text
string
title
string
description
string
keywords
list
label
int64
url
string
date
string
is_hand_annoted
bool
score
float64
title_score
float64
newspaper
string
Minden tizedik paksi megjelent a város főterén kedden, amit a fideszes vezetést a júniusi önkormányzati választásokon legyőző, de csak októberben hivatalba lépő ellenzék szervezett, miután Paks egy kormányrendelettel bevételeinek több mint egy harmadát egyik napról a másikra elvesztette. A kormányzat ugyanis az atomerőmű területét kiemelt gazdasági övezetté nyilvánította, és így a város elesik az erőmű által befizetett iparűzési és ingatlanadótól, 7 milliárd forinttól, megkurtítva ezzel az eddig 19 milliárdos költségvetést. (A döntésről itt olvashatja részletes írásunkat.) Emiatt kedden rendkívüli ülésen döntött az önkormányzat az idei költségvetés módosításáról is, mivel már erre az évre érvényes a döntés, így a város az őszi hónapokra 3 milliárd forinttól esik el. "Paks nélkül nincs Paks II." - mondta Heringes Anita a megjelent csaknem kétezer tiltakozó előtt. Az MSZP-sként, a helyi Paksi Deák Ferenc Egyesület színeiben győztes polgármester szerint a város az erőmű mögött áll, de azzal, hogy kivonják a városból a helyben megtermelt bevételek jelentős részét, elveszítheti a kormány ezt a támogatást. Arra is figyelmeztetett, hogy ha a város nem működik megfelelően, nincs elég pénz szociális ellátásra, a bölcsőde, iskola fenntartására, ha az erőmű dolgozói nem lehetnek nyugodtak családjuk felől, az az erőmű működését is veszélyeztetheti, amit, ha a kormány nem is ért, Magyarország lakosságának értenie kell. Ha nem a Fideszt választja Paks, akkor rosszul választ A felszólalók és a résztvevők bizonyosak abban, hogy a kormány azért vonja el az adót és csatornázza át a fideszes vezetésű Tolna és Bács-Kiskun vármegyei önkormányzatokhoz, mert számára kedvezőtlen eredmény született a júniusi választáson, amely 26 év után ellenzékbe küldte Paks fideszes vezetését. "Magyarország választott, elfogadom, hogy a miniszterelnök Orbán Viktor, de ő meg fogadja el, hogy mi meg Paks vezetői vagyunk" - mondta Heringes. A felszólalók között volt Siófok harmadszor megválasztott ellenzéki polgármestere is. Lengyel Róbert paksi születésűként lépett fel a tüntetésen. A rendszerváltás legnagyobb vívmányának nevezte az önkormányzatiságot, amelyet fokozatosan, évek óta épít le a kormány: elvonták az iskolákat, kórházakat, a teljesítményadót, csökkentették az iparűzési adó helyben maradó részét, majd hatósági jogosítványokat vontak el, építési hatósági jogosítványuk sincs már az önkormányzatoknak "nem szólhatunk bele, hogy mi épülhet a városunkban, és mi nem". Minderre jött a szolidaritási adó - ez idén Siófoktól 740 milliós, Pakstól 2 milliárd forintos elvonást jelent. Lengyel szerint ha a szegényebb települések kapnák, a cél nemes lenne, de nem tudni, valójában mire megy el a pénz, lehet, hogy "a kiürített államkassza lyukaiba", miközben az önkormányzatok útjainak kátyúzására nem marad pénz. Szerinte a kormány az uniós források elosztásának rendszerét is büntetésre, jutalmazásra használja: "Ha meghajoltok a hatalom előtt akkor jó elvtársak vagytok és kaptok, ha egyenes gerinccel álltok, akkor nemcsak, hogy semmit nem kaptok, de még el is veszünk tőletek" - mondta, hiányolva, hogy a paksi tüntetésen nincsen még legalább 50 polgármester, akik kiállnának Paksért. "Az ország tele sunnyogó, fülét-farkát behúzó polgármesterekkel, akik baksisért vagy családjuk jólétéért vagy a jobbik esetben a városnak remélt pluszforrásért" eltűri a kormány önkormányzatokkal szembeni fellépéseit. Elég volt a fotelforradalomból "Eljutottam oda, hogy ha mindenki továbbra is a fotelből mondja a magáét, attól nem változik semmi" - mondta. A tüntetés önmagában semmit sem ér, ha ezután mindenki csöndben hazamegy, "akkor a 7 milliárd oda van, az tuti", de ha "számos település vezetője ideáll, és nem fogják be a szájukat és a paksiak is kiállnak újra, akkor a sok hang összeáll és a Karmelitába is elhallatszik, nem félünk, elég volt!" Lengyel szerint az, aki nem látja, hogy a rendelet az önkormányzati választás eredménye miatt született, "az hülye". A tüntetésen petíciót írtak alá a résztvevők, amelyet egy hét múlva elküldenek Orbán Viktornak, és egy levelet is, amelyet Heringes reményei szerint a város fideszes önkormányzati képviselői is aláírnak, kivéve Szabó Péter távozó polgármestert, aki kijelentette, hogy egyetért a kormányzat rendeletével, bár sajnálja is a döntést. A Paksi Deák Ferenc Egyesület színeiben korábban és ismét mandátumot nyert Barnabás István arról beszélt, hogy a kormány az elvonás ismeretében talán nem is akarja igazán a paksi atomerőmű bővítését, és talán csak azért tartja fenn a projektet, hogy lophasson belőle. Pedig a város vállalta az ezzel járó nehézségeket, ahogyan 50 éve is az erőmű építésekor, cserébe bevételt és fejlődést várva. Most azonban szerinte fejlődés nincs "bezárt az egynapos sebészet, a képtár, a gyógyfürdő", és már senki sem emlékszik a kormány által ígért 40 milliárdos fejlesztésre, amely az erőmű építéséhez szükséges, akár 10 ezer ember ellátásához kell a jelenleg 17 ezres városban. Barnabás szerint a vezetés és "helyi regnáló kiszolgálója elveszi a város bevételét", vélhetően azért, hogy "az önkormányzat ne tudjon költségvetést készíteni, és így a főispán majd feloszlathatja az önkormányzatot, új választást írnak ki", amit aztán a Fidesz ismét megnyerhet. Úgy vélte, hogy a kormánynak nem tetsző színezetű önkormányzat megbüntetésének messzemenő hatása van, nő az elvándorlás, csökken a vállalkozások bevétele, ez elbocsátásokhoz vezet, eközben az erőmű dolgozóinak életszínvonala is csökken, ami az erőmű biztonságos működtetését is veszélyezteti. Barnabás szerint ez végül az eddig gazdag város leépülését okozza, miközben a szükséges fejlesztések sem valósulnak meg. A képviselő a tüntetés végén felvetette, hogy Szekszárdon, a Tolna vármegyei önkormányzatnál is lehet tüntetés, hiszen ez a fideszes vezetésű testület lett az elvont pénzek egyik kedvezményezettje, amely belátása szerint oszthatja a pénzeket a települések között.
Az erőmű biztonságát félti Paks, miután a város bevételeinek harmadát elvonta a kormány
Minden tizedik paksi megjelent a város főterén kedden, amit a fideszes vezetést a júniusi önkormányzati választásokon legyőző, de csak októberben hivatalba lépő ellenzék szervezett, miután Paks egy kormányrendelettel bevételeinek több mint egy harmadát egyik napról a másikra elvesztette. A kormányzat ugyanis az atomerőmű területét kiemelt gazdasági övezetté nyilvánította, és így a város elesik az erőmű által befizetett iparűzési és ingatlanadótól, 7 milliárd forinttól, megkurtítva ezzel az eddig 19 milliárdos költségvetést. (A döntésről itt olvashatja részletes írásunkat.) Emiatt kedden rendkívüli ülésen döntött az önkormányzat az idei költségvetés módosításáról is, mivel már erre az évre érvényes a döntés, így a város az őszi hónapokra 3 milliárd forinttól esik el.
null
1
https://telex.hu/belfold/2024/08/06/az-eromu-biztonsagat-felti-paks-miutan-a-varos-beveteleinek-harmadat-elvonta-a-kormany
2024-08-06 20:35:00
true
null
null
Telex
"Újra kell gondolnunk, hogy mire van és mire nincs pénzünk" - mondta Paks októberben hivatalba lépő ellenzéki polgármestere azon a rendkívüli ülésen, amelyen a testület döntött a város költségvetésének módosításáról, miután a kormány egy rendelettel elvonta a város 19 milliárdos költségvetéséből azt a 7 milliárd forintot, amelyet a paksi atomerőmű fizet iparűzési és ingatlanadó formájában Paksnak. Az ukrajnai háborús helyzetre vonatkozó rendelet azután született, hogy 26 év után Pakson vereséget szenvedett az önkormányzati választáson a Fidesz, így októbertől a település vezetését ellenzéki polgármester, az egykor MSZP-s kötődésű Heringes Anita és a Paksi Deák Ferenc Egyesület veszi át, a Fidesz helyben ellenzékbe szorul. A rendelet szerint a paksi atomerőmű területét különleges gazdasági övezetté nyilvánítják. Az augusztus elsején megjelent kormányhatározat már az idei évet is érinti - az évre esően arányosan körülbelül 3 milliárd forintot -, így az ülésen a város döntött arról, hogy már szerdától a város nem vállal egymillió forintnál nagyobb újabb kötelezettséget. Döntöttek arról is, hogy ha el is nyeri a város közlekedésért felelős cége a vissza nem térítendő 4,3 milliárdos támogatást buszbeszerzésre, arról inkább lemondanak, hogy a későbbi, fenntartással járó költségek ne terheljék a város megkurtított költségvetését. Heringes Anita a pályázatok teljes átnézését javasolta, felvetve, hogy a félmillió forintnál nagyobb - nem béreket érintő - kifizetéseket is vizsgálják felül. Külön kitért a tanácsadói szerződésekre, javasolva a még hivatalban lévő fideszes Szabó Péter polgármesternek, hogy a saját tanácsadói szerződéseit is vizsgálja felül. Ezekről a felvetésekről az ülésen nem született döntés. A rendelet miatt kedden tüntetést tartanak a városháza előtt az októberben hivatalba lépő képviselők, tiltakozva a város költségvetésének 37 százalékát kitevő elvonás ellen. Bár a Telexnek nyilatkozva a még hivatalban lévő polgármester elmondta, érvénybe lépéséig nem volt tudomása a rendeletről, és azt sajnálattal vette tudomásul, szerinte "a kormányzat nem fogja elengedni a város kezét", így a szükséges fejlesztések megvalósulnak. Volt már jel arra, hogy a kormányzat elvonhatja ellenzéki vezetés esetén a város fő bevételét jelentő, az atomerőműtől származó iparűzési adót, amelyet így a - fideszes többségű - Tolna vármegyei és a Bács-Kiskun vármegyei önkormányzat kap. Heringes Anita a megválasztása után már úgy nyilatkozott, "öt nehéz év elé nézünk".
A fideszes vezetést elküldő Paksnak annyival kevesebb lesz a pénze, hogy egy 4,3 milliárdos buszbeszerzést is visszamond
„Újra kell gondolnunk, hogy mire van és mire nincs pénzünk” – mondta Paks októberben hivatalba lépő ellenzéki polgármestere azon a rendkívüli ülésen, amelyen a testület döntött a város költségvetésének módosításáról, miután a kormány egy rendelettel elvonta a város 19 milliárdos költségvetéséből azt a 7 milliárd forintot, amelyet a paksi atomerőmű fizet iparűzési és ingatlanadó formájában Paksnak.
null
1
https://telex.hu/belfold/2024/08/06/a-fideszes-vezetest-elkuldo-paksnak-annyival-kisebb-lesz-a-koltsegvetese-hogy-azonnal-modositani-kellett
2024-08-06 15:13:00
true
null
null
Telex
Többségi tulajdont szerez leányvállalatán, a Gránit Biztosítón keresztül a Magyar Posta Életbiztosítóban és a Magyar Posta Biztosítóban a Waberer's-csoport - közölte a vállalat a tőzsde honlapján.A tranzakcióval a Gránit Biztosító csaknem 67 százalékos részesedést szerez a két biztosítóban. A tranzakció lezárása - a hatósági engedélyek megszerzése után - 2024 őszén várható. Hosszabb távon a tranzakció célja, hogy a Waberer's-csoport meghatározó részesedést szerezzen a teljes magyarországi biztosítási piacon - írták.A tájékoztató szerint a csoport 100 százalékos tulajdonában lévő Gránit Biztosító Zrt. július 8-án adásvételi szerződést írt alá a Magyar Posta Biztosító Zrt. és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. kétharmados - 66,925 százalékos - részesedésének megvásárlásáról. A Posta biztosítók együttes megszolgált díjbevétele 60,7 milliárd forint, míg adózott eredménye 2,2 milliárd forint volt 2023-ban.A Magyar Posta Biztosító Zrt. és Magyar Posta Életbiztosító Zrt. a magyar biztosítási piac meghatározó szereplője komplex élet- és nem-életbiztosítási termékportfólióval. A mostani tranzakcióval a Waberer's a magyar életbiztosítási piac egyik legnagyobb szereplőjében szerez részesedést, és jelenik meg az életbiztosítási szegmensben, írta az MTI.Korábbi cikkünkben írtuk, hogy az állam azonban nem szeretett volna tartósan tulajdonossá válni, így kiírta a Magyar Posta biztosítóinak privatizációját. Várható volt, hogy egy Fidesz-közeli szereplőhöz kerülnek majd ezek a cégek, mert a hazai tulajdon arányát akarták növelni a magyar biztosítói szektorban. A Keszthelyi Erik és Mészáros Lőrinc tulajdonában álló CIG Pannónia és a Tiborcz István többségi tulajdonában álló Gránit (korábban Waberer’s) Biztosító tűnt már akkor is esélyesnek, végül az utóbbi lett a befutó.
Tiborcz István cége megveszi a Posta Biztosítókat
A Gránit Biztosító 67 százalékos tulajdonrészt szerzett két biztosítóban is.
null
1
https://telex.hu/gazdasag/2024/07/08/waberer-csoport-granit-biztosito-posta-biztosito-reszesedes
2024-07-08 02:00:00
true
null
null
Telex
Bő két heteírtunkarról, hogy a közép-európai léptékkel szinte felfoghatatlan méretű, 45-50 ezer munkavállalót és tucatnyi nagy céget magában foglaló, zágrábi központú Fortenova eladja bizonyos agrárvállalkozásait. Mindez a magyar nagyvállalkozók érdeklődését is felkeltette. Csányi Sándor is próbálkozott, de Mészáros Lőrinc két horvát csoporttal együtt a top 3-ig jutott.Most Anja Linić Sikavica, a Fortenova kommunikációs igazgatója arról tájékoztatta a Telexet, hogy a pályázat lezárul,t és a Fortenova a horvát Podravka mellett döntött. Ennek értelmében a Fortenova Group a jövőben már csak a Podravkával folytatja a tárgyalásokat. A magas ár mellett a Fortenova úgy ítélte meg, hogy a Podravka segítheti azt a célt, hogy a cégek kölcsönösen előnyös stratégiai partnerségben dolgozzanak a jövőben, hiszen a Fortenova megmaradt élelmiszercégei számítanak az eladott társaságok mezőgazdasági termelésére.Az eladásra azért került sor, mert a Fortenova eléggé el van adósodva, így a szlavón nagybirtokokkal is rendelkező cégcsoport (PIK, Vinkovci, Vupik, Energija Gradec, Belje Agro-Vet és Felix nevű cégek) eladása csökkentheti az adósságot. Úgy tudjuk, hogy a Mészáros-csoport mellett még két horvát cégcsoport indult, a kaproncai Podravka, illetve egy konzorcium, az eszéki Žito és a viškoci OsatinaGrupa.A Mészáros-csoport érezhető ellenszélben indult, mert Horvátországban mindenféle szempont miatt fújtak a magyar földszerzési törekvések kiterjesztésére. Ez a szlogen abból eredt, hogy a most eladott cégek együttesen mintegy 32 ezer hektár állami tulajdonú földön is gazdálkodnak. A horvát politikusok pedig gyakran óvatosak a külföldi befektetőkkel, nehogy a nacionalista politikai erők és lapok a haza kiárusításával vádolják meg őket.
Mészáros Lőrinc cége lemaradt a gigantikus horvát agrárcsoportról
A Fortenova Group végül a szintén horvát Podravkát választotta stratégiai partnernek.
null
1
https://telex.hu/gazdasag/2024/07/12/meszaros-lorinc-cege-lemaradt-a-gigantikus-horvat-agrarcsoportrol
2024-07-12 19:19:00
true
null
null
Telex
Többségi tulajdont szerez leányvállalatán, a Gránit Biztosítón keresztül a Magyar Posta Életbiztosítóban és a Magyar Posta Biztosítóban a Waberer's-csoport - közölte a vállalat a tőzsde honlapján. A cég többségi tulajdonosa több entitáson keresztül Tiborcz István nagyvállalkozó, Orbán Viktor miniszterelnök veje.Mindezt a Telex is megírta. Mindig nagyon különös, amikor a magyar állam vesz vagy elad valamit, de nem mondja meg az árat. Magáncégek között ez ugyan bevett gyakorlat, üzleti titokként védik a szerződő partnerek az árat, az értékelést, de az elmúlt időszak nagy tranzakciói során, amikor az állam távközlési, reptérüzemeltető, vagy banki érdekeltséget vett vagy adott el (Vodafone, a Budapest Airport, Erste), megismerhettük az árat. Igaz, amikor az állami MVM a nagy azeri gázmezőbe szállt be, ott nem volt árról szó.Ha azonban egy tisztán magyarországi dealben az állam nem közöl árinformációt, az mindig azt sejteti, hogy van miért titkolóznia. Ráadásul előbb-utóbb majd úgyis felszáll a fehér füst, vagy a tranzakció végleges lezárása után, vagy ha akkor sem,legkésőbb jövő májusában, az eladó állami Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. éves beszámolójából megtudjuk majd az árat.Ez még jó messze van, de rögzítsük gyorsan, a Telex azt becsüli, hogy amennyiben az ár 27,8 milliárd forint körül lesz, akkor az állam egyéves, furcsa tulajdonosi szerepvállalása számszakilag indokolható, de ha alatta, akkor azt nehéz lesz megmagyarázni.Hogyan értünk el az eladásig?A hazai gazdasági életben nem ritka az, hogy az éves beszámolók, illetve azok kiegészítő mellékletei sok értékes információt rejtenek, ugyanakkor azok nem feltétlenül kerülnek napvilágra, hiszen kevesen böngészik ezeket. A mostani tranzakció után megnéztük, a Corvinus és a két Magyar Posta Biztosító jelentését, és több eddig számunkra nem ismert esemény derült ki.Kezdjük az alapsztorival! A Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a Posta Biztosító korábbi többségi tulajdonosa, a HDI International AG (német Talanx-csoport) 2022. december 22-én szerződést kötött a Posta Biztosítók 66,9 százalékos üzletrészének adásvételéről. A tranzakció végül 2023. április 5-én valósult meg. A Corvinus ezek után elég gyorsan arról döntött, hogy a biztosítókban tulajdonolt 66,9 százalékos üzletrészét nyílt, piaci versenyfolyamat keretében értékesíti.A kötelező ajánlati fázis december végén zárult, ezt a pályázatot nyerte meg végül a Tiborcz István többségi tulajdonában álló Gránit Biztosító, amivel már korábban is számoltunk. A pályázatról egyébként korábban az terjedt el, hogy a német Allianz adta be a legmagasabb ajánlatot, de a német biztosító teljese elzárkózott attól, hogy ezt kommentálja számunkra.Természetesen ha az állam a magyar biztosítói szektor konszolidációjában úgy vállalt szerepet, hogy közben a szektorban a magyar tulajdont is növelni szerette volna, akkor aligha örült volna egy német befutónak: nem azért vett német tulajdonostól, hogy egy másik németnek adja tovább a portékát. Hivatalosan persze az uniós államok között nem lehetett különbséget tenni, de a magyar cél az egykori közlemény nyíltan ki is mondta: "a biztosítási szektor esetében emellett stratégiai cél, hogy tovább növekedjen a hazai tulajdon aránya."Izgalmak a könyvekbenNa, de mi történt közben? A Corvinus 2023-as jelentésének kiegészítő melléklete arról ír, hogy a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-ben és a Magyar Posta Biztosító Zrt.-ben birtokolt többségi részesedései nem a tartós részesedések között szerepelnek, hanem az értékpapírok között, a részesedés kapcsolt vállalkozásban mérlegsoron.A részesedések bekerülési értéke 27,8 milliárd forint volt. Független szakértői jelentés alapján a két részesedésre év végén együttesen 4,8 milliárd forint értékvesztést számolt el a Corvinus, így azoknak az év végén nyilvántartott könyv szerinti értéke kerek 23 milliárd forint. Mindjárt tanakodunk egy kicsit, hogy ez miért történhetett, de találtunk még egy fontosnak látszó információt:"A társaság a Magyar Posta Életbiztosító (MPÉ) Zrt. részesedés megszerzése után alárendelt kölcsöntőke jogcímén kölcsönt folyósít 5 millió euró összegben."Ezek magyarázatáról kérdeztük a Corvinust, ha válaszokat kapunk, természetesen jelezzük.Miért kellett leértékelni?Ha azt feltételezzük, hogy az állam 27,8 milliárd forintért vásárolt (ez volt a részesedés bekerülési értéke), akkor a beszámolóban nem nevesített szakértők valamiért 4,8 milliárdos, a korábbi értékhez képest 17,3 százalékos leértékelést láttak indokoltnak. Erre akkor kerülhet sor, ha nagyon apad egy cég saját tőkéje, de a biztosítók mérlege alapján mindkét társaság saját tőkéje emelkedett 2023-ban.Természetesen olyan ok is lehet, amely a sajt tőke szinten maradása, vagy akár emelkedése mellett indokol leértékelést. A biztosítóknak nem volt könnyű éve 2023-ban, a magas infláció nem segít a szektornak, hiszen az ügyfelek előre fizetnek díjat, a kárfizetések azonban már magasabb árak mellett történnek.De azért az, hogy az állam kezében pár hónap alatt a társaságok az értékük hatodát elveszítették, eléggé nehezen érthető.Ezért merülhet fel, hogy amennyiben az állam mérsékeltebb áron tervezett értékesíteni, vagyis csak a saját vásárlási ára alatt remélt vevőt, de nem szeretett volna a könyvekben feltüntetett érték alatt eladni, inkább módosított.Egy különös állatfajA Magyar Posta Biztosítók amúgy a hazai piacon egy kicsit eltérő modellben működtek, mint a többiek, ahogy nekünk magyarázták, különös állatfaj volt a cég. A két egykori tulajdonosnak, vagyis a nagy német ipari biztosítónak, a Talanxnak és a Magyar Postának ugyanis nem is elsősorban a biztosító nyeresége, az osztalék volt a legizgalmasabb.A Talanxnak inkább az volt az extraprofit, hogy ő viszontbiztosítói szolgáltatásokat nyújtott a magyar cégnek, és ezzel terítette a kockázatait. Vagyis a német biztosító hatékonyságát javították a kelet-európai leányvállalatai. Állítólag sokszor a termékfejlesztés is Németországban zajlott, a magyar biztosítók gyakran csak a minimális munkaerő-állomány követelményeknek feleltek meg. A Magyar Postának pedig az volt az üzlet, hogy mivel az ő postai hálózatában adták el a biztosítások zömét, a postának a szerzési jutalékokból volt komolyabb bevétele.Az új tulajdonos nyilván más modellben fog gondolkodni: a méretgazdaságosságban, a nagyobb biztosítói portfólióban lesz érdekelt. A magyar állam helyzete sem volt egyszerű, magyar vevőt, ráadásul politikailag érzékeny, mert a miniszterelnök családjához kötődő vevőt választott, de a bejelentéssel legalábbis a június 9-i választást megvárta. Aztán be kellett már jelenteni a döntést, de árat még mindig nem tudunk. És ha erre az információra a következő évi beszámolási időszakig, 2025 május-júniusáig kell várni, akkor már aligha fog akkorát szólni a vételár - akkor sem, ha az alacsonyabb lesz, mint amennyiért az állam maga megvette a részesedéseket.
Igazán elárulhatná az állam, hogy mennyiért adott el két biztosítót Tiborcz István cégcsoportjának
Nem tudjuk, csak sejtjük, hogy a magyar állam olcsón adta el a Magyar Posta Biztosítókat a Tiborcz István többségi tulajdonában álló Gránit Biztosítónak. Az eladó Corvinus és a biztosítók éves beszámolóiban legalábbis több erre utaló elem is felbukkan.
null
1
https://telex.hu/gazdasag/2024/07/09/magyar-posta-ket-biztositot-granit-privatizacio-tiborcz-istvan
2024-07-09 02:00:00
true
null
null
Telex
A fűnyírás olyan az önkormányzatok életében, mint a közétkeztetés, a parkolás, az őrzés-védelem, a takarítás. Jó nagy munkák, ahol csak pár cég működik a piacon, vagy inkább csak pár cég tud ilyen nagy volumenben is feladatokat vállalni. Közgazdasági terminológiával: oligopol a piac. Eközben sokszor nem átláthatók a vállalkozói láncolatok, a munkavállalók sokszor talán nem is tudják, hogy adott esetben melyik cég megbízásából vágják a füvet. Budapesten pedig a parkfenntartási és kertészeti munkákat már évtizedek óta egy olyan cégháló uralja, amelynek tagjai egymás ellen indulva, de a háttérben jelentős összefonódásokkal nyerik az erre kiírt önkormányzati közbeszerzéseket. A cégháló egyik fontos vezetőjét pedig nemrég letartóztatták a NAV nyomozói.A főváros az elmúlt időszakban végrehajtott letartóztatásoktól és a témában megjelent Szabad Európa-cikkektől egyáltalán nem függetlenül úgy döntött, hogy bár nem egyszerű a kooperáló külsős cégek ellen fellépni, de nekifut, és a feladat kiszervezése helyett inkább saját erőből, saját emberekkel oldja meg a jövőben a kaszálást, fűnyírást Budapesten.Június 28-ánkirúgták Zakar Andrást, a Főkert főigazgatóját, a Telexnek nyilatkozó több forrás szerint ráadásul még meg sem indokolták mindezt a nagy szakmai elismerésnek örvendő Zakarnak.A kirúgás hátteréről a Budapesti Közművek (BKM) Zrt. sajtóosztálya ésa Fővárosi Önkormányzat mélyen hallgatott, érdemben Zakar András sem nyilatkozott, de a személyi döntés több szempontból is rendkívüli és erős történetet sejtetett. Zakar András kertészmérnök négy és fél éve nyílt pályázati úton nyerte el a Főkert vezérigazgatói posztját, majd a Főkert BKM-be olvadásával lett a Budapesti Közművek kertészeti divíziójának főigazgatója. A kirúgása körülményeiről először nem nyilatkozott, majd a napokban végül szóba állt a Blikk-kel, ésazt mondta: a mai napig nem kapott hivatalos magyarázatot arra, hogy miért rúgták ki, telefonon sem ér el senkit.De miért volt különleges az eltávolítása? Részben azért, mert a főigazgató szakmai munkájáról a háttérbeszélgetéseken valójában mindenki elismeréssel beszélt nekünk, részben pedig azért, mert az indokolás nélküli, igaz, nem rendkívüli kirúgás mindenképpen barátságtalan körülmények között zajlott: a közlés után Zakar András már nem is mehetett vissza az irodájába (hivatalosan ez azt jelenti, hogy a felmondási időre felmentették a munkavégzés alól), és közvetlen főnöke, Bardóczi Sándor, a Fővárosi Önkormányzat főtájépítésze sem tudott a készülő akcióról.Egészen pontos magyarázatot nem kaptunk a főváros és a BKM személyi döntésére, mint hallottuk, vezető állású munkavállalónak lehet indokolás nélkül, rendes felmondással felmondani. Amennyire tudjuk, Zakarnak a végkielégítése és adott feltételek mellett valamilyen prémium jár. De azért is különleges a helyzet, mert éppen a döntés környékén kulminálódott a nyilvánosság előtt egy zavaros büntetőügy. A visszaélés gyanúja nem merült fel, de a városvezetés úgy döntött, hogy egy nagy és fontos átalakításnak mással kell nekifutnia.Amit egészen biztosan megtudtunk az ügyre rálátó forrásainktól, hogy az ügy hátterében a főváros kaszálási szerződéseinek átalakítása áll. Nekünk így nevezték, de gyakorlatilag közterek, temetők, utak menti fűnyírásáról van szó. Budapest szinte összes kerületében már hosszú évek óta egy különös cégháló szokta elnyerni ezeket a munkákat, ennek egyik vezetőjét nemrég letartóztatták a NAV nyomozói.A történet háttere szakmai szinten évtizedekre, de a nyilvánosság előtt is négy évre nyúlik vissza. ASzabad Európaekkor egy cikksorozatban mutatta be, hogy a fővárosban és a kerületi önkormányzatoknál egy egymással sok szempontból összefonódó cégcsoport nyer el rendre kertészettel, kaszálással, parkosítással kapcsolatos munkákat. A Szabad Európa külön cikkben mutatta be, hogy a társaságok alkotta hálózat (vagy ahogy forrásaink nevezték, a "network") láthatatlan kulcsfigurájaZ. Zsolt,aki ugyan csak egy cégben jelent meg tulajdonosként, de a cikk bemutatta, hogy a cégháló nagyon szorosan összenőtt. Akkor a következő cégekről volt szó:Mi még belevettük a kutakodásba ötödikként a Harmat Kert Kft. nevű társaságot, amely elsősorban temetőkben végzett fűnyírási feladatokat.A korábbi cikkeknek annyiban nem sok következményét láttuk, hogy a cégek mögötti vállalkozói kör, Szarka Attila, Kocsis László (aki korábban a Főkert első embere is volt), Bubla Szabolcs, Soós Attila, illetve a tulajdonukban levő, olykor ugyanarra a címre bejegyzett, egyenként is pár milliárd forint árbevételt és 300-500 milliós nyereségeket elérő társaságok továbbra is nyerték a pályázatokat.A céghálóról korábban a Szabad Európa közölt háromrészes cikksorozatot, e szerint a network politikai ciklusoktól függetlenül dominálta a kertészeti és parkfenntartási piacot Budapesten. A cégháló tagjai a Szabad Európának nyilatkozó források szerint már húsz éve sorra nyerik a parkfenntartásra kiírt pályázatokat, elsősorban a kerületi önkormányzatoktól, gyakran "egymás ellen" indulva, de lényegében mindegy volt, hogy ki nyeri a pályázatot, hiszen ugyanaz a kör profitál.A vállalkozói kör a fővárossal is sokféle szerződéses viszonyban állt. Mindez persze évek óta így volt, így aligha indokolta volna június 28-án a hirtelen személyzeti lépést.Ugyanakkor a már évek óta a témával behatóan foglalkozóSzabad Európajúnius 27-én újabb fontos cikket jelentetett meg. Ebben leírta, hogy aKözponti Nyomozó Főügyészségkorábbi (június 19-i) közleménye egy óbudai korrupciós ügyben érinti Z. Zsoltot is. Állítólag négy embert tartóztattak le, de tíz gyanúsítottja is van az ügynek. Azt, hogy Z. Zsoltot, aki a parkfenntartási üzlet mellett ingatlanhasznosításban is érdekelt volt, valamint baloldali, és jobboldali körökkel is üzletelt (talán amolyan hídember, nagykoalíciós közvetítő volt), pontosan miért vitték el, nem lehet tudni, de elvileg egy Baranya megyei számlaügyben bukott meg.A Z. Zsolt elleni nyomozásról kérdeztük az ORFK-t és a Baranya megyei rendőröket is. A Baranya Vármegyei Főügyészség kérdésünkre azt válaszolta, hogy "a nyomozás érdekeire tekintettel sajnos további tájékoztatást jelenleg az ügyben nem tudunk adni". Az ORFK pedig azt közölte, hogy a rendőrség nem folytat a "Z. Zsolt céghálóját érintő nyomozásokat", ezért a Főkert esetleges érintettségéről nincs információnk.Korábban kerestüka Központi Nyomozó Főügyészséget is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy "arra a kérdésre, hogy egy konkrétan meghatározható - és közszereplőnek nem minősülő - magánszemélynek az érintettsége felmerül-e egy büntetőeljárásban, a személyes adatok védelmére tekintettel nem adható tájékoztatás".A kertészeti, parkosítással foglalkozó cégek nem voltak érintettek, vagy legalábbis nem észleltek nyomozati lépéseket. Ugyanakkor nehéz nem összefüggést találni a 27-én megjelent cikk és a 28-án kirúgott Zakar ügye között, már csak azért is, mert a Városháza felől is ilyen szerződésekre, kaszálási ügyre mutogattak a forrásaink.Rögtön szerettünk volna erről érdeklődni a fővárosnál, de legfeljebb abban kaptunk segítséget a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt.-től, hogy merre kutathatók a fővárosi közbeszerzési szerződések. Találtunk is szép számmal a fenti cégkörből szerződéseket, ugyanakkor ezekből természetesen nem lehet azt megállapítani, hogy azokban volt-e túlárazás, vagy valamilyen nemtelen, versenyellenes, korrupciós elem. Ha pedig esetleg volt, akkor sem könnyű megítélni, hogy azokból ki húzott hasznot. A szerződések egy részén Zakar András, máshol Mártha Imre BKM-vezér neve szerepel aláíróként, de olyan szerződések is vannak, amelyek valójában államiak, a Főkert csak amolyan lebonyolító, végrehajtó partner.Mindenesetre a Zakar mellett érvelő forrásunk szerint a Főkert kirúgott igazgatóját aligha terheli nagymértékű felelősség, a nevezett cégekkel a kapcsolatok ugyanis már örököltek voltak, és a főigazgatónak csak nagyon limitált összegben volt önálló szerződéskötési joga.Mindenesetre az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR) elég sok, többtucatnyi szerződést találtunk, elsősorban a fenti vállalkozói kör cégei közül a Harmat Kert és a DeerGarden cégekkel. Ezeket természetesen mind leválogattuk, de ízelítőül pár érdekesebb, nagyobb megállapodás:A márciusban Pécs környékén letartóztatott, azóta előzetesben ülő Z. Zsolt ügyében aNAV közlése szerint egy számlagyár tagjaira csaptak le, ennek részeként vették őrizetbe Z.-t, aki ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, illetve üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett vesztegetés miatt nyomoztak. A Szabad Európa elérte a parkos cégek egy részét, de a DeerGarden, a Parkfenntartó Kft. és a Harmat Kert Kft. ügyvezetői a Szabad Európa kérdésére azt válaszolták,cégeik nem érintettek ebben a nyomozásban.A főváros viszont úgy döntött, hogy szakít ezzel a hálózattal, és a BKM inkább felvesz több mint száz embert, akik a fővárosi cég, és nem alvállalkozók nevében nyírják majd a füvet Budapesten. A BKM ezzel a szervezéssel szakít a parkfenntartó vállalkozói körrel.A BKM kommunikációs osztálya a Telex kérdésére azt közölte, hogy a társaság 2022-ben költségtakarékossági és kertészeti szakmai okokból döntött úgy, hogy a zöldfelület-fenntartási feladatokat az érintett divízióknál, vagyis a Budapesti Temetkezési Intézetnél (BTI) és a Főkertnél elsősorban saját munkavállalókkal és saját gépparkkal fogja elvégezni. A BTI-nél a cég közlése szerint már tavaly házon belülre szervezték a feladatokat, ezt folytatják idén a Főkertnél. A BKM szerint több mint száz munkavállalói státuszt hoztak létre a feladatra, amit már majdnem sikerült is betölteni, de még folyamatosak a felvételek. Amikor pedig épp nincsenek kaszálási feladatok, vagyis ősszel és télen, a parkfenntartásra fölvett kollégák temetői avargyűjtést, cserjézést, síkosságmentesítést, általános karbantartást, takarítást végezhetnek, ezzel további alvállalkozókat kiváltva.A korábbi példák alapján viszont nem is olyan egyszerű szakítani a parkfenntartási cégekkel. Korábban voltak kerületek, amelyek nagy elánnal igyekeztek megszabadulni ettől a networktől, de aztán amikor új szerződést kötöttek, valójában kiderült, hogy a hálózat cégei így is benne maradtak. A városvezetésre rálátó, név nélkül nyilatkozó forrásaink azt sem zárják ki, hogy az újonnan felvett munkatársak foglalkoztatásával még drágább is lesz a fűnyírás.De miért érezhette a főváros fontosnak ezt a szakítást? Az első probléma, amit a főváros azonosított, hogy a kaszálási feladatok teljesítményigazolásai utólag nehezen ellenőrizhetők, ehhez nagyobb apparátus kellene. Van, amikor gyanúsan hosszú a fű, de nem bizonyítható, hogy nem történt meg idejében a fűnyírás. Mindenesetre amikor a BKM átnézte a kaszálási közbeszerzéseit, több lépést is tett. A temetőkben vágó Harmat Kert szerződéseivel kapcsolatban feljelentést is tett a BKM, mert úgy ítélte meg, hogy a Budapesti Temetkezési Intézet területén 60 millió forintnyi teljesítés nem volt elvégezve. Állítólag utólag a cég ezt ledolgozta ugyan, de megromlott a kapcsolat.De volt még egy konfliktus, amit csak nagyon szőrmentén hozunk ide, a BKM többségi tulajdonában áll a Virágértékesítő Vállalat, amelyben a fenti körből, a networkből is van kisebbségi tulajdonos, és egy kellemetlen jogi vita indult, ami tovább mérgesítette a helyzetet.Amikor a még élő szerződések kifutottak, és a városvezetés hallott az említett nyomozásról és letartóztatásról is, úgy döntött, hogy visszaszervezi a kaszálást.Amikor Z. Zsoltékat letartóztatták, még az is bizonytalannak látszott, hogy vajon a szerződő szolgáltató cégek elérhetők maradnak-e, márpedig a város nem maradhat fűnyírás nélkül.Így a folyamatban levő új kaszálási közbeszerzést a BKM visszavonta. Bár a visszaszervezés nem egyik napról a másikra történik meg, talán őszre lesz reális, de a BKM állítólag vett már fűnyírókat, és embereket is elkezdett toborozni.Ebben a folyamatban támadt bizalomvesztés a főváros felől Zakar András irányába, noha azt nem tudjuk, hogy ezt egyáltalán megfogalmazták-e neki. Olyan gyanút senki nem fogalmazott meg számunkra, hogy Zakar András kertészmérnök korrupt lett volna, de a főváros szerint vagy nem érdekelte annyira a kiszervezett feladat, vagy olyan személyes kapcsolatok alakultak ki, amellyel úgy ítélte meg a főváros és a BKM vezetése, hogy a "kaszálási reform" vele nem folytatható.Természetesen felvetettük, hogy ha nem is ő az aláíró a szerződéseken, akkor mégis miért neki kellett távoznia. Bár Zakarnak alacsony volt a szerződési limitje, nekünk arra utaltak a forrásaink, hogy megvan az a rend, hogy ki írhat alá egy nagyobb szerződést, de a folyamat hosszabb döntéselőkészítés után ért fel. Vagyis, ha jól értjük, amikor Mártha Imre írt alá szerződéseket, azokat a szerződéseket alulról javasolták neki.Zakarral pozitív forrásunk szerint azonban valójában már alatta is megindult a reform, egy csomó embert vettek fel. A város oldaláról viszont azt hallottuk, hogy ez igaz, de még inkább csak a központba, létesítménygazdálkodásra érkeztek munkatársak, és nem a fűnyírási feladatra alkalmas fizikai dolgozók. Márpedig olyan helyzetbe nem kerülhet a város, hogy nincs, aki elvégezze a szükséges kaszálási, parkgondozási munkákat.
Fűnyíróelv: a Főkert-főigazgató kirúgása és egy különös cégháló története
Közel száz embert vesz fel a főváros, hogy a jövőben ne külsős cégek, hanem saját emberek nyírják a füvet Budapesten. Miért kellett ezt a döntést meghozni, és mi köze van mindennek Zakar András Főkert-főigazgató váratlan és indokolás nélküli elbocsátásához?
null
1
https://telex.hu/gazdasag/2024/07/20/funyiras-fokert-zakar-andras-martha-imre
2024-07-20 09:08:00
true
null
null
Telex
Feljelentéskiegészítés keretében megvizsgálta a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a volt pénzügyőr,Tiszolczi Lajos Partizánnak tett állításait, írja közleményében a Központi Nyomozó Főügyészség. Az ügyészség az állítások vizsgálata után elutasította az azzal kapcsolatos feljelentéseket.A vizsgálat során arra jutottak, hogy a nyomozást nem politikai utasítás alapján szüntette meg a NAV nyomozó szerve, hanem az Európai Unió Bíróságának ítéletét is alapul véve a portugál jogsegély során beszerzett bizonyítékok alapján.Az Európai Unió Bírósága az adóigazgatási eljárással kapcsolatban kimondta, hogy megfelel az Európai Unió jogának, ha egy gazdasági társaság azért köt másik uniós országban vállalkozása során ügyletet, mert ott kedvezőbb a hozzáadottérték-adó.A portugál igazságügyi hatóságok által teljesített jogsegély szerint az érintett cég valós vállalkozási tevékenységet folytatott Portugáliában, amely tevékenység után Portugáliában adózott, a kettős adóztatás tilalma alapján így Magyarországon nem volt áfafizetési kötelezettsége. Ezen bizonyítékok alapján a nyomozó hatóság törvényesen csak az eljárás megszüntetéséről határozhatott.A közleményben kitértek arra is, hogy Tiszolczi "nem volt az úgynevezett Gattyán-ügy nyomozója, a büntetőeljárási törvényben írt nyomozási cselekményt abban soha nem végzett."A büntetőeljáráson kívül - annak szabályaival ellentétesen - kapcsolatot tartott egy vele együttműködő személlyel, és az érintett személy által elmondottakról írt feljegyzéseket. Ezekről az ügyészséget nem tájékoztatta, a hallottak valóságtartalmát nem ellenőrizte. "A jelentéseiben foglaltakból megállapítható, hogy a vele együttműködő személy célja az volt, hogy Gattyán Györgytől nagyobb összegeket szerezzen" - írták, majd azzal folytatták, hogy a nyomozás semmilyen módon nem állt összefüggésben "a volt pénzügyőr által kezdeményezett, 2023. április 30-i hatályú munkaviszony megszüntetésével. Az az állítás sem felel meg a valóságnak, hogy az ügyben eljárt nyomozókat kizárták az ügyből."A közleményben kitértek arra is, hogy amennyiben a volt pénzügyőr hivatalos eljárása során bármilyen bűncselekményt észlelt volna, úgy köteles lett volna azt a nyomozó ügyészségen feljelenteni. Ilyen feljelentést hivatali szolgálata alatt nem tett, és jelen ügyben sem ő volt a feljelentő.Ebben a cikkünkbenrészletesen írtunk arról,hogy mi volt az a NAV-nyomozás Gattyán ellen, amit a volt nyomozó szerint felsőbb utasításra zártak le.
Az ügyészség szerint sosem volt a Gattyán-ügy nyomozója a Partizánnak nyilatkozó volt NAV-os pénzügyőr
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség elutasította a volt NAV-os adónyomozó állításaival kapcsolatos feljelentéseket.
null
1
https://telex.hu/gazdasag/2024/07/29/nav-nyomozas-gattyan-ugy
2024-07-29 14:12:00
true
null
null
Telex
"A rám terhelt bűncselekményeket nem követtem el sem felbujtóként, sem tettesként, sem társtettesként" - mondta Tarsoly Csaba, a Quaestor-per elsőrendű vádlottja és a cégcsoport korábbi vezére. Tarsoly szerdán és pénteken szólalt fel az utolsó szó jogán a Fővárosi Törvényszéken. A vád szerint tíz társával együtt összesen 77 milliárd forint kárt okozott ügyfeleiknek."Sok ügyvéd nem volt még ennyi tárgyaláson, mint én" - mondta Tarsoly, aki saját becslése szerint a 2016 óta tartó eljárásban már több mint 300 alkalommal fordult meg a bíróságon. Tarsoly hosszasan sorolta a nyomozás és a vádemelés során őt ért, vélt jogsérelmeket. A volt Quaestor-vezér úgy gondolja, hogy rengeteg probléma van az ügyészség "1950-es évekre hajazó" vádiratával, amiben szerinte óriási, értelmezhetetlen táblázatokkal és a vádlottak leveleiből kiragadott sorokkal építették fel a vádat. Megkérdőjelezte a bizonyítékok minőségét és hitelességét, a bizonyítékok lefoglalásának jogszerűségét, a tanúvallomások elfogulatlanságát, illetve problémája volt a "kompetenciahiányban szenvedő, feltételezéseken alapuló, a tényeket sokszor elferdítő, az eredeti bizonyító okiratok vizsgálatán nem alapuló, sokszor a pártatlanság elvét megsértő" szakértői véleményeket is. Beszélt az eljárás "pozitív" oldalairól is, például a hatékony védelemhez való jogáról azt mondta, "rendben volt".A pénzügyi szolgáltatásokkal és befektetésekkel foglalkozó Quaestor-csoport 2015. március 11-én küldött levelet az ügyfeleinek, amelyben közölte, hogy a cég öncsődöt jelent. A pénzükért aggódó emberek tömött sorokban kezdtek gyülekezni a Quaestor irodái előtt, miközben az is kiderült a Magyar Nemzeti Bank közléséből, hogy a cég által kibocsátott 210 milliárd forint értékű kötvényekből 150 milliárdnyi papírnak nem volt fedezete. Tarsoly és társai március 30-án aztán előzetes letartoztatásba kerültek, másnap pedig a cég tulajdonába tartozó győri ETO Parkot és stadiont is lefoglalták, amelyet azóta el is árvereztek."A szó szoros értelmében nyitott ajtónál dolgoztam, ezzel is azt kívántam érzékeltetni, hogy nincs olyan titok, ami csak rám, az állítólagos bűnszervezet állítólagos vezetőjére vonatkozik" - mondta Tarsoly. Arról beszélt, hogy az állam és a felszámolók "elkótyavetyélték" a Quaestortól lefoglalt ingatlanokat és beruházásokat, ezek felvásárlásával így közismert vállalkozók és cégeik jártak jól.Tarsoly szerint ha ez nincsen, akár meg is térülhetett volna a Quaestor-ügyfelek eltűnt vagyona, mivel az ingatlanjaiban volt a cégcsoport fedezete. A győri ETO Park mellett ilyen volt szerinte a 2021-ben a Fudan Egyetemnek szánt terület is, amit a magyar állam végelszámolásban vett meg 18 milliárd forintért. Ez korábban a Quaestor cégcsoportjához tartozott, ami saját Duna City névre keresztelt területfejlesztési projektjét szerette volna itt megvalósítani. Tarsoly szerint ha 2015 után befejezték volna a projektet, abból "nemhogy az összes befektetőt ki lehetett volna fizetni", de talán neki és családjának is "jutott volna egy kicsi". A Quaestor csődhelyzetét a magyar állam idei első negyedéves költségvetési hiányához hasonlította, és arról beszélt, hogy míg ott egy finanszírozási újratervezéssel meg tudják oldani a helyzetet, a Quaestornál ebben nem volt partner az állam.Tarsoly a felszólalásban kitért arra is, hogy a Quaestortól jogtalan ügyletekkel "kirámolt" 193 millió forintról nem történt nyomozás. "Nem kívánok senkit bűncselekményekkel vádolni, de engem mint végső tulajdonost megkárosítottak a vagyonomban. Nagyon jó lenne, ha ez az összeg most az én, vagy akár az ügyfelek, kollégák rendelkezésére állna."A börtönben töltött két évről azt mondta: "Férfiak vagyunk, ki kellett bírnunk, ki is bírtuk. De higgyék el, nincs ott olyan ember, aki azt kívánná, hogy bárki oda bekerüljön. Nem az a célom, hogy rendőröket vagy más embereket börtönbe juttassak. Egy célom van: hogy ami törvényesen került lefoglalásra, az legyen ennek a pernek az alapja. Ami törvénytelenül, annak pedig szintén legyen meg e bíróság előtt az értékelése."Az Index egy régi cikke szerint 2016-ban Dr. Ibolya Tibor főügyész még egy nagyon gyors, világszínvonalú nyomozásról beszélt. "A magyar kriminalisztika történetének talán legnagyobb ügye ért most vádemelési szakaszba" - mondta akkor, a bíróságon viszont már nem jutott át ilyen gördülékenyen az eljárás, így már közel nyolc éve húzódik az ügy a Fővárosi Törvényszéken. Eközben a Quaestor-botrány körül más szálon is futott jogi procedúra: tavaly a Kecskeméti Törvényszék első fokon két év börtönre ítélte Tarsolyt egy kapcsolódó ügyben tavaly októberben. Annak vádirata szerint Tarsoly megállapodott a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet vezetőjével fia cégének finanszírozásáról, amit színlelt értékpapír-vásárlásokkal lepleztek.A Fővárosi Törvényszéken folytatott eljárás azonban több problémába is ütközött, 2022-ig például nyolc szakértő mondta vissza, hogy szakvéleményt adjon a bíróságnak Quaestor körüli kérdésekben. Néhány hónappal később aztán az ügyészség is megpróbálta felgyorsítani a dolgokat, és indítványozta, hogy kizárják az eljárásból az 50 millió forint alatti kárt okozó bűncselekmények megtárgyalását. Ezt azzal indokolták, hogy azok bizonyítása jelentős időt venne igénybe, miközben a teljes elkövetési értéknek ez csupán a 0,3 százalékát tette ki. Tarsoly július elejei beszédeiben inkompetensnek nevezte az ügyben felkért szakértőket, mivel szerinte azok a kérdésekre gyakran nem tudtak konkrét választ adni, és a vélemények gyakran ellentmondtak egymásnak.
Az ötvenes évekre hajazó vádiratról, inkompetens szakértőkről és manipulált bizonyítékokról beszélt Tarsoly Csaba az utolsó szó jogán
Hamarosan ítélet születhet a közel egy évtizede húzódó Quaestor-ügyben.
null
1
https://telex.hu/gazdasag/2024/07/05/quaestor-ugy-csalas-tarsoly-csaba-birosag-utolso-szo-jogan
2024-07-05 02:00:00
true
null
null
Telex
Az Európai Bizottság szerdán kiadta az éves jogállamisági jelentését az EU általános helyzetéről és a tagállamokról. A dokumentumok csak ajánlásokat tesznek, nem köteleznek senkit semmire, de a magyar kormányzatnak azért is érdemes figyelnie rájuk, mert megy egy "hetes cikkes" és egy feltételességi jogállamisági eljárás is, utóbbi pedig részben blokkolja az uniós forrásokat.A Magyarországról szóló részösszefoglalójanyugtázza a tavaly elfogadott igazságügyi reformcsomag végrehajtását. Ezeket az intézkedéseket afelzárkóztatási támogatások zöméért cserébevárta el az Európai Bizottság. Többek között tisztázták, milyen körülmények között fordulhatnak a magyar bíróságok az EU-éhoz és javították a Kúria ügyelosztási rendszerének átláthatóságát, de az Európai Bizottságnak "maradtak aggodalmai" az alsóbb szintű bíróságoknál. A dokumentum azt is megjegyzi, hogy a kormány a reform óta sem hívhatja le a teljes összeget több uniós programnál a feltételességi eljárás miatt és az egyszeri helyreállítási alaphoz sem nyújthat be kifizetési kérelmeket, mivel "nem fogadott el új intézkedéseket a még megoldatlan jogállamisági és korrupcióval kapcsolatos problémák orvoslására"."Az ügyészségre gyakorolt politikai befolyás továbbra is fennáll, ami magában hordozza az egyedi ügyekbe való indokolatlan beavatkozás kockázatát."A bírák véleménynyilvánítási szabadságát továbbra is akadályozzák a lejárató kampányok, és a bírósági dolgozókkal együtt tovább romlott a fizetésük. (Emiatt egyikük nemrégaz Európai Bizottsághoz fordult.)A bíróságok legalább hatékonyan és jól digitalizálva működnek, elfogadtak egy új korrupcióellenes stratégiát, de a (feltételességi eljárásban elvárt) Integritás Hatóság akadályokat jelentett."Néhány magas szinten elkövetett, korrupcióval kapcsolatos ügy eljutott a vádemelési szakaszba, azonban a magas beosztású tisztségviselőket és közvetlen környezetüket érintő korrupció gyanúja miatt indított nyomozások terén az érdemi eredmények hiánya továbbra is komoly aggodalomra ad okot."A korrupciós nyomozás vagy vádhatósági eljárás mellőzéséről szóló ügyészségi határozatokat felülbíráló bírósági határozatok továbbra sem kötelező erejűek, és eddig nem hoztak jelentős eredményeket, bár a bírói felülbírálat lehetősége arra ösztönzi az ügyészeket, hogy alaposabban vizsgálják az állításokat.A média sokszínűségét fenyegető, a korábbi jogállamisági jelentésekben kiemelt veszélyekkel továbbra sem foglalkoztak. Nem fogadtak el és nem is terveznek olyan intézkedéseket, amelyek szabályoznák az állami hirdetések elosztását, garantálnák a médiahatóság funkcionális függetlenségét, valamint a közszolgálati média szerkesztői és pénzügyi függetlenségét. A független média és az újságírók továbbra is számos kihívással néznek szembe, "ideértve a koordináltnak tűnő lejárató és delegitimációs kampányokat", valamint a szelektív bejutást a kormányzati helyiségekbe és eseményekre. További jogszabályi változások korlátozzák az információszabadságot.A növekvő állami beavatkozások és a hatóságok önkényes döntései még mindig problémát jelentenek a vállalkozások működésére az egységes piacon. A "veszélyhelyzetet" 2024 novemberéig ismételten meghosszabbították. A jogalkotás minősége és a jogszabályok gyakori változásai továbbra is komoly aggodalomra adnak okot. Az Alkotmánybíróság érdemi felülvizsgálatot gyakorol a rendes bíróságok politikailag érzékeny ügyekben hozott jogerős ítéletei felett. A civil társadalmi szervezeteket érintő akadályok változatlanul fennállnak, a nemzeti szuverenitás védelméről szóló új törvény pedig még inkább aláássa a civil társadalmi teret. (Emiatt a testületkötelezettségszegési eljárást is indított.) Továbbra is aggályos az állam szerepe a civil társadalom finanszírozásában.Az Európai Bizottság többek között azt javasolja a magyar hatóságoknak, hogy javítsák az ügyelosztási rendszert az alsóbb szintű bíróságoknál; növeljék a bírók és az igazságügyi rendszer más szereplőinek fizetését; reformálják meg a lobbiszabályokat és a vagyonbevallásokat hatékony felügyelettel; javítsák a magas szintű korrupciós ügyek követhetőségét; szabályozzák, hogy méltányosabban és átláthatóbban osszák szét a hirdetési szabályokat; erősítsék meg az állami média függetlenségét; távolítsák el az akadályokat a civil szervezetek elől.
Az Európai Bizottság hiányolja az érdemi eredményeket a magas szintű tisztviselők korrupciós ügyeiben
A testület éves jogállamisági jelentése szerint „a magyar ügyészségre gyakorolt politikai befolyás továbbra is fennáll”.
null
1
https://telex.hu/kulfold/2024/07/24/eu-europai-bizottsag-jogallamisagi-jelentes-magyarorszag
2024-07-24 15:23:00
true
null
null
Telex
Magyarország Ügyészsége közleményt adott ki arról, hogy milyen pontatlanságokat és valótlanságokat tartalmaz az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentése.Szerintük teljes képtelenség az állítás, hogy "az ügyészségre gyakorolt politikai befolyás továbbra is fennáll, ami magában hordozza az egyedi ügyekbe való indokolatlan beavatkozás kockázatát". Mint írják, az ügyészség minden egyes ügyben a törvények előírásait betartva, szakszerűen, politikai befolyástól mentesen jár el, és alaposan kivizsgálják, ha valaki felhívja a figyelmüket arra, hogy befolyásolás történt."Szeretnénk felhívni a figyelmet az ún. Magyar Péter ügyre, akinek állítása szerint egy ügyben az ügyészség működését politikai befolyás érte, továbbá politikusok manipulálták a nyomozati iratokat. Ebben az ügyben széles körű és minden részletre kiterjedő nyomozást követően az ügyészség az eljárást megszüntette" - tették hozzá.Megjegyzik, az is téves megállapítás, hogy "a korrupcióval kapcsolatos nyomozás vagy vádhatósági eljárás mellőzéséről szóló ügyészségi határozatokat felülbíráló bírósági határozatok továbbra sem kötelező erejűek, és eddig nem hoztak jelentős eredményeket, bár a bírói felülbírálat lehetősége arra ösztönzi az ügyészeket, hogy alaposabban vizsgálják az állításokat".A közlemény szerint a jelentés pontatlan és félrevezető információkat tartalmaz az ügyészség hierarchikus felépítéséről is. Kiemelik, hogy az Európai Ügyészek Konzultatív Tanácsa a Rec. 2000. 19. számú ajánlásában megállapította, hogy az ügyészség hierarchikus felépítése jogállami megoldás, a Velencei Bizottság 2012. június 19-én kelt, 668/2012. számú véleményében pedig az áll, hogy a magyar ügyészi szervezet hierarchikus felépítésű, autonóm szervezet, ami lehetővé teszi az ügyészek politikától mentes tevékenységét, és az ügyészségre vonatkozó törvények az ügyészek tekintetében fontos, a korrupció kiküszöbölésére alkalmas garanciákat tartalmaznak.Hozzátették többek közt, hogy ugyan több európai állam ügyészi szervezete mutat részben hasonlóságot a magyar modellel, azok ellen a Bizottság még sem emelt kifogást.Rossz néven vették azt is, hogy a jelentés szerint magas szinten elkövetett korrupcióval szemben még mindig nem sikerült jelentős eredményeket elérni. Azt állítják, hogy a Bizottság egyrészt nem friss adatokra, hanem a 2022. és 2023. évi jogállamisági jelentések megállapításaira hivatkozik, másrészt magyar Büntető Törvénykönyv nem ismeri a magas szintű korrupció fogalmát, illetve annak egzakt definíciója a nemzetközi (uniós) jogban sem található meg."Az ügyészség továbbra is várja annak visszajelzését, hogy az Európai Bizottság magas szintű korrupciós ügyekre vonatkozó értelmezése mit takar. Az ügyészség egyébként korrupciós ügyekben számos vezető beosztású tisztségviselővel szemben emelt vádat, mely ügyekről a sajtót és a közvéleményt tájékoztatta" - áll a közleményükben.Végül, de utolsó sorban szerintük az sem állja meg a helyét, hogy "a szakértők és a cégvezetők úgy vélik, hogy a közszférában a korrupció szintje továbbra is magas." Érvelésükben az Eurobarometer 2023-as felmérése hivatkoznak, ami szerint a magyarok kilenc százaléka válaszolta az, hogy az elmúlt 12 hónapban korrupciós esetet, vagy volt-e annak tanúja, illetve megemlítik azt is, hogy a "különböző mérések során megkérdezettek véleménye, általános benyomása arról, hogy mekkora a korrupció, büntetőjogon kívül eső kérdés".
Az ügyészség pontokba szedte, szerintük milyen pontatlanságok és valótlanságok szerepelnek a brüsszeli jogállamisági jelentésben
Mint írják, „a közvélemény korrekt és hiteles tájékoztatása érdekében” cáfolják a jelentésben szereplő súlyos kritikákat.
null
1
https://hvg.hu/itthon/20240725_magyarorszag-ugyeszseg-jogallamsagi-jelentes-valasz
2024-07-25 16:47:00
true
null
null
HVG
Napok óta sorjáznak a hírek arról, hogy a rekordhőség miatt több kórházban is áldatlan - és embertelen - körülmények alakultak ki: a fővárosi Szent László Kórház transzplantációs osztályán az úgynevezett steril szobák lezárt boxaiban 32 Celsius-fokban "főnek a beteg gyerekek". A szintén budapesti Uzsoki Utcai Kórházban és a Szent János Kórházban műtéteket kellett elhalasztani a meghibásodott berendezések miatt, miután 41 Celsius-fokot elérő hőmérséklet volt a műtőkben. A "sima" kórtermekben sem sokkal jobb a helyzet, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkára, Svéd Tamás itt beszélt arról, hogy a betegek gyógyulását nagyban visszaveti, ha 30 Celsius-fok feletti kórtermekben fekszenek. Csütörtökön pedig a Bethesda Gyermekkórház fül-orr-gégészeti műtőjének speciális hűtőberendezése is elromlott, ezért a közösségi oldalukon próbálnak pénzt gyűjteni a cseréjére. Próbálnak szakembereket toborozni A HVG információi szerint ebben, az extrém meleg miatt kialakult helyzetben kapkodva próbálnak a kórházi légcserélő - és a hűtő rendszerekhez értő vállalkozókat találni, de ez a közelmúltban végrehajtott átszervezések miatt nagyon nehéz. Olyan szakemberekkel sikerült beszélnünk, akik vagy korábban, vagy jelenleg részt vettek/vesznek ilyen rendszerek és berendezések üzemeltetésében, valamint hibaelhárításában valamelyik fekvőbeteg intézményben - ami a lakossági klímapiachoz képest speciális területnek számít. A téma politikai vonatkozásai miatt valamennyien névtelenséget kértek, de egymástól függetlenül ugyanazt mondták: új helyzetet hozott, amikor tavaly a fővárosban, majd 2024 elejétől az egész országban központosították az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKF) fenntartása alá tartozó minden fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben az ingatlanüzemeltetést. Ez azt jelentette, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) vette át ezt a hatalmas feladatkört az összes intézményben, méghozzá úgy, hogy - a takarítási feladatok után - a teljes üzemeltetéssel is a NER-közeli B+N Referencia Zrt.-t bízták meg - cég hátteréről itt olvashat bővebben. Ahogy megírtuk, következő lépésként a B+N a kórházak üzemeltetési területen dolgozó munkatársait részben átvette és alkalmazta, míg a többiektől megváltak, amiből kisebb botrány is kerekedett. Kifejezetten a klímáknál és légcserélőknél maradva ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a B+N-hez átkerültek azok, akiknek addig a különféle légtechnikai berendezésekért feleltek. De sok kórházban ezeknek a karbantartását és hibaelhárítást már addig is kiszervezték, és alvállalkozók bevonásával oldották meg - csakhogy ezek közül meg nem tudott mindenkivel megállapodni a központosított rendszerben egyeduralkodó B+N. Megszűnt a klímás szerződése, az újat nem írta alá Beszéltünk egy olyan alvállalkozó céggel, amely korábban évekig az egyik Pest megyei kórház légcserélő és hűtőrendszereinek üzemeltetésért, és a hibák elhárításáért is felelt, csakhogy a B+N-nel már nem jutott dűlőre, így megszűnt a megbízása. "Jó együttműködésem volt a kórházzal addig, ha bármi gond volt, akkor úgyis megoldottam, hogy minél előbb ki tudjak menni. De az új szerződésben lehetetlen dolgokat akartak aláíratni velem, például, hogy haváriahelyzetben 4 órán belül kell reagálni, márpedig tudom, hogy ezt gyakorlatilag a legtöbb helyzetre rá lehet húzni. Ez így vállalhatatlan, főleg, hogy nem is fizettek volna annyit, hogy mondjuk fel tudjunk belőle venni még egy készenléti munkatársat. Vagyis a 4 órás hibaelhárítás miatt így Budapestről nem tudtam volna kitenni a lábam - mondta. Hozzátette: ráadásul a B+N olyan szerződést akart aláíratni, amiben a leggyakoribb szó az volt, hogy kötbér". Minden forrásunk egyetértett abban, hogy az egyes intézmények közt óriási különbségek vannak abból a szempontból, hogy mennyire korszerű berendezések vannak. Van olyan kórház, ahol egy komolyabb beruházásnak köszönhetően a leghatékonyabb folyadékhűtő-rendszereket tudták megvenni, máshol nemcsak a géppark, de például a csövek is elavultak, akár több évtizede nem voltak cserélve. Speciális rendszerek, nagy felelősséggel "Pedig ezekben a létesítményekben a légtechnika jóval több mint a klíma, gondoljunk csak a boncteremre, szereltünk már itt is profi szellőztetést, illetve hűtést. Nem beszélve a műtőkről, aminek nemcsak a hőmérséklete az érdekes, hanem, hogy a légnyomásnak, mindennek stimmelnie kell ahhoz, hogy egy zsilipelt tér legyen, ahová kívülről semmi nem juthat be. Ezek rendszeres karbantartása nagyon fontos, sok helyen szerintem mégsem veszik komolyan. Mintha úgy lennének vele, hogy megy minden magától, pedig nem, és ez nyilván ilyen extrém helyzetekben fog kibukni, mint most a hőség" - jegyezte meg egy szintén kórházban is dolgozó klímaszerelő. Őt szintén megkeresték a mostani hőség miatt kialakult kritikus helyzetben a korábbi kórházi munkáira hivatkozva azzal, hogy a havariahelyzetek elhárítására szerződnének vele. Nem állt kötélnek, mert ezen kívül is rengeteg a munkája, ráadásul ő sem volt elégedett a felkínált feltételekkel. Szezonban ha kimegy házhoz, többet keres Ugyanezt emelte ki egy olyan cég munkatársa, amely aktívan részt vesz a mostani "tűzoltásban" - szó szerint így nevezte a munkájukat, éjjel-nappal dolgoznak, extrém határidőkkel. "Most van abszolút a szezon, mi is keresünk embereket, de nagyon nehéz, mert szeptemberig most van a csúcs és a lakossági piacon sokkal kényelmesebben lehet pénzt keresni. Ha valaki kimegy egy nap 2 címre, feldob egy-egy klímát, már akkor több százezret kap, ennek a felét sem tudjuk kifizetni neki egynapos munkáért" - mondta. "Az egyik dunántúli kórházban több mint 120 klímát tettünk rendbe 2 nap alatt, de a héten egy másik helyen még éjfélkor is szereltünk. Most az a cél, hogy állítsuk helyre, ami van" - magyarázta. Szerinte a helyzet jó irányba változott azzal, hogy a B+N átvette az irányítást. "Korábban köztudott volt, hogy a kórházaknál beragadhattak a pénzek, nehézkesen fizettek, sok klímás ezért nem szívesen dolgozott nekik, a saját belsős embereik pedig nem rendelkeztek elég szakértelemmel, ezért nem csodálom, ha sokukat a B+N nem vett át. Most álltak neki rendbe rakni, ami van, de ez időbe telik" - mondta. Egyetértett azzal, hogy sok helyen rég cserélni kellett volna a berendezéseket, szerinte sok műtőben, elfekvőben, de akár nővérszállón van olyan gép, ami "persze, hogy nem bírja". Hallott már pletykákat arról, hogy előbb-utóbb nagyszabású állami energetikai beruházás jöhet, amire szükség is lenne, mert szerinte hasonlóan szélsőséges körülményeknél majd "a fűtés lesz a következő". Megkerestük telefonon és e-mailben is az egyik nagy vidéki kórházat, amit az egyik klímás cég kifejezetten megnevezett, mint olyan helyszínt, ahol ráadásul az intenzív osztályt is érintette a légcserélő-hűtő berendezések meghibásodása, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) sajtóosztályára is eljuttattuk kérdéseinket, de itt sem reagáltak. A szintén megkeresett B+N sajtókapcsolatokért felelős vezetője vidéki elfoglaltsága miatt nem volt elérhető, viszont visszajelzésében azt ígérte, a lehető leghamarabb válaszolnak a kérdéseinkre, ebben az esetben kiegészítjük cikkünket. Nyitóképünk illusztráció!
Kódolva volt a kórházakban kialakult klímavészhelyzet, amit most tesznek, csak tűzoltás
Tűzoltás van, most azt kell megszerelni, ami van, csakhogy kevés a hadra fogható szakember ilyen feltételekkel – mondták lapunknak a kifejezetten kórházak légcserélő és klímaberendezéseit javító légtechnikával foglalkozó szakemberek. Sok intézményben elavult a géppark, de sokszor a modernebbek sem bírják az extrém melegben a fokozott igénybevételt. Ráadásul miután a kórházak központosított üzemeltetését egy NER-közeli cégre bízták, sok korábbi klímás alvállalkozó már nem vállalja az új feltételeket, például a 4 órás hibaelhárítást vagy a nagy kötbért, ráadásul a lakossági piacon többet is keresnek.
null
1
https://hvg.hu/itthon/20240719_Kodolva-volt-a-korhazakban-kialakult-klima-veszhelyzet
2024-07-19 11:27:00
true
null
null
HVG
Obajtek az egyik legismertebb lengyel menedzser. Egy kisváros polgármestereként figyelt rá fel 2016-ban Jaroslaw Kaczynski PiS-elnök, ennyiben az ő Mészáros Lőrinceként is lehetne tekinteni Obajtekre, de ő nem "magánvállalkozóként" vált megkerülhetetlen nagyhatalommá, hanem két év alatt az állami irányítású legnagyobb lengyel vállalat, az Orlen élére került, mindössze egy ismeretlen vidéki főiskola "munkabiztonsági" diplomájával. 2022 februárjában Orbán Viktor is fogadta Budapesten. Jaroslaw Kaczynski, a korábbi vezető lengyel kormánypárt (PiS) elnöke tőle szokatlan pátosszal mondta róla pár éver, hogy "rendkívüli ember. Istenadta aurájával képes mozgósítani az embereket. Ő Lengyelország reménysége." Tény, hogy a vetélytársait sorra lenyelő Orlen olajkonszern nagy szívességet tett az akkori kormánypártnak, amikor 2021-ben egy német cégtől megvásárolta és kormánypropaganda-szócsővé alakította szinte a teljes lengyel vidéki sajtót, beleértve a nyomtatott lapokat és a helyi hírportálokat. Az új kormány most próbál megszabadulni ettől az állami energetikai nagyvállalatba nem illő örökségtől. Magyarországon akkor esett sok szó a cégről, amikor a Mol megvásárolt több mint 410 lengyelországi töltőállomást, miután az Európai Bizottság az Orlen és az addig konkurens Lotos egyesülését a monopolhelyzet elkerülése érdekében csak úgy engedélyezte, ha az új tulajdonos eladja a Lotos-kúthálózat egy részét. A decemberben hivatalba lépett Tusk-kormány egyik legelső dolga volt Obajtek menesztése, és vizsgálatok is indultak ellene. Egyrészt sok szakértő szerint áron alul adták el a Lotos-kutakat a Molnak és a gdanski olajfinomító 30 százalékát a szaúdi Aramcónak, ráadásul a Mol orosz kapcsolatai és Szaúd-Arábia világpolitikai szerepe miatt nemzetbiztonsági kockázatokat is látnak. Vizsgálják továbbá, hogy a 2023-as választások előtt Obajtek mesterségesen csökkentette az üzemanyag árát, ezzel kívánta segíteni a PiS-t - bár végül eredménytelenül -, és emiatt a cég óriási veszteséget szenvedett. Ezen kívül van egy zavaros ügy egy nagy összegű svájci átutalással kapcsolatban. Amikor Obajtek többször nem jelent meg a parlamenti vizsgálóbizottság ülésén, elterjedt, hogy Budapesten bújkál, amire ő azt válaszolta, hogy nem bujkál, üzleti ügyei miatt jár Magyarországra. Június 9-én nagyon jó eredménnyel az Európai Parlament képviselőjévé választották a PiS listájáról - ezzel mentelmi jogot is szerzett -, és így vagyonnyilatkozatot kellett leadnia. Ebből nem csak az derült ki, hogy az elmúlt 3 évben az Orlen elnökeként és néhány felügyelőbizottság tagjaként csaknem 9 millió zlotyt (kb. 850 millió forintot) keresett, hanem a lengyel sajtó meglepetésére az is, hogy van egy állása Magyarországon is, amelyet ráadásul a nyilatkozat szerint az EP-képviselőség mellett is megtart: nemzetközi üzletfejlesztési igazgató a magyar tulajdonú Bayer Construct hatalmas építőipari cégcsoportnál havi 15 000 euróért.
Magyarországon is van jól fizető állása a lengyel „Mészáros Lőrincnek”
Daniel Obajtek mint újdonsült európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatából derült ki: a Bayer Construct építőcégnél igazgató havi 15 000 euróért.
null
1
https://hvg.hu/kkv/20240719_daniel-obajtek-lengyelorszag-magyarorszag-allas-olajvezer-orlen
2024-07-19 08:50:00
true
null
null
HVG
"Én már az ötnek is tudnék örülni" - ezt Gyulay Zsolt a Magyar Olimpiai Bizottság vezetője mondta a párizsi játékok kezdete előtt adott interjújában a remélt magyar aranyérmek számát illetően. Fél évvel korábban még merészebb vágyainak adott hangot 10-12 aranyat jósolva. Hogy mennyi lesz a vége, azt még nem tudjuk, az eddig olimpiákon az aranyak száma átlagosan 7, az érmeké 19. Ehhez most nagy hajrá kellene (3 arany és 8 érem az eddigi termés), de van még érem- és aranyéremesély is. (2012-ben Londonban 18, 2016-ban Rio de Janeiroban 15, 2021-ben Tokióban pedig 20 érem szerepelt Magyarország neve mellett az éremtáblázaton.)Egy dolog azonban már biztosnak tűnik, függetlenül attól, hogy az utolsó napokban mennyivel gyarapodik a magyar érmek száma. Nem lehet visszahozni a 90-es évek előtti idők éremesőit pusztán csak azzal, hogy önti a közpénzt a sportba a kormány. A 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány ugyanis rövid időn belül stratégiai ágazattá minősítette a sportot, ami leginkább abban nyilvánult - és nyilvánul meg még a mai napig is -, hogy számolatlanul és minden körülmények között jut közpénz a területre. Legyen szó világjárvány okozta gazdasági leállásról vagy recesszióról és súlyos költségvetési gondokról, erre a területre mindig jut pénz. Az viszont egyre világosabban kezd látszani, hogy a pénz nem minden, az eredményesség sokkal több tényezőn múlik. Ha valaki most ennek cáfolataként az Európa-bajnokságra kijutó fociválogatottat említené, a tény az, hogy ennek a sikernek vajmi kevés köze van a magyar sportfinanszírozáshoz és még kevésbé nevezhető a magyar utánpótlás sikerének. A válogatott gerincét ugyanis külföldön nevelkedett fiatalok, illetve külföldön játszó rutinosabb játékosok alkotják, akik már korukból fakadóan sem nevezhetők a 2011 utáni magyar utánpótlás termékének. Erről itt írtunk hosszabban.Felfoghatatlan összeg ment sportra Visszatérve a sport területére irányított közpénzhez, ennek nagysága felfoghatatlan. A kormány 2010 óta már többféle módon is biztosít forrást a sportra:közvetlenül felcímkézve az államkasszából, szükség esetén rendeleti úton átcsoportosításokkal teremti meg a forrást a kormány, az államkasszába be nem folyó tao-támogatásokon keresztül, illetve a sportolók számára kialakított kedvező adózási rendszeren keresztül is segíti a sportolókat foglalkoztató cégeket. A 2010-es évek elején még egyáltalán nem volt látványos és drasztikus a költségvetés sport zsebének vastagodása, 2014-ig ugyanis mindössze 20-40 milliárd forintot irányítottak ide évente, emellé jött a felfutó tao-rendszer biztosította összeg, ami ebben az időszakban épp csak átlépte a 100 milliárd forintot összesen.2014-től kezdődően aztán a stadionépítési és -rekonstrukciós kormányzati láz felfutásával szintet lépett az állami sportfinanszírozás is. 2016-ig még 100 milliárd forint alatt maradt az évente elköltött összeg, 2017-től kezdve azonban már a tao nélkül is több százmilliárd forint áramlott a sportba. Igaz, ennek meghatározó része a létesítményekkel kapcsolatban felmerülő kiadás volt, de szignifikánsan többet költött a kormány versenysportra, olimpiai felkészülésre és utánpótlásnevelésre is a költségvetésből. Ezzel kapcsolatban általánosságban csak az ad alapot a kritikára, hogy a kormány eleinte még azzal indokolta a kiadások növelését, hogy idővel minden ezen a területen elköltött egy forint két forint megtakarítást eredményez majd az egészségügyben. Ahhoz azonban, hogy ez megállja a helyét, a versenysport helyett a tömegsportra és a szabadidősportra kellett volna költenie a kormánynak.Mindenesetre a versenysportra elköltött összegek sem hasznosultak megfelelően, de erre egy kicsit később térek ki.A költségvetési zárszámadásokban szereplő adatok szerint Orbánék 2010-től 2024-ig (2023-ra és 2024-re zárszámadás hiányában a költségvetési törvényben szereplő előirányzatokkal számoltam) 3005 milliárd forintot költöttek el sportra a költségvetésből, ehhez jön hozzá még a tao-támogatási rendszeren keresztül „kiosztott” 1411 milliárd forint.Vagyis 14 év alatt 4416,2 milliárd forint közpénzt áldozott s kormány a sportra.Ez annyi pénz, amennyit az idei évben személyi jövedelemadóból vár bevételként a kormány. Idén ennek nagyjából harmada folyik be várhatóan a jövedéki adóból, de írhatnám azt is, hogy ez az összeg megfelel annak, amit az egészségügyre akar elkölteni a kormány.Ebből a 4416,2 milliárdból 258 milliárd forint szolgálta a versenysport és az olimpiai felkészülés támogatását, utánpótlás-nevelés előirányzaton 69,5 milliárd forint ment el, a Magyar Olimpiai Bizottság a vizsgált időszak alatt beazonosíthatóan közel 2,8 milliárd forintot kapott, 48,9 milliárd forint pedig „az olimpiai sportági szakszövetségek akadémiai rendszer kialakításával, továbbá az MLSZ utánpótlás-neveléssel összefüggő kiadásainak támogatását” szolgálta (hogy ebből pontosan milyen arányban részesültek az olimpiai sportági szakszövetségek és az MLSZ, az nem derül ki a zárszámadásokból), a szintén nehezen definiálható „sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatása” előirányzaton 14 év alatt 252 milliárdos kiadás jöhetett össze.Ez összesen közel 633 milliárd forintot tesz ki, a teljes államkasszából származó 3005 milliárdos költés 21 százaléka.A többi pénz létesítményekre ment el, és jelentős összegeket költöttek egyebek mellett olyan előirányzatokra, mint például a „kiemelt nemzetközi sportesemény stratégia”, melyek szintén viszonylag nehezen definiálhatók. Költ még az állam egyébként dopping ellen és sporteredmények elismerésére, sőt sportágak népszerűsítésére meg a kiemelt egyesületek támogatására, szabadidősportra és sportparkokra is, de ezek elenyésző, jellemzően néhány százmilliós tételek, melyek ebben az esetben kevésbé releváns tényezők is.Hiába a sok pénz, ha rosszul költik elA kormány sportfinanszírozását számos kritika érte már számos sportágból, de a mostani események egyik főszereplője, a Magyar Olimpiai Bizottság sem fogta vissza magát. „Az olimpiai sportágak versenysport stratégiája, 2022-2032” kiadványában tételesen leírták, hogy a több pénz nem járt együtt az eredményesség növekedésével, a pénz elosztása következetlen, nincs utánkövetés és ellenőrzés, sem pedig korrekció a vállalások teljesítése vagy annak elmaradása esetén.„A felnőtt versenysport felhasználási célra folyósított költségvetési támogatásainak növekedése nem járt együtt az eredményesség növekedésével. Sportszakmai szempontból nem elég hatékonyan lettek felhasználva a támogatások. Ennek egyik oka a szakmai ellenőrzés hiányossága” – írják.A sportági szakszövetségek ugyanis tagsági összetételükből és a humánerőforrás problémáikból adódóan nem képesek sportszakmai szempontból, független nézőpontból ellenőrizni a támogatások felhasználását. Ezért a MOB úgy látja, hogy„a jelenlegi finanszírozás sem egyéni, sem szervezeti szinten nem ösztönöz a legmagasabb szakmai munkára. A támogatások folyósításához nem kapcsolódik egy jól definiált, objektív és ellenőrizhető szempontrendszer”.Ha a támogatások fejében a létszámokra és az eredményekre tett vállalások nem teljesülnek, akkor nincs felelősségre vonás, de a MOB szerint akkor sem nyúltak a támogatásokhoz, ha teljesültek vagy épp túlteljesültek a vállalások. A támogatásokat illetően általánosságban következetlenek a változások, vagy esetlegesek, így ezek hosszabb távon nem hatnak ösztönzőleg a legmagasabb színvonalú, korszerű szakmai munkára.Az olimpiai bizottság kitér arra is, hogy a központi források elosztásánál leginkább az élsportot preferálják, az elosztás viszont a korábban elért érmes és pontszerző eredményekhez kötődik, ami nehezíti több más sportág előrelépését. Itt példaként említhetnénk például a kínaiakat, akik a remélt eredmény érdekében olyan sportágakat kezdtek finanszírozni, ahol korábban ugyan nem jöttek az eredmények, viszont például a versenyzők hagyományosan alacsony száma miatt nagyobb esély volt az éremszerzésre. A forráselosztásnál tehát a MOB szerint „hiányzik a megfelelő sportszakmai következetesség és kontroll”.Ezért szerintük szükség lenne egy jól követhető feltételrendszer létrehozására, ami a szövetségek számára tervezhetővé tenné a költségvetést. Jellemzően ugyanis mindig év elején derül ki számukra, hogy az adott évben mekkora támogatási összegre számíthatnak, ez pedig teljesen kiszámíthatatlanná teszi a rendszer.Ezen „visszásságok mindegyike súlyos károkat okoz a magyar sportnak. Ezen problémák kijavítása, a finanszírozási rendszer átláthatóbbá, tervezhetőbbé, kiszámíthatóbbá tétele, a felhasználás folyamatos monitorozása és szakmai kontrollja akár már középtávon is hatékonyabb felhasználást eredményezne, ami a versenysportot is sikeresebbé teheti” – véli a MOB.
4 416 210 000 000 forintot költött a kormány sportra 2010 óta
Hiába ez a felfoghatatlan mennyiségű közpénz, az eredmények valahogy nem jönnek úgy, amilyen tempóban elmegy a pénz.
null
1
https://444.hu/2024/08/08/4-416-210-000-000-forintot-koltott-a-kormany-sportra-2010-ota
2024-08-08 06:34:00
true
null
null
444
Rogán Antal kabinetfőnöke, Nagy Ádám egy stróman cégen keresztül 420 millió forintért jutott hozzá a balatoni Postás Üdülő épületéhez, és a hozzátartozó telekhez - erről számolt be posztjában Hadházy Ákos. Azt sem mulasztotta el megjegyezni, Nagy úgy végezte el a jogi egyetemet, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korrupcióval vádolt volt elnöke, Schadl György intézett olyan vizsgákat, amelyeken nem kellett megjelennie.Az aranyparti üdülő felújításához további 1,6 milliárd állami támogatást és 1,2 milliárd hitelt vettek fel az állami tulajdonú Budapest Banktól."Gyakorlatilag állami pénzből, a mi pénzünkből építették meg ezt a luxus hotelt" - mondta a Reggeli gyors keddi adásában a független országgyűlési képviselő. Hozzátette, már a 420 milliós ár is gyanús. "A posta részéről is felmerül a hűtlen kezelés. Egy normálisan működő országban, egy normálisan működő rendőrséggel és ügyészséggel ez a tranzakció nem jöhetett volna létre, és természetesen nem kaphatott volna hozzá ilyen állami pénzt" - mondta."Miközben a genderőrületről, az algír bokszolóról ordibál a propaganda, meg brüsszelezünk, és megteremtjük a békét a világon, hatalmas rablások mennek. Az állam meghirdette 40 ilyen különleges helyen levő üdülőjét. [...] Ezeket nyilván ugyanúgy csókos emberek veszik meg potom pénzekért, és aztán állami pénzeket kapnak rá, mert a turizmust fejleszteni kell" - foglalta össze Hadházy. Hozzátette, információi szerint a honvédség mátrai üdülőjét már el is adták.A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
Hadházy: Az állam csendben 40 üdülőjét hirdette meg
Miközben a genderőrületről, az algériai bokszolóról ordibál a propaganda, az állam meghirdette 40 különleges helyen levő üdülőjét, amelyeket a csókosok veszik meg potom pénzekért, és aztán állami pénzeket kapnak felújításukra – mondta Hadházy Ákos.
null
1
https://www.klubradio.hu/adasok/hadhazy-az-allam-csendben-40-udulojet-hirdette-meg-145909
2024-08-06 10:30:00
true
null
null
Klubrádió online
Újbudára igazolhat Demszky Gábor legendás főjegyzője, Tiba Zsolt - tudtuk meg.Tiba 1990-ben került a fővárosi önkormányzathoz, ahol előbb Demszky szakmai titkáraként, majd 1992-től főjegyzőként dolgozott. Tarlós István érkezésekor 2010-ben vált meg posztjától, Tarlós kérésére. Ez valójában nem annyira meglepő, a jegyzői állás bizalmi ügy, a polgármesterváltásnak szinte törvényszerű velejárója a hivatalt vezető jegyző cseréje is, különösen akkor, ha az újonnan érkező polgármester más politikai szekértáborhoz tartozik. Csakhogy Zuglóban két ellenzéki politikus váltja egymást.Horváth Csaba - aki mellé 2019-ben érkezett Tiba Zsolt - az MSZP tagja, míg Rózsa András, a Momentum jelöltjeként nyert. Rózsa korábban Horváth Csaba alpolgármestereként dolgozott, tisztségéről polgármesteri indulását megelőzően mondott le, a választáson pedig Hadházy Ákos támogatásával meggyőző fölénnyel győzte le korábbi főnökét.- válaszolta a Népszava kérdésére Rózsa András Zugló október elsejével hivatalba lépő új polgármestere, aki mindezzel együtt úgy gondolja, hogy Tiba nagy név a szakmában, így nem hiszi, hogy bármiféle fennakadás lenne az átadás-átvétel során.Tiba Zsolt nem reagált megkeresésünkre. Újbuda önkormányzata személyiségvédelmi okokból se nem cáfolta, se meg nem erősítette, hogy a nyugdíjba vonulás miatt távozó kerületi jegyző helyére kiírt pályázatra jelentkezett-e Zugló jegyzője. A pályázati határidő egyébként lejárt, az új kolléga személyéről hamarosan megszületik a döntés. Az új jegyző várhatóan október 1-én kezdi meg a munkát.- magyarázza Rózsa András, bár itt is akad néhány vitatható kérdés. A kerület idei pénzügyi beszámoló elfogadása előtt álló vagyonkezelő cége például látványosan túlköltekezett az első félévben és most többlet támogatást kért a kerületvezetéstől, de Horváth Csaba Rózsa által elismerten korrekt módon nem vállalt újabb pénzügyi elköteleződést. Akad ugyanakkor egy biztosítási alkuszi szerződés, amelynek felmondását indítványozta az új polgármester. Mint mondja: a szerződés csak november 20-án járna le, de a megállapodás szerint előtte három hónappal mondható fel, ami augusztus 20-a.Az alkuszi munka nincs pontosan rögzítve, így elképzelhető, hogy más alkusszal olcsóbb biztosításokat is köthetne a kerület.Rózsa András a választási győzelem óta két alkalommal beszélt elődjével, ám mindkettő meglehetősen rövid párbeszéd volt. A kerület ügyeiről, az átadás-átvételről nem esett szó. "Ez amolyan vihar előtti csend" - jelenti ki titokzatoskodva a momentumos politikus, aki már korábban elmondta a Népszavának, hogy nagyon oda fog figyelni arra, hogy az átadáskor valamennyi dokumentumot megkapjanak, beleértve a polgármesteri kabineten belüli levelezés anyagát is, amennyiben azok szerződéses kifizetésekhez kapcsolódnak."Kivétel nélkül feljelentést fogok tenni" - A budavári hatalomátadás talán hangzavar nélkül fog menni, de Zuglóban nem biztos, hogy hasonló csend leszHivatalba lépése után valamennyi tanácsadói szerződést át fog vizsgáltatni, azokat is, amelyek már lejártak, különös tekintettel a teljesítési igazolások valóságtartalmára. A hozzá eddig eljutott információk szerint a Publicus és a Republikon Intézettel kötött évente megújított politikai tanácsadói, a közvélemény kutatói szerződésekre súlyos pénzek mentek el, miközben a kerület nem sokat profitált ezekből. Akkor azt is elmondta, hogy a választás és a beiktatás közötti átmeneti időszakban nekiáll a cégek szerződéskötési gyakorlatának felülvizsgálatának és a szakszerű ellenőrzés érdekében külső revizort kér fel.- jelentette ki. S ehhez most is tartja magát. A Népszava kérdésére sem kívánt konkrét ügyeket megnevezni, de azt elmondta, hogy már kiválasztották azokat a szerződéseket és cégeket, amelyek a revizori vizsgálat fókuszában lesznek. Rózsa nem tartja kizártnak, hogy feljelentések követik majd a vizsgálatokat. A feladatra már kiválasztotta a revizort, illetve a felülvizsgálatot végző céget is, de a szerződést természetesen csak az új testület munkába állása után kötik meg.
Zugló új polgármestere már megtalálta a revizort, nem tartja kizártnak, hogy a vizsgálatokat feljelentések követik
Rózsa András elmondta: kiválasztották azokat az önkormányzati szerződéseket és cégeket, amelyek a revizori vizsgálat fókuszában lesznek. A kerület jegyzője pedig máshol folytathatja.
null
1
https://nepszava.hu/3245996_zuglo-rozsa-andras-onkormanyzat-atvilagitas-revizor-jegyzo-tiba-zsolt
2024-08-07 20:20:00
true
null
null
444
A 4iG hivatalosan is jelezte az észak-macedón kormány felé, hogy be akar lépni a macedón mobilpiacra. Arról, hogy a magyar neres tech-cég beadta erről a szándéknyilatkozatát, a macedón kormányülésen Alekszandar Nikoloszki közlekedési minisztere adott tájékoztatást - írja a balk.Nikoloszki néhány napja Budapesten tárgyalt Jászai Gellérttel, a 4iG Csoport elnökével. Az új macedón kormány miniszterelnök-helyettese szerint az j szereplők belépése erősítia verseny lehetőségét és segíti az árcsökkentését a telefonszolgáltatások terén.Észak-Macedóniában a májusi választásokon kiütéses győzelmet aratott a jobboldali VMRO, a Fidesz szövetségese. Az ő miniszterelnökük volt Nikola Gruevszki, akit az ellene folyó eljárások elől magyar diplomataautókkal menekítettek ki az országból, és aki azóta is Magyarországon él menekültként.A magyar kormány ezután kedvező hitelfeltételekkel 500 millió eurós kölcsönt adott Macedóniának, és sajtóinformációk szerint további hitellehetőség is terítéken van. Ez a hitelkihelyezés (miközben Magyarország Kínától fesz fel egymilliárd eurós hitelt) leginkább a magyar kormány balkáni politikai beruházásai közé sorolható, melyekkel a térségi befolyását és szövetségi rendszerét igyekszik erősíteni.Ennek korábban elsősorban a szerb Vučić, a boszniai szerb Dodik és a szlovén Jansa volt a fő kedvezményezettje, a macedóniai hatalomváltás után azonban a VMRO még szorosabb lekötelezettje lehet a magyar kormánypártnak.Az eximbankos külföldi hitelkihelyezések emellett együtt szoktak járni azzal is, hogy megpróbálják helyzetbe hozni a "kifektetni" akaró, vagyis a magyar politikai útmutatások szerint regionális terjeszkedéssel próbálkozó NER-közeli vállalatokat.Ennek egyik kiemelt cége a 4iG: ők már jelentős pozíciókat szereztek Montenegróban és Albániában is, és Észak-Macedóniába belépve tovább növelhetik a térségi jelenlétüket.
Miután Orbán kedvező hitelt adott a baráti Macedóniának, a 4iG bejelentette, hogy belépne a piacra
Jöhet a balkáni terjeszkedés, miután visszatért a hatalomba a Pesten bujkáló Gruevszki pártja, a Fidesz szövetségese.
null
1
https://444.hu/2024/08/07/miutan-orban-kedvezo-hitelt-adott-a-barati-macedonianak-a-4ig-bejelentette-hogy-belepne-a-piacra
2024-08-07 21:47:00
true
null
null
444
"Újra kell gondolnunk, hogy mire van és mire nincs pénzünk" - mondta Paks októberben hivatalba lépő ellenzéki polgármestere a rendkívüli ülésen, amin a testület döntött a város költségvetésének módosításáról.A kormány - ami korábban Gödön, Iváncsán és Mosonmagyaróváron is hasonlóan járt el - a paksi atomerőmű területét különleges gazdasági övezetté nyilvánító rendelettel elvonta a 19 milliárdos költségvetésből azt a 7 milliárdot, amit a város atomerőműtől kap iparűzési és ingatlanadóként.A rendelet az ukrajnai háborús helyzetre vonatkozik, de azután született, hogy a paksi önkormányzati választáson 26 év után elbukott a Fidesz, így októbertől a város vezetését az egykor MSZP-s kötődésű Heringes Anita polgármester és a Paksi Deák Ferenc Egyesület veszi át, a Fidesz pedig ellenzékbe szorul. Az elvont pénzt így a fideszes többségű Tolna megyei és a Bács-Kiskun megyei önkormányzat kapja.Az augusztus 1-i kormányhatározat már 2024-et is érinti - az évre esően arányosan kb. 3 milliárd forintot -, így az ülésen a város döntött arról, hogy mostantól nem vállal 1 millió forintnál nagyobb újabb kötelezettséget. Döntöttek arról is, hogy ha a város közlekedési cége meg is kapja a vissza nem térítendő 4,3 milliárdos támogatást buszbeszerzésre, inkább lemondanak róla, hogy a későbbi, fenntartással járó költségek ne terheljék a város költségvetését.Heringes Anita azt javasolja, nézzék át újra a pályázatokat, és a félmilliósnál nagyobb (nem béreket érintő) kifizetéseket is vizsgálják felül. A tanácsadói szerződésekről azt mondta a még hivatalban lévő fideszes Szabó Péter polgármesternek, hogy a saját tanácsadói szerződéseit is vizsgálja felül. (Ezekről az ülésen nem döntöttek.)
Mivel a kormány a költségvetésük harmadát elvette, Paks visszamond egy buszbeszerzést, még ha ezzel bukja is a 4,3 milliárdos támogatást
A fideszes vezetés bukása után a kormány rendelettel elvonta a 19 milliárdos költségvetésből azt a 7 milliárdot, amit a város atomerőműtől kap iparűzési és ingatlanadóként.
null
1
https://444.hu/2024/08/06/mivel-a-kormany-a-koltsegvetesuk-harmadat-elvette-paks-visszamond-egy-buszbeszerzest-meg-ha-ezzel-bukja-is-a-43-milliardos-tamogatast
2024-08-06 16:47:00
true
null
null
444
Szorul a hurok a kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, Vári Attila nyaka körül, aki 2022 októberéig vezette a szakszövetséget. A 24.hu ugyanis nemrég arról írt, hogy a Magyar Vízilabda Szövetség (MVLSZ) jelenlegi elnöke, Madaras Norbert megrendelte átvilágítási jelentés szerint a kétszeres olimpiai bajnok Vári Attila 2018 és 2022 közti elnöki időszakában a szövetség átláthatatlanul, szinte fék nélkül szórta a pénzt.A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.Madaras Norbert több mint fél évvel Vári Attila lemondása után beszélt arról, hogy a számviteli nyilvántartások hiányosságai nehezítették a munkájukat, illetve „felvetődtek kérdések az átvett megállapodások, kifizetések célszerűségéről”, ezért döntöttek az átvilágítási jelentés elkészítéséről.A Nemzeti Sport akkoriban arról írt, hogy a Vári Attila vezetése alatti utolsó évet a szövetség 487 millió forintos veszteséggel zárta– fogalmazott Vadai Ágnes országgyűlési képviselő (DK) a Polt Péter legfőbb ügyésznek írt levelében. A politikus arra volt kíváncsi, hogy a Legfőbb Ügyészség indít-e vizsgálatot a Magyar Vízilabda Szövetségnél a - Madaras Norbert jelenlegi elnök által megrendelt - Vári-korszakról készült átvilágítási jelentés alapján. Polt Péter válaszában leszögezte, az írásbeli kérdést tartalmilag feljelentésként értékeli, és azt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának továbbította. Még nincs vége a meccsnek!A feljelentés elbírálásáról, illetve a további eredményekről további tájékoztatást ígért a legfőbb ügyész. Az Economx is kereste a rendőrséget, amint az ügyben válaszolnak, azt közöljük olvasóinkkal. A vízilabda-szövetség 2020-2022 között mintegy nettó 378 millió forintért vásárolt sportfelszereléseket a Breitling Sport Kft.-től. A 24.hu azt írta: „a szövetség által meghatározott benchmark árakat figyelembe véve e beszerzések költsége 160 és 200 millió forint körül mozgott volna, így a szerződés nettó 178–218 millió forint többletköltséggel járt. A jelentésben megjegyzik, hogya Breitling Sport Kft.-vel 2020-ban kötött szerződés árlistájában egyes ruhadarabokra a kedvezményes ár magasabb volt, mint a termék normál ára.A vizsgálatot lefolytató cég arra jutott, hogy az így beszerzett sportruházat átlagosan 152 százalékkal került többe, mint a benchmarkban szereplő árak”.A meccseken hordott úszónadrág 20 ezer forintba került az előző vezetés idején, ez most már csak 13 ezer. És ha ez még nem lenne elég, a szövetségnek nemcsak a ruhákért kellett fizetnie, hanem azok tárolásáért is havi 100 ezer forintot. Ám a Madaras Norbert vezette új vezetőség megszüntette ezt a szerződést is.
Polt Péter börtönbe juttatná a kétszeres magyar olimpiai bajnokot
Polt Péter legfőbb ügyész a Nemzeti Nyomozó Irodának küldte feljelentés címszóval Vári Attila ügyét. Sajtóhírek szerint a kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó által vezetett szakszövetség működése során átláthatatlanul, szinte fék nélkül szórták a pénzt.
null
1
https://www.economx.hu/belfold/polt-peter-vari-attila-vizilabda-legfobb-ugyesz.794037.html
2024-08-05 14:58:00
true
null
null
economx.hu (napi.hu)
Bizonytalansággal teli idők járnak a kispesti focicsapatnál mióta tavasszal kiderült, hogy öt év után megválna a klubtól a jelenlegi tulajdonos Bozó Zoltán és a Metalcom Sport Kft. A hírt maga Bozó Zoltán közölte egy interjúban április elején, és bár a nyilatkozatok alapján azóta folyamatosan legfeljebb hetek kérdése a szerződés aláírása, négy hónappal később sem tettek pontot a történet végére. Mutatom is az idővonalat:április 2.: Bozó Zoltán egy interjúban közli, "hónapok óta folynak a tárgyalások, melynek eredményeként a klubnak új tulajdonosa lehet".április 27.: már azt mondta, megszületett az elvi megállapodás, a szerződés aláírására néhány héten belül sor kerülhetmájus 16.: ekkor Bozó azt nyilatkozta, hogy jövő héten, de legkésőbb két héten belül megtörténhet a szerződéskötésjúnius 22.: a Nemzeti Sport szerint a felek aláírtak egy olyan befektetési szándéknyilatkozatot, amely rögzíti az üzlet feltételeit, a felek szándékait, a befektető vállalásait.július 23.: a Sportalnak azt nyilatkozta a klub, hogy a szezon kezdetéig választ adnak a tulajdonosváltással kapcsolatos kérdésekre.Az NB II-es szezon elkezdődött, a Honvéd az első meccsén a Budafok ellen 3-3-t játszott idegenben, majd hazai pályán 1-0-ra megverte a Tatabányát, de nem derült ki semmi a tulajdonosváltásról.A cégbíróságra benyújtott hivatalos dokumentumok azonban sok mindent elárulnak. Július 29-én ugyanis taggyűlést tartottak, ahol hat napirendi pontot is tárgyaltak a jelenlegi tulajdonosok.Az új tulajdonosMindegyik közül azonban a legfontosabb a hatodik napirendi pont, mely az új tulajdonosról szól, illetve arról, hogy a jelenlegieknek emiatt le kell mondaniuk az elővásárlási jogaikról.Az előterjesztés szerint az Arago-Sport Zrt. szerezné meg a focicsapat mögött álló cég 100 százalékos tulajdonrészét.Ezzel pedig megerősítetté váltak azok az értesülések, amelyek az egykori Diósgyőr-tulajt, Leisztinger Tamást sejtették vevőjelöltnek. Az Arago-Sport egyébként már egy 2016 év vége óta létező cége a vállalkozónak, csak egészen 2024. július 2-ig Alcsiszigeti Befektetési Kft.-ként működött. Ekkor váltott nevet, és egyben székhelyet is az 1,3 milliárd forintnál is nagyobb törzstőkével rendelkező társaság, amely a névváltással egy időben a budapesti XIX. kerületből az V. kerületi Akadémia utcába költözött.Leisztinger Tamás egyébként az a nagyvállalkozó, aki kormányoktól függetlenül meg tudta találni a helyét és a számításait, volt ő már szocialista háttérmilliárdos is, ebből kiindulva nem is nagyon szerették a Fideszen belül. A NER-ben mégis talpon tudott maradni. Azt rebesgetik ebben az is segítette Leisztingert, hogy 2010-ben megvette a diósgyőri focicsapatot, amit 10 évvel később adott el. Amikor bevásárolta magát a borsodi fociklubba, az Észak-Magyarország érdeklődésére a következőképpen nyilatkozott (az interjú azóta lekerült az oldalról):"Maradjunk annyiban, hogy egy Magyarországon vállalkozásokat működtető ember esetében nem baj, ha szerepet vállal olyan ügyekben, ami egyébként is fontos neki, főleg akkor nem, ha például az ország első számú politikai vezetőjének is fontos ugyanez az ügy."Leisztinger egyébként annyira NER-en kívül mozog, hogy talán csak egyetlen olyan fotót ismerünk, azt is 2016-ból, amin Orbán Viktorral egy társaságban szerepel.Mindenesetre nem tűnik alaptalannak most sem a gondolat, hogy nem azért jelent meg a Honvéd mögött, mert remek üzleti lehetőséget látna az egyébként csúnya veszteségeket termelő csapatban, mely épphogy elkerülte az NB II.-ből való kiesést tavasszal.Új ügyvezetőA jegyzőkönyv tanúsága szerint az eddigi egyetlen ügyvezető, Kun Gergely egy társat kapott maga mellé Séllei Árpád személyében,ami már feltehetően a tulajdonosváltással van összefüggésben. Ezentúl kettőjüknek együttes cégképviseleti joga lesz. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy bármilyen hivatalos dokumentum csak úgy érvényes és jogszerű, ha azt mindketten ellenjegyzik.Séllei egyébként jártas a fociklubok irányításában, tavaly év végén mondott le ugyanis a Haladás ügyvezetői posztjáról. A már akkoriban is jelenlevő anyagi gondok végül a másodosztályú Haladás mögött álló cég megszűnéséig vezettek, amit idén júliusban jelentettek be. A helyi focinak így most megint a nulláról kell elkezdenie építkezni, jelenleg az NB III.-ban szerepel a város csapata. A történetben fontos esemény volt, hogy a tulajdonos, Homlok Zsolt elvált Mészáros Lőrinc lányától, kiesett a pikszisből, ez pedig végül a focicsapat végét is jelentette.Séllei egyébként a kft. megszűnése után újságírói kérdésre azt mondta:"Homlok Zsolt egy jól működő, pozitív céget vett meg tőlem két éve, azt tette tönkre, illetve a Haladást. Semmit nem fog rendezni, egy forintot se tesz a Haliba, ezért lett vége."Pénzügyekben is változtatnakNyilvánvalóan a következő két napirendi pont sem független a tulajdonosváltástól. Egyrészt a tulajdonosok által teljesíthető pótbefizetés nagyságát 500 millió forintról egymilliárd forintra emelték. (Ezt csak a tulajdonosok változtathatják, ugyanis a társaságok létesítő okiratában szerepeltetni kell ezt az információt.)Márpedig a Honvéd Futball Kft. jelentős tőkepótlásra szorul, az elmúlt 2 évben ugyanis több mint 3 milliárd forintos veszteséget termelt a cég,amit nem bírt el a cég saját tőkéje. Ennek értéke közel mínusz félmilliárd forint jelenleg, ez pedig veszélyezteti a jogszabályoknak való megfelelést, ezért van szükség a tőkepótlásra.Ilyenre egyébként az elmúlt öt évben folyamatosan szükség volt, hiszen mindössze egyetlen évben, 2021-ben sikerült egy minimális, 7 milliós profitot kimutatni év végén. Arról, hogy pontosan mennyi pénzt is kellett betenniük Bozóéknak a Honvédba 2019 óta, és hogy ennek milyen trükkös formáját választották, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.A Metalcom Sport Kft. idén február végén 120 millió forintos tagi kölcsönt adott a Honvédnak, ezt most tőkévé formálják. Mivel a negatív saját tőke miatt szükséges pótbefizetés, a jelek szerint a jelenlegi tulajdonos ebből 120 millió forintot vállal magára. Ezt a tagi kölcsönt apportálja tőkeként, ami egyszerűen megfogalmazva azt jelenti, hogy a tulajdonos gyakorlatilag lemond arról, hogy ezt a pénzt visszakapja.Hitel is lehet a történetbenEgyelőre kicsit nehezen értelmezhető az egyik napirendi pont. Eszerint ugyanis a Metalcom Sport és a Kreditor Zrt. kölcsönszerződést köt, emiatt a Honvéd mögött álló, eladás alatt álló cégnek követelésen alapított jelzálogszerződést kell majd aláírnia.Ebből az olvasható ki, hogyaz egyébként szintén Leisztinger tulajdonában álló Kreditor Zrt.-től kölcsönt vesz fel, aminek záloga a Honvéd követelésállománya lesz.Ez a legutóbbi, tavaly év végi állapot szerint kicsit több mint egymilliárd forint.Az állam is besegít, ahogy tudEgy múlt héten megjelent kormányhatározat értelmében ugyanis augusztus 5-től már nem a klub kasszáját terheli a Bozsik Aréna üzemeltetése. Ez az idei év hátralévő részére 238 millió forint könnyebbséget, az államkasszának pedig terhet jelenthet a kormány számításai szerint, a következő évre pedig Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszternek összeraknia egy koncepciót. Szeptember 15-éig el kell készítenie a stadion üzemeltetési költség- és bevételi terveit is tartalmazó hosszú távú üzemeltetési koncepciót.Az idei évre átvállalt 238 millió forintból kiindulva közel 600 millió forintos költségtől mentesülhet majd Leisztinger.
Nem kérdés többé, tényleg Leisztinger Tamás veszi meg a Honvédot
Eddig csak nyílt titok volt a vevő kiléte, most egy cégbírósági dokumentumnak köszönhetően megerősítést nyert.
null
1
https://444.hu/2024/08/05/nem-kerdes-tobbe-tenyleg-leisztinger-tamas-veszi-meg-a-honvedot
2024-08-05 18:35:00
true
null
null
444
A bíróság kimondta: Von der Leyen jogszerűtlenül takargatta a vakcinaszerződések részleteit
Az Európai Bizottság elnöke szempontjából a legrosszabb pillanatban jött a bírósági megerősítés: Ursula von der Leyen jogilag aggályosan kezelte a Covid-oltások szerződéseit. Csütörtökön újraválasztásáról dönt az Európai Parlament.
null
1
https://hvg.hu/vilag/20240717_ursula-von-der-leyen-koronavirus-vakcina-europai-parlament
2024-07-17 12:07:00
true
null
null
HVG
Orbán extra fizetésemelést adott két miniszterének, már havi 6,3 milliót keresnek
A havi 5 millió fölött kereső miniszterek 27 százalékos emelést kaptak. A kormányfő amúgy 14 százalékkal emelte a kabinet tagjainak fizetését.
null
1
https://hvg.hu/kkv/20240731_Orban-extra-fizetesemelest-adott-ket-miniszterenek-mar-havi-63-milliot-keresnek
2024-07-31 08:14:00
true
null
null
HVG
Nem ördögtől való jól megfizetni a politikusokat, de idehaza nem könnyű megindokolni, hogy megérdemlik
Alighogy lezajlottak az önkormányzati és EP-választások, nagy emelést kaptak a miniszterek. A fővárosban a közszolgáltató cégeknél röpködtek a tízmilliós jutalmak.
null
1
https://m.hvg.hu/360/20240808_kormanytagok-fizetesemeles-atlagber-nyugdij-inflacio-fovaros-jutalom?fbclid=IwZXh0bgNhZW0CMTEAAR0IasiBzh4GuFQkkdxHNP2ZCtZPSVF7eEOuq-wuka0FiqacDZw547O0f24_aem_kyQ0a1ug2B8HnsewoHI12w
2024-08-08 12:00:00
true
null
null
HVG360
Brüsszel is vizsgálja, hogy miért akarja az oroszokat Magyarország beengedni az EU-ba
Már az Európai Bizottság is vizsgálja azt a magyar szabályozást, amely könnyített eljárással juttatná uniós vízumhoz az orosz és a belarusz állampolgárokat. A magyar hatóságoknak figyelemmel kell lenniük arra a tényre, hogy Oroszország biztonsági kockázatot jelent az EU számára.
null
1
https://hvg.hu/eurologus/20240730_vizum_oroszorszag-kem
2024-07-30 14:43:00
true
null
null
HVG
Hivatalos: tényleg elvinné a Skoda a magyar kormány elől a nagy spanyol vonatüzletet
Ajánlatot adott a Skoda is, hogy megvenné a Talgo vonatgyártót. A spanyoloknak, akik állítólag nem szeretnék beengedni a magyar NER-közeli MaVagot, ez kapóra jöhet.
null
1
https://hvg.hu/kkv/20240716_skoda-talgo-cseh-spanyol-vonat
2024-07-16 09:30:00
true
null
null
HVG
A csehek elhappolhatják az Orbán-kormány elől a nagy spanyol vonatbizniszt
Az biztos, hogy a spanyol kormány nem akarja beengedni a Talgo vonatgyártóba a magyar államot és a Fidesz-közeli MaVagot. Szívesen látnák ugyanakkor a cseh Skodát, akikkel állítólag már egyeztetések is voltak. Az sem lehet véletlen, hogy a spanyol közlekedési miniszter a minap Prágában járt.
null
1
https://hvg.hu/kkv/20240524_a-csehek-elhappolhatjak-az-orban-kormany-elol-a-nagy-vonatbizniszt
2024-05-24 14:58:00
true
null
null
HVG
Pokorni Zoltán lakását takarítja az önkormányzat dolgozója a Kutyapárt szerint, az önkormányzat úgy reagált: nem történt visszaélés – fotók
Egy névtelen, de jól értesült levélíró szerint már hosszú évek óta munkaidőben takarítja a XII. kerületi polgármester lakását az önkormányzat egyik alkalmazottja. A hvg.hu-hoz több fotó is eljutott arról, hogy a takarítónőt az önkormányzati hivatali autó szállítja Pokorni Zoltán házához. Az önkormányzat furcsa magyarázatot adott.
null
1
https://hvg.hu/itthon/20240605_pokorni-zoltan-lakasat-takaritja-az-onkormanyzat-dolgozoja-a-kutyapart-szerint
2024-06-05 18:25:00
true
null
null
HVG
Vizsgálja a rendőrség, visszaélés-e, hogy az önkormányzat takarítónője Pokorni Zoltánnál is dolgozott
Nyomozás indult annak kiderítésére, hogy az önkormányzat alkalmazottja jogszerűen takarítja-e évek a XII. kerület távozó polgármestere, Pokorni Zoltán lakását.
null
1
https://hvg.hu/itthon/20240805_Vizsgalja-a-rendorseg-visszaeles-e-hogy-az-onkormanyzat-takaritonoje-Pokorni-Zoltannal-is-dolgozott-egyidejuleg
2024-08-05 12:21:00
true
null
null
HVG
Alkotmányellenes a szakértők szerint Lantos Csabáék ötlete a paksi Duna felforralására, már most is víz alatti sivatag itt a meder
A paksi erőmű hűtővíz csatornája meleg vizének csóvájában már két évtizede is kritikus volt a helyzet, a legújabb tervek még inkább víz alatti sivataggá változtatnák a Duna medrét. Szakmai szervezetek elemezték az Energiaügyi Minisztérium tervét, ami lehetővé tenné a folyó vizének határértéken felüli túlfűtését.
null
1
https://hvg.hu/gazdasag/20240805_paksi-atomeromu-duna-vizhomerseklete-hatarertek-tullepese-vizforralo-jogszabalytervezet-energiaugyi-miniszterium
2024-08-05 14:16:00
true
null
null
HVG
Megroppanthatja a magyar államot finanszírozó befektetők bizalmát az eltitkolt kínai hitel
Egyre-másra küldi a rossz üzeneteket a kormányzat a befektetői és hitelminősítői köröknek. Ezek egyike az egymilliárd eurós kínai hitel elhallgatása, miközben az ázsiai ország nyomulásával büszkélkedik.
null
1
https://m.hvg.hu/360/20240807_hvg-kinai-hitel-tulzottdeficiteljaras-elhallgatasi-uzemmod-magyar-allamadossag
2024-08-07 10:00:00
true
null
null
HVG360
Sehogy nem áll az állami kikötő Triesztben, de a béreket megemelték a veszteséggel működő projektcégnél
Öt éve létezik az állami projektcég, amely a külügyi tárca bábáskodása alatt kikötőt épít Triesztben. Illetve csak építene: még egy kapavágás sem történt. Azért a vezérigazgató és a cég fb-tagjainak fizetését megemelték, noha a vállalkozás masszívan veszteséges.
null
1
https://hvg.hu/itthon/20240809_Sehogy-nem-all-az-allami-kikoto-Triesztben-de-a-bereket-megemeltek-a-projektcegnel-ami-veszteseges
2024-08-09 05:10:00
true
null
null
HVG
Szlovák szülőket is vonz, hogy a felvidéki magyar óvodákat választók évi százezer forintot kapnak
A Bethlen Gábor Alap által folyósított támogatást a magyar tanítási nyelvű intézményekbe járó szlovák gyerekek is igényelhették.
null
1
https://hvg.hu/itthon/20240802_Tobb-szaz-szlovak-gyerek-is-megkaphatja-a-felvideki-magyar-ovodasoknak-jaro-szazezer-forintos-nevelesi-tamogatast
2024-08-02 14:07:00
true
null
null
HVG
Mészároséké lesz a Superhuman Center kifejezés, és érdekeltségei sorra kapják a milliárdos hiteleket saját bankjától
A milliárdos és társai tavasszal alapított egészségügyi vállalkozásuk nevének kértek védjegyoltalmat.
null
1
https://hvg.hu/360/20240808_hvg-Meszaros-Lorinc-Superhuman-Center-vedjegyoltalom-Fajdalom-ambulancia-Oxygen-Naphegy
2024-08-08 09:00:00
true
null
null
HVG360
2017-ben adták át a 15,3 milliárd forintba kerülő szombathelyi futballstadiont, ennek ellenére a városnak több mint száz év után, 2024 júliusa óta nincs sem NB I-es, sem NB II-es focicsapata. Nemrég írtunk arról, hogy a focicsapatot működtető kft. közel hatszázmillió forinttal maradt adós. A cég többségi tulajdonosa Mészáros Lőrinc lányának volt férje, Homlok Zsolt."Homlok Zsolt egy jól működő, pozitív céget vett meg tőlem két éve, azt tette tönkre, illetve a Haladást. Semmit nem fog rendezni, egy forintot se tesz a Haliba, ezért lett vége" - ezt Séllei Árpád, a cég ügyvezetője válaszolta a Szabad Európa kérdésére, miután bejelentették, hogy megszűnik a Szombathelyi Haladás Labdarúgó Kft.A nagyon gyorsan összerakott, a Haladás VSE-re épülő, NB III-as új Haladás döntetlent játszott az első meccsén, július utolsó hétvégéjén Sopronban. Ahhoz, hogy Haladás néven el tudjon indulni egy csapat a bajnokságban, életmentő műtétre volt szükség. A csapat a története során másodszor jutott a megszűnés küszöbére.Ehhez kapcsolódóan: Hatszázmillió forinttal maradt adós Mészáros Lőrinc volt vejének érdekeltsége, amely a Haladás focicsapatot működtetteHúsz éve is újra kellett kezdeniHogy megértsük, hogyan jutott idáig a Haladás, jó messzire kell visszamennünk, több mint húsz évvel korábbra. 2002-ben a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó Lombard-cégcsoport lett a Haladás névadó szponzora. A csoport tulajdonosa, Bíró Péter korábban Tatabányán már sikerrel szponzorált egy csapatot, de megromlott a kapcsolata az ottani önkormányzattal, így távozott a városból.A Haladás ötvenmilliós adóssággal küzdött. Bíró ezt kifizette, és a játékosok elmaradt bérét is, és megígérte, hogy két éven belül visszaviszi az NB I-be az akkor NB II-es csapatot. Az önkormányzat évi negyvenmilliós támogatást ígért a Haladásnak.2004 tavaszán kiderült, hogy a csapatnak nincs is pályája. A Rohonci úti régi stadion a MÁV tulajdonában volt, júniusban lejárt a szerződés, amelynek értelmében a csapat ingyen használhatta, a tárgyalások sem vezettek eredményre. 2010 után aztán a városi önkormányzat megkapta ingyen az ingatlant az államtól.Szombathelyről Pápára vitték a Haladást2004 júliusában Bíró Péter bejelentette, hogy Pápára viszi a Haladást; azzal indokolta a döntést, hogy a csapatnak nincs stadionja. Így Szombathelynek nem maradt sem első-, sem másodosztályú csapata.A szurkolók tüntettek, adományt gyűjtöttek a csapat megmaradásáért, a városi önkormányzat pedig gyorsan lépett. Ahogy egy forrásunk fogalmazott: a városnak és az önkormányzatnak is az volt az érdeke, hogy Szombathelynek legyen egy, lehetőleg NB I-es, Haladás nevű csapata, amelyik a Rohonci úton játssza az itthoni mérkőzéseit.Ennek érdekében a város 2004 nyarán megvásárolta a pápai önkormányzattól a Pápai Egyesített Labdarúgó Club Kft.-t - ennek a klubnak ugyanis indulási joga volt a másodosztályban. Erre az indulási jogra építették fel az új Haladást, a megvásárolt Pápai Egyesített Labdarúgó Club Kft.-t pedig átnevezték Szombathelyi Haladás Labdarúgó Kft.-re.Az önkormányzat dirigáltAz új kft.-ben az önkormányzat lett a többségi tulajdonos több, kisebb tulajdonos mellett. Aztán 2006-tól egyszerűsödött a helyzet. A Séllei Árpád és Buti Róbert helyi vállalkozó által fémjelzett Haladás Marketing Kft. ötszázalékos, 2007. július 1-jén az Illés Béla és Halmai Gábor irányításával működő Halmill Team Tanácsadó Kft. 44 százalékos tulajdonrészt szerzett a Haladás Labdarúgó Kft.-ben, a többségi tulajdon, 51 százalék pedig maradt az önkormányzatnál. 2008-ban a csapat feljutott az első osztályba, ahol egészen 2019-ig szerepelt - de közben már baljós árnyak gyülekeztek a fölötte.Illés Béla már korábban bejelentette, hogy futballakadémiát akar alapítani Szombathelyen. Segített neki a város is, megegyeztek a Hermann Ottó szakközépiskolával, így az akadémisták a Hermannba jártak iskolába és az iskola kollégiumában laktak. Sőt az iskola feláldozta a gyümölcsösét, később ott épült meg az akadémia központi épülete.2010, a váltás éveA 2010-es év váltást hozott a kormányban és a szombathelyi önkormányzatban is. Az új kormánynál a foci kiemelt szerephez jutott. A sportág sikereit pénzesővel próbálta segíteni. A KSH adatai szerint 2011 és 2020 között 1127 milliárd forint ment el csak a futballra, ebből 722 milliárd származott a központi költségvetésből, a fennmaradó 404 milliárd forint legnagyobb része pedig taotámogatásokból jutott az ágazatba; ebből kapott a Haladás futballcsapat is.Ehhez kapcsolódóan: A nálunk sokkal gazdagabb országoknál is nagyvonalúbban rendezünk sporteseményeketMindebből Szombathelyre is jutott. A legtöbb támogatást, 3,1 milliárd forintot - összhangban az orbáni sportpolitika alappillérét képező, akadémiai rendszerbe vetett hittel - éppen Illés Béla akadémiájának hagyta jóvá az MLSZ. Az akadémiáról két éve részletes cikket írt a Nyugat.hu.Király Gábor válogatott kapus iskolája akkor már több mint tíz éve működött. A két létesítmény a 2010-es évek végén összesen több mint tízmilliárd forint támogatást kapott a kormánytól. Ennek ellenére a két akadémia növendékei nem a Haladást erősítették, a tehetséges focistákat jó pénzért értékesítették a nagyobb csapatoknak.A kormány olyan nagy összegekkel támogatta a futballakadémiákat, hogy vonzó lett a kormányközeli vállalkozóknak, volt focistáknak, ahogyan az élvonalban játszó csapatok is. Ráadásul focicsapatot venni, támogatni belépőjegyet jelent a NER szűkebb köreibe.A Haladásnak juttatott taotámogatásokat az alábbi táblázatban összesítettük.(Megjegyzés: A 2023/24-es évadra megítélt 22 millió forint támogatásból már csak 4,7 milliót fizetett ki az MLSZ a Haladásnak.)Illés Béla növeli a befolyásátKözben a Haladásnál is egyre nagyobb befolyást szerzett az Illés Akadémia és Illés Béla. A 2010-ben felálló fideszes városvezetés egy idő után nem foglalkozott érdemben a Haladással, csendben hagyták, hogy Illés Béláék 2015-ben többségi tulajdonrészt szerezzenek a Haladás Labdarúgó Kft.-ben. A kft. megemelte a törzstőkéjét, a korábbi kisebbségi tulajdonos, a Halmill Kft. be is szállt pénzzel, az önkormányzat viszont nem, így Illésék javára változtak a tulajdoni viszonyok.Az önkormányzat tulajdonrésze 10,3 százalékra csökkent, a Halmill Kft.-é lett a többségi tulajdon. Ettől kezdve az önkormányzatnak nem volt beleszólása a Haladás ügyeibe.A szombathelyi szervezett szurkolói csoportok egyébként soha nem tartották magukban a döntéshozókról és a csapatról kialakult véleményüket. Amikor 2017-ben átadták a Haladás új stadionját, a szurkolók Stadion helyett csapatot! felirattal fogadták a megnyitó gálameccset.2019-ben a Haladás kiesett az NB I-ből. A szurkolók ezt Egyszerűen senkik vagytok rigmussal kommentálták. Az egyik meccsen Illés Bélának üzentek, erről videónk is van:Információink szerint amíg önkormányzati cégként működött a kft., szigorúan ellenőrizték a gazdálkodását, nem fordulhatott elő, hogy olyan kötelezettségeket vállaltak volna, amelyekre nem volt fedezet. 2015 után a kft. működése nem volt átlátható, szponzori pénzekkel, tagi kölcsönökkel, pénzügyi machinációkkal működött a csapat.Fontosabbnak érezték az akadémiátValószínűleg az volt a fő probléma, hogy a nagy csapat helyett Illés Béláékat az akadémiai rendszerben rejlő lehetőségek kötötték le. Az akadémia ugyanis fialta a pénzt, mint az aranytojást tojó tyúk, a Haladás viszont ráfizetéses volt. Az akadémia gazdasági vezetője, Kóbor László többször kijelentette, hogy az NB I-es csapat csak viszi a pénzt, nincs rá szükségük, egy NB III-as csapat lenne a legjobb.Azt nem lehet tudni, hogy végül a rossz gazdálkodás vitte-e a csőd szélére a Haladást, vagy volt benne némi szándékosság, hogy megszabaduljanak a pénztemetőtől.Megjelenik Homlok Zsolt, a kormányközeli vállalkozóAz akkor már a Haladás Vasutas Sportegyesületben jelen lévő Homlok Zsoltot maga Orbán Viktor kérte meg, hogy segítse ki a Haladást - mondta egy, az ügyet közelről ismerő segítőnk. Homlok Zsolt korábban a Swietelsky Vasúttechnika Kft. ügyvezető igazgatója volt, és sikeres vállalkozó. Építőipari és vasútépítő cégeit a Properitus Vagyonkezelő Kft. fogja össze, cégbirodalma tucatnyi kisebb cégből és a szombathelyi székhelyű Homlok Zrt.-ből áll.A Homlok Zrt. újította fel például a Szombathely-Kőszeg vasútvonalat, a szombathelyi víztornyot, a képtárat és a Sportligetet. Akkor még Mészáros Lőrinc veje volt, a Fidesz belső körébe tartozott, vállalkozásai szárnyaltak.Nem csak pénzt adott, irányítani is akartHomlok az elején a háttérben maradt, támogatás helyett inkább csak ígéretek érkeztek tőle. Információink szerint azért került már akkor nehéz helyzetbe a csapat, mert bíztak Homlok ígéreteiben, de nem tartotta be őket. Közben mindenki, a szurkolók is Illés Béláékat tartották felelősnek a helyzetért, és Homlok Zsoltban látták a csapat megmentőjét.Később valóban érkezett némi pénz Homlok Zsolttól, így működhettek. Az eredeti elképzelés szerint Homloké lett volna a gazdasági, pénzügyi terület, a szakmai irányítás megmaradt volna Illés Béláéknál. De Homlok nem elégedett meg azzal, hogy csak pénzt adjon, bele akart szólni a csapat működésébe, irányítani akart.Egy válás képében ütött be a krachMiután a Haladás Marketing Kft.-n keresztül megszerezte a Haladás Labdarúgó Kft. nyolcvanszázalékos tulajdonrészét, a nyilvánosság előtt is vállalta a szerepét, egyre inkább beleszólva a labdarúgó kft. ügyeibe.Amíg tavaly év elején be nem ütött a krach, amely válóper formájában jelentkezett - Mészáros Lőrinc lánya indította Homlok Zsolt ellen, állítólag hűtlenkedése és egyéb okok miatt, amelyekről csak pletykák terjedtek. Homlok ezzel kiesett a pikszisből, volt apósa sorra vette el tőle a jó pénzt kínáló munkákat, ez pedig megpecsételte a Haladás sorsát is.2023 őszén már nem kaptak fizetést a Haladás alkalmazottai. Kiderült, nagyobb a baj, mint látszik. 2024 júliusában aztán bejelentették, hogy megszűnik a Szombathelyi Haladás Labdarúgó Kft. Ekkorra már játékosa sem maradt a csapatnak.Homlok Zsolt állítólag milliárdos, gazdag ember, aki a saját pénzéből nem volt hajlandó a csapatra költeni. Ok és okozat: ha Homlok Zsolt elválik Mészáros Lőrinc lányától, akkor Szombathelyen csődbe megy a Haladás.A szurkolók végig ott voltak a csapat bő féléves agóniájánál, már 2023 tavaszán figyelmeztettek a megszűnés veszélyére. Képviselőik jelen voltak az egyeztetéseken, javaslatokat is tettek, többször felszólították Homlok Zsoltot, hogy vállalja a felelősséget, és hogy távozzon Szombathelyről.A szurkolók azonnal az új csapat mellé álltak, amikor sikerült megoldani, hogy legyen felnőttfutballcsapata a Haladásnak.Hogyan tovább?Akárcsak húsz éve, most is az önkormányzat nyújtott mentőövet a szombathelyi focinak. A Haladás VSE játékengedélyével és csapatára építve pár hete elkezdődött a felkészülés. Először arról volt szó, hogy a megyei I-ben szerepel majd az új Haladás, de az MLSZ úgy döntött, az NB III-ban indulhatnak. Július végén Sopronban gól nélküli döntetlennel mutatkozott be az új csapat, amely egyelőre a HVSE-é. Nemény András polgármester ígérete szerint az önkormányzat következő közgyűlésén (szeptember végén) megalapítanak egy többségi tulajdonú önkormányzati labdarúgó gazdasági társaságot. A HVSE várhatóan decemberben taggyűlést tart, ahol átadják az NB III-as indulási jogot az új labdarúgó kft.-nek. Azért csak decemberben, mert az MLSZ szabályzata szerint indulási jogot bajnoki szünetben lehet átruházni.A HVSE alá is írt egy szándéknyilatkozatot a fentiek betartására, Homlok Zsolt, a HVSE elnöke, valamint Szántó Erzsébet ügyvezető igazgató szerepvállalása pedig jelentősen átalakulhat.Az önkormányzat vállalta, hogy kifizeti az új Haladás többletköltségeit, amely éves szinten több tízmillió forint. Így a csapat a 2017-ben átadott, 15,3 milliárd forintba kerülő stadionban játszhatja a meccseit, egy stadionos meccsnek ugyanis másfél millió forint a költsége az állam által fizetett bérleti díjon felül.Mint megtudtuk, egyelőre mindenki a Haladás VSE augusztusi küldött- és az önkormányzati közgyűlés szeptemberi ülését várja, ahol meghozzák s szükséges és beígért döntéseket. A bajnokság azonban már elkezdődött, így most átmeneti időszak van, de a Haladásnak működnie kell.Hiszen végül is Szombathely, az önkormányzat és a szurkolók közös érdeke, hogy legyen egy Haladás nevű csapat, amelyik a Rohonci úton játssza itthoni meccseit.A Szombathelyi Haladás történeteA Szombathelyi Haladás 1919-ben alakult Szombathelyi Haladás Vasutas Sport Egyesület néven. 1936-ban mutatkozott be az első osztályban. A csapat a legtöbb időt az NB I-ben töltötte, tizenegy alkalommal esett ki az első osztályból: 1941-ben, 1942-ben, 1960-ban, 1972-ben, 1979-ben, 1990-ben , 1992-ben, 1994-ben, 2000-ben, 2002-ben és 2019-ben, viszont minden alkalommal két-három év alatt visszajutott. A leghosszabb, NB I-en kívül töltött időszak éppen most van; 2019 óta nincs bent a csapat az első osztályban.A csapat legnagyobb sikerei: magyar bajnoki bronzérem (2008/2009), valamint három Magyar Kupa-ezüstérem (1975, 1993, 2002).A Haladás több, országosan és nemzetközileg is ismert játékost adott a labdarúgásnak, ilyen például Kereki Zoltán, Halmosi Péter, Novák Dezső, Halmosi Zoltán, Bognár Zoltán, Illés Béla, Jagodics Zoltán, ifj. Halmosi Péter, Király Gábor, Guzmics Richárd.
Hiába van 15,3 milliárdból épült stadion Szombathelyen, megint a nulláról kezdi a Haladás, a város nagy múltú futballcsapata
2017-ben adták át a 15,3 milliárd forintba kerülő szombathelyi futballstadiont. A városnak július óta nincs focicsapata. Nemrég megírtuk, hogy a klubot működtető kft. közel hatszázmillió forinttal maradt adós. A cég többségi tulajdonosa Mészáros Lőrinc lányának volt férje, Homlok Zsolt.
null
1
https://www.szabadeuropa.hu/a/husz-ev-alatt-masodszor-kezdi-a-nullarol-a-haladas-szombathely-nagymultu-futballcsapata-/33069124.html
2024-08-09 17:30:00
true
null
null
Szabad Európa
Adósságrendezési eljárás - ezt egyelőre megúszták AmbrózfalvánAmbrózfalván extra takarékosságot vezettek be, a számláikat még tudják fizetni, ha késve is. Egyelőre még nincs adósságrendezési eljárás az önkormányzatnál. A vállalkozó vár a 35 millió forintjára, ha elfogy a türelme, nem kerülik el a csődeljárást. A település több mint 40 millió forintja, amit a könyvelő több részletben utalt át Csanádalberti számlájára, továbbra sincs meg.Kovács ErikaAmbrózfalvának több mint 40 millió forintja tűnt el a számlájáról. A könyvelő, eddig nem tisztázott okok miatt átutalta Csanádalberti számlájára. De ott sincs. Egyelőre elkerülték az adósságrendezési eljárást. Az ügyben rendőrségi feljelentést tettek az érintett települések polgármesterei és Lázár János országgyűlési képviselő, építési és közlekedési miniszter is.Megfognak minden forintotJelenleg nem zajlik ellenünk csődeljárás. A helyzetünk változatos. Rendkívül takarékos módon működünk. Eddig is megfogtunk minden forintot, a pénzünk eltűnése óta pedig még inkább. Egészen olyan szintig, hogy még a halasztható javításokat is odázzuk, hogy elkerüljük az adósságokat- tudtuk meg Dorotovicsné Gulyás Judittól, Ambrózfalva jelenleg regnáló polgármesterétől. Arról is beszélt, hogy a számláikat fizetik, igaz, nem mindig határidőre. Ha érkezik a számlájukra pénz, normatíva vagy helyi adó, akkor abból rendezik. Így nem kell attól tartani, hogy kikapcsolják a vizet, a villanyt, vagy a közvilágítást. A településnek kizárólag a helyi adóból, a háztartásonkénti évi 4000 forint kommunális adóból származik saját bevétele.12 óvodás 3 közalkalmazottA pénze eltűnése miatt Ambrózfalva tartozik a Pitvaros gesztorságával működő óvodatársulásnak. Pitvaros azt vállalta tavasszal, hogy a nevelési év végéig finanszírozza a költségeket. Ez már lejárt. Erre is rákérdeztünk Ambrózfalva polgármesterénél.A társulás jelenleg is együtt gondolkozik, hogy az óvodai ellátás biztosítva legyen- mondta. Ennek formája, információink szerint a csütörtök délutáni óvodatársulási tanácskozáson is szóba került.Az ambrózfalvi óvodába 12 kisgyermek jár, akikkel - a törvény előírásai szerint - 3 közalkalmazott foglalkozik.Adósságrendezési eljárás helyett még türelmes a vállalkozóÚgy tudjuk, a normatíván felül az ambrózfalvi önkormányzatnak gyermekenként 7-800 ezer forintba került az óvoda, ami a minimális saját bevétel miatt nagyon nehezen "kitermelhető" összeg.Ambrózfalva a vállalkozó felé sem tudta rendezni a tartozását, aki a szociális szolgáltató házukat újította fel. Erre pályázati forrást nyertek, ez a pénz vándorolt át Csanádalberti számlájára. A vállalkozó egyelőre türelmes.
Adósságrendezés még nincs Ambrózon
Ambrózfalva számlájáról eltűnt 40 millió forint, Csanádambertire került, a település most nehéz helyzetnen van, még megúszták a csődeljárást.
null
1
https://www.delmagyar.hu/helyi-gazdasag/2024/08/adossagrendezesi-eljaras-megusztak
2024-08-09 16:03:00
true
null
null
délmagyar
Fölöslegesen megy el több ezer milliárd forint informatikai beszerzésekre - erre jutott Katus Eszter, az Átlátszó újságírója, miután egy közbeszerzési szakértővel szúrópróbaszerűen átvizsgálták, hogyan működnek az állami szervezetek bevásárlásai, amióta a Rogán Antal alá tartozó Digitális Kormányzati Ügynökségen (DKÜ) keresztül kell intézni azokat.A DKÜ-t 2019-ben hozta létre a kormány, azzal céllal, hogy az állami intézmények, például az iskolák vagy a kórházak ezen keresztül intézzék az informatikai beszerzéseket - például laptopok, telefonok, szoftverek vásárlását. A DKÜ létrehozásának, mint minden központosításnak, ugyebár az lenne az értelme, hogy egyszerre, nagy mennyiségben, könnyen és olcsóbban tudják intézni mindezt. Vannak országok, ahol ez jól működik - magyarázta Katus a Reggeli gyorsban.Két módja van most a beszerzéseknek. Egyrészt, amelyik intézménynek szüksége van mondjuk új laptopokra, az felmehet a DKÜ oldalára, ami kb. úgy működik, mint egy webshop és ott lekattinthatja, hogy hány darabot szeretne - itt azoknak a cégeknek az ajánlatait lehet megtalálni, amelyek korábban egy keretkiíráson elnyerték erre a lehetőséget. A másik, hogy a konkrét beszerzéshez kiírnak egy új pályázatot - de itt is már csak az előbb említett informatikai cégek indulhatnak.A webshopos lehetőségnél Katusék azt találták az átvizsgált eseteknél, hogy a telefonok például rendre drágábbak, mint a kiskereskedelemben. A második opciónál a webshophoz képest olcsóbb ajánlatok érkeznek, de ezek az árak sem jobbak, mint amivel bárki találkozhat a boltban.A keretközbeszerzéseknél azt találta az Átlátszó, hogy 46-ból 28 esetében ugyanannyi vagy kevesebb ajánlat érkezett, mint a meghatározott keretszám, ezen belül 21-szer pontosan ugyanannyi, mint a keretszám.Tehát ha azt mondták, hogy nyolc helyünk van, akkor pontosan nyolc cégcsoport jelentkezett. Annak, hogy ez ilyen gyakran forduljon elő a matematikai esélye gyakorlatilag nulla. Ez egy nagyon gyanús dolog, ahhoz, hogy ezt összehozzák, szinte biztos, hogy egyeztetésre volt szükség az informatikai cégek között - mondta Katus.Ez ugyebár azért problémás, mert, ha a cégek összebeszélnek és nincs valódi verseny, akkor az árak sosem mennek lejjebb, rosszul jár az állam és minden adófizető.A Miniszterelnökség korábban érdeklődött a központosított közbeszerzésekről, szerették volna megtudni, mekkora arányú megtakarítást tudnak elérni a piaci árakhoz képest az állami szervek ezekkel, akkor érkezett egy olyan válasz A DKÜ-től, hogy 25-26 százalékot tudnak spórolni - de amikor az Átlátszó érdeklődött ugyanerről közadatigényléssel, arra hivatkozva tagadta meg az ügynökség a válaszadást, hogy ehhez új adatsort kéne létrehozniuk - mesélte Katus. Vagyis nem tudjuk, mire alapozták a korábbi választ.Katus arról is beszélt, hogyan zárulhat be a piac azok előtt a cégek előtt, amelyek nem kerülnek be a keretközbeszerzésekbe. A teljes interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
Óriási összegek mehetnek ki az ablakon a központosított informatikai beszerzéseken
A Rogán-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Digitális Kormányzati Ügynökséget néhány éve hozta létre a kormány, állami szervez
null
1
https://www.klubradio.hu/adasok/oriasi-osszegek-mehetnek-ki-az-ablakon-a-kozpontositott-informatikai-beszerzeseken-145965
2024-08-08 14:53:00
true
null
null
Klubrádió online
"Az Európai Ügyészségnek akkor kell döntenie hatáskörének gyakorlásáról, ha csalást követnek el az EU-n kívüli országoknak, vagy a nem részt vevő tagállamoknak - köztük Magyarországnak - juttatott uniós forrásokkal kapcsolatban" - fogalmazott a Népszava kérdésére Tine Hollevoet, az Európai Ügyészség (EPPO) szóvivője. Lapunk azután érdeklődött a szervezetnél, hogy a napokban elárulták, az EPPO is nyomoz az elhíresült nyírmártonfalvai, erdő nélküli lombkoronasétány ügyében. Csakhogy ebből heves vita kerekedett.Az EPPO korábbi leveléből - melyet a Transparency International Magyarországhoz (TI) juttattak el - még csak annyit tudhattunk meg, hogy a 2017 és 2022 között Magyarországon és Belgiumban elkövetett pályázati csalás miatt vizsgálódnak. Csakhogy erre a Legfőbb Ügyészség azzal reagált: "Továbbra is Magyarországon folyik nyomozás az úgynevezett nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyében", és mivel az EPPO-rendelet pontosan meghatározza az Európai Ügyészség hatáskörét, "ebből következően a Magyarország területén, magyar állampolgár által elkövetett bűncselekmény miatt - mivel Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek - az EPPO nem járhat el". Ezután Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója azt mondta a Népszavának: az Európai Ügyészségnél vélhetően arra a jogi álláspontra helyezkednek, hogy mivel az unió központja Brüsszelben van, a közösségi büdzsét károsító vagy azt megkísérlő magatartások elkövetésének a helye is Belgium.(A lombkoronasétány kivitelezése nettó 60 millió forint uniós forrásból valósult meg, csakhogy később tarra vágták körülötte az erdőt).Az Európai Ügyészség mostani, lapunknak küldött válasza rövidre zárja a kérdést, vagyis hiába tartja távol az Orbán-kormány Magyarországot az Európai Ügyészségtől, ez nem gátolja az EPPO-t abban, hogy eljárjanak a hasonló ügyekben, ha uniós pénz érintett. Azt írták: "Ez az eset áll fenn, ha a bűncselekményt az Európai Ügyészség körzetén kívül követi el egy részt vevő tagállam állampolgára, vagy ha a kár Belgiumban keletkezik (például kiadási csalás, vagy az EU-s források innen történő folyósítása miatt.) Sőt, akkor is ez a helyzet, ha hamis dokumentumokat kap egy belga uniós szerv a források megszerzése érdekében" - szögezték le.Azt egyelőre nem tudni, hogy miért beszél el egymás mellett az EPPO és a Legfőbb Ügyészség. A szóvivő ugyanis felhívta a figyelmünket: "A magyar hatóságokkal való együttműködés elősegítése érdekében az EPPO munkamegállapodást írt alá a Legfőbb Ügyészséggel, amely 2021 áprilisában lépett hatályba". Kérdés persze az is, hogy technikailag miként zajlik majd a lombkoronasétány ügyében vagy más hasonló esetekben az eljárás. Büntetőjogi forrásaink szerint akár az Európai Csalás Elleni Hivatalon (OLAF) vagy az Europolon keresztül is nyomozhatnak Magyarországon. Az OLAF egyébként eddig is számos, EU-s forrásokat és fideszes köröket is érintő korrupciós ügyet derített fel - elég csak az Elios-ügyet említeni -, majd továbbított vádemelési javaslattal a magyar ügyészség felé, ám a Polt Péter vezette vádhatóság végül gyakran nem emelt vádat. A jelek szerint tehát az EPPO mintaügynek szánja a nagy port felvert lombkoronasétány esetét.
Bár a magyar Legfőbb Ügyészség mindent elkövet, hogy ne vizsgálhassák a lombkoronasétány-ügyet, az Európai Ügyészség nem tágít
Eljárhatunk! - üzente az uniós szerv.
null
1
https://nepszava.hu/3246140_europai-ugyeszseg-legfobb-ugyeszseg-lombkorona-setany
2024-08-09 05:55:00
true
null
null
Népszava
A Debreceni Törvényszék felfüggesztette a bírósági eljárást a Debrecen déli gazdasági övezetében épülő CATL-akkumulátorgyár környezethasználati engedélye elleni perben - tájékoztatta a Debrecinert Litresits András, az első számú felperest, Moczok Gyulát képviselő ügyvéd.A bíróság a július 31-i döntését azzal indokolta, hogy az alperesi érdekelt CATL kérvényezte a környezethasználati engedélyének módosítását a megyei kormányhivatalnál, a változtatások pedig érintik az érvényben lévő engedély perben támadott részeit.Ahogy arról korábban többször is beszámoltunk, az akkugyár engedélye ellen közel másfél éve indult bírósági eljárás. A perben felperesként jelenleg négy magánszemély és a Védegylet Egyesület vesz részt. A CATL beruházása eközben rendületlenül zajlik, nemrég pedig már át is adtak egy általuk bérelt akkuösszeszerelő üzemet. Éppen erre hivatkozva kérvényezte a kínai cég a környezethasználati engedély módosítását - a beruházás kezdete óta immár másodjára.A Debreceni Törvényszék még márciusban döntött arról, hogy a civil felpereseknek kell előteremteniük a gyár hatásterületének meghatározására kirendelt szakértők díját. Eddig összesen 2,1 millió forintot kellett letétbe helyezniük, amit adománygyűjtéssel tudtak összeszedni.
Felfüggesztették a debreceni CATL-akkumulátorgyár engedélye elleni bírósági eljárást
A Debreceni Törvényszék szerint erre azért van szükség, mert a kínai cég kezdeményezte a környezethasználati engedély módosítását – már másodjára.
null
1
https://www.debreciner.hu/cikk/17275_felfuggesztettek_a_debreceni_catl_akkumulatorgyar
2024-08-03 16:23:00
true
null
null
Debreciner
Két nyomozás már befejeződött, és nemsokára vádemelés várható az orvosi segédeszközökkel kapcsolatos csalási ügyben, számolt be a Nemzeti Nyomozó Iroda.Nyolc gyanúsított ügye már a Nógrád Vármegyei Főügyészségen, kettőé pedig a Pécsi Járási Ügyészségen van. Az említett két eljárás mellett számos hasonló ügy van még az országban, köztük szegedi orvosokat és cégvezetőket is elfogtak már.Az országos ügy 2022 őszén robbant ki, novemberben két ortopéd orvost, két asszisztenst, két cégtulajdonost, illetve az egyik vállalkozás gazdasági vezetőjét és üzletkötőjét fogták el. A költségvetési csalást úgy követték el, hogy fiktív adatokkal igényeltek vissza támogatásokat. Az orvosok olyanoknak írtak fel ortopéd készítményeket, akiknek nem volt szükségük rá. A jogosulatlanul visszaigényelt összeg közel 200 millió forint.Azóta egyre több a gyanúsított, jelenleg csaknem hetvennél járnak: 30 orvos, 21 cégvezető, 14 alkalmazott, 6 orvosi asszisztens és 6 szociális intézményi dolgozó vehetett részt hasonló csalásban.
Nemsokára vádemelés várható két gyógycipős csalási ügyben
Nyolc gyanúsított ügye már a Nógrád Vármegyei Főügyészségen, kettőé pedig a Pécsi Járási Ügyészségen van.
null
1
https://szegeder.hu/belfold/2024-08-08/nemsokara-vademeles-varhato-ket-gyogycipos-csalasi-ugyben/66b4602e47d3c002f0044c87
2024-08-08 13:01:00
true
null
null
szegeder.hu
"Előreláthatólag" - ezt a kifejezést használta a Magyar Távirati Iroda július 30-i tudósí­tása, amely szerint szeptember elsejétől a veszprémi székhelyű Balaton Busz Bt. üzemelteti az autóbuszjáratokat Hódmezővásárhelyen. A dél-alföldi megyei jogú városban közbeszerzést írtak ki a helyi buszközlekedés ellátására. Három ajánlat érkezett. A Balaton Busz Bt. menetrendi kilométerenként 475 forintért vállalta a munkát, a jelenlegi szolgál­tató, a helybeli Jovány Busz Kft. 579-ért, egy egyéni vállalkozó pedig 899-ért.A Jovány Busz ára június elsején emelkedett legutóbb a cég kérésére és az önkormányzat beleegyezésével 487 forintra. Így különösen feltűnő volt, hogy a győztes dunántúli versenytárs ennél az árnál is előnyösebb ajánlattal érkezett. A vásárhelyi önkormányzat képvi­selő-testülete Márki-Zay Péter polgármester (Mindenki Magyarországa Mozgalom) előterjesztése alapján a legolcsóbbat választotta, mondván, ebben a városban nyílt verseny van, és mindig a legjobb ajánlat nyer.A nyertes Balaton Busz Bt.-t 1991-ben alapították, 39 alkalmazottja van, az értékesítésből származó nettó árbevétele tavaly 1,85 milliárd forint volt, ez több mint 57 százalékkal haladta meg az előző évi összeget. A cég 2022-es éve 19,75 milliós veszteséggel zárult, a 2023-as 263 milliós nyereséggel. Hódmezővásárhelyen most két éven át szolgáltathat, és ez az időtartam újabb két évvel meghosszabbítható. A cég vállalta, hogy öt autóbuszvonalon viszi az utasokat, s a legalább öt klimatizált járműből három alacsonypadlós, akadálymentes lesz.Az "előreláthatólag" nem véletlenül került a tudósításba. A vásárhelyi képviselők ugyanis úgy döntöttek, hogy a Balaton Busz indulásáig - de legfeljebb október elsejéig - a Jovány Busz végzi tovább a szolgáltatást. Ezt a határozatot azért hozta a vásárhelyi testület egy július 30-i rendkívüli ülésen, mert addigra kiderült: az eredetileg emlegetett időpontban, augusztus 1-jétől a Balaton Busz Bt. még nem tud elindulni.A vásárhelyi önkormányzat döntése nemcsak azért lett országos hír, mert egy dunántúli vállalkozás kiütötte a nyeregből a dél-alföldit a saját városában, hanem a polgármester megjegyzése miatt is. Márki-Zay Péter azt nyilatkozta a Vásárhelyi Televíziónak július 25-én - amikor még úgy nézett ki, hogy augusztustól a Balaton Busz Bt. szolgáltat -, hogy tudomása szerint ez a bt. több mint egymilliárdos forgalmat bonyolít le a Volánbusszal, amely Lázár János építési és közlekedési miniszter (és a Hódmezővásárhelyet magába foglaló körzet országgyűlési képviselőjének) irányítása alá tartozik. "Ha ezek az informá­ciók helyesek, akkor ők Lázár Jánosnak eléggé »bekötött partnerei« lehetnek, amiből következik, hogy lehet, hogy az indulásuk sem teljesen véletlen és spontán" - állapította meg Márki-Zay, de hozzátette, ezzel együtt örülnek annak, hogy a város ennyi pénzért kapja majd a szolgáltatást. Előrebocsátotta: ha a Balaton Busz nem felel meg az elvárásoknak vagy nem kezdi el a szolgáltatást, akkor a város nem fizet.A szerződést augusztus 2-án aláírták a felek. Horváth Roland, a Balaton Busz ügyvezetője ez alkalomból azt nyilatkozta az önkormányzati tulajdonú Hódpressnek, hogy várja a mostani buszsofőrök jelentkezését – nyilván azokét, akik a Jovány Busznál dolgoznak.„A Balaton Busz Bt.-t több munkája Orosházához és Békés vármegyéhez köti. Az ottani kollégákkal egyeztetve döntöttünk az indulás mellett. Politikusokkal nem egyeztettünk. Célunk az, hogy a lakosság közlekedését zökkenőmentesen biztosítsuk a településen” – válaszolta a Narancs kérdéseire Horváth Roland ügyvezető.Jovány Gyula, a Jovány Busz Kft. tulajdonosa és fia, ifjú Jovány Gyula a Narancs megkeresésére közölték, hogy nem nyilatkoznak.Ifjú Jovány Gyula véleménye azért számított volna, mert megválasztott önkormányzati képviselő június 9. óta. Hódmezővásárhelyen az 5. egyéni választókerületben a Márki-Zayt támogató MMM jelöltjeként 50,13 százalékot szerezve legyőzte Szél Istvánt (Fidesz–KDNP), aki pedig azért hagyta ott a székkutasi polgármesteri tisztséget, hogy a szülővárosában segítsen győzni a Fidesznek.Olcsóbban és gyorsabbanVásárhelyen van olyan nézet, hogy Lázár János most nevetve dől hátra forgószékében Budapesten: tiszta versenyt akartatok, gyerekek, hát most megkaptátok. Lehet, hogy ez üldözési mánia, de a vásárhelyieknek megvan az okuk a paranoiára.A Volán és Hódmezővásárhely kapcsolata nem most lett konfliktusokkal terhelt. A Hód-Mező nevű helyi buszos családi vállalkozás 1991-ben indította első járatát olyan ötlet alapján, amely az akkori megyei egyeduralkodónak, a Tisza Volánnak is eszébe juthatott volna: gyorsjáratot biztosított Hódmezővásárhely vasútállomása és Szeged vasútállomása között. Kevesebbe került a jegy a buszaira, és ezek gyorsabban jártak, mint a nagy versenytárs járművei. 1996-ban a Közlekedési Minisztérium koncesszió hatálya alá vonta a buszközlekedést, pályázatot írtak ki arra a vonalra is. A Hód-Mező kft.-vé alakult, megnyerte e helyközi járat működtetését, és ezt végezte is 2006-ig. Abban az évben azonban a Tisza Volán nyerte a gyorsjáratot. Ez a megyei cég 2015-től betagozódott a Dél-alföldi Közlekedési Központ (DAKK) Zrt.-be, majd 2019-től a Volánbusz része lett, az meg a MÁV-é. Most teljesen beolvadt a vasúttársaságba.A Hód-Mező – amíg egyben volt és jól működött – ugyanolyan mozgékony, leleményes versenytársa volt a régi mamutnak, mint amilyenek a csomagküldők a Magyar Postának. Az állam és a kormány szempontjából, és végső soron az adófizetői érdekek felől nézve lehet érveket találni arra, miért védi ezeket az állami cégeket az állam a piacon. Egy önkormányzat azonban már nem biztos, hogy jó képet vág ahhoz, ha különböző trükkökkel lehetetlenítenek el egy helyi szolgáltatót, csak hogy az állam rosszul és drágán működő cége nyeregben maradjon.Azt, hogy ez a kétféle szempont létezik, Márki-Zay Péter polgármester érzékeltette a Narancsnak.„A konfliktust a Volánbusz elődjével, a DAKK-kal a fideszes elődeimtől örököltem – mondja –, akkoriban is volt helyi buszközlekedés, de nem nagyon használták. Sokaknak nem volt rá pénzük. A nyugdíjasok, akiknek ingyen volt, azt panaszolták, hogy nem jók az útvonalak. Ha kimennek busszal a piacra, visszafelé csak két óra múlva indul járat, pedig a piaci bevásárlást el lehet intézni egy órán belül, és aztán nem jó egy órát várni hidegben, melegben, esőben. Amikor az időközi választáson polgármester lettem, a Volánbusz egyszerre csak drasztikusan megemelte azt az összeget, amelyért ezt a szolgáltatást végezte. Azt is mondta, hogy az önkormányzatnak ki kellene fizetnie a korábbi időkben keletkezett tényleges veszteségeit is, amelyeket nem fedezett az állami támogatás és az önkormányzattól szerződés szerint kapott összeg. Állította, 2009 és 2013 között – ez Lázár János polgármesterségének időszakára esik – nem fizetett rendesen a város a szolgáltatásért. Ezt a követelést végül perben nem akarta érvényesíteni, de a közvetlen elődöm, Almási István idejére jutó, a cég által számított összeget igen. Abban a testületben, amelyet az időközi választást megnyerve 2019-ig vezethettem, a fideszes képviselők többségben voltak. Ők is azt mondták, nehogy elismerjem ezeket a költségeket a Volánbusznak, mert ők sem ismerték el. A cég arra hivatkozott, hogy a személyszállítási törvény szerint neki nem lehet vesztesége a helyi szolgálta­táson – az azonban nincs benne a jogszabályban, hogy ez függ-e attól, miként emeli a sofőrök bérét, és mekkora buszokat járat, milyen gazdaságosan működik. Vásárhelyen pedig nagy buszokat járatott, csuklóst is, olyan vonalakon, ahol alig egy-két utas volt. Ebben az ügyben nemrég első fokon, nem jogerősen pert nyertünk a céggel szemben.”Amikor a város 2018 végén kiírta az újabb öt évre szóló pályázatot, egyedül a Volánbusz adott be ajánlatot. A koncessziós eljárást a cég megnyerte. Ám úgy, ahogyan a város meghirdette a pályázatban, nem volt hajlandó aláírni a szerződést. Közel egy évig zajlott az egyeztetés a felek között. A találkozókon rendre szóba került az állami cég által követelt, korábbi időszakra vonatkozó összeg is. A polgármester aláírta szerződéspéldány ott volt a cégnél, hiába – a Volánbusz azért közben tovább járatta a buszait, ahogy addig. Az önkormányzatnál viszont attól tartottak, hogy egyszer csak, például közvetlenül a választás előtt leállítja a szolgáltatást, ahogyan Esztergomban is megtette, ami hozzájárulhatott a független Tétényi Éva polgármester bukásához is. Az alá nem írt szerződés szerinti összeget viszont mindig átutalta az önkormányzat, míg elege nem lett a szerződés körüli huzavonából. Új ajánlatkérést folytatott le – ekkor indult először Jovány Gyula cége. A tulajdonos megtervezett egy teljesen új és a volánosokénál a jelek szerint jobb menetrendet. Az ő cégét választotta a város, mondván, az addigi évi 120 millió helyett 97 millióért kap egy jobb szolgáltatást – amit a Volánbusz 243 millióért látott volna el indikatív ajánlata szerint –, alacsonypadlós, klímázott buszokkal, amelyek nem 40, hanem 13 litert fogyasztanak száz kilométerenként.A vásárhelyiek más változást is tapasztaltak, mert az önkormányzat úgy döntött, felnőtteknek 2000, diákoknak 1000 forintos városkártya ellenében ingyen lehet utazni a buszokon – lemondva ezzel tízmilliós jegyárbevételről –, és ezt olyan módon oldotta meg, hogy a szociálpolitikai menetdíjkedvezményt is igénybe tudta venni a város. Ezt a példát más önkormányzatok is követték. Megköttetett a szerződés, amiért az önkormányzat is, a Jovány Busz is kapott hideget-meleget. A kormányoldal szerint ez így korrupció, hogy az nyer, aki a menetrendet tervezte. A buszközlekedés is a frontvonalba került, a kormányoldal azt szerette volna bizonyítani, a város nem jól működik az ellenzéki vezetés alatt. A Jovány Busznak ugyanaz lett az osztályrésze, mint minden más cégnek, amelyik a jelenlegi vásárhelyi önkormányzatnak szolgáltat.Bocs, mégis indulhatszA szolgáltatás indulása után néhány nappal a kormányhivatal – arra hivatkozva, hogy hatósági tévedés történt – bevonta a Jovány Busz Kft. engedélyét három hónapra. Erre az időre a város – mi mást tehetett – a Volánbuszt bízta meg a szolgáltatással. A Volánbusz azonban nem a kiírás szerinti Jovány-féle menetrenddel dolgozott, hanem a régi volános szerint. Emiatt a város azért a három hónapért sem fizetett, hiszen nem a kért szolgáltatást kapta. Közben határozat született arról, hogy mégis rendben van Joványék engedélye. A kft. ezután még nagyobb hatósági és kormánypárti sajtófigyelem közepette dolgozott. Hír lett abból, ha enni látták valamelyik sofőrt, vagy ha – a járvány idején – nem volt fönn a maszkja. Ha egy autó nekihajtott a busznak, úgy szólt a hír, hogy az utóbbi balesetet okozott. Lázár János országgyűlési képviselő azt nyilatkozta, a szolgáltató megbízhatatlan. Sorra kapta a munkaügyi és NAV-ellenőrzéseket a kft., ám a cég bírta a gyűrődést, nem maradtak ki a járatok. Forrásaink szerint egy idő után az ellenőrök ismerősként köszöntek Joványéknak. Akadt, aki szabadkozott, hogy már megint a Lázár-táborból érkezett feljelentés miatt kell jönnie. Volt olyan revizor, aki megosztotta a helyzet miatt érzett keserűségét velük. Másvalaki előrebocsátotta: azt nem fogja nézni, hogy idősebb és ifjabb Jovány Gyula mennyit ül a kormánynál, csak azt, rendben vannak-e a sofőrök dolgai.A buszok népszerűek lettek, a munkásjáratokra mentesítő járatokat kell indítani. Jovány Gyula, aki maga is buszt vezet, minden utasnak, aki kéri, megadja a telefonszámát. Fejében van a menetrend. Aki felhívja azzal a kérdéssel, hogy a város egyik csücskéből hogyan juthat el a másikba, annak percre pontosan referál, mikor, melyik megállóban kell felszállnia, meddig menjen, melyik buszra szálljon át.300 misiKözben a Volánbusz sem hagyta abba a szolgáltatást. A cég egészen az általa alá nem írt szerződés lejártáig, 2023. december 31-ig járatta a saját menetrendje szerint a buszait – üresen. Az önkormányzat többször kérte, hogy ezt hagyja abba, nem járult hozzá a megállók használatához, s jelezte, nem is fog fizetni a szolgáltatásért. A Volánbusz pert indított a város ellen arra hivatkozva, hogy az általa alá nem írt szerződés mégis érvényes volt mindkét fél ráutaló magatartása miatt – mármint hogy a város egy ideig fizetett, a cég meg szolgáltatott. A személyszállítási törvény azonban kimondja, hogy ilyen szerződést csak írásban lehet kötni. A Volánbusz pert indított a három hónapos, ideiglenes szolgáltatás után járó összegért is. Mintegy 300 millió forintról van szó összesen.Közben a közbeszerzési hatóság megbüntette a várost 30 millió forintra, mert úgy találta, az nem járja, hogy az önkormányzat koncessziós eljárást hirdetett, de előtte ajánlatokat kért, mert ez versenyeztetés. A Volánbusz hozzáállását is büntette a hatóság, a cég fellebbezése pedig eljutott a Kúriáig, ahol kimondatott: a Volánbusznak nem volt érvényes szerződése a várossal, hiszen nem kötötték meg szabályosan, aláírva.A vásárhelyi önkormányzatnál most abban bíznak, hogy ezt a Kúria-határozatot a Volánbusz indította kártérítési perben is figyelembe veszik a bíróságok, mert igazságtalanság lenne a várossal kifizettetni 300 milliót. A polgármester szerint azt kellene vizsgálni, hogy vajon a Volánbusz vezetői a saját szakállukra döntötték-e el, hogy a város kérése ellenére tovább járatják a buszaikat, vagy ez valamelyik politikus döntése volt.Ami az önkormányzat mostani döntését illeti, Márki-Zay emlékeztet: ha nem lett volna nyílt versenyeztetés, a Jovány Busz sem nyerte volna el három éve a szolgáltatást. „Jött valaki – mondja a polgármester –, aki olcsóbb árat adott, és nem is csak néhány forinttal olcsóbbat. Annak kell nyernie, akkor is, ha tudjuk, hogy Joványék eddig jól szolgáltattak, lelkesek, és hogy a munkásjáratra kerekesszékkel, babakocsival is föl lehet szállni, pedig ez nem is szerepelt a követelmények között. Gyula sérelmezi, hogy a nyertesnek nem volt meg minden busza, engedélye, amikor pályázott. A jogászaink szerint a szolgáltatónak elég azt garantálnia, hogy a szerződés aláírásakor, illetve a szolgáltatás kezdetére meglesz.”A polgármester ifjú Jovány Gyulát úgy ismerte meg, hogy amikor az országgyűlési választási kampány idején miniszterelnök-jelölt volt, és járta az országot, az MMM Joványéktól bérelt buszt az őt kísérő vásárhelyi aktivisták számára. A fiatalember volt a sofőr. Segített cipekedni a fórumok helyszínén, ahol kénytelen volt meghallgatni a politikus beszédeit is. Később az ingyenes ételosztásokban is részt vett, már aktivistaként, a mozgásképtelen rászorulóknak házhoz szállítva az ennivalót. Elindult az MMM színeiben önkormányzati képviselőjelöltként, és nagyon reklámoznia sem kellett magát, mert azt megtette helyette a Fidesz korábban, amikor a család cégét szapulta. „Ő most mérges ránk. Sajnálom” – mondja a polgármester.VédőitalEgy buszmenetrend összeállításakor nem jöhet szóba a politika. Az ellenzéki vásárhelyi önkormányzat helyi buszjáratai a Lázár Jánoshoz kötött tram-train közlekedéséhez alkalmazkodva viszik az utasokat, mert így praktikus. A 44-es járat pontosan a táblán szereplő időpontban áll be az egykori mozi előtti megállóba. A sofőr ad egy „járművezetői jegyet” 210 forintért: a Narancs újságírója nem hódmezővásárhelyi, nincs városkártyája. A vezető, amikor megtudja, mi járatban vagyunk, és hogy szeretnénk lefényképezni a buszt, azt mondja, néhány perc múlva jön a főnök is, ezt vele kellene megbeszélni. A következő buszt vezető Jovány Gyula megismétli, hogy nem nyilatkozik, mert még bármit hozhat a jövő, de egyébként nagyon készséges. Arra az időre, amíg a képek elkészülnek, ő is, kollégája is ellép a busztól. Beállnak egy nagy fa alá.Azt más forrásból hallottuk, hogy a Balaton Busz augusztus 1-jei indulása azért hiúsulhatott meg, mert a veszprémi cég ügyvezetője nemcsak a szerződés aláírásakor, nyilvánosan, hanem már korábban megkereste a Jovány Busz sofőrjeit, hogy átvenné őket, ám eddig nem járt sikerrel. Nem tudtuk meg, min múlott ez. Biztos nem csak a védőitalon – a hideg ásványvízen –, amit a kánikulai napokon Jovány Gyula felesége vitt ki a sofőröknek. Ha Joványék sejtették is, a szolgáltatással együtt mit vállalnak, a sofőrök nem nagyon élvezték a hatósági ellenőrzéseket, nem erre szerződtek.Az utasok tegezve köszönnek egymásnak, beszélgetnek, szóba kerül az is, hogy nemsokára, ha igaz, „másmilyen busz jön, nem joványos”. Valamilyen debreceni cégé – beszéli két asszony. Azok az utasok, akikkel a Narancs újságíróját összehozza a sors, alig tudnak valamit arról, mi történik, és nem nagyon érdekli őket, mi lesz a családi céggel. Azt találgatják, hátha az új busz nagyobb lesz, belül tágasabb.
Tiszta verseny
A legolcsóbb ajánlatot adó céget választotta a Márki-Zay Péter vezette hódmezővásárhelyi önkormányzat a helyi buszközlekedés ellátására. A verseny vesztese az eddig szolgáltató helyi családi cég, amely megszenvedte az utóbbi három évet, amikor az ellenzéki vezetésű önkormányzatnak dolgozott.
null
1
https://magyarnarancs.hu/belpol/tiszta-verseny-270095
2024-08-07 21:00:00
true
null
null
Magyar Narancs
Hiába Pokorni Zoltán ígérete, áron alul értékesít egy kerületi ingatlant a Hegyvidéki Önkormányzat
Pokorni Zoltán és a még hivatalban lévő hegyvidéki kerületirányítók a június 9-én megválasztott önkormányzati vezetésnek tett ígéret ellenére most áron alul, mintegy 65 millió forintért értékesít egy budai ingatlant. Erről Kovács Gergely, a XII. kerület új polgármestere számolt be a közösségi oldalán.
null
1
https://index.hu/belfold/2024/08/05/pokorni-zoltan-xii.-kerulet-ingatlan-eladas-kovacs-gergely-ketfarku-kutya-part/?token=7e546527e1febd3da7ae8b40caf2467e
2024-08-05 08:14:00
true
null
null
Index
Nem gatyázna az államtitkár, ha a balmazújvárosiak egzisztenciája a tét
Budapesten demonstrált Balmazújváros polgármestere és az MKKSZ elnöke. Az érdekvédelmi szövetség szerint kicsinyes kormányzati, pártpolitikai csatározások miatt került csődközeli helyzetbe a Hajdú-Bihar vármegyei település. A labda a Kúria térfelén pattog, de ítéletére a nyár miatt még több hétig várni kell. A város közalkalmazottai és köztisztviselői közben már két hónapja nem kaptak bért.
null
1
https://index.hu/belfold/2024/08/06/balmazujvaros-jogvita-onkormanyzat-finanszirozas-koltsegvetes/
2024-08-06 13:30:00
true
null
null
Index
Polt Péter börtönbe küldené a kétszeres magyar olimpiai bajnokot
A Vári Attila vezette vízilabda-szövetség 2020–2022 között mintegy nettó 378 millió forintért vásárolt sportfelszereléseket a Breitling Sport Kft.-től, ám az árakat figyelembe véve a beszerzések költsége 160 és 200 millió körül mozgott volna. A kétszeres olimpiai bajnokot most börtönbüntetés fenyegeti.
null
1
https://index.hu/belfold/2024/08/05/polt-peter-legfobb-ugyesz-vari-attila-olimpiai-bajnok-vizilabdazo-tularazas/
2024-08-05 21:27:00
true
null
null
Index
Korrupció miatt hallgattak ki egy Pest megyei polgármestert
A polgármester kenőpénzt kért egy vállalkozótól saját magának és a fociklubjának szerződésekért cserébe.
null
1
https://magyarnarancs.hu/bun/korrupcio-miatt-hallgattak-ki-egy-pest-megyei-polgarmestert-270145
2024-08-08 00:00:00
true
null
null
Magyar Narancs
Orbán Balázs címére bejegyzett cég vett tóparti ingatlant, a politikus apósának átadott vállalkozás Szántódon építkezik
Orbán Balázs egykori vállalkozása, a DenkFabrik Kft. vásárolt meg egy vízparti ingatlant Szántódon, a tóparti villasoron. A cég tulajdonosa egy ideje már a miniszterelnök politikai igazgatójának apósa, de székhelye még mindig a politikus címén van. A területen zajlik az építkezés. A villasoron több száz millió forintért forognak az ingatlanok, a cég irataiból pedig egy 315 milliós állami kamattámogatású hitel köszön vissza.
null
1
https://24.hu/belfold/2024/08/12/orban-balazs-simon-jozsef-szantod-denkfabrik-kft-balaton/
2024-08-12 00:00:00
true
null
null
24.hu
Hadházy: az OLAF nem nyomozza az állami Családbarát Nkft. kifizetéseit, mert úgy tudják, a magyar hatóságok már léptek
Az OLAF nem indít nyomozást a Családbarát Ország Nkft. nevű állami cég nyomdabérlése ügyében, mert az előzetes vizsgálat során azt a tájékoztatást kapta, hogy a “nemzeti hatóságok már megtették a lépéseket, hogy megvédjék az EU pénzügyi érdekeit” – közölte Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő az OLAF-tól kapott válasz alapján.
null
1
https://24.hu/belfold/2024/08/10/hadhazy-akos-olaf-allami-csaladbarat-nkft-nyomdaberles/
2024-08-10 00:00:00
true
null
null
24.hu
Ügyvédje megerősítette, őrizetbe vették Óbuda polgármesterét
Őrizetbe vették Kiss László óbudai polgármestert – erősítette meg a 24.hu információit Zamecsnik Péter ügyvéd, aki a polgármester védője. Az ügyvéd egyelőre nem tudja, hogy Kisst milyen üggyel összefüggésben fogták el, délután közlik vele a gyanúsítást. Azonban összefügghet az ügy azzal az óbudai korrupciós üggyel, ami miatt Czeglédy Gergő szocialista alpolgármestert letartóztatták.
null
1
https://24.hu/belfold/2024/08/14/kiss-laszlo-obudai-polgarmester-hazkutatsa-kzponti-nyomozo-fougyeszseg/
2024-08-14 00:00:00
true
null
null
24.hu
„Nem jók az államkincstár adatai” – több száz millió forint támogatást vett fel a lombkoronasétánnyal hírhedtté vált polgármester
Az idei önkormányzati választáson vereséget szenvedett Filemon Mihály összesen több mint 665 millió forintnyi uniós forrást nyert el az elmúlt években, igaz, nem vette fel az összes pénzt. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a nyírmártonfalvi polgármester állításai a neki folyósított támogatásokról nem egyeznek a Magyar Államkincstár kifizetési adataival. A 2019-ben még a Fidesz színeiben megválasztott politikus a lombkoronasétány nyomán kirobbant botrány miatti járulékos veszteségének tartja, hogy nem választották újra.
null
1
https://24.hu/belfold/2024/08/14/nyirmartonfalva-lombkoronasetany-filemon-mihaly-polgarmester-allami-eu-tamogatas-erdosites/
2024-08-14 00:00:00
true
null
null
24.hu
Milliós vesztegetéssel gyanúsítanak egy Pest megyei polgármestert, a helyi fociklub is kapott a pénzből
Hivatali vesztegetés miatt nyomoz a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség egy Pest megyei polgármesterrel szemben, közölte az ügyészség. A polgármester a gyanú szerint korrupciós kapcsolatot alakított ki egy, az önkormányzattal szerződő cég vezetőjével, aki a vesztegetési pénzt azért adta, hogy az önkormányzat a cégével vállalkozási szerződéseket kössön.
null
1
https://telex.hu/belfold/2024/08/08/hivatali-vesztegetes-pest-varmegyei-polgarmester-sportkori-tamogatas-korrupcio
2024-08-08 10:29:00
true
null
null
Telex
A Kutyapárt képviselője be akarta mutatni, mire költi a pénzt Újpest: a jegyző szerint ez kifejezetten ártó
Az 5 millió forint feletti szerződések másolatát kérte ki Újpest önkormányzatától a 2023-24-es időszakra vonatkozóan az MKKP-s Nagy Dávid, aki októbertől önkormányzati képviselő is lesz. A képviselő be akarta mutatni, hogy mire és mennyit költ az önkormányzat.
null
1
https://telex.hu/belfold/2024/08/09/ujpest-kozpenz-mkkp
2024-08-09 11:55:00
true
null
null
Telex
Az 5 millió forint feletti szerződések másolatát kérte ki Újpest önkormányzatától a 2023-24-es időszakra vonatkozóan az MKKP-s Nagy Dávid, aki októbertől önkormányzati képviselő is lesz. A képviselő be akarta mutatni, hogy mire és mennyit költ az önkormányzat.Az önkormányzat először nem azt küldte el, amit a képviselő kért, majd azt írták, hogy a képviselő szerintük nem is kérhet ki ilyeneket.Az MKKP ezért egyesével igényelte meg mind a 88 szerződés kikérését, amire a jegyző azt írta válaszában, hogy az adatigénylés „kifejezetten ártó szándékú”, a szó rossz értelmében „öncélú” és kimeríti „a fárasztás fogalmát”, miközben „nem szolgál közcélt”. A kikért szerződések másolatát végül nem kapták meg.
A Kutyapárt képviselője be akarta mutatni, mire költi a pénzt Újpest: a jegyző szerint ez kifejezetten ártó
Az 5 millió forint feletti szerződések másolatát kérte ki Újpest önkormányzatától a 2023-24-es időszakra vonatkozóan az MKKP-s Nagy Dávid, aki októbertől önkormányzati képviselő is lesz. A képviselő be akarta mutatni, hogy mire és mennyit költ az önkormányzat.
null
1
https://telex.hu/belfold/2024/08/09/ujpest-kozpenz-mkkp
2024-08-09 11:55:00
true
null
null
Telex
Így építik körbe a partot – egymás után valósulnak meg a vitatott beruházások a Balaton körül
Kemping helyett százmillió forintos házak; MÁV-üdülő helyére konferenciaközpont külön bevezetett Balatonnal; letarolt, majd üresen hagyott terület; és 175 hajóra tervezett, a strandot kettévágó kikötő – néhány beruházás a Balaton-parti településekről, amit hiába ellenzett a lakosság egy része, hiába támadták meg a bíróságon, akkor is felépült vagy jelenleg is dolgoznak rajta.
null
1
https://telex.hu/belfold/2024/08/12/balaton-vitatott-beruhazasok-epitkezes-lakopark-szalloda-vizpart
2024-08-12 07:01:00
true
null
null
Telex
Nincs még együttműködési megállapodás a Szuverenitásvédelmi Hivatal és az MNB között
Az Átlátszó által kiperelt dokumentumokból derült ki, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője, Lánczi Tamás több állami szervtől kérte, hogy végezzenek folyamatos „szuverenitásvédelmi” információgyűjtést, és a begyűjtött adatokat küldjék meg a hivatalnak. A Magyar Nemzeti Banktól (MNB) például azt kérte a hivatal, hogy „a szuverenitásvédelmi törvény szempontjából megalkotott” kimutatásokat kapjon magánszemélyek és cégek bankszámlájára érkező utalásokról.
null
1
https://telex.hu/belfold/2024/08/13/szuverenitasvedelmi-hivatal-mnb-bankszamla-egyuttmukodes
2024-08-13 08:00:00
true
null
null
Telex
MNB a Szuverenitásvédelmi Hivatal adatkéréséről: Részletesen és pontosan meg van határozva, mikor kinek milyen adatokat adhatunk ki
„A Magyar Nemzeti Bank a banki ügyfelek tranzakcióiról nem gyűjt és jogszabályi felhatalmazás nélkül nem ad ki egyedi adatokat” – írja az MNB sajtóközleményében. Ezzel arra reagáltak, hogy néhány napja kiderült: együttműködésbe kezdenek a Szuverenitásvédelmi Hivatallal.
null
1
https://telex.hu/belfold/2024/08/13/mnb-magyar-nemzeti-bank-szuverenitasvedelmi-hivatal
2024-08-13 18:06:00
true
null
null
Telex
Szijjártó Péter volt az élharcosa a BMW-gyár építésének. Régi barátja cégének is jutott a munkákból
Szijjártó Péter külügyminiszter 2018 júliusában jelentette be, hogy a világ egyik legnagyobb autóipari vállalata, a BMW Debrecen mellett fogja felépíteni új gyárát. Idővel még egyértelműbbé vált, hogy a beruházás különösen fontos mind a miniszternek, mind pedig az Orbán-kormánynak.
null
1
https://telex.hu/direkt36/2024/08/15/szijjarto-peter-volt-az-elharcosa-a-bmw-gyar-epitesenek-regi-baratja-cegenek-is-jutott-a-munkakbol
2024-08-15 06:51:00
true
null
null
Telex
A csodaszarvas, Attila és Csaba királyfi is feltűnik az augusztus 20-i tűzijátékon
Több mint negyvenötezer különálló pirotechnikai effekttel, drónshow-val és fényfestéssel készülnek augusztus 20-ra a szervezők, írta az MTI.
null
1
https://telex.hu/belfold/2024/08/15/augusztus-20-unnepseg-tuzijatek
2024-08-15 10:32:00
true
null
null
Telex
Újabb öt gyanúsítottat hallgattak ki az óbudai korrupciós ügyben
Újabb öt embert hallgattak ki gyanúsítottként az óbudai korrupciós ügyben, közülük hárman őrizetben vannak. A nyomozó főügyészség szerdán több helyszínen – köztük a Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat épületében, valamint több önkormányzati cégnél – végzett kutatást és lefoglalást, írja a főügyészség sajtóközleménye.
null
1
https://telex.hu/belfold/2024/08/15/obuda-korrupcio-nyomozas
2024-08-15 09:32:00
true
null
null
Telex
Simonka György: Lázár János azzal fenyegetett, hogy elvágja a torkom
Simonka György volt az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendége csütörtök este, a politikus videohívásban jelentkezett be az élő adásba. A volt fideszes országgyűlési képviselő azt állította, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter bosszúból indította el az ellene zajló büntetőügyet.
null
1
https://telex.hu/belfold/2024/08/15/simonka-gyorgy-egyenes-beszed-atv-korrupcio
2024-08-15 20:50:00
true
null
null
Telex
Listázás, vizsgálatok, privát banki adatok – lendületben a Szuverenitásvédelmi Hivatal
Beigazolódni látszanak azok a félelmek, amelyek a februárban felálló Szuverenitásvédelmi Hivatalt övezték. A Fidesz kitette a pisztolyt az asztalra, és azt kéri, nyugodjunk meg – írtuk, miután a fideszes többségű parlament elfogadta a hivatalt létrehozó szuverenitásvédelmi törvényt. A Szuverenitásvédelmi Hivatal eddigi működést látva azt mondhatjuk, hogy már le is adták az első lövéseket azzal a bizonyos pisztollyal. Sokáig nem nagyon lehetett hallani a Szuverenitásvédelmi Hivatalról. Az elmúlt hetekben aztán felgyorsultak az események, és láthatóan bekeményített a Magyarország szuverenitása felett őrködő szerv.
null
1
https://telex.hu/belfold/2024/08/16/szuverenitasvedelmi-hivatal-sajto-lanczi-tamas-magyar-nemzeti-bank-atlatszo-transparency-international-magyarorszag
2024-08-16 08:32:00
true
null
null
Telex
Akad olyan magyar az Európai Parlamentben (EP), aki majdnem 4,5 millió forint mellékjövedelemmel számol, de több fideszes és ellenzéki politikus sem vallott be jövedelmet a képviselői juttatásai mellé az összeférhetetlenségi nyilatkozataiban. Bár a Tisza Párt tagjairól külön belinkelték a dokumentumokat a honlapjukra (itt írtunk róluk, Magyar Péter eddigi munkahelyeiről pedig itt), a bevallásokat az EP-n keresztül kellett nyilvánosságra hozni és ezt már korábban megtették.A magánérdekeltségekről szóló nyilatkozatoknak többek között az a céljuk, hogy kiderüljön:    a képviselők mivel foglalkoztak a parlamenti feladataik megkezdését megelőző három évben, milyen szervezetekben (például egyesületekben) voltak tagok és ezekből – nem feltétlenül egyszerre – mennyi jövedelmet szereztek;    milyen tevékenységből van még mindig jövedelmük és mennyi (ha legalább ötezer eurót keresnek);    és milyen „vállalatban vagy társulásban fennálló tulajdonrészük” van, ami „befolyást gyakorolhat a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre”.László András 1,2 milliót kapott a MegafontólA Fidesz delegációjában a júniusi EP-választások után már nem folytatja a munkát Trócsányi László, aki uniós szinten is kimagasló bevételeket számolt be. A küldöttséget vezető Deutsch Tamás eddig is dolgozott az EP mellett ügyvédként és a mostani nyilatkozata alapján havi 1,5 millió forintot kap erre. A HVG-nek korábban azt válaszolta, hogy ügyvédi tevékenységét a kezdetektől fogva és változatlanul egyéni ügyvédként folytatja. Hozzátette: ennek során kizárólag polgári jogi ügyekkel foglalkozik – amennyire azt ideje engedi –, perbeli képviseletet pedig nem lát el. Az MTK elnöke és egykori sportminiszter emellett számos, sporthoz kötődő munkát sorolt fel, de ezekből nincs feltüntetett bevétele.A HVG akkori összesítése szerint a fideszes delegációvezető kereste a második legtöbbet a 2024-ig tartó időszakban a magyarok közül, de hiába nem folytatta az EP-ben Trócsányi, Deutsch a Fideszen belül sem lépett az első helyre. Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökeként havi közel hárommillió forintot írt be az EP-képviselőség mellé, a nyilatkozat szerint ebből a képviselősége előtti három évben nem volt jövedelme. A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kurátora is, amit korábban havi egymillió forintért vállalt, de a képviselőség mellett már 1,5 milliót kap érte a dokumentum szerint, így összesen kis híján 4,5 millió forint érkezik be hozzá havonta. A többi tevékenységéért – a Gabért 2003. szövetkezet igazgatósági tagságától Nemesgörzsöny református egyházközségének főgondnokságán át a Veszprém megyei település német nemzetiségi táncegyütteséig – nem tüntetett fel bevételt.Az első EP-ciklusát kezdő László András is bőven hét számjegyű jövedelmet szerzett a korábbi feladataiból. A Megafon Inkubátor Központnál havi 1,2 millió forintot keresett – annyit, mint amennyit a Fidesztől kapott. Az Országgyűlés Hivatalától jött be 850 ezer forint havonta, valamint kicsit több, mint 110 ezer forint a XI. kerületi önkormányzattól külső bizottsági tagságra. Képviselőként már csak ez utóbbit írta be a nyilatkozatba. (A Megafon korábban több pert is indított a Telex ellen, hogy írjuk ki, nem közpénzből működik, de elbukta az eljárásokat.)Cikkünk megjelenése után László András a Facebook-oldalán azt írta: „A Telex tévesen értelmezte a korábbi jövedelmeimről tett képviselői nyilatkozatomat és annak nyomán számos balos médium átvette és tovább cifrázta azt az álhírt, hogy én egyszerre kaptam jövedelmet az Országgyűlés Hivatalától, a Fidesztől és a Megafontól. A valóság ezzel szemben az, hogy az elmúlt 3 év munkahelyeit és ottani jövedelmeket kell feltüntetni, és ezek szerepelnek a nyilatkozatban. A felsorolt jövedelmek a munkahelyváltásaimból fakadnak. Időben egymást követték, nem pedig összeadódtak.” Bár a cikk sem állította, hogy egyszerre kapta volna ezeket a jövedelmeket, egy „mellette” kötőszó és egy közcím valóban félreértésre adhatott okot és ezt sugallhatta, ezeket töröltük a cikkből, illetve a bevezetőben is külön jeleztük, hogy nem feltétlenül egyszerre kapták a képviselők ezeket a jövedelmeket.Az előző ciklusban Szájer Józsefet váltó Schaller-Baross Ernő a Millenáris Alapítvány kuratóriumából havi 600 ezer, a Habsburg Ottó Alapítvány felügyelőbizottságából havi 400 ezer forintot szerzett, és ezek a jövedelmei továbbra is megmaradnak. Mellette többek között a Magyar Golf Szövetség elnökségi tagja, de ezért nem kap díjazást.Szekeres Pál olimpikon és paralimpikon a fogyatékkal élők társadalmi integrációjáért felelt miniszteri biztosként és esélyteremtési referensként dolgozott (előbbiként havi 1,3 millió, utóbbiként 800 ezer forintért). Képviselőként már csak a FŐKEFE felügyelőbizottsági elnökeként kap a fizetése mellé mindössze havi 51 ezer forintot – amellett, hogy díjazás nélkül több hazai és nemzetközi szervezetnek is tagja.Győri Enikő a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos munkatársaként kap kicsit több mint havi 300 ezer forintot. Emellett az EU Tanácsának előző, 2011-es magyar elnökségéért még államtitkárként felelő politikus évi közel 600 ezer forintért tartott felkészítő képzést a mostani elnökségről tisztviselőknek. Vicsek Andrea vajdasági képviselő csak havi 45 eurót (nagyjából 18 ezer forintot) írt be felügyelőbizottsági tagság miatt az újvidéki Európa Kollégiumban olyan jövedelemként, amit képviselőként továbbra is kap.Gál Kinga, a fideszes delegáció elnöke és a párttal megalakult Patrióták Európáért EP-frakció alelnöke nem vallott be mostani jövedelmet a képviselői fizetése mellé, akárcsak Gyürk András, a Fidesz stratégiai igazgatója, Ferenc Viktória vagy a KDNP-s Hölvényi György sem.A nem tiszás ellenzékiek nem írtak be jövedelmet a képviselőség melléA DK két képviselőjéből egyik sem vallott be jövedelmet az EP-képviselői fizetésén kívül. Molnár Csabának nem is volt más munkája a közelmúltban. Dobrev Klára az Altus Zrt.-ben tulajdonosként (a korábban uniós támogatásokat kapó cég miatt a fideszes Budai György 2021-ben az EU csalásellenes hivatalánál tett bejelentést) és az Új Köztársaságért Alapítvány kuratóriumi elnökeként sem vett fel fizetést, állította a dokumentumban.Borvendég Zsuzsanna a Magyarságkutató Intézetnél dolgozott, mielőtt a Mi Hazánk képviselője lett. Itt havi 900 ezer forintot keresett, de képviselőként már nem kap külső jövedelmet, a Magyarságkutatók Egyesületénél díjazás nélkül alelnök.A Fidesz és a Transparency International is kritizálta az EP rendszerétA kifejezetten „magánérdekeltségekről” szóló dokumentumokban nem kell annyi adatot megjeleníteni, mint a magyar országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozataiban, például az ingatlanokról nem kell beszámolni (bár sokáig elég volt egy gépileg kezelhetetlen, kézzel írt dokumentum). A Fidesz 2022-ben az EP-éhez hasonló rendszert próbált bevezetni, de ezt uniós nyomásra elvetették. Később azzal trollkodták meg a testületet, hogy javasolták a magyar minta átvételét, és kritizálták az EP rendszerét. Problémásnak látja a helyzetet a Transparency International is, ami egy májusi jelentésében arra figyelmeztetett: az EP-képviselők kevés felügyelet mellett vállalhatnak mellékállásokat, akár cégek is alkalmazhatják őket, miközben uniós jogszabályokon dolgoznak.A rendszer ahhoz sem bizonyult elég szigorúnak, hogy megakadályozza: a gyanú szerint külföldi országok kenőpénzért szerezhessenek befolyást. 2022-ben robbant ki a Katargate, idén pedig felmerült, hogy Oroszország EP-képviselőket pénzelhetett.A botrányok miatt a képviselők szigorítottak, így például a nyilatkozatokban már nem csak jövedelmi kategóriákat jelölnek, mint 2019-ben, hanem pontos összeget kell beírni.
Havi 1,2 milliót kapott a Megafontól egy fideszes EP-képviselő
Akad olyan magyar az Európai Parlamentben (EP), aki majdnem 4,5 millió forint mellékjövedelemmel számol, de több fideszes és ellenzéki politikus sem vallott be jövedelmet a képviselői juttatásai mellé az összeférhetetlenségi nyilatkozataiban. Bár a Tisza Párt tagjairól külön belinkelték a dokumentumokat a honlapjukra (itt írtunk róluk, Magyar Péter eddigi munkahelyeiről pedig itt), a bevallásokat az EP-n keresztül kellett nyilvánosságra hozni és ezt már korábban megtették.
null
1
https://telex.hu/kulfold/2024/07/30/eu-europai-parlament-vagyonbevallas-fidesz-kdnp-dk-mi-hazank
2024-07-30 16:51:00
true
null
null
Telex
A vajdasági Szabadkán nyitja meg következő képzési központját az MCC
A vajdasági Szabadkán nyitotta meg legújabb oktatási központját a Mathias Corvinus Collegium – derül ki sajtóközleményükből. A központban szeptembertől tanulhatnak helyi és környékbeli fiatalok, ősztől 25 általános iskolás és 25 középiskolás diák vehet részt a képzéseiken.
null
1
https://telex.hu/kulfold/2024/07/31/mcc-mathias-corvinus-collegium-szerbia-vajdasag-szabadka-uj-kozpont
2024-07-31 18:59:00
true
null
null
Telex
60 milliót adott Lázár minisztériuma a Feltámadás Templomára
A tervező Makovecz Imre eredetileg a "Szentek és Kárhozottak Temploma" nevet adta az építménynek, amely azóta sem épült meg.
null
1
https://magyarnarancs.hu/belpol/60-milliot-adott-lazar-miniszteriuma-a-feltamadas-templomara-270324
2024-08-15 00:00:00
true
null
null
Magyar Narancs
Már sejtik, merre vándorolhatnak majd a Pakstól elvett adómilliók
Civil szervezeteket támogatna a Tolna megyei közgyűlés alelnöke, sokak szerint leendő elnöke, Orbán Attila abból a pénzből, amit a kormány elvett Pakstól. Ez önmagában támogatandó elképzelés, de láttuk már, mi történik akkor, ha egy különleges gazdasági övezettel érintett térség civil szféráját támogatják: fideszes alapítványokat, egyesületeket tőkésítenek fel. Azt beszélik, Orbánnak országgyűlési képviselői ambíciói is vannak, Süli János cseréje lehet.
null
1
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/mar-sejtik-merre-vandorolhatnak-majd-a-pakstol-elvett-adomilliok-270252
2024-08-15 00:00:00
true
null
null
Magyar Narancs
Milliárdos tűzijáték, milliárdos üzletek a NER-nek: ilyen lesz a kormány augusztus huszadikája
Orbán Viktor kedvenc előadója, Leslie Mandoki az egyik fő attrakciója az augusztus 20-ai ünnepségeknek, a másik a tűzijáték, amely remek alkalom Orbán Ráhel luxusszállodájának, hogy a „lélegzetelállító” fényjátékokra hivatkozva egy felejthetetlen vacsorára hívja vendégeit a tetőteraszra.
null
1
https://m.hvg.hu/360/20240817_hvg-szent-istvannapi-intelmek-augusztus-huszadika-unnepseg-mandoki-orban-rahel-turizmus
2024-08-17 07:00:00
true
null
null
HVG360
Kenyér és cirkusz: a turisztikai attrakcióra költött közpénzmilliárdokból is az Orbán- és kormányközeli elit kaszál
Szaporodnak azok a nemzetinek mondott rendezvények, amelyekre az állam összességében ezermilliárdos nagyságrendben költ, és a végén a kormányhoz közel állóknak nyújtanak exkluzív környezetet, egyszersmind hajtanak üzleti hasznot.
null
1
https://m.hvg.hu/360/20240815_hvg-nemzeti-rendezvenyek-kozpenz-maganerdek-orban-rahel-tuzijatek?utm_source=hvg_hvg360_napi&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter&utm_content=hvg360
2024-08-15 06:30:00
true
null
null
HVG360
Saját törvényét sem tartja be az Orbán-kormány, őszig marad a jogsértés Fudan-ügyben
A mulasztásra magyarázat nincs, de az biztos, hogy június vége helyett a kormányzat csak ősszel tervezi teljesíteni saját vállalását. Pedig egyszer már kitolták a határidőt, hogy beszámoljanak a Fudan Egyetem budapesti beruházásáról, amit éppen jegelnek.
null
1
https://hvg.hu/itthon/20240814_Sajat-torvenyet-sem-tartja-be-az-Orban-kormany-oszig-marad-a-jogsertes-Fudan-ugyben
2024-08-14 05:15:00
true
null
null
HVG
Kábítószert tartott az irodájában, kenőpénzt kapott és sikkasztott is a gyanú szerint a tankerületi központ gazdasági vezetője
A tankerületi gazdasági vezető letartóztatásban van. Más mellett azzal gyanúsítják, hogy egy iskola energetikai korszerűsítésére kiírt tendert némi kenőpénzért cserébe „irányba állított”.
null
1
https://hvg.hu/itthon/20240814_Kabitoszert-tartott-az-irodajaban-kenopenzt-kapott-es-sikkasztott-is-a--gyanu-szerint-egy-tankeruleti-kozpont-gazdasagi-vezetoje
2024-08-14 08:42:00
true
null
null
HVG
A stadionátadások orbáni évtizede: 600 milliárd forint közpénz, 27 stadion
A felcsúti Pancho Aréna volt az első NER-stadion, a 27. a Spartacusé lesz, ha végre átadják. A kormány válogatás nélkül szórta a közpénzt, szinte minden olyan egyesület új stadiont kapott, amelyik megfordult az NB I-ben, sőt sok másodosztályú csapat is.
null
1
https://hvg.hu/gazdasag/20240814_A-stadionatadasok-orbani-evtizede-600-milliard-forint-kozpenz-27-stadion
2024-08-14 07:43:00
true
null
null
HVG
Kis szabálymódosítás után Tiborczéknak aranyat érhet az aranyvízumprogram
Az eddig is kivételezettek további kivételezésével segíti a kormány a rozsdaövezeti fejlesztőket.
null
1
https://m.hvg.hu/360/20240810_barnamezos_beruhazas-rozsdaovezetek-tiborcz-garancsi-ingatlanfejlesztes
2024-08-10 07:00:00
true
null
null
HVG360
Tiborcz István ingatlanalapjai nyerhetik a legtöbbet az újfajta letelepedési programon
Ugyanis a legolcsóbban az ingatlanalapok befektetési jegyeivel lehet tartózkodási engedélyhez jutni.
null
1
https://hvg.hu/gazdasag/20231120_vendegbefektetoi_jogviszony_Tiborcz_Istvan
2023-11-20 08:25:00
true
null
null
HVG
Ötvenfős akciócsoporttal ma is lecsaptak a nyomozók az óbudai korrupciós ügyben
Újabb, összehangolt akciót hajtott végre az ügyészség a III. kerületi önkormányzatot érintő korrupciós bűncselekmény ügyében, amellyel összefüggésben a kerület alpolgármestere letartóztatásban van.
null
1
https://hvg.hu/itthon/20240814_Otvenfos-akciocsoporttal-ma-is-lecsaptak-a-nyomozok-az-obudai-korrupcios-ugyben
2024-08-14 09:42:00
true
null
null
HVG
Őrizetbe vették Kiss László DK-s óbudai polgármestert, már az ügyvédje is megerősítette
Gyurcsány Ferenc posztolt arról először, hogy az óbudai korrupciós ügyben szerdán reggel őrizetbe vették a kerület DK-s polgármesterét, Kiss Lászlót. Az ügyészség nem erősítette meg, de a polgármester ügyvédje igen, hogy tényleg így történt.
null
1
https://hvg.hu/itthon/20240814_Gyurcsany-szerint-orizetbe-vettek-Kiss-Laszlo-DK-s-obudai-polgarmestert
2024-08-14 10:04:00
true
null
null
HVG
Alaposan megemelték a Liget Budapest Program miniszteri biztosának juttatásait
Baán László havi 373 000 forint helyett több mint 2 milliót kap péntektől.
null
1
https://hvg.hu/gazdasag/20240809_liget-budapest-program-baan-laszlo-juttatas-emeles
2024-08-09 09:10:00
true
null
null
HVG
Lázárék tényleg megszüntetik az építéshatósági ügyek nyilvánosságát
Az is eltűnik a világhálóról, amit eddig meg lehetett nézni.
null
1
https://hvg.hu/itthon/20240809_lazar-janos-epitesi-miniszterium-etdr-megszuntetes
2024-08-09 10:46:00
true
null
null
HVG
Válasz Online: Lázár végleg megszüntetné az építéshatósági ügyek nyilvánosságát
A jogszabály-tervezet pont azután jelent meg, hogy a Válasz Online megírta, hogyan hogyan építi be a Tiborcz-kör a Svábhegy maradékát.
null
1
https://hvg.hu/itthon/20240423_valasz-online-lazar-vegleg-megszuntetne-az-epiteshatosagi-ugyek-nyilvanossagat
2024-04-23 21:15:00
true
null
null
HVG
Lezsírozott szélerőmű-fejlesztések: riválisok vagy összejátszanak a nyertesek?
Azon már meg sem lepődött senki, hogy Tiborcz István üzleti köre lett az egyik befutó a komoly perspektívát ígérő szélerőmű-fejlesztéshez kötődő tenderen. Ám az eddig ismeretlen, dadi illetőségű másik nyertes, Szűcs Ádám és családja sem áll távol az aktuális hatalomtól – derítette ki a HVG.
null
1
https://m.hvg.hu/360/20240810_Lezsirozott-szeleromu-fejlesztesek-kormanyrendelet-euronergy
2024-08-10 11:00:00
true
null
null
HVG360
Az iskola kell, vagy csak a focipálya? Zajlik a harc az ingatlanokért az önkormányzatok és az egyházak között
Több önkormányzat is ellenállt az egyházak követeléseinek, és nem adta át a felekezetek által korábban soha nem is birtokolt iskoláját.
null
1
https://hvg.hu/360/20240816_hvg-egyhazi-allami-iskolak-onkormanyzatok-ellenallas-oktatas
2024-08-16 09:00:00
true
null
null
HVG360
Az MNB 70 milliárdjával indult a cég, de már nem tudni, kié – a nyomok Tiborcz-közelbe vezetnek
Annyira jól megy a naperőműves PolSolar Kft.-nek, hogy idő előtt törleszt kötvényeseinek és tulajdonosainak is.
null
1
https://m.hvg.hu/360/20240816_pol-solar-mezocsat-naperomu
2024-08-16 16:00:00
true
null
null
HVG360
Kiderült, ki nyerte el Magyarország legnagyobb szélerőmű-fejlesztési lehetőségét
A Telex információi szerint egy, a Central European Opportunity Magántőkealap tulajdonában levő cég az egyike annak a párosnak, ami elnyerte Magyarország legnagyobb szélerőmű-fejlesztési lehetőségét. Az Equilor Alapkezelő által kezelt alappal korábban a Telex is foglalkozott, a Válasz Online pedig részletes cikkben is taglalta Tiborcz Istvánhoz fűződő kapcsolatát. A 670 megawattos koncentrált csatlakozási lehetőséggel összefogott projekt fejlesztőire az energiahivatal oldalán lévő adatbázisban bukkantunk rá.
null
1
https://telex.hu/gazdasag/2024/07/30/central-european-opportunity-magantokealap-szelenergia-fejlesztes
2024-07-30 18:53:00
true
null
null
Telex
Dömötör Csaba bemutatta, hogy pénzügyileg milyen rossz üzlet a reptér, pedig aligha ez volt a szándéka
A kormány továbbra is pénzügyileg fals magyarázatokkal próbál amellett érvelni, hogy közgazdaságilag is jó üzletet kötött a Budapest Airport megvételével. Legújabban Dömötör Csaba képviselő és államtitkár mondott hangzatos érvet egy Facebook-videóban: arról beszélt, hogy a reptér osztalékfizető képessége évi 30–35 milliárd forint, tehát „nem pénzt visz, hanem pénzt hoz az államnak”.
null
1
https://telex.hu/gazdasag/2024/07/30/domotor-csaba-repter-allamadossag-osztalek-kamat-uzlet
2024-07-30 15:50:00
true
null
null
Telex
Elveszi a kormány Pakstól a paksi atomerőművet
Különleges gazdasági övezetté nyilvánítja a kormány a paksi atomerőmű területét, ami ezzel Paks városától a Tolna Vármegyei Önkormányzathoz kerül át – derül ki a szerda esti közlönyből. Az erőmű évi hatmilliárdos iparűzési adója ezzel a várostól szintén a vármegyéhez kerül. Ezt a döntést nagyon-nagyon nehéz nem összefüggésbe hozni azzal, hogy a júniusi önkormányzati választáson a paksiak a fideszes jelölt helyett sok év után ellenzéki polgármestert választottak meg.
null
1
https://telex.hu/gazdasag/2024/08/01/paks-paksi-atomeromu-kulonleges-gazdasagi-ovezet-varmegye-tolna-kalocsa
2024-08-01 04:38:00
true
null
null
Telex
Leülne Lázár Jánossal tárgyalni Paksról a város ellenzéki polgármestere
Különleges gazdasági övezetté nyilvánítja a kormány a paksi atomerőmű területét, ami ezzel Paks városától a Tolna Vármegyei Önkormányzathoz kerül át – derült ki a szerda esti közlönyből. Az erőmű évi hatmilliárdos iparűzési adója ezzel a várostól szintén a vármegyéhez kerül.
null
1
https://telex.hu/gazdasag/2024/08/01/leulne-lazar-janossal-targyalni-paksrol-a-varos-ellenzeki-polgarmestere
2024-08-01 22:19:00
true
null
null
Telex
Óriási biznisz lesz, de még be se indult, egy Rogán-közeli cég máris lefölözte
„Politikailag nyilván nem elegáns ráírni valakire a szabályokat, de mit tudok csinálni? Volt idő, amikor dühöngtem rajta, ma már leszarom, ugrálhatok, de semmi se lesz másképp. De annyi előnye van, hogy legalább kiszorulnak a szerencselovagok, és nem kell majd félnótás, felelőtlen hülyékkel versenyezni”
null
1
https://telex.hu/techtud/2024/08/01/nis2-kiberbiztonsagi-audit-hunguard-rogan-antal-certop-sztfh
2024-08-01 07:35:00
true
null
null
Telex
Meggondolta magát Pokorni Zoltán, mégis eladtak két önkormányzati ingatlant
Két ingatlant is eladásra kínált a XII. kerület leköszönő fideszes vezetése annak ellenére, hogy Pokorni Zoltán, a távozó polgármester megígérte: nem fognak több önkormányzati ingatlant értékesíteni a hátralévő időben – írta meg egy Facebook-bejegyzésben az MKKP-s Kovács Gergely.
null
1
https://telex.hu/gazdasag/2024/08/04/pokorni-zoltan-xii-kerulet-mkkp-hegyvidek-kovacs-gergely-ingatlant-licit-kobanyai-panel
2024-08-04 16:59:00
true
null
null
Telex
Július 31-én, szerdán egy késő este megjelent rendelettel különleges gazdasági övezetté nyilvánította a kormány a paksi atomerőműnek otthont adó területet. Göd, Iváncsa és Mosonmagyaróvár után tehát létrejött az országban a negyedik olyan gazdasági övezet is, ami nem a neki otthont adó településhez, hanem a vármegyéhez tartozik.A gyakorlatban ez két dolgot jelent:    az atomerőmű feladat- és hatáskörét a Tolna Vármegyei Önkormányzat gyakorolja, vagyis mostantól ők ellenőrizhetik és felügyelhetik majd;    az atomerőmű helyi adóbevételeit elveszik Paks városától, és annak 62,5 százalékát Tolna, 37,5 százalékát pedig Bács-Kiskun vármegye kapja.A döntés valószínűleg összefügg azzal, hogy a júniusi önkormányzati választáson az ellenzéki Heringes Anitát választották meg Paks polgármesterének. Ebben a cikkben összeszedtük, mi volt a jogszabályváltozás háttere, és milyen következményei lehetnek.A pénz fáj majd nagyonKezdve a hatáskörrel: a különleges övezetté nyilvánítással együtt a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá is nyilvánította a paksi atomerőművet. Ez a két változás együtt azt jelenti, hogy a város gyakorlatilag minden irányítást elvesztett az erőmű fölött, hivatalosan semmilyen szinten nem szólhat bele annak működésébe és fejlesztésébe.Megkérdeztük erről Heringes Anitát, Paks júniusban megválasztott ellenzéki polgármesterét, aki októberben lép majd hivatalba. Szerinte a feladat- és hatáskör elvesztésének olyan nagy jelentősége nincs, mert az erőmű és a város között eddig sem volt soha semmilyen konfliktus. „Valószínűleg ez az egyetlen város Magyarországon, ahol a teljes lakosság atomenergia-párti, itt tényleg mindenki támogatja Paks II.-t” – mondta erről.Az erőmű helyi iparűzési adója viszont annál nagyobb érvágás. Paks idei költségvetésének fő száma közel 19 milliárd forint, ebből 7 milliárd forintot az erőmű iparűzési és építési adója tesz ki, amit most elvettek. A rendelettel pedig Paks I. mellett a még épülő Paks II. és a hozzájuk kapcsolódó állami és MVM-es cégek is átkerülnek a vármegyéhez.A jogszabály-módosítással Paks tehát augusztus közepétől bevétele körülbelül harmadát veszíti el, ami miatt természetesen azonnal újra kell írnia a költségvetését, a jövőben pedig tartósan a mostaninál kevesebb pénzből gazdálkodhatnak. Heringes a 444-nek erről azt mondta: Paks II. megnyitása miatt jelentős infrastruktúra-fejlesztésre lesz szükségük, és nem tudja, az adóbevételeik elvesztése után ezt miből fogják tudni megvalósítani. Felhozta azt is, hogy Paks egy kupagyőztes focicsapatot finanszíroz, amit szintén veszélyeztet a mostani döntés.Megkérdeztük Heringes Anitától, hogy a város el tudja-e majd látni az alapvető funkcióit a mostani költségvetése kétharmadából. Szerinte erre még korai lenne válaszolni, most alaposan végig kell nézniük és újra kell tervezniük a költségvetést, és utána látják majd, milyen lehetőségeik lesznek a mostaninál jóval kevesebb pénzből. Szabó Péter leköszönő fideszes polgármester azt ígérte: jövő keddre rendkívüli képviselő-testületi ülést hív össze.Heringes szerint az is kérdés, hogy később más forrásból mennyit kapnak vissza. Az adóbevétel közel kétharmada ugyanis a Tolna Vármegyei Önkormányzathoz kerül, amely a pénz nagy részét a megyei települések között oszthatja szét. Heringes szerint elképzelhető, hogy a megyei közgyűlés elnöke a paksi Orbán Attila lesz, így rajta is múlni fog, mennyit csorgat vissza a pénzből az erőműnek otthont adó városnak.Az erőmű einstandja azért is nagy kitolás a várossal, mert ott tíz éve készülnek Paks II. felépítésére. Az új erőművi blokkok elindulása pedig Heringes Anita szerint simán megduplázta volna az iparűzésiadó-bevételt, ami így teljes egészében a két vármegyéhez megy majd.Egy helyi viszonyokat ismerő forrásunk szerint a paksi pénzek sorsát az befolyásolhatja majd leginkább, ki milyen pozíciót szerez a Tolna vármegyei közgyűlésben. Itt ugyanis a kormánypártokon belül egymással is rivalizál    a paksi Süli János csapata;    Horváth István volt szekszárdi polgármester csapata; és    a bonyhádi Potápi Árpád köre.A pénzek elosztását tehát meghatározhatja, közülük ki hogyan tud majd érdeket érvényesíteni a közgyűlésben.Forrásaink szerint egyébként nagyrészt pont a Paks II. körüli kavarások miatt vesztette el korábbi népszerűségét a Fidesz a városban. Miután 2022-ben a Külgazdasági és Külügyminisztérium lett felelős az erőműért, több száz környékbeli dolgozót kirúgtak onnan, a vezető pozíciók egy részébe pedig budapesti bankárokat ültettek, ami Pakson értelemszerűen felháborodáshoz vezetett.Mi lesz a pénzzel?Az első nagy kérdés az, hova kerül majd az az évi több milliárd forint, amit elvettek a várostól. A rendelet szerint 62,5 százalékban Tolna vármegyéhez, 37,5 százalékban Bács-Kiskunhoz, aminek    legfeljebb 3 százalékát a vármegyei önkormányzatok saját működésére;    legfeljebb 17 százalékát saját beruházásaikra;    a maradék legalább 80 százalékot pedig „a beruházással közvetlenebbül érintett települések területén megvalósuló fejlesztések és a területen működő szervezetek és települések működésének támogatására” költhetik majd.Megnéztük a rendeletben, mely településeket sorolta a kormány a beruházással közvetlenebbül érintettek közé, és az derült ki, hogy Szekszárdot leszámítva Tolna vármegye minden települése fenn van a listán. Érintett ezen kívül Bács-Kiskun vármegye nyugati oldalán egy sor település – benne a 14 ezer fős Kalocsával.A két vármegyei önkormányzat tehát ezeken a területeken oszthatja majd el saját belátása szerint a nagyságrendileg 4,5 milliárdos és 2,5 milliárdos adóbevételt. Arról, hogy pontosan mire költenek, ők döntenek majd, a gödi különleges gazdasági övezet adóbevételét például jellemzően önkormányzatok kisebb projektjeire, valamint civil szervezeteknek osztják ki.Ezen a ponton pedig kérdéses, hogy a vármegyei önkormányzatokban mennyi önmérséklet lesz majd abban, hogy a ráfordítható összeget ne vagy minél kisebb részben költsék politikai célokra. A gödi akkugyár adóbevételéből ugyanis rendszeresen több tízmilliós tételek csúsztak ki a kormánypártokhoz kötődő szervezeteknek és a fideszes politikusok kampányait megtoló helyi lapokhoz.(A gödi pénzekről döntő Pest vármegyei közgyűlésben éppen a júniusi választáson vesztette el abszolút többségét a Fidesz, így októbertől több párt egyetértése kell majd a pénzek elosztásához. Pakson ez nem fenyeget: a Tolna vármegyei közgyűlésben 15 főből 11-et adnak a kormánypártok, a Bács-Kiskun vármegyeiben pedig 23-ból 14-et.)Fideszes kavarás a háttérbenA paksi erőmű einstandolása a közbeszédbe az idei önkormányzati választások után került be. Paksot ugyanis – a rendszerváltás óta először – nem jobboldali jelölt, hanem a korábban MSZP-s, most helyi egyesület nevében induló Heringes Anita nyerte meg. A Duna túloldalán álló Kalocsán azonban a szabálytalanságok miatt új választást kellett tartani, amelyen Filvig Géza KDNP-s jelölt már nyíltan kampányolt a paksi pénzek megszerzésével. (Ő végül így is vesztett.)Heringes Anita szerint a paksi kampányban is azt kommunikálta a helyi Fidesz, hogy ha nem az ő jelöltjük nyer a választáson, elveszik a várostól az erőmű adóbevételeit. Erről ő most azt mondta: „Abban bíztam, hogy csak blöffölnek, és csak a választókat akarják befolyásolni. Kiderült, hogy nem.”Forrásaink szerint a paksi atomerőműre vonatkozó jogszabályváltozást hosszú, Fideszen belüli lobbizások előzték meg, amelyben több különböző szereplő feszült egymásnak. Szerintük a paksi ügyekbe a Fideszen belül három szereplőnek volt beleszólása:    Szabó Péter most leváltott polgármesternek;    Süli János volt paksi polgármesternek, aki később Paksért felelős miniszter lett; és    Bánki Eriknek, a Fidesz dél-dunántúli „erős emberének”, akit a Baranyáért, Somogyért és Tolnáért felelős informális regionális vezetőnek tartanak.Süli a 2022-es választás után került ki a kormányból, és akkoriban bukta el ezzel befolyása egy részét, Szabó pedig a mostani választási vereséggel veszthette el beleszólását. Ezzel megnyílt a lehetőség az előtt, hogy elvegyék a pénzt a várostól, és több verzió is felmerült azzal kapcsolatban, hogy osszák el azt végül. Úgy tudjuk, ezek között volt, hogy:    Paks és Kalocsa közösen kapja;    a Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség (KDMFÜ) kapja, ebben van Tolna és Bács-Kiskun vármegye is; vagy    a Tolna és Bács-Kiskun vármegyei önkormányzatok közösen kapják.A kormánypártokban végül utóbbi mellett döntöttek, egy forrásunk szerint felmerült, hogy próbaképpen – később más ipari területek bevételeit is ehhez hasonlóan több vármegye között oszthatják majd el.Lehet, hogy az egész országban ezt csinálnákNapirenden van viszont egy olyan terv is, hogy a helyi iparűzési adókat nemcsak az országban négy helyen kijelölt különleges gazdasági övezetekben, de mindenhol elvennék a települési önkormányzatoktól. Lázár János építési és közlekedési miniszter június 21-én egy rádióadásban azt mondta: „Ennek a dáridónak, ami itt a helyi adóval megy, szerintem egyszer és mindenkorra véget kell vetni. Azt fogom javasolni a kormánynak, és nem vagyok egyedül, mert erről már többen beszéltünk, nem is akárkik, hogy legyen egy helyi iparűzésiadó-reform, tehát    fölül kell vizsgálni az önkormányzatok helyi iparűzési adóját, fölül kell vizsgálni az egész rendszert országosan.”A kormány eddigi intézkedéseinek irányából arra lehet következtetni, hogy egy ilyen iparűzésiadó-reformmal mindenhol a vármegyei önkormányzatok hatáskörébe adnák a bevételeket – ami persze súlyos érvágás lenne a fideszes vezetésű iparvárosoknak is. Emellett szól azonban az az érv, hogy a vármegyei (korábban megyei) önkormányzatok jogkörét az elmúlt évtizedekben fokozatosan addig csorbították, amíg abból gyakorlatilag semmi nem maradt, a vármegyei közgyűlések ma legfeljebb véleményezhetik a kormány vármegyére vonatkozó döntéseit.Ezeknek a megyei önkormányzatoknak a költségvetése is gyakorlatilag nulla, nem véletlenül vezették be a különleges gazdasági övezetek kijelölésével azt, hogy az iparűzési adó 3 százalékát a saját működésükre használhatják. Ha tényleg bevezetnék, hogy máshol is ők dönthetnek az iparűzési adókról, akkor mindenhol érdemi elosztogatható bevételhez juthatnának.Persze ennek a politikai vonatkozásától sem lehet eltekinteni: a vármegyei önkormányzati választásokon ugyanis a vármegyei jogú városok lakói nem szavazhatnak. A vármegyei közgyűlésekben így – Pest vármegyét leszámítva – mindenhol abszolút többségük van a kormánypártoknak, és sok helyen a Mi Hazánk jelenti a legnagyobb ellenzéket. A kormány egy ilyen iparűzésiadó-reformmal tehát a kormánypárti vezetésű vármegyéket erősítené meg a sok helyen ellenzéki vezetésű iparvárosokkal szemben.
Kivéreztetik Paksot, és ez lehet a próba, mi történik majd az egész országban
Július 31-én, szerdán egy késő este megjelent rendelettel különleges gazdasági övezetté nyilvánította a kormány a paksi atomerőműnek otthont adó területet. Göd, Iváncsa és Mosonmagyaróvár után tehát létrejött az országban a negyedik olyan gazdasági övezet is, ami nem a neki otthont adó településhez, hanem a vármegyéhez tartozik.
null
1
https://telex.hu/gazdasag/2024/08/02/paks-paksi-atomeromu-kulonleges-gazdasagi-ovezet-ellenzek-heringes-anita
2024-08-02 14:03:00
true
null
null
Telex
Már készül a vendégbefektetői bizniszre ugyanaz a kör, amelyik a régi letelepedési programon is kaszált
Egyelőre csúszik, 2025. január 1-től azonban gyaníthatóan már tényleg beindul az újratöltött letelepedési program, az üzlet körül pedig ugyanazok a kínai nevek bukkannak fel, akik egyszer már sokat kerestek – tudtuk meg. Emlékeztetőül: a Rogán Antal ötlete nyomán bevezetett és 2017 tavaszán zárult korábbi programban összesen 7309 letelepedési vagy tartózkodási engedélyt adtak ki „nemzetgazdasági érdekből” (vagyis kötvényért cserébe), a vásárlók 87 százaléka kínai volt, a kötvények árát 5 év múlva kapták vissza az igénylők.
null
1
https://telex.hu/gazdasag/2024/08/06/kinai-alapkezelok-letelepedesi-ingatlan-habony-arpad-rogan-antal
2024-08-06 10:25:00
true
null
null
Telex
Majdnem 50 millió euróért vásárolt meg egy spanyol plázát Jellinek Dániel Indotek-csoportja
A budapesti székhelyű, európai ingatlanberuházó és vagyonkezelő vállalat, az Indotek Group csaknem 50 millió euróért megvásárolta az amerikai Blackstone Inc. alapkezelő vállalat által birtokolt Espacio León bevásárlóközpontot – közölte az ingatlanberuházó az MTI-vel.
null
1
https://telex.hu/gazdasag/2024/08/12/indotek-group-50-millio-euro-spanyolorszag-plaza-espacio-leon-vasarlas
2024-08-12 08:41:00
true
null
null
Telex
Logiszikai központokat épít mostantól a Waberer's
Új, ingatlanfejlesztési üzletág elindítását jelentette be hétfőn az elsősorban a fuvarozás és szállítmányozás miatt ismert Waberer's. A vállalat logisztikai központok fejlesztésébe szállna be, azokat bérbe adnák, vagy eladnák más vállalatoknak – derül ki a második negyedéves üzleti eredményükről szóló sajtóközleményükből.
null
1
https://telex.hu/gazdasag/2024/08/12/waberers-csoport-ingatlan-fejlesztes-logisztikai-park
2024-08-12 17:11:00
true
null
null
Telex
Vádalkut kötött az ügyészséggel Kiss László korábbi munkatársa, 14 hónap fogházat kapott
Vádalkut kötött az ügyészséggel Kiss László óbudai polgármester korábbi munkatársa, aki enyhébb büntetésért cserébe terhelő vallomást tett a kerületvezetőre. Ezt Kiss László védőügyvédje, Zamecsnik Péter mondta el a Hír TV Napi aktuális című műsorában péntek este.
null
1
https://telex.hu/belfold/2024/08/16/vadalkut-kotott-az-ugyeszseggel-kiss-laszlo-korabbi-munkatarsa-14-honap-foghazat-kapott-obuda-dk-s-polgarmester-korrupcios-ugy
2024-08-16 21:55:00
true
null
null
Telex
Láthatatlan ellenséggel küzdünk, a kastélyunkat akarják elvenni
A Lázár János-féle kastélytörvény alapján magánkézbe kerülhet a Csáky-kastéllyal együtt a Békés vármegyei Szarvas városának egyik fő idegenforgalmi látványossága, a 26 hektáros, ősfás Anna-liget a területén lévő állatparkkal együtt. Ebben jó állapotú, de műemlék kastélyban van a Körös–Maros Vidéki Nemzeti Park Igazgatóságának a székhelye, mellette egy ökoturisztikai látogatóközpont, utóbbihoz tartozik a Kárpát-medencei őshonos állatfajokat ötszáz élő állattal és kiállításokkal is bemutató park.
null
1
https://telex.hu/belfold/2024/08/17/megvedenek-a-privatizalastol-a-szarvasi-kastelyt-es-allatparkot
2024-08-17 10:30:00
true
null
null
Telex
Ingyér’ a kastély, bekékül a NER-vér. Lázár János műemléki ingatlanokat osztogat
A kastélytörvény módosított változata a lényegen nem változtatott, az ingyenes átadással „magánjogi szereplők” is hozzájuthatnak a felújított, értékes ingatlanokhoz. Tiltakozásként aláírásgyűjtésbe fogtak, demonstrációt szerveznek, alkotmánybírósági normakontrollt kértek azok, akik szerint ez a nemzeti vagyon ellopása.
null
1
https://magyarnarancs.hu/belpol/ingyer-a-kastely-bekekul-a-ner-ver-270273
2024-08-14 00:00:00
true
null
null
Magyar Narancs
Mégsem indulnak el szeptember elsején a veszprémi cég buszjáratai Hódmezővásárhelyen
Márki-Zay Péter szerint minden rendben, bár nem éri el az ügyvezetőt.
null
1
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/megsem-indulnak-el-szeptember-elsejen-a-veszpremi-ceg-buszjaratai-hodmezovasarhelyen-270338
2024-08-16 00:00:00
true
null
null
Magyar Narancs
ZuglóA vádirat Zuglót érintő részének lényege szerint 2016-ban a kerületben bevezetett fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére közbeszerzési eljárásokat folytattak le. Horváth Csaba - a fővárosi közgyűlés tagjaként - és Tóth Csaba - a kerület országgyűlési képviselője - a feladat elvégzésére előre kiválasztott egy gazdasági társaságot. Azért, hogy az érintett cég nyerje el a pályázatot, a két politikus befolyásuk érvényesítését ajánlotta a cég képviselőinek. A politikusok közreműködésükért a pályázat elnyerését követően, 2017 és 2019 között havi rendszerességgel 10-15 millió forintot kaptak - olvasható az ügyészség közleményében.2017-ben egy helyi politikus is megkereste a céget azzal, hogy nem fogja politikai befolyását a parkolási szerződés ellenében érvényesíteni, amiért cserébe több alkalommal 2-3 millió forintot vett át. A cég a vesztegetésre szánt készpénzt fiktív számlák beállításával, illetve befogadásával teremtette elő.Hiába nem akart nyomozni a rendőrség, véletlenül mégis belefutott a hatóság a budapesti parkolási maffiába: olyan, mint a polipÚjbudaA vádirat szerint Újbudán a közbeszerzés elnyerését követően ugyanezen kft. végezte 2017 és 2020 között a fizetős parkolási rendszer üzemeltetését. A szerződéses jogviszony gördülékeny működése és a jóváhagyásra kerülő teljesítésigazolások problémamentes kiállítása érdekében a cég havi 4 millió forintot fizetett a Polgármesteri Hivatal egyik vezetőjének.A gazdasági társaság képviseletében eljáró személy érdekeltségébe tartozó másik cég 2019-ben informatikai szolgáltatásokra irányuló keretszerződést kötött a Fővárosi Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló Budapesti Közlekedési Zrt.-vel. A vádirat szerint dr. Baja Ferenc - volt miniszter és egykori országgyűlési képviselő - a cég tendernyertességének esetére 30 millió forintot kért azért, hogy a szerződés létrejöttét és fenntartását - a korábban betöltött pozícióiból és a meglévő politikai kapcsolataiból eredően meglévő befolyásának érvényesítésével - ne akadályozza. Később dr. Baja Ferenc egy állított szerződéses probléma elhárításáért további 7 millió forintot vett át, ezt követően további havi 2-3 millió forintot kért közbenjárásáért. Az ezen korrupciós megállapodásról értesülő dr. Molnár Zsolt országgyűlési képviselő befolyására hivatkozással szintén részesedést akart az ügyletből, ezért dr. Baja Ferenc az ő részére a szerződés meg nem támadásáért 40 millió forintot kért, amely összeg a képviselőnek kifizetésre került.
Horváth Csabával szemben is vádat emeltek a zuglói parkolási ügyben
Megtörtént a vádemelés a zuglói és az újbudai parkolási rendszerrel, valamint a BKV informatikai keretszerződésével kapcsolatos ügyben. A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós bűncselekmények miatt emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken hét személy, köztük Horváth Csaba, Tóth Csaba, dr. Baja Ferenc és dr. Molnár Zsolt ellen.
null
1
https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/zuglo-parkolasi-botrany-vademeles/tllpw91
2024-08-22 10:33:00
true
null
null
Blikk
A zuglói és az újbudai parkolási rendszer és a BKV informatikai keretszerződésének ügyében korrupciós bűncselekmények miatt vádat emeltek négy MSZP-s politikus, Horváth Csaba októberig hivatalban lévő zuglói polgármester, Tóth Csaba volt országgyűlési képviselő, Baja Ferenc exminiszter és Molnár Zsolt országgyűlési képviselő ellen. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) csütörtöki közleményében azt írta, a vádirat Zuglót érintő részének lényege szerint 2016-ban a kerületben bevezetett fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére közbeszerzési eljárásokat folytattak le. Horváth Csaba - a Fővárosi Közgyűlés tagjaként - és Tóth Csaba - a kerület országgyűlési képviselője - a feladat elvégzésére előre kiválasztott egy gazdasági társaságot. Azért, hogy az érintett cég nyerje el a pályázatot, a két politikus befolyásuk érvényesítését ajánlotta a cég képviselőinek. A politikusok közreműködésükért a pályázat elnyerését követően, 2017 és 2019 között havi rendszerességgel 10-15 millió forintot kaptak - írták.A vádirat szerint Újbudán a közbeszerzés elnyerését követően ugyanez a társaság üzemeltette 2017 és 2020 között a fizetős parkolási rendszert. A szerződéses jogviszony gördülékeny működése és a teljesítésigazolások problémamentes kiállítása érdekében a cég havi 4 millió forintot fizetett a Polgármesteri Hivatal egyik vezetőjének, közölték. A gazdasági társaság képviseletében eljáró személy érdekeltségébe tartozó másik cég 2019-ben informatikai szolgáltatásokra irányuló keretszerződést kötött a Fővárosi Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló Budapesti Közlekedési Zrt.-vel. A vádirat szerint Baja Ferenc volt miniszter és egykori országgyűlési képviselő a cég tendernyertességének esetére 30 millió forintot kért azért, hogy a szerződés létrejöttét és fenntartását ne akadályozza. Később Baja Ferenc "egy állított szerződéses probléma elhárításáért további 7 millió forintot vett át, ezt követően további havi 2-3 millió forintot kért közbenjárásáért" - fogalmazott a főügyészség. A vádirat szerint az erről a korrupciós megállapodásról értesülő Molnár Zsolt országgyűlési képviselő befolyására hivatkozással szintén részesedést akart az ügyletből, ezért Baja Ferenc az ő részére a szerződés meg nem támadásáért 40 millió forintot kért, amit a képviselőnek kifizettek.A Központi Nyomozó Főügyészség vádiratában azt indítványozta, hogy a bíróság ítélje a politikusokat végrehajtandó szabadságvesztésre, tízmillió forintot meghaladó pénzbüntetésre, továbbá rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
Korrupció miatt vádat emeltek MSZP-s politikusok ellen
Az ügyészség szabadságvesztést kért Horváth Csabára, Tóth Csabára, Baja Ferencre és Molnár Zsoltra.
null
1
https://hang.hu/belfold/korrupcio-miatt-vadat-emeltek-mszp-s-politikusok-ellen-166820
2024-08-22 11:55:00
true
null
null
Magyar Hang
Mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, így a napokban letartóztatott óbudai polgármestert, Kiss Lászlót is - írta közleményében Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata. Szerintük nem indokolt a személyes szabadság korlátozása egy olyan vezető esetében, akinek munkája egy egész városrész működését érinti."Veszélyesnek gondoljuk az eljárást, hiszen ezzel a hatalom precedens teremt, hogy bármikor a választói akarattal szembemenve ellehetetlenítse egy új önkormányzat megalakulását, és saját választási veresége után új választást kényszerítsen ki. Az óbudai önkormányzat ellenzéki kézben tartása a Fidesz szemszögéből komoly gazdasági érdekeket sért. Kiss László és az őt támogató koalíció megakadályozza több terület beépítését, szembe megy a fideszes szándékkal, a lakópark-biznisszel. Kiss László meghurcolása az államhatalom erőszakos válasza, nem tudják elfogadni, hogy a fideszes harácsolást Óbuda nem látja szívesen. Hangsúlyozzuk, hogy a kerület működése folyamatosan biztosított" - tette hozzá a közlemény.
Nyilatkozatban állt ki Óbuda Önkormányzata a letartóztatott polgármestere, Kiss László mellett
Mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, így a napokban letartóztatott óbudai polgármestert, Kiss Lászlót is - írta közleményében Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata. Szerintük nem indokolt a személyes szabadság korlátozása egy olyan vezető esetében, akinek munkája egy egész városrész működését érinti.
null
1
https://www.klubradio.hu/hirek/nyilatkozatban-allt-ki-obuda-onkormanyzata-a-letartoztatott-polgarmestere-kiss-laszlo-mellett-146258
2024-08-22 13:05:00
true
null
null
Klubrádió online
Nagy lendületet adott a nyomozó hatóságnak az óbudai korrupciós botrányban az önmagát és társait feldobó bűntárs, aki terhelő bizonyítékokat adott át az ügyészeknek. A hatás nem maradt el, Kiss László DK-s óbudai polgármestert és helyettesét elsodorta a bűnügy, amely az egész kerületet megrázta. Nem csoda, hiszen a nyomozó főügyészség által szervezett, több helyszínt érintő, összehangolt akcióban közel ötven hivatalos személy vett részt, abban a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Készenléti Rendőrség állománya is közreműködött. Nem először ellenőrizték az önkormányzatot a hatóságok, most viszont, augusztus 14-én otthonából vitték el Kiss Lászlót, a Demokratikus Koalíció polgármesterét, akit bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítottak meg, csakúgy, mint pár hónappal korábban helyettesét, az alpolgármestert, Czeglédy Gergőt. Mint ahogyan korábban a Magyar Nemzet beszámolt róla, mára mindkét óbudai vezető letartóztatásban van, a polgármestert tizennyolcmilliós, helyettesét százmilliós korrupcióval gyanúsítják.Senki nem hallgatta meg a segélykiáltástA kerület magára maradt, mindkét vezető elhagyta azt, bár amikor még jelen voltak, sem hallgatták meg a lakók aggodalmait. Többször is kérte levélben az akkor még szabadlábon lévő Kiss László DK-s polgármestert egy óbudai lakó, hogy sürgősen mérje fel az önkormányzat a Madzsar József utca és környéke fáinak állapotát, mert attól tartott, hogy bármikor bekövetkezhet egy tragédia. Óbuda baloldali városvezetése azonban nem reagált, figyelmen kívül hagyta a segélykiáltást. A válaszok nemcsak, hogy hárítóak voltak, de még lekezelő, kioktató hangvételűek is.Csak a szerencsének köszönhető, hogy a napokban kidőlt hatalmas játszótéri fa nem követelt gyerekéletet. Nem ez az első eset, hogy Kiss furcsa hangvételt ütött meg egy óbudaival szemben, korábban egy balesetet szenvedett gyermek édesapjával bánt elutasító módon - derült ki a Metropol cikkéből.Hárításból jelesTűrhetetlennek nevezte a helyzetet Gyepes Ádám fideszes kerületi képviselő, Kiss régóta hárította, hogy szakszerűen vizsgálják meg a fákat Óbudán.Ez a fajta hanyagság vezetett oda, hogy a játszótéren végül bekövetkezett a tragédia. A keletkezett anyagi kár jelentős, a szülők pedig már nem merik levinni a játszótérre a gyermekeiket- mondta.Pontosan azon a területen, ahol a lakó júliusban figyelmeztetett, egy hatalmas nyárfa dőlt rá a Madzsar József utcai játszótérre. Ez az esemény egyértelműen bizonyítja, hogy a problémát Kiss László polgármester nem kezelte megfelelően. A városvezetés és a Főkert felkészületlensége tűrhetetlen."Folyamatosan hangot adtam annak, hogy a szemrevételezés nem faápolás, pláne nem ott, ahol emberek és gyerekek testi épségét veszélyeztethetik a fakidőlések. Műszeres vizsgálatokra van szükség! Süket fülekre találtunk, aminek most meg is lett az eredménye" - hangsúlyozta Gyepes Ádám. Óbuda Fidesz-KDNP-s képviselője hozzátette: "Manapság a fák állapotának felmérésére már kiváló és pontos technológiák vannak (pl: fakopp), amiket a városvezetés egyszerűen nem használ. A Rozgonyi Piroska utca esetében a kerületvezetés szintén súlyos és visszafordíthatatlan hibát követett el".Majd négy métert zuhant a kisfiúA balesetveszélyes fákra irányuló kérelmekre nyeglén és kioktatóan válaszolt a polgármester, már ha egyáltalán vette a fáradtságot.Tavaly pedig egy elhanyagolt közterületen történt baleset, ahol egy fiú eltörte a karját. A helyszínen egy elhanyagolt fatákolmány állt, innen zuhant 3,5 métert. A család kártérítést követelt, de az önkormányzat több mint egy évig hárított azzal, hogy nem is tudtak a faeszköz létéről.Az ügy annyira nem ütötte meg a polgármester ingerküszöbét, hogy a balesetveszélyes eszközt csak mostanában bontatta el, a kisebb részben tulajdonos főváros pedig szintén csak a közelmúltban rakott ki táblákat, amelyeken a saját felelősségre hívják fel a területre érkező bringások és járókelők figyelmét.A balesetet szenvedett kisfiú édesapja személyesen megkereste a DK-s polgármestert.Flegmán válaszolva kijelentette, ő nem hajlandó velem tárgyalni- részletezte az apa, aki feljelentést is tett a gondatlan önkormányzat ellen.Nincs vezetése ÓbudánakKiss Lászlót és az alpolgármesterét is letartóztatták. Sem a fák vizsgálatának ügyében, sem más elhanyagolt lakossági ügyben nem történik változás. Dagad az eddigi legnagyobb korrupciós botrány, Óbuda pedig vezetés nélkül maradt.
Rács mögött az óbudai vezetők: a lakók magukra maradtak, majdnem katasztrófa történt
Augusztus 14-én otthonából vitték el Kiss Lászlót, a Demokratikus Koalíció óbudai polgármesterét, akit bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítottak meg, csakúgy, mint pár hónappal korábban helyettesét, az alpolgármestert, Czeglédy Gergőt. Mára mindkét óbudai vezető letartóztatásban van, a polgármestert tizennyolcmilliós, helyettesét százmilliós korrupcióval gyanúsítják. A kerület magára maradt a gondokkal, bár amikor még tehettek volna valamit, akkor sem tették meg.
null
1
https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/08/racs-mogott-az-obudai-vezetok-a-lakok-magukra-maradtak-majdnem-katasztrofa-tortent
2024-08-22 07:30:57
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Óbuda letartóztatott polgármestere megválasztása előtt aláírt egy iratot, ami most válhat kínossá
Kiss László személyesen biztosított székhelyhasználatot a házában egy cégnek, amelyben feleségén kívül egy olyan személy töltötte be az ügyvezető-tulajdonosi posztot, aki egy másik cégével több milliós megbízásokat kapott az óbudai önkormányzattól azután, hogy Kiss Lászlót polgármesternek választották. A DK politikusát a III. kerületi korrupciós üggyel összefüggésben a múlt héten 30 napra letartóztatta a bíróság. Ennek ellenére polgármester maradhat, mandátuma akkor szűnhet meg, ha egy évig nem jár be a képviselő-testületi ülésekre.
null
1
https://24.hu/belfold/2024/08/21/obuda-kiss-laszlo-polgarmester-korrupcio-gyanu-nyomozas-knyf-letartoztatas-onkormanyzat-vesztegetes/
2024-08-22 15:50:15
true
null
null
24.hu
Precedens értékű, ami Óbudán történik az új testület alakuló ülésén - mondta a 444-nek a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára, Gyergyák Ferenc.A helyzetet az bonyolítja, hogy az éppen letartóztatásban lévő Kiss László polgármestert június 9-én újraválasztották (vagyis neki kellene összehívnia az alakuló ülést), illetve hogy egyik alpolgármestere, Czeglédy Gergő is letartóztatásban van korrupció gyanúja miatt. A képviselő-testület augusztus végéig nyári szünetet tart, az önkormányzat hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata szerint a polgármester akadályoztatása esetén a következő ülést a kijelölt alpolgármester hívja össze. Béres András alpolgármester a 444-nek azt mondta, minden alpolgármesternek van "portfóliója", amit visz, a polgármester helyettesítésére pedig meg van határozva egy aláírási sorrend, az elsődleges aláíró Burján Ferenc. Az új képviselő-testületnek október 15-ig kell megalakulnia. Azt szintén a kerületi SzMSz határozza meg, hogy az alakuló ülést a polgármester akadályoztatása esetén a korelnök hívhatja össze, aki a legidősebb megválasztott képviselő. Ezen az ülésen kell esküt tenni, és itt választják meg a következő ciklus alpolgármestereit is. Béres András azt mondta, abban az előterjesztésben ugyanúgy szerepel majd a helyettesítési rend, így ha elfogadják, az önkormányzat zökkenőmentesen tud működni.Ha Kiss akkor még letartóztatásban lesz, esküt nem tud tenni, de ez nem jár jogvesztő következménnyel. A kerület szerencséje lehet, hogy a korelnököt beleírták az SzMSz-be, a törvény alapján ugyanis Gyergyák Ferenc szerint patthelyzet állt volna elő. "A jogalkotó nem gondolt ilyesmire." A törvény szerint ugyanis az alakuló ülést a polgármesternek kell összehívnia és levezetnie, a korelnök a vármegyei közgyűlést hívja össze és vezeti, amíg meg nem választják annak elnökét. A jogszabályok azt is előírják, hogy az alpolgármestereket a polgármester javaslatára választják meg. Amennyiben Kiss letartóztatásban marad, "a javaslatot megteheti írásban is, az viszont más kérdés, hogy ezt elfogadja-e a képviselő-testület, illetve a megoldást törvényesnek fogadja-e el a Kormányhivatal. Ez majd a gyakorlatban dől el." Ha a Kormányhivatal kifogást emel, az ügyben a Kúria mondja ki a végső szót - mondta Gyergyák Ferenc. Kiss sokáig maradhat letartóztatásbanBús Balázs volt fideszes polgármester, a képviselő-testület leendő tagja a Facebookon azt írta, a baloldal megtévesztette a választókat, ezért az alakuló ülésen a baloldali többségnek le kell mondatnia a testületet és az előzetesben ülő városvezetőket is.Erre viszont nincs szándék – legalábbis a jelenlegi állás szerint. Kiss mögött nagyon stabil a többség, a 444 információi szerint a baloldali képviselők épp most szövegeznek egy polgármestert támogató nyilatkozatot, és Béres szerint mindent megtesznek majd azért, hogy a kerület működőképes legyen. (Frissítés: a nyilatkozat végül az önkormányzat nevében jelent meg csütörtök délelőtt. Ebben a többi között azt írták, nem tartják indokoltnak a letartóztatást.)Miután pedig Kiss ártatlannak vallja magát, kevés az esély rá, hogy lemondjon. A fizetéséről viszont lemondhat. Arra, hogy ez megteszi-e, míg letartóztatásban van, rákérdeztünk az önkormányzat sajtóosztályánál, de még nem kaptunk választ.Kiss Lászlót múlt szerdán gyanúsította meg és hallgatta ki a Központi Nyomozó Főügyészség. Közleményük szerint Kisst azzal gyanúsítják, hogy a 2019. októberi polgármesterré választását követően megállapodott egy ismerősével, hogy az érdekeltségébe tartozó cégek rendszeresen megbízásokat kapnak az önkormányzattól, amiért cserébe neki és további – az önkormányzatnál dolgozó – hivatalos és nem hivatalos személyeknek pénzt kell visszafizetni.A vesztegetési pénzt pedig úgy leplezték, hogy az önkormányzat fiktív, túlárazott szerződéseket kötött több, erre a célra létrehozott gazdasági társasággal, de végül nem ezek végezték el a munkát, hanem mások, olcsóbban.A polgármestert vezető beosztású személy által az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettével, valamint más bűncselekmények elkövetésével gyanúsítja a főügyészség.Kiss László ügyvédje, Zamecsnik Péter szerint 18 millió forint vesztegetési pénz elfogadásával gyanúsítják a polgármestert, aki abszurdnak tartja a vádakat. A korrupció miatti nyomozás régóta folyik, az önkormányzat és Kiss is azt kommunikálta korábban, hogy a szerződések szabályosak voltak, nem követtek el visszaélést.Kisst első körben 30 napra tartóztatták le, de Zamecsnik Péter a 444-nek azt mondta, az eljárás fél-háromnegyed évig is eltarthat, addig az ügyészség valószínűleg azt szeretné, ha nem engednék ki a polgármestert.Az ügyben összesen 16 gyanúsított van, Zamecsnik szerint Kissre az egyik érintett, a polgármester volt munkatársa tett terhelő vallomást, vádalku keretében.Óbuda alpolgármesterét, Czeglédy Gergőt 100 millió forintos kenőpénz átvételével gyanúsítják, ő június közepe óta letartóztatásban van, amit a bíróság most október 20-ig hosszabbított meg.
Példátlan helyzet állhat elő Óbudán a letartóztatott polgármester miatt
A jogalkotó nem gondolt ilyen helyzetre, a kerületi SzMSz jelenthet kibúvót.
null
1
https://444.hu/2024/08/22/peldatlan-helyzet-allhat-elo-obudan-a-letartoztatott-polgarmester-miatt
2024-08-22 05:59:17
true
null
null
444
Korrupció miatt vádat emeltek Horváth Csaba, Tóth Csaba, Molnár Zsolt és Baja Ferenc MSZP-s politikusok ellen
A zuglói és az újbudai parkolási rendszer és a BKV informatikai keretszerződésének ügyében korrupciós bűncselekmények miatt vádat emeltek négy jelenlegi és volt MSZP-s politikus, Horváth Csaba októberig hivatalban lévő zuglói polgármester, Tóth Csaba volt országgyűlési képviselő, Baja Ferenc exminiszter és Molnár Zsolt országgyűlési képviselő ellen.
null
1
https://24.hu/belfold/2024/08/22/vadelemeles-horvath-csaba-toth-csaba-baja-ferenc-molnar-zsolt-zuglo-mszp-ujbuda-parkolas/
2024-08-22 00:00:00
true
null
null
24.hu
Azt sem tudni, miből számolta ki a miniszter, hogy a "baloldali kormányok" 2002 és 2010 között ugyanannyit költöttek kommunikációra, mint a NER az első 8 évében. Két állítást ellenőriztünk Rogán Antal 444-nek adott interjújából.Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát irányító miniszter évek óta kerüli a független sajtót és a szélesebb nyilvánosságot, de most a 444-nek hosszú interjút adott. A miniszternek központi szerepe van a kormányzati kommunikáció alakításában, a Kabinetirodához fűződik a kormány összes ismert kommunikációs kampánya, a Soros Györgyöt, Brüsszelt, vagy az Oroszország elleni európai uniós szankciókat támadó kék plakátos kampánytól egészen az idei EP-választáshoz bevetett "STOP HÁBORÚ" kampányig. Az interjúban sok szó esett erről a feladatkörről, a 444 pedig a beszélgetés egy pontján arról kérdezte Rogánt, miért látja indokoltnak a kormány, hogy nemzetgazdasági szinten is kiemelkedő összegeket költsön pusztán kommunikációra.Ekkor két fontos tényállítást tesz Rogán a konkrét tényállításokban egyébként nem bővelkedő interjúban:Ezt a két állítást vizsgáltuk meg közelebbről, és a következőkre jutottunk.Nem tudjuk, hogy Rogán mi alapján állította, hogy a baloldali kormányok kommunikációs költései megegyeznek az Orbán-kormányok 2010 és 2018 közötti kommunikációs költéseivel, de az állítását a rendelkezésre álló részadatok biztosan nem igazolják: médiareklámokra az Orbán-kormányok 2010 és 2018 között átlagosan évente az inflációval kiigazítva is lényegesen többet költöttek, mint a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok.A második állítás éppen a Fidesz-kormányok alatt központosított kommunikációs közbeszerzési rendszer átláthatatlansága miatt nem ellenőrizhető, ezért azt mutatjuk be, miért nem lehet a NKOH 2015-2023 közötti összes tényleges költését pontosan kiszámolni.Sok, de nem ugyanannyiA baloldali kormányok és az Orbán-kormányok kommunikációs költéseit összehasonlító állítás így hangzott az interjúban:"444: Jó, ha elfogadjuk, hogy ez így van, 700 milliárd forint is rengeteg pénz, vannak olyan stratégiai ágazatok, ahol ez óriási segítség lenne.Rogán: Ezek a számok szerintem nem szokatlanok. Ugyan az első 8 évre vetettük össze, és nem néztem meg azóta, de 2010 és 2018 között, ha figyelembe vesszük a jelen értéket, akkor mi nem költöttünk többet kommunikációra, mint 2002 és 2010 között az előző, baloldal kormányok. Ugyanannyit költöttünk, mint a baloldali kormányok.444: 700 milliárd forintot költöttek a baloldali kormányok?Rogán: Nem, még egyszer mondom, ott 8 évet vetettünk össze 8 évvel. Szerintem a mi rendszerünk átláthatóbb, mert azáltal, hogy ezeket a beszerzéseket központosítottuk, ezáltal látható, hogy a kormány minden egyes szerve mennyit költ erre. Mert a minisztériumok is benne vannak. Az állami vállalatok többségének a költései is benne vannak. Világosan látható."Mivel olyan számítást, kutatást nem találtunk, ami a jelzett időszakokra nézve összeszámolta és összevetette volna az állami kommunikációs költéseket, megkérdeztük a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy milyen összevetésre hivatkozik a miniszter. (Rogán többes szám első személyben beszél, tehát elképzelhető, hogy egy belső minisztériumi anyagról van szó.) Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz kérdéseinkre. Amint megkapjuk az összehasonlítás alapjául szolgáló adatokat, bemutatjuk azokat.A 2006-2018 közötti időszak állami reklámköltéseit viszont 2019-ben a Mérték Médiaelemző Műhely elemezte a londoni székhelyű, nemzetközi piackutató céghez tartozó Kantar Media adatbázisa alapján. Ez a médiumok hivatalosan közzétett listaáraiból és az értékesített reklámfelületből számítja a költéseket. Az adatbázis alapján a baloldali kormányzás utolsó 4 évét (2006-2010) össze tudjuk vetni az első és a második Orbán-kormányok 4-4 évével ebből a szempontból, ami az arányok érzékeltetésére alkalmas lehet, még úgy is, hogy a rendelkezésre álló adatbázisban nem szerepel minden egyes médium.A számítás szerintköltött listaáras formában reklámra-kommunikációra, inflációs kiigazítás nélkül.Ha az inflációval kiigazítjuk a számokat, arra jutunk, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormány nagyjából akkora összeget költött, mint a második Orbán-kormány. A harmadik Orbán-kormány viszont lényegesen többet. Az adatsorból éppen az látszik, hogy az NKOH 2014-es létrehozása után, 2015-től kezdve nőttek meg számottevően az évi költések, és ez a növekedés bőven meghaladja az inflációt.A 2006 és 2010 közötti 5 év alapján számítva a baloldali kormányok éves átlagos listaáras reklámköltése mintegy 19 milliárd forint volt, 2018-as értékre igazítva külön minden évet és úgy átlagolva pedig 31,1 mililárd. Az Orbán-kormányok 8 éve (2011-2018) alapján az átlag mintegy évi 47 milliárd forint, 2018-as értékre igazítva az éveket, az inflációt kiküszöbölve az átlagos évi költés 49,6 milliárd. A különböző számú évekből történő átlagolás miatt a számítás némileg torzít, de a KSH hivatalos évi inflációs értékeiből számított kumulált inflációval számolva a 2018-as értékre történő kiigazítás után az átlagos évi költésben jelentős a különbség, több mint 60 százalék.Az adatok alapján kijelenthető: a harmadik Orbán-kormány megugrott kommunikációs költései miatt a jobboldali kormányok 2010 és 2018 között átlagosan évente sokkal többet költöttek reklámra-kommunikációra, mint a baloldali kormányok.Ahogy arra a Mérték elemzése is felhívta a figyelmet, ebből következik az is, hogy a magyar médiában megnőtt az állami hirdetéseknek való kitettség: 2018-ra már a hírmédiumok 40 százaléka volt olyan médiacég, aminél az árbevétel legalább harmada állami forrásból származott. Korábban az ilyen médiumok aránya ennek a töredéke volt.Az is egyértelmű következmény, hogy a nagy állami hirdetők, mint például a Magyar Villamos Művek, a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerencsejáték Zrt., vagy a Magyar Turisztikai Ügynökség hirdetési gyakorlata megváltozott: a baloldali kormányok évei alatt a kormányközeli érdekcsoportokhoz 6-63 százalék közötti arányban áramlottak a pénzek, míg az Orbán-kormányok alatt ugyanezek a szervek már 36-89 százalékban hirdettek kormányközeli szereplőknél.Plakátkampány a konzultáció eredményéről Hány száz milliárd?A másik vizsgált állítás az interjúban a következőképpen merült fel."Az elmúlt 9 évben, amióta ön ebben a pozícióban van, azóta 1360 milliárd forint értékben kötött szerződéseket ez a minisztérium, illetve az alatta működő Nemzeti Kommunikációs Hivatal különböző kommunikációs és rendezvényszervezési feladatokra (...) Óriási összeg, milyen előnye származik a magyar állampolgároknak abból, hogy egy minisztérium ennyi pénzt kommunikációra költ?" - tette fel a kérdést (18:11-nél) a 444 újságírója.Rogán Antal válaszadás helyett azonban a kérdésben elhangzó állítást vonta kétségbe. "Én ezt a számot először is vitatom" - felelte. Szerinte ugyanis az újságírók "rossz struktúrában" adták össze a szerződésekben szereplő összegeket. A valódi kommunikációra és rendezvényszervezésre elköltött összeg Rogán szerint "körülbelül a fele" annak az 1360 milliárdos összegnek, amely elhangzott a 444 kérdésében.A miniszter az interjúban arról is beszél, szerinte mi okozza a számolási hibát: az újságírók "nem teljesen értik azt a rendszert", amivel a minisztérium dolgozik, és a keretközbeszerzések összegéhez még hibásan hozzáadják az adott kereten belül lehívott részösszegeket (az 50 milliós keretszerződésen belül lehívott 3 milliárdos keretből így lesz 53 milliárdos költés).A kérdésben szereplő szám a G7.hu február 19-i cikkéből származik. A lap az NKOH eddigi működése során keletkezett, a közbeszerzési adattárból letöltött szerződéseket összegezte: 8 év alatt 1360 milliárd forint értékben kötöttek szerződést kommunikációs és rendezvényszervezési feladatokra. Csakhogy a cikk arra is felhívta a figyelmet, hogy ezeknek a szerződéseknek az összértéke nem feltétlenül egyenlő a ténylegesen utólag kifizetett összeggel, de mivel ezek követhetetlenek, a lap a különböző szerződésekben biztosított értéket számolta össze. Ennek ellenére a médiában már tényleges költésként terjedt el ez a szám, az NKOH pedig, kihasználva az adatközlési rendszerének hézagait, azóta fenntartja ezt a számháborút.A probléma gyökere az, hogy az NKOH sajátos működése miatt a költéseket jóformán lehetetlen pontosan követni. A gigaösszegű, több évre vonatkozó keretmegállapodásokból és egyedi keretszerződésekkel, illetve úgynevezett írásbeli eljárásban lehet a már lekötött összegeket lehívni. De az előre meghatározott keretösszegnél végül kevesebbet vagy többet is el lehet költeni ugyanannak a közbeszerzési eljárásnak a részeként: a kikötés annyi, hogy az összegek 70 százalék mindenképpen le kell hívni, de ezt is 10-15 százalékkal módosíthatják útközben. Ráadásul az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerből letöltött anyagokból nem lehet hatékonyan kiszűrni a duplikációkat, vagyis a keretmegállapodásokat és egyedi keretszerződéseket/szerződéseket elkülöníteni egymástól, illetve megtalálni az összetartozó, egymással átfedő keretmegállapodásokat és egyedi szerződéseket.Korábban egy konkrét példán, az óriásplakátos "a magyarok 97 százaléka nemet mondott a szankciókra" kampánynál ezt a rendszert közelebbről is megvizsgálta a Lakmusz. A különböző kerettenderek és a feladatok homályos megfogalmazása miatt a közbeszerzési és minisztériumi adatokból annyit lehetett megerősíteni, hogy a kampány egy 11,8 milliárd keretből futhatott. De az, hogy konkrétan melyik megbízás volt az és mennyibe került, nem volt kideríthető. Ezért akkor nyilvános adatigénylést adtunk be a minisztériumhoz. Ezt nem teljesítették, de betekintést engedtek a több száz oldalas médiatervekbe a Minisztériumban, így derült ki, hogy a szóban forgó kampányra legalább 5 milliárd forintot költöttek.A tényleges költések tehát - ahogy a tényleges költések éves és összesített adatsora is - a keretszerződésekből az összegeket lehívó úgynevezett "egyedi megrendelőkből" lenne egyértelműen látható. Ezeket viszont alapértelmezett módon a Minisztérium nem teszi közzé a közbeszerzési dokumentáció részeként.Így az 1360 milliárd forintos összegben lehetnek duplán, egyszer a nagy keretmegállapodás és még egyszer egy egyedi keretszerződés során számolt forintok. De ez eleve egy olyan számítás volt, ami éppen a kormányzat kommunikációs költéseinek nagyságrendjére és a rendszer átláthatatlanságára hívta fel a figyelmet.A februári cikk megjelenése után az NKOH közleményben állította, hogy a tényleges költés összege az 1360 milliárd "töredéke". Rogán a 444-nek adott interjúban ezt némileg tompította arra, hogy "a fele", és a Financial Times később megjelent cikkében is a nagyjából 700 milliárd forintnak megfelelő 1,8 milliárd eurós összeg hangzik el a minisztertől .Ezt a számháborút a tényleges költésre vonatkozó összes megrendelések alapján lehetne eldönteni, ehhez viszont nem elég transzparens az NKOH adatközlési rendszere.Pontosan a fenti problémára hivatkozva tett hasonló állítást egyébként az a szakmai munkacsoport, ami a magyar kormány EU felé tett vállalását teljesítve értékelte a magyar közbeszerzések hatékonyságát. A - Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Helyettes Államtitkárság 2024. Februári dokumentuma szerint - munkacsoport a 2023-as adatokat vizsgálva arra jutott: az NKOH feltűnően alacsony szerződésszámát magyarázhatja az a gyakorlat, hogy a beszerzési igényeket egyedi keretmegállapodásokból valósítják meg, de az ezek alapján létrejött egyedi szerződések, a közvetlen megrendelések száma nem ismert.Tehát a fenti okokból jelenleg nem tudjuk megmondani, hogy megfelel-e az igazságnak a miniszter azon állítása, hogy a hivatal tényleges összköltése körülbelül 620-700 milliárd forint volt. A fent leírtak alapján pedig kifejezetten átláthatónak sem lehet nevezni az NKOH központosított közbeszerzési rendszerét.Nincs transzparencia, nincs versenyA tényleges NKOH-költésekről árulkodó lehet a leggyakrabban megbízott cégek árbevételének áttekintése. Az NKOH első éveiben ezek Kuna Tibor és Csetényi Csaba cégei voltak, 2018-tól azonban Balásy Gyula cégei lényegében monopolhelyzetben húzták be egymás után a megbízásokat. A 3 cégcsoport árbevételei a következőképpen alakultak 2014 és 2022 között a Céginformációs Szolgálat hivatalos cégadataiból kigyűjtött adatok alapján.Az NKOH nem kizárólag velük szerződött, és kisebb mértékben a cégeknek is lehettek máshonnan bevételeik. De csak a 3 különösen sikeresen közbeszerző kommunikációs cégcsoport a 9 év alatt több mint 500 milliárd forintos árbevételt termelt.Mindenesetre attól függetlenül, hogy ez az összeg pontosan mennyire magas, az biztosan állítható, hogyaz NKOH működésének második négy évére a költései többszörösére duzzadtak az első négyhez képest, és a hivatal rendre többet költ az előirányzottnál.Ahogy az is biztos, hogy ez az erősen központosított és csak részlegesen átlátható közbeszerzési rendszer önmagában magas korrupciós kockázatot hordoz, ráadásul nem gazdaságos. A fent említett szakmai munkacsoport is megjegyezte: az NKOH egyáltalán nem él a folyamat során a verseny újranyitásával, holott erre lenne lehetősége.A 2015-2024 között megkötött szerződések értékének háromnegyede köthető Balásy Gyula cégeihez, amelyek így lényegében egyeduralkodók ebben a hatalmas szegmensben. A G7 számítása szerint a tenderek háromnegyedét behúzó Balásy-cégcsoport 10 év alatt többszázszoros árbevételt produkált. A cégcsoport az iparági szereplők -az ügynökségi toplistákon szereplő 9 legnagyobb konkurens - átlagánál magasabb profitrátával dolgozik, a bevételeiből durván kétszer annyi marad meg nyereségként, mint ami a szegmensben szokásosnak tekinthető.____A cikkhez a közbeszerzési rendszerrel kapcsolatos témákban szakmai segítséget nyújtott Zeisler Judit a Transparency International Hungary projektmenedzsere.Címlapi kép: Kristóf Balázs/444
Az átláthatóság csúcsa? Lehetetlen ellenőrizni, mennyi pénz megy el valójában kommunkációra Rogán közbeszerzési rendszerében
Azt sem tudni, miből számolta ki a miniszter, hogy a "baloldali kormányok" 2006 és 2010 között ugyanannyit költöttek kommunikációra, mint a NER az első 8 évében. Két állítást ellenőriztünk Rogán Antal 444-nek adott interjújából.
null
1
https://www.lakmusz.hu/ami-ellenorizheto-az-nem-igaz-rogan-allitasai-kozul-2/
2024-06-24 09:22:47
true
null
null
Lakmusz
- Az Eötvös József Gimnáziumot érintő vesztegetési ügy jelenleg is folyamatban van a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen. A büntetőügyben a sajtó tájékoztatására okot adó fejlemény legutóbbi közlésünk óta nem történt - tájékoztatta lapunkat a Központi Nyomozó Főügyészség. Mint arról beszámoltunk, lapunk legutolsó, januári értesülése szerint befolyással üzérkedés bűntette miatt egy személyt gyanúsítottként hallgattak ki az ügyben.A botrány azért robbant ki, mert egy nyilvánosságra került hangfelvétel szerint hosszú évek óta lehetővé tették, hogy a felvételin sikertelen, de jómódú szülők gyerekeit kenőpénzért cserébe felvegyék az intézménybe.Emlékezetes, a tavaly év elején napvilágra került felvételen arról beszéltek, hogy Moss László igazgató és K. Gábor, az iskolához tartozó alapítvány vezetője működtethette a korrupt beiskoláztatási rendszert, amelyben a nyolcszoros túljelentkezés ellenére is fenntarthattak iskolai helyeket az írásbelit egyébként elbukó gyerekek felvételére. Ehhez a tehetős szülőknek minimum félmillió forintot kellett befizetniük. Az elhangzottak annak a gyanúját is felvetették, hogy nem egyszeri esetről volt szó, mert már évtizedek óta fogadhattak el támogatásnak feltüntetett kenőpénzt.Azt mondtad, hogy nem mi vagyunk az első kísérleti nyulak ebben a helyzetben, és itt zárójelben jelezném, hogy igaz, amit mondtál, mert a mi ismeretségi körünkben is van olyan, ma is az Eötvösbe járó gyermek, aki általánosban bukdácsolt, majd a hatosztályosba felvették. Van ilyen három a körünkben, hol saját gyermek, hol unoka- mondta egy édesapa a hangfelvételen, amire az iskolaigazgató jobbkeze, K. Gábor végig helyeselt. Az alapítvány vezetője végig azzal nyugtatgatta az apát, hogy ez már nem az első olyan alkalom, amikor Moss László igazgató saját hatáskörében vesz fel szóbeli nélkül több olyan gyermeket, akinek korábban nem sikerült bekerülnie az általa vezetett intézménybe.Azért mentem oda, mert ismertem a tanárokat, gondoltam, hogy segítenek, mivelhogy év közbeni átjelentkezésről van szó, és akkor előjön ezzel a tarifával. Jöttem ki, és tényleg sírtam, hogy milyen világ ez, el voltam keseredve teljesen- fogalmazott a hangfelvételen egy édesanya, aki egykor maga is az Eötvös gimnáziumba járt, és bántalmazásként élte meg a történteket. Ezenkívül a hanganyagból kiderült, miként viselkedett Moss László igazgató az állítólagos beszélgetés során:olyan volt, mint egy gép, egy robot, tehát nem volt sem magabiztos, se fölényes, hanem amikor az alapítványról beszélt, lehunyta a szemét, nem nézett a szemembe, olyan sunyi volt, meg olyan gépszerű- emlékezett vissza az esetre a csalódott anya. Az ügy kirobbanásának napján Moss László nem kívánt nyilatkozni lapunk riporterének. A gimnázium később kiadott egy közleményt, amelyben azt írták, komoly támadás érte az iskolát, a hozzá tartozó Reáltanoda Alapítványt és Moss László igazgatót. Úgy fogalmaztak: "Bizton kijelentjük, hogy a hangfelvételből levonható azon következtetés, miszerint az iskola igazgatójához eljuttatott pénz ellenében került be az állítólagos szülő gyermeke az iskolába, nem igaz." A vesztegetést alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti a Btk., ám minősített esetben a büntetés már egytől öt évig terjedhet, ha pedig bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el, akkor kettőtől nyolc évig. A bűncselekmény súlya befolyásolja a végső ítéletet, vagyis nem mindegy, hogy hányszor és milyen összegben fogadott el valaki kenőpénzt.
Megtudtuk, hogy áll az Eötvös gimnázium korrupciógyanús ügye
A nyomozó hatóság az év eleje óta nem tudott dűlőre jutni egy viszonylag egyszerűnek tűnő vesztegetési ügyben, az Eötvös József Gimnázium ügyében. A Központi Nyomozó Főügyészség azt közölte lapunkkal: most is zajlik a nyomozás a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen, január óta nem történt fejlemény. Mint emlékezetes, egy hangfelvétel szerint az elitgimnáziumban régóta lehetővé tehették gyenge eredményt elérő diákok felvételét is kenőpénzért cserébe. A felvételből arra is lehetett következtetni, hogy Moss László igazgató és az iskola alapítványának vezetője régóta működtethette a korrupt rendszert, az iskola azonban tagadta a vádakat.
null
1
https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/08/kiderult-hogy-all-az-eotvos-gimnazium-korrupciogyanus-ugye
2024-08-23 04:45:00
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)