text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A „megváltozott gazdasági körülmények miatt” már nem akar erdőt telepíteni Bicske környékén, ezért „nem fogja felhasználni ezeket a forrásokat”, mondta Tiborcz István kommunikációs munkatársa a Le Monde lapnak arról, hogy pár nappal ezelőtt kiderült, a miniszterelnök veje 156 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el az erdősítésre.
A most visszautasított pénz projektjének keretében összesen 22,7 hektár erősen erodált, korábban döntően lucernával hasznosított szántó területen létesült volna erdő.
A francia lap megjegyzi, hogy Tiborczék és az uniós pénzek ügye épp aközben zajlik, hogy az Európai Bizottság fenntartja a 3000 milliárdos befagyasztási javaslatot a magyar támogatásokra.
|
Tiborcz István állítja, nem használja fel az elnyert 156 milliós uniós támogatását
|
A „megváltozott gazdasági körülmények miatt” már nem akar erdőt telepíteni Bicske környékén, ezért „nem fogja felhasználni ezeket a forrásokat”, mondta Tiborcz István kommunikációs munkatársa a Le Monde lapnak arról, hogy pár nappal ezelőtt kiderült, a miniszterelnök veje 156 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el az erdősítésre.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/12/10/le-monde-tiborcz-istvan-unios-tamogatas-erdo-156-millio-forint-lemondas
|
2022-12-10 16:27:00
| true | null | null |
Telex
|
Miközben a kormány 2021 őszén jókora erőfeszítéseket tett, hogy visszaszerezze a jelenleg nemzetközi tulajdonosok által üzemeltetett a ferihegyi repteret, Orbán Viktor látszólag hirtelen visszavonulót fújt. A miniszterelnök tavaly december 13-án azt közölte, a parlamenti választás előtt „nem észszerű nyélbe ütni” az üzletet, többek között a magas infláció miatt. Azt mondta, a kérdéssel majd csak a választás után fognak foglalkozni.
A háttérben azonban a kormány valami olyat csinált, ami ennek pont az ellenkezőjére utalt. Még ugyanezen a napon megkeresték ugyanis az európai és az orosz üzleti körökben befolyásos szereplőnek számító Klaus Mangold német üzletember cégét, hogy a vállalkozástól a reptér ügyében tanácsokat kérjenek. Három nappal később pedig meg is állapodtak az elvégzendő feladatokról és a díjazás mértékéről.
Mangold évtizedek óta a német gazdasági elit köreiben mozog, és most már több éve dolgozik tanácsadóként az Orbán-kormány mellett. Jók az orosz kapcsolatai is, és korábban segédkezett például a Paks II. projekt körül, amelynek építésével a magyar kormány az orosz Roszatomot bízta meg.
Azt eddig is lehetett tudni, hogy a kormány Mangold cégével, a Mangold Consulting GmbH-val a reptéri üzlettel kapcsolatban meglehetősen magas összegű, 8,2 milliárd forintos tanácsadói szerződést kötött 2021 végén. A Direkt36 azonban áttanulmányozta a Mangold és a kormány közötti szerződéseket, és ebből kiderült a reptéri megbízás több részlete is, köztük az is, hogy a felek mikor kezdtek el egymással hivatalosan tárgyalni a reptéri üzletről.
A dokumentumok alapján az nem világos, hogy Mangold pontosan mennyi pénzt kapott – illetve kaphat a jövőben – a szerződés alapján, mert a díjazás részletei nem teljesen egyértelműek. A 8,2 milliárd forintos összeget ugyanis a dokumentumban helyenként megbízási díjként, máshol pedig sikerdíjként emlegetik. A kormánynak több kérdést is feltettünk arról, hogy eddig mennyit fizettek ki Mangoldnak, és a szerződésben szereplő egyes jogcímek után a német üzletember mennyi pénzre volt jogosult, ezekre azonban nem kaptunk választ. (Cikkünk megjelenése után a Párbeszéd ellenzéki párt felhívta figyelmünket, hogy korábban Tordai Bence képviselő is betekintést nyert a reptéri tanácsadási szerződésbe, és ő is közzétett erről információkat a Facebook-oldalán.)
A Direkt36 rendelkezésére bocsátott iratokból az is kiderült, hogy a reptéri megbízáson felül a kormány tavaly még nyolc másik, különböző témákról szóló tanácsadói szerződést is kötött Mangold cégével. Ezek a 2021. április és 2022. március közötti időszakra szóltak, a keretösszegük pedig összesen 419,25 millió forintot tett ki. A szerződések egy része a német–magyar gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről szólt.
Kapcsolatokkal üzletel
A 79 éves Klaus Mangold évtizedek óta Németország legmagasabb üzleti köreiben mozog, és rendkívül jó kapcsolatokat épített ki az orosz politikai elit, többek között Vlagyimir Putyin orosz elnök felé is. A német sajtóban emiatt gyakran csak „Mister Russlandnak”, vagyis Miszter Oroszországnak nevezik. Az 1990-es és 2000-es években különböző német nagyvállalatoknál, például a Daimler autógyártónál töltött be vezető pozíciókat. Később tanácsadással kezdett el foglalkozni, ennek keretében háttéralkukat szervezett orosz és európai üzleti, politikai körök között. „A kapcsolataim az én know how-m”, „ez az üzleteim alapja” – fogalmazott korábban az egyik német lapnak.
A magyar kormánnyal 2012 végén került szorosabb kapcsolatba. Orbán Viktornak Lázár János mutatta be, aki akkoriban a Miniszterelnökséget vezette. A magyar kormány 2012 végén egy képet is megosztott arról, hogy Orbán Lázár és Matolcsy György, akkori nemzetgazdasági miniszter, jelenlegi jegybankelnök társaságában egy asztal körül ülve beszélget Mangoddal. A kormányzati közlemény többek között a Rothschild Befektetési Bank német társelnökeként és a DaimlerChrysler Services AG volt vezérigazgatójaként hivatkozott a német üzletemberre.
Mangold a bemutatkozás után kezdett el dolgozni a magyar kormánynak. Ez abban az időszakban történt, amikor az Orbán-kormány egyre intenzívebben közeledett Oroszországhoz. A rendkívül szoros német–orosz gazdasági kapcsolatok miatt pedig kifejezetten jól jöttek a témában otthonosan mozgó Mangold tanácsai. A Direkt36 korábbi cikke szerint Mangold a paksi atomerőmű bővítésének előkészítésében is segítette a magyar kormányt. Fontos szerepe volt például annak a 2013. augusztusi, az orosz és a magyar fél közötti találkozónak az előkészítésében, amelyen eldőlt, hogy nemzetközi tender kiírása nélkül az oroszok építhetik Paks II.-t.
A Miniszterelnökség államtitokként kezelte azokat a szerződéseket, amelyeket Mangolddal 2013 és 2015 között kötöttek. Így nem lehet tudni, hogy azok milyen munkáról szóltak, és az elvégzésükért mennyit fizettek. A később megkötött szerződéseket viszont nyilvánosságra hozták. E szerint a Lázár János vezette Miniszterelnökség a 2017. július és 2018. május közötti időszakra bruttó 650 ezer euró (akkori árfolyamon 201 millió forint) értékben négy szerződést is kötött Mangold cégeivel. Ezek az elektromos autókról, digitalizációról, energiapolitikáról és az uniós költségvetésről szóltak.
A Mangolddal való kapcsolattartás később Lázártól Palkovics Lászlóhoz került át, aki a kormányon belül éveken át felelt az ipar- és az energiaügyekért. (Palkovics idén novemberben távozott a kormányból.) A Direkt36 2020. nyári közadatkéréséből derült ki, hogy a Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium a 2018. december és 2020. december közti időszakra hét tanácsadói szerződést is kötött Mangolddal, az összértékük bruttó 380 millió forint volt. Ezek jellemzően a német–magyar gazdasági együttműködéssel függtek össze.
Milliárdos sikerdíj
Mangold tevékenysége akkor került újra fókuszba, amikor idén júliusban Tompos Márton, a Momentum parlamenti képviselője a kormány által közzétett szerződéslistákban kiszúrta, hogy Palkovics tárcája hét hónappal korábban 8,2 milliárd forint keretösszegű szerződést kötött Mangoldékkal. A minisztérium később elárulta, a tanácsadói megbízás a reptér megvásárlásával függött össze.
Ez egy újabb jele volt annak, hogy az Orbán-kormány milyen nagy erőfeszítéseket tett a repteret üzemeltető cég visszaszerzésére, amelyet még a Gyurcsány-kormány idején privatizáltak. Palkovicsot tavaly májusban a tervezett tranzakció előkészítéséért felelős kormánybiztossá is kinevezték. A Bloomberg tavaly októberben arról írt, hogy a magyar kormány vezette konzorcium 4 milliárd eurót ajánlott a nemzetközi tulajdonosoknak. Orbán ezt követően tavaly október közepén arról beszélt, hogy a vásárlás bármelyik pillanatban megtörténhet. Majd tavaly december 13-án az üzlet elhalasztását jelentette be. A kormányközeli Világgazdaság később arról írt, a kormány a reptér visszaszerzéséről továbbra sem tett le, csupán el akarták kerülni, hogy az ügy kampánytémává váljon.
Ilyen előzmények után szerződtek le tavaly december 22-én Mangoldékkal, ezt azonban akkor nem közölték a nyilvánossággal. Miután a szerződés megkötésének ténye idén nyáron kiderült, a Direkt36 közadatkérés keretében kikérte az Innovációs és Technológiai Minisztérium utódjától, a Technológiai és Ipari Minisztériumtól (TIM) a német üzletember cégével 2020 után megkötött szerződéseket. A veszélyhelyzetre hivatkozva a tárca 90 nap után engedett betekintést az iratokba. A dokumentumokat a minisztérium épületben korlátozott ideig tanulmányozhattuk, azokról csak jegyzeteket készíthettünk, fényképeket nem.
Az átnézett iratok alapján messze a legnagyobb értékű szerződés a reptérrel foglalkozó volt. E szerint Mangold cége a munkáért cserébe bruttó 21 590 000 euró megbízási díjra volt jogosult, a dokumentum szerint ez átszámolva nem haladhatta meg a 8,204 milliárd forintot. A szerződés egy másik pontján erre a 21 590 000 eurós tételre már sikerdíjként hivatkozik. Azt írják, ebből levonják azt a bruttó 2 654 300 eurós (körülbelül 1 milliárd forint) előleget, amelyre Mangold a szerződés szerint jogosult. A dokumentum szerint ebből a sikerdíjnak nevezett összegből vonták le a cégnek járó havi díjat is, amely a szerződés január és július közötti hatálya alatt összesen bruttó 997 900 eurót (kb. 380 millió forint) tehetett ki.
A sikerdíjra vonatkozó részeket szerettük volna tisztázni, többek között azt, hogy az előlegen és a havi díjakon felüli rész számít-e ténylegesen sikerdíjnak, illetve erre a jövőben még jogosult lehet-e Mangold. A kormány azonban újabb betekintést nem engedélyezett az iratokba, a később írásban feltett kérdéseinkre pedig nem reagált.
Így nem teljesen világos, hogy a 8,2 milliárdból fennmaradó kb. 6,8 milliárd forintos összeg volt-e az a tényleges sikerdíj, amelyre Mangold az üzlet nyélbeütése esetén lehet jogosult. A sikerdíjról a szerződés még azt írja, az akkor jár, ha a tanácsadói szerződés lejárta – ez normál esetben idén július végén történt meg – után 12 hónapon belül megtörténik a reptér visszavásárlása. A szerződést azonban a megkötése után néhány héttel később, idén január 25-én módosították. E szerint ezt a 12 hónapos határidőt, amíg Mangold jogosult a sikerdíjra, 24 hónapra tolták ki.
Mivel a TIM az erre vonatkozó kérdésünkre sem válaszolt, így nem tudjuk, hogy a Mangold Consultingnak a szerződés alapján eddig milyen jogcímeken összesen mekkora összeget fizettek ki. A minisztérium a nyáron ezzel összefüggésben több lappal azt közölte: a háború kitörése miatt nehezebb a repülőtér visszavásárlásához szükséges források előteremtése, „így a szerződés teljes keretösszege sem lesz felhasználva”.
Az általunk megismert szerződés a díjazás mellett általánosságban írt a tanácsadói munkáról is. E szerint Mangoldék feladata az volt, hogy segítsenek az eladókkal kapcsolatos információk összegyűjtésében, a tervezett vásárláshoz szükséges üzleti partnerek kiválasztásában, az ügylettel kapcsolatos dokumentumok (például részvényvásárlási megállapodás) vizsgálatában, illetve a tranzakcióval összefüggő tárgyalások és megbeszélések szervezésében is.
A reptér többségi tulajdonosa, a német AviAlliance a Mangold tevékenységére vonatkozó kérdéseinket nem kívánta kommentálni. Mangold cégét is kerestük, de ők nem reagáltak a megkeresésünkre.
A reptérin kívül a TIM még további nyolc, Mangoddal megkötött tanácsadói szerződést bocsátott a rendelkezésünkre. Ezeknek a keretösszege összesen 419,25 millió forintot tett ki, és a 2021. április és 2022. március közötti időszakra terjedt ki.
A nyolcból két szerződés is a magyarországi munkaerőhiánnyal foglalkozott. Az egyik szerint Mangold abban adott tanácsot, hogyan lehetne elérni, hogy a magyar munkaerő a termékek összeszerelése helyett a magasabb hozzáadott értékű, innovatív tevékenységek irányába mozduljon el. A másik a külföldi autóipari cégeket sújtó munkaerőhiányra koncentrált. A kormány Mangoldtól kért tanácsot a koronavírus-járvány gazdasági hatásaival kapcsolatban is. Mangoldnak ennek során nemcsak tanulmányokat és dokumentumokat kellett biztosítania, hanem a szerződés szerint „véleményvezérekkel” és „gazdasági intézetekkel” is kapcsolatot kellett létesítenie.
Két tanácsadói szerződés is foglalkozott a német iparral. Az egyik szerint a kormány a „külföldi technológiai befektetők” Magyarországra csábításában várt segítséget Mangoldtól. Ennek során valószínűleg német befektetőkre gondoltak, a szerződés szerint ugyanis Mangold olyan német ipari vezetőkkel, német politikusokkal lép kapcsolatba, „akiket érdekelhet Magyarország”. A kkv-szektor versenyképességének növeléséről szóló szerződés szintén említi a német vállalatok magyarországi befektetéseit. Több szerződés is foglalkozott a gépiparral: az egyik témája például a vasútipar, vasútlogisztika volt, a másiké pedig az elektromos autók piacának növelése.
A kormányt megkérdeztük arról, a magyar gazdaság ennyire eltérő kihívásaival kapcsolatban miért pont Mangoldhoz fordultak segítségért, de ezekre sem kaptunk választ. Arra vonatkozó információnk nincs, hogy a német üzletember ezekben a témákban mennyire mozog otthonosan, de az elmúlt évtizedekben számos pozíciót töltött be nyugat-európai autóipari, vasútipari, turisztikai és pénzügyi vállalatok élén.
Megdöbbentette a háború
Oroszország Ukrajna elleni inváziója nem csak a ferihegyi reptér megszerzését nehezítette meg, Mangold más jellegű tevékenységeit is érintette. A német üzletember a háború miatti tiltakozásként március elején lemondott a baden-württembergi tiszteletbeli orosz konzuli címéről, amelyet 2005 óta töltött be. Mangold utólag azt mondta, ezen a poszton a német tartomány gazdasági érdekeit tartotta szem előtt, és két-három havonta találkozott a berlini orosz nagykövettel. (A Direkt36 nemrég egy nemzetközi újságírócsapat tagjaként részt vett abban a nyomozásban, amely a tiszteletbeli konzulok visszás ügyeit tárta fel.)
A Spiegel német hetilap december eleji cikkében arról írt, miközben nem kevés német találkozott Mangoldnál többször Putyinnal, az üzletember mára bagatellizálja korábbi oroszországi szerepvállalását. A lappal azt közölte, évek óta nincs üzleti kapcsolata Oroszországgal, és a Kremllel sem áll már kapcsolatban. Azt mondta, az orosz invázió mélyen megdöbbentette. Hozzátette, hogy élete elmúlt 40 évének munkája, amit a német–orosz kapcsolatok javításával töltött, a háború kirobbanása miatt érvényét vesztette. A Spiegel megjegyzi, amikor novemberben meglátogatták Mangoldot, a férfi irodájának falán egy Putyin által Mangoldnak címzett bekeretezett levél lógott. Később az üzletember nevében eljáró PR-tanácsadó azt közölte velük, a levél csak figyelmetlenségből maradt ott, azóta eltávolították.
Bár Mangold a magyar kormánnyal ellentétben támogatja az Oroszország elleni szankciókat, és az Ukrajnát segítő fegyverszállításokat, a felek kapcsolata továbbra sem romlott meg. Erre utal, hogy augusztus 20-a alkalmából Mangold Orbán előterjesztésére a Magyar Érdemrend középkeresztjét kapta. Ezt Mangoldnak „a magyar–német gazdasági kapcsolatok erősítése és fejlesztése érdekében végzett kiemelkedő” tevékenységével indokolták.
|
Orbán mondott valamit a reptérről, aztán a háttérben a kormány még aznap belefogott az ellenkezőjébe
|
Miközben a kormány 2021 őszén jókora erőfeszítéseket tett, hogy visszaszerezze a jelenleg nemzetközi tulajdonosok által üzemeltetett a ferihegyi repteret, Orbán Viktor látszólag hirtelen visszavonulót fújt. A miniszterelnök tavaly december 13-án azt közölte, a parlamenti választás előtt „nem észszerű nyélbe ütni” az üzletet, többek között a magas infláció miatt. Azt mondta, a kérdéssel majd csak a választás után fognak foglalkozni.
| null | 1 |
https://telex.hu/direkt36/2022/12/13/orban-mondott-valamit-a-repterrol-aztan-a-kormany-meg-aznap-belefogott-az-ellenkezojebe
|
2022-12-13 16:29:00
| true | null | null |
Telex
|
Jogerősen, másodfokon is megnyerte a Fővárosi Ítélőtáblán a K-Monitor korrupcióellenes civil szervezet azt a pert, amit Orbán Viktor 2021. augusztusi, római útjának adataiért indítottak. Ide a miniszterelnököt családtagjai is elkísérték.
A per másfél évvel ezelőtt indult, és az elsőfokú ítélet után mind a K-Monitor, mind a minisztérium fellebbezett. „Bár nem vitattuk, hogy nem polgári, hanem a honvédségi repülővel mentek Rómába, úgy gondoltuk, hogy azzal, hogy Orbán a Külügynek fizette be a családtagjai költségét, egyértelművé vált, hogy nem honvédségi szervek, hanem a Külügy kezeli az utazással kapcsolatos információkat” – írják.
A fellebbezések után a minisztérium „méltányolva a demokratikus társadalomban keletkező, a miniszterelnök tevékenységével kapcsolatos adatok megismeréséhez fűződő igényt” elárulta, mennyit fizetett be Orbán a családtagjai utazásához fűződően: 631 610 forintot közöltek. Ugyanakkor ahhoz ragaszkodtak, hogy sem a szállás, sem az útiköltséghez fűződően nem kell adatokat közzétenniük.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla végül kötelezte a minisztériumot az utolsó két adat kiadására is. Az ítélet jogerős, de lehetőség van a döntés felülvizsgálatát kérni a Kúriától. A K-Monitor azt írja, hogy megnézve a Rtl.hu-nak kiadott adatokat, a tavaly római úttal összefüggésben az látszik, hogy a géphez fűződően a Budapest–Brač–Róma–Brač–Budapest-útvonalon megtett, többnapos útja ellenére alig több mint 400 ezer forint útiköltséget mutattak be.
Szerintük ebből az derült ki, hogy hiába szervezi a honvédelemhez tartozó gépek használatával a delegációk útját a külügyminisztérium, az útiköltségekbe vélhetően nem számolják bele az üzemben tartással, utazással kapcsolatban felmerült költségeket. Orbán Viktor közben egymaga többet fizetett be családtagjai utazása után a minisztériumnak, mint a teljes útiköltségre jelölt összeg.
A géphasználat teljes, valós költségei a K-Monitor szerint hiányoznak a külügy nyilvános elszámolásából, ugyanakkor azt nem tudni, miért használják saját utazásokra a honvédségi gépeket. Kérdésükre a Honvédelmi Minisztérium olyan jogszabályokra hivatkozott az utazások esetén, amelynél az utazás indoka „katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő feladatokban, a honvédelem szempontjából létfontosságúnak kijelölt rendszerelemek működtetésében való közreműködés”.
|
Kiderítette a K-Monitor, hogy mennyit fizetett be Orbán Viktor a külügynek a családtagjai római útja miatt
|
Jogerősen, másodfokon is megnyerte a Fővárosi Ítélőtáblán a K-Monitor korrupcióellenes civil szervezet azt a pert, amit Orbán Viktor 2021. augusztusi, római útjának adataiért indítottak. Ide a miniszterelnököt családtagjai is elkísérték.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/12/15/k-monitor-per-roma-orban-viktor
|
2022-12-15 16:33:00
| true | null | null |
Telex
|
További három hónapot, tehát március közepéig még letartóztatásban marad Gyömrő polgármestere, Gyenes Levente, írta a Vas Megyei Főügyészség a Telex kérdésére.
Gyenesre szeptember közepén csapott le a NAV a gödöllői villájában, a több helyszínen végrehajtott rajtaütésről és a feltartott kezű polgármesterről videót is feltöltöttek. Azóta van letartóztatásban, amit most már másodszorra hosszabbítottak meg.
A gyanú szerint ugyanis Gyenes tagja lehet egy biztonsági őröket foglalkoztató számlagyáras bűnszervezetnek, ami több mint másfél milliárd forintnyi adót csalt el. Gyenes ellen bűnszervezetben, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt rendeltek el nyomozást, amiért akár húsz évet is kaphat. Pontosan annyit, ahány éve Gyömrőt vezeti. A főügyészség a Telexnek az ügyről most annyit írt, a nyomozás vizsgálati szakban van, és 21 embert hallgattak ki gyanúsítottként.
Gyenes ártatlannak vallja magát az ügyben. Gyömrő szóvivője minderről nemrégiben úgy nyilatkozott, egyértelmű, hogy Gyenes nem mond le a polgármesterségről. Időközit pedig csak akkor kell szerinte kiírni, ha jogerős ítélet lesz az ügyben, „de csak akkor, ha úgy marasztalnák el, hogy nem folytathatja a polgármesterséget”.
Gyenes őrző-védő céggel nyomult a kilencvenes években, milliárdos forgalommal, és ekkoriban jól megszedte magát. Közben a politikába is átnyergelt, városi polgármester lett belőle. Kapott már lovagi kitüntetést, kérdéses doktori diplomát, és hiába fotózták le meztelen nőkkel, kétes fehér porral, ítélték el adócsalás miatt jogerősen, választóit eddig semmi sem tántorította el tőle. Ravasz, dörzsölt, de jól kommunikál, és bár két kézzel szórja a pénzt, azzal nem törődik, aki nem delláz, mondják róla ismerői.
|
Tavaszig még biztosan letartóztatásban marad az adócsalással vádolt gyömrői polgármester
|
További három hónapot, tehát március közepéig még letartóztatásban marad Gyömrő polgármestere, Gyenes Levente, írta a Vas Megyei Főügyészség a Telex kérdésére.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/12/16/gyomro-gyenes-levente-letartoztatas-meghosszabbitas-adocsalas
|
2022-12-16 16:53:00
| true | null | null |
Telex
|
Több mint négymilliárdnyi ingatlanvagyon eladását hagyta jóvá a fideszes többségű V. kerületi önkormányzat egy rendkívüli ülés keretében, nyolc kormánypárti szavazattal, az ellenzék távolmaradásával – értesült a Telex. Mindezt nagyon rövid időre, nagyon kis körben meghirdetett pályázási módszerrel tették, ahogy korábban többször is.
A hírt Kovács Alex Gábor, a Tiéd a Belváros-frakció vezetője tette közzé Facebook-oldalán. Kovács azt írja, hogy 20 órával a rendkívüli testületi ülés kezdete előtt kapták meg az előterjesztést, amely a korábban meghirdetett négymilliárd forintos ingatlaneladási csomagot is tartalmazta. Az ellenzéki képviselő kiemelte, hogy a szeptemberben kiírt ingatlanpályázat határideje november 15-én járt le, így a most megszavazott javaslat azóta bármikor a képviselő-testület elé kerülhetett volna, akár az utolsó december 8-i ülésen is.
Kovács Alex szerint most önmagát is alulmúlva, „sunnyogva”, az év utolsó önkormányzati munkanapjára összehívott rendkívüli zárt ülésen a fideszes polgármester, Szentgyörgyvölgyi Péter javaslatára döntöttek – többek között – a belvárosi ingatlanok értékesítéséről, ugyanakkor a „zárt ülésnek csúfolt kutyakomédiában” ők nem vettek részt, így az ellenzéki képviselők nem mentek el az ülésre.
Október 6-án nyújtotta be Belváros-Lipótváros önkormányzatának fideszes többsége azt a javaslatot, amelyben pályázati úton adnák el a kerület újabb 32 ingatlanát. Ebben az értékesítési körben, mint megírtuk, olyan
előkelő helyen található ingatlanok találhattak új gazdára, mint a Károly körút 26., az Alkotmány utca 16., az Október 6. utca 5. és a Városház utca 3–5.
A pályázás lehetőségét egyébként most is szűkre szabták: a hirdetmény mindössze hat napig volt fenn az önkormányzat honlapján, és ezen a pár napon napi négy órában lehetett kiváltani az ingatlanokra vonatkozó befektetési tájékoztatókat, ami darabonként 300 ezer forint+áfa volt. A nyertes pályázóknak a szerződéskötéstől kezdve 15 napon belül kell kifizetniük a teljes vételárat.
A pályáztatás további részleteiről ebben a cikkünkben írtunk.
Korábban a Telexnek arra a kérdésre, hogy miért van szükség az ingatlanok eladására, az V. kerület azt válaszolta:
„Az érintett ingatlanok többségében nagy alapterületű, régóta üresen álló, illetve bérbeadás útján sem hasznosítható ingatlanok, amelyek műszaki állapota elavult, korszerűsítésre szorul, több millió forintos nagyságrendben termelnek közös költséget, illetve állagmegóvással kapcsolatos kiadást, amely a jelen gazdasági környezetben a tulajdonos Önkormányzatnak is nagyon megterhelő.”
|
Rendkívüli ülésen hagyta jóvá a négymilliárd forintos ingatlaneladási csomagot Belváros fideszes többsége
|
Több mint négymilliárdnyi ingatlanvagyon eladását hagyta jóvá a fideszes többségű V. kerületi önkormányzat egy rendkívüli ülés keretében, nyolc kormánypárti szavazattal, az ellenzék távolmaradásával – értesült a Telex. Mindezt nagyon rövid időre, nagyon kis körben meghirdetett pályázási módszerrel tették, ahogy korábban többször is.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/12/16/v-kerulet-ingatlan-negy-milliard-eladas-rendkivuli-ules
|
2022-12-16 16:58:00
| true | null | null |
Telex
|
Az, hogy hány milliárdot költött el a kormány csak hirdetésekre, részben már akkor kiderült, mikor a kommunikációért is felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda közzétette azt a listát, ami a minisztérium által megkötött szerződéseket és azok költségeit tartalmazza. A K-Monitor közérdekű adatigénylése után, bár késéssel, de nyilvánosságra hozott szerződésekből az látszik, hogy
a minisztérium csak a választások előtt 19,6 milliárdnyi szerződést kötött kommunikációs célokra.
Vélhetően ide tartozik az Orbán Viktor arcképével ellátott „Őrizzük meg Magyarország békéjét” kampány és a népszavazáshoz kapcsolódó „Védjük meg a gyerekeinket” reklámok is. Ehhez jött végül még egy nagyobb léptékű kommunikációs kampány, amit szintén a Rogán által vezetett minisztérium rendelt meg. Ez a nemzeti konzultációt bombás plakátokkal népszerűsítő plakát, amin a „Brüsszeli szankciók tönkretesznek bennünket” felirat olvasható. Ennek nyomai még december második felében is láthatóak voltak az utcákon, mivel a konzultáció hivatalosan, hosszabbítással december 15-én zárult. Mivel még az utolsó héten is erőteljesen buzdított a részvételre a kabinet, ez vélhetően újabb jelentős költséggel járt az adófizetők számára.
A minisztérium azt egyelőre nem árulta el, hogy melyik kampányra mennyi ment el, erről csak találgatni lehet. Hiába nyújtottunk be adatigénylést például arról, hogy pontosan mennyibe kerül az idei, szankciókkal kapcsolatos nemzeti konzultáció és azt kísérő kommunikáció, cikkünk megjelenéséig nem kaptuk meg az adatokat. Annyi ugyanakkor már látszik, ha a korábban kiadott számokat összeadjuk, hogy
összesen legalább 27,6 milliárdot (27 653 543 307) forintot költött el a kormány reklámokra és „kormány információkra”.
Azt, hogy ez a 27,6 milliárd forint hogyan oszlik meg, azért nehéz kikövetkeztetni, mert a kommunikációval kapcsolatos szerződések egységes név alatt, összevont megbízásokban jelennek meg, és a hozzájuk kapcsolódó szerződések jellemzően január 1-jétől hatályosak. Ami szintén egyezik, hogy egytől egyig a kormány két kedvenc reklámcégével, a New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-vel és a Lounge Design Szolgáltató Kft.-vel kötötték őket, méghozzá a szintén Rogán fennhatósága alá tartozó kommunikációs hivatal révén.
A kommunikációra kötött szerződéseket vagy „komplex stratégiai kommunikációs feladatok ellátása a Miniszterelnöki Kabinetiroda részére” címen vagy „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása” címen kötik meg. Előfordul, hogy ezekhez a jogcímekhez hozzátesznek egy pluszkategóriát, ami a többi helyen nem jelenik meg, így sok esetben csak innen lehet megtippelni, hogy melyik kampányra kötötték az adott szerződést.
A minisztériumok által megkötött szerződéseket a jogszabály szerint a megkötés után 60 nappal kellene nyilvánosságra hozni.
Egy 2011-es törvény az „államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő – nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás-megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra” vonatkozó szerződések közzétételi kötelezettségéről rendelkezik. Ennek ellenére idén a Kabinetiroda a határidőket bőven túllépve, először novemberben, „tömbösítve” tette közzé szerződéseinek listáját, ez pedig visszatérő gyakorlatnak tűnik a tárca létrejötte, azaz Rogán Antal miniszterré történt kinevezése óta.
Az év elején még ott voltak az utcán a kormány által megrendelt plakátok, de ahogy az a K-Monitor választás előtt közzétett elemzéséből is látszik, a harmadik oltás felvételét ösztönző reklámok nem feltétlenül szolgáltak politikai kommunikációs eszközként, azaz valóban mint „társadalmi célú reklám” funkcionáltak. Aztán február végén, március elején bedurrant az országgyűlési választás kampánya, így a pártok által finanszírozott, jelöltjeiket bemutató plakátok mellett megjelentek a kormány központi üzenetét hordozó, Miniszterelnöki Kabinetiroda által megrendelt plakátok is az online és a nem online térben.
A „Védjük meg a gyerekeinket” és az „Őrizzük meg Magyarország békéjét és biztonságát” a Fidesz és a KDNP által hirdetett „Magyarország előre megy, nem hátra” feliratú hirdetések mellett jelent meg ebben a kampányidőszakban. A „Védjük meg a gyerekeket” kampány a kormány által kiírt népszavazáshoz kapcsolódott, de közérdekű tájékoztatásnak azért nehezen illett be. Februárban a kormány indított a gyermekvédelminek nevezett népszavazással kapcsolatban olyan kampányt, ami nemmel szavazásra buzdított. A népszavazás végül érvénytelen lett, mivel mindössze 3,5 millió érvényes szavazat érkezett, ebből 3,2 millióan szavaztak nemmel. Ahhoz, hogy a népszavazás érvényes legyen, a szavazásra jogosultak 50 százalékának kellett volna érvényes szavazatot leadnia, így messze elmaradt a szükséges arány.
A kormány a sikertelen népszavazási kezdeményezésre elektronikus és nyomtatott sajtóban közzétett hirdetéseire 3,7 milliárd forintot költött el.
Azt szintén csak nagyjából lehet megtippelni, hogy összesen, a további reklámköltségeket (YouTube, TV stb.) is figyelembe véve a Miniszterelnöki Kabinetiroda mennyit költött erre a kampányra, de a K-Monitor májusi becslése szerint ez a 10 milliárd forinthoz is közelíthet.
A választási időszakban szintén fontos szerepük volt az „Őrizzük meg Magyarország békéjét és biztonságát” feliratú plakátoknak is. Ezek a kormány által közzétett, Orbán Viktor arcképével ellátott „kormány információs” plakátok és bannerek azután árasztottak el az utcákat és a közösségi oldalakat, miután Ukrajnában február végén kitört a háború. Addig úgy tűnt, hogy a „Magyarország előre megy, nem hátra” lesz a kormánypártok választási üzenete, a háború kitörésével azonban bejött az ország biztonságáról szóló kampányszöveg is.
A választás után egy kormányzati reklám- és plakátkampányoktól mentes, nyugodtabb nyári, őszi időszak következett. Ezután jelentek meg az utcán és az interneten is a nemzeti konzultációt népszerűsítő „bombás plakátok”, amik bombaként ábrázolják a Brüsszelben – a kivételekkel a kormány által is – elfogadott szankciókat. Ennek a költségeire szintén csak következtetni lehet: az ehhez kapcsolódó szerződést köthették meg idén júliusban, így talán közel 7,9 milliárd forintba kerülhetett a 27-ből.
Azt persze nem tudni, hogy a teljes kormányzati kommunikációra költött összeg mennyire jön majd ki év végére. A korábban felkerült szerződések ugyanis csak az augusztus végével lezáruló időszakról árulkodnak, amit ezután írtak alá, arról a Miniszterelnöki Kabinetiroda többszöri, idevágó megkeresésünkre sem számolt be. A Miniszterelnöki Kabinetirodához közérdekű adatigényléssel is fordultunk, különös tekintettel a nemzeti kommunikációval kapcsolatos költségekkel kapcsolatban.
Az eddig hivatalosan – és a törvényes kötelezettségnek eleget téve – közzétett adatok alapján egyébként nem ez lenne a kormány rekordéve, már ami a politikai hirdetéseket illeti. Az idei költségek nem olyan látványosak, ha azokat a 2021-es számokkal hasonlítjuk össze: tavaly csak az „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása” című szerződésekre költöttek közel 40 milliárd forintot, pontosabban 39,6 milliárdot. Itt fontos információ, hogy 2021-ben javában zajlott a járvány, az ezzel kapcsolatos korlátozó intézkedéseket és az oltásokat is ilyen „komplex kampányok” keretében népszerűsítette a kormány, így papíron ezek emelhették a 2021-es költségeket.
Azzal kapcsolatban, hogy a minisztérium miért nem számol el részletesen az adott kommunikációs kampányok lezárultával, szintén – többször is – kerestük a Miniszterelnöki Kabinetirodát. Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy tervez-e 2023-ban a kormány a kommunikációs költségeken spórolni. Hiába küldtük el azonban kérdéseinket hetekkel ezelőtt, majd az ünnepek előtt újra, cikkünk megjelenéséig nem érkezett semmilyen válasz.
|
Nem számol el a Rogán-minisztérium a bombás plakátrengeteggel, pedig idén megdőlhetett az állami hirdetési rekord
|
„Őrizzük meg Magyarország békéjét és biztonságát”, „Védjük meg a gyerekeinket” és „A brüsszeli szankciók tönkretesznek minket” – 2022-ben ezek az üzenetek lepték el az ország utcáit kormányzati plakátok formájában, tévéreklámokban, Facebook-bannerekben és YouTube-videókat megszakító kisfilmekben. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda – ami a kommunikációért is felelős – a válsággal nehezített évben is közel 30 milliárdot költött el csak ilyen hirdetésekre őszig, azt pedig többszöri kérdésre sem árulják el, hogy a minisztérium év végi költéseivel meddig nőnek ezek a költségek.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/12/28/kommunikacio-miniszterelnoki-kabinetiroda-reklamkoltes-konzultacio-plakatok
|
2022-12-28 17:08:00
| true | null | null |
Telex
|
Nettó 70 millió forintért hirdetheti a Budapesti Közművek Zrt. álláshirdetéseit a Balásy Gyula tulajdonában álló Media Dynamics Kft. – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő szerdai számából. A hirdetmény értelmében a kormányközeli üzletember cége a fővárosi szolgáltató folyamatos, illetve kampányszerű toborzásaihoz kapcsolódó álláshirdetés-vásárlási és ahhoz kapcsolódó tervezési feladatokat lát el, médiastratégiát és terveket készít a különböző médiafelületekre, úgymint:
álláshirdetési portálokra,
közösségi médiára,
print napi-, heti, kétheti és havilapokra,
kerületi és regionális lapokra,
rádió csatornákra,
online médiára,
egyéb álláshirdetési (reklám) felületekre.
A hirdetményből az is kiderül, a Budapesti Közművek Zrt. 70 milliós keretösszeg 70 százalékának, azaz nettó 49 millió forintnak megfelelő megrendelés kiadására vállal kötelezettséget. A fennmaradó 21 millió forint tehát opciós tétel. A várható mennyiségek:
3 darab/alkalom rádiós,
10 darab/alkalom nyomtatott sajtós,
10 darab/alkalom online álláshirdetési felületes hirdetés, illetve
8 alkalommal álláshirdetési kampányt kell megszervezni,
1131 darab online álláshirdetési felületen kell hirdetést vásárolni, valamint
48 darab online álláshirdetéshez kapcsolódó szolgáltatást is meg kell vásárolni.
A kormányközeli milliárdos a közbeszerzési eljáráson a PlanB Kft.-t, valamint a MyAd Marketing Kft.-t utasította maga mögé. Utóbbi vállalkozással egyébként Balásy korábban is dolgozott közösen: az üzletember New Land Media Kft.-je a MyAddel közösen népszerűsítette az Uuroskill 2018 európai szakmunkásversenyt, valamint egy másik kampány során a szentendrei skanzent is.
Balásy Gyula cégbirodalma főleg kommunikációval foglalkozik, annak zászlóshajói, a New Land Media Kft., illetve a Lounge Design Kft. rendre a kormányzati propagandakampányokra kiírt közbeszerzések nyertesei, olyannyira, hogy 2022-ben az általuk kötött, bruttó 75 milliárd forintos keretszerződés a tavalyi év egyik legnagyobb értékű közbeszerzése volt. Ehhez képest a mostani közbeszerzésen elnyert nettó 70 milliós tétel eltörpül.
A mostani, fővárosi közműholding által kiírt közbeszerzésen nyertes, 2016-ban alapított Media Dynamics Kft.-t Balásy 2018 őszén vásárolta meg, a cégnek ekkor kezdett emelkedni a csillaga. A 2017-es 83,5, majd 2018-as 151 milliós forgalomból Balásy többmilliárdos bevételt csinált, emellett a cég több száz millió forint eredményt is fel tud mutatni. Az egyedüli tulajdonos Balásy Gyula ebből a cégből osztalékot eddig nem vett fel.
Az ősszel számoltunk be arról, a kormány kedvenc kommunikációs cégének tulajdonosa új vállalkozást is alapított, mely egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenységgel, illetve üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadással kíván foglalkozni.
|
Az „apróért” is lehajol a kormány kedvenc kommunikációs cégének feje
|
A Balásy Gyula tulajdonában álló Media Dynamics Kft. nyerte meg a fővárosi közműholding által álláshirdetési felületek vásárlására kiírt közbeszerzési
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/az-aproert-is-lehajol-a-kormany-kedvenc-kommunikacios-cegenek-feje.html
|
2023-01-04 07:42:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Még egy névtáblája sincs a városházi folyosón, mégis ő az egyik legfontosabb ember ma Budapesten. A vagyonát a Bahia-boltokkal megalapozó vállalkozó, Mesterházy Ernő évek óta Demszky Gábor fő bizalmasa, akár politikáról, akár üzletről, akár magánéletről van szó. Helyzetbe kerülése egyúttal egy szebb napokat látott főpolgármester és egy meggyengült párt hatalmi játszmákkal teli története is. Az [origo] utánajárt, hogyan jutott el az alternatív klubokból a hatalom előszobájába.
Demszky Gábor zavartan mosolyogva, kócos hajjal, vállára dobott hosszú fekete kabátban lépett színpadra az URH zenekar 1990 novemberi koncertjén az Olimpiai Csarnokban. Épp a Szavazz rám című dalba kezdett bele az énekes Müller Péter, aki egy öleléssel köszöntötte régi ismerősét. A fővárosi közgyűlés által pár nappal korábban főpolgármesternek választott Demszky nem szólt egy szót sem, de a refrént ő is énekelte. A vokálosok mögött tipródott, így a hangja nem jutott el a mikrofonig, csak a szájáról lehetett leolvasni, hogy ismételgette a két szót: "Szavazz rám!"
A Csak egy parti címet viselő koncert egyik szervezője egy Mesterházy Ernő nevű, akkor huszonéves fiatalember volt. Úgy emlékszik, hogy legfeljebb pár szót válthatott Demszkyvel, nem ő hívta meg, és nem ő intézte azt sem, hogy felmenjen a színpadra. Azóta jóval szorosabbra fűződött a viszonyuk: Mesterházy ma egyike a főpolgármester bizalmi embereinek, közülük is talán ő áll hozzá a legközelebb. Legyen szó gazdasági ügyekről, pártpolitikáról vagy akár személyes gondokról, Demszky biztosan kikéri a tanácsát. Ha pedig valaki el akar jutni a főpolgármesterhez, akkor jó eséllyel rajta keresztül vezet hozzá az út.
Bár Mesterházy Ernő már évek óta jelen van Demszky Gábor környezetében, sokáig láthatatlan tudott maradni a nyilvánosság előtt. Nem szerepelt, nem nyilatkozott, interjút is csak egyet adott eddig (pár héttel ezelőtt az Indexnek, amikor már tisztában volt vele, hogy az [origo] cikket közöl róla). Ragaszkodását a háttérben maradáshoz jól mutatja, hogy a városházán nincs is kinn a névtáblája (legalábbis február elején nem volt) annak az irodának az ajtaján, ahol dolgozik.
Az [origo] kíváncsi volt, hogyan került a nyolcvanas évek underground kultúrájából érkező vagyonos üzletember Demszky Gábor közelébe és vált aktív szereplőjévé a fővárosban zajló politikai játszmáknak. Hogy ezt kiderítsük, nemcsak magával Mesterházy Ernővel beszéltünk, hanem megkerestük ismerőseit, barátait, üzleti partnereit, politikai szövetségeseit és ellenfeleit. Szerettünk volna beszélni a főpolgármesterrel is, de ő nem kívánt interjút adni.
A Bizottság volt az első
A főpolgármesteri tanácsadói poszthoz kacskaringós út vezetett. A Győr melletti kis faluból, Eneséről, átlagos körülmények között élő értelmiségi családból származó Mesterházy érettségi után a budapesti közgazdaságtudományi egyetemen tanult tovább, ahol belecsöppent a nyolcvanas évek underground kultúrájába. "A Bizottság volt az első ilyen típusú zenekar, amit hallottam. Nagy kulturális élményt jelentett" - mondta, amikor interjút készítettünk vele ehhez a cikkhez. Nem sokkal később aktív szereplője is lett ennek a kulturális közegnek. Kollégiumi barátjával, Szabó Attilával együtt ők vették át a nyolcvanas évek elején a kiöregedő végzősöktől az egyetem szórakozóhelyét, a Ráday Klubot. "Akkor az egy diszkó volt, de mi alternatív helyet csináltunk belőle. Első alkalommal a Trabant és a Balaton (két zenekar, sok személyi és zenei átfedéssel - a szerk.) lépett fel, ez adta meg a hely profilját" - idézte fel Mesterházy, hozzátéve, hogy nemcsak zenében gondolkodtak: filmklubot szerveztek, foglalkoztak a keleti kultúrával, és lámákat is meghívtak.
A klub a KISZ-hez tartozott, amelynek Mesterházy is tagja volt, bár funkciót nem viselt. Régi barátja, Bognár Attila - ma az A38 koncerthajó vezetője - szerint azonban így is érződött, hogy jó kapcsolatai vannak, hogy rendelkezik befolyással a szervezeten belül. Mesterházy viszont úgy emlékszik, a KISZ-tagságnak nem volt igazán jelentősége, mert - mint fogalmazott - "már mentünk ki a rendszerből". Az egyetem befejezése után Bognárral - aki sok underground zenészt ismert - közösen új helyszínen, az Almássy téren folytatták azt, ami a Ráday Klubban elkezdődött. Ez volt a Klub 2000 nevű szórakozóhely, ahol ugyanúgy alternatív zenekarok léptek fel.
"Már akkor látszott Ernő képessége, hogy teljesen irracionális helyzeteket tud teremteni és működtetni" - magyarázta Bognár, aki szerint előtte nem volt példa arra, hogy egy állami intézményt heti rendszerességgel ki lehessen bérelni magánrendezvények számára, barátja azonban az egyetemen kialakított jó kapcsolatai révén elintézte. Mesterházy azt mondja, nem volt szükség ördöngösségre. "Ismertek minket a házban, tudták, hogy képesek vagyunk ilyen rendezvényeket szervezni, ők pedig így bevételhez jutottak" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a büfét nem adták át nekik, így üzletileg nem volt igazán komoly vállalkozás a Klub 2000.
Felfedezés és vállalkozás
Két év után, 1988-ban felhagytak a klubszervezéssel, és következett az utazások időszaka. Vettek egy Latvia márkájú kisbuszt, amellyel zenekarokat - főként az Európa Kiadót, de másokat is - vittek koncertekre, elsősorban Nyugatra. Abban az időben még egy lehetőségük nyílt az utazásokra: olcsó Aeroflot-jegyekkel el lehetett jutni egzotikus helyekre, és ezt ki is használták. Mesterházy ezzel párhuzamosan elkezdett vállalkozni, már 1989 februárjában feltűnt egy kereskedelmi kft.-ben tulajdonosként és ügyvezetőként. "Ha volt valakinek egy kft.-je és megkérdezték, mivel foglalkozik, akkor az volt rá a válasz: mindennel" - jellemezte az akkori viszonyokat.
Az olcsó Aeroflot-jegyeknek köszönhetően Mesterházy baráti köre az 1990-es év első napjait Kubában töltötte. A társaságból többen rég nem látták egymást a sok utazgatás miatt, de közben érdeklődtek a hazai változások iránt is. "Kubában megegyeztünk, hogy hazajövünk, belefogunk valamilyen vállalkozásba, és persze elmegyünk szavazni" - elevenítette fel döntésüket Bognár Attila. Liberális társaság volt, több ponton kapcsolódtak a demokratikus ellenzékhez, így nem volt kérdés, hogy kire fognak voksolni. "Mindig is az SZDSZ mellett voltunk. A kezdeti Fidesz is tetszett, de aztán ők később nagyon megváltoztak" - mondta Mesterházy. Bognár szerint voltak azért viták is, mert "Ernő bízott a reformszocialistákban is, bár kapcsolata nem volt velük". Mesterházy erre most azt mondta: "Pontosan tudtam, hogy az antalli politikához nincs közöm. Ott is voltak szimpatikus emberek, de az MSZP-ben több volt, az SZDSZ-ben pedig még több."
A Kubában meghozott döntés vállalkozásra vonatkozó részéből született meg az egzotikus tájakról származó ruhákkal és egyéb termékekkel kereskedő Bahia, amelyet Mesterházy Bognárral és más ismerősökkel együtt alapított. Az ötlet utazásaik során született. "Láttuk Európában, hogy drágán adják ezeket a holmikat, viszont amikor elmentünk oda, ahol készítik őket, kiderült, hogy olcsón hozzá lehet jutni" - mondta Mesterházy, hangsúlyozva, hogy ők is ilyen ruhákban jártak. Az üzlet jobban bejött, mint ahogy remélték, ráadásul élvezték is, hiszen az árubeszerzés során világot láttak. "Képzeld el, az a munkád, hogy elmenjél Dél-Amerikába, Nepálba, Indiába és ott vásároljál" - magyarázta Mesterházy.
Eretnek gondolkodás
"A konstrukciót Ernő tartotta kézben, ő volt a vállalkozás kiépítésének motorja" - emlékezett vissza Bognár, akiben megragadt az, amit a könyvelőjük, egy ötvenes éveiben járó, korábban nagy állami vállalatoknak dolgozó nő mondott neki Mesterházyról. "Egyszer valamiért nekem kellett hozzá elmennem, és azt mondta, nem találkozott még olyan eretnek gondolkodású emberrel, mint az Ernő" - idézte fel Bognár. Az eretnek szót pozitív értelemben értette a könyvelő, lenyűgözte ugyanis, hogy Mesterházy számára szokatlanul, de jó érzékkel tekintett az üzleti ügyekre. Ez tükröződött a bevételekben is, Bognár szerint ugyanis ez a vállalkozás teremtette meg kettejük jólétének az alapját. Közben nem feledkeztek meg underground múltjukról sem, Bahia néven lemezkiadót is alapítottak, amely gondozta a nyolcvanas évek alternatív zenekarainak anyagait. Így megjelenhettek korábban csak koncerten előadott zenék.
Bár Mesterházy állítja, hogy számára mindig is a Bahia volt a legfontosabb, korán belekóstolt más vállalkozásokba is. Magánszemélyként 29 cégben tűnt fel az elmúlt húsz évben, foglalkozott ingatlanüzletekkel és résztulajdonosa volt egy takarítással foglalkozó vállalatnak. Utóbbi kifejezetten sikeresnek bizonyult (erről részletek keretes írásunkban), több állami beruházáshoz is jutott, bár ebben a cégben Mesterházy saját bevallása szerint csak passzív befektetőként, csendestársként vett részt.
A róla szóló kevés újságcikkben gyakran neve mellé biggyesztették azt, hogy "milliárdos vállalkozó", ennek megalapozottsága azonban nem teljesen egyértelmű. A leggazdagabb magyarokat felsoroló listákon nem szerepel, és Bognár Attila szerint sem feltétlenül kellene felkerülnie rájuk. "Jómódú, de egy milliárdos vállalkozó máshogy mozog, több szabad vegyértéke van" - mondta. Maga az érintett a vagyoni helyzetére vonatkozó kérdéseket elintézte annyival, hogy "nem vagyok szegény ember, de nem foglalkozom azzal, hogy mennyi pénzem van". Bognár szerint Mesterházy azonban nem is a pénzre hajt, hanem a befolyásra, arra hogy ő legyen az, aki el tud intézni ügyeket.
|
A Városháza fantomja súg Demszkynek
|
Mesterházy a 2006-os önkormányzati választási győzelem után is maradt tanácsadó. (Fizetést továbbra sem vesz fel, amit azzal indokol, hogy akkor az összeférhetetlenségi szabályok miatt le kellene mondani a TV2 igazgatótanácsában elfoglalt helyéről, amiért jóval több jár a Városházán tanácsadóként megkapható kétszázezer forintnál.) Hatásköre viszont kibővült: hivatalos megbízást is kapott arra, hogy koordinátorként tartsa a kapcsolatot a kormánnyal. A feladat adta magát, akkoriban ugyanis az a Szilvásy György volt a kancelláriaminiszter, akivel az utóbbi néhány évben közeli barátok lettek.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2008/2/demszky-gabor-tanacsadoja-mesterhazy-erno-portreja
|
2008-02-19 11:43:00
| true | null | null |
Origo
|
Végrehajtókat küld a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a Momentum Mozgalom szóvivője és parlamenti frakcióvezető-helyettese, Tompos Márton.
Az ellenzéki politikus a lélegeztetőgép-beszerzésre vonatkozó állami dokumentációt szeretné látni. Ez ügyben korábban közadatigényléssel fordult a minisztériumhoz, de nem kapta meg, amit kért. Emiatt pert indított, és a bíróság első- és másodfokon is neki adott igazat. Arra nem utal a posztjában, hogy a másodfokú ítélet jogerőre emelkedett-e.
Szijjártó Péterék 2 elvesztett per után sem adták még ki a lélegeztetőgép-biznisz adatait, tehát a KKM törvényt szegett – írta Tompos Márton.
A koronavírus-járvány idején a magyar állam 300 milliárd forintért megvásárolt mintegy 16 ezer lélegeztetőgépet. Ezek egy része használatban volt a baj idején, annyi, amennyihez volt kiképzett szakember, a többit – a kormány nem árulta el, pontosan mennyit, valószínűleg több ezret – raktárakban tárolnak, és ez a tárolás eddig közel 400 millió forintba került.
A beszerzésben a legnagyobb részt vállaló cégnél, amely jelentős osztalékot fizetett ki a tulajdonosainak, 2021-ben végelszámolás indult. Az anyacégnél, amely részesült az osztalékból, 2022. decemberében kezdődött végelszámolás.
Tompos Márton egy éve azt állította, a magyar kormány életveszélyesnek bizonyult lélegeztetőgépeket adott ajándékba Kirgizisztánnak.
|
Végrehajtót küld a külügyminisztériumra a Momentum
|
A lélegeztetőgép-biznisz iratanyagát szeretné megkapni, de a tárca a bírósági ítélet ellenére nem küldte el neki.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/vegrehajtot-kuld-a-kulugyminiszteriumra-a-momentum-255274
|
2023-01-04 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Négy, rétegelt lemezből készült építményt, kültéri galériát mutat be Facebook-oldalán Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.
A tatai Öreg-tó partján megvalósult beruházás 10 millió forintba került.
"Nem kell ehhez sokat hozzátenni, talán pár dolog:-az egyesület sem bízik nagyon a rétegelt lemez tartósságában. Azt írják, hogy LEGALÁBB 3 évig kint lesznek az »épületek«. Reméljük a legjobbakat... A pénzt a »HACS«-tól kapták. Ezek a »Helyi Akciócsoportok« sokszor a pénzszórás szinonimái (...) számos városban osztottak ki az önkormányzat vezetésével városonként 350 millió forintot, legtöbbször fideszközeli, megbízható »civil szervezeteknek«. Természetesen EU-s forrásból vannak a pénzek és az egész országban is nagyon sok hasonlóan épületes projektet lehetne látni, ha valakinek lenne gyomra feldolgozni ezeket" - írja a képviselő. Ezzel kapcsolatban megosztja egy szeptemberi felfedezését: egy kulturális szövetkezet 8 millió forintnyi uniós forrásból szervezett 12 alkalommal 15-20 fős gasztrokulturális rendezvényeket. A képviselő kiszámolta, egy adag étel ára 30-40 ezer forint lehetett.
A tatai tónál lévő galériáról a képviselő azt gondolja, a rétegelt lemez és a borítólemez árát tekintve a tervező és a kivitelező jelentős haszonnal dolgozott, de ez inkább szerinte csak feleslegesen elszórt pénz.
A független képviselő szerint a helyiek azon szomorkodnak, hogy ezek a bódék simán megépülhettek, miközben a tó melletti szabadstrandon pénzhiány miatt egyelőre nem lesznek zuhanyzók.
Arról, hogy mit mutat be a kültéri galéria, nem esik szó Hadházy Ákos posztjában.
|
10 millióból épült kültéri galériáról posztolt Hadházy
|
A tatai Öreg-tó partján épült a kültéri galéria. Képzőművészeti tárlat látható benne.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/10-milliobol-epult-kulteri-galeriarol-posztolt-hadhazy-255269
|
2023-01-04 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Dézsi Csaba Andrásnak, Győr fideszes polgármesterének szívügye a 600 milliárd forintra saccolt kulturális negyed felépítése a városban. A kormány azonban a nehéz gazdasági helyzet miatt egyelőre kihátrált a projekt mögül, ami annyira grandiózus, hogy „még Budapestnek is sok lenne”. Regisztráltunk az éves közmeghallgatásra, hogy végre választ kapjunk arra a kérdésre, hogy Dézsi továbbra is kitart-e a projekt mellett. Mindeközben kiderítettük, hogy a gazdasági nehézségekkel küzdő város az elmúlt években 90 milliót költött a kulturális negyed előkészítésére. A régi színház felújítása és az új mélygarázs együttesen 40 milliárdra becsült építése pedig épp amiatt maradt el, mert a Borkai Zsolt helyébe lépő új polgármester a kulturális negyedben képzelte el az új színházat.
A Győrben élők már sokat hallhattak a kormánypárti városvezető, Dézsi Csaba András nagyszabású tervéről, országszerte azonban kevésbé. A polgármester 2020-ban egy 600 milliárd forintba kerülő új kulturális negyedet álmodott meg. A projekt megvalósításához a korábbi Rába-gyár területét szemelte ki.
A Mosoni-Duna partján egy teljes városrész épülne. Nemcsak a színház költözne át a belvárosból, hanem a bábszínház, a balett, a filharmonikus zenekar, a korábbi ifjúsági ház is. Lenne ott még közlekedési múzeum, hajókikötő, továbbá irodaházakat és szállodát terveztek ide. Az egyik legnagyobb attrakció a fejlesztési terület közepén kialakított hajózható csatorna lenne, ami által a fás terület egy mesterséges szigetet alkotna.
„Építünk egy új városközpontot. Olyat, mint Párizsban, ahol, ha megállunk a Diadalívnél, egyik oldalra eltekintünk, ott van az új Párizs, a hátunk mögött pedig a Concorde tér és a Tuileriák” – ecsetelte lapunknak a grandiózus tervét Dézsi, – amikor még szóba állt az Átlátszóval.
„Bármikor megmondhatom a véleményem a fociról” – interjú Dézsi Csaba András győri polgármesterrel | atlatszo.hu
Az Átlátszónak ritkán ad ilyen részletes, hosszú interjút országosan ismert Fidesz-politikus. Dézsi Csaba András, az idén januárban, Borkai Zsolt lemondása után megválasztott győri polgármester azonban válaszolt a kérdéseinkre. – Ön nemrég azt nyilatkozta, hogy valójában csak mostantól, az ön megválasztásával lett igazán fideszes városvezetés Győrben.
Kong a város kasszája, a kormány szerint túl grandiózus a terv
Az álmok azonban nem találkoztak a valósággal. A gigantikus beruházást normál körülmények között még lehet, hogy támogatta volna a kormány az adóforintokból. Viszont 2020-ban jött a koronavírus, 2022-ben az orosz-ukrán háború, amelyek nehéz helyzetbe sodorták az országot és Győrt is. 2021 elején pedig már arról beszélt Dézsi, hogy nem kizárt: az önkormányzatnak hitelt kell felvennie.
Mindez a fideszes győri városvezetőt nem tántorította el a kulturális negyedtől: 2021 elején, a koronavírus-járvány egyik csúcspontján is bizakodó volt, ősszel pedig a kulturális negyedről készült látványvideót osztott meg.
A polgármester csak a gazdaság fellendülésében és a kormányzati támogatásban reménykedhet, amire egyre kevesebb a remény. A kormány álláspontjáról annyit lehet tudni, amit Gulyás Gergely kancelláriaminiszter mondott a választások utáni kormányinfón: „vannak olyan vélemények, hogy az elképzelés olyan mértékben grandiózus, hogy még Budapestnek is sok lenne.” „A tervek és a racionalitás viszonyáról vannak még viták” – tette hozzá a miniszter. Nagyon komoly (és drága) munkálatokat igényelne tehát a rozsdaövezeti pusztaságból kulturális paradicsomot teremteni.
A közmeghallgatáson bírtuk szóra a polgármestert
Szerettük volna megkérdezni a polgármestert arról, hogy továbbra is kitart-e a terve mellett, és hogy eddig mennyi pénzt költöttek a beruházásra.
Személyesen Dézsinél először tavaly november 24-én próbáltunk a fenti témában érdeklődni. Odamentünk a helyi közszolgálati média, a Győr Plusz székházához, hogy elcsípjük a reggeli műsorban való szereplése után, de nem állt szóba velünk. Azért kényszerültünk erre, mert 2022-ben Győrben nemigen voltak olyan minden tudósító számára nyilvános, előre meghirdetett sajtótájékoztatók, ahol a polgármesternek élőben lehetett volna kérdést feltenni.
Így aztán jeleztük kérdezési szándékunkat a tavaly november 29-én megtartott közmeghallgatáson. Itt a jogszabály szerint, a helyszínen történt regisztráció után bármelyik ott megjelenő helyi lakos hozzászólhat, illetve kérdést, észrevételt fogalmazhat meg.
Közel 90 milliót költöttek eddig
A polgármester a közmeghallgatáson az Átlátszó tudósítójának kérdésére elmondta, hogy még 2021 decemberében is úgy tűnt a kormánnyal való tárgyalásokon, hogy biztosítanak a tervezésre forrást, „de végül a válság idején ez a támogatás elmaradt.” Arra kérdésünkre pedig, hogy a jelenlegi helyzetben is kitart-e a terve mellett, a városvezető úgy fogalmazott:
„Nem, nem mondunk le róla, mert fantasztikus adottságai vannak a területnek”.
Szaksz Vince győri főépítésznek a közmeghallgatáson adott válasza szerint eddig nagyságrendileg körülbelül 80 millió forintot költöttek a kulturális negyed tervezésére. Szaksz szerint a geodéziai felmérés, a talajmechanikai és a környezetvédelmi vizsgálat 45 millióba került, a koncepcióterv, a telepítési tanulmányterv pedig körülbelül 30-33 millió forint volt.
A pontos számokat, összegeket az Átlátszó ezután e-mailben megkérdezte a polgármestertől, arra egyelőre nem jött válasz. Átnéztük a város Üvegzseb felületét, ahol megtalálható, hogy
a terveket a Rosta S. Csaba többségi tulajdonában lévő cég, a RAS Design Kft. készítette el 31 millió forintért. (Erről korábban az ugytudjuk! is beszámolt.)
43,5 millió forintért készítették el a geodéziai-, a talaj- és a környezetvédelmi vizsgálatokat,
Győri Kulturális Városközpont – rozsdaövezeti rehabilitációhoz tartozó jogi feladatok ellátásáért pedig 14,2 millió forintot kapott a Szterényi Ügyvédi Iroda.
Az ügyvédi díjjal együtt a költségek közel 90 millióra rúgnak.
A RAS Design Kft.-nek nem elérhető a 2021-es beszámolója, az azt megelőző években 37 milliós nettó árbevételt értek el. A kft. jelenleg működik, de a cégről számos negatív információ található a cégadatbázisban, számos végrehajtást rendeltek el, majd szüntettek meg ellenük.
90 millió forint a 600 milliárd forinthoz képest nem tűnik soknak, azonban Győr jelenlegi anyagi helyzetében ez is komoly összeg. Az energiaválság miatt ugyanis jó pár helyi állami és/vagy önkormányzati, közpénzes beruházás elmaradt vagy csúszik.
Győr már az energiaválság előtt befékezett: több beruházás is elmaradt vagy késik | atlatszo.hu
Idén nyárra tervezték a megújult győri Adyvárosi Sportcentrum átadását, ez azonban elmaradt. Rákérdeztünk a beruházónál ennek okára, illetve arra is, hogy mikor fejeződik be a felújítás. Fűzy András, a Széchenyi Kosárlabda Akadémia és az UNI Győr kosárlabdacsapat elnöke az Átlátszó kérdésére elmondta, „a létesítmény 2023 első negyedévében lesz átadva”.
Győrben a megszorítások már a 2022-es választás előtt elkezdődtek: az óvodai dolgozóknak az étkezési lehetőségét, aztán a ruhapénzét vették el. Mindez a távfűtéshez beszerzett földgáz drasztikus megdrágulása miatt történt. A választások után, ősszel pedig jó néhány helyi kulturális intézmény, sportlétesítmény átmenetileg bezárt, illetve csökkentett, rövidített nyitvatartással üzemel. A győri adventi vásár díszkivilágításának elmaradásáról, az elsötétült ünnepi rendezvényről pedig még a New York Times is írt. (Végül a lakossági elégedetlenségre reagálva egy szerényebb díszkivilágítást mégis biztosított az önkormányzat.)
A színház közben tovább rohad
A kulturális negyed terve onnan indult, hogy a helyi színházat akarták felújítani az előző polgármester idején. A Borkai-korszak utolsó éveiben részletes tervek születtek a színház, valamint a körülötte lévő tér felújítására, illetve egy mélygarázs építésére. Aztán a fideszes Borkai Zsolt szexbotrány miatti lemondása után, 2020 januárjában megválasztott Dézsi Csaba András leállította (pontosabban el se kezdte) a beruházást.
Kérdés, mennyire volt racionális döntés 2020-ban a jóval kisebb összegből megvalósítható színház-, és térfelújítást lefújni, és a helyére egy ekkora gigaprojektet beharangozni. A kulturális negyed érezhetően más nagyságrend, mint a színházfelújítás. Utóbbi a volt igazgató, Forgács Péter szerint önmagában (a mélygarázs és a tér nélkül) eredetileg 9 milliárd forint lett volna, a kulturális negyed viszont a polgármester elmondása szerint 600 milliárd forint.
Összehasonlításképp: 40 milliárd forintba került volna a mélygarázs, a színház, és a tér megújítása.
Az 1978-ban átadott, tehát több mint negyvenéves régi színházépület rossz állapotban van, ezt senki nem tagadja. Forgács Péter, volt színházigazgató szerint az épület állapota katasztrofális.
„Számtalanszor hozta be nekem a színház mérnöke a csöveket, amiket a vizesblokkokból kiszedtünk. Ha azt megmutatnám valakinek, olyan csövet látna, amin van hetven lyuk. (…) Most ez az épület a pengeélen táncol: ha egy nyomócső, vagy bármi eltörik, akkor a színházat azonnal be fogják zárni”
– összegezte a problémákat tavaly nyáron az intézmény korábbi vezetője.
Tényleg hülyeség lett volna a Dézsi által elvetett mélygarázs?
Dézsi Csaba András a nekünk adott 2020 nyári interjújában azzal indokolta a Borkai idején indult színházfelújítási beruházás lefújását, hogy
„Egy olyan mélygarázst terveztek a színházhoz, amit, ha én megépítenék, mint polgármester, akkor utána azt mondanák, hogy ki volt az a hülye, aki ezt megépítette? Mert senki nem venné igénybe ezt a garázst, senki nem fog a színházból kilépve másfél órát várni arra, hogy megkapja az autóját. Addig ott ácsorogjon? Ez egy nonszensz, elhibázott dolog, és nagyon-nagyon komoly költségekbe került a tervezés is, és komoly költségekbe kerülne ezt megépíteni”.
Ezt a közmeghallgatáson is elmondta a fideszes városvezető, de akkor már háromórás várakozási időről beszélt a mélygarázs esetén. (Az automata mélygarázsban nem a gépkocsivezetők parkolják le az autójukat, hanem a rendszer helyezi be azokat az üres helyekre.)
Levélben több kérdést feltettünk Dézsi Csaba Andrásnak. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy a másfél vagy a háromórás várakozási idő-e a helytálló, megismerheti-e a nyilvánosság a hatásvizsgálatokat. Megkeresésünkre azonban nem jött válasz.
Máshonnan viszont kaptunk érdemi információt.
„A tervezők azt is modellezték, hogy mennyi idő alatt lehet teljesen »leüríteni« az automata mélyparkolót. A Dézsi Csaba András által említett másfél órás várakozás erre vonatkozhatott, hogy az utolsó autós ennyi idő után jutna az autójához. Ez nyilván csak elvi lehetőség lett volna, hogy a teljes mélyparkolót a színház látogatói foglalták volna el és ők az előadás után egyszerre is akartak volna távozni. Hozzátenném, modellezésre került egy hagyományos (nem automata) mélygarázs is, amelynek a teljes leürítése ennél lassabban történt volna meg a tervezők szerint”
– mondta el az Átlátszónak a beruházás előkészítésének folyamatára belülről rálátó forrásunk.
A projekt munkálataiban részt vevő szakember elismeri, hogy ez egy rendkívül költséges, akkori áron 40 milliárdosra saccolt építkezés lett volna.
„Ekkora méretű parkoló létesítése ott másképp nehezen lett volna kivitelezhető, ugyanis a felszín alatt a győri vár fala nem tette volna lehetővé a hagyományos mélygarázs építését. Vagyis ha egyszerre kívánjuk megoldani a színház felújítását és a parkolást, akkor műszaki szempontból ez lett volna az optimális megoldás. Nem véletlen, hogy a közgyűlés által korábban, még jóval a tervezés előtt elfogadott győri belvárosi parkolási koncepció is tartalmazta azon a ponton egy mélyparkoló létesítését”
– mondja a tervezés egyik bennfentese.
Forrásunk szerint a terv mellett és ellene is szólnak érvek, azt azonban nem tartja jó döntésnek, hogy Dézsi Csaba András úgy vetette el a beruházást, hogy azt érdemben megversenyeztette volna. Megkérdeztük a polgármestert, hogy terveznek-e bármilyen felújítást a színház jelenlegi épületében, azonban erre a kérdésünkre sem érkezett válasz.
|
„Nem, nem mondunk le róla” – a győri polgármester kitart a 600 milliárdos kulturális negyed mellett
|
Dézsi Csaba Andrásnak, Győr fideszes polgármesterének szívügye a 600 milliárd forintra saccolt kulturális negyed felépítése a városban. A kormány azonban a nehéz gazdasági helyzet miatt egyelőre kihátrált a projekt mögül, ami annyira grandiózus, hogy „még Budapestnek is sok lenne”. Regisztráltunk az éves közmeghallgatásra, hogy végre választ kapjunk arra a kérdésre, hogy Dézsi továbbra is kitart-e a projekt mellett. Mindeközben kiderítettük, hogy a gazdasági nehézségekkel küzdő város az elmúlt években 90 milliót költött a kulturális negyed előkészítésére. A régi színház felújítása és az új mélygarázs együttesen 40 milliárdra becsült építése pedig épp amiatt maradt el, mert a Borkai Zsolt helyébe lépő új polgármester a kulturális negyedben képzelte el az új színházat.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/01/04/nem-nem-mondunk-le-rola-a-gyori-polgarmester-kitart-a-600-milliardos-kulturalis-negyed-mellett/
|
2023-01-04 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Az Fidesz-kormány 2015-ben jelentette be a Modern Városok programját. Ebben Orbán Viktor miniszterelnök minden megyeszékhelynek megígérte a gyorsforgalmi útkapcsolat kiépítését. Ez mára szinte teljes egészében teljesült is: egyedül Zalaegerszeget nem érte el még sztráda*Salgótarjánba, Kaposvárra és Veszprémbe ugyan nem autópálya vezet, de 2×2 sávos főutak, ami funkciójában teljesen megfelel ennek. Ugyan nem megyeszékhely, de a megyei jogú városok közül még Hódmezővásárhelyre nem vezet autópálya, de a 47-es út szinte végig 2×2 sávos Szegedig..
A fejlesztéseket nem a forgalmi adatok, a közlekedésfejlesztési és gazdasági észszerűség, sokkal inkább a politikai elvárások motiválták – ennek pedig súlyos ára van. Igaz, ez a jelenség nem 2010-ben kezdődött, elég csak arra utalni, hogy a hazai útfejlesztések esetében már a rendszerváltás óta hagyománya van a választások előtti átadásoknak. Már 1994-ben is pont az országgyűlési voksolás előtt sikerült az M1-es Győrtől nyugatra eső szakaszát és az M0 déli körgyűrűt átadni. A sietség volt a fő oka a legendásan drága és nehezen indokolható M6-os autópálya ppp-s szerződésének és a dombokba fúrt alagutaknak az MSZP-SZDSZ kormány alatt.
A sietségnek sokszor árfelhajtó hatása van, miközben már a tervezésnél is egyre szorongatóbb határidőket fogalmaznak meg a politikusok a tervezőknek, a projektek lebonyolítóinak. Ennek hatására pedig nem ritka, hogy értelmetlenül tízmilliárdokat dobnak ki az ablakon.
Az M44 esetében a túlzott sietség néhány év után felesleges útfejlesztéseket is hozott, nem mellékesen új kapcsolatot biztosítva Szíjj László szülővárosának. Ő a Forbes listája szerint a hatodik leggazdagabb magyar 229 milliárd forint becsült vagyonnal, jelentős részben az állami megbízásokkal kitömött útépítő Duna Aszfaltnak köszönhetően. A sajtóban gyakran szerepel a jachtjai miatt is, az egyiken korábban Szijjártó Péter külügyminiszter is nyaralt.
A Békéscsabát és Kecskemétet összekötő 44-es út fejlesztése régi vágya volt a környék lakóinak, ami természetesen érhető. A forgalmi adatokból látható, hogy a legnagyobb forgalmú szakaszon, Kecskemét térségében készül el utoljára, a szerződés szerint 2024-re az autóút. A legkevésbé forgalmas szakasz – a Békéscsaba és Gyula közötti – 2004-ben készült el a még a Fidesz-kormány által elindított Széchenyi Terv keretében.
A 44-es főutat elkerülő M44 gyorsforgalmi utat a legkönnyebben a Tiszakürt és Kondoros közötti szakaszon lehetett megépíteni – itt nem volt folyó, nagyobb akadály. Ezért 2019-re itt készült el először az új szakasz.
Az alábbi ábrán látható kékkel a 2018-as forgalom egységjárműben kifejezve. Ez a mutatószám a személyautókat 1, a teherautókat 2,5 értékkel szerepelteti. A 2020-as évben összesítve látható a 44-es főút és az M44 forgalma. Érdemes kiemelni, hogy úgy ilyen alacsony az új gyorsforgalmi szakasz forgalma, hogy erre még matricát sem kell venni a személyautóknak – a kormányzat szerint majd csak akkor kell, ha összekapcsolódik a sztrádahálózat többi részével. Így 2019 és 2025 között ingyen használható az M44-es.
Az adatok alapján felmerül a kérdés, hogy szükség van-e egyáltalán végig egy új gyorsforgalmi útra. Hiszen a forgalom csak nagyon kevés helyen haladja meg a 10 ezer egységármű mértéket, ami alatt nem igazán indokolt sztráda építése. Korábban nem véletlenül 2×1 sávos gyorsforgalmi úttal terveztek ezen a nyomvonalon, hiszen így elkerülhetők a települések, a forgalom pedig még nagyon hosszú távon sem indokolta volna a 2×2 sávot.
Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogyan alakult Kecskeméttől Békéscsaba irányába a 44-es út és az új M44-es kapacitásának kihasználtsága.
Jól látható, hogy szűk keresztmetszet három helyen volt:
Kecskemét térségében,
Szarvas térségében,
Kondoros és Békéscsaba között
Szarvas és Tiszakürt között nem volt szükség autóút építésére. Ráadásul az új sztráda nem is csökkentette igazán a forgalmat Kunszentmártonig – az erre közlekedőknek valószínűleg nem éri meg kerülni. Az új M44-es kihasználtsága igazán csapnivaló, csupán 8 százalék. Az 5 ezer egységjármű forgalom egy másodrendű főútnak is alacsony, nemhogy gyorsforgalmi útnak. Sokkal hasznosabb lett volna, ha csak 2×1 sávon épül meg, plusz felújítják az érintett térség mellékúthálózatát.
Amire viszont biztosan szükség lett volna, az Kecskemét térségének fejlesztése. Ennek szerződését tavaly írták alá, a Duna Aszfalt-csoport 107 milliárd forintért építi meg ezt a 32 kilométeres szakaszt. Ahogy az alábbi ábrán látszik, nagyon gyors ütemen drágult az építés az M44-es szakaszain, amelyek szinte mindegyikében a Duna Aszfalt-csoport cégei érdekeltek. (Pedig ezek jelentős részben az építőipar termelői árainak elszállása előtt készültek el, a KSH adatai szerint az útépítés költségének emelkedése először csak 2021 utolsó negyedévében lépte át érdemben a 10 százalékot.)
A fejlesztések átgondolatlanságát mutatja, hogy a 2021-ben átadott új Tisza-hidat is magában foglaló, Lakitelekig megépített szakasszal együtt nagyon jelentős kapcsolódó úthálózat-fejlesztésre is sor került.
20,3 kilométeren felújították a 44-es főutat 8,1 milliárd forintért.
Szentkirály és Lakitelek között tovább épül 4,6 kilométeren úgy az M44, hogy így nem ér el új kapcsolatot az M5 irányába.
Építenek egy visszakötést Kecskemét irányába, a Tiszakécske-Kecskemét út jelentős részét átépítik, Szentkirály pedig kap egy új elkerülő utat.
A Kecskemét-Tiszakécske összekötő út jelölt része, benne a Szentkirály elkerülővel 2023-ra készül el, de 2024-re már átadják a fenti térképen szaggatott kékkel, az alábbin sárgával jelzett, teljesen új nyomvonalú M44-est az M5-ös sztrádáig. Ez a forgalom nagy részét minden bizonnyal elvezeti Szentkirályról, illetve általában erről a mellékútról. Ez az út alig 3700 egységjármű forgalmat bonyolít, a kapacitásának csak 18 százalékát használták a 2020-as mérések alapján.
A felújítása számításaink szerint mintegy 18 milliárd forintba kerül, a becslés részletei a csillagra kattintva olvashatók*Kerestük e-mailben a Nemzeti Infrastruktúra Zrt.-t, hogy a projekt költségei hogyan oszlanak meg, de nem válaszoltak.
A pontos árakat illene a szerződésből ismerni, de a közbeszerzési eljárás során és a szerződésben is csak az összesített árat teszik közzé. Mivel közérdekű adatkérelemre jellemzően 45 plusz 45 nap után válaszolnak, és akkor is bizonytalan, hogy érdemi információkat adnak-e meg, ezért más projektek költségei alapján becsültük meg, hogy miből áll össze a 35,5 milliárdos Szentkirály-Lakitelek szakasz költsége. A sztráda és a kerékpárút mindenképp megépült volna, a lekötés és a burkolatmegerősítés részét vettük nem feltétlenül szükséges elemnek az alábbiak szerint
Szakasz – Km – Mrd Ft/km – Összesen mrd – Szükséges/nem szükséges
M44 főpálya – 4,6 – 3 – 13,8 – szükséges
2×1 sávos új főút – 2,8 – 2,3 – 6,4 – nem szükséges
Burkolatmegerősítés – 16,2 – 0,7 – 11,3 – nem szükséges
Kerékpárút – 13,3 – 0,3 – 4 – szükséges. Ezért cserébe várhatóan mindössze egyetlen évig lesz érdemi forgalom ezen a négy számjegyű úton, amely a térségben is rengeteg munkát elnyerő Szíjj László szülővárosába vezet.
De nem ez az egyetlen nehezen érthető döntés. Az M44-es épülő 32,2 kilométeres szakasza messze elkerüli Kecskemétet. A mostani főutakon is ennél alig hosszabb, csupán 34,7 kilométer az M5-ös elérése.
A célt a meglévő főutak felhasználásával is el lehetett volna érni. Ha már eldöntötték a Kecskemét-Szentkirály-Tiszakécske szakasz felújítását, azt 2×2 sávosra bővítve – két új átkötéssel a régi 5-ös út irányába – az M44-es épülő szakaszához képest 1,5 kilométerrel rövidebb szakaszt is építhettek volna. Ezzel pedig becsülhetően 10-15 milliárd forinttal lett volna olcsóbb a gyorsabb elérést biztosító új út építése. Nem mellesleg kiváló minőségű termőföldeket sem kellene a művelés alól kivonni.
Az épülő nyomvonalváltozat mellett az szólt, hogy az majd egyszer az M8-as útvonalának része lehet Kecskemét és Szolnok között. A jelenlegi tervek szerint azonban ez a szakasz ebben az évtizedben nem épül meg.
A kormányzat így végül a lehető legdrágább, leglassabb elérését biztosító, a környezetet a szükségnél jobban terhelő megoldást választotta. De legalább hétszer tudnak szalagot vágni az egyes új szakaszok átadásakor.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIdehaza extraprofitot, külföldön csak veszteséget termel a kormány kedvenc útépítő cégePróbál külföldön terjeszkedni a Duna Aszfalt, de az eredmények egyelőre nem említhetők egy lapon az idehaza elért kiemelkedő növekedéssel és profitrátával.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÁtadták a Simicska-Orbán háború és a túlárazás szimbólumává vált autóutatA kormány addig védte az M4-es Szolnok körüli költségeit, amíg Simicska Lajos nem kezdett el telefonálni 2015. február 6-án. A félbemaradt szakaszt most adták át, és összességében még drágább lett.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz úthálózat legjobb részét passzolja le a kormány 35 évre, a tönkrement utak maradnak az állam nyakánA gyorsforgalmi tender generációnyi időre bebetonozott nyertese annyi bevételre számíthat 2057-ig, mint az államosított nyugdíjpénztári vagyon.
|
A Szíjj László városába vezető mellékútra 18 milliárd megy el, egyetlen év miatt
|
A kormányzat drága, lassabb elérését biztosító, a környezetet a szükségnél jobban terhelő megoldást választott, de legalább sokszor lehet szalagot vágni.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20230106/a-szijj-laszlo-varosaba-vezeto-mellekutra-18-milliard-megy-el-egyetlen-ev-miatt/
|
2023-01-06 10:23:34
| true | null | null |
G7
|
A Blikknek is bemutatott iraton – amelyet nemrég csatoltak a korábbi feljelentésekhez – egy évvel korábbi, 2020. májusi dátum szerepel a végrehajtási-árverési eljárás dátumaként, holott az ingatlant csak egy évvel később verték dobra, ez szerepel egy földhivatali érvényességi pecséten is.
Beatrix: 38 millióért vitték el a félmilliárdos házamat – Lelepleztük, hogyan működött a Schadl-féle végrehajtói maffia
Ráadásul a jelenleg is letartóztatásban levő végrehajtói kamarai elnök, Schadl György felesége, Schadlné Baranyai Helga abban is hibázott, hogy a valós eljárásnál egy évvel korábbi dátummal jelzett iratról több aláírás, pecsét, tanú is hiányzik.
– A péceli házam 450 millió forintot ért, amikor a volt férjem tartozásai miatt végrehajtás indult a megterhelt ingatlanra – magyarázta a Blikknek az asszony. – Mivel én panaszt nyújtottam be, hogy tulajdonostársként ez jogtalan, ráadásul ennek a bíróság is helyt adott 2021-ben, egy ügyes húzással egy évvel visszadátumozták az árverést, mintha 2020 májusában jött volna létre az ügylet, ahol gyalázatos áron, 38 millió forintért lett új tulajdonosa a házamnak. Érdekes módon a földhivatali bejegyzés már 2021-es, vagyis egy évet vártak a bejegyzésre. Ez soha, egyetlen végrehajtásnál sem fordulhat elő, azonnal bejegyeztetik az új tulajdonost. A két dátum közötti évben az ingatlannal kapcsolatban nekem bírósági kereseteim voltak, amik nem kerültek elutasításra azzal, hogy már nem vagyok tulajdonos, közüzemi vitáim voltak, ahol szintén csak az járhatott el, akinek a neve szerepel az ingatlan tulajdoni lapján. Az irat véletlenül került a birtokomba, nem foglalta le az ügyészség, így közjegyző előtt másoltattuk, majd azonnal csatoltuk a korábbi feljelentéshez. Sajnos, az, hogy ezt a nagyon csúnya bakit, ami nem lehet véletlen, keresztül lehetett vinni a helyi bíróság és a földhivatal rendszerén is, ismét azt bizonyítja, hogy a korrupt végrehajtóknak a hatóságok tagjai között is voltak cinkosai, nem véletlenül vittek el az ügyészek minden iratot, ami a házammal kapcsolatos.
Ha a hatóság előtt is bebizonyosodik a dátum meghamisítása, érvénytelenné válik a szerződés. Baracz Vilmos, a nő ügyvédje is úgy véli, nem csak a végrehajtók között kell keresni az országos méretű botrány felelőseit. A Központi Nyomozó Főügyészség minden olyan iratot lefoglalt bizonyítékként, amihez a Gödöllői Járási Hivatal Földhivatal Osztályán köze volt Schadl György vagy Schadl-Baranyai Helga végrehajtói irodáinak. A nyomozók azt vizsgálják, kik nyújtották be az új tulajdonosi bejegyzési kérelmeket a botrányosan alacsony végrehajtások során megszerzett ingatlanokra, ám a folyamatban lévő eljárás érdekeire vonatkozó szabályok szerint a nyomozás állásáról nem adhatnak tájékoztatást. Az ezeken szereplő végrehajtók, jogi képviselők, hivatalnokok, bírók, vevők mind tudhattak arról, hogy a nevetséges, hatodáron megszerzett ingatlanok bűncselekmény útján kerültek az új tulajdonoshoz, ráadásul az sem kizárt, hogy néhányan részesülhettek is a haszonból.
Botrányos ellentmondás
|
Schadl felesége meghamisította a dátumot az iratokon
|
Bár a korábbi feljelentések során a Központi Nyomozó Főügyészség minden olyan bírósági, földhivatali és végrehajtási iratot lefoglalt, amelynek köze lehetett Vajda Beatrix házának érték alatti, jogtalan árveréséhez, az igazáért küzdő nő újabb bizonyítékot talált.
| null | 1 |
https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/schadl-gyorgy-felesege-vegrehajto-csalas-okirathamisitas/g9vdqgd?sl_ps=d_1
|
2023-01-06 11:11:32
| true | null | null |
Blikk
|
A magyar állam és a kormányközeli 4iG minél gyorsabban felvásárolná a Vodafone Magyarországot. Az üzletet a GVH-nak várhatóan nem is kell engedélyeznie, hiszen nemzetstratégiailag kiemelt jelentőségűnek jelentették be, az uniós versenyhivatal viszont még beleszólhat. A Fidesz régóta – és úgy tűnik, hogy elképesztő áron – akar egy nagy kormányközeli telekomcéget, amelyből viszont hosszú időre pénzgyárat lehet csinálni, a fogyasztók kárára.
Uniós és köztük magyar jogászprofesszorok jelezték az Európai Unió Bizottságának, hogy az uniós versenyhivatalnak muszáj lenne foglalkoznia a Vodafone Magyarország tervezett részleges államosításával.
Miről van szó?
Tavaly nyáron derült ki, hogy a magyar állam és a kormányközeli 4iG vállalat együtt kívánja felvásárolni 1,8 milliárd euróért (mai áron nagyjából 723 milliárd forintért) a második legnagyobb hazai mobilszolgáltatónak számító Vodafone Magyarországot. A magyar állam 49 százalékos kisebbségi részesedéssel segítené a felvásárlást, a Jászai Gellért többségi tulajdonában lévő 4iG pedig 51 százalékot szerezne a tervek szerint.
Az ügylet kapcsán az EU-nál vészharangot kongató Good Lobby Profs akadémiai csoportnak itt tud utánanézni, az átláthatatlan vállalati lobbi elleni munka és az értelmesebb közpolitika a céljuk.
A bejelentők szerint egyrészt azért kéne vizsgálni az óriási üzletet, mert a magyar versenyhivatal (GVH) várhatóan nem fogja, hiszen korábban a magyar állam nemzetstratégiailag kiemeltnek mondta a felvásárlást, az ilyen kormányzati címkével hivatalosan ellátott ügyleteket pedig vizsgálat nélkül, rögtön engedélyezi a GVH.
A versenyhivatalok a világ minden részén azért vizsgálják a nagy felvásárlásokat, összefonódásokat, hogy az új piacszerkezettel ne lehessen megkárosítani a fogyasztókat.
Egy nagyon leegyszerűsített példával: ha csak egy-két szereplőtől lehetne almát venni Magyarországon, akkor garantáltan sokkal drágább lenne, ami értelmetlenül és jelentősen megkárosítaná a társadalmat. Ezért a GVH-nak elvileg nem kellene megengednie, hogy hasonló versenykorlátozó lehúzásokkal élhessenek a vállalatok a fogyasztók kárára.
A jogászprofesszorok szerint a Vodafone felvásárlása
nagymértékben csökkentheti a versenyt a magyar távközlési piacon,
sőt olyan mértékben, hogy az uniós tagállamok közti kereskedelemre is hatással lehet.
Megkeresésünkre a csoporttól elmondták, hogy egy közelmúltbeli jogesetre is hivatkoztak a beadványban, amelynél az Európai Bizottság végül megtiltotta egy amerikai rákkutató cég versenytárs általi felvásárlását.
Alapvetően az EU-s versenyhatóság azokat az ügyeket vizsgálja, amik több tagállomot érinthetnek, országos ügyekben a helyi hatóság az illetékes. De küldhet egy felkérőlevelet a helyi hatóságnak, hogy ha az beleegyezik, akkor egy előzetes vizsgálatot lefolytat helyette. Mivel pedig a magyar GVH várhatóan semmit nem fog itt érdemben vizsgálni, itt különösen nagy haszna lehetne hasonló felkérésnek, a jogászok ezt ajánlották a Bizottság számára.
A beadványban a teljes telekommunikációs piacot vizsgálták az infrastruktúrától a tévén és vezetékes telefonon át az internetig. Összefoglalva a korábban még viszonylag élénk versennyel bíró vezetékes piacon lényegében két nagy szereplő maradna a felvásárlással: a Telekom és a 4iG.
A mobilpiacon sem lenne sokkal jobb helyzet, ahol újra három szereplő maradna. Ezen a piacon korábban sem lehetett öldöklőnek nevezni a versenyt Magyarországon, a piaci részesedések évek óta nem nagyon változtak, a mobilhasználat régóta kifejezetten drága Magyarországon a legtöbb szegmensben.
Kevés szereplő, alacsony verseny és szabályozási támogatás esetén hosszú távon is komoly károkat lehet okozni a fogyasztóknak, ami a másik oldalról értelemszerűen egy ritka nagy pénzgyárként fog működni a tulajdonosoknak.
Mindez azért reális veszély, mert
a mobilpiacra különösen nehéz valódi új szolgáltatóként belépni,
többek között azért, mert korlátozottan állnak rendelkezésre frekvenciák, és rengeteg technológiai szakember összehangolt tudása és állami engedélyek tömege szükséges a működés elkezdésének lehetőségéhez is.
A Fidesz régi vágya egy nagy telekomcég megszerzése
A Fidesz-kormány régóta törekedett egy állami vagy Fidesz-közeli nagy hazai mobilszolgáltató kialakítására. Ennek már 2011-ben egyértelmű jele volt, amikor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) új mobilpiaci belépőt várva nagy frekvenciapályázatot írt ki, de végül az állam utolsó pillanatban meghekkelte a saját pályázatát, és töredékáron egy frissen alapított állami cégnek ítélte a szükséges frekvenciát.
A Digi és a Viettel pályázott volna, csak gyorsan kizárták őket
2011-ben az NMHH egyben és egyfordulós aukcióval kínált egy olyan nagy frekvenciablokkot, amellyel új mobilpiaci szereplő léphetett volna be. A Digi és a Viettel pályázott volna, de hogy milyen ajánlattal, azt már nem tudjuk meg, mert az állam az utolsó pillanatban változtatott a kiíráson, és formai okokból kizárta mindkét nagy pályázót. Emellett egy rejtettebb törvénymódosítással lehetővé tették, hogy állami cég is induljon, végül egyedüli pályázóként az MVM és a Posta friss cége nyert.
A Posta és az MVM mobilszolgáltatóját ténylegesen elindítani végül már nem sikerült, de maga
a kormányzati szándék folyamatosan napirenden maradt.
Később a Fidesz háttéremberének tartott Tombor Andrásék 1,3 milliárd forintnyi uniós pénzzel szálltak be egy nyíregyházi virtuális mobilszolgáltatóba, a Netfone-ba. Az ügylet uniós vizsgálatot és büntetőeljárást hozott, piaci sikereket kevésbé.
2019-ben az akkor még állami Antenna Hungária kicsit több mint százmilliárd forintért megvette az egyik nagy mobilszolgáltató, a Telenor (mai nevén Yettel) negyedét. Az Antenna Hungáriát
utána átadta az állam a kormányközeli 4iG magáncégnek.
Nem valószínű, hogy itt még nagyobb részesedést vennének, a hazánkban kizárólag mobilszolgáltatással foglalkozó Yettel ugyanis tavaly nyáron nyíltan közölte, hogy nem tervez szorosabb együttműködést a 4iG-vel.
Szintén még 2019-ben a 4iG bejelentette, hogy megveszi egy másik nagy szolgáltató, a Telekom csoport T-Systems nevű jelentős cégét is, amely meghatározó részben a magyar államnak végez infokommunikációs szolgáltatásokat jó ideje. A hitelből tervezett üzlet viszont túl nagy falatnak bizonyult, a T-Systems árbevétele több mint nyolcszorosa volt akkor a 4iG-ének, év végére ki is hátráltak ebből a felvásárlásból.
2021 tavaszán a mobilpiacon is jelen lévő magyarországi Digi (Digi Távközlési Kft.) megvételét közölte a 4iG. Ez viszont szinte pontosan egy évvel ezelőtt le is zárult. Az új tulajdonossal azóta többször árakat emeltek, és látványosan leálltak a cég mobilinfrastruktúra-fejlesztései.
2022 augusztusában pedig azt jelentette be a 4iG, hogy jelentős állami segítséggel az egész Vodafone Magyarországot kívánja felvásárolni, az üzletet pedig nyélbe is ütnék év végéig.
A brit Vodafone nem tervezte eladni magyarországi cégét, de a Szabad Európa kérdésére megerősítette, hogy olyan vonzó ajánlattal kereste meg őket az állam és a 4iG, amire nem tudtak nemet mondani. Ez a bejelentéskor 715 milliárd forintos (1,8 milliárd eurós) árat jelent, bár a forint azóta is tovább gyengült.
Ha létrejön az üzlet, a magyar állam 49 százalékos, a 4iG pedig 51 százalékos tulajdonos lesz a cégben a tervek szerint. Az üzlet tanácsadója a vevő oldaláról a JP Morgan.
Ez a cég volt egyébként a vezető tanácsadó az MKB Bank botrányos államosításánál, majd Mészáros Lőrincéknek történő, strómanokon keresztüli gyors visszaprivatizálásánál is. Az az üzlet legalább 17 milliárd forintos bukást hozott az adófizetők számára, de Balog Ádám akkori új MKB-vezér szerint ez „nemzetgazdasági érdek” volt.
Most sem világos, hogy a magyar adófizetőknek miért kellene kisebbségi tulajdonrész egy korábban stabilan működő piaci szolgáltatóban, pláne hogy a korábbi, hasonló kisebbségi tulajdonrészét nagyon hamar privatizálta a kormány a 4iG-nek. Az állam részéről Nagy Márton miniszter viszi a projektet, aki annyival indokolta az állami segédkezést, hogy a brit tőzsdei cég helyett magyar tulajdonos kell ide. Jászai Gellért, a 4iG hivatalos tulajdonosa pedig magyar.
Mindenesetre a 4iG azonnal az ország második legnagyobb mobilszolgáltatójává és korábbi felvásárlásai révén a legnagyobb vezetékesinternet- és tévészolgáltatójává válhat, ha létrejön az üzlet.
|
Az uniós versenyhivatal még talán beleszólhat a magyar Vodafone fél állami felvásárlásába
|
A magyar állam és a kormányközeli 4iG minél gyorsabban felvásárolná a Vodafone Magyarországot. Az üzletet a GVH-nak várhatóan nem is kell engedélyeznie, hiszen nemzetstratégiailag kiemelt jelentőségűnek jelentették be, az uniós versenyhivatal viszont még beleszólhat. A Fidesz régóta – és úgy tűnik, hogy elképesztő áron – akar egy nagy kormányközeli telekomcéget, amelyből viszont hosszú időre pénzgyárat lehet csinálni, a fogyasztók kárára.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/vodafone-felvasarlas-4ig-verseny-eu/32208982.html
|
2023-01-06 15:47:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
Újbuda önkormányzata és a korábban már pert nyert civilek bíróságon támadják meg a Déli Körvasút ismételten kiadott környezetvédelmi engedélyét. Eközben a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. megkezdte a fakivágást a vasúti töltés mentén, ami ellen az önkormányzat és a civilek egyaránt tiltakoznak. Lázár János építési és közlekedési miniszter kijelentette: kompromisszumos megoldást szeretne találni a beruházás ügyében.
Fakivágást és bozótirtást kezdett meg Nemzeti Infrastruktúra Zrt. (NIF) a Hamzsabégi sétány mentén, a vasúti töltés mellett. A megszűnés előtt álló NIF december 5-én, egy Facebook-posztban jelentette be, hogy a munkálatokra a Déli Körvasút kapacitás-bővítése miatt kerül sor, a MÁV kezelésében lévő területen.
A hírt egyaránt felháborodással fogadta a környékbeli lakosság, az érdekükben fellépő Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület (PoPÉK) és Újbuda önkormányzata.
A Déli Körvasút projektre ismételten kiadott környezetvédelmi engedély ellen ugyanis bírósági pert indított a civil szervezet és az újbudai önkormányzat.
A fakivágások jogtalannak tartott megindítása miatt az önkormányzat és a civilek december 6-án közös sajtótájékoztatón tiltakoztak.
A Déli Körvasút projektről és a 2020 óta tartó lakossági tiltakozásról az Átlátszóban korábban részletesen beszámoltunk. Megírtuk, hogy a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) együttműködésében indult gigaberuházás során 2 kilométer hosszon háromvágányú és 1,7 kilométer hosszon négyvágányú pályát, összesen mintegy közel 13 kilométer vágányt építenének. Emellett hat új vasúti híd, két új megálló, továbbá egy monumentális zajvédő fal is létesülne.
A beruházás miatt a Hamzsabégi sétánynál közel 1000 fa kerülne veszélybe: a vasúti töltés mentén 782, a parkban 198 fát vágnának ki.
1000 fát vágnak ki a 338 milliárd forintos Déli Körvasút építése miatt Újbudán | atlatszo.hu
A kormány politikai döntését tudománytalan, kváziszakmai ideológiával támogatja a kormányoldali sajtóban is futtatott Drogkutató Intézet. A szervezetet Rogán Antal álcivil…
A beruházók az új vágányok szükségességét az elővárosi vasúthálózat fejlesztésével indokolják. Arra hivatkoznak, hogy a Déli Körvasút jelentős közúti forgalomtól és légszennyezéstől mentesíti majd Budapestet.
A lakosok érdekében fellépő PoPÉK Egyesület szerint viszont a mintegy hat éven át tartó, a környékbeliek életét ellehetetlenítő beruházás célja nem csupán az elővárosi közlekedés fejlesztése. Az új vágányok az országot átszelő, sőt Európába közlekedő tehervonatok miatt épülnének, állítják. Ennek a vasúti teherforgalomnak pedig nincs helye Újbuda közepén, egy sűrűn lakott fővárosi lakóövezetben, hiszen erre lenne más alternatíva – hangsúlyozza a civil szervezet.
A beruházásra kiadott környezetvédelmi engedélyt a PoPÉK és a Védegylet bíróságon támadta meg, mégpedig sikerrel: a Fővárosi Törvényszék ugyanis idén februárban az engedélyt hatályon kívül helyezte.
A bírósági ítélet 98 oldalon sorolta fel a környezetvédelmi eljárás súlyos hiányosságait. Eszerint a zajterhelést, a felszín alatti vizeket érintő hatásokat, a Hamzsabégi sétányon élő állatvilág védelmét nem vizsgálták megfelelően, emiatt új hatástanulmányra van szükség.
Lényeges pontja volt a bírói ítéletnek az is, hogy az engedély kiadásakor nem történt meg a EU Irányelve alapján is előírt, alternatív útvonalakra vonatkozó vizsgálat
Új engedély, ugyanaz a környezetpusztítás
Csakhogy az új eljárás során és az ennek nyomán november 11-én másodszor is kiadott környezetvédelmi engedélyben nem érvényesítették a bírói ítéletben előírt feltételeket – állítják a civilek.
„A bíróság döntéseit a környezetvédelmi hatóság szinte alig vette figyelembe és úgy adott ki újabb engedélyt, hogy az továbbra is súlyos hiányosságokat tartalmaz; nem történt meg az alternatív útvonalak vizsgálata sem. Ezt a környezetvédelmi engedélyt a beruházó erőszakolta ki, ennek megléte kell ugyanis ahhoz, hogy a Déli Körvasút beruházása megkapja a 240 milliárdos EU-s támogatást.” – mondta el az Átlátszónak Bárkovics József, a PoPÉK alelnöke.
A PoPÉK és a Védegylet, valamint kerületi lakosként Kreitler-Sas Máté, LMP-s önkormányzati kéviselő közös keresetben támadta meg a Déli Körvasút újonnan kiadott környezetvédelmi engedélyét a bíróságon.
Újbuda önkormányzata szintén perbe száll, mégpedig a civilektől függetlenül; emellett több önkormányzati képviselő anyagilag is támogatást nyújt a civil szervezeteknek.
Felesleges pénzszórás helyett a V0 teher-körgyűrű lenne a megoldás
A Déli Körvasút beruházásra kiírt közbeszerzést a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt. nyerte el nettó 338 milliárd forintos ajánlattal. Szeptemberben megírtuk, hogy további 5 milliárd forintba kerül a mérnöki tanácsadói és műszaki ellenőri feladatok elvégzése. A költségeket tovább növeli a Déli összekötő vasúti híd felújítása, ez ugyanis nem része a Körvasút-projektnek. Ezt egy másik kormányközeli cég, a jachtos Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt Zrt. végzi nettó 35,9 milliárd forintért.
Még 5 milliárdba kerül a 338 milliárd forintos Déli Körvasút mérnöki ellenőrzése | atlatszo.hu
A Déli Körvasút nevű projekt során felújítják és bővítik a kelenföldi és a ferencvárosi pályaudvar közötti vágányokat, hat új vasúti hidat, két új megállót, továbbá egy monumentális zajvédő falat is létesítenek. A beruházás 3,7 kilométer hosszúságú szakaszt érint, közel 2 kilométer hosszon háromvágányú és 1,7 kilométer hosszon négyvágányú pálya valósul meg.
A PoPÉK álláspontja szerint „felesleges elkölteni 338 milliárd forintot (+ híd + állomások + egyéb díjtételeket) egy olyan vasútfejlesztésre, ami igazolhatóan nem képes hosszú távon megoldást nyújtani se a személyszállítás problémáira, se a teherforgalom várható növekedésére”.
A civil szervezet a V0 beruházás újraindítását és felgyorsítását javasolja, ami szerintük elfogadhatóbb költségek mellett biztosít országosan kedvező kínálatot a teherforgalomnak. A PoPÉK egy közérthető összefoglalót is készített, hogy miért van szükség alternatív megoldásra a Déli Körvasút projekt helyett.
„Ha nem változtak a harmadik és negyedik vágány létesítéséről szóló tervek és a monumentális zajvédő építmények (és a támfalak) tervei, akkor a környezetpusztítás és az egészségkárosítás szintje sem változik.” – állítják a civilek.
A Déli Körvasút ügye Lázár János építési és közlekedési miniszternek az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt tartott beszámolója kapcsán is szóba került. A beszámolóra annak kapcsán került sor, hogy Lázár tárcája átvette a közlekedési területet a Technológiai és Ipari Minisztérium feldarabolása után.
A gazdasági bizottság előtti meghallgatáson Orosz Anna, Újbuda momentumos képviselője kérdezte a minisztert a V0 beruházás folytatásáról és a Déli Körvasút terveinek felülvizsgálatáról.
Lázár válaszában először árulkodónak nevezte, hogy a beruházás kapcsán az „emberek problémái helyett” a momentumos politikus először Mészáros Lőrinc nevét említette. „Ezek szerint nem a választók a fontosak, hanem hogy kihez kerül pénz” – jelentette ki Lázár, aki aztán beszámolt a tervezett projekt helyszínén tett látogatásának tapasztalatairól is.
„Nem vitatható az, hogy ez a beruházás nem teszi könnyűvé az ottani életet; ennek a beruházásnak van környezetterhelő hatása.” – ismerte el. Ezért a miniszter az önkormányzat, az ott élő emberek, a kormány és az EU közti kompromisszum megtalálása érdekében, mint mondta, Dr. László Imre újbudai polgármesterrel kíván tárgyalni.
„Önök meg tudják akadályozni ezt a beruházást, ha a szakhatósági engedélyeket megfellebbezik, erre december végéig van lehetőségük. Ha nem lesznek jogerős engedélyeink 2023. január 22-ig, akkor ezt a beruházást nem tudjuk megvalósítani EU-s forrásból.”
Lázár nemcsak az EU-s források lehetséges elvesztésével indokolta a felek közti kompromisszum megtalálásának szükségességét. Azt is elmondta, hogy a déli vasúti híd három sávra való bővítése őt már „kész helyzet” elé állította: szerinte emiatt a hídra rávezető és onnan a továbbvezető forgalmat is bővíteni kell.
A PoPÉK javasolni fogja Dr. László Imre polgármesternek, hogy ne egyezzen bele a harmadik vágányba és ne álljon el a pertől. A civil szervezet hangsúlyozza azt is: ha „elúszik” az EU-s pénz, azért nem a projektet jelenlegi formájában ellenzők lesznek felelősek, hanem a Déli Körvasút hibás koncepciójának kigondolói.
Szöveg: Bodnár Zsuzsa – Videó: Balogh Dénes
Címlapkép: a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. megkezdte a fakivágást a Hamzsabégi sétány mentén. (forrás: Facebook)
|
Fakivágás indult meg a Hamzsabégi sétányon, miközben a Déli Körvasút engedélye újra per alatt áll
|
Újbuda önkormányzata és a korábban már pert nyert civilek bíróságon támadják meg a Déli Körvasút ismételten kiadott környezetvédelmi engedélyét. Eközben a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. megkezdte a fakivágást a vasúti töltés mentén, ami ellen az önkormányzat és a civilek egyaránt tiltakoznak. Lázár János építési és közlekedési miniszter kijelentette: kompromisszumos megoldást szeretne találni a beruházás ügyében.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kornyezet/2022/12/16/fakivagas-indult-meg-a-hamzsabegi-setanyon-mikozben-a-deli-korvasut-engedelye-ujra-per-alatt-all/
|
2022-12-19 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
December 16-án az Európai Unió újabb lépéseket tett a Kreml-barát propagandacsatornák visszaszorítására: a Russia Today-en és a Sputnikon kívül további három, az Orosz Föderáció direkt, vagy indirekt befolyása alatt álló hírszolgáltató ellen vezettek be szankciókat „az Oroszországi Föderáció a szomszédos országai, valamint az EU és annak tagállamai destabilizálását célzó szisztematikus nemzetközi dezinformációs és információmanipulációs kampányának a kezelése érdekében”.
Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) meghatározása szerint az információs hadviselés célja az információk terjesztése, módosítása, megzavarása és degradálása, annak érdekében, hogy a terjesztő előnyre tegyen szert az ellenféllel szemben – a Hazugság Csatornái (Firehose of Falsehood) projekt által vizsgált webszájtok esetében többnyire az európai állampolgárok jelentik az információs hadviselés alanyát, tehát az „ellenfelet”. Az információs hadviselés legfőbb eszköze a dezinformáció és az összeesküvés-elméletek terjesztése.
A hivatalos orosz hírcsatornákon túl egy rendkívül kiterjedt ökoszisztéma ontja magából Közép- és Kelet-Európában az orosz párti dezinformációs narratívákat. Kutatásunkban ezt a dezinformációs ökoszisztémát vettük górcső alá: kielemeztük, hogy hogyan kapcsolódnak egymáshoz az Európában működő dezinformációs webszájtok, és hogyan terjesztik az orosz propagandát és az összeesküvés-elméleteket az általunk vizsgált 13 országban: Bulgáriában, Csehországban, Észtországban, Horvátországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Németországban, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában, Szlovéniában.
Vizsgálatunk eredményeként egy kiterjedt hálózatot sikerült azonosítanunk. Ezeknek egy része közvetlenül orosz propagandaoldalakhoz kapcsolódik, másik részük (Breitbart és proxyjai) egy alt-right csoportosulást alkot, egy harmadik csoportjuk pedig olyan domainekből áll, amelyeket az orosz propagandaoldalak maguk is idéznek, ilyen oldal például a Zerohedge, vagy a Global Research. Az utóbbi különösen fontos szerepet tölt be az információs hadviselésben: évek óta az orosz dezinformációs tartalmak kapujaként szolgál az Egyesült Államokba.
Számos olyan weboldal létezik, amelyek több elemzés szerint is közvetlenül kapcsolódnak az orosz titkosszolgálatokhoz (a GRU-hoz, az SVR-hez és/vagy az FSZB-hez). Ezek közül néhányan orosz nyelven teszik közzé tartalmaikat, de vannak olyanok is – például a News Front, amit ebben a cikkben vizsgáltunk –, amelyek több nyelven publikálnak. A News Front-on kívül még viszonylag ismert weboldalnak számít a SouthFront, a Katehon, a Geopolitica.ru, a The Strategic Culture Foundation és a New Eastern Outlook. Az orosz propagandaoldalak listája azonban korántsem teljes, a jelenlegi információs hadviselésben számos kevésbé ismert oldal (mint például a Ruskaya Vesna) is fontos szerepet játszik.
A Hazugság Csatornái projekt egy interaktív vizualizáción mutatja be a közép- és kelet-európai országok dezinformációt közlő weboldalai közötti összefüggéseket. Az összefüggéseket a bejövő (vagyis más webhelyen az adott domainre mutató) és a kimenő (vagyis az adott domainről más webhelyre mutató) linkek alapján rajzoltuk fel. A vizualizációt ezen a térképen tudod böngészni, ahol rövid betöltési idő után az egyes pontokra kattintva egyesével tudod tanulmányozni a kelet-közép-európai dezinformációs ökoszisztémát:
A grafikonon azokat a weboldalakat tüntettük fel, amelyeket Kreml-párti narratívákat terjesztőként kategorizáltunk – a kategorizálás részletes módszertanát a cikk végén részletesen kifejtjük. A weboldalakat a különböző színkóddal ellátott pontok jelölik. A weboldalakat összekötő vonalak azt mutatják meg, hogy melyik oldalra mutat az adott weboldalon szereplő link, vagy milyen oldal linkelte az adott weboldalt. Az egyes pontokra kattintva megjelenik azoknak a domaineknek a listája, amelyekre legalább öt link mutat az adott domainről, és azoknak a domaineknek a listája, amelyekről legalább öt link mutat az adott domainre.
Az adatok az Ahrefs.com oldalról származnak. A weboldalakat jelölő pontok mérete az adott weboldal szerepének mértékét mutatja a Kreml-párti narratívák megosztásában (ezt közöttiségközpontiságként számoltuk ki). A csomópontok színe az egyes országoknak felel meg, kivéve az Egyesült Államokban és Kanadában az alt-right, a szélsőjobboldali és az összeesküvés-elméleteket népszerűsítő oldalakat, amelyeket együttesen radikálisnak nevezünk el.
Az ábrából jól látszik, hogy néhány központi oldal (Breitbart, Zerohedge és Global Research) tartalmait szinte minden országban népszerűsítik, továbbá az is kirajzolódik, hogy míg Bulgáriában és a balti országokban az orosz dezinformációs oldalak az elterjedtebbek, Szlovénia és Horvátország inkább az alt-right-hoz áll közel. A közép-európai országokban (különösen Németországban, Csehországban és Szlovákiában) pedig a kettő egyszerre érvényesül.
Cikksorozatunk következő részeiben részletesen fogjuk vizsgálni, hogy hogyan terjednek az egyes weboldalak tartalmai a közösségi médiában, és a határokon átnyúló együttműködés néhány konkrét esetébe is részletes betekintést nyújtunk.
Hogyan állítottuk össze a listát?
A Hazugság Csatornái projekt az Egyesült Államok Külügyminisztériuma által összegyűjtött, Oroszország Dezinformációs- és Propaganda-pillérei (Russia’s Pillars of Disinformation and Propaganda) néven kategorizált weboldalak listájából indult ki a projekt által vizsgált weboldalak listájának összeállítása során. Ezt a listát először azokkal a a weboldalakkal bővítettük ki, amelyek rendszeresen osztják tovább az Egyesült Államok külügyminisztériuma által felsorolt weboldalakról származó tartalmakat vagy összeesküvés-elméleteket és Kreml-párti narratívákat osztanak meg.
Ezt a kibővített listát a Ahrefs webes szolgáltatás segítségével gyűjtöttük össze. Emellett a Similarweb online eszköz segítségével azt is meg tudtuk állapítani, hogy milyen egyéb weboldalakat látogatnak azok az olvasók, akik az Egyesült Államok Külügyminisztériuma által felsorolt weboldalakról tájékozódnak. Dezinformációs weboldalnak tekintettük még azokat a domaineket is, amelyeket az EUvsDisinfo adatbázis gyakran jelölt meg ilyenként.
A következő körben bevontuk a vizsgálatunk fókuszába a projekt által vizsgált közép- és kelet-európai országokban jelenlévő, Kreml-párti összeesküvés-elméleteket és alt-right tartalmakat terjesztő weboldalakat. Végezetül olyan weboldalakat is felvettünk (például a Breitbart, Zerohedge), amelyekre gyakran hivatkoznak az általunk korábban összegyűjtött oldalak. Ezután az Ahrefs.com segítségével letöltöttük a listánkon szereplő weboldal összes hivatkozását, és összekapcsoltuk őket.
A weboldalak Kreml-barát, dezinformációs, összeesküvés-elméletet terjesztő és alt-right kategóriákba sorolása során a területen végzett korábbi kutatásokra támaszkodtunk (például a Harvard Kennedy School „Misinformation in action” című tanulmányára). Különösen az EU vs. Disinfo adatbázisra támaszkodtunk, amely összegyűjti és elemzi a hamis információs/dezinformációs példákat, és kategorizálja a dezinformációt és manipulált tartalmakat terjesztő csatornákat és weboldalakat. Ezen kívül a helyi tényellenőrző szervezetek tartalomelemzéseire is alapoztunk.
|
A hazugság csatornái: így kapcsolódnak össze a dezinformációt terjesztő oldalak
|
A Hazugság Csatornái projekt keretében az Átlátszó tizenhárom közép- és kelet-európai szerkesztőséggel fogott össze, hogy alaposan megvizsgálja, hogyan visszhangozzák és erősítik fel Európában a hamis és szélsőséges híreket terjesztő „híroldalak” a Kreml stratégiai megfontolásokból terjesztett dezinformációs üzeneteit. Cikksorozatunk első részében a kelet-közép-európai dezinformációs webszájtok közötti kapcsolatot mutatjuk be.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2022/12/19/a-hazugsag-csatornai-igy-kapcsolodnak-ossze-a-dezinformaciot-terjeszto-oldalak/
|
2022-12-20 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az Átlátszóhoz eljutott táblázat szerint az Érd térségi csatornatársulás tanácsa három tagjának 2011 és 2019 között összesen 72 millió forintos honorárium jutott. A legnagyobb összegű tiszteletdíjat a társulás elnöke, Érd akkori fideszes polgármestere, T. Mészáros András vette fel: 38 millió forintot. A fennmaradó 34 millió forinton Diósd egymást követő független polgármesterei, Spéth Géza és Bogó László, valamint Tárnok volt fideszes polgármestere, Szolnoki Gábor osztoztak.
Érd jelenlegi városvezetése polgári peres eljárás útján kívánja visszaszerezni az álláspontjuk szerint jogellenesen kifizetett pénzeket. „Miután a rendőrség elutasította Csőzik László polgármester büntető feljelentését, polgári jogi úton, polgári perben szeretnénk visszaszerezni a szabálytalanul kifizetett tiszteletdíjat. Várhatóan jövő év első negyedévében indíthatjuk a pert, jelenleg folyik a per előkészítése a város ügyvédje által”– mondta el László Ferenc, az önkormányzat kommunikációs vezetője az Átlátszó érdeklődésére.
László Ferenc hozzátette: nyitottak arra is, hogy elálljanak a perindítástól, amennyiben a következő hetekben az érintettek visszafizetik az illetékes minisztérium szerint is szabálytalanul felvett díjakat. Erre a polgármester lehetőséget teremtett, amikor a novemberi közgyűlésen felszólította az érdi közgyűlés érintett képviselőjét, hivatali elődjét, T. Mészáros Andrást, hogy ezzel a befizetéssel is segítse a rezsiválság miatt nehéz helyzetben lévő önkormányzatot.
„Eddig semmilyen visszajelzés nem érkezett erre a felhívásra” – közölte a kommunikációs vezető.
A tiszteletdíjra és a minisztériumi levélre vonatkozó kérdéseinkre T. Mészáros és a volt diósdi polgármester, Bogó László nem válaszolt. Szolnoki Gábor, Tárnok fideszes volt polgármestere ezt kérte közölni: „Jelen tudásom és ismereteim szerint jogcím nélküli, törvénytelen juttatásban nem részesültem”.
Minisztériumi levélre hivatkoznak
2016 májusában a Nemzetgazdasági Minisztérium (a Pénzügyminisztérium jogelődje) Államháztartási Főosztályának vezetője ezt írta az érdi csatornatársulásnak az önkormányzat által fentebb hivatkozott levélben.
„A társulás elnöke és a társulási tanács tagjai választott tisztségviselőként így a saját önkormányzatukkal állnak jogviszonyban, ezért a részükre a társulásnál választott tisztségviselői tiszteletdíj jogcímen kifizetés nem történhet.”
Egy 2014-es dokumentum hasonló szellemben adott iránymutatást:
„Az Mötv.-nek [az önkormányzatokról szóló törvénynek] a társulásokra vonatkozó szabályai nem tartalmaznak utalást arra vonatkozóan, hogy a társulási tanács megállapíthat-e tiszteletdíjat a saját tagjai számára. Az Mötv. [önkormányzati törvény] szabályainak rendszertani értelmezéséből következően véleményünk szerint nincs lehetőség arra, hogy a társulási tanács a saját tagjai számára tiszteletdíjat állapítson meg” – idézi a Fejér Megyei Kormányhivatal a Belügyminisztérium akkori, önkormányzatokért felelős államtitkárát, Tállai Andrást.
Tállai így folytatta: „Erre csak akkor lenne lehetőség, ha a jogalkotó azt kifejezett törvényi lehetőségként biztosította volna […] Meg kell jegyeznünk azt is, hogy konkrét jogszabályi felhatalmazás és keretek nélkül teljesen parttalanná válhatna a tiszteletdíj megállapítása a társulási tanács tagjai számára.”
Az önkormányzati törvényben továbbra sincs rendelkezés a társulási tanácstagok tiszteletdíjáról, egy alacsonyabb rendű jogszabály, az államháztartási számvitelről szóló kormányrendelet egyik melléklete mégis lehetővé tett efféle kifizetést 2019. január 1-től. Ez alapján az utolsó évben történt kifizetés lehet szabályos.
Újabb gond T. Mészáros vagyonnyilatkozatával
A táblázatban szereplő tiszteletdíjakat összehasonlítottuk T. Mészáros vagyonbevallásaival, és eltérést találtunk. A táblázat szerint a csatornatársulás vezetősége 2011-ben havi 250 ezer forintot szavazott meg neki, ez az összeg 2013-tól havi 287 500 forintra emelkedett.
A fideszes politikus a 2017-ről és a 2018-as esztendőről leadott vagyonnyilatkozatában azonban mindössze havi 250 ezer forintot tüntetett fel.
Két év alatt ez közel 1 millió forint különbséget jelent.
Korábban már szerepeltek valótlan adatok T. Mészáros vagyonnyilatkozatában. Az Átlátszó írta meg, hogy korábban a polgármesteri illetményének összegét tévesen jelölte meg.
Ki a leggazdagabb? Összeszedtük a megyei jogú városok polgármestereinek vagyonnyilatkozatait | atlatszo.hu
Ki a leggazdagabb? Összeszedtük a megyei jogú városok polgármestereinek vagyonnyilatkozatait
A lakosok nem kapták vissza a pénzüket
A csatornatársulást Érd és a szomszédos települések, Diósd és Tárnok szennyvízelvezetési és -tisztítási rendszerének megépítésére alapították 2009-ben.
A településeken létrehozott lakossági társulatok (nem összetévesztendőek a társulásokkal) érdekeltségi hozzájárulást kezdtek beszedni a háztartásoktól. Érden ennek az összege háztartásonként 250 ezer forint volt. A társulatok az érdekeltségi hozzájárulások beszedése után a projektet levezénylő csatornatársulásnak utalták tovább a lakossági pénzt.
Az időközben beérkező uniós és önerős támogatások azonban csaknem teljes mértékben fedezték a csatornázási munkálatok költségét. A vízgazdálkodásról szóló törvény és annak nyomatékosító módosításai egyértelművé tették: ezzel a pénzzel a leggyorsabban el kell számolni, és a megmaradt pénzt vissza kell adni a családoknak. A törvény 2017-ben lépett hatályba.
Ehelyett T. Mészárosék más célra költötték el a csatornapénzt: például utakat építettek belőle.
Noha a parlamentben az Orbán-kormány belügyminisztériumi államtitkára 2016-ban a leghatározottabban leszögezte a vízgazdálkodási törvény vitáján: ezzel a módosítással akadályozzák meg, hogy az ingatlanok tulajdonosaitól beszedett vagy köztartozásként behajtott, a víziközmű-létesítmény megvalósítását szolgáló érdekeltségi hozzájárulást a közfeladatán kívül egyéb tevékenység finanszírozására fordítsák.
Azóta több bírósági ítélet kimondta, hogy tilos útépítésre fordítani a csatornázásra beszedett lakossági pénzt. Egy Heves megyei településen a helyi civilek 100 százalékos pernyertesen már vissza is kapták az őket megillető csatornapénzt.
Érden a befizetett pénz töredékét kapták vissza a háztartások, nagyjából 13 ezer forintot (a 2019-es őszi hatalomváltás után az ellenzéki szövetség azt ígérte, hogy 2024-ig 250 ezer forint érdekeltségi hozzájárulást fizetnek vissza).
A térség civiljei több feljelentést tettek a térségi csatornaprojekt visszásságai miatt, így a nyomozó hatósághoz fordultak azért is, mert az érdekeltségi hozzájárulás visszafizetése helyett azt az eredeti cél helyett másra, így például útépítésre költötte a T. Mészáros által vezetett társulás. A rendőrség jelenleg is nyomoz hűtlen kezelés és sikkasztás gyanúja miatt.
Ügyészi parancsra újra nyomoznak a 34 milliárdos csatornaügyben, több tucat tanút idéztek | atlatszo.hu
Jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált az az ítélet, amelyben 141 millió forintnyi csatornapénz megfizetésére kötelezték a karácsondi önkormányzatot, amiért a lakossági hozzájárulásokat útépítésekre költötték. A Pest megyei rendőrség viszont azért szüntette meg hasonló ügyben a nyomozást Érden és a térségében, mert „nem merült fel adat arra” nézve, hogy a csatornapénzt másra költötték volna.
Nem ez volt az egyetlen súlyos gond a T. Mészárosék által levezényelt csatornaprojekttel. A fideszes volt érdi polgármester évekig elhallgatta, aztán bagatellizálta alpolgármestereivel együtt a beruházás egyik legfontosabb projektelemét érintő közbeszerzési szabálytalanságot. T. Mészárosék szabálysértése az adófizető állampolgárok 1,4 milliárd forintjába került.
Az érdi csatornaprojektből 1,4 milliárd forintot kellett visszafizetni az uniónak szabálytalanságok miatt | atlatszo.hu
Ezzel kapcsolatban Csőzik László, a civilek városházi képviselője rákérdezett, hogy az említett ellenőrzések „(…) megtörténtek, vagy folyamatban vannak-e? Tehát a projektet akár egészében, akár részleteiben kik, milyen hatóság, milyen szervezet ellenőrizte és milyen mélységben?” – idézi a jegyzőkönyv a képviselőt.
|
A csatornatársulástól 38 millió forintot vett fel a volt fideszes polgármester
|
Érd jelenlegi városvezetése polgári peres eljárással kívánja visszaszerezni az előző fideszes polgármestertől a szerintük jogellenesen kifizetett pénzeket, miután a rendőrség elutasította a büntető feljelentést. Arról a T. Mészáros Andrásról van szó, akinek vezényletével a csatornaberuházás befejezése után nem visszafizették a családok által feleslegesen befizetett pénzeket, hanem másra, például útépítésekre költötték. A csatornatársulás tanácsának tagjai, Érd, Diósd és Tárnok polgármesterei 2011 és 2019 között összesen 72 millió forintos honoráriumot kaptak.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/12/20/a-csatornatarsulastol-38-millio-forintot-vett-fel-a-volt-fideszes-polgarmester/
|
2022-12-20 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Érd
A csatornatársulástól 38 millió forintot vett fel a volt fideszes polgármester
Érd jelenlegi városvezetése polgári peres eljárással kívánja visszaszerezni az előző fideszes polgármestertől a szerintük jogellenesen kifizetett pénzeket, miután a rendőrség elutasította a büntető feljelentést.
Kis Zoltán 5 percp
dezinformáció
A hazugság csatornái: így kapcsolódnak össze a dezinformációt terjesztő oldalak
A Hazugság Csatornái projekt keretében az Átlátszó tizenhárom közép- és kelet-európai szerkesztőséggel fogott össze, hogy alaposan megvizsgálja, hogyan visszhangozzák és erősítik fel Európában a hamis és szélsőséges híreket terjesztő "híroldalak" a Kreml stratégiai megfontolásokból terjesztett dezinformációs üzeneteit.
Rédl Boglárka Sarkadi Nagy Márton 5 percp
Elemzés
Szóval, ennyit a lázadásról - A NER és a tüntetések, második rész
A múlt évtized demonstrációfolyama, illetve annak furcsa ritmusa nem destabilizálta, hanem konszolidálta a rendszert és a látszólagos pártversengést. Tanulságok és mellékhatások, tüntetésmustra második rész.
Hont András 10 percp
|
Helyreigazítás
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2022/12/21/helyreigazitas-5/
|
2022-12-21 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
|
Van orosz gáz, mégis megváltozott a hazai hatósági ár, azaz a rezsicsökkentés. A kormány az elmúlt 12 évben nem szívesen beszélt arról, mennyibe is került a hazai árszabályozás. Az MVM honlapján elérhető képletek alapján azt számoltuk ki, mennyibe kerül az energia, ha a vállalkozók kapják tényleges piaci áron, és mennyi lehet a kiesés a lakossági rezsicsökkentéssel.
„A háztartások kiadásainak jelentős hányadát teszi ki a rezsikiadás: átlag 40,5%” – a mondat egy kormány által nem tárgyalt tanulmányból származik az NGM által 2017-ben megrendelt hazai közvélemény-kutatás eredményei alapján. A tanulmány ma is elérhető a kormany.hu-n. Meglepő, hogy a 2017-es dokumentum a rezsidémonnal küzd, miközben 2013-tól rezsicsökkentés volt, vagyis érdemben nem változott a lakossági energiaár egészen 2022-ig, amikor a másfél éve növekvő energiaárak részben megjelentek a lakosságnál is – erről bővebben ebben a videóban meséltünk.
Így győzte le a Fideszt a rezsidémon
Bár a Fidesz-propaganda azt állítja, hogy a kormány éveken át megvédte a lakosságot a magas piaci áraktól, a gazdasági realitások őket is kötik: a „rezsicsökkentést”, vagyis az alacsonyabb rezsit valójában csak az éveken át alacsony világpiaci gázárak tették lehetővé. A hatósági árakból az állam és az gázszolgáltatók pedig profitáltak, amikor a lakosságnak a piaci árnál drágábban adták el a gázt.
Orbán Viktor forintosította a rezsicsökkentést
A kormány – élén Orbán Viktor miniszterelnökkel – nem forintosította 2022-ig, mennyibe is kerül, hogy lakosság 2013-tól változatlan áron kapta az energiát. Orbán Viktor februárban még azt mondta,
„Ha van orosz gáz, van rezsicsökkentés, ha nincs orosz gáz, nincs rezsicsökkentés.”
Azt is mondta Moszkvában, az orosz támadás előtt pár nappal, hogy „ma Nyugat-Európában a gáz és az áram ára 2-3-szorosára nőtt az elmúlt időszakban a háztartások számára. Ez alól Magyarország kivétel, ahol évek óta rezsicsökkentés van érvényben. Orosz gáz nélkül azonban ez nem lenne lehetséges. A most tárgyalt megállapodással
véglegesen biztonságba helyeztük Magyarország energiaellátását”.
Nyáron már arról beszélt a miniszterelnök, hogy „a piaci ár magasabb volt, mint a beállított rezsiár, a különbözetet a költségvetésből a kormány állta. Ez volt a magyar rendszer. Ez jól is működött tíz évig. A probléma most az, hogy a háború ezt a rendszert kibillentette, ugyanis háborús energiaárak vannak. A feladat az, hogy valahogyan megvédjük a rezsicsökkentést.”
A XXXI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban azt is mondta, hogy „ha a 2021-es évet nézem, akkor azt kell mondanom, hogy az az összeg, amit a magyar állam fizetett ki, mert a rezsicsökkentésnek a mértéke kisebb volt, mint a piaci ár: az 296 milliárd forint volt mindent összevéve. 2022-ben, ha a mostani árak maradnak az év végéig, akkor már nem 296 milliárd forintot kell kifizetnünk, hanem 2.051 milliárdot, vagyis hétszeres összeget, amit nyilvánvalóan a magyar gazdaság egész egyszerűen így nem bír ki. Ezt kell megoldani.”
A parlamentben novemberben Orbán Viktor arról beszélt, hogy „a rezsicsökkentést továbbra is biztosítja minden magyar háztartásnak az átlagfogyasztás mértékéig, és még efölött is nem a valós piaci árat, hanem a nagyon kedvezményes lakossági piaci ár fizetését. A kormány állja a családok rezsijének egy jelentős részét, ez minden magyar családnak, nyugdíjasnak havi 181 ezer forintos támogatást jelent.”
Azt, hogy ezek a számok hogyan jöttek ki, nem részletezték. Az Átlátszó az MVM piaci árai alapján most azt próbálja bemutatni, hogy a miniszterelnök által említett 2 ezer milliárd forintos összeget már szeptemberben elérhette az MVM, miközben az egy háztartásra jutó rezsicsökkentés még a 181 ezer forintnál is több lehetett.
Piaci árak, a tőzsdéhez kötve
Az MVM a piaci fogyasztóknak Basic csomag néven kínál gáz és villamosenergiát. Közös pontjuk, hogy képleteket tartalmaznak, a havi gáz- és áramárat a tőzsdei árhoz, valamint az euró/forint árfolyamhoz kötik. A gáz ára az MVM Basic csomagja alapján így alakult 2021 októbertől, azaz a forgalomarányos gázdíj áfa nélkül:
Az akkor 91 eurós gázár nyárig 234 eurós átlagig szökött fel, az MVM képlete alapján a nettó gázár 484 forint/köbméterről 1154 forint/köbméterig ugrott, majd decemberre 670 forintra esett. A 360 forintos euró pedig 410 forintig gyengült. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) oldalán az egyetemes szolgáltatásban, lakosságnak eladott gáz mennyisége is elérhető. A lakosság az MVM oldala szerint nettó 80 forintot fizet átlagban egy köbméter hatósági áras gázért. Így néz ki 2022-es lakossági fogyasztás, annak ára, és a piaci ár, valamint a kettőnek a különbsége:
Szeptember végéig a fenti példa alapján az MVM 1165 milliárd forinttól esett el, amit pótolni kell. Nézzük az áram árakat. Az MEKH adatai szerint 2022-ben ennyi áramot adtak el havonta a lakossági fogyasztóknak. A táblázat szerint a szolgáltatóknak ebből kWh-ként 12,8 forint bevétele volt. A rezsicsökkentett áramárban a nyáron lecsökkent az áramdíj, az elosztói pedig nőtt. Az MVM Basic képlete alapján így változtak a hazai áramárak az évben. Fontos, hogy a képlet nemrég került fel a honlapra, de mivel valódi piaci ár, így ezt használjuk a számításhoz.
A piaci árat – az általános (nem közvilágítási) célú villamos energia felhasználás egységárat – alapul véve szeptemberig 1116 milliárd forint hiánya keletkezett az áramszolgáltatóknak.
Vagyis a gázzal együtt már szeptemberre elérte a kritikus pontot a rezsicsökkentés: azt a 2000 milliárd forintot, amiről Orbán Viktor miniszterelnök nyáron beszélt.
Több mint 200 ezer forint háztartásonként
„Ma minden átlagos magyar család, sőt minden magyar család körülbelül 181 ezer forintot kap a támogatott rezsin keresztül. (Arató Gergely: Ugyan már!) Ha nem lenne a rezsicsökkentés politikája, ma minden magyar család hónap végén 181 ezer forinttal lenne szegényebb. (Arató Gergely: Ugyan már!) Szerintem ezt meg kell becsülni, nagy teljesítmény, hogy az ország erre képes. (Arató Gergely: Csak nem igaz!)” – az idézet az Országgyűlés november másodikai jegyzőkönyvéből származik. Ha a fenti MVM-es képletekkel számolunk, akkor az látszik, hogy egy átlagos Pest megyei fogyasztónak így alakultak a hatósági ár miatti megtakarításai:
A kormány 181 ezer forintos összege szeptemberben és októberben volt igaz, azóta a piaci árak csökkenése miatt ez is csökkent. Decemberre 110 ezer forint/fogyasztási egységre:
Ami még mindig rengeteg, elég felidézni a kormánynak készült 2017-es tanulmányt, ami akkor arról szólt, hogy az akkor már 3 éve befagyasztott energiaárak ellenére
„a háztartások kiadásainak jelentős hányadát teszi ki a rezsikiadás: átlag 40,5%”.
2018-ban így nézhetett ki a piaci ár
2018-as árakat is be lehet helyettesíteni az MVM képleteibe, annak ellenére is, hogy sokáig nem a holland tőzsdei árhoz kötötték a gázárat. Akkor 18 euró volt egy MWh gáz, 311 forint az euró. Az MVM Basic képlete alapján a gáz nettó 112 forintra jött ki, alig többe, mint a 80 forintos lakossági ár. Áram esetében 36-40 eurós áramárról beszélhettünk, a képlet alapján piaci áron ez 32 forintos kWh-kénti piaci árat jelentett.
Számításaink szerint 2022 áprilisában a rezsicsökkentés 256 milliárd forintot igényelt, míg 2018-ban egész évben mindössze 18 milliárd forintba került.
Hogy a számításunk közelíti a tényleges árakat, idézzük Orbán Viktor nyári beszédét, amikor a 2021-es rezsicsökkentés költségeiről beszélt, ami „296 milliárd forint volt mindent összevéve”. Azaz 2021-ben 24 milliárd forint volt havonta; ennél sokkal jobb volt a helyzet 2018-ban. Összehasonlításképp nézzünk egy akkori lakossági áramszámlát.
Az akkori 129 kWh-t tartalmazó számla összegéből nettó 1849 forint az energiadíj, azaz nettó 14,3 forint volt akkor egy 1 kWh áram. A mi számításaink szerint az áram díja piaci áron 32 forint körül lehetett 2018-ban. Nagykanizsa 2018-as villamosenergia közbeszerzése viszont azt mutatja, 16 forintért is lehetett áramot kapni, vagyis az MVM Basic csomag most több nyereséget engedhet a szolgáltatónak.
Holoda Attila volt energiaügyi helyettes államtitkár korábban az Átlátszó podcastjában arról beszélt, ő még nem sokkal a 2013-as rezsicsökkentés bevezetése előtt távozott a kormányból, mivel az egységes hatósági árazás helyett egy sávos rendszert javasolt. Műsorunkban most elmondta, hogy sok év elhibázott energiapolitikájának eredménye a mostani áremelkedés – példája annak, hogy évek óta nincs valódi kormányzati felelőse az energiának. A számításainkra Holoda azt mondta, alapvetően helyesek, valóban több mint 2000 milliárd forint lehet az MVM idei hiánya, amit az államnak kell állnia.
Kerestük a Miniszterelnökséget, hogy mi alapján számolják a támogatást, amit Orbán Viktor miniszterelnök említett, és hogy 2022-re mennyi forrásra lesz szüksége az MVM-nek a rezsicsökkentés fenntartására. Azt is megkérdeztük, hogy számításaik szerint hogyan tartható fenn a hatósági gáz- és áramár. Nem válaszoltak egyetlen kérdésünkre sem, ahogy az Energiaügyi Minisztérium sem.
|
Októberig 2000 milliárd forintba kerülhetett a rezsicsökkentés, mutatjuk a számokat
|
Van orosz gáz, mégis megváltozott a hazai hatósági ár, azaz a rezsicsökkentés. A kormány az elmúlt 12 évben nem szívesen beszélt arról, mennyibe is került a hazai árszabályozás. Az MVM honlapján elérhető képletek alapján azt számoltuk ki, mennyibe kerül az energia, ha a vállalkozók kapják tényleges piaci áron, és mennyi lehet a kiesés a lakossági rezsicsökkentéssel.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/adat/2022/12/21/oktoberig-2000-milliard-forintba-kerulhetett-a-rezsicsokkentes-mutatjuk-a-szamokat/
|
2022-12-21 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Közérdekű adatigénylésben kérdeztük, hogy megalakulásuk óta mennyi élelmiszert gyűjtöttek be, abból mennyit, hány szervezeteknek osztottak ki. Milyen koordinációs szerződéseket kötöttek élelmiszer-osztásra. A veszélyhelyzeti rendeletre hivatkozva 45 napos határidőt adva december 23-án válaszoltak.
"Megalakult az Élelmiszermentő Központ" – jelent meg a hír február elsején. A napi.hu írta meg, hogy "két héttel ezelőtt megalapították az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft., amely az élelmiszer-pocsékolásnak vetne véget azzal, hogy februártól összegyűjti a boltokból a 48 óra múlva lejáró termékeket". Az állami szervezet honlapja szerint "Célunk, hogy a kereskedelmi szektorban csökkentsük, illetve megelőzzük az élelmiszer-hulladék keletkezését. Ezzel egyidejűleg lehetővé tesszük, hogy a hazai karitatív szervezetek segítségével a rászorulók adományként megkaphassák a lejárt, de még biztonsággal fogyasztható élelmiszereket. Azon dolgozunk tehát, hogy közvetítő szerepet töltsünk be a programban érintett élelmiszer-kereskedők és a karitatív szervezetek között."
Júniusban arról írt a vg.hu, hogy "határidőre, május 31-ig benyújtották a kötelezett kereskedelmi vállalkozások az első élelmiszermentési tervüket az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft.-nek".
1,5 milliárd forint az államtól
Az élelmiszermentő központ honlapja alapján a Baptista Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Magyar Vöröskereszt vesz részt a megmentett élelmiszerek újraosztásában. Ilyen lehet többek között UHT tej, rizs, olaj, lekvár, gabonafélék, konzervek. A cég alapító okiratában az áll, hogy
"A Társaság törzstőkéje 3.000.000.- Ft, azaz hárommillió forint, amely 3.000.000 Ft, azaz hárommillió forint pénzbeli vagyoni hozzájárulásból (készpénzből) áll. A Társaság törzstőkéjéből a pénzbeli hozzájárulás értéke 3.000.000 Ft, azaz hárommillió forint, az Alapító az alapításkor nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást nem teljesít. A pénzbeli vagyoni hozzájáruláson kívül Alapító 1.576.000.000,- Ft, azaz Egymilliárd-ötszázhetvenhatmillió forint összeget a pénzbeli vagyoni hozzájáruláson kívül a Társaság tőketartalékába helyez. Az Alapító Társaság részére a törzstőkének megfelelő pénzösszeget, valamint a tőketartalék összegét a Társaság Alapító Okiratának elfogadását követően, legkésőbb 2022. július 13. napjáig teljesíti azt követően/azzal, hogy Alapító a "Nébih tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások" című költségvetési előirányzat felett rendelkezik. A törzstőke teljesítésének megtörténtét az ügyvezető köteles a cégbíróságnak bejelenteni."
A 24.hu a napokban arról írt, az érintett élelmiszerláncok válaszaiból az olvasható ki, hogy nincs valódi együttműködés az állami céggel, bár egy részük kikerülte ezt a kérdést. "Reakciójukból az is kiderült, hogy a legtöbb kiskereskedelmi üzletlánc évek óta végez élelmiszermentést" – írták.
Veszélyhelyzet miatt tartott 45 napig válaszolni
November 8-án küldtünk közadatigénylést az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft.-nek, akkor azt válaszolták, "a veszélyhelyzeti rendeletekben foglalt feladatok ellátására tekintettel az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 29. § (1) bekezdése, valamint a veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése szerinti 45 napos határidőt alkalmazzuk."
Arra voltunk kíváncsiak, hogy megalakulásuk óta mennyi élelmiszert gyűjtöttek be, abból mennyit, hány szervezeteknek osztottak ki. Milyen koordinációs szerződéseket kötöttek élelmiszer-osztásra. 45 nap elteltével, december 23-án este azt a választ kaptuk:
"Tájékoztatjuk, hogy az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény alapján az ÉMK felé az élelmiszer-kiskereskedők részéről élelmiszer-felajánlás 2022-ben nem történt."
Vagyis semmit sem vittek a 1,5 milliárd forinttal megtámogatott cégen keresztül a rászorulóknak.
A hasonló profilú Magyar Élelmiszerbank Egyesület a honlapján közzétett adatok szerint 2005-ös indulása óta összesen 89400 tonnányi élelmiszert osztott szét az országban, a szállítmányok értéke összességében meghaladta az 54 milliárd forintot, 2021-ben 550 karitatív szervezeten keresztül több mint 250.000 emberhez jutottak el.
Segesvári Csaba
|
Állami élelmiszermentés: 1,5 milliárdot kaptak nyáron, 45 napig tartott, mire elárulták, mit mentettek meg 2022-ben
|
Közérdekű adatigénylésben kérdeztük, hogy megalakulásuk óta mennyi élelmiszert gyűjtöttek be, abból mennyit, hány szervezeteknek osztottak ki. Milyen koordinációs szerződéseket kötöttek élelmiszer-osztásra. A veszélyhelyzeti rendeletre hivatkozva 45 napos határidőt adva december 23-án válaszoltak.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/12/27/allami-elelmiszermentes-15-milliardot-kaptak-nyaron-45-napig-tartott-mire-elarultak-mit-mentettek-meg-2022-ben/
|
2002-12-27 20:22:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Többek között új beléptető rendszerre és egérmozgást figyelő programra költött százmilliókat az éves szinten több mint 120 milliárdból gazdálkodó közmédia. Ám hiába minden kiadás, a legfrissebb beszámolójuk szerint még így sem tudják elkölteni a költségvetésből folyamatosan érkező milliárdokat. És bár a Duna Médiaszolgáltató leigazolta az ATV-s Kárász Róbertet, az M1 celebje, Németh Balázs közös megegyezéssel távozott a híradótól.
Az idei év a spórolásról szólt az állami és önkormányzati fenntartású intézményekben. Először csak a még el nem kezdett beruházásokat függesztették fel a „rezsicsökkentés megvédésének és a honvédelmi célok teljesítésének” érdekében, majd jöttek az intézménybezárások és a küzdelem a földgázért/villamos energiáért. Persze, azért akadt kivétel. A 2022-ben 130 milliárd forintból gazdálkodó közmédiának például látszólag továbbra sem kellett spórolnia.
Nyár közepén szúrtuk ki a közbeszerzési értesítőben, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 30 millió forintért keres fizetett tapsolókat. Az összeget és a mennyiséget az elmúlt egy év tapasztalatai alapján becsülték meg. A szolgáltatást jellemzően a Budapest, Kunigunda útja 64. szám alatti székhelyén működő stúdiókban veszik igénybe, de más külső helyszínek is előfordulhatnak. A közönség tervezett igénybevétele napi maximum 12 óra, a tervezett maximum létszám 200 fő/nap. Az MTVA a tapsoló közönség ruházatát, nemét és korát is meghatározhatja. A tendert a Casting Office Kft. nyerte.
Évi 30 millió forintért keres tapsoló közönséget a közmédia | atlatszo.hu
Március 27-e óta tekinthető meg online Máté Bence Öt lecke a valóság felszámolásáról (The Hungarian Playbook) című dokumentumfilmje. A történet a központilag irányított magyar állami média működési mechanizmusát mutatja be öt fejezeten keresztül. A filmben olyan újságírók szólalnak meg, akik korábban a közmédiában dolgoztak.
Szeptemberben arról számolhattunk be, hogy a Rádió 1 és a Kossuth 2 nevű stúdiókat fejlesztik a Kunigunda útja 64. alatti gyártóbázison. Először a Rádió 1 nevű stúdiót alakítják ki, amely a B111 és B112 helyiségek területén kap egy stúdiót és egy vezérlőt. Miután ezt átadták, a Kossuth 2 kerül sorra: új stúdiót, egy hírolvasó helyiséget és egy technikai helyiséget építenek a B109 és B110 helyiségek területén.
A leírásból többek között kiderült, hogy a nagy zajjal járó munkákat (pl. a fúrásokat) az üzemelő a stúdiók közelsége miatt csak éjszaka, előre egyeztetett időpontban végezheti, és hogy az újonnan kialakítandó helyiségekben az ott tartózkodó személyek a belső hőmérsékletet saját maguknak tudják majd állítani termosztát segítségével.
154 millióból tovább épül-szépül a közmédia Kunigunda úti épülete, és még fűtés is lesz | atlatszo.hu
A közpénzből működő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) közönség biztosítására írt ki tendert a közelmúltban. Az éves szinten 130 milliárd forintból gazdálkodó közmédia alkalmanként akár 200 „tapsolót” is kérhet a nyertes cégtől. Az MTVA a közönség tagjainak életkorát és nemét is meghatározhatja. A keretszerződés 12 hónapra szól majd.
A nyertes az A-Bau Építőipari Kivitelező Kft. lett, amely nettó 154 millió forintért vállalta a munkát. A kanadai tulajdonossal bíró cég alvállalkozókat is bevon a munkálatokba: a Csato-Bau Kft.-t, az Air-studio Pro Kft.-t. és Bartha Edina egyéni vállalkozót.
Majd ezt követően az is biztossá vált, hogy – a sok intézményben már luxusnak számító – fűtés is biztosítva lesz a közmédiánál, miután az MTVA-nak sikerült szerződést kötnie fölgázszolgáltatásra az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.-vel nettó 42,49 Ft/MJ-os áron a 2022. október 1-től 2023. október 1-ig tartó időszakra.
Mindent figyelnek
Mindezek – és egyéb fejlesztések – mellett egyre jelentősebb összegeket költenek a biztonságra, valamint a székházban dolgozók ellenőrzésére is.
Tavaly nettó 463 millió forintért új biztonságtechnikai kapukat szereltettek be a Kunigunda úti gyártóközpontba. „Az átalakítással érintett helyszíneken a meglévő forgóvillás átengedés helyett zsilipkapus átengedésre alkalmas kapuk”, valamint tolószárnyas automata üvegajtók lettek.
Erről elsőként Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő számolt be, amikor megjelent a vonatkozó közbeszerzési kiírás.
Az új kapuk működéséről pedig Dávid Ferenc, a Tilos Rádió műsorkészítője számolt be részletesen idén októberben. Mint írta, „ilyen komoly biztonsági beléptetőrendszert még nem láttam, pedig voltam pár böriben.”
Dávidot – elmondása szerint – őrök csoportja fogadta, valamint „360 fokban forgó kamerák és különleges szenzorok”, illetve „nemesacél rácsok megszakítás nélkül” (…) a padlótól egészen az első emelet magasságáig”. A „fortress stílusú fogadótérből a regisztrációt követően csak a robbanásbiztos üveghenger alakú biztonsági zsilipeken keresztül lehet bejutni a székházba…” Bejegyzését végül azzal zárta, hogy
„kérdeztem az őröket, hogy mi a jó istentől félnek ennyire. Az egyik azt mondta, hogy kérdezzem a vezetőséget, a másik azt, hogy 56-tól”.
A külső kapuk cseréjét idén ősszel az elektronikus beléptető rendszer bővítése követte. A megbízást a TVT Vagyonvédelmi Zrt. kapta, amely nettó 339,8 millió forintért végezheti el a munkát. A TVT feladata lesz többek között a jelenlegi beléptető rendszer vezetékes belépési pontjainak áthelyezése és bővítése a Kunigunda úti székházban, valamint az A, B, C irodaépületek helyiségeiben vezeték nélküli belépési pontok kialakítása (összesen 570 db).
A műszaki leírást „magyarra lefordítva” az derül ki – legalábbis egy általunk megkérdezett szakértő szerint –, hogy kártyás beléptető rendszer lesz az épületben, vagyis lehet majd tudni, ki, mikor és merre jár az intézményben. Ez alkalmas lehet munkaidő-nyilvántartásra, de akár teljes kontrollra is.
Több mint 500 beléptető pontot alakítanak ki a közmédia Kunigunda úti székházában | atlatszo.hu
Bár az országban egymás után halasztják el a különböző állami beruzásokat, úgy tűnik, az évi 130 milliárd forintból gazdálkodó közmédiának egyelőre nem kell spórolnia. Korábban közel nettó félmilliárd forintért új kapukat szereltettek be a Kunigunda úti gyártóközpontba, majd 30 millióért kerestek fizető tapsolókat, most pedig a Rádió 1 és a Kossuth 2 nevű stúdiókat fejlesztik 154 millió forintért.
Ahogy annak az aktivitást mérő alkalmazásnak a tervezett használata is, amely az alkalmazottak munkáltató által biztosított eszközein fut majd. A 150 millió forint értékű fejlesztésre az indoklás szerint „a világjárvány miatt bekövetkezett megváltozott munkarendben a dolgozók produktivitásának megtartása, illetve a kollégák teljesítményének objektív mérése” miatt van szükség.
A szerződésről elsőként beszámoló RTL.hu szerint az új rendszer képes lesz többek között az egérmozgatás észlelésére, a felhasználó által használt alkalmazások észlelésére és azok aktív használati idejének naplózására, valamint a megnyitott weboldalak és azokon eltöltött idő logolására is. „Az inaktív időszakok esetén az alkalmazás felhasználói értesítést küld, az erre adott reakció idejét pedig méri. Emellett kezelni fogja a szüneteket, szabadságokat és távolléteket is.”
Ömlik a közpénz
Mindezek a kiadások azonban bőven beleférnek a közmédia büdzséjébe. A 444.hu a napokban megírta, hogy bár látványosan növekednek a közmédia személyi és dologi kiadásai, így sem tudják elkölteni a költségvetésből folyamatosan érkező milliárdokat.
A lap a harmadik negyedéves eredménykimutatás alapján arról számolt be, hogy idén januártól szeptemberig 90,1 milliárd forintot kapott az MTVA az államtól, 3,2 milliárd forint pedig reklámbevételekből folyt be. A személyi kiadás 2,5 milliárd forinttal lett több, míg a dologi kiadás 3,7 milliárd forinttal. Az adózott eredmény 8,2 milliárd forint volt.
Szeptember végén 2184 embert foglalkoztattak munkaviszonyban, ami közel 100 emberrel több, mint egy évvel ezelőtt.
„Az év utolsó három hónapjában még biztosan tízmilliárdok érkeztek a közmédiához, így bőven 100 milliárd forint felett lesz a bevételi oldal. Elvileg a közmédiának 2022-re mintegy 130 milliárd forintot szavazott meg a parlament. Jövőre viszont jön a szigor: az MTVA önálló költségvetését 126,6 milliárd forintosra tervezik, ebből 5,5 milliárdot tesznek ki a kereskedelmi bevételek. A főösszeg 3,5 milliárd forinttal kevesebb az ideinél” – összegezte a 444.hu.
Nettó 340 millióba kerülnek a kártyás kapuk az MTVA-székházban | atlatszo.hu
A TVT feladata lesz többek között a jelenlegi beléptető rendszer vezetékes belépési pontjainak áthelyezése és bővítése, valamint az A, B, C irodaépületek helyiségeiben vezeték nélküli belépési pontok kialakítása (összesen 570 db). A műszaki leírást „magyarra lefordítva” az derül ki – legalábbis egy általunk megkérdezett szakértő szerint -, hogy kártyás beléptető rendszer lesz az épületben, vagyis lehet majd tudni, ki, mikor és merre jár az intézményben.
Elfogult és átláthatatlan
Arról, hogy mennyire sikerül ezt a pénzt a közszolgálatiság jegyében elkölteni, már több írás is született. Legutóbb a Mérték Médiaelemző Műhely jelentetett meg elemzést, amely szerint a közmédia szervezeti felépítése átláthatatlan, a felelősségi viszonyok nem egyértelműek, a pénzköltés nem transzparens, a szerkesztőségi irányelv pedig egyértelműen a kormánypárti kommunikáció képviselete. Utóbbit egy kiszivárgott hangfelvétel is bizonyítja. Mindezek miatt több tüntetést is szerveztek az MTVA ellen idén (is).
Először Hadházy Ákos vert tábort – szó szerint – a Kunigunda úti székház előtt október végén. Mint írta: „…október 23. előtt egy néhány perces videót szerettem volna felvenni és meglepődve láttam, hogy akkora volt a hazugsággyár riadalma, hogy olyan gyorsan zárták be az összes kaput, hogy még az egyik biztonsági őrt is kizárták, sőt, a pizzafutárt sem engedték be. Ugyan korábban is gondoltam ilyesmire, de ezek a tragikomikus jelenetek megerősítették: ha ekkora riadalmat tudok kelteni, eljövök ide kicsit hosszabb időre.”
Szemben a hazugsággyárral | Ma felvertünk itt egy sátrat a Kunigunda útján, az állami televízió épülete előtt és jövő péntekig, november 4-ig itt fogok maradni. | By Hadházy Ákos | Facebook
Ma felvertünk itt egy sátrat a Kunigunda útján, az állami televízió épülete előtt és jövő péntekig, november 4-ig itt fogok maradni. Arra kérem Önöket, hogy egy hét múlva, pénteken Önök is jöjjenek el és vegyük közösen blokád alá ezt a piszkos hazugsággyárat.
A sátras akció lezárásaként a parlamenti képviselő tüntetést is hirdetett az épület elé, amelyen végül több ezren vettek részt, köztük számos diák és tanár is. „A hazugsággyár blokádja” nevű eseményen többek között felszólalt Baranyi Krisztina kilencedik kerületi polgármester, Ungváry Krisztián történész, Polyák Gábor médiajogász, valamint több civil szereplő is.
Polyák Gábor médiajogász arra mutatott rá, hogy a szakmai elvek különböztetik meg az újságírókat a propagandistáktól. Felsorolása alapján az MTVA dolgozói akár a rendszer elkötelezett hívei, akár cinizmusból vagy félelemből töltik be a pozíciójukat – egyaránt felelősek a közmédia állapotáért.
„Örkény, ha élne, lubickolna ebben a hazug világban”
– mondta a tanárok képviseletében Varga Orsolya, kifejezve a propaganda-gépezet abszurditását.
A felszólalásokat Hadházy Ákos zárta, aki kijelentette, eredménynek azt tudná elfogadni, ha a hírhamisító Papp Dánielt leváltanák a közmédia hírigazgatói posztjáról. A képviselő egyúttal emlékeztetett Nagy Navarro Balázsra, aki korábban éhségsztrájkba kezdett Papp Dániel eltávolítása érdekében. Hozzátette, ha a Parlament nem fogadja el a fizetett kormányreklám tilalmára („azaz a folyamatos Fidesz-kampányra”) vonatkozó törvényjavaslatát, akkor további lépéseket tesz.
Az eseményről végül maga a köztévé is beszámolt, igaz, trükkösen: épp csak a lényeget, vagyis azt hagyták ki, hogy a demonstráció célja a közmédia súlyos hírcenzúráinak eltörlése volt.
Decemberben aztán újabb megmozdulás volt a székház előtt, amikor a diákokból, szülőkből, tanárokból és az ügy mellett kiálló szimpatizánsokból álló tömeg az MTVA épülete elé vonult. A demonstráció előzménye a novemberi tüntetés volt, ahol a diákok ultimátumot adtak a köztévének.
Felhívásukban legalább öt percet kértek az M1 híradójában főműsoridőben, hogy élő adásban mutathassák be a diákok szemszögét is az elmúlt időszak sorozatos kiállásainak okairól és hátteréről. Mivel erre nem kaptak lehetőséget, újabb megmozdulást szerveztek.
Egy celeb ment, egy jött
Bár leépítések idén nem voltak az MTVA-nál, egy nagy veszteség azért érte a köztévét: augusztus végén ugyanis távozott az M1-től a Híradó legismertebb arca, Németh Balázs. A hírről a Média1 számolt be elsőként. Mint írták: „Németh Balázs az M1 nemzeti hírtévévé alakítását követően, 2015-től szinte azonnal a csatorna egyik legismertebb arcává vált, ezért is emlegették őt kollégái „A Celeb” becenéven.
Ismertségéhez nagyban hozzájárult, hogy a műsorvezetőt, amikor még képernyőn volt, sokszor érte bírálat kívülről, ezért számos internetes mémben és Coub-videóban is szerepelt. (…)
Kommentárjai miatt a Médiatanács több alkalommal is elmarasztalta az állami tévécsatorna működtetőjét,
de tavaly decemberben a közmédia vezetése Egyesy Géza-díjjal ismerte el Németh Balázs munkáját. Németh Balázs az MTVA jól fizetett munkatársai közé tartozott: 2020-as, bírósági úton kiperelt hivatalos adatok szerint Németh Balázs munkája havi közel kétmillió forintjába került a közmédiának” – írta a Média1.
Később a HVG írta meg, hogy Németh – aki a 2023-as atlétikai világbajnokság szervezéséért felelős Budapest 2023 Nonprofit Zrt. vezérigazgatója lett – a törvény által előírt juttatásokon túl távozásakor négyhavi távolléti díjban, bruttó 8 014 000 forintban részesült.
A közmédiánál folytatja viszont Kárász Róbert, pontosabban a Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-hez megy. Már az átigazolás bejelentése is igazi műsorrá alakult, 3 nap leforgása alatt ugyanis 3 különböző információ látott napvilágot ezzel kapcsolatban.
Az egykori ATV-s műsorvezetőről december 10-én jelent meg, hogy a köztévéhez igazol. December 11-én aztán a közmédia közölte, hogy a hír nem igaz, nem náluk fog dolgozni Kárász. Majd december 12-én a közmédia kiadott egy közleményt arról, hogy Kárász Róbert náluk fog dolgozni, csak épp nem egy az egyben. Kárász ugyanis nem az MTVA, hanem a Duna Médiaszolgáltató Zrt. dolgozó lesz, amelynek műsorait az MTVA gyártja.
Ahogy azt a hirado.hu megírta: „Az MTVA nem alkalmazza Kárász Róbertet, mert az MTVA egy műsorkészítő alap a törvény szerint, nem pedig médiaszolgáltató. Vagyis gyártja azokat a műsorokat, amelyeket tőle, vagyis az MTVA-tól a médiaszolgáltató Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. megrendel. Mert a Duna nZrt. a törvény szerinti médiaszolgáltató. Tudjuk, bonyolult, de legalább 10 éve ez a rendszer..”
Kárász Róbert 2023. január 1-től egy kis létszámú kreatív stáb vezetője lesz – közölte a lap „A liberális portáloknak nem erényük a hitelesség – Képesek meggörbíteni a teret” című cikkében.
Nem azért nyert a Fidesz, mert csak az ő médiája jut el az emberekhez – a kormánypárti médiafölény igazi arca | atlatszo.hu
Az ellenzéki térfélen visszatérő sztereotípia, hogy a Fidesz választási sikerének egyik oka a médiafölénye: az, hogy választói tömegek csak a kormánypárti médiából tudnak tájékozódni, az offline média nagyrészt a kormány befolyása alatt áll, és sokan nem férnek hozzá a független médiához például az interneten keresztül. A statisztikák azonban nem egészen ezt mutatják: kormánypárti médiatúlsúly ugyan létezik, de nem úgy működik, ahogy azt sokan elképzelik.
|
Idén is szórta a pénzt a közmédia, a fejlesztéseket egy börtön is megirigyelhetné
|
Többek között új beléptető rendszerre és egérmozgást figyelő programra költött százmilliókat az éves szinten több mint 120 milliárdból gazdálkodó közmédia. Ám hiába minden kiadás, a legfrissebb beszámolójuk szerint még így sem tudják elkölteni a költségvetésből folyamatosan érkező milliárdokat. És bár a Duna Médiaszolgáltató leigazolta az ATV-s Kárász Róbertet, az M1 celebje, Németh Balázs közös megegyezéssel távozott a híradótól.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/12/29/iden-is-szorta-a-penzt-a-kozmedia-a-szabad-sajtoert-tuntetoket-tavoltarto-fejleszteseket-egy-borton-is-megirigyelhetne/
|
2022-12-31 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A 2022-es évben az adóforintok kárára nemzetközi politikai dzsemborit szervezett és szaunás irodaházba költözött az Alapjogokért Központ, milliárdokat kapott ingatlanra a Kommentár, az alakuló jobboldali folyóiratköteg pedig csak vitte a közpénzt — bár egy Orbán Ráhel-interjú azért csak összejött.
Az elmúlt esztendőben tovább építkezett az a kormánybarát álcivil birodalom, amelynek szervezetrendszeréről és pénzügyeiről a magyar sajtóban elsőként érdemben az Átlátszón írtunk. Olvasóink idén is tőlünk tudtak értesülni a sajátos színtér fontosabb eseményeiről.
Most öt pontban felidézzük, hogy miként zakatolt tovább a Fidesz-barát beszélő fejeket és a mögöttük álló álcivil gittegyleteket közpénzen felfújó masinéria 2022-ben.
Több százmillió forint politikai dzsemborira
Az Alapjogokért Központ 390 millió forint közpénzt kapott tavaly rendezvények, köztük „nemzetközi konferencia” szervezésére. A szervezetnek más hasonló kaliberű eseménye 2022-ben nem volt, így alappal következtettünk arra: a pénz javát a májusi budapesti CPAC-re költötték.
Sok millió forintjába kerülhetett a magyar adófizetőknek a budapesti CPAC | atlatszo.hu
Noha a hirdetmény csak idén júliusban jelent meg, a szerződést már korábban megkötötték: egészen pontosan idén május 6-án. Vagyis alig szűk két héttel azelőtt, hogy Orbán Viktor a Bálna rendezvénytermében a budapesti CPAC színpadán szónokolhatott, és körülbelül három hónappal azelőtt, hogy a magyar miniszterelnök Dallasban is fellépett a dobogóra.
Ez az amerikai konzervatív hátterű politikai dzsembori az évek során az amerikai republikánus párt belső mozgásait követve egyre inkább sodródott a szélsőjobbra, amíg mára a militáns trumpisták és összeesküvéselmélet-hívő politikusok kedvenc cirkuszává vált. Ráadásul utazó cirkusszá: tavaly nyolc különböző helyszínen rendeztek CPAC-et, ebből csak kétszer az Egyesült Államok területén.
Azt nem tudni, hogy milyen a pénzügyi konstrukció. Vagyis, hogy a nemzetközi CPAC-ek helyi társszervezői mit fizetnek a brand használatáért, a know-how-ért az amerikaiknak. Az Alapjogokért Központnak mindenesetre tisztes büdzsét biztosított közpénzből a magyar álcivil pénzosztó szervezet, a félállami Batthyány Lajos Alapítvány, amiből elméletben akár százmilliós franchise-díjra is telne.
Ennek azért van jelentősége, mert később, augusztusban Orbán Viktor miniszterelnök Dallasban, az egyik amerikai CPAC-en szónokolhatott meghívott előadóként. Akkor arról tájékoztatták a médiát, hogy nem kértek Orbántól külön pénzt azért, hogy beszédet tarthasson. Azt viszont nem tudni, hogy mennyit fizetett az Alapjogokért Központ a budapesti dzsembori kapcsán az amerikai szervezőknek a 390 millió forintos közpénzes büdzséből.
Orbán egyébként a budapesti rendezvényen is beszédet mondott.
Szaunás beköltözés
Nyáron számoltunk be arról, hogy a jelek szerint végre beköltöztek az Alapjogokért Központ derék munkatársai az exkluzív új székházukba. A budakeszi úti építmény pontban a Türk Tanács (a kipcsak nyitás jegyében közpénzből fenntartott) Ybl-villája és az Orbán-kormány által köztestületté emelt, kultúrharcos Magyar Művészeti Akadémia tulajdonában lévő Hild-villa között található.
Beköltözött a szaunás új székházába az Alapjogokért Központ | atlatszo.hu
Ha Orbán Viktor kormányát a magyar szavazópolgárok jövőre leváltják, a rezsimet barátságos jogi elemzésekkel és tévéokoskodással támogató, közpénzből élő Alapjogokért Központ munkatársainak nem kell majd a kertek alatt elbujdokolniuk. A szervezetet működtető nonprofit cég ugyanis tavaly hatszintes ingatlant vásárolt az elegáns Budakeszi úton.
Az épületről szóló legutóbbi cikkünk óta a kapu fölé került két biztonsági kamera, az óvatlan és kíváncsi tekintetek elől pedig a kerítést fedő sötét anyag védelmezi a Fidesz-barát elemzőintézet munkatársait, de a réseken benézve azért látni, hogy az udvar már tele van járművekkel. Egy sötétkék Volkswagen Tuareg SUV pedig főnökhöz illő helyre, azaz az épület főbejáratához parkírozott.
Évek óta követjük figyelemmel az Alapjogokért Központ székházügyének fejleményeit. Az Átlátszón számoltunk be először arról, hogy 2020-ban a Fidesz-közeli elemzőintézet 1,4 milliárd forintért megvette a Budakeszi úti ingatlant. Leírtuk azt is, hogy a hatszintes épület felújítására további 300 millió forintot költöttek.
Ennek keretében a -2. szinten szaunát, fitnesztermet, könyvtárszobát alakítottak ki az elemzőknek. A -1. szinten konferenciaterem, a földszinten elegáns lobby épült. „Az emelet a vezetői irodák szintje, ez a legnívósabb megjelenésű szint (…) a többi szinten elegáns, letisztult, de egyszerűbb belsőépítészeti megoldások megvalósítására kerül sor” a vonatkozó közbeszerzési hirdetmény szerint.
Luxi ingatlanra költhet 11,5 milliárd forintot a Kommentár
A Kommentár folyóirat főszerkesztője Békés Márton, akit többen az Orbán Viktor-féle rendszer egyik főideológusának tartanak. Nyáron derítettük ki, hogy a kormánylibling folyóirat 11,5 milliárd forintos támogatást kapott, amelynek „jelentős részét” egy budapesti képzési központra fordítják.
Ingatlanokra költhet több mint 11 milliárd közforintot a jobboldali Kommentár folyóirat | atlatszo.hu
A pénzből emellett „az Alapítvány budapesti irodájának létrehozására, az Alapítvány balatonszepezdi Képzési Központ befejező ütemére, kiegészítő funkciók létrehozására, a Kommentár Folyóirat budapesti rendezvényeinek helyszínét biztosító, valamint az Alapítvány vendégelőadói, kutatói és a képzésben részt vevő fiatalok részére a képzések ideje alatti szállás biztosítására szolgáló ingatlanok vásárlására” is költenek majd – írta az MCC megkeresésünkre.
A projekt várhatóan a palotanegyedbeli, Puskin u. 4. alatti épületben fog megvalósulni, amit két éve a kormány ingyenesen adott oda az állami vagyonból a folyóiratot kiadó Kommentár Alapítványnak. Az eredetileg a millennium idejében a Magyar Tisztviselők Országos Egyesülete klubházaként felépült impozáns ingatlan felújítására aztán tervpályázatot írtak ki. Az épületben irodák és közösségi, „kreatív terek” mellett 500 fős befogadóképességű előadótermet alakítanak ki, de lesz éttermi, kávézó és kocsmarész is.
A Kommentár pénzének külön érdekessége, hogy az nem a szokásosan a hasonló álcivil szerveződéseket pénzelő Batthyány Lajos Alapítványtól, hanem a szintén félállami Mathias Corvinus Collegium Alapítványtól (MCC) érkezett. A tehetséggondozó intézményt – rossz nyelvek úgy tartják, fideszes káderképzőt — működtető MCC nemrégiben speciális jogi státuszt és 501 milliárd forintnyi állami vagyont kapott, úgyhogy van miből stafíroznia a folyóiratot.
A pénzből a képzési központ mellett „az Alapítvány budapesti irodájának létrehozására, az Alapítvány balatonszepezdi Képzési Központ befejező ütemére, kiegészítő funkciók létrehozására, a Kommentár Folyóirat budapesti rendezvényeinek helyszínét biztosító, valamint az Alapítvány vendégelőadói, kutatói és a képzésben részt vevő fiatalok részére a képzések ideje alatti szállás biztosítására szolgáló ingatlanok vásárlására” is költenek majd — írta az MCC megkeresésünkre.
Nem veszik a közpénzből készülő jobboldali folyóiratokat
Árbevételből alig 29 millió forintot szedett össze, ezzel szemben 576 millió forintot költött el 2021-ben a BL Nonprofit Kft. — olvastuk ki tavaly a cég 2021-es beszámolójából.
Nincs nagy kereslet a félállami jobbos folyóiratokra | atlatszo.hu
Árbevételből alig 29 millió forintot szedett össze, ezzel szemben 576 millió forintot költött el 2021-ben a BL Nonprofit Kft. – olvasható ki a cég nemrég megjelent, tavalyi évről szóló beszámolójából. Anyagjellegű ráfordításokra, köztük a cég által kiadott jobboldali folyóiratok kiadási költségeire 391 milliót, személyi jellegű kiadásokra 185 millió forintot költött tavaly a vállalat.
A BL Nonprofit Kft. adja ki a Magyar Krónika, a Hungarian Conservative és a Hungarian Review című folyóiratokat, valamint a Hype&Hyper nyomtatott dizájnmagazint is. A cég tulajdonosa az álcivil pénzosztó Batthyány Lajos Alapítvány.
A bevételi számok arra utalnak, hogy az adófizetők pénzéből kiadott mutatósnak, nemzetközinek és magasröptűnek szánt konzervatív magazinokat nem sokan olvashatják — piaci árukat kifizetve legalábbis biztosan nem.
Az Átlátszó újságírója korábban azt tapasztalta a Batthyány Lajos Alapítvány egy rendezvényén, hogy a Hungarian Review és a Magyar Krónika korábbi hónapokról megmaradt példányait kisebb kötegekben osztogatták a megjelent érdeklődőknek. A Hungarian Review egy példánya amúgy a folyóirat honlapja szerint 2500 forintba kerülne.
Orbán Ráhel-interjú a közpénzből kistafírozott dizájnmagazinban
A közpénzeket bevételező, félállami Batthyány Lajos Alapítvány a központi pénzosztó szervezete a Fidesz-barát álcivil építkezésnek. Az elmúlt években ők finanszírozták az Alapjogokért Központot. Részletesen feltérképeztük a pénzosztás mikéntjét, és külön cikkben mutattunk be számos kedvezményezettet a miniszterelnöki fiú Orbán Gáspár szakkollégiumi alapítványától kezdve a kormánypárti drogkutatókon át a Miniszterelnökség luxusbüféjében működő elit jogászklubig, vagy a saját bevallása szerint a közgazdaságtudománnyal hadilábon álló fideszes politikus Farkas Örst alkalmazó gazdaságkutató alapítványig.
Egy nemzetközi újságírói együttműködés részeként külön cikkben mutattuk be, hogy a támogatott szervezetek miként segítik a magyar kormány ultrakonzervatív politikáját; a Radicals with Reach című cikksorozat tavaly a legjobb európai kollaboratív újságírói projekteket díjazó IJ4EU Impact Awards tízes shortlistjére került.
A Batthyány Lajos Alapítvány pénzszórásának egy kedvezményezettjéről viszont soha nem gondoltuk volna, hogy valaha is lesz különösebb közéleti relevanciája. A Hype&Hyper dizájnmagazinról van szó, amelynek az online kiadása összesen 89 millió forintot kapott. A 4. pontunkban már említettük a nyomtatott Hype&Hyper kiadóját, a BL Nonprofit Kft.-t. A Hype&Hyper online verziójának viszont másik kiadója van, méghozzá a Hypeandhyper Nonprofit Kkt., ők kapták a szóban forgó támogatást online magazin fejlesztésére.
(Csak hogy még bonyolultabb legyen, a Hype&Hyper online webshopot pedig már egy harmadik entitás, a véletlenül sem nonprofit Filtz Europe Kft. üzemelteti).
Tavasszal aztán mégis akadt közéleti természetű érdekessége az online dizájnmagazinnak, ugyanis sajátos hangulatú interjút közöltek Orbán Ráhellel a miniszterelnöki leány új bababoltja kapcsán. Ez azért volt érdekes, mert Orbán Ráhelről régóta rebesgetik, hogy jelentős informális befolyása van a divat- és a dizájnügyekben elköltődő közpénzek vonatkozásában.
A Hype&Hyper közösségi felületein egyből kitört a népharag, egy Londonban élő magyar dizájner azt kommentelte a vonatkozó Instagram-poszt alá: hirtelen nagyon kíváncsi lett a magazin finanszírozásának hátterére. Kérésének örömmel tudtunk eleget tenni ebben a cikkben.
Az Orbán Ráhelt interjúvoló dizájnlap 89 millió forintot kapott a Batthyány Lajos Alapítványtól | atlatszo.hu
Mi a 2018 és 2020 közepe közötti időszakra rendelkezünk adatokkal; ebben az időszakban a BLA összesen 11,3 milliárd forintot bevételezett a kabinetirodától vagy a központi költségvetéstől. (A BLA azóta kvázi állami intézmény, úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítvány rangjára emelkedett, és a kormánytól ingyen megkapta az önmagában is 9,9 milliárd forintos nyilvántartási értékű Hatvany-Lónyay villát is.)
Olvasóink hasonlóan informatív tájékoztatását reméljük végezni az új esztendőben is. Tartsatok velünk! Ha szerintetek is fontos, amit csinálunk, akkor jelöljétek be az értesítéseket a jobb alsó sarokban található haranggal, ne feledjétek a kedvencek közé rakni az oldalunkat Facebookon, és ha megtehetitek, támogassátok az Átlátszót 2023-ban is!
Címlapképi grafika: Jeney Flóra Anna
|
Így költötte az adóforintjaidat a kormánylibling álvicilek céges és ingatlanbirodalma az elmúlt évben
|
A 2022-es évben az adóforintok kárára nemzetközi politikai dzsemborit szervezett és szaunás irodaházba költözött az Alapjogokért Központ, milliárdokat kapott ingatlanra a Kommentár, az alakuló jobboldali folyóiratköteg pedig csak vitte a közpénzt — bár egy Orbán Ráhel-interjú azért csak összejött.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/01/01/igy-koltotte-az-adoforintjaidat-a-kormanylibling-alvicilek-ceges-es-ingatlanbirodalma-az-elmult-evben/
|
2023-01-01 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., a 4iG Nyrt. leányvállalatként működő Antenna Hungária Zrt., valamint a Vodafone Europe BV aláírták a megállapodást a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. megvásárlásáról – közölte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn az MTI-vel.
A közlemény szerint a 660 milliárd forint értékű tranzakcióval az Antenna Hungária 51 százalékos, míg a Magyar Állam képviseletében eljáró Corvinus Zrt. 49 százalékos közvetett tulajdont szerez a Vodafone Europe BV-től a második legnagyobb hazai távközlési vállalatban. Ez a rendszerváltozás utáni időszak legnagyobb vállalati felvásárlása. A Vodafone Magyarország átvilágítása lezajlott, a pénzügyi zárásra várhatóan 2023. január 31-én kerül sor – olvasható az összegzésben.
"A háború és a szankciók sújtotta gazdasági helyzeteben sem szabad lemondanunk arról, hogy Magyarország versenyképessége, önállósága tovább erősödjön. A kormány kiemelt célja, hogy a bankszektor, az energiaszektor és a médiaszektort követően többségi nemzeti tulajdon alakuljon ki többek közt olyan nemzetstratégiai jelentőségű ágazatokban is, mint a biztosítási szektor és a távközlés. Ezt szolgálja a Vodafone Magyarország tulajdonrészének megvásárlása, amely tovább erősíti hazánk szuverenitását" - fogalmazott közleményében Nagy Márton.
A tájékoztatás szerint a Vodafone Magyarország a hazai telekommunikációs piac második legnagyobb szereplője, több mint 3,8 millió lakossági és üzleti előfizetőnek nyújt mobil, TV, szélessávú internet és vezetékes telefon szolgáltatásokat, továbbá a vállalat több mint 3 ezer munkavállalót foglalkoztat.
"A hamarosan lezáruló befektetés révén a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. – az állam nevében – a pénzügyi szektor mellett újabb nemzetgazdasági szempontból stratégiai fontosságú ágazatban, a távközlési szektorban szerez fontos részesedést" – közölte a gazdaságfejlesztési miniszter.
|
Január 31-ig lezárja az állam a Vodafone felvásárlását
|
A Vodafon 49 százalékát a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül vásárolja fel az állam. 51 százalék Antenna Hungária Zrt-é lesz.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/januar-31-ig-lezarja-az-allam-a-vodafone-felvasarlasat-255345
|
2023-01-09 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A Fővárosi Főügyészség tavaly decemberben kiadott közleménye alapján már beszámoltunk a vádról. A hivatalos tájékoztatásban nem szerepelt ugyan a vádlottak neve, de Töröcskeiék könnyen beazonosíthatóak voltak. Az ügyészség szerint a milliárdos üzletember és felesége a cégükön keresztül többségi tulajdonosi befolyást szereztek egy pénzintézetben. Ez sem maradt titok, ez a Széchenyi Bank.
Ennek megszerzéséhez jelentős összegű hitelt vettek fel. A pénzintézet azonban már a kezdetektől veszteségesen működött, ezért a pénzügyi felügyelet tőkepótlásra utasította a tulajdonos céget, ám az sem erre, sem pedig a hitel visszafizetésére nem volt képes. Ezért a vád szerint Töröcskei arra jutott, hogy a szükséges anyagi forrásokat fiktív hitelek kihelyezése útján teremti elő. Ebben – bűnszervezetet alkotva – közreműködtek Töröcskei István vádlott-társai: a neje, az igazgatósági tagok és a hiteligénylők.
A kihelyezett, összesen másfél milliárd forintos fiktív hiteleket a vád szerint visszaforgatták a tulajdonos céghez, majd azt az előírt tőkepótlásra használták fel. A fiktív hitelek rendezését pedig a pénzintézet által – befektetési célzat látszatával – külföldi bankszámlára kihelyezett 1,7 milliárd forintos forrásból oldották meg.
Töröcskeiéket vádolják még azzal is, hogy 2013-ban több mint három és fél milliárd forint összegben helyeztek ki olyan hiteleket, amelyeket valójában nagyobb részben a pénzintézet megvásárlásához felvett hitel törlesztésére használtak fel, a fennmaradó résszel pedig sajátjukként rendelkeztek. Illetve történtek olyan hitelkihelyezések, amelyekkel vagyonkezelői kötelezettséget sértettek, és ezzel további több mint 2,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a pénzintézetnek.
Néhány az ügyletek közül
Az egyik fiktív hitelügyletben – mint a vádiratban szerepel – a néhai Szebellédi István könyvvizsgáló közreműködött. Szebellédi 2014. március 4-én a vadászpuskájával lőtte fejbe magát zuglói irodájának garázsában. Szebellédi 2012. januárjában 225 millió forintos hitelkérelmet nyújtott be a bankhoz regionális vadászturizmus fellendítésére.
Ezt úgy hagyták jóvá, hogy a kockázatkezelő nem támogatta a hitelnyújtást, ráadásul a könyvvizsgáló üzleti tervet sem adott a pénzintézetnek. A megkapott összeget Szebellédi átutalta a többségi tulajdonában lévő cég számlájára, ahonnan még ugyanazon a napon továbbította Töröcskei vállalkozásához. Miután 2014-ben Szebellédi István meghalt, a hitel behajthatatlanná vált, és mintegy 250 millió forintos kintlevőség keletkezett. Ezt a követelést Töröcskei István cége megvásárolta, így a kár megtérült.
A fiktív hitelek felvétele, kifizetése és egy bizonyos cég révén való eljuttatása Töröcskei érdekeltségéhez, majd tőkepótlásra való felhasználása az ügyészség szerint meghatározott menetrend szerint történt. Előfordult, hogy a fedezet nélkül maradt hitelt egy újabb cég újabb hitelfelvételével váltották ki. Töröcskeiék több hitel visszafizetését úgy oldották meg, hogy a Széchenyi Banktól 1,7 milliárd forintot kihelyeztek egy külföldi bankhoz és onnan utalták át a törlesztéshez szükséges több százmillió forintokat.
Az egyik, 1,2 milliárd forintos hitelügylet a Rácz Fürdővel volt kapcsolatos. Ebből 950 millió forint került Töröcskei érdekeltségének a bankszámlájára, amelyből a Commerzbank Zrt.-nél fennálló hitelt törlesztették. Megállapították azt is, hogy az ügyletben részt vevő ITG Rácz Kft. a vásárolt követeléseket nem tudta haszonnal tovább értékesíteni, ami miatt a követelések értékvesztéseként 2,3 milliárd forintot írtak le, és a céget fel kellett számolni. A kft. a banknak a hitelt nem tudta törleszteni, ami 1,2 milliárd forintos kárt jelentett.
A vádpontok között szerepel a Vitézy Tamás cégcsoportjának, az Adriatiq Island Group d. d. hitelügylete is. Vitézy bátyjának első felesége a miniszterelnök édesanyjának volt testvére, és az üzletember elkötelezett híve volt a Fidesznek. „Előbb a Reform című hetilapot próbálta jobbos bulvárként újraindítani, de a Fidesz politikáját igazából az ingyenes Helyi Témával (korábban Thémával) támogatja” – írta az Átlátszó az üzletemberről.
Vitézy Tamás horvátországi cégcsoportja bajban volt, azért akart hitelt felvenni a Széchenyi Banktól. Az ügyészség szerint a hitelt úgy kapta meg a cégcsoport, hogy a hitelfelvétel feltételeinek nem feleltek meg, amivel Vitézy és Töröcskei is tisztában volt. Ráadásul a biztosítékul felajánlott ingatlanok nem az Adriatiq Island Group közvetlen tulajdonában voltak, és a horvát jogszabályok alapján nem is voltak megterhelhetőek. Az ügylet több sebből vérzett, de 500 millió forintot mégis átutaltak a cégcsoport számlájára.
Miután Vitézyék a hitelt nem törlesztették, a Széchenyi Bank felszámolója 2015 novemberében felmondta a szerződést. Végül Vitézy Tamás visszafizetett 242 milliót és a hitelszerződésből megszabadult. A horvátországi cégcsoportot végül felszámolták, ami miatt Vitézy Tamás egy Facebook-posztban arra hívta fel a figyelmét, hogy „az igazságszolgáltatással is szövetkező bűnözői maffiák miatt” senkinek a vagyona nincs biztonságban.
Az ügyészség Vitézy Tamásra négy év börtönben letöltendő szabadságvesztést kért, azzal, hogy csak a büntetés kétharmadának letöltése után szabadulhasson. Töröcskei Istvánra és feleségére kéri az ügyészség a legszigorúbb büntetést a bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás, a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűntettek miatt. 9, illetve 8 év időtartamú fegyházbüntetést. Ráadásul úgy, hogy a vádhatóság azt szeretné, hogy a teljes időt töltsék a rácsok mögött.
A harmad, a negyed, az ötöd és IX. rendű vádlott esetében is 8 év fegyházban letöltendő szabadságvesztést kér az ügyészség, a hatod rendű vádlottat pedig „csak” egy évvel kevesebb büntetéssel sújtaná, a X. rendű terheltnek pedig 6 és fél évet kellene a legszigorúbb végrehajtási fokozatban lehúznia. A többi vádlott több éves börtönbüntetésre számíthat, ha a bíróság egyetért a vádhatóság álláspontjával.
|
Fegyházbüntetés, kétes százmilliós hitelek és egy könyvvizsgáló, aki puskával lőtte főbe magát
|
Kilenc és nyolc év, fegyházban letöltendő szabadságvesztést kér az ügyészség Töröcskei István milliárdos üzletemberre és feleségére – derül ki a Blikk birtokába került vádiratból. A vádhatóság szerint különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt kell felelősségre vonni összesen 15 embert.
| null | 1 |
https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/szechenyi-bank-torocskei-istvan-sikkasztas-hutlen-kezeles-nyomozas-vademeles/e5j0m7p
|
2023-01-09 13:01:32
| true | null | null |
Blikk
|
Az elmúlt években egyre többet lehetett hallani a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat működése körüli gyanús ügyekről, így lapunk megkeresett néhány képviselőt, hogy segítsenek megérteni a mostani csődhelyzet okait, illetve hogy miként értékelik a fővárosi vezetésnek a romaintegráció érdekében az elmúlt két évben kifejtett tevékenységét. Karácsony Gergely főpolgármester egy civilekkel tartott megbeszélésen nemrég úgy fogalmazott: „Ha valami nem sikerült az elmúlt két évben, ahhoz nem a politikai akarat, hanem a tőke hiányzott.” Abházi József, az FRNÖ képviselője viszont azt mondja, ez nem más mint színjáték:
„A Csóka János és társai által vezetett önkormányzat összejátszik a fővárosi vezetéssel, különösképpen Kerpel-Fronius Gábor átláthatóságért felelős főpolgármester-helyettessel.” A főváros vezetésének birtokában több olyan dokumentum is van, amelyek az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatban megkerülhetetlen kérdésekre adhatnának választ, ezeket az FRNÖ képviselői mégsem tekinthették meg eddig. Többek között annak az iskolának a dokumentumai is a főpolgármester-helyettes rendelkezésére állnak, amelynek ügyében már több éve felmerült a hűtlen kezelés gyanúja, és emiatt több feljelentés is történt.
A csődhelyzet megértéséhez egy kicsit vissza kell tekinteni. A volt MSZP-s Csóka János Pál által vezetett önkormányzat üzemeltette az Európai Üzleti Polytechnikum Szakképző Iskolát, ennek kapcsán felmerült, hogy trükközhettek a normatív támogatás érdekében a tanárok és a tanulók számával. Ami biztos: az iskola üzemeltetése közben az önkormányzat több mint 177 millió forint tartozást halmozott fel, ennek kisebbik részét – 23 millió forintot – a Fővárosi Önkormányzat felé bérleti díj formájában, míg a nagyobbik részét a NAV és az Államkincstár felé a normatív támogatások szabálytalan felhasználása miatt.
Az iskola üzemeltetése kapcsán jelentkező anomáliák miatt a NAV nyomozást is indított költségvetési csalás gyanúja miatt. Az arányok érzékeltetésére Abházi kiemelte: az önkormányzat éves támogatása kilencmillió forint. Az FRNÖ számláját azóta zárolták, így lényegében ellehetetlenült a működése. Az érintettek, köztük az FRNÖ elnöke, Csóka János Pál és az iskola volt igazgatója Purebl Balázs állítja, a nyomozó hatóság nem hallgatta ki őket a lassan öt éve húzódó ügyben.
Gyanús ingatlaneladás
Nem az iskola volt az egyetlen az önkormányzatot érintő visszásság az évek alatt. Abházi lapunknak kiemelte, a Fővárosi Roma Kulturális Központ (Frokk) körül is évek óta gyülekeznek a felhők. „Több olyan információt is kapott a főváros, hogy működésképtelen az intézmény, mégis húzzák és halasztják az igazgató, Kathy-Horváth Lajos menesztését és a gazdasági átvilágítást” – mondta a képviselő.
Az iskolával és több, az önkormányzatot érintő visszás üggyel kapcsolatban Abházi és néhány képviselő megpróbált egy vizsgálóbizottságot felállítani, ezt azonban Csóka és társai leszavazták. Egy 2020-ban kelt levél tanúsága szerint az iskola ügyében a számlák és egyéb dokumentumok átadás-átvétele addig még nem történt meg menetrendszerűen. Ezt a tényt tartalmazza egy a képviselő által a Központi Nyomozó Főügyészség részére eljuttatott feljelentés is, amely úgy fogalmaz: „Csóka János az iratokat a 2019. novemberi átadásra nem készítette elő.”
Az iratok egy jelentős része azóta Abházi tudomása szerint már a főváros birtokában van, leszámítva azokat, amelyeket a nyomozó hatóságok lefoglaltak. Ezeknek a dokumentumoknak a rendelkezésre állása alapvető feltétele a vizsgálat lefolytatásának, ahogyan azt a levélben is írja, vizsgálat azonban a mai napig nem indult.
A képviselő szerint azonban a dokumentumok kapcsán már önmagában érdekes kiemelni, hogy azok személyes adatokat is tartalmazhatnak a gyerekekről, illetve ezek azok, amelyek alapján eljárást lehetne indítani az ügyben, ami – amennyiben a dokumentumok vizsgálata szabálytalanságot, esetleges törvénytelenséget tárna fel – a Fővárosi Önkormányzat feladata lenne, mégis igyekeznek ezt a Fővárosi Kormányhivatalra tolni. Abházi József ezzel kapcsolatban meg is kereste a Fővárosi Kormányhivatalt, ahonnan azt a választ kapta, hogy a hivatalnak az ügyben nincsen eljárási jogköre, az a fővárost és a bíróságot illeti meg.
A másik kérdés Abházi szerint az, hogy miért hagyta a főváros az FRNÖ bérletidíj-tartozását 23 millió forintra növekedni? „Engem ha nem fizetem az albérletem, két hónap múlva kilakoltatnak. Hogy lehet, hogy a főváros hagyta éveken keresztül halmozódni a tartozást? Ha volt részletfizetési kérelem, akkor azt ki kezdeményezte, amikor ehhez a képviselő-testület jóváhagyására is szükség van. Illetve mikor történt ez, hiszen már évek óta tudható volt, hogy érdemi munka nem zajlik az intézményben” – teszi fel a kérdéseket a képviselő, aki úgy érzi, erre magyarázat lehet a nemrégiben eladott Romano Kher Fővárosi Roma Művelődési Ház épülete.
„Értékesítettek egy több mint kétezer négyzetméteres ingatlant, majd cserébe felajánlottak egy Király utcai épületet, ami negyedakkora, és funkciójában jóval korlátozottabb – hangsúlyozta Abházi, majd hozzátette: – Amikor Karácsony Gergely azt mondja, hogy nincsen pénz, akkor érdemes elgondolkodni rajta, hogy a két épület különbözete hová került? Hiszen jelentős alapterületbeli különbség van az épületek között.”
Baráti tárgyalások
Az, hogy Csóka János Pál tárgyalt a fővárosi vezetéssel, egy szeptemberi közgyűlés leiratából is kitűnik. Ezen az ülésen Abházi szót kért, és arról faggatta az elnököt, hogy miről tárgyalt heteken keresztül Kerpel-Fronius Gáborral, szándékukban
áll-e kifizetni a tartozást. Csóka azzal kezdte, hogy megkérdezte Abházit, honnan tud ő erről, majd válaszában kijelentette, hogy találkozott Kerpel úrral, mert a barátja. Aztán felhívta Abházi figyelmét, hogy a magánéletében ne vájkáljon.
A tartozással kapcsolatban az elnök pontosította az összeget majd jelezte: „Mi közben fizettünk be tartozásokat.” Az, hogy ez miként volt lehetséges, szintén kérdéses a képviselő szerint, hiszen az FRNÖ számláján inkasszó van, így az oda érkező pénzeket mindenképpen elvonják. Decemberben aztán egy érdekes megoldás született a helyzetre a Romano Kher eladása után. A Fővárosi Önkormányzat együttműködési megállapodást kötött az FRNÖ-vel a szervezet alapvető működéséhez szükséges költségek biztosításáról. Ez a megállapodás úgy módosult, hogy fedezhetővé váltak az önkormányzat jogi és egyéb szaktanácsadói számlái is, amire a megkérdezett képviselők szerint magyarázat lehet az önkormányzat és elnökének jogi ügyeivel kapcsolatos kiadások jövőbeni fedezete.
Az tehát nem kérdéses hogy az Európai Üzleti Polytechnikum Szakképző Iskola üzemeltetése közben az FRNÖ vezetői súlyos hibákat vétettek, amikkel tartozást halmoztak fel mind az állam, mind a főváros felé, ezzel pedig ellehetetlenítették az FRNÖ működését. A kérdés Abházi szerint már csak az, hogy hol vannak a felelősök, és miért nem lehet őket elszámoltatni.
Akkor hol vannak a felelősök?
„Két feljelentés történt, lassan öt éve tart az ügy, és még a mai napig nem hallgattak ki senkit, nem is gyanúsítottak meg senkit.
A lefoglalt iratokból könnyen meg lehetne állapítani az igazságot. Kerpel-Fronius Gábor egyébként nem megfelelő gazdálkodás címén egyszer már indított vizsgálatot az önkormányzat ellen. Akkor a normál működési költség felhasználása körül találtak visszásságokat, az átláthatóságért is felelős főpolgármester-helyettes mégsem tett feljelentést, ahogy az iskola esetében sem.” Abházi szerint az is figyelemre méltó, hogy korábban Csóka János lázadozott a Frokk-épület eladása miatt, ma már azonban a csendes beletörődés jellemzi a képviselők szerint.
Új épület van ugyan, új igazgató a problémás intézmény élére azonban nincs, ahogy arról sem tudnak semmit az önkormányzat képviselői, hogy a két épület különbözete mennyi és azt mire kívánja felhasználni a főváros. „A Momentum rendszeresen az átláthatóságot hangsúlyozza, miközben a párt oszlopos tagja, Kerpel-Fronius Gábor átláthatóságért is felelős főpolgármester-helyettes tétlenül nézi ahogy a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzaton belül maffiamódszerekkel tüntetik el a kisebbség felzárkóztatására szánt összegeket.
Ha ez az elmúlt két év integrációs programja, akkor ez teljes bukás – vonja meg a mérleget a képviselő. – Ezek után, hogy várhatja a baloldal, hogy a cigányság bízni fog bennük, ha ilyen ügyeket nem sikerül tisztázni, miközben átláthatóságról beszélnek?” Abházi jelezte, az ügyet részéről még nem tekinti lezártnak. „A vizsgálóbizottságot leszavazták, de vannak még olyan jogi lehetőségek, amikkel élni fogok annak érdekében, hogy a felelősök végre el legyenek számoltatva.”
Lapunk megkérdezte Csóka János Pált is, arra voltunk kíváncsiak, hogy a felmerülő csődhelyzet megoldására vannak-e tervei a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzatnak, illetve az eladott épületből származó többletpénz felhasználásáról vannak-e információi: „A csődhelyzet rendezésére vannak tervek, a belügyminisztériumhoz kívánunk fordulni” – mondta el lapunknak az önkormányzat elnöke.
Az épületeladásból származó összegről azonban ő sem tudott információval szolgálni, azt azonban elmondta, hogy tudomása szerint a főváros vezetése az összeget a Napház, valamint az új Király utcai épület felújítására kívánja fordítani. Csóka hozzátette: „Vannak az önkormányzaton belül olyan képviselők, akik mindenféle lenyúlást vizionálnak a szakképző iskola kapcsán, mindazonáltal ez az ügy már öt éve húzódik, engem pedig még továbbra sem hallgattak ki. Akkor nem lehetünk mi akkora bűnözők, mint azt egyesek állítják.”
|
Csőd, nyomozás és sunnyogás
|
Nem az iskola volt az egyetlen az önkormányzatot érintő visszásság az évek alatt. Abházi lapunknak kiemelte, a Fővárosi Roma Kulturális Központ (Frokk) körül is évek óta gyülekeznek a felhők. „Több olyan információt is kapott a főváros, hogy működésképtelen az intézmény, mégis húzzák és halasztják az igazgató, Kathy-Horváth Lajos menesztését és a gazdasági átvilágítást” – mondta a képviselő.
| null | 1 |
https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20220211-csod-nyomozas-es-sunnyogas
|
2023-01-10 10:08:12
| true | null | null |
Magyar Hírlap
|
Ötmillió forintos jegyzett tőkével tavaly év végén bejegyezték az Oltóanyaggyár Zrt.-t, amely cégnek a kormány meghatározó szerepet szán a magyar vakcinagyártásban. A cégnyilvántartás szerint a vállalat bejegyzése december 15-től hatályos. Az alapító a Debreceni Egyetem, a jegyzett tőkét pedig öt darab, egyenként 1 millió forintos névre szóló törzsrészvény alkotja.
A cég megalapítása időben szinte egybeesett a kormány határozatával, melyben "egyetértett azzal, hogy a Debreceni Egyetem a Nemzeti Népegészségügyi Központtal együttműködve végezzel el a koronavírus elleni nemzeti oltóanyag kifejlesztését". Még az előző évi költségvetést terhelve rögvest biztosítottak is 1,63 milliárd forintot a büdzsének az egyetemek, főiskolák finanszírozására szolgáló keretében, további 369,9 millió forintot pedig közvetlenül a Nemzeti Népegészségügyi Központ javára.
A hazai vakcinagyártásról először május táján jött hír, az Operatív Törzs akkor számolt be arról, hogy megkezdődött a munka, folynak a tesztelések, amit akkor ígéretesnek mondott Müller Cecília országot tisztifőorvos. Ezt követően az előző év végén jött újabb hír, akkor a Pénzügyminisztérium említette meg a nagyon fontos döntések között az Oltóanyaggyár megvalósításának előkészítését a 860 milliárd forintos év végi csomag részeként.
A cég székhelye megegyezik a Debreceni Egyetem címével. Főtevékenysége szerint épületépítési projekt szervezésével foglalkoznak, de felvették a tevékenységi körbe a lakó- és nem lakó épület építését, valamint a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadását, üzemeltetését. Vagyis csupa olyan tevékenységet, amely nem kapcsolódik szorosan a kutatómunkához, hanem annak infrastrukturális feltételeinek megteremtéséhez.
Ez alapján lehet, hogy projektcégről van szó, bár a közreműködők személye inkább a kutatási irányt feltételezi.
Az igazgatóság egy tagból áll, Prépost Eszter Anna a vezérigazgató. A felügyelőbizottságban hárman ülnek: Szabados Andrea, Kereki Edina és Takács Evelin. A női kvóta tehát maradéktalanul érvényesül.
Prépost Esztert az egyetem tudományos igazgatójaként említik korábbi beszámolók, az intézmény honlapján jelenleg a Felsőoktatási-Ipari Együttműködési Központ ügyvivő-szakértőként mutatják be. Az interneten elérhető életrajza szerint az orvosi egyetem elvégzése után multinacionális gyógyszeripari vállalatoknál dolgozott a gyógyszerfejlesztés, kiemelten klinikai vizsgálati területen. Karrierjének egy pontján közép-kelet-európai regionális vezetői pozíciót is betöltött. Ezt követően egy "magyar kockázatitőke alapkezelő kutató-fejlesztő vállalatnak" volt az ügyvezetője - klinikai fejlesztéseket irányítva. Aztán 2017-ben a Debreceni Egyetemen felsőoktatási és egészségipari együttműködésekért felelős tudományos igazgatói kinevezést kapott, mely során "számos, ipari partnerrel közös egyetemi projekt koncepcionális előkészítését és ütemezett kivitelezését felügyeli a szakmai megvalósítók irányításával, összesen 20+ milliárdos költségvetés felett diszponálva, kiemelten egészségiparra koncentrálva."
A cégadatokból visszakövethetően valóban nem lesz ismeretlen terep a vállalatvezetés Prépost Eszter számára, aki tulajdonosa, egyben vezérigazgatója a debreceni bejegyzésű, 20,8 millió forintos jegyzett tőkéjű BBS NanoMedicina Zrt.-nek, A vállalkozás korábban a Primus III. Kockázati Tőkealap tulajdonában állt - nem kizárt, hogy ez a cég megegyezik az életrajzban említett tőkealappal. A fő profil szerint biotechnológiai kutatással, fejlesztéssel foglalkozó BBS NanoMedicina egyébként a 2020-at megelőző öt évben (tavalyról még nincs beszámoló) veszteséges volt, 2019-ben például -52 millió forint adózott eredményt értek el.
Ennél korábbi, de ugyanarra a debreceni címre bejegyzett cég a BBS Nanotechnológiai Kutatási és Fejlesztési Kft., amelyik "Egyéb természettudományi, műszaki kutatássall, fejlesztéssel" foglalkozik kiemelten. Ennek a 3,1 millió forintos jegyzett tőkéjű vállalkozásnak is Prépost Eszter az ügyvezetője, míg a két tulajdonosa közül az egyik az előbb bemutatott BBS NanoMedicina Zrt., a másik pedig az Asianet Hungary Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Utóbbi a Bánó-családhoz kötődik, és üzleti kapcsolati hálójában szlovákiai cég is felbukkan.
Érdemes külön felhívni a figyelmet az Asianet Hungary Kft.-re, a cég ugyanis 2013 táján beleütközött az akkoriban "intenzív piacszerzésen" dolgozó - nem mellékesen Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető - Elios Zrt.-be. A felek között üzleti vita alakult ki - számolt be akkoriban az Átlátszó - mely perhez vezetett.
Visszatérve az aktuális cégügyekhez, a BBS Nanotechnológia Kft. 2019-es üzleti beszámolója szerint -32,6 milliós adózott eredménnyel zártak, de szemben a másik BBS-társasággal, voltak olyan éveik, amikor pozitív volt az eredményük. Mint például 2018-ban, amikor 351 millióval zártak.
A felügyelőbizottsági tagok céges múltja is tartogat érdekességet. Kereki Edina ugyanis tulajdonos egy olyan, felszámolás alatt lévő cégben - a Deszab Trade Kft.-ben - ahol egyik tulajdonostársa Böőr Zoltán. Akinek a születési dátuma alapján szinte biztosan a korábbi labdarúgóról van szó. A Debreceni VSC-vel háromszoros magyar bajnok - de Újpesten is megfordult - focista utolsó profi évét 2015-ben zárta le a labdarúgásban.
|
Egy volt futballista és Tiborcz István neve is felbukkan a magyar oltóanyaggyár történetében
|
A hazai vakcinagyártásról először május táján jött hír, az Operatív Törzs akkor számolt be arról, hogy megkezdődött a munka, folynak a tesztelések, amit akkor ígéretesnek mondott Müller Cecília országot tisztifőorvos. Ezt követően az előző év végén jött újabb hír, akkor a Pénzügyminisztérium említette meg a nagyon fontos döntések között az Oltóanyaggyár megvalósításának előkészítését a 860 milliárd forintos év végi csomag részeként.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/egy-volt-futballista-es-tiborcz-istvan-neve-is-felbukkan-magyar-oltoanyaggyar-torteneteben-.html
|
2023-01-04 12:31:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A Fidesz nagy cégvásárlásai közül is kiemelkedik a hétfőn aláírt Vodafone-ügylet. Ha a teljes vételárat nézzük, akkor forintban ennél nagyobb tranzakció 2010 óta nem volt. Ráadásul a 660 milliárdos összeget szinte teljes egészében az állam finanszírozza. Bár a távközlési cég 51 százaléka egy tőzsdei vállalathoz, a kormányközeli 4iG Nyrt-hez kerül, ám az új többségi tulajdonos nagyrészt állami bankok hiteléből fedezi a vásárlást.
A második legnagyobb
A 4iG hétfőn reggel jelentette be a budapesti tőzsde honlapján, hogy
a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. által képviselt magyar állammal közösen végleges adásvételi szerződést kötött … Magyarország második legnagyobb telekommunikációs vállalatának, a Vodafone Magyarország Zrt.-nek a … megvásárlására.
A közleményben (pdf) nem véletlenül hangsúlyozták a távközlési vállalat piaci pozícióját, a tranzakcióval ugyanis minden bizonnyal egy újabb iparágban valósul meg a régóta áhított magyarosítás. Orbán Viktor miniszterelnök 2016 őszén tette egészen egyértelművé, hogy néhány kiemelt iparágban a többségi magyar tulajdon elérése a kabinet célja. A kormányfő egészen pontosan úgy fogalmazott: ezeken a területeken „muszáj elérni, hogy a hazai tőke a nemzetközi fölé nőjön”. Bár a távközlés akkor nem volt a miniszterelnök által említett szektorok között, az elmúlt években nagyon látványosan igyekszik ezen a területen is teret nyerni a kormányközeli gazdasági elit.
A Vodafone pedig tényleg nagy préda. A vállalat már akkor is fontos szereplő volt a piacon, amikor még csak a harmadik legnagyobb mobilszolgáltatóként lehetett rá hivatkozni (pdf), néhány éve azonban megvette a UPC Magyarországot, és azóta a vezetékes szegmensben is a legnagyobbak között van (pdf). A helyhez kötött internetet minden negyedik-ötödik háztartás és cég tőlük veszi, és a tévés piacon sem sokkal alacsonyabb ennél a részesedésük.
Mind a két szegmensben a második-harmadik helyen vannak, és az elmúlt években a mobil szektorban is erősen szorongatják az egykori Telenort, jelenlegi Yettelt. Így tényleg egyáltalán nem túlzás a második legnagyobb távközlési cégként hivatkozni rájuk (a minden szegmensben piacvezető Magyar Telekom után).
Ennek megfelelően az ügylet értéke is kifejezetten magas. Bár az augusztusban bedobott 715 milliárd forintnál végül némileg kevesebb, 660 milliárd forint lesz a vételár, így is ez a legdrágább tranzakció, amelyben az állam részt vett 2010 óta. Igaz csak a teljes összeget nézve, hiszen ezúttal nem állam az egyedüli vevő, mint mondjuk a Mol 21 százalékos, 583 milliárd forintot érő pakettjének megvásárlásakor. Most a vételár 51 százalékát a 4iG, egészen pontosan a tőzsdei cég, szintén korábban állami tulajdonban lévő leánya, az Antenna Hungária fizeti ki.
Soknak tűnik az ár
Magyarul a tranzakció elvileg legalább részben piaci. Ezért is érdekes, hogy az ügylet értékelése körül a kezdetek óta elég komoly viták vannak, és szakértők többsége szerint elég masszívan túlárazva vásárol az állam, illetve a 4iG. Ahogy a korábbi cikkünkben is írtunk róla, ennyi pénzért a Vodafone nagyon nem tűnik jó vételnek, és ezen az sem változtatott, hogy végül alacsonyabb lett a vételár.
Az biztos, hogy az anyavállat ennél jóval kisebb értéken tartotta nyilván a könyveiben a Vodafone Magyarország Zrt-t. A brit távközlési csoport legutóbbi beszámolójában 1,34 milliárd euróra értékelte az akkor már eladásra szánt céget (pdf), aminél durván 350 millió euróval, azaz jelenlegi árfolyamon közel 140 milliárd forinttal kapott többet*Mind a két összeg nettó érték. Jászai Gellért a 4iG elnöke és többségi tulajdonosa korábban azt nyilatkozta, hogy a cégérték nem azonos a vételárral, utóbbit ugyanis az átvilágítás során esetlegesen felmerülő tételek mellett a Vodafone adósságállományának törlesztése, tőkésítése is befolyásolhatja. Éppen ezért a Vodafone könyveiben is a nettó eszközértéket vettük figyelembe..
Ha a jövedelmezősége alapján vizsgáljuk a vállalatot, akkor is túlzónak tűnik az ár. A 4iG közleményében külön kiemelte, hogy a 660 milliárd forintos vételár
a Vodafone Magyarország 2022. március 31-én lezárt üzleti évben elért EBITDA-jának 7,1-szeresét teszi ki.
Azaz a vevők 7,1-szer annyit fizetnek a vállalatért, amennyi annak kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti nyeresége volt.
Még ha attól eltekintünk, hogy a Vodafone a saját közleményében ennél jóval magasabb, 8,4-es szorzót írt*Vélhetően némileg módosított nyereségszámmal kalkuláltak., a mutató így is kiugróan magasnak tűnik ágazati összevetésben. Bár a nyugat-európai távközlési cégek között akad olyan, amelyiknek piaci értéke akár az EBITDA-ja 7-9-szeresét is eléri (ez az úgynevezett EV/EBITDA mutató), a régiónkban inkább 4 körüli szorzó a jellemző.
Hitel, hitel és hitel
Azt már megszokhattuk, hogy a magyar állam vevőként nem mindig árérzékeny, így nem ritka, hogy vastagon fog a ceruza. A mostani magasnak tűnő vételár azért furcsa, mert piaci résztvevője is van a tranzakciónak. Más kérdés, hogy a 4iG (pontosabban az Antenna Hungária) részét is főleg az állam, egészen pontosan két állami bank finanszírozza.
A kormányzat vasárnap határozatban bólintott rá, hogy az állam kezességet vállaljon az MFB Magyar Fejlesztési Bank által nyújtott legfeljebb 425 millió euró összegű hitelre*A magyar államot egészen pontosan a tőkekövetelés 80 százalékáig terheli visszavonhatatlan készfizető kezesség.. A kormányhatározatban szereplő összeg azonban a vételár Antenna Hungáriára eső részének legfeljebb felét fedezheti, a cégnek pedig a legutóbbi elérhető adatok szerint annyi saját pénze nincs, hogy a különbözetet ki tudja fizetni. Az Antenna Hungária tavaly év végi 8,5 milliárd forintjából a Vodafone másfél százaléka sem jönne ki, és bár a 4iG-nek szeptermber végén 83 milliárd forintnyi készpénze volt, a hiányzó részre ez sem elég.
Erre azonban nem is volt szükség: az elérhető adatok alapján ugyanis
az Antenna Hungária az MFB-jénél is nagyobb hitelt kaphatott a szintén állami EXIM Banktól.
Legalábbis a pénzintézet 750 millió euró tőke és járulékai erejéig jegyzett be zálogjogot az AH valamennyi ingóságára, és jövőbeli bevételt hozó szerződésére.
Magyarul a tranzakciót nagyon nagy részben hitelből finanszírozta a 4iG, így pedig a legfontosabb kérdés egyértelműen az, hogy milyen feltételekkel kapták a kölcsönt. Ha ugyanis sikerült kedvező kondíciókat elérni az állami bankoknál, akkor már nem feltétlenül annyira túlárazott a tranzakció, vagy legalábbis sokat javulhat a megtérülése.
Az Antenna Hungáriát és a 4iG-t megkérdeztük a hitelek feltételeiről, de megkeresésünkre nem érkezett válasz, és ha érkezik, vélhetően akkor sem árul(hat)nak el részleteket, hiszen az ilyen szerződések jellemzően üzleti titoknak minősülnek. A már idézet kormányhatározatból ugyanakkor annyi kiderült, hogy a
hitel éves ügyleti kamata a futamidő első 5 évében fix, mértéke az MFB Zrt. forrásköltségének, a forrásköltség felárának, a banküzemi spreadnek és az ügylet kockázati kamatfelárának együttes összege;
A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint ez alapján reálisan 7-9 százalék között lehet a kamat, ami mellett elég nehéz elképzelni, hogy megtérül a befektetés.
Yettel, Vodafone, Digi
Más kérdés, hogy az ügyletnek egész biztosan lesznek szinergiahatásai, hiszen az Antenna Hungária, és a 4iG elég masszív távközlési portfóliót vásárolt össze mostanra. Az AH 2019-ben vásárolta meg a Yettel (akkor még Telenor) 25 százalékos részesedését, a 4iG pedig szinte pontosan egy éve szerezte meg a korábban román kézben lévő Digit és leányvállalatait.
Ez egyébként versenyjogi kérdéseket is felvet, így ugyanis a 4iG elég nagy szeletet harap ki magának a szektorból, különösen a vezetékes szegmensben.
A Vodafone és a Digi együttes részesedése a tévés és a helyhez kötött internet piacán is több, mint negyven százalékos,
ami elég erős piaci koncentrációnak számít. A mobil szektorban a kisebbségi-Yettel tulajdonhányad miatt nem lehet összeadni a részesedéseket, ugyanakkor tulajdonosként a 4iG ráláthat a jövőben a Vodafone egyik legnagyobb konkurensének stratégiájára, ami azért elég komoly előnyt jelent.
Itthon ennek ellenére fel sem merült, hogy az ügyletet vizsgálnia kellene a versenyhivatalnak, mivel a tranzakciót nemzetstratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősítették. A Szabad Európa szerint ugyanakkor uniós és köztük magyar jogászprofesszorok jelezték az Európai Unió Bizottságának, hogy az uniós versenyhivatalnak meg kellene vizsgálnia a felvásárlást.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég 17. havi nyugdíjat is fizethetne a kormány, ha nem venne repteretNem látszik, miért lesz jobb az országnak, ha kiad a reptérért annyi pénzt, amennyiből három évig duplázni lehetne a tanárok fizetését. A megtérülésnél a több évtizedes távlat a kedvező forgatókönyv.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNincs értelme a magyar Vodafone-t felvásárolni, ha csak a számokat nézzükBiztos, hogy sok mindent nem látunk a NER szándékaiból, mert pusztán üzleti alapon ez így nem áll meg, legalábbis az elérhető legfrissebb számok alapján.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb mint százmilliárd forintért vette meg az állam a Telenor negyedétPetr Kellner többségi tulajdonos, a leggazdagabb cseh üzletember valószínűleg forintmilliárdokat keresett az ügyleten.
|
Olcsóbb lett a Vodafone, így vajon már megéri?
|
Bár a Vodafone többségi tulajdonosa a kormányközeli 4iG lesz, lényegében a teljes vételárat az állam finanszírozza. A versenyhivatalnak is lenne mit vizsgálnia, de nem teszi.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20230109/olcsobb-lett-a-vodafone-igy-vajon-mar-megeri/
|
2023-01-09 11:38:00
| true | null | null |
G7
|
Ennyi volt? Szerdától bezár a Katona téri parkolóház
|
Ideiglenes jelleggel, január 11-től bezár a piac melletti parkolóház, melynek oka, hogy bár az EVAT és a képviselők egy része mindent megtett, nem sikerült megkötni a tulajdonos és az önkormányzat közötti szerződést. Nem is akármilyen okból.
| null | 1 |
https://egerinfo.com/2023/01/05/rendkivuli-hir-szerdatol-bezar-a-katona-teri-parkolohaz/
|
2023-01-05 14:56:00
| true | null | null |
egerinfo.com
|
|
Növelné jelenlétét a Mol a zöldenergia-termelésben, ezért a pénteki tőzsdezárás után a kizárólagos tulajdonában álló Mol RES Investments Zrt. szindikátusi és összehangoltsági szerződéseket írt alá a Diófa Alapkezelő Zrt. által kezelt Főnix Magántőkealappal és az Indotek-Investments Zrt. által kezelt Riverland Magántőkealappal. A felek célja, hogy többségi befolyást és közös irányítást szerezzenek az Alteo Nyrt. felett.
A Budapesti Értéktőzsde honlapján közzétett közleményből kiderül: annak érdekében, hogy többségi befolyást szerezzenek minden összehangoltan eljáró fél külön-külön adásvételi szerződést írt alá az Alteo többségi tulajdonosával, a Wallis Asset Managament Zrt.-vel az Alteo alaptőkéjéből 3,330 százalékos, összességében pedig 9,990 százalékos részesedést megtestesítő törzsrészvények megvásárlásáról. A részvényenkénti vételár az adásvételi szerződés szerint 2872 forint volt.
Az Alteo egy széles portfólióval rendelkező energetikai szolgáltató és kereskedő vállalat, részvényeinek értéke 2022-ben 51 százalékkal emelkedett, ezzel a BÉT legjobb teljesítményét nyújtva. A cég 69 megawatt megújuló, főként szél és napenergia termelő kapacitással rendelkezik, ezen felül, a hagyományos áram és hőtermelés is jelentős részesedéssel bír az Alteo üzleti tevékenységében. Továbbá üzemeltetési és karbantartási szolgáltatásokat is nyújt ipari erőműveknek, valamint aktív az energiakereskedelem, a hulladékkezelés és az e-mobilitás területén is.
Azért, hogy a Wallis AM tulajdonában lévő teljes, 61,557 százalékot kitevő részvénycsomagot megszerezzék, egy további adásvételi szerződést is aláírtak, az ebben foglalt részvényeket szintén egyenlően osztja el a Mol és a két tőkealap. Ennek a tranzakciónak a befelyezéséhez még szükség van az MNB jóváhagyására, valamint a MEKH és a GVH engedélyének megszerzésére.
A Mol csoport 2025-ig 1 milliárd dollárt tervez befektetni fenntarthatósági beruházásokba, amihez fontos mérföldkövet jelent ez a befektetés is – olvasható a társaság közleményében.
|
Részesedést vásárol a Mol az Alteóban
|
A Mol mellett Tiborcz István és Jellinek Dániel érdekeltsége is ott van az üzletben.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/kkv/20221217_mol_alteo_felvasarlas_reszesedes
|
2022-12-17 11:24:00
| true | null | null |
HVG
|
2023.01.05. 12:00
2023.01.05. 12:20
A fenntarthatósággal foglalkozó lap eddig ráfizetéses volt, a mostani befektetés összegét titkolják.
Veszélyes káosz alakulhat ki Amerikában, ha a legfelsőbb bíróság nem dönt időben Trump indulásával kapcsolatban
2024.01.07. 17:105 perc
|
Most Fidesz-közeli online magazinba szállt be az Áder János alapította Kék Bolygó Alapítvány
|
A fenntarthatósággal foglalkozó lap eddig ráfizetéses volt, a mostani befektetés összegét titkolják.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202301_dex_futuro_exallamfoi_befekteto
|
2023-01-05 13:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
A Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., a 4iG Nyrt. leányvállalataként működő Antenna Hungária Zrt. és a Vodafone Europe BV aláírták a megállapodást a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. megvásárlásáról – közölte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn reggel.
A miniszter közleménye szerint a 660 milliárd forintos tranzakcióval az Antenna Hungária 51 százalékos, míg a Magyar Állam képviseletében eljáró Corvinus Zrt. 49 százalékos közvetett tulajdont szerez a Vodafone Europe BV-től a második legnagyobb magyarországi távközlési vállalatban. A közlemény szerint a Vodafone Magyarország átvilágítása lezajlott, a pénzügyi zárásra várhatóan 2023. január 31-én kerül sor.
Nagy Márton azt mondta, hogy „a kormány kiemelt célja, hogy a bankszektort, az energiaszektort és a médiaszektort követően többségi nemzeti tulajdon alakuljon ki többek között olyan nemzetstratégiai jelentőségű ágazatokban, mint a biztosítási szektor és a távközlés”. A miniszter szerint a Vodafone Magyarország felvásárlása ezt a célt szolgálja, a transzfer pedig „tovább erősíti hazánk szuverenitását”.
Egy vasárnap kiadott, friss kormányhatározattal 425 millió eurós hitelkeret biztosítását hagyta jóvá a kormány a Magyar Fejlesztési Bank számára azzal, hogy a tőkekövetelés nyolcvan százalékára kezességet vállal. A friss kormányhatározat értelmében az MFB a hitelkeretet a Vodafone Magyarország 51 százalékos tulajdonrészéhez biztosíthatja az Antenna Hungáriának.
|
Január 31-ig lezárja az állam a Vodafone felvásárlását
|
A távközlési vállalat 49 százalékát a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül vásárolják fel.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20230109_vodafone_4ig_antenna_hungaria_allam
|
2023-01-09 08:21:00
| true | null | null |
HVG
|
Versenytorzító hagyományt folytat a kormány a nemzetstratégiai jelentőségű Vodafone-felvásárlással
Közel egy évtizede teremtette meg magának a lehetőséget az Orbán-kabinet arra, hogy közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítsen át sok milliárd forint értékű céges tranzakciókat, kizárva így az ügyletek vizsgálatából a Gazdasági Versenyhivatalt. A miniszterelnök az évek során rengeteg területen intézkedett így – felidézzük a legemlékezetesebb GVH-elpöcköléseket.
Hétfő esti rendeletével Orbán Viktor nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette azt, hogy 660 milliárd forint értékű felvásárlás keretében az Antenna Hungária (AH) közvetlen és egyedüli irányítást szerez a Vodafone Magyarország felett. Ezzel a húzással a kormány meggátolja azt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a munkáját végezze - azaz, hogy megvizsgálhasson egy, a piac torzításának és a versenyszabályok áthágásának gyanúját alaposan felvető ügyletet. Márpedig a gyanúkat nemcsak az keltheti fel, hogy közvetlen és egyedüli irányításszerzés történik, hanem különösen az, hogy az AH 2019 ősze óta már birtokolja az egyik Vodafone-rivális, a Yettel negyedét. De ez még mindig nem minden.
A helyzet azért különösen pikáns, mert az AH a Mészáros Lőrinc mellől kinőtt, majd tőle függetlenedett, de szorosan a NER kötelékében megmaradt, és állami közbeszerzési sikersorozatokkal gigászira hizlalt 4iG leányvállalata. A konkrét tranzakcióban ők az egyik felvásárló fél, akik 51 százalékot szereznek a hazai Vodafone-ban. Vásárlótársuk pedig az állami Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., mely ugyanekkor 49 százalékot szerez meg a cégben. Az államnak ráadásul az AH-ban is van részesedése, nem is kicsi, 23 százalékos – a 4iG több mint 70 százalékot birtokol a műsorszóróban.
Tíz év GVH-hessegetés
A nemzetstratégiaivá nyilvánítás az Orbán-kormány örökös ütőkártyája azokban az esetekben, amikor a normál piaci viszonyok között elképzelhetetlen ügyleteket akarnak átnyomni. Erre az egészre 2013 óta van lehetőségük, vagyis idén lesz tíz éves a GVH-hessegetési törvény.
A módosítót, mely ezzel a céllal felülírta az 1996-os versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt, Koszorús László fideszes képviselő adta be 2013 októberében, majd azt rövid úton meg is szavazta a parlament. A módosító szövege szerint a kormány akkor kap felhatalmazást az engedélykötelesség átlépésére, ha azt közérdek – „különösen a munkahelyek megőrzése, az adott ágazat nemzetközi versenyképességének megerősítése, az ellátás biztonsága" – indokolja. Az eddigi tapasztalatok alapján a kormány a közérdeket az ilyen, GVH-kiiktató esetekben elég rugalmasan kezeli, a Vodafone-ügynél például indoklásuk szerint „Magyarország telekommunikációs ellátásbiztonsága" érdekében jártak el.
Bármit is tegyen ezután, minden bizonnyal ez lesz Koszorús pályafutásának legjelentősebb hagyatéka. Hogy ezt a csúcsteljesítményt már nem fogja tudni überelni, azt az garantálhatja, hogy Koszorús 2014-ben már kiszorult a parlamentből. Nem engedték el azért teljesen a kezét, 2014 és 2015 között fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkárként tevékenykedhetett – egyébként nem sokkal azután nevezték ki, hogy visszaadta fogyasztóvédelemből szerzett diplomáját, miután szerinte sérelem érte egykori tanárát.
Koszorús helyettes államtitkári működése lezárultát követően négy évvel kapott ismét reflektorfényt, amikor 2019-ben a Rogán Antal irányítása alá tartozó, kormányzati informatikai beruházásokkal foglalkozó Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. vezérigazgatója és igazgatósági tagja lett.
Telekommunikáció
Csak tíz év telt el, de máris nagyon gazdag történelme van a versenyhivatali vizsgálódások lepattintásának. Orbánék eddig összesen 41 alkalommal éltek a lehetőséggel (ebből kettőt néhány hónap múlva hatályon kívül helyeztek, de még később újrázták őket, és akkor már úgy is maradtak). Mivel ez csak rendelettel történhet meg, egy egyszerű kereséssel listázható minden olyan Magyar Közlöny, melyben a kormány élt a lehetőséggel. Az alábbiakban nem vesszük sorra az összes ilyen esetet, azt azonban felidézzük, melyek voltak a legnagyobb horderejű és legemlékezetesebb alkalmak – egészen a Vodafone-ügylet vizsgálat alól való felmentéséig.
A mostani tranzakcióban kulcsszerepet játszó Antenna Hungária ügyében egy jóval korábbi alkalommal már intézkedett Orbán Viktor. Akkor persze az AH még nem volt a 4iG leánya, sőt még csak magyar kézben sem volt – éppen ennek eléréséért nyúlt rendelethez a miniszterelnök.
Az AH 2014 elején még a francia TDF csoport tulajdonában állt, a visszavásárlását könnyítették meg közérdekből az év tavaszán. A könnyített pályán mozgó vásárló ekkor még az állami NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. volt, az indoklás pedig az, hogy a műsorszóró visszaszerzése „hozzájárul a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiában megfogalmazott célkitűzések eléréséhez és a közfeladatok ellátásához nélkülözhetetlen távközlési szolgáltatások megfelelő minőségi és biztonsági szintű ellátásához."
Az AH aztán tavaly február végén a 4iG-hez került, szintén GVH-mentesített módon. De Jászai Gellért vállalatának sem ez volt az első ügylete, ami megkapta a felmentést a vizslatás alól. Az IT-óriás korai karácsonyi ajándéknak örülhetett 2021. december 21-én, amikor a kormány rendelettel tette teljesen zökkenőmentessé a Digi Távközlési Kft. beolvasztását (indok: telekommunikációs ellátásbiztonság). Nem mintha a GVH addig foglalkozott volna az ügylet engedélyezési kérelmével. Pedig egy 232 milliárd forintos ügyletről volt szó.
Gáz
Tekerjünk vissza 2014-ig: az év januárjában kezdődött el az energiapiacon a Nagy Állami Visszavétel, melynek első lépéseként vizsgálatblokkolóval szerelték fel az MVM-Fővárosi Gázművek ügyletet. Az állami cég a Nemzeti Energiastratégiát a kalapjára tűzve simán megszerezhette a Gázművek majdnem felét az RWE Gas International N.V.-től. A stratégiai indoklás: „a fogyasztók megfizethető energiaellátásának biztosítása kizárólag az állami szerepvállalás megerősítésével, azon belül jelentős piaci részesedéssel rendelkező földgázpiaci társaságokban társasági részesedés megszerzésével érhető el." Ez egyébként jóval reálisabb indoklásnak tűnik, mint az, hogy „nem biztos, hogy tudunk majd telefonálni, ha nem lesz magyar kézben a mobilszolgáltató."
A Főgáz-részvények fennmaradó részét az állam az év augusztusában átvette a fővárostól, a fenti módon szerzett, közel 50 százalékot a Magyar Fejlesztési Bankhoz és vagyonkezelőjéhez juttatták, majd a papírok 100 százaléka egy újabb GVH-mentesített eljárással az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltatóhoz került, de ez már 2017 júniusában történt. 2014 októberében a Magyar Gáz Tranzit Zrt. lett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő révén az államé, majdnem egy évvel később pedig az addig francia tulajdonban lévő a GDF Suez hazai földgázszolgáltatója lett a Főgázé. 2017 novemberében Orbán Viktor már az Égáz–Dégáz Földgázelosztó Zrt. 100 százalékának akadálymentesített benyeléséről rendelkezett – a kedvezményezett fél az NKM Nemzeti Közművek volt.
Villany
A magyar konnektorba magyar áramot-elv 2016 októberének végén kezdett el megvalósulni, amikor a svájci Alpiq AG-tól döccenőmentesen az MVM-hez került a Csepel II. Erőmű. A gázerőmű tulajdonosváltását szűk két hónappal követte az EDF Démász az EDF International S.A.S.-ból való kiválása és az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltatóba olvadása. Négy nappal később az MVM kisimított pályán szerzett részesedést az ENKSZ-ben, majd 2017 januárjában tőkeemeléssel 50 százalékos tulajdonossá vált.
2021 május végén az MVM Energetika 100 százalékban benyelte az Émász Hálózati Kft.-t, tavaly áprilisban pedig az E.ON Áramszolgáltató Kft. olvadt be az állami cégbe rendeleti áldás kíséretében. A legemlékezetesebb tranzakció a GVH-mentesített áramügyletek között azonban kétségkívül az volt, amikor az MVM 2020 márciusában, alig több mint két évvel azután, hogy eladta neki, alaposan túlárazottan visszavásárolta Mészáros Lőrinctől a veszteséges Mátrai Erőművet.
A nemzetstratégiai szempontból valószínűleg legcinikusabb GVH-lepattintást a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány ügyében intézte el a kormány, 2018 december 5-én. A KESMA akkor simán elfogadhatta a neki felajánlott Opus Presst, Echo TV-t, New Wave Media Group-ot és Magyar Idők Kiadót. A kormányközeli médiaholding így több száz sajtótermék tulajdonosa lett, beleértve a teljes megyei lappiacot. Több mint 450 NER-kiadvány vezénylésével vehették fel a harcot a csak Orbán Viktor népmeséiben élő „baloldali médiatúlsúllyal" szemben.
Ebben az esetben a kormány a kiadott sajtóközleményében „a print médiakultúra megmentésével" indokolta a GVH-blokkolót. Az nem világos, hogy a nyomtatott média megállíthatatlan hanyatlását a KESMA hogyan tudná megfékezni, az viszont tény, hogy állami hirdetésekkel a felszínen lehet tartani a zuhanó példányszámú lapokat. Mint hogy ezek a kiadványok – online társaikkal együtt – beállítódástól függően hol finomabb, hol kendőzetlenebb kormánypropagandát tolnak, ezt az intézkedést helyesebb volna nemzetstratégiai helyett kormánystratégiai jelentőségű vizsgálatmentesítésnek hívni.
Szuperbank
Régóta akar már Orbán Viktor egy ellen-OTP-t, nehogy Csányi Sándor túl nagy kényelemben érezze magát. A kormányközeli „szuperbankként" elhíresült koncepció megvalósítása 2014 februárjában indult meg nemzetstratégiailag, amikor összefonódhatott a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. és a Magyar Takarék Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. Július végén pedig az állam, „tekintettel a munkahelyek megőrzésére, a fontos fennálló szerződések fennmaradásának elősegítésére és mindezeken keresztül a pénzügyi ellátás biztonságának fokozására", akadálymentesen felvásárolhatta az MKB Bankot.
A következő év márciusában a kormány sima irányításszerzést biztosított a Budapest Bankban a mostani Vodafone-társfelvásárló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-nek, 2020 decemberében pedig az év nyarán megalakult Magyar Bankholding Zrt. szerezte meg a Budapest Hitel- és Fejlesztési Bank, valamint az MKB Bank és az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank részvényeit „a magyar pénzügyi szektor versenyképességének növelése érdekében." 2022 júniusában az orosz-ukrán háború miatt bedőlt Sberbank Magyarország hitelportfóliója landolt ellenőrzés nélkül az MKB-nál.
A végül MBH Bankra keresztelt szuperbank tagjai azóta csendben, rendben fuzionálgatnak egymással, de mivel már minden házon belül van, ehhez már nincs szükség további kormányzati segítségre.
Meddőségi centrumok
Sok területbe belenyúltak kedvezményezettek a nemzetstratégiai felmentéssel, de a legmeglepőbb húzások között mindenképpen ott volt az, amikor 2019 decemberében az állam a GVH-ellenőrzés alól kormányzatilag felmentve rátette a kezét egy sor meddőségi centrumra, „tekintettel a népességfogyás hatékony megállításának és a meddőségi kezelések széles körben elérhetővé tételének szükségességére." A Forgács Intézet Egészségügyi és Szolgáltató Kft.-ben, a Kaáli Ambuláns Nőgyógyászati Intézet Kft.-ben, a Kaáli REK Reprodukciós Központ Kft.-ben, a Pannon Reprodukciós Intézet Kft.-ben, a Várandós Egészségügyi Szolgáltató Kft.-ben és a Sterilitas Egészségügyi Ellátó Kft.-ben, valamint a hozzájuk tartozó, a tevékenységükhöz szükséges ingatlanokban szereztek irányítást. 2021 szeptemberében pedig még a Róbert Károly Meddőségi Centrum Kft.-ben.
Különös mellékízt ad a fenti, a népességfogyást fékezni célzó lépésnek az a 2015-ös, a népességfogyást minden kétséget kizáróan elősegítő intézkedés, mely a Tabán Trafik és a BAT Pécsi Dohánygyár összeolvadásának megsegítésével létrehozta az ország összes Nemzeti Dohányboltjának monopol beszállítóját, az Országos Dohányboltellátó Kft.-t. A fentiektől független, de szintén emlékezetes fordulat volt az is, amikor 2014 szeptemberében az állam, „tekintettel a munkahelyek megőrzésére, és a hazai járműipar fejlesztésére" benyelte a Bombardier MÁV Hungary Kft.-t, melyből később megszületett a Dunakeszi Járműjavító – aminek aztán hat évvel később a 90 százalékát szerezték meg az oroszok. Ők tavaly nyáron kiszálltak a cégből, a helyükre a vállalatban már amúgy is érdekelt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter ugrott be.
|
Versenytorzító hagyományt folytat a kormány a nemzetstratégiai jelentőségű Vodafone-felvásárlással
|
Közel egy évtizede teremtette meg magának a lehetőséget az Orbán-kabinet arra, hogy közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítsen át sok milliárd forint értékű céges tranzakciókat, kizárva így az ügyletek vizsgálatából a Gazdasági Versenyhivatalt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20230110_Vodafone_4iG_Antenna_Hungaria_versenytorzitas_nemzetstrategiai_jelentoseg
|
2023-01-10 17:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Jogerősen pert nyert a Belügyminisztérium ellen a Transparency International Magyarország, ezért a Pintér Sándor vezette tárcának ki kell adnia, hogy a covid-járvány után feleslegessé vált lélegeztetőgépekből mennyit, kinek és mennyiért adott el Magyarország. A korrupcióellenes szervezet ezt az RTL Híradójával közölte.
Ahogy a hvg.hu korábban megírta, a magyar kormány a koronavírus-járvány kitörése után óriási lélegeztetőgép-vásárlásba kezdett, 2020-ban 336 milliárd forintért 17 402 gépet vásároltak. Később egyébként kiderült, hogy a legpesszimistább becslések szerint maximum 8 ezer lélegeztetőgépre lehetett hazánkban szükség, és a pandémiás helyzetben 1529 fő szorult maximum egyszerre gépi lélegeztetésre. A gépek nagyrésze még mindig raktárakban áll (pedig a feleslegből 2021-ben Mongóliának, 2022-ben Ukrajnának is adományozott Magyarország), ennek tárolási költsége csaknem 400 millió forint volt.
A Transparency korábban hiába indított pert a lélegeztetőgép-szerződés részleteiért, a Külgazdasági és Külügyminisztérium azt állította, nem rögzítettek adatot arról, ki ellenőrizte, hogy egy maláj cég legyen a közvetítő, ki döntött a szerződésről, egyáltalán milyen kiválasztási eljárás volt. Az sem derült ki, hogy több millió dollárt miért nem a közvetítő cég, hanem a vezetője saját számlájára kellett utalni.
A korrupcióellenes szervezet jogi igazgatója, Ligeti Miklós úgy véli, azért titkolózik a kormány, mert szégyenkezik, és nem akarja elismerni, hogy a lélegeztetőgép-beszerzések szükségtelenek és kudarcosok voltak.
A Momentum közben már végrehajtást kér a Külügyminisztérium ellen, amiért a tárca egy korábbi jogerős bírósági döntés ellenére sem adta ki, hogy pontosan milyen munkát végeztek a lélegeztetőgépek átvizsgálásával és beüzemelésével megbízott cégek. A kormány érdemben nem válaszolt az RTL kérdéseire.
|
Pintér minisztériumának muszáj elárulnia, hogy a felesleges lélegeztetőgépekből mennyit, kinek és mennyiért adtak el
|
Közben az erősen túlméretezett lélegeztetőgép-beszerzés részletei továbbra sem ismertek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20230106_lelegeztetogep_beszerzes_per_jogeros_gyozelem_Belugyminiszterium_Pinter_Sandor_Transparency
|
2023-01-06 15:50:00
| true | null | null |
HVG
|
További 1 milliárd 232 millió forint támogatást szavazott meg decemberben a Nemzeti Filmintézet a 1242 – A Nyugat kapujában című tatárjárásról szóló filmnek – írta meg a filmhu. A Soós Péter rendezésében készülő alkotásnak már tavaly áprilisban is odaítéltek 1 milliárd 268 millió forintot, így ezzel gyakorlatilag megduplázták a támogatás összegét.
A 2,5 milliárdos állami támogatás meghaladja a nemrég bemutatott Aranybulla-sorozat (692 millió forint), a Semmelweis (2,26 milliárd forint) és a Hadik (2,36 milliárd forint) gyártási támogatását is, de még mindig olcsóbb, mint 10,5 milliárddal megtámogatott Hunyadi-sorozat vagy a 4,5 milliárdos támogatásból megvalósuló Petőfi-film.
Mivel a mongol sereg és az esztergomi várvédők csatájáról szóló film, amelyben eredetileg a szexuális zaklatás miatt beperelt Kevin Spacey játszotta volna a főgonosz szerepét, már november óta forog, szokatlan, hogy ilyen mértékű többlettámogatást kapott.
A film producere, Sipos Kornél a filmhu-nak a háborúval, az elszálló energia- és benzinárakkal, a kata megszűnésével, valamint a forint romlásával indokolta a plusztámogatás szükségességét, a magyar–mongol–ausztrál–angol koprodukció nemzetközi szereplői ugyanis dollárban kapják a fizetésüket. A film összköltségvetése a külföldi partnerek hozzájárulásával együtt 10 millió dollár, azaz több mint 3,5 milliárd forint.
|
1,2 milliárdos plusztámogatásból foroghat tovább a tatárjárásos film
|
Megduplázták a támogatást, ezzel az utóbbi évek egyik legdrágább történelmi filmes produkciója lett így az 1242 – A Nyugat kapujában.
| null | 1 |
https://hvg.hu/elet/20230104_Tatarjarasos_film_gyartasi_tamogatas_duplazas
|
2023-01-04 17:40:00
| true | null | null |
HVG
|
2023.01.12. 09:25
2023.01.12. 11:17
Furcsa játszma zajlik az alapítványi fenntartású egyetemek kuratóriumaiban ülő politikai kinevezettek miatt, és a csütörtöki kormányinfó alapján nem enged a kormány. Az uniós források felfüggesztése az úgynevezett Horizont programokat, a legnívósabb uniós kutatói pályázatokat is érinti. Ebben az esetben a tét tehát nem csak a pénz, hanem a presztízs is, valamint hogy újabb koponyák hagyhatják el az országot.
|
Létrehozott egy jogi torzszülöttet a kormány, a pénz pedig elvész a ködben – és Brüsszelnek ez nagyon nem tetszik
|
Furcsa játszma zajlik az alapítványi fenntartású egyetemek kuratóriumaiban ülő politikai kinevezettek miatt, és a csütörtöki kormányinfó alapján nem enged a kormány. Az uniós források felfüggesztése az úgynevezett Horizont programokat, a legnívósabb uniós kutatói pályázatokat is érinti. Ebben az esetben a tét tehát nem csak a pénz, hanem a presztízs is, valamint hogy újabb koponyák hagyhatják el az országot.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20230112_kekva_eu_deak_daniel_bizottsag_tanacs_jogallamisag_horizont
|
2023-01-12 10:25:00
| true | null | null |
HVG360
|
Két és fél évvel az ügyészségi akció után vádemelésig jutott a Mozaik utcai vizsgaállomást érintő visszaélések ügye: a Központi Nyomozó Főügyészség bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt vádat emelt 58 fő ellen a Fővárosi Törvényszéken – írják a sajtóközleményükben. A Központi Nyomozó Főügyészség nem nevezi meg konkrétan, hogy a Mozaik utcai állomásról van szó, de a kapcsolódó anyagok és az előzmények miatt az ügy egyértelműen azonosítható.
A vádirat szerint 2016 elején az autók hatósági műszaki vizsgáztatását végző vizsgabiztosok (ők mind kormánytisztviselők) abban állapodtak meg, hogy pénzt kérnek, illetve fogadnak el a velük rendszeres kapcsolatban álló egyes ügyintézőktől.
A műszaki vizsgáztatásában meghatalmazottként eljáró, adminisztratív feladatokat végző ügyintézők a gördülékeny vizsgáztatásért rendszeresen fizettek a vizsgabiztosoknak
alapdíjnak tekinthető vesztegetési pénzt. Az 5 000 forintos alaptarifát műszaki hibák esetén további összeggel egészítettek ki.
Az ügyben 39 ügyintéző érintett. Ők összesen kb. 300 millió forint korrupciós pénzt adtak át 16 vizsgabiztosnak, 58 000 autó miatt. A 16 vizsgabiztos a pénzt egymás között elosztotta, így naponta ezzel akár több tízezer forintot is kerestek. Azért, hogy ez az egész ne derüljön ki, a vizsgabiztosok 4 másik, a vizsgaállomáson dolgozó hivatalos személynek kenőpénzt fizettek a vesztegetési pénzekből. Az aktív vesztegetők közül egy ügyintéző, míg a hivatalos személyek közül többen tettek beismerő vallomást.
Az ügyészség a vizsgabiztosok esetében letöltendő börtönbüntetést, több millió forintos pénzbüntetést, végleges hatályú közszolgálati jogviszonyhoz kötött foglalkozástól eltiltást és vagyonelkobzást indítványozott, míg az ügyintézők többsége egy-két millió forintos pénzbüntetésre számíthat.
Vagyonelkobzás céljából a hivatalos személyektől és hozzátartozóiktól lefoglaltak és zár alá vettek több ún. vagyonelemet is, amik nem álltak arányban az igazolható jövedelmi viszonyaikkal. A lefoglalás értéke meghaladta az átvett vesztegetési összegek értékét.
Volt több olyan vizsgabiztos, akinek balatoni ingatlanát, illetve nagyobb értékű új autóját érintette a lefoglalás, de szinte mindegyiküknél talált az ügyészség készpénzt, illetve értékpapír vagy befektetési számlán lévő többmilliós megtakarítást is.
|
Mozaik utcai vizsgaállomás: 16 vizsgabiztos kaphat letöltendőt a 300 milliós vesztegetés miatt
|
Két és fél évvel az ügyészségi akció után vádemelésig jutott a Mozaik utcai vizsgaállomást érintő visszaélések ügye: a Központi Nyomozó Főügyészség bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt vádat emelt 58 fő ellen a Fővárosi Törvényszéken – írják a sajtóközleményükben. A Központi Nyomozó Főügyészség nem nevezi meg konkrétan, hogy a Mozaik utcai állomásról van szó, de a kapcsolódó anyagok és az előzmények miatt az ügy egyértelműen azonosítható
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/01/05/mozaik-utcai-vizsgaallomas-16-vizsgabiztosra-kertek-letoltendot-vesztegetesi-penzek-szedese-miatt
|
2023-01-05 18:29:00
| true | null | null |
Telex
|
Sokan úgy látják, hogy az infláció hosszabb távon is magasabb maradhat, mint amilyen a járvány előtt jellemző volt, miközben a gazdasági teljesítmény sem tér vissza egyhamar a korábban megszokott növekedéshez. A kedvezőtlen gazdasági körülmények hatására a hitelpiaci feltételek is szigorodhatnak. Óriási felelősség hárul ilyen helyzetben a hitelminősítőkre, amelyek a modern pénzpiacok összes nagy válságának központjában ott voltak.
|
Átláthatatlan céges kavarás után lett Tiborczé a Gellért Szálló
|
A lehető legkomplikáltabban adta el tavaly december 12-én a patinás Gellért Szállót Jellinek Dániel ingatlanmágnás Orbán Viktor miniszterelnök vejének Tiborcz Istvánnak
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202302_magnasok_egymaskozt
|
2023-01-12 06:35:00
| true | null | null |
HVG360
|
Feszült hangulatban zajlott egy vezetői értekezlet 2010 végén a Honvédelmi Minisztérium Balaton utcai épületében. A csak ritka alkalmakra megnyitott díszes miniszteri tárgyalóban Benkő Tibor akkori vezérkari főnök és néhány munkatársa tartott beszámolót a honvédség állapotáról. A vezérkari főnököt Hende Csaba miniszter körülbelül 30 minisztériumi munkatárs és katonai vezető társaságában hallgatta.
A prezentáció alapja egy több száz oldalas dokumentum volt, amely lesújtó képet festett az ország védelmi képességéről. Benkőék a tárgyaló hosszú asztalát körül ülőknek beszéltek arról, hogy csak a használaton kívüli, elértéktelenedett eszközök őrzése havonta 15 millió forintot emészt fel, szó volt a Gripenek repült órái miatt lehetséges üzemképességi problémákról, és az is elhangzott, hogy a magyar honvédség jelen állapotában nem lenne képes megvédeni az országot. A probléma súlyosságát jelezte, hogy Benkő közölte, a számítások szerint a minisztérium húszéves költségvetésének megfelelő összegre lenne szükség, hogy az „elvesztett képességeket” visszaszerezzék.
Akkor még sem pénz nem volt erre, sem a politikai akarat nem létezett ennek végrehajtására. Az ország vezetése a kilencvenes évek óta arra rendezkedett be, hogy nincs reális veszélye annak, hogy katonai támadás érje az országot. Azzal számoltak, hogy elegendő, ha Magyarország részt vesz a szövetségesek által szervezett külföldi missziókban.
Ehhez képest ma már újra hatalmas összegeket költ a kormány a haderő fejlesztésére a Zrínyi 2026 nevű program keretében. Szerződést kötöttek az amerikai–norvég közös fejlesztésű NASAMS légvédelmi rendszer beszerzésére, újraindították a magyar kézifegyver-fejlesztést, vettek csapatszállító repülőket, helikoptereket, izraeli radarrendszert, és százas nagyságrendben rendeltek német harckocsikat.
Ez a folyamat már évekkel az ukrajnai háború előtt megkezdődött, és a Direkt36 kutatásai szerint számos tényező szerepet játszott az elindulásában. Egyrészt a gazdasági környezet javulása lehetővé tette, hogy a kormány erre is elkezdjen költeni. Emellett nemzetközi nyomás is érte a magyar kormányt elsősorban a NATO részéről, de szerepet játszott a változásokban az is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök számára személyesen is vonzóvá vált a katonaság világa, és használta a honvédség erőforrásait a politikailag kulcsfontosságú menekültválság kezelése idején.
A haderőfejlesztés azt is jelentette, hogy Orbán más pályára tette a honvédelmi vezetést az elmúlt években. Míg korábban elsősorban a katonai területhez értő vezetők játszottak meghatározó szerepet a Honvédelmi Minisztériumban, addig mostanra már a hadászati háttérrel nem rendelkező, de az üzleti életben és beszerzésekben tapasztalt emberek kerültek befolyásos pozíciókba. Így vált éveken át kulcsszereplővé a korábban egészségügyi területen dolgozó, a miniszterelnök környezetében már évtizedek óta mozgó Maróth Gáspár. Ő 2022 novemberében távozott a Honvédelmi Minisztériumból, miután konfliktusai támadtak a tavasszal miniszteri széket elfoglaló, a kormányzati üzleti világban nála talán még jobban beágyazott Szalay-Bobrovniczky Kristóffal, Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó korábbi üzlettársával.
A nagy lendület és a hangzatos kormányzati bejelentések ellenére azonban továbbra is számos kihívással küzd a honvédség. Hiába vesz ugyanis a kormány modern eszközöket, ha közben hiány van katonákból és műszaki szakemberekből is, akik a szervizelést és működtetést intéznék.
A témával kapcsolatban több kérdést tettünk fel a Honvédelmi Minisztériumnak, de ezekre nem érkezett válasz.
Új filozófia
Hende Csaba ugyan a hozzá közel állók szerint szeretett volna belevágni a nagyobb honvédelmi fejlesztésekbe, de az ő minisztersége alatt csak kisebb kozmetikázásra futotta 2010 és 2015 között. Ilyen volt az önkéntes tartalékos rendszer megreformálása, amelybe 2014-re ötezer főt sikerült bevonni. A NATO által megkövetelt, a GDP két százalékának honvédelemre fordítása azonban egyszer sem jött össze Hende minisztersége alatt. Sőt, 2010-ben még valamivel a GDP egy százalékát meghaladó összeget tettek ki a honvédelmi kiadások, ez azonban 2014-re 0,86 százalékra apadt.
Annyi változás azért történt ebben az időszakban, hogy egy akkori kormányzati forrás szerint hosszú idő után Hende volt az első miniszter, aki hangsúlyt akart fektetni a területvédelem fejlesztésére. Ez filozófiaváltás volt a korábbi, missziókra berendezkedő katonai gondolkodáshoz képest.
Idővel aztán a gazdasági környezet is javult, ami megnyitotta a lehetőséget a költséges fejlesztésekre. A folyamatra rálátó források szerint ugyanakkor külső okok is jelentős szerepet játszottak abban, hogy Orbán Viktor ezermilliárdos nagyságrendben is hajlandó legyen pénzt áldozni honvédelmi fejlesztésekre.
2014 szeptemberében, fél évvel a Krím félsziget orosz elfoglalása után a Walesben található Newportban tartották a NATO csúcstalálkozóját, ahol az amerikaiak egyértelművé tették, hogy tíz éven belül minden tagállamtól elvárják a kétszázalékos honvédelmi GDP-ráfordítást. Erre ráerősített a 2016-os varsói NATO-csúcs is, ahol a szövetség döntött a lengyelországi és balti katonai jelenlét fokozásáról, és döntés született a kibervédelem megerősítéséről is.
Ezek a fejlemények hatással voltak a magyar hozzáállásra, amiben vélhetően szerepet játszott az is, hogy Orbán jóval pozitívabban vélekedik a katonai szövetségről, mint más nyugati intézményekről.
„Nem véletlen, hogy amíg a miniszterelnök az EU-t kritizálja, addig a NATO-val kapcsolatban nincsenek ilyen megjegyzései. A NATO-ban erőt lát, ez neki is tetszik”
– mondta erről egy katonai kérdésekkel foglalkozó kormányközeli forrás.
Közben volt még egy fontos, a belpolitikát is meghatározó fejlemény. 2015-ben kitört a menekültválság, amelyre az Orbán-kormány harcosan bevándorlásellenes intézkedésekkel reagált. Ez azt is jelentette, hogy a honvédséget is bevetették a határ megerősítésére, ami katonai körökben ellenérzéseket is kiváltott, mivel ez hagyományosan nem tartozik a feladataik közé.
„Ez határőrizet, nem határvédelem. A katonák erre se kiképezve nincsenek, se a felszerelésük nem alkalmas erre” – fogalmazott egy biztonságpolitikával foglalkozó korábbi diplomata.
Orbán ugyanakkor, ha egyáltalán eljutottak hozzá ilyen aggályok, hajthatatlan volt. Az ő elvárása az volt a katonaság felé, hogy a szerb határon 2015. augusztus 31-ig építsék meg a kerítést. A megadott határidőre azonban csak a drótakadály készült el, és ezek után Hende Csaba távozott a miniszteri székből. Ugyan hivatalosan senki nem erősítette meg, hogy Hende a kerítés miatt adta be a lemondását, de a körülmények erre utaltak. Olyan gyorsan történt váltás a tárca élén, hogy a Hendét követő Simicskó István azt nyilatkozta, őt is váratlanul érte a miniszteri kinevezés.
A Fideszben és a KDNP-ben évtizedek óta politizáló Simicskó közvetlenül előtte épp a sportügyekért felelt államtitkárként egy másik minisztériumban, de korábban képviselőként és kormányzati tisztviselőként is sokat foglalkozott nemzetbiztonsági és védelmi kérdésekkel. A harminc éve kung-fuzó politikus így lelkesen vetette bele magát a miniszteri munkába, és 2016 végén ő állt elő a Zrínyi 2026 nevet viselő haderőfejlesztési programmal.
Ebben az önkéntes tartalékos rendszer újjászervezését, toborzókampányok és a Honvédelmi Sportszövetség elindítását és a honvédelmi nevelés megerősítését is ígérte. A honvédelmi eszközállomány megújításáról pedig azt mondta, a terveik között szállító repülőgépek, valamint helikopterek beszerzése szerepel.
A miniszter által a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának zárt ülésén bemutatott tervek ennél lényegesen többről szóltak. Simicskó egy olyan programmal állt elő, amelyben nem valamely konkrét terület fejlesztése, hanem a legkülönfélébb katonai eszközök beszerzése szerepelt.
„Mintha azt mutatta volna be, hogy mindent veszünk mindenből is”
– idézte fel a 2016 végi ülésen elhangzottakat egy, a tanácskozás részleteit ismerő forrás. (Simicskó erre a Direkt36-nak azt mondta: „Senki nem gondolhatta komolyan, hogy akkor már kész terveket mutatunk be arról, hogy pontosan milyen fegyvereket kiktől fogunk beszerezni. Nem a múlt fegyvereit akartuk őrizgetni, hanem a jövőre felkészíteni a magyar honvédséget.”)
Ennek a feladatnak az elvégzésére tűnt fel egy olyan szereplő, akinek korábban ugyan semmi köze nem volt a katonai területhez, de régóta Orbán környezetében mozgott. Ő volt Maróth Gáspár, aki először 2016-ban jelent meg a Honvédelmi Minisztérium egyik háttércégénél, majd fokozatosan egyre nagyobb befolyásra tett szert a beszerzések területén.
Az 1972-es születésű Maróth már fiatalon, a kilencvenes években jelen volt a Fidesz környezetében, egy régi ismerőse szerint például már a 98-as választások előtt személyesen kísérte Orbánt politikai rendezvényekre is. (Maróth a Direkt36-nak annyit árult el az Orbánnal való megismerkedéséről, hogy egy rendezvényen találkoztak először.)
Apja, az arab világ elismert kutatójaként számontartott Maróth Miklós egyike volt a nyíltan konzervatív nézeteket valló akadémikusoknak, és ő szintén jó viszonyt ápolt Orbánnal. Az ifjabb Maróth a Fidesszel szimpatizáló Napi Magyarország munkatársaként is dolgozott, majd a párt 1998-as győzelme után bekerült a miniszterelnök kabinetjébe. Ekkor még mindig a Semmelweis Egyetem orvoshallgatója volt, és ennek megfelelően a kabinetben is egészségügyi kérdésekkel foglalkozott (saját megfogalmazása szerint a „társadalmi kapcsolatokért” volt felelős).
A Fidesz számára vereséget hozó 2002-es választás után Maróth vállalkozóként tevékenykedett. A kormány oldalán a leváltásáig elérhető hivatalos önéletrajza erről az időszakról szűkszavúan annyit írt, hogy „vezérigazgató, privát szektor”, de a cégnyilvántartási adatokból látható, hogy kilenc, főleg egészségügyi eszközök forgalmazásával foglalkozó cégben volt érdekeltsége. Akadtak olyan üzletei, amelyek azt mutatták, hogy nem távolodott el teljesen a politikától sem. 2009-ben egy cégét az akkor még jó fideszes kapcsolatokkal rendelkező bankárnak, Spéder Zoltánnak adta el, 2011 után pedig négy éven át Orbán Viktor gimnáziumi iskolatársával, Incze Zsolttal közösen birtokolt egy építőipari céget.
Maróth legtöbb cége az egészségügyi szektorban volt aktív. Ezek közül az orvosi eszközök gyártásával foglalkozó VMD Zrt. azzal került be a hírekbe, hogy a Gazdasági Versenyhivatal 2016-tól ennek a cégnek a szerepét is vizsgálta egy olyan egészségügyi eszközbeszerzési ügyben, amelynek szabálytalanságai miatt végül a GVH végül 1,6 milliárd forint bírságot szabott ki. A 444 korábban azt írta, hogy Maróth a GVH kezdeti gyanúja szerint a korábban ipari kémkedésért jogerősen elítélt Harmat Sándorral a kartellezés szervezője volt. A hatósági vizsgálat végül nem talált erre bizonyítékot, és a VMD nem is kapott bírságot.
Maróthot 2016-ban, a Zrínyi 2026 elindulásakor nevezték ki a HM EI Zrt. nevű, a Honvédelmi Minisztérium egyfajta háttércégeként működő társaság élére – bevallottan az üzleti tapasztalatai miatt. „A beszerzéseket akarták a HM EI-vel intéztetni, de ez arra teljesen alkalmatlan volt. Nagy, nehézkes szervezet, amit nem erre találtak ki. Alapvetően őrzés-védelemmel és szolgáltatásokkal foglalkozik” – mondta egy honvédelmi ügyekre rálátó forrás.
Arról Maróth is beszélt, hogy lényegi honvédelmi tapasztalat nélkül került a katonai beszerzések közelébe.
„Ha Németország védelmi minisztériumát, majd az Európai Bizottságot el tudja irányítani egy volt orvoskollégám, Ursula von der Leyen, akkor én is megpróbálkozhatok egy szűkebb körű feladattal”
– magyarázta Maróth egy nemrégiben adott interjújában, hogy miért tűnt fel 2016-ban a HM EI-nél. Majd azt is elmondta, hogy elsősorban üzleti tapasztalatait kamatoztatja a haderőfejlesztésben. „Nyilván a koherenciát és a tudást nem az orvosi tanulmányok alatt szedi fel az ember. Én később az üzleti életben mozogtam, kórházfejlesztésekben és nemzetközi projektekben vettem részt. Ebből a látásmódból kerültem a honvédség környékére.”
Maróth az elmúlt években végig a beszerzések kulcsszereplője volt, de pozíciói folyamatosan változtak. 2017-ben a HM EI igazgatóságát maga mögött hagyva a Honvédelmi Minisztérium nemzeti fegyverzeti igazgatója lett, 2018 és 2022 között pedig a Miniszterelnöki Kormányiroda védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztosaként dolgozott. A 2019-ben alapított, állami tulajdonú Védelmi Beszerzési Ügynökség tulajdonosi jogait is ő gyakorolta, majd a 2022-es választási győzelem után ismét a Honvédelmi Minisztériumban kapott munkát, ekkor védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkár lett.
A német kapcsolat
A hadi eszközök beszerzése 2018-tól pörgött fel, és ez a nemzetközi kapcsolatokat is megmozgatta. Korábban a Direkt36 írt róla, hogy a magyar kormány tárgyal az amerikaiakkal rakétarendszer beszerzéséről – erről végül 2020-ban született megállapodás. Ekkor került pont a NASAMS amerikai–norvég közös fejlesztésű rendszerről kötött megállapodás végére. A hírek akkor egymilliárd dollár összértékű üzletről szóltak.
A magyar kormány azonban végül nem az amerikaiakkal kötötte a legnagyobb üzleteket. Ennek egyik oka lehet, hogy – ahogy azt a Direkt36-nak egy korábbi amerikai diplomata felvázolta – az Egyesült Államoktól csak körülményes bürokráciai útvesztőkön keresztül lehet fegyverhez jutni.
„Ha az USA-tól akarsz vásárolni fegyvert, akkor számlát nyitnak neked az országban, oda kell utalnod a pénzt, ami onnantól egy amerikai tisztviselőre van bízva, hogy azt hogyan és mikor fizeti ki az eladó amerikai cégnek. Átlátható a rendszer, a korrupció megelőzésére van kitalálva. A fegyvereladások adatai nyilvánosak”
– mondta a volt diplomata.
A magyar beszerzéseket ugyanakkor nem az átláthatóság jellemzi. Ezek részleteit ugyanis a honvédelmi és rendészeti bizottságban is rendszerint csak zárt üléseken mutatják be.
Igazán nagyot az Orbán-kormány számára gazdasági és politikai szempontból is kiemelt partnernek számító Németország szakít a magyar fegyverbeszerzésekkel. Olyannyira, hogy tavalyelőtt kiderült, 2017 és 2021 között Magyarország 2,36 milliárd euró értékben – akkori árfolyamon 821 milliárd forint – vásárolt vagy kötött le megrendeléseket Németországban fegyverekre. Ezzel ebben az időszakban Magyarország lett a Németországban legtöbbet költő fegyverbeszerző.
A német fegyvergyártóknak, mielőtt bármit eladnának külföldre, kormányzati engedélyre van szükségük. Ehhez exportengedélyt kell kérniük, ennek az értéke volt 2,36 milliárd euró.
2018 decemberében a Krauss-Maffei Wegmann vállalatcsoporttal 44 Leopard 2A és 12 darab A4 harckocsi, valamint 24 Panzerhaubitze 2000 önjáró löveg leszállításáról egyezett meg a kormány, ezek mellé további 13 szállító járműről szólt a német közlések szerint 300 millió eurós szerződés. További három Leguan hídvető harckocsi és öt WiSENT 2 műszaki-mentő harckocsi rendelése is ekkor történt.
Majd 2020 nyarán a Rheinmetallal született megegyezés Lynx gyalogsági harcjárművek beszerzéséről és magyarországi gyártásáról. Az erről kötött szerződés a Rheinmetall közlése szerint több mint kétmilliárd eurót tesz ki. Lynxből 218 áll hamarosan a magyar honvédség rendelkezésére – ezek közül az elsők tavaly már meg is érkeztek Magyarországra –, amelyekből 172-t az erre a célra alapított zalaegerszegi Rheinmetall Hungary Zrt. gyárában fognak gyártani.
A Lynxek mellett kilenc BPz3 Büffel műszaki-mentő járművet is rendelt Magyarország. Szintén 2020-ban született megegyezés radarrendszer beszerzéséről és egy másik Rheinmetall-gyár itthoni megépítéséről: Várpalotán közepes és nagy kaliberű lőszerek gyártását kezdik majd meg a tervek szerint 2024-ben, illetve 2025-ben. Utóbbiak összköltségéről nincsenek hivatalos információk. Kaposváron is épül Rheinmetall-gyár, ott harckocsikat fognak gyártani. A város fideszes polgármestere, Szita Károly szerint a beruházás 30-50 milliárd forintba kerül.
Az európai hadiipar egyik szakértője szerint ezek az üzletek komoly jelentőséggel bírtak Németország számára is. „A Rheinmetallnak fontos volt a magyarországi szerződéskötés, mert ezzel megvolt az első ország, amelybe Lynx KF41 és KF31-eseket exportálhat. Márpedig sok ország vásárlás előtt azt a feltételt szabja, hogy a harci eszközt máshol már bemutassák” – mondta a Direkt36-nak Gustav Gressel, a European Council of Foreign Relations osztrák hadügyi szakértője.
A Lynxet megelőző fejlesztés a Puma nevű harckocsi volt, de ez Gressel szerint túl drága volt a német kormány követelményei miatt. A szakértő a Lynxet „degermanizált” Pumának hívja, amelynek valamivel olcsóbb és könnyebb az előállítása. Gressel egy Puma árát ötmillió euróra becsüli, szerinte a Lynx ennél csak kis mértékben lehet olcsóbb.
Tavaly év végén a Bundeswehr 18 Pumája vált harcképtelenné egy hadgyakorlaton, ami így a Lynxek harcképességével kapcsolatban is kérdéseket vet fel. A Honvédelmi Minisztériumnál rákérdeztünk erre is, de nem érkezett tőlük válasz.
A Rheinmetall „hatalmas tűzerőt” és „verhetetlen mobilitást” ígér az egyszerre 11 főt szállítani képes gyalogsági harci jármű megrendelőinek. Csak ebből a tervek szerint több mint 200 áll majd rendelkezésére a magyar honvédségnek 2030-ra, amelyek közül 142-t már Magyarországon fognak gyártani.
A kormány ugyanis nemcsak külföldről hoz fegyvereket, hanem megpróbálja felépíteni a hazai gyártást is. 2023-tól a Rheinmetall a cég közlése szerint „több százmillió euró értékben” harckocsi-muníciókat is gyártani fog a magyar honvédségnek. A lőszer nagy részét a cég szerint Magyarországon gyártják.
Az állam közös céget alapított az Airbus Helicoptersszel, amelynek gyulai gyárában tavaly indult el a helikoptergyártás.
Az Airbus a honvédségnek repülőgépeket is szállított: két A319-es áll rendelkezésre, ezekkel – kiegészülve két Dassault Falconnal – kormánytagok is gyakran repülnek. Nyilvános repülési adatok szerint az utóbbi években mások mellett Las Vegasban, a Kanári-szigeteken és Dubajban is megfordultak. 2018-ban Harangozó Tamás MSZP-s országgyűlési képviselőként tett fel kérdést az utakkal kapcsolatban az akkori honvédelmi miniszternek, Benkő Tibornak, aki azt közölte, hogy a honvédségi repülők útjainak adatai harminc évre titkosítottak, de parlamenti képviselőként joga van a titkosított iratokba betekinteni. Harangozó a Direkt36-nak azt mondta, titkos adatokat nem oszthat meg a nyilvánossággal, de a látott iratok alapján állítja, a repülőgépeket több alkalommal egyértelműen nem katonai célokra vették igénybe.
Van olyan ügylet is, amelyben az állami hadászati üzlet összeér a Fidesz körül az elmúlt évtizedben kinőtt cégbirodalommal is. A német eszközöket szállító Rheinmetall üzleti partnerségbe kezdett a korábban Mészáros Lőrinc birodalmához tartozó, az utóbbi években a magyar és a régiós piacon is rohamosan terjeszkedő informatikai céggel, a 4iG-vel.
„A világ egyik vezető védelmi digitalizációs fejlesztése érkezik Magyarországra, amely egyedülállóvá teszi a magyar hadiipari fejlesztést a régióban” – fogalmazott az üzlet megkötése után kiadott nyilatkozatban Maróth.
Hadászatilag ezeknek a cégalapításoknak és a gyártókapacitásoknak azért lehet értelmük, mert ezzel a magyar hadsereg harcászati eszközei csereszabatosak lesznek, problémák esetén nem kell alkatrészekre várni. „De ha nincs szervizháttér, parasztvakítás az egész” – tette hozzá Harangozó Tamás, utalva arra, hogy a honvédségben hiány van műszaki szakemberekből is.
Egy honvédelmi kapcsolatokkal rendelkező korábbi kormányzati tisztviselő szerint a létszám- és szakértelemhiány valós probléma. Tudomása szerint vannak olyan új eszközök, amelyek „rohadnak a raktárban”, másokhoz pedig nincs megfelelő személyzet. A korábbi amerikai diplomata is úgy tudja, hogy vannak olyan, az USA-tól vásárolt eszközei a magyar honvédségnek, amelyek valahol egy raktárban porosodnak.
A korábbi kormányzati tisztviselő szerint gond van az emberi erőforrásokkal is.
„A honvédség személyi állománya lerongyolódott állapotban van, beleértve a tisztikart. Azokra nem igaz ez, akik külföldi tapasztalatokkal rendelkeznek” – fogalmazott.
Arra Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi honvédelmi miniszter is utalt egy tavaly novemberi interjúban, hogy több katonára lenne szükség. „Megvehetjük a világ összes drónját, tankját és egyéb eszközét, ha nincs olyan magyar katona, aki kiképzetten, elszántan, bátran kezelni tudja ezeket. Még jobban oda fogunk figyelni, hogy részben a hivatásos állomány – és emellett talán még inkább a tartalékos állomány – kiképzése is megtörténhessen” – mondta a miniszter Hír TV-ben.
Szalay-Bobrovniczkynek a Honvédelmi Minisztériumon keresztül küldött kérdéseinkre nem érkezett válasz. Maróth Gáspár a személyi állománnyal kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, az nem az ő kompetenciája, az eszközbeszerzések viszont állítása szerint több éves szervizszolgáltatást is magukban foglalnak. „A Magyarországra települt gyárak alapvetően stratégiailag úgy lettek létrehozva, hogy képesek legyenek a Magyar Honvédség mindenkori szervizigényeit lefedni” – tette hozzá.
Katonák helyett üzlet
Miközben Maróth Gáspár sorra kötötte az üzleteket, a Honvédelmi Minisztérium élén több változás történt az elmúlt években. Bár Simicskó a miniszterségének vége felé egy vele kapcsolatban álló embernek azt mondta, bízik abban, hogy maradhat a tárca élén, végül nem folytathatta. Simicskó a Direkt36-nak emlékeztetett arra, hogy nem ő volt az egyetlen miniszter, aki nem kapott újabb felkérést. „Utólag látszik, hogy Orbán Viktor jó döntést hozott, mert az nem én vagyok, aki hadiipari cégekkel megállapodást tudok kötni” – tette hozzá Simicskó.
A 2018-as választás után Orbán a korábbi vezérkari főnököt, a haderőfejlesztés mellett már 2010-ben keményen érvelő Benkő Tibort kérte fel miniszternek. Neki azonban közvetlenül nem kellett a beszerzésekkel foglalkozni, az ugyanis továbbra is Maróth felelőssége volt, aki ekkoriban a Miniszterelnöki Kormányiroda védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztosaként dolgozott.
„A politika megfogalmazza a szándékot, a katonák eldöntik, hogy ehhez milyen eszközök kellenek, Maróth pedig piackutat”
– fogalmazott egy honvédelmi minisztériumi kapcsolatokkal rendelkező forrás. Más azt jegyezte meg, hogy Maróth „jól hozta a menedzsert”.
A 2022-es választás után azonban Orbán olyan felállást hozott létre a Honvédelmi Minisztériumban, ami jelezte, hogy most már egyértelműen az üzleti kérdéseken van a hangsúly. Az új miniszter az a Szalay-Bobrovniczky Kristóf lett, aki régóta jelen volt Fidesz-közeli üzletekben. Volt a Heti Válasz kiadóigazgatója, majd az Orbán-kormánynak dolgozó Századvég Gazdaságkutató Zrt. társtulajdonosa, és volt közös vállalkozása Habony Árpáddal, a miniszterelnök egyik bizalmi emberével.
Egy évvel miniszteri kinevezése előtt még egy jelentős üzletet ütött nyélbe Csehországban. A Magyar Fejlesztési Banktól felvett 150 millió eurós hitel segítségével jutott hozzá cége, a HSC Aerojet a cseh Aero Vodochody repülőgépgyárhoz. A céget miniszteri kinevezése után Hernádi Zsolt Mol-vezérnek adta el. Ugyanígy Hernádi-érdekeltségbe került a miniszter másik cége, az orosz Transmashholding magyarországi leányvállalata, amelyben 50 százalékos tulajdonrésze volt – a tulajdoni hányad maradék 50 százaléka orosz kézen maradt. A cégről korábban a Direkt36 is írt, miután egy magyar céget, a Ganzot sikerült kiszorítania egy több százmilliárd forint értékű, egyiptomi vasúti tenderből.
Szalay-Bobrovniczky bizottsági meghallgatásán látszott a honvédelmi kérdésekben való jártasság hiánya, amikor a szakmai ismeretek helyett a saját tartalékos, valamint családja katonai múltját bizonygatta. „Talán nem veszik túlzásnak vagy érzelgősségnek, hogyha megemlítem, hogy katonacsaládból származom, mind a két nagyapám ludovikás huszártiszt volt, és a családi emlékezet számon tart több, konkrétan négy tábornokot. Név szerint meg tudom nevezni azt az elődömet, aki Mohácsnál jelen volt, Nagybecsénél jelen volt, a Rákóczi-szabadságharcban elesett egy Bobrovniczky 1848-ban, honvédtiszt volt.” Majd saját katonai múltjával kapcsolatban kitért arra, hogy „az első adandó alkalommal, amikor erre az egyébként 2010-ben hatalomra lépő Orbán-kormány kisvártatva lehetőséget teremtett, akkor önkéntes tartalékosnak jelentkeztem.”
A családi emlékek hangoztatása ellenére is nyilvánvaló volt, hogy az új miniszter érkezése irányváltást jelent.
„A minisztériumon belül eddig volt a katonapolitika és a beszerzéspolitika. Szalay-Bobrovniczky érkezésével csak a beszerzések maradtak”
– fogalmazott egy a minisztérium működésére rálátó forrás.
Ez egyben azt is jelentette ugyanakkor, hogy leáldozott Maróth Gáspár csillaga. A választás után ugyan visszakerült a Honvédelmi Minisztériumba, és ezúttal már államtitkári rangban foglalkozott a beszerzésekkel, ez a megbízatása nem sokáig tartott. November 15-én Orbán javaslatára Novák Katalin köztársasági elnök felmentette Maróthot az államtitkári pozícióból. Az indok hivatalosan nem ismert, de a minisztérium ügyeire rálátó források szerint egyszerűen arról volt szó, hogy nem fért meg egymással a két, hasonlóan üzleti érdeklődésű vezető a minisztériumban.
„Két dudás került egy csárdába. Egyértelmű volt, hogy ez nem mehet sokáig így tovább” – mondta Maróth és Szalay-Bobrovniczky kapcsolatáról egy forrás. A miniszter Maróth leváltásáról azt mondta, a Honvédelmi Minisztérium átszervezése befejeződött, és az államtitkárság feladatainak újraszabására van szükség.
Egy kormányközeli forrás szerint Maróth biztosan nem marad kormányzati megbízatás nélkül, mert Orbánnak „hosszú távú emlékezete van”, és nem szokta elfelejteni azokat, akik régóta mellette voltak. Maróth a kérdésünkre közölte, még nem döntött arról, milyen területen folytatja a munkát. A volt államtitkár a Direkt36-nak megjegyezte azt is, „megalapozatlan pletykának” tartja, hogy konfliktusa lett volna Szalay-Bobrovniczkyvel. A távozását ő is azzal magyarázta, hogy „a magyar hadiipar újjáépítésében most új fejezet kezdődik.”
Maróth előtt pár nappal távozott a kormányból Palkovics László technológiai és információs miniszter, miután az önálló Energiaügyi Minisztérium megalakulásával csökkent volna a hatásköre. Palkovics miniszterként a hadiipari fejlesztésekért is felelős volt. Maróth menesztése után nem sokkal Szalay-Bobrovniczky bejelentette, a megszűnő Technológiai és Innovációs Minisztériumtól az N7 Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Holding Zrt. Honvédelmi Minisztériumhoz kerül, ennek élére pedig Palkovicsot nevezik ki.
Az N7 élén eddig Palkovics főtanácsadója, Jakab László állt, de a TIM-miniszter felügyelete alatt működött. Egy korábbi kormányzati forrás szerint a cégnek kulcsszerepe volt a beszerzésekben, mert a legtöbbet ezen keresztül intézték.
Katonás miniszterelnök
A haderőfejlesztés központi témává válását jelezte, hogy az utóbbi években Orbán retorikájában is egyre hangsúlyosabbá váltak a katonai elemek. A 444 már 2018-ban idézett egy kutatást, amely szerint a „Orbán 2014-től egyre erősebb militáns hangnemben beszél, egyre inkább alkalmaz katonai kifejezéseket, harcra, háborúra utaló, ezzel összefüggő szavakat.”
Mostanra ez még egyértelműbb lett. Az idei október 23-i beszédében például Orbán „árnyékból és brüsszeli magaslesről” Magyarországra lövöldözőkről emlékezett meg, advent első vasárnapján pedig a koszorúvásárlásáról készült képeket és videót „Advent-hadművelet” felütéssel osztotta meg a közösségi médiában.
Az önkéntes katonák októberi eskütételén kijelentette, hogy az ukrajnai háború és más veszélyek miatt „ideje hát feléleszteni magunkban a katonaszellemet”. Hozzátette, hogy azok a népek, amelyek nem képesek erre, el fognak bukni.
„És vannak olyan nemzetek is, amelyek már megkezdték a fölkészülést. Mi sem maradhatunk le ebben” – fogalmazott Orbán.
A régiós összehasonlításban azonban nem feltétlenül áll jól Magyarország. Bár Benkő Tibor még miniszterként 2019-ben egyenesen úgy fogalmazott, hogy a fejlesztésekkel „a régió legütőképesebb hadserege jöhet létre”, erre a gazdasági helyzet romlásával kevés esély látszik.
Egy-egy beszerzés sokszor több százmilliárdos nagyságrendet is megüthet – a végső költségeket pedig alaposan megdobhatja a forint gyengülése. A szerződéseket ugyanis dollárban vagy euróban írják alá, és ahogy az egyik honvédelmi bizottsági tag fogalmazott, „kizárt, hogy 420 forintos euróval számoltak volna korábban”. Ráadásul a beszerzésekre elköltött pénz csak az eszközökre vonatkozik, a katonák kiképzése, az üzembe helyezés, a beszerzett eszközök tárolásához szükséges egyéb költségek nem szerepelnek benne. „A Zrínyiben nagyon kevés adat van a kiképzésről, alkalmazásról” – tette ehhez hozzá egy hadügyekre rálátó forrás.
Harangozó Tamás MSZP-s képviselő felidézte, hogy nemrég találkozott egy lengyel parlamenti képviselővel, „aki elmondta, hogy kormányon és ellenzékben egy dologban mindenki egyetért: hogy fegyverkezni kell, és tartanak az orosz agressziótól”. Harangozó szerint ezt komolyan is gondolják, és „az a tervük, hogy jövőre több HIMARS-uk legyen, mint az összes többi európai országnak együtt véve”. (A HIMARS amerikai fejlesztésű, könnyen mozgatható tüzérségi eszköz, amely az utóbbi hónapokban nagyban hozzájárult az ukrán katonai sikerekhez is.)
„Egyáltalán mit jelent, hogy a legütőképesebb hadsereg? Ez csak politikai lózung”
– vetette fel egy korábbi minisztériumi munkatárs. „A lengyelekhez eleve nem mérhetjük magunkat: középhatalmi tudatuk van, valamint annyival nagyobbak, annyival jobban félnek az oroszoktól, és utálják őket, hogy ez egységbe kovácsolja őket. De a románoknak is célja, hogy délkeleten komoly erőt demonstráljanak” – mondta.
Egy korábbi honvédelmi minisztériumi tisztviselő szerint a térségben mindenki fegyverkezik, és a románok, a szlovákok és a lengyelek is jelentős pénzt fektetnek ebbe. „Nagy lesz az előrelépés itthon is, ez kétségtelen. De amikor azt hallom, hogy a magyar hadsereg a Zrínyi 2026-tal a legütőképesebb lesz a térségben, azon csak röhögni tudok” – tette hozzá.
|
Így fordult rá Orbán Viktor az ország felfegyverzésére
|
Feszült hangulatban zajlott egy vezetői értekezlet 2010 végén a Honvédelmi Minisztérium Balaton utcai épületében. A csak ritka alkalmakra megnyitott díszes miniszteri tárgyalóban Benkő Tibor akkori vezérkari főnök és néhány munkatársa tartott beszámolót a honvédség állapotáról. A vezérkari főnököt Hende Csaba miniszter körülbelül 30 minisztériumi munkatárs és katonai vezető társaságában hallgatta.
| null | 1 |
https://telex.hu/direkt36/2023/01/10/igy-fordult-ra-orban-viktor-az-orszag-felfegyverzesere
|
2023-01-10 18:32:00
| true | null | null |
Telex
|
A Mol korábbi székháza Budapesten, a XI. kerületi Október huszonharmadika utcában található. Az új székház, a tavaly decemberben megnyitott Mol-torony átadóján Hernádi Zsolt, a társaság elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy az épületet valóban az állam vette meg, azt azonban akkor nem árulta el, hogy mennyiért.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szerződései között az látszik, hogy az állam a benne lévő ingóságokkal együtt összesen 6,3 milliárdért vásárolta meg az épületet. Két szerződést is kötöttek: egyet még november 15-i dátummal, ez egy több mint 6,1 milliárd forintról szóló szerződés. A másik, ingóságokról szóló szerződést decemberben kötötték meg, ez további 157 millió forint volt.
|
Az állam 6,3 milliárd forintért vásárolta meg a Mol régi székházát
|
Az állam 6,3 milliárd forintért vásárolta meg a Mol régi székházát – vette észre a K-monitor a Nemzeti Vagyonkezelő honlapján.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/01/11/allam-mol-szekhaz-vasarlas-6-3-milliard-hernadi-zsolt-vasarlas
|
2023-01-11 18:42:00
| true | null | null |
Telex
|
"Szét kell tépnem és el kell égetnem a múltam" - írja a könyvhéten megjelent kötete előszavában Lady Chatterley, akinek alakját csaknem száz éve egy angol író teremtette meg, ám a személyét most egy magyar költő vette kölcsön, aki inkognitóban ír erotikus és lélekelemző verseket.
A magyar diákok kreativitása jóindulattal közepes - ezt a következtetést lehet levonni a PISA-felmérés egyik "melléktermékéből". És akkor még nem volt szó az elit- és hátrányos helyzetű intézmények eredményeiről.
|
Az üzletember, aki az aranyvízumbiznisz után is NER-nagyságokkal együtt emlegethető
|
Kisebbségi tulajdonos lett a budai Vár tövében álló Lánchíd 19 Design Hotel ingatlanját üzemeltető cégben Stofa György, aki közvetítő volt a magyar állam oroszoknak szánt letelepedési kötvényeinek értékesítésében.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202251_ggamma_lnchd_azaranyvizumbiznisz_utan
|
2022-12-23 13:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
A madridi kormány nem bízik Orbán Viktorban, ezért nagyon úgy néz ki, hogy Fidesz-közeli magyar befektetők hiába próbálják megszerezni a világ tizenkettedik legnagyobb vasúti szerelvénygyártóját, a Talgót, amelyre immár a cseh Skoda is pályázik.
Julian Assange egész eddigi életében olyan adatokat, információkat akart megszerezni, amiket a nagy cégek, vállalatok, vagy éppen a kormányok alaposan eldugtak az átlagos állampolgár elől. Vagy azért, mert ezek érzékeny, személyes adatoknak minősültek, esetleg azért, mert valami visszaélésre szolgáltattak volna bizonyítékot, vagy pedig azért, mert a nyilvánosságra kerülésük többeket sodort volna életveszélybe. A WikiLeaks alapítójaként a köztudatba berobbant Julian Assange azonban nem minden esetben érzékelte a különbséget ezen kategóriák között.
|
Újabb hotelt nyitott Pécsen Tiborcz István üzlettársának üzlettársa
|
Czéh-Tóth Márk amúgy igazgatósági tag a Waberer's Internationalnél, amelyben Tiborcz nagytulajdonos.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202302_hotel_nick_revben_tiborcz_barati_kore
|
2023-01-12 13:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
A Mol-torony, vagyis a felhőkarcoló méretű új irodaház átadásakor beszélt arról Hernádi Zsolt, hogy az állam megvette a vállalat régi székházát idézi a K-Monitor oldal az olajipari cég elnökét, de Hernádi akkor azt mondta: "Én csak annyit mondhatok, hogy meg nem nevezett összegért valóban a magyar állam vette meg az épületet."
Az összeg most a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szerződései közül derült ki: az állam a benne lévő ingóságokkal együtt összesen 6,3 milliárdért vásárolta meg az Október huszonharmadika utcai épületet.
Az eladásról két külön szerződést kötöttek, az elsőt november 15-ei dátummal 6,141 milliárd forintért az ingatlanra, míg az abban található ingóságokról szóló szerződést decemberben kötötték meg, és ez 157 millió forintról szólt.
|
Hernádi titkolta, de kiderült: 6,3 milliárdért adta el régi székházát a Mol az államnak
|
Hernádi Zsolt, a társaság elnök-vezérigazgatója korábban nem árulta el mennyiért adták el.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20230111_Kiderult_mennyiert_lett_az_allame_a_Mol_regi_szekhaza
|
2023-01-11 16:34:00
| true | null | null |
HVG
|
Végrehajtókat küld a Momentum politikusa a Külügyminisztériumra
Tompos Mártonnak elfogyott a türelme, mivel Szijjártó Péter tárcája két nyertes per után sem volt hajlandó kiadni a lélegeztetőgép-bizniszként elhíresült ügy dokumentumait.
Végrehajtókat küld a Külgazdasági és Külügyminisztériumra Tompos Márton, a Momentum szóvivője – közölte az ellenzéki párt. Tomposnak azt követően fogyott el a türelme, hogy Szijjártó Péter tárcája két nyertes per után sem volt hajlandó kiadni a lélegeztetőgép-bizniszként elhíresült ügy dokumentumait. Sőt, a két kedvező ítélet óta eltelt egy év, ám a külügyi tárca mindeddig nem adta át a kérdéses dokumentumokat.
A lélegeztetőgép-biznisz néven elhíresült ügy a Covid-járvány első, 2020-as kitörését követően kezdődött, amikor a magyar kormány nagy mennyiségben és mint utóbb kiderült, fölöslegesen vásárolt be lélegeztetőgépekből, az ügyletet pedig egy szövevényes céghálózat közvetítésével boltolták le. A történetben megjelentek aztán offshore cégek, kamu számlák, miközben eltűnt sok milliárdnyi közpénz, majd tavaly decemberben a bizniszt lebonyolító vállalat anyacégét is elkezdték felszámolni.
Kamu számlák, valódi tízmilliárdok, kormánybarát haszonlesők - a lélegeztetőgép-biznisz háttere
Kis profilváltás, nagy profit. A járványban gyakori, hogy korábban mással foglalkozó, ám a tűzhöz közeli cégek hirtelen gigászi állami megbízásokat kapnak egészségügyi eszközök beszerzésére.
2022. május. 09. 14:35 hvg.hu Vállalkozás
Tavaly is rengeteg pénz áramlott a lélegeztetőgép-biznisz sikercége felé
A Fourcardinal Tanácsadó Kft.-t az újabb sikerév után végelszámolással szüntetik meg, a tulajdonos vaskos sikerdíjjal búcsúztatja a vállalkozást.
2022. december. 24. 21:10 hvg.hu Itthon
Tíz körömmel kapaszkodik a kormány a raktárakban százmilliókért porosodó lélegeztetőgépekbe
Korábban el is adták volna, sokat elajándékoztak, de most azt mondják jól jönnek majd a gépek a várhatóan járványokkal, háborúkkal és migrációval terhes következő évtizedben.
|
Végrehajtókat küld a Momentum politikusa a Külügyminisztériumra
|
Tompos Mártonnak elfogyott a türelme, mivel Szijjártó Péter tárcája két nyertes per után sem volt hajlandó kiadni a lélegeztetőgép-bizniszként elhíresült ügy dokumentumait.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20230104_legeztetogep_biznisz_Tompos_vegrehajto_Kulugyminiszterium
|
2023-01-04 18:31:00
| true | null | null |
HVG
|
Tavaly 12,5 milliárd forintot költött a Miniszterelnökség munkabérekre és illetményekre, a dolgozók jutalma pedig meghaladta az 1,7 milliárdot – derül ki a napokban nyilvánosságra hozott éves beszámolóból.
A dokumentum szerint Gulyás Gergely, a szervezetet irányító miniszter több mint 35,5 milliót keresett tavaly, ehhez adódott hozzá a 400 ezer forintos jutalom béren kívüli juttatás címen.
|
1,7 milliárd forint jutalmat osztottak tavaly a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökségen
|
A miniszter egy hónappal ezelőtt nyilvánosan kritizálta a nagy összegű jutalmak kiosztását.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20221221_gulyas_gergely_miniszterelnokseg_jutalom
|
2022-12-21 09:41:00
| true | null | null |
HVG
|
Projektmenedzsmentre kötött szerződést a korábbi Innovációs és Technológiai Minisztérium 2021 decemberében az Equilor Corporate Zrt.-vel. Hiába kérdeztük arról a Miniszterelnökséget, hogy milyen feladatra szólt ez a fél évig tartó megbízás. Cikkünk első változatában még nem állt rendelkezésre információ a szerződés tartalmáról, de azóta megtudtuk, hogy a momentum országgyűlési képviselője megismerhette a dokumentumot és tájékoztatta a szerkesztőségünket annak tartalmáról.
A kormány online tájékoztató felületén elérhető adatok szerint 2021. decemberben, két nappal karácsony előtt írt alá egy szerződést az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) „projektmenedzsmenttel kapcsolatos feladatok ellátására” bruttó 1.592.961.000 forint értékben. A szerződésről csak annyi információ szerepel itt, hogy a megbízott fél az Equilor Corporate Zrt., és hogy a teljesítési határidő 2022. július 31. A szerződés nem érhető el a közbeszerzési adatbázisban.
Mivel az ITM azóta megszűnt, a Miniszterelnökségtől próbáltuk közérdekű adatigénylésben megtudni, hogy pontosan milyen feladatokról, milyen projekt menedzsmentjéről szólt a megbízás. Megkeresésünkre az a válasz érkezett, hogy „a kért adatok tekintetében a Miniszterelnökség nem minősül az Infotv. 3. §-ának 9. pontja szerinti adatkezelőnek”.
Ezután a megszűnt ITM feladatait átvevő tárcákhoz mint utódszervezetekhez fordultunk kérdésünkkel, de adatkérésünkre mostanáig a Gazdaságfejlesztési Minisztériumtól, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól és az Építési és Közlekedési Minisztériumtól sem érkezett válasz.
Az Equilor-csoportnak is elküldtük kérdéseinket, s bár tőlük gyorsan kaptunk választ a cég kommunikációs ügynökségén, a Front Page Communicationsön keresztül, abból nem sokkal többet tudtunk meg: „Köszönjük megkeresését, mellyel kapcsolatban mint az Equilor Corporate Advisory kommunikációs ügynöksége jelezzük, hogy a társaság által kötött szerződés(ek)ről a megbízó(k) jogosult(ak) információ(ka)t kiadni, amennyiben arra a szerződés(ek) lehetőséget biztosít(anak).”
Az ITM által megbízott vállalkozás, az Equilor Corporate Zrt. korábban is Tiborcz István-közeli tulajdonban volt, de idén nyáron Orbán Viktor veje hivatalosan is közvetett érdekeltséget szerzett a vállalatot kilencven százalékban tulajdonló Equilor Befektetési Zrt.-ben, melyben augusztusban többségi tulajdonos lett a Gránit Bank Zrt. Ennek a cégnek pedig a Tiborcz István többségi tulajdonában lévő BDPST Zrt. a legnagyobb, de kisebbségi tulajdonosa.
A BDPST Zrt egy ideig 57%-ban tulajdonosa volt a Gránit Bank Zrt-nek, azóta a tulajdoni része a bankban először 43,19%-ra csökkent, majd 2022. év végén 44,8 %-ra nőtt. Az Equilor Befektetési Zrt. és az Equilor Corporate Advisory Zrt. székhelye is ugyanabban a Pasaréti úti irodában van, mint többek között a BDPST Zrt. székhelye.
Egy képviselő megismerhette a szerződést
Időközben megtudtuk, hogy az Equilor Corporate Zrt szerződése ügyében a Momentum országgyűlési képviselője, Tompos Márton is érdeklődött – tavaly november elején – az akkor még létező Technológiai és Ipari Minisztériumnál. A tárca betekintést biztosított a képviselőnek a szerződésbe, így tudta meg, hogy a repülőtér megvásárlása kapcsán kötött szerződést a tárca az Equilor Corporate Advisory Zrt-vel. A megbízás tárgya: tárgyalási stratégia, szaktanácsadás és átvilágítás volt.
A szerződés értéke bruttó 1 592 961 000 forint volt, amiből Tompos elmondása szerint 77 533 500 forint megbízási díj, 105 727 500 havidíj szerepelt a dokumentumban, 14.097.000/hó elosztásban és úgy, hogy 2022.07.31-ig kellett lebonyolítani a tranzakciót. A szerződésben közel másfél milliárd forintos (1 409 700 000) sikerdíj is szerepelt. Az országgyűlési képviselő ezt úgy értelmezte, hogy a díj többsége valószínűleg csak a tranzakció (reptér megvétel) megtörténte után került volna kifizetésre. Ugyanakkor Tompos emlékeztetett arra, hogy “így is elvertek több, mint 100 milliót a semmire. “
|
A repülőtér tervezett visszavásárlása kapcsán kapott másfél milliárdos állami megbízást egy Tiborcz-közeli cég
|
Projektmenedzsmentre kötött szerződést a korábbi Innovációs és Technológiai Minisztérium 2021 decemberében az Equilor Corporate Zrt.-vel. Hiába kérdeztük arról a Miniszterelnökséget, hogy milyen feladatra szólt ez a fél évig tartó megbízás. Cikkünk első változatában még nem állt rendelkezésre információ a szerződés tartalmáról, de azóta megtudtuk, hogy a momentum országgyűlési képviselője megismerhette a dokumentumot és tájékoztatta a szerkesztőségünket annak tartalmáról.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/nem-tudni-mire-kapott-masfel-milliardos-allami-megbizast-egy-tiborcz-kozeli-ceg/32174798.html
|
2023-01-12 22:15:13
| true | null | null |
Szabad Európa
|
Továbbra is jelentős a verseny a magyar közbeszerzésekben, tavaly 4590 milliárd forint összértékben folytattak le eredményesen közbeszerzéseket a magyarországi ajánlatkérők, ami megközelítően 370 milliárd forinttal haladja meg a 2021-re vonatkozó adatokat. A lefolytatott közbeszerzési eljárások összeértéke minden eddigi rekordot megdöntött 2022-ben, az ajánlatok átlagos száma 6,6 volt, ami azt szemlélteti, hogy biztosított a verseny a hazai közbeszerzésekben.
A beszerzési tárgyak megoszlását tekintve 2022-ben a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is az építési beruházás bizonyult a legjelentősebb kategóriának, a közbeszerzési eljárások 37,7 százalékát, értékének pedig 58,9 százalékát tették ki. A tavalyi eljárások számának 32,8 százalékát, értékének 20 százalékát az árubeszerzések alkották, további 29,5 százalékát, érték szerint 21,1 százalékát a szolgáltatás-megrendelések jelentették, hasonlóan a 2021. évihez.
Az építési beruházásokhoz kapcsolódó közbeszerzések a korábbi növekvő tendenciához képest 2022-ben már stagnálást mutattak az előző évhez viszonyítva, mind az eljárások számát, mind pedig az értékét tekintve.
A Közbeszerzési Hatóság a korábbi években mért adatokat meghaladva, 2022-ben 28 704 hirdetményt dolgozott fel, emellett rekordszámban, 27 928 alkalommal adott ki hiánypótlási felhívást. 2022-ben minden eredményesen lefolytatott 100 közbeszerzési eljárásból 84-et a kis- és középvállalkozások (kkv) nyertek, ami megközelítően ugyanannyi, mint a korábbi évben. Ezek összértéke elérte a 2301 milliárd forintot, ami azt jelenti, hogy minden közbeszerzésben elköltött 100 forintból 50 forintot a kkv-k vittek.
A közleményben kitértek arra, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos (HNT) eljárások száma évek óta egyre kevesebb, 2022-ben a megindított HNT-k darabszáma 208 volt, szemben a 2021. évi 260 eljárással. Csökkenő tendenciát mutatott 2022-ben az egyajánlatos szerződések száma a nemzeti- és az uniós eljárásrendben is. Tavaly átlagosan 6,6 ajánlat jutott egy közbeszerzési eljárásra, azaz 1 eljárás esetén mintegy 7 ajánlatból kell kiválasztani a legjobbat. Ez a szám évek óta ilyen magas, és továbbra is meghaladja az elmúlt 11 év átlagát - tájékoztatott a Közbeszerzési Hatóság.
|
A Közbeszerzési Hatóság szerint továbbra is jelentős a verseny a magyar közbeszerzésekben
|
Nincs itt semmi látnivaló a Közbeszerzési Hatóság szerint.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/gazdasag/a-kozbeszerzesi-hatosag-szerint-tovabbra-is-jelentos-a-verseny-a-magyar-kozbeszerzesekben-255457
|
2023-01-12 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A kormány nem világíttatta át a Vodafone-t, mielőtt megvette volna, megelégedett azzal, hogy piaci partnere, a 4iG megosztotta vele az ő megbízásából készült felmérést. Pedig az állam nemcsak a Vodafone 49 százalékát veszi meg, hanem hitelt is nyújt az eleve eladósodott magáncég 51 százalékos vételárrészéhez is. A konkurens Magyar Telekom egyelőre hátradőlhet, nem lesz éles verseny, a 4iG-nek évek kellenek ahhoz, hogy összefésülje hirtelen felvásárolt telekommunikációs cégei működését. Sőt egyre több ügyfél menekül politikai okokból a Telekomhoz. A fogyasztók viszont áremelkedésre készülhetnek, miután két nagy szereplő marad a mobil- és a vezetékes internet hazai piacán.
„Sokan jönnek hozzánk, váltanak kábelszolgáltatót, amióta nyáron kiderült, hogy egy Fidesz-közeli cég meg akarja venni a Vodafone-t” – mondta egy vállalkozó a Szabad Európának, aki a Magyar Telekomnak végez internet- és televízióbekötést. Mint ismert, a Vodafone 2018-ban vásárolta fel a kábeltévé- és internetszolgáltatást nyújtó UPC-t.
A neve elhallgatását kérő szerelő szerint rengeteg a munkájuk, az új ügyfelek pedig nyíltan deklarálják, hogy politikai okokból váltanak szolgáltatót, mert nem bíznak a kormányközeli cégben és az államban.
Ezzel kapcsolatban megkerestük a Magyar Telekomot is, de a cég azt válaszolta, hogy „piaci részesedésünk változásáról és pillanatnyi helyzetére vonatkozóan nem áll módunkban információt közölni”. A Telekom beszámolójából az derül csupán ki, hogy a vezetékes szélessávú előfizetések 7,2 százalékkal, a tévé-előfizetések 5,6, a szerződéses mobilelőfizetői bázis pedig 5,8 százalékkal bővült 2022 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest.
Gaál Gellért, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető részvényelemzője a Szabad Európának azt mondta, hogy az ágazati hírek arról szólnak, hogy a Vodefone felvásárlását követően vannak ügyfelek, akik emiatt váltanak, és mennek át a Magyar Telekomhoz. „Nincsenek objektív számaim egyelőre, meg kell várni a Magyar Telekom negyedik negyedéves eredményeit, így nem tudom visszaigazolni ezt az információt” – mondta azzal kapcsolatban, hogy piaci információk szerint sok ügyfél megy át a Telekomhoz.
Mint ismert, a kormányközeli 4iG Nyrt. tavaly augusztusban jelentette be, hogy meg kívánja vásárolni a Vodafone magyarországi üzletágát. A tervezett tranzakció szerint a Jászai Gellért vezette 4iG lesz a Vodafone Magyarország 51 százalékos, többségi tulajdonosa, a magyar állam pedig a távközlési cég 49 százalékát veszi meg az állami Corvinus Zrt.-n keresztül.
Január 9-én írták alá a szerződést. A 4iG közleménye szerint a felek a Vodafone Magyarország értékét 660 milliárd forintban állapították meg. A tranzakció a vételár megfizetését követően várhatóan január 31-én zárul. Ezzel a 4iG-hez és a magyar államhoz kerül a Vodafone közel hárommillió mobiltelefon- és körülbelül nyolcszázezer vezetékes szolgáltatást igénybe vevő ügyfele.
Ehhez kapcsolódóan: Vodafone: A magyarok kerestek meg minket, és jó árat ajánlottak
A 4iG korábban már több céget is felvásárolt, így hozzá tartozik, pontosabban többségi befolyást szerzett az Antenna Hungária, a Digi, az Invitech és a Hungarodigitel nevű telekommunikációs cégben.
Csökken a verseny
„Közel duopolisztikus, azaz kétpólusú piac fog kialakulni a következő években, az egyik oldalon a Magyar Telekom, míg a másikon a 4iG lesz a telekommunikációs ágazat két nagy szereplője” – mondta a Szabad Európának Gaál Gellért, a Concorde elemzője. A szakértő szerint ha a mobil- és a vezetékes szolgáltatást (televízió, szélessávú internet és vezetékes telefon) összevonva tekintjük, akkor a Magyar Telekom részesedése a hazai piacon 45 százalék körül van, míg a 4iG az új felvásárlásokkal körülbelül negyven százalékot mondhat magáénak, majd a Yettel zárja a sort.
A fogyasztók szempontjából nagy kérdés, hogyan fognak az árak alakulni. Gaál szerint aligha lesz vérre menő árverseny az ügyfelekért, hiszen alapvető közgazdasági tétel, hogy minél kevesebb szereplő van az adott szektorban, annál kisebb a verseny. „Nincsenek rákényszerítve a cégek az árak csökkentésére, sőt egy döntően kétszereplős piacon még az áremelés sem elképzelhetetlen” – tette hozzá.
Azért sem lehet igazi verseny a két nagy cég között, mert a 4iG részéről a Vodafone felvásárlása nagyrészt hitelből valósul meg. A kölcsön kamatait ki kell termelnie a cégnek, ebbe nem fér bele az új ügyfelekért vívott árverseny költsége. „A stabil működés érdekében nem tud a cég árat csökkenteni, sőt valószínűbb, hogy meg kell emelnie szolgáltatásai árát” – mondta.
A szerződés szerint a magyar állam részéről a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. fizeti ki a rá eső 323 milliárd forintos vételárrészt, míg a 4iG oldaláról leányvállalata, az Antenna Hungária Zrt. a szerződő fél. A rá jutó 51 százalékos Vodafone-részből annyi már ismert egy kormányhatározatból, hogy 170 milliárd forintot az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. hitele fedez, és ennek nyolcvan százalékára az állam kezességet vállal. A 24.hu cikke szerint ez alapján „a magyar állam részvétele jóval nagyobbnak látszik, mint ami a 49 százalékos Vodafone-tulajdonrészből következne, hiszen a 4iG-re eső finanszírozás fele a kormány bankjának segítségével valósul meg”.
A lap azt is megjegyzi, hogy az Antenna Hungária 2021-ben 72 milliárd forint árbevételt mutatott ki, és ennél kicsivel több, 74 milliárd volt a kötelezettségállománya. Az éves árbevételüknek megfelelő mértékig eladósodott cégeknél nem szoktak tolongani a bankok újabb hitelnyújtásért.
Ami a 4iG-t illeti, az egymást követő gyors akvizíciók után 2021 végén 442 milliárd forint kötelezettséget mutatott ki a mérlegében. „Így csak találgatni lehet, hogy a jelentős adósságot felhalmozó cég miből finanszírozza a Vodafone-vásárlást” – írta a lap.
Drágább lesz netezni
Gaál Gellért szerint az elmúlt egy-két évben elterjedt a távközlési szektorban, hogy a telekommunikációs cégek az infláció mértékével emelik az áraikat. Csak tavaly a Yettel öt százalék körül emelt, a Vodafone kilenc százalékot, a Digi, miután nagyon alacsony árakkal operált, harminc százalékkal emelte meg bizonyos szolgáltatásainak árát.
„Arra számítok, hogy a következő években az infláció mértékével fognak drágulni a távközlési cégek csomagjai. A 4iG kénytelen lesz emelni az árain, mert magas a vállalatcsoport eladósodottsága. Ezt az áremelést pedig megtámogatja, hogy a Vodafone felvásárlásával tovább szűkült a piaci szereplők száma” – mondta.
A szakértő szerint a hálózat minőségének fenntartására is költeni kell, és be kell fektetni az új technológiák elterjesztésébe is. „A Vodafone volt az első, amely elkezdte az 5G-hálózat kiépítését, de valószínűleg a Magyar Telekom lesz az, amely hamarabb fogja befejezni, mert nincs annyira eladósodva, mint a Vodafone-t felvásárló 4iG” – tette hozzá az elemző.
Miközben vannak olyan szakértői vélemények, miszerint veszélyben van a Magyar Telekom piacvezető pozíciója, azért nem ennyire egyértelmű a helyzet. Az elemző szerint a Magyar Telekom fellélegezhet, mert aligha fogja a kormány újabb különadók formájában tovább terhelni a távközlési vállalatokat, hiszen ezzel a saját érdekszféráját is nehéz helyzetbe hozná.
Emellett legnagyobb konkurenciája, a 4iG aligha lesz rövid távon valódi ellenfél, mivel az újonnan létrejövő vállalatcsoportnak a következő években az lesz a legsürgetőbb feladata, hogy összefésülje a frissen szerzett cégek (Vodafone/UPC, Invitel, Antenna Hungária és Digi) operációját a közös számlázási rendszertől kezdve a marketingen és a back office-on keresztül az értékesítésig.
„Nagy munka lesz egy ernyő alá terelni mindezeket, és kultúrát harmonizálni, új termékekkel megjelenni a piacon. Nagy valószínűséggel a menedzsment erre fog koncentrálni, vagyis működést optimalizál, költségeket farag” – mondta Gaál Gellért. A Magyar Telekom szempontjából az sem hátrány, hogy a konkurens vállalatcsoport a következő években befelé fog fordulni.
Nagy kérdés az elemző szerint, hogy mi lesz a 4iG Yettelben meglévő, közel 25 százalékos részesedésével. Úgy gondolja, kissé furcsa, hogy a Yettel igazgatósági ülésén olyan ember is részt vesz, aki a Vodafone ügyeire is rálát, és hamarabb értesül a Yettel terveiről, mint ahogy a cég döntést hozna arról. (A 4iG által tulajdonolt Antenna Hungária birtokában van a Yettel mintegy negyede.)
Ehhez kapcsolódóan: Az EU-s versenyhivatal sem fogja vizsgálni a magyar Vodafone felvásárlását
Túlárazott tranzakció
Az elemző szerint nem igazán van nemzetközi példa arra, hogy egy állam beszálljon a telekommunikációs ágazatba. Nyugat-Európában is előfordul, hogy van az államnak tulajdonrésze a telekommunikációs szektorban, de ezek privatizáció előtt megtartott tulajdonrészek, és nem feltétlenül új szerzések, felvásárlások.
A Vodafone ára az elemző szerint a korábbi magyar távközlési tranzakciókhoz képest mintegy húsz-harminc százalékkal van túlárazva. Elképzelhető, hogy a felárat részben megmagyarázza a 4iG közlése, amely szerint az egységes cégcsoport hatékonyabban tud működni, vagyis együtt jobb eredményt tudnak elérni, mint külön-külön.
„Ha egy ilyen szinergiát feltételezünk az árazásban, amelyre ekkora prémiumot adunk, annak az üzleti tervnek nagyon erős lábakon kell állnia, és egy olyan menedzsmenttel a háttérben, akinek már van tapasztalata (track recordja) ekkora átstrukturálásban, hogy igazolva legyen a 4iG közleményében szereplő 150 milliárd forintos pozitív üzleti hatás. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert előre kifizetjük ezt a víziót, de csak évek múlva derül ki, hogy mennyi valósult meg belőle” – mondta.
Gaál Gellért szerint ebben olyan adatoknak kellene szerepelniük, hogy például költség- és beruházásoldalon mennyit tud az egységes cégcsoport megspórolni, és mekkora növekedés lehet az ügyfélállományban. A szakértő szerint mivel a Diginek vezetékes üzletága van csak, vagyis olyan ügyfelei vannak, akiknek itt van az internet és televízióelőfizetésük, de nem a cégcsoporton belül van a mobilelőfizetésük.
A Digi annak idején nem tudott mobilfrekvenciát vásárolni, így képtelen volt belépni a mobilpiacra, de vezetékes szolgáltatásban jelentős az előfizetői bázisa. A szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy a Vodafone belépésével kedvező ajánlatot kaphatnak ezek az ügyfelek a 4iG-től a mobil-előfizetésükre. Ebben az úgynevezett keresztértékesítésben valóban van üzleti potenciál.
Furcsán viselkedik az állam
Nem tudni, hogy miért tartja vonzónak a kormány azt, hogy egy távközlési céget tudjon részben állami tulajdonban. Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter az MTI-nek azt mondta: a kormány kiemelt célja, hogy a bankszektort, az energiaszektort és a médiaszektort követően többségi nemzeti tulajdon alakuljon ki többek között olyan nemzetstratégiai jelentőségű ágazatokban is, mint a biztosítási szektor és a távközlés. „Ezt szolgálja a Vodafone Magyarország tulajdonrészének megvásárlása, amely tovább erősíti hazánk szuverenitását” – fogalmazott Nagy Márton.
Hozzátette: az akvizíció révén a hazai távközlési szektorban egy olyan magyar tulajdonú, piacvezető, „nemzeti bajnok” szerepet betöltő vállalatcsoport jön létre, amely a XXI. századi digitális kihívásoknak is megfelelve hozzájárulhat az ország versenyképességének javításához, és amely kimagasló, minőségi szolgáltatást nyújthat a lakossági és vállalati ügyfelek számára.
„A tranzakció egyúttal hozzájárul a piaci verseny erősödéséhez, a költségek csökkenéséhez, a szolgáltatási színvonal további erősödéséhez, ezáltal további előnyöket biztosítva az ügyfelek részére” – fogalmazott a miniszter.
Mártha Imre, az MVM korábbi vezérigazgatója és az Invitel Távközlési Csoport korábbi operatív főigazgatója a Partizánnak adott interjúban a vásárlási szándék bejelentését követően azt mondta, hogy a magyar kormány nincs tisztában azzal, hogy mit vett. Mártha Imre szerint egy olyan társaságot vásárol meg a magyar kormány és a 4iG, amelyben nincsenek eszközök, nincsenek adótornyok és kábelek, mert azt a Vodafone jóval korábban kiszervezte egész Európában egy külön társaságba. Szerinte amit a kormány és a 4iG vett, az adósság, amelyben bérelt irodaház, lízingelt flotta, kétezer ember munkabére van benne.
Úgy tűnik, hogy a kormány nagyon bízik a 4iG-ben, és nemcsak azért, mert egy eladósodott magántársaságnak nyújt hitelt és vállal kezességet, hanem azért is, mert a Vodafone megvásárlása előtt az állami szereplő nem világította át a céget. Sem a Miniszterelnöki Kabinetiroda, sem a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. „nem készített és nem adott megrendelést értékbecslés, felmérés vagy vizsgálat elkészítésére a céltársaság megvásárolni tervezett részesedése pontos értékének a megállapítására”.
Ez egy bíróságnak beadott dokumentumból derült ki. A Transparency International Magyarország még tavaly indított közérdekű adatigénylési pert állami szereplőkkel szemben a Vodafone megvásárlásával kapcsolatban.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Corvinus az ellenkérelemben azt állította, hogy csak a 4iG Nyrt. bízott meg „egy jó üzleti hírnévvel rendelkező független nemzetközi pénzügyi tanácsadó vállalatot” a Vodafone pénzügyi értékelésével annak érdekében, hogy a vevők ártárgyalási pozícióit az eladóval történő nem nyilvános piaci tárgyalások során segítse. Ezt az értékbecslést az állami szereplők is megkapták.
|
Furcsán viselkedik az állam a Vodafone felvásárlásában
|
A kormány nem világíttatta át a Vodafone-t, mielőtt megvette volna, megelégedett azzal, hogy piaci partnere, a 4iG megosztotta vele az ő megbízásából készült felmérést. Pedig az állam nemcsak a Vodafone 49 százalékát veszi meg, hanem hitelt is nyújt az eleve eladósodott magáncég 51 százalékos vételárrészéhez is. A konkurens Magyar Telekom egyelőre hátradőlhet, nem lesz éles verseny, a 4iG-nek évek kellenek ahhoz, hogy összefésülje hirtelen felvásárolt telekommunikációs cégei működését. Sőt egyre több ügyfél menekül politikai okokból a Telekomhoz. A fogyasztók viszont áremelkedésre készülhetnek, miután két nagy szereplő marad a mobil- és a vezetékes internet hazai piacán.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/furcsan-viselkedik-az-allam-a-vodafone-felvasarlasaban/32220562.html
|
2023-01-13 19:16:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
Magyar viszonylatban is drágán építhet egyetlen körforgalmat a Völner Pálhoz köthető Dömper Kft. – derül ki az M85-ös gyorsforgalmi út kivitelezésére kiírt közbeszerzési szerződés módosításából, amelyet elsőként a Napi.hu ismertetett röviden.
A módosítás részletes leírásából kiderül, hogy a Dömpernek egy darab, az M85-ös gyorsforgalmi út és a 84-es út összekötését biztosító körforgalmi csomópontot kell megterveznie és kiviteleznie, erre pedig 3,76 milliárd forintot kap. Így az M85-ös Fertőrákostól a határig terjedő szakasza a korábbi 43,99 milliárd helyett 47,75 milliárd forintba kerül majd.
Turbófokozaton
A körforgalom ugyan kétsávos lesz (amit turbókörforgalomnak hívnak), de egy, a kivitelezési munkálatokra rálátó forrásunk szerint a 3,76 milliárd forintos ár így is nagyon eltúlzottnak tűnik.
Egy ilyen csomópont megépítése és kivitelezése ugyanis nem különösebben bonyolult, és forrásunk szerint nem kerülhet a többszörösébe annak, mint amennyibe egyébként a körforgalmi útpálya megépítése kerülne. Ebben az esetben pedig egy 64 méter külső átmérőjű műtárgyról beszélünk, vagyis ehhez kétszáz méternyi utat kell megtervezni és megépíteni.
A 3,76 milliárdos ár nagyságrendjének érzékeltetésére csak két egészen friss példát mutatunk be. Az osztrák Strabag Veszprémnél építi a 8-as főút és a 82-es út összekötését. Ennek során 1,1 kilométernyi 2×2 sávos út, 0,8 kilométer járda és bicikliút épül meg két körforgalommal hárommilliárd forintért.
A 67-es főút kaposfüredi elkerülő szakaszát december 19-én adták át. A kivitelező Duna Aszfaltnak 3,1 kilométernyi 2×2 sávos útpályát kellett megépítenie, valamint egy közúti hidat (felüljárót) és egy turbókörforgalmat. Ezért nyolcmilliárd forintot kapott a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-től. (A beruházás egyébként a tervezetthez képest négy hónappal korábban lett kész.)
Győrben 1,4 milliárd forintból építenek turbókörforgalmat LED-es közvilágítással, a közepében fénytoronnyal.
Indokolt?
Az M85-öst és a 84-est összekötő turbókörforgalom tehát nemcsak drágának tűnik más, hasonló beruházásokhoz képest, de forgalmi indokoltsága is megkérdőjelezhető. Az említett két út összekötésére ugyanis (mint címlapképünkön is jelöljük) már épül egy körforgalom. Ehhez képest készülhet el egy másik pár száz méterrel arrébb.
Igaz, az épülő csomópont nem kétsávos, de forrásunk szerint a legolcsóbb megoldás valószínűleg az lett volna, ha ezt "turbósítják fel", nem pedig teljesen újat építenek. Az egész M85-ös történethez egyébként hozzátartozik, hogy meglehetősen sajátos módon a határátkelőhelynél nem bontják le a még a rendszerváltás előtt a disszidálásokat megelőzni hivatott forgalomlassító elemeket.
Vagyis hiába lesz a turbókörforgalom, amely elvileg az áthaladás meggyorsítását célozza, nem sokkal később már forgalomlassító elemekbe futnak majd bele az autósok. Ráadásul a meglehetősen kátyús részek felújítása nem része az M85-ös kivitelezésének, így ehhez valószínűleg hozzá sem nyúlnak majd.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az említett 3,76 milliárd forint már nem feltétlenül a Dömperhez folyik majd be, hiszen – mint megírtuk korábban – a céget január 1-jétől megvásárolta a Duna Aszfalt. Ez a társaság Szíjj László érdekeltségébe tartozik, aki az egyik legbefolyásosabb kormányközeli üzletember (jachtjain többször pihentek már kormánytagok is), így elképzelhető, hogy az M85-ös kivitelezési szerződésének módosítása már az ő lobbierejének is köszönhető.
Van az a pénz
Ráadásul a korrupciós ügyekkel vádolt korábbi igazságügyi államtitkár, Völner Pál fiával kapcsolatba hozható Dömpernek – mint korábban szintén megírtuk – most minden pluszbevétel jól jön, a soproni elkerülő út alagútjának építése ugyanis csúszásban van, és várhatóan a költségek is jelentősen meghaladják majd a tervezetteket.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. nem válaszolt konkrétan arra a kérdésünkre, hogy milyen szempontok alapján döntöttek a körforgalom megépítése mellett, csak annyit írtak, hogy „a lehetséges műszaki megoldások vizsgálatát követően, a legmegfelelőbb műszaki megoldás kiválasztását követően kerültek a kiviteli tervek elkészítésre, engedélyeztetésre”.
A csomópont elhelyezésével kapcsolatban azt írták, azért volt rá szükség, „hogy az autóút továbbépítése esetén is funkcionális kapcsolatot biztosítson a 84. sz. főút és M85 autóút között. Az új feladat tehát nem klasszikus körforgalom építését jelenti, hanem egy 25 m sugarú, 2×2 sávos irányított áthaladású körforgalom építését, mely új végcsomópontként városkapu-funkciót is betölt majd.”
Végül a költségekkel kapcsolatban azt írták, azok tartalmazzák a „2×2 sávos visszakötést a 84. sz. főútba, portálépítést változó jelzésképű táblákkal, a Sopron felőli csomóponti ág kiépítését, közvilágítás kiépítését a körforgalom környezetében és a csatlakozó ágakon, közműkiváltásokat (T-Com, víz- és csatorna, ÜHK-alépítmény, rendszertechnika és energiaellátás), vízelvezetés biztosítását (árkok, átereszek, hossz- és keresztszivárgók, keresztcsatorna, surrantók, víznyelők), fémoszlopos vadvédő kerítés építését, növénytelepítést és a kiépítéshez szükséges ötütemű ideiglenes forgalomterelés kiépítését”. (Mint láttuk, Győrben is több kiegészítő munkát előírtak a kivitelezőnek, mégis sokkal alacsonyabb a költség.)
|
A Dömper Kft. 3,7 milliárd forintért építhet fölöslegesnek tűnő körforgalmat
|
Bár egy szakmai forrásunk szerint lehetett volna olcsóbb megoldást is találni, az állami megrendelő valamiért a lehető legdrágábbat választotta – a magyar közbeszerzésekből már sokszor ismert recept alapján fejeződhet be a Völner Pálhoz köthető Dömper Kft. beruházása Sopronnál.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/a-domper-kft-3-7-milliard-forintert-epithet-egy-foloslegesnek-tuno-korforgalmat/32190964.html
|
2023-01-09 19:30:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
„Az elnökség és egyháztanács hat tagja még időben, emelt fővel távozhat a pünkösdi egyház éléről, megelőzve, hogy posztjukról őrizetbe vétellel, esetleg megbilincselve állítsák fel őket” – kommentálta a pénteki lemondásokat a Magyar Pünkösdi Egyház (MPE) ügyeit jól ismerő személy. Forrásaink szerint olyan adatok, információk, belső levelezés és dokumentumok állnak az adónyomozók rendelkezésére, amelyek azt bizonyítják, hogy az elnökség és az egyháztanács nem egyszerűen nem teljesítette ellenőrzési kötelezettségét, hanem akadályozta is az erre irányuló erőfeszítéseket. Ezzel elősegítették azokat a súlyos bűncselekményeket, amelyek megalapozott gyanúja miatt immár ötödik éve folyik a vizsgálat az egyház egyik intézményénél, a békéscsabai központú Közösségi Missziónál. A költségvetési csalással és pénzmosással okozott kárérték elérheti a 8 milliárd forintot.
„(…) mindenben támogatjuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tényfeltáró munkáját, és még a látszatát is szeretnénk elkerülni annak, hogy vezető pozíciónkat a vizsgálat befolyásolására kívánnánk használni. Közös célunk az ügy részleteinek mihamarabbi feltárása és egyházunk megújulásának előmozdítása, készséggel áll a hatósági vizsgálatok elébe. (…) Tiszta a lelkiismeretünk, nem követtünk el semmiféle törvénytelenséget, szabálytalanságot, és biztosak vagyunk benne, hogy az eljárás során bebizonyosodik ártatlanságunk” – áll az MPE lelkészeihez és intézményeihez pénteken eljutatott levélben, amelyet Pataky Albert elnök és Pintér Imre alelnök mellett Cartoletti Norbert, D. Nagy József, D. Nagy Tamás és Szerdi Szilárd kerületvezetők írtak alá.
Mint azt a Magyar Narancs korábban feltárta, a pünkösdi egyház belső vizsgálata már 2019-ben az egyházvezetés asztalára tette azt a jelentést, amely a Közösségi Misszió esetében súlyos és nagy értékű költségvetési csalást és pénzmosást gyanít, ám azt a vezetés lesöpörte az asztalról. 2022 tavaszán azonban a nyomozó hatóság épp a miatt a gyanú miatt őrizetbe vette az érintett békéscsabai intézmény két ügyvezetőjét, V. Gy.-t és V. K.-t, akik ma is rács mögött várják a büntetőeljárás végkimenetelét.
A vezetés csaknem minden tagjának lemondása után hamarosan tisztújító országos közgyűlést kell összehívni, ahol új vezetőséget választanak – addig ügyvezető jelleggel marad a most lemondott egyházvezetés. Ám a tét nagyobb a posztok újra betöltésénél: a vizsgálat végére akár az is kiderülhet, hogy a Magyar Pünkösdi Egyház vezetése törvényellenesen működött és lényegében fedezte a hatalmas csalássorozatot. Ha ez így lenne, annak következményeként az MPE elveszíthetné bevett egyházjogi státuszát, sőt akár egyházi működése is kérdésessé válhatna.
|
A vezetőségi lemondások után a Magyar Pünkösdi Egyház léte is veszélybe kerülhet
|
Az elnökség és egyháztanács hat tagja mondott le pénteki hatállyal, a NAV Bűnügyi Igazgatósága költségvetési csalás és pénzmosás gyanúja miatt nyomoz.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/a-vezetosegi-lemondasok-utan-a-magyar-punkosdi-egyhaz-lete-is-veszelybe-kerulhet-255507#
|
2023-01-14 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Földjeiktől megfosztott gazdák, ivóvizüket és egészségüket féltő lakosok nyilatkoztak az Átlátszónak a debreceni déli ipari parkban épülő új akkumulátorgyártó-üzemek kapcsán. Elsősorban a kínai CATL akkumulátorgyárának környezetterhelése és vízfogyasztása aggasztja a debrecenieket és a tervezett üzem szomszédságában lévő Mikepércs község lakosait. Az sem megnyugtató, hogy a tervezett gigaberuházás engedélyezési dokumentumai egymásnak ellentmondó adatokat is tartalmaznak.
Októberben számoltunk be arról, hogy milyen aggodalmak kísérik Debrecenben a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) 3000 milliárd forint értékű akkumulátor-gyárának megépülését. Megírtuk, hogy a gyár létrehozásának augusztusi bejelentését követően több civil szervezet és politikai párt kifejezte aggodalmát Debrecen vízkészletének veszélyeztetettsége miatt, s hogy az LMP népszavazást is kezdeményezett a gyár jelentős vízfogyasztása miatt.
A CATL-gyár helyszíne a debreceni Déli gazdasági Övezet lesz, ahol a meglévő üzemek mellé két másik akkumulátor-gyártáshoz kapcsolódó üzem – egy szeparátorfólia-gyár és egy katódanyag-gyár – is létesül. Ez utóbbiak szintén nagy fogyasztású, jelentősen környezetterhelő és kiemelten veszélyes gyárak. A legnagyobb ellenérzést azonban a kínai CATL akkumulátorgyára váltotta ki a debreceniek és a beruházással közvetlenül érintett mikepércsiek körében.
Kiváló termőföldekből lettek ipari parkok
Debrecen az elmúlt öt évben nagy energiával fejlesztette a város Déli Gazdasági Övezetét – más néven Déli ipari parkját – , amihez bőven kapott kormányzati támogatást is. Az évek során kb. 710 hektárossá növelt Déli ipari park 2015-ben lett kiemelt beruházás, felgyorsítva és megkönnyítve ezzel nemcsak a hatósági eljárások folyamatát, de a mezőgazdasági területek iparterületté való átminősítését is.
Hajdú-Bihar megyében találhatók az ország legdrágábban értékesíthető termőföldjei, Debrecen környékén különösen magas aranykorona értékű földek vannak. Ezekből a kiváló minőségű termőföldekből elsőként a BMW gyára kedvéért áldoztak be 400 hektárt; ez lett Debrecen Észak-Nyugati Gazdasági Övezete, mely később 500 hektárra nőtt a közművesítésre kijelölt újabb területekkel együtt. Az érintett gazdák közül sokan élték meg fájdalmas veszteségként a földjük elvesztését, írta meg 2018-ban az Index.
A Déli Gazdasági Övezet létrehozása szintén azzal járt, hogy az érintett ingatlanok tulajdonosainak meg kellett válniuk kiváló minőségű földjeiktől. A debreceni önkormányzatnak ebben az esetben sem sikerült mindenkivel konfliktusmentesen megegyeznie, a tulajdonosok egy része nem fogadta el az adásvétel vagy a kisajátítás során felajánlott összeget.Több perre is sor került, van, amelyik már évek óta zajlik.
Madar Miklós debreceni gazda régóta pereskedik a Déli ipari park létrehozása során elvett földjei miatt. Szerinte alacsony árat kínáltak neki, de a kárpótlásként kapott családi birtok elvételét egyébként is rendkívül sérelmezi. Madarék földjére az önkormányzatnak mindenképp szüksége volt, nemcsak az ipari park bővítése, de a 481-es jelű főút építése miatt. És hiába tiltakozott a Madar-család, a kisajátítási eljárást meg sem várva kezdte meg a debreceni önkormányzat a talaj-előkészítési munkákat, írta meg 2021-ben a Magyar Hang.
Madar Miklós 20 hektáros birtokából több részletben sajátítottak ki kisebb-nagyobb területeket. A szétszabdalt földbirtokon már nem lehet gazdaságosan termelni, az itt épülő akkumulátorgyár által kibocsátott szennyezés pedig a megmaradt területet is károsítani fogja, állítja a debreceni gazda. Ezért a birtokot csak egyben adná el, az egész területre viszont az önkormányzatnak nincs szüksége.
Beszélgetésünk során a helyszínen már szedték le a humuszt a tervezett akkumulátor-gyár területén, bár az építkezés környezetvédelmi és katasztrófavédelmi engedélyét még nem adták ki a hatóságok. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal ennek ellenére építési engedélyt adott a tereprendezésre és a négy épület mélyalapozási munkálataira.
Az érintett lakosságnak semmi beleszólása nincs a döntésekbe
November végén Mikepércs fideszes polgármestere, Tímár Zoltán úgy döntött, hogy az önkormányzat kötelező éves közmeghallgatásán az akkumulátor-gyár ügye lesz a központi téma. A három és fél ezer fős község lélekszámához viszonyítva nagyon sokan vettek részt az eseményen, Debrecenből is érkeztek szép számmal. Nem véletlenül: a debreceniek számára még semmiféle lakossági tájékoztatás nem volt a tervezett gigaberuházásról.
Ám hiába hívták meg a rendezvényre Debrecen polgármesterét, Papp Lászlót (Fidesz), valamint Rácz Róbert főispánt és Szilágyi Balázst, a CATL kormányzati kapcsolatokért felelős vezetőjét: egyéb elfoglaltságaikra hivatkozva mindhárman kimentették magukat. A közmeghallgatás így inkább csak a kérdések megfogalmazására volt alkalmas. A résztvevők között viszont több mérnök, vegyész, biológus is aggályait fejezte ki a környezetet fenyegető károk miatt.
Fábián István vegyészprofesszor arra figyelmeztetett, hogy a cég alig közöl információkat az alkalmazott technológiáról, s a Debrecen környéki vizekbe mindenképpen kerülnek majd szennyezőanyagok. Emellett több felszólaló felhívta a figyelmet a gyár óriási vízigényének beláthatatlan következményeire, a talaj- és rétegvíz-szint már most megfigyelhető csökkenésére is.
A polgármester ígéretet tett arra, hogy megfogalmazódott kérdéseket megküldik a Kormányhivatalnak és a beruházónak. Azt is kijelentette, hogy ha nem kapnak megnyugtató válaszokat, az önkormányzat akár bíróságra is hajlandó menni a helyiek egészségének védelmében.
Emellett közölte, hogy a község még a beruházás megkezdése előtt monitoring-állomásokat fog kiépíteni, hogy folyamatosan ellenőrizni tudják a levegő- és vízminőséget. Tímár Zoltán arra is biztatta a jelenlévőket, hogy menjenek el január 20-án a CATL-gyár egységes környezethasználati engedélye ügyében tartandó közmeghallgatásra is.
Számháború az akkumulátorgyár vízfogyasztásáról
Időközben pedig felkerült az debreceni önkormányzat honlapjára a katasztrófavédelmi engedélyezéshez készült biztonsági jelentés is, melyet december 30-ig véleményezhetnek a lakosok. A veszélyes üzem engedélye ügyében az érintett debreceni önkormányzatnak kötelező közmeghallgatást hirdetnie. Erre január 9-én kerül sor, itt azonban elvileg csak a biztonsági jelentésről eshet szó.
Papp László debreceni polgármester azonban a sajtónak adott nyilatkozataiban lakossági fórumnak nevezi az eseményt, ahol a helyiek „tárgyilagos tájékoztatást” kaphatnak majd a beruházásról. A polgármester szerint a hatóságokba vetett bizalom megőrzése nagyon fontos, és szerinte „veszélyes játékot játszik” a politikai ellenzék, ha ezt a bizalmat megpróbálja aláásni.
Papp László a leendő gyár vízigényéről szóló, „politikai aspektusból” született híreket is cáfolja. Nyilatkozata szerint a déli ipari park teljes, 710 hektáros területének vízkapacitása napi 24 ezer köbméter lesz, tehát alaptalan a nagyobb vízfogyasztással való riogatás. A polgármester a környezetvédelmi engedélyezési eljáráshoz készült dokumentáció ismeretében állítja, hogy a jelenleg engedélyezésre váró gyáregység átlagos napi vízigénye 3378 köbméter, mely alkalmanként 6242 köbméterre nőhet.
Csakhogy a katasztrófavédelmi eljáráshoz készült biztonsági jelentés szerint sokkal több vízre lesz szüksége a debreceni akkugyárnak, mint amennyit Papp László emleget – írta meg a debreciner.hu. „A telephely ivóvíz igénye max. 15 500 m3/nap és ~1500 m3/h értékek közötti tartománnyal jellemezhető, a szolgáltató a Debreceni Vízmű Zrt.” – olvasható a biztonsági jelentésben. Ez az adat pedig nemhogy cáfolná, de nagyon is megerősíti a Debrecen és környéke vizének veszélyeztetettségéről szóló aggodalmakat.
Nyitókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Papp László debreceni polgármester és a CATL képviselői a CATL-beruházásról folyó tárgyalásokon, 2022. októberében. Forrás: Facebook. Videó: Balogh Dénes.
|
Debrecen és környéke is célpontja az akkumulátorgyártó nagyhatalmi törekvéseknek
|
Földjeiktől megfosztott gazdák, ivóvizüket és egészségüket féltő lakosok nyilatkoztak az Átlátszónak a debreceni déli ipari parkban épülő új akkumulátorgyártó-üzemek kapcsán. Elsősorban a kínai CATL akkumulátorgyárának környezetterhelése és vízfogyasztása aggasztja a debrecenieket és a tervezett üzem szomszédságában lévő Mikepércs község lakosait. Az sem megnyugtató, hogy a tervezett gigaberuházás engedélyezési dokumentumai egymásnak ellentmondó adatokat is tartalmaznak.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kornyezet/2023/01/03/debrecen-es-kornyeke-is-celpontja-az-akkumulatorgyarto-nagyhatalmi-torekveseknek/
|
2023-01-03 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A kormányközeli Nézőpont Csoport Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában álló Observer Budapest Médiafigyelő Kft. nyerte a Miniszterelnöki Kabinetiroda egyik legfrissebb tenderét. A kft.-t 2018-ban vásárolták fel, azóta a bevételei drasztikusan megugrottak. A mostani szerződés 1,4 milliárd forintról szól.* Alvállalkozóként a kormányzati megmondóember Mráz Ágoston Sámuel tulajdonában álló Ceper Central European Perspectives Zrt.-t vonják be.
Közbeszerzési eljárást írt ki „Kormányzati médiamonitor szolgáltatás (2023-2026)” címmel november elején a Miniszterelnöki Kabinetiroda. A felhívásban Magyarország Kormánya „magas szintű állami közfeladat ellátási tevékenységéhez kapcsolódó médiaszemlézési, médiakutatási és médiaelemzési tevékenységekre” keresett vállalkozókat.
December 16-ra már meg is volt a nyertes, amely ezúttal nem a nemrég 1,2 milliárdos szerződéssel gazdagodó és ezúttal is induló Századvég lett, hanem a szintén kormányközeli Observer Budapest Médiafigyelő Kft. A cég nettó 1 393 000 000 forintért vállalta a munkát.*
A nyertes feladata lesz:
1. médiaszemlézés (ld.: hírműsorok tartalomjegyzéke naponként 1 alkalommal – a kormányzat számára releváns hírműsorok tudósításainak feldolgozása, hírösszefoglaló szemle – minden nap 2 alkalommal, tematikus médiaszemle munkanaponként 150 kormányzati ügyfél számára, világsajtó-szemle –munkanaponként egyszer, Közép-európai hírszemle – hetente 1 alkalommal);
2. médiakutatás (ld.: hírműsorok közönségkutatása – negyedévente 1 alkalommal, a felnőtt magyar lakosság körében 4 000 fő személyes megkérdezésével, továbbá a nyomtatott lapok, online médiumok és a közösségi média közönségkutatása ugyanilyen feltételekkel, illetve médiahatás-kutatás hetente 1 alkalommal 1 000 fő telefonos megkérdezésével, és Közép-európai médiahatás-kutatás – negyedévente 2 alkalommal, a térség 11 közép-európai országában a felnőtt lakosságkörében, országonként 1 000 fő telefonos vagy személyes megkérdezésével);
3. médiaelemzés (ld.: hírműsorelemzés és hírelemzés hetente egyszer, valamint kvantitatív médiaelemzés és Magyarország-kép médiaelemzés negyedévente 1 alkalommal).
A megbízás időtartam 48 hónap.
Miniszterelnöki barát és a kormányzati megmondóember
A meghatározott kritériumok alapján valószínűleg kevés másik hazai cég lett volna alkalmas erre a munkára, hiszen nagyjából olyanok pályázhattak, akik korábban már elvégezték ezt a munkát vagy egy nagyon hasonlót. Márpedig az Observer folyamatosan kapja az ilyen jellegű állami megbízásokat.
2020-ban például az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól nyertek el egy kormányzati médiamonitor szolgáltatásról szóló tendert két évre 5 001 960 000 forintért (ezt az összeget idén 5 193 960 000 forintra emelték), majd a Magyar Nemzeti Banktól is hasonló feladatot kaptak 48 000 000 forintért. 2021-ben az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 40 millióért rendelt tőlük médiafigyelést- és elemzést. Idén ősszel pedig ismét a Technológiai és Ipari Minisztériumtól kaptak megbízást „kiegészítő kormányzati médiamonitor szolgáltatásra”.
A Nézőpont Csoport cége 5 milliárdért végez médiafigyelést a kormánynak | atlatszo.hu
Az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. három évig nettó 5 milliárd forintért végez médiaelemzési feladatokat. A közbeszerzést a kormány nevében az Innovációs és Technológiai Minisztérium írta ki, az Observeren kívül más ajánlattevő nem volt.
A Nézőpont Csoport 2018-ban vette meg a céget a bécsi IKARIA Holding GmbH-tól – ekkor az Observer éves bevétele 673 millió forint volt. Ezt a következő évben sikerült feltornászni 775 millióra, de az igazi robbanás csak 2020-ban, az állami tenderek elnyerésével párhuzamosan következett be: abban az évben már 2,1 milliárdos éves bevételt értek el, amit 2021-ben is tartani tudtak (2,2 milliárddal). Az adózott eredmény az új tulajdonos alatt 1 millió forintról 220 millióra nőtt négy év leforgása alatt.
„A Nézőpont Csoport tulajdonosa Győri Tibor, Orbán Viktor régi bizalmasa,
akiről 2012-ben azt írta az akkor még a Telekom-csoporthoz tartozó Origo, hogy ha ő telefonál oda valahová, az olyan erővel bír, mintha maga Orbán lenne a vonal túlvégén” – emlékeztetett az adásvételkor a 24.hu. Hozzátették, Győri (aki korábban Simicska Lajos, majd Habony Árpád üzlettársa lett) a Miniszterelnökségen egy ideig államtitkár is volt, a Nézőpont Csoport pedig az MTVA legnagyobb beszállítóinak egyike.
Az Observer ügyvezetője jelenleg Göbölyösné Mátrahegyi Anna Mária, de egy ideig Mráz Ágoston Sámuel politológus-üzletember volt, akivel kapcsolatban épp a napokban röppent fel a hír, hogy kiszáll a Nézőpont Intézet vezetéséből. Ezt később Mráz cáfolta. Az Optenben ugyanakkor az látszik, hogy élő tulajdonosi és/vagy ügyvezetői kapcsolata csak a végelszámolás alatt álló KILÁTÓPONT Elemző és Médiafigyelő Kft.-vel, valamint a Ceper Central European Perspectives Zrt.-val van jelenleg (2022. december 28-án).
Utóbbi céget egyébként alvállalkozóként be is vonja a most elnyert megbízásba az Observer.
Frissítés (2023.01.11.) – A közbeszerzési adatbázisba feltöltött dokumentumban helyesbítést tettek közzé a következő szöveggel: „2. A II.1.7) és az V.2.4) kiegészítéseként AK közli, hogy ezen pontokban a tárgyi eljárás 48 hónapos időtartamára feltüntetett összege került feltüntetésre. Az Ajánlattevő által megajánlott (opciókkal növelt negyedéves díja): 1.393.000.000 Ft volt, ezen összeg 48 hónapra vetített felszorzott összege: 22.288.000.000 HUF.”
Vagyis az Observer összesen 22 milliárdos megbízást kapott.
|
Milliárdos megbízás a Nézőpont Csoport cégének a Miniszterelnöki Kabinetirodától
|
A kormányközeli Nézőpont Csoport Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában álló Observer Budapest Médiafigyelő Kft. nyerte a Miniszterelnöki Kabinetiroda egyik legfrissebb tenderét. A kft.-t 2018-ban vásárolták fel, azóta a bevételei drasztikusan megugrottak. A mostani szerződés 1,4 milliárd forintról szól.* Alvállalkozóként a kormányzati megmondóember Mráz Ágoston Sámuel tulajdonában álló Ceper Central European Perspectives Zrt.-t vonják be.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/01/03/milliardos-megbizas-a-nezopont-csoport-cegenek-a-miniszterelnoki-kabinetirodatol/
|
2023-01-11 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
„Itt az újabb rendkívüli intézkedés: tilos kivinni tűzifát az országból” című közleményben jelentette be Nagy István agrárminiszter augusztus 9-én, hogy „a háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is.” A hírt a magyar sajtó nagy része, jobb- és baloldalon is, nagyjából szó szerint, hasonló címmel átvette. Az augusztus 9-én elfogadott kormányrendelet azonban egyrészt nem tiltotta meg a tűzifa kivitelét Magyarországról. Másrészt az Átlátszó által kikért, illetve a KSH-tól letöltött adatok szerint sincs szó a kivitel tilalmáról, hiszen a kormányrendelet elfogadása óta is zajlik a faanyagok exportja, az illetékes hivatalok tudtával.
A szóban forgó kormányrendelet azt mondja ki, hogy a tűzifa, faforgács, fűrészpor, fahulladék, brikett és pellet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (NÉBIH) történő bejelentést követően értékesíthető külföldre, illetve vihető ki az országból augusztus 9-étől.
A NÉBIH a bejelentést továbbítja az Agrárminisztérium részére, amely megvizsgálja, hogy veszélyezteti-e a közellátást vagy jelent-e kockázatot az energiaellátás biztonságára nézve a fa külföldre történő kivitele. Ha a minisztérium úgy ítéli meg, hogy igen, akkor az államnak elővásárlási joga van az adott faanyagra valamelyik állami erdészeten keresztül. (Az így megvásárolt faanyagot az állam csak szociális célokra vagy állami, önkormányzati közfeladat ellátására használhatja fel.)
Ha viszont a minisztérium szerint a kivitel nem veszélyezteti a magyarországi energiaellátást, akkor az állam lemond az elővásárlási jogáról, és megtörténhet az export.
Vagyis nem automatikusan tilos a kivitel, hanem be kell jelenteni, az Agrárminisztérium pedig bizonyos – egyelőre általunk sajnos nem ismert – feltételek esetén korlátozhatja azt.
Ez egyébként a kormányrendelet, illetve az Agrárminisztérium félrevezető című közleményének végigolvasása és értelmezése után is kiderülhetett a figyelmesebb olvasók számára, de a jelek szerint a magyar sajtómunkások nagy része nem tartozik közéjük.
Ettől még persze a gyakorlatban történhetne az, hogy az Agrárminisztérium mindegyik bejelentés esetében nemet mond a kivitelre, így praktikusan végül is tényleg tilalomról lenne szó. De nem ez történik. Ezt onnan tudjuk, hogy megkérdeztük a NÉBIH-et és az Agrárminisztériumot, hogy a „kiviteli tilalom” bevezetése óta mennyi bejelentés érkezett a NÉBIH-hez és ebből mennyit nyilvánított ellátásbiztonságilag veszélyesnek a minisztérium, azaz mennyi tűzifa-exportot nem engedélyezett. Az Agrárminisztérium részünkre küldött tájékoztatása szerint
„a közérdekű adatigénylés időpontjáig, – 2022. november 21. napjáig – nem volt olyan bejelentés, amely tekintetében az Agrárminisztérium megállapította volna, hogy a tűzifa külföldre történő értékesítése, illetve kivitele kockázatot jelentene az energiaellátás-biztonságra.”
A dodonai mondatból, ugye, még mindig nem derült ki, hogy vajon egyáltalán nem is érkezett fa-kiviteli szándékot jelző bejelentés, vagy pedig érkezett, és ezeket nem találta kockázatosnak a minisztérium.
A válaszra még egy hónapot várnunk kellett: végül december 21-én kaptuk meg az adatokat a NÉBIH-től, amelyből kiderült, hogy nagyon is vannak kiviteli szándékok. A több mint 1600 soros táblázatot természetesen pdf-ben kaptuk meg, de nem panaszkodunk – a szkennelt kép sokkal rosszabb lett volna. A dokumentum-konvertálásnál már kicsit több munkát igényelt, hogy egyféle mértékegységre hozzuk a köbméter, erdei űrméter, lutrotonna, atrotonna, tonna, kilogramm, kaloda, raklap és egyéb változatos mértékegységekben megadott adatokat.
A számolás során a következő értékekkel számoltunk: ahol m3 volt feltüntetve, azt „normál”, azaz nem erdei köbméternek vettük; így 1 m3 fa = 6 mázsa; 1 erdei űrméter = 1 x 1 x 1,3 m; 1 kaloda = 1 x 1 x 1,7 m; 1 raklap = kb. 0,85 m3 fa.
Így elvégzett összesítésünk szerint kb. 89850 tonna faanyag kivitelére irányuló bejelentés érkezett a NÉBIH-hez a kormányrendelet, azaz a „kiviteli tilalom” bevezetése óta.
Az adatok szerint a legtöbb faanyagot Budapest, Petőháza és Szentmártonkáta településekről tervezik elszállítani. Természetesen az átváltások sok bizonytalanságot okoznak a számokban, továbbá eleve többféle fafajtáról van szó, és a fa nedvességtartalmáról sem volt információnk; ráadásul gyanús, hogy néhol adathiba is lehet a táblázatban, vagyis mindenképpen csak erős közelítésnek tekinthetjük az átváltás eredményeként előállt összesítő értéket.
Arról sincs információnk, hogy a bejelentett mennyiségek milyen időtávra vonatkoznak, tehát mikor és mennyi idő alatt fognak ennyi faanyagot exportálni a kereskedők, erdészetek, fatelepek, mert ezt nem kérdeztük meg a hivataltól.
Másik adatforrásunk a Központi Statisztikai Hivatal részletes, termékszintű külkereskedelmi forgalmi statisztikája. Bár a 2022 novemberi és decemberi adatok egyelőre feldolgozás alatt állnak, az év többi hónapjára lekérdezhetők a számok. Eszerint a rendelet bevezetése utáni hónapokban, azaz augusztusban, szeptemberben és októberben rendre 4009, 5109 és 4860 tonna faanyag kivitele történt meg Magyarországról.
Ezekkel a mennyiségekkel együtt 2022 első tíz hónapjában összesen 88585 tonna faanyagot exportált hazánk, nagyságrendileg hasonló mennyiséget, mint 2021-ben. A lenti diagramon a KSH éves adatait tüntettük fel azokra a termékekre vonatkozóan, amelyeket a kiviteli korlátozás lehetőségét bevezető kormányrendelet melléklete felsorol.
A KSH adatai szerint a kivitt tűzifa több mint fele Ausztriába kerül, emellett még Olaszország, Szlovákia és Szlovénia a jelentősebb célországok.
A KSH adatai szerint egyébként átlagosan 60%-kal drágult a tűzifa Magyarországon egy év alatt, 2021 novemberéről 2022 novemberére.
Szerettük volna megtudni, hogy mi volt a kormányrendelet bevezetésének célja és indoka, illetve hogy pontosan milyen szempontok és kritériumok szerint kell az Agrárminisztériumnak eldöntenie, hogy fennállnak-e rendeletben meghatározott körülmények.
Arról is érdeklődtünk, hogy miért állította közleményében az Agrárminisztérium, hogy betiltották a tűzifa-kivitelt, amikor ez nem felel meg a valóságnak, továbbá érdeklődtünk, hogy milyen szempontok alapján engedélyezték a bejelentett mennyiségek kivitelét, amikor az augusztusi közleményükben feltüntetett körülmények (háború, „brüsszeli szankciók által okozott” energiaválság) azóta is fennálltak?
December 29-én elküldött kérdésünkre cikkünk megjelenéséig sajnos sem Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, sem dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes sajtóirodája, sem a Miniszterelnöki Kormányiroda, sem a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtóirodája, sem a Miniszterelnökség sajtóirodája, sem Orbán Viktor miniszterelnök, sem pedig az Agrárminisztérium sajtóirodája részéről nem érkezett semmiféle visszajelzés (még automatikus válasz sem).
Infografikák: Szabó Krisztián
|
Tűzifa-kiviteli tilalom magyar módra – úgy tilos, hogy továbbra is szabad, és ki is viszik
|
„Itt az újabb rendkívüli intézkedés: tilos kivinni tűzifát az országból” című közleményben jelentette be Nagy István agrárminiszter augusztus 9-én, hogy „a háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is.” A hírt a magyar sajtó nagy része, jobb- és baloldalon is, nagyjából szó szerint, hasonló címmel átvette. Az augusztus 9-én elfogadott kormányrendelet azonban egyrészt nem tiltotta meg a tűzifa kivitelét Magyarországról. Másrészt az Átlátszó által kikért, illetve a KSH-tól letöltött adatok szerint sincs szó a kivitel tilalmáról, hiszen a kormányrendelet elfogadása óta is zajlik a faanyagok exportja, az illetékes hivatalok tudtával.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kornyezet/2023/01/05/tuzifa-kiviteli-tilalom-magyar-modra-ugy-tilos-hogy-tovabbra-is-szabad-es-ki-is-viszik/
|
2023-01-05 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
„A tram-train beruházáshoz kapcsolódóan hamarosan befejeződik a vonatközlekedést érintő felújítás a Szeged és Hódmezővásárhely közötti pályaszakaszon, ezért február 22-től ismét teljes útvonalon közlekedhetnek a vonatok a Szeged–Békéscsaba vonalon. Akkortól már nem kell pótlóbuszokra szállni Szeged és Hódmezővásárhely között” – a közel 3 évig tartó felújítás végén, 2021 februárjában közölte ezt a MÁV a honlapján.
A rókusi állomás felújítása nem volt része a tram-train építésnek, két tábla mégis az uniós pénzköltésről tanúskodik: az állomás falán az egyik a 9,7 milliárdos tervezésre emlékeztet, a másik a 25,6 milliárdos pályavasúti átépítésre. Rókuson a tram-train építésével egy időben dolgoztak a mávosok, annak ellenére, hogy az Átlátszó által kiperelt megvalósíthatósági tanulmány úgy fogalmaz, „Szeged-Rókus állomáson jelen projekt keretében jelentős változás nem történik”.
Mégis síneket cseréltek: vasútfotósok, köztük az Átlátszó gyakornoka is megörökítette a munkákat 2018-2021 között. A 2019-es képeken is látszik, hogy megújultak a sínek, az azokat tartó elemek, de nem mindenhol.
És így nem is lett minden tökéletes. 2021. október 10-én kisiklott egy vonat az állomáson. A balesetet fiatalok videóra is vették. A baleset után a MÁV-tól közadatigénylésben kértük, hogy milyen felújításokat végeztek 2018-2021 között az állomáson, és az mennyibe került. Az állami vasúttársaság az adatigénylést azzal utasította el, hogy amíg a Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ) nem zárja le a vizsgálatot, nem válaszolnak.
Az immár Lázár János minisztériuma által felügyelt KBSZ tavaly év végén tette közzé jelentését. Ebből az derül ki, hogy „a kisiklás helye az állomás III. sz. fővágányában található, 10 sz. kitérő, melyet 1959-ben építettek be, a kitérőn alkatrész csere a beépítés óta nem volt. A kitérő 48XII rendszerű bal irányú, zúzottkő ágyazatban fektetett, fa aljakon, GEO rendszerű leerősítéssel, kampózáras csúcssín rögzítéssel és váltójelzővel ellátva, a váltó helyszíni állítású. A váltón az engedélyezett sebesség kitérő irányban 40 km/h, egyenes irányban nem járható. A 10-18. sz. kitérők közötti pályaszakasz állapota miatt 2017. márciusa óta a forgalomból kizárásra került, ezért a váltó kitérő iránynak megfelelően kiszögelésre került. A kitérőhöz csatlakozó III. sz. vágány átépítésre került, forgalomba helyezése 2018. szeptemberében történt meg.”
Az állomáson – ahogy a MÁV korábbi közleményében áll – 2021 februárban indult újra a menetrend szerinti forgalom, a váltóhiba négy hónap után megjelent. 2018-tól az alábbi beavatkozások voltak a jelentés szerint:
A kitérőhöz csatlakozó III. vágány átépítésre került, forgalomba helyezése 2018 szeptemberében történt meg.
09.04-06. A kitérőn ultrahangos sínvizsgálatot végeztek, intézkedést igénylő hibát nem állapítottak meg.
03.30. A 10 sz. kitérőn KIAG szabályozás történt.
06.22. Az EM-120/FMK-004 mérővonat vágánymérést végzett, intézkedést igénylő hibát ekkor sem állapítottak meg.
06.28-30. A gyalogbejárás alkalmával a vonalgondozó 4 db aljat minősített cserélendőnek.
09.10. A 10 sz. kitérőn időszakos vizsgálatot végeztek, nyomtávhibát és 5 db alj cseréjét jegyezték elő.
De ez a balesetig nem történt meg. A jelentés szerint „a balesetet megelőző utolsó kitérővizsgálatkor, 2021. szeptember 10-én a pályafelügyelet ezt a jelenséget észlelte és a 8., 16., 21., 30. és 32. aljakat cserélendőnek minősítette. A vizsgálat során a Vb meghallgatta a pályafenntartásban érdekelt feleket (pályamester, vezetőmérnök, a Pályavasúti Területi Igazgatóság Szeged Pályalétesítményi Osztály osztályvezetője). A meghallgatások során a Vb nem kapott választ arra, hogy az eseményben érintett váltó fenntartási munkálatai – a pályafelügyelet által feltárt hibák ellenére – miért maradtak el.”
A MÁV a jelentés közzététele után válaszolt újabb közadatigénylésünkre. Eszerint Rókus állomáson a tram-train építésének idején mintegy 650 millió forintot költöttek felújításra az alábbi táblázat szerint.
7 kitérőt – vagyis váltót – cseréltek, darabja mintegy 40 millió forint volt. 1952 vágányfolyóméter hosszan felépítményt is cseréltek még 2018-ban, majd 2019-ben is 2020-ban is dolgoztak az állomáson. A MÁV azt írta az Átlátszónak, a munkákat saját forrásból finanszírozták, és hogy „a fentieken túlmenően szíves tájékoztatására közöljük – figyelemmel az adatigénylésében megjelölt KBSZ jelentésre –, hogy a korábbi siklásos balesetben érintett kitérőt nem állították helyre, hanem helyette folyóvágányt létesítettek, melynek hatósági engedélyezése jelenleg is folyamatban van”.
A korabeli képeken is az látszik, hogy a később meghibásodott váltó valójában egy hátsó vágányra vezetett, valamikor. De azt már a baleset idején sem használták, a szeged365.hu olvasói képén látszik, leaszfaltozták az évek során. Vagyis a váltóra ott semmi szükség nem volt, ezért is szüntethette meg a MÁV a baleset után. Érdemes felidézni a KBSZ jelentést a váltóról: „2017.03.14. A váltót kitérő irányba kiszögelték, egyenes irányba a forgalom elől elzárták”.
A jelentésből az derül ki, hogy „a 10. és 14 sz. váltók járhatatlanok lettek, a kárérték (anyag, helyreállítás) 16 millió Ft volt. A kisiklott mozdony forgóvázaiban nagyobb mérvű rongálódás keletkezett, a kár értéke a villamos mozdonyban és a kisiklott személykocsiban 52 millió Ft volt”. Ezen túl a végleges helyreállításig 149 személyszállító vonat „1972 perc késést szenvedett”. A KBSZ megállapítása az, hogy „a kitérőben a vízelvezetés hiánya miatt a felgyülemlett csapadékvíztől a fa aljak korhadásnak indultak (3. ábra).”
A 14. váltó ma is megvan, ugyanúgy fa az alja, mint a másiknak a baleset idején.
Andó Gergely közlekedési szakértő az Átlátszónak azt írta, szerinte a hiba felismerése után azért nem történt meg a javítás azonnal, mert, mint fogalmazott, „a pénz és az anyag meg a kivitelezői kapacitás ritkán jár kéz a kézben”. Azt is írta a jelentést olvasva, hogy a MÁV-nál hosszú a várólista, sok a lassú jel, a pályahiba, de „ez nem tűnt kritikusnak”. Szerinte „ha elvégzik az aljcserét, akkor is kisiklott volna valamikor ott valami”.
Címlapkép: Kisiklott vonat Szeged-Rókuson. Forrás: szeged365.hu
|
650 milliót költött a MÁV a rókusi állomásra, helyén hagytak egy 59 éves váltót, majd kisiklott egy vonat miatta
|
2018-tól a tram-train építésével párhuzamosan Szeged-Rókus állomáson is felújították a pályát. A kitérőkből – azaz a váltókból – nem mindet cserélték. 2021 októberében, nem sokkal a pálya újranyitása után egy vonat kisiklott. A MÁV közadatigénylésünkre azután válaszolt, hogy a hatóság jelentésében leírta, mi vezetett a balesethez.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/01/05/650-milliot-koltott-a-mav-a-rokusi-allomasra-helyen-hagytak-egy-59-eves-valtot-majd-kisiklott-egy-vonat-miatta/
|
2023-01-09 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Július végén egy sokkoló hír jelent meg az egyik legolvasottabb magyar portálon: hatalmas hadgyakorlatra készül Oroszország Latin-Amerikában – tudósított az Index. A hírt nem sokkal később a Mandiner, az Origo, a Magyar Nemzet és a Blikk is leközölte – igaz, egy fokkal enyhébb címmel.
Július 23-a reggelén a munkába menet vagy kávézás közben a Facebookját görgető olvasónak minden oka meglehetett arra, hogy görcsbe ránduljon a gyomra, hiszen az ukrán-orosz háborút kísérő feszült nemzetközi légkörben egy, az Egyesült Államok közelében tartott hatalmas hadgyakorlat rendkívüli kockázatokat hordozna magában. Az Index posztját illusztráló végeláthatatlan harckocsisor csak tovább erősíthette az olvasó aggályait.
Az Indexen megjelent tartalom köszönőviszonyban sincs a valósággal. A hír által „hatalmas hadgyakorlatként” emlegetett esemény gyakorlatilag egy katonai „játék határok nélkül”, amit Oroszország évek óta arra használ, hogy megmutassa: vannak még barátai. A ’Nemzetközi Hadijáték’ Venezuelában megrendezett versenyszámára – amelynek idejére az Index állítása szerint „Oroszország, Kína és Irán is a tengerentúlra telepíti hadseregét” – 11 fős csapatokkal lehetett benevezni.
Az orosz védelmi minisztérium honlapján a csapat összetétele is meg van határozva: egy csapatvezető, egy játékvezető, négy fő- és egy tartalékos mesterlövész, egy orvos, egy pszichológus és egy tolmács vehetett részt a sporteseményen. Könnyen megtippelhető, hogy a cikket illusztráló végeláthatatlan harckocsisorok felett lobogó kínai és orosz zászlókat ábrázoló képnek sincs sok köze a valós eseményhez. A kép Oroszországban készült – egy 4 évvel ezelőtti hadgyakorlaton.
A szakasznyi katonából hadsereget hazudó tartalmak eredetileg álhíreket terjesztő sufni-oldalakon bukkantak fel. Kérdés, hogy kerülhetett át ezekről a hitelesnek korántsem nevezhető szájtokról ez a rendkívül könnyen ellenőrizhető „hír” a havonta mintegy másfél millió ember által olvasott Index hasábjaira.
Az álhírterjesztő sufni-szájtok
A Kreml érdekeinek megfelelő álhírek magyar nyelvű forrásai jellemzően olyan oldalak, amikről gyakorlatilag semmit sem lehet tudni. Általában sem finanszírozási hátterük, sem szerkesztőik, tulajdonosaik kilétével kapcsolatban nem közölnek információt. Ezek a sufni-szájtok tűnnek az orosz érdekeket közvetlenül képviselő „álhírszolgáltatóknak”.
Magyarországon két ismertebb álhírgyártó- és terjesztő weboldal működik: az oroszhirek.hu és a vadhajtasok.hu. Ezek az oldalak rendszeresen közlik le szó szerint az EU-ban dezinformációs tevékenységük miatt letiltott orosz hírszolgáltatókról (RT, Sputnik News) származó anyagokat. Az ismertebb szájtok tevékenységét számos slamposan összeeszkábált weboldal (például a maivilag.com vagy a hirextra.info) egészíti ki.
Ezek az álhíroldalak szinte kizárólag a Facebookon fejtik ki a működésüket. Valószínűleg csak azért tartanak fent weboldalakat, hogy egy rendes hír látszatát tudják kelteni, amikor megosztják a tartalmaikat a különböző Facebook csoportokban. A különböző álhíroldalak között erős interakció figyelhető meg. Egy „hír” jellemzően minimum két-három szájton is megjelenik, gyakran azonos szöveggel.
A dezinformációs ökoszisztéma azonban nem csak önmagán belül osztja meg és terjeszti a sufni-szájtok által fabrikált álhíreket, hanem ezeket olykor néhány Fidesz-közeli sajtóorgánum (Origo, Magyar Nemzet, HírTV, Mandiner, Pesti Srácok), sőt a közmédia (hirado.hu) is átveszi.
Az elmúlt hónapokban arra vállalkoztunk, hogy feltérképezzük: pontosan milyen logika alapján gyártja hírnek kinéző tartalmait ez a komplex dezinformációs rendszer. Több száz orosz hamishír átrágása után arra a következtetésre jutottunk, hogy a hamishír-terjesztő szájtokon megjelenő tartalmak nagyrészt pont ugyanabból a híranyagból építkeznek, mint amit bármely más híroldalon olvasni lehet.
A dezinformációs szájtok rendszeresen közlik le a 444, a Telex és a Portfólió cikkeit, vagy publikálnak fordításokat a „nyugati sajtó” tartalmaiból. A turpisság az apró, olykor csak szerkesztői figyelmetlenségnek, ártatlan kattintáshajhászásnak tűnő változtatásokban rejlik, amelyek képesek arra, hogy teljesen megváltoztassák a hír mondanivalóját, és ezáltal az olvasók fejében egy Moszkvának kedves világkép csiráit ültessék el.
Az orosz dezinformációt terjesztő sufni-szájtok mesterien képesek kihasználni a magyar újságírói gyakorlat minőségbeli hiányosságait, így sokszor azt a látszatot keltik, hogy egy egyszerű hiba áll a félretájékoztatás hátterében. A „hibák” szisztematikus alkalmazása azonban egyértelműen egy bevett gyakorlat meglétére utal. Az alábbiakban a leggyakrabban alkalmazott álhírszerkesztési praktikákat fogjuk bemutatni egy-egy ütősebb példán keresztül.
Bolhából elefántot
Gyakran egy egyszerű általánosítás is elég ahhoz, hogy az álhírportálok sokkal drasztikusabb színben tüntessenek fel egy eseményt, mint az a valóságban zajlott. Ez a technika gyakorlatilag úgy működik, mint egy jó horrorfilm: minél kevesebb részletet árulnak el, annál több tere marad a képzeletnek. A módszert leggyakrabban bizonyos csoportok (tüntetők, dezertáló katonák, elégedetlen lakosság) számának felnagyítására használják.
Az álhíreket gyártó oldalak egy időben rátaláltak az ukrán elnök honlapján kezdeményezhető e-petíciók intézményére. Ezeket a petíciókat bármelyik ukrán állampolgár kezdeményezheti és aláírhatja az interneten keresztül. Amennyiben sikerül több mint 25 ezer aláírást összegyűjteni, az elnök köteles megfontolni a petícióban kérteket. Ez aranybányát jelent az álhír-oldalak számára, hiszen a néha abszurd petíciók tökéletes alkalmat szolgáltattak arra, hogy az ukránokat őrültnek, gyerekesnek, vagy szánalmasnak ábrázolják.
Az álhíroldalak olyan megtévesztő állításokat tettek, amelyekből nem derült ki, hogy ezeket a petíciókat pontosan hányan írták alá, így azt a látszatot tudták kelteni, hogy az ukránok nagy része Boris Johnsont jelölné miniszterelnökének (a cikk szövegéből kiderül, hogy a petíciót a cikk írásának időpontjában 81 ember írta alá a 40 milliós Ukrajnából), vagy Hetymannak akarja kinevezni Zelenszkijt (ezt máig 1618-an írták alá), vagy éppen elhallgatták a petíció tényét és azt állították, hogy a pornográf tartalmak legalizálása Zelenszkij ötlete volt.
Egy kép többet mond száz szónál
Mint a lenti ábrán is látszik, a legtöbb olvasó a Facebookon keresztül jut el a dezinformációs portálok cikkeihez. A kisebb, elszigeteltebb portálok (az ábrán: elemi.hu, maivilág.com és itthonrolhaza.hu) esetében ez hatványozottan igaz. Az ábra a SimilarWeb adatai lapján készült:
Ezek az álhíroldalak akkor terjesztik hatékonyan az orosz dezinformációt, ha minél több felhasználó hírfolyamán tudják megjeleníteni a tartalmaikat. Mivel sokkal kisebb azoknak az aránya, akik belekattintanak a hírbe, mint azoknak, akik csak a cím elolvasásáig jutnak el, a félretájékoztatáshoz néha elegendő, ha csupán a címet írják át. A maivilag.com dezinformációs oldal egyik „hírére” érkező kommentek kiválóan illusztrálják, hogy ez az egyszerű technika mennyire működőképes lehet.
A tartalom az ukrán állami tulajdonú Naftogaz gázipari vállalat vezetőjének kijelentését idézi, aki szerint Ukrajnának 10 milliárd dollárra lenne szüksége ahhoz, hogy pótolni tudja a háború miatt csökkent gázellátást. A cikk címe azonban már elfelejti megemlíteni, hogy a kijelentés a Naftogaz vezetőjétől származik, helyette Zelenszkij képével illusztrálja az „Üzenet Ukrajnából: nem lesz elég gázunk kellene 10 milliárd dollár” című tartalmat. Annak ellenére, hogy a „hír” szövegéből egyértelműen kiderül, hogy a kijelentés nem az ukrán államfő szájából hangzott el, a kommentelők tömegesen gondolják azt, hogy az állítás Zelenszkijtől származik.
A cím azonban még akkor is kifejti a hatását, ha az olvasó belekattint a „cikkbe”. Egy megfelelően megfogalmazott cím egy egyébként semleges szöveget is képes teljesen átértelmezni – tudtuk meg Győri Lórántól, a Political Capital közép-európai orosz befolyás kutatására szakosodott elemzőjétől.
„Ez olyan, mint az árazás: ha egy termék nem 2000 hanem 1999 forintba kerül, akkor már egyessel kezdődő szám van az agyunkban”
– magyarázta a szakértő az Átlátszónak.
Idegen tollakkal ékeskedve
Ha például egy cikk azt állítja: „az Egyesült Államok Ukrajna drámai vereségére figyelmeztet”, a legtöbb olvasó fejében valószínűleg automatikusan kialakul az a hiedelem, hogy Ukrajna annyira rosszul áll, hogy már az Egyesült Államok hivatalos szervei szerint sincs remény a győzelemre.
Ezzel az előfeltételezéssel a fejében az olvasó talán észre sem veszi, hogy a kijelentés nem az USA hivatalos szerveitől származott. A tartalom egyetlen egy ember véleménycikkét idézi, akinek semmi köze nincs az amerikai kormányhoz. Ezt pedig csak az fogja megtudni, aki belekattint a cikkben közölt hivatkozásba, mert csak ott derül ki, hogy az állítást teljesen kiragadták a kontextusából és ilyen formában soha nem hangzott el.
A drámai vereség szókapcsolat csupán egy helyen szerepel az (akkor még csak tervekben szereplő, később azonban látványosan sikeres) ukrán offenzíva esélyeit taglaló augusztusi véleménycikkben. A mondat pontos fordítása valahogy így hangzik: „Ha az ellenoffenzíva sikertelen volna, az drámai csapást (a jelentést pontosan nem visszadó tükörfordításában, drámai vereséget – a szerk.) mérne Ukrajna kilátásaira.”
Véleményből tény
Az orosz dezinformációt terjesztő szájtok egy pofonegyszerű és rendkívül gyorsan alkalmazható technikát fejlesztettek ki arra, hogy a stratégiailag legyártott propagandisztikus állításokat a magyar nyilvánosságba fecskendezzék. A technika lényege, hogy orosz propagandisták megkérdőjelezhető hitelességű állításait bizonyított tényként mutatják be.
A módszert jól szemlélteti egy, a Hír TV-ben megjelent rövid adás, amelyben a kommentátor azt állította: a Nyugat le akarja váltani Zelenszkijt Ukrajna éléről. „Úgy tűnik, hogy Volodimir Zelenszkijnek romlik a tekintélye a nemzetközi hadszíntéren, emiatt egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy a Nyugat nemsokára leváltja a jelenlegi ukrán vezetőt” – keretezi bizonyított tényként híradásában a Fidesz holdudvarába tartozó csatorna az általa csak „hazaárulással is megvádolt egykori ukrán parlamenti képviselőként” említett Illia Kyva kijelentését. A hírműsorban a volt ukrán parlamenti képviselő kijelentésén kívül semmi mással nem támasztják alá az állítást.
Azt, hogy Kyva-t miért vádolta meg hazaárulással az ukrán ügyészség, nem említik a híradásban. Pedig ebből hamar kiderülne, hogy a vád egyik pontja éppen az orosz háborús propagandában való közreműködés volt. A híradóból az sem derül ki, hogy Kyva, akit a háború kitörését követően megfosztottak mandátumától és távollétében akár 15 évig tartó szabadságvesztésre ítéltek, jelenleg Oroszországban tartózkodik, és rendszeresen idézik állításait az orosz állami hírszolgáltatók.
A volt ukrán parlamenti képviselő számos hamis hír forrása: állításaiban Amerikát Ukrajnában elkövetett népirtással vádolta, sőt a háború következtében Németország szétszakadását jósolta.
A Hír TV által idézett propagandista Volodimir Zelenszkijt a nyugat bábjaként ábrázoló kijelentése egybevág az orosz dezinformációs narratívákkal, amelyek előszeretettel mutatják be így az ukrán elnököt. Habár az EU és az USA intenzíven támogatja Ukrajnát az Oroszország elleni küzdelemben, a valóságban az USA-nak olyan szinten nincs befolyása az ukrán állami szervekre, hogy a News York Times által megszólaltatott amerikai tisztviselők elmondása szerint az USA csak utólag szerzett tudomást Alexander Dugin lányának meggyilkolásáról.
A hiteltelen állítások tényként történő keretezésének módszerét leggyakrabban a háborús eseményekkel kapcsolatban alkalmazzák az álhíroldalak. A technika legegyszerűbb formája, amikor egyszerűen nem jelölik meg a címben, hogy kitől származik egy állítás.
Egy etikusan eljáró lap csak abban az esetben hagyja el a címben a forrásmegjelölést, ha megfelelően alátámasztott, hiteles tényeket közöl. A megszólaló feltüntetése nélkül ugyanis a kijelentés bizonyított ténynek tűnik. A háború szereplőinek olykor egymásnak teljesen ellentmondó állításai között lavírozva a legtöbb újság ehhez a gyakorlathoz tartja magát, és csak abban az esetben tekint el a forrásmegjelöléstől, amennyiben az információ független, hiteles forrástól származik. Ezt a gyakorlatot használják ki az orosz dezinformációs oldalak, amikor az orosz állami szereplők kijelentéseit keretezik bizonyított tényként.
Számos példa van arra, hogy magas rangú tisztviselőinek megszólalásait Moszkva a stratégiai félretájékoztatás egyik eszközeként használja. Rácz András Oroszország-szakértő a Lakmusz podcastjában egyenesen kijelenti, hogy az orosz dezinformáció integráns része az a gyakorlat, hogy „időnként egy vezető politikus belehazudik a kamerába.”
Az elmúlt időszakban vezető orosz politikusok az USA által Ukrajnában működtetett biolaborokról, a nyugati fegyverek feketepiacra kerüléséről, és Ukrajna által a Dombaszban elkövetett népirtásról terjesztettek hazugságokat. Az orosz állami szereplők ilyen és ehhez hasonló állításainak bizonyított tényként történő keretezése tehát egyértelműen az orosz propagandisztikus állítások felerősítésének minősül.
A HIMARS-rakétarendszerekkel kapcsolatban, amelyek orosz megsemmisítését eddig egy hiteles, független forrásnak sem sikerült bizonyítania, az álhíreket terjesztő oldalak a következő címekkel jelentettek meg tartalmakat:
A szövegtörzs sok esetben valamelyest árnyalja a képet, hiszen itt általában leírják, hogy az állítás az orosz védelmi minisztériumtól származik, azonban a címadás miatt a „bizonyított tény” illúziója megmarad, amit a cikkek nem sietnek eloszlatni a másik fél álláspontjának bemutatásával.
Elő a szabóollóval
Gyakran előfordul, hogy az álhíroldalak egyszerűen fognak egy cikket, a címét egy, az eredeti mondanivalótól teljesen eltérő kijelentésre cserélik, majd a szövegtörzsből egyszerűen kivagdossák azokat az állításokat, amelyek feltűnően ellentmondanak az új címben megjelenő állításnak.
A 444 egyik szeptemberi cikke például így jelent meg a vadhajtasok.hu-n:
A 444-en megjelent szövegből a vadhajtasok.hu a következő állításokat szedte ki:
A vadhajtasok.hu-n megjelent tartalomból tehát nem derül ki, hogy az ukrán hadsereg sikeres ellentámadást folytat az oroszok ellen, mint ahogy az sem, hogy Zelenszkij azért nevezte terrortámadásnak a rakétatámadást, mert az erőmű civil célpontnak számít.
A címadással és az „apró” módosításokkal a szöveg írója minimális munkával teljesen meg tudta változtatni a hír mondanivalóját: a vadhajtások.hu-n megjelenő cikk már nem arról szól, hogy Zelenszkij ellenáll az oroszoknak, hanem azt a látszatot közvetíti, hogy az ukrán államfő nem kompetens, még az ukránok alapvető érdekeit sem képviseli.
Osztogattak vagy fosztogattak?
A fentebb szemléltetett módszernek egy sokkal alaposabban kidolgozott, nagyobb horderejű alkalmazása érhető tetten a hirado.hu egyik júliusi cikkében. A közszolgálati televízió munkatársai által írt „elemzés” arról tudósít, hogy a nyugati országok által Ukrajnának küldött fegyverek elkezdtek megjelenni a dark weben és akár bűnözői csoportok kezére kerülhettek.
Ez az állítás abban a nemzetközi légkörben hangzott el, amikor egyre jobban látszott a HIMARS rendszerek hatékonysága. Azt, hogy a hirado.hu-n „elemzésben” megfogalmazott üzenet terjesztése a Kreml számára kiemelten fontos volt, mi sem mutatja jobban, minthogy az időszakban már az orosz felsővezetés is terjeszteni kezdte ezt a vádat.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter például pont egy nappal a hirado.hu „elemzésének” megjelenése előtt jelentette ki, hogy az Ukrajnának küldött fegyverek egy része már most a Közel-Keleten landolt.
A bevezetőn kívül önálló megfogalmazásra alig van példa a szövegben. Az „elemzés” első fele egy CNN-en megjelent cikkből van összeollózva. Ebben egy szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy Ukrajna fegyverekkel való támogatása magában hordozza azt a kockázatot, hogy az amerikai fegyverek a háború befejeződésével hosszú távon rossz kezekbe kerülnek. A hirado.hu ezt szabja hozzá a saját állításhoz: módszeresen kivágja azokat a részeket, amelyekből egyértelműen kiderülne, hogy az állításokat jövő időben fogalmazták meg, ezzel azt a látszatot keltve, hogy a nyugati fegyverek egy része már most illetéktelen kezekbe került.
A hirado.hu „elemzésének” következő része az Europol és az Interpol vezetőinek megszólalását idézi. Habár a megszólalások szigorúan a háború lezárulása utáni időszakra vonatkoznak, az “elemzés” több ízben is a jelenre vonatkozó állításként próbálja lefesteni a kijelentéseket.
A hirado.hu ezután „csak pár kattintás” alcím alatt sorolja fel, hogy milyen állítólagos Ukrajnából származó külföldi fegyvereket találtak a feketepiacon. A dark webről szóló szöveg eredeti forrása egyértelműen és hosszan részletezve fejti ki, hogy miért nem lehet hiteles információként kezelni a feketepiacon talált hirdetéseket, a hirado.hu azonban ebből gyakorlatilag semmit sem idéz.
A különböző cikkek és megszólalások összevagdosása révén a hirado.hu névtelenségbe burkolózó szerzője ki tudta használni a CNN és a nemzetközi szervezetek vezetőinek hitelességét és elismertségét, miközben olyan állításokat tulajdonít nekik, amiket ők soha nem mondtak.
A Mandiner az Orosz Hírekből tájékozódik
Október 19-én reggel durva csúsztatást tartalmazó cikk jelent meg a Mandineren. A cikk azt állította: egy nemrég megjelent, az orosz-ukrán háború alatt elkövetett háborús bűnöket bemutató ENSZ jelentés szerint míg az ukránok által elkövetett bűncselekményeket „valódi bizonyítékok, például videók támasztják alá” (a Mandiner itt azt a látszatot keltette, hogy a jelentésből idéz), addig az orosz bűntettek felsorolásakor a jelentés többnyire csak szemtanúk beszámolóira támaszkodik.
A Mandiner által az ENSZ-jelentésnek tulajdonított kijelentés gyakorlatilag egyetlen ponton sem fedi az eredeti szöveg tartalmát.
Az ENSZ dokumentum egy alkalommal sem tesz utalást arra, hogy bármilyen különbség lenne az orosz és az ukrán háborús bűnök kivizsgálásának módszere között.
A szó szerinti idézetként megjelölt állítás („valódi bizonyítékok, például videók támasztják alá”) nem hangzott el a hivatkozott ENSZ dokumentumban.
Mint ahogy a jelentésben annak az állításnak sincs nyoma, hogy az orosz háborús bűnök feltérképezése esetén többnyire csupán szemtanúk beszámolóira támaszkodott volna a vizsgálóbizottság. Ellenkezőleg: a vizsgálóbizottság kijelenti, hogy munkája során amellett, hogy összesen 191 emberrel készített interjút, „megvizsgálta a pusztítás helyszíneit, a sírokat, a fogva tartás és kínzás helyszínét, a fegyvermaradványokat és számos dokumentumba nyert betekintést”.
A Mandineren megjelent szöveg az Orosz Hírekről származik. Rejtély, hogy a kormányközeli portál miért éppen a látványosan oroszbarát álhírgyár megállapításaira támaszkodik és nem közvetlenül az interneten könnyen elérhető ENSZ-jelentésből idéz.
A Mandiner cikkében az arányok is durván elcsúsznak: Az ENSZ jelentése 9 oldalon keresztül sorolja azokat a háborús bűnöket, amelyeket az elszenvedők, a szemtanúk, és az egyéb bizonyítékok alapján bizonyítani tudott. Az ukránok által elkövetett háborús bűnök ebből csak két bekezdést tesznek ki.
Az általunk megvizsgált cikkek közel 10%-a tartalmazott hasonló elemeket. Az orosz dezinformációs tevékenységben résztvevő portálok ukrán hadi eseményekkel kapcsolatos beszámolókat, Trump megszólalásait, valamint külföldi neves lapok tartalmait ferdítették el. A Mandiner például egy alkalomal teljesen légből kapott módon azt állította: a Les Echos francia lap szerint „Magyarország közeledik Oroszországhoz, Európa pedig közben szépen megfagy”. A francia lapban megjelent cikkben, ami Orbán Oroszországhoz való közeledését taglalja, egyetlen hasonló állítás sem hangzott el.
Zelenszkij dühöng, őrjöng és követelőzik
Az orosz dezinformációs tartalmak erős érzelmeket generáló, minősítő kifejezések segítségével sokkal drasztikusabb, sötétebb, kétségbeejtőbb, vagy komolytalanabb és szánalmasabb fényben tüntetnek fel egy-egy hírt vagy felszólalást, mint az indokolt lenne.
Például egy, a Gazprom orosz energetikai óriásvállalat által készített videó bemutatásakor semmi sem indokolja azt, hogy a videót közlő portál kijelentse: Európán röhög a világ. Mint ahogy az sem egyértelmű, hogy miért minősített az Origo „követelésnek” egy, az ukrán parlament által elfogadott határozatot, amelyben Ukrajna uniós tagjelölti státuszának támogatására kérték az ukrán parlamenti képviselők az EU tagállamait.
A módszer a média sokszor kattintásvadász, túlzó gyakorlatára épít, mintegy annak árnyékában működik. Azonban a túlzó kifejezések szisztematikus, határozottan egy világkép felé mutató alkalmazása ebben az esetben is egy bevett és tudatos gyakorlat meglétére utal. Az általunk megvizsgált, hasonló technikára épülő cikkek négy leggyakrabban alkalmazott kifejezése: a pánik, a röhög, a követel és a dühöng.
Hasonló, nagyon gyakran alkalmazott minősítő varázsszavak a „bohóc” és a „náci” kifejezések. Ezeket az ukrán vezetést minősítő kifejezéseket az orosz felsővezetés is rendszeresen alkalmazza megszólalásaiban. A bohóc szimbólum a különböző uniós vezetők megszólalásairól szóló Facebook vagy Telegram posztokban is gyakran megjelenik.
Hogyan ismerd fel a dezinformációt?
Mivel az orosz dezinformációs tartalmak nagyrészt nem saját anyagokkal dolgoznak, általában egy-két kattintás révén könnyen cáfolhatóak. Ezeket a módszereket érdemes alkalmazni, ha meg akarsz győződni róla, hogy valódi híreket olvasol:
Megjelölik a forrást? Egy etikusan eljáró híroldal minden esetben lehetőséget ad az olvasónak arra, hogy önállóan ellenőrizni tudja a cikkben megfogalmazott állításokat. Kezdj el gyanakodni, ha nem látsz hivatkozásokat.
Mindig kattints bele a hivatkozásba. Az van a hivatkozott szöveg tartalmában, amit a cikk állít? Ha nem érted a forrásnyelvet, a Google Fordító használatától sem kell megriadni.
Van belső ellentmondás a szövegben? Alkalmazz mindig kritikus gondolkodást, amikor egy cikket olvasol. Alátámasztja a szöveg a címben megfogalmazott állítást? Van bármely más olyan állítás a szövegben, amit nem támaszt alá a szöveg többi része?
Saját szöveggel dolgoznak? Ha egy hírszájt nem saját szövegből dolgozik, az eredeti tartalom és a szájton megjelent anyag összehasonlításával nagyon könnyen azonosítható a dezinformációs aktus. Legegyszerűbben úgy tudod ellenőrizni, hogy megjelent-e bármely más magyar híroldalon az anyag, ha kijelölsz egy mondatot és idézőjelbe téve keresel rá a Google-ben. A Google így csak azokat az oldalakat fogja feldobni, amelyeken pont ugyanilyen formában jelent meg a mondat. Ha azt szeretnéd ellenőrizni, hogy az anyag egy idegen nyelvű tartalom fordítása-e, érdemes olyan kulcsszavakat (neveket, helyszíneket) keresni, amelyek révén csak nagyon hasonló tartalmú anyagokat dob ki neked a Google. Ha megvan az eredeti cikk, hasonlítsd össze figyelmesen a két szöveget. Ugyanazt állítja a cím? Kivágtak vagy éppen beletoldottak részeket? Ha igen, próbáld meg azonosítani, hogy mi lehet ezzel a szándék. Milyen irányba befolyásolják a változtatások a szöveg tartalmát?
Hiteles forrást idéznek? Ha furcsa, pártos állításokkal találkozol, érdemes egy kicsit utánanézni annak a személynek, akitől az állítás származik. Megfelelően tájékoztat róla az általad olvasott cikk? Mi lehet a szándéka azzal, hogy nem oszt meg a megszólaltatott személlyel kapcsolatban minden általad fontosnak ítélt információt?
Rédl Boglárka
Címlapkép: Átlátszó montázs
|
Így jelennek meg a magyar nyelvű hírmédiában az orosz dezinformációs propagandagépezet trükkös hazugságai
|
Az orosz dezinformációt terjesztő szájtok csak nagyon ritkán gyártanak eredeti tartalmat. Nagyrészt „nyugati” híroldalak cikkeit használják fel álhíreik elkészítéséhez – egy-két rafinált technika révén azonban teljesen meg tudják változtatni az eredeti cikk mondanivalóját. Az elmúlt hónapokban arra vállalkoztunk, hogy feltérképezzük, pontosan kik és milyen logika alapján gyártják Magyarországon a Kreml narratíváit erősítő, hírnek kinéző tartalmaikat.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2022/11/07/igy-jelennek-meg-a-magyar-nyelvu-hirmediaban-az-orosz-dezinformacios-propagandagepezet-trukkos-hazugsagai/
|
2022-11-07 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Október végén megjelent cikkünkben írtunk a részben egykori titkosszolgákból álló Közérthető Biztonságért Alapítványról (KBA), amely állami szervekkel is kereste a kapcsolatot, valamint magánszemélyeknek is hirdetett hírszerzési képzéseket.
A cikkben megemlítettük a Systema nevű orosz harcművészeti iskolát is, mivel a KBA-t bejegyező Győrffy-Kiss József a harcművészeti rendszer instruktora volt, a biztonságpolitikai alapítvány létrehozása előtt részt vett egy Systema-gyakorlócsapat alapításában is. A Fürkészek nevű csoport, amelynek Győrffy-Kiss József is tagja volt, mára feloszlott, míg más orosz harcművészeti csoportok jelenleg is működnek Magyarországon – e cikkben ezeket mutatjuk be közelebbről.
Exbelügyesekkel és gyanús orosz kapcsolatokkal képezne privát titkosszolgákat egy magánalapítvány
Együttműködik a Belügyminisztériummal, konferenciákat szervez, belső képzéseket hirdet a Közérthető Biztonságért Alapítvány, miközben a szervezet alapítója annak az orosz harcművészeti iskolának magyarországi képviselője, amelyet az orosz titkosszolgálatok egyik fedőszerveként tartanak számon. Az alapítványban találunk az orosz állami energiacég Gazprom-hoz köthető tagot is. A civil szervezetnek a hivatalos iratok szerint se vagyona, se kiadása, se bevétele nincs, ennek ellenére arra vállalkozott, hogy „akadémiai szintű” nemzetbiztonsági szakmai képzést nyújtson civileknek.
Mint írtuk, a Systema több szálon is kötődik az orosz különleges erőkhöz: alapítói nagyrészt katonatisztek, és több elemző szerint egyes harcművészeti iskolákon keresztül az orosz hírszerzés befolyásra tehetett szert a nyugati fegyveres szolgálatokban.
Harcművészetként a Systema az Átlátszónak nyilatkozó szakértők szerint alapvetően két fő ágra osztható.
Az elsőt, a Mikhail Rjabko-féle Systemát nevezhetjük civil ágnak (bár alapítója szintén egy orosz katonatiszt), gyakorlói szerint elsősorban a testedzésről szól. A másik fő ág kifejezetten katonai vagy rendfenntartó jellegű képzéseket jelent, ide tartozik az úgynevezett tradicionális kozák harcművészeti iskola, és a Magyarországon külön brand alatt működő, de szintén Systema-alapú Centra Volk rendszer.
Az utóbbi ág iskolái több alkalommal a magyar fegyveres testületekkel is kapcsolatba kerültek, miközben élő kapcsolatot ápoltak az orosz szolgálatokkal és a Putyin-rezsimet támogató szürke zónás csoport tagjaival.
Orosz harcművészek, akik elhatárolódnak a háborútól
Októberi cikkünkben érintőlegesen jelent meg a BudapestSystema nevű Systema-csoport, mivel 2018-ban (pontosan: 2018 decemberében) a harcművészet alapítója, Mikhail Rjabko az ő rendezvényükön tartott szemináriumot. A klub instruktora, Kászonyi Gábor cikkünk megjelenése után megkereste az Átlátszót, azt mondta: más említett orosz harcművészeti csoportokkal (a Fürkészekkel, az Andrej Karimov-féle kozák harcművészeti iskolával és a Centra Volk „Specpodgotovka” iskolával) nincs kapcsolatuk, ezektől az irányzatoktól a BudapestSystema harcművészeti iskola elhatárolódik.
Kászonyi azt megerősítette, hogy a budapesti iskolát valóban a moszkvai központ engedélyével hozták létre: a budapesti sportklubot 2013-ban egy amerikai edző, Anthony Lucas alapította Mikhail Rjabko korábbi Szpecnaz-testnevelő tiszt (a sportág megalkotója és jelenlegi egyik nagymestere), illetve a kanadai Vlagyimir Vasziljev jóváhagyásával. Jelenleg azonban, mondta Kászonyi az Átlátszónak, nincsenek szoros sportági kapcsolataik Oroszország felé.
Mikhail Rjabko edzés közben
Rjabko budapesti látogatásáról elmesélte: „2018 őszére terveztünk egy kétnapos nemzetközi Systema-szemináriumot, 80 résztvevővel tíz országból. Rjabko ezt megelőzően szervezte, hogy három hétre eljön a hévízi gyógyfürdőbe pihenni, mivel megfájdult a dereka. És ha már úgy is Magyarországra jön, Budapesten pedig úgysem járt még, végül úgy döntött, legyen Budapesten az évzáró szeminárium. Amikor már itt volt, mi edzők vittük le Hévízre és vissza.”
Kászonyi Gábor elmondása szerint az orosz harcművészeti csoportokat külön kell választani „tiszta” harcművészeti klubokra (Rjabko-féle Systema) és inkább katonai jellegű képzést biztosítókra: előbbibe tartozik a BudapestSystema, utóbbiba például a kozák iskola és a Fürkészek. Kászonyi megerősítette, hogy a kozák Systema és az arra épülő Centra Volk valóban kötődik Gyenyisz Rjauzovhoz, az Éjjeli Farkasok Putyin-párti csoport tagjához. A Fürkészek csoportról úgy tudja, központjuk Kelet-Magyarországon volt, és feloszlása előtt valóban sok szélsőjobboldali tagja volt (Győrffy-Kiss József szintén azt mondta nekünk, hogy ezért is lépett ki a klubból).
„Mi olyan harcművészetként tekintünk a Systemára, mint amilyen a karate vagy az aikidó, nem azért gyakoroljuk, mert támogatjuk az orosz állam céljait. Az Ukrajna elleni agressziót elítéljük, és nem is vennénk részt többet a klubban, ha a háború támogatására próbálnának minket rávenni más intézmények. Több orosz instruktort is ismerünk egyébként, akik hasonlóan gondolkodnak, és emiatt disszidáltak is”
– mondta Kászonyi az Átlátszónak.
Ugyanakkor hozzátette: az igaz, hogy orosz kultúra és a pravoszláv kereszténység szerepet játszik a Systemában (mivel a harcművészet alapja egy ősi orosz küzdősport, a szambó volt, amit hagyományosan jellemzően szerzetesek gyakoroltak s tanítottak az egykori Orosz Birodalomban). „Nemzetközi eseményeken találkoztunk olyanokkal, akik például azután vették fel a pravoszláv vallást, hogy elkezdtek systemázni. Találkoztunk az edzéseken pappal, s maga a nagymester is rózsafüzérrel jelenik meg minden alkalommal. Politikai propagandát viszont nem érzékeltünk, sem most, sem az elmúlt 6-7 évben ezeken a sportrendezvényeken.”
Kozák képzés modern katonáknak
A Magyarországon jelen levő másik Systema-iskola az úgynevezett Tradicionális Kozák Harcművészeti Rendszer, más néven Systema R.M.A. Az eredeti Systema Siberian Cossack Iskolát Andrej Karimov és Gyenyisz Rjauzov mesterek alapították. Karimov hivatalos életrajza szerint eredetileg pszichológus, Rjauzov a VDV légideszantos csapatok tartalékos tisztje. Rjauzov később távozott a szervezetből, és létrehozta a saját iskoláját, ez lett a Specpodgotovka (hazánkban Centra Volk).
A rendszer hivatalos képviselője Magyarországon Sinkovics Sándor. Sinkovics az Átlátszónak elmondta, hogyan ismerkedett meg a harcművészeti rendszerrel. „Magyarország egyik korábbi területén, Kárpátalján születtem, ily módon két anyanyelvű lettem és egyszerre több kultúra értékeivel együtt nőttem fel. 1998 óta foglalkozom harcművészetek gyakorlásával, és közelebbről megismerkedtem több japán, kínai, koreai és európai harcművészettel és küzdősporttal. 2009-ben autentikus körülmények között (Oroszország, Irkutszk régió, Systema Sibirskij Vijun Orosz Harcművészeti Iskola) elsajátítottam a Systema Orosz Harcművészet alapjait és a tudásomat folyamatosan továbbfejlesztem nemzetközi képzéseken.”
A harcművészetet 2010-ben kezdte el oktatni Magyarországon, emellett nemzetközi szemináriumokat és instruktori képzéseket is szervezett, köztük a két alapító, Karimov és Rjauzov magyarországi szemináriumait is.
Sinkovics Sándor elmondta, 2013-ban már 14 Systema-instruktor tevékenykedett Magyarországon, akik egy éves oktatói vizsgát tettek, ezt követően azonban „a Siberian Cossack Iskola szervezeti válsága sajnos meggátolta az országos lefedettségű képviselet létrehozását. Mindenki más irányba ment, így született meg a Fürkészek csapata is.” Hozzátette, „nem kell átmenni minősítésekbe, ki kitől tanult, különbözőek az utak, amiben az ember jobban ki tud bontakozni. Egy utat járunk, de különbözőek a stílusjegyek.”
A Fürkészek a saját weboldalaik szerint Andrej Karafa cseh instruktorral gyakoroltak, aki szintén a Karimov és Rjauzov-féle iskola képviselője volt.
A nemzetbiztonságiakat is érdekelte
Sinkovics klubjának weboldala szerint a kozák ág „Orosz Különleges Rendeltetésű Erők (SPETSNAZ), Titkosszolgálatok, Gyors-reagálású Egységek, Rendőrségi Alakulatok, Pénzszállító Csoportok, VIP Személyek és Értékes Áruk Kísérő Csoportok, Biztonsági cégek, testőrök, stb. közelharc-rendszere (…) Teljes értékű közelharc-rendszer, mely célja a túlélés és nem a verseny korlátozó határokon belül.”
Sinkovics Sándor ennek kapcsán elmondta, „természetes, hogy a magyar fegyveres erők képviselői számára is tartottunk képzést. Természetes, hogy ez nemzetbiztonsági kockázatot is jelentett, emiatt többször is jöttek ellenőrizni különböző személyek. A mottó mindig ugyanaz volt: értéket képviselünk, értékét továbbítunk vallási, politikai, etnikai különbségek nélkül.”
Az instruktor elmondása szerint az általa képviselt ágban nagyobb szerepet kap a szellemi képzés. „Számomra nélkülözhetetlen a tradicionális megközelítés, tudati technológiák ismerete, megfelelő anatómia, biomechanika és metafizika ismerete.” A Systema-képzések mellett Sinkovics Sándor természetgyógyászként és coachként is aktív, ennek kapcsán civil tréningeket is hirdet – mint mondta, a Covid-járvány óta elsősorban ezekre és az egyéni tréningekre koncentrál.
2015 decemberében Sinkovics Systema-klubja is résztvevője volt a „Magyar Huszár – Orosz Kozák találkozó és konferencia, Szent Miklós napi Magyar-Orosz Barátság Nap” nevű rendezvénynek. A találkozón nemcsak katonai hagyományőrző szervezetek, hanem a Magyar Honvédség is képviseltette magát: az egyik résztvevő Ádám Barnabás ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegység parancsnoka volt. A katonatiszt az eseményről készült fotók alapján Sinkovics Sándorral közösen tartott előadást.
A 2015-ös rendezvény főtámogatója az Oroszországi Föderáció Nagykövetsége, fővédnöke pedig az akkor még parlamenti képviselő Mengyi Roland volt.
Őt a legtöbben korrupciós botránya, a „Voldemort-ügy” miatt ismerik, amiért a politikus két évre börtönbe is került. Kevesebben tudják viszont, hogy Mengyi politikai karrierje előtt szintén állami biztonsági szervezetnél dolgozott: az Index 2016-os oknyomozása szerint a kilencvenes évek végén, az első Orbán-kormány idején a Köztársasági Őrezred (mára megszűnt, a kormányzati épületeket és állami vezetőket védő fegyveres testület) tagja volt.
Kétféle farkas
Szintén kapcsolatba kerültek a magyar fegyveres szervekkel a Specpodgotovka, más néven a „Farkas” speciális harci kiképzés képviselői. Ahogy korábban írtuk, az ágat eredetileg Gyenyisz Rjauzov orosz tartalékos tiszt alapította, aki eredetileg a Karimov-féle kozák Systemát képviselte. A magyar oldal a harcművészetet „katonai alapokra épülő önvédelmi rendszerként” jellemzi, amelynek része a lőfegyverekkel és közelharci fegyverekkel történő gyakorlatozás is,
a rendszert emiatt kifejezetten fegyveres testületek tagjainak javasolják.
Ahogy előző cikkükben írtuk, a Centra Volkot megalapító Gyenyisz Rjauzov Putyin kedvenc motorosklubja, az Éjjeli Farkasok tagja. Az Éjjeli Farkasok a putyini rezsim jellegzetes képződménye, amelyben összefonódnak a különleges szolgálatok, az üzleti világ, a szervezett bűnözés, és a Kreml-párti politikai aktivizmus.
A moszkvai illegális motorosbandaként indult csoport mostanra több országra kiterjedő hálózattá nőtte ki magát: tagjai több céget és egyesületet jegyeztek be, motoros holmikat árulnak, klubokat működtetnek. A 2000-es évektől kezdve a csoportot egyre inkább áthatotta az orosz nacionalista és nyugat-ellenes ideológia, ahogy szoros kapcsolatot alakítottak ki a moszkvai vezetéssel – Vlagyimir Putyint tiszteletbeli taggá is avatták.
Az Éjjeli Farkasokra a nyugati közvélemény 2014-ben, a Krím-félsziget orosz megszállásakor figyelt fel. A csoport tagjai részt vettek a megszállás előkészítésében, 2014 márciusában az orosz Szpecnaz egységekkel közösen, felfegyverezve vettek részt közös műveletben a Krím-félszigeten, amiért később orosz állami kitüntetést is kaptak. Külföldön a motorosklub helyi ágai demonstrációkat szerveztek az Ukrajna elleni agresszió támogatására, amit Lengyelországban betiltottak, a klub tagjaitól megtagadták a vízumot.
A Specpodgotovka harcművészeti iskola alapítója, Rjauzov az Éjjeli Farkasok-tagsága miatt szintén szankciós listára került.
Az Éjjeli Farkasok és a Specpodgotovka közötti kötődést mutatja a név és az ikonográfia is, de szervezeti kapcsolatok is felfedezhetők. A deutschlandfunk.de 2016-ban írt arról, hogy a németországi „Systema Wolf” harcművészeti akadémia címe megegyezik az Éjjeli Farkasok német egyesületének (Russlanddeutsche Wölfe) székhelyével, és a két szervezetet ugyanaz a személy, bizonyos Dmitri Zaiser vezette.
Az orosz-német kettős állampolgár Zaiser elmondása szerint korábban az orosz hadsereg egy különleges egységében szolgált. Az akadémiát 2016-ben a a német Alkotmányvédelmi Hivatal és a Szövetségi Hírszerzés is figyelte, utóbbi a Stuttgarter Zeitung szerint úgy vélte, a GRU (az orosz katonai hírszerzés) rajta keresztül keres új kapcsolatokat a német fegyveres testületek tagjai között.
A New Eastern Europe című lap szerint a motorosbanda pénzügyi hátterét egy Volk Védelmi Struktúrák Holding nevű cég biztosítja. Ennek vezérigazgatója, Gennagyij Nyikulov szintén részt vett a Krím megszállásában. A Holding azóta megszűnt, de a Wayback Machine-en elérhető oldalán partnerként tüntette fel az orosz és külföldi Specpodgotovka-iskolákat összefogó International Center for Special Training-et.
A Honvédség is reklámozta
Hazánkban ez az irányzat Centra Volk (Farkas központ) néven működik, Támcsu Tibor vezetésével, aki 2013-ban lett az orosz iskola hivatalos magyarországi képviselője. A Centra Volk ma a legnagyobb közönséget elérő Systema-iskola, képzéseik több városban is elérhetők, és tréningjeiken többször részt vettek a magyar fegyveres erők tagjai is.
Nekik nemcsak magyar trénerek, de az Egyesült Államokban szankcionált Gyenyisz Rjauzov is tartott képzéseket. Amint az Átlátszó Oktatás megírta, több alkalommal is tartott tréningeket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán. Támcsu Tibor akkor a hvg.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy „ideológiailag semmilyen politikai irányban nem elkötelezettek”, a Farkasok krími szerepvállalásáról pedig azt mondta, hogy „Zaldasztanov (a motorosklub vezetője) és Nyikulov orosz állampolgárok, ha ők úgy érzik, fel kell vállalniuk az orosz érdekeket, az az ő dolguk, ahhoz nekem semmi közöm” – mondta.
A Krímet megszálló putyinista motorosbanda oktatja a magyar rendőröket | Átlátszó Oktatás
Az Amerikából a Krím megszállásában való részvétel miatt kitiltott orosz motorosbanda egy biztonsági szolgáltatásokkal és kiképzéssel foglalkozó orosz holding partnere. A holdingnak magyar képzési központja is van, és az orosz vállalat kiképzésvezetője többször tartott képzéseket magyar rendőröknek is a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.
A Centra Volk képviselőjét mi is megkerestük egy interjúhoz, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz a szervezettől. A 2015-ös sajtóvisszhang ellenére a magyar fegyveres testületek később is részt vettek az orosz harcművészeti tréningeken.
„Katonák, rendőrök, büntetés-végrehajtási dolgozók, az Országgyűlési Őrség tagjai, valamint civilek is részt vettek a Systema Specpodgotovka Hungary által szervezett önvédelmi és túlélőiskola nyári táborában a közelmúltban”
– olvasható például a magyar Honvédség weboldalán megjelent 2016-os beszámolóban. Mint írták, „a képzés több mint kilencven résztvevője között szép számmal akadtak külföldről – Olaszországból, Szerbiából, Oroszországból – érkezett vendégek”, oktatóként pedig ismét megjelent Gyenyisz Rjauzov. Az orosz tiszt visszatérő vendégnek számít Magyarországon, és a Centra Volk egy Facebook-bejegyzése szerint idén áprilisban is tervezett egy magyarországi látogatást, ami végül (feltehetően az ukrajnai háború miatt) nem valósult meg.
A Centra Volk magyar trénereivel együtt dolgozott továbbá a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács, a BRFK és a Büntetés-Végrehajtás is. Támcsu Tibor a RE:akció bűnmegelőzési programján tartott képzéseket 2015-ben, két évvel később pedig a Specpodgotovka-iskola több rendőri szervezettel közösen vett részt egy csepeli bűnmegelőzési programban.
Címlapkép: képernyőfotó, Facebook videó, Centra Volk Hungary – Budapest
|
Küzdősport, vagy az orosz befolyásszerzés eszköze? Orosz edzők és tréningek magyar rendőröknek, katonáknak
|
Korábban a magyar titkosszolgálatok nemzetbiztonsági kockázatként vizsgálták őket, később azonban több hazai fegyveres testülettel is kapcsolatba kerültek a Systema orosz harcművészeti rendszer oktatói. Egy hazai Systema-klub alapvetően sportként tekint a harcművészetre, mások kifejezetten katonai jellegű képzést kínálnak, ily módon arra is volt példa, hogy magyar honvédeknek tartott képzést egy szankciós listán szereplő orosz tiszt.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2022/11/10/kuzdosport-vagy-az-orosz-befolyasszerzes-eszkoze-orosz-edzok-es-treningek-magyar-rendoroknek-katonaknak/
|
2022-11-10 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Néhány éve kisebb botrányt kavart a Drégelyvár Oktatási Központ ügye, ahol egy jól behatárolható üzleti kör szakképzői milliárdokkal rövidítették meg az államot és a szakképzésért fizető fiatalokat. Akkor azonban még nem került nyilvánosságra, hogy ugyanez a központ több titkosszolgával és a nemzetbiztonsági képzést kínáló ZSKF-fel is együttműködött, céljuk egyfajta magánhírszerzői akadémia elindítása volt. A csalási ügy miatt az együttműködés elhalt, azonban a Drégelyvár Központ vezetői megúszták a felelősségre vonást, a tervezett magánhírszerző-képzés pedig pár év múlva az Átlátszón már bemutatott Mercurius Üzleti Hírszerző Akadémia képében éledt újra.
Cikksorozatunk előző cikkében írtunk arról, hogy a Közérthető Biztonságért Alapítvány (KBA) volt titkosszolgákkal hírszerző-képzéseket hirdetett magánszemélyeknek, miközben minisztériumokkal, és a Milton Friedmann Egyetemmel is kereste a kapcsolatot.
Exbelügyesekkel és gyanús orosz kapcsolatokkal képezne privát titkosszolgákat egy magánalapítvány | atlatszo.hu
Együttműködik a Belügyminisztériummal, konferenciákat szervez, belső képzéseket hirdet a Közérthető Biztonságért Alapítvány, miközben a szervezet alapítója annak az orosz harcművészeti iskolának magyarországi képviselője, amelyet az orosz titkosszolgálatok egyik fedőszerveként tartanak számon. Az alapítványban találunk az orosz állami energiacég Gazprom-hoz köthető tagot is.
Az Átlátszóhoz most olyan dokumentumok kerültek, amelyekből kiderült, a KBA egyik alapító tagja, Kuti Ferenc nyugalmazott honvéd ezredes néhány évvel korábban egy másik, hasonló magánhírszerző-képzőben is feltűnt. A 2013-ban elindított, azóta megszűnt Koncz Márton Hírszerző Akadémia ügyében szintén képbe került a Milton Friedmann Egyetem (korábbi nevén Zsigmond Király Főiskola), a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat aktív munkatársai, valamint a több százmillió forintos költségvetési csalással és sikkasztással gyanúsított Drégelyvár Oktatási Központ is.
Eltüntetett közpénzek, tandíjak és fizetések
A Drégelyvár Oktatási Központ Alapítvány (DOK) botrányára emlékezhetnek azok, akik 2015-ben követték a belföldi híreket. 2015 októberében az akkor már (és még) nem fideszes irányítás alatt álló, Simicska Lajos-féle Magyar Nemzet számolt be arról, hogy nyomozást indítottak a több szakképző intézményt is fenntartó alapítvány ellen. A cikk mostanra valamiért eltűnt a lap archívumából, de a K-Monitoron keresztül és a Wayback Machine-en felkutatható.
Mint írták, az adóhivatalhoz 2015 elején érkezett feljelentés arról, hogy a DOK hamis jelentéseket tett közzé az iskolái hallgatóinak létszámáról, így jogosulatlanul vette fel a diákok után járó állami normatívát, majd a pénzt az alapítvány tagjai elsikkasztották. Az adóhivatal és az államkincstár nyomozói több bűncselekményre utaló bizonyítékokat találtak, de konkrét személyek felelősségére utaló iratok nem kerültek elő, így ismeretlen tettes ellen tettek feljelentést.
A DOK vezetőihez, Virág Gergőhöz és Fidler Gáborhoz kisebb cégcsoport kapcsolódott, amelyek hasonló gyanús ügyekben voltak érintettek. A HVG akkori oknyomozása szerint számos diák és tanár fordult a hatóságokhoz, előbbiek azért, mert a tandíj kifizetése után elmaradtak az óráik, és nem tudták befejezni tanulmányaikat, utóbbiak pedig azért, mert nem fizették ki őket.
2015 novemberére a cégháló központjában álló Virág és Juhász Kft. ellen felszámolási eljárás indult, és hamarosan hasonlóan járt a DOK Alapítvány is.
Az OPTEN cégadatbázis szerint azóta Virág és Fidler cégeinek többségét mára felszámolták, őket pedig eltiltották a cégvezetéstől. Az Átlátszó információi szerint bűncselekmény miatt azonban az alapítványok vezetőit nem vonták felelősségre. Fiedler Gábor (azóta szintén eltüntetett) személyes honlapja szerint a következő években is a szakképzésben tevékenykedett.
A titkosszolgálati kapcsolat
A sajtó figyelmét akkor elkerülte, hogy a különböző szakmai tanfolyamok (informatikustól a fogtechnikuson át a masszőrig) mellett a DOK fenntartott egy privát hírszerzői akadémiát is. Ez volt a Koncz Márton Üzleti Hírszerző Akadémia (KMÜHA), amelynek igazgatója Kuti Ferenc lett. Az ő neve ismerős lehet előző cikkünkből, hiszen alakulásakor a Közérthető Biztonság Alapítványt is ő vezette. Kuti Ferenc nyugalmazott honvédtiszt és főiskolai tanár korábban részt vett az iraki magyar misszióban mint a szállító zászlóalj tájékoztatásért felelős tisztje, a ’90-es években a Katonai Biztonsági Hivatal Oktatási Központ vezető helyettese, később vezetője volt.
„Augusztus 27-én a Drégelyvár Oktatási Központ Alapítvány és Főigazgatóság szervezésében üzleti konferenciát tartottak a Koncz Márton Üzleti Hírszerző „D” Akadémia létrehozásáról. A találkozón megjelentek a hazai nemzetbiztonsági szolgálatok képviselői, egyes felsőoktatási intézmények vezetői, valamint számos nagyvállalat biztonsággal foglalkozó képviselője”
– olvasható az Út a Harmadik Évezredbe Alapítvány (a Fidler-Virág-páros egy újabb alapítványa) közleményében.
Kuti Ferenc 2013-ben a Tilos Rádiónak nyilatkozott a KMÜHA-ról, ahol elmondta, „vállalati biztonsági szakembereket próbálnak képezni”, azon belül „elhárítót és hírszerzőt is”. Elmondása szerint nem felső vezetőknek, hanem a cégeket működtető „kiszolgáló személyzetek” tagjainak tanítanának hírszerzési know-howt. Elmondta azt is, hosszabb távon akár akkreditált OKJ-s képzésként is el tudná képzelni az akadémia működését, amellyel állami források is lehívhatóvá válnak.
Hogy került a képbe Schmuck Andor?
Míg a későbbi, hasonló hírszerző-képző próbálkozás, a Mercurius Akadémia csak néhány szállal kapcsolódott az állami biztonsági szervekhez, addig a KMÜHA teljes mértékben volt hírszerző és elhárító tisztek, a Katonai Felderítő Hivatal és a Katonai Biztonsági hivatal – a mai Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat jogelődjei – nyugdíjasainak biznisze volt. Az intézményen keresztül közvetlen kapcsolat mutatható ki nemzetbiztonsági tisztek és a későbbi korrupciós botrány után felszámolt (ám végül valamiért futni hagyott) Drégelyvár Oktatási Központ vezetői között.
A HVG 2015-ös cikke (G. Tóth Ilda: Nem tanítottak, de utólag százezres tandíjakat követelnek, 2015. október 9.) arra utalt, hogy „Virágéknak erős politikai hátszele lehetett”.
Megjegyezte, hogy Schmuck Andor volt MSZP-s politikus szervezete, a Tisztelt Társasága is bedolgozott a drégelyváras képzőknek, illetve azt, hogy egyesek szerint Virág Gergő jó viszonyt ápol Pintér Sándor belügyminiszterrel.
A cikk pletykaként említette azt is, hogy Virágék „együttműködési megállapodást kötöttek a nyugállományú dandártábornokok által alapított Felderítők Társasága Egyesülettel.” Az említett egyesületnek valóban tagja több hírszerzőtiszt, akik később a KMÜHA-n keresztül kapcsolatba kerültek a Virág-Fidler-féle cégcsoporttal.
Kapcsolat a Drégelyvár és a titkosszolgálatok között
Hasonlóan más titkosszolgálatokhoz, a KNBSZ-nek is kötelessége, hogy figyelemmel kísérje nyugállományú tisztjei tevékenységét is – éppen ez lehet a Felderítők Társaságának egyik célja. Ez alapján nehéz elhinni, hogy titkosszolgálat vezetése ne tudott volna arról, hogy a kétes hírű oktatási központtal dolgoznak együtt kollégáik.
A KMÜHA megalapításánál fontos szerepe volt Vida Tamásnak, aki tudomásunk szerint az összekötő kapocs volt a nemzetbiztonságiak és a Drégelyváras csapat között. Vida jelenleg a pro ViTo Security Kft. nevű biztonsági cég tulajdonosa, de Facebook-oldala szerint dolgozott korábban a Magyar Honvédségnél és a katonai hírszerzésnél is (a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál és a Katonai Felderítő Hivatalnál).
Az akadémia neve szintén a katonai hírszerzéshez kapcsolódik, Koncz Márton ugyanis a Rákóczi-szabadságharc idején élt hírszerző volt, a Felderítők Társaságának javaslatára díjat is alapítottak a nevével fémjelezve, a tudományos tevékenységet végző katonai hírszerzők számára.
A KMÜHA számos helyen (például d-akademia.hu című weboldalán, amit azóta töröltek, de a Wayback Machine archívumából elérhető) hangsúlyozta, hogy oktatóik katonai háttere ellenére nem kémiskolát indítottak, nincs közük fegyveres szervekhez, hanem tisztán civil szakképzést kínálnak. Ugyanakkor az oldalon megtalálható tantárgylistában (legalábbis címük alapján) az állambiztonsághoz kapcsolódó tárgyakat is találunk:
„Magyarország biztonságpolitikai környezete”, „Külföldi hírszerzők és biztonsági szolgálatok feladata, szerepe”, „Államigazgatás és nemzetbiztonsági szervezetek.” Gyakorlati képzésként pedig „megfigyelés, követés” is szerepel.
Ugyanitt szerepelt, hogy „biztonsági referenseket” is képeznek. Ugyanez a kifejezés szerepelt a Mercurius Akadémia eltüntetett holnapján is. Ahogy korábban írtuk, ez a tevékenység nemzetbiztonsági ellenőrzés alá tartozik: a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Zrt-nél, a Honvédelmi Minisztériumban, a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál biztonsági referensi jogviszonyt csak a nemzetbiztonsági szervek szakemberei tölthetnek be.
A KMÜHA-ban oktatóként vett részt Vida Csaba is, szintén a KNBSZ alezredese és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója; Lévay Gábor alezredes, akinek a nevével szintén a KNBSZ folyóiratában találkozhatunk – ő a nyílt forrású hírszerzésről írt tanulmányokat.
Kuti Ferenc mellett más kapcsolódási pontokat is találunk a Drégelyváras KMÜHA és a pár év múlva alapított, előző cikkünkben bemutatott Mercurius Üzleti Hírszerző Akadémia között. Szintén a KMÜHA oktatójaként tüntették fel dr. Kis-Benedek Józsefet, akit előző cikkünkben említettünk: ő volt az, aki a KBA-t bejegyző Győrffy-Kiss Józsefet oktatta a Milton Friedman Egyetemen, illetve közösen tagjai az MTA Hadtudományi Társaságnak.
Adatvédelmi kockázat
A Milton Friedman Egyetem (MFE) mind a KBA, mind a Drégelyvár-akadémia kapcsán előkerült: az alapítvány oldalán együttműködő partnerként jelölte meg az intézményt. Az Átlátszó birtokába került dokumentum alapján az MFE, akkori nevén a Zsigmond Király Főiskola 2013 októberében, nem sokkal a KMÜHA megalakulása után együttműködési megállapodást kötött a Drégelyvár Oktatási Központtal. A dokumentum név szerint nem említi a KMÜHA-t, megnevezi viszont annak egyik oktatóját, Vida Tamást, mint az együttműködés koordinációért felelős munkatársat. Vida Tamás ekkor a dokumentum tanúsága szerint a Drégelyvár Alapítványban is tisztséget vállalt, annak főigazgató-helyettese (azaz Fidler Gábor közvetlen munkatársa) volt.
A Drégelyvár Oktatási Központ részéről a szerződést Virág Gergő, a DOK kuratóriumának elnöke írta alá, aki a Drégelyvár-botrány egyik kulcsfigurája volt. Egészen addig, amíg a vizsgálatok elindulása körül át nem írták az alapítványt másvalaki nevére, Virág Gergő pedig elérhetetlenné vált.
Az, hogy a Drégelyvár-KMÜHA pont a ZSKF-fel kereste az együttműködést, nem véletlen. A főiskolán régóta (és a mai napig) elérhető a nemzetbiztonsági és biztonságpolitikai szakirányú továbbképzés, a szolgálatok hozzájárulásával. 2013-ban a ZSKF hivatalosan is oktatási, kutatási és tudományos együttműködést folytatott a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal, amely keretében többek között információcseréről is megállapodtak. Érdekesség, hogy hasonló információcserére való utalást egyébként az ZSKF-Drégelyvár megállapodásban is találunk, amely alapján a DOK hozzáférhetett a ZSKF egyes adatbázisaihoz.
Itt érdemes megemlíteni, hogy Virág Gergő egyik cége ellen épp adattal való visszaélés miatt indult eljárás:
az OPTEN céginformációs rendszer adatlapja szerint az „Európai Online Oktató Kft” nevű társaság ellen az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda kért végrehajtást – emiatt különösen problémás, hogy a Drégelyvár-csoport akár nemzetbiztonsági szempontból érzékeny adatokhoz is hozzájuthatott.
Megkerestük Szatmári Pétert, a ZSKF (ma Milton Friedman Egyetem) rektorhelyettesét, akit 2013-ban az egyetem a Drégelyvár Oktatási Központtal történő együttműködés koordinálására jelölt ki. Szatmári elmondta, az ő feladata az akadémiai együttműködéshez kapcsolódott, de ilyen szintig nem jutott el a közös munka. „Nem indultak el közös képzések vagy kutatások.”
Szintén megkerestük Vida Tamást, akit az együttműködés részleteiről és pénzügyeiről kérdeztünk. Kérdésünkre, hogy mi volt a ZSKF és a DOK együttműködésének célja, és milyen közös tevékenységeket végeztek, azt válaszolta, „a Drégelyvár Oktatási Központtal a 2014. évben megszakítottunk minden kapcsolatot. A Központnál töltött időszakban az oktatási tevékenység érdekében folytattam megbeszéléseket más közép- és felsőfokú intézményekkel.” A pénzügyekkel kapcsolatban azt mondta, „rendelkezésemre álló információk szerint a DOKFIG és a ZSKF között pénzügyi jellegű kapcsolat nem állt fenn.” Arra a kérdésre, hogy tudomása szerint miért nem folytatódott az együttműködés a DOK és a ZSKF között, azt mondta, „2014. év elején távoztam, így erről nincs információm.”
Az Átlátszó egy neve elhallgatását kérő forrása azt mondta, a képzéseket a Belügyminisztérium Oktatási Alapjától lehívott pályázati pénzekből kívánták megvalósítani.
Újabb próbálkozás
2014 végén, amikor már gyűrűzött a botrány a Drégelyvár központ körül az elsikkasztott tandíjak, jogtalanul felvett támogatások miatt, a ZSKF is megszakította velük a hivatalos kapcsolatot. Ekkor a KMÜHA oldalán egy olyan üzenet jelent meg, mely szerint az akadémia „megszakítottnak tekinti” kapcsolatát a DOK-kal, és új fenntartót keres. Nem sokkal később új online lapokat hoztak létre az úgynevezett Magyar Biztonsági Civil Akadémia (MBCA) nevű csoport nevében. Jól látható, hogy az MBCA a KMÜHA utóda: vezetője szintén Kuti Ferenc lett (2014-ben Kuti az MBCA igazgatójaként nyilatkozott a Kossuth Rádiónak), és felbukkantak az oldalain a KMÜHA oktatói (Lévay Gábor, Kis-Benedek József), akik ismét az üzleti szféra számára hirdettek képzéseket.
Az új akadémia alapításában ugyanúgy részt vett a Drégelyvárból ismert Vida Tamás is (ahogy az saját LinkedIn-oldalán is látható), bár ő az Átlátszónak azt mondta, ekkor már (2014 eleje óta) nem volt az oktatási központ munkatársa.
Az MBCA-nak máig elérhető a Facebook-oldala, amely megszűntként tünteti fel a szervezetet. Az interneten fellelhető információk szerint az „akadémiát” hivatalosan sosem jegyezték be, és néhány ismeretterjesztő előadás tartásán kívül nem végzett tevékenységet. Az egyik ilyen konferencián Mihók Sándor adott elő az MBCA színeiben – ő jelenleg is a Felderítők Társasága felügyelő bizottsági tagja.
Láthattuk tehát, hogy az előző cikkünkben bemutatott KBA-Mercurius Akadémia nem az első próbálkozás volt Magyarországon, hogy a hírszerzői know-howt a hivatalos szolgálatokon kívül értékesítsék. A két próbálkozás között személyi és intézményi átfedés is látható. A Drégelyvár-ügyből szintén látszik az állambiztonsági szervezetek, a politika és kétes üzleti körök összefonódása. A hasonló, érdemben ki nem nyomozott ügyek olyan nemzetbiztonsági sebezhetőségeket jelenthetnek, amelyeket ellenséges titkosszolgálatok – például az orosz hírszerzés – ki tudnak használni.
Küzdősport, vagy az orosz befolyásszerzés eszköze? Orosz edzők és tréningek magyar rendőröknek, katonáknak | atlatszo.hu
Ugyanakkor hozzátette: az igaz, hogy orosz kultúra és a pravoszláv kereszténység szerepet játszik a Systemában (mivel a harcművészet alapja egy ősi orosz küzdősport, a szambó volt, amit hagyományosan jellemzően szerzetesek gyakoroltak s tanítottak az egykori Orosz Birodalomban). „Nemzetközi eseményeken találkoztunk olyanokkal, akik például azután vették fel a pravoszláv vallást, hogy elkezdtek systemázni.
Címlapkép forrás: Honvedelem.hu
|
A Drégelyvár-ügy: milliárdokat elcsaló alapítvánnyal szerveztek hírszerzőképzést a magyar titkosszolgálatok tisztjei
|
Néhány éve kisebb botrányt kavart a Drégelyvár Oktatási Központ ügye, ahol egy jól behatárolható üzleti kör szakképzői milliárdokkal rövidítették meg az államot és a szakképzésért fizető fiatalokat. Akkor azonban még nem került nyilvánosságra, hogy ugyanez a központ több titkosszolgával és a nemzetbiztonsági képzést kínáló ZSKF-fel is együttműködött, céljuk egyfajta magánhírszerzői akadémia elindítása volt. A csalási ügy miatt az együttműködés elhalt, azonban a Drégelyvár Központ vezetői megúszták a felelősségre vonást, a tervezett magánhírszerző-képzés pedig pár év múlva az Átlátszón már bemutatott Mercurius Üzleti Hírszerző Akadémia képében éledt újra.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2022/11/29/a-dregelyvar-ugy-milliardokat-elcsalo-alapitvannyal-szerveztek-hirszerzokepzest-a-magyar-titkosszolgalatok-tisztjei/
|
2022-11-29 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az áprilisi országgyűlési választást megelőzően számos olyan történetet lehetett hallani, hogy egyes jelöltek visszaélhettek a választópolgárok személyes adataival, ugyanis sokan számoltak be arról, hogy tudtukon kívül kerültek fel az ajánlóívekre. Az Országos Rendőr-főkapitányság az Átlátszó érdeklődésére december végén elárulta, hogy hány esetben került eddig sor a hamis magánokirat felhasználása bűncselekmény gyanúja miatt vádemelésre, mennyi eljárást szüntettek meg, vagy függesztettek fel. Az adatokból az látszik, hogy az eljárások több mint harmadát függesztették fel ismeretlen elkövető miatt, minden tizedik nyomozást pedig megszüntettek.
A tavalyi választási évben mindössze pár kattintással lehetett ellenőrizni, hogy mely jelöltekre adtunk le ajánlást az országgyűlési választást megelőző ajánlásgyűjtésen, így nem csoda, hogy tömegével láttak napvilágot olyan esetek a közösségi oldalakon és a sajtóban, amikor a választópolgárok arra panaszkodtak, hogy személyes adataikat tudtukon kívül használták fel egyes indulók.
Többen nyilatkoztak erről az Átlátszónak is, ezeket a történeteket márciusi cikkünkben mutattuk be részletesen.
Tömegével élhettek vissza az aláírásokkal a választási ajánlásgyűjtésen, országosan több tucat büntetőeljárás indult | atlatszo.hu
Az elmúlt 12 évben számtalanszor hangzott el, hogy Magyarországon valami végérvényesen megváltozott, többek szerint már sem jogállamról, sem demokráciáról nem beszélhetünk. Ehhez képest választások előtt a kihívó pártok úgy vágnak bele a küzdelembe és a média úgy tudósít ennek eseményeiről, mintha egy „szokványos” többpárti versengés volna, s nehézséget legfeljebb a választási rendszer jelent.
Július végén megnéztük, hogy az április országgyűlési választásokat megelőző ajánlásgyűjtés kapcsán hány esetben indult eljárás ajánlások hamisítása miatt. A rendőrség ekkor azt írta megkeresésünkre, hogy hamis magánokirat felhasználása bűncselekmény gyanúja miatt 68 feljelentés/bejelentés érkezett a rendőrség nyomozó hatóságaihoz és mind a 68 ügyben nyomozás is indult.
December közepén újra az Országos Rendőr-Főkapitánysághoz (ORFK) fordultunk, hogy megtudjuk, hogy állnak jelenleg a büntetőeljárások. A rendőrség tudatta, hogy a 68 eljárás közül nyolcat átminősítés után, más bűncselekmény gyanúja miatt folytattak, mivel „a Btk. 350. §-a szerinti választás rendje elleni bűncselekmény gyanújának a megállapítására volt alkalmas.” Ezek közül hét jelenleg is folyamatban van, egy esetben pedig vádemelési javaslattal fejeződött be a nyomozás.
A 60 büntetőeljárásból 7 ügyet vádemelési javaslattal megküldtek az ügyészségnek, 29 van jelenleg folyamatban.
Az eljárások harmadát (18 eljárást) felfüggesztettek ismeretlen elkövető miatt, 6 nyomozást pedig megszüntettek, vagyis az esetek felében eredménytelenül nyomozott a rendőrség.
Doktor Gődény és Gattyán György jelöltjeivel volt legtöbbször probléma
Az ORFK júliusi tájékoztatása szerint választás rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt 64 bejelentés, személyes adattal visszaélés bűncselekmény gyanúja miatt 5 feljelentés érkezett a rendőrséghez.
Országosan 68 büntetőeljárás indult ajánlások hamisítása miatt, leggyakrabban Gődény pártjával volt probléma | atlatszo.hu
Bánóczi Enikő aláírása és személyes adatai, többek között a személyigazolvány száma a Borsod 1-es választókerület egyik jelöltjének, Loukota Zoltánnénak az ajánlóívén jelent meg. Ráadásul nem ő volt az egyetlen: tudomása szerint több ismerőse is megtalálta a nevét a NÉP jelöltjének az ajánlóívén úgy, hogy biztosan nem írtak alá neki.
Az ajánlásokkal kapcsolatos problémás ügyekben a rendőrség akkori tájékoztatása szerint a Megoldás Mozgalom, a Normális Élet Pártja, a Mi Hazánk Mozgalom, a Magyar Munkáspárt, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom, a FIDESZ-KDNP, az Egységben Magyarországért Mozgalom, a Mindent a Cigányokért Fórum Párt, A Mi Pártunk, a Magyar Liberális Párt, a Közösen Magyarországért Párt és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt volt érintett.
Nyáron megkeresést küldtünk mind a 106 helyi választási irodának is, hogy megtudjuk, hány esetben fordultak a rendőrséghez, és mely pártok ajánlásaival kapcsolatban merült fel probléma. Választ végül 71 választókerülettől kaptunk.
A helyi választási irodák összesen 44 esetről számoltak be, azaz ennyi ügyben tettek feljelentést a nekünk erről érdemi információt küldő választási irodák, illetve foglaltak le ajánlóíveket a hatóságok.
Leggyakrabban a Normális Élet Pártjával volt probléma, őket a Megoldás Mozgalom jelöltjei követték.
A visszaéléseknek többféle módja van: egyes esetekben az aláírások meghamisításával, a személyes adatok engedély nélküli felhasználását követően találták meg az ajánlók között magukat olyanok, akik biztosan nem írtak alá az adott jelöltnek (vagy épp senkinek nem adtak le ajánlást saját bevallásuk szerint). Előfordult olyan is, hogy elhunytak adatai szerepeltek az íveken.
A hamis aláírásgyűjtés a kamupártok egyik kedvelt eszköze, amivel milliós állami támogatásokra tudnak szert tenni – valós politikai teljesítmény nélkül. Az egyéni jelöltek több mint egymilliós támogatásra jogosultak, a listát állító pártok pedig aszerint kaphatnak további forrásokat, hogy hány körzetben sikerült jelölteket állítaniuk. A választási törvény 2011-es módosítása pedig lényegesen egyszerűbbé tette a jelöltállítás rendszerét, azóta ugyanis mindössze 500 érvényes aláírásra van szükség az induláshoz, egy választópolgár pedig több jelöltet is támogathat. A kampányfinanszírozási törvény 2017-ben szigorodott, a módosítás szerint ma már azoknak a pártoknak, amelyek a választáson nem érnek el 1%-ot, vissza kell fizetniük az állami támogatást, a korábbi példák azonban azt mutatják, hogy ezt nem minden esetben lehet behajtani rajtuk.
Négy éve több volt a visszaélés, de kevesebb nyomozás zárult vádemeléssel
Hamis ajánlásokkal a korábbi országgyűlési választások során is találkozhattunk. 2018-ban több olvasónk is megkeresett minket azzal, hogy a kamupártok a választási aláírásgyűjtés során visszaéltek az adataikkal. A választás után két hónappal megírtuk, hogy 111 büntetőeljárás indult országosan a választási ajánlások hamisítása miatt, a helyi választási irodák pedig 280 esetről számoltak be megkeresésünkre az ajánlások hamisításával összefüggésben.
2018 novemberében arról is beszámoltunk, hogy szinte eredménytelenül nyomozott a rendőrség a több tucat visszaélés ügyében. A 111 eljárás közül fél évvel a választások után hatot megszüntettek, tizenkilencet felfüggesztettek, kilencet átminősítettek, tizenegyet pedig átadtak a NAV-nak. Vádemelésre mindössze egy esetben került sor az ORFK akkori tájékoztatása szerint.
Még csak egy vádemelésre került sor a választási ajánlások tömeges tavaszi hamisítása miatt | atlatszo.hu
Az ORFK az Átlátszó érdeklődésére most azt válaszolta, hogy a szóban forgó eljárások közül 6-ot megszüntettek, 19-et pedig felfüggesztettek. A rendőrség 9 ügyben a nyomozást – átminősítés után – más bűncselekmény gyanúja miatt folytatja. Vádemeléssel 1 nyomozást fejeztek be, míg 11 ügyet áttettek a hatáskörrel rendelkező Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV).
Címlapkép: Az ellenzéki összefogás ajánlásgyűjtése az országgyűlési választás előtt, februárban. Forrás: Facebook/ Márki-Zay Péter.
|
Mindössze hét vádemelésre került sor a több tucat büntetőeljárásból hamis választási ajánlások miatt
|
Az áprilisi országgyűlési választást megelőzően számos olyan történetet lehetett hallani, hogy egyes jelöltek visszaélhettek a választópolgárok személyes adataival, ugyanis sokan számoltak be arról, hogy tudtukon kívül kerültek fel az ajánlóívekre. Az Országos Rendőr-főkapitányság az Átlátszó érdeklődésére december végén elárulta, hogy hány esetben került eddig sor a hamis magánokirat felhasználása bűncselekmény gyanúja miatt vádemelésre, mennyi eljárást szüntettek meg, vagy függesztettek fel. Az adatokból az látszik, hogy az eljárások több mint harmadát függesztették fel ismeretlen elkövető miatt, minden tizedik nyomozást pedig megszüntettek.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2023/01/09/mindossze-het-vademelesre-kerult-sor-a-tobb-tucat-buntetoeljarasbol-amelyek-hamis-valasztasi-ajanlasok-miatt-indultak/
|
2023-01-10 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Tavaly szeptemberben birtokunkba került egy megállapodás, amelyet a Miniszterelnökség kötött a Honvédelmi Minisztériummal arról, hogy a honvédségi repülőgépeket miként használhatják a miniszterelnökségi delegációk. A dokumentum szerint a honvédelmi tárca minden egyes út után megírja Orbán Viktor hivatalának a kapcsolódó kiadásokat. Ezeket a költségösszesítő iratokat szeptember végén kikértük a minisztériumtól, ami 90 nap hosszabbítás után végül egy soronként (!) külön oldalra (!) beszkennelt (!) táblázatot küldött december végén. Igazán különleges karácsonyi ajándék volt, valószínűleg direkt a kíváncsiskodó újságírók kedvéért fejlesztették ki.
Pályafutásom kezdete, 2008 óta sokféle módszerrel találkoztam már, amivel a különböző adatgazdák igyekeztek megakadályozni vagy legalább minél jobban megnehezíteni, hogy az általuk kiadott közérdekű adatokat értelmezni tudjam, és cikket írjak belőlük. A képként befotózott pdf az egyik legszokványosabb ilyen sajtószívató eszköz, de az oldalanként elforgatva beszkennelt táblázat vagy az olvashatatlanul elmosódottra fénymásolt-blőrözött dokumentum is közismert újságírólassító stratégia. Azt hittem, már minden aljas ravasz trükköt láttam, de a Honvédelmi Minisztériumnak most sikerült meglepnie, köszönöm!
A Magyar Honvédség 2018-ban vásárolt 2 darab Airbus A319 (lajstromjelük 604 és 605) és 2 db Dassault Falcon 7X (lajstromjelük 606 és 607) típusú repülőt. Az Airbus a légitársaságok által is előszeretettel használt típus, a Falconok pedig a szupergazdagok által magángépnek tartott, business jet kategóriájú repülőgépek.
A repülők megvásárlásakor hangsúlyozták, hogy nem kormánygépnek vették őket, hanem katonai feladatokat fognak ellátni, ehhez képest rendszeresen szállítanak kormánytagokat és delegációkat. Legtöbbször Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külügyminiszter és Novák Katalin köztársasági elnök használja a honvédségi gépeket, de volt olyan, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és kísérete utazott az egyik Airbus fedélzetén szentmisére és koncertre.
Semjén Zsolt és kísérete honvédségi repülővel utazott Madeira szigetére szentmisére és koncertre | atlatszo.hu
Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes 2022. április 1-jén közzétette a Facebook-oldalán, hogy aznap délelőtt Erdő Péter bíborossal együtt részt vettek IV. Károly magyar király halálának 100. évfordulóján tartott szentmisén Madeirán. A Portugáliához tartozó szigeten olvasónk lefotózta aznap a Magyar Honvédség 604-es lajstromjelű Airbus A319 típusú repülőgépét, ami valószínűsítette, hogy Semjénék azzal mentek oda.
Ezzel önmagában nem is lenne semmi baj, mert sok országban bevett szokás, hogy állami vagy honvédségi tulajdonú repülőkön utaznak a vezető politikusok a kedvezőbb időbeosztás, a nagyobb biztonság és egyéb okok miatt. Nálunk azonban nem ismerik el a gépek kormányzati használatát, titkolják az ezzel kapcsolatos közpénzes kiadásokat, ráadásul erős a gyanú, hogy nem csak hivatalos utakra használják a politikusok a légierő repülőit. Talán épp emiatt van az, hogy az összes út minden adatát (hova, mikor, kit vittek a repülők) 30 évre titkosították honvédelmi és nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
Megállapodás a miniszterelnöki delegációk utazásáról
A két Airbus és a két Falcon láthatóságát letiltották a legismertebb repülőgép-figyelő oldalakról, ám az állami cenzúrát elutasító ADS-B Exchange által közzétett információkból tudható, hogy melyik, mikor, merre jár. Az érdekesebb utakról rendszeresen beszámolunk az Átlátszón, 2022 szeptemberében pedig birtokunkba került egy szerződés, mely szerint a miniszterelnökségi delegációk szállításának módjáról a Miniszterelnökség (ME) 2021-ben állapodott meg a Honvédelmi Minisztériummal (HM).
Itt a szerződés, melynek keretében Orbán Viktor különjáratnak használhatja a katonai repülőgépeket | atlatszo.hu
Az Átlátszóhoz eljutott egy keretmegállapodás, amelyet a Miniszterelnökség (ME) és a Honvédelmi Minisztérium (HM) kötött 2021 július elején, alig másfél hónappal az Orbán család római útja előtt. A szerződés nem konkrét utakra vonatkozik, hanem azt rögzíti, hogy miként zajlik egy honvédségi repülővel való utazás megrendelése és kifizetése a Miniszterelnökség részéről egy miniszterelnökségi hivatalos delegáció esetén.
A dokumentum részletezi a repülőgépek „megrendelésének” menetét és az utak elszámolásának módját is. Eszerint a HM azonban minden egyes megrendelt és megvalósult út után küld a ME-nek egy részletes költségösszesítőt, amely tételesen tartalmazza az alábbiakat:
a repülőgép hajtóanyag-norma szerinti költsége,
a személyzet napidíja és ellátási költsége,
több napos út esetén a személyzet külföldi tartózkodásának költsége,
a delegáció fedélzeti ellátásának költsége,
légtérhasználati díjak,
repülőtéri kiszolgálási díjak,
fedélzeti internethasználati költségek,
egyéb, nem tervezett kiadások.
90 napra hosszabbított adatigénylések
A megállapodásba foglalt információk alapján ősszel adatigényléseket adtunk be a honvédelmi tárcának, a Külügyminisztériumnak, a Köztársasági Elnöki Hivatalnak és a Miniszterelnökségnek is. Mindenhonnan ezeket a repülési költségeket összesítő iratokat kértük ki 2021 elejétől az adatigénylés napjáig.
A HM-től, értelemszerűen, az Orbán Viktor, Szijjártó Péter és Novák Katalin hivatalának kiadott összes költségpapírt kértük, az egyes hivataloktól pedig természetesen csak azt, amit ők kaptak a HM-től.
Az adatigénylések válaszadási határidejét – az orosz-ukrán háború miatt elrendelt háborús veszélyhelyzetre hivatkozva – mindannyian meghosszabbították 45, majd újabb 45 nappal, vagyis összesen 3 hónappal.
Soronként beszkennelt táblázatot kaptunk
A 2022. szeptember 21-én beadott adatigénylésekre így végül 2022. december 20-án érkeztek meg a válaszok. A Külügyminisztérium, a Köztársasági Elnöki Hivatal és a Miniszterelnökség is azt közölte ekkor, hogy egyeztettek a Honvédelmi Minisztériummal és az majd kiadja a rájuk vonatkozó adatokat is egyben.
A HM pedig egy linket küldött, és azt írta, hogy ott megtekinthetők az általunk kért adatok. A link a hírhedt Kormányzati Integrált Közérdekű Adatközlési Portálra (KIKAP) vitt, amivel Karácsony Gergelyt is szívatták Fudan-ügyben. Itt egy 8 karakteres robotszűrő kód (captcha) után megjelent a honvédelmi tárca nekünk szánt küldeménye.
Ugye, az adatigénylésünkben az utazásonként az egyes hivataloknak (Miniszterelnökség, Köztársasági Elnöki Hivatal, Külügyminisztérium) küldött költségösszesítőket kértük. Ehhez képest
kaptunk egy soronként (!) beszkennelt (!) táblázatot,
méghozzá oldalanként vízjelezve, TIF-formátumban, egyenként 7,5 megabájtos méretben.
Igazán egyedi karácsonyi ajándék volt a Honvédelmi Minisztériumtól, kicsit meg is hatódtam, hogy ennyi energiát fektettek a hátráltatásomba. Ráadásul volt még egy csavar a furfangos adatszolgáltatásban: a link ugyanis 1-2 hét múlva meghalt, jelenleg már nem elérhetők rajta az iratok. Vagyis ha decemberben nem töltöttem volna le őket, akkor most nem lennének meg. Ki is adták, meg nem is, mint a mesében.
Jó poénnak tűnhet, de január 6-án megkértem a tárcát, hogy szíveskedjenek a kért adatokat emailben, sima mellékletként, és valami normális fájlformátumban, például excelben vagy pdf-ben elküldeni. Ha erre nem hajlandóak, akkor kézzel fogom kibogarászni a béna tifekből, hogy mennyi pénzt kértek a politikusok egy-egy repüléséért.
Címlapkép: Orbán Viktor Brüsszelben az egyik honvédségi repülővel, 2022. október 20. (fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
|
Soronként külön oldalra szkennelt táblázatot küldött a Honvédelmi Minisztérium Orbán Viktorék repülőútjairól
|
Tavaly szeptemberben birtokunkba került egy megállapodás, amelyet a Miniszterelnökség kötött a Honvédelmi Minisztériummal arról, hogy a honvédségi repülőgépeket miként használhatják a miniszterelnökségi delegációk. A dokumentum szerint a honvédelmi tárca minden egyes út után megírja Orbán Viktor hivatalának a kapcsolódó kiadásokat. Ezeket a költségösszesítő iratokat szeptember végén kikértük a minisztériumtól, ami 90 nap hosszabbítás után végül egy soronként (!) külön oldalra (!) beszkennelt (!) táblázatot küldött december végén. Igazán különleges karácsonyi ajándék volt, valószínűleg direkt a kíváncsiskodó újságírók kedvéért fejlesztették ki.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozadat/2023/01/11/soronkent-kulon-oldalra-szkennelt-tablazatot-kuldott-a-honvedelmi-miniszterium-orban-viktorek-repuloutjairol/
|
2023-01-11 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Matolcsy György jegybankelnök fiának barátja, Száraz István igazán nem panaszkodhat az új évre. A napokban derült ki ugyanis, hogy cége, a FRANK Digital Kft. tavaly decemberben elnyerte a Magyar Nemzeti Bank 3,3 milliárdos tenderét, majd az uniós közbeszerzési értesítőben látott napvilágot, hogy a Neumann János Egyetem kommunikációs kampányát is ők vihetik nettó 119 millió forintért. A többi 3 jelentkezőből kettőt kizártak, a harmadik pedig drágább ajánlatot adott. Az egyetem 2020 óta egy vagyonkezelő alapítványé, amelynek kuratóriumában ott ül Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke is.
„Kommunikációs feladatok ellátására” írt ki közbeszerzési eljárást a kecskeméti Neumann János Egyetem tavaly nyáron; a tendernek most lett eredménye. Az uniós közbeszerzési értesítőben olvasható leírás szerint az egyetem „többcsatornás, komplex, országos figyelemfelhívó és tájékoztató kampányokat” szeretne, és ehhez kell a nyertesnek koncepciótervet, továbbá a különböző médiamegjelenésekhez szükséges megjelenési formákat, a kreatív anyagok szöveg- és grafikai terveit, valamint annak mutációit elkészítenie.
„A szerződés keretén belül a felsőoktatási intézmény középtávú, 3 éves kommunikációs és marketing stratégiájának kidolgozásán túl, a tartalomfejlesztés és média ügynöki szolgáltatások is a feladat részét képezik, a média megjelenések teljes körű koordinálásán és meghatározott budget optimalizálásán túl” – olvasható a szövegben.
A kampányok egyik célja, hogy a kecskeméti Neumann János Egyetem országos ismertséget szerezzen, illetve, hogy egy olyan „adatokkal alátámasztható kommunikációs rendszer” alakuljon ki, amely „alkalmas az intézmény bevételtermelésének növelésére, a hallgatói létszám gyarapítására és a reputáció nemzetközi szinten való növelésére is.”
A közbeszerzési eljárás dokumentumai szerint a nyertes vállalkozó feladata lesz
a Neumann János Egyetem piaci helyzetének felmérése, tanácsadás az egyetem kommunikációs, PR és marketingstratégiájának kialakítása;
az egyetemmel közösen kialakított kommunikációs stratégia végrehajtására vonatkozó ütemterv kidolgozása, éves bontásban, a folyamat támogatása;
hirdetési struktúra kialakítása kampányidőszakok szerint;
hirdetés- és platformkezelés (pl.: hírlevél marketing, Google Ads/Facebook/Instagram/Youtube hirdetéskezelés stb.);
online média megjelenések;
keresőoptimalizálás;
online tartalommarketing szolgáltatás (hirdetési szövegek, PR cikkek készítése, grafikai tervezés,videós tartalmak készítése – 8 db kb. 3 perces image kisfilm készítése)
fotózás (munkavállalói portréfotó egy alkalommal, valamint az újonnan érkező kollégák azonos minőségű portréfotózásának biztosítása – 400 fő + marketing kampányokhoz szükséges egyedi fotók biztosítása stock fotó vásárlással + évente kb. 100 db. stock fotó minőségű kép készítése az intézményi életről, infrastruktúráról, összesen 4 alkalommal);
offline tartalommarketing szolgáltatás;
offline média megjelenések.
A megbízás egy év határozott időre jön létre, azonban a megbízáson belül az egyes feladatrészek elvégzésére külön időkeretet határoz meg az ajánlatkérő. Az egyetemnek emellett az opció keretében lehetősége van további feladatok megrendelésére is.
A Pallasz Athéné Egyetem 2016-ban jött létre a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola integrálódásával. Az intézmény egy évvel később engedélyt kapott a névváltoztatásra, és 2017. augusztus 1. óta Neumann János Egyetemként (NJE) működik. 2020. augusztus 1-jétől a Neumann János Egyetem jogi státusza állami felsőoktatási intézményről alapítványi fenntartású közhasznú magán felsőoktatási intézményre változott. Az alapítványi jogok teljes körének gyakorlására az alapítvány kuratóriumát jelölte ki a kormány. Az alapítvány kuratóriumának elnöke a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) kötődő Csizmadia Norbert, a további kurátorok pedig Lezsák Sándor, Gaál József kecskeméti alpolgármester, Dr. Nagy Zoltán, és a szintén MNB-s kötődésű Bánkuty Tamás. Közülük Lezsák Sándor a legismertebb: ő az Országgyűlés egyik fideszes alelnöke, aki az alapítványi munkájáért 1,3 millió forintot kap az egyetemtől. A Neumann János Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottságában tag még Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét fideszes polgármestere is.
Száraz István cége tovább menetel
A felhívásra 4 cég jelentkezett: az Oditech-Stúdió Kft., a Marketing Store Tanácsadó és Szolgáltató Kft., a Hello Event Szolgáltató Kft. valamint a FRANK Digital Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Ez utóbbi lett a befutó, mivel alacsonyabb árat adott meg, mint az Oditech-Stúdió, a másik két jelentkezőt pedig kizárták.
A FRANK Digital Kft. a becsült összegnél drágábban, nettó 119 777 000 forintért vállalta a munkát.
A cég a tervek szerint alvállalkozóként bevonja a HD Communication Kft.-t is.
A nyertes társaság neve már ismerős lehet az Átlátszó olvasóinak, hiszen a FRANK Digital közpénzes megbízásairól többször beszámoltunk. A kft. ugyanis az elmúlt években rendre megnyerte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) többmilliárdos kommunikációs tendereit.
Ez 2022-ben sem történt másként: tavaly decemberben a FRANK Digital a „rendkívül alapos, színvonalasan felépített és kivitelezett” kampánytervével nyerte el az MNB 3,3 milliárd forint keretösszegű megbízását. A másik indulót egy amatőr hiába miatt kizárták, egy évvel korábban pedig a cégnek nem is volt ellenfele a tenderen.
Az állami megbízásoknak is köszönhetően a cég határozottan jól áll anyagilag: 2020-ban 2,8 milliárd, 2021-ben pedig 4,2 milliárdos forgalmat bonyolított. Az adózott eredmény 347 millió forintól 790 millió forintra nőtt egy év alatt. Nem csoda, hogy a tulajdonos 147 millió forintos osztalék kivételéről döntött.
És hogy ki a szerencsés illető? A fő profilja szerint reklámügynöki tevékenységgel foglalkozó, 2014 tavaszán alapított cég tulajdonosa – a Dry Digital Kft.-n keresztül – Matolcsy Ádám barátja, Száraz István. Matolcsy Ádám édesapja pedig nem más, mint Matolcsy György, a milliárdos megbízásokat adó MNB elnöke.
Száraz István 150 milliós osztalékot vett ki a cégből, ami milliárdokat kap az MNB-től | atlatszo.hu
A FRANK Digital Kft.-t az Opten adatai alapján 2021 januárja óta a Dry Delta Kft.-n keresztül tulajdonolja Száraz István. A Dry Delta is leadta a 2021-es beszámolóját, ami alapján a tavalyi évben egyáltalán nem volt árbevétele, holott az 2019-ben és 2020-ban rendre 20 millió körül alakult.
Száraz neve továbbá ismerős lehet onnan is, hogy ő volt a már megszűnt VS.hu alapítója, ami több mint félmilliárd forintot kapott az MNB alapítványaitól. Száraz István az Origót kiadó New Wawe Media Group Zrt.-ben is jelentős szerepet töltött be egészen 2017-ig, majd a vezérigazgatói címet később barátja, a jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám vette át. A hvg.hu értesülése szerint pedig Matolcsyék mellett Száraz jó kapcsolatot ápol a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal is.
Kormányközeli kapcsolatok
Az alvállalkozóként megnevezett HD Communication Kft. (korábban HD Event & Promotion Kft.) egy 2013-ban alapított, 42 fős cég, budapesti székhellyel. A cég éves bevétele az elmúlt években 825 millió és 1,5 milliárd forint között mozgott. Tulajdonosai a HD Group Kommunikációs Ügynökség Kft. (45%) és a Realis Group Kft. (55%). Előbbi végső többségi tulajdonosa dr. Német Zoltán és a Morganfield Holdings.
A Morganfield neve egy 2016-os cikkben bukkant fel – talán nem meglepő módon Matolcsy Györggyel egy lapon. Az akkor még létező Népszabadság arról írt, hogy többek között ez a cég volt a tulajdonosa egy ideig annak a nyomdának, amelytől az MNB tulajdonában lévő Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány túlárazva felvásárolta a Matolcsy György Heti Válaszban megjelent írásaiból készült cikkgyűjteményt (2500 példányt).
A HD Communication Kft. másik (többségi) tulajdonosa a Realis Group, amely Dr. Schrancz Mihály Tamás ingatlanfejlesztő és Duca Andrea tulajdonában van. A cégnek egyedül 2020-ban volt bevétele az elmúlt években (42 millió forint), azonban még így is nyereséges tudott lenni. Dr. Schrancz Mihály többek között 2 évig volt Magyarország harmadik legnagyobb ingatlanfejlesztő cégének, a Property Market Kft.-nek az ügyvezető igazgatója. A cég a Garancsi István kormányközeli üzletember többségi tulajdonában lévő Market Építő Zártkörűen Működő Részvénytársaságé.
Garancsi nyerte a nemzeti tőkésosztály közbeszerzési versenyének novemberi fordulóját | atlatszo.hu
Idén is figyelemmel követjük a nyilvános közzétételekből, hogy mennyi és milyen közbeszerzést nyert tíz Fidesz-közeli vállalkozó, illetve vállalkozás, mert ezeknek a cégeknek a bevétele jelentős részben állami megrendelésekből származik. Ahogy tavaly, most is kigyűjtjük a Közbeszerzési Értesítőből, hogy tíz kormányközelinek mondott vállalkozó/vállalkozás mekkora értékű állami megbízást kap.
|
Matolcsy Ádám barátjának cége nyerte a Neumann János Egyetem kommunikációs tenderét
|
Matolcsy György jegybankelnök fiának barátja, Száraz István igazán nem panaszkodhat az új évre. A napokban derült ki ugyanis, hogy cége, a FRANK Digital Kft. tavaly decemberben elnyerte a Magyar Nemzeti Bank 3,3 milliárdos tenderét, majd az uniós közbeszerzési értesítőben látott napvilágot, hogy a Neumann János Egyetem kommunikációs kampányát is ők vihetik nettó 119 millió forintért. A többi 3 jelentkezőből kettőt kizártak, a harmadik pedig drágább ajánlatot adott. Az egyetem 2020 óta egy vagyonkezelő alapítványé, amelynek kuratóriumában ott ül Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke is.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/01/12/matolcsy-adam-baratjanak-cege-nyerte-a-neumann-janos-egyetem-kommunikacios-tenderet/
|
2023-01-12 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Orbán Viktor karácsony előtt zárt körben foglalta össze legújabb stratégiáját a Széll Kálmán Alapítvány vacsoráján. A szuperterv egyik fontos komponense, hogy olyan hazai vállalatokat erősítenek meg, mint a 4iG. A Mészáros Lőrinc vonzáskörzetéből kinőtt, gigantikusra dagasztott informatikai és távközlési vállalat a NER szuperprojektje.
„Nem külföldi cégek központjainak idetelepülését ösztönözzük, hanem olyan hazai vállalatok megerősödését, amelyek regionális szinten válnak meghatározó szereplővé, mint a MOL, az OTP Bank vagy a 4iG.” - Fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor 2013-ban Tusnádfürdőn is beszélt arról, hogy mi a jelentősége a közép-európai mértékben is számottevő magyar óriásvállalatoknak, de akkor még az OTP és a MOL mellett a Simicska Lajoshoz tartozó Közgépet említette meg, ami azóta a rendszeren belül dúló testvérháború áldozatává vált. Így a mostani felsorolásból ki is maradt, ami jól mutatja, hogy ezek a NER-cégek és fejeik milyen szerény önállósággal rendelkeznek.
A 4iG csillaga viszont meredeken emelkedik. Január 9-én büszkén jelentették be, hogy leányvállalata, a tavaly bekebelezett Antenna Hungária az állammal közösen végrehajtotta a magyar távközlés történetének egyik legjelentősebb vállalatfelvásárlását, és elképesztő összegért, 660 milliárd forintért megvették a Vodafone Magyarországot.
|
Ez Orbánék szuperprojektje, a magyar jövő kulcsa, ahová nyomozók vonultak ki házkutatást tartani
|
Orbán Viktor karácsony előtt zárt körben foglalta össze legújabb stratégiáját a Széll Kálmán Alapítvány vacsoráján. A szuperterv egyik fontos komponense, hogy olyan hazai vállalatokat erősítenek meg, mint a 4iG. A Mészáros Lőrinc vonzáskörzetéből kinőtt, gigantikusra dagasztott informatikai és távközlési vállalat a NER szuperprojektje.
| null | 1 |
https://444.hu/2023/01/10/ez-orbanek-szuperprojektje-a-magyar-jovo-kulcsa-ahova-nyomozok-vonultak-ki-hazkutatast-tartani
|
2023-01-10 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A Fidesz egyik nagy sikere volt, hogy sikerült visszahozni a vármegyéket. Emiatt nemcsak a közlekedési táblákat kellett átírni, hanem szinte mindent, amiben korábban megye szerepelt. A mindenféle átnevezések miatt
2023. január 1-jével összesen 1172 jogszabály módosult.
Rendeleti kormányzás
Tavaly novemberig a kormány négyszer hirdetett veszélyhelyzetet, pár hónapot leszámítva, vagyis 2020 márciusa óta rendkívüli jogrend szerint működik az ország. Ez azt jelenti, hogy a kormány rendeletekkel is felülírhatja az országgyűlés által elfogadott törvényeket. A Wolters Kluwer összegzése szerint
2022-ben 267 kormányrendelet született, amit a veszélyhelyzetre hivatkozva hoztak meg. Ez az összes jogszabály 18,5 százalékát jelenti, de ha csak ha a megalkotott 637 kormányrendeletet nézzük, akkor az arány 41,9 százalékos.
Ahogy a Helsinki Bizottság is megjegyezte, ezt a lehetőséget a kormány többször is politikai haszonszerzésre használta: veszélyhelyzeti rendeletekkel korlátozták indokolatlanul hosszú ideig a gyülekezési jogot, lehetetlenítették el a tanárok sztrájkját, növelték 45+45 napra a közérdekű adatkérésekre való válaszadás határidejét.
Akkor is az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében elrendelt veszélyhelyzetre hivatkoztak, amikor többek közt döntöttek a 30 év alatti anyák szja-mentességéről vagy a 2023-as költségvetés módosításáról.
Az összegzés szerint 2022-ben 1446 új jogszabályt (törvény, kormány-, miniszteri vagy egyéb rendelet) fogadtak el, ami 71-gyel elmarad az egy évvel korábbi rekordtól, de azt is figyelembe kell venni, hogy választási években mindig kevesebb jogszabály születik, hiszen leáll a parlament, és az új kormány megalakulásáig a minisztériumok is kevesebbet termelnek.
|
A vármegyék miatt 1172 jogszabályt kellett módosítani
|
A Fidesz egyik nagy sikere volt, hogy sikerült visszahozni a vármegyéket. Emiatt nemcsak a közlekedési táblákat kellett átírni, hanem szinte mindent, amiben korábban megye szerepelt. A mindenféle átnevezések miatt 2023. január 1-jével összesen 1172 jogszabály módosult.
| null | 1 |
https://444.hu/2023/01/04/a-varmegyek-miatt-1172-jogszabalyt-kellett-modositani
|
2023-01-04 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Kit ne érdekelne szakmailag a Puskás Akadémia idei második felkészülési meccse? A jelek szerint Mészáros Lőrincet és baráti, egyben üzleti körét feltétlenül. És erről most már fotók is vannak.
A szakmai érdeklődésnek nem szabhat gátat az az akadály az sem, hogy a felcsúti alakulat nem itthon gyűjti az erőt az NB I tavaszi idényére, hanem Spanyolországban edzőtáborozik. A vasárnapi meccsért így több mint 2 600 kilométert kellett utazni, de ha az ellenfél a német másodosztályban a 13. helyen álló Karlsruhe, akkor ez kihagyhatatlan.
Mészáros Lőrinc így aztán maga köré gyűjtötte az érdeklődőket, és a helyszínen tekintették meg a meccset. Miután a NER egyik kedvenc magángépe január 14-én kirepült Málagára, 15-én pedig visszajött, erős a gyanú, hogy a kirándulás résztvevői ezen a gépen utaztak. (A málagai reptér nincs messze a felcsútiak által használt edzőközponttól, a csapat is ezen az útvonalon érkezett a táborba.)
A végeredmény pedig: aligha volt még ilyen erős VIP-pad az Estepona Futballcentrum edzőpályáján.
A VIP-vendégeket megörökítő fotót a Puskás Akadémia töltötte fel, mindenféle különösebb szöveg nélkül, de a Nemzeti Sport is megjelentette a „Felkészülés: fejet hajtott a német másodosztály csapata a Puskás Akadémia előtt” című cikkében.
Az állami kézben lévő Nemzeti Sport képaláírása szerint: „A dél-spanyolországi Marbellában edzőtáborozó Puskás Akadémia elnöke, Mészáros Lőrinc – magyar sportvezetők és üzletemberek társaságában – a helyszínen nézte meg a felcsúti csapatnak a német másodosztályú Karlsruhe elleni edzőmeccsét. A küldöttségben ott volt több profi futballklub vezetője, így Végh Gábor, a ZTE tulajdonosa, Szakály Ferenc, az NK Osijek elnöke és dr. Magyar Mátyás, a Diósgyőr többségi tulajdonosa is (Fotó: Puskás Akadémia/Fórika Attila)”.
Igen, ott van a Nemzeti Sport főszerkesztője, az a Szöllősi György, aki a hétfői sportgálán a megnyitóbeszédében kizárólag Mészáros Lőrincet köszöntötte név szerint a magyar sportklubot elnökei közül. Elfogulatlansággal Szöllősit eddig sem lehetett vádolni, ha a felcsúti focicsodáról volt szó. Ő maga is posztolt a helyszínről, a hashtagek között a puskasnagyakovetet is használva. (A hashtag-használat mellett ezzel egyébként diplomataútlevél is jár.)
De a kép azért tartogat még meglepetéseket.
Az alsó sorban balra Istenes László, a Puskás Akadémia kommunikációs és marketingigazgatója, a TV 2 műsorvezetője.
Mellette Szöllősi György, Felcsútra költöző sportújságíró, a Nemzeti Sport főszerkesztője, a Magyar Sportújságírók országos Szövetségének az elnöke.
Az alsó sportban ott ül még Magyar Mátyás, a diósgyőri focit működtető cég többségi tulajdonosa. Ő amúgy tagja a felcsúti orvosi stábnak is (sérülés ellátásért felelős traumatológus) és van közös egészségügyi cége Mészáros Lőrinccel.
A felső sorban a bal szélen nem tudjuk, ki ül (ha valaki tudja, írja meg a megirom@444.hu-ra), mellette
Felső sor bal szélén: Zorkóczy Krisztián pilóta
balról a második: Barna Zsolt, a Mészáros-féle új szuperbank vezetője,
balján Sárváry István, a V-Híd vezérigazgatója, aki - mint teljesen véletlenül kiderült - tavaly együtt vacsorázott az akkor még miniszter Palkovics Lászlóval. Ezt a Momentum által lebuktatott étkezést a minisztérium azzal magyarázta, hogy „a miniszter eredményes munkavégzéséhez elengedhetetlen, hogy a tárcája hatáskörébe tartozó ágazatok meghatározó vállalataival állandó kapcsolatot tartson, helyzetükkel, kihívásaikkal tisztában legyen, gyakorlati tapasztalataikat a jogalkotásban, stratégiai tervezésben figyelembe vegye”.
A következő vendég Szakály Ferenc, az NK Osijek elnöke. Az eszéki klubban többségi tulajdonos volt Mészáros Lőrinc, de összeférhetetlenségi okok miatt távoznia kellett. Mint látszik, annyira nem távolodott el a horvát csapattól.
Hogy Mészáros Lőrinc jobbján ki ül, azt még nem sikerült megfejtenünk. Olvasónk segítségével kiderült, hogy Mészáros Lőrinc jobbján Deák Gábor ül, aki több cégben is vezető pozíciót töltött már be Mészáros cégeiben. Most a ZÁÉV elnök-vezérigazgatója, és az eszéki klub felügyelőbizottságába is beült.
Mészáros balján Végh Gábor, a zalaegerszegi focicsapat tulajdonosa. Ő ajándékozta a Felcsúton felavatott Puskás-szobrot a klubnak.
Napszemüvegben Mészáros János, Lőrinc testvére, egyre sikeresebb üzletember.
Végül a jobb szélen Vörös József, ügyvéd. Korábban azzal került be a hírekbe, hogy ő vásárolta meg Simicska Lajos több cégét, amelyek aztán Mészáros Lőrincnél landoltak, így volt olyan időpillanat, amikor az ő nevén volt többek között a Publimont, a Lánchíd Rádió, és a Pro-Ráta Holding, de ő szerezte meg például a Heti Válasz újságírói elől a bedarált hetilap teljes archívumát is (Mészáros Lőrinc pert indított a Heti Válasz korábbi újságírói ellen ellen, amiért Vöröst hozzá kötötték, de a Kúria Válasz Online-nak adott igazat). Vörös József emellett képviselte Mészáros Lőrincet földárveréseken és Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány jogi képviselője is. 2021-ben amúgy megvásárolta a salgótarjáni focicsapatot.
Aztán többen is csatlakoztak a társasághoz.
A hangulatra nem lehetett panasz, Mészáros Lőrinc a kispadra is leült.
Sőt, a meccs egy részét is onnan nézte. otthagyva a fázós baráti kört.
A meccset 1-0-ra a Puskás Akadémia nyerte.
|
Mészáros Lőrinc meccsnézős kirándulást szervezett a sleppjének Marbellába
|
Kit ne érdekelne szakmailag a Puskás Akadémia idei második felkészülési meccse? A jelek szerint Mészáros Lőrincet és baráti, egyben üzleti körét feltétlenül. És erről most már fotók is vannak.
| null | 1 |
https://444.hu/foci/2023/01/16/meszaros-lorinc-meccsnezos-kirandulast-szervezett-a-sleppjenek-marbellara
|
2023-01-16 17:02:46
| true | null | null |
444
|
A felcsúti székhelyű Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt, valamint a kormány másik kedvenc kivitelezője, a biatorbágyi West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft. nyerte meg a közel 3,2 milliárdos, egész pontosan nettó 3 176 953 739 forintos, régóta tervezgetett felújítást.
A rendelkezésre álló 18 hónap alatt az 1874 négyzetméteres épülethez kapcsolódóan kávézó-shop-ot, portát, valamint irodaépületet is kialakítanak. Az épület hűtés-fűtését megújuló energiaforrást használó levegő-levegő hőszivattyúval biztosítják majd, az irodaház feletti lapostetőn extenzív zöldtető, illetve járható terasztető készül.
A földszinten kap helyet többek között majd az előcsarnok, tárgyaló, középvezetői iroda, és a 116 négyzetméteres, 24 fős kávézó-shop. Az I. emeleten rengeteg iroda, a II. emeleten a recepció, felsővezetői irodák, míg a III. emeleten többek között a tetőterasz.
A 2023-as Formula 1 Magyar Nagydíj ideje előtt, alatt, illetve után (mindösszesen legfeljebb 14 naptári napra) a kivitelezők visszaadják a Hungaroring főbejáratához vezető utat, és biztosítják a főbejáraton való akadálymentes személy- és gépjármű átközlekedést, tehát a 18 hónapos beruházás nem készül el jövő július 23-ig, az idei versenyig.
Az, hogy a két, közbeszerzések terén (is) közismert cég között hogy oszlik meg a munka és a megbízási díj, nem részletezi a közbeszerzés.
Az utolsó hír a Fejér-B.Á.L. Zrt.-ről az volt, miszerint Rézhegy Öko Villapark lesz a neve annak az 57 házas lakóparknak, amelyet Magyarország leggazdagabb emberének, Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdonában lévő cég épít majd Alcsútdoboz szőlőhegyi területén; ez gyakorlatilag egy komplett új falurészt jelent majd.
A West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft.-vel kapcsolatban is sok kormányközeli beruházást lehetne említeni, például a Velencei-tó partján épül fel a 43 milliárd forintos Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia, vagy a nemrégiben felújított Operaház is a nevéhez fűződik.
2022. decemberében a mogyoródi versenypálya hírlevelében úgy nyilatkozott Gyulai Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. vezérigazgatója, hogy
"2010-ben vettem át a Hungaroring irányítását, és gyakorlatilag azóta várunk erre a pillanatra"
A hírlevélben kiemelték, hogy a stratégiai fejlesztési program keretében elkezdődik a létesítmény felújítása, melynek első lépéseként
a közművek fejlesztése valósul meg, illetve új portaépületet, irányítási központot és ügyfélteret alakítanak ki.
A közműfejlesztés keretében az ivóvíz-, a tűzivíz-, illetve a szennyvízhálózat, valamint az erősáramú hálózat fejlesztése, és új hálózat kiépítése történik majd, ezek mellett pedig megépül a gyengeáramú alépítmény rendszere is.
Szintén a fejlesztés első ütemében újítják meg a Hungaroring főbejáratát, a portaépülettel szemben pedig kávézó nyílik, ide kerül a Hungaroring Shop is.
"A Forma-1-ben zajló folyamatokat, az újonnan bekerülő pályákat látva tényleg az utolsó előtti pillanat, amikor elkezdhetjük a munkát. Azt látjuk, hogy a sok uniformizált pálya között egyre nagyobb értéke van a magyarhoz hasonló tradicionális helyszíneknek, és Budapest közelsége mindig is elképesztő vonzerőt jelent majd a Hungaroring számára, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az új pályák infrastruktúrája a miénknél sokkal magasabb színvonalú szolgáltatást tesz lehetővé" - hangsúlyozta Gyulay Zsolt.
|
A Mészáros-gyerekek cége újabb közbeszerzést nyert
|
Hungaroring felújítása új szakaszba lépett: A felcsúti Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt, valamint a kormány másik kedvenc kivitelezője, a biatorbágyi West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft. nyerte meg a közel 3,2 milliárdos, régóta tervezgetett felújítást.
Az, hogy a két, közbeszerzések terén (is) közismert cég között hogy oszlik meg a munka és a megbízási díj, nem részletezi a közbeszerzés.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/a-meszaros-gyerekek-cege-ujabb-kozbeszerzest-nyert.html
|
2023-01-13 12:32:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Bő három év várakozás után a Gellért Szálló a miniszterelnök vejének ingatlanos cégénél landolt. A BDPST Zrt. Jellinek Dániel topmilliárdostól vette meg a patinás fővárosi szállodát – derült ki a napokban. Megkérdeztük Jellinektől, hogy eleve Tiborcz Istvánnak vagy ahogy annak idején a pletyka szólt, a turisztikai területen jelentős befolyással bíró Orbán Ráhelnek vette-e meg a Gellért Szállót még 2019-ben?
Jellinek Dániel megkeresésünkre azt válaszolta, szó sincs erről. „2019-ben a Covid és az alapanyagár-robbanás előtt vettem a szállodát, és akkor a szakértők úgy számoltak, hogy 60 millió euróból jön ki a felújítás, azonban a tervek elkészülte után jelentősen magasabb összegért kaptam kivitelezési ajánlatot. Úgy döntöttem, hogy egy ilyen projekt megfelelő nyereséggel, megfelelő színvonalon történő megvalósításához nincs elégséges tapasztalatunk. Ezért kerestem vevőt a szállóra.
Volt más jelentkező is, külföldi kérő, de nem adott magasabb árat, és örültem, hogy magyar kézben maradt és a BDPST-é lett a szálloda.
Tény, hogy ők több hasonló műemléki felújítási és hasznosítási projektet már sikeresen megvalósítottak” – magyarázta a milliárdos.
Ami az ügylet részleteit illeti, az árat nem hozták nyilvánosságra. Jellinekék 2019-ben 8,8 milliárd forint MFB-hitellel jutottak a szállodához a Direkt36 cikke szerint. Most a BDPST a Geraldton Invest Zrt. holdingcéget vette meg, amelynek közvetett érdekeltségében áll a Gellért Szálló. Az adásvétel előtt a Geraldtont jóformán kiürítették. Jellinek közölte, hogy a szállodán kívül említésre érdemes vagyonelem csak a körülbelül 2,5 százaléknyi Waberer’s részvény volt benne. Ez azt jelenti, hogy Tiborcz István érdekeltsége ennyivel nőtt a kamionos logisztikai társaságban. Az ügylet nem érintette az Indotek csoport egyéb ingatlanait, így a plázákat sem, ezek a K TRADING Energia Kft.-vel egyetemben az Indotek érdekeltségében maradtak.
Jellinek Dániel hozzátette, hogy több más ingatlant is eladott mostanában, köztük ipari ingatlanokat, csak azokból nem lett hír, mert a vevők nem a miniszterelnök vejéhez fogható potentátok voltak. Az eladásokra azért van szükség, hogy pénzt allokáljon más tranzakciókhoz, mert ki kell fizetnie például az Auchanban szerzett kisebbségi részesedést, és külföldön is fut több befektetése, továbbá több vállalat restrukturálásra és feljavításra specializálódott alapot gründolt mostanában, készülve a válságos időszakra. Ezt bővebben nem fejtette ki, de köztudott, hogy az Indotek csoport egyik erőssége a felszámolásból, végrehajtásból kivásárolt vagyonelemek hasznosítása, a kivásárlásokhoz pedig sok könnyen mozdítható pénz kell.
A Geraldtont 2017-ben alapították, két ingatlanbefektető cég, a Samuelson Investments Kft. és a Britex Hungary Kft. osztozott a részvényein, mindkettő – ugyancsak cégeken keresztül – Jellinek Dániel érdekeltsége. Az induló állapotban 255:245 volt a Samuelson:Britex részvény darabszám és a szavazati arány. A társaság későbbi közgyűléseinek jegyzőkönyvei alapján azonban a külső szemlélőnek úgy tűnhet, mintha nemcsak ez a két szereplő rendelkezne a részvények felett:
2018 májusában mindkét részvényes cég képviselője megjelent a közgyűlésen, de a jegyzőkönyvbe az került, hogy a Samuelson 250 részvénnyel szavazott, így a részvények 99 százaléka volt jelen. A jegyzőkönyvből nem derül ki, kié volt az 1 százalék, kinek adott át a Samuelson öt részvényt.
Ugyanekkor átalakítottak három Samuelson-részvényt: egyhez vétójog kapcsolódik, kettőhöz osztalékjog, a mindenkori osztalék 99 százaléka azé, akié a két osztalékelsőbbségi részvény. Nem aprópénzről van szó, 2021-ben 10 milliárd forint volt a Geraldton adózott eredménye. Az átalakítás okáról nincs megjegyzés.
2020-ban a két alapító cég az éves rendes közgyűlésen összesen 398 részvénnyel képviseltette magát, ez a részvények 80 százaléka. A jegyzőkönyvben nincs nyoma annak, ki birtokolja a 20 százalékot.
Céghálók építésben gyakorlott forrásunk a részvénytologatást látva azt mondta, ő olyankor alkalmaz a Geraldtonhoz hasonló felállást, ha rajta kívül más is van a cégben, de nem akarják (még), hogy kiderüljön a kiléte. Előfordul olyan is, hogy valamiért szükség van arra, hogy ne egyszemélyes legyen a társaság, ezért formálisan két tulaj van, ilyenkor kell az osztalékelsőbbségi részvény, mert a profiton nem egyenlően osztoznak a „kamupartnerrel”. Eligazítást a közgyűlési jegyzőkönyvek jelenthetnek, azt ugyanis aláírják a megjelent részvényesek képviselői. A Geraldton esetében ezzel Jellinek Dánielig lehet eljutni: a jegyzőkönyveken rendre három aláírás van, mindhárom az övé – mint a Geraldton Zrt. vezérigazgatója, mint a Samuelson Kft. ügyvezetője és részvényese, valamint a Britex Kft. ügyvezetője és részvényese.
A jegyzőkönyvek alapján érdeklődtünk Jellinek Dánielnél: ha minden az övé, mi értelme a részvényátalakításnak, ki vagy kik birtokolják a részvények 1, illetve 20 százalékát, és kié az osztalék 99 százalékára jogosító két elsőbbségi részvény? Jellinek így reagált: „A céget és annak jogi struktúráját évekkel azelőtt alakítottam így, mielőtt a Gellért Szálló megvásárlása egyáltalán napirendre került volna, számos, akár 15-20 éve alapított holding cégemnek hasonló a részvényesi struktúrája”.
„Nincs összeesküvés, nincs semmi különös a Geraldton részvényesi struktúrájában, a csoport több holdingcége hasonlóképpen épül fel, vannak bennük elsőbbségi részvények, ennek azonban családi okai vannak, és a részvényesek kizárólag a családom tagjai. A részletek a privát szférához tartoznak” – zárta rövidre a kérdést Jellinek.
|
Megkérdeztük Jellinek Dánielt, valóban Tiborcznak és Orbán Ráhelnek vette-e meg annak idején a Gellért Szállót
|
Volt külföldi kérő is, de nem ígért magasabb árat a Gellért Szállóért, mint Tiborcz István BDPST Zrt.-je – mondta lapunknak Jellinek Dániel. A topmilliárdos örül annak, hogy magyar kézben marad a hotel, és azt mondja, 60 millió euróból tervezték a felújítását, de miután a kivitelezési ajánlat sokkal többről szólt, inkább vevőt keresett rá.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2023/01/10/jellinek-daniel-gellert-szallo-tiborcz-istvan-stroman/
|
2023-01-10 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A tavaly nyáron beharangozott 715 milliárd forintnál valamivel kevesebbért, 660 milliárd forintért veszi meg a 4iG Nyrt. és a magyar állam a Vodafone Magyarország Zrt.-t – derült ki a Jászai Gellért elnökölte távközlési cég és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közleményeiből. Elemzők egyelőre csak találgatják, mit találtak az átvilágítás során, ami miatt 55 milliárd forinttal csökkent az ár. Ez az „engedmény” azonban eltörpül az állami finanszírozás, a majdani működtetés és a piac átrendeződése körül sorjázó kérdésekhez képest.
A magyar piac második legnagyobb telekommunikációs cégéért fizetett vételár durván 1,7 milliárd euró, ami a magyar privatizációk, illetve visszaállamosítások 32 éves történetében is párját ritkítja.
Olyan ügyletekhez mérhető, mint a Mol-részvények 21,2 százalékának állami visszavásárlása 2011-ben mintegy 500 milliárd forintért (akkori árfolyamon 1,88 milliárd euró) és egy ellenkező irányú üzlet, a Budapest Airport 2005-ös privatzációja, amikor a brit BAA fizetett 1,9 milliárd eurót a ferihegyi repülőtér üzemeltetőjéért – igaz, az akkor még csak 464,5 milliárd forintot jelentett. A brit reptérüzemeltető óriást még le is minősítették, mert túlzott tehervállalásnak értékelték a ferihegyi bevásárlást, más kérdés, hogy az egész ágazatokat célzó nemzeti tulajdonszerzés hevében azóta szintet lépett a kormányzat, és 2021 végén már 4,4 milliárd eurót sem sokallt volna a Budapest Airport visszavásárlásáért.
Eladósodás miatti aggály a 4iG esetében nem merült fel, a Scope Ratings – az MNB növekedési kötvényprogramjából ismert minősítő – a vásárlás bejelentése előtt közvetlenül még javított is a 4iG kibocsátói és adósságbesorolásán. Adósságnövekedést nem említenek a 4iG tőzsdei közlésében sem, azt írják, „a felminősítés a Vodafone Magyarország felvásárlásával jelentős magyarországi mobilpiaci részesedéssel javuló versenypozíciót, üzleti profilt, eredményességet és javuló hitelmutatókat tükröz.” Szó sem esik arról, hogy az ügylet szereplőinél bőven találni adósságot.
A Vodafone-ért kialkudott vételár fizetési konstrukciójáról annyit tudni, hogy az állam részéről a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-t jelölték ki a szerződésre, bár arról nem közöltek részleteket, hogy az alapkezelő pontosan milyen forrásból teljesíti a rá eső 49 százalékos rész 323,4 milliárdos vételárát. A 4iG oldaláról annak leányvállalata, az Antenna Hungária Zrt. a szerződő fél, a rá jutó 51 százalékos Vodafone-részből annyi már ismert egy kormányhatározatból, hogy 425 millió eurót (170 milliárd forintot) az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. hitele fedez, és ennek 80 százalékára az állam kezességet vállal. Ez alapján
a magyar állam részvétele jóval nagyobbnak látszik, mint ami a 49 százalékos Vodafone-tulajdonrészből következne, hiszen a 4iG-re eső finanszírozás fele a kormány bankjának segítségével valósul meg.
Ráadásul az Antenna Hungária is részben állami cég, 23,22 százalék állami tulajdon maradt benne, miután a 4iG 534 milliárd forint apporttal tőkét emelt. (A legnagyobb értékű apportelem a 235 milliárd forintért felvásárolt DIGI volt, de jelentős részt tesznek ki a csomagból különböző balkáni cégrészesedések is.)
Az Antenna Hungária mérlegéből nem úgy tűnik, hogy el lenne engedve forrásokkal. 2021-ben 72 milliárd forint árbevételt mutatott ki, és ennél kicsivel több, 74 milliárd volt a kötelezettségállománya. Az éves árbevételüknek megfelelő mértékig eladósodott cégeknél nem szoktak tolongani a bankok újabb hitelnyújtásért. Ami a 4iG-t illeti, az egymást követő gyors akvizíciók után 2021 végén 442 milliárd forint kötelezettséget mutatott ki a mérlegében. Így csak találgatni lehet, hogy a jelentős adósságot felhalmozó cég miből finanszírozza a Vodafone-vásárlást.
Ritkán látunk olyat, hogy ennyire eladósodott cég ekkora terhet vállal magára, egy emberöltő alatt egyszer fordul elő ilyesmi
– érzékeltette a Vodafone-ügylet méretét és körülményeit Gaál Gellért, a Concorde vezető részvénypiaci elemzője.
Nem mellesleg az adásvétel tárgya, a Vodafone Magyarország Zrt. is méretes adósságot halmozott fel, a 2022 márciusban záruló üzleti évben az Opten adatbázisa szerint 288 milliárd forint bevételt ért el, bő 7 milliárd volt a vesztesége, míg a kötelezettségek soron 305 milliárd forintot mutatott ki.
A 660 milliárdos vételár alapján 7,1 az EV/EBIDTA (ami azt mutatja, hogyan viszonyul a teljes cégérték az eredménytermelő képességhez), a Vodafone jóval magasabban van árazva, mint a Magyar Telekom Nyrt. tőzsdei árából számítható 3-4 EV/EBIDTA érték – mondta Gaál Gellért, hozzátéve, hogy a tőzsdei ár azért különbözik attól, amit akkor kérnének, ha esetleg eladóvá válna a Magyar Telekom. Nemzetközi összevetésben is azt lehet mondani a Vodafone vételáráról szerinte, hogy „erős prémiumkategória”.
Más kérdés, hogy mit vett és mit kezd majd a Vodefone-nal a 4iG és a magyar állam párosa. Mártha Imre a fővárosi közmű holding vezetője, egykori MVM-vezér az ügylet bejelentését követően igen sarkosan fogalmazott, szerinte nem tudja az állam, hogy mit vett. Lényegében egy rakás adósságot, és rengeteg költséget vesz a nyakába az új tulajdonos, ha a Vodafone fejlesztéseihez, illetve infrastruktúrájához továbbra is hozzá akar jutni.
Gaál Gellért a későbbi működésről úgy véli, bizonyára fizetni kell a szolgáltatási díjakat, amíg használják a Vodafone nevet. A cél az lehet, hogy átnevezzék majd a céget, és egy ernyő alá kerüljön a DIGI és a Vodafone. Jó felállásnak látszik, hogy a DIGI vezetékes szolgáltatásban, a Vodafone pedig mobilban erős, de sok kockázat van, kérdés, hogyan sikerül a mixet működtetni. Úgy véli,
ha 2-5 éves távlatában megtörténik az összeolvasztás, átnevezés, a konglomerátum a Telekom kihívója lehet a nagyságát tekintve. Más kérdés, hogy minőségben és árazásban is elég erős lesz-e ehhez.
A Magyar Telekom jelenleg 40-45 százalékos részesedéssel dominálja a magyar távközlési piacot.
Nagy kérdés, hogy mi lesz a mobilpiac harmadik szereplőjével, a Yettellel, amelynek jelenleg lényegében csak mobil lába van, így nehéz lesz állnia a versenyt a mobilpiac 40-40 százalékát uraló 4iG-val, illetve Magyar Telekommal. Ráadásul úgy, hogy a Yettelben is érdekelt az Antenna Hungária, vagyis az egyik versenytárs tulajdonosa.
|
Adóssághegyek vannak a Vodafone-vásárlás 660 milliárdos üzletének hátterében
|
A magyar állam részvétele jóval nagyobbnak látszik a Vodafone megvásárlásában, mint ami a hozzá kerülő 49 százalékos tulajdonrészből következne. A vételár erősen prémiumkategóriás, de olyat is ritkán látunk, hogy annyira eladósodott cég, mint a 4iG, ekkora terhet vállal magára.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2023/01/10/vodafone-4ig-eladosodottsag-mobilpiac-tavkozles-jaszai-gellert/
|
2023-01-10 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Hogy jutottunk el a Fővárosi Ítélőtábla tegnapi döntéséig? Korábban már összefoglaltuk az előválasztási offshore-ügyet – és azt, hogyan úszott be a képbe ügyvédként Schiffer András –, most a jegyzőkönyv kedvéért újra ideidézzük a kulcsmozzanatokat:
1. A DK elnökségében ülő Ráczné Földi Judit gazdasági beágyazottságával az előválasztásig senki nem foglalkozott. Pedig a politikust egy évi többmilliárdos forgalmat bonyolító benzinkutas és tartálytisztító cégcsoport központi alakjaként lehetett körülírni. Ráadásul a Greco Petrol alegységeinek telephelyei és fióktelepei között egy volt sztiptízbár és cukrászdahelyiség, valamint egy sukorói borászat is feltűnt. Ráadásul a „vállalatkomplexum” tulajdonosi körében több – adóoptimalizálásra és tulajdonrejtegetésre is alkalmas – offshore-társaság is „előfordult” az évek során.
2. A témát csak távolról érintő első cikkünkben jeleztük, hogy a DK-jelölt 2021. július 26-án aláírt egy előválasztási feddhetetlenségi nyilatkozatot, amelyben rögzíti, hogy nincs offshore cég az ő vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozói tulajdonában. Noha pontosan ugyanekkor szállt ki az egyik „benzinkutas” kft.-ből egy olyan, Delaware állambeli offshore-helyszínre bejegyzett vállalkozás, a Minos King Global Business LLC., melynek aznap is ő volt az aláírási joggal rendelkező képviselője. A hivatalos szlovák nyilvántartásban pedig még írásunk megjelenése után is – egészen tavaly novemberig – őt szerepeltették a Közép-Európában aktív adóparadicsomi vállalkozás képviselőjeként.
3. Ráczné később úgy nyilatkozott a Telexnek: semmi köze a megnevezett céghez, semmilyen pozíciót nem tölt abban be. Azt se tudja, hogyan került a neve a szlovák cégnyilvántartásba, és a lap kérdésére abban sem volt biztos, hogy hallott-e már valaha erről a vállalkozásról. Szerinte ez csak egy lejáratás az előválasztás miatt, és azt is mondta, hogy – pártjával karöltve – feljelentést tesz a Válasz Online ellen.
4. Miután elolvastuk, hogy szerinte „semmi köze” a Minos King Globalhoz, illetve nem tudja, valaha hallott-e erről az offshore-érdekeltségről, nyilvánvalóvá tettük az olvasók számára, hogy Ráczné nemcsak a delaware-i társaság képviselőjeként, hanem konkrétan a tulajdonosaként is írt alá dokumentumokat 2021-ben – s ezeket ugyancsak iktatták a hazai cégbírósági aktákban. Tehát még egyszer: a DK-s politikus maga írt alá olyan hivatalos papírokat, amelyek szerint ő offshore-társaságot birtokol.
5. Írásaink lényegi állításait a teljes sajtó átvette, sőt a G7 gazdasági portál további „unortodox” részleteket is kiragadott a történetből. Például azt, hogy a székesfehérvári benzinkutas-autómosó kft.-t a Földi Judit-féle Minos King Global egy másik, baráti offshore vállalattól vette át potom hárommillió forintért. Pedig a magyar leánycég az elmúlt években rendre 2 és 4 milliárd forint közötti árbevételt és nem egyszer 100 millió forint feletti profitot ért el – reális értéke tehát akár 700-800 millió forint is lehetett.
Végül az Országos Előválasztási Bizottság etikai eljárást folytatott Ráczné Földi Judit ellen – de a DK és a Jakab Péter-féle Jobbik szövetségi együttműködése „megmentette” a politikust.
6. Ráczné tehát versenyben maradt az ellenzéki megmérettetésen, de a jelölt végül kikapott, sőt néhány napra még a Facebook-oldalát is eltüntette.
7. Földi Judit később megint aktivizálta magát, beszállt a veszprémi DK-s jelölt kampányába, sőt, relatíve előkelő helyet kapott az összellenzéki országos listán. Ráczné közben felfogadta Schiffer Andrást a Válasz Online elleni jogi ütközet levezénylésére – és ezzel a teljes rehabilitációjának „kieszközölésére”. A felperesi fél konkrétan azt próbálta elérni, hogy a bíróság mondja ki, lapunk több cikkben is megsértette a DK-s elnökségi tag „jó hírnévhez” fűződő jogát. Kérték továbbá az igazságszolgáltatást: kötelezzen bennünket arra, hogy kiadónk fizessen ki Ráczné Földi Juditnak egymillió forint sérelemdíjat, valamint annak 2021 szeptemberétől járó kamatait – meg persze a Schiffernek járó munkadíjat és az egyéb perköltségeket.
8. A volt LMP-elnök által jegyzett keresetben egyébként annyi volt a lényegi újdonság, hogy megnevezték az említett Minos King Global offshore társaság állítólagos „igazi” tulajdonosát, bizonyos Szideropulosz Györgyöt – neki viszont a cégbíróságon bejegyzett címe éppen ugyanaz a lakás, amely a DK-s elnökségi tag nevénél is szerepel az iratokban. Vagyis a két szereplő üzletileg és „lakcímileg” biztosan nem független egymástól – és mint a per során kiderült, az úr a hölgy élettársa is volt egykoron.
Annak idején is megírtuk, most is kénytelenek vagyunk ideszúrni: jó okunk volt csodálkozni a kormánykörökben mára egyre népszerűbb Schiffer szerepvállalásán. Nyilvánvaló, hogy egy ügyvéd bárkinek dolgozhat, de ő mégiscsak az a közíró, véleményvezér, aki heti szinten ostorozza az úgynevezett globalokrata álbaloldalt.
Schiffer ráadásul – már LMP-sként is – gyakran beszélt az offshore-lovagok „kiseprűzésének” szükségességéről, így nyilvánvalónak tűnt, hogy ügyvédi megbízásokért, jogászi hírnévért, szakmai kihívásnak álcázva sem adja el magát a láthatatlan vagyonok és cégstruktúrák haszonélvezőinek. S bár nem közös a fészkünk Schifferével, mégiscsak rendszeresen közöltük publicisztikáit, nagyinterjúkban értekezhetett nálunk, sőt kollégáink az általa is fémjelzett Karátson Gábor Kör alkalmain szívesen moderátorkodtak – tehát aprócska közünk azért volt egymáshoz. Ráadásul a Válasz Online közösségi finanszírozásból működik; kínosan ügyelünk arra, hogy semmilyen „nemzetek fölötti” pénzügyi alapnál ne kelljen forrásért kilincselnünk, úgynevezett „dollármédia” sem vagyunk, nem is leszünk – nem gondoltuk tehát, hogy Schiffer András a Demokratikus Koalíció politikai érdeke mentén próbálja majd megrövidíteni a mikroadományozók által töltögetett kasszánkat.
Ugyanakkor ezeken az emberi dolgokon túl tudtunk volna lendülni – hisz’ nem nekünk kell azzal a dilemmával szembesülni, hogy egy ügyvéd kinek dolgozhat és kinek nem. Azt viszont fel nem foghatjuk, hogy Schiffer miért vállalt szerepet egy olyan perben, amely az ő és a DK oldaláról alapból nyerhetetlen volt – első ránézésre is. Merthogy nem a Válasz Online állította, hogy Ráczné Földi Juditnak offshore vállalkozása van, hanem maga a DK-s politikus foglalta írásba mindezt a cégbíróság számára – jóval a leleplező cikkünk előtt. Mi csak észrevettünk egy-két hivatalosan iktatott iratot, ezt lett volna a „bűnünk”.
#Ráczné Földi Judit#Schiffer András
|
Előválasztási offshore-ügy: jogerősen legyőztük a DK–Schiffer-koalíciót
|
A Fővárosi Ítélőtábla tegnapi jogerős ítélete szerint a Válasz Online megalapozottan írta azt a 2021-es ellenzéki előválasztásról szóló cikkeiben, hogy a DK elnökségi tagja hazudott, amikor az általa aláírt feddhetetlenségi nyilatkozatban letagadta offshore-cégét. Gyurcsány Ferenc pártja végig a székesfehérvári jelöltként próbálkozó Ráczné Földi Juditot védte velünk szemben, sőt mára teljesen rehabilitálta a politikust. Egy dolog hiányzott eddig a múlt eltörléséhez: az, hogy Ráczné megnyerje a „jó hírneve” megsértése miatt ellenünk indított monstre pert. A DK-s személyiség Schiffer Andrást bízta meg, hogy a bírósággal gomboltasson le egymillió forintot – kamattal – szerkesztőségünkről. Mindez nem sikerült. Noha egy ügyvéd annak dolgozik, akinek akar, mégis jó okunk volt csodálkozni a kormánykörökben egyre népszerűbb Schiffer szerepvállalásán.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2023/01/18/schiffer-andras-raczne-foldi-judit-dk-offshore-jogeros-itelet/
|
2023-01-18 12:17:57
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
A Kisfaludy Program turisztikai támogatási során 2022-ben ismét milliárdok találtak gazdára, miközben a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) több milliárdnyi támogatást vont el a korábbi kedvezményezettektől. Az MTÜ által a minap közzétett 2022-es adatsor alapján a legnagyobb támogatás, 3,9 milliárd forint Tiborcz István üzlettársa, Komonczi Zsolt markát ütötte. Miután az állami turisztikai szerv ismét befényképezett PDF-ben tette közzé a többnyire pályázatok nélkül, egyedi döntések alapján kiosztott támogatásokat részletező adatokat, a Transparency International (TI) Magyarország szabadon kereshető adatbázis formában is elérhetővé tette a 100 millió forintot meghaladó turisztikai támogatásokat.
Komonczi Zsolt 2021-ben vásárolta meg a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels-hez tartozó Grandhotel Galya szállodát. A hotel már 2020-ban több mint 1 milliárd forintos támogatásban részesült a Kisfaludy Program szálláshelyfejlesztési konstrukcióján keresztül. Az MTÜ friss adatai szerint azonban a Komonczi Zsolthoz tartozó, és immár a szállodát tulajdonló Galya Top Property Kft. is kapott tavaly 3,9 milliárd forintnyi állami segítséget. Komonczi több szálon kötődik Tiborcz István szállodaüzleteihez.
Immár a második, a Kisfaludy Programból érkező támogatást zsebelhette be a Zagore Property Zrt. is, mely szintén még 2020-ban kapott csaknem másfél milliárd forintos támogatást a Thermal Hotel Harkány felújítására és fejlesztésére. A cég, amely a tavalyi évben attrakciófejlesztés címén újabb 448 millió forinthoz juthatott hozzá, Bódi László Péternek a tulajdonában áll. Bódi annak a Sájer Gábornak az üzlettársa, aki szintén Tiborcz holdudvarához sorolható.
A támogatottak között ismét feltűnik Szabadics Zoltán, az MTÜ felügyelete alatt működő Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt. igazgatósági elnöke, aki építőipari cégével Mészáros Lőrinc vállalkozásainak konzorciumi partnereként szokott indulni a közbeszerzéseken. Szabadics különböző érdekeltségei részére 2018 óta minden évben csurrant-cseppent turisztikai támogatás, így az elmúlt években 3,6 milliárd forintnyi segítséget nyújtottak számára az adófizetők, melyet tavaly újabb 136,8 millió forinttal tetéztek meg.
Mint ahogy a minap a 24.hu felhívta rá a figyelmet, az MTÜ tavaly nemcsak osztogatott, hanem jelentős mértékű, összesen 56,6 milliárd forintnyi támogatást vissza is vont a korábbi kedvezményezettektől. Az intézkedés 41 korábbi kedvezményezettet, köztük több jelentős kormányközeli szereplőt is érint. Az elvonások között több olyan tétel szerepel, mely a TI Magyarország által közérdekű adatigénylésként indított információs pereknek is tárgya volt, és mely ügyeket az elmúlt hónapokban a TI Magyarország a Kúria előtt is megnyert.
A Mészáros Lőrinc-féle Hunguest szállodalánc például 17,7 milliárd forintos támogatást nyert el 2020-ban, tavaly azonban összesen 3,9 milliárd forintnyi támogatást igényelt vissza a cégtől az MTÜ.
Az elmúlt évek egyik legnagyobb támogatja, a Club Aliga fejlesztésében érdekelt Hellnarik Hospitality Kft. 7,3 milliárd forinttól búcsúzhatott el. Érdekesség, hogy tavaly a cég tulajdonosa is megváltozott. A Club Aliga és több Balaton-parti fejlesztésben érdekelt, többségében a Tiborcz Istvánnal szintén gyakran üzletelő Jellinek Dánielhez tartozó Appeninn Holding Nyrt.-t tavaly leváltotta a Rogán-Antal közeli Carion-csoport magántőkealapjához, a Colombushoz tartozó cég, a Szigépszerk Kft.
Az elvonásokban Laposa Bence borász egy cége, a Bor3 Badacsony Kft. is érintett volt, mely 264,7 millió forint szálláshely-fejlesztésre kapott támogatásnak mondhatott búcsút.
Így a visszaigényelt támogatások 2022-ben jóval meghaladták a hozzávetőleg 14,3 milliárd forintnyi értékben kifizetett juttatásokat. Kivetnivaló azonban továbbra is akad a Kisfaludy Program körül, hiszen a támogatásokat az MTÜ korábbi gyakorlatához hasonlóan ebben az évben is zömében normatív, előre megismerhető feltételek és nyilvános pályázatok nélkül osztották ki. Az adatokat pedig ismét feldolgozásra alkalmatlan formában, egészen pontosan befényképezett PDF-ben tette közzé az MTÜ, miközben azok az EU állami támogatásokat részletező adatbázisában sem szerepelnek. A TI Magyarország az újabb, a tavalyi állami támogatásokról szóló adatközlést az MTÜ által támasztott akadályok ellenére feldolgozta, és frissítette a 100 millió forint feletti turisztikai támogatásokat összegző, szabadon hozzáférhető adatbázisát. A 2022. évi adatokat átfésülve bukkantunk rá, hogy a kedvezményezettek között ezúttal is feltűnnek kormányközeli gazdasági szereplők és ismét találni összeférhetetlennek tűnő donorkapcsolatokat.
100 millió forint feletti turisztikai támogatások (2018-2022)*
*Adatbázisunkban sorra vettük a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. és a Kisfaludy2030 Zrt. által 2018 óta nyújtott a legalább 100 millió forint értékű támogatásokat és az egyes kedvezményezett cégekre vonatkozó információkat, melyet a 2022-es adatokkal is frissítettünk. A táblázat kizárólag a támogatott hazai vállalkozások adatait foglalja magába. Nem tér ki a támogatott önkormányzatok, külföldi vállalkozások és a támogatott civil szervezetek (kivéve a nonprofit vállalkozások) adataira. A táblázat közzétételének célja, hogy keresésre és további számításra alkalmas módon tegye nyilvánossá ezeket a közérdekű adatokat.
|
Újabb turisztikai milliárdok landolnak Tiborcz holdudvarában
|
A Kisfaludy Program turisztikai támogatási során 2022-ben ismét milliárdok találtak gazdára, miközben a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) több milliárdnyi támogatást vont el a korábbi kedvezményezettektől. Az MTÜ által a minap közzétett 2022-es adatsor alapján a legnagyobb támogatás, 3,9 milliárd forint Tiborcz István üzlettársa, Komonczi Zsolt markát ütötte. Miután az állami turisztikai szerv ismét befényképezett PDF-ben tette közzé a többnyire pályázatok nélkül, egyedi döntések alapján kiosztott támogatásokat részletező adatokat, a Transparency International (TI) Magyarország szabadon kereshető adatbázis formában is elérhetővé tette a 100 millió forintot meghaladó turisztikai támogatásokat.
| null | 1 |
https://transparency.hu/hirek/ujabb-turisztikai-milliardok-landolnak-tiborcz-holdudvaraban/
|
2023-01-18 12:28:41
| true | null | null |
Transparency
|
A Mészáros Csoport érdekeltségébe tartozó Riva's Hotels & Resorts megállapodást kötött a Marriott Internationallel Horvátország első, Marriott Hotels brand alatt üzemeltett szállodájáról a tengerparti Opatijában - közölte a csoport szerdán az MTI-vel.
A jelenleg építés alatt álló 185 szobás luxushotel várhatóan 2024-ben nyitja meg kapuit a vendégek előtt az Opatija Riviérán - tették hozzá.
Tájékoztatásuk szerint a Marriott Hotels a Marriott Bonvoy 30 hotel brandből álló portfóliójának kiemelkedő tagja. Több mint 65 országban található több mint 600 szállodájával a Marriott Hotels brand előremutató stílust, designt és innovációt kínál a vendégeinek.
A Mészáros Csoport Magyarország vezető vidéki szállodaláncán keresztül már jelentős tapasztalatokra tett szert a turizmusban, szállodái vannak Ausztriában, Montenegróban és Horvátországban. A horvátországi Miramar megvásárlásával és a Riva's Hotels & Resorts megépítésével 100 millió eurót tesznek ki a vállalatcsoport horvátországi szállodaberuházásai - áll a közleményben.
"Bízunk benne, hogy egy globálisan elismert brand részeként a hotel az európai és a nemzetközi piacok szabadidős és üzleti vendégei számára is vonzó lesz, és ezáltal is fokozni tudjuk a horvát tengerpart ismertségét"
- jelentette ki a közlemény szerint Mészáros Lőrinc, a Mészáros Csoport tulajdonosa.
Az ismertetés szerint a szabadidős és az üzleti utazókat kiszolgáló Marriott Opatija az Opatija Riviéra Icici településén, a Liburnijska úton helyezkedik el, amely a környék legfontosabb úticéljait összekötő főút; 45 percre található a rijekai repülőtértől. A Mészáros Csoport új szállodája a horvátországi Isztriai-félszigeten tovább erősíti a magyar vállalatcsoport nemzetközi jelenlétét - közölték.
Az együttműködés hivatalos nemzetközi bejelentése 2023 januárjában várható Opatijában - áll a közleményben.
|
Horvátországban is luxusszállodát nyit a Mészáros-csoport
|
A Marriott Hotels brandje alatt fog működni az építés alatt álló, várhatóan 2024-ben megnyíló hotel.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/turizmus/horvatorszagban-is-luxusszallodat-nyit-a-meszaros-csoport.html
|
2022-12-28 00:00:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A felcsúti fociakadémia az elmúlt 11 évben "infrastrukturális csúcslétesítménnyé vált" - derül ki A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány legutóbbi sportfejlesztési programjából. A jelek szerint ezt a címet a jövőben megkérdőjelezhetetlenné szeretnék tenni, hiszen újabb létesítmény-beruházást valósítanak meg TAO-támogatás segítségével.
A 2022/2023-as szezonban összesen 1,16 milliárd forintnyi TAO-támogatást hagyott jóvá a Magyar Labdarúgó Szövetség - derül ki a szövetség adatbázisából.
A pénz úgy oszlik meg, hogy ebből
825 millió forint tárgyi eszköz beruházásra, pontosabban ingatlanberuházásra megy,
a fennmaradó 335 millió forint pedig utánpótlás-nevelésre és személyi jellegű ráfordításokra.
Mivel a felcsúti fociakadémián a stadion mellett sportcsarnok, kazánház, ifjúsági szálló is van, sőt, nemrég futódombot építettek 100 millió forintból, mindig nagy kérdés, hogy milyen létesítménnyel tudják még gyarapítani ezt a sort.
A fociakadémia honlapján elérhető sportfejlesztési programból kiderül, ezúttal egy "téli fedett műfüves pályát" terveznek megvalósítani. Mint írják:
"téli fedett műfüves pályát építünk az akadémián tanulók számára, hogy a téli hónapokban is folyamatos és színvonalas edzést tudjunk számukra biztosítani. A fedett műfüves pálya megvalósulásának időpontja 2023. június hónap."
A beruházás értéke 800 millió forint, amire rájön még 25 millió forint különböző díj (például: közreműködői), így a teljes támogatás 825 milliót tesz ki. A pálya egyébként 50x80 méteres nagyságú lesz.
Az egyébként szintén az MLSZ adatbáziságból derül ki, hogy a szövetség nemcsak jóváhagyta és elfogadta ezt a támogatási összeget, de az alapítvány már a teljes összeget le is hívta - vagyis az őt támogató cégek már össze is dobták és elutalták a pénzt az alapítvány részére.
|
800 millió forint TAO-ból fedett téli műfüves focipálya épül Felcsúton
|
Épül-szépül a kormányfő szűkebb pátriája, a felcsúti focibirodalom.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/800-millio-forint-tao-bol-fedett-teli-mufuves-focipalya-epul-felcsuton.html
|
2023-01-03 00:00:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
„Nagy nehezen, de megtudtam: még mindig nyomoznak Schadl-ügy legsúlyosabb szálának ügyében. Miközben Schadl és Völner ellen, az egyszerű, végrehajtói vesztegetés miatt már vádat emeltek, a jelek szerint a Nyomozó Főügyészség még mindig nem tudja, ki lehet Tóni, Barbara és Ádám, akikkel a korrupt végrehajtó ismerőse egy 30 éves buliról beszélt”, posztolta szerda délelőtt Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő megjegyzi: a nevek passzolnak Rogánra, a feleségére és a kabinetfőnökére.
„Miután megtudtam, hogy a végrehajtói vesztegetési ügyet már vádemeléssel lezárták, kíváncsi voltam, hogy ezzel a szállal mi van, ugyanis én – feljelentőként – nem kaptam semmilyen dokumentumot. Nagyon nehezen, csak másfél hónap után, de kaptam egy szűkszavú választ a jelenleg is zajló nyomozásról,”
-írja.
A szerteágazó Völner-Schadl-ügynek arról a részletéről van szó, amiről a 444-en számoltunk be. Schadl 2021. június 15-én azzal az orvos ismerősével beszélgetett, aki egy magán-mentőszolgálat ügyvezetőjeként kék villogót intézett neki. A lehallgatott telefonbeszélgetésükben szóba kerül Tóni, Barbara és Ádám, valamint egy 35 évről, de legalább 10-20 évről szóló nagy üzlet.
Egy 2021. június 15-én lehallgatott beszélgetés jegyzőkönyve szerint Schadl az orvos ismerősével beszél egy nagy üzletről, amiről Ádámmal kell egyeztetni. Feketével az orvos neve, pirossal a sofőré van kitakarva.
Hadházy azt írja, hogy azért adta be a feljelentést, mert: „a rendőrség »elfelejtette« a korrupt végrehajtó lehallgatása alapján megvizsgálni, hogy ki lehetett Tóni, Barbara és Ádám, akikkel Schadl egy 35 éves bizniszről beszélgetett, és ami állítólag minden korábbi ügynél fontosabb”.
Mint arra a cikkünkben is utaltunk, Rogán Antal mostani nejét Barbarának hívják, a kabinetfőnökét pedig - akinek Schadl egyetemi vizsgákat intézhetett el - Ádámnak. De hogy ez csak különös névazonosság-e, vagy tényleg róluk van szó, az a nyomozati iratokból nem derül ki.
Hadházy ezért a feljelentésben emlékeztette a rendőröket, hogy Rogán minisztert, feleségét és kabinetfőnökét pont így hívják, és hogy Rogán pont a Nemzeti Koncessziós Iroda vezetője, amely tavaly több, 35 éves koncessziót készített elő. Valamit két héten belül mondaniuk kell majd erre. „A feljelentést mindenesetre a konkrét ügyben tettem, illetve azért, mert maguktól nem akartak rájönni az összefüggésre. Ez olyan szakmai mulasztás, mintha egy orvos “elfelejtené” megnézni egy lógó karú ember röntgenjét” - írja Hadházy.
A Schadl-Völner ügy összefoglalója a Magyar Jetiben:
|
Schadl-ügy: még nyomozzák, ki lehet Tóni, Barbara és Ádám
|
„Nagy nehezen, de megtudtam: még mindig nyomoznak Schadl-ügy legsúlyosabb szálának ügyében. Miközben Schadl és Völner ellen, az egyszerű, végrehajtói vesztegetés miatt már vádat emeltek, a jelek szerint a Nyomozó Főügyészség még mindig nem tudja, ki lehet Tóni, Barbara és Ádám, akikkel a korrupt végrehajtó ismerőse egy 30 éves buliról beszélt”, posztolta szerda délelőtt Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő megjegyzi: a nevek passzolnak Rogánra, a feleségére és a kabinetfőnökére.
| null | 1 |
https://444.hu/2023/01/18/schadl-ugy-meg-nyomozzak-ki-lehet-toni-barbara-es-adam
|
2023-01-18 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Újabb, 8,551 milliárdos közbeszerzési tendert nyert a Citadella felújításának projektjén a Mészáros Lőrinc nevével fémjelzett ZÁÉV Zrt., illetve a Garancsi István tulajdonában álló Market Zrt. – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő pénteki számából. A hirdetmény értelmében a 3. lehívást jelentő összeg a két kormányközeli üzletember cége számára a Citadella erődfalának restaurálási munkáihoz biztosított alap organizációs tételek meghosszabbításának feltételeit biztosítja további 16 hónapra. Ez ebben a fázisban számos bontási műveletet is magába foglal – olvasható ki a hirdetményből.
Így lebontják a Citadella erődfalain kívüli területen a felszín alatti víztartályt, kerítéseket, előlépcsőket, tereplépcsőket, szabadlépcsőket és kistámfalakat, sétánykorlátokat, kerti berendezéseket, valamint a Szabadság-szobor előtti területen lévő zászlórudakat is leszerelik.
Szintén ennek a projektrésznek a feladatai közé tartozik a rondella főbejárati épülettömbjének és a panoráma-étterem szárnyának teljes bontása tetőfelépítménnyel, belső szerkezetekkel, burkolatokkal együtt. Az épület más helyein a tartószerkezetek részleges, belső szerkezeteinek teljes bontása, az épített kéménytest, liftakna és alépítményeik bontása szintén.
A zárófödém teljes feltöltésének és rétegeinek bontása, az építés idejére a csapadékvíz elleni ideiglenes védelem kiépítése, a belső helyiségek részben sziklabontással történő mélyítése, belső udvar padlószintjének süllyesztése ugyancsak ennek a fázisnak részeként történnek meg, ahogy a homlokzatra, tetőre szerelt berendezések és segédszerkezetek bontása is.
Orbán Viktorék 2020 nyarán kormányhatározattal döntöttek a Magyar Szabadságharcosok Múzeuma megvalósításáról és a Citadella-sétány megújításáról, majd ugyanezen a napon azt egy kormányrendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé is nyilvánították.
2020 novemberének végén pedig ugyancsak kormányhatározat született az ehhez szükséges források biztosításáról. Ez utóbbi szabályozó kimondja azt is, hogy a teljes beruházásra legfeljebb 20 milliárd forint költhető a központi költségvetésből, amiből 16 milliárd forintot a 2020-as, 4 milliárd forintot a 2021-es költségvetés terhére kell kifizetni.
A 2020 szeptemberében kiírt, majd többször módosított közbeszerzési eljárást 2021 januárjában nyerte el a kormányközeli ZÁÉV–Market-duó, akik 14 milliárd 882 millió forintos ajánlatot tettek. A másik ajánlattevő ugyancsak kormányközeli körökből került ki: a W-É Konzorciumot Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak üzletfelei alkották, a West Hungária Bau Kft. és az Épkar Zrt.
A közbeszerzési dokumentumok között olvasható keretszerződés értelmében a megrendelő Várkapitányság Nonprofit Zrt. a 20 milliárdos keretösszeg legalább 70 százalékának (14 milliárd forint) kimerítésére vállalt kötelezettséget. A 2021. január 8-án aláírt hivatalos irat szerint a keretszerződés 48 hónapra szól, azaz a műemléknek 2024 végére készen kell lennie.
Az első lehívásra 2021 tavaszán került sor, ennek keretében vizsgálatokat végeztek arról, hogy a külső kőszerkezetű erődfalak, a rondella épületében a födémek és falazatok, valamint a Szabadság-szobor talapzata milyen állagmegóvási munkálatokat igényel a rekonstrukciós munkák előtt. Ennek az első lehívásnak az értékét eredetileg 1,4 milliárd forintra becsülték, a szerződést végül 1,2 milliárd forintról kötötték meg, mely később 1,3 milliárd forintra nőtt.
A rekonstrukció második fázisában került sor a most is a Citadellán lobogó zászló felállítására, de emellett előkészítő feltárásokra, falrekonstrukcióra, illetve organizációra, azaz a munkaterület kialakítására is sor került.
Ebben a körben az eredetileg 5,8 milliárd forintos becsült érték helyett 5,3 milliárd forint lehívására került sor tavaly januárban, mely az év végére először 5,5 milliárd, majd 5,9 milliárd forintra nőtt.
Ezután érkeztünk el a mostani, 3. lehíváshoz, mely 8,5 milliárd forinttal az eddigi legnagyobb tétel a Citadella-projekt során. A három tétel együtt tehát már 15,7 milliárd forintot tesz ki.
|
Már most több mint 15 milliárd forintba került a Citadella felújítása
|
A közbeszerzési eljárás harmadik lehívásában ezúttal egy 8,5 milliárdos tétel üti Mészáros Lőrinc és Garancsi István cégeinek markát. Az eredetileg legfeljebb 20 milliárdosra tervezett rekonstrukciós eljárás pedig még mindig csak a bontási műveleteknél tart.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/mar-most-tobb-mint-15-milliard-forintba-kerult-a-citadella-felujitasa.html
|
2023-01-09 11:24:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Miután nemrégiben a jegybank kommunikációs feladatait is megnyerte, most újabb közbeszerzést vitt el mások elől Matolcsy Ádám barátja, Száraz István. Az Európai Unió közbeszerzési értesítőjében megjelent hirdetmény szerint a Frank Digital Kft. a Matolcsy-közeliként emlegetett Neumann János Egyetem kommunikációs feladatait látja el nettó 119,7 millió forintért - írja az rtl.hu.
Ezért az összegért Száraz István cége egyebek közt felméri az egyetem piaci helyzetét és tanácsokat ad a kommunikációs, PR és marketinstratégia kialakítására, átvilágítja a jelenlegi kommunikációs rendszert és vezetői auditot készít. A szerződést december 6-án írták alá.
A portál arra is kitér, hogy miért nevezi Matolcsy-közelinek a Neumann János Egyetemet.
A 2016-ban alakult Pallasz Athéné Egyetem a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola integrálódásával jött létre, mégpedig a Magyar Nemzeti Bank Pallas-alapítványainak bőkezű támogatásával. Kecskemét fideszes polgármestere – Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Szabolcs felesége – Szemereyné Pataki Klaudia polgármester akkor azt mondta: a két főiskola integrációjával kialakuló új intézménnyel Kecskemét egyetemi várossá válik. Mindössze egyetlen év után az intézmény felvette Neumann János nevét. Közben a jegybanki alapítványok által létrehozott Kecskeméti Duális Oktatás (KEDO) Zrt.-t egyebek mellett egy új campus felépítésével bízták meg. A több mint 13 milliárdos projektet a jegybanki alapítványokon keresztül teljes egészében közpénzből hozták tető alá.
Több más felsőoktatási intézményhez hasonlóan a Neumann János Egyetemet is privatizálta a kormány: a Neumann János Egyetemért Alapítvány élére Csizmadia Norbertet, a jegybank Pallas Athéné Alapítványának (PADMA) elnökét helyezték. Csizmadiát már korábban is Matolcsy György szűkebb köréhez sorolták, egy időben a jegybank gazdaságstratégiáért és tervezésért felelős ügyvezető igazgatója volt. Ez az igazgatóság felelt a nagy port kavart jegybanki alapítványokért, Csizmadia innen távozott a PADMA élére. Szemereyné Pataky Klaudia pedig jelenleg is a Neumann János Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottságának tagja, férje az összeférhetetlenség miatt távozott a KEDO Zrt. éléről.
Egyébként a Neumann János Egyetem is érintett az Erasmus program felfüggesztésében. A tegnap bombaként robbant hír szerint nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn.
|
Matolcsy Ádám barátja az ERASMUS-tól megfosztott egyetem közbeszerzését is elnyerte
|
Matolcsy Ádám barátja, Száraz István cége nyerte el a Neumann János Egyetem kommunikációs feladatait.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/matolcsy-adam-baratja-az-erasmus-tol-megfosztott-egyetem-kozbeszerzeset-is-elnyerte-.html
|
2023-01-10 00:00:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A felcsúti székhelyű Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt, valamint a kormány másik kedvenc kivitelezője, a biatorbágyi West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft. nyerte meg a közel 3,2 milliárdos, egész pontosan nettó 3 176 953 739 forintos, régóta tervezgetett felújítást.
A rendelkezésre álló 18 hónap alatt az 1874 négyzetméteres épülethez kapcsolódóan kávézó-shop-ot, portát, valamint irodaépületet is kialakítanak. Az épület hűtés-fűtését megújuló energiaforrást használó levegő-levegő hőszivattyúval biztosítják majd, az irodaház feletti lapostetőn extenzív zöldtető, illetve járható terasztető készül.
A földszinten kap helyet többek között majd az előcsarnok, tárgyaló, középvezetői iroda, és a 116 négyzetméteres, 24 fős kávézó-shop. Az I. emeleten rengeteg iroda, a II. emeleten a recepció, felsővezetői irodák, míg a III. emeleten többek között a tetőterasz.
A 2023-as Formula 1 Magyar Nagydíj ideje előtt, alatt, illetve után (mindösszesen legfeljebb 14 naptári napra) a kivitelezők visszaadják a Hungaroring főbejáratához vezető utat, és biztosítják a főbejáraton való akadálymentes személy- és gépjármű átközlekedést, tehát a 18 hónapos beruházás nem készül el jövő július 23-ig, az idei versenyig.
Az, hogy a két, közbeszerzések terén (is) közismert cég között hogy oszlik meg a munka és a megbízási díj, nem részletezi a közbeszerzés.
Az utolsó hír a Fejér-B.Á.L. Zrt.-ről az volt, miszerint Rézhegy Öko Villapark lesz a neve annak az 57 házas lakóparknak, amelyet Magyarország leggazdagabb emberének, Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdonában lévő cég épít majd Alcsútdoboz szőlőhegyi területén; ez gyakorlatilag egy komplett új falurészt jelent majd.
A West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft.-vel kapcsolatban is sok kormányközeli beruházást lehetne említeni, például a Velencei-tó partján épül fel a 43 milliárd forintos Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia, vagy a nemrégiben felújított Operaház is a nevéhez fűződik.
2022. decemberében a mogyoródi versenypálya hírlevelében úgy nyilatkozott Gyulai Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. vezérigazgatója, hogy
"2010-ben vettem át a Hungaroring irányítását, és gyakorlatilag azóta várunk erre a pillanatra"
A hírlevélben kiemelték, hogy a stratégiai fejlesztési program keretében elkezdődik a létesítmény felújítása, melynek első lépéseként
a közművek fejlesztése valósul meg, illetve új portaépületet, irányítási központot és ügyfélteret alakítanak ki.
A közműfejlesztés keretében az ivóvíz-, a tűzivíz-, illetve a szennyvízhálózat, valamint az erősáramú hálózat fejlesztése, és új hálózat kiépítése történik majd, ezek mellett pedig megépül a gyengeáramú alépítmény rendszere is.
Szintén a fejlesztés első ütemében újítják meg a Hungaroring főbejáratát, a portaépülettel szemben pedig kávézó nyílik, ide kerül a Hungaroring Shop is.
"A Forma-1-ben zajló folyamatokat, az újonnan bekerülő pályákat látva tényleg az utolsó előtti pillanat, amikor elkezdhetjük a munkát. Azt látjuk, hogy a sok uniformizált pálya között egyre nagyobb értéke van a magyarhoz hasonló tradicionális helyszíneknek, és Budapest közelsége mindig is elképesztő vonzerőt jelent majd a Hungaroring számára, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az új pályák infrastruktúrája a miénknél sokkal magasabb színvonalú szolgáltatást tesz lehetővé" - hangsúlyozta Gyulay Zsolt.
|
A Mészáros-gyerekek cége újabb közbeszerzést nyert
|
A régóta tervezett Hungaroring felújítása új szakaszba lépett: december 20-án aláírták a modern kor vívmányait képviselő, új ikonikus bejárat és főépület kivitelezői a közbeszerzési szerződést. Mindkét céget jól ismerjük már.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/a-meszaros-gyerekek-cege-ujabb-kozbeszerzest-nyert.html
|
2023-01-13 16:13:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Találmány hasznosítási díj – írja 408 millió forintos, bevétele egyik legjelentősebb elemére vagyonnyilatkozatában Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke. Eddig összesen 828,8 milliót kaszált Rogán az említett találmánnyal. De mi is ez pontosan, és mennyit érhet valójában?
Január végén publikálták az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatait a parlament honlapján. Az egyik legnagyobb meglepetést Rogán Antal, a miniszterelnöki kabinetiroda vezetőjének meglehetősen jól fialó találmánya hozta:
a 2021-es évben 408 millió forintot kapott jogdíjként (pontosan „találmány hasznosítási díjként”) a miniszter.
Ezzel Rogán már szélsebességgel közelíti a milliárd forintos ötlet címét, hiszen nem ez az első alkalom, hogy az említett hasznosítási díj felbukkant a vagyonnyilatkozatában. De pontosan miről is van szó? Valóban reális, hogy ennyit fizessenek a miniszternek egy találmányért, aminek amúgy nem is ő az egyedüli feltalálója?
Rogán, a feltaláló
A 408 milliós díjat Rogán a Mobilsign Kft.-től kapja. A bevételre érdemes úgy gondolni, mint egy folyamatosan kapott jogdíjra: a Mobilsign használja Rogán találmányát, a licencért pedig időnként – a vagyonnyilatkozat szerint eseti alapon, azaz pontosan nem tudni, milyen feltételek teljesülésekor – részesül díjazásban.
A Mobilsign nagyon röviden elektronikus aláírások hitelesítésével foglalkozik.
Az elsősorban papíralapú ügyintézést kiváltó, digitális aláírással hitelesített ügyintézést a Magyar Telekom és az Aegon Biztosító is használja. A szabadalmaztatott megoldással, valamint a Mobilsign Kft. megalakulásával és a Rogán-kapcsolattal a hvg.hu és a 444 is hosszabban foglalkozott. Az informatika iránt érdeklődő miniszter állítása szerint részt vett az eljárás kifejlesztésében, hozzáadott értéke valószínűleg a közigazgatási rendszer jelenlegi működésének részletekbe menő leírásában rejlik,
de a HVG által megkérdezett szakértők szerint a „a beadott szabadalom tartalma tiszta technológia, aminek az elkészítéséhez mérnöki tudás kell. Semmi olyan eleme nincs, amihez közgazdasági vagy államigazgatási tapasztalat kellett volna.”
Rogán 2014 és 2015 között adta be két szabadalmi kérelmét feltalálótársaival, Csík Balázzsal és Lengyel Csabával, a találmány jogait pedig 2016 elején adták el a Mobilsign Kft. nevű cégnek – amit korábban Csík és Lengyel alapított, és a jogvásárlás előtt értékesítettek egy negyedik félnek, Pozsgai Petrának. (Később a céget visszaásárolták Pozsgaitól.) A sztori itt még nem áll meg, az eredeti botrányt kirobbantó Népszabadság krónikázta a kezdeti cégmozgásokat – de most nem is ez a lényeg.
Az árbevétel jelentős részét elviszi
Rogán találmány hasznosítási díjként nem először kap nagyobb pénzösszegeket. A Mobilsign 2017 óta visszatérő elem a vagyonnyilatkozatában,
ekkor 25 milliót kapott,
2018-ban 42 milliót,
2019-ben 197 milliót,
2020-ban pedig 157,8 millió forint ütötte a markát.
A mostani, 408 millió forintos összeggel együtt így már 829,8 milliót kapott találmányáért Rogán, amivel elég busásan díjazzák, főleg, ha a kifizető cég, a Mobilsign beszámolóit nézzük:
A Rogánnak járó kifizetések a cég bevételének jelentős részét elviszik.
A Mobilsign árbevétele 2017-ben és 2018-ban nagyjából 300 millió forint volt, 2019-ben és 2020-ban pedig nagyot ugrott a cég: 440 és 446 millió forinttal zárta az éveket. 2021-ről még nincs információnk (a gazdasági társaságok beszámolói kötelezettségének május végéig kell eleget tenni), az ezt megelőző két év árbevételének és Rogán díjainak összevetésével ugyanakkor azt látjuk, hogy a Mobilsign 2019-ben árbevételeinek majdnem felét (44 százalékát), 2020-ban pedig nagyjából egyharmadát (35 százalékát) a miniszternek fizette jogdíj gyanánt.
Az egyéb, évi ráfordítások – köztük az igen combos személyi ráfordítások – mellett ebben a két évben alig maradt valami, amit nyereségként könyvelhetett el a Mobilsign: körülbelül 24 és 30 millió forint adózás utáni eredménnyel zárt 2019 és 2020 között.
A vállalat beszámolója nem egyértelműsíti, hogy eredménykimutatása melyik soráról fizeti Rogánnak a találmány hasznosítási díjat. Alap esetben – amikor a cég alapítói rendelkeznek egy „találmánnyal” – minden ilyen szellemi tulajdonjog a vállalatok mérlegében kerül kimutatásra, az immateriális javak között. Ha pedig az adott vállalkozás nem tulajdonlója, csak használója a szellemi terméknek (jelen esetben a találmánynak), évente az eredménykimutatásában személyi jellegű egyéb kifizetésként jelenítheti meg a jogdíjat, amit fizet a használatért. Itt az utóbbi eset áll fenn: a Mobilsign személyi jellegű egyéb kifizetései 2017 óta szinte egy az egyben megegyeznek Rogán díjaival,
ami azt jelenti, hogy csak a miniszter kaphat találmánya után ekkora kifizetéseket, a másik két feltaláló – Csík és Lengyel – nem.
A két feltalálótárs közül a beszámoló szerint már csak Csík a tulajdonos, így ő más sorról – bérköltségről – kaphat fizetést, de a létszámot és a bérköltség összegét figyelembe véve ez nem kiugró. A vállalat immateriális javai – ahol még a két feltalálótárs szellemi termékének „része” lehet (hiszen 2017-ben mindketten tulajdonosok voltak), összesen 33,3 millió forintra rúg.
Véletlenszerűnek tűnik, az iparági példa se ezt mutatja
További furcsaság, hogy Rogán találmány használati díja nem mutat semmiféle összefüggést a Mobilsign elért eredményeivel, egészen 2017 óta véletlenszerűnek tűnnek a kifizetett összegek. A jogdíjak esetében a szerződések általában háromféleképpen szoktak kötődni: a számlázás vagy teljesítményarányosan, vagy előre meghatározott fix díj alapján történik, esetleg a két módszert alkalmazzák egyszerre. Azt pontosan nem tudni, milyen alapon fizetik a miniszternek a találmány használati díjat. Logikus lenne, hogy van párhuzam az elért árbevétel és a használati díj között,
csakhogy Rogán 300 milliós árbevételnél 42 milliót, a bevétel másfélszeresénél pedig négy és félszer akkora összeget kapott.
Az idei kifizetett, 408 millió forintos használati díj szintén azt feltételezné, hogy a Mobilsign jelentős növekedést érhetett el, 2021-ben alighanem megtriplázva a bevételeit – a pontos adatokra azonban még várnunk kell. A valószínűsíthetően csak a miniszternek fizetett találmány használati díj, annak a vállalat árbevételével összevetetett, meglehetősen magas mértéke és a cég teljesítményével hiányzó párhuzam mellett még megkérdőjelezi a kapott összegek megalapozottságát,
Magyarországon hasonló profillal a Netlock működik: ők is hasonló, e-aláírási rendszert fejlesztettek, mint a Mobilsign. A sors fintora, hogy a hatodik leggazdagabb magyar Gattyán György kezében lévő cégbe pont a Rogán-közeli Columbus magántőkealap pumpált részben állami pénzeket, összesen 900 milliót.
A Netlock jóval nagyobb, 1,6 milliárdos árbevétellel és 70 milliós adózott eredménnyel futott tavalyelőtt. Ezzel szemben mérlegében szellemi termékként (ahol a találmányokat kell szerepeltetnie, ha azok saját tulajdonban vannak) 464 ezer forintot könyvel, személyi jellegű egyéb kifizetéseken (ahonnan találmány használati jogdíjat fizethet) pedig összesen 51 millió forintot tartott számon 2020-ban.
Borítókép: Rogán Antal és Orbán Viktor a 2017-es Európai Néppárt-gyűlésen Brüsszelben. Fotó: EPP // Wikimedia Commons
|
A milliárd forintos ötlet: reális, hogy egy találmányra kap Rogán évek óta százmilliókat?
|
Az idei kifizetett, 408 millió forintos használati díj szintén azt feltételezné, hogy a Mobilsign jelentős növekedést érhetett el, 2021-ben alighanem megtriplázva a bevételeit – a pontos adatokra azonban még várnunk kell. A valószínűsíthetően csak a miniszternek fizetett találmány használati díj, annak a vállalat árbevételével összevetetett, meglehetősen magas mértéke és a cég teljesítményével hiányzó párhuzam mellett még megkérdőjelezi a kapott összegek megalapozottságát,
hogy az iparági példának minősíthető másik hazai szereplő beszámolója merőben mást mutat.
| null | 1 |
https://forbes.hu/penz/rogan-talalmany-mobilsign/
|
2022-02-01 21:05:00
| true | null | null |
Forbes
|
Jövő nyáron tömegek sétálnának az autósok elől elzárt budapesti rakpartokon, hogy olimpiai érmet szurkoljanak ki kedvenceiknek.
Addigra régen be kellett volna ismerni, hogy 2015-ben jelentősen alultervezték a budapesti olimpiai játékok kiadásait, a létesítmények költségei alsó hangon is 2-3-szorosukra rúgtak volna, amit tovább súlyosbít, hogy a magyar forint jelentősen gyengült az euróhoz képest.
De jövőre nemhogy az olimpiai vendégek, jó eséllyel a női kézilabda Európa-bajnokságra érkező szurkolók sem sétálnak majd a rakparton, mert az luxus lenne a Fidesz egyik legfontosabb politikusa szerint.
Ezekben napokban Szijjártó Péter és Fürjes Balázs is olimpiáról álmodik. A külügyminiszter abszolút alkalmasnak tartja Budapestet egy olimpia megrendezésére, az államtitkár pedig a rendezéssel kapcsolatos szenvedélyét osztotta meg a közvéleménnyel.
A lelkesedés szép dolog, de nehéz megfeledkezni az orosz–ukrán háborúról és a nyomában járó energiaválságról, ami erősen sújtja a magyar sportot, és még nem lehet tudni, hol lesz ennek a folyamatnak a vége. Csak néhány kiragadott példa az elmúlt hónapokból:
Nagy valószínűséggel lemondjuk a 2024-es női kézilabda-Eb-t, pedig nem is kellett hozzá építeni csarnokot, és csak társrendezők lennénk Ausztria és Svájc mellett.
Kormánygarancia híján még tavaly tavasszal visszaléptünk a 2023-es hoki-vb megrendezésétől.
Egy átlagos városi uszoda üzemeltetési költsége évente akár félmilliárd forinttal is nőhet, nem véletlen, hogy létesítmények sora zárt be Kispesttől Szegedig, Esztergomtól Nyíregyházáig.
A vadonatúj stadionokat sem kíméli az energiaválság, olyan NB I.-es csapatoknak zárt be télire az otthona, mint a Kispest, a Debrecen vagy a Fehérvár. (Ezzel együtt a Zalaegerszeg kivételével az összes NB I.-es csapat Spanyolországban vagy Törökországban készül a tavaszi szezonra.)
Több NB II.-es csapat, így a feljutásért harcoló Diósgyőr és Szeged is kérte, hogy a mérkőzéseit ne kelljen villanyfénynél megrendezni, a két klubhoz később az egész mezőny csatlakozott.
Az energiaválság miatt két NB III.-as csapat, a Balassagyarmat és a Makó menet közben lépett vissza a bajnokságtól, Jászberényben a fél csapatot szélnek eresztették.
Az Euroliga-címvédő Sopron női kosárcsapatánál válságmenedzselésre álltak át.
Az energiaválság miatt módosult a hokibajnokság menetrendje, a csapatok kérésére előrehozták a rájátszást.
Budapesti luxus jövő nyáron
Kocsis Máté, a kézilabda-szövetség elnöke, a Fidesz frakcióvezetője luxusnak nevezte, hogy Magyarország társrendezője legyen a jövő évi női kézilabda Európa-bajnokságnak. A két és fél hetes tornán 24 válogatott vesz részt, a 65 meccsből 41-et terveztek két magyarországi helyszínre, Budapestre és Debrecenbe. A két csarnok készen van, csak a szállás és az ellátás jelentene költséget, de ezek szerint túlságosan nagyot.
Ehhez képest ha megnyertük volna a 2024-es olimpia rendezési jogát – amire mindenáron pályázni akartunk –, akkor a fenti luxust elég magas számmal kellene beszorozni. A nyári olimpián nemcsak a női kézisek vannak jelen, hanem 28 sportág, összesen 41 szakágban versenyeznek. Ez 17 ezer versenyezőt és a segítőiket jelenti. Vendégül kellene látnunk ezenfelül legalább 26 ezer tudósítót és mindenféle rendű-rangú sportvezetőt. Utóbbiak száma majdnem annyi, mint a sportolóké és kísérőké összesen. Nagy különbség, hogy a NOB-osoknak és vendégeiknek kiemelt szállás, ellátás és odafigyelés jár.
Az ígérték, fejenként mindössze évi 7 ezer forint
Arról, hogy mennyibe kerülne a budapesti olimpia, még 2015-ben készített a magyar szervezők felkérésére megvalósíthatósági tanulmányt a PricewaterhouseCoopers tanácsadócég (1372 oldal, jó böngészést hozzá). Az ilyen típusú elemzések az olimpia előtt mindig azt ígérik, hogy ez végre olyan esemény lesz, ahol okosan költik el a pénzeket, hosszú távon csak hasznot hoz, és nem jár olyan brutális veszteséggel, mint a legutóbbi olimpiák.
Meglehetősen optimistának tűnt már akkor is, utólag meg pláne, hogy a kifejezetten olimpiai kiadások és bevételek egyenlege mindössze mínusz 774 milliárd forint volt. A tanulmány szerint „egy magyarországi lakosra lebontva az olimpia költsége alig több mint 7000 forintot tesz ki átlagosan évente (2015 és 2025 között, 11 éven át).” Számoltak ugyan további 2 ezer milliárdos kiadással, de ezeket különválasztották, mert olyan beruházások, amelyeket az olimpiától függetlenül amúgy is terveztek (mint a Galvani-híd felépítése a Dunán, a vasúti közlekedés a ferihegyi reptérhez, tömegközlekedési járművek cseréje), legfeljebb előrébb hozzák azokat.
Az ilyen számításokkal a probléma az, hogy a bevételek nagyjából pontosan kalkulálhatóak, a tévés jogdíjakról és a nagy szponzorokkal a Nemzeti Olimpiai Bizottság állapodik meg, és osztja tovább a NOB-hoz befolyó irgalmatlan összegnek csak kis szeletét. A kiadások viszont mindig rendkívül alábecsültek.
Az élet cáfol rá a túlságosan szép tervekre
Néhány példa arra, hogyan szállhattak volna el az olimpiai költségek:
|
Ezt az olimpiát alaposan megszenvedte volna 2024-ben Magyarország
|
Ezekben napokban Szijjártó Péter és Fürjes Balázs is olimpiáról álmodik. A külügyminiszter abszolút alkalmasnak tartja Budapestet egy olimpia megrendezésére, az államtitkár pedig a rendezéssel kapcsolatos szenvedélyét osztotta meg a közvéleménnyel.
| null | 1 |
https://444.hu/2023/01/18/ezt-az-olimpiat-alaposan-megszenvedte-volna-2024-ben-magyarorszag
|
2023-01-18 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Energiaválság miatti költségvetési megszorítás kellett ahhoz, hogy kiderüljön, Mészáros Lőrincnek és cégeinek igazából van elég saját pénzük ahhoz, hogy vissza nem térítendő állami támogatás nélkül is felújítsák a szállodáikat. A 24.hu írta meg a Kisfaludy 2030 Zrt.-től bekért közérdekű adatok alapján, hogy 41 turisztikai fejlesztésre megítélt vissza nem térítendő támogatást von vissza a magyar állam, melyek értéke meghaladja az 56 milliárd forintot.
Mészáros Lőrinc szállodalánca, a Hunguest Hotels például a megnyert 17,7 milliárd forint felújítási támogatásból 4 milliárdot mégsem kap meg.
Ennek nyomán megkérdeztük a szállodacéget, hogy akkor a szállodák felújítása elmarad, vagy saját forrásból oldják meg a hotelek renoválását.
A gazdasági helyzetre válaszul meghozott kormányzati takarékoskodási intézkedések következtében visszavont támogatások kapcsán érintett három egység (Hunguest Hotel Aqua-Sol, Hunguest Hotel Freya, Hunguest Hotel Pelion) esetében a projektek műszaki tartalmát felülvizsgáljuk, a munkálatokat átütemezzük és teljes mértékben saját forrásból fogjuk elindítani a fejlesztéseket
- válaszolta a Hunguest.
|
Egy válság kellett ahhoz, hogy egyértelmű legyen: Mészáros Lőrincnek nem kell állami milliárdokat adni
|
Energiaválság miatti költségvetési megszorítás kellett ahhoz, hogy kiderüljön, Mészáros Lőrincnek és cégeinek igazából van elég saját pénzük ahhoz, hogy vissza nem térítendő állami támogatás nélkül is felújítsák a szállodáikat. A 24.hu írta meg a Kisfaludy 2030 Zrt.-től bekért közérdekű adatok alapján, hogy 41 turisztikai fejlesztésre megítélt vissza nem térítendő támogatást von vissza a magyar állam, melyek értéke meghaladja az 56 milliárd forintot.
| null | 1 |
https://444.hu/2023/01/18/egy-valsag-kellett-ahhoz-hogy-egyertelmu-legyen-meszaros-lorincnek-nem-kell-allami-milliardokat-adni-a-szallodai-felujitasahoz
|
2023-01-18 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Kedd reggel először a Telex számolt be arról, hogy köztartozásaik miatt több olvasójukat is a nagycsaládosként kapott autóvásárlási támogatás teljes összegének visszafizetésére szólította fel a Magyar Államkincstár.
Már ez alapján is lehetett sejteni, hogy nem egyedi esetekről van szó, ezért a portál az Államkincstárhoz fordult. Válasz ugyan nem érkezett, az Államkincstár inkább egy MTI-hez eljutatott közleményében magyarázta meg a helyzetet.
Mint írták:
a nagycsaládosok autóvásárlási támogatásáról megjelent cikkekkel ellentétben a Magyar Államkincstár a jogszabályoknak megfelelően és méltányosan jár el a támogatással kapcsolatos ügyekben.
A program keretében több mint 28 ezer család autóvásárlását támogatta a kormány, ebből mindösszesen 65 esetben (0,2 százalékban) volt szükség a támogatás visszafizetésére szabálytalanságok vagy köztartozások miatt. Az Államkincstár tájékoztatása szerint, amennyiben a szabálytalanságot igazolhatóan könyvelési hiba vagy önellenőrzéssel orvosolható probléma okozta, akkor felülvizsgálják a visszafizetési kötelezettséget.
A 2021. szeptember 28-ig hatályos rendelkezés alapján akkor jogosult támogatásra a nagycsaládos, ha az adóhatóságnál nincs nyilvántartott köztartozása. Ez alapján nem a támogatás megítélésekor kellett fennállnia a köztartozás-mentességnek, hanem már az igénybenyújtás napján. A köztartozás-mentességről az ügyfélnek a kérelem benyújtásakor kellett nyilatkoznia, és arról is, hogy az általa közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Ha ezzel kapcsolatban valaki bizonytalan, a NAV-nál tájékozódhat.
Kiemelték: amennyiben valaki úgy kap támogatást, hogy a nyilatkozata nem felelt meg a valóságnak, az államháztartásról szóló törvény szerinti késedelmi kamattal növelten kell majd azt visszafizetnie. Fontos azonban, hogy erre kizárólag akkor kerül sor, ha valaki a tartozását a felszólítás után sem rendezi. Erre a kincstár a felhívás kézhezvételétől számított 14 napos határidőt biztosít.
|
Az Államkincstár 65 esetben kérte az autóvásárlási támogatás visszafizetését
|
Szerintük a jogszabályoknak megfelelően és méltányosan járnak el a támogatással kapcsolatos ügyekben.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/az-allamkincstar-65-esetben-kerte-az-autovasarlasi-tamogatas-visszafizeteset-255572
|
2023-01-17 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
December végén, nem úgy tűnt, hogy határidőre elkészülne a Fidesz-kurzus emlékezetpolitikájának középpontjában álló Tisza-család egykori kastélyának felújítása. Az épület kertje kerítésén elhelyezett információs tábla szerint a projekt befejezési határideje 2023. február. Ez nem kevesebbet jelent, minthogy alig pár hét múlva kell készülni azzal a projekttel, amelynek korábban – sok minden más mellett – Lázár János a miniszteri biztosa. Lázár az ötödik Orbán-kormányban építési és beruházási (újabban: építési és közlekedési) miniszter lett, ezzel megszűnt miniszteri biztosi pozíciója, de tárcája révén továbbra is hozzá tartozik a kastélyfelújítási projekt.
Az elmúlt években a Narancs.hu többször beszámolt arról, hogy Lázár János kormánybiztossága alatt a kastély felújításának megkezdése húzódott el értehetetlenül hosszú ideig, mint ahogy arról is írtunk, hogy a Tisza-kripta mellett található temető dzsungellé változott. A már építési és beruházási miniszteri titulust viselő Lázár korábbi bejelentései nyomán 2020-ban, majd egy évvel később be kellett volna befejezni a felújítást. Ekkor azonban még a közbeszerzési eljárást sem írták ki, vagy hirdetettek győztest – így a munka el sem kezdődhetett.
Végül jókora csúszással 2021 júliusában kezdődött el a geszti Tisza-kastély és környezete rekonstrukciója. A befejezés kitűzött időpontja pedig 2023 februárja. A kivitelezést a NER-hez közel álló West Hungária Bau Kft. nyerte. Csak az első ütem 7 milliárdos megbízást jelent a cégnek. Tavaly ősszel beszámoltunk arról, hogy a jelentős kormányzati megszorítások közepette egy kormányhatározattal 4 milliárd forinttal megemelték a bekerülési költséget. Ezek után Szabó Rebeka párbeszédes országgyűlési képviselő írásbeli kérdéssel fordult Lázár Jánoshoz. Ebben az okokat firtatva arra emlékeztetett, hogy közben sok várostól, így például Szegedtől jelentős forrásokat vonnak el. Lesajnáló válaszában Csepreghy Nándor államtitkár azt írta, hogy Szabó Rebeka „településeket kíván egymás ellen uszítani”. De azt is a szemére hányta, hogy a képviselő nem ért egyet Geszt, így a magyar vidék fejlesztésére adott forrásokkal.
A fentiekre tekintettel közel két héttel ezelőtt a Narancs.hu az építtetőhöz, a Beruházási Ügynökség BMSK Zrt.-hez fordult. Azt kérdeztük, hogy a rekonstrukció ténylegesen befejeződik 2023 februárjára, vagy várható csúszás. Ha igen, ez időben mit jelent? Azt is firtattuk, hogy a projekt első üteme mit foglal magában, és mit a második? Ez utóbbi várhatóan mikor kezdődik el? Kiírták-e a második ütemre a közbeszerzési eljárást és ennek mekkora a tervezett bekerülési költsége? Végül az iránt érdeklődtünk, hogy mi indokolta a projekt 4 milliárdos drágulását, mi volt nem volt előre látható, s hogy ez felveti-e bárki felelősségét. Választ azonban máig nem kaptunk kérdéseinkre az állami projektcégtől.
A helyzet azonban még ennél is kacifántosabb. Korábban Lázár János úgy nyilatkozott: amint elkészült a geszti kastély teljes felújítása, úgy a kezelői és tulajdonjogot átadják a református egyháznak (tekintettel arra, hogy annak idején a Tisza család sokat tett a reformátusokért). S hogy mindez nem üres szó, azt bizonyítja, hogy ezt a 2017-es XXXI. törvényben is megerősítette a kormány. A jogszabály szerint „az állam tulajdonában lévő Tisza-kastélyt ingyenesen – a Nemzeti Kastélyprogram keretében megvalósított fejlesztés lezárását követően – oktatási, illetve továbbképzési központ céljára, kulturális és hitéleti feladatainak elősegítése érdekében a Magyarországi Református Egyház tulajdonába adja, azzal a feltétellel, hogy a Magyarországi Református Egyház az ingatlant terhelő kötelezettségeket a szerződés szerint a birtokbavételt követően teljeskörűen átvállalja.”
Ennek ellenére nemrégiben a területileg illetékes Tiszántúl Református Egyházkerület (TTRE) következő választ adta a Narancs.hu kérdéseire: „A TTRE Sajtószolgálata nevében tájékoztatásul közlöm Önnel, hogy Geszt valóban a Tiszántúli Református Egyházkerület területéhez tartozik. Egyházkerületünk nem igényelte és nem szándékozik átvenni a geszti Tisza-kastélyt működtetésre. Ebből következően önálló működtetési terve sincs az egyházkerületnek.”
Ezt követően a Balogh Zoltán volt Emmi-miniszter vezette Magyar Református Egyházhoz fordultunk, hogy megkérdezzük, mindezek fényében milyen terveik vannak a geszti Tisza-kastéllyal. Mit működtet majd ott Magyar Református Egyház vagy annak illetékes térségi egyházkerülete vagy bármely intézménye? Választ azonban innen sem kaptunk.
|
Továbbra sem tudni, befejeződik-e határidőre a geszti Tisza-kastély felújítása
|
Sem a beruházó állami projektcég, sem a leendő tulajdonos református egyház nem válaszol arra, elkészül-e időben a rekonstrukció, illetve mi lesz a sorsa a 11 milliárdból megújuló épületnek.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/tovabbra-sem-tudni-befejezodik-e-hataridore-a-geszti-tisza-kastely-felujitasa-255560
|
2023-01-17 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A Magyar Pünkösdi Egyházat (MPE) megrázó bűncselekmény-sorozat következményeként lemondott posztjáról csaknem a teljes elnökség és egyháztanács, élén Pataky Alberttel, az MPE egyháztanácsának elnökével. A NAV Bűnügyi Főigazgatósága a 2018-ban megkezdett eljárása részeként az MPE egyik intézményénél, a békéscsabai központú Közösségi Missziónál (KM) bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás miatt folytat vizsgálatot (lásd: Bűnszervezetben elkövetett pénzmosással…, magyarnarancs.hu, 2022. április 26.) Az ügynek sokáig öt gyanúsítottja volt, köztük a KM két ügyvezetője, V. Gy. és V. K., akik tavaly tavasz óta előzetes letartóztatásban vannak. Őrizetbe és letartóztatásba vételük előtt – valamifajta védelmet remélve – mindketten beléptek a Fidesz-MPSZ békéscsabai szervezetébe.
Az egyházi szervezethez tartozó, névtelenséget kérő forrásunk lapunknak azt mondta, az adónyomozók „szisztematikus és mindenre kiterjedő nyomozása” most jutott el abba a szakaszba, hogy a történtek miatt az egyházvezetés közvetlen felelősségét vizsgálják.
Lesöpörve
|
A fejükre omlott. Súlyos bűncselekmények gyanúja nyomán lemondott a Magyar Pünkösdi Egyház vezetése
|
Az egyházvezetés közvetlen felelősségét vizsgálja az a büntetőeljárás, amelyet a NAV kezdeményezett a Magyar Pünkösdi Egyházhoz tartozó Közösségi Missziónál. A gyanú: bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás, a kárérték 8 milliárd forint. Január 13-án lemondott csaknem a teljes egyházvezetés.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/a-fejukre-omlott-255596#
|
2023-01-18 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Tavaly novemberi adatigénylésünkre válaszul a miniszterelnöki kabinetiroda közölte, hogy az általunk kért adatok online elérhetőek – és valóban, mai dátummal megjelent egy dokumentum a kormany.hu oldalon, ami ezeket tartalmazza. A „brüsszeli szankciókról” szóló nemzeti konzultáció költségeit kértük ki, és ezt most részben, és nem éppen aprólékosan részletezve, de megkaptuk:
2 357 942 960 forintba került a küldemények összeállítása, a borítékok előállítása és a kézbesítés,
és további 367 553 099 forint nyomdaköltsége volt a miniszterelnöki levélnek, magának a kérdőívnek és a mellé való nyilatkozatnak.
Vagyis összesen kicsit több mint 2,7 milliárd forintba került a konzultálás. Persze ez csak a technikai költség, erre még rájön a marketing, a konzultáció hirdetése a hírhedt bombás óriásplakátokon, tévében, online, nyomtatott sajtóban. A korábbi konzultációknál megesett, hogy erre 5 milliárd forintnál is több közpénz ment el. Ezt az összeget most nem ismerjük, de csak a technikai költséggel és az 1,363 millió kitöltött konzultációs ívvel számolva, nagyjából 2000 forintba került átlagosan egy konzultációs válasz felvétele.
|
2,7 milliárd forint volt a legutóbbi nemzeti konzultáció technikai költsége
|
Tavaly novemberi adatigénylésünkre válaszul a miniszterelnöki kabinetiroda közölte, hogy az általunk kért adatok online elérhetőek – és valóban, mai dátummal megjelent egy dokumentum a kormany.hu oldalon, ami ezeket tartalmazza.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/01/13/2-7-milliard-forint-volt-a-legutobbi-nemzeti-konzultacio-technikai-koltsege
|
2023-01-13 13:51:00
| true | null | null |
Telex
|
Megtisztítják az egykori taszári repülőtér területét Somogy vármegyében – írja az MTI a Honvédelmi Minisztérium (HM) közleménye nyomán. A projekt a tervezéssel és az előkészítő munkákkal még 2019-ben kezdődött, majd 2021 közepétől kezdetét vette a szennyezett terület kármentesítése. A munka várhatóan 2023 végén zárul.
Az egykori légi bázis legutóbb akkor került a hírekbe, amikor 2021. december elején kiderült, hogy egy budapesti panellakásba bejelentett, fél évvel korábban alapított cég, az SGF Silu Global Fund Holding Zrt. veheti meg, pályáztatás és versenyeztetés nélkül. A cég mögött akkor ugyanaz a Németh János és Cseke István állt, akik nem sokkal később megvették az Újpest FC-t, bár a cégadatbázis szerint két héttel a taszári reptér megvételéről szóló hírek után már nem ők voltak az SGF tulajdonosai. Az ügyet tavaly januárban az akkor épp a Városháza-üggyel támadott Karácsony Gergely főpolgármester is felemlegette mint az állami vagyon kiárusításának példáját.
„A katonai repülőtér területén két üzemanyagtelep szolgálta ki a közúti és vasúti üzemanyag beszállítását, lefejtését, szétosztását, ugyanitt föld alatti tartályokban tároltak benzint, gázolajat és kerozint. A tárolótartályok műszaki állapota az idők során leromlott, a bennük tárolt szénhidrogén pedig szennyezte a talajt és a talajvizet” – írja a HM.
A tartálybontás után a szénhidrogénnel átitatott talajt kitermelték és a repülőtér kifutópályájára terítették, ahol a későbbiekben mikrobiológiai lebontással tisztítják meg. A nyitott munkagödrökből a szennyezett talajvizet mobil víztisztító berendezéssel tisztítják, a vizet ezután a Taszári-vízfolyásba vezetik. Ezután a megtisztított talajt visszatöltik, humuszt terítenek rá és füvesítik a területet. A kármentesítési munkák lezárását követően talajvízfigyelő-kutakat alakítanak ki, melyek célja a kármentesítés hatékonyságának nyomon követése szabályos időközönként vízmintavétellel és laboratóriumi vizsgálattal.
A kármentesítési beavatkozási program európai uniós és magyar kormányzati támogatással, összesen 4,1 milliárd forint vissza nem térítendő forrásból valósul meg. A közbeszerzésen elnyert munkát a Terra-Log Mélyépítő Kft. és a Dél-Alföldi Környezettechnika Kft. konzorciuma végzi.
A HM egyébként már 2007 és 2015 között is kármentesített öt hasonlóan szennyezett területet, és a taszári mellett jelenleg is folyik további három ilyen program
|
Helyrehozzák a furcsa körülmények között eladott taszári exreptér területét
|
Megtisztítják az egykori taszári repülőtér területét Somogy vármegyében – írja az MTI a Honvédelmi Minisztérium (HM) közleménye nyomán. A projekt a tervezéssel és az előkészítő munkákkal még 2019-ben kezdődött, majd 2021 közepétől kezdetét vette a szennyezett terület kármentesítése. A munka várhatóan 2023 végén zárul.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/01/16/furcsa-korulmenyek-kozott-adtak-el-most-helyrehozzak-a-taszari-exrepter-teruletet
|
2023-01-16 14:02:00
| true | null | null |
Telex
|
Joób Márton és köre ellen azért emelt vádat az ügyészség, mert szerintük a szegedi önkormányzati képviselő, hogy szórólapterjesztéssel és műsorújság kiadásával foglalkozó cégét a piacon tudja tartani, társaival egy négy megyében működő bűnszervezetet hozott létre.
A vád szerint a cégek az alkalmazottakat csak néha jelentették be, több esetben nem fizettek adót. Hogy a költségeket csökkentsék, fiktív számlákat és valótlan teljesítési igazolásokat állítottak ki, a céghálón átfuttatták a pénzt, majd az alsóbb szinteken lévők a jutalékok levonása után készpénzben visszaadták azt Joóbéknak, akik irányították a történéseket. Az ügyészség szerint 2013 és 2017 között 271 millió forint vagyoni hátrányt okoztak így a költségvetésnek.
Meggondoltam magamat
„Annyira nem értettem hozzá, dolgozni szerettünk volna” – mondta a keddi tárgyaláson a szegedi Törvényszéki palotában az a vádlott, aki Szolnokról jelentkezett be, ahol most előzetes letartóztatásban van egy másik költségvetési csalási ügy miatt. A középkorú férfi bár korábban tagadta, most mégis bevallotta a bűnösségét.
„Meggondoltam magamat, elég sokat gondolkodtam az ügyről az előzetesben.”
A cégcsoport az ő cégeitől is fogadott be fiktív számlákat, ezt a korábban már meghallgatott és magát szintén bűnösnek valló hatodrendű vádlott intézte, ő mondta meg, hogy miről kell számla és mekkora értékben. A folyamat úgy nézett ki, hogy a megrendelő elutalta a pénzt, amiből az alvállalkozó levette a jutalékát, majd a maradékot visszaadta.
Beismerő vallomását elfogadta a bíróság, így az előzetesben ülő férfi büntetése végül két év börtön lett öt év próbaidőn, valamint a 150 ezer forintos pénzbüntetése mellett két évig nem vezethet gazdálkodó szervezetet. A múlt héten meghallgatott hatodrendű vádlott is hasonló büntetést kapott, ő azonban három évig lett eltiltva, és közel hárommilliót kellett visszafizetnie jóvátételként.
A fiktív számlázásban a Szolnokon lévő férfi húga is részt vett, ő szintén bűnösnek vallotta magát, de a vallomása meglehetősen zavarosra sikeredett. „Nem emlékszek, mindent a bátyám intézett” – válaszolta szinte az összes bírói és ügyészi kérdésre, és amikor mégis érdemben nyilatkozott, az nem fedte a vádat. „Miért vallja be a bűnösségét?” – kérdezte a bíró, amire a válasz az volt, hogy „mert mindent, amit az ügyész úr mondott, így van”.
A nő zavarosan nyilatkozott arról is, hogy hány cégből számlázott és hány alkalommal, esetében a bíróság végül nem fogadta el a beismerő vallomást.
Joób is jelen volt
A cégcsoportba tartozó egyik, marketinggel foglalkozó vállalkozás vezetője már összeszedettebb volt, amikor a bűnösségéről beszélt. Ő a sport révén ismerkedett meg az elsőrendű vádlott Joób Mártonnal, aki ugye többszörös aranyérmes kenus, és egyik beszélgetésük során került szóba ez a „lehetőség”. Ez után következett a fiktív számlák kiállítása, a kapcsolatot részben vele, részben a hatodrendű vádlottal tartotta.
Mivel a vállalkozó korábban 12 millió forintot fizetett be a NAV-nak, hogy az általa okozott vagyoni kárt megtérítse, az ügyész a büntetését végül 5 millió 400 ezer forintos további jóvátételben határozta meg.
Joób Mártont az első előkészítő ülésen, még múlt kedden hallgatták meg. A politikus akkor nem ismerte be a bűnösségét, lapunknak később azt mondta, hogy szerinte az ártatlanság vélelme nem érvényesül, családját pedig mind erkölcsileg, mind anyagilag leírhatatlan veszteségeket szenvedtek el, de bízik abban, hogy a neve tisztázódni fog. Joób, ahogy a második ülést, úgy a keddit is a tárgyalóteremben ülve mint hallgatóság követte végig, holott nem volt beidézve.
Részben már elismerte
A korábban a szegedi polgármester, Botka László frakciójában politizáló Joób Márton még 2020 nyarán került költségvetési csalás gyanújába. A többszörös aranyérmes kenust, aki feleségével és tizenegy gyermekével sokszor szerepelt már a nyilvánosságban, és egy 33 ezer követővel rendelkező Facebook-oldaluk is van, akkor előzetes letartóztatásba helyezték, amit többször meghosszabbítottak, végül nyomkövetővel engedték ki.
A politikus a nyomozás során már részben elismerte a bűnösségét, egy nagyobb összeget is befizetett a NAV számlájára jóvátételként. Miután Joób hazatért Szegedre, többször vállalta nézetkülönbségét Botka László polgármesterrel és frakciójával. Emiatt a tavalyi év végén ki is zárták az Összefogás Szegedért köreiből, és mind a párttársak, mind az önkormányzati média azzal kezdte vádolni, hogy összejátszik a Fidesszel a kedvezőbb ítélet reményében.
|
A tárgyalóteremben hallgatta végig Joób Márton szegedi képviselő, ahogy több társa is bűnösnek vallja magát
|
Újabb vádlottak meghallgatásával folytatódott annak a költségvetési csalási ügynek az előkészítése Szegeden, melyben a baloldali önkormányzati képviselő Joób Mártont és tizenhét társát vádolják azzal, hogy bűnszervezetben több mint 270 millió forinttal rövidítették meg a közöst. A mai ülésen több alvállalkozót is meghallgattak, mindenki bűnösnek vallotta magát. Joób nem volt beidézve, mégis a sarokból nézte a történéseket.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/01/17/koltsegvetesi-csalas-targyalas-birosag-joob-marton-szeged
|
2023-01-17 14:07:00
| true | null | null |
Telex
|
Nagy nehezen, de megtudtam: még mindig nyomoznak a Schadl-ügy legsúlyosabb szálának ügyében – írta Hadházy Ákos egy szerdai Facebook-posztjában. Az ellenzéki politikus emlékeztet: noha a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke, Schadl György és Völner Pál volt igazságügyi államtitkár ellen a végrehajtói vesztegetés ügyében már vádat emeltek, „a jelek szerint a Nyomozó Főügyészség még mindig nem tudja, ki lehet Tóni, Barbara és Ádám, akikkel a korrupt végrehajtó ismerőse egy 30 éves buliról beszélt.”
Hadházynak meg is van a tippje, hogy ki lehet a három személy, mondván: Rogán Antal (Tóni) feleségére és kabinetfőnökére éppen passzol a másik két keresztnév. Ráadásul épp Rogánék alá tartozik az a Koncessziós Iroda, amely a 30 évre szóló koncessziókat osztogatja – teszi hozzá a posztban, kár, hogy hibásan: a koncessziókat ugyanis valójában 35 évre adják, legyen szó autópályáról, a még Palkovics László szerint is Molra szabott hulladékgazdálkodási, vagy a 2021-ben nagy titokban Garacsinak és ma már honvédelmi miniszter Szalay-Bobrovniczky Kristófnak adott fővárosi kaszinókról.
Hadházy azt írja, miután a veszteségi ügyben lezárult a nyomozás, kíváncsi lett: „ezzel a szállal mi van, ugyanis én – feljelentőként – nem kaptam semmilyen dokumentumot”. A posztja szerint „nagyon nehezen, csak másfél hónap után, de kaptam egy szűkszavú választ a jelenleg is zajló nyomozásról” (hogy itt mire gondol, az nem világos, a január 13-i keltezésű ügyészségi válaszban december 21-én előterjesztett beadvány szerepel – ha nem az ügyészség írt mondjuk november helyett decembert, akkor ez nem másfél hónap, hanem nagyjából három hét).
Az ügyészségi válasz szerint a képviselő által kezdeményezett ügyben „a nyomozás továbbra is folyamatban van”, de részleteket az eljárás érdekeire hivatkozva nem árultak el róla.
|
Az ügyészség cáfolja Hadházy Ákost, nem a Schadl-ügyről adtak tájékoztatást
|
Nagy nehezen, de megtudtam: még mindig nyomoznak a Schadl-ügy legsúlyosabb szálának ügyében – írta Hadházy Ákos egy szerdai Facebook-posztjában. Az ellenzéki politikus emlékeztet: noha a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke, Schadl György és Völner Pál volt igazságügyi államtitkár ellen a végrehajtói vesztegetés ügyében már vádat emeltek, „a jelek szerint a Nyomozó Főügyészség még mindig nem tudja, ki lehet Tóni, Barbara és Ádám, akikkel a korrupt végrehajtó ismerőse egy 30 éves buliról beszélt.”
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/01/18/volner-schadl-ugy-meg-nyomozzak-ki-lehetett-toni-es-a-tobbiek
|
2023-01-18 14:14:00
| true | null | null |
Telex
|
„Döbbenetes indoklással utasította el a bíróság a Greenpeace keresetét a Fertő ügyében” – írja közleményében a Greenpeace. A bíróság azért döntött az elutasítás mellett a Fertő tavi beruházás ügyében, mert „az nem veszélyeztet egy egész fajt vagy annak élőhelyét”.
Jogsérelmet ezzel kapcsolatban megállapítani akkor lehet, ha a módosítással érintett tevékenység a fajokra mint az egyedek összességére, egészre, illetve a területen jelenlévő fajok élőhelyének egészére jelent veszélyt”
– írják az ítéletben. Ezzel kapcsolatban a Greenpeace megjegyezte, hogy „a faj az egyedek összessége", ezért hibásnak tartják ezt a megközelítést.
A Kormányhivatal néhány héttel ezelőtt ismét engedélyt adott a Fertő tavi beruházásra, ami azóta a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumhoz került. A zöldszervezet hozzátette: beruházást közel 50 százalékkal nagyobb területen engedélyeznék, mint korábban, amely az eddigieknél még nagyobb sebeket ejtene a természeten.
A Greenpeace álláspontja szerint az építkezés folytatása károsíthatja a vízi élővilágot, a kétéltűeket, békákat, azok peterakását, szaporodását is, ezért fordultak még 2021-ben a bírósághoz. A tavaly december 5-én kihirdetett ítéletben azonban elutasították a Greenpeace keresetét. A zöldszervezet jelenleg vizsgálja az ítélet megtámadásának lehetőségét a Kúrián.
|
A Greenpeace szerint döbbenetes indokkal utasította el a bíróság a keresetüket a Fertő tavi beruházásról
|
„Döbbenetes indoklással utasította el a bíróság a Greenpeace keresetét a Fertő ügyében” – írja közleményében a Greenpeace. A bíróság azért döntött az elutasítás mellett a Fertő tavi beruházás ügyében, mert „az nem veszélyeztet egy egész fajt vagy annak élőhelyét”.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/01/16/greenpeace-ferto-tavi-beruhazas-birosag-indoklas-termeszetvedelem
|
2023-01-16 14:22:00
| true | null | null |
Telex
|
2023. január 19. – 07:28
5920
Dokumentumok bizonyítják, hogy kormányközeli üzletemberek tulajdonába tartozik számos olyan, óriási vagyonokat rejtő magántőkealap, amelyek tulajdonosai eddig titokban maradtak – derítette ki a Direkt36 egy állami nyilvántartásból nyert adatokkal.
Ezekből többek között a következő információkat tudtuk meg:
Kiderült, hogy a miniszterelnök barátja, Mészáros Lőrinc még annál is több magántőkealapban érdekelt, mint ahánnyal eddig a sajtóban összekötötték.
Száraz István, aki a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja, az idén létrejövő magyar szuperbank, a Magyar Bankholding csaknem 11 százalékának végső tulajdonosa.
Két magántőkealap is egy Hornung Áron nevű pécsi ingatlankereskedőé, aki a milliárdos befektetővel, Jellinek Dániellel is üzletelt, és több szálon köthető Tiborcz István üzlettársához, Hamar Endréhez. Hornung neve korábban nem került elő a hírekben, pedig tavaly csupán egy cégéből 13,5 milliárd forint osztalékot vett ki.
A magyar autópálya-koncessziót 35 évre – hat másik magántőkealappal konzorciumban – elnyerő magántőkealap a milliárdos Szíjj Lászlóé, Mészáros Lőrinc üzlettársáé.
A magántőkealapokra vonatkozó speciális szabályok a rejtőzködés lehetőségét nyújtják a befektetők számára. Míg a hagyományos cégek – kft.-k, bt.-k, részvénytársaságok stb. – esetében bárki néhány perces online kereséssel hivatalos információkat szerezhet a tulajdonosi hátterükről és pénzügyeikről, a magántőkealapoknál nem ez a helyzet.
Ez egy olyan befektetési forma, amelybe befektetők zárt köre beteheti és gyarapíthatja a pénzét úgy, hogy a cégnyilvánossági szabályok nem vonatkoznak rá. A pénz felett ugyanis egy alapkezelő cég rendelkezik a befektetők nevében. Az alapkezelő cég adatai nyilvánosak, de azt nem lehet kideríteni, hogy kinek a pénze van az általuk kezelt magántőkealapban.
Magántőkealapok a világ számos országában léteznek, elsősorban befektetési célból. Magyarországon azonban néhány éve a kormányközeli elit meglátta a titkosságukban rejlő lehetőségeket és elkezdte őket úgy használni, mint másutt az offshore cégeket szokás – arra, hogy teljes titokban gyarapíthassa a segítségükkel a vagyonát.
Ennek köszönhetően a magántőkealapok gombamód szaporodtak Magyarországon, és sok százmilliárd forintot érő vagyon vándorolt hozzájuk. Kormányközeli milliárdosokhoz köthető alapkezelő cégek sora épített egyre nagyobb portfóliót. Az alapokba pakolt pénzből szinte minden gazdasági szektorba fektettek: magántőkealapok birtokolják például a 35 éves magyar autópálya-koncessziót, hotelláncokat, Budapest fényűző palotáinak tucatjait, éttermeket, bankokat, iparvállalatokat, hulladékkezelőket és sok mást. Értékes állami ingatlanok és cégek is vándoroltak így magántőkealapokba, vagyis végső soron ismeretlen magánszemélyek vagyonát gyarapították. A G7 gazdasági lap tavalyi becslése szerint a teljes anonimitást biztosító séma annyira elterjedt a nagybefektetők között, hogy már 2021-ben is az összes magyarországi vállalat nyereségének 3,5 százaléka landolt magántőkealapoknál.
A Direkt36 most a működő magántőkealapok mintegy ötödének, összesen 26-nak a tényleges tulajdonosát megtalálta egy olyan állami adatbázisban, amelyet az adóhatóság kezel. Ez az EU-s előírásra létrehozott, némi pénzért jelenleg még bárki által hozzáférhető tényleges tulajdonosi nyilvántartás.
Nem egyértelmű, hogy a magántőkealapok végső tulajdonosainak szerepelniük kellene-e a NAV által működtetett nyilvántartásban. Az erre vonatkozó jogszabályok ellentmondanak egymásnak, és annak is többféle meghatározása van, hogy kit kell tekinteni végső tulajdonosnak.
Amikor a Direkt36 útmutatást kért erről a NAV-tól, akkor azt válaszolták: kérdéseinkkel forduljunk a Miniszterelnöki Kabinetirodához. Azt nem részletezték, hogy a Rogán Antal vezette apparátusnak mi köze van az elvileg teljesen az üzleti világhoz tartozó magántőkealapokról szóló témához. A kabinetiroda ugyanakkor megkeresésünkre azt felelte: „határozottan cáfoljuk még a felvetést is, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodának bármilyen illetékessége lenne a magyar magántőkealapok tulajdonosi nyilvántartásával kapcsolatban”. Ezután újra a NAV-hoz fordultunk, amely másodszor a Gazdaságfejlesztési Minisztérium megkeresését javasolta.
Cikkünkhöz az összes érintett alapkezelő és tényleges tulajdonos reakcióját kértük, választ azonban a legtöbb helyről nem kaptunk. Két alapkezelő – a Quartz és az Opus Global – annyit válaszolt, hogy a tulajdonosokról és a befektetésekről nem adhatnak ki információt. Hornung Áron többek között azt írta, hogy pontatlanul fogalmazunk vele kapcsolatban, viszont azt nem kívánta részletezni, hogy mely állításainkat vitatja. A NAV adatbázisa szerint Hornung alapjait kezelő Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealapkezelő Zrt. szerint banki adminisztrációs hiba miatt rossz adatok szerepeltek az adatbázisban, de azt nem mondták meg, hogy tudomásuk szerint kik az alapok valódi tulajdonosai. (Frissítés: A 4iG kommunikációs vezetője cikkünk megjelenése után jelezte, hogy két magántőkealapot az adatbázis – vélhetően szintén banki adminisztrációs hiba miatt – tévesen köt Mészáros Lőrinchez, azok valójában Jászai Gellért, a 4iG vezetőjének tulajdonában vannak.)
Fő találatok
A Direkt36 kutatásai alapján az összesen 119 magántőkealapból – amelyeket a Magyar Nemzeti Bank tart nyilván – 37 közölt érdemi információt a tényleges tulajdonosáról a NAV rendszerében, ebből azonban 11 csak olyan személyeket jelölt meg, akik az alapkezelő vezetőiként döntéseket hozhatnak az alap pénzének befektetéséről, részesedéssel viszont nem rendelkeznek. 26 alkalommal viszont olyanokat jelöltek meg, akiknek valóban tulajdonrészük van. Az érdekeltségük mértéke változó, 39 és 100 százalék között mozog.
A tulajdonrésszel rendelkezők közül 17 magántőkealap tulajdonosa egyértelműen kormányközeli, de további öt is könnyen köthető kormányközeli üzleti körökhöz. Közismert milliárdosok sorát találjuk köztük: Száraz István, Szíjj László, Mészáros Lőrinc, Hernádi Zsolt, Jászai Gellért. Mészáros Lőrinc neve bukkan fel messze a legtöbbször: kilenc magántőkealapban is 100 százalékos érdekeltsége van, további kettő pedig céges ügyvédjéhez, Kertész József Tamáshoz tartozik.
Ezek derültek ki az alapokról:
Mészáros Lőrinc magántőkealapjai valójában annál is kiterjedtebbek, mint az eddig a sajtóban megjelent gyűjtésekből kiderült. A Manhattan és a Repro I magántőkealapokat eddig az alapkezelő cég miatt Jászai Gellérthez kötötte a sajtó, a tényleges tulajdonosi nyilvántartásból ugyanakkor az derül ki, hogy 100 százalékban Mészáros Lőrinc tulajdonában vannak. Jelenleg egy normafai ingatlan köthető biztosan a Repro I-hez, a Manhattan pedig a Jászai Gellért által vezetett 4iG informatikai óriáscég részvényeinek 1,6 százalékát birtokolja. (Frissítés: Cikkünk megjelenése után a 4iG kommunikációs vezetője jelezte, hogy a két magántőkealap valójában évek óta Jászai Gellért tulajdonában van, csak a NAV nyilvántartása elavult adatokat tartalmaz. Az adatok frissítéséért, a tényleges tulajdonosok azonosításáért a számlavezető bankok a felelősek.)
Az Eirene és a Metis magántőkealapokról, amelyek a Magyar Bankholding, az idén létrejövő magyar szuperbank részvényeinek csaknem 15 százalékát birtokolják, eddig is lehetett tudni, hogy az Opus Global nevű alapkezelőn keresztül Mészáros Lőrinchez sorolhatók, azonban a tényleges tulajdonosi nyilvántartás alapján most már hivatalosan is lehet állítani, hogy a részvénycsomag végső soron Orbán Viktor barátjáé.
Szintén biztossá vált, hogy az óriási Konzum PE magántőkealap is végső soron Mészáros Lőrinc 100 százalékos tulajdona. A magyar sajtó, köztük például az Átlátszó és a Válasz Online részletesen követi az alap befektetéseit, amely többek között a Mészáros-birodalom zászlóshajója, az Opus Global Nyrt. legnagyobb tulajdonosa. Ezenkívül hozzá tartozik több nagy élelmiszeripari és egy ásványvizes cég, a Hunguest Hotels szállodalánc és a Balatontourist kempinghálózat, valamint több patinás Andrássy úti ingatlan.
Szintén Mészároséi a tényleges tulajdonosi nyilvántartás szerint a Global Alfa, a Status Next, a Status Food és a Status Property nevű magántőkealapok. Ezekhez tartozik – többek között – érdekeltség a Gallicoop pulykafeldolgozó cégben, egy karcagi PET-feldolgozó üzemben, a pesti Ferenciek teréhez közeli egykori tiszti kaszinó palotájában, amely az MKB Bank székháza volt, illetve a Ganz Kft. nevű transzformátorgyártóban. Ez utóbbi cégbe a Prime Property nevű magántőkealap is bevásárolta magát tavaly év elején. Ez – a Prime Finance nevű magántőkealaphoz hasonlóan – nem Mészáros Lőrinc, hanem egyik bizalmi embere, a cégeinek jogi ügyeit vivő Kertész József Tamás ügyvédé 100 százalékban a tényleges tulajdonosi nyilvántartás szerint. Kertész a 4iG-nek is dolgozik, valamint a KESMA nevű kormánypárti médiaalapítvány alapítói jogainak gyakorlója.
Száraz István, aki Matolcsy Ádám, a jegybankelnök fiának baráti körébe tartozik, végső soron az idén létrejövő szuperbank, a Magyar Bankholding 10,8 százalékának tulajdonosa. Ezt eddig nem lehetett tudni, csak azt, hogy közvetve – két luxemburgi társaságon (mindkettőt Blue Robinnak hívják) és két további magyar cégen keresztül az Uncia Magántőkealap a végső tulajdonos. A tényleges tulajdonosi nyilvántartásból azonban kiderül, hogy ebben az alapban 100 százalékban Száraz István pénze van.
Száraz neve azonban nemcsak az Uncia mögött bukkan fel a NAV nyilvántartásában tényleges tulajdonosként, hanem egy másik, a Quartz Alapkezelő által kezelt magántőkealapban is 100 százalékban az ő érdekeltsége van. A Quartz – amely korábban Száraz cégéé volt, és most éppen egy magántőkealap tulajdonában van – egy sor befektetési alapot kezel, és így sokmilliárdnyi vagyon felett rendelkezik. Száraz pénze van tehát a Felis Magántőkealapban is. A Felist a Válasz Online korábban megtalálta számos cég mögött: ilyen a Culinaris nevű prémium delikátbolt-hálózat, a pesti bulinegyed Black Swan koktélbárja, valamint az állami turisztikai pénzekkel is megtámogatott Pine Weekendhouse Balatonkenesén. Szintén a Felis Magántőkealap volt korábban a tulajdonos a Várkert Bazár közelében levő Lánchíd 19 Design Hotelt birtokló cég esetében. Ugyanez a helyzet a Budai Várnegyed egyik legexkluzívabb telkével az Ostrom utcánál. Egy Vörösmarty téri nagy iroda is hozzá sorolható.
Eddig a sajtóban nem szereplő név bukkan fel 92, illetve 93 százalékos tulajdonosként a korábban a Dürer Kert ingatlanját birtokló Közép-Európai I. és Közép-Európai II. nevű magántőkealapok mögött. Ezeket az alapokat Tiborcz István üzlettársához és barátjához, Szécsényi Bálinthoz is lehet kötni, mert az azokat kezelő céget ő vezeti. A tényleges tulajdonosi nyilvántartásban megjelölt tulajdonos azonban nem Szécsényi Bálint, hanem egy bizonyos Hornung Áron, aki kapcsolódik Tiborcz István üzleti köreihez. A pécsi férfi ingatlankereskedőként dolgozik a városban a Duna House nevű ingatlanközvetítő irodavezetőjeként. Közben azonban milliárdos vagyonok felett is rendelkezik vagy rendelkezett a cégein keresztül. Ő alapított például egy PLZ-Asset nevű céget, amely megvette a Pécs Plazát, és amelybe 2020-ban bevásárolta magát az ország egyik leggazdagabb emberének, az ingatlanbefektető Jellinek Dánielnek az egyik ingatlanalapja. Ugyanez történt az egyik pécsi irodaházat birtokló PLZ Office nevű céggel, amelyet szintén Hornung hozott létre, és azóta Jellinekhez vándorolt. Óriási hasznot hozott Hornungnak a 2017-ben alakult, ingatlanüzemeltetéssel foglalkozó Fagales Zrt., amelynek vezetője és egyedüli részvényese is Hornung, és amelynek tavaly már közel 10 milliárd forint volt az adózott eredménye. Hornung 13,5 milliárd forintos osztalék kifizetést hagyott jóvá magának a nyilvános cégiratok szerint. Hornungnak ez az üzleti bravúrja annak ellenére maradt észrevétlen a hazai sajtóban, hogy a Fagales Zrt. felkerült a HVG top 500 céget felsoroló listájára 2022-ben mint a legnagyobb nyereségű baranyai cég. Hornung ezenkívül ismeri Hamar Endrét is, aki Tiborcz István egykori pécsi iskolatársa, egyben üzlettársa. Hamar és Hornung nem csupán ismerősök a Facebookon, hanem 2010-ből származó fotókon egy asztalnál ülnek egy szórakozóhelyen. (Az alapokat kezelő Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealapkezelő Zrt. cikkünk megjelenése előtt nem sokkal azt közölte, hogy nem Hornung a magántőkealap tényleges tulajdonosa, csupán banki adminisztrációs hiba történt, és így került Hornung neve a NAV adatbázisába, de azt – jogszabályokra hivatkozva – továbbra sem árulta el, hogy ki a valódi tulajdonos. Hornung Áron megkeresésünkre azt válaszolta, családja és ő közel 20 éve foglalkoznak ingatlanbefektetésekkel, állításainkat pedig több ponton valótlannak és pontatlannak nevezte. Azt azonban nem akarta megjelölni, hogy pontosan mely állításokat vitatja. Későbbre ígért választ a kérdéseinkre Tiborcz István kommunikációs munkatársa, Hamar Endre ügyvédi irodája pedig nem kívánt reagálni. Jellinek Dániel azt mondta a Direkt36-nak, hogy Hornung Áron Baranya megyében ismert ingatlanos, akinek a Pécs Plázát sikerült jól menedzselt projektté változtatnia, ezért is döntött úgy Jellinek cégcsoportja, az Indotek Group, hogy megvásárolja tőle a bevásárlóközpontot.)
Szabadics Zoltán Zala megyei nagyvállalkozó a Közép-Európai VI. Magántőkealap 100 százalékos tulajdonosa a NAV nyilvántartása szerint. Szabadics apja, Szabadics József alapította a család építőipari cégcsoportját, amelyek közül többen is vezető tisztségeket visel Zoltán. Emellett ő a Bahart nevű, a Turisztikai Ügynökséghez tartozó balatoni hajózási cég igazgatósági elnöke, és kitüntetést is kapott Áder János korábbi köztársasági elnöktől. Egyik cége az állami Kisfaludy-programból 1,7 milliárd forint támogatást kapott. Az alapot kezelő Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealapkezelő Zrt. cikkünk megjelenése előtt nem sokkal azt közölte, hogy nem Szabadics a magántőkealap tényleges tulajdonosa, csupán banki adminisztrációs hiba történt, de azt – jogszabályokra hivatkozva – továbbra sem árulta el, hogy ki a valódi tulajdonos.
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója – mint az a tényleges tulajdonosi nyilvántartásból kiderül – a Solva magántőkealapnak nemcsak kezelője egy cégen keresztül, hanem 100 százalékos tulajdonosa is. Az alap korábban egy esztergomi céget és a két esztergomi hotelt is vásárolt.
A közismert kormányközeli üzletemberek közül egy magántőkealap tulajdonosaként Szíjj László, Mészáros Lőrinc milliárdos üzlettársa is megjelenik a NAV adatbázisában. A Themis Magántőkealapot nemcsak az ő cége kezeli, hanem a milliárdos a benne lévő pénz tényleges tulajdonosa is. Ez az alap nyerte el (konzorciumban hét további magántőkealappal) 35 évre a magyar autópályák üzemeltetési jogát.
Alább láthatók azok a tényleges tulajdonosok, akik kormányközeli üzletemberek vagy hozzájuk köthető személyek:
Magántőkealap neveTényleges tulajdonos(ok)Érdekeltség mértéke (%)EIRENEMészáros Lőrinc78EKHOMészáros Lőrinc100FelisSzáraz István Péter100Global AlfaMészáros Lőrinc100iG TECHJászai Gellért Zoltán100Konzum PEMészáros Lőrinc100Közép-Európai I.Hornung Áron93Közép-Európai II.Hornung Áron92KÖZÉP-EURÓPAI VI.Szabadics Zoltán100ManhattanMészáros Lőrinc*100METISMészáros Lőrinc100PRIME FINANCEDr. Kertész József Tamás100PRIME PROPERTYDr. Kertész József Tamás100REPRO I.Mészáros Lőrinc*100SolvaHernádi Zsolt Tamás80STATUS FOODMészáros Lőrinc100STATUS NEXTMészáros Lőrinc100STATUS PROPERTYMészáros Lőrinc100THEMISSzíjj László100UNCIASzáraz István Péter100
(A többi beazonosított tulajdonos esetében nem találtunk egyértelmű közéleti vagy politikai kötődést, így az ő nevüket nem közöljük.)
(*Jászai Gellért cége, a 4iG cikkünk megjelenése után jelezte, hogy e magántőkealapok valódi tulajdonosa jelenleg Jászai Gellért.)
Mit keresnek a tényleges tulajdonosok között a magántőkealapok?
Alapvetően az alig másfél éve felállított rendszer fiatalságának és a szabályozás bonyolultságának köszönhető, hogy valószínűleg véletlenül megjelentek a magántőkealapok tényleges tulajdonosai is a NAV nyilvántartásában.
A tényleges tulajdonosi nyilvántartás felállításáról szóló 2021-es törvény nem nevesíti a magántőkealapokat, így rájuk elvileg nem vonatkozik a szabály, vagyis továbbra is titokban tarthatják, hogy kik a fő befektetőik. Ugyanakkor bankszámlájuk van, és egy másik jogszabály, a pénzmosás elleni törvény azt írja elő a számlavezető bankoknak, hogy a jogi személyek tényleges tulajdonosairól vezessenek nyilvántartást. Így fordulhat elő, hogy a magántőkealapok egy részének tényleges tulajdonosa felbukkan a NAV nyilvántartásában annak ellenére, hogy hivatalosan nem kellene ott lennie.
Mivel a törvény és az adatbázis friss, a szabályozás komplex, így a bankok többféle megoldást választottak arra, hogy bejelentsék-e az alapok tulajdonosait, illetve hogy kit is kell tényleges tulajdonosnak tekinteni. Az MNB honlapján elérhető egy útmutató arról, hogy bonyolult esetekben – „összetett tulajdonosi szerkezetek” esetén – hogyan kell megállapítani a tényleges tulajdonost. És bár ez részletes és a strómanok azonosításától az offshore cégekig sok mindenre kitér, kifejezetten a magántőkealapok esetét nem részletezi.
Pedig az esetükben egyáltalán nem egyértelmű, hogy ki a tényleges tulajdonos: a befektetési jegyek nagy részét (a törvény szerint legalább 25 százalékát) birtokló személy? Vagy az alapkezelő cég vezetője? A magántőkealapok esetében ugyanis azok, akik ténylegesen beletették az alapba a pénzüket, hivatalosan nem hozhatnak döntéseket arról, hogy azt hogyan fektetik be, mert erről a magántőkealapot kezelő cég vezetése dönt. Ezeknek a vezetőknek azonban nincs saját részesedésük, a keletkező haszon tehát mindig a befektetőké.
A magyar gyakorlatban azonban feltehetően nagyon gyakori a személyes összefonódás az alapkezelő és az alap tulajdonosai között. Ezt mutatják a Direkt36 által letöltött dokumentumok is, amelyekből alapvetően az derül ki, hogy a magántőkalapokban részesedéssel rendelkező embereknek befolyása van az alapkezelő cégekre is, esetleg egyenesen tulajdonosai annak.
Az EU kitalálta, a bíróság elkaszálta
Az Európai Unió a pénzmosás elleni küzdelem részeként már 2015-ben előírta a tagállamoknak, hogy kezdjenek központi nyilvántartást vezetni a náluk bejegyzett cégek és más jogi entitások tényleges tulajdonosairól. Egy ilyen adatbázis a tényfeltáró újságírók és a korrupcióellenes szervezetek álma, hiszen megnehezíti az offshore cégek mögé rejtőző tulajdonosok dolgát és a vagyonok eltitkolását. Ugyanakkor a magánvagyonukat titokban gyarapítani próbáló befektetők ennek nyilván nem örültek.
A tagállamok húzódoztak, a 2017-es határidőig csupán néhányan hozták létre az adatbázist. Közben azonban az EU – részben az offshore-titkok sorát leleplező Panama Papers cikksorozatok hatására – még inkább a transzparencia felé fordult, és egy 2018-as irányelvében már azt is előírta, hogy a tényleges tulajdonosok személyét bárki számára megismerhetővé kell tenni. Vagyis ennek értelmében nemcsak a hatóságoknak, hanem az egyszerű állampolgároknak is joguk van megismerni a tényleges tulajdonosok személyét.
Ennek szellemében jöttek létre ezután a tényleges tulajdonosi nyilvántartások Európa-szerte, köztük az utolsók között végül 2021-ben Magyarországon is. A nyilvántartást a NAV kezeli, és az adatokat havonta frissítve a bankoknak kell bejelenteniük a rendszerbe. Azért a bankokat bízták meg ezzel, mert a cégek, szövetkezetek, leányvállalatok, különféle társulások, ügyvédi irodák, nyugdíjpénztárak és egy sor egyéb jogi személy számláit ők kezelik. A számlanyitáskor és később, az adatok változása esetén a bankoknak kötelező nyilatkozatot kérniük ügyfeleiktől arról, hogy ki a tényleges tulajdonosuk, és ezt továbbítják a NAV felé. Az adatbázishoz alapvetően a hatóságok férhetnek hozzá, de az EU-s szabályok értelmében a tényleges tulajdonos személyét bárki lekérdezheti, ha fizet 1500 forintot darabonként.
A 2021-ben működésbe lépett magyar rendszer azonban lehet, hogy már nem sokáig lesz velünk. Az EU-ban ugyanis perek sora indult az adatok nyilvánossága ellen, és végül tavaly november végén az Európai Unió Bírósága, a Curia úgy döntött, hogy nincs rendben az, hogy bárki megismerheti a tényleges tulajdonosok személyét.
Csupán néhány órával az ítélet megszületése után Luxemburg már le is kapcsolta a maga nyilvántartását, és másnap követte a példát Hollandia. A következő napokban Ausztria, Belgium, Málta és Németország is megszüntette a nyílt hozzáférést. A magyar rendszer egyelőre elérhető.
A cikk elkészítésében közreműködött Szőke Dániel.
A cégadatok megismeréséhez részben az Opten céginformációs szolgáltatását használtuk.
Ez a cikkünk ide kattintva angol nyelven is olvasható a Telex English oldalán. Nagyon kevés az olyan magyarországi lap, amelyik politikától független, és angol nyelvű híreket is kínál. A Telex viszont ilyen, naponta többször közöljük minden olyan anyagunkat angolul is, amelynek nemzetközi relevanciája van, és az angolul olvasó közönségnek is érdekes lehet: hírek, politikai elemzések, tényfeltárások, színes riportok. Vigye hírét a Telex English rovatnak, Twitterünknek és angol nyelvű heti hírlevelünknek az angolul olvasó ismerősei között!
Partnereinktől
|
Óriási vagyonokat rejtettek el kormányközeli körök, de most egy hivatalos adatbázis leleplezte őket
|
Dokumentumok bizonyítják, hogy kormányközeli üzletemberek tulajdonába tartozik számos olyan, óriási vagyonokat rejtő magántőkealap, amelyek tulajdonosai eddig titokban maradtak – derítette ki a Direkt36 egy állami nyilvántartásból nyert adatokkal.
| null | 1 |
https://telex.hu/direkt36/2023/01/19/oriasi-vagyonokat-rejtettek-el-kormanykozeli-korok-de-most-egy-hivatalos-adatbazis-leleplezte-oket
|
2023-01-19 14:26:00
| true | null | null |
Telex
|
Egy NAV-os adatbázisból derült ki, hogy Matolcsy Ádám barátjához, a jegybank milliárdos kommunikációs tendereit sorra megnyerő Száraz Istvánhoz két olyan magántőkealap is kötődik, amiknek eddig nem lehetett ismerni a tulajdonosát. A magántőkealapok pénzügyi-jogi környezetét ugyanis 2014-ben a Fidesz úgy alakította ki, hogy tulajdonosaik kiléte rejtve maradhasson.
A Direkt 36 által megszerzett dokumentumok szerint Száraz az Uncia Magántőkealap végső tulajdonosa, így pedig a jó barátságokat kötő kocsmatulajdonosból kinőtt üzletember 10,8 százalékos tulajdonrésze van a Mészáros-féle szuperbankban, a Magyar Bankholding.
De a lap felfedezte azt is, hogy Szárazé a Felis Magántőkealap is, amihez értékes ingatlanok mellett olyan cégek is kötődnek, mint a Culinaris-hálózat, a Black Swan koktélbár, valamint az állami turisztikai pénzekkel is megtömött Pine Weekendhouse Balatonkenesén.
|
Matolcsy Ádám barátja került elő a Mérászos-féle szuperbank igazi tulajdonosát elfedő magántőkealap alól
|
Egy NAV-os adatbázisból derült ki, hogy Matolcsy Ádám barátjához, a jegybank milliárdos kommunikációs tendereit sorra megnyerő Száraz Istvánhoz két olyan magántőkealap is kötődik, amiknek eddig nem lehetett ismerni a tulajdonosát. A magántőkealapok pénzügyi-jogi környezetét ugyanis 2014-ben a Fidesz úgy alakította ki, hogy tulajdonosaik kiléte rejtve maradhasson.
| null | 1 |
https://444.hu/2023/01/19/matolcsy-adam-baratja-kerult-elo-a-meraszos-fele-szuperbank-igazi-tulajdonosat-elfedo-magantokealap-alol
|
2023-01-19 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Közadatigénylésben kértük ki a 2022-es népszámláláshoz kapcsolódó tabletbeszerzések szerződéseit. Az iratokból kiderült, hogy a Központi Statisztikai Hivatal 1,7 milliárd forintért vásárolt új táblagépeket, amelyeknek a tárolásáért is kifizettek nettó 240 millió forintot.
Tavaly november végén fejeződött be a népszámlálás. A mintegy 23 ezer számlálóbiztos első ízben, kizárólag digitális formában rögzítette a Magyarországon élők adatait. A népszámláláshoz Lenovo és Samsung táblagépeket osztottak ki a lebonyolításért felelős önkormányzatok a biztosoknak.
A SIM-kártyával ellátott gépek beszerzéséről érdeklődtünk a Központi Statisztikai Hivatalnál (KSH). Sajtómegkeresésünkre nem válaszoltak, így közadatigénylésben kértünk ki a szerződést. A KSH csak betekintési lehetőséget biztosított számunkra, másolatot a dokumentumokról nem készíthettünk.
Sok tablet, sok pénz
A betekintésen kiderült, hogy a népszámláláshoz 26 500 tabletet rendeltek. A Lenovo (TB-X505L tab M10 LTE) modellek darabonként 59 830 forintba kerültek, a hozzájuk való tokok pedig darabonként 4037 forintot kóstáltak. Az új eszközök tokkal együtt nettó 1,7 milliárd forintba kerültek. A beszerzés egy 2017-es keretszerződésből valósult meg, és a tableteket már 2020-ban leszállították, csak a koronavírus-járvány miatt elhalasztották a népszámlálást 2021-ről 2022-re.
A tabletbeszerző cég a Serco Informatika Kft. lett, ami nem először nyert el közbeszerzést, számos állami szereplő beszállítója. 2022-ben a Klebelsberg Központon keresztül az iskoláknak kiosztott notebookok beszerzésében is részt vett: 5,5 milliárd forintos megbízást kapott a laptopok beszerzésére. Az üzletet az Európai Unió helyreállítási alapjából fedezte a kormány.
Iskolai notebookok: kormányközeli cég is a beszállítók között | atlatszo.hu
Újabb EU-s forrásokból finanszírozott gyanús közbeszerzéseket mutatott be Hadházy Ákos, az LMP társelnöke a heti korrupcióinfó sajtótájékoztatón. A KLIK tízmilliárdos Köznevelés az iskolában fantázianevű TÁMOP pályázatából több olyan tanulmányt is kifizettek, melyeknek részletei szóról szóra megegyeznek. A költségvetés részletes elemzésekor az Átlátszó rábukkant egy gyorsan felívelő, Fidesz-közeli informatikai cégre is.
2022 júniusában a SERCO Informatika Kft. átalakult zártkörű részvénytársasággá (zrt.). Az ekkor leadott beszámolója szerint a tavalyi év első felében 7,8 milliárd forint nettó árbevételt ért el, amiből 153 millió lett a nyeresége. A cég tulajdonosa Wéber Katalin, Tibor és Tamás – utóbbi a vezérigazgató is.
Régebbi tableteket is használtak
Az iratbetekintés során megkaptunk a KSH-tól egy másik szerződést is, mégpedig azokról az eszközökről, amiket még a 2020-as Agrárcenzushoz (mezőgazdasági összeíráshoz) szereztek be.
Az általunk megkapott szerződés(ek)ből kiderült, hogy a 2020-as összeíráshoz 8 ezer darab eszközt szereztek be, a szerződést 2019-ben írták alá. Ez a beszerzés összesen bruttó 530 millió forintba került. Vélhetően azért adták oda ezt a szerződést is, mert azokat a tableteket a 2022-es népszámlálás során is felhasználták – legalábbis ezt vélelmezték a KSH helyszínen tartózkodó munkatársai.
A szállító akkor a RacioNet Számítástechnikai Zrt. volt. A cég Samsung Galaxy (A10 LTE 10,1 -T515-ös) modelleket, illetve ennek utódtermékét biztosította darabonként 51 ezer forint+ÁFA összegért, illetve a hozzá való tokot 1200 forint+ÁFA összegért.
Tárolni sem olcsó
A beszerzett elektronikai eszközök tárolására is közbeszerzést írt ki a KSH. A nyertes a Vámunió Kft. lett, ami eredetileg 158 millió forintért vállalta 36 ezer darab tablet és a hozzájuk tartozó tokok tárolását és logisztikáját.
A leírás szerint a 36 ezer darab készüléket három ütemben tervezték beszerezni 2020 februárja és októbere közt. A szerződést többször módosították, utoljára tavaly novemberben. Ebben már nettó 240 millió forint + ÁFA összeg szerepel, arra való hivatkozással, hogy a rezsi ára és a garantált bérminimum összege is nőtt.
Bár szerettük volna megtudni, mi lesz a sorsa a tableteknek, erre nem kaptunk választ.
Nem ment könnyen a számlálás
A népszámlálást számos dolog nehezítette. Már a számlálóbiztosok toborzása sem ment könnyen, több helyen az önkormányzatok dolgozóinak is be kellett szállni a számlálásba.
Az online önkitöltés során a rendszer összeomlott, ezért a határidőt pár nappal kitolták. A biztosok folyamatos problémákkal találkoztak. A rendszer gyakran nem jelezte az online kitöltés tényét, így akár többször is fel kellett keresni a megadott ingatlanokat, hogy aztán kiderüljön, már online megtörtént a kitöltés. Ez több esetben feszültségeket szült, ráadásul a biztosok nem kapták meg az ezért járó pénzt.
A rendszer többször akadozott, nem lehetett elmenteni a kitöltött kérdőíveket, naponta adtak ki új módosításokat, amiket szinte lehetetlen volt naprakészen követni. A rendszer bár engedett bizonyos jelentéseket, a KSH arról tájékoztatta a felülvizsgálókat, hogy az nem elfogadható, és ez szintén feszültségeket szült a számlálóbiztosok körében. Gyakori hiba volt az is, hogy az internetes kitöltés esetén elvégezte az összeíró a címellenőrzést, de az másnap újra megjelent a rendszerben, vagy hogy egy bizonyos kóddal lezárt címeket újra fel kell vinni a rendszerbe, különben nem fogadják el.
A Facebook-csoportokban a számlálóbiztosok egy része finoman szólva sem volt elégedett a folyamatosan változó szabályokkal, a nehezen követhető rendszert pedig nehezítette az időként fennálló kapcsolódási hiba is.
Frissítés 2023.01.13., 8:05 – Cikkünk megjelenése után a levelet kaptunk a KSH-tól, amelyet változatlan formában közlünk:
„A cikk címe és a további szövegben szereplő tartalom azt sugallja, a KSH nem közölt információt arról, hogy miként kerülnek felhasználásra a népszámlálási tabletek a jövőben. A népszámlálási tabletek jövőbeni felhasználásáról szóló információk azonban nyilvánosan, mindenki számára elérhető formában megjelentek az 1394/2021. (VI. 24.) a népszámlálás végrehajtásával kapcsolatos egyes feladatokhoz szükséges forrás biztosításáról Kormányhatározatban. A Kormányhatározat, melynek 4. pontja rendelkezik a népszámlálás céljára beszerzett mobileszközök közfeladat céljára történő továbbhasznosításáról, a 2021. június 24-én közzétett Magyar Közlönyvben olvasható. Mindemellett a KSH számos alkalommal nyilatkozott az eszközök népszámlálást követő további felhasználásáról, illetve utalt a vonatkozó Kormányrendeletre.”
|
A KSH 1,7 milliárdért vett tableteket a népszámláláshoz, de nem mondja meg, mi lesz a sorsuk
|
Közadatigénylésben kértük ki a 2022-es népszámláláshoz kapcsolódó tabletbeszerzések szerződéseit. Az iratokból kiderült, hogy a Központi Statisztikai Hivatal 1,7 milliárd forintért vásárolt új táblagépeket, amelyeknek a tárolásáért is kifizettek nettó 240 millió forintot.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/01/12/a-ksh-17-milliardert-vett-tableteket-a-nepszamlalashoz-de-nem-mondja-meg-mi-lesz-a-sorsuk/
|
2023-01-13 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Tavaly nyáron indítottunk pert a gödi akkumulátorgyár tíz évig titkosítani kívánt vízmonitoring adataiért. Az elsőfokú bíróság kimondta, hogy a hatóságnak ki kell adnia az adatokat, nemrég pedig másodfokon is pert nyertünk, így az ítélet jogerőssé vált. Ezután január elején végre megkaptuk a kért dokumentumokat. Az eredmény döbbenetes: a gyár területén lévő monitoring-kútból 2016 óta nem vettek vízmintát, ráadásul a kutat 2018-ban be is temették. Mindez a magyar hatóságok sara, ugyanis a felszín alatti vizekben nem vizsgálják az akkumulátorgyártás során használt veszélyes anyagokat. Mindeközben a gyár közelében lévő kutakban olyan mérgező, magzatkárosító hatású oldószert mutatott ki egy független vizsgálat, amit az akkumulátor-gyártás folyamatában is használnak.
Tavaly júniusban írtuk meg, hogy az Átlátszó közérdekű adatigénylésének megtagadása miatt indított perben a bíróság kimondta: nyilvánosságra kell hozni a gödi akkumulátorgyár vízmonitoring adatait.
Majd beszámoltunk arról is, hogy a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (FKI) fellebbezést nyújtott be a bírói döntés ellen. Ebben arra hivatkoztak, hogy ők kellően mérlegelték, mi szolgálja egy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás során a „közérdeket”, s ennek alapján döntöttek úgy, hogy megtagadják a kért adatok kiadását. Emellett megismételték azt a korábbi érvet, hogy mivel a kért dokumentumok újabb hatósági engedélyek döntés-előkészítő iratai, ezért azok tíz évig nem hozhatók nyilvánosságra.
Nyilvánosságra kell hozni a gödi Samsung-gyár eltitkolt vizsgálati dokumentumait | atlatszo.hu
A gödi kutak szennyezéséről szóló, május 2-án megjelent cikkünk felbolygatta a kedélyeket a Duna-parti kisvárosban. Az ügyben az önkormányzat fórumot hirdetett meg, ahol választ ígértek a lakosok kérdéseire. Az eseményen azonban a hatóságok részéről senki nem jelent meg, a meghívott vegyész szakértő és a Samsung képviselői pedig nem igazán tudták eloszlatni a helyiek aggodalmait.
A másodfokú eljárás során a Fővárosi Törvényszék elutasította a fellebbezést és megerősítette az elsőfokú bíróság ítéletét. Eszerint a bíróság kötelezte a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot mint alperest, hogy 15 napon belül adja ki
a Samsung SDI Magyarország Zrt. Göd, Schenek István utca 1. szám alatti
telephelyén lévő monitoring kút vizsgálatának jegyzőkönyveit 2018. naptári évből;
a fenti cég fenti telephelyén az alperes által végzett vizsgálatok és lefolytatott hatósági eljárások iratait, amelyek 2018. január 1. és 2021. november 30. között keletkeztek.
A bíróság nem fogadta el a kifogásokat. A bírói ítélet szerint a közérdekű adatok megismerésének joga az Alaptörvényben is biztosított alapjog, ezért csak „más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben” korlátozható. A dokumentumok döntés-előkészítő jellegére hivatkozva sem tagadható meg az adatkiadás, csak abban az esetben, ha „a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek nagyobb súllyal esik latba, mint az adatok megismerhetőségének joga” – mondta ki a Fővárosi Törvényszék. Csakhogy a vízügyi hatóság az adatkiadás megtagadását semmilyen közérdekkel nem tudta indokolni, és azt sem magyarázta meg, hogy a kért adatok kiadása miért veszélyeztetné vagy hiúsítaná meg a hatósági döntések meghozatalát.
A gödi gyár monitoring-adatainak megismerését még sürgetőbbé tette, hogy májusban megírtuk: a gyár egy kilométeres körzetében, három öntözésre használt kút vizében mérgező oldószert mutatott ki egy független akkreditált vizsgálat. A kútvízben fellelt N-metil-2-pirrolidon (röviden NMP) nevű, toxikus hatású – szem- és bőrirritációt okozó, magzatkárosító hatású – oldószert az akkumulátor-gyártás folyamatában, a katód előállítása során is használják.
Akkumulátorgyártáshoz is használt mérgező oldószert találtak a gödi kutak vizében | atlatszo.hu
Mivel toxikus hatású lítiumos vegyületekből és a szintén mérgező NMP-ből évente több tízezer tonnányit használnak fel a gödi gyárban, az egyesület – a normál vizsgálatok vízkomponensein kívül – ezeknek anyagoknak a bevizsgálását is kérte. A mintavételre három, egymástól távol lévő kutat jelöltek ki Alsógödön és az Oázis lakóparkban; ezek a kutak a gödi Samsung-gyártól kb.
Magyar valóság: a vízmonitoring-kutat betemették
Mindezek után még kíváncsibbak voltunk, hogy milyen vizsgálatokat végeztek az elmúlt években a Samsung-gyár 120 hektáros területén. Január elején az FKI megküldte a kiperelt hatósági iratokat, több mint ezer oldalnyi dokumentumot. Ezek között több tucatnyi letöltési, feltöltési igazolás és befizetési bizonylat is szerepelt, melyek semmilyen hatósági vizsgálatról szóló érdemi információt nem tartalmaztak.
A dokumentumokból az a döbbenetes dolog derült ki, hogy a gyár területén lévő monitoring-kútból 2016 óta egyszer sem vettek vízmintát, semmilyen mérési jegyzőkönyv nem készült.
A kút a gyárépítés során „eltűnt”: építési területen állt, s miután a helyszínen gyárépület létesült, be is temették – hangzott el a bírósági tárgyaláson, valamint az NMP-szennyezésről szóló lakossági fórumon. Új monitoring kutat viszont nem kellett létesíteni, a környezetvédelmi hatóság ezt nem rendelte el. A vízügyi hatóság pedig csak a csapadéktározókhoz írt elő vizsgálatokat; így talaj- és vízmonitoringot kizárólag a tározók környezetében végeztek 0,5 – 1 méter mélyen.
Vagyis a több tízezer tonna toxikus anyag használata ellenére nem kell vizsgálni a felszín alatti vizekben az akkumulátorgyártáshoz használt anyagokat.
Mindez természetesen nem a katasztrófavédelmi hatóság „hibája”, vagy mulasztása. A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi Főosztálya döntése szerint a gödi akkumulátorgyárnak nincs jelentős környezeti hatása; ezért nem írtak elő olyan vizsgálatokat, amik a felszín alatti vizekben vagy a talajban az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó anyagok jelenlétét vizsgálnák.
De ugyanez a helyzet az összes eddig engedélyezett akkumulátorgyár esetében. Sem a komáromi, sem az iváncsai gyár építéséhez nem kellett környezetvédelmi engedély és részletes hatásvizsgálat, és nem kell monitoringozni a felszín alatti vizeket sem.
A minisztérium is titkolózik
Az első gödi akkumulátorgyárban az NMP oldószerből évente 11 343 tonnát használtak fel – olvasható egy 2019-ben készült előzetes vizsgálati dokumentáció adatai közt.
Azóta viszont megépült Gödön a Samsung második, az elsőnél jóval nagyobb kapacitású gyára is. Az újabb engedélyezési dokumentumok azonban már nem tüntetik fel az évente felhasznált veszélyes vagy toxikus anyagok pontos mennyiségét; csupán azt lehet tudni, hogy a gyártókapacitás és a méretek növekedésével az anyagmennyiség is a többszörösére nőtt.
A gödi akkumulátorgyárban a cég által benyújtott adatok szerint 2020-ban 354 kilogramm N-metil-2-pirrolidon (NMP) került a levegőbe; ez az adat az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) oldalán lelhető fel.
Elvileg ebben az adatbázisban a talajvízben található anyagokról is lehetne tájékozódni. Csakhogy az OKIR honlapján a Felszín alatti víz és kármentesítési adatok (FAVI) rendszermodul évek óta fejlesztés alatt áll. Ahogy azt korábban megírtuk, az adatok elérhetősége ügyében az Agrárminisztériumhoz fordultunk, de az agrártárca válaszában csupán azt válaszolta, hogy a honlapnak ez a része továbbra is „fejlesztés alatt áll”. Majd miután a környezetvédelmi feladatokat a Technológiai és Ipari Minisztérium vette át, nekik is küldtünk közadatigénylést az adatok elérhetőségének időpontjára rákérdezve; ettől a minisztériumtól az a válasz érkezett, hogy „az oldal fejlesztése szünetel”. Ám hogy mikor lesznek végre nyilvánosak az adatok, azt egyik tárcától sem tudtuk meg.
A minisztériumok titkolózását különösen pikánssá teszi, hogy a gödi gyár vízmonitoring adatainak elutasításakor, a peres eljárás során a vízügyi hatóság azzal is „érvelt”: bárki tájékozódhat és adatokhoz juthat a felszín alatti vizek állapotáról az OKIR nyilvános honlapján .
Ugyanakkor az NMP-szennyezésről szóló cikkünk megjelenése után a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság arról értesítette az Átlátszót, hogy a cikkben leírtak ügyében vizsgálatot indít. Két hónap eltelte után viszont küldtek egy tájékoztatást arról, hogy
semmilyen hatósági vizsgálatot nem végeztek a gödi kutak vízszennyezésének ügyében.
A katasztrófavédelem szerint ugyanis a civilek által végeztetett vizsgálat nem tartalmazott elegendő „háttér-információt” arról, hogy honnan eredt a szennyeződés.
Tíz dolog, amit nem mondtak el neked az akkumulátorgyártásról – összefoglaló videó | atlatszo.hu
Minderről most egy videót is készítettünk, ami összegzi a hazai akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó, a kormány által titkolni kívánt tényeket – a környezetszennyezés eltussolásától és a biztonsági előírások mellőzésétől kezdve a lakosság és az önkormányzat teljes jogfosztásán át a hazai természeti erőforrások kiárusításáig.
A debreceni akkugyár más „besorolás” alá esik?
Az eddig Magyarországon épülő akkugyárakra az engedélyező hatóságok szerint az a kormányrendelet vonatkozik, mely a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálatára bízza, kell-e környezetvédelmi engedélyt előírni. Erre ugyanis csak „jelentős környezeti hatású” akkumulátorgyár esetén van szükség. A Pest megyei, a Fejér megyei és a Komárom-Esztergom megyei környezetvédelmi hatóság pedig egyaránt „nem jelentős” hatásúnak ítélte a gödi, iváncsai, komáromi gigaberuházást, s az építésüket nem kötötte környezetvédelmi engedélyhez.
A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal azonban teljesen másként jár el. A Debrecenbe tervezett kínai CATL akkumulátorgyárához sokkal részletesebb környezeti hatásvizsgálati dokumentáció készült, a dokumentum pedig megállapítja, hogy az akkumulátorgyár építése a magyar jogszabályok szerint egységes környezethasználati engedélyezéshez kötött.
Mivel az akkumulátor cellák kialakítása során a katód fólia bevonatolásakor évi 2 ezer tonna friss oldószert – azaz N–metil–2–pirrolidont (NMP-t) – használnak fel, ez a kormányrendelet 2. mellékletének 12. pontja alapján olyan vegyi anyag, ami miatt kötelező előírni az egységes környezethasználati engedélyt. A hatástanulmány azt is közli, hogy a most engedélyezni kívánt 67 hektáros gyárterületen – a tervek szerint ennél jóval nagyobb, 220 hektáros gyárat fognak Debrecenben építeni – 10 monitoring-kút lesz, és évente fogják vizsgálni a talajvizet az akkumulátorgyártás különböző veszélyes, illetve toxikus komponenseire – köztük az NMP-re – vonatkozóan.
Mindebből az a megdöbbentő következtetés vonható le, hogy a magyarországi akkumulátorgyárak engedélyezése terén teljes a káosz. Úgy tűnik, a területileg illetékes megyei hatóságok különbözőképpen „értelmezhetik” a környezetvédelmi rendeleteket: míg eddig környezetvédelmi engedély és monitoringozás nélkül járultak hozzá az akkumulátorgyártó gigaüzemek építéséhez, a debreceni gyár első ütemének építését most szigorúbb feltételekhez kötik.
Csakhogy hiába a debreceni gyár szigorúbb engedélyezési eljárása: a gödi vízszennyezés kivizsgálásának elutasítása azt mutatja, hogy a hatóságoktól nemigen várható valódi védelem az akkumulátorgyárak környezetében élők számára.
Nyitókép: Laboratóriumi vizsgálat. A fotó illusztráció, forrás: pixabay.com
|
Pert nyertünk és kiderült: betemették a kutat, ami megmutatná, mérgezi-e a talajvizet a gödi akkumulátorgyár
|
Tavaly nyáron indítottunk pert a gödi akkumulátorgyár tíz évig titkosítani kívánt vízmonitoring adataiért. Az elsőfokú bíróság kimondta, hogy a hatóságnak ki kell adnia az adatokat, nemrég pedig másodfokon is pert nyertünk, így az ítélet jogerőssé vált. Ezután január elején végre megkaptuk a kért dokumentumokat. Az eredmény döbbenetes: a gyár területén lévő monitoring-kútból 2016 óta nem vettek vízmintát, ráadásul a kutat 2018-ban be is temették. Mindez a magyar hatóságok sara, ugyanis a felszín alatti vizekben nem vizsgálják az akkumulátorgyártás során használt veszélyes anyagokat. Mindeközben a gyár közelében lévő kutakban olyan mérgező, magzatkárosító hatású oldószert mutatott ki egy független vizsgálat, amit az akkumulátor-gyártás folyamatában is használnak.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kornyezet/2023/01/12/pert-nyertunk-es-kiderult-betemettek-a-kutat-ami-megmutatna-mergezi-e-a-talajvizet-a-godi-akkumulatorgyar/
|
2023-01-12 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Megszoktuk már, hogy az adatgazdák nem kapkodják el az adatszolgáltatást, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nagy eséllyel rekordott döntött, amikor közérdekű adatigénylésünkre több mint fél év után adott érdemi választ egy mindössze 9 számból álló táblázattal. Többek között azt szerettük volna megtudni, hogy hány esetben bukkantak katás csalókra az ellenőrzéseik során az elmúlt években. A NAV által elküldött számokból kiderült: volt olyan év, amikor mindössze 19 db visszaélést füleltek le, holott több mint 16 ezer katás szerződést vizsgáltak át.
Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő, a gazdasági bizottság elnöke 2022. július 14-én azt nyilatkozta, hogy 300 milliárdot csaltak ki a költségvetésből a bújtatott kata-foglalkoztatók, többek között ezért is van szükség az adózási forma szigorítására. Mivel az adatok forrását a politikus nem nevezte meg, több sajtóorgánum, így lapunk is közérdekű adatigénylést adott be, hogy kiderítsük, honnan vette Bánki a számokat.
Az adóhivataltól 2022. július 16-án azt kérdeztük adatigénylésünkben, hogy az elmúlt 5 évben (2017. január 1. és 2022 január 1. között) hány olyan adóhatósági ellenőrzést végeztek (a kifizetői és/vagy a munkavállalói oldalon), amelynek során azt állapították meg, hogy a munkáltató ahelyett, hogy a munkavállaló után megfizette volna a közterheket, a vele szerződésben álló személyt katás vállalkozóként foglalkoztatta. Kértük, hogy az adatokat év szerinti bontásban, a kirótt bírság összegével együtt tüntessék fel.
A NAV először (augusztus elsején, vagyis az első válaszadási határidő lejártakor) 45 nap hosszabbítást kért. Ezt augusztus 30-án újabb 45 nappal toldották meg. Végül október 13-án küldtek 6 darab számot a vizsgált foglalkoztatókról és a vizsgált katás partnerek szerződéseiről. A mellékelt táblázatban viszont nem tüntették fel, hogy a vizsgált esetekből mennyinél állapították meg a csalás tényét. Kértük, hogy ezt pótolják.
300 milliárd helyett 9 milliárd
Az adóhivatal november 7-én közölte, hogy erre újabb 45 napra van szüksége. Mindeközben azonban egy hasonló kérdésre az mfor.hu kapott választ. Eszerint „kilenc és kétharmad éves fennállása alatt a tételes kisadózók (katások) 2,5 százalékát ellenőrizte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) adónemet érintő megállapítások viszont csak a költségvetés katabevételeinek 0,06 százalékát érintették, és ez alatt az idő alatt ennél az összesen 6511 katás adózónál mindösszesen 9 milliárd forint adókülönbözetet állapítottak meg”.
Vagyis – Bánki Erik számaival ellentétben – „évente nem 250-300, hanem átlagosan csupán 1 milliárd forint meg nem fizetett közterhet tártak fel” a NAV ellenőrei.
„Abban igazat kell adnunk a Gazdasági Bizottság elnökének, hogy ha a katások munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében látták volna el tevékenységeiket, akkor jóval magasabb összeg került volna a költségvetésbe, hiszen a tételes adó számos más adót, illetve járulékot kiváltott” – tette hozzá az mfor.hu.
Bánki Erik magyarázza a KATA új szabályozását. Forrás: Youtube
Ne felejtsük el azonban, hogy ezt az adózási módot éppen a Fidesz-kormány vezette be, vagyis ők maguk adtak lehetőséget a vállalkozásoknak a kisebb mértékű adózásra.
50 ezer ellenőrzés, 141 visszaélés
Mi közben tovább vártunk a válaszra, sőt, némiképp már le is mondtunk róla. Aztán egyszer csak váratlanul, 2023. január 16-án és 17-én befutottak az adatok.
A NAV 187 nap után elküldött egy 9 számból álló táblázatot.
Eszerint 2020-ban 1612 foglalkoztatót és 21 370 katás partner szerződést vizsgáltak, míg a NAV által feltárt visszaélések száma mindössze 19 darab volt. 2021-ben már 2276 foglalkoztatót ellenőriztek, de kevesebb, 16 368 szerződést. Mégis nagyobb volt a találat: ebben az évben 90 visszaélést lepleztek le az ellenőrök. 2022.7.20-ig 1125 foglalkoztatót vizsgáltak és 12 882 katás szerződést. A csalások száma 32 volt.
A kirótt bírságok számát, valamint a 2017-es, 2018-as és 2019-es év adatait ezúttal sem küldték meg.
Hogy jól vagy rosszul járt az állam a kata „kivégzésével”, nem egyértelmű. Az biztos, hogy katából kiszorított vállalkozók utoljára szeptember 12-én fizették a kisadózók tételes adóját, az ő befizetésük az októberi bevallásokkal már nem érkezett be a költségvetésbe. Ez pedig meg is látszik a számokon.
A Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint szeptemberben 18,738 milliárd forint érkezett az államhoz a kisvállalkozók adójából, ez októberre 9,436 milliárdra, majd novemberre 7,295 milliárd forintra csökkent.
Vagyis eltűnt a korábbi KATA-adózók fele, és ha a tendencia így folytatódik, emiatt közel 100 milliárd forint éves kiesése lehet a költségvetésnek. Azt pedig, hogy mennyi katás lett mára bújtatott helyett „igazi” alkalmazott, egyelőre nem tudni.
Eltűnt a KATA-adózók fele, 1300 milliárdos áfatöbblet a költségvetésben | atlatszo.hu
Megjelentek az októberi államháztartási adatok. Ebben már a KATA-ból kiszorított vállalkozók befizetései, pontosabban nem fizetései is látszódnak. Míg augusztusban a KATA-ból 18,7 milliárd forint ment a költségvetésbe, ez a bevétel októberben 9,4 milliárdra csökkent. Ha a tendencia így folytatódik, a KATA megszigorítása miatt közel 100 milliárd forint éves kiesése lesz a költségvetésnek.
|
Katás visszaélések: 187 nap után válaszolt a NAV egy 9 számból álló táblázattal
|
Megszoktuk már, hogy az adatgazdák nem kapkodják el az adatszolgáltatást, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nagy eséllyel rekordott döntött, amikor közérdekű adatigénylésünkre több mint fél év után adott érdemi választ egy mindössze 9 számból álló táblázattal. Többek között azt szerettük volna megtudni, hogy hány esetben bukkantak katás csalókra az ellenőrzéseik során az elmúlt években. A NAV által elküldött számokból kiderült: volt olyan év, amikor mindössze 19 db visszaélést füleltek le, holott több mint 16 ezer katás szerződést vizsgáltak át.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozadat/2023/01/18/katas-visszaelesek-187-nap-utan-valaszolt-a-nav-egy-9-szambol-allo-tablazattal/
|
2023-01-18 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Megállt a pilisvörösvári tanuszoda építése, így nagyon úgy tűnik, hogy a beruházás korábban már módosított befejezési határidejét sem fogják tudni tartani. A kormány uszodaépítési programját a veszélyhelyzet alatt drasztikusan megemelkedett építési költségek akasztották meg. A kivitelező cég telefonszámán azt az információt kaptuk decemberben, hogy leálltak a munkálatok. Szerintük az sem baj, hogy a faszerkezet fedetlenül áll, mert „le van kezelve”. A kormány bruttó 176 millió forint plusztámogatást biztosít, hogy ne maradjon csontváz a tanuszoda épülete. Azonban kérdéses, hogy elég lesz-e a befejezéshez a pénz, és hogy mikor tudják végre átadni a létesítményt.
Közel tíz éve, 2014-ben indult el a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program, amelynek része a tanuszodák kialakítása. A kormányt cseppet sem zavarta, hogy az első ütemben tervezett uszodák nem készültek el időben. 2017-ben bejelentette a második ütemet, ami szerint újabb 26 településen lesz uszoda. A pilisvörösvári sportlétesítmény a második turnusba tartozik, azonban azt még nem tudni, hogy a gyerekek mikor tudnak végre csobbanni a „hazai” medencékben.
2004 óta húzódik az uszodaépítés
Ha valaki meg szeretné taníttatni úszni a gyerekét Pest megyei településen, akkor azt jelenleg a fővárosban tudja megoldani. Pilisvörösváron már régóta várnak a sportlétesítményre. Még 2004-ben döntött úgy a település akkori vezetése, hogy legyen városi uszoda és sportcentrum. Tervpályázatot is kiírtak, melyet a Széll&Urbanek kft. nyert meg 2006-ban. Az alapkőletétel még megtörtént, ám a várt építkezés elmaradt.
2017-ben derült ki, hogy Pilisvörösvár bekerült az uszodaépítési program második szakaszába. Az uszoda így nem önkormányzati beruházás lett, hanem állami. A polgármester 2018-ban azt mondta, hogy a létesítménynek 2019 júniusára kell elkészülnie. De mint utólag kiderült, ez túlzottan optimista várakozás volt, a valóságban addigra még a közbeszerzést sem írták ki.
A közbeszerzést 2019 szeptemberében írta ki a BMSK (Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.). 2020 májusában tették közzé az összegzést az ajánlatok elbírálásáról, ami alapján már lehetett tudni, hogy a versenyt a Kova-Line Kft. nyerte meg, és ők építhetik fel az 1 300 négyzetméteres létesítményt. Ez két medencét takar, egy 10×6 és egy 25×15 méterest. Az uszoda nettó 806 millió forintért készülhet el. (A közbeszerzési értesítőben csak 2021 februárjában tették közzé az eredményről a tájékoztatót.)
A kormány kedvenc stadionépítői húzhatják fel a pilisvörösvári uszodát is közel egymilliárd forintért | atlatszo.hu
Úgy tűnik, végre megvalósul Gazdagréten a tanuszoda, amit elsősorban a közeli általános iskolák diákjai használhatnak majd. Csak a harmadik próbálkozásra sikerült eljutni egy érvényes közbeszerzés lezárásáig, amit a Laterex Építő Zrt. nyert meg nettó 870 millió forintért.
A kis cég alvállalkozók bevonásával kezdett bele az építkezésbe. Nem kisebb nevekkel társult mint West Hungária Bau Kft. és a Pharos ’95 Kft. A WHB igazi nagyágyú, tulajdonosa az a Paár Attila, aki korábban az Eliosban megvásárolta Tiborcz István tulajdonrészét.
2021 márciusában el is indult a munka, ami előreláthatólag 2022 júniusáig tartott volna.
Decemberben állt az építkezés
A területen hónapok óta nem folyik érdemi munka a helyiek elmondása szerint.
Megkerestük a kivitelező céget decemberben a honlapon található telefonszámon. Kovács Józsefet értük utol, aki megerősítette az információt, hogy leálltak a munkálatokkal.
„Az, hogy idáig eljutottunk, az nekünk plusz 140 millió forintba került. Azt gondoljuk, hogy lesz állami korrekció, de egyelőre semmi nincs, ehhez kormánydöntés kell, ami még nincs”
– mondta el a kivitelező cég képviselője az Átlátszónak, és hozzátette, hogy bár folynak a tárgyalások a beruházóval, érdemi eredmény még nincs. Kovács József több leállt uszoda- és iskolaépítésről is tud, de helyszíneket nem akart megjelölni. (A cég tulajdonosa ifj. Kovács József, mi valószínűleg az édesapjával beszéltünk.)
Az építkezésre rálátó forrásunk szerint az, hogy a fa gerendázat nincs letakarva, nem tesz jót a szerkezetnek, de Kovács szerint nem lesz baj, mert „a fa le van kezelve”. A következő lépés egyébként a tető alá hozás lenne, de ez csak akkor valósulhat meg, ha kapnak pénzt. Kovács abban bízik, hogy ez bekövetkezik. A csúszás oka részben az lehet, hogy a BMSK megszűnt, feladatait a Lázár Jánoshoz tartozó Építési és Beruházási Minisztérium veszi át. Levélben kerestük a minisztériumot, azonban nem reagáltak.
A kivitelező telefonszámán legutóbb decemberben kívántak utoljára nyilatkozni. Időközben megtaláltuk, hogy a kormány októberben (tehát az interjú előtt) közzétett egy listát arról, hol kapnak plusz pénzt a beruházások. Eszerint a pilisvörösvári tanuszoda építésére 1,1 milliárd forint helyett 1,3 milliárd forint jut. Kérdés, hogy a bruttó 176 millió forint plusztámogatás mire lesz elég – amennyiben megállja a helyét Kovács József elmondása, miszerint az, hogy idáig eljutottak, nekik plusz 140 millió forintba került.
Bár többször is ígért válaszokat az érintett pilisvörösvári önkormányzat kérdéseinkre, azok cikkünk megírásáig nem érkeztek meg. A város oldala szerint az uszoda befejezése érdekében az önkormányzat kezdeményezte az egyeztetést.
A veszélyhelyzetben kezdtek csúszni
A közbeszerzési értesítő szerint legutóbb 2022 augusztusában módosították a vállalkozóval kötött szerződést. Az indoklás szerint a koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzet hátráltatta a munkát. A pandémia jelentősen lassította az ügyintézést a különböző szolgáltatóknál. 2021. április végétől indulhatott el az érdemi munkavégzés a munkaterületen. Emellett emelkedtek az építőipari anyagárak, és a beszerzés is megnehezedett.
A szöveg szerint már 2021 novemberében nyilvánvalóvá vált, hogy az eredeti befejezési határidő tarthatatlan, az plusz 218 nappal kitolódik. (A teljesítés határideje így a munkaterület átadásától, 2021 februárjától számított 698 nap, ami közel két év.) A kicsivel több mint hét hónap csúszás azt jelenti, hogy a határidő mostanában jár/járt le.
Tanuszodák: az Orbán-kormány lassan haladó ígéretei
A program része volt Orbán Viktor választási ígéreteinek, a miniszterelnök azt mondta az első uszoda megnyitóján, hogy „a legfontosabb dolog a családok életében is, így az ország életében is, az a gyerek”, ezért örül az új beruházások megvalósulásának.
Az első ütemben 25 településen terveztek uszodát a gyerekeknek, annyira bizakodóak voltak, hogy még interaktív térképet is fejlesztettek, ahol nyomon lehet követni az uszodák építésének az állomásait. Jelenleg ebből a turnusból két uszoda még mindig kivitelezés alatt áll, egy pedig előkészítés alatt van.
Legutóbb az Átlátszó az Octopus-botrány kapcsán számolt be el nem készült, második körös uszodákról. De a fent említett, októberben megemelt támogatások mögött is több olyan uszodaépítés van, ami csak kitolt határidővel fog elkészülni.
„Elnyomnak, mint egy csikket” – a miniszterelnök rokonságát emlegetik állami beruházásokon kisemmizett alvállalkozók | atlatszo.hu
Pár hete megírtuk, hogy Tatabányán feljelentették az alvállalkozói, Pécsett pedig szerződést bontott a megrendelője a tendernyertes építőcéggel, az Octopus Invest Kft.-vel. Cikkünk megjelenését követően özönleni kezdtek az alvállalkozók panaszai: kiderült, hogy még számos más állami beruházás és alvállalkozó építőipari cég érintett.
2021 decemberében Orbán Viktor az uszodaépítésekről mint sikerekről számolt be. A kormányfő elmondása szerint 2010 óta országszerte 35 uszoda készült el, 43 kivitelezés alatt áll, tíz pedig felújításra került – mindez összesen 180 milliárd forint értékben.
Címlapkép: A pilisvörösvári uszoda torzója (fotó: Olvasói felvétel)
|
Drónfelvétel: elakadt a pilisvörösvári tanuszoda építése, fedetlenül áll a faszerkezet
|
Megállt a pilisvörösvári tanuszoda építése, így nagyon úgy tűnik, hogy a beruházás korábban már módosított befejezési határidejét sem fogják tudni tartani. A kormány uszodaépítési programját a veszélyhelyzet alatt drasztikusan megemelkedett építési költségek akasztották meg. A kivitelező cég telefonszámán azt az információt kaptuk decemberben, hogy leálltak a munkálatok. Szerintük az sem baj, hogy a faszerkezet fedetlenül áll, mert „le van kezelve”. A kormány bruttó 176 millió forint plusztámogatást biztosít, hogy ne maradjon csontváz a tanuszoda épülete. Azonban kérdéses, hogy elég lesz-e a befejezéshez a pénz, és hogy mikor tudják végre átadni a létesítményt.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2023/01/18/dronfelvetel-elakadt-a-pilisvorosvari-tanuszoda-epitese-fedetlenul-all-a-faszerkezet/
|
2023-01-18 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Polt Péter legfőbb ügyész válaszolt Hadházy Ákosnak és a hvg.hu-nak is azt illetően, hogy nyomoznak-e még a Völner-Schadl ügyben felbukkant mellékszálról, vagyis hogy ki lehet a Schadl által emlegetett Tóni, Barbara és Ádám. (Mielőtt zúgni kezdene a feje a rengeteg névtől, Szily László ebben a cikkben tette érthetővé az összefonódó szálakat.)
Röviden: a nyomozást lezárták, bűncselekményt nem állapítottak meg.
A hvg.hu-nak azt is írták, hogy „további adat nem közölhető.” Hadházy szerint „Polt egyértelművé tette, hogy az „ügyészségben” az úgynevezett nyomozás során nem ébredt fel a gyanú, hogy a korrupt végrehajtó arról beszélgetett a haverjával, hogy a koncessziókért felelős Rogán Antallal, a feleségével és a kabinetfőnökével egyező nevű személyekkel tárgyalt a most átadott koncessziókkal megegyező idejű (35 éves) nagy buliról.”
További furcsaság a képviselő szerint, hogy ő a Tóni-Barbara-Ádám-Schadl ügyben két bűncselekmény gyanúja miatt tett feljelentést. Az egyik a koncessziós eljárás tiltott befolyásolásának kísérlete volt, és ezt illetően arról tájékoztatták, hogy azt az ügyet az eredeti nyomozás kereteiben vizsgálják. Ennek a lezárásáról azonban Hadházy nem kapott semmilyen értesítést, pedig a feljelentőt kötelező értesíteni az eredményről, valamint arról, hogy mit tettek a kivizsgálás érdekében. A képviselő szerint az sem érthető, hogy miért nem közölhető a Tóni-gate-ről további adat, ha ez már egy lezárt nyomozás.
|
A „Tóni-Barbara-Ádám”-ügyet lezárták, bűncselekményt nem állapítottak meg
|
Polt Péter legfőbb ügyész válaszolt Hadházy Ákosnak és a hvg.hu-nak is azt illetően, hogy nyomoznak-e még a Völner-Schadl ügyben felbukkant mellékszálról, vagyis hogy ki lehet a Schadl által emlegetett Tóni, Barbara és Ádám.
| null | 1 |
https://444.hu/2023/01/20/polt-valasza-hadhazynak-a-toni-barbara-adam-ugyet-lezartak-buncselekmenyt-nem-allapitottak-meg
|
2023-01-20 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Úgy tűnik, ritka nagy szerencséje volt végül Magyarországnak abban a 10 (!) éve húzódó ügyben, amelyben három francia cafeteriacég nagyságrendileg 70 milliárd forintot követelhetett a magyar államtól. Azért csak nagyságrendileg, mert pontos összeget nehéz írni, hiszen a bonyolult ügyben több cég, többféle eljárás, több ítélet, eltérő árfolyamok és jelentős késedelmi kamatok is szerepet kaptak az idő múlásával.
Végül Magyarország egy cégnek fizetni kényszerült (Edenred), két céggel pedig peren kívül egyezett meg (Sodexo, Groupe Up), és úgy tűnik, végre maga mögött tudhatta az egész ügyet. Bár erről mintha elfelejtette volna tájékoztatni a közvéleményt. Szerencsére azonban az egyik érintett cég, a Sodexo tőzsdén jegyzett vállalatként, az egyik 2022-es riportjában beszámolt a megállapodásról.
A lebilincselő bűnügyi, jogi sorozatok vélhetően gyakrabban foglalkoznak emberölésekkel, mintsem befektetésvédelmi esetekkel, de a 70 milliárd forint, a tíz év, illetve a felsorakoztatott neves magyar, francia és angolszász jogászok nem akármilyen fordulatos sztorit jelentenek.
Az érintettek mindenesetre az egész ügyet igyekeznek a legnagyobb csendben kezelni. A magyar államnak talán az kellemetlen, hogy mégiscsak gigantikus összeget kellett kifizetnie, a francia cégek egy részének pedig az lehetett megmagyarázandó, hogy amennyiben korábban kedvező ítéletet kaptak, miért elégedtek meg mégis a pénz töredékével.
Magyarország kirúgta a francia cégeket
Az ügyről rég lehetett olvasni, de a napokban a Miniszterelnöki Kabinetiroda nyilvánossá tette a szerződéseit, és ezekből derült ki, hogy a régi perrel kapcsolatban az államnak még mindig jelentős költségei vannak a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Iroda felé. Mint látni fogjuk, amennyiben a végül elért egyezség az ügyvédi iroda munkáját dicséri, akkor a kifizetett 540 millió forint sokszorosát fogta meg az állam.
A magyar kormány 2012-ben a szokásos finomságával, jogi és tanácsadói előkészítés nélkül olyan adószabályokat vezetett be, amelyekkel gyakorlatilag ellehetetlenítette, kirúgta a magyar piacról, az étkezési jegyes piacot addig uraló három francia cafeteriacéget, vagyis az Edenred, a Sodexo és a Le Chèque Déjeuner (ma már Groupe Up) nevű társaságokat.
A technikai megoldás egy magas adó volt a béren kívüli juttatásokra, amely alól az állami Szép-kártya és az Erzsébet-utalványok voltak kivételek, így a korábbi márkanevek, a Le Chèque Déjeuner, a Sodexo Pass és a Ticket Restaurant ellehetetlenült.
Az ő hazai szerepvállalásuk egyébként elég vegyesre sikeredett, mindenesetre nagyon jól kerestek. A mostani témánktól független ugyan, de megemlíthető, hogy Franciaországban is elég vegyes megítélésű a csapat, nemrég 4 francia cég kapott 415 millió eurós (166 milliárd forintos) büntetést egy nagy versenyhivatali ügyben, az érintett cégek (köztük a magyar ügyben érintett három) bizalmas információkat osztott meg egymással, és összehangoltan zárta le a piacot az új belépők előtt.
A beruházás-védelem
Amikor egy külföldi befektető belép egy másik országba, akkor előtte jogi biztosítékokat épít ki a politika, a környezet kiszámíthatatlan változásai ellen. Vagyis akár két ország (Magyarország és Franciaország) is szerződésben kezelheti azt, hogy az esetleges későbbi jogviták rendezését milyen független nemzetközi fórumra terelhetik a felek. Ennek például az lehetett az oka, hogy amikor a francia befektetők még Magyarország uniós tagsága előtt megérkeztek az országba, az invesztorok nem bíztak kellően a magyar igazságszolgáltatásban.
Az egyik ilyen bíróság a Világbank mellett működő, washingtoni központú ICSID választottbíróság. Amikor a magyar állam kiebrudalta a cégeket, ők, ha nem is azonnal, de 2014-re valamennyien eljárást is kezdeményeztek.
A leggyorsabban ébredő Edenred nyert is, Magyarország, akit ekkor még egy másik nemzetközi ügyvédi iroda képviselt (a Napi.hu cikke szerint a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda) 7 milliárd forintot kifizetett. Akit ennek az ügynek a részletei érdekelnek, megismerheti a nemzetközi jogi oldalakon.
Az állam a maradék két cég elleni perben egy másik ügyvédi irodát (DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Iroda) vett fel, amely elsősorban nem azzal védekezett, hogy Magyarország patyolattiszta az ügyben, hanem elkezdte húzni az időt.
Természetesen kerestük a Miniszterelnöki Kabinetirodát és az érintett ügyvédi irodát az ügy részleteinek megismerése miatt. A DLA Piper a titoktartási kötelezettségükre hivatkozva zárkózott el a nyilatkozattól, a Miniszterelnöki Kabinetiroda eddig nem válaszolt.
Joghatóság
Úgy hallottuk, a magyar államnak hatalmas szerencséje is volt, ugyanis eddigre egy nagyon komoly joghatósági vita alakult ki, és az uniós tagállamok közötti választottbírósági ügyek gyakorlatilag ellehetetlenültek. Erről itt olvashat egy elemzést, de mi is írtunk, még az Index hasábjain egy nagyobb anyagot. Miről volt szó?
Képzeljük el, hogy a francia cégeknek joguk volt egy amerikai bírósághoz fordulni a vitás ügyek rendezésekor, majd Magyarország belépett az EU-ba, és egy magasabb rendű szerződéssel az országunkat alávetettük az unió szabályainak.
Innentől az EU bírósága azt mondta, hogy nem kell ide külső bíróság, az unió tagjai bízzanak meg egymás igazságszolgáltatásában, az ilyen ügyek térjenek haza Európába. Sőt, még azt is kikötötte, hogy az uniós tagállamok nem is fogadhatják el azokat az ítéleteket, amelyeket két uniós partner között Washingtonban hoztak. Vagyis Magyarország azzal nyert haladékot, hogy Brüsszel azt kérte volna, hogy a felek tekintsék semmisnek a franciáknak megítélt összegeket (a már kifizetett 7 milliárd forinton túl kamatokkal további mintegy 60 milliárd forintot), és kezdjék újra a pert egy Európai Unión belüli bíróságon.
A franciák ezt nem tűrhették
Ez természetesen nem tetszett a francia oldalnak, éppen eleget várt már, és éppen elég méregdrága ügyvédórát fizetett, így arra törekedett, hogy az ICSID által megítélt hatalmas összegeket valahogy kikényszerítse Magyarországtól. Ám az EU paradox módon velünk volt, mert amellett érvelt, hogy az a tagállam, amely egy másik tagállammal szemben nem uniós bíróság által meghatározott összeget kifizet, az szabotálja az uniós jog primátusát.
A francia félnek igen nehéz dolga volt, neki egyrészt el kellett volna valakivel ismertetnie, hogy érvényes az ítélet, másrészt mivel Magyarország önként aligha fizetett volna, valamiképpen végre kellett volna hajtatnia a döntést.
Ez azért sem sikerülhetett volna egykönnyen, mert az unió kimondta, ha bárki a jövőben két uniós tagállam vitájában ilyen választottbírósági ítélet alapján fizetne, az ellen kötelezettségszegési eljárás indul. Ráadásul a végrehajtás – még az unión kívül is – nagyon bonyolult. Ennek több oka is van
egyrészt az adott harmadik országban kell százszázalékos magyar állami tulajdonban levő kereskedelmi eszközt találni,
ami nem lehet diplomáciai vonatkozású (nagykövetségi épület),
nem lehet monetáris eszköz,
vagy az MNB értékei is immunisak (például a külföldön őrzött aranytartalék).
Az új-zélandi szál
Három évvel ezelőtti cikkünkben ezt írtuk:
„A franciák vagy meg tudnak egyezni peren kívül a magyar állammal, vagy új jogi rezsimben kell új eljárást indítaniuk, de szinte biztos, hogy csak nagyságrendekkel kisebb kártérítésben reménykedhetnek.”
Az internet tanulsága szerint végül is pontosan ezek történtek, így szépen, sorjában. A francia cégek előbb Új-Zélandon próbálkoztak egy jogi eljárással. Ennek állítólag az volt az értelme, hogy egyrészt Új-Zéland nem EU, másrészt a Brit Nemzetközösséghez tartozik, a tagállamok között pedig olyan a jogi együttműködés, hogy egy ottani ítélet akár Nagy-Britanniában is végrehajtható lett volna. Itt olvashatók részletek az új-zélandi jogi esetről, illetve annak „titkosításáról”.
Igazi patthelyzet alakult ki.
A francia fél úgy érezte, hogy van egy megnyert pere, azt már csak valahogy végre kellene hajtania. A magyar állam pedig azt gondolhatta, hogy az ítéletet nem fogadja el, abban az EU is támogatja, az elnyert összeget pedig aligha tudja a két francia cég lefoglalni. Az állóháborút csakis egy egyezséggel lehetett volna feloldani, ami végül meg is történt.
Az egyezség
A megállapodást itthon nem jelentették be, legalábbis mi nem találtunk erre utaló nyomot, de az internet ismét a segítségünkre sietett. Kiderült, hogy a tőzsdén jegyzett Sodexo a részvényesei elé tárta, hogy megállapodott Magyarországgal. A cég pénzügyi jelentéseiben a „Hungary” szóra kerestünk rá, és a 2022-es első féléves pénzügyi riport 41-42. oldala foglalkozott az egyezséggel. Mint a cég írta:
Az élelmiszer- és étkezési utalványok magyar piacának jogszabályi és szabályozási változásait követően a Sodexo 2014 júliusában kérelmet nyújtott be az ICSID választottbíróságnál.
Az ICSID 2019. január 28-án hozta meg határozatát, amelyben a Magyar Államot 73 millió euró összegű kártérítésre kötelezte.
A Magyar Állam 2019. május 27-én érvénytelenítési kérelmet (annulment) nyújtott be e határozat ellen, amelyet az ICSID 2021. május 7-én elutasított, és ezzel véglegesen megerősítette korábbi határozatát.
A Magyar Állam végül 33,5 millió euró összegű kártalanítást fizetett a Sodexo Passnak.
Ez a kifizetés véglegesen véget vetett a felek közötti vitának.
A Bloomberg is lehozta anno mindezt, de úgy tűnik, azt nem igazán vette észre senki.
Miért állapodtak meg?
Kinek volt ez jó, ki miért ment bele az egyezségbe? A franciák alighanem úgy érezték, hogy Magyarország és az EU ellenében a megítélt magas összeget nehezen hajtanák be, nem akartak tovább várni a pénzükre. Ha ugyanis valóban új eljárás indult volna Magyarországon, akkor csak az összeg töredékét nyerhették volna meg. Na, nem azért, mert a bíróság részrehajló lett volna, hanem mert Magyarországon mások az ilyen ügyekben a kártérítési nagyságrendek, mint az Egyesült Államokban.
Magyarországot pedig az zavarhatta, hogy csak ketyegett az elméleti kamat, vagyis egyre nagyobb összegre rúgott az ítélet anyagi terhe, ha azt egyszer ki kell fizetni. Magyarország semmiképpen nem akarta elfogadni a negatív ítéletet, amit mindig is vitatott, egy egyezség arra is jó volt, hogy nem elveszített perben, hanem peren kívül egyezségben legyen vége az ügynek. De talán az is számított, hogy jött 2022 áprilisában a választás, talán még az is megfordult a fejekben, hogy ezt a lezáratlan vitát nem érdemes egy új rezsimre hagyni.
A végül kifizetett összeg nagyjából csak a harmada volt a megítéltnek.
Az ítélet 73 millió euró volt, az egyezség 33,5 millió euró, de az ítélet és az egyezség között a pénz elvileg még tovább kamatozott (85-90 millió euró körüli összegre), így nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy a franciák végül az ítéletben megfogalmazott kártérítés töredékével is megelégedtek. Sőt, a Telex úgy tudja, hogy ma már egyetlen per sincsen nyitva, de azt nem találtuk meg sehol, hogy a harmadik francia csoporttal milyen összegről szól a megállapodás, erről nyilvános adatot nem leltünk.
Örüljünk vagy ne örüljünk?
Magyar állampolgárként, magyar adófizetőként elég vegyes képünk lehet az ügy után.
Kezdjük a rossz hírekkel! Nem lehetett volna ezt az egészet megspórolni? Nem lehetett volna a francia cégeket békén hagyni, vagy ha valóban annyira utálta őket a kormány az extraprofitok miatt, akkor megfontoltabban elzavarni őket? Ugyanis az is egy fontos járulékos, negatív hatás, hogy mit reagálnak majd a jövő európai befektetői. Kérdés, hogy az európai befektetőket visszafogja-e, ha azt látják, hogy nem tudnak választottbírósághoz fordulni? Extrém potenciális hatásként még az is elképzelhető, hogy egy európai befektető unión kívüli entitáson keresztül fektet be, csak azért, hogy nemzetközibb jogorvoslatban reménykedjen.
Ha a pozitív oldalát keressük: végül is Magyarország megúszott egy látványos kudarcot, nem kellett elismernie a perveszteséget. És természetesen az is mindenképpen öröm, ha végül 30-40 milliárd forinttal kevesebbet kellett kifizetni, ez minden magyarra nézve 3-4 ezer forint spórolás.
Talán még annak is örülhetünk, hogy egy jogsértés után legalább azt felfogta a magyar állam, hogy valamit illene fizetnie, ha nem akarja azzal rossz hírét kelteni az országnak, hogy itt a befektetők még a nemzetközi ítéleteket sem tudják végrehajtatni. A tranzakciós szakemberek rendre azt mondják, hogy Magyarország még mindig vonzó a külföldi befektetők előtt. A jogviták, a lezárni nem engedett tranzakciók (Aegon), vagy a nyereséget hirtelen megtépázó különadók (mint legutóbb az extraprofitadó) azért egy kicsit mindig rontanak a gazdasági ökoszisztémánk megítélésén.
|
A Sodexo-ügy: nagy titokban megállapodott a magyar állam a francia cafeteria cégekkel
|
Akkora jogi háború dúlt Magyarország és három francia cafeteria-cég között, hogy azt alighanem egyszer majd a jogi tankönyvekben fogják tanítani. De immár vége. Magyarországnak akaratlanul is a segítségére sietett az EU, míg a francia cégek egy washingtoni bíróság ítéletében bíztak: a patthelyzetet végül egy peren kívüli egyezség zárta.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2023/01/20/a-sodexo-ugy-nagy-titokban-megallapodott-a-magyar-allam-a-francia-cafeteria-cegekkel
|
2023-01-20 10:48:00
| true | null | null |
Telex
|
2023.01.20. 06:55 2023.01.20. 16:11
A Liszt Ferenc sétány 23. szám alatti épületének lakói akár az ingatlanjukat is elveszíthetik, ha az építtetőnek – amely a váci polgármester fiának cége – nem sikerül megszerezni a fennmaradási engedélyt a megismételt eljárásban. Egy másik, a Matkovich családhoz köthető cég pedig az építőanyagokkal trükközött. Egy harmadik, szintén a városvezető családjához köthető építkezés kapcsán a környéken lakók panaszkodnak az elviselhetetlen állapotok miatt.
Átlépte a negyedmilliós nézettséget az a videó, amelyet egy helyi portál, a 0627.hu készített még tavaly november végén egy botrányos lakossági fórumról Vácott. A videóban a település Kőhíd utcájának lakosai gyűltek össze, hogy kérdőre vonják a baloldali polgármestert, Matkovich Ilonát, amiért a környék élhetetlenné vált a településvezető fiának építkezése miatt.
Pajor Dániel, a Kőhíd utcai négyemeletes társasház építtetője a helyiek szerint azzal kezdte a munkát, hogy számos, hatvanéves vagy még öregebb fát kivágatott 2022 nyarán. A vállalkozó anyja, Matkovich Ilona egyébként 2019-ben a magát zöldpártként aposztrofáló LMP jelöltje volt Vácott, őt támogatta az ellenzéki összefogás.
A lakók az említett videóban panaszkodtak az elviselhetetlen zajra is, amelyet jól szemléltetett, hogy a fórum megtartása közben is sorban érkeztek a nehézgépek és a teherautók. A környéken lakók szerint az építkezés hétvégén is folyt kora reggeltől délutánig. Érdekesség, hogy a felháborodott civilek elmondták, hogy rengeteget tettek Matkovich megválasztásáért 2019-ben, ám szerintük a polgármester visszaélt a bizalmukkal.
Megbírságolták Vác baloldali önkormányzatát
Matkovich Ilonáék jogellenesen mellőzték a közbeszerzés kiírását.
A közzétett felvétel tanúsága szerint a vita akkor vált igazán parázzsá, amikor a lakók azt tették szóvá, hogy a polgármester fiának érdekeltségében álló ingatlanon az önkormányzat kaszálta le a gazt és festette le a padokat. Ezt még Matkovich Ilona sem tudta tagadni.
Az azóta eltelt időben újabb és újabb botrányok láttak napvilágot Pajor Dániel építkezései körül. Mint arról a 0627.hu váci hírportál is beszámolt, a Liszt Ferenc sétány 23. szám alatti társasház tulajdonosai azzal voltak kénytelenek szembesülni, hogy a Budapest Környéki Törvényszék döntése értelmében semmis az épület fennmaradási engedélye. Az ügy előzménye, hogy a bíróság azt is kimondta, semmis az építési engedély is, miközben az ingatlan már megépült, és abba be is költöztek a lakók. Ha Pajor Dániel cége nem szerzi meg a fennmaradási engedélyt egy megismételt hatósági eljárásban, akkor a társasházban élők, a lakástulajdonosok elveszíthetik otthonukat.
A helyi portál egy olyan esetet is bemutatott, amelyben az akkoriban Matkovich Ilona váci polgármesterrel egy háztartásban élő vállalkozó cége egy Barabás utcai társasházat épített fel. A cég végül Pajor Dánielé lett, ám közben kiderült, hogy a már említett társasházat szabálytalanul építették fel, például a tűzfalakon, a homlokzaton és a padlásfödémen, a kapualjban nem a terv szerinti kőzetgyapot szigetelés készült el. (A szóban forgó HPL Beruházó és Szolgáltató Kft. végül visszakerült Lelkes Istvánhoz).
Busásan fizeti Magyar Györgyöt a váci önkormányzat
A baloldali vezetés ötvenezer forintos óradíjért szerződtette a „sztárügyvédet”.
Matkovich Ilona 2019-es választási sikere óta a Dunakanyarban lévő településen gyakorlatilag egymást érik a botrányok. A polgármester a járvány elején ragaszkodott hivatalának felújításához, miközben a járványhelyzetben fizetés nélküli szabadságra küldte az önkormányzati intézmények dolgozóit. A baloldali városvezetés már hatalomra kerülése első évében megemelte saját juttatásait, növelte az alpolgármesterek számát, közben pedig megemelte a vállalkozások adóterheit, számos terület támogatását viszont csökkentette, például kevesebbet költött a szociális ellátásra. Kiss Zsolt MSZP-s alpolgármestert sikkasztás gyanúja miatt 2021-ben még rabosították is. A városvezetést 2022 szeptemberében a Közbeszerzési Hatóság bírságolta meg 1,6 millió forintra, mivel a közétkeztetésre nem írtak ki közbeszerzést, holott ennek értéke (három év alatt 280 millió forint) ezt indokolta volna.
Borítókép: Matkovich Ilona (Forrás: Facebook)
Vác
ingatlanbotrány
Matkovich Ilona
|
Ingatlanbotrány Vácott
|
A Liszt Ferenc sétány 23. szám alatti épületének lakói akár az ingatlanjukat is elveszíthetik, ha az építtetőnek – amely a váci polgármester fiának cége – nem sikerül megszerezni a fennmaradási engedélyt a megismételt eljárásban. Egy másik, a Matkovich családhoz köthető cég pedig az építőanyagokkal trükközött. Egy harmadik, szintén a városvezető családjához köthető építkezés kapcsán a környéken lakók panaszkodnak az elviselhetetlen állapotok miatt.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/01/ingatlanbotrany-vacott
|
2023-01-20 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
2023.01.20. 11:30
Száraz István beszállt egy Andrássy úti ingatlanfejlesztésbe, két befektetőcégben is társtulajdonos lett.
Az egereknél bevált a módszer a gyerekkori trauma hatásainak semlegesítésére
instant tudomány
2024.01.11. 17:301 perc
|
Az MNB-elnök fiának immár banktulajdonos barátja az Andrássy úton is aktív
|
Száraz István beszállt egy Andrássy úti ingatlanfejlesztésbe, két befektetőcégben is társtulajdonos lett.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202303_andrassy_34_ujterezvarosibefekteto
|
2023-01-20 12:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Marozsán Fábiánnak sikerei nyomán egyre több pénzzel kell gazdálkodnia, és ennek a kezelésére jobb egy saját cég.
A nagy nyugdíjalapok és a kisbefektetők számára is elérhetővé válik a bitcoin világszerte, ám az árfolyamkockázatot aligha csökkenti az amerikai hatóság engedélye.
|
Folytatódhat a kormány "nemzetstratégiai" nyomulása: az új célpont a biztosítási piac
|
Ha piaci logika alapján nem megy, a bankoknál bevált technikákkal próbálja a külföldi szereplők egy részének kiszorításával nemzeti kézbe venni a kormány a biztosítási piac felét.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202302__biztositok_allamositasa__penzcsapolas__meszaros_zrtje__szekfoglalos_jatek
|
2023-01-16 13:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
A védőoltások az orvostudomány lehatásosabb és legolcsóbb eszközei a fertőző betegségek ellen. Ahogy a technika más területein is látjuk, az újabbak egyre jobbak, egyre biztonságosabbak, egyre hatásosabbak, írja professor emeritus szerzőnk. Cikksorozatának záródarabját olvashatja itt a hvg360-on.
Korszakos lovagkirály vagy az atyai örökséget eltékozló kalandor volt inkább Anjou Lajos, akit a romantika korabeli történeti emlékezet ruházott fel a "nagy" jelzővel? Mosta-e három tenger Magyarország partjait? Mi a végső mérlege Lajos uralkodásának? A többi között ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk alábbi írásunkban.
Hassan Preisler dán író A barna ember terhe című könyve alapján igazából el sem lehet eldönteni, túl sötét vagy túl világos a kép, amelyet a bevándorlólétről fest.
Budapestig utazott a NATO főtitkára, hogy kamerába mondassa Orbánnal: nem fog vétózni. A washingtoni csúcsra készülő Jens Stoltenberg konszenzussal akarja NATO-szintre emelni Ukrajna támogatását, még akkor is, ha ez szöges ellentéte a Fidesz választási "ígéreteinek".
A politikai segítő szándékot hiányolja az otthon ápolás megterhelő munkáját végzők nevében a Visszatért hozzám az emlékezet című könyv szerzője, aki sok éve gondozza demenciával élő édesanyját, és a nehézségek dacára a beteg "világos" pillanatainak örömét is megéli, mondja el a HVG interjújában Szűcs Teri.
|
NER-közeli tulajdonosokkal erősít a magánegészségügy egyik szárnyaló cége
|
A TritonLife Labs laborszolgáltató mindkét új tagjával kapcsolatban vannak érdekességek.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202302_tritonlife_labs_edes_harmas
|
2023-01-13 16:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Szerzőnk felteszi a kérdést: melyek lesznek azok a helyek, ahová a közeljövőben meghívják a korábban a Megafon központját felszentelő papot. Javaslata szerint mindenekelőtt a Magyarságkutató Intézetbe kellene beugrania, „mert őstörténetünk egyik sajnálatos hiányossága az, hogy nélkülözi a megszentelést". Vélemény.
|
Újabb vállalkozásba fog Mészáros Lőrinc volt vőjelöltje
|
Pállfy Balázs egy másik építési vállalkozóval, Boross László Györggyel alapított közös céget, a Viatus BP Kft.-t.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202302_viatus_bp_utepito_a_kormany_kozeleben
|
2023-01-14 11:10:00
| true | null | null |
HVG360
|
Befejezte a nyomozást az utóbbi évek egyik legnagyobb magyarországi számlagyára ügyében a Nemzeti adó- és Vámhivatal (NAV). Erről maga az adóhatóság számolt be csütörtökön.
A NAV emlékeztetett, hogy három éve fogták el a számlákra szakosodott bűnszervezet vezetőjét a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, és több mint 170 helyszínen csaptak le a budapesti számlagyár tagjaira, ékszereket, órákat, bankszámlákat és több luxusingatlant is zároltak, köztük a számlagyár vezetőjének csaknem kétszázmillió forintot érő házát is. A bűnszervezet tagjaitól több mint 1 milliárd forint vagyont vontak el.
Az adóhatóság szerint az elkövetők több tucat, strómanok vezette céget hoztak létre, amelyekkel valódi teljesítés nélküli számlákat állítottak ki vevőiknek, akik így csökkenteni tudták fizetendő áfájukat. A megrendelők a fiktív szolgáltatások árát átutalták a számlagyár cégeinek, majd 12–13 százalékos jutalék fejében visszakapták a pénzt. Ezzel
több mint 1 milliárd 200 millió forintot csaltak el a költségvetésből.
A NAV közölte azt is, hogy a bűnszervezet 74 tagja ellen emelhetnek vádat, és akár 25 év börtönbüntetést is kaphatnak.
|
74 vádlott, milliárdos csalás – ez lehet a vége az utóbbi évek legnagyobb számlagyárának
|
Több mint 1,2 milliárd forintot csaltak el a költségvetésből annak a számlagyáros bűnszervezetnek a tagjai, amelynek ügyében most fejezte be a nyomozást az adóhatóság.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20230119_szamlagyar_nyomozas_nav_afacsalas
|
2023-01-19 15:33:00
| true | null | null |
HVG
|
Megadta az előzetes hozzájárulásokat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a Mol kizárólagos tulajdonában álló Mol RES Investments Zrt.-nek, hogy befolyást szerezzen az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt.-ben. A MEKH engedélyére az Alteo úgynevezett engedélyes leányvállalataiban történő közvetett befolyásszerzéshez volt szükség.
Korábbi közlések szerint a Mol RES Investments Zrt. összehangoltan eljárva a (miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozó) Diófa Alapkezelő Zrt. által kezelt Főnix Magántőkealappal és a (Jellinek Dániel tulajdonában lévő) az Indotek-Investments Zrt. által kezelt Riverland Magántőkealappal többségi befolyást és közös irányítást kíván szerezni az Alteo Nyrt. felett.
A Mol RES mint az összehangoltan eljáró felek által kijelölt ajánlattevő december 17-én kötelező nyilvános vételi ajánlatot tett az Alteo valamennyi törzsrészvényre, az ajánlati ár részvényenként 3040 forint.
A Mol korábban jelezte, hogy a felvásárlás lehetővé tenné az olajipari cégcsoport számára, hogy növelje jelenlétét a zöldenergia-termelésben és -kereskedelemben, összhangban a vállalat 2030-as stratégiájával.
Az Alteo Nyrt. részvényeit a BÉT prémium kategóriájában jegyzik. A papír 3050 forinton zárt pénteken, az elmúlt egy évben a legmagasabb árfolyama 3440, a legalacsonyabb 1700 forint volt.
|
Az energiahivatal hozzájárul, hogy a Mol részesedést vásároljon az Alteóban
|
A Mol Tiborcz István és Jellniek Dániel egy-egy érdekeltségével közösen vásárol többségi befolyást az energiaipari cégben.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20230114_energiahivatal_hozzajarulas_mol_alteo
|
2023-01-14 08:17:00
| true | null | null |
HVG
|
Már biztos, hogy 2,7 milliárd forintnál többe került a Nemzeti Konzultáció
És ebben csak az összekészítés, a postázás és a nyomdai költségek vannak benne, a plakátkampányról, Youtube-os, valamint Facebookos hirdetésekről, más platformokon sugárzott reklámokról egy szó sem esett még.
Elárulta a kormány, hogy mennyibe került a Nemzeti Konzultációs ívek eljuttatása a választókhoz. Az oldalukra feltöltött dokumentum alapján a küldemények összeállítása, a nyomdai borítékok előállítása, és a címzettek részére történő eljuttatása önmagában 2 357 942 960 Ft-ba került és erre jönnek még rá a nyomdai költségek, amelyek további 367 553 099 Ft-jába kerültek az adófizetőknek. Összesen tehát több, mint 2,7 milliárd forintot költöttünk arra, hogy a kormány 1,4 millió visszaküldött ívre hivatkozva elmondhassa, hogy a magyarok 97 százaléka utasítja el a szankciókat.
Mindezeken felül érdemes hozzávenni, hogy ez egy részköltség csupán, ugyanis a rendszerint milliárdos nagyságrendben mozgó marketingköltségeket (plakátkampány, Youtube, illetve Facebook hirdetések, reklámfilmek stb.) egyelőre nem csapták hozzá.
2022. december. 21. 17:10 Lengyel Tibor Itthon
Hadházy Ákos az Ab által visszadobott panaszáról a nemzeti konzultáció ügyében: „Erre számítottunk, irány Strasbourg”
Visszadobta az Alkotmánybíróság Hadházy Ákosnak a nemzeti konzultációra vonatkozó panaszát – korábban a választási bizottság, majd a Kúria is elutasította azt. A független képviselő most a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul, kérve annak kimondását, hogy a kormány akciója sérti a szabad választás jogát.
2022. december. 19. 09:29 hvg.hu Itthon
Hiába hosszabbították meg, így is messze elmaradt a kitöltési csúcstól a legújabb nemzeti konzultáció
Dömötör Csaba szerint 1,363 millióan válaszolták meg a kormány úgynevezett kérdéseit.
|
Már biztos, hogy 2,7 milliárd forintnál többe került a Nemzeti Konzultáció
|
És ebben csak az összekészítés, a postázás és a nyomdai költségek vannak benne, a plakátkampányról, Youtube-os, valamint Facebookos hirdetésekről, más platformokon sugárzott reklámokról egy szó sem esett még.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20230114_nemzetikonzultacio_nyomda_postazas_koltsegek
|
2023-01-14 14:33:00
| true | null | null |
HVG
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.