt. lízingeli a Merkantil Banktól. A társaság tavaly 4,1 milliárd forintnyi adózott nyereséget ért el, 2015-ös alapítása óta pedig számos nagy értékű ingatlant gyűjtött be. Ezek közt van mások mellett:
Egy Andrássy úti villa.
A turai Schossberger-kastély.
Egy épülő luxusszálló a lepencei strand fölött, Visegrádon.
A Mahart-székház.
Két balatoni szálloda.
Bár azt nem sikerült kideríteni, hogy pontosan mennyi volt az autó vételára, a nyilvános adatbázisok alapján annyi bizonyos, hogy a BDPST Zrt.-nek a futamidő végéig 22,5 millió forintot kell megfizetnie a Merkantil Banknak. A pénzintézet honlapjáról pedig az is kiderül, hogy pénzügyi lízing esetén a minimálisan megfizetendő önrész aránya 20 százalék.
Ez alapján kiszámítható, hogy a BMW ára – ha nem kaptak kedvezményt – meghaladta a 28 millió forintot.
A szóban forgó 6 hengeres, 260 lóerős, automata sportváltós BMW X3 (Xdrive 30D) típusú autónak az alapára egyébként 17 millió forint körül van, ám a különböző extrákkal fel lehet tornázni az árat.
A lízingszerződés további érdekessége, hogy a Merkantil Bank a honlapján azt is kiköti, hogy legfeljebb 96 hónapos futamidő mellett nyújt lízinget gazdasági társaságok részére. Ez pedig azt jelenti, hogy 96 hónapon – 8 éven – át csaknem 235 ezer forintot kell fizetnie havonta Tiborcz István cégének, hogy kiegyenlítse a tartozást. Tehát Orbán Viktor kormányfő vejének cége egyetlen autóért biztosan többet fizet ki havonta, mint a magyar átlagfizetés.
A BDPST Zrt. összesen 8 autót lízingel főként az MKB-Euroleasing Autólízing Zrt.-től., mindegyikre idén kötöttek szerződést. Több KIA márkájú autó mellett december elején egy Fiat 500-asra is szerződést kötöttek.
Emlékezetes, a szeptemberi kötcsei pikniken Orbán Ráhel azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy egy legalább 12 millió forintot érő órát viselt a karján. A miniszterelnök lányának csuklóján egy Audemars Piguet Royal Oak óra volt, amelynek piaci ára 12-14 millió forint között van. Ugyanilyen órát hord egyébként a világ legjobb kosárlabdázója, LeBron James is. Nemrég pedig egy majd’ félmillió forintos táskával a hátán fényképezték le Bécsben a kormányfő lányát.
A közelmúltban Kósa Lajos milliomos édesanyjának sertéstenyésztéssel foglalkozó cégéről írtuk meg, hogy két BMW 530-as autót lízingel, továbbá egy BMW motort, épp ugyanolyan típusút, mint amivel fia a Fidesz 2017. szeptemberi kihelyezett frakcióülésén jelent meg Velencén. Kósa Lajos akkor azt mondta, semmi köze az édesanyja cége által lízingelt járművekhez.
|
Orbán Ráhel több mint 20 milliós, full extrás BMW-ből szállt ki
|
A nagy értékű járművet Orbán Ráhel férjének, Tiborcz Istvánnak a cége, az ingatlanforgalmazással foglalkozó BDPST Zrt. lízingeli a Merkantil Banktól. A társaság tavaly 4,1 milliárd forintnyi adózott nyereséget ért el, 2015-ös alapítása óta pedig számos nagy értékű ingatlant gyűjtött be
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2018/12/14/orban-rahel-tiborcz-istvan-bmw-x3-kotcse-lizing-bdpst/?fbclid=IwAR2YcfGOSTzyFFGMDFKLc4hwN_khS3PRUKqOr_oZPrwldIsN0V1LzlA1yAg
|
2018-12-14 08:35:00
| true | null | null |
24.hu
|
Több mint fél évvel a kötelező határidő lejárata után vasárnap este nyilvánosságra hozta a vizes világbajnokság évéről szóló beszámolóját az eseményt szervező Bp2017 Kft. A jelentés kifejezetten tanulságos, és jól látszik belőle, hogy 2017 végén nem volt túl jó a vállalat vagyoni és pénzügyi helyzete.
Ha csak a fő számokat nézzük, akkor nem annyira rémisztő a kép: a cég közel 4,7 milliárdos árbevételt hozott össze, és további majdnem 50 milliárdos bevétele volt egyéb forrásokból, miközben a vesztesége csak 93 millió forint lett. Ha jobban az adatok mögé nézünk, akkor azonban kiderül, hogy ezekhez a számokhoz képest kifejezetten kevés pénz folyt be például belépők eladásából, a cégnek több tízmilliónyi kabalafigura maradt a nyakán, miközben hónapokkal az esemény után is még milliárdokkal tartoztak a beszállítóiknak.
A közel 55 milliárdnyi bevétel nagy része természetesen az állami támogatás volt: ilyen címen 49,5 milliárd forintot könyveltek el. Ehhez képest minden befolyó összeg aprópénznek tűnik. A szponzoroktól végül egy hajszállal több, mint 1 milliárd forintot kapott a Bp2017 Kft., a belépők értékesítéséből pedig ennél is kevesebb, mindössze 806,5 millió forint jött be.
Utóbbi különösen annak fényében elég csekély, hogy csak marketing és PR költségek több mint 10 milliárd forintra rúgtak. Magyarul
az esemény promotálására 13-szor annyit költött a vizes vb-t szervező cég, mint amennyit jegyek eladásából összeszedett.
Mindezt úgy, hogy – amint erről korábban már írtunk – külföldön nem is reklámozták az eseményt, így a hirdetések szinte kizárólag a kormányközeli médiát gazdagították. A jegybevételből egyébként még a bérleti díjak sem jöttek volna ki, és a „szakértői díjak” is elvitték volna közel a felét, akárcsak a (vélhetően szerződéstől történő elállásból eredő) bánatpénz, amire közel 620 millió ment el.
Szintén kifejezetten érdekes, hogy a rengeteg állami támogatás ellenére év végén láthatóan likviditási gondokkal küzdött a Bp2017 Kft. Bár az esemény már július végén lezárult, december 31-én még mindig több mint 5,3 milliárd forinttal tartoztak szállítóiknak. Ezzel szemben a készpénzállományuk alig 52 millió forint volt.
Az adóhatóságtól ugyan elvileg visszajárt a cégnek közel 3 milliárd, ám még így is nagyon komoly volt a rés a rövidtávon fizetendő tételek és a gyorsan mozdítható eszközök között. Persze tetemes készleteik egy részét még megpróbálhatták volna eladni, hogy javítsanak a helyzeten, de ezek közül legfeljebb a Duna Aréna büfé-árukészlete és a nem részletezett bő negyedmilliárdnyi alkatrész tűnt könnyen értékesíthetőnek. A kabalafigurák és egyéb merchandising termékek illetve a valamiért szintén itt nyilvántartott 1,7 milliárdot érő két medence kevésbé.
Minden bizonnyal ez lehet az oka, hogy bár a vállalat megszüntetéséről az elvi döntés már megszületett, mégsem indult meg az eljárás. Ha ugyanis a cégnek nincs elég vagyona a kötelezettségei (hitelei, kölcsönei) fedezetére, akkor csak felszámolni lehet, ami nagyon nem mutatott volna jól*Egy cég többféle jogi eljárás keretében megszűnhet, ezek közül a két leggyakoribb a felszámolás és a végelszámolás. Utóbbi a tisztább, ezt ugyanis jellemzően a tulajdonos kezdeményezi: ha már nincs több terve a vállalkozással, akkor egyszerűen megszünteti. A hitelezőket kifizeti, a maradék vagyont megtartja. A felszámolás ennél kicsit macerásabb. Ezt ugyanis általában a cég hitelezői indítják, ha nem kapják meg időben a pénzüket. Ilyenkor azonban a vállalatnak sokszor nincs elég vagyona a kötelezettségeinek kielégítésére, így a hitelezők hiába futnak a pénzük után, gyakran semmit nem látnak belőle viszont. Ha egy cég tulajdonosa végelszámolást kezdeményez, ám ennek során kiderül, hogy a vállalatban nincs elég vagyon a kötelezettségek fedezésére, akkor az eljárás felszámolássá alakul át..
Az is elég valószínűnek tűnik, hogy a beszámoló közzétételének elhúzódásában is szerepet játszottak a nem túl kedvező számok. Jogszabály szerint – ahogy minden más gazdasági társaságnak – a Bp2017 Kft-nek is május 31-ig kellett volna beszámolnia a 2017-es évéről. A cég azonban nem csak törvényi kötelezettségeinek nem tett eleget, de még – hónapokkal a határidő után küldött – közérdekű adatigénylésünkre sem juttatta el lapunkhoz beszámolóját.
A közérdekű adatok flegma kezelése nem csak nekünk tűnt fel, hanem a vállalatnál még 2016-ban vizsgálódó Állami Számvevőszéknek is.
A szervezet néhány hete tette közzé jelentését a Bp2017 Kft-ről, amely összességében inkább pozitív volt, de azért megjegyezte, hogy a „társaság a közérdekű adatait 2016. évre vonatkozóan nem tette közzé, ezáltal az átláthatóságot nem biztosította”.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHáromperces videó készülhetett 230 millióért a vizes vb-ről, de nem használták semmireLegalább százszorosan árazták túl a filmet, már ha nem volt másik. Ezt azért nem tudni, mert a szervezők az utókommunikációról semmit nem kommunikálnak.
|
Tízmilliárdért reklámozták a vizes vb-t, de csak 800 millió jött be a jegyekből
|
Tavaly év végén több mint 5 milliárd forinttal tartozott beszállítóinak a vizes vb-t szervező cég, és nem volt egyértelmű, miből fogják ezt kifizetni. Fél éves késéssel végre megjelent a beszámoló.
| null | 1 |
https://g7.hu/allam/20181210/tizmilliardert-reklamoztak-a-vizes-vb-t-de-csak-800-millio-jott-be-a-jegyekbol/
|
2018-12-10 12:34:00
| true | null | null |
G7
|
Az Andy Vajnához köthető médiaérdekeltségek kivételével mostanra lényegében az összes olyan kormányközeli médium a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) került, amelyek ingyenes átadását korábban bejelentették eddigi tulajdonosai. Bár az alapítvány tulajdonjogát egyes esetekben még nem jegyezték be hivatalosan, ez valószínűleg már csak napok kérdése. Az adományozási szerződéseket ugyanis aláírták az érintettek, és a cégbírósághoz is benyújtották a szükséges iratokat.
Így lemondott az Echo TV-ről és a több mint 70 lapot kiadó Mediaworksről is Mészáros Lőrinc, de nem maradt sokáig tulajdonosa az Origónak Matolcsy György jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám sem. A hírportált ugyanakkor nem tehermentesen kapta meg a KESMA: a lapot működtető New Wave Media Kft. üzletrészén ugyanis két banknak, a Mészáros Lőrinchez köthető MKB-nak, illetve a szintén Matolcsy György rokonságának érdekeltségébe tartozó Növekedési Hitel Banknak is zálogjoga van. A cégbírósághoz leadott dokumentumok szerint a hitelintézetek a tranzakcióhoz ugyan hozzájárultak, de a jelzálogjogot fenntartották.
Ugyancsak megtörtént az adományozás a Magyar Idők kormánypárti közéleti napilap, a megyei újságokat jegyző Inform Média és a vidék családi hetilapjaként ismert Szabad Föld kiadója esetében. Ezeknél látványos volt a sietség: az érintettek nem egy, hanem rögtön két tulajdonosváltás bejegyzését kérték a cégbíróságtól.
Utóbbi cégek ugyanis nem közvetlenül korábbi tulajdonosuktól kerültek az alapítványhoz, hanem először megvásárolta őket Mészáros Lőrinc*Illetve a felcsúti milliárdos feleségének. valamely vállalata, és az ajándékozta tovább nagyjából két héttel később*Az adásvételekre kivétel nélkül november végén került sor, az ajándékozásra pedig december elején.. Ha pedig a folyamatnak ez a része ilyen gyorsan lement, akkor már a felesleges jogi eljárásokkal sem akarták húzni az időt az érintettek. Ennek megfelelően egyszerre nyújtottak be minden iratot, és egy kísérőlevélben azt kérték, hogy
jegyezzék be, majd rögtön töröljék is a Mészáros Lőrinc érdekeltségbe tartozó úgynevezett köztes tulajdonos cég tulajdonjogát.
Magyarul a kormányközeli üzletember cégei hivatalosan bejegyezve egy percig nem lesznek tulajdonosok. Csak egy irat őrzi majd annak emlékét, hogy rajtuk keresztül jutottak el a médiaérdekeltségek a KESMA-hoz.
Ettől függetlenül az adásvétel még felkelthette volna a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) érdeklődését. A GVH ugye az alapítványt magát illetve az adományozásokat nem vizsgálhatja, miután a kormány nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette a tranzakció-sorozatot. Ez a három felvásárlás azonban a KESMA bevonása nélkül történt, így elvileg illene állást foglalniuk. A teljes Mészáros Lőrinc-féle médiacsoportnak ugyanis egy rövid időre egyszerre volt tulajdonában az Echo TV, a Magyar Idők, az Origo, kettő kivételével minden megyei lap, a Világgazdaság, a Szabad Föld, a Vasárnap Reggel, a Nemzeti Sport és még egy szakajtónyi másik újság.
A balatonföldvári utca, ahova a KESMA központja be van jegyezve
Sőt, nem kizárt, hogy még a Bors bulvárlap és a maradék két megyei napilap is, mivel elvileg ezek szintén a felcsúti milliárdos érintésével kerülnek a KESMÁ-hoz korábbi tulajdonosuktól, Andy Vajnától. Egyébként a filmügyi biztoshoz köthető médiumoknál húzódik a legtovább az ajándékozás: sem a már említett újságok kiadója, sem az egyetlen országosan fogható rádiót működtető Hold Reklám Kft-nél nem kezdeményezték még az új tulajdonos bejegyzését.
|
Mit kezd a köztes tulajdonos Mészáros Lőrinccel a versenyhivatal?
|
Az Andy Vajnához köthető médiaérdekeltségek kivételével mostanra lényegében az összes olyan kormányközeli médium a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) került, amelyek ingyenes átadását korábban bejelentették eddigi tulajdonosai. Bár az alapítvány tulajdonjogát egyes esetekben még nem jegyezték be hivatalosan, ez valószínűleg már csak napok kérdése. Az adományozási szerződéseket ugyanis aláírták az érintettek, és a cégbírósághoz is benyújtották a szükséges iratokat.
| null | 1 |
https://g7.hu/allam/20181212/mit-kezd-a-koztes-tulajdonos-meszaros-lorinccel-a-versenyhivatal/
|
2018-12-12 12:41:00
| true | null | null |
G7
|
Balogh Sándor tempóját még sok ezer Facebook-követőjének sem lehet egyszerű követni. Bejegyzései alapján idén nyáron egy hónap alatt megjárta Tenerifét, Rómában kezet fogott Ferenc pápával, élőben nézte meg a foci vb egyik elődöntőjét Oroszországban, fotózkodott Orbán Viktorral Tokajban és még arra is jutott ideje, hogy átadja a kupát a Világliga budapesti szuperdöntőjét megnyerő montenegrói vízilabdásoknak.
Azonban ezek is legfeljebb felvillantják azt, hogy mennyi mindennel foglalkozik a szerencsi származású vállalkozó. Több száz vállalatból álló céghálót vezet, a vizes vb-t szervező Bp2017 Kft. legfőbb döntéshozója, a Magyar Szinkronúszó Szövetség elnöke, a külföldi kereskedőházak ötletgazdája, pálinkafőzéssel próbálkozik Ugandában, hozzá kötődik a százezrek által követett Középsuli websorozat, valamint több alapítvány és egyesület is.
A rendszerint szemérmes magyar nagyvállalkozók világában szokatlan jelenség Balogh Sándor extrovertáltsága. Saját médiaérdekeltségeinek rendíthetetlenül adja az interjúkat életbölcsességekről és jótékonykodásairól. A Facebookon pedig folyamatosan dokumentálja, ahogy afrikai vagy ázsiai politikusokkal találkozik, a köztévében szakért afrikai ügyekben vagy éppen magyar celebekkel bulizik, meccset néz vagy jótékonykodik.
Ez a sajátos transzparencia vállalkozásbirodalmát is jellemzi. Balogh Sándor ugyanis lényegében leplezetlenül alakított ki egy olyan céghálót, amelynek vállalatai összesen több milliárd forint adótartozást halmoztak fel az elmúlt évtizedekben. Hiába épített fel egy bonyolult, nehezen átlátható cégbirodalmat, azzal egyáltalán nem foglalkozott, hogy ezt ne lehessen hozzá kötni. A vállalkozások az esetek jelentős részében nem felkutathatatlan strómanokra írva, hanem saját vagy legközelebbi hozzátartozói, szerettei nevén működtek.
Balogh Sándorról májusban is írtunk. Akkor azt mutattuk be, hogy mintegy hatvan cég volt bejegyezve korábbi házastársa, Bártfai-Mager Andrea rózsadombi lakásába, akit nem sokkal azelőtt neveztek ki a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek. Már abban a cikkünkben is jeleztük, hogy a döntő többségében Balogh Sándor céghálójához köthető társaságok több százmillió forinttal károsították meg az államot. Ezt követően részletesen bemutattuk, hogy hogyan működött a Balogh Sándor testvére, Balogh Péter érdekeltségébe tartozó hálózat, amely több milliárd forintnyi kárt okozhatott a költségvetésnek ismertebb vállalatok közreműködésével.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEltüntetett névtábla és szokatlan kölcsön bonyolítja az új miniszter titkátA Bártfai-Mager Andrea által felügyelt takarékszektor egyik főszereplőjével kötött nagy összegű hitelszerződést az új miniszter fiának a cége.
A Balogh Sándorhoz köthető cégek tehát óriási károkat okoztak a magyar államnak, ő ennek ellenére nemcsak folyamatosan keresi a feltűnést (elsősorban) az érdekeltségébe tartozó médiacsatornákon, hanem a magyar állam is számtalan módon segíti karrierjében. A hozzá kötődő szervezetek több alkalommal kaptak tízmilliós támogatásokat állami vállalatoktól, és volt olyan érdekeltsége, amely milliárdos értékben nyert közbeszerzést. Emellett egy állami cég lényegében legfontosabb döntéshozója és a közmédiában is szakértőként szerepelhet. Mostani cikkünkben Balogh üzleti és közéleti tevékenységét mutatjuk be.
A kettétépett ötszázas
Balogh Sándor Szerencsről származik, szülei ismert és elismert pedagógusok voltak. Az 1962-ben született Balogh a nyolcvanas évek közepén a szovjet elitképzőbe, a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetébe (MGIMO) járt (az intézményről az Index írt korábban). Bártfai-Mager Andrea is ebben az intézményben tanult 1985 és ‘86 között. Balogh Sándor nem végezte el az egyetemet, több ismerőse is úgy emlékezett vissza, hogy hirtelen tért vissza Magyarországra. “Farmerekkel üzletelt, és ezt nem vették jó néven” – mondta a család egyik régi ismerőse, és ezt többen is megerősítették.
Miután hazajött, az apja segítségével tudott elhelyezkedni a szerencsi termelőszövetkezet egyik budapesti melléküzemágában, mivel ebben az időben több vidéki tsz-nek volt fővárosi érdekeltsége. Eredetileg egy évig maradt volna, amíg fel nem veszik a Marx Károly (ma Corvinus) Egyetemre. “Ebből adódóan gyakorlatilag semmit nem csinált, csak papíron volt tsz-tag” – idézte fel egy akkori ismerőse, aki szerint végül mintegy három évig maradhatott állományban.
Végül Baloghot felvették a Közgázra, de ahogy egy korábbi interjúban mondta, “ott nem időzött túl sokáig”, mivel beköszöntött a rendszerváltás és 1989-ben megalapította az első vállalkozását. A műszaki cikkekkel kereskedő, később országosan ismertté váló Balox nevű cég alapítói között volt testvére, Péter és Bártfai-Mager Andrea is (a Balox-szal és ezzel az időszakkal a következő cikkünkben foglalkozunk részletesebben).
A kilencvenes évek alapvetően a Baloxról szóltak, de ezzel párhuzamosan Balogh Sándor elkezdett kiépíteni egy egyre terebélyesebb céghálót is. “Olyanokban látta meg az üzletet, amelyben más nem. Egyszer azzal dicsekedett, hogy vett egy elképesztő méretű gyufakészletet, és milliókat keresett rajta” – mondta egy akkori ismerőse, aki szerint testvérével közösen magnó és vhs-kazettákkal is üzleteltek.
Szerencsen már a kilencvenes években is luxusirodában dolgoztak, drága autókkal jártak, ami “nagyon nagy dolog volt”. A kétezres években olyan irodája volt, ami a “Mol-vezérnek is megfelelt volna”. “Hatalmas helyiség, 70-80 négyzetméteres, középen egy nagy tárgyalóasztal, húsz bőrfotel, és minden székhez csatlakoztatva egy laptop” – mesélték. “Sanyihoz bejutni nagy dolog volt, ha valakinek sikerült, akkor a többiek csak nézték az iroda előtt, hogy ki ment be és mennyit volt bent” – emlékezett vissza egy korábbi alkalmazottja.
A Balogh testvéreket mindenki ismerte Szerencsen, és számos történet kering extravagáns életmódjukról. Az egyik anekdota szerint Balogh Sándor úgy fizette ki 250 forintos hajvágását a fodrásznál, hogy kettétépett egy ötszázast, és odaadta az egyik felét. Később, hogy kiegyenlítse a tartozását, az egyik emberével elküldte a szétszakított papírpénz másik felét is. “Nagyon link, seftelő gyerek volt, nem volt türelme magolni, vizsgázni” – mondta róla a család egyik régi ismerőse.
A kilencvenes évek második felében azonban elkezdett rogyadozni a Balox, és a Balogh testvérek büntetőügyekbe kerültek (amelyről következő cikkünkben fogunk részletesen írni), és ezek visszavetették megbecsültségüket. “Ha itt van, akkor sem nagyon mozog a városban. Szégyenérzete van, mert itt tudják, hogy ő kicsoda” – mondta egy ismerőse (Balogh Sándor most már Budapesten él, de gyakran tér vissza Szerencsre). Szerinte népszerűtlenségét az is mutatja, hogy indult a (Szerenccsel összeolvadt) Bekecsen a 2006-os önkormányzati képviselői választáson, de még a testületbe sem sikerült bejutnia, hiába volt komoly ismertsége.
Milliárdos károk
A Balox becsődölése azonban nem vetette vissza Balogh Sándort, továbbra is aktívan vállalkozott. Teljesen eltérő profilú cégeket vásárolt fel, egy interjúban úgy beszélt az érdekeltségeiről, hogy “különböző vendéglátóhelyek, gyógyszertár, lakóingatlanok vagy üdülők tartoznak ide, szinte mindenben benne vagyok, pont azért, mert általában olyan cégek felvásárlásával foglalkozom, amelyek tulajdonosaik számára nem jelentenek üzleti értéket, pedig ezekben vannak olyan értékek, amelyeket meg lehet menteni.” Állítása szerint a mottója is erre rímel: „ami önnek lom, a gyűjtőnek álom”.
Arról viszont már nem beszélt az interjúban, hogy ezeknek a cégeknek mi lesz a sorsa. Több száz vállalat átvizsgálása alapján a minta sok esetben ismétlődő. Az érdekeltségébe kerülő, akár több milliárdos forgalmat bonyolító cégek egy könnyedén hozzá köthető strómannál kötnek ki, sok esetben százmilliós adótartozást halmoznak fel, majd felszámolással vagy kényszertörléssel megszűnnek. A társaságok jelentős részét az jellemzi, hogy hiába volt több százmilliós bevételük, lényegében semmilyen információt nem lehet találni róluk az interneten, így azt sem tudni, hogy mivel foglalkoztak.
A hálózat jellemzője, hogy a benne lévő több száz cégben sok esetben a szűk családi környezetében élők jelennek meg tulajdonosként. A családot ismerők szerint Balogh Sándor szoros kapcsolatban áll vagy állt öt nővel, egy testvérpárral és egy testvértrióval. Mindannyian több tucat olyan vállalkozásban vannak vagy voltak érdekeltek, amelyek a cégháló tagjai. A szoros kapcsolatot mutatja, hogy nyilvánosan elérhető számos olyan fénykép, amelyeken többen is szerepelnek Balogh mellett, adott esetben külföldi utazásokon.
Az öt nő közül hárman a közös fényképek mellett megtalálhatóak a NAV adóslistáin is. Az adóhatóság pontos számot nem ismertet, de hármójuk jelenleg is több mint tízmillió forintos adótartozása van. Ketten emellett azon a 2016-os NAV-listán is rajta volt, amely a legnagyobb adóhiánnyal rendelkezőket összegzi. Náluk összesen 385 millió forintos adóhiányt állapított meg a hatóság, ennél csak öt ember neve mellett szerepelt nagyobb összeg*Az adóhiány és az adótartozás két különböző fogalom. Az adóhiány úgy keletkezik, hogy az adót be sem vallja a cég vagy a magánszemély, azt általában az adóhivatal állapítja meg. Magyarul az adózó tulajdonképpen eltitkolja, hogy adófizetési kötelezettsége van és csak utólag derül ki, hogy mégis kellett volna adót fizetni. Egy cég esetében ez előfordulhat például úgy, hogy nem vall be bevételt, vagy nem valós költségeket számol el (fiktív, vagy az adóhatóság által nem elfogadott számlák). Ilyenkor az adott vállalatnak kisebb lesz a nyeresége a valósnál és kevesebb társasági adót fizet (vagy a bevétele és kevesebb áfát, stb.). Magánszemély pedig a jövedelmét nem vallja be pontosan, és ezzel szja-t spórol meg.
Az adótartozás esetében ezzel szemben kimutatja ugyan az adófizetési kötelezettségét az adózó, egyszerűen csak nem fizeti azt be, mert például nincs elég pénze, vagy elfelejti, késik vele, vagy nem akarja befizetni. Míg az adóhiány bírsággal jár (mulasztási és adóbírsággal, aminek összege a hiány 50 százaléktól 200 százalékig terjedhet), addig az adótartozás után csak késedelmi pótlékot kell fizetni. Az adóhiány, ha nem fizetik be, természetesen adótartozássá alakul..
A céghálóban az elmúlt években Balogh Sándor (Bártfai-Mager Andreával) közös, húszas éveikben járó gyerekei is feltűntek. A jelenségről Balogh Sándor is nyíltan beszélt korábban egy interjúban, “Balogh Family”-nek nevezve a cégbirodalmat. “Úgy indul, hogy először a családdal dolgozol, aztán egyre szaporodik a família, nekem pedig foglalkoznom kell önérdekből is folyamatosan a család előrehaladásával” – fogalmazott.
Azt nehéz felbecsülni, hogy összesen mekkora kárt okozott a magyar államnak a Balogh Sándor által vezetett cégháló. Négy olyan társaságot találtunk, amely jelenleg is rajta van a NAV 100 millió forintnál nagyobb adótartozással rendelkező cégeket összesítő listáján. Ennél pontosabb számot azonban nem közöl a hatóság, így ebből csak annyi derül ki, hogy legalább 400 milliót most is keresnek a cégcsoport vállalkozásain. Ennél azonban jóval több kárt okozhattak a cégháló tagjai: összesen mintegy harminc olyan hozzájuk köthető céget azonosítottunk, amelynek valamikor a múltban volt 100 milliósnál nagyobb adótartozása.
Az ilyen listákról jellemzően nem azért kerülnek le a cégek, mert megfizetik a tartozásukat, hanem, mert megszűnnek vagy a NAV behajthatannak ítéli meg a követelést. Erről adóhatósági források beszéltek nekünk, és korábban az Állami Számvevőszék is bírálta a jelenség miatt a NAV-ot. Ez alapján az általunk megtalált harminc cég tehát legkevesebb 3 milliárd forintos kárt okozott. A valós szám ennek a többszöröse is lehet, a 3 milliárdos becslés akkor állna meg, ha mindegyik csak 100 millióval tartozott volna.
Balogh Sándort a cikk más állításai mellett megkérdeztük arról is, hogy mi az oka ezeknek az adótartozásoknak, mi történt velük, és összesen mennyi tartozása van a NAV felé a cégbirodalmának, de érdemben nem válaszolt a kérdéseinkre. Annyit írt, hogy “több alkalommal nem áll módomban és nem is szeretnék válaszolni az ilyen jellegű kérdéseikre”. Szintén megkerestük az adóslistán szereplő nővéreket, hogy pontosan mennyivel és mi miatt tartoznak a NAV-nak, de nem kaptunk választ.
“Nem te keresel napi egymilliót”
A jelenleg vagy korábban Balogh érdekeltségébe tartozó, zavaros körülmények között felszívódó cégek bemutatása túlmutat egy újságcikk keretein. Ezért csak néhány jellemző példát említünk, mint az algyői Ch-Plussz-2000 Kft.-t, amely olaj- és gázipari technológiai rendszerek karbantartási, javítási és kivitelezési munkáival foglalkozott. A Napi.hu akkori cikke szerint a cég zavaros körülmények között került Balogh Sándor érdekeltségébe. Az adásvétel után pár hónappal, 2014-ben egy konzorcium tagjaként megnyert egy 7,6 milliárd forint értékű közbeszerzést a magyarországi víziközművek felmérésére, a közműtérképek digitalizálására.
A Napi.hu szerint tulajdonosváltáskor még 147 alkalmazottja volt a cégnek, a közbeszerzés megnyerése után viszont egy sem. A cég 2014-ben és 2015-ben is még 3 milliárd körüli árbevételt termelt, és mintegy 500 millió forint profitot, de 2016-ban már nem is adta le a beszámolóját. Idén júliusban felkerült a 100 milliónál több adóval tartozó NAV-listára, ügyvezetőjét eltiltották a cégvezetéstől, szeptemberben pedig elindult a felszámolása.
2014-ben több más közbeszerzést is nyertek a Balogh-hoz köthető cégek. A honlapja szerint nemzetközi kereskedelemmel és kereskedelemfejlesztéssel foglalkozó tanácsadó cég, a Globimpex egy ettől teljesen eltérő területen húzott be önkormányzati megrendeléseket. A Tiborcz István-féle Elios árnyékában közvilágítási felújításokat nyert el Dunabogdányban, Enyingen, Fegyverneken és Túrkevén egy konzorcium részeként, összesen mintegy 300 millió forint értékben. Balogh Sándor egyik cége pedig 2005-ben 160 millió forint uniós támogatást kapott egy borászati üzem létesítésére, de már ezt a vállalatot is felszámolták.
Több olyan emberrel beszéltünk, akik korábban dolgoztak Balogh Sándornak. Egybehangzó elbeszéléseik szerint minden jelentősebb érdekeltségénél egy WhatsApp nevű titkosított csevegőprogramban létrehozott csoporton keresztül kommunikálnak. “Ezen keresztül beszélnek meg mindent. Olykor még az is itt dől el, hogy ki kell rúgni valakit” – mondta egy korábbi munkatársa, aki szerint Balogh nagyon aktívan benne van a cégek irányításában. Napi szinten nézi, hogy ki milyen munkát végez, és akár éjfélkor is ír az alkalmazottjainak. Balogh egy interjúban azt mondta, hogy naponta 4000 bejövő üzenete van, négy-hat órát alszik, és egy nap mindössze egyszer eszik, akkor is keveset.
“Szeret mindent kézben tartani, amit mond, az úgy van, nem érdemes vele ellenkezni” – mondták róla. Azt is hallottuk, hogy viták esetén előszeretettel dobja be kedvenc mondását: “Nem te keresel napi egymilliót”. Ugyancsak erősen kontrollálja a pénzmozgásokat is, azt mesélték, hogy hetente begyűjtik az utalásokat, és azok csak akkor mehetnek el, ha Balogh is jóváhagyja őket. Sokat vár el, de sokat is ad, és nagyon ügyes saját imázsa formálásában. Egyik volt munkatársa szerint jellemzően kiszolgáltatott helyzetben lévő vagy nehéz körülmények között felnövő embereket karol fel, jól érzi meg, hogy milyen segítségre van szükségük, és így függőségi viszonyt alakít ki velük. “Cégein belül mindenki az ő kegyeit keresi, lényegében személyi kultuszt hoz létre” – mondta egy vele kritikus forrás.
Seszták megoldó embere
A százmilliós adótartozásokkal bedöntött cégek árnyékában Balogh több alapítvány és mozgalom alapításába vágott bele, amelyek főleg a fejlődő világgal vagy jótékonykodással foglalkoznak. Ezekben a társaságokban szintén a hozzá közel álló, cégeiben is feltűnő szereplők kaptak helyet. Legismertebb a Magyar Afrika Társaság lehet, amely honlapja szerint több, hátrányos helyzetű afrikai csoportnak indított támogatási programokat (2017-ben például a magyar Földművelési Minisztériummal Ugandában), és magyar önkéntesekből álló orvosi missziókat is szervez afrikai országokba. Újabban már mentőautójuk is van.
A társaságot 2013-ban Varga Mihály akkori nemzetgazdasági miniszter is kiemelte mint pozitív példát, hasonlóan az Afrika Holding Zrt.-hez, amely akkor éppen Bártfai-Mager lakásán működött és Balogh Sándor szlovákiai érdekeltsége tulajdonolta. Utóbbi mára szintén felszámolás alá került, több mint száz millió forintos adótartozást hátrahagyva. Mellesleg az Afrika Holding vette meg egy 2010-es árverésen a Pénzügyminisztérium korábbi bivalybőr táskáját, amellyel a pénzügyminiszter vitte át a Parlamentbe a költségvetés évi tervezetét.
Balogh nemcsak Afrikára fókuszált, hozzá kötődik a hasonló mintára létrehozott Magyar Ázsia Társaság és a Latin-amerikai–Magyar Egyesület, és számos karitatív szervezet is. Hozzá kapcsolható például a Mosoly Alapítvány az Oktatás Fejlesztéséért az apja emlékére létrehozott Balogh Sándor Alapítvány vagy a Segítő Kéz az Elesetteknek, és ő képviseli a Magyar Veterán Autó Egyesületet is. Ezek a szervezetek az elmúlt években többször kaptak kisebb-nagyobb állami támogatásokat. Az MVM például 35 millió forinttal segítette 2017-ben a Bártfai-Mager lakásába bejegyzett Latin-amerikai–Magyar Egyesületet, a Szerencsejáték Zrt. (pontosabban részben a tulajdonában álló Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.) pedig 2016-ban 13 millió forinttal támogatta a Segítő Kéz az Elesetteknek Alapítványt.
Egy interjúban Balogh Sándor azzal magyarázta az afrikai vonalat, hogy a moszkvai egyetemen rengeteg külföldi diákkal tanult együtt, és később ők kérték fel tiszteletbeli kongói konzulnak. “Egy idő után minden nálam kötött ki, ami Afrikával kapcsolatos” – mondta. Az Átlátszó is írta, és Balogh is beszélt arról, hogy az egzotikus országokat megcélzó, majd rövid időn belül megbukó kereskedőházak ötlete is tőle származik. Az általa vezetett Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központ (HTTC) több afrikai és ázsiai városban hozott létre irodákat, hogy erősítsék a kereskedelmi és a kulturális kapcsolatokat.
Az állami cégek támogatása és a kereskedőházaknál betöltött szerepe is arra utalt, hogy Balogh egyre jobb politikai kapcsolatokkal rendelkezett. Ezt támasztja alá a vizes vb- szervezésére 2015-ben létrehozott Bp2017 Nonprofit Kft-nél betöltött szerepe. Balogh a társaság gazdasági igazgatója, de több forrásunk szerint ő az egyedüli tényleges döntéshozó a cégnél. Erre utal a vállalat szervezeti és működési szabályzata is, amely szerint lényegében minden fontosabb szervezeti egységet ő ellenőriz.
A vizes-vb-ért a kormányból Seszták Miklós felelt, a korábbi fejlesztési miniszter volt az elnöke a szervezőbizottságnak is. Balogh nagyon közel állt a politikushoz, többen is úgy írták le, mint Seszták helytartója, és hasonlóan vélekedett róla saját testvére is. Az egyik forrásunk birtokába került hangfelvételen Balogh Péter azt mondja bátyjáról, hogy “Seszták megoldó embere”. Balogh Sándornak azonban nemcsak a politikában vannak jó kapcsolatai, hanem a magyar celebvilágban is: rendszeresen posztol közös képeket magyar hírességekkel.
Az üzletember az állami megbízásoknál sem feledkezett meg családjáról: a Bp2017-nél több olyan közeli ismerőse dolgozik, akik Balogh cégbirodalma tucatnyi cégben is megjelentek. Emellett számos, a szervezet működését ismerő forrás mesélt nekünk arról, hogy a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) és a Bp2017 több alkalommal szervezett vacsorákat, ebédeket a rózsadombi Café 57 étterembe, amelynek a többségi tulajdona 2018 májusáig még a huszonéves fia nevén volt*A GloboFood Kft-n keresztül.. A Café 57 egyébként jellemző találkozóhelye ismert üzletembereknek és politikusoknak, szerdán éppen ebben az étteremben ebédelt Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök a 24.hu videója szerint.
Az állami cég vezetőjeként Balogh Sándor más esetben is került kapcsolatba olyan céggel, amit beosztottjai az ő érdekeltségeként emlegettek. Több forrásunk is azt állította, hogy hozzá köthető például az a miskolci likőrgyár, amely a Lillafüredi ásványvizet gyártja. Papíron ennek mi nem találtuk bizonyítékát, de valóban sok jel utal a kapcsolatra (a részletekért kattints a csillagra)*A társaság a cégiratok alapján nincs Balogh Sándor tulajdonában, a Majoros és társa faipari Kft-n keresztül közvetve egy V. Viktor nevű borsodi vállalkozóé. A cég 2018 elején került V.-hez, a Miskolci Likőrgyárral kapcsolatos cégbírósági ügyeket pedig ekkor az az ügyvéd intézte, akin keresztül Balogh Péter is kapcsolatban állt velünk. Emellett egy V. Viktornak adott meghatalmazáson tanúként feltűnik a Balogh Sándorral nagyon közeli kapcsolatban álló öt nő egyikének neve is. Balogh rendszeresen oszt meg mostanában a likőrgyárat érintő posztokat, míg V. Viktor Balogh Sándor érdekeltségeivel tesz hasonlóképpen. V. Viktort megkerestük a kapcsolatukra vonatkozó kérdéseinkkel, de nem kaptunk választ. Érdekesség, hogy a Majoros és társa faipari Kft. 2017-ben egy közel 300 milliós közbeszerzést nyert el a Bp2017-től.. A Lillafüredi volt a Bp2017 által szervezett ifjúsági ökölvívó-vb egyik fő szponzora és vízbeszállítója, és az állami cég által üzemeltetett Duna Arénába is megjelentek a reklámjai.
Emellett úgy tudjuk, hogy az idén nyáron szintén a létesítményben szervezett ifjúsági szinkronúszó világbajnokságra is ők szállítottak ásványvizet. A Magyar Szinkronúszó Szövetségnek egyébként május óta Balogh Sándor az elnöke, de a döntést igyekeztek nem nagydobra verni, nem is történt hivatalos bejelentés a kinevezésről. Emelett a Magyar Ökölvívó Szakszövetségben is elnökségi tag.
Az űrben is elkezdett nyomulni
Balogh Sándor tehát rengeteg mindennel foglalkozik, saját cégbirodalma mellett sportvezető, állami cég gazdasági vezetője, Afrika-szakértő, diplomáciában és gasztronómiában is nyomul, jótékonykodik. Mindezek mellett még egy kisebb médiabirodalma is van, amely ezekről a tevékenységekről rendszeresen beszámol. Hozzá kötődött a szerencsi központú, és Borsod-Abaúj-Zemplén közel hatvan településén nézhető Globo Tv. Tulajdonosa a Globoport nevű hírportálnak, és a csoport egy Tropical című életmód magazint is kiadott. A Független Hírügynökség is Balogh érdekeltségébe tartozott, ráadásul két éve még szintén Bártfai-Mager rózsadombi lakására volt bejegyezve.
Balogh Sándor az érdekeltségébe tartozó tévében.
A médiacsoport anyagaiban rendszeres szerepel Balogh Sándor, illetve a különböző érdekeltségei. A Globo Tv egyik adása jellemző példa a Balogh-propagandára. A riport szerint a Balogh Sándor Alapítvány támogatásával Szerencsről és környékéről 150 gyerek utazhatott Budapestre a Duna Arénába. A sok gyereknek nyilván óriási élményt jelentő kirándulást tehát a Balogh Sándorhoz köthető alapítvány szervezte, a Balogh vezetésével üzemeltetett arénát látogattak meg, az egészről pedig Balogh érdekeltsége tudósított úgy, hogy a fő megszólaló maga Balogh. A Globo Tv egyik jelentős támogatója egyébként az állami Szerencsejáték Zrt., amely 2016-ban például 15 millió forintot adott a tv-nek.
Ez a médiacsoport készíti az egyik legnépszerűbb magyar websorozatot, a Középsulit is, amelynek az epizódjait több százezren követik a Youtube-on. Közel 300 ezer feliratkozója van, és olyan rész is akad, amelyet több mint két millióan láttak. Balogh más érdekeltségeit a Középsuli esetében is felhasználják: a kereskedelmi és kulturális központ (HTTC) külföldi irodái segítségével Oroszországban és Romániában is elkezdték forgatni az epizódokat.
Balogh Sándor azonban nemcsak a Földön terjeszkedik, hanem már az űr felé is elkezdett nyitni. Egyik médiaérdekeltségének beszámolója alapján egy Puli nevű projekttel egy “szerkezetet” szeretnének a Holdra juttatni. A cikk szerint a Pulinak nagykövetei is vannak, az egyik ilyen pedig Balogh Sándor. “Az űrtisztség vállalását” Balogh azzal magyarázta, hogy “onnan magasból nézve megvalósult mindaz, amiért mi már évek óta küzdünk: eltűnnek az egyenlőtlenségek, az egész Föld gyönyörűnek és egységesnek látszik”.
A cégadatok a Bisnode cégadatbázisból származnak.
|
A leghivalkodóbb magyar üzletember, aki hülyére veszi az államot, de mindig magasabbra jut
|
Céghálót működtetett a miniszter lakásán, Afrikában ügyeskedik, vb-t szervez, űrnagykövet és még számtalan más. Portér Balogh Sándorról, akihez tapadnak az állami milliók.
| null | 1 |
https://g7.hu/allam/20181213/a-leghivalkodobb-magyar-uzletember-aki-hulyere-veszi-az-allamot-de-mindig-magasabbra-jut/
|
2018-12-13 12:55:00
| true | null | null |
G7
|
Megvizsgálta a Millenáris Nkht. 2012-15 közötti gazdálkodását és vagyongazdálkodását az ÁSZ, és kijelentette: az nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A társaság szervezeti és működési folyamatai, belső szabályozottsága kockázatot hordozott a beruházás elszámoltathatóságának biztosítása szempontjából, fogalmaz a közlemény. 2012 és 2015 között a társaság gazdálkodásának szabályozottsága a számlarend, az értékelési szabályzat és az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat hiánya, a számviteli politika hiányosságai és a hiányos leltározási szabályzat miatt nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A Millenáris NKft. működésének szabályozottsága 2016-ban javult, de számlarenddel és közbeszerzési szabályzattal az ellenőrzött időszakban nem rendelkezett.
Elég kemény szavak. A Millenárist ebben az időszakban az az Incze Zsolt vezette, aki Orbán Viktor iskolatársa volt, és az első Orbán-kormány idején rögtön bekerlt a Paksi Atomerőmű felügyelőbizottságába, ahogy a 444 cikke felidézi. 2010 után pedig a Millenáris élére helyezték, itt 2012 után meredek zuhanásba kezdett a árbevétel, és az egymilliárdos nyereség 86 milliós veszteségbe fordult. Inczétől 2016-ban szabadult meg az állam.
|
Megmosta Orbán Viktor egykori iskolatársának a fejét az ÁSZ
|
Megvizsgálta a Millenáris Nkht. 2012-15 közötti gazdálkodását és vagyongazdálkodását az ÁSZ, és kijelentette: az nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20181214_Megmosta_Orban_Viktor_egykori_iskolatarsanak_a_fejet_az_ASZ
|
2018-12-14 16:04:00
| true | null | null |
HVG
|
Talentis Agro Holding néven boronálják össze a korábban már Mészáros Lőrinc és családja érdekeltségében levő agrárcégeket, ezzel összesen egy tizenhárom ezer hektáros terület kerül a volt felcsúti polgármesterhez- tudta meg az Agroinform. Friss szerzemény a Simicska Lajostól Nyerges Zsolthoz, majd onnan Mészárosékhoz landoló Mezort Zrt, ezek a Nyugat-Dunántúli cégek, ha szintén bekerülnek a holdingba, akkor nagyjából harmincezer hektár lesz a kezükben. Így akkora terület tartozik majd Mészárosékhoz, mint amennyi Csányi Sándor agrárbirodalmát adja ki.
A földárveréseken is jól bevásárolt a Mészáros család, akkor még ügyeltek a maximum 300 hektáros limitre, együtt így is 1391 vásároltak meg a földárveréseken. Aztán lassan több agrárcégbe is bevásárolták magukat, csak néhányat megemlítve, a Hidashát Zrt, a Csabatáj Zrt, az Agrosystem Zrt. A holding alá vitték most a Vért Vadászati Kft-t, az Aranka Malom Kft-t és a Kunhalom Kft-t is, a Mezort Zrt egyelőre nem került be a csoportba.
|
Mészáros Lőrinc ott liheg Csányi Sándor nyakában
|
Egy cég alá szervezte agrárérdekeltségeit a Mészáros család. Ha a nemrég megszerzett Mezort csoportot is beszervezik, akkor elérik Csányi Sándor harmincezer hektáros birtokának méretét.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20181214_Meszaros_Lorinc_ott_liheg_Csanyi_Sandor_nyakaban
|
2018-12-14 17:19:00
| true | null | null |
HVG
|
A köztársasági elnökhöz fordult a Magyarországi Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) a múlt heti nagy törvénykezési roham alkalmával elfogadott új földforgalmi törvény miatt. A MOSZ azt kéri Áder Jánostól, ne írja alá a módosítást, hanem küldje el az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra, mert az új szabályozás legalább egy pontban sértheti az alaptörvényt.
A földforgalmi törvény és az agrárkamarai törvény módosítása némileg elsikkadt a túlóra, a közigazgatási bíróságok, és a kormányzati igazgatásról szóló törvény körüli felháborodási hullámban, pedig ezen a fronton is sokakat negatívan érintő változtatásokat szavazott meg a parlament. A törvényt részben Győrffy Balázs fideszes képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke jegyzi, és lényege, hogy az agrárkamra a mainál jóval nagyobb hatalmat kap a földvásárlások irányítása területén, ami a szakmai szervezet szerint a törvényben megfogalmazott indoklás helyett inkább a központi önkénynek nyithat utat.
Helyi szintű döntéshozatal – vagy inkább mégse
Mostanáig a földtörvény alapján úgy nézett ki a földek adás-vétele, hogy abba beleszólási joga volt a települési szintű, helyi gazdálkodókat tömörítő földbizottságoknak. Pontosabban inkább csak lett volna, mivel a 2013-ban elfogadott földtörvényben az a kitétel szerepelt, hogy a földbizottságok működésének pontos feltételeit majd egy későbbi kormányrendelet tisztázza, ami soha nem született meg – mondta az Indexnek Máhr András, a MOSZ főtitkárhelyettese. A legtöbb helyen így létre sem jött földbizottság.
Eszerint tehát nem volt valós jogalkotói szánték a lokális döntéshozatal támogatására, a későbbiekben inkább egy olyan módosítást fogadtak el, amely alapján azokon a településeket, ahol nem volt földbizottság, a Nemzeti Agrárkamara átvehette a feladatkörüket. A múlt héten elfogadott törvény ezt az állapotot betonozza be végleg:
Ez óriási hatalmat ad a központi szereplők kezébe, amit tovább súlyosbít az a MOSZ szerint, hogy a döntések ellen valódi fellebbezésre sincs lehetőség. Mint Máhr András elmondta, korábban az volt a rendszer, hogy ha valakinek nem tetszett a döntés, első körben a helyi önkormányzat képviselőtestületéhez, majd a bírósághoz is fordulhatott az ügyben (igaz, ezt is úgy kellett az Alkotmánybíróság közreműködésével kikényszeríteni, az eredeti verzióban nem szerepelt a fellebbezés lehetősége). De ez mostantól megváltozik.
Nem lesz értelmes fellebbezés
Az új törvény értelmében az egész tárgykör átkerül az eleve aggályos közigazgatás bíróságok hatáskörébe, de még nekik sem lesz joguk az adott eljárást felülbírálni, pusztán új eljárás lefolytatására kötelezhetik az Agrárkamarát.
Konkrét példán bemutatva: ha el akarom adni a földem, és valami miatt (a lehetséges kifogásolható tényezőkről később) nem tetszik a vevő a kamarának, akkor a bíróság semmiképp nem mondhatja, hogy a kamara döntése ellenében mégis eladhatom annak, akinek akarom.
Ehelyett csak azt mondhatja, hogy kezdődjön elölről a teljes folyamat. Ez nagyon elnyújthatja az eladást, és közben nekem, mint tulajdonosnak, arról is gondoskodnom kell, hogy meg legyen művelve a terület, ez ugyanis jogszabályi kötelezettség.
1,5 millió ember zsebében turkálnak
És hogy milyen indokokkal blokkolhatják az adás-vételt? Itt jellemzően olyan feltételekről van szó, amelyek a törvény indoklása szerint a spekulatív célú földvásárlás megelőzését célozzák. Így elméletben azt nézik, átláthatóak-e a birtokviszonyok, a vásárlással érvényesülnek-e a helyi gazdálkodói közösség érdekei és a kormány birtokpolitikai céljai, valamint hogy a vevőnek és családtagjainak mennyi földjük van a környéken. Ez szépen hangzik, ám több baj is van vele a MOSZ álláspontja szerint. Az utolsó, családra vonatkozó kitételről például kapásból azt állítják, hogy alkotmánysértő:
Az agrárkamara már ma is többet tud a tagjairól, mint az adóhivatal. Az emberek – és nem csupán a kamarai tagok – kiszolgáltatottságát tovább növeli, hogy az új törvény értelmében az agrárkamara a megszerzett személyes és vagyoni adatokat nem csak az adott föld ügyében használhatja fel.
– írták közleményükben. Máhr András szerint ezzel a gyakorlattal 1,5 millió embert szolgáltatnak ki a kamarának, miközben az eredeti célt, vagyis a földek felhalmozását családon belüli tulajdoni trükközésekkel sokkal könnyebb lenne másként felszámolni. Mint mondta, a legelterjedtebb gyakorlat erre az ajándékozás: ha valakinek már van 300 hektárja, és venne még földet, az egyszerűen odaajándékozhatja azt egy rokonának, mivel az öröklést és az ajándékozást a jelenlegi gyakorlatban nem vizsgálják úgy, mint az adás-vételt. Ha komolyan gondolnák a földfelhalmozás elleni fellépést, akkor elég lenne az ajándékozók körmére nézni, nem kéne hozzá a gazdálkodók családjának zsebében turkálni ilyen mértékig.
Hatósági ár az emberek magántulajdonára
A MOSZ utolsó problémája a módosítással az ár. Az új törvény lényegében egy hatósági árat húz rá az emberek saját tulajdonú földjeire, amit egészen furcsa képlettel számolnak ki: nem lehet nagyobb, mint a föld 20 évre indexált jövedelemtermelő képessége. Mint Máhr elmondta, ha valaki ezt tudja értelmezni, annak "megajánlana egy közgazdaságtani Nobel-díjat", ugyanis annyi mindentől függ a jövedelemtermelés - pláne ilyen időtávon -, hogy ez lehetetlen feladatnak látszik.
Két éve a kormány a „Földet a gazdáknak” program keretében az állami földeket piaci ár felett értékesítette. A most elfogadott törvény viszont csak áron alul engedné forgalmazni a tulajdonosok földjét. Nehéz lenne e szabályt nem a földspekuláció támogatásaként értékelni.
– írta közleményében a MOSZ.
Összefoglalva tehát a szakmai szervezet úgy látja, a földforgalmi és az agrárkamarai törvény nem éppen jó irányba változott, megszünteti a helyi gazdáknak a települési földügyekbe való beleszólási jogát, sérti a magántulajdonhoz való jogot, személyes és vagyoni adatokkal való visszaélésekre ad lehetőséget, és túl nagy hatalmat ad egy központi szereplő, a Nemzeti Agrárkamara Kezébe.
Ezért a MOSZ múlt hét pénteken Áder Jánoshoz fordult, hogy köztársasági elnöki jogkörével élve küldje el az Alkotmánybíróságnak a törvényeket, és kérjen rájuk előzetes normakontrollt. A szervezet egyelőre nem kapott választ a Köztársasági Elnöki Hivataltól.
Borítókép: Varjak egy árverésre bocsátott termőföld felett Szécsény határában. MTI Fotó: Komka Péter
|
Alkotmánybíróság elé küldené a gazdálkodók szakmai szervezete az új földtörvényt
|
A köztársasági elnökhöz fordult a Magyarországi Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) a múlt heti nagy törvénykezési roham alkalmával elfogadott új földforgalmi törvény miatt. A MOSZ azt kéri Áder Jánostól, ne írja alá a módosítást, hanem küldje el az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra, mert az új szabályozás legalább egy pontban sértheti az alaptörvényt.
A földforgalmi törvény és az agrárkamarai törvény módosítása némileg elsikkadt a túlóra, a közigazgatási bíróságok, és a kormányzati igazgatásról szóló törvény körüli felháborodási hullámban, pedig ezen a fronton is sokakat negatívan érintő változtatásokat szavazott meg a parlament. A törvényt részben Győrffy Balázs fideszes képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke jegyzi, és lényege, hogy az agrárkamra a mainál jóval nagyobb hatalmat kap a földvásárlások irányítása területén, ami a szakmai szervezet szerint a törvényben megfogalmazott indoklás helyett inkább a központi önkénynek nyithat utat.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/12/17/foldforgalmi_torveny_modositas_koztarsasagi_elnok_alkotmanybirosag_normakontroll_mosz/
|
2018-12-17 22:48:48
| true | null | null |
Index
|
Sörfőzdét építenek Kápolnásnyéken, a 382 536 593 forintos beruházás 45 százaléka, 172 141 464 forint uniós támogatás.
A sörfőzde tulajdonosai között megtalálható az L. Simon László alapította Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány cége, valamint a többségi tulajdonos az a FÉSZ Zrt., amit korábban több újság is Tiborcz István érdekköréivel hozott kapcsolatba.
A sörfőzde a Halász-kastély mellett épül, amit szintén az L. Simon-féle alapítvány üzemeltet.
Kápolnásnyék önkormányzata pedig telkeket vásárolt, és addig módosítgatta a helyi szabályokat, míg utat nem építhetett közpénzből, amelyik a kastélyhoz és a sörfőzdéhez vezet.
Sőt, máshová nem is nagyon lehet az úton keresztül eljutni.
A történet 2016-ban kezdődött, amikor az önkormányzat határozatot hozott, hogy megváltoztatják a helyi építési szabályzatot, elősegítve, hogy a Halász-kastély melletti területen sörfőzdét lehessen építeni. A terület két telekből áll, az egyik telket megvette az L. Simon László által alapított Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány egyik leányvállalata, a Velencei-tavi Ingatlanfejlesztő Kft., a másik telket pedig egy magánszemély.
A település nemcsak a szabályzatot írta át, hanem egy útépítéssel is megsegítette a projektet, még ha az nem is ment egészen egyszerűen.
Az önkormányzat azonban pályázatot írt ki az utca megépítésére, ami a leendő sörfőzde érintésével a kastélyhoz vezet a két telken át, a projekt “Kápolnásnyék településközpont rehabilitációja” címen futott. A Belatiny Sörmanufaktúra névre keresztelt sörfőzdének nem volt kétsége afelől, hogy az út meg fog épülni, az építési tervekben már számoltak is az úttal, ráadásul mint közúttal.
Pedig ahhoz, hogy ott valóban közút legyen, még több lépésre volt szükség. Egyrészt újra módosítani kellett a helyi szabályzatot, másrészt az önkormányzatnak az építéshez meg kellett vennie 18 649 490 forintért a Velencei-tavi Ingatlanfejlesztő Kft. tulajdonában lévő telek negyed részét, valamint a másik telket 10 353 900 forintért egészében. Az átminősítést pedig meg sem várták, a munkálatok már a szabályzatok módosítgatásával párhuzamosan elkezdődtek, hivatalosan „út céljára fenntartott terület”-ként dolgoztak az úton. Amely nevet (Halász Gedeon), táblát, közvilágítást is kapott a várostól, még mielőtt egyáltalán közút lett volna.
Belatiny Sörmanufaktúra
Bár a településen nem kis vihart keltett, hogy a sok felújítandó út közül éppen egy olyat építenek, amelyik eredetileg egy magáncég telkén vezetett egy magáncég épületéig, ráadásul amit az eredeti szabályok szerint ilyenformán megépíteni sem lett volna szabad, amikor a polgármestert az esetről kérdeztük, "fejből már nem is emlékezett rá." L. Simonnak pedig arról nem volt tudomása, hogy az általa alapított alapítvány tulajdonos egy 380 millióból, részben uniós pénzből épülő sörmanufaktúrában.
Megkérdeztük a polgármestert, hogy egyeztettek-e az útépítésről a Belatiny sörfőzdével. Podhorszki István kérdésünkre elmondta, hogy “gyakran keresik meg a polgármestert és a jegyzőt fejlesztési vagy beruházási terveikkel a vállalkozók. Ebben az esetben is volt egy rövid egyeztetés a cég szakértőivel.” Hangsúlyozta, hogy az önkormányzat minden esetben a település érdekeit tartja elsőnek, és arra törekszenek, hogy a lakosok, valamint a vállalkozások érdekeit is szem előtt tartsák.
A sörfőzdéről amúgy nem tudni sokat, egyik tulajdonosa az a FÉSZ Építő Zrt, amelyet több cikkben is Tiborcz István érdekkörével hoztak már összefüggésbe, a másik az L. Simon László-féle kastélyt üzemeltető Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány, valamint egy egyetemista. A cég adatai szerint a felelős ügyvezető az egyetemista édesanyja, de hogy milyen tapasztalatuk van a sörfőzés terén, azt nem tudtuk meg, csak annyit, hogy budapesti lakosok, a családnak több cége is van. A honlapjuk is elég lakonikus, sok meglepetés nem derül ki belőle, tevékenységüket annyiban summázzák, hogy "sörgyártás".
A sörfőzde területén jelenleg is földmunkák zajlanak, építőanyagot is vittek már, bár az építésre kiírt közbeszerzés lezárult, a győztesét nem hozták nyilvánosságra.
Megkérdeztük a Belatiny Sörmanufaktúrát is, hogy megtudjuk, ki építkezik, valamint, hogy megtudjunk a működésükről pár részletet, Baráth Dóra a Belatiny ügyvezető igazgatója elmondta, hogy minden törvényes a sörmanufaktúrával kapcsolatban, minden egyéb információ pedig üzleti titkok. A helyszínen dolgozó munkásokat is kérdeztük, de csak annyit mondtak, hogy egy "velencei cég" megbízásából dolgoznak, de nem mondhatják meg melyik, sőt, elérhetőséget sem adhatnak a megrendelőhöz.
Megkerestük a Velencei-tavi Kistérségért Alapítványt is, de bevallásuk szerint ők sem tudnak felvilágosítást adni a sörfőzdéről. "Az alapítvány által létrehozott cég résztulajdonában álló másik cég szakmai tevékenységéről az alapítvány elnökeként nem tudok felvilágosítást adni" – írták válaszukban. Dr. Kazai Viktor az alapítvány kuratóriumi elnöke levelét azzal zárta, hogy
Nem tudom, milyen ügyről beszél, amiben a mi véleményünket képviselni kellene. Nincs ügy, s mi nem kértük önt a mi képviseletünkre.
Minden út
A közpénzből megépített úttal leginkább a kastély és a főzde járt tehát jól, és bár ezeknek a tulajdonosai között is van átfedés, Podhorszki István polgármester kérdésünkre elmondta, hogy mindez nem lényeges, és nem is volt tudomása róla, hogy a tulajdonosi körben átfedés van. Az önkormányzatnak csak az a fontos, hogy fejlődjön a település, minden beruházást szívesen látnak, továbbá kategorikusan tagadta, hogy az önkormányzat tudatosan kedvezne a kastélynak, vagy a sörfőzdének.
A polgármestert kérdeztük L. Simon szerepéről is a település életében, elmondása szerint a képviselő sokat segített Kápolnásnyéknek, ezt maga L. Simon is megerősítette kérdésünkre, de Podhorszki elmondása szerint L. Simon pusztán tanácsaival, tapasztalatával támogatja az önkormányzatot, a település vezetésébe nincs beleszólása.
A nyilvános ülések jegyzőkönyve szerint, több lakos, és Farkas Károly alpolgármester (Fidesz) is megkérdőjelezte a Halász Gedeon utca szükségességét. Ezekkel a kérdésekkel szemben a polgármester mindig hevesen védte a főzdét és az utat is, sosem felejtve el hangsúlyozni, hogy az utca csak és kizárólag a helyiek érdeke. A Halász Gedeon utcával kapcsolatban L. Simon a következő mondta:
Nem tudom, milyen “ügye van a Halász Gedeon utcának”, de személy szerint nagyon örülök, hogy új, aszfaltozott utcán lehet megközelíteni a nyilvános kiállítóhelyként és kulturális központként működő Halász-kastély parkolóját. A megnyitása óta eltelt két évben ugyanis ez az intézmény lett a Velencei-tó környékének leglátogatottabb kulturális létesítménye. Erre nagyon büszke vagyok.
Az útról a polgármester azt mondta, hogy a tervezés, az engedélyezés, és a kivitelezés is szabályos volt, és amint hatályba lép az új helyi építési szabályzat az utat közúttá minősítik.
A lakók közül többen jelezték, hogy jobban örültek volna, ha más, forgalmasabb utak kerülnek felújításra. Szintén vitát váltott ki a csatornázás kérdése, mivel a polgármester javasolta, hogy építsék ki a csatornarendszert is a Halász Gedeon utcában. A csatorna ügyében sem volt egyetértés a polgármester és az alpolgármester között, valamint a testület egy tagja is jelezte, hogy nem ért egyet a döntéssel.
A polgármester megint csak a település érdekeiről beszélt a jegyzőkönyvek szerint, sőt azt is hangsúlyozza, hogy a sörfőzde rá tudna csatlakozni a kastélynál kiépített csatornahálózatra is, tehát a csatorna is csak és kizárólag a lakosok érdekében épül.
Belső feszültségek
A kápolnásnyéki önkormányzat életében amúgy is viharos volt az elmúlt időszak, ugyanis lemondott Dornyi Sándor a jegyző, külön kérte, hogy lemondását szó szerint vegyék jegyzőkönyvbe. A jegyző beszédében több olyan megjegyzés is van, ami arra utal, hogy az önkormányzatban belső ellentétek húzódnak.
Egy érdekes részlet:
”Néha megalapozatlanul olyan vádak értek, amiről én úgy gondolom, hogy nem követtem el. Más követett el itt mást, azzal majd lesz valami, gondolom, ez már nem az én asztalom...“
valamint egy másik:
Nem lehet tudni pontosan mire gondolt ezek alatt a jegyző, és a polgármester nem kívánta kommentálni a jegyző szavait. Helyi forrásaink szerint a jegyző lemondásának a polgármesterrel való rossz viszony lehetett az oka, valamint azt is elmondták, hogy nem pártpolitikai oka van a belső feszültségnek, hanem inkább a polgármester személye és döntései nem tetszenek bizonyos embereknek.
|
Rejtélyes sörfőzde épül 380 millióból L. Simon kedvenc településén
|
Sörfőzdét építenek Kápolnásnyéken, a 382 536 593 forintos beruházás 45 százaléka, 172 141 464 forint uniós támogatás.
A sörfőzde tulajdonosai között megtalálható az L. Simon László alapította Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány cége, valamint a többségi tulajdonos az a FÉSZ Zrt., amit korábban több újság is Tiborcz István érdekköréivel hozott kapcsolatba.
A sörfőzde a Halász-kastély mellett épül, amit szintén az L. Simon-féle alapítvány üzemeltet.
Kápolnásnyék önkormányzata pedig telkeket vásárolt, és addig módosítgatta a helyi szabályokat, míg utat nem építhetett közpénzből, amelyik a kastélyhoz és a sörfőzdéhez vezet.
Sőt, máshová nem is nagyon lehet az úton keresztül eljutni.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/12/17/l._simon_kedvenc_telepulesen_epul_300_milliobol_a_rejtelyes_sorfozde/
|
2018-12-17 22:59:30
| true | null | null |
Index
|
A nemzeti futballmánia nem állt meg a határoknál, néhány éve a szomszédos országok magyarlakta területein is építkezések kezdődtek. Azóta különböző állami szervezeteken keresztül sok milliárd forintnyi közpénzt költöttünk határon túli futballakadémiákra. Cikksorozatunk előző részében a Szlovákiában, Romániában, és Szerbiában működő magyar fociakadémiák eddig összesen 16 milliárd forintnyi magyar állami támogatásáról volt szó:
Megszereztük, feldolgoztuk és nyilvánosságra hozzuk a határon túli fociakadémiák támogatásáról szóló szerződéseket
Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen.
A Székelyföld Labdarugó Akadémiát működtető FK Csíkszereda honlapján bukkantunk arra a 2013-as megállapodásra, amelyből kiderül, hogy a kedvezményezett külhoni klubokon kívül kinek hozhat még hasznot a labdarúgó utánpótlás határon túli kinevelésének magyar állami támogatása. Ez pedig a Mészáros Lőrinc által elnökölt felcsúti Puskás Ferenc Labdarugó Akadémiát (PFLA) működtető magánalapítvány, amely a Magyarországról érkező közpénzesőt megelőző megállapodás értelmében ingyen igazolhat a tehetséggondozó programban résztvevő erdélyi kluboktól fiatal focistákat:
„Az Alközpont Vezető gondoskodik 15-19 éves kor között az akadémiára kerülő játékosok képzéséről, kollégiumi elhelyezéséről és versenyeztetéséről a „Puskás Ferenc Labdarugó Akadémia” Kollégium szakmai vezetőjének iránymutatásai alapján. 16 éves korukat betöltött játékosok, a „Puskás Ferenc Labdarugó Akadémia” Kollégium és az alközpontok szakembereinek javaslata alapján, a Puskás Akadémián folytathatják tanulmányaikat és pályafutásukat. Az ő átigazolásukkor nevelési költségtérítés nem illeti meg a nevelő egyesületeket.”
Csak az állami támogatással együtt éri meg
“A legerősebb pont a dokumentumban az, hogy a gyerekeket térítés nélkül tudja elhozni a PFLA, az ügyletnek a PFLA szakmai támogatásán kívül semmilyen ellentételezése nincs. Ilyesmi egyáltalán nem jellemző a fociéletben: szakmai átigazolás, és főleg tehetséges gyerek esetén mindig van valamilyen összeg, amit eljuttatnak az adott akadémiához. Ez a fiatalabb kororszály esetében legfeljebb néhány millió forint, egy 16-17 évesnél, akit már külföldre is el lehet adni, akár több tízmillió forint lehet, később pedig még ennél is több, a határ ezután a csillagos ég” – magyarázta az Átlátszónak Szabados Gábor sporközgazdász, akit arra kértünk, szakértői szemmel véleményezze a szerződést.
A PFLA tehát a megállapodásnak köszönhetően ingyen juthat hozzá olyan fiatal futballistákhoz, akiket később akár el is adhat, jó pénzért.
“Azzal, hogy ingyen szerez meg tehetségeket a felcsúti akadémia, minimális befektetéssel tud létrehozni egy profi focicsapatot. Tehát nem csak az eladás lehet a cél, hanem az is, hogy egy jó focicsapat jöjjön létre, gyakorlatilag ingyen” – mondta a szakember.
Szabados Gábor szerint előfordulhat, „hogy kisebb egyesületek nagyobb egyesületekkel együttműködnek, de az egy jóval kiegyensúlyozottabb együttműködés szokott lenni. Sokkal konkrétabb hasznok derülnek ki a kis egyesületek számára, mint ami ebből a szerződésből. Itt még azt sem lehet megtudni, hogy a PFLA mindezért cserébe milyen szakmai segítséget nyújt.”
Szabados szerint a programban résztvevő székelyföldi kluboknak ez a konstrukció csak akkor éri meg, ha közben komoly forrásokra tesznek szert a magyar államtól, ami a PFLA-val kötött megállapodástól elvileg teljesen független. „Hogy a két dolog között van-e bármilyen összefüggés, azt nem tudhatjuk, legfeljebb csak találgathatunk, maga a szerződés erre nem tartalmaz utalást, ez legfeljebb csak informális összekapcsolás lehet” – magyarázta a szakember.
A szerződésből az sem derül ki, hogy mi van akkor, ha a fiatal tehetség mégsem akar a PFLA-hoz menni: “Egyáltalán nem derül ki, hogy ez egy lehetőség, egy kötelezettség, vagy mi. Tulajdonképpen az derül ki, ami viszont egyértelmű, hogy ha megy a gyerek, akkor nem kell érte fizetni. Azt, hogy kell-e mennie, vagy csak mehet ha akar, azt nem tudni” – mondta Szabados Gábor.
Szabados Gábor szerint egyébként a határon túli magyarság nemzeti identitásának megőrzéséhez nagyon jó eszköz lehet a foci támogatása. “Nézzük csak meg, hogy a Barcelona milyen szerepet játszik a katalán identitástudatban. Hasonló szerepet játszik a DAC Szlovákiában: ha a DAC-nak szurkolok, akkor átélem a magyarságomat. Hogy ezen kívül most akkor ki fog még ebből hasznot húzni, az a futballtól független kérdés.”
Szondy szerint a játékosok választhatnak
Szondy Zoltán, az FK Csíkszereda elnöke az Átlátszó Erdélynek azt mondta, hogy a fiatal focisták saját maguk választhatnak, hogy hol akarják a pályafutásukat folytatni, és évente egy tehetséges fiatalnak adnak lehetőséget arra, hogy átmenjen a Puskáshoz.
Ábel a gyepen: a magyar kormány virágoztatja fel a székely focit?
A Székelyföldi Labdarúgó Akadémia a magyar kormány határon túli fociakadémia-hálózatának első nagy beruházása. Az eddig 3,7 milliárd forintba (11,5 millió euró) kerülő akadémia felnőtt csapata a román bajnokság harmadik ligájában játszik, noha a második liga volt a cél. Hozzájuk képest a Sepsi OSK a bezzegcsapat: a semmiből létrehozott klub hat év alatt az első ligába jutott, majd 2 milliárd forintot kapott stadionépítésre.
“Eddig hat gyermek ment tőlünk Puskáshoz, de olyan is van aki visszajött, Magyari Szilárd felnőttcsapat gólkirály. Nem célunk a dömping, sem nekünk, sem a magyarországi partnereknek nem az a célja hogy tucatjával küldjük ki a gyermekeket. Utánpótlás válogatott, fiatal koruk ellenére a felnőtt csapatunkban bemutatkozott, jó minőségű, jól felkészített gyermekeket küldünk, de nem sokat, nem az a cél hogy kiürítsük Erdélyt. A Puskás nekünk egy ugródeszka, sokkal jobban tudnak a Puskásnál fejlődni a tehetségeink, mint a csíkszeredai harmadosztályú felnőttcsapatban.”
Szondy Zoltán hozzátette: “Ajánlatok voltak, de ezeket a gyermekek visszautasították. Egy 16 éves gyermekünket, aki az utánpótlás válogatott tagja, a Steaua akarta elvinni. A döntést én a gyermekre bíztam, ő visszautasította a lehetőséget. Egy másik gyermeket szintén a Steaua akart elvinni, de az a gyermek a Puskást választotta, szintén önként. A szülők voltak a Steauanál, és voltak Felcsúton, és utána úgy döntöttek, hogy a gyerek a Puskásnál folytassa a karrierjét. Jöttek konkrét, pénzzel alátámasztott megkeresések a Bolognától, a Veronától, és több első osztályú román csapattól is, de nem adtuk oda a gyermekeket, ezeket az ajánlatokat nem tartottuk szakmailag komolynak.”
Oroszi Babett – Sipos Zoltán
Címlapkép: Mészáros Lőrinc, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnöke, Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára valamint Szondy Zoltán, a Futball Klub Csíkszereda igazgatója felavatják a Márton Áron Tehetséggondozó Központot 2016 szeptemberében. Fotó: pfla.hu
|
Ingyen igazolhat fiatal focitehetségeket a Felcsút a közpénzzel támogatott erdélyi kluboktól
|
Az FK Csíkszereda 2013 óta 3,7 milliárd forintot kapott a magyar államtól a Magyar Labdarúgó Szövetségen és a Bethlen Gábor Alapon keresztül a Székelyföld Labdarugó Akadémia létrehozására. Ezt megelőzően azonban 2013-ban szerződést kötöttek a felcsúti Puskás Ferenc Labdarugó Akadémiával, melynek értelmében a székelyföldi akadémia „alközpontnak”, a PFLA pedig „szakmai irányítónak” minősül, és az utóbbi nevelési költségtérítés nélkül igazolhat fiatal focitehetségeket a programban résztvevő erdélyi sportegyesületektől.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2018/12/17/ingyen-igazolhat-fiatal-focitehetsegeket-a-felcsut-a-kozpenzzel-tamogatott-erdelyi-kluboktol/
|
2018-12-17 23:08:36
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Pánikolnak a szupergazdagok, 1000 milliárd dollárnak keresnek búvóhelyet Kínán kívül
Lánya nevére hozott létre bizalmi vagyonkezelői alapítványt (trust-ot) a Kajmán-szigeteken Kína egyik legnagyobb építési vállalkozója, akinek vagyonát a Forbes 5,7 milliárd dollárra becsüli.
Vu Ja-csün a jövőre készült már időben, január elsejétől ezek az offshore alapítványok nem lesznek adókötelesek, de a többi offshore cég igen. A szupergazdagok szuper gyorsasággal vágnak bele hasonló alapítványok létrehozásába külföldön.
Augusztus óta 35%-al nőtt az ilyen alapítványok száma csak a Bank of Singapore-nál
Erről számolt be a bank egyik vezetője, aki a New York-i Bloomberg portálnak nyilatkozott. Több mint ezermilliárd dollár vándorolhat így új búvóhelyre a sasszemű kínai adóhivatal elől. Miért csap le ily hirtelen a szupergazdagokra a pekingi vezetés?
Pénz kell az államkincstárnak
Pekingben attól tartanak, hogy összedőlhet a hitelpiramis és meginoghat a pénzügyi stabilitás. Ennek az évnek a pénzügyi stabilizáció lett volna a központi gazdasági programja, de közbejött a kereskedelmi háború Amerikával. A kínai gazdaság irányítója, Liu Ho miniszterelnök-helyettes a helyett, hogy a pénzügyi stabilitással foglalkozna, jelenleg főtárgyaló az USA-val folyó létfontosságú kereskedelmi tárgyalásokon. De ettől még a probléma megmarad- erről is beszéltek azon az ünnepi fórumon, ahol megemlékeztek a gazdasági reform negyvenedik évfordulójáról. 1978 decemberében indította el Kínát a nyitás útján az akkor 75 éves Teng Hsziao-ping. A kommunista párt által szigorúan ellenőrzött kapitalizmus pompásan bizonyított: Kína a világ második számú nagyhatalma lett. De hogyan tovább? Pekingben egy másik tanácskozást is tartottak. Ezen ugyancsak Hszi Csin-ping elnökölt.
Kína első embere az ellenőrzés szigorítását szorgalmazta
A szupergazdagok már kaphattak előzetest a hatalom elszántságából. Az ősszel eltűnt Fang Bin-bin, a Mennyei Birodalom egyik legismertebb színésznője, akinek kiváló kapcsolatai voltak a hatalommal. Néhány nap múlva kissé megviselten előkerült. Kiderült, adócsalás miatt vallatták. Majd rásóztak egy csillagászati büntetést, 128 millió dollárt. Vagyis Pekingben nem viccelnek. A saját embereiket sem kímélik. Persze a kiválasztás szempontjai távolról sem politikamentesek.
A hatalom emberei is dollár milliárdosok
Ezt is meg is írta évekkel ezelőtt a New York Times, melynek a tudósítóját ki is utasították Kínából. Pekingben azt is kinyomozták, hogy ki köpött: a legfelső kommunista vezetés egy már nyugdíjba vonult tagja. Lefogták és 90 milliárd jüanos vagyont találtak a család számláin. Ez dollárban több mint 12 milliárd. A lebukott vezetőt életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték. Ennek kettős haszna volt Hszi Csin-ping elnök számára, megszabadult egy politikailag kényelmetlen figurától, és a nép előtt bizonyíthatta, a legfelső vezetést sem kíméli, ha az korrupt.
Mindeközben négy év alatt megkétszereződött a kínaiak offshore vagyona
A New York-i Bloomberg mutatja ki, hogy miközben a nagy korrupcióellenes hadjárat folyt, a kínai szupergazdagok offshore vagyona tovább növekedett. Erre fáj a foga most Pekingnek, amely szeretne ebből néhány milliárd dollárt viszontlátni. A szupergazdagok viszont inkább a bizalmi vagyonkezelői alapítványokba mentik a pénzüket külföldön. Csakhogy ez időigényes művelet. Aki későn ébredt, már lemaradt, mert január elsején életbe lép az új adótörvény. Az offshore számlák is adókötelesek lesznek, ha nem mentették a vagyont alapítványokba- külföldön.
A szaúdi megoldás
A trónörökös bezáratta az oligarchák jó részét egy luxus hotelbe, és csak akkor engedte el őket, ha lemondtak vagyonuk legkevesebb 40%-áról. Az államkincstár feltöltésének ezt a kevéssé ortodox módját még nem alkalmazzák Kínában, de a szupergazdagok félnek. Egyre többen szereznek külföldi útlevelet és hoznak létre családi bizalmi vagyonkezelői alapítványt valamilyen adóparadicsomban valamelyik családtag nevére, hátha így elkerülhetik a sasszemű pekingi adó nyomozók figyelmét, és nyugodtan élvezhetik vagyonukat - külföldön.
|
Pánikolnak a szupergazdagok, 1000 milliárd dollárnak keresnek búvóhelyet Kínán kívül
|
A New York-i Bloomberg mutatja ki, hogy miközben a nagy korrupcióellenes hadjárat folyt, a kínai szupergazdagok offshore vagyona tovább növekedett. Erre fáj a foga most Pekingnek, amely szeretne ebből néhány milliárd dollárt viszontlátni. A szupergazdagok viszont inkább a bizalmi vagyonkezelői alapítványokba mentik a pénzüket külföldön.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20181215_Panikolnak_a_szupergazdagok1000_milliard_dollarnak_keresnek_buvohelyet_Kinan_kivul
|
2018-12-15 13:36:00
| true | null | null |
HVG
|
2015-ben Orbán Viktor miniszterelnök vidéki haknikörútja egyik állomásaként Pécsett járt, ahol Páva Zsolt polgármesterrel aláírtak a Modern Városok Program pécsi fejlesztéseiről szóló megállapodást. Ennek fő eleme egy élményfürdő, valamint a hozzá kapcsolódó új sportcsarnok és uszoda volt, melyről azóta sem derült ki semmi – például az sem, pontosan hova is épülne.
A város most 800 millió forintos uniós támogatásból korszerűsíti a Lauber Dezső sportcsarnokot, a közgyűlésen pedig felmerült a kérdés, nem-e szembe ez a fejlesztés a Modern Városok programban beígérttel. Páva Zsolt szerint az élményfürdőhöz kapcsolódó sportcsarnok valószínűleg nem fog megvalósulni, de az uszoda még tervben van.
|
A fideszes város, ahol nemhogy a fürdő, de még a sportcsarnok sem épül meg
|
2015-ben ígért fürdőt a pécsieknek Orbán Viktor, a projekt azóta nem indult el, a hozzá kapcsolódó sportcsarnok pedig Páva Zsolt polgármester szerint nem is fog megépülni. A közgyűlésen Páva egy a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft.-hez köthető furcsa pénzmozgásáról is beszélt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20181215_A_fideszes_varos_ahol_nemhogy_a_furdo_de_meg_a_sportcsarnok_sem_epul_meg
|
2018-12-15 14:46:00
| true | null | null |
HVG
|
A törvényszék szerint a gyanúsított esetében továbbra is fennáll a bűnismétlés veszélye, és a bíróság megállapította, hogy Czeglédy Csaba törekedett az eljárás meghiúsítására. Az ellene folyó nyomozás azonban befejeződött, iratismertetések történtek, hamarosan vádat emelnek. A törvényszék szerint ezért nem szükséges a legszigorúbb kényszerintézkedés a gyanúsítottal szemben – közölte a törvényszék büntető kollégiumának vezetője.
Bakos Éva azt mondta: a bíróság Czeglédy Csaba tartózkodási helyéül szombathelyi otthonát jelölte ki, mozgását technikai eszközzel felügyelik, lakóhelyét csak bizonyos esetekben – például orvosi kezelésre – hagyhatja el.
Czeglédy ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és gazdasági csalás bűntette miatt folyik eljárás.
A gyanú szerint a Czeglédy Csaba vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely munkaerő-közvetítéssel foglalkozott. A gyanú szerint a bűnszervezet 6,294 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek azzal, hogy a céghálóban résztvevő iskolaszövetkezetek az általános forgalmi adót, illetve a személyi jövedelemadót nem vallották be, vagy ha be is vallották, azt nem fizették meg.
Czeglédyt tavaly júniusban vették őrizetbe a pénzügyőrök, majd került előzetes letartóztatásba. A politikus március 1-jén, miután független országgyűlési képviselőjelöltként nyilvántartásba vették, és így mentelmi jog illette meg, elhagyhatta a börtönt. Másfél nap múlva, mentelmi jogának felfüggesztését követően egy másik bűncselekmény – gazdasági csalás – gyanúja miatt újra őrizetbe vették.
Czeglédy (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselő volt, de mandátuma – miután egy évig nem vett részt a közgyűlés munkájában – megszűnt. Ügyvédként az MSZP és a DK jogi képviseletét is ellátta több ügyben.
|
Hivatalosan is közölte a bíróság, miért engedték ki Czeglédyt
|
Az első fokon eljáró Szegedi Járásbíróság nyomozási bírójának döntését másodfokon megváltoztatva a Szegedi Törvényszék megszüntette Czeglédy Csaba letartóztatását, és elrendelte a gyanúsított bűnügyi felügyeletét.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20181215_czegledy_csaba_birosag_elozetes_letartoztatas_bunugyi_felugyelet
|
2018-12-15 17:24:00
| true | null | null |
HVG
|
közpénz;kuka;hulladékszállítás;kukaholding;NHKV;"Nemzeti" kukaholding;
2018-12-18 10:36:23
Tovább lapátolja Orbán a milliárdjainkat a kukaholding nevű állami közpénzégetőbe
Az viszont nem derül ki, mire kapja az állami kukacég az újabb milliárdokat.
Újabb 5 milliárd forint közpénzt folyósít a kormány – személyesen Orbán Viktor – az állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodó és Vagyonkezelő Zrt. „finanszírozási helyzetének rendezésére” - derül ki a hétfő délutáni Magyar Közlönyből. A forrás 4,66 milliárd forint erejéig az állami cégek felett álló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) egyéb működési célú kiadási, 340 millió pedig az MNV ingatlanberuházási kerete. A címzett a Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter joggyakorlása alá tartozó társaságok támogatásának egyéb működési célú kiadási sora. (A miniszter júniusban pont az MNV-től vonta magához a két éve a lakossági kukaszámlák beszedésére alapított NHKV tulajdonosi jogait.)
Arra, hogy az állami társaság pontosan mi célra kapja a neki lenyesett 5 milliárdot, a szűkszavú határozat nem tér ki: első pontjából pusztán az derül ki, hogy a kabinet egyetért saját céljával.
A helyzet már csak azért is visszás, mert az állami költségvetésből idén már kapott az NHKV 4,2 milliárdot, mégpedig a tavalyi 5,7 milliárd után. E tételeket egyéb bevételként különösebb hírverés nélkül nyugtáztak. Ráadásul a kabinet október végén, amikor az Észak-Kelet Pest és Nógrád megye ellátásáért felelős Zöld Híd Nkft. - arra hivatkozva, hogy az NHKV-tól egy ideje egy fillért se kaptak költségeik fedezésére - szögre akasztotta a kukáskesztyűt, 26,4 milliárd forintot különített el a hulladékgazdálkodáshoz „2018-ban feltétlenül szükséges kiadások fedezetére”. Eme összegről se tudni, miként jött ki, mely szerv és milyen jogcímen kapta, bár állítólag ez is az NHKV-hez folyt be. (Igaz, a Fidesz szerint a Zöld Híd nem azért állt le, mert nem jutott működési forráshoz az NHKV-tól, hanem mert a tulajdonos önkormányzati társulást akkor vezető Gémesi György ellenzéki színekben indult a választásokon és vesztettek.)
A külső szemlélő számára mégis kevéssé tűnik célravezetőnek a közpénztízmilliárdok szinte követhetetlen lapátolása az állami NHKV-ba. A kormány két és fél éve hozta létre a társaságot azzal a céllal, hogy a begyűjtést végző önkormányzati társaságok helyett szedje be a központilag fixált tarifájú kukaszámlákat, bevételeit aztán különböző ösztönzők mentén visszaosztva a szemetet változatlanul begyűjtő cégeknek. A számlázás központosítása ama nemes célt lett volna hivatott bizonyítani, hogy így nem folyik el kézen-közön a beszedett díj, átláthatóbb, hatékonyabb és olcsóbb rendszer jön létre, aminek bevételei ily formán értelemszerűen fedezik a fenntartási költségeket.
Az elmúlt két év ennek ellenkezőjét bizonyította. Az NHKV közel egymilliárdos számlázási rendszere ellenére mindmáig nem volt képes megoldani például, hogy minden fogyasztó pontos időben és adatokkal kapja meg csekkjét. Akad, akinek évek óta nem küldenek számlát. Olyannyira, hogy a cég hat hónapos késéssel leadott tavalyi mérlegében 86 milliárdos bevétel mellett 44 milliárdnyi követelést tartottak számon. Az ügy eme szálával érintőlegesen a kormány is foglalkozott, támogatván, hogy aki most visszamenőleg ömlesztve kap egy nagyobb adag számlát, részletekben is fizethessen; az NHKV december eleji közleménye ugyanezt erősítette meg.
A baljóslatú előrejelzéseknek megfelelően egyelőre a kiadási oldal is nagyarányú bizonytalanságokkal terhelt. Egyre-másra érkeznek hírek arról, hogy az NHKV késve, részben vagy egyáltalán nem fizeti ki a hulladékszállítást végző cégek költségeit. Ez ugyanakkor a jelek szerint a legkevésbé se ösztönzi hatékonyságjavításra az érintett vállalkozásokat. Ehelyett egyre rendszertelenebb a zöld- és szelektív hulladék begyűjtése, sőt – mint számos hasonló, figyelmeztető jel után a Zöld Híd esetében – olykor már a lakossági szemét is az utcán marad.
Arra, hogy a cég nem hogy a kukadíjbevételekből, de az emellé évente beleöntött közpénztízmilliárdokból se képes ellátni alapfeladatát – a nyugodt hulladékszállítás anyagi hátterének biztosítását -, nincs magyarázat: lapunk kérdéseire hónapok óta se az NHKV, se a tulajdonosi jogait gyakorló Bártfai-Mager Andrea nem válaszol. Bár a kormány másfél hónapja „bizottságot alapított” a helyzet áttekintésére, a vizsgálat eredményéről nem nyilatkoznak: a jelek szerint érdemi változást nem terveznek, ami a helyzet további romlásával fenyeget.
Bár Orbán Viktor tolla bizonyára nem remegett meg az újabb tetemes kukacsekk kitöltésekor, a társaság belső világa a pénz felhasználása szempontjából hatványozottan aggasztó. A cég fél év késéssel, december elején leadott mérlegbeszámolójának könyvvizsgálói jelentése a közkeletű káosz, anarchia, felfordulás, vagy éppen kupleráj-szavak szakszerűbb, számviteli megfelelőivel írta körül a cég elszámolásában tapasztaltakat. Csak néhány példa: a bevétel egy részét nem támasztják alá számlák, „nem egységes” az adatok megfelelősége, teljessége, dokumentáltsága, az adatbázisok, a számlázás és az egyenlegek, a hasznonanyagok mérése, válogatása, tárolása és értékesítése pedig „igen nagy bizalmi faktor mellett történik”. Ez pontatlanságok, hibák forrása, így javítási javaslatot se állt módjukban tenni – fogalmazott a könyvvizsgáló. Az NHKV a folyamatosan belepumpált közpénzmilliárdok ellenére tavalyra 3,7, tavalyelőttre pedig – az eredetileg lejelentett 1,6 milliárd felülvizsgálata után – 3,8 milliárdos veszteségről számolt be. Így a saját tőke a működés törvényi felfüggesztésének rémével fenyegető 3,7 milliárdos mínuszba csúszott. (Bár elképzelhető, hogy a kormány mostani lépésével éppenséggel ezt a csorbát köszörülné ki, kérdés, miért csaptak hozzá még plusz 1,3 milliárdot.)
A helyzetre jellemző, hogy az NHKV ügyeihez senki se adja az arcát. A társaságot az ominózus időszakban elnök-vezérigazgatóként irányító Weingartner Balázs ma már az Innovációs és Tecnhológiai Minisztériumnak az NHKV szakmai felügyeletét is ellátó fenntarthatósági államtitkára, de más témájú sajtótájékoztatóin lapunk hulladékügyi tudakozódása elől kitért. Weingartner Balázs a papírok tanúsága szerint a mérleg májusi benyújtási határideje után, június végén, vagyis vélhetőleg a belső viták kellős közepén távozott a cégtől. Az NHKV lapunkat augusztusban arról tájékoztatta, hogy július eleje óta a cég vezérigazgatói teendőit megbízottként Vásárhelyi Tibor vezérigazgató-helyettes látja el – aki nem mellesleg egyszersmind a messze legnagyobb szemétszállítónak számító, így az NHKV-val mélyreható anyagi ellenérdekeltségben álló fővárosi FKF stratégiai vezérhelyettese is -, az elnök pedig Gyalog Gábor. (Igaz, e posztokkal a cég honlapja finoman szólva nem kérked: Vásárhelyi Tibor vezérigazgatói beosztására például csak az utal, hogy az utóbbi hetekben néhány, az oldalukra is kitett hulladékszállítói megfelelőségi véleményt ekképp írt alá.) Ehhez képest a decemberben leadott mérleget július közepén mégse az akkori megbízott vezérigazgató, Vásárhelyi Tibor, hanem Kántor Miklós gazdasági igazgató és Szabados Zoltán vezérigazgatói kabinetvezető írta alá – előbbit állítólag azóta menesztették is. Habár augusztusban azt hallottuk, hogy Bártfai-Mager Andrea szeptemberben kinevezi az NHKV végleges irányítóit, erre azóta se került sor. Mindebből a vezetési válság csalhatatlan jelei körvonalazódnak.
A Fidesz mégse lát semmi kivetnivalót az NHKV működésében: a foghegyről elismert válságjeleknek inkább újabb, a cégbe tolt közpénzmilliárdokkal véli elejét venni.
|
Tovább lapátolja Orbán a milliárdjainkat a kukaholding nevű állami közpénzégetőbe
|
Az viszont nem derül ki, mire kapja az állami kukacég az újabb milliárdokat.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3018952_tovabb-lapatolja-orban-a-milliardjainkat-a-kukaholding-nevu-allami-kozpenzegetobe
|
2018-12-18 10:36:00
| true | null | null |
Népszava
|
Különösen sikeres napot zárhatott pénteken gazdasági szempontból a Lokál nevű, ingyenesen terjesztett kiadvány. A 16 oldalas lapba mindössze két apró cikket tudtak bezsúfolni, az összes többi kellett a hirdetéseknek, a 15 oldalnyi reklámból pedig durván 13 oldalon állami cégek népszerűsítették magukat.
A kormányzati kommunikációs központ három oldalon népszerűsíti a családokról szóló konzultációt, négy és fél oldalon a Magyar Villamos Művek (MVM) hirdet, és a Nemzeti Közművek is elköltött két és féloldalnyi közpénzt a lapnál. Egy oldalon hirdet továbbá a Diákhitel Központ, de több mint fél oldalt foglalnak el a BKV hirdetései is. A Szerencsejáték Zrt. egy féloldalnyi hirdetést költött, és jutott némi hely a MÁV-nak is. Ezek mellett valósággal eltörpülnek a piaci hirdetések a kormánypártiságát titkolni nem is próbáló kiadványban. Még úgy is, hogy a Tesco címlapos hirdetésével indul a lap, ám az is csak háromnegyed oldal.
Andy Vajna: A TV2 az én ízlésem szerint készül, a Tényekkel sincs gond | Magyar Hang
A filmalap kapcsán szerinte minden rendben, csak néhány újságtól érkezett nyomás, de ezt a filmügyi kormánybiztos nem tudja megmagyarázni.
Ezek miatt aligha okozott fejfájást a szerkesztőknek a lap megtöltése, a cikkszerűségek valójában helykitöltők. Az „ellenzéki vandálok gyújtogattak Budapesten” című anyag is valósággal elvész a hirdetési tengerben. Az 500 karakteres híradás agresszív csürhének nevezi a tüntetőket, a fotókon pedig – illeszkedve a szintén a kormánypárti médiakonglomerátumhoz tartozó Ripost címlapjához – csak romboló fiatalokat ábrázol. Közzétették azt a kormánypárti médiumokban körbefuttatott anyagot, amely szerint „hazudik az ellenzék a munkatörvényről” (az állításokat időközben cáfolta a vegyipari szakszervezet). Ezen kívül csak az Andy Vajna Rádió 1-ében műsorvezető Cookyról fért be egy rövid bulvárhír a lapba.
A 150 ezer példányban megjelenő és a budapesti tömegközlekedési eszközökön terjesztett Lokálban listaáron egy teljes oldalnyi hirdetés ára bruttó 2 millió 180 ezer 250 forint. A listaárakat figyelembe véve az állam 26 millió forintnál is többet költött el Habony Árpád volt lapjánál – amit ő is felajánlott a fideszes médiaalapítványnak – egyetlen nap alatt.
|
Az állam a Lokálnak szórja ki az év végi aprót
| null | 1 |
https://magyarhang.org/belfold/2018/12/15/az-allam-a-lokalnak-szorja-ki-az-ev-vegi-aprot/
|
2018-12-15 07:00:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
|
Csapatmunka: Schmidt Máriáék valahogy ismét jól jártak
Kijátszhatók a kisbefektetők az elvben az ő hasznukra kitalált tőzsdei ingatlancégekben – legalábbis ha a főtulajdonos a kormány gátlásokat nélkülöző kedvezményezettje.
Megingathatatlan a befektetők hite a Budapesti Ingatlan Nyrt.-ben. A 30 milliárd forintnyi fővárosi ingatlancsomagot magáénak tudó társaság részvényeinek árfolyama március óta töretlenül 2000 forint közelében mozog, ez több mint a kétszerese a cég saját tőkéje által indokoltnak. Ám nem a kisbefektetők hada, még csak nem is a profi intézményi kör tartja ilyen sokra ezt a részvényt, hanem a főtulajdonos Pió-21 Kft., a kormányfő kedvenc történészének, Schmidt Máriának a családi cége – és a vele egy húron pendülők. Az ő ügyleteiktől eltekintve ugyanis a papír kereskedelme kifejezetten lanyha.
Pedig a 2019-től úgynevezett szabályozott ingatlanbefektetési társasággá (szit) váló BIF papírja az egyik olyan részvény, amelynek vonzania kellene a kisbefektetőket. Így is lenne, ha jutna nekik belőle. Egy éve már, hogy a BIF „előtársaságként” belépett a szit-státusz előszobájába, így már az idén sem fizet se nyereség-, se iparűzési adót, és illetéket is csak 50 százalékosat. Ennek sokak számára örömhírnek kellene lennie, mert egy szit részvényeinek legalább a 25 százalékához a kisbefektetőknek is hozzá kellene férniük a tőzsdén. Osztalékot is kellene kapniuk, a szit szabadon felhasználható jövedelmének a 90 százalékát. Csakhogy egy, a 2019-es adócsomagba becsúsztatott módosítás szerint az igazgatóság osztalékjavaslatát a tulajdonosok leszavazhatják a közgyűlésen, ha ők – például – inkább fejlesztenének. Beruházási vágya pedig nagyon is van a BIF vezetésének – nem véletlen, hogy épp a minap nyitott a cégnek 20 milliárd forintos hitelkeretet az állami MFB Bank.
A BIF kistulajdonosait amúgy sem lesz nehéz ledarálni a közgyűlésen, mivel csak mutatóban lesznek ott. Hiába emelte fel az elmúlt hetekben közel 29 százalékosra a BIF a tőzsdén hozzáférhető részvényeinek arányát, ezzel csupán formálisan felel meg a törvénynek, e papírok zöme ugyanis ezután sem fog a börzén forogni. Pedig látszólag minden rendben: Schmidt családi cégének befolyása 60 százalék alá csökkent a júliusi 80 felettiről, s a saját kézben tartott, nem szavazó részvények aránya is már csak 11 százalék. Elvben mindkét manőverrel az egyenként 5 százaléknál kisebb paketteket birtoklók vásárlási lehetőségeit, az úgynevezett közkézhányadot növelték. Csakhogy ez utóbbi nagyobbik része változatlanul nagyon is „megfelelő” kezekben van, s mivel 5 százaléknál kisebb csomagokról van szó, az ő adásvételeiket nem is kell nyilvánosan bejelenteni. Közéjük tartozik például a tiszteletbeli kazah konzul, Horváth László, akinek korábban jelentős részesedése volt a cégben, miután megvette a kegyvesztett oligarcha, Spéder Zoltán pakettjét.
A trükkös műveletekben a BIF-et tízmilliárdos nagyságrendben hitelező Takarékbank segédkezett, amelyet a pénzvilágban már csak Mészáros Lőrinc leendő bankjának becéznek. Szeptemberben 10 százalékos tőkeemelést hajtott végre a cégben. Már ezzel is csökkent a Pió-21 részesedése, de Schmidték cége adott is el részvényeket. A bank sem sokáig ült a közel 6 milliárd forintért beszerzett 9,99 százaléknyi részvényen. Épp a felét adta el a csomagnak, így titokban tarthatta, hogy kinek, s a továbbiakban már egyáltalán nem kell beszámolnia a nála maradt papírok sorsáról. Az utóbbi napokban pedig maga a BIF vált meg két menetben 5 százaléknál valamivel kevesebb saját részvényétől a tőzsdén kívül – természetesen titkosan. Mivel e részvényeket 580, illetve 600 forintért vették meg, összesen kétmilliárd forintnyi árfolyamnyereséget is elkönyvelhetnek, adómentesen. Mindezek miatt a BIF közkézhányada valójában most is csupán 10 százalék körül lehet.
A cég tranzakciói alapján megkockáztatható a következtetés, hogy a szit-re vonatkozó paragrafusokat alapvetően a csókosokra szabták. Nem elég, hogy kormányzati hátszéllel, olcsón szerezhettek irányító befolyást tőzsdei cégek felett, még adómentessé is válhatnak, ráadásul a nyereséget sem kell szétosztaniuk. A kisrészvényesek érdekében fellépő Dióslaki Gábor úgy véli: még ha jogszerű is, erkölcsileg elfogadhatatlan, hogy egy különleges pozícióba emelt tőzsdei társaság a közösség szempontjából ennyire haszontalanná válhasson.
Az írás a HVG 2018/50. számában jelent meg.
|
Csapatmunka: Schmidt Máriáék valahogy ismét jól jártak
|
Kijátszhatók a kisbefektetők az elvben az ő hasznukra kitalált tőzsdei ingatlancégekben – legalábbis ha a főtulajdonos a kormány gátlásokat nélkülöző kedvezményezettje.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/201850__bif__adomentes_schmidt_maria__kez_kezet_mos__csapatmunka
|
2018-12-16 10:30:00
| true | null | null |
HVG
|
A Civil Biztonsági Szolgálat emberei is igyekeztek megakadályozni az ellenzéki képviselőket, hogy a köztelevízió hírszerkesztőivel találkozzanak.
A CBSZ valaha Pintér Sándor belügyminiszteré volt, de ma is jó ismerőse, a III/II-es ügynökmúltja miatt megbukott Tasnádi László irányítja.
Az MTVA épületét 2017-ben 1,37 milliárd forintért védték, az idei mérlegről nincs információ.
A CBSZ és a kormányzattal jó kapcsolatokat ápoló biztonsági cégek zsíros megbízásokat kapnak az államtól, de valami nem stimmel a céges beszámolók körül, gyanúsan kevés embert alkalmaznak.
Olyan emberek védték a túlóratörvény miatt tiltakozóktól a köztévét, akikre nem vonatkozik a munka törvénykönyve, kevés pénzért, szabályozatlan körülmények között alkalmazzák őket.
Az Mfor szúrta ki, hogy az MTVA épületében a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. emberei is jelen voltak, amikor hétfőn az ellenzéki képviselők próbálták az öt pont beolvasását elérni. Nem keverendők össze a fegyveres biztonsági őrökkel (FBŐ), akik tipikusan fegyvert, kék kabátot viseltek és valamilyen (sárga-piros pl.) jelvényt.
A Civil Zrt. nem nyert egyetlen közbeszerzést sem az MTVA-nál, illetve semmilyen, akár kisebb összegű megbízási szerződést sem lehet fellelni, amit a céggel kötöttek volna.
A CBSZ nem az MTVA, hanem a Közbeszerzési és Ellátási Főosztály (KEF) jóvoltából őrizhette at intézményt. A KEF ugyanis kötött egy 26 milliárd forintos szerződést 2017. novemberében négy, több szálon a Fideszhez köthető vagyonvédelmi céggel, név szerint a Civil Zrt.-vel, a Hunex Team Kft-vel, a PFM Biztonsági Szolgáltató Kft-vel és a Valton-Sec Kft-vel. A tendert „őrzési feladatok ellátása és recepciós szolgáltatás nyújtása a KEF mindenkori üzemeltetési és/vagy ellátási körébe tartozó ingatlanokban” tárgyban írták ki.
Ez kvázi biankó szerződés, hiszen bárhova és óriási keretösszegig behívhatják a biztonsági őröket. Ezt a 26 milliárdot akár még 30 százalékkal is megemelhetik, és bármely állami cég vagy szervezet, amelyik kapcsolatban áll a KEF-fel, igénybe veheti azt.
Kétezer ember helyett 445
A szerződést a közbeszerzési adatbázisba a KEF a törvényi előírások ellenére nem töltötte fel, így nem tudjuk, hogy mely cég, milyen arányban részesül az évi 8,7 milliárdos megbízásból. A KEF rendszerében csak azt látni, hogy az MTVA csatlakozott a KEF-hez.
A keretszerződés KEF-es kiírásából annyi olvasható ki, hogy „a szerződés teljesítésében részt vevő természetes személyek részére a foglalkoztatást a jogszabályoknak megfelelő jogviszony keretében kell biztosítani, havi 174 órára vetített alappal.”
Ha ezt valóban megtennék, és az évi 8,7 milliárd forint értékben csak minimálbéren alkalmaznák az embereket, akkor összesen 4593 főt kellene alkalmazni a 2018-as adatok alapján.
Ha figyelembe vesszük, hogy a kormánynak van egy saját rendelete, ami minimális díjat állapít meg a vagyonvédelmi tevékenységre - ami 2018-ban 2253 forint volt óránként -, akkor 2004 embert kellene foglalkoztatni ekkora összegből 2017-ben.
Megnéztük ezért a négy nyertes cég pénzügyi és foglalkoztatási adatait, és azt láttuk, hogy 2017-ben összesen 445 fő volt a cégek fizikai állománya, tehát akik konkrétan vagyonőri munkát végeznek, tehát már csak ezt az egyetlen szerződést sem tudták volna saját emberekkel ellátni.
Az már az MTVA 2017-es pénzügyi beszámolójából derül ki, hogy a CBSZ-nek tavaly 1,3 milliárdot fizetett ki az épület őrzéséért a köztévé. Ez az összeg, ha foglalkoztatottként 3,5 millió forintos bruttó bérrel számolunk évente, azt jelenti, hogy 73 fő lenne jelen folyamatosan, ha 0-24 órás műszakban foglalkoztatják őket. Mint a vasárnapi és hétfői eseményekből lehetett látni, ez a létszám kevésnek bizonyulhatott, ugyanis néhány órával azután, hogy az ellenzéki képviselők bejutottak az épületbe, már a fegyveres biztonsági őrök vették át a feladatok oroszlánrészét, a többi között ők állták el a stúdió ajtaját, ők dobták ki az épületből Hadházy Ákost. A CBSZ munkavállalói a lépcsőket, kisebb jelentőségű ajtókat őrizték.
Pintér és Tasnádi
Nem egyedi esetről van szó: korábbi cikkünkben alaposan bemutattuk, hogy a vagyonőrzési piac hemzseg a szabálytalanságoktól, mindennapos a fekete vagy szürke foglalkoztatás, az államnak milliárdos károkat okoznak a járulékkal és adókkal felszívódó céghálók. Pintér Sándor belügyminiszter nyolc éve nem érzi feladatának, hogy bármit is tegyen ezen a területen, holott a Civil Zrt. korábbi tulajdonosaként ismernie kell a helyzetet.
A Civil és az érdekeltségébe tartozó cégek sok milliárd forint értékben nyerik a közbeszerzéseket, ám ezek összesítése szinte lehetetlen feladat, mert szinte mindig konzorciumban, opciós feltételekkel, több évre nyerik, sokszor csak keretszerződést kötnek, így nem lehet tudni, ténylegesen mennyi megbízást kaptak. Így azt megmondani, hogy mely évben mekkora bevételre tettek szert az államtól, nagyjából lehetetlen.
Pintér Sándor belügyminiszter bár eladta érdekeltségét, az informális kapcsolat nem szűnt meg a céggel. Az eladás után, 2011-ben még 1,6 milliárd forintot utalt a cég Pintérnek. Személyi téren is megmaradtak a kapcsolatok: a Civil Zrt. vezető tisztségviselői pozíciójából ült át Tasnád László rendészeti államtitkári pozícióba, tehát a céget is együtt vezették, majd a belügyben is együtt dolgoztak.
2017-ben aztán visszavette az ügyvezető pozíciót is. Tasnádiról érdemes tudni, hogy volt III/II-es ügynök - akit Áder János 1956 emlékére tüntetett ki. Ezen még Lázár János is fennakadt, és Tasnádinak végül le kellett mondania.
A vagyonőröket nem védi a törvény
A Pintér Sándor generációjához tartozó rendőri vezetők rendszereken és kormányokon átívelően segítik egymás kormányzati, rendőrségi és üzleti előremenetelét. Talán az is jól szemlélteti ezt, hogy az állami vagyonőri közbeszerzéseket jellemzően konzorciumokban nyerik el igen gyakran ugyanazok a cégek.
Ezekre pedig mind jellemző egy közös vonás: alig vannak bejelentett munkavállalóik a pénzügyi beszámolókban található eredményhez képest. Elég itt a Civilre gondolni: egy alaposabb belvárosi séta alatt jó eséllyel össze lehet számolni 140 embert, akik civiles egyenruhát viselnek, és papíron a cég vagyonőrei. A cég 12 milliárdos árbevétele és a tavalyi ügyvezetőstől, titkárnőstől 171 fős létszáma nincsen arányban.
Ennek egy igen egyszerű oka van: a magyar állam legalizálta a vagyonőrök kiszervezését a munka törvénykönyve alól.
A vagyonőrökről szóló törvénybe ugyanis bekerült egy olyan tétel, hogy egyéni vállalkozóknak is ki lehet szervezni a munkát. Nekik nem jár szabadság, táppénz, jó eséllyel katás egyéni vállalkozóként dolgoznak, így a nyugdíjukat is majd a minimálbér alapján számítják. Az ő esetükben szinte garantált az időskori szegénység.
Az egyéni vállalkozóknál a túlórát sem lehet igazán hatékonyan ellenőrizni, így őket tényleg nem érinti a 400 órás túlórakeret.
Közel szézezer ember dolgozik ebben az iparágban, de a területet felügyelő Belügyminisztérium a számos volt rendőr és belügyes érdekeltségében álló biztonsági cégek, és nem a munkavállalók jogait és érdekeit figyelembe véve hozza a döntéseket.
|
Miért a Pintér Sándorhoz köthető cég vagyonőrei őrzik az MTVA épületét?
|
A Civil Biztonsági Szolgálat emberei is igyekeztek megakadályozni az ellenzéki képviselőket, hogy a köztelevízió hírszerkesztőivel találkozzanak. A CBSZ valaha Pintér Sándor belügyminiszteré volt, de ma is jó ismerőse, a III/II-es ügynökmúltja miatt megbukott Tasnádi László irányítja. Az MTVA épületét 2017-ben 1,37 milliárd forintért védték, az idei mérlegről nincs információ.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/12/19/miert-a-pinter-sandorhoz-kotheto-ceg-vagyonorei-orzik-az-mtva-epuletet
|
2018-12-19 00:00:00
| true | null | null |
444
|
2018. december 19., 9:45
Új eljárást rendel el a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának fejlesztésére, miután az építkezés becsült költsége mintegy 10 százalékkal megemelkedett. Soroksár-Kelebia között
a becsült 578 milliárd forintos költség, a versenyeztetés után 693 milliárdra nőtt, a többletet a kormány nem vállalja.
Az új eljárás miatt az építkezés nem kezdődik el jövőre, hanem várhatóan csak 2020-ban. A kormány azért fejlesztené a vasútvonalat, hogy a Kínából Európába szánt és a görögországi Pireusz kikötőjébe hajón érkező árukat a Belgrád-Budapest vasútvonal érintésével szállítsák.
Szijjártó Péter külügyminiszter korábbi közlése szerint a beruházást kínai hitelből fizetnék. A magyarországi szakasz fejlesztéséről akkor azt mondta: az építkezésről szóló tender dokumentációját 30 cég váltotta ki, közülük két konzorcium nyújtott be érvényes jelentkezést, mindkettő magyar és kínai vállalatokból áll.
Borítókép: Illusztráció / MTI Fotó: Máthé Zoltán
|
Drágállja a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonalat
|
Új eljárást rendel el a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának fejlesztésére, miután az építkezés becsült költsége mintegy 10 százalékkal megemelkedett. Soroksár-Kelebia között a becsült 578 milliárd forintos költség, a versenyeztetés után 693 milliárdra nőtt, a többletet a kormány nem vállalja.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/12/19/dragallja-a-kormany-a-budapest-belgrad-vasutvonalat/
|
2018-12-19 10:37:00
| true | null | null |
ZOOM
|
Továbbra is áll a bál a lengyel pénzügyi szektorban, miután korrupciógyanú miatt őrizetbe vették a bankfelügyelet lemondott vezetőjét. Mivel az illető, Marek Chrzanowski korábban szoros kapcsolatban állt a jegybank elnökével, utóbbira is a gyanú árnyéka vetült.
Adam Glapinski védekezés helyett egy a magyar politikában is népszerű módszert választva támadásba lendült. Egy komplett összeesküvés-elméletet vázolt fel, amely szerint az ellenzék azért akarja őt megbuktatni, hogy az ország érdekeivel ellentétesen bevezesse az eurót Lengyelországban.
A történet megértéséhez érdemes felidézni, hogy Lengyelországban külön működik a pénzügyi felügyelet és a jegybank, vagyis olyan a helyzet, mint idehaza, mielőtt beolvasztották a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét a Magyar Nemzeti Bankba. A két intézmény összevonása Lengyelországban is napirendre került; amikor Marek Chrzanowskit 2016-ban kinevezték a felügyelet élére, első sajtótájékoztatóján nagy meglepetésre Adam Glapinski is megjelent, és mindkettek beszéltek erről a tervről. Korábban egyébként ugyanazon az egyetemen dolgoztak.
Marek Chrzanowski akkor került bajba, amikor november közepén egy kisebb lengyel bank tulajdonosa a sajtón keresztül nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amelyen kettejük találkozóján a felügyelet vezetője arról beszélt: jelentős összeg fejében a felügyelet jóindulatúan áll hozzá a nehézségekkel küzdő pénzintézet átalakításához.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegpróbálta lefizettetni magát a lengyel pénzügyi felügyelet vezetője, és erről hangfelvétel is készültNem kevés pénzt, mintegy hárommilliárd forintot kért a jóindulatért cserébe.
Chrzanowski még aznap lemondott, a hónap végén pedig őrizetbe vették. A jegybank elnökének azonban még a botrány kitörése utána is volt néhány jó szava róla, a Bloomberg cikke szerint kifogástalanul őszintének, becsületesnek, hazafinak és az elképzelhető legjobb szakembernek nevezte.
Ezek alapján nem csoda, hogy kijutott a kritikákból a jegybankelnöknek is, aki nem mellesleg a lengyel kormánypárt első számú vezetője, Jaroslaw Kaczynski szoros szövetségese; talán nem túlzás kettejük kapcsolatát Orbán Viktoréhoz és Matolcsy Györgyéhez hasonlítani.
Glapinski a Sieci című kormánypárti hetilapnak adott interjúban vágott vissza az őt bíráló ellenzéknek. Szerinte azért szeretnék belerángatni a korrupciós botrányba, mert egyrészt így akarják megnyerni a jövő évi parlamenti választást, másrészt meg akarják őt buktatni, és mindenáron be akarják vezetni az eurót Lengyelországban. Ő ugyanis erősen ellenzi ezt, mert radikálisan csökkentené az ország gazdasági szuverenitását, és szerinte aláásná a versenyképességét, lassítaná a gazdaság növekedését.
A jegybankelnök azt fejtegette, hogy Francia- és Németországnak politikai sikerre van szüksége az eurózóna folyamatos válságának elfedése érdekében, és a lehető legnagyobb eredmény Lengyelország csatlakozása lenne. Szerinte nem véletlen, hogy a lengyel ellenzék az euró bevezetését fontos célként fogalmazta meg a közelmúltban. „A lengyel fizetőeszköz kivezetése a nagy bankoknak és pénzügyi intézményeknek kedvezne, amelyek főként külföldi tulajdonban vannak” – tette hozzá. Úgy véli, hogy az „eurófanatikusok” saját politikai számításaiknak vetik alá az ország gazdasági érdekeit.
Vagyis a jegybankelnök tulajdonképpen azt mondja, hogy külföldi hatalmak akarják megbuktatni, eszközül használva fel a lengyel ellenzéket.
Ez az összeesküvés-elméletek bevált receptje, a gonosz külföldiekkel és az áruló hazaiakkal. A magyar kormány is régóta ebből a kottából játszik, ahol az előbbi szerepet Soros Györgyre, az utóbbit pedig lényegében minden olyan magyarra osztva, aki nem ért egyet a kormánnyal, és ennek hangot is ad.
A legnagyobb lengyel ellenzéki párt egyik képviselője nevetségesnek nevezte a jegybankelnök vádjait, már csak azért is, mert Lengyelország az uniós csatlakozással – határidő nélkül ugyan, de – az euró bevezetését is vállalta.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegirigyelték Orbán médiasikereit a lengyel barátaiNem szereti a lengyel kormány a külföldi kézben lévő médiumokat, csakhogy az egyik legjelentősebb tévé amerikai cégé, az USA pedig a fő szövetséges.
|
Meredek összeesküvés-elmélettel harcol a lengyel jegybankelnök
|
Továbbra is áll a bál a lengyel pénzügyi szektorban, miután korrupciógyanú miatt őrizetbe vették a bankfelügyelet lemondott vezetőjét. Mivel az illető, Marek Chrzanowski korábban szoros kapcsolatban állt a jegybank elnökével, utóbbira is a gyanú árnyéka vetült.
| null | 1 |
https://g7.hu/penz/20181218/meredek-osszeeskuves-elmelettel-harcol-a-lengyel-jegybankelnok/
|
2018-12-18 15:13:00
| true | null | null |
G7
|
Jelentősen romlott a Növekedési Hitel Bank fizetőképessége, ezért a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti biztost rendelt ki a pénzintézethez, jelentette be váratlanul az MNB. A jegybank egy hónapra korlátozta a 7 millió forintnál nagyobb betétek kifizetését, és megtiltotta a banknak új kötelezettségek vállalását. Az MNB szerint
7 millió forint feletti betétje 67 magánszemélynek és 88 vállalatnak,
30 millió forint (az OBA kártalanítás összege) feletti pedig 10 magánszemélynek és 42 vállalatnak
van az apró banknál.*Cikkünk korábbi változatában más számok szerepeltek, közben az MNB pontosította az adatokat. (Az eredetileg, 7:48-kor kiküldött közleményben 28 magánszemély és 83 vállalati betétest mondtak a 7 milliós határ felett, illetve 8 magánszemélyt és 39 vállalati ügyfelet 30 millió felett.) Ezek a betétek azonban esetenként egészen nagyok is lehetnek, hiszen összesen 30 milliárd forint betétállományt tartottak nyilván tavaly év végén. (Nem valószínű, hogy ez sok kis értékű lakossági betétből jönne össze, hiszen az NHB-nek nincs lakosságot kiszolgáló országos fiókhálózata.) Az MNB mára bankszünnapot rendelt el az NHB-nál, és jelezte, ha a bank rendezni tudja likviditási helyzetét, akkor nem lesz szükség kártalanításra. (Érdekes módon erről egyelőre csak egy sajtóközlemény jelent meg, hivatalos felügyeleti határozatot nem látni az MNB honlapján. UPDATE: később megjelent a határozat.)
Az NHB ugyan sokat nőtt az utóbbi években, ám továbbra sem számít egy jelentős szereplőnek a magyar bankpiacon. Mégis sok cikk született róla, aminek az az oka, hogy az NHB a Magyar Nemzeti Bank elnöke (Matolcsy György) unokatestvérének (Szemerey Tamás) tulajdonában van, számára előnyös üzleteket kötött a jegybanki alapítványokkal, és jelentős szerepet vállalt a jegybankelnök családjának és annak baráti körének hitelezésében.
Azt már évek óta tudni lehet, hogy a Növekedési Hitel Bank igen agresszívan terjeszkedik, ám sem forrásait, sem eszközeit nem feltétlenül piaci alapon osztja el. Emiatt korábban is lehetett hallani aggódó piaci véleményeket az NHB-vel kapcsolatban. A bank mérlegfőösszege a 2015 végi 37 milliárdról tavaly év végére már 59 milliárd forintra dagadt, de ennél jelentősebb volt a nyújtott hitelek növekedése: 2014-ben még 7 milliárd volt, három évvel később már 30 milliárd.
Ezek a hitelek javarészt az MNB növekedési hitelprogramjának forrásait helyezték ki cégeknek. Ám ezek közül arányaiban nagyon sok vállalkozás kötődött Matolcsy György vagy Szemerey Tamás, illetve családjuk köréhez – többek között Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám bútorgyár-vásárlásánál is ez a bank nyújtotta a hitelt. (Amikor Szemerey Tamás 2014-ben megvásárolta a korábban Hanhwa Bank, majd Evobank néven futó pénzintézetet, éppen a Matolcsy-féle, kisebb cégeket segítő hitelprogram miatt nevezte át a bankot.) De Matolcsy György mindkét fiának ingatlanvásárlásait is hitelezte az NHB. További érdekesség, hogy az NHB saját tulajdonosának érdekeltségeit is finanszírozta, ami – az így létrejövő érdekellentét miatt – nem feltétlenül szabályos.
Arról is lehet némi információnk, milyen cégek dönthettek úgy, hogy a Növekedési Hitel Bank számláján tartják a pénzüket. Az MNB-s Pallas alapítványok indulása óta változó mennyiségű, 3-30 milliárd forint körüli összeget tartottak az NHB számláján betétként. Ezt később az alapítványok maguk kivették, ám nem kizárt, hogy az alapítványok cégei vagyok azok befektetési alapjai továbbra is milliárdokat tartanak az apró bank számláin.
Szemerey Tamás az utóbbi években egy jelentősebb méretű bank, az MKB 32 százalékos tulajdonosa is lett.
|
A bedőlés határára került Matolcsy György unokatestvérének bankja
|
Szemerey Tamás bankja nem feltétlenül piaci alapon hitelezett, ennek most súlyos következményei lettek.
| null | 1 |
https://g7.hu/penz/20181218/a-bedoles-hatarara-kerult-matolcsy-gyorgy-unokatestverenek-bankja/
|
2018-12-18 15:23:00
| true | null | null |
G7
|
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) összesen mintegy 105 millió forintos versenyfelügyeleti bírságot szabott ki négy, kútfúrással foglalkozó vállalkozásra, amiért egyes közbeszerzések pályázóiként a verseny korlátozásáról állapodtak meg.
A GVH a Vikuv Vízkutató és Fúró Zrt.-vel, az Aquazit Szolgáltató Kft.-vel, a Drillingwater Kft.-vel és a Geo-Sivo Építőipari, Környezetvédelmi Tervező és Kivitelező Kft.-vel szemben folytatott eljárást.
A hatóság megállapította, hogy a négy cég felosztotta egymás között egyes települések kútfúrással, felújítással és hasznosítással kapcsolatos közbeszerzési tendereit. A cégek ennek érdekében versenykorlátozó megállapodást kötöttek egymással, illetve előzetesen egyeztették ajánlati áraikat is, és megállapodtak a nyertes személyéről.
A három érintett vállalkozás - a Vikuv, az Aquazit és a Drillingwater - nem tagadta megállapodásuk létrejöttét, azonban arra hivatkoztak, hogy az Aquazit és a Drillingwater a Vikuv tényleges irányítása alatt álló vállalkozáscsoportba tartozóknak tekinthetők, ezért együttműködésük nem ütközhet a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmába. A GVH nem fogadta el álláspontjukat a felhozott érvek és bizonyítékok mérlegelése után, mert a vállalkozások nem tudták bizonyítani, hogy a Vikuv rendezett jogi keretek között tartós irányítást gyakorolt volna a másik két vállalkozás felett. A hatóság döntése ezért egymástól független, jogsértő módon összejátszó vállalkozásoknak tekintette a megállapodás résztvevőit.
A fentieken túl a GVH megállapította: Kengyel község közbeszerzésében a Vikuv a Geo-Sivo Kft.-vel megállapodva készített pályázatot utóbbi nevében, hogy annak magasabb ajánlati árával a saját nyerését biztosítsa, amellett, hogy a tendergyőzelme érdekében a harmadik pályázó, az Aquazit is nyújtott be úgynevezett támogató, azaz magasabb összegű ajánlatot.
A GVH hangsúlyozta: a közbeszerzéseken történő összejátszás különösen súlyos jogsértés, bizonyos esetekben akár büntetőjogi következményekkel is járhat. A hatóság minden érintett vállalkozásra a versenytörvény szerint kiszabható maximális bírságot rótta ki.
|
100 milliós bírság a kartellező kútfúró cégeknek
|
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) összesen mintegy 105 millió forintos versenyfelügyeleti bírságot szabott ki négy, kútfúrással foglalkozó vállalkozásra, amiért egyes közbeszerzések pályázóiként a verseny korlátozásáról állapodtak meg.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/12/19/100_millios_birsag_a_kartellezo_kutfuro_cegeknek/
|
2018-12-19 11:30:00
| true | null | null |
Index
|
Minden évben a hazai üzleti világ egyik csúcseseménye a Széll Kálmán Alapítvány évzáró vacsorája. Az idén december 11-én, kedden, a Kempinski Hotelben tartották a kormány számára is elfogadható, a jobboldaltól nem idegenkedő potentátokat felvonultató eseményt, amelyre karácsony előtt Orbán Viktor miniszterelnök is ellátogat. Ettől aztán mindig óriási nyüzsgés és tolongás tapasztalható a főasztal körül.
Nem szokás feltételezni, hogy bárki is magától kihagyná a nagy eseményt, így a hiányzók és az újak kapcsán azonnal megindulnak a pletykák.
Most is sok kérdés felmerült. Miért nem volt ott a szokott díszhelyén Habony Árpád? Ki fér még oda a főasztalhoz, vagyis Orbán Viktor mellé, az állandó tagok, így Csák János alapító, valamint a nagy tőzsdei cégek vezetői, azaz Bogsch Erik Richter-elnök, Hernádi Zsolt Mol-vezér, illetve Csányi Sándor OTP-vezéren kívül?
Szemerey is hiányzott
A helyszínen megjelenteket az is csodálkozással tölthette el, hogy idén nem volt ott Szemerey Tamás üzletember, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére, aki egy évvel korábban még kiemelt helyen, Kékessy Dezső miniszterelnöki barát asztalánál ülhetett.
Vagyis az NHB-t is elérte a kicsi, koncentrált (állami intézményekhez is kötődő) betétállománnyal és erősen egy körnél sűrűsödő hitelkihelyezésekkel rendelkező kis bankok örök problémája: likviditási problémák jelentkeztek.
Egy kis történelem
De melyik is ez az NHB Bank? A banknak volt már egy-két elnevezése. Ha azt mondjuk, hogy Kulturbank, Hanwha Bank, Evobank, Növekedési Hitel Bank, az valójában ugyanannak a banknak a különböző időszakra jellemző elnevezése.
A bank a rendszerváltás idején, 1990-ben Kulturbank néven indult, itt dolgozott például a később nem túl szép véget érő Széchenyi Kereskedelmi Bank vezetése, legalábbis Töröcskei István és Deák Klára, de itt pallérozódott, a ma már inkább csak tévékben szakértő egykori bankár és miniszter, Boross Imre is. A Széchenyi és az NHB sztoriját az is összeköti, hogy a Széchenyi Kereskedelmi Bank egykori vezérigazgatója, Szakács Tibor később Szemerey Tamás tanácsadójaként bukkant fel újra a gazdasági életben.
Az egykori Kulturbankot később a francia Bank Indosuez vette meg, majd tőle a koreai ipari csoport, a Hanwha. Innen már ráfordulhatunk a jelen történetére, 2013-ban a Hanwha Bank az egyik legkisebb hazai kereskedelmi bank volt, 10 milliárd forintot alig meghaladó mérlegfőösszeggel, mindössze egyetlen kicsi fiókkal az Astorián. Volt még a cégben egy internetes banki szolgáltatás, illetve egy Sas utcai zálogcég (Pignusz Kft.).
Jön az evo és Szemerey
A Hanwha arról volt híres, hogy pár tucat alkalmazottjával kedves, valóban személyes ismeretségen alapuló banki kiszolgálást nyújtott. Csak éppen termelte a veszteséget, működni valójában csak a koreaiak 10 millió eurós (3 milliárd forint körüli) alárendelt kölcsöntőkéjéből tudott. Ezért a koreai fél úgy döntött, hogy kiszáll. Ekkor röppent fel először a pletyka, hogy az éppen előre menekülő Széchenyi Kereskedelmi Bank mellett valamiképpen Matolcsy György jegybankelnök családja is érdeklődik a bank iránt.
A befutó végül csak félig lett az utóbbi, mert Mészáros Csaba ipari érdekeltségekkel bíró üzletember evopro Holding Zrt.-je lett a befutó, de az érkező új csapatban Szemerey Tamás, vagyis Matolcsy unokatestvére azért már felbukkant. Mészáros vállalta át a koreaiak 10 millió eurós tagi finanszírozását és ő (vagy ő és Szemerey) fizethette ki az állítólag mindössze 300 ezer eurós vételárat.
Hamarosan aztán erősebben megjelent a történetben Szemerey és a Magyar Nemzeti Bank (MNB), előbbi előbb kétharmadot, majd száz százalékot vett a bankban a BanKonzult nevű cégén keresztül, míg az MNB létrehozta az ismert alapítványait, amelyek előbb egy jelentős, majd később egy megkurtított, de így is több milliárd forintos betétállományt helyeztek el a kis NHB-nál.
Transzparenssé váló segítség
Ezt már egy idő után publikussá is tették az alapítványok, mindenesetre Mészáros vélhetően a gigabetétnek köszönhetően kivehette a tagi hitelt és így a bank Szemerey érdekkörébe került. Azóta számtalan cikk jelent meg arról, hogy az NHB miként hitelezte a Szemereyhez, vagy esetleg Matolcsy Ádámhoz (a jegybankelnök fiához) köthető vállalkozásokat, ingatlancégeket.
Az biztos, hogy ez a bank soha nem a nagy vállalati hitelek, esetleg a széles lakossági ügyfélkör révén növelte sokszorosára mérlegfőösszegét, hanem a kis, támogatott bankok útját járta, állami programok, koncentrált betétállomány és egy erősen NER-es hitelezetti kör.
Belső forrásunk szerint a bank például erősen részt vett az elnevezésére is rímelő NHP jegybanki hitelprogramban, általában tízéves hiteleket adott és azok kamatfizetésére egy éves moratóriummal indított.
Szemerey Tamás
Az elmúlt években üstökösként felemelkedő üzletember, vagyis a kalandos életű Matolcsy-unokatestvér korábban vitorlázó ás bridzsversenyző is volt, vállalkozói vénája eleinte bérvarratásban, illetve az alsóörsi Dexion diszkó üzemeltetésében merült ki, de aztán sok mindenbe belekapott, például ipari érdekeltségekbe, a média világába, de a legnagyobb vállalkozása azért bizonyára az NHB teljes, majd az MKB részleges birtoklása volt.
Tőke oké, likviditás nem oké
Mi csúszott meg, és miért hozta éppen a Matolcsy György vezette jegybank nehéz helyzetbe az NHB-t? Alighanem nem ez történt, de a bank egyszerűen képtelen volt rendezni a likviditási helyzetét.
Windisch László MNB-alelnök szerint az NHB-t rendszeresen monitorozó jegybank valóban nehéz dilemma előtt állt, amikor ilyen erős intézkedést kellett hoznia, de lépéseit a betétesek védelme határozta meg, és az NHB-hoz kirendelt felügyeleti biztos arra is bizonyíték, hogy minden ellenkező híreszteléssel szemben a felügyeletnél mindenki egyenlő bánásmódra számíthat, nincsen kivételezett helyzetben senki.
Sőt, úgy tudjuk, hogy mivel a döntéseket a Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) hozta meg, maga Matolcsy György jegybankelnök is több ízben szavazott az NHB-val kapcsolatos erős intézkedésekre.
A részletek
Az NHB helyzete most tényleg nagyon nehéz, de nem reménytelen. A piac határozott jelzést kapott a bank nehézségeiről, de az még orvosolható például bizonyos eszközök értékesítésével, vagy el lehet adni portfóliókat, esetleg megfelelő finanszírozással pénzügyi vállalkozássá lehet alakulni.
A keddi technikai bankszünnapot nem a bank ideiglenes bezárásának kell értékelni, hanem valóban technikai szünetnek, mert az informatikai rendszert kellett alkalmassá tenni arra, hogy vizsgálja a betétesek egy hónapra meghatározott 7 millió forintos készpénzfelvételi limitét.
Azt persze a jegybankban is tudják, hogy mindenkinek jobb lett volna, ha nincs szükség intézkedésekre, de a jegybank nem tudott mást tenni, hiszen a korábbi felszólításai eredménytelenek voltak, ebben a helyzetben erős lépést indokolt – hallottuk.
Értékpapíros aktivitás
Az NHB korábban is próbált komoly szereplőként viselkedni, fiókokat nyitott, székhelyet váltott, tömegesen szerezte meg a bajba került, vagy a piacról kivonuló brókercégek ügyfélállományait, így elsőként az Access Alapkezelő állományát, később egyedül indult el a Buda-Cash ügyfeleire kiírt pályázaton, végül jött a Solar Capital Markets Zrt. és a Quantis Alpha Befektetési Zrt, ügyfélállománya. Remélhetőleg a sokat szenvedett brókerügyfelek helyzete most nem fog romlani.
De az biztos, hogy a mostani NHB-s nehéz helyzet egyszerre meglepő és egyszerre nem az. Az NHB nem igazán volt szerves része a hazai bankrendszernek, 0,2 százalékos súlya sem predesztinálta erre, és amúgy sem volt sok kapcsolata a klasszikus intézetekkel. Ugyanakkor Szemerey Tamás korábban olyan sok támogatást élvezhetett a NER-től, hogy kudarca így is meglepő.
Az alapítványok ugyanis nemcsak a Szemerey-családhoz részben, vagy egészben kötődő bankoknál (NHB, MKB) tartottak milliárdos betéteket, de erősen támogatták azt a vs.hu-t, amely ugyan nem Szemereyé volt, de a sajtó azért rendre több kötődést is bizonyított, illetve Szemerey cége, a BankKonzult készített rendszeresen elemzéseket a különböző alapítványoknak.
A BanKonzult Kft. elemzéseinek ez volt a címe: „Hazai és globális gazdasági és pénzügyi trendek”. Abban azért volt valami meglepő, hogy ebben a témában a híresen felkészült elemzői csapattal bíró MNB alapítványai külső elemzésekből tájékozódtak.
|
Hiába a hátszél: súlyos bajok vannak Szemerey bankjánál
|
Felügyeleti biztost kellett kirendelni az NHB Bankhoz, ami kemény intézkedés, hiszen bár védi a betétesek érdekeit, a vele járó bizalomvesztés miatt nem könnyíti meg a bajba került bank életét. Mi történhetett Szemerey Tamás üzletemberrel, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérével?
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/12/18/hogy_nem_volt_eleg_ennyi_hatszel_sem_szemerey_tamasnak_es_az_nhb-nak/
|
2018-12-18 11:32:00
| true | null | null |
Index
|
Buda frekventált részén, a XII. kerületi Menyét úton elhelyezkedő, zöldövezeti ingatlant értékesített jelentős, 175 millió forintos adózott nyereséggel az Appeninn Vagyonkezelő Holding ingatlankezelő és ingatlanforgalmazó leányvállalata - tette közzé a cég a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.
A Menyét út és a Normafa út közötti ingatlanon két, feltehetően az 1970-es években épült, régóta nem használt, teljesen felújítandó, illetve elbontandó épület áll. A cég közleménye ugyan kiemeli, hogy a budai térségben nagyon értékesek a beépíthető telkek, de a területi szabályok nagyon szigorúak, mindössze 15 százalékos a beépíthetőség. Azért az összterületet véve (3600 négyzetméter) így is épülhet rá egy 500 négyzetméter körüli épület.
A teljes vételárat a cég nem közölte, a vevő a tulajdoni lap szerint a Szeivolt Befektető és Ingatlanforgalmazó Zrt. A tulajdonos Szeivolt István (és családja) régi ismerőse az eladó Appeninn tulajdonosának, Mészáros Lőrincnek. A Szeivolt családé az Épkar Zrt., a vállalat a vizes vb körüli beruházások harmadik legnagyobb munkáját nyerte el, egy 7 milliárd forintos uszodafelújítást.
A két család közös üzletére példa, hogy októberben derült ki, hogy a Nemzeti Sportközpontok megbízásából a Mészáros gyerekek (Mészáros Beatrix, Mészáros Ágnes és ifj. Mészáros Lőrinc) cége, a Fejér B.Á.L. Zrt. és az Épkar Zrt. tervezi meg és húzza fel Érd város új, multifunkciós sportközpontját, 4,2 milliárd forintért.
|
Értékes svábhegyi ingatlant adott el Mészáros Lőrinc cége
|
A teljes vételárat a cég nem közölte, a vevő a tulajdoni lap szerint a Szeivolt Befektető és Ingatlanforgalmazó Zrt. A tulajdonos Szeivolt István (és családja) régi ismerőse az eladó Appeninn tulajdonosának, Mészáros Lőrincnek. A Szeivolt családé az Épkar Zrt., a vállalat a vizes vb körüli beruházások harmadik legnagyobb munkáját nyerte el, egy 7 milliárd forintos uszodafelújítást.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/12/18/ertekes_svabhegyi_ingatlant_adott_el_meszaros_lorinc_cege/
|
2018-12-18 11:37:00
| true | null | null |
Index
|
Nyomozók szállták meg kedden az encsi járási hivatalt. Nem rendőrök voltak, ezt a hivatal egyik munkatársa mondta, aki kérdésünkre azt elismerte, hogy valóban megtörtént az eset. Hogy kik voltak, arra azt mondta, ő nem kérdezte őket.
A Központi Nyomozó Főügyészség kérdésünkre azt írta, hogy az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján, vezető beosztású hivatalos személy, az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folytat nyomozást.
Kedden ebédidőben Encsen egy helyi, de országos hírű étteremben is megjelentek a nyomozók, akik a hivatal egyik ott ebédelő munkatársát is őrizetbe vették. Korábban forrásainkra hivatkozva azt írtuk, hogy még négy személyt is elfogtak, ezt az ügyészség azonban nem erősítette meg.
Kerestük az egyben Demeter Ervint, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormánymegbízottat (ő Ódor felettese), aki későbbi visszahívást kért. Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár viszont az MTI szerint arra utasította a Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal vezetőjét, hogy az Encsi Járási Hivatal hivatalvezetőjét azonnali hatállyal függessze fel az állásából.
|
Egykori fideszes képviselőre, az encsi hivatal vezetőjére csaptak le a nyomozók
|
Nyomozók szállták meg kedden az encsi járási hivatalt. Nem rendőrök voltak, ezt a hivatal egyik munkatársa mondta, aki kérdésünkre azt elismerte, hogy valóban megtörtént az eset. Hogy kik voltak, arra azt mondta, ő nem kérdezte őket.
ÚGY TUDJUK, HOGY A JÁRÁSI HIVATAL VEZETŐJÉT, A FIDESZ EGYKORI ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐJÉT, ÓDOR FERENCET A HIVATAL PARKOLÓJÁBAN TEPERTÉK LE, ÉS MEGBILINCSELVE MENTEK VELE BE A HIVATALBA.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/12/19/odor_ferenc_volt_fideszes_kepviselore_az_encsi_hivatal_vezetojere_csaptak_le_a_terrorelharitok/
|
2018-12-19 11:39:00
| true | null | null |
Index
|
Cikksorozatunk első részében arról írtunk, hogy az elmúlt években a Felvidékre, Erdélybe és a Vajdaságba összesen 16 milliárd forint állami támogatás áramlott Magyarországról a Magyar Labdarúgó Szövetségen (MLSZ), valamint a Bethlen Gábor Alapon (BGA) keresztül. Ebből négy stadion, több mint tizenöt focipálya, és további négy épület készült, illetve készül el, a rendelkezésünkre álló dokumentumok szerint az állami támogatásokat ezekre a célokra nyújtották:
Megszereztük, feldolgoztuk és nyilvánosságra hozzuk a határon túli fociakadémiák támogatásáról szóló szerződéseket
Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen.
Azt is sikerült kiderítenünk, hogy a kedvezményezett külhoni klubokon kívül kinek hozhat még hasznot a labdarúgó utánpótlás határon túli kinevelésének magyar állami támogatása. Ez pedig a Mészáros Lőrinc által elnökölt felcsúti Puskás Ferenc Labdarugó Akadémiát (PFLA) működtető magánalapítvány, amely a Magyarországról érkező közpénzesőt megelőző megállapodás értelmében ingyen igazolhat a tehetséggondozó programban résztvevő erdélyi kluboktól fiatal focistákat:
Ingyen igazolhat fiatal focitehetségeket a Felcsút a közpénzzel támogatott erdélyi kluboktól
Az FK Csíkszereda 2013 óta 3,7 milliárd forintot kapott a magyar államtól a Magyar Labdarúgó Szövetségen és a Bethlen Gábor Alapon keresztül a Székelyföld Labdarugó Akadémia létrehozására.
Horvátország, Szlovénia és Ukrajna is kapott magyar fociakadémiát
A rendelkezésünkre álló adatok szerint az elmúlt években további három szomszédos országba: Horvátországba, Szlovéniába, és Ukrajnába összesen 6,5 milliárd forint állami támogatás jutott Magyarországról a Magyar Labdarúgó Szövetségen és a Bethlen Gábor Alapon kereszül. Ebből egy stadion, több mint tíz focipálya, és további három épület készül el, legalábbis az állami támogatásokat erre a célra nyújtották.
A pénz egy része Mészáros Lőrinc eszéki csapatának fociakadémiájához került, a másik része pedig Végh Gábor ZTE-elnök lendvai sportklubjához, továbbá egy olyan sportegyesülethez, amely Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter klubjának, a Kisvárdának az utánpótlását neveli Kárpátalján.
Az itt ismertetett adatokhoz két úton jutottunk hozzá: a külhoni magyarság támogatására létrejött állami Bethlen Gábor Alap kezelője, a BGA Zrt. adatigénylésünkre válaszul betekintést engedett az erre vonatkozó dokumentumokba, a Magyar Labdarúgó Szövetség pedig papír alapon bocsátotta rendelkezésünkre az erre vonatkozó szerződéseket, amiket beszkenneltünk, és most meg is mutatunk önöknek.
A Horvátországba irányuló támogatások
2016 elején jelent meg először, hogy Mészáros Lőrinc Horvátországban terjeszkedik, megvette a horvát élvonalban szereplő eszéki NK Osijek nevű fociklubot. Ezt követően indult meg a csapat fociakadémiájának magyar állami támogatása: az utánpótlást nevelő sportegyesület az MLSZ-en keresztül először egymilliárd forintot kapott egy fociakadémiára, később ezt még egymilliárddal megfejelték.
A pénzt a rendelkezésünkre álló iratok szerint az Osijek FC Labdarúgó Iskola Egyesület kapta, melynek alelnöke Sakalj Ferenc, aki a felnőtt focicsapat vezetőségében is az alelnöki szerepet tölti be.
Sakalj a Direkt36 cikke szerint Mészáros Lőrinc horvátországi tolmácsa: 2015-ben például, amikor az üzletember nyaralót akart venni Horvátországban, a helyi ingatlanközvetítőt Sakalj hívta fel. Az eszéki férfi a Vasútautomatika Kft-n keresztül is Mészároshoz köthető: a Swietelsky által alapított cég 2016 végén került Sakaljhoz, aki idén továbbadta azt Mészárosnak.
Az MLSZ által rendelkezésünkre bocsátott dokumentumok szerint az Osijek FC Labdarúgó Iskola Egyesület futballakadémia létrehozására kapta a magyar állami támogatást. A beruházás 15 hektár területen jön létre, 8-10 focipálya épül, amiből egy fedett, 3500 fős kapacitású nézőtérrel. Az elszámolható költségek között kisebb részben működési jellegű kiadások is szerepelnek.
Az Osijek FC Labdarúgó Iskola Egyesületre vonatkozó kormányhatározatokat és MLSZ-adatlapokat itt lehet böngészni (Google Drive)
Az eszéki fociakadémiáról ennél részletesebben az Átlátszó Erdély cikkében olvashat:
Csődös klubbal, magyar adóforintokkal gurítana nagyot a horvát fociban Mészáros Lőrinc
Átlátszó Erdély Kövess minket vagy írj nekünk! Kétes üzleti múltú horvát vállalkozóval vásárolta meg a rossz anyagi helyzetben levő FC Osijek fociklubot Mészáros Lőrinc. Egy 35-40 millió értékű stadiont is építenének Eszéken, ebbe a Magyar Labdarúgó Szövetség 2 milliárd forinttal szállt be.
A Szlovéniába irányuló támogatások
Az MLSZ-en és a BGA-n keresztül küldtünk pénzt egy szlovéniai fociakadémiára is, összesen mintegy 1,9 milliárd forintot. Ezt egy olyan egyesület kapta, amely Végh Gáborhoz köthető. Az üzletembert szintén Mészáros-közeliként szokás emlegetni, hiszen az ő cége, a Pharos 95 építette a felcsúti akadémia pályáit, telephelye is van a településen, sőt, ők adományozták a Puskás szobrot is a felcsúti fociakadémiának. Végh Gábor egyébként a zalaegerszegi focicsapat (ZTE FC) elnöke és tulajdonosa is.
A szlovén másodosztályban szereplő NK Nafta Lendava nevű csapat először 600 millió forintot kapott a BGA-tól. Az Index erről a támogatásról azt írta, hogy a pénz a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) nevű szervezeten keresztül érkezett a csapathoz. Végh Gábor 2017 nyarán lett az NK Nafta Lendava elnöke, nem sokkal később pedig a kormány a klub újabb támogatásáról döntött: 1,3 milliárd forintot kaptak az MLSZ-en keresztül.
A szövetséggel kötött szerződésben az MLSZ-es 1,3 milliárd forint mellett szerepel egy másik tétel is, eszerint a programra további 96 millió forint érkezett az MMÖNK-tól, amit a Bethlen Gábor Alap biztosított. Nem tudni, hogy ez a támogatás az első 600 millió forintos szerződés része, vagy egy külön összeg.
A pénzt a dokumentumok szerint a fociakadémia szakmai munkájának elindítására kapták, valamint egy olyan sportcentrum felépítésére, amelybe 3 focipályát, egy lelátót, egy strandfoci pályát, valamint egy kiszolgáló épületet terveztek kondicionáló teremmel, irodákkal.
Az NK Nafta Lendava-ra vonatkozó kormányhatározatot és MLSZ-adatlapokat itt lehet böngészni (Google Drive)
A lendvai fociakadémiáról ennél részletesebben az Átlátszó Erdély cikkében olvashat:
Lendva Sport Akadémia: kenyér nincs, csak cirkusz
Átlátszó Erdély Kövess minket vagy írj nekünk! A magyarországi adófizetők 2 milliárd forintot (6,1 millió euró) költöttek a szlovéniai Nafta 1903 futballakadémiájára, mely az építkezéshez szükséges telkeket homályos körülmények között, érdekkonfliktusos helyzetben kapta meg a lendvai önkormányzattól.
A Kárpátaljára irányuló támogatások
A külhoni kluboknak juttatott futballcélú források közül speciális eset a munkácsi fociakadémiára szánt összeg, ezt ugyanis nem egy határon túl működő szervezet kapta, hanem a Várda Sport Egyesület. Ez az egyesület Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter városának fociklubjához köthető, a felnőtt csapat a Kisvárda FC, az utánpótlást a Várda SE neveli.
A Várda SE az MLSZ-en keresztül 2,65 milliárd forintot kapott egy munkácsi (Kárpátalja, Ukrajna) fociakadémia létrehozására, amely végül nem Munkácson épül meg, mert nem tudtak megegyezni a város vezetésével.
A létesítményeket ehelyett a jelenlegi tervek szerint Dercenben és Ungváron húzzák fel. Maga az akadémia Dercenben lesz, itt egy kollégiumra, egy focipályára és egy épületegyüttesre költhetik a forrásokat, Ungváron pedig az Avangard stadion felújítására (műfüves pálya építése és korszerűsítése, pálya, öltöző és tribün építése). Fejlesztéseket terveznek Szerednyén is, itt a magyar forrásból a meglévő pályák mellé még egy pályát építhetnek, és felújíthatják az ottani kollégiumot is. A pénzből emellett működésre is költhetnek.
A Várda SE-re vonatkozó kormányhatározatokat és MLSZ-adatlapokat itt lehet böngészni (Google Drive)
Az ukrajnai fociakadémiáról ennél részletesebben az Átlátszó Erdély cikkében olvashat:
Munkácsi Futball Akadémia: egyelőre csak látványterveken létezik a milliárdos beruházás
Átlátszó Erdély Kövess minket vagy írj nekünk! Az utóbbi években 2,6 milliárd forintot (8,1 millió euró) szántak a fiatal kárpátaljai focisták kinevelésére. Kezdetben Munkácson építettek volna labdarúgó akadémiát, azonban időközben helyszínt változtattak, a tervezett és leszerződött beruházások pedig csak papíron léteznek.
Sikeres projekteket és kétes próbálkozásokat is találtunk
Az Átlátszó és médiapartnerei által összegyűjtött adatok szerint tehát 2013 óta összesen mintegy 22,5 milliárd forintot (nagyjából 70 millió eurót) utalt ki a magyar kormány határon túli fociakadémiák számára, így gombamód szaporodnak a focipályák és stadionok Erdélyben, Felvidéken, a Vajdaságban, Kárpátalján, Muravidéken, valamint Horvátországban is.
A támogatott klubok között vannak valóban sikeres csapatok, és kétes próbálkozások is. A dunaszerdahelyi DAC, valamint a sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK eddigi teljesítménye indokolja a támogatást, azonban Szerbiában, Szlovéniában, Horvátországban és Ukrajnában kétes projekteket is finanszíroznak a magyar adófizetők pénzén.
Ingatlanspekuláció, megkérdőjelezhető üzleti partnerek, csak papíron létező beruházások, és persze a mindenhol fel-felbukkanó Mészáros Lőrinc: így néz ki jelenleg a határon túli fociakadémia-hálózat.
Szöveg: Oroszi Babett – Infografikák: Mikola Bence
Közreműködött: Sipos Zoltán (Erdély), Anuška Delić, Maja Čakarić (Szlovénia), Mašenjka Bačić (Horvátország), Taras Zozulinskyy (Ukrajna)
|
Horvátországban, Szlovéniában és Ukrajnában is milliárdokkal támogat külhoni fociakadémiákat a magyar állam
|
Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen. A magyar kormány nemcsak a profi futballisták, de az utánpótlás irányába is rengeteg közpénzt irányított. A nemzeti futballmánia nem állt meg a határoknál, néhány éve a szomszédos országok magyarlakta területein is építkezések kezdődtek. Azóta különböző állami szervezeteken keresztül sok milliárd forintnyi közpénzt költöttünk határon túli futballakadémiákra. Arról eddig keveset lehetett tudni, hogy a külhoni magyar sportklubok pontosan mire kapták ezt a pénzt, mi viszont megszereztük és most nyilvánosságra is hozzuk az erre vonatkozó szerződéseket. Ebben a cikkben a Horvátországban, Szlovéniában és Ukrajnában működő fociakadémiáknak nyújtott, eddig összesen 6,5 milliárd forintnyi magyar állami támogatásról lesz szó.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/12/18/horvatorszagban-szloveniaban-es-ukrajnaban-is-milliardokkal-tamogat-kulhoni-fociakademiakat-a-magyar-allam/
|
2018-12-18 11:49:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Márki-Zay csodálatos működése: hűtlen kezelés a gyanú a vásárhelyi önkormányzatnál
Nemcsak Márki-Zay Péterrel, hanem az önkormányzattal is perben áll a kórház. Ügyvédjük szerint ráadásul a polgármesteri hivatalban egy 1,7 millió forintos szerződés kapcsán hűtlen kezelést is elkövethettek, ezért azt kérte a bíróságtól, hogy továbbítsa az ügy iratait az ügyészségnek – írja a Makó Híradó alapján a promenad.hu.
Mintegy 112 millió forinttal tartozik a hódmezővásárhelyi önkormányzat a kórháznak, ezért az pert indított ennek behajtására, ennek volt a mai napon a perfelvételi eljárása. A Szegedi Törvényszéktől mindkét ügyvéd azt kérte, hogy a tartozásnak azon részére, amelyet az önkormányzat is elismer, hozzanak részítéletet, ám a kórház ügyvédje egy, a polgármesteri hivatal és az önkormányzat közötti szerződésre is felhívta a figyelmét a bíróságnak, amely álláspontjuk szerint törvényellenes.
A polgármesteri hivatal és az önkormányzat két külön költségvetési szerv, a kórház pedig előbbinek tartozott 1,7 millió forinttal, ezt azonban „ingyenesen átruházták” az utóbbira. Az akció célja az lenne az ügyvéd szerint, hogy ennyivel csökkentsék a mintegy 112 millió forintos tartozást.
Minden olyan civilizált jogrendszerben, ahol odafigyelnek az adófizetők pénzére, az egyik legszilárdabb törvényi rendelkezés az, hogy az államot, a költségvetést, költségvetési szervet megillető követelésről lemondani nem lehet. Azon túl, hogy ez a szerződés álláspontunk szerint érvénytelen, nagyon súlyos jogsértés is
– mondta Kriveczky György.
Hozzátette: akik a szerződés létrehozása során az államháztartási törvénynek ezt a rendelkezését figyelmen kívül hagyták, a felperesi álláspont szerint nyilvánvalóan megvalósították a hanyag kezelés, de minimálisan a hűtlen kezelés törvényi tényállását is. Az alperes ügyvédje szerint nem történt elengedés, csak átruházás, Kriveczky György azonban továbbra is fenntartotta, hogy álláspontjuk szerint ebben a formában ez törvénytelen.
Forrás: promenad.hu; Fotó: promenad.hu
|
Márki-Zay csodálatos működése: hűtlen kezelés a gyanú a vásárhelyi önkormányzatnál
|
Nemcsak Márki-Zay Péterrel, hanem az önkormányzattal is perben áll a kórház. Ügyvédjük szerint ráadásul a polgármesteri hivatalban egy 1,7 millió forintos szerződés kapcsán hűtlen kezelést is elkövethettek, ezért azt kérte a bíróságtól, hogy továbbítsa az ügy iratait az ügyészségnek – írja a Makó Híradó alapján a promenad.hu.
| null | 1 |
https://pestisracok.hu/marki-zay-csodalatos-mukodese-hutlen-kezeles-a-gyanu-a-vasarhelyi-onkormanyzatnal/
|
2018-12-19 11:53:00
| true | null | null |
pestisracok.hu
|
Hatósági eljárásban elfogadott vesztegetés miatt vádat emeltek egy 48 éves orosházi férfi és 11 társa ellen, akik földárveréseket próbáltak befolyásolni – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség kedden. A főügyészségi közlemény szerint a férfi és társai pénzt kértek az elővásárlási joggal rendelkező helyi gazdálkodóktól azért, hogy az árverésen licitálással ne emeljék a föld kikiáltási árát.
A közleményben azt írták, hogy a Bács-Kiskun és Békés megyében, valamint Budapesten és Szombathelyen élő vádlottak több alkalommal vásároltak maguknak árveréseken mező- és erdőgazdasági hasznosítású földterületeket. A vádlottak 2016-ban – kihasználva, hogy az elővásárlási joggal rendelkező, vételi szándékkal érkező helyi gazdák minimáláron szeretnék megvásárolni a földet – egy árverés helyszínén beszélgetést kezdeményeztek az árverezőkkel. Azt mondták a vevőknek, hogy amennyiben fizetnek nekik egy bizonyos összeget, nem regisztrálnak az árverésre, vagy a regisztráció ellenére nem licitálnak az árverés során, és így az érdekelt a kikiáltási ár felének megfelelő összegért veheti meg a földet.
A társaság kilátásba helyezte, hogy amennyiben a potenciális vevő nem hajlandó az általuk meghatározott összeget kifizetni, a licitáláson annyira megemelik a vételi ajánlatot, hogy a helyi gazdák vagy elállnak a további licitálástól, vagy csak a becsült érték többszöröséért vehetik meg a földet. A vádlottak ezzel a módszerrel a Kalocsán, Berettyóújfaluban, Zalaegerszegen és Ráckevén tartott földárverések menetét befolyásolták. A helyi gazdák végül nem fizettek a vádlottaknak. A főügyészség a büntetlen előéletű vádlottakkal szemben börtönbüntetés kiszabását indítványozza.
Forrás/fotó: MTI
|
Földárveréseket zsarolással befolyásoló társaság ellen emeltek vádat
|
Hatósági eljárásban elfogadott vesztegetés miatt vádat emeltek egy 48 éves orosházi férfi és 11 társa ellen, akik földárveréseket próbáltak befolyásolni – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség kedden. A főügyészségi közlemény szerint a férfi és társai pénzt kértek az elővásárlási joggal rendelkező helyi gazdálkodóktól azért, hogy az árverésen licitálással ne emeljék a föld kikiáltási árát.
| null | 1 |
https://pestisracok.hu/foldarvereseket-zsarolassal-befolyasolo-tarsasag-ellen-emeltek-vadat/
|
2018-12-20 12:39:58
| true | null | null |
pestisracok.hu
|
Az elmúlt években ismét megszokottá vált Magyarországon, hogy ha valaki nyíltan felvállalja a központi iránynak nem tetsző politikai véleményét, akkor hátrányos helyzetbe kerülhet az élet legkülönbözőbb területein. Ennek egyik jellemző formája, hogy ha az illető szervezni akar egy rendezvényt, akkor bezárulnak előtte a kapuk, vagy mondvacsinált okokra hivatkozva a helyszín biztosítói az utolsó pillanatban mondanak le egy eseményt.
Ez történt most Molnár Tiborral is Keszthelyen. A középiskolai tanár az Együtt választókerületi elnöke volt (országos elnökségi tag is pár hónapig 2016–2017 fordulóján), pártja azonban megszűnt, tavasz óta nem politizál szervezetszerűen, csak véleményét teszi közzé időnként közösségi oldalán. Elmondása szerint „békés túlélésre" rendezkedett be. A politika azonban úgy tűnik, olyan esetekben is keresztbe tesz neki, amikor szó sincs pártpolitikáról, de még különösebben közéletről sem.
Molnár egy civil társasággal magánemberként szeretett volna tartani egy karácsonyi pizzapartit rászoruló gyerekeknek. Személyesen felkérték a helyi általános iskolák igazgatóit, hogy gyűjtsenek össze gyerekeket (iskolánként kb. húszat, összesen százat), akiknek rendezhetnek egy kötetlen délutánt pizzával, táncházzal, bűvésszel, hogy kicsit kiszakadjanak a közegükből, és jól érezzék magukat.
Az eseményre magánemberek felajánlásaiból több mint százezer forint összejött, a vendéglátósok felajánlottak ingyenpizzát, a művészek ingyen vállalták a fellépést, és a helyi vendéglátóipari iskola vezetője is belement, hogy megtarthatják a menzateremben az estet.
A szervezők próbáltak másik helyszínt keresni, sikerült is megállapodniuk egy másik iskolával, egy nap múlva azonban onnan is azt a visszajelzést kapták, hogy nem tarthatják meg a pizzapartit, és felesleges a többi, a Klebelsberg Központhoz (Klik) tartozó iskolánál próbálkoznia, mert ez egyszerűen nem fog menni. Molnár szerint múlt héten volt a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum igazgatói értekezlete, ahol elhangzott, hogy nem lehet megtartani az eseményt a szakképzési centrum intézményeiben. Molnár szerint informálisan hasonló utasítás érkezhetett a Klik intézményeibe is.
Telefonon elértük Szabó Károlyt, a centrum vezetőjét, aki azt mondta, hogy nem jött hozzájuk hivatalos megkeresés, hogy bárki ilyen rendezvényt szeretne tartani valamelyik intézményükben, így semmilyen pizzapartit nem tiltottak le. Molnár erre azt mondta, hogy szóbeli megállapodás volt közte és a szakiskola vezetője között, így valóban nincs nyoma annak, hogy hivatalosan kérvényezte volna a pizzaparti megtartását, majd azt valaki leállította volna. A tanár különösen azt sérelmezi, hogy „személyes, a városban közismert politikai preferenciája miatt abszolút semleges, a közéletben részt nem vevő szervezők munkáját tették tönkre és fosztottak meg száz gyermeket egy karácsonyi élménytől".
Csak ne jótékonykodjon senki a politikusokon kívül!
A jótékonysági karácsonyi pizzapartik egyfajta franchise-rendszerben működnek Magyarországon. Az elsőt hét éve csinálta Tar Mihály Nagykanizsán. A kommunikációs szakember azt mondta, már akkor is „sok gerendát raktak keresztbe előtte".
Köztudomású, hogy nem vagyok kormánypárti, ezért úgy gondolták, hogy valamilyen célra fel akarom használni az egészet. Aztán rájöttek, hogy sem polgármester, sem űrhajós nem akarok lenni. Nem mondom, hogy agyontámogatják, de meglepő helyről is kaptunk már segítséget
– mondta kérdésünkre Tar, aki szerint az még továbbra is probléma, hogy teljesen „elhivatalnokodosodott szervezetek nem tudják felfogni, hogy itt nincs semmilyen civil szervezet, alapítvány, csak magánemberek magánkezdeményezés".
Tar szerint ezeken az eseményeken nincs hivatalos megnyitó, köszöntőbeszéd, csak felmegy a bohóc a színpadra, azt mondja, hogy sziasztok, és már kezdődik is a buli. Többször találkozott olyannal, hogy szívesen megtámogatta volna a rendezvényt az önkormányzat, de szándékosan nem kérnek ilyesmiből, mert ez azzal járna, hogy akkor jön a polgármester vagy a helyi képviselő, és elkezdi politikai célra használni az egészet. „Mi nem a Mikulás vagyunk, akinek el lehet venni a zsákját" – mondta.
Bár volt olyan eset, amikor egy Nógrád megyei településen összegyűltek a civil adományok, az önkormányzat emberei elmentek az ingyenpizzáért, és a meghirdetett időpontban kiosztották a gyerekeknek, arról pedig mélyen hallgattak, hogy nem ők szervezték az egészet. Tar szerint ebben az esetben egy harmincezer forintos tételből voltak képesek politikai kampányt csinálni.
Tar szerint országosan idén karácsonykor nagyjából ezer gyereket látnak vendégül ezek a pizzapartik, ahol kapnak egy kis ajándékot is. „Kezdetben abba is belekötöttek, hogy miért pizza, ez nem magyar. Biztos örülnének sertéspörköltnek is tarhonyával, de úgy gondoltuk, a rászoruló gyerekek családjai nem engedhetik meg maguknak ezt a fajta luxust a hétköznapokban."
|
Politikai okokból lefújták a rászoruló gyerekek pizzapartiját
|
Molnár egy civil társasággal magánemberként szeretett volna tartani egy karácsonyi pizzapartit rászoruló gyerekeknek. Személyesen felkérték a helyi általános iskolák igazgatóit, hogy gyűjtsenek össze gyerekeket (iskolánként kb. húszat, összesen százat), akiknek rendezhetnek egy kötetlen délutánt pizzával, táncházzal, bűvésszel, hogy kicsit kiszakadjanak a közegükből, és jól érezzék magukat.
Az eseményre magánemberek felajánlásaiból több mint százezer forint összejött, a vendéglátósok felajánlottak ingyenpizzát, a művészek ingyen vállalták a fellépést, és a helyi vendéglátóipari iskola vezetője is belement, hogy megtarthatják a menzateremben az estet.
AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE NÉHÁNY NAPJA AZONBAN TELEFONON KÖZÖLTE MOLNÁRRAL, HOGY POLITIKAI OKOK MIATT NÁLUK NEM BONYOLÍTHATJÁK LE A RENDEZVÉNYT.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/12/20/keszthely_pizzaparti_ner_jotekonysag/
|
2018-12-20 12:50:14
| true | null | null |
Index
|
A NAV nyomozói kísérték Czeglédyt
Czeglédy Csabát a NAV nyomozói kísérték a bíróságra, a politikust ugyanis jelenleg több mint 6 milliárd forintos költségvetési csalással gyanúsítják. Czeglédy Csaba nyár eleje óta volt előzetes letartóztatásban. Mivel azonban megszerezte a jelöléséhez szükséges aláírásokat, mentelmi jogot kapott, és csütörtökön kijöhetett a börtönből. Mindössze egy napra, az ellene folyó büntetőeljárás miatt ugyanis a mentelmi jogát pénteken felfüggesztették, a NAV nyomozói pedig ismét őrizetbe vették.
A bíróság úgy döntött, 30 napra ismét előzetes letartóztatásba helyezik. A Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője úgy fogalmazott, Czeglédy Csabát korábban egy hasonló ügyben egyszer már jogerősen is elítélték, ezért a törvények szerint megalapozott például a szökés, elrejtőzés vagy a bűnismétlés gyanúja.
Czeglédy szerint jogtalanul tartják fogva
A tárgyalás után Czeglédy Csaba csak annyit mondott, szerinte jogtalanul tartják fogva.
Gyurcsány Ferenc a háromórás tárgyalás alatt végig a bíróság épületében maradt. A döntés után az M1-nek arról beszélt, szerinte Czeglédy Csaba ellen koncepciós eljárás zajlik.
Gyurcsány Ferenc szerint Czeglédy Csaba ügyében az igazságszolgáltatás képviselőinek kell majd felelnie. A DK elnöke nem először fogalmaz így: tavaly nyáron a sukorói botrányként elhíresült hűtlen kezelés elítéltjei mellett állt ki. Gyurcsány Ferenc akkor a kúria döntésére azt írta: az elítéltek ártatlanok, a nyomozó ügyészek és bírák a bűnösök. A Czeglédy-ügyben most arról beszélt, hogy az igazságszolgáltatás képviselőinek napjai meg vannak számlálva.
Fidesz: Czeglédy az MSZP és a DK közös titkos pénztárnoka
A Fidesz részéről Budai Gyula kijelentette, Gyurcsány Ferenc ismét elárulta magát azzal, hogy "hétfőn is rohant Czeglédy Csabához Szegedre". A politikus szerint a baloldal azért védi továbbra is a szombathelyi képviselőjelöltet, mert a költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba az MSZP és a DK titkos pártpénztárnoka lehet.
"Teljesen egyértelmű, hogy ezért védelmezik őt, ezért tesznek meg mindent, hogy kikerüljön az előzetesből, és hogy mentesüljön a felelősségre vonás alól az ellene indult büntetőeljárásban" - mondta Budai Gyula. Szerinte ezért gyűjtöttek neki ajánlásokat is, és akarták a mentelmi jog mögé bújtatva kihozni az előzetes letartóztatásból. Hozzátette, a DK elnökétől továbbra is választ vár arra a kérdésre, hogy az elmúlt napokban miről egyeztetett Czeglédy Csabával.
|
Gyurcsány: Czeglédy egy koncepciós eljárás áldozata
|
A 6 milliárdos költségvetési csalással gyanúsított szocialista politikus tárgyalásán Gyurcsány Ferenc is megjelent, sőt végig is várta a háromórás tárgyalást. Azt mondta, úgy érzi, ez politikai kötelessége. A DK elnöke szerint Czeglédy Csaba egy koncepciós eljárás áldozata. A Fidesz úgy reagált, Czeglédy Csaba az MSZP és a DK titkos pénztárnoka lehet, ezért tesznek meg mindent, hogy kiszabaduljon – hangzott el az M1 Híradójában.
| null | 1 |
https://hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2018/03/05/ujra-elozetesbe-helyeztek-czegledy-csabat/
|
2018-03-05 13:02:00
| true | null | null |
hirado.hu
|
A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara fegyelmi eljárást indít a Debreceni Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének vezetője, Herczeg László és öt munkatársa ellen, miután kiderült, hogy éveken át saját zsebbe térítették a hatósági kirendelésekre végzett szakértői munkák után járó díjazást, amit az egyetem kasszájába kellett volna utaltatniuk.
A 24.hu írta meg, hogy ezzel a módszerrel a debreceni szakértők hosszú időn keresztül dupla fizetést biztosítottak maguknak. Az egyetem folyósította számukra a teljes munkaidős közalkalmazotti bérüket, ám eközben vállalkozóként is benyújtották a számlát a munkahelyükön, munkaidőben elvégzett munkákért.
Az igazságügyi orvosszakértőket a rendőrség és a bíróság rendelheti ki szakértői feladatok elvégzésére, ilyenkor a díjazást teljes egészében az állam fizeti a hatóságoknak. Ennek a pénznek az egyetem kasszájába kellett volna befolynia, de csak a díj elenyésző része, a laborok, vizsgálók, eszközök használatáért járó költségátalány jutott el az intézményhez.
A szakértők a magánvállalkozói számláikra kérték a hatóságoktól a kirendelési díjak kifizetését. Kiderült, hogy az évek során szinte valamennyien hamis vállalkozói pecséteket használtak. Az egyetem címével ellátott pecsétek éveken át megtéveszthették Hajdú-Bihar térségében a hatóságokat.
Információink szerint a kamara egyik tagja rendőrségi feljelentést tett közokirat-hamisítás és költségvetési csalás gyanújával. A feljelentő a kamarának is eljuttatta az üggyel kapcsolatos dokumentumokat. A kamara elnöksége a dokumentumok áttekintése után úgy döntött, indokoltnak tartja a fegyelmi eljárás elindítását.
|
Fegyelmi indul a debreceni egyetem igazságügyi orvosszakértői ellen
|
A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara fegyelmi eljárást indít a Debreceni Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének vezetője, Herczeg László és öt munkatársa ellen, miután kiderült, hogy éveken át saját zsebbe térítették a hatósági kirendelésekre végzett szakértői munkák után járó díjazást, amit az egyetem kasszájába kellett volna utaltatniuk.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/12/19/fegyelmi-debreceni-egyetem-igazsagugyi-orvosszakertoi/?fbclid=IwAR2fjmmMgKDuHpma1McO3U68E9CFkcEmjLXdLYtUk3DObbePiDtHoTBuLCw
|
2018-12-19 07:30:00
| true | null | null |
24.hu
|
Elmarasztalta a Szegedi Törvényszék Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármestert csütörtökön a helyi kórházra tett kijelentései miatt.
A bíróság megállapította, a politikus valótlan tényállításaival megsértette az intézmény jó hírnevét, amikor tavasszal az országgyűlési választások kampányában két lakossági fórumon úgy fogalmazott,
ha önök bemennek a hódmezővásárhelyi kórházba, az életüket kockáztatják,
és több példát is sorolt az ellátás színvonalát kritizálva.
A bíróság nyilvános elégtételadásra, valamint nyolcszázezer forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte az alperest, és eltiltotta a további jogsértéstől. Lakatos Péter bíró az ítélet indoklása során kifejtette, a politikus egyértelműen tényállítást fogalmazott meg azzal, hogy bárki, aki bemegy a vásárhelyi kórházba, veszélynek teszi ki az életét, akármilyen bagatell ügyről is van szó. A politikus kijelentései alkalmasak arra, hogy az intézménybe vetett közbizalmat megingassák – közölte a bíró.
Balogh Szabolcs, a politikus ügyvédje a per során arra hivatkozott, a polgármester nem tényeket állított, hanem véleményt formált, a kormány tevékenységének közvetett kritikáját fogalmazta meg ismeretségi körében szerzett információk alapján. A kórház közszolgálatot ellátó intézmény, így az ott folyó tevékenység tárgyalása a közügyek megvitatásának körébe tartozik.
Az ügyvéd az Alkotmánybíróság egyik döntésére utalva hangsúlyozta, a közügyekkel kapcsolatos véleménynyilvánítás fokozott védelem alatt áll, és tényközlések nélkül nem lehet véleményt formálni. Márki-Zay Péter – akit a per során személyesen is meghallgatott a bíróság – elmondta, a választási kampány idején az egészségügy az érdeklődés középpontjába került. A választók a kórházzal kapcsolatos panaszaikkal keresték meg, a tőlük kapott információkhoz semmit nem tett hozzá, azokat úgy adta tovább, ahogy hallotta. Úgy fogalmazott, a kampány során csak néhány kiragadott példát említett, melyekkel közszereplőként kifejezett aggodalmát, véleményét illusztrálta.
A bíró ezekre az érvekre reagálva indoklásában kifejtette, közérdekű ügyekben mindenki kifejtheti álláspontját, Márki-Zay Péter azonban beszédeinek ebben a részében a kórházzal foglalkozott, szavai nem tekinthetők véleménynyilvánításnak a hazai egészségügy helyzetéről.
(Fotó: Bielik István / 24.hu)
|
800 ezer forintot kell fizetnie Márki-Zay Péternek, mert a hódmezővásárhelyi kórházat kritizálta
|
Elmarasztalta a Szegedi Törvényszék Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármestert csütörtökön a helyi kórházra tett kijelentései miatt.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/12/20/800-ezer-forintot-kell-fizetnie-marki-zay-peternek-mert-a-hodmezovasarhelyi-korhazat-kritizalta/?fbclid=IwAR1s7bny0AHULGMTMkptJOjBCCjx94_GE3K2YLemtyOuwuRE0Lw2eTo3x24
|
2018-12-20 15:57:00
| true | null | null |
24.hu
|
Átlagosan nettó 549 ezer forint karácsonyi jutalmat kaptak idén decemberben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) munkatársai – közölte a jegybank közérdekű adatkérésünkre.
Mint írták, az MNB az év végén 619 „kiemelkedő teljesítményt nyújtó” munkavállalóját részesítette jutalomban. Ez – miként a Napi.hu is megírta –
összesen 339 millió forintjába került a magyar adófizetőknek.
A Matolcsy György vezette MNB közlése szerint a jutalmazottak 83 százaléka nem vezető beosztású. A prémiumokról a munkáltatói jogkör gyakorlója a szakterületek vezetőinek javaslata alapján döntöttek. A tájékoztatásból kiderült, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei, valamint a Monetáris Tanács tagjai a szokásos havi béren felül sem prémiumot, sem jutalmat nem kaptak.
Igaz, Matolcsy György az MNB elnökeként havonta 5 millió forintot keres, továbbá évente 540 ezer forint béren kívüli juttatás jár neki. Az alelnökök 4,5 millió kapnak havonta, a monetáris tagoknak pedig 3 milliós fizetés jár, továbbá mindkét poszt mellé jár az 540 ezres egyéb juttatás.
Hozzátették,
a jegybank 2013 júliusban megszüntette a korábbi igazságtalan bónuszrendszert, amelynek keretében korábban lényegesen magasabb prémiumokat osztottak ki.
Említésre méltó, hogy tavaly átlagosan csaknem nettó 324 ezer forintos karácsonyi jutalmat kaptak jegybank dolgozói. Erről az ATV Híradóját tájékoztatták. Akkor 468-an részesültek jutalomban a kiemelkedő teljesítményt nyújtók közül, ami több mint 151 millió forint közpénzbe került.
Egy évvel korábban, 2016-ban pedig még az ideinél is nagyvonalúbb volt a jegybank. Akkor több mint 400 alkalmazott részesült prémiumban, összesen 260 millió forint értékben. Tehát átlagosan csaknem nettó 650 ezer forintot kaptak az alkalmazottak.
Kiemelt kép: MTI / Máthé Zoltán
|
Nettó 549 ezer forint karácsonyi jutalmat kaptak a jegybanki dolgozók
|
Átlagosan nettó 549 ezer forint karácsonyi jutalmat kaptak idén decemberben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) munkatársai – közölte a jegybank közérdekű adatkérésünkre.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/12/20/mnb-jegybank-karacsonyi-jutalom-premium-matolcsy-gyorgy/?fbclid=IwAR2G2v6QCGBuN0UjuwtWHu8rcoOhmbZQ0uT0PfXpuWq36-3uplIQ9KqOkuE
|
2018-12-20 15:35:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Gazdasági Versenyhivatal összesen mintegy 105 millió forint bírságot szabott ki négy, kútfúrással foglalkozó vállalkozásra, amiért azok közbeszerzéseken indulva a verseny korlátozásáról állapodtak meg egymással.
A GVH megállapította, hogy a Vikuv Vízkutató és Fúró Zrt., az Aquazit Szolgáltató Kft., a Drillingwater Kft. és a Geo-Sivo Építőipari, Környezetvédelmi Tervező és Kivitelező Kft. felosztotta egymás között egyes települések kútfúrással, -felújítással és -hasznosítással kapcsolatos közbeszerzési tendereit. A vállalkozások emellett előzetesen egyeztették ajánlati áraikat is, és megállapodtak a nyertes személyéről.
A Vikuv, az Aquazit és a Drillingwater – nem is tagadta, hogy megállapodtak, azonban arra hivatkoztak, hogy az Aquazit és a Drillingwater a Vikuv tényleges irányítása alatt álló vállalkozáscsoportba tartoznak, ezért az együttműködésük nem ütközhet a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmába. A GVH nem fogadta el ezt a védekezést, mert a vállalkozások nem tudták bizonyítani, hogy a Vikuv rendezett jogi keretek között tartós irányítást gyakorolt volna a másik két cég felett.
Azt is megállapították, hogy hogy Kengyel község közbeszerzésénél a Vikuv beadott egy pályázatot a Geo-Sivo Kft. nevében is, hogy a magasabb árajánlattal a saját nyerését biztosítsa. De a harmadik pályázó, az Aquazit is magasabb összegű ajánlatot nyújtott be.
|
Százmilliós büntetést kaptak a csaló kútfúrók
|
Előre megállapodott négy cég, melyik helyen ki nyerheti a közbeszerzést, még szándékosan túlárazott pályázatokkal is segítették egymást.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20181219_Szazmillios_buntetest_kaptak_a_csalo_kutfurok
|
2018-12-19 15:19:00
| true | null | null |
HVG
|
Ungár Péter névleg kiszáll a családja érdekeltségébe tartozó ingatlanfejlesztő cégből: úgynevezett bizalmi vagyonkezelőre ruházza át a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.-ben, röviden: a BIF-ben meglévő részvénycsomagját – tudta meg a hvg.hu.
Úgy tudjuk, hogy az LMP országgyűlési képviselőjeként politizáló Ungár azért döntött így, mert állandó hitelességi problémaként merült fel vele szemben, hogy részvényes az édesanyjához, Schmidt Máriához köthető társaságban. Aminek ráadásul egy sor más NER-kötődése is van, elég annyit kiemelni, hogy ősszel a Mészáros Lőrinc érdekeltségéhez sorolt Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 5,7 milliárd forint értékben vásárolt részesedést a cégben, így az ellenzéki képviselő Ungár kvázi üzlettársa lett a nemzet gázszerelőjének. A 24.hu írta meg, hogy emiatt az LMP néhány tagja még etikai vizsgálatot is kezdeményezett ellene, hogy tisztázzák „oligarchikus kapcsolatait”.
Információink szerint ezt az ordítóan egyértelmű támadási pontot szerette volna kezelni Ungár azzal, hogy magánszemélyként a BIF-ben meglévő 2,75 százalékos tulajdoni hányadát gyakorlatilag kiszervezi egy vagyonkezelőre. A BIF nagyrészvényese viszont a Schmidt Máriával és testvérével közös cége, a PIÓ-21 Kft., és ebben továbbra is tulajdonos marad.
Ungár Péter kérdésünkre megerősítette, hogy vagyonkezelőre ruházza a magánszemélyként tulajdonolt részvényeit, ahogy azt is, hogy az örökölt, Schmidt Máriával és testvérével, Ungár Annával közös cégben változatlanul megmarad a részesedése.
"A legtisztább helyzetet állítottam elő"
„Már korábban is sokszor elmondtam, hogy a családi cégben lévő részesedésemhez édesapám korai halála miatt, örökség útján jutottam. Miután kisebbségi tulajdonos vagyok, a családi cég döntéseibe semmilyen érdemi beleszólásom nincs. Politikusi pályát választottam, de hogy politikai tevékenységemre ne vessen árnyékot a családtagjaim által vezetett nyilvános részvénytársaság tevékenysége, a nyilvános részvénytársaságban való közvetlen részesedésemtől a mai nappal megváltam” – mondta.
„Ezzel eleget tettem ígéretemnek, ami arra irányult, hogy az esetlegesen felmerülő összeférhetetlenségeknek elejét veszem, és a helyzetet megnyugtatóan rendezem. Miután a saját tulajdonrészemet vagyonkezelésbe adtam, innentől mindenki számára nyilvánvaló kell, hogy legyen, hogy a piaci döntésekbe semmilyen beleszólásom nincs” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy „ezzel a lépéssel a lehető legtisztább helyzetet állította elő”.
Hiába firtattuk, nem árulta el, hogy kire bízta a részvénycsomagot, arra hivatkozott, hogy a vagyonkezelő nem szeretne nyilvánosságra kerülni. Annyit mondott, hogy „BIF-hez közeli”, és a megállapodásuk határozatlan időre szól.
„Kamu az egész”
– minősítette sommásan a BIF-et közelről ismerő informátorunk a lépést, mert ezzel szerinte Ungár csak messzebb tolta magától a kínossá vált üzleti részesedést, hogy politikusként jobb színben tűnjön fel, de a családi cégen keresztül ugyanúgy köze van az egyértelműen átpolitizált üzletekben mozgó céghez.
A BIF nemcsak Mészáros Lőrinc bevásárlása miatt kínos az ellenzéki politikusnak, például a hvg.hu hozta nyilvánosságra, hogy az Orbán-kormány az Agrárminisztériumot pont a BIF irodaházába költöztette át, vagyis saját kormánybiztosa, Schmidt Mária – és a családi cégen keresztül így Ungár – is hasznot húz a közpénzből fizetett bérleti díjból. A 24.hu írt korábban arról, hogy az LMP néhány tagja még etikai vizsgálatot is kezdeményezett Ungár ellen a Takarékbank-biznisz után, mondván, hogy tisztázzák „oligarchikus kapcsolatait”.
Ha ki akarna szállni, simán eladja a tőzsdén?
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (Tebész) elnöke, Dióslaki Gábor szintén látszatintézkedésnek nevezte a lépést. „Ennél a konstrukciónál a törvény kimondja, hogy a bizalmi vagyonkezelőnek a kedvezményezett javára kell kezelnie a vagyont. Valószínűleg Ungár Péter maradt a kedvezményezett, vagyis átruházta ugyan a részvénycsomagot, de ezt az ő javára kezelik továbbra is” – magyarázta.
Így az érdekvédelmi szervezet elnöke szerint Ungár ebben az esetben valójában nem is mond le a vagyon hozamáról, ha neki ebből rendszeres jövedelme származik. „Ha tényleg ki akarna szállni, akkor simán eladná a tőzsdén, jelenleg jó áron kiszállhatna, hiszen a részvényeiért a mai árfolyamon 1 milliárd 611 millió forintot kaphatna” – számolta ki a BÉT adatai alapján. „Ha határozatlan idejű a vagyonkezelési megbízás, akkor már csak ezért sem komoly, hiszen bármikor megszüntetheti, akár már a jövő héten visszaveheti saját nevére” – tette hozzá.
Vas megyében/ből építené fel magát?
|
Ungár Péter szimbolikusan kiszáll a milliárdos családi cégből
|
Vagyonkezelőre bízza az LMP-s Ungár Péter a családja érdekeltségébe tartozó ingatlancégben meglévő részvénycsomagját, vagyis névleg kiszáll a Schmidt Mária, illetve családja érdekeltségébe tartozó társaságból – tudta meg a hvg.hu. Értesülésünket az ellenzéki országgyűlés képviselő megerősítette, és azzal indokolta döntését, hogy ezzel akar tiszta helyzetet teremteni. Forrásaink viszont látszatintézkedésnek tartják a lépést, amivel Ungár megpróbál messzebb lépni a kínosan NER-közelébe sodródott cégtől, szerintük ha komolyan gondolná, akkor simán eladhatta volna a tulajdoni hányadát.
| null | 1 |
https://hvg.hu/ingatlan/20181219_Ungar_Peter_szimbolikusan_kiszall_a_milliardos_csaladi_cegbol
|
2018-12-19 14:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Bár ahogy a hvg.hu megírta, a Médiatanács korábbi döntése alapján nem hosszabbította volna meg a legnagyobb hallgatottságú nem NER-tulajdonban levő Music FM és a Sláger FM lejáró frekvenciáját, a Sláger FM egy trükknek köszönhetően mégis fennmarad, legalábbis a Médiatanács ennek eddig nem tett keresztbe, írja a Fühü.
A Sláger FM tulajdonosa, a Tematic Media Group ugyanis üzemeltetési szerződést kötött a Rock FM közösségi rádió tulajdonosával, a Favorit Masters Kft.-vel, és a Sláger FM ezzel jövő februártól átköltözik a 95,8 MHz-re.
A Médiatanács e heti ülésén hozzájárult, hogy a Rock FM a nevét Sláger FM-re változtassa februártól. Ugyanakkor később még ahhoz is hozzá kell járulnia, hogy a közösségi frekvenciát kereskedelmi rádióvá alakítsák át. A Médiatanács korábban a közösségi rádióként működő szegedi Európa Rádiónak már megengedte, hogy kereskedelmi rádióvá alakuljon át, igaz, talán nem lényegtelen különbség, hogy az Andy Vajna által tulajdonolt Rádió 1 hálózatához csatlakozott.
A Music FM üzemeltetője a Prodo Voice Studio Zrt., amelyet a Simicska birodalmát felvásároló Nyerges Zsolthoz közel álló üzleti kör birtokol. A Sláger FM frekvenciáját közvetve a Tematic Media Group Kft. birtokolja, amely a romániai befektető, Radu Morar érdekeltsége.
|
Megmenekül a Sláger FM, már ha nekik is megengedi a Médiatanács, amit Vajnáéknak
|
Korábban úgy volt, se a Sláger FM, se a Music FM – a két leghallgatottabb megmaradt nem NER-rádió, frekvenciáját nem hosszabbítja meg a médiahatóság. Előbbi most mégis túlélhet. Már ha nekik is megengedik azt a trükköt, amit Andy Vajna rádiójának szabadott.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kultura/20181220_Trukkel_menekulhet_meg_a_Slager_FM_ha_nem_szol_kozbe_a_Mediatanacs
|
2018-12-20 13:28:00
| true | null | null |
HVG
|
Visszalökheti a feudalizmusba a vidéket a Fidesz azzal, hogy az agrárkamara felügyelete alá vonná a földek adásvételét, és a szervezet még a földárakba is beavatkozhatna – írtuk két hete a törvénymódosítás kapcsán.
A hatályos jogszabály szerint a földek adásvételét ki kell függeszteni 60 napra, ez idő alatt más is jelentkezhet a területre, ha a törvényben maghatározott feltételeknek megfelel. Ha az ajánlatot az illetékes földhivatal is jogszerűnek ítéli, és azt a helyi földbizottság is véleményezte, akkor létrejöhet az ügylet. Ha az így meghozott döntés ellen valaki kifogást emel, azt a helyi jegyzőhöz kell benyújtani, és döntenek arról, hogy elfogadják, esetleg elutasítják a kifogást. Ezt követően is bírósághoz lehet fordulni az érintetteknek.
Azonban a módosítás kiiktatja a helyi földbizottságokat, a helyükbe a megyei agrárkamarai vezetés kerülne. Ha a bíróság elé kerülne egy ügy, nem írhatnák felül az agrárkamarák határozatait, legfeljebb új eljárásról dönthetnének. Ráadásul a földárakat is megszabnák aszerint, hogy milyen a hozama az adott földterületnek.
Bár a módosítás egy sor helyi konfliktust is lezárhat, a bírálók úgy látják, alapvetően a kormányhoz közeli agrárvállalkozók járnak majd jól vele, és csapást mér a vidéken élő, kevésbé tehetős, gazdálkodó családokra. Még pontosabban fogalmazott és szűkítette a kört Raskó György agrárvállalkozó, aki egy Facebook-posztban indokolta meg, miért a balatonfelvidéki borászokat látja helyzetbe kerülni.
Raskó szerint a törvénymódosítást senki nem érti igazán, legnehezebben emészthető része pedig az, hogy nem a kereslet-kínálat alapján kialakult ár kerül be az adásvételi szerződésbe, hanem a hatóság által kiküldött szakértő hozamérték becslése. „Azaz a szóban forgó föld maximum annyit érne, amennyi a következő 20 évben rajta megtermelt jövedelem összege.’” A közgazdász több példával is érzékelteti, miért problémás, hogy a földár-kalkulációból kihagynak olyan befolyásoló tényezőket, mint „a meglévő infrastruktúra, üdülőhelyek, városok közelsége, a nyugati határ közelsége, a föld természetes termőképessége stb.”
Raskó beszámol arról is, hogy felhívta az előterjesztőket, „hogy honnét jött ez a nonszensz ötlet? Kiderült, hogy balatonfelvidéki borászoktól, akik nem tudnak szőlőket venni a Káli medencében, Badacsony, Csopak környékén, mert ingatlanspekulánsok tízszer annyit kínálnak a földért, mint amennyit ők akarnak/tudnak fizetni a vevőnek. Miért is? Hogy ne kelljen sokat fizetni az eladó szőlőbirtokokért, zárjuk ki az üdülési céllal ingatlant vásárolni szándékozókat a piacról. Így nem lesz verseny, a vevői kör néhány potenciális helyi borászra, szőlősgazdára korlátozódik, s az eladóknak nem lesz választása, csak nekik eladni a földet. És hogy milyen áron? Ha komolyan vesszük a törvényt, akkor fillérekért, mivel történetesen a Balaton felvidéken a szőlőültetvények jövedelemtermelő képessége egyenlő a nullával, de mondjuk ennél legyen több, évi 30-50 ezer Ft/ha. Ez szorozva hússzal, kapjuk az engedélyezett 600 ezer-egymillió forintos árat. Okos, okos, nagyon okos lépés, és lehet vele nagyokat kaszálni, ugyanis a jelenlegi szabadpiaci földár a Káli medencében 4-6 millió Ft körül van, s ebben a jövedelemtermelő képesség egyáltalán nem áralakító tényező.”
|
Földforgalmi nonszensz: a Fidesz szerint annyit ér a föld, amennyi termést ad
|
Az ország egyik legnagyobb agrárvállalkozója szerint a nemrég elfogadott földforgalmi törvénnyel a balatonfelvidéki borászok kaszálhatnak majd nagyot.
| null | 1 |
https://hvg.hu/ingatlan/20181220_Foldforgalmi_nonszensz_a_Fidesz_szerint_annyit_er_a_fold_amennyi_termest_ad
|
2018-12-20 13:42:00
| true | null | null |
HVG
|
A Központi Nyomozó Főügyészség csütörtöki közleménye szerint Ódor Ferenc, a hivatal vezetője, és társa, aki szintén vezető beosztású tisztviselője a szervezetnek, megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy
4 millió forintot kért a hivatali ügyintézéséért cserébe".
A közleményből kiderül, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult ügyben kedden a Központi Nyomozó Főügyészség – a Készenléti Rendőrség és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársainak bevonásával – tetten érte a vesztegetési pénzt átvevő egyik gyanúsítottat, majd az elkövetők lakóhelyén és munkahelyén kutatást végzett, amely során lefoglalásra került a korrupciós pénz is.
A gyanúsítottak nem éltek panasszal a gyanúsítás ellen. Egyikük tagadta a bűncselekmény elkövetését, társa részbeni, ténybeli beismerő vallomást tett.
Az ügyészség a két őrizetben lévő, öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő korrupciós bűncselekménnyel meggyanúsított elkövető letartóztatását indítványozta. A személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés elrendeléséről a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája a holnapi napon dönt.
|
4 millió forintot kért a bilincsben elvitt fideszes és társa egy ügyintézésért
|
Kedden bilincsben vittek el egy volt fideszes képviselőt az encsi járási hivatalból. Az ügyészség azt közölte, Ódor Ferenc ellen vesztegetés elfogadása miatt nyomoznak. Most kiderült, mekkora összegről van szó.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20181220_encs_fideszes_politikus_jarasi_hivatal_hivatali_vesztegetes_korrupcio
|
2018-12-20 14:36:00
| true | null | null |
HVG
|
A soroksári Duna bal partján 1932-ben fúrtak kutat, melynek során Budapesten egyedülálló, jódot, konyhasót és brómot is jelentős mennyiségben tartalmazó hévízre bukkantak. A török jellegű fürdőt 1936-ban építették, s 2005-ben zárták be.
Az újranyitás tavasszal harmadjára hangzott el fideszes kampányígéretként, végül hétfőn indult a próbaüzem. Much Péter, a kerületi környezetvédelmi és városfejlesztési bizottságának elnöke februárban arról számolt be, hogy a vállalkozó kétméteres sitthalom alá temette a Duna-parti fákat, most pedig arról készített videót, milyen állapotok uralkodnak a fürdő körül a próbaüzem indítása után.
A képviselő szerint a nyitáskor „megbénult a Duna-part közlekedése is és az alsó Vízisport utca járhatatlanná vált az összevissza parkoló autók és a megnövekedett forgalom miatt”, ami nem csoda, hiszen nyoma sincs az ígért 100 férőhelyes parkolónak. A képek tanúsága szerint a kivágott fákat sem sikerült pótolni, illetve továbbra sem tudni, pontosan hányat is vágtak ki. A fürdőre az önkormányzat még nem adta ki az engedélyeket, és az sem világos, átsorolják-e a területet, melyen a fürdő komoly beépítésnövekedést eredményezett.
|
Kampányígéret volt a pesterzsébeti fürdő, most számolgatják, hány fát vágtak ki miatta
|
A Jódos Sós Gyógy- és Strandfürdő eredetileg 2 milliárd forintos beruházási értékűre becsült felújításáról és bővítéséről augusztusban derült ki, hogy több mint 400 millió forinttal többe kerül.
| null | 1 |
https://hvg.hu/ingatlan/20181220_Kampanyigeret_volt_a_pesterzsebeti_furdo_most_szamolgatjak_hany_fat_vagtak_ki_miatta
|
2018-12-20 14:36:00
| true | null | null |
HVG
|
BRFK;Garancsi István;bérleti szerződés;
2018-12-22 07:30:00
BRFK: nem közérdekű adat, miért bérelnek milliárdokért ingatlant a Garancsi-féle cégtől
Az viszont kiderült, hogy a rendőrség hónapokon át nem publikált egy nyílt pályázatot. A későbbi nyertes ezalatt két olyan telek tulajdonjogát is bejegyeztette, amit aztán bérbe adott a hatóságnak.
Nem közérdekű adat – ezzel utasította el azt a kérdésünket a BRFK, hogy miért bérelik a korábbinál jóval drágábban, évi 450 millió forintért kispesti bűnjelraktárukat attól a Sinvest Hofa 11 Kft,-től, melynek egyik ügyvezetője az Orbánt reptető nagyvállalkozó, Garancsi István.
Ötszörös áron is kell a bérlemény
A Népszava írta meg először, hogy a BRFK évek óta bérel egy több tízezer négyzetméteres ipari területet a Hofherr Albert utca -Tóth Árpád utca sarkán, a volt traktorgyár területén - a placcért 2012 és 2017 között összesen 454 millió forintot (tehát évente mintegy 90 milliót) fizetet a Garancsi-féle cégnek. (A vállalkozás akkor még Sinvest Rippl Rónai 1 néven futott, 2017 áprilisától már Sinvest Hofa 11.)
Idén január elsején azonban történt valami: a BRFK új, a korábbinál jóval borsosabb, tíz évre szóló szerződést kötött a céggel – pár nappal azután, hogy az újabb, tízezer négyzetméteres helyi telekre jegyzett be tulajdonjogot a kispesti ipartelepen. A BRFK erre plusz területre is igényt tartott, a következő tíz évben viszont már 4,3 milliárd forintot fizethet a bérleményért. Pedig a hatóság által használható terület jóval kisebb arányban, csak harmadával (összesen 41 ezer négyzetméterre) nőtt.
Hogy miért nem tették, teszik arra nincs válasz – mintha valami illetlenség lenne, a BRFK nem is reagált a felvetésünkre.
A tender, amiről sokáig tudni sem lehetett
A témában kapott három válaszlevélből egyre több furcsa körülményt ismerhettünk meg a Sinvest-szerződés hátteréről. A BRFK titokvédelmi hivatala először azt közölte: a rendőrség
2011-ben indította el a nyílt pályázati eljárást, amiben bérelhető telket keresett – a pályázaton befutó Garancsi-féle Kft.-vel pedig 2012. október 25-én kötöttek szerződést. Ez alapján azt hittük, hogy a Sinvest-cég már a meghirdetett tender ismeretében vásárolhatott meg két telket a Hofherr Albert utcai ipartelepen. A jelek szerint azonban tévedtünk.
Kiderült ugyanis, a rendőrség csak 2012. március 28-án „kezdeményezte”, hogy pályázati felhívásukat közzétegyék a police.hu oldalán.
A földhivatal nem bizonyító erejű tulajdoni lapjai szerint a Garancsi-féle cég 2012. március 2-án és március 20-án jegyeztette be tulajdonjogát két telekre a Hoffher Albert utcai ipartelepen. A BRFK-pályázat eredményhirdetésére 2012. május 30-án került sor.
Mindehhez nem csak tőke és gyors reakcióidő kellett, de szerencse is, kivéve, ha a Garancsi-féle Kft. nem értesült valahogy korábban a kínálkozó lehetőségről. A cégnél is érdeklődtünk, mi lehet a titok nyitja – igaz, valószínűleg hiába, hiszen írásban feltett kérdéseinkre korábban sem válaszoltak.
Budai bérlemények aprópénzért - a rendőrség még nyomoz
Az ügynek eleve romlott mellékízt ad, hogy Garancsi egyik vállalata, a CD Hungary Zrt. aprópénzért bérelt önkormányzati ingatlanokat a budai várban. A hvg.hu cikke szerint az eset kapcsán hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást BRFK korrupcióellenes osztálya, a vizsgálat eredménye eddig nem került nyilvánosságra. A Sinvest Hofa 11 cégadatbázisból elérhető email - címe egyébként ugyanaz, mint a CD Hungary-é.
Mivel a nyomozás állásáról azóta sincs hír, ezzel is a BRFK-hoz fordultunk, de titokvédelmi hivatalukról lepattant a kérdés: jelezték, hogy kérdésünk nem tartozik a közérdekű adatigénylés körébe. Így hát a Budapesti-Rendőr-főkapitányság sajtóosztályához fordultunk, hátha ők elárulnak majd valamit az ügyről. Ők pedig válaszoltak is:
|
BRFK: nem közérdekű adat, miért bérelnek milliárdokért ingatlant a Garancsi-féle cégtől
|
Az viszont kiderült, hogy a rendőrség hónapokon át nem publikált egy nyílt pályázatot. A későbbi nyertes ezalatt két olyan telek tulajdonjogát is bejegyeztette, amit aztán bérbe adott a hatóságnak.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3019335_brfk-nem-kozerdeku-adat-miert-berelnek-milliardokert-ingatlant-a-garancsi-fele-cegtol
|
2018-12-22 07:30:00
| true | null | null |
Népszava
|
Bod Péter írása a Népszavának;
térségfejlesztés;Simonka György;
2018-12-22 11:00:00
Csak ötletek gyűjteménye a Simonka-féle Calendula-terv
A Dél-Békés Jövőéért Szövetség esete jól mutatja, miként is működött és építette békési hálóját a költségvetési csalással gyanúsított fideszes Simonka György.
Összesen 1,4 milliárd forintos kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett, költségvetési csalás és más bűncselekmények ügyében gyanúsította meg és hallgatta ki az ügyészség Simonka György fideszes országgyűlési képviselőt, aki sokak szerint teljhatalmú ura volt Dél-Békésnek. Ismerői úgy tartják, a térségben megkerülhetetlenné tette magát, rajta keresztül vezetett az út minden komolyabb fejlesztési ügyben. Arra, hogy miként hálózta be a vidéket, jó példa a Calendula-terv esete.
Simonka György kezdeményezésére 2016-ban alakult meg a Dél-Békés Jövőéért Szövetség. A harmincegy alapító többsége a térséghez tartozó önkormányzat volt – annak ellenére is, hogy tagdíjat kellett fizetniük. A szövetségben azt tűzték ki célul, hogy a mostoha sorsú dél-békési térségnek kidolgoznak egy komplex fejlesztési koncepciót. Ezt Calendulának nevezték el a körömvirág után. Azért így – indokolta egy korábbi interjújában Simonka –, mert reményeik szerint a terv Dél-Békés ezer sebét gyógyítja majd. A parlamenti képviselő végigrodeózta a vidéket és a teljes megyei sajtót a terv ötletével, gyakorta beszámolt a koncepcióról, amely állítása szerint 2016 nyarára el is készült.
A tervvel talán csak egy baj volt: nemigen látták az emberek. A térség központjának számító Orosházán az ellenzékben lévő szocialisták egyik önkormányzati képviselője, Füvesi Sándor az idén februárban a testületi ülésen kérte meg a fideszes Dávid Zoltán polgármestert, hogy adjon egy példányt a Calendula-tervből. A képviselőt azért is érdekelte a terv, mert az orosházi önkormányzat szintén tagja a szövetségnek, és addig 1,5 millió forint tagdíjat fizetett, így kíváncsi volt, mit kapnak a pénzükért. A szocialista politikus azonban hivatalos úton nem kapta meg a tervet. Emiatt panasszal élt a kormányhivatalnál. A hivatal nyomására végül Orosháza betekintést engedélyezett, ám a szocialista képviselő szerint csak egy majdnem üres dossziét kapott. Abban pedig a szövetség megalakulását és alapszabályát rögzítő dokumentumokon kívül szinte semmi nem volt.
Lapunk is megpróbálta beszerezni a Calendula-tervet. Noha a Simonka gründolta szövetségnek van szép, látványos honlapja, a terv ott nem található meg. Megkerestük a Dél-Békés Jövőéért Szövetséget, ahol közölték, „elnöki engedély”, vagyis Simonka György hozzájárulása kell a terv elküldéséhez. A dokumentumot majdnem egy hónap után sem kaptuk meg. A szövetség egyik tagja Medgyesegyháza. A település polgármestere, Nagy Béla érdeklődésünkre többször megerősítette, a terv létezik, és ígéretet tett arra, hogy elküldi, ám közel négy hét alatt sem tette ezt meg. További hét olyan polgármestert kerestünk még, akinek települése tagja a szövetségnek. Volt, aki azt mondta: „Még soha nem fogtam a kezemben a tervet, keresse a szövetséget!” Másutt kitérő választ kaptunk, sok helyen pedig nem értük el a polgármestert miután a titkárságon jeleztük, hogy a Calendula-tervről kérdeznénk.
A szövetségből kimaradó egyik térségi település polgármestere – névtelenséget kérve – annyit mondott: túl sokba került volna a tagság, a pénzért ráadásul nem kaptak volna semmit, ezért még testületi határozat is született arról, hogy nem lépnek be Simonka szövetségébe.
Noha a szövetségtől és annak megkeresett tagjaitól nem kaptuk meg a szakmai anyagot, nem hivatalos úton eljutott hozzánk egy majd 130 oldalas szöveg, amely a Calendula-terv címet viselte. Egy szakembert kértünk meg arra, hogy mondjon véleményt erről – ez alapján pedig korántsem meglepő, hogy a szövetség és annak tagjai nem büszkélkedtek vele.
– Formai szempontból megfelel a komplex térségfejlesztési programokkal szemben támasztott követelményeknek, tartalmilag azonban kívánságlistának és ujjgyakorlatnak tűnik. A benne szereplő költségelemek megnevezése láthatóan elnagyolt, hasraütésszerű – foglalta össze álláspontját a szövegről Velkey Gábor szociológus, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának békéscsabai munkatársa. A szakember szerint a Celendula-terv igyekszik a térség igényeit megfogalmazni. A Dél-Békés gondjait tartalmazó problématérképet jónak tartja, a helyzetleírást inkább átlagosnak. Gondnak látja, hogy adatokkal és tényekkel felületesen alátámasztott a program, amelyben sok a szakmai általánosság.
– Ez így nehezen nevezhető valódi térségfejlesztési programnak, a benne foglaltak alapján kijelenthető, hogy a Dél-Békés helyzetén érdemben nem tudna változtatni, javítani valamelyest igen – fogalmazott Velkey Gábor, és hozzátette: – Láthatóan a forrásszerzés szempontjából gondolták végig a készítői, hogy milyen uniós fejlesztési alapokból mekkora összegek volnának lehívhatóak. Ebből a szempontból inkább ötletgyűjteménynek nevezhető, de Dél-Békés felzárkóztatásának reális tervének semmiképp.
|
Csak ötletek gyűjteménye a Simonka-féle Calendula-terv
|
A Dél-Békés Jövőéért Szövetség esete jól mutatja, miként is működött és építette békési hálóját a költségvetési csalással gyanúsított fideszes Simonka György.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3019473_csak-otletek-gyujtemenye-a-simonka-fele-calendula-terv
|
2018-12-22 11:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
Ahogy megírtuk, kedden bilincsben vitték el a volt fideszes képviselőt, Ódor Ferencet az encsi járási hivatalból. A Központi Nyomozó Főügyészség közölte, hogy vesztegetés elfogadása miatt nyomoznak ellene, azzal gyanúsítják, hogy mint a hivatal vezetője – társával, aki szintén vezető beosztású tisztviselője a szervezetnek – „4 millió forintot kért a hivatali ügyintézéséért cserébe”.
Információnk szerint pénteken a bíróság elutasította az ügyészség előzetes letartóztatásra vonatkozó indítványát, és Ódor védelmének érvelésével egyetértve elégnek találta, ha bűnügyi felügyelet alá kerül – ami gyakorlatilag a korábbi házi őrizetnek megfelelő intézkedés. Értesülésünket Ódor ügyvédje, Papp Gábor megerősítette, hozzátéve, hogy védence „tagadja a terhére rótt cselekmény elkövetését”.
A döntés nem jogerős, mert az ügyészség megfellebbezte, de ez nem befolyásolja, hogy a bilincsben elvitt egykori képviselő hazamehetett.
A korábbi hivatalos tájékoztatás szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult ügyben az ügyészség – a Készenléti Rendőrség és a Borsod megyei rendőrség bevonásával – tetten érte a vesztegetési pénzt átvevő egyik gyanúsítottat, majd az elkövetők lakóhelyén és munkahelyén lefoglalták a „korrupciós pénzt” is.
A Miniszterelnökség pedig azt közölte az MTI-vel: Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár utasította a Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal vezetőjét, hogy az Encsi Járási Hivatal hivatalvezetőjét azonnali hatállyal függessze fel az állásából.
|
Hazamehetett a 4 milliós vesztegetés miatt bilincsben elvitt fideszes
|
Kedden tartóztatták le Ódor Ferencet, de a bíróság pénteki döntése szerint elég, ha otthonában kerül felügyelet alá – tudta meg a hvg.hu. Információnkat az egykori fideszes képviselő ügyvédje is megerősítette. Az ügyészség megtámadta a döntést, így az nem jogerős, de az encsi járási hivatalból bilincsben elvitt volt politikus ennek ellenére is hazamehetett.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20181221_Hazamehetett_a_vesztegetes_miatt_bilincsben_elvitt_fideszes
|
2018-12-21 13:21:00
| true | null | null |
HVG
|
A román rendőrség nem találja a korrupció miatt csütörtökön három év letöltendő börtönbüntetésre ítélt Olosz Gergelyt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt szenátorát – írja az MTI.
Nicoleta Tolvaj Marin, a Kovászna megyei rendőrkapitányság szóvivője azt mondta, továbbra is folyamatban van az elítélt tartózkodási helye megtalálásának, illetve előállításának rendőrségi akciója. Olosz Gergely ellen országos körözést adtak ki, személyi adatait elküldték Románia valamennyi határátkelőjére.
A volt székelyföldi politikust befolyással való üzérkedésben találta vétkesnek a román legfelsőbb bíróság. Az ítélet a háromévi letöltendő börtönbüntetés mellett 384 ezer euró (123 millió forint) és 400 ezer lej (27 millió 600 ezer forint) értékű vagyonelkobzásról is rendelkezett.
A vádirat szerint 2010-ben az akkor parlamenti képviselő Oloszt négy vállalkozó lefizette, hogy előnyös szerződésekhez juttassa cégeiket, kihasználva azt, hogy a politikus korábban a román energiaár-szabályozó hatóság elnöki tisztségét töltötte be. Az ügyészek szerint Olosz Gergely összesen félmillió eurónak megfelelő jogtalan anyagi haszonban részesült különböző formában.
Olosz Gergely 2007–2008-ban a romániai energiaár-szabályozó hatóság elnöke volt, 2008 és 2012 között az RMDSZ parlamenti képviselője, 2010-től frakcióvezetője, 2012-től 2013 májusában történt lemondásáig az RMDSZ szenátora volt. A politikus 2011-ben az RMDSZ elnöki tisztségét is megpályázta, ám a választáson alulmaradt az érdekképviselet élére akkor megválasztott Kelemen Hunorral szemben.
|
Nem találják a román rendőrök a korrupció miatt börtönre ítélt magyar politikust
|
A román rendőrség nem találja a korrupció miatt csütörtökön három év letöltendő börtönbüntetésre ítélt Olosz Gergelyt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt szenátorát – írja az MTI.
| null | 1 |
https://hvg.hu/vilag/20181221_Nem_talaljak_a_roman_rendorok_a_korrupcio_miatt_bortonre_itelt_magyar_politikust
|
2018-12-21 14:25:00
| true | null | null |
HVG
|
8,8 milliárdot már kifizettek 2014 óta az e-jegyrendszerre.
További 26,8 milliárdot terveznek még elkölteni, de akkor az optimista tervek szerint is csak 2020 végétől működhet a rendszer.
400 millióból meg lehetne valósítani a fapados verziót, ami a legtöbb problémát szinte azonnal orvosolná.
Bécs, Berlin és Prága simán megoldotta.
Budapest még a fejlődő országoktól is alaposan le van maradva.
A Fővárosi Közgyűlés december 12-én szavaz az e-jegyrendszer folytatásáról, de igazán még elképzelés sincs, hogy mi legyen a jövő: azt tudják, hogy az állami egységes jegyrendszerhez kellene csatlakozni, de hogy ki végezze el ezt a feladatot, fogalmuk sincsen. Arra sem gondoltak, hogy 4 év egy helyben topogás után egyáltalán van-e még értelme az eredetileg tervezett projektnek.
Nem kevés pénzt költött el a főváros és a BKK a projektre: összesen 8,8 milliárd forintot fizettek ki eddig, a teljes projekt összköltségét pedig 35,6 milliárd forintra teszik. Ez annyira nagy összeg, hogy 400-500 új busz is kijönne belőle, ami a fővárosi buszok közel fele. Amíg azt tudjuk, hogy ezek cseréjére szükség lenne, az e-jegyrendszer már nem tűnik ennyire fontosnak.
Az e-jegyrendszerre azonban nem csak Tarlós István főpolgármestersége alatt költött a város. 2008-ban abból volt botrány, hogy az AAM tanácsadó cég 278 millió forintos szerződést kötött a BKV-val az elektronikus jegyrendszerrel kapcsolatban, amiből végül 100 milliót fizettek ki – ma már egy ilyen tétel szinte fel sem tűnne az egyre csak hízó e-jegy költségek között. Ezen kívül 52 millió forintos szerződést kapott a Transman Kft. 2007-ben, így már 9 milliárd ment el összesen az elmúlt másfél évtizedben a soha sem működő rendszerre.
Miért kell e-jegy egyáltalán?
Az elektronikus jegyrendszer egyik legfőbb célja, hogy végre igazságosabb legyen a jegyek árazása: ma Budapesten elképesztően drága a bérletek árához képest a jegyeké. Ennek legfőbb oka, hogy a 350 forintos vonaljegy – a metróvonalak kivételével – nem alkalmas átszállásra.
Ha valakinek el kell jutni valahová, és jegyet vesz, akkor a 350 forintos vonaljegy helyett 530 forintos átszállójegyet kell vennie. Egy oda-vissza út már 1060 forint. Egy havi bérlet eközben 9500 forint, kb. nyolc oda-vissza út. Emiatt aki csak alkalmi utas, annak sokkal drágább a rendszer, sokkal nehezebben váltanak egy-egy alkalommal BKK-ra például az autósok.
Budapest-szintű városok működnek ejegyrendszer nélkül is
Már másfél évtizede azt ígéri a mindenkori főpolgármester, Demszky Gábor kezdte, Tarlós István folytatta, hogy csak már egy kicsit kell várni, és az elektronikus jegyrendszer működni fog. A sorozatos kudarcokat és a hasztalan közpénszórást látva, fel lehetne tenni azt a kérdést is, biztosan nincs-e más megoldás?
Közép-Európa legtöbb országában nincsen elektronikus jegyrendszer, és nem is tervezik azt bevezetni. Berlinben, Prágában vagy Bécsben nem jelentős gond a bliccelés, ezért sok tíz milliárdot költeni egy beengedőkapus, digitális rendszerre nem érdemes.
A közép-európai országok a 90-es években a hagyományos lyukasztók helyett olyan berendezésekre álltak át, aminél egy nyomtató rányomja a dátumot és az időt a jegyre, és ez alapján látja az ellenőr, hogy a 30, 60, vagy éppen 90 perces jegy érvényes-e még.
A BKK-nak 2017-ben összesen 64,5 milliárd forint bevétele volt jegy- és bérletértékesítésből. Számításaink szerint az összes bevétel 18 százaléka származott jegyértékesítéséből. Akármilyen modern rendszert vezetnek be, a bérleteladások nem nagyon változnak, a jegyekből lehetne csak többletet várni. Kérdés, nem lenne-e érdemesebb a 35,6 milliárdos fejlesztés helyett egy olcsóbb rendszert bezvezetni, ami lehet, hogy nem annyira high-tech, lehet a bliccelést sem szorítja vissza annyira, de legalább többeknek lesz kedve akár alkalmilag is tömegközlekedni.
Fapados innováció
Utánajártunk, mennyibe kerülne a fent említett 90-es évekbeli technológiát Budapestre elhozni, és számításaink szerint negyed milliárd forintból néhány hónap alatt mindez megoldható lenne.
A BKV járművei közül jelenleg 107 villamoson kb. 400 hagyományos jegylyukasztó van, a kb. 200 darab, azonnali cserére érett, 25 év feletti magaspadlós Ikarus buszon és trolibuszon pedig kb. 700 darab mechanikus lyukasztó van még.
Egy új, elektronikus jegykezelő 120-180 ezer forintba kerül, mennyiségtől, kialakítástól és a piaci helyzettől függően. A beépítés drága, darabonként akár 250 ezer forint is lehet: kábelekkel el kell vinni az áramot a régi járműveken, a FUTÁR rendszerrel össze kell kötni, hogy tudják, hogy mi a pontos idő.
Ha ezt mind egyszerre lecserélné a BKV, akkor az olcsóbb darabárral kalkulálva 407 millióba, drágább árakkal 473 millióba kerülne. Ehhez kellene egy kb. 1-2 hónapos közbeszerzési eljárás, és 1-2 hónap alatt elvégezhető lenne az egész.
A BKV egyébként 2011 óta már csak elektronikus jegylyukasztókat szerel fel a használtan beszerzett járművekre is. A nyugatról kidobott buszokkal folyamatosan „frissítik” a flottájukat, és éppen most vásárol a főváros 60 új Skoda-Solaris trolibuszt és 26 CAF villamost, így ha ma állnának neki a cserének, akkor már csak 300 millió lenne az átállás.
Az elképzelés egyébként nem új, a fővárosi LMP frakció 2010-ben adott be egy hasonló tervezetet. Azért nem terjesztették be, mert biztosította őket a BKK, hogy hamarosan jön az e-jegy. Lehet, most már biztosra kellene menni, és legalább az európai nagyvárosok 90-es évek színvonalát el kéne tudni érni.
Olcsó digitalizálás
Ha mégis elektronikusban gondolkodnánk, akkor sem kell akkora ugrással próbálkozni, mint a bedőlt budapesti projekt. A BKK, bár óriásit bukott a T-Systems által 2017 nyarára kifejlesztett, a vizes vébére időzített mobiljeggyel, a technológia szintén pár százmilliós befektetéssel megvalósítható lenne.
Ismét nem kell messze menni: Pozsonyban, Rómában és Bécsben évek óta működik. Egy applikációval meg lehet ezt oldani, hamisításmentesen. Arra érdemes lenne a vizes vébén látottak után figyelni, azon túl, hogy a rendszer működőképes legyen, hogy ne szálljanak el az árakkal, mint tette azt a T-Systems. 544 millió forintot kaptak volna két évre a rendszer üzemeltetésére, ha a botrány miatt nem mondják fel a szerződésüket.
A már említett európai nagyvárosokban ugyanis néhány száz millió forintból ki tudták hozni az olyan applikációkat, amivel idő alapú jegyet lehet vásárolni. Ezeket a meglévő, papír alapú, időbélyegzővel kezelt jegyek kiegészítésének szánták mindenhol. Egy ilyen rendszert Budapesten is meg lehet valósítani néhány hónap alatt, néhány száz millió forintból. Az applikáció mellett az ellenőröknek - 2018-ban 285 van belőlük - okostelefont kell venni, ami még 100 ezer forintos készülékkel is kijönne 30 millióból.
Ehelyett elköltöttek 9 milliárd forintot, és még mindig semmi eredmény.
|
Ha nem bonyolítanák túl, sokkal kevesebb pénzből, néhány hónap alatt megvalósítható lenne a fővárosi jegyrendszer
|
8,8 milliárdot már kifizettek 2014 óta az e-jegyrendszerre. További 26,8 milliárdot terveznek még elkölteni, de akkor az optimista tervek szerint is csak 2020 végétől működhet a rendszer. 400 millióból meg lehetne valósítani a fapados verziót, ami a legtöbb problémát szinte azonnal orvosolná. Bécs, Berlin és Prága simán megoldotta. Budapest még a fejlődő országoktól is alaposan le van maradva.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/12/27/ha-nem-bonyolitanak-tul-sokkal-kevesebb-penzbol-nehany-honap-alatt-megvalosithato-lenne-a-fovarosi-jegyrendszer
|
2018-12-27 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Minden cikkünknek ilyen gyorsan legyen foganatja: közel egy hónapja írtunk a szombathelyi Gothard-kastélyról. Egyebek mellett azt, hogy bár a fideszes városvezetés már többször is bejelentette az épület felújítását, a grandiózus tervekből egyelőre semmi sem valósult meg.
A kastélyt az 1600-as években építették, az a 19. században került a Gothard-család birtokába. A tudományért rajongó Gothard Jenő és Sándor pedig obszervatóriumot építtetett a kastélyhoz, és a fizikai kísérletekhez szükséges technikai felszereltséggel látta azt el.
Az épületet is utolérte az államosítás, az 1950-es években lakásokra osztották, 15 család kapott itt szállást. Ők egészen 2016-ig lakhattak itt, az utolsó lakók májusban költöztek ki. Mindez azután történt, hogy 2015-ben maga Orbán Viktor ígérte meg, hogy a Modern Városok Program keretén belül a kastély 1,8 milliárd forintból újulhat meg.
A megyei napilapban, két helyi Fideszes önkormányzati képviselő, Lendvai Ferenc és Illés Károly jelentette be, hogy 2018. március 31-ig el is készül a kastély felújítása.
De nem készült el. Sőt, magát a felújítást sem tartotta napirenden a városvezetés egészen a december 10-i közgyűlésig. A testületnek azért kellett a Gothard-kastély felújításának ügyét tárgyalnia, mivel elkészültek a tervek.
Csak az előkészítésre 94,5 millió forintot költöttek el állami pénzből. Ezekből pedig az derült ki, hogy a tervezett 1,8 milliárd nem lesz elég a megvalósításra, több kell, majdnem a duplája. Egészen pontosan bruttó 3 milliárd 315 millió 364 ezer 649 forintot emészt fel a beruházás. Ezt sem városi, hanem állami pénzből fizetnék ki.
A testületnek arról kellett döntenie, hogy elfogadják e az elkészült terveket és állam bácsihoz fordulnak-e, még plusz támogatásért.
A vita nem volt rövid, már csak azért sem, mert az elkészült tervek alapján a kastélyban helyet kapna a felújított obszervatórium és súlytalanság-szimuláció mellett étterem, cukrászda és sörkert is, pedig az eredeti elképzelés alapján egy tudományos (fizikai) bemutató lett volna az egész épület. Most azonban úgy néz ki, mintha inkább egy plusz látványosságokkal csábító vendéglőt alakítanak ki.
Olyan ötlet is elhangzott a közgyűlésben, hogy az ELTE-Savaria Egyetemi Központtal egyeztetve lehetne élettel megtölteni az obszervatóriumot. Az ELTÉ-nek azonban már van egy másik régóta működő obszervatóriuma Szombathelyen. Az ellenzék azt firtatta leginkább, hogy mi értelme lenne egy ilyen intézménynek, ha nem tudnak hozzá funkciót társítani.
Ráadásul a létesítmény fenntartási költségeiről kalkuláció sem készült. Szombathelyen pedig nem példa nélküli, hogy egy megépített létesítménynél gondok akadnak a fenntartással.
Az egyedüli költség, amit a felújításon kívül kiszámoltak, az a létesítmény dolgozóinak bére. 8 fő kellene az üzemeltetéshez, a bér és a járulékok költsége pedig 24 millió forint lenne évente. Ebben a vendéglátók költségei nincsenek benne, azokat alvállalkozók üzemeltetnék.
A Fideszes többség végül megszavazta az előterjesztést. Ezek szerint ha a kormány ad plusz pénzt az építkezésre, akkor 2021 augusztusában vághatják a szalagot a politikusok.
Csak emlékeztetésképpen, 2016 márciusában a Fideszes képviselők azt jelentették be, hogy 2018 márciusára minden készen lesz.
Induló kép: a kastély látványterve, forrás: szombathely.hu
|
Az eredeti költségek közel dupláját verheti el a kormány a szombathelyi Gothard-kastélyra
|
Többször bejelentették, hogy hamarosan készen lesz, most úgy néz ki, 2021-re ez talán be is következik. Csak éppen kétszer annyiba kerül majd, mint gondolták, és a pénz még nem áll rendelkezésre.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/12/19/az-eredeti-koltsegek-kozel-duplajat-verheti-el-a-kormany-a-szombathelyi-gothard-kastelyra/
|
2018-12-27 10:37:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Az állami kukaholdig Vasban sem fizet rendesen. A helyi hulladékkezelő cég helyzete annyira megroppant, hogy az igazgató inkább lemond.
Két éve, 2017. február 3-án tárgyalta a szombathelyi közgyűlés a hulladékszállítás ügyét. A megyeszékhelyen addig a Szombathely és pár kisebb önkormányzat tulajdonában álló SZOMHULL Nonprofit Kft. szállította el a szemetet, 43 másik vasi településével együtt. A 2016-ban módosított hulladékszállítási törvény miatt azonban deficites lett volna a szemét szállítása a társaságnak.
Egy köbméter szemétért az állami “kukaholding”, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. 1500 forintot volt hajlandó fizetni, a SZOMULL azonban korábban ennek dupláját kereste vele. Így a cég prognózisa szerint évi több százmillió forintos veszteséget jelentett volna nekik a rendszer.
A 2017. februári közgyűlésen így hát a városvezetők úgy döntöttek felmondják a szerződést. A korábban a SZOMHULL-hoz tartozó területre egy soproni társaság, a STKH Sopron és Térsége Nonprofit Kft. érkezett. A részben szombathelyi tulajdonú SZOMHULL pedig azoknak a településeknek vállalta a továbbiakban is a hulladék-szállítását és kezelését, amelyeknek szintén tulajdonrésze van a cégben: Gencsapáti, Ják, Táplánszentkereszt, Vép, Rum, Zsennye és Tanakajd.
Az új hulladékszállító soproni kft. a harasztifalui székhelyű, részben zalaegerszeg-városi, részben osztrák érdekeltségű Müllex-et bízta meg alvállalkozóként a szemét elszállításával.
Ez a konstrukció korábban a szombathelyi cégtől sem volt idegen. A SZOMHULL ugyanis egyik tulajdonosa, az önkormányzati érdekeltségű SZOVA (Szombathelyi Vagyonhasznosító és Városgazdálkodási Zrt.) infrastruktúráját használta a munka elvégzéséhez. A hulladékkezelés kiszervezésével azonban a SZOVA kapacitásának jó része kihasználatlan maradt.
A SZOVÁ-nál van még egy kényes pont. A SZOVA 2007-ben ugyanis kötvénykibocsátást hajtott végre. A cég 5 milliárd forint névértéken jegyezte a kötvényeket, ami a svájci frankos beváltás miatt végül 8 milliárdot hozott. Ezt évi 400 millió forintos törlesztéssel, 2030-ig kell kiegyenlíteni. Egy 11 évvel ezelőtti területvásárlás miatt döntött a szombathelyi vagyonkezelő a konstrukció mellett. A vízió az volt, hogy a befolyt összegből ipari parkot fejlesztenek, majd a területek értékesítésével termelik ki a profitot.
A SZOMHULL veszteségei már korábban is jelentkeztek, ám ezt a résztulajdonos SZOVA még tudta kezeli. Eddig. Most azonban neki kell állni törlesztenie a kötvénykibocsátás terhetit, ám a hulladékkezelő hiányának pótlása mellett ezt már nem bírja a cég. Ezért kellett a SZOMHULL ügyét a december 10-i városi közgyűlés elé vinni.
A hulladékkezelőnek ugyanis már 483 millió forintos lejárt tartozása van, amit rendezni kell. Molnár Miklós (Pro Savaria) gazdasági területért felelős alpolgármester azt mondta, hogy 340 napnyi munkából, 45 napot fizetett ki az állami kukaholding, ez okozza a Szomhull mostani helyzetét. Elmondása szerint a SZOVA eddig 800 millió forinttal finanszírozta a SZOMHULL-t.
A SZOMHULL-t kisegítő összeg pedig csak tovább nőtt, mivel a testület megszavazta az előterjesztésben szereplő 500 millió forintos tagi kölcsönt. Hogy ezt mikor tudja a veszteséges cég visszafizetni, az jó kérdés. A szerződés szerint 2019. december 31-ig kellene.
A szombathelyi hulladékkezelési drámának van még egy áldozata. Ez pedig az a Puklér Géza, aki a decemberi közgyűlés előtt jelezte, hogy közös megegyezéssel szeretne felmondani és otthagyni a SZOMHULL igazgatói székét. A közgyűlés abban határozott, hogy februárig próbálják meg megtalálni az utódját, addig kell kitölteni a felmondási idejét.
Látva, hogy mekkora kudarctörténetet hozott a kormány rezicsökkentéséből kiindult szemétszállítási árcsökkenés, nem valószínű, hogy sokakkal kell majd felvételi elbeszélgetést tartania az önkormányzatnak.
Fotó: Puskás Tivadar polgármester és Hende Csaba országgyűlési képviselő szemétszedéshez készülődik, forrás: szombathely.hu
|
Kukakrízis Szombathelyen is: eddig közel 1,3 milliárd forintba fáj a hulladékreform
|
Az állami kukaholdig Vasban sem fizet rendesen. A helyi hulladékkezelő cég helyzete annyira megroppant, hogy az igazgató inkább lemond.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/12/13/kukakrizis-szombathelyen-is-eddig-kozel-13-milliard-forintba-faj-a-hulladekreform/
|
2018-12-27 11:23:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Az ország nevének megváltoztatása kizárólag politikai döntés alapján valósulhat meg, de ez egy nagyon problémás téma. Az egyik részről az ország európai integrációja kétségtelenül első számú prioritás a mindenkori kormánynak, a politikai pártoknak és a macedón polgároknak.
Az emberek azonban nem gondolták, hogy a névváltoztatás közelebb hozhatja az uniós tagságot, legfeljebb a NATO-ba való belépést. Előbbihez ugyanis
reformokat is végre kellene hajtani, amit a helyiek el is várnak. A Zoran Zaev vezette kormány erre kapott mandátumot az előző miniszterelnök, Nikola Gruevszki leváltását követően, nem pedig a névcserére.
Nagy a csalódottság. A legfrissebb felmérések szerint 50 százaléknál kisebb a választási hajlandóság, a jelenlegi politikai folyamatokat nem támogatják.
MARIJA RISTESKA, A CENTER FOR RESEARCH AND POLICY MAKING VEZETŐ KUTATÓJA NYILATKOZIK AZ AZONNALINAK
Külföldről nézve meglepő, hogy ennyire súlyos a demokráciadeficit Macedóniában.
2012 óta nem csak Macedóniában, hanem világszinten is egyre több helyen tapasztalható a képviseleti demokrácia csődje, mivel a hatalmon lévő politikai pártok nem igazán képviselik a polgárokat. Macedónia estében az eddigi választásokon viszonylag magas részvételi arányokat tapasztaltunk, ám a politikai pártok csak korlátozottan tudták megvalósítani a kampány során tett ígéreteiket, ami azt eredményezte, hogy folyamatosan csökkent a bizalom a mindenkori kormányok iránt.
A korrupciós indexen 17 helyet esett Macedónia az elmúlt években.
A macedónok negyede a korrupciót az élet normális velejárójának tartja. És ez az egész a fiatalokra is kihat, nagyrészük már személyesen is részt vett ilyen ügyletekben.
Politikai oldalaktól független a korrupció az országban?
A Gruevszki-érában a demokratikus kormányzás igencsak problémás volt, ezért a társadalom bizalmatlansága nőtt az intézményekkel szemben. Gruevszki vezetési stílusa nem kedvezett a döntéshozatalban való demokratikus részvételnek, erős politikai kontroll alatt tartotta a bíróságokat, a közbeszerzési- és a korrupcióellenes hatóságot. A 2015-ben kirobbant lehallgatási botrány csak megerősítette az embereket, hogy mekkora bajok vannak az államszervezetben.
A kormányváltással azonban nem jöttek a szükséges reformok.
Zaevnek korántsem sikerült feltornáznia a megingott bizalmat a független intézményekben. Macedóniában jelenleg sincs működő korrupcióellenes ügynökség. Csak egy-két ember maradt a testületben, mert mindenki lemondott, a parlament pedig nem választott új tagokat.
De választási bizottság sincs. A névcseréről szóló népszavazást is egy ideiglenes szerv bonyolította le. Ez azt jelenti, hogy most nem lehetne választásokat tartani Macedóniában, hiszen nincsen olyan független intézmény, ami lebonyolítaná az egész folyamatot.
Nincs közbeszerzési hatóság sem. Minden kormányzati tender közvetlen tárgyalások során dől el.
Az állam foglyul ejtése (a közérdek helyett a magánérdekek előtérbe kerülése – a szerk.) folytatódik, csak a párt változott. Az emberek politikai hovatartozástól függetlenül csalódottak a reformokban és a pártokban. A Gruevszki leváltását követően felállított különleges ügyészség sem hozta a várt eredményeket, pedig kezdetben elég sokan bíztak az intézményben.
SZKOPJE FŐTERE, A MACEDÓNIA TÉR. ELŐTÉRBEN NAGY SÁNDOR LOVASSZOBRA, A HÁTTÉRBEN A VODNÓ-HEGY.
Gruevszki azzal érvelt a menedékkérelmében, hogy csorbult a tisztességes eljáráshoz való joga. Valóban így történt?
Független megfigyelő szervek szerint több hiba is volt az eljárások során, persze nem csak Gruevszkivel szemben. A különleges ügyészség munkatársai több esetben is kezdeményezték a korábban Gruevszki által vezetett konzervatív-nacionalista párt (VMRO-DPMNE) képviselőinek letartóztatását, de amint ezekre a politikusokra szükség volt a parlamentben, egyből szabadon engedték őket. Ez is tisztán mutatta, hogy a különleges ügyészség az elvárásokkal szemben politikai befolyás alatt áll.
Meglepetésként érte a helyieket Gruevszki szökése?
Meglepetés volt, hogy hogyan sikerült úgy meglógni hat testőr mellől három határon át, hogy még csak észre sem vették. De a polgárok meglepődtek azon is, hogy a kormányzat mind a mai napig nem kommentálta hivatalosan az ügyet a kiadatási kérelmen kívül. Nincs hivatalos álláspont, nincs válasz arra, hogy hogyan történhetett meg ez.
Az emberek azt gondolják, hogy politikai alku áll az egész ügy mögött. Ezen értelmezés szerint Zaev és Gruevszki megegyezett, hogy utóbbi hozza a szavazatokat a bebörtönzött képviselőtársai és a saját szabadságáért cserébe.
Gruevszkinek azonban csak a saját szabadságát sikerült megmentenie. Az ügyészség jóval keményebben lép fel azóta a VMRO-DPMNE politikusai ellen.
Igen, sokakat letartóztattak. De nem csak politikusokat, hanem üzletembereket is. Többek között ennek a hotelnek a tulajdonosát is, ahol most ülünk. Komoly politikai nyomás van a VMRO-DPMNE-n Gruevszki távozását követően.
A kemény fellépés egyfajta kockázatkezelés a kormány részéről, hogy megőrizzék a tekintélyüket az emberek előtt.
Ennek ellenére tehetetlennek tűnnek, és megint az igazságszolgáltatást használják, ami persze csak a bizalom további csökkenéséhez vezet.
ÉPÜLŐ HÍD A FÉLKÉSZ BELVÁROSBAN. A HÁTTÉRBEN A KŐHÍD LÁTHATÓ.
A Gurevszki-botrány továbbra is tartja magát a közbeszédben?
Az embereket érdekli, beszélnek róla. Csalódottak, hogy mennyire félrekezelték ezt az ügyet. A Gruevszki-kormány leváltása igazán egyedi folyamat volt, mely során az emberek a korrupció és a rossz kormányzás megállítását akarták elérni. Valós reformok ugyanakkor nem voltak azóta, hanem folytatódik minden a korábban megszokott kerékvágásban. Az emberek nem azt kapták, amit akartak.
Magyarország megítélése változott Macedóniában a botrány kirobbanását követően?
A helyi média nem nagyon fókuszál a külpolitikai hírekre.
Magyarországgal kapcsolatban jobbára az EU és az Orbán-kormány közötti vita, és a CEU-ügy jut el ide. Utóbbi azért is fontos nálunk, mert sok tehetséges macedón fiatal tanulhatott az egyetemen ösztöndíjjal. Többek között az én férjem is, tíz évvel ezelőtt.
A macedón értelmiség számára ez azt mutatja, hogy a magyar politikai elit milyen jelentős befolyással bír a független intézményerre. Persze az is érdekes, hogy Gruevszki mennyire gyorsan megkapta a menedékjogot. Zaev arra használja a helyzetet, hogy Orbánt egy autoriter vezetőnek állítsa be, aki nem ér fel az európai értékek jelentette színvonalhoz.
J'EXISTE: ESTE SZKOPJÉBEN.
Elképzelhetőnek tartja, hogy Gruevszki valamikor visszatérjen?
Gruevszkinek vége. Ha vissza is tér Macedóniába, a politikában biztos nem lesz keresnivalója.
Egy igazi csoda kellene ahhoz, hogy a hitelességét visszanyerje, és a választók hajlandóak legyenek rá szavazni. Persze vannak, akik hősnek tartják a vele szemben folytatott eljárás miatt, de nem valószínű, hogy Gruevszki jelentősebb támogatói bázist tudna mobilizálni, sőt a pártja sincs kész arra, hogy újból vezetőként fogadja.
FOTÓK: Illés Gergő – Bakodi Péter / Azonnali
|
POLITIKAI ALKU ÁLL GRUEVSZKI SZÖKÉSE MÖGÖTT, EZT GONDOLJÁK A MACEDÓNOK
|
Az emberek azt gondolják Macedóniában, hogy Zaev és Gruevszki megegyezett, hogy utóbbi hozza a szavazatokat a bebörtönzött képviselőtársai és a saját szabadságáért cserébe – mondja az Azonnalinak Marija Risteska, a szkopjei Center for Research and Policy Making (CRPM) vezető kutatója. Macedóniában egyébként sem a korrupcióellenes ügyészség, sem a közbeszerzési hatóság, sem a választási bizottság nem működik, és az emberek negyede normálisnak tartja a korrupciót. Interjú.
| null | 1 |
https://azonnali.hu/cikk/20181216_politikai-alku-all-gruevszki-szokese-mogott-ezt-gondoljak-a-macedonok
|
2018-12-27 11:46:00
| true | null | null |
Azonnali
|
Először hozott ítéletet pénzmosási ügyben a vatikáni büntetőbíróság - jelentette a Szentszék hivatalos sajtóirodája csütörtökön. Angelo Proietti építési vállalkozót, aki a pápai állam bankjában (IOR) tartott számláján keresztül mosta tisztára a pénzt, a bíróság két év és hat hónap börtönbüntetésre ítélte, továbbá egymillió eurót koboztak el tőle.
Proietti bankszámláját 2014-ben, a nyomozás kezdetekor fagyasztották be, a bírósági döntés pedig az idén, december 17-én született, de nem hozták azonnal nyilvánosságra. Proietti 2013-ban keveredett gyanúba, a Szentszék a nyomozásban együttműködött az olasz hatóságokkal. Az építési vállalkozót az olasz rendőrség 2016-ban helyezte házi őrizet alá, csődbűntett gyanújával. Proietti cége több vatikáni beruházásban is részt vett.
A vatikáni sajtóiroda közleménye szerint az ítélet „kulcsfontosságú a Szentszéknek a pénzügyi bűnözés ellen folytatott harcában”. Egy évvel ezelőtt, 2017 decemberében az Európa Tanács pénzmosás elleni bizottsága (Moneyval) bírálta a Vatikánt, mert egyetlen sikeres bűnvádi eljárást sem folytatott le pénzmosási ügyekben. A Szentszék - a pénzügyi átláthatóság érdekében tett lépések keretében - 2010-ben kriminalizálta a pénzmosást, miután évtizedekig azzal vádolták az IOR-t, hogy olasz gengszterek, pénzmosók és adócsalók pénzét kezeli.
|
A Vatikán bankjában mosta a pénzt egy olasz vállalkozó, ítéletével történelmet írt
|
Először hozott ítéletet pénzmosási ügyben a vatikáni büntetőbíróság - jelentette a Szentszék hivatalos sajtóirodája csütörtökön. Angelo Proietti építési vállalkozót, aki a pápai állam bankjában (IOR) tartott számláján keresztül mosta tisztára a pénzt, a bíróság két év és hat hónap börtönbüntetésre ítélte, továbbá egymillió eurót koboztak el tőle.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20181227_A_Vatikan_bankjaban_mosta_a_penzt_egy_olasz_vallalkozo_iteletevel_tortenelmet_irt
|
2018-12-27 16:23:00
| true | null | null |
HVG
|
Közel 70 millió forintot tüntethetett el az a szegedi ügyvéd, akinek a letartóztatását kérte a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség – a bíróság bűnügyi felügyeletet rendelt el. Az ügyvéd szegedi körökben jól ismert: ő jegyezte ellen azokat a keretjelzálogjog-szerződéseket, amelyek alapján több tucat szegedi és makói család került utcára.
„A gyanú szerint az elkövető három ügyféltől vett át pénzeket ingatlan adásvétel kapcsán, mindhárom esetben az ügyvédi letétbe átadott pénz kizárólag az adásvétel érdekében volt felhasználható. A felek azt is kikötötték, hogy harmadik személy részére kifizetést az ügyvéd csak az ügyfél írásbeli engedélyével tehet. A nyomozás eddigi adatai szerint a gyanúsított az ügyfelek által átutalt 38 millió forintot, 27 millió forintot és 3,3 millió forintot nem a megállapodásban foglaltakra fordította, hanem saját céljaira használta fel” – írja közleményében a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség.
A gyanúsított, akinek letartóztatását múlt szerdán kérte az ügyészég, nem más, mint egy Szegeden jól ismert ügyvéd. Ő ellenjegyezte azokat a 2007-2009 között kötött keretjelzálog-szerződéseket, amelyek alapján több tucat szegedi és makói család került utcára.
Az akkori történt egyik főszereplője L. Gábor volt, aki a KÉSZ Fészek Kft.-vel projekthitelből épített társasházakat Csongrád megyében. A hitelt a Raiffeisen Bank Zrt. nyújtotta, a fedezetként a felépült lakások szolgáltak. Ezeket a bank akkor tehermentesítette, amikor a vállalkozó eladta a lakást, és a befolyt pénzt címkézve a banknak elutalta.
Ez 2009-től nem mindig így történt, erről 2011-ben írt a Délmagyarország. Ekkor derült ki ugyanis, hogy a bank a követelését már nem L. Gábor cégétől, hanem a lakásukat már egyszer kifizető lakóktól követelte.
A nagy port felvert üggyel a Népszabadság is foglalkozott. A pórul járt lakók mindenhol sérelmezték, hogy a vállalkozó által biztosított ügyvéd – akit most másik ügyben sikkasztással gyanúsítanak – olyan okiratot szerkesztett, melyből a lakóknak nem derült ki egyértelműen: a vállalkozó csődje esetén bukhatják a lakásokat.
Az egyik panaszos akkor a Csongrád Megyei Főügyészségen is feljelentést tett, Dr. G. Gábor ellen. Ügyvédi visszaélés miatt indult nyomozás, amelyet azonban a Csongrád Megyei Nyomozó Ügyészség megszüntetett, mert „bűncselekmény elkövetése nem állapítható meg, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény.”
Az ügyvédet a Szegedi Ügyvédi Kamaránál is bepanaszolták. A fegyelmi tanács 200 ezer forint pénzbüntetést szabott ki rá, amiért úgy járt el a panaszosok nevében is, hogy arról nem készített megbízási szerződést. Mást nem vizsgáltak.
A Raiffeisen Bank Zrt. több mint 30 családot perelt be a nemfizető vállalkozó helyett, és szinte mindet kivétel nélkül meg is nyerte. Utána pedig elárvereztette a lakásokat. A történet érdekessége, hogy a rendőrség is nyomozott az építési vállalkozó után, de nem találtak semmit. Annyi derült ki, hogy „327 millió forint kölcsön nem térült meg, de senki sem csalt”.
Viszont a NAV most megfogta L. Gábort, őt csődbűncselekményért ítélték el jogerősen, 1,8 milliárd forintot keresett rajta az adóhatóság.
Fotó: a szegedi ügyészség, forrás: hu.wikipedia.org
|
Tízmilliókat sikkaszthatott a kilakoltatott jelzáloghitelesek szerződéseit író szegedi ügyvéd
|
Közel 70 millió forintot tüntethetett el az a szegedi ügyvéd, akinek a letartóztatását kérte a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség – a bíróság bűnügyi felügyeletet rendelt el. Az ügyvéd szegedi körökben jól ismert: ő jegyezte ellen azokat a keretjelzálogjog-szerződéseket, amelyek alapján több tucat szegedi és makói család került utcára.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/12/27/tizmilliokat-sikkaszthatott-a-kilakoltatott-jelzaloghitelesek-szerzodeseit-iro-szegedi-ugyved/#:~:text=T%C3%ADzmilli%C3%B3kat%20sikkaszthatott%20a%20kilakoltatott%20jelz
|
2018-12-28 12:24:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Pénteken délelőtt állt Budapesten a bíróság elé Ódor Ferenc járási hivatalvezető, akit kedden kaptak el az ügyészség nyomozói munkahelyén, az encsi Járási Hivatal parkolójában. Az ügyészség szerint a férfi és még egy másik hivatalnok 4 millió forintot kért valakitől, hogy annak az ügyét előmozdítsák.
A volt fideszes parlamenti képviselő azonban nem került előzetes letartóztatásba. A Hvg.hu-nak a férfi ügyvédje, Papp Gábor azt mondta, "a bíróság elutasította az ügyészség előzetes letartóztatásra vonatkozó indítványát és Ódor védelmének érvelésével egyetértve elégnek találta, ha bűnügyi felügyelet alá kerül". Ez a lap szerint házi őrizetet jelent. Ódor egyébként „tagadja a terhére rótt cselekmény elkövetését”.
Az ügyészség fellebbezett a döntés ellen. Az ügyészség csütörtöki közleménye szerint a két férfi közül az egyik részleges beismerő vallomást tett, ezek szerint nem Ódor volt az.
A Budai Központi Kerületi Bíróság péntek délután rendelte el mindkét gyanúsított bűnügyi felügyeletét 2019. április 21-ig. A bíróság álláspontja szerint az ügyet gyakorlatilag már felderítették, a gyanúsítottak a bizonyítékokat nem tudják megsemmisíteni, a bizonyítási eljárás másféle befolyásolása sem merül fel.
A bűncselekmény kimagasló súlya, és annak magas büntetési tétele miatt a szökés, elrejtőzés veszélye fennáll, ezért a bíróság szerint indokolt a kényszerintézkedés. A bíróság ezért a legszigorúbb magatartási szabályok betartása mellett, nyomkövető eszközzel végzett bűnügyi felügyeletet rendelt el.
Az Index írta meg, hogy kedden szinte egy időben csaptak le az encsi Járási Hivatal parkolójában, és a szintén encsi, országos hírű étteremben is a nyomozók, onnan is elvittek egy férfit, aki a helyi földhivatal vezetője a hírek szerint.
|
Bűnügyi felügyeletbe kerül a tetten ért volt fideszes képviselő
|
Pénteken délelőtt állt Budapesten a bíróság elé Ódor Ferenc járási hivatalvezető, akit kedden kaptak el az ügyészség nyomozói munkahelyén, az encsi Járási Hivatal parkolójában. Az ügyészség szerint a férfi és még egy másik hivatalnok 4 millió forintot kért valakitől, hogy annak az ügyét előmozdítsák.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/12/21/hazaengedte_a_birosag_a_tetten_ert_volt_fideszes_kepviselot/
|
2018-12-21 12:49:00
| true | null | null |
Index
|
Bizalomvesztésre hivatkozva szerda este bizalmatlansági indítvánnyal leváltották Kápolnásnyék alpolgármesterét, a fideszes Farkas Károlyt. Az alpolgármesternek az lehetett a bűne, hogy megkérdőjelezte a polgármester döntéseit. Egyik ilyen döntés volt, hogy új utca épült a településen, amivel két olyan cég is jól járt, amik az L. Simon László által alapított Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány érdekeltségébe tartoznak.
Nemrég írtunk a Kápolnásnyék településen zajló furcsaságokról, valamint arról, hogy az önkormányzatban véleménykülönbség alakult ki a fideszes kötődésű vezetésben a beruházások és a közpénzek elköltése körül. Podhorszki István függetlenként indult a polgármesteri címért, időközben belépett a Fideszbe, de az alpolgármester leváltását tárgyaló testületi ülésen a résztvevők szeme láttára visszaadta a tagkártyáját.
A jegyző, Dornyi Sándor erkölcsi aggályok miatt már korábban lemondott tisztségéről. Podhorszki István polgármester nem kívánta kommentálni a jegyző lemondását, de forrásaink szerint az nem volt független az utóbbi időben zajló beruházások körül kialakult vitáktól, mint például a Halász Gedeon utca megépítése, a Belatiny Sörmanufaktúra ügye, vagy a Vörösmarty emlékmúzeum felújítása, amelyet L. Simon László személyesen is figyelemmel kísér.
A Halász Gedeon utca egy elhagyatott telken épült, és több helyi lakos is megkérdőjelezte a szükségességét, valamint az is felmerült, hogy egyedül az utca mellett épülő sörfőzde, valamint a helyi kastély járna csak jól az utcával. Mindkét beruházás ugyanahhoz a cégcsoporthoz kötődik, amelyiknek az L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő által alapított alapítvány a tulajdonosa. A jegyzőkönyvekből kiderül, hogy az egyik oldalt, az utca és a sörfőzde megépítését Podhorszki István képviselte, míg több helyi lakos, a helyi képviselő testület egy tagja, és a most leváltott alpolgármester, Farkas Károly is kétségeket fogalmazott meg a beruházásokkal kapcsolatban.
Egy másik kérdéses ügy a helyi Vörösmarty Mihály emlékház felújítása volt, ebben a témában maga L. Simon szólalt fel a település nyílt ülésén. “Rengeteg munkám, munkánk van abban, hogy ez a forrás most rendelkezésre áll” - mondta el a képviselő a jegyzőkönyv szerint, kérdésünkre korábban megerősítette, hogy az emlékház miatt volt jelen. A jegyzőkönyvből az is kiderül, hogy Farkas Károly, volt alpolgármester módosításokat javasolt az L. Simon által felvázolt tervekkel kapcsolatban, és ebben a témában is szembekerült Podhorszki István polgármesterrel.
Az elmúlt időben más ügy miatt is belső feszültség jellemezte az önkormányzat munkáját, ugyanis leégett egy helyi étterem, a Finom Étkek Háza. A polgármester a sérült ingatlan eladását, valamint azt javasolta, hogy tekintsenek el az ingatlant a tűzeset idején bérlő cég beperelésétől. Ebben a témában is két táborra oszlott a testület, ugyanis Farkas Károly és képviselő testület egy tagja azon a véleményen volt, hogy kár volna eladni az ingatlant.
Forrásaink szerint a leváltást megelőző utolsó testületi ülés után már jelezték az alpolgármesternek, hogy mennie kell. A leváltás mögött pedig az állhat, hogy az említett ügyekben Farkas szembeszállt Podhorszki István polgármesterrel.
Megkerestük Farkas Károlyt, a leváltott alpolgármestert, de nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
Kerestük a leváltással kapcsolatban Podhorszki István polgármestert is, ő sem kívánta kifejteni a dolog részleteit, valamint indulatosan jelezte, hogy a jövőben nem kíván kérdéseinkre válaszolni, és ne is keressük az önkormányzatot.
(Cover: A leégett egy helyi étterem, a Finom Étkek Háza Kápolnásnyéken. Fotó: Bődey János/Index)
|
Indulatosan jelezte, ne keressük többé
|
Bizalomvesztésre hivatkozva szerda este bizalmatlansági indítvánnyal leváltották Kápolnásnyék alpolgármesterét, a fideszes Farkas Károlyt. Az alpolgármesternek az lehetett a bűne, hogy megkérdőjelezte a polgármester döntéseit. Egyik ilyen döntés volt, hogy új utca épült a településen, amivel két olyan cég is jól járt, amik az L. Simon László által alapított Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány érdekeltségébe tartoznak.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/12/20/fideszes_belharc_kapolnasnyeken/
|
2018-12-20 12:53:00
| true | null | null |
Index
|
A BIF Nyrt. éppen ma, 2018. december 27-én jelentette be, hogy szabályozott ingatlanbefektetési társasággá alakul. Ez a fogalom, a szit egy furcsa intézmény, a lényege, hogy egyes társaságoknak nem nagyon kell adót fizetnie, ha vannak ingatlan-befektetései és vannak kisrészvényesei. Amúgy eléggé érthetetlen és igen könnyen kijátszható valami. Ha például valaki nem szeretné elveszíteni a totális kontrollt a cége felett, akkor kiteheti baráti kezekbe a szükséges közkézhányadot.
Egy különös ítélet
De ez a cikk most nem a szitekről és nem azok hasznáról, vagy értelmetlenségéről szól, hanem arról, hogy mennyire veszi magát komolyan a hazai tőkepiac. Ezen tőzsdei cég, a ma 2000 forint felett kereskedett BIF volt ugyanis a tárgya egy nemrég jogerősen is lezárult kisrészvényesi eljárásnak.
A történet rettentő morbid, különösen annak fényében, hogy sok tőzsdei társaságnál, például a NER-kedvenc tőzsdei cégeinél rendre azt látni, hogy fontos bejelentések előtt megmagyarázhatatlan árugrások történnek. Eredményes vizsgálatokról azonban soha sem hallani.
A most következő rövid történetben azonban egy teljesen racionális és transzparens ügyletsorozat zajlott le, amit valamiért megbüntetett a felügyelet és immár az eljárást megerősítette a bíróság (a Fővárosi Törvényszék) is.
A vásárlás
2016. március 10-én a BIF Nyrt. közzétette a középtávú stratégiáját, amelyben bejelentette, hogy az ingatlanjai értékesítésére törekszik, amellyel számítása szerint az adósságok előtörlesztése után 12-16 milliárd forint nettó jövedelemre számít. Ez részvényenként legalább 465 forintot (az intervallum alja), de akár 620 forintot is jelenthetett volna.
Móricz Gábor ismert magánbefektető, akinek anno a BIF tőzsdei rajtjához is volt köze, ezek után március 11-én olyan megbízást adott az akkor utoljára 361 forintos tőzsdei áron forgó papírra, hogy 430 forintig, gyakorlatilag, amekkora árat csak a tőzsdei szabályok engednek, annyit vegyen meg a papírokból. Ezzel biztosra mehetett, hiszen amennyiben az árugrási limit, vagyis a 20 százalék megvalósul, akkor is legfeljebb 433 forintig emelkedhetett volna az ár, vagyis a társaság legpesszimistább becsléséig sem ment volna fel az ár.
Végül a március 11-i kereskedés alatt a részvény Móricz vásárlásai miatt 430 forintig drágult és Móricz 2652 részvényt tudott megvenni.
Volt rá oka
Fontos hangsúlyozni, hogy a kisbefektető egy társasági bejelentést komolyan véve, annak tartalmát elfogadva, teljesen racionálisan vásárolt, és csak bőven a bejelentésben prognosztizált részvényenkénti ár alatt vásárolt.
A felügyelet azonban ezt nem így látta, ha jól értettük az észrevételeit, azt mondta, hogy Móricz a napi árugrási limittel elérhető ár (433 forint) környékére tette ajánlatát és nem a megelőző záróár (361 forint) közelébe tette az ajánlatát, amivel hamis, félrevezető jelzéseket közvetített a piaci szereplők felé, ezzel megvalósította a tiltott piacbefolyásolás tényállását.
Más kérdés, hogy természetesen a könyv kivételéhez nyilván a limithez közeli ár megadása az eredményesebb taktika. Másnap, március 12-én amúgy már a többi kisbefektető is eszmélt és a részvény amúgy 515 forintig tovább drágult, jelenleg 2000 forint felett van az ár.
Büntetés
Mindenesetre Móricz Gábort megbüntették, kapott 210 ezer forint piacfelügyeleti bírságot, de ami talán fontosabb odalett az üzleti jó hírneve, hiszen kimondta róla a felügyelet, hogy befolyásolta a piacot. Ezért Móricz Gábor bíróságon támadta meg az ítéletet és a Fővárosi Törvényszék helyben hagyta az ítéletet, alapvetően úgy tűnik, hogy azt nézte, hogy a felügyelet jogszerűen folytatta le a vizsgálatot, vagy sem.
A Fővárosi Törvényszék igazat adott a felügyeletnek, noha, mint láttuk, a vásárlást egy minden befektető számára egyszerre megismerhető közlemény indukálta és az abban foglaltakra racionális válasz volt a vásárlás. A limittel emelkedés nem ritka a magyar börze, spekulánsok által is kedvelt b-kategóriás papírjainak körében. Eredményes piacbefolyásolási, vagy bennfentes kereskedelmi vizsgálatokról ritkán hallani, pedig más esetekben nem szokta az áremelkedést egy teljességgel áremelkedést megalapozó közlemény megelőzni.
Aki szívesen olvassa ezt a valóban abszurd eset részleteit, annak álljon itt a bírósági ítélet egy részlete:
"A törvényszék rámutat arra, hogy az alperes helyesen állapította meg, hogy irreleváns körülmény mind a befolyásoló személy tudattartalma, mind annak eredményének bekövetkezte. A törvényszék e körben azt emeli ki, hogy amint azt az alperes is helyesen rögzítette határozatában a piacbefolyásolás megvalósulhat akkor is, ha az adott ügylet megkötésére a piaci szereplőt racionális gazdasági érdek vezeti. "
Akkor még egyszer, lehet az piacbefolyásolás, ha a befektetőt racionális indok vezette, nem akart piacot befolyásolni és a piacbefolyásolás nem is történt meg. És közben várjuk a cégeket és a kisbefektetőket a tőzsdére.
|
BIF-ítélet: a hazai tőkepiac kezdi elveszíteni maradék komolyságát
|
A BIF Nyrt. 2016-ban bejelentette a középtávú stratégiáját, egy kisrészvényes ezt komolyan vette, magyarul elhitte az abban foglaltakat és ennek megfelelően részvényeket vett. Mire a felügyelet megbírságolta és ezt egy független bíróság is helyben hagyta. Egy teljességgel érthetetlen sztori következik.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/12/27/bif-itelet_a_hazai_tokepiac_kezdi_elvesziteni_maradek_komolysagat/
|
2018-12-27 12:56:00
| true | null | null |
Index
|
Éles fordulatot vettek idén az amerikai-magyar kapcsolatok, Washington és Budapest viszonya évek óta nem volt ilyen jó. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter tavasszal találkozott amerikai kollégájával, Mike Pompeóval. A CEU-t is sikerült úgy kitennie az Orbán-kormánynak Budapestről, hogy a várakozásokkal ellentétben ezt nem sínylették meg a diplomáciai kapcsolatok. Ennek az okai elsősorban Amerikában keresendőek: Donald Trump emberei szakítani akartak az Obama-kormány kritikus politikájával, és úgy vélik, barátságos modorban többet elérhetnek Orbánnál, például azt, hogy ne ölelje keblére Vlagyimir Putyint. Ennek ellenére a magyar kormány bőkezűen költ lobbistákra és politikai tanácsadókra Washingtonban; az Átlátszó számításai szerint 2018-ban nagyjából 970 millió forintot költöttek erre a célra az adófizetők pénzéből.
Közel egymilliárd forintot költött a magyar kormány idén az adófizetők pénzéből arra, hogy javítsa az amerikai-magyar kapcsolatokat. Három amerikai és egy izraeli lobbicégnek, a Századvég Politikai Iskolának, Steve Bannonnak és Milo Yiannopoulosnak is jutott ebből az összegből. A legtöbb pénzt a hivatalosan kultúrával foglalkozó Magyar Foundation of North America kapta, amelynek pontos működési költségeit a Külgazdasági- és Külügyminisztérium nagy erőkkel igyekszik titkolni.
Connie Mack és a Századvég
Még idén is kapott pénzt Magyarország 2014-ben Washingtoni mércével is kiemelkedően nagy összegért felfogadott lobbistája. Az egykori floridai kongresszusi képviselőt négy évre szerződtette a magyar kormány összesen 1,4 milliárd forintért.
Mivel a szerződést Mack két cége, a Liberty International és az SLI Group a Századvéggel konzorciumban kapta meg, így nem minden pénz az övé. Még 2016-ban a Népszabadság írta meg, hogy az összeg több mint harmadát a Századvég teszi zsebre havi 160 óra fordításért, sajtófigyelésért és elemzések írásáért. A szerződés havi 28,3 millió forintról szól – ebből 18,1 millió üti Mack markát, 10,2 millió pedig a Századvégé.
Mack a hivatalos jelentései szerint éveken át főleg republikánus képviselőkkel tartotta a kapcsolatot, közülük is az idén novemberben harminc év után megbukott képviselővel, Dana Rohrabacherrel. A politikus és legfontosabb embere, Paul Behrends az utóbbi években a kritikák kereszttüzébe kerültek szoros orosz kormánykapcsolataik miatt.
Behrendsnek különösen jó kapcsolatai vannak orosz vezető körökkel; olyannyira, hogy le is kellett mondania egyik kongresszusi állásáról. Mint azt az Átlátszó is megírta, Behrends volt a magyar kormány egyik legfontosabb segítője az amerikai törvényhozásban. Többször egyengette Megyesi Jenő, Orbán Viktor Amerika-ügyi tanácsadójának útját is a Kongresszusban.
Oroszbarátsága miatt megbukott kongresszusi alkalmazott egyengeti a magyarok útját Washingtonban A magyar kormány embereinek is segített Washingtonban az az amerikai kongresszusi alkalmazott, akinek a külügyi bizottságban betöltött posztjáról gyanús oroszországi kapcsolatai miatt kellett távoznia. Paul Behrends a sokak által Putyin emberének tartott amerikai képviselő, Dana Rohrabacher közeli munkatársa. A Politico cikke szerint ő a magyar kormány egyik legfontosabb kapcsolata az amerikai képviselőházban.
Mack csak azután tudott kapcsolatba lépni magasabb rangú tisztviselőkkel, köztük a Fehér Ház embereivel is, hogy valamivel több mint egy éve fordulat következett be Washington és Budapest kapcsolatában. Ez azonban aligha Macknek köszönhető: washingtoni újságcikkek szerint a térségünkért felelős külügyi helyettes államtitkár, A. Wess Mitchell szorgalmazta a változást, a döntés pedig egy fehér házi találkozón született meg.
Mint később kiderült, Izrael kormánya is komolyan lobbizott azért Washingtonban, hogy az amerikai kormány kevésbé legyen kritikus az Orbán-kormánnyal szemben.
Fordulat az amerikai-magyar kapcsolatokban – Orbánéknak megnyílhat a Fehér Ház ajtaja Bejött Orbán Viktor számítása és fordulat következett be az amerikai-magyar kapcsolatokban- még ha erre Donald Trump elnökké választása után majdnem másfél évet is kellett várni. A The Washington Post a minap azt írta: egyenesen a Fehér Házban döntöttek arról még tavaly, hogy ezentúl engedékenyebbnek kell lenni a magyar kormánnyal szemben.
Az amerikai igazságügy-minisztérium rendszerében Mack még nem regisztrálta, hogy befejezte volna a magyar kormánynak végzett munkát. Ám szerződése idén októberben lejárt, és információink szerint azt nem hosszabbították meg. Az Index már korábban megírta, hogy Mack munkájával elégedetlen a magyar külügy; még a szerződés idő előtti felbontása is felmerült akkor.
Ha csak az év első kilenc hónapjában fizette a magyar kormány Macket és a Századvéget, akkor is 254,7 millió forintot fizetett a konzorcium szolgálataiért.
BSI Public Affairs: Trump embereit fizeti a kormány
Mack szerződése még javában élt, amikor 2017-ben a magyar kormány újabb lobbicéget fogadott fel, hogy segítsen elnyerni Washington jóindulatát. Az új cég a Delaware-ben bejegyzett BSI Public Affairs, melynek vezetője két izraeli lobbista. Tzvika Brot, a BSI egyik vezetője Donald Trump izraeli kampányfőnöke volt.
Mint az Átlátszó adatigénylésére adott válaszból kiderült, a BSI Public Affairs-t havi 12 millió forintért bérelte fel három magyar külképviselet: a washingtoni, a chicagói és a Los Angeles-i. A nekünk megküldött szerződések hat hónapra szóltak, a Külügyminisztérium pedig kérdésünkre adatigénylésünk után azt válaszolta, nem hosszabbították meg őket. Eszerint 2017 végén lejárt a BSI Public Affairs szerződése.
Ám egy az amerikai igazságügy-minisztérium honlapjára feltöltött dokumentumban az áll, hogy a BSI alvállalkozója, a washingtoni lobbicég Sanitas International egészen 2018. július 15-ig dolgozott a magyar kormánynak fővállalkozója megbízásából. Az Átlátszó adatigényléssel fordult a Külgazdasági- és Külügyminisztériumhoz, hogy megtudja, 2018-ban milyen szerződés alapján dolgozott a BSI Public Affairs és a Sanitas International a magyar kormánynak.
Mivel választ még nem kaptunk, ezért csak a 2017-es szerződésből következtethetünk arra, hogy idén körülbelül mennyi pénzt kapott a BSI. Ahhoz, hogy meg tudjuk becsülni, idén mennyit költött a magyar kormány lobbizásra Amerikában, a korábbi számokat használjuk. Ha tehát idén is az első szerződés számai voltak érvényesek, úgy a BSI a hat és fél hónap munkáért 78 millió forintot kapott.
Trump izraeli lobbistái havi 12 millió forintért konzultálnak amerikai magyar külképviseletekkel Fél év alatt legalább 73 millió forintot fizetett ki Magyarország izraeli lobbistáknak, hogy az Amerikai Egyesült Államokban segítsék az ottani magyar diplomáciai képviseletek munkáját. Elsőre logikátlannak tűnik, hogy a magyar kormány izraeliektől várja, hogy végre javuljon a kapcsolata az amerikai kormánnyal.
Barnes & Thornburg
A magyar kormány november 7-e óta újabb lobbistát fizet: az indianai Barnes & Thornburg ügyvédi iroda 50 ezer dollárt kap két és fél hónap munkáért. A szerződés 2019 január 12-ig szól, aláírója pedig a cég egyik washingtoni embere, Craig S. Burkhardt.
A dokumentum értelmében Burkhart a migráció és a vallásszabadság kérdéseiben segíti a magyar kormányt, hogy minél jobb kapcsolatokat építsen ki Washingtonnal. Az 50 ezer dolláros szerződés értéke átszámítva körülbelül 14 millió forint.
Újabb lobbistát fogadott fel a magyar kormány Washingtonban 50 ezer dollárért Újabb lobbistát fogadott fel a magyar kormány Washingtonban: a Barnes & Thornburg ügyvédi iroda egyik embere két és fél hónapon át dolgozik majd a követségnek, és ezért 50 ezer dollárt, azaz mai árfolyamon számolva több mint 14 millió forintot kap.
Steve Bannon és Milo Yiannopoulos
Idén hazánkban járt és előadást tartott az amerikai jobboldal két ikonikus alakja is. Donald Trump amerikai elnök egykori kampányfőnöke, az épp európai jobboldali mozgalmat szervező Steve Bannon mellett az amerikai alt-right "fenegyereke", a brit Milo Yiannopoulos is hazánkban járt májusban. Mindketten a Schmidt Mária-féle alapítványnak a meghívására jöttek, így mindkettejük tiszteletdíját és költségeit a magyar adófizetők állták.
Bannon és Yiannopoulos összesen negyvenezer dollárjába, azaz mai árfolyamon számolva 11,4 millió forintjába került a magyaroknak. Mivel a velük való jó kapcsolat egyértelműen segíti a Trump-kormány holdudvarával való jó kapcsolatot, ezért ezt az összeget is ideszámoljuk.
Bannon egyébként nem áll meg itt: szeptemberben titokban Budapesten járt, a közelmúltban bejelentette, hogy Orbán Viktornak fog dolgozni, az EP-kampányban segíti majd a magyar miniszterelnököt.
Húszezer dollárért lépett fel Steve Bannon Budapesten, a számlát az adófizetők állták Húszezer dollár jogdíjat kapott Stephen K. Bannon, Donald Trump amerikai elnök egykori főstratégája a Schmidt Mária-féle Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványtól a május 23-i fellépéséért a Várkert Bazárban – derül ki az Átlátszó birtokába került szerződésből.
Magyar Foundation of North America
Messze a legtöbb pénzt a Magyar Foundation of North America (MFNA) kapja minden évben immár 2015 óta. Magyarország 2018-as költségvetése erre az évre is 612,4 millió forintot adott az MFNA-nak az amerikai-magyar kapcsolatok szorosabbá fűzésére, kulturális programok szervezésére és kapcsolattartásra az amerikai magyarokkal.
Mivel a 2017-ben elhunyt politikai stratéga, Arthur J. Finkelstein egykori munkatársai és mentoráltjai vezetik, a politikai kapcsolatok javítására költött összegek közé soroljuk az MFNA-nak juttatott összeget is.
Az MFNA honlapját vagy közösségimédia-oldalait vizsgálva nehéz megállapítani, mire költi el ezt a pénzt; kevés látványos programot szervez. Idén egy programot találtunk, ám arra is csak az Átlátszó hosszas kérdezősködése után derült fény, hogy az MFNA adott 33 millió forintot Zoób Kati divattervezőnek hazánk washingtoni követségén megrendezett bemutatójára.
Épp ezért már közel másfél éve próbáljuk megtudni az alapítványt felügyelő Külgazdasági- és Külügyminisztériumtól, hogy a szervezet pontosan mire költi a pénzét: a szervezet által a szerződés értelmében kötelezően hazaküldött számlaösszesítőket kértük.
Mivel közérdekű adatigényléseinkre nem kaptunk választ, bepereltük a Külügyminisztériumot, ám a jogerős ítélet ellenére a mai napig sem kaptunk meg minden kért dokumentumot. A három lezárult támogatási év (2015, 2016 és 2017) számlaösszesítői közül csak egyet kaptunk meg. Hogy miért épp a középsőt, azaz a 2016-osat, egyelőre nem tudjuk. Amint hozzájutunk minden dokumentumhoz, közzétesszük, mire költi az alapítvány a pénzt.
Az amerikai adóhatóságnak beadott adóbevallásokból azonban már eddig is sokminden kiderült az MFNA működéséről. Ezek közül a legfontosabb az, hogy nem kultúrdiplomaták vezetik, hanem a 2017-ben elhunyt kampánystratéga, Arthur J. Finkelstein korábbi munkatársai és mentoráltjai, politikai tanácsadók és lobbisták.
Finkelstein haláláig Orbán Viktor egyik fontos politikai tanácsadója volt. Londonban közös tanácsadó céget alapított Habony Árpáddal Danube Consulting címe. Halála után Finkelstein részesedését Habony vette át, így ma már ő az egyedüli tulajdonos.
Az is kiderült, hogy Finkelstein "gyerekei" sokat keresnek: az igazgató, a könyvelő, a jogász és az adománygyűjtő összesen 145,5 millió forintot kapott fizetésként az MFNA 2015-ös, 612,4 milliós költségvetéséből.
Titkolja a külügy, hogy mire költik a magyar állam százmillióit Finkelstein “gyermekei" az Egyesült Államokban Kétmilliárd forintot költött el 2015 óta a magyar adófizetők pénzéből az Egyesült Államokban a Magyar Foundation of North America (MFNA) nevű nonprofit szervezet. Az állami támogatás hivatalos célja az, hogy az amerikai bejegyzésű alapítvány a magyar kultúrát népszerűsítse Amerikában, kapcsolatot tartson a magyar származású amerikaiakkal, illetve a magyar-amerikai kapcsolatok szorosabbra fűzésén dolgozzon.
Kiemelt kép: A Fehér Ház. Fotó: Zach Rudisin/Wikipedia
|
Közel egymilliárdot költött idén a kormány arra, hogy jobb véleménnyel legyen róla Washington
|
Éles fordulatot vettek idén az amerikai-magyar kapcsolatok, Washington és Budapest viszonya évek óta nem volt ilyen jó. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter tavasszal találkozott amerikai kollégájával, Mike Pompeóval. A CEU-t is sikerült úgy kitennie az Orbán-kormánynak Budapestről, hogy a várakozásokkal ellentétben ezt nem sínylették meg a diplomáciai kapcsolatok. Ennek az okai elsősorban Amerikában keresendőek: Donald Trump emberei szakítani akartak az Obama-kormány kritikus politikájával, és úgy vélik, barátságos modorban többet elérhetnek Orbánnál, például azt, hogy ne ölelje keblére Vlagyimir Putyint. Ennek ellenére a magyar kormány bőkezűen költ lobbistákra és politikai tanácsadókra Washingtonban; az Átlátszó számításai szerint 2018-ban nagyjából 970 millió forintot költöttek erre a célra az adófizetők pénzéből.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/12/28/kozel-egymilliardot-koltott-iden-a-kormany-arra-hogy-jobb-velemennyel-legyen-rola-washington/
|
2018-12-28 13:10:54
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Karácsony előtt egy nappal 72 milliárdnyi forrást osztott szét a kormány, ennek egy része a határon túlra került futballcélokra – írta meg a Portfólió. Megnéztük, pontosan kik kapták az összeget, korábban ugyanis cikksorozatban dolgoztuk fel a szomszédos országokban működő magyar sportkluboknak juttatott focitámogatásokat:
Megszereztük, feldolgoztuk és nyilvánosságra hozzuk a határon túli fociakadémiák támogatásáról szóló szerződéseket
Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen.
Horvátországban, Szlovéniában és Ukrajnában is milliárdokkal támogat külhoni fociakadémiákat a magyar állam
Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen. A magyar kormány nemcsak a profi futballisták, de az utánpótlás irányába is rengeteg közpénzt irányított.
Két héttel ezelőtt számlálónk 22,5 milliárd forinton állt, ennyi költségvetési forrás jutott hat szomszédos országba futballcélokra, főként fociakadémiákra. Ez az összeg az év végi osztogatásnak köszönhetően most majdnem 32,5 milliárd forintra duzzadt.
Mészáros Lőrinc eszéki (Horvátország) focicsapatának akadémiája eddig 2 milliárd forint támogatást kapott, ez most 3 milliárd forintra nőtt, a kormány ugyanis most további 1 milliárd forintot nyújtott “a szervezet működésének és fejlesztésének támogatására”.
A romániai FK Csíkszereda Egyesület két részletben 2,17 milliárd forinthoz jutott év végén, így ők már 5,87 milliárd forintnál járnak. Ez az az egyesület, melynek akadémiájáról ingyen igazolhat játékosokat a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia:
Ingyen igazolhat fiatal focitehetségeket a Felcsút a közpénzzel támogatott erdélyi kluboktól
Az FK Csíkszereda 2013 óta 3,7 milliárd forintot kapott a magyar államtól a Magyar Labdarúgó Szövetségen és a Bethlen Gábor Alapon keresztül a Székelyföld Labdarugó Akadémia létrehozására.
“Azzal, hogy ingyen szerez meg tehetségeket a felcsúti akadémia, minimális befektetéssel tud létrehozni egy profi focicsapatot. Tehát nem csak az eladás lehet a cél, hanem az is, hogy egy jó focicsapat jöjjön létre, gyakorlatilag ingyen” – mondta korábban az Átlátszónak minderről Szabados Gábor sportközgazdász, aki szerint a programban résztvevő klubnak ez a konstrukció csak akkor éri meg, ha közben komoly forrásokra tesznek szert a magyar államtól.
Jutott pénz a Sepsi OSK akadémiájának is. A Sepsi OSK egy szintén Romániában működő csapat, ők most 2,1 milliárd forintot kaptak, így az ő támogatási számlálójuk már 4,1 milliárd forintnál jár. A Sepsi OSK-t üzemeltető román cég Mészáros Lőrinc volt üzlettársához, Varga Károlyhoz köthető. A Sepsi OSK SA nevű vállalat 51 százalékos tulajdonosa a magyarországi Hódút Kft. útépítő vállalat kinti leányvállalata (HODUT ROM SRL), kisebbségi tulajdonosa pedig az Asociata Club Sportiv Sepsi OSK sportegyesület. A magyarországi Hódút végső tulajdonosa Varga Károly, akinek három közös magyar cége is volt a felcsúti fociakadémia elnökével.
A kormányhatározat alapján 300 millió forintot utalnak a felcsút pályáit építő Pharos ’95 Kft. tulajdonosának szlovéniai csapatának is. Az FK Nafta Lendava korábban 1,9 milliárd forint támogatásban részesült, ezzel a 300 millió forinttal a végösszeg egyelőre 2,2 milliárd forint.
A rekorder kétségkívül a Topolya TSC. A vajdasági klub eddig 4,5 milliárd forinthoz jutott hozzá, most további 1,4 milliárd forintot kaptak, amely így együtt már 5,9 milliárd forintot jelent. A topolyai klub szintén nem független a kormányzati köröktől, Szerbiában legalábbis úgy tartják, hogy egyetlen ember van a Vajdaságban, akinek közvetlen elérése van a magyar miniszterelnökhöz, ez pedig a topolyai illetőségű milliárdos, Zsemberi János, a magyar kormány futball-programjának nagyhatalmú vajdasági rezidense, aki formálisan ugyan nem vesz részt a projekt irányításában, mégis a program megkerülhetetlen figurája: a klub fő támogatója, aki korábban az FK TSC elnöki tisztét is betöltötte, a tavalyi tisztújításkor azonban átadta helyét utódjának, ő maga pedig főszponzorként, illetve az épülő labdarúgó akadémia koordinátoraként maradt a csapat mellett.
Az Orbán Viktorral jó barátságot ápoló Világi Oszkár működtette DAC akadémiája 1,35 milliárd forintot kapott. A Szlovákiában működő klub korábban 2,4 milliárd forinthoz jutott hozzá a Magyar Labdarúgó Szövetségen és a Bethlen Gábor Alapon keresztül, a végösszeg így év végére 3,75 milliárdra nőtt.
A felvidéki Komáromi FC 300 millió forinthoz jutott hozzá, így ők már 2,24 milliárdnál járnak. A komáromi csapat támogatásáról Korábban Czíria Attila, aki a 2014-es szlovák önkormányzati választások idején az MKP és a Híd közös révkomáromi polgármesterjelöltje volt, így tájékoztatta az Átlátszót:
“Amikor a miniszterelnök úr megkérdezte, hogyan tudna segíteni a magyar állam Komáromnak és a régiónak, arról beszéltem, hogy itt van a volt mezőgazdasági iskola, amelyet éppen akkor árult el a megye, azt meg lehetne venni, és csinálni egy erős magyar mezőgazdasági szakközépiskolát, mert az nincs az országban és Komárom a mezőgazdasági régió közepén helyezkedik el. (…) Orbán Viktor felvetette, mi lenne, ha épülne egy új stadion. Azt feleltem, miért ne, ha az egyéb fejlesztések mellett erre is jut”
A Seszták Miklós városának focicsapatához köthető Várda Sport Egyesület szintén 1,35 milliárdot kapott, feltételezhetően a kárpátaljai fociakadémia folytatására. Ők így már 4 milliárd forintnál járnak.
Címlapkép: Mészáros Lőrinc, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnöke, Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára valamint Szondy Zoltán, a Futball Klub Csíkszereda igazgatója felavatják a Márton Áron Tehetséggondozó Központot 2016 szeptemberében. Fotó forrása: pfla.hu
|
Az év végén újabb 10 milliárd forintot adott a kormány külhoni magyar focicsapatoknak
|
Az Átlátszó decemberben cikksorozatban számolt be arról, hogy az elmúlt években 22,5 milliárd forint ment magyar költségvetési forrásokból hat szomszédos országba, határon túli futballakadémiák támogatására. Most az év végén ehhez hozzáadott még további 9,97 milliárd forintot a kormány, így a számláló már bőven 30 milliárd forint felett jár. A pénzt jórészt ugyanazok kapták, mint eddig: ismét jutott pénz Mészáros Lőrinc eszéki csapatának akadémiájára, valamint az FK Csíkszereda Egyesületnek is, ahonnan ingyen igazolhat fiatal tehetségeket a Felcsút.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/12/27/az-ev-vegen-ujabb-10-milliard-forintot-adott-a-kormany-kulhoni-magyar-focicsapatoknak/
|
2018-12-27 13:14:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Néhány hete szinte az egész magyar sajtó beszámolt arról, hogy a Liget Projekt épületei Európa, sőt a világ „legjobbjainak” bizonyultak. Szép lenne, ha így lenne, de a valóság az, hogy nagyjából 40 kategóriában, háromszáznál is több „legjobbnak” járó díjat osztottak ki ezen az ingatlanszakmai pályázaton, és a „versenyre” való nevezés ára kb. 4-500 ezer forint volt.
December 3-án elsőként arról szóltak a hírek, hogy egy rangos szakmai versenyen a Néprajzi Múzeum Európa legjobb középülete díját nyerte el. Majd egy nap múlva kiderült, hogy nemcsak Európa, hanem „a világ legjobb középülete” díját is megkapta a még el sem készült épület.
December 5-én sem maradtunk örömhír nélkül: a magyar hírportálok egymás után jelentettek be egy újabb elismerést, miszerint Európa legjobb szabadidős épületének választották a Pannon Park Biodómját.
Az 1,7 hektáros biodóm a mintegy 5 hektáros Pannon Park központi létesítménye lesz. Az egykori Vidám Park területén épülő Pannon Parkban a Kárpát-medence egykori élővilágát kívánják bemutatni, a három hatalmas, összefüggő csarnokból álló, tetején fényáteresztő felülettel ellátott Biodóm pedig állatbemutatókra, s egyéb attrakciókra szolgál majd a tervek szerint.
A beszámolókból kiderült, hogy az épülettervek az idei Internatonal Property Awards ingatlanszakmai versenyen kapták az elismerést. A zsűri ezen a versenyen nem fűz szöveges indoklást a díjakhoz, a Liget Projekt képviselői azonban gondoskodtak saját sikerük méltatásáról.
A díjat átvevő Gyorgyevics Benedek, a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vezérigazgatója például „történelmi léptékű” győzelemnek nevezte a Néprajzi elismerését, s a Biodómot tervező Pauliny-Reith & Partners iroda is kiadott egy közleményt saját győztes projektjének kiválóságáról.
A magyar médiumok – beleértve az ún. ellenzéki hírportálokat és a szakmai fórumokat is – szinte szó szerint átvették az MTI győzelmi híreit a Liget Projekt nemzetközi sikeréről. Annak ellenére, hogy az International Property Awards elismerései nem építészeti, hanem ingatlanszakmai díjak, melyek odaítélésénél nem szempont a tervezett épület várossal való kapcsolata, annak társadalmi kontextusa.
Pedig a két épület környezethez való viszonya egyáltalán nem hagyható figyelmen kívül. A monumentális Néprajzi Múzeum megcsonkítja a Városliget történeti parkját, veszélyezteti a világörökségi látványt – hívták már fel korábban is sokan erre a figyelmet, többek közt Bardóczi Sándor tájépítész.
A Biodóm és a Pannon Park kedvéért pedig az egykori Vidám Park területén történtek brutális fapusztítások. Ráadásul a Biodóm grandiózus csarnokai szintén rombolják a világörökségi látványt.
De magának a nagy ovációval ünnepelt díjnak az értéke is erősen megkérdőjelezhető, mutat rá a Ligetvédők Lapjának cikke. Gulyás András írásából kiderül, hogy csak Európában 35 db legjobbnak járó díjat osztottak ki a International Property Awards pályázatára jelentkezők közt.
Az Európa legjobb szabadidős épületének választott Biodóm pedig valójában csak két másik törökországi épülettel „versenyzett” a címért. A The International Property Awards marketing menedzsere levélben is megerősítette a Ligetvédőknek, hogy összesen csak három induló volt ebben a kategóriában.
Gulyás András szerint a külhoni sikerekről szóló győzelmi híradás valójában csak a propagandahadjárat része. A nemzetközi elismerésről és díjesőről szóló hírekkel megtévesztik a szakmát és a közvéleményt, állítja Gulyás.
Ha mindehhez hozzátesszük, hogy kb. 40 kategóriában háromszáznál is több „legjobbnak” járó díjat osztottak ki ezen az ingatlanszakmai pályázaton, s hogy a versenyre való nevezés ára kb. 4-500 ezer forint volt – a Liget Projekt két épülete tehát kb. 1 millió forintért vehetett részt a versenyen –, valóban erős túlzás történelmi jelentőségűnek nevezni egy itt megszerzett díjat.
A Liget Projekt képviselői azonban nem először nyúlnak ahhoz az eszközhöz, hogy állítólagos nemzetközi díjakkal fényezzék a Múzeumi Negyed sokak által vitatott épületeit. Tavaly a MIPIM Cannes-ban tartott ingatlanszakmai kiállításán elért sikerükkel hintették tele a sajtót, miszerint “a Liget Budapest Projekt a Best Futura Mega Project kategóriában Európa városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak.”
Ez sem teljesen volt így. Ebben a kategóriában ugyanis négyen, egy brazil, egy japán, egy magyar és egy orosz pályázó indult, s közülük a japán projektet (Kashiwa-no-ha Smart City) nyilvánították a legjobbnak. A többi induló helyezéséről a MIPIM, eddigi gyakorlatát követve, nem döntött.
A Liget Projekt képviselői azonban Magyarországon európai győztesként tálalták a projektet, holott semmi ilyen elismerést nem nyertek el.
|
Kétes értékű elismerést kaptak a Liget Projekt középületei
|
Néhány hete szinte az egész magyar sajtó beszámolt arról, hogy a Liget Projekt épületei Európa, sőt a világ „legjobbjainak” bizonyultak. Szép lenne, ha így lenne, de a valóság az, hogy nagyjából 40 kategóriában, háromszáznál is több „legjobbnak” járó díjat osztottak ki ezen az ingatlanszakmai pályázaton, és a “versenyre” való nevezés ára kb. 4-500 ezer forint volt.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/12/27/ketes-erteku-elismerest-kaptak-a-liget-projekt-kozepuletei-szazaval-osztjak-ezeket-a-dijakat-magas-nevezesi-dijert/
|
2018-12-27 13:25:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
December közepén Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2019 januárjában felköltözik a budai Várba. Az Index december 22-én arról írt, hogy megkérdezték a miniszterelnök sajtófőnökét, hogy mikor lesz az épület sajtóbejárása, de Havasi Bertalan nem válaszolt a lap érdeklődésére.
December 23-án Orbán Viktor már a Várban lévő új irodája erkélyéről posztolt egy fényképet a Facebook-oldalára, ezzel is megerősítve a költözés tényét. Másnap, Szenteste, a pártsajtó egyik legaktívabb és legszervilisebb tagja, az Origo írt PR-cikket a miniszterelnök új irodájáról.
Akárcsak Lázár János, a Miniszterelnökséget akkor vezető miniszter 2016-ban, a mostani Origo-cikk is azt hangsúlyozza, hogy Orbán Viktor új irodája a Várban nagyon szerény és puritán.
A december 24-i sajtóbejárásra végül a korábban válaszra sem méltatott Index is meghívást kapott, a lap építészeti elemekre koncentráló cikkét itt lehet elolvasni.
Múzeumi szőnyegeken taposnak
“A festmények a Nemzeti Galéria – jellemzően ki nem állított – képei, a szőnyegek az Iparművészeti Múzeum törökszőnyeg-gyűjteményének raktári darabjai.” – Index
“Az új kormányzati épületben lévő szőnyegek sem kerültek egyetlen forintba sem, mivel a magyar állam azokat nem megvette, hanem az Iparművészeti Múzeum török szőnyeggyűjteményéből kölcsönözte ki.” – Origo
Az Origo állítása biztosan nem igaz, hiszen az Iparművészeti Múzeum vélhetően megvette ezeket a szőnyegeket valamikor (és nem az isztambuli bazárban pár euróért), és minden bizonnyal költött már a restaurálásukra, tárolásukra is. Az tehát lehetséges, hogy a mostani magyar kormánynak nem kerültek egy forintba sem a szőnyegek, ha ingyen kölcsönözte ki őket a Miniszterelnökség a múzeumból. Viszont a magyar államnak, vagyis a magyar adófizetőknek egészen biztosan pénzbe kerültek, és az állami vagyon részét képezik.
Meglehetősen visszásnak tűnik, hogy ezeket a múzeumi gyűjteménybe tartozó, tehát elvileg kiállításra való, értékes, ritka szőnyegeket leterítik a földre, és taposnak rajtuk, mintha tucatdarabok lennének.
Szeretnénk többet tudni róluk, ezért közadatigénylésben kértük ki az Iparművészetitől, hogy hány darab, hány éves, és mekkora értéket képviselő szőnyeget adtak kölcsön a miniszterelnök új irodájába.
A festménykölcsönzés bevett gyakorlat
A tisztánlátás érdekében közadatigénylésben kértük ki a Magyar Nemzeti Galériától is, hogy pontosan milyen festményeket adtak kölcsön Orbán Viktor miniszterelnök új irodájába.
Mivel a budai Várban lévő miniszterelnöki irodát a NATO-protokollnak megfelelő biztonsági rendszer, és a TEK őrzi, a közvagyon részét képező múzeumi darabok fizikailag vélhetően biztonságban vannak.
A múzeumi szőnyegeknek biztosan nem tesz jót, ha taposnak rajtuk, de a festményeknél lehet – és az illetékesek szoktak is – érvelni azzal, hogy legalább nem a múzeum raktárában porosodnak a képek, hanem egy állami épületet díszítenek, ahol vigyáznak rájuk.
Az állami vagyon részét képező festmények kölcsönzése ugyanis nem egyedi: mondhatni régi bevett gyakorlat, hogy a Szépművészeti Múzeum és az irányítása alá tartozó Nemzeti Galéria állami intézményeknek festményeket ad letétbe. Már 2014-ben megírtuk, hogy a Szépművészeti a Köztársasági Elnöki Hivatal, a KSH, a NAIH, az Állami Számvevőszék, és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja részére is kölcsönöz műtárgyakat, amiket az intézmények reprezentációs és dekorációs céllal állítanak ki az épületeikben.
Ennél problémásabb ügy volt, amikor másfél év pereskedés után 2016-ban kiderítettük, hogy a Szépművészeti Múzeum tíz darab, összesen 300 millió forintot értékű műkincset adott kölcsön képenként havi nettó 15 ezer forintért 3 hónapra egy Habony Árpádhoz köthető magánlakásba.
A miniszterelnök új irodáját a budai Várban egyébként nem csak múzeumból kölcsönzött festmények díszítik: 2017-ben megírtuk, hogy a Miniszterelnökség dekorációs céllal öt képet vásárolt 282 millió forintért.
282 millióért vett festményeket a Várba a Miniszterelnökség
Öt műalkotást vásárolt meg egy magánszemélytől a Miniszterelnökség a Várban készülő új székhelyének díszítésére. Ligeti Antal, K. Spányi Béla és Bogdány Jakab képeit választották ki erre a célra.
Orbán régi álma teljesült
A miniszterelnök már az első kormányzati ciklusában, 2002-ben is szeretett volna a Várba költözni, de akkor a választási vereség keresztülhúzta a terveit. A második ciklusa elején, 2011-ben kormányhatározat született a Vár fejlesztéséről, a harmadik ciklusa kezdetén pedig elkezdte valóra váltani a régi álmát: 2014 júniusában a kormányszóvivő bejelentette, hogy a korábban kinézett Sándor-palota mellé, a Karmelita-kolostor épületébe költözik Orbán Viktor és hivatala.
Akkor közadatigénylésben kértük ki, hogy mi alapján született meg ez a döntés, de a Miniszterelnökség azt válaszolta, hogy ez nem nyilvános adat, vagyis nem tartozik sem ránk, sem olvasóinkra. Arról viszont megjelent egy kormányhatározat, hogy a Miniszterelnökség költözése a Várba nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházás.
Azóta a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatok, a Közbeszerzési Értesítőben kihirdetett tenderek, a propagandasajtóban megjelent félinformációk, és a kormánytagok által elejtett mondatok alapján annyit lehet tudni, hogy a miniszterelnöki irodának helyet adó épületegyüttes belső átalakítása 4 milliárd forintba került, a Miniszterelnökség költözésének teljes költsége pedig 21 milliárd forint lesz.
„Sokba fog kerülni, de mindannyiunk örömét fogja szolgálni” – mondta L. Simon László, a Miniszterelnökség akkori parlamenti államtitkára még 2014-ben.
A Várban azonban nem csak Orbán Viktornak készült új iroda, hanem ide költözik több más állami hivatal is. Például a Belügyminisztérium, ami eddig csak a költözés tervezésére 1,3 milliárdot költött. Megy a Várba a Pénzügyminisztérium (korábban Nemzetgazdasági Minisztérium) is, aminek a költözésére eredetileg 26 milliárd forintot szántak, de a költségek már nagyjából 40 milliárdnál járnak, pedig még egy kapavágás sem történt. Továbbá épül egy lovarda is a budai Várban 3,5 milliárd forintért.
A kormány szemérmesen Nemzeti Hauszmann Tervnek hívja a Várnegyed átalakítását, ami a legóvatosabb becslések szerint 200 milliárd forintba fog kerülni, de építészeti szakemberek szerint akár 1.000 milliárd is lehet a végösszeg.
Zavaros koncepció, átláthatatlan tervezési folyamat és szinte felső korlát nélküli költségek – a látványos beruházások felszíne mögött ezek a meghatározó jellemzői a budai Várban zajló fejlesztéseknek. Lehet, hogy nem a miniszterelnök és néhány állami hivatal felköltözése az egyetlen szervezőerő, de a zűrzavarban egyelőre ez tűnik a meghatározónak.
Címlapkép: A Miniszterelnökség új irodája a budai Várban (fotó: Miniszterelnöki Kabinetiroda)
|
Múzeumi szőnyegeken taposnak Orbán új irodájában a Várban
|
Megnézhette a sajtó a miniszterelnök új irodáját, amire több milliárd forint közpénzt költöttek, de a kormány és a propagandasajtó ennek ellenére azt hangsúlyozza, hogy egyszerű és puritán. Azt viszont még az Origo is megírta, hogy az iroda szőnyegeit, amiket a padlóra terítve, rendeltetésszerűen használnak, az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből kölcsönözte ki a Miniszterelnökség.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/12/27/muzeumi-szonyegeken-taposnak-orban-uj-irodajaban-a-varban/
|
2018-12-28 13:36:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Több mint egy éve írtunk először arról a bűnszervezetről, amelyet rovott múltú nemesfémkereskedők és egykori rendőr főtisztek hoztak létre 2012 tájékán, majd működtetek éveken keresztül. Az aranycsinálók és az alezredesek szofisztikált áfacsalásra rendezkedtek be, két-három év alatt milliárdos hasznot szerezve a lengyel költségvetés kárára. Az Olaszországban nettó áron beszerzett nemesfémet ugyanis főleg egy lengyel nagykereskedő vette át tőlük bruttó áron, az áfát pedig az eladóknak kellett volna befizetniük – a bűnszervezet azonban nem a lengyel költségvetést akarta gyarapítani, hanem egy nagy dobásra, az afrikai "bányászott arany" európia importjára gyűjtöttek.
Videóinterjúnk főszereplője, akit korábbi cikkeinkben H. Lénártnak neveztünk, egy pillanatig sem tagadta, hogy rács mögé szeretné juttatni korábbi üzlettársait. H. korábban a csoport meghatározó tagja volt, végül azonban károsultja lett az alezredesek ügyleteinek, ezért évek óta minden követ megmozgat, hogy a magyar nyomozóhatóság vegye komolyan az ezüstáfás sztorit.
De hiába szedett össze szívós munkával egy halom bizonyítékot, itthon nem nagyon haladt előre a nyomozás, pedig a társaság tagjai más jellegű gyanús ügyekben is felbukkantak.
Korábbi cikkeink az ügyről
Az aranycsináló és az alezredesek: áfacsalás a nemesfémpiacon
Volt NNI-s főtisztek üzemeltetik a nemesfémmel üzletelő áfacsaló hálózatot
Újabb bűncselekményben bukkantak fel az NNI nyugalmazott alezredesei
H. elmondása szerint az alezredesek mellett 2013 tájékán tűnt fel a szervezetben Staudt Gábor jobbikos országgyűlési képviselő – az egyik volt rendőrtiszt egy időben Staudt révén a Jobbik-frakció belbiztonsági tanácsadója volt. Staudt kedden jelentette be, hogy magánéleti okok miatt lemond a mandátumáról, de cáfolta, hogy lemondásának köze lenne az áfacsaló alezredesekkel kapcsolatos nyomozáshoz.
Videóinterjúnkban az anonimitását továbbra is őrző H. beszél – egyebek mellett Staudt Gábor, a héten lemondott jobbikos országgyűlési képviselő szerepéről a történetben:
Staudt Gábor és az áfacsaló alezredesek – videóinterjú a koronatanúval from atlatszo.hu on Vimeo.
H. most egyebek mellett azt nyilatkozta az Átlátszónak, hogy egy idő után rájött, valószínűleg hamarabb célt ér, ha a magyar hatóságok mellett a lengyeleket is megkeresi az áfacsaló alezredesek ügyleteivel. Igaza lett: a lengyel rendőrök nagyon komolyan vették az ügyet, vélhetően ennek köszönhető, hogy néhány hete itthon is meglódult a nyomozás.
A zöld dossziés áfabotrány sem használt
A határokon átnyúló áfacsaló hálózatokra először Horváth András egykori adóhatósági elemző emlékezetes 2013-as zöld dossziés fellépése hívta fel a közvélemény figyelmét, de az elkövetési forma azóta is rendkívül népszerű: az Átlátszó tucatnyi hasonló ügyről számolt be a terményt fikíven utaztató gabonakereskedőktől a diplomáciai mentességet vásároló áfacsalókig.
Legutóbb arról írtunk, hogy egy határokon átnyúló tejkereskedelmi ügyben első fokon börtönbüntetésre ítélt áfacsalók megszöktek, mire a Szolnoki Törvényszéknek sikerült írásba foglalnia a házi őrizetről szóló végzést:
Megszöktek az elítélt áfacsalók, mire a Szolnoki Törvényszéknek sikerült írásba foglalnia a házi őrizetről szóló végzést Egy hétig nem küldte meg a bűnügyi felügyeletet (korábbi nevén házi őrizetet) elrendelő végzést a Szolnoki Törvényszék egy nem jogerősen hat év letöltendő fegyházbüntetésre ítélt férfi esetében az illetékes budapesti kapitányságnak. Csak szerkesztőségünk megkeresése után postázták az iratot, amit utólag azzal magyaráztak, hogy ennyi időbe telt az ítélet és a végzés leírása.
Becker András – Németh Dániel
|
Staudt Gábor és az áfacsaló alezredesek – videóinterjú a koronatanúval
|
Több mint egy éve írtunk először arról a bűnszervezetről, amelyet rovott múltú nemesfémkereskedők és egykori rendőr főtisztek hoztak létre 2012 tájékán, majd működtetek éveken keresztül. Az aranycsinálók és az alezredesek szofisztikált áfacsalásra rendezkedtek be, két-három év alatt milliárdos hasznot szerezve a lengyel költségvetés kárára. Az Olaszországban nettó áron beszerzett nemesfémet ugyanis főleg egy lengyel nagykereskedő vette át tőlük bruttó áron, az áfát pedig az eladóknak kellett volna befizetniük – a bűnszervezet azonban nem a lengyel költségvetést akarta gyarapítani, hanem egy nagy dobásra, az afrikai „bányászott arany” európia importjára gyűjtöttek.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/12/21/staudt-gabor-es-az-afacsalo-alezredesek-videointerju-a-koronatanuval/
|
2018-12-21 13:39:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Rendkívül nagyvonalú üzletemberek játszanak a kormányzati térfélen: úgy ajánlották fel a kormányzati kiadók tulajdonosai az összesen több tízmilliárd forintra tehető cégeikben megtestesülő vagyont a nemrég létrejött médiabirodalomnak, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak, hogy egy fityinget sem kaptak, ráadásul semmilyen jog nem illeti meg őket cserébe.
Ez derül ki az alapítvány alapító okiratából, amelyet a 24.hu a Kaposvári Törvényszéken átnézett. Az iratanyag azért Kaposváron lelhető fel, mert az alapítvány székhelye a Somogy megyei Balatonföldváron, a médiabirodalom központi figurájának tekintett Liszkay Gábor nyaralójában van.
Az alapítvány nyitott, ezért „ahhoz belföldi és külföldi természetes személyek egyaránt csatlakozhatnak”, mégpedig a vagyon felajánlásával. Ez történt meg a múlt héten bejelentett felajánlások alkalmával. Az utóbb csatlakozó-adományozó az idevágó jogszabály alapján kaphatna alapítói jogot, ám a dokumentum ezt kizárja: „A csatlakozó az alapítói vagy egyéb jogok gyakorlására nem jogosult.”
Az alapító okirat szerint „az Alapító és a csatlakozó az Alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza. Ez a rendelkezés megfelelően irányadó az Alapítvány és a csatlakozó jogutódjára is.”
Az is bizonyos, hogy Liszkaynak főszerepet szántak, és már hónapokkal korábban kigondolták, hogyan gyúrják egybe az addig több kézen levő médiaportfoliót. Az alapítvány alapítója a Liszkay kizárólagos tulajdonában álló, július közepén létrehozott cég, a Media Fundamentum Nonprofit Zrt. Ez a cég alapította meg a Közép-Európai Sajtó- és Média Alapítványt. Ehhez
elég volt 20 millió forintot befizetnie. Aztán pár hét múlva jött még több tízmilliárdnyi vagyon a nagylelkű adományozóktól.
A legnagyobb hitelező egyben a legnagyobb adományozó
A kaposvári dokumentumok arra egyelőre nem adnak választ, pontosan mennyi vagyont, illetve adósságot vittek be a közösbe. A nagyobb médiadarabok felvásárlása annak idején bankhitelekből történt, és a kiadócégek elég komoly adósságot mutattak ki a múlt év végén, a 24.hu becslése szerint bőven 30 milliárd forint feletti kötelezettségállományról volt szó. A G7 összesítése is azt hozta ki, hogy több mint 30 milliárd forintot költöttek az oligarchák a médiabefektetésekre.
A hitelbiztosítéki nyilvántartásból olyasmi rajzolódik ki, hogy a bankok mindenre rátették a kezüket, nemcsak az ingó és ingatlanvagyonra, hanem alkalmanként a jövőbeni bevételekre és a létrehozandó domain nevekre is zálogjogot jegyeztek be. A nyilvántartásban sűrűn előfordul az MKB neve, például a legnagyobb falatnak számító, egykor a Népszabadságot is kiadó Mediaworks Hungary Zrt.-nél, a 3 vidéki lapot kiadó Lapcomot korábban megszerző Andy Vajna cégénél, az Avalue Befektetési Kft.-nél vagy az ugyancsak vidéki portfóliót bekebelezett Heinrich Pecina nevével fémjelzett Inform Média Kft.-nél. Kivételnek számít az Echo TV, amelynél 889 millió forint és járulékai erejéig a B3 Takarék Szövetkezetet tüntették fel a jelzálogjog bejegyzésben. Bár ez sem esik távol a Mészáros-birodalomtól.
A hitelező bankok hozzájárulása kell a tulajdonosváltáshoz, de aligha bonyolult a megegyezés a tartozásokkal terhes médiaportfólió átpasszolásáról olyan körülmények között, hogy a nagy hitelező bank Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik, és a legnagyobb adományozó is Mészáros Lőrinc.
Az alapítvány mottója: a sajtó legyen őre a jogszerűségnek, a bűnnek ostora
Az pikáns a több mint 250 újságot kiadó, portált üzemeltető kormányzati médiabirodalmat összefogó alapítványnál, hogy az alapító okirat elején, a preambulumban emelkedett, ünnepélyes hangulatú, Kossuth Lajostól vett idézet olvasható:
….az időszaki sajtó szabad nemzetnél hivatva van, hogy (…) legyen hajnalcsillaga a világosság napjának, (…) legyen őre a jogszerűségnek, reményhorga a szenvedőnek, a bűnnek ostora, a szerény érdem koszorúzója….
Hasonlóan áthallásos része az alapítói okiratnak az, amikor arról rendelkezik, hogy „az Alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.”
Ehhez képest az alapítvány kuratóriumának tagjai erősen kötődnek a Fideszhez. Az elnök Varga Istvánt augusztus 20-án a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki, közéleti karrierjét az MDF-ben kezdte, majd Fideszre váltott és 2014-ig volt országgyűlési képviselő. Bajkai István fideszes parlamenti képviselő, Orbán Viktor és családja ügyvédjeként lett ismert, a kuratórium harmadik tagja pedig Szánthó Miklós, az Alapjokogért Központ igazgatója, a kormánypárti televíziók beszélőfejeinek egyike.
Lesz pénz ösztöndíjra, támogatásra, egyéni kérelmekre, munkatársakra
Az alapítvány alá bement cégek tavaly összesen legalább 8 milliárdos nyereséget hoztak össze. Ha a jövőben is lesz profit, és az alapítvány mint a cégek tulajdonosa magához vonja a nyereséget, azt nem fizetheti ki az alapítónak, pénzt tehát másként kell kivenni az alapítványból. Ennek módjaira is gondolt a Liszkay-féle cég mint alapító:
az Alapítvány támogatást, cél szerinti juttatást egyéni kérelmek vagy pályázatok alapján a Kuratórium által megállapított feltételek szerint nyújthat.
Továbbá:
az Alapítvány ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az alapítványi célok hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottakat is foglalkoztathat.
A NER szereti az alapítványokat, de ez valami egészen új
Nem először folyamodik a NER a vagyon alapítványba csomagolásához. Matolcsy György jegybankja egész sor alapítványt hozott létre, és mint a sajtóperekből utóbb kirajzolódott, azért, hogy a jegybanki nyereség közpénzjellegét elveszítve önálló életre keljen.
Ennek nincs sok köze az alapítvány-létrehozás klasszikus céljához, vagyis hogy a bevitt vagyonnal valamely önzetlen, jótékony célt szolgáljon. Az alapítványokat nem profitorientált tevékenységre hozzák létre, más kérdés, hogy gyakorta alapítanak gazdasági társaságot, amelynek tevékenységéből gyarapítják az alapítványi vagyont, illetve fedezik a költségeket. A mai példák közül a Századvég Alapítvány holdudvarában egész sor gazdasági társaság működik – és nyer el közpénzes megrendeléseket -, de azért létezik nonprofit profilja, oktatási tevékenysége.
A sajtóban is akad példa alapítványi tulajdonlásra, az Index portál esetében azonban ez a forma, illetve az egyszemélyes kuratórium inkább védernyő, a tulajdonosoktól való független működés záloga volna.
A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány azonban ezektől elüt. Annyiban mindenképpen, hogy gazdasági társaságok garmadája tolta bele a vagyonát vezényszóra, és lényegében egy holding tetején ül az alapítvány. Olyan vagyonon, amely az állami hirdetések segedelmével több mint 60 milliárd forint összbevételt hozott a múlt évben és alsó hangon 8 milliárd forint nyereséget termelt.
Alapítványt bármely tartós célra létre lehet hozni, erről az oldalról nincs akadálya a kiadócégek összeborulásának. Elméletileg elsődlegesen gazdasági tevékenységre nem lehet alapítványt gründolni, bevételeinek meghatározott része származhat csak vállalkozói tevékenységből. De csak az alaptevékenységtől különböző vállalkozói tevékenység számít ide. Az alapító okiratba pedig bekerültek a beszippantott kiadók által végzett tevékenységek, így nem lehet szó kvótatúllépésről, tehát ez sem lehet akadály.
Az alapítvány nonprofit jellege nem jelenti azt, hogy az állami hirdetések és a nyereségtermelés leállna. Annyit tesz csupán, hogy a kiadóvállalatok által megtermelt profitot az alapítvány mint tulajdonos nem veheti ki osztalék formájában, ahogy azt mondjuk Mészáros Lőrincék megtehetnék az Echo Hungária TV Zrt.-ből. Ettől még a pénz nem kizárólag az alapítványon belül kering majd.
Kiemelt képünkön Liszkay Gábor és Szikszai Péter – Marjai János / 24.hu
|
Kiderült, kinek adták sokmilliárdos vagyonukat a NER-oligarchák
|
Rendkívül nagyvonalú üzletemberek játszanak a kormányzati térfélen: úgy ajánlották fel a kormányzati kiadók tulajdonosai az összesen több tízmilliárd forintra tehető cégeikben megtestesülő vagyont a nemrég létrejött médiabirodalomnak, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak, hogy egy fityinget sem kaptak, ráadásul semmilyen jog nem illeti meg őket cserébe.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/12/05/kiderult-kinek-adtak-sokmilliardos-vagyonukat-a-ner-oligarchak/
|
2018-12-05 06:10:00
| true | null | null |
24.hu
|
Simonka György fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésével és bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatti meggyanúsításával párhuzamosan a hozzá közel álló cégek leválnak a medgyesegyházi ipari parkról. A pók eddig szőtte, most pedig, úgy fest, visszabontja hálóját.
A Medgyesegyházi Ipari Park Kft. életre hívása sikertörténetnek indult. A medgyesegyházi önkormányzat, a Mentor Menedzsment Kft. és a Paprikakert TÉSZ Kft. konzorciumi tagságával létrejött gazdasági társaság 2016 májusában alakult meg, és néhány hónap múlva egy 8 hektáros ipari park megvalósítására pályázott a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretén belül. A brüsszeli forrásokat a Békés Megyei Önkormányzat osztotta, mégpedig úgy, hogy a területfejlesztési bizottság előterjesztése került a közgyűlés elé. Ment minden, mint a karikacsapás. Alig egy évvel később, 2017 nyarán a viharsarki kisváros ipari parkjának vezetői már alá is írták a 450 millió forint vissza nem térítendő összegről szóló támogatási szerződést az irányító hatósággal.
Hogy kikből állt a Medgyesegyházi Ipari Park Kft. konzorciuma, és milyen módon köthetők a tegnap még a dél-békési térség korlátlan urának számító Simonka Györgyhöz, arról korábban résztelesen beszámoltunk. Most legyen elég annyi, hogy a 9 százalékos tulajdonrésszel rendelkező Paprikakert TÉSZ Kft.-ben korábban résztulajdonos volt Simonka, de befolyása meghatározó volt az 508 tulajdonost magában foglaló cégben. Ki szállt volna szembe a társaságon belül a térség teljhatalmú urával? A konzorcium 40 százalékban azé a Mentor Menedzsment Kft.-é, amelynek egyik tulajdonosa a Simonka ügyleteiben nagyon sokszor feltűnő unokahúg, Tóth Renáta és egyik legközelebbi bizalmasa, Baráth Richárd. A konzorcium többségi, 51 százalékos tulajdonosa pedig az a medgyesegyházi önkormányzat, amelynek polgármestere, Nagy Béla, korábbi vezető Békés megyei SZDSZ-es politikus régóta Simonka emberének számít.
Az elsüllyedő cég új projektje
Ahogy arról beszámoltunk, az a Békés Megyei Képviselő-testület döntött korábban a TOP-os források elosztásáról, amely nem csupán fideszes többségű, de mindenütt Simonka emberei töltik be a vezető posztokat. Ezt a 450 milliós pályázatot vakon szavazta meg 2017-ben a békési megyegyűlés területfejlesztési bizottsága: egyetlen nap alatt, csupán a beadott pályázatok címei alapján, döntöttek 400 projektről és a 18,3 milliárd forintról. A szakbizottság elnöke az a Ruck Márton volt, aki korábban Simonka egyik cégénél a politikus beosztottja volt.
Hogy a Paprikakert TÉSZ Kft. mit keresett a Medgyesegyházi Ipari Park Kft.-ben, nehéz megérteni; már túl azon, hogy szorosan köthető Simonkához. A 2009-ban alapított és hosszú évek óta kényszertörlés alatt álló gazdasági társaság a céginformációs rendszer szerint a legutolsó pénzügyi beszámolóját 2015. december 31-én jegyezte. Amikor 2016 májusában belépett tulajdonostársként az ipari park megvalósításába, közel tucatnyi végrehajtás folyt ellene a felhalmozott adósságok és kifizetetlen számlák miatt. 2017 nyarán, amikor a konzorcium megkötötte a magyar irányító hatósággal a támogatási szerződést, felszámolás alatt volt. Erre a szakadék szélén táncoló, majd oda bezuhanó tulajdonostársra miért volt szükség az ipari park megvalósítási projektjében? A másik két konzorciumi tag mit nem tudott a közel félmilliárdos vissza nem térítendő támogatású projekt kapcsán az elsüllyedő cégről? A helyzet a kényszerfelszámolás miatt egy idő után tarthatatlanná vált, ezért a Paprikakert TÉSZ Kft. 9 százalékos tulajdonrészét a Mentor Menedzsment vette meg. (A Paprikakert TÉSZ Kft.-től 760 millió forintot kér vissza a magyar költségvetés, 500 milliót Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal és 277 milliós EU-s támogatást kell/kellene visszafizetnie a Szegedi Vadasparkban zátonyra futott kalandpark miatt.)
A Paprikakert TÉSZ Kft. az egyik főszereplője a kormánypárti politikus ellen is indított büntetőeljárásnak. Ennek lényege: Simonka már országgyűlési képviselősége előtt tisztában volt azzal, hogy jelentős összegű pályázati források nyílnak meg a termelői és értékesítési szövetkezetek előtt. Ezért 2009 év végén elhatározta, hogy mások segítségével, azok cégeinek a felhasználásával egy olyan személyi kört épít fel, amely a beruházások megvalósítása során egymással összehangoltan európai uniós, illetve a hazai költségvetésből származó, vissza nem térítendő támogatás igénybevételével jogtalan vagyoni haszonhoz jut.
A kiugrott cég árbevétele 99 százalékkal csökkent
Arra egyelőre nincs válasz, miért a Mentor Menedzsment Kft., és miért nem a medgyesegyházi önkormányzat vásárolta meg a kényszerből kiugró Paprikakert TÉSZ Kft. tulajdonrészét. A logikus válasz az volna, mert erre a kft.-nek voltak likvid forrásai. Ám a cégadatokat böngészve aligha vonható le az a következtetés, hogy a Mentor Menedzsment biztos lábakon álló, stabil cég volna. Korábban Nagy Béla medgyesegyházi polgármester azzal indokolta a cég bevonását, hogy rendelkezésre álló szabad forrásaival majd az finanszírozza annak a 8 hektár földnek a földművelési ágból történő kivonását és földhivatali bejegyzését, ahol majd az ipari park működni fog. Ennek a költsége 37,2 millió forint. A Mentor Menedzsment azt vállalta, hogy 2018. november 30-ig ennek a pénzügyi kötelezettségnek eleget tesz. Ehelyett november 8-án – nem sokkal Simonka mentelmi jogának felfüggesztése után és közvetlenül a képviselő meggyanúsítása előtt – hivatalos levélben fordult a medgyesegyházi önkormányzathoz, hogy kilép az ipari parkot megvalósítandó cégből. Így abban már csak a település maradt benne.
A Mentor Menedzsment Kft. 2015-ben volt a csúcson. Három évvel ezelőtti árbevétele elérte az 1,3 milliárd forintot, míg adózás utáni nyeresége 252 millió forint volt. Mindez 2017-re radikálisan megváltozott. A legfrissebb, egész éves áttekintést adó céginformáció szerint a vállalkozás nettó árbevétele 18,5 millió forint: azaz két éven belül korábbi árbevételének közel 99 százalékát vesztette el.
Van más érdekesség is a cég körül. Az ügyvezetőként megadott, a mezőhegyesi állandó lakcímmel rendelkező Laduver Tímeát nem találtuk a megadott címen, sőt az ott lakók még csak nem is hallottak róla. A céginformációs bázisban megadott telefonszámon a gazdasági társaság nem érhető el, a tudakozó által megadott másik számon pedig előfizető nem kapcsolható. Így sem a tulajdonosoktól, sem az ügyvezetőtől nem tudtuk megkérdezni, miért fordítottak hátat a medgyesegyházi ipari park projektjének? Egyszersmind, miért hozták nehéz helyzetben az egyedül maradt helyi önkormányzatot?
40 millió forintba „fáj” Medgyesegyházának
Nagy Béla medgyesegyházi polgármester a Narancsnak elmondta, hogy a konzorciumi tagság révén az általa vezetett önkormányzatnak elővásárlási joga volt a tulajdonrészre, amelyet 2 millió forintért vásárolnak meg Mentor Menedzsment Kft.-től. Emellett kérdésünkre elismerte, hogy ezek után az ipari park területének szánt szántóföld művelési ágból való kivonásának költsége a településre hárul. Így közel 40 millió forintos nem várt kiadása lesz a projekt miatt a dél-békési kisvárosnak. A szűkös költségvetésben erre sincs szabad forrás, ezért 7 éves futamidő mellett kormányengedélyes hitelt vesznek fel. Ennek ellenére semmi gondot nem lát a projekt megvalósításában. A beruházásnak 2019. december 31-re kell elkészülni, s mint mondta, 3-4 konkrét érdeklődő már van is. Amikor azt firtattuk a városvezetőnél, hogy mit keresett a konzorciumban a Paprikakert TÉSZ Kft., akkor azt mondta, hogy a projekt zöldség- és gyümölcsvállalkozásokat is be akar fogadni. Amikor azzal szembesítettük, hogy a Paprikakert TÉSZ Kft. már a helyi ipari park projektjének kezdetétől menthetetlenül eladósodott cég volt, akkor azt válaszolta, hogy erről nem volt tudomása. Arról pedig nem tudott, hogy kik a Mentor Menedzsment tulajdonosai. Amikor tájékoztattuk, hogy Simonka unokahúga és legfőbb bizalmasa, akkor a polgármester ezt azzal ütötte el, hogy „manapság nehéz megmondani, hogy ki kihez áll közel”. (A tavaszi parlamenti választás előtt Nagy Béla – legtöbb dél-békési kollégájához hasonlóan – kizárólag Simonkát ajánlotta a választók figyelmébe.)
A sok hátránnyal küzdő Dél-Békésben található a mezőkovácsházi kistérség, amelynek része Medgyesegyháza és Pusztaottlaka, Simonka szűkebb pátriája is. Ez a térség a fejlettséget és életszínvonalat jelző mintegy 40 mutató alapján az országban a legutolsók között található. E nagyon kis területi egységen belül három település is – Mezőkovácsháza, Medgyesegyháza és Pusztaottlaka – ipari park megvalósítására kapott támogatást. Gazdaságilag mennyire reális ez? Ráadásul Pusztaottlaka zsákfalu, alig 300 lakossal. Itt nemhogy képzett, hanem jóformán semmilyen munkaerő sincs. Mégis éppúgy 450 millió forintot nyert ipari park megvalósítására, mint Medgyesegyháza.
Lead-kép: www.simonkagyorgy.hu
|
A pók visszabontja hálóját – Simonka és a medgyesegyházi ipari park 2.
|
Simonka György fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésével és bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatti meggyanúsításával párhuzamosan a hozzá közel álló cégek leválnak a medgyesegyházi ipari parkról. A pók eddig szőtte, most pedig, úgy fest, visszabontja hálóját.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-pok-visszabontja-halojat-simonka-es-a-medgyesegyhazi-ipari-park-2-116091
|
2018-12-23 19:32:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Befolyással üzérkedésért hat év börtönbüntetésre ítélték a volt pártelnököt
|
Befolyással üzérkedés miatt hat év szabadságvesztésre ítélték Szepessy Zsoltot, az egykori Összefogás Párt alapítóját, Monok korábbi polgármesterét, aki azt ígérte ukránoknak, hogy pénzért segít nekik magyar állampolgárságot szerezni. Nem segített. Viszont 110 millió forintnak megfelelő eurót zsebre vágott és saját céljaira fordított.
| null | 1 |
https://www.privatkopo.info/WebArticleShow.aspx?AGM=PolitikaEsBunozes&MN=PolitikaEsBunozes&AN=szepessyitelet&LN=Hungarian
|
2018-12-14 13:25:00
| true | null | null |
Privátkopó
|
|
Hűtlen kezelés: felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek egy fideszes polgármestert
|
Hűtlen kezelés miatt egy év - két évre felfüggesztett - fogházbüntetésre ítélte, nem jogerősen, a Siklósi Járásbíróság a dél-baranyai Gilvánfa Fidesz-KDNP-s polgármesterét.
| null | 1 |
http://privatkopo.hu/WebArticleShow.aspx?AGM=PolitikaEsBunozes&MN=PolitikaEsBunozes&AN=hutlenbogdan&LN=Hungarian
|
2018-11-29 13:26:00
| true | null | null |
Privátkopó
|
|
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium számára a karácsonyi ünnepi álománygyűléssel egybekötött fogadáshoz kapcsolódó rendezvényszervezési feladatok ellátása,
illetve a beszerzési igény kielégítése érdekében írásbeli konzultáció lefolytatása. Ezt a feladatot fogják elvégezni 22,4 millió forint plusz áfáért a kormány kommunikációs beszállítói. A projekt a 30 milliárdos keretszerződés része, amelyet a Rogán Antal által vezetett Nemzeti Kommunikációs Hivatal jegyez. A nyertes pedig a hasonló tendereken rendre befutó New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. alkotta konzorcium – mindkét cég Balásy Gyula érdekeltsége.
Legutóbb a két cég plakátkampányos nyereményéről számoltunk be, akkor 1,7 milliárd forintos megrendelést húztak be a Rogán-hivatal keretéből.
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal gyors ütemben költi a pénzt propagandára, hogy mennyit szórt ki október közepéig, és kik nyerték el az egyes megrendeléseket, arról itt írtunk:
Az ITM karácsonya egyébként nem is olyan drága, legalábbis ha ahhoz hasonlítjuk, hogy tavaly a Nemzetgazdasági Minisztérium több mint 42 millió forintot költött el karácsonyi ünnepségre.
Kiemelt kép: Pál Anna /24.hu
|
22,4 millióért karácsonyozik az ITM
|
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium számára a karácsonyi ünnepi álománygyűléssel egybekötött fogadáshoz kapcsolódó rendezvényszervezési feladatok ellátása, illetve a beszerzési igény kielégítése érdekében írásbeli konzultáció lefolytatása. Ezt a feladatot fogják elvégezni 22,4 millió forint plusz áfáért a kormány kommunikációs beszállítói.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/12/19/224-millioert-karacsonyozik-az-itm/
|
2018-12-19 14:06:00
| true | null | null |
24.hu
|
1989-ben, pár nappal azt követően, hogy kikiáltották a harmadik magyar köztársaságot, néhány huszonéves fiatal belevágott egy vállalkozásba egy újpesti panellakásban. Néhány év múlva a cég nevét, a Baloxot az egész ország megismerhette, három alapítónak azonban csak az elmúlt hónapokban nőtt jelentősen az ismertsége.
Egyikük, Bártfai-Mager Andrea idén májusban lett a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter. Volt házastársa, Balogh Sándor számtalan vállalkozása mellett a 2017-es vizes vb-t szervező cég gazdasági igazgatója, és az elmúlt hetekben többször felbukkant a neve az ifjúsági ökölvívó-vb zavaros pénzügyei körül is. Balogh Sándor testvére, a szintén alapító Balogh Péter érdekeltségébe pedig egy olyan cégháló tartozik, amelyet a közelmúltban kapcsolt le a NAV, mivel több milliárd forintnyi kárt okozhatott a költségvetésnek.
Az elmúlt hónapokban mindhárman szerepeltek különböző cikkeinkben. Májusban arról írtunk, hogy Bártfai-Mager rózsadombi lakásába egy Balogh Sándorhoz köthető, több száz cégből álló hálózat volt bejegyezve, amely több százmilliós kárt okozott az államnak. Októberben pedig részletesen bemutattuk, hogyan működött belülről a Balogh Péter által irányított borsodi szervezet, miként dolgoztak együtt ismert magyar vállalatokkal és játszották ki a NAV-ot éveken keresztül. Legutóbb Balogh Sándor üzleti ügyeiről írtunk, akinek kiterjedt céghálója összesen több milliárdos adótartozást halmozott fel, miközben érdekeltségei több esetben jutottak állami forrásokhoz.
Bár a Balogh testvérek üzleti ügyei mostanra látszólag szétváltak, a kilencvenes években még együtt mozogtak, közösen építettek fel egy olyan cégcsoportot, amely bizonyos szempontból az előszobáját jelentette a későbbi vállalatbirodalmaiknak. Ezekben az években több, hozzájuk köthető cégben volt tulajdonos Balogh Sándor akkori felesége, Bártfai-Mager Andrea is. Mostani cikkünkben ezt az időszakot mutatjuk be, és azt, hogy hogyan alakult a Balogh testvérek viszonya.
Még a Szerencsekerékben is ott voltak
A ‘89-ben gmk-ként*gazdasági munkaközösség induló Balox igazi sikersztori volt, amelyre a kilencvenes évek első felében egész Szerencs – Baloghék szülővárosa – büszke lehetett. A vállalkozást többen alapították, de a márkát a kezdetektől a Balogh testvérekkel azonosították, különösen Borsodban.
Az a panelház napjainkban, ahol a Baloxot alapították.
A vállalat autóalkatrész-kereskedelemmel kezdett foglalkozni, majd gyorsan bővítették a palettát. Az igazi áttörést a műszaki cikkek hozták meg, ekkor többször is szerepeltek a sajtóban mint sikeres cég. A Népszabadság – Arcanum.hu adatbázisban elérhető – egyik 1993-as számában például arról írtak, hogy egy évvel korábban 400 milliós forgalmat csinált a csoport, és éppen egy franchise hálózat megalapítására készül. A Balox az elsők között használta ezt a szervezeti formát Magyarországon.
Szerencsen újdonságként hatott a korábban nem is látott műszaki cikkekkel teletömött bolt a főutcán, és országos hírnevet hozott, hogy még a korszak népszerű tévés vetélkedőjében, a Szerencsekerékben is a Balox termékeit nyerhették meg a játékosok. Korabeli újságcikkek alapján a Baloxnak fénykorában mintegy harminc áruháza működött elsősorban az ország északkeleti részén, de voltak boltjai Budapesten is.
A Balox a Szerencsekerékben
„Nem ez a világ volt, itt gyári munkások éltek, a vállalkozói szféra teljesen ismeretlen volt. Akkoriban Szerencs szegény kisváros volt, és a Balox lett a lelke, mindenki állt sorban az áruházuk előtt” – mesélte egy helyi. A Balogh testvérek már akkor fényűző életet éltek visszaemlékezések szerint. Balogh Sándor például azzal került be a hírekbe, hogy helikopterrel érkezett a visegrádi Nagyvillám étterembe.
Sanyi volt az agy
A Balox-ot követően egyre több vállalkozásba vágtak bele a Balogh testvérek. Ők működtették a csak Budapesten félmillió példányban megjelenő Dobraverő hirdetési újságot, belekezdtek a szerencsi fürdő felújításába, és ők üzemeltettek egy ismert szerencsi szállót, a Huszárvárat is. „Ha valamire rendszeresen szükségük volt, például hirdetési újságra vagy könyvelésre, akkor egy idő után alapítottak maguknak egy ilyen céget” – mondta egy akkor náluk dolgozó az üzletpolitikájukról.
A testvérpárhoz köthető cégek száma folyamatosan nőtt, már a kilencvenes években több tucat vállalkozás kapcsolódott közvetlenül hozzájuk.
Ezeknek a jelentős része több szempontból is hasonló volt későbbi céghálóik tagjaihoz. Gyakori tulajdonosváltások és kereszttulajdonlások jellemezték nagy részüket, alapításuk után néhány évvel törölték vagy felszámolták őket, és sok vállalkozásról nem volt egyértelmű, hogy pontosan mivel foglalkoztak és miből származott a bevételük.
Eleinte még együtt vitték az üzletet a Balogh testvérek, de ez fokozatosan kezdett szétválni. A tervezésért, az irányításért, a cégháló összefogásáért Balogh Sándor felelt, a végrehajtásért pedig az öccse.
„Az agy kezdetektől Sanyi volt. Csak ő látta át a teljes cégháló működését, ő döntött a tranzakciókról, minden mozgást ő felügyelt” – mondta egy akkori munkatárs.
Az egyre növekvő cégháló mellett fokozatosan kiépült körülöttük egy bizalmi kör is. Több olyan ember jelent meg a testvérek érdekeltségeiben társtulajdonosként vagy ügyvezetőként akkoriban, akik a mai napig részt vesznek a Balogh testvérek üzleti ügyeiben.
Cikk a Népszabadságban
A kilencvenes években még ehhez a körhöz tartozott Balogh Sándor akkori házastársa, a jelenlegi nemzeti vagyonért felelős miniszter is. Bártfai-Mager Andrea, egészen pontosan akkor még Mager Andrea a cégadatbázisok alapján négy olyan társaságban volt tulajdonos, amelyekben Balogh Sándornak is volt tulajdona. Ezek közül kettőben az ügyvezetői pozíciót is betöltötte, egy további cégnél, a Balox Franchise Rt.-nél pedig igazgatósági tagnak nevezték ki. *Résztulajdonos a Well Trading Kft.-ben (1992-1997).
Résztulajdonos a Balogh Sándor Üzletviteli Kft.-ben (1997-1998).
Ügyvezető (1994-1997) és résztulajdonos (1994-1996) a BLX Kereskedelmi Kft.-ben.
Ügyvezető (1993-1994) és résztulajdonos (1992-1993) a Balox Kereskedelmi Kft.-ben.
Igazgatósági tag a Balox Franchise Rt.-nél (1996-2001).
Közvetetten azonban ennél is több ponton kötődött a hálózathoz. Mivel a Balogh Sándorhoz kapcsolható cégeknél jellemző volt a kereszttulajdonlás (azaz egyik cég tulajdonosa a másik cégnek), Mager Andreának – más vállalatok, többek között egy anyjával közös társaság révén – további mintegy tíz cégben volt tulajdonrésze.
Az nem egyértelmű, hogy Bártfai-Magernek pontosan mi volt a szerepe az általa tulajdonolt vagy vezetett társaságoknál. Sem a kormány, sem a parlament honlapján lévő életrajzból nem derül ki, hogy 1991-es lediplomázása és 1998 között (amikor 32 éves volt) mivel foglalkozott.
Erről Bártfai-Magert is megkérdeztük, aki megerősítette, hogy akkoriban több vállalkozásnak volt résztulajdonosa, tisztviselője, amikről külön hangsúlyozta, hogy a törvényeknek megfelelően működtek. Állítása alapján ezek az információk azért nem szerepelnek az önéletrajzában, mert sem a szakmai életútjával, sem az elmúlt években betöltött közéleti szerepével semmilyen összefüggésben nem állnak, „a nyilvánosságra nem tartoznak”.
Arról nem árult el semmit, hogy mivel foglalkozott, mi volt a szerepe a vállalatokban. Mindössze annyit írt, hogy ebben az időszakban elsősorban gyermekeit nevelte otthon. Ezt egyébként kívülről is így látták: azt hallottuk, hogy Mager Andrea érdemben nem vett részt a vállalkozások működtetésében.
„Napi rendszerességgel bejárt a szerencsi irodába, de az üzletbe nem szólt bele, azt Sándor intézte” – mondta egy akkori ismerőse.
A jelenlegi miniszternek ebben az időben állítólag újságírói ambíciói voltak. Ezt erősíti, hogy korábban hírügyeletes volt a Dunántúli Naplónál, 1997 júniusában pedig megjelent egy terjedelmes írása a Népszabadságban. A cikkben – amely egyébként a hegyaljai kastélyokról szól – feltűnik a családhoz kötődő szerencsi Huszárvár szálloda, az egyik megszólaltatott szakértő pedig maga Balogh Péter.
Itallal a kezében
A cégháló alapjai a kilencvenes évek második felében kezdtek el rogyadozni. Ekkor ugyanis bedőlt az addig sikeres Balox, leginkább az erősödő konkurencia miatt. A csoport cégei ellen sorra indultak a felszámolási eljárások: az ekkor már számos Balox vállalat mellett hasonló sorsra jutott a Dobraverő Kft. és sok kisebb cég is. A felszámolások miatt az alkalmazottak körében elég nagy volt az ijedtség, de egyikük emlékei szerint ezt Balogh Sándor egyetlen mondattal feloldotta: „Mit gondoltok, a felszámoló cég kié?” – tette fel állítólag a kérdést egy itallal a kezében, és röhögött.
A felszámoló biznisz a kilencvenes években inkább a szürke zónában mozgott, és a Balogh-cégeknél esetenként valóban elég szoros kapcsolat volt a felszámolóhoz. Az évtized végén két, Baloghékhoz köthető vállalat – a BLX Kft. és a Dobraverő Reklám Kft. – felszámolását is a Megay családhoz köthető Tizek Kft. kapta. A két vállalat közül az egyik, a BLX Kft. túl is élte az eljárást, hogy aztán a 2000-es évek elején rendre a Megay ügyvédi irodát bízza meg céges ügyei intézésével.*A felszámoló biztos mind a két cég esetében Megay Oktáv volt, akiről a Pécs Ma öt éve azt írta, hogy elég későn, közel hatvan évesen, az ezredforduló környékén szerzett közgazdasági diplomát és ekkor indult felszámolói karrierje is. Testvére, Megay Róbert és unokahúga, Megay Györgyi ügyvédként dolgoznak, a cégiratok szerint ők nyújtották be a BLX Kft.-hez köthető változáskérelmeket a cégbírósághoz a 2000-es évek elején. A Róbert, illetve lánya által vezetett Megay ügyvédi iroda a pécsi lap szerint a Tizek Kft.-nek is rendszeresen teljesített megbízásokat.
Az egyik cég, a BLX ügyvezetője a felszámolás elrendelésekor Mager Andrea volt, résztulajdonosa pedig az édesanyja. Erről az esetről külön megkérdeztük a minisztert, de nem válaszolt rá.
A kapcsolat romlása
Baloghékról az általunk megkérdezett szerencsiek szerint kedvező kép élt a kilencvenes években, de megítélésük elkezdett megváltozni, miután velük kapcsolatos bűnügyekről jelentek meg hírek. Az évtized vége felé mindkét testvér büntetőügybe keveredett egy helyi lap beszámolói alapján, ám a helyi hatóságoktól ezekről nem kaptunk további információkat*Az egyik ügynél illetékes Miskolci Törvényszék sajtóosztálya válaszok helyett a törvényszék elnökéhez irányított minket, aki viszont nem reagált megkeresésünkre, míg a másiknál a szerencsi ügyészség azt írta, hogy az újságcikkben szereplő esetet nem találták meg a nyilvántartásukban..
Mindenesetre forrásaink szerint ekkoriban romlott meg a testvérek viszonya is. Ismerőseik azt mesélték, hogy a kezdetektől volt köztük egyfajta rivalizálás, ami konfliktusokat is eredményezett, igazi törést azonban a büntetőügyek okoztak.
Ezután az üzleti és magánéletben is eltávolodtak a testvérek, és a külvilág felé egyértelműen azt mutatták, hogy haragban vannak.
Balogh Sándor később Budapestre költözött, és – részben a Bártfai-Mager Andrea tulajdonában álló rózsadombi lakásban – vezetett egy olyan céghálót, amelynek alapját a Balox körüli hálózat és bizalmi emberek adták, miközben fokozatosan építette a fővárosban politikai és egyéb kapcsolatait. Balogh Péter ezalatt Miskolcon és Szerencsen működtetett egy sok szempontból hasonlónak tűnő cégbirodalmat, látszólag a testvérétől függetlenül.
A családot jobban ismerők szerint azonban ez a látványos szakítás a valóságban kevésbé volt éles. A testvérek többször is elejtettek olyan félmondatokat, amelyek arra utaltak, hogy a külvilág felé sugalltnál kevésbé rossz a viszony. A két Balogh testvér Szerencsen – ahol édesanyjuk is lakik – továbbra is rendszeresen összejár, még ha kifelé azt is mutatják, hogy ez nem feltétlenül kedvükre való. Emellett ráadásul,
ha próbálták is üzleteiket elválasztani, helyenként azért voltak találkozási pontok.
A Balogh Péterhez kötődő borsodi szervezet egyik központi figurájának például még 2011-ben is volt közös cége Balogh Sándorral. Ezen kívül többen beszéltek nekünk arról, hogy kisebb üzleti ügyekben is van közöttük együttműködés. Péter cégei többször hirdettek a Sándor érdekeltségébe tartozó helyi Globo Tv-nél, amelynek autóit pedig Péter autómosójában tisztították.
A miniszter hátralép
Bártfai-Mager Andrea viszont kiszállt a cégekből, de az üzleti kapocs ezt követően sem szűnt meg teljesen*Májusi cikkünket követően és most is azt írták nekünk, hogy húsz éve nincsenek együtt, Balogh Sándor azt is hangsúlyozta, hogy 1998 óta semmilyen üzleti kapcsolatban nem állnak, nincs közös cégük vagy vállalkozásuk (Bártfai-Mager közel húsz évről írt). Mager Andrea 2001-ben még az azóta felszámolt Balox Franchise Rt. igazgatósági tagja volt. Annak az igazgatóságnak, amit ekkor Balogh Sándor elnökölt. Egy évvel ezt követően pedig a Balogh-család egyik látszólag fontos cégétől került Magerhez és édesanyjához egy vállalat, amelyben 2003 végéig tulajdonos is maradt.. Májusi cikkünkben épp azt mutattuk be, hogy Balogh Sándor céghálójának egyik központja sokáig Bártfai-Mager Andrea lakása volt. Akkoriban Balogh azt írta, hogy Bártfai-Mager lakását 2004 és 2016 között üzleti tevékenységre használta, bár díjat nem fizetett az ingatlan használatáért.
A Balogh Sándorhoz köthető társaságok egy része még májusi cikkünk idején is a miniszter lakásán székelt, és ez az elmúlt bő fél évben sem változott meg. A cégiratok alapján több, hozzá köthető szervezet december elején is ebbe az ingatlanba volt bejelentve, így például egy olyan cég, amelynek Balogh Sándor a végső tulajdonosa vagy a Szudáni-Magyar Közhasznú Fejlesztési Tanács.
A nekünk küldött levelében Bártfai-Mager a rózsadombi ingatlanjával kapcsolatban arra kért minket, hogy a jövőben tartózkodjunk a „lakásán működő cégháló” kifejezéstől. Bár szerinte a lakás valóban az ő tulajdonában van, de mint írta, „nem élek ott, az ott folyó tevékenységet nem ismerem, és az említett cégekhez semmiféle közöm nincs, nem adtam engedélyt arra, hogy ott bármilyen társaság működjön.”
Balogh Sándor azt írta, hogy nem áll módjában és nem is szeretne válaszolni az „ilyen jellegű” kérdéseinkre. Megismételte, hogy Bártfai-Magerrel válásuk óta semmilyen üzleti kapcsolatban nem állnak, és azt írta, hogy nincs tudomása arról, hogy bármely családtagja bármilyen szabálytalanságot követett el volna. Balogh Péter ügyvédjén keresztül azt írta, hogy „a levelében lévő, kérdéseknek álcázott rágalmakra nem is kíván reagálni”.
Bártfai-Mager Andrea kérésére a teljes válaszát is közüljük a kérdéseinkre. Többek között azt kérdeztük tőle, hogy pontosan mivel foglalkozott az általa vezetett/tulajdonolt cégeknél, mivel foglalkoztak maguk a cégek, miért nem szerepelt életrajzában ez az időszak, illetve hogy mi a véleménye arról, hogy a Balogh Sándor körüli cégháló – részben az ő lakásába bejegyezve – összesen több milliárdos adótartozást halmozott fel. A miniszter válasza:
Engedje meg, hogy kérdéseire összefoglalóan válaszoljak.
1985 és 1992 között egyetemre jártam, 1991-ben és 1995-ben gyermekeim születtek, akiknek – amint azt Ön is tudja – édesapja Balogh Sándor. Ebben az időszakban elsősorban gyermekeimet neveltem otthon. Amint az adatgyűjtésük során megszerzett dokumentumokból Ön is láthatja, az Ön számára kérdéses időszakban több vállalkozásnak voltam résztulajdonosa, tisztviselője. Azonban, mint az közismert, közel 20 éve minden korábbi vállalkozásban lévő részesedésemtől megváltam, a tisztségeimet megszüntettem.
Hangsúlyozom, hogy ezek a vállalkozások a résztulajdonlásom vagy tisztségviselésem idején a törvényeknek megfelelően működtek, jogellenes tevékenységet nem folytattak. Amennyiben Önnek ezzel ellentétes információi vannak vagy tudomása van arról, hogy én ezekkel a vállalkozásokkal összefüggésben jogellenes tevékenységet folytattam, akkor kérem, hogy tájékoztassa erről az illetékes hatóságokat, állok a vizsgálatok elé.
Ezek az információk azért nem szerepelnek az önéletrajzomban, mert sem a szakmai életutammal, sem az elmúlt években betöltött közéleti szerepemmel semmilyen összefüggésben nem állnak, a nyilvánosságra nem tartoznak, ahogy ezt Önnek már korábban jeleztük is. Ahogy azt is pontosan tudja, hogy gyermekeim apjával 20 éve különváltan élünk, semmilyen közös cégünk vagy gazdasági érdekeltségünk nincs.
Ezúton kérem, hogy a jövőben tartózkodjanak a „lakásomon működő cégháló” kifejezéstől, mivel már többször tájékoztattam arról, hogy a lakás a tulajdonomban van, de azt közel 20 éve nem használom, nem élek ott, az ott folyó tevékenységet nem ismerem, és az említett cégekhez semmiféle közöm nincs, nem adtam engedélyt arra, hogy ott bármilyen társaság működjön. Emellett kérem, hogy a nevemet ne hozza semmilyen összefüggésbe az Ön által „Balogh Péter bűnszervezete” néven jelzett üggyel.
Ön most már többedik alkalommal igyekszik a magánéletemből innen-onnan összeszedett információk, adatok összeollózásával rosszhiszeműen hamis látszatot kelteni a múltamat, a személyemet illetően. Felhívom a figyelmét, hogy ha a nevemet egy Ön által bűnszervezetnek nevezett üggyel hozza összefüggésbe, az a jó hírnevem olyan mértékű sérelmével járhat, amelynek elkerülése vagy helyreállítása érdekében a szükséges jogi lépéseket meg fogom tenni.
Bízom benne, hogy cikkét mindezen információk figyelembevételével fogja megírni. Kérem, hogy válaszomat változatlan formában közöljék le.
|
Egy testvérpár útja a Szerencsekeréktől a milliárdos adótartozást felhalmozó céghálókig
|
A kilencvenes években együtt vállalkoztak a vagyonminiszterrel, egyikük részben Bártfai-Mager Andrea lakásán üzemeltette céghálóját.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20181220/egy-testverpar-utja-a-szerencsekerektol-a-milliardos-adotartozast-felhalmozo-ceghalokig/
|
2018-12-20 13:05:00
| true | null | null |
G7
|
Magyarország régóta a geopolitikai erők befolyása alatt áll, ám Orbán Viktor irányítása alatt most igyekszik a saját befolyási övezetét kiépíteni – írja a Bloomberg. Az amerikai hírügynökség hosszú cikkben szedte össze, hogyan növeli politikai és üzleti szálakon keresztül Magyarország a befolyását a balkáni régióban és a szomszédos országokban az Orbán-kormány alatt.
A cikk felidézi, hogy Orbánnak a három választási győzelem után itthon szilárd a hatalma, és már az Európai Unióban is egyre több hasonló gondolkodású, bevándorlásellenes vezető is az ő oldalán áll. Mint írják, a miniszterelnök, aki nem nagyon aggódik a budapesti tüntetések miatt, a saját brandjévé váló illiberális politikáját hirdeti a Balkánon is.
Szorosan mögötte van egy seregnyi vállalat is, amelynek vezetői a kormánnyal jó viszonyt ápolnak és amelyek nemzetközi terjeszkedésre készülnek, szimbolikusan és gyakran kéz a kézben a politikával, írják.
Orbán Viktor a versenyszférán keresztül is kiterjeszti a hatalmát
– mondta a lapnak Sonja Stojanovic Gajic, a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ kutatóintézetének vezetője. Szerinte az állam foglyul ejtésére és a tekintélyelvű uralkodásra láthatjuk a receptet.
A politikai szövetségek és a médiától az építőiparon át a bankszektorig terjedő üzleti ügyletek óriási szerepet biztosítanak Orbánnak Európa leginstabilabb régiójában, ahol orosz, európai és amerikai érdekek ütköznek, és ahol Kína és Törökország is keresi a befolyásszerzés útját.
Orbán politikai kulcsszerepe a régióban a múlt hónapban nyíltan is megmutatkozott, amikor a hazájában börtönbüntetésre ítélt volt macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki rejtélyes módon, magyar diplomaták kíséretében átjutott a Balkánon és Budapestre szökött, ahol politikai menedékjogot kért, amit a magyar kormány kivételes, gyorsított eljárásban biztosított is neki.
A cikk szerint a magyar befolyás a térség országai közül pont Macedóniában a legközvetlenebb, amely egyébként a globális nagyhatalmak egyik csatatere is. Orbán Gruevszkivel együtt kampányolt a 2016-os macedón választások során, az Orbán közeli tanácsadójához, Habony Árpádhoz köthető médiumok pedig a Fidesz politikai kommunikációjához hasonló tartalmakkal támogatták a kampányt. Végül Gruevszki vereséget szenvedett az EU- és NATO-csatlakozást sürgető riválisával szemben, ami az oroszokat is felbosszantotta.
Szlovéniában az Orbán által támogatott jelölt, a korrupciós ügy miatt börtönt is megjárt Janez Jansa kapta a legtöbb szavazatot az idei választásokon, azonban a kormányalakítási próbálkozásai elbuktak, ami a magyar befolyás korlátait mutatja. Ám Orbánnak még így is nagy befolyása van a Nyugat-Balkánon, ahol az EU-csatlakozásra váró országok örülnek, ha egy tagországgal közelebbi viszonyt alakíthatnak ki.
A jelenlegi legfontosabb cél azonban Orbán számára most az, hogy egyesítse a bevándorlásellenes retorikájára kapható erőket a májusi európai parlamenti választásokra, és így meggyengítse a mainstream párttömörüléseket.
Orbán a jövőbeni vitákban is be akarja betonozni a pozícióját az EU-ban
– mondta Zarko Puhovski, a zágrábi egyetem politológia professzora.
A Balkán már régóta vadászmező a magyar vállalatok számára, az Orbán köreihez köthető befektetések előtt is voltak már magyar üzleti kapcsolatok a térségben. A cikk megemlíti az OTP Bankot, amelynek elnöke szívélyes viszonyt ápol Orbánnal, és amely hitelintézeteket vásárol fel a térségben. Az OTP pont ma jelentette be, hogy megvásárolja a Societe Generale szerbiai leánybankját, amely az ország negyedik legnagyobb pénzintézete.
A Mollal kapcsolatban azt emeli ki az írás, hogy régóta jogi és menedzsmentvitákat folytat a zágrábi kormánnyal a horvátországi INA leányvállalatáról az Orbán-kormány aktív támogatásával.
Gruevszki befogadása és az, hogy a Horvátország által kezdeményezett európai elfogatóparancs ellenére [Hernádi Zsolt] Mol-vezér kiadatását a magyar kormány megtagadta, jól mutatja, hogy Orbán kész szembemenni az EU-val. Ez különösen igaz rá, amikor azt hiszi, hogy ez a saját nemzetének vagy Oroszországnak az érdekeit segíti, ugyanis jó kapcsolatot alakított ki Vlagyimir Putyin elnökkel
– mondta a lapnak Vesna Pusic, aki Horvátország külügyminisztere volt 2011 és 2016 között.
Orbán Nyugat-Balkánra és a szélesebb közép-kelet-európai régióra gyakorolt befolyásának a közös nevezőjét nem a befektetések adják, hanem az illiberális rezsim, ami lenyűgözi a politikai elitet
– mondta Faris Kocan, a ljubljanai Nemzetközi Kapcsolatok Központjának külpolitikai szakértője.
Orbán egy bonyolult játszmába is belement, hogy a magyar gazdaság számára biztosítsa a kereskedelmi hozzáférést az Adriához és a Fekete-tengerhez. Igaz, Szlovéniában többen is erősen ellenzik, hogy Magyarország befektessen a Koper-Divaca vasútvonal bővítésébe – tette hozzá Kocan.
A régióban aktív vállalati nagyágyúkhoz csatlakozik Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor gyerekkori barátja, aki az iparágak széles körében szerzett érdekeltségeivel gyorsan előre került a leggazdagabb magyarok rangsorában. Mészáros legnagyobb befektetése az Opus Global Nyrt., amely kijelentette, hogy kész a nemzetközi terjeszkedésre. A magyar ellenzék szerint Mészáros Orbán strómanja, amely vádakat mindketten tagadják – teszi hozzá a Bloomberg.
Mészáros Lőrinc stadiont épít Horvátországban, vásárolt egy focicsapatot 2016-ban, miközben a budapesti kormány a szomszédos országok csapataira és akadémiáira pazarol támogatásokat.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBeindult a biznisz Mészáros Lőrinc horvát focicsapatánálRekordigazolással keresett 1,2 millió eurót a leköszönő felcsúti polgármester csapata, de az Eszék még mindig a magyar modell szerint működik.
Az Orbán veje, Tiborcz István által korábban tulajdonolt cég Szerbiában aktív, az Elios a Magyarországon elnyert közbeszerzéseket referenciaként felmutatva próbálkozik szerb közvilágítási tendereken – írja az amerikai hírügynökség a hvg.hu cikke nyomán, amelyben szerb forrásokra és cégadatokra hivatkoztak.
A magyar kormány és szövetségesei szerint balkáni politikájuk a stabilitás erősítését célozza az EU-integráción keresztül és a kereskedelmi kapcsolatok segítségével – mondta a Bloombergnek Orosz Anna, az állami hátterű Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. Szerinte Magyarország részben azért is fókuszál ennyire a régióra, mert a gazdasági szálak egyre erősebbek, nő a kereskedelem, és egyre több beruházás érkezik a régióba Magyarországról.
A magyar kormány a Balkánt egy védelmi vonalnak tekinti az EU számára és továbbra is lobbizni fog a mihamarabbi integrációjáért – emlékeztet a hírügynökség Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt heti nyilatkozatára.
|
Amerikában is feltűnt Orbán és barátainak balkáni terjeszkedése
|
A Bloomberg hosszú cikket közölt arról, hogy Magyarország hogyan terjeszti ki a befolyását a környező országokban.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20181220/amerikaban-is-feltunt-orban-es-baratainak-balkani-terjeszkedese/
|
2018-12-20 13:17:00
| true | null | null |
G7
|
A G7 számításai szerint 2,5 és 3,5 milliárd forint közötti összeget bukott volna a vizes vb-t szervező Bp2017 Nonprofit Kft. azon, hogy durván elszámolták a vizes világbajnokság vendégeinek szállodai igényeit, de a hotelek jóindulatának köszönhetően ennél végül sokkal olcsóbban megúszták.
Márciusban írtunk róla, hogy az ország történetének eddigi legnagyobb sporteseménye idején üresen álltak a szervezők által lefoglalt szobák, amiket aztán a meglévő közbeszerzési szerződés ellenére kifizetni sem akart a Bp2017 Kft. Akkor – mivel a vállalat nem reagált kérdéseinkre – pontosan nem lehetett megmondani, hogy mennyit veszített ezen a cég, mindössze becsülni tudtuk, hogy százmilliós, de akár milliárdos nagyságrendű összeget is elbukhattak. Múlt héten aztán fél év csúszással a társaság nyilvánosságra hozta a vizes vb évéről szóló beszámolóját. Bár részletesen ebben sem számoltak be a szállodai malőrről, van azonban néhány olyan sor, amelyből viszonylag pontosan meg lehet becsülni az üresen maradt szobák árát.
A Bp2017 Kft. a vb előtt több részletben összesen 6,2 milliárd forint értékben szerződött le szállodákkal.
Több mint 20 megállapodást írtak alá több tucat hotellel, és ezek keretében 5000 szobát foglaltak le, az esetek nagy részében 18 napra. Ez 85 ezer vendégéjszakát jelentett, ami a teljes budapesti turizmushoz mérten is nagyon jelentős: egy évvel korábban, 2016 júliusában alig hatszor ennyi vendégéjszakát töltöttek el a fővárosban külföldi turisták három csillagos vagy annál magasabb besorolású szállodákban. Mindezt – ahogy ezt már korábbi cikkünkben is írtuk – kifejezetten magas áron sikerült lekötni: tavaly júliusban a budapesti átlagos szobaárak sokkal magasabbak voltak, mint előtte vagy azóta bármikor.
A szervezők azonban nem tervezték ezt teljes egészében kifizetni. Korábban Borsa Miklós, a Bp2017 Kft. szóvivője azt mondta, hogy csak 2500 sportolónak és a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) nagyjából 500-600 delegáltjának állják ők a szállását, a többit mindenki magának fizeti. Mindez azt jelenti, hogy az 5000 szobából 1250 kétágyasat foglaltak le a versenyzőknek és 300-400-at a FINA képviselőinek, az összes többit pedig olyan vendégeknek (például kísérőknek, újságíróknak), akik saját költségen szálltak meg Budapesten a vb idején. A gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy a Bp2017 a közbeszerzés keretében lefoglalta és kifizette a szobákat, majd továbbszámlázta azokat a vendéknek.
Utóbbi kör számára egyébként kényelmi okokból kötötték le a szervezők a szállást: egyrészt azt feltételezték, hogy a versenyzők és kísérőik egy helyen akarnak lakni, másrészt a sportolókat szállító transzferbuszoknak is meghatározott útvonala volt a leszerződött hotelekhez igazítva. Ez azonban nem mindenkinek volt elég indok ahhoz, hogy a szervezők által kínált elég drága szállásokat válasszák. Különösen a sajtó szállásigényét mérték el, de a versenyzők kísérői is sok esetben máshol laktak vagy rövidebb ideig szálltak meg a hotelekben*például mert az adott sportoló kiesett a vb korai szakaszában.
Borsa Miklós korábbi tájékoztatása szerint tehát az 5000 szoba durván harmadát fizette volna a Bp2017, a többit tovább akarták számlázni. Sőt, vendégéjszakában még ennél is nagyobb arányt terveztek kifizettetni másokkal, ugyanis a sportolóknak sem 18 napra foglaltak, csak 12-re, és az volt a terv, hogy ha valaki tovább marad, az már magának állja a cechet.
Ha nagyon leegyszerűsítjük a számolást, akkor az jön ki, hogy a 6,2 milliárd közel háromnegyedét (nagyjából 4,6 milliárdot) kellett volna továbbszámlázni. A képlet azonban annyival bonyolultabb, hogy a szállodák besorolása nyilván eltérő volt, így az árak is elég széles sávban szóródtak.
Éppen ezért átnéztük valamennyi szerződést, és az árakkal súlyozva arra jutottunk, hogy a Borsa Miklós által vázolt elképzelések alapján nagyjából 4,7 milliárd forintnyi szállást kellett volna kifizettetnie a vendégekkel a szervezőknek*A számolásnál azt feltételeztük, hogy az egyes csoportoknak (sportoló, FINA-delegáció, sajtó) szánt szállodákban ugyanolyan arányban voltak előre befizetett vendégek, illetve olyanok, akiktől visszavárták a pénzt. Az árak eltértek attól függően, hogy a kétágyas szobákban egy vagy két ember száll meg egy időben. Ha minden szobában ketten laknak, akkor becsléseink 4,87 milliárdot lehetett volna továbbszámlázni, ha mindenhol csak egy ember száll meg, akkor 4,02-t (az egyágyas felár miatt). A 4,7 milliárdos becsült összeg azért nem ennek a két számnak a számtani közepe, mert ezt is súlyoztuk a közbeszerzés teljes értékével.. Ha ennél kicsit megengedőbbek vagyunk, és a 2500 versenyző teljes 18 napos foglalását a Bp2017 kontójára számoljuk el, illetve kicsit több FINA szálláshellyel kalkulálunk, akkor is 4 milliárdos összeg adódik. Ehhez képest beszámolója szerint a Bp2017 Kft. teljes árbevétele nem érte el ezt az összeget, és bár a legnagyobb tétel épp a továbbszámlázott szállásdíj volt, ebből is csak 1,25 milliárd folyt be.
Magyarul a tervezett 4,7 helyett kevesebb, mint 1,3 milliárd forint értékben sikerült a vizes vb-t szervező cégnek továbbértékesítenie a hotelszobákat.
A Bp2017 Kft. szempontjából nem éppen kedvező szerződések miatt pedig a 3,4 milliárdos különbözet elvileg teljes bukás lett volna. A megállapodásokat ugyanis úgy kötötték meg, hogy ha egy héten belül mondják le a szállást (vagy ha nem jönnek vendégek), a szállásdíjat bánatpénz formájában akkor is megkapják a hotelek. Ezért próbálták meg a szervezők a vb után hónapokkal újratárgyalni a feltételeket a szállodákkal. Tavasszal volt olyan vállalkozás, amely azt mondta lapunknak, hogy hiába állította ki a bánatpénzről a számlát, azt egyszerűen visszaküldték a szervezők, és többen is arról beszéltek, hogy az egyeztetések, illetve a júliusi szállások kifizetése is év végéig húzódott.
A szervezők állítólag azt ajánlották fel a szállodásoknak, hogy vigyék át ezt a kontingenst egy későbbi időpontra, hiszen a jövőben lesznek még hasonló események Magyarországon, majd akkor felhasználják a most lekötött szállást. Bár korábban nem volt egyértelmű, hogy ebbe milyen arányban mentek bele a hotelek, most úgy tűnik, hogy a többség nem kérte a bánatpénzt. A Bp2017 Kft. ugyanis csak szűk 620 milliós ráfordítást mutatott ki ilyen címen, ami töredéke a 3,4 milliárdnak.
Az nem egyértelmű, hogy ez mennyire volt bukás a szállodáknak, a hotelek egy része ugyanis – amikor már látta, hogy üresen maradnak a lefoglalt szobák – proaktívan, a szervezőkkel egyeztetve megpróbálta azokat újra értékesíteni, ami az esetek nagy részében sikerült. Teljes egészében azonban biztosan nem, ezért lett 2017-ben a vizes vb hónapja az egyetlen olyan, amikor kevesebb vendégéjszakát töltöttek el külföldiek Budapesten, mint egy évvel korábban. Ezt pedig nemcsak a hotelek, hanem a teljes turisztikai szektor megérezte, hiszen az elmaradó vendégek többi költése sem jelent meg.
|
Milliárdokat buktak a vizes vb szervezői a szálláson, de a szállodák átvállalták a nagy részét
|
A tervezett 4,7 helyett kevesebb mint 1,3 milliárd forint értékben sikerült a vizes vb-t szervező cégnek továbbértékesítenie a hotelszobákat.
| null | 1 |
https://g7.hu/allam/20181221/milliardokat-buktak-a-vizes-vb-szervezoi-a-szallason-de-a-szallodak-atvallaltak-a-nagy-reszet/
|
2018-12-21 13:25:00
| true | null | null |
G7
|
Közel két és fél éves pereskedés után megkaptuk a Pénzügyminisztériumhoz tartozó állami intézménytől a letelepedési kötvényprogrammal kapcsolatos adatokat.
Azért tartott ilyen sokáig, mert az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az első és a másodfokú bírósági ítélet után is fellebbezett, és végül a Kúriának kellett kimondania, hogy a kért adatok nyilvános információnak számítanak, azokat nem lehet eltitkolni.*2016 áprilisában indítottam közérdekű adatigénylést, amit az ÁKK elutasított, ezért a Transparency International segítségével pert indítottunk. Az első, majd a másodfokú bíróság után, idén nyáron a Kúria is úgy ítélte meg, hogy közérdekből nyilvánosak a kért adatok.
Ezekből több dolog derült ki. Egyrészt a Fidesz-közeli, egy kivételével offshore helyszínnek nevezhető országokban bejegyzett közvetítő cégek elképesztő bevételre tettek szert az Orbán-kormány tömeges bevándorlási programjának köszönhetően.
A cégek mai árfolyamon számítva 162 milliárd forintot tettek zsebre.
Ebből 102 milliárd volt a szolgáltatási díj, amit a külföldiek fizettek és 60 milliárd forint volt a kamat, amit a magyar adófizetők állnak.*A közvetítő cégeknek két bevételi forrásuk volt. Egyrészt az ügyfelek fizettek 45-60 ezer eurós szolgáltatási díjat, másrészt a kötvények kamata is náluk landolt. Ez utóbbi körülbelül 29 ezer eurót tett ki. Egy ügyfélen tehát 74-89 ezer eurót nyertek, ami mai árfolyamon 24-28 millió forint. Az első állampapír-sorozatok tegnap jártak le, a magyar állam 107,5 millió eurót, azaz 34,7 milliárd forintot utalt olyan cégek számlájára, amelyek a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Cipruson, Máltán és Szingapúrban vannak bejegyezve. Az offshore cégek karácsonyi ajándékához a magyar adófizetők több mint négymilliárd forinttal járultak hozzá.
A letelepedési kötvényprogramon keresztül 6543 külföldi jutott úgy élethosszig tartó magyar tartózkodási-, illetve letelepedési engedélyhez, hogy a közvetítő cégeken keresztül kötvény jegyeztetett. További 13 312 személy családegyesítés címszóval kapott magyar papírokat. Egy kötvényjegyzésen keresztül tehát átlagosan három ember jutott a schengeni övezetben is szabad mozgásra jogosító tartózkodási engedélyhez.
A program úgy működött, hogy az a külföldi, aki előbb 250 ezer, majd 2015. január 1-től 300 ezer euróért vásárolt speciális, erre a célra kibocsátott, euró alapú, ötéves futamidejű magyar állampapírt, automatikusan kapott egy tartózkodási vagy letelepedési engedélyt. Emellett az Orbán-kormány annyira liberális volt, hogy a családtagok is megkapták a papírokat, de még a nagyszülők és a felnőtt korú gyermekek is. Pedig a nemzetközi jogban csak a házastárs és a közös háztartásban élő, kiskorú gyermeket illeti meg a családegyesítés jogcíme.
A dologban volt azonban egy csavar. A külföldiek nem vehették meg közvetlenül a kötvényt, azt csak olyan közvetítő vállalkozások jegyezhették le, amelyek erre engedélyt kaptak az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottságától. A világ országait felosztották egymás között, így lényegében monopolhelyzetben árulták a magyar letelepedési lehetőséget.*Cégnév, zárójelben a vállalat székhelye, a gondolatjel után a működési területe:
1. Hungary State Special Debt Fund (Székhely: Kajmán-szigetek) – Kína és Vietnam.
2. Innozone Holding Limited (Székhely: Ciprus) – Ciprus és India.
3. Arton Capital Hungary Kft. (Székhely: Magyarország) – Egyesület Arab Emirátusok, Indonézia, Szingapúr, Nigéria.
4. VolDan Investments Ltd. (Székhely: Liechtenstein) – Oroszország és más szovjet utódállamok.
5. Migrat Immigration Asia Ltd. (Székhely: Ciprus) – Malajzia, Dél-Korea, Mongólia.
6. Discus Holding Limited (Székhely: Málta) – Dél-Afrika, Kenya, Nigéria, Indonézia.
7. S&Z Program Ltd. (Székhely: Liechtenstein) – Észak-Afrika és Közel-Kelet.
8. Euro-Asia Investment Management Pte. Ltd. (Székhely: Szingapúr) – Szingapúr.
A 2013-2017 között futó programban nyolc vállalkozás kapott forgalmazási engedélyt, de a végén már csak öt működött, mert háromnak visszavonták a licencét. Ezek közül egy magyar vállalkozás volt, az Arton Capital Kft., a többi lényegében offshore cég volt.
Igaz, a magyar cégről is kiderült, hogy részben az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett European Bond Program Management Consultancy nevű offshore cégén keresztül szerződik a külföldiekkel. Ezt igazolja az is, hogy az Arton Capital a magyar üzleti beszámolójában sokkal kevesebb bevételt tüntetett fel, mint amennyi árbevétele volt az ügyfélszám után.
Két fontos állami szereplője volt a történetnek. Egyrészt a kötvénykibocsátást lebonyolító adósságkezelő (ÁKK) és a külföldieket ellenőrző Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH). Ennek a két hivatalnak volt a legnagyobb rálátása a programra, és ők férhettek hozzá az adatokhoz is.
A bevándorlók ellenőrzésének alaposságát jól jellemzi, hogy eleinte csak 8, de később is csak 30 napjuk volt a magyar hatóságoknak arra, hogy átvilágítsák a külföldieket. A kormány szerint nemcsak a bevándorlási hivatal, hanem a rendőrség és a titkosszolgálatok (az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ) is ellenőrizték a jelentkezőket nemzetbiztonsági szempontból.
Ez mind elvileg 8, illetve később 30 nap alatt zajlott le. Aligha életszerű, hogy ilyen rövid idő alatt valakit alaposan át tudjanak világítani. Erre még a világ legjobb titkosszolgálatai sem képesek. Már csak a bevándorlók közel húszezres létszáma miatt sem gondolhatja senki, hogy mélyreható vizsgálatokat folytattak le a magyar hatóságok.
A bevándorlási hivatal ellenőrzési színvonalát jól jellemzi, hogy ha az általuk kezelt adatokat összevetjük az ÁKK adataival, akkor az derül ki, hogy
332 állampapír hiányzik a rendszerből.
Az adósságkezelőnél 6543 személy nevében jegyeztek le kötvényt az elmúlt négy évben, a bevándorlási hivatalnál azonban csak 6211-ről tudnak. Az ÁKK számai lehetnek a helyesek, hiszen a bevándorlási hivatal – ebből is látszik, hogy milyen laza az ellenőrzés – a közvetítő cégek önbevallása alapján jut csak adatokhoz.
Persze a BMH leellenőrizhette volna a számokat az adósságkezelőnél, de úgy látszik, hogy ez nem volt opció. Akkor sem, amikor a program véget ért, és Demeter Márta LMP-s országgyűlési képviselő közérdekű adatigénylésben kérte ki a végleges számokat. Olyannyira slendrián a programban résztvevő külföldieket ellenőrző bevándorlási hivatal, hogy már az általa közölt adatokban is ellentmondások voltak.
A zavart részben az okozhatta, hogy amikor a kötvény árát 250 ezerről 300 ezer euróra emelték, az ÁKK az addigi egy darab 250 ezer eurós névértékű kötvény helyett az új sorozatban hat darab 50 ezres címletű állampapírt bocsátott ki. A közvetítő cégek azután jegyezték le az állampapírt, hogy a BMH jelezte: az illető jogosult a tartózkodási engedélyre.
Ez a procedúra 30 napig tartott, majd a közvetítő cégeknek 40 napjuk volt lejegyezni a kötvényt. Vagyis akinek az áremelés előtt már folyamatban volt az ügye, az még 250 ezerért jutott kötvényhez. Az új, 50 ezres címletű sorozatokból is vásárolhatott, de nem hatot, csak ötöt kellett vennie.
A cégek azonban, amikor adatot szolgáltattak a bevándorlási hivatalnak, egyszerűen azt közölték, hogy hány állampapírt vettek, de sokszor nem osztották el öttel vagy hattal. Emiatt alakult ki a 332 darabos eltérés.
Ez azonban még nem minden. Az elmúlt évek tucatnyi adatigényléséből kiderült, hogy a 2013-as és a 2014-es évben – amikor még csak a 250 ezer eurós címletű kötvény volt fogalomban – sem stimmeltek a számok. A 332-nek nagyjából a tizede valóban hiányzik a BMH-nál,
a G7 becslése szerint mintegy 30 kötvény hiányzik fizikailag is a rendszerből.
Az ÁKK szerint például a liechtensteini S&Z Program Ltd. nevű közvetítő cég 10 letelepedési kötvényt vásárolt meg, a BMH azonban 11-ről tud. Ezzel a céggel történt meg az is – legalábbis a BMH szerint -, hogy 2016-ben két személy számára jegyzett le letelepedési kötvényt. A gond az, hogy a parlamenti bizottság 2014 szeptemberében visszavonta a vállalkozás kötvényforgalmazási engedélyét, vagyis a cég már nem jegyezhetett volna le állampapírt 2016-ban. Az ÁKK adatbázisa szerint a cég nem is vásárolt kötvényt abban az évben.
Egy másik vállalkozás, a szingapúri Euro-Asia Investment az ÁKK szerint 43 személy után jegyzett le állampapírt, a BMH azonban csak 41-ről tud.
De sem a legnagyobb, kínai ügyfelekre specializálódott Hungary State Special Debt Fund, sem az Innozone Holdings, sem az Arton Capital számai nem egyeznek. Egyedül a Discus Holdings és a Migrat Immigration Asia adatai mutatnak egyezést a BMH és az ÁKK adatbázisában.
Ebből két dolog következhet:
Valakik úgy kaptak tartózkodási engedélyt, hogy nem volt mögötte kötvényjegyzés, ami törvényellenes.
A közvetítő cégek több állampapírt jegyeztek le, mint ahány külföldi volt. Az euróövezeti nulla százalékos kamatkörnyezetben igen gáláns volt a magyar eurókötvények évi két százalékos hozama, így megérte megforgatni a pénzt.
A kormány szerint a legszigorúbb ellenőrzéseket hajtották végre a letelepedési kötvényprogramban, a tények azonban mást mutatnak. Kapott letelepedési engedélyt egy korábban elítélt orosz adócsaló, a szír diktátor pénzembere, de nem akadt fent a magyar hatóságok ellenőrzésén az orosz kémelhárítás vezetőjének családtagja sem, csak hogy a legszembetűnőbb eseteket említsük.
A letelepedési kötvényprogramot eleve úgy alkották meg, hogy kormányváltás esetén se lehessen számonkérni a felelősöket. Az állami hatóságok helyett a végrehajtó hatalom ellenőrzését ellátó Országgyűlés egyik testülete, a gazdasági bizottság adta ki a közvetítő vállalkozások kötvényjegyzési engedélyeit.
A fideszes többségű bizottságban országgyűlési képviselők ülnek, akiket jogilag nem lehet felelősségre vonni azért, mert igennel vagy nemmel szavaztak a parlamentben. Ahogy a G7 megírta, még a bizottságon belül sem mentek szabályosan a dolgok, de a Transparency International feljelentése miatt indított nyomozás során a Központi Nyomozó Főügyészség nem talált bűncselekményre utaló jelet.
Az ügyészség szerint azért nem vétett a parlamenti bizottság a szabályok ellen, mert nem voltak szabályok.
Emiatt fordulhatott elő, hogy hitelre is lehetett kötvény venni, sőt harmadáron is letelepedési engedélyhez lehetett jutni.
A letelepedési programból az állam nem profitált, sőt a túl magas kamatok miatt több milliárd forintos veszteséget könyvelt el. A Transparency International tanulmánya szerint 20-30 milliárd forintot bukott az állam a projekten.
Az egész programon csak és kizárólag a Fidesz-közeli közvetítő cégek nyertek.
A személyes- vagy pártkötődés szinte kézzel fogható a bevétel 75 százalékát realizáló Hungary State Special Debt Fund esetében. A vállalkozást 2013. január 15-én alapították meg a Kajmán-szigeteken, egy hónappal azelőtt, hogy a nemzetgazdasági miniszter rendelete megjelent volna a program részleteiről.
A cég kiszervezte a kötvénymenedzselés lehetőségét a hasonló nevű Hungary State Special Debt Management*A cég 2014. január 14-én Hungary Immigration Consultingra változtatta a nevét. nevű vállalkozásnak. Ezt a céget még korábban, 2012. december 4-én, azaz három héttel azelőtt alapították Hongkongban, hogy életbe lépett volna a letelepedési programot szabályozó törvény és egy héttel azelőtt, hogy a magyar Országgyűlés szavazott volna a jogszabályról.
A nevében a Management utótagot viselő cégnek három tulajdonosa volt.*A végső tulajdonos három Brit Virgin-szigeteken bejegyzett cég:
25 százalékban a Star Wealth Ltd.,
30 százalékban a Prime Ally Ltd.,
45 százalékban az Ace Deal Investments Ltd. Az egyiket, a Brit Virgin-szigeteken székhellyel rendelkező Prime Ally Ltd. nevű offshore céget egy nappal azelőtt alapítottak meg (2012. október 26-án), hogy Rogán Antal fideszes képviselő egyáltalán beterjesztette volna a letelepedési programot lehetővé tevő jogszabály-módosítási indítványát az Országgyűlésnek.
Honnan tudhatták Magyarországtól több ezer kilométerre, hogy másnap, azaz október 27-én Rogán Antal egy olyan módosítót terjeszt a parlament elé, amely a következő években több tízmilliárd forintos bevételt hoz a cégnek? Kérdéseinket elküldtük több állami szereplőnek is, de nem érkezett válasz.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA letelepedési kötvényprogrammal a kormány mindent megvalósított, ami ellen a Fidesz küzdöttBevándorlás, offshore cégek és korrupció: ezek ellen küzdött a Fidesz, a letelepedési kötvényprogramban ez mind benne van.
|
Fiktív kötvényekkel is üzleteltek a letelepedési programban
|
Elképesztő kupleráj van a bevándorlási hivatalban, ahol több mint 300 állampapírral nem tudnak elszámolni.
| null | 1 |
https://g7.hu/allam/20181221/fiktiv-kotvenyekkel-is-uzleteltek-a-letelepedesi-programban-amely-162-milliardot-hozott-a-fidesz-kozeli-offshore-cegeknek/
|
2018-12-21 13:30:00
| true | null | null |
G7
|
Könnyen előfordulhat, hogy ebben az idényben nem az Orbán Viktor által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) kapja a legtöbb közpénzt tao-támogatás formájában. A rendszer 2011-es bevezetése óta ilyen mindössze egyszer történt, így nem meglepő módon a FUNA az abszolút rekorder ebből a szempontból. A különböző – jellemzően kormányközeli – cégek az elmúlt hét évben közel 21 milliárd forintot utaltak a Mészáros Lőrinc elnöklése alatt működő alapítványnak az államkassza helyett.
Ezt fejelhetik meg az idén további 2,4 milliárddal, a Magyar Labdarúgó Szövetség, illetve az ilyen gigantikus fejlesztéseknél szintén illetékes Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) ugyanis ekkora keretet hagyott jóvá a felcsúti akadémiának. Ennél azonban ezúttal volt nagyobb összegű program: Esztergomban a helyi rögbiklub építene egy négymilliárdos csarnokot, amire – egyéb dolgokkal kiegészítve – 3,2 milliárdos támogatási keretet engedélyezett a kézilabda-szövetség (MKSZ) és az EMMI.
Bár az esztergomi projekt kiugró értékű (ennél még Felcsúton is csak egy nagyobb fejlesztés volt a tao-rendszer bevezetése óta), nem ez az egyetlen idei, hasonlóan nagy összegű beruházás. A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté által vezetett MKSZ egy budakalászi csarnoképítésre is rábólintott. Utóbbi projekthez – amelynek környékén egy Fidesz-közeli vállalkozó is feltűnt – 2,2 milliárdnyi közpénzt kaphat a helyi kézicsapatot fenntartó cég.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBudakalász az új Felcsút, 2,5 milliárdos sportkollégium épül az Omszki-tó mellettAz idei tao-rekorder eddig a Budakalászi Kézilabda Zrt., amely számára a kézilabda-szövetség a napokban hagyott jóvá egy közel 2,2 milliárdos programot.
Ez a két projekt elég jól mutatja a tao-rendszer talán legfontosabb trendjét, a jelentősebb összegű, jellemzően vidéki beruházások számának megugrását. A program bevezetését követően ilyen látványos fejlesztések néhány kivételtől eltekintve csak Felcsúton voltak. Sokat elárul, hogy a 2011/2012-es és a 2016/2017-es idény között mindössze öt kétmilliárd feletti programot hagytak jóvá, és ebből négy a kormányfő kedvenc községében valósult meg.
Méghozzá teljes egészében, a Mészáros Lőrinc vezette település akadémiájának ugyanis soha nem jelentett gondot feltölteni a megítélt keretet. Az első évben ugyan 200 forint bennragadt a 2,8 milliárdos keretben, egy évvel később pedig 60 a 2,64 milliárdosban, a későbbiekben ilyen apró bakik sem fordultak elő. Valószínűleg ebben az idén sem lesz változás: ezúttal szűk egy héttel a 2,4 milliárdos programjuk aláírása után már több mint 900 millió forint volt az alapítvány számláján.
Nagyjából négy éve azonban már nem kizárólag felcsúti kiváltság a taóból megvalósuló látványberuházás, illetve a gigantikus programok.
Egyrészt vannak utánpótlásműhelyek, amelyek rendre rengeteg pénzt kapnak ilyen célra, másrészt egyre gyakrabban hagynak jóvá a szövetségek és a szaktárca csarnok-, uszoda-, stadion- vagy éppen sporthotelépítéseket is.
Sportszálló épült a volt fejlesztési miniszter Seszták Miklós városában, Kisvárdán, illetve több ütemben az adóhatóságot korábban vezető Tállai András birodalmában, Mezőkövesden, és Balatonfüreden is, annak ellenére, hogy ott eredetileg kollégiumra kaptak tao-pénzt. Uszodára komolyabb összeget először a II. Kerületi Sport és Szabadidősport Kft. kapott még 2015/2016-ban, tavaly viszont hasonló projektre ítélt meg milliárdokat a vízilabda-szövetség az YBL Water Polo Clubnak és a Kazincbarcikai Vízisport Klubnak is.
A vízilabdások példáját pedig más szövetségek is követték. Az Alba-Fehérvár Kosárlabda Kft. egy konferenciaközpontként is működő knowledge hubra kapott milliárdos tao-keretet, a Siófok Kézilabda és Tenisz Club Kft. egy bentlakásos rehabilitációs központra, míg a tao-programhoz tavaly kapcsolódó röplabda első milliárdos programját a Beach Sport Kft. fedett strandröplabda-központjára hagyták jóvá. Utóbbi cég több szállal kötődik Bánki Erikhez, ahhoz a vezető fideszes politikushoz, akinek javaslatára a röplabda is bekerült a tao-programba.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVezető fideszes politikus közelében ért földet az első röplabdás tao-milliárdBánki Erik elintézte, hogy felesége sportága is részesüljön a tao-pénzekből. Az első évben kettő, a családhoz köthető cég is százmilliókat nyert.
És ez még korántsem minden. A fentieken kívül hagytak jóvá milliárdos programot az elmúlt években érdi, bajai, százhalombattai, veresegyházi, váci, veszprémi, sülysápi és több budapesti, illetve miskolci egyesületnek is.
Miközben a tao-rendszer történetének első négy évében mindössze hét darab egymilliárd forintot meghaladó értékű programra bólintottak rá, addig az ezt követő négy idényben már 39-re. Hasonlóak az arányok a kétmilliárdosnál nagyobb fejlesztési tervek esetében is: ilyenből 2011 és 2016 között három volt, azóta viszont kilenc.
Tavaly annyira megszaladt a ceruza, hogy több esetben sem sikerült feltölteni a jóváhagyott kereteket. Ez nyilván azt jelenti, hogy egyelőre a fejlesztés sem valósulhatott meg a tervezett formában, az érintett kluboknak a következő években kell majd megpróbálni összeszedni a pénzt. Addig viszont nem sok értelme lenne újabb nagyberuházásokat jóváhagyni nekik vagy akár másoknak.
Vélhetően ez a magyarázata annak, hogy ezúttal egy kicsit kevesebb milliárdos projekt van, mint egy éve, sőt úgy általában a kluboknak is kevesebb tao-pénz jut, mint az előző szezonban. Akkor összesen 130 milliárdnyi keretet hagytak jóvá a szövetségek, illetve a minisztérium, ezúttal azonban ennél bő tíz százalékkal kevesebbet. Ilyen a rendszer bevezetése óta még nem fordult elő, eddig minden esztendőben nőtt a begyűjthető pénz összege.
|
Már nem felcsúti kiváltság a közpénzmilliárdokból épülő sportlétesítmény
|
Egyre több, jellemzően vidéki sportprojektre hagynak jóvá milliárdos tao-keretet a szövetségek és az emberminisztérium.
| null | 1 |
https://g7.hu/allam/20181223/mar-nem-felcsuti-kivaltsag-a-kozpenzmilliardokbol-epulo-sportletesitmeny/
|
2018-12-23 13:48:00
| true | null | null |
G7
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.