text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Polt Péter legfőbb ügyész a hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett az Országgyűlés elnökénél Völner Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére.
Mint írják, Völner Pál országgyűlési képviselő, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára, aki 2019 augusztusától a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztos is egyben.
A Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozásban megalapozott gyanú merült fel arra, hogy Völner Pál a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott.
A végrehatjói kar elnökének letartóztatásáról lapunk számolt be:
A legfőbb ügyészség közleménye szerint Völner Pál a gyanú szerint a jogtalan előny ellentételezéseként – felügyeleti, hatósági, igazgatási jogkörével visszaélve – vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kérésének megfelelően.
Völner Pál cselekménye vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette megalapozott gyanúját kelti
– írták
A felmerült bizonyítékok alapján a legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél indítványozta Völner Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A büntetőeljárás Völner Pál országgyűlési képviselővel szembeni lefolytatására a mentelmi jogának felfüggesztése esetén nyílik lehetőség.
Hozzátették, az ügyben jelenleg összesen tizenkét gyanúsított van – közülük nyolc végrehajtó és egy végrehajtó helyettes. Jelenleg hat gyanúsított letartóztatásban van, egy személy pedig bűnügyi felügyelet alatt áll.
Mint arról beszámoltunk, hetek óta teljes hírzárlat övezte, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét letartóztatták, a hírek szerint Schadl Györgyöt a repülőtéren fogták el feleségével együtt, amikor épp Dubaiba készültek utazni. Azóta kerestük az ügyben a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar mellett kérdéseinkkel a Központi Nyomozó Főügyészséget, a Fővárosi Törvényszéket, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát, valamint a kormány részéről Igazságügyi Minisztériumot is, ám sehonnan nem kaptunk érdemi tájékoztatást, az igazságügyi tárcától pedig semmilyen válasz nem érkezett.
Polt Péter legfőbb ügyész pedig Hadházy Ákos kérdésére tagadta meg a választ. Majd Polt azt jelezte, minősített adatokra hivatkozva nem adott választ, ám hozzátette, hogy a képviselők – és más vonatkozásban a közvélemény – szélesebb vagy teljes körű tájékoztatása a jogszabályi akadályok elmúltával történik meg. Azt, hogy valóban az ügyészség indított nyomozást a végrehajtók elnökével szemben onnan derült ki, hogy az KNYF zárolta Schadl ingatlanait.
Schadl György mobiltelefonja hetek óta ki van kapcsolva, és nem érhető el sem az MBVK zuglói központjában, sem a saját végrehajtói irodájában, ahol a végrehajtói kar honlapján megjelent tájékoztatás szerint „technikai okok miatt” szünetel a félfogadás.
Figyelemre méltó, hogy miután 2016-ban Schadl Györgyöt kinevezték a kar élére az Igazságügyi Minisztérium és a köztestület addigi hűvösnek mondható kapcsolata sokat javult. Erről az MBVK belső lapjában többször publikáló Völner Pál is beszámolt. A 2018 decemberében kiadott karácsonyi különszámban az államtitkár azt írta:
A végrehajtók szabad döntése volt, hogy a Kar elnökségében más szellemiségű végrehajtókat, a szembenállás politikája helyett egy együttműködésben érdekelt vezetői csapatot szeretnének látni. Elnök úr meghívásának eleget téve több találkozón és rendezvényen is részt vettem az elmúlt években, ahol előadásokat hallgattam meg a végrehajtói munkáról, és a jövőbeni elképzeléseket is megismerhettem. Úgy vélem, hogy az az irány, amerre a végrehajtói kar új jogi hivatásrendként elindult, egy helyes irány. A köztünk lévő bizalom újraépítése egy biztos alap lehet a további szakmai építkezéshez.
|
A legfőbb ügyész hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítja a Fidesz-kormány államtitkárát
|
Polt Péter legfőbb ügyész a hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett az Országgyűlés elnökénél Völner Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2021/12/07/polt-peter-inditvany-volner-pal-allamtitkar-mentelmi-jog-felfuggesztes-vegrehajto/
|
2021-12-07 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Csaknem egy hónapja teljes a hírzárlat arról, hogy büntetőeljárás alá vonták a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnökét, Schadl Györgyöt. Hozzá közel álló jogászok, ügyvédek, végrehajtók úgy tudják, hogy az elnököt november elején tartóztatta le a rendőrség. Három hete még sikerült telefonon elérnünk Schadl helyettesét, Lukács Tamás MBVK-alelnököt, aki akkor nem cáfolta az információnkat, de közölte, az ügyben a végrehajtói kar központi irodáján kell érdeklődnünk, az MBVK viszont a mai napig nem reagált a levelünkre.
Schadl mobilja már hetek óta ki van kapcsolva, és az elnök nem érhető el sem az MBVK zuglói központjában, sem a saját végrehajtói irodájában, ahol a végrehajtói kar honlapján megjelent tájékoztatás szerint
„technikai okok miatt” szünetel a félfogadás.
November 12-én a Blikk írta meg – az érintett megnevezése nélkül –, hogy a köztestület egyik magas beosztású vezetőjére és végrehajtóként dolgozó feleségére a Liszt Ferenc repülőtéren csaptak le a rendőrök. A hírek szerint a házaspár Dubajba készült, amikor megjelentek a nyomozók. Ez a leírás illik Schadl Györgyre, hiszen felesége, Schadl-Baranyai Helga szintén végrehajtóként tevékenykedik Gödöllőn. Úgy tudjuk, vele szemben nem történt kényszerintézkedés, amit az is alátámaszt, hogy „állandó helyettesként” nemrég átvette Schadl György végrehajtói irodáját.
Az elnök helyettesítéséről egy birtokunkba került hangfelvételen is beszélnek az MBVK hivatalában. A szűkkörű megbeszélésen rögzített felvételen az hallható, hogy az egyik vezető arról ad tájékoztatást: teljes hírzárlat van az ügyben, amit mindenkinek be kell tartania, ha nem, akkor annak következményei lesznek.
Az a kikötés, hogy semmilyen kommunikáció ne menjen ki, ha ez utólag, akár fél év múlva is kiderül, annak nem lesz túl jó vége munkaügyi szempontból. Ez az üzenet mindenkinek
– hangzik el a felvételen. Az egyik résztvevő azt is hozzátette, hogy a végrehajtói karban Schadl helyettesítését majd megoldja az elnökség.
A hírzárlat a jelek szerint nemcsak a végrehajtói karra, hanem a teljes igazságszolgáltatásra is vonatkozik. Az MBVK után kerestük kérdéseinkkel a Központi Nyomozó Főügyészséget (KNYF), a Fővárosi Törvényszéket, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát, valamint az Igazságügyi Minisztériumot is, ám sehonnan nem kaptunk érdemi tájékoztatást, sőt magyarázatot sem az elutasító válaszokra.
A KNYF szűkszavúan annyit közölt: „kérdéseire tájékoztatás nem adható.” A Fővárosi Törvényszék, ahol az eljárás alá vont személyekkel szembeni kényszerintézkedésről, így a letartóztatásokról döntenek, azt írta:
A megkeresésében foglalt kérdésekre a Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya nem tud válaszolni.
Írtunk a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának is, hogy interjút kérjünk Schadl Györgytől. A szervezet kérelmünkre nem azt közölte, hogy nincs Schadl György nevű fogvatartott, hanem azt:
tájékoztatjuk, hogy interjúkérelmét nem áll módunkban teljesíteni.
Az Igazságügyi Minisztérium egyáltalán nem reagált a kérdéseinkre.
A nagy hallgatást végül csütörtökön Polt Péter törte meg. A legfőbb ügyész Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő parlamenti kérdéseire első körbenmegtagadta a válaszadást, majd egy nappal később egy MTI-közleményben kifejtette a titkolózás okát is. Polt a büntetőeljárásról szóló törvényre, valamint a minősített adat védelméről szóló törvényre hivatkozott.
A büntetőeljárásról szóló törvény hivatkozott része szerint az ügyészség és a nyomozóhatóság megtagadja a tájékoztatást, ha az a minősített adat védelme érdekében elengedhetetlenül szükséges, illetve ha a tájékoztatás „sértené a büntetőeljárás vagy az egyes eljárási cselekmény eredményességét”. A minősített adat védelméről szóló jogszabály hivatkozott passzusa pedig arról szól, hogy az adat nyilvánosságra hozatala károsítja a „minősítéssel védhető közérdeket”, és az adat megismerhetősége meghatározott ideig korlátozható.
Polt hozzátette, hogy a képviselők – és más vonatkozásban a közvélemény – szélesebb vagy teljes körű tájékoztatása a jogszabályi akadályok elmúltával történik meg.
A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón arra a kérdésre, tud-e a kormány arról, hogy letartóztatták a végrehajtói kar vezetőjét, úgy válaszolt, az újságban olvasta, és „valamilyen korrupciós ügy miatt” történt, de részleteket nem mondott, szerinte abban a belügyminiszter illetékes. (És mint említettük, Schadl neve nem jelent meg a Blikk cikkében.)
Információink szerint az ügyben nyomozás zajlik, amelynek során házkutatást is tartottak, méghozzá egy Városmajor utcai irodaházban, ahol a Schadl házaspár egyik cégének és több önálló bírósági végrehajtónak a székhelye is található. A rendőrségi intézkedés ottjártunkkor is zajlott, amit a helyszínen készült fotók is bizonyítanak.
Schadl 2015-ben lett a kar elnöke, miután egy komoly, belső tisztogatással járó átszervezéssel megszüntették a végrehajtók korábbi szervezetét, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát. Ezt megelőzően az Igazságügyi Minisztérium folytatott hosszas kommunikációs hadjáratot a jelentős önállósággal rendelkező kamarával szemben, majd jogszabály-módosításokkal megnyirbálták a szervezet jogosítványait, és végül teljesen felőrölték a régi vezetést.
|
Hetek óta teljes a hírzárlat a végrehajtók elnökének letartóztatásáról
|
A legfőbb ügyész, a bíróság és a minisztérium is hallgat róla, hogy az igazságszolgáltatás egyik fontos testületének elnöke rács mögé került.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2021/12/02/birosagi-vegrehajto-elnok-schadl-gyorgy-letartoztatas-polt-peter-hirzarlat/
|
2021-12-02 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az ügy előzménye: 265 millió forintból – benne 185 millió forintnyi uniós forrásból – épített játszóteret a Szegedi Vadasparkban egy, a kormánypárthoz közel álló, korábban több trafikos koncessziót elnyerő szegedi vállalkozó cége. A beruházás megvalósult, ám a létrejött produktum és a bekerülési költségek között első ránézésre is komoly különbség volt. A gyanús ügyletek miatt Ménesi Imre, MSZP-s önkormányzati képviselő feljelentést tett az ügyészségnél és az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF), és sok más hasonló üggyel ellentétben, ebben az esetben a hazai nyomozás, majd a vádemelés sem maradt el.
Az uniós támogatást elnyerő Titán Project’s House Kft. ügyvezető-tulajdonosa az a V. Rezső volt, aki az általa szerkesztett Szóda című lapban a város szocialista vezetését kőkeményen ostorozta a 2014-es választási kampányban. V. jó kapcsolatokat ápolt Gyimesi Lászlóval, aki a Fidesz helyi elnöke volt akkoriban. Ráadásul a 2010-es önkormányzat választás után megnyílt a lehetősége a szegedi jobboldalnak arra, hogy beleszóljon a városi cégek működésébe, a helyi projektek leosztásába, hiszen a közgyűlésben a Jobbik egy szem képviselőjének támogatásával többségük volt a testületben, bár továbbra is Botka László volt a polgármester.
V. és társai komoly politikai támogatást tudhattak maguk mögött, amikor a játszótér és az interaktív látogató-tájékoztató rendszer kialakítását kezdték tervezni. A cég vezetője a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséghez (DARFÜ) nyújtotta be pályázatát, a támogatási szerződést pedig 2013. januárban írták alá. A beruházás viszonylag gyorsan megvalósult, hiszen Gyimesi ugyanennek az évnek a nyarán adta át az 500 négyzetméteren elterülő létesítményt. A 265 milliós össz0költségből a kivitelező Titán Project’s House Kft. felépített egy fajátékokból álló játszóteret, 50 tablet beszerzésével és egy szoftver fejlesztésével pedig egy interaktív állatkerti séta lehetőségét is biztosította a látogatóknak.
Két szerződés, egy off-shore cég
Az igazi fordulatok azonban csak ezt követően jöttek az ügyben. Az eredeti szerződésben a legnagyobb tételt a játszótér építésére fordították volna, hiszen erre a célra 185 millió forint állt rendelkezésre, a Flamingó névre keresztelt szoftverre pedig 52 milliót állítottak be. Ennek a későbbiekben azért lett jelentősége, mert a nyomozás során a DARFÜ-nél lefoglalt szerződésben már 154-83 millió volt az arány a Flamingó javára. A dokumentumot ellenjegyző ügyvéd a tárgyaláson azt vallotta, fogalma sem volt róla, hogy van egy ilyen változat is, ő csak az eredetit ismeri. Amikor a bíró a vádlottakat arról faggatta, hogyan történhetett meg, hogy milliós tételek cserélődtek fel, akkor V. arra célzott, szerinte az ügynökségnél manipuláltak a számokkal.
„Én azt nem tudom, mit barkácsoltak a DARFÜ-nél”
– mondta a bírónak. Később azt az indokot hozta fel, hogy a projekt tételeit egy csomagban kezelték, így az utólagos bontásnak nincs jelentősége.
A bíróság szerint a tételek megcserélése mögött az a szándék rejlik, hogy egy szoftver értékének megítélése jóval szubjektívebb, mint egy játszótéré, így a Flamingóra rá lehetett fogni, hogy egy értékes szellemi termék. A hosszúra nyúlt bizonyítási eljárás legfontosabb kérdése az volt: valójában mennyire eredeti a szoftver, és annak mekkora lehetett a piaci értéke akkor, amikor üzembe helyezték. Mivel az eredeti forráskódot tartalmazó CD azóta se került elő, az ügybe bevont informatikai szakértők kénytelenek voltak a köztes állapotból kiszámolni, szerintük mennyi munkaóra áll a termék mögött, illetve, mennyire lehetett volna továbbfejleszteni, ha a projekt nem bukott volna meg csúfosan.
A másodrendű vádlott annak az informatikai cégnek volt a vezetője, amely a vádirat szerint 230 millió forintról állított ki számlát a játszótér elemeinek beszállításáról, kültéri tájékoztató konzolok felállításáról, az interaktív látogató-tájékoztató rendszer kiépítéséről. A számlákkal szemben a projekt tényleges bekerülési értéke a támogatási szerződésben megjelölt bekerülési érték 15 százaléka volt csak. Gaudi Tibor bíró az ítélet indoklásakor megjegyezte: összesen 264 millió forint állt rendelkezésre, melyből három tétel alapján a játszótérre nagyjából 15 milliót, a Flamingó szoftverre mintegy 13 milliót, egyéb eszközbeszerzésre és tereprendezésre körülbelül 11 milliót költöttek. A fennmaradó összeg különböző számlázási trükkök miatt eltűnt, így komoly kárt okoztak a vádlottak Magyarország és az Európai Unió költségvetésének.
Az ügybe bevont, és többször meghallgatott informatikai szakértők is hasonló véleményen voltak, hiszen számításaik szerint maximum 13 millió forint a Flamingó valós értéke. A vádlottak valószínűleg érezték, hogy a bíróság előtt nem áll meg az állításuk, mely szerint ez egy nagyon új és rendkívül eredeti szoftver, ezért a bűncselekményből származó pénz eredetének leplezése végett valótlan tartalmú szerződéseket kötöttek egy liechtensteini gazdasági társasággal a támogatási szerződésekben is hivatkozott szoftver unión kívüli felhasználására. A valóságban azonban a felek között gazdasági kapcsolat nem volt, a szerződéskötéskor a szoftver még el sem készült és a liechtensteini céget képviselő harmadik vádlottnak nem volt felhatalmazása a társaság képviseletérre.
Egy utólag manipulált szoftver
A bíróság szerint, amikor már folyt a nyomozás a szoftver ügyében, a vádlottak igyekeztek utólag „felturbózni” a Flamingót, hogy az korát megelőző, rendkívül értékes innovációnak tűnjön. Itt került a képbe a Csenki Krisztián (későbbi nevén Maximilian Sheffield) nevű személy, akinek a vád szerint az lett volna a feladata, hogy utólag „feljavítsa” a szoftvert, ellássa azzal az arcfelismerő (VR) technológiával. Csenki már korábban is a rendőrség látókörében volt, és szegedi tanú-meghallgatására is rendőrök kíséretében érkezett meg Budapestről. A vallomástételét követő nap a házi őrizetből ismeretlen helyre távozott, így Csenki után csak a vallomása maradt, ami nem igazán erősítette a három vádlott állítását, amely szerint ez egy korát megelőző startup termék, amelyben komoly potenciál van, csak a botrány kirobbanása miatt nem tudták azt értékesíteni a nemzetközi piacon.
A korrupciógyanús ügy kipattanása egyébként elsöpörte magát a Titan Project's House Kft-t is, mivel azt tulajdonosa eladta, majd a céget fel is számolták.
A játszótérnek és az interaktív látogatóközpontnak is csak a nyomai maradtak a vadasparkban.
Igaz, egy flamingót ábrázoló tábla még mindig emlékeztet a történtekre. A bizonyítási eljárás során a védelem legfőbb érve az volt, hogy a Flamingó egy olyan startup, amely megelőzte a korát. Például olyan mutatványokra volt képes, hogy a tabletek képernyőjén pingvinek táncoltak, és a látogató a digitális technológia segítségével akár meg is etethette őket.
Az ellentmondások és viták nem csupán a Flamingó szoftver kapcsán merültek fel, hanem a játszótér kivitelezése miatt is. A cég által megbízott műszaki ellenőr vallomásából kiderült, számos szabályt megszegtek az építés során. A projekt műszaki ellenőrzését végző szakembernek például már akkor leigazolt bizonyos teljesítéseket, amikor még szerződése sem volt V. Rezső cégével. A műszaki ellenőrt a tárgyaláson szembesítették azzal is, hogy a Flamingó program készültségi állapotát is leigazolta, noha ő építészmérnök, a szoftverfejlesztéshez vajmi keveset ért. Később az is kiderült, hogy a programot fejlesztő cég vezetőjével, H. Gáborral korábban nem is találkoztak, pedig egy dokumentum szerint együtt ellenőrizték a projektet. Az igazolásokat azért kellett lóhalálában gyártani, mert csak így lehetett folyamatosan lehívni a DARFÜ-től az uniós pénzeket. V. Rezső ehhez hozzátette, hogy minden uniós projekt esetében így megy a „lepapírozás”, ezért nem kell csodálkozni, ha néha nem stimmelnek aláírások és dátumok.
Veprik Róbert, a Szegedi Vadaspark vezetője egy korábbi tárgyaláson tett vallomásában egy másik visszásságra világított rá. Őt még 2012-ben kereste meg Gyimesi László, akkori önkormányzati képviselő a kormánypárt helyi elnöke, hogy adják bérbe azt az 500 négyzetméteres területet, melyen uniós forrásból megvalósítják a játszóteret és az interaktív látogatói sétát. Jelezte, hogy 100 százalékos önkormányzati cég vezetőjeként a városi közgyűlés határozatait hajtja végre, ezért miután a testület elfogadta az előterjesztést, havi 650 ezer forintért bérbe adta a területet. Ő nem látta működés közben a Flamingó programot, ám az elképzelést jónak találta. Kezdetben meg is érkezett a pénz a Vadaspark számlájára, ám később elmaradt a bérlő a fizetéssel.
2014-ben a bérleti díj csökkentését kérte a Titán, ám önkormányzati jóváhagyás híján a könnyítést nem tehette meg az intézmény. Később felszámolási eljárást indítottak a cég ellen, majd később a játszóteret a tartozás fejében 7 millió forintért megvásárolták. Az interaktív rész ekkor már nem működött tökéletesen, de ezt a projektet is átvette később a vadaspark. Mivel időközben V. megvált a cégétől, Vepriknek semmilyen kapcsolata nem volt már ekkor az eredeti bérlőkkel. Felmerül a kérdés, ha olyan sikeres beruházás volt ez, és olyan nagy lehetőségeket rejtett magában a Flamingó szoftver, miért vált fizetésképtelenné az a cég, amely jelentős uniós támogatásból hozott létre egy fizetős szolgáltatást a forgalmas Szegedi Vadaspark közepén.
Ítélet két és fél év után
A Szegedi Törvényszék ítélete alapján V. Rezső elsőrendű vádlott 3 év 3 hónap börtönbüntetést kapott folytatólagosan elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás bűntette miatt. A másodrendű vádlott H. Gáborra bűnsegédként elkövetett pénzmosás bűntette miatt 2 év 5 hónap börtönbüntetést rótt ki a bíróság. A harmadrendű vádlott D. Zoltán szintén bűnsegédként elkövetett pénzmosás bűntette miatt 2 év és 2 hónap börtönbüntetést kapott. Mivel mindhárman voltak előzetes letartóztatásban, a büntetésükből ezt az időszakot levonják. Mindhárman felelős cégvezetőként követték el a bűncselekményeket, ezért 5 évre eltiltották őket attól, hogy vezető beosztást viseljenek gazdasági tevékenységet végző cégeknél. Hosszabb-rövidebb időre a közügyektől is eltiltották őket. Ezen kívül különböző mértékű pénzbüntetéssel is sújtotta az ítélet vádlottakat. Az ügyész, az első- és másodrendű vádlottak három nap gondolkodási időt kértek, hogy elfogadják-e az ítéletet, vagy fellebbeznek.
(Címlapképünkön a Szegedi Vadaspark elefántháza. Fotó: Rosta Tibor/MTI)
|
Sokba kerültek a táncoló pingvinek – elítélték a szegedi vadasparki mutyi vádlottjait
|
Különösen nagy hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat az ügyészség egy olyan ügyben, amely jól példázza, milyen módszerekkel igyekeztek a kormánypárthoz közel álló vállalkozók az uniós támogatásokat megcsapolni. A Szegedi Vadaspark területén megvalósuló játszótérre és interaktív látogató-tájékoztató kialakításra megítélt támogatás jelentős hányada ugyanis köddé vált.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/sokba-kerultek-a-tancolo-pingvinek-eliteltek-a-szegedi-vadasparki-mutyi-vadlottjait-244082
|
2021-12-04 00:14:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A kedden az ügyészség által meggyanúsított és vesztegetési ügye miatt lemondott Völner Pál közéleti pályája - egykori és jelenlegi kollégái beszámolói alapján - legalább annyira ellentmondásos, mint amennyire másodvonalbeli politikusnak tűnt.
Két egykori beosztottja például teljesen ellentétes jellemrajzot adott róla:
Amennyire értett bármihez, annyira nem értett semmihez, de valahogy mindent megoldott
- mondta egyikük.
Kiváló jogász ravasz húzásokkal és jó stratéga. Előbbi tulajdonságai miatt tökéletes volt Varga Judit mellé
- írta le a másik ex-kolléga.
Abban viszont mindenki egyetértett, hogy nem egyszer bizonyította be, hogy nehéz sarokba szorítani, vagy lehetetlen helyzetbe hozni, jóval ügyesebb politikus, mint sok más, nála jóval ismertebb államtitkár vagy akár miniszter.
Pedig pályáját - noha a Fidesz alapításában kulcsfontosságú - Bibó Szakkollégiumban kezdte az 1962-es születésű politikus, aki akkor még nem a közélet felé fordult. Miután 1988-ban elvégezte a jogi egyetemet, az APEH Pest megyei Adófelügyelőségén dolgozott, utána céges jogász lett a nyergesújfalui Eternit Vállalatnál. Később 1998-ban önálló ügyvédi irodát nyitott, amikor is bekerült a település önkormányzatába független képviselőként. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy a helyi sportegyesület elnöke volt, rendszeresen részt vett karitatív akciókban.
Igazán csak helyi ügyekkel foglalkozott, de 2004-ben részt vett a helyi Fidesz megalapításában. Viszont innentől kezdve indult felfelé politikai pályája: 2005-ben, amikor a Holcim Zrt. bejelentette, hogy egy 60 milliárdos beruházással új cementgyárat építene, akkor ügyesen "feltalálta magát" a kirobbanó konfliktushelyzetben. A szomszédos települések ugyanis nem akarták az ipari parkba épülő üzemet, mert ott veszélyes anyagok kezelésével - lényegében porrá égetésével - gyártsanak cementet. Tát és Mogyorósbánya képviselő-testülete határozattal utasította el a cementgyár létesítését, Tokodon és Tokodaltárón pedig a többi településhez hasonlóan aláírásgyűjtés indult a tervezett beruházás ellen, de közben Nyergesújfalunak sok munkahelyet és hatalmas bevételt jelentett volna az üzem.
Völner erre a képviselőtársait meggyőzte a Településfejlesztési bizottság tagjaként, hogy szavazzák meg a beruházást, de ahhoz ne járuljanak hozzá, hogy ott veszélyes hulladék égetésével állítsanak elő cementet. A projekt végül a tiltakozások ellenére is átment, néhány engedményt tett csak a cég. Az már nem rajta múlt, hogy a 2008-as pénzügyi válságra hivatkozva végül nem kezdődött meg a gyárépítés.
A mindennapos harcokon edződött
Nem sokkal később a 2006-os választáson már a Fidesz jelöltjeként indult, de ekkor még elbukott Komárom-Esztergom megye 4. számú választókerületében, az MSZP-s Zatykó János nyert ellene, viszonylag simán. Viszont még abban az évben sikerült előrébb lépnie: az önkormányzati választások után a Komárom-Esztergom megyei közgyűlés többségi, fideszes frakciója Völner Pált jelölte elnöknek. Innentől kezdve még az országos politikában is látványossá vált a tevékenysége.
Belement komolyabb csatákba az MSZP-SZDSZ-kormánnyal szemben: 2007-ben megyei vezetőként kifogást nyújtott be a szociális törvény módosítása ellen, mely a legtöbb intézményben megduplázta az idősotthonok térítési díját. Rendre csatákat vívott, hogy a kormányzat elvonta a támogatásokat a megyéktől, volt, amikor azt a játszmát is felvállalta, hogy a megyei önkormányzathoz tartozó intézményeknél megszüntette az étkezési hozzájárulást, valamint a közoktatási intézmények működési költségeinek csökkentésére hivatkozva nélkül beszántotta az OKJ-s szakképzéseket és a felnőttképzések finanszírozását is elvágta. Végig arra hivatkozott, hogy a központi kormányzat 500 millió forintot elvont a költségvetésükből, ügyesen támadta ezzel az MSZP-SZDSZ-koalíciót, napokig témát adva a Fidesznek.
Régebbi kollégái szerint viszont nem ezzel bizonyította igazi rátermettségét, hanem amikor a "semmiből" szerzett pénzt a megyei önkormányzatnak. Még 2007 októberében bejelentette, hogy 4 milliárd forintos kötvény kibocsátásáról döntött a közgyűlés az elmúlt évek hiteleinek kiváltására, valamint az uniós források pályázásához és igénybevételéhez szükséges önrész biztosítására. Az avantgarde pénzügyi megoldással Völner fele akkora kamatot vállalt, mint az elérhető és a már meglévő hitelek esetében, ráadásul a futamidő így 20 év lehetett.
Olyan, mint a birkózó, akinek szólnak, hogy csalás, ha olajjal keni be magát, erre 5 perc múlva visszajön tokától bokáig bezsírozva. Ha nem vehetett fel hitelt, akkor kötvényeket bocsátott ki.
- jellemezte egy akkoriban a környezetében dolgozó forrásunk, aki szerint nem egyszer rántott elő ilyen megoldásokat.
Később, a 2010-es választási kampányban az MSZP ezt megpróbálta ellene fordítani: egy Narancsvidék című kiadványban azzal támadták Völnert, hogy regnálása alatt 5,6 milliárd forintra hízott alatta a megyei önkormányzat hitelállománya. Az Országos Választási Bizottságnál (OVB) megtámadta a kiadványt, azonban végül arra jutottak, hogy hiába csak 953 millió forint van feltüntetve a költségvetésben, a kötvényeket is lehet hitelnek nevezni. A 2014-es önkormányzati konszolidációnál végül 8,38 milliárd forintot vállalt át az állam, ami a nagyvárosok és a megyék sorában is tekintélyes összeget jelentett.
Viszont már a 2010-es OVB-határozat sem törte meg Völner Pál lendületét, mert új kampánytémát talált magának. Az MTI az év januári tudósítása szerint a Legfőbb Ügyészségen tett feljelentést miután egy birtokába került iratra hivatkozva azt állította, hogy a MÁV utasítást adott a szünetelő személyszállítási vonalakon a jelzőberendezések január 31-e utáni leszerelésére és olyan intézkedésekre, amelyek nehezítik a személyszállítás újraindítását. Megígérte, hogy a frissében bezárt vasúti szárnyvonalak újranyitását a Fidesz kormányra kerülése után felül fogják vizsgálni.
Forrásaink szerint akkoriban még nem volt teljesen eldöntve, hogy kikből áll majd az új Orbán-kormány - amelynek a megalakulását már biztosra vették a Lendvay utcában -, de a négyéves megyei csatározásaival, az ügyes kötvénykibocsátással (amire alig volt akkoriban példa máshol), valamint a MÁV támadásával felhívta magára a jövendőbeli miniszterelnök figyelmét is. Így meg is hívták egy személyes egyeztetésre, ahol már szóba került, hogy államtitkárként számítanak rá.
Viszont ekkor már erős ember volt a megyében, és ottani beágyazottsága nem kopott meg az évek alatt. Még az esztergomi önkormányzat Fideszen belüli konfliktusa sem gyengítette a helyzetét 2010-2011-ben. Ekkor derült ki például, hogy a megbukott Meggyes Tamás polgármesternek tulajdonított, az őt kritizálók fekete listájára is feltette Völner Pált az akkori sajtóbeszámolók szerint. Hogy ezt mivel érdemelte ki pontosan, soha nem derült ki.
Teljesült az ígéret, a keze alá került a MÁV
A 2010-es kormányváltás után infrastruktúráért felelős államtitkárnak nevezték ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban (NFM). Ahogy június 2-án átvette a posztot, már sajtótájékoztatón jelentette be - miután az M6-os autópályán keletkezett beszakadás egy esőzés után -, hogy a teljes ppp-konstrukcióban épült szakaszt, valamint az összes ilyen szerződést felülvizsgálják. Aztán az Orbán-kormány hosszú ideig támadta is ezt a speciális koncessziós megoldást.
Még 2010. júliusban azt is kijárta, hogy öt vasúti mellékvonalon újrainduljon a személyszállítás, amellyel részben teljesítette is kampányígéretét, valamint segített erősíteni a Fidesz-KDNP támogatottságát vidéken. Később pedig további kistérségi járatokat indított újra, még ha aztán ezek csak napi egy-egy járatpárra ritkultak.
"Jól felismerte, hogy ahol egyáltalán nem járt a busz, ott megbecsülik azt is, ha csak reggel és este, de megáll valami" - magyarázták az intézkedései politikai lényegét. Akik lapunknak jellemezték, úgy tapasztalták, hogy a közlekedéspolitikába inkább beletanult, mint mestere lett volna.
Az segítette az infrastruktúráért felelős poszton, hogy az energetikában a Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkárral volt régre visszanyúló kapcsolata, aki mindig kisegítette magyarázatokkal. Máskor pedig egyszerűen az erőforrásokra és azok ügyes felhasználására figyelt.
"Nem azzal állt neki a MÁV átalakításának, hogy bemagolta volna a vasúti közlekedésszervezést, hanem fogta a szerződéseket, ha talált egy felesleges alvállalkozót, akkor leépítette. Külön cég takarítja a vonatokat? Inkább vegyünk tisztítószereket!" - hangzott egy példa a stratégiájára, amellyel sok kormányzati presztízsfeladatot megoldott. Sokan mondták, hogy ügyesen bánt a forrásokkal, és ha fejleszteni kellett valamit, akkor talált rá pénzt, EU-s támogatásokat, ha meg kellett állapodni a gáztranzitokról, talált rá módot.
Érdekesség, hogy 2015 óta Völner Pál az elnöke a Magyar Hajózási Országos Szövetségnek is, de nem ez töltötte ki minden szabadidejét. Nem úgy fiának, aki a magyarországi dunai hajózási piac egyik fontos szereplője: a Magyar Narancs korábbi cikke szerint együtt irányítja a svájci Viking River Cruises AG (VRC) magyar leányvállalatának vezetőjével a Suzuki-gyár termékeinek úsztatásából egyre több hasznot húzó azon Mahart Portot, amelynek ő az egyik kisebbségi tulajdonosa is a Tagba Kft. révén.
Várományosa volt a miniszterségnek, de elég volt a helyettesség is
Völner végül a 2014-ben megalakult harmadik Orbán-kormányból kimaradt. Egy ideig alelnöke volt a parlamenti gazdasági bizottságnak, de komolyabb feladatot nem kapott, pedig forrásaink szerint úgy tűnt, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumba kerülhet. Aztán 2015 októberében végül mégis ennek jogutódjában kapott helyet parlamenti államtitkárként, ahol Répássy Róbertet váltotta. A lapunknak nyilatkozók szerint elődjénél lényegesen taktikusabb és rátermettebb politikus, amire szükség is volt, mivel ekkor tombolt a Quaestor-ügy, valamint a devizahitelesek ügyére is megnyugtató megoldást kellett kitalálni. A magáncsőd intézményéből például állítólag Völner próbált egy elérhetőbb konstrukciót faragni, még ha ez végül nem is sikerült tökéletesre (az első években alig éltek az emberek e lehetőséggel.)
A sors iróniája, hogy gyakorlatilag ahogy kinevezték, az első, a köztévének adott interjújában már megemlítette, hogy azt a végrehajtói törvényt is vizsgálni és módosítani kell, amely most közvetve a lemondásához vezetett, és ami az állítólagos vesztegetési ügyéhez kapcsolódik. De a közvélemény jobban emlékezhet rá, hogy beleállt az uniós menekültügyi kvótaperbe, ha kellett Soros György szervezeteit és Brüsszelt is kritizálta. Viszont általában ebben a jogi érvelés jutott neki, a minisztérium háttéranyagokba is ezeket gyűjtette ki egy-egy interjú előtt. "Nem állt jól neki az, ami a Németh Szilárdnak, hogy sorosozik, meg terroristás vicceket süt el, és ezt ő is tudta" - mondta egy forrásunk.
Nem lett miniszter, de egyszer csak olyan szerepbe került
Trócsányi László igazságügyi miniszter távozása után, amikor az exminisztert a 2018-as kormányalakítás után Brüsszelben uniós biztosként képzelte el Orbán Viktor, úgy tűnt, hogy Völner futhat be a helyére.
Varga Judit sokkal jobb választás volt, mert nem kerülte a nyilvánosságot és nem állt neki jogszabályokat mondani az interjúkban, nem beszélt olyan unalmas dolgokat, mint "a vesztegetésben aktív és passzív jogi alakzatokat kell megkülönböztetni" - értékelték egy korábbi parlamenti antikorrupciós nyilatkozatát idézve, hogy végül miért kapta meg inkább a háttérpozíciót. Mások szerint ezzel a könnyedebb és közérthetőbb stílusú Vargát jól kiegészítette a szárazabb szakmaiságával az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkáraként.
Viszont így sem vonta ki magát az alól, hogy ne álljon bele médiaszereplésekben a migrációellenes témákba, a Czeglédy-ügybe, ha kellett, az ellenzék szapulásába. Élesen is fogalmazott, de a stílusához a szakpolitika jobban passzolt.
Így hiteles arca tudott lenni a Büntető törvénykönyv, a Polgári perrendtartás, vagy a Végrehajtói törvény átdolgozásának. Igazán egyik ügy sem keltett erős hullámokat, tehát sok szempontból jól hozta a feladatot.
A legtöbben pont akkor ismerték meg a nevét, amikor kiderült, hogy nemcsak az unalmasan hangzó jogszabályok kidolgozásával foglalkozik: Varga Judit miniszter a Pegasus-ügy kirobbanásakor elmondta, hogy valójában Völnerre delegálta a lehallgatási engedélyekről való döntést.
Nem igazán voltak ügyei
Bár a legutóbbi időszakban mellette dolgozók nem kívántak nyilatkozni a mostani vesztegetési ügyről, mely szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnöke, Schadl György rendszeresen 2-5 milliós összegeket adott neki, hogy "bizonyos kéréseket teljesítsen". Volt olyan, aki szerint ugyan a Nemzeti Védelmi Szolgálat nyomozásának voltak jelei, amiről azt hitték, hogy a Pegasus-ügy nyomozásával lehet kapcsolatban, de részleteket nem mondott, és senki nem erősítette meg ezt az állítást.
Csak annyi látszik ezt alátámasztani, hogy 24.hu úgy értesült, hogy a vesztegetési ügy gyanúsítottjait régóta figyelték a hatóságok, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) tájékoztatása szerint a vádhatóság már szeptember 16. óta folytat nyomozást.
Azt viszont elmondták, hogy nem tartozott a hivalkodó politikusok közé. "Nem helikopterrel járt dolgozni, de még extrém drága karórákkal sem villogott" - mondták róla, hozzátéve, hogy inkább egy fiatalos jogász nagypapa érzetét kelti, mintsem újgenerációs vagyonhalmozónak látszana.
Volt olyan régebbi ismerőse, aki szerint az ügy túl "pitinek" hangzik a politikushoz képest: "sokkal ügyesebb és kifinomultabb megoldásai voltak akkor is, ha törvényekről volt szó, akkor is, ha egy szerződéssel volt problémája." Mások úgy vélték, hogy más ügyekben merészkedhet túl messzire, és ebbe csak belekeveredett, vagy belerántották.
Völner Pál mentelmi jogáról a jövő hét elején dönthet a parlament, a Polt Péter legfőbb ügyész vezette hatóságok ekkor léphetnek tovább az ügyében. Maga a politikus azt közölte lemondásáról kiadott közleményében, hogy "nem követett el bűncselekményt, államtitkári és miniszteri biztosi feladatait tisztességesen és a törvényeknek megfelelően végezte, azonban vállalja az ügy politikai következményeit".
|
Völner Pál az avantgarde pénzügyi megoldásokkal államtitkár lett, majd a gyanúsításig jutott
|
Völner Pál pályáját az APEH-nál kezdte, majd önkormányzati és országgyűlési képviselő lett. A 2006-os fideszes vereség után Komárom-Esztergom megye önkormányzat vezetőjeként vívott fontos harcokat, élt olyan szokatlan pénzügyi megoldásokkal, mint a hitelfelvétel helyetti kötvénykibocsátás. Lendületes politikusnak ismerik, aki ha valamihez nem értett, akkor menedzserként oldotta meg a problémát, de verhetetlen volt, ha "jogászkodni" kellett. Nem ijedt meg a politikai harcoktól, de a könnyed kommunikáció nem állt neki jól. Viszont bármikor volt egy váratlan trükkje.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/volner-pal-lemondas-eletrajz-nyomozas-vizsgalat-komarom-esztergom-megye.741712.html
|
2021-12-09 00:34:22
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Szentgyörgyi Gábor informatikai vállalkozó régóta szoros kapcsolatban áll Orbán Viktor családjával. Kezdetben csak a birkózás szeretete kötötte össze ifj. Orbán Győzővel, majd feltűnt a felcsúti stadionban a miniszterelnök és idősebb Orbán Győző társaságában, nemrég pedig már üzleti jellegű kapcsolat is létrejött közöttük. Szentgyörgyi egyik cége ugyanis az Orbán család telkén kezdett új vállalkozásba.
Szentgyörgyi közben egyéb cégei révén az állami informatikai közbeszerzések egyik legsikeresebb szereplőjévé vált. A Direkt36 már korábban bemutatta, hogy a vállalkozó cégcsoportjának központi cége, az IMG Solution 2013 és 2018 között százszorosára növelte a forgalmát, miközben sorra nyerte az állami megrendeléseket.
A cégcsoport fellendülése azóta is töretlen. Az IMG Solution az elmúlt három évben is rendszeresen kapott állami megrendeléseket – többek között a NAV-tól és a MÁV-csoporttól –, továbbá bekerült számos tízmilliárdos nagyságrendű állami keretmegállapodásba. Ez azt jelenti, Szentgyörgyi cégei szerepelnek azon vállalkozások között, amelyektől az állami intézmények – például minisztériumok, kórházak, kormányhivatalok – beszerezhetik az informatikai eszközeiket és szolgáltatásaikat.
Szentgyörgyi üzleti birodalma újabb cégekkel is bővült az elmúlt években. Ezek közül a leginkább kiemelkedő az informatikai piacon már régóta meghatározó Traco Zrt., amely 2019-ben került Szentgyörgyi érdekeltségébe. A cég azóta is gyakori nyertese állami pályázatoknak.
Szentgyörgyinek jelenleg összesen hat olyan cége van, amelyek megtalálhatóak állami pályázatok nyertesei közt. Ezek a cégek 2019-ben és 2020-ban is 14 milliárd forint körüli árbevételt termeltek, a nyereségük pedig mindkét évben egymilliárd forint felett volt.
Megkerestük Szentgyörgyi Gábort és ifj. Orbán Győzőt is, de egyikük sem válaszolt a kérdéseinkre.
Az IMG felemelkedése és a birkózó kapcsolat
A jelenleg 40 éves Szentgyörgyi Gábor 2009-ben alapította meg az IMG Solutiont két üzlettársával. Ebben az időben még az egyik nagy informatikai- és irodatechnikai cégcsoportnál, a Bravogroupnál dolgozott, ahonnan néhány évvel később, az IMG felívelésének idején lépett ki. A fellendülés az után indult meg, hogy a cég 2013-tól elkezdett sikerrel szerepelni nagy állami közbeszerzéseken.
Általában többkörös pályázatokon dől el az, hogy mely cégek szállíthatnak informatikai termékeket az állami szerveknek. Korábban ez a folyamat a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) vezetésével működött, ma pedig a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök által felügyelt Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) látja el az informatikai keretbeszerzésekkel kapcsolatos feladatokat. Ez az intézmény kiír egy pályázatot, amelynek a nyerteseivel úgynevezett keretmegállapodást kötnek. Az egyes állami szervek – például a kormányhivatalok vagy kórházak – pedig ezektől a nyertes cégektől rendelhetnek később termékeket.
Ahogy a Direkt36 egy korábbi cikkben bemutatta, az IMG Solution fellendülésével párhuzamosan kezdtek el terjedni a piacon azok az információk, hogy Szentgyörgyi kapcsolatban áll a miniszterelnök öccsével, ifjabb Orbán Győzővel. Számos, az informatikai piacon tevékenykedő forrás mondta azt akkor a Direkt36-nak, hogy állami partnereik 2013 körül jelezték nekik, hogy megjelent a beszállítói piacon új szereplőként az IMG Solution, és tudomásuk szerint a cég kötődik a miniszterelnök testvéréhez.
Ahogy azt korábban megírtuk, az első kimutatható kapcsolat Szentgyörgyi és ifj. Orbán Győző között a birkózás volt. Korábban mindketten űzték ezt a sportot, és mindketten tisztségviselők voltak a birkózó szakosztállyal is rendelkező NIKÉ Sportegyesületben.
Beszámoltunk arról is, hogy az évek során Szentgyörgyi és ifjabb Orbán Győző kapcsolata egyre szorosabbá vált. Legutóbb azt tártuk fel, hogy Szentgyörgyi egy más jellegű érdekeltsége, az Energép Kft. nevű építőipari cég az Orbán család egyik birtokán hozott létre telephelyet, ahol céges dokumentumok és a helyszínt ismerő források szerint műanyag-feldolgozással foglalkoznak majd.
Ezzel párhuzamosan Szentgyörgyi informatikai cégcsoportja még nagyobb magasságokba ért az elmúlt pár évben. A vállalkozásai 15 újabb keretmegállapodásba kerültek be 2020 óta. Ezek közt kifejezetten nagy összegű programok is előfordulnak: idén júliusban például 120 milliárd, szeptember végén pedig 200 milliárd forint értékben kötöttek meg egy-egy ilyen megállapodást.
Szentgyörgyi érdekeltségein kívül még számos más cég is szerepel a keretmegállapodásokban, tehát várhatóan osztozniuk kell velük az ezen belül elköltött pénzeken. Arról ugyanakkor nincsenek nyilvánosan hozzáférhető információk, hogy pontosan mennyi pénzhez is jutnak ezekből a keretmegállapodásokból. A szerződéseket központilag bonyolító Digitális Kormányzati Ügynökség ugyanis nem tesz közzé a honlapján erről szóló adatokat, és nem adták ki az adatokat a Direkt36 kérésére sem.
Korábban egy adatkérési per eredményeként sikerült hozzájutnunk azoknak a 2013 és 2018 közötti informatikai keretmegállapodásoknak a részleteihez, amelyekben az IMG Solution részt vett. A 13 szóban forgó keretmegállapodásból az IMG összesen 6,2 milliárd forintos bevételt termelt – ezzel pedig ez lett a nyolcadik legjobban teljesítő cég a keretszerződésekben megjelenő 169 vállalkozásból.
Az IMG Solution a keretmegállapodásokon kívül is szép számmal kap megrendeléseket. A beszerzési dokumentációk szerint 2019 óta csaknem 2 milliárd forint értékben nyert el szerződéseket (időnként konzorciumok tagjaként) olyan állami cégektől és intézményektől, mint például a MÁV, a NAV, vagy a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség. Sikerei az éves bevételein is látszanak; habár 2012-ben még csak 46 millió forintos árbevételt ért el, ez az összeg tavaly már 10,4 milliárd forintra nőtt. Ez kilenc év alatt 227-szeres növekedés.
Szentgyörgyi cégcsoportjához több kisebb bevételű érdekeltség is tartozik. Ilyen például az IMG Solution egyik leányvállalata, a webshopja szerint még vécépapír árusítással is foglalkozó Green Office Solutions Kft.. Ez a cég keretmegállapodásokban ritkán bukkan fel, egyénileg azonban többször is kaptak megbízást például az állami egészségügy terén – összesen csaknem 60 millió forintért az Állami Egészségügyi Ellátó Központ és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek irodaszert és papírárut, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetnek pedig takarítási szolgáltatást biztosítottak.
Két másik cég, az MPS eXpert Kft. és a Pegasus Informatikai Kft. általában az IMG-vel együtt szerepel az informatikai keretmegállapodásokban, bár jóval szerényebben: az MPS eXpert 2013 és 2018 között összesen öt, a Pegasus pedig 2017- és 18-ban három ilyen nagyobb informatikai beszerzésben bukkant fel.
Bővülő cégbirodalom
A Szentgyörgyi-cégbirodalom az elmúlt években néhány nagyobb vállalkozással is bővült: 2018 őszén a VRS Magyarország Kft.-vel, 2019 őszén pedig a Traco Zrt.-vel. Mindkét cég már régóta meghatározó szereplője a magyar informatikai piacnak, és gyakori beszállítói voltak állami intézményeknek már az előtt is, hogy Szentgyörgyi érdekeltségébe kerültek.
A Szentgyörgyi-birodalomhoz kerülésük idején mindkét cég benne volt már nagy, több évre szóló állami keretbeszerzésekben. A Traco Zrt. különösen sikeres ezen a téren: 2017-től kezdve idén őszig összesen 16 beszerzésben jelent meg a cég. Emellett, hasonlóan az IMG Solution-hoz, a keretmegállapodásokon kívül is kap állami megbízásokat Például 3,7 milliárd forintért szállított a MÁV-nak jegykiadó automatákat, majd a Szentgyörgyi-birodalomhoz való kerülése után további 339 millióért pedig a HungaroControl Zrt.-nek teljesített egy megbízást egy konzorcium tagjaként.
|
Terebélyesedik az Orbán családdal üzletelő vállalkozó közpénzből felfutott cégbirodalma
|
Szentgyörgyi Gábor informatikai vállalkozó régóta szoros kapcsolatban áll Orbán Viktor családjával. Kezdetben csak a birkózás szeretete kötötte össze ifj. Orbán Győzővel, majd feltűnt a felcsúti stadionban a miniszterelnök és idősebb Orbán Győző társaságában, nemrég pedig már üzleti jellegű kapcsolat is létrejött közöttük. Szentgyörgyi egyik cége ugyanis az Orbán család telkén kezdett új vállalkozásba. Szentgyörgyi közben egyéb cégei révén az állami informatikai közbeszerzések egyik legsikeresebb szereplőjévé vált. A Direkt36 már korábban bemutatta, hogy a vállalkozó cégcsoportjának központi cége, az IMG Solution 2013 és 2018 között százszorosára növelte a forgalmát, miközben sorra nyerte az állami megrendeléseket.
| null | 1 |
https://telex.hu/direkt36/2021/12/09/terebelyesedik-az-orban-csaladdal-uzletelo-vallalkozo-kozpenzbol-felfutott-cegbirodalma
|
2021-12-09 09:48:00
| true | null | null |
Telex
|
Nemcsak az eddig vélt négymillió, hanem legalább 12 millió eurót (mai árfolyamon durván 4,4 milliárd forintot) toltak bele magyar kormányközeli cégek olyan szlovén médiacégekbe, amik az SDS nevű jobboldali párt propagandáját csinálják – írja a szlovén oknyomozó portál, a Necenzurirano.
A portál dokumentumokra hivatkozva azt írja, 2017 és 2020 között legalább 12 millió euró érkezett Magyarországról a szlovén SDS párthoz vagy a párthoz köthető cégekhez. Mint írják, a szlovén R-Post-R nevű médiacég főszerepet játszik a párt propagandájában. Ezt a céget Schatz Péter alapította, aki korábban az MTVA üzleti és termékfejlesztési igazgatója volt, és akinek korábban a Ripost is az érdekeltségébe tartozott. Az oknyomozó portál szerint az R-Post-R nevű céget Schatz vélhetően csak azért hozta létre, hogy a magyar pénzek ide folyhassanak be.
A portál szerint az R-Post-R több mint 700 ezer eurót kapott a Habony Árpád alapította Nouvelle Media nevű cégtől, és 160 ezer eurót a Yozzi Global Trade Kft.-től, ami mögött Bonyár Miklós, korábban MSZP-közelinek mondott vállalkozó áll. Ezen kívül a cég 2017 márciusa és 2019 januárja között több mint hatmillió eurót kapott két magyar cégtől, a Belfrytől és a Riposttól. Az R-Post-R ezt a pénzt teljes egészében az SDS propagandasajtójának utalta át – írják. A Ripost ma már a KESMA alá tartozik, az egy ideje Aczél Zoltán vezette Belfryről pedig a G7 írta azt korábban, hogy 2016 és 2018 között összesen mintegy 300 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el, és több szálon is kapcsolódik a Mészáros-csoporthoz és Szíjj Lászlóhoz.
Schatz a fideszes üzleti körök balkáni médiatérfoglalásának egyik figurája, egy Habony-közeli céggel együtt vásárolta be magát saját érdekeltsége a Nova24tv-be, ami szintén a szlovén SDS párt médiabirodalmához tartozik. A Necenzurirano szerint a Nova24TV 2017 júliusa és 2020 márciusa között 3,5 millió eurót kapott Magyarországtól. Ebbe az az időszak is beletartozik, amikor Aleš Hojs volt a Nova24Tv ügyvezető igazgatója. Ma már ő Szlovénia belügyminisztere, így ő irányítja a rendőrséget is, ami 2018-ban, még egy másik belügyminiszter alatt vizsgálódni kezdett az SDS körüli gyanús pénzmozgásokban.
A portál szerint kérdéses, hogy Magyarország miért küldött ennyi pénzt az említett szlovén médiacégeknek, amikor ezeknek a sajtótermékeknek nincs nagy közönségük. Hozzáteszik azt is, hogy a dokumentumok alapján kijelenthető, ezeket a médiumokat a Magyarországról érkezett pénzek tartják el.
Azt is írják, a felsorolt médiumok a 2018-as választások előtt segítették is az SDS kampányát, fizették a párt Facebook-hirdetéseit. Szerintük ez azt jelenti, hogy a Magyarországról érkezett pénzek egyenesen az SDS kampányára mentek.
A portál szerint az ügyben egy független vizsgálatot kéne indítani, ami azt is kideríthetné, ezek a pénzek valóban magyar pénzek-e, vagy egy esetleges pénzmosásból származnak. Mint írják, a hatóságok annyit kiderítettek, hogy több alkalommal a magyar számlákról érkező pénzeket a szlovének továbbutalták Szlovákiának, ők azt továbbutalták Magyarországnak, majd innen megint Szlovéniába mentek az utalások.
|
Négymilliárd forintnyi euró ment Magyarországról a szlovén jobboldali SDS pártsajtójának egy helyi lap szerint
|
Nemcsak az eddig vélt négymillió, hanem legalább 12 millió eurót (mai árfolyamon durván 4,4 milliárd forintot) toltak bele magyar kormányközeli cégek olyan szlovén médiacégekbe, amik az SDS nevű jobboldali párt propagandáját csinálják – írja a szlovén oknyomozó portál, a Necenzurirano. A portál dokumentumokra hivatkozva azt írja, 2017 és 2020 között legalább 12 millió euró érkezett Magyarországról a szlovén SDS párthoz vagy a párthoz köthető cégekhez. Mint írják, a szlovén R-Post-R nevű médiacég főszerepet játszik a párt propagandájában. Ezt a céget Schatz Péter alapította, aki korábban az MTVA üzleti és termékfejlesztési igazgatója volt, és akinek korábban a Ripost is az érdekeltségébe tartozott. Az oknyomozó portál szerint az R-Post-R nevű céget Schatz vélhetően csak azért hozta létre, hogy a magyar pénzek ide folyhassanak be.
| null | 1 |
https://telex.hu/kulfold/2021/12/08/szlovenia-sds-orban-viktor-kormany-penz-media
|
2021-12-08 10:24:00
| true | null | null |
Telex
|
Ez eddig három, de a kiállításra összesen hat szobrot készített Szőke Gábor Miklós, kormányközeli szobrász. Megtudtuk, hogy további három szobrot csak „kölcsönkaptak”, így fogalmuk sincs, mennyibe kerültek. Az pedig további kérdezősködésre sem derült ki, hogy kitől kérték kölcsön őket. Négy alkotásnak a további sorsa is ismeretlen. Az biztos, hogy a szarvaskapu Keszthelyre kerül, a barnamedve pedig L. Simon Lászlónak tetszett meg, így az alkotásnak a Velencei-tónál létesült Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskolánál találtak helyet.
Október 7-én küldtünk el egy adatigénylést a vadászati kiállítást rendező Egy a Természettel Nonprofit Kft.-nek. Azt szerettük volna megtudni, hogy mennyibe került az a hat állatszobor, amit Szőke Gábor Miklós szobrász készített a kiállításra. A Totem névre keresztelt szarvaskapun kívül a Vizslató Fátyol (vizsla), a Hajtás közben (nyúl), a Ne igyál előre a medve bőrére! (medve), a Zrínyi halála (vaddisznó), és A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket (csodaszarvas) címet viselő alkotások ára érdekelt minket.
Végre már a dámszarvasok párzása sem foglalja le az állami cég alkalmazottait
A cégtől október 22-én kaptunk választ, az indoklás, amivel 45 napra hosszabbították a válaszadást, a veszélyhelyzettel való visszaélés talán eddigi legpofátlanabb esete volt.
Arra hivatkoztak, hogy hátráltatnánk őket a kiállítás lebonyolításában – ami egyébként egy héttel korábban már véget ért.
Ráadásul október közepén már vidéken is véget értek a programok, csupán egy esemény húzódott el október 23-ig, a dámbarcogás hallgatása kisvasútról, ahol a patások nászának jellegzetes hangzását lehetett megismerni.
A dámszarvasok párzása miatt halogatja adatigénylésünket a vadászati kiállítást szervező állami cég | atlatszo.hu
„Szőke Gábor Miklós szobrászművész által készítendő szarvasszobor elkészítésére társaságunk nettó 189 millió forint+ ÁFA összeget fog kifizetni. A vállalkozási díj tartalmazza a szobor valamennyi tervezési, installálási és szállítási költségét, valamint a felhasználói jog korlátozásmentes átadását is” – írta az Átlátszónak a kiállítás alkalmából létrehozott állami cég.
A dámszarvasok párzási időszaka november végéig tartott, addigra sikerült az állami tulajdonban lévő cégnek is lezavarnia az adatigénylésünket. A kért adatokat tartalmazó válasz november 24-én landolt a postaládánkban. Megkaptuk a Dantebirodalom Kft.-vel kötött szerződést is, a cég fele Szőke Gábor Miklós tulajdona.
„Társaságunk az alábbi 3 db szobrot rendelte meg Szőke Gábor Miklóstól: Totem, Hajtás közben, Vizslató Fátyol. A fennmaradó szobrokat kölcsönkaptuk a kiállításra, így azok áráról sajnos nincs tudomásunk”
– olvasható a válaszban.
A most megkapott adatokból végre az kiderült, hogy
a két kisméretű köztéri szobor, a nyúl és a vizsla mindösszesen nettó 11 millió (bruttó 14 millió) forintba került.
Megfeledkeztek két szobor áráról
Azért adtunk be közérdekű adatigénylést az ügyben, mert az állami cég a honlapján közzétett táblázatban nem közölte egyértelműen a szobrok árait.
Májusban egy másik adatigénylés segítségével tudtuk meg, hogy mennyibe került a bőgő gímszarvasbika fejszobra. „A Szőke Gábor Miklós szobrászművész által készítendő szarvasszobor elkészítésére társaságunk nettó 189 millió forint + ÁFA összeget fog kifizetni. A vállalkozási díj tartalmazza a szobor valamennyi tervezési, installálási és szállítási költségét, valamint a felhasználói jog korlátozásmentes átadását is” – írták akkor a válaszban.
Az 5 millió forint feletti szerződéseket tartalmazó táblázat egészen addig stimmelt, amíg szeptemberben a 444.hu munkatársa el nem ment Szőke Gábor Miklós szobrász csepeli műhelyébe, ahol további szobrok (az inaló nyúl, üvöltő medve, csodaszarvas, vadászkutya) tűntek fel. Október végén pedig a vadászati kiállításon még egy vérrel megfröcskölt vaddisznót is találtunk. A szobrokat Szőke Gábor Miklós készítette, de azt nem lehetett tudni, hogy mennyit fizettek értük.
Bár újabb szobrok kerültek elő, de a szerződéseket tartalmazó táblázatban nem volt más összeg a Dantebirodalom Kft. neve mellett, csak a nettó 189 millió forint.
Bejártuk a vadászati kiállítást: bizarr szobrok, kevés látogató, Kovács Zoltán a vizsláival | atlatszo.hu
Megnéztük az 55 milliárd forintból megújult budapesti Hungexpót, ami a 17 milliárdos vadászati kiállításnak nyújt otthont három héten keresztül. A 240 millió forintba kerülő bőgő szarvasbikával együtt összesen hat Szőke Gábor Miklós-alkotást számoltunk össze, sőt, 16 híres magyar vadásznak is szobrot állított egy másik művész.
A két kisméretű köztéri szobor árának szerepelnie kellett volna az Egy a Természettel Nonprofit Kft. honlapján, ugyanis külön-külön is többe kerültek- mint 5 millió forint (a dokumentum korábbi verziója itt érhető el). Mindhárom szoborra ugyanakkor kötötték meg a szerződést.
A szerződéseket tartalmazó táblázatot az adatigénylésünket követően módosították, most már két tétel szerepel a Dantebirodalom Kft. neve mellett.
A „szobrok készítése” tehát csak egyetlen szobrot takart. (A legutóbbi módosításnál egyébként néhol teljesen olvashatatlanná vált a dokumentum.)
L. Simon Lászlónak megtetszett a barnamedve
A szerződésben egyedül a szarvaskapu-szobornál jelölték, hogy először a Hungexpón állítják ki, majd a szobor Keszthelyre kerül. A másik két szobornál viszont csak az szerepel, hogy azok Budapesten belül kerülnek elhelyezésre. Azt nem tudni, hogy ez csak a Hungexpón való kiállítást jelentette-e.
Jelenleg csak két szobor sorsa ismert a világkiállítás után, a Totem állandó köztéri szoborként Keszthelyre kerül, ahol a Vadászati Múzeum parkjában helyezik el. A múzeum közösségi oldalára még nem töltöttek fel képet az alkotásról.
Az ismeretlen összegből készült és az ismeretlen megrendelőjétől a kiállításra kikölcsönzött barnamedvét pedig Kápolnásnyéken, a Velencei-tó partján állították fel, persze nem azért, mert a tó partján autentikusnak számít az állat. A szobor a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Halász Gedeon Eseményközpontja elé került. A Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány több ponton is kötődik az Orbán-kormány volt kulturális államtitkárához, L. Simon Lászlóhoz, aki a Hungexpón berendezett egyik vadászkiállítás kurátora is volt.
L. Simon László Facebookon mondott köszönetet a szoborért vadásztársának, Kovács Zoltán kormánybiztosnak, aki a világkiállítás szervezéséért felelt.
„Népfőiskolánk ikonikus állata a barnamedve, így a szobor nem is állhatna jobb helyen” – olvasható indoklásként a Népfőiskola Facebook-oldalán.
Nem árulták el, hogy mi lesz a többi szobor sorsa
A szerződés szerint a szerzői jogi védelem alá eső alkotások áthelyezéséről értesíteni kell a szobrászt. „Bármelyik szobor esetleges lebontására, megsemmisítésére vonatkozó igény esetén is előzetesen értesíteni kell a művész Szőke Gábor Miklóst, akinek az értesítéstől számított 30 napja van saját költségén, az adott szobor elszállítására.” Ez a bekezdés arra utal, hogy a szerződés megkötésekor nem döntötték el a két megrendelt köztéri szobor, a nyúl és a vizsla sorsát, sőt, a szerződés szerint a szobrok végső esetben az alkotónál is kiköthetnek.
Megkerestük Szőke Gábor Miklóst, megkérdeztük, hogy hová lesz kihelyezve a többi négy szobor. Azt is szerettük volna megtudni, hogy a többi három szobrot (medve, vaddisznó, csodaszarvas) ki rendelte meg, és hogy ezeknek a szobroknak mennyi volt a nettó ára.
Választ nem kaptunk, de a szobrász korábban a Mandinerrel szóba állt, és azt nyilatkozta, hogy „a világkiállítás apropóján felújított Hungexpo-épületek és -szobrok sem semmisülnek meg az esemény után. A Totem és másik öt szobrom egész évben megtekinthető lesz”. A Velencei-tó Magazinnak pedig azt nyilatkozta, hogy:
„A vadkan mentéjét kivéve mindegyik szobrot úgy alakítottam ki, hogy időjárásállóak, akár kültéren is elhelyezhetőek legyenek, így a világkiállítás végeztével is állandóan megtekinthetőek lesznek Magyarország különböző kulturális intézményeiben.”
Az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-t is megkértük, hogy pontosítsák az adatigénylésnél adott válaszukat azokkal az információkkal, hogy kitől kérték kölcsön a szobrokat, de választ természetesen nem kaptunk.
A hétmilliós kutyaszobor a világkiállítás előtt a virágkarneválon bulizott
Arra is rákérdeztünk, hogy az F3 pavilon előtti kutyaszobrot ki készítette és mennyiért, ugyanis az stílusában különbözik Szőke Gábor Miklós alkotásaitól. A válaszból kiderült, hogy az F3 pavilon előtti „kutyaszobor” a debreceni virágkarneválra készült.
„Az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás virágkocsijának része volt. A kérdéses alkotást is tartalmazó művészeti installációért társaságunk nettó 7.200.000 Ft összeget fizetett ki, amely többek között tartalmazta a tervezési, statikai feladatok elvégzését, a vasváz elkészítését, a virágok válogatását és beszerzését, festését, tűzését, a művészeti kivitelezés díját, valamint a virágkarneválon történő bemutatás költségét is” – írta a cég.
|
Két szobor árát eltitkolták, három szobrot „kölcsönkaptak” a vadászati kiállításra
|
Véget ért a dámszarvasok párzása, így már semmi sem akadályozta a vadászati kiállítást rendező, állami tulajdonú Egy a Természettel Nonprofit Kft.-t abban, hogy válaszoljon a meghosszabbított adatigénylésünkre. Ennek köszönhetően kiderült, hogy a „szobrok” címszóval feltüntetett, bruttó 240 millió forint csak a bőgő szarvasbika árát takarta. Kiderült ugyanis, hogy eddig elfelejtették feltüntetni a honlapjukon szereplő szerződéslistában két állatszobornak (a vizslának és a nyúlnak) a bruttó 14 milliós árát.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozadat/2021/12/03/ket-szobor-arat-eltitkoltak-harom-szobrot-kolcsonkaptak-a-vadaszati-kiallitasra/
|
2021-12-03 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
2020 júniusában Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes nyújtotta be a parlamentnek a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány (KEÉÖMA) létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, amelyet Szijjártó Péter (Fidesz) külügyminiszter adott elő a képviselőknek.
Szijjártó felszólalásában arról beszélt, hogy az alapítvány „a közép-európai térség egyes műemléki vagy műemléki védelemben nem részesülő, de kulturális, történelmi, művészeti, építészeti értékkel rendelkező és magyar vonatkozásban jelentőséggel bíró épületek, építmények megőrzéséhez való hozzájárulás”. A külügyminiszter nem titkolta, hogy a nemes célhoz esetleg meg kell venni majd pár ingatlant: „Mindehhez szükség van sok esetben ezen épületek és építmények közvetlen vagy közvetett módon történő megvásárlására is.”
Indulásnak bő 15 milliárdnyi ajándék
Bár volt néhány ellenzéki kérdés és ellenvetés a KEÉÖMA létrehozásával kapcsolatban, de nem meglepő módon mindkét kormánypárt, a KDNP és a Fidesz is támogatta az ötletet, majd az országgyűlés – melyben a kormánypárti képviselők vannak többségben – megszavazta, és 2020. július 15-én megjelent a Magyar Közlönyben a vonatkozó törvény. A kormány az alapítványnak indulásként két állami vállalatot, a Manevi Zrt.-t (100 db törzsrészvény) és a Comitatus-Energia Zrt.-t (8700 db törzsrészvény) ajándékozott.
A 2011-ben alapított Comitatus-Energia Zrt. eredetileg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat tulajdona volt, és 2012-ben került állami tulajdonba. Az Opten adatbázisa szerint 2016 óta csak veszteséget produkált. A Manevi elődjét, a Magyar Nemesfémvizsgáló Zrt.-t 1997-ben alapította a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet, amelynek jogutódja 2006-tól a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) lett. 2010 végéig a MKEH volt a cég tulajdonosa, de 2011 elejétől a magyar államé lett a társaság, amit 2013-ban átneveztek Manevi Zrt.-re. A Comitatushoz hasonlóan 2016 óta veszteséges.
A KEÉÖMA létrehozásáról szóló törvény után bő fél évvel, 2021 februárjában megszületett az alapítvány alapító okirata, és 2021 márciusában jegyezte be a bíróság. A Fővárosi Törvényszék bejegyző végzése azt is tartalmazza, hogy az állam összesen 15,8 milliárd forintnyi vagyont ajándékozott az alapítványnak. Ebből 600 millió készpénz, a többi részvény: a Manevi részvényei 11,2 milliárd, a Comitatus Zrt. részvényei pedig 3,9 milliárd forint értéket képviselnek a bejegyzés szerint.
Még 6,6 milliárd szenteste és 18 milliárd a Gazdaságvédelmi Alapból
2020 szeptemberében egy kormányhatározat „a határon túli gazdaságfejlesztési és nemzetpolitikai célok hatékony megvalósítása érdekében” 5 milliárd forinttal megemelte a Manevi tőkéjét és 600 millió forintot rendelt a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványhoz – ezt akkor a Napi.hu vette észre. Ahogy azt is, hogy egy 2020. december 24-én, azaz éppen szentestén született kormányhatározat a szeptemberit visszavonta, vagyis a Manevi tőkeemelését sztornózta, de az alapítványnak a 600 millió forint mellé további 6 milliárdot ajándékozott.
2021 júniusában, bejegyzése után 3 hónappal a KEÉÖMA ismét egy hatalmas összeget kapott: a Privátbankár vette észre, hogy a kormány egy határozattal 18 milliárd forint alapítói adományt juttat az alapítvány „javára, céljai és közfeladatai hatékony megvalósítása érdekében” a Gazdaságvédelmi Alapból.
4 országban 16 ingatlanról tudunk
Májusban megírtuk, hogy a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozott két (korábban) állami cégnek, a Manevi Zrt.-nek és a Comitatus-Energia Zrt.-nek az adományozás idején összesen 4 külföldi ingatlana volt: a Comitatusnak egy wellnessközpontja a szlovéniai Lendván, a Manevinek pedig egy műemlék épülete a horvátországi Eszéken, valamint két hotele Romániában, a szatmárnémeti Pannónia Szálló és a máramarosszigeti Korona Szálló.
Két állami céggel négy drága külföldi ingatlant adott egy alapítványnak a kormány | atlatszo.hu
A közfigyelem főként az egyetemek miatt létrehozott alapítványokra irányult az elmúlt hónapokban, de közben külföldi ingatlanokat birtokló állami cégeket is egy alapítványba szervezett ki a kormány. A Comitatus-Energia Zrt. a tulajdonosa egy szlovéniai üdülőközpontnak, a Manevi Zrt. birtokában pedig két romániai szálloda és egy horvátországi műemlék épület van.
A KEÉÖMA azonban nem elégedett meg ennyivel: ősszel kezdődött kutatásunk során cikksorozatban jártunk utána, hogy jelenlegi információink szerint hol miket vettek még.
Először bemutattuk, hogy bár a Manevi Zrt. szerint nincsenek külföldi ingatlanjaik, valójában több is van a nevükön Romániában. Továbbá az áprilisban bejegyzett romániai leányvállalatuk (Manevi Pro Transilvania) idén nyáron megvette a nagyváradi Park Szállót is, emellett a februárban létrehozott szlovákiai leánycégük (Manevi SK) is több épületet vett.
A Manevi szerint nincsenek külföldi ingatlanjai, pedig Szlovákiában és Romániában több értékes épületet is vett | atlatszo.hu
A korábban állami tulajdonban lévő Manevi Zrt.-t a kormány idén a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozta. A cég, valamint szlovák és román leányvállalata több külföldi épületet is vásárolt az elmúlt években. Van köztük romániai kastély, horvátországi műemlék és szlovákiai kolostor is.
Ezután beszámoltunk arról, hogy a romániai Manevi-cég két további ingatlant vett idén nyáron. A romániai ingatlannyilvántartás szerint a népszerű kirándulóhelynek számító Gyilkos-tó közelében elhelyezkedő két szállodát szereztek meg, és a román cégnyilvántartás szerint összesen 28,6 millió lej (körülbelül 2,1 milliárd forint) értékű ingatlan van a Manevi Pro Transilvania nevén.
A Gyilkos-tónál is vett két ingatlant a Manevi romániai leánycége | atlatszo.hu
A kormány idén tavasszal a frissen bejegyzett és kormányközeli emberekkel kitömött Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozta a korábban állami tulajdonban lévő Manevi Zrt.-t. A cég már több ingatlant is vett Romániában, idén nyáron pedig az áprilisban létrehozott romániai leányvállalata is vásárolt pár épületet.
Legutóbb pedig arról írtunk, hogy a szlovákiai leánycégnek, a Manevi SK-nak november közepe óta már nem a Manevi Zrt., hanem a Közép-európai Épített Örökség Megőrzéséért Alapítványba tolt másik volt állami cég, a Comitatus-Energia Zrt. a tulajdonosa. Azt is bemutattuk, hogy a Manevi SK egy újabb műemlék épületet szeretne megvenni Szlovákiában, a volt Poliklinikát Komárnóban. A szlovákiai cég tulajdonosváltása kapcsán pedig arról is beszámoltunk, hogy a Comitatus vett egy földterületet Szlovéniában, a lendvai wellnessközpont melletti Centiba/Csente községben.
A szlovákiai Manevi-cég kiszemelt egy újabb értékes ingatlant, és tulajdonost cserélt | atlatszo.hu
A helyiek által „Poliklinika” néven emlegetett hatalmas épület 2012-ben került a szlovákiai Komárom (Komarno) önkormányzatának tulajdonába rendkívül rossz állapotban, és a felújítására azóta sem tudtak költeni. 2016-ban a magyar állam támogatásáért lobbiztak, de hiába. Nemrég viszont a Manevi SK jelezte, hogy megvenné az épületet.
Mindeközben az Átlátszó Erdély utánajárt egy szóbeszédnek, és kiderült, hogy igaz: a Manevi Pro Transilvania vett egy újabb ingatlant Romániában. Bár tulajdonképpen egy romról van szó, ugyanis a Borszéken található egykori Remény Szálló helyenként a pincéig beszakadt. Az 1889-90 körül épült hotel az ásványvizéről híres népszerű erdélyi üdülőtelep legelengásabb épülete volt fénykorában, most azonban egyesek szerint annyira reménytelen a felújítása, hogy inkább le kéne bontani.
Meghalt a Remény Borszéken, a „magyarok” megvették a tetemét – Átlátszó Erdély
Azt hallottuk, a Manevi megvette Borszéken a volt Kaszinó épületét, és a sípálya mellett épít egy ötcsillagos szállót. A kaszinóról neten szinte semmit nem találtunk, ezért nem tudtuk beazonosítani az épületet. Így nem tudtuk kikérni a telekkönyvét sem, nem tudtunk meggyőződni arról, hogy tényleg megvette a Manevi.
Ezzel együtt összesen 8 darabra emelkedett a Romániában lévő ingatlanok száma, további 5 van Szlovákiában, 2 Szlovéniában és 1 Horvátországban a KEÉÖMA birtokában a jelenlegi ismereteink szerint. Ezeknek bizonyítottan az alapítványnak adott cégek és azok leányai a tulajdonosai a helyi ingatlannyilvántartások szerint, azonban Magyarországhoz hasonlóan ezekben a földhivatali adatbázisokban sem lehet a tulajdonos nevére keresni, tehát elképzelhető, hogy vannak még olyan épületei a KEÉÖMA-Manevi-Comitatus hálónak, amelyekről egyszerűen nem tudunk.
Viszont ez sem kevés: összesen 4 országban 16 ingatlan. A könnyebb átláthatóság kedvéért térképre tettük őket, a pirosak a Manevi és leánycégei, a lilák a Comitatus és leányainak épületei. Pozsonyban kettő van, a két hotel a Gyilkos-tónál, illetve a lendvai fürdő és a csentei föld pedig nagyon közel van egymáshoz – ezek csak nagyításkor látszanak egymástól elkülönülten.
Horvátországban és Szerbiában is van már leánycég
Ahogy a térképen is jeleztük, az általunk még májusban bemutatott eszéki műemlék épület már nem közvetlenül a Manevi Zrt. tulajdonában van. A horvát ingatlannyilvántartás szerint 2021. október 25-e óta az épület tulajdonosa már a Manevi Jagera d.o.o. nevű cég.
A májusban bejegyzett cégnek pedig nem meglepő módon a Manevi Zrt. a tulajdonosa a horvát cégnyilvántartás szerint. A horvátországi leányvállalat valószínűleg az Eszék történelmi belvárosában álló műemlék címéről kapta a nevét, hiszen az a Lorenza Jagera utcában található. A 759 négyzetméteres telken lévő 2 036 m² alapterületű épületből egy februárban kiírt tender szerint egy négycsillagos szállodát szeretne csinálni a Manevi.
Eszék, Lorenza Jagera u. 2…. by atlatszo
De nem csak Horvátországban terjeszkedik a Manevi, hanem – ahogy azt a szlovákiai Ján Kuciak Oknyomozó Központ (ICJK) idén október végén bemutatta – Szerbiában is van már egy leányvállalata. Ahhoz köthető ingatlant nem talált az ICJK, mostani kutatásunk során azonban mi rábukkantunk egy újdonságra a céggel kapcsolatban.
A 2021 áprilisában bejegyzett Manevi Ingatlanfejlesztő d.o.o cégirataiban november közepén feltűnt egy komoly összeg a szerb cégnyilvántartásban: a 2021. október 28-i döntés értelmében a Manevi Zrt. a szerb leánycég alaptőkéjét 1000 szerb dínárról (kb. 3 ezer forint) közel 400 ezer dínárra (kb. 1,2 milliárd forint) emelte. Annak egyelőre nincs jele, hogy a szerb Manevi-cégnek lenne bármilyen ingatlana, de lehetséges, hogy egy tervezett közelgő vásárlás indokolta a tőkeemelést.
A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozott két (korábban) állami cégnek, a Manevi Zrt.-nek és a Comitatus-Energia Zrt.-nek tehát jelen ismereteink szerint már összesen 6 leányvállalata van külföldön: a Manevinek 4 (Romániában 2, Horvátországban és Szerbiában 1-1), a Comitatusnak pedig 2 (Szlovákiában és Szlovéniában is 1-1). A könnyebb átláthatóság és érthetőség kedvéért az alábbi ábrán felrajzoltuk az alapítvány céghálóját és a cégek által birtokolt külföldi ingatlanokat.
A kép kattintásra nagyobb méretben is megnézhető.
Leválthatatlan, Fidesz-közeli kuratórium
A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány létrehozásáról rendelkező 2020-as törvényben az 1.§ (3) bekezdés szólt az alapítvány feladatairól, amik azonban idén áprilisban átkerültek a 2021. évi IX. törvény 1. mellékletébe, mert a KEÉÖMA is a 33 darab, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) egyike. Ez azt jelenti, hogy az állam nem szólhat bele, hogy mit kezd a KEÉÖMA a nekiadott (korábban) állami vagyonnal, nem is kérheti tőle azt vissza, és nem szüntetheti meg az alapítványt, ha elégedetlen a működésével.
A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány közfeladatai a törvény szerint:
1. a közép-európai régió magyar vonatkozású történelmi, kulturális és épített örökségei fennmaradásának, megőrzésének, megóvásának – azok állagmegóvásával, felújításával, fejlesztésével, fenntartásával történő – biztosítása és ezáltal kulturális célú megismerhetőségének, látogathatóságának és kutathatóságának biztosítása és ezek feltételeinek megteremtése, kapcsolódó infrastrukturális, szervezeti, fejlesztési és beruházási célok biztosítása;
2. a közép-európai régió magyar vonatkozású történelmi, kulturális és épített örökségei területén oktatási, kulturális, tudományos kutatási tevékenységet ellátó szervezetek, személyek támogatása;
3. az 1. pont szerinti közfeladata ellátásához kapcsolódó ismeretterjesztő tevékenység ellátása;
4. az 1–3. pontban meghatározott közfeladataival kapcsolatos kiadványok és rendezvények szervezése, a közönséget vonzó online jelenlét megteremtése.
Az alapítványnak nincs honlapja, se e-mailes vagy telefonos elérhetősége, és hiába közpénzből jött létre egy közfeladat ellátására, a közérdekű adatait sem teszi közzé. Vagyis átláthatatlan és ellenőrizhetetlen a működése, gyakorlatilag azt csinál a kormánytól kapott állami támogatással, amit csak akar.
„Elvesztette közpénz jellegét” – ez a 2016-os gyöngyszem (amit Kósa Lajos részletesen is kifejtett) írja le legjobban a kekva-rendszer lényegét. Bár ezt a szándékot akkor, a Magyar Nemzeti Bank felhőtlenül költekező alapítványai esetében elkaszálta az Alkotmánybíróság, a Fidesz a kekva fogalmának megalkotásával törvénybe tudta iktatni a módszert, amivel pártközeli magánkezekbe kerül az állami vagyon.
Arról ugyanis természetesen gondoskodtak, hogy megbízható, kormány- és/vagy pártközeli emberek vezessék az összes kekvát. Nincs ez másként a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány esetében sem: kuratóriumának elnöke Magyar Levente, aki egyben a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és Szijjártó Péter külügyminiszter helyettese, valamint frankofón ügyekért felelős miniszeri biztos.
A kuratórium tagjai: Kiss-Parciu Péter (Regionális és Határ Menti Gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár a külügyben), Pacsay-Tommasich Orsolya Mária (a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkára), valamint Jákli Gergely (az Eximbank vezérigazgatója) és Virág Zsolt (a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa).
A kekva annyira önálló szerv, hogy a mindenkori kormány nem tud beleszólni a későbbiekben a kuratórium összetételébe, például ha valaki kiesik közülük, akkor a többiek választanak a helyére valakit. Vagyis az államtól való teljes függetlenség nem csak a pénzköltés ellenőrizhetetlensége miatt jelent nagy veszélyt, hanem személyi ügyekben is: a Fidesz sem tudja majd leváltani egy, esetleg kegyvesztetté váló emberét, de kormányváltás esetén is maradnak a fideszesek a közpénzzel kitömött alapítványoknál, például Szijjártó helyettese a KEÉÖMA élén.
|
Összesen 16 külföldi ingatlanja van a közpénzzel kitömött alapítványnak, amit Szijjártó Péter helyettese vezet
|
Az idén bejegyzett Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak (KEÉÖMA) indulásként két állami céget és ezzel bő 15 milliárd forintnyi állami vagyont ajándékozott a kormány, majd ezt még kiegészítette közel 25 milliárd forint készpénzzel. Bár a Magyar Levente külügyi államtitkár által vezetett KEÉÖMA elvileg közfeladatot lát el azzal, hogy megvásárol és (majd) felújít magyar kötődésű ingatlanokat a Kárpát-medencében, a tevékenységéről semmi nem nyilvános, még honlapja sincs. Ennek ellenére annyi biztos, hogy az alapítványnak adott cégeknek és azok külföldi leányvállalatainak jelen ismereteink szerint összesen 16 darab ingatlanja van a környező országokban. Térképre tettük mindet, és felrajzoltuk az egyre bonyolódó céghálót is.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/12/08/osszesen-16-kulfoldi-ingatlanja-van-a-kozpenzzel-kitomott-alapitvanynak-amit-szijjarto-peter-helyettese-vezet/
|
2021-12-08 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Áder János köztársasági elnök 2017 végén jelentette be, hogy 2016-ban egy klímavédelmi alapítványt hozott létre mintegy 85 millió forintból. A pénzt egy korábban elhunyt, külföldön élő magyar hagyta a mindenkori köztársasági elnökre azzal, hogy az összeget fordítsa a magyarok javára.
A KBKA célja az alapító okirat szerint:
„A magyar társadalom környezeti és fenntarthatósági problémákkal szembeni érzékenységének növelése, a helyi közösségek bevonása ezek megoldására. A személyes környezeti felelősségérzet és a klímaváltozással szembeni fellépéssel kapcsolatos elkötelezettség kialakítása. Ennek érdekében az alapítvány kiemelten támogatja:
– a környezetvédelemmel és a klímaváltozással kapcsolatos ismeretek többszintű oktatásának kialakítását és fejlesztését,
– a társadalom környezettudatosságának fejlesztését,
– a környezetvédelem és a klímaváltozás kapcsán az egyének és a társadalom értékszemléletének, viselkedésének, termelői és fogyasztói szokásainak, törekvéseinek megváltoztatását, a társadalom és a környezet közötti új viszonyrendszer kialakítását,
– a klímaváltozás hatásaival szemben való fellépést, az alkalmazkodás helyi és országos közösségi programjait.”
Az Átlátszó korábban beszámolt arról, hogy a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA) 2019-ben 1,5 milliárd forint támogatást kapott a Miniszterelnökségtől. Akkor megírtuk, hogy az alapítvány ezt közvéleménykutatásra, konferenciák szervezésére, oktatási segédanyagokra, ösztöndíjakra, vállalkozások díjazására, újságíróképzésre, és nemzetközi médiakampányra készült elkölteni. Írtunk arról is, hogy a KBKA 2019-ben rendezvényszervezésre és kapcsolódó feladatokra – 250 millió forint értékben – egy olyan céggel is (On Ad Production Kft.) szerződött, amely ellen korábban több végrehajtási eljárás is indult.
Itt a támogatói okirat, mutatjuk mire költhet 1,5 milliárd forint közpénzt Áder János alapítványa | atlatszo.hu
Itt a támogatói okirat, mutatjuk mire költhet 1,5 milliárd forint közpénzt Áder János alapítványa
1,5 milliárdos villa a Pasaréti úton
Míg az Áder János által létrehozott alapítvány milliárdos közpénzes támogatással gazdálkodhat, az egyik legismertebb környezetvédő szervezet, a Magyar Természetvédők Szövetsége évente 5-6 millió forintos központi költségvetési és önkormányzati támogatást kap. Az összes magyarországi zöldszervezet számára elérhető legjelentősebb költségvetési támogatás, az Agrárminisztérium által szétosztott Zöld Forrás pályázat keretében például idén összesen 70 millió forint kerül szétosztásra.
Nem csoda tehát, hogy sokan felkapták a fejüket, amikor Tordai Bence, a Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője nyilvánosságra hozta, hogy a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA) másfél milliárd forintért vett meg egy budai irodaházat a Pasaréti úton.
Erről az épületről november közepén írta meg a HVG, hogy ide lett bejegyezve egy budai székhelyű szervezet, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány, ami megkapta a korábban állami tulajdonú, mezőhegyesi székhelyű Nemzeti Ménesbirtok Zrt.-t és annak hatalmas ingatlan- és földvagyonát. Ez a Pasaréti út 59. alatti, közel 1500 négyzetméter területű irodaház a székhelye a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA) egyik cégének, a Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Alapkezelő Zrt.-nek (KBKB).
Novemberben megkerestük a KBKA-t, hogy megismerjük a Pasaréti úti ingatlan adásvételi szerződését. Másodszori kérésre meg is kaptuk a dokumentumot, bár abból (adatvédelmi okokra hivatkozva) kitakarták az ingatlan eladójának a nevét, annak ellenére, hogy ez az információ a földhivatali adatbázisban mindenki számára elérhető.
A szerződésből kiderült, hogy a vételár 1 milliárd 520 ezer forint volt, és a telek mérete 2501 négyzetméter.
Az irodaházat a KBKA egyik cége, a Kék Bolygó Klímavédelmi Capital Kft. (KBKC Kft) vette meg, az ingatlan eladója a HPV Hungary Építő és Szervező Kft. (június óta: Vitela Építő és Szervező Kft.) volt. Utóbbi a tulajdoni lap szerint korábban a Külügyminisztériumtól vásárolta meg az ingatlant. A Vitela tulajdonosa, a szlovéniai (lendvai) lakcímmel is rendelkező Vida István és családja. (Az irodaházról további képek az eladó cég weboldalán tekinthetők meg.)
Adatvédelemre hivatkozva titkolózik az alapítvány
Az Áder-alapítványtól szerettük volna megtudni azt is, hogy mennyi bérleti díjért és kiknek adják bérbe az irodahelységeket, de a cég ügyvezetője, Csepreghy Nándor (aki az alapítvány igazgatója is) a megkeresésünkre erről csak annyit árult el, hogy a bérlők között van többek között az Áder János és a felesége által alapított Regőczi István Alapítvány a Koronavírus Árváiért nevű szervezet, valamint több cég.
„Megtisztelő érdeklődésére a KBKC Kft. törvényes képviselőjeként az alábbiakról tájékoztatom. Az ingatlan megvásárlásáról szóló adásvételi szerződést mellékelten megküldöm Önnek, amelyből társaságunk eltávolította a hozzájárulás hiányában ki nem adható személyes adatokat. A szerződésből meg tudja ismerni az ingatlan alapterületét és az érte fizetett vételár összegét is. Az ingatlant a KBKC Kft. irodaházként üzemelteti, a bérleti és üzemeltetési díjakat a szokásos piaci áron megállapítva. A KBKC Kft. mint bérbeadó nincsen felhatalmazva arra, hogy a bérlőknek az üzleti titokról szóló 2018. évi LIV. törvény hatálya alá eső üzleti titkát képező adataikat – ideértve a személyüket és az általuk fizetett bérleti díjat – Önnel megossza, kérem ennek szíves tudomásulvételét.
Ez alól egy esetben tud kivételt tenni: az ingatlanból 100 négyzetméter irodaterületet a Regőczi István Alapítvány a Koronavírus Árváiért használ székhelyként, amelyért az alapítvány arányos üzemeltetési díjat fizet, bérleti díjat nem. Az ingatlanon található épületek nettó alapterülete 1256,31 négyzetméter + 10,44% közös területi hányad” – írta Csepreghy.
Elegáns Duna-parti iroda, havi 2,7 millió forintért
Maga a KBKA nem a Pasaréti úti saját irodaházukban működik, hanem az MNB-alapítvány cége által birtokolt épületben bérel Duna-parti irodát, a Várkert Bazárhoz közeli Döbrentei utca 2. alatti épület teljes 5. emeletét.
Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy mint ezt annak idején az RTL Klub kiderítette, a Kék Bolygó Alapítvány a 350 négyzetméteres irodáért havi 2,7 millió forintot fizet. Kérdésünkre Csepreghy Nándor most arról tájékoztatott, hogy ezt az irodát az Optimum-Delta Ingatlanbefektetési Kft.-től bérlik, egy 2018 novemberében kötött bérleti szerződés alapján, amelynek keretében a KBKA alapítvány havi 25,3 EUR/m²/hó bérleti díjat, továbbá 5,5 EUR/m²/hó üzemeltetési díjat fizet, a bérleti díj teljes összegét azonban nem árulta el.
Az Optimum-Delta tulajdonosa a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány cége, az OPTIMA Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.
A KBKA igazgatójától megtudtuk azt is, hogy az alapítványnál jelenleg törzsállományban 29 kolléga dolgozik, emellett a gyakornoki programok idejére a fiatal kutatókat is állományba veszik.
A civilszervezetek online bírósági adatbázisában közzétett beszámolókból kiderül, hogy az alapítvány 2020-ban 1 milliárd 350 millió forint támogatást kapott a Miniszterelnökségen keresztül az adófizetőktől: szakmai programokra, kutatásokra, rendezvényekre, tananyag-fejlesztésre, klímavédelmi tőkealap működtetésére. Ebből az összegből az alapítvány tavaly közel 700 millió forintot használt fel.
A KBKA kapott továbbá – ugyancsak a Miniszterelnökségtől – 1 488 900 000 forintot szintén szakmai tevékenységre (könyvkiadás, ösztöndíjprogram, tőkealap létrehozására).
Az éves beszámolóból kiderül, hogy az alapítvány vezető tisztségviselőinek fizetésére tavaly 18 millió 512 ezer forintot költöttek, kétszer annyit, mint 2019-ben.
A KBKA alapítvány volt a szakmai partnere a Nemzetgazdasági és Külügyminisztérium által szervezett Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozónak. A szervezet 2019-es és 2020-as évre vonatkozó beszámolója itt elérhető,
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnak a két cége (KBKC Kft., KBKB Zrt.) mellett egy kockázati tőkelapja is van, a Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap. Az alapítvány beszámolója szerint ennek a létrehozására azért volt szükség, hogy ezen keresztül támogatni tudjanak klímavédelmi projekteket, vállalkozásokat.
Az alap nyilvántartásba vételekor vállalt teljes vagyon 10%-át, azaz összesen 500 000 000 forint 50%-át a Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Zrt, 50%-át a Pénzügyminisztérum vagyonkezelésében lévő Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. tulajdonában álló Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap teljesítette. A tőkelap létrehozását tavaly 5 milliárd forinttal támogatta a kormány, és mint azt a 24.hu megírta, a tőkealap idén újabb 5 és fél milliárd forintnyi támogatást kapott.
|
Állami támogatásokból növekszik Áder János klímavédelmi alapítványának vagyona
|
Közpénzmilliárdokból népszerűsíti a fenntarthatóságot a köztársasági elnök által 2016-ban alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA). A szervezet tavaly már 1 milliárd forint feletti állami támogatást kapott, és idén áprilisban másfél milliárd forintért vett meg egy budai ingatlant. A KBKA Magyarország legnagyobb költségvetésű környezetvédelmi alapítványa, két cég és egy kockázati tőkealap tulajdonosa. Ezek bevételeit működésre és az alapításkor meghatározott célok (a társadalom környezettudatosságának fejlesztése, oktatás) megvalósítására fordítják.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/12/09/allami-tamogatasokbol-novekszik-ader-janos-klimavedelmi-alapitvanyanak-vagyona/
|
2021-12-09 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
a mai nappal lemond államtitkári posztjáról Völner Pál államtitkár”.
– olvasható a politikus 24.hu-hoz eljuttatott közleményében.
Mint írják, Völner Pál ügyvédjén, Papp Gáboron keresztül elküldött sajtóközleményben jelezte, hogy együttműködik a hatóságokkal.
Bűnszövetségben, üzletszerűen
A legfőbb ügyész, Polt Péter hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmény gyanúja miatt folyamatban lévő nyomozás miatt indítványozta december 7-én, kedd reggel, hogy függesszék fel a fideszes Völner Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogát.
A közlemény szerint megalapozott gyanú merült fel arra, hogy Völner Pál a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül,
rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott.
Az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettesi és parlamenti államtitkári posztot is viselő Völner a gyanú szerint a jogtalan előny ellentételezéseként – felügyeleti, hatósági, igazgatási jogkörével visszaélve – vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kérésének megfelelően.
Mint azt az ügyészség közleményében írják, Völner „cselekménye vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette megalapozott gyanúját kelti”.
A Völner 2019 augusztusa óta töltötte be a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztosi posztot.
Az ügyben már korábban letartóztatták Schadl Györgyöt,
a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) vezetőjét, akinek a tulajdoni lapok szerint zárolják az ingatlanjait is.
Még havidíjat is fizethettek neki
Ahogy Hadházy Ákos – aki Schadl György ügyét is megszellőztette – az Azonnalinak telefonon elmondta, információi Völner ezt a pénzt végrehajtói kinevezésekért kaphatta.
A végrehajtók ugyanis rengeteg pénzt tudnak keresni sokszor törvényes felügyelet nélkül, ezért nagy versengés van a pozíciókért.
„Nem megerősített információim szerint az itt megjelölt összegekért (2-5 millió forint – a szerk.) nagyobb összegekbe került egy-egy végrehajtói hely, és utána ezeknek
a kinevezetteknek még havidíjat is kellett fizetniük”
– mondta a független képviselő lapunknak.
Hadházy értesülései szerint az ügy kirobbanása Igazságügyi Minisztériumon belüli cicaharc eredménye. „Szintén meg nem erősített információ, hogy Völner megígérte valakinek az állást, egy – nagyon fontos, hogy – fideszes kapcsolatokkal rendelkező embernek, végül egy másik,
nagyobb fideszes kapcsolatokkal rendelkező embernek intézte el azt, és esetleg ez indíthatta el az ügyet”
– magyarázta az Azonnalinak.
|
Hadházy Ákos: Minisztériumi cicaharc vezethetett Völner bukásához
|
Az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese Hadházy Ákos információi szerint végrehajtói posztokért kapta a pénzt. A vesztét az okozhatta, hogy nem volt elég körültekintő.
| null | 1 |
https://azonnali.hu/cikk/20211207_lemond-volner-pal-akit-a-gyanu-szerint-milliokkal-vesztegettek-meg
|
2021-12-07 00:00:00
| true | null | null |
Azonnali
|
Mint korábban megírtuk, Vadai Ágnes a Pegasus ügyről és Völner Pál korrupciós botránya kapcsán arról is kérdezte volna a belügyminisztert, ki tudja-e jelenteni, hogy Varga Judit igazságügyi minisztert semmilyen módon nem érintik a történtek.
Visszaélés a joggal
Pintér Sándor zárt ülésen válaszolt volna ezekre, de a jelen lévő Fidesz-képviselők – arra hivatkozva, hogy Vadai Ágnes nem ennek a bizottságnak a tagja – nem járultak hozzá a jelenlétéhez. Molnár Zsolt az ülés utáni sajtótájékoztatón arról is beszélt, nyilvánvaló, hogy titkos információgyűjtés gyakorlatának átgondolása szükséges.
Az MSZP-s képviselő szerint viszont nagyon fontos volt, hogy Pintér Sándor egyértelműen kimondta az ülésen, a választásokat a járványhelyzet ellenére is rendben meg lehet hallgatni.
Ungár Péter LMP-s képviselő (lapunk tulajdonosa) szerint tragikomikus, hogy amikor Kósa Lajos beszél minősített adatról, és mondja azt, hogy a Belügyminisztérium megvette a Pegasust, még csak eljárás sem indul ellene, de Vadai Ágnes még egy zárt ülésen sem kérdezhetett Pintér Sándortól, „hogy mi az államtitok, azt ma már a Fidesz döntheti el”.
Vadai Ágnes szerint a legsürgősebb azzal kapcsolatban lenne
tisztán látni, Varga judit törvényt sértett-e, amikor Völner Pálra testálta a lehallgatások engedélyezését.
Állandó jelleggel ugyanis ezt a feladatot nem adhatja ki a kezéből.
„A kormánypárti többség azért akadályozta meg, hogy erre a kérdésre válaszoljak, mert előfordulhat, hogy az engedélyezések módja is problémát okoz” – mondta a DK-s képviselő, hozzátéve, ezzel kapcsolatban Pintér korábban vizsgálatot ígért, most rá fog kérdezni, hogy ez hol tart.
Várják a minisztert
Az Azonnali kérdésére Vadai Ágnes elmondta, amennyiben Pintér Sándor válaszol neki a Völner-ügyben elrendelt vizsgálatáról, annak minden olyan elemét nyilvánosságra hozza majd, ami nem minősített adat. Azt a Honvédelmi-, és rendészeti bizottság alelnöke és a Nemzetbiztonsági bizottság elnöke is megerősítette, hogy Völner Pál ügyében szeretnék meghallgatni Varga Juditot.
Mivel az Igazságügyi bizottság már meghívta egy ilyenre a minisztert, Vadai Ágnes szerint a legjobb lenne, ha a három testület együttes ülést tartana.
„Egyébként a Pegasus ügy miatt szeptemberben már meg szerettük volna kérdezni Varga Juditot, de akkor Völner Pált küldte maga helyett” – mondta Vadai Ágnes.
|
Völner-ügy: három parlamenti bizottság is várná Varga Judit válaszait
|
A parlament Igazságügyi, Rendészeti és Nemzetbiztonsági bizottsága is meghallgatná Varga Juditot Völner Pál korrupciós ügyéről.
| null | 1 |
https://azonnali.hu/cikk/20211209_volner-ugy-harom-parlamenti-bizottsag-is-varna-varga-judit-valaszait
|
2021-12-09 00:00:00
| true | null | null |
Azonnali
|
A felhívást egy éve tette közzé a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK), a februári – módosított határidőre beadott – pályázatokat pedig már márciusban elbírálták. A nyertest mégis csak most hozták nyilvánosságra az uniós közbeszerzési értesítőben.
Eszerint a BMSK a West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft.-vel (WHB) köt generálkivitelezési szerződést a „Kutatási és Fejlesztési Központ és Campus kialakítása Kőszegen a volt MÁV Gyermekotthonban” megvalósítására.
A megbízás magában foglalja „a meglévő állapotról indulóan a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő kivitelezést, a részbeni bontásokkal, épület-rekonstrukcióval és felújítással, villamos és gépészeti közműkiváltásokkal és új közművek építésével, térburkolatok/utak/parkolók építésével és környezetépítési munkálatok elvégzésével együtt”.
A leírásból kiderül, hogy a beruházás során fel kell újítani a kőszegi volt MÁV Gyermekotthon Főépületét (tervezett nettó szintterülete: 7715,39 m²), valamint a Vendégház épületét (nettó szintterülete: 595,98 m²). A munkálatok többek között kiterjednek a külső homlokzati fal, a magastető és a lapostető hő- és hangszigetelésére, térkő burkolat beépítésére, növénytelepítésre, tereprendezésre, zöldfelület kialakítására és/vagy felújítására, egy 200 adagos főzőkonyha kivitelezésére és 2 db új felvonó beépítésére/felújítására is.
A tendert a WHB nyerte, amely a becsült 6,8 milliárd forintos összegnél bő 2 milliárddal drágábban, nettó 8,9 milliárd forintért végezheti el a beruházást.
A kivitelezésre összesen két cég adott be ajánlatot: a WHB mellett a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV nettó 9,2 milliárddal indult.
Zenei centrum, könyvtár, kutatórészleg
„Angol vidéki kastélyt idéző kampuszt alakítanak ki Kőszegen” – írta a projektről 2018 májusában a Magyar Építők. A lap akkor beszámolt róla, hogy a Fenntartható Vidék Programban (KRAFT) egyetemi és általános oktatási kampuszt adnak majd át a régi MÁV Gyermekotthonban. A tervezésre a Perfektum Mérnöki Kft. kapott megbízást mintegy 84 millió forintért.
Akkor még úgy számoltak, hogy a beruházás összesen 3,8 milliárd forintba kerül majd. A Magyar Építők szerint „a Felső körúton található oktatási ligetben korábbi információk alapján többek között kialakítanak
egy 1500 négyzetméteres alapterületű, több mint 30 ezer kötettel ellátott könyvtárat;
egy nagyelőadót;
egy 680 négyzetméteres globalizációs és regionális kihívásokat kutató részleget;
egy 500 négyzetméteres zenei centrumot;
egy 400 négyzetméteres kreatív város központot;
illetve egy 900 négyzetméteres jővő- és trendkutató teret.
Ezzel együtt megújul a park, külön szobákat kapnak a professzorok, illetve kávézót, sportközponot és adminisztratív irodákat is átadnak majd.”
2017 decemberében Tóth Gábor képviselő is hasonló fejlesztésekről számolt be blogján, hangsúlyozva, hogy ez lehet „Kőszeg város történetének eddigi legnagyobb, legkomolyabb és legdrágább” beruházása. A képviselő látványterveket is feltöltött a blogjára, ezek közül az egyik:
A gyermekotthont 1912-ben kezdték el építeni azzal a céllal, hogy a vasutas árváknak otthont biztosítsanak. Az otthon bezárását követően a kastélyszerű, patinás főépület üresen állt, egyedül a hátsó lakóépületeteket hasznosították. Az épületet állítólag többször is megpróbálták értékesíteni, ám komoly vevő nem akadt rá.
Idén is jól megy a WHB-nak
A kivitelező WHB már ismerős lehet a közbeszerzések iránt érdeklődő olvasóknak. A cég ugyanis évek óta sorra nyeri az állami megbízásokat.
Dolgoztak már a Városligetben és a Budai Várban, ők felelnek többek között a Pénzügyminisztérium épületének 54 milliárdos rekonstrukciójáért a Garage Kft.-vel közösen, de a Dubaji Világkiállításra szánt 10,6 milliárdos magyar pavilon felhúzásában is érdekeltek.
Emellett a közelmúltban ők végezték a járványkórház építését Kiskunhalason, de – az Épkar Zrt.-vel konzorciumban – a budai Kútvölgyi Kórház felújításába is ők kezdtek bele, és a geszti Tisza-kastély felújítása is az ő feladatuk. Az idei év egyik legnagyobb fogása a Velencei-tónál épülő kajak-kenu központ, amit 43,4 milliárd forintból építhet meg a WHB.
Az Opten adatai szerint a biatorbágyi székhelyű építési vállalkozás 2018-ban 50 milliárd, az azt követő évben 61,6 milliárd, 2020-ban 77 milliárd nettó árbevételt ért el. Adózott eredménye 2018-ban 7,3 milliárd, 2019-ben 4,4 milliárd, 2020-ban 11,4 milliárd forint volt. A tulajdonosok 2020-ban közel kétmilliárdos osztalékot vettek ki a cégből.
A WHB többségi tulajdonosa Tiborcz István volt üzlettársa, Paár Attila, aki korábban megvásárolta a miniszterelnöki vő tulajdonrészét az Eliosban. A Forbes 2020-as összeállítása szerint 35,7 milliárdos vagyonával Paár az ország 41. leggazdagabb embere.
Közel kétmilliárdos osztalékot vettek ki a tenderkedvenc WHB-ból a tulajdonosok | atlatszo.hu
|
Kétmilliárddal több lett, maradhat? Kőszegen épít Campust a WHB
|
Már márciusban megszületett a döntés, mégis csak most kötöttek szerződést a kőszegi Kutatási és Fejlesztési Központ és Campus kialakítására a nyertes kivetelezővel. A befutó West Hungária Bau a tervezettnél kétmilliárd forinttal drágábban vállalta a munkát, de még így is olcsóbb volt, mint a szintén induló Mészáros-féle ZÁÉV.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2021/12/05/ket-milliarddal-tobb-lett-maradhat-koszegen-epit-campust-a-whb/
|
2021-12-05 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
„53 milliárd támogatást ad a kormány a Tokaj-Hegyalja térség fejlesztésére”; „150 milliárd forint támogatást ad a kormány a Tokaj-Zemplén térség fejlesztésére”, „81 milliárdos turisztikai fejlesztés” – csak néhány cím az elmúlt négy évből, ami jól mutatja, milyen mennyiségű pénzt csatornáz be a kormány a régióba. Ezen túlmenően szálláshely kialakítására is kiszórtak jó adag kormányzati támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) Kisfaludy programja keretében. Nem meglepő módon számos NER közeli vállalkozónak hullott az ölébe némi ingyenpénz a régióban.
Megnéztünk közelebbről néhány nagyobb horderejű beruházást.
Grand Hotel Tokaj/Minaro Hotel Tokaj
A Tokaj Csurgó Völgy Ingatlanfejlesztő Kft. (TCSV) a Kisfaludy pályázaton (TFC 1-2-2-2017-2017-00019) nyert egy csekélynek nem mondható 2 999 999 890 forintos összeget, hogy szállodát építsen és üzemeltessen Tokajban. Ehhez képest az MTÜ honlapján reklámozza az épülő hotelt, ott 3,4 milliárd forint állami támogatás szerepel. Eszerint a projekt teljes költsége 5,8 milliárd forint.
A TCSV Kft.-t több tulajdonoson, a Kante Awa és az Appeninn Nyrt.-n (Indotek Group) keresztül Jellinek Dániel birtokolja. Kante édesanyja Nagy Róza, Matolcsy György egykori bizalmasa, korábbi államtitkár és az MNB korábbi főigazgatója is. Ők együtt nem csak Tokajban fejlesztenek, de többek között a visegrádi Lepencei strand útját is együtt egyengetik. Kante Awa Szepesi Richárd felesége, aki az idegenforgalomban tűnik fel egyre több helyen, Tokaj-Hegyalján többször is. Róla azt írta a hvg.hu 2019-ben, hogy ő a legeredményesebb a Magyar Turisztikai Ügynökség pályázatain.
A tokaji fejlesztéshez kapcsolódik egy másik, ami a TATK Tokaj Aktív Turisztikai Kft. nevén fut, és amelynek végső tulajdonosai szintén dr. Kante Awa és Jellinek Dániel. A TATK Kisfaludy 2030 keretében kapott majdnem 1 milliárd forintot turisztikai attrakció-fejlesztésre a hotel melletti területen.
Ügyvezetőként több érintett cégnél felbukkan Vécsey Róbert neve is, aki a hvg.hu szerint „dolgozott a Quaestornál, megfordult a Matolcsy rokonság üzleti köreiben, cégvezetőtársa volt a Tiborcz Istvánnal üzletelő Szivek Norbertnek, és közös informatikai cége van a Rogán Antal köreihez tartozó Fintha-Nagy Ádámmal”.
A Tokaj Aktív Turisztikai Központ névre keresztelt létesítményt Jánosik és társai Kft. építheti meg nettó 921 932 923 forintos áron. A 2022. május 20-án elkészülő 450 négyzetméteres épületben egy 400 fős rendezvényterem, egy 12 egységes látványkonyha, plusz egy kültéri konyha kap helyet. A félig a földbe vájt épülethez és körülötte kialakítandó sétányhoz 90 tonna betonacélt és 700 köbméter betont használnak fel.
Bár területileg a Tokajhoz tartozó Csurgó völgyben épül a hotel, valójában a településtől messzebb, egy mellékútra bekanyarodva lehet eljutni az építkezéshez. A munka pörög, a munkásoknak kijelölt parkoló ottjártunkkor épp tele volt.
A hatalmas hotelmonstrumot mintha behajították volna egy völgy közepére.
A 9052 m²-es épület kivitelezési munkáira 2019 október végén írtak ki közbeszerzést. Az Aktuál BAU Kft. és a Grabarics Kft. nyerte a munkát nettó 7 799 855 536 forintét. A 100 szobás, 4 emeletes inka stílusú homlokzatképzéssel készülő szálloda főbejáratánál látványvízesés fogja fogadni a vendégeket, de lesz wellness-vízesés is. A palakő falburkolatok és a pool bar alap, de tornaterem is lesz az izzadni vágyó pihenőknek.
Tokaji régió: közpénzmilliárdokból épülnek-szépülnek a luxusszállodák from atlatszo.hu on Vimeo.
Az eredetileg 2021.december 22-i átadás biztos elmarad, tavaly júniusban ugyanis kiderült, hogy az egykori bánya területén épülő szálloda alatt kemény szikla helyett omladékos kőzet van, így több időre van szükség. Ráadásul az intenzív esőzések miatt a talajerózió beindult, 10-30 cm-es kövek mosódtak le életveszélyes állapotot idézve elő egy részen.
Dr. Vásárhelyi Balázs geotechnikai tervező megállapította, hogy a földmunkák következtében és a heves esőzések miatt az agyagos-tufás rétegződés erős kimosódása következett be, amelynek hatására csúszólap alakult ki. Ez mind életeket, mind vagyonbiztonságot veszélyeztetett, így változtatni kellett a terveken és a határidőkön. Jelenleg 2022. 02. 28-i átadási dátum szerepel a szerződésen, ám az MTÜ honlapján június 30-i határidő szerepel.
A település is támogatja a hotelt olyannyira, hogy saját költségen, 298 940 515 forintért megcsináltatja helyben a csapadékvíz elvezetést és a közvilágítás áthelyezését csakúgy, mint a Telekom kábelekét. A munkát az Aktuál BAU végzi el.
Hotel Botrytis – Mád
Szerencsés csillagzat alatt született a Hotel Botrytis, hiszen többször is támogatta már az állam. A NER-esek és borászok által nagyon kedvelt település szállodájára most épp új épületszárnyat húznak fel 100 000 000 forint támogatással. Az első ütemre 262,7 millió forintot kapott a mádi borászlobbi oszlopos tagja, Kovács Károly cége, akinek munkáját egyéb támogatásokkal is honorálták 2007–2015 között.
Uniós pénzcunami Lázár János kedvenc tokaji borászfalujába | atlatszo.hu
Jobban teljesítnek a fidesztől sem távoli mádi borászlobbi oszlopos tagja, Kovács Károly cégei az uniós pályázatokon: 2012-ben és 2013-ban például csaknem annyit nyertek, mint az egész település átlagos éves EU-s pénze. Jól fut a polgármester, Tatárka József vállalkozása is, s egyebekben is dől a pénzeső. Aminek nyilván semmi köze ahhoz, hogy helyben vásárolt be szőlőkből Lázár János kancelláriaminiszter családja.
A helyben éttermet is üzemeltető, a polgármesterrel jó kapcsolatot és korábban közös üzletet is vivő vállalkozó viszi a korábban az év éttermének is választott Gusteau Kulináris Élményműhelyt, a Szent Tamás pincészetet és az Első Mádi Borházat is.
Andrássy Kúria & Spa – Tarcal
9 kilométerrel arrébb, Tarcal központjában áll az Andrássy kúria. Az ötcsillagos hotel, amely sok kézben megfordult. A korábban a CIB Bank tulajdonolta épületet az Accent Hotels üzemeltette, miközben a bank igyekezett eladni. Az anno 1,3 milliárd forintos áron hirdetett szálloda végül a TémaDesign Kft. tulajdona lett. A kft. kézről kézre vándorolt, járt a Szepesi családnál, Mészáros Lőrincnél a Mészáros Gasztro Kft.-n keresztül, és végül a BDPST Zrt.-hez került, amelynek tulajdonosa Tiborcz István.
A bővítésre 324,5 millió forintot elnyert szálloda felújítása jó ütemben halad, és ha minden a tervek szerint alakul, 12 új szobával, kültéri medencével és 130 fős rendezvényhelyszínnel bővül a térség mindeddig egyetlen ötcsillagos hotelje. Igaz, a szálloda a koronavírus-járvány miatt 100 milliós veszteséggel zárta a 2020-as évet, de a fejlesztések talán kihatással lesznek a 2021-es teljesítményre.
Tokaj Hotel/Mercure Hotel
Alig néhány kilométerre a Minaro Hoteltől igyekeznek rendbe tenni egy szocreál épületet is. A Tiszaparton, Tokaj központjában a Tokaj hotel (amely szintén új néven, Mercure Tokaj Hotel néven fog futni, és Accor csoport fogja üzemeltetni) is kapott némi aprót az államtól.
Az 55 szobásra bővítendő hotel, amely jövő tavaszra készül el, 349 685 000 forintot nyert az MTÜ-től. A nyertes cég, a Hotel Tokaj Kft. végső tulajdonosa Tarnainé Dr. Ináncsy Márta, a TIM Global Holdingon keresztül.
A Holding jelenleg mintegy 700 magánszálláshelyet és négy szállodát birtokol és üzemeltet. De Ináncsy Márta családja sem szűkölködik anyagiakban: apja, Ináncsy Miklós a 43. leggazdagabb magyar becsült 29,3 milliárd forintos vagyonával. Az Mfor 2020-ban megírta: nemcsak a Hotel Tokaj, de Ináncsy Miklósné is nyert egyéni vállalkozóként 29,7 millió forint vissza nem térítendő támogatást at MTÜ-től a hajdúszoboszlói Angyal panzió modernizálására.
A négyemeletes, executive apartmanokkal ellátott Mercure Hotelben fedett- és szabadtéri uszoda, borbár és étterem is lesz.
Szöveg: Zimre Zsuzsa; fotók és videó: Pápai Gergely
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: A Grand Hotel Tokaj/Minaro Hotel Tokaj építése 2021 novemberében
|
Tokaji régió: közpénzmilliárdokból épülnek-szépülnek a luxusszállodák
|
Kétrészes riportunkban a tokaji régiót vettük górcső alá, ahova évek óta ömlik a közpénz a kormányzati döntéseknek köszönhetően. A támogatásokból főként a NER profitál, de jut pénz furcsa, nagyzoló, olykor értelmetlennek, feleslegesenek tűnő beruházásokra is. Helyszíni riportunk első részében az épülő és megújuló luxusszállodákat vettük sorra, drónnal szállva az impozáns épületek fölé.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2021/12/06/tokaji-regio-kozpenzmilliardokbol-epulnek-szepulnek-a-luxusszallodak/
|
2021-12-06 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Már a Digi felvásárlása előtt is szinte fénysebességgel tört előre a hazai informatikai piacon a 4iG. Előző cikkünkben a tervezett tőkeemelés mellett azt mutattuk be, hogy a közbeszerzési győzelmek milyen óriási segítséget adtak ebben a növekedésben.
Nem mindenki látja mindezt pozitívan: a Scope Ratings hitelminősítő szeptemberben a cég eddig sem túl veretes BB minősítését BB- megjelölésre rontotta. Sőt a számtalan felvásárlás és az állami beszerzések sokasága miatt még ezt is negatív kilátással tette – szerintük ugyanis nőnek a kockázatok.
A tényleges leminősítésére nem is kellett sokáig várni: a Digi 232 milliárd forintos felvásárlása után mindössze egy nappal, azaz csütörtökön már B+ volt a 4iG minősítése. A fő indoklás erre az, hogy a számításuk szerint összesen 460 milliárd forintos felvásárlások 80 százalékát hitelből finanszírozzák, leginkább a várhatóan 350 milliárdos MNB Növekedési Kötvényprogramból. Az ebben való részvételhez feltétel, hogy legalább B+ legyen a cég minősítése – ez most pont megvan, ennél lejjebb azonban már nem szabad csúsznia a 4iG-nek.
Ebben a cikkben azt mutatjuk be:
hogyan tört a hazai programozási piac élére a 4iG;
milyen állami és uniós támogatások segítették ebben;
mely magyar és külföldi cégeket vásárolt vagy vásárol fel tervei szerint;
hogyan lehet a 23. legnagyobb magyar cég akár már jövőre.
Ágazati első helyre törve
A 4iG növekedése nemcsak önmagában, de a piachoz képest is nagyon gyors. A cég főtevékenysége a számítógépes programozás, megnéztük ezért, hogy az ilyen főtevékenységű cégek piaca*Azt vizsgáltuk meg, hogy a szintén a számítógépes programozást főtevékenységként végző cégek összesített árbevétele mekkora volt, és ezen belül hogyan alakult a 4iG részesedése. hogyan alakult az elmúlt években.
Mára a programozással foglalkozó cégek piacának 8 százalékát megszerezte a 4iG.
Mivel mással is foglalkozik a vállalat, ezt a számot csak viszonyítási alapként érdemes kezelni. A bővülés mindenesetre elképesztően gyors volt: a 2020-ban 700 milliárdos méretű piacon 2016-2017-ben három, 2018-ban kétszázalékos piaci részesedésű 4iG szédületes sebességgel érte el a 2020-as szintet. Ez idén már borítékolhatóan 10 százalék fölé fog nőni, de ha az utolsó negyedév eredménye nem bicsaklik meg, és a piac sem nő a szokásosnál sokkal erőteljesebb, akár 13 százalék is lehet.
Ugyan az árbevételben óriási a 4iG, eredményességben elmarad a versenytársaitól, a piac összesített üzemi eredménynek csak a 3,3 százalékát adja, de az alkalmazotti létszáma is nagyon alacsony – az iparági foglalkoztatottak alig 2,7 százaléka dolgozik nála.
Az elmúlt években gyors változások zajlottak le a hatékonysági mutatószámokban. Az egy főre jutó hozzáadott érték 2018-ról 2019-re megduplázódott, ilyet több milliárd forintos árbevételű cégnél igen ritkán lehet csak látni. Ráadásul egy olyan cégről beszélünk, amely a piachoz képest korábban az érdemi hatékonysági mutatókban, így a hozzáadott értékben és a jövedelmezőségben is kifejezetten rosszul teljesített. A változás szinte varázsütésre történt.
Mivel a főtevékenységen kívül sok más tevékenységet is végez a 4iG, minden olyan céget megvizsgáltunk, amelynek főtevékenysége szerint köze van az informatikához, de a 4iG így is egészen nagy szereplőnek számít.
A teljes informatikai piacon már a harmadik helyen állt tavaly az 57 milliárdos konszolidált bevételével, és csak az állami NISZ előzte meg 76 milliárdos, illetve a T-Systems 86 milliárdos teljesítménnyel.
Megvan az esélye, hogy az elmúlt években csökkenő pályán lévő T-Systems-et idén már előzni fogja a 4iG, és így 2021-re már a teljes informatikai piac legnagyobb hazai szereplője lehet – még a Digi-csoport felvásárlása nélkül számolva is. (Ha azonban a német Deutsche Telekomhoz tartozó Systems Solutions Kft-t és a Magyar Telekom leányának számító, de így szintén közvetett német tulajdonban lévő T-Systems-et egynek számoljuk, akkor az közel 140 milliárdos cégcsoportot alkot.)
A 4iG piaci részesedése ezen a jóval nagyobb piacon is gyorsan növekedett, és 2020-ra már 2,9 százalék volt. Ennek elérését sok támogatás segítette, ráadásul nagyon szerteágazó területeken.
Brüsszel és az állam segítségével
Nemcsak a magyar, de az európai adófizetők is részt vesznek a NER informatikai cégének építésében: a 4iG és jogelődjei összesen 2,7 milliárd forintnyi uniós támogatást nyertek el. A halsperma minősítésére, mélyhűtésére és rendszerezésére szolgáló k+f projektre 2015-ig 293 milliót hagytak jóvá számára.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NFKIH) pályázatain is sikerrel vették az akadályokat a 4iG Nyrt. és a jogelődjei: három projekthez összesen 831 millió forint támogatást nyertek el a partnereikkel együtt. Egy 394 millió forinttal támogatott, 2023-ban záruló projektben még a génszekvenálás területén is megpróbál újat mutatni a cég.
A fenti uniós összesítésen kívül:
Az Antenna Hungáriával közösen drónelhárításon dolgoznak 2 milliárdos uniós támogatásból.
Acélszerkezetek vizsgálatára kaptak 200 milliót az NKFIH-tól.
Szintén az NKFIH adott 240 milliót univerzális jármű- és gépipari minőség-ellenőrzésre.
350 milliós projektben vesznek részt rákkutatásban.
Egészségügyi kompetenciaközpontot alakítanak ki 325 millió forintból Pécsen.
Telemedicina keretrendszert fejlesztenek 150 millióért.
Ha ezeket mind összesítjük, akkor azt kapjuk, hogy
a 4iG és a cégcsoport jogelődjei közel 6 milliárd forint állami és uniós támogatást kaptak.
Mindent elnyelő kis gömböc
A lendületet a folyamatos cégfelvásárlások is jelzik, tavalyelőtt a Veritas Consultingot vásárolták meg, 2020-ban az Innobyte Zrt-t, egy 3,6 milliárdos árbevételű, 130 fős cégcsoportot vettek meg, de az áttörést 2021 hozta el: az Invitech bekebelezésével már egy 27 milliárdos cégcsoport került a 4iG-hez, 600 munkavállalóval.
2021 novemberéig összesen 17 jelentősebb céget alapítottak és vásároltak meg,
így a 4iG leányok 2020-as árbevétele már 50,5 milliárd forint volt, és 1200 főt foglalkoztattak.
A jelentős bővülést segítette, hogy 2021 márciusában 15,6 milliárd forint tőkét vontak be az MNB Növekedési Kötvényprogramjának keretében,
A Digi 232 milliárdos megvásárlása azonban mégis teljesen más nagyságrend a korábbi bővülésekhez képest.
A következő lépés az Antenna Hungáriával közös holding alapítása szintén jelentős előrelépés lehet. A jelenleg a magyar állam 100 százalékos tulajdonában lévő céget nem megvennék, hanem a profiljába illő cégeket apportálva egy olyan közös társaságot hoznának létre, amelyben vélhetően a 4iG lenne a többségi tulajdonos. A 2020-ban 41 milliárdos árbevételű Antenna Hungária 1,9 milliárd forintos üzemi eredményt ért el, és közel 550 alkalmazottja van.
Érdekes helyzet lesz ez a Gazdasági Versenyhivatal számára, hiszen a Digi már a mobilpiac körülbelül 2 százalékát tudhatja magáénak, miközben az Antenna Hungária 25 százalékos tulajdonában lévő Telenor 27 százalékon áll. Így közel sem biztos, hogy a társaságok minden területét egy cégbe össze lehet majd vonni.
Ennél azonban különösebb, hogy az Antenna Hungáriához kerül a kormányzati távközlési infrastruktúrával rendelkező, illetve azokat üzemeltető MVM NET Zrt. is – vagyis az állam a saját kommunikációs rendszereinek többségi tulajdonától megválik.
Külföldre is gurulna
Eddig nem túl acélos a külföldi terjeszkedése a 4iG-nek: a 2019-ben még 1,3 milliárd forintos exportárbevétel 2020-ra 0,6 milliárdra esett vissza, és a teljes árbevétel arányában 3,2 százalékról 1,1 százalékra süllyedt.
A felvásárlások ugyan eddig a hazai cégekre irányultak, az idei harmadik negyedéves jelentésben már a külföldi növekedés reményét vázolták fel: a belgrádi központú TeleGroup informatikai és hálózatfejlesztő vállalatcsoport 70 százalékos, többségi tulajdonának megvásárlására kötöttek előzetes megállapodást. Ez a szerb cég Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban is jelen van, illetve kuvaiti és libanoni irodája is működik, gyorsan növekedett az elmúlt években, 78 millió eurós 2020-as árbevétele 28 milliárd forintnak felel meg, és közel 600 alkalmazottja van.
Emellett a Telenor montenegrói szolgáltatóját tervezik még 2021 végéig megvásárolni. Ez a cég piacvezető a kis balkáni országban, a 621 ezer lakosból 328 ezer előfizetője van, 2020-as árbevétele 43 millió euró, azaz 15 milliárd forint volt.
Ennél jóval nagyobb falat lehet az izraeli Space-Communication Ltd. megvétele. Ezt az Antenna Hungáriával közös, 75 százalékban a 4iG-hez tartozó Hungaro Digitel Kft-n keresztül vásárolnák meg. A céghez tartoznak az Amos műholdak, 87 millió dolláros 2020-as árbevétele azonban 35 millió dolláros veszteséggel párosult – amit a magyar felvásárló közleménye diplomatikusan nem részletezett. Bár az űripar jól hangzik, a 28 milliárd forintos árbevétel még a magyar felvásárlási célpontokhoz képest sem jelentős. Igaz, 2021 első kilenc hónapjában kétharmadával csökkent a veszteség az előző évihez képest, és a cégbe nem tőkeemeléssel, hanem részvényvásárlással szállna be a 4iG, eléggé úgy fest, hogy az Eurocom Holdings Plc. tulajdonrészét vennék meg.
Ha minden felvásárlás megvalósul, a 4iG 300 milliárdosnál is nagyobb árbevételű cégcsoporttá növekedhet, a Scope hitelminősítő is 380 milliárdos jövő évi bevételt vár. Ezzel már nehezen megkerülhető céggé válik a hazai piacon.
Mint a grafikonon látható, ha más vállalatok közben nem növelnék a forgalmukat, a 4iG-csoport prognosztizálható árbevétele 2022-ben a 23. helyre tenné a magyarországi vállalatok mezőnyében. Közben persze a többiek is növekednek, de annyi így is látszik, hogy az első 50 mezőnyébe jó eséllyel beférhet jövőre a Jászai Gellért vezette csoport.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre merészebben görög a NER informatikai kis gömböce, a Digit is felfaló 4iGSokmilliárdos állami megrendelésekkel pumpálták fel a céget, amelyet pont az a német hadiipari óriás tőkésít fel, amelynek Magyarország az egyik rendszeres vásárlója.
|
Halsperma-minősítéstől az űrbe: a közbeszerzési bajnok 4iG útja a legnagyobb magyar cégek közé
|
Ha minden tervezett felvásárlás megvalósul, a 4iG a magyar informatikai piac éllovasa lesz, jövőre akár 300 milliárd forint feletti árbevétel is összejöhet.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20211203/halsperma-minositestol-az-urbe-a-kozbeszerzesi-bajnok-4ig-utja-a-legnagyobb-magyar-cegek-koze/
|
2021-12-03 14:32:00
| true | null | null |
G7
|
Április közepén foglalkoztunk először a Hajdúnánás külterületére tervezett gyorsasági motoros versenypályával, ami több száz milliárd forintba kerülhet. Mint írtuk, a komplexum felépítéséhez 500 hektár földet kell kisajátítania az államnak, a gazdákat azonban elfelejtették tájékoztatni a részletekről:
Ez a kormány is nekifut a MotoGP-projektnek, de már a földek kisajátítása sem megy átláthatóan | atlatszo.hu
A több mint tíz éve becsődölt sávolyi Balatonring-projekt után a kormány ismét megpróbálkozik egy MotoGP-pálya építésével. Ezúttal Hajdúnánás külterületén, 65 milliárdból készülne a körülbelül 500 hektáros pálya, amin a tervek szerint 2023-ban fognak először futamot rendezni, a jogdíjakra pedig több mint 44 milliárd forintot szánnak.
Augusztusban pedig arról írtunk, hogy Szijjártó Péter bejelentése után – miszerint jelentősen felgyorsítják a pálya építését – egyre több részlet derül ki a Hajdúnánás külterületére tervezett beruházással kapcsolatban.
A versenypálya alsó hangon 65 milliárd forintba fog kerülni, és az eredeti tervek szerint 2024-ben fogják az első versenyt rendezni a létesítményen. „A beruházás az ütemezésnek megfelelően halad, semmilyen késedelem nincsen” – mondta el Palkovics László ITM államtitkár idén nyáron a Haon.hu érdeklődésére. A szavaiból az is kiderült, hogy 2023-ban még csak Superbike versenyt fognak rendezni, az első MotoGP futamra csak 2024-ben kerülhet sor.
Az elmúlt hetekben megkérdeztük a pályaépítésben érintett helyieket, ők mit tapasztalnak, hogy halad a beruházás. A nevüket az esetleges következmények miatti félelmükben nem vállaló gazdák arról számoltak be, hogy már vannak olyanok, akikkel sikerült megállapodásra jutni. Sőt, olyan család is akad, akivel ugyan megállapodás még nem született, de már elköltöztek. „Valószínűleg belefáradtak, feladták a küzdelmet” – mondta el az egyik érintett. Másokat azonban még mindig bizonytalanságban tartanak, több mint egy év telt el úgy, hogy fogalmuk sincs, mire számítsanak, mennyi idejük lesz a kiköltözésre, és egyáltalán mikor kell elhagyniuk földjeiket.
A nehéz eseteket hagyják a végére
A szavaikból az körvonalazódik, hogy a könnyebb esetek kerülnek előre (jellemzően azok, akiknek csak földjük van a pályaépítésben érintett területen), nagy részükkel már folyamatban vannak a megállapodások, sőt, van, aki kapott már csereföldet is. De akadnak még páran (jellemzően azok, akik életvitelszerűen ott élnek, illetve egyéb okból nehezebb esetnek számítanak, például mert felszólalnak a pályaépítés, az információk hiánya ellen), akiket továbbra sem kerestek.
„Nálunk továbbra is csend van” – mondta el az egyik érintett, aki augusztusban is nyilatkozott nekünk, hozzátéve, hogy azóta semmi érdemi változás nem történt, így nem igazán tud mit mondani. Szerinte ugyanakkor
„ha bukik a Fidesz, akkor bukik ez a mutatvány is”.
Egy másik helybeli is hasonló csendről számolt be: őket augusztus óta nem keresték, az akkori tárgyaláson egy osztatlan közös tulajdonú földet ajánlottak fel csereterületként – később kiderült, hogy még nagyjából 20 tulajdonos kapta meg ugyanezt az ajánlatot.
„Lekezelnek, hülyének néznek minket”
Van azonban egy másik fejlemény: tudomásunk szerint az alpolgármester, Nagyné Legény Ildikó (Fidesz-KDNP) több érintettet is megkeresett, és arról tájékoztatta őket, hogy a közeljövőben munkagépek mennének a földjeikre. Nem sokkal később kiderült a pontos időpont is: a munkálatokat december 4-ére ütemezték be. A gépek a tervek szerint 40×40 cm-es földdarabokat telepítenének át olyan helyre, amely nem lesz érintett a pályaépítésben. Erre az ott megtalálható védett fajok (főként sziki kocsordok és így a nagy szikibagoly lepkék, amelyeknek otthont ad a növény) miatt van szükség.
A probléma az, hogy erről csak pár nappal korábban szóltak az érintetteknek. Mivel a földek magántulajdonban vannak, a munkálatok elkezdéséhez engedélyre lenne szükség a tulajdonosoktól – akik közül azonban sokan nem igazán szeretnék azt megadni. Úgy tudjuk, a négy érintett gazdából ketten adtak engedélyt, de az ő területeik jóval kisebbek, mint azoké, akik nem egyeztek bele.
„Én adtam engedélyt, mert nem tudok mit kezdeni vele. Úgyis be fognak jönni, ha akarnak, ha nem ezzel az indokkal, akkor mással”
– indokolta az egyik gazda a döntését.
Tőle egyébként megtudtuk azt is, hogy valószínűleg azért olyan fontos a földdarabok áthelyezése, mert amíg nem történik meg a fajok áttelepítése, a Nemzeti Park nem ír alá semmilyen dokumentumot, vagyis lényegében nem tudnak haladni a munkával.
„A sorrendiséggel komoly probléma van. Szeptemberben volt egy éve, hogy kiderült, hogy itt épülni fog a pálya, azóta mi semmi új információt nem kaptunk, most pedig idejönnének dolgozni a földünkre” – indokolta az Átlátszónak egy másik érintett, hogy miért nem engedélyezte a munkát.
Olyan információt is kaptunk, miszerint volt, akit úgy akartak rávenni az aláírásra, hogy azt mondták neki: a többiek már aláírták. Másnak pedig megemlítették: már így is késik a beruházás, de miatta újabb egy évet fog csúszni, ha nem engedélyezi a munkálatokat. „Dühítő az, amilyen szinten lekezelnek, vagy hülyének néznek minket” – kommentálta az esetet az egyik földtulajdonos.
Jogellenes lépésre készülnek?
Sikerült beszélnünk az egyik családot képviselő ügyvéddel, Dr. Gerő Tamással, aki elmondta: „van egy tervezett kisajátítás, ami még meg sem indult, mert vételi árat sem adtak a területre. Ennek van egy megfelelő jogi eljárása: a Kormányhivatalnak kell egy eljárást lefolytatni, szakértőt kirendelni és megállapítani az értékét. Amennyiben ez a jogszabálynak megfelel, az ott lévő értékek figyelembevételével kártalanítani kell az ügyfelet. De ameddig nincsen birtokátruházással kapcsolatos kisajátítási határozat, addig nem csinálhatnak úgy, mintha már kisajátították volna.”
„Ez olyan, mintha én adnék egy ajánlatot a szomszéd telkére, de én már rögtön bemegyek, és ott lomtalanítok.”
Hozzátette azt is: ha mégis bemennének, akkor birtokvédelmi eljárást kérhet ügyfele pont azzal szemben, akinek egyébként a jogszerű birtoklást felügyelni kellene (jegyző). „Szerintem jogszerűtlen lépésre készül az önkormányzat, nekem az az álláspontom, hogy jogellenesen járnak el mindaddig, amíg nem születik kisajátítási határozat.”
A tervezett munkálatokra azonban tudomásunk szerint eddig még nem került sor, a kijelölt napon nem jelentek meg a munkagépek, még az engedélyt megadó gazdák földjein sem. Mindössze annyi történt, hogy kijelölték azokat a területeket, ahonnan át kell majd telepíteni a növényeket. Magyarázatot, értesítést nem kaptak az érintettek, akik így egyelőre várnak. De akad olyan is, aki elmondta:
mostantól folyamatosan őrizteti a területét, hogy azonnal értesüljön róla, ha esetleg megjelennének a földjein.
E-mailben kerestük a beruházás miniszteri biztosát, Tiba Istvánt, hogy érdeklődjünk: hogy áll a csereföldek biztosítása, illetve hány földtulajdonossal nem jutottak még egyezségre a kisajátítási eljárásokkal kapcsolatban. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalnak is írtunk, akik nyáron még úgy fogalmaztak, hogy a terület felértékelése, a szakvélemények elkészítése folyamatban van. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz levelünkre.
A beruházás az Országos Ökológiai Hálózat területét érinti
A helyiektől megtudtuk azt is, hogy szeptember végén volt egy lakossági fórum. A város honlapján elérhető prezentáció a fejlesztési terület bemutatása után részletesen taglalja, hogy milyen hatásokkal jár majd a beruházás infrastrukturális vagy éppen környezeti szempontból.
A dokumentumból kiderül, hogy a pálya területe érinti az ökológiai hálózat magterületét, pufferterületét és folyosóját (a vonatkozó jogszabály úgy definiálja ezeket a területeket, mint olyan kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe természetes élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását hosszú távon biztosítani képesek, és több védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont), azonban a beruházás miatt új területek kijelölésére került sor, vagyis lényegében áthelyezik máshová ezeket a területeket.
A környezeti hatásokkal kapcsolatban így fogalmaz a tájékoztató: „a beépítetlen, mezőgazdasági területek, természetközeli területek, részben beépítésre kerülnek.
A fejlesztés megvalósulása léptékében intenzívebb tájhasználatot eredményez.
A fejlesztési terület zöldfelületeinek, vízfelületeinek igényes, többszintű, természetközeli, a jelenleginél magasabb biológiai sokszínűséggel jellemezhető módon történő kialakítása »ellensúlyozhatja« a plusz beépítés okozta negatív hatásokat.”
Folynak a milliárdok
Már tavasz óta tudható, hogy a 65 milliárdba kerülő sportkomplexumra kiírt tervpályázaton első helyet ért el a debreceni székhelyű BORD Építész Stúdió. Azóta már a tervezésre kiírt eljárás eredménye is megjelent a közbeszerzési értesítőben. A szeptember 10-i számból kiderül, hogy az ajánlatkérő Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. (KMVP Kft.) hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást kezdeményezett az I. díjazott pályázó, a BORD Építész Stúdió meghívásával.
A tenderdokumentáció szerint a cég a nyertes pályaműkoncepció felhasználásával a terület teljes infrastruktúra hálózatának és épületeinek koncepció-, tender-, engedélyezési-, kiviteli-, homologizációs- és BIM-terveinek elkészítéséért felel majd nettó 4,716 milliárdért.
A bontási jegyzőkönyv szerint ugyanakkor a KMVP Kft. eredetileg ennél jóval magasabb összegre, 6,2 milliárdra becsülte a tervezési feladatokat.
A leírás alapján a versenypályán, a lelátókon és kiszolgálóegységeken kívül lesz még kemping, tó és wakeboard center, hotel, múzeum, inkubátorház, látogatóközpont, bérgokart, valamint parkoló is az 500 hektáros pálya területén. A teljes projekten azonban nem egyedül fog dolgozni a BORD, több alvállalkozót is bevon a feladatba.
Szintén friss hír, hogy a Magyar Közlöny november 8-i számában megjelent határozat rendelkezik a beruházás előkészítési feladataihoz szükséges források biztosításáról. A magasépítési munkálatokat 2024. június 30-ig kell teljesítenie a Beruházási Ügynökségnek, erre 6 milliárd forintot kap, amelyet a Gazdaságvédelmi Alapból különítenek el. Az építési költségen túl a kormány jóváhagyta a beruházáshoz kapcsolódó működési tevékenység költségeit is, amelynek felső korlátja 2022–24 között 1,26 milliárd forint lehet.
A csereföldek megszerzésének határideje 2022. január vége, a dokumentum szövege szerint az agrárminiszternek ekkorra kell létrehoznia a Nemzeti Földügyi Központ útján cserealapot a beruházáshoz szükséges ingatlanok megszerzése érdekében. Az ingatlanokat 2022. április 30-ig kell megszerezni legfeljebb a független idegenforgalmi szakértő által megállapított forgalmi értéken, adásvétel vagy kisajátítási eljárás útján.
Megalakult, de el is tűnik az üzemeltetésért felelős cég
Miközben javában zajlanak a tervezési munkálatok, a pályát üzemeltető cégek környékén is történtek fontos változások. Az Mfor szúrta ki november közepén a cégközlönyben, hogy a pálya üzemeltetéséért felelős Kelet-magyarországi Versenypálya Kft. hamarosan végleg eltűnik, ugyanis beolvad a HUMDA Zrt.-be, aminek egyébként a neve novembertől HUMDA Magyar Autó-Motorsport Fejlesztési Ügynökség Zrt.-ről HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökségre változott. A lap tájékoztatása szerint a tulajdonosok november 3-án hozták meg ezt a döntést, amely 2021. december végén válik véglegessé.
A gyorsasági motoros versenypályáért egészen mostanáig két cég is felelt: a 2020 szeptemberében HUMDA Zrt. névre átkeresztelt Valor Hungariae Zrt., ami az átnevezéssel 105 milliós tőkeemelést kapott, illetve a kifejezetten a hajdúnánási projekt magvalósulása érdekében létrejött Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. Utóbbit 3 millió forint jegyzett tőkével és 100 millió forint tőketartalékkal alapították 2020 augusztusában, decemberben a jegyzett tőke félmilliárd forintra (503 millióra) emelkedett az Opten cégadatbázisa szerint.
A KMV eltűnésének ugyanakkor voltak előjelei: már augusztusban kiderült, hogy a versenypálya megvalósítása augusztusban Palkovics László ITM minisztertől Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszterhez, a Kelet-Magyarország Versenypálya (KMVP) Kft.-től pedig a Beruházási Ügynökséghez (BMSK Zrt.) került át. Az ATV kormányközeli forrásai technikai okokkal magyarázták a döntést: elmondásuk szerint így egy féléves uniós notifikációs eljárást spórolhatnak meg. Pár nappal a cégek egybeolvadása előtt, 2021. november 1-én Kósa Lajos bizalmi emberét is menesztették: Pacza Józsefet Fodor Levente váltotta a KMVP ügyvezetőjeként.
A KMVP új ügyvezetőjének van már tapasztalata hasonló munkakörben: az Opten szerint egyúttal a Pagus Gyógyszertár Kft. ügyvezetője is. Egy gyors Google-kereséssel az is kiderül, hogy az új ügyvezető minden valószínűség szerint nem más, mint a debreceni 19. számú egyéni választókerület fideszes képviselője. (A Haon.hu számolt be a képviselő testület vagyonnyilatkozatairól pár éve, ahol Fodor Levente képviselő neve mellett gazdasági érdekeltségnél a Pagus Kft. is fel volt sorolva.)
A HUMDA Zrt-hez pedig újabban már két cég is tartozik. Az egyik az idén nyáron bejegyzett HUMDA Lab Nonprofit Kft., amelynek a honlap tanúsága szerint célja, hogy a nemzeti autó-motorsport kutatási és fejlesztési tevékenységeinek inkubátora és iránymutató szervezete legyen. Emellett 2020. decemberben létrejött a HUMDA pro Kft., amely promóciós, marketing és értékesítési tevékenységet végez. A cégnek egyébként szeptember óta új ügyvezetője van, Savanyú Adrián Attila személyében. (Korábban Szujó Zoltán sportriporter és Kalapács Kornél volt a társaság ügyvezetője, utóbbi a jelenleg Balázs Attila többségi tulajdonában álló építőipari cégcsoport, a Bayer-Construct Zrt.-nek 2019-ig volt az igazgatósági tagja.)
Az Opten adatai szerint egyébként egyik cég sem zárt sikeres évet 2020-ban. A tavalyi évben a KMVP Kft. 609 ezer forint veszteséget termelt, a HUMDA pedig – 585,4 milliót.
Milliós fizetések, kormányközeli cégekkel kötött szerződések
A HUMDA idén novemberig több mint 3 milliárd forint értékben kötött szerződéseket eddig, a honlapjukon található táblázat szerint, ami az 5 millió feletti szerződések listáját tartalmazza. Ennek harmadát a kormány kedvenc médiacége, az állami megrendeléseken rendre taroló New Land Media és Lounge Design Kft. (1 milliárd 309 millió a 2020–2022. évi komplex kommunikációs feladatok ellátására) vitte el. De viszonylag magas összegre szerződtek az Antenna Hungária Zrt.-vel is (800 millió rendezvényszervezési feladatokra a 2021–22-e évre), amelynek többségi tulajdonrésze a közelmúltban került az állami megbízásokkal felhizlalt 4iG Nyrt.-hez, illetve a fideszes kötődésű Sárhegyi és Társai Ügyvédi Irodával is (230 millió jogi munkákra, 2020–2022 között).
A G7 írta meg októberben, hogy a cégnél nem spórolnak a munkavállalói béreken: a 27 főnyi átlagos statisztikai létszámra több mint 350 millió forintnyi bér és személyi jellegű kifizetés jutott 2020-ban, ami fejenként havonta átlagosan bruttó 1,1 millió forintot tesz ki.
A vezető tisztégviselők bruttó munkabére is hasonló tendenciát mutat: 2020-ban Savanyú Adrián Attila (főigazgató) és Weingartner Balázs (elnök-vezérigazgató) több mint 2 milliót keresett havonta, a zöld mobilitás igazgató bére bruttó 1,75 millió volt. A felügyelőbizottság és az igazgatóság tagjai átlagosan 400–450 ezret vihettek haza, így Weingartner Balázs összesen majdnem 3 milliót (2,95 milliót) kapott minden hónapban.
A HUMDA-ba olvadó Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. ügyvezetője szintén nem panaszkodhatott a fizetésére, 4 hónap alatt, 2020. augusztus és december között bruttó 10,75 milliót, azaz havonta átlagosan bruttó 2,7 milliót kapott, erre jön még a közel egymilliós költségtérítés összege és a cafeteria.
A cég egyébként még 2020-ban elköltött 61,9 milliót a szerződéslista szerint: készült örökségvédelmi-régészeti tanulmány 1 millióért, szaktanácsadói és beszerzési tanácsadói feladatokra 56 millióért szerződtek, az ingatlan tulajdonjog megszerzésének előkészítésére pedig nettó 4,9 milliót szántak. Ezen kívül a kisajátításhoz kapcsolódó jogi tevékenységek ellátásával a Dr. Léka és Dr. Gaál Ügyvédi Konzorciumot bízták meg, összesen 92,7 millió forintért. A környezeti hatástanulmány készítése pedig 14,85 millióba került.
Vagyis eddig, számításaink szerint, összesen majdnem 170 milliót költöttek.
Arról pedig már legutóbbi cikkünkben is beszámoltunk, hogy a pálya miniszteri biztost is kapott, Tiba István személyében, aki a fejlesztések előkészítéséért, koordinálásáért felel, havi egymillióért, így a két évig tartó kinevezése alatt 23 milliót kaphat. Az persze kérdés, hogyan fog hatni a miniszteri biztosra az, hogy az őt kinevező ITM minisztertől a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszterhez került át a projekt.
A G7 októberben azt is megírta, hogy a 2021-es költségvetés tartalmaz egy új kiadási tételt is: eszerint a kormány autó-motor sportra 36 milliárdot kíván elkölteni. A lap gyűjtése szerint ez az összeg a Hungaroring Zrt. mellett ezentúl a HUMDA-t is gazdagítja, ami magyarázattal szolgálhat arra, hogy a költségvetési támogatás hogyan lett több mint kétszerese a korábbi évek támogatásainak.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A beruházásban érintett föld (forrás: Átlátszó/Szopkó Zita)
|
MotoGP: a kisajátításról még semmi hír, de már a földjeiken dolgoznának
|
Bár az eredeti tervek szerint őszre már a kisajátítási eljárásokat is lefolytatták volna, december elején még mindig akad olyan család, aki nem tudja, mennyi ideje lesz a kiköltözésre, és mikor kell elhagynia a területét a Hajdúnánás külterületére tervezett, 65 milliárdból megvalósuló MotoGP pályaépítés miatt.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2021/12/09/motogp-a-kisajatitasrol-meg-semmi-hir-de-mar-a-foldjeiken-dolgoznanak/
|
2021-12-09 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
A két alapító, a kormány és a MOL-csoport Miklósa Erika operaénekest kérte fel a MOL-Új Európa Alapítvány kuratóriumi elnökének, feladata az öttagú testület és az alapítvány irányítása lesz. A felügyelőbizottság vezetésével Kemény Dénes háromszoros olimpiai bajnok szövetségi kapitányt bízták meg, a vagyonellenőr pedig Kara Pál, a MOL-csoport vezető jogi tanácsadója lesz.
A MOL és a kormány áprilisban jelentette be, hogy MOL-Új Európa Alapítvány néven
új, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt hoznak létre a sportélet, a kultúra, az egészségügy, a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem célzottabb és jelentősebb támogatása érdekében.
Az Alapítvány átveszi a MOL korábban végzett, hasonló társadalmi felelősségvállalási tevékenységeinek egy részét, és széles körű, átfogó támogatási rendszert hoz létre. Állami oldalról pedig azért fontos mérföldkő a szervezet létrehozása, hiszen ezáltal a már meglévő és folyamatosan bővülő állami intézményrendszereken keresztül nyújtott támogatási lehetőségek tovább bővülhetnek ezeken a jövő generációi számára kulcsfontosságú területeken. A vagyonkezelői alapítványi forma a feladatok hatékony ellátását és a hosszú távú közös társadalmi célokat szolgálja.
Az Alapítvány a MOL-csoport stratégiájával összhangban célzottabb támogatást nyújt a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem területén, valamint a körkörös gazdaság előmozdítása érdekében.
Az alapítók aláírták az alapítvány alapító okiratát, amelyben kijelölték az alapítványt irányító kuratórium és az azt ellenőrző felügyelőbizottság tagjait. A kuratórium tagjai a következők:
Kuratórium elnöke:
Miklósa Erika, Kossuth-díjas operaénekes
Kuratórium tagjai:
Molnár-Bánffy Kata, a Salt Communications tulajdonos-ügyvezetője, a Képmás Kiadó ügyvezetője
Bacsa György, MOL-csoport Stratégiai operáció és üzletfejlesztés ügyvezető igazgatója
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója
dr. Világi Oszkár, a MOL-csoport innovációs üzleti vezetője és Igazgatósági tagja
Felügyelőbizottság elnöke:
Kemény Dénes vízilabdázó, sportszakember, háromszoros olimpiai bajnok vízilabda szövetségi kapitány
Felügyelőbizottság tagjai:
dr. Janó Márk jogász, közigazgatási államtitkár, Miniszterelnökség
Szollár Domokos kommunikációs szakember, a MOL-csoport Elnöki Kabinetiroda vezetője
Vagyonellenőr:
dr. Kara Pál jogász, a MOL-csoport korábbi jogi igazgatója, jelenleg vezető jogi tanácsadó és adatvédelmi biztos
Mind a kuratóriumi, mind a felügyelőbizottsági tagok kiválasztásánál döntő szerepet játszott a jelöltek társadalmi szerepvállalása, valamint a gazdasági szervezetekben és menedzsmentben szerzett tapasztalatuk. Miklósa Erika és Kemény Dénes nemzetközi szinten is kiemelkedő kulturális és sportszaktekintélyek, akik tudásukkal biztosítják az alapítvány kuratóriumának megfelelő irányítását és a közérdekű célok megvalósulását. A MOL kiszélesíti a támogatási területeinek körét, lehetőséget biztosítva újabb társadalmi célok támogatására, különös tekintettel a fenntarthatóságra.
Az Alapítvány közfeladatainak ellátására és közérdekű céljainak megvalósítására elsősorban az induló részvényjuttatás hozamát használja majd fel. A MOL-Új Európa Alapítvány bírósági bejegyzését követően várhatóan augusztus 1-től kezdi meg működését.
A Mol-csoport éves szinten több milliárd forintot költ sport, szociális, kulturális és környezetvédelmi célok támogatására – emlékeztettek. Csak Magyarországon mintegy 2,2 milliárd forintot adományozott, többek között a jelenleg is működő MOL Alapítványon keresztül; a gyermekegészségügy, a tehetségtámogatás és a pedagógusok támogatása mellett a helyi közösségeket is segíti, és az önkéntességet is népszerűsíti.
|
Miklósa Erika a MOL-Új Európa Alapítvány elnöke, Demeter Szilárd is benne van a kuratóriumban
|
A két alapító, a kormány és a MOL-csoport Miklósa Erika operaénekest kérte fel a MOL-Új Európa Alapítvány kuratóriumi elnökének, feladata az öttagú testület és az alapítvány irányítása lesz. A felügyelőbizottság vezetésével Kemény Dénes háromszoros olimpiai bajnok szövetségi kapitányt bízták meg, a vagyonellenőr pedig Kara Pál, a MOL-csoport vezető jogi tanácsadója lesz.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2021/07/02/mol-vagyonkezelo-alapitvany-kuratorium-felugyelobizottsag/
|
2021-07-02 12:28:00
| true | null | null |
Index
|
A Hauszmann Alapítvány létrehozásáról is szintén ekkortájt döntött a kormányzat, amely Szentendre városát is érzékenyen érintette, hiszen ezzel az alapítvány kezelésébe került Szentendre külterületén lévő, tíz helyrajzi számon jegyzett, Lajos-forrás és környékén, valamint az Annavölgyben mintegy 5,5 hektárnyi terület is. Ezek az ingatlanok többsége NATURA 2000 területen vannak.
Pál Gábor, a Jobbik önkormányzati képviselője nemrégiben a saját közösségi oldalán arról írt, hogy a Hauszmann Vagyonkezelő Alapítvány kuratóriumát nyilvántartásba vették.
"Eszerint az elnök Madaras Bence, a Budavári Palotát és környezetét fejlesztő és üzemeltető állami Várkapitányság ügyvezetője. Tagjai még: Koltay András, a tisztán Fidesz-delegáltakból álló Médiatanács volt tagja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Seidl Tibor mérnök, Mernyei Ákos Péter ex helyettes-államtitkár, jelenleg Gulyás Gergely miniszteri biztosa, valamint Benes Edvard, a Szentendre Barátai Egyesület elnöke"
- írja posztjában a képviselő.
{block:block_content:83f6f420-ec81-488d-9ade-46fde05c55af}
Szentendre város közgyűlése a nyár elején pontosan amiatt fejezte ki aggodalmát az új törvény miatt, mert a törvény külön kitér arra, hogy a Hauszmann Alapítvány akár értékesítheti a rendelkezésére bocsátott ingatlanokat, kizárva az államot az elővásárlási jogból. Erre azért is lehet esély, hiszen maga az alapítvány célként azt jelölte ki, hogy szeretne egy Hauszmann emlékházat és egy élményközpontot is létrehozni. Ehhez azonban jelentős források volnának szükségesek, viszont senki nem tudja, hogy miből fogja ezt finanszírozni az alapítvány, így lehetséges a területek és a szóban forgó ingatlanok eladása is.
Pál Gábor szerint a vagyonkezelő alapítványokba kimentett közvagyon nem sokban különbözik a '90-es évek rablóprivatizációjától, vagyonátmentésétől.
"Bár Szentendre önkormányzata megtette, amit tudott, időben léptünk és változtatási tilalmat rendeltünk el a Lajos Forrás környékére és az Annavölgyi üdülőre az építési szabályzat módosításáig, ettől még a volt közvagyont bármikor értékesíthetik."
- emlékeztetett a jobboldali néppárt képviselője.
|
"A vagyonkezelő alapítványokba kimentett közvagyon nem sokban különbözik a 90-es évek rablóprivatizációjától"
|
A Hauszmann Alapítvány létrehozásáról is szintén ekkortájt döntött a kormányzat, amely Szentendre városát is érzékenyen érintette, hiszen ezzel az alapítvány kezelésébe került Szentendre külterületén lévő, tíz helyrajzi számon jegyzett, Lajos-forrás és környékén, valamint az Annavölgyben mintegy 5,5 hektárnyi terület is. Ezek az ingatlanok többsége NATURA 2000 területen vannak.
| null | 1 |
https://alfahir.hu/2021/08/09/szentendre_hauszmann_alapitvany_pal_gabor_lajosforras_annavolgy
|
2021-08-09 13:05:00
| true | null | null |
alfahir.hu
|
Tizenhárom római-parti ingatlant adott át az állam két egyetemi alapítványnak: négyet a Testnevelési Egyetem, kilencet pedig az Óbudai Egyetem új fenntartójának. Összesen közel 39 ezer négyzetméternyi telek került ezzel alapítványi tulajdonba.
A környéken aktív civilek, a FÁK a Rómain csoport tagjai csak a napokban vették észre, hogy a felsőoktatás áprilisi kiszervezése őket is közvetlenül érinti. Írásbeli garanciát szeretnének kapni, hogy az új tulajdonosok óvni fogják a Duna-part természeti értékeit, csakis közhasznú módon használják az ingatlanokat, szolgálva az ott élők és a partot használók rekreációját.
„Nem építenek lakóparkot, lakóházat, szórakoztató komplexumot, szállodát, amelyek idegenek a Római-part hagyományaitól, jellemzően a természeti környezet rovására történő túlépítéssel járnak, és további jelentős terhet rónak a környék már eleve túlterhelt infrastruktúrájára” - sorolják az alapítványoknak címzett levelükben. Biztosítékot kérnek arra is, hogy ha eladják a telkeket, elővásárlási jogot biztosítanak a kerületi és a fővárosi önkormányzat számára.
Ha a tulajdonosok nyitottak rá, a civilek szívesen részt vesznek az ideális megoldás kitalálásában is. A két alapítványt emailben kérdeztük, mik a szándékaik a telkekkel, de egyelőre nem válaszoltak.
A Testnevelési Egyetemért Alapítvány négy ingatlana egymás mellett található, három a Királyok útján, egy a Kossuth Lajos üdülőparton. Utóbbi a vagyonátadásról szóló törvény szerint üdülőépület, a többi telken lakóház áll. Az egyik telek a tulajdoni lap szerint 3000 négyzetméternél is nagyobb, kettő 1000 körül van, egy pedig majdnem 700.
A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány új ingatlanjai közül a legnagyobb egy 11 ezer négyzetméteres vállalati üdülő a Kossuth Lajos üdülőparton. Három telken csónakház üzemel, és vannak, amik üresen állnak.
A parlament áprilisban szavazta meg a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt, ekkor 12 egyetem került alapítványi vagy egyházi fenntartásba. A legutóbbi alkotmánymódosítás értelmében a vagyonkezelő alapítványoknak juttatott vagyon vagy támogatás már nem számít közpénznek.
A törvény szerint az alapítványok szabadon gazdálkodhatnak az ingyen kapott vagyonnal, amíg nem sértik a felelős gazdálkodás követelményét. Az állam kérhet magának elővásárlási jogot is, de az Óbudai és a Testnevelési Egyetem alapító okirataiban nem látni ennek nyomát.
A FÁK a Rómain csoport egyik képviselője azt mondta, amíg a telkek állami tulajdonban voltak, valamelyest nagyobb biztonságban érezték magukat, még ha ez naivitásnak is tűnik. Bár a Római-parton 2012 óta változtatási tilalom van érvényben, a civilek attól tartanak, ez sem lenne akadály egy kiemelt kormányzati projekt megvalósítása előtt. A 4-6 ezer négyzetméteres ingatlanok pedig bőven alkalmasak lehetnek akár lakóparkok felhúzására, amit nem szeretnének.
Ráadásul a változtatási tilalom miatt semmi mást nem lehet fejleszteni a környéken, ezért ez az állapot hosszú távon nem fenntartható.
Egyre kevesebb állami tulajdon
A főváros tavaly a helyiek és a partot használók bevonásával elkészítette a „Római-part jövőképe” című dokumentumot. Ebben épp azt találták az egyik legfontosabb problémának, hogy a 90-es években privatizálták a régi állami területek nagy részét, így a Római-part egyre inkább lakóövezetté vált. A civilek összesítése szerint még 2017-ben is 145 ezer négyzetméternyi állami terület volt a parton, ami mostanra 97 ezerre csökkent.
Ez vezetett az elmúlt évek súlyos konfliktusához azzal kapcsolatban, hogy épüljön-e árvízvédelmi mobilgát, vagy sem. A védtelen üdülők, szállodák, házak tulajdonosai értelemszerűen amellett vannak, hogy igen, ez viszont veszélyeztetné a part legfontosabb természeti értékeit.
Az árvízvédelem kérdésében még nem született megoldás, de a közösségi tervezésben arra jutottak, hogy a Római-part elsősorban kikapcsolódásra, sportolásra, vendéglátásra való, nem arra, hogy épületeket húzzanak fel egymás után. A civilek abban bíznak, hogy az új ingatlantulajdonosok is tiszteletben tartják majd ezt.
|
Római-parti telkeket is adtak az egyetemi alapítványoknak
|
Tizenhárom római-parti ingatlant adott át az állam két egyetemi alapítványnak: négyet a Testnevelési Egyetem, kilencet pedig az Óbudai Egyetem új fenntartójának. Összesen közel 39 ezer négyzetméternyi telek került ezzel alapítványi tulajdonba.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/08/25/romai-parti-telkeket-is-adtak-az-egyetemi-alapitvanyoknak?utm_source=feedly_feed&utm_medium=rss&utm_campaign=rss_syndication
|
2021-08-25 13:08:00
| true | null | null |
444
|
Az Alaptörvény alapján sarkalatosnak minősül, ezért a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges annak a törvényjavaslatnak az elfogadásához, amelyet a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be. Meglehet, a kívülállók számára e körítés sokat sejtet, a részletekből azonban kiderül, hogy valójában „csak” újabb vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról van szóA honatyák elegendő számú „igen" esetén az állami vagyonkezelő alapítványok tábora egy újabbal bővülhet. Ezúttal a Millenáris Park működtetésénél vezetné be a kormány a már több egyetemnél alkalmazott modellt. Az újonnan létrehozandó Millenáris Alapítvány feladata a törvényjavaslat szerint „a Millenáris Parkban a nemzeti és a nemzetközi együttműködést jelképező, Európa társadalmi, kulturális és életmódbeli értékein, a tudományostechnikai fejlesztésen és az információs társadalom eredményein alapuló, jövőt bemutató tudományos, kulturális és oktatási központ és innovatív, családbarát, interaktív közösségi tér megteremtésének és működési feltételeinek a biztosítása” lenneA Millenáris Parkban nemrég a közönségnek átadott Millenáris Széllkapu. Fotó: Mester Nándor A Millenáris Parkban nemrég a közönségnek átadott Millenáris Széllkapu. Fotó: Mester NándorEhhez az állam teljes egészében átengedi az új alapítványnak a Millenáris Tudományos Kulturális Nonprofit Kft.-t, annak 9,18 milliárd forintos törzstőkéjével együtt (érdekes, hogy az Opten céginformációs adatbázisban még 8,38 milliárd forint szerepel). Ugyanazokkal a feltételekkel, mint amelyek a többi, már működő állami vagyonkezelő alapítványnál érvényesek. Vagyis, amennyiben az új alapítvány szeretné értékesíteni a kft-ben meglévő vagyonát (ez esetben tehát a törzsbetétjét) teljes egészében vagy részben – vélhetően azzal a céllal, hogy így jusson likvid, szabadon elkölthető forráshoz –, akkor azt először az államnak kell felajánlania. Csak akkor szűnik meg az állam vételi joga, amennyiben a kormány a nyilatkozat közlésétől számított 90 napon belül jelzi, hogy nem akar élni a vételi jogával, vagy, ha nem nyilatkozikA törvényjavaslat szerint az államot a Millenáris Alapítványnál a „társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter” képviseli. Mivel ilyen tárca jelenleg nincs a kormányban, valószínűleg Gulyás Gergelyre, a Miniszterelnökséget vezető miniszterre vonatkozhat az utalás, miután a társadalmi és civil kapcsolatok ápolása hozzá tartozik. Gulyás szerepvállalását valószínűsítheti az is, hogy ő a szóban forgó törvényjavaslat előadója. Az államot képviselő miniszter jelölheti majd ki a Millenáris Alapítvány kuratóriumának elnökét és tagjaitA Millenáris Park még az első Orbán-kormány idején jött létre, az azt működtető nonprofit kft. feletti tulajdonosi jogokat a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára gyakorolta, e posztot jelenleg Janó Márk Ádám tölti beMár jó ideje működik az az alapítvány, amelyhez a kormány az állam nevében csatlakozna. A Batthány Lajos Alapítványról van szó, amelyet a néhai Antall József miniszterelnök kezdeményezésére 1991-ben hoztak létre. Később azonban az a fideszesek fennhatósága alá került. Volt a titkára Rogán Antal propagandaminiszter, s 2018-ig többek között a fideszes Szájer József is kuratóriumi tag volt benne. Jelenleg is Rogán barátjához, Habony Árpádhoz, valamint Tombor Andráshoz közeli emberek ülnek az alapítvány hatfős kuratóriumában. Többek között Kobza Miklós, Orbán Viktor egykori fotósa és az MTVA volt sajtófőnöke, Illés Géza Márton, Orbán Viktor korábbi tanácsadója, Dezső Tamás történész, az ELTE BTK korábbi dékánja, a Migrációkutató Intézet vezetője, ő a kuratórium elnökeAz utóbbi években jelentős költségvetési támogatásokat kapott a Batthyány Lajos Alapítvány, a Rogán vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda nyilvánosságra hozott szerződéslistája szerint például az idén közel 3,5 milliárd forintot fordíthat a működésére és a feladataira, szinte fillérre ugyanannyit, mint 2019-ben. Ez utóbbiból félmilliárdot egy balatonszepezdi ingatlan megvásárlására és a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. támogatására fordítottak. A kft. tulajdonos-ügyvezetője Szánthó Miklós, a kormányközeli Alapjogokért Központ igazgatója és a KESMA, a fideszes médiaholding vezetőjeA törvényjavaslatban megnevezett harmadik potenciális kedvezményezett a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Alapítvány, amely két pécsi ingatlant kapna ingyen az államtól. Az egyik a baranyai megyeszékhely belvárosában, a Pécsi Nemzeti Színházzal szemközti Király utcában (ez a volt Nemzeti Casino épülete) található, a másik pedig egy lakóház. Az Országgyűlés által idén májusban elfogadott törvény az MCC Alapítványnak már 10-10 százaléknyi Mol- és Richter-részvénycsomagot juttatott.
|
Újabb milliárdokkal, ingatlanokkal stafíroznának ki Orbán Viktorék alapítványokat
|
Közülük az egyiket, amelyik feladata a Millenáris Park működtetése lesz, még létre kell hozni, az induláshoz azonban 9,18 milliárd forintot kap az államtól. Egy másikba, az Antall József által alapított, ám ma már fideszesnek számító Batthyány Lajos Alapítványhoz most csatlakozna a kormány, miután annak a korábbi években már milliárdokat juttatott. Egy harmadik, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány pedig két pécsi ingatlannal gazdagodhat, amennyiben megkapja az Országgyűlésben a kétharmados többséget az Orbán-kabinet törvényjavaslata.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/ujabb-milliardokkal-ingatlanokkal-stafiroznanak-ki-orban-viktorek-alapitvanyokat.html
|
2021-09-18 13:13:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Több díjat is nyert a Takarékbank "Tehetsz méh többet" szlogenű kampánya, amelyet még a pénzintézet távozó vezetője, Vida József talált ki. A 120-nál is több takarékszövetkezetből összegyúrt bank, ráülve a Magyar Nemzeti Bank által keltett zöldhullámra, a saját pénzügyi termékét kapcsolta össze a méhek megmentésével: az ügyfelek olyan számlacsomagot is nyithatnak, amelynél a bank a kártyás vásárlásaik kéttized százalékának megfelelő összeget automatikusan az Országos Magyar Méhészeti Egyesületnek adományoz.
Vajmi kevésnek bizonyult azonban a magánéletében állattenyésztő és fogathajtó Vida (lásd a nyitóképen) természetközpontúsága ahhoz, hogy önmagát is megmentse, s ő válthassa valóra Orbán Viktor álmát: egy OTP-méretű, "nemzeti" tulajdonú bank felépítését.
Ez utóbbi a Takarékbank, az MKB és a Budapest Bank soha nem látott, hármas fúziójából születik majd meg, ahogyan erről kormányzati berkekben már jó pár éve döntés született. Ám miután a vidéki emberekkel egy nyelvet beszélő, a modoros bankártársadalomból mindig is kilógó Vida 2013-tól elvégezte a piszkos munkát, egybeterelte a takarékokat, majd az "egyveleget" előkészítette a megafúzióra, most elbocsátották.
A három bankot tulajdonló, 750 milliárd forintos eszközállományú Magyar Bankholding ugyanis a minap bejelentette: az egykori OTP-s Barna Zsolt lesz az elnök-vezérigazgatója, külön a Takarékbanké pedig az ottani vezérhelyettességből feljebb lépő Szabó Levente. A holdingot eddig Barnával tandemben, a Takarékbankot pedig egyedül navigáló Vidának ezután be kell érnie egy érdemi befolyás nélküli tisztséggel, a csoport jelzálogbankjának elnökségével.
|
Akár Simicska és Spéder sorsára juthat a pikszisből kiesett Vida József
|
Fogyatkoznak a kívánatos csúcsmenedzseri állások a hatalom közelébe került üzletembereknek. Legutóbb Vida József, Mészáros Lőrinc földije bukott ki az állami gigabank, a Magyar Bankholding vezetéséből, miután fő szerepet vállalt a takarékszövetkezeti szektor felszámolásában.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202149__vida_jozsef__vezetovaltas__titkolt_vagyonok__mit_tehetne_meh
|
2021-12-10 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Völner "jutaléka" aprópénz lehetett ahhoz képest, amennyin Schadl és társai osztozhattak
A vagyonosabbak egy összegben fizettek az évi akár több százmilliós profitot termelő bírósági végrehajtói praxisokért, a kispénzűek részletfizetést kaptak – a hvg.hu értesülései szerint így működött a vesztegetés a bírósági végrehajtói karnál, amelynek elnökét és több tagját letartóztatták, a botrányba pedig belebukott Völner Pál államtitkár, aki – ha bűnösnek találják – 5-10 évet is kaphat.
“Voltak bőven bajok 2015 előtt is a bírósági végrehajtói kamarában, ám a pénzszóró hedonistákat a rendteremtés és az átszervezés jelszavával 2015-ben a szemtelen gátlástalanok váltották fel, akik jó pénzért árulták a végrehajtói praxisokat” – értékelte a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnál kirobbant, Völner Pál igazságügyi államtitkárt is maga alá temető vesztegetési botrányt a szervezet ügyeit jól ismerő, de éppen emiatt névtelenséget kérő forrásunk.
Gyakorlattá vált a praxisok árusítása
A korábban kamaraként működő testületnél a 2000-es évek második felétől jelentkező panaszok, gazdálkodási anomáliák, sőt több, sikkasztásgyanúval folyó nyomozás után kormányzati átvilágítás és jogszabályi reform következett. A szervezet megújult, és 2015 szeptembere óta Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) néven működik. Informátorunk szerint azonban a köztestületnél a visszásságok ezzel és az új vezetőség érkezésével sem szűntek meg, sőt. Mint mondta,
pénzzel korábban is lehetett előnyökhöz, karrierlehetőséghez jutni a kamarában, ám az utóbbi években általános gyakorlat lett a végrehajtói praxisok konkrét kiárusítása a karban.
Ezt erősíti a Legfőbb Ügyészségnek a Völner Pált és az MBVK elnökét, Schadl Györgyöt összekötő, gyanús pénzmozgásra utaló december 7-i közleménye is, amely a politikai lavinát elindította. A vesztegetésgyanú miatt a mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló közlés hírére Völner lemondott az államtitkári posztról, bár közben megüzente: nem követett el bűncselekményt.
Schadl György, a végrehajtói kar elnöke ekkor már egy hónapja letartóztatásban volt, a szintén végrehajtóként dolgozó felesége pedig bűnügyi felügyelet alatt (házi őrizetben, nyomkövetővel a lábán), miután november elején az ügyészségi nyomozók a Liszt Ferenc-repülőtéren lecsaptak rájuk, még mielőtt egy Dubajba induló repülővel elhagyhatták volna Magyarországot.
Az eddig összegyűlt több ezer oldalnyi bizonyíték – főleg lehallgatási jegyzőkönyv – alapján az ügyészek szerint Völner rendszeresen kapott 2-5 millió forintot Schadltől, cserébe ügyeket intézett a kéréseinek megfelelően. Ezek az összegek a Schadl által pénzért árult kamarai praxisok végső engedélyezőjeként járhattak Völnernek – erre utalt a témában aktív, és a nyomozásban bűnügyi zár alá vett Schadl-ingatlanokat bemutató, egy kormánytag érintettségét is előre megjósoló Hadházy Ákos független képviselő is.
Aprópénzt kaphatott csak a tízmilliókból
A rendszeres 2-5 millió forint nettó összeg már tétel lehet a havi bruttó 2,5 milliós jövedelemmel bíró Völnernek is, aki a fizetéséből 1,3 milliót államtitkárként, 1,2 milliót pedig képviselőként kap. A vagyonnyilatkozata szerint tavaly év végén 12 milliós megtakarítása és egy 1,5 milliós részvénypakettje volt az évtizedek óta meglévő ingatlana mellett, viszont százmilliós vagyont is találni a családjához köthető cégnél.
A gyanú szerint Völnernek jutó 2-5 millió forint azonban még mindig csak aprópénz ahhoz képest, amennyin Schadl és társai osztozhattak a praxisok kiárusításából. Egy-egy “biztos befutó” bírósági végrehajtói praxis ára a hvg.hu értesülései szerint jellemzően 40-80 millió forint között mozgott. Mitől függött az összeg? Forrásaink szerint a praxisból várható bevétel, profit mértékétől, ami a végrehajtói álláshely területi elhelyezkedésétől, forgalmától függ. Úgy tudjuk,
Schadlék egy átlagos vidéki praxisért nem kaptak 40 milliónál többet, de egy jó helyen lévő fővárosi hely 80-100 milliót is megért egyes jelentkezőknek.
De hogyan lehetett “árulni” ezeket a végrehajtói álláshelyeket, ha nem is a kar elnöke váltja le vagy nevezi ki kedve szerint a végrehajtókat, hanem elvileg szigorú pályázaton dől el a pozíció? Forrásaink szerint úgy, hogy a kinevezési és pályáztatási rendszer éppen olyan nyílt, átlátható és tiszta, mint egy papíron kifogástalan, mégis mindig a NER oligarcháinak győzelmét hozó közbeszerzési tender.
Azt, hogy a kenőpénzzel segített pályázatok révén kiosztott praxisok nem egyedi, elszigetelt esetként, hanem rutinszerű gyakorlatként lehetnek jelen a rendszerben, arra utalhat, hogy a hvg.hu információi szerint az ország 227 állandó praxisának a harmadánál vizsgálódnak a nyomozók, bár az ügynek egyelőre 12 gyanúsítottja van.
Így működtek az olajozott pályázatok
Jelenleg is folyamatban van egy 35 álláshelyre vonatkozó pályázat, amely igazán különleges lehet. A pályázatot ugyanis szeptember 17-én írták ki, ekkor jelent meg a Hivatalos Értesítőben, a Nemzeti Védelmi Szolgálat akkor már hónapok óta folytatott titkos felderítése alapján a Központi Nyomozó Főügyészség pedig előző nap rendelte el a nyomozást hivatali vesztegetés miatt.
A nyomozásról ekkor annak érintettjei nem sejthettek még semmit: se Schadl, se Völner. Úgy tűnt, a “szokásos” pályáztatás lesz, a praxisok a megszokott “feltételekkel” találnak gazdára Püspökladánytól Budapesten át Esztergomig. Ám alig két héttel később, október 1-től a végrehajtói kar és tevékenységének felügyelete hirtelen átkerült a kaszinó- és trafikkoncessziókkal is foglalkozó állami szervhez, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához.
Október 17-én közben lejárt a pályázat 30 napos jelentkezési határideje. Ezután egy olyan bizottság beszélget el a pályázókkal, amelybe a kar kettő, a minisztérium pedig egy delegáltat küld. A testület praxisonként egy vagy több alkalmas pályázót is javasolhat kinevezésre, meghatározott pontozási rendszer alapján eredményük szerint rangsorolva őket. Csakhogy
a kar által a miniszteri biztos Völneren keresztül a miniszter elé terjesztett, legfeljebb ötfős listáról a tárcavezetőnek nem muszáj a legtöbb pontszámot elért jelöltet kineveznie, általában Völner tett javaslatot egyikükre.
A most futó pályázat elbírálására rendelkezésre álló 60 napos határidő december 17-i lejárta előtt tehát egy sor korábbi feltétel alapvetően megváltozott: Schadl György letartóztatásban van, Völner Pál már nem államtitkár és nem is miniszteri biztos, a minisztérium pedig már nem felettes szerve a végrehajtói karnak. Hiába vette át azonban a tárca szerepét az állami szabályozó hatóság, folyamatban lévő pályázatokról a törvény szerint még az igazságügyi tárcánál döntenek.
Összejöhet évi több százmilliós profit
Akárhogy is, a hvg.hu értesülései szerint a most jelentkezők közül – nem tudni, miért – majdnem tucatnyian még az elbírálás előtt visszavonták a pályázatukat. Pedig általában nagy az érdeklődés ezekért a praxisokért, ami nem véletlen: bár az “aranykor” a 2010-es években, a nagyszámú bedőlt devizahiteles ingatlan miatt volt, jelenleg pedig a kilakoltatási moratórium miatt a nagyértékű, ingatlan-végrehajtások is szünetelnek, azért még mostanában is
egy-egy jól menő bírósági végrehajtói praxis éves szinten több százmilliós forgalmat, és ehhez képest arányaiban igen jelentős, százmilliós nagyságrendű profitot hozhat a tulajdonosának.
A 2015-ben, alig 33 évesen elnökké választott – majd 2019-ben újabb 4 éves ciklusra újraválasztott – Schadl György vállalkozása, a budaörsi Schadl és Társa Végrehajtó Iroda például 2020-ban 356 millió forintos forgalom mellett 134 milliós nyereséget ért el. De a 2019-ben 643 milliós árbevételt csinált, amihez 317 milliós profit társult. A szintén gyanúsított feleségének is van önálló praxisa, de egy másikban helyettesítő végrehajtó is, az ő vállalkozása a cégbírósági iratok szerint tavaly 356 millió forint árbevétel mellett 190 milliós nyereséget termelt.
Komoly pénz van ebben, hiszen büntető- és polgári peres, valamint adósvégrehajtások és banki követelések is a bírósági végrehajtókhoz kerülnek, akik költségtérítést is fizettetnek az adóssal. De az igazán nagy pénz az árveréseknél az érték 0,5-3 százalékát elérő munkadíjban, pénzkövetelésnél pedig a 3-8 százalékos behajtási jutalékban van, ráadásul ezeket a behajtó az értékesítés után elsőként kapja meg a befolyt összegből.
Jó vállalkozási mérlegadatokra vágyva a jelek szerint sokan hajlandóak voltak tízmillókat fizetni a kari vezetőknek azért, hogy “befutók” lehessenek egy olyan pályázaton, ahol részint a jó pénz miatt nagy a túljelentkezés. Két éve például, amikor a mostaninál jóval kevesebb, 14 betöltetlen szolgálati helyet pályáztattak meg, akkor 71 pályázótól 276 pályázat érkezett (egy jelentkező több praxisra is beadhatja a pályázatát).
Honnan van ennyi betöltetlen végrehajtói praxis?
A mostani pályázat az eddigi legtöbb, 35 álláshelyet tartalmazó csomag és már a sokadik pályázat azóta, hogy a 2015-ös reform nyomán a korábbi kamarát bedöntötték és helyette kart hoztak létre, ami számos szigorítással is járt. Az egyik, hogy ma már csak az lehet végrehajtó, aki jogi végzettséggel és végrehajtói szakvizsgával is rendelkezik – korábban ilyen feltétel híján állattenyésztő, óvodapedagógus és könyvtáros végzettséggel is dolgozott bírósági végrehajtó. A jogi végzettség megszerzésére átmeneti mentességet, haladékot kaptak a végrehajtók, ennek utolsó határideje 2022 vége lesz, de ehhez már 2017-ben be kellett iratkozniuk az egyetemre, és ezt nem mindenki vállalta, így az ő praxisuk például megürült.
Mintegy 40 végrehajtó 2022-ig éri el a nyugdíjkorhatárt, így majd az ő álláshelyeikre is pályázatot kell kiírni. Ráadásul a 2015-ös átalakulások idején eleve mintegy 60 végrehajtói álláshely betöltetlen volt, ezeket is fel kellett tölteni az elmúlt években. A már végrehajtói karként megélt első testületi létszámbővítés 2017 tavaszán volt, amikor 3 év után először neveztek ki új tagokat, akkor éppen 14-et. 2018 nyarán pedig már a negyedik sikeres pályázatot zárták akkor éppen 30 új végrehajtóval. A legnagyobb bővítés 2017-2019-ben történt, ez idő alatt 105 praxist töltöttek be már az új szabályok szerint. Összehasonlításul: a jogelőd kamara a megszűnése előtti évtizedben összesen 50 tagot nevezett ki – igaz, akkor még határozatlan időre szólt a kinevezés, most már csak fix időre, 7 évre.
Fegyelmivel kizárt végrehajtó is boríthatott
Megüresedhet bírósági végrehajtói praxis oly módon is, hogy például a végrehajtót fegyelmi eljárásban kizárják a karból valamilyen súlyos vétség miatt. Ilyen meglehetősen ritkán fordul elő, pedig a 2015 előtti időkben a 170 aktív kamarai tag közül mintegy 20 ellen indult büntetőeljárás, közülük 2 esetében született jogerős, elmarasztaló ítélet.
Kíváncsiak voltunk, hány fegyelmi indult 2015 óta, amióta karként működik a testület. Ez ugyanis nem található sem az MBVK honlapján, sem a felügyeleti hatóságén. Mindkét szervezettől kikértük ezt, valamint több más adatot is – például a letartóztatásban lévő jelenlegi elnök Schadl György vagyonnyilatkozatát –, de cikkünk megjelenéséig egyik helyről sem kaptunk se adatokat, se választ.
A fegyelmikhez kapcsolódik, hogy a hvg.hu információi szerint egy olyan egykori végrehajtó jelzése is segíthette a kar elnökének és így közvetve Völner Pál igazságügyi államtitkár bukásához is vezető titkos információgyűjtést majd nyomozást, akit
idén zártak ki egy fegyelmi eljárás eredményeként, és aki már a kamarai időszakban is korrupciógyanúba keveredett vezetők egyike volt.
Ha már gyanúk: abból van bőven a letartóztatott elnök, Schadl György ellen is. A Partizán videója hívta fel a figyelmet például arra, hogy furcsa körülmények között jutott önkormányzati ingatlanokhoz fideszes kerületekben: 2019 nyarán például Erzsébetvárosban egyszerre nyolc ingatlant vásárolt meg úgy, hogy egyedüli ajánlattevő volt, ráadásul pont a kikiáltási árat ajánlotta fel vételi árként.
Schadlt egy másik ügyével szembesítette is a Mi Hazánk jobboldali radikális párt elnöke, Toroczkai László. Neki Schadl elismerte, hogy volt korábban egy kényszerítéssel kapcsolatos bírósági ügye, de felmentették. Azt mondta, az ügy „házon belülről jött”: egy végrehajtójelölt azzal vádolta, hogy a végrehajtóvá válásához szükséges jelentkezési kérelmének visszavonására kényszerítette.
Völner Pál a második áldozat a sorban
Érdekesség, hogy az államtitkári posztjáról lemondott Völner Pál már a második igazságügyi államtitkár, aki a bírósági végrehajtókkal kapcsolatos botrányba bukik bele. Patyi Gergelynek 2015-ben az lett a veszte, hogy kiderült: egyik ismerősének cége kapta feladatul a végrehajtói kamara átvilágítását. Az 5,6 millió forintos megbízást a tárca végül visszavonta, Patyi pedig lemondott.
Ennél rosszabbul járhat Völner, őt akár 5-10 évre is lecsukhatják. “Ha a most ismert ügyészségi gyanú szerinti ügyben a bűnössége beigazolódik, és a bíróság jogerősen is elítéli, a kiszabott büntetési tétel akár 5-10 év börtönbüntetés is lehet – mondta a hvg.hu kérdésére Magyar György ügyvéd. De ez még messze van, hiszen csak az államtitkárságról mondott le, képviselői mentelmi joga még védi.
A jelek szerint azonban nem sokáig, mivel a Fidesz jelezte, hogy megszavazzák politikusuk mentelmi jogának felfüggesztését, és a közvádas bűncselekményeknél az első körben döntő parlamenti mentelmi bizottság, majd az annak javaslatát megtárgyaló Országgyűlés gyakorlata amúgy is következetes: kiadják a képviselő mentelmi jogát.
Ha ez megtörténik, akkor Magyar György szerint a már előzetesen, az ügyészségi közleményben is jelzett gyanúk alapján rövid időn belül gyanúsítottként hallgatják ki majd Völnert, aki panasszal élhet a gyanúsításközlés ellen, valamint tehet vallomást is, de meg is tagadhatja azt. Akárhogy is tesz – folytatta az ügyvéd – ezután őrizetbe vehetik, de legfeljebb 72 órára.
Közben az ügyészségnek kell döntenie arról, hogy indítványozza-e a letartóztatását. Ha igen – márpedig Magyar szerint az ügy súlya erre enged következtetni –, akkor a nyomozási bíró zártkörű meghallgatáson az ügyészség bizonyítékai alapján dönt a gyanúsított elleni kényszerintézkedés elrendeléséről, a szabadságmegvonást jelentő letartóztatásról.
Itt nem számít, hogy Völner addig tett-e esetleg beismerő vallomást, sőt, tett-e egyáltalán vallomást, a bíró csak azt mérlegeli, hogy a letartóztatás elrendelésének feltételei közül egy vagy több fennáll-e. Ezek: a bűnismétlés veszélye, a tanúk befolyásolása, a bizonyítékok eltüntetése, a szökés vagy elrejtőzés veszélye, az eljárás meghiúsításának, illetve a nyomozás akadályozásának veszélye.
Ha a nyomozási bíró elrendeli a letartóztatást, akkor Völner első körben 30 napra kerül rács mögé,
amit a 30 nap elteltével felülvizsgálnak, és ha a feltételek még mindig fennállnak, akkor újabb 60-90 napra elrendelhetik. A Völner lemondásához vezető ügyészségi közlemény szerint “Völner Pál cselekménye vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette megalapozott gyanúját kelti.”
Magyar György e meghatározás alapján a büntetési tételekről azt mondta: a hivatali vesztegetés elfogadása 1-5 év szabadságvesztéssel büntetendő, de ez 2-8 évre nő, ha vezető beosztású hivatalos személy követi el, és 5-10 évre, ha az ügyészségi közlemény szerinti minősítések is fennállnak, mint a hivatali helyzettel visszaélés, a bűnszövetségben vagy üzletszerűen történő elkövetés.
Viszont a büntetés korlátlanul enyhíthető, sőt akár mellőzhető is, ha a vesztegető a hatóság tudomására jutása előtt bejelenti a bűncselekményt, illetve a vesztegetést elfogadó az ellenértéket a hatóságnak átadja, az elkövetés körülményeit pedig feltárják.
2021. december. 08. 17:30 Lengyel Tibor – Serdült Viktória Itthon
Völner Pál, a vidéki ügyvédből lett fideszes középkáderből lett bukott miniszterhelyettes
"Mindig mérhetjük egymást úgy, hogy kinek mennyi pénze van, vagy kit, hogy áldott meg a természet külső jegyekkel, de ha azt a mércét vesszük alapul, hogy az ember Isten képmása, akkor az egész más dimenzióba kerül" - nyilatkozta két éve az egykori kisvárosi pártkáder majd képviselő, a szürke eminenciás, akinek gyorsan felépülő kormányzati karrierje semmisült meg a héten. De kicsoda tulajdonképpen Völner Pál? Portré.
|
Völner "jutaléka" aprópénz lehetett ahhoz képest, amennyin Schadl és társai osztozhattak
|
A vagyonosabbak egy összegben fizettek az évi akár több százmilliós profitot termelő bírósági végrehajtói praxisokért, a kispénzűek részletfizetést kaptak – a hvg.hu értesülései szerint így működött a vesztegetés a bírósági végrehajtói karnál, amelynek elnökét és több tagját letartóztatták, a botrányba pedig belebukott Völner Pál államtitkár, aki – ha bűnösnek találják – 5-10 évet is kaphat.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20211209_Korrupcio_vesztegetes_Volner_4080_millio_vegrehajtoi_praxis
|
2021-12-09 11:50:00
| true | null | null |
HVG
|
Rengeteg lehallgatási anyag szól Völnerék ellen, a gyanúsítottak az államtitkárban láthatták a védelmet
Több ezer oldalnyi bizonyítékot, jórészt lehallgatási anyagokat gyűjtött össze a Nemzeti Védelmi Szolgálat abban a bűnügyben, amelyben Völner Pál, az igazságügyi miniszter államtitkára is gyanúsított lett – tudta meg a hvg.hu. Bár az ügy iratai egyelőre minősített adatok, információnk szerint az ügyészségen már azon dolgoznak, hogy a titkosításokat feloldják. Az ügy gyanúsítottjai őszintén megdöbbentek, hogy lebuktatták őket, mert vélhetően úgy érezték, Völner jelenti a garanciát a gördülékeny üzletmenetre.
Hamarosan feloldhatják annak a büntetőeljárásnak a dokumentumait, amelyben Varga Judit igazságügyi miniszter helyettese, Völner Pál is érintett, méghozzá gyanúsítottként – tudtuk meg az ügyet közelebbről ismerő forrásoktól.
Kedden Polt Péter legfőbb ügyész közleményben tudatta, hogy indítványozta Völner Pál államtitkár, képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, miután „megalapozott gyanúként merült fel”, hogy a politikus a Bírósági Végrehajtói Kart vezető Schadl Györgytől rendszeresen kapott 2–5 millió forintot azért, hogy – felügyeleti, hatósági, igazgatási jogkörével visszaélve – konkrét ügyeket elintézzen a végrehajtói kar elnöke kérésének megfelelően. Mint arról írtunk, értesülésünk szerint fix áras, illetve „havi díjas” opciók is léteztek a gyakorlatilag pénzért „árult” bírósági végrehajtói praxisok megszerzésénél. Ezek a csúszópénzek lehettek hivatottak egyrészt javítani a megüresedő végrehajtói helyek betöltésére kiírt pályázatokon indulók kinevezési esélyeit, illetve ez jelenthette a praxis elnyerése után a jól fizető munka profitjából való részesedést. Az ügyben jelenleg összesen tizenkét gyanúsított van – közülük nyolc végrehajtó és egy végrehajtó helyettes. Jelenleg hat gyanúsított letartóztatásban van, egy személy pedig bűnügyi felügyelet alatt áll.
Információnk szerint a gyanúsítottak telefonjait már hosszú ideje, több hónapja lehallgatta a Nemzeti Védelmi Szolgálat, az NVSZ. Ez egy olyan, voltaképpen Pintér Sándor belügyminiszter irányítása alá tartozó szervezet, amely nyomozást nem folytathat, a titkos felderítés a specialitása. Úgy tudjuk, az NVSZ-en belül a Különleges Ügyek Főosztálya végezte a vizsgálatot. Értesülésünk szerint a végrehajtók ügyében az NVSZ a hosszú hónapokig tartó felderítés során több ezer oldalnyi iratanyagot produkált, a bizonyítékok nagy része telefonlehallgatásokból származik.
Forrásaink szerint a telefonlehallgatások – közvetve vagy közvetlenül – rendkívül széles kört érintettek, ezek vezették el az NVSZ-t Völnerig. Úgy tudjuk, a gyanúsított végrehajtók őszintén meglepődtek, hogy titkos felderítés folyt ellenünk, majd ősszel az NVSZ feljelentése nyomán az ügyészség nyomozni kezdett, mert hosszú időn át úgy érezték, hogy Varga Judit miniszter helyettesével a hátuk mögött sérthetetlenek. Éppen ezért most maguk az érintettek sem értik, mi lehet a „politikai ok”, aminek a bukásukat köszönhetik, tehát még az elkövetői körben sincs válasz arra a sokakat érdeklő kérdésre, hogy mi állhat Völner bukásának a hátterében.
Van persze egy viszonylag észszerű magyarázat: eszerint először a végrehajtók körében kezdett el vizsgálódni az NVSZ, majd miután képbe került Völner, a felderítést már nem lehetett leállítani. Egy ilyen felderítés során ugyanis mindenről dokumentáció készül, köztük összefoglaló jelentések, de minél súlyosabb egy ügy és minél nagyobb egy magas pozícióban lévő ember szerepe benne, annál körülményesebb azt eltussolni. Főleg abban az esetben, ha maga a korrupció alsóbb szinteken széles kört érint, márpedig a lehallgatási anyagok mennyisége erre utal.
Abban ugyanakkor több forrásunk is egyetértett, hogy ezen a szinten a felderítés eredményéről vagy éppen aktuális állásáról az NVSZ vezetője először Pintér Sándort, rajta keresztül pedig a miniszterelnököt is részletesen tájékoztatja. Több forrásunk azt is megjegyezte: jó ideje pletykálták, hogy Völnernél pénzért el lehet intézni bizonyos dolgokat. Ezt sokan annak tulajdonították, hogy Varga Judit egyre több feladatot ruházott át az államtitkárra, akinek így folyamatosan nőtt a hatalma, az ügyet ismerők gyanúja szerint ebbe a szerepbe részegedhetett bele.
Bár forrásaink szerint Varga Judit elengedte Völner kezét, a politikai vezetés éppúgy titkolni akarta a történteket, mint az igazságszolgáltatás szereplői. Ennek tudható be, hogy az ügyet példátlan módon titkosították. Olyannyira, hogy információnk szerint nem csak annak tartalmát titkosították, de azt is, kik a szereplői és mi maga az ügy. Ennek a titkosításnak köszönhető, hogy bár a sajtóban – Hadházy Ákos független képviselő aktivitása miatt – kiszivárgott Schadl György őrizetbe vétele, az érintett állami szervek semmilyen sajtómegkeresésre nem válaszoltak érdemben, de még a gyanúsított ügyvédei sem mondanak semmit, mivel nem is mondhatnak: egyelőre minden minősített adatnak számít. Olyannyira nagy a titkolózás, hogy információnk szerint a gyanúsított védői is csak „titokszobában” ismerkedhetnek az ügyben eddig keletkezett iratokkal, arról még másolatot, sőt jegyzeteket sem készíthetnek.
Úgy tudjuk, egyelőre senki nem kötött vádalkut, az ügyészség kezében az NVSZ által összegyűjtött óriási iratanyag van bizonyítékként.
A titkolózást forrásaink egyrészt az ügy súlyával, másrészt a benne érintett emberek, közük Völner Pál személyével indokolták, mondván: a miniszter helyetteséig elérő és korrupciós ügy a közbizalmat súlyosan megrendítheti.
És hogy akkor mégis mi a magyarázata annak, hogy kedden Polt Péter legfőbb ügyész – fittyet hányva a minősített adatokra – közleményben tudatta a nyilvánossággal a tényállást? Ezt az ügyet ismerők azzal magyarázzák, hogy Polt nem kedden, hanem már korábban kezdeményezte Völner mentelmi jogának a felfüggesztését, a fokozódó sajtóérdeklődést látva pedig a legmagasabb politikai szinten arra jutottak, hogy ez a büntetőeljárás előbb-utóbb úgyis kiszivárogna a sajtóban, épp úgy, ahogy Schadl György őrizetbe vétele is kiszivárgott. Ezért mentek elébe a történetnek, és ez magyarázza azt is, hogy hamarosan a titkosítást is feloldhatják, de akkor már Völner – aki időközben lemondott, tehát körön kívül került – sem lesz akkora teher politikailag a kormánynak.
Az más kérdés, hogy ha beigazolódik az alapos gyanú, miszerint Völnert tényleg rendszeresen lefizették, akkor közvetlen főnöke, Varga Judit is nehéz helyzetbe kerülhet – persze ő csak politikailag. Hiszen mégiscsak Varga az, aki idővel egyre több feladatát ruházta át Völnerre, akinek ennek köszönhetően arra is naprakész rálátása volt, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok kit és miért hallgatnak le. A nemzetbiztonsági szolgálatok által kért lehallgatásokat ugyanis az igazságügyi miniszter engedélyezi, de Varga Judit – nem feltétlenül teljesen jogszerűen – ezt a jogkörét Völnerre ruházta át. Szerencsétlenségére az NVSZ felderítésére és lehallgatásaira viszont Völnernek nem volt rálátása, mert annak a szervezetnek a külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtésére nem a miniszter által delegált államtitkár, hanem egy bíró adott engedélyt.
2021. december. 07. 13:15 Serdült Viktória Itthon
Tarthatatlanná vált Völner botránya, pedig mindent megtettek, hogy fű alatt maradjon
Már a nyáron is figyelhették a Völner-ügy gyanúsítottjait a hatóságok, az ügyben azonban egészen addig teljes és szigorú hírzárlat volt, amíg a múlt héten el nem kezdtek szivárogni az információk az igazságügyi államtitkár érintettségéről. A hvg.hu értesülései szerint a kormánypártok mindent megpróbáltak megtenni annak érdekében, hogy a kínos ügy részletei minél tovább titokban maradjanak, lehetőleg egészen a választásokig.
2021. december. 07. 17:22 Windisch Judit hvg360
Ligeti Miklós: Rendkívül primitív, pitiáner korrupcióval gyanúsítják Völner Pált
Kedd reggel kezdeményezte Polt Péter legfőbb ügyész Völner Pál igazságügyi államtitkár, fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, miután a gyanú szerint rendszeresen 2-5 millió forint vesztegetési pénzt fogadott el a Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől. Völner Pál lemondott államtitkári posztjáról, a vádakat viszont tagadja. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója azt mondja, az ügyészség által megfogalmazott gyanú a legősibb korrupciós modell, ennél a Simonka- és Boldog-ügy is szofisztikáltabb.
|
Rengeteg lehallgatási anyag szól Völnerék ellen, a gyanúsítottak az államtitkárban láthatták a védelmet
|
Több ezer oldalnyi bizonyítékot, jórészt lehallgatási anyagokat gyűjtött össze a Nemzeti Védelmi Szolgálat abban a bűnügyben, amelyben Völner Pál, az igazságügyi miniszter államtitkára is gyanúsított lett – tudta meg a hvg.hu. Bár az ügy iratai egyelőre minősített adatok, információnk szerint az ügyészségen már azon dolgoznak, hogy a titkosításokat feloldják. Az ügy gyanúsítottjai őszintén megdöbbentek, hogy lebuktatták őket, mert vélhetően úgy érezték, Völner jelenti a garanciát a gördülékeny üzletmenetre.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20211208_volner_pal_lehallgatas_pinter_sandor
|
2021-12-08 06:30:00
| true | null | null |
HVG
|
Tarthatatlanná vált Völner botránya, pedig mindent megtettek, hogy fű alatt maradjon
Már a nyáron is figyelhették a Völner-ügy gyanúsítottjait a hatóságok, az ügyben azonban egészen addig teljes és szigorú hírzárlat volt, amíg a múlt héten el nem kezdtek szivárogni az információk az igazságügyi államtitkár érintettségéről. A hvg.hu értesülései szerint a kormánypártok mindent megpróbáltak megtenni annak érdekében, hogy a kínos ügy részletei minél tovább titokban maradjanak, lehetőleg egészen a választásokig.
Bombaként robbant kedd reggel a Legfőbb Ügyészség közleménye, amely szerint Völner Pál képviselő és igazságügyi miniszterhelyettes mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta Polt Péter legfőbb ügyész, a nyomozó főügyészség szerint ugyanis Völner a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott, hogy cserébe elintézzen dolgokat.
A hír elsőre meglepetésnek tűnhet, a valóságban azonban a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) és elnöke körül hónapok óta dagad a botrány, az ügyben azonban eddig szinte teljes volt a hírzárlat. Az még kérdés, hogy az ehhez hasonló titkolózást mi indokolta, egy folyamatban lévő vádalku, vagy az, hogy a nyomozás a legfelsőbb szintekig vezet.
Azt, hogy kellően komoly ügyről van szó, először november elején merült fel. A 24.hu hozzá közel álló jogászoktól, ügyvédektől és végrehajtóktól kapott arról fülest, hogy Schadl Györgyöt, az MBVK elnökét letartóztatta a rendőrség, de akkor hiába próbáltak megerősítést szerezni, mindenhol zárt ajtókba ütköztek.
Az első konkrétabb információkat a Blikk közölte november 12-én. Ők annyit tudtak meg, hogy az MBVK „egyik magas beosztású vezetőjét” a repülőtérről vitték el a rendőrök, amikor feleségével Dubajba akart utazni, és a letartóztatását is elrendelték.
Amikor azonban megkeresték a Központi Nyomozó Főügyészséget, először semmilyen tájékoztatást nem kaptak, amikor pedig azt kérdezték, egyáltalán van-e ilyen ügy, azt sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánták a hatóságok.
Mind a 24.hu, mind a Blikk esetében árulkodó volt, hogy hiába hívták Schadlt, a mobiltelefonja ki volt kapcsolva, ami szintén az érintettségére utalt. Mint ahogy az is, hogy az elnök saját végrehajtói irodájában „technikai okok miatt” szünetel a félfogadás.
Szorul a hurok
Arra, hogy ismét szivárogni kezdjenek az információk, több mint két hetet kellett várni. Ehhez persze az is kellett, hogy a hatóságok még a szokásosnál is szigorúbb hírzárlatot rendeljenek el, érdemi tájékoztatást sem a Központi Nyomozó Főügyészség, sem a Fővárosi Törvényszék, sem a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, sem pedig az Igazságügyi Minisztérium nem adott.
A 24.hu birtokába még egy hangfelvétel is került, melyen az hallható, ahogy a végrehajtói kar egyik vezetője arról ad tájékoztatást: a teljes hírzárlatot mindenkinek be kell tartania, ha nem, akkor annak következményei lesznek. „Az a kikötés, hogy semmilyen kommunikáció ne menjen ki, ha ez utólag, akár fél év múlva is kiderül, annak nem lesz túl jó vége munkaügyi szempontból” – hangzott el a szűkkörű megbeszélésen.
Egy ekkora méretű ügy azonban a legritkább esetben maradhat titokban, a csendet végül Polt Péter legfőbb ügyész múlt csütörtökön törte meg, de ő sem magától, hanem Hadházy Ákos nyomására. A független országgyűlési képviselő írásban kérdezte Poltot arról, hogy folyik-e nyomozás Schadl ellen, egészen pontosan arra volt kíváncsi, hogy
Van-e olyan büntetőügy, ill. nyomozás folyamatban, amelynek az érintettje a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar valamelyik vezetője?
Milyen bűncselekmény gyanújával folyik az eljárás?
Történt-e kényszerintézkedés az esetleges nyomozás keretein belül az elmúlt egy hónap során, s ha igen, milyen jellegű?
Van-e gyanúsítottja az ügynek?
A legfőbb ügyész a kérdésözönre azonban csak annyit válaszolt, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre tekintettel jelenleg nincs lehetősége válaszolni. Polt nem sokkal később egy közleményben ezt a büntetőeljárásról szóló és a minősített adat védelméről szóló törvénnyel magyarázta.
Ugyanezen a napon már Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is csepegtetett egy kis információt a Kormányinfón, amikor arra a kérdésre, tud-e a kormány arról, hogy letartóztatták a végrehajtói kar vezetőjét, annyit válaszolt, hogy az újságban olvasta, és úgy tudja, „valamilyen korrupciós ügy miatt” történt. Schadl neve azonban ekkor nem hangzott el.
Az ügyet Hadházy Ákos vitte tovább, aki vasárnap saját Facebook-oldalán már tényként közölte, hogy a Bírósági Végrehajtói Kar elnöke ellen a Központi Nyomozó Főügyészség nyomoz. A képviselő posztolta a tulajdoni lapokat is, melyek bizonyítják, hogy a Főügyészség kezdeményezte Schadl és felesége ingatlanjainak zár alá vételét.
Az Azonnalinak adott interjúban Hadházy arról is beszélt, hogy Schadl kenőpénzt fogadhatott el a végrehajtási megbízások osztogatásáért, a szálak pedig az Igazságügyi Minisztérium felső szintjéig is nyúlhatnak.
Ezután már csak egy gyenge próbálkozás maradt a kormánypárti Origótól, mely leleplezőnek szánt cikkében bosszúról írt, és azt sem felejtette el megemlíteni, hogy Schadl feleségének édesanyja korábban Gyurcsány Ferenc titkárnője volt.
Ekkor azonban valószínűleg a legfelsőbb szinteken is tarthatatlan volt a botrány, így kedden maga a Legfőbb Ügyészség árulta el, hogy az ügyben Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára – nem mellesleg a Magyar Bírósági Végrehajtói Karra kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztos – az érintett, aki a gyanú szerint 2019 óta 2-5 millió forint közötti összegeket kapott rendszeresen Schadl Györgytől, hogy bizonyos dolgokat elintézzen neki.
A közleményből derült ki az is, hogy az ügynek tizenkét gyanúsítottja van, köztük nyolc végrehajtó.
A 24.hu közben azt is megtudta, hogy a vesztegetési ügy gyanúsítottjait régóta figyelték a hatóságok. A vádhatóság már szeptember 16. óta nyomoz, azt megelőzően – tehát a nyár folyamán is – a Nemzeti Védelmi Szolgálat végzett felderítést az ügyben.
Völner lemondására sem kellett sokat várni, néhány órával a közlemény nyilvánosságra kerülése után ügyvédjén keresztül üzente meg, hogy bár „nem követett el bűncselekményt, államtitkári és miniszteri biztosi feladatait tisztességesen és a törvényeknek megfelelően végezte”, vállalja az ügy következményeit.
Miért titkolóztak?
Ahogy az a fentiekből is látszik, a Völner-ügynek, valamint Schadl György letartóztatásának a legszembetűnőbb vonása az, mennyire igyekezett azt heteken át titokban tartani a kormányzat. Hogy ennek a botrány elkerülése mellett voltak-e más okai, azt egyelőre nem tudni, mindenesetre nehéz elképzelni, hogy a háttérben ne folytak volna előkészületek arra, hogyan lehet a botrány kitörését mérsékelni.
A hvg.hu értesülései szerint a kormánypártok mindent megpróbáltak megtenni annak érdekében, hogy az egészen a kormányzatig nyúló kínos ügy bizonyos, például Völner érintettségét bizonyító részletei minél tovább titokban maradjanak, lehetőleg egészen a választásokig ne legyen ez meghatározó téma. Abban, hogy ezt nem sikerült még hosszú hónapokig titokban tartani, nagy szerepe volt a bírósági végrehajtói kar elnökének letartóztatását kapargatni kezdő sajtónak és Hadházy Ákos ellenzéki képviselőnek, aki Polt Péter kérdésekkel bombázása mellett az ügy számos részletét időközben feltárta. Mindezek miatt információink szerint nem volt már tovább tartható a titkolózás, így elkerülhetetlen volt Völner mentelmi jogának kikérése is, amivel viszont az ügy azonnal reflektorfénybe került.
A kormánysajtóból sem derül ki egyelőre plusz információ, a Magyar Nemzet csak az ügyészségi közleményt idézte szó szerint, melyet az Origo szemlézett.
Legfelsőbb szintekről mindenesetre eddig nem érkezett reakció a történtekre. Sem Orbán Viktor, sem pedig Völner közvetlen főnöke, Varga Judit igazságügyi miniszter nem szólalt meg – utóbbinak a legfrissebb Facebook-posztja (melyet már a közlemény után adott ki) a Magyar Bankszövetség ünnepi vacsorájáról szólt. Igaz, az igazságügyi tárca annyit közölt, hogy helyes döntésnek tartják Völner lemondását, hiszen nem tudná ellátni a feladatát, de bíznak benne, hogy tisztázni fogja magát. A miniszterelnök egyelőre csak a 13. havi nyugdíj aláírásáról szóló jó hírt tartotta fontosnak megosztani követőivel.
|
Tarthatatlanná vált Völner botránya, pedig mindent megtettek, hogy fű alatt maradjon
|
Már a nyáron is figyelhették a Völner-ügy gyanúsítottjait a hatóságok, az ügyben azonban egészen addig teljes és szigorú hírzárlat volt, amíg a múlt héten el nem kezdtek szivárogni az információk az igazságügyi államtitkár érintettségéről. A hvg.hu értesülései szerint a kormánypártok mindent megpróbáltak megtenni annak érdekében, hogy a kínos ügy részletei minél tovább titokban maradjanak, lehetőleg egészen a választásokig.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20211207_Volner_vesztegetes_lemondas_hirzarlat
|
2021-12-07 13:15:00
| true | null | null |
HVG
|
Völner Pál személyében a rendszerváltás utáni politikusgeneráció legmagasabb – miniszterhelyettesi – rangú aktív kormánytagja bukott meg, miután az ügyészség gyanúja szerint kenőpénzt fogadott el végrehajtóktól.
Hosszú és sikeresnek mondható politikusi pálya ért dicstelen véget kedd reggel, amikor a Legfőbb Ügyészség bejelentette: kezdeményezi Völner Pál fideszes parlamenti képviselő és igazságügyi államtitkár mentelmi jogának felfüggesztését. Völnert bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével gyanúsítják.
Az ügy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének letartóztatásával függ össze. Schadl Györgyöt november elején a ferihegyi repülőtéren vették őrizetbe, amikor éppen Dubaiba készült felesége és nagy mennyiségű készpénz társaságában.
Hírek szerint a Pintér Sándor alá tartozó „belső elhárítás”, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) már régóta felderítést végzett az ügyben. Ennek dokumentumait szeptemberben át is adták az ügyészségnek, amely – s ez már akkor a történtek nagyobb jelentőségére utalt – hamarosan továbbadta a feladatot a Központi Nyomozó Főügyészségnek.
A hvg.hu információi szerint az NVSZ több ezer oldalnyi bizonyítékot, jórészt lehallgatási anyagokat gyűjtött össze. Bár az ügy iratai egyelőre minősített adatok, információnk szerint az ügyészségen már azon dolgoznak, hogy a titkosításokat feloldják. Az ügy gyanúsítottjai őszintén megdöbbentek, hogy lebuktatták őket, mert vélhetően úgy érezték, Völner jelenti a garanciát a gördülékeny üzletmenetre.
A vád szerint Völner rendszeresen 2–5 millió forint kenőpénzt fogadott el különféle ügyekben. Erre azért volt lehetősége, mert az államtitkár 2019-től egészen idén október elsejéig a bírósági végrehajtás miniszteri biztosa volt. (Az ügyészség nem részletezte, hogy mikortól fogadhatott el kenőpénzt, de Völner korábban is kapcsolatban állt a végrehajtókkal.)
Ebben a minőségében pedig egészen széles hatásköre volt, többek között ő tett javaslatot a miniszternek végrehajtói álláshely létesítésére és megszüntetésére, felterjesztés előtt jóváhagyta a végrehajtói kinevezéssel kapcsolatos előterjesztéseket, gyakorolta a kar alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.
Sőt ő hagyta jóvá az ugyanazon járásbíróság mellett működő végrehajtók esetében a végrehajtási ügyek elosztásának rendjét is. Márpedig mind a végrehajtói karba való bekerülés, mind az ügyek kiosztása – még a kormánysajtó információi szerint is – a korrupció melegágya volt.
„Nem a jelenség a furcsa, hanem az, hogy következménye van” – írta egy Facebook-hozzászóló az ügyvédek belső közösségi csoportjában az esettel kapcsolatban. Egy új, egyébként jogászi végzettséghez kötött hely például – persze nem hivatalosan – állítólag akár 50 millió forintot is kóstálhatott. Ami nem is olyan sok, ha tekintetbe vesszük, hogy a Schadl és Társa Végrehajtó Iroda 2020-ban 356 millió forintos forgalomnak örülhetett, amiből 134 millió forint nyeresége lett.
Völnernek mint miniszteri biztosnak kellett jóváhagynia a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar pénzügyi kötelezettségvállalásait, a szerződések teljesítésének elfogadását, illetve a kifizetéseket is.
Kinek a zsebe hízott?
Márpedig a kar nem akármilyen összegek felett rendelkezett: mint az Átlátszó egyik írásából kiderül, már megalakulása után milliárdos megrendelést adott marketingre két, a kormányhoz, illetve Rogán Antalhoz közel állónak mondott cégnek. (A kormányzati reklámkampányokat szervező, Balásy Gyula tulajdonában lévő Lounge Design Kft.-nek 600 millió, a kormányzati költésekben szintén élenjáró, például a Stop Soros!-kampányért több száz milliót kaszáló Magno Studio Kft.-nek 800 millió forint jutott kommunikációs kampányra és ismeretterjesztésre.)
A területre rálátó forrásaink nem zárják ki, hogy Völner – akinek az uniós vitákra koncentráló felettese, Varga Judit jókora mozgásteret adott – saját zsebre dolgozhatott. Ám a Fidesz korrupciós hálózatának „szabályai” ismeretében többen arra tippelnek, hogy nem kizárólag ő lehetett a kenőpénzek végállomása.
A végrehajtók között a 2010-es évek közepére annyira elmérgesedett a zsíros megbízásokért folyó belharc, hogy a kormány szétverte az addigi szervezetet, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát, megváltoztatta a végrehajtóvá válás feltételeit, és 2015 szeptemberével létrehozta a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart.
Végrehajtó a törvénymódosítások nyomán már csak jogász végzettségű személy lehetett (akinek nem volt ilyen diplomája, annak vállalnia kellett, hogy 2022-ig megszerzi), az egész szervezetet pedig szoros kormányzati felügyelet alá vonták. Ekkor lett a szervezet elnöke Schadl, akinek a felesége is végrehajtó (ő a HVG információi szerint házi őrizetbe került). Schadllal kapcsolatban már korábban is megfogalmazódtak vádak. Hírek szerint egy ízben kényszerítés miatt bíróság előtt is állt, de felmentették, más hírek pedig arról szóltak, hogy furcsa módon jutott ingatlanokhoz fideszes kerületekben, 2019-ben például Erzsébetvárosban.
Völner elégedett volt az új végrehajtói szervezettel. Mint lapjukban írta, „a 2014-es kormányzati ciklus kezdetén, az igazságügyi miniszteri munkaprogram lényegi és központi elemeként fogalmaztuk meg az igazságügybe vetett közbizalom erősítését”, s ennek jegyében fogtak hozzá a végrehajtói kar átalakításához is. „Ismét bízni tudunk egymásban” – vonta meg a mérleget, s szerinte ez annak köszönhető, hogy „az az irány, amerre a végrehajtói kar új jogi hivatásrendként elindult, egy helyes irány”.
A vezetéssel különösen elégedett volt, mert „a végrehajtók szabad döntése volt, hogy a kar elnökségében más szellemiségű végrehajtókat, a szembenállás politikája helyett egy együttműködésben érdekelt vezetői csapatot szeretnének látni”.
Mi volt a megfigyelésekkel?
Az egész helyzet annak fényében különösen pikáns, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter szerint Völner az, akire rátestálta a nemzetbiztonsági szolgálatok által kért titkos nyomozások jóváhagyását, így a Pegasus kémszoftverrel történő megfigyeléseket is. (Szerencsétlenségére az NVSZ felderítésére és lehallgatásaira viszont Völnernek nem volt rálátása, mert annak a szervezetnek a külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtésére nem a miniszter által delegált államtitkár, hanem egy bíró adott engedélyt.)
Így, ha igazak a Völnerrel kapcsolatos vádak, akkor súlyos kérdéseket vet fel, hogy olyan politikus szerzett tudomást például nemzetbiztonsági megfigyelések indításáról, aki maga is megvehető volt. Az persze már afféle nemzetbiztonsági hungarikum, hogy Völner több esetben is a kormányzati korrupció feltárásán dolgozó újságírók és aktivisták elleni megfigyeléshez járult hozzá.
Mivel Völner az államtitkárság mellett (amelyről a botrány nyomán lemondott) parlamenti képviselő is, aktív nyomozást nem indíthattak ellene. Forrásaink szerint azonban a meggyanúsított végrehajtók ügyében az NVSZ által hónapok óta folytatott nyomozás során végezhettek olyan titkos felderítést, amelynek révén – ha először nem is rá voltak kíváncsiak – a hatóságok látókörébe került. Vagy egy, enyhébb büntetés reményében megnyíló tanú tett rá nézve terhelő vallomást.
Mit nyerhet a Fidesz?
Völner választások előtti lebukása a kormány számára abból a szempontból még jól is jöhet, hogy az exállamtitkár fejét a korrupció elleni harc bizonyítékaként tálalhatja (ahogy a Fidesz kommunikációjában ez már látszik is). Ráadásul még a Pegasus-ügyben a kabinetre nehezedő nemzetközi nyomást is kivédhetik azzal, hogy a felelős – még ha más ügy miatt is – már a hatóság kezén van.
Arra is hivatkozhatnak, hogy a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának felállításával már fel is számolták az effajta korrupció lehetőségét: a nemzetközi viszonylatban is párját ritkító szervezetre ugyanis a dohány-kiskereskedelem, a szerencsejáték mellett a felszámolói tevékenység és az önálló bírósági végrehajtói szakma kontrollját is ráruházták.
Völner szűkebb pátriájában, Komárom-Esztergom megyében ugyanakkor érzékeny lehet a Fidesz vesztesége, hisz ott a párt vezető politikusa volt, aki 2010 óta Esztergom egyéni országgyűlési képviselője is.
Helyben korábban meg is gyűlt a baja a korrupcióval: neki kellett például távol tartania a párt egykori erős emberét, Meggyes Tamás volt esztergomi polgármestert a Fidesztől, ennek érdekében kétszer is újjáalakította 2010 után az ottani pártszervezetet.
A pannonhalmi bencéseknél végzett, sokáig ügyvédként dolgozó Völner nevéhez eddig nem tapadtak korrupciós ügyek; ő most is azt mondja, hogy alaptalanok a vádak. Ugyanakkor aligha kétséges, hogy szilárd bizonyítékok nélkül Polt Péter – fideszes potentátok ügyeiben nem éppen túlbuzgó – ügyészsége nem helyezte volna szolgálatba magát. Igaz, a nyilvános beismeréshez az is kellett, hogy Hadházy Ákos megszellőztesse az ügyet.
Völner bukása kérdéseket vet fel azért is, mert Orbán Viktor nem szokta csak úgy elengedni egy régi kádere kezét.
Márpedig ha az igazságügyi tárca miniszterhelyettesi rangú államtitkára már hónapokkal ezelőtt az NVSZ látókörébe került, arról a kormányfőnek tudnia kellett.
Amennyiben terhelő adatok voltak rá nézve, csendben megválhatott volna tőle, de legalábbis megvonhatta volna tőle azt a jogot, hogy nemzetbiztonsági ügyekben eljárjon.
Így viszont a Pegasus-üggyel kapcsolatban még azt is rá lehet majd kenni Völnerre, amire nem volt ráhatása. Például azt, hogy olyanok megfigyeléséhez járult hozzá, akiket nem lehet terrorizmussal vádolni, noha hivatalosan ilyen céllal szerezték be a szoftvert. Így esetleg meg lehet úszni azt az izraeli részről könnyen megfogalmazható vádat, hogy becsapták a szoftver gyártóját, illetve az üzletet jóváhagyó, Orbán-barát Netanjahu-kormányt.
|
A korrupcióval gyanúsított Völner Pállal a Pegasus-balhét is elvitethetik
|
Völner Pál személyében a rendszerváltás utáni politikusgeneráció legmagasabb – miniszterhelyettesi – rangú aktív kormánytagja bukott meg, miután az ügyészség gyanúja szerint kenőpénzt fogadott el végrehajtóktól.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20211208_Sulyos_kerdeseket_vet_fel_Volner_Pal_ugye
|
2021-12-08 11:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
A Völner Pál elleni, politikai botrányt kavart nyomozás után újabb, korrupciógyanúval folyó nyomozás tényét ismerte el Polt Péter legfőbb ügyész Hadházy Ákos kérdésére. A független parlamenti képviselő arra volt kíváncsi, hogy folyik-e vizsgálat a BKV egy, még 2019-ben kötött, 19 milliárd forintba kerülő informatikai szerződése ügyében. A legfőbb ügyész válaszában azt írta, hogy a NAV nyomoz „jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen és bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás” gyanúja miatt. A közlés szerint
a nyomozás a SYS IT Services Kft. ügyét érinti, ráadásul az ügyben már gyanúsítás is történt.
Az ügyet a HVG tárta fel részletesen: eszerint a SYS IT Services Kft.-vel függ össze az a számlagyár, aminek leleplezéséről július elején számolt be a NAV. A NAV ekkor a Terrorelhárítási Központ segítségével országszerte nyolcvan helyszínen csapott le, 35 embert hallgatott ki, hármójuk letartóztatását pedig a bíróság el is rendelte, miután az online számlázási rendszernek köszönhetően kiderült, hogy a gyanúsítottak az elmúlt években 19 milliárd forintnyi, részben, vagy egészben fiktív számlával összesen négymilliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.
A BKV 2019 elején írt ki közbeszerzést „informatikai és üzemeltetési feladatok” elvégzésére, a közbeszerzésre pedig csak egy ajánlat érkezett, a SYS IT Services Kft. öt évre, 19 milliárd forintért vállalta el a munkát. Hadházy posztjában kiemeli, hogy a cég egyik tulajdonosa az a Várszegi Zsolt, akihez köthető a SIS Parking Kft., ami tagja volt azon konzorciumoknak, amelyek Újbudán, majd Zuglóban is veszteséges parkolási rendszert építettek ki. A cég alvállalkozójaként a közbeszerzéseket sorra nyerő 4iG-t és a Magyar Telekomot jelölte meg. Hadházy azt állítja, ő úgy tudja, hogy az alvállalkozók nem, vagy nem teljesen végezték el a rájuk bízott munkát, azonban kiszámlázták azt. Mint írta, „az ügy szálai egyelőre meg nem erősített hírek szerint igen magasra érnek.”
A hvg.hu megkereste a 4iG-t, ahol jelezték: mint azt már korábban is közölték, nincs tudomásuk arról, hogy bármilyen NAV-nyomozás folyna a cég ellen, márpedig mivel hónapok óta zajló eljárásról van szó, erről már lenne tudomásuk. Korábban a T-Systems is azt közölte, hogy nem tudnak az ügyről.
Azt a független parlamenti képviselő is elismerte, hogy több részlet is tisztázásra szorul még az üggyel kapcsolatban, azonban az ügy jó példa arra, hogy „elég egyetlen tisztességes nyomozó, vagy ügyész, aki nem engedi elsikálni az ügyet”.
|
A Völner-botrány mellett egy számlagyáras, korrupciós ügyben is nyomoznak
|
Már folyik a nyomozás annak a hatalmas számlagyárnak az ügyében, amely egy olyan informatikai vállalat árnyékában működött, amely Tarlós István főpolgármestersége idején nyerte el a BKV informatikai rendszerének üzemeltetését és fejlesztését.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20211210_hadhazy_polt_sys_it_services_bkv_nyomozas_ugyeszseg
|
2021-12-12 15:20:00
| true | null | null |
HVG
|
Európa 80 évvel ezelőtt már megpróbálkozott saját védelmi szervezet létrehozásával, idézi fel Timothy Garton Ash. Donald Trump elárulta Ukrajnát, írja a Der Standard. Jan-Werner Müller szerint ki lehetne zárni a választásokból az olyan politikusokat, akik megsértik a demokratikus szabályokat. A Times szerzője szerint Kína hanyatlik, vége a bő esztendőknek. Erősödik az agrárpopulizmus, állítja a Financial Times.
|
Ingatlan-bérbeadásból mentené meg a Földet Áder állami pénzekkel kibélelt alapítványa
|
A másfél milliárdból vett pasaréti villa egykori lakóját, Áder János egyik elődjét, Szakasits Árpád köztársasági elnököt innen hurcolták börtönbe, most volt kormánytagok találkozóhelyévé válhat.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202149_Ader_Janos_klimavedelem_Villa_Terra_Kek_Bolygo_Alapitvany_ingatlan
|
2021-12-10 14:10:00
| true | null | null |
HVG360
|
Ha valakinek van türelme végigböngészni a Miniszterelnöki Kabinetiroda szerződéseinek listáját, akkor érdekes dolgokra bukkan. Szerencsére Hadházy Ákos megteszi azok helyett is, akiknek erre nincsen idejük. Friss Facebook-posztjában a politikus ezekből szemezgetett.
Az internetről szóló nemzeti konzultációhoz kapcsolódó jogi tanácsadásra két ügyvédi iroda összesen 75 millió forintot kapott, de valakinek az angol nyelvleckéit is fizette a Kabinetiroda. 5,6 millió forintért. A Magyarország 365 fotópályázat szervezése és kommunikációja 275 millió forintot ért meg, miközben Hadházy szerint „a néhány díjazott 0.5-1 milliót kapott, az öttagú zsűri pár százezret, a beküldött művek szerzői jogaihoz ingyen jutott hozzá Orbán hivatala”.
Az itt most elő sem vett, kormányzati kommunikációra költött milliárdok mellett a legkirívóbb talán az Orbán Ráhel felügyeletével működő Magyar Turizmus Ügynökség által kapott 2,3 milliárd forint, ami „Magyarország és a Kárpát-medence értéketi bemutató kreatív dokumentumfilm és az ahhoz tartozó könyvkiadvány, illetve a kapcsolódó kulturális-művészeti rendezvények megvalósítása" tétel mellett szerepel.
A további kiemelt érdekességek a képernyőfotókkal együtt megtalálhatók Hadházy posztjában.
|
2,3 milliárd egy dokumentumfilmre és a hozzá kapcsolódó rendezvényekre az Orbán Ráhel-féle MTÜ-nek
|
legkirívóbb talán az Orbán Ráhel felügyeletével működő Magyar Turizmus Ügynökség által kapott 2,3 milliárd forint, ami „Magyarország és a Kárpát-medence értéketi bemutató kreatív dokumentumfilm és az ahhoz tartozó könyvkiadvány, illetve a kapcsolódó kulturális-művészeti rendezvények megvalósítása" tétel mellett szerepel.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/23-milliard-egy-dokumentumfilmre-es-a-hozza-kapcsolodo-rendezvenyekre-az-orban-rahel-fele-magyar-turizmus-ugynokseg.html?utm_source=mfor_portal&utm_medium=search&utm_campa
|
2021-11-16 19:30:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A Gázai övezetben élő és dolgozó újságírók csaknem tizede halt meg a Hamász október 7-i támadása óta. Az újságírók számára évtizedek óta ez a legvéresebb háború, amely teljesen megváltoztatta a háborús tudósítás műfaját. Három hónap alatt csupán két külföldi újságíró tudott bejutni a Gázai övezetbe, rajtuk kívül minden más tudósítást a helyi palesztin riporterek végeznek. Milyen volt eddig újságíróként dolgozni Gázában, lehet-e pártatlanul tudósítani, amikor a szülőföldedet bombázzák és mit tehetnek az újságírók, hogy biztonságban maradjanak? Kérdéseinkre Valid Batravi veterán palesztin újságíró ciszjordániai otthonából válaszolt.
|
Milliárdos értéket és egy újabb pozíciót kapott Demeter Szilárd
|
A nonprofit vállalkozás beszámolója szerint a társaság, a Nemzeti Tehetséggondozó Kft. célja, hogy minőségi szakembereket képezzen a magyar nyelvű médiaipar számára.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202149_nemzeti_tehetseggondozo_kiuritettek
|
2021-12-11 08:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Selena Gomez nyilvánosan mutatkozott szerelmével, egy papucsos pasival, és ez a hír igen csak megragadta Kovács András Péter fantáziáját. Vajon elfogadná-e az amerikai szupersztár őt is olyannak, amilyen. A merész gondolatkísérlet vizuális demonstrálására KAP a mesterséges intelligenciát hívta segítségül: vajon lehetne egy sokkal pufibb, sokkal kevésbé sármos Bandi és Selena egy szép, boldog pár?
|
A kormánypropagandának dolgozó underground zenész a Századvég-cég egyedüli tulajdonosa
|
Fűrész Gábor, a Magashegyi Underground tagja része Orbán Viktor bizalmi körének.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202149_magyar_konjunktura_akormanyszovivo_ferje_kiszallt
|
2021-12-12 11:10:00
| true | null | null |
HVG360
|
A Magyarország köztársasági elnöke és családja védelmét ellátó Köztársasági Elnöki Őrség vezetőit is megcélozták a Pegasusszal még 2019-ben – írja a Direkt36.
Az oknyomozó portál szerint az egyik célpont az Elnöki Őrséget létrehozó és azt parancsnokként irányító Pomozi Sándor dandártábornok, aki már évek óta látja el Áder védelmét. A másik pedig Pomozi egyik korábbi legközelebbi munkatársa, az Elnöki Őrség taktikai támogató csoportját akkoriban vezető Viplak Attila törzszászlós, aki Ádert a magánprogramokon és külföldi utakon kísérte, valamint az elnök családtagjait is ő védte.
A Direkt36 mindkettejük telefonszámát beazonosította abban a több mint 50 ezer számot tartalmazó kiszivárgott adatbázisban, amely a Pegasust gyártó NSO Group külföldi kliensei által megfigyelésre kiválasztott célpontokat tartalmazza. A portál szerint Viplakot két – személyes és szolgálati – telefonszámán keresztül vették célba a kémszoftverrel 2019 nyarán, míg a fontosabb célszemélynek tűnő Pomozi számát jóval hosszabb ideig, 2019 tavaszától legalább több hónapon keresztül választották ki megfigyelésre.
A lap szerint a lépés mögött a rendvédelmi szerveken belül dúló konfliktus áll.
Az Elnöki Őrséget jelenleg is irányító Pomozi a Direkt36 megkeresésére úgy reagált, hogy nem nyilatkozhat a médiának, a már leszerelt Viplak Attila viszont részletesen nyilatkozott. Elmondta, ők nem csak a biztonságát védték a köztársasági elnöknek, hanem a méltóságát is. Ez azt is jelenti, hogy senkinek semmi köze ahhoz, hogy az elnök és a családja mikor mit csinál, hová megy, kivel találkozik. Úgy véli, ha ezek az információk illetéktelen kezekbe kerülnek, az akár még a védett személy biztonságát is veszélyeztetheti.
Megkeresték a Köztársasági Elnöki Hivatalt is az ügyben, de nem kívánták kommentálni a megkeresésben „foglalt feltételezéseket”.
A Pegasus-botrányról itt írtunk bővebben:
|
Direkt36: Áder János testőreit is célba vették a Pegasusszal
|
Az Elnöki Őrség parancsnokának és a taktikai támogató csoport volt vezetőjének a telefonszáma is előbukkant a célpontok adatbázisában.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/itthon/20211213_ader_janos_testor_pegasus
|
2021-12-13 07:29:00
| true | null | null |
HVG
|
“Egy csomó vizsgálatot elvégeztünk, gyakorlatilag minden megvan, csak az Amnestyre várunk, hogy tájékoztatást adjanak, de nem együttműködők a hatóságunkkal” – mondta a hvg.hu-nak Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, akit arról kérdeztünk, hogy több időpontmódosítás után mikor zárja le végre a Pegasus-ügy augusztusban indított vizsgálatát.
A Péterfalvi Attila vezette NAIH azután kezdett bele a Pegasus-kémprogram hazai felhasználásának körülményeit, jogszerűségét feltárni hivatott hatósági ellenőrzésbe, hogy nemzetközi oknyomozás eredményeként júliusban a Direkt36 megírta:
magyar célszemélyek ellen is használhatták a hazai állami szervek, titkosszolgálatok az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust.
A botrány az, hogy az azóta is nyilvánosságra kerülő újabb és újabb részletek szerint nemcsak eredeti céljára – terroristák és a szervezett bűnözés tagjai megfigyelésére – használhatták a Pegasust, hanem ellenzékiek, újságírók, ügyvédek és üzletemberek lehallgatására is. Sőt, ahogy a hvg.hu megírta, fideszes gazdasági potentátokat is megfigyelhettek vele.
Péterfalvi először november elejére ígérte a vizsgálat lezárását, aztán még 1-2 hetet kért, végül azt mondta, nem is látja a végét. Most ismét megkérdeztük az elnököt, aki ezúttal már konkrét hátráltató tényezőt említett, ami miatt nem haladnak, méghozzá az Amnesty jogvédő szervezetet.
Az Amnesty úgy jöhet a képbe, hogy a nemzetközi oknyomozó kutatás alapját egy 50 ezer telefonszámot tartalmazó adatbázis képezte, amelyhez a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International jogvédő szervezet jutott hozzá. (Az Amnesty techcsapata, a berlini Security Lab vizsgálta a telefonokat, azonosította a Pegasus nyomait.)
Az adatbázisban mintegy 300 magyar “célpont” telefonszáma van, a számok tulajdonosai közül többet már azonosítottak, és bizonyították, hogy telefonjukra feltelepítették a Pegasust.
A NAIH elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, konkrétan ezt a mintegy 300 magyar telefonszámot tartalmazó listát szeretné látni. Hozzátette: “a legkevésbé az izgat, hogy honnan van meg a lista, de az az állítás, amivel a vizsgálatunk során eddig találkoztunk, hogy senkinél nincs, az életszerűtlen”. Péterfalvi szerint “nem együttműködő” az Amnesty, márpedig
Nem tudjuk lezárni az ügyet a lista nélkül, mert kéthetente nyilvánosságra kerül egy új név, így mindig újrakezdhetnénk az ellenőrzést, hogy a kikerült szám tulajdonosát tényleg megfigyelték-e és ez jogszerűen történt-e”.
Megkérdeztük az Amnesty International Magyarországot is, mit tudnak arról, hogy ők vagy a nemzetközi Amnesty-központ akadályozná Péterfalviék vizsgálatát. Demeter Áron, az Amnesty International Magyarország programvezetője a hvg.hu-nak azt mondta,
erre utalt Péterfalvi is a nekik írt levelében, de az Amnesty Magyarország visszautasítja ezt, mert megpróbáltak segíteni, de a listát nem tudják átadni, mert nincs náluk, és soha nem is volt.
Demeter Áron elmondta, először a NAIH-vizsgálat első szakaszában kapott az Amnesty Magyarország levelet a hatóság elnökétől, amiben Péterfalvi valóban a 300 tételes magyar Pegasus-célpontok listáját kérte tőlük. “Csakhogy mi nem vagyunk adatkezelők, nincs nálunk a lista és nem is volt” – mondta Demeter, aki szerint ezt meg is írták Péterfalvinak, miközben megadták neki a nemzetközi központjuk, a londoni iroda elérhetőségeit, javasolva, hogy ott próbálkozzon.
Ezután még két hasonló levélváltásuk volt: Péterfalvi újra és újra a listát kérte, legutoljára már Demeter szerint “meglehetősen pikírt stílusban”, pedig újra és újra közölték, hogy nem tudják átadni, ami nincs náluk. Hozzátette: hiába adták meg a londoni központ elérhetőségeit, tudomása szerint a NAIH-elnök velük máig nem vette fel a kapcsolatot. A programvezető megjegyezte: “nem tudom, hogy félreértés, vagy más az oka, de mindez érdekessé teszi a NAIH-vizsgálatát.”
Ami a lassan végéhez közeledő NAIH-vizsgálat eredményét illeti, egyértelmű, hogy a Pegasus-ügy részleteinek jelentős része titkos, vagyis minősített adat, ezek pedig nem hozhatók nyilvánosságra a hatóság jelentésében sem. Ezt most Péterfalvi is megerősítette a hvg.hu-nak: “lesz a jelentésnek egy nyilvános része és egy minősített része”. Tulajdonképpen két jelentésváltozat készül. Mint mondta,
a megállapítások jelentős része, ami konkrétum, az minősített adat, de mivel nem szeretnénk egy olyan jelentést közzétenni, aminek a nagyja feketével ki van takarva, lesz egy nyilvános rész, benne a főbb megállapításokkal.”
Péterfalvi megjegyezte: az Európai Bizottság is várja a NAIH jelentését. Ezzel arra utalt, hogy Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa a jogállamiságról szóló jelentés miatt érkezett nemrég Magyarországra, a Partizán adásában pedig a vizsgálata lezárását sürgette. Úgy vélte, ha az ügy feltárása sikeres, a többi tagállami hatóság is léphet, alkalmazva a már működő módszereket.
Az igazságszolgáltatás függetlensége, a sajtó szabadsága és a korrupció okozza a legnagyobb problémát Magyarországon – ez áll az Európai Parlamentben készült legújabb jelentésben. A dokumentum a magyar jogállamiság elmúlt 3 évét vizsgálja – ennyi idő telt el azóta, hogy elfogadták a Sargentini-jelentést, amelynek nyomán elindult – és jelenleg is tart – Magyarországgal szemben az alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárás, a jogállamiság rendszerszintű sérülése miatt.
A jelentés és az Európai Parlament tényfeltáró delegációjának magyarországi munkája volt a téma az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi (LIBE) parlamenti bizottság minapi ülésén is. Itt kiderült, hogy a delegációnak Pintér Sándor belügyminiszter a Pegasus-ügyről azt mondta: a szoftver minden egyes alkalmazása megfelelt a magyar törvényeknek, országgyűlési képviselőt nem hallgattak le.
Az még november elején, a témában szintén kutakodó országgyűlési bizottság, a Nemzetbiztonsági Bizottság jobbikos elnökének, Stummer Jánosnak a szavaiból derült ki, hogy jelenleg is él a magyar Pegasus-szerződés, és több mint 100 személlyel szemben vetették már be itthon a kémszoftvert.
Azóta az is kiderült, hogy az izraeli belügyminisztérium szűkítette azoknak az országoknak a listáját, ahová a Pegasust vagy ahhoz hasonló kiberfegyvereket exportálhatnak az izraeli cégek. A 102-ről 37-re szűkített listán csak „stabil demokráciák” szerepelnek. Magyarország nincs rajta a listán.
Feljelentik Kövér Lászlót az ellenzéki pártok
Jogosulatlan titkos információgyűjtés, illetve leplezett eszköz jogosulatlan alkalmazása miatt jelentik fel a házelnököt – közölte Szabó Tímea, a Párbeszéd politikusa. Az ok, hogy egy most nyilvánosságra került hangfelvételen Kövér 2020 elején arról beszélt titkosszolgálati vezetőknek, hogy szerinte az ellenzék jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot Magyarországon. Kövér azt is elmondta a kiszivárgott hangfelvétel szerint, hogy ennek a „kockázatnak” a kezelésében számít a titkosszolgálatokra. Szabó Tímea szerint Kövér gyakorlatilag az alkotmányos rend megzavarására, a többpártrendszer felszámolására buzdította a titkosszolgálatok vezetőit.
A Pegasus-ügyben megcélzott Laborc Sándor – aki 2007–2009 között a Nemzetbiztonsági Hivatalt vezette –, a hvg360-nak adott interjúban azt mondta: csak azért, mert egy miniszter engedélyez egy titkos megfigyelést, az még nem lesz feltétlen jogszerű, a szolgálatoknál pedig akad olyan „kiskapu”, amit ki lehet használni, hogy akár az engedélyezőt is megtévesszék.
|
Péterfalvi az Amnestyt hibáztatja, amiért nem készült el a Pegasus-jelentéssel
|
Minden megvan a NAIH elnöke szerint ahhoz, hogy lezárja a Pegasus-ügyben a vizsgálatát, már csak az Amnesty Internationalre vár. Ők szerinte nem együttműködők, a jogvédő szervezet ezt visszautasítja.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/itthon/20211202_Peterfalvi_Pegasus_jelentes_NAIH_Amnesty_lehallgatas_megfigyeles
|
2021-12-02 16:00:00
| true | null | null |
HVG
|
A kormány szerda éjjel megjelent határozata a 2022-2023-as tanévtől létrehozza a Stipendium Hungaricum Sport Ösztöndíjprogramot, amelyben az Európai Unión és az Európai Gazdasági Térségen kívüli országok egyetemista állampolgárai vehetnek részt. Feltétel, hogy nemzetközi sportszövetség által elismert szintű sportteljesítménnyel rendelkezzenek olyan sportágban, amely az ösztöndíjas szerződés megkötését közvetlenül megelőzően legalább három egymást követő olimpián szerepelt,
és vállalják, hogy tanulmányi idejük alatt „versenyzőként segítik a magyar sport fejlődését”.
A kormányhatározat hangsúlyozza, hogy edzéseiket „a magyar válogatott sportolók felkészülését nem akadályozó módon” kell megszervezni, majd ezt külön megismétli a Duna Arénát használó úszókkal kapcsolatban.
A most erre szánt 270 millió forintot a Miniszterelnökségtől, főleg annak eleve sporttámogatásra szánt keretéből vették el, a külgazdasági és külügyminisztert és a Miniszterelnökséget vezető minisztert pedig megbízták, hogy az emberi erőforrások minisztere bevonásával március 1-ig készítsenek előterjesztést „az ösztöndíjprogram hosszú távú működésének finanszírozása érdekében”. Az egész program felelősévé kinevezett Szijjártó Péter feladata az is, hogy állapodjon meg az „érintett”, de meg nem nevezett nemzetközi sportszövetségekkel: ők is szálljanak be anyagilag.
A határozaton kívül kormányrendeletet is hoztak, amely tisztázza: a meg nem nevezett felsőoktatási intézmény gondoskodik a nemzetközi sportszövetség által az ösztöndíjprogramban részvételre jelölt, illetve a hallgatói pályázatra jelentkező fiatalok „felsőoktatási felvételi eljárásának lefolytatásáról, a hallgatói jogviszony létrehozásáról és a felsőoktatási versenysportban történő részvétel biztosításáról”. Az ösztöndíjak, a lakhatási támogatás, a külföldi hallgatói helyek önköltsége, valamint a szervezési átalány és a magyar nyelvi képzési átalány, egészségügyi hozzájárulás összegét a Külgazdasági és Külügyminisztérium költségvetésébe tervezik be, onnan kerül a pénz az egyetemekhez. Minden részletszabályt a miniszter ad ki. A program működtetője a Tempus Közalapítvány.
|
EU-n kívüli sportolókat támogat a kormány, 270 millió forintot tettek félre erre a célra
|
Egyelőre 270 millió forintot utaltak ki „fiatal és tehetséges sportolók” edzési lehetőségeire, azzal a kikötéssel, hogy a magyar válogatottakat nem zavarhatják.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20211209_osztondij_stipendium_hungaricum_sportosztondij
|
2021-12-09 09:20:00
| true | null | null |
HVG
|
Jöjjön el a vizsgálóbizottság elé, jöhet tőlem maszkban is – invitálta a Városháza-gate ügyében a főpolgármester a fővárosi vizsgálóbizottság elé az Anonymus-maszkos alakot, aki újabb hangfelvételt tett közzé. Karácsony Gergely kitért a felvételen emlegetett fővárosi ingatlanokra is.
A Városháza körüli játszma tipikus álhír. De lesz még támadás, habosított botrány, kellemetlen helyzet elég. A pillanatnyi reflex kevés lesz ellenük. Közös hadvezetés kell. Vélemény.
Továbbra is fókuszban a magyar kormány és az EU csörtéje. Foglalkozik ezzel a többi közt az AFP, a Frankfurter Rundschau, a Financial Times, a Die Presse, a Guardian és a Daily Telegraph is. A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Die Welt az ukrajnai háborúról ír. A Guardian külpolitikai szemleírója szerint katasztrófa lenne, ha az USA megtámadná Iránt.
A lap hosszan sorolja az ellenérveket, miután ez a választás más lesz, mint a többi.
|
Karácsonyéknak ástak vermet a Városháza-üggyel a kormány propagandistái, maguk estek bele
|
A kormány propagandaközpontja nemcsak félrelőtt, amikor az ellenzék feltételezett vezéralakjaiként Karácsony Gergelyt és Bajnai Gordont akarta kompromittálni, de azt sem vette észre, hogy a Fidesz holdudvara tűnik fel a titokzatos Anonymus sztorifüzérjében.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202149__varoshazaugy__gansperger_es_afidesz__dramaturgok_es_statisztak__lehull_az_alharc
|
2021-12-09 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Nyolcévnyi tulajdonlás alatt nem vált valóra a jegybank álma, hogy naggyá teszi a tőzsdét; a BÉT koncentrált, marginális és kockázatos maradt. A fantáziadús kis cégeknek viszont kaput nyitottak.
Nem állíthatjuk, hogy a komolyzene észak-európai klasszikusait az érdemeikhez mérten ismerné és kedvelné a magyar közönség. Ezen a javításra érdemes helyzeten egyetlen vasárnap alatt jelentékenyen változtathatunk.
Elhunyt Putyin múlt héten elgázolt kritikusa, Biatorbágy és Szárliget között a 40 az új 140, már ha vonattal utazunk. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
|
Rogánék kampánygépezete és Karácsonyék ügyetlenkedése miatt fajult el a Városháza-gate
|
Már látható, hogy a Városháza eladása körüli balhénak melyik része készült Rogán Antal irodájában, és melyik a fővárosnál. Az ügy jól mutatja az ellenzék sebezhető pontjait.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202146__varoshazagate__regi_reflexek__ahely_szelleme__agora_helyett
|
2021-11-17 17:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Az ukrajnai háború nyomán a magukat felkészületlennek érző európai országokban szóba került, hogy újra bevezetik a sorkatonaságot, ám az korántsem olyan egyszerű, mint az elképzelésekben szerepel.
Irán területét lőtte Pakisztán, ez a konfliktus is fokozódik. Itthon: járatokat ritkít a BKK, átalakul a Pest megyei ügyeleti rendszer, csődközelbe kerültek a napelemes cégek. Orbán különleges jogokat ad át a haveroknak a ferihegyi reptér megvásárlásánál. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
|
A Hegyvidéken szárnyal, a Városháza körül zavarórepülést végez a NER
|
Fidesz-közeli cégek sora telepedett meg a Hegyvidék Bevásárlóközpontban, ahol fel szokott tűnni Gansperger Gyula is, a Városháza-gate egyik főszereplője.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202149_gyujtogetok_kore
|
2021-12-09 11:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Völner Pál rendszeresen fogadott el 2-5 millió forint kenőpénzt a végrehajtói kar vezetőjétől az ügyészség gyanúja szerint, amely emiatt kérte az államtitkár mentelmi jogának felfüggesztését.
Az ügyészségi közlemény egyébként nem részletezi, mikortól vesztegethették meg Völnert, csak annyit írnak,
hosszabb időn keresztül, rendszeresen történt mindez.
A közlemény csak annyit ír, hogy Völner 2019 augusztusától volt a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztos is egyben, azonban az világos, hogy államtitkárként már jóval korábban volt kapcsolata a Karral (ráadásul a végrehajtók kinevezéséről az igazságügyi miniszter dönt).
A Magyar Végrehajtói Kar 2018. év végi kiadványában például Völner azt írta, az elnök meghívására az elmúlt években több találkozón és rendezvényen is részt vett, ahol a végrehajtói munkáról hallgatott előadásokat, és a jövőbeni elképzeléseket is megismerte.
Most a korrupciós gyanút visszautasította ugyan, de lemondott az államtitkári posztról.
Mindenesetre megnéztük, hogy miközben az utóbbi időben rendszeresen millós csúszópénzeket fogadott el Völner, mi szerepel ehhez képest a vagyonnyilatkozatában, milyen anyagi körülményekről számolt be az államtitkár.
Bár a vagyonnyilatkozatnak elviekben a valóságot kellene tükröznie, az eltitkolt jövedelmeket, vagy ingatlanvagyont a kilúgozott dokumentumokban nem szokás feltüntetni.
Völner Pál vagyonában az állandóságot képviseli egy 160 négyzetméteres nyergesújfalui családi ház fele, illetve egy 1,5 millió forintos részvénypakk.
Ezen túlmenően az elmúlt öt év vagyonnyilatkozatai alapján 2017 és 2018 voltak Völner Pál legerősebb évei. (A vagyonnyilatkozatban külön sorban kell feltüntetni a takarékszámlán tartott összeget és a hathavi képviselői tiszteletdíjat meghaladó készpénzt, így mi is külön kezeljük azokat.)
2016-ban 3,1 millió forintja volt készpénzben, és övé volt egy 2014-es Audi A8-as.
2017-re az autó eltűnt a nyilatkozatból, pénze viszont több lett: összesen 8+2 millió forintos készpénzállományt tüntetett fel (ebből 8 millió forint volt a bankban), ez pedig csaknem 7 millió forintos növekedést jelent.
2018-ban valamivel részletesebben rá lehetett látni Völner anyagi helyzetének változására, abban az évben ugyanis a választás miatt két nyilatkozatot is le kellett adni. A májusi dokumentum az előző évi adatokat tartalmazta, 2018 végére viszont ismét gazdagabb lett Völner, ugyanis 14,8 milliója lett a bankban. Év végén ennyi volt az összes bevallott készpénze, de így is fél év alatt csaknem 5 millióval gyarapodott.
2019-ben pár százezer forinttal tovább nőtt a bankban elhelyezett pénze, a bevallás szerint 15,2 millió volt a számlán. Tavaly viszont csökkent a pénze több mint 3 millióval, összesen 8,5+3,5 millió forintot tartott a bankban.
Arról természetesen a vagyonnyilatkozatok nem adnak iránymutatást, hogy pontosan milyen forrásból származik az ott feltüntetett vagyon, bár az azért feltűnő, amikor valakinek úgy ugrik meg a megtakarítása, hogy fizetéséből nem biztos, hogy ilyen spórolásra futja. Az, hogy Völner vagyona miből gyarapodott milliókkal, az ő nyilatkozatából sem derül ki, így az sem állítható, hogy köze van a vesztegetésgyanúhoz.
|
A vesztegetéssel gyanúsított Völnernek a vagyonnyilatkozata alapján volt két remek éve
|
Megnéztük, mi olvasható ki a vesztegetéssel gyanúsított Völner Pál vagyonnyilatkozataiból, amelyeket az Országgyűlésnek adott le.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20211207_volner_vagyonnyilatkozat_vesztegetes_polt
|
2021-12-07 16:23:00
| true | null | null |
HVG
|
Megvásárolja a 4iG Nyrt. az ALBtelecom 80,27 százalékos részvénycsomagját a török Calik Holding többségi érdekeltségébe tartozó Cetel Telekomtól. A Jászai Gellért vezette magyar cég tulajodonostársa az ALBtelecomban az albán állam marad, amely kisebbségi tulajdonosi jogait továbbra is az Albán Gazdasági Minisztériumon (13,78 százalék) és az Albán Postán (2,47 százalék) keresztül gyakorolja a társaságban.
Az albán vállalat részvénycsomagja több lépésből álló tranzakcióval kerül a 4iG-hez, a Calik Holding pedig 3 százalék körüli tulajdont szerezhet a hazai infokommunikációs cégben.
Az ALBtelecomnak 743 alkalmazottja van, az elmúlt évben 57,9 millió euró bevétele mellett 17,4 millió eurós EBITDA-t ért el. A társaság 168 ezer vezetékes hang-, 129 ezer internet-, illetve 71 ezer tévé-előfizetőjével a legjelentősebb albániai vezetékes távközlési szolgáltató, 420 ezer mobilelőfizetőjével pedig a harmadik legjelentősebb mobiloperátor – írják a közleményben.
|
Nincs megállás, újabb balkáni cégbe vásárolja be magát a 4iG
|
Ezúttal Albániában terjeszkedik Jászai Gellért érdekeltsége.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20211208_albania_albtelecom_4ig
|
2021-12-08 16:31:00
| true | null | null |
HVG
|
A rendőrség hétfőn reggel párhuzamosan több helyszínen – köztük a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. Attila úton lévő székházában – házkutatást kezdett a Városháza-üggyel kapcsolatban – értesült az Index.
Információnkkal kapcsolatban kérdésekkel fordultunk az Országos Rendőr-főkapitánysághoz. a következő választ kaptuk az ORFK-tól:
A megkeresésében körülírt ügycsoportot érintően a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál folyamatban lévő eljárásokban a rendőrök a mai napon több helyszínen tartanak nyomozási cselekményeket. A folyamatban lévő nyomozások érdekeire tekintettel a rendőrség az eljárásokról bővebb tájékoztatást nem ad.
Mint ismert, a Városháza tervezett eladásának ügyében már több feljelentés is született. A rendőrség pedig már korábban megerősítette, hogy nyomozás is folyik az ügyben.
Az ügycsoportot érintően a rendőrségre több feljelentés is érkezett, amelyek alapján befolyással üzérkedés, csalás, vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés elkövetésének gyanúja miatt eljárásokat folytatunk ismeretlen tettes ellen
– válaszolták a Mediaworks hírcentrumának megkeresésére még novemberben.
Az Index írta meg elsőként még november elején, hogy a fővárost vezető koalícióhoz köthető üzleti körök a Városháza eladásán dolgoznak, de információnkat Karácsony Gergely akkor vehemensen tagadta. Később nyilvánosságra került egy szerződés, amelyet a Berki Zsolt tulajdonában lévő Northern Rock Kft. kötött egy ingatlanközvetítővel az épület eladására. A főpolgármester tagadta, hogy köze lenne a férfinak a fővároshoz, de ezután színre lépett az Anonymus-maszkos alak, és több hangfelvételt is nyilvánosságra hozott az ügyben, amikből kiderült, hogy Barts Balázs, a fővárosi vagyonkezelő vezérigazgatója Berki társaságában tárgyalt a Városháza eladásáról. Karácsony erre fegyelmiben részesítette, de nem váltotta le Bartsot.
További nyilvánosságra került hangfelvételeken Gansperger Gyula, a Wallis volt vezetője, majd egy alkalommal Bajnai Gordon volt baloldali miniszterelnök is arról beszélt, hogy „jutaléki rendszer” működik a fővárosnál, és egyes politikusok – név szerint Kiss Ambrus főpolgármester-helyettest említette Gansperger – kenőpénzért cserébe segítenek értékesíteni fővárosi ingatlanokat. Budapest vezetése mindezt azonban nem ismerte el. Azóta több gyanús ingatlanügyletről is napvilágot láttak információk. Kiderült, hogy a főváros messze áron alul értékesíthetett egy XII. kerületi ingatlant, és Óbudán a Mocsárosdűlő zöldterületére is ingatlanberuházást terveztek, amelyről szintén tárgyalást folytatott a vagyonkezelő vezetője.
(Borítókép: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalának épülete az V. kerületi Városház utcában 2021. november 6-án. Fotó: Róka László / MTI)
|
Házkutatások kezdődtek a Városháza-ügyben
|
Az Index információi szerint egyszerre több helyszínen is házkutatást kezdett a rendőrség, amely már korábban megerősítette, hogy nyomoz a Városháza tervezett eladása és a fővárosnál a gyanú szerint működő jutalékos rendszer miatt
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2021/12/13/hazkutatasok-kezdodtek-a-varoshaza-ugyben/
|
2021-12-13 16:23:00
| true | null | null |
Index
|
Nagyon érdekes, hogy az utóbbi időszakban a fővárosi politikusok mennyire nem a lényeggel foglalkoznak, és mennyire mellébeszélnek. Mindenről esik szó, csak épp arról nem, ami a már általam bemutatott hanganyagokon elhangzik
– mondta az Anonymus-maszkos alak hétfőn közzétett videója elején, majd nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amin a Városháza-ügyben érintett Gansperger Gyula arról beszélt, hogy külföldi nagytőkés csoportok finanszírozhatják az ellenzéket.
Karácsony szerint figyelemelterelés zajlik
Karácsony Gergely nem reagált a nyilvánosságra került beszélgetés tartalmára, ugyanakkor kedden a Facebookon közzétett egy bejegyzést, amelyben a következőket írta:
Napról napra többet látunk az orosz típusú, a városvezetést célzó fideszes lejárató kampány hátteréről. Erős a gyanú, hogy ezzel az újságírók és ellenzéki közéleti szereplők megfigyelésére engedélyt adó fideszes államtitkár korrupciós ügyéről és az önkormányzatok, elsősorban Budapest kormányzati kivéreztetéséről igyekeznek elterelni a figyelmet – közben persze magukat leplezik le.
A főpolgármester tehát továbbra is az orosz titkosszolgálatokat véli fölfedezni a fővárosi ingatlanügyeknél működő jutalékos rendszer leleplezésére irányuló hangfelvételek mögött, bár konkrét állításokat ismételten nem fogalmazott meg.
Az önleleplezés sorába tartozik, hogy a tegnapi vizsgálóbizottsági ülésen a Fidesz tiltakozott az ellen, hogy az orosz szálat is vizsgálja a testület. Tudjuk, hogy Oroszország rendszeresen próbál titkosszolgálati dezinformációs kampányokkal beavatkozni más államok belpolitikájába, különösen a választások előtt. Alighanem ez a kulcsa a történetnek.
A főpolgármester kifogásolja, hogy a jobboldali politikusok nem akarnak foglalkozni az esetleges orosz szálra vonatkozó teóriájával, de arról nem tett említést, hogy amennyiben az általa sejtetett putyini titkosszolgálati beavatkozás van a Városháza-ügy mögött, miként lenne azt képes érdemben feltárni egy olyan bizottság, amelyben nem nyomozók és elhárítók, hanem önkormányzati politikusok vizsgálódnak.
Önleleplező hivatkozások
Karácsony Gergely ezután így folytatta bejegyzését:
Éppen ezért ideje folytatni az orosz típusú lejáratókampány főszereplőinek áttekintését. Ismerkedjünk meg talán a legérdekesebb szereplőkkel, a rejtőzködő életet élő Rahimkulov családdal, akiknek a vagyona nagyobb, mint Mészáros Lőrincé és Csányi Sándoré együttvéve.
A főpolgármester ebben a részben nem igazolta hitelt érdemlően, hogy Rahimkulovék gazdagabbak, mint a két legmódosabb magyar együttvéve. Ezen valótlan állítását alátámasztandó ugyanis egy régebbi adatokra hivatkozó cikket linkelt be. Egy újabb listából – amelyen már a magyar állampolgársággal is rendelkező Rahimkulov testvérek is szerepelnek – viszont az derül ki, hogy a kettejük vagyona mintegy 370 milliárd forinttal elmarad Mészáros és Csányi együttes vagyonától.
A főpolgármester bejegyzése így folytatódik:
Az édesapa, Megdet Rahimkulov a Gazprom orosz óriáscég magyarországi helytartója volt a kilencvenes években. Egy szövevényes, az orosz vezetésen belüli belharcok kísérte ügyletsorozat révén megszerezte az Általános Értékforgalmi Bankot, majd cégein keresztül jelentős számú OTP- és MOL-részvényt vásárolt.
A Karácsony Gergely által említett ügyletek egyébként a főpolgármester által hivatkozott cikk szerint is a Horn Gyula vezette MSZP–SZDSZ-kormány idején történtek, a városvezető által NER-es oligarchának beállítani kívánt Megdet Rahimkulov tehát baloldali kormányzás idején szerezte meg hatalmas vagyonát.
A főpolgármester így folytatja a szerinte a Városháza-ügy mögötti orosz szál felgöngyölítését:
Amikor pedig Putyin a hatalomra kerülése után a hozzá hasonló, kilencvenes évekbeli figurákat sorra levette a sakktábláról, ő valamiért mégis maradhatott. Olyannyira, hogy szerepel a Putyin-közeli üzletemberek listáján, amivel összefüggésben például Romániában a pénzügyi hatóság nem engedélyezte az OTP egyik ottani bankfelvásárlását.
Karácsony Gergely itt kijelentő módban, tényként közölte azt a spekulációt, amelyre még az egyébként saját maga által belinkelt cikkben is csak feltételes módban hivatkoznak, mint az OTP romániai bankfelvásárlását megakadályozó több lehetséges ok egyikét. A főpolgármester ezután rátér a Rahimkulov családnak a jobboldali kormányok idején folytatott tevékenységére, és számos üzleti lépésüket felsorolja:
„Amikor 2008-ban az édesapa visszaköltözött Oroszországba, a magyarországi érdekeltségei a fiaihoz, a magyar állampolgársággal is rendelkező Ruszlan Rahimkulovhoz és Timur Rahimkulovhoz kerültek. Az Orbán és Putyin közötti barátság növekedésével párhuzamosan nőtt meg az üzleti aktivitásuk: irtózatos ingatlanügyletekbe kezdtek, az emlékezetesebbek közé tartozik, amikor a Semjén Zsoltot vadásztató üzletember szállodáit vásárolták meg.
De Rahimkulovék talán legnagyobb üzlete a kormánnyal a Kína számára Európa felé kereskedelmi utat nyitó terminál építése a magyar–ukrán határnál. Itt ér össze az Orbán-kormány, Kína és a Rahimkulovék érdeke. Ehhez képest kisebb tétel, ám Budapest számára igen káros, hogy a kormány idén szeptemberben a helyi önkormányzati autonómiát semmibe véve nyilvánította kiemelt beruházássá az egyik ingatlanfejlesztésüket, jelentősen megnövelve a beépíthetőséget az érdekeltségükbe tartozó telken.”
A főpolgármester ezután így folytatja bejegyzését:
Miért érdekes mindez? Adott egy, a nyilvánosságtól elzárkózó, kőgazdag testvérpár, akik igen-igen közel állnak Putyinhoz, nopláne az utóbbi években folyamatosan a NER-rel üzletelnek. Egy évvel a választási kampány előtt, a miniszterelnök-jelöltségem idején bejelentkeznek a fővárosi vagyonkezelőhöz és Bajnai Gordonhoz, hogy megvásárolnák a Városházát, amiről lesifotók és titkosszolgálati eszközökkel hangfelvételek készülnek, amelyek aztán manipuláltan, megvágva kerülnek nyilvánosságra.
Az eddig a Városháza-ügyben nyilvánosságra került információk szerint azonban a fővárosi vagyonkezelőt az a Berki Zsolt kereste meg a Városháza eladásával kapcsolatban, aki – Gansperger Gyula szerint – központi szerepet játszik a fővárosnál működő jutalékos rendszerben. Ráadásul a volt Wallis-vezér azt is állította, hogy Berki Zsolt és testvére az egykori szocialista miniszter Kiss Péter emberei voltak. Ebből az időből pedig ismerhetik Bajnai Gordont és Kiss Ambrust is. Berki Zsolt pedig nemcsak Rahimkulovéknak, hanem olasz befektetőknek is kínálta a Városházát, ami szintén nem támasztja alá, amit a főpolgármester sugall, hogy Putyin segített volna csőbe húzni a volt baloldali miniszterelnököt és Barts Balázst, a főváros vagyonkezelőjének vezérigazgatóját, akik a Városháza eladásáról tárgyaltak Rahimkulovék állítólagos képviselőjével.
Karácsony Gergely a következő, sokat sejtető sorokkal zárta bejegyzését:
A főpolgármester nem először sugallta, hogy a beszélgetéseket az orosz vezetés jóváhagyása nélkül nem készíthették volna el, ugyanakkor ezúttal sem indokolta meg, hogy miért gondolja ezt. Az üzleti tárgyalásokon elhangzottakat ugyanis bármelyik jelenlévő felvehette a mobiltelefonjával, és nem világos, hogy erről miért kellett volna értesülnie Vlagyimir Putyinnak.
(Borítókép: Karácsony Gergely 2021. november 24-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)
|
Továbbra is Putyinékra gyanakszik Karácsony Gergely
|
Oroszország rendszeresen próbál titkosszolgálati dezinformációs kampányokkal beavatkozni más államok belpolitikájába – írta a főpolgármester a Facebookon közzétett bejegyzésében. Karácsony Gergely továbbra sem tudja elképzelni, hogy az orosz vezetés jóváhagyása nélkül rögzíthette volna bárki a városháza eladásáról folytatott tárgyalásokat.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2021/12/07/tovabbra-is-putyinekra-gyanakszik-karacsony-gergely/
|
2021-12-07 17:15:00
| true | null | null |
Index
|
Megkezdte munkáját a Fővárosi Közgyűlés által az úgynevezett Városháza-ügy miatt létrehozott vizsgálóbizottság csütörtökön, a testület első körben azt vizsgálja meg, hogyan működik a fővárosi vagyonkezelőnél az ingatlanok értékesítése – olvasható az MTI tudósításában.
Az ügy lényege, hogy az Anonymus-maszkos ember videói szerint a városvezetés a Városháza eladását tervezi, a fővárosi önkormányzatban jutalékos rendszer működik, a főváros jó pár ingatlanát akarta fű alatt közvetítőkön keresztül értékesíteni, és ezeket hangfelvételekkel igyekezett alátámasztani. Karácsony Gergely főpolgármester és a városvezetés ezekre úgy reagált: nem adják el a Városházát, az ingatlanokat nyilvános pályázaton értékesítik, és a „városvezetés lejáratását célzó, rágalmakat tartalmazó” hangfelvételek ügyében feljelentéseket tettek.
A bizottság elnöke, Kovács Péter (Fidesz-KDNP) XVI. kerületi polgármester az ülés kezdetén közölte, több ezer oldalnyi dokumentumot kaptak szerdán és csütörtökön arról, milyen ingatlanértékesítések voltak a 2019. októberi önkormányzati választások óta, és a korábban elindított eljárásokban milyen cselekmények történtek.
Közölte, „a Városháza eladása ügyében érintett” három nem városházi alkalmazottat hívott meg a bizottság ülésére. Gansperger Gyula nem kívánt megjelenni, a Bajnai Gordon volt miniszterelnöknek küldött ajánlott levelet nem vették át, ezért a Facebook-oldalán írt neki. Erre egyelőre nem érkezett reakció, Berki Zsolttól pedig semmilyen reakció nem érkezett – mondta.
A Városháza mellett a fővárosi önkormányzat ingatlanjainak hasznosításával kapcsolatban Kovács Péter elmondta: a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK) vezérigazgatója, Barcs J. Balázs által küldött táblázatokból első ránézésre az látszik, a Nagytétényi út 347-351. számon található ingatlant Gansperger Gyula vette meg.
Továbbá az ügyben videókkal jelentkező, Anonymus-álarcot viselő ember által emlegetett 13-as listáról hat ingatlant értkesítettek. A Szilassy út 3. szám alatti ingatlannál a vevő egy osztrák székhelyű cég, amelynek az igazgatója előzetes letartóztatásban van. Az Istenhegyi út 62. szám alatti ingatlant egy kft. nettó 202 millióért vett meg, de most már 540 millió forintért árulja. A Fáy utca 69. szám alatti ingatlant 109 millió forintért vette meg egy olyan kft., amelynek ügyvezetője és tulajdonosa egy 1989-es születésű fiatal hölgy, akinek lakóhelyeként egy kecskeméti tanya van megjelölve – közölte Kovács Péter, hangsúlyozva, hogy ezeket az ingatlanértékesítéseket meg kell vizsgálni.
Ezután a testület tagjai áttekintették az ügyben történteket: a bizottság elnöke kronológiai sorrendben végigvette a november elejétől az ügyben megjelent videókat, hangfelvételeket és cikkeket, valamint Karácsony Gergely főpolgármester és a városvezetés reagálásait.
Kovács Péter a bizottsági ülésen azt mondta, az ügyben
a két álláspont (…) közeledett egymáshoz, de azért még messze áll egymástól.
Az egyik oldalon a felvételeken „beazonosítható személyek által állítanak különböző dolgokat”, a másik oldalon a városvezetés tagadja ezeket – tette hozzá. Kiemelte, a bizottság dolga, hogy kiderítse, ezek közül igaz-e valamelyik állítás, vagy a kettő között van-e az igazság, vagy „egyáltalán, hogyan működik ez a dolog?”
A bizottság alelnöke, Soproni Tamás (Momentum) terézvárosi polgármester közölte: egyik feladatuk a felvételeken elhangzó állítások valóságának vizsgálata. Másrészt vizsgálni kell a készítés és a nyilvánosságra kerülés körülményeit, különösen figyelemmel a jövő évi országgyűlési választásba való esetleges idegen beavatkozás lehetőségére – tette hozzá.
Kezdeményezte, vizsgálják meg, van-e arra utaló körülmény – Gansperger Gyula elmondásán kívül –, hogy Berki Zsolt Kiss Ambrus főpolgármester-helyettessel dolgozik együtt, és Berki Zsolt 2015 óta mikor és mely értékesítésre váró ingatlanokat tekintett meg.
Horváth Csaba (MSZP) zuglói polgármester arról beszélt: a hangfelvételek hitelességét nem tudják igazolni, közös felelősség, hogy a vádaskodásoknak ne adjanak alapot. Kezdeményezte, tekintsék át a 2019-2021 közötti ingatlanértékesítési pályázatokat, hogy azok tartalmaznak-e arra utaló feltételt, hogy személyre szabottan írták ki. Ha ez nem mutatható ki, az a jutalékrendszerre vonatkozó állítás cáfolata lesz – mondta. Leszögezte azt is, jelen állapotban semmi nem támasztja alá, hogy a városvezetésnek értékesítési szándéka lett volna.
Láng Zsolt, a fővárosi Fidesz-KDNP frakcióvezetője hangsúlyozta: a kérdésben minden fővárosi képviselő egy oldalon van, nagyon fontos, hogy kiderüljön az igazság.
Horváth Csaba szavaira reagálva azt mondta, azon ne vitatkozzanak, hogy a felvételen fantomemberek vannak-e, hiszen a szereplők elismerték, ők beszélnek a felvételeken. Láng Zsolt arról is beszélt, hogy a bizottság lehetőségei korlátozottak, senkit nem tudnak beidézni kötelező jelleggel.
Soproni Tamás kezdeményezéséről Láng Zsolt azt mondta, csak terelés lenne, ha megpróbálnák vizsgálni a külföldi titkosszolgálatok a jövő évi választásokra történő esetleges ráhatását.
Szaniszló Sándor (DK) bizottsági tag, a XVIII. kerület polgármestere szerint fontos lenne kideríteni, „kik ezek a figurák”, akik még az előző városvezetés alatt kezdték a karrierjüket, és itt maradtak, milyen szerepük volt a múltban és van most.
Kovács Péter az ülés után újságíróknak elmondta, a bizottság az eredetileg kiszabott két hét alatt nem tudja elvégezni munkáját. Láng Zsolt azt mondta, Karácsony Gergelyt és Barcs J. Balázst is meg kívánják hallgatni, nekik kötelességük el is jönni, és bízik abban, hogy Karácsony Gergely megjelenik a bizottság előtt. Egyúttal furcsának, nem szokványosnak nevezte, hogy abban a vizsgálóbizottságban, amely a korrupció vádját próbálja meg tisztázni, azok vannak többségben, akiket megvádolnak.
|
Megtartotta első ülését a Városháza-ügy vizsgálóbizottsága
|
A bizottság elnöke, Kovács Péter (Fidesz-KDNP) XVI. kerületi polgármester az ülés kezdetén közölte, több ezer oldalnyi dokumentumot kaptak szerdán és csütörtökön arról, milyen ingatlanértékesítések voltak a 2019. októberi önkormányzati választások óta, és a korábban elindított eljárásokban milyen cselekmények történtek.
Közölte, „a Városháza eladása ügyében érintett” három nem városházi alkalmazottat hívott meg a bizottság ülésére. Gansperger Gyula nem kívánt megjelenni, a Bajnai Gordon volt miniszterelnöknek küldött ajánlott levelet nem vették át, ezért a Facebook-oldalán írt neki. Erre egyelőre nem érkezett reakció, Berki Zsolttól pedig semmilyen reakció nem érkezett – mondta.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2021/12/02/budapest-varoshaza-ugy-vizsgalobizottsag-elso-ules/
|
2021-12-02 17:20:00
| true | null | null |
24.hu
|
A városházi botrány kirobbanását követően Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő két feljelentést is tett, és jelen pillanatban még 12 olyan ingatlannal kapcsolatos dokumentáció van nála, amely szintén ehhez az időszakhoz köthető, vagyis további feljelentések várhatók. A közérdekű bejelentéseiről ismert Tényi István szintén a nyomozó hatósághoz fordult a sajtóban megjelent információk alapján.
|
Városháza-gate: nyomozásokat rendelt el a rendőrség
|
A Városháza-gate-tel összefüggésben a Mediaworks Hírcentrumának érdeklődésére a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda azt közölte: Az ügycsoportot érintően a rendőrségre több feljelentés is érkezett, amelyek alapján befolyással üzérkedés, csalás, vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés elkövetésének gyanúja miatt eljárásokat folytatunk ismeretlen tettes ellen. A nyomozások érdekeire tekintettel ezekről nem adunk bővebb tájékoztatást.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2021/11/varoshaza-gate-tobb-eljarast-inditott-a-rendorseg
|
2021-11-23 17:30:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Mediaworks–Hírcentrum
2021.12.02. 08:00 2021.12.06. 13:13
Bár Gansperger Gyula, Bajnai Gordon harcostársa az orosz Rahimkulov családban látta a lehetséges vevőt a Városházára, a Mediaworks Hírcentruma olyan dokumentumok birtokába jutott, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy olasz befektetői köröknek is felajánlották a patinás épület megvásárlásának lehetőségét.
Gansperger Gyula mellett a fővárosi „cápák” egyéb csatornákon is gőzerővel dolgoztak annak érdekében, hogy a Városháza épületén minél hamarabb túladhassanak. A birtokunkba került dokumentumok, köztük számos e-mail, Viber-üzenet ugyanis arról tanúskodik, hogy a fővárosi vagyonkezelő vezérigazgatója, Barts Balázs mellett a mindenféle hivatalos pozíció nélkül tevékenykedő Berki Zsolt több, Magyarországon ismert üzleti kör felé is lépéseket tett a Városháza-projekttel és számos más budapesti ingatlannal összefüggésben.
Berki – a levelek tanúsága alapján – nem sokat törődött a látszattal, gyakran az előzmények is benne maradtak a küldeményekben, így lényegében a teljes lánc egyértelműen beazonosítható, vagyis könnyen kikövetkeztethető, hogy kik lehettek még az értékesítés potenciális célpontjai.
Sőt olyanra is akadt példa, hogy a levél egy korábban más üzleti körnek elküldött e-mail továbbítása volt. De még mielőtt továbbmegyünk, tisztáznunk kell, hogy tulajdonképpen ki az a Berki Zsolt. Ehhez több mint egy évtizeddel ezelőttig, egészen a szocialista kormányzás időszakáig kell visszamennünk. Berki Zsolt testvére, Berki József ugyanis a néhai Kiss Péter MSZP-s miniszter mellett dolgozott. Ez éppen arra az időszakra datálható, amikor Kiss Péter titkárságvezetője Kiss Ambrus jelenlegi főpolgármester-helyettes volt. Vagyis a Berki család baloldali beágyazottsága nem igazán kérdőjelezhető meg.
A Berki testvérek egyébként – több e-mail tanúsága szerint – napjainkban is szorosan összehangolják a teendőiket, és több elektronikus levél bizonyítja, hogy a Barts Balázs vezette fővárosi vagyonkezelő egyik munkatársától, F. Ildikó ingatlanhasznosítótól közvetlenül kapják a szenzitív belső információkat.
A Mediaworks Hírcentrumának birtokában lévő levelezés szerint az értékesítés előtt álló ingatlanokról megszerzett tudnivalókat először Berki Zsolt juttatta el a testvérének, majd Berki József továbbította azoknak az ismerőseinek, akikről azt feltételezte, hogy kapcsolatba tudnak kerülni valódi nagyhalakkal. Így jutott el az ajánlat az olasz befektetői köröket képviselő Riccardo Salvatoréhoz.
Az olaszokhoz eljuttatott dokumentumokban két fővárosi ingatlanról esik szó. Az egyik maga a Városháza, a másik pedig a XI. kerületi Rimaszombati út 2–4. Előbbiről már rengeteget lehetett hallani az elmúlt időszakban, utóbbiról pedig azt érdemes tudni, hogy a Budaörsi út és a Koszorúslány utca között elterülő telekről van szó, amelyeknek összterülete 29 560 négyzetméter. A bemutató anyag szerint a
Budapesten kiemelt kereskedelmi környezetben – a Budapest One irodaház szomszédjában, a Kelenföldi pályaudvartól és az Etele Plázától pár percre, több hiper- és szupermarket, valamint logisztikai telepek közelében az M1–M7 bevezetőjénél – kifejezetten kuriózumnak számít egy ilyen méretű telek.
Több száz milliós haszonra tehetett szert a fővárosi ingatlanmutyi egyik vevője
Városháza-gate: dupla áron próbáltak túladni az egyik fű alatt megvásárolt telken.
Az üzenetváltásokból az meglehetősen jól érzékelhető, hogy a Városháza-projektre több energiát fordított Riccardo Salvatore, aki néhány bizalmasának megadta a meglévő épület paramétereit, jellemzőit és a jövőbeli hasznosítási lehetőségeit. Tájékoztatása szerint az ingatlan ára nyolcvanmilliárd forint, amelyből a már jól ismert városházi szleng szerint a „jutalék” kétmilliárd forint. Jutalék alatt ebben az esetben azt az összeget kell érteni, amelyet a korrupciós ügyletben közreműködő személyek, döntéshozók kapnak az adásvétel lebonyolítását követően. Lényeges körülmény, hogy Salvatore ragaszkodott ahhoz, hogy az ügyletben résztvevők titoktartási nyilatkozatot írjanak alá. Ezt segítendő meg is mondta, hogy ezt a dokumentumot a Dr. Králik Tímea Ügyvédi Irodában kellene aláírni. Az ügyvédnő elérhetőségét mellékelve többször hangsúlyozta a nyilatkozat fontosságát. Az ügyvédi iroda holnapjáról egyértelműen kiderül, hogy főként ingatlan-, építési jogi és nemzetközi ingatlanügyek területén jártas.
Králik Tímea a Mediaworks Hírcentrumának azon kérdésére, hogy kötött-e titoktartási szerződéseket a fővárosi önkormányzat ingatlaneladásaival összefüggésben, közölte, volt szó róla, hogy megkeresik ilyen projekttel, de nem vállalta a megbízást.
Hangsúlyozta: nem segédkezett ilyen ügyekben, és szerződéseket sem kötött. Az ügyvéd azt mondta, ingatlanközvetítőkön keresztül fordultak hozzá, vélhetően a jó szakmai hírneve miatt. Leszögezte, nincsenek politikai kapcsolatai, nem ismer senkit a főváros vezetői közül, külön kérdésünkre pedig azt válaszolta, Berki Zsoltot sem ismeri.
A Mediaworks Hírcentrumához került iratok szerint a levelek zöme idén októberi keltezésű, ekkor még úgy tűnt, minden rendben van a Városháza tervezett eladása körül. Ez a kegyelmi állapot vélhetően azt követően változott meg, hogy az Index november 4-én arról számolt be, hogy eladnák a patinás épületet. Az írást követően természetesen Karácsony Gergely főpolgármester és persze a stábjának minden tagja hevesen tagadta a háttérben formálódó üzletet. Fake news, lakájmédia, fake news! – szajkózták az érintettek. Ekkor került elő egy megbízási szerződés, amelyet a már fent említett Berki Zsolt cége kötött egy ingatlanforgalmazó kft.-vel a Városháza eladására. Karácsony Gergelyék igyekeztek bagatellizálni a megállapodást, amelyet csupán egy sajtpapírnak minősítettek. – Nem ismerünk semmiféle Berki Zsoltot – nyilatkozta a főpolgármester. – Ezt követően azonban felbukkant Anonymus, aki bal-, illetve jobboldali szerkesztőségeknek hangfelvételeket kezdett el küldözgetni azokról az egyeztetésekről, amelyek a Városháza eladásáról szóltak. Az összekevert mozaikok szépen a helyükre kerültek.
Ebben a helyzetben, november 18-án Riccardo Salvatore azt kérte a vele kapcsolatban lévő személyektől, hogy minden, a Városházával összefüggésben lévő üzenetet, dokumentumot töröljenek ki. „Minél előbb, annál jobb” – nyomatékosította. Megpróbáltuk elérni Riccardo Salvatorét, ám nem sikerült kapcsolatba lépnünk az üzletemberrel, hívásainkkor rendszeresen kinyomta a mobiltelefonját.
A Salvatore által elrendelt „takarításra” viszont vélhetően azért volt szükség, mert egyre több részlet derült ki arról, hogy a fővárosi önkormányzatnál egy jól behatárolható kör korrupciós rendszert működtet.
A nyilvánosságra került hangfelvételek tanúsága szerint az üzleti egyeztetéseken – amelyek a befolyásos orosz Rahimkulov család képviselőjével zajlottak – leplezetlenül beszéltek koalíciós pártok körül mozgó cápákról, a tízszázalékos „jutalékokról”, illetve arról, hogy pontosan kik részesülnek az ingatlanügyletek után fizetendő feketepénzekből. Több hangfelvételen elhangzott, hogy az e-maileket eljuttató Berki család „benne van a buliban”. Gansperger Gyula elmondása szerint Berki Zsolton kívül Karácsony helyettese, Kiss Ambrus is részesül a „jutalékokból”, Tordai Csaba viszont „nem pénzezik”, de fontos szerepe van a rendszerben, hiszen minden egyes szerződés, ingatlanügylet a keze alatt megy át, „ő láttamozza” azokat. Tordai Csaba egyébként a főpolgármester jogi főtanácsadója, korábban pedig a Bajnai-kormány államtitkáraként is ténykedett.
Azt egyelőre nem tudni, hogy Anonymus miféle hanganyagokkal okoz még meglepetéseket a jövőben, ám tény, a nyilvánosságra került ingatlanügyekkel összefüggésben már eddig is számos büntetőfeljelentést tettek. A rendőrség befolyással üzérkedés, csalás, hűtlen kezelés, vesztegetés, vesztegetés elfogadása miatt nyomoz ismeretlen tettes, tettesek ellen.
Anonymus
Riccardo Salvatore
Berki Zsolt
Gansperger Gyula
Városháza-gate
|
Olasz befektetői köröknek is felajánlották a Városházát
|
Bár Gansperger Gyula, Bajnai Gordon harcostársa az orosz Rahimkulov családban látta a lehetséges vevőt a Városházára, a Mediaworks Hírcentruma olyan dokumentumok birtokába jutott, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy olasz befektetői köröknek is felajánlották a patinás épület megvásárlásának lehetőségét.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2021/12/olasz-befektetoi-koroknek-is-felajanlottak-a-varoshazat
|
2021-12-02 18:14:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Jelentősen a valós értéke alatt becsülhette föl, majd értékesíthette a főváros az egyikét annak a tizenhárom ingatlannak, amelyek az Anonymus-maszkos alak által kedden nyilvánosságra hozott listán szerepelnek és amelyeket a szivárogtató állítása szerint a fővárosi „jutalékos rendszer” keretében adtak el vagy kínáltak eladásra.
A listán szereplő ingatlanok egyike a XII. kerület, Istenhegyi út 62. Ennek a 844 négyzetméteres teleknek a besorolása kivett beépítetlen terület. A főváros által készíttetett értékbecslés szerint a terület értéke mindössze 119 millió forint + áfa volt, ami csak 141 ezer forint négyzetméterenként. A telket 2020 októberében a Nagy-Verecke Property Kft. vette meg bruttó 256,5 millió forintért, így papíron úgy tűnhetett, minden rendben volt az eladás körül, és a főváros kifejezetten jó üzletet csinált.
Nem lehet tudni, hogy a terület végül elkelt-e ennyiért, mivel Magyarországon a magánszereplők közti ingatlaneladások szerződései nem nyilvánosak.
A jelentős árkülönbségre a Kutyapárt honlapján megjelentetett cikk szerint az lehet a magyarázat, hogy a teleknek 65 százalékos a beépíthetősége, szintterületi mutatója pedig 2,2, ami miatt ha az emeleteket összeadjuk, összesen 1857 négyzetmétert lehet ráépíteni. A környéken az új építésű ingatlanok négyzetméterára az egymillió forintot is jelentősen meghaladja, így akár egy több mint kétmilliárd forint értékű épület is kerülhet majd a telekre egy esetleges fejlesztés után, ami azt jelenti, hogy jelentősen a valós értéke alatt adtak túl a fővárosi ingatlanon.
A Magyar Nemzet írta meg, hogy a telket megvásárló, majd továbbértékesíteni próbáló Nagy-Verecke Property Kft.-t 2019 februárjában alapították, és fő tevékenysége a saját tulajdonú ingatlanok adásvétele. A cég székhelye jelenleg a II. kerületi Gárdonyi Géza út egyik házának pincéjébe van bejegyezve.
Amennyiben igaz az Anonymus-maszkos alak állítása, és a főváros valóban a korábban nyilvánosságra került hangfelvételeken Gansperger Gyula által emlegetett „jutalékos rendszer” keretében adta el a telket az Istenhegyi úton, akkor a vételár után tíz százalék – ebben az esetben 25 millió forint – jutalék üthette az érintettek markát. Az viszont biztosnak tűnik, hogy az ingatlant jelentősen áron alul értékesítették, ami lehetővé tette, hogy az új tulajdonos mindenféle fejlesztés nélkül, egyből jelentős haszon reményében kezdhesse árulni a telket, amelyen potenciálisan több milliárd forintos nagyságrendű építkezés is megvalósítható lenne.
(Borítókép: Google Street View)
|
Áron alul kelhetett el az egyik fővárosi ingatlan
|
A listán szereplő ingatlanok egyike a XII. kerület, Istenhegyi út 62. Ennek a 844 négyzetméteres teleknek a besorolása kivett beépítetlen terület. A főváros által készíttetett értékbecslés szerint a terület értéke mindössze 119 millió forint + áfa volt, ami csak 141 ezer forint négyzetméterenként. A telket 2020 októberében a Nagy-Verecke Property Kft. vette meg bruttó 256,5 millió forintért, így papíron úgy tűnhetett, minden rendben volt az eladás körül, és a főváros kifejezetten jó üzletet csinált.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2021/12/01/aron-alul-kelhetett-el-az-anonymus-altal-emlegetett-egyik-fovarosi-ingatlan/
|
2021-12-01 18:19:00
| true | null | null |
Index
|
A felsorolásban a következő ingatlanok szerepelnek: II. kerület, Kavics utca 9., II. kerület, Völgy utca 21., III. kerület, Mocsáros dűlő, IV. kerület, Lőrinc utca 40–42., IV. kerület, Árpád út 114–120., V. kerület, Királyi Pál utca 5–7., V. kerület, Városháza utca 9–11., XII. kerület, Szilassy út 3., XII. kerület, Istenhegyi út 62., XIII. kerület, Fáy utca 69., XIV. kerület, Tétényi út 63., XIV. kerület, Öv utca 10/a, XV. kerület, Kavicsos köz 2–4.
Ezen ingatlanok közül több is megtalálható a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. honlapján, az eladó ingatlanok listáján – ezek azok, amelyeket a főváros vezetése értékesíteni szeretne a BFVK-n keresztül, tehát hivatalos eljárással.
Az Anonymus-maszkos alak által lejátszott hangfelvételen Gansperger Gyula részletesen elmondja tárgyalópartnerének, hogy miként szerezhet meg egy fővárosi ingatlant jutalékért cserébe, Berki Zsolt közvetítésével.
Ezt kiírják, mondjuk, 2 milliárd forintra, és ha 2 milliárd forinton meg tudjuk vásárolni, akkor mi fog történni!? Nézzük végig a lépéseket! Egyes lépés, én vagy mi szerződünk veled, te szerződsz a Berki Zsolttal, a Berki Zsolt ad egy garanciát vagy nem tudom, valamit, azért, hogy ő ezt végigcsinálja, és utána valahogy a mesterek megkapják az ellenértéket, de nem tőlem
– hangzik a kérdés, mire Gansperger Gyula megerősíti, miről van szó:
Azt tudom neked mondani, hogy amikor én pályáztam, ugye én személyesen csináltam a pályázatot, hogy hiba ne legyen benne. A Zsolt mindenben abszolút segítségemre volt, átnézte, amit csináltunk, ellenőrizte, egyeztette, várták a másik oldalon a cuccost, a portán, amikor bevittem. A Zsolt már ott volt bent, végigvitte, tájékoztatott arról, hogy beadott-e valaki más pályázatot, milyen számot írt bele. A Zsolt nekem azt mondta, hogy van egy olyan feltétel a pályázatban, hogy egy olyan… Én csak azt mondom, amit tőle hallottam. […] Pontosan mik a tippek. Hogy van benne egy olyan elvárás, hogy le kell rajzolni egy olyan struktúrát, aminek nagyon szigorú definíciója van, amit csak az tud megcsinálni a Zsolt szerint, akinek ők segítenek benne.
Mint ismert, Berki Zsolt az a személy, aki szerződést köthetett egy ingatlanos céggel a Városháza tervezett eladására, majd jelen volt azon a tárgyaláson is, amelyen Barts Balázs, a fővárosi vagyonkezelő vezetője az épület eladásáról egyeztetett. Az Anonymus-maszkos alak által pénteken nyilvánosságra hozott felvételen pedig az hangzott el, hogy Barts Balázs „a Zsolt tenyeréből eszik”, és Berki úgy mozog a fővárosi vagyonkezelőnél, mintha ő lenne a vezérigazgató, hiszen valakitől felhatalmazást, mandátumot kapott.
Gansperger a későbbiekben arról beszél a megvágott felvételen, hogy a fővárosnál a jutalékos rendszerben részt vevők szándéka elsősorban a Városháza eladására irányul. Ezután azt halljuk, hogy a potenciális vevő arról érdeklődik Ganspergernél, pontosan mi is Berki szerepe, amire az üzletember válaszol is neki.
– Tehát a Zsolt van megbízva, mondjuk, nem tudom én, 8-10 résztvevő által, hogy gyűjtse be, amit be kell gyűjteni, és ossza szét, amit szét kell osztani. Jól értem? Tehát ő a megkerülhetetlen kulcsfigura most.
– Ez a kommunikáció, nyilván házon belül is zajlik valami küzdelem, amit én nem látok át.
– De mi, könyökölnek?
– Hát, mindenki pénzt akar.
(Borítókép: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalának épülete az V. kerületi Városház utcában. Fotó: Róka László / MTI)
|
Eladásra kínált ingatlanok listáját hozta nyilvánosságra az Anonymus-maszkos alak
|
Újabb rejtélyes, megvágott hangfelvételt hozott nyilvánosságra kedden reggel az Anonymus-maszkos alak, amiben közzétette a főváros által feltételezhetően áruba bocsátott ingatlanok listáját.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2021/11/30/varoshaza-ugy-mindenki-penzt-akar-/
|
2021-11-30 18:22:00
| true | null | null |
Index
|
„Barts J. Balázst csőbe húzták, amikor hangfelvételt készítettek róla, de a főváros vagyonkezelőjének vezérigazgatója hibázott, amikor a Városháza eladásáról is beszélt, ezért fegyelmit kapott” – mondta el Karácsony Gergely pénteki sajtótájékoztatóján, és kijelentette: Barts kiváló szakember, akinek korábbi érdemei miatt, és mivel soha semmilyen korrupciós vád nem érte korábban, jár még egy esély. A Városháza értékesítésének a sajtóban forgó ügye a főpolgármester szerint nem Barts J. Balázsról szól, hanem arról, hogy le akarják járatni a főváros vezetőjét.
A kormánypárti sajtó és a kormánypártok az ég adta világon semmilyen korrupciós bűncselekményt nem tudtak fellelni, ezért kreáltak egyet
– vélekedett Karácsony Gergely. A városvezető összefoglalta, hogy a vagyonkezelő vezérigazgatója a pénteken közzétett jelentése szerint 2021. május 5-én találkozott potenciális ügyfelekkel, akik az orosz Rahimkulov család képviselőjének mondták magukat. A találkozón Gansperger Gyula és Berki Zsolt is részt vett. Utóbbiról a vagyonkezelő vezérigazgatója azt írta, több alkalommal is közvetített befektetői érdeklődést a vagyonkezelő felé.
Barts Balázs jelentésében az áll, hogy a mintegy egyórás találkozó során többször is jelezte, pusztán piackutatási céllal beszélget a jelenlévőkkel, akik a májusi találkozó óta nem jelentkeztek a Városháza megvételének szándékával a főváros vagyonkezelőjénél.
„A fővárosi kabinet a tanulmányban szereplő B verziót támogatta, és abban nem szerepel értékesítés” – válaszolta lapunknak Karácsony Gergely, amikor azt kérdeztük, kijelenthető-e, hogy hazudott Barts Balázs, amikor – egy szintén pénteken nyilvánosságra került hangfelvétel tanúsága szerint – a főváros által kedden közzétett döntés-előkészítő tanulmány D forgatókönyvét ismertetve arról beszélt, hogy a politikai döntéshozók jóváhagyták a Városháza eladását.
Miután visszakérdeztünk, Karácsony Gergely nem válaszolt az Index kérdésére, hogy hazudott-e Barts Balázs. A főpolgármester kitérő válasza így hangzott:
A különböző verziók közül, amelyeket a főpolgármesteri kabinet megtárgyalt, minden olyan eshetőséget kizártunk, ami az értékesítésről szól, és minden olyan lehetőségre, ami a hasznosítás lehetőségeit vázolja föl, nyitottak vagyunk.
Azt is megkérdeztük Karácsony Gergelytől, nyilvánosságra hozzák-e részletesen, mely fővárosi ingatlanok eladásánál közvetített Berki Zsolt, aki korábban szerződést kötött a Beák és társa ingatlanközvetítővel a Városháza eladására. Karácsony Gergely erre a kérdésünkre azt mondta: „Minden ingatlanértékesítésről és vagyonhasznosításról szóló döntés nyilvános. Én nem tudom megmondani, hogy melyek azok az értékesítések, amelyek kapcsán különböző ingatlanközvetítő szereplők megjelentek, és ez nem is különösebben érdekes.”
A főpolgármester elmondta, minden értékesítés nyilvános licittel történik. A városházának nincs tudomása arról, ki kereste meg az egyes ügyekben korábban a vagyonkezelőt.
Karácsony Gergely lapunknak válaszolva azt is elmondta, soha nem találkozott Gansperger Gyulával, és nem is tárgyalt vele, mert főpolgármesterként soha nem tárgyalt olyan piaci szereplőkkel, akik a saját érdekeiket fontosabbnak tarthatnák a közösségi érdeknél. „Gansperger Gyuláról azt tudom, amit a Wikipédia ír róla” – mondta a főpolgármester.
Berki Zsolt és Gansperger Gyula személye azért fontos a Városháza ügyében, mert előbbi cége, a Northern Rock Kft. szerződött az ingatlan eladására, utóbbi pedig egy hangfelvételen arról beszélt, hogy ugyanez a Berki Zsolt segített neki elintézni egy ingatlan megszerzését a fővárosnál.
A Nagytétényi úton lévő, hétezer négyzetméteres telek megvásárlásakor a hangfelvételen elhangzottak szerint Berki Zsolt a főváros vagyonkezelőjének „intézi az ügyeit”. A hangfelvételen az is elhangzik, hogy Berki Zsolt közbenjárásáért kifizettek 2,5 millió forint előleget, majd egy másik összeget is.
Barts Balázs írásbeli fegyelmit kapott a fővárosi kabinettől, közölték a Budapest Városháza közösségi oldalon.
(Borítókép: A Városháza épülete. Fotó: Róka László / MTI)
|
Fegyelmivel megúszta a Városháza eladásáról tárgyaló vagyonkezelő
|
Karácsony Gergely adott még egy esélyt Barts Balázsnak, aki a főpolgármester szavai szerint hibázott, és a főváros vezetésének akaratával ellentétesen tárgyalt a Városháza eladásáról. Pénteki sajtótájékoztatóján a főpolgármester válaszolt az újságírók kérdéseire, de az Indexnek nem árulta el, szerinte hazudott-e Barts, amikor azt állította, a döntéshozók jóváhagyták a Városháza eladását. A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. elnök-vezérigazgatója, Barts J. Balázs írásbeli fegyelmit kapott.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2021/11/12/fegyelmivel-meguszta-a-varoshaza-eladasarol-targyalo-vagyonkezelo/
|
2021-11-12 18:24:00
| true | null | null |
Index
|
A Delta Technologies Nyrt. 100 százalékos tulajdonú leányvállalata, a Delta Systems Kft. vezette konzorcium több részajánlatot is megnyert a Klebelsberg Központ nevében eljáró Digitális Kormányzati Ügynökség közbeszerzésén, összesen több mint 6,5 milliárd forint értékben – közölte a Delta Technologies kedden a Budapesti Értéktőzsde honlapján az MTI szerint.
A Delta Systems Kft. vezette konzorcium három részajánlati körben összesen 30 000 darab tanári és tanulói notebook szállítására tett ajánlatot nettó 6,553 milliárd forint értékben.
Ismertetik, hogy Pest és Zala megye területén működő köznevelési intézmények esetében 10 000 darab tanári és tanulói notebook beszerzésére tettek ajánlatot nettó 2,179 milliárd forint értékben. Tolna, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében ugyancsak 10 000 darabra nettó 2,179 milliárd forint értékben, míg Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megyében szintén 10 000 darab tanári és tanulói notebook beszerzésére nettó 2,195 milliárd forint értékben tettek ajánlatot.
A Delta Technologiesnál még 2020 márciusában állapított meg egyébként szabálytalanságokat az MNB, és 105 millió forint bírságot szabott ki a cégre tiltott piaci manipuláció és a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó előírások megsértése miatt. Egy másik esetben pedig 20 milliós bírságot szabott ki rá. A cég bírósághoz fordult, mert igazságtalannak tartotta a döntést.
A cég aztán idén júliusban egy 200 milliárd forint értékű keretszerződési tendert is elnyert homogén és inhomogén szerverek és tárolók beszerzésére.
(Kiemelt képünk illusztráció.)
|
6,5 milliárd forintért kap 30 ezer tanár és diák laptopot
|
A Delta Systems Kft.-nek nem ez az első idei nagy tendernyerése, bár az előző keretszerződési közbeszerzés értéke a mostani sokszorosa volt.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/12/07/delta-systems-tender-kozbeszerzes-laptop-notebook/
|
2021-12-07 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Megállapodást kötött az ALBtelecom 80,27 százalékos részvénycsomagjának megvásárlásáról a 4iG Nyrt.
A cég közleménye szerint Albánia elsőszámú vezetékes, internet- és tévészolgáltatója, a legnagyobb optikai hálózat tulajdonosa az országban és jelentős saját hálózattal bíró mobilszolgáltató.
Az akvizíció újabb fontos lépés a 4iG nyugat-balkáni terjeszkedési stratégiájának megvalósításában: a cégcsoport a régió újabb országában jelenik meg szakmai befektetőként távközlési és digitális szolgáltatásaival. A tranzakciónak köszönhetően Törökország egyik legjelentősebb vállalatcsoportja a Çalik Holding a Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó 4iG Nyrt. intézményi befektetőjévé válik.
Az ALBtelecom irányító többségi tulajdonának megszerzése az albán hatóságok jóváhagyását követően, várhatóan 2022 januárjában zárulhat.
|
Jászai Gellért birodalma újabb tranzakcióval terjeszkedik a Nyugat-Balkánon
|
Megállapodást kötött az ALBtelecom 80,27 százalékos részvénycsomagjának megvásárlásáról a 4iG Nyrt.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/12/08/jaszai-gellert-4ig-albania-nyugat-balkan/
|
2021-12-08 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Úgy fest, a taszári repülőtér és az Újpest Futball Club sorsa egy időre összekapcsolódik – ez derült ki a Németh és Cseke Kft. lapunknak adott válaszából. Hónapok óta tartja magát a piacon a hír, hogy a kis pápai cég befektetői szerepet kapnak mind a használaton kívüli, egykori katonai repülőtér, mind az eladósorba került futballcsapat megvételében. A hír első fele már igazolódott: nemrég kormányhatározatban rögzítették, hogy az állami tulajdonú taszári repülőtér ingatlanait a SGF Silu Global Fund Holding Zrt.-nek kell eladni. A Silut pedig a Németh és Cseke Kft.-ben tulajdonos Németh János és Cseke István alapította még májusban. A kormányhatározat arról is rendelkezik, hogy kereskedelmi repülőtérré kell fejleszteni az ingatlanegyüttest.
Érdeklődtünk a Németh és Csekénél, mi a vállalkozás terve, mekkora beruházást tervez Taszáron, milyen profilú repülőtér lesz a végeredmény, de a kérdést elhárították azzal:
még folynak a tárgyalások, egyeztetések és a szerződés előkészítése a reptérrel kapcsolatban.
Ígéretük szerint a konkrétumokról sajtóközleményben tájékoztatnak majd.
Ami a piaci hírek másik részét illeti, a Siluban nemrég megjelent 6 darab részvénnyel Kovács Zoltán László, az Újpest FC korábbi csatára. A nemrég még a MOL Fehérvár FC sportigazgatójaként dolgozó korábbi 20-szoros válogatott labdarúgó abban a kérdésben nem akart nyilatkozni lapunknak, hogy milyen céllal vállal szerepet a cégben. Némethék is lebegtetik a futballkérdést:
Az Újpest FC eladásával kapcsolatban a sajtóban megjelent híreket sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánjuk. A fentiekben említett sajtóközlemény remélhetőleg erre a kérdésére is kielégítő választ fog adni.
Ezek szerint a taszári beruházásról szóló tájékoztató egyúttal a futballklub sorsát is tisztázza. Néhány hete Fajtik Gábortól, a Németh és Cseke Kft. projektmenedzserétől azt a választ kaptuk, hogy az SGF Silu Global Fund Holding Zrt. alapítása „egy nagyobb projekt megvalósítása érdekében történt”, de többet nem akart elárulni akkor sem. Általánosságban pedig azt közölte, hogy a tulajdonosok sportolói múltjából, illetve sporthoz való kötődéséből adódóan cégük regionális szinten számtalan utánpótláscsapat, valamint helyi kötődésű profi és amatőr sportklub állandó támogatója.
Hivatalosan ugyan senki sem nyilatkozik, de már a tervezett bevásárlás további lépései is közszájon forognak. Piaci információk szerint Némethék lennének a vevők, és a Silu hamarosan üzleti kapcsolatba kerül az FSG (Hungary) Holdings Kft.-vel. Utóbbi az a vagyonkezelő, amelyről megírtuk, hogy 4,45 milliárd forint indulótőkével alapította a kínai óriás, a Fosun, közelebbről a csoporthoz tartozó luxemburgi leány, a Fosun Sports Group S.á.r.L. A Fosun Európában komolyabb futballbefektetéseket hajtott végre, tulajdonosa a többek között a Wolwerhampton Wanderers Premier League klubnak, a Fosun-tulaj felesége pedig a svájci Grasshoppersben érdekelt.
Beszálltak a maszkbizniszbe, és nem bánták meg
Az utóbbi másfél évben komolyabb mozgolódás látszik a Németh és Cseke Kft. háza táján. A pápai központú cég a honlapja szerint korábban építőipari generálkivitelezéssel, illetve a munkaerő-kölcsönzéssel és közvetítéssel foglalkozott, a járvány azonban beindította a változásokat. Azt írják magukról, hogy az első hullám idején „tevékenyen részt vettek a különböző típusú védőfelszerelések és higiéniai termékek nagykereskedelmében”. A második hullámára felkészülve saját gyártóüzemet alakítottak ki Pápán, és beszálltak a maszkbizniszbe, háromrétegű orvosi maszkot gyártanak, de a webshopban jelenleg is rendelhető tőluk FFP-maszk és fertőtlenítő is. Az üzlet bejött, legalábbis a 2020-as árbevételük 962 millióra nőtt az előző évi 577 millió után.
A jelek szerint nem is állnak meg itt: nemrég új céget jegyeztek be, a Hunsolvent Vegyianyag Termelő és Kereskedelmi Kft.-t, amely szerves vegyi alapanyag gyártásával foglalkozik a cégjegyzék szerint. Elég izgalmas üzlettárssal fogtak össze, tulajdonostárs a cégben az egykori felszámológuru, Kiss Elemér, illetve cége, a Mátraholding Zrt. A Hunsolventben 45 százalékos tulajdonos Németh János, és ugyanennyi a részesedése Kiss Elemérnek, további 5-5 százalékot birtokol a Németh és Cseke Kft., illetve a Mátraholding Zrt.
Taszár: valaha egymilliárd forintért vitték volna
A kormányhatározat szerint a területen kereskedelmi, ipari és logisztikai célú hasznosításával kereskedelmi repülőtér kialakítása a terv, és december végéig le kell bonyolítani a repülőtérvásárt. Erről annyit tudni, hogy
csakis a Silu lehet a vevő, az ügyletet ugyanis versenyeztetés mellőzésével kell lebonyolítani,
az eladásnak „legalább a független ingatlanforgalmi szakértő által megállapított forgalmi értéken” kell történnie.
Az állami vagyont menedzselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nem válaszolt arra vonatkozó kérdéseinkre, miért mellőzik a versenyt, mely értékbecslőt kérték fel a vagyonértékelésre, milyen árat állapítottak meg és milyen fejlesztési vagy más kötelezettségeket írnak elő a befektetőnek. Ha reagál az MNV, frissítjük cikkünket.
A taszári ingatlan eladásának egyébként már többször nekifutottak, de eredménytelenül. 2009-ben egyszer már csaknem elkelt, akkor az Ugarde Kft. nevű cég 1 milliárd forintos ajánlattal vitte volna a területet, de végül meghiúsult az ügylet, a korabeli cikkek szerint a fizetési határidők körül gerjedt vitán csúszott el az ügy. Így nem lett semmi az 500 hektáros terület eladásából, és a Seychelle-szigetek homályába vesző befektetők ígéretéből a környezetikár-mentesítésről és a 30 milliárd forintos fejlesztésből.
Taszár használaton kívüli katonai repülőtér, legutóbb az amerikai SFOR-csapatok használták. Előnyeként említik, hogy nagy területről van szó, két kifutópályája van, és a Kaposvárhoz közeli repülőtérben vonzó, hogy viszonylag közel van Ausztriához. Ezért is merült fel története során többször, hogy cargobázisként, esetleg a kínai áruforgalom egyik központjaként működjön.
Ugyanakkor milliárd dolláros befektetés kellene ahhoz, hogy használható repülőtérré alakítsák, nincs irányítótorony, használhatatlanok a kifutópályák és az infrastruktúra sem épült ki. „Nem tudsz odamenni” – zárta rövidre a repülőtérbizniszben érdekelt egyik informátorunk, miért vetette el korábban a taszári befektetési lehetőséget. Egy cargobázisnak autópálya és vasúti összeköttetés kell, ami jelenleg nincs, de a világítás-energiaellátás sincs megoldva, tehát erőművet is kellene építeni. Megoldandó probléma továbbá a repülőgépek üzemanyagellátása, Ferihegyre csővezeték megy Százhalombattáról, Taszárnak azonban nincs ilyen összeköttetése, tartálykocsikkal kérdéses, hogyan oldanák meg az egy tankolásra 80 tonna kerozint elnyelő repülők ellátását – érzékeltette a fejlesztések nagyságrendjét. Az infrastruktúra hiányosságait számba véve úgy becsüli, ha bárki megveszi a repülőteret, legalább a befektetők invesztíciójához fogható összeget kell a kormánynak ráköltenie.
|
Pápai szájmaszkgyártóknak adta a kormány a taszári repülőteret, az újpesti futballcsapattal bővülhet a portfólió
|
Németh János és Cseke István elkezdi a repülőtérbizniszt, majd beszállhat a sportüzletbe is. Piaci információk szerint kínai befektető csatlakozhat hozzájuk.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/12/10/a-taszari-repuloter-eladas-ujpest-futball-kinai-befekteto/
|
2021-12-10 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Többszöri nekifutásra elkelt Vajna Tímea ékszercéges érdekeltsége, a bő két éve felszámolásba dőlt Dorottya Diamond Palace Kft. vagyona: 1,28 millió forintért adtak túl az ékszerkészleten és a bolt berendezési tárgyain. Ez az a belvárosi üzlet, amelyben résztulajdonos volt Vajna Tímea a Beauty Enterprises Kft.-n keresztül, és amelyről az özvegy Andy Vajna halála után azt mondta, hogy „folyton loptak belőle”.
A felszámoló Lubin Invest Zrt. legutóbb szeptemberben hirdetett nyílt pályázatot az ékszerbolt vagyontárgyaira, a becsértéket 1,6 millió forintban állapították meg, a minimálárat (amennyinél kevesebbért nem adhatták el a vagyont) 1,28 millió forintnál húzták meg. Az eredményhirdetés szerint éppen ennyit, a becsérték 80 százalékát volt hajlandó adni a nyertes, egy forinttal sem többet.
137 ékszer volt a csomagban – (fekete) gyémántok, kő nélküli aranygyűrűk és többféle féldrágakő, turmalin, zafír és opálkő szerepelt a pályázathoz mellékelt listán –, ezek értékét összesen egymillió forintra lőtték be. Az üzlet berendezéseit, köztük vitrint, kamerát, hét páncélszekrényt, de még a kávéfőzőt és a fürdőszobabútort is, 600 ezer forintra árazták be.
|
Negyedáron vitték el Vajna Tímea bedőlt gyémántüzletéből az ékszereket
|
Többszöri nekifutásra elkelt Vajna Tímea ékszercéges érdekeltsége, a bő két éve felszámolásba dőlt Dorottya Diamond Palace Kft. vagyona: 1,28 millió forintért adtak túl az ékszerkészleten és a bolt berendezési tárgyain. Ez az a belvárosi üzlet, amelyben résztulajdonos volt Vajna Tímea a Beauty Enterprises Kft.-n keresztül, és amelyről az özvegy Andy Vajna halála után azt mondta, hogy „folyton loptak belőle”.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/12/13/vajna-timea-gyemant-dorottya-diamond-felszamolas/
|
2021-12-13 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
687 957 333 forint vissza nem térítendő támogatást nyert el az Európai Unió vidékfejlesztési forrásaiból Tiborcz Sándor István, Tiborcz István édesapja – derült ki az EU-s pályázatokat nyilvántartó kormányzati portál adataiból.
A nyilvántartás szerint Orbán Viktor miniszterelnök vejének édesapja erdősítés támogatására kapja az összeget, amit a leírás szerint a Fejér megyei Csabdin használ majd fel, ahol a család birtoka is található, a település külterületének számító Tükröspusztán.
A projektleírás alapján a beruházást az unió teljes egészében finanszírozza, tehát nem szükséges önrészt fizetnie a pályázónak.
A 687 millió forintról szóló támogatói döntés éppen egy hónapja, november 10-én született meg, ám más konkrétum nem derül ki a tájékoztatásból.
Az idősebbik Tiborcz ugyanannak a pályázati kiírásnak a forrásaiból részesül, mint amiből egy éve a fia 215 millió forintot nyert el. A száz leggazdagabb magyar listáján a 37. helyen álló Tiborcz István és édesapja így együtt több mint 900 millió forintot kap az erdősítés támogatására kiírt uniós pályázatból. A Tiborcz család – beleértve Tiborcz István testvérét, Tiborcz Esztert is – összesen csaknem 1,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el az Európai Unió forrásaiból. Ennek nagyobb részét a felsorolt két pályázatban megítélt támogatási összegek teszik ki.
A 687 millió forintos vissza nem térítendő támogatásról érdeklődve megkerestük Tiborcz Sándor Istvánt, aki közölte, az elnyert összeget olyan erdőtelepítésre fordítja, „amely által egyfajta zöldfolyosók jönnek létre, ami hatékonyan támogatja a védett területeken kívül is a természetes vagy természetközeli élőhelyeket.”
Elárulta azt is, hogy egy 130,5 hektáros területen kezdődhet meg az erdőtelepítés, elsősorban akácerdő és egyéb keménylombos fajok, például csertölgy telepítése valósul majd meg, olyan területeken, amelyek mezőgazdasági hasznosításra csak korlátozottan alkalmasak.
Azt írta,
a teljes támogatás felhasználása az erdőtelepítésen kívül, mintegy ötéves időszakban, a csemeték ápolására, gondozására, a telepített erdő védelmére és egyéb, a pályázatban meghatározott tételekre fordítandó.
Hozzátette, a pályázat minden részlete transzparens módon elérhető, egyben sajtóreferensén keresztül azt is jelezte, hogy nem közszereplő, így a nyilvános gazdasági tevékenységén kívül eső, személyét érintő információk és adatok nem publikusak.
|
687 millió forint európai uniós támogatást nyert Tiborcz István apja
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2021/12/10/687-millio-forint-europai-unios-tamogatas-tiborcz-istvan-apja-brusszel/
|
2021-12-10 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
|
Duplán kaphat végkielégítést az igazságügyi miniszterhelyettesként súlyos korrupciós ügybe keveredő Völner Pál. Mint megírtuk, az államtitkári pozíciójáról lemondva három hónapnyi búcsúpénz jár neki, azaz 3,9 millió forint. De a képviselői mandátuma után is jogosult lehet a lelépési pénzre, ehhez ki kell bekkelnie azt a néhány hónapot, ami a parlamenti választásig hátra van. Akkor szintén három havi képviselői tiszteletdíjának megfelelő összeg üti a fideszes politikus markát, ami minden, ciklus végén búcsúzó képviselőt megillet. Völner így bruttó 3,7 millió forintra számíthat, vagyis két posztja után összesen 7,6 milliós végkielégítést kaphat.
A képviselői mandátum megszűnése miatt járó összegtől csak akkor esne el, ha idő előtt lemondana, akkor ugyanis nem jár pluszjuttatás. A jelek szerint azonban Völner nem készül erre, és a Fidesz sem szólította fel lemondásra politikusát. Nem ő lesz az egyetlen képviselő, aki annak ellenére folytatja a parlamenti munkát, hogy büntetőeljárás zajlik ellene. Az előző ciklusban Mengyi Roland járt párhuzamosan a bíróságra és a parlamenti ülésterembe (végül jogerősen négy évre ítélték, de nemrég elhagyhatta a börtönt), most a bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és vesztegetéssel vádolt Simonka György és a hivatali vesztegetés elfogadásával és más bűncselekménnyekkel vádolt párttársa, Boldog István maradhatott képviselő a vádemelése után is.
Völner Pál mentelmi jogát hivatali vesztegetés elfogadása miatt kérte ki Polt Péter legfőbb ügyész. Polt a beadványában azt írta, hogy a megalapozott gyanú szerint Völner hosszú időn keresztül, rendszeresen, lényegében fizetésként, alkalmanként 2-5 millió forintot fogadott el a Magyar Bírósági Végrehajtó Kar elnökétől, Schadl Györgytől. A Legfőbb Ügyészség gyanúja szerint a végrehajtói kar elnöke összesen 83 millió forintot adott át az államtitkárnak a többi között azért, hogy azokat a személyeket nevezzék ki végrehajtónak, akiket a kar elnöke támogatott, valamint hogy az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe nem tartozó támogatásokat nyerjen el a Schadl által megjelölt személy vagy cég.
Schadlt november elején fogták el a reptéren, amikor Dubajba akart utazni jelentős készpénzzel a táskájában, azóta letartóztatásban ül. Völner miniszteri biztosként gyakorlatilag teljhatalmat gyakorolt a végrehajtói kar felett, kulcsszerepe volt a kinevezésekben is.
A mentelmi bizottság hétfőn támogatta a legfőbb ügyész indítványát Völner mentelmi jogának felfüggesztéséről. Völner nem jelent meg az ülésen, de egyetértett a döntéssel. A bizottság elnökének írt levelében azt állította, hogy a legfőbb ügyész indítványának számos pontja valótlan állításokat tartalmaz, ezekre a nyomozóhatóságnak fog reagálni, miután a parlament is felfüggeszti a mentelmi jogát, és így hivatalosan is meggyanúsíthatják.
|
A 83 milliós kenőpénz után kétszer is kaphat végkielégítést Völner Pál
|
Pár hónapot kell kihúznia és újabb több milliós végkielégítéshez juthat a fideszes politikus, akinek a mentelmi jogát hivatali vesztegetés elfogadása miatt kérték ki.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2021/12/14/volner-pal-dupla-vegkielegites/
|
2021-12-14 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Lenne még az építményben „1 db baba-mama szoba az ahhoz szükséges berendezésekkel”. Mindez kis híján 30 millió forintba került. Ezt olvastuk a település honlapján. A Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében nyerték a pénzt.
A valóság ezzel szemben az, hogy idén nyáron a nevezett helyen építmény nem, csak egy mobilvécé állt. Pedig a projekt befejezésének határideje előbb május 31-e volt, amit utólag, a Közbeszerzési Értesítőben közzétett közlemény szerint június 15-re módosítottak. Helyiek beszámolója szerint még augusztusban sem volt kész a mellékhelyiség.
Sok volt a munka, nyilván. A csilivili, középen babaszobásra tervezett vécé helyén korszerűtlen, Europanel építmény állt. Ezt kellett volna máshová telepíteni a strandon, hogy a helyére felépíthessék az újat.
A tető gyerekmászóka lett
A feltehetően szakszerűtlen bontás során azonban ez a szerkezet összeomlott, és a kivitelező kénytelen volt, illetve lett volna helytállni, kulcsrakész másikat építeni helyette. Az átköltöztetett vécét nem a Hullám utcai strand területén, hanem attól légvonalban több mint egy kilométerre, a Berzsenyi utca-Fráter utca kereszteződésénél, az úgynevezett Tuskó-öbölben kezdték el építeni, és biztos, ami biztos alapon rögtön az építési placc mellé pakolták a korhadt tetőt, úgy ahogy volt. Ezt a tetőt nyáron gyerekek használták mászókának. „Legalább valamire jó volt, mert ahogy most van, a verebek sem mernek ráülni” – mondja informátorunk. És valóban kissé csálén áll a falakon.
Hosszas és szorgos munkával elkészült a tuskó-öbölbeli vécé 2.0, felkerült a tető is, ami most elég furcsa képet mutat. Nyílászáró gyanánt két bontott ajtót tettek be, a hátsó helyiségére már ajtó sem jutott, se szerelvények, se semmi. Jelenleg a víz-és csatornahálózatra nincs rákötve, odabent néhány műanyag szerelvény áll dobozokban.
"Egyhamar nem lesz válasz"
Kerestük az ügyben a Magyar Turisztikai Ügynökséget. Szerettük volna megtudni, hogy a projektet ki és mikor vette át, ki volt a műszaki ellenőr, de írásbeli kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Megpróbáltuk a Kisfaludy program honlapján megkeresni az adatokat, de a 2020-as pályázati eredményeket (193 oldal) úgy tette fel az világhálóra az ügynökség, hogy az nem kereshető.
Ezért felhívtuk Balatonszemes polgármesterét, a Fidesz-KDNP színeiben indult Németh Kornélnét, aki elmondta, hogy valóban voltak kezdeti problémák a Hullám utcai strandra telepített vécével, de már minden rendben van, az építményt átadták. Kértük, hogy ha lehetséges, küldje át az átadási jegyzőkönyvet. Polgármesterasszony ekkor azt javasolta, hogy írjuk fel a projektmenedzser elérhetőségeit, és kérjük el tőle. Jeleztük, hogy ez nem hivatalos út, és a projektmenedzser nem köteles válaszolni a sajtónak. Ebben egyetértettünk. Megadtuk e-mail címünket, és megbeszéltük, hogy a hivatal elkéri a kért dokumentumot az illetékestől és elküldik. Korai volt a bizakodás.
Egy magát megnevezni nem kívánó civil ugyanis ugyanezeket kérdezte, de ő egy hónapja nem kap választ e-papíron benyújtott közérdekű adatigénylésére.
Néhány perccel később azonban meglehetősen enervált és számon kérő hangon kaptunk egy telefont Szatmári Ibolya jegyzőtől. Közölte, hogy írásban kérjük a pályázat záróanyagát. Megtettük, annak ellenére, hogy jegyzőasszony közölte, egyhamar nem lesz válasz. Pedig csak annyit kérdeztünk, mikor adták át készre a Hullám utcai szabadstrand vécéjét. Hozzávetőlegesen. Ezért megnéztük, a helyszínen, hogy mi a helyzet.
Ki volt a műszaki ellenőr?
A strand vécéje már áll, valamikor az ősszel készülhetett el. Legalábbis kívülről megfelelőnek tűnik; hogy belül mi van, azt nem tudjuk. Áramellátás valószínűleg nincs, mert az épület előtti fogadódobozból üres Bergmann-cső lóg ki. Lehet, hogy kéz kezet mos, de itt kézszárító nem működik, az biztos.
A kivitelező a siófoki székhelyű, 200 ezer forint törzstőkéjű, 2015-ben alapított Szekrényessy Szolgáltató Szociális Szövetkezet volt, ami siófoki forrásunk szerint gyakran tűnik fel fideszes beruházások körül.
Németh Kornélné elismerte, hogy voltak gondok a kivitelezővel, de úgy tudja, hogy a szövetkezet felszámolás alatt van, és véleménye szerint nem sokat lehet tenni a hiányosságok pótlása érdekében, bár jogásznak szóltak már. A tuskó-öbölbeli vécéépítkezés egyébként nem a kisfaludys projekt része, de annak a kivitelezését is a Szekrényessy Szövetkezet végezte.
Balatonszemes polgármestere tőlünk tudta meg, hogy a cég nincs felszámolás alatt,
él és virul, sőt egy siófoki szálloda körüli engedély nélküli építkezés munkálataiban is részt vettek.
A felépítményeket látva különösen érdekelt volna lapunkat, ki volt a műszaki ellenőr, ám mivel nem kaptuk meg a kért dokumentumokat, csak következtetéssel tudunk élni. A balatonszemesi képviselőtestület 2021. november 10-i ülésének hivatalos jegyzőkönyvében a műszaki ellenőr megválasztása pontnál ezt olvashatjuk: „Németh Kornél Antalné polgármester elmondta, hogy a műszaki ellenőr megbízását visszahozták a testület elé, mivel Kadlicskó Krisztián elfoglaltságra tekintettel a feladatokat nem tudja ellátni. Így azt visszavonta, az előterjesztés szerint javasolta Incze Domokost műszaki ellenőri feladatok megbízásával. A strand pályázat esetében nem volt minden gördülékeny, de ezt átbeszélték.”
Hozzátette, hogy „a környéken műszaki ellenőrből hiány van, nincs lehetőségünk válogatni”. Ebből sejthető, hogy a Witzmann Mihály siófoki fideszes országgyűlési képviselő környezetében rendszeresen feltűnő Incze Domokos balatonszabadi lakosról van szó a strandfejlesztési projekt esetében. Egyébként a két ajánlattevő közül nem Inczét választották műszaki ellenőrnek a szóban forgó újabb beruházásnál.
Vécé brutális áron
A helyiek közül többen nehezményezik, hogy a Szekrényessy Szövetkezet csak úgy lelépett és torzóban hagyta a Tuskó-öbölbe telepített illemhelyet. Valóban nem szép látvány, és úgy tűnik, az önkormányzat kénytelen lesz másik vállalkozót megbízni a félbehagyott munka befejezésével.
„A gyermekbarát WC, baba-mama szoba, illetve mozgáskorlátozott WC, mint fűtetlen gépészeti kialakítású helyiségekből álló épületegyüttes nettó alapterülete: 14,30 négyzetméter” – olvashatjuk a Közbeszerzési Értesítőben.
Ez 2 millió 95 ezer forint négyzetméterenként.
A korszerű fűtéssel és egyéb gépészeti kiegészítőkkel felszerelt kiváló fekvésű balatoni luxusapartmanoknál a négyzetméterár ennél kevesebb, mostanság 1,4 millió forint.
|
Késve, drágán és hanyagul: a pályázati vécé esete Balatonszemesen
|
Idén júniustól, szezonkezdettől kellett volna üzemelnie a balatonszemesi Hullám utcai szabadstrandon „két szabadstrandi, szezonális mellékhelyiségnek, amely a családbarát és a mozgássérült igényeket is kielégíti, és amelynek tervezése a csatolt elvárások figyelembevételével a strand méretéhez és a rendelkezésre álló költségkerethez igazítva történt”. Nem sikerült az időpontot tartani, de a minőséggel és az árral is vannak problémák.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/kesve-dragan-es-hanyagul-a-palyazati-vece-esete-balatonszemesen-244299
|
2021-12-14 21:26:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
2018. május 22. emlékezetes nap volt Völner Pál életében. Ezen a napon nevezték ki az Igazságügyi Minisztérium államtitkárává. Völner már 2015 óta államtitkár volt, de ‘18 tavaszán új kormány alakult, ami egyben új kinevezést is jelentett.
„Letettem az esküt, továbbra is az igazságügyi tárca miniszterhelyetteseként szolgálom Magyarországot és a nemzetünket. Köszönöm a támogatást és a bizalmat!” - posztolta ki aznap a Facebookra, miután kezet fogott Áder Jánossal. Az eseményen az első sorban a kormány tagjai, többek között Orbán Viktor és Pintér Sándor ültek.
Völnernek ugyanakkor más programja is volt aznap. Az ügyészség szerint a politikus aznap 5 millió forintot kapott Schadl Györgytől, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől.
A hivatali vesztegetéssel és más bűncselekményekkel gyanúsított fideszes képviselő ügyeiről az országgyűlés mentelmi bizottságának benyújtott dokumentumból derültek ki részletek hétfőn. Ebben az ügyészségi indítvány alapján írnak napra és összegre pontosan arról, hogy mikor és mennyi kenőpénzt kaphatott Völner Schadl Györgytől. „A Kar elnöke a rendszeres jogtalan előnyt nem kizárólag konkrét ügyekben nyújtott segítségéért, hanem folyamatos rendelkezésre állása érdekében, lényegében fizetésként adta dr. Völner Pálnak” - olvasható a dokumentumban.
„A Kar elnöke és dr. Völner Pál a fentieknek megfelelően olyan kapcsolatot alakítottak ki egymással, amelynek során hivatali időben, vagy hivatali időn kívül találkozókat bonyolítottak egymással, jellemzően éttermekben, valamint többször találkoztak az utcán dr. Völner Pál gépjárműve mellett. Ezeken a találkozókon adta át a Kar elnöke dr. Völner Pálnak a végrehajtói osztalékokból befolyt jogtalan előnyt, mely pénzátadásokra jellemzően konspirált módon került sor” - áll a dokumentumban.
Az iratra Völner így reagált: „A Legfőbb Ügyészség általam is megismert tartalmú indítványa meglehetősen zavaros, elnagyolt, ellentmondásos, több helyen összefüggéstelen, bizonyos részeiből az sem derül ki, hogy a Legfőbb Ügyészség milyen bűncselekmény megállapítását feltételezi.” Azt ígérte, hogy a szerinte valótlan állításokra a nyomozóhatóságnak reagál, ugyanakkor a „tisztázás érdekében” feltétel nélkül támogatja mentelmi joga kiadását. Kedden meg is szavazta a parlament a mentelmi jog felfüggesztését, ugyanakkor Hargitai János, a mentelmi bizottság KDNP-s elnöke is kritizálta az ügyészség indítványát.
A találkozókon Völner az ügyészség szerint összesen 83 millió forintot tehetett zsebre, 2-5 milliós részletekben. A pénzeket az ügyészség szerint Völner például a Schadl által támogatott végrehajtók kinevezéséért és Schadl gazdasági és szervezeti elképzeléseinek megvalósításáért kapta.
|
Aznap is eltehetett ötmillió forint kenőpénzt, amikor felesküdött Magyarország szolgálatára
|
2018. május 22. emlékezetes nap volt Völner Pál életében. Ezen a napon nevezték ki az Igazságügyi Minisztérium államtitkárává. Völner már 2015 óta államtitkár volt, de ‘18 tavaszán új kormány alakult, ami egyben új kinevezést is jelentett.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/12/14/aznap-is-eltehetett-otmillio-forint-kenopenzt-amikor-feleskudott-magyarorszag-szolgalatara
|
2021-12-14 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Még októberben került nyilvánosságra, hogy a makói Continental gumigyárból az év végéig 140 dolgozót küldenek el. A leépítési hullám nem előzmény nélküli: idén korábban már bejelentették 100 ember elbocsátását.
A Continental cégcsoport 2013 óta a magyar kormány stratégiai partnere, 2016-ban pedig a makói gyárat működtető ContiTech Fluid Automotive Hungaria Kft.-nek, valamint a nyíregyházi ContiTech Magyarország Kft.-nek együttesen több mint 3 milliárd forint beruházástámogatást ítéltek munkahelyteremtésre.
December 2-án Lázár János, aki Makó parlamenti képviselője is, Facebook-posztban azt írta: a Continental „inkább visszafizeti a munkahelymegtartó támogatások egy részét, csak szabadon kirúghassa az embereket”. Elmondása szerint kormányától azt a tájékoztatást kapta, hogy a Continental makói gyára nem tudja megtartani az állammal kötött szerződésben szereplő munkahelyeket, ezért inkább visszaadja a támogatást. Lázár egyébként már októberben arra szólította fel a kormányt, hogy vizsgálják felül a Continentallal kötött szerződést, és függesszék fel a cégnek járó támogatásokat.
December 8-án a cég bejelentette, hogy „létrejött az alkalmazottak helyzetét tisztázó, jogaikat védő új kollektív szerződés a Continental makói üzemében”, azt azonban nem közölték, mi áll pontosan a szerződésben, és hogy az megakadályozza-e a tervezett elbocsátásokat és az állami támogatásokkal kapcsolatos tárgyalásokat. Erre valószínűleg egyébként kevés azt esély, mert az idei leépítések csak a jéghegy csúcsát jelentik.
Nem most kezdődött a baj
Az említett 3 milliárdos szerződés részleteit annak megkötésekor nem hozták nyilvánosságra, ezért az Átlátszó közérdekű adatigénylést nyújtott be a Külügyminisztériumhoz, amely el is küldte a dokumentum másolatát. Ebben valóban szerepel, hogy a cégnek fenn kell tartania egy bizonyos munkavállalói létszámot, ellenkező esetben pedig vissza kell fizetniük a támogatás egy részét (hogy pontosan mennyit, arra még kitérünk).
A Continental-csoport októberi közleményében azt írta:
„a makói gyárhoz kapcsolódó, 2016-ban megítélt állami támogatás részeként vállalt kötelezettségeinket eddig teljesítettük,
a következő évekre vonatkozóan pedig már korábban felkerestük a kormány illetékes intézményét, hogy jelezzük, veszélyben látjuk a létszámvállalás teljesítését”. Ennek azonban ellentmondani látszanak a szerződésben és cégek beszámolóiban szereplő (az Igazságügyi Minisztérium honlapján elérhető) adatok, amelyek alapján már tavaly sem volt elegendő a létszám az üzemekben.
A szerződésben a támogatandó Continental-fejlesztéseket két ütemre bontották, vagyis a két cégre nézve négy részösszegből áll össze a teljes, 3 milliárd forintos keret. Ezeket az alábbi táblázatban szemléltetjük:
A szerződés azt is rögzíti, milyen feltételeket kell teljesítenie a cégeknek ahhoz, hogy felhasználhassák ezeket a támogatásokat. Ezek közül a legfontosabb a munkáltatói létszám fenntartása. Az ezzel kapcsolatos elvárást az alábbi táblázatban rögzíti a szerződés:
A makói gyárnak tehát például ahhoz, hogy felhasználhassa az I. ütemhez rendelt 741 milliós keretet, 2020-ban átlagosan 1876 fős létszámot kell fenntartania. Ahhoz, hogy a II. ütemhez tartozó 179 milliót is felhasználhassa, már minimum 2241 fős állományt kell fenntartania. Ezzel szemben az e-beszámoló szerint már tavaly is kisebb volt az állomány: az éves átlagos állományi létszám eszerint 2194 fő volt csak, vagyis 16 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban (2598 fő 2019-ben).
Két éve nincs meg a szükséges létszám
Még rosszabb a helyzet, ha a másik támogatott Continental-céget, a nyíregyházi üzemet működtető Continental Magyarország Kft.-t nézzük. Nekik a szerződés az 1. ütemhez rendelt támogatásért (308,5 millió forint) cserébe, 2017 és 2020 között legalább 255 munkahely fenntartását írta elő, a 2. ütem forrásáért (1,8 milliárd forint) pedig 571 fős létszám fenntartását 2019 és 2021 között.
A szükséges létszámot azonban az e-beszámolók alapján már tavalyelőtt sem érték el:
az átlagos létszám a jelentés szerint 2019-ban 499 fő volt, 2020-ban pedig már csak 434. Tavalyi híradások alapján az év végéig legalább 127 nyírségi dolgozót bocsátott el a Continental.
A nyíregyházi cégnél tehát már két éve nincs meg a támogatáshoz szükséges létszám. Bár a szerződés elvileg a létszám állandó monitorozását írja elő, nem került nyilvánosságra hír arról, hogy a kormány vagy maga a cég kezdeményezte volna a támogatások visszafizetését az elmúlt két évben. Pedig a kisebbik Continental-üzemben való munkahelyteremtés volt a támogatás legnagyobb tétele: a programban alig feleannyi támogatást biztosított a makói gyárnak, mint a nyíregyházinak, annak ellenére, hogy utóbbi hétszer annyi munkást foglalkoztat. Magyarán: egy nyíregyházi continentalos munkahely támogatására az állam a sokszorosát költötte annak, amit egy makói munkahelyre fordított.
A létszámadatokról az Opten céginformációs rendszerében havi adatokat is láthatunk. Az itt található grafikonokon jól látszik, mennyire volt sikeres a hárommilliárdos munkahelyteremtő program: a nyíregyházi gyár alkalmazottjainak létszáma 2019 tavasza óta folyamatosan csökken, a makói cégé pedig már 2018 ősze óta.
Mostanra a ContiTech Fluidnál kevesebben dolgoznak alkalmazottként, mint a támogatási program elindulása előtt.
Szakszervezet: valójában nem is teremtettek új munkahelyeket
A statisztikákban szereplő létszámadatok a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség szerint nem is fedik egészen a valóságot. „Teljesen átláthatatlan, hányan dolgoztak valójában a Continentalnal az utóbbi években. Csak annyi biztos, hogy 2018 után nagyon sok embert elbocsátottak” – mondta az Átlátszónak Radics Gábor, a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség elnöke. Mint mondta, a Continental gyáraiban a bejelentett állományon kívül folyamatosan dolgoztak munkaerő-kölcsönzőkön keresztül alkalmazott munkások is, akik a bejelentett létszámadatokban sem jelennek meg. (A céges statisztikai létszám fogalmát a főbb munkaügyi statisztikai fogalmakról és azok definícióiról szóló 3/2010. KSH-közlemény határozza meg, amiből kiderül, „nem tartozik a létszámmegfigyelés körébe (…) munkaerő-kölcsönbeadó szervezet által kölcsönzött munkavállaló a kölcsönvevő szervezetnél”.)
A szakszervezet elnökének elmondása szerint a kölcsönzött munkaerőt a statisztikai létszámmal való trükközésre is felhasználta a cég.
„Amikor a csúcson volt a foglalkoztatás, akkor is csak annyi történt, hogy a kölcsönzötteket átvették állományba. 2018-ban valójában új munkahelyet nem hoztak létre, csak papíron”
– hangsúlyozta. Hozzátette: becslése szerint a dolgozók mintegy 20-30 százaléka az idei évig kölcsönzött munkás volt, bár a szakszervezetnek a kölcsönzött munkaerőre nincs pontos rálátásuk. „A mostani leépítések után viszont már alig maradtak kölcsönzött munkások.”
Radics Gábor megerősítette, hogy a makói gyárban a 2020-as állomány már nem érte el a támogatási szerződésben előírt 2241-es szintet, sőt, szerinte nem fedik a valóságot azok a számok, amelyeket a vállalat létszámként lejelentett. „A szakszervezet információi szerint idén ősszel már legfeljebb csak 1700-an dolgoztak a gyárban, a céginformációs oldalon szereplő 2137-es létszám biztosan nem fedi a valóságot.”
Elvileg a teljes összeget vissza kellene fizetni
A számok és a szerződés alapján a cégcsoport milliárdos nagyságrendű összegek visszafizetésére lehet kötelezhető: a szerződés szerint, amennyiben a kedvezményezettek nem tudják teljesíteni a támogatás feltételeket (például az állomány fenntartását), az adott ütemhez rendelt támogatás összegét részben, a hiányzó létszám arányában vissza kell fizetni. Kivéve akkor, ha az elvárt létszám kevesebb mint 75 százalékát sikerült felvenni. Ilyenkor az adott ütemre biztosított teljes, addig felhasznált keretet vissza kell adnia a cégnek.
Ezt a büntetést a nyíregyházi gyár tavaly még éppen megúszhatta volna. A tavalyi leépítések után az átlaglétszám 434-re jött ki, ami éppen 76 százaléka az elvártnak – valószínű, hogy ezzel tudatosan kalkuláltak a cég hr-esei. Csakhogy az Opten adatai szerint a tavalyi év végén és az idei év elején tovább csökkent a létszám, és az idei évben stabilan 400 fő alatt maradt az átlag. Ez a nyíregyházi cég (ContiTech Magyarország) számára elvileg több mint 1,8 milliárd forintos érvágást jelent.
A makói Continental-cég ennél kisebb büntetésnek néz elébe, ők ugyanis a beruházások első ütemére kaptak nagyobb támogatást (741,5 millió forintot), és az ehhez előírt létszámkötelezettséget már teljesítették. A második ütemre kapott 179,4 milliós támogatástól viszont biztos, hogy elesnek, és az ennek eddig felhasznált részét vissza kell fizetniük.
Mostanáig még nem kaptak segítséget az elküldött dolgozók
Lázár János a leépítésekkel kapcsolatban azt mondta, kezdeményezi, hogy a kormány programot indítson az elbocsátott Continental-alkalmazottak megsegítésére. A szakszervezeti vezetőt, Radics Gábort megkérdeztük arról is, van-e tudomása ilyen program indulásáról. Ő azt válaszolta, eddig semmi hasonló programról nem értesítették a szakszervezetet, és az elküldött munkavállalótól sem kaptak hasonló visszajelzést. Lázár decemberi, újabb megszólalásához pedig hozzáfűzte: levében kéri a képviselőt, hogy tájékoztassa egy esetleges támogatási program indulásáról.
Radics Gábor megjegyezte azt is:
a cég esetleges megbírságolása önmagában nem jelent sok jót a még megmaradt alkalmazottaknak. Szerinte félő, hogy a költségeket újabb leépítésekkel, vagy a bérek megvágásával faragják majd le a cégek.
A Continental leépítéseivel kapcsolatban megkerestük Lázár János szóvivőjét és a Külügyminisztériumot is, de a cikk megjelenítéséig egyelőre nem kaptunk választ a kérdéseinkre. Megkerestük a Continental-csoport szóvivőjét is, de egyelőre nem válaszoltak arra, mekkora részét fizetik vissza a kapott támogatásnak.
A csoport szóvivője azt írta válaszában: „vállalatunk az utóbbi hónapokban intenzíven felülvizsgálta kötelezettségvállalását a makói beruházás állami támogatása kapcsán. Ezúton is megerősítjük a korábbi tájékoztatásunkban foglaltakat, miszerint az EKD/FELD-2018/11 számú támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeink
a szerződéskötés óta a gazdasági környezetben beállt jelentős változásokra figyelemmel nem tarthatóak.
Természetesen vállalatunk szerződésszerűen, illetve a jogszabályi előírásoknak megfelelően jár el az ügyben. A hivatkozott támogatási szerződés megfelelően szabályozza ilyen esetre a jogkövetkezményeket és az eljárási kereteket, melynek részletei jelenleg a támogatóval és lebonyolító szervével történő egyeztetés alatt állnak és rövidesen lezárásra kerülnek. A folyamatban lévő tárgyalásokra figyelemmel ezért a kért részleteket illetően egyelőre nem áll módunkban tájékoztatást nyújtani.”
|
Milliárdokat kaptak munkahelyteremtésre, mégis egyre kevesebb a dolgozó
|
A kormány többmilliárdos munkahelyteremtési támogatást fizetett, de 2018 óta csak csökken a munkavállalói létszám a makói Continental gumigyárban. Az Opten adatait és a 2016-os szerződést összevetve már tavaly sem volt meg az elvárt létszám, ezért elvileg akár egymilliárd forint is lehet a bírság. Ez azonban a még megmaradt munkásoknak fájhat leginkább.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/12/10/milliardokat-kaptak-munkahelyteremtesre-megis-egyre-kevesebb-a-dolgozo/
|
2021-12-10 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az MTÜ-től azt szerettük volna megtudni, hogy az államalapítási ünnep szervezőjeként mely magánszemélyekkel és cégekkel, milyen feladatokra, milyen díjazásért szerződtek. Az erre vonatkozó, augusztus 23-án elküldött adatigénylésünkre 3 és fél hónappal később, december 6-án kaptunk választ, de nem teljeskörűt.
Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy először szeptemberben, majd október elején másodszor is 45 nappal meghosszabbította a válaszadás határidejét az állami szervezet, „a gazdaság COVID-válságot követő újraindításával kapcsolatos kiemelt feladataira” hivatkozva. Pedig, mint arról akkor beszámoltunk, az Átlátszó jogászai szerint az ilyen válaszhalogatás egy alkotmánybírósági ítélet alapján jogellenes.
A többek között guruló turulmadarat, aranyozott Szent István szobrot, tűzijátékot és légiparádét is magában foglaló ünnepségsorozatról a sajtóban és ellenzéki politikusok kérdései nyomán kiderült néhány részlet, s ezek sokmilliárdos költésről árulkodtak, ezért voltunk kíváncsiak arra, hogy az adófizetői forintokat hogyan és mire költötték az államalapítási rendezvények kapcsán.
Hiába kérdeztük, azt továbbra sem árulta el az MTÜ, hogy mely cégekkel szerződtek a költséges ünnep ürügyén.
Csak az derül ki a szűkszavű válaszból, (ami egy, az alábbi táblázatra mutató linket jelentett), hogy milyen tételekre ment el a pénz, összesen 11,78 milliárd forint.
Hoteltámogatások csókosoknak
A Magyar Turisztikai Ügynökség tulajdonában álló és felügyelete alatt működő Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. által osztogatott turisztikai fejlesztési támogatásokról így fogalmaz a korrupciós visszaélések felderítésére alakult Transparency International Magyarország (TI) december 9-én, a korrupció elleni küzdelem világnapján kiadott közleményében:
„A korrupció melegágyát jelentik a turisztikai szektornak nyújtott támogatások (…) a turisztikai szektor megsegítésére szánt több száz milliárdos állami támogatási program átláthatatlan, kedvezményezettje pedig egy szűk kör, ami súlyosan torzítja az ágazat piaci viszonyait. A támogatások kiosztása kapcsán ráadásul több esetben felmerül az összeférhetetlenség gyanúja.”
A civil szervezet Szoba kiváltsággal címmel külön tanulmányt (erről összefoglaló itt olvasható, a teljes anyag itt elérhető) készített a turisztikai szektor támogatásainak általuk megkérdőjelezhetőnek vélt részleteiről. A dokumentum többek között megállapítja:
„A járványhelyzet azonban egyúttal ürügyet is szolgáltatott arra, hogy az állam átláthatatlan módon adófizetői forrásokból nyújtson támogatást a politikához közel álló vállalkozóknak, és ezáltal önkényesen beavatkozzon a turisztika piaci viszonyaiba. Az ágazat megsegítésére szánt források közül a legtöbbet a Kisfaludy Program részeként nyújtott turisztikai fejlesztési támogatások emésztették fel; 2020-ban rekord összegű, közel 219 milliárd forint értékű vissza nem térítendő támogatás szétosztásáról gondoskodott az Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) tulajdonában és felügyelete alatt álló Kisfaludy2030 Zrt.
Állami támogatással épül luxusszálló Tihanyban, a szupergazdagok cége több tucat fát vághat ki | atlatszo.hu
Itt hozták létre Magyarország első tájvédelmi körzetét 1952-ben. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, Natura 2000-es természetvédelmi terület, világörökségi várományos helyszín – mégis rohamtempóban beépül a Tihanyi-félsziget. Az építkezéseket papíron szigorú szabályok korlátozzák ezen a kivételes helyen, de úgy tűnik, hogy a korlátozások nem vonatkoznak mindenkire.
A program pályázati és elosztási mechanizmusai évek óta átláthatatlanok, és a járványhelyzet során különösen látványossá váltak a visszaélések. A turizmusfejlesztésre szánt juttatások jelentős része a járványkárok enyhítésére létrehozott Gazdaságvédelmi Alapból származott. Erősen vitatható, hogy mely ráfordítások bizonyultak valóban szükségesnek és hatékonynak a járvány következtében elszenvedett károk felszámolásához. Miközben 2020-ban csaknem 16 ezer esetben ítéltek meg támogatásokat a Kisfaludy Program keretében, a legtöbb pénzt egy többségében kormányközeli vállalkozásokból és településekből álló szűk kör kapta. A tavalyi évben szétosztott 219 milliárd forint több mint 70 százalékát, mintegy 158 milliárd forintot a száz legnagyobb támogatás nyertese vihette el.
Tokaji régió: közpénzmilliárdokból épülnek-szépülnek a luxusszállodák | atlatszo.hu
Az eredetileg 2021.december 22-i átadás biztos elmarad, tavaly júniusban ugyanis kiderült, hogy az egykori bánya területén épülő szálloda alatt kemény szikla helyett omladékos kőzet van, így több időre van szükség. Ráadásul az intenzív esőzések miatt a talajerózió beindult, 10-30 cm-es kövek mosódtak le életveszélyes állapotot idézve elő egy részen.
A forráselosztás koncentrációját jól példázza, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels szállodalánc létesítményei nyerték el a 2020-ban kiosztott rekordösszegű támogatások 8 százalékát, 18 milliárd forintot. A járványhelyzet során kiosztott turisztikai fejlesztési támogatások visszatérő nyertese a szintén a »haveri« körbe tartozó Appeninn Holding is: az érdekeltségébe tartozó projekteknek öt különböző jogcímen 16 milliárd forint jutott 2020-ban és 2021-ben. Az önkormányzati nyertesek körében szintén egyenlőtlenségek figyelhetők meg, a részükre biztosított források több mint 80 százalékát a fideszes vezetésű városok kapták. A megengedő szabályozás lehetővé teszi, hogy az MTÜ és a Kisfaludy2030 Zrt. ténylegesen átlátható feltételeket biztosító pályázat meghirdetése nélkül osszon ki állami forrásokat.
Az Apáthy családhoz köthető cég épít egy Apáthy családhoz köthető szállodát milliárdos állami támogatással | atlatszo.hu
Némi túlzással saját magának, pontosabban a saját cégeinek adott nettó 4,8 milliárdos megbízást egy, az Apáthy családhoz köthető vállalkozás. Ennek köszönhetően az A-Híd Zrt. egy 4 csillagos szállodát húzhat fel Debrecenben 3,6 milliárdos állami támogatással. A cég forgalma az elmúlt öt évben 4,8 milliárd forintról több mint 40 milliárdra nőtt, többek között ők végzik a Lánchíd felújítását is.
A pályáztatás nélküli pénzosztás már 2018 óta bevált gyakorlat a turisztikai csúcsszervezetnél. Az egyedi támogatások esetében annak ellenére nem ismert a pénzhez jutás feltételrendszere és a bírálók kiléte, hogy 2021-es határozatában még a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is az adatok közzétételére kötelezte az MTÜ-t. A TI Magyarország számításai szerint 2020-ban az összes turisztikai támogatás csaknem harmadát, mintegy 73 milliárd forintot teljes mértékben átláthatatlan feltételek között, egyedi támogatásként ítéltek meg. A Kisfaludy-program átláthatatlanságára jellemző az is, hogy annak pénzügyi vonatkozásairól, döntési folyamatairól évről-évre egyre kevesebb részletet tesznek közzé.
Egy terepralibajnok cége építhet 4,3 milliárd forintért négycsillagos hotelt Pogányban | atlatszo.hu
Nettó 4,3 milliárd forintért építenek a Pécshez közeli Pogányban egy 92 szobás, négycsillagos superior minősítésű szállodát – derült ki az uniós közbeszerzési értesítő legújabb számából. A tendert Benik Balázs terepralibajnok cége, a B Build & Trade Kft. nyerte el. A nyílt pályázatra öt ajánlat érkezett, a B Build & Trade Kft.
A Kisfaludy2030 Zrt. honlapján a támogatott szervezetek és projektek listája az eredmények összesítésére alkalmatlan formában érhető el. Nem azonosítható, hogy az egyes kiírásokhoz mely nyertesek és mekkora összegek tartoznak.”
Címlapkép: Résztvevők az államalapító Szent István Király ünnepén tartott felvonuláson a budapesti Andrássy úton (forrás: MTI/Czeglédi Zsolt)
|
Közel 12 milliárd forintba került az idei augusztus 20-i ünnepség
|
Végre válaszolt az augusztus végén beadott adatigénylésünkre a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. (MTÜ): minden eddigi becslésnél többe került az idei augusztus 20-i államalapítási ünnep. Az állami turisztikai csúcsszerv által elküldött összesítőből kiderül, hogy közel 12 milliárd adófizetői forint ment el többek között fényshow-ra, tisztavatóra, díszünnepségekre, tűzijátékra, médiakampányra, és „márkaazonosítóval ellátott ruházatra”. A szerződött partnerek nevét azonban nem árulták el.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozadat/2021/12/10/kozel-12-milliard-forintba-kerult-az-idei-augusztus-20-i-unnepseg/
|
2021-12-10 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Képviselői mandátumának visszaadására és a közéletből való távozásra szólította fel december 9-én Érd alpolgármestere, Tetlák Örs Bács István fideszes képviselőt, volt alpolgármestert. Minderre azután került sor, hogy a Pest megyei város önkormányzatának illetékes bizottsága Tetlák szerint kimondta: Bács 2020-as évről leadott vagyonnyilatkozatának valótlan a tartalma. Minderről egy videóban beszélt az alpolgármester (2:40-től):
Tetlák világossá tette: szeretné, ha az ügynek tényleges következményei lennének. Ezért Bács István fideszes képviselő, volt alpolgármester összeférhetetlenségének megállapítását kéri az érdi közgyűléstől, egyúttal szeretné azt elérni: a képviselők testülete is határozatban mondja ki, hogy a volt fideszes alpolgármester vagyonnyilatkozata valótlan.
A közgyűléssel is kimondatná
Az érdi közgyűlés november végi ülésén tárgyalta Bács vagyonnyilatkozatának ügyét (34.pont). A jogi bizottság előtte határozatban állapította meg, hogy Bács vagyonnyilatkozata valótlan, amiért abban nem tüntette fel a cégének nyújtott 71 millió forintos tagi kölcsönt. Ám a közgyűlés – zárt ülésen – mindössze megtárgyalta az előterjesztést, arról nem szavaztak, és így határozatot sem hoztak.
Az eljárást kezdeményező Tetlák szerint a tagi kölcsönön túl más, súlyos probléma is felmerül Bács vagyonnyilatkozataival. „Többször személyesen feltettem Bácsnak a kérdést, mi a forrása a 71 millió forintos vagyonnak. Egyszer sem kaptam kielégítő választ.”
„Büdös kommunista” – válaszolta a 71 milliós tagi kölcsönről érdeklődő munkatársunknak az érdi fideszes politikus | atlatszo.hu
Érdemi válasz helyett gyalázni kezdte az Átlátszó munkatársát Bács István érdi fideszes politikus arra a kérdésre, miért nem vallotta be a saját cégének nyújtott 71 millió forintos tagi kölcsönt a vagyonnyilatkozatában. A volt alpolgármester perrel is fenyegetőzött, miközben párttársa, a frakcióvezető Simó Károly még az internetre is feltöltötte vagyonnyilatkozatát, holott ez nem is lett volna kötelessége.
Tetlák emlékeztetett arra, hogy a novemberi közgyűlési ülésen a Csőzik László polgármester rákérdezett, Bács ragaszkodik-e vagyonnyilatkozati ügyének zárt tárgyalásához.
„Bács azt akarta, hogy ne legyen nyilvános a napirendi pont tárgyalása. Ha minden rendben lenne a vagyonnyilatkozatával, akkor miért nem vállalja a nyilvánosságot?” – kérdezte Tetlák. (Bács az Átlátszónak sem árulta el, miért ragaszkodott hozzá. Ahogy arra a kérdésre sem válaszolt, hogy lemond-e a képviselői mandátumáról.)
Az érdi ellenzéki politikus, az LMP elnökségi tagja szerint a jogsértés súlya miatt nem szabad itt megállnia az érdi képviselők testületének.
Indítványozni fogja, hogy a közgyűlés is formálisan, határozatban mondja ki: Bács vagyonnyilatkozata valótlan.
Ezzel együtt kezdeményezni fogja, hogy indítsák meg Bács ellen az összeférhetetlenségi eljárást. Ha kimondják az összeférhetetlenséget, az Bács képviselői mandátumának megszűnéséhez vezethet. A törvény szerint – egyebek mellett -–akkor lehet kimondani a képviselő összeférhetetlenségét, ha olyan tevékenységet folytat, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja.
Egy cikkel indult
Az Átlátszó írta meg 2021. április végén, hogy Bács István cége beszámolójának kiegészítő mellékletében szerepel egy 71 millió forintos tagi kölcsön. Ez azt jelenti, hogy Bács ennyi kölcsönt nyújtott a saját cégének. Ez az összeg azonban nem szerepelt Bács vagyonnyilatkozatában.
Bácsnak 2019-ben 877 ezer forint volt a képviselői illetménye, amelyhez még 150 ezer forint költségtérítést és 28 ezer forint nyelvpótlékot kapott. Ezeket a számokat alapul véve a vagyonnyilatkozatban fel nem tüntetett 71 millió forint Bács közel hat évnyi alpolgármesteri bruttó jövedelmének felel meg.
Remek üzlet polgármesternek lenni Érden – megválasztottnak és elbukottnak egyaránt | atlatszo.hu
Érd előző polgármesterének közel egymillió forinttal csappant meg a havi jövedelme. A megyei jogú városok polgármesterei közül októberig egyik leggazdagabbnak számító T. Mészáros András négymillió forinttal hízlalta a bankszámláját, és végkielégítésként, valamint szabadság-megváltásként összesen nettó 6,9 millió forint felvételére vált jogosulttá. Az ellenzéki szövetség frissen megválasztott polgármestere jómódú ügyvéd, aki a sajátjával együtt nyilvánosságra hozta az időközben a Liberális Párt elnökévé választott élettársa, Bősz Anett vagyonnyilatkozatát is.
Amikor az Átlátszó feltette a kérdéseit, az erős mondatairól hírhedt és egy, korábban közpénzek százmillióiból is prosperáló cég tulajdonosához rokoni szálakkal kapcsolódó Bács lebüdöskommunistázta és gyalázni kezdte az Átlátszó munkatársát.
A tagi kölcsön ügye ezután nem sokkal eljutott a legfőbb ügyészig, aki Vadai Ágnes DK-s parlamenti képviselővel közölte: a kérdéseit feljelentésként értékelte, és a képviselő beadványa így a NAV Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságánál kötött ki. Itt a feljelentés kiegészítését rendelték el. Azóta az adóhatóság sajtórészlege az Átlátszó rendszeresen feltett kérdéseire azt válaszolta: folyamatban lévő ügyről nem adnak tájékoztatást.
Nem először marad ki valami
Az Átlátszó azt is kiderítette, hogy Bács 2019-es évről leadott vagyonnyilatkozata más szempontból is problematikus. Bácstól, aki alpolgármesterként a sportügyekért is felelt, a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló Érdi Sport Kft. 250 ezer forintért bérelt egy 76 négyzetméteres társasházi lakást Érden.
Bács a 2019-es évben kifizetett bérleti díjat, mintegy 2,2 millió forintot nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában. Bács most nem büdöskommunistázott vagy gyalázkodott, hanem mélyen hallgatott az Átlátszó érdeklődésére.
Vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményeztek a volt fideszes alpolgármester ügyében | atlatszo.hu
Vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményeztek Érden, amiért Bács István fideszes volt alpolgármester a saját cégének nyújtott 70 millió forintos tagi kölcsönét nem tüntette fel a vagyonnyilatkozataiban. Az Átlátszó emiatt újra átvilágította Bács vagyonnyilatkozatait, és így most derült ki: a korábban sportügyekért felelős alpolgármester az Érdi Sport Kft. által lakásbérlet címén neki kifizetett milliókat sem szerepeltette 2019-es vagyonnyilatkozataiban.
Bács egykori főnökének és mentorának, a fideszes polgármester T. Mészáros Andrásnak szintén meggyűlt a baja a vagyonnyilatkozati számaival, miután az Átlátszó kiderítette, hogy 3,4 millió forintos jövedelmet felejtett el feltüntetni a 2017-es bevallásában. T. Mészáros az ügy kipattanása után pontatlanságra hivatkozott, majd megelégedett azzal, hogy mindössze lealjasozza az Átlátszó érdi munkatársát.
Zárt ajtók mögött tárgyalják
Tetlák kezdeményezésére úttörő folyamat indult el a vagyonnyilatkozati jog meglehetősen ingoványos területén. Az efféle eljárások megindítása rendkívül ritka. A processzust zárt üléseken folytatják le, így kevés információ lát napvilágot. Az úgynevezett vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a törvény mindössze pár bekezdésben tárgyalja.
A Bács-ügyről begyűjtött információink az eljárás zárt jellege miatt meglehetősen hézagosak. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást lefolytató bizottság elnöke, Asztalos Éva az ügy érdemére vonatkozó kérdéseinkre nem válaszolt az eljárás zárt minősítésére hivatkozva.
Így nem kaptunk választ arra, hogy az ügyvéd-politikus által vezetett bizottság megvizsgálta-e Bács 2019-es évről leadott vagyonnyilatkozatát.
Az önkormányzati képviselőkre vonatkozó sajátos szabályok előírják: minden év januárjában, amikor a képviselő leadja aktuális vagyonnyilatkozatát, visszakapja az előző bevallását. Forrásaink szerint a visszaadás ellenére a polgármesteri hivatalban az ügyviteli szabályoknak köszönhetően elvileg továbbra is elérhető Bács 2019-es vagyonnyilatkozata. Ez az a nyilatkozat, amelyet adatigénylés után korábban kiadtak az Átlátszónak, majd lapunk azt ebben a cikkben nyilvánosságra is hozta. Vagyis rendelkezésre áll egy nyilvános, másolati példány is Bács bevallásából.
A vagyonnyilatkozat visszaadása semmiképp sem jelenti, hogy annak adattartalma megsemmisülne. Borkai Zsolt vagyonnyilatkozati persorozatában – amelyről az Átlátszó számolt be több cikkben – a Kúria is megerősítette az alsóbb bíróságok elvi éllel megfogalmazott álláspontját: a vagyonnyilatkozat tartalma a visszaadás után is közérdekből nyilvános marad. Tehát Bács esetében sem lett volna akadálya az eljárás kiterjesztésének a 2019-es évre.
Íme, itt olvasható Borkai Zsolt kiperelt 2017-es és 2018-as vagyonnyilatkozata | atlatszo.hu
Évekig tartó hiábavaló pereskedés után a győri önkormányzat végre kiadta Borkai Zsolt 2017-es és 2018-as évről leadott vagyonnyilatkozatát. A győri városházának aligha maradt más választása: a Kúria elmarasztaló döntése után a Készenléti Rendőrség nyomozást rendelt el közérdekű adattal visszaélés gyanúja miatt, így felmerült a reálisan közeli esélye annak, hogy főhivatalnokok bűnügyi gyanúsítottakká válnak. Úgy tudjuk, a városháziak most azzal mentegetőznek Győrben: az elektronikus kézbesítési rendszer úgynevezett hiányosságai miatt kapták meg késedelmesen a Kúria döntését, ezért annak csak nemrég tudtak eleget tenni.
A 2019-es esztendő abból a szempontból is kulcsfontosságú a Bács-ügyben, mert az ebben az évben befolyt lakásbérleti díjait sem vallotta be a volt fideszes alpolgármester. Vagyis a 71 milliós tagi kölcsön ügyéhez hasonlóan elvileg a bérleti díj bevallásának elmulasztása miatt is vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást lehetne indítani Bács ellen.
Asztalos hallgatása a Bács-eljárásról számos jogi kérdést felvet. A törvény azt írja:
„[…] A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.”
Egy 2019-es tájékoztatójában az adatvédelmi hatóság elnöke leszögezte: „a testületi működés átláthatóságának biztosítása érdekében a zárt ülés dokumentumaiban szereplő közérdekű és közérdekből nyilvános adat megismerhetőségét, az arra irányuló kifejezett kérés teljesítésével biztosítania kell az adatkezelőnek” (8. oldal).
Jelen esetben az eljárás alanya egy önkormányzati képviselő, tehát közszereplő. A vagyonnyilatkozatának tartalma közérdekből nyilvános adat, a vagyonnyilatkozat tartalmáról szóló bizottsági vita pedig olyan közéleti vita, amelyről jogában van tudomást szereznie a választópolgárnak.
Bács István jelenleg az országos hírekben leggyakrabban szereplő érdi fideszes politikus. Legutóbb a büdöskommunistázása futott végig szinte a teljes független országos sajtón, amelyet a napokban megkapó egyszerűséggel FOS-nak nevezett a Facebook-oldalán.
|
Videó: valótlan a büdöskommunistázó fideszes képviselő vagyonnyilatkozata
|
Összeférhetetlenségi eljárást kívánnak indítani Érden a város volt fideszes alpolgármestere ellen, amiért vagyonnyilatkozatában nem tüntetett fel egy, a saját cégének nyújtott 71 millió forintos kölcsönt. Az eljárás vége a képviselői mandátum megszűnése lehet. Érd alpolgármesterének Facebookon közzétett videójából kiderült, nemrég a helyi közgyűlés jogi bizottsága kimondta: Bács István vagyonnyilatkozata valótlan. Ő az az érdi fideszes politikus, aki lebüdöskommunistázta az Átlátszó munkatársát, amiért megkérdezte őt a vagyonnyilatkozatból kihagyott 71 millió forintos tagi kölcsönről és annak forrásáról. Az érintett többszöri megkeresésünkre sem reagált.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozadat/2021/12/16/video-valotlan-a-budoskommunistazo-fideszes-kepviselo-vagyonnyilatkozata/
|
2021-12-16 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Először 2019-ben írtunk arról, hogy legalább 23 milliárd forint közpénzből akar megvalósítani a kormány egy hatalmas turisztikai beruházást Fertőrákoson, ahol a tervek szerint szálloda, sportközpont, ökocentrum, új strand és kikötő is épül majd a tóparton. A magyar kormány a környezetvédők, valamint az Európai Unió és az UNESCO tiltakozását semmibe véve tavaly el is kezdte a beruházást.
A „turisztikai fejlesztés” azzal indult, hogy a 9 milliárd forintos vitorláskikötő építését Mészáros Lőrinc egyik cége nyerte, letarolták a nádast, és lebontatták az ikonikus cölöpházakat, november elején pedig videón láthattuk, hogy gyakorlatilag az egész fertőrákosi tópartot legyalulták a beruházás miatt.
November 30-án megírtuk, hogy az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent a kiírás, amelyben az SFTFN a szállások és egyéb ingatlanok kivitelezőjét keresi. Csak néhány a tervezett építmények közül: 6734,75 m² hasznos alapterületű szálloda, 2298 m² hasznos alapterületű ökocentrum, 1951 m² hasznos alapterületű vitorlásklub, 1501 m² hasznos alapterületű sportközpont, motelek, bungalók.
Hamarosan kezdődhet a szállodaépítés a Fertő tónál, gyorsított eljárásban keresik a kivitelezőt az állatok miatt | atlatszo.hu
Az SFTFN 2021. november 25-én adta fel a hirdetményt, és az ma, november 30-án jelent meg az EU-s közbeszerzési értesítőben. A tender nyílt, tehát elvileg bárki jelentkezhet rá, aki megfelel a műszaki és gazdasági követelményeknek. Viszont nincs sok idő pályázni, mert gyorsított eljárásban keresik a kivitelezőt, és csupán
A tender nyílt volt, tehát elvileg bárki jelentkezhetett rá, aki megfelel a műszaki és gazdasági követelményeknek. Viszont nem volt sok idő pályázni, mert gyorsított eljárásban keresték a kivitelezőt: csupán 2021. december 17-ig lehetett benyújtani az ajánlatokat. A sietséget azzal indokolta az SFTFN, hogy a „2021 év tapasztalatai alapján, ha valamely részterületen a munkavégzés időlegesen, akár egy-két hétre is szünetel, azt az állatvilág valamely eleme azonnal elfoglalja, birtokba veszi”.
Cikkünk nyomán az egyik legnagyobb magyarországi zöldszervezet, a Greenpeace a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult december 9-én, és kérte tőle a kiírás megsemmisítését. Erre azonban már nem lesz szükség, ugyanis az SFTFN visszavonta a közbeszerzési kiírást. A Greenpeace információi szerint azért, mert „olyan sok kérdés érkezett hozzájuk a potenciális pályázóktól, hogy azokat gyorsított eljárásban nem tudnák megválaszolni”.
Valóban így van, a Fertő tó barátai nevű civil szervezetnek birtokába került a SFTFN december 10-én kelt levele a tender visszavonásáról.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy végleg letett volna az állam a Fertő tavi gigaberuházásról, de egy ideig biztosan szünetelni fog az építkezés, addig tehát nyugodtan visszatérhetnek az állatok a Natura 2000-es területre.
|
Visszavonták a Fertő tavi szállodaépítésre kiírt közbeszerzést, jöhetnek az állatok
|
Nem egész két héttel ezelőtt írtuk meg, hogy megjelent a közbeszerzési kiírás, amelyben gyorsított eljárásban kereste a beruházást irányító állami cég a fertőrákosi partra tervezett hotel, vitorlásklub, sportközpont és egyéb gigantikus építmények kivitelezőjét. A Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt. (SFTFN) azzal indokolta a sietséget, hogy ha egy kicsit is szünetel az építkezés, akkor „az állatvilág valamely eleme azonnal elfoglalja” a Natura 2000 besorolású területet. Cikkünk nyomán a Greenpeace a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, és kérte tőle a kiírás megsemmisítését. Erre azonban már nem lesz szükség, ugyanis az SFTFN visszavonta a tendert.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kornyezet/2021/12/11/visszavontak-a-ferto-tavi-szallodaepitesre-kiirt-kozbeszerzest-johetnek-az-allatok/
|
2021-12-11 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Több el nem készült földhő-erőmű, vitatott orvostechnikai üzem, végrehajtás alá került projektcégek – ezek mind részei a Hadházy Ákos által a „geotermikus energia királyának” nevezett Kovács Imréhez köthető céghálónak. Az EU-Fire EGS Kft. és a hozzá kapcsolódó cégek az elmúlt években több milliárd forint közpénzt kaptak a legkülönfélébb projektekre. A legutóbb pár hónapja kötöttek szerződést a kormánnyal annak ellenére, hogy eddig a legköltségesebb beruházásaik jellemzően elakadtak.
Kovács Imre és cége, az EU-Fire EGS Kft. geotermikus projektjeire Hadházy Ákos irányította rá a közvélemény figyelmét. A képviselő novemberben, a Facebokon írt arról, hogy az EU-Fire EGS Kft. 13,5 milliárd forintnyi EU-s támogatást kapott arra, hogy Battonyán egy geotermikus erőművet építsen fel, ám közel nyolc év alatt még semmi nyoma egy működő erőműnek. Később Hadházy rámutatott arra is, hogy az EU-Fire és hozzá köthető cégek más városokban is milliárdokat kaptak geotermikus erőművek (EGS Erőművek) építésére, azonban a beruházások évek alatt sem valósultak meg. (Hadházy Kiskunhalast, Mosonmagyaróvárt és Tótkomlóst említette, ugyanakkor az Átlátszó információi szerint Tótkomlóson, ahol szintén elakadt egy földhő-beruházás, egy másik, Kovácsékhoz nem köthető üzleti kör kapta a megbízást).
Hadházy novemberben megpróbálta válaszra bírni Kovács Imrét, az EU-Fire-höz köthető cégek vezető tisztségviselőjét a geotermikus erőművekről, és egy másik hozzájuk köthető elakadt projektről, egy kocsordi orvostechnikai üzemről. Kovács Imre azonban elutasította a válaszadást.
Simicska Lajos öröksége
Kovács Imre és családja cégei az EU-Fire EGS Hungary Kft. nevű vállalat körül összpontosulnak, amely igen érdekes cég, mert bár neve alapján geotermikus energiában utazik, valójában a mezőgazdaságtól kezdve az orvostechnikai cégek gyártásáig számos iparágba belekóstoltak, jelentős részben állami vagy uniós támogatásokért cserébe.
Az alábbi ábrán mutatjuk a cégcsoport jelentősebb tagjait, és azt, hogy milyen közpénzzel támogatott beruházásokban vettek részt. Az ábra kattintásra nagyobb méretben is megnézhető.
A cégcsoport zászlóshajóját 2011-ben alapították meg, és ebben az évben már sikeresen is pályázott a Battonya mellé tervezett földhő-erőmű (Dél-alföldi EGS rendszerű geotermikus erőmű) megépítésére, az úgynevezett NER 300, uniós pénzeket elosztó programon. A kiválasztásban feltehetően szerepe volt annak is, hogy az EU-Fire EGS akkori egyik partnere a pályázó konzorciumban éppen a Simicska Lajos-féle Közgép volt.
Battonya: egyre csak csúszik a 35 milliárdos mintaerőmű
A battonyai projektet jóváhagyta az állam, majd az EU is, így biztosították a 40 millió eurós (akkori árfolyamon 12 milliárd forintos) támogatást. Az egész projekt költsége, önrészekkel együtt eléri a 35 milliárd forintot. A beruházáshoz projektcéget alapítottak (immár az EU-Fire EGS és egy új partner, az izlandi hátterű Mannvit Kft. részvételével), és a sajtóban megjelent információk szerint 2013-ban el is indultak az előkészületek, egy évvel később pedig még kiemelt projektté is minősítették a beruházást.
2019-ben a HVG újságírója felkereste a helyszínt, de nem látta nyomát a tervezett erőműnek.
A csúszáshoz hozzájárult az is, hogy a cég nehezen kapott engedélyt a Bányafelügyelettől, emiatt a fúrásokhoz szükséges koncessziós szerződést is csak 2017-ben tudták megkötni a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal. Az eredeti ütemterv szerint idén december 19-ig kéne átadni a mintaerőművet. Erre azonban a Hadházy által közzétett fényképek alapján igen kevés az esély, a helyszín két év alatt nem sokat változott. A Greenfo februárban uniós dokumentumokra hivatkozva azt írta, hogy a cégek határidő-módosítást kértek, így a határidő 2023 vége lett.
Mosonmagyaróvár: felszámolás alatt a projektcég
A battonyaival nagyjából egy időben, 2012-ben ítéltek meg támogatást Kovácsék három másik cégének, amelyek egy mosonmagyaróvári erőmű-projektben tűntek fel. A beruházásra ezúttal is projektcég alakult Mosonmagyaróvári Geotermikus Rendszer Beruházó, Fejlesztő és Szolgáltató Kft. néven, amiben Kovács Imréék cégei (Carpa-VIS Geothermia Kft., Carpa-VIS Hungary Kft., Geotherm Hungary Kft.) és a mosonmagyaróvári városüzemeltető cég is tulajdonrészt kapott.
A 3 milliárd forintos támogatást ezúttal is az EU biztosította, abban a reményben, hogy a 2015-ös fűtési szezonban már működni fog a rendszer. Ez nem így lett, de ennek ellenére 2017-ben további 2 milliárd forintot kaptak, immár nem az EU-tól, hanem a magyar kormánytól.
2018 márciusában a beruházásba bevont EU-Fire EGS Kft. az év végére ígérte az erőmű elindítását, és ünnepélyes alapkőletételt is tartottak két miniszter, Nagy István és Varga Mihály részvételével. Egy évvel később a város megújította a szerződést a fővállalkozó Geotherm Hungary Kft-vel, de a földhőszolgáltatás azóta sem került közelebb az elinduláshoz, a közelmúltban egy bádogkunyhón kívül nem sokat lehetett látni a környéken.
Ennek ellentmond, hogy a projektcég ellen 2019-ben felszámolási eljárás indult. Árvay István mosonmagyaróvári polgármester a Telexnek novemberben azt mondta, „eredménytelen közbeszerzés miatt késik a projekt befejezése. Mivel nincs információnk arról, hogy a geotermia bekapcsolása a hőtermelésbe véglegesen meghiúsult volna, a hőszolgáltatási szerződés futamideje alatt ez bármikor megtörténhet.”
Kiskunhalas: félkészen befejezett projekt
A Zsana és Kiskunhalas településeket érintő, 4 milliárd forintos összköltségvetésű programra 2017-ben nyert el támogatást a részben önkormányzati tulajdonú Zsana Geoterm Kft. A projekt a „Kiskunhalas és Zsana térségében megtalálható természetes víztározóra alapozva egy 20 MW hőteljesítményű geotermikus fűtőmű kialakítását célozta meg”, és a cég KEHOP-pályázaton 2,5 milliárd forint EU-s támogatást is elnyert.
A munkálatok meg is kezdődtek, amelyekbe a kivitelező bevonta Kovács Imre cégét, az EU-Fire-t is. Azonban
időközben szabálytalansági eljárás indult, és az Irányító Hatóság 1,2 milliárd forint visszafizetésére kötelezte a céget.
Visnyei Miklós zsanai polgármester februárban a HVG-nek azt mondta, „sínen van az ügy, nyáron már elkezdődhet a projekt”, a szabálytalansági eljárásról pedig azt mondta, hogy időközben tisztázódtak a dolgok. Ez mégsem így lett, a beruházás azóta is áll, a Zsana Geoterm Kft. ellen pedig az Opten adatlapja szerint kényszertörlési eljárás van folyamatban.
A beruházás leállása előtt mindenesetre az EU-Fire EGS 460 millió forintot kapott arra, hogy próbakutakat fúrjon. Emiatt a cég honlapján a projekt „befejezettként” szerepel.
Érdekesség, hogy ugyanitt márciusban egy másik, kisebb geotermikus projekt sikeresen zárult: az MS Energy Solutions Kft. egy meddő, sikertelen olaj- és gázkutató fúrásból visszamaradt kútból kiindulva fejezett be egy zárt ciklusú, geotermikus hőtermelő erőművet. Ezt a beruházást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 81,84 millió forinttal támogatta.
Meg kell említeni, hogy az EU-Fire-cégcsoport nem minden geotermikus projektje volt sikertelen. 2018-ban például KEHOP-támogatás keretében 336 millió forintot kaptak egy mátészalkai geotermális távhőrendszer elkészítésére, amit 2021-ben befejeztek. A csoport egy másik cége, a Relic-Via Kft. egy makói geotermikus beruházás környékén tűnt fel 2010-ben. A cég a MATERM hőenergia-szolgáltatóra vonatkozóan kötött szerződést, közösen a GEOTERM INVEST Kft.- vel és a Brunnen Kft.-vel, egy „makói geotermikus kaszkádrendszer kialakítása projekt” kivitelezése érdekében, amely szintén megvalósult.
Egyéves cég azonnal 365 milliós megrendelést kapott
Az EU-Fire EGS és a kapcsolódó cégek a legnagyobb állami pénzeket a geotermikus beruházásaikon gyűjtötték be, de az évek során más tevékenységeik is sokat hoztak a konyhára. Az egyik leányvállalat, az Agro Prospect Kft. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel (MATE) együttműködve részt vesz a „Keszthelyi magyar nagyfehér hússertés génmegőrzési projekt támogatása” című projekt megvalósításában, az Agrárminisztérium támogatásával. 2019-ben a kormány honlapjára felkerült dokumentum szerint erre 365 971 000 forintos szerződést kötöttek a céggel.
2020 júliusában a cégcsoport egy másik tagja, a MIKK Kft. szintén az agrárminisztériumtól kapott 628 millió forintos támogatást
„az illékony klórozott szénhidrogén szennyezettség hatékony kármentesítési beavatkozását célzó innovatív technológiai eljárás kidolgozása, valamint a kutatás-fejlesztési feladatok elvégzése az egykori Magyar Optikai Művek mátészalkai gyáregységének területén” feladatra. Érdekesség, hogy a céget akkor kevesebb mint egy éve (2019 szeptemberében) jegyezték be.
Gyáravatás Varga Mihály irodájában
A koronavírus-járvány alatt sokat gazdagodott a cég frissen elindított orvostechnológiai divíziója. A kormány 2020 augusztusában indította el az Egészségipari Támogatási Programot (ETP), amelynek célja a hazai gyógyszer- és gyógyászatieszköz-gyártás fejlesztése a gyártóhelyek számának emelésével és hatékonyságuk növelésével. A vissza nem térítendő állami támogatás célja a hazai eszközellátás stabilitásának megteremtése mellett az is, hogy a cégek beléphessenek a világpiacra is.
A program keretében az EU-FIRE EGS Kft. három projektje kapott kormányzati támogatást: egy kocsordi orvostechnológiai üzemre, illetve kettő, a mátészalkai Ipari Parkban létesítendő gyártócsarnokra. Utóbbiak közül az egyik orvosi kesztyűket, műtéteknél alkalmazható csipeszeket és vérzéscsillapító eszközöket gyártana, a másik fecskendőket, injekciós tűket, szikéket és ollókat, a kocsordi gyár pedig a cég honlapja szerint orvosi kesztyűket, műtéteknél alkalmazható csipeszeket, vérzéscsillapító eszközöket, védőszemüvegeket, szilikon maszkokat, fecskendőket, sőt, lélegeztető- és újraélesztő gépekhez való alkatrészeket állít elő. A három beruházás összértéke 9 milliárd 787 millió forint, amelynek 80 százalékát biztosította a magyar kormány vissza nem térítendő támogatásként.
Hadházy Ákos december 12-én azt írta, a mintegy 8 milliárd forintos támogatás mellé később a mátészalkai fecskendőgyár újabb 200 millió forintot kapott. A támogatást szeptemberben ítélték meg nekik az előfinanszírozott Széchenyi Program PLUSZ keretében (ez egy uniós hátterű program, és egyelőre a jogállamisági eljárások miatt nem garantált, hogy az EU később valóban elutalja a forrást), és novemberben már meg is kapta a cég az előleget.
Az egészségügyi üzemek támogatása azonban szintén vitássá vált: novemberben Hadházy és Kocsord megyei képviselője, Földi István (Jobbik) azt mondták, az ottani üzemben semmilyen termelés nem indult el.
Bírálták Varga Mihály pénzügyminisztert is, aki felavatta a kocsordi üzemet, azonban a szalagátvágásról szóló felvételeken látszik, hogy azokat nem az üzemben, hanem Varga Mihály irodájában vették fel.
Amennyiben ez igaz, folytatódott az a 2018-ban, a mosonmagyaróvári földhőerőmű alapkőletételénél is látott hagyomány, hogy az aktuális választások előtt még el sem készült beruházásokat avatnak fel kormánytagok.
Siófokon és Velencén fektettek luxusapartmanokba
Az EU-Fire cégcsoporthoz az Opten tanúsága szerint még több tucatnyi vállalkozás tartozik, ezek elsősorban a főcég leányvállalatai és/vagy Kovács Imre (ill. valamelyik rokona) áll az élükön. A legjelentősebb ezek közül az EU-Fire Ingatlanfejlesztő és Tanácsadó Kft., amely az EU-Fire EGS üzemeinek telkeit kezeli, legalábbis a cég által leadott e-beszámoló szerint a kft.-nek Kocsord és Mátészalka külterületein vannak telephelyei – azokon a településeken, ahol a főcég kapott gyártási koncessziókat.
A cégcsoport kisebb tagjai az Opten-adatlapjaik szerint a legkülönbözőbb üzleti tevékenységeket végzik: van köztük fogorvosi rendelő, építészeti iroda és pénzügyi tanácsadócég. A leányvállalatok nagy részének tevékenységéről nem lelhető fel sok információ, bevételeik jellemzően minimálisak (emiatt alvó cégekhez hasonlítanak), és több vállalat végrehajtás vagy felszámolás alatt áll (ahogy korábban az EU-Fire EGS esetében is több alkalommal indult NAV-eljárás).
A cégcsoport honlapja szerint az energia, gyártás, orvostechnológia és mezőgazdaság mellett turisztikával is foglalkoznak. Állításuk szerint a cégnek Siófokon és a közelmúltban a NER-elit egyik kedvenc befektetési célpontjává vált Velencei-tónál vannak luxusapartmanjai, valamint Borsodgeszten egy látványborászatuk. Ezekről a befektetésekről azonban azon kívül, hogy vannak, mást nem árulnak el. A honlapra a turisztikai divízióról még nem töltöttek fel brossúrát; ez arra utal, hogy a beruházás új szerzemény lehet, amihez akár a közelmúltban kapott állami támogatás is biztosíthatta a tőkét.
|
Bemutatjuk a geotermikus energia királyának céghálóját
|
Több el nem készült földhő-erőmű, vitatott orvostechnikai üzem, végrehajtás alá került projektcégek – ezek mind részei a Hadházy Ákos által a „geotermikus energia királyának” nevezett Kovács Imréhez köthető céghálónak. Az EU-Fire EGS Kft. és a hozzá kapcsolódó cégek az elmúlt években több milliárd forint közpénzt kaptak a legkülönfélébb projektekre. A legutóbb pár hónapja kötöttek szerződést a kormánnyal annak ellenére, hogy eddig a legköltségesebb beruházásaik jellemzően elakadtak.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/12/14/bemutatjuk-a-geotermikus-energia-kiralyanak-ceghalojat/
|
2021-12-14 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A külügyminiszter genfi útjáról szóló cikkünk megjelenése előtt írásban fordultunk a minisztérium sajtóosztályához, hogy megismerjük az utazás körülményeit, ám a hivatal nem válaszolt kérdéseinkre, ezért közadatigényléseket kezdeményeztünk.
Szijjártó Péter ezúttal „valtonos” magángéppel repült hivatalos útra | atlatszo.hu
Miután a miniszter ezúttal is részletesen dokumentálta a munkanapját a hivatalos közösségi oldalán, az ott közzétett fotókból az is kiderült, hogy kora délután Svájcba, pontosabban Genfbe utazott. Itt a bejegyzések szerint – többek közt – az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának gyűlésén vett részt, ahol a magyar jogállamiság kérdése is terítékre került.
Bár több témában így sem kaptunk kielégítő választ, annyit azonban megtudtunk, hogy a pár órás svájci tartózkodás repülőjegyköltsége 7,5 millió forint volt. A minisztérium a repülőjegyek árát (értsd: a különjárat bérlését) az egyik szerződéses utazásszervező partnernek, az OTP Travel Kft.-nek fizette ki egy központosított közbeszerzési eljárás alapján megkötött keretmegállapodás terhére.
Az ilyen repülőjegyvásárlások esetén kötelező, a keretmegállapodásban szereplő többi szerződéses utazásszervező által névtelenül leadott árajánlat után is érdeklődtünk a minisztériumnál, hogy megtudjuk, ki, mennyiért kínálta a szóban forgó repülőutat, de erre az adatigénylésünkre nem jött válasz.
Az említett keretmegállapodás egyébként egy 2019 végén lezajlott központosított közbeszerzés eredménye. A „Nemzetközi utazásszervezések” tárgyú szerződés keretösszege 35 milliárd forint, amelyből az erre jogosult állami intézmények – köztük a Külgazdasági és Külügyminisztérium – és állami cégek költhetnek hivatalos nemzetközi utazásaikra.
Közadatigénylésünkben arra is kíváncsiak voltunk, hogy Szijjártó Péter külkereskedelmi és külügyminiszter mikor, hová és milyen hivatalos program keretében utazott az elmúlt három évben nem menetrendszerinti járatra váltott repülőjeggyel. Pontos válasz ezekre a kérdéseinkre sem érkezett, de az utazási célokat ömlesztve, az időpont és a hivatalos program megjelölése nélkül megkaptuk.
A lista alapján megállapítható, hogy a rendkívül aktív, szoros munkabeosztással rendelkező miniszter legalább 65 esetben kényszerült bérelt, nem menetrendszerinti repülőgépek használatára, amelyek nem összekeverendők az állami, pontosabban honvédségi személyszállító repülőgépekkel, amelyeken a külügyminiszter szintén gyakori utas.
A bérelt gépek célpontjai: Brüsszel, Jeruzsálem, Isztambul, Genf, Kampala, Luanda, Wroclaw, Marosvásárhely, Ammán, Moszkva, Baku, Colombus, Luxemburg, Peking, New York, Houston, Washington, Miami, Asgabat, Varsó, London, Brazília város, Madrid, Riga, Hongkong, Makaó, Mumbai, Újdelhi, Jakarta, Minszk, Tallin, Belgrád, Tirana, Bukarest, Kolozsvár, Gyulafehérvár, Biskek, Taskent, Toulouse, Párizs, Beihai, Abu Dhabi, Valletta, Dakka, Vientián, San Marino, Szingapúr, Manila, Hanoi, Phnom Penh, Bangkok, Hága, Koppenhága, Helsinki, Kiotó, Tokió, Praia, Rabat, Innsbruck, Pozsony, Poznan, Koper, Belgrád, Strasbourg és Bécs is.
A minisztérium közlése alapján a megadott utazási célpontok között vannak olyanok, ahová több alkalommal is bérelt géppel repült a miniszter, és olyanok is, ahová csak az út egy részén utazott különjárattal.
Címlapfotó: Szijjártó Péter (forrás: Facebook); infografika: Szabó Krisztián/Átlátszó
|
Szijjártó Péter legalább 65 alkalommal utazott bérelt repülővel az elmúlt 3 évben
|
November elején írtunk arról, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint küldöttsége bérelt magánrepülőgéppel utazott hivatalos útra Pécsről Genfbe, majd vissza Budapestre. A privát jet, amelyről 2019 nyarán írtunk először, a Valton-Sec Kft. közvetett tulajdonában van a HUN-JET Kft. nevű cégen keresztül.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/12/13/szijjarto-peter-legalabb-65-alkalommal-utazott-berelt-repulovel-az-elmult-3-evben/
|
2021-12-13 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Sárgásbarna, ihatatlan, sőt, büdös víz folyik gyakran a vecsési, gyáli, péceli csapokból Pest megyében, ami tönkreteszi a háztartási gépeket is. A lakosok független laboratóriumi vizsgálatokat végeztettek, ami igazolta a gyanút: a víz vas- és mangántartalma több lakásban meghaladja a határértéket. Ezt a gyanút egyébként a huszonegy Pest megyei települést ellátó, önkormányzati tulajdonban álló Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató (DPMV) Zrt. által közzétett vízminőségi adatok is megerősítették. Több településen is meghaladta a határértéket a vízben mért vas-és mangántartalom.
A gusztustalan sárgás iszap csak egy része az ivóvízproblémáknak
A szennyezett ivóvíz mellett a gyakori csőtörések is sok gondot okoznak a helyieknek. A civilek adatkikéréseiből kiderült, hogy Vecsésen 2019-ben az ivóvízhálózatban 197 csőtörés történt. Gyálon még rosszabb volt a helyzet: összesen 366 alkalommal – vagyis átlagban az év minden napján – fordult elő csőtörés. Ugyanakkor a gyáli, közel 100 kilométeres elöregedett vízvezeték-hálózaton 2012 óta sehol nem végeztek csőcserét, erre Vecsésen is csupán 1,4 km hosszan került sor.
Ezért az Eleven Vecsés nevű civil közösség első körben a fideszes vecsési polgármestert, Szlahó Csabát igyekezett meggyőzni egy vas-mangántalanító berendezés, távlatosan pedig a vízvezetékek cseréjének szükségességéről. Az ügyben petíciót is indított a civil szervezet, amiben leírták, hogy a nem kellően tisztított vízből üledék rakódik ki a csövek falára, amely az egyre gyakoribb csőrötések és nyomásingadozások esetén felkavarodva zavaros, kellemetlen szagú vizet eredményez. A lakosok azonban egy idő után felismerték: a vízszolgáltatás problémája országos ügy, amellyel érdemes más települések civil szervezeteit és önkormányzatait, sőt, magukat a szolgáltatókat megkeresni.
Önköltség alatt kapjuk a vizet, a rezsicsökkentés a vízszolgáltatás összeomlásához vezethet | atlatszo.hu
Állami beavatkozás nélkül néhány éven belül összeomolhat a víziközmű szolgáltatás több magyarországi kistérségben. Aztán pedig mindenütt. Az ágazatot az állam beavatkozása, vagyis a rezsicsökkentés juttatta idáig. Ezt a kormány is pontosan tudja, hisz a szolgáltatás válság felé sodródásáról épp a Századvég Gazdaságkutató Zrt. írt átfogó tanulmányt.
Az ivóvízrendszerek 86 százaléka kockázatos besorolást kapott
A vízszolgáltatás összeomlásának veszélyéről már 2018-ban írt az Átlátszó, támaszkodva a Századvég Gazdaságkutató Zrt. akkori kutatására. A Századvég – azóta egyébként sokszor idézett – megállapítása szerint a hazai ivóvízellátó-rendszer nagyon rossz állapotban van: a vezetékek közel 56%-a túlnyomóan kockázatos, illetve 30%-a kockázatos minősítésű. Az azóta eltelt több mint három év alatt nem javult a helyzet: az elöregedett vízvezetékhálózat, a víziközmű-cégek forráshiánya, a dolgozók alulfizetettsége és az emiatti munkaerő-elvándorlás továbbra is súlyost veszélyt jelentenek a vízszolgáltatásra.
„Előbb-utóbb szitává válik az egész ivóvízhálózatunk”
Minderről sok szó esett azon a november 20-i konferencián, amelyet a Civil Kollégium Alapítvány támogatásával valósított meg a Víz Koalíció. A tíz civil szervezet és öt szakszervezet összefogásából létrejött szerveződés a víziközmű-rendszer súlyos helyzetére kívánja felhívni a figyelmet, sürgős beavatkozásokat javasolva.
A november végi konferencián számos felszólaló hangsúlyozta, hogy tarthatatlan a víziközművek állapota Magyarországon. Kecskés Károly, a Fővárosi Vízművek Zrt. Munkahelyi Szakszervezetének elnöke így fogalmazott: „sanyarú helyzetben vagyunk, iszonyú forráshiányos az egész víziközmű-szektor. Ez elkezdődött 2012-ben a rezsicsökkentéssel és a díjbefagyasztással, 2013-ban pedig tovább rontotta a helyzetet a közműadó.
A bevételek a víziközmű-szolgáltatóknál a 2009-es állapotra estek vissza.
Ennek következtében míg 2012 előtt a Fővárosi Vízművek területén évente átlagosan 43 kilométer csövet cseréltek ki, 2012 után ez lecsökkent évi 13-14 kilométernyi cső cseréjére. Így előbb-utóbb szitává válik az egész ivóvízhálózatunk.”
A teljesen elöregedett csövekből és a rendszeres csőtöréseket ábrázoló fotókból a konferencia szervezői egy kiállítást is készítettek, amit a rendezvény panelbeszélgetéseinek szüneteiben lehetett megtekinteni.
Kreitner Krisztina, a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) marketingmenedzsere szerint képtelen az a helyzet, hogy miközben 2012 óta mindenért többet kell fizetnünk, a csapvíz ára változatlan maradt. Nagy gond szerinte az is, hogy nincsenek jó bérek az ágazatban, az energiaszektorban például sokkal jobb fizetést tudnak adni a dolgozóknak. Emiatt
egyes becslések szerint hét év múlva a dolgozók 25%-a fog hiányozni a víziközműves cégeknél,
amelyek már most is súlyos munkaerő-gondokkal küszködnek.
A kormány a kivéreztetésre játszik?
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) főtitkára, Gyergyák Ferenc szerint az önkormányzati tulajdonú cégeknek meg kellene őrizniük a tulajdonukban lévő, 1800 milliárd forint értékű víziközmű-vagyont. A 41 víziközmű-szolgáltatóból 36-nak önkormányzati többségű tulajdonosa van, a rezsicsökkentés és a közműadó bevezetése miatt azonban sok önkormányzati tulajdonú cég került csődközeli állapotba.
A TÖOSZ szerint az állam részrehajlóan csak az állami közműcégeket támogatja, miközben az önkormányzatiaknak egy fillért sem juttat.
A forráshiánnyal küzdő önkormányzatoknak pedig sok esetben kényszerhelyzetben kell dönteniük arról, hogy lemondanak-e térítésmentesen az állam javára a tulajdonukat képező közművagyonról. Néhány hete a Magyar Narancs számolt be egy ilyen, 136 települést érintő helyzetről, mely az Alföldvíz Zrt. csődközeli állapota miatt alakult ki.
A Víz Koalícióba tömörült szervezetek szerint a szolgáltatókra nehezedő terhek – a közműadó, az árak befagyasztása, az ivóvíz 27%-os ÁFA-tartalma, a szakemberhiány – miatt az ivóvízellátás egyre nagyobb veszélyben van. A helyzet javítását célzó és a Víz Koalíció tagjai szerint szükséges intézkedéseket egy petícióban összegezték.
Majd az Európai Unió megoldja
A helyzetet a kormány is ismeri, ez kiderül az Innovációs és Technológiai Minisztérium december 1-jei sajtóközleményéből. Eszerint a kormány elfogadta azt a Nemzeti Víziközmű-közszolgáltatási Stratégiát (NVS-t), amely biztosítani fogja a vízszolgáltatások megújítását. (A bejelentés „érdekessége”, hogy ezt a stratégiát a kormány már egyszer, 2020 novemberében elfogadta, legalábbis a stratégia társadalmi egyeztetést bejelentő közleménye szerint.)
A Magyar Közlönyben november 30-án megjelent rendelet szerint a kormány a „Nemzeti Víziközmű-közszolgáltatási Stratégia feljogosító feltételeinek teljesüléséhez szükséges intézkedésekről szóló dokumentációt” hagyta jóvá – bármit is jelentsen ez. A 65 oldalas NVS dokumentáció pedig leginkább csak a fennálló, orvoslásra szoruló helyzetet ismerteti és ajánlásokat fogalmaz meg a jövőre vonatkozóan.
A felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium oldalára is feltöltött szövegben például szerepelnek azok a már 2018 óta ismert adatok – az ivóvízellátó-rendszerek körülbelül 86%-a kockázatos minősítésű, az elhasználódott csővezetékek aránya 50% feletti –, amelyekkel kapcsolatban ilyen megállapításokat tesznek: „a felújításokra és a pótlásokra fedezet biztosítása szükséges”, „a víziközmű vagyon rekonstrukciója egyre nagyobb finanszírozást igényel”. Hogy mindezt milyen forrásokból lehet majd biztosítani, ahhoz a dokumentáció szerint egy újabb „hosszú távú rekonstrukciós tervet” kell kidolgozni.
Szintén a korábbi Századvéges-kutatásból való az a megállapítás, hogy „a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által jóváhagyott Gördülő Fejlesztési Terv alapján a víziközmű-rendszerek rekonstrukciós igénye a következő 15 évben évente átlagosan 103 milliárd Ft lesz”. A Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség (MaSzeSz) 2020-as javaslatai azonban ennél nagyobb összegekről szólnak: eszerint az átlagos pótlási fedezetszükséglet évi 200 milliárd, az átlagos értékmegtartási fedezetszükséglet pedig évi 100 milliárd forint.
A szakmai és civil szervezetek által tett intézkedési javaslatok (például a közműadó eltörlése, az ivóvíz ÁFA-tartalmának csökkentése) viszont meg sem jelennek a kormány által elfogadott dokumentumban.
Inkább európai uniós támogatásokra számít a kormány, bár azt ők maguk is elismerik a dokumentumban, hogy fenntartási, üzemeltetési költségek uniós finanszírozását továbbra is tiltja az uniós szabályozás. A dokumentum készítői szerint viszont „az éghajlatváltozás hatásainak és az ebből fakadó súlyosbodó problémáknak köszönhetően” szemléletváltás történt az EU részéről.
Magyarán a víziközművek fenntartási és rekonstrukciós munkálatainak egy részét – legalábbis ha sikerül ezeket a klímaváltozás okozta problémák megoldásaként „tálalni” – EU-s támogatásból oldaná meg a kormány.
„Abai ivóvíz, arzén, nitrát, csecsemők” Uniós támogatás akkor is igényelhető, ha a meglévő rendszer fejlesztését összekapcsolják egy új fejlesztéssel, vagy ha a rekonstrukciót azzal indokolják, hogy annak révén gazdaságosabb lehet a működés. Így valósulhat meg a Tolna megyei Pincehely, Tamási, Kistormás, Kölesd és a Fejér megyei Aba településeken a víziközműrendszer fejlesztése, amelynek során új vízvezetékek és kutak építése mellett sor kerülhet a régiek cseréjére, felújítására, emellett vas-, mangán-, ammónium- és arzénmentesítő berendezések telepítésére is. Ehhez azonban „szükség volt” a településeken élők és az abai polgármester folyamatos panaszaira és küzdelmére a rendkívül rossz minőségű – csecsemőkre kimondottan veszélyes – arzén- és nitráttartalmú ivóvíz miatt. A most végre megvalósuló fejlesztéssel persze nemcsak ez a néhány település jár jól. A másik nagy nyertes a Mészáros és Mészáros Kft. lesz, amely a Közbeszerzési Értesítő december 7-i hirdetménye szerint közel 6 milliárdos áron fogja a beruházást megvalósítani.
5 milliárd forint kellene Vecsésre, kaptak 400 milliót
A gyáli ivóvízhálózat tisztítására, új kút fúrására és tűzcsapok készítésére is adott a kormány decemberben közel 400 millió forintot – jelentette be a jó hírt Szűcs Lajos, a választókörzet fideszes országgyűlési képviselője. A döntést megelőzően november elején Vecsés, Gyál, Üllő, Ecser, Gyömrő és Maglód polgármesterei levelet írtak Szűcs Lajos országgyűlési képviselőnek, a vízhálózati problémák mielőbbi megoldásában való közbenjárását kérve.
Ebben megjegyzik, hogy „a településeink közösségi oldalain mára slágertéma egy-egy csőtörés, a sárgás fürdővíz”, hozzátéve, hogy mindezt kiknek is áll érdekében tematizálni: „a téma napirenden tartásáról különböző, a TASZ által támogatott és részben a Nyílt Társadalom Alapítványok által finanszírozott civil szervezetek gondoskodnak”.
A Koalíció szerint a gyáli hálózatfelújításra adott 400 milliós összeg azonban csak ideig-óráig fogja a problémát megoldani. A vízhálózat teljes cseréje és egy vas- és mangántalanító berendezés telepítése ugyanis körülbelül 5 milliárd forintba kerülne (a polgármesterek levelében is ez az összeg szerepel). S ezzel is csak néhány település helyzete oldódna meg, miközben a probléma országos szintű. „Nem eseti támogatásokra van szükség, hanem az ágazat finanszírozási rendszerének rendbetételére” – hangsúlyozza a Víz Koalíció.
|
Szitává lyukad az ivóvízrendszer a rezsicsökkentés miatt, az állam uniós pénzből rekonstruálná
|
Gyakori csőtörések, szivárgó vezetékek, szennyezett ivóvíz – ezek a problémák az ország számos településén keserítik meg az emberek életét. De nemcsak a lakosokat, hanem a súlyos forráshiánnyal küszködő víziközmű-cégeket is sújtja az évről évre romló helyzet. Gyors és konkrét lépések szükségesek a további pusztulás elkerülése érdekében – hangsúlyozza a civilek és a szakszervezetek összefogásából néhány hete létrejött Víz Koalíció. Javaslataik és a kormány által minap elfogadott Nemzeti Víziközmű-közszolgáltatási Stratégia azonban meglehetősen távol állnak egymástól. A kormány az Uniótól várja a megoldást, bár a fenntartási, üzemeltetési költségek uniós finanszírozását jelenleg tiltja az uniós szabályozás.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/12/13/szitava-lyukad-az-ivovizrendszer-a-rezsicsokkentes-miatt-az-allam-unios-penzbol-rekonstrualna/
|
2021-12-13 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az Alföldi Nyomda Zrt. megvásárlásával kapcsolatos információkat 2020. szeptember 9-én kértük ki közérdekű adatigényléssel a Könyvtárellátó Nonprofit Kft-től. Ez az a cég, ami a tankönyvrendelést és az iskolai kiszállítást 2013 óta egyedüli szereplőként biztosíthatja az iskolák számára. A 2020-as nyomdavásárlással kapcsolatos szerződést szerettük volna megkapni, ami tartalmazza a legfontosabb érdemi információt, azaz a vételárat. A társaság az Alföldi Nyomda Zrt. részvényeinek a 97,71 százalékát vásárolta meg, a tranzakciót a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette.
A válaszadás határidejét 2020. szeptember 24-én 15 nappal meghosszabbították – azaz a vírushelyzetre hivatkozva húzták az időt. Újabb levelet 2020. október 8-án kaptunk, amiből végre megtudhattuk, hogy a vételár szerintük üzleti titok. Többek között azért mert
„az Alföldi Nyomda Zrt. fent említett részvényei megvásárlására nem költségvetési, hanem a Társaság saját forrásainak felhasználásával került sor”,
továbbá a feleket az adásvételi szerződés szerint titoktartási kötelezettség terheli.
A KELLO a kitakart szerződést 17 600 forintért küldte volna el nekünk, az indoklásuk szerint ugyanis az adatigénylés teljesítéséhez nyolc munkaórára lett volna szükségük. A választ a társaság ügyvezető igazgatója, Tőczik Zsolt szignózta, aki a honlapjuk szerint havi bruttó 2,7 millió forintot visz haza.
A közérdekű adatigénylésre legtöbbször, így ennek a cikknek az elkészítése során is az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.
Nyertünk első- és másodfokon, de a kúriai döntés még hátravan
Az adatok megszerzése miatt perre mentünk, mert nem gondoljuk, hogy a közpénz csak úgy elveszítheti a közpénz jellegét egy állami tulajdonú nonprofit gazdasági társaságnál, továbbá szerintünk a vételár közadat, az adatkiadásért kért összeget pedig magasnak tartjuk.
Az ügy a Fővárosi Törvényszéken indult, ami elsőfokú bíróságként járt el, és az Átlátszónak adott igazat.
A KELLO Kft. azonban fellebbezéssel megtámadta az elsőfokú határozatot, a másodfokú ítélet ezért már a Fővárosi Ítélőtáblán született meg, ami szintén a vételár közzétételére kötelezte a társaságot.
Azonban a KELLO inkább tovább titkolná az adatokat, ezért a másodfokú ítélet ellen a társaság a legfőbb szervhez, a Kúriához fordult.
Ha egy közfeladatot ellátó szerv titkolózni akar, akkor a közadatok megszerzése idő és pénzigényes folyamat. A másodfokú határozat a közérdekű adatigénylés beadása után egy évvel, 2021. október 7-én született meg. További egy évbe telhet, amíg a Kúria lezárja az ügyet.
Elsőfokú ítélet: ki kell adniuk a vételárat
Az elsőfokú bíróságon a KELLO azt kérte, hogy bizonyos adatok kitakarásával adhassa ki a szerződést, így kitakarva az eladó nevét, bankszámlaszámát, azonosító adatait; de a részvények vételárát, kiszámítási módját, ütemezését és a kifizetésére vonatkozó adatokat is.
Azonban az elsőfokú bíróság arra kötelezte az alperest, hogy küldje meg nekünk a szerződést – amiből kitakarhatja többek között az eladó nevét, de a vételárat nem –, és hogy fizessen meg nekünk 150 ezer forint perköltséget. Továbbá a társaság a bíróság szerint ingyen köteles kiadni a kért adatokat.
A bíróság indoklása tanulságos lehet más adatigénylések esetén is:
A kormány a tankönyvellátásra jelölte ki a társaságot, mivel az alperes állami feladatot látott el, és feladatellátása során pedig közvagyont használ, ezért ez önmagában megalapozta az igényelt adatok közérdekű adat minőségét.
Az alkotmánybíróság gyakorlata alapján az állami feladatának ellátása során felhasznált forrásokkal történő vagyongazdálkodás nem veszíti el a közpénz jellegét önmagában attól, hogy azt egy nonprofit gazdasági társaság végzi.
A cégnyilvántartás adatai alapján tény, hogy az alperes egyedüli tagja kizárólagosan a Magyar Állam, ezért vagyona nemzeti vagyonba tartozik, mint az állam vagyona.
Azért nem fogadták el az üzleti titokra való hivatkozást, mert az lényegében kiüresítette volna a közérdekből nyilvános adat megismerésének a lehetőségét.
A másodfokú ítélet szerint a társaság állami vagyonért felel
Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a KELLO fellebbezett. A társaság azt nem vitatta, hogy valóban kijelölték a tankönyvellátási feladatokra, ebből azonban szerintük nem következik, hogy minden tevékenységét közvagyonból végezné. Azzal védekeztek, hogy a cég „mérlegadataiból is kitűnik, hogy a részvények adásvétele nem történhetett a Magyar Állam által rendelkezésre bocsátott forrásból, hanem piaci alapon megtermelt nyereségéből finanszírozta azt”.
A másodfokú ítélet az elsőfokúnak adott igazat, a bíróság szerint „az alperes egyedüli tagja a Magyar Állam, amelynek a kizárólagos befolyása alatt álló alperes a vagyonkezelése során közpénzt kezel, vagyona állami vagyon, még akkor is, ha van olyan bevétele, amit közvetlenül nem az állam bocsájtott a rendelkezésére”.
A Fővárosi Ítélőtábla arra kötelezte a KELLO-t, hogy további 75 ezer forint másodfokú perköltséget fizessen ki nekünk. Összesen tehát a társaságnak közel negyedmillió, 225 ezer forint perköltséget kell állnia, ami az ügyvédi díjat fedezi. A másodfokú ítélet ellen a Társaság 2021. november 30. napján felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, kérve a Kúriától a jogerős döntés hatályon kívül helyezését.
A tankönyvpiac államosításának fontos lépése volt az Alföldi Nyomda megszerzése
Az elmúlt nyolc évben jelentős átalakuláson ment keresztül a tankönyvellátás. A tankönyvellátási folyamatba beletartozik a kiadás, a terjesztés és a nyomtatás. Az átalakulás során a magántulajdonú tankönyvkiadók kötetei szinte teljesen kiszorultak a tankönyvjegyzékből, miközben az állami és egyházi kiadók megerősödtek.
Könyv-Tár: egyezménysértő volt a hazai tankönyvpiac államosítása
A 2011 és 2013 között lezajlott központosítás az addig piaci versenyen alapuló, sokszínű magyar tankönyvpiacot az állami Könyvtárellátó helyzetbe hozásával…
Magyarország legrégebbi nyomdáját, a debreceni Alföldi Nyomdát 2020-ban vásárolta meg a KELLO. György Géza, az Alföldi Nyomda korábbi tulajdonosa maradt a nyomda vezérigazgatója. A KELLO felügyelő bizottsági tagja Bathelt Krisztina, aki a Fidesz pártalapítványának, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány általános igazgatójaként kapta meg 2020-ban a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetését.
2021 őszén Kövér László, az országgyűlés elnöke részt vett a nyomda jubileumi ünnepségén, ahol arról is beszélt, hogyan maradhat talpon a magyarság, és hogy az elmúlt 10 esztendőben megerősítették a nemzeti kultúra intézményrendszerét, azaz a szellemi honvédelem fegyvertárát. Ennek a folyamatnak a keretében került többek között a debreceni Alföldi Nyomda is az állam tulajdonába.
A politikai haszon a kormány szemszögéből nemcsak az egyentankönyvek ideológiai befolyásolhatóságában, hanem ezeknek a tankönyveknek az ingyenességében is rejlik – amivel széles körben lehet kampányolni. A tankönyvnyomtatás jelentős része ma már a debreceni üzemben zajlik: 2021-ben 13 milliárd forint állt rendelkezésre a tankönyvek beszerzésére, 13 millió tankönyvből 10 milliót nyomtattak Debrecenben.
Aláírtak egy 20 milliárdos szerződést, majd megvette az állam a nyomdát
A G7 2020-ban írta meg, hogy furcsák voltak az eladás körülményei. Az Alföldi Nyomda kapott egy 20 milliárd forintos megbízást a KELLO-tól, majd három nap múlva bejelentették, hogy megveszi a céget az állam. Azt ugyan nem lehetett tudni, hogy a könyvtárellátó mennyit fizetett az Alföldi Nyomdáért, de a lap szerint egész biztosan milliárdos tételről volt szó.
A G7 által megkérdezett ágazati szakértők szerint a vállalat jövedelemtermelő képessége alapján 5-6 milliárd forint lehetett a még megindokolható vételár, bár azt hozzátették, hogy ennyit egy nem állami, hanem piaci szereplő szinte biztosan nem adott volna a cégért. Ami némileg bekavarhatott az árba, az az Alföldi Nyomda vagyona, azon belül is az az elég értékes ingatlan Debrecen belvárosában, ahol jelenleg az üzemük is működik.
|
A bíróság szerint nem titkolhatja a KELLO, hogy mennyiért államosították az Alföldi Nyomdát
|
2020 őszén pereltük be az állami tulajdonú, országos tankönyvellátásért felelős Könyvtárellátó Nonprofit (KELLO) Kft.-t, mert nem adták ki, hogy mennyiért vásárolták meg a debreceni Alföldi Nyomdát. A Fővárosi Ítélőtáblán másodfokon is nyertünk a KELLO ellen novemberben: a döntés értelmében az állami cég nem titkolhatja tovább a vételárat. A bíróság szerint „az állami feladatának ellátása során felhasznált forrásokkal történő vagyongazdálkodás nem veszíti el a közpénz jellegét önmagában attól, hogy azt egy nonprofit gazdasági társaság végzi”. Az ügynek azonban még mindig nincs vége, ugyanis a KELLO a Kúriánál fellebbezett az ítélet ellen. A tankönyvpiac államosításának az egyik utolsó állomása volt az Alföldi Nyomda megszerzése, így ma már a magyar tankönyvek 80 százalékát hazafias szellemben gyárthatják.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozadat/2021/12/14/a-birosag-szerint-nem-titkolhatja-a-kello-hogy-mennyiert-allamositottak-az-alfoldi-nyomdat/
|
2021-12-14 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
2021. december 16. – 09:59
Rendőrök vezetnek el egy adóst, aki önkéselést akart végrehajtani, hogy megakadályozza a kilakoltatását, amit a bírósági végrehajtó végül egy hónappal elhalasztott – Fotó: Máthé Zoltán / MTI
1956
A végrehajtók egy része bevallja, hogy tudott a területkiosztások és az ellenőrzések körüli visszaélésekről. Mások azt mesélik, hogy meglepődtek, ők teljesen tisztességesen működtek, nem is volt dolguk a korrupt vezetéssel. Ha az egyedi esetekbe beletúrunk, árulkodó összefüggések világítanak. Lesz mit megreformálni.
Mindenki máson akad fenn a végrehajtói bűnszervezet kapcsán, hiszen immár egyre többet lehet tudni a visszaélésekről, idézünk pár, általunk hallott végrehajtói reakciót.
Ilyen amatőrök, milliókkal játszanak, és nem tudnak találkozónként venni egy-egy SIM-kártyát és mobilt, ennyire nem volt veszélyérzetük, hogy lehettek ennyire barmok?
Ugye senki nem gondolja azt, hogy a rendőrség évek óta megfigyelte ezt a két embert, és leleste, hogy mennyi pénzt adtak át egymásnak? Nem, itt vagy egy nagyon pontos könyvelés került a rendőrök kezébe, vagy valaki „csiripelt”, és a saját enyhébb büntetése miatt mindent pontosan előadott.
Ismerem az egyik Budapest környéki kollégát, három kicsi lánya van, két éve végrehajtó, nagyon rendes gyerek, nem egy bűnöző típus. Látszik a számokból, hogy többet fizetett a helyéért, mint amennyit az irodája kitermelt, vagyis ő még nem is keresett a leadója után, most meg várhatja, hogy mi lesz vele. Nincs túl nagy távolság a megvesztegetés és az elkövetői szerep, illetve a zsarolás és így az áldozati szerep között.
Ha itt megbuksz, akkor vége, érted? Nem kapsz erkölcsit, eltiltanak a foglalkozásodtól is. Ügyvéd már nem lehetsz, elmehetsz névtelen „cselédnek” egy jogi irodába, éhen nem halsz, de nem sokkal kapsz többet, mint a minimálbér.
Megörökölte
Ilyen és hasonló véleményeket hallottunk, miközben sokan azt is jelezték, hogy az ügyben még lesznek fordulatok,
„ha elkezdenek a lefogott madárkák énekelni”,
hiszen ahogy hallottuk, két illúzióval gyorsan le kell számolni.
Schadl és Völner abban lesz érdekelt, hogy ők úgy állítsák be a történteket, hogy azok vagy nem valósultak meg, vagy ha igen, akkor csak ketten voltak benne, mert akkor nem „bűnszervezet”, de ez a két ember az apparátus vagy az elnökség jóváhagyása, bólogatása, közreműködése nélkül képtelen lett volna működtetni ezt a rendszert. De az is egy illúzió, hogy ez a két ember hirtelen összefogott, és felépített egy maffiát, érdemes hosszabb időszakot vizsgálni, vertikálisan és horizontálisan is nagyobb rendszerre lőni.
Varga Judit szerepe
Az is kiderült számunkra, hogy a szakmában nem feltétlenül az ellenzéki politikusok véleményével értenek egyet, vagyis nem úgy látják, hogy Varga Judit igazságügyi miniszternek kellene lemondania. A politikai felelősségvállalás természetesen felmerülhet, de ahogy hallottuk, Völner Pált nem Varga Judit hozta a rendszerbe, nem az ő embere volt, ő inkább csak megkapta az államtitkárt, hiszen Völner 2015-től, vagyis még bőven Trócsányi László minisztersége alatt lett igazságügyi államtitkár.
Egy sokéves végrehajtói múlttal rendelkező szakember szerint
„nekünk már akkor is volt Völnerünk, amikor még Varga Judit vígan dekázgatott Brüsszelben. Igaz, végrehajtóként az valóban vicces volt, amikor Varga Judit rendre kioktatta Brüsszelt, hogy Magyarországon a korrupció üldözésével minden rendben van, miközben magában a minisztériumban volt a korrupció melegágya.”
A két csoport
Kétféle végrehajtó akad mostanában, bár mindkét típusban közös az, hogy elvileg „nem találkoztunk, nem beszéltünk”, ez ugyanis meg van tiltva. A leszerepelt „kar”, vagyis a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) még szabadon levő vezetői a kínos ügy nyilvános tisztázását nem segítik, ezt minden velünk szóba álló végrehajtó sérelmezte amúgy, és a végrehajtóknak szigorú szankciókat helyeztek kilátásba arra az esetre, ha fecsegnének.
Az első klaszterbe azok tartoznak, akik azt mondják, hogy ezt a szakmát az elmúlt években is lehetett tisztességesen is csinálni, a szabályozás nagyon jó, a mutyizó vezetőség ügyes-bajos dolgai nem feltétlenül értek le a végekre. Ez a kör abban bízik, hogy a régi metódusban folytathatják majd a munkájukat.
Illetve van az a kör, amelyik azt mondja, hogy az elmúlt években az új területi kinevezések és a testreszabott ellenőrzések révén a vezetőség annyira rányomta a bélyegét a hétköznapokra, annyira befeketítette a szakmát, hogy ők abban bíznak, hogy csakis egy alapos nagymosás után, gyökeres változások után indulhat újra a szakmai munka.
A működés
Azt már mindenki tudja, hogy Völner Pál államtitkár és Schadl György, az MBVK elnöke vastagon érintett, hiszen a mentelmi jog kikérésével kapcsolatos anyagban igen részletesen le van írva a kettejük közötti pénzmozgás, rajtuk kívül meg van még nevezve néhány olyan terület, amely pénzt juttatott, vagy ahol érdemtelen kinevezések történtek.
A végrehajtók szerint azt nem olyan nehéz kikövetkeztetni, hogy kik lehetnek az érintettek. Három információt kellett csak összepárosítani. Az ügyészség megnevezett érintett körzeteket, feldobott pénzátutalásokat, az MBVK névjegyzékében pedig az látszik, hogy vannak olyan bíróságok, amelyek mellett olyan végrehajtó működik, akit most tartósan helyettesíteni kell:
a Győri Járásbíróság mellett működő Cs. Éva hiányzik (39 millió forintos pénzmozgás);
a Monori Járásbíróság mellett Sz. Balázst kell helyettesíteni (190 millió forint);
a Budai Központi Kerületi Bíróság mellett az egykoron Bíró Icát is kilakoltató M. Esztert kell most helyettesíteni (254 millió forint);
a Szekszárdi Járásbíróság mellett működő O. Ákos sem elérhető (78 millió);
a Szigetszentmiklósi Járásbíróság mellett F. Miklóst kell pótolni (197 millió);
a Ceglédi Járásbíróság mellett V. Levente Árpád akadályoztatott (81 millió forint);
valamint a Fonyódi Járásbíróság mellett N. Gábor nincs (42 millió forint).
Jól látszik, hogy a Budapest környéki vagy a fővárosi körzetek sokkal értékesebbek voltak a leadós rendszerben.
A hivatal
Schadl és Völner mellett a Mi Hazánk még egy nevet dobott be, T. Katalinét, ő neki biztosan tisztáznia kell majd a szerepét, hiszen az MBVK hivatalvezetőjeként ő volt a legfontosabb operatív ember a karban. A karnak és a hivatalnak valóban sok fontos kompetenciája volt, ha megnézzük az MBVK feladatköreit, ilyeneket találunk:
vezetni a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek, végrehajtójelöltek, végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott végrehajtójelöltek névjegyzékét;
engedélyezi végrehajtói iroda alapítását, alapító okiratának, illetve cégadatának módosítását;
dönteni a végrehajtó kizárásáról és új végrehajtó kijelöléséről;
működtetni a végrehajtók közös informatikai alkalmazását;
kiírni a végrehajtói álláshelyre a pályázatokat, lebonyolítani a pályázati eljárást;
javaslatot tenni a miniszter számára az egyes ellátási területek meghatározásához, összevonásához;
ellátni az ügykiosztással kapcsolatban jogszabályban meghatározott feladatokat;
ellátni a szakmai felügyeletet, a végrehajtókat ellenőrizni;
megállapítani a végrehajtó esetén a szolgálatból történő felfüggesztés, a végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt esetén a névjegyzékből történő törlés fennállásának feltételeit.
A nekünk panaszkodó végrehajtók szerint a rendszer azért volt különösen ördögi, mert a főkolomposok nemcsak azért szedtek „adót”, ha valaki újabb helyre szeretett volna jogosultságot szerezni, de volt egy ostoruk is, az ellenőrzés. Aki fizetett, az megúszta ellenőrzések nélkül, aki pedig nem, annak a gatyájába is belenéztek.
Összefüggések
Tapasztalatunk szerint a végrehajtók nagyjából mindent tudnak egymásról, („kétszázan vagyunk, ez egy nagyon zárt szakma” – hallottuk), ki kinek a partnere, ki hol csúszott meg.
Ha például a végrehajtói lapot, itt lehet letölteni az Executio 2020-as számát, egy szakértő segítségével, ő nagyon látványosan végigmutatja az összefüggéseket.
Ebben az újságban látszik, ahogy
Schadl György bejelenti, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Hivatalának élére 2019. december 6. napjával az igazságügyi miniszter új hivatalvezetőt jelölt ki, akinek megbízatása 7 évre szól (azt tudjuk, hogy ekkor már javában zajlik a pénzmozgás Schadl és Völner között) (5. oldal);
Schadl-Baranyai Helga, a kar elnökének a felesége riporterként is felbukkan (14. oldal);
az elnök és a hivatalvezető köszöntötte az új végrehajtókat, köztük V. Levente Árpádot (aki korábban annál a követeléskezelő cégnél, a Momentum Creditnél dolgozott, ahol a hivatalvezető férje), a ceglédi végrehajtót és N. Gábort, a fonyódit, akiről a Népszava külön cikket is írt (26. oldal).
Azóta tudjuk, hogy a ceglédi és a fonyódi iroda is az ügy érintettje. Szerettük volna megkérdezni, hogy az MBVK büntetőeljárással érintett személyei végzik-e továbbra is a kinevezéseket, ellenőrzéseket, de az MBVK-nak elektronikus rendszerükön keresztül eljuttatott megkeresésünkre még nem érkezett válasz.
Elnökség
A végrehajtók úgy tudják, hogy most a korábbi alelnök, Lukács Tamás vette át a kar irányítását, de az azért tapasztalatunk szerint megrökönyödést váltott ki, hogy a fideszes Répássy Róbert lehet az új biztos.
Ő ugyanis már korábban is megkapta ezt a feladatot, vagyis ő volt a kamara törvényességi felügyeletét ellátó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) igazságügyért felelős államtitkára. Az ő helyettese akkor Jeney Orsolya helyettes államtitkár volt (az ő nevét le tudjuk írni, mert arról nincsen értesülésünk, hogy az ügy érintettje lenne).
Jeney Orsolya, az egykori helyettes államtitkár mindenesetre hamarosan végrehajtó lett, sőt bekerült az MBVK elnökségébe is, és az egyik legjobb környéken, a Városmajor utcában nyithatott irodát, kapott területet.
Erre az ingatlanra rákeresve vicces összefüggéseket találtunk, noha természetesen azt nem tudjuk, hogy pontosan mi a kapcsolat:
A Városmajor utca 74. irodaházban működik
Jeney Orsolya végrehajtói irodája;
egy másik végrehajtó, Petris Csaba irodája;
de van itt a kari elnöknek, Schadl Györgynek és a feleségének is egy cége, az ingatlan-bérbeadással foglalkozó Red Carpet Kft.;
sőt, Schadl Györgynek egy időben még a hivatalos lakcíme is a Városmajor 74.-ben volt.
Reform kellene
Varga-Damm Andrea független országgyűlési képviselő nagyon régóta harcol a végrehajtói szakma jogsértései ellen, mert szerinte a végrehajtók visszaélnek a joghézagokkal, a nem egyértelmű rendelkezésekkel,
„kértem, hogy legalább pár javaslatot vegyenek figyelembe az adósok, valamint a társadalmi közérzet érdekében. Varga Judit ilyenkor azt jelezte mindig, hogy megnézik, megvizsgálják, de Völner Pál esetében mindig azt éreztem, hogy mondhatok én akármit, ő biztosan nem fog ebben segíteni. Nemcsak a szavai, hanem a tekintete is mindig azt mutatta, ne várjak változást.”
És aztán valóban mindig nyitva maradtak azok a kiskapuk, például a részletfizetések elszámolása ügyében, amelyek segítették a végrehajtókat. Pedig állítólag nemcsak az adósok, de azok is panaszkodtak, akik kérték a végrehajtásokat.
„Völnert amúgy rendes embernek ismertem meg, ha tényleg elkövette azt, amikkel vádolják, abban biztosan segített az a nagy politikai bizalom, ami körülvette. Mindig kapott valamilyen tisztséget a Fidesztől, ő biztos bástyának érezhette magát, e vélt védelem miatt bízhatta el magát. Pillanatok alatt alakulnak ki azok a helyzetek, amelyek után már a politikus meg van fogva, de úgy érzi, hogy támadhatatlan, ezért nem lép ki a bűvkörből.”
Varga-Damm Andrea szerint a rendszer maga teremti a korrupciós folyamatokat, ez van a végrehajtásnál, de ez van a közjegyzőknél és ez van a felszámolóknál.
„Érdemes megnézni, hogy 2016-ig mennyi végrehajtó volt, és mennyi lett azóta.”
Egy végrehajtói kiadványból látszik, hogy a 2020. február 5-i eskütételt követően a kar vezetői kijelentették, hogy összesen 100 új végrehajtó lépett hivatalba 2017 és 2020 februárja között.
Te, ez mit telefonálgat?
Völner Pálról az is kiderült, hogy mindenféle üzleti ügyben is próbált közvetíteni. Egy volt NFM-es kollégája azt mondta, hogy
„a 2010-es évek elején dolgoztam vele, akkor ő volt az utolsó, akiről feltételeztem volna, hogy pénzezik”.
De olyan állami vezetővel is beszéltünk, aki saját bevallása alapján is nemrég megkérdezte egy társától, akivel bizalmi a viszonya, hogy
„titeket is hívogat a Völner, mit akar ez, mit telefonálgat?”.
Történt ugyanis, hogy Völner Pál, minden érthető kompetencia nélkül felhívta valami innovációs megoldást ajánlva.
„Semmi igazán rosszra nem gondoltam, de azért szerencsére udvariasan elhajtottam, aztán többször nem jelentkezett.”
A Válasz Online egy autópályás kapcsolatot emelt ki cikkében.
Az ügyészségi anyag szerint a Mátrix Közhasznú Alapítvány és az Aqua Energy Solutions Zrt. számára is lobbizott Völner, utóbbinak vicces módon két Schadl György is a képviselője volt, vélhetően apa és fia, az 1958-as idősebb és az 1982-es születésű kari elnök. De a csapat lobbizott a lábatlani Calmit érdekében is az ITM-nél.
És aki szerint minden rendben van…
Olyan végrehajtóval is kapcsolatba kerültünk, aki elmondta, hogy teljes megdöbbenéssel és aggódva figyeli a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar körüli eseményeket. Az ügyben nem érintett szakember elmesélte, hogy a végrehajtók döntő többsége, ő maga sem ért egyet a kar hallgatásával.
„A hallgatás azt a benyomást erősíti, mintha a korrupció áthatná az egész rendszert, és az adósokkal szembeni fellépésre is jellemző lenne. Pedig e szakma korábbi reformja tényleg sikeres volt”
– vélte ez a végrehajtó.
Ezt visszatérően említették nekünk a szakemberek, hogy 2015 óta sokkal védettebbek az adósok.
„Korábban minden végrehajtó egy saját nyilvántartási rendszer segítségével követte a befizetéseket, az egységesség hiánya miatt a rendszer magában hordozta a visszaélések lehetőségét. Jelenleg minden végrehajtó egy központi ügyviteli rendszeren dolgozik, minden irat, minden pénzmozgás a rendszerben rögzül, és bármikor ellenőrizhető, készpénzmozgás pedig egyáltalán nincsen.”
A rendszer
Erről a rendszerről azt is elmondták nekünk a végrehajtók, hogy így számukra az is transzparens, hogy kinek mennyi ügye van.
Schadléknek (férj és feleség) mintegy tízezer ügyszáma volt a két irodájukból, 60 százalék Budaörsön és 40 százalék Gödöllőn. Ez volt messze a legnagyobb pacientúra.
Másnak vidéken lehet, hogy csak tizedannyi, egy hévízi vagy zirci iroda például nagyon kicsi.
A végrehajtók szerint azért sokat javult a szakmában a humán erőforrás is. A rendszerváltást követően, az első pályázatok során egy önálló bíróság végrehajtóval szemben támasztott követelmény csak az érettségi volt, ma már jogi végzettség, kétéves végrehajtó-helyettesi gyakorlat vagy jogi szakvizsga és végrehajtói szakvizsga, vagyis egy évtizedes tanulás.
„Ez amúgy igaz, csak a hajamra kenhetem, ha én pályáznék egy helyre, de elviszi előlem egy másik kolléga, aki ezt leboltolta”
– mondja erre egy végrehajtó.
Árverések
A korrupt rendszerben az talán valóban előrelépés, hogy az árverések elektronikus rendszeren keresztül működnek, sok visszaéléstípus (sikkasztások, letétben kezelt összegek lekötése magánszemélyként, kétes árverések) megszűnt, ugyanakkor más azt is jelezte, hogy azért a végrehajtók és a követeléskezelők összejátszása, vagy a nagy ingatlantulajdonossá váló végrehajtó sem ritka, legfeljebb nem őt látjuk az ügylet végén, csak egy bizalmasát.
A szakmát védők szerint minden lépésük bírósági ítélet alapján történik, a végrehajtónak nincsen joga felülbírálni, vagy akár csak minősíteni is egy ítéletet.
– mondta egy szakember.
Más azt mondja:
Természetesen ez a konfliktusok rendezésére is rányomja a bélyegét, sok a fenyegetés, az ordibálás, vannak lerázhatatlan, visszatérő vendégek egyes irodáknál, akik csak mondanák, csak mondanák.
Ragtapasz
A Fidesz ügyes, gyorsan borította az ügyet, azt gondolja, hogy amennyiben letépi a ragtapaszt, gyorsabban túl lesz rajta, nem fog annyira fájni. Ez hatalmas tévedés, mert ez tényleg egy kiterjedt hálózat, sok minden fog még előbukni a szekrényből, mert ha a most lefogott emberek látják, hogy nem menekülnek, nem akarják majd egyedül elvinni a balhét, és van mit mesélniük.
Azt eltérően látják a beszélgetőpartnereink, hogy mi lenne a reform megfelelő iránya, van, aki szerint államosítani kellene a korrupt rendszert.
Más szerint
„a probléma nem egy egyébként jól megreformált és tisztességesen működő rendszer bedarálásával lenne megoldható, hanem rendszerszintű változásokért kiált, és arra mutat rá, hogy önmagában az állami kontroll bevezetése, a központosítás nem old meg semmit”.
De a legmeglepőbb következményt egy vidéki iroda vezetője mesélte:
Egy-két nappal a botrány után már látszik, hogy romlott a fizetési fegyelem, kivárnak az adósok, hátha megússzák majd a tartozásaik rendszerét, pedig olyan végeredménye úgysem lesz ennek az ügynek, hogy az adósságokat elengedi az állam, a tartozásokat előbb-utóbb úgyis meg kell fizetni.
Partnereinktől
|
A végrehajtói bűnbanda a hétköznapokban
|
A végrehajtók egy része bevallja, hogy tudott a területkiosztások és az ellenőrzések körüli visszaélésekről. Mások azt mesélik, hogy meglepődtek, ők teljesen tisztességesen működtek, nem is volt dolguk a korrupt vezetéssel. Ha az egyedi esetekbe beletúrunk, árulkodó összefüggések világítanak. Lesz mit megreformálni.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/12/16/a-vegrehajtoi-bunbanda-a-hetkoznapokban
|
2021-12-16 13:59:00
| true | null | null |
Telex
|
A Gyulai Várfürdő Fürdő- és Gyógyszolgáltató Kft. írt ki közbeszerzést Gyermekparadicsom – vizes játszópark létrehozására október elején. A cégeknek egy hónapjuk volt pályázni, a nyertest most hozták nyilvánosságra az uniós közbeszerzési értesítőben.
Eszerint a gyulai Futizo Kft. nettó 1 049 920 225 forintért végezheti el a kivitelezést.
A Futizo mellett a NYÍR-WETLAND Szolgáltató Kft. adott még be ajánlatot, ők nettó 1 091 008 756 forintért vállalták volna az eredetileg 831 milliósra becsült munkát. Így 43 millió forint döntött a két pályázó között.
A beruházás tárgya a „Gyulai Várfürdő szolgáltatás-és kapacitásbővítése”, amely során egy „Gyermekparadicsom” elnevezésű vizes játszópark jön létre a meglévő építmények elbontásával, részben megtartásával, valamint új építmények és installációk építésével.
A leírás szerint „az építészeti koncepció egy könnyen értelmezhető, »kör« alaprajzi kialakítással bíró, több látványelemet tartalmazó medence-együttes. A gyermekmedencék 1–14 éves korig hivatottak kiszolgálni a gyermekek pancsolását, fürdőzését az élményelemek és a medencék használat. A tervezett komplexum kizárólag késő tavasztól kora őszig üzemel, tehát időszakos használatú. A medence vize előírás szerint lesz biztosítva, fűtve és tisztán tartva.
Az egyes medencékben különböző előregyártott acél és műanyagszerkezetű elemes játékok kerülnek telepítésre, melyek spriccelik, öntik, locsolják a gyermekekre a vizet. (…) A gyermek és pancsoló medencét egy »cikk-cakk«-ban épített ülőpadsor választja ketté, így a szülők a gyermekekkel egy medencében lehetnek kissé szeparált módon.”
A medencetestet emellett korlátokkal védik majd, a bébimedence és a SPRAY-park fölé pedig nyáron időszakosan telepített napvitorla árnyékolót helyeznek ki, amely alatt a tervek szerint a kicsik nem kapnak hősokkot.
A projekt a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében valósul meg.
A Gyulai Várfürdő Kft. összesen 2 883 677 788 Ft támogatásban részesült (a projekt elszámolható összköltsége 3 185 110 000 Ft, 90%-os támogatási intenzitás mellett), az első ütemben a „Gyermekparadicsom” újul meg. A tervek szerint a teljes beruházás tervezett befejezési dátuma 2023. november 30.
A „Viharsarok Közgépe” (majdnem) mindent vitt
Lapunk először 2016-ban írt a nyertes cégről, amely akkor nem véletlenül kapta a „Viharsarok Közgépe” nevet kollégánktól. A Közgéphez hasonlóan ugyanis akkoriban majdnem minden közbeszerzést megnyert, amin elindult – Gyulán legalábbis.
A Futizo Bt. 1998-ban alakult meg. Jegyzett tőkéje ekkor 10 ezer forint volt, míg forrásai alig haladták meg az 1 millió forintot, 580 ezer forint veszteség mellett. A 2010-es évet 173 milliós nettó árbevétellel zárta, ami 2014-re közel 2,7 milliárdra nőtt. A csúcsot 2019-ben érte el a cég 5,1 milliárdos forgalommal, ami 2020-ra 4,8 milliárdra csökkent. Az adózott eredménye 611 millió forint volt tavaly.
Így tarol a Viharsarok Közgépe, a gyulai önkormányzat kedvenc építőipari cége | atlatszo.hu
Közel tizenhatszorosára nőtt az árbevétele a gyulai Futizo Kft.-nek 2010 és 2014 között. Majdnem minden közbeszerzést megnyertek, amin elindultak – Gyulán legalábbis. A békési fürdővárostól összesen közel 1,2 milliárdnyi megbízást nyert a cég, amelynek egyik tulajdonosa Piskolty Tibor. Cégtársa a testvére, Piskolty Mária, aki a Békés Megyei Kormányhivatalban a jogi főosztályt vezeti. Piskolty Tibor a trafikbizniszben is sikeres.
A cég tulajdonosai 50-50%-ban Piskolty Mária és Piskolty Tibor. Előbbiről 2016-ban azt íruk, hogy „a 2000-es évek közepén még beosztott munkatárs, titkárnő a Békés Megyei Önkormányzatnál, később egy pályázatíró és -figyelő céget vezet, majd a Sarkad és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezetének első embere. Ma pedig a Békés Megyei Kormányhivatal jogi és koordinációs főosztályának vezetője.”
Piskolty Tibor pedig 4 gyulai dohányboltot üzemeltetett, de a vele több üzletben is kapcsolatban álló Csizmadia Imrével közvetlenül és közvetetten összesen 11 trafikot mondhattak magukénak.
Irányított közbeszerzések?
2016-ban összesen 211 gyulai közbeszerzést és ezek eredményét néztük át. Ebből 11 esetben indult a Futizo Kft. és 10 alkalommal nyert. A gyulai önkormányzat által elnyert munkák összértéke 1 milliárd 150 millió forint volt 2012 és 2015 között. Emellett konzorciumban dolgoztak más települések önkormányzatainak megbízásából is, illetve alvállalkozóként a Békés-Drén Kft.-nek és a Modinvest Kft.-nek is.
Akkori számításaink szerint a cég 5 év alatt a konzorciumi tagokkal együtt közel 100 milliárd forint közbeszerzést nyert el, míg 2010 előtt szinte semmit.
2019-ben aztán ismét napirendre került a cég neve egy levél, majd egy nyilatkozat kapcsán. Galbács Mihály volt gazdasági alpolgármester ugyanis így próbálta meg felhívni a Fidesz legfelsőbb vezetésének figyelmét Gyula város fideszes vezetése és a helyben érdekelt sztárvállalkozók közötti több mint gyanús, viszont nagyon is gyümölcsöző összefonódásra.
Három éve írtunk a fidesz-közeli gyulai mutyibrigádról, most egy helyi politikus is kitálalt | atlatszo.hu
A minap szaftos politikai szenzációja, hogy kitálalt egy gyulai fideszes politikus a helyi pártelit és az általa támogatott vállalkozói kör összefonódásáról, a városi beszerzések lezsírozásáról, és arról, hogy erre az országos vezetést is megpróbálta figyelmeztetni, de süket fülekre talált. A Galbács Mihály által leírt kompániáról már 2016 szeptemberében cikkezett az Átlátszó.
Mint mondta, „tudatosan úgy épült a rendszer, hogy a város nem tud beleszólni, ki mit mennyiért csinál, a testület pedig csak arra hivatott, hogy ha a kivitelező kér valami plusz 100 milliót, egy dolga van, megnyomni a gombot, és kiutalni a 100 milliót. Aki nem akarja, kívül találja magát.”
„Azt hívják meg, akit megmondanak, a pályázatra, és annyiért csinálja meg, amennyiért ő gondolja.”
Galbács Csizmadia Imre és Piskolty Tibor vállalkozókat nevezte meg. Galbács kikérte az önkormányzattól a közbeszerzési adatokat 2014 és 2019 májusa között. Eszerint az öt és fél év alatt 3,5 milliárdnyi közbeszerzések mögött 49 munka volt. Ezeknek a 78 százalékát Piskolty cégei nyerték, de 2015-ben a közbeszerzések 95 százalékát Piskolty egyik cége, a Futizó Kft. kapta meg.
A sikerszéria még ma is tart a városban. Az elmúlt években többek között a Gyulai Várfürdő energetikai fejlesztését végezhették el 204 990 000 forintért, belterületi utakat újíthatnak fel összesen 96 062 494 forinért, de korábban ők feleltek a város ivóvízvezetékek rekonstrukciójáért konzorciumban, és a körforgalom létesítésével is őket bízták meg.
|
A „Viharsarok Közgépe” most medencét építhet Gyulán egymilliárdért
|
Évek óta élvezi a gyulai önkormányzat bizalmát a Futizo Kft., amely 2010 óta magabiztosan nyeri a helyi közbeszerzéseket. Lapunk 2016-ban már felfigyelt a cégre, amelynek neve később újra felbukkant, amikor egy gyulai exfideszes vezető kitálalt a város belső politikai-gazdasági viszonyairól és egy, a helyi vezetéssel állítólag összenőtt üzleti körről. A kft. sikerszériája azóta is tart.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/12/14/a-viharsarok-kozgepe-most-medencet-epithet-gyulan-egymilliardert/
|
2021-12-14 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
2021. április 20-án számoltunk be arról, hogy 2020 decemberében a Pénzügyminisztérium 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást nyújtott a Viresol Kft.-nek, Mészáros Lőrinc keményítőgyárának. Ezt az információt egyébként az Európai Bizottság honlapján találtuk meg, és érdekes módon semmi nyoma sem a minisztérium, sem a Viresol weboldalán.
Akkori cikkünk megjelenésének napján, április 20-án közadatigénylésben kértük ki a Pénzügyminisztériumtól a Viresol Kft.-nek nyújtott 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásról kötött szerződést. Varga Mihály tárcája – élve a kormány által tavaly kitalált lehetőséggel – május elején a koronavírus-járványra hivatkozva kitolta a válaszadás határidejét 45 nappal, június elején pedig újabb 45 nappal.
Türelmesen vártunk, majd július végén írtunk a tárcának, hogy számításaink szerint már letelt az általuk megszabott 90 napos válaszadási határidő, szíveskedjenek elküldeni a dokumentumot. Ezután nem történt semmi, ezért augusztus közepén keresetet nyújtottunk be a bíróságon a Pénzügyminisztérium ellen a Viresol támogatási szerződéséért.
Elsőfokon megnyertük a pert
Meglepő módon bő két héttel azután, hogy bepereltük, jelentkezett Varga Mihály tárcája: szeptember 2-án azt közölte a Pénzügyminisztérium, hogy a Viresol Kft. támogatási szerződésének kiadásáért 22 ezer forint költségtérítést kér, ami „a munkaerő-ráfordítással járó költségeket tartalmazza”. Mivel a keresetet akkor már rég beadtuk, természetesen nem fizettünk, hanem vártuk a bírósági eljárás végét.
Titkolja a pénzügyminisztérium a Viresolnak adott 1,3 milliárd forint támogatás részleteit | atlatszo.hu
2019-ben, a megnyitó évében a Viresol nettó árbevétele 4,8 milliárd forint volt, amiből 327,7 millió lett az adózott eredménye, vagyis ennyi nyereséget termelt. 2020-ban, amikor az 1,3 milliárd forint pénzügyminisztériumi támogatást kapta, az árbevétele az előző évinek bő háromszorosa, nettó 16,8 milliárd lett, viszont nyereség helyett 214,8 millió forint veszteséget hozott össze.
Jól tettük, hogy vártunk: az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2021. december 7-én hozott ítéletében
kötelezte a Pénzügyminisztériumot, hogy 15 napon belül küldje meg a Viresolnak adott 1,3 milliárd forinttal kapcsolatos támogatási szerződést minden mellékletével együtt.
Nem volt nagy jogi csata, ugyanis a Pénzügyminisztérium sem vitatta, hogy az Átlátszó munkatársa által kért dokumentum közérdekű adat. A tárca ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy 22 000 forint költségtérítést állapított meg, melynek megfizetéséhez köti az adat kiadását. A minisztérium azt is közölte, hogy „a törvény nem fűz szankciót a költségtérítésre való felhívás késedelmes közléséhez”.
A bíróság azonban szépen helyretette a kérdést:
„A bíróságnak lényegében abban a jogkérdésben kellett döntenie, hogy mikor kell tájékoztatni az adatigénylőt az Infotv. 29. § (4) bekezdésében megállapított költségtérítési igényről. Az Infotv. 29. § (4) bekezdése szerint erről az igény beérkezését követő 15 napon belül kell tájékoztatni az adatigénylőt. Igaz ugyan, hogy a törvény nem fűz külön szankciót a közlés elmulasztásához, de ennek nem az az oka, hogy az adatkezelő bármikor felhívhatná költségtérítésre az adatigénylőt, hanem az, hogy a közérdekű adat kiadásának bármely akadálya (így pl. a költségtérítés elmaradása) hiányában köteles kiadni a kért adatokat” – áll az ítéletben.
Vagyis a Pénzügyminisztérium jogszerűtlenül kért szeptember 2-án költségtérítést, ezt az igényüket már sokkal korábban, május elején közölniük kellett volna. Erre való tekintettel a bíróság kötelezte Varga Mihály tárcáját, hogy 15 napon küldje meg az Átlátszónak a Viresol támogatási szerződését, és fizessen 150 ezer forint perköltséget.
Természetesen lehetséges, hogy a Pénzügyminisztérium fellebbezni fog az ítélet ellen, ez hamarosan kiderül.
Mészáros Lőrinc és Szíjj László cége
A visontai keményítőgyárat működtető céget 2015-ben alapította Visonta Projekt Kft. néven a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros Kft., valamint az akkor még kevésbé ismert Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt Kft., majd fokozatosan átalakult. 2018 elején a cég neve Viresol Kft.-re változott, az év végén pedig a Mészáros és Mészáros Kft. helyébe lépett az Opus Global Nyrt. és a Talentis Group Zrt. a Duna Aszfalt mellé.
Mivel a Mészáros érdekeltségébe tartozó Opus a Viresol többségi tulajdonosa és a Talentis is Mészárosé, az ő cégeként szokás a Viresolra hivatkozni – mi is ezt szoktuk tenni –, de érdemes észben tartani, hogy a Szijjártó Péter külügyminisztert luxusjachtoztató Szíjj Lászlónak is van benne tulajdoni hányada.
A cég NER-közeliségét jól mutatja, hogy 2017-ben Varga Mihály miniszter tette le a visontai keményítőgyár alapkövét, Orbán Viktor miniszterelnök pedig 2019. február 11-én beszédet mondott a Viresol új búzafeldolgozó üzemének átadásán, és Mészárossal közös fotóalbumot tett közzé a Facebookon. A beruházást egyébként bő 6 milliárd forinttal támogatta az állam.
2019-ben, a megnyitó évében a Viresol nettó árbevétele 4,8 milliárd forint volt, amiből 327,7 millió lett az adózott eredménye, vagyis ennyi nyereséget termelt. 2020-ban, amikor az 1,3 milliárd forint pénzügyminisztériumi támogatást kapta, az árbevétele az előző évinek bő háromszorosa, nettó 16,8 milliárd lett, viszont nyereség helyett 214,8 millió forint veszteséget hozott össze.
|
A Pénzügyminisztériumnak meg kell mondania, hogy miért adott 1,3 milliárd forintot a Viresolnak
|
Mészáros Lőrinc keményítőgyára 2020 decemberében 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást kapott a Pénzügyminisztériumtól. Idén áprilisban közadatigénylésben kértük ki a támogatási szerződést a tárcától, ami 45+45 napra hosszabbította a válaszadási határidőt, utána viszont nem küldött semmit, ezért a bírósághoz fordultunk. Az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszéken december elején meg is nyertük a pert: a Pénzügyminisztériumnak a bírósági döntés értelmében 15 napon belül ki kell adnia az Átlátszó által kért dokumentumot.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozadat/2021/12/15/a-penzugyminiszteriumnak-meg-kell-mondania-hogy-miert-adott-13-milliard-forintot-a-viresolnak/
|
2021-12-15 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Magyarország köztársasági elnöke és családja védelmét ellátó Köztársasági Elnöki Őrség vezetőit is megcélozták az izraeli Pegasus kémszoftverrel még 2019-ben – derítette ki a Direkt36.
Az egyik célpont az Elnöki Őrséget létrehozó és azt parancsnokként irányító Pomozi Sándor dandártábornok, aki célponttá válása idején még ezredesi rangban szolgált. Bizalmi viszonyát a köztársasági elnökkel jól mutatja, hogy már 1999-ben is szerepet vállalt Áder védelmében. A másik célpont Pomozi egyik korábbi legközelebbi munkatársa, az Elnöki Őrség taktikai támogató csoportját (a köznyelvben „kommandósokat”) akkoriban vezető Viplak Attila törzszászlós, aki Ádert jellemzően a magánprogramokon és külföldi utakon kísérte, valamint az elnök családtagjait is ő védte.
A Pegasus-célpontok olyan testőrségi vezetők, akik a legrészletesebb információval rendelkeztek az elnök és családja összes programjáról és találkozójáról, köztük a magánjellegű tevékenységeikről és külföldi utazásaikról. Pomozinál fut össze ugyanis a köztársasági elnök és családja személyi védelmével kapcsolatos összes információ. Viplak már nem tagja az őrségnek, de korábbi kiemelt szerepét mutatja, hogy szolgálata idején őt jelölték ki arra, hogy az ország vezetését fenyegető terror- vagy katonai támadás esetén Áder Jánossal beköltözzön egy titkos bunkerbe.
A Direkt36 mindkettejük telefonszámát beazonosította abban a több mint 50 ezer számot tartalmazó kiszivárgott adatbázisban, amely a Pegasust gyártó NSO Group külföldi kliensei által megfigyelésre kiválasztott célpontokat tartalmazza. Viplakot két – személyes és szolgálati – telefonszámán keresztül vették célba az izraeli kémszoftverrel 2019 nyarán, míg a fontosabb célszemélynek tűnő Pomozi számát jóval hosszabb ideig, 2019 tavaszától legalább több hónapon keresztül választották ki megfigyelésre.
Az adatbázist a Forbidden Stories újságíróhálózat és az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet szerezte meg, majd egy nemzetközi nyomozás keretében 17 szerkesztőség – köztük Magyarországról egyedüliként a Direkt36 – közösen dolgozta fel. A Pegasus-célpontok telefonszámait tartalmazó adatbázisból az nem derül ki, hogy a kizárólag állami szerveknek eladott kémszoftvert vajon ki vetette be a magyar célpontok ellen, azonban Kósa Lajos fideszes politikus nemrég nyilvánosan is elismerte, hogy az Orbán-kormány beszerezte és használja is az izraeli eszközt. A célpontok közt korábban újságírókat, kormánykritikus médiatulajdonosokat, ellenzéki politikusokat, kormányzati és nemzetbiztonsági tisztviselőket is azonosítottunk.
A kormány hivatalos kommunikációja nagyrészt kimerül abban, hogy Magyarországon a megfigyelések minden esetben jogszerűen zajlanak. Arra nem válaszolnak, hogy milyen okból vetik be valaki ellen a Pegasust – és a kormány ezúttal sem reagált a kérdéseinkre –, így Áder testőreinek esetében sem teljesen egyértelmű, hogy miért választották ki őket célpontnak. A Direkt36 kutatásai alapján azonban valószínűnek tűnik, hogy a lépés mögött a rendvédelmi szerveken belül dúló konfliktus áll, ami azután durvult el, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) részleteket akart megtudni Áder János programjairól.
A 2012 óta köztársasági elnök Ádert ugyanis eredetileg a TEK védte, csakhogy az elnök bizalma 2015-re súlyosan megingott az Orbán Viktor miniszterelnök egykori főtestőre, Hajdu János által irányított szervezetben. A konfliktust Csikász Brigitta bűnügyi újságíró tárta fel: cikke szerint a bizalomvesztés oka konkrétan az volt, hogy TEK információkat vihetett ki Áder magánprogramjairól Orbánnak. Csikász telefonját évekkel később szintén megcélozták a Pegasusszal, a Direkt36 ki is mutatta a kémszoftver működésének nyomait a készüléken, de nincs arra vonatkozó információ, hogy az újságíró 2019-es megfigyelése ezzel a TEK-es írásával függene össze.
Áder testőreinek Pegasus-célponttá válása azért is különösen érdekes, mert a köztársasági elnökhöz lojális egység Pomozi Sándor vezetésével végig ellenállt azoknak a törekvéseknek, hogy részletes információkat adjanak ki az elnök programjairól és találkozóiról a TEK-nek. A TEK és Pomoziék szakítására azután került sor, hogy a köztársasági elnök Béla király úti rezidenciáján egy gyanús technikai eszközre bukkantak. Ezt követően Áder testőrei 2015-ben kiváltak a TEK-ből, és a Készenléti Rendőrségen belül létrehozták a ma is működő Köztársasági Elnöki Őrséget.
Évekkel később, 2019-ben újra fellángolt az Elnöki Őrség és a TEK közötti konfliktus, mivel az Elnöki Őrség ekkor erős intézményi garanciákkal, önálló területi szervvé alakulással próbálta megerősíteni a függetlenségét. Éppen ebben az időszakban célozták meg Pomozit és Viplakot is a Pegasusszal.
A cikkben szereplő összes fontosabb állításra részletekbe menően rákérdeztünk a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, akik egyiket sem tagadták, csak annyit reagáltak, hogy „a levelében foglalt feltételezéseket Hivatalunk kommentálni nem kívánja”. Szerintük a hivatalnak „sem feladata, sem hatásköre” nincs a köztársasági elnök és családja személyi védelmében – ez a Készenléti Rendőrség dolga –, továbbá a megkeresésünkben felsorolt „körülményekkel kapcsolatos adatokkal, nyilvántartásokkal” ők nem rendelkeznek. Megkerestük a Terrorelhárítási Központot is számos kérdéssel, de ők nem válaszoltak.
Az Elnöki Őrséget jelenleg is irányító Pomozi a Direkt36 megkeresésére úgy reagált, hogy nem nyilatkozhat a médiának, a már leszerelt Viplak Attila viszont részletesen válaszolt a kérdéseinkre. Áder volt testőre elmondta: számára az a legaggasztóbb, hogy akik őt és felettesét megfigyelhették, azok rajtuk keresztül a köztársasági elnökről és családjáról is gyűjthettek információkat.
„Mi nem csak a biztonságát védtük a köztársasági elnöknek, hanem a méltóságát is. Ez például azt jelenti, hogy senkinek semmi köze ahhoz, hogy az elnök úr és családja mikor mit csinál, hová megy, kivel találkozik. Ha ezek az információk ráadásul illetéktelen kezekbe kerülnek, az akár még a védett személy biztonságát is veszélyeztetheti” – mondta Viplak.
A kiszivárgott adatbázisban való szereplés önmagában nem bizonyítja, hogy sikerrel fel is törték valakinek a készülékét a Pegasusszal, ám a készülékek technikai átvizsgálásával korábban számos esetben kimutathatók voltak a kémszoftver nyomai. A nyilatkozni nem kívánó Pomozi telefonját nem tudtuk bevizsgálni, Viplak készülékét pedig azért nem lehetett, mert a 2019-ben használt telefonjaitól már megvált. A Pegasus kémszoftver a telefonok összes információjához hozzáfér, képes a mikrofont és a kamerát is távolról bekapcsolni.
Védeni próbálták az elnököt a kíváncsiskodó TEK-től
Az 1990-es évektől a magyar közjogi méltóságokat és a Magyarországra érkező külföldi vezetőket, valamint a kiemelt jelentőségű kormányzati-állami intézményeket egy erre specializálódott rendőri szervezet, a Köztársasági Őrezred védte. Ennek az őrezrednek volt az egyik tagja Pomozi Sándor is, aki még az első Orbán-kormány idején került az akkor házelnöki tisztséget betöltő Áder János mellé. Áderen keresztül Pomozi a Fidesz-vezetéssel is közeli kapcsolatba került, majd miután a 2000-es évek derekán leszerelt, pár évig a Fidesz privát biztonsági csapatában dolgozott. A 2010-es választások előtt például Hajdu János vezetésével még a miniszterelnöki visszatérésre készülő Orbán Viktort is személyesen védte a kampányban.
A választási győzelem után Hajdu megkapta a frissen alakult Terrorelhárítási Központ vezetését, amely a régi Köztársasági Őrezredtől rögtön át is vette a miniszterelnök és a köztársasági elnök védelmét. Utóbbi feladatokat a TEK Személyvédelmi Igazgatóságának vezetőjeként a szolgálatba szintén visszatért Pomozi Sándor kapta meg 2011-ben. „Pomozit az ország legjobb személyvédelmi specialistájának tartják. Legendák keringenek róla a rendőrségen” – méltatta őt egy szakértő a Bors 2013-as cikkében, melyből kiderült, hogy még a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel lakodalmának a biztosítását is őrá bízták.
A kormányváltáskor Áder János még Brüsszelben volt európai parlamenti képviselő, a köztársasági elnöki posztot csak azután foglalta el, hogy Orbán első számú választottja, Schmitt Pál 2012-ben belebukott a plagizálási botrányába. Áder hiába a Fidesz egyik legrégebbi vezető politikusa, Orbánnal való kapcsolata nem mentes a konfliktusoktól és bizalmatlanságtól. Korábbi sajtóhírek szerint sok összetűzésük volt már a 2002-es választás után is, mert Orbán részben Ádert és körét tartotta felelősnek a választási vereségért. Az újabb, 2006-os választási kudarc után pedig a pártból kiszivárgott információk szerint Orbán tudtával jelent meg a Fidesz-közeli Magyar Nemzetben egy olyan cikk, amely Ádert azzal vádolta, hogy Orbán ellen szervezkedve egy új párt létrehozásán dolgozik.
Bár Áder több esetben is kifogásolt olyan törvényeket, amelyeket a fideszes parlamenti többség elfogadott, látványos összetűzései nem voltak Orbánnal. A háttérben ugyanakkor voltak feszültségre utaló jelek: politikai színezetű konfliktus alakult ki például a köztársasági elnök őrzése körül is.
A feszültség akkor éleződött ki, amikor 2014-ben a TEK Orbánnal szoros kapcsolatban álló vezetése parancsba adta, hogy Áder János sofőrjei a menetleveleikben a lehető legrészletesebben jelentsék le, hogy a köztársasági elnököt mikor és hová viszik, még a magánjellegű és a külföldi programok esetében is. A Direkt36-nak ezt több, az esetet ismerő forrás, köztük Viplak is megerősítette. „A menetlevél alapján utólag is bármikor könnyen össze lehet rakni, hogy az elnök úr kivel találkozik, mit csinál. Pont emiatt soha nem írtuk be, csak, mondjuk, annyit, hogy Budapest belterülete a célállomás. Mert ha a menetlevél kiszivárogna, az biztonsága kockázatot jelenthet” – magyarázta a volt testőr.
Pomozi az utasítást kikérte magának, és megtagadta a végrehajtását. „Pomoziról azt szokás tartani, hogy fideszes, de ő mindenekelőtt egy szakmai ember. (…) Mondta is nekünk, meg ne lássa, hogy bárki pontos címeket ír be a menetlevelekbe” – emlékezett vissza Viplak. Egy, az akkori konfliktust ismerő volt TEK-es forrás szerint az akkor már egy jó ideje zajló belharcokban Pomozinak többek közt két főosztályvezetőjét, a titkárnőjét és további más közeli munkatársait is eltávolíttatta a TEK-vezetés. A feszültségek hatására Pomozi végül lemondott a TEK Személyvédelmi Igazgatóság éléről, és főosztályvezetővé visszalépve onnantól már kizárólag csak Áder védelméért felelt, más védett személyekért nem.
De a problémák ezzel sem szűntek meg. „Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor a TEK rezidenciaátvizsgálást végzett” – idézte fel a TEK és Áder testőrei közti szakítás részleteit ismerő egyik forrás. A köztársasági elnök Béla király úti rezidenciáját rendszeresen átvizsgálják gyanús lehallgató berendezések és más technikai eszközök után kutatva. Ez a vizsgálat hagyományosan a technikai megfigyelések mellett a technikai elhárítással is foglalkozó Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) feladata volt. Az ilyen rendszeres vizsgálatok során mindig jelen volt a köztársasági elnök valamelyik személyvédelmi munkatársa is, a forrás szerint azért, „nehogy esetleg többet hozzanak, mint amennyit visznek”.
Csakhogy a TEK ezt a feladatot is átvette az NBSZ-től, majd egy alkalommal le is folytattak egy olyan átvizsgálást, ahol Áder védői közül senki sem volt jelen. Nem sokkal a TEK-esek látogatása után ráadásul előkerült egy korábban nem észlelt, gyanús technikai eszköz is a rezidencián. A Direkt36-tal az esetről részleteket megosztó források szerint ez ugyan nem egy lehallgatóeszköz volt, de az Ádert védő stáb az NBSZ-szel egy második átvizsgálást is elvégeztetett a biztonság kedvéért. Ez jelezte, hogy az államfő testőrei részéről még tovább fogyott a bizalom a TEK iránt.
Eközben a köztársasági elnök személyi védői sorra kapták a figyelmeztetéseket, hogy elkezdte őket megfigyelni a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ). (A törvény szerint a rendőri vagy nemzetbiztonsági szerveknél dolgozók ellen közvetlenül csak az NVSZ folytathat titkos adatgyűjtést, a TEK nem.) „Vigyázzatok, mit beszéltek telefonon!” – idézte fel Pomozi akkori figyelmeztetését egy volt munkatársa.
Áder János világosan érzékelte a körülötte történteket, és ő maga is egyre kevésbé bízott meg Hajduékban, erősítette meg a Direkt36-nak több, a TEK akkori belső ügyeit ismerő forrás. Csikász Brigittának a konfliktusról szóló cikke szerint „Ádernél azért rendült meg a bizalom, mert az Orbánnal folytatott beszélgetéseiből világossá vált számára, hogy a miniszterelnök valamennyi programjáról képben van. Nem csak arról, ami a heti tervében benne van, hanem az összes találkozójáról […] [A] TEK vezetőjének, Hajdu Jánosnak közvetlen bejárása van a miniszterelnökhöz.” Az írás szerint a bizalomvesztéssel függött össze az is, hogy Áder megtagadta a TEK főigazgató-helyettesének, Bodnár Zsoltnak az akkoriban esedékes előléptetését.
A menetlevelek, majd a rezidencián talált eszköz ügye után a helyzet tarthatatlanná vált, ezért Áder támogatásával a köztársasági elnököt védő egység kiugrott a TEK-ből: 2015. április 1-jével a Készenléti Rendőrségen (KR) belül főosztályként megalapították a Köztársasági Elnöki Őrséget (a régi Köztársasági Őrezred már 2012-ben megszűnt, állományát és megmaradt feladatait a KR vette át).
„Súlyos erkölcsi sérelem érte a TEK-et, hiszen kiderült, az ország első embere nem bízik meg bennük, a sajtó pedig ezen csámcsogott” – mondta Viplak. „Haraggal történt az elválás” – tette hozzá egy, a TEK akkori belső ügyeit ismerő forrás. Akkori értesülések szerint ez az elválás rendkívül feszült légkörben, egy bekamerázott állománygyűlésen történt.
A következő években Pomozi újonnan létrehozott csapata számos, különleges egységeknek rendezett nemzetközi világversenyen ért el előkelő helyezéseket, miközben Áder testőreiről a kormánypárti médiában is sorra jelentek meg a méltató cikkek.
„Mi nem nindzsákat és jedi lovagokat keresünk, hanem karaktereket. Embereket olyan képességekkel, amelyeket a valóság igényel. A kiválasztás egy kemény, de célirányos fizikai, lövészeti és fegyverkezelési felmérésből áll, egy valós küzdelemből, azaz egy közelharcjártassági felmérésből, ahol kiderül, hogyan viselkedik valaki nyomás alatt, például provokációnál [...]. Előny a kiemelkedő kommunikációs képesség, a nyelvtudás, az intelligencia és a bajtársiasság” – nyilatkozta csapatáról a Zsaru Magazinnak 2018-ban Pomozi.
Akik mindent tudtak Áder programjáról
Áder Jánost 2017-ben egy második (egyben utolsó) elnöki ciklusra is megválasztották, 2019-ben pedig az egység ügyeit ismerő egyik forrás szerint az Elnöki Őrség elkezdett felkészülni az Áder utáni időkre, akinek hivatali ideje 2022 tavaszán jár le. Egyrészt azért kezdtek tervezgetni, mert a jogszabályokban nem volt egyértelműen leírva, milyen védelem jár a volt elnököknek. Másrészt azért, hogy az Elnöki Őrség hosszú távon is túlélhessen. Az elképzelés az lett volna, hogy az Elnöki Őrség kis létszámú főigazgatóságból átalakuljon területi rendőri szervvé. „Ekkor, 2019-ben válhatott a TEK számára félelmetessé az őrség önállósodása” – emlékezett vissza a forrás, aki szerint az átalakulás terve végül a TEK ellenállása miatt el is vérzett.
A Pegasus-célpontokról kiszivárgott adatbázisban Pomozi telefonszáma 2019 tavaszán bukkan fel először, amikor még úgy tűnt, hogy az átalakulási terv több rendőri és belügyes vezető támogatását is megszerzi. Viplak Attila visszaemlékezése szerint ekkor lángolt fel ismét a konfliktus a TEK-kel, és vele személyesen is olyan dolgok történtek, amik értelmezése szerint ezzel a belharccal függhettek össze.
Az ország egyik legjobb lövészeként Viplak Attila 2013-tól dolgozott a TEK-en belül a Személyvédelmi Igazgatóságon, majd a kiugráskor ő is követte Pomozi Sándort a TEK-ből az Elnöki Őrségbe. Karrierje során rendvédelmi szervek nemzetközi versenyein 17 címet nyert lövészeti számokban, és közvetlenül Pomozi alatt ő vezette a taktikai (veszélyes bevetésekre, kommandós akciókra kiképzett) egységet. Viplak 2019 nyarán bukkan fel a Pegasus célpontjai között, amit egy konkrét ügyhöz is tudott kötni: ekkoriban ugyanis az NVSZ gyűjtött róla adatokat.
Viplak Attila elvált apaként nevelte kisfiát, akinél jelentkezett egy olyan egészségügyi probléma, amely gyakori kezeléseket igényelt. Mivel a köztársasági elnök védelme gyakorlatilag 24 órás készenlétet jelentett, a testőr ezt nem tudta összeegyeztetni azzal, hogy gyerekét orvosokhoz és különféle fejlesztő foglalkozásokra vigye. Viplak ezért kivette a maradék szabadnapjait, majd fizetés nélküli szabadságra ment, amit az Elnöki Őrség vezetőjeként Pomozi hagyott jóvá. Ahogy azt is, hogy közben egy belvárosi lőtéren oktathasson, hogy el tudja valamiből tartani magát és gyerekét. Pomozival úgy állapodtak meg, hogy ha az Elnöki Őrség emberhiány miatt megszorulna, akkor Viplak azonnal visszamegy.
Viplak szerint ekkor az NVSZ – számára váratlanul – szolgálat alóli kibúvás bűncselekménye gyanújával vizsgálódni kezdett ellene. „Teljesen nonszensz, mindenre engedélyt kaptam, ráadásul ilyen bűncselekményt szabadság alatt el sem lehetne követni. Aki pedig ismer engem, az tudja rólam, hogy korábban még kétoldali tüdőgyulladással is vállaltam a szolgálatteljesítést” – mondta. Viplak szerint rajta keresztül valójában Pomozit próbálták besározni egykori főnöke ellenlábasai, hátha ezzel be lehet bizonyítani, hogy az Elnöki Őrség méltatlan Áder védelmére.
Viplak három olyan esetről is beszámolt, amikor célzott közúti ellenőrzés során teljesen átvizsgálták a ruháját és az autóját is. Az egyik alkalommal nála volt a szolgálati fegyvere, ami miatt fel akarták jelenteni, de Pomozi személyesen ment ki az igazoltatás helyszínére, ahol megerősítette, hogy beosztottja törvényesen hordja a fegyverét. Viplak azt is elmondta, hogy később látta is az NVSZ sok száz oldalas mappáját az ügyéről, mely végül az adatgyűjtési szakaszban elhalt, és semmilyen büntetőjogi következménye nem lett.
A problémái azonban itt sem szűntek meg, ezt követően ugyanis mindenféle előzmény nélkül azonnali áthelyezési és szolgálatra jelentkezési parancsot kapott a gyerekétől távolra, Sopronba. Viplak ennek hatására végül leszerelt, majd munkaügyi pert indított, melyet első fokon idén november végén meg is nyert. A tárgyaláson Pomozi tanúskodott mellette. Viplak jelenleg a privát szférában dolgozik fegyveres oktatóként.
A Pegasus segítségével azonban két megcélzott telefonjáról utólag is, évekre visszamenően hozzá lehetett férni az azon tárolt adatokhoz nem csak Áder, de az elnök családjának a mozgásáról is. Viplakot ugyan már abban az időben célozták meg a Pegasusszal, amikor már a szabadságát töltötte, de még a leszerelés előtt állt, így akkor még nem adta le a szolgálati SIM-kártyát, és nem törölte a telefonján lévő adatokat sem.
„Nálam voltak az elnök úr napi és heti programjai, ilyen részletességgel rajtam kívül csak Pomozi és a személyügyis vezető volt képben” – mondta Viplak a Direkt36-nak arról az időszakról, amikor Ádernek szolgált. Az elnököt érő biztonsági fenyegetések elhárítása és az utak tervezése mellett jellemzően Viplak kísérte el az államfő gyerekeit is különféle fesztiválokra, így a Szigetre és a Balaton Soundra, de ő készítette elő és védte például az elnök feleségét, Herczegh Anitát brüsszeli és strasbourgi utakon is. Míg az Ádert a hivatalos programokon védő testőröket egy 10-12 fős csapatból, folyamatosan rotálva választották ki, addig a nem hivatalos és külföldi programokra korábban éveken keresztül gyakran Viplak Attila kísérte az elnököt.
„A telefonjaim mindig nálam voltak, arról ment a kocsiban a GPS is. Aki engem esetleg megfigyelt, az elsősorban az elnök úrnak a napi programtervéről, részletesen pedig a magánprogramjairól és külföldi útjairól kaphatott információkat” – mondta Viplak. Bár Áder megtehette volna, hogy bizonyos esetekben lemond a védelemről, ezt Viplak szerint sosem tette meg, így a testőrök – és telefonjaik – mindenhová elkísérték.
Szerinte ugyanakkor nem a saját, hanem felettese célponttá válása az igazán súlyos. „Pomozinak rendszeresen voltak négyszemközti beszélgetései az elnökkel, állandó kapcsolatban voltak telefonon is, az ő lehallgatása így rendkívül érzékeny” – mondta Viplak, aki szerint felettese esetleges megfigyelésén keresztül a köztársasági elnök fontosabb terveiről, elképzeléseiről is értesülhettek.
Ki figyeltette az elnök embereit?
Felmerülhetne az is, hogy esetleg Pomozit és Viplakot csupán egy kötelező nemzetbiztonsági ellenőrzés keretében célozták meg a Pegasusszal. Viplak elmondása szerint az ellenőrzésre a törvényi előírásnak megfelelően ötévente került mindig sor, és mivel neki 2008 óta kell ilyen átvilágításon átesnie, a sajátja 2018-ban meg is történt. Elmondása szerint a szolgálatba a 2010-es kormányváltás után visszatérő Pomozinál pedig az ellenőrzés 2020-ban volt esedékes, nem pedig célponttá válásuk évében, 2019-ben.
További kérdés, hogy Áder közeli embereként Pomozi Sándort ki és milyen indokkal választotta ki Pegasus-célpontnak úgy, hogy őt később 2021 tavaszán ráadásul dandártábornokká léptették elő. Ez ugyanis nehezen lett volna elképzelhető akkor, ha évekkel korábban bármi gyanúsat találnak nála. Elméleti lehetőség még az is, hogy egy soron kívüli úgynevezett megbízhatósági vizsgálat folyt ellene. Ennek a szabályai szerint azonban az érintettet utólag tájékoztatni kellett volna. Viplak Attila, aki közeli baráti kapcsolatban maradt Pomozival, nem tud róla, hogy ilyesmi történt volna egykori felettesével.
A történetnek különös jelentőséget ad az, hogy Áder János az ország első embereként nem csak fizikai, de elvileg szigorú nemzetbiztonsági védelem alatt is áll. Bár Magyarországon a miniszterelnök rendelkezik a valódi politikai hatalommal, a köztársasági elnök számít az első számú közjogi méltóságnak, tehát Áder János rangban Orbán Viktor előtt van. Több volt magas beosztású nemzetbiztonsági tiszt is arról beszélt a Direkt36-nak, hogy még egy egyszerű parlamenti képviselőt is kötelessége a szolgálatoknak tájékoztatniuk arról, ha egy vele kapcsolatban álló személy bűncselekmény gyanújára ad okot, főleg, ha emiatt meg is figyelik. A köztársasági elnök esetében ezt mindenképpen meg kellett volna tenni. „Ha az elnök szavai bekerülnek, mondjuk, egy lehallgatási jegyzőkönyvbe, arról neki tudnia kell” – mondta az egyik forrás. A Köztársasági Elnöki Hivatal válasza alapján azonban ők nem rendelkeztek adatokkal a testőrök megfigyeléséről.
Ha nem a szolgálat során vagy azon kívül elkövetett bűncselekmény gyanúja, hanem valamilyen nemzetbiztonsági okból figyelhették meg Áder testőreit, ahhoz pedig az igazságügyi miniszter jóváhagyása kellett. A köztársasági elnök testőreinek célponttá válásakor még az a Trócsányi László volt az igazságügyi miniszter, akit sajtóértesülések szerint Orbán Viktor Áder utódjának szán köztársasági elnökként. Trócsányit kerestük, de nem reagált a kérdéseinkre.
Áder testőreinek Pegasus-célponttá válása már a sokadik olyan történet, melynek főszereplői vagy a Terrorelhárítási Központ vezetésével kerültek konfliktusba, vagy a TEK számára érzékeny ügyekkel foglalkoztak. A leglátványosabb eset a már említett Bodnár Zsolté: a TEK második emberét is megcélozták a Pegasusszal, éppen abban az időben, amikor összetűzésbe került Hajdu Jánossal, és amikor eltávolították a szervezet vezetéséből.
Dercsényi Dávidot, a hvg.hu akkori újságíróját akkor célozták meg több telefonszámán keresztül is az izraeli kémszoftverrel, amikor egy a TEK számára kínos ügyről írt cikkeket. Pető György pilótát, egykori RTL Klub-os riportert pedig évekkel Pegasus-célponttá válása előtt a TEK emberei ültették le elbeszélgetni, és kérték meg, hogy ne adjon információkat a médiának Orbán Viktor magánrepülőzéseiről.
|
Áder János köztársasági elnök és családja legközelebbi testőreit is megcélozták a Pegasusszal
|
A Magyarország köztársasági elnöke és családja védelmét ellátó Köztársasági Elnöki Őrség vezetőit is megcélozták az izraeli Pegasus kémszoftverrel még 2019-ben – derítette ki a Direkt36. Az egyik célpont az Elnöki Őrséget létrehozó és azt parancsnokként irányító Pomozi Sándor dandártábornok, aki célponttá válása idején még ezredesi rangban szolgált. Bizalmi viszonyát a köztársasági elnökkel jól mutatja, hogy már 1999-ben is szerepet vállalt Áder védelmében. A másik célpont Pomozi egyik korábbi legközelebbi munkatársa, az Elnöki Őrség taktikai támogató csoportját (a köznyelvben „kommandósokat”) akkoriban vezető Viplak Attila törzszászlós, aki Ádert jellemzően a magánprogramokon és külföldi utakon kísérte, valamint az elnök családtagjait is ő védte.
| null | 1 |
https://telex.hu/direkt36/2021/12/13/ader-janos-koztarsasagi-elnok-es-csaladja-legkozelebbi-testoreit-is-megceloztak-a-pegasusszal
|
2021-12-13 14:13:00
| true | null | null |
Telex
|
Bodnár Zsolt rendőr dandártábornokot, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgató-helyettesét is célba vették az okostelefonokat feltörő Pegasus kémprogrammal – derül ki abból a kiszivárgott adatbázisból, amelyben a kiberfegyvert kifejlesztő izraeli NSO nevű cég egyes külföldi felhasználói által kiválasztott célpontok szerepelnek.
A főigazgató-helyettes feltűnése a célpontok között több szempontból is figyelemre méltó. A Pegasust kifejlesztő cég kifejezetten azzal reklámozza a szolgáltatását, hogy „az NSO olyan technológiákat teremt, amelyek segítenek a kormányzati szerveknek megelőzni és felderíteni a terrorizmust és a bűnözést”. Csakhogy Bodnár Zsolt évtizedes rendőrkarrierje során maga is éppen a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni fellépést vezette különböző hatóságoknál – 2010-ig a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), 2010–2018 között pedig a TEK második embereként.
Bodnár akkoriban vált célponttá, amikor 2018 tavaszán hirtelen el kellett jönnie a terrorelhárítástól. A TEK akkor ezt szervezeti átalakításokkal magyarázta, de a távozásáról beszámoló híroldalak szerint politikai belharcok és bizalomvesztés miatt váltották le. A Direkt36-nak több, a TEK belső ügyeit ismerő forrás egybehangzóan azt állította: Hajdú János TEK-főigazgató bizalma valóban megingott a helyettesében, mert azt gyanította, hogy Bodnár a TEK-ről, illetve személyesen róla próbálhatott meg belső információkat gyűjteni. Ezt követően Bodnár ellen belső vizsgálódás indult, majd végül eltávolították a szervezettől.
Az NSO ügyfelei által kiválasztott telefonszámokat tartalmazó adatbázishoz, melyben Bodnár száma is szerepel, a párizsi központú Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet jutott hozzá közösen. Az adatokat egy 17 szerkesztőségből álló nemzetközi újságírói csapat elemezte, amelynek egyedüli magyar résztvevője a Direkt36 volt.
Az adatbázisban való szereplés még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a telefonszámhoz tartozó készüléket sikeresen fel is törték a kémszoftverrel. Számos külföldi és magyar célpont esetében ugyanakkor a készülékeik technikai elemzése utólag kimutatta a Pegasus nyomait. Az izraeli NSO kémszoftverével egy telefon összes adatához, még a titkosított üzenetekhez is hozzá lehet férni, de a Pegasus a készülék mikrofonját és kameráját is képes távolról bekapcsolni.
Az NSO állítása szerint a Pegasust kizárólag külföldi államoknak és azok hatóságainak adják el. Számos közvetett bizonyíték utal arra, hogy a magyarországi célpontokat a magyar állami szervek figyelték meg az izraeli kémszoftverrel. Egy már leszerelt magyar titkosszolga és az NSO egyik volt alkalmazottja is megerősítette a nemzetközi újságírócsapatnak, hogy Magyarország megvásárolta és 2018-tól be is vetette a Pegasust.
Az Orbán-kormány pedig nem tagadja egyértelműen sem azt, hogy használták a Pegasus kémszoftvert, sem azoknak a személyeknek – újságíróknak, médiatulajdonosoknak, befolyásos ügyvédeknek, ellenzéki politikusoknak – a megfigyelését, akikről eddig a Direkt36 írt.
Nem Bodnár Zsolté az első olyan eset, amikor egy főnökével konfliktusba keveredő magas rangú magyar állami tisztviselő telefonját célozták meg a Pegasus kémszoftverrel. Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy így járt Aszódi Attila államtitkár is, miután Süli Jánossal, a Paks II. projektért felelős miniszterrel került összetűzésbe.
Bodnár célponttá válását szokatlannak tartják a Direkt36 által megkérdezett korábbi titkosszolgálati tisztek. Többen azt mondták, hogy egy ennyire magas rangú nemzetbiztonsági vezető megfigyelése extrém esetnek számít a magyar biztonsági szervek életében. Szerintük ilyet csak nagyon súlyos bűncselekmény gyanúja esetén lehetne megtenni, Bodnárral szemben azonban a jelek szerint ilyesmi nem merült fel, hiszen nem gyanúsították meg semmivel, és a TEK-től való távozása után is kapott rendőrségi pozíciókat.
A Pegasus-megfigyelés célpontjának kiválasztott Bodnár Zsoltról több kérdést is feltettünk a TEK-nek és a kormánynak, amelyekre nem érkezett válasz. Bodnárt többször, több csatornán is kerestük, de nem reagált. Ezért nem volt lehetőség a készülékének átvizsgálására sem, így nem tudtunk utánanézni annak, hogy a telefonját valóban sikerrel feltörték-e a Pegasusszal.
Egy barátság vége
Amikor 2010-ben megalakult a Terrorelhárítási Központ, az új szervezet számos bírálatot kapott amiatt, hogy annak vezetését az exkommandós Hajdú Jánosra, Orbán Viktor egykori személyi testőrére bízták. A sok száz éles rendőri akcióban részt vevő Hajdúnak bűnözők elfogásában rengeteg tapasztalata volt, de felderítésben, elemzésben, szervezetirányításban jóval kevesebb. Hajdú azonban maga mellé vette a tapasztalt rendőri vezetőként ismert Bodnár Zsoltot, akivel éveken keresztül elválaszthatatlannak tűnő párosként vezették a TEK-et.
Linkedin-profilja szerint Bodnár 1983-ban kezdte rendőri karrierjét bűnügyi nyomozóként, a 90-es években az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szervezett bűnözés elleni részlegét vezette, majd a kétezres években a BRFK bűnügyi területért felelős főkapitány-helyetteseként szolgált. Hajdú János innen hívta át magához a frissen alakuló terrorelhárítási szervhez.
A szervezet belső ügyeit ismerő források Bodnár Zsoltot úgy jellemezték, hogy ő lett „a terrorelhárítás esze”. Ő felelt a terrorfelderítésért vagy éppen a nemzetközi együttműködésért, de a TEK sajtótájékoztatóin is többször ő magyarázta el egy-egy aktuális ügy részleteit a médiának.
Éppen ezért lepett meg sokakat még a TEK-en belül is, amikor 2018 májusában Bodnárt egyik napról a másikra kirúgták, mondta egy terrorelhárítással is foglalkozó volt biztonsági tiszt a Direkt36-nak. Bodnár ráadásul nem csak helyettese, de közeli barátja is volt Hajdúnak. „Abszolút érthetetlen, ami történt köztük” – mondta egy közös ismerősük, aki szerint emberileg is megviselte a feleket a konfliktus.
Több, a TEK belső ügyeit ismerő forrás szerint Hajdú gyanakodni kezdett a helyettesére, hogy az a háta mögött politikai-hatalmi érdekekből különféle belső információkhoz próbál meg hozzáférni mind a szervezetről, mind róla személyesen.
Egy, a TEK belső ügyeit ismerő forrás szerint erről a gyanúról Hajdúék értesítették a Pintér Sándor vezette Belügyminisztériumot, ahol komolyan vették a bejelentést. Az ilyenkor szokásos procedúra szerint egy rendvédelmi szervezet – például a TEK – saját gyanúba keveredett vezetője ellen nem szokott és nem is tud komolyabb nyomozást folytatni. Hasonló ügyekben a belső elhárítás, azaz a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) jár el, akik akcióik során a titkosszolgálati eszköztár teljes arzenálját – magukat másnak kiadó fedett ügynökök, telefonlehallgatás, titkos megfigyelés stb. – bevethetik.
A konfliktus egyik ismerője szerint annak a gyanúja fel sem merült, hogy Bodnár esetleg szervezett bűnözői köröknek vagy külföldi titkosszolgálatnak vitt volna ki információkat. Elmondása szerint a TEK főigazgató-helyettese a Fidesz-kormányon belüli egyik korábbi belső konfliktus eredményeként kényszerült távozni.
Arról már korábban megjelentek sajtóhírek, hogy Bodnár távozása összefüggésben állhatott a Lázár János és Pintér Sándor közötti konfliktussal. Lázár a Fidesz 2010-es kormányra kerülése után ambicionálta azt, hogy ő kerüljön a Belügyminisztérium élére, de a tárcát végül Pintér Sándor kapta meg. Ahogy azonban Lázár idővel egyre befolyásosabbá vált a Fideszben – 2014 és 2018 között, hatalma csúcsán a Miniszterelnökséget vezette miniszterként –, számos konfliktust is vállalt Pintérrel és az alá tartozó belügyi apparátussal, sőt kifejezetten a TEK-kel is.
A 2018-as választás után Lázár kikerült a kormányból, és a Magyar Hang akkori cikke szerint az ő távozásának eredménye lett „bizalmi okokból” Bodnár távozása is. Az Index pedig akkoriban arról írt, hogy Bodnárnak a Belügyminisztériumban voltak ellenlábasai, és ez vezetett a távozásához.
Nem ez volt ugyanakkor az első hasonló konfliktus, ahol felmerült, hogy a TEK a kormányzaton belül gyűjt és szállít egyik vezetőről a másiknak információkat. 2015-ben a hvg.hu írta meg, hogy forrásaik szerint Áder János köztársasági elnök bizalma azért rendült meg a személyi védelmét addig ellátó TEK-ben, mert „az Orbánnal folytatott beszélgetéseiből világossá vált számára, hogy a miniszterelnök valamennyi programjáról képben van. Nem csak arról, ami a heti tervében benne van, hanem az összes találkozójáról.”
A cikk szerint ezzel függött össze az is, hogy „az ország egyik legjobb felderítőtisztjeként számon tartott Bodnár Zsoltnak, a TEK-főigazgató-helyettesének a március 15-i előléptetését dandártábornokból vezérőrnaggyá Áder nem hagyta jóvá”. (Érdekesség, hogy a fenti cikk szerzőjét, Csikász Brigittát évekkel később szintén megfigyelték a Pegasusszal.)
Olyan, mint a bolgár poligráfosok
Az eddig elérhető információk mind arra utalnak, hogy a magyar célpontok ellen a magyar állami szervek vetették be a Pegasust. Mivel Bodnár maga is magas rangú hatósági vezető volt, ez azt jelentené, hogy lényegében a saját kollégái vették célba a kiberfegyverrel.
Ez rendkívülinek számítana olyan korábbi titkosszolgák szerint, akik számos belső vizsgálatot, nyomozást, valamint fegyelmi és büntetőeljárást láttak testközelből.
Egy korábban terrorfelderítéssel is foglalkozó volt titkosszolga szerint nagyon extrém eset, ha egy állam egy Pegasus szintű kiberfegyvert valamelyik saját titkosszolgálati vezetője ellen vet be. „Elvileg előfordulhat, de akkor ott már elég nagy a baj” – magyarázta a volt titkosszolga, aki szerint ilyesmire csak nagyon súlyos és nagyon egyértelmű gyanú esetén kerülhet sor. Példaként említette az idegen hatalomnak való kémkedést, illetve a korrupciót.
Hasonló esetekben a belső nyomozás jellemzően vádemelésbe és büntetőeljárásba torkollik, ahogy az 2010 után is történt a megelőző időszak több titkosszolgálati vezetőjével szemben. Csakhogy Bodnár Zsolttal semmi ilyesmi nem történt. A TEK Bodnár kirúgását mindössze azzal magyarázta, hogy az évek során megváltozott a „felderítési és elhárítási környezet”, és ez „indokolt bizonyos átalakításokat, ami érintett szolgálati területeket, és eredményezett vezetői változásokat. Bodnár Zsolt r. dandártábornok úr más szolgálati területen, nem a TEK állományában folytatja munkáját.”
Ha felmerült is bármilyen gyanú Bodnárral szemben, az mégsem lehetett annyira súlyos, hiszen valóban a rendőrség kötelékében maradhatott – Linkedin-profilja szerint távozása után az ORFK-nél lett vezető tanácsadó. Egy, a TEK belső ügyeit ismerő forrás szerint Bodnár később az FBI-akadémiaként is ismert budapesti Nemzetközi Rendészeti Akadémián is megfordult, majd végül leszerelt, és egy magánbiztonsági cégnél helyezkedett el. Egy volt titkosszolgálati vezető szerint, ha Bodnár valóban törvénytelen dolgot tett volna – például jogosulatlanul fért hozzá titkos adatokhoz –, akkor minimum feljelentést kellett volna tenni ellene, aminek elmulasztása önmagában is bűncselekmény. Ha viszont Bodnárra valódi gyanú nélkül, egyszerűen politikai okból dolgoztak rá, akkor maga a megfigyelés lehetett jogszerűtlen.
Bodnár telefonszámának felbukkanása a Pegasus célpontjainak listáján egy más típusú kérdést is felvet.
„Saját embereinkre, ráadásul saját rendőr tábornokunkra ráengedni egy izraeli kémszoftvert, az pont olyan lenne, mint a bolgár poligráfosok voltak”
– mondta egy volt kémelhárító tiszt a Direkt36-nak. Arra az esetre utalt, amikor Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (az Alkotmányvédelmi Hivatal elődje) főigazgatója magukat bolgárnak álcázó orosz szakemberek segítségével saját munkátársairól poligráfos tesztet készíttetett, az így keletkezett érzékeny információk pedig a gyanú szerint Oroszországba szivároghattak ki. Abban az ügyben az őrizetbe vételek, házkutatások, majd hosszú évek bírósági eljárásai után végül felmentő ítélet született a kémkedés és bűnpártolás vádja alól.
„Ha egy civil személy telefonjáról szívnak le információkat egy izraeli kémszoftverrel, az csúnya dolog, mert sértheti az ő egyéni jogait. Ha viszont a TEK egyik vezetőjével teszik ezt meg, ott már magyar nemzetbiztonsági érdekek és a legsúlyosabb államtitkok forognak kockán”
– magyarázta egy volt magyar elhárítótiszt. Szerinte amennyiben a TEK főigazgató-helyetteséről vagy az ő kommunikációjából bármilyen információ külföldre szivárgott, az már csak azért is rendkívül aggasztó, mert a TEK biztosítja többek közt Orbán Viktor miniszterelnök és családja védelmét is.
Nincs egyelőre nyilvános bizonyíték arra, hogy a Pegasusszal folytatott megfigyelések adataihoz hozzáfértek volna külföldi kormányok, például Izrael, ahol a kiberfegyvert kifejlesztő NSO központja van. Az NSO határozottan állítja, hogy ők nem adnak át semmilyen információkat az izraeli kormánynak. A cég azt is állítja, hogy ők maguk nem is látnak rá azokra az adatokra, amelyeket ügyfeleik a Pegasusszal gyűjtenek.
Ezeket az állításokat azonban több tényező is kétségessé teszi. Ilyen például önmagában az a tény, hogy kiszivárgott az a Forbidden Stories és az Amnesty International által megszerzett adatbázis, amely NSO-ügyfelek által kiválasztott célpontokat tartalmaz (az izraeli cég vitatja, hogy a kiszivárgott telefonszámok Pegasus-célpontok lettek volna, de számos bizonyíték szól e mellett).
Továbbá amerikai titkosszolgálati források a nemzetközi újságírócsapat amerikai partnerének, a Washington Postnak azt állították, hogy az NSO kémszoftverrel gyűjtött információk legalább egy része az izraeli kormánynál landol. Gerard Araud egykori francia diplomata, az NSO volt külső tanácsadója szintén arról beszélt egy interjúban, hogy bár nincs rá bizonyítéka, de meggyőződése szerint a cég valóban együttműködik az izraeli titkosszolgálattal, a Moszaddal. A Pegasust kifejlesztő NSO-t ugyanis egykori izraeli hírszerzők alapították, és moszados kötődésű emberek ülnek a cég felügyelőtestületében is. Araud azt is állítja, hogy feltételezése szerint a Pegasus „hátsó ajtaján” (backdoor) keresztül még az amerikai CIA is hozzáférhet adatokhoz. A Pegasus esetleges hátsó ajtajának veszélye miatt nem használja az eszközt például Oroszország sem.
A Pegasus-megfigyelések ügyében vizsgálódó Mesterházy Attila MSZP-s képviselő, a NATO Parlamenti Közgyűlés alelnöke is többek közt azt próbálja megtudni, szivároghattak-e nemzetbiztonsági szempontból érzékeny adatok külföldre. Mesterházy az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatójával is találkozott. Bár titoktartást kellett aláírnia, a Direkt36-nak annyit elárult, hogy a titkosszolgálati vezetőknek feltett kérdéseire nem kapott egyértelmű és megnyugtató választ. Mesterházy szerint haladéktalanul ki kellene vizsgálni, hogy magyar államtitkok külföldre kerülésével sérültek-e nemzetbiztonsági érdekek, és az izraeli kémszoftver magyar használata miatt történhetett-e államtitoksértés, kémkedés vagy hazaárulás.
|
Izraelben terroristák ellen fejlesztették ki a Pegasust, Magyarországon terrorelhárítási vezetőt céloztak meg vele
|
Bodnár Zsolt rendőr dandártábornokot, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgató-helyettesét is célba vették az okostelefonokat feltörő Pegasus kémprogrammal – derül ki abból a kiszivárgott adatbázisból, amelyben a kiberfegyvert kifejlesztő izraeli NSO nevű cég egyes külföldi felhasználói által kiválasztott célpontok szerepelnek. A főigazgató-helyettes feltűnése a célpontok között több szempontból is figyelemre méltó. A Pegasust kifejlesztő cég kifejezetten azzal reklámozza a szolgáltatását, hogy „az NSO olyan technológiákat teremt, amelyek segítenek a kormányzati szerveknek megelőzni és felderíteni a terrorizmust és a bűnözést”. Csakhogy Bodnár Zsolt évtizedes rendőrkarrierje során maga is éppen a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni fellépést vezette különböző hatóságoknál – 2010-ig a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), 2010–2018 között pedig a TEK második embereként.
| null | 1 |
https://www.direkt36.hu/izraelben-terroristak-ellen-fejlesztettek-ki-a-pegasust-magyarorszagon-viszont-terrorelharitasi-vezetot-celoztak-meg-vele/
|
2021-10-22 14:26:00
| true | null | null |
Telex
|
Fiktív számlákkal több mint 700 millió forintos kárt okozott a költségvetésnek egy dunántúli bűnszervezet, amelyet a NAV 2018-ban számolt fel – írja az MTI.
A NAV nyomozói IT-szakemberek, revizorok és járőrök támogatásával 56 helyszínen tartottak házkutatásokat és lefoglalásokat három évvel ezelőtt.
A nyomozás során 25 számlakiállító és több mint 40 számlabefogadó társaságot sikerült azonosítani.
A bűnszervezet valós tevékenységet nem végző, strómanok vezette cégek nevében állított ki valótlan tartalmú számlákat.
A nyomozók több mint egymilliárd forint értékben ingatlanokat, bankszámlákat zároltak, és gépkocsikat, ékszereket, befektetési aranyat foglaltak le, csaknem 250 millió forintot pedig önként térítettek meg a gyanúsítottak. A párhuzamosan zajló adóvizsgálatokban és sikeres végrehajtási eljárásokban is befolyt félmilliárd forint az államkasszába, így az okozott kár teljes egészében megtérült – áll a NAV közleményében.
Az ügyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vádemelési javaslattal adta át a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészségnek. A szervezet vezetőit bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolják, akár 20 év börtönt is kaphatnak.
|
Hétszázmillió forintnyi adót spóroltak meg a számlagyárral, de aztán lebuktak
|
Fiktív számlákkal több mint 700 millió forintos kárt okozott a költségvetésnek egy dunántúli bűnszervezet, amelyet a NAV 2018-ban számolt fel – írja az MTI. A NAV nyomozói IT-szakemberek, revizorok és járőrök támogatásával 56 helyszínen tartottak házkutatásokat és lefoglalásokat három évvel ezelőtt. A nyomozás során 25 számlakiállító és több mint 40 számlabefogadó társaságot sikerült azonosítani.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/12/13/nav-szamlagyar-fiktiv-szamlak-700-millio-forint
|
2021-12-13 14:46:00
| true | null | null |
Telex
|
Napok óta a műtrágyáról beszélnek a fideszes politikusok, és azt ismételgetik, hogy mindennek az oka „Bige László, aki a magyar piacon szinte egyedüliként állítja elő a műtrágyát, a kartellezés során jelentős jövedelmet vont el a gazdáktól, kihasználva monopolhelyzetét”. A Lázár János felügyelte Ménesbirtoknál is duplájára drágult a műtrágya – csak épp azt nem Bige szállítja, hanem Csányi Sándorék cége.
Naponta jelennek meg cikkek a KESMA-lapokban a műtrágyával kapcsolatban. Nem is akárhogy, a címek elég beszédesek: „Nagy István: tűrhetetlen, hogy bárki nyerészkedjen a magyar gazdákon” (sonline.hu), „Jakab István: a gazdákon meggazdagodott Bige László nem boríthatja fel az élelmiszerellátást” (Délmagyar.hu), „Feldman Zsolt: elfogadhatatlan a Bige László által a magyar gazdákkal űzött játék” (origo.hu), „Forintban kifejezhetetlen a kár, amit Bige László okoz a gazdáknak a magas műtrágyaárakkal” (bama.hu) – és még lehetne folytatni a sort.
A fideszes politikusok nyilatkozatai is egymás után jelennek meg, ehhez csatlakozott a MAGOSZ is. „Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke a műtrágya árának növekedésről szóló sajtótájékoztatón nevén nevezte azt, aki szerintük a jelenlegi műtrágya helyzet okozója. Elmondta, Bige László, aki a magyar piacon szinte egyedüliként állítja elő a műtrágyát, a kartellezés során jelentős jövedelmet vont el a gazdáktól, kihasználva monopolhelyzetét” – jegyezte le a hiros.hu. A Bige-csoportra 14 milliárdos bírságot szabott ki októberben a versenyhivatal, miután megállapította, hogy a nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja jogsértően törekedett éveken keresztül a partnerek és a cégcsoport közötti, illetve a viszonteladó partnerei közötti verseny, valamint az import korlátozására.
Az átlagolvasó valószínűleg nem foglalkozik a műtrágyával, ami nem véletlen. A legutóbbi Agrárcenzus szerint 2020-ban a KSH 234 ezer gazdaság termelési szerkezetéről és azok főbb jellemzőiről gyűjtött adatot. Ebből kiderül, hogy 2010 óta a gazdaságok száma kétharmadára csökkent. 2020-ban több mint 97 ezer állandó, 84 ezer időszaki és 33 ezer nem a gazdaság által közvetlenül foglalkoztatott alkalmazott dolgozott a gazdaságokban. Ebből azt is meg lehet tudni, hogy a legkisebb gazdaságok esetében a húsfeldolgozás (ide tartozik pl. a disznóvágás) a legjelentősebb, míg a nagyobb gazdaságok körében a mezőgazdasági szerződéses munka fordul elő leggyakrabban. Ugyanakkor a mezőgazdaság hatással van az élelmiszeriparra.
A kormánypárti politikusok és a KESMA-lapok szerint a műtrágya-áremelkedés kizárólag Bige László műve. „Korábban 60-80 ezer forint között hozzá lehetett férni a műtrágyához, most 205 és 250 ezer forint között mozog a hatóanyag-szükséglet egy hektárra vetítve” – ezt az index.hu-nak mondta az agrárminiszter.
Nagy István meg is fejtette, nem az egekbe drágult földgáz miatt – aminek a távfűtésre gyakorolt hatásáról itt írtunk –drága a műtrágya, hanem mert „Bige László nyílt politikai szerepvállalásáról inkább arra lehet következtetni, hogy
a baloldal kampány-finanszírozásának az árát akarják megfizettetni a magyar gazdákkal és a magyar emberekkel”.
Ahogy a NAK elnöke is csak Bigét látja a műtrágya drágulás mögött. Győrffy Balázs szerint „tovább gyűrűzik a műtrágyapanama, ennek kapcsán szólaltam ma fel ismételten a Parlamentben. Bige László kifejezetten a gáz drágulásával indokolja a műtrágya árának emelését. Ehhez képest bár az elmúlt hetekben ingadozott a gáz ára, de alacsonyabb volt, mint az októberi csúcson, mégis újabb áremelést akart letolni a gazdálkodók torkán.”
A KSH adatai szerint így alakultak 2017 óta a műtrágya árak.
A grafikonról könnyű leolvasni, hogy 2019 első negyedévében drágább volt a műtrágya, mint 2020 tavaszán, és 2021. nyarán sem érte még el a 2019-es árat.
Lázár Jánosék is dupla áron vásárolnak – Csányiéktól
A Lázár János felügyelte Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. közbeszerzései alapján így változtak a műtrágya árak: 2018-ban 863 tonna MAS (mészammonsalétrom) 27%-os nitrogénalapú műtrágya beszerzésére írtak ki tendert, ezt a KITE Zrt. 53 411 070 forintért szállította.
A ménesbirtok 2019-től kezdve évente 1000–1300 tonna műtrágyát vásárol. Több fajtát, de arányaiban szinte mindig ugyanazt. A közbeszerzések összárat adnak meg, nincs fajtákénti részletezés. Az alábbi táblázatban az elmúlt évek beszerzéseit mutatjuk tonnára visszaosztva. Jól látszik, hogyan emelkedtek duplájára az árak a tavalyihoz képest.
2019-ben az IKR Agrár Kft. és a KITE közösen szállított Mezőhegyesre, 2020-at a Composite-Trader s.r.o., Szlovénia (sic!) nyerte. Ilyen cég azonban ott nincs, csak Szlovákiában, valószínűleg hibásan tüntették fel a közbeszerzési értesítőben. 2021-ben és 2022-re pedig ismét a KITE szállíthat. Ezt a szerződést 2021. november 10-én írták alá.
De a KITE nem csak a műtrágyán keresztül kapcsolódik a Ménesbirtokhoz. Még októberben jelentette be Lázár János, hogy alapítványi kézbe kerül a mezőhegyesi Ménesbirtok. Az agroinform.hu írta meg, hogy „a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány birtokába kerül majd a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 100%-os részvénycsomagja, valamint 8219 hektáros termőföldvagyon és 1839 hektár erdőterület vagyonkezelői joga”. Valamint, hogy „a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumának tagjai:
Lázár János elnök
Balczó Barnabás, MFB Invest Zrt. vezérigazgató
Csányi Attila, Bonafarm Csoport Zrt. vezérigazgató
Kerezsi Miklós, ABO Holding Rt.
Csányi Attila, Csányi Sándor fia, a portfolio.hu írása szerint „a KITE Zrt. igazgatósági tagjaként részt vesz az integrátor cég irányításában, kiemelt figyelmet fordítva a KITE és a Bonafarm Csoport tevékenységének összehangolására”.
Vagyis Csányi Sándor érdekeltsége, a KITE Zrt. szállíthatja a korábbi ár kétszereséért a műtrágyát annak a Ménesbirtoknak, ahol a fia az alapítványban kuratóriumi tag.
A Bige Lászlóhoz tartozó Nitrogénművek Zrt. nem is indult a közbeszerzésen, pedig korábban a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok műtrágya közbeszerzésére gyakran pályázott, és jobb árakat is kínált a többi jelentkezőnél. (Igaz, 2020 után a Zrt. már nem adott be árajánlatot.) Megkerestük ezért a céget, hogy megtudjuk, miért nem indultak a tenderen, és hogy miért nem pályáznak a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. is kiírásaira. Cikkünk megjelenéséig a Nitrogénművek Zrt. nem válaszolt.
Összetett folyamatok a háttérben
„A nitrogénműtrágya ára fél év alatt 100-120 százalékkal emelkedett Magyarországon, nehéz helyzetet teremtve a gazdálkodók és nitrogénfelhasználók számára. Az okok között szerepel a földgáz árának növekedése, a globális járványhelyzetben nehézkessé vált szállítás, a nyugati felvevőpiac »éhsége«, a terményárak emelkedése, illetve mindezen hatások összegződése” – ezt már az agrarunio.hu írta november elején.
A lap megszólaltatta Vázsonyi Lászlót, a VulcanAgro Kft.fejlesztőmérnökét, Cséri Lászlót, a Nitrogénművek Zrt. kereskedelmi igazgatóját, Szabó Jánost, az RWA Magyarország Kft. műtrágyaüzletág-vezetőjét és Podráczki Károlyt, a Colas Északkő Bányászati Kft. értékesítőjét, valamint Kürthy-Molnár Zoltánt, a Timac AGRO Hungária Kft. marketingmenedzserét. Főbb pontokban az interjúalanyok szerint a műtrágya-áremelkedést az alábbiak okozzák:
kiesett a piacról az egyik nagy szereplőnek számító Keleti Agrár cégcsoport (a 21 milliárdos forgalmú cég csődbe ment, a NAV Kelet-budapesti Adó- és Vámigazgatósága indított ellene végrehajtást 2021 nyarán – a szerk.);
a gáz ára tavaly nyáron 5–8 euró/MWh között alakult, jelenleg 70 euró/MWh fölött van (a másik tényező a szén-dioxid-kvóta jelentős mértékű drágulása – eddig 400 Ft/tonnát jelentett a műtrágya előállítási költségében, most viszont a 11-szeresét);
minden egyes euró növekedés a földgáz árában négy euró növekedést jelent a pétisó tonnánkénti önköltségi árában;
a műtrágyapiacon tapasztalható jelentős áremelkedések oka a foszfor és a nitrogén hatóanyagok árának növekedése;
a folyamat egy évvel ezelőtt kezdődött a foszfor világpiaci árának emelkedésével, ezt követte a kálium, majd pedig a nitrogén drasztikus drágulása.
Kerestük a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t, hogy miként érinti őket a műtrágya drágulása, tudnak-e az árnövekedés ellen tenni, hogyan látják a műtrágyaárakat. Cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
További drágulást várnak a gazdák
„Mindegy, hogy a KITE-től vagy az IKR-től veszek, vagy a Bige-Holdingtól. Nincs jelentős árkülönbség. A nitrogénes műtrágya a tavalyi tonnánkénti 50-65 ezer forintról jelentősen drágult, mi folyékony nitrogén műtrágyát használunk, legutóbb tonnánként 245 ezer forintért vettük” – mondta egy Csongrád-Csanád megyei gazda.
Úgy számolt, ha nem most szerzik be az anyagot, akkor az tavasszal még drágább lesz. Egy másik gazda arról beszélt, hogy a pétisó 2021-ben 50-55 ezer forint, 2022-re a Bige-csoportnál 217 ezer forint, de emelkedik, szerintük 250 ezer forint lesz. Komplex 3 komponens NPK 2021-ben 110 ezer forint volt, 2022-ben 300 ezer forint is lehet.
„Amíg a kukorica ára 80-90 ezer forint között mozog, és a napraforgó 300 ezer forint tonna, addig ezt ki lehet gazdálkodni” – tette hozzá. Itt érdemes megjegyezni, hogy a december 13-i héten a Budapesti Értéktőzsdén a kukorica jegyzése 93-96 ezer forint között tart.
Nyitókép: Lázár János, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja (b) és Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, a kuratórium elnöke Gödöllőn, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) ünnepi névadó dokumentumának aláírásán 2021. február 1-jén. Az eddig Szent István Egyetem (SZIE) néven működő felsőoktatási intézményhez csatlakozott a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 11 kutatóintézete és gazdasági társaságai, valamint a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézete. A MATE fenntartója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány. (forrás: MTI/Kovács Tamás)
|
Kétszeres áron vásárolja a műtrágyát a Lázár János felügyelte Ménesbirtok Csányiék cégétől
|
Napok óta a műtrágyáról beszélnek a fideszes politikusok, és azt ismételgetik, hogy mindennek az oka „Bige László, aki a magyar piacon szinte egyedüliként állítja elő a műtrágyát, a kartellezés során jelentős jövedelmet vont el a gazdáktól, kihasználva monopolhelyzetét”. A Lázár János felügyelte Ménesbirtoknál is duplájára drágult a műtrágya – csak épp azt nem Bige szállítja, hanem Csányi Sándorék cége.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/12/16/ketszeres-aron-vasarolja-a-mutragyat-a-lazar-janos-felugyelte-menesbirtok-csanyiek-cegetol/
|
2021-12-16 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
November végén adták át a Püspökladány-Biharkeresztes közötti, 100-as vasútvonalat, az akkori sajtótájékoztatón elhangzott: "a projekt egyik fontos célkitűzése az volt, hogy jelentősen csökkenjen a menetidő ezen a szakaszon". A MÁV december 12-től érvényes menetrendje szerint a Budapest-Debrecen távot azonban a vonat épp annyi idő alatt teszi meg, mint a felújítás előtt. A MÁV nem válaszolt kérdéseinkre.
"Célunk a közösségi közlekedést igénybevevő lakosság mobilitásának segítése, ami a jelenleg befejezett fejlesztéssel teljesült, hiszen a 100. számú vasútvonalon közlekedők mintegy 20 perccel hamarabb elérhetik úticéljukat. További fontos szempontunk a régió gazdasági növekedéséhez történő hozzájárulásunk. Itt az ipari területek hatékony vasúti kiszolgálásán dolgozunk" - mondta a NIF Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese november 26-án a Püspökladány-Ebes vasúti vonalszakasz felújítása kapcsán. Minderről akkor a dehir.hu számolt be Időt nyerhetünk Püspökladány és Ebes között címmel. Nyul Zoltán, a NIF sajtóanyaga szerint arról is beszélt, hogy "nemcsak a vasúti pálya felújításáról gondoskodtunk, hanem az utazók kényelmét szolgáló utasfelvevő épületekről és az állomás teljes területének korszerűsítéséről is".
A 100. sz. számú vasútvonal, Püspökladány-Ebes vasúti vonalszakaszon a kétvágányú, villamosított, a 31,25 km hosszú vonalszakasz teljes átépítésén, korszerűsítésén túl három vasútállomás is megújult - áll a NIF záró közleményében. Eszerint "megtörtént továbbá az állomási biztosítóberendezések (és áramellátás) és a vonali biztosítóberendezések korszerűsítése, új kábelalépítmény és kábelhálózat kiépítése az állomásokon és a vonalon, valamint integrált vasúti távközlő rendszer, korszerű utastájékoztató berendezések létesítése.
A 160 km/h sebességre alkalmas vágánygeometria kialakításával és a korszerű biztosítóberendezések kiépítésével a menetidő csökkentését elősegítő paraméterek valósultak meg, melyhez a GSM-R 2 hálózat és az ETCS 2 rendszer kiépítése is szükséges. A fejlesztés során számos, a vasutat érintő közúti infrastruktúra korszerűsítését hajtottak végre. Az utazó közönség kényelmét szolgálják a rendezett állomási előterek, a kialakított különszintű forgalomátvezetésű peronaluljárók és a modern vizuális és hangos utastájékoztató rendszer is."
Nyiszter Tamás, a MÁV Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese akkor azt mondta, "menetrendváltástól új, Sóstó InterCity indul naponta a Nyugati pályaudvarról Nyíregyházára, Püspökladány és Debrecen között szintén felár megfizetése nélkül vehető igénybe, valamint megáll Kaba és Ebes állomásokon is. Az Ung IC pedig naponta fog közlekedni, így 20 óra után is lehet InterCity-vel utazni Debrecenből Budapestre, és közvetlen kocsikat továbbít Munkácsról."
A 75 milliárdos projektről megírtuk, hogy az R-Kord Kft. a V-Híd Zrt.-vel közösen dolgozik a Püspökladány-Ebes vasútvonalon a NIF megbízásából. Az összeget a NIF uniós pénzből, egy IKOP-projektből fizeti. Az R-Kord Kft. - több másik cégen keresztül - 2013 óta van Mészáros Lőrinc tulajdonában, és azóta sorra nyeri a vasúttal kapcsolatos állami megbízásokat.
75 milliárdos vasútépítési tendert nyert Mészáros Lőrinc cége | atlatszo.hu
Az R-Kord Kft. a V-Híd Zrt.-vel közösen dolgozik a Püspökladány-Ebes vasútvonalon a NIF megbízásából, ami előzetesen 69 milliárd forintra becsülte a munkálatokat.
A menetrendben nincs 1 percnyi gyorsulás sem
A 2021-2022-es vasúti menetrend már megjelent, és a 75 milliárdból felújított 100-as vonal járatait is tartalmazza. Az új menetrend alapján az IC600 5:23-kor indul Budapest, Nyugati pályaudvarról, 7:56-kor van Debrecenben. Az IC650 6:23-kor indul és 8:51-re ér Debrecenbe. Ha megnézzük a MÁV 2020-2021-es menetrendjét, akkor ez a két vonat épp ugyanannyi idő alatt jutott el a menetrendváltás előtt is Budapestről Debrecenbe. Sőt, a 2019-2020-as menetidő is épp ez volt. Vagyis a menetrendben nem látszik a NIF által említett 20 perces időnyereség.
Van még egy érdekesség: a MÁV Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese ugyanis arról beszélt, "az Ung IC pedig naponta fog közlekedni, így 20 óra után is lehet InterCity-vel utazni Debrecenből Budapestre". Ez tényleg így van, de a felújítás előtt is járt IC 20 óra után Budapestre, 2019-ben például Sóstó IC-nek hívták, 20:08-kor indult és 22:37-re ért a Nyugatiba. Az Ung IC is éppen ennyi idő alatt teszi meg a távot.
Kerestük a MÁV-ot, hogy pontosan mely vonatoknál csökkent a menetidő, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak kérdésünkre.
30 milliárdból adminisztratív gyorsulás
A Szeged-Hódmezővásárhely tramtrain kapcsán megírtuk, hogy a MÁV azt közölte, 3 perccel csökkenhet a menetidő a Szeged—Hódmezővásárhely vasútvonalon, pedig közel 30 milliárd forintot költöttek csak a pályára az immár 70 milliárdnál is drágább tram-train beruházásból. Az új menetrend itt is tartalmaz meglepetést.
30 milliárdból 3 percet csökkenhet a menetidő a Szeged-Hódmezővásárhely vonalon | atlatszo.hu
Alig 3 perccel csökkenhet a MÁV szerint a menetidő a Szeged-Hódmezővásárhely vonalon, pedig közel 30 milliárd forintot költöttek csak a pályára az immár 70 milliárdnál is drágább tram-train beruházásból. A pályát 100 kilométer/órásra építették, de a vonatok ma sem mennek 80-nál többel.
Míg a 2017-2018-as menetrendben Szegedről a 7700-ás a békéscsabai vonat 6:21-kor indult el és 6:53-ra ért Hódmezővásárhely Népkertre, közben megállt Algyőn. Az út akkor 32 perces volt. A 2021-2022-es menetrend szerint ugyanez a vonat most 6:28-kor indul, 6:54-ra ér Hódmezővásárhely Népkertre. Ez 26 perces menetidő. Vagyis 6 perccel gyorsabb, mint korábban. De: a vonat nem áll meg Algyőn, és Rókuson is csoda történt. Míg a 2017-2018-as időszakban 6:29-kor érkezett Rókusra és 6:33-kor indult tovább, addig ez 2021-2022-ben 6:36-6:37 lett, vagyis a korábbi 4 perces megállás 1 percre rövidült. Csak itt 3 perc lett a nyereség, egyetlen tollvonással.
A vasutat ismerő forrásunk szerint mindössze annyiról van szó, hogy a kézi állítású váltókhoz a MÁV-osoknak gyorsabban kell kiérni. Amíg nem hagyták ki Algyőt, a Rókus-Népkert távot 20 perc alatt tette meg a vonat, most Algyő nélkül 16 perc alatt.
Vagyis a 6 perces gyorsulásból 3 percet a rókusi váltóállítás sürgetése, a többit pedig Algyő kihagyása hozza össze.
Mindezt az egyébként 30 milliárdért felújított és 100 km/órás sebességre képes pályán.
Segesvári Csaba
Nyitókép: Nyul Zoltán, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese beszédet mond a Püspökladány-Biharkeresztes vasútvonal villamosítási munkálatainak alapkőletételén Berettyóújfaluban 2020. október 29-én (forrás: MTI/Czeglédi Zsolt)
|
75 milliárdos vasútfelújítás: nyoma sincs a 20 perces gyorsulásnak a debreceni vonalon
|
November végén adták át a Püspökladány-Biharkeresztes közötti, 100-as vasútvonalat, az akkori sajtótájékoztatón elhangzott: „a projekt egyik fontos célkitűzése az volt, hogy jelentősen csökkenjen a menetidő ezen a szakaszon”. A MÁV december 12-től érvényes menetrendje szerint a Budapest-Debrecen távot azonban a vonat épp annyi idő alatt teszi meg, mint a felújítás előtt. A MÁV nem válaszolt kérdéseinkre.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/12/15/75-milliardos-vasutfelujitas-nyoma-sincs-a-20-perces-gyorsulasnak-a-debreceni-vonalon/
|
2021-12-16 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Hadházy Ákos parlamenti képviselő izgalmas ügyben kérdezte Polt Péter legfőbb ügyészt, majd a kérdést és az arra adott választ is ismertette az ügyészség.
A kérdés-felelet talán az első jele annak a nagyszabású ügynek, amely hónapok óta lázban tartja a hazai távközlési és informatikai szakmát. Hadházy arról érdeklődött Polt Péter legfőbb ügyésznél, hogy
folyik-e büntetőeljárás a Sys IT Services Kft. (jogutód a Sys IT Network Zrt.) ügyében, amely cég 2019 júniusában 19 milliárd forint értékben szerződött a Budapesti Közlekedési Zrt.-vel.
Hadházy azt is kérdezi, hogy ezen nyomozások közül van-e olyan, ahol a T-Systems Zrt., a 4iG Nyrt. vagy a Deutsche Telekom vezetőjét tanúként meghallgatták.
Milyen bűncselekmény gyanújával folynak az eljárások?
Rövid, de igenlő válasz
Polt Péter válaszában elismerte, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) üzletszerűen és bűnszervezetben, különösen nagy értékben elkövetett költségvetési csalás ügyében nyomoz. De ennél többet nem árult el a részletekről.
Hadházy a Facebook-bejegyzésben próbálta értelmezni, hogy mi történt. Mi ennyire erős következtetéseket nem vonnánk le, de amennyire az ügyet ismerjük, egy számlagyárról van szó, és az a gyanú, hogy több magyar távközlési cég „fogadott be” ilyen számlát ettől a csapattól, ezért lehetnek érintettek többen is a szektor üzletemberei közül.
Korábbi érdeklődéseink
A történet hónapok óta kering, így korábban már mi is érdeklődtünk.
Gál Katalin, Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség szóvivője kérdésünkre elárulta, hogy
a nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folytatja és a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség felügyeli. Az ügynek több tucat gyanúsítottja van, közülük jelenleg egy személy áll letartóztatás hatálya alatt, további egy fő bűnügyi felügyeletben van. Az elkövetési érték a másfél milliárd forinthoz közelít áfa adónemben.
A konkrét cégneveket, amelyek alapján beazonosíthatóak lennének annak vezetői, az ügyészségi szóvivő nem erősíthette meg, mert a sajtó tájékoztatása csak anonim módon történhet, de azt a szóvivő korábban nekünk is megerősítette, hogy a kérdéseinkben megfogalmazott szektorhoz és témához (vezető hazai távközlési cégekhez) köthető az ügy. Kérdésünkben konkrét nevekre is rákérdeztünk, amelyekre Gál Katalin annyit tudott írni, hogy
„az Ön által leírt keresztnevek megegyeznek az ügyben szereplő személyek keresztneveivel. A Zsolt nevű személy letartóztatás alatt áll, a Gergely keresztnevű pedig bűnügyi felügyelet alatt.”
Biztos megerősítés nélkül a konkrét neveket talán korai lenne leírni, illetve mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, de úgy tudjuk, hogy F. Zsolt mind a fővárosi közlekedési céghez, mind az informatikához kötődik, és egy korábbi bűncselekménye miatt egy évtizede sokat szerepelt a hírekben. Meglepő módon V. Gergely egy egészen más bűncselekmény miatt maga is megjárta a lapok címlapjait, de a börtönt is. Az ügy előrehaladtával biztosan lesz még róluk szó.
És a cégek?
Természetesen igyekeztünk a kérdésben megnevezett T-Systems, illetve 4iG Nyrt. kommunikációs munkatársait elérni.
A T-Systems (vagyis a Magyar Telekom) azt jelezte, hogy
hatósági megkeresés esetén, törvénytisztelő vállalatként a T-Systems együttműködik a hatóságokkal, ugyanakkor folyamatban lévő ügyekben való esetleges érintettségéről nem kíván nyilatkozni.
A 4iG a mai megkeresésünkre még nem válaszolt, de korábbi (2021. június végi) hasonló megkereséseink idején azt a választ kaptuk, hogy
„a NAV az elmúlt évek során több alkalommal is kért információkat partnereinkről, beszállítóinkról vagy megrendelőinkről, mivel több száz társasággal állunk kapcsolatban. A közelmúltban is érkezett ilyen megkeresés a 4iG Nyrt.-hez, amellyel kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettségeknek maradéktalanul eleget tettünk, illetve segítettük a NAV munkáját. Tőkepiaci társaságunkkal szemben nincs folyamatban NAV eljárás, ezért nincs a BÉT-en ilyen esetekben tájékoztatási kötelezettségünk.”
|
Másfél milliárdos költségvetési csalás ügyében nyomoz a NAV
|
Polt Péter legfőbb ügyész Hadházy Ákos képviselőnek megerősített egy nyomozást, úgy tudjuk, hogy egy milliárdos forgalmi adót elcsaló számlagyár gyanújáról van szó. Hadházy arról érdeklődött Polt Péter legfőbb ügyésznél, hogy folyik-e büntetőeljárás a Sys IT Services Kft. (jogutód a Sys IT Network Zrt.) ügyében, amely cég 2019 júniusában 19 milliárd forint értékben szerződött a Budapesti Közlekedési Zrt.-vel. Hadházy azt is kérdezi, hogy ezen nyomozások közül van-e olyan, ahol a T-Systems Zrt., a 4iG Nyrt. vagy a Deutsche Telekom vezetőjét tanúként meghallgatták. Milyen bűncselekmény gyanújával folynak az eljárások? Polt Péter válaszában elismerte, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) üzletszerűen és bűnszervezetben, különösen nagy értékben elkövetett költségvetési csalás ügyében nyomoz.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/12/10/a-nagy-infokommunikacios-szamlagyar-itt-az-ujabb-volner-ugy
|
2021-12-10 14:59:00
| true | null | null |
Telex
|
Ismét önálló könyvesboltja van a saját városában a pécsi székhelyű Alexandrának. A baranyai megyeszékhely belvárosában pár hete nyílt meg az új üzlet, de a néhány éve még meghatározó könyvkereskedelmi és kiadócsoport más szegmensben is terjeszkedik. Visszaszerezték az alexandra.hu domént, mostantól az ő kezükben van az itt zajló online kereskedelem is.
„A név kötelez”
– ezzel a szlogennel adott hírt a fejleményekről az Alexandra, jelezve, hogy „végre ismét a kiadócsoporthoz tartozik a teljes Alexandra brand”. A bejegyzést illusztráló fotón a kiadót vezető Matyi Alexandra édesapjával, az Alexandra-csoportot alapító, a szakmában kétes megítélésű Matyi Dezsővel szerepel együtt. Matyi Dezső évek óta nem szerepel a nyilvánosságban – azóta, hogy az Alexandra céghálózatának nagy része 2017-ben csődbe jutott.
Négy éve mentek csődbe, a nyomozás gyanúsításig sem jutott
Az Alexandra meghatározó szereplője volt a magyar könyvpiacnak, a piac közel harmadát tudhatták a magukénak, kiadóik mellett az online és offline kereskedelmük is megkerülhetetlen volt. Több mint 80 boltjuk működött az országban, voltak könyvpalotáik, az országos hálózatuk az egész szegmenst átfogta. Szakmai hírük azonban elég rossz volt, elsősorban azért, mert rendszeresen csúsztak a szerződéses kifizetésekkel, akár hónapokat, fél éveket is. A kívülállóknak mégis váratlan volt a 2017-es csőd, ami után több száz kisebb könyvkiadónak maradtak adósai, emiatt sokan kerültek súlyos helyzetbe. Akkor sokan tartottak attól, hogy az Alexandra-csődbe az egész magyar könyvszakma bele fog rokkanni. Bár a piac összességében jobban jött ki a sokkból, mint előzetesen gondolták, főleg a kisebb szereplőknek ez így is súlyos csapást jelentett.
Az Alexandra saját narratívája szerint azért kerültek annak idején lehetetlen helyzetbe, mert az átvilágításukra felkért cég átverte őket, másoknak adta bérbe az ő üzleteiket, miközben 3,8 milliárd forinttal tartoztak nekik – a másik oldal szerint Matyi Dezső vett ki szabálytalanul pénzt az üzletekből. Matyi több részből álló cégbirodalmának legnagyobb vállalata, a Pécsi Direkt Kft. a csődje után 11 milliárd forint tartozást hagyott maga után. Az utcai árusból lett könyves üzletember eleinte azt állította, hogy a kiadók felé fennálló tartozásaikat a nagykereskedelemmel foglalkozó másik cége, a Könyvbazár Kft. fogja rendezni, de aztán hamarosan ez a cég is arról tájékoztatta a kiadókat, hogy az átvett könyveik után nem tud fizetni. A végfelszámolás tudomásunk szerint azóta sem záródott le.
Az Alexandra-csőd miatt több feljelentés is született, négy év alatt azonban az ügyészség a gyanúsításig sem jutott el. A Fővárosi Főügyészség a nyomozás jelenlegi állásával kapcsolatos kérdésünkre azt válaszolta, hogy a nyomozás továbbra is felderítési szakaszban van. Tájékoztatásuk szerint a nyomozás „sikkasztás úgynevezett egyszerű gyanúja miatt” zajlik. Ilyen esetben a nyomozásnak a büntetőeljárási törvény szerint nincs határideje.
Az Alexandra mostani visszatérése ezért sokakat dühít a magyar könyvkiadók között – pedig valójában soha nem is tűntek el teljesen. Az Alexandra kiadói csoportja, ami szervezetileg független volt a csődbe jutó kereskedelmi szegmenstől, tovább működött. Az Alexandra Kiadó néhány, magyar szinten sztárszerzőnek számító írót is megtartott, illetve leigazolt, náluk jelennek meg például Frei Tamás könyvei, és a csoporthoz tartozik a tinilány-irodalomban rendkívül népszerű Leiner Laura regényeinek kiadója is. Szintén az Alexandra-csoporté a minőségi irodalommal foglalkozó Európa Könyvkiadó.
A könyvüzleteknek más sorsuk lett, 2017 után az Alexandra boltjainak többségét átvették a versenytársak, az Alexandrának most csak öt kisebb saját márkaboltja van. A legjobb helyen lévők többségét a Libri vette át, számszerűen pedig a Líra üzemeltette tovább a legtöbb kereskedelmi egységet. A magyar könyvpiac óriásai tehát tovább bővültek, és hosszabb távon sokak szerint nem jártak rosszul az Alexandra bedőlésével, amivel a saját online kereskedelmi rendszerük is nyert. A sokak szerint egészségtelen szerkezetű magyar könyvpiac az események hatására azonban még tovább koncentrálódott. Ma már a Libri a teljes piac több mint felét uralja, miközben az MCC résztulajdonszerzésével kormányközeli szereplők is bevásárolták magukat a feltételeket diktálni képes vállalatbirodalomba.
A karácsonyi csúcs előtt vették vissza az online kereskedelmet
Tíz, jellemzően kevésbé kedvező adottságú Alexandra-boltot a Könyvmolyképző Kiadót vezető Katona Ildikó Bookangel Kft.-je vitt tovább. Bár az Alexandrának rossz híre volt a könyves szakmában, a vásárlók között a csőd vélhetően nem okozott akkora érzelmi törést, az üzletek pedig népszerűek és bejáratottak voltak. Nem mindegyiket sikerült azonban gazdaságosan üzemeltetni: négy átvett bolt azóta be is zárt, köztük a budapesti Nyugati téren az ötemeletes könyvpalota, aminek nem lehetett kitermelni a költségeit.
Abban, hogy az Alexandra-boltok egy része már csak vitte a pénzt, általánosabb folyamatok is benne vannak. Azok az üzletek, amelyek egy országos hálózat részeként még üzemképesek voltak, önmagukban már nem feltétlenül álltak meg saját lábon, és a vásárlói szokások is változtak: egyre inkább a nagyobb plázákban lévő könyvesboltok a meghatározóak, a járvány hatására pedig nagy löketet kapott az online kereskedelem is a hagyományos rovására.
„Olyan helyzetben kellett dönteni, amikor az egyik legnagyobb könyvpiaci szereplő esett ki. Az Alexandra bedőlése a könyvszakmának is nagy veszteség volt, és az olvasók számára is fenyegető volt, hogy megszűnnek a kedvelt könyvesboltjaik. Független kiadóként egy vadul koncentrálódó piacon úgy gondoltuk, hogy akkor van nagyobb biztonságban a munkánk, ha kereskedésünk is van” – mondta most a Telexnek Katona Ildikó. Ő akkor a boltok mellett megszerezte az alexandra.hu domént is, ahol azóta a saját online könyvkereskedelmi rendszerét üzemeltette. Mindezt előremenekülési stratégiaként írja le: szerinte a könyvszakmában olyan szintű gravitáció van, a kisebb szereplők annyira ki vannak szolgáltatva, hogy „csak az olvasók önálló elérése, a szokásaik megismerése és a speciális kiszolgálásuk a járható út”. Utólag úgy látja, talán igazuk volt azoknak, akik szerint hiba volt megőrizni az Alexandra nevet, mert a brand túlságosan sérült a csőd és a cég renoméja miatt. Ők mostantól Aranybagoly néven folytatják, és olyan újításokban gondolkodnak, amelyek az olvasás népszerűsítését is szolgálják.
Most azonban szinte egyik napról a másikra az alexandra.hu is visszakerült az Alexandra-csoporthoz, vagyis ezután azt szintén Matyiék működtetik, és az odaszokott vásárlók miatt ez már értékesebb felület, ha nem is közelíti meg a 2017 előtti, többmilliárdos értékét. A doménre szóló szerződés határozott idejű volt, így Katona Ildikó elmondása szerint az valamikor mindenképpen visszakerült volna a pécsi céghez. Az, hogy ez már most, a könyvkereskedelemben kiemelkedőnek számító karácsonyi szezon előtt megtörtént, váratlanul és súlyosan érintette – a szerződés felmondását elmondása szerint az Alexandra egy közelebbről nem részletezett banális hiba miatt tudta elérni. Az alexandra.hu korábbi vásárlói ezentúl az aranybagoly.hu-n érik el az eddigi online kereskedést, januártól pedig a korábban Alexandra néven működő könyvesboltok is Aranybagoly könyvesboltok lesznek.
„Ezzel visszakerült a teljes brand a kiadói csoporthoz, így jobban tudunk az olvasókkal kommunikálni. Mostantól, ha azt mondják, hogy Alexandra, az már mind valóban mi vagyunk” – mondta a Telexnek az Alexandra ügyvezetője, Matyi Alexandra. Az Alexandra-csoport az ő nevét viseli, Matyi Dezső annak idején a lányáról nevezte el a könyves cégcsoportot, és három éve hivatalosan is ő vette át a céget. Maga Matyi Dezső jelenleg is el van tiltva a cégvezetéstől, korábbi vállalatbirodalma maradéka különböző családtagjai nevén van. Matyi Alexandra elismeri, hogy édesapja szokott neki tanácsokat adni könyves kérdésekben: „Ha szükségem van rá, itt van mellettem, de neki már más dolgai vannak az életben, a könyvkiadást és a kapcsolódó tevékenységeket már én csinálom” – mondta a Telexnek.
„Mindig azon leszek, hogy megháláljam édesapámnak azt a gesztust, hogy rólam nevezte el a céget”
„A munka mindig megtérül” – biztatja a könyveseket a milliárdos tartozást hagyó Alexandra vezetője
Az Alexandra-örökség továbbvitelét nem mindenki nézi hasonló örömmel. „Az Alexandra-csőd miatt a könyves szakmát négymilliárd forint kár érte, ki lehet jelenteni, hogy itt valaki ellopta a pénzt. Most pedig azt látjuk, hogy a Matyi-féle cégbirodalom folytatja a pályafutását, mintha mi sem történt volna” – mondja Galambos Ádám, a Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetségének (MKÉSZ) elnöke. A kisebb független kiadókat tömörítő szervezetet 2017-ben, éppen az Alexandra-válság után hozták létre. Mint Galambos mondja, többeknek akkor fel is kellett függesztenie ideiglenesen a tevékenységét az Alexandra kifizetetlen számlái miatt, volt, aki az Auchanba ment árufeltöltőnek. Az MKÉSZ demonstrációkat szervezett, és feljelentéseket is tettek, Galambos pedig felháborítónak tartja, hogy négy év után sehol nem tart az ügyük. Ő úgy gondolja, hogy az Alexandra-csoportnak a bevételeiből kellett volna a könyvkiadókat kompenzálnia. Azt is elvárta volna, hogy a nagy könyvkiadók a történtek után bojkottálják az Alexandrát, ez azonban szintén illúzió maradt:
„Nincs szolidaritás, úgy látszik, ebben az országban mindent meg lehet csinálni”
– mondta a Telexnek a MKÉSZ elnöke.
Az Alexandra-bojkott a gyakorlatban nehezen lenne kivitelezhető: a forgalmazók saját érdekeikkel mennének szembe, ha nem árusítanának olyan népszerű könyveket, mint A Gyűrűk Ura sorozat, csak azért, mert az az Alexandra-csoporthoz tartozik. Az alexandra.hu oldalon is megjelennek a nagy rivális kiadói csoportok kiadványai, ott vannak már a Líra könyvei is. A kiadók, ha akarnák, sem tudnák könnyen megakadályozni, hogy a könyveik megjelenjenek az Alexandránál, hiszen egy közbeiktatott könyvterjesztő annak adja tovább a könyveket, akiknek akarja.
„Bár formálisan ez már nem Matyi Dezső cége, a szakma egy része érthető módon ideges az Alexandra aktivitását látva. A kapitalizmus azonban úgy működik, hogy ha valakinek van áruja, akkor azt árulni is fogják” – fogalmazott a Telexnek Gál Kati, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnök-igazgatója. Mint hozzátette, egy bojkott megszervezésének jogi akadálya is van. „Folyamatban lévő jogi eljárás alatt az Egyesülés csak etikai fenntartásainak adhat és ad is hangot rendszeresen. Reméljük, hogy a hatóság mielőbb mindkét cég – Pécsi Direkt, Könyvbazár – felszámolásának végére ér, a büntető feljelentések beérnek, perek lezajlanak és a károsultak számára hosszú idő után megnyugtató ítéletek születnek. Addig is a kiszolgáltatott írók, szerkesztők, fordítók, kiadók várakozni kényszerülnek, az optimisták reménykedhetnek, hogy valaki majd egyszer kifizeti a cég tartozásait.”
Az Alexandra vezetőit is megkérdeztük, hogy tervezik-e a kiadói csoport bevételeiből kompenzálni a károsult kiadókat, fordítókat, szerkesztőket, könyves szakembereket. Matyi Dezső a megkeresésünkkor a lányához irányított, Matyi Alexandra pedig azzal hárította el a kérdést, hogy ő a 2016-os dolgokban nem illetékes nyilatkozni, különben is, ők is károsodtak akkor, nemcsak más kiadók. „A könyvkiadók egy része még mindig arra apellál, abból él, hogy a 2016-os eseményekre hivatkozik. Az Alexandra szenvedte el a legtöbb veszteséget, de kemény munkával helyre tudtunk állni. Nagyon kívánom a többieknek is, hogy ezt ők is el tudják felejteni, és ne a múltból táplálkozzanak. A befektetett munka mindig megtérül” – mondta az Alexandra-csoport vezetője.
|
Sokmilliárdos adósságot hagyott maga után, de most visszatér az Alexandra
|
Matyi több részből álló cégbirodalmának legnagyobb vállalata, a Pécsi Direkt Kft. a csődje után 11 milliárd forint tartozást hagyott maga után. Négy évvel azután, hogy a csődjével megrengette a könyvpiacot, ismét erősít az Alexandra. A pécsi cég az elmúlt hetekben visszaszerezte az alexandra.hu online felületet, új könyvesboltot nyitott, és „a név kötelez” szlogennel ünnepli a visszatérést. A könyves szakmában ez sokaknak nem tetszik, nekik a cégvezetéstől eltiltott Matyi Dezső lánya által irányított Alexandra azt üzeni, hogy a kemény munkának mindig meglesz a gyümölcse, és ne a múlttal foglalkozzanak.
| null | 1 |
https://telex.hu/kult/2021/12/10/sokmilliardos-adossagot-hagytak-maguk-utan-most-ujra-visszater-az-alexandra
|
2021-12-10 15:13:00
| true | null | null |
Telex
|
Líbia máig sem tudott igazán kikeveredni a 2011-es forradalom utáni káoszból, de a kormányzat azért igyekszik elvarrni a múlt szálait. Ennek fontos része, hogy az ország visszaszerezze azt a minden bizonnyal hatalmas vagyontömeget, amelyet a Líbiát több mint négy évtizeden át egy személyben irányító Moammer Kadhafi és megbízottjai menekítettek külföldre.
A líbiai vagyon-visszaszerzési és eszközkezelő irodát a líbiai kormány 2017-ben hozta létre az ENSZ és az Európai Unió támogatásával. A szervezet elsődleges célja, hogy felderítse az 1969-től 2011-ig tartó rezsim alatt korrupt ügyletekkel és az állami alapok megcsapolásával külföldre vitt pénzügyi eszközöket. Ennek érdekében tegnap keresetet nyújtott be egy manhattani bíróságon nyolc, az Egyesült Államokban is tevékenykedő nagy bankcsoporttal szemben.
A Bloomberg cikke szerint a névsor igen illusztris, szerepel rajta a Bank of America, a Bank of New York Mellon, a Citigroup, a Credit Suisse, a Deutsche Bank, az HSBC, a JPMorgan és a UBS. A kereset szerint a Kadhafi és köre által ellopott állami források egy része ezeken a pénzintézeteken folyt keresztül, így valószínűleg információkkal is rendelkeznek ezek hollétéről. A líbiai szervezet ezért engedélyt kér arra, hogy hozzáférjen az erről szóló információkhoz.
A kereset szerint az iroda jelenleg úgy becsüli, hogy „legkevesebb több tízmilliárd dollár” értékű vagyontömegről van szó, amely az ország népét illeti. A szervezet ügyvédeinek közleménye szerint ez lehet a történelem legnagyobb állami vagyon-visszaszerzési akciója.
Az országra rá is férne ez az összeg, mert bár Líbia olajban gazdag, de a 2011 óta kisebb-nagyobb intenzitással szinte folyamatosan zajló polgárháború olyan szintű pusztítást okozott, hogy az újjáépítés költségei elérik legalább a százmilliárd dolláros nagyságrendet. Érdekesség, hogy – bár voltak ebben fordulatok – jelen állás szerint a 2011-ben meggyilkolt Moammer Kadhafi egyik fia, Szaif Al-Iszlam Kadhafi is indulhat az ország történetének első elnökválasztásán december 24-én. Ha nyer, az elég érdekes helyzetet teremtene a Kadhafi család által eltulajdonított állami javak visszaszerzésével kapcsolatban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA gyilkos robotok jövője és a líbiai csatatérMesszire vezető előrelépés a hadviselés evolúciójában az autonóm módon működni képes kamikázedrónok bevetése, ha arra tényleg úgy került sor, ahogyan egy ENSZ-jelentés tárgyalja.
|
Amerikai bankok tudtával fosztogathatta országát a líbiai diktátor
| null | 1 |
https://g7.hu/vilag/20211210/amerikai-bankok-tudtaval-fosztogathatta-orszagat-a-libiai-diktator/
|
2021-12-10 06:06:00
| true | null | null |
G7
|
|
Kalandosan indult november végén a Lázár János felügyelte tram-train: a második napon vonathiba miatt egész napos késések voltak. A projektet felügyelő kormánybiztos közösségi oldalán azt írta, „jóindulatú javaslat és genyó észrevétel egyaránt jöhet!”. Majd egy nappal később már arról kérdezte az utasokat, hogy ritkítsák-e a megállókat Szegeden.
Merthogy lassabb a tram-train, mint ahogy azt Lázár János korábban beharangozta. Pedig az ITM miniszterhelyettese, Schanda Tamás is azt mondta, hogy „a tramtrain menetrendje a két belváros közötti utazási időtartamot 30-32 percre rövidíti, amellyel jelenleg egyik közlekedési forma sem tudja felvenni a versenyt, beleértve a személygépkocsit is”. Csakhogy a hivatalos menetrend ma is 40 perccel számol ezen a szakaszon.
Szembejött a valóság
Hogy baj lehet a menetrenddel, már októberben kiderült. A KTE közelekdési konferenciáján Győr Sándor, a MÁV Start Zrt. menetrend-tervezési koordinátora úgy fogalmazott: „jelen pillanatban méréseket végzünk, próbafutások vannak, és méréseket végzünk a pályán, amit a VPE (a vastúti pályakapacitás elosztó – a szerk.) munkatársai is párhuzamosan folytatnak.
Most a mérések során a tapasztalataink inkább negatívak, tehát azokat, amiket az MT-ben feltételezett menetidők voltak, semmiképpen sem tudtuk eddig mérni.
Ennek több oka is van, de olyan adatokat tudok mondani, hogy hódmezővásárhelyi szakaszon 11 perc alatt ért végig kilenc perc helyett a jármű, ahol ugye intenzív gyorsításokkal, homokzsákos terhelésekkel közlekedett a jármű, tehát imitálva volt mindenképpen azt, hogy hogyan közlekedjen, vonatkereszt nem volt. A nagyvasúti szakaszon is közel 18 perc alatt tudtunk átérni. Az SZKT szakaszon pedig több mint 17 perc alatt tudta a jármű teljesíteni ezt a távot. A kijelölt megállókban megállt, a járműnek az ajtónyitás és az ajtózárásra összesen körülbelül 14-15 másodpercre van szüksége, és akkor még ehhez kell az utascserét is hozzászámolni.”
Az emlegetett MT a megvalósíthatósági tanulmány. Erről Győr Sándor azt is mondta, hogy hiába készült el az MT, azt „nem tudtuk úgy figyelembe venni, hiszen abban az alkalmazott engedélyezési, illetve tervezési sebességek továbbá a jármű egyes paraméterei nem minden esetben egyeztek meg a jelenlegi, illetve a gyakorlatban már tapasztalt valós értékekkel. Így ebben az MT-ben szereplő menetrend, a megadott paraméterek maradéktalan megvalósulását és az üzemszerű biztosítóberendezés használatát feltételezte, tehát egy végállapotra készült.
Nekünk pedig információnk szerint például az oldalgyorsulási értékek változása miatt képes az MT-hez képest más sebességi infrastruktúra áll rendelkezésünkre, vagy Hódmezővásárhelyen belüli kis sugarú ívekben szintén kihatással bírt a tervezésre, illetve az ott alkalmazható menetrendre.
Az elvi menetrendtervezettől így a mi tervezetünk eltért, mert a tervezés során csak az ideálisan figyelembe vehető adatokkal számoltunk, próbáltunk életszerűen kalkulálni.
Ugye az MT-ben tervezett szegedi szakasz például 15 perces menetidővel szerepelt. Ugyanakkor a mi méréseink szerint, illetve az SZKT-val is egyeztetett menettartamhoz 17 perc eleve, itt már két perccel későbbi dolgokkal kellett terveznünk vagy kalkulálni. A hódmezővásárhelyi szakasznak is kilenc perc az MT-ben a kalkulált menetideje, amit a mi méréseink szerint jelenleg nem tudunk teljesíteni.”
A szakember arra is kitért, hogy a megvalósíthatósági tanulmány más sebességekkel számolt. Arról is beszélt, hogy a 10 perces követés csak idén nyáron merült fel, Lázár Jánostól jött a kérés.
„Az első felkérésben még nem volt egy tíz perces sűrítésről szó, majd 2021. június során volt egy olyan közszolgáltatási bizottsági megbeszélés, ahol a kormánybiztos úr kérésére vizsgálni kellett azt, hogy 10 percenkénti követéssel csúcsidőben milyen menetrendi tervezet lehet kivitelezhető. Így ez azt jelentette, hogy a csúcsórákban mindkét irányban 20 percenként közlekednek, de reggel Szeged felé pedig ennek 10 percenkénti sűrűsítése is megvalósulhasson” – mondta a MÁV Start Zrt. menetrend-tervezési koordinátora a konferencián.
Kalkuláció: 600 utas öröme lehet reggelente a 72 milliárdból megépült tram-train | atlatszo.hu
November 29-én indul a tram-train, a menetrend végleges: 40 perc a két város főtere között. Amiről eddig kevés szó esett, hogy hányan élvezhetik majd a villamos-vasút előnyét. Merthogy a vonatsűrűség és a férőhelyek száma ezt is befolyásolja. Andó Gergely közlekedési szakértő szerint reggelente 600 ember életét könnyítheti meg a tram-train, miközben reggel 6 és 7 óra között jelenleg 12 busz vár Hódmezővásárhelyről Szegedre – ez nagyjából ugyanekkora kapacitást jelent. Sokan nem a két település között ingáznak, így kérdés, hajlandóak lesznek-e vállalni az átszállást. Az autósokról nem is beszélve.
10 évre titkos
Vagyis a megvalósíthatósági tanulmány számos olyan részletet tartalmaz, amelyből kiderülne, hogy terveztek, és abból mi valósult meg. Ilyen lenne például az utasszám vagy az, hogy honnan csábítanának át a vasút-villamosra utasokat, illetve milyen megtérüléssel számoltak. Éppen ezért közadatigénylést adtunk be a MÁV Start Zrt.-nek.
Ahol azonban azt válaszolták, a kért adatokat nem áll módjukban kiadni, mert:
„A közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését – az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével – az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti.
(6) A döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény – az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül – a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné.”
Szerintük „az IKOP” Szeged-Hódmezővásárhely tram-train rendszer – járműbeszerzés” projekt még nem zárult le, továbbá a megvalósíthatósági tanulmányt, a hozzá tartozó indikátorszámítást és pénzügyi mutató számítás mellékleteit, a költség-haszon elemzést illetve a költségeket alátámasztó dokumentumokat további jövőbeli döntés (például további támogatási jogviszony létrehozása) meghozatalának alapjául szolgálhat (sic!), melyre tekintettel adatigénylését jelenleg a hivatkozott jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel nem áll módunkban teljesíteni.”
Csakhogy ez az érvelés az Átlátszó jogászai szerint nem állja meg a helyét, így pert indítunk a közérdekű adatokért, hogy megtudjuk, milyen tervek alapján, mennyi idő alatt térül meg a 72 milliárdos közpénzköltés.
Nyitókép: Utasokat szállító tram-train hódmezővásárhelyen 2021. november 29-én. Ezen a napon indult a Hódmezővásárhely-Szeged tram-train (villamosvasút), az utasok április közepéig ingyen utazhatnak a két város között. A tram-trainnel a két város központja 35 perc távolságra kerül egymástól, az utasok a lakásukhoz legközelebbi megállóban, villamosmegállóban felszállva eljuthatnak a másik város központjába. (forrás: MTI/Rosta Tibor)
|
10 évre titkosították a 72 milliárdba kerülő tram-train megvalósíthatósági tanulmányát
|
A tervezett sebességet és a menetidőket sem lehet tartani a Hódmezővásárhelyet Szegeddel összekötő villamos-vasúton. A megvalósíthatósági tanulmányban állítólag még 10 perces követésről sem volt szó, annak lehetőségét csak Lázár János kérésére kezdték vizsgálni. A szakemberek már októberben arról beszéltek, hogy a valóság eltérhet a tervektől, ezért szerettük volna elolvasni az eredeti tanulmányt, hogy kiderüljenek a 72 milliárdos beruházás pontos részletei. Közadatigénylésünket azonban elutasította a MÁV Start Zrt., ezért úgy döntöttünk, perelünk az adatokért.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozadat/2021/12/17/10-evre-titkositottak-a-72-milliardba-kerulo-tram-train-megvalosithatosagi-tanulmanyat/
|
2021-12-17 11:38:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Pécs;Volvo;
2021-12-02 20:11:32
Óriási fordulat a Volvo-perben
Az elsőrendű vádlott váratlanul felbukkant új ügyvédje már nem kívánja bíróságra idézni a fideszes Bánki Eriket.
A Kaposvári Törvényszéken csütörtökön a tanúk meghallgatásával folytatódott a már eddig is nagy politikai visszhangot kiváltó buszper. A tárgyláson olyasmi történt, ami a hazai joggyakorlatban párját ritkítja. Ennek megértéséhez azonban érdemes felidézni az előzményeket.
Mint arról többször írtunk, 2015-ben a pécsi önkormányzat tömegközlekedési cége, a Tüke Kft. vásárolt Hollandiából 115 használt Volvo-buszt 3,5 milliárd forintért, ám utóbb kiderült, hogy a flottát pár héttel korábban 700 millióval olcsóbban kínálták. A Pécset irányító, fideszes többségű közgyűlés mégis igent mondott a megdrágított ajánlatra. Az ügyben előbb Hollandiában, majd annak hatására Magyarországon is vizsgálat indult, és a Tüke korábbi vezetőjét, Paiger Istvánt megvádolták jelentős értékre elkövetett gazdasági csalással.
Paiger az első pillanattól tagadta a bűncselekményt, és azt mondta, hogy nem ő, hanem Pécs vezetői döntöttek a buszvásárlásról. Erre építette a volt igazgató ügyvédje, Bodnár Imre is a védekezés stratégiáját. Bodnár a bizonyítékok alapján egyértelműen úgy látta, hogy Paiger nem követhette el a bűncselekményt, ezért indítványozta az ügyben szerepet játszó fideszes politikusok megidézését a bíróságra. A törvényszék meg is idézte Páva Zsoltot, aki 2009 és 2019 között volt Pécs polgármestere, és a város korábbi alpolgármesterét, parlamenti képviselőjét, Csizi Pétert. Hétfőn jönnie kellett volna a két fideszes politikusnak, ám az utolsó pillanatban – sokakat megmosolyogtató okokkal – kimentették magukat, így nélkülük folyt a tárgyalás. Bodnár indítványozta Bánki Erik meghallgatását is, a Fidesz legbefolyásosabb baranyai parlamenti képviselője ugyanis épp a buszvásárlás idején járt Hollandiában. A bíróság Bánki idézéséről még nem döntött.
A hétfői tárgyalási nap meglepetése volt, hogy Paiger mellett feltűnt egy új, fővárosi ügyvéd, Gyalog Balázs. Paiger – akkor kérdésünkre válaszolva – azt mondta, hogy egy meg nem nevezett ember tanácsára fogadta fel a jóhírű ügyvédet, s azért tette ezt, mert szeretne már túl lenni a peren. Azt is elismerte, hogy Gyalog Balázs ügyvédi díját nem ő fizeti. Ám, hogy ki, azt nem árulta el. A történet azért nehezen értelmezhető, mert Paiger ellen eddig érdemi bizonyíték nem hangzott el a bíróságon, vagyis a volt igazgató nyerésre áll, így új ügyvédhez forduló szorongása alaptalannak tűnik.
Csütörtökön újabb tanúk meghallgatásával folytatódott tárgyalás, s a nap végén Paiger új ügyvédje, Gyalog Balázs bejelentette, hogy nem kívánja megidézni a perben Bánki Eriket. Ezt hallva Bodnár Imre felállt, és elmondta, hogy rá már itt nincs szükség, s immár nem ügyvédje az elsőrendű vádlottnak.
A tárgyalás után beszéltünk Paigerrel, de akkor ő nem akart nyilatkozni. Megkérdeztük Bodnár Imrét és Gyalog Balázst is, de ők – az ügyvédi titoktartásra hivatkozva – nem beszélhettek az ügyről.
A csütörtöki történés számos találgatásra adhat okot Pécsen. A város közéletében jártas helybéliek már eddig is úgy gondolták, hogy nem a buszbotrány meghatározó tetteseit vádolták meg. Az utolsó pernap erősítheti ezt a gyanút. A jelek arra utalnak, hogy a város és a megye fideszes politikusai tartanak a pertől. Erről vall, hogy nem jöttek el a bíróságra tanúként, és Bánki visszamondott megidézési szándéka is erre utal. Bánki helyzete azért is kínos, mert egyik volt üzleti partnere, a Németországban élő P. Endre volt a per harmadrendű vádlottja, aki 170 millió forint értékű eurót kapott a buszok közvetítéséért, holott ebben a munkában nem vett részt. P. Endre elismerte a bűnösségét, és visszafizette a pénzt, így az ő ügyét lezárták, felfüggesztett szabadságvesztést kapott. Ettől még marad a kérdés, hogy miért épp Bánki ismerőse kapott munka nélkül pénzt? A kérdés egyelőre kérdés marad, hisz Bánkit most nem idézik meg.
Ám Bánki ettől még nem nyugodhat meg, hisz a perbe már korábban belépett – megkárosított sértettként – a Tüke Kft., s a cég ügyvédje várhatóan kéri majd Bánki megidézését. Azért prognosztizálható ez, mert 2019-ben – többek között épp a buszbotrány miatt – az összefogó ellenzék Pécsen nagy győzelmet aratott az önkormányzati választáson, s az új városvezetés nyilván tisztázni szeretné, hogy kik voltak a baranyai megyeszékhelynek kárt okozó buszbeszerzés kiagyalói és haszonélvezői.
|
Óriási fordulat a Volvo-perben
|
Az elsőrendű vádlott váratlanul felbukkant új ügyvédje már nem kívánja bíróságra idézni a fideszes Bánki Eriket. A Kaposvári Törvényszéken csütörtökön a tanúk meghallgatásával folytatódott a már eddig is nagy politikai visszhangot kiváltó buszper. A tárgyláson olyasmi történt, ami a hazai joggyakorlatban párját ritkítja.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3139685_oriasi-fordulat-a-volvo-perben
|
2021-12-02 00:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
Batka Zoltán;Fekete Norbert;
korrupció;Völner Pál; NER;
2021-12-08 06:00:00
A NER beáldozta, így Völner megbukott
2-5 millió forintos kenőpénzek miatt gyanúsították meg az igazságügyi államtitkárt, akinek a közvetlen családtagjaihoz köthető cég vagyona százmilliós.
Látszólag váratlanul robbantott kedd reggel a Legfőbb Ügyészség a közleménnyel: bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette gyanúja miatt indítványozták Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztését. Az ügyészség súlyos gyanút fogalmazott meg a kormánypárti képviselővel, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárával, Varga Judit miniszter helyettesével szemben, aki 2019 augusztusától a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztosként is dolgozott. Ez utóbbi különösen fontos az ügy szempontjából.
A vádhatóság szerint ugyanis Völner a végrehajtói kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott. Vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz, a kar elnöke kérésének megfelelően – áll a közleményben. Mint írták, az ügyben 12 tizenkét gyanúsított van: nyolc végrehajtó és egy végrehajtó-helyettes. Jelenleg hat gyanúsított letartóztatásban van, egy személy pedig bűnügyi felügyelet alatt áll. Arról nem írtak, hogy a többi három gyanúsított miként érintett, esetleg kormánytag-e.
A közlemény megjelenése után Völner az ügyvédjén keresztül bejelentette, benyújtja lemondását államtitkári tisztségéről, ugyanakkor állította, semmilyen bűncselekményt nem követett el. Völnert többször is kerestük telefonon, de nem vette fel. Megkerestük az Igazságügyi Minisztériumot, és többek között azt kérdeztük, érint-e az ügy más dolgozót a tárcánál, a miniszter érez-e felelősséget, amiért hivatalában sokáig észrevétlen maradhatott, hogy helyettese korrupciós ügy főszereplője lehet. Érdemi választ nem kaptunk.
Az állami apparátus hallgatása nemmeglepő ebben az ügyben: Völner ugyanis csak az egyik utolsó mozaikelemként került a helyére, az előzményeket pedig sokáig igyekeztek elhallgatni.
Minden azzal kezdődött, hogy Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő információkat szerzett és hozott nyilvánosságra arról, hogy komoly ügy robbant ki a végrehajtói karnál, amelynek elnöke, Schadl György hetek óta nem elérhető. November közepén aztán a Blikk arról írt, hogy a testület egyik magas beosztású vezetője és felesége éppen Dubajba készült, amikor a repülőtéren letartóztatták.
Amikor erről Hadházy megkérdezte Polt Pétert, a legfőbb ügyész csak annyit közölt: „Kérdésének megválaszolására a vonatkozó rendelkezésekre tekintettel nincs lehetőség”. Végül az ügyről több információt feltáró 24.hu nevesítette, hogy a kar elnökét, Schadl Györgyöt vették őrizetbe. Az ügyet később Gulyás Gergely kancelláriaminiszter igyekezett bagatellizálni, arról nem tett említést, hogy kormánytag is érintett lehet az ügyben.
Márpedig hamar kiderült, hogy ez így volt: Hadházy Ákos észrevette, a nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség vitte, márpedig ez a szervezet korrupciós ügyben csak akkor jár el, ha kormánytag is érintett. Végül az ügyészség több hetes hallgatás után lépett a nyilvánosság elé az üggyel és Völner meggyanúsításával. Az ügyészség lapunknak nem kommentálta, hogy pontosan mennyi ideje volt már látókörükben Völner Pál, illetve konkrétan milyen nyomozati cselekményeket veszélyeztetett volna, ha elmondják, kik az ügy érintettjei. Hadházy Ákos lapunknak elmondta: úgy tudja, a kamara tagjait korábban megfenyegették, hogy nem beszélhetnek az ügyről, azaz szerinte egyértelműen az ügy eltussolása volt a cél. Mindenesetre a tucatnyi gyanúsított arra utal, hogy hosszabb időn át figyelhették a hatóságok az érintetteket. És ezt jelzi az is: Völnernek egy ideje már nem lehetett ráhatása a végrehajtói kinevezésekre. A végrehajtókkal kapcsolatos korábbi igazságügyi minisztériumi feladatok ugyanis – és erre az tárca sietett felhívni a figyelmet tegnap – 2021. október 1-jétől a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához tartoznak.
Hadházy Ákos meg nem erősített értesülései szerint a korrupciós ügy kirobbanása mögött egyetlen vitás eset állhat. Ennek megértéséhez érdemes felidézni: rendkívül jól jövedelmező a végrehajtói állásokat újraosztotta 2016-ban újraosztotta a kormányzat, de úgy, hogy sokan „pályáztak” a korábbinál kevesebb posztra. Hadházy úgy tudja, ebben a versenyben lehettek olyanok, akik kenőpénzekkel próbálták javítani esélyeiket, vagy akár havi díjat ajánlottak a jelentős bevétellel járó állás elnyeréséért cserébe. Meg nem erősített hírek szerint végül egy olyan végrehajtó-jelölt „terített”, aki mégsem kapta meg a neki megígért lehetőséget.
Völner Pál korrupciós ügye nemzetbiztonsági szempontból is kérdések sorát veti fel. Varga Judit miniszter ugyanis korábban azt közölte: Völner Pál volt az, aki a minisztériumon belül személyesen elbírálta a titkosszolgálatok felterjesztéseit arról, hogy kit lehet – akár az izraeli kémszoftverrel, a Pegasussal is – lehallgatni. Emiatt megkerestük az elhárító hatóságot felügyelő belügyminisztériumot: Hogyan nem tűnt fel az Alkotmányvédelmi Hivatalnak a titkosszolgálati felterjesztéseket elbíráló Völner korrupciós érintettsége? A tárca csak annyit válaszolt: „nem áll módjukban választ adni”. Az ügyben ugyanakkor megszólalt Stummer János, a Parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke, aki szerint a csütörtöki ülésükön a Völner-ügyről is szeretnék majd kérdezni Pintér Sándor belügyminisztert.
Kétmilliós kenőpénz, kétmilliós fizetés, százmilliós vagyon
Az államtitkárként havonta bruttó 1,3 millió forintot, képviselőként további 1,2 milliót kereső Völner a vagyonbevallása szerint egy győri és egy nyergesújfalui ingatlan, és az oda bejelentett ügyvédi iroda tulajdonosa, és van 15 millió forintnyi bankbetéte. Szűkebb családja érdekeltségeinél már nagyobb értékeket látni. Közös a cégekben, hogy jobbára Völner államtitkári kinevezése után fordultak termőre.
Völnerék családi – a politikus felesége és a fia nevén lévő – cége a főtevékenység szerint ingatlanüzlettel foglalkozó Tagba kft. A 2015-ben alapított cég igen hamar százmilliós forgalmat ért el, a cég eszközállománya közel egymilliárdosra hízott, ebből csak a pénzeszközök 552 milliót tesznek ki.
Völner családja megvetette a lábát a hajózási piacon is. Épp akkoriban, amikor a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban infrastruktúráért felelős államtitkár volt Völner, így hozzá tartozott a hajózás is.
2016-tól a volt KDNP-tag hajóskapitány Szalma Botondot váltva lett a Magyar Hajózási Országos Szövetség elnöke. A Tagba Kft.-nek 2017 óta résztulajdona van a nyergesújfalui Mahartlog Port Kft.-ben, ennek a cégnek pedig egyik vezetője az államtitkár 1994-ben született fia. A néhány tízmilliós forgalmú Mahartlog Port Kft. másik vezetője Domán Beáta, aki a svájci Viking River Cruises magyar leányvállalatát is vezeti. (A svájci cég Viking Sygyn nevű óriáshajója volt, amely beborította a Hableány nevű hajót, 28 ember halálát okozva.) Mint arról korábban írtunk, Viking River Cruises hazai leányvállalata NER-közeli cégnek számít, ez a társaság vehette meg korábban a fővárosi kikötőhelyek után évi több milliárdos pontondíjat szedő Mahart Passnave Kft. 49 százalékát, míg 51 százalék maradt a Rogán Antal felügyelete alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökségnél.
|
A NER beáldozta, így Völner megbukott
|
2-5 millió forintos kenőpénzek miatt gyanúsították meg az igazságügyi államtitkárt, akinek a közvetlen családtagjaihoz köthető cég vagyona százmilliós.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3140134_a-ner-bealdozta-igy-volner-megbukott
|
2021-12-08 00:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
hivatali vesztegetés;Völner Pál;
2021-12-08 08:24:42
Százmilliós vagyona van a Völner családtagjaihoz köthető cégnek
Lapunk átnézte a politikushoz közeli céghálót, és arra jutott: a felesége és fia nevén lévő, 2015-ben alapított vállalkozása ugyancsak jól működik.
Az államtitkárként havonta bruttó 1,3 millió forintot, képviselőként további 1,2 milliót kereső Völner a vagyonbevallása szerint egy győri és egy nyergesújfalui ingatlan, és az oda bejelentett ügyvédi iroda tulajdonosa, és van 15 millió forintnyi bankbetéte. Szűkebb családja érdekeltségeinél már nagyobb értékeket látni. Közös a cégekben, hogy jobbára Völner államtitkári kinevezése után fordultak termőre.
Völnerék családi – a politikus felesége és a fia nevén lévő – cége a főtevékenység szerint ingatlanüzlettel foglalkozó Tagba kft. A 2015-ben alapított cég igen hamar százmilliós forgalmat ért el, a cég eszközállománya közel egymilliárdosra hízott, ebből csak a pénzeszközök 552 milliót tesznek ki.
Völner családja megvetette a lábát a hajózási piacon is. Épp akkoriban, amikor a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban infrastruktúráért felelős államtitkár volt Völner, így hozzá tartozott a hajózás is.
2016-tól a volt KDNP-tag hajóskapitány Szalma Botondot váltva lett a Magyar Hajózási Országos Szövetség elnöke. A Tagba Kft.-nek 2017 óta résztulajdona van a nyergesújfalui Mahartlog Port Kft.-ben, ennek a cégnek pedig egyik vezetője az államtitkár 1994-ben született fia. A néhány tízmilliós forgalmú Mahartlog Port Kft. másik vezetője Domán Beáta, aki a svájci Viking River Cruises magyar leányvállalatát is vezeti. (A svájci cég Viking Sygyn nevű óriáshajója volt, amely beborította a Hableány nevű hajót, 28 ember halálát okozva.) Mint arról korábban írtunk, Viking River Cruises hazai leányvállalata NER-közeli cégnek számít, ez a társaság vehette meg korábban a fővárosi kikötőhelyek után évi több milliárdos pontondíjat szedő Mahart Passnave Kft. 49 százalékát, míg 51 százalék maradt a Rogán Antal felügyelete alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökségnél.
|
Százmilliós vagyona van a Völner családtagjaihoz köthető cégnek
|
Lapunk átnézte a politikushoz közeli céghálót, és arra jutott: a felesége és fia nevén lévő, 2015-ben alapított vállalkozása ugyancsak jól működik.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3140154_szazmillios-vagyona-van-a-volner-csaladtagjaihoz-kotheto-cegnek
|
2021-12-08 00:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
Különös büntetőügy kezdődött csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken. A vád szerint az elsőrendű vádlott, az FTC körül mozgó M. János több vállalkozóval is egyeztetett a Fidesz Lendvay utcai székházában és az FTC különböző ingatlanjaiban, akiknek az ügyeik megfelelő intézését ajánlotta milliós kenőpénzekért, valamint azért cserébe, ha nagyobb összegekkel támogatják a Ferencvárost.
A büntetett előéletű M. Jánost és társait befolyással üzérkedéssel vádolják, a Fővárosi Főügyészség szerint Kubatov Gábor Fidesz-alelnök és FTC-elnök kapcsolataira hivatkozva ajánlották vállalkozóknak különböző ügyek elősegítését.
Az ügyészség szerint a vállalkozókkal folytatott egyeztetéseken részt vett a Kubatov titkáraként elhíresült Kindlovits Máté is, aki aztán maga tett feljelentést.
Kindlovitsot korábban szoros összefüggésbe hozták az ellenzéki népszavazást megakadályozó kopaszokkal, legutóbb pedig épp a Telex mutatta be, hogy ő is azok közé az emberek közé tartozik, akiknek bejárása van Orbán Viktor hivatalába, a Karmelitába.
A vádirat szerint Kindlovits több alkalommal fogadta az érintett vállalkozókat a Fidesz székházában illetve a Groupama Aréna elnöki bokszában. Az ügyészség szerint M. Jánosék ezeket a találkozókat arra használták, hogy a különböző előnyökre ácsingózó vállalkozóknak azt a látszatot erősítsék, Kubatov és Kindlovits révén érnek majd el számukra kedvező döntéseket.
Az ügyészség szerint a vállalkozók azt remélték, Kubatovékon keresztül sok százmilliós állami megbízásokhoz juthatnak, például elnyerhetik szennyezett ipari területek rekultivációs feladatait, vagy megrendelést kaphatnak elektronikus villanyóra-leolvasó rendszerükre. A vállalkozók között feltűnt Sz. F. Zsolt Sándor, az évekkel ezelőtt milliárdos piramisjáték-botrányba keveredő Fortress-birodalom vezére is, aki azt akarta elérni, hogy a Magyar Nemzeti Bank oldja fel az érdekeltségébe tartozó cégek zárolt számláit.
A vádirat alapján az látszik, hogy Kubatov titkára huzamosabb időn keresztül kapcsolatban volt olyan büntetett előéletű, a Fradi körül mozgó emberekkel, akik az ügyészség szerint náluk magasabb szinteken lévő emberek befolyásával üzérkedtek.
Érdekességek az ügyészségi eljárásban
A csütörtöki előkészítő tárgyaláson a büntetőügy tíz vádlottja közül egyik se ismerte el bűnösségét. Védőik viszont kritikákkal illeték az ügyészségi munkát, és jó pár – az ügyészség által idézni nem kívánt – tanú meghallgatását kérték. Az elsőrendű vádlott, M. János több olyan tanú meghallgatását kérte, akik szerinte az ő ártatlanságát bizonyíthatják.
M. János szerint több érdekesség volt az eljárás során, hivatkozott például arra, hogy küldtek egy szerintük fontos információkat tartalmazó emailt a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) egyik nyomozójának, de szerinte az NNI valamiért mégsem ismeri el, hogy megkapták a levelet.
Szintén érdekesség a nyomozó hatóság munkájával kapcsolatban, hogy ugyan megpróbálták felkutatni és kihallgatni Szabó „Szőke” Ferencet, de egész egyszerűen nem találták. Ő a vádiratban szereplő ügyek idején a Fradi szurkolói koordinátora és a Fradi Security fontos embere volt, szintén büntetett előéletű. Szabó 2013-ban azzal került be a hírekbe, hogy társaival együtt védte a Fidesz-székházat olyan fiataloktól és civil szervezetektől, akik az új alkotmány elfogadása ellen tiltakoztak. Később szintén Szabó és csapata akadályozta meg, hogy Nyakó István elsőként vigye az időbélyegzőhöz az MSZP vasárnapi boltzárról szóló népszavazási kezdeményezését.
M. János arról is beszélt az előkészítő ülésen, teljesen abszurdnak tartja, hogy Szabót nem találták meg a nyomozók, ő ebben tud segíteni, hiszen hetente látja a Fradinál, a telefonszámát is meg tudja adni. Az ügyészség nem kérte, hogy a bíróság tanúként hallgassa ki Szabót, több vádlott ügyvédje azonban azt kérte, a bíróság mégis idézze be őt.
Szabó néhány évvel ezelőtt kitálalt a sajtónak, azt mondta, a Fradi legfelsőbb körei évekig használták mindenféle problémás ügyek elintézésére, aztán eldobták, és olyannal vádolták, amit nem követett el. „Ma én vagyok bedobva, holnap egy másik lesz, csütörtökön a harmadik, később meg a negyedik. Sajnos ez egy ilyen világ” – mondta 2018-ban. A mostani ügy vádlottjainak folyosói beszélgetései alapján úgy tűnik, Szabó azóta kiegyezhetett a Fradi legfelsőbb köreivel, az utóbbi időben nem is lehetett őt látni az újságokban.
Ellentmondásos körülmények között rögzített hangfelvétel
Az ügyészség szerint egyes vádakat alátámaszt egy 2015-ös hangfelvétel, amelyet az FTC székházában rögzítettek. Ezen a vád szerint néhány vádlott, köztük az elsőrendű M. János beismer néhány dolgot, valamint az érintettek tisztára mossák Kubatov titkárát, vagyis arról beszélnek, neki nem volt szerepe a befolyással üzérkedésben.
Csakhogy több vádlott védője is azt kérte a bíróságtól, zárják ki az eljárásból a hangfelvételt, mert egyrészt felmerülhet, hogy törvénytelenül rögzítették, másrészt a többórás beszélgetéshez képest a felvétel jóval rövidebb, ezért elképzelhető, hogy manipulatív módon lett megszerkesztve. Sőt, az egyik védő szerint felmerülhet az is, hogy az érintettek nem önszántukból nyilatkoztak a felvételeken, hanem kényszer és fenyegetés hatására.
Az ügyet figyelemmel kísérő Hadházy Ákos szerint különös az is, hogy a másodrendű vádlottat a nyomozók valószínűleg meg sem hallgatták. Ő egyébként az előkészítő ülésen ezt lényegében megerősítette, őt valamiért „kivonták a nyomozásból” – mondta.
Hadházy érdekesnek tartja azt is, hogy a vádirat szerint több vádlott a Fradinak adott támogatással akarta megvenni Kubatovék befolyását. Viszont szerinte kérdéses, hogy ezt valóban csak a vádlottak akarták-e elérni, vagy esetleg a Fradi felsőbb köreiből is lett volna erre igény. Nemrég egyébként Bige László beszélt arról a Partizánnak adott interjújában, korábban valahogy „belekényszerült”, hogy néhány éven át százmilliókat adjon a Fradinak.
A büntetőügy elsőrendű vádlottjára, M. Jánosra hét év börtönt kér az ügyészség. Az ügy egyelőre nem tud tárgyalással folytatódni, mert több vádlott valamiért nem jelent meg a bíróság előtt, így az első tárgyalásra csak hónapok múlva kerülhet sor. Ezért az igazán izgalmas tanúvallomásokra valószínűleg a jövő tavaszi választások utánig várni kell.
|
A Fidesz-székházban és az FTC-stadionban kérték az ügyeik elintézését, büntetőper indult
|
Különös büntetőügy kezdődött csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken. A vád szerint az elsőrendű vádlott, az FTC körül mozgó M. János több vállalkozóval is egyeztetett a Fidesz Lendvay utcai székházában és az FTC különböző ingatlanjaiban, akiknek az ügyeik megfelelő intézését ajánlotta milliós kenőpénzekért, valamint azért cserébe, ha nagyobb összegekkel támogatják a Ferencvárost.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/12/16/fidesz-ftc-kubatov-titkara-kindlovits-mate-m-janos-vad-ugyeszseg
|
2021-12-16 14:01:00
| true | null | null |
Telex
|
A 24.hu november elején alaposan körüljárta azt a kérdést, hogy Kövér László kabinetfőnökének, dr. Veress Lászlónak a családja használ egy II. kerületi villalakást, amit egy elvben határon túli magyarokat támogató alapítvány vásárolt meg, és ezt többek között maga Veress László is megerősítette. Mármint azt, hogy használja, azt nem, hogy ott lakna, bár a 24.hu szerint egy alkalommal anyósa nyitott ajtót, és családja is ismerősként használta a környezetet.
Az Országgyűlés sajtófőnöke hétfőn közleményt küldött az MTI-nek, amiben az áll, hogy „ellenzéki sajtótermékek és egyes ellenzéki politikusok valótlan állításával szemben dr. Veress László, az Országgyűlés elnöki titkárságának vezetője és családja soha nem lakott és jelenleg sem lakik semmiféle alapítványi tulajdonban lévő ingatlanban. Az elnöki titkárság vezetőjével szemben soha nem folyt és jelenleg sem folyik semmiféle hatósági nyomozás vagy büntetőeljárás. Dr. Veress Lászlónak kizárólagos tulajdonában és használatában van a 2006 és 2010 között épült székelyföldi családi háza” – sűrítette egybe a sokféle reakciót, amik közül a legutolsó például egy múlt heti, Juhász Péter által készített videó miatt született.
|
Az Országgyűlés sajtófőnöke szerint Kövér kabinetfőnöke sosem lakott alapítványi tulajdonú lakásban
|
Az Országgyűlés sajtófőnöke hétfőn közleményt küldött az MTI-nek, amiben az áll, hogy „ellenzéki sajtótermékek és egyes ellenzéki politikusok valótlan állításával szemben dr. Veress László, az Országgyűlés elnöki titkárságának vezetője és családja soha nem lakott és jelenleg sem lakik semmiféle alapítványi tulajdonban lévő ingatlanban." Az ügyben, pontosabban a villát megvásárló Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvánnyal kapcsolatban sikkasztás miatt, ismeretlen tettes ellen indított nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nemrég.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/12/20/veress-laszlo-alapitvany-hasznalat
|
2021-12-20 14:19:00
| true | null | null |
Telex
|
A Semmelweis Egyetem egy közérdekű adatigénylésre válaszolva letagadta, hogy rendelkezne bizonyos fontos, koronavírussal kapcsolatos adatokkal, melyekre Merkely Béla, a SOTE rektora hivatkozott, amikor október végén állította, kizárólag 65 év alatti oltatlanok vannak lélegeztetőgépen.
Szél Bernadett független képviselő Merkely Béla azon kijelentését követően nyújtotta be az adatigénylést, melyben a kormány járvány elleni védekezésének egyik fő szakmai felelőse, egyben kommunikátora a SOTE négy egyetemi klinikájának „rendszeresen egyeztetett adataira” hivatkozva kijelentette, hogy kizárólag 65 év alatti oltatlanok vannak lélegeztetőgépen.
Az egyetem előbb 15 napot kért az adatszolgáltatásra, ezt később 45-re módosította, de hétfőn végül a SOTE azzal utasította el a beadványt, hogy az adatok, melyekre saját rektora hivatkozott, nincsenek meg neki:
„Sajnálattal tájékoztatom, hogy az Ön által kért adatokat a Semmelweis Egyetem nem tudja az Ön rendelkezésére bocsátani, mert azokat a kért formában nem kezeli és a fentiek alapján nem is köteles előállítani.”
A SOTE elutasító levelében az Alkotmánybíróság adatközlést értelmező határozatára hivatkozott, mely szerint „az adatkezelő nem köteles adatgyűjtésre, illetve az általa kezelt adatok összevetése útján új, minőségileg más adat, adatsor előállítására”. Egyébként Szél Bernadett arra kérdezett rá, milyen oltottsággal rendelkeznek a koronavírussal fertőzöttek, kórházban ápoltak, lélegeztetőgépen levők, illetve elhunytak; ezen túlmenően kérte annak összesítését, az oltottak hány és milyen típusú oltást kaptak, és milyen a betegek kormegoszlása.
A képviselő a beadvány elutasítását közlő hétfői Facebook-posztjában így adott karaktereket értetlenségének:
„Mi alapján mondta azt, hogy »a négy egyetem rendszeresen egyeztetett adatai szerint«️ nincs oltott lélegeztetőn? Ha vannak adatai, miért nem árulja el? Miért 45 nap után közli velem, hogy nincsenek is adatai és nem köteles azokat előállítani? Miféle járványkezelés ez, miért titkos, ami minden normális országban nyilvános adat: hogy a kórházban fekvők és elhunytak közül hány ember van beoltva? Miért hétpecsétes államtitok Magyarországon minden alapvető járványügyi információ?!”
|
A SOTE letagadta hogy rendelkezne azokkal a járványadatokkal, melyeket saját rektora ismertetett
|
A Semmelweis Egyetem egy közérdekű adatigénylésre válaszolva letagadta, hogy rendelkezne bizonyos fontos, koronavírussal kapcsolatos adatokkal, melyekre Merkely Béla, a SOTE rektora hivatkozott, amikor október végén állította, kizárólag 65 év alatti oltatlanok vannak lélegeztetőgépen.
| null | 1 |
https://telex.hu/koronavirus/2021/12/20/a-sote-letagadta-hogy-rendelkezne-azokkal-a-jarvanyadatokkal-melyeket-sajat-rektora-merkely-bela-ismertetett
|
2021-12-20 14:23:00
| true | null | null |
Telex
|
Jelentős vagyona van a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak (MBVK) – amelynek elnöke más végrehajtókkal és a kar felügyeletét eddig ellátó miniszteri biztossal, Völner Pállal együtt korrupciógyanúba keveredett. A szervezet honlapján közzétett beszámoló szerint az MBVK eszközeinek értéke mintegy 7,2 milliárd forint volt 2020 végén – ebből a tárgyi eszközök (ingatlan, berendezés, jármű) értéke 2,7 milliárd, a befektetett pénzügyi eszközöké 1,17 milliárd forint (ami két, ingatlant birtokló cégben lévő részesedés lehet), míg bankbetétben, illetve készpénzben 2,4 milliárdot tartottak.
A végrehajtói kar tulajdonában lévő Városliget-ház 13 Zrt. hasznosítja az MBVK székhelyének is otthont adó zuglói, Cházár András utca 13. szám alatti házban lévő ingatlanokat. Részben a végrehajtói kar bérli az ingatlanokat, ezért bérleti díjat fizet a saját cégének. A 2010-ben bejegyzett Városliget-ház veszteségesen működik, tavaly 90 millió forint nettó árbevétel mellett 23 milliós mínuszt, míg 2019-ben 96 milliós forgalom mellett 24 milliós veszteséget könyvelt el. A ráfordítások és az amortizáció összege meghaladta a bevételeket. Tavaly átlagosan 6 munkavállalót foglalkoztattak, személyi ráfordításokra 15 milliót költöttek. A cég tárgyi eszközeit 1,05 milliárd forint értéken tartották nyilván az év végén.
Az MBVK 90 százalékban tulajdonos a 160 millió forint saját tőkéjű Lóvasút Indóház Szolgáltató Kft.-ban, a fennmaradó 10 százalék magánszemélyeké. A kft. székhelye, ahogy a neve is jelzi, a XIII. kerületi, Váci út 201. alatti egykori indóház, a fő tevékenysége pedig „történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése”. A műemlék épület felújításra szorul. A cégnek tavaly nem volt bevétele, az évet 17 milliós veszteséggel zárta. Átlagosan 4 főt foglalkoztattak, a személyi ráfordítások 4,4 milliót tettek ki. A tárgyi eszközeinek értéke 156 millió forint volt tavaly év végén.
2,7 milliárdos éves bevétel
Az MBVK bevétele 2019-ben és 2020-ban is nagyjából azonos összeg, 2,74 milliárd forint volt, aminek túlnyomó részét egyéb bevételként könyvelték el, támogatást nem kaptak. A kari végrehajtók tagdíjaiból mindkét évben mintegy 30 milliós bevétel származott. A karnak - a végrehajtási költségekkel együtt az adóstól behajtott - „általános költségátalányból”, valamint egyéb tevékenységekből, például adatszolgáltatási díjból, etikai szankció alapján befolyó pénzbírságból, az általa szervezett rendezvények és oktatások bevételéből, szakmai kiadványokból és gazdasági tevékenységből származhat bevétele jogszabály szerint. (A pénzügyi műveletek bevétele 2019-ben 8 milliós, tavaly 31,5 millió bevételt hozott, de hogy ez miből származott, nem derül ki az MBVK három oldalas, táblázatos beszámolójából.)
Az MBVK kiadásai tavaly meghaladták a bevételeit, így 152 milliós veszteséggel zárták az évet, míg 2019-ben 616 milliós eredményt értek el. (Az anyagjellegű kiadásaik nőttek egy év alatt a duplájára, 1,6 milliárd forintra, míg személyi kiadásokra több mint 100 millióval kevesebbet költöttek, mint egy évvel korábban, mintegy 750 milliót.)
Részletes adatokat a kiadásaikról nem tett közzé a testület. A létszámadatokat azonban feltöltötte a honlapjára: 2020 első negyedévében még 77 személyt foglalkoztattak, majd minden negyedévben kevesebbet, az utolsó negyedévben 46 főt. (2021. második negyedévben 53 főt.) A vezető tisztségviselők illetményére, bérére, juttatásaira és költségtérítésére negyedévenként (elnök, három alelnök, egy elnökségi titkár) 4,7 és 5,0 millió forint közötti összegeket fizettek ki.
Átszerveztek, szigorítottak, de beütött a krach
A végrehajtói kar 2015. szeptember 1-jével alakult meg a korábbi azonos nevű kamara jogutódjaként – az állam végrehajtási rendszert érintő „reformjához” kapcsolódóan, ami a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását jelentette. A cél az volt, hogy a végrehajtással kapcsolatos negatív közvélekedést javítsák, az eljárásokat átláthatóbbá tegyék, és a végrehajtás szakmai színvonalát emeljék - ezért fő intézkedésként jogi és végrehajtói szakvizsgához kötötték a végrehajtók és helyetteseik munkavégzését. Korábban nem volt ilyen kritérium. (A bírósági végrehajtói ügyintézőknek is vizsgával kell rendelkezniük, amit az IM Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája szervez és bonyolít le.) A végső határidő, amikorra meg kell szerezni a végrehajtóknak az egyetemi jogi végzettséget, 2022. december 31-én jár le. A végrehajtók nagy része az elmúlt években lecserélődött, az állomány "megfiatalodott", többen nyugdíjba mentek, vagy munkatársként dolgoztak tovább a végrehajtói irodákban.
Az MBVK a végrehajtók, a végrehajtó-helyettesek és a végrehajtó-jelöltek szakmai irányításával, felügyeletével, érdekképviseletével kapcsolatos feladatokat látja el. A kar elnökét, Schadl Györgyöt - aki jelenleg letartóztatásban van – a kar közgyűlése 2015-ben választotta meg először, majd 2019-ben másodszor 4 évre, míg a végrehajtással kapcsolatos közfeladatokat ellátó MBVK hivatalának vezetőjét az igazságügyi miniszter nevezte ki 7 évre, és gyakorolta felette a munkáltatói jogokat. A végrehajtói kar felügyeletének ellátására és a kar hatékony működésének elősegítésére az igazságügyi miniszter miniszteri biztost is kinevezett - ő Völner Pál, a posztjáról múlt héten lemondott államtitkár és miniszterhelyettes.
Völner hatáskörébe tartozott többek közt a végrehajtói kar gazdasági felügyelete, ő tehetett javaslatot a miniszternek végrehajtói álláshelyek létrehozására vagy megszüntetésére, valamint jóváhagyta a végrehajtói kinevezési javaslatokat. A napokban azonban a legfőbb ügyésznek a parlamenti mentelmi bizottság elnökének adott tájékoztatásából kiderült, hogy a gyanú szerint az MBVK elnöke "korrupciós kapcsolatot alakított ki" az IM államtitkárával, egyebek mellett a végrehajtói pályázatok befolyásolása miatt juttathatott neki pénzt.
Hatósági szigor jön?
Az Igazságügyi Minisztériumtól azonban 2021. október 1-jétől átkerültek - talán nem véletlenül – a bírósági végrehajtói szervezetrendszer felügyeletével, szabályozásával és ellenőrzésével, valamint az MBVK felügyeletével kapcsolatos feladatok egy újonnan létrehozott hatósághoz, az Országgyűlésnek felelős Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZTFH). Így a véghajtói álláshelyek betöltéséről is a hatóság elnöke mondja majd ki a végső szót. (Ez a hivatal látja el a szerencsejáték-piac és a dohánykereskedelem felügyeletét is, a felszámolók ellenőrzését és névjegyzékük vezetését, valamint a koncessziós szerződésekkel kapcsolatok tevékenységeket. A hatóság elnökét 9 évre nevezték ki, ő Biró Marcell, aki korábban Orbán Viktor közeli munkatársa, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára volt.)
Hiányzik 46 bírósági végrehajtó
Az MBVK tagjai a kerületi és járásbíróságok mellett működő önálló bírósági végrehajtók, valamint a helyetteseik. A szervezet legutolsó adatai szerint az országban jelenleg 181 bírósági végrehajtó és 310 végrehajtó-helyettes tevékenykedik, továbbá 529 végrehajtó-jelöltet is nyilvántartanak. Jogszabály szerint az önálló bírósági végrehajtói álláshelyek száma 227 lehet, egy bíróság mellett egy vagy több végrehajtó működhet, az elosztásukat és számukat rendeletben szabályozzák. (A legtöbb bírósági végrehajtó, 16 fő a SZTFH elnökének új rendelete szerint a Pesti Központi Kerületi Bíróság mellett dolgozhat, de például a pécsi, székesfehérvári, győri, debreceni és szegedi járásbíróság mellett 5, a miskolci mellett 8, a nyíregyházi mellett 7, a kazincbarcikai mellett 3.)
Az MBVK szeptemberben 35 betöltetlen, bírósági végrehajtói álláshelyre írt ki pályázatot. A 30 napos pályázati határidő októberben letelt, az elbírálásra megszabott 60 napos határidő pedig napokon belül lejár. Kormánypárti képviselők azonban a hvg.hu információ szerint törvénymódosító javaslattal megakasztanák a pályázatot, hogy azt immár - a Schadl-Völner botrány után - az IM helyett az SZTFH delegáltjának részvételével bonyolítsák le, és a végső szót is a szabályozott tevékenységek hatóságának elnöke mondhassa ki a végrehajtók kiválasztásáról.
A legjobb 5 pályázó közül az SZTFH elnöke választ
A végrehajtói pályázaton személyes meghallgatást is tartanak, azon az MBVK hivatalának és elnökségének képviselője mellett az új szabályok szerint az SZTFH képviselője is rész vesz; pontozással értékelik a pályázókat. A végrehajtói kar hivatala 60 napon belül elbírálja a pályázatokat, a hivatal a benyújtott pályázati dokumentumok mellett a legmagasabb pontszámot kapott 5 pályázó személyes meghallgatásának eredményét bemutató szöveges értékelést és kinevezési javaslatot is készít az SZTFH elnökének, aki az 5 pályázó közül nevezi ki 7 évre a nyertes végrehajtót.
A végrehajtói pályázat elbíráslása során pontszámokkal értékelik az iskolai végzettség - erre legfeljebb 20 pontot adnak - mellett a szakmai vizsgákat (jogi, végrehajtói, végrehajtójelölti, végrehajtói ügyintézői és egyéb szakmai vizsgákat, maximum 60 pontig), a szakmai gyakorlatot (max. 30 pont), a nyelvtudást (max. 10 pont), a személyes meghallgatás eredményét (max. 60 pont), valamint 5 pont szerezhető azzal, ha a pályázó fel tud mutatni szakirányú tudományos fokozatot, vagy egyéb eredményt, oktatási, illetve vizsgáztatási tevékenységet.
Pályázat nélkül is meghosszabbítható a végrehajtói állás
A bírósági végrehajtói helyeket pályáztatni kell, kivéve akkor ha a SZTFH elnöke másképp nem dönt: a hatóság elnöke a végrehajtó kérelmére a 7 éves kinevezési idő lejárta előtt megállapíthatja a végrehajtó szolgálata folyamatosságát, ha annak 2015 szeptembere óta nem volt jogerős fegyelmi büntetése, vagy volt legfeljebb két fegyelmi büntetése, de egyik sem volt súlyosabb írásbeli megrovásnál.
Megszűnt a törvényszéki végrehajtás
Korábban a törvényszékek mellett is működtek végrehajtók (törvényszékenként legalább kettő), az ő végrehajtói pályázataikat a törvényszék elnöke írta ki, és az ügyeket is a törvényszék elnöke osztotta ki köztük. Törvénymódosítás nyomán azonban 2019-től a törvényszéki végrehajtási feladatok kikerültek a bírósági szervezetrendszerből (mint igazságügyi munkakör is megszűnt a törvényszéki végrehajtó) és átkerültek az állami adó- és vámhatósághoz, a végrehajtásokat azóta a NAV foganatosítja.
Mit csinálnak a bírósági végrehajtók?
A kerületi és járásbíróságok mellett működő önálló bírósági végrehajtók évente több százezer végrehajtási eljárást intéznek. Végrehajtást bírósági ítélek és közjegyzői fizetési meghagyásos eljárások jogerőssé válásakor kezdeményezhetnek a jogosultak az adóssal szemben, de bírósági végrehajtók járhatnak el adóvégrehajtási és közigazgatási végrehajtási ügyekben is, ha arra szerződnek velük az állami és önkormányzati adóhatóságok. Továbbá bírósági végrehajtók működnek közre gyermekelhelyezési ügyekben és a tartásdíjak végrehajtásában.
A bírósági végrehajtó hivatalos személy, akadályoztatása bűncselekmény. Ha az adós nem fizeti meg a végrehajtható okiratban szereplő összeget, akkor vele szemben a végrehajtó állami kényszert alkalmazhat: elsősorban a vagyoni jogait korlátozhatja, de kivételesen a személyiségi jogait is.
Így lefoglalhatja az adós
bankszámlájára érkező összeg felét,
letilthatja a munkabérének 33-50 százalékát,
és végrehajtás alá vonhatja az ingóságait és ingatlanait.
A felszámoló kinyithat mindent, a rendőr kényszeríthet
A végrehajtás során a végrehajtó megtekintheti és átvizsgálhatja az adós lakását és egyéb helyiségét, a vagyontárgyait és a gazdasági tevékenységével kapcsolatos iratait. Fel is nyithatja a lezárt lakást, bútort és más ingóságot. Ha ellenszegülést tapasztal, hívja a rendőrséget, amely köteles közreműködni egészen a végrehajtási intézkedésének befejezéséig. (A rendőri közreműködésért költségtérítést számol fel a rendőrség, illetve a végrehajtó, ez is végrehajtási költség, amit az adósnak kell kifizetnie.) A bíróság 500 ezer forintig terjedő rendbírsággal sújthatja az adóst vagy a végrehajtásban közreműködőt, aki nem tesz eleget a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének, vagy akadályozza a végrehajtást.
Minden számla ér
Törvény szerint a bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, illetve az adós munkabéréből, illetményéből, a munkából eredő egyéb díjazásából kell behajtani. A követelést be lehet hajtani a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt bármilyen fizetési számlán, vagy betétszerződés, takarékbetét-szerződés alapján rendelkezésre álló, illetve a tőkepiaci ügyfélszámlán nyilvántartott összegekből. Ha ezekből nem lehet rövid időn belül behajtani, akkor az adós bármilyen lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható.
Az adós állja a végrehajtás költségét és még többet
A hatályos szabályok szerint a végrehajtót a tevékenységéért díj (munkadíj és jutalék), valamint költségtérítés illeti meg. Az összegek után áfát nem kell felszámítani. A költségtérítés költségátalány, utazási költségátalány és készkiadás lehet.
Az önálló bírósági végrehajtó általános költségátalányt is behajt az adóstól (a követelésen túl a végrehajtási költségek részeként), ami viszont nem marad a végrehajtónál, hanem azt továbbutalja az MBVK-nak (a kar pedig a befolyt összeg 15 százalékát továbbutalja az SZTFH-nak). Az általános költségátalányt ugyanis az MBVK és az SZTFH feladatellátásainak finanszírozására fordítják, ez az egyik bevételi forrásuk. Az általános költségátalány összege 500 ezer forint alatti végrehajtási ügyérték esetén 5000 forint, félmillió forint felett pedig az ügyérték 1 százaléka.
A végrehajtó munkadíja a végrehajtási ügyérték alapján a következőképpen alakul (az összeg nem haladhatja meg az egymillió forintot):
100 ezer forintot meg nem haladó ügyérték esetén 9000 forint,
100 ezer forint feletti, de 1 millió forintot meg nem haladó ügyérték esetén 9000 forint és a 100 ezer forint feletti rész 3 százaléka,
1 millió forint feletti, de 5 millió forintot meg nem haladó ügyérték esetén 36 000 forint és az 1 millió forint feletti rész 2 százaléka,
5 millió forint feletti, de 10 millió forintot meg nem haladó ügyérték esetén 116 000 forint és az 5 millió forint feletti rész 1 százaléka,
10 millió forint feletti ügyérték esetén 166 000 forint és a 10 millió forint feletti rész 0,5 százaléka.
Ha a végrehajtási kérelem kizárólag az adós pénzforgalmi számláján lévő összeg végrehajtására, a fizetési számláján lévő összeg behajtására, illetve a munkabérének letiltására irányul, akkor a munkadíj összege a végrehajtási ügyérték 0,5 százaléka, de legalább 9000 és legfeljebb 600 000 forint.
A zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítéséért a végrehajtási ügyérték – amely a zálogtárgy kikiáltási ára – alapján járó munkadíj 50 százaléka és a költségátalány 50 százaléka számítható fel, melyek együttes összege nem haladhatja meg az 500 000 forintot.
Az eljárásra fordított idő alapján számított munkadíj és költségtérítés a következőképpen alakulhat: a végrehajtó hivatali helyiségén kívül, de a székhelyén végzett végrehajtási cselekmény esetén minden megkezdett óráért 9000 forint munkadíj és 4500 forint költségátalány, továbbá helyszíni eljárási cselekményenként 2500 forint utazási költségátalány illeti meg a végrehajtót. (A székhelyén kívüli végrehajtásnál helyszíni eljárási cselekményenként 3500 forint utazási költségátalány illeti meg.)
A végrehajtó készkiadásként számíthatja fel
a lefoglalt ingóság szállítási és tárolási költségét,
a lezárt helyiség felnyitásának és lezárásának költségét,
a végrehajtásnál jelen levő tanú, illetve tolmács költségtérítését,
a postaköltséget,
a végrehajtás során felmerült indokolt és igazolt más költséget.
Ezeken felül ügyviteli és iratkezelési díjat számíthat fel, amelynek összege ügyenként 8000 forint.
Behajtási jutalék a végrehajtási eljárás eredményessége vagy részbeni eredményessége esetén jár a végrehajtónak (akkor is jár, ha a végrehajtást kérő a követelését elengedi); ennek az összege nem haladhatja meg a 4 millió forintot.
Pénzkövetelés esetén a behajtási jutalék összege a követelésből behajtott vagy megtérült összeg alapulvételével
5 millió forintot meg nem haladó összeg esetén 8 százalék,
5 millió feletti, de 10 millió forintot meg nem haladó összeg esetén 400 ezer forint és az 5 millió forint feletti rész 6 százaléka,
10 millió forint feletti összeg esetén 700 ezer forint és a 10 millió forint feletti rész 3 százaléka.
Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény teljesítésére irányul, teljesítés esetén a behajtási jutalék összege 25 ezer forint.
A végrehajtói kézbesítésért egyszeri 6000 forint munkadíj és 1500 forint költségátalány számítható fel a kézbesítési kísérletek számától függetlenül.
A végrehajtók egyéb végrehajtói díjakat is szedhetnek, például egy közös tulajdonban lévő ingatlan végrehajtási értékesítése esetén a nem adós tulajdonostársnak járó vételárrész 2 százalékának megfelelő összeg vonható le végrehajtási költségként.
MBVK hivatala működteti az e-árverési rendszert
Az MBVK hivatala működteti és fejleszti a központi ügynyilvántartó rendszert, amely a végrehajtókról és az általuk intézett bírósági és közigazgatási végrehajtási ügyekről vezetett közhiteles adatbázis. A végrehajtóknak a végrehajtással kapcsolatos adatokat és dokumentumokat ide kell feltölteniük. A bíróságok vagy közjegyzők a végrehajtható okiratot a kar hivatalának küldik meg, majd az továbbítja az adós lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes bírósági végrehajtónak.
Az ugyanazon a bíróság mellett működő végrehajtók között az ügyeket az MBVK hivatala osztja el az érkezésük sorrendjében, a központi ügynyilvántartó rendszeren keresztül, a végrehajtók jelvényének növekvő sorszáma alapján (ha már mindegyik végrehajtó kapott ügyet, akkor a kiosztást újrakezdik). A MBVK hivatala működteti az elektronikus árverési rendszert is, amelyen keresztül a végrehajtók értékesítik az adósok lefoglalt ingóságait és ingatlanait.
A végrehajtói kar hivatalának élén hivatalvezető áll, aki felett a munkáltatói jogokat a SZTFH elnöke gyakorolja, és a feladatait is az ő felügyelete alatt látja el. Új szabályként a hivatalvezetőnek félévente be kell számolnia tevékenységéről a hatóság elnökének.
A végrehajtói kar tagjai alkotják a közgyűlést, a kart öttagú elnökség vezeti és van egy hivatali szerve. A közgyűlés dönt az elnökség megválasztásáról (4 évre) és a tagdíjak mértékéről. A tagoknak kötelező tagdíjat fizetni (ebből 2019-ben 29,6 millió, 2020-ban 30,2 millió forint bevételük volt). Az elnökség tagjai egyszer újraválaszthatók. Az elnökség szakmai rendezvényeket szervez, előkészíti a közgyűlés határozatait.
Az MBVK ellenőrizheti a végrehajtó működését, és fel is függesztheti
|
Hétmilliárdos vagyona van a bírósági végrehajtói karnak
|
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) hétmilliárdos vagyont tüntetett fel a 2020-as beszámolójában: cégek, ingatlanok mellett tavaly év végén több mint kétmilliárd forintjuk volt készpénzben, illetve bankbetétben. Az elmúlt években a végrehajtási szakma és szervezet átalakításának nem titkolt célja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom javítása volt. Ám ebbe, úgy tűnik, egy kis hiba csúszott: az ügyészség gyanúja szerint az MBVK elnöke 885 millió forintot kaphatott bírósági végrehajtói kinevezések "elintézéséért", és a pénzből juthatott az igazságügyi tárca lemondott államtitkárának is.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/mbvk-vegrehajtoi-kar-birosagi-vegrehajtok-vesztegetes-gyanu-sztfh-igazsagugyi-miniszterium.742091.html
|
2021-12-14 18:28:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
A Fővárosi Törvényszék első fokon elutasította a Bige László érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek csoport azonnali jogvédelemre vonatkozó kérelmét – tájékoztatta a Mediaworks Hírcentrumát a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), amely kedden kapta kézhez a bíróság határozatát.
A Fővárosi Törvényszék döntése nem jogerős, a cégcsoport nyolc napon belül fellebbezéssel élhet ellene a Kúriánál. Amennyiben fellebbeznek, akkor a Kúria döntéséig nem kell megfizetniük azt a 11 milliárd forintos bírságot, amit még októberben szabott ki a versenyhivatal kartellezés miatt. Érdeklődésünkre a GVH azt is közölte, hogy Bige László cégcsoportja részéről eddig nem történt befizetés.
Emlékezetes, hogy a versenyhivatal még októberben rekordösszegű, 14 milliárd forintos bírságot szabott ki kartellezés miatt, ebből 11 milliárd Bige László baloldali milliárdos cégcsoportját sújtotta.
A hivatal négy éven át tartó vizsgálata ugyanis megállapította, hogy a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja jogsértően törekedett éveken keresztül a partnerek és a cégcsoport közötti, illetve a viszonteladó partnerei közötti verseny, valamint az import korlátozására. A kartellező cégek jelentős károkat okoztak a gazdáknak azzal, hogy meghatározták az árakat, kizárták a piaci versenyt és az importlehetőséget.
Bige László a sajtónyilatkozataiban tagadta a kartellezést, szerinte teljesen alaptalan a GVH 250 oldalas indoklása. Már akkor előrebocsátották, hogy biztosan megtámadják a döntést a bíróságon.
Ez az eljárás évekig húzódhat, de nem jelenti azt, hogy a „műtrágyakirálynak” ne kellene fizetnie, a per ugyanis nem halasztó hatályú. Az egyetlen kibúvó az azonnali jogvédelem kimondása lenne, ezt azonban most elutasította első fokon a bíróság.
Ismert, hogy Bige László nyíltan támogatja a baloldalt és személy szerint Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltet, eddig 65 millió forinttal szállt be a választási kampányukba.
Borítókép: Bige László, a Bige Holding csoport elnök-vezérigazgatója a Bige Holding cégcsoport által adományozott laboratóriumi eszközök ünnepélyes átadásán, a városháza Krúdy-termében Nyíregyházán 2020. április 24-én (Fotó: MTI/Balázs Attila)
|
Zárul a kiskapu, hamarosan fizetnie kell Bigének
|
A bíróság elutasította a baloldali milliárdos jogvédelemre vonatkozó kérelmét.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2021/12/zarul-a-kiskapu-hamarosan-fizetnie-kell-bigenek
|
2021-12-22 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Sajtóközleményt juttatott el az Országgyűlés sajtófőnökén keresztül az állami hírügynökségnek Veress László, aki Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének a kabinetfőnöke. Ebben azt írta, sem ő, sem családja nem lakott és jelenleg sem lakik semmiféle alapítványi tulajdonban lévő ingatlanban.
Ugyanakkor Veress László november eleje óta nem adott magyarázatot arra, hogy miért anyósa nyitott ajtót abban a villalakásban, amit külhoni magyaroknak szánt adományokból vásárolt meg 240 millió forintért egy elvben határon túliakat támogató alapítvány. Továbbá azt sem árulta el a kabinetfőnök, hogy milyen jogcímen használja sajátjaként az ingatlant a családja. Látogatásunkkor ugyanis Veress felesége is a villához érkezett. Az asszony a két gyerekével lépett be a kapun, a kódot fejből ismerve. Ő és a gyerekei is otthonosan mozogtak a villa kertjében, ami közel is van nekik, hiszen – mint azt Veress anyósától megtudtuk – a család a szomszéd házban lakik.
Veress először mindent tagadott, majd elismerte, hogy anyósáék használják a lakást, ám azt nem árulta el, hogy milyen jogcímen.
Mint azt lapunk feltárta, a budai villalakást megvásárló Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítványt Visontai Kálmán vezeti, aki Veress munkatársa az Országházban. A határon túli magyaroknak szánt adományokból nemcsak ingatlanra, hanem egy Audi A6-os megvásárlására is jutott pénz, ezt Visontai használja. A szervezet egyetlen nemzetközi forrásból kapott adományt, több mint 322 millió forintot. A támogatás Frank Liu tajvani milliárdos üzletember közbenjárásával érkezett, aki az Index korábbi cikke szerint jó barátságot ápol Kövér Lászlóval (a házelnök nemrég állami kitüntetésre is felterjesztette), bár az nem derült ki, hogy pontosan melyik külföldi cég utalt az alapítványnak.
A történtek miatt a Transparency International Magyarország és Tényi István is feljelentést tett, ezek alapján sikkasztás miatt rendelt el nyomozást a rendőrség ismeretlen tettes ellen. Erről szólva írhatta azt közleményében Veress László, hogy vele szemben soha nem folyt és jelenleg sem folyik semmiféle hatósági nyomozás vagy büntetőeljárás.
Juhász Péter az Együtt volt elnöke közben megtalálta Székelyföldön Veress László úszómedencés házát, amelyről a kabinetfőnök most azt közölte, a 2006 és 2010 között épült ház kizárólagos tulajdonában és használatában – ez egyébként az ingatlan tulajdoni lapjáról is kiderült.
A telekkönyvi dokumentumokból az is látszik, hogy a külföldről érkezett pénzből budai villalakást vásárló alapítvány 35 millió forintot adott az Erdélyben bejegyzett Ábel Egyesületnek. Az egyesület elnöke az a Stefán Károly Róbert, aki a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítványt alapította. Azonban figyelemre méltó körülmény, hogy Veress székelyföldi úszómedencés házának tulajdoni lapja szerint 2019 óta az ingatlanra elővásárlási joga van az említett Ábel Egyesületnek. Ennek okát sem Veress, sem az egyesület nem tisztázta.
A november elején megjelent cikkünkben foglaltak miatt sem Kövér László házelnök, sem Veress László, sem pedig Visontai Kálmán, illetve az általa vezetett Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány sem élt helyreigazítási kérelemmel.
|
Kövér kabinetfőnöke cáfol, de nem azt, hogy családja használja a külhoniaknak szánt pénzből vett budai lakást
|
Sajtóközleményt juttatott el az Országgyűlés sajtófőnökén keresztül az állami hírügynökségnek Veress László, aki Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének a kabinetfőnöke. Ebben azt írta, sem ő, sem családja nem lakott és jelenleg sem lakik semmiféle alapítványi tulajdonban lévő ingatlanban.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2021/12/20/kover-laszlo-veress-laszlo-kabinetfonok-szekelyfold-alapitvany-budai-villalakas-sikkasztas-nyomozas/
|
2021-12-20 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Ősszel bemutattuk, hogy Szentgyörgyvölgyi Péter bakonyi földvásárlásai milyen ellentmondásban vannak a belvárosi polgármester vagyonnyilatkozataival, két újabb dokumentum azonban még érthetetlenebbé teszi a fideszes polgármester Veszprém megyei gyarapodását. A fővárosi önkormányzat ugyanis még az ősszel nyilvánosságra hozta a közgyűlés tagjainak vagyonnyilatkozatait, és nemcsak az év elején leadottakat, hanem a korábbiakat is – így azok végre összehasonlíthatók lettek egymással.
Korábban a 2018-as és 2020-as vagyonnyilatkozat alapján azt írtuk, hogy a belvárosi önkormányzat élén 2014-ben Rogán Antalt váltó Szentgyörgyvölgyi úgy vásárolt bakonyi földeket, hogy azok fedezete nem látszik a két bevallásban. A vagyonnyilatkozatok bevételi és kiadási részeit összevetve azt láttuk, hogy a politikus keresete (mintegy 16 millió forint) nem lehetett elég a több mint 24 hektárnyi földre, amit 2019-ben vásárolt a Bakonyban.
A főváros által most nyilvánosságra hozott (korábban általunk nem ismert) két, 2019-es vagyonnyilatkozat még inkább megerősíti ezt az ellentmondást. Sőt, ezek alapján
nem is 16 millió állt elméletileg Szentgyörgyvölgyi rendelkezésére a földvásárláshoz, hanem alig négymillió forint. Már ha feltételezzük, hogy a vagyonnyilatkozat valós képet ad a belvárosi polgármester anyagi helyzetéről.
A két vagyonnyilatkozat a 2019. január végi és novembere eleji állapotot mutatja be. Három tényezőt ismerünk erre az időszakra vonatkozóan. Egyrészt tudjuk, mennyi volt Szentgyörgyvölgyi Péter fizetése, másrészt tudjuk, hogy mennyi megtakarítása volt a két nyilatkozat szerint, harmadrészt tudjuk, hogy ebben az intervallumban mennyi tartozása volt.
Polgármesteri fizetése bruttó 997 ezer forint volt. Tíz hónap alatt tehát közel 10 millió forint bruttó jövedelme volt a politikusnak, ebből 6,6–6,8 milliót kaphatott kézhez, továbbá másfél millió forint költségtérítés is járt neki ebben az időszakban. Szentgyörgyvölgyinek más adóköteles bevétele a nyilatkozata szerint nem volt.
2019 januárjában a megtakarításai 53,9 millió forintra rúgtak (ez 21,1 millió forintnyi befektetési jegyből, 8,88 millió forintnyi takarékbetétből és egy 24 millió forintos követelésből állt össze). Novemberben a megtakarításai már 56,39 millió forintot tettek ki, (23,64 forintnyi befektetési jegy, 8,75 milliónyi takarékbetét és a 24 millió forintos követelés), tehát közel 2,5 millió forinttal gyarapodtak befektetései a vizsgált tíz hónapban.
De nemcsak erre fordított fizetéséből, hanem adósságait is törlesztette. Januárban még 39,6 millió forint tartozása volt (pénzintézet, illetve magánszemély felé), novemberre ez az összeg 38,9 millióra apadt. Tehát 700 ezer forint erre ment el.
Mindez azt jelenti, hogy a közel 6,8 millió forintos (10 havi nettó) keresetéből körülbelül 3,2 milliót a megtakarításai növelésre, valamint a tartozásai csökkentésére fordított – bár az előbbinél a hozamokat nem ismerjük, így nem világos, hogy pontosan mennyit fektetett be 2019 folyamán, a vagyonnyilatkozati űrlap ugyanis az ez esetben nehezen értelmezhető névérték kifejezést használja. Az mindenesetre biztos, hogy Szentgyörgyvölgyi a maradékot (illetve a költségtérítést) fordíthatta a különböző kiadásaira, és ebből a bakonybéli tanya mellett a hét lovát is fenn kellett tartania.
Ebben a tíz hónapban hat földdarabot, összesen 24,24 hektár területet vett Szentgyörgyvölgyi a vagyonnyilatkozata szerint (ezek a tételek ugyanis a 2019. januári nyilatkozatában még nincsenek benne):
3,43 hektár erdőt,
1,6 hektár legelőt,
8,65 hektár legelőt,
9,78 hektár legelőt,
0,5 hektár rétet
és 0,28 hektár vízmosást.
Korábbi cikkünkben egy piaci kalkulátorral kiszámoltuk, hogy ennyi területet a Bakonyban körülbelül 23,3 millió forintért lehetett vásárolni. De helyi forrásaink becslése, illetve a korábbi bakonybéli földvásárlási kifüggesztések alapján az sem kizárt, hogy ennél is drágábban cseréltek gazdát a birtokok.
A körülbelül 3,6 millió forintból, illetve – a költségtérítését is ide számolva – ötmillió forintból viszont, amiből élnie is kellett Szentgyörgyvölgyinek, közgazdasági lehetetlenség több mint 23 millió forintot érő földterületeket vásárolni.
A matek akkor sem jön ki, ha a becslésünk a befektetési jegyek körüli bizonytalanság miatt pontatlan, és Szentgyörgyvölgyinek nem 3,6 millió forint – havi 360 ezer – maradt meg a fizetéséből, hanem valamivel több.
Emiatt ezúttal is megkerestük Szentgyörgyvölgyi Pétert, hogy tisztázza, honnan volt fedezete a földvásárlásokra, de kérdéseinkre nem válaszolt. Általánosságban csak annyit közölt az V. kerületi önkormányzat, hogy a polgármester mindig szabályosan töltötte ki vagyonnyilatkozatát.
A 2019-ben vásárolt hat földjéből ötöt egyébként egyetlen személytől, Eppel Jánostól vett a belvárosi polgármester, csak a legkisebb, 0,28 hektárnyi vízmosást nem. Ezt onnan tudjuk, hogy megtaláltuk egy 2019. október végi, Bakonybélben rendezett földtulajdonosi gyűlés meghívóját, amin a meghívottak közt szerepelt Szentgyörgyvölgyi is, és feltüntették az általa birtokolt földek helyrajzi számát is. A földhivataltól lekért tulajdoni lapokból derült ki, hogy öt földdarab Eppeltől került hozzá.
Eppel 2002 elejétől ez év kezdetéig volt a Porsche Hungaria Kft. ügyvezetője, a cég kormányoktól függetlenül az állami autóflotta állandó beszállítójának számít. Az üzletember NER-közeli üzleteiről is cikkezett a sajtó. 2015/2016 fordulóján egy csoport tagjaként az Eppel család hatalmas földterületeket vásárolt állami árveréseken Fejér megyében, majd társaival megszerezték az addig Leisztinger Tamás agrárbirodalmához tartozó Agárdi Farm Kft.-t is. Az Agárdi Farm utóbb az Orbán családdal is üzletelő Flier János kezébe vándorolt, a cég által használt földek körül pedig – amint arról a 24.hu beszámolt – komoly csatározás alakult ki a két üzleti kör között.
Tavaly ősszel a 444.hu írta meg, hogy Mészáros Lőrinc Eppel Jánostól vette meg tihanyi nyaralóját közel félmilliárd forintért. Sokáig Eppelé volt a balatonfüredi Villa Vitae nevű butikhotel is, melynek megépítéséhez 2015-ben közel félmilliárd forint uniós, később pedig a Kisfaludy-programban 79 millió forintos állami támogatást kaptak. 2017-ben egyébként, amikor még Eppelé volt a Villa Vitae, Rogán Antal és felesége (akitől azóta elvált) ott ünnepelte tizedik házassági évfordulóját.
Az ingatlant aztán 2021-ben eladták, és már nem működik szállodaként.
A villa új tulajdonosa a Szijjártó Pétert meghajóztató milliárdos, Szíjj László, a Duna Aszfalt tulajdonosa.
Arról pedig a Népszava írt 2019-ben, hogy a Porsche Hungária futott be az Eximbank autótenderén, miközben a bank felügyelőbizottságában a beszállító cég akkori ügyvezetője, Eppel János is ott ült. Bár a Porsche Hungaria ügyvezetői székéből távozott, az Opten céginformációs rendszere szerint Eppel továbbra is az Eximbank fb-tagja.
Kerestük Eppel Jánost is az ügyben, arról érdeklődve, hogy milyen áron vásárolt tőle földet a belvárosi polgármester, de cikkünk megjelenéséig az üzletember – aki jelenleg a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke – nem válaszolt kérdésünkre.
Így – és legfőképpen Szentgyörgyvölgyi hallgatása miatt – nem kerültünk közelebb ahhoz, hogy megtudjuk, mennyiért és milyen forrásból vette bakonyi földjeit a belvárosi polgármester. A nyilvánosan rendelkezésre álló információk mindenesetre nem szolgálnak erre magyarázattal.
|
NER-közeli üzletembertől, tisztázatlan forrásból vásárolt a belvárosi polgármester 24 hektárt
|
Két, nemrég nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozat szerint Szentgyörgyvölgyi Péter úgy gazdagodott több mint 20 hektárnyi bakonyi földdel, hogy azt pénztárcája alig érezte meg. A földeket szinte teljes egészében a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökétől, a Porsche Hungáriát húsz évig ügyvezető Eppel Jánostól vette.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2021/12/16/szentgyorgyvolgyi-bakony-fold-eppel-janos-ner/
|
2021-12-16 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A mai napig nem került a Gazdasági Versenyhivatal elé a Digi Távközlési Kft. tulajdonosa és a 4iG Nyrt. közt november végén létrejött felvásárlási megállapodás engedélyeztetési kérelme, és erre a formaságra a továbbiakban már nem is lesz szükség, mivel a kormány tegnap nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánította a 232 milliárd forintra taksált ügyletet - derül ki a Magyar Közlönyből.
Mindez azt jelenti, hogy a tranzakciót a 1996. évi LVII. törvény 24/A. §-a alapján nem kell az illetékes nemzeti hatóságnak bejelenteni. Ebből egyben az is következik, hogy a felvásárlást versenytárs sem támadhatja a versenyhatóságnál.
Az ügylet véglegessé válásának bejelentésekor, november 30-án a felek még azzal számoltak, hogy a hatóságok januárban hagyhatják jóvá az akvizíciót, mely a kormány fenti döntésének értelmében a tervezettnél egy-két hónappal hamarabb zárulhat le.
Medior az új junior, avagy nehéz a dolga a juniornak
A globális és hazai IT munkaerőpiac egyik legfájdalmasabb trendje a juniorok iránti kereslet drasztikus csökkenése.
Medior az új junior, avagy nehéz a dolga a juniornak A globális és hazai IT munkaerőpiac egyik legfájdalmasabb trendje a juniorok iránti kereslet drasztikus csökkenése.
Ez valamelyest kompenzálhatja az elhúzódó tárgyalási szakasz miatt kieső időt, emlékezetes ugyanis, hogy a szándéknyilatkozat aláírásakor még azzal számolt a vevő és az eladó fél, hogy szeptemberre létrejöhet a megállapodás, illetve ez alapján a szerződéstervezet.
A kormányrendelet indoklása szerint az ügylet nemzetstratégiai jelentőségűvé emelése arra tekintettel történt, hogy az
Magyarország telekommunikációs ellátásbiztonságának biztosítása, a távközlési infrastruktúra megerősítése és munkahelyek versenyképesebbé tétele érdekében szükséges.
A Gazdasági Versenyhivatal a 4iG eddigi összes akvizíciós ügyletét feltétel nélkül jóváhagyta, a kérelem benyújtásától számított meglehetősen rövid idő alatt. A legutóbbi ilyen ügylet az Invitech ICT Services Kft. felvásárlása volt, melyet szeptember 14-én terjesztettek a versenyhatóság elé, mely szeptember 17-én adta ki a hatósági bizonyítványt arról, hogy a felvásárlás további vizsgálat nélkül megvalósulhat.
A mostani eljárás során éppen ez utóbbi ügylet jelenthetett volna problémát. A Digi és az Invitech vezetékes infrastruktúrájának esetleges átfedései miatt ugyanis a vizsgálat elhúzódhatott volna, esetleg a hatóság csak feltételesen járult volna hozzá a tulajdonosváltáshoz.
|
Nem dönthet a GVH a Digi sorsáról
|
További hatósági engedélyek beszerzése nélkül a 4iG-é lehet a Digi Távközlési Kft. a felek közt november végén létrejött megállapodás értelmében, miután a kormány a mai nappal nemzetstratégiai jelentőségűnek nyilvánította az akvizíciós ügyletet.
| null | 1 |
https://www.hwsw.hu/hirek/64161/digi-gvh-kormanyrendelet-4ig-osszefonodas-engedelyezes.html
|
2021-12-22 12:12:00
| true | null | null |
HWSW
|
Hónapok óta tart a vita a hazai legnagyobb műtrágyatermelő, a kormány és a Gazdasági Versenyhivatal között. A GVH négy éven át tartó vizsgálat után októberben azt állapította meg, hogy a vállalkozások jogsértően törekedtek a partnerek és a cégcsoport közötti, illetve a viszonteladó partnerei közötti verseny, valamint az import korlátozására. De a Nitrogénművek Zrt. szerint alaptalan a versenyhivatal határozata, amellyel szemben a cégek bírósági jogorvoslattal élnek. Közben a kormány is támadni kezdte Bige Lászlót és a társaságot, azzal vádolva, hogy a cég drágábban adja a magyar gazdáknak a műtrágyát, amit a másik fél tagadott, jelezve, hogy most az energiaárak emelkedése miatt van drágulás, korábban pedig 10 évig csökkent a termékek ára.
A Fővárosi Törvényszék szerdán nem jogerősen elutasította a Nitrogénművek cégcsoport azonnali jogvédelemre vonatkozó kérelmét. Ennek lényege, hogy azt kell mérlegelni, hogy a bírság azonnali megfizetése mekkora veszélyt jelentene a cég működésére. A társaság pedig csütörtökön jelezte: fellebbezni fog. A cégcsoportnak így a Kúria döntéséig nem kell megfizetnie a 11 milliárd forintos bírságot.
A Nitrogénművek megerősíti, hogy az azonnali jogvédelmi igényének első fokú elutasításával szemben élni fog a fellebbezés jogával, mindezt teszi annak érdekében, hogy minden tőle telhetőt elkövessen a folyamatos termelésének fenntartása érdekében. A bírság összege a vállalatcsoport számláin rendelkezésre áll, ugyanakkor a rendkívüli energiapiaci helyzet olyan szintű kockázatokat jelent az iparágban, aminek kezelésére a vállalat nem készülhetett fel előre és minden forrásra szüksége van a megnövekedett költségeinek finanszírozásához - közölte a cég a Napi.hu-val csütörtökön.
„Vállalhatatlannak tartjuk egy vitássá tett jogviszonyban, egy ilyen mértékű összeg befizetésével kockáztatni működésünket és akár visszafordíthatatlan hátrányt okozni vállalatunknak, így a fellebbezés jogával nem élni felelőtlenség lenne részünkről” - tájékoztatott a vállalat vezetése.
A Nitrogénművek Magyarország legnagyobb ipari földgáz fogyasztóját súlyosan érintik a megnövekedett energiaárak, ugyanis a földgázt nem energiahordozóként, hanem alapanyagként hasznosítja. A cég állítja, a jelenlegi piaci helyzetre nem lehetett előre felkészülni, a több mint tízszeresére emelkedett földgázárak soha nem látott helyzetet teremtettek az európai műtrágyapiacon, mely iparágat elsőként érintett a kialakult helyzet, ami annak sajátosságaiból adódik.
A folyamatos 365 napos termeléssel szemben egy erősen szezonális értékesítés áll, ahol a műtrágya ára nem fixálható, ugyanis az heti szinten folyamatosan változik az adott piaci helyzetnek megfelelően.
"A kormányzati kommunikáció eredményeként, az olcsóbb terméket remélő gazdák most pórul járhattak, hiszen az elmúlt hetekben az energiapiaci krízis tovább fokozódott, további gyárleállásokat eredményezve a régióban" - kommentálták a helyzetet.
|
Fellebbez Bige László cége, a Kúriához fordulnak
|
Szerdán a Fővárosi Törvényszék első fokon elutasította a Bige László érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek cégcsoport azonnali jogvédelemre vonatkozó kérelmét, most a társaság jelezte, élni fog a fellebbezés jogával, hogy fenntarthassa a termelését - közölte a cégcsoport a Napi.hu-val.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/bige-laszlo-nitrogenmuvek-gvh-birsag-azonnali-jogvedelem-fellebbezes.742749.html
|
2021-12-23 13:53:57
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
„A baloldal mint egy éhes kutya egy falat csontra, úgy repült rá Völner Pál keddi lemondására. Nem ártana azért visszafogottabbnak lenniük, hiszen nagyon keveset lehet tudni a titkosított eljárás részleteiről, az ártatlanság vélelme pedig mindenkit megillet.” A Régió TV Esztergom (RTVE) csatorna honlapján ez a múlt szerdai „hír” az egyetlen, amelyben Völner Pál igazságügyi államtitkár, miniszterhelyettes korrupciós ügyével bátorkodtak foglalkozni a szerkesztők. Ez azért különös, mert a vállaltan kormánypárti, a köztelevízió partnereként és a Médiatanács állandó támogatottjaként jegyzett adó korábban a világért ki nem hagyott volna egyetlen Völnerhez köthető történetet sem. Mármint pozitív hangvételű történetet. Két nappal azelőtt például, hogy a Komárom Esztergom megye 2. számú egyéni választókerületét (Esztergom, Dorog, Nyergesújfalu, Lábatlan, Bajót, stb.) képviselő fideszes politikus lemondott az államtitkárságról, még kommentár nélkül bombázhatta „örömteli” kormányzati bejelentésekkel az RTVE-t figyelő nyugdíjasokat és fiatalokat.
Miért vesztegettünk ennyi betűt egy helyi tévéadó szerkesztési gyakorlatára? Csak azért, mert éppen ebben a médiumban „egyesült” a Völner család és a NER második számú útépítőjévé most felkapaszkodott Dömper Kft. tulajdonosa, bizonyos Abronits Róbert. Ahogy a cikkünk végén lévő ténytárból részletesen kibogarászható, az RTVE irodáit közvetve az exállamtitkár fia, Völner Marcell birtokolja, míg az üzemeltető céget a – Völnerékhez hasonlóan – nyergesújfalui illetőségű Abronits Róbert.
Utóbbit nem azért nevezzük a NER-sztrádaberuházók másodikjának, mert Mészáros Lőrinc és Szíjj László magántőkealapjai (valamint az osztrák Strabag) mellett az ő Dömper Kft.-je is bejelentkezett a Fidesz-kormány által 35 évre kiszervezendő, „koncessziósítandó” autópálya-fenntartásra. Ez a feladat ugyanis alighanem Mészárosék szintje. Viszont két hete derült ki, hogy Abronits dömperei építhetik meg Magyarország eddigi legeslegdrágább gyorsforgalmi útszakaszát – kilométerenként bő 14 milliárd forintért. (Természetesen mindig van magyarázat a kiugró költségekre: sok műtárgy, híd meg alagút lesz a pályán.) Egyébként eddig is a Dömper-kör volt a csúcstartó 11,14 milliárddal (ezt az árat a Fertőrákos és az osztrák határ közötti rövidke útdarabra kapják), de a mostani új, 14 milliárdos projekt azért jóval „nemesebb”. Ugyanis a Mészáros Lőrinc és Abronits Róbert tágabb pátriáit, azaz Bicskét és Esztergomot összekötő M100-as megépítéséről van szó, melynek első, olcsóbbik részét vihette a Strabag, a második, 15,4 kilométerest pedig a Dömper vezette konzorcium. Az Abronits-csapat mai tudásunk szerint összesen 220 milliárdot kap majd e munkáért; ez a pénz – alaposan utánaszámoltunk – a Dömper Kft. elmúlt húszévnyi összes árbevételének a kétszerese.
Miért hangsúlyozzuk ennyire a Völner család és Abronits Róbert kapcsolatát? Nincs elég baja enélkül is a Pegasus-balhéval terhelt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar vesztegetési sztorijába belekeveredett, a mentelmi jogától tegnap megfosztott, korábban a hithűségét és tisztaságát túlhangsúlyozó jámbor politikusnak? Nos, több okunk is van a Dömper-kapcsolat felemlegetésére. Egyrészt
a mostani ügyészségi gyanúsításban nemcsak zacskós pénzes végrehajtói ügyletek szerepelnek, hanem az is, hogy Völner Pál például építőanyaggyártó cégek érdekében is igyekezett bűnösen lobbizni az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál.
Korábban, 2014-ig a képviselő épp e tárca jogelődjénél volt infrastruktúráért felelős államtitkár – a Simicska Lajos „delegáltjaként” értelmezett Németh Lászlóné miniszter jobbkezeként. A volt Fidesz-pénztárnok és Orbán Viktor összeveszése aztán egy időre Völnert is kipörgette a kormányzati struktúrából, majd 2015 végén immár igazságügyi államtitkárként reaktiválták az egykori Bibó-kollégistát.
Mint írtuk, arra már szolgáltatott némi bizonyítékot az ügyészség, hogy Völner Pál az igazságügyi miniszterhelyettesi státusz mellett sem hanyagolta az építőipari lobbizást – azt azonban nem tudhatjuk, az Abronits-szálat is vizsgálják-e a nyomozók. Lenne mit kutatniuk, hiszen a cikkünk elején szereplő televíziós közösködésen túl is hozott az élet egyet s mást. Alábbi ténytárunkból kiolvasható, hogy
Völner fiának szinte a semmiből lett 2020-ra majd’ egymilliárdot érő cégvagyona – benne több irodahelyiséggel, tetemes pénzeszköz-állománnyal és az esztergomi Suzuki-gyárat kiszolgáló kikötővel –, ráadásul mindezt épp az Abronits Róberttel szoros kapcsolatban álló Varga Zsuzsanna „nagyvonalúsága” révén szedte össze.
A hölgy a sajtóban eddig csak a Dömper-tulaj távoli üzleti partnereként értelmeződött, ám helyi informátoraink szerint élettársakról van szó. Ami tényszerűen is igazolható, hogy a két személy teljes szimbiózisban működik, „keresztbe birtokolják” egymás lakóházait. Mindemellett vannak budapesti irodaépületeik – például az úgynevezett Lokomotív Ház a XI. kerületben, illetve a Markó utca 9. alatti műemlék „trafóház”. Továbbá, ahogy a Válasz Online szeptemberben bemutatta, az Abronits–Varga duó közös cége (Sápi Major Kft.) privatizálta nagy botrányok közepette a csopaki kikötőt is. Angyán József pedig Komárom-Esztergom megye egyik legnagyobb államiföld-szerzőiként ír a párosról a vonatkozó jelentésében.
E tényeknél már csak az pikánsabb, hogy annak idején ugyanez az Abronits Róbert résztulajdonolta (még Abronicsként) a Kóka János-féle sztrádaárletörési program mintacégét, a Viadom Zrt.-t. A vállalat bedőlt, félezer alvállalkozóját nem fizette ki, de – mint Heti Válasz-korunkban megírtuk – utolsó leheletével azért megszponzorálta a volt SZDSZ-elnök és gazdasági miniszter családjához köthető vitorlásversenyeket.
De ugorjunk vissza 2007-ből a mába! Miként az alábbiakból részletesen is kiolvasható: Völner jóval több volt egyszerű államtitkárnál. Külön bejáratú NER épült köré, Abronits személyében pedig saját „Mészáros Lőrinccel” is rendelkezett.
Ténytár – a Völner család és az Abronits Róbert–Varga Zsuzsanna duó közös bizniszei
Mi a „legközösebb” biznisz? A Regionális Televízió Esztergom Kft., vagyis a helyi Régió Tv (RTVE) működtetése. A cég Bajcsy-Zsilinszky út 11. szám alatti székhelye Völner Marcell Pál 100 százalékos tulajdonában áll – ő Völner Pál lemondott államtitkár 25 esztendős fia – a Tagba Kft-n keresztül. Utóbbi vállalkozás több irodát is birtokol a fenti címen, ahol a Duna Takarék Bank kirendeltsége, illetve a helyi Fidesz is működik (lásd alábbi képünkön). Magát a televíziót ugyanakkor nem a Völner klán, hanem a dömperes Abronits Róbert központi vagyonkezelője, a Horseradish Kft. tulajdonolja. Egyszerűbben: Abronits közéletformáló, vállaltan kormánypárti tévécsatornája Völneréknél üzemel.
Mióta Völner Marcell tulajdona a Tagba Kft.? A volt államtitkár fia már 2016-ban munkavállalója volt a Régió Tv-nek is otthont adó cégnek, majd 2019 márciusában – a televízió beköltözése előtt – 50 százalékos részesedést szerzett az ingatlanvállalkozásban. Egy évvel később pedig a társaság másik fele is átszállt Völner Marcellre, tehát 2020-ra ő lett az egyedüli tulajdonos.
Kitől szerezte a Tagba-üzletrészeket a Völner-fiú? A bajóti lakcímmel rendelkező Varga Zsuzsannától – méghozzá érdekes körülmények között. A Népszavában már pedzegetett tranzakciósorozat első lépése tehát 2019. március 11-ére tehető. Ekkor született egy üzletrészcsere-szerződés. Ez arról szólt, hogy Völner Marcell átadja az Esztergomban gyártott Suzukikat „behajóztató” nyergesújfalui Mahartlog Port Kft. 29 százalékos cégdarabját Varga Zsuzsannának, utóbbi pedig viszonzásképpen a Völner-fiúra íratja a Tagba Kft. 50 százalékát. Már ez is értékaránytalan üzletnek tűnt, hiszen a 2019-es üzleti évben a Tagba – jelentős részben pénzeszközökből álló – eszközállománya majdnem 800 millió forintra rúgott, miközben a hajózási érdekeltségé szűk 260 millióra. Vagyis némi leegyszerűsítéssel: Varga 400 millió forintnyi irodacég-részesedést adott egy 75 milliós Mahartlog-darabért cserébe. Itt nyerhetett tehát először érdemén felül Völner Marcell – legalábbis, ha hinni lehet a papírra fektetett számoknak. Jött a Régió Tv-beköltözés a Bajcsy-Zsilinszky úti Tagba-irodába, majd elérkezett 2020. február 10., a tranzakciósorozat második lépése. Ekkor a még Varga–Völner közös tulajdonban lévő Tagba Kft. megvette a fent említett 29 százalékos – egyébként 1,47 millió forint névértékű – Mahartlog Port-részesedést Varga Zsuzsanna magánszemélytől potom egymillió forintért. Vagyis majdnem ingyen. Ez tehát Völner Marcell „érdemtelen” befolyásszerzésének következő lépése. És mivel a Tagba Kft.-nek egyébként is volt 21 százaléka a hajóztatós logisztikai érdekeltségben, eme friss, 29 százalékos bevásárlással együtt a cég már 50 százalékra növelte befolyását a Mahartlog Portban. És a zárás: 2020. március 18-án Varga Zsuzsanna eladta a tavalyra már 928 milliós eszközértékűvé duzzadt Tagba Kft.-ben lévő maradék 50 százalékát Völner Marcellnek – ismeretlen összegért. Utóbbi ezzel tehát az irodás cég egyedüli tulajdonosa lett, a Mahartlog Portnak pedig a fele lett tisztán az övé (a másik 50 százalék egy osztrák cégen keresztül a régi mahartos Spányik Gáboré volt és maradt). A Völner-fiú tehát egy év alatt három lépésben átvett minden Tagba- és Mahartlog-értéket Varga Zsuzsannától. Úgy, hogy az első két ügyleten biztosan óriásit nyert Völner Marcell – a harmadik stáció részletei viszont nem szerepelnek a cégbírósági dokumentumok között. Ami biztos: 2020-ra szinte a semmiből lett egymilliárdos cégvagyona – Varga Zsuzsanna szíves közreműködésével – az államtitkár huszonéves gyerekének.
Ki ez a felettébb nagyvonalú Varga Zsuzsanna? Első ránézésre csak szimpla üzlettársa a dömperes Abronits Róbertnek – például a csopaki kikötőbulit intéző Sápi Major Kft.-ben. A valóságban azonban az Abronits–Varga-kapcsolat bizonyíthatóan erősebb, Varga hivatalos bajóti (péliföldi) lakhelye Abronits 1/1-es tulajdonában van. Mindeközben pedig a Dömper Kft. atyjának bejegyzett nyergesújfalui otthonát fele-fele arányban birtokolják az említett magánszemélyek. A Völner–Abronits-koprodukcióban üzemelő Régió Tv-től tehát Varga Zsuzsannán át eljutottunk ismét Völnerig és Abronitsig. Mire azonban e kör bezárult, Völner Pál már nem államtitkár, hanem gyanúsítottként várja sorsa jobbra fordulását.
Nyitókép: Völner Pál beszédet mond az esztergomi Balassa Bálint Gazdasági Technikum és Szakiskola dísztermében 2021. július 7-én (fotó: MTI/Kovács Tamás)
Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
#Dömper Kft.#építőipar#Esztergom#M100#Völner Pál
|
Megtaláltuk Völner Pál „Mészáros Lőrincét” – most nyert 220 milliárdos gigaprojektet az államtól
|
Ilyen tényleg nincs, és mégis van: kilométerenként bő 14 milliárd forintos rekordáron készül gyorsforgalmi utat építeni az államnak az a Dömper Kft. vezette konzorcium, melynek főalakja – mint alább bizonyítjuk – alaposan „összedrótozta” magát Völner Pál családjával. Abronits Róbertről van szó, akit anno Kóka János SZDSZ-es gazdasági miniszter tett híressé – hogy végül a korrupcióval most meggyanúsított fideszes (ex)államtitkár árnyékában váljon a NER második számú útépítőjévé.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2021/12/15/volner-pal-abronits-robert-domper-kft-kapcsolat/
|
2021-12-15 00:00:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
Az akvizíciót követően a Hunguest Hotels
a legjelentősebb turisztikai szereplővé válik a térségben,
az egerszalóki Saliris Resort Spa & Conference és a fejlesztés alatt álló egri Hunguest Hotel Flóra mellé csatlakozik a szállodalánc legújabb tagjaként a Hotel Eger & Park – írták, hozzátéve, hogy a tranzakció a jövő év elején zárulhat.
A Opus Global Zrt. közleménye szerint
„a 214 szobás Hotel Eger & Park megvásárlásával a Hunguest Hotels tovább erősíti pozícióját a vidéki, nagy kapacitású szállodák piacán. Az egyéni vendégek és a konferenciaturizmus körében is népszerű szálloda stabil bevételtermelő képességével járulhat hozzá a szállodalánc eredményességéhez”.
A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák alapján Eger a 12. legnépszerűbb úti cél volt Magyarországon 2020-ban, a belföldi turistákat tekintve pedig a 9. helyen áll.
Hotel Eger & Park 214 szobás és két, korábban különálló szálloda alkotja, az egykori Park Szállót 1920-ban, míg a Hotel Egert 1963-ban nyitották meg. Nem ez lesz Mészárosék első egri szállodája: a Honguesté a Hotel Flóra is, amelynek felújítására 2,8 milliárd állami támogatást kaptak.
|
Mészáros Lőrinc most Egerben vett szállodát – már nem az elsőt
|
Hevesben is szépen gyarapodik Orbán Viktor barátja, az ország egyik legszerencsésebb embere.
| null | 1 |
https://azonnali.hu/cikk/20211218_meszaros-lorinc-most-egerben-vett-szallodat-mar-nem-az-elsot
|
2021-12-18 00:00:00
| true | null | null |
Azonnali
|
Tatabányán nem először okoznak meglepetést a közgyűlésben többségben lévő kormánypárti tagok, azonban a 2021. december 16-i testületi ülésen példátlan módon fogtak hozzá, hogy az önkormányzati kommunikáció csírája se maradjon fenn a megyei jogú városban.
Ahogy az a Facebookon közzétett közleményben olvasható: „a tatabányai önkormányzat közgyűlésének december 16-i ülésén egy olyan módosító indítványt fogadtak el a képviselők, amelynek értelmében minden lakossági tájékoztatással összefüggő kötelezettséget fel kell mondania a városnak 2021. december 31-ig. A város új kötelezettséget nem vállalhat, kifizetést nem teljesíthet lakossági tájékoztatással kapcsolatban, egészen a 2022. évi költségvetés elfogadásáig, várhatóan 2022 márciusáig.
Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat és a polgármesteri hivatal munkájával, az elfogadott rendeletekkel, a város működtetésével, városi rendezvényekkel, város intézményi információkkal kapcsolatban nem adhat hírt a város a szokásos módokon. Nem közvetítheti a város a közgyűlések üléseit. Nem teljesítheti az Európai Uniós projektek kötelező tájékoztatási projektelemeit. Nem adhat ki hírlevelet, újságot, nem adhat fel fizetett hirdetést semmilyen módon.”
A javaslat sok képviselőt meglepetésként ért a csütörtöki közgyűlésen, hiszen Magyarné Kocsis Andrea Edit képviselő (Fidesz-KDNP), a Pénzügyi Bizottság elnökének előterjesztésével – információink szerint – csak azok találkoztak korábban, akik részt vettek a Pénzügyi Bizottság ülésén.
Ősz óta tervezhetik
Az Összefogás Tatabánya Fejlődéséért frakció tagjai (Szücsné Posztovics Ilona, Balogh Ferenc, Lusztig Péter, Renczes Dávid) úgy gondolják, ennek a lépésnek az előzménye minden bizonnyal az a kérdés, amelyre 2021. október 16-án Pataki Zoltánné Fidesz-KDNP-s képviselő Dr. Kancz Csaba kormánymegbízottól kért állásfoglalást. A kérdés lényege az volt, hogy képviselő adhat-e be költségvetést érintő módosítást a közgyűlésen úgy, hogy azt a Pénzügyi Bizottság nem tárgyalta előtte bizottsági ülésen.
Lefordítva: beadható-e meglepetés-módosítás, amelyet a képviselők egy része a testületi ülésen lát először, és ott már szavazniuk is kell róla.
A válasz 2021. október 28-án megérkezett: a kormánymegbízott nem látta ennek semmi akadályát. A terv tehát régebben kialakulhatott, és lett volna idő benyújtani a módosítást időben – amennyiben szerették volna.
Harc a médiumokért
Az ellenzékinek számító Szücsné Posztovics Ilona a polgármesteri munkája kezdetétől szúrhatja a kormánypártiak szemét, és ezen sokat rontottak a veszélyhelyzet alatti intézkedései, amelynek során átalakította a város tájékoztatási formáit. Így például egyszemélyi döntéssel felmondta a szerződést azzal a televízióval, amelyet a Turul Média Kft. működtetett.
Bereznai Csaba Fidesz-KDNP-s képviselő a 2021. október 21-i önálló indítványával javasolta egy független városi újság létrehozását, amely egyben azt is jelentette, hogy a város akkori lapját, a „Jó Szerencsét!” lapot meg kell szűntetni. Az Összefogásból kivált állandó átszavazókkal – mint Fekete Miklós, Hoffer Dávid – biztosított többséggel megszavazták a lap megszüntetését anélkül, hogy a nevét említeni kellett volna az indítványban: az előterjesztés a rendszeres kiadású lapokra vonatkozott. Az indítvány mellett beadott magyarázatban természetesen szerepelt indoklás: „a lap egyoldalúan ad hírt a várost érintő kérdésekről”.
Szücsné Posztovics Ilona polgármester ekkor úgy döntött, megoldja a tájékoztatást egy nem rendszeres, lapszám megjelölés nélküli kiadvánnyal, mert a tatabányaiaknak joga van a helyi hírekhez.
A választásokig néma csend
Mivel kevéssé valószínű, hogy ennek a kényszerűen meghozott intézkedésnek a jogorvoslata megtörténne a 2022-es áprilisi választások előtt, ez azt jelenti, hogy pont abban az időszakban, amikor az Alaptörvény szerint is mindenkinek joga van ellenérték nélkül jutni tájékoztatáshoz, Tatabánya Megyei Jogú Város kommunikációs csatornái annyira lesznek hozzáférhetőek, mintha egy kulcslyukon át néznék a helyiek a világot.
Az Alaptörvényben az alábbiak szerepelnek: „(2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. (3) A demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító, sarkalatos törvényben meghatározott feltételek mellett közölhető.”
A jelen módosítással a kritikus hangokat a kormánypárt helyi erői minimumra halkították a 2022-es költségvetés elfogadásáig, 2022 március-áprilisáig – vagyis az országgyűlési választásokig. Mindez akár nagyban segítheti Bencsik János fideszes országgyűlési képviselő kampányát is.
Holdampf Ildikó
|
Egyetlen módosítással kivégezte a tatabányai nyilvánosságot a helyi Fidesz
|
Módosító indítvánnyal bontják le a helyi nyilvánosságot a Fidesz-KDNP képviselői, teljes egyetértésben a korábban pálfordulást produkáló ex-összefogás tagokkal és az „álruhás függetlenekkel”. A döntés helyben a parlamenti választásokra is kihathat.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2021/12/16/egyetlen-modositassal-kivegezte-a-tatabanyai-nyilvanossagot-a-helyi-fidesz/
|
2021-12-17 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Ahogy azt megírtuk, megszavazták a bizottságban, kedden felfüggeszti Völner Pál mentelmi jogát az országgyűlés. Polt Péter legfőbb ügyész múlt kedden kezdeményezte Völner mentelmi jogának felfüggesztését, hivatali vesztegetéssel és más bűncselekményekkel gyanúsítják a fideszes képviselőt. Az Országgyűlés mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke, Hargitai János által írt határozat-tervezetből most újabb részletek derültek ki a Völner-ügyről. Például, hogy nem is csak kinevezésekkel kapcsolatos lefizetésekről van szó, hanem pályázatokról, de még OKJ-s képzésekről is.
Azt már eddig is lehetett tudni, hogy a megalapozott gyanú szerint rendszeresen, alkalmanként 2–5 millió forintot fogadott el Völner a Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől, Schadl Györgytől, akit már novemberben letartóztattak. A legfőbb ügyészi indítvány szerint a pénzt annak érdekében adta Völnernek, hogy a politikus államtitkárként és miniszterhelyettesként:
elérje, hogy azokat nevezzék ki végrehajtónak, akiket informálisan a Schadl támogatott,
támogassa Schadlt abban, hogy a végrehajtói karral kapcsolatos működési-, gazdasági-, szervezeti elképzelései érvényre jussanak,
támogassa a Schadlt abban, hogy az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe nem tartozó támogatásokat nyerjen el a Schadl által megjelölt személy vagy cég,
illetve Völner közreműködjön olyan ügyek intézésében, amelyek nem tartoztak hivatali hatáskörébe.
Az irat szerint Schadl nem kizárólag konkrét ügyekben nyújtott segítségéért fizetett
hanem folyamatos rendelkezésre állása érdekében, lényegében fizetésként adta Völner Pálnak.
Az ügyész indítvány szerint Völner vállalta, hogy kiírás előtt álló, vagy folyamatban lévő pályázatokat, vagy más hatósági eljárásokat is úgy befolyásoljon, ahogy azt a végrehajtó kar elnöke kérte tőle.
Az irat szerint a fideszes politikus és Schadl György hivatali időben, vagy azon kívül leginkább éttermekben találkoztak, vagy többször az utcán Völner autója mellett, és ezeken a találkozókon adta át a végrehajtói kar elnöke a pénzt a politikusnak „konspirált módon”. Azt is felsorolja az írás, hogy pontosan milyen alkalmakkor, milyen összegek cseréltek gazdát:
Schadl
2018. május 22-én 5 000 000 forint,
2018. augusztus 13-án 2 500 000 forint,
2018. december 5-én 2 500 000 forint,
2019. január 30-án 2 500 000 forint,
2019. március 1-én 2 500 000 forint,
2019. szeptember 23-ám 2 500 000 forint,
2019. november 20-án 2 000 000 forint,
2019. december 4-én 2 500 000 forint,
2020. január elején 5 000 000 forint,
2020. február 11-én 5 000 000 forint,
2020. március 27-én 3 000 000 forint,
2020. június 16-án 5 000 000 forint,
2020. augusztus 11-én 3 000 000 forint,
2020. október 1-én 3 000 000 forint,
2020. november 5-én 3 000 000 forint,
2021. február 4-én 3 000 000 forint,
2021. március 10-én 3 000 000 forint,
2021. április 15-én 3 000 000 forint,
2021. május hónapban 3 000 000 forint,
2021. június 2-án 3 000 000 forint,
2021. július 13-án 3 000 000 forint,,
jogtalan előnyt adott át Völnernek.
Összesen 83 millió forintot.
– írja az ügyészség. (Bár a felsorolásból ezek szerint kihagyhattak valamilyen tételt, mert az csak 67 milliót ad ki.)
Az ügyészségi iratban arról is részletesen beszámolnak, hogy a gyanú szerint a végrehajtói kar elnöke egyes, általa kiválasztott személyektől az önálló bírósági végrehajtói kinevezésükért cserébe, és azt követően a zavartalan működésük biztosítása érdekében tőlük rendszeresen jogtalan anyagi előnyhöz jutott. Tehát ezek alapján Schadl pénzt kért a kinevezésekért, majd a működésük zavartalanságáért, ezt a pénzt a sofőrjén keresztül kellett hozzá eljuttatni, és ebből a pénzből fizethette Völnert is rendszeresen.
Ez alapján Schadl a Győri, Monori, Szekszárdi, Szigetszentmiklósi, Ceglédi és Fonyódi Járásbíróság, és a Budai Központi Kerületi Bíróság mellett működő önálló bírósági végrehajtók kinevezését is elintézte Völnernél. Olyanok kinevezését is, akiknek nem is mindig volt végrehajtói tapasztalata, vagy volt magasabb pontszámot elérő pályázó is.
Schadl ezekért az intézésekért a végrehajtói irodák bevételeiből összesen több mint 800 millió forintot kaphatott:
Győrben 39 450 000,
Monoron 190 575 000,
a BKKB-n 254 800 000,
Szekszárdon 78 000 000,
Szigetszentmiklóson 197 850 000,
Cegléden 81 500 000,
Fonyódon 42 677 000 forintot.
Oktatási központ
Ha ez nem lett volna elég, az irat szerint volt egy olyan ismerősük, aki tudott a Schadl-Völner-korrupciós kapcsolatról, és ő jelezte nekik, hogy egy ismerőse hajlandó 150 milliót áldozni arra, ha elintézik neki, hogy a Mátrix Oktatási Központ megkapja az engedélyeket több képzés elindításához. Ennek érdekében a gyanú szerint Völner egyeztetett is az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Innovációs és Technológiai Minisztérium több beosztottjával is. És rendszeresen tájékoztatta Schadlt, hogy áll a dolog.
Víz üzemű motor
A legfőbb ügyészi indítvány egy furcsa sztoriról is részletesen ír. Ez alapján Schadl többségi részvényes lett egy Aqua Energy Solution Zrt. nevű cégnek, eközben megszerezte valami furcsa találmánynak a teveit, ami ,,belső égésű benzin üzemű Otta- 6 motorból átalakított víz üzemű motor„. És ami ,,vízből állít elő mechanikai- illetve villamos generátorhoz kapcsolva villamos energiát”. Völner itt abban állapodott meg Schadl-lel, hogy össze tudná kötni őt a Calmit Hungária Kft. nevű cég vezetőjével, mely társaságnak jelentősen megemelték a széndioxid kvótáját, ezért a Schadl motorját
„a cég működése körében hasznosítani lehetne hőtermelésre, és ennek megvalósítása vizsgálatára állami támogatást lehetne kérni”.
Völner ezek szerint pénzért vállalta, hogy az ITM körforgásos gazdasági fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkáránál eléri, hogy írjanak ki egy pályázatot ,,csökkentett széndioxid kibocsátásával járó építőanyag gyártására„, melyre Schadl motorjával, a Calmit Hungária Kft. pályázati támogatást nyerhetne el.
Dr. Völner Pál és a Kar elnöke 1 milliárd forintos pályázat kiírására számítottak
– áll az iratban. És a legszebb, hogy az ügyészi indítvány szerint, miközben arról egyeztettek, hogyan lehetne olyan anyagot összeállítani, amivel már el lehet érni az ITM államtitkáránál a pályázat kiírását, hiába mondták Völnernek, hogy nem biztos, hogy amúgy ez a dolog működőképes,
Völner Pál jelezte, hogy miután a pályázatot már megnyerték, senki nem fogja ellenőrizni azt, hogy valójában volt-e reális esély a pályázatban megjelölt eredmény elérésére vagy sem.
Völner és Schadl még azt is fontolóra vették, hogy a pályázatot egy másik, nagyobb pályázati projekt részeként kellene kiíratni, és ezért Völner érdeklődött a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszternél is. Végül nem sikerült a pályázat kiírását elintézni.
A leírt cselekmények vezető beosztású hivatalos személy által, az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntett megállapítására alkalmasak – áll a mentelmi jog felfüggesztésének hivatalos indítványozásában.
Azt is írják, ”a tényállást a tanúk vallomásai, a Nemzeti Védelmi Szolgálat által végrehajtott rejtett figyelés eredménye, az ügyben gyanúsítottként szereplő személyekkel szemben alkalmazott leplezett eszköz (lehallgatás, információs rendszer titkos megfigyelése) során keletkezett közlemények, adatok, gyanúsítottak vallomásai, lefoglalt bűnjelek, okirati és 7 tárgyi bizonyítékok, elektronikus adatok, hívásforgalmi adatok, cégnyilvántartási adatok támasztják alá„.
Völner Pál a mentelmi bizottság ülésén nem jelent meg, de nyilatkozatában azt írta, hogy az indítvány ,,meglehetősen zavaros, elnagyolt, ellentmondásos, több helyen összefüggéstelen, bizonyos részeiből az sem derül ki, hogy a Legfőbb Ügyészség milyen bűncselekmény megállapítását feltételezi.” Szerinte a Legfőbb Ügyészség indítványa személyét érintően számtalan valótlan állítást tartalmaz, melyekre konkrétan majd a nyomozóhatóság részére fog reagálni.
|
Miről is szól a fideszes Völner Pál korrupciós ügye, mennyi pénzt vehetett át az autója mellett állva
|
Ahogy azt megírtuk, megszavazták a bizottságban, kedden felfüggeszti Völner Pál mentelmi jogát az országgyűlés. Polt Péter legfőbb ügyész múlt kedden kezdeményezte Völner mentelmi jogának felfüggesztését, hivatali vesztegetéssel és más bűncselekményekkel gyanúsítják a fideszes képviselőt. Az Országgyűlés mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke, Hargitai János által írt határozat-tervezetből most újabb részletek derültek ki a Völner-ügyről. Például, hogy nem is csak kinevezésekkel kapcsolatos lefizetésekről van szó, hanem pályázatokról, de még OKJ-s képzésekről is.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/12/13/itt-vannak-a-reszletek-mirol-is-szol-a-fideszes-volner-pal-korrupcios-ugye
|
2021-12-13 16:03:00
| true | null | null |
Telex
|
Porsche-gyűjtemény, magángépes utazások, buli a Sziget VIP-részlegén, luxusingatlanok, jól menő cégek és barátok egyre terjeszkedő vállalkozásokkal – a kisebbik Matolcsy fiú, Ádám szerint mindez saját lábon állva jött össze, ám a NER 12. évében okkal gyanítható, hogy talán a családi kapcsolatok is számítottak valamit.
Matolcsy Ádám a kormányközeli sajtóban rendületlenül állítja, hogy apjától, Matolcsy György jegybankelnöktől függetlenül sikeresek a vállalkozásai. Az utóbbi években azonban az ismerőseinek is nagyon megszaladt – és amint elkezdjük felfejteni a vele többnyire informális kapcsolatban állók bonyolult céghálóit, végül mindig egy MNB-s szálba akadunk bele. A baráti kör, illetve a hozzájuk köthető alapkezelő sok céget és ingatlant szippantott fel az utóbbi években. Indulásukat nagyban segítette Matolcsy György unokatestvérének, Szemerey Tamásnak a bankja, a Növekedési és Hitelbank (NHB), de sokszor kisegítette őket a Magyar Nemzeti Bank is egy-egy megrendeléssel vagy ügylettel. A kör igen sokszínű: e társaság egyes cégei érdekeltek a bútoriparban, a vendéglátásban, az olyan luxusszolgáltatásokban mint a széfszolgáltatás vagy a légijármű-lízing, a napelembizniszben és végtelen mennyiségű ingatlanügyletben.
A kisebbik fiú
Matolcsy Ádámra akkor figyelt fel a média, amikor 2017 nyarán egyik barátjától, Száraz Istvántól megvette a New Wave Media Groupot, amelynek a portfóliójában már benne volt az addigra propagandalappá silányított Origo is. Bár 2018-ban a New Wave-csoport ugyanúgy része lett a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA), mint minden más kormányközeli kiadvány kiadója, Matolcsy Ádám egy csapásra felkerült a fideszes vállalkozók listájára.
Igaz, a fiatal, mindössze 35 éves vállalkozó nem ma kezdte. Az Origo megvásárlásakor a kormánypárti Magyar Időknek adott interjújában arról beszélt, hogy már 18 évesen volt egy a bátyjával, Matolcsy Mátéval közös informatikai cége, később azonban a bútorbizniszbe is beszállt. Mint akkor fogalmazott, „igény mutatkozott szépségipari bútorok iránt is”, és saját márkás fodrászbútorok gyártásába kezdtek. Ez volt a 2008-ban létrehozott Glamorous Szépségipari Berendezések Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., amely a sajtó által „családi banknak” is nevezett NHB-tól kapott hitelből vásárolta meg 2015-ben a Balaton Bútor Kft.-t a Várszegi Gábor-féle Fotextől. Matolcsy Ádám a legutóbbi, Figyelőnek adott interjújában azt mondta, a hitel összege 420 millió forint volt.
|
Matolcsy Ádám és más „vállalkozók” a Magyar Nemzeti Bank körül
|
Bár hivatalosan a szerencséjüknek semmi köze az MNB-hez és a Matolcsy családhoz fűződő kapcsolataiknak, a Matolcsy Ádám barátaiként emlegetett fiatal vállalkozók valahogy mégsem tudnak elszakadni a jegybanktól. A bonyolult cégügyek végén az egykori MNB-alapítványi pénzek is feltűnnek.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/aranyifjak-stromanok-244369
|
2021-12-15 12:05:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Péterfalvi Attila azt kéri, hogy a két ünnep között hagyjuk pihenni a fáradt állami szerveket, és ne igényeljünk közadatot: „Mindenkitől elvárható, hogy a szolidaritás és egymás megbecsülése nevében ezt tiszteletben tartsa, hiszen az információszabadság alkotmányos joga egyébként is végső soron a közösséget kell, hogy szolgálja” - írta az illetékes hatóság vezetője.
Ez jó apropó arra, hogy egy példán keresztül szemléltessük, hogyan szolgálja a közösséget és az információszabadságot 2021-ben egy állami szerv.
Már több mint 280 ezer megtekintés van azon a Magyar Jeti adáson, amiben 3 milliárd forint nyomába eredtünk. Láthatóan érdekelte az embereket. Sok visszajelzést kaptunk. Volt visszhangja a Parlamentben és kormányinfón is.
A videóban bemutattuk, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság egy olyan céggel kötötte az egyik legnagyobb Covid-tesztes szerződést, amit frissen alapítottak, és semmilyen referenciája nem volt. A cég tulajdonosa Martos Dániel volt, a ferencvárosi balhék főszereplője.
A Fidesz kerületi frakcióvezetőjének azután kellett távoznia a IX. kerületi vagyonkezelőtől, hogy bemutattuk a Sötét Parkolási Ügyek Budapesten című filmünket, ami többek között feltárta, hogy a Martos által irányított kerületi parkolás a tetejétől a talpáig bűzlik. A területért felelős parlamenti képviselő, Kocsis Máté a bemutató után lapunknak üzenetet küldött, miszerint a parkolási balhé felelősének Martost tartja, és személyesen járt közben, hogy távolítsák el a kerületből. Sőt, párttársát úgy általában nem tartja tisztességesnek (ennél sokkal perképesebben fogalmazott). Szóval Martos Dániel közéleti ténykedése közismert volt.
Ilyen előzmények után kötött vele hatalmas üzletet a Kórházi Főigazgatóság. Gyorstesztet vásároltak tőle 3 milliárd 150 millió forintért. És itt jött az, amire számítani lehetett. Martos Dániel, amint lejárt a szerződés, továbbadott a hónapokkal korábban alapított cégen. A milliárdos bevételt termelő Minerva kft-t egy borsodi kis falu legszegényebb utcájába bejelentett 19 éves munkanélküli fiú vette meg, bizonyos Kiss Martin. A cég nem adott le mérlegadatokat, nem látni, hogy befizette volna a milliárdos bevétel után az adót, és Rakacán már a NAV is kutakodik.
Eddig jutottunk a novemberi Magyar Jetiben. De a nyomozás itt nem állt meg. Megpróbáltuk felkutatni a cég új tulajdonosát, Kiss Martint, akit telefonon sikerült elérnünk. Először letagadta, hogy tudna az ügyről. Majd jelentkezett a nagybátyja a 444-nél, és elmondta, hogy Kiss Martin nagyon fél, nem mer beszélni a Minerva kft. ügyéről. Azt is állította, hogy korábban ennek az ügynek a kapcsán Kiss Martin lábát eltörték. Nem tudjuk biztosan, hogy ez igaz-e. De már csak azért is érdemes folytatni a nyomozást, hogy ennek a végére járjunk. Tudjuk is, merre induljunk.
|
Azt kérik, most ne kutakodjunk, hadd pihenjenek
|
Péterfalvi Attila azt kéri, hogy a két ünnep között hagyjuk pihenni a fáradt állami szerveket, és ne igényeljünk közadatot: „Mindenkitől elvárható, hogy a szolidaritás és egymás megbecsülése nevében ezt tiszteletben tartsa, hiszen az információszabadság alkotmányos joga egyébként is végső soron a közösséget kell, hogy szolgálja” - írta az illetékes hatóság vezetője.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/12/23/azt-kerik-most-ne-kutakodjunk-hadd-pihenjenek
|
2021-12-23 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A csengeri örökösnő, azaz P. Mária 2,5 millió forint sérelemdíjat és bocsánatkérést követel Kósa Lajostól, amiért a Fidesz alelnöke azt állította, hogy a nő egy csaló és már el volt ítélve csalásért - mondta a Blikknek Helmeczy László, az előzetesben lévő nő ügyvédje.
A csengeri nő a gyanú szerint éveken át vert át embereket azzal a történettel, hogy egy 1300 milliárd forintos örökség vár rá Németországban, és a pénz megszerzésééig kért anyagi segítséget. Az ügybe belekeveredett a Kósa Lajos is, aki megígérte a nőnek, hogy segít befektetné a mesés összeget. Ennyi pénzből egyébként 4 BMW-gyár is kijött volna, de Kósa akkor valamiért nem fogott gyanút, az ügyvédje még közös céget is alapított az asszonnyal. Tavasszal az ügyben előkerült egy közjegyzői dokumentum, ami Kósa anyja nevére utaltatott volna 800 millió forintot Sz. Gábornétól.
|
Több milliós sérelemdíjat és bocsánatkérést követel Kósa Lajostól a csengeri örökösnő
|
A csengeri örökösnő, azaz P. Mária 2,5 millió forint sérelemdíjat és bocsánatkérést követel Kósa Lajostól, amiért a Fidesz alelnöke azt állította, hogy a nő egy csaló és már el volt ítélve csalásért - mondta a Blikknek Helmeczy László, az előzetesben lévő nő ügyvédje.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/12/24/tobb-millios-serelemdijat-es-bocsanatkerest-kovetel-kosa-lajostol-a-csengeri-orokosno
|
2021-12-24 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Többek között csalás, vesztegetés, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt nyomoznak a „Városháza-ügycsoportban” - válaszolta Pintér Sándor belügyminiszter Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd parlamenti képviselőjének írásbeli kérdésére. Kocsis-Cake arra volt kíváncsi, milyen gyanú alapozta meg az ügy érintettjeinél, köztük a Fővárosi Önkormányzat több vezetőjénél tartott házkutatásokat.
A házkutatásokról Karácsony és Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt azt mondta, „kreált álbizonyítékok alapján indított nyomozás során szállták meg a rendőrök a Városházát, az akció célja pedig a figyelem elterelése a kormányzat számára kínos ügyekről”.
Pintér válasza szerint az ügyben összesen 14 feljelentés érkezett, a feljelentők között volt Budai Gyula fideszes politikus és a főváros nevében Karácsony Gergely főpolgármester is. A hasonló feljelentéseket a nyomozók egyesítették, így összesen négy eljárás zajlik. (via hvg.hu)
|
14 feljelentés alapján 4 eljárás zajlik a „Városháza-ügycsoportban”
|
Többek között csalás, vesztegetés, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt nyomoznak a „Városháza-ügycsoportban” - válaszolta Pintér Sándor belügyminiszter Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd parlamenti képviselőjének írásbeli kérdésére. Kocsis-Cake arra volt kíváncsi, milyen gyanú alapozta meg az ügy érintettjeinél, köztük a Fővárosi Önkormányzat több vezetőjénél tartott házkutatásokat.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/12/28/14-feljelentes-alapjan-4-eljaras-zajlik-a-varoshaza-ugycsoportban
|
2021-12-28 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Mostanáig 130 embert hallgattak ki gyanúsítottként a hatóságok a koronavírus elleni védettségi igazolással kapcsolatos visszaélések miatt - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Bűnügyi Főigazgatóságának főosztályvezetője szerdán online sajtótájékoztatón.
Szelei Pál megerősítette, hogy az egészségügyi területen dolgozók egy része is érintett az eljárásokban, az ő esetükben vesztegetés, vesztegetés elfogadása és közokirathamisítás is előfordult.
Váradi Piroska, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főosztályvezetője azt hangsúlyozta: az egészségügyi ellátórendszer oltásokkal, tesztelésekkel foglalkozó dolgozóira jelentős korrupciós nyomás nehezedik. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha egy egészségügyi dolgozó kiállítja a védettségi igazolást egy be nem oltott számára, s ő később megfertőződik koronavírussal, akkor az egészségügyi dolgozó esetében a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés elkövetése is megállapítható. (MTI)
|
Jelentős korrupciós nyomás nehezedik az egészségügy oltásokkal, tesztelésekkel foglalkozó dolgozóira
|
Mostanáig 130 embert hallgattak ki gyanúsítottként a hatóságok a koronavírus elleni védettségi igazolással kapcsolatos visszaélések miatt - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Bűnügyi Főigazgatóságának főosztályvezetője szerdán online sajtótájékoztatón.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/12/29/jelentos-korrupcios-nyomas-nehezedik-az-egeszsegugy-oltasokkal-tesztelesekkel-foglalkozo-dolgozoira
|
2021-12-29 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Milyen hatások alapján döntünk? Miért képesek egyesek meggyőzni bennünket, míg mások nem? Mi hat ránk, amikor engedünk egy reklám csábításának? Hogyan lehet rávenni az embereket, hogy olyan ügyeket támogassanak, amelyeket korábban eszük ágában sem volt? Robert B. Cialdini szociálpszichológus, a befolyásolás világhírű szakértője évtizedek óta foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Kutatásai és gyakorlati tapasztalatai alapján foglalta össze a hatékony, etikus meggyőzés alapelveit és eszköztárát a Hatás című művében, amelynek bővített, átdolgozott kiadása az ismeretek frissítésén, az új kutatási eredmények bemutatásán túl rengeteg izgalmas, aktuális példával gazdagodott. A HVG Könyvek által megjelentetett kiadványból több részt is bemutatunk.
Videóklipben hirdeti tíznapos világkörüli békemisszióját Orbán Viktor. Bár a tárgyalások érdemi részéről nem nyilatkozik, világossá vált, hogy a magyar kormányfő az oroszok érdeke szerint szorgalmazna olyan megállapodást, ami területért kínálna békét a megtámadott országnak. A terv azonban több sebből vérzik.
Csekély 785 millió forintból tervezteti a nagyfeszültségű hálózati csatlakozását a Paks II. Zrt. Létesítési engedély még nincs a két új blokkra, de iroda van 2029-ig 3,4 milliárd forintból. A paksi beszerzési szerződéseknél ott vannak a szokásos NER-nyerők, de szakmai partnerek is, beleértve a létező erőművet.
|
Friss képek a hatvanpusztai Orbán-birtokról: kész a két üvegház alapja, feltűnt egy girland is
|
Nem sikerült idén befejezni a hatvanpusztai majorságot, de az építkezés gőzerővel halad.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20211221_hatvanpuszta_orban_birtok_epitkezes_majorsag
|
2021-12-21 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Egy építőanyag-gyártó, egy oktatásszervező és egy energetikai cég neve is előkerült Völner Pál fideszes parlamenti képviselő, volt államtitkár vesztegetési ügyében a mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló határozattervezetben. A mentelmi jogát kedden el is vesztő, szerdán gyanúsítottként kihallgatott Völner elleni fő gyanú, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtó Kar (MBVK) jelenleg őrizetben lévő elnökével, Schadl Györggyel együtt pénzért cserébe legalább hét végrehajtói pályázat eredményét befolyásolhatta, ezekért Völner jó 83 millió, Schadl pedig több mint 800 milliós kenőpénzt kaphatott, de az ügyészség további korrupciógyanús eseteket is köt hozzájuk.
Az első cég a Mátrix Oktatási Központ. Az ügyészségi gyanú szerint Schadl egy meg nem nevezett ismerőse igyekezett a MBVK elnökén keresztül elérni az államtitkárnál, hogy kapcsolatai révén intézze el, hogy a cég megkapja a szükséges engedélyeket több, idén szeptemberben elindítani tervezett képzéséhez, illetve oktatási intézményéhez. A gyanú szerint legalább 150 millió forint átadását helyezte kilátásba, ha ez sikerül. Ennek érdekében a gyanú szerint Völner egyeztetett az ITM és az Emmi több, “ismeretlenül maradt” beosztottjával is, amiről rendszeresen tájékoztatta is Schadlt.
A korábban elsősorban felnőttképzéssel foglalkozó Mátrix Oktatási Központ – erről a HVG oktatási szakportálja, az Eduline írt szeptemberben – több magán-általánosiskolát is indított az elmúlt években, 2019-ben Kecskeméten és Budapesten, majd 2020-ban Budaörsön. Ezekben kis létszámú osztályokban zajlik oktatás, havi 120 ezer forintos díjért.
A hvg.hu e-mailben, illetve több telefonos elérhetőségén is kereste a céget, annak érdekében, hogy ismerjék el vagy cáfolják, valóban történt-e ilyen vesztegetési kísérlet, és hogy miként keveredhetett az ügybe a nevük, de egyelőre nem kaptunk érdemi választ. Annak ellenére sem, hogy telefonon több alkalommal is sikerült elérnünk egy-egy munkatársat, de amikor kiderült, milyen ügyben érdeklődünk, mind csak annyit közöltek, hogy
nem illetékesek nyilatkozni,
majd bontották a vonalat.
A Mátrix-Oktatási Kft. elmúlt évei a stabil növekedésről szóltak, amibe csak a koronavírus-járvány tudott belerondítani. Az Opten adatai szerint ugyanis a cégnek miközben 2016-ban még „csak” 196 millió forintos nettó árbevétele volt, addig 2019-re elérte az egymilliárd forintot, azaz megötszörözte a forgalmát. Az ugrások nagyok voltak, 2017-ben már 531, 2018-ben pedig 672 milliót könyvelhettek el. Az egyetlen év, amikor nem tudott növekedni, az a korona által sújtott 2020 volt, amikor 25 millióval kevesebb bevétel mellett ugyanúgy egymilliárd szerepelt a bevételi soron, mint egy évvel korábban.
Bár a cég forgalma nem változott, az eredményessége nagyon is: amíg 2019-ben még 507 millió forintnyi adózott eredményt tudtak elérni, ez 2020-ban már 59 millió forintos mínusz váltotta. Ez nemcsak az előző év miatt nem érinthette annyira súlyosan a vállalkozást, mivel az azt megelőző két évben is rendre 200 millió forint feletti adózott eredménnyel zártak.
A Mátrix-Oktatási Kft. egyébként a fenti időszakban 3 (2016–2017 január) és 18 fő (2020 január–február) közötti alkalmazotti létszámmal működött, a legutóbbi 2021 októberi adatok szerint 10 főt foglalkoztatott.
Vízmotor és égetett mész
A Völner Pál elleni gyanúsításban szereplő másik cég egy Komárom-Esztergom megyei építőanyag-gyártó, amelyről azt írják, hogy az államtitkár idén júniusban megállapodott Schadllal, hogy összeköti őt a céggel annak érdekében, hogy egy, a Schadl által korábban megszerzett “vízüzemű motor” révén termeljenek hőenergiát a vállalkozásnak, és ennek megvalósíthatóságára igyekeznek állami támogatást szerezni. Völner Schadllal egyeztetve állítólag vállalta, hogy az ITM klímapolitikai államtitkáránál eléri, hogy írjanak ki pályázatot ehhez.
Völner, aki Esztergom környékének parlamenti képviselője, feltehetően innen ismerhette a lábatlani céget, amelynek februárban ő adta át a “Komárom-Esztergom Megye Gazdaságáért Kitüntető Címeket”.
A hvg.hu utolérte a társaság ügyvezető igazgatóját, Schmidt-Kovács Bélát, aki közölte
nem kommentálja, hogy a cég neve is előkerült az ügyben.
A Völner által átadott díjjal kapcsolatban pedig csak annyit jegyzett meg, hogy "az teljesen más történet".
A Calmit Hungária Mészművek Kft. viszonylag stabil bevételekkel rendelkezik az elmúlt években: 2016-ban 3,1 milliárd forintos árbevételt ért el, azóta minden évben 4 és 5 milliárd közötti forgalma volt. A csúcsot 2018 jelentette 4,84 milliárddal, ettől nem sokkal marad el a 2020-as 4,729 milliárd forintos nettó árbevétel.
A cég eredményessége ennél hullámzóbb volt: a rekordot itt is 2018 jelenti, amikor 917 millió forintos adózott eredményt könyvelhettek el, előtte egy évvel 741 milliót, utána egy évvel pedig 484 millió forintot. Tavaly sem szégyenkezhettek az 582 millió forintos adózott eredmény miatt, ami egyébként szinte pontosan annyi, amennyi rövid és hosszú távú kötelezettsége volt a vállalkozásnak.
Mindezt egyébként viszonylag stabil alkalmazotti létszámmal érte el a Calmit Hungária Mészművek Kft., amelynek 2016 óta 50 volt legkevesebb és 54 a legtöbb foglalkoztatottja. Legutóbb, 2021 októberében 51 főt foglalkoztattak az Opten adatai szerint.
Azt sem lehet mondani, hogy a közbeszerzéseken kiugró teljesítményt mutattak volna. A vállalkozás a közbeszerzési hatóság honlapján elérhető adatok alapján legalább 16 éve, politikai kurzusoktól teljesen függetlenül stabil égetettmész-beszállítója a Fővárosi Közterületfenntartó Zrt.-nek, éves szinten egy-két százmillió forintos tételben.
Bevétel nélkül mínuszban
Az iratban említenek még egy vállalkozást, az Aqua Energy Solution Zrt.-t amelyről csak annyi írnak, hogy Schadl György többségi tulajdont szerzett benne, majd édesapja lett az vezérigazgatója. A három cég közül ez rendelkezik a lehető legstabilabb árbevétellel: 2017 szeptemberi alapítása óta ugyanis egészen pontosan 0 forint forgalma volt a két főt alkalmazó és 76 százalékban Schadl György tulajdonában lévő cégnek.
Ekkora bevétel mellett nem csoda, hogy folyamatosan mínuszt hoztak össze, 2017-ben 1,8 millió, 2018-ban 17,78 millió, 2019-ben 4 millió, 2020-ban pedig 3,74 millió forintosat. Ez idő alatt a vállalkozás saját tőkéje is csökkent, 73,2 millióról 47,6 millióra – nagyjából pont ugyanannyival, mint amennyi veszteséget összeszedett ezen időszak alatt. A kötelezettségei pedig nőttek, 247 ezerről 8,2 millió forintra.
|
Pár év alatt megötszörözte forgalmát egy Völnerrel kapcsolatba hozott cég
|
Több cég neve is felmerült Völner Pál államtitkár és Schadl György volt végrehajtói kari elnök összesen sok százmilliós vesztegetési ügyében.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/kkv/20211216_volner_pal_hivatali_vesztegetesi_ugye_cegek_vallalkozasok
|
2021-12-16 14:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Gazdám – a hvg.hu információi szerint a lehallgatási anyagban így nevezte a Magyar Végrehajtói Kar elnöke, Schadl György azt a titokzatos embert, akivel időnként külföldön találkozott. Noha a lehallgatási anyagokból nem derül ki, ki lehet a Schadl által "gazdájának” nevezett rejtélyes figura, az biztos, hogy nem Völner Pál államtitkár.
A végrehajtói kar elnöke Völnerrel – a lehallgatási anyagok hvg.hu által megismert részletei szerint – rendszeresen és sokat beszélgetett telefonon. Így hát nem csoda, hogy bár az államtitkár lehallgatására nem kért a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) engedélyt, erre nem is szorult rá, hiszen Schadl mobiltelefonjának a lehallgatása felért egy aranybányával. Schadl volt az, akinek fecsegése miatt az idei év egyik legnagyobb korrupciós botrányának gyanúsítottjai egytől egyig képbe kerültek.
A titkos felderítés során született dokumentumok, amelyek tartalmát a hvg.hu megismerte, arról árulkodnak, hogy az ügyben a kiindulópont egy korrupt adóhatósági középvezető volt, az ő telefonjának a lehallgatását kezdte el idén áprilisban az NVSZ. A NAV-os férfi azért került a belső elhárítás látókörébe, mert a gyanú szerint költségvetési csalási ügyekben érintett embereket szolgált ki, magyarul: kenőpénzért cserébe elintézte, hogy az adóhatósági ügyükből ne legyen semmi. A NAV-os tisztviselő lehallgatása során került képbe Schadl György. Ezután fordultak rá az NVSZ felderítői Schadlra, akinél hamar rájöhettek, hogy jóval nagyobb “ügyintéző”, mint a NAV-nál dolgozó célszemélyük.
Schadl ugyanis a lehallgatási jegyzőkönyvek tanúsága szerint mindenféle ügyeket intézett vagy próbált intézni telefonon, az egészen nagypályás mutyiktól a nagyobb cégek felszámolásán át az olyan pitiáner ügyekig, mint amikor valakinek egy sikeres egyetemi vizsgát igyekezett “megoldani”. Mindezt telefonon. De akadt olyan is, hogy építési hatósági ügyben járt közbe. Gyakorlatilag nem volt olyan ügy, legyen az nagy vagy kicsi, aminél Schadl ne abban gondolkozott volna, hogy éppen kit kell vagy lehet megkenni pénzzel. Úgy tűnt, hogy ebben a közegben meglehetősen otthonosan mozgott.
Miközben Schadl György telefonját hallgatták, kiderült, hogy egyik állandó kapcsolata Varga Judit igazságügy-miniszter helyettese, Völner Pál államtitkár. A kari elnök megfigyelése során nemcsak a végrehajtói körökben tapasztalható korrupcióról értesült az NVSZ, de bőven akadtak más témák is. Az iratok tanúsága szerint egy adott pillanatban egyébként még lehetősége is lett volna a hatóságnak tetten érnie Schadlt, amikor a titkos felderítés egyik anyaga szerint a kenőpénz egy üveg borban cserélt gazdát. Ekkor azonban nem léptek a hatóságok, hanem tovább folytatták a felderítést.
Schadl és Völner rengeteget beszélgetett egymással telefonon – kendőzetlenül, még a bűnözők körében használatos virágnyelvet is mellőzve. Pintér Sándor belügyminiszter a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülésén a botrány kirobbanása után azt mondta, hogy nem tud “több ezer oldalas lehallgatási anyagokról meg egyebekről” (amiről éppen előtte a hvg.hu írt), ami azért érdekes, mert a hvg.hu információi szerint a szóban forgó ülés idején is tekintélyes mennyiségű, "négyadriányi" anyag keletkezett a Völnert is érintő büntetőügyben. (Az Adria irattartó alapján nevezik így az iratok "mértékegységét" a nyomozók, egy ilyen irattartóban 500 oldalnyi dokumentum is elfér.) Ez az iratmennyiség részben NVSZ-es lehallgatási jegyzőkönyvekből, részben ügyészségi dokumentumokból áll, utóbbiak részét képezik a gyanúsítottak vallomásai éppúgy, mint a végrehajtóknál tartott és egyéb ingatlanokban tartott házkutatási jegyzőkönyvek.
A titkos felderítés tehát idén nyáron már javában zajlott, így Schadlon keresztül éppen akkor is hallgatta Völnert az NVSZ, amikor a Pegasus-botrány kirobbant. Az a Pegasus-ügy, amelyben kiderült, hogy a lehallgatásokra vonatkozó engedélyeket Varga Judit felhatalmazása alapján a helyettese, Völner Pál írta alá. Az NVSZ végül ősszel tett feljelentést az ügyészségen, ezután kezdődött a nyílt nyomozás. Schadl Györgyöt november közepén kapcsolták le, nem sokkal később pedig sorra vették őrizetbe a végrehajtókat is. Ekkor kezdődtek a házkutatások, amelynek során a nyomozók olyan dokumentumokat, köztük Excel-táblázatokat foglaltak le, amelyek a gyanújukat erősítették és igazolták azokat az információkat, amelyeket a lehallgatások alapján szereztek a felderítők. Ezeket a dokumentumokat az ügyészek – a titkos felderítés során megszerzett információk alapján – a házkutatások során már célzottan keresték.
Ám novemberben még teljes titokban zajlott az ekkor már ügyészségi nyomozás. A titkosítás egyetlen célja az lehetett, hogy ne kerüljön nyilvánosságra az ügy, bár az ügyészség a nyomozás érdekeire hivatkozva titkosított mindent. Csakhogy elsősorban a Fidesszel szimpatizáló végrehajtói körökben így is gyorsan elterjedt Schadl és a többiek őrizetbe vételének híre, ezért csak idő kérdése volt, hogy az újságírók mikor kezdenek el kérdezősködni a hatóságoknál. Ettől kezdve már nem lett volna értelme titkolózni.
Információnk szerint az őrizetbe vett végrehajtók közül egy ember beismerő vallomást tett, ő került bűnügyi felügyeletbe. De bilincs kattant Schadl sofőrjének a kezén is, aki az ügyészek szerint a pénzfutár szerepét töltötte be. Úgy tudjuk, az ügyészek a többi gyanúsítottnak is tettek célzásokat arra, hogy ha beismerő vallomást tesznek, akkor kiengedik őket.
A gyanúsított végrehajtók között akadnak, akik azzal védekeznek, hogy ők maguk is meglepődtek, amikor megtudták, hogy elnyerték a pozíciót, de csak később szembesültek azzal, hogy egy végrehajtói irodát üzemeltetni és fenntartani komoly összeg. Ekkor Schadl felajánlotta a segítségét és “kölcsönt” adott nekik, a neki juttatott pénzek tehát afféle törlesztések. Azok, akik ezzel védekeznek, arra építik fel a védekezésüket, hogy egy kész helyzetbe csöppentek és nem volt más választásuk.
Schaldnak mindenesetre nem lesz könnyű dolga, mert az ügyben nemcsak magát és az alatta lévőket kell majd megvédenie, de arra is ügyelnie kell, hogy a felsőbb kapcsolatait se mártsa be. Már ha egyáltalán kíváncsiak lesznek a nyomozók arra, hogy Völneren kívül kikkel üzletelt még.
Úgy tudjuk, a titkos felderítés során nagyjából körvonalazódott, hogy az érintett körben ki a leggyengébb láncszem, így már az őrizetbe vételek előtt született egy vallomás, ami elég erős ütőkártya lehet az ügyészség kezében. Ezt a vallomást egy olyan személy tette, aki – ha eljut az eljárás a vádemelésig, majd onnan bírósági szakba – az ügy koronatanújává válhat. Persze ez még odébb van.
Ahogy a hvg.hu korábban megírta, a botrány kirobbanása után az ügyészségen már azon dolgoztak, hogy a bűnügyi titkosítását feloldják, ez mára meg is történt, az ügy dokumentumai már nem minősített adatok. Az NVSZ belső működését ismerő forrásaink ugyanakkor kételkednek abban, hogy Pintérnek belügyminiszterként ne lett volna tudomása Völner érintettségéről a nyár folyamán. Azért is vélekednek így sokan, mert az Igazságügyi Minisztérium eleve nemzetbiztonsági védelem alatt áll, ezért ha az NVSZ-nél (vagy bármely más szolgálatnál) a tárca egyik legmagasabb pozíciójában lévő személy egy korrupciógyanús ügyben képbe kerül, akkor automatikusan megszólal a vészcsengő, és az elhárításnak egyszerűen jeleznie kell ezt a legmagasabb szinten. Ilyen esetekben a szolgálatok vezetői – ha formálisan nem is, de informálisan mindenképpen – jelzik ezt az őket felügyelő vagy irányító politikusnak. Ezért Pintér egy ilyen ügyben elméletileg megkerülhetetlen szereplő.
Forrásaink szerint az is életszerűtlen, hogy Varga Judit miniszter ősszel ne tudott volna arról, mibe keveredett Völner. Ez magyarázza meg azt is, hogy október 1-től már miért nem Völner, hanem egy új hatóság, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága felügyeli az önálló bírósági végrehajtói kar működését. A lehallgatási anyagban Varga Judit neve egyébként nem bukkan fel, de Schadl említést tett a "miniszter asszonyról".
Az iratokból nem derül ki, hogy az NVSZ utánajárt-e, ki lehet az a személy, akit Schadl titokzatos módon a “gazdájaként” emleget, pedig ez kulcskérdés lehet abban, volt-e Völnernél jóval befolyásosabb politikai kapcsolata a Végrehajtói Kar elnökének. Az ügyet jól ismerő bennfentesek szerint a “gazdám”, akire Schadl a lehallgatási anyagokban is utal, egy olyan, Völnernél jóval befolyásosabb kormányzati politikus, akiről házon belül azt beszélik, hogy nem ápol túl jó viszonyt Pintér Sándor belügyminiszterrel.
Éppen ez az oka annak, hogy bennfentesek egy, a kormányzaton belül zajló belviszály egyik melléktermékének tulajdonítják a Völner-ügy kipattanását, de persze ez utóbbi vélekedés egyelőre pusztán teória. Mindenesetre, ha igaz, hogy egy belső villongás is hozzájárult Völner bukásához, akkor az sincs kizárva, hogy a belviszály még jobban eszkalálódik majd, újabb meglepetéseket okozva a NER háza tájékán.
|
Schadl a telefonban beszélt a titokzatos "gazdájáról", aki nem Völner
|
Egy korrupt NAV-tisztviselő lehallgatása vezette el a Nemzeti Védelmi Szolgálatot a Magyar Végrehajtói Kar elnökéhez, majd rajta keresztül Völner Pál államtitkárhoz, akivel Schadl György szoros kapcsolatban állt, és rengeteget beszéltek egymással – derül ki a hét hónapon át zajló titkos felderítés irataiból.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/itthon/20211217_Schadl_a_telefonban_beszelt_a_titokzatos_gazdajarol_aki_nem_Volner
|
2021-12-17 13:55:00
| true | null | null |
HVG
|
Hadházy Ákos független képviselő nemrég a Bács-Kiskun megyei Bócsára utazott, hogy megnézzen egy uniós fejlesztést, ahol a kormányzati oldal szerint metagenomikai alapon optimalizált, termesztéstechnológiai-specifikus szerves talajkondicionálót fejlesztettek 2017 és 2019 között. Minderre az állam 474,6 millió forintot fizetett ki a Kologarn Kft-nek. Igaz, a céget azóta már felszámolták, a képviselő a kondiciónáló helyén pedig csak homokkupacokat talált, amik mellé áramot vezettek, valamit kitettek egy táblát, amin köszönetet mondanak a magyar államnak és az Európai Uniónak a pénzért.
Hadházy megjegyezte, hogy a cégnek tulajdonrésze volt Simonkáék Paprikakert-TÉSZ Kft. nevű cégében. Ez volt az a cég, ami a 24.hu cikke szerint olyan jogszabály-módosítások alapján próbálta megúszni a szabálytalanul felhasznált 413, 9 millió forint visszafizetését, amiket Simonka ért el a parlamentben.
|
Uniós pénzből épültek innovatív homokkupacok az Alföldön
|
Hadházy Ákos független képviselő nemrég a Bács-Kiskun megyei Bócsára utazott, hogy megnézzen egy uniós fejlesztést, ahol a kormányzati oldal szerint metagenomikai alapon optimalizált, termesztéstechnológiai-specifikus szerves talajkondicionálót fejlesztettek 2017 és 2019 között. Minderre az állam 474,6 millió forintot fizetett ki a Kologarn Kft-nek. Igaz, a céget azóta már felszámolták, a képviselő a kondiciónáló helyén pedig csak homokkupacokat talált, amik mellé áramot vezettek, valamit kitettek egy táblát, amin köszönetet mondanak a magyar államnak és az Európai Uniónak a pénzért.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/12/29/unios-penzbol-epult-homokkupacokat-talalt-hadhazy-az-alfoldon
|
2021-12-29 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Lógó műhalak, "interaktív" halastó fémjelzik a brüsszeli százmilliók elköltését
Mire költsünk 324 millió forintot? Például épülhet belőle egy múzeumnak nevezett valami a másik múzeum mellé, egy kerékpáros-zsákutcának látszó nyomvonal, és belefér még egy pofás kis balatoni hajó is.
Amikor a Balaton körüli bicikilúton teker Keszthely és Badacsony között, valószínűleg ellenállhatatlan késztetést érez arra, hogy letérjen róla, és tegyen egy 14 kilométeres kitérőt Uzsára.
Igen, Uzsára, majd onnan ugyanazon az úton visszatérve a 28 kilométeres kiruccanás után folytathatja a balatoni túráját. Ha mégsem ez lenne a legfőbb vágya, az azért tűnik problémásnak, mert 324 millió forint uniós pénzt költöttünk el arra, hogy ezt a biciklis-zsákutcát és a hozzá kapcsolódó további – érdekes részletekben bővelkedő – fejlesztéseket megépítsük.
A Viva Natura Alapítvány és a BG Pálinkaház Kft. konzorciuma „Lesencéktől a Balatonig kisrégiós bringatanya és halászati kultúrpihenő” elnevezésű pályázatával nyerte el az említett összeget, amellyel a teljes projekt 93 százalékát fedezték (vagyis a pályázóknak további 25 millió forintot kellett saját zsebből betenniük).
A kerékpárút a Balaton körüli nyomvonalról Balatonedericsnél ágazik el, és Nemesvita, Lesencetomaj, illetve Lesenceistvánd érintésével éri el Uzsát. Az útszakasznak azonban csak egyetlen komolyabb „építőipari eleme” van: az edericsi leágazásnál a forgalmas 71-es úton egy lámpás kereszteződést hoztak létre, hogy biztonságosan át lehessen kelni rajta. Onnantól kezdve nem épült kerékpárút, csak a meglévő utakra helyezték ki a nyomvonaljelző táblákat. Bár ezeken az utakon nagyrészt korábban is el lehetett biciklizni Uzsáig, az alapítvány kérdésünkre azt mondta,
a kijelölés után kevésbé balesetveszélyes lett az útvonal, és a kerékpáros turisták kevésbé tévednek el rajta.
Mindez 32 millió forintba került – a GPS és a mobilinternet korszakában.
A Viva Natura egyébként azt állítja, hogy pongyolán fogalmazott, amikor 14 kilométer kerékpárutat ígért, valójában ezt sosem akarta, kezdettől fogva csak a jelzőtáblák kihelyezését tervezte.
Az úthoz három kerékpáros-pihenőhely tartozik, az alapítvány tájékoztatása szerint ezek közül kettő 40-40 négyzetméteres, térkő burkolattal ellátott „kispihenő”, ahol a kerékpárosok megállhatnak, hűsölhetnek, majd tovább folytathatják útjukat.
Amikor nemrég ott jártunk, az egyik pihenő így nézett ki – véleményünk szerint hűsölésre kevéssé alkalmas módon:
A tévedések elkerülése végett: a projektet már egy éve átadták.
A harmadik pihenőhely abban a balatonedericsi épületkomplexumban van, amely a Bringatanya nevet viseli. Erről is készítettünk pár fotót:
Ez a Bringatanya 56 millió forintba került, és egy kerékpáros-pihenőhelyet takar büfével. Mellette található a szintén a projekt részeként megépített Balatoni Halászati Múzeum, tanösvénnyel, élménytóval, valamint balatoni csónakázási lehetőséggel. Biciklit is lehet kölcsönözni, egy különteremben pedig akár konferenciákat is lehet tartani.
A múzeum kiállítása jelenleg egy csónakból és néhány plafonra lógatott műhalból áll, amint az az alábbi képen látható:
Ez a kiállítás 8 millió forintba került, a múzeum épületét 129 millió forintból húzták fel, a hozzá tartozó kerti tó további 14, a parkoló 23, a játszótér pedig 5 millióba került.
Az alapítvány szerint az épületegyüttes a mai állapotában megfelel a pályázatban foglalt vállalásoknak, és
a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársai egy évvel ezelőtt mindent rendben is találtak rajta.
Az uniós projektek utófinanszírozásúak, vagyis a pénz lehívásának a hatósági jóváhagyás a feltétele volt.
A Viva Natura azt mondja, az épületegyüttes fejlesztését tervezi, ottjártunkkor pedig csak azért láttuk befejezetlennek, mert a viharok megrongálták a tetőt, amit javítani kellett, egyes részeket pedig ideiglenesen le kellett zárni. Amikor viszont egy helyi lakost kérdeztünk a Bringatanyáról, neki az volt a benyomása, hogy évek óta befejezetlenül áll, sosincs nyitva, de legalábbis alig látni benne bárkit is.
Mivel a pályázatban „interaktív felületet” is ígértek, rákérdeztünk arra, hogy ez mit takar. A válasz szerint a múzeumépület melletti kis tóba
balatoni halakat (keszeget, pontyot, harcsát) telepítettek, és pecázási lehetőséget biztosítanak a látogatóknak. Természetesen mindenkit megkérnek, hogy a kifogott halakat engedje vissza a tóba.
A Balaton partja egyébként légvonalban 2 kilométerre van innen.
A projekt részét képezte a kerékpárszerviz, a kerékpártároló, az orvosi szoba, a pihenő és az üzlethelyiség is. Az alapítvány szerint ezek mind megvannak, a kerékpárszerviz a nyitvatartási időben jelenleg egy fővel üzemel, a szervizelési feladatokat a karbantartó munkatárs látja el – az üzlethelyiségben. Az orvosi szobát pedig legalább annyira félreértelmeztük, mint a kerékpárutat és a nyomvonal kijelölést. Orvosi berendezések, egészségügyi személyzet, egészségügyi szolgáltatás ugyanis nincs, ilyesmit nem is vállalt a pályázó. Az „orvosi szoba” egy olyan helyiség, amely – a Viva Natura megfogalmazása szerint – a kerékpározás során esetlegesen keletkező kisebb – például horzsolásos – sérülések laikus ellátására, illetve komolyabb sérülés esetén a mentők és egészségügyi szakszemélyzet megérkezéséig a sérült kulturált körülmények közti várakozására alkalmas. Tervezik egy automata defibrillátor készülék beszerzését is.
A büfét csak a különböző rendezvények alkalmával üzemelteti a BG Pálinkaház Kft., vagyis az alapítvány konzorciumi partnere. Ez a cég két magánszemély, Benkő Gábor és Kámány Roland tulajdonában van. Benkő Gábor jelenleg a bicikliút biciklis nyomvonal által érintett Nemesvita alpolgármestere, Kámány Roland pedig a pályázati pénzt elnyerő Viva Natura Alapítvány kuratóriumi elnöke.
A projekt felelőse a Nemzetgazdasági Minisztérium, amelyet azért kerestünk meg kérdéseinkkel, mert a helyszínen járva laikusként úgy véltük, a beruházás jóváhagyása az alábbiak miatt problémás:
Uzsáig nincs sok értelme nyomvonalat kijelölni, mert az nem mozgatja meg a biciklisek fantáziáját, de ha már mindenképpen itt megy egy bicikliút, akkor 9 kilométeres toldással elérhető lett volna például a Sümegi Vár is. Ezt állítólag az alapítvány is szerette volna, de ingatlanproblémák miatt nem jött össze.
A komolyabb biciklis turisták egyszerűen ráfordulnak a 84-es főútra, ha észak felé akarnak tekerni, ők nem fognak a közbenső falvak sokszor murvás, ide-oda kanyargó nyomvonalán menni.
A halászati múzeumban sem látható sok fantázia, hiszen 15 kilométerre innen Keszthelyen a Balatoni Múzeumnak van a témába vágó rendes kiállítása.
A minisztérium azonban a konkrét kérdéseinkre nem válaszolt, csak általánosságban közölte, hogy:
A pályázatban érintett projektelemek megvalósultak, amelyet záró helyszíni szemlén ellenőrzött az irányító hatóság. A pályázatban rögzített valamennyi vállalás teljesítését a fenntartási időszak végéig folyamatosan ellenőrzi az intézményrendszer.
Az NGM szerint tehát minden rendben van.
A projekt részeként egy 9 személyes kisbuszt is vásároltak 7 millió forintért, egyebek között ezzel szállíthatják a múzeum látogatóit a 25 millió forintért beszerzett kishajóhoz, amellyel balatoni kirándulásra tudják őket vinni. Nem akármilyen hajóról van szó, egy katamaránról, amelynek napelemes teteje van. Mivel ilyenből nem sok cirkál a tavon, elég könnyű felismerni. A helybeliek azonban azt mondják, Vonyarcvashegyről idén tavasszal elvitték. A Bringatanya még 2015-ben büszkén posztolta a Facebookra azt a képet, amelyen a kishajót vízre eresztik, az a fotó pedig Balatonkenesén készült.
(A posztot azóta törölték.)
A pályázati pénzt elnyerő alapítványnak hároméves fenntartási kötelezettséget kellett vállalnia, és állítása szerint ennek minden eleme időarányosan teljesült. Ennek részeként évi 10-11 ezer kerékpárost vállaltak, ami szintén túlteljesült. Egy napra elosztva ez csak 30 biciklis, de mivel a Balatonnál a legmerészebb számítások szerint is csak 10-12 hétig tart a főszezon, ilyenkor Uzsa felé csaknem hömpölyögnie kell a kerékpárosoknak. Amikor egy helyi lakosnak azt mondtuk, hogy évente 11 ezernél is több biciklis megy el a portája előtt, egész egyszerűen tátva maradt a szája.
|
Lógó műhalak, "interaktív" halastó fémjelzik a brüsszeli százmilliók elköltését
|
Mire költsünk 324 millió forintot? Például épülhet belőle egy múzeumnak nevezett valami a másik múzeum mellé, egy kerékpáros-zsákutcának látszó nyomvonal, és belefér még egy pofás kis balatoni hajó is.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20170727_Muhal_es_latens_kerekparut_megint_elment_egy_rakas_unios_penz
|
2017-07-27 00:00:00
| true | null | null |
HVG
|
"A legnagyobb rablás, ami a szemünk előtt történik"
Tóth Ákos |
Olvasási idő kb. 17 perc
Nemcsak mérhetetlen vagyon, hanem mérhetetlen hatalom is koncentrálódik a miniszterelnök környezetéhez tartozó magánszemélyek kezében annak köszönhetően, hogy a kormány átjátssza nekik a nemzeti távközlési infrastruktúrát.
Sistereg a levegő az Orbán Viktor miniszterelnökhöz köthető gigavállalkozás, a 4iG körül: a kormány egyrészt nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette, hogy a cég fölvásárolja a Digi Távközlési Kft.-t, ami azt jelenti, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem vizsgálhatja az ügyet, másrészt a társaság is bejelentett egy 85 milliárd forintos kötvénykibocsátási akciót, amelyből a már előkészített, úgymond „csőben lévő” terveiket finanszíroznák. Akadnak ugyanakkor kellemetlen meglepetések is, például az, hogy izraeli védelmi szakemberek kifejezetten ellenzik, hogy a 4iG megszerezze a kommunikációs szolgáltatásokat forgalmazó izraeli Space-Communications Ltd. műholdas cég többségi tulajdonrészét, ami a távlati tervek fontos eleme lenne. Fenyegető egy már jó ideje zajló nyomozásról szóló hír is, amely még komoly fejfájást okozhat a miniszterelnök környezetében.
„Értesüléseink szerint nem kizárt, hogy a nemzeti távközlési szolgáltatást – az autópályákhoz hasonlóan – koncesszióba adja a kormány. Lényegében privatizálják azt az állami infrastruktúrát, amit uniós pénzen fejlesztettek föl. Az üzemeltetésre egyetlen szereplő lesz alkalmas, mégpedig az Orbán Viktorhoz köthető 4iG, amely az állam hathatós segítségével az elkövetkezendő években gyakorlatilag monopolhelyzetbe kerülhet a piacon, nemcsak az állami és üzleti szférában, hanem a lakosságiban is” – írtuk korábban (Orbán kezébe kerülhet a kapcsoló”, 2021, szeptember 09.).
Cikkünkben fölidéztük azt a hírt, amely szerint megállapodást kötött Mager Andrea, az Antenna Hungária Zrt. (AH Zrt.) tulajdonosi jogait gyakorló nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter és a 4iG Nyrt azzal a céllal, hogy „a felek az állami és a magántőke egyesítésével egy olyan stratégiai távközlési és telekommunikációs infrastruktúra szolgáltató vállalatot hozzanak létre, amely versenyképes piaci szolgáltatások mellett, kellő súllyal képviseli a nemzeti érdekeket az iparágon belül”.
A megállapodás keretében a 4iG a tulajdonába kerülő, távközlési profillal működő társaságokat apportálja az állami cégbe, azaz az Antenna Hungária Zrt.-be. A tranzakciókkal a 4iG többségi tulajdont szerezhet az AH-ban, így téve lehetővé az állami vagyon magáncégbe való kihordását.
A megállapodásról szóló közlemény hangsúlyozza: „az Antenna Hungária az országos digitális földfelszíni televíziós- és analóg rádiós műsorterjesztés kizárólagos szolgáltatója Magyarországon. A társaság 25 százalékos tulajdonnal rendelkezik a magyarországi Telenorban (…) a folyamatban lévő akvizíció lezárását követően pedig a tulajdonába kerül a kormányzati távközlési infrastruktúrával rendelkező, illetve azokat üzemeltető MVM Net Zrt. is.”
Az ilyen ügyleteket különös érzékenységgel figyelő Hadházy Ákos nem a nemzeti érdekeket vélte fölfedezni mindebben, hanem azt, hogy – idézzük – „Orbánék emberéhez kerül a rádióadásoktól kezdve a kórházak kommunikációs rendszeréig mindennek a kapcsolója, a teljes állami hírközlési infrastruktúra. Megnyerheti az ellenzék a választást, de Orbánéknál lesz a kapcsoló és nem mellesleg, a rendszeren továbbított adatokhoz hozzáférés is – az egész hatalmas monopóliumot fog jelenteni.
Az most már nehezen lenne vitatható, hogy az AH és a 4iG egybeboronálása összehangolt lépéssorozat, de ebből az is következik, hogy ennek egyes elemei kizárólag a miniszterelnök jóváhagyásával történhettek meg.
Korábbi cikkünkben rámutattunk arra, hogy forrásaink szerint az egész ügyletet, annak stratégiai jelentősége miatt, ténylegesen nem is Máger Andrea tárca nélküli miniszter, hanem Rogán Antal felügyeli.
Az állami és a magáncég összevonásával egy monopolhelyzetbe kerülő társaság képe kezd kibontakozni. A 4iG ugyanakkor erősen kötődik az Orbán-családhoz, így nem túl merész feltételezés arra a következtetésre jutni, amit Hadházy Ákos pedzeget: Orbánnál lesz a kapcsoló. De nem csak a kapcsolóról van szó, hanem annál sokkal többről.
Emlékeztetőül: 2014-ben a magyar állam – nemzeti érdekekre hivatkozva – visszavásárolta az AH százszázalékos részvénycsomagját a francia TDF-től, hozzávetőlegesen 56 milliárd forintért. Ez a lépés logikusnak tűnt, az AH ahhoz kicsi, hogy nemzetközi színtéren is labdába rúgjon, vagyis jelentősége idehaza van, így eszköze lehet a politikai és a gazdasági érdekek megjelenítésének is. Az AH-nak elvileg a Palkovics László vezette innovációs és technológiai tárca felügyelete alá kellene tartoznia – ez lehetett az oka annak, hogy 2020-ban Orbán Viktor a tárcavezető volt üzlettársát és barátját, a felsőoktatási informatika fejlesztését és működtetését letaroló Fauszt Zoltánt a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács tagjai közé nevezte ki, ám kilenc hónappal később, mindenkit meglepve, december 31-i hatállyal felmentette ebbéli teendői alól.
Kirúgása egybeesik azzal a pillanattal, amikor elterjedt annak híre, hogy Palkovics benyújtotta lemondását, amit később a kormány és ő maga is tagadott. A kérdés az, hogy mi történt ebben a kilenc hónapban?
Információink szerint ez idő alatt született meg az a döntés, hogy a 4iG-t a hazai piacon egyeduralkodóvá kell tenni, olyan céggé, amely nem csak az informatika, hanem a távközlés és a médiaszolgáltatás terén is megkerülhetetlen.
Az igazi hatalom ugyanis ez: mindennek közös platformot kialakítani. Olyan ez, mint amit a kormány a hírszolgáltatással tett: bizonyos területeken, elsősorban vidéken, olyan buborékot alakított ki, amelyen belül csak azok a hírek jelenhetnek meg, amelyeket maga kontrollál. Egy ilyen komplex szolgáltató társaság azzal, hogy az internetet, a távközlést és a műsorszolgáltatást egy kézben tartja, ugyanilyen, de jóval jelentősebb méretű buborékot teremthet ügyfelek és a hozzájuk tartozó adatok sokaságával.
Palkovicsék sokáig ellenezték ezt a törekvést. Ahol lehetett, keresztbe feküdtek, de Fauszt kiebrudalásával végképp kihúzták a lábuk alól a talajt. Az Orbán-kormány elkezdte a 4iG fölépítését, amit megkönnyített, hogy mára nem maradt a piacon informatikai integrátor. A 4iG így aztán sorra nyerte az állami közbeszerzéseket, Jászai Gellért, a cég főtulajdonosa nem is tagadja, hogy bevételeik 73 százaléka az államtól érkezik. Vannak arról szóló információk is, hogy a 4iG emberei minden költségvetési intézménybe bejárnak, ahol „tárt karokkal kell várni őket.” Ez – informátoraink szerint – felülről jövő utasítás.
Telhetetlen kis gömböc
2021-ben a 4iG bejelentette a Digi Távközlési Kft. fölvásárlását, Jászai Gellért cége 232 milliárd forintot fizet a társaságért. A 4iG ezzel az akvizícióval lényegében belép a legnagyobb hazai műsorszolgáltatók szélessávú internetes, valamint vezetékes és mobiltelefon szolgáltatást nyújtó nagyvállalatai közé. A kormány ehhez komoly karácsonyi ajándékot is adott: a december 21-i Magyar Közlönyben megjelent, hogy nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette az üzletet, amivel elérte, hogy nincs szükség hatósági engedélyek beszerzésére, a felvásárlást nem vizsgálhatja a GVH, sőt a tranzakciót be sem kell jelenteni az illetékes nemzeti hatóságnak, miként versenytárs sem támadhatja a tulajdonosváltást.
A 4iG emellett az Antenna Hungáriával közösen alapított vállalatot CarpathiaSat Magyar Űrtávközlési Zrt. néven, amely ingyen kapja meg az államtól azt a lehetőséget, hogy 2024-től hosszú távon üzemeltesse Magyarország első kereskedelmi, kormányzati és tudományos feladatokra is alkalmas műholdját. Ez azt is jelenti, hogy a 4iG így helyi, lokalizációs szolgáltatást is képes nyújtani és pontosan tudni fogja, hogy a felhasználók közül kit és milyen tartalom érdekel, melyek a kommunikációs szokásai. Bejelentették ugyanakkor azt is, hogy egy globális fókuszú, távközlési műholdakat üzemeltető társaságban is többségi tulajdont szerezhet a 4iG, hiszen két leányvállalatával karöltve előzetes megállapodást kötött az izraeli Space-Communications Ltd.-vel a társaság 51 százalékos részvénycsomagjának megszerzésére. A SpaceCom Magyarországon is rendelkezik ügyfelekkel, az egyik legjelentősebb partnere a Magyar Telekom, amelynek mintegy 200 ezres Sat TV ügyfélbázisa a SpaceCom műholdján át jut televíziószolgáltatáshoz.
Ugyanakkor e ponton komoly akadályba ütközhet a cég, ami feltételezhetően összefügghet azzal, hogy a magyar kormány botrányosan, az izraeli kabinet által előírt használattól eltérőn vetette be az izraeli NSO nevű cég Pegasus kémprogramját, továbbá gondot okozhat az is, hogy időközben az Orbán-kormánnyal kiváló kapcsolatokat ápoló Benjamin Netanjahu miniszterelnök elveszítette a választásokat. Nemrégiben több izraeli újság is megírta, hogy az izraeli honvédelmi tárca meglepve értesült az üzletről. A SpaceCom ugyanis minisztériumok és biztonsági szervezetek számára is nyújt szolgáltatásokat, ezért a biztonsági szolgálatok tartanak a műholdak feletti irányítás külföldi cégre való átruházásától. A tranzakció jóváhagyásának feltétele ugyanakkor az izraeli biztonsági szolgálatok beleegyezése.
Ahogy az izraeli Haaretz írja, magas szintű biztonsági források szerint a SpaceCom ügye egy „bizarr megállapodás, amely Izrael műholdas kommunikációját instabil és antidemokratikus elemekre bízza”.
Különösen aggasztónak tartják, hogy az Amos műholdak tulajdonjogának átruházása aláásná az ország egyik legfontosabb stratégiai eszközét, és olyan helyzethez vezethet, amelyben izraeli állampolgárok, kormányminisztériumok és különböző biztonsági szervek titkosított anyagai kerülnének szélsőséges aktivistákhoz. Sőt, teszik hozzá izraeli források, a biztonsági szolgálatok azt gyanítják, hogy közvetve Orbán Viktor áll a magyar vállalat mögött.
Jászai Gellért cégének tehát hirtelen egy nem várt akadályt kéne átugrania, s ez Orbán Viktor személyes közbenjárása nélkül lényegében lehetetlennek tűnik.
Mérhetetlen hatalom
Mindenesetre a 4iG nyilván bizakodó, ezt támasztja alá az az év végén közzétett hír, hogy a 4iG igazgatósága „a közgyűlés felhatalmazása alapján a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett Növekedési Kötvényprogram keretében 2021. december 17-én a 287,75 milliárd forint össznévértékben kibocsátott 4iG NKP Kötvény 2031/II. elnevezésű kötvénysorozatra történő rábocsátással további kötvények kibocsátásáról határozott”, mintegy 85 milliárd forint névértéken.
Határozott véleményt fogalmazott meg erről Varga Zoltán, az ellenzéki Centrál médiabirodalom tulajdonosa, akit bizonyíthatón megfigyeltek a Pegasus kémprogrammal. Egyebek mellett ezt írta a kötvénykibocsátásról: „az egyik legnagyobb rablás, lopás, ami a szemünk előtt történik. A múltkori 290 Mrd-s kibocsátás nem volt elegendő, pedig annak is többségét állami bankok vitték el.”
Az államosítás után az Antenna Hungáriát is feltőkésítette az állam. 2021 augusztusában kulcsfontosságú döntés született: a kormány hozzájárult ahhoz, hogy az AH kezébe kerüljön a több stratégiai jelentőségű kormányzati infrastruktúrával rendelkező, illetve azokat üzemeltető MVM Net Zrt.
Az MVM Net megkerülhetetlen állami szereplője a piacnak, az általa működtetett országos optikai hálózat teljes hossza meghaladja a 15 000 kilométert, s kiépítette az LTE450-es mobilhálózatot is, mely elsősorban az okos mérés és más kormányzati célú adatátviteli igények kiszolgálására jött létre, megengedve az egyéb, nem kormányzati célú felhasználást is. A kormányzati célú felhasználás célcsoportjai közé tartoznak az államigazgatási szervezetek, az önkormányzatok, az egészségügyi intézmények, a készenléti szolgálatok, az oktatási intézmények, továbbá az egyéb, állami érdekeltségű vállalatok.
Egy ilyen döntés, akárcsak a műholdüzemeltetésről szóló, sosem valósulhatna meg a miniszterelnök személyes jóváhagyása nélkül.
Vagyis, ha minden az elképzelések szerint alakul, egy magáncég kezébe kerül az egységes kormányzati gerinchálózat adatforgalma, vagyis szinte a teljes állami adatforgalom, benne az összes minisztérium, állami hivatal, állami cég adatforgalmával.
Ez önmagában is rendkívül súlyos adatvédelmi problémákat jelent, de az MVM Net megvétele az európai uniós kötelezettségeink felől nézve is aggodalmakra ad okot, hiszen annak az állami infrastruktúrának a fejlesztéséhez, amelyet most privatizálnak, uniós forrásokat használtak fel. Az uniós pénzek felhasználásának szigorú feltétele, hogy a finanszírozott projektek lezárása után a kedvezményezetteknek öt évig fenntartási kötelezettségük van. Az MVM Net Zrt. 2020-ban európai uniós forrásokat nyert el vezetékes szélessáv-fejlesztésre a GINOP 3.4.1-2015 keretében. Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztésére 8 milliárd forint uniós közpénzt nyert, a projektek megvalósításának határideje 2021. december 31. volt.
Mindez összegezve: a 4iG és az Antenna Hungária közötti akvizíció révén, amelynek során a 4iG többségi tulajdonba jut az AH-ban, a társaság képessé válik egy platformon üzemeltetni az informatikai, a távközlési és a műsorszolgáltatást, ezzel letarolva a magyar piacot, benne az állami és a magánszektorral – olyan ez, mintha a kormány, még ha ez egyelőre nincs is határozatba foglalva, kiszervezné a miniszterelnök bizalmi embereihez a nemzeti távközlési infrastruktúrát. Meglehet, a végső terv is ez. Mindenesetre Jászai Gellért a HVG-nek arra a kérdésére, hogy ha az állam kiírna egy koncessziót a nemzeti távközlési infrastruktúra működtetésére, előnyben részesítené-e a szuperholdingot, ezt válaszolta: „Ha viszont volna ilyen pályázat, az lenne a legfurcsább, ha a nemzeti gerinchálózat üzemeltetését – a tulajdonába kerülő MVM Neten keresztül – ellátó Antenna Hungária nem mérettetné meg magát a koncessziós jogokért zajló versenyben.”
A 4iG kezében tehát mérhetetlen hatalom látszik összpontosulni, de azért – túl az izraeli védelmi aggályokon – akadhatnak más gondok is. Ezek egyike, hogy a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. bár névleg nem, de ténylegesen a belügyminiszter, Pintér Sándor fennhatósága alatt működik, aki nem igazán nézi jó szemmel a 4iG növekedését, illetve azt, hogy akár még a nemzeti gerinchálózat üzemeltetését is megszerezné – vannak, akik e huzakodásnak tudják be a Rogán Antal és Pintér Sándor közötti hatalmi villongást, amelynek közvetve, közvetlenül, még lehet politikaformáló szerepe a közeljövőben.
Ennek alátámasztására elég felidézni azt, hogy nemrégiben Hadházy Ákos kérdésére Polt Péter legfőbb ügyész elismerte: már folyik a nyomozás annak a számlagyárnak az ügyében, amely egy olyan informatikai vállalat árnyékában működött, amely Tarlós István főpolgármestersége idején nyerte el a BKV informatikai rendszerének üzemeltetését és fejlesztését.
A közlés szerint a nyomozás a SYS IT Services Kft. ügyét érinti. A cég egyik tulajdonosa az a Várszegi Zsolt, akihez az a SIS Parking Kft. köthető, amely tagja volt az újbudai, majd zuglói parkolási rendszernek. A cég alvállalkozójaként a 4iG-t és a Magyar Telekomot jelölte meg. Hadházy azt állítja, ő úgy tudja, hogy az alvállalkozók nem, vagy nem teljesen végezték el a rájuk bízott munkát, de azt kiszámlázták. Mint írta, „az ügy szálai egyelőre meg nem erősített hírek szerint igen magasra érnek”.
Ha Hadházynak igaza van, Jászai Gellértnek, noha tagadja, hogy köze lenne az ügyhöz, még lehetnek álmatlan éjszakái.
Magyar Orvosi Kamara: rendkívüli nyomásgyakorlásba kezdenek az orvosok
A MOK rendkívüli országos küldöttgyűlése azt javasolja, hogy a háziorvosok ne írják alá az új ügyeleti szerződéseket, helyezzék letétbe feladatellátási szerződéseik felmondását, a kórházi orvosok pedig az önkéntes többletmunkájuk felmondását helyezzék letétbe. A kamara emellett rövid és hosszú távú cselekvési javaslatokat fogalmazott meg.
Lakner Zoltán: Orbán mosolya
A törpe minoritás óriása
Révész Sándor
Mi már a haladár Adytól vélünk tudni Magyarország „ázsiai állapotairól”, holott ezt a szóképet a régen elfelejtett „ókonzervatív fekete báró”, Sennyei Pál vitte bele a köztudatba. Amikor a 48-as és a 67-es alapon állók harcáról szólt a politikai élet, egy maroknyi konzervatív arisztokrata 47-es alapon képzelte el Magyarország modernizálását. A lehetetlen küldetés donkihótéi közül magasodott ki Sennyei Pál.
|
ORBÁN BIZALMI EMBERÉHEZ KERÜLHET A TELJES NEMZETI TÁVKÖZLÉSI INFRASTRUKTÚRA
|
Sistereg a levegő az Orbán Viktor miniszterelnökhöz köthető gigavállalkozás, a 4iG körül: a kormány egyrészt nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette, hogy a cég fölvásárolja a Digi Távközlési Kft.-t, ami azt jelenti, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem vizsgálhatja az ügyet, másrészt a társaság is bejelentett egy 85 milliárd forintos kötvénykibocsátási akciót, amelyből a már előkészített, úgymond „csőben lévő” terveiket finanszíroznák. Akadnak ugyanakkor kellemetlen meglepetések is, például az, hogy izraeli védelmi szakemberek kifejezetten ellenzik, hogy a 4iG megszerezze a kommunikációs szolgáltatásokat forgalmazó izraeli Space-Communications Ltd. műholdas cég többségi tulajdonrészét, ami a távlati tervek fontos eleme lenne. Fenyegető egy már jó ideje zajló nyomozásról szóló hír is, amely még komoly fejfájást okozhat a miniszterelnök környezetében.
| null | 1 |
https://jelen.media/kozelet/az-evtized-vagyonkimentese-orban-bizalmi-emberehez-kerulhet-a-teljes-nemzeti-tavkozlesi-infrastruktura-2709
|
2021-12-30 14:33:00
| true | null | null |
Jelen
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.