text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A bűncselekmény felderítésének biztosítása érdekébennem adja ki a bokszszövetség azt az átvilágítási jelentést, melyet már az új vezetés rendelt meg egy cégtől. Pedig a jelentés elkészült, sőt egy összefoglaló is született belőle, melyből azonban mintha épp a lényeg hiányozna.2024 novemberében a Magyar Ökölvívó Szakszövetség (MÖSZ) új elnöksége az első ülésén döntött arról, hogy a szakszövetség gazdasági helyzetének megismerése után elrendeli a teljes pénzügyi és jogi átvilágítást. Ezzel kapcsolatban Kovács Kokó István öt évre megválasztott MÖSZ-elnök a 24.hu-nak adott év eleji interjúban arról beszélt, hogy a 2024-es évre nem rendelkezett a sportág elfogadott költségvetéssel, a hvg.hu-nak pedig azt mondta: "Nem azért akarok ilyen átvilágítást, mert kíváncsi vagyok, hogy hová tűnt a pénz - ha eltűnt, de feltételezzük, hogy nem -, hanem hogy pontosan lássuk, milyen kintlévőségeink, követeléseink vannak, miből gazdálkodhatunk."Mi viszont arra is kíváncsiak lennénk, hova tűnt el a pénz - ha eltűnt -, így arra kértük a szövetséget, adják oda a teljes jelentést. A szövetség ezt követően megengedte, hogy a MÖSZ épületében betekintsünk a dokumentumba, de nem a teljes jelentést tették elénk, hanem egy összefoglalót, amelyből - számunkra úgy tűnt - hiányoznak a konkrétumok. Felsejlett azért így is, hogya szövetségnél komolyabb gazdálkodási problémák lehettek.A MÖSZ ugyanis 2023-at a pénzügyi tervben szereplő, nagyságrendileg 4 millió forint plusz helyett 38 millió forint veszteséggel zárta. 2024 októberében pedig még rendelkezett ugyan 72 millió forinttal, de ez nem volt elegendő a gazdálkodása fedezetére 2024 novembere és 2025 januárja között. Az összefoglaló dokumentum túlköltekezésről, számviteli és adózási problémákról is ír, de ezeket nem részletezték az elénk tárt szövegben.A MÖSZ-nek az összefoglaló elolvasása után közérdekű adatigénylést küldtünk, hogy a teljes átvilágítási jelentést kézhez kaphassuk.Erre Nagy Zsigmond főtitkártól az alábbi választ kaptuk:Kérésére a Magyar Ökölvívó Szakszövetség készséggel biztosította a betekintési jogának érvényesülését, amelyet személyesen és korlátozásmentesen gyakorolhatott a székhelyünkön. (…) A betekintés során ön személyesen értesült arról, hogy a vizsgált időszak kapcsán büntetőeljárás van folyamatban.A szövetség a büntetőeljárására hivatkozva nem adta ki a teljes dokumentumot.Megkerestük a rendőrséget azzal kapcsolatban, hogy áll a nyomozás. Válaszukban azt írták: az említett ügyben a nyomozás hűtlen kezelés gyanúja miatt továbbra is folyamatban van, de gyanúsítotti kihallgatás még nem történt, a szükséges nyomozati cselekmények folyamatban vannak.Két dolog miatt is említésre méltó, hogy a szövetség nem adja ki a dokumentumot. Egyrészt: a nyomozás már régóta zajlik, a MÖSZ korábbi elnöksége ugyanis még 2023 novemberében fordult az ügyészséghez a szervezetnél tapasztalt visszaélések gyanúja miatt. Nehéz elképzelni, hogy a rendőrségi nyomozásnak sok köze lenne egy, a szövetség által kért átvilágítási jelentéshez. Másrészt a bokszszövetségnél hiába érveltünk azzal is, hogy a Magyar Vízilabda Szövetségtől a Transparency International segítségével már kipereltünk egy átvilágítási jelentést – így derült ki, hogy Vári Attiláék miként szórták a közpénzt.ElnöklajstromA hvg.hu elevenítette fel nemrég, hogy a MÖSZ-nek a rendszerváltástól Kovács Kokó István kinevezéséig öt vezetője volt: Sermer György 1990 és 1996 között töltötte be a posztot, utóda, Csötönyi Sándor pedig 21 éven keresztül állt a szervezet élén. Bár Csötönyi 2015 őszén öt évre kapott mandátumot, a ciklus felénél lemondott Erdei Zsolt javára, mivel az eredmények bokszberkekben egyre nagyobb teret nyertek a változást sürgetők. Erdei renoméját viszont megtépázta, hogy a Duna Arénában megrendezett, 2018-as ifjúsági világbajnokság után a szövetségnél több százmillió forintos mínusz keletkezett, amit egy hasonló méretű állami tőkeinjekcióval tüntettek el. Erdei a vb után vizsgálatot kért maga ellen az ügyészségen. Ezzel párhuzamosan pénzügyi biztosként megérkezett a szervezethez Bajkai István, az Orbán család ügyvédjeként ismert fideszes országgyűlési képviselő. Kiderült: a MÖSZ-nek 269 millió forintnyi követelést kell még kifizetnie a verseny szervezése kapcsán, azon kívül pedig további 132 millió hiányzik, amit más feladatok helyett a vb-re használt fel a szervezet. Attól kezdve minden kifizetés csak Bajkai ellenjegyzésével történhetett meg. Bajkait 2019 őszén a szövetség elnökévé választották, Erdei pedig szakmai társelnök lett, 2020 nyarán aztán lemondott. A fideszes politikus 2022 decemberéig töltötte be a posztot, akkor megromlott egészségi állapotára hivatkozva jelezte, hogy nem tudja folytatni a munkát, majd 2023 áprilisában elhunyt. Bajkait Kurtucz Csaba követte a szervezet élén, aki tíz hónap után távozott, addigra összerúgta a port az elnökség több tagjával, miután az ellenőrző testület megállapította, hogy pazarló volt a költségvetés. Eközben Kurtucz elnökségi tagok ellen kezdeményezett eljárást költségvetési csalás gyanúja miatt. 2023. novemberben újabb tisztújítás következett, melyen ügyvivő testületet választottak meg a szervezet vezetésére, benne a korábbi gazdasági igazgató Rácz Attilával, Juhász Rolanddal és Berkó Lajossal, a sportért felelős államtitkárság kabinetfőnökével. Az olimpiai, világ- és Európa-bajnok Kovács Kokó István 2024 novemberében, ellenfél nélkül lett a bokszszövetség elnöke.
|
Kovács Kokó Istvánék nem adják ki a bokszszövetség előző vezetéséről szóló átvilágítás eredményét
|
Csak egy összefoglaló dokumentumba engedtek betekintést, melyben túlköltekezésről, számviteli és adózási problémákról írnak.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/06/11/magyar-okolvivo-szovetseg-bokszszovetseg-kovacs-koko-istvan-atvilagitasi-jelentes/
|
2025-06-11 06:55:19
| true | null | null |
24.hu
|
Nyomozást indított a rendőrség a Haladás VSE-nél, és sorra hívják be tanúkihallgatásra az egyesület vezetőit, edzőit, sportolóit, írta meg a szombathelyi Ugytudjuk.hu.A rendőrség a lap kérdésére válaszolva azt közölte: hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folyik az eljárás.A múlt héten több sportoló, edző és vezető is Zalaegerszegre kellett, hogy utazzon tanúmeghallgatásra - azért oda, mert a zalai rendőrség kezdeményezte a nyomozást -, de olyanok is voltak, akiket Szombathelyen hallgattak meg.Nemény András, a város ellenzéki polgármestere korábban a közgyűlésen arról beszélt, hogy a Haladás korábbi klubmenedzsere, Szántó Erzsébet személyesen beszélt neki arról, hogy nem arra költötték a társasági adóból érkező támogatást, mint amire lehetett volna. 2024-ben 216 millió forint veszteséget hozott össze az egyesület, a saját tőkéje mínusz 605 millió forintra esett.
|
A rendőrség hűtlen kezelés miatt nyomoz a Haladás VSE-nél: egymilliárdhoz közelít a hiány
|
Sorra hívják be a vezetőket és a sportolókat tanúkihallgatásra.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/06/10/szombathely-rendorseg-nyomoz-haladas-vse-egymilliard-hiany/
|
2025-06-10 14:57:46
| true | null | null |
24.hu
|
Valóságos privát múzeumról tanúskodnak azok a fotók, amiket a Vásárhelyiek a változásért Facebook-csoportban gyűjtöttek ki Lázár János videóiból, amelyek az építési és közlekedési miniszter otthonában készültek az elmúlt években. A képeket azután szedték össze, hogy a 444.hu részletesen elemzett néhány műtárgyat a miniszter otthonából, melyek a Válasz Online 2020-as interjújában tűntek föl. A Lázár hódmezővásárhelyi házában készült beszélgetés fényképein a lap azonosította például Batthyány Gyula 1908-ban készült Lovaspóló című festményét. Bár az értékét nem határozták meg, de összehasonlításképp jelezték, hogy a festő egy hasonló témájú művét az 1910-es évekből 44-60 millió forintra becsülték.A több millió vagy akár több tízmillió forintra becsült műtárgyakat azért vették sorra, mert nem sokkal korábban Lázár kisvárdai fórumán úgy fogalmazott:Nekem személyesen teljes egészében elegem van a luxizásból, a repülőzésből, a jachtozásból és az egészből, amit néhány ember ebben az országban a megteremtett lehetőséggel csinál. A Fidesz nevében azt várjuk el, hogy ezt minél hamarabb hagyják abba, mert ezzel szégyent hoznak az egész közösségünkre.Ez egyebek mellet azért volt meglepő, mert Lázárnak a legutóbbi vagyonnyilatkozatához 19 pótlapot kellett kitöltenie, hogy felsorolja az összes ingatlanát, szántóját, erdőjét és legelőjét. Nem szólva arról a luxus vadászházról, ahonnan múlt decemberben boldog adventet kívánt családjával, s amelynek bár csak résztulajdonosa, az elmúlt két évben mégis csak ő részesült annak nyereségéből.Lázár a műtárgyairól, festményeiről érdemi nyilatkozatot nem tett. Évről évre mindössze annyit ír a bevallásába:Műtárgyak, festmények, folyamatos adásvétel.Az említett képkivágások közt van olyan, amelyik Lázár 2023-ban készült karácsonyi videójából származik. Ezen feltűnik Batthyány Gyula említett, Lovaspóló című festménye, ami már a 2020-as interjúban is látszott. Azonban a videón további érdekességek is felfedezhetők. A felvételen elsősorban Lázár felesége szerepel, de a miniszter is megjelenik, mögötte pedig, egy másik szobában egy aranykeretes festmény látható, ami a Vásárhelyiek a változásért csoport két hozzászólója szerint is Vaszary János alkotása lehet. A 19. és 20. században alkotott festőművész képei az elmúlt években nagy népszerűségnek örvendenek, két évvel ezelőtt az egyik rekordáron, 180 millió forintért kelt el.A Lázár által közzétett videót elemezve próbáltunk rátalálni a festményre, és végül Haulisch Lenke művészettörténész 1978-ban kiadott monográfiájában találtuk meg a pontos mását annak, ami a miniszter falán lóg.A művészettörténész a Vaszary-alkotásról azt írja: Tanulmány B. D. Úrhölgy Képmásához. 1930-as évek. Olaj, Vászon 47×60 cm.Haulisch elemzése a Vaszary festményről így szól:A harmincas években készült művei közé tartozik egy sorozat portré, melyeket Attila utcai műtermében festett divatos ruhákba, kalapokba, prémekbe öltözött pesti szépasszonyokról részben megrendelésre, részben saját örömére.Miután mindössze ennyi nyomot találtunk az alkotásról, a legnagyobb galériák árverési közt kezdtünk el kutatni, hátha előkerül valamelyiknél a kép. Bár a festményt nem találtuk meg, a Kieselbach Galéria oldalán egy tavaly kiadott kiadványra bukkantunk, melynek a borítóján éppen az általunk keresett festmény látható. A Megtalált képek (Felfedezések és meglepetések az elmúlt 20 év műkereskedelméből) című kiadvány szerzője Molnos Péter művészettörténész.A Kieselbach Galérián keresztül elértük Molnos Pétert, aki a festményről azt írta, annyit tudni az alkotásról, hogy 1935-ben reprodukálták a Pesti Napló Képes Mellékletében, valamint szerepelt az általunk is megtalált Haulisch-féle monográfiában. Mint írta, a festmény nyomdai fotójával akkor találkozott, amikor a könyvén dolgozott, a fényképre abban a több tízezres fotóarchívumban bukkant rá, amit a Kieselbach Galéria gyűjtött össze az elmúlt húsz évben a készülő Modern magyar festészet című sorozat harmadik kötetének előkészülete során.A Megtalált képek hatféle borítóval jelent meg, ezek közül az egyik a szóban forgó Vaszary-festmény, amit azért választott Molnos, mert plakátszerű vizuális hatású, gyorsan, szinte egyetlen pillantásra erős ingert vált ki a nézőből: intenzív színekkel operál, erősen stilizált, kevésbé tördelt. Ráadásul – tette hozzá – a szemkontaktus olyan tényező, ami ideális ebben a műfajban, főleg, ha női portréról van szó. Az sem elhanyagolható szempont, hogy Vaszary jelenleg az egyik legdivatosabb, legfelkapottabb festő a műgyűjtők körében – tette hozzá.A művészettörténésznél érdeklődtünk, mit tudni a festmény sorsáról, amiről Haulisch Lenke azt írta 1978-ban, hogy Kovács Dezső tulajdona. Molnos megerősítette, hogy az utolsó ismert tulajdonos a neves műkincsgyűjtő volt, ugyanakkoraz internetem megjelent fotók alapján nagyon valószínű, hogy a kép jelenleg Lázár János gyűjteményében található.Arról nincs ismerete, hogyan került ki a kép Kovács Dezső tulajdonából, de az bizonyos, hogy a festmény nem szerepelt aukción az utóbbi legalább három évtizedben.Molnos Pétert arról is kérdeztük, becslése szerint mekkora lehet a kép értéke, ám azt válaszolta, művészettörténészként erről nem tud érdemben nyilatkozni, ez a becsüsök és a kereskedők munkája. Megkerestük a Vaszary-festményeket rendre értékesítő Virág Judit Galériát is, azonban a vezetője, Virág Judit művészettörténész azt írta: anélkül, hogy élőben látná a képet, nem tud nyilatkozni.A hasonló időszakban és technikával készült, hasonló méretű festmények ugyanakkor jelenthetnek némi támpontot.Vaszary János Parkban (1933 körül) című festményének becsült értéke 80 és 130 millió közt volt 2022-ben. A kikiáltási ára 65 millió forint volt a Kieselbach Galériában. Tavaly csaknem 250 ezer euróért, jelenlegi árfolyamon számolva körülbelül 100 millió forintért kelt el.Egy évvel korábban került kalapács alá ugyanott az Art deco nő (Divatmodell) című festmény, ami 1935 körül készült. Ennek a kikiáltási ára 32 millió forint volt, ám értékét 46 és 80 millió forint közé becsülték. Végül ez a Vaszary-alkotás 48 millió forintnak megfelelő összegű euróért kelt el.A Virág Judit Galéria aukcióján hirdették Vaszary Dunakorzó című festményt 1926-ból, amit előzetesen 120–180 millió forintra becsültek, 65 millió forintos kikiáltási ár mellett. Mai árfolyamon számolva 160 millió forintnak megfelelő euró volt az alkotás utolsó ismert ára.A Lázár János falán látott festménynek nem csak a lehetséges értéke miatt van jelentősége. Molnos Péter mellett más, általunk megkérdezett művészettörténészek sem tudták megmondani, hogy mi lett a festmény sorsa azután, hogy az utolsó ismert tulajdonosa, Kovács Dezső, az egyik legnagyobb hazai műgyűjtő-műkereskedő 2002-ben meghalt. Kovács halála után ugyanis az örökösei összevesztek a hagyatékon, és egy több mint tíz éven át zajló per kezdődött. Mire az véget ért, kiderült, hogy nagyjából egymilliárd forint értékű festmény loptak el az örökségből, több mint ötszáz magyar és külföldi alkotást. Bár a Lázár János lakásának falán feltűnt kép nem volt az ötszáz ellopott festmény között, homályos, hogyan került ki a hagyatékból – ezt megerősítette lapunknak Kovács Dezső egyik örököse is.Nem ez az egyetlen festmény, amiről nagyon kevés információ áll rendelkezésre a miniszter otthonában megtalálhatók közül. Az általunk megkérdezett művészettörténészek Koszta József Kék szoknyás kislány című, 1916-os festményét is azonosították a Lázár család 2023-as karácsonyi videójában. Egyikük – lapunknak név nélkül nyilatkozva – Koszta csúcsművének írta le a festményt. Az úgynevezett alföldi iskola kiemelkedő képviselőjének képei közt találni olyat, melynek értéke meghaladta a 15–20 millió forintot.Pontosan tudható viszont, hogy az építési és közlekedési miniszter otthonában látott Kincsem (versenyló) címmel 1896-ban készült Emil Adam-festmény utolsó ismert ára 21 ezer euró, jelenlegi árfolyamon számolva 8,5 millió forint volt. Ez a festmény akkor látható, amikor Lázár a feleségével egy tükör előtt pózol, az alkotás pedig feltűnik mögöttük a tükörben.Ezeken kívül az általunk megkérdezett szakértők egy Brodszky Sándor-festményt és egy Csók István-alkotást is azonosítottak a Lázár videóiból készült képkivágások alapján.Lázár Jánostól a többi között azt kérdeztük, az említett festmények, műkincsek eredeti alkotások-e vagy csupán reprodukciók. Rákérdeztünk, hogy kinek a tulajdonában állnak a felsorolt művek, és milyen értéken vásárolták meg azokat. Továbbá arról is érdeklődtünk, hogyha az ő tulajdonát képezik, akkor miért nem tüntette fel azokat a vagyonnyilatkozatában, ha pedig a családtagjai birtokában vannak, az ő vagyonnyilatkozatuk tartalmazza-e ezeket az alkotásokat. Egyben jeleztük neki az általunk megkérdezett szakértők körülbelüli becslését a festmények értékéről.A miniszter szűkszavú választ adott, az egyes képekre vonatkozók konkrétumokat kerülte. Azt írta:Mindenek előtt jelzem, hogy a megkeresésében érintett festmények beazonosítása pontatlan. Azok közül a képek közül, amelyeket jól azonosított be, van, amelyik már nincsen a tulajdonomban. A felsorolt alkotások becsült értéke rosszindulatúan túlárazott. A tulajdonomban lévő festmények egyike sem védett alkotás. A vásárlások idejében érvényes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségemnek, szabályszerűen eleget tettem. Végezetül tájékoztatom, hogy jó ideje nem vásároltam képet.Lázár János homályos válaszai miatt visszakérdeztünk. Arra kértük a minisztert, sorolja fel, melyik festmény beazonosítása volt pontatlan, melyik az, ami már nincs a tulajdonában, illetve arra is kértük, határozza meg a felsorolt festmények értékét. A miniszter azonban sajtósán keresztül azt üzente, hogy nem kívánja kiegészíteni válaszát.A politikusoknak minden évben vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük van, amihez hivatalos útmutatót is kapnak. E szerint a nagy értékű ingóságok – például a műkincsek – feltüntetése akkor kötelező, ha az értékük eléri az 5 millió forintot, vagy védett műalkotásnak minősülnek. Lázár válaszából nem világos, mit ért azon, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének szabályszerűen eleget tett. Elvileg a következő megoldások lehetségesek:az említett képek egyikének értéke sem éri el az 5 millió forintot – a fentiek fényében ez kétséges, hacsak nem reprodukciókról van szó, amire azonban Lázár nem utalt a válaszában.A képek nem voltak a birtokában az adott év december 31. napján, a nyilatkozatot ugyanis mindig az akkori állapotnak megfelelően kell kitölteni. (Régi kritika a vagyonnyilatkozati rendszerrel szemben, hogy így egy január 1-jén megvásárolt és december 30-án értékesített ingóság nem jelenik meg a bevallásban, legfeljebb az ellenértéke.)A nagy értékű képek – bár az ő falán lógnak – nem Lázár János tulajdonában voltak/vannak.Ez utóbbi nem lenne példa nélküli a politikus gyakorlatában, 2014 végén derült ki például, hogy Lázár akkor tízéves fiának nevén egy 120 négyzetméteres svábhegyi luxuslakás van, és ugyanez volt a helyzet egy mádi szőlőbirtokkal is. A hozzátartozók vagyonnyilatkozata nem nyilvános.Lázár – aki nemrég kiszállt az Andrássy úti Divatcsarnokot birtokló cégből – egyébként a pénteki berettyóújfalui fórumán arra a kérdésre, hogy milliárdos-e, úgy nyilatkozott: nem milliárdokban számolja a vagyonát.Jómódú ember vagyok, vagyonos ember vagyok, ezt soha nem tagadtam, mindenem benne van a vagyonnyilatkozatomban, számolják ki.
|
Évtizedek óta nem látott műkincs tűnt föl Lázár János magángyűjteményében
|
Újabb kimagasló alkotásokat azonosítottunk a Lázár János hódmezővásárhelyi házában készült felvételeken. A miniszter hallgat arról, milyen áron jutott hozzá a remekművekhez, ahogy arról is, eredetiek-e a képek. A vagyonnyilatkozatában mindenesetre egyetlen festményt sem nevesít, holott ötmillió forintos érték felett ezt meg kell tenni.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/06/10/lazar-janos-luxizas-festmeny-vaszary-janos-koszta-jozsef-vagyonnyilatkozat/
|
2025-06-10 05:55:47
| true | null | null |
24.hu
|
Egy péntek este benyújtott törvényjavaslattal módosítaná az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvényt három KDNP-s képviselő."A kampányköltések korlátozására vonatkozó szabályozás idejétmúlt és már nem szolgálja azt a célt, amely miatt kezdetben megalkották, ezért e törvény - hasonlóan Németország, Svédország, Norvégia, Észtország, Luxemburg, Hollandia, Csehország és Svájc szabályozásához, ahol szintén nincsenek korlátozva a kampányköltések − hatályon kívül helyezi az országgyűlési választási kampány költségeinek korlátozására vonatkozó szabályokat, ily módon egységes szabályozást teremtve a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, a nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az Európai Parlament tagjainak választására irányadó hatályos szabályokkal" - olvasható a javaslat preambulumában, a javaslat szövegében pedig több pontot is hatálytalanítanak a hatályos jogszabályból.
|
Péntek esti javaslat: eltörölnék a kampánylimitet a kormánypárti képviselők
|
Módosítanák a kampányfinanszírozás szabályait.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/06/06/pentek-esti-javaslat-eltorolnek-a-kampanylimitet-a-kormanyparti-kepviselok/
|
2025-06-06 21:32:58
| true | null | null |
24.hu
|
2024 őszén járta végig a hír a sajtót, hogy a korábban a pénzügyminiszteri posztot betöltő, ma már a Magyar Nemzeti Bank élén álló Varga Mihály egykori kollégiumi szobatársa, Szabó Zoltán Garage Ingatlanfejlesztő Kft. nevű cégével megvásárolta a Svábhegy azon villáját, amit korábban állami rezidenciává kívántak alakítani.Az átalakítás ötletét a magas költségek miatt Sólyom László tizenöt évvel ezelőtt, 2010-es leköszönésekor vetette el, ez azonban nem jelentette azt, hogy a kormánynak ne lettek volna tervei a XII. kerület Mátyás király út 31. szám alatti, fél évszázadon át a szomszédos szanatórium nővérszállójaként hasznosított épülettel.2017-ben például az állam úgy döntött, hogy hosszú évek sikertelen eladási próbálkozásai (2014-ben 400 millió forintért kerestek rá gazdát) után inkább felújítja, így ki is írtak egy közbeszerzést, amellyel a tervezést elvégző építészirodát keresték. A határidőt többször is eltolták, végül kihozták győztesként a Márkus Gábor által irányított MG Építész Kft.-t, amivel a következő év elején alá is írták a 47,78 milliós szerződést. Ez az összeg rövidesen 55,813 millióra módosult, az azonban sem sajtómegkereséseink, sem egy lapunk által elindított közérdekű adatigénylés során nem vált világossá, hogy ki vagy milyen hatóság költözne a falak közé, hiszen válaszként csak annyit kaptunk: minősített adatot nem fedhetnek fel.A kivitelezés a következő években sem kezdődött meg, az azonban az építési adatbázis a kormány által 2024 nyarán eltüntetett publikus része nélkül is nyilvánvaló, hogy 2018 júliusában egy tervcsomag elindult az engedély felé, amire október 26-án az akkor még kormánypárti vezetésű XII. kerület jegyzője rá is bólintott.Hogy jutottunk ide?A 2023 végi adásvétel során egyik fél sem járt rosszul, hiszen a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) a decemberi aukción 676,26 millió forintos kikiáltási árat szabott meg, a végösszeg azonban valamivel magasabb, 730,2 millió forint lett. A Garage így is viszonylag olcsón jutott egy szépen felújítható, patinás, ugyanakkor sem műemléki, sem helyi védelmet nem élvező - így végső soron szabadon bontható - villához.A tulajdonjogot a földhivatali adatlap szerint csak egy évvel ezelőtt, 2024 májusában jegyezték be, arra azonban semmilyen publikus forrásból nem derült fény, hogy mi a tulajdonos terve az 5486 négyzetméteres telken álló, 300 négyzetméter alapterületű épülettel.Fél évvel később, október 29-én épp ezért sajtómegkereséssel fordultunk a Garage Ingatlanfejlesztő Kft.-hez, ami korántsem új név a piacon, hiszen korábban a kormányközeli vállalkozóként emlegetett Paár Attila nevével összenőtt West Hungária Bau-val (WHB) együtt nyerte el a Millenáris Széllkapu társkivitelezői projektjét, ami 8,5 helyett végül 11,145 milliárd forintot emésztett fel.A cég, illetve Szabó neve ennél több helyen is feltűnik: ilyen voltaz elmúlt években lapunk által nyomon követett, a főváros ipari örökségét részlegesen kitörlő Heinrich udvar-projekt, amit tulajdonosként és beruházóként visznek végig,a tavalyra 61,2 milliárdosra dráguló Pénzügyminisztérium-rekonstrukció társkivitelezői szerepe (a WHB-val együtt),a Hold utcai, ma a Magyar Államkincstár által használt egykori Postatakarékpénztár részleges rekonstrukciója, ahol a helyreállított pénztártermet a Mészáros családhoz kötődő Fejér-B.Á.L.-lal közösen 1,5 milliárdért hozták tető alá.Megkeresésünkre az elmúlt hét hónapban nem kaptunk választ, május közepén azonban több forrásból is azt az információt kaptuk, hogy a villaépület nyom nélkül eltűnt. Május 29-én újra megkerestük a Garage-t, de választ most sem kaptunk. A bontásnak a korábban említett védelmek híján nem volt semmiféle akadálya, a történetet mégis érdekessé teszi a kérdés:egy korábban még a köztársasági elnöknek szánt épület hogyan jutott el húsz év alatt arra a pontra, hogy a bontás az egyetlen eszköz, amivel a tulajdonos élni kívánt?Csak a védettség menthette volna megA döntést természetesen indokolhatja, hogy a Garage a területre új, többlakásos, hasonló arcú társasházakat építene, a százéves neobarokk épület pedig szimplán csak útban volt, épp úgy, ahogyan az elmúlt években a Svábhegyről, illetve a budai lejtőkről eltűnt társai jó része, amiknek a helyén ma már sokszor unalmas tucatépületek állnak, vagy épp foghíjként várják a beépítést.A házat csak a helyi, illetve az országos műemléki védettség menthette volna meg, az utcáról nézve az elmúlt években ugyanis nem látszott semmiféle komoly hibája. A 2024 márciusában készült hiteles energetikai tanúsítvány megmutatta, hogy a villa a szigetelés terén komoly gondokkal küzdött – I besorolást kapott, messze elmaradva az eggyel magasabb kategória határától –, ez azonban nem volt igazán meglepő, hiszen hosszú évtizedek óta nem látott nagyobb felújítást. Ez a legrosszabb energiahatékonysági szintet jelenti: rendre ugyanezt a betűjelet kapják például a hatvanas-hetvenes évek Kádár-kockaként emlegetett vidéki lakóházai is.A témában Hegyvidék Önkormányzatát is megkérdeztük, aminek egy önkormányzati rendelet szerint korábban elővásárlási joga is volt. A kerület válaszában kijelentette: nem volt ilyen joguk, így a korábbi fideszes vezetésnek nem ajánlották fel a megvásárlás lehetőségét. A felek közt persze volt kommunikáció, mert 2020. november 10-én az MNV jelezte, hogy eladásra készül, majd rákérdezett az ezt esetlegesen befolyásoló tényezőkre, így arra is, hogy van-e annak elővédelmi státusza.A kerület hozzátette: a bontásnak így nem volt akadálya, arra pedig a hatályos törvények szerint engedélyt sem kellett kérni, hiszen nem volt műemlék, nem csatlakozott közvetlenül szomszéd épülethez, és nem is folyt a védelem alá vonása. Ez kevésen múlt, ugyanis egy 2005-ben kiadott helyi rendelet még védelemre javasolt struktúraként tekintett az épületre, egy 2017-es képviselő-testületi határozattal pedig elővédelmi listára is került. A változást végül a 2021-es év hozta el, mivel az MNV már említett jelzése után született településkép-védelmi rendeletben mindennek már nem volt jele.A reakcióból megtudhattuk, hogy Hegyvidék vezetésének fogalma sem volt az épületre leselkedő veszélyről, a főépítészi irodán 2018 júliusában lefolytatott településképi véleményezés – ez az építési engedélykérés előszobája – során még a főépület felújítása, átalakítása, valamint a melléképület bontása volt tervben, azóta pedig semmilyen hivatalos megkeresést nem kaptak a változásról.A kerület hozzátette: nem tudják, hogy mi épülhet a méretes telekre, a kerület főépítészét azonban nyilvánvalóan meghívják majd arra a tervtanácsi ülésre, ahol dönteni fognak a tervezett utódról.Egy szeszgyáros hagyatékaDe mi volt ez az épület, és miért ennyire fontos rámutatni a sorsára?A válasz egyszerű: a mai köztársasági elnöki rezidencia, számos nagykövetség, valamint több jelenlegi és korábbi vezető politikus – így Áder János – otthonának közelében álló Mátyás király út 31. szimplán a helye miatt is megérdemelte volna a kitüntetett figyelmet, építészeti értékei, valamint múltja tette azonban igazán érdekessé.Az utcáról a dús zöld miatt már a Kádár-kor alkonyán is szinte láthatatlan villaépület tervei özvegy Fellner Henrikné megrendelésére a kor egyik fontos építésze, Wellisch Andor tervezőirodájában születtek, így a szakirodalomban leginkább a több generáción át a magyar építészeti élet fontos szereplőinek számító dinasztiához kötik.Ez talán nem ok nélküli, az elmúlt évek kutatásainak fényében azonban felmerül, hogy az 1935 tavaszára engedélyig jutó tervcsomagban az iroda vezetését az első világháborúból hazatérve átvevő, festőként és fotóművészként is jelentős Vydareny Iván (1887-1982) keze is jócskán benne van. Az első világháború derekán népétkezdét fenntartó, rendszeresen jótékonykodó, komoly műgyűjteménnyel rendelkező építtető neve első látásra talán a helytörténészeknek sem mond semmit, Fellner Henrikné lánykori nevét (Leipziger Margit) hallva azonban sokakban megfogalmazódhat a sejtés: Margit a földdarabot apjától, az Óbudán szesz- és cukorgyárat – valamint a kor szokásához híven ahhoz kapcsolódó sertéshízlalót – alapító és irányító Leipziger Vilmostól örökölte.Ez így is van: a befolyásos gyáros néhány hónappal az első világháború kitörése előtt bekövetkezett halála után két lánya, Margit és Helén örökölte a mainál jóval nagyobb telket, azok pedig felosztották azt egymás között.A félköríves ablakaival, illetve zsalugátereivel kedvesen ható, kétkarú főlépcsőivel a város felé néző ház 1936-ra készült el, a telefonkönyvek szerint pedig az özvegy két fia, az átadáskor negyvenes éveik elején járó Fellner Alfréd, illetve György is nyári lakként használta.Az egykori férjAz 1932-ben megözvegyült építtető egykori férje is a magyar iparvilág fontos arca volt: a bankárként indult Fellner Henrik a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ügyvezető igazgatója (1892-1911), majd élete utolsó éveiben alelnöke volt, és ő volt az, aki a már betegeskedő Leipzigertől 1911-ben átvette az óbudai gyárát, amit haláláig irányított. Az 1925-1928 között a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöki tisztjét is elfoglaló üzletember mindezek mellett számos vállalat igazgatóságában is helyet kapott, segítve azok piaci érvényesülését, illetve fejlődését.A háború persze itt is mindent megváltoztatott: az épület a kommunista hatalomátvétel után röviddel már a szomszédos egészségügyi intézmény nővérszállóját, illetve a kórházi osztályok egyikét fogadta be.A földhivatali adatok szerint a Szabadsághegyi Gyermekgyógyintézet kezelői jogát 1953-ban jegyezték be, az pedig a jogutódokra is átszállt. A kórház 2007-es bezárása után a ház is kiürült, majd a nemzeti vagyonkezelőhöz került, és kezdetét vette a kálvária, aminek a nyugvópontját végül a teljes bontás jelentette. A Svábhegy pedig ismét szegényebb lett egy értékes épülettel.
|
Lebontottak egy védelmet érdemlő svábhegyi villát, amit korábban államfői rezidenciává alakítottak volna
|
Az egykori nővérszállónak sem helyi, sem országos műemléki védettsége nem volt, pedig megérdemelte volna.
| null | 1 |
https://24.hu/kultura/2025/06/06/ismeretlen-budapest-fellner-henrikne-matyas-kiraly-ut-villa-szabo-zoltan-garage-arveres-wellisch-andor-vydareny-ivan/
|
2025-06-06 15:08:26
| true | null | null |
24.hu
|
Hadházy Ákos a közösségi oldalán ezúttal a Somogy megyei, alig több mint 100 fős Buzsákhoz tartozó, Csisztapusztai "alibimúzeum" meglátogatásáról szóló élménybeszámolóját osztotta meg.Már korábban írt arról, hogy a helyi termálfürdő mellett mintegy 500 millió forintnyi EU-s pénzből építették meg a Berek Látogatóközpontot, ami "megtévesztésig hasonlít egy fedett fürdőhöz". Állítása szerint Móring József Attila helyi országgyűlési képviselő már a látogatóközpont építésének bejelentésekor, 2017-ben "azon panaszkodott" , hogy a fedett fürdő bővítésre lenne szükség, de arra nem lehetett pályázni az uniós kiíráson.A független képviselő szerint a központ "ürességtől kongó termeiben árválkodó néhány gagyi »interaktív« attrakcióról ordít, hogy muszáj volt valami kiállítást odab.szni, ha már erre adta a pénzt a mocskos EU. Így még pár évig úgy kell csinálni, mintha kiállításnak épült volna az egész, amíg le nem jár a kötelező fenntartási időszak és végre fel lehet tölteni vízzel a »konferenciatermet« (medencét).A szerinte gyanúsan medencének kinéző konferenciateremről képet is csatolt a poszthoz:Hadházy aztán felsorol párat az attrakciók közül, ami várja a látogatókat a központban. Van köztük például"a medence mellett, a pihenő ágyak helyén ásványkiállítás (néhány vitrin)"interaktív rádiókiállítás ( ezek között vannak szép darabok, de az interaktivitás csak annyit jelent, hogy ha az egyik elé állunk, akkor egy hangszóró lejátssza a Kossuth régi szignálját és mond egy hírt a megnyíló kiállításról)"az emeleten pedig vízi élőlények bemutatójaként "falra szerelt, két darab aszott halfej preparátum" is megtekinthető.A képviselő a mocsárszimulátort és a gólyaszimulátort is kipróbálta, utóbbi abból áll, hogy annál magasabbra repül egy animált gólya egy kivetített tájon, minél gyorsabban csapkod a kezével az ember.
|
Hadházy elnézett egy EU-s pénzből épített látogatóközpontba, ami szerinte kísértetiesen hasonlít egy fürdőre
|
A képviselő képet is mutat a szerinte medencének tűnő konferenciateremről, illetve beszámol a gólyaszimulátorral szerzett élményeiről.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/06/06/hadhazy-eu-pent-latogatokozpont-furdo-medence-golyaszimulator/
|
2025-06-06 10:08:30
| true | null | null |
24.hu
|
Matolcsy György önfényező sületlenségektől hemzsegő videóüzenetet küld, a fia és egyben az 500 milliárd forint közpénzt elemésztő sikkasztás egyik haszonhúzója, Matolcsy Ádám pedig újságírói kérdésekre válaszolva mentegeti magát. Mindketten szabadlábon vannak, a nyomozóhatóság vagy az ügyészség még egyetlen kérdést sem intézett hozzájuk, pedig azt állítják: tudják annak a pénznek a hollétét, amit a büntetőhatóságok éppen most igyekeznek visszaszerezni. Hozzájuk hasonlóan a jelenlegi tudásunk szerint főfelelősnek tűnő Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) kuratóriumát és a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumát egyszerre vezető Csizmadia Norbert sem keltette fel a hatóságok érdeklődését.Messze még az átláthatóságAz új jegybanki vezetés ugyan azt ígérte, hogy felszámolja a PADME által felhalmozott veszteséghegyet, kérdéses azonban, hogy miért kellene bíznunk Varga Mihály jelenlegi jegybankelnökben, hiszen ő az állam tulajdonosi jogait gyakorló miniszterként 12 éven át tétlenül szemlélte az MNB-s alapítványokon keresztül zajló sikkasztást és hűtlen kezelést meg a jegybank százmilliárdos ingatlanmachinációit.Jegybankelnökké történt kinevezése után belengette, hogy tiszta vizet önt a pohárba, és valóban azzal nyitott, hogy elkergette a PADME és az általa gründolt Optima Befektetési Zrt. Matolcsy György által kinevezett vezérkarát. Az új vezetés számára azonban nem az átláthatóság erősítése volt a legfontosabb. Nem válaszoltak a Transparency International (TI) Magyarország kérdéseire, pedig két adatigénylést is küldtünk.Előbb azt szerettük volna kideríteni, hogy miként sikerült kiválasztani a Száraz Istvánhoz kötődő Quartz Alapkezelőt a PADME céges pénzeinek kezelésére. Válasz híján a bírósághoz, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk. Utóbbi a bejelentésünk nyomán vizsgálatot indított, a bíróság pedig június elejére tárgyalást tűzött ki, az ítélethirdetés a jövő hétre várható.Második körben arra kérdeztünk rá, hogy jól végezte-e a dolgát a PADME felügyelőbizottsága. Az fb szerepére az Állami Számvevőszék (ÁSZ) hívta fel a figyelmünket. Miután a sajtó Windisch László ÁSZ-elnök, korábbi MNB-alelnök személyes felelősségét kezdte pedzegetni, az ÁSZ levélben válaszolt, melyben hangsúlyozta, hogy az "MNB által alapított alapítványok (...) saját irányító testülettel (kuratórium) és felügyelőbizottsággal, az alapítótól teljesen függetlenül (...) működnek". Ám ezekre a kérdéseinkre sem kaptunk teljes választ, ezért két újabb pert kezdeményeztünk, ezek bírósági tárgyalása szintén június első napjaiban kezdődik.Apadó bevétel, növekvő idegességA PADME ugyanakkor elküldött négy beszámolót, amiket a felügyelőbizottság az MNB-nek készített. A 2020-as, 2021-es és 2022-es évre vonatozó beszámolók nem szólnak semmiről. Az fb-tagok nem vesződtek sokat a vagyonfelhasználás szabályszerűségének az ellenőrzésével, rendre elfogadták a belső ellenőrzés negyedévente megújuló terveit és jelentéseit, majd mantraszerűen megállapították, hogy "áttekintve a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány tevékenységét megállapítható, hogy az Alapítvány működése mindenben megfelelt a vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezéseinek a vizsgált időszakban". Ugyanez a záradék megtalálható a 2023-as évről szóló beszámolóban is, ami azért különösen érdekes, mert az ÁSZ által feltárt súlyos szakmai hiányosságokra hivatkozva később visszavonták az ezekhez a beszámolókhoz kapcsolódó könyvvizsgálói jelentéseket.A 2023-as felügyelőbizottsági beszámolóban azonban találtunk izgalmas adatokat. Egyrészt az fb 2023. február 2-án tájékoztatást kapott a PADME-t érintő számvevőszéki vizsgálatról, másrészt ugyanezen év május 19-én tudomásul is vette az ÁSZ jelentését. Ez azért érdekes, mert az ÁSZ honlapján nem találni 2023-as jelentést a PADME-ról.Feltűnő továbbá, hogy a felügyelőbizottság szokatlan aktivitást tanúsított 2023. december 14-én. Felkérte a PADME tulajdonában lévő, több száz milliárd forint jegybanki közpénzzel zsonglőrködő Optima Befektetési Zrt.-t, hogy "továbbra is gondoskodjon az Alapítvány működéséhez szükséges források biztosításáról", sőt közvetlenül utasította is az Optimát, hogy "minden jövőbeli tevékenységét ezen céloknak alárendelve végezze". Nem sokkal később az Optimán keresztül megszerzett és jelenleg a bajok egyik legfőbb forrásának tekinthető GTC-t is arra utasították, hogy "tájékoztasson a befektetésekről és a befektetések jövedelmezőségéről". Ekkor tehát már a PADME felügyelőbizottsága számára is nyilvánvaló lehetett, hogy a pénz elúszott. Ez, mármint a pénztelenség meglátszott a PADME eredményén is, ami2020-ban még közel 2,2 milliárd forintot tett ki, 2021-ben azonban már csak alig több mint 166 millió forintra, 2022-ben pedig 104 millió forintra apadt.ÁtjáróházAzt is kiderítettük, hogy az idei év elején jelentősen változott a PADME irányító testületeinek az összetétele. Bár a szervezet honlapján elérhető információ szerint Szentiványi Ildikó elnököli a rajta kívül Erdődi Zoltánt és Együd Jánost a tagjai között tudó felügyelőbizottságot, ők valójában április 16-án lemondtak, és másnap a Gór Csaba-Földvári-Oláh Csaba- Kiss László hármas lépett a helyükbe. (Gór már a harmadik fideszes politikus, aki pozíciót kap a jegybank alapítványánál, illetve cégeinél Varga Mihály kinevezése óta, és közös bennük az, hogy a jelenlegi jegybankelnökhöz hasonlóan a II. kerületi Fideszben tevékenykedtek: Gór Csaba Varga Mihály egyéni mandátumáért, az MNB Ingatlan Kft. felügyelőbizottságába bekerülő Dombi Rudolf a polgármesteri székért indult sikertelenül, Legény Béla pedig 21 éven át volt önkormányzati képviselő - a szerk.)Az áprilisban lemondott fb karrierje meglehetősen rövidre sikerült, ők ugyanis február 20-án, Matolcsy György utolsó kinevezettjeiként váltották a most megismert beszámolókat jegyző Polner Eörs Istvánt, Vass Istvánt és Horváth Botondot.Hasonlóan rövid idő jutott a Matolcsy György által kinevezett utolsó kuratóriumnak is: a gyanúsításig még nem jutó, kivizsgálásra váró 500 milliárd forintos sikkasztás megvalósulása idején a PADME élén álló Csizmadia Norbertet, valamint kuratóriumi tagtársait, Réfy Imrét és Bogár Lászlót januárban Kociszky György, Feodor Rita és Hevér Judit váltotta. Ők kevesebb mint két hónap elteltével, március elején adták át a helyüket a PADME jelenlegi vezetőinek, Gion Gábornak, Koszmáli Józsefnek és Keresztes-Nagy Orsolyának. (A személycserékről és a felelősség kérdéséről a 24.hu bővebben írt.) Úgy tűnik, Matolcsy György elnöki karrierjének leáldoztával a PADME korábbi vezetői is úgy érezték, hogy forró lett a lábuk alatt a talaj.
|
A jegybank alapítványánál már 2023-ban tudták, hogy eltűnt a pénz
|
A hatóságok továbbra sem tesznek meg mindent az MNB közpénzlenyúlásának felderítése és a felelősök megbüntetése érdekében, írja a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/06/05/mnb-padme-transparency-international/
|
2025-06-05 07:00:34
| true | null | null |
24.hu
|
Az építőipar két éve vergődik: a termelés 2023-ban 5,3, tavaly pedig 0,4 százalékkal esett vissza az előző évihez viszonyítva a statisztikai adatok szerint. Az uniós pénzcsapok elzárása és a költségvetés óriási hiánya miatt többezer milliárd forintnyi beruházás marad el, bezuhantak a megrendelések, a cégek közel felének csökkent az árbevétele, és persze a jövedelmezőségnek sem tett jót a lejtmenet.A tíz leggazdagabb magyar üzletember között három építőipari nagyágyú - Mészáros Lőrinc, Szíjj László és Garancsi István - található, ám az ő vagyonosodásukon nem látszik, hogy gond lenne a szektorban. Meghatározó építőipari vállalkozásaik (V-Híd Zrt., Duna Aszfalt Zrt., Market Építő Zrt.), kiegészülve Balázs Attila fő cégével, a Bayer Construct Zrt.-vel, még túl is szárnyalták az előző évi eredményeket.A négy nagy cég 2024-ben több mint 115 milliárd forint adózott nyereséget hozott össze, nagyjából 15 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.Igaz, ebből valamivel kevesebb osztalékot vettek ki: a 64 milliárd forint bő 7 milliárddal kevesebb, mint egy évvel korábban.Market: másfélszeresre nőtt a nyereségA piacvezető Market Építő Zrt. 307,4 milliárd forintos forgalma némileg elmarad az egy évvel korábban kihozott 321,7 milliárdos rekordtól, ám a nyereségét még így is másfélszeresére tudta növelni. Tavaly 30,5 milliárd forint profitot mutatott ki az egy évvel korábbi 21 milliárd után. Több pénzt vett ki a tulajdonos páros, Garancsi István és Scheer Sándor: a 2023-as év után 15,8 milliárd forint kifizetését szavazták meg, a tavalyi év eredményéből viszont már 20 milliárd forint osztalékot hagytak jóvá.A látványos eredményekbe azért állami hátszél is besegített.A Market azon szerencsés cégek közé tartozik, melyek lehetőséget kaptak a rendkívül kedvező kamatozású növekedési kötvény kibocsátására még a Matolcsy György vezette jegybanktól. A cég tavaly év végén a kötelezettségei között 40,5 milliárd forintot tartott nyilván a kötvénytartozásból. A kötvényeket 2019-ben, illetve 2020-ban bocsátották ki 2,95, illetve 2,7 százalékos éves kamattal. Ez nemcsak mélyen a piaci kamatok alatt van, de még a jelenlegi inflációnál is alacsonyabb.A növekedési kötvények kibocsátóit figyelemmel kísérő Scope Ratings GmbH tavaly júliusban megerősítette a Market BB-/Stabil kibocsátói minősítését. Az elemzés „koncentrált megrendelésállományt” és szilárd pénzügyi mutatókat említ, megjegyezve, hogy a vállalat mérete még mindig kicsi az európai versenytársakéhoz képest. Gyenge a földrajzi diverzifikáció – magyarul a Market tevékenysége a hazai piacra koncentrálódik, főként a budapesti régióra, ahol a bevételeinek nagy részét számos nagyszabású projektből szerzi. A Market három legnagyobb projektje a megrendelésállomány 46 százalékát teszi ki, ebből a legnagyobb a Budapart-projekt, amelynek értéke meghaladja a 190 milliárd forintot – írta tavaly a Scope.Azzal együtt íródott ez az értékelés, hogy a Market részese olyan nagyberuházásoknak, mint a kínai CATL debreceni akkumulátorgyára és a BMW autógyára. Arra viszont nem tért ki az elemzés, hogy a Budapart irodakomplexuma az egyik főszereplője annak a kormánnyal kötött, összesen 700 milliárd forintos üzletnek, amelynek keretében a három vállalkozástól (Balázsi, Garancsi, Tiborcz István és Hernádi Zsolt érdekeltségeiről van szó) irodakomplexumokat vásárolnak kormányzati negyednek.Duna Aszfalt: Szíjj László külföldön terjeszkedikMinden eddigi rekordját megdöntötte a piacvezető mélyépítő társaság, a tiszakécskei székhelyű Duna Aszfalt Zrt.: csaknem 272 milliárd forint bevételt könyvelt el tavaly. Ez mintegy 60 milliárddal meghaladta az előző évit, és több az eddigi csúcsnál, a 2021-ben elért 252 milliárdnál is. A 23,9 milliárd forint adózott eredmény a duplája az előző évinek, igaz, ennél volt már nagyobb nyeresége a tiszakécskei cégnek, 2020-ban például 26 milliárd forint.Ehhez képest szerénynek mondható az 5 milliárd forint osztalékkivét, amit a Duna Aszfalt közgyűlésén a részvényesek megszavaztak. Szíjj László mellett tulajdonos a Minerva Bizalmi Vagyonkezelő Zrt., ennek pedig egy befektetési alapkezelőn keresztül megint csak Szíjj a tulajdonosa. Hogy mi értelme ennek a felállásnak, vagyis a gazdaglistán 370 milliárd forintos vagyonnal a 6. helyre sorolt Szíjjnak pontosan kivel, kikkel kell osztoznia a hasznon, az nem világos. Annyi látszik, hogy a Duna Aszfalt részvényei közül 300-hoz különleges jogosítvány tartozik: nagyobb osztalékra jogosítanak, mint a törzsrészvények. Éppen ennyi, azaz 300 részvénye van a bizalmi vagyonkezelőnek, amelyről csak annyit lehet tudni, hogy a vagyonrendelő kívánságának megfelelően intézi a rábízott vagyon sorsát.A Duna Aszfalt tavaly bevásárolt, a lengyel Mota-Engil Central Europe (MECE) megszerzését a Scope úgy értékelte, hogy a külföldi terjeszkedés csökkenti a cégnek „a magyar kormánnyal való szoros kapcsolattól való függőségét.” A hitelminősítő úgy kerül a képbe, hogy a Duna Aszfalt sem maradt ki a jegybanki kötvényprogramból, a 30 milliárd forintos kötvénykibocsátás miatt minősíti időről időre a Scope. Az elemzés szerint a Duna Aszfalt megrendeléseinek 75 százalékát teszik ki a kormányzati, illetve önkormányzati megrendelések, és igen koncentrált a megrendelésállománya: a három legnagyobb projekt tette ki annak 67 százalékát 2024. június végén.A cég bevételeinek csupán 5 százaléka származott Magyarországon kívülről 2023-ban, ez várhatóan közel 30 százalékra emelkedik 2025-re – a MECE felvásárlása nyomán. A vállalat a következő években még nagyobb részesedésre számít, amit a lengyelországi és romániai szerződések, valamint a közép- és kelet-európai további felvásárlások is támogatnak – jósolja a hitelminősítő.V-Híd: Két év alatt 90 milliárd profitÚgy tudni, még a Lázár János vezette építési tárcánál is kiverte a biztosítékot, amikor napvilágra került a V-Híd Zrt. 2023-as mérlege, pontosabban az, hogy a 168 milliárd forintos bevétel 30 százalékát közelítő nyereséget, 50,8 milliárd forint adózott eredményt mutatott ki a már 1400 milliárdot is meghaladó vagyonával a leggazdagabb magyar vállalkozónak számító Mészáros Lőrinc vasútépítő cége.A V-Híd ezt a brutális eredményt ugyan nem tudta megismételni, de a tavaly 188 milliárdra növelt árbevétel mellett elért 39,2 milliárdos adózott eredménnyel is lekörözte a NER többi építőipari nagyágyúját.„A közgyűlés jelen határozatával akként dönt, hogy a 2024. évi adózott eredmény teljes összege osztalékként kerüljön kifizetésre” – áll a jegyzőkönyvben. Az utolsó fillérig kivették a profitot a cégből egy évvel korábban is, ez azt jelenti, hogyegyedül a V-Híd két év alatt 90 milliárd forintot fialt Mészáros Lőrincnek.A beszámolóban nincs egy szó sem a V-Híd óriásprojektjeiről, a Budapest–Belgrád vasútépítésről, a déli körvasútról vagy bármely konkrét projektről. Van viszont nyoma annak, hogy a kormány bankja, az MFB itt is besegített: a mérleghez fűzött kiegészítésben 50 milliárd, illetve 67 milliárd forint garanciakeretnek van nyoma.Mészárosnak csak az építőipar messze több mint 100 milliárd forintot hozott, ugyanis a V-Híd Zrt.-n kívül két másik építőipari érdekeltségéből további összesen 30 milliárd forint osztalékot vehetett ki. A május végén tartott közgyűléseken az R-Kord Építőipari Kft. esetében a keletkezett 2,183 milliárd forint nyereségét teljes egészében megszavazták osztaléknak, a 87 milliárd forint bevételt elkönyvelő Mészáros és Mészáros Zrt. 28,073 milliárdos profitjából csak 400 millió forintot hagytak a cégben.A G7 portál gyűjtése szerintcsak a szombati BL-döntő előtti szűk egy hétben 35 milliárd forint osztalékot szavazott meg magának Mészáros Lőrinc a közvetlen tulajdonában álló cégeknél,az amúgy több mint 400 darabból álló cégbirodalmában.Bayer Construct: bevetette magát a kormány bankja isSzélsebesen növekszik a Balázs Attila érdekeltségébe tartozó Bayer Construct Zrt., amelynek a bevétele csak 2023-ban lépte át a 100 milliárdos álomhatárt, ehhez képest tavaly már 179 milliárdnál tartott.A növekedés mögött volumennövekedés, új piaci szegmensek elérése, valamint az értékesítési árak emelkedése áll– szól a magyarázat. Az adózott eredmény ennél is jobban nőtt: az előző évben elért profitot majdnem megháromszorozva 25,6 milliárd forintot könyvelhettek el. Azonban bármekkora is a profitnövekedés, ugyanúgy, mint egy évvel korábban, nem szavaztak meg osztalékot, hanem azt, hogy a nyereség nagyobb részéből fejlesztési tartalékot képeznek, és ezt lekötött tartalékba helyezik.A kiegészítő mellékletben arról nincs szó, hogy az eredetileg Zuglói Városközpontnak tervezett Bosnyák téri irodakomplexum megvételéről megállapodott a magyar állam Balázs Attila cégével, és az sem olvasható ki belőle, hogy a gigaügylet hogyan hatott az eredményekre. Annak viszont van nyoma, hogy a kormány bankja, az MFB a Bayer Construct oldalán is bevetette magát – 100 milliárd forint garanciakeretet nyújtva a cégnek. Egyébként Balázs Attiláéknak is jutott a növekedési kötvényprogramból, 2021-ben bocsáthatott ki 30 milliárd forintnyi, 10 éves futamidejű kötvényt.Csupán négy nagy építőipari céget néztünk meg közelebbről, de így is találtunk néhány adalékot a kiemelkedő nyereség magyarázatához:100 milliárd forint szuperkedvezményes forrást jegybanki kötvényprogramból,legalább 200 milliárd forint garanciát a kormány bankjától,valamint 700 milliárd forintos irodaüzletet a kormánnyal.Megrendeléshiány, tisztességtelen verseny, kiszámíthatatlan szabályozásAz építőipari vállalkozások nagy többsége viszont az árbevétele és a jövedelmezősége további csökkenésére számít az idén – derül ki a szektor cégeit összefogó Építési Vállalkozások Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) felméréséből. Javulás leghamarabb 2026-ban várható. Tavaly a vállalkozások közel felének csökkent, 26 százalékának nőtt, a többinek pedig stagnált az árbevétele – ezt mutatta a 400 vállalat megkérdezésével készült felmérés, amit az idén áprilisban publikáltak. Tíz százalék feletti árbevétel arányos jövedelmezőséget a cégeknek mindössze a 7 százaléka produkált, a derékhad 5–10 százalék közötti növekedést ért el, ide tartozik a cégek 41 százaléka, de 15 százaléknál ez a mutató nulla vagy az alatti volt. A cégek a tevékenységüket leginkább akadályozó tényezők közül első helyre a megrendelések hiányát (82 százalék) tették, a második helyen a tisztességtelen versenyt (52) jelölték meg, a harmadik helyre pedig a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága (48,1) került. Az inflációt, valamint a magas adminisztrációs terheket is majdnem minden második vállalkozás említette (44,4). A helyzet romlását mutatja, hogy tíz válaszadó közül kilenc nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt hat hónapban az üzleti partnerei késedelmesen fizettek. A felmérésben résztvevő cégek 81,5 százalékának volt kintlévősége december 31-én, átlagosan a kiszámlázott árbevétel 11 százaléka. A lánctartozás mértéke a válaszadók 45 százaléka szerint növekedett a partnerei körében – áll a felmérésben.
|
Kisöpörték a padlást a csúcsmilliárdosok a NER nagy építőipari cégeinél
|
Két éve vergődik a szektor, de ez nem látszik meg a kormány kedvenc cégeinek mérlegén.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/06/04/ner-epitoipari-cegek-szijj-meszaros-garancsi-merlegek-osztalek/
|
2025-06-04 05:57:30
| true | null | null |
24.hu
|
Hétfőn Mészáros Lőrinc is beszállt a Fidesz kontra Magyar Péter kommentháborúba, a felcsúti milliárdos nyílt levélben közölte, hogy már 2009-ben is milliárdos volt.Legutóbb a müncheni BL-döntő előtt kapták mikrofonvégre a luxuskörülmények közé csöppent Mészárost. A magyar gazdaságtörténetben egyedülálló tempóban vagyonosodó egykori gázszerelő nem sokkal több mint egy évtizede, 2014-ben került fel először a 100 leggazdagabb magyar vállalkozó listájára. Akkor nagyjából annyit tudtunk róla, hogy Orbán Viktor földije és bizalmi embere. A volt gázszerelő 7,7 milliárd forinttal és kevesebb mint egy tucat céggel került a top100-ba, majd tíz év alatt 85-szörösére, 660 milliárd forintra nőtt a becsült vagyona. Az idei toplistát azonban már a 2014-es vagyonának majdnem a 200-szorosával vezeti: 1422 milliárdnál tart.Mészáros nem bonyolódott az 1422 milliárd magyarázatába, inkább azt közölte:Úgy tűnik, önökre évről évre, hétről hétre és napról napra az újdonság erejével csap le az a tény, hogy milliárdos vagyok. Szeretnék segíteni, egészen pontosan 2009 óta vagyok milliárdos, amikor még a Fidesz ellenzékben volt.Részleteket azonban az első milliárdjáról nem közölt, már azon túl, hogy "az elsők közt voltam, aki fővállalkozó lett és közműhálózatokat épített ki. Ebből kerestem az első millióimat már a 90-es években".A nyílt levelében nem fejtette ki az sem, hogy milyen vagyonelemekre gondolt, de az akkoriban ismert cégvagyonából nem igazán jön össze az első milliárd. A Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi Kft. volt az akkori feleségével (Mészárosné Kelemen Beatrixszal) közös cége. A kft. a 2001-es alapításától majd egy évtizedig szerény eredményeket produkált, 2008-ban épphogy megütötte a 100 millió forintos bevételt, adózás után pedig 5,3 millió forint nyereséget könyvelt el. Bevétele 2009-ben, a kormányváltás előtt nagyot ugrott: megközelítette az egymilliárd forintot, és 283 millió forint nyereséget hozott. A cég saját vagyona (vagy saját tőkéje) azonban akkor még csak 277 millió forint volt.A Partizán kétrészes filmben dolgozta fel korábban a Mészáros-sztorit, feltárta, honnan jött és hogyan tört a milliárdos listák élére Mészáros Lőrinc. Ebben felbukkana 90-es évek földgázprogramja - amely valóban lehetőséget adhatott egy gázszerelőnek -,a Mészáros család tehéntartó múltja,a felcsúti tsz felszámolása,és mindenek felett a futball.Közelebbről a Felcsút SE, amely összehozta Mészárost Orbán Viktorral, összekötötte a Fidesz gazdasági hátországát kiépítő Simicska Lajossal és Töröcskei Istvánnal, a finanszírozásra kész jobboldali bankárral is. A felcsúti fociról van szó, 2004-ben maga Orbán Viktor alapította a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt, főkurátora pedig Mészáros Lőrinc lett, a Mészáros és Mészáros Kft. pedig az alapítvány támogatóinak egyike.Mészáros Lőrinc azonban nem állt meg Felcsútnál és a focinál, a kormányváltás után, 2011-ben szintet lépett: a Mészáros és Mészáros Kft. mérlegében már 2,2 milliárdos árbevétel és 853 milliós adózott eredmény virított, amiből már 322 millió forint osztalékot vihettek haza Mészárosék.Innen fogva alapított új cégeket, vásárolt felszámolásból, tarolt közbeszerzéseken. 2016-ban 23 milliárd fölé nőtt a vagyona, és ez már az az időszak, amikor elfoglalhatta a kegyvesztetté vált Simicska helyét. Egy év múlva 120 milliárdnál, még egy évvel később 280 milliárdnál tartott a számláló.Már 2017-ben (amikor 120 milliárdnál tartott Mészáros) arról cikkeztek, hogy lekörözte a teljes magyar arisztokráciát, amelynek tagjai a generációk alatt összehozott vagyonukkal a nyomába sem értek. Addigra már nagyobb vagyona volt, mint a Habsburgoknak, a Károlyiaknak és Festeticseknek a két világháború között.A Partizán kétrészes filmben dolgozta fel korábban a Mészáros-sztorit, feltárta, honnan jött és hogyan tört a milliárdos listák élére Mészáros Lőrinc. Ebben felbukkana 90-es évek földgázprogramja – amely valóban lehetőséget adhatott egy gázszerelőnek –,a Mészáros család tehéntartó múltja,a felcsúti tsz felszámolása,és mindenek felett a futball.Közelebbről a Felcsút SE, amely összehozta Mészárost Orbán Viktorral, összekötötte a Fidesz gazdasági hátországát kiépítő Simicska Lajossal és Töröcskei Istvánnal, a finanszírozásra kész jobboldali bankárral is. A felcsúti fociról van szó, 2004-ben maga Orbán Viktor alapította a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt, főkurátora pedig Mészáros Lőrinc lett, a Mészáros és Mészáros Kft. pedig az alapítvány támogatóinak egyike.Mészáros Lőrinc azonban nem állt meg Felcsútnál és a focinál, a kormányváltás után, 2011-ben szintet lépett: a Mészáros és Mészáros Kft. mérlegében már 2,2 milliárdos árbevétel és 853 milliós adózott eredmény virított, amiből már 322 millió forint osztalékot vihettek haza Mészárosék.Innen fogva alapított új cégeket, vásárolt felszámolásból, tarolt közbeszerzéseken.2016-ban 23 milliárd fölé nőtt a vagyona, és ez már az az időszak, amikor elfoglalhatta a kegyvesztetté vált Simicska helyét. Egy év múlva 120 milliárdnál, még egy évvel később 280 milliárdnál tartott a számláló.Már 2017-ben (amikor 120 milliárdnál tartott Mészáros) arról cikkeztek, hogy lekörözte a teljes magyar arisztokráciát, amelynek tagjai a generációk alatt összehozott vagyonukkal a nyomába sem értek. Addigra már nagyobb vagyona volt, mint a Habsburgoknak, a Károlyiaknak és Festeticseknek a két világháború között.Alig több mint másfél évtized alatt épült ki a több mint 400 cégből álló Mészáros-birodalom, Csányi Sándoré mellett az övé talán a legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari konglomerátum, szinte a teljes tiszántúli áram- és gázellátás, Magyarország második legnagyobb bankja, hotellánca – a külföldi érdekeltségekről, jachtról, repülőről nem is beszélve.
|
Hogyan lett Mészáros első milliárdjából 1422 milliárd?
|
"2009 óta vagyok milliárdos, amikor még a Fidesz ellenzékben volt."
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/06/03/meszaros-lorinc-elso-1400-milliard-vagyonosodas-leggazdagabb-magyar-cegek/
|
2025-06-03 15:43:42
| true | null | null |
24.hu
|
Itt egy újabb agyafúrt pénzlenyúlási módszer, amivel szép csendben újabb milliárdokat keres Jászai Gellért, Hadházy Ákos szerint évek óta zajlik egy hatalmas IT-biznisz az országban, még a kormánylapok is reklámozták, ám alig néhányan figyeltek fel rá.2021 óta minden egyes Magyarországon eladott pendrive, memóriakártya, külső vagy belső SSD, HDD, mobiltelefon, tablet vagy egyéb Android/IOS alapú eszközhöz kötelező mellékelni egy adattörlő kódot, amely elvileg azt biztosítja, hogy a megunt, eladásra szánt, nem használt eszközökről mindenki eltávolíthassa az azokra felkerült adatokat, fotókat, személyes információkat.A kód bevezetéséről egy 2021-es kormányrendeletben döntöttek. Hadházy oldalán az olvasható, hogy erre a feladatra az Antenna Hungária egy weboldalt üzemeltet, ahonnan egy egyedi kód megadásával egy egyszer használható adattörlő programot lehet letölteni. Az Antenna Hungária az elmúlt évek során az állami Vodafone részvénycsomag csereberéjével a 4iG, azaz Jászai Gellért fennhatósága alá került. A tárhely az Antenna Hungariáé, de a weboldal forráskódja szerint az a Certus Software tulajdona.A rendelet szerint az egyedi kódot a fogyasztó az adattároló eszköz vásárlásakor kapja meg a kereskedőtől, aki a NAV-tól (korábban a kormányhivataloktól) igényelhet díjmentesen ilyen kódokat, és a NAV-nak köteles jelenteni minden kiadott terméket.Az NMHH minden kiadott kód után 1990 forintos licencdíjat fizet az Antenna Hungáriának, azt viszont nem tudni, hogy ebből a Certus mennyivel részesül, illetve a nem nyilvános adatok miatt azt sem, hogy közöttük van-e még esetleg további beiktatott közvetítő.Ahogy az sem tudható, hogy a hatalmas elánnal bevezetett és a kormány által a GDPR érvényesítésének egyik kiemelkedő példájaként hivatkozott kódból valójában mennyit használnak fel a magyarok.A független képviselő egy szakértőre hivatkozva azt írja, hogy a kód teljesen felesleges, merta felhasználók nem is tudnak az adattörlési kódról, vagy nem értik, hogy mire jó,a felhasználók az állam nélkül is számos adattörlő programot elérhetnek, akár ingyenesen is,a kódot nem lehet pótolni. A vásárláskor adják át, és ha évekkel később, amikor szükség lenne rá, nincs meg, nem lehet újat igényelni,a kód csak öt évig használható fel, tehát aki öt év után szeretné törölni az adatait, az már nem fog működni.A képviselőhöz beérkezett információk szerint csak 2023-ban majd kétezer fogyasztóvédelmi ellenőrzést (próbavásárlást) végeztek azért, hogy ellenőrizzék, hogy a kereskedők minden termékhez kiadják az adattörlő kódot. A licenszdíjakon felül tehát még tetemes adminisztrációs költség is adódik mind az állam, mind a kereskedők felé.Szóval mindösszesen egy szabad szemmel is jól látható összeget költünk el a semmire, ami véletlenül pont Orbán strómanjához került- írta Hadházy, hozzátéve, hogy megpróbálta megtudni, hogy mennyien éltek a kiadott kódok alapján az adattörlési lehetőséggel, de az NMHH nem adja ki az erre vonatkozó információkat.A Jókor nevű lapban is milliószámra szórták a kódokat, mint a cukrot... Ha kétmillió kódot kiküldtek kétmillió nyugdíjasnak, az ugye önmagában négymilliárdos összeg Jászai Gellértnek- állítja a független képviselő.
|
Hadházy: Itt egy újabb agyafúrt pénzlenyúlási módszer, az állami adattörlési kód
|
Az Antenna Hungária minden egyes kódért 1990 forintot kap, de nem tudni, hogy a milliószám kiosztott kódból valójában mennyit használtak fel a magyarok.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/06/03/hadhazy-itt-egy-ujabb-agyafurt-penzlenyulasi-modszer-az-allami-adattorlesi-kod/
|
2025-06-03 13:41:32
| true | null | null |
24.hu
|
Egy Bombardier Global 5000-es luxusrepülőgéppel bővült a budaörsi székhelyű Fly-Coop Kft. flottája. Ez lesz az első, Magyarországon regisztrált gép a kanadai repülőgyártó Global sorozatából. A NER leggazdagabbjai eddig külföldön regisztrált példányokat használtak előszeretettel - Mészáros Lőrinc például a hétvégi BL-döntőre menet.A kínálat bővítéséről egy svájci repülős szaklap, a Ch-aviation.com számolt be április végén, azt követően, hogy a gép megkapta a magyar hatóságoktól az új, HA-EAR lajstromjelet.A lap szerint a 2009-es gyártású, ultra nagy hatótávolságú sugárhajtású repülőgép először március 6-án állt szolgálatba magyar felségjelzés alatt, akkor Ausztrián belül repült karbantartásra, majd április 11-én visszatért Bécsbe, ahol további felújítási munkákat végeznek rajta.A korábbi tulajdonos, a közel 150 repülővel rendelkező amerikai Solairus Aviation volt, amely interkontinentális utakra használta a gépet.A Bombardier mellett a Fly-Coop kilenc másik business repülőgépet üzemeltet, amelyek közöttegy Phenom 100,két Phenom 300,egy Beechjet 400,egy Beechjet 400A,két Hawker 400XP,egy Hawker 850XPés egy sor helikopter is található.Sokáig egy osztrák bejegyzésű Bombardier Global 6000-es volt a NER-elit kedvenc gépe. Az OE-LEM lajstromjelű repülőt rendszeresen használta Mészáros Lőrinc és családja, de Orbán Viktor és Szíjj László, a Duna Aszfalt tulajdonosa is repült a fedélzetén. Szíjj egy másik, hasonló géppel is utazgatott. Az év elején pedig egy még újabb, 22 milliárd forintot érő magángéppel fotózták le Mészárost és feleségét, Várkonyi Andreát a budapesti reptéren. Az OE-LOT, osztrák lajstromjelű Bombardier Global 6500-asról a felcsúti milliárdos elismerte, hogy hozzá köthető. Ezzel utazott a szombati BL-döntőre is Münchenbe, amit nem érez túlzásnak.A magyar oligarchák kezdetben azért vették igénybe a osztrák regisztrációjú repülőket, mert olyan bizalmi alapon működő cégek üzemeltették azokat, amelyek nem engedtek betekintést a tulajdoni viszonyokba.Forrásaink szerint egy olyan használt Global 5000-ért, amelyet a bécsi reptéren fotóztunk le, 15-20 millió eurót (6-8 milliárd forintot) is elkérnek a piacon.A 24.hu megkereste a Fly-Coopot, hogy a saját üzleti céljaikra vagy egy magánember számára szerezték-e be a Bombardier-t. A cég jogtanácsosa – Jakab Tamás tulajdonos-ügyvezető megbízásából – azt állította, hogy nincs szó vásárlásról.A Fly-Coop Kft.-nek nincs és nem is volt a tulajdonában soha ilyen repülőgép, a hivatkozott HA-EAR lajstromjelű repülőgépet nem vásároltuk meg sem magunknak, sem pedig másnak– írta a jogtanácsos, de arról, hogy milyen konstrukcióban került hozzájuk a gép, nem adott információt.Az Építési és Közlekedési Minisztérium oldalán található aktuális lajstromlistában a Fly-Coop üzemeltetőként szerepel. A hivatalos regisztráció szerint a tulajdonos egy ciprusi offshore cég. Az Aeroblue Engineering Ltd.-t néhány éve alapították Nicosiában, és egy magyar férfi, Baljer Lajos Csaba tölti be az igazgatói posztot.A Fly-Coop arra a kérdésre sem válaszolt, hogy miért a cég üzemelteti a Honvédelmi Minisztérium (HM) új légifényképész repülőgépét. A Honvédelem.hu márciusban adott hírt arról, hogy a HM Zrínyi Nonprofit Kft. egy vadonatúj Diamond DA62 MPP repülőt kapott.A repülőgéppel, illetve a fedélzeten lévő Vexcel és Riegl távérzékelési szenzorokkal előállított légi távérzékelési adatokkal a geoinformációs támogatásban sosem látott távlatok nyílnak meg– fogalmazott a lap szerint Czermann János, a tárca humánerőforrásért felelős helyettes államtitkára a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren tartott ünnepélyes átadón, arról azonban a minisztérium sem volt hajlandó nyilatkozni, hogy miért szervezték ki az üzemeltetést, és miért nem a katonai pilóták kaptak lehetőséget a repülésre.A Fly-Coop neve a helikopterük révén lett országosan ismert. Amint a pár nappal később bezárt Népszabadság 2016 októberében megírta: ők szállították Rogán Antalt és akkori feleségét a főváros és a Nyírség között egy lagzira. Később több kormányoldali politikusról is kiderült, hogy a cég gépeit használta. Az Országos Vérellátó Szolgálat 2018-tól olyan szerződést kötött a kft.-vel, amely alapján akkor is utaltak évi 330 millió forint rendelkezésre állási díjat, ha egyáltalán nem kellett repülne a Fly-Coop gépeinek. Azt pedig tavaly írta meg az Átlátszó, hogy a HM a meglévő honvédségi légi járművek mellett ejtőernyős kiképzésekre is a Fly-Cooptól bérel repülőgépeket egy több tízmilliós szerződés révén.
|
Bővült a NER kedvenc repülős cégének flottája: regisztrálták az első magyar Bombardier Global luxusgépet
|
6–8 milliárd forintot érhet használtan.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/06/02/regisztracio-elso-magyar-bombardier-global-luxusgep-fly-coop/
|
2025-06-02 05:57:22
| true | null | null |
24.hu
|
Ki kell adnia a jegybanki alapítványnak, a Pallas Athéné Domus Meritinek (PADME) a felügyelőbizottsági üléseinek vagyonfelhasználással kapcsolatos iratait. Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezetője, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójaa 24.hu podcastjébenarról beszélt, erről elsőfokú bírósági döntés született, a sikeresen kiperelt dokumentumok újabb részleteket tárhatnak felaz MNB-ügyben.Martin József Péter a podcastban arról is beszélt, hogy szerinte nem halad elég gyorsan az MNB-ügy feltárása, nem történt még gyanúsítás a hatóságok részéről, és az MNB-nél sem tapasztaltak együttműködési készséget a botrány tisztázásával kapcsolatban.A TIkét adatigénylési eljárást is elindított az MNB-ügyben, a PADME felügyelőbizottsági iratai mellett azt is szerették volna kikérni, miként választották ki a Száraz Istvánhoz kötődő Quartz Alapkezelőt a PADME céges pénzeinek kezelésére.
|
MNB-ügy: fontos iratokat perelt ki a Transparency International a jegybanki alapítványtól
|
A dokumentumok újabb részleteket tárhatnak fel az MNB-alapítvány ügyében.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/06/18/ti-padme-mnb-ugy-adatigenyles-birosagi-dontes
|
2025-06-18 12:03:56
| true | null | null |
Telex
|
AFővárosi Törvényszékfolytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és hivatali visszaélés miatt 5 év börtönbüntetésre ítélt egy volt minisztériumi tisztségviselőt.Ezen felül öt évre eltiltotta a közügyektől, véglegesen eltiltotta a köztisztviselői foglalkozás gyakorlásától, közel 27 millió forintra és egy személygépkocsira vagyonelkobzást is elrendelt vele szemben.Az ügy másodrendű vádlottja hivatali vesztegetés miatt 1 év 10 hónap - 2 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetést és 2,5 millió forint pénzbüntetést kapott, továbbá 2 évre eltiltották a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője foglalkozástól. A harmadrendű vádlottat ugyanezen bűncselekmény miatt 500 ezer forint pénzbüntetésre ítélték. A hatodrendű vádlottat a bíróság bűnsegédként elkövetett hivatali visszaélés bűntette miatt próbára bocsátotta.Az ügyészség összesen 6 személlyel szemben emelt vádat, a negyed- és ötödrendű terhelt vonatkozásában pedig - az előkészítő ülésen történt beismerésük nyomán - már korábban jogerős ítélet született.És most dobjuk sutba a hivatalos nyelvezetet, és nézzük meg, mi történt. Nevezzük a történet résztvevőit mondjuk Dávidnak, Pálnak, Ferencnek, Zoltánnak és Sándornak.Dávid vezető tisztségben dolgozott egy minisztériumban, döntéseket készített elő, és ő tartotta a kapcsolatot a támogatott szervezetek vezetőivel is. Pálnak volt egy cége, amely egy hotelt üzemeltetett. Pál szeretett volna sportcélú támogatásokhoz jutni, ezért Dávidot - és családját - vendégül látta és kényeztette a hotelben, nem egyszer, hanem rendszeresen.Ferenc egy sportegyesületet vezetett, ő létesítményfejlesztéshez akart pénzt Dávid minisztériumától, ehhez információra volt szüksége. Hogy ezt megszerezze, ingyenes sportolási lehetőséget ajánlott Dávidnak. Dávid úgy tett, mintha belemenne a dologba, de végül nem vette át az ingyenbérletet, így a bíróság ebben nem is találta bűnösnek.Viszont Dávid megállapodott az ügyben korábban jogerősen elítélt Zoltánnal, hogy kihasználva pozícióját és ismeretségét az egyik vidéki önkormányzatnak segít pályázati pénzhez jutni.A támogatás elnyeréséért Zoltán egy, korábban vele munkakapcsolatban lévő alapítványi elnök - Sándor - közreműködésével jogtalan előnyként egy futópadot adott Dávidnak. A bíróságon csak azt lehetett kétséget kizáróan bizonyítani, hogy Sándor tudott arról, hogy Dávid a vezető tisztségviselői pozíciójával összefüggésben kérte a futópadot, aminek beszerzéséhez ő az alapítvány révén nyújtott segítséget. Dávid a futópad árát megelőlegezte, az alapítvány nevére kiállított számla összegét azonban már nem tudták rendezni, mert a nyomozók közben lecsaptak rájuk.A büntetés kiszabása során a bíróság enyhítő körülményként értékelte többek között az időmúlást, a Pál, Ferenc és Sándor esetében a büntetlen előéletet, továbbá Dávid egészségi állapotát. Súlyosító körülmény volt mások mellett az állami szervek működésébe vetett bizalom megrendülése, a korrupciós bűncselekmények elszaporodottsága, a többszörös halmazat és a folytatólagosság is.A Fővárosi Törvényszék folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és hivatali visszaélés miatt 5 év börtönbüntetésre ítélte Dávidot. Ezen felül öt évre eltiltotta a közügyektől, véglegesen eltiltotta a köztisztviselői foglalkozás gyakorlásától, közel 27 millió forintra és egy személygépkocsira vagyonelkobzást is elrendelt vele szemben.Az ügy másodrendű vádlottja - Pál - hivatali vesztegetés miatt 1 év 10 hónap (2 év próbaidőre felfüggesztett) börtönbüntetést és 2,5 millió forint pénzbüntetést kapott, továbbá 2 évre eltiltották a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője foglalkozástól. A harmadrendű vádlottat - Ferencet - ugyanezen bűncselekmény miatt 500 ezer forint pénzbüntetésre ítélték. A hatodrendű vádlottat - Sándort - a bíróság bűnsegédként elkövetett hivatali visszaélés bűntette miatt próbára bocsátotta. A június 3-án kihirdetett ítélet nem jogerős.
|
Öt év börtönt kapott egy volt minisztériumi vezető, aki pénzeket intézett ennek-annak, cserébe hotelben dőzsölt
|
Most 27 millió forintját és egy autóját is elkobozták.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/06/04/fovarosi-torvenyszek-koztisztviselo-hivatali-vesztegetes
|
2025-06-04 04:27:38
| true | null | null |
Telex
|
Az első láthatóan eredményesnek mondható évét tudja maga mögött Schadl György 66 éves édesanyjának két felszámoló cége, amelyek a semmiből jelentek meg a 2021-ben a kormány által újraosztott felszámolói piacon. Mint megírtuk, a végrehajtói kar korrupcióval vádolt volt elnökének nyugdíjas korú édesanyja semmilyen üzleti érdekeltséggel nem rendelkezett azelőtt, hogy belevágott a felszámolói üzletbe.Hazai Edit Rozália két felszámoló cége közül a ProTrust Reorganizáció Kft. lett a sikeresebb, amelynek mára már egyedüli tulajdonosa.A társaság frissen megjelent pénzügyi beszámolója szerint a cég csaknem 80 millió forintos bevétel mellett 12 millió forintos profitot termelt.Ez az a társaság, amelyik az állami felszámolói pályázat leadási határidejének napján jött létre, és a megalapítását követő négy évben Schadl György érdekeltségében álló városmajori irodaházában székelt.Az asszony másik cége a Paladino Felszámoló Kft., amelyben 50 százalékos üzletrésze van. Ebbe a társaságba 2024-ben csaknem 50 millió forint folyt be 8,5 millió forintos nyereséget termelve. E cég társasági szerződését Garabits Márton jegyezte ellen ügyvédként, aki Schadl ügyeiben többször ügyvédként járt el. Így talán nem véletlen, hogy a Paladino Felszámoló Kft. másik tulajdonosa, Schreiber Katalin Garabits Márton felesége.A két felszámoló cégbe tehát csaknem 130 millió forint folyt be, és 20 millió forint profitot termeltek.Igaz, egyik cégből sem vett ki osztalékot sem Schadl anyja, sem ügyvédjének felesége.Emlékezetes, hogy a szóban forgó társaságok felbukkannak a Schadl-ügy nyomozati iratai között is, a nyomok pedig arról árulkodnak, hogy a végrehajtók volt elnökének bőven volt kapcsolata velük. A Schadl sofőrje és személyi asszisztense által vezetett naplóban szerepel egy 2021. májusi feljegyzés, ami Schadlt még közelebb hozza a már említett, papíron az édesanyja tulajdonában álló vállalkozásokhoz:Garabits Marcinak 2m Ft vinni + paladino, protrust aláíratva + 66 mFt.Bár a naplóbejegyzésből a 2 és 66 millió forintos pénzmozgás okáról nehéz lenne pontos következtetéseket levonni, annyi kijelenthető, hogy a végrehajtói kar korábbi elnöke szorosan rajta tartotta a kezét a felszámoló cégeken.Garabits Márton ügyvédet egyébként a 2024-es önkormányzati választáson Zugló egyik választókerületében indította volna a Fidesz, azonban miután megírtuk róla, hogy még tavaly februárban is ügyvédi megbízást kapott a végrehajtók korrupcióval vádolt volt elnökétől, akit a börtönben is meglátogathatott, a kormánypárt inkább visszaléptette őt.A felszámolói piacot a kormány 2021-ben osztotta újra, akkor jelent meg egy közlemény arról, hogy megvannak a nyertesei annak az állami pályázatnak, amely meghatározta, a jövőben kik tevékenykedhetnek felszámolóként, vagyis kik végezhetik a fizetésképtelenné váló vállalkozások felszámolását. A kormányzat 130-ról 90-re csökkentette e cégek számát, ráadásul 51 új vállalkozás került be a nyertesek közé; a győztesek nevét tartalmazó lista alapján ezek csaknem felének van kormánypárti kötődése.
|
129 millió forint folyt be Schadl György 66 éves édesanyjának felszámoló cégeibe
|
A cégek felbukkannak a Schadl-ügy nyomozati iratai között is, a nyomok alapján pedig a végrehajtók volt elnöke szorosan rajta tartotta a kezét a társaságokon.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/06/03/schadl-gyorgy-vegrehajto-elnok-edesanyja-felszamolo-ceg-tulajdonos-paladino-protrust-bevetel-profit-osztalek/
|
2025-06-03 12:03:43
| true | null | null |
24.hu
|
Több egyetemi vagyonkezelő alapítványnál is látványosan nőttek tavaly a vezető tisztségviselők juttatásai. A Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány és a Soproni Egyetemért Alapítványnál például megduplázódtak az ilyen jellegű kiadások 2024-ben az előző évhez képest, a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítványnál és a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványnál pedig 40 százalékkal kerültek többe a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok a saját beszámolóik szerint - szúrta ki a 24.hu.Megkerestük az érintett szervezeteket, hogy mivel magyarázzák a jóval átlag feletti növekedést, hiszen a bruttó átlagkereset 10,4 százalékkal nőtt a Központi Statisztikai Hivatal szerint 2024-ben. Cikkünk megjelenéséig a dunaújvárosi és a debreceni egyetem fenntartója reagált megkeresésünkre, a soproni és a győri egyetemtől nem kaptunk választ. (A teljes képhez tartozik, hogy több egyetemi alapítvány nem adta be határidőre a beszámolóját, vagy az még nem került ki a bírósági oldalra - a szerk.)Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány főigazgatója annak ellenére tagadta, hogy "nemzetgazdasági átlagot lényegesen meghaladó emelés" történt volna, hogy 58,8 millió forintról 117,9 millió forintra, vagyis a kétszeresére nőttek a vezető tisztségviselők juttatásai a saját beszámolójuk szerint (összehasonlításképpen: az egyetemi dolgozók bértömege 14 százalékkal nőtt ezen időszak alatt a Dunaújvárosi Egyetem dokumentuma alapján).A kuratóriumi tagok tiszteletdíján kívül a felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíja is kimutatásra került- magyarázta lapunknak Benkó Marcell, ugyanis szerinte csak a kuratóriumi tagok bérköltségét kellett volna feltüntetniük.A könyvelést végző kollégák pontosítani fogják a vezető tisztségviselők juttatásai sort- tette hozzá ismételt kérdésünkre a főigazgató.Tájékoztatása szerint a kuratórium tagjainak - az elnököt is beleértve - 1 411 000 forint tiszteletdíj jár, a felügyelőbizottság elnöke 940 ezer, a tagjai pedig 840 ezer forintot kapnak havonta. Korábban 2022-ről volt ismeretünk - akkor a kuratórium elnöke, Süli János kormánypárti képviselő, egykori tárca nélküli miniszter havi 900 ezer forintra volt jogosult, neki ezek szerint 511 ezer forinttal emelkedett azóta a díjazása.A Gróf Tisza István Egyetemért Alapítvány (ahol 127,8 millióról 177,3 millió forintra nőtt az illetménytömeg) azt emelte ki, hogy "az alapítvány beszámolójának aggregált számszerű adatai nem mutatják a számok mögötti valós munka- és felelősségi tartalmat", illetve a 2021-es megalakulásuk óta 2024-ben emelték először a díjazásukat.A mintegy 40 százalékos növekmény elmondásuk szerint úgy jött ki, hogy 15 százalékos illetményemelést kaptak a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok, emellett pedig a javadalmazási szabályzatban foglaltaknak megfelelően 3 év után jogosulttá váltak 3 havi (évente 1 hónap) többlet juttatásra, ami 2024-ben került kifizetésre.A 46,7 százalékos infláció mellett a mostani 15 százalékos emelés azt jelenti, hogy reálértéken a 2021-es értéknél 25 százalékkal kisebb értéket képvisel a vezető tisztségviselők díjazása- magyarázta lapunknak az alapítvány titkársága, megjegyezve: a közvélekedéssel ellentétben náluk komoly munkát végeznek a kuratóriumi tagok. "Az alapítvány kuratóriuma az eltelt időszak alatt 59 ülésen és azt megelőzően 743 határozatot készített elő és hozott meg felelősen, valamint részt vesz az egyetemi stratégia megalkotása mellett annak interaktív végrehajtásában is. Oktatói és hallgatói ösztöndíjakat alapított és dolgozta ki a módszertanát, és rendkívül kicsi apparátussal végzi a dolgát, a tisztségviselők maguk is jelentős munkafeladatokat vállalnak" - hívták fel a figyelmünket.
|
Egy év alatt megduplázódtak a vezető tisztségviselők juttatásai két egyetemi alapítványnál
|
Más helyeken pedig negyven százalékkal nőtt az illetménytömegük.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/06/03/egyetemek-fenntarto-alapitvanyok-dunaujvaros-sopron-megduplazodo-javadalmazas/
|
2025-06-03 08:28:53
| true | null | null |
24.hu
|
Közzétette a Nemzeti Kommunikációs Hivatal a kormányközeli Balásy Gyula-féle Lounge Event, illetve az Alapjogokért Központ anyacége közötti, CPAC Hungary megrendezéséről szólószerződést. Ebből az derül ki, a cég idén650 millió forintos keretösszegből szervezte meg a jobboldali konferenciát Budapesten-számolt be a K-Monitor. Ez az összeg ugyanakkor nem tartalmazza a meghívott előadóknak fizetett díjakat, az utazási és szállásköltségeket, illetve a konferenciával kapcsolatos PR és ügynökségi feladatokat sem. Ebből a keretből kellett viszont megrendezni a CPAC-hez kapcsolódó zártkörű eseményeket, koccintást és gálavacsorát - ezeket az Ybl Miklós téri VarjúVárban, a Lovardában, illetve a kormányközeli Batthyány Lajos Alapítványhoz (BLA) köthető Lónyay-Hatvany Villában rendezték meg, írta posztjában a korupcióellenes szervezet.A BLA-t pár éve alakította át a kormány közérdekűvagyonkezelő alapítvánnyá, működése lényegében az állami források továbbosztásából áll. Korábbanmegírtuk, hogy a magyar kormány három amerikai jobboldali lobbistának is több millió forintot fizetett ki a Batthyány Lajos Alapítványon keresztül azért, hogy a cikkeikben pozitívan tüntessék fel az Orbán-kormány intézkedéseit.Az Alapjogokért Központ anyacége, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. már évek óta a BLA támogatásainak egyik legnagyobb kedvezményezettje: idénrekordösszeget, hatmilliárd forintotkap az alapítványtól, közvetetten az államtól.Balásy Gyula két cége, a New Land Media és a Lounge-csoport az Átlátszó összesítése alapján293,7 milliárd forint értékű állami megbízástnyert el az elmúlt években. Az állam olyan feltételeket szabott ezeknél a közbeszerzéseknél 2015 óta, hogy annakminél kevesebb hazai médiaügynökség feleljen meg. Mivel minden további alkalommal az előző három évből származó releváns tapasztalatot szabott meg feltételként az NKOH, az eleve kevés talpon maradó cégből még kevesebb lett, így 2019-re csak a Balásy-féle konzorcium maradt egyedüli indulóként és nyertesként. 2023-ban például Balásy cégei nyolcvan, az NKOH által kiírt közbeszerzésen indultak el egyedüli ajánlattevőként, ebből nyolcvanat meg is nyertek.Az idei CPAC Hungary konferenciát múlt héten rendezték meg. A rendezvényen Orbán Viktor mondta a nyitóbeszédet: ebben szóba kerültek a progresszív újságírók szoknyája mögé bújó európai liberálisok és az ellehetetlenítési törvény miatti sipítozás is. Azt, hogy mi hangzott még el,ebben a cikkünkben foglaltuk össze.
|
650 milliós keretösszegből rendezte meg a CPAC Hungaryt a kormányközeli Balásy Gyula cége
|
A jobboldali konferencia megrendezése ennél még drágább lehetett, az összegben nincs benne például az előadók díjazása és az utazási költségek.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/06/04/cpac-hungary-650-millio-forintos-szerzodes-lounge-event-balasy-gyula-alapjogokert-kozpont
|
2025-06-04 11:12:36
| true | null | null |
Telex
|
Csaknem 1,3 milliárd forint profitot termelt 2024-ben Rákay Philip producer és fideszes influenszer fő vállalkozása, a Norton Consulting Zrt. - derült ki a társaság friss pénzügyi beszámolójából.Rákay 200 millió forint osztalékot vett föl a tanácsadással foglalkozó cégből.A NER-közeli üzletember cége egyébként majdnem rekordévet produkált az összesen 1.272.159.000 forint nyereséggel, ennél többet csak 2022-ben termelt a társaság, akkor 1.283.908.000 forintot hozott a cég.A társaság több mint négymilliárd forintnyi eszközállományt tart nyílván, igaz, kötelezettségei is vannak a cégnek, összesen 873 millió forint. Utóbbi soron szerepelhetnek azok a járművek, amiket az üzletember a közelmúltban kezdett lízingelni.Mint azt lapunk is megírta, Rákay cége beszerzett egy Maybach 680-as luxuslimuzint. Azonban a Magyar Országos Közjegyzői Kamara hitelbiztosítéki nyilvántartása szerint azóta két újabb luxusautóval bővült Rákay autóparkja:a cég egy Range Rover terepjárót, és egy Mercedes-Benz V-osztályos kisbuszt is elkezdett lízingelni.
|
Majdnem 1,3 milliárd forint profitot termelt Rákay Philip tanácsadó cége
|
A fideszes influenszer cégének luxusautóparkja is bővült: egy Range Rover terepjárót, és egy Mercedes-Benz V-osztályos kisbuszt is elkezdett lízingelni.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/06/03/rakay-philip-ner-fidesz-tanacsado-norton-consulting-profit-nyereseg-osztalek/
|
2025-06-03 07:28:34
| true | null | null |
24.hu
|
Jó évet zárt 2024-ben Köves Slomóék aranytojást tojó tyúkja, a várpalotai alumíniumfinomító, az Inotal Zrt. - derül ki a friss cégadatokból. A fémipari vállalkozás ugyanis 2024-ben 41 milliárd forintos árbevétel mellett 1,86 milliárdos adózott eredményt ért el. (Tavaly hasonló számokat produkált a cég 39 milliárdos árbevétel mellett 1,87 milliárdos adózott eredményt hozott.)Az egykori inotai erőmű kohócsarnokában üzemelő alumíniumfeldolgozót, az Inotal Zrt-t. a Keter Invesments Zrt. tulajdonolja 2023 óta, az EMIH és Rogán Antal grúz barátja ekkor tűnt fel a hazai alumíniumiparban. 2024-ben az Inotal Alumínium-feldolgozó 1,3 milliárdos támogatást nyert el uniós forrásból.A Keter Zrt.- ben a legfrissebb állapotok szerint továbbra is75 százalékban tulajdonos az EMIH-féle Oloesz Zrt, ez a cég üzemelteti többek közt az Olajág-otthonokat.illetve továbbra is 20 százalékos tulajdonos Psm-Technik Zrt. Ez a vállalkozás az izraeli-grúz üzletember Michaeli Shabtai cége, akit felvállaltan baráti szál fűz Rogán Antalhoz. (2021-ben nyilatkozta azt Shabtai, hogy "Rogán Antal már több mint tíz éve barátom (...) ez egy magánemberi kapcsolat, soha semmilyen közös üzleti ügyünk nem volt".)5 százalékkal pedig a legkisebb tulajdonosa a Konbud Holding Zrt., melyet 2018-ban alapítottak saját tulajdonú, bérelt ingatlan adásvételére, üzemeltetésére. Vezérigazgatója és többségi tulajdonosa az a Budai János Gergő jogász, aki korábban a Vodafone vezérigazgató-helyettese volt.Köves Slomó tavasszal az Ötpontban című műsorban beszélt arról, hogy is csöppentek a hazai aluminiumipar kellős közepébe pár éve. Az EMIH vezető rabbija szerint tehát hat évvel ezelőtt ennek a vállalkozásnak az egyszemélyes tulajdonosa (tehát az Inotal akkori vezetése - a szerk.), aki az EMIH-közösségéhez tartozik megkereste Köveséket, "hogy az ő gyerekei nem akarják ezt továbbvinni, és keres erre vevőt, és nem akarjuk-e mi megvenni." A rabbi úgy folytatta: "nekünk nem volt annyi forrásunk ahhoz, hogy ezt egyedül megvegyük", így jutottak végül Michaeli Shabtai-hoz, aki ugyancsak az EMIH-közösség tagja, "körülbelül 20 éve, tehát messze azelőtt, hogy ő, mint Rogán Antal legjobb barátja híresült volna el." Köves azt is elmondta, hogy az EMIH-nek van egy "külön, az itt élő izraelieknek fenntartott rabbija és közössége" a Károly körúton, és Shabtai is odajár. A grúz üzletember "így jött be kisebbségi tulajdonosnak. (...) Rogán Antal erről soha nem egyeztettünk" - hangsúlyozta Köves a műsorban.
|
Köves Slomóék és Rogán Antal barátjának közös alumíniumüzeme idén is kitermelt 1,8 milliárdos nyereséget
|
Az EMIH vezető rabbija optimista a hitközség másik, gigabefektetésével kapcsolatban is.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/06/02/koves-slomo-emih-aluminium-gyar-michaeli-shabtai/
|
2025-06-02 13:57:00
| true | null | null |
24.hu
|
Schadl Györgynek a bíróság engedélyezte, hogy a bűnügyi felügyeletét vízparti üdülőjében tölthesse Siófokon, ezért február óta már a Balaton partján él. Hadházy Ákos szombaton egy rövid videót közölt, amelyen úgy tűnik, hogy a végrehajtói kar korrupcióval vádolt volt elnöke egy kifejezetten drágának tűnő luxusórát visel.A független országgyűlési képviselő azt írta, hogy a pár másodperces snitt egy elektromos kapukat szerelő cég promóvideójából került elő, ez pedig arról szólt, hogyan javítják a motoros kapukat. Szerinte "azonban véletlenül pont Schadl luxusvillájánál dolgoztak. Így került véletlenül Schadl is a videóba".A legtöbb tipp szerint ez egy Rolex Yacht-Master II. lehet, ami már nem szerepel a Rolex hivatalos kínálatában, így új példányok már csak a másodlagos piacon érhetők el- írta az óráról az országgyűlési képviselő egy újabb posztban, hozzátéve, hogy ilyen órát 15-18 millió forintért látott hirdetve.A 24.hu újságírója korábban látogatást tett Schadl siófoki üdülőjénél, amelyet öt éve 90 millió forintért vásárolt, majd, teljesen felújított. Az ingatlan a jelenlegi piaci árak alapján több száz milliós értékűre becsülhető. Az üdülő kertjében felbukkant Schadl korábban "eltűnt" Mercedese is, amit emiatt a hatóságok nem tudtak lefoglalni.
|
Hadházy: 18 milliós luxusórával videózták le Schadl Györgyöt a siófoki üdülőjében
|
A végrehajtói kar volt főnökének a bíróság engedélyezte, hogy a bűnügyi felügyeletét vízparti üdülőjében tölthesse Siófokon, ezért február óta már a Balaton partján él.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/05/31/hadhazy-schadl-nyaralo-rolex-luxusora/
|
2025-05-31 20:17:09
| true | null | null |
24.hu
|
Vitályos Eszter a Facebook-oldalán közölte, hogy mégis kap 11 millió forintot a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat a terepjárójuk lecserélésére a kormány Városi Civil Alapján keresztül, miután eredetileg elutasították a pályázatukat.A 444 csütörtökön írta meg, hogy amíg a szentendrei bázisú kutató-mentők mellett a helyi önkéntes tűzoltók sem kaptak pénzt, addig több, korábban a Fidesznek kampányoló álcivil szervezet is forráshoz jutott a városban a civilnek beállított pályázaton keresztül. Utóbbiak között szerepel a Fulco Deák Egyesület, aminek elnöke Török Balázs korábbi alpolgármester, a helyi Fidesz elnöke, de a vezetésében találkozhatunk Petricskó Zoltán korábbi fideszes polgármester-jelölt, illetve még egy kormánypárti önkormányzati képviselő nevével is. Rendszeresen nyer például a VCA-n keresztül a Szentendre Barátai Egyesület is, amely márciusban Lánczi Tamással szervezett Közéleti Klubot, vagy amelyben az egyesületi program az, hogy Orbán-beszédekre járnak közösen.A törökországi földrengés mentési munkálataiban ismertté vált Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat 2,5 millió forinthoz szerettek volna hozzájutni a Városi Civil Alapon keresztül, hogy felújíthassák a terepjárójukat, de forráshiányra hivatkozva elutasították a pályázatukat. Az erre reagáló bejegyzésükben azt írták:Őszintén nem tudjuk, hogy mi a fenét kellene még tennünk azért, hogy az elvégzett munkánk jelentősége szemet szúrjon azon a szinten, ahol a döntések születnek. 20 éve, 0-24 órában, térítésmentesen életeket mentünk és amikor segítséget kérünk egy pályázat formájában, akkor nincs elég forrás a munkaeszközünk felújítására.
|
A kutató-mentők mégis kaphatnak pénzt a fideszes álcivilek mellett Szentendrén
|
Vitályos Eszter elintézte.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/05/23/vitalyos-eszter-kutato-mento-fidesz-alcivil-szentendre/
|
2025-05-23 15:41:39
| true | null | null |
24.hu
|
"Senkivel sem beszélek gazdasági ügyekről. Én a saját lábamon állok" -mondta a Telexnekfebruárban Orbán Viktor, amikor a Direkt36 A dinasztia című, a családja meggazdagodásáról szóló dokumentumfilmről kérdeztük. Habár a miniszterelnök saját elmondása szerint "nem néz ilyeneket", a tavalyi év most megjelent üzleti beszámolói azt mutatják, Orbán családtagjainak cégei esetében nem volt különösebb szükség repülőrajtra. Ugyan Orbán Ráhel cége veszteséges volt, Orbán veje és apja, Tiborcz István és Orbán Győző tavaly is kiemelkedően kerestek a cégeikkel. Még akkor is, ha a Dinasztia film főszereplőjének számító Tiborcz fő cége, a BDPST már második éve egyre több bevételből csinál egyre kevesebb profitot. Mindeközben pedig a miniszterelnök unokatestvére is megjelent az üzleti életben.Orbán Viktort gyakran kérdezik családja meggazdagodásáról és az állami-uniós beruházásokkal való kapcsolatáról, de rendre azzal hárít, hogy "üzleti ügyekkel nem foglalkozik". Az elmúlt években viszont méretes cégportfóliót építettek a közvetlen családtagjai. Azt sem kommentálja, hogycsaládja cégei állami projektek beszállítói. Apja, Orbán Győző vállalkozásai épp ezekből a megrendelésekből értek el jelentős nyereséget, legutóbba családjuk bányájából szállítottak építőanyagokata Budapest-Belgrád-vasútvonal felújításához, lánya, Orbán Sára pedig az elmúlt egy-két év alattszerzett ismertségeta hazai műtárgypiacon.A családtagok cégei 2023-ban is rekordbevételeket értek el, a rokonok így milliárdos osztalékokat szedhettek ki. Nézzük, hogy alakult az üzlet tavaly az Orbán-család tagjainál!Főbb érdekeltségek: Waberer's International Nyrt., BDPST Zrt., Gránit Bank Zrt., Gránit AlapkezelőA miniszterelnök családjában leglátványosabb üzleti terjeszkedést Orbán legidősebb lányánál és vejénél lehet látni. Orbán Ráhel és férje, Tiborcz István évek óta szorgosan építik üzletember-imidzsüket.Korábban részletesen foglalkoztunkazzal, hogy főként Linkedin-posztokon, külföldi luxusmagazinokban megjelenő PR-cikkeken és a kormányközeli sajtónak adott, interjúnak beállított baráti hangvételű beszélgetéseken keresztül próbálják magukat önjáró, családjuktól független, tehetséges vállalkozókként pozicionálni.Az utóbbi egy évben Tiborcz még aktívabb lett Linkedinen és két esetben még a független sajtó kérdéseire is válaszolt (egyszer aForbesnak, majd a meggazdagodásáról szóló, A dinasztia című film megjelenése után a444.hu-nak). A konferenciaszerepléseik se maradtak el, áprilisban pedig a miniszterelnök vejének üzleti filozófiájának megismerése érdekébenelmentünk egy kerekasztal-beszélgetésre,ahol Tiborcz az üzleti sikerének titkát is elárulta.A Forbeslistája szerinta 15. leggazdagabb magyarnak számító - és a vagyonát egy év alatt megduplázó - milliárdos kiterjedt céghálóval rendelkezik.A műemléki ingatlanokat felújító és luxusszállodákkal foglalkozó fő érdekeltsége, a BDPST Zrt. az elmúlt években egyre nagyobb bevételből csinál egyre kevesebb nyereséget.Miközben a cég bevétele 2023-ról 2024-re jelentősen nőtt, 120,5 milliárdról 267,7 milliárd forintra, a tavalyi évet 3,7 milliárdos profittal zárták, míg egy évvel korábban 8,8 milliárdos, 2022-ben pedig 21,6 milliárdos adózott eredményre tettek szert. 2024-ben jelentősen bővült a cég létszáma, míg egy évvel korábban 15-en, tavaly már 24-en dolgoztak a BDPST-nél, így a személyi jellegű költségeik 364,5 millióról 613 millióra növekedtek. Osztalékot idén sem vettek ki a BDPST-ből.Mi tartozik a cég portfóliójába? Például a Gellért Szálló, a budapesti EU-csúcsra érkező finn delegáció foglalásával kapcsolatosfurcsaságokban érintett, külföldi és magyar influenszereketközpénzen buliztatóDorothea Hotel, a Verno House vagy a D8 Hotel. De szintén a BDPST-hez tartozik a Direkt36 dokumentumfilmjében, A dinasztiábanbemutatott budai elit klub, a Botaniq Budai Klub nevű hely vagy a Botaniq Turai Kastély. A BDPST Group azonban nem csak hotelekkel foglalkozik,pár hete Tiborcz arról posztolt Linkedinen,hogy e-mailben jelezte Kovács Gergely XII. kerületi polgármesternek, beszállnának a Városmajor Park felújításába.2021-ben lett Tiborcz a tavaly év végén tőzsdére ment Gránit Banktöbbségi tulajdonosa, amely 2024-es pénzügyi jelentésük szerint 21,2 milliárdos eredményt ért el, ez 2 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. A cégre idén márciusban vetett ki közel 50 milliós bírságot a Magyar Nemzeti Bank (MNB), miután az MNBsajtóközleménye szerinta cég működésében kisebb hiányosságok voltak a vállalatirányításnál és a hitelkockázatok megállapításánál.Szintén Tiborcz Istvánhoz köthető a szintén tőzsdén lévő Waberer’s Csoport, aminek ő a főrészvényese. A cégcsoport sűrű hónapokat tudhat maga mögött. Előszörmegvették a Magyar Posta biztosítóit, majd többségi tulajdonrészt szerezteka GYSEV fuvarozócégében, idén májusban pedigbeszálltak a személyszállításba, a közeljövőben dolgozói buszjáratokat, vonatpótló autóbuszokat és különjáratokat is üzemeltetnek a Pannon-Busz-Rent Kft.-ben szerzett többségi tulajdonrészen keresztül.A Waberer’s 2025-ös elsőnegyedéves jelentése alapján194 millió eurós árbevételt ért el, a kamat- és adófizetés előtti eredmény (EBIT) a 2023-as első félévhez hasonlóan 11 millió euró volt (2024 első negyedévében ez 8,5 millió euróra csökkent). A cégcsoport - szintén a jelentésben - az idei üzleti évben 50 millió eurót meghaladó EBIT eredményt jelzett előre.Tiborcz István tavalyszerezte megegyik alapkezelőjén keresztül a Szabadság téren álló Tőzsdepalotát, a köztévé egykori székházát is.Orbán Ráhelhez egy cég köthető közvetlenül, ez pedig az Odu Store Kft. A 2024-es cégbeszámoló alapján a bababolt 157 millió forint árbevétel mellett 122 millió forintosveszteséget könyvelt el.A vállalkozást Orbán Ráhel alapította 2021-ben, a bababolt 2022 májusában nyitott meg Budapest XII. kerületében, ahova a nyitás utána Telex is ellátogatott.Az első, csonka évben 73 millió forint bevétel mellett 55 millió forintos veszteséget termelt a cég. 2023-ban az árbevétel 131 millió forintra nőtt, de a kiadások emelkedése miatt a veszteség elérte a 80 millió forintot. 2024-ben az anyagjellegű ráfordítások összege 215 millió forint volt, míg a személyi jellegű kiadások 55 millió forintot tettek ki.Bár hivatalosan nem tulajdonos a férje érdekeltségeiben, ügyvezetői tisztséget visel a BDPST Koncept Kft.-ben, ami a BDPST csoport szállodáinak marketingjét intéző ügynökség. A tavaly nagy port kavaró, Magyarországot külföldi és hazai influenszerekkel népszerűsítő Spice of Europe kampány részeként a résztvevők között voltak, akik személyesen Orbán Ráhelnekköszönték meg a szervezést,az eseményt idén is megszervezték, de ezúttal csak a nemzetközi tartalomgyártókra fókuszáltak.Érdekeltség: Art Related Solutions Kft.A miniszterelnök második legidősebb lánya, Orbán Sára sokkal ritkábban van reflektorfényben, mint nővére, legutóbb akkorkerült a hírekbe, amikor családjával együtt a 4iG vezetőjével nyaralt a Maldív-szigeteken.Orbán Sára Tajnafői Zitával közös cége, az Art Related Solutions Kft. a 2024-et visszaeső bevételekkel, de növekvő nyereséggel zárta.A bevétel a korábbi 458 millióról 104,6 millió forintra csökkent, ugyanakkor a költségek jelentős visszafogásával (pl. anyagjellegű kiadások 408-ról 51 millióra estek) a profit 7,8 millióról 19,5 millió forintra nőtt. A dolgozói létszám is csökkent háromról kettőre, a vezetői juttatás közel havi bruttó 1,5 millió forint volt. Osztalékot nem vettek ki.A céget 2021-ben alapították, a miniszterelnök lánya a 90 százalékos tulajdonos, Tajnafői pedig a kisebbségi tulajdonos és ügyvezető. A cég ugyanúgy a Pasaréti út 122-124.-be van bejelentve, mint a BDPST-hez tartozó érdekeltségek, de Orbán Sára cégének neve nem szerepel külön az épületen. A cég a Mészáros Lőrinc-féle Magyar Bankholding által támogatott alapítványnakadott tanácsot 2023-ban.Főbb érdekeltségek: PSU Kft., Dolomit Kőbányászati Kft., Gánt Kő Kft., Dolomit Inert Kft.2024-ben jelentősen nőtta miniszterelnök apjának fő cége, a Dolomit Kőbányászati Kft. bevétele és nyeresége: a cég bevétele 4,8 milliárd forintról 6,5 milliárd forintra, a nyereség 1,9 milliárdról 2,7 milliárdra emelkedett.A nyereséget teljes egészében osztalékként kivették.Eközben az adósságállomány is emelkedett, a tavalyi 380 millióról 1,99 milliárdra. A habarcsgyártással foglalkozó Gánt Kő Kft. 8,9 millióról 188 millióra növelte a nyereségét tavaly, mindeközben az értékesítésből származó bevétele 283 millióról 156 millió forintra csökkent. A profitot az egyéb bevételeknek köszönhetik, amik 2023-as 70-ről 211 millióra nőttek. Osztalékot ebből a cégből nem vettek ki.A Mészáros Lőrinc golfpályájának területét birtokló PSU Ingatlanfejlesztő Kft. árbevétele gyakorlatilag változatlan maradt, minimális profitnövekedést (3,9-ről 4 millió forintra) ért el, az értékesítés nettó árbevétele pedig ezer forinttal csökkent. Osztalékot szintén nem vettek ki a tulajdonosok.Érdekeltség: Timolod Kft.A miniszterelnök unokaöccse, Orbán Dávid frissen alapított cége is jelentős, félmilliárdos osztalékottermelt néhány hónap alatt. A kormányfő testvérének, Győzőnek a fia 2024 októberében alapította meg első saját vállalkozását, a Timolod Kft.-t. A cég kőfejtéssel, gipsz- és krétabányászattal foglalkozik.A Timolod Kft. kevesebb mint három hónap alatt 648 millió forint nyereséget termelt, melyből 500 millió forint osztalékot hagyott jóvá magának az egyszemélyes tulajdonos.A bevétel zöme (710 millió forint) "egyéb bevételek" soron szerepel, pontos forrása nem ismert. Orbán Dávid korábban családi cégekben dolgozott, többek között a Gánt Kő Kft. leányvállalatában, a Dolomit Inert Kft.-ben, ami építési hulladékkal tölti fel a gánti bányagödröt. A cégben Orbán Győző és Mürkl Máté is tulajdonosok. A444.hu korábbi értesülései szerinta Budapest-Belgrád vasútvonal felújításához több mint 200 ezer tonna követ szállítottak a család bányájából.
|
Saját lábukon állnak és tovább gazdagodnak - így teljesítettek az Orbán család cégei 2024-ben
|
A kormányfő veje, Tiborcz István fő cége egyre nagyobb bevételből csinál egyre kevesebb profitot, Orbán Ráhel és Sára cégeinek rosszabbul ment tavaly. A miniszterelnök apjának kft.-jénél a nyereség 1,9 milliárd forintról 2,7 milliárdra emelkedett. És berobbant egy új Orbán-rokon is az üzleti életbe a céges beszámolók alapján.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/06/04/orban-rahel-tiborcz-istvan-orban-gyozo-orban-sara-eves-beszamolo-uzleti-eredmeny
|
2025-06-04 12:29:27
| true | null | null |
Telex
|
A 444 információi szerint május 29-én a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen hat év hat hónap letöltendő börtönre és 25 millió forint pénzbüntetésre ítélte Fürst Györgyöt a 2016 óta zajló Centrum-perben.Fürst politikai pályája a szocialista ifjúság szervezetben a Baloldali Ifjúsági Társulásban indult, 1994-től a Terézvárosi Önkormányzatnál kezdett el dolgozni, 2002-től Verók István szocialista polgármester alatt alpolgármesterként felelt a vagyongazdálkodásért. 2006-ban kiszállt a politikából és átült A Centrum Parkoló Kft. ügyvezetői székébe. Ezt követően többekkel együtt létre hozta az EME Zrt.-t; ez a cég a mobilparkolási piacon vezető pozíciót töltött be, ami miatt a kormánnyal több mint tíz éve háborúban áll. A kormány államosította a mobilfizetési piacot, amire 2018-ban az Európai Bíróság kimondta, hogy ellentétes az uniós joggal.A parkolási vállalkozó akkor lett igazán hírhedt, amikor BEAST - 1 (az USA hivatalos elnöki autójáról kölcsönözte a becenevet) rendszámos Rolls Royce Phantomjával rendszeresen tilosban parkolt Budapest belvárosban. A kocsit később a NAV lefoglalta, elárverezte.A Centrum birodalom 2010 előtt a legjelentősebb parkolási cég volt a fővárosban (a cégbirodalom azóta is fontos szereplő Budapesten), ők üzemeltették a fizetős parkolást az I., II., VI., VII., VIII., XI. és XII. kerületben. Tehát a fizetős övezet nagyobb részén.Fürstöt és majd két tucat társát különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt ítélték el. (A vádlottak közül többen elhunytak időközben.) A bíróság írásos indoklása még nem készült el, de az ítélőtábla alapvetően, apróságoktól eltekintve helyben hagyta a Fővárosi Törvényszék 2024-es elsőfokú ítéletét.Leegyszerűsítve: a vád az volt a 24 parkolási vállalkozóval szemben, hogy átláthatatlan, szövevényes alvállalkozói láncot hoztak létre. Minden részfeladatra, illetve fiktív feladatokra cégeket hoztak létre, a cégek felesleges költségeket termeltek, számláztak, igazolták a költségeket, és kiszívták a Centrumból a milliárdokat. Információink szerint a bíróság azt állapította meg, hogy az okozott összkár, ideértve az elcsalt adót is, meghaladja a tízmilliárd forintot.A bíróság szerint a kiszervezett tevékenységek, megrendelt szolgáltatások gazdaságilag indokolatlanok, hátrányosak voltak. Alvállalkozókat bíztak meg például magas áron a parkolóőrök képzésére, a parkolóőrök írásmintáit elemző grafológiai tanulmányokra, adatfeldolgozásra, különböző tanácsadási munkákra. Ezek a munkák vagy teljesen feleslegesek voltak, vagy a fővállalkozó alkalmazottai valójában maguk elvégezték. Egyes vádlottak ezen kívül a parkolóautomaták takarítására, útburkolati jelek felfestésére adott vállalkozói szerződéseknél fiktív számlázási láncolatot alakítottak ki, hogy jogosulatlanul csökkentsék az adóalapot.Az alvállalkozó cégek cégjogilag függetlenek voltak, de a tulajdonosaik, ügyvezetők rokoni vagy egyéb szoros kapcsolatban álltak egymással, és hierarchikus felépítésbe rendeződtek.Adócsalásért és hűtlen kezelésért 6 év 10 hónap börtönre és 25 milliós pénzbüntetésre ítélték Borsi Imrét, akire a fideszes Varga József - Martos Dániel - Bácskai János trió idején az ezer sebből vérző ferencvárosi parkolást bízták. Ahogy korábban bemutattuk, a kerületben hamis jegyeket adtak ki az automaták, feketén foglalkoztatták az ellenőröket, fantomcégekkel pakolták teli a rendszert, kiiktatták a különböző ellenőrző mechanizmusokat, VIP parkolási listát vezettek, és közben a bevétel majdnem teljesen elpárolgott.Az összes vádlott közül Borsi kapta a legkeményebb ítéletet.Borsi Imre ellen például az volt a vád, hogy kiszámlázott 3 millió folyóméter útburkolati jel-felfestését, miközben Budapest teljes úthálózata kb. egymillió folyóméter.Akik hiányoztak a vádlottak padjáról, azok a politikusok. Ahogy számos más kerületben, úgy Ferencvárosban is az MSZP és a Fidesz háttéralkujának köszönhetően került a maffia kezébe a parkolás üzemeltetése. Ez a 444 nézői és olvasói számára nem újdonság, számos anyagban tártuk fel az évtizedek óta tartó visszaéléseket. Fürst György a 444-nek 2019-ben arról beszélt, hogy a kétezres évek elején megállapodtak a két párt pénzembereivel."Van a városban 800 darab parkolóóránk. Szorozd fel! Havi nyolc millió forintot kapott a Lajos és a Laci így kézbe. Ezért is mondom, hogy én az Ny. Zsolttal (S. Lajos bizalmasa) viszonylag jóban voltam, mert volt amikor én vittem így oda neki a lóvét, hogy: »itt van két havi lóvé, rendben vagyunk«. Könnyen számolható valami volt. Tízezer forint viszonylag kerek, azt lehetett tudni, hogy hány darab parkolóóra van, és a két nagy párt kapott egy tízest fejenként belőle."De Dávid Ibolya már 2007-ben, tehát a NER előtt és Karácsony Gergely jóval később, 2019-ben arról beszéltek, hogy Budapest különböző kerületeiben és Zuglóban is összejátszott a két párt.A bíróság Dudás Gábort, a Centrum Parkoló Kft. volt vezérigazgató-helyettesét négy év hat hónap börtönre ítélte, a többi vádlott többnyire felfüggesztett börtönbüntetést kapott. A Centrum-birodalom tulajdonosa, Kupper András nem szerepelt a vádlottak között, csak mint megkárosított fél, tanúként jelent meg a bíróságon.(Fürst Györgyöt kerestük telefonon, de egyelőre nem értük el.)
|
Kilenc évbe telt, de elítéltek egy halom parkolási maffiózót
|
Börtönbe kell vonulnia Fürst György volt szocialista alpolgármesternek, a Centrum Kft. egykori ügyvezetőjének és Borsi Imrének, akire a fideszesek rábízták a ferencvárosi parkolást. Véget ért a Centrum-per.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/19/kilenc-evbe-telt-de-eliteltek-egy-halom-parkolasi-maffiozot
|
2025-06-19 06:01:11
| true | null | null |
444
|
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is megkapta azt a feljelentést, amit Tényi István tett Budapest gazdálkodásával, csődközeli helyzetével kapcsolatban hűtlen kezelés, hivatali visszaélés és más bűncselekmény gyanújával- tudta meg lapunk a birtokunkba került áttételi határozatból. Az ügyben a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság - feljelentéskiegészítés keretében - már vizsgálódik, azonban Tényi a költségvetési csalás gyanúját is felvetette feljelentésében, utóbbi cselekmény vonatkozásában azonban a NAV járhat el, így a rendőrség az adóhatóságnak is megküldte a feljelentést.Ismert, Tényi Budapest gazdálkodásával, csődközeli helyzetével kapcsolatban hűtlen kezelés, hivatali visszaélés és más bűncselekmény gyanújával fordult a hatósághoz. Ahogy azt már többször leírtuk, Tényi István feljelentésében idézte ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, aki korábban lapunknak kifejtette, Rákosrendező területének megvásárlása kapcsán komoly kérdések merülnek fel a főváros vezetésének jogi és pénzügyi felelősségét illetően.A legfőbb aggály az, hogy Budapest annak ellenére döntött a rendkívül költséges vásárlás mellett, hogya város pénzügyi helyzete katasztrofális: a költségvetés jogszerűségét a Kúria is megkérdőjelezte, ráadásul a fővárosi számla mínusz 41 milliárd forinton áll- írta Tényi István a hatóságnak, hangsúlyozva, hogy jogilag ez a döntés felvetheti több bűncselekmény gyanúját.Tényi kiemelte, amennyiben bizonyítható, hogy Karácsony Gergely főpolgármester és a városvezetés tudatában volt a fővárosi költségvetési helyzet súlyosságának , és mégis tudatosan vállalta be a Rákosrendezőre fordítandó több tízmilliárd forintos kiadást, akkor a szándékosság is megállapítható lehet.
|
Budapesti csőd: a NAV is vizsgálatot indíthat
|
Tényi Budapest gazdálkodásával, csődközeli helyzetével kapcsolatban hűtlen kezelés, hivatali visszaélés és más bűncselekmény gyanújával fordult a hatósághoz.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/06/csod-budapest-nav-vizsgalat
|
2025-06-19 09:26:45
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
A titkos tizenkettő - ők a Matolcsy-hálózat alapembereiBár a minap az Orbán-kormány egyik minisztere börtönnel fenyegette meg "Matolcsyékat", egyelőre csak döcög az állami büntetőgépezet. Pedig elég egyértelmű, hogy kikből állt az a hálózat, amely az MNB forrásait magánvagyonná "lényegítette" át. A tíz- és százmilliárdokkal bűvészkedő Matolcsy Ádám-csapat nagy része már a korai milliókat is együtt gyűjtötte, s szintén közösen üzemeltették a tíz éve megszerzett első igazi trófeát, az Origo hírportált. Nem állítjuk, hogy a pénzügyi szakemberekből, vállalkozókból és ügyvédekből álló 12 fős stáb tagjai egyformán gyarapodtak, de azt igen, hogy - legalább tanúként - mindegyikük méltó lenne a nyomozók figyelmére.Nemrég különös kijelentésre ragadtatta magát Lázár János építési és közlekedési miniszter. "Lecsukjuk a Matolcsyékat is, mi vagyunk az egyetlen politikai erő, ahol lecsukják a bűnösöket" - mondta a szombathelyi Lázárinfón a Nyugat.hu tudósítása szerint. Nem tudjuk, a tárcavezetőből csak a politikai indulat beszélt, amikor "ítéletet" hirdetett, vagy tényleg van érdemi tudása az ügyészségi-rendőrségi nyomozás állásáról, esetleg a majdani bírósági verdikt szövegéről. Viszont a valóságban egyelőre semmi jele a nagy igyekezetnek: nincs szó gyanúsítotti kihallgatásokról, a volt jegybankelnök fia külföldről levelezget a sajtóval, Hadházy Ákos pedig luxusfeltáró anyagokat posztol Matolcsy Ádámról és nejéről. Az eddigi "legdrámaibb" információt a Telex szállította: a lap szerint zárolták az MNB-ügyben érintett Somlai Bálint egyik bankszámláját. Arról nincs hivatalos hír, hogy céges vagy magánszámlát érintett-e a beavatkozás, és arról se, az intézkedés összefügg-e az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által tett feljelentésekkel.Tehát továbbra is csak annyit tudunk biztosan, hogy bő tíz éve Matolcsy Györgyék alapítványi hálózatot hoztak létre a Magyar Nemzeti Bank körül - amely anno azért kapta a Pallas Athéné nevet, mert eredeti célja a pénzügyi szakemberképzés támogatása, a tudásteremtés, a gazdaságban alkalmazható geostratégiai és geopolitikai kutatás-fejlesztés ösztönzése volt. Az erre szolgáló százmilliárdok azonban - nemzetközi ingatlanvállalatok sűrűjébe kerülve - elvesztették közcél- és közpénzjellegüket. A Pallas befektetéseiért felelős Optima-cégháló (amely az Optima Befektetési Zrt.-ből, az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt.-ből, valamint az Optimum Ventures és Optimum Ventures II. magántőkelapokból áll) majd’ 500 milliárd forintnyi vagyonnal gazdálkodott; egyebek mellett többségi tulajdonos lett a varsói Globe Trade Centre (GTC) nevű regionális multiban, továbbá masszív részesedést szerzett a szuperexkluzív szálláshelyeket kínáló svájci Ultima Capital SA-ban is.Az ÁSZ később a felhasznált 500 milliárd bő 80 százalékát közpénzként azonosította, hiszen a jegybanki források mellett a szintén Matolcsy-közeli Neumann János Egyetemért Alapítvány szabad 127,5 milliárdját is bedobták a buliba. Az egész konstrukciót megtámasztó 170 millió eurós "piaci" hitel gazdája pedig az az MBH Bank, amelyet Mészáros Lőrinc dominál, de a pénzintézet tulajdonosi körébe anno a Matolcsy-csapat magántőkealapjai is bekerültek (23 százalék erejéig). A HVG nemrég egy másik, 255 millió eurós MBH-kölcsönt is beazonosított a Pallas-Optima-társaságoknál, lapunk pedig kiderítette: a nemzeti bank az úgynevezett növekedési kötvényprogramon keresztül további közel 63 milliárd forintnyi kedvezményes "dugikölcsönnel" is segítette a Matolcsy-közeli ingatlanműveleteket.Hogyan gyarapodott a volt jegybankelnök családja és holdudvara ezekből a pénzekből? Egyrészt évekkel ezelőtt MNB-s ingatlanokat szereztek meg olyan magántőkealapok, amelyeket a Matolcsy Ádám stábjához sorolt Quartz Alapkezelő menedzsel. Miként a Válasz Online észlelte: később az érintett épületek egy részét tízmilliárd forintos nagyságrendben kezdte visszavásárolgatni a magántőkealapoktól a varsói GTC - tehát az történt, hogy a nemzeti bank magyar és lengyel "zsebe" közé beékeltek haszonlefölöző privát érdekeltségeket. A körforgásos gazdaság kimaxolásának jegyében még az is előfordult - írta meg a 444 -, hogy pénzmozgás nélkül cserélgetett ingatlanokat egymás között a Quartz-magánklub és a jegybanki GTC Group.A közpénzek magánvagyonná alakításának másik módja egy saját "Simicska" - vagy ha úgy tetszik: egy "Mészáros Lőrinc" - felépítése volt. Az ÁSZ-jelentés is világossá teszi, hogy a Matolcsy-felvilág Somlai Bálintra osztotta ezt a szerepet (a Somlai Invest Zrt.-n, a Raw Development Kft.-n és egyéb cégeken keresztül). Lényegében ő kapta meg az összes MNB-Pallas-beruházás - egyenként is tízmilliárdokra rúgó - kivitelezését; legyen szó a Szabadság téri székház durván "elszaladt" költségű felújításáról, a Széll Kálmán téri egykori Postapalota renoválásáról, a már értékesítés alatt álló balatonakarattyai luxusüdülő felhúzásáról - vagy épp a kecskeméti Neumann János Egyetem gigantikus ingatlanfejlesztéseiről, illetve a GTC magyarországi objektumainak kicsinosításáról. Utóbbiak közé tartozik a Hétház tömb Andrássy út 40-42-es szám alatti palotája, valamint a Matolcsy-hálózat Pusztaszeri úti magántőkealapos főhadiszállása is - amely korábban az MNB-től a Quartz-alapok érintésével került a GTC-hez, így az Ádám-galeri ma már a lengyel féltől bérli a Somlai-csoport által felújított helyiségeket. (A még jelenleg is épülő irodacampus hivatalos kivitelezője nem Somlai Bálint, de az elmúlt hetekben nem tudtunk úgy elhaladni a Pusztaszeri-központ előtt, hogy ne Raw Development-mellényes mérnökök jártak volna föl s alá a kerítésen belül.)Azt tehát már látjuk, milyen forrásból és milyen módszerekkel gyarapodott a Matolcsy-kör, de hogy pontosan kikből áll a technikai stáb, amely a bizniszeket bonyolította, mindeddig nem jelent meg sehol. A Válasz Online összesen 12 közreműködőt azonosított - nélkülük biztosan nem így valósult volna meg az elmúlt évtized egyik legnagyobb panamasorozata. Ahogy látni fogjuk, a tíz- és százmilliárdokkal bűvészkedő csapat nagy része már a korai milliókat is együtt gyűjtötte, s szintén közösen üzemeltették a tíz éve megszerzett első igazi trófeát, az Origót (melyet Matolcsy Ádám a nevére is vett, mielőtt a portál beolvadt a nagy kormánypárti médiaholdingba).Még pikánsabb, hogy később a tizenkettek hol a magántőkealapos Quartz-cégek figuráiként, hol az MNB-Pallas-alapítványok tisztviselőiként, hol a GTC főalakjaiként tűntek fel. Forrásaink szerint néhány éve még próbáltak mindenkit az MNB-források leszívásával foglalkozó magánérdekeltségeknél tartani, de miután külsős menedzserek már nem voltak hajlandók közreműködni az intenzív forint- és euróáramoltatásban, először a magyar jegybank lengyel "leágazásaként" működő GTC pénzcsapjához kellett megbízható végrehajtókat ültetni - jobb híján a 12-es csapat tagjai közül -, majd a Pallas-Optima-társaságok legtetejére is. Alább bemutatjuk tehát a Matolcsy-hálózat legnélkülözhetetlenebb tagjait; a felsorolás a nyitóképünkön szereplő sorrendet követi.1. A láthatatlan kéz: Matolcsy Ádám - A volt MNB-elnök fia a nyilvánosságban sosem ismerte el, hogy ő lenne az MNB-Pallas-GTC-Quartz-láncolat "agya". Viszont nem is volt elég óvatos. Miként a Válasz Online megírta, konkrétan egy "Kovács Petra" álnévhez tartozó emailcímről szólt bele az érintett társaságok napi működésébe. Ennél is beszédesebb azonban, hogy évek óta szinte minden olyan magántőkealapnak és társaságnak Matolcsy Ádám privát cége (a New Wave Service Kft.) könyvel, amelyik a Pusztaszeri úti Quartz-bázisra van bejegyezve - beleértve Somlai Bálint építőipari vállalatait is. Szintén nem mellékes, hogy az ifjabbik Matolcsy a saját hitelfelvétele mögé azt a SkyGreen Buildings Kft. nevű nagy irodaházas társaságot "mozgatta be", amelyik a tőle papíron független Quartz-magántőkealapoké.2. Az ő "Mészáros Lőrincük": Somlai Bálint - Az Origo egykori tévéüzletág-igazgatója, aki Matolcsy Ádám exfeleségének is céget és lakóingatlant biztosított. Ahogy írtuk, az ő vállalatai újítottak fel vagy építettek szinte minden MNB-s, kecskeméti egyetemi és magyarországi GTC-ingatlant.3. A kommunikátor: Száraz István - Évekkel ezelőtt az MNB alapítványaitól nyert pénzekből finanszírozta az általa megálmodott vs.hu portált, majd ő lett az Origo kiadóigazgatója is. Később Száraz cége, a Frank Digital Kft. vált a jegybank legnagyobb, milliárdokra érdemestett kommunikációs ügynökségévé, s Száraz István neve a Quartz magántőkealapjainak egyik haszonhúzójaként is előkerült. Még az MNB-krimi indulása előtt vagyonmentésbe kezdett: 450 millió forintért áruba bocsátotta a balatonakarattyai Pine Weekendhouse nevű, állami turisztikai pénzekkel is megtámogatott panzióját, majd nemrég túladott az ország egyik első prémiumkategóriás delikátbolt-hálózata mögötti Culinaris-nagykereskedésen is.4. A mindenes: Stofa György - A vállalkozót annak idején a Rogán Antal által kezdeményezett letelepedésikötvény-program orosz irányú közvetítőcégének beszállítójaként ismerhette meg a nyilvánosság. Emellett ő a budai Felix Kitchen&Bar tulajdonosa, továbbá - bútorcéges érdekeltségei révén - Matolcsy Ádám egyik állandó üzleti partnere. Dolgozott a magántőkealapos SkyGreen Buildings operatív igazgatójaként, majd 2024-ben tagja lett a varsói GTC Group csúcsvezetésének, végül pedig a jegybank alapítványi befektetéseit kezelő Optima Zrt. vezérigazgatójaként "szerelt le" idén márciusban. Mindemellett igazgatósági tag volt GTC-Quartz-Matolcsy Ádám közös befolyási övezetébe tartozó - majd onnan nemrég távolabb került - tőzsdei vállalatban, a szolárparkokat birtokló NAP Nyrt.-ben is.5. Az egyik ügyvéd: Hevér Judit - A Matolcsy Ádám-Somlai Bálint-Száraz István-körhöz tartozó magánvállalkozások állandó cégjogi képviselője, akit a Matolcsy-MNB-korszak utolsó heteire a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány kuratóriumába is beültettek. Stofához hasonlóan ő is tag lehetett a NAP Nyrt. igazgatóságában.6. A könyvelő: Feodor Rita - A Matolcsy-körbe tartozó szinte minden cég, köztük az Origo kiadójának könyvelőjeként is megmutatta már magát az elmúlt 15-20 évben. Nyilván nem véletlen, hogy a Quartz-alapok őt delegálták a - Mészáros Lőrinc mellett a Matolcsy családhoz is erősen kötődő - MBH Bank felügyelőbizottságába. Továbbá: Hevér Judit társaságában Feodort is beküldték idén néhány hétre a Pallas-kuratóriumba.7. A bútorgyáras: Feodor András - Feodor Rita fia, egyben a Stofa György partnereként az MNB-nek is beszállító Matolcsy Ádám-érdekeltség, a Balaton Bútor Kft. ügyvezetője.8. A GTC-specialista: Gosztonyi Balázs - Az Origo volt operatív irányítója, majd vezérigazgatója a Talentis Központi Követeléskezelő Zrt.-nél is dolgozott, amely Somlai Bálint és Mészáros Lőrinc közös "behajtóvállalataként" vált ismertté. Az utóbbi időszakban Gosztonyi lett a Matolcsy-kör "szeme" a varsói GTC Group igazgatóságában - és egyelőre a Varga Mihály-féle adminisztráció sem tette ki innen.9. Az alapkezelő: Valkó Mihály - A Matolcsy-hálózat magántőkalapjait irányító Quartz Zrt. vezérigazgatója. Sokáig igazgatósági, majd felügyelőbizottsági tag volt a jegybank által "áramvonalasított" MKB-nál, amelyet azóta elnyelt az MBH-bankholding.10. A másik ügyvéd: Sándor Tamás - Hevér Judit mellett ő is állandó ügyvéd a Matolcsy Ádám körüli szinte összes fontos érdekeltségnél. A közelmúltig tagja volt a GTC Group felügyelőbizottságának is.11. A pénzügyes: Fernbach Krisztina - Az Origo valamikori pénzügyi igazgatója jelenleg a Matolcsy Ádám-féle könyvelőcég (New Wave Service Kft.) és az említett magántőkealapos irodai óriásvállalat (SkyGreen Buildings Kft.) ügyvezetője.12. Több mint titkárnő: R. Eszter - Matolcsy Ádám volt titkárnője, a GTC-s Gosztonyi Balázs felesége, aki a híres-hírhedt New York-i álomapartman ügyében, valamint dubaji ingatlanüzletekben is segítette a csapatot.A fentiek alapján persze nem állítjuk, hogy a 12 fős stáb tagjai egyformán gyarapodtak volna az elmúlt években, s azt sem, hogy a közreműködők felelőssége összemérhető az MNB körüli visszaélésekben. Abban viszont biztosak vagyunk, hogy ha komoly nyomozás folyik a Matolcsy családot érintő ügyekben, ezt a 12 embert ki kell hallgatnia a hatóságoknak. Tanúként mindenképpen.
|
A titkos tizenkettő - ők a Matolcsy-hálózat alapemberei
|
Bár a minap az Orbán-kormány egyik minisztere börtönnel fenyegette meg „Matolcsyékat”, egyelőre csak döcög az állami büntetőgépezet. Pedig elég egyértelmű, hogy kikből állt az a hálózat, amely az MNB forrásait magánvagyonná „lényegítette” át. A tíz- és százmilliárdokkal bűvészkedő Matolcsy Ádám-csapat nagy része már a korai milliókat is együtt gyűjtötte, s szintén közösen üzemeltették a tíz éve megszerzett első igazi trófeát, az Origo hírportált. Nem állítjuk, hogy a pénzügyi szakemberekből, vállalkozókból és ügyvédekből álló 12 fős stáb tagjai egyformán gyarapodtak, de azt igen, hogy – legalább tanúként – mindegyikük méltó lenne a nyomozók figyelmére.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2025/06/18/matolcsy-halozat-alapemberei-matolcsy-adam-somlai-balint-szaraz-istvan-stofa-gyorgy-origo-gtc-raw-development-pallas-athene-alapitvanyok/
|
2025-06-18 14:03:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
Hiába nyomoz a Microsoft-ügyben már csaknem hat éve a Központi Nyomozó Főügyészség, a vádemelésig még mindig nem jutott el, sőt a legutóbbi tájékoztatás szerint még gyanúsítás sem történt. Pedig az amerikai tőzsdefelügyelet, valamint az ottani igazságügyi minisztérium már 2019-ben jelezte, hogy csalás történhetett a Microsoft-licencek magyarországi értékesítésekor.
Az amerikai hatóságok szerint a trükk a következő volt: a különböző licenceket (például a Windowst vagy az irodai szoftvereket) nem közvetlenül a Microsofttól lehetett megvásárolni, hanem – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – közvetítőcégeken keresztül.
Ezek a közvetítőcégek jelentős kedvezményeket kaptak a Microsofttól, de ezt nem érvényesítették teljesen a végső ár kialakításánál, hanem – összejátszva a kormányzati szervek képviselőivel – lenyelték a kedvezmények nagy részét, és nagyjából piaci áron adták tovább a termékeket. Az állam ugyan kapott valamilyen kedvezményt a listaárhoz képest, de végső soron sokkal drágábban vásárolt licenceket, mint tehette volna.
A közvetítőcégeknél maradt óriáshasznot – az amerikai tőzsdefelügyelet szerint – korrupciós célokra használták.
Utólag a Microsoft is érzékelte a visszásságokat, így belement egy peren kívüli megállapodás során abba, hogy 25 millió dolláros büntetést fizet az amerikai hatóságoknak. (Ebből 8,7 millió dollárt a magyar gyakorlat miatt kellett fizetni, az alkunak pedig az is része volt, hogy a Microsoftnak hivatalosan nem kell elismernie a szabálytalanságot.)
A botrány 2019-es kirobbanásakor érintettként merült fel például a Belügyminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a NISZ Zrt. licence-beszerzése is, az akkori gyanú szerint ugyanis a magyar állami szerveknél is ilyen módon vásároltak szoftvereket 2013-2014 körül.
Miután a beszerzéseket részben uniós támogatásból finanszírozták, 2019-ben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálatot indított.
Az ügyben Magyarországon már 2018-ban is feljelentést tettek, de ezt akkor a Polt Péter vezette ügyészség bűncselekmény gyanújának hiányára hivatkozva elutasította. Az amerikai hatóságok jelzését viszont már nem hagyták figyelmen kívül, így 2019-ben megindult a nyomozás különösen jelenős kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt.
Vádemelés viszont azóta sem történt, Polt Péter korábbi legfőbb ügyész Hadházy Ákosnak küldött tavalyi tájékoztatása szerint pedig gyanúsítás sem. A Központi Nyomozó Főügyészség „az eljárás érdekeire hivatkozva” semmilyen tájékoztatást nem közölt arról a HVG megkeresésére, hogy mire jutottak hat év alatt.
Úgy tűnik viszont, hogy a magyar hatóságoknál eredményesebb volt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), amelynek vizsgálata következtében több milliárd forintnyi uniós támogatást kellett már visszafizetni. Az OLAF Sajtóirodája ugyanis azt közölte a HVG magyar ügyre vonatkozó kérdéseire:
az Európai Bizottság szolgálatai 2023 és 2024 folyamán két esetben sikeresen visszaszereztek 3,6 és 4,7 millió eurót (összesen 3,3 milliárd forintot).
Ez értelemszerűen azt is jelenti, hogy szabálytalanságokat találtak a pénzek felhasználása során. Egy esetben az OLAF által javasolt összeg visszatérítése még függőben van, de elképzelhető, hogy további 3,9 millió eurót (1,56 milliárd forintot) kell majd még visszafizetni a szabálytalan Microsoft-beszerzések miatt.
Az erről szóló egyeztetések még nem értek véget. Azt is megjegyezték, hogy tudomásuk szerint 2025 januárjában még folyamatban volt a magyar ügyészség nyomozása.
Az OLAF Sajtóiroda tájékoztatásából ugyanakkor egyelőre nem derült ki, hogy
· pontosan mely magyarországi beszerzések voltak érintettek,
· pontosan mely vásárlások esetében ajánlották azt az Európai Bizottságnak, hogy követeljen vissza pénzt a magyar féltől,
· valamint hogy mit állapítottak meg a hírbe hozott állami szervek, minisztériumok esetében.
Egyelőre csak az a biztos, hogy az OLAF szerint szabálytalanul folyt a magyarországi Microsoft-licencek beszerzése, emiatt pedig milliárdokat kellett visszafizetni. A részletekkel kapcsolatban megkerestük a Kormányzati Tájékoztatási Központot, valamint az érintett szerveket is, hogy megtudjuk, mire jutottak náluk az ellenőrök, de kérdéseinkre a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt leszámítva nem érkezett válasz.
Az adóhatóság is csak az esetleges belső vizsgálat eredményére vonatkozó kérdésünkre felelt, a többi felvetéssel kapcsolatban az OLAF-hoz irányítottak minket. Azt közölték: „A NAV, mint jogalkalmazó szervezet mindig a hatályos jogszabályok alapján jár el. Erre jutott a NAV-on belül az üggyel kapcsolatosan folytatott valamennyi vizsgálat is:
a közbeszerzési eljárás lefolytatása mind az akkor hatályban lévő jogszabályi környezetnek, mind a belső szabályozókban foglaltaknak, mind pedig az általános és specifikus etikai irányelvekben rögzítetteknek teljes mértékben megfelelt”.
Azt nem tudni, hogy pontosan mikor készült ez a belső ellenőrzés (korábban ugyanis még tagadták, hogy volt egyáltalán vizsgálat).
A NAV a botrány kirobbanása után egyebek mellett azért került az üggyel kapcsolatos érdeklődés középpontjába, mert Orbán Viktor miniszterelnök vejének testvére, Tiborcz Péter 2014 nyarán lett a NAV informatikai fejlesztésekért felelős főosztályvezetője. A NAV jelenlegi elnöke pedig Vágujhelyi Ferenc, aki a kérdéses időszak egy részében informatikai elnökhelyettesként dolgozott az adóhatóságnál.
A NAV belső vizsgálata alapján tehát sem ők, sem mások nem követtek el semmilyen jogi vagy etikai szabálysértést.
Lassan elévül az egész ügy
„Az OLAF nem nyomozóhatóság, a szervezet adminisztratív eljárásban tárja fel, hogy történt-e valamilyen szabálytalanság az uniós pénzek elköltése során” – mondta a HVG-nek Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. A vizsgálat háromféle eredménnyel zárulhat:
1) mindent rendben találnak.
2) Szabálytalanságot állapítanak meg, és az OLAF azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy az illetékes főigazgatóságán keresztül rendeljen el pénzvisszafizetést. Ekkor általában százalékos javaslatot tesznek, tehát az uniós támogatás bizonyos részét kérik visszakövetelni.
3) Az OLAF azt javasolja az illetékes tagállamnak, hogy indítson valamilyen jogi eljárást az ügyben, mert felmerül a bűncselekmény elkövetésének gyanúja.
Ligeti Miklós azt mondta, hogy ha a bizottság elrendeli a pénzügyi korrekciót, akkor elkezdődik egy alkufolyamat az Európai Bizottság és a tagállam között. Sokáig élt az a szabályozás, hogy ha a tagállam visszafizetett ilyen úton valamekkora összeget, akkor egy ugyanekkora nagyságú támogatást valamilyen más módon még lehívhatott, így a pénz nem veszett el. Ligeti Miklós tájékoztatása szerint viszont erre már nincs lehetőség, így a Microsoft-ügyben kifizetett pénz valószínűleg végleg elveszett, a kárt a magyar költségvetésnek kellett állnia.
Ha egyébként a tagállam nem fogadja el a pénzügyi korrekció nagyságát, akkor az Európai Bizottság levonhatja az összeget máshonnan.
Ligeti Miklós azt is megjegyezte, hogy az ügy olyannyira régóta húzódik, hogy lassan elévül. Ha ugyanis történik vádemelés, és nincs vagy a bíróságon nem áll meg a bűnszervezeti minősítés, akkor nagyjából 10 év lenne az elévülési határ. Addig pedig már csak négy évet kell az esetleges felelősöknek kihúzniuk.
|
Csendben milliárdokat fizet a kormány az EU-nak, de az ügyészség nem találja a beismert csalást a Microsoft-beszerzésben
|
Eddig 3,3 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kellett visszafizetni, mert a magyar kormányzati szervek szabálytalanul szereztek be Microsoft-licenceket – tudta meg a HVG. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz, a hatóságok viszont hat év alatt nem jutottak el a vádemelésig, sőt még a gyanúsításig sem – holott külső segítség is lenne. Korábban érintettként merült fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal licencvásárlása is, de az adóhatóság belső vizsgálata mindent rendben talált.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250615_Microsoft-botrany-az-OLAF-vizsgalata-alapjan-is-csalhattak-a-magyar-kormanyzati-beszerzesnel-milliardokat-kellett-visszafizetni
|
2025-06-15 23:49:00
| true | null | null |
HVG360
|
Az új, már a 2026-os parlamenti választásra is érvényes rendszerben ugyan megmarad az egyéni képviselőjelöltek járó állami kampánytámogatás, és az az előírás is, hogy a költésekről utólag minden pártnak beszámolót kell közzétennie, ám a leírtaknak nem lesz többé jelentőségük, hiszen a költési korlát megszüntetésével a szankciókat is eltörlik – ha nincs mit megsérteni, nincs is mit büntetni.
„Bár a pénznek nincs szaga és színe, gazdájának azonban van. A sok pénz legyőzte az igazságot” – így kesergett Orbán Viktor, amikor elveszítette a 2006-os választást. Azóta nem kapott ki a Fidesz – de minden korábbinál többet is költ kampányokra a párt. A költéseit vagy „kiszervezte” olyan proxyszervezeteinek, mint a közpénzszázmilliókkal kitömött Civil Összefogás Fórum (CÖF) és Megafon, vagy „kormányzati tájékoztatásként” igyekszik eladni.
Ezekre a módszerekre azért volt szükség, mert az eredetileg jelöltenként egymillió forintos állami támogatást ugyan inflációkövetővé tették – és ehhez jön a pártoknak a jelöltek száma alapján járó plusz kampánykeret –, a fejenként mintegy ötmilliós költési plafon legfeljebb egymilliárdos kampánykiadást enged meg. Márpedig mindig is nyilvánvaló volt, hogy a nagyobb pártok ennél lényegesen többet költenek.
A kampányfinanszírozás 2013 óta változatlan szabályait a Fidesz kezdte el kijátszani. A CÖF-höz vagy a Megafonhoz hasonló külső szereplő bevonásával a kampányra fordított pénz függetleníthető lett a párttól, ahogy az ellenfeleket lejárató negatív kampány is. Amikor viszont 2022 előtt a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom próbálkozott hasonló „kiszervezéssel”, jött a „guruló dollárok” vádja és a pénzbüntetés.
Közben nyilvánvaló, hogy a politikai kampányokban egyre nagyobb szerepe van a közösségi médiának, ahol irdatlan pénzeket költenek el kampányidőszakon kívül is a politikai szereplők és a proxyjaik. Ezek a pénzek az Állami Számvevőszék 2020-as állásfoglalása szerint nem számítanak bele a kampányköltéslimitbe, és ez az utóbbi években teljesen nevetségessé is tette a kampányfinanszírozás törvényi kereteit.
Ismert, hogy Orbán Viktor trollhadsereget toboroz Harcosok Klubja néven, miután látta, hogy a közösségi médiában hirdetés és kampányok nélkül is sokkal nagyobb elérése van Magyar Péternek és a Tisza Pártnak, a Fidesz pedig jelentős hátrányban van. Ezt bizonyára nemcsak kommenthuszárokkal, hanem fizetett hirdetésekkel is be kívánják hozni, ami pedig még látványosabbá tenné a túlköltést és a szabályok értelmetlenségét.
Mondhatnánk, hogy a kormánypártok mostanra látták be a kampányfinanszírozási szabályok évtizedes hazugságát, ezért hozzáigazították a törvényt a gyakorlathoz. Ám inkább azt ismerhették fel, hogy a Fidesz túlságosan támadható lenne a 2026-os kampányban a túlköltése miatt, így a limit eltörlésével kiiktatják ezt a veszélyt. Ezzel persze azt is beismerik, hogy az eddigi határérték többszörösét kívánják – immár legálisan – elkölteni.
Méghozzá nemcsak állami kampánypénzből, CÖF-ös vagy más külső támogatókon keresztül vagy éppen a nemrég megemelt frakciótámogatási keretből félmilliárd forintért rendelt kampányfilmeket bevetve, hanem közvetlenül a pártkasszából is. Ehhez pedig a legjobb adottságai a mérete miatt a legnagyobb állami párttámogatást élvező Fidesznek vannak. Még akkor is, ha a tavalyi évet 400 milliós veszteséggel zárta.
A limit eltörlése más, kisebb politikai szereplőknek is jól jön, mivel így őket sem lehet túlköltekezéssel vádolni. De ellenük most nem is ez lesz a Fidesz fegyvere, hanem a démonizált külföldi támogatás, ami persze továbbra is tiltott marad. A limit eltörlésével és így a kisebb pártok segítésével
a Fidesz a Tisza esélyeit is gyengítheti, hiszen a több pénzből a DK, a Mi Hazánk vagy a parlamenten kívüli pártok is láthatóbbá válnak.
De jó lehetőséget teremthet mindez az olyan kamupártoknak is, amelyek időről időre felbukkannak, rejtélyes forrásokból hirtelen nőnek ki a semmiből, hogy lecsípjenek pár százalékot az ellenzéki táborból, aztán eltűnjenek a süllyesztőben.
Előrevetíti a következő kampány közösségi médiás súlyát az is, hogy a Political Capital számítása szerint idén júniusig az 1,2 milliárd forintot közelíti a politikai-társadalmi hirdetések összege a Facebookon és az Instagramon. Ennek 82 százalékát a NER fizette – a kormánypárti média, a Fidesz párt- és proxyszervezetei, politikusai és kormányzati szervek –, míg 18 százalékát az ellenzék, a független sajtó, a civilek és mindenki más.
2007-ben, ellenzékben Orbán Viktor még úgy nyilatkozott, hogy „Magyarországon túl sokat emészt fel a politika, túl sok pénzt”, ezért azt is felvetette, hogy „iktassuk ki a választási kampányokból a politikai reklámot, amely Magyarországon nem tájékoztatásként, hanem az emberek félrevezetéséül szolgáló, manipulációs eszközként üzemel”. Mégis, valószínűleg a mostani lesz minden idők legdrágább kampánya.
|
Eltörölték a kampányköltés felső korlátját: a DK-tól a Tiszáig megnéztük, kinek mit jelent ez
|
Akinek nincs semmije, az annyit is ér – most nyerhet igazán értelmet Lázár János 2008-as kijelentése. Kedden ugyanis évtizedes, közmegegyezésen alapuló kollektív politikai hazugságot törvényesített az Országgyűlés kormánypárti többsége azzal, hogy gyorsított eljárásban elfogadta néhány KDNP-s politikus semmiből felbukkant – aligha saját – ötletét a kampányköltések felső korlátjának eltörlésére. A módosítás mögött többféle politikai szándék is felsejlik.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250617_kampanykoltes-korlat-eltorles-szavazas-fidesz-kampanypenzek-tisza-kis-partok-cof-megafon-valasztas-2026
|
2025-06-17 14:49:00
| true | null | null |
HVG360
|
Bár első blikkre úgy tűnhet, hogy egy magyar tőzsdei vállalat meghatározó szerepet kapott a magyar védelmi iparban, a helyzet korántsem ilyen egyszerű. Úgy tűnik, a németektől kezdve az amerikaiakon keresztül többen beleszólhatnak majd a cégcsoport működésébe, és még a magyar állam sem került elérhetetlen távolságba a döntési helyzettől.
Az állam két fontos feltétellel írta alá az előzetes megállapodást a védelmi ipari cégei jelentős részének az értékesítéséről: az egyik az, hogy az eladásra szánt 9 gyárnak az úgynevezett kritikus infrastruktúrája állami kézben marad, a másik pedig az, hogy a vevőé, vagyis a 4iG-é lesz a hadiipari cégekkel telepakolt új vállalat, az N7 Defence Zrt. 75 százaléka plusz egy szavazat.
Ennek a minősített többségnek az a következménye, hogy bár az államnál maradnak az üzemcsarnokok és minden egyéb, amit kritikus infrastruktúraként határoznak meg, az államnak a 25 százalék mínusz egy szavazattal nem lesz beleszólása egy sor olyan kérdésbe, amely meghatározó a cég jövője szempontjából. Akinek ugyanis minősített többsége van, az egymaga módosítani tudja a társasági szerződést, dönteni tud átalakulásról, kiválásról, üzletrészek átruházásáról. Ez marginálissá teszi a kisebbségi tulajdonos, ezúttal a magyar állam jelentőségét, ám ezt a megállapítást a vevő másként látja.
A 4iG szerint az államé marad a kontroll
Az ország védelme és biztonsága szempontjából kritikus infrastruktúra – azaz a hadiipari ingatlanok, gyárak, üzemek, gyártósorok – állami tulajdonban marad, így a termelés fizikai feltételei feletti rendelkezés nem kerül ki a nemzeti hatáskörből – közölte a 4iG. Mint írta, jogalkotói és exportkontroll-hatásköre révén a kormányzat szabályozza a működési keretet, miközben legnagyobb megrendelőként közvetlen piaci befolyást is gyakorol. A különleges jogrendre (hadiállapot, szükségállapot, veszélyhelyzet) vonatkozó jogszabályok felhatalmazzák az államot az operatív irányítás azonnali átvételére, ami az ellátásbiztonságot és a nemzeti szuverenitást egyaránt garantálja. A 4iG azt is hozzátette, hogy a múlt héten aláírt előzetes megállapodás mindkét fél számára elővásárlási jogot biztosít, így amennyiben például a későbbiek során a 4iG SDT el kívánná adni az N7 Defence Zrt.-ben lévő részvényeit, akkor az állam a potenciális vevőt megelőzve jogosult a részvények megvételére.
Csakhogy a 4iG sem egy homogén entitás, számos figyelemre méltó szereplője van ennek az immár hatalmasra duzzadt, több ezer milliárd forintnyi értéket magába olvasztó vállalatnak.
Multi 4iG módra
Nem elhanyagolható a tőzsdén forgó közkézhányad sem, de egy komoly tulajdonos a 4iG-ben a német védelmi ipar egyik ékköve, Európa tíz legnagyobb ágazati vállalatának egyike, a Rheinmetall is. A német cég ráadásul résen volt, amikor 2022-ben bevásárolt a 4iG-ben, mert ő nem hagyta a többiekre a 75 százalék plusz 1 szavazatot, hanem inkább magának vindikálta a 25 százalék plusz egy szavazatot, így a többiek, ha összefognak, akkor sem dönthetnek teljesen a feje felett. Miután a Rheinmetallnak a két magyarországi vállalatában eddig is 51 százalék volt az érdekeltsége, így azokban közvetve, de tovább nő a tulajdoni hányada és ezzel a németek befolyása a magyar védelmi ágazatra.
Az egyik kisebbségi tulajdonos mögött ugyanakkor a magyar kormányfő portugál barátai és elvtársai állnak: a Bartolomeu ICT Kft. birtokosa közvetlenül ugyan egy portugál magántőkealap, de a menedzsment alapján nagy valószínűséggel Mário David jobboldali politikus és fia a portugál tulajdonos a 4iG-ben.
A potenciális külföldi befolyás számbavételekor egyébként érdemes még megemlíteni az amerikaiak feltűnését is a 4iG környékén, vagy ha úgy tetszik, a magyar kormány és a 4iG igyekezetét, hogy valamiféle előnyre tegyenek szert a republikánusokkal kiépített kapcsolatokból.
A 4iG tanácsadótestületében ott ül Richard Grenell, aki korábban az Egyesült Államok hírszerzésének igazgatója volt, jelenleg pedig Donald Trump elnök különleges megbízottja, valamint Matt Mowers, aki korábban a Fehér Ház vezető külügyi tanácsadója volt. A 4iG legnagyobb részvényese és egyben elnöke, Jászai Gellért az elmúlt fél évben többször is tárgyalt az Egyesült Államokban. Egy hónapja a Pentagonban is járt, ahol a nemzetközi és ipari kapcsolatokért felelős megbízott védelmi államtitkár-helyettessel, Eric H. Ver Hage ellentengernaggyal találkozott.
A 4iG szerint nincs külföldi befolyás
A 4iG hangsúlyozza, hogy többségi magyar tulajdonú vállalatcsoport. Mint írta, a német hadiipari vállalat nem vesz részt 4iG Nyrt., vagy annak leányvállalatai – köztük a 4iG SDT – irányításában, delegáltjai nem ülnek a 4iG operatív döntéshozó testületeiben. Ennek megfelelően a 4iG állítása szerint a Rheinmetall közvetlen befolyást nem gyakorol a cégcsoport működésére. A 4iG Csoport kiemelte: nem a Rheinmetall leányvállalata, hanem a német vállalat stratégiai partnere. Együttműködéseik – ahogyan más nemzetközi vállalatokkal is – közösen létrehozott leányvállalataikban valósulnak meg.
A 4iG kifejti: a Rheinmetall Hungary Munitions Zrt. és Rheinmetall Hungary Zrt. – eddig is többségi Rheinmetall-tulajdonban voltak, bár a mostani tranzakcióval ezekben a cégekben valóban megnövekszik a német vállalat közvetett tulajdoni hányada, de ez a cég szerint érdemben nem növeli a német vállalat befolyását, vagy biztosít számára többletjogokat ezen társaságokban. A 4iG Tanácsadó Testülete (Advisory Board) pedig nem rendelkezik döntési jogkörrel – írják -, így a testület tagjai sem „szólhatnak bele” a 4iG Csoport stratégiai döntéseibe. Ugyanakkor ezek a kapcsolatok valóban támogathatják az amerikai és európai piacokkal való kapcsolatépítést – teszi hozzá a 4iG.
A háttérben két magántőkealap
A 4iG tulajdonosi összetételének másik különlegessége, hogy két magántőkealap, az iG Tech és az iG Com is a részvényese, az utóbbi majdnem 40 százalékkal. A magyar jog – nem egészen megfelelve az uniós elvárásoknak – lehetővé teszi, hogy a magántőkealapok végső tulajdonosait csak az MNB és az adóhivatal ismerje, így nem tudni, kinek vagy kiknek van mintegy 40 százaléknyi beleszólásuk a magyar hadiipar gyártási potenciáljának javába.
A Direkt36 oknyomozó újságírói közelebb kerültek a titok nyitjához, mert másfél évvel ezelőtt betekintést nyertek bizonyos iratokba, és azokból az derült ki, hogy az iG Com mögött jelentős részben állami befektetés áll. Egy eredetileg állami befektetőcég, a Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. 2021 végén 72 milliárd forinttal járult hozzá, hogy az iG COM tőkeemeléssel részvényeket vásárolhasson a 4iG-ben. Bár a kormány időközben az Óbudai Egyetem vagyonkezelő alapítványának juttatta a Széchenyi Alapokat, ettől még a befektetési portfóliónak nem feltétlenül kellett változnia, tehát ez a – húszéves futamidejű – állami forrás még mindig a magántőkealapban lehet. (Ugyanez a Széchenyi Alapok volt az, amely a 4iG-ben részvényes portugálokat tőkével segítette az Euronews hírtelevízió megvételében.)
Jogi szempontból vannak problémák
Összességében tehát nem egyértelmű, hogy kinek milyen mértékű beleszólása lesz a magyar védelmi ipar fontos cégeinek működésébe. A legnagyobb ellenzéki párt, a Tisza szakpolitikusa, Ruszin-Szendi Romulusz politikai alapon közelítette meg a kérdést, és ítélte el a privatizációt, mint ami destabilizálja a hadiipart, és az ország biztonságát veszélyezteti.
A Transparency International viszont jogi alapon közelítette meg a magánosítást, és így talált ordító hiányosságokat. Egyáltalán nem látszik ugyanis jogszerű alapja annak, hogy az állam egyszer csak előálljon, rámutasson egy magánvállalatra, és azt mondja, hogy neki ad el egy nagyságrendileg százmilliárd forintos állami vagyont.
A Transparency azonnal közérdekű adatigényléssel fordult a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, hogy mi tette lehetővé, hogy a kormány mellőzze a nemzeti vagyonról szóló törvényben előírt versenyeztetési kötelezettséget. Az N7 vagyonelemeit ugyanis csak pályázat útján lehetett volna értékesíteni, és ha esetleg így történt volna, akkor a Transparency szeretné látni az erről szóló dokumentumokat, a többi ajánlatot, és az állami döntéshozók nevét.
Ez ugyanis a legnagyobb probléma a hadiipari vállalatok eladásával. Ha azt kérdeztük a hozzáértőktől, racionális döntés volt-e, hogy az állam az elmúlt években szorgosan gyűjtögette a védelmi ipari vállalatokat, most pedig eladja azokat, akkor a biztonsági szakértő, Kis-Benedek József például azt mondta, a hadiipari vállalatok tulajdonosi összetétele világszerte nagyon változatos, de kifejezetten jellemző a vegyes, tehát állami és magántulajdon együttes jelenléte ezekben a cégekben. (Ilyen például az Airbus is, amelyben francia, spanyol és német állami tulajdon is van, és amúgy a most privatizálásra kijelölt 9 vállalat egyikében tulajdonostárs is.)
A szakértő azt mondta, nem volt rossz döntés, hogy előbb az állam vásároljon részesedéseket, mert az állammal szívesebben tárgyalnak az eladók is, hiszen a bizalmat erősítő garanciákat tud adni. Az állami továbbértékesítésre azonban csak annyit mondott: a lényeg most láthatóan az volt, hogy ezek a vállalatok magánkézben legyenek. Szerinte ez a tulajdonosi struktúra „kísérleti stádiumban van”, és a jövő dönti el, hogy a 4iG mire lesz képes, milyen nemzetközi üzleteket tud kötni.
Kockázatok és kihívások
Ami biztos, hogy ha a 4iG pénzre tudja váltani az Orbán-kormány által a német nagytőkével és az amerikai republikánusokkal szövögetett kapcsolatokat, jó üzleteket köt, és profitál a háborúk által terhelt világ védelmi iparának konjunktúrájából, akkor busás nyereségek keletkezhetnek. Ebben az esetben a privatizáció tökéletes lesz arra, hogy ez a profit elsősorban a kormányhoz közeli magánkezekbe áramoljon.
De ha nem jön be ez a forgatókönyv, az sem lesz jó az adófizetőknek, mert a 4iG-nek a távközléstől a hadiiparig terjedő portfóliójához rengeteg állami segítség, hitel, jegybanki kötvényprogram járult hozzá. Ez pedig kiszolgáltatottá teszi a 4iG-t és a hitelezőit is, amely hitelezőknek a száma vélhetően ezzel a védelmi ipari bevásárlással is gyarapszik.
Még egy hónapja sincs, hogy a 4iG közzétette a legutóbbi hitelminősítői jelentést, amelyben az áll, hogy a vállalat adóssága 2024-ben 953,4 milliárd forint volt. Bár a Scope Ratings finanszírozhatónak tartja a 4iG kötelezettségeit, de – még a hadiipari befektetés híre előtt – azt is megállapította, hogy „likviditási kihívások merülhetnek fel” például újabb jelentős felvásárlások esetén, „különösen akkor, ha az adósságlejáratokat nem sikerül refinanszírozni”, vagyis újabb és újabb hitelekkel betömködni a lyukakat. Márpedig a most körvonalazódó 60-80 milliárd forintos újabb kötelezettségvállalás éppen egy ilyen jelentős felvásárlás.
|
Védelmi ipari privatizáció a 4iG-val: hatalmas üzlet, hatalmas kérdőjelekkel és még nagyobb kockázatokkal
|
Súlyos következményekkel jár és meglepő fordulatokat hozhat az a tulajdonosi összetétel, amely a kormány döntése alapján kialakul a magyar védelmi ipar meghatározó vállalatainál. A privatizáció ráadásul verseny nélkül, átláthatatlan módon és a társadalmi vita kizárásával történt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250617_Ki-viszi-a-puskat
|
2025-06-17 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Az ELTE megkereste a HUN-REN vezetését azzal, hogy szívesen átvenné annak négy, humán- és társadalomtudományi kutatással foglalkozó egységét (Bölcsészettudományi, Nyelvtudományi, Társadalomtudományi, valamint Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont). Az átvétel után az ELTE önálló jogi személyekben megőrizné a kutatóközpontok szervezeti önállóságát – közölte ma az egyetem a szeptember elsejével életbelépő tervet, és ezzel szinte szó szerint megegyező közleményt tett közzé a HUN-REN is.
„A HUN-REN vezetése a beérkezett kezdeményezést követően azonnal megkezdte az egyeztetéseket az érintett intézményekkel, valamint az ELTE rektorával és az egyetem fenntartójával. A döntés előtt a megbeszélések jelenleg is zajlanak, az eredményekről folyamatos tájékoztatást adunk” – zárul a közlemény.
A HVG úgy tudja, nem egészen így történt a dolog. A döntés egészen felülről, Orbán Viktor köréből érkezett.
Az eddig nem konfliktuskereső Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke azonban ezt az öncsonkítást nem akarta a nevére venni, ezért született meg az a döntés, hogy hivatalosan az ELTE kéri az intézeteket. Úgy tudjuk, a HUN-REN közszolgáltatási szerződését eleve úgy fogalmazták meg, hogy abba alig-alig férnek be a humán intézetek. Gulyás Balázsnak valószínűleg csak annyit sikerült elérni, hogy ne az eredeti forgatókönyv valósuljon meg, ami szerint különböző egyetemekhez dobták volna szét az intézeteket. A döntés nagyon rapid módon született meg múlt hét pénteken. Hétfőn tájékoztatta az intézetvezetőket Gulyás a döntésről, és arról, hogy nincs ellene apelláta. Az ELTE rektora is találkozott a vezetőkkel, és igyekezett megnyugtatni őket.
Információink szerint ezeket mondta :
· A kutatóközpontok jogfolytonosan, önálló jogi személyiségként fognak működni.
· Az ELTE szervezetében közvetlenül a rektor alá fognak tartozni.
· de továbbra is a jelenlegi telephelyeiken működnek tovább.
· A kutatóközpontok munkavállalóinak munkaszerződése jogfolytonos lesz.
· A HUN-REN maradó kutatóközpontjaihoz hasonlóan a kutatóközpontok munkavállalói megkapják az év folyamán a beígért fizetésemelést.
De vajon mi a célja a kormánynak?
Van egy jóindulatú megközelítés, amely szerint belátták, hogy a KEKVA-ként működő tudományegyetemek nem igazán sikeresek, ezért mégis az ELTÉ-ből akarnak csúcsegyetemet létrehozni, és ezekkel az intézetekkel turbózzák fel, amelyekben nagyon sok minősített kutató dolgozik, és gyakorlatilag egy tollvonással duplájára nő az egyetem publikációinak a száma.
Ám valószínűbb az a megközelítés, hogy így akarják elsorvasztani az intézeteket. Ez tehát annak a folyamatnak a betetőzése, ami az intézethálózat MTA-tól való elszakításával kezdődött. Nem merik bevallani, hogy korlátozzák a tudományos szabadságot, vagy felvállalni, hogy bezárjanak intézeteket, inkább a lassú elsorvasztást, elbizonytalanítást választják. Ugyanis bár a kormány ígérete szerint az egyetem megkapja az intézetek 2026-os büdzséjét, de arra semmi garancia nincs, hogy utána is kifizetik azt. Ebben az esetben pedig az ELTE majd kénytelen lesz leépíteni a munkatársakat. Egyelőre ugyan azt ígérik, hogy az intézethálózat megőrzi a függetlenségét, de arra sincs garancia, hogy ez a jövőben, finanszírozás hiányában is így marad-e. A kormány régóta azt kommunikálja, hogy a hangsúly a természettudományos kutatásokon van, a bölcsész- és társadalomkutatást csak ballasztnak érzi, különösen, hogy nem a szájíze szerint kutatnak és nyilatkoznak a tudósok.
Az MTA egyelőre nem kommentálta az esetet, ugyanakkor van egy ütőkártya a kezében. A máig végre nem hajtott tavaly decemberi közgyűlési határozat, amely szerint a köztestület eladja a tőle elszakított intézeteknek még a tulajdonában lévő ingatlanait, csak arra az esetre vonatkozik, ha a HUN-REN megőrzi az egységét. Legalábbis így lehet értelmezni azt a mondatot, hogy azzal a céllal adja el az ingatlanokat, azok „maradéktalanul az azokat jelenleg is használó kutatóhálózat tulajdonába kerüljenek, és ott is maradjanak a hazai tudományos kutatást szolgálva”.
Ugyanakkor az MTA-tól nem várható jelentős tiltakozás, mert Schmidt Mária, és mások támadásainak tükrében világos, hogy a köztestület is veszélyben van. A kormány állítólag olyan új akadémiai törvényt készít elő, ami tovább csorbítja a köztestület jogait, még az akadémikusoknak járó illetmény is veszélyben van.
A HUN-REN hangsúlyozza, hogy „ez a javaslat nem érinti a HUN-REN többi, különösen a természettudományos kutatóhelyeit”. Azonban valószínű, hogy hosszú távon ezekre is az elsorvasztás vár, hiszen a Krausz Ferenc által vezetett, nemrég megalapított Élvonal Kutatóintézet gyakorlatilag az ő feladatukat veszi át. A bölcsész, társadalomtudományi, és közgazdasági intézetek leválasztása példát statuál arra, hogy ezek az intézetek is leválaszthatók. Van köztük néhány igazán sikeres, a Semmelweis Egyetem bizonyára igényt tarna tartana a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetre, a debreceni egyetem az Atommagkutató Intézetre, és így tovább.
Egyelőre csak az Akadémiai Dolgozók Fóruma tiltakozik a hálózat egységének megszüntetése ellen, közleményükben a leghatározottabban felszólítják „Darázs Lénárdot, az ELTE rektorát, hogy ne segédkezzen a kutatóhálózat szétverésében, ne vállalja el a kormány által ráerőltetett hóhérszerepet. Itt az ideje továbbá, hogy Gulyás Balázs, aki a HUN-REN elnökeként a kutatóhálózatot érő támadásokkal kapcsolatban egyszer sem szólalt meg, végre kiálljon a kutatóhálózat egysége érdekében”.
|
Szétszedik a HUN-REN kutatóhálózatot: négy központ az ELTE-hez kerül
|
Még kérdés, hogy az intézetek által használt akadémiai ingatlanegyüttes is átkerül-e.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250617_Szetszedik-a-HUN-REN-kutatohalozatot
|
2025-06-17 16:17:00
| true | null | null |
HVG360
|
Szokás szerint a tavalyi évet is veszteséggel zárta Magyarország tengeri kikötője, vagyis a trieszti kikötői koncessziót tulajdonló, és a parti ingatlanon logisztikai központot fejlesztő állami cég, az Adria Port Zrt. A veszteség 2024-ben 861 ezer euró volt (a könyvelés 410-es euróárfolyamán 353 millió forint). Ez egyébként valamivel jobb eredmény, mint a megelőző év 982 ezer eurós vesztesége.
A tulajdonképpeni működési eredmény sokkal rosszabb, 1,26 millió euró, azt szépítette a pénzügyi műveletek (elsősorban kapott kamatok) 418 ezer eurós nyeresége. Tavaly is tetemes volt – bár a projekt előkészítése miatt nem meglepő – az igénybe vett szolgáltatások értéke: 932 ezer euró. A személyi jellegű ráfordítások (elsősorban bérfizetések) összege 564 ezer euró volt.
A veszteséget a tulajdonos (a joggyakorló külügyminisztérium) ahogy korábban, most is az eredménytartalékba helyezi. Az eredménytartalék (a 2023-as veszteséggel együtt) 4,1 millió eurón, 1,7 milliárd forinton állt –
miután a tavalyi veszteség is az eredménytartalékba kerül, annak egyenlege hajszál híján mínusz 5 millió euróra nő, vagyis épp 2 milliárd forint fölé.
Az eredménytartalékban halmozódó veszteség csak azért nem probléma, mert a kormány alaposan feltőkésítette az Adria Portot, a tőketartalék mértéke közel 30 millió euró.
Az Adria Portnak egy 2023-ban gründolt olaszországi leányvállalata is van (azon túl, amit a kikötői koncesszióval vásárolt), a milánói bejegyzésű APH Invest S.r.l. Egyelőre ez is csak a veszteséget termeli, 2024-et 31 ezer euró mínuszban zárta. (A 2023-as, tehát az alapítás évében könyvelt veszteség még csak 10 ezer euró volt.) Az APH Investnek bevétele mindeddig nem keletkezett, tavaly a kiadások oroszlánrésze, 27,5 ezer euró szolgáltatások igénybe vétele volt.
A kikötő, ami nem kikötő
A trieszti kikötő – valójában egy kikötői koncesszió, illetve egy partszakasszal rendelkező, kármentesítésre szoruló, jogi eljárásokkal terhelt volt iparterület – „megvásárlását” a kormány 2019-ben jelentette be. A tranzakció valójában csak 2020-ban zárult, majd évekig tulajdonképpen nem történt semmi.
Érdemi fejlemények csak tavaly történtek. A trieszti kikötői hatóság közlése szerint 2024 szeptember 2-től 2025 december 31-ig medertisztítási munkákat végeznek a csatornában, amelynek rakpartján Magyarország terminált létesít. A hatóság nem sokkal korábban jóváhagyta a tervek módosítását, így a rakpart elején nem lesz kompmóló.
Egyébként a kikötői hatóság részben uniós forrásból valósít meg fejlesztéseket a kikötőben, azokon a részeken is, amelyek a magyar terminált érintik.
Épül. De most már tényleg. Állítólag
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára idén februárban jelentette be, hogy „megkezdődött” a kikötő építése. Az építés menete:
· először egy 250 méteres partfalszakasz építenek, amihez 50 ezer köbméteres területet töltenek fel a tengerben;
· ezt viszik tovább 400 méterrel, így összesen 650 méternyi partszakasza lesz a magyar kikötőnek;
· emellett 30 hektáron építenének fel egy nagy logisztikai központot, és itt húzzák fel a tengeri operációhoz szükséges létesítményeket is.
Az államtitkár ígérete szerint a kikötő 2028-ban teljes kapacitással fog működni. Hogy ennek lesz-e bármi értelme, az kérdéses. A kormány szerint igen, megkönnyíti majd a magyar exportot. Iparági szakértők már a koncesszió megvásárlásakor megkérdőjelezték a projekt létjogosultságát: az exportáló magyar vállalatoknak megvannak a bejáratott, költséghatékony megoldásaik, a kikötő túl kicsi lesz, a magyar államnak pedig nincsenek meg a szükséges kompetenciái és kapacitásai a hasznosításhoz.
|
Már 2 milliárd forintos bukó a magyar kormány nagy álma, a tengeri kikötő
|
Tavaly 861 ezer euró, azaz 353 millió forint veszteséget termelt az Adria Port, a magyar trieszti kikötő fejlesztője és tulajdonosa. A cég ezzel már közel 5 millió euró, avagy bő 2 milliárd forint veszteséget halmozott fel. Az Adria Port olasz leánycégének vesztesége ezen felül 31 ezer euró volt. A hat éve „megvásárolt” „kikötő” (valójában kármentesítésre szoruló ipartelep) most már épül, állítólag 2028-ra lesz kész.
| null | 1 |
https://hvg.hu/ingatlan/20250618_adria-port-trieszti-kikoto-2024-veszteseg-ebx
|
2025-06-18 11:28:00
| true | null | null |
HVG
|
Hosszú idő óta először jelent meg a nyilvánosság előtt Novák Katalin volt köztársasági elnök, aki egy temesvári pódiumbeszélgetésen arra panaszkodott, hogy pokoli másfél éve volt.Nagyon embert próbáló időszak volt ez a másfél év, úgyhogy nem mondom azt, hogy amikor a napi hálaadást mondtam el reggelente, akkor nem volt olyan nap, amikor egy picit ne gondolkodtam volna el rajta, hogy mi is az, amiért ma hálát tudok adni.A pódiumbeszélgetésen azt mondta, a kegyelmi jogkör gyakorlása volt a legnehezebb feladata, azonban a 444 kérdésére továbbra sem volt hajlandó válaszolni arra, pontosan kinek a javaslatára vagy nyomására adott kegyelmet K. Endrének, és tényleg lemondatták-e. Februárban a Telexet egy londoni előadás előtt azzal rázta le, hogy nincs relevanciája a kegyelmi döntésre vonatkozó kérdésnek.Novák megnyilvánulása után Magyar Péter azt ígérte, ha kormányra kerülnek, elveszik a volt elnököknek járó juttatásokat.Van mit elvenniAzon kívül, hogy Novákot lelkileg megviselhette az elmúlt másfél év, egyéb szempontból nem lehet oka panaszra, a Fidesz ugyanis Schmitt Pál lemondása óta gáláns azokkal az államfőkkel, akik a ciklusuk kitöltése előtt távoztak. Például, nekik is jár még az államfői fizetés.Novák Katalin fizetése ráadásul nem sokkal a bukása után lett magasabb: az addigi 4,6 millió helyett tavaly márciustól már 5,2, idéntől pedig 5,7 milliót kap, ahogy a többiek is.A fizetésük ugyanis az előző évi átlagbérhez van kötve, így automatikusan emelkedik.A törvény értelmében a volt elnököknek jár mégkérelmükre megfelelő lakás használatának joga,legfeljebb háromfős titkárság alkalmazása,térítésmentes egészségügyi ellátás,személyes gépkocsihasználat.A lakás fenntartását és egy háztartási alkalmazottat az Országgyűlés Hivatala finanszírozza. A volt elnök ugyanezt kérheti az általa használt lakás esetén is, vagyis úgy, hogy a saját lakásába költözik vissza. Novákkal az eddigi hírek szerint ez a helyzet: a lemondása után nem kért "szolgálati lakást" (ami Áder Jánosnál egy 720 négyzetméteres svábhegyi villát takart), hanem pár hónapos csúszással visszaköltözött korábbi otthonába.Addig a család a Béla király úti rezidenciát használta, holott jogilag azt már Sulyok Tamás megválasztott elnöknek kellett volna igénybe vennie.Novákot egyébként egy évig, idén február 26-ig a TEK is védte.A három fős titkárság mellé Novák kért egy "gazdasszonyt", vagyis házvezetőnőt, de Áder Jánosnak is van egy negyedik alkalmazottja, akinek nem ismert a beosztása.A három-három fős titkárságot mindhárom volt elnök igénybe veszi. Tavaly szeptemberben küldtünk közérdekű adatigénylést arról, hogy a titkárságon dolgozók mennyit keresnek.A törvény értelmében minden titkárságnak jár egy autó, hivatalos célra. Lehet, hogy az ő fizetésük is emelkedett azóta.Nem tudni, mit csinálBukása után Novák hónapokra eltűnt a nyilvánosság elől, miközben a fizetését felvette, így közérdekű adatigénylésben tételes válaszokat vártunk arra, hogy milyen programokon, eseményeken vett részt, illetve milyen jótékonysági vagy egyéb tevékenységeket vállalt. Ha ilyen nem volt, akkor pedig írják le, mivel foglalkozik a volt elnök, és miben segíti őt a titkárság, aminek fenntartása havonta szintén több, mint 5 millióba kerül.Erre ez a semmitmondó válasz érkezett szeptember végén: "a Volt Köztársasági Elnökök Titkársága ellátja a volt elnökök szakmai, politikai, diplomáciai, protokolláris és média feladatait, segíti közéleti szerepvállalásukat, előkészíti kulturális rendezvényeken való részvételüket, valamint elvégzi a közcélú adományaikkal kapcsolatos feladatokat. A titkárság munkatársainak feladatairól a volt köztársasági elnökök rendelkeznek. Elnök Asszony több nem nyilvános találkozón vett részt az elmúlt időszakban, ezek szervezése, lebonyolítása is a titkárság feladata."Novák akkoriban debütált egy, a születésszám növekedésével foglalkozó NGO, az X-Y Worldwide társalapítójaként és vezérigazgatójaként. Stephen J. Shaw demográfus oldalán tért vissza, akinek a szakma ízekre szedte a dokumentumfilmjében foglalt állításokat.Novák több külföldi demográfiai fórumon részt vett Dél-Koreában és Japánban, majd az Atlanti Tanács két díjazottjával, Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel és Elon Muskkal közös fotót posztolt azzal a szöveggel, hogy csak a gyerekek menthetik meg a világot.Dél-Koreába és Japánba volt köztársasági elnök minőségében hívták Novákot, és Mandiner Novák titkárságára hivatkozva azt írta, az utakat Novák saját zsebből fizette. Azóta volt még egy londoni útja is, ahol egy konferencián beszélt a demográfiáról. Most Temesváron elárulta, hogy a szöüli főpolgármesternek a tanácsadója is lett demográfiai ügyekben.Az X-Y Worldwide annyira nem pörög: Novák ezzel kapcsolatban sem ontja a posztokat, a szervezet tevékenységéről pedig a regisztrált tagok sem tudnak semmit.
|
5,7 milliós fizetés, ingyen lakhatás, házvezetőnő és magáncélra kapott autó mellett panaszkodott pokoli másfél évre Novák Katalin
|
Titkársága közben még csak azt sem árulja el, pontosan mit csinál a volt köztársasági elnök.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/19/57-millios-fizetes-ingyen-lakhatas-hazvezetono-es-magancelra-kapott-auto-mellett-panaszkodott-pokoli-masfel-evre-novak-katalin
|
2025-06-19 15:04:21
| true | null | null |
444
|
Építési terület- mindössze ez a felirat olvasható egy szalaggal körbetekert visegrádi telek körül, amelyen március vége óta az új, kulcsrakész állapotú "Apróka mini bölcsődének" kellene állnia. Az Európai Unió ugyanis 244 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosított az Apróka Bölcsőde Nonprofit Kft. részére, hogy 8 férőhelyes mini bölcsődét hozzon létre a Pest megyei településen. Ez a tervezett határidőig, vagyis március végéig nem történt meg, a telken mindössze egy elhagyatott, fémszerkezetű épülettorzó áll. Helyi forrásaink szerint legalább egy éve semmilyen munkavégzés nem történt itt.Az Apróka Bölcsőde Nonprofit Kft. székhelye egy budaörsi székhelyszolgáltató címén található, és mindössze 10 nappal azelőtt jegyezték be, hogy támogatási kérelmét benyújtotta volna a negyedmilliárd forintos beruházásra. A társaság megalakulása után két hónappal el is nyerte a 244 923 000 forintos támogatást, ám ekkor még nem rendelkezett telekkel, amire bölcsődét kívánt építeni. A cég ezért a visegrádi önkormányzathoz fordult, hogy helyszínre lenne szüksége a beruházáshoz. Az önkormányzat megtárgyalta az ügyet, és egy Duna mellett fekvő telket ajánlott fel, amit a város értékbecslése 37 millió forintra taksált, ám a helyi önkormányzati lap szerint végül 42 milliós kikiáltási áron kelt el.6 fotóA frissen alakult bölcsődei cég a kötelező öt éves üzemeltetésen felül további plusz öt év működtetést vállalt az önkormányzat felé. De a pályázatában még ennél is többet ígért: napelemek, hőszivattyúk telepítését, őshonos fákkal beültetett parkot, valamint - tisztázatlan okból - elektromos autótöltő felszerelését is vállalta a bölcsődéhez. Azt írták:a projekt 8 család és édesanya helyzetén kíván javítani a szolgáltatással és az időszakos gyermekfelügyelettel, a játszócsoport pedig további 10-20 család számára nyújt segítséget. A projekt 3 fő számára állandó munkalehetőséget kínál. A projekt keretében hiánypótló beruházás valósul meg, mely a munkába visszatérő édesanyák elhelyezkedési esélyeit javítja.A beruházás azonban az elmúlt három évben nagyon keveset haladt, szemlátomást rengeteg munkára és pénzre volna szükség a befejezéshez. A cég adószámát ráadásul nemrég törölték is egy időre, feltehetően azért, mert a társaság óriási késéssel adta csak le a 2023-as pénzügyi beszámolóját. Kerestük a céget kérdéseinkkel, de levelünkre nem válaszoltak, ahogyan a visegrádi önkormányzatot is hiába kerestük, ők sem válaszoltak.Figyelemre méltó körülmény, hogy a cég ügyvezetője, egyben egyik tulajdonosa a Visegrádtól több mint 200 kilométerre fekvő Pincehely lakosa, a másik tulajdonos pedig a még messzebb fekvő Sopron lakója. Utóbbi személy ráadásul egy másik, meglehetősen gyanús bölcsődeépítésben is érdekelt. A férfi ugyanis résztulajdonosa a Törperős Nonprofit Kft.-nek, ami szintén 244 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el, hogy Balatonszabadiban építsen bölcsődét.A társaság mára kényszertörlési eljárás alatt áll.Ezt a cikket azért olvashatod tovább, mert előfizettél.A személyi átfedés miatt annyira nem meglepő, de az Apróka és a Törperős bölcsődei projektcégek csaknem azonos pályázatot adtak be. További hasonlóság az is, hogy Balatonszabadiban egy úgyszintén fémszerkezetes épülettorzó készült csak el, csakúgy, mint Visegrádon, és a helyiek szerint ezen a helyszínen is legalább egy éve nem történt semmilyen munkálat. Bár a tervek szerint utóbbi bölcsődének csak év végéig kellene elkészülnie, egyelőre nem látni, hogy ez a cél miként érhető el. Erre utal a kényszertörlési eljárás mellett az is, hogy a társaság hivatalos e-mail címe sem működik, arról visszapattant sajtómegkeresésünk.Érdekes adalék ugyanakkor, hogy a Törperős Nonprofit Kft. úgy nyert majdnem negyedmilliárd forintot bölcsődeépítésre, hogy egy olyan telken kezdték meg a beruházást, ami nem is a cég tulajdona. A telek birtokosa egy vagyonkezelő társaság, amit egy 73 éves, szintén pincehelyi asszony vezet, akit sikerült is utolérnünk. A nő a fiához irányított minket, mondván, ő csak névleg van benne a projektben. A fia telefonon és sms-ben is válaszokat ígért kérdéseinkre, ám cikkünk megjelenéséig nem reagált megkeresésünkre, utolsó üzenetében azt írta, hogy a dombóvári kórház sebészetén vár ellátásra. Ha válaszol, frissítjük cikkünket.A visegrádi önkormányzattal ellentétben sikerült utolérnünk Balatonszabadi polgármesterét. Hosszú-Kanász Eszterrel több ízben is beszéltünk, aki elmondta, hogy ugyanarra a forrásra, amit a Törperős Nonprofit Kft. elnyert, az önkormányzat is pályázott, igaz, ők a meglévő óvoda felújítását tervezték belőle, ám nem nyertek.8 fotóA település jegyzője azt írta lapunk megkeresésére: "A mini bölcsődei fejlesztés nem ütközik az önkormányzat érdekeivel, sőt inkább örülünk, ha ilyen szolgáltatással bővítjük a településünket." Ugyanakkor a Törperős Nonprofit Kft.-ről szólva azt közölte:Hogy miért ezt a települést, helyet választotta a beruházó, nem tudjuk.Megkerestük kérdéseinkkel a tárcát is. Mások mellett arról is érdeklődtünk, ki vezeti az említett főigazgatóságot, ugyanis nyilvános nyomát nem találtuk a szervezet vezetőinek. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Nemzeti Fejlesztési Központja válaszában azt írta, a felsorolt projektekre vonatkozó pályázati felhívások alapján azonos feltételekkel nyújthatták be kérelmüket önkormányzatok és nonprofit szervezetek - ám azt nem magyarázták meg, hogy egy önkormányzattal szemben miért egy frissen alakult cég kapja a forrást. Közölték viszont, hogy a fejlesztéspolitikai projektek esetében folyamatos a kapcsolattartás a kedvezményezettekkel, az irányító hatóságok feladata a nyomon követés és a jogszabályoknak való megfelelés vizsgálata.Amennyiben szabálytalanságra okot adó körülmény merül fel, az intézményrendszer szabálytalansági eljárás keretében kivizsgálja azt. Kényszertörlési eljárás esetében szabálytalansági eljárás indul- írták. Hozzátették, hogy az általunk említett projektek esetében a pályázati felhívás alapján a záró elszámolást legkésőbb 2029.06.29-ig kell benyújtani. Tehát a szóban forgó projektek még nem lezártak, köztük szerepel olyan is, amely esetében a megvalósítási helyszín változása van folyamatban, azt viszont nem árulták el, melyikről van szó. Végül közölték, amennyiben a kedvezményezett a projekttel nem lesz képes elszámolni a szerződésben meghatározottak szerint, úgy a kifizetett támogatási összeget visszakövetelik.Mint kiderítettük, az sem egyedi eset, hogy egy cég nem a saját telkén valósítja meg az uniós pénzből épülő beruházását. Szintén egy teljesen ismeretlen társaság birtokában van az a gödi telek, ahol a Kicsike Csibék Nonprofit Kft. épít mini bölcsődét 255 millió forint vissza nem térítendő EU-s támogatásból.Ez a cég már üzemeltet egy bölcsődét, ám az teljesen homályos, miért egy másik társaság telkén építi új mini bölcsődéjét. Ennek megvalósulása különben szintén kérdéses, egyrészt azért, mert a társaság április eleje óta végrehajtás alatt áll, így nem kizárt, hogy azt a pénzt is lefoglalják, amit a bölcsődefejlesztésre kap, másrészt azért, mert a cég ügyvezetője lapunkat arról tájékoztatta, hogy nem elég az elnyert támogatás a kivitelezésre, ezért többletköltség igényt fog benyújtani az építkezéshez.Ez azért érdekes, mert Gödön a legnagyobb ingatlanportálok adatbázisa szerint 250 millió forint körüli összegért már úszómedencés luxusházat lehet vásárolni. A társaságot egyébként levélben is kérdeztük arról, miért nem elég a támogatási összeg, illetve arról is, miért egy ismeretlen cég tulajdonában áll a telek, amire építkeznek, ám erre már ők sem válaszoltak, de az a társaság is figyelmen kívül hagyta megkeresésünk, amelyiknek a telkén építkeznek.5 fotóUgyanebből a forrásból nyert vissza nem térítendő támogatást a Gyöngyvirág Bölcsőde Nonprofit Kft. is, hogy Siófokon alakítson ki bölcsődét, valamint a Piszke Bölcsöde Nonprofit Kft. arra, hogy Nagykozáron építsen bölcsődét. Előbbiről még csak azt sem sikerült kideríteni, hogy hol építkeznek majd, utóbbiról pedig Nagykozár polgármestere mit sem tudott, Radivojevics Dávid lapunknak azt mondta, nem tud arról, hogy megindult volna az építkezés, és azt is csak nagyjából tudja, hogy hol fekszik a telek, ahova építkeznének. Utóbbi cég ellen is nemrég még kényszertörlési eljárás volt folyamatban, valamint mindkét cégben közös, hogy tulajdonosaik, illetve ügyvezetőik nem az adott településen laknak, hanem akár kétszáz kilométerre a beruházástól.Gyanús bölcsődeépítésekről már Hadházy Ákos független képviselő is többször posztolt. A politikus mutatta be például azt a luxusvillának tűnő, mélygarázzsal is rendelkező épületet Ürömön, ahol a "Vadmarcipán" mini bölcsőde épült meg 220 millió forint vissza nem térítendő támogatásból. Az épületet többször is fölkerestük, első alkalommal teljesen üres volt, másodjára viszont már egy bölcsődei dolgozó nyitott ajtót, aki annyit mondott, hogy már négy gyerek jár hozzájuk.A pazar kilátással rendelkező, fényűző villára hasonlító ingatlan tulajdoni lapjáról derült ki, hogy az egy másik cég tulajdonában van, és csak 2028-ig van használati engedélye rá a Vadmarcipán bölcsődének. Ezért megkerestük kérdéseinkkel a cég ügyvezetőjét. Balázs Nóra azt írta:Az intézmény jelenleg is működik, az ingatlan már nem áll uniós támogatás hatálya alatt.Azonban - hiába kérdeztünk vissza - az nem derült ki, hogy ez azt jelenti-e, hogy visszafizették az EU-s támogatást.Azt írta, a mini bölcsőde 16 férőhelyes, és jelentős segítséget nyújt a helyi családoknak, különösen egy olyan településen, ahol a kisgyermekes háztartások száma magas, de a férőhelyek száma alacsony - ehhez képest nemrég még csak négy gyerek járt az intézménybe. Az ügyvezető kiemelte:A működést hátráltatja, hogy Hadházy Ákos országgyűlési képviselő rendszeresen megjelenik az intézmény előtt és fotókat készít - ez több szülőt elbizonytalanít, akik gyermekeik nyugalmát és biztonságát tartják szem előtt.Érdekesség, hogy Balázs Nóra azt is megemlítette, hogy az Ürömön működő Vadmarcipán Mini Bölcsőde EU-s pályázatát Szücs Edit nyerte el a cég alapítójaként. Szücsnek és a Vadmarcipán Bölcsőde Nonprofit Kft. korábbi címe egyébként megegyezett azzal a címmel, ahol az Apróka Bölcsőde Nonprofit Kft. alapították. Ez az a cég, ami a már említett épülettorzót maga után hagyta Visegrádon.7 fotóBalázs Nóra egyébként több bölcsődét üzemeltető cégnek a vezetője, valamint az ő irányítása alatt működik a Csillag Pagony Nonprofit Kft. is, ami a III. kerületben üzemeltet óvodát, valamint a közelmúltig a XV. kerületben működtette a Ribizli Bölcsődét és Óvodát. Utóbbi nemrég bezárt, ám tavalyi látogatásunkkor sem találtunk ott senkit. Ennek az intézménynek azért van jelentősége, mert létrehozására egy korábbi EU-s program keretében 150 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyertek el. A támogatói adatlap szerint a projekt tervezett befejezése 2019. december 31. volt.E dátum és a bezárás ténye arra utal, hogy a kötelező 5 éves fenntartási idő után rögvest bezárták az intézményt.De ez még nem minden, további figyelemre méltó körülmény, hogy a Ribizli óvoda helyén már ezt megelőzően is egy óvoda működött, ez volt a Madárka Óvoda. A Google korábbi felvételén még látható is az épület korábbi állapota és a Madárka óvoda táblája. Ez pedig azt jelenti, hogy már egy meglévő óvoda épületét alakították át, amire elköltöttek 150 millió forintot, hogy aztán 5 évvel később bezárják, az ingatlan pedig magántulajdonban van.Utóbbi intézményről szintén érdeklődtünk Balázs Nóránál, aki azt írta, hogy a bölcsőde fejlesztésére irányuló pályázatot nem ő, hanem Herczeg Ágnes, a Csillag Pagony Nonprofit Kft. korábbi tulajdonosa nyerte el, és ő is valósította meg a beruházást. A beruházás befejezését követően a Csillag Pagony Nonprofit Kft. tulajdonjogát vették át, az ingatlanra pedig bérleti szerződésük volt.A bölcsőde az 5 éves kötelező fenntartási idő lejártával zárt be, ennek megfelelően a további hasznosításról az ingatlan tulajdonosa dönt majd, mivel a Kft. nem tulajdonosa az épületnek.Hozzátette, fontos megjegyezni, hogy a XV. kerületben több állami fenntartású óvoda is bezárt az utóbbi időszakban, és az említett óvoda működtetése is folyamatos veszteséget termelt. Arra viszont nem adott választ, hogy milyen fejlesztéseket hajtottak végre az egyébként óvodának berendezett ingatlanon 150 millió forint értékben.
|
Elhagyatott épülettorzók, köddé vált cégek: nem épülnek a bölcsődék, amikre százmilliókat adott az Európai Unió
|
A pályázatok sorsáról a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumban döntöttek, így arról is, hogy egy önkormányzat helyett inkább egy olyan cégnek ítéltek forrást, amelyik aztán eljárás alá került.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/06/03/europoli-bolcsode-beruhazas-epites-europai-unio-vissza-nem-teritendo-tamogatas-elhagyatott-epulettorzo-vegrehajtas-kenyszertorles/
|
2025-06-03 06:00:05
| true | null | null |
24.hu
|
Országszerte negyedmilliárd forintos vissza nem térítendő támogatásokat nyertek el semmiből alakult nonprofit cégek bölcsődeépítésre. A társaságok nagy vállalásokat tettek pályázataikban: napelemet, hőszivattyút, elektromos autótöltőt ígértek. A 24.hu több helyen leállt, kétes beruházásokat, elhagyatott épülettorzókat, végrehajtás és kényszertörlés alatt álló cégeket talált, miközben van olyan bölcsőde, aminek már készen kellene lennie. A pályázatok sorsáról a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumban döntöttek. Arról is, hogy egy önkormányzat helyett inkább egy olyan cégnek ítélték a forrást, amelyik utána eljárás alá került. Navracsics Tibort cikkünk alapján a szocialista Tóth Bertalan kérdezte arról:Milyen lépéseket tesz az bölcsődeépítések kapcsán történt visszaélések ügyében?Hány bölcsőde építésére nyertek el vissza nem térítendő támogatást hazai cégek az elmúlt tíz évben?Hány olyan volt ezek közül, mely nem készült el a pályázatban vállalt időpontig?Változtatnak-e a pályázatok elbírálásán annak érdekében, hogy legközelebb inkább önkormányzatok építsenek bölcsődét kétes hátterű cégek helyett?Tesznek-e lépéseket az uniós forrásokkal történt nyilvánvaló visszaélések miatt?Minisztere megbízásából Latorcai Csaba államtitkár azt válaszolta, hogy a kormány a hazai bölcsődei hálózat fejlesztésére 2010 óta kiemelt figyelmet, támogatást biztosított. Az államtitkár ezt követően hosszan sorolta az elért eredményeket. Az elmúlt másfél évtizedben megduplázták a bölcsődei férőhelyek számát. 2010-ben 32 ezer férőhely állt rendelkezésre, ma már csaknem 70 ezer, állami és uniós forrásból újabb vidéki munkahelyi bölcsődék létrehozását is támogatják. Meghirdették a rendkívül népszerű bölcsődei térítésidíj-támogatást, ösztöndíj-programot indítottak a kisgyermeknevelő hallgatóknak.Latorcai Csaba szerint az elmúlt másfél évtizedben a bölcsődei hálózat és ellátás fejlesztése igazi sikertörténet, amitaz ellenzéki képviselők és a sajtó is hajlamos méltatlan módon figyelmen kívül hagyni. A sajtó által sugallt kép ellenére ugyanis a bölcsődefejlesztési pályázatok kedvezményezettjei döntően önkormányzatok vagy azok tulajdonában álló nonprofit cégek, valamint egyházak. A pályázati konstrukciók a területi szereplőkkel, a vármegyei önkormányzatokkal egyeztetésben, velük közösen kerültek kialakításra, így a lehetséges pályázói körök is.Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve keretében a Bölcsődei nevelés fejlesztése című pályázati konstrukcióban kizárólag 3000 lakosságszám feletti települések önkormányzatai és egyházai nyújthatnak be pályázatot. Az RRF-es konstrukcióban tehát sem nonprofit, sem nyereségérdekelt cégek nem lehetnek támogatottak. Az operatív programok keretében az elmúlt tíz évben a bölcsődefejlesztésre elnyert pályázatok között kevesebb mint 4% volt olyan projekt, melyre hazai cégek nyertek el vissza nem térítendő támogatást. Ezek közül az elmúlt tíz évben csak három pályázat nem valósult meg határidőben - írta az államtiktár, aki szerint a 24.hu által felsorolt projektekre vonatkozó pályázati felhívások alapján azonos feltételekkel nyújthatták be kérelmüket önkormányzatok és nonprofit szervezetek. A fejlesztéspolitikai projekteknél folyamatos a kapcsolattartás a kedvezményezettekkel, az irányító hatóságok feladata a nyomon követés, a jogszabályoknak való megfelelés vizsgálata.Amennyiben szabálytalanságra okot adó körülmény merül fel, az intézményrendszer szabálytalansági eljárás keretében kivizsgálja azt. Kényszertörlési eljárás esetében szabálytalansági eljárás indul. Az említett projektek esetében a pályázati felhívás alapján a záró elszámolást legkésőbb 2029. június 29-ig kell benyújtani. A cikkben említett projektek még nem zárultak le, valamint olyan is szerepel köztük, amely esetében a megvalósítási helyszín változása van folyamatban. Amennyiben a kedvezményezett nem számol el a projekttel a szerződésben meghatározottak szerint, úgy a kifizetett támogatási összeg minden esetben visszakövetelésre kerül.
|
Elhagyatott épülettorzók, köddé vált cégek: reagált a kormány
|
Vissza kell adni az uniós pénzt, ha nem épül meg a bölcsőde.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/06/20/kormany-bolcsode-beruhazas-unio-tamogatas/
|
2025-06-20 11:34:07
| true | null | null |
24.hu
|
Három év letöltendő börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte a Pécsi Ítélőtábla Töröcskei István jobboldali üzletembert, a Széchenyi István Hitelszövetkezet korábbi elnökét, az Államadósság Kezelő Központ volt vezetőjét.A hitelszövetkezet volt ügyvezetője, B. L. három és fél év szabadságvesztést kapott. Mindkét korábbi vezetőt öt évre eltiltották a foglalkozásától is.Nyári Roland, a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség helyettes szóvivője az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre elmondta, a letöltendő szabadságvesztésre ítélt két vádlott a büntetés kétharmada után bocsátható szabadlábra. Az ügy elsőrendű vádlottja, azaz az ügyvezető fellebbezett az ítélet ellen, míg a másik letöltendő szabadságvesztésre ítélt terhelt három munkanapot tartott fenn a nyilatkozata megtételére.Az osztályvezető ügyész érdeklődésünkre elmondta, hogy mindketten tagadták a bűnösségüket az utolsó szó jogán. A korábban felmentett további vádlottakat ugyancsak bűnösnek mondták ki hűtlen kezelés miatt, őket egy év nyolc hónap és két év közötti, végrehajtásában három év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.A Zala Vármegyei Főügyészség emelt vádat hűtlen kezelés miatt, és állította bíróság elé az azóta már felszámolt hitelszövetkezet vezetőit, az ügyvezető igazgatót számvitel rendje megsértésével is megvádolták. A hitelszövetkezet pénzügyi helyzete 2012-re a korábbi rossz hitelezési gyakorlat miatt a működés ellehetetlenülésével fenyegetett, ezért a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szorosabb felügyelet alá vonta működését. Azt is előírták a döntéshozók számára, hogy csak olyan hitelkérelmeket engedélyezzenek, amelyeknél a visszafizetés meghiúsulásának kockázata minimális. A hitelszövetkezet döntéshozó szerveinek tagjai azonban 2013-ban is folytatták a felelőtlen hitelezést, és hét gazdasági társaságnak nyújtottak hitelt oly módon, hogy azok a visszafizetés elmaradása eredményekénttöbb mint félmilliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a hitelszövetkezetnek.A Zalaegerszegi Törvényszék tavaly februári első fokú ítéletével mind a nyolc vádlottat felmentette a hűtlen kezelés vádja alól, kizárólag a korábbi ügyvezető igazgatót marasztalta el a számvitel rendjének megsértése miatt, ezért őt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.Az első fokú ítélet ellen az ügyész és az ügyvezető is fellebbezett. A Pécsi Ítélőtábla egyetértett a fellebbviteli főügyészséggel, és minden vádlott bűnösségét megállapította hűtlen kezelés bűntettében.A másodfokú ítélet ellen a vádlottak és védőik felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést, a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség egy vádlott kivételével tudomásul vette az ítéletet. A fellebbezések miatt az eljárás harmadfokon folytatódik a Kúrián.
|
Három év letöltendő börtönre ítélték Töröcskei Istvánt
|
A hitelszövetkezet volt ügyvezetője még nála is súlyosabb büntetést kapott. Töröcskei és a másik vezető is tagadott az utolsó szó jogán.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/05/30/harom-ev-letoltendo-bortonre-iteltek-torocskei-istvant/
|
2025-05-30 14:53:24
| true | null | null |
24.hu
|
Minden eddigi rekordját megdöntve 10,2 milliárd forint nyereséget hozott adózás után a dohánykiskereskedők monopolhelyzetű ellátója, az Országos Dohányboltellátó Kft.A cég bevétele az előző évihez képest 70 milliárddal, 1123 milliárd forintra nőtt.A dohánypiac újraszabályozása az akkor kancelláriaminiszter Lázár János nevéhez fűződik, és a fideszes politikus hódmezővásárhelyi gazdasági holdudvarának erős emberéhez, Sánta Jánoshoz köthető a kivételezett helyzetű dohánynagykereskedő többségi tulajdonosa, a Tabán Trafik Zrt.Az Országos Dohányboltellátó Kft. két tagja a rekordprofitból rekord méretű osztalékot vett ki: 9,885 milliárd forint kifizetésről határoztak a taggyűlésen. Eddig az egy évvel korábbi, 9,4 milliárd forintos kifizetés volt a csúcs.A két tag között a tulajdoni arányok úgy oszlanak meg, hogy az üzletrészek 51 százaléka az említett Tabán Trafik Zrt.-é, 49 százalék pedig a BAT Pécsi Dohánygyár Kft.-é, de a hasznon egészen más arányban osztoznak. Az alapszabály értelmében az osztalék 75 százaléka a Tabán Trafik Zrt.-t illeti, 25 százalék pedig a BAT-é. Ezek szerinta Tabán Trafik 7,4 milliárdot,a BAT bő 2,4 milliárdot vihetett a nyereségből.A mérlegbeszámoló kiegészítéséből kiderül, hogy év közben 7,5 milliárd forint osztalékelőleget már kifizettek, és idén áprilisban érkezhetett a maradék 2,385 milliárd. A sietős kifizetésre az alapszabály magyarázatot ad: ha ha nyereséges a cég, akkor a "társaság minden esetben köteles osztalékot fizetni", úgy, hogy "a cash flow pozíciója által lehetővé tett legrövidebb időn belül az osztalékként kifizethető teljes összeget kifizeti a tagok részére".A dohányboltellátó monopólium 2015-ös alapítása óta durván 56 milliárd forint nyereséget hozott össze, és abból mintegy 53 milliárdot vett ki osztalék formájában a Tabán Trafik-BAT páros. Ugyanezen idő alatt 36,5 milliárd forint koncessziós díjat fizettek be a költségvetésbe.
|
Tízmilliárdos dohánybizniszből részesül Lázár János vásárhelyi holdudvara
|
Tíz év alatt 56 milliárd forintot hozott két magáncégnek a trafikok ellátási joga.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/05/30/98-milliard-osztalek-dohanybizniszlazar-janos-hodmezovasarhelyi-holdudvara/
|
2025-05-30 13:32:32
| true | null | null |
24.hu
|
Ígéretemnek és törvényi kötelezettségemnek eleget téve nyilvánosságra hoztam a titkos Audi szerződést - közölte Pintér Bence Facebook-oldalán. A győri polgármester emlékeztetett: a kampány alatt, majd megválasztása után is mindig azt az álláspontot képviselte, hogy a szerződésnek a közérdekű adatait nyilvánosságra kell hozni."A szerződés miatt a mostani, nem éppen rózsás költségvetési helyzetünk kritikussá is válhat. Hiszen a szerződésben arra kötelezte magát az önkormányzat, kifejezetten az iparűzési adó kapcsán, ha más önkormányzat adót csökkent, például Kecskemét, Debrecen, vagy Szeged, ahol az Audi iparági konkurensei is jelen vannak, vagy bármely más település, ahol autóipari cég jelen lesz, akkor nekünk is tovább kellene csökkenteni az iparűzési adót" - jelezte a városvezető, majd hangsúlyozta, hogy ettől függetlenül az iparűzési adó mértéke nem csökkenne, akármilyen kicsi is az adóbevételük, tehát még kevesebb iparűzési adóból kellene még több adót fizetniük.Újabb lépést tettünk a város átlátható működése felé, és - a lehetőségeinkhez, a megnyírt polgármesteri jogköreimhez mérten - felszámoljuk a fideszes politikát, melynek lényege annak eltitkolása volt, hogy hová is lett a pénz, mire is költi a város a győriek pénzét
|
Nyilvánosságra hozta a titkos Audi-szerződést a győri polgármester
|
Ígéretének és törvényi kötelezettségének eleget téve.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/05/30/pinter-bence-audi-szerzodes-nyilvanos/
|
2025-05-30 13:09:18
| true | null | null |
24.hu
|
Megduplázta a nyereségét az osztrák-magyar közös vasútvállalat, a Győr-Sopron-Ebenfuhrt Vasúti Zrt. áruszállító leányvállalata, a GYSEV Cargo Zrt., amelyről decemberben jelentették be, hogy a többséget a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Waberer’s Nyrt. szerzi meg.A szakértők a GYSEV legizgalmasabb részének a szállítmányozó leányát tartják, évek óta üzembiztosan hozza a nyereséget, és a piaci kilátások további növekedést vetítenek előre. Tavaly lépett is egyet a GYSEV Cargo, az értékesítés árbevétele 3,4 százalékkal, 22,9 milliárd forintra nőtt, és a cég 623 millió forint adózott eredményt könyvelt el. Ez több mint duplája az egy évvel korábban kimutatott 257 millió forint profitnak.Mint megírtuk, tavaly októberben a magyar állam (illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló, Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium) erőszakkal lenyomott egy tőkeemelést az osztrák üzlettárs torkán, így 75,01 százalékos részesedéssel döntő szava lett a közös vasúti társaságban, az osztrákoknak 25 százalék alatti részesedéssel nem sok beleszólásuk maradt az üzletmenetbe. Ebből adódóan a május 21-én tartott közgyűlésen az osztrák állam képviselője már nem akadékoskodhatott, simán átment az előterjesztés 3,8 milliárd forint osztalék kifizetéséről. Ez messze több a 623 milliós nyereségnél, de kipótolták a szabad eredménytartalékból.Az alapítói határozatban nincs szó arról, hogy ebből a pénzből már a miniszterelnök veje is részesedne. A szöveg szerint "az egyedüli részvényes, a GYSEV Zrt. részére" 2025. december 31-éig történik a kifizetés, két részletben: június 30-ig 2 milliárd, az év végéig pedig 1,8 milliárd forintnak kell megérkeznie.Tavaly decemberben a Waberer’s arról adott ki közleményt, hogy adásvételi szerződést írt alá a GYSEV Cargo Zrt. 62,5 százalékos részesedésének megvásárlásáról, illetve kötelezettséget vállalt, hogy a zárást követően további, várhatóan nagyságrendileg 2 milliárd forintos tőkeemelést hajt végre a GYSEV Cargóban a vasúti logisztikai infrastruktúra fejlesztése érdekében, melynek eredményeképpen a részesedése 70 százalékosra nő.A GYSEV-nek így 30 százaléka marad a szállítmányozó leányvállalatában. Az ügylet zárását a közlemény 2025 első félévének végére tette. Ezek szerint a jelenlegi felállásban megszavazott 3,8 milliárd forint osztalék még a GYSEV Zrt.-be folyik be.Az anyavállalat, a GYSEV Zrt. értékesítésből származó árbevétele egyébként 34,3 milliárd forint volt tavaly, 16,8 százalékkal több az előző évinél. A nyeresége viszont gyengébben alakult: az adózott eredmény 1,3 milliárd forint volt tavaly, míg egy évvel korábban még 2,9 milliárd forint szerepelt ezen a soron. A nyereségből nem vettek ki osztalékot, azt teljes egészében az eredménytartalékba tették.
|
Lázárék elfoglalták a GYSEV-et, most 3,8 milliárdot rántanak ki a cargocégből
|
Úgy néz ki, hogy még Tiborczék érkezése előtt kiürítik a kasszát.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/05/30/lazar-janos-gysv-cargo-38-milliard-osztalek/
|
2025-05-30 11:35:59
| true | null | null |
24.hu
|
Az ügyészség vádirata alapján, többrendbeli csalás, ügyvédi visszaélés és más bűncselekmények miatt a közelmúltban letöltendő börtönre ítélte a bíróság a Lánchíd-botrány főszereplőjét, Vig Mórt és két társát - derült ki a vádhatóság megkeresésünkre küldött, nevek nélkül adott tájékoztatásából. A praxisától már korábban eltiltott ügyvéd három évet kapott, illetve öt évig nem gyakorolhatja ügyvédi tevékenységét. A döntés nem jogerős.A bűnügy szálai egészen 2018 szeptemberéig érnek, onnantól kezdve, több mint fél éven keresztül Vig és két barátja (egyikük egy nemzetközi körözés alatt álló bűnöző) a vád szerint szervezetten, harminckét sértettet tévesztettek és károsítottak meg, valamint további nyolc személyt kíséreltek meg becsapni. A csaláshoz kellett egy ghánai cég , egy kitalált történet egy dúsgazdag, ám valójában nem létező befektetőről, valamint sok hiszékeny ember.A bűnszövetség a vádirat szerint több mint hetvenmillió forinthoz jutott csalárd módon, illetve további tizenhatmillió forintot is megkíséreltek megszerezni. Egyes károsultak a kicsalt összegeket közvetlenül Vig ügyvédi letéti számlájára utalták, a pénzeket pedig a jogász pár órával az utalások után az irodájához közel eső ATM automatából fel is vette.Vig Mór neve azután vált ismertté, hogy 2023 novemberében megbukott egy sok száz milliós számlagyárral. Később az is kiderült róla, hogy kulcsszereplője a baloldal egyik nagy korrupciós ügyének, a túlárazott Lánchíd-beruházásnak. Ismert, 2019 őszén Karácsony Gergely főpolármesterré választásával a baloldal átvette a hatalmat Budapesten.Karácsonyék a váltás után megfúrták a Tarlós Istvánék által a Lánchíd felújítására kedvező feltételekkel kötött tendert és új közbeszerzési eljárást írtak ki.A pályázaton az előző városvezetés alatt is befutó A-Híd Zrt. lett a győztes, csakhogy furcsa módon ötmilliárd forinttal drágább ajánlattal nyertek, mint amennyiért a Tarlós-érában végezték volna el a munkát. Ide tartozik, hogy majdnem hatvanszorosára, 4,2 milliárd forintra emelték a Tarlós idején zajló tenderhez képest a vállalkozónak járó előleget, a céget terhelő kötbért viszont megfelezték.Kiszivattyúzhatták a Lánchíd-pénzeketMegírtuk azt is, hogy 2020 novembere és 2022 júliusa között aaz A-Híd 1,4 milliárd forintot utalt az exügyvéd cégének, a Sunstrike Hungary Kft.-nek, aminek nagy részét Vig Mór készpénzben fel is vette egy másik ügyvéd segítségével. Egy kipakoló bennfentes szerint Vig a Mammut bevásárlóközpontnál található biztonsági cég irodájába járt "elszámolni" a Lánchíd-beruházásból kiszivattyúzott , majd készpénz formájában felvett összegekkel.A férfi azt is tudni véli, hogy a kiszivattyúzott Lánchíd-pénzekből jelentős összegek kerültek a fővárosi baloldalhoz. Az ügyben hűtlen kezelés, költségvetési csalás és vesztegetés gyanújával is eljárás zajlik.
|
Elítélték a Lánchíd-botrány kulcsfiguráját
|
Karácsonyék a váltás után megfúrták a Tarlós Istvánék által a Lánchíd felújítására kedvező feltételekkel kötött tendert és új közbeszerzési eljárást írtak ki.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/06/lanchid-botrany-vig-mor-itelet
|
2025-06-19 14:10:20
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
"Bence Horváth 47 éves, spanyol állampolgár, aki az Egyesült Arab Emírségekben él, ma bűnösnek vallotta magát az Egyesült Államok szövetségi bíróságán abban, hogy összeesküvésben vett részt amerikai gyártmányú rádiókommunikációs technológia illegális kivitelére orosz felhasználók részére, exportengedély nélkül" - ezzel kezdődik az amerikai igazságügyi minisztérium keddi közleménye.Az írásból kiderül, "Horváth és mások 2023 januárjától kezdődően tárgyalásokat folytattak egy kis amerikai rádióforgalmazó céggel, azzal a céllal, hogy amerikai gyártású, katonai célú rádiókat és azokhoz tartozó kiegészítőket szerezzenek be és exportáljanak Oroszországba. Az elkövetkező hónapokban Horváth tovább folytatta ezeket az erőfeszítéseket, és azt tervezte, hogy a beszerzett eszközöket Lettországon keresztül, egy szállítmányozó cégen át juttatja el Oroszországba. Az összeesküvés részeként Horváth 200 darab katonai célú rádiót vásárolt, és szándékában állt ezeket Oroszországba exportálni. Azonban végül nem járt sikerrel, mivel az Egyesült Államok Vám- és Határvédelmi Hivatala feltartóztatta a szállítmányt, megakadályozva, hogy a rádiók tiltott orosz végfelhasználókhoz kerüljenek."Az ügy részleteiről többször is írtunk a 444-en, miután tavaly augusztusban kiderült, egy magyar férfi akart katonai rádiókat csempészni Oroszországba. Nem csak azt tudtuk meg, kiről van szó, hanem azt is, hogy Horváth édesanyja, Horváth Ficzere Margarita a magyar külügy által megbízott moszkvai cég irodavezetője és az orosz belügy hivatalos beszállítója volt. A Külgazdasági és Külügyminisztérium háttérintézményeként működő HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség moszkvai partnerirodáját - melyet ő vezetett - együtt adták át Szijjártó Péterrel. Az irodában a most magát illegális katonai eszközök csempészetében bűnösnek valló Bence Horvath is dolgozott, és eljárt magyar kereskedelmi ügyekben.Horváth Ficzere az, aki irányíthatta a Budaphone nevű és a PromSzvjazRádió nevű, kísértetiesen hasonló orosz cégeket és amelyeknek több mint 15 milliárd forintnyi orosz állami megbízásaikat tudtuk azonosítani. Ezeket a megrendeléseket az orosz belbiztonsági szervek, a hadsereg egyes egységei és az orosz Nemzeti Gárda (Roszgvargyija) adta le a cégeknek ugyanúgy mostanra szankció alá eső Motorola eszközök beszerzésére, mint ahogy most Horváth Ficzere fia is ezért áll bíróság előtt Amerikában.Horváth Ficzere Margarita 2019 decembere óta még ha egy orosz cégen keresztül is, de a magyar államot képviselte a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség partneriroda vezetőjeként és ekként minimum 816 millió forintot kapott magyar közpénzből. A partner iroda 2023-ig működött. Ezalatt a négy év alatt a hozzá köthető PromSzvjazRádió számos megrendelést teljesített az orosz belügy szerveinek, a Roszgvargyijának, az orosz katonaságnak és más szerveknek. Azután is szállították a katonai minőségű rádiókat, hogy Oroszország agressziót hajtott végre Ukrajna ellen és illegális háborúba kezdett egy másik ország területén. Sőt, az igazán nagy tételeket épp ezalatt szállították le egészen addig, amíg Bence Horváthot el nem kapták az amerikai hatóságok.Amikor szeptemberben érdeklődtünk a magyar külügyminisztériumnál ebben az ügyben, azt mondták, a moszkvai partner irodát nem egy magyar állami cég működtette, hanem egy orosz magáncég, 2023 tavaszán pedig be is zárt. Arra nem érkezett válasz, hogy miért egy orosz céget bíztak meg végső soron a magyar állam képviseletével, hogy miért kellett bezárni az irodát és hogy átvilágították-e Horváthékat a megbízás előtt. Bence Horváthot az amerikai bíróság öttől hét évig terjedő büntetéssel sújthatja. Az ítélethirdetést szeptemberre tűzték ki.
|
Bűnösnek vallotta magát a magyar külügy moszkvai partnerirodájának munkatársa, aki katonai rádiókat csempészett Oroszországba
|
Bence Horváth édesanyja Szijjártó Péterrel adta át a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség partnerirodáját, miközben milliárdos katonai megbízásokat teljesített a Kreml-nek.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/19/bunosnek-vallotta-magat-a-magyar-kulugy-moszkvai-partnerirodajanak-munkatarsa-aki-katonai-radiokat-csempeszett-oroszorszagba
|
2025-06-19 13:02:13
| true | null | null |
444
|
A jogerős bírósági ítélet alapján az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) ki kell adnia az egymilliárd eurós kínai gigahitel szerződéseit. A döntésről a pert kezdeményező Demokratikus Koalíció (DK) politikusa, Varju László számolt be a Facebookon.A DK először közérdekű adatigénylés keretében kérte ki a dokumentumokat, azonban az ÁKK megtagadta a szerződések kiadását, így a párt pert indított. Az eljárás a mai, másodfokú ítélettel zárult le.A magyar állam 2024 tavaszán vett fel egymilliárd eurónyi devizahitelt kínai bankoktól. A hitelt három kínai pénzintézet, a China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China magyarországi fióktelepe biztosította.A pénzt infrastrukturális és energetikai feljesztésekre használhatja fel a magyar állam. A hitel futamideje 3 év, a visszafizetési határidő pedig 2027. április 19. A legfontosabb részletet, vagyis a kamat mértékét azonban nem közölte az ÁKK.Az 1 milliárd euró nem kis összeg, a kötvénytartozásokat nem számolva ez a magyar állam legmagasabb összegű hiteltartozása. Kicsivel megelőzve a Budapest-Belgrád vasútvonalra felvett 917 millió dolláros hitelt.
|
Az Államadósság Kezelő Központnak ki kell adnia az egymilliárd eurós kínai hitel szerződéseit
|
Jogerős bírósági ítélet alapján.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/19/az-allamadossag-kezelo-kozpontnak-ki-kell-adnia-az-egymilliard-euros-kinai-hitel-szerzodeseit
|
2025-06-19 12:59:58
| true | null | null |
444
|
Továbbra is kiemelkedő a magyarországi vádemelési arány az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) igazságügyi ajánlásaival érintett ügyekben - közölte a Legfőbb Ügyészség.Az OLAF 2024-es éves jelentése szerint a 2020 és 2024 közötti igazságügyi ajánlásokkal érintett büntetőügyekben a hazai vádemelési arány hatvanhét százalék volt.Ez lényegesen meghaladja a harminckilenc százalékos uniós vádemelési átlagot.Magyarországon az OLAF-ajánlásokkal érintett ügyek közül kettőben vádemelés történt, egy ügyben pedig a nyomozást megszüntették. További tizenhat ügyben a nyomozás folyamatban van. Az éves jelentésben érintett időszakot követően, 2025. január 1. óta az ügyészség vádat emelt további egy esetben, egy másikban pedig az eljárást megszüntették.Ez alapján jelenleg tizennégy OLAF-ajánlással kapcsolatos ügyben nyomoznak a hazai hatóságok.A magyar ügyészség 2020 és 2024 között, amelyben figyelembe vették a jelentésben nem szereplő időszakban érkezett igazságügyi ajánlásokat is, összesen tizenkét olyan ügyben emelt vádat, amelyben OLAF igazságügyi ajánlás szerepelt. A magyar ügyészség legfőbb ügyészi rendelkezés alapján elrendeli a nyomozást minden olyan esetben, amely OLAF igazságügyi ajánlással érintett büntetőügy. Amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolják.A Legfőbb Ügyészség kiemelte: a magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, mind vezetői, mind szakértői szinten rendszeresek a találkozók.Borítókép: Illusztráció (
|
Minden esettel foglalkozik az ügyészség, amit az OLAF tárt fel
|
Az Európai Csalás Elleni Hivatal jelentése szerint a magyar vádemelési arány lényegesen meghaladja az uniós átlagot. A magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/06/olaf-ugyeszseg-europai-csalas-elleni-hivatal-vademeles-nyomozas
|
2025-06-18 20:13:56
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Bár a kormány jókora erőfeszítéseket tesz azért, hogy ne derülhessen ki, milyen problémákkal küszködnek a magyar kórházak, van lehetőség az erről szóló információk összegereblyézésére. Az egyik állami hatóság honlapján ugyanis közzéteszik azokat a határozatokat, amelyek azt tartalmazzák, hogy milyen indokokkal zárnak be kórházi osztályok.Kevés nyomasztóbb olvasmány van ma Magyarországon ezeknél a dokumentumoknál. Ezek a szikár, bürokratikus nyelvezetű szövegek ugyanis minden másnál egyértelműbben árulkodnak arról, hogy mennyire kétségbeejtő helyzetben vannak a magyar állami egészségügyi intézmények.A Budapesti Uzsoki Utcai Kórházban például azért függesztették fel a műtéteket 2024 júliusában, mert az intézmény "folyadékhűtő rendszerének meghibásodása miatt az összes műtőben elviselhetetlenné vált a hőmérséklet". A ceglédi kórházban 2022 januárjában "a fül-orr-gégészeti osztály működésképtelenné vált a szakorvosok betegsége miatt" és csak "egy szakorvosunk munkaképes jelenleg, aki a járóbeteg szakellátást végzi". A dél-budai Szent Imre Kórház sürgősségi osztályán pedig azért nem tudták egy tavaly júliusi éjszakán fogadni a betegeket, mert "nagyobb számban megjelenő ágyipoloskák irtása" történt.És ez csak néhány kiragadott példa. 2020 eleje óta ugyanis több mint 770 esetben zártak be ehhez hasonló indokokkal kórházi osztályokat vagy állítottak le bizonyos ellátásokat Magyarországon. Ezt onnan lehet tudni, hogy ha egy kórházban átmenetileg működésképtelenné válik egy osztály, és emiatt máshova kell küldeni a betegeket, akkor ezekről hivatalos dokumentum, úgynevezett kijelölő határozat születik. Ezekről időnként megjelennek hírek a sajtóban, de átfogó elemzés erről még nem volt a magyar nyilvánosságban.A Direkt36 ugyanakkor most - a mesterséges intelligencia segítségét is felhasználva - épített egy adatbázist ezekre a határozatokra alapozva. Ezeknek az adatoknak az elemzésével és több hónapnyi kutatómunkával készült el Kivérző kórházak címet viselő cikksorozatunk, amelynek főbb megállapításai a következők:A bezárások harmada azért történik, mert nincs elég orvos vagy ápoló, illetve hiányoznak orvosi eszközök. De arra is van példa, hogy egy osztályra túl sok beteg érkezik, ezért nem tudnak ott többet fogadni.Nemcsak a kis, vidéki kórházak osztályai zárnak be, hanem a nagy megyei és centrumkórházak is küszködnek a szakember- és kapacitáshiánnyal.Adatbázisunk segítségével kiderítettük, hogy az országban legtöbbször a szolnoki Hetényi Géza Kórház, a budapesti Szent János és a Jahn Ferenc Kórház kérte, hogy zárják be valamelyik osztályát.Gyakran akadozik a stroke-ellátás, pedig ezekben az esetekben különösen fontos, hogy a betegek minél hamarabb megfelelő kórházi kezelést kapjanak.Emellett sokszor leáll a CT-diagnosztika és a neurológiai ellátás, továbbá a gyermekosztályok, illetve a szülészetek zárnak be a leggyakrabban szakemberhiány miatt.A budapesti nagykórházakban zavarják meg a legtöbb beteg gyógyulását a leállások, közülük is kiemelkedik a Szent János Kórház.A több mint ezersoros adatbázis felépítése mellett összesen 31 interjút készítettünk orvosokkal, mentőkkel, egészségügyi szakemberekkel, politikusokkal és olyan betegek hozzátartozóival, akiket érintett valamilyen módon egy kórházi osztály bezárása. Munkánkat emellett egy mesterségesintelligencia-programozó és egy biostatisztikus is segítette.Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, és betekintést kapsz a tényfeltárásba! Részletek →A kutatásainkból az is kiderült, hogy az Orbán-kormány már 15 évvel ezelőtt is látta, hogy a magyarországi kórházi infrastruktúra fenntarthatatlan, az egészségügyi dolgozók öregedése és elvándorlása problémákat jelent, mégsem történtek valódi lépések az ügyben. Jelenleg a kormány éppen végignézi, ahogy spontán zárnak be kórházi osztályok. Tudatos reform hiányában viszont sokszor az történik, hogy véletlenszerűen vagy a helyi politikai lobbierők befolyásának hatására zárnak be osztályok. Ez a folyamat veszélyezteti a betegek biztonságát is, aminek bizonyítására több személyes történetet is bemutatunk sorozatunk következő részeiben. Emellett ezen az oldalon tovább gyűjtjük az osztálybezárásokkal és a problémás kórházi ellátásokkal kapcsolatos történeteket.Az egészségügyért felelős Belügyminisztérium elzárkózott az interjú lehetőségétől, kérdéseinkre sem ők, sem a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) nem válaszolt. Emellett minden érintett kórháznak küldtünk megkeresést, de többségüktől nem érkezett válasz.Elromlott műszerek, szakemberhiány, ágyi poloskákAz osztályok bezárását a legkülönbözőbb indokokkal kérik a kórházak: például egy elromlott műszer, egy az osztályon terjedő fertőző vírus miatt, vagy éppen azért, mert elfogyott az osztályról a dolgozó, aki ellássa a betegeket. Ilyenkor a kórháznak értesítenie kell a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központot, amely kijelöl egy vagy több másik egészségügyi intézményt, hogy azok vegyék át a működésképtelen osztály feladatait. A döntésről hivatalos dokumentum is születik, amelyet kijelölő határozatnak hívnak.Ezek a dokumentumok és az őket módosító vagy visszavonó határozatok 2020 óta felkerülnek az NNGYK oldalára. A többoldalas hivatalos iratokból nemcsak az derül ki, hogy hová irányítják át a betegeket, hanem az is, hogy miért kényszerültek a kórházak bezárni az adott osztályukat.Ezek a rövid indoklások - például a cikkünk elején idézettek is - a magyar kórházak napi küzdelmeiről árulkodnak. Azért is értékes forrásnak számítanak, mert a kórházak belső problémáiról ritkán beszél nyíltan az egészségügyet irányító Belügyminisztérium.Ilyen határozatokból több mint ezer került fel az NNGYK oldalára 2020 óta. A Direkt36 egy mesterségesintelligencia-programozó segítségével letöltötte, és egy közel 1200 soros táblázatba rendezte a fekvőbeteg-ellátást érintő dokumentumokat. Az elkészült adatbázisból kiderül, hogy melyik kórházakban, mikor és mennyi időre állt le az ellátás, mi volt ennek az oka és melyik kórházak vették át a betegeket. A bezárásokat több kategóriába soroltuk annak alapján, hogy szakemberhiány, járványok, vagy éppen egy meghibásodott műszer javítása miatt kellett leállítani a munkát egyes osztályokon. (Az adatbázis felépítésének módszeréről bővebben cikkünk végén olvashat.) Ezután statisztikai elemzéseket készítettünk, részben egy biostatisztikus segítségével.Az elérhető dokumentumok alapján 2020 óta a legtöbbször osztályokat bezáró kórházak a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház, az Észak-budai Szent János Centrumkórház és a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház. A sorban következők ezen az infografikán jól látszanak:Térképre is tettük ezeket a kórházakat, itt a nagyobb karikák a többször akadozó ellátásokat mutatják:A fenti rangsorból jól látszik, hogy a leggyakrabban pont olyan intézményekben akadozik egyes osztályok működése, amelyeknek igazán széles körű és kimagasló szintű ellátást kell nyújtaniuk. Ezek a teljes megyéket vagy akár az egész országot ellátó centrumkórházak. Ezekben a kórházakban több a drága, speciális műszer, amelyeknek a karbantartása és javítása megakaszthatja az osztályok működését, ugyanakkor az általános orvoshiány is problémákat okoz náluk.A budai Szent János Centrumkórház például 2021 júniusában arról tájékoztatta az NNGYK-t, hogy szakemberhiány miatt le szeretné állítani az MRI-diagnosztikát. Különböző bürokratikus akadályok miatt a bejelentés után még két hónapba telt, mire egyáltalán megszületett a döntés arról, hogy a kórház szüneteltetheti ezt a szolgáltatást. A betegeket a Szent Margit Kórház vette át. Az egy hónapos szünet letelte után azonban a Szent János újabb levélben jelezte a hatóságoknak, hogy a folyamatos álláshirdetések ellenére továbbra sem találtak munkaerőt, vagyis továbbra sem tudnak MRI-vizsgálatokat végezni. A kórház nem válaszolt a Direkt36 kérdésére, hogy mikorra sikerült megoldani a problémát.Akár egyetlen orvoson is múlhat egy osztály sorsaA Direkt36 elemzései szerint a legtöbb bezárást műszaki munkálatok, festés, liftszerelés, CT-javítás, klímaszerelés okozta. Ezek a problémák általában gyorsan megoldódtak, de még ilyen esetekben is előfordult, hogy az elhúzódó javítási munkálatok miatt hetekig akadozott az ellátás.A Dél-pesti Centrumkórház például 2021 nyarán hat napra kérte a traumatológiai osztály szüneteltetését felújítási munkák miatt, majd két hónap múlva újra be kellett zárniuk, ugyanis "halaszthatatlan garanciális javítások elvégzése vált szükségessé".Olyan is előfordult, hogy járvány vagy kártevők miatt zártak be egy-egy osztályt. Ilyen volt például, amikor a Szent Margit Kórház belgyógyászatán 12 beteg kapott el egy hasmenéses járványt, vagy amikor a Dél-budai Szent Imre Centrumkórház sürgősségi osztályán megjelentek az ágyi poloskák.Adatbázisunk alapján a kórháziosztály-bezárások és az ellátások leállításának harmada azért történik, mert nincs elég szakember, vagy a betegek ellátásának biztonsága veszélybe kerül a túlterheltség vagy hiányzó eszközök miatt. Ez kis, vidéki intézményeket és nagy kórházakat egyaránt érint.Ennek alapján messze a legnagyobb szakemberhiánnyal a szolnoki Hetényi Géza Kórház küszködik. Öt év alatt kiugróan sokszor, legalább 75 alkalommal kérte a kórház, hogy zárják be valamelyik osztályát, mert nem volt elég dolgozó.A szintén a lista elején szereplő kistarcsai Flór Ferenc Kórházban főként a fül-orr-gégészeti ellátás akadozott:"a kialakult humán erőforrás helyzet kritikussá válása miatt" például 2022. június végén kérték az osztály szüneteltetését.Augusztusi levelükben pedig azt írták, minden igyekezetük ellenére sem tudják fenntartani a működést, mivel a már ott dolgozó szakorvos sem szeretett volna tovább maradni, és egy külsős szakorvossal sem tudtak megegyezni. Emiatt kérték az osztály további szüneteltetését. Novemberre csak egy főorvost és egy szakorvost tudtak alkalmazni, ezért az NNGYK az év végéig meghosszabbította az osztály bezárását. Az elérhető dokumentumok alapján nem világos, hogy azóta rendben működik-e a fül-orr-gégészet Kistarcsán, a kórház pedig nem válaszolt a Direkt36 megkeresésére.Sok olyan dokumentum van, amely azt mutatja, hogy számos osztály egyetlen orvos nyugdíjazását, megbetegedését vagy szabadságolását sem bírja el. Csak néhány példa:A Budapesti Uzsoki Utcai Kórház 2022 őszén közölte az NNGYK-val, hogy nem tudják vállalni a tüdőgyógyászati ügyeletet és a tbc-s hajléktalanok ellátását, mivel nyugdíjazás és felmondás miatt mindössze 2 tüdőgyógyász szakorvos maradt az egész kórházban.2021 júliusában a szolnoki kórház helyett 2 hétig a 140 kilométerrel távolabbi Debreceni Klinikán látták el a tüdő- és mellkassebészeti ellátást igénylő betegeket, mert a két szakorvosból az egyik sportsérülést szenvedett.Az esztergomi kórházban a Covid-járvány idején az egyetlen gasztroenterológus szakorvos elkapta a koronavírust, a helyettesítő szakorvos pedig 65 év feletti volt, így átmenetileg nem tudták ellátni a kórházban az osztályra érkező betegeket.A Pest Megyei Flór Ferenc Kórház 2020 decemberében jelezte, hogy "évek óta humán erőforrás hiánnyal küzdő" bőrgyógyászati osztálya bezárni kényszerül. Levelükből kiderült, hogy egy rezidens orvos dolgozik csak náluk, "aki tartósan külső intézményben végez szakmai gyakorlatot", illetve egy főállású szakorvos, aki "január 1-től nem kíván a fekvőbeteg osztályon tovább dolgozni".A felújítások és a meghibásodások elhárításához képest a szakemberhiány megoldása általában sokkal nehezebb. A Somogy Vármegyei Kórházban például a tüdő- és mellkassebészetet majdnem öt év után tudták újranyitni.A Nyírő Gyula Kórház főorvosa még 2015-ben jelentette be, hogy "személyi feltétel hiánya miatt a gasztroenterológiai részlegük átmenetileg szünetel".Ezt a kijelölést egy 5 évvel későbbi határozatban meghosszabbították 2021 júniusáig. A kijelölések kapcsán kerestük a kórházakat, de nem válaszoltak.A stroke-ellátás és a CT-diagnosztika sokat akadozik, a szülészeteken is sok a zavarA leggyakrabban akadozó ellátások rangsorát úgy készítettük el, hogy megnéztük, melyik osztálytípusokban fordul elő a legtöbb bezárás. Kiderült, hogy éppen azt a területet érinti leginkább, ahol nagyon fontos, hogy a betegek idejében kórházba kerüljenek. A stroke-ellátásról van szó, amelynek kapcsán öt év alatt legalább 167 alkalommal jelezték a kórházak, hogy nem tudják fogadni a betegeket. Ebből 83 bezárás az utóbbi másfél évben történt.Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, és betekintést kapsz a tényfeltárásba! Részletek →A stroke - amikor az agy nem jut megfelelően oxigéndús vérhez, ezért károsodnak az agyszövetek - azonnali kezelést igényel, ezért működik a stroke-centrumok országos hálózata. Ha azonban egy stroke-centrum bezár, akkor távolabbra, például a szomszédos megyébe kell szállítani a stroke-ot kapott betegeket. A kezelést 4,5 órán belül meg kell kezdeni, hogy a beteg ne szenvedjen maradandó károsodást, végleges bénulást.Ezen az ábrán látszik, hogy a stroke-ellátáson kívül a CT-diagnosztika és a neurológiai osztály akadozik a leggyakrabban:Ha az elemzést szűkítjük azokra az esetekre, ahol kifejezetten a szakemberek vagy a biztonságos betegellátás alapfeltételeinek - például ágyak vagy műszerek - hiánya miatt kellett bezárni, akkor a gyermekgyógyászati ellátások és a szülészeti osztályok kiugróan vezetnek:Az ábrán legfelül látható gyermekgyógyászat vezető helyét részben az magyarázza, hogy ez egy nagy kategória, amely magában foglalja a gyerekekkel foglalkozó orvosi szakterületek jó részét: például a gyermekszemészetet, gyermekpszichológiát, a gyermek-fül-orr-gégészetet és így tovább.A szülészeteken kialakult emberhiánynak pedig főként a hálapénz négy évvel ezelőtti betiltásához van köze. Rékassy Balázs orvos, egészségügyi menedzser, egészségpolitikai szakértő szerint a szakemberhiányt főként a "klasszikusan hálapénzes osztályokon, mint például a szülészet, illetve a tervezhető műtéti szakmákban" lehet érezni. Az orvosok a hálapénz beszüntetése után ugyanis nem tudtak annyit keresni, mint azelőtt, így inkább (teljes egészében, vagy legalább részben) átmentek a magánintézményekbe.Ezen kívül Rékassy szerint a neurológiai, stroke-ellátásban magasan képzett orvoscsapatnak kell folyamatosan készenlétben állnia, és ezt nagyon nehéz napi 24 órában biztosítani. Szerinte ennek az is oka, hogy a jól képzett, fiatal orvosok szaktudását a magyar rendszerben nem fizetik meg eléggé, ez pedig hozzájárul az emberhiányhoz. A szakdolgozók számára pedig azért nem annyira vonzó ez a szakma, mert sok esetben lebénult betegeket kell mozgatni.Amikor több száz kilométert zötyög a mentőAz adatbázis segítségével kiszámoltuk, hogy egy-egy osztálybezárás után a betegeknek vagy az őket szállító mentőautóknak hány kilométert kellett megtenniük, hogy az NNGYK által kijelölt helyettesítő kórházba eljussanak.Külön megnéztünk néhány olyan osztálytípust, ahol olyan betegeket fogadnak, akiknek esetében különösen fontos, hogy gyorsan ellátáshoz jussanak. Több kiugró adatot is találtunk.Tavaly novemberben például a debreceni égési osztályon megtelt mind a négy ágy, így ha voltak további súlyos égési sérültek a régióban, őket több mint 200 kilométert kellett szállítani, egészen Budapestig. "Az égési sérültek borzalmas fájdalmat éreznek, így őket, ha nagyon súlyos az állapotuk, csak altatott állapotban érdemes ilyen messzire szállítani" - magyarázta Lengyel Tibor, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke. A Debreceni Egyetem Klinikai Központja a Direkt36 megkeresésére közölte, hogy egy nap alatt helyreállt az osztály fogadóképessége, és nincs információjuk arról, hogy lett volna olyan beteg, akit Budapestre kellett szállítani a bezárás következtében.Lengyel Tibor szerint kórképtől függetlenül minden betegnek megterhelő az átszállítás, a hosszú utaztatás, mivel legyengült állapotban vannak és félnek. "A hozzátartozónak is hatalmas teher és többletköltség egy ilyen kijelölés, hiszen a megszokott, közeli kórház helyett órákat kell utaznia, hogy látogathassa beteg rokonát, esetleg ételt, friss ruhát vigyen neki" - tette hozzá. Emellett a mentőknek és a kijelölt kórházaknak is pluszenergia és -erőforrás, ha nem a megszokott helyre kell vinni a beteget. Szerinte sűrűn előfordul, hogy akár 4 órát is eltöltenek betegekkel a mentők, mert egyik kórház sem akarja fogadni őket leterheltségre hivatkozva.Az elemzésünk szerint arra is volt példa, hogy koraszülés-veszélyes és veszélyeztetett terhes nők ellátását és az újszülöttintenzív-ellátást helyezték Pécsről Kecskemétre, Zalaegerszegre és Szegedre. Ezek a városok autóval mind több mint 2 óra távolságra vannak. A Pécsi Tudományegyetem Klinikájáról pedig 2019 novemberétől 2020 februárjáig határozatlan időre a kiemelten veszélyeztetett újszülöttintenzív-ellátást több mint 160-190 kilométerrel távolabbi kórházakba szervezték "hirtelen fellépő átmeneti fennakadás" miatt. Ez azóta kétszer megismétlődött, mert megtelt az osztály, ekkor a 160 kilométerrel távolabbi székesfehérvári klinika volt a legközelebbi kijelölt kórház.Lengyel Tibor szerint a koraszülés-veszélyes és veszélyeztetett terhes nőket általában korábban be is fektetik a kórházba, hiszen a terhesség alatt, szülés közben és még szülés után is megnő a komplikációk esélye. Ha viszont a mentőnek kell vinni a kismamát több száz kilométert, "az különösen veszélyezteti" a nő és a kisbabája egészségét is, hiszen a mentőautóban limitáltak az ellátási lehetőségek a szűk hely, a mozgó jármű és az eszközök elérhetősége miatt. "Egy mentőautó nem tud olyan felszerelt lenni, mint egy egész szülészeti osztály, egy intenzíves társszakmával megtámogatva" - mondta.A fent említett kórházakat is kerestük kérdéseinkkel, de nem válaszoltak a Direkt36 megkeresésére.Évek óta szakemberhiánnyal küszködik a szolnoki megyei kórházAz elemzéseink szerint legtöbbször osztályt bezáró szolnoki Hetényi Géza Kórház régóta küszködik szakemberhiánnyal. Ennek negatív hatásai kiütköztek akkor is, amikor Olej Tamás édesapjának neurológiai ellátásra lett volna szüksége, de nem volt szakorvos a kórházban.A 67 éves édesapa a tavalyi pünkösdi hosszú hétvége szombatján hirtelen rosszul lett. Hányt, látása romlott, és beszéde zavarossá vált. Mivel a férfinak korábban egyszer már volt egy stroke-ja, amiből teljesen fel is épült, a család tudta, hogy azonnal mentőt kell hívniuk, hiszen felismerték, hogy a tünetek egy újabb agyvérzést jelezhetnek. A mentők gyorsan kiértek, és egy óra múlva, délután 5-kor már fel is vették a férfit a szolnoki Hetényi Géza Kórház sürgősségi osztályára.A neurológiai osztályra - ahol a hasonló eseteket kezelni szokták - azonban már nem jutottak el, mivel ekkor már nem volt az osztályon szakorvos. Az ügyeletes orvos emiatt telefonon kért tanácsot egy neurológustól, így Olej Tamás édesapját CT-vizsgálatra küldték. Az ambuláns lapon - amelyet a férfi a Direkt36-nak is megmutatott - diagnózisként átmeneti ischaemiás roham szerepel, amely az agy ideiglenes vérellátási zavarát jelenti. Ugyanolyan tünetekkel jár, mint a stroke, de ezek a tünetek néhány perc vagy óra múlva megszűnnek."A neurológus véleménye alapján osztályos felvételt nem igényel" - állapították meg a CT után, majd hazaküldték a férfit.Mivel a család nem tartotta megfelelőnek a kórházban tapasztalt ellátást, ezért három nap múlva elvitték a férfit egy magánkórházba, ahol az eltelt idő miatt már nem tudták pontosan megállapítani, hogy mi történt. Olej Tamás édesapja azóta is egyensúlyzavarral, fáradékonysággal és perifériáslátás-romlással küzd, és a tüneteket orvosi kezeléssel sem tudták megszüntetni. A család a mai napig nem érti, hogyha nem volt megfelelő szakorvos az intézményben, akkor miért nem küldték tovább egy másikba, ahol meg tudták volna alaposabban vizsgálni. "Hiába van kiírva, hogy stroke-központ, ha gyakorlatilag nincs ellátás" - mondta Olej Tamás.Az intézményt ismerő források beszámolói alapján a Hetényi modern, tiszta és jól felszerelt. "Maga a kórház nem rossz, sőt vannak kifejezetten modern osztályai, de kevés a szakember, és a kórház adósságai miatt nehézkesek az eszköz- és gyógyszerbeszerzések is" - mesélte egy szakorvos, aki évek óta a szolnoki egészségügyi intézmény dolgozója. Hozzátette azt is, hogy vannak olyan osztályok, amelyeken az orvosi ügyeletet csak külsős orvosok megbízásával tudják megoldani. Egy ápoló pedig azt mondta a Direkt36-nak, osztályán csak akkor tudják megoldani, hogy mindenki el tudjon menni szabadságra, ha februárban leadják az egész éves szabadságtervezetet.A Direkt36 elemzése szerint az egész országban a Hetényi Géza Kórház jelentett be a legtöbbször - legalább 78 alkalommal - osztálybezárást, ebből 75-ször szakemberhiány miatt. Csak 2024 eleje óta 27-szer zártak be ideiglenesen valamilyen osztályt, mert nem volt elég emberük a működtetésre. A kijelölő határozatokból kiderül, hogy főként az arc-, állcsont- és szájsebészet, a stroke, a neurológia, a szülészet és az újszülöttintenzív-osztályok ellátása akadozott.2022 júniusától decemberig például nem volt olyan hónap, amikor meg tudták volna oldani a szülőszobai ügyeletet a "személyi feltételek átmeneti hiánya miatt". Olyan is előfordult a stroke- és neurológiai ügyeleten, hogy amikor az egyik orvos nyugdíjba ment, akkor a nyári szabadságolásokat alig tudták megoldani."Volt két főorvos, ők nyugdíjba mentek, és nem volt utánpótlásuk" - mondta a Direkt36-nak a neurológiai osztály állapotáról a kórház egyik orvosa. Elmondása szerint emiatt tavaly nyáron csak minden második nap volt neurológiai ügyelet. "Az urológia fekvőbeteg-másfél éve zárva tart, mert két orvos felmondott, egy fiatal orvos Németországba költözött, a többiek pedig nyugdíjba mentek" - folytatta.A kórház osztályainak akadozása már többször is megjelent a magyar sajtóban, ám a vezetőség ezt nagy nyilvánosság előtt sohasem ismerte el tartós problémaként. Amikor például tavaly az RTL Híradó arról számolt be, hogy a Hetényi Géza Kórházban több ellátás is szünetel, Piroska Miklós, a megyei közgyűlés korábbi fideszes elnökéből lett főigazgató közleményben azt írta, hogy az "egyoldalú, eltorzított és csúsztatásokkal teli híresztelésekkel szemben" az intézményben az ellátás biztosított.A kórház által közzétett dokumentumok azonban megmutatják, hogy milyen súlyos a humánerőforrás-hiány. Jelenleg a kórház a honlapján közel 20 osztály számos munkakörébe keres dolgozókat, az álláshirdetések alapján főleg orvosból és szakorvosból van hiány az intézményben. A legfrissebb, 2019-es évre vonatkozó szöveges beszámoló úgy fogalmaz, hogy "a szakmai ellátásban továbbra is komoly gondot okoz a szakorvos hiány".Közben az intézmény egyike az ország leginkább eladósodott kórházainak, tavaly júniusban 1,1 milliárd forint volt az adóssága.A szolnoki kórházat hiába kerestük kérdéseinkkel, megkeresésünkre nem válaszoltak."Teljesítőképességének határán vagy már azon túl"Elemzésünk kitért arra is, hol zavarták meg a legjobban a betegellátást az osztálybezárások. Ehhez a betegforgalmat és a bezárások hosszát is figyelembe vettük. A számításhoz a Ferenci Tamás biostatisztikus által feldolgozott és évek óta vezetett, hivatalos állami statisztikákon alapuló adatbázist használtuk (a pontos számítási módszerről részletesen cikkünk végén olvashat), ennek alapján a kórházak rangsora a következő:Ebből nemcsak az látszik, hogy a budapesti Szent János Kórház kiugróan vezet, hanem az is, hogy a sor élén főként nagy budapesti kórházak vannak. Ez azt mutatja, hogy Budapesten fordulnak elő a legnagyobb zavarok amiatt, hogy egyik kórházból a másikba csoportosítják át az ellátásokat. A Szent János Kórház nem reagált az adatelemzés eredményével kapcsolatos kérdéseinkre.Bár az adatbázisunk alapját adó kijelölő határozatok száma évről évre változott, több, az egészségügyi rendszert jól ismerő szakember is egyetértett abban, hogy az utóbbi 10 évben sokat romlott az egészségügy helyzete, és érzékelhetően több az osztálybezárás. Lengyel Tibor szerint is növekedett a bezárások száma az utóbbi időben, és többször fordul elő, hogy a mentők arról kapnak tájékoztatást, hogy egy-egy intézményben valamelyik osztály nem működik.Ráadásul az NNGYK oldalán megjelenő határozatok csak a jéghegy csúcsát mutatják, és valójában jóval több kórházi osztály küszködik súlyos problémákkal. Rékassy Balázs szerint ugyanis azokban az esetekben még nem szoktak osztályt bezárni, ha valahol a kevesebb dolgozó miatt kevesebb ágy üzemel, mint kellene, csak akkor, ha már tényleg minden kötél szakad."A valóságban sokszor előfordul, hogy jóval kevesebb ágyon, kevesebb nővérrel, nehezen kiállítható ügyeleti csapattal, de működik egy osztály" - mondta.Ezt a helyzetet mutatja meg közelről egy 2023-as kúriai ítélet, amely egy nagy megyei kórházban dolgozó szakorvos munkaügyi perében született.Az orvos - aki szerinte jogtalanul visszatartott járandóság miatt perelte be a kórházat - már a nyolcvanas évek óta volt az intézmény munkatársa, 2020 óta pedig a gyermekosztályt vezette. Egyedüli szakorvosként vitte az osztályt egy, később két rezidens segítségével. Emellett heti három napon egy endokrinológus (hormonzavarok kezelésével foglalkozó) szakorvos igyekezett neki besegíteni a munkába."A felperes az állandó orvoshiány miatt szinte a kezdetektől fogva, de 2021. áprilisától kezdődően már szinte folyamatos jelleggel rendkívüli munkaidőben dolgozott, hiszen az ügyeleteit követően pihenés nélkül, azonnal munkába kellett állnia, más szakorvos hiányában" - írja az ítélet. Az orvosnak 7 hónap alatt 31 ügyeletet kellett elvállalnia, melyek után sokszor másnap reggel ismét munkába állt."A többletfeladatokat a felperes egyre nagyobb nehézségek árán, teljesítőképességének határán vagy már azon túl végezte. Hosszú időn keresztül bízott azonban abban, hogy a létszámproblémák idővel megoldódnak, erre azonban megnyugtató módon nem került sor" - írja a határozat. Mivel a kórház továbbra sem tudta megoldani, hogy mások is segítsenek a munkában, az orvos 2021 novemberében beadta azonnali hatályú felmondását.Lengyel Tibor szerint a jelenlegi rendszer csak rövid távú túlélésre elég."Az egészségügyi rendszert nem irodisták tartják életben, hanem a dolgozók, ápolók, orvosok, mentők, akik megoldják, hogy működjön valahogy. Ők elhivatottságból is dolgoznak. Ezt használja ki az állam" - összegezte.Cikksorozatunk következő részeiben személyes történeteken keresztül bemutatjuk, hogyan veszélyezteti a betegeket a rendszer, és megmutatjuk azt is, hogy miért nem foglalkozik a probléma megoldásával a kormány.Ha neked vagy hozzád közel állóknak van személyes története kórházi osztálybezárásokkal kapcsolatban, oszd meg velünk ezen az oldalon.A cikksorozat szerkesztője: Wirth Zsuzsanna.Illusztráció: Török Virág / TelexAz adatvizualizációk elkészítésében közreműködött Bakró-Nagy Ferenc / TelexHa szeretnéd követni a Direkt36 további cikkeit, iratkozz fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre.Hogyan készült az adatbázis?A kórházi osztályok bezárásáról és újranyitásáról szóló határozatok, valamint az azokhoz tartozó egyéb mellékletek 2020 óta az NNGYK oldalára kerülnek fel. Ezekből a dokumentumokból több mint 1400 darab volt elérhető, amikor március végén elkezdtük az adatelemzést. Világos volt, hogy egyesével letölteni, majd manuálisan adatbázisba rendezni a többoldalas, bonyolult határozatok tartalmát hónapokig tartana, ezért kértük egy mesterségesintelligencia-programozó segítségét. Azért is döntöttük a mesterséges intelligencia használata mellett, mert a határozatok többoldalas jogi folyószövegeiből programozással nem tudtuk volna kiszedni a számunkra érdekes információkat. A dokumentumokban előfordult, hogy ugyanarra a jelenségre többféle kifejezést használtak, az évek során a kórházak nevei is változtak, a dátumokat néha számmal, néha betűvel írták, ezek miatt pedig szükség volt arra, hogy a program ne csak olvasni, hanem értelmezni is tudja a szöveget.A programozó egy magas szintű programozási nyelv, a Python segítségével töltötte le a határozatokat. Ez után szembesültünk a következő feladattal. Az NNGYK rengeteg dokumentumot szkennelt formátumban töltött fel az oldalra, így ezekben nem lehetett szöveget keresni, és másolni sem. Ennek megoldására optikai karakterfelismerő szoftvert használtunk, amely képes egy fotón található szöveget felismerni, és azt szerkeszthető és kereshető szövegformátummá alakítani. A dokumentumok közül ezután kiválogattuk azokat, amelyek nem voltak relevánsak az elemzésünk szempontjából, például kiszedtük a járóbeteg-ellátásokat érintő határozatokat.Ez után következett az adatbázis felépítése, amelyhez a programozó az OpenAI és a Google Gemini nevű mesterséges intelligenciával működő programjait használta.Azt kértük a programtól, hogy keresse ki a dokumentumokból, melyik kórház kér osztálybezárást, melyik ellátás szünetelését, mindezt milyen indokkal és mennyi időre kérik. Azt is kértük, hogy számolja ki, hogy az érintett intézmények milyen távolságra vannak egymástól.Miután ezzel elkészültünk, a Direkt36 szerkesztőségéből öten egyenként ellenőriztük az így létrejött, 1250 soros adatbázist, és kijavítottuk az esetleges hibákat. Ez után már egyszerűen, Excel-kimutatások és Python programozás segítségével is ki tudtuk számolni, hogy melyik kórházak kérnek legtöbbször osztálybezárást, melyik osztályok a leginkább érintettek, és milyen okok állnak legtöbbször a leállások mögött.Adatbázisunk a 2020 óta született dokumentumokból készült, a 2024 előttiek közül azonban néhány hiányozhat. Hiába kértük ugyanis az NNGYK-t, hogy ha vannak náluk olyan határozatok, amelyeket eddig valamiért nem töltöttek fel a honlapjukra, akkor osszák meg velünk a kimaradtakat, csak részben teljesítették a kérésünket: csak a 2024 óta eltelt időszak határozatait adták oda teljeskörűen, ezért a korábbi években keletkezett határozatok közül néhány - nem világos, hogy pontosan hány - hiányozhat. A statisztikát az is befolyásolja, hogy több, az osztálybezárások körülményeit ismerő forrásunk szerint a kórházak az utóbbi években szorgalmasabban jelentik be az NNGYK-nak, ha problémájuk támad egy osztály működtetésével. Ez jó hír olyan szempontból, hogy a friss adatok megbízható képet festenek, viszont nem teszi lehetővé az összehasonlítást a különböző évek között.Mivel csak 2024 óta vannak pontos adataink, ezért erre az évre vonatkozóan számoltuk ki, hogy az egyes kórházakban arányaiban mennyire zavarta meg a betegellátást a bezárás, azaz mennyi úgynevezett ápolási napot érintett. Egy ápolási napon egy beteg egy kórházban töltött napját értjük. Ez a kórházi betegforgalom egyik bevett mérőszáma, amelyről a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, a NEAK minden évben részletes statisztikákat közöl, intézményi és azon belül szakma (például szülészet, szemészet) lebontásban. Ezen adatokból kiszámolható, hogy zavarok nélkül mennyi ápolási napot teljesített volna a kórház, és ennek hány százalékát zavarták meg a bezárások. Mindez kiszámolható kórház, szakma, vagy akár az egész magyar egészségügyi ellátórendszer szintjén is. (A számításaink alapját adó adatok táblázatos formában innen elérhetők.)De itt sem ment minden simán, mert több probléma is előkerült a 2024-es adatok vizsgálata közben. Azokkal a határozatokkal, amelyekben meg volt adva a bezárás konkrét időtartama, egyszerű dolgunk volt, hiszen csak megszámoltuk, hány napot érint a bezárás. Akadtak azonban olyan határozatok, amelyek bizonytalan időre, "visszavonásig" szóltak. Ilyen esetben a visszavonó határozatok között kerestük meg, hogy melyik lehet az, amelyikben jelzik, hogy az osztályt újranyitják. Azokban az esetekben, ahol egyáltalán nem volt visszavonó határozat, az év végét adtuk meg az újranyitás dátumaként, mivel csak azt az egy évet tudtuk összevetni a betegforgalmi adatokkal. A fenti módon számolva azt kapjuk, hogy az összes kórház betegforgalmának 0,6 százalékát zavarták meg az osztálybezárások 2024-ben.126 kórházból 96-ban nem volt ilyen típusú zavar, és mindössze 7 kórház volt, ahol 1 százalék feletti volt az eredmény. Nehéz megítélni, hogy ez sok vagy kevés, hiszen nemzetközi összehasonlító adatról nem tudunk, és a korábbi hazai adatokhoz viszonyítás is problémás. A későbbi adatokat ugyanakkor ehhez már lehet majd mérni, de még fontosabb, hogy ezzel a módszerrel az egyes kórházak is egymással összehasonlíthatóvá váltak - így derült ki például egyértelműen, hogy a leginkább budapesti nagy kórházak fekvőbetegeinek az ellátását zavarják meg az osztálybezárások.
|
Ennyire részletesen még soha nem látszott, hogyan épül le a magyar egészségügy - Kivérző kórházak I.
|
A kormány igyekszik titkolni, hogy milyen problémákkal küszködnek a magyar kórházak. A Direkt36 azonban mesterséges intelligencia segítségével feldolgozott több mint ezer hatósági dokumentumot, amelyekből lesújtó kép rajzolódik ki arról, hogyan küzdenek nap mint nap az egészségügy szereplői.
| null | 1 |
https://www.direkt36.hu/ennyire-reszletesen-meg-soha-nem-latszott-hogyan-epul-le-a-magyar-egeszsegugy-kiverzo-korhazak-i/
|
2025-06-18 12:36:56
| true | null | null |
Direkt36
|
Rossz kompromisszumokat köt Karácsony Gergely - jelentette ki többször is Hadházy Ákos ellenzéki politikus az előző kerületvezetések alatt kiépült korrupciógyanús zuglói céghálóról szóló keddi sajtótájékoztatón. Mint mondta: büntetőjogi érintettsége nem merül fel Budapest főpolgármesterének, aki 2019 előtt Zugló polgármestere volt, de politikai felelőssége igen, ahogy utódának, Horváth Csabának és a kerület országgyűlési képviselőjének Tóth Csabának is. Utóbbiak érintettségének meg is lett a politikai következménye, hiszen Horváth Csabát (MSZP) nem választották újra Zuglóban, Tóth Csaba pedig már a 2021-es ellenzéki előválasztáson visszalépett, így éppen Hadházy Ákos lett az ellenzéki összefogás jelöltje, aki azután meg is nyerte a kerületben az országgyűlési választást.Azt is hozzátette, hogy Tóth Csaba és Horváth Csaba jelenleg egy vesztegetési per vádlottjai, de az ügy lassú felgöngyölítése arra utal, hogy a szocialista politikusok "még mindig élveznek bizonyos kormánypárti védettséget". Hadházy rámutatott,nincs ellenzéki és kormánypárti korrupció, ez egy és ugyanaz, mindkettőt fel kell számolni.Rózsa András jelenlegi momentumos polgármester megengedőbb volt: "a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató (ZVK) Zrt. úgy működött, mint egy állam az államban, a hivatalnak, illetve a kerület vezetésének nem sok rálátása volt arra, hogy mi folyik ott". A rendszert még 2017-ben kezdték el kiépíteni de az első időkben még óvatosak voltak a kerület közbeszerzésein hasznot húzó cégek, illetve az utasító emberek, igyekeztek mindent előírásszerűen "lepapírozni", de később "ellustultak". Nem törődtek különösebben a teljesítés igazolásokkal és a közbeszerzési eljárások "formaságaival" sem.A XIV. kerületben Rózsa András tavaly megválasztása után rögtön bejelentette, hogy átvilágíttatja a kerületi cégeket, illetve a hivatalt. A feladattal a Halász ügyvédi irodát bízták meg, amely külsős közbeszerzési szakértők segítségével nézte át a tenderek és a szerződések dokumentumait."Kivétel nélkül feljelentést fogok tenni" - A budavári hatalomátadás talán hangzavar nélkül fog menni, de Zuglóban nem biztos, hogy hasonló csend leszAz ügyek feltárásában a korábbi NAV-tisztviselő, Horváth András is részt vett. Véleménye szerint nem sok különbség van a fideszes Papcsák Ferenc alatt a kerületben közpénz-szivattyúként működő cégháló, illetve a később Tóth Csaba felügyelete alatt kialakult cégösszefonódások között. A rendszerben Papcsák cégeit egyszerűen leváltották Tóth cégei.Az átvilágítás kedden ismertetett eredménye szerint a ZVK Zrt. beszerzési gyakorlata 2017 és 2024 között súlyos, rendszerszintű közbeszerzési szabálytalanságokra utal.A társaság olyan keretszerződéses konstrukciókat alkalmazott, amivel kikerülhette a tendereztetést, a verseny csak formálisan érvényesült. A munkák becsült beszerzési értékét rendre úgy állapították meg, hogy azok közbeszerzési értékhatár alá essenek, illetve, amikor ez már nem volt lehetséges, akkor átláthatatlanná és belterjessé tették a pályázatokat. A szerződések visszatérően ugyanazon szűk vállalkozói körhöz kerültek, gyakorta látszólagos versenyeztetéssel. A "beszerzési vetésforgó" és a "sakktáblás kiosztás" révén a megrendelések látszólag váltakozó cégek között oszlottak meg, de a piaci verseny nem volt. A kedvezményezett céghálózat - különösen a Tápió-vidéki vállalkozói kör - évről évre ismétlődően és előre kalkulálható módon részesült a szerződésekből.A gyanús szerződések összértéke meghaladja a 8 milliárd forintot, de Rózsa András a Népszava kérdésére nem tudott pontos számot mondani arról, hogy mennyi közpénz folyhatott el.Úgy vélte, hogy a 20-30 százalékos "alkotmányos felárat" alapul véve, az elveszett közpénz akár milliárdos nagyságrendű lehet. Szintén lapunknak válaszolva elmondta, hogy a polgármesteri hivatal nem érintett az ügyekben, az általuk vitt közétkeztetési, illetve energiabeszerzések kapcsán nem találtak szabálytalanságokat. Az érintett ügyek jellemzően a zöld felület-gazdálkodás, közterület-, út-, épületkarbantartás és felújítások köréből kerültek ki, több mint száz szerződésről van szó. Az átvilágítás során gyanússá vált kerületi közbeszerzési beszerzések toplistáját a Gazsi és Gazsi Kft., a Bridge Építőipari Kft. és az Eggi Építő Kft. vezeti, de több tucat cég szerepel abban a versenykorlátozó magatartásról szóló bejelentésben, amelyet a kerület átadott a Gazdasági Versenyhivatalnak. Két esetben - egy utcaseprő gép beszerzése, digitalizációs munkák megrendelése - büntetőfeljelentést is tesznek ismeretlen tettes ellen. A járdatakarító gép esetében jelentős túlárazást gyanítanak, míg a másiknál már a megrendelés okát is vitathatónak tartják. A ZVK ügyvezetője hét évig Tóth Csaba bizalmi embere, Baracskai Gábor volt, aki nem mellesleg a volt gazdasági ügyekért felelős MSZP-s alpolgármester, Hajdú Flórián sógora.Rózsa, Hadházy és Horváth is kiemelte, hogy a zuglói ügyek aligha kivételesek, éppen ezért bíznak abban, hogy minden önkormányzatnál sort kerítenek hasonló elszámoltatásra. Hadházy több kerületet is megnevezett, ahol erre szükség lenne, például a XII., a XIX. kerületet, illetve a III. kerületet. Elégedetlen volt azzal is, ahogy Karácsony a BKV informatikai szerződéseinek ügyét kezeli. Jó példaként említette viszont Ferencvárost, ahol Baranyi Krisztina elvégezte a munkát és a kerületi parkolási maffia lefejezése után egymilliárdos pluszt hoz a korábban veszteséges önkormányzati parkolási cég. Zugló szintén átalakította a saját közbeszerzési rendszerét, a párt delegáltak mellett civileket ültetett a felügyelőbizottságokba a nagyobb kontroll érdekében. És az átvilágítás sem ért véget.Karácsony Gergely elbúcsúzott a BKV-vezértől, ám a többi cégvezető köré rajzolt célkereszt is egyre vaskosabb
|
Átvilágítás után büntetőfeljelentést tett a zuglói önkormányzat a gyanús kerületi közbeszerzések miatt
|
Akár milliárdos kár is érhette Zuglót a városgazdálkodási cég körül megjelent cégháló miatt. Hadházy Ákos ellenzéki képviselő Tóth Csaba és Horváth Csaba szocialista politikus mellett Karácsony Gergelyt is bírálta.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3283873_zuglo-onkormanyzat-buntetofeljelentes-gyanus-kozbeszerzes-ismeretlen-tettes
|
2025-06-17 13:51:00
| true | null | null |
Népszava
|
"A Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF) elrendelt büntetőeljárás folyamatban van, a nyomozás azonban továbbra sem nyilvános része a büntetőeljárásnak, így - az eddigi kommunikációs gyakorlatunknak megfelelően - az eljárás jelenlegi szakaszában a rendelkezésre álló bizonyítékokat nem áll módunkban sem megjelölni, sem értékelni, és az elvégzett, valamint a tervezett nyomozati cselekményekről sem adunk számot" - ennyit válaszolt megkeresésünkre a KNYF.Arról érdeklődtünk: milyen lépéseket tettek a Biró Ferenc, az Integritás Hatóság (IH) elnökével szemben indult büntetőeljárásban. Azt sem tudtuk meg, hogy Biró meghallgatásán kívül az ügyben történt-e tanúmeghallgatás, szembesítés, illetve várhatóan mikorra születhet vádemelés az ügyben.A kérdéseink azért is voltak relevánsak, mert hétfőn múlt öt hónapja, hogy az ügyészség és a rendőrség hirtelen megszállta az IH Roosevelt téri irodáját, majd nagy erőkkel hat órán át razziáztak az állami hatóságnál és egy kisbusznyi iratot foglaltak le. A rajtaütést követően Birót több ponton meggyanúsították, januárban például hűtlen kezeléssel. A KNYF szerint ugyanis az IH egy autót bérelt, amit Biró felesége használt, ezzel pedig mintegy 14 millió forint kár érte a hivatalt. A KNYF hivatali hatalommal való visszaéléssel is gyanúsítja Birót, februárban pedig összesen 87 millió forintot érintő hűtlen kezeléssel vádolták meg az IH elnököt. Biró nem mondott le a pozíciójáról, lapunknak még januárban jelezte: "érdekes volt a KNYF nyomozásának az időzítése". Arra utalt, hogy - szerinte - akkor lépett a vádhatóság, amikor az IH vizsgálatba kezdett a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatallal (NKH) szemben.Újabb luxusterepjárót bérelt volna az Integritás Hatóság, aztán meggondolta magátÚjabb bűncselekményekkel gyanúsítja Biró Ferencet, az Integritás Hatóság elnökét a Központi Nyomozó Főügyészség"Egyre nehezebb a vádhatóságnak megmagyarázni azt, hogy nem politikai töltetű ügyről van szó"- fogalmazott a Népszavának Ligeti Miklós a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója. A januári hatósági akció után ugyanis nagyon konkrét gyanút közöltek az IH elnökével - folytatta Ligeti -, de Biró bűnösségét is az ügyészségnek kellene bizonyítania. Nem tudni, hogy azóta lett volna tanúmeghallgatás vagy bármilyen módon előbbre lépett volna az ügy. Ligeti Miklós szerint ilyen konkrét gyanúsítások és ennyi idő után az ügyészségnek vagy vádat kellett volna már emelni a gyanúsítottal szemben vagy ejteni az ügyet.Mentelmi jogot akart magának az Integritás Hatóság bűncselekményekkel gyanúsított elnökeRészletes tájékoztatást kért az ügyészségtől Biró Ferenc ügyében az ÁSZ elnökeKikértük az Integritás Hatóságtól az autóbérlési szerződéseket, de nem tudják kiadni, mert az ügyészségi lefoglalta őket
|
"Egyre nehezebb a vádhatóságnak megmagyarázni azt, hogy nem politikai töltetű ügyről van szó"
|
Öt hónapja nem tudni, hol tart az IH-elnökkel szembeni nyomozás.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3283805_integritas-hatosag-biro-ferenc-nyomozas-kozponti-nyomozo-fougyeszseg
|
2025-06-17 05:55:00
| true | null | null |
Népszava
|
Kedden ismételten tanúmeghallgatásokkal folytatódott tovább a Schadl-Völner-per a Fővárosi Törvényszéken, ezúttal a győri végrehajtói iroda munkatársai álltak a bíróság elé.A három nő meghallgatását még korábban maga a hatodrendű vádlott, Cs. Éva kezdeményezte az előkészítő ülésen. A tanúk ugyanis szorosan az ő környezetében dolgoztak, így el tudták mondani, hogy milyen is volt gyakorlatban egy olyan ember kezei alatt dolgozni, aki a vád szerint nem a tudásának köszönhetően jutott feljebb, hanem bevásárolta magát a végrehajtói pozícióba.A tanúk között volt, aki helyettes végrehajtóként vagy pénzügyesként látott rá a győri iroda működésére. A három különböző vallomásból kiderült, hogynem volt hozzáférésük a pénzügyekhez, az utalásokat a hatodrendű, Cs. Éva intézte egyedül,nem tudják, hogy Cs. Éva idő előtt osztalékot vett volna ki az irodából,nem tudtak, vagy csak felszínesen arról, hogy a munkáltatójuknak tartozása van Schadl György felé,nem gondolják, hogy Cs. Éva lefizette volna Schadlt a pozícióért cserébe,a győri irodát ténylegesen Cs. Éva vezette, Schadl Györgyöt csak ma a bíróságon látták először, ahogy a végrehajtói kar egykori elnökének sofőrjét is,meglepődtek rajta, amikor kiderült, hogy letartóztatták a főnöküket, de nem kérdeztek többet Cs. Éva férjétől, M. Pétertől, mindenki dolgozott tovább.A tanúmeghallgatások végeztével Schadl György többször is észrevételezte, hogy nem érti, miért ülnek a tárgyalóteremben, amikor már nem is korrupcióról van szó, hanem arról, hogy kölcsönt adott. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, az nem is lenne bűncselekmény.Mint ismert, a per 2023. február 17-én kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken. Az első három előkészítő ülésen a huszonkét vádlott nyilatkozott arról, lemond-e a tárgyalásról, és elfogadja-e az ügyészség javaslatát.Tíz vádlott - köztük hat bírósági végrehajtó - döntött úgy, hogy beismeri bűnösségét. A bíróság az esetükben május 4-én hozott ítéletet: a vádlottakra másfél és két év közötti, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki, a korábbi bírósági végrehajtókat öt évre eltiltotta a végrehajtói munkától, kettejük esetében pedig vagyonelkobzást is elrendelt. Jogerős döntésében a végrehajtók büntetésén enyhített a Fővárosi Ítélőtábla tanácsa. A tizenkét vádlott - köztük a három fővádlott, Schadl György, Völner Pál és R. Róbert - a februári előkészítő ülésen tagadta bűnösségét, esetükben ezért a Fővárosi Törvényszék tárgyalásra utalta az ügyet.(Borítókép: Schadl György 2024. szeptember 26-án.
|
Schadl György nem érti, miért ülnek a tárgyalóteremben, ha már nem korrupcióról van szó
|
Schadl György nem érti, miért ülnek a tárgyalóteremben, ha már nem korrupcióról van szó - Kedden folytatódott a Schadl–Völner-per a Fővárosi Törvényszéken.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2025/06/17/schadl-gyorgy-targyalas-fovarosi-torvenyszek-korrupcio
|
2025-06-17 16:17:00
| true | null | null |
Index
|
A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú, jogerős döntésében a mai napon helybenhagyta azt az elsőfokú ítéletet, miszerint Dr. Kecskeméti László, a Fidesz-KDNP józsefvárosi önkormányzati képviselője méltatlanná vált képviselői tisztségére. A bíróság megállapította, hogy Kecskeméti László neki felróhatóan nem tett eleget a jogerős bírósági ítéletben foglalt kötelezettségének, amikor az általa jogcím nélkül használt önkormányzati lakást nem hagyta el.- írja a Józsefváros.hu. Kecskeméti ügyéről mi is írtunk korábban, ő volt az a fideszes képviselő, aki kibelezve adta át az önkormányzati lakását, amiből eleve nehezen költözött ki.Az eljárás előzménye, hogy a Józsefvárosi Önkormányzat képviselő-testülete 2024 novemberében megszüntette Kecskeméti László mandátumát, miután a képviselő nem hajtotta végre a bíróság által elrendelt kötelezettségét az általa lakott önkormányzati lakás kiürítésére. A képviselő a döntés ellen fellebbezett, azonban a másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, megerősítve a méltatlanság megállapítását. A jogerős döntést követően a törvény alapján Kecskeméti László mandátuma a holnapi nappal megszűnik, és a Helyi Választási Bizottság időközi választást ír ki az érintett választókerületben. A döntés részleteiről és az időközi választás menetrendjéről az önkormányzat hivatalos csatornáin keresztül tájékoztatjuk a lakosságot.- tették hozzá.Sátly Balázs alpolgármester akkor videóban mutatta meg a lakás állapotát. Szavai szerint Kecskeméti nemcsak az ajtókat, hanem az ajtófélfákat is vitte, a konnektorokat, kapcsolókat, konyhaszekrényt.A képviselő úr biztos azért vitte el ezeket a dolgokat, mert azt hitte, hogy az övé. De ez nem így van. Amikor Kecskeméti úr ide beköltözött, akkor teljes mértékben beköltözhető állapotban volt, és ezt így is kellett volna visszaadnia- mondta az alpolgármester, aki arra kérte Kecskeméti Lászlót, hogy hozza vissza az ajtófélfákat, konnektorokat, kapcsolókat és a konyhaszekrényt is, és állítsa vissza lakható állapotúvá az ingatlant, hogy más is be tudjon költözni, különben kénytelenek lesznek beperelni.
|
Megfosztották a mandátumától a korábbi fideszes józsefvárosi képviselőt, aki kibelezve adta át az önkormányzati lakását
|
Amit eleve jogcím nélkül használt.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/05/28/kecskemeti-laszlo-mandatuma/
|
2025-05-28 17:15:44
| true | null | null |
24.hu
|
Az elmúlt öt év legnagyobb árbevételét hozta a tavalyi év Németh Balázs Fidesz-frakció szóvivő és felesége trafiküzletének - derült ki a cég frissen megjelent pénzügyi beszámolójából.A Dohánypapír Bt. kasszájába 2024-ben 489 millió forint folyt be.Igaz, a pénzügyi mérleg szerint a társaság adózott nyeresége ebből valamivel kevesebb mint 14 millió forint volt.Bár a társaság taggyűlési jegyzőkönyv szerint a mérleget elfogadták ugyan,az osztalékfizetésről nem rendelkeztek. Mindenesetre az látható, hogy a cég eredménytartalékában 67 millió forintos összeg van elhelyezve.Dohánypapír Bt. kültagja Németh Balázs, beltagja és ügyvezetője pedig a felesége.A Fidesz-frakció szóvivőjéről még 2013-ban derült ki, hogy érintett a trafikügyben. Németh, még az állami média, az MTVA munkatársa volt, amikor Hadházy Ákos független képviselő kirobbantotta a trafikügyet.Németh Balázs akkor azt nyilatkozta az Indexnek:Nem összeférhetetlen a pozíciómmal az, hogy a családomnak trafikja van. Ennyi erővel, ha van egy taxis barátom, akkor nem foglalkozhatnánk a taxistörvénnyel, ha a szüleim nyugdíjasok, akkor a nyugdíjasokkal, mint ahogy a készülő demográfiai programmal sem foglalkozhatnánk, mivel én is kétgyerekes családapa vagyok.Utalt arra is, hogy az állami média szerinte foglalkozik az akkor még szekszárdi képviselőként tevékenykedő Hadházy által kirobbantott üggyel:A szekszárdi üggyel természetesen foglalkoztunk, ahogy minden fontos mozzanatról beszámoltunk a trafiküggyel kapcsolatban. Nem gondolom, hogy a közmédia alul kezelné ezt az ügyet- mondta.A Dohánypapír Bt. az elmúlt 5 évben csaknem 75 millió forint profitot hozott a Fidesz-frakció szóvivőjének és feleségének.
|
Csaknem félmilliárdos rekordbevétele volt Németh Balázs Fidesz-frakció szóvivő trafikos cégének
|
Németh korábban még az állami média munkatársaként nyilatkozott arról, hogy szerinte nem összeférhetetlen, hogy érdekelt a trafiküzletben.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/05/28/csaknem-felmilliardos-rekordbevetele-volt-nemeth-balazs-fidesz-frakcio-szovivo-trafikos-cegenek/
|
2025-05-28 10:45:35
| true | null | null |
24.hu
|
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) eladja a Balatonakarattyai Oktatási- és Konferencia központot - közölte a jegybank szerdán az MTI-vel.A közlemény szerint az újabb kiadáscsökkentésről azt követően döntött a jegybank, hogy az új vezetés az intézmény alapfeladatait szem előtt tartva áttekintette és megvizsgálta a Balatonakarattyai Oktatási- és Konferenciaközpont hasznosítási lehetőségeit.Mivel az ingatlan jellege és fenntartása nem tartozik a jegybank alapfeladatához, ezért az MNB igazgatósága döntött az épület használatának megszüntetéséről, ezt követően a komplexum értékesítéséről - írták.Az intézkedéssel a jegybank éves szinten mintegy 2,4 milliárd forintot takarít meg, ezzel párhuzamosan a dolgozóinak száma hatvannal csökken - tájékoztatott az MNB.Ez az a luxuslétesítmény, ahova még a Balaton vízét is bevezették.
|
Eladja az MNB a balatonakarattyai konferenciaközpontját, ahova még a Balatont is bevezették
|
Mivel az ingatlan jellege és fenntartása nem tartozik a jegybank alapfeladatához.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/05/28/mnb-balatonakarattya-konferenciakozpont-elado-balaton-luxus/
|
2025-05-28 09:24:11
| true | null | null |
24.hu
|
Nőtt a forgalma, de egyben a vesztesége is az Orbán Viktor dél-indiai magánútján a miniszterelnök kíséretében feltűnt indiai csodadoktor, a keralai születésű Kadinjilikkattu Purushothaman Nair Krishna Kumar magyar cégének, a Brahmayurveda Center Kft.-nek. Tavaly a bevétel 60 millió forinttal, 344 millióra, nőtt az előző évihez képest, de a veszteség is nagyobb lett, 33 millióról 43 millió forintra nőtt. Az adatokból annyi hámozható ki, hogy a pénzügyi műveletek mínusz 34 milliós eredménye csúfíthatta leginkább a mérleget.A veszteség miatt a cég saját tőkéje is mínuszba csúszott, így megint az a helyzet állt elő, hogy a jegyzett tőke (3,1 millió) 50 százaléka alá esett (- 5,8 millió) a saját tőke. Ezt pedig az idevágó jogszabályok szerint rendezni kell, különben akár cégtörlés is lehet a vége. "A negatív saját tőke helyzet rendezésére vonatkozó Ptk. által előírt szükséges intézkedés formájáról a Társaság tulajdonosa határoz azzal, hogy a szükséges intézkedés végrehajtása legkésőbb a beszámoló elfogadását követő 3 hónapon belül meg kell, hogy történjen" - áll a mérleghez fűzött beszámolóban. A szöveg alapján tőkeemelés várható, legalábbis "a Társaság tulajdonosa kifejezte abbéli szándékát, hogy az elkövetkező 1 évben biztosítani fogja a szükséges forrásokat, annak érdekében, hogy a Társaság a vállalkozás folytatása elvének megfelelően tudjon működni".A veszteség és a vagyonvesztés nem új fejlemény a cég életében, az Opten adatbázisa alapján2020 óta összesen durván 300 millió forint veszteséget hozott össze a Brahmayurveda Center Kft., a saját tőkéje pedig zsinórban ötödik éve negatív.Korábbi cikkünkben azt írtuk, hogy a saját vagyona már az alapítás évében, 2020-ban negatívba csúszott, 101 millió forint szerepelt ezen a soron, 2023 végére pedig már mínusz 246 milliónál tartott. A gazdasági társaságoknak ugyan törvény írja elő, hogyha két egymást követő üzleti évben nem rendelkeznek a társasági formára előírt jegyzett tőkének megfelelő saját tőkével (kft.-knél ez a jegyzett tőke fele), akkor a vezetőségnek rendeznie kell a tőkehelyzetet, de Kumárék csak 2024-ben léptek.Legutóbb Gattyán György pornómilliárdostól érkezett segítség, tavaly 280 millió forinttal stafírozta ki a Brahmayurveda Center Kft.-t a kisebbségi tulajdonosa, a Docler Investments S.á.r.l. Utóbbi cég Gattyán érdekeltsége, Gattyán pedig az egyik leggazdagabb magyar vállalkozó, a legutóbbi gazdaglistán 441 milliárd forint becsült vagyonnal az 5. helyen végzett. A tőkerendezésre felhasznált kölcsönt még 2020-ban nyújtotta a Docler Investments, a cégiratokban 835 ezer eurós rulírozó hitelkeretnek van nyoma. Ennek alapján úgy fest, Gattyán évek óta finanszírozza az indiai csodadoktorral közös vállalkozás folyamatosan keletkező veszteségeit.Kumaré a többség a Brahmayurveda Center Kft.-ben vagyonkezelő cégén, a Shyanrisht Kft.-n keresztül. Ennek a cégnek a mérlege még nagyobb vagyonvesztést mutatott, 2023 végén mínusz 1,1 milliárd volt a saját tőkéje. A cégiratok szerint ezt Kumar tavaly májusban rendezte, az alapítói határozat alapján korábban nyújtott 1,116 milliárd forint tagi kölcsönt a tőketartalékba helyeztek. A felszínen csak a jegyzett tőke 50 ezer forintos emelése látszik.
|
Röpködnek a mínuszok az Orbán Viktor kíséretében felbukkant indiai csodadoktor cégeiben
|
Legutóbb az egyik leggazdagabb magyar, Gattyán György finanszírozta a veszteségeket.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/05/27/veszteseg-indiai-csodadoktor-orban-viktor-gattyan-gyorgy/
|
2025-05-27 15:15:08
| true | null | null |
24.hu
|
Hamarosan vádat emelhetnek azokkal a bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett különösen nagy kárt okozó csalás bűntettével és más bűncselekményekkel gyanúsított banda tagjaival szemben, akik a fővárosban és a Balatonnál követtek el ingatlanos csalásokat. Az egyik strómant meggyilkolták a bűntársai.A Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság közleménye szerint egy kiterjedt budapesti kapcsolatrendszerrel rendelkező csoport követte el az ingatlancsalásokat. Hamis ajándékozási vagy adásvételi szerződésekkel, illetve strómanok bevonásával szerezték meg a budapesti és Balaton-parti - zömmel végrehajtással terhelt - ingatlanoknak a tulajdonjogát.Ezeket rövid időn belül értékesítették magánszemélyek vagy vállalkozások részre, a kapott vételárat pedig elosztották egymás között. Az ingatlanok, illetve a tulajdonosok adatait végrehajtók, valamint földhivatali ügyintézők bocsátották rendelkezésre.Az eljárás során a bűnözői csoport tagjaként tevékenykedő - jogügyletek végrehajtásához szükséges hamis iratokat elkészítő és ellenjegyző - két ügyvédet fogtak el a rendőrök, akiknek letartóztatását az illetékes járásbíróság elrendelte. Később egy harmadik ügyvédet is kihallgattak a nyomozók gyanúsítottként.Az összes kár meghaladja az egymilliárd forintot, amelynek nagy része az eljárás során megtérült. Az ügyben 17 ingatlan érintett, melyből 6-ot zár alá vett a rendőrség. Összesen 24 főt hallgattak ki gyanúsítottként, közülük 11 főt le is tartóztattak. Az egyik ingatlan értékesítése során eljárt strómant meggyilkolták a bűntársai.
|
Végrehajtás alatt lévő ingatlanokat szerzett meg ügyvédek segítségével egy banda, az egyik strómant megölték és kútba dobták
|
24 gyanúsítottja van a milliárdos ingatlancsalási botránynak, közülük három ügyvéd. Végrehajtók és földhivatali ügyintézők adták ki a tulajdonosok adatait.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/05/26/vegrehajtas-ingatlancsalas-tortel-stroman-kutba-dobtak/
|
2025-05-26 15:49:55
| true | null | null |
24.hu
|
Különös lakásvásárlást mutatott be Hadházy Ákos független képviselő. Matolcsy Ádám felesége, Matolcsy-Meloche Nicole ugyanis a Magyar Stratégiai Zrt-vel közösen tett szert egy 148 négyzetméteres belvárosi lakásra a Molnár utcában közvetlenül 2024 karácsony előtt. A tulajdoni lap szerint 50-50 százalékban lett tulajdonos a cég és Matolcsy Nicole. "A félig a nevére írt lakásból úgy látszik, hogy Matolcsyné ragaszkodik ahhoz, hogy a szerzett vagyon fele az ő nevére kerüljön - kommentálta az ügyletet Hadházy, aki szerint az ingatlanvásárlással lebukott Matolcsy György volt jegybankelnök fia."A feleséggel közös lakásvásárlás jól mutatja, hogy a Magyar Stratégiai Zrt. valójában nem egy klasszikus gazdálkodó cég, hanem Ádám személyes vagyonának elfedésére, a lopott pénz tisztára mosására szolgálhat. Komoly, valódi ingatlanbefektető cégek nem szokták az asszonykát is felesben bevenni a buliba" - fogalmazott a képviselő.Hadházy információi szerint a lakásvásárlás után Matolcsyék intenzív felújításba fogtak, a lakás az ingatlanhirdetések szerint mintegy 300 milliót érhet.
|
Matolcsy Ádám cége felesben vett belvárosi lakást az asszonnyal
|
Különös lakásvásárlás történt tavaly karácsony előtt.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/05/26/matolcsy-adam-cege-felesben-vett-belvarosi-lakast-az-asszonnyal/
|
2025-05-26 09:23:37
| true | null | null |
24.hu
|
Március végén közös megegyezéssel távozott az MNB-Ingatlan Kft. éléről Bozó Péter Pál, aki 2020 óta volt a Magyar Nemzeti Bank ingatlanos cégének ügyvezetője. A március végi alapítói határozat szerint a hó eleje óta Varga Mihály által vezetett MNB Tóth Lászlót jelölte az ügyvezetői posztra, ám - az áprilisi határozat alapján - Tóth nem fogadta el a felkérést. Pedig már a díjazását is megállapították bruttó 3 millió forintban. Végül a jegybank még mélyebben a zsebébe nyúlt, és Udud Zsoltot nevezte ki ügyvezetőnek, akinek a fizetése havi 3 760 000 forint lesz.Pontosan ugyanez történt az MNB-Ingatlan Kft. leányvállalatánál, az Optimum-Omega Ingatlanbefektetési Kft.-nél: Bozót visszahívták az ügyvezető posztról, helyébe Tóth Lászlót kérték fel havi 900 ezer forintért, Tóth azonban ezt a pozíciót sem vállalta, így a leányvállalat élére is Udud Zsolt került. Az Optimum-Omega Kft. ügyvezetését azonban díjazás nélkül látja el.Az MNB-Ingatlan Kft. nemcsak vezetőt, hanem felügyelőbizottsági tagokat is cserélt. Távozott a Matolcsy-bizalmas Fömötör Barna (az MNB korábbi főigazgatója), Lavrincz József és Korencsi Attila, helyükre pedig érkezettelnöknek Gion Gábor, akiről nemrég megírtuk, hogy a jegybanki alapítvány, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) kuratóriumi elnöke is lett. Gion 2018 és 2022 között a pénzügyekért felelős államtitkár volt a Varga Mihály által vezetett Pénzügyminisztériumban, majd a Honvédelmi Minisztériumba került a védelmi stratégiáért és humánpolitikáért felelős államtitkári posztra, onnan Orbán Viktor javaslatára 2023. december 31-ei hatállyal felmentették.Legény Béla, aki 1998 és 2019 között fideszes önkormányzati képviselő volt a II. kerületben, majd a II. kerületi Városfejlesztő Zrt. felügyelőbizottsági tagjaként dolgozott,valamint Dombi Rudolf. A londoni olimpián aranyérmet szerzett kajakos a Fidesz jelöltjeként indult el a II. kerületben a tavalyi önkormányzati választáson, de csupán a szavazatok 28 százalékát szerezte meg, míg az ellenzéki pártok által támogatott Őrsi Gergely 70 százalékot ért el.Mindhárom felügyelőbizottsági tag kötődik tehát a jegybank új elnökéhez: egyikük az államtitkára volt, ketten pedig a II. kerületi Fideszből ismerhetik. Varga Mihály ugyanis korábban a városrész országgyűlési képviselője, 2020-ig a Fidesz választókerületi elnöke volt.Dombi felügyelőbizottsági tagsága legalább annyira meglepő, mint anno a politikai szerepvállalása - a korábbi élsportoló érdemi üzleti, ingatlanfejlesztő tapasztalatainak ugyanis egyelőre nem találtuk a nyomát.Az Opten céginformációs rendszere szerint tulajdonosa a Korzó Stúdió Szolgáltató és Vendéglátó Kft.-nek, amely vendéglátással, sporttal kapcsolatos rendezvényekkel foglalkozik. Tavaly februárig pedig ügyvezetője volt a Magyar Kajak-Kenu Szövetség tulajdonolta Canoe Üzemeltető és Szolgáltató Kft.-nek.A 24.hu már 2022-ben arról számolt be, hogy óriási összegeket költ a saját épületeire a jegybank, sőt akadt olyan nap, amikor az MNB kétszer is pénzt tolt az ingatlanos cégébe. Az MNB-Ingatlan Kft. kizárólag a jegybanknak dolgozik, az elmúlt években több ingatlan került hozzá.Az első szerzemény az időközben hatalmas költségvetéssel átépített Széll Kálmán téri Postapalota volt (jelenlegi nevén MNB Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum), ami 2016-ban került a cég tulajdonába. Lapunk megírta, hogy az MNB kétszer fizetett a Postapalotáért: egyszer, amikor kistafírozta a felújítás első ütemét finanszírozó alapítványokat, másodszor pedig akkor, amikor megvette teljes áron tőlük az épületet.A Budai Várban, az Úri utcában található régi városháza (Bölcs Vár) 2019 óta van a birtokában. Erről lapunk korábban azt írta: az MNB 2014-ben vette meg 1,85 milliárd forintért az épületet a Magyar Tudományos Akadémiától, aztán ingyen továbbadta az egyik alapítványának, amelyik elvégezte a rekonstrukciót. Az MNB a már kész épületet 2019-ben nettó 8,7 milliárdért az MNB-Ingatlan Kft.-n keresztül visszavásárolta. Vagyis a jegybank jelentősen felverte az árat – saját maga számára.A Krisztina körút 55. alatti volt Telekom-székházat (MNB Budai Központ), ahová a Szabadság térről kiköltöztetett állomány került, 2020-ban vették meg.A balatonakarattyai MÁV-üdülőből kialakított oktatási és konferenciaközpontot – amelybe még a Balaton vizét is bevezették – az Optimum-Gamma Ingatlanbefektetési Kft. birtokolja, ez a cég 2020-ban került az MNB-Ingatlan Kft.-hez.A Balatonakarattyai Oktatási- és Konferencia Központot a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában lévő MNB-Bankjóléti Szolgáltatások Zrt. (korábbi nevén MNB-Biztonsági Zrt.) üzemelteti. Az MNB-botrány kirobbanása után itt is történtek változások – Fömötör Barna ezt a felügyelőbizottsági tagságát is elveszítette, és Bozó Péter Pál is távozott a zrt.-től. Érkezett helyettük Varga Mihály két korábbi munkatársa: Jármai Péter, a Pénzügyminisztérium volt jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkára és Simon Barbara Erzsébet, a PM korábbi főosztályvezetője.Ahogy arról korábban beszámoltunk, hűtlen kezelés miatt nyomozás indult az MNB alapítványa és annak cégei ügyében, miután nyilvánosságra kerültek az Állami Számvevőszék súlyos megállapításokat tartalmazó jelentései. Az MNB-Ingatlan Kft. kapcsán ugyanakkor Simor András volt jegybankelnök úgy fogalmazott lapunknak: „Kicsit úgy fest, mintha Matolcsy Györgyöt kímélnék az ügyben.” A jegybank tulajdonában működő ingatlanokkal való gazdálkodás ugyanis Matolcsy felelőssége volt, és ebben az ügyben nem született feljelentés, a másik két – a PADME és a Neumann János Egyetemért Alapítvány gazdálkodásáról szóló – ÁSZ-jelentés következményeivel szemben. A számvevők mindössze annyit állapítottak meg, hogy „nem takarékoskodtak”, az MNB gazdálkodása az ingatlanberuházások és -felújítások tekintetében „nem igazodott az ország, az állami intézményrendszer általános pénzügyi helyzetéhez, jellemző gazdálkodási folyamataihoz”.
|
MNB-botrány után: fideszes polgármesterjelöltként megbukó olimpiai bajnok kapott felügyelőbizottsági posztot
|
Sorcsere történt az MNB ingatlanos cégénél: Varga Mihályhoz köthető emberekkel töltötték fel a kft. vezetését. Akadt, aki hárommillióért sem vállalta el a pozíciót.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/05/21/mnb-ingatlan-kft-vezetes-sorcsere-felugyelobizottsag-dombi-rudolf/
|
2025-05-21 05:59:37
| true | null | null |
24.hu
|
Somlai Bálint cégbirodalmában egy rejtélyes, 50 milliárd forintos kötvénykibocsátást találtunk 2020-ból.Ezt egy gigaméretű tőkeemelési akció követte Száraz István cégében.Somlai az 50 milliárdos befektetése fejében megelégedett a Száraz-cég 1,96 százalékával.Úgy fest, hogy a kormány bankja, az MFB Zrt. is megsegítette Somlai üzletmenetét - éppen a jegybank székházának felújítása idején - egy bő 20 milliárd forintos bankgaranciával.Egy ponton Mészáros Lőrinc is a képbe került, ahogy a felcsúti ezermilliárdos, a Matolcsy-kör és a magyar állam közös bankja, az MBH Nyrt is.A Magyar Nemzeti Bank székháza 80 milliárd forintra drágult felújításának főszereplője, a Matolcsy Ádám legszűkebb baráti köréhez sorolt Somlai Bálint legutóbb azzal került a címlapokra, hogy a Telex információja szerint zárolták a bankszámláját. A hírt nem cáfolták azóta sem, de arról nem közöltek hivatalos információt, hogy magán vagy céges számláról van-e szó, és az intézkedés összefügg-e az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által tett feljelentéssel, így a jegybank, illetve alapítványa körüli céghálóban eltemetett milliárdokkal, vagy esetleg más bűncselekmény gyanúja indokolta.A 35 éves, luxus Ferrarikért és Porschékért bolonduló Somlai Bálint cégei működnek, legalábbis a Matolcsy-klán budai főhadiszállásáról, a Pusztaszeri út 59.-ből a titkárság visszajelzett a múlt héten, hogy megérkeztek lapunk kérdései, és továbbítják azokat Somlainak. Az általunk megadott határidőre azonban nem érkezett válasz, így a nyilvánosan elérhető információkra kellett hagyatkoznunk.Így lett minden harmadik forintból nyereségSomlainak egy tucat magyarországi cégérdekeltsége van, az árbevételek alapján a legfajsúlyosabb a nemzeti bank székházának felújítását elnyerő Raw Development Kft. A cégcsoport összesített bevétele 2023-ban 60 milliárd forint felett volt, az adózott eredmény pedig bőven meghaladta a 20 milliárdot. A 30 százalékos nyereségráta - azaz hogy minden harmadik költségforint nyereséggé vált - bármilyen szektorral összevetve kiugró profittermelést jelent. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a magyar gazdaság évek óta vergődik.A Somlai-cégek közül a Raw Development teljesítménye egyenesen meseszerű. A kft.-ben 2018-ban jelent meg Somlai, a cég 2019-ben még csak 1,8 milliárd forint árbevételt ért el, és a nyeresége is csak a 240 millió forintot karcolta. Ezután azonban repülőrajtot vett: 2020-ban már több mint 15 milliárd, a következő évben közel 60 milliárd forint bevételt mutatott ki,2020 és 2023 között összesen 146 milliárd forint folyt be a céghez, és közben csaknem 22 milliárd forint nyereséget hozott össze adózás után.A robbanásszerű növekedés egybeesett azzal, hogy a Raw Development sorra kapta az MNB-től a gigantikus felújítási munkákat.A legnagyobb fogás az volt, amikor 2019-ben rábízták a jegybank Szabadság téri székházának a felújítását. Már a nettó 54 milliárd forintos vállalási ár is durván hangzott, pedig akkor még nem tudhatta senki, hogy nem fér bele a keretbe a megvalósítás, és végül 80 milliárdra duzzad a számla. Ugyancsak erősen elszaladtak a költségek a Széll Kálmán téren álló Postapalotánál: a Direkt36 egy vizsgálati anyagra hivatkozva 32 milliárd forintos szerződéskötésről, az előirányzatot 13 milliárd forinttal meghaladó beruházásról cikkezett.Az ÁSZ-jelentéséből az olvasható ki egyebek között, hogy a Raw Development kivételezett szereplő volt az MNB-ügyletekben. Megesett, hogy a felújításokat úgy nyerte el, hogy a saját anyavállalata kapott megbízást a jegybanktól a kivitelező kiválasztására, és a Somlai Bálint tulajdonában álló Somlai Invest Zrt. meg is találta a feladatra a saját leánycégét: a Raw Development Kft.-t. A márciusban nyilvánosságra hozott ÁSZ-jelentések külön foglalkoztak a Raw Development Kft.-vel, az ily módon kiiktatott verseny mellett azt állapították meg, hogy a cég bevételeit nagyrészt az MNB megrendeléseinek köszönhette. Voltak olyan évek, amikora bevétel több mint 90 százalékát köszönhette Somlai a jegybanki munkáknak.A felújításokon kívül Somlai Bálint más ágon is hasznot húzott az MNB-s megbízásokból: a nemzeti bank ingatlanportfólióját menedzselő MNB-Ingatlan Kft. ingatlanjainak üzemeltetését is ők végezték. A Raw Facility Management Kft. 2022–23-ban 7,4 milliárd, illetve 10,3 milliárd forint bevételt könyvelt el, az adózás után nála maradó profit pedig 900 millió, illetve 1,7 milliárd forint volt. Közben az MNB a beszámolójában jelezte, hogy drasztikusan megemelkedtek a fenntartási és üzemeltetési költségek.Hová lettek a kötvények?Egymást érték a Raw Development zsíros megrendelései, évről évre több tízmilliárdos bevételeket könyvelt el,csak egyetlen tétel haladta meg meglepő módon rendre a bevételek nagyságát: a kötelezettségek állománya.Aggasztóan nézett ki a cég eladósodottsági mutatója, ami egyetlen számba sűrítve mutatja, hogy a cég saját forrásai a kötelezettségek hány százalékát fedezik. Akkor jó a cég megítélése, ha ez a szám tartósan egy alatt van. A Raw Development esetében azonban minden évben jóval felette volt – 2023-ban például 3,7-en állt. Vagyis a cég rendesen eladósodott.A társaság a tárgyévben kötvényt bocsátott ki, melynek következtében a hosszú lejáratú kötelezettségek összege jelentősen növekedett– áll a megfejtés a beszámolóban, amelyből több nem is derül ki, mint hogy öt évnél hosszabb lejáratú a vállalati kötvény. A cégek a kötvénykibocsátást forrásteremtésre, lényegében hitelfelvételre használják, és amennyire ki lehet hámozni, a Raw Development Kft. 50 milliárd forint kötvényt bocsátott ki. Annak, hogy ki jegyezte le a kötvényt, azaz kitől kaphatott 50 milliárd forint készpénzt Somlai, nincs nyoma a cégiratokban, a vállalkozó pedig – amint jeleztük – nem válaszolt a kérdéseinkre.A fellelhető nyomokból valószínűsíthető, hogy 2030-ban lejáró kötvényről van szó, ami évente fizet kamatot, de hogy mekkorát, azt már nem lehet kibogarászni. Az általunk megkérdezett szakértő azt valószínűsítette, hogy egy másik cég jegyezte le a kötvényt, és szerinte az ilyen, zárt körben lebonyolított akcióhoz nem kell az MNB engedélye.A jegybank nem reagált megkeresésünkre, mit tud a kötvényekről, így arra sem, hogy ki jegyezte le a Raw Development kötvényeit.Választ ugyan nem kaptunk arra, hogy mire kellett a kötvénykibocsátásból befolyó 50 milliárd, a Raw Development beszámolójában azonban 2020-ban megjelent 49,85 milliárd forint „egyéb tartós részesedés” annyi magyarázattal, hogya társaság a tárgyévben 1,96 százalékos részesedést szerzett a Dry Real Estate Zrt.-ben.A Dry Real Estate Zrt. Matolcsy Ádám másik barátjának, Száraz Istvánnak az érdekeltsége.Két részvény 50 milliárd forintértNem teljesen világos, hogy az 50 milliárd forint fejében miért elégedett meg Somlai Bálint mindössze 1,96 százalékos tulajdonrésszel Száraz cégében, de a cégiratokból nem éppen szokványos tőkeemelés bontakozik ki. Egy törzs- és egy osztalékelsőbbségi részvényt kapott Somlai azzal, hogy az osztalék 99 százalékára tarthat igényt, amíg a kifizetés el nem éri a 75 milliárd forintot, de legfeljebb 2031-ig.Más kérdés, hogy a Dry Real Estate Zrt. mérlegében eddig nem sorakoztak a tízmilliárdok, Száraz cégében 2023-ig összesen 6,5 milliárd forint nyereség keletkezett, az éves beszámolót elfogadó közgyűlésekről készült jegyzőkönyvekből pedigúgy tűnik, mintha nem fizettek volna osztalékot.Ez elég különös, hiszen a Raw Development számára kulcsfontosságú 50 milliárdos kötvény fedezetéről van szó. Mint olvasható: „A kibocsátott kötvény biztosítéka a társaság Dry Real Estate Zrt.-vel szemben fennálló és későbbiekben keletkező követelésen alapított zálogjog.” Ha ez a követelés a Dry Real Estate Zrt. által termelt osztalék, akkor igen érdekes konstrukciót hozott össze a két jóbarát, ha nem is olyan grandiózusat, mint amilyen az állítólag sok ezer milliárdos brazil államkötvénnyel manőverező cégek esetében történt, melyek nem létező papírokkal fújták fel az alaptőkét.Elméletileg a cégbíróság csak akkor jegyzi be a tőkeemelést, ha megérkezik az igazolás arról, hogy a részvényes befizette a pénzt. A cégiratok szerint itt úgynevezett ázsiós tőkeemelés történt, két lépcsőben. Az 50 milliárd forintból az alaptőkében 100 ezer forint jelenik meg, a többi megy a tőketartalékba. Az idevágó határozat szerint a 100 ezer forintot azonnal – 2020 decemberében – be kellett fizetni, a fennmaradó 49,9999 milliárd forintnak pedig 2021 január közepéig kellett beérkeznie. A 100 ezer forint befizetését a Gránit Bank Zrt. igazolta is, de a 49,9999 milliárdos tételről nem találtunk banki igazolást a cégiratok között. Amint az Opten adatbázisából látszik, a cégbíróság még decemberben, a 100 ezres tétel beérkezése után bejegyezte a tőkeemelést. Arra a kérdésünkre, hogy beérkezett-e az igazolás a tőkeemelés teljes, 50 milliárd forintos összegéről 2021 január közepéig – vagyis nem kamu az egész –, cikkünk megjelenéséig nem reagáltak.A kormány bankja is beszálltA Raw Development forrásteremtésében bankok is szerepet kaptak:képbe került a kormány bankja, az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt.,és a hitelezők között szerepel a részben állami MBH Nyrt. is.Az MNB-székház felújításának elnyerésekor a Raw Development nem rendelkezett akkora saját vagyonnal, bevétellel és olyan gazdasági háttérrel, ami egy 54 milliárdos munka fedezeteként megfelelhet a megrendelő jegybanknak. Hogy miképpen oldotta meg a dolgot Somlai, arra nézve a mérlegbeszámoló nem ad eligazítást, annak viszont van nyoma, hogy az MFB garanciát nyújtott a cégnek.A hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint 2020 decemberében az MFB jelzálogjogot alapított „biztosított követelés megfizetésének biztosítására 21 799 342 400 forint tőke és annak járulékai erejéig” – a zálogtárgy „a vállalkozási szerződésből eredő minden fennálló és a későbbiekben keletkező vállalkozási díjkövetelés.” Hogy a vállalkozói szerződés milyen, esetleg az MNB-től elnyert felújítási munkát takar, az nem derül ki a dokumentumból. Annyi azonban látszik, hogy a kormány bankja is besegített az MNB-ingatlanok felújításán nagyot kaszáló Somlai-cégnek abban, hogy rendben legyen a finanszírozása.Az építőipari projekteknél jellemző, hogy a megrendelők bankgaranciát kérnek jóteljesítési garanciaként vagy a teljesítések lehívásának garantálására – magyarázta egy építőipari szakértő az MFB-jelzálog értelmét lapunknak.A kormány bankján kívül egy másik, részben állami tulajdonú, nagyobbrészt Mészáros Lőrinc, illetve 23 százalék erejéig a Matolcsy-kör érdekeltségében álló bank, az MBH Nyrt. is kivette a részét a Raw Development Kft. finanszírozásából. Ugyancsak a hitelbiztosítéki nyilvántartásból derül ki, hogy 2023 májusában 38 millió eurós (15,2 milliárd forintos) zálogszerződésről állapodtak meg.
|
Találtunk 50 milliárd forintot, amivel Matolcsy Ádám barátai pingpongoztak
|
Tízmilliárdokat kaszált Matolcsy Ádám barátja, Somlai Bálint a jegybanki megrendeléseken, az MNB-s ingatlanok felújítását elnyerő cége azonban óriás osztalékfizetések helyett mintha eladósodott volna. Rábukkantunk egy gigantikus kötvénykibocsátásra is, melynek szálai Matolcsy egy másik baráthoz vezetnek.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/05/23/mnb-ingatlanok-somlai-balint-raw-development-matolcsy-adam-50-milliard-kotveny-szaraz-istvan/
|
2025-05-23 05:58:09
| true | null | null |
24.hu
|
Lassan már egy évtizede, hogy a harmadik Orbán-kormány hozott két stratégiai döntést: jóval az európai fegyverkezés érdemi megindulása előtt kezdett haderőfejlesztésbe, és ehhez a magyarországi védelmi ipar kiépítésének útján indult el. Mostanra hadiipari gyárak és vegyesvállalatok bokrétája nőtt ki a ráöntött közpénzből, de mint egy mesterségesen felpumpált, nulla háttérrel rendelkező ágazatnál az lenni szokott, a kísérlet nem ment gördülékenyen.
A kezdeti tervek 2026-ra ígérték a „honvédség képességfejlesztésének” céldátumát, ma már inkább csak az ezt elősegítő hadiipar érdemi beindulását várják a jövő évtől. Addigra azonban magánszereplők lesznek az ágazat meghatározó irányítói.
A napokban aláírt előzetes megállapodás alapján a területért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a kilenc legfontosabb, potenciálisan exportképes vállalatát két lépcsőben privatizálja részlegesen. Áthelyezi őket az újonnan létrehozandó N7 Defence Zrt.-be, amelyben a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. (4iG SDT) 75 százalék tulajdonrész plusz egy szavazatnyi részesedést vesz, várhatóan 74,5 és 82,8 milliárd forint közti összegért. Az állami N7-nél marad a kritikus infrastruktúra, vagyis az ingatlanok és a gyárak, amelyek használatáért az új tulaj bérleti díjat fizet.
A vegyesvállalatoknál a tranzakció jóváhagyásához még szükség lesz a külföldi partnerek beleegyezésére, és ha ez megtörténik, akkor a 4iG-nek minősített többsége lesz az N7 Defence-ben. Így egymaga is módosíthatja a társasági szerződést, dönthet átalakulásról, kiválásról, üzletrészek átruházásáról, hacsak valamilyen különleges záradékkal nem látják el a megállapodást.
Az augusztus–szeptember körül esedékes tranzakcióról már jó ideje keringenek sajtóinformációk a Telex jóvoltából, ám a végső konstrukció az utolsó pillanatig kérdéses volt – állítják a kontraktus aláírói. A 4iG a saját interpretációja szerint a fantáziát kereste az üzletben, míg az állam a szükséges biztosítékokat. Felmerült a holding több cégének átvétele, illetve más részarány is.
A kormányzat kereste meg a 4iG-t – mesélte Jászai Gellért elnök egy háttérbeszélgetésen –, ám a tőzsdei cég csak úgy volt hajlandó elfogadni az ajánlatot, ha döntő többséget kap a működtetésben.
Ez a magáncég szempontjából jogos igény, az állam részéről viszont minimum szemléletváltást jelent. Szabados Richárd, az N7-ért felelős NGM-államtitkár pedig arról beszélt, hogy a – szerződéstervezet szerint visszavehető – infrastruktúrát és az egyötöd alatti „stratégiai” befolyást azért tartják meg, hogy rálássanak a szektorra, és esetlegesen profitáljanak belőle. Az érintett vállalatok eszközértékét a HVG 200 milliárd forint körülire teszi, az értékbecsléseket elvégző NGM szerint azonban ez optimista számítás, náluk 60 milliárddal kevesebb jött ki.
Azt, hogy mi a neve a szóban forgó konstrukciónak, csak találgatni lehet, hiszen egy ilyen privatizációs folyamatnál a „megkeresés” aligha illeszkedik a jogszabályokhoz. Az NGM szerint ráérnek pontos kategóriát találni az eljárásra, ha megvalósul az üzlet. A Transparency International nem véletlenül fordult azonnal közérdekű adatigényléssel az NGM-hez. Azt tudakolta, vajon mi indokolta, hogy a kormány mellőzze a nemzeti vagyonról szóló törvényben előírt versenyeztetési kötelezettséget.
Meglepőnek tűnhet, hogy az állam túlad azon a kritikus szektoron, amelyet oly régóta nevelget, valójában azonban végig kódolva volt ez a végkimenet:
„Megoszlanak a vélemények, hogy az állam szerepe meddig kell hogy terjedjen például az iparban. Én jobban örülnék annak, ha bizonyos idő után ez majd tisztán magáncégek formájában valósulna meg. Jelen állapotban ez nem feltétlenül lett volna működőképes, egyszerűen mert itt a gyorsaság kifejezetten fontos volt” – mondta Palkovics László 2021-ben, még miniszterként, az N7 megalapításakor egy parlamenti meghallgatáson.
Az N7 rögös útja
„Belevágtunk a modern magyar hadsereg és a hozzá tartozó hadiipar építésébe. Sajnos még nem értünk el áttörést. A hadiipart még össze kell kapcsolni a gazdasággal, be kell kötni az egyetemeket, a kutatóintézeteket és innovációs parkokat is – mondta Orbán Viktor a 2022-es évértékelő beszédében. Egy évvel korábban a szektor állami érdekeltségeit az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. (N7 Holding) nevű ernyőszervezetbe terelték, ahol koordinációs és tudományos segítséget nyújtva inkubátor módjára kinevelték a szárnyaikat bontogató cégeket.
Az állam viszont igazán sosem tudott mit kezdeni az N7-tel, mely megalapulása óta három minisztériumnál járt, melyek eltérő szemlélete végig másképp határozta meg a modellt és működési elvet. Kezdte pályafutását 2021-ben a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) alatt, ahol a hadiiparra, mint kísérleti, befektetés- és partnercégvonzó, feltörekvő ágazatra tekintettek. Az NGM szétdarabolása után a Honvédelmi Minisztériumhoz (HM) került a portfólió. Az újonnan érkező Szalay-Bobrovniczky Kristófnak elméletben lett volna lehetősége a katonai és szuverenitási szempontok beemelésére, ám egy védelempolitikai ügyekben jártas miniszter helyett valójában egy újabb üzletembert kapott a tárca. Az N7 élére pedig Palkovics került.
Ez sem volt hosszú életű, Bobrovniczkytől a tárca pont azon része került el, amiben jártasnak tűnt – a biznisz. Nagy Márton alakuló csúcsminisztériuma gyorsan el is szipkázta tőle az N7-et. Élére Palkovics helyett Antal Ferenc került, aki tavaszra elvégezte a – Telex információi szerint rossz állapotban lévő – holding átvilágítását, hogy profitábilis irányba változtathassanak a struktúrán. Ezzel a lendülettel került az N7 élére Póser Zoltán. A gazdasági problémákat egyszerre okozó és azok ellen küzdő NGM-nél viszont már üzleti szempontok érvényesültek: Nagy Márton ránézett az N7-re, és egy pénznyelőt látott.
Szabados azzal érvelt a privatizáció mellett, hogy az állam nem alkalmas a nagy és nemzetközi szerepre törekvő hadiipari cégek gondozására. Nincs meg hozzá a szükséges szaktudás, a kapcsolat és a rutin, hogy a tudományos szféra és a nemzetközi partnerek bevonásával továbbfejlesszenek és exportlehetőségeket találjanak. Nem mintha a 4iG-nek akár csak évtizedes tapasztalata is lenne a védelmi iparban és exportálásban.
A tőzsdei cég portfóliójában eddig drónvédelem és -gyártás, védelmi digitalizáció és műholdgyártás, valamint geoadatok feldolgozása szerepelt, a nehéz haditechnika teljesen új elem. De a műholdgyártás is csak jövő ősszel indul be, míg drónokból ugyan vannak innovatív termékei, de külföldre egy darab sem ment még el.
Márpedig az export elengedhetetlen lesz a rentábilis működéshez, kizárólag belföldi piacokból még Magyarországnál nagyobb államokban sem él meg a védelmi ipar.
„Nem volna gazdaságos, ha egy hadiipari termelővállalatban csak addig működnének a gépsorok, amíg a magyar honvédség igényeit kielégítik” – nyilatkozta a 4iG SDT vezérigazgatója, Sárhegyi István a VG-nek. A potenciál mindenesetre több érintett cégben is megvan, a Rheinmetall várpalotai lőszergyárának termékeire például bőven van kereslet. A NATO-standardnak megfelelő kaliberű munícióra minden tagállamnak szüksége van, bár a tervezett 30 és 155 milliméter közötti termékpalettából egyelőre csak a 30-ast gyártják. Hasonlóan exportképesek az aknavetőket és lőszereket előállító Hirtenberger Defence Systems – nem magyarországi, hanem ausztriai – üzemei, viszont az árbevételét tekintve legnagyobb forgalommal kecsegtető gyalogságiharcjármű-gyár, a Lynxeket előállító zalaegerszegi üzem egyelőre csak a magyar megrendelésben lehet biztos. Ezt a típust ugyanis még sehol másutt nem rendszeresítették, így egyelőre bizonytalan az exportpiac.
A tranzakcióhoz kell a fantázia, hiszen a kilenc átvenni tervezett cégből hét masszívan veszteséges, üzemi szinten majdnem hétmilliárd forintos mínuszt könyveltek el 2024-ben. A hazai védelmi ipar egy óriási növekedési potenciállal bíró, de jelenleg még veszteséges ágazat, amelynek megvásárlásával a 4iG kockázatot vállal.
Fennmaradni egy két-három szereplős távközlési piacon kiépült portfólióval nagyon nem ugyanaz a kockázati szint, mint felfuttatni és exportálni egy olyan különleges ágazatban, mint a védelmi szektor. Ezen a területen évtizedek óta nincs magyar szereplő, a haditechnika az export kevesebb mint három ezrelékét teszi ki – az is túlnyomórészt alkatrész és lőszer.
Noha sietni nem kell, a Magyar Honvédség megrendeléseinek kielégítése is még évekbe telhet, ami a gyártókapacitás jó részét leköti, de néhány cégnél még az infrastruktúra sincs meg. Ezzel együtt Jászai néhány éven belül lát esélyt exportra bizonyos területeken. Sárhegyi szerint az EU és a NATO tagállamai jelentik a fő felvevőpiacot, de a Közel-Kelet, Afrika és a Balkán is képbe kerülhet.
Az NGM államtitkára hangsúlyozta lapunknak, hogy a tranzakció időzítése összefüggésben áll a nemzetközi folyamatokkal: mostanra került a gyártókapacitás olyan állapotba, hogy tervezhetőek a megrendelések, az európai fegyverkezés miatt pedig felértékelődik a kereslet, ami jót tesz a magyar megrendeléseknek. Az unió védelmi stratégiája egyik elemére (SAFE) hivatkozott Szabados is, mivel az segítheti az értékesítést. Az EU ugyanis 150 milliárd euró hitelt tesz elérhetővé közös, legalább két szereplő összefogásával megvalósuló hadiipari fejlesztésekre és katonai beszerzésekre, ha a termékek legalább 65 százaléka blokkon belülről érkezik. Az indoklás érdekessége, hogy a kormány a nagypolitika szintjén ellenzi a programot, Orbán Viktor az unió eladósításáról beszélt, és tartózkodott a megszavazásakor.
Ráadásul a héten NATO-csúcs lesz Hágában, ahol minden jel szerint a védelmi kiadások jelentős növelése mellett döntenek. Noha 2014-ben a tagállamok megfogadták, hogy az éves GDP két százalékát védelmi célokra fordítják, a szövetség egyharmada még mindig nem teljesíti ezt. Most viszont sokan már öt százalékot emlegetnek, ami mintegy 375 milliárd eurós többletköltést jelentene a NATO-ban, erre startolhatna rá a 4iG a következő években.
Így látja a 4iG
A tranzakció feltételei és a jogszabályi környezet garantálják a mindenkori magyar állam érdekeit és a magyar honvédség ellátásbiztonságát. Bár az állam ebben a konstrukcióban kisebbségi tulajdonos, a kontrollt továbbra is több, egymást kiegészítő eszközzel tartja kézben:
· Az ország védelme és biztonsága szempontjából kritikus infrastruktúra – azaz a hadiipari ingatlanok, gyárak, üzemek, gyártósorok – állami tulajdonban marad, így a termelés fizikai feltételei feletti rendelkezés nem kerül ki a nemzeti hatáskörből.
· Jogalkotói és exportkontroll-hatásköre révén a kormányzat szabályozza a működési keretet, miközben legnagyobb megrendelőként közvetlen piaci befolyást is gyakorol.
· A különleges jogrendre (hadiállapot, szükségállapot, veszélyhelyzet) vonatkozó jogszabályok felhatalmazzák az államot az operatív irányítás azonnali átvételére, ami az ellátásbiztonságot és a nemzeti szuverenitást egyaránt garantálja.
· Az előzetes megállapodás mindkét fél számára elővásárlási jogot biztosít, így amennyiben például a későbbiek során a 4iG SDT eladná az N7 Defence Zrt.-ben lévő részvényeit, akkor az állam a potenciális vevőt megelőzve jogosult a részvények megvételére.
|
Hatalmas üzletet nyer és hatalmas kockázatot vállal a 4iG a magyar hadiipari privatizációval
|
Ágyúöntő kerestetik: az állam túlad a gondosan építgetett hadiipari portfóliójának nagy részén, és ehhez egyetlen hazai piaci szereplőt jelölt ki, a 4iG-t, amely egy jelenleg még erősen veszteséges, de hatalmas potenciállal rendelkező ágazatba vásárolja be magát. Az üzlet csak exporttal lehet nyereséges, ami nemzetközi próbatétel elé állítja az új tulajt. Mi volt a baj az állami tulajdonú hadiiparral, és mit tud vele kezdeni az 4iG? És hol mond ellen Orbánnak Nagy Márton minisztériuma?
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250620_hvg-hadiipari_privatizacio_fegyverkezes_4iG_N7_NGM_vedelmi_export_Jaszai_Gellert_versenykepesseg
|
2025-06-20 13:58:00
| true | null | null |
HVG360
|
A FaceKomba 2021-ben vásárolt be egy magántőkealap, 2022 óta pedig már a Central European Opportunity Magántőkealap a tulajdonos, amely Tiborcz Istvánhoz kötődik.
A 2023-as 1,7 milliárd forintos forgalom után 2024-ben már csaknem 2,9 milliárdos bevételt könyvelt el a vállalat, amely a kormányfő vejének üzleti környezetében működik. A cég adózott eredménye ugyanakkor mérsékeltebben emelkedett 2024-ben: 329 millió forint profitot ért el az előző évi 274 millióval szemben.
A FaceKom egyébként a dáphoz hasonló informatikai szolgáltatást nyújt az állami útdíjfizetési szolgáltatónak is, amely decemberben úgy módosította a FaceKom szerződését, hogy a végső ár 24 százalékkal, 170 millió forintra nőtt. A vállalat 2022 és 2024 között a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-nek is dolgozott, az ottani feladata is az volt, hogy lehetővé tegye a videóalapú, valós idejű személyazonosítást a NISZ rendszerein belül.
A dáp alkalmazást több kritika is érte az elmúlt egy évben, mert nem meggyőző adatvédelmi szempontokból. Miután a jogszabályok nem tisztázták, hogy az államigazgatás egyes területeiről ki és mennyit lát az adatbázisokból, és elég csak alacsonyabb szintű rendeletekben, nem pedig törvényben szabályozni, hogy mi tartozik a DÁP körébe, ezért úgy tűnik, könnyen összekapcsolhatóak az adatbázisok, profilozni lehet belőle az egyes állampolgárokat.
|
Jól jövedelmez az arcfelismerés Tiborcz üzleti körének
|
Jócskán megugrott az árbevétele tavaly a FaceKom Kft.-nek, amely novemberben nyerte el a közbeszerzést, hogy lehetővé váljon a videós azonosítás a Digitális Állampolgárság Program (dáp) applikációjában.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250605_hvg-facekom-arcfelismeres-tiborcz-istvan-digitalis-allampolgarsag
|
2025-06-05 09:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Megalakult a BDPST Corso Béta Investment Ingatlanberuházó Kft., amelynek ügyvezetője Tiborcz egyik vezető menedzsere, Malik Zoltán, aki egyebek között a Hotel Dorothea üzemeltetőjének, valamint Tiborczék spanyolországi befektetőcégének is a vezetője.
A BDPST-nek több befektetése is a pesti Belvároshoz kötődik, a Dunakorzó mentén fekszik az ötcsillagos Dorothea, a D8 Hotel, és Tiborcz István saját fejlesztésként beszélt a volt Sofitel épületéről is.
Az 1982-ben épült szállodát 2020-ban vásárolta meg Jellinek Dániel ingatlanfejlesztő a külföldi tulajdonostól, de három év múlva el is adta azt a Central European Opportunity Magántőkealapnak. Az nem nyilvános, hogy a tőkealap befektetési jegyeinek ki a birtokosa, de Tiborcz magára vállalta a modernizációt.
A 350 szobás, két elnöki lakosztállyal rendelkező szállodát javában építik, a tervek szerint 2026-ban megnyíló hotelt SO/ márkanéven egy német életmód- és szabadidős vendéglátóipari vállalat, az Ennismore üzemelteti majd.
Az Ennismore közleménye szerint a szálloda négy helyszínen várja majd étel- és italkínálattal a vendégeket: a földszinten egy teraszos étteremmel és a Carte Blanched kávézóval, az Ennismore házon belüli F&B koncepcióstúdiójával, az első emeleten a lobby kávézóval, a tetőtéren pedig egy étteremmel és egy klubbal.
Ezen kívül több mint 740 négyzetméternyi tárgyaló- és rendezvényteremmel, valamint 855 négyzetméternyi fitnesz- és wellnessrészleggel, továbbá úszómedencével is rendelkezik majd a szálloda.
A brand a divatipari együttműködéseiről ismert: a világ leghíresebb tervezőivel, köztük Guillaume Henryvel, Christian Lacroix-val és Viktor&Rolffal dolgozott már együtt a terek, az egyenruhák, a felszerelések és a szállodai élmények megteremtésében.
A BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. egy évvel ezelőtt védette le a Corso Danubio kifejezést egyebek között vendéglátással, szállodai szolgáltatással, reklámtevékenységgel kapcsolatban. Tiborcz István ingatlanforgalmazó cége 2024-ben 3,7 milliárd forint adózott eredményt ért el, ami jóval kevesebb, mint egy évvel korábban, amikor még 8,8 milliárd forint volt ennek az egy cégnek a profitja.
|
A Dunakorzón terjeszkedik Tiborcz István cégcsoportja
|
Önállósulni látszik az egykori Sofitel szálloda megújításán dolgozó csapat Tiborcz István BDPST-csoportján belül.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250605_hvg-tiborcz-istvan-bdpst-dunakorzo-sofitel
|
2025-06-05 06:15:00
| true | null | null |
HVG360
|
Három szervezett bűnözői csoport által kiépített számlázási láncot leplezett le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi igazgatósága a Budapesti Nagybani Piacon tartott május végi razziája után – ott emlékezetes módon kommandósok is segítették az adóellenőröket.
Szilágyi Tamás, a NAV Bűnügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese az eseményről tartott keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az elkövetők több mint 11,5 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek, miután a zöldség-gyümölcs kereskedelem hátterében a szervezett bűnözői csoportok az áfa- és egyéb adófizetési kötelezettségeiket csalárd módszerekkel igyekeztek elkerülni.
Az adóhatóság három bűnügyi igazgatósága összesen 78 helyszínen csapott le a nagybanin, az 532 fő részvételével zajlott hatósági akciót követően eddig 55 gyanúsítottat hallgattak ki, közülük tizenötöt letartóztattak.
A nyomozók az EKÁER, az online számlarendszer, valamint az értékelő-elemző mechanizmusok alapján derítették fel a számlagyárat. A bűnszervezeti vezetők Szilágyi szerint az elszámoltatásukig fényűző életet éltek, „luxuscikkekkel kényeztették magukat”. A NAV itthon és a határon túl is cégvagyonokat foglalt le a bűnbanda által okozott károk megtérüléséért, de az elkövetők saját vagyontárgyait is lefoglalták, köztük több száz millió forintnyi készpénz mellett nívós ingatlanokat, márkás karórákat, divatcikkeket, személygépjárműveket, motorkerékpárt és egy jachtot is.
Drabos Imre, a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának igazgatója azt mondta, a bűnszervezet zöldség-gyümölcs és alapvető élelmiszerek mellett informatikai eszközök behozatalával is csalt, nagyjából húsz cég segítségével állítottak ki fiktív számlákat. Az elkövetőkkel szemben még 2023-ban indított nyomozást különösen jelentős költségvetési csalás elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytatják, bűnösségük esetén akár húsz év börtönbüntetésre számíthatnak.
|
Még egy jachtot is lefoglalt a NAV a kommandósokkal megerősített nagybani piacos akció után
|
A rajtaütés során zöldség- és gyümölcskereskedelem mögé rejtett számlagyárat lepleztek le, amely több mint 11 milliárd forintos kárt okozott a költségvetésnek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250618_NAV-kommandosok-Budapesti-Nagybani-Piac-rajtautes-lefoglalas-jacht-szamlagyar
|
2025-06-18 15:32:00
| true | null | null |
HVG
|
A Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. többségi tulajdont vásárolt a Callfactory holdingcégében, amely Magyarország egyik vezető call center szolgáltató vállalatcsoportja, és a jövőben HUNFactory néven szolgája ki meglévő és leendő ügyfeleit – írja közleményében a Hungarikum.
A tulajdonszerzés a Gazdasági Versenyhivatal engedélyéhez kötött, a szerződés a GVH jóváhagyását követően lép hatályba.
A Callfactorynak számos bank és biztosító az ügyfele (mások mellett: Gránit, Union, Allianz, Fundamenta, Uniqua, Keler).
A Callfactory 2024. évi árbevétele elérte az 1,9 milliárd forintot, míg a kezelt, díjrendezett biztosítási szerződések éves díja megközelítette a 3 milliárd forintot. Közel 200 fős munkavállalói csapatával a társaság évente több millió hívást, e-mailt és chatüzenetet kezel, és átlagosan több mint 31 000 új szerződést köt.
A Hungarikum-csoport főtulajdonosa Keszthelyi Erik, kisebbségi tulajdonosa Mészáros Lőrinc. A csoport tavaly 31,5 milliárd forint fölötti árbevételt ért el, 250 munkavállalót és 1000 tanácsadót foglalkoztat.
Kesztehelyi Erik ebben és ebben a cikkben beszélt a HVG-nek Mészáros Lőrinchez fűződő kapcsolatáról, a biztosítási piac kilátásairól.
A Hungarikum szerint a Callfactory felvásárlásával „egy olyan integrált ügyfélkiszolgálási ökoszisztéma jön létre, amely egyszerre képes személyes maradni és nagy léptékben fejlődni. Az alkuszcég stabilitást, szakértelmet és átlátható tanácsadói munkát biztosít az ügyfelek számára, amit a call center olyan technológiai és operatív tudással egészíti ki, amely garantálja a gyors, precíz és legmagasabb szintű ügyfélkiszolgálást”.
|
Mészáros Lőrincnek hamarosan call centere is lesz, méghozzá az egyik legnagyobb Magyarországon
|
A felcsúti milliárdos kisebbségi tulajdonában álló Hungarikum Alkusz felvásárolja a Callfactoryt. Feltéve, hogy a versenyhivatal rábólint az ügyletre.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250619_Meszaros-Lorincnek-hamarosan-call-centere-is-lesz
|
2025-06-19 14:02:00
| true | null | null |
HVG
|
A kormány 2018-ban, eredetileg a divatipar fejlesztésére hozta létre az MDDÜ Magyar Divat & Design Ügynökség Zrt.-t, de a cég tavaly a kreatív ipar egészére kibővítette a tevékenységi körét.
Az ügynökséget Jakab Zsófia, a kormányfő lányának a barátnője irányítja.
Az MDDÜ friss, 2024-es beszámolójából az derül ki, hogy évről évre 2 milliárd forintot kapott az államtól, amelyet tavaly háromnegyed részben különböző szolgáltatásokra és eszközökre költött, az összeg negyede pedig bérekre, személyi juttatásokra ment el.
A szolgáltatásokon belül a legnagyobb summákat a kommunikációra és a rendezvényszervezésre fordítják, amiből gyakorlatilag két cégcsoport részesül: a kormány által is foglalkoztatott New Land Media, valamint a Mediator Group, utóbbinak jelenleg is van egy 1,5 milliárd forintos keretszerződése 2026 júliusáig.
Az ügynökség az eddig kapott 11 milliárd forintos támogatást úgy tartja nyilván, mint amivel még nem számolt el. Az említett két médiaügynökség mindenesetre elégedett lehet a haszonkulcsával: a New Landnek 2024-ben 78,5 milliárd forint volt a forgalma és 9,5 milliárd a profitja, a Mediator 17,3 milliárdos bevételéből pedig 1,2 milliárd forint adózott eredmény keletkezett.
A New Land Media tulajdonosa Balásy Gyula, ő a cégeinek a tavalyi eredményei után 18 milliárd forint osztalékot vett ki, a Mediator tulajdonosa pedig Biro László és Dallos Ferenc, akiknek a cége 2019-ben robbant be a Nemzeti Kommunikációs Hivatal közbeszerzésein.
A Magyar Divat & Design Ügynökség hazai és nemzetközi rendezvényeken próbálja népszerűsíteni a magyar dizájnereket, novemberben például Dubajban mutatkozhatnak be azok, akik egy pályázaton erre lehetőséget kapnak. Június elején pedig nemzetközi panelbeszélgetést szervezett az MDDÜ a 2025-ös Oszakai Világkiállítás Women’s Pavilionjában. Oszakában felszólalt Jakab Zsófia is, aki az MDDÜ irányítása mellett a kreatívipar fejlesztéséért és ágazati koordinációjáért felelős miniszteri biztos is.
|
A reklámügynökségek jócskán megcsapolják az állami divatügynökség pénzét
|
Alapítása óta már 11 milliárd forint támogatást kapott az állami divatügynökség, amelynek, bár profitorientált gazdasági társaságként működik, az állami dotáción kívül gyakorlatilag nincs érdemi bevétele.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250619_divatugynokseg-jakab-zsofia-new-land-media-hvg
|
2025-06-19 06:45:00
| true | null | null |
HVG360
|
„Matolcsy Ádámé ez az eldugott, de annál grandiózusabb luxusvilla is a budai hegyekben. Az épület hatalmas, 2500 nm-es telken fekszik, az ingatlanhirdetések alapján alsóhangon egymilliárdot érhet” – írta Facebook-oldalán Hadházy Ákos, aki több képet is közölt az épületről.
A független országgyűlési képviselő állítása szerint magas falakkal gondosan körülvett villa Matolcsy Ádám Magyar Stratégiai Zrt. nevű cégének tulajdonában áll, egyben ez a vállalat székhelye is. A cég elvileg ingatlanok vételével és eladásával foglalkozik.
Hadházy Ákos az elmúlt napokban már bemutatott egy belvárosi lakást, ahol az egyik tulajdonos ez a cég, a másik viszont Matolcsy Ádám felesége. Később posztolt egy hatalmas svábhegyi telekről is, ami szintén a Magyar Stratégiai Zrt. nevén van, de a hivatalos iratokban a Matolcsy-házaspár lakhelyéül szolgál. Utóbbival kapcsolatban Matolcsy Ádám azt közölte: „négy éve külföldön élünk családommal, (…) a megadott cím egy kézbesítési cím”.
„Miközben devizahitelesek tízezrei veszítették el ingatlanaikat, Ádám ilyen milliárdos ingatlanokkal gazdagodott” – írta Hadházy Ákos.
|
Matolcsy Ádámhoz köthető luxusvillát talált Hadházy Ákos
|
Rendkívül értékes lehet a Magyar Stratégiai Zrt. nevű cég tulajdonában álló ingatlan.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250620_Matolcsy-Adamhoz-kotheto-luxusvillat-talalt-Hadhazy-Akos
|
2025-06-20 10:24:00
| true | null | null |
HVG
|
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) idei működésére 59,5 milliárd forintot irányzott elő a költségvetés. A hatóság az államigazgatás egyik legjobban finanszírozott intézménye, és rendszeresen köt olyan szerződéseket, amelyek összege vagy jellege a közszféra más területein ritkán, vagy egyáltalán nem fordul elő. Érdemes ezért időről időre áttekinteni az ötmillió forintot elérő szerződések nyilvános listáját.Az NMHH szerződései közül rendre a legfeltűnőbbek közé tartozik, hogy a hatóság dolgozói évek óta kedvezményes áron pihenhetnek egy alsópáhoki luxusszállodában. Ez idén sem változik: január 27-én módosító megállapodást kötöttek a Kolping Hotel Kft.-vel, így az üdülési szolgáltatásra 45,2 millió forintot fordítanak. A médiahatóság legalább 2012 óta áll szerződésben a Kolping Hotellel, amely az ötcsillagos követelményeknek is megfelel, és a Magyar Kolping Szövetség oldalán is szerepel mint kolping ház. A Kolping mozgalom katolikus lelkiségi háttérrel működik. Állami alkalmazottak számára nem jellemző, hogy luxuskörülmények között, kedvezményesen üdülhetnek: a Magyar Posta például sorra értékesítette üdülőit, hogy fedezni tudja a működési költségeit, köztük a béreket is. Az NMHH a Magyar Nemzet korábbi cikkében azzal indokolta a luxusszállodát, hogy nincs saját üdülője, így ez olcsóbb megoldás volt, mint fenntartani egy ingatlant.Jelentős összegek jutnak a médiahatóság autóflottájának fenntartására is. A Skoda típusú járműveket az Óbudai Autójavító Kft. szervizelheti 50 millió forintos keretből, a Toyotákat a Schiller Autó Család Zrt. 6,6 millió forintért, míg a Mercedeseket a Pappas Auto Magyarország Kereskedelmi és Szerviz Kft. 12 millió forintért. A parkolási szolgáltatásokat a Star Park Holding biztosítja 6,1 millió forintért.Még ennél is nagyobb tételt jelent az irodabérlés: a Széna tér közelében található ingatlanra három év alatt 308 millió forintot fizetnek az Appeninn E-Office Vagyonkezelő Zrt.-nek.Az NMHH alkalmazottai számára egészségügyi szolgáltatásokat is biztosítanak, ami a közszféra más területein, például a pedagógusok esetében ritka. Az állami ellátás helyett a Budai Egészségközpont Zrt.-vel kötöttek szerződést szűrővizsgálatokra, két évre 300 millió forint értékben. Az intézmény a magánegészségügyi szektor egyik vezető szereplője, és Csányi Sándor családjához köthető. Fogászati ellátásra is külön megállapodásuk van: a MYdent Fogászati Kft. 10 millió forintos szerződést kapott.A médiahatóság jogi szolgáltatásokat is jelentős értékben vesz igénybe. Általános jogi tanácsadásra a Kinstellar Andrékó Ferenczi & Társai Ügyvédi Irodával szerződtek 13,7 millió forint értékben. Az iroda nemzetközi hálózat része, 12 országban van jelen, és Magyarországon is kiemelt szereplőnek számít. Emellett a Jaczkovics Ügyvédi Irodával is kötöttek megállapodást, 2025-re 95 millió forint értékben.A hatóság csaknem 60 milliárd forintos éves költségvetéséből jelentős források jutnak bérekre is.Míg más állami intézményeknél gyakori probléma a forráshiány miatti bérfeszültség, az NMHH-nál évről évre emelkedik a személyi juttatásokra fordított összeg. Tavaly 14,4 milliárd forintot irányoztak elő erre a célra, 2025-ben pedig már 17 milliárd forint fölé nőtt ez a tétel. A hatóságnál 730-750 fő dolgozik.Az NMHH bevételeinek jelentős része a frekvenciadíjakból származik, ennek összege mintegy 30 milliárd forint évente. Ide tartoznak például az országos lefedettséggel működő mobiltelefon-hálózatok díjai, így a legnagyobb befizetők között van a Magyar Telekom és a Yettel is. A hatóság elnöke Koltay András, akit 2021 decemberében Áder János köztársasági elnök nevezett ki kilenc évre, Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára. Koltay korábban, 2010 októbere és 2019 között a médiahatóság Médiatanácsának tagjaként dolgozott.
|
Erre megy a közpénz: luxusüdülés, magánegészségügy és jogi tanácsadás a médiahatóságnál
|
Bár minden állami munkahely ilyen lenne: szállodai pihenés, fogászat és szűrővizsgálat is jár a munkavállalóknak a lassan 60 milliárd forintos keretből dolgozó NMHH-nál.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/erre-megy-a-kozpenz-luxusudules-maganegeszsegugy-es-jogi-tanacsadas-a-mediahatosagnal.html
|
2025-06-23 09:09:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Mészáros Lőrinc szívesen hivatkozik arra, hogy ő már a Fidesz 2010-es győzelme előtt milliárdos lett.Ez így nem igaz.A cégének valódi felemelkedésében Mészáros szerint a Jóisten, a szerencse és Orbán Viktor személye mellett a Fidesz gazdasági hátországát működtető Simicska Lajos is szerepet játszott.És bár Mészáros nem árulja el az első milliárdja történetét, az időben éppen egybeesik a felcsúti fociakadémia első nagy építkezéseivel.Olyan tempóban gyarapodik a Mészáros Lőrinc nevén lévő vagyon, köröket verve a magyar gazdaság gyászos teljesítményére, hogy azt már évről évre is csak bámulva lehet követni. Simán lehetne tippjátékot szervezni rá, hogy egyetlen év alatt hány százalékkal nő Mészáros vagyona, most 44 százalékkal lehetett volna nyerni. De ugyanúgy csak tippelni lehet arra is, hogyan lett meg Mészáros - saját számítása szerinti - első milliárdja a most meglévő 1 422-ből. Azt ugyanis gondosan homályban tartják.A siker három összetevőjeMészáros Lőrinc kevés és egyre ritkább megszólalása szinte kivétel nélkül emlékezetes. 2014-ben a Heti Válasznak adott interjúban ő maga írta le sikerének szentháromságát:"Abban, hogy eljutottam idáig, bizonyára szerepet játszik a Jóisten, a szerencse és Orbán Viktor személye, de én soha nem privatizáltam, nem nyúltam le semmit, mindent a munkámmal és az eszemmel szereztem meg. Ráadásul öt éve, a szocialista kormányzás alatt jutottam olyan beruházáshoz, melynek révén nagyságrendekkel növelhettem a vállalkozásaimat. Nem kell magyarázkodnom, mindenhez törvényesen jutottam hozzá".Bár a siker személyes hármas receptjét kihagyva, de Mészáros részben ehhez nyúlt vissza, amikor június elején egy semmiből jött, Magyar Péternek címzett levélben közölte: "Szeretnék segíteni, egészen pontosan 2009 óta vagyok milliárdos, amikor még a Fidesz ellenzékben volt".Hiába állította Mészáros, 2009-ben a klasszikus értelemben nem volt milliárdos. Ahogy arról már írtunk, a Mészáros és Mészáros nevű Kft.-jéből a felcsúti üzletember abban az évben mindössze 9 milliós osztalékot vett ki. Saját vagyonáról csak évekkel később, polgármesterként kellett nyilatkoznia. Az első vagyonnyilatkozata a 2011-es évről szólt, ekkor is csak 21 millió forint megtakarítást tüntetett fel, 12,4 millió forintos jövedelem mellett. Mészárosnak voltak ugyan régebbről földjei is, de pont 2009-ben nagy áttörés nem volt az ingatlangyűjtésében sem.Ami valóban elérte a milliárdot 2009-ben, az a Mészáros és Mészáros Kft. teljes éves árbevétele volt. Miközben ez messze nem jelenti azt, hogy a cég felét birtokoló Mészáros milliárdossá vált már ekkor (a másik tulajdonos Mészáros akkori felesége volt), de az már érdekes kérdés, hogy mi tornázta fel a cég árbevételét a 2008-as 100 millióról a következő évben majdnem a tízszeresére.Lehet, hogy nem elég alaposan kerestük, de nem találtunk olyan Mészáros nyilatkozatot, ahol az egykori gázszerelő elárulja, hogy konkrétan minek köszönhette a 2009-es szintlépést. A Partizán Mészárosról szóló, kétrészes portréjában sem volt erről szó.Mészáros egy 2017-es, a Demokratának adott interjúban a kezdetekről azt mesélte, hogy "1991 óta vagyok vállalkozó. Körülbelül 2004-2005-ig a gáziparban tevékenykedtünk. Elsősorban települési gázhálózatokat építettünk, negyven-ötven főt foglalkoztattam. Több céggel együttműködve szinte az egész régióban mi építettük a gázhálózatokat, illetve a belső gázhálózatokat is, alvállalkozókon keresztül. Azonban rájöttem, hogy ez egy szűk kör, tovább kell lépnünk. Ráálltunk a nagyobb közműépítésekre is. Az árbevételünk 2008-ban megközelítette az egymilliárd forintot".Nem igaz, hogy 2008-ban már megközelítette az egymilliárd forint Mészáros cégének a bevétele, egy nagyságrendet tévedett, 100 millió forintról volt szó. Ami persze így is szép a 2007-es mélyponthoz, az 1,8 millióhoz képest. Mészáros ugyanis azt nem említette, hogy majdnem csődbe mentek. Ahogy az akkor még újságként működő Origo Valóra váltja Orbán álmait Felcsút hallgatag ura című cikkéből kiderült, Mészároséknak 2007-ben már alig volt bevételük, a cég veszteséges lett, pedig korábban több mint tízmilliós nagyságrendű eredményt is el tudott érni, és a helyiek szerint akkoriban futotta saját építkezésére, drágább kocsira.De 2009-re - amikor a gazdasági válság és az őszödi beszéd pusztító hatása miatt már mindenki tudta, hogy kormányváltás jön - már valóban összejött a megközelítőleg egymilliárd.A cég maga amúgy nem túl szószátyár a fejlődés e fontos szakaszának elmesélésében, annyit írnak a honlapjukon, hogy "2009-től a közműépítés és az útépítés is bekerült a portfoliónkba".Lajos segítségeUgyanebben a 2017-es Demokratának adott interjúban Mészáros a siker korábbi hármas receptjét megtoldotta még egy összetevővel: elismerte, hogy a szintlépéshez a Fidesz hátországát több mint 10 évig irányító Simicska Lajos segítségére volt szüksége."Lajost tíz-tizenkét éve ismerem, jó a kapcsolatunk, bár ez az utóbbi időszakban fellazult, nem nagyon találkoztunk." (Két évvel voltunk ekkor a látványos Orbán-Simicska szakítás, vagyis a G-nap után, ezt írta le ilyen finoman Mészáros.)"Nem titok, gazdaságilag is együttműködtünk, régebben sok pályázaton indultunk együtt a Közgéppel. Pályám során úgy tapasztaltam, hogy egy vidéki vállalkozó az egymilliárdos árbevételt helyben, a szűkebb környezetében is el tudja érni, de hogy feljebb lépjen és nagyvállalkozóvá váljon, ahhoz jelentősebb munkákat kell vállalni. Lajos sokat segített abban, hogy nagyvállalkozó legyek.- Mit jelentett ez a segítség?- Elsősorban azt, hogy fővállalkozói partnerként vagy alvállalkozóként közösen vállalhattunk el nagyobb munkákat a Közgéppel. De arra is volt példa, hogy ha egy fejlesztéshez pénzre volt szükségünk, adott kölcsön, amit természetesen az utolsó fillérig visszafizettem. Az ő segítsége nélkül talán nem jutottam volna idáig. Hozzáteszem, másokkal is dolgoztunk együtt, és akkor is jól működtek a cégeink, amikor a Fidesz nem volt kormányon."A Közbeszerzési Értesítő szerint ugyanakkor a Mészáros és Mészáros első közbeszerzési győzelme 2011-es, és akkor is még csak becsatlakoztak a konzorciumvezető Colas-Alterra mellé.Hogy a leírt szövegben szépen fésült mondatok hogyan hangozhattak el a valóságban, ahhoz jó kapaszkodót ad ez a videó, amit még 2016-ben készítettünk Mészárossal.Felcsút: kis hely, nagy játékVan ugyanakkor olyan terület, ahol valóban látványosan ott sertepertélt Mészáros már 2010 előtt is. Ez pedig a felcsúti focibirodalom, ami már bőven 2010 előtt elkezdett látványosan kiemelkedni a szántóföldből. 2010-re pedig már itt tartottak az akadémia évkönyve szerint:Fotó: Puskás Akadémia 2010-es évkönyveA Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt 2004-ben hozta létre Orbán Viktor, annak a vezetésével az ekkor még csak helyben valamennyire ismert Mészáros Lőrincet bízta meg. Erről ezt mondta Mészáros a Demokratának:„Viktort gyermekkorom óta ismerem, egy általános iskolába jártunk. Ám a barátságunk kialakulása mégis későbbre, az első Orbán-kormány megalakulása utáni időszakra tehető, amikor visszajött futballozni Felcsútra, én pedig az egyesület elnökségének tagja voltam. Sokat beszélgettünk a labdarúgásról, az utánpótlás-nevelésről, arról, hogy jó lenne itt kialakítani egy erős utánpótlásbázist. Nagyon hasonlóan gondolkodtunk ezekről a kérdésekről, és amikor 2004-ben létrehozta a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt, engem kért fel a kuratórium vezetésére. Ahogy teltek az évek, a barátságunk egyre mélyebb és szorosabb lett, amellett, hogy az akadémia kapcsán munkakapcsolat is létrejött közöttünk.”Vagyis a barátság a foci szeretetéből indult?Valóban, a labdarúgás kapcsán kezdtünk el beszélgetni, és így alakult ki az évek során egy közeli emberi kapcsolat. Ma már nem csak mi vagyunk barátok, a családjaink is jóban vannak. És azt gondolom, hogy a felnőttkorban kötött barátságok ritkán múlnak el.”2006 őszén már elindult az akadémia, szerény 18 milliós költségvetéssel. Az utánpótlásnevelő központ ünnepélyes avatása, amikor a felcsúti birodalom felvette Puskás nevét, 2007 áprilisban volt. Orbán bőven talált támogatókat a projekt megvalósításához. Rényi Pál Dániel a Győzelmi kényszer című könyvben ezt így foglalta össze: „az alapítvány első bevételeit a bejegyzett kollégiumok után járó állami támogatásból és az Orbánnal baráti viszonyt ápoló vállalkozóktól könyvelhette el - többek között attól a Németh Miklóstól, aki a fideszes önkormányzatok megbízásaiból gyarapodó Közgép Zrt. elnöke volt. 2007-ben már több mint százmilliós költségvetésből gazdálkodhattak Felcsúton, és egymás után tűntek fel az utánpótlásközpont körül az Orbánnal ismerten jó kapcsolatot ápoló vállalatok és vállalkozók”.A legnagyobb támogató az a Flier család volt, amely többségi tulajdonosa lett az első Orbán-kormány idején privatizált herceghalmi agrárgazdaságnak. Bőkezű volt a Simicska-körhöz tartozó Pro-Aurum Vagyonkezelő Zrt., a Fidesz-kormány alatt milliárdos nagyságrendű autópálya-építéseket lebonyolító Vegyépszer Zrt. és a CBA üzletlánc. Felbukkant az első támogatók közt az egykor Orbán Győzőhöz sorolt Gánt-Kő Kft. is. Ahogy nőtt a Fidesz kormányra kerülésének a valószínűsége, úgy növekedtek a bevételek: a következő évre a büdzsé megháromszorozódott; hamarosan csatlakozott a Közgép, a Mol és a Trigránit Zrt., egy évvel később pedig feltűnt az akadémia szponzortablóin az OTP logója is. Az alapító pártelnök jelezte is, hogy az alapítványba csak betenni kehet pénzt, kivenni nem. Mindenki tisztába volt vele: a betett forintok a politika későbbi jóindulatának megváltását jelenthetik. Az üzleti élet már azzal számolt, hogy belátható időn belül Orbán-kormány alakul.”Fotó: A Puskás Akadémia 2009-es évkönyveOrbán 2009-ben az Indexnek nyilatkozva így hasonlította össze az ország első fociakadémiáját, az MTK-ét a felcsútival:„Nagy különbség, hogy Várszegi a saját pénzét költötte, mi pedig a szponzorainkét, ami lélektani szempontból és a felelősséget tekintve sem mindegy”. Demján Sándor mellett az MKB Bank és a CBA-t irányító Lázár-testvérek adták össze a 100 millió forintot.Orbán álmának megvalósítása eleinte nem ment könnyen. Varga György akkori polgármester és a Felcsút SE akkori elnöke is ellenállt annak, hogy a felcsúti focipályát mélyen ár alatt szerezze meg Orbán akadémiája. Ez az akadály aztán Mészáros Lőrinc 2011-es polgármesterré választásával elhárult, és egyre csak jöttek a felajánlások. Egy frissen létrehozott cégen keresztül például Töröcskei István bankár - állítólag Simicska Lajos sugalmazására - megvette egy ruhaipari cég felcsúti üzemét. Az éppen a felcsúti sportpálya melletti ingatlant, az egykori Kozma-kúriát egy nagy parkkal együtt aztán adományként odaadta az alapítványnak. (Töröcskeit egyébként májusban három év letöltendő börtönbüntetésre ítélték.)Az egykori Kozma-kúriát Orbán felkérésére Makovecz Imre tervei alapján alakították át 26 szobás, aulás, tanulószobás, kápolnás kollégiummá. A másik épület irodáknak, orvosi szobáknak, konditeremnek adott otthont.Fotó: Fejér Megyei Hírlap, 2009 január/ArcanumA Fejér megyei lap Mészárossal beszélve említette meg a 2009-es munkálatok nagyságát, valamivel félmilliárd forint felettinek mondva azt:„Az ember azt gondolná, hogy milliárdos nagyságrendű a beruházás, ám az erre fordított pénz megáll 550 millió forintnál. Több mint száz gyereknek készül a grandiózus épület, ráadásul építészeti remek, nem csak a hasznosság, az egyszerűség volt a tervezésnél a szempont, hanem az esztétika is. Az akadémiát működtető alapítvány azonban olyan támogatókat tudhat magáénak, akiknek a segítségével jócskán leredukálják a költségeket. Egy szponzor az ásványvizet szállítja a PFLA játékosainak, munkatársainak, egy másik vállalkozás a munkálatokat végzi szinte »anyagárban«. A kuratórium minden egyes beszerzést maga intézett, a leehető legaprólékosabban választották ki azokat, akikkel dolgoztatni akartak, így rengeteg pénzt meg lehetett spórolni. Az eredmény pedig szinte teljes egészében előttünk áll, már csak a végső csinosítás hiányzik.”2009 júniusban adták át a kollégium épületét. A Fejér Megyei Hírlap az ünnepségről szóló tudósításában „az akadémia építésének lelkének, motorjának” nevezte Mészáros Lőrinccel, aki a környező községek egyesületének az oklevelét kapta meg.Emellett 2009-ben felújították a Sport Hotelt és átadtak három (két műfüves és egy füves focipályát is.„Ma átadjuk a két épületet, de nincs megállás, a gyerekeknek éttermet, konferenciahelyet építünk, de Makovecz Imre már tervezi az 2500 főt befogadó stadion lelátóját. A munkánk elején már túlvagyunk, de a vége még messze van” - nyilatkozta a lapnak a „gazdaként” emlegetett Mészáros.A kollégiumi épület kivitelezője egyetlen helyen van megnevezve, de a Makona Kft. az épület átalakításának tervezőjének, a Makovecz-tanítvány Dobrosi Tamásnak a cége. A Makona árbevétele 2007-ben 67,5 millió, 2008-ban 113 millió, 2009-ben 69 millió volt úgy, hogy máshol is terveztek. És a meglévő eszközeik alapján aligha ők voltak a kivitelezők.Mindeközben a Mészáros és Mészáros eszközállománya 2009-ben jelentősen megugrott, 17 millióról 126 millióra.Arról ugyanakkor Mészáros cégét és a Puskás Akadémiát is hiába kérdeztük, hogy milyen munkákat végzett el a Mészáros és Mészáros Kft. 2008 és 2010 között Felcsúton. Mészáros egy Ferenczi Krisztinának adott 2012-es interjúban azt mondta, hogy a felcsúti beruházásokból nincs bevétele a cégének. Amikor Ferenczi Krisztina rákérdezett, hogy a stadionépítésben részt vesznek-e, Mészáros így válaszolt:„Nem tudom, miben tudunk részt venni, mert mi jellemzően mélyépítéssel foglalkozunk. Igaz, nem egy kis cég a családi vállalkozásom, de mi a magasépítés tekintetében nem igen ügyködünk. Nem azt mondom, hogy nincs magasépítési részlege a cégnek, mert 2 mérnökkel van egy ötvenfős részlege a vállalkozásnak, de a fő profilunk a mélyépítés, tehát csapadékvíz-, szennyvízhálózat építés, vízfolyások rehabilitációja, jellemzően azért az árbevételünk nagy része ebből tevődik össze.”Mindezek ellenére részt vettek a stadionépítésben, egymilliárd forintos megbízást kapott Mészáros cége a kuratóriumot irányító Mészárostól. Erre 2014-ben rákérdezett a Heti Válasz:„A polgármester Mészáros Lőrinc vagy az alapítványi elnök Mészáros Lőrinc bízta meg az építési vállalkozó Mészáros Lőrincet a stadion felépítésével?A pályázatokat nem a kuratórium, hanem független bizottság bírálta el. Az akadémia, a stadion a szívem csücske, és senki sem kínálhatott a mi árainknál alacsonyabbat, ráadásul nem az egész beruházásra pályáztam, tehát bár mi koordináltuk a munkát, nem egyedül építettük fel a stadiont. Emellett a cégeim évente több százmillió forinttal támogatják az alapítványt - ez nekem nem bevétel, hanem társadalmi munka, ugyan akkor büszke vagyok rá, hogy az én embereim ilyen csodának a megalkotásában vezető szerepet vállalhattak.”De hozzátartozik az igazsághoz, hogy ez már 2012, vagyis nem az első milliárd időszaka. Mészáros ekkora már kezdett komolyan beindulni, a cége nettó árbevétele 2012-ben 4,6 milliárd volt. A pénz pedig a korábbinál is vastagabb csövön ömlött a felcsúti fociba, a cégek támogatása mellett megnyitották ugyanis a közpénzcsapokat is, a társasági adó átterelését lehető tevő tao-rendszeren keresztül.Innen már nem volt megállás. A felcsúti alapítvány megszerezte az alcsútdobozi arborétumot is, építettek 3,1 milliárdért Makovecz-stílusú kazánházat, feltámasztották a kormány által biztosított uniós forrásból a helyi kisvasutat, 12,5 milliárdból a Mészáros Lőrinc és gyerekei cége új sportcsarnokot is épített, lett új, a korábbinál elegánsabb sportszálloda is 11 milliárdért, ami ifjúsági sportszállónak indult, de felnőttbarát hotel lett belőle.2022-ben itt tartott már a felcsúti fociparadicsom
|
Mészáros Lőrinc első milliárdjának rejtélyes története
|
Nem győzi hangsúlyozni, hogy már a NER előtt milliárdos volt, közben a Jóistennek, a szerencsének, Orbán Viktornak hálálkodott, na meg Simicska Lajosnak. Időbeli egybeesés: 2009-ben volt az első látványos felcsúti fociépítkezés.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/23/meszaros-lorinc-elso-milliardjanak-rejtelyes-tortenete
|
2025-06-23 06:06:32
| true | null | null |
444
|
A hvg.hu és korábbi munkatársa, Oroszi Babett - a Transparency International Magyarország és Karsai Dániel ügyvéd közreműködésével - még 2020-ban közérdekű adatigénylés iránti pert indított, hogy a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. adja ki a mintegy 800 milliárd forintos Budapest-Belgrád vasútvonal beruházásával kapcsolatos, ötmillió forint feletti szerződéseket, amit azonban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megtagadott.A Kúria a törvényszéknek adott igazatA Fővárosi Törvényszék a keresetet első fokon elutasította, amit a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatott, mert megítélése szerint a miniszteri hozzájárulást megtagadó levél nem tartalmazta a miniszter által mérlegelt szempontokat.A Kúria döntése indoklásában kifejtette, hogy a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a miniszter a döntését a törvényben foglalt követelményeknek megfelelően hozta-e meg, ezen belül, hogy beszerezte-e a Kínai Népköztársaság kormányának álláspontját, és ezen feltételek teljesülése esetén a bíróság a miniszter érdekmérlegelését nem bírálhatja felül.Névtelen miniszter és hatósági elnökAz adatigénylők 2022 őszén alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz, mert a Kúria érdemben nem vizsgálta, hogy a miniszter milyen indokok alapján állapította meg, hogy a kért adatok megismerése veszélyeztetné Magyarország külpolitikai külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését. A beadvány szerint a Kúria ítélete, amely formálisan is jogszerűtlen volt, megsértette az indítványozók tisztességes eljáráshoz fűződő jogát, arról nem is beszélve, hogy az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem ronthatja le a magyar-kínai vasúti megállapodásról szóló törvény.Élünk a gyanúperrel, hogy nem Varga Judit és Péterfalvi Attila ragaszkodott az anonimitáshoz.Három különvéleményMindenesetre az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt. A határozat szerint nincs jogforrási akadálya annak, hogy az Országgyűlés a magyar-kínai vasúti törvénnyel eltérjen az infotörvény szabályaitól, beleértve az adatkiadás indokolási kötelezettséget előíró rendelkezéseitől, mivel a magyar-kínai vasúti törvény és az egyezmény az infotörvényhez képest speciális rendelkezéseket tartalmaz.A határozathoz Patyi András párhuzamos indokolást; Hörcherné Marosi Ildikó, Schanda Balázs és Varga Réka különvéleményt fűztek. Utóbbi álláspontja szerinta nemzetközi szerződés önmagában nem tiltja adat kiadását, sőt, kifejezetten kimondja, hogy az adatkiadás nem tagadható meg, ha jogszabályon vagy bírói döntésen alapul;a kínai fél álláspontját be kell szerezni (de önmagában a kínai fél álláspontja nem köti a minisztert);az információszabadság címzettje jelen esetben a miniszter, a miniszternek mérlegelnie kell és ez alapján az adat kiadásáról döntenie, erről érdemi indokolással ellátva számot adnia;egy megindokolt miniszteri döntés esetén a bírói mérlegelés nem térhet ki a külpolitikai szakkérdésre, azt nem bírálhatja felül.Az ügy előadó alkotmánybírója Juhász Miklós volt.(Borítókép: Az Alkotmánybíróság székházának bejárata 2024. december 9-én
|
Kitakarták az igazságügyi miniszter nevét egy közérdekű adat kiadása iránti ügyben
|
Kitakarták az igazságügyi miniszter nevét egy közérdekű adat kiadása iránti ügyben - Igazat adtak Szijjártó Péternek, aki újságírói megkeresésre megtagadta a Budapest–Belgrád vasútvonal szerződéseinek kiadását.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2025/06/12/alkotmanybirosag-budapest-belgrad-vasutvonal-magyar-kinai-kozerdeku-adat
|
2025-06-12 18:00:00
| true | null | null |
Index
|
Ismét Schadl György egyik volt munkatársát, M. Pétert hallgatta meg a bíróság az ország egyik legismertebb korrupciós ügyében, a Schadl-Völner-perrel kapcsolatban. A tárgyalás megkezdése előtt dr. Tóth Erzsébet bírónő jelezte, hogy a korábbi tárgyalásokat azért kellett elnapolni, mert Schadl György kezelésre szorult. Mint ismert, eredetileg május végére tűzte ki a bíróság a tanúmeghallgatásokat.Schadl adott kölcsönt, nem a bankA bírónő hozzátette, hogy Schadl egyik ügyvédje indítványozta egy Európai Unió Bírósága (EUB)-határozatra hivatkozva, hogy a mobiltelefonokról és más elektronikai eszközökről lementett adatokat rekessze ki a bíróság a bizonyítékok közül. Ezzel kapcsolatban még nem döntött a bíróság, csak később derülhet ki, hogy a tárgyalás előtt röviddel beadott indítvánnyal mit kezd a törvényszék.M. Péter 2004 óta dolgozik a végrehajtásban, abban a budaörsi irodában kezdett, amit 2011-ben egy nagy adag hátralékkal átvett Schadl György a korábbi végrehajtótól. Párhuzamosan több irodában is dolgozott, a Covid-járvány óta jelenleg is fizetés nélküli szabadságon van bejelentve Schadl irodájába. Bevallása szerint Schadl Györggyel jó kapcsolatban voltak, mert az iroda tulajdonosa minden alkalommal korán reggel már bent volt a munkahelyükön, illetve Schadl elvárta, hogy kérdés és probléma esetén keressék őt. A jó viszony az anyagi kapcsolatukon is meglátszódott, először 4, majd 2 millió forintos kölcsönt kapott a felettesétől, hogy rendezni tudja a lakhatásukat. Később, amikor feleségét, az ügy hatodrendű vádlottját kinevezték egy győri iroda élére, akkor is Schadl Györgyhöz fordult segítségért az anyagiakat illetően. A bírónő kérdésére, hogy miért nem banki kölcsönt vettek fel, röviden csak ennyit mondott:Bírónő, én egy bírósági végrehajtó vagyok, tudom, mit jelent a banktól hitelt felvenni.Erre a projektre Schadltől 40 milliós kölcsönt kaptak, amiről ismételten nem írtak papíron megállapodást, a tanú elmondása szerint Schadl csak annyit mondott, hogy most élvezzék ki, hogy van pénzük, majd az osztalékból fizessék vissza a kapott összeget. Erről pedig az ügy koronatanúja, F. Vivien is tudott, mert a házipénztár költéseiről ő vezetett táblázatot, ahol napra pontosan látszódott, hogy mikor vitte vissza a milliókat M. Péter.Mint kiderült, korábban neki sem volt felhőtlen a viszonya a nővel, állítása szerint F. Viviennek több személlyel is volt konfliktusa az irodában, még a főnökükkel is, de nem tudja már, min kapott össze Schadl György és F. Vivien. Meglátása szerint a nő személye elviselhetetlen volt, de tagadhatatlanul kiváló szakember is, ez lehetett az oka annak, hogy maradhatott az irodánál.Schadl György kérdésére M. Péter azt állította, hogy az ügyészség felajánlotta neki, hogy amennyiben terhelő vallomást tesz Schadlre, azzal megmentheti a feleségét a börtöntől. Schadl itt megjegyezte, hogyA végrehajtói kar egykori elnöke az Indexnek adott interjújában arról beszélt, hogy nem őt akarták leszedni a sakktábláról, ő csak egy járulékos veszteség, de sem ő, sem pedig Völner Pál nem tett ilyen vallomást az ügyészségen.Másfél éve tart a perMint ismert, a per 2023. február 17-én kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken. Az első három előkészítő ülésen a huszonkét vádlott nyilatkozott arról, lemond-e a tárgyalásról, és elfogadja-e az ügyészség javaslatát.Tíz vádlott - köztük hat bírósági végrehajtó - döntött úgy, hogy beismeri bűnösségét. A bíróság az esetükben május 4-én hozott ítéletet: a vádlottakra másfél és két év közötti, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki, a korábbi bírósági végrehajtókat öt évre eltiltotta a végrehajtói munkától, kettejük esetében pedig vagyonelkobzást is elrendelt. Jogerős döntésében a végrehajtók büntetésén enyhített a Fővárosi Ítélőtábla tanácsa. A tizenkét vádlott - köztük a három fővádlott, Schadl György, Völner Pál és R. Róbert - a februári előkészítő ülésen tagadta bűnösségét, esetükben ezért a Fővárosi Törvényszék tárgyalásra utalta az ügyet.(Borítókép: Schadl György tárgyalása 2025. június 12-én.
|
Azt várták Schadl Györgytől, hogy dobjon fel valakit egy alku keretein belül
|
Azt várták Schadl Györgytől, hogy dobjon fel valakit egy alku keretein belül - Az ügyben csütörtök reggel Schadl egyik korábbi munkatársát hallgatta meg a bíróság tanúként.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2025/06/12/schadl-gyorgy-fovarosi-torvenyszek-vegrehajto-korrupcio-targyalas
|
2025-06-12 13:56:00
| true | null | null |
Index
|
Lázár János építési és közlekedési miniszter a péntek esti Hivatalos Értesítőben megjelent utasításával egy évre Északkelet-Magyarország közúti és vasúti közlekedésének fejlesztéséért felelős miniszteri biztossá nevezte ki a Fidesz debreceni országgyűlési képviselőjét, Nyíradony 1994 és 2014 közti polgármesterét, aki 2014-2018-ban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, majd a Miniszterelnökség államtitkára volt.Feladata:közreműködik az észak-magyarországi és észak-alföldi régiókat érintő, az építési és közlekedési miniszter feladatkörébe tartozó állami beruházásokkal kapcsolatos feladatok ellátásában, egyeztetéseket folytat az érintett önkormányzatokkal, gazdasági és társadalmi szervezetekkel,közreműködik a Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc térségét, a Debrecen Észak-Nyugati és Déli Gazdasági Övezetét, a Nyíregyházi Ipari Parkot és Miskolci Ipari Parkot érintő vasúti és közúti fejlesztésekben, valamint a területeket és környezetüket érintő város-, zöldterület- és közlekedésfejlesztési koncepciók, tervek előkészítésében,közreműködik a záhonyi térségben a vasúti átrakók és a kapcsolódó logisztikai kiszolgáló létesítmények előkészítésében és fejlesztésében,kapcsolatot tart az észak-magyarországi és észak-alföldi régiók lakosaival, helyi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel és vállalkozásokkal, előmozdítja az egyes projektek társadalmasítását,javaslatot tesz Északkelet-Magyarország kiemelt közlekedési viszonylatainak fejlesztésére, elsősorban a térség fővárosi, valamint határon túli kapcsolataira,emellett feladata a jogszabály-előkészítés és a munkájával kapcsolatos kommunikáció.Mindezért a szokásos helyettes államtitkári szintű, havi bruttó két millió forint fölötti díjazást és juttatásokat kap, továbbá egy titkárságot.Tasó László a közélet gyakori szereplője, aki tavaly az Integritás Hatóságot vádolta azzal, hogy az ő magánerdejébe uniós támogatásból épített lombkoronasétányról nyilvánosságra hozott összefoglaló valójában a magyar hatóságok félrevezetését és a közvélemény befolyásolását szolgálta. Azt pedig egy érdekes verssel nyugtázta, hogy falujában nem a Fidesz jelöltje nyerte a polgármester-választást.Miniszteri biztost érintő utasítást adott ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is: két évvel meghosszabbította Máthé László Eduárd megbízatását, aki 2023 óta a szub-szaharai térségben megvalósuló magyar összkormányzati tevékenységek külpolitikai összehangolásáért felelős miniszteri biztos. Szerepe van a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár közreműködésével Csádban zajló katonai együttműködésben éppúgy, mint a tevetej-feldolgozással kapcsolatos gazdasági kooperációban.Máthé László Eduárd régi hivatásos diplomata, dolgozott a ljubljanai nagykövetségen, vezette a lendvai magyar főkonzulátust és nagykövet volt Kenyában.
|
Már az északkelet-magyarországi utak is miniszteri biztost kaptak, havi kétmillióért a lombkoronasétányos Tasó László vállalta el
|
A másik jó hír: továbbra is lesz a szub-szaharai térségben megvalósuló magyar összkormányzati tevékenységek külpolitikai összehangolásáért felelős miniszteri biztosa az országnak.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250607_Mar-az-eszakkelet-magyarorszagi-utak-is-miniszteri-biztost-kaptak-havi-ketmillioert-a-lombkoronasetanyos-Taso-Laszlo-vallalta-el
|
2025-06-07 10:20:40
| true | null | null |
HVG
|
A 24 milliót érő Birkin táskák, a luxusnyaralások és a luxusautók után újabb luxusra utaló jeleket vélt felfedezni Matolcsy Ádám és felesége közvetlen környezetében Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő ezúttal a lakberendezésre koncentrált, és talált egy fotelt, amely önmagában 3,8 millió forintba kerül.A fotel abban a budai villában található, amelyről szintén Hadházy írta meg három évvel ezelőtt, hogy Matolcsy György akkori jegybankelnök fia lakik benne. Az épületet még 2015-ben közpénzből vásárolta meg 1,3 milliárd forintért a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványa. Matolcsy Ádám akkor azt közölte, hogy épp nem tartózkodik az ingatlanban, de elismerte, hogy már lakott ott, és azt sem zárta ki, hogy még fog is, mert a tulajdonos bérbe adja akár pár hónapra, vagy rendezvényekre is a villát.Hadházy luxusriasztóját nemcsak a fotel kapcsolta be, hanem egy palack francia bor is, amelyet Matolcsy Ádám kortyolgatott. Az 1994-es évjáratú Chateau Cheval Blanc ugyanis 175 ezer forintba kerül. Feltehetően volt mit ünnepelni.
|
Hadházy Ákos 175 ezer forintos francia bort azonosított be Matolcsy Ádám kezében
|
Talált egy 3,8 millió forintos fotelt is, amelyre lehuppanhat a fáradt fiatal pár.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250614_hadhazy-akos-matolcsy-adam-luxus-fotel-francia-bor
|
2025-06-14 10:49:11
| true | null | null |
HVG
|
Éveken át egy szűk vállalkozói kör kapott csak megbízásokat Budapest XIV. kerületében. Új szereplőknek esélyük sem volt, és a sokszor színlelt versenyben előfordult olyan is, hogy egy pályázatra olyan céget javasoltak nyertesnek, ami valójában el sem indult. Az egyik kertészeti feladatokat vállaló cégnek a hivatalos iratok szerint se munkaeszközei, se munkavállalói nem voltak, a legtöbb szerződésnél pedig ellenőrizhetetlen, hogy valójában elvégezték-e a kifizetett munkát. Változatos trükkökkel játszották ki a közbeszerzési szabályokat, és hozták helyzetbe a favorizált cégeket. Többek között ez derült ki a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató (ZVK) Zrt. átvilágításából, amelynek záródokumentumát elküldte lapunknak Rózsa András, Zugló polgármestere.A jelentéskészítők szerint súlyos és rendszerszintű közbeszerzési szabálytalanságok történtek az önkormányzat legnagyobb cégénél, ezért azt javasolták a kerület vezetésének, hogy tegyen bejelentést a Gazdasági Versenyhivatalnál. A polgármester márdecemberben feljelentést tett hűtlen kezelés és versenyt korlátozó megállapodás gyanúja miatta ZVK Zrt. korábbi átvilágítására támaszkodva.Mostanra elkészült az új vezetés által megrendelt átvilágítás is, amely főleg a 2023. január 1. és 2024. szeptember 30. közti időszakot tárta fel. A jelentés bemutatása után további jogi lépések várhatók.A Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt. a XIV. kerületi önkormányzat legnagyobb, évi több milliárd forint költségvetéssel működő cége. Hozzájuk tartozik többek között a zuglói közparkok és zöldterületek fenntartása, a közutak és járdák karbantartása, és ők kezelik az önkormányzati ingatlanokat, társasházakat is.Sokak szerint a városgazdálkodási cégenkeresztül irányította éveken át informális módon a kerületetTóth Csaba, Zugló korábbi MSZP-s országgyűlési képviselője. A cég ügyvezetője hét évig a volt szocialista képviselő bizalmi embere, Baracskai Gábor volt, aki nem mellesleg a volt gazdasági ügyekért felelős MSZP-s alpolgármester, Hajdú Flórián sógora.Tóth Csaba betonbiztosnak tűnő pozíciója a 2021-es ellenzéki előválasztáson ingott meg, amikoregy emlékezetes kampányvégénvisszalépett, és így Hadházy Ákos lett az ellenzéki összefogás jelöltje. A következő évben aztán a parlamenti mandátuma lejártával véget ért a politikai pályafutása is, és ma mára vádlottak padján ülegy másik ügyben. A 2022-es választás után két MSZP-s képviselő átült a DK frakciójába, és így kisebbségbe kerültek Tóth emberei a zuglói testületben. Nem telt el egy hónap, és máris leváltották a ZVK igazgatóját, ezzel tovább csökkent Tóth befolyása a kerületben. A céget Horváth Csaba MSZP-s polgármester megrendelésére átvilágították 2023-ban, ésa Szabad Európa cikke szerinttöbbek között pazarlást, vitatható szerződéseket és átláthatatlan működést találtak.Baracskai visszahívása után a zuglói képviselő-testület a DK által javasolt,az állami Volán-társaságtól érkezőBernula Istvánt választotta meg a cég élére. Az MSZP-s Horváth Csaba előszörmegpróbálta megakadályozniBernula kinevezését azzal, hogy levette a napirendről a szavazást. A DK és a Momentum ekkor kivonult a teremből, majd a következő ülésen már simán átment az előterjesztés, amit a kerület jelenlegi polgármestere, a momentumos Rózsa András is megszavazott.A képviselők várakozásaival ellentétben azonban Bernulával sem változott meg érdemben a ZVK Zrt. működése, legalábbis erről tanúskodik a cikkünkben bemutatott jelentés. A városgazdálkodási cég problémáinak először Hadházy Ákos, a kerület országgyűlési képviselője adott hangot a szélesebb nyilvánosságban 2023 júliusában, amikorarról posztolt a Facebookon, hogy a ZVK Zrt. vezérigazgatója lemondta a megbeszélt találkozójukat, és nem akarja őt fogadni. Hadházy kifogásolta, hogy az önkormányzati cég vezetője nem adta ki kérésére a kátyúzást végző cégek szerződéseit, de elégedetlen volt a kerület parkfenntartási munkáinak minőségével is. Rózsa már 2023-ban kezdeményezte Bernula visszahívását, ám ezt a DK és az MSZP helyi képviselői nem támogatták.Bő egy évvel később már mennie kellett Bernulának. A tavaly júniusi önkormányzati választáson végleg leomlott Tóth Csaba és Horváth Csaba zuglói bástyája, a momentumos Rózsa Andrásnyerte a polgármester-választást,és a testületben is többségbe kerültek az őt támogató képviselők. Az új polgármester mára választás után pár héttel azt ígérte,hogy revizorokkal átvilágítják a hivatalt és az önkormányzati cégeket, és ahol problémát találnak, jogi lépést tesznek.Az új testület egyik első intézkedése volt tavaly októberben, hogyazonnali hatállyal leváltották Bernuláta városgazdálkodási cég éléről. Ezzel párhuzamosan megkezdték a cég átvilágítását. A munkát Horváth András, a NAV korábbi adóellenőre irányította. Horváth nevét 2013-ban ismerhette meg az ország, amikor előállt az úgynevezett zöld dossziéjával, és részletesen bemutatta, hogyan lopják meg félig legális céghálózatok a magyar államot.A mostanra elkészült vizsgálati dokumentumban részletesen bemutatják a ZVK Zrt. működését, szerződéseit és partnereit. E szerint az elmúlt tíz évben közel 60 céggel dolgozott hosszabb-rövidebb ideig az önkormányzati cég. A "legsikeresebb" vállalatok több éven keresztül jutottak több száz millió forint értékben megbízásokhoz közbeszerzési eljárás nélkül.A vizsgálat szerint a szerződések visszatérően ugyanahhoz a szűk vállalkozói körhöz kerültek, gyakran látszólagos versenyeztetéssel.A megbízások körforgásszerűen váltakozó szereplők között oszlottak meg, és a céghálózat évről évre ismétlődően, előre kalkulálható módon részesült közpénzes megrendelésekben, gyakran érdemi szakmai múlt vagy zuglói kapcsolódás nélkül.A jelentés szerint a ZVK Zrt. beszerzési gyakorlata "súlyos és rendszerszintű közbeszerzési szabálytalanságokra utal". Jellemzően úgy kötöttek keretszerződéseket, hogy elkerüljék a közbeszerzések kiírását és így a versenyeztetést is. A munkák értékét tudatosan alulbecsülték, vagy részekre bontották - felmérés, tervezés, szakértés külön szerződésekben -, hogy azok a közbeszerzési értékhatár alatt maradjanak. Amikor pedig a becsült összeg alapján kénytelenek voltak közbeszerzési eljárást lefolytatni, akkor is jellemzően ugyanazok voltak a nyertesek, mint a keretszerződéseknél.A keretszerződéses rendszert, valamint a tudatos alultervezés gyakorlatát jól példázza az Eggi Építő Kft.-vel nyílászárók karbantartására és cseréjére kötött 2020-as szerződés. A ZVK Zrt. az egy évre szóló keretszerződés értékét 49,9 millió forintban határozta meg, ami éppen az 50 millió forintos közbeszerzési határ alatt van. A keretösszeg azonban 7 hónap alatt kimerült, így az Eggi Kft.-vel egy újabb, 38 millió forintos megbízást írtak alá. A két összeg együtt már bőven meghaladta az 50 millió forintos értékhatárt, de így elkerülték a közbeszerzést és a versenyt.Hasonló konstrukcióban vett részt a Bridge Kft. is, amely a legtöbb önkormányzati megrendeléssel büszkélkedhetett 2015 és 2024 között. Összesen 37 szerződéses munkát végeztek, és a megrendelést egyik esetben sem előzte meg közbeszerzési eljárás. A munkák összértéke több mint 486 millió forint volt, ebből 374,4 millió forinthoz keretszerződéseken keresztül jutott a Bridge Kft. Az összeg jelentős részét, 359,7 millió forintot ráadásul öt év alatt, 2019 és 2024 között nyerte festési, mázolási és szárazépítési munkákra.Rendszeres gyakorlat volt a ZVK Zrt.-nél, hogy az építőipari beruházások területeit részekre bontották, mindegyiket külön pályázaton hirdették meg, és külön szerződést is kötöttek rá, mert így el tudták kerülni a közbeszerzések kiírását. Ezt a gyakorlatot követte a városgazdálkodási cég a tetőfelújítási munkáknál, ahol például a szigetelést és szerkezetjavítást külön-külön pályáztatta meg, ám rendre ugyanazok a cégek kapták a megrendelést.A favorizált vállalkozói kör egyébként jól körülhatárolható, a legtöbb szerződésben ugyanaz a néhány cég szerepel.A dokumentum szerint a 2023-2024 közötti időszakban a ZVK Zrt. kedvenc cégei közé tartozott a Bridge Építőipari és Közúti Szolgáltató Kft., a Continext Kft., a Gazsi és Gazsi Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., az Elektro-Contract 2001 Kft., valamint a Czékus & B. Villszer Kft. A cikkben szereplő cégek mindegyikének küldtünk megkeresést a cégbíróságon megadott hivatalos emailcímre, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.A favorizált cégek listája néhányszor változott, az átvilágításból azonban kiderült, hogy ezek a változások is szinte minden esetben irányítottan, "koordinált szerződésbontással" történtek. Amikor egy céget helyzetbe akartak hozni, akkor rendszerint a korábban favorizált cégek közül néhány egy időben, azonos indokkal - általában kapacitáshiányra hivatkozva - elállt a korábban megkötött szerződések teljesítésétől, a helyükre pedig az új, kedvezményezett cég lépett be.Ez történt a Global Építő Kft., az Eggi Építő Kft. és a Gazsi és Gazsi Kft. esetében is. Az előbbi két cég hosszú időn keresztül "vetésforgóban" kapta a megbízásokat nyílászárók karbantartására és cseréjére, majd egyszer csak megjelent a Gazsi és Gazsi Kft., ami előbb az Eggi Kft., majd a Global Építő Kft. helyét vette át. De a Gazsi és Gazsi Kft. hasonlóan jutott megrendelésekhez az asztalosipari munkák területén is. Itt a Bridge Kft.-t és az FM-Bytesys Kft.-t váltotta a cég.Amikor a ZVK Zrt. már nem tudta elkerülni, hogy közbeszerzést írjon ki bizonyos munkákra, akkor is nagyban hagyatkoztak a már bejáratott céghálóra. A nyílt közbeszerzéseken a már feltehetőleg előre kiválasztott nyertes mellett csak néhány baráti cég adott be ajánlatot. A meghívásos közbeszerzéseknél pedig jellemzően csak a céghálózat jól ismert szereplőit hívták meg.Egy 2024-es eljárás keretében például a három pályázó - a Bridge Kft., a Continext Kft. és a PMG Építőipari Kft. - minden paraméterében azonos tartalmú ajánlatot nyújtott be. Az ajánlati ár, a határidők, a szerződéses feltételek (késedelmi és meghiúsulási kötbér, fizetési határidő, garancia), valamint a dokumentumok szerkezete teljesen megegyeztek. A különbség kizárólag az ajánlattevők nevében és elérhetőségi adataiban volt."Ez az egyezés arra enged következtetni, hogy a három ajánlat összehangoltan, előzetes egyeztetés nyomán került benyújtásra. Ez felveti a versenyjogi szempontból tilalmazott erőforrás-megosztás vagy piacfelosztás gyanúját, különösen, ha a cél egy előre meghatározott győztes pozícióba hozása volt" - írták a dokumentumban. A szerződéskötés során ráadásul a ZVK Zrt. nem is indokolta, hogy miért a Bridge Kft. ajánlatát választotta, miközben a versenyző ajánlatok minden érdemi ponton azonosak voltak."Ennek hiányában a döntés nem tekinthető átláthatónak vagy gazdaságilag indokoltnak, az ilyen gyakorlat veszélyezteti a közpénzekkel való felelős gazdálkodás követelményét, valamint a verseny integritását"- áll a vizsgálati jelentésben.A ZVK Zrt. átvilágítása során több olyan esetet is feltártak, amelyeknél különösebb kutatás nélkül is szembetűnő, hogy a szabályokat teljesen figyelmen kívül hagyták a közbeszerzésnél, de olyan is előfordult, hogy a kifizetéseknél józan ésszel felfoghatatlan számlákat is gondolkodás nélkül teljesített az önkormányzati cég.Tavaly februárban bruttó 24,9 millió forint értékben kötött szerződést a ZVK Zrt. az Elektro-Contract 2001 Kft.-vel lapos tetők javítására és karbantartására. A pályázatra három, a lényeges pontokban teljesen azonos tartalmú ajánlat érkezett be. Az átvilágítás szerint "a formai és tartalmi azonosság kartellgyanús helyzetet vet fel, a három ajánlattevő között előzetes egyeztetés vagy a megrendelő részéről történő iránymutatás lehetősége is felmerül". Emellett azonban még egy feltűnő hibát is elkövettek a ZVK Zrt.-nél. A pályázatok értékelése alapján megírt szöveges javaslatban még csak nem is a - tartalmi és formai azonosság ellenére - legmagasabb pontszámot kapó Elektro-Contract 2001 Kft.-t javasolták szerződéskötésre, hanem a pályázaton el sem induló Gazsi és Gazsi Kft.-t."Ez súlyos formai és eljárási ellentmondást jelez, amely sablonhasználati hibára utalhat, ugyanakkor nem zárható ki tudatos manipuláció sem"- írták a dokumentumban.Az átvilágítás több szabálytalanságra utaló tényezőt is felfedezett a zöldfelületi és kertészeti szolgáltatásoknál. A kertészeti munkákat a kerületben több, egymással konzorciumban működő vállalkozás végezte, amely hálózat egyes tagjairól korábbana Szabad Európa írt cikksorozatot.A cégek - Deergarden Kertészeti és Szolgáltató Kft., Parkfenntartó-Kertészeti Kft., Szurdokvölgy Kft., Delta-Novabau Kft., Lombok Store Kft. - havonta kiállított számlák alapján végeztek munkát, ezek összege hónapról hónapra változott. Ezzel alapvetően nem lenne még probléma, a vizsgálatból azonban az derült ki, hogy több számla és teljesítésigazolás tartalma nem részletezi a ténylegesen elvégzett munkát, hanem csupán egy park vagy közterület - például utcanév - szerepel rajta helyszínmegjelölésként. A számlákon megjelenő információk alapján lehetetlenség ellenőrizni az elvégzett munkát, így azt sem tudni, hogy a teljesítés egyáltalán megtörtént-e, arról nem is beszélve, hogy milyen minőségben végezték el a feladatot."Hiányzik a részletes munkaleírás, a felhasznált eszközök, anyagok és a munkavégzés idejének dokumentálása, ami a közpénzek felhasználásának átláthatóságát korlátozza" - fogalmaztak a jelentésben. A megfelelően ellenőrizhető, részletes teljesítésigazolások hiánya egyébként nem egyedi eset. Az átvilágítás szerint a szerződéses kapcsolatok formálisan megfeleltek a polgári jogi és adójogi előírásoknak, ám a teljesítésigazolások érdemi elemeket nem tartalmaztak, csupán általános nyilatkozatokat ismételtek meg, "ami jelentősen gyengíti a pénzügyi ellenőrzés hatékonyságát". Ugyancsak nehezen megmagyarázható, hogy a kertészeti cégek a téli hónapokban is - különösen decemberben és januárban - rendszeresen számláztak a ZVK Zrt.-nek, amikor érdemi kertészeti munkát aligha tudtak végezni.Az egyik cég, a Lombok Store Kft. működésére külön kitérnek a dokumentumban. A cég 2023 és 2024 folyamán összesen nettó 89,9 millió forint értékben kapott önkormányzati megbízásokat. A 2023-as pénzügyi adatai alapján viszont az feltételezhető, hogy a cég sem szükséges eszközökkel, sem a szükséges alkalmazotti létszámmal - 1 munkavállalója volt a vállalkozásnak - nem rendelkezett ahhoz, hogy valóban el tudja végezni a feladatokat, így az is kétséges, hogy valóban végzett-e munkát a kifizetett összegért.Az átvilágítási jelentés készítői arra a következtetésre jutottak, hogy a ZVK Zrt. tevékenysége és beszerzési gyakorlata több ponton is megsértette a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt."A működési modell hosszú távon a verseny teljes kiiktatásához, piactorzuláshoz és a közpénzek nem hatékony felhasználásához vezet"- állapították meg. Mindezek alapján pedig indokoltnak tartanák az ügyészség, az Állami Számvevőszék és a Közbeszerzési Hatóság vizsgálatát is.
|
Gyanús összejátszások, ellenőrizhetetlen munkák - így működött a zuglói céghálózat az MSZP-s vezetés idején
|
Éveken keresztül ugyanaz a szűk vállalkozói kör kapta a megbízásokat a XIV. kerületi önkormányzat városgazdálkodási cégétől, amely sokáig Tóth Csaba birodalmának számított. Az átvilágítás során rendszerszintű közbeszerzési szabálytalanságokat és trükközéseket találtak, a piaci verseny kizárásáról és előre leosztott győztesekről szól a lapunkhoz eljutott vizsgálati jelentés.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/06/17/zugloi-varosgazdalkodasi-onkormanyzati-ceg-atvilagitas-toth-csaba
|
2025-06-17 06:52:08
| true | null | null |
Telex
|
Ügyes – ezt mondta a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslatra egy nemzetközi pénzügyi világban is magas pozíciókban mozgó szakember. A fideszes indítvány ugyanis egy európai uniós direktívára támaszkodik, amely ráadásul egy globális keretrendszerbe illeszkedik, tehát világszerte elfogadott, bevett mechanizmus. Ez pedig a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével kapcsolatos irányelv. Ez teremtette meg Magyarországon is azokat az intézményeket, amelyeket a „lex Putyin” is alkalmaz: van egy olyan hatóság, jelesül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodája, amely felléphet a gyanús esetekben, a bankoknak pedig jelentési kötelezettségük van ezen hatóság felé, ha gyanús pénzmozgást észlelnek.
A másik ilyen létező intézmény a törvényben szereplő „kiemelt közszereplő” fogalma, amelynek eredendően az lenne a funkciója, hogy kizárják a korrupció lehetőségét a legális pénzforgalomból. A cél az volt, hogy a bankoknak jelentési kötelezettségük legyen a pénzmosás elleni hatóság felé olyan személyek, például országgyűlési képviselők, kormánytagok vagy éppen jegybankelnökök és egyéb állami vezetők esetében, akiknél felmerülhet, hogy pénzt fogadtak el kisebb-nagyobb szívességek fejében, és ez a pénzmozgás megjelenik a bankszámlájukon is.
Ez még akkor is kellemetlen, ha egyébként semmilyen törvénytelen juttatás nem történik, mert a pénzmosás elleni nemzetközi szabályok nagyon szigorúak. A kiemelt közszereplőket fokozott ellenőrzés alá vonják, már-már vegzálják őket a sok bürokratikus előírással, a jelentési kötelezettségekkel a vagyonelemeikről, a pénzük eredetéről, és a pénzmosás elleni hatóság ezekbe egytől egyig bele is nézhet. A kiemelt közszereplőknek tűrniük kell ezt, éppen azért, mert kiemelten sok közpénz sorsa múlik rajtuk.
Legalábbis eddig ez volt a szempont.
A „lex Putyin” megfogalmazói fogták, és ebbe a nemzetközi jogi keretrendszerbe helyezték bele az eljárást azok ellen, akik nem feltétlenül értenek egyet mindenben az Orbán-kormánnyal. A kodifikátor még azt az elemét is kihasználta az uniós direktívának, hogy a tagállamok maguk szabhatják meg, kit tekintenek kiemelt közszereplőnek, a sor bátran bővíthető. Csakhogy az eredeti szándék az volt, hogy megakadályozzák a pénzmosást, a terrorizmus finanszírozását és a megvesztegetési pénzek mozgását. Vagyis az Orbán-kormány az uniós jogszabály intézményrendszerét használja fel arra, hogy kötelezhessék a pénzintézeteket az úgynevezett kiemelt közszereplők számlamozgásának megfigyelésére, vagyonelemeik nyomon követésére.
A pénzügyi kontroll lehetősége kiterjed például az ingatlan-nyilvántartásra is.
Habár az uniós direktívát nem politikai célból hozták meg, a magyar állam mégis az átültetett uniós jogszabály összes legitim eszközével sakkban tudja majd tartani a megjelölt szervezeteket.
A bankok pedig, bár berzenkedni fognak, nem lesz más lehetőségük, mint hogy maximálisan kiszolgálják a törvényalkotókat, és kimutassák, hogy az érintett kiemelt közszereplők számlájára külföldi pénz, akár uniós támogatás vagy bármilyen juttatás érkezik – mondja a pénzügyi szakember. Ez is annak lesz köszönhető, hogy a pénzmosás elleni fellépés olyan súlyos kötelezettségük a pénzintézeteknek, hogy ha nem tesznek eleget ennek, akkor piszkosul megbüntetik őket.
A pénzügyi felügyeletek a nemzetközi gyakorlatban akár milliárddolláros nagyságrendű bírságot is kiszabnak, ha egy pénzintézetet azon kapnak, hogy nem jelentett egy törvénybe ütköző cselekményt. Technikailag pedig maximálisan felkészültek a bankok, gyakorlatilag korlátlan számban ki tudják szűrni a gyanús eseteket: adatbázisokat kapnak, mesterséges intelligenciával vértezik fel őket – egy egész iparág támogatja ebben a pénzintézeteket.
A NAV pénzmosás elleni irodájáról nem is beszélve, amely a pénzügyekért felelős tárca kötelékében teljes mértékben a kormánytól függ. A NAV elnöke Vágujhelyi Ferenc, aki egyben a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára is, régóta jól beágyazott tagja a kormányfő környezetének. Vágujhelyi még a NAV informatikai vezetőjeként főnöke volt a kormányfői vő, Tiborcz István testvérének, Tiborcz Péternek, majd Tiborcz Péter a Vágujhelyi család cégében lett igazgatósági tag 2011–2012-ben. A NAV beosztottjai tehát ebben a hierarchiában végzik majd a dolgukat, amelynek alapja akár névtelen bejelentés is lehet, tehát besúgókat is várnak.
A pénzügyi szakember szerint az egyetlen pont, ahol az uniós direktíva szempontjából esetleg támadni lehet a jogszabályt, az maga a listára vétel mikéntje, vagyis az, hogy kiből válhat kiemelt közszereplő.
A javaslat alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal önkényesen választhatja ki az érintett szervezeteket, amit azután a kormány rendeletben emel jogerőre. Kétségtelen ugyan, hogy a fejlett demokráciákban is vannak olyan jogszabályok, amelyek megpróbálják megakadályozni a külföldi befolyást – létezik ilyen az amerikai vagy a brit jogrendszerben is –, de teljességgel kizárt, hogy ezt például a médiával szemben alkalmazzák. Hasonlóan megmagyarázhatatlan, hogy az állam akár a saját állampolgárával szemben is úgy lép fel, mintha „külföldi” lenne, például akkor, ha kettős állampolgárról van szó. A törvénytervezet jelenlegi szövegéből kiindulva, ha egy Londonban élő magyar, aki már megszerezte a brit állampolgárságot, adományt ad egy magyar médiumnak, vagy előfizet arra, ezt a juttatását a törvényjavaslat szövege alapján már ellenőrizniük kell majd a bankoknak. A pénzügyi menedzser egyértelműen fogalmaz:
A pénzmosás elleni törvény ezúttal csupán egy eszköz, a Fidesz annak a jogi apparátusát használja fel, hogy az állam teljes kontrollt gyakorolhasson állampolgárai felett, és megfélemlítse őket.
A sarkalatos pont az, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal kire mutat rá, hogy felkerüljön a listára. Ennek a lehetősége pedig a jelenlegi szövegtervezet alapján korlátlan. A hivatal teljesen szabad kezet kap, így ad abszurdum az is elképzelhető, hogy például egy olyan gazdasági társaság kerül fel a hivatal által javasolt jegyzékre, amely adott esetben hirdetésében, társadalmi célú reklámjában vagy valamilyen karitatív tevékenységéről szóló közleményében a befogadásra, a másság elfogadására buzdít, netán nyíltan kommunikálja, hogy a kormány valamely döntésével nem ért egyet.
A hivatal, mondván, hogy a közélet befolyásolására irányul a vállalat tevékenysége, felveszi a céget a listára, a kormány ezt rendeletben kihirdeti, és onnantól kezdve a cég vezetői kiemelt közszereplőként vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni az Igazságügyi Minisztériumnak, a vállalat pedig külföldről nem is fogadhat el átutalásokat. Ha pedig a jegyzékre vett szervezet, legyen az szociális célú civil szervezet, média, gazdasági társaság, nem tesz eleget a jogszabálynak és az esetleges büntetésnek, az igazságügyi miniszter eltiltja a szervezetet az addigi tevékenységétől. Ugyanez történhet például egy influenszerrel is, ha a bevételeiről vállalkozási formában számol el.
A jegyzékre került és renitens cégek vezetőit és alapítóit még attól is eltiltják öt évre, hogy újabb gazdasági társaság irányítói vagy alapítói legyenek, mert megsértik a közélet átláthatóságáról szóló törvényt.
Jogorvoslatra gyakorlatilag nincs lehetőség, mert ebben az esetben az azonnali jogvédelem nem vehető igénybe a pénzmosás elleni hatóság döntése ellen, amikor pedig közvetlenül a Kúria meghozza az adóhatóságot esetlegesen elmarasztaló ítéletét, az magát a hatósági döntést nem változtatja meg. Vagyis érvényesül a putyini módszer: ellehetetleníteni minden olyan hangot, amely megpróbál a kormányétól eltérő véleményt megfogalmazni.
|
Lex Putyin: a Szuverenitásvédelmi Hivatal akár vállalkozásokat is kipécézhet, hogy ellehetetlenítse őket
|
A kormány a pénzmosás elleni nemzetközi jogszabályok kiforgatásával használja fel azt a létező intézményrendszert, amellyel el tud hallgattatni bármilyen kritikus hangot. Azt a jogszabályt, amelyet a terrorizmus finanszírozásának megakadályozására találtak ki. Egy szakértővel beszélgettünk a kockázatokról.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250516_Lex-Putyin-szuverenitasvedelmi-hivatal-atlathatosagi-torveny-penzmosas-elleni-torveny-eltiltas-vallalkozas
|
2025-05-16 09:33:00
| true | null | null |
HVG360
|
Az előző évinél némileg alacsonyabb, 2,5 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta a tavalyi évet a kormányközeli biztonsági szolgálat, a Valton-Sec, ez a cég múlt pénteken közzétett beszámolójából derült ki. Egy évvel korábban még mintegy 300 millióval magasabb, 2,8 milliárd volt a profit.
Az őrző-védő cég bevételei és kiadásai egyaránt jelentős mértékben nőttek: a belföldi értékesítés árbevétele mintegy 4,4 milliárd forinttal, 28,1 milliárdra nőtt. Egyre aktívabb külföldön is a Valton: az exportértékesítés 54 millió forintról csaknem tízszeresére, 523 millió forintra emelkedett.
Kiadási oldalon nagyot ugrottak az anyagi jellegű ráfordítások, 4,5 millióval költöttek többet erre tavaly, mint 2023-ban. Jelentősen nőttek a bérek és a járulékok is, ezek összesen tavaly már 1,8 milliárd forintot tettek ki az egy évvel korább 1,2 milliárdhoz képest.
Az elmúlt évekhez hasonlóan idén sem derül ki a beszámolóval együtt közzétett taggyűlési jegyzőkönyvből, hogy mennyi osztalékot vettek ki a tulajdonosok a cégből, mivel a dokumentumban csupán annyi szerepel, hogy arról egy másik határozatban dönt a taggyűjtés. Az azonban a szintén csatolt cash-flow kimutatásból látszik, hogy a 2022-es eredmények után 2023-ban 1,3 milliárd forint, tavaly pedig a 2023-as eredmények után 1,4 milliárd forintot vettek ki a cégből a tulajdonosok, akik így összesen az előző két évben 2,7 milliárd forint osztalékot vettek fel.
A Valton-Sec Zrt. többségi, 89 százalékos tulajdonosa Varga Lajos Ernő [képünkön Rogán Antal mellett látható], aki részvénycsomagját korábban eladta a Mészáros Lőrinc ügyvédjéhez köthető Prime Multi Magántőkealapnak, később azonban visszakerült hozzá a cég. A maradék 11 százalékot Sarka Kata férje, Bessenyei István birtokolja.
|
Biztonságban a profit: a Valton 2,5 milliárdos adózott eredménnyel zárta 2024-et
|
Az idei osztalékot ezúttal sem árulták el, az azonban a beszámoló mellékletéből kiderült, hogy tavaly 1,4 milliárdot vettek ki a tulajdonosok a kormány kedvenc őrző-védő cégéből, a Valton-Sec Zrt.-ből.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250526_valton-sec-beszamolo-eredmeny-profit-osztalek
|
2025-05-26 14:57:00
| true | null | null |
HVG
|
Orbán Viktor 2022. október 25-én Rijádba látogatott, ahol négyszemközti megbeszélést folytatott a szaúdi koronaherceggel, Mohammed bin Szalmánnal, de ezt a látogatást a kormány valamilyen oknál fogva titokban tartotta – derítette ki a Direkt36. Az oknyomozó központ Telexen megjelent cikke szerint a miniszterelnöki útról nem készültek az ilyenkor szokásos belső jelentések, és a Külügyminisztérium sem kapott róla diplomáciai jelentést, sőt Orbán eleve egy rendkívül szűk stábbal indult az útra.
Orbán eltitkolt arab útjáról a Direkt36 egy közérdekű adatigénylés, illetve a találkozóról ismeretekkel rendelkező források segítségével értesült. A Miniszterelnöki Kabinetiroda elismerte a látogatás tényét, és közölte annak dátumát, de több részletet nem árult el. Az nem világos ugyanakkor, hogy mi volt az út valódi célja, miről tárgyalt Orbán és a koronaherceg, és hogy mindezt miért kellett titokban tartani. Ráadásul Orbánék állítólag direkt arra kérték a szaúdiakat, hogy ők se kommunikáljanak a látogatásról.
Bár a találkozót Orbán kezdeményezte, annak megszervezésében nem magyar kormányzati tisztviselők, hanem a Közel-Keleten magas rangú kapcsolatokkal rendelkező, de végül a találkozón személyesen részt nem vett Garamvölgyi Balázs üzletember játszott kulcsszerepet, aki a letelepedésikötvény-bizniszben is érdekelt volt. A Direkt36 emlékeztetett, hogy 2015 őszén ő is részt vett azon a megbeszélésen, amelyen Orbán Ráhel és Tiborcz István Bahrein energiaügyi miniszterével találkozott, és helyi beszámolók szerint olaj-, gáz- és kereskedelmi ügyekről tárgyaltak.
Pár héttel Orbán rijádi útja előtt írt arról az olasz sajtó, hogy Orbán Viktor az eredeti helyszín, Rijád helyett Magyarországra akarja hozni a Supercoppa Italiana, vagyis az Olasz Szuperkupa döntőjét. Orbán a La Repubblica cikke szerint évente (döntőnként) 8 millió eurót, vagyis 3,2 milliárd forintot ajánlott ezért. Az olasz lap Budapestet említette lehetséges helyszínként, de arra is célozgatott, hogy Orbán akár a szülőfalujában, Felcsúton, a saját háza mellé felhúzott Pancho Arénába is vihetné az olasz meccseket. Bár a cikk Orbánról és az ő „asztalra tett” 8 millió eurós ajánlatáról ír, a kontextus alapján ezt a Magyar Labdarúgó-szövetségen (MLSZ) keresztül tervezhette.
Sem Orbán Viktor új sajtósa, Máté János, sem a Miniszterelnöki Kabinetiroda, sem Garamvölgyi Balázs nem válaszolt a rijádi út céljával, szervezésével, illetve a találkozó eltitkolásával kapcsolatos kérdésekre. Többek között arra sem reagáltak, hogy az Olasz Szuperkupáról tárgyaltak-e. Az MLSZ a Direkt36 megkeresésére csak annyit közölt, hogy „az Olasz Szuperkupa-döntő megrendezésével kapcsolatban az MLSZ-hez hivatalos megkeresés nem érkezett”. Orbán látogatásával kapcsolatban Szaúd-Arábia magyarországi nagykövetségét is megkereste a tényfeltáró központ, de ők sem reagáltak.
|
Titkos szaúd-arábiai tárgyaláson járt Orbán Viktor, mostanáig sikerült leplezni
|
A külügyet kihagyták a szervezésből, és a szaúdiakat is arra kérték, ne közöljenek semmit a 2022-es miniszterelnöki útról.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250527_Titkos-szaud-arabiai-targyalason-jart-Orban-Viktor-evekig-sikerult-leplezni
|
2025-05-27 07:31:00
| true | null | null |
HVG
|
„Ilyen vidám az élete” – Hadházy Ákos független képviselő a Facebookon mutatta meg, hogyan tölti házi őrizetét Schadl György, a végrehajtói kar volt elnöke Siófokon, illegálisan épített villájában.
Még aranyóra is van a kezén, bilincs helyett – kommentálta Hadházy az által megosztott, állítólag egy kapuszerelő cég promóvideójából kivágott snittet, amin véletlenül a nevetgélő Schadl György is feltűnik.
A politikus szerint a promóvideóból utólag kivágták ezt a részt, de egy kollégája előtte lementette, ezért tudta megosztani.
Hadházy követői arra tippeltek, hogy a karóra, amit Schadl a videón visel, egy Rolex Yacht-Master II. lehet, amit 15-18 millió forintért hirdetnek.
Hadházy Ákos gyakran posztol „luxizó” politikusokról, NER-celebekről: van, hogy Orbán Ráhelen szúr ki egy több milliós kiegészítőt, máskor Szijjártó Péter drága holmijait azonosítja, többször Várkonyi Andrea és a férje, Mészáros Lőrinc értékes darabjai nyomába ered – mondjuk nekik van is rá pénzük, hiszen Várkonyi például a PR-cégéből éppen egymilliárdos osztalékhoz jutott, míg férjének csak az egyik vállalkozása 26 milliárdos profitot termelt tavaly, egy másik pedig 13 milliárdnyit hozott.
|
Hadházy: Schadl György bilincs helyett tízmilliós aranyórát viselve nevetgél Siófokon
|
Bűn és fílingezés a balatoni luxusvillában.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250531_Schadl-Gyorgy-vegrehajtoi-kar-hazi-orizet-Balaton-Hadhazy-Akos-Rolex-aranyora
|
2025-05-31 18:35:00
| true | null | null |
HVG
|
Dupla vagy semmi alapon társult be az MBH Bank a korábbi jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám kezében lévő Magyar Strat-Alfa Zrt.-be: felerészben a tulajdonosa, továbbá 85 millió eurós – azaz közel 30 milliárd forintos – hitelkeret erejéig finanszírozza azt. (Ebből 2024 végére 22 milliárdnyi hosszú lejáratú hitelt hívott le.)
Adott esetben e kölcsön fejében akár a pénzintézeté lehetne az egész cég, bár aligha járna vele jól. Tavaly mindenesetre a különféle befektetésekkel – végső soron főképp ingatlanokkal – foglalkozó társaság komoly, 2,4 milliárdos veszteséget hozott össze, ami a banknak sem lehet jó hír. Különösen az után, hogy hitelezőként több ágon belekeveredett a jegybank Pallas Athéné-botrányába, aminek százmilliárdos nagyságrendű kifosztására – legalábbis az Állami Számvevőszék jelentéséből kikövetkeztethetően – az idősebb és ifjabb Matolcsy hathatós „háttérközreműködése” nélkül nem kerülhetett volna sor. Jelen esetben a Magyar Strat-Alfa tavalyi deficitje a kötelezettségekre fizetett kamatok és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai miatt jött össze – vagyis a hitelt legalább törleszti.
Közben a vállalat eszközállománya meglepő módon hízott, míg az árbevétele ötödével, 300 millió forint alá esett. A vagyon hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban (kötvényekben, befektetési jegyekben áll). Ezen pénzügyi eszközök értéke tavaly 22 milliárd forinttal, 61 milliárdról 83 milliárdra nőtt, ami – ha valós – igen komoly vagyonról tanúskodik. Csakhogy, a gyarapodás egy rejtélyes értékhelyesbítés következménye, ami nélkül semmi sem történt volna 2024-ben. Hogy a Magyar Strat-Alfa tulajdonában álló – bevételt kevéssé termelő – értékpapírok mi miatt értékelődtek így fel, az nem derül ki a beszámolóból. Emiatt viszont a veszteség ellenére a vállalat saját tőkéje is húszmilliárddal gömbölyödött (látványosan 60 milliárd fölé), vagyis a papírforma szerint nincs itt semmi látnivaló, minden a legnagyobb rendben.
Matolcsy Ádám a központi cége, vagyis a Magyar Stratégiai Zrt.-n keresztül tulajdonosa felerészben ennek a cégnek. A központi holdingról lapunk írta meg, hogy az is veszteséges volt tavaly, méghozzá majdnem 2,8 milliárd forinttal, úgyszintén a különféle pénzügyi ráfordításai (például kamatfizetés) miatt. A több tízmilliárdos eszközérték azonban furcsamód itt is növekedett, amiről annyi következtethető ki, hogy egy leányvállalat értékhelyesbítése miatt történt.
A megoldás most derült ki: a valószínűleg a banki társgazda presztízs-szempontjai miatt kicsinosított Magyar Strat-Alfa húzta fel az anyacéget is, miközben mindkettő milliárdos veszteséggel zárta 2024-et.
Az MBH Magyarország második legnagyobb pénzintézete, a főtulajdonos Mészáros Lőrinc, illetve az ő érdekeltségei. Kisebb részben tulajdonos Matolcsy Ádám üzleti köre, a barátja, Száraz István által kezelt magántőkealapokon keresztül. Mindezen szereplők érintettek a Pallas Athéné Alapítvány hírhedtté vált ügyében, amelynek rendbetételéhez – ami minden bizonnyal a megszüntetéséhez vezet – azonnal nekifogott az új jegybankelnök, Varga Mihály.
A bank csak a Pallas Athéné vagyonkezelő érdekeltségei felé százmilliárdos nagyságrendű hitelt vállalt, amit 2025 végén kell törleszteni. Miután jelen pillanatban a Pallas Athéné, illetve Optima vagyonkezelői csoport ilyen méretben nem fizetőképes, a banknak meglehet, birtokba kell majd vennie az alapítványi vagyonból felkínált fedezeteket (elsősorban a varsói GTC ingatlanvállalat többségét), amelyekre korrekt vagyonértékelés pillanatnyilag nincsen.
|
Kiderült a trükk, hogyan nőtt a kis Matolcsy veszteséges központi cégének értéke
|
Matolcsy Ádámmal együtt sír, együtt nevet társtulajdonosként az MBH Bank a Magyar Strat-Alfa nevű, tavaly 2,4 milliárdos mínuszt összehozó vállalatban.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250603_mbh-mnb-matolcsy-adam-veszteseg-beszamolo-magyar-strat-alfa-gtc
|
2025-06-04 06:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Közzétette a Nemzeti Kommunikációs Hivatal a Lounge Event és a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. (becenevén Alapjogokért Központ) közötti, a CPAC megrendezésére irányuló szerződést – szúrta ki a K-Monitor. A Balásy Gyula-féle cég a tavalyi évhez hasonlóan idén is 650 millió forintos keretösszegből szervezte meg a jobboldali populisták éves európai seregszemléjét.
A civil szervezet ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a keretösszeg nem tartalmazza a meghívott előadóknak fizetett díjakat, az utazási és szállásköltségeket, illetve a CPAC-vel kapcsolatos pr- és ügynökségi feladatokat sem, viszont ebből a keretből kellett megrendezni a rendezvényhez kapcsolódó side-eventeket is (zárt körű welcome és gálavacsora, koccintás).
Az Alapjogokért Központ május 29–30-án már negyedik alkalommal rendezte meg a konferenciát, amit még január végén jelentett be Szánthó Miklós, a központ főigazgatója, aki akkor azt állította, hogy Donald Trump második elnökségével egy új világ köszönt ránk, és egy világrendszerváltás éveit éljük, majd kifejtette, hogy hazánk egyfajta koronaékszere a szólásszabadságnak.
|
Kiderült, mennyibe került a CPAC az adófizetőknek
|
A Balásy Gyula-féle Lounge Event szervezte meg a populista dzsemborit.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250604_cpac-balasy-gyula-lounge-event-szerzodes
|
2025-06-04 17:07:00
| true | null | null |
HVG
|
Fővárosi kormányhivatali dolgozók ellen indult nyomozás visszaélések gyanúja miatt, derül ki Budapest Főváros Kormányhivatala csütörtöki közleményéből.
Eszerint a vizsgálatot a kormányhivatal kezdeményezte a Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenőrzési és Nemesfémhitelesítési Főosztály több dolgozójával szemben, visszaélések gyanúja miatt.
A nyomozást a Fővárosi Nyomozó Ügyészség végzi. A kormányhivatal közölte, mindenben együttműködik a nyomozó hatóságokkal, illetve haladéktalanul megtette a megfelelő jogi és munkáltatói intézkedéseket.
|
Kormányhivatali dolgozók ellen nyomoz az ügyészség
|
A vizsgálatot a fővárosi kormányhivatal kezdeményezte.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250605_Kormanyhivatali-dolgozok-ellen-nyomoz-az-ugyeszseg
|
2025-06-05 18:53:00
| true | null | null |
HVG
|
Az állam Novák Katalin elnöksége idején 280 millió forintért újította fel a Béla király úti köztársasági elnöki rezidenciát, de Sulyok Tamás államfőként már nem ebbe az ingatlanba költözött be, hanem a Budapest XII. Kerületében található Művész úti villába.
A Béla király úti komplexumot ugyanis – amelyet Novák Katalin idején felszerelték mozi- és sminkszobával is – eladja az állam, az ebből származó bevétel pedig a tervek szerint akár 20 milliárd forint is lehet.
A felújítás az új, Művész úti államfői rezidencia esetében sem maradt el, a munkákra pedig a kormány a 300 millió forintot biztosított – tudta meg a HVG. A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság tájékoztatása szerint ebből az összegből
a gépészeti felújítást,
az akadálymentesítés tervezését és megvalósítását,
a biztonságtechnikai beruházást,
a festést,
valamint a bútorok és kiegészítők (csillár, falikar, tükör) beszerzését végezték el.
Azt ugyanakkor külön kérdésre sem árulták el, hogy tételesen mennyit költöttek az egyes berendezésekre és fejlesztésekre, valamint, hogy melyik vállalkozó végezhette el a munkákat, ezért a HVG a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult.
A Blikk korábban arról írt, hogy Sulyok Tamás tavaly decemberben költözött be a Művész úti házba, előtte pedig csaknem két évig tartott az állami tulajdonban lévő ingatlan felújítása. (A köztársasági elnöknek a lap cikke szerint nem volt olyan kérése, ami pluszköltséget jelentett volna az eredeti tervekhez képest.) A liftes épület alsó szintjén tárgyalótermet alakítottak ki protokolláris célokra, míg az emeleten a köztársasági elnök saját lakrésze található, ami a lap szerint „elég nagy lesz ahhoz, hogy a családtagok, főként az unokák is ott vendégeskedjenek”.
A berendezéssel kapcsolatban a Sándor-palota a HVG megkeresésére azt közölte, hogy 2024 novembere óta 25 millió forint értékben vásároltak ingóságokat.
Sulyok Tamás államfői pozíciója előtt az Alkotmánybíróság (Ab) elnökeként is jogosult volt rezidenciára. A hivatalos tájékoztatás szerint az Ab 1992 óta ugyanazt a XII. kerületi ingatlant ajánlotta fel a testület mindenkori elnökének: ez a több mint 200 négyzetméteres épület egy 1900 négyzetméteres telken állt. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor 2020-ban – azaz Sulyok Tamás elnöksége idején – visszaadta ezt az ingatlant a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek, és egy másik ingatlant jelölt ki a mindenkori elnök rezidenciájául. Ez a II. kerületi épület 250 négyzetméteres, de tartozik hozzá egy 40 négyzetméteres alagsor és egy 23 négyzetméteres garázs is.
Ennek felújítására is tízmilliókat költöttek, az Alkotmánybíróság tájékoztatása szerint a munkákra négy év alatt csaknem 70 millió forint ment el a szervezet költségvetéséből. (Arra a kérdésünkre nem válaszolt a Sándor-palota, hogy Ab-elnöksége idején itt lakott-e Sulyok Tamás.)
A törvény alapján az állam igény esetén Varga Zs. Andrásnak, a Kúria elnökének és Kövér László házelnöknek is biztosít lakhatási lehetőséget, de a HVG megkeresésére mindkét helyről azt közölték, hogy a vezetők nem élnek ezzel a lehetőséggel.
Kövér László esetében ugyanakkor 2017-ben felmerült, hogy a Parlament melletti Balassi Bálint utcában jelölnek ki neki egy rezidenciát abban a neogótikus házban, amit átépítettek és felújítottak. Közérdekű adatigénylésünkre viszont, amelyben egyebek mellett azt kérdeztük, hogy a házelnök milyen ingatlant kapott használatra az államtól 2010 óta, az Országgyűlés sajtóirodája azt közölte: „Házelnök úr nem kapott lakást, így költségek sem merültek fel”.
Korábban a Tisza Párt tanácsadójáról, Ruszin-Szendi Romuluszról írta meg az Index, hogy vezérkari főnökként egy több száz millió forintot érő villát kapott használatra. A Honvédelmi Minisztériumot megkérdeztük, hogy utódjának milyen ingatlant biztosítanak, de válasz egyelőre nem érkezett.
Első fokon pert nyert a DK, ki kell adni Sulyok Tamás párizsi útjának költéseit
A HVG korábban megírta, hogy Novák Katalinnak és kíséretének még 2023-ban az olimpia teljes idejére foglaltak szállást Párizs egyik legelegánsabb hoteljében, de a köztársasági elnök lemondása után Sulyok Tamás és delegációja mehetett a francia fővárosba. Az új államfő viszont mindössze három napot töltött ott, és miután a foglalást már nem lehetett módosítani, a korábban meghatározott 228 millió forintos összeget kellett kifizetni a szállásért.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium azt állította a közérdekű adatigénylésünkre, hogy csak abban a három napban tartózkodott magyar delegáció a luxusszállodában, amikor a köztársasági elnök is ott volt. A Demokratikus Koalíció pert indított a pontos költségek, valamint a résztvevők nevének megismerése érdekében. Sebián-Petrovszki László a párt frakcióvezetője pedig pénteken azt közölte, hogy első fokon nyertek is a bíróságon.
|
Háromszázmillió forintból újították fel Sulyok Tamás lakhelyét
|
A köztársasági elnök tavaly decemberben költözött be a Karády-villaként ismert budapesti ingatlanba, az állami tulajdonban lévő épület felújítására és berendezésére 300 millió forintot biztosított a kormány – értesült a HVG. Információink szerint tavaly november óta 25 millió forintot költöttek a ház ingóságaira.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250606_Sulyok-Tamas-rezidencia-haromszazmillio-forint-felujitas-ebx
|
2025-06-06 10:40:00
| true | null | null |
HVG
|
A hétfő este megjelent Magyar Közlönyben két kormányhatározattal összesen 36,3 milliárd forintot mozgattak meg. Ennek a döntő része Rogán Antal tárcájához került: valamivel több mint 20 milliárd forintot csoportosítottak át kormányzati kommunikációra, 325 millió forint pedig a kiemelt nemzetközi sportesemények és egyéb kiemelt állami rendezvények lebonyolítására ment.A forrást a Központi Maradványelszámolási Alapból csoportosították át Orbánék. Innen kapott még3,6 milliárd forintot a Határtalanul! program, amelynek célja a magyar-magyar kapcsolatok építése és elmélyítése,4,1 milliárdot a Bethlen Gábor Alap,4,3 milliárdot az Energiaügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó kormányzati infokommunikációs szolgáltatások,3,2 milliárd forint jutott még az Építési és Közlekedési Minisztérium alá tartozó cégek beruházásaira.A másik kormányhatározat emellett még 995 millió forintot mozgatott meg, ezt a pénzt a területfejlesztési feladatok és a területfejlesztési alap előirányzatoktól vette el a kormány. Ebből több mint 600 millió forint a Magyar Államkincstár személyi juttatásaira és dologi kiadásait fedezi, 100 millió forintot a pedig a gyógyító-megelőző ellátásra szántak.
|
Újabb 20 milliárd forintot találtak a kormányzati propagandára
|
Az igazán „fontos” dolgokra mindig talál pénzt a kormány: 20 milliárdot propagandára, 100 milliót gyógyító-megelőző ellátásra.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/24/ujabb-20-milliard-forintot-talaltak-a-kormanyzati-propagandara
|
2025-06-24 07:40:08
| true | null | null |
444
|
Nemrég még 203 millió forintért próbálták eladni azt a balatoni motoros jachtot, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Budapesti Nagybani Piac nagykereskedői ellen végrehajtott rajtaütés legkomolyabb trófeájaként mutatott be.Az adóhatóság vezetői múlt kedden jelentették be, hogy a május 28-ai akcióban három olyan bűnözői csoportot számoltak fel, melyek folyamatos áfacsalásokkal több mint 11 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek. A kieső adóbevételek ellentételezéseként inkasszózták az érintett zöldség- és gyümölcs-nagykereskedő cégek számláit, és lefoglalták a gyanúsítottak értékes vagyontárgyait. Így került hatósági kézre több száz millió forintnyi készpénz, számos ingatlan, értékes személyautó és motor, valamint egy jacht is.Bár a NAV a YouTube-ra feltöltött videójában képeket is közölt a hajóról, Szilágyi Tamás bűnügyi főigazgató-helyettes nem adott információt a lefoglalásról.Lapunk viszont a hatóság hivatalos felvételei alapján azonosította a jachtot: a 17,5 méteres Alena 56 Coupe tavaly többször is feltűnt M. Attila közösségi oldalain, majd ősszel egy TikTok-videóban sajátjaként eladásra is meghirdette.M. Attila az egyike volt annak a 15 embernek, akiket a nagybanis akció után állítottak elő, és helyeztek egy hónapos letartóztatásba. A NAV nem tette közzé a rács mögé küldött gyanúsítottak személyazonosságát, M. monogramját a bíróságtól kapott információkra hivatkozva a Magyar Nemzet szivárogtatta ki. A kormányoldali lap azt írta, ő lehetett a piac egyik legbefolyásosabb figurája. Azt is hozzátették, hogy a birtokukban lévő dokumentumok szerint már 2019-ben beszélt róla „egy költségvetési csalással gyanúsított férfi a vallomásában.” Ez a gyanúsított el is magyarázta, miként működik a piachoz köthető költségvetési csalás. Eszerint M. ügyeiről legalább hat éve vannak terhelő információk a hatóságoknál, főként, mert állítólag miatta menekült külföldre egy korrupcióval gyanúsított egykori NAV-os munkatárs is, amikor eljárás indult ellene. Őt a közelmúltban hozták haza Afrikából.Az M. Attila által árusított jacht az elmúlt hónapokban több hirdetési oldalra is felkerült. Ezekből tudható, hogy két, 480 lóerős Volvo motor hajtja, Balatonfüreden van az állandó kikötőhelye, és áfa nélkül 399 ezer eurót, azaz 160 millió forintot kértek érte, ez áfával együtt 200 millió forintot jelent. Az 56 éves férfi Facebook-oldala szerint távolról sem ez volt az egyetlen értékes motoros hajó, amelynek a fedélzetén megfordult, és gyakran készültek róla felvételek drága autók – Ferrarik és Mercedesek – társaságában is.Legyen több Lölő, az országnak az az érdeke– ezt május 24-én írta ki közösségi oldalára M. Attila, amikor egy hosszabb bejegyzést osztott meg arról, hogy „Szíjj László, Mészáros Lőrinc és a többi szitokszóvá vált nevű magyar vállalkozó fizeti a tanárokat, a nővéreket a kórházban, az aszfaltot az úton, a buszt, a buszba a gázolajat. (…) Ez az egész »korrupció« hazudozás azért van, hogy ennyi se maradjon: hogy mindent elvigyenek tőlünk a nyugati cégek!”M. Attila eszmefuttatása szerint ezért van Magyarországnak szüksége az oligarchák adóforintjaira, valamint arra, hogy 27 százalék legyen az áfa – bár a forgalmi adó befizetésével a jelek szerint jócskán meggyűlt a baja.M. Attilát négy nappal e Facebook-bejegyzés megjelenése után tartóztatták le.A Magyar Nemzet azt is állította M.-ről és társairól, hogy rendszeresen hencegtek azzal, hogy jó kapcsolataik vannak, amit a lapunknak névtelenül nyilatkozó források is megerősítettek. Elmondásuk szerint M. imázsépítésében szerepet játszott, hogy rokoni szálak fűzik az egyik ismert televíziós celebhez.Ennek a rokonságnak köszönhető, hogy a férfi ott volt 2016-ban azon a nyírségi esküvőn, ahol több ismert médiaszemélyiség mellett Rogán Antal és akkori felesége is megjelent. A politikus helikopterrel utazott Budapestről Szabó Zsófi és Kis Zsolt több száz vendéget számláló lagzijára. Két nagybanis kereskedő is azt állította, hogy M. karrierje az esküvő után kezdett felívelni, a változás a hierarchiában elfoglalt helyében, életvitelében, sőt még megjelenésében is érezhető volt.A hatóságok békén hagyták, és hosszú éveken keresztül gyakorlatilag háborítatlanul tevékenykedhetett a piacon, ezért idővel mindenki hitelt adott annak, hogy létezik a sokat emlegetett kapcsolati rendszer– mondta lapunknak egy, a piac működését ismerő forrás. Hozzátette, nem volt elhanyagolható szempont az sem, hogy M. az utóbbi években „gyakrabban járt Dubajba, mint a nagybanira”.A cégadatbázis szerint M. Attila minden magyarországi vállalkozását felszámolta vagy kényszertörlés alá vonta a cégbíróság. Az utolsónak megmaradt céget, a szintén zöldség- és gyümölcs-nagykereskedelemmel foglalkozó Frutta Natura Kft.-t 2021-ben nyilvánították megszűntnek, miután több végrehajtási és lefoglalási eljárás zajlott le ellene.A piac működését ismerők szerint az, hogy egy-egy befolyásos figurának nincs a saját nevén bejelentett, szabályosan működő vállalkozása, nem zárja ki, hogy az irányítása alatt akár több társaság is tevékenykedjen. Állításuk szerint bevett szokás, hogy a cégeket a dolgozók papírjaival jelentik be, majd az árut egymás között passzolgatva eltüntetik a fizetési kötelezettségeket. Rövid idő után eldobják a cégeket és velük együtt az adótartozásokat is.A nagybanin zajló adócsalásokról a NAV vezetői is hasonlókat mondtak. A jól szervezett bűnözői csoportoktöbb szintes céghálót építettek ki,a vállalkozások élére olyan személyek kerültek, akiknek nem volt egzisztenciájuk,emellett számlagyárakat működtettek,továbbá a számlázási láncolatban hamis, fiktív számlákat könyveltek el.A NAV-os vezetők közölték, hogy az ügyben bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős költségvetési csalás gyanújával folyik a nyomozás, az elkövetők akár 20 éves börtönbüntetésre is számíthatnak.
|
Razzia a nagybanin: megtaláltuk, kitől foglalta le a NAV a 200 milliós balatoni jachtot
|
Befolyásos kapcsolataira hivatkozott az a férfi, akit az adóhatóság a Budapesti Nagybani Piacon felderített milliárdos áfacsalások miatt küldött rács mögé. Ott volt az elhíresült nyírségi esküvőn, ahová Rogán Antal helikopterrel ment, és nemrég arról posztolt: "Legyen több Lölő, az országnak az az érdeke."
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/06/23/nagybani-piac-m-attila-nav-letartoztatas-jacht/
|
2025-06-23 06:00:18
| true | null | null |
24.hu
|
Fizetnie kell az államnak az elkobozott lovak után, amelyeket később a siófok-töreki lómenhelynek passzoltak le - mondta ki a Fővárosi Törvényszék több éves jogi huzavona után a péntek délutáni ítéletében. A bíróság a lószakértő által meghatározott költségek alapján állapította meg az összeget, ezek alapján 72.473.525 forint tőkeösszeget és annak kamatát, 36.670.142 millió forintot kell megfizetnie egyetemlegesen a két alperesnek, az Agrárminisztériumnak és a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnak a lómenhelynek.Az ítélet nem jogerős, és előzetesen nem végrehajtandó, mert hiába kérte a felperes, hogy tartásdíjként tegyék előzetesen végrehajthatóvá a megítélt követelésüket, a bíró levezetése szerint a lovak nem személyek, hanem dolgok, így fogalmilag kizárt esetükben a tartás, ezért csak költségeket lehet velük kapcsolatban meg elismertetni, ezeket azonban csak jogerős ítélet után lehet behajtani."Mivel költségekről van szó, ezért a jövőre nézve sem tudja megítélni a bíróság a tartásdíjjal ellentétben. Erre a bíróság az indokolás szóbeli ismertetése alapján tulajdonképpen azt javasolta, hogy pereljük be újból az államot, mivel a megítélt összeg 2017 szeptemberétől 2024. december végéig tartó költségeket veszi csak számba" - mondta el Litresits András, a lómenhely ügyvédje, aki elmondta, hogy fellebbeznek az ítélet ellen, többek között azért, mert a megítélt összegnél nem vették figyelembe, hogy a befogadott lovaknak például karámot kellett építeni.Azt azonban a bíróság kimondta, hogy a per tárgyát képező lovak állami tulajdonban vannak, és az agrár tárca ráutaló magatartásával megbízási jogviszony jött létre az Agrárminisztérium és a lómenhely között.Litresits András bízik abban, hogy lesz megegyezés az alperesekkel az üggyel kapcsolatosan, mert a bíró aggálytalannak minősítette a lószakvéleményt, és részletesen megindokolta, hogy miért alaptalan az alperesi kifogás, mely szerint nincs felelősségük a lovak tartásával kapcsolatosanA lómenhely vezetőjének elmondása szerint egyik szeme sír, a másik nevet."A műtét sikerült, de a beteg nem biztos, hogy túléli" - kommentálta az ítéletet Czinkóczky Csaba, a lómenhelyet fenntartó Dharma Ló Menedék Alapítvány elnöke, mivel még hosszú hónapok telhetnek el, míg a nehéz helyzetben lévő, kivéreztetett lómenhely a pénzéhez jut.
|
Nyert a lómenhely az Agrárminisztérium ellen, több mint 100 millió forintot fizethet az állam a saját lovai után
|
Nyolc évig gondozták ingyen az állam lovait.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/06/20/nyert-a-lomenhely-az-agrarminiszterium-ellen-tobb-mint-100-millio-forintot-fizethet-az-allam-a-sajat-lovai-utan/
|
2025-06-20 17:15:18
| true | null | null |
24.hu
|
A Magyar Sí Szövetség elnöksége a 2022. szeptember 1. és 2023. december 31. közötti időszakra vonatkozó belső vizsgálatot rendelt el néhány tagszervezet kérésére, aminek fókuszában a szervezet gazdálkodása állt, tudta meg a 24.hu. A jelentés megállapította, hogy a vizsgált 16 hónapban "bizonyos kiadások esetében felmerül a kérdés, hogy valóban a szövetség működéséhez kapcsolódó, indokolt kiadások voltak-e". Ekkoriban - 2020 szeptembere és 2024 májusa között - Fürstner József volt a szervezet elnöke, a fogorvosról korábban egy gyanús ingatlanvásárlási ügy kapcsán írtunk.A jelentés ismeretében a síszövetség elnöksége 2025. május 17-én kelt - egyhangúan elfogadott - határozatában úgy fogalmaz:Néhány esetben nem kizárható, hogy egyes vásárlások és pénzköltések, részben vagy egészben, nem a síszövetség érdekében lettek felhasználva. A kialakult helyzet rendezése érdekében az elnökség felszólítja dr. Fürstner Józsefet, hogy 5 millió forintot a síszövetség pénztárába 2025. december 31-ig fizessen be.Hogy miért pont ötmillió forintot követelnek vissza az exelnöktől, az nem világos, ugyanis a szerkesztőségünk birtokába jutó jelentés a többi között megállapította, hogy a vizsgált időszakban "38 esetben nem voltak alátámasztva bizonylattal a költések, továbbá több esetben felmerült az indokoltság és a szövetség érdekének kérdése". A bizottság szerint magyarázatra várnak olyan számlák is, melyek hajótankolás és egy BMW 5-ös bérlése önrészének kifizetése miatt keletkeztek.A tucatnyi tétel közül a jelentés nagyobb terjedelemben foglalkozott néhány, magyarázatra szoruló kiadással. Ilyen az, amit vélelmezhetően egy utazásszervező irodának fizettek, ebben az esetben "a vizsgált tételek több mint 10 millió forint összegű kiadást tesznek ki együttesen". A költséghalmaz több olyan összegből áll össze, melyeket a jelentés a működés szempontjából elfogadhatónak vélt, azonban úgy látják, "a 2022. 12. 24-én könyvelt 4 237 600 forintos tétel indoklása szükséges."Egy I. kerületi étterem esetében 2,3 millió forintos tételben találtak havi rendszerességgel kifizetett összegeket, egy fitneszteremnél pedig 1 millió 845 ezer forint landolt, és mindkettő esetében kérdeses, hogy "milyen szövetségi célokat szolgált."Fürstner József fogászati klinikája egyébként a két helytől alig pár perc sétára található.Rákérdeztünk, hogy mely válogatott síző vagy sízők és hány alkalommal jártak a szövetség költségére a fitneszteremben, amire a Magyar Sí Szövetség aláírással azt a választ kaptuk, hogy Fürstner önállóan kötött megállapodást a szolgáltatóval az edzések céljából. A részletek ügyintézése és adminisztrációja kizárólag az ő hatáskörében történt – írták.A vizsgálóbizottság azt is nehezményezte, hogy miközben az alpesi válogatott ruhabeszerzési előlegét 2023. december 29-én kifizették 14 984 410 forintos összegben, majd 2024-ben további jelentős összeget utaltak át e célra, a szakág költségvetése csak 8 millió forintot határozott meg eszköz- és ruhabeszerzésre, és a vizsgált dokumentumok alapján nem találtak olyan elfogadott elnökségi határozatot, amely módosította volna ezt a keretet.A legnagyobb tétel a 2023-as courcheveli alpesi világbajnokság kapcsán felmerülő kiadásoké. A korábbi elnöki beszámoló szerint ezen az eseményen a „magyar sísport érdekében elengedhetetlen diplomáciai és lobby tevékenységre volt szükség”. Ennek érdekében a szövetség az általa megbízott ügyvédi iroda egyik tagjának tulajdonában lévő franciaországi luxusingatlant vette bérbe napi 475, összesen 7125 euróért a vb február 6-19. közötti időszakára.A bizottság szerint nem is feltétlenül ezzel a tétellel van gond, hanem azzal, hogy a vb 15 napja helyett összesen 59 napra bérelte ki a szövetség az impozáns lakhelyet,2022. december 10. és 23., valamint 2023. január 4. és február 19. között, ezért összesen 28 025 eurót kellett fizetni. Jelenlegi árfolyamon ez több mint 11 millió forint. Az 59 nap alatt ráadásul a szövetség kártyájáról elköltöttek további 25 194 eurót, holott ilyen volumenű költések előtt mindenképp „szükséges lett volna az elnökség tájékoztatása, majd határozathozatala.”Kíváncsiak voltunk, hogy kinek és milyen céllal bérelte ki a szövetség 59 napra a franciaországi ingatlant, és mire ment el a további 25 ezer euró. Erre mindössze annyi választ kaptunk:A korábbi elnök döntése alapján a 2024. február 5–19. közötti időszakra a szövetség egy ingatlant bérelt az alpesi világbajnokság idejére, amelyet sportdiplomáciai, szervezési és szakmai célokra használt. Az eseményhez kapcsolódó más időpont nem szerepel a szerződésben.A szövetség ugyanakkor arról is tájékoztatta lapunkat, hogy az eseti bizottság jelentése alapján az elnökség jelenleg is vizsgálja a tagszervezetek által is feszegetett kérdéseket, hogy ki és milyen felhatalmazás alapján, illetve mire költött a hitelkártyáról, „ennek eredményéről a szövetség a tagszervezeteket a szervezeti eljárásrendje szerint hivatalosan tájékoztatni fogja.”Fürstner József viharos három év után foglalta el 2020 szeptemberében a Magyar Sí Szövetség elnöki székét, majd 2024. május 29-én, a szervezet éves rendes közgyűlésén jelentette be, hogy nem jelölteti magát a következő ciklusra. Tavaly szeptember óta Csák Levente az elnök, a napi ügyeket intéző főtitkár viszont ugyanaz a Petrahn Barbara, aki Fürstner időszaka alatt is vezette a szövetségi irodát.A szövetség szerdán tartotta éves rendes közgyűlését. Úgy tudjuk, mivel több tagszervezet is csak szóbeszédek útján szerzett tudomást az eseti bizottság felállításáról és munkájáról, a jelentést nem ismerhették meg, így azt kérték, kerüljön napirendre annak a teljes tartalma. Végül a közgyűlés végénaz első pontban a küldöttek arról szavazhattak, hogy megismerték az eseti bizottság jelentését, illetve a Fürstner és a szövetség között létrejött megállapodás tartalmát, és ennek alapján a vizsgálatot lezártnak nyilvánítják.A második pontban pedig arról, hogy ne vegye tudomásul a közgyűlés a jelentést és a megállapodást, hanem az eseti bizottság vizsgálja tovább a 2020 és 2024 közötti időszak összes jelentősebb pénzügyi tranzakcióját.A közgyűlés végül minimális különbséggel úgy döntött, hogy lezártnak tekinti az ügyet – vagyis elfogadta, hogy az elnök nem minden esetben a sportág érdekében költött el sok millió forintot, de beérte annyival, hogy Fürstner ötmillió forintot fizessen vissza.
|
Furcsa költések miatt ötmillió forint visszafizetésére kötelezte exelnökét a síszövetség
|
Egy belső vizsgálat alapján nem kizárható, hogy egyes költések nem a síszövetség érdekében történtek.
| null | 1 |
https://24.hu/sport/2025/05/30/magyar-siszovetseg-dr-furstner-jozsef-belso-vizsgalat/
|
2025-05-30 10:24:13
| true | null | null |
24.hu
|
30 millió forintban állapította meg egy 1 perces interjú értékét a Szerencsejáték Zrt. cége, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvánnyal (MTSZA) kötött szerződésben, egy szóbeli beszámolóét pedig 10 millió forintra taksálták - derül ki a lapunk birtokába jutott szerződésekből. A megállapodások szerint az állami cég a közpénz nagy részét azért fizette ki a Princzinger Péter vezette turisztikai alapítványnak, hogy az őket reklámozza.2015 és 2024 között összesen 22,41 milliárd forint támogatást osztott ki a Szerencsejáték Zrt.A támogatások legnagyobb haszonélvezője a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány volt, mely a teljes összeg 13 százalékát elvitte: 2019 és 2023 között minden évben 600 millió forint körüli támogatást kapott, összesen 3 milliárdot- ez az év elején derült ki az MSZP által kiperelt és lapunknak is eljuttatott adatokból.A Magyar Szocialista Párt a szerződéseket is megszerezte, azokból viszont csak az látszik, hogy mire szerződött az alapítvány az állami tulajdonú céggel, az nem derül ki, hogy pontosan mire költöttek. Emiatt közérdekű adatigényléssel fordultunk az alapítványhoz és kérdésekkel a Szerencsejáték Zrt.-hez, de választ egyik helyről sem kaptunk. Ezt követően a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH) kerestük meg azzal, foglaljon állást, közérdekű feladatot ellátó szervezet-e az alapítvány. A NAIH véleménye szerint a szervezet közérdekű adatot birtokol, ezért köteles kiadni az adatokat.Az alapítvány azonban arra sem reagált, hogy szembesítettük az adatvédelmi hatóság álláspontjával, így válaszok híján egyelőre csak az MSZP által kiperelt szerződésekből tudtunk dolgozni, melyek tartalma jó pár további kérdést felvet.2019 július és októbere között négy alkalommal, 24 oldal terjedelemben, összesen 1,49 millió példányban kellett legyártania a turisztikai alapítványnak a Fesztivál Ajánló Katalógust. A szolgáltatás értékét 190 millió forintban határozták meg, azért pedig 90 milliót kaptak, hogy folyamatosan megemlítse az alapítvány a felületein, hogy a Szerencsejáték Zrt. szponzorálta őket. Ebből lett az Ízes Magyarország című kiadvány, amely „gasztrofesztiválokkal csábított belföldi utazásra”. A képes magazin első számban szerepelt a bajai halfőző fesztivál, a szegedi és esztergomi sörfesztivál, valamint további nyolc rendezvényről egy-egy rövid ismertető. A szerződés szerint a fesztiválajánlóknak a turizmus.com oldalon és a Facebookon is meg kellett jelenniük, ahogy a Szerencsejáték Zrt. logójának is. A kiadvány online elérhetőségét a fentieken felül 60 millió forintért biztosították. A kiadvány grafikai munkáit a kormány kommunikációs kampányain – érdekeltségein keresztül – milliárdokat kaszáló Balásy Gyula tulajdonában lévő Lounge Design Kft. végezte el.2020. július 1. és november 30. között 3,3 millió példányban kellett legyártania az alapítványnak a Csodás Magyarország című reklámújságot, összesen hat alkalommal, 24 oldal terjedelemben. Ezért 250 millió forintot kaptak (150 milliót azért, mert egyszer megjelent a Szerencsejáték Zrt. logója a lapokon, emellett 557 ezer példányban két hirdetést is kértek, amiért még 100 millió járt). A turizmus.com szerint a Csodás Magyarország az MTSZA, a Szerencsejáték Zrt. és az MMV Magyar Villamos Művek Zrt. közös finanszírozásában készült, és hirdetési lehetőséget is csak számukra biztosítottak.Miután a koronavírus-járvány miatt ekkor komoly lezárások voltak az országban, Princzinger Péter elmondása szerint a céljuk az volt, hogy olyan természeti és kulturális célpontok bemutatásával segítsék az utazással kapcsolatos döntések meghozatalát, „melyek felkeresésével elkerülhető a tömeg, mégis feltöltődhetünk”. Egy interjúban az is elmondta, hogy a lapszámokat a turizmus.com, az MTSZA saját médiakiadója készítette. „Nem kötöttük meg a szerkesztőség kezét, annyit kértünk, hogy a biztonsági szempontoknak megfelelő úti célok kerüljenek a központba, az «ismerjük meg hazánkat» gondolat jegyében, úgy, hogy az aktív kikapcsolódást keresők és a kulturális élményekre vágyók egyaránt találjanak benne ötleteket.” Így születtek meg a többi között a Tekerd körbe a Tisza-tavat, Tekerd körbe a Fertő tavat és Tekerd körbe a Velencei tavat című cikkek.A 2020-as szerződés szerint a Szerencsejáték Zrt. 180 millió forintot fizetett azért, hogy a turisztikai alapítvány 2020 júliusa és októbere között 512 alkalommal megjelenő tévészpotok elején vagy végén az állami cég logóját mint főtámogatóét megjelenítse. A szerződésből nem derül ki, hogy ezeket hol és mikor játszották le (erre is rákérdeztünk adatigénylésünkben, a megjelenésekről ugyanis külön teljesítésigazolásokat kért a Szerencsejáték Zrt).További 50 millió forintot fizettek ki azért, hogy a turizmus.com portfóliójába tartozó felületeken megjelenjen a Szerencsejáték Zrt. logója, átlinkelési lehetősséggel a társaság honlapjára. Ezért az összegért azt is előírták, hogy a zrt. kampányainak felületet biztosítsanak oldalaikon. További 51 milliót fizettek ki azért, hogy a cikkek online is megjelenjenek – természetesen a Szerencsejáték Zrt. logójával.Az átnézett szerződésekből és a fent leírtakból is jól látható, hogy a támogatások jelentős részét arra fizette a Szerencsejáték Zrt., hogy a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány reklámozza a céget.Az alapítvány és a Szerencsejáték Zrt. közötti 2021-es szerződést a koronavírus-járvány ideje alatt írták alá. Ebben az évben is azt tervezték, hogy készítenek egy Csodás Magyarország kiadványt. Ebből végül a Magyarország vár című lap született meg. Hat alkalommal, 500–500 ezer példányban jelent meg az újság, amelynek terjesztését Princzinger elmondása szerint a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Villamos Művek Zrt. és a három SZÉP-kártya-kibocsátó tette lehetővé.Az olvasók a Mediaworks kezében lévő megyei napilapok, valamint más kormányközeli újságok (Figyelő, Világgazdaság, Nemzeti Sport, Bors, Ripost 7, Magyar Nemzet, Mandiner és Szabad Föld) behúzott mellékleteként is találkozhattak vele. A Szerencsejáték Zrt. 240 millió forinttal támogatta a kiadvány megjelenését.Új tétel volt, hogy 29,9 millió forintért az alapítvány vállalta, hogy2021 júliusa és decembere között egy előre egyeztetett koncepció keretében és időpontban személyes interjút ad, és rendelkezésre áll a Szerenecsejáték Zrt. által készített egyperces videóhoz. Az elkészült film a Duna TV Szerencseperc című műsorában jelenik meg.Az alapítványtól és a Szerencsejáték Zrt.-től is próbáltuk megtudni, műsorba került-e ez az adás, és ha igen, mikor, illetve hogy valóban 30 millió forintot fizettek-e ki az egyperces videóért, de választ nem kaptunk.A NAIH szerint közérdekű adatokat kezel az alapítványFebruár végén közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítványnak, melyben azt kértük, hogy küldjék meg a 2019 és 2023 között kötött szponzorálási szerződések elszámolásait. (A szerződésekben az szerepelt, hogy az alapítvány minden évben köteles volt ezeket elkészíteni.) Kértük, tételesen sorolják fel, hogy az egyes években mennyibe került a turisztikai kiadványok gyártása, forgalomba hozása, illetve mikor és hova (mely településekre) érkeztek meg azok. Rákérdeztünk arra is, hogy 2021-ben és 2022-ben mikor ment le az a tévéadás, amelyben az alapítvány munkatársa a nyilatkozott. Miután az MTSZA nem válaszolt, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk állásfoglalásért. A NAIH megállapította, hogyaz adatkezelő abban az esetben is köteles adatigénylés útján a kért adatokat kiadni, ha nem közfeladatot ellátó szerv. A közérdekű adatszolgáltatásra irányuló kötelezettséget önmagában megteremti az a tény, hogy a szervezet közérdekű adatot birtokol.A Szerencsejáték Zrt. által az alapítvány rendelkezésére bocsátott támogatás közpénznek minősül, ezért a hatóság megítélése szerint az alapítvány köteles kiadni az adatigénylésben nevesített közérdekű adatokat.2022-ben is Magyarország vár címmel készült kiadvány, immár 240 millió forint támogatásból. Az előző évekhez hasonlóan a 629 millió forintnyi közpénz nagy része arra ment el, hogy az alapítvány a Szerencsejáték Zrt.-t reklámozza. 2022-ben is vállalta az alapítvány, hogy a Szerencsepercekben beszámol a Szerencsejáték Zrt. szerepéről a turizmus újraindulását célzó ösztönző kampányban (ennek ára 9,9 millió forint volt). 2023-ban ismét jött a Magyarország vár kiadvány, majd a közel tízmilliós beszámoló a Szerencsepercek című műsorban.A Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány célja hivatalosan „a turizmus különböző szegmensei, képviselői együttműködésének koordinálása; a magyar turizmus fejlődésének támogatása; a modern és minőségi turizmus megteremtése.” Abból viszont keveset látni, hogy ezt miként próbálja elérni. Honlapjukon a legfrissebb egy 2023-as hír, amelyben beszámolnak arról, hogy „folyamatban van a Balaton márka létrehozása.”Információnk szerint a szövetséggel szemben NAV-nyomozás folyik, miután feljelentették egy turisztikai társasjáték miatt.Megkerestük a Nemzeti Adó- és Vámhivataltalt, ám mindössze annyit közöltek, hogy az ügyben nincsen nyilvánosságra hozható információ.Ahogy arról 2023-ban beszámoltunk, az alapítvány csaknem 900 millió forint közpénzt kapott az Advent Tourist társasjáték megvalósítására. A terv az volt, hogy 40 ezer szálláshelynek osztják ki azt. A játékot gyártó kft. termékfejlesztője lapunknak azt mondta: 110 millió forintért gyártották le a megrendelt 40 ezer játékot, amik végül nem szálláshelyekre kerültek, hanem oktatási intézményekhez és családokhoz, de részleteket erről az Oktatási Hivatal volt elnöke, a turisztikai ügynökség volt vezérigazgató-helyettese által vezetett MTSZA nem árult el. Annyi biztos, hogy az interneten többen 3000–5000 forintért árulják még most is (olykor bontatlanul) a társasjátékot, aminek darabja 22 ezer forintjába került az államnak.Az alapítvány Lénárd Gábor révén a hatalmas tokaji fejlesztésekben is érdekelt. Lénárd az MTSZA szárnyai alatt működő Magyar Turizmus Akadémia Kft. vezetője. A 24.hu számolt be arról 2023 végén, hogy a felnőttképzésre létrehozott alapítvány egymás után szerzett meg ingatlanokat. Az akadémia néhány hónap leforgása alatt megvásárolt egy romániai kastélyt, egy Balaton-felvidéki ingatlant – amelyen éppen panzió épül – és egy olyan céget is, melyet korábban a Magyar Turisztikai Ügynökség félmilliárd forinttal támogatott.Az alapítvány közben milliárdos támogatásokat kap, a legutóbbi, 2024-es beszámolója szerintamíg 2022-ben 11 milliárd forintnyi finanszírozást kapott, egy évvel később már 22 milliárdnyit.Az alapítvány elnöke, Princzinger Péter évente 21 millió forintot visz haza, a kuratórium 11 tagja (köztük Czene Attila olimpiai bajnok úszó, Légli Ottó borász, Csapody Balázs gasztronómiai szakember, étteremtulajdonos) összesen 107 millió forintot.
|
30 millió egy egyperces interjúért, 10 millió egy szóbeli beszámolóért - folyik a közpénz a Szerencsejáték Zrt.-től egy turisztikai alapítványhoz
|
Az alapítvány – amely ellen információnk szerint NAV-nyomozás folyik – több millió turisztikai kiadványt is szétszórt az országban a támogatásból, egy részüket kormánypárti lapok mellékleteként.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/05/28/szerencsejatek-zt-magyar-turisztikai-szovetseg-alapitvany-tamogatas-szerencsepercek-princzinger-peter/
|
2025-05-28 05:59:20
| true | null | null |
24.hu
|
A kormány egy váratlan húzással maga mutatja meg, miként lehet az előző parlamenti választás előtt vagyonkezelő alapítványokba kimenekített, 1600 milliárd forintot is meghaladó mértékű egykori állami vagyont elvenni a Fidesz-közeli vezetés alatt álló közalapítványoktól - holott a jogásztársadalom túlnyomó többsége is úgy gondolta, hogy a kiszervezett állami vagyon gyakorlatilag "örökre elveszett" a köz számára.A trükk a következő:a kormány létrehoz egy újabb vagyonkezelő alapítványt, ami egy régebbi alapítványból kiválás vagy szétválás útján jön létre, és viszi a régi alapítvány meghatározott vagyontárgyait.Ez a megoldás szerepel egy frissen kidolgozott, a Zalazone Alapítványról szóló törvényjavaslatban, amelyet Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter nyújtott be a parlamentnek. Ez alapján egy újonnan létrehozott alapítványba át lehet pakolni a vagyont, ami ezáltal kikerülhet a bebetonozott kormánypárti delegáltakból álló kuratórium kezeléséből, és az új alapítványba áthelyezett vagyon akár vissza is adható az államnak. Igaz, az alapítvány vagyonáról és a szétválásról elméletileg az alapítvány kuratóriumának kellene döntenie, de a törvényjavaslat szövege erre nem utal, csak az indoklásában térnek ki a kuratórium szerepére.A mostani javaslat szerint a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány tulajdonából kikerül egy sok tízmilliárd forint értékű cég, a Zalazone tesztpályával rendelkező Autóipari Próbapálya Zala Kft. (két vidéki ingatlannal együtt), ami szétválás útján (a bírósági adatok szerint a javaslat beterjesztésekor még létre sem hozott) Zalazone Alapítvány tulajdonába kerülne.Mindennek megvalósítása annyira sürgős lehet a kormányoldal számára, hogy a társadalmi egyeztetésre a kabinet oldalán publikált tervezetet egy nappal később már be is terjesztették a parlament elé, még az észrevételek beérkezésére adott szűk, nyolcnapos határidőt sem tartották be.A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány alapító okirata alapján minden alapítói jog a kuratóriumnál van. Így nem világos, hogy az Országgyűlés miként tud erre nézve törvényt alkotni– hozta fel a kétségeit Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója, aki szerint a szétválás, a vagyonról történő rendelkezés alapítói döntés, amelyről a parlament annak idején lemondott, amikor az alapítói jogokat átruházta a kuratóriumoknak.„Ha az alapítói jogok átruházását a kormány komolyan gondolta, akkor a szétválásról sem dönthetne. Merthogy nem a kormány és nem a parlament az alapítói jog gyakorlója ebben a pillanatban, tehát olyan témára vonatkozóan hoz szabályokat, ami kívül esik a joghatóságán. Nagyjából annyira lehet érvényes, mintha arra nézve hozna szabályt az Országgyűlés, hogy Mecklenburg-Elő-Pomerániát Németországtól átcsatolják Svédországhoz” – tette hozzá.Hogy még kuszább legyen a kép, a törvényjavaslat indoklásában lényegében elismerik Ligeti álláspontjának létjogosultságát. Leírják, hogy „a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriuma teljes körűen, korlátozás nélkül gyakorolja az alapítvány alapítói jogait, így az alapítvány szétválásáról, az alapítványi vagyon megosztásáról hoz döntést.”Kerestük a Széchenyi István Egyetemért Alapítványt, hogy megtudjuk, mit szólnak ahhoz, hogy egy másik alapítványnak kell átadniuk az egyik legértékesebb vagyontárgyukat, támogatják-e a szétválási tervet, egyáltalán, döntöttek-e már róla, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.Az 52 milliárd forintból kiépített zalai tesztpályától a kormány azt várja, hogy az autóipari cégek itt fogják vizsgálni az új modelleket, köztük az önvezető járműveket.Hankó Balázs miniszter a következőképpen indokolta a Zalazone Alapítvány létjogosultságát: „A Zalazone tesztpálya egy olyan nagyszabású kutatás-fejlesztési projekt és innovációs ökoszisztéma, amely már most is alkalmas önvezető járművek tesztelésére, de ahhoz, hogy Magyarország a járműipari innovációk és a mesterséges intelligencia kapcsolódó területein kiemelkedő szerepet érjen el, szükséges a tesztpálya továbbfejlesztése, és országos kiemelt központként történő kezelése. A további fejlesztéshez elengedhetetlen, hogy egyetemekkel, kutatóintézetekkel, állami fejlesztőkkel és magáncégekkel a jelenleginél is szélesebb körű együttműködéseket építsen fel, az energetikai, autóipari, agrár- és védelmi témájú kutatásokon keresztül. A Zalazone tesztpálya további fejlesztésével Magyarország jelentős szerepet vállal a járműipari innovációkban, fejlesztésekben és a mesterséges intelligencia ezzel összefüggő területein. Mindezen célokhoz szükséges, hogy egy önálló, a Zalazone tesztpálya köré épülő struktúra alakuljon ki, amely mindezen célok elérésére koncentrál kizárólagosan.”Fontos háttérinformáció, hogy a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány elnöke tavaly októberig Palkovics László korábbi innovációs miniszter, jelenleg mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos volt, aki jelenleg is ügyvezetője az átadott tesztpályás cégnek, az Autóipari Próbapálya Zala Kft.-nek. a legutóbbi, februári közzététel alapján havi 2 millió 750 ezer forintért.
|
Jogi fegyvert adhat az Orbán-kormány az utódja kezébe
|
Mégis el lehet venni a vagyonkezelő közalapítványokba kiszervezett egykori állami vagyont?
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/05/27/vagyonkezelo-alapitvany-vagyonelem-visszavetel-zalazone-tesztpalya-szetvalas/
|
2025-05-27 05:55:31
| true | null | null |
24.hu
|
Hadházy Ákos képeket töltött fel a Facebookra Balásy Gyula tihanyi luxusvillájáról. A független parlamenti képviselő azt írta, az épület különlegessége, hogy teraszát nem a ház elé, hanem a ház alá helyezték el. A villa teteje pedig nádborítást kapott.Hadházy bízik benne, hogy az új tihanyi önkormányzat megvizsgálja majd, szabályos volt-e az építkezés. A tulajdonlap szerint a telek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett területén fekszik. Az ilyen területeken pedig általánosságban tilos az új épületek építése.Balásy Gyula a Fidesz-kormány kedvenc reklámszakembere, 2018 óta lényegében monopóliumot kapott az állami hirdetési, majd a rendezvénypiacon is. Rogán Antal minisztériuma vele készíttette el a kormány aktuális lejáratókampányainak vizuális anyagait. A 100 leggazdagabb magyart listázó kiadvány a 34. legvagyonosabb magyarnak tartja Balásyt, akinek vagyonát 79 milliárdosra becsülik.
|
Hadházy Ákos képeket közölt Balásy Gyula tihanyi luxusvillájáról
|
Az épület különlegessége, hogy teraszát nem a ház elé, hanem a ház alá helyezték el.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/24/hadhazy-akos-kepeket-kozolt-balasy-gyula-tihanyi-luxusvillajarol
|
2025-06-24 11:57:09
| true | null | null |
444
|
Első fokon öt év börtönre ítélte a szekszárdi bíróság a Volvo-per két vádlottját június 17-én. Az ítélet szerint jár az igényelt 606 milliós kártérítés a Tüke Busznak, és kimondták azt is, hogy a vádlottakon kívül azokat is felelősség terheli, akik a háttérből, az önkormányzatnál, és a Tüke Busznál mindent megtettek annak érdekében, hogy ez a több ponton is törvénysértő és szabálytalan beszerzés megvalósulhasson. Dr. Bodnár Imrét, a 2019-2024 közötti pécsi önkormányzati átvilágítást végző jogi csapat vezetőjét kérdeztük a Volvo-ügyről, az elsőfokú ítéletről, annak hátteréről és következményeiről.A pécsi jogász szerint az ügy és a per legnagyobb tanulsága, hogy szinte mindegy, hogy a holland vagy a magyar nyomozó hatóságok milyen megállapításokat tesznek, ha az ügyészség a vádemelés során a maga szempontjai szerint szelektál.- Ha van mondjuk tíz érintettje az ügynek, de az ügyészség csak néggyel szemben emel vádat, akkor a bíróság nem tud mit tenni, nem tudja bővíteni a vádlottak körét - fogalmazott dr. Bodnár Imre.Számos más, közpénzeket érintő, az átvilágítás által feltárt, de a hatóságok által visszadobott pécsi ügyhöz képest a Volvo-gate esetében az volt a szerencse, hogy a holland rendőrség sokat nyomozott, anyagaikat átadták magyar kollégáiknak, így nem lehetett az egészet a szőnyeg alá söpörni. Ráadásul az ügyvéd szerint a magyar rendőrök is tudtak hozzátenni érdemi elemeket és adatokat a nyomozáshoz.- Ennek ellenére meggyőződésem, hogy nem került minden felelős a vádlottak padjára. Azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy mondjuk Cs. András másodrendű vádlott találta ki, hogy túl kell árazni a buszokat. Itt valakinek a háttérben egyértelműen volt egy elképzelése, egy terve arról, hogyan lehet egy milliárdot keresni ezen az ügyleten - fogalmazott dr. Bodnár Imre.Az ügyvéd azt várja, hogy még idén jogerős lesz az ítélet, így a Tüke Busz idén hozzá is juthat a Hollandiában lefoglalt 900 ezer euróhoz, azaz 370 millió forinthoz. A pécsi közlekedési cég 606 milliós igényt jelentett be, mert az ügyészség ekkora elkövetési értéket állapított meg. Hogy a 606 millió és a 370 millió forint közötti különbözet mikor folyik be - befolyik-e egyáltalán - a Tüke Busz kasszájába, nagy kérdés. A vádlottak ingó és ingatlan vagyonának elárverezése után először az államot illeti 49 millió forint, a Tüke csak azután következik, és nem tudni például, milyen jelzálogok, egyéb követelések terhelik az ingatlanokat.Dr. Bodnár Imre szerint ugyan a Tüke Busz indíthatna polgári pert a bíróság által megállapított 800 milliós elkövetési érték, és a 606 millió közötti különbözet megszerzése érdekében, de már az is nagy dolog lenne, ha utóbbi összeg erejéig maradéktalanul érvényesíteni lehetne a kártérítési igényt.Az ügyvéd úgy véli, akár új feljelentések is születhetnének a szekszárdi törvényszéken elhangzott bírói indoklás alapján, ami kimondta: a bűncselekményben közreműködtek, ahhoz asszisztáltak "a bűncselekmény gyanúját akár felvető módon" vádemeléssel nem érintett személyek.- Bár a bűncselekmény elkövetése óta eltelt tíz év, és annak legfelső büntetési tétele ugyanennyi, álláspontom szerint elévülésről mégsem beszélhetünk, hiszen folyamatban lévő eljárás alatt nemcsak a vádlottak büntethetősége nem évül el, de az egyéb érintetteké sem - jelentette ki dr. Bodnár Imre.
|
Akár új feljelentések is születhetnek a Volvo-ügyben
|
Első fokon öt év börtönre ítélte a szekszárdi bíróság a Volvo-per két vádlottját június 17-én. Az ítélet szerint jár az igényelt 606 milliós kártérítés a Tüke Busznak, és kimondták azt is, hogy a vádlottakon kívül azokat is felelősség terheli, akik a háttérből, az önkormányzatnál, és a Tüke Busznál mindent megtettek annak érdekében, hogy ez a több ponton is törvénysértő és szabálytalan beszerzés megvalósulhasson. Dr. Bodnár Imrét, a pécsi önkormányzati átvilágítást végző jogi csapat vezetőjét kérdeztük a Volvo-ügyről, az elsőfokú ítéletről, annak hátteréről és következményeiről.
| null | 1 |
https://www.pecsma.hu/akar-uj-feljelentesek-is-szulethetnek-a-volvo-ugyben/
|
2025-06-24 14:03:54
| true | null | null |
PécsMa.hu
|
Kivágták a töltést, hogy lehessen ott hídÓbudán, a Pók utcánál, a Duna-part és a Szentendrei út között az egykori Jégtörő utcánál például egy vasúti híd vezet át tényleg a semmi fölött. 11 évvel ezelőtt a töltésbe belevágtak egy széles lyukat, hogy fölé építhessenek egy vasúti átjárót, pedig semmiféle út nem vezet át alatta. Ha meghagyják a töltést nem lehetett volna - alighanem - százmilliókat elszórni rá, így viszont tökéletes pénzégetésnek tűnik az egész. Hogy pontosan mennyibe került, azt nem tudni, mert az ország legértelmetlenebb hídja egy nagyobb útfejlesztés része lett volna még akkor, amikor a kormány olimpiát akart rendezni Budapesten."A sportesemény egyik kiemelt helyszíne a Gázgyár jelenleg is hasznosítatlan területén felépített Velodrom lett volna. A Velodromhoz kapcsolódóan a közúti hídnak is el kellett volna készülnie, így akkor teljesen logikusnak tűnt a Jégtörő utcai vasúti felüljáró megépítése" - tájékoztatta a Blikket az óbudai önkormányzat sajtóirodája. Olimpia nem lett, a híd viszont elkészült. Hogy pontosan mennyiből, azt nem tudni, a közlekedési tárcát hiába kerestük kérdéseinkkel. Az önkormányzat információja szerint a Jégtörő utcai vasúti híd építése az "Északi Vasúti Duna-híd - Pilisvörösvár (kiz.) vonalszakasz pálya- és műtárgyépítési, valamint a kapcsolódó biztosítóberendezési, távközlési, közműkiváltási, kábelkiváltási munkák tervezése és elvégzése" című EU-s finanszírozású projekt keretében valósult meg állami beruházásban - az azóta megszűnt Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. irányította. A projekt teljes költsége 25 487 122 000 forint volt.Olimpia nélkül volt ennek bármi értelme? A III. kerület sajtóirodája szerint a területen a leendő Aquincumi közúti híd egyik felhajtója fog majd egyszer vezetni.Hosszú távú tervezés!"Mivel a vasúti beruházást hosszú távra - de legalább 50 évre előre tervezték - így fontos szempont volt, hogy az úgy épüljön meg, hogy ne kelljen a töltést elbontani egy esetleges útépítés miatt, hanem az majd a leendő híd építésekor is zavartalanul tudja bonyolítani az utasforgalmat. Akkor - 2013-ban - a kormányzati szándékok egy tíz-tizenkét éven belül esedékes Budapesti Nyári Olimpiai játékok megrendezésével számoltak, melynek egyik kiemelt helyszíne a Gázgyár jelenleg is hasznosítatlan területén felépített Velodrom lett volna. A Velodromhoz kapcsolódóan a közúti hídnak is el kellett volna készülnie, így akkor teljesen logikusnak tűnt a Jégtörő utcai vasúti felüljáró megépítése. Azóta tudjuk, hogy ezekből a tervekből nem lett semmi. Viszont az is igaz, hogy Budapest fővárosának mobilitási stratégiája továbbra is az Aquincumi híd megépítésével számol " jelezte az önkormányzat.A korán megépült Pentele-hídDe nemcsak ezt építették túlságosan korán, hanem a dunaújvárosi Pentele-hidat is, 2007-ben még Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök adta át. A 18 éve 54 milliárd forintból készült átkelő az M0-ást tehermentesítő M8-as autópályagyűrű része lenne, de az M6 és az 51-es út közötti 7,5 kilométeren túl egy méter sem készült el belőle. Addig pedig sok értelme nincs ennek a hídnak, amíg nem vezet sehonnan sehová, Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke szerint. Viszont a hídszerkezet javítására már idén költeni kellett, olyan régen áll.Szekszárd értelmetlen hídjaSzekszárdnál is van már egy híd 2003 óta, Szent László nevét viseli. A Dunántúlt kapcsolná össze az Alfölddel ez is, az M9-es gyorsforgalmi út részeként, de a 6-os főutat az 51-essel összekötő 20,5 kilométer itt sem vezet sehová, ez az átkelő is csak pazar látványosság a Duna fölött, közlekedési szempontból nincs értelme. Mindenesetre 22 évvel ezelőtt 23 milliárd forintba került.Helyi forgalomra 92 milliárd2024 nyarán adták át Kalocsánál a Tomori Pál hidat, amely ismételten csak az M6-os és az 51-es utakat köti össze, ezen kívül máshova nem vezet. 92 milliárdba került. Ilyen drágán helyi forgalomra még nem épült semmi az országban.És ezzel még mindig nincs vége!- Miközben sem a dunaújvárosi, sem a szekszárdi híd nem tölti be a funkcióját 18-22 éve, és a kalocsai is csak helyi forgalomra jó, Mohácson már épül a negyedik ugyanilyen, ezúttal több, mint 300 milliárd forintért, amely szintén nem vezet sehonnan sehová, még csak most ötletelnek az odavezető utakról - jegyezte meg Dorner.De vasútra is el lehet költeni a pénzt átgondolatlanul. Feld Marton, a Magyar Közlekedési Klub elnökségi tagja legalábbis nem sok értelmét latja a 2019-ben átadott Nagytétény-Diósd vasútállomásnak.- EU-s pénzből épült ki gyakorlatilag a semmi közepén: Budapesten nehéz ilyen pontot találni, de a MÁV-nak sikerült. Az autósok számára nincs a közelben komolyan vehető közlekedési kapcsolat, itt nem lehet metróra szállni, csak buszra vagy elővárosi vonatra Kelenföldig, de azt meg minek? Százhalombatta és Ercsi között építettek egy párhuzamos vonalat, pedig a vonatok és az utasok száma ezt kicsit sem indokolta. Bárhol máshol jobb helye lett volna ennek a pénznek - vélekedett a közlekedési szakértő.Szerettük volna megtudni minderről a MÁV álláspontját is. Az alábbi kérdéseket küldtük a sajtóosztályuknak: Hogyan váltotta be az elképzeléseket a Nagytétény-Diósd vasútállomás? Mekkora itt az utasforgalom? Utólag is indokoltnak látják-e az állomás megépítését? Mennyibe került az állomás megépítése?Amint válaszolnak, közöljük.
|
Értelmetlen beruházások, semmibe vezető hidak Magyarországon
|
Azért van rossz állapotban a vasút, mert a magyarok többsége a közutak fejlesztését támogatta - Lázár János közlekedési miniszter magyarázta így a MÁV-nál uralkodó állapotokat nemrég. Nem tudjuk, hogy a közvélemény többsége valóban szívesebben költene-e útépítésekre, mint nem túl pontos vonatokra, mindenesetre közlekedési szakértők segítségével több száz milliárd forint értékben találtunk olyan teljesen értelmetlennek tűnő beruházásokat, amelyek helyett tényleg bárhol máshol jobb helyen lennének az adóforintok.
| null | 1 |
https://www.blikk.hu/gazdasag/penz/hidak-vasutallomasok-ertelmetlen-beruhazasok/nm6rywc
|
2025-06-21 17:00:00
| true | null | null |
Blikk
|
A tranzakció keretében a Budapest Marriott Hotelt tulajdonló Duna Szálloda Zrt.-t a BDPST Group által alapított BDPST Corso Béta Kft. és a Gránit Alapkezelő által kezelt Diorit magántőkealap projektcége, a Liberty Beta Corso Kft. veszi meg közösen. A tranzakció teljesülése a szokásos zárási feltételekhez, többek között a hatósági jóváhagyásokhoz kötött. A szálloda a tulajdonosváltást követően is a Marriott International üzemeltetésében működik tovább."A BDPST Group folyamatosan mérlegeli a befektetési lehetőségeket itthon és a régióban egyaránt. A Budapest Marriott Hotel értékesítése kapcsán megkeresték a társaságunkat, és mivel a hotel illeszkedik a budapesti szállodapiaci elképzeléseinkbe, végül az ajánlatadás mellett döntöttünk. Ez az egyik legjobb adottságú hotel a városban, komoly potenciált látunk a működtetésében, amely nem mellékesen csoport szintű szinergiákra ad lehetőséget a többi belvárosi egységünkkel. Szakmai és pénzügyi befektetőként azon dolgozunk majd, hogy hosszú távon is sikeresen működjön a jövőben a Budapest Marriott Hotel" - mondta Tiborcz István, a BDPST Group tulajdonosa. Hozzátette: a Budapest arculatát is meghatározó szálloda jövőbeli sikere a teljes belváros számára pozitív hatással bír gazdasági és turisztikai szempontból is."A Gránit Alapkezelő számára mindig elsődleges szempont az általa kezelt alapok esetében, hogy perspektivikus, a befektetők számára hosszú távú üzleti értéket teremtő projektbe fektessen. Ennél a tranzakciónál is ez történt: a Budapest Marriott Hotel a főváros turizmusának évtizedek óta emblematikus szállodája, amely Budapest top lokációjában található, és stabil jövedelemtermelő képességgel rendelkezik, miközben páratlan adottságainak köszönhetően nagy lehetőségek is rejlenek benne" - hangsúlyozta Mikesy Álmos, a vevőt képviselő Gránit Alapkezelő elnök-vezérigazgatója.A tranzakció létrejötte nem meglepetés, a szektorban régóta beszédtéma volt a lehetséges üzlet (korábban itt írtunk róla), ugyanakkor egy szálloda-adásvétel több hónapot vesz igénybe, a jelek szerint most ért a végéhez a lebonyolítás folyamata. A CPI Property Group döntése is beleillik a megelőző időszakban alkalmazott stratégiába, a csoport Magyarországon főként eladóként van jelen az ingatlanpiacon. A CPI Radovan Vitek cseh milliárdos tulajdonában áll és az egyik legnagyobb ingatlantulajdonos a magyar piacon. Piaci információk szerint euróban 9 számjegyű volt a tranzakció értéke, a Marriott Hotel még több éves üzemeltetési szerződéssel rendelkezik. A belvárosban Tiborcz István több szállodát birtokol, például övé a Dorothea Hotel és a felújítás alatt álló Sofitel is, így valószínűleg felléphetnek stratégiai és működési szinergiák is.A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
|
Tiborcz István megvette a Marriott Hotelt
|
A Gránit Alapkezelő és a BDPST a vevő, a CPI az eladó.
| null | 1 |
https://www.portfolio.hu/ingatlan/20250625/tiborcz-istvan-megvette-a-marriott-hotelt-770443
|
2025-06-25 10:06:00
| true | null | null |
Portfolio
|
A Lázár János fennhatósága alá tartozó MÁV-START Zrt. a pénztáraira és az egyéb létesítményeire keretszerződést köt, hogy a távfelügyelet biztosításával a személy- és pénztárbiztonságot, valamint a rendszerek megfelelő működését biztosíthassa maximum 250 helyszínen.A riasztók beszerelését, illetve a meglévők karbantartását a Civil Rendszertechnika Kft. nyerte el, melynek egykori tulajdonosa Pintér Sándor, de jelenlegi birtokosai is a bizalmi köréhez tartozó személyek.A szerződés keretösszege nettó 108 millió forint, melyből a MÁV-Start Zrt. nettó 54 millió forintra vállal megrendelési kötelezettséget.A közbeszerzés elnyerésénél a MÁV a legjobb ár-értékarányt vette figyelembe, ennek eredményeképpen a Civil Rendszertechnika Kft. olyan cégeket előzött meg, mint a Multi Alarm Biztonságtechnikai Zrt., az SGR Services & Technology Kft. és az Objekt-Őr Vagyonvédelmi Kft. - ugyanis mindhárom ajánlatot érvénytelennek minősítették.A Pintér Sándor nevével fémjelzett nyertes cég feladata lesz:a MÁV-pénztárak távfelügyelete a korábbi telephelyek védelmén túl az újonnan telepített riasztórendszerekkel bővített helyek 7/24 időtartamnak megfelelő riasztórendszereinek felügyeletea riasztásjelzések esetén a megadott személyek értesítése, valamint a kivonuló szolgálat indításaa szolgálat által adott visszajelzések alapján az esemény dokumentálásaszükség esetén a rendőrség értesítése.Ezen felül évente megelőző karbantartásokat kell végezniük a telephelyeken, valamint az ehhez szükséges alkatrészeket beszerezniük és szükség szerint eseti javításokat végezniük.Bár sok vidéki MÁV-pénztár már megszűnt, és jegyautomatából lehet menetjegyet venni (ha online nem megy), a közbeszerzési dokumentum nem tér ki arra, hogy itt is riasztót szerelnének-e be, vagy csak az élő személyes pénztáraknál.A Civil Rendszertechnika Kft.-nek egyébként igen jól sikerült a tavalyi éve. A korábbi 10,6 milliárd forintos nettó árbevételét sikerült 19,1 milliárdra feltornásznia. Nyeresége pedig minden eddiginél magasabb lett: 2,3 milliárd forint, szemben a 2023-as 1,4 milliárddal. De a cég csak egy a Pintér Sándor köreihez tartozó Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. vállalkozásai között.Lapunk írta meg, hogy évek óta a NER által leuralt terep az őrző-védő szektor és a céges beszámolók szerint az erősorrend sem változott: stabilan Pintér Sándor bizalmasainak hátát nézi a mezőny. A 2023-as 9 milliárd forintot követően a 2024-es teljesítmény után már 9,7 milliárdos osztalék kifizetését hagyta jóvá a korábban személyesen Pintér Sándorhoz, most pedig már az ő két bizalmasához kötődő Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. - derül ki az őrző-védő cég 2024-es alapítói határozatából.Lázár János és a MÁV neve naponta tele van a sajtóval. Nemcsak azért, mert július 1-jétől a több mint 10 percet késő vonatok után a jegyek 50 százalékát visszatérítik, hanem az ennek ellenére folytatódó hihetetlen nagy számú késések miatt is. Most például az tartja lázban a sokat megélt utazókat, hogy megszűnt a Vonatinfó, amire gyorsan kifejlesztettek egy alternatív Holavonat-ot - ám erről Lázár János azt írta felháborodva közösség oldalán, hogy ez egy adathalász oldal. Így az őket ért támadás után leállították az applikációt, miközben megjelent egy újabb alternatíva a késések követésére, ez a Vonatterkep.hu. Bár az oldalon nincs erről szóló tájékoztatás, a szolgáltatás biztosan nem áll kapcsolatban a MÁV-val.Lázár bejegyzését egyébként nem hagyta szó nélkül Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője. A budapesti képviselő szintén a legnagyobb közösségi oldalon reagált a miniszter bejegyzésére, amit "példátlanul szánalmas"-nak nevezett."... az utasokat nem az új vonatkövető oldaltól kell megvédeni, hanem tőled, az ámokfutó, vasútromboló minisztertől. Úgy viselkedsz, mint aki megpróbálta betiltani az időjárás-jelentést, és most azon dühöng, hogy az emberek mégis megtudták, hogy süt a nap" - írta Vitézy.A frakcióvezető úgy látja, Lázár megpróbálta elrejteni a késő vonatokat, de lelepleződött, és most köznevetség tárgya lett a kísérlet. Hozzátette, a miniszter képtelen volt javítani a vasút helyzetén, sőt, még el is mélyítette annak válságát.
|
Pintér Sándor bizalmasai biztosíthatják a MÁV-pénztárak felügyeletét
|
Ahol nem volt eddig, ott új riasztóberendezésekkel látják el az ország MÁV-pénztárait, a régieket felújítják. A feladatot a Pintér Sándor köréhez tartozó Civil Rendszertechnika Kft. nyerte el.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/kozelet/pinter-sandor-bizalmasai-biztosithatjak-a-mav-penztarak-felugyeletet.html
|
2025-06-24 13:01:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Szombaton megérkezett a Bajnokok Ligája döntőjére Münchenbe barátai társaságában Mészáros Lőrinc, mi pedig a hotel előtt vártuk. Magánhelikopter és magángép vitte a leggazdagabb magyart, a szállása pedig ugyanott volt, ahol a Paris Saint-Germain csapatáé. Kérdeztük a luxizást elítélő Lázár-nyilatkozatról, az átláthatósági törvényről és arról is, hogy a döcögő magyar gazdaság ellenére hogy tudta megmásfélszerezni a vagyonát az elmúlt évben.
|
Mészáros Lőrinc a BL-döntőn: Gondolom, nem gyalog jöttünk
|
Nem tudom, kinek mi bántja a szemét – mondta Mészáros Lőrinc a 444-nek a BL-döntőre érkezve, amikor arról kérdeztük: nem pont az ilyen magánrepülős utakat kritizálják-e éppen a Fideszben. Aztán bedobta a fideszes nyilatkozót kedvenc trükkjeit is.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/01/meszaros-lorinc-a-bl-donton-gondolom-nem-gyalog-jottunk
|
2025-06-01 09:39:15
| true | null | null |
444
|
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal közzétette a Lounge Event és a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. (vagyis az Alapjogokért Központ) közötti, a CPAC megrendezésére irányuló szerződést, amiből kiderült, hogy a Balásy-féle cég - a tavalyihoz hasonlóan - idén is 650 millió forintos keretösszegből szervezte meg a rendezvényt - írja a K-Monitor.Ebben a 650 millióban nincsenek benne a meghívott előadóknak fizetett díjak, az utazási és szállásköltségek, valamint a kapcsolódó PR és ügynökségi feladatok sem, de ebből kellett megrendezni a fogadásokat, vacsorákat. Ezeket az Ybl Miklós téri VarjúVárban, a Lovardában, illetve a Batthyány Lajos Alapítványhoz köthető a Lónyay-Hatvany Villában rendezték meg.Az Alapítvány egyébként nagy finanszírozója az Alapjogokért Központnak is. Az Átlátszó közérdekű adatigénylése után kiderült, hogy tavaly a BLA által szétosztott 10,7 milliárdnyi állami pénzből 4,25 milliárdot ők kaptak. Ennél egyébként nem volt sokkal több az összbevételük.A tavalyi évre vonatkozó beszámolójuk szerint rendezvényszervezésre 722 milliót költöttek, aminek nagyrésze gyaníthatóan a 2024-es CPAC rendezvényre ment el.
|
Idén is közpénzből szervezték a CPAC-et
|
A 650 millió forint nem fedezte a teljes rendezvényt.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/04/iden-is-kozpenzbol-szerveztek-a-cpac-et
|
2025-06-04 12:07:33
| true | null | null |
444
|
Állítása szerint nem a korrupció gyanúja miatt rúgta ki Karácsony Gergely a BKV igazgatóját, Bolla Tibort, hanem azért, mert nem válogatta meg a barátait. A főpolgármester azt követően menesztette a közlekedési cég vezetőjét, hogy a 444 képeket közölt arról, hogy Bolla együtt bulizott a „Nagymester” fedőnéven futó F. Zsolttal.
Karácsony előbb igazoló jelentést kért a két férfi kapcsolatáról, majd miután nem kapott megnyugtató válaszokat, menesztette a BKV igazgatóját. A 444 most újabb bizonyítékokat közölt arról, hogy legalábbis felmerül a cégen belüli korrupció gyanúja, ami további vizsgálatokat tenne indokolttá.
A „Nagymester” által vezetett bűnszervezet évekkel ezelőtt, 2015-ben beépült a BKV-ba, 2021-ben csaptak le rájuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kommandósai. Nem sokkal később volt egy belső vizsgálat a BKV-nál, amely mindent rendben talált, az azt felügyelő vezetőnek, Korompai-Romsics Krisztinának a családi cégébe viszont épp a bűnszervezet tolt bele 133 millió forintot.
A bűnszervezet ügyében már 2021-ben elkezdték kihallgatni a feltételezett elkövetőket, a „Nagymester” beosztottjai közül többen is azt vallották a NAV Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságán, hogy „állami, önkormányzati, piaci nagyvállalatok esetében azonban az elkövetők motivációja a fentiek szerinti »közpénz lenyúlás« volt”.
A lap szerint a túlszámlázás úgy működhetett, hogy a BKV informatikai feladatait a „Nagymester” által a háttérből irányított cég, a Sys IT végezte, ez azonban egy proxycég volt, a valódi munkát nem ők végezték, hanem kiszervezték a T-Systemsnek. Utóbbi korábbi vezérigazgatóját azzal vádolja az ügyészség, hogy közbenjárására legalább 100 százalékban túlárazott és lezsírozott szerződéseket kötött cégekkel, amiket egy bűnszervezet hozott létre.
A BKV-ból érkező pénzek tehát átfolytak a Sysen, így a profit, illetve az extraprofit lényegi része a T-Systemshez került. Ezt követően a T-Systems különböző fiktív feladatokra, illetve alsó hangon 100%-ban túlárazott munkákra meghívta a Nagymesterhez köthető, a bűnszervezethez tartozó cégeket, amelyek kiállították a számlát, a T-Systems pedig utalt.
|
A BKV-t kirámoló „Nagymester” beosztottjai a nyomozás során is beismerték, hogy elsődleges céljuk a közpénzek lenyúlása volt
|
A városvezetés kitart amellett, hogy nem történt túlszámlázás a fővárosi cégben.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250526_BKV-Bolla-Tibor-Nagymester-szamlagyar-kozpenzek-lenyulasa
|
2025-05-26 08:14:00
| true | null | null |
HVG
|
„A kis Matolcsy nyugdíjasházaként” emlegetik a Székesfehérvárhoz tartozó Csalapuszta környéki pásztorok azt az impozáns rönkházat, amely az ottani Kégl-kastélyhoz tartozó egykori horgásztó partján épül. Távol a világtól, festői, védett természeti környezetben. Ám valamirevaló magyar oligarcha nem létezhet patinás, történelmi kastély nélkül – az építkezéstől fél kilométerre áll a romjaiban is lenyűgöző, különleges hangulatú, neoreneszánsz kastély, amelyet Kégl György földbirtokos, országgyűlési képviselő építtetett 1876–1878-ban, a Budavári Palota átépítését is jegyző Hauszmann Alajos tervei alapján. A kastély és környéke tavaly került az idén márciusban leköszönt jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám közelébe, pontosabban az ő strómanjának tartott Stofa Györgyhöz. Az utóbbi központi vállalkozása, a Sres Zrt. vette ugyanis meg a kastélyt és a hozzá tartozó területeket birtokló Faltec Kft.-t az addigi német tulajdonosoktól.
A vételár 2-3 millió euró körül lehetett, ám ez aprópénz azokhoz a forintmilliárdokhoz képest, amelyekre az életveszélyesen omladozó kastély és a tönkretett angolpark helyreállításához lenne szükség. A spontán privatizációban magánkézbe jutott birtokot 1992-ben megvásárló Michael Wedelek és családja komoly terveket dédelgetett a kastély hasznosítására, ám semmit sem váltott valóra belőlük. Hogy Stofa György – illetve a mögötte álló Matolcsy-kör – mihez fogna itt, az egyelőre rejtély; a HVG érdeklődésére nem érkezett válasz. Ez érthető is, miután komoly szerepük volt a jegybanki Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány százmilliárdos nagyságrendű vagyonvesztésében, amit az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tárt fel.
Az alapítvány vagyonkezelő vállalatainak Stofa volt az utolsó vezetője, és ő hozta – vagy próbálta meghozni – a Matolcsy György távozása előtti utolsó, kétségbeesett vagyonkimentési döntéseket is.
Információi még Cser-Palkovics Andrásnak, Székesfehérvár fideszes polgármesterének sincsenek, noha az önkormányzat egy 1992. őszi rendeletében helyi védettséget adott a területnek. Stofa szándékairól csak annyit tudnak, hogy „szeretné fejleszteni az épületet és környezetét, de konkrét tervek, koncepciók nem jártak nálunk, azokról az önkormányzatot nem tájékoztatta”. A kissé távolabb, egy erdősáv takarásában épülő rönkházról pedig csak annyit mondott: „Az önkormányzat már sajnos nem rendelkezik építési hatósági, engedélyezési jogkörrel, tehát ebben nem tudunk felvilágosítást adni.” Lapunk megkereste az illetékes kormányhivatalt – amely az örökségvédelmi funkciókat is betölti –, s azt a választ kapta, hogy a kormányhivatal „bejelentésre hatósági eljárást folytat a Kégl-kastély környezetében folyó tevékenységek kapcsán. További információ az eljárás lezárulta után adható.”
A HVG úgy tudja, hogy ennél sokkal többről van szó: a terület nem szimplán védett, hanem Natura 2000-es besorolású, és azon – más okból – bejárást tartottak a hatósági emberek. Miután észlelték a nagyszabású építkezést, feljelentést tettek, így most már a rendőrség is nyomoz. (Frissítés: a HVG lapzártája után a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság azt a tájékoztatást adta, hogy a feljelentést „jogosulatlan fakitermelés” miatt tették, s ezért a rendőrség „lopás vétség gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettessel szemben”.)
Múlt pénteki ottjártunkkor állt az építkezés. Ennek az eső és a sár is oka lehetett, ám az is elképzelhető, hogy Matolcsy Ádámék már nem ambicionálják, hogy „luxi” nyugdíjasházra költsenek Csalapusztán. Meglehet, nem tudnak még a feljelentésről, a Stofa kezébe került ingatlanok, köztük a kastély tulajdoni lapjáról azonban kiderül: azokat a szerzés után azonmód elzálogosították az MBH Banknál egy 255 millió eurós, azaz forintban százmilliárdos hitel fejében. És a történet itt kezd igazán izgalmassá válni. Az adós ugyanis a Pallas Athéné Alapítvány egyik vállalata, az Alpin Holding Kft., amelynek a vezetését 2024 végén épp Stofa vette át. S amelyről Windisch László, az ÁSZ elnöke hozta nyilvánosságra, hogy 2023 végén 170 millió eurónyi hitelt vett fel az MBH-tól, amelynek a fedezete a varsói GTC ingatlanvállalat többségi részvénypakettje. A jelek szerint a Pallas Athéné Alapítványt még annál is jobban eladósították, mint amennyire az ÁSZ bemutatta, hiszen a 255 millió euró a másfélszerese a 170 milliónak.
A legizgalmasabb kérdés azonban az, hogy kinek a pénzéből vette meg a Matolcsy fiú bizalmasa a Székesfehérvár-közeli kastélyt. És egyáltalán, hogyan fordulhat elő az, hogy Stofa György a papírforma szerinti magánvagyonát kínálja fel a Pallas Athéné Alapítvány bankhitelének fedezetéül? És a bank miért fogad el olyan, atipikus fedezetet, amelynek cégjogi értelemben nincs köze a jegybank alapítványához? Adódik a következtetés, hogy Matolcsyék nem a saját zsebükből, hanem valamilyen úton-módon az MNB alapítványi vagyonából, közpénzből tehettek szert a műemlék kastélyra és a védett területre.
Hogy az MBH kastélytulajdonossá válik, az akkor sanszos, ha az Alpine Holding a lejáratkor fizetésképtelen lesz, és a legkomolyabb fedezetet, a tőzsdén szisztematikusan leértékelődő GTC-pakettet kevesebbre értékeli a bank, mint a hitelt és forintban tízmilliárdos kamatát. Egy bank számára ugyanis nem tűnik túlságosan jó üzletnek egy lerobbant műemlékkel és a körötte legelésző juhnyájakkal bíbelődni, de a főtulajdonos Mészáros Lőrincnek lehet ötlete a folytatásra. Nem mellesleg az MBH 23 százalékos, közvetett tulajdonosa a Matolcsy–Stofa-körhöz tartozó Száraz István alapkezelője által menedzselt két magántőkealap.
Száraz és alapjai visszatérő szereplői a Pallas Athéné Alapítvány ÁSZ által is kifogásolt ingatlanos ügyleteinek, amelyek révén számos, eredetileg az MNB vagyonát gyarapító értékes műemlék ingatlan az említett üzleti kör magántulajdonába vándorolt. Az MBH emberei pedig mindenkinél jobban átláthatták e szövevényes kapcsolatokat. Már csak azért is, mert nemcsak a Pallas Athéné felől, hanem a Száraz-alapok és Matolcsy Ádám vállalkozásai oldaláról is hitelezték e díszes társulatot, azaz tisztában kellett lenniük a kockázatokkal és a fedezet eredetével.
A Kégl-kastélyt közvetlenül tulajdonló Faltec Kft. utolsó – még Stofa beszállása előtti – mérlegei nem festenek túl jól: 2022-ben több mint kétmilliárd forinttal csökkent a vagyona. A beszámolóban mindenféle magyarázat nélkül az addig 2,5 milliárd forintos értékelési tartalékot 400 millió alá csökkentették – talán ekkor tettek le a kastély renoválásáról. Azóta a vállalkozás saját tőkéje a jegyzett tőke alatt áll, ami jogszabálysértő. Ezzel szemben a Faltec Kft.-t megvásárló Stofa-holding, a Sres Zrt. saját tőkéje 2023-ban 3,4 milliárd forint volt, a cég ingadozóan, de nyereséges. Ez volt az egyik olyan vállalat, amelyet az egykori jegybanki ingatlanok csencselgetésére használtak, több tízmilliárd forintnyi értéket forgatva meg.
Stofa György vállalkozói előélete is megér egy misét. Mielőtt tagja lett volna a Pallas Athéné Alapítvány tőkéjét forgató csapatnak, Ukrajnában is strómanoskodott. A HVG tárta fel, hogy egy időre felbukkant azokban a cégekben, amelyekből az oroszbarátsága miatt hazaárulással vádolt Nesztor Sufricsnak ki kellett szállnia. A bebörtönzött politikus családtagjai – ukrajnai oknyomozó újságírók szerint – ideglenesen a budai várbeli St. George Hotelben kaptak menedéket, amit Stofa apja üzemeltet, de végső tulajdonosként Sufricsot sejtik mögötte.
Mindezen előzmények után jó ideig nem sok realitása lehet annak, amiben Cser-Palkovics András polgármester bízik: ha a Kégl-kastély „sorsa a belátható jövőben jóra fordulna, és újra méltó állapotba kerülne, hozzá tudna járulni a városunkba irányuló turizmushoz”. A helyzet mégis Kégl Györgynek, a kastélyt építtető család leszármazottjának lehet a legfájdalmasabb. Párizsban született, de a rendszerváltás után visszatért Magyarországra, és itt alapított családot. Végigkísérte egykori birtokuk három évtizedes hányattatását, amit nem kommentál, csak annyit mond: ő biztosan nem akarja visszavásárolni.
|
Százmilliárdos gyanús adósság, különös tulajdonosi viszonyok, nyomozás „a kis Matolcsy nyugdíjasházának” környékén
|
A Kégl-kastélyhoz tartozó, Natura 2000-es területen építkezik a Matolcsy-klán strómanja, aki a Pallas Athéné Alapítvány adóssága fejében elzálogosította a területet. Az ügyben a rendőrség is nyomoz.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250528_hvg-Matolcsy-Adam-Kegl-kastely-Kegl-Gyorgy-Pallas-Athene-Alapitvany-Natura-2000-Stofa-Gyorgy-Faltec-Sres-Nesztor-Sufrics-MNB-MBH
|
2025-05-28 09:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Elfogadta a parlament a Zalazone Alapítványról szóló törvényjavaslatot, melynek értelmében a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány tulajdonából kikerül egy sok tízmilliárd forint értékű cég, a Zalazone tesztpályával rendelkező Autóipari Próbapálya Zala Kft., majd a cég a szétválás után a Zalazone Alapítvány tulajdonába kerül. Igaz, ez az alapítvány még nem jött létre, várhatóan augusztus végére állhat fel. A törvényjavaslatot 134 kormánypárti képviselő támogatta, 45 képviselő nemmel szavazott, 6-an pedig tartózkodtak.A Zalazone egy csaknem 70 milliárd forintból Zalaegerszegen felépített autóipari tesztpálya, amit jelenleg a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány tulajdonában álló Autóipari Próbapálya Zala Kft. üzemeltet, aminek az ügyvezetője Palkovics László mesterségesintelligencia-fejlesztésekért felelős kormánybiztos.Az, hogy elfogadtak egy ilyen törvényt, nem csak a Zalazone miatt lehet fontos, hanem azért is, mert jelzi, miként lehet az előző parlamenti választás előtt vagyonkezelő alapítványokba kimenekített, 1600 milliárd forintot is meghaladó mértékű egykori állami vagyont elvenni a Fidesz-közeli vezetés alatt álló közalapítványoktól.A trükk egyszerű: a kormány létrehoz egy újabb vagyonkezelő alapítványt, ami egy régebbi alapítványból kiválás vagy szétválás útján jön létre, és viszi a régi alapítvány meghatározott vagyontárgyait. Az más kérdés, hogy az alapítvány vagyonáról és a szétválásról elméletileg az alapítvány kuratóriumának kellene döntenie, de a törvényjavaslat szövege erre nem utal, csak az indoklásában térnek ki a kuratórium szerepére.A Zalazone-ról szóló törvény azzal indokolja mindezt, hogy Magyarország járműiparának, MI-iparának és ezek kutatás-fejlesztésének fellendítéséhez egy magas színvonalú, speciális tesztkörnyezetre van szükség. "A ZalaZONE tesztpálya további fejlesztésével Magyarország jelentős szerepet vállal a járműipari innovációkban, fejlesztésekben és a mesterséges intelligencia ezzel összefüggő területein" - olvasható a törvény általános indoklásában.
|
Most szavazta meg a parlament azt, hogy hogyan lehet visszavenni a közalapítványba kiszervezett állami vagyont
|
Elfogadták azt a törvényt, amivel a Széchenyi Egyetemtől egy másik alapítványhoz kerülhet a a Zalazone tesztpályával rendelkező, sok tízmilliárd forint értékű cég.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/06/11/zalazone-onvezeto-tesztpalya-szechenyi-istvan-egyetemert-alapitvany-alapitvany
|
2025-06-11 12:13:21
| true | null | null |
Telex
|
Az Országgyűlés 133 igen, 29 nem és 24 tartózkodás mellett megszavazta ajegybanktörvény módosítását, amelynek hivatalos célja, hogy "a Magyar Nemzeti Bank jegybanki alapvető, valamint törvényi feladatait minél hatékonyabban láthassa el". A beterjesztők szerint ehhez szükséges az is, hogy az intézmény "törvényi feladatain kívül eső tevékenységei mérséklődjenek, így a továbbiakban vagyonkezelő alapítvány vagy alapítvány befektetési tevékenység folytatására, vagyonkezelési tevékenységre a Magyar Nemzeti Bank által ne legyen alapítható". A jogszabály indoklásában szerepel, hogy a változás a jegybank gazdálkodási fegyelmének erősítését, az intézmény működésének átláthatóságát szolgálja.A változtatás előzménye a jegybanki elnökcsere és a nem sokkal később kirobbantMNB-botrány, amelynek során kiderült, hogy Matolcsy György hivatali ideje alatt százmilliárdos nagyságrendű közpénz párolgott el a jegybankból és alapítványából. Az új elnök, Varga Mihály ezek után profiltisztítást szeretne végrehajtani és lenyesegetni a nem feltétlen szükséges tevékenységeket az MNB-ről, ennek ágyaz meg a most elfogadott törvény.Ennek értelmében az MNB továbbra is létrehozhat a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságot vagy alapítványt, amennyiben az a feladataival és elsődleges céljával összhangban áll, olyan vagyonkezelő alapítványt, mint a botrányba keveredett PADME azonban nem hozhat létre: "Az MNB által alapított alapítvány gazdasági tevékenységként nem végezhet befektetési, vagyonkezelési tevékenységet, és nem bonyolíthat egyéb pénzforgalmi ügyleteket."Az új szabályozás csak a jövőben létrehozott alapítványokra érvényes, a tervezet azt is kiemeli, hogy a módosítás nem vonatkozik a korábban alapított alapítványokra. A botrány középpontjában álló PADME-t tehát nem szántják be ezzel a törvénnyel; amint arról Varga Mihály isbeszélt, jelen pillanatban ez káros is lenne, mert további vagyonvesztéssel járna. Az MNB vezetése szerinte most optimálisan próbálja kezelni a meglévő közvagyont annak érdekében, hogy az eddig befektetett pénz minél nagyobb része megtérüljön.A szerdán megszavazott javaslat emellett tartalmazza azt is, hogy a kilencfős monetáris tanács tizenegy fősre bővül, miután a jegybanki alelnökök száma háromról négyre nő, amit ellensúlyoz további egy független tag.
|
Megszavazták a jegybanktörvény módosítását: a jövőben az MNB nem hozhat létre olyan alapítványokat, mint a botrányba keveredett PADME
|
A már meglévő alapítványok beszántása viszont nem következik belőle.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/06/11/megszavaztak-a-jegybanktorveny-modositasat
|
2025-06-11 12:35:17
| true | null | null |
Telex
|
Tiborcz István BDPST-cégbirodalmán belül a BDPST Capital Zrt. onnan lehet ismerős, hogy 2023-ban ez volt az a társaság, amely eladta a Diófa (ma már Gránit) Alapkezelőt a közvetetten szintén Tiborcz résztulajdonában lévő Gránit Banknak, így az alapkezelő házon belül is maradt, de megdöbbentően nagy osztalék is lett belőle.
Az üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadással foglalkozó társaságnál, mármint a BDPST Capitalnál 2024-ben is sok milliárd forintos pénzmozgások történtek, a céges beszámoló szerint például nulláról egyből 7,8 milliárd forintra nőtt a befektetett pénzügyi eszközeik értéke. Ebből 3,2 milliárd tartós kölcsön folyósítása volt kapcsolt vállalkozásnak, 4,5 milliárd pedig értékpapír-beszerzés – ez a Montmartinus Ingatlanfejlesztő Kft. 100 százalékos felvásárlása volt. A bankbetétjük közben 9,2 milliárdról 899 millióra apadt.
Az üzemi tevékenység eredménye javult, de ez itt most azt jelenti, hogy a 2023-as mínusz 17 millió helyett mínusz 15 millió forint jött össze ezen a soron. A pénzügyi tevékenységek eredménye pedig 9,8-ról 3,8 milliárdra csökkent.
A társaságnak tavaly bevételt termelő tevékenysége nem volt, részesedésekből és árfolyamnyereségekből származott a bevétele, de az a 2023-as 8,3 milliárdról 73 millióra esett. Ezenfelül kapott osztalékból folyt be egy óriási összeg, 3,2 milliárd forint, így kis túlzással ez intézte el, hogy a BDPST Capital tavalyi éve nyereséges lett.
A cég adózás előtti eredménye 3,8 milliárd forintra jött ki, és ebből egy forintot sem kellett adózniuk, a kiegészítő melléklet szerint azért, mert:
„A társasági adóalapot növelő tétel nem merült fel.
A társasági adóalapot csökkentő tételek összege 3.771.278ezer Ft,
melyből 3.241.124 ezer Ft kapott osztalék,
73.545 ezer Ft bejelentett részesedés kivezetés adóévi árfolyamnyeresége,
456.609 ezer Ft társasági adótörvény szerint kapcsolt vállalkozástól (Dorottya Investment Zrt., Adószám: 25339073-2-11) átvett műemlék beruházási kedvezmény adóévi adóalapcsökkentő tételként érvényesített összege.
A vállalkozás 2024-es társasági adóalapja -357 ezer Ft, melyet elhatárolt és a következő adóévekben érvényesít.”
Szóval a tiszta profit is 3,8 milliárd forint lett, ami csak akkor nem annyira szép, ha a 2023-as, 9,7 milliárdos nyereséghez viszonyítjuk. Tiborcz István egyébként úgy döntött, hogy mind a 3,8 milliárdot az eredménytartalékba helyezi.
|
Óriási csökkenés után is közel 4 milliárdos lett Tiborcz tanácsadó cégének nyeresége, adót fizetnie pedig nem kellett
|
A BDPST Capital Zrt. akkor is jó évet zár, ha nem zár annyira jó évet.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250529_Tiborcz-Istvan-BDPST-Capital-Zrt-ceges-beszamolo
|
2025-05-29 12:28:00
| true | null | null |
HVG
|
Bátonyi Péter aMagyar Helsinki Bizottságsegítségével perli az Építési és Közlekedési Minisztériumot (ÉKM), amiért tavaly felmentették, miután interjút adott a Partizánnak, melyben leleplezte a műemlék épületek kormányzati közreműködéssel történő tönkretételét.A Bátonyival készült videóból a Partizán egy vasárnapi napon tett ki egy rövid előzetest, a tanácsost másnapazonnali hatállyal felmentetteaz ÉKM. Az ügyben a rendőrség szerint egyébkéntnem történt hivatali visszaélésa videóban tárgyalt esetben, az ÉKM szerint pedig Bátonyi kirúgása is jogszerű volt. Később a minisztérium Bátonyi egyik kollégáját is leminősítették, a fizetését pedig megfelezték, ami miatt fel is mondott, és szintén a Helsinki Bizottsághoz fordult.A Helsinki Bizottság korábbanarról írt, Bátonyival együtt azóta összesen hat embert rúgott ki az ÉKM, a Műemléki Főosztályt pedig azóta meg is szüntették. A szervezet most azt írja, Bátonyi esetében először a Közszolgálati Döntőbizottsághoz (KDB) kell panaszt tenni, ők viszont jogszerűnek találták a tanácsos felmentését, ezért a tanácsos most perre megy. Bátonyi azt kéri a Fővárosi Törvényszéktől, hogy állapítsa meg: jogellenesen mentették fel a minisztériumi állásából.
|
Beperli a minisztériumot a Partizánnál kitálaló kormányfőtanácsos
|
Bátonyi Pétert tavaly novemberben mentették fel, most a Magyar Helsinki Bizottsággal perli a minisztériumot.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/06/16/batonyi-peter-fotanacsos-per-muemleki-foosztaly
|
2025-06-16 13:30:45
| true | null | null |
Telex
|
A lehető legkevésbé meglepő hírek közé tartozik, de 2024 is kiemelkedően sikeres év volt a Lounge Design Kft. számára. Ez a Rogán Antal propagandáját megvalósító és terjesztő Balásy Gyula egyik legfontosabb cége.
A társaság bevétele a 2023-as 20,9 milliárdról tavaly már 26,2 milliárd forintra nőtt, az adózott nyereség pedig 4 milliárdról 4,25 milliárdra, melyből Balásy 4 milliárd forintot osztalékként ki is vett.
Látványosabb változások még: 3,5 milliárdról 70 millióra csökkent a befektetett eszközeik értéke. Ezek majdnem egésze pénzügyi eszköz, “egyéb tartós részesedés” volt, az nullázódott. Két éve még nem voltak értékpapírjaik, tavaly már igen, 2,4 milliárd forint értékben. A bankbetétek értéke 85 millióról 3 milliárdra nőtt, főként szállítási szolgáltatások igénybe vétele miatt pedig adósságállományuk 3,7-ről 5,6 milliárdra ugrott.
A bérköltség 960 millióról 1,32 milliárdra nőtt, mivel a dolgozók létszáma 63-ról 70-re bővült. Vagyis a havi bruttó átlagbér a Lounge Design-nál másfél millió forint volt 2004-ben.
Balásy más cégei is brutálisan jövedelmezőek, ha a most tárgyalthoz hozzávesszük a New Land Mediát és a Lounge Eventet, akkor Rogán propagandaembere a három társaságból együtt 2023-ban 21,6 milliárd forint osztalékot vett ki. Balásy és felesége még abban az évben, illetve 2024 elején floridai luxuslakásokat vett, összesen 2,4 milliárd forintért. Friss összesítést egyelőre nem tudunk adni, a cikk írásakor a másik két társaság még nem tette közzé a beszámolóját.
Annyi azonban biztos, hogy Balásynak 2025 is jó évnek ígérkezik, Rogán nemrég 3,9 milliárdos megbízást adott neki, hogy külföldön is terjessze a kormánypropagandát. Egymilliárdért pedig zászlókat, rendezvényeszközöket és kapcsolódó szolgáltatásokat rendelt tőle.
|
Csak egy cégéből 4 milliárdos osztalékot vett fel Rogán propagandagyárosa
|
A Lounge Design Kft. 2024-ben is szépen fialt Balásy Gyulának, megint összejött pár floridai luxuslakás ára.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250601_Balasy-Gyula-Lounge-Design-Kft-4-milliard-osztalek-Rogan-Antal-propaganda
|
2025-06-01 11:19:00
| true | null | null |
HVG
|
Játékbaba, játékautó, falra akasztott reszelő, tésztaszűrő és elszáradt növény is volt még tavaly nyáron abban a svábhegyi villában, amely hivatalosan Matolcsy Ádám feleségének lakcímeként szolgál - derül ki egy egy évvel ezelőtti képsorozatból. Akkor egy elhagyott helyekre és épületekre szakosodott blogger,A felfedezőnézte és fotózta végig a most a figyelem középpontjába kerülő ingatlant.Hétfő reggel Hadházy Ákos független parlamenti képviselőposztolt a Facebookra egy olyan svábhegyi villáról, ami Matolcsy Ádám egyik cégének tulajdonában van, és aminek postaládájára Matolcsy, illetve felesége, Nicole M. neve van kiírva. Hadházy úgy bukkant rá az ingatlanra, hogy egy másik lakás tulajdoni lapján ez a svábhegyi épület volt megadva Nicole M. (házas nevén Matolcsy-M. Nicole) hivatalos lakcímeként.Mikor megkérdeztük erről Matolcsy Ádámot, kérdésünkreazt írta:"4 éve külföldön élünk családommal ahogy számtalanszor megírtam kollegáinak, a megadott cím egy kézbesítési cím. További kérdéseire nem áll módomban válaszolni."Mint egy olvasónk felhívta rá a figyelmünket, az ingatlant már évekkel ezelőtt is használták,ide jelentették be ugyanisNicole M. 2022-ben alapított cégét, a Yeliah Investments Kft.-t. Az elvileg ingatlan-adásvétellel foglalkozó cég hivatalosan azóta is itt működik, igaz, az elmúlt években minimális forgalma volt csak.A svábhegyi villáról Hadházy közölt néhány képet, de akit érdekel, hogy néz ki belülről, illetve hogy néz ki a kilátás a villa ablakából, az ezt is meg tudja nézni.A Felfedezőnevű blogger ugyanis tavaly nyáron bejárta és végigfotózta az ingatlant, a képeket pedig egy "Szép erkélyes villa" nevű mappában feltöltötte a Facebookra.Íme:Nemsokára megjelenik a Telex MNB-ügyet feldolgozó dokumentumfilmje.A nagy játszmacímű film első előzetesét itt lehet megnézni:
|
Nézegesse kívülről-belülről Matolcsy Ádámék rejtélyes svábhegyi villáját!
|
Előkerült egy tavaly nyári képsorozat a budai villáról, ahol hivatalosan Nicole M. lakik.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/06/16/matolcsy-adam-svabhegy-villa-erkely-kilatas-kert
|
2025-06-16 14:41:47
| true | null | null |
Telex
|
Bankot robbantott tavaly Orbán Viktor apjának fő bányászati cége. A Dolomit Kőbányászati Kft. a 2023-as 4,8 milliárd forintról 6,5 milliárdra növelte belföldi értékesítésének nettó árbevételét (külföldre meg nem is dolgoznak).
Mindeközben újabb kölcsönöket adtak, így követeléseik 380 millióról 1,99 milliárdra ugrottak, ám saját adósságaikat sem törlesztették, sőt, azok 2,3 milliárd forintról 2,8 milliárdra nőttek. De nőtt az üzemi tevékenység eredménye is, 1,9 milliárdról 2,8 milliárdra, a cég nyeresége pedig egy év alatt 1,87 milliárdról 2,68 milliárdra hízott. Ezt Orbánék mind ki is vették osztaléknak.
Orbán Győző másik bányacége, a főtevékenységként habarcsgyártással foglalkozó Gánt Kő Építőanyag-gyártó és Kereskedelmi Kft. alacsonyabb ligában játszik, de ott is eredményes volt a tavalyi év – pedig erre pusztán az értékesítés bevétele alapján nem lehetett volna számítani. Az ugyanis 283 millióról 156 millióra csökkent.
A Gánt egyéb bevételei viszont a 2023-as 70-ről 211 millióra nőttek, a pénzügyi műveletek eredménye pedig mínusz 47 ezerről 19 milliós pluszba fordult az értékpapírokból, kölcsönökből származó bevételek, árfolyamnyereségek miatt. Így a profit végül 8,9 millióról 188 millióra nőtt. Ezt a miniszterelnök apja nem vette ki a cégből.
Orbán Győző legkevésbé jelentős vállalkozása a PSU Ingatlanfejlesztő és Beruházó Kft.. Itt annyi érdekesség történt, hogy a céges beszámoló szerint 2023-ról 2024-re az értékesítés nettó árbevétele kereken egy ezressel csökkent, 17 418 000-ről 17 417 000-re. Az anyagjellegű ráfordítások kicsit nőttek, az egyéb ráfordítások annál kicsit jobban csökkentek, így a profit 3,9-ről 4 millióra nőtt. Orbán Győző ezt is bennhagyta a cégben.
Arról nemrég írtunk, hogy az Orbán család legfrissebb bányagenerációja is berobbant, a miniszterelnök unokaöccsének, Orbán Dávidnak tavaly októberben alapított cége alig három hónap alatt félmilliárdos osztalékot fialt.
|
Nagyot nőtt a profit Orbán Viktor apjának fő bányacégénél, mind a 2,68 milliárdot zsebre is vágták
|
Jól ment a Dolomit Kft.-nek. A Gánt Kő is növelte a nyereségét, de ott milliárdok helyett százmilliós nagyságrendről van szó. Picit jobban ment tavaly Orbán Győző ingatlanos cégének is.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250601_Orban-Viktor-apja-Gyozo-banyaceg-Dolomit-Gant-PSU-nyereseg-osztalek-profit
|
2025-06-01 10:20:00
| true | null | null |
HVG
|
Összesen 18 milliárd forint osztalékot vett ki három cégéből a kormány kommunikációs közbeszerzésein uralkodó Balásy Gyula. Arról már korábban beszámoltunk, hogy a Lounge Design Kft.-ből 4 milliárd forintot vett ki, hétfőn azonban másik két cége, a New Land Media Kft. és a Lounge Event Kft. is közzétette éves beszámolóját: előbbiből további 5 milliárd, utóbbiból pedig 9 milliárd forint osztalékot vett ki a mindhárom cégben egyedüli tulajdonos Balásy.
A New Land Media bevétele 78,6 milliárdról 84,8 milliárd forintra emelkedett, de nőttek a kiadások is. Az anyagi ráfordítások 70,2-ről 76,3 milliárdra, a személyi költségek pedig 1,1 milliárdról 1,3 milliárd forintra. A cég adózott eredménye ezzel összességében valamivel több mint 500 millió forinttal, 9 milliárd forintra csökkent. „Az osztalék kifizetése a Társaság további működését nem veszélyezteti, a Társaság anyagi / pénzügyi helyzete kiváló.” – áll az osztalék kifizetéséről szóló taggyűlési határozatban.
A Lounge Eventnek a profitját is sikerült növelnie a mögöttünk hagyott évben, 8,2 milliárdról 9,4 milliárd forintra. Az árbevétel 85,0 milliárd forintról 93,9 milliárdra nőtt, miközben az anyagi kiadások 71,6-ról 73,2 milliárdra, a személyi költségek pedig 1,2-ről 1,9 milliárdra emelkedtek.
Balásy Gyula tavaly összesen 21,6 milliárd forintos osztalékot vett fel a három cégből, idén ehhez képest valamivel visszafogottabbnak mutatkozott. Vállalatai számára az az idei év is jónak ígérkezik, Rogán nemrég 3,9 milliárdos megbízást adott neki, hogy külföldön is terjessze a kormánypropagandát. Egymilliárdért pedig zászlókat, rendezvényeszközöket és kapcsolódó szolgáltatásokat rendelt tőle.
Balásy vagyonát nemrég 79 milliárd forintra becsülték az idei gazdaglista készítői, amivel 34. lett a legvagyonosabb magyarok listáján.
|
Három cégéből összesen 18 milliárd forint osztalékot vett ki a kormány kommunikációs tenderbajnoka, Balásy Gyula
|
A Lounge Design Kft-ből felvett 4 milliárd forint után a New Land Mediából tovább 5, a Lounge Event Kft-ből pedig még 9 milliárdos osztalékot vett ki a kormánykommunikációs közbeszerzéseken rendre verhetetlen Balásy Gyula.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250602_balasy-gyula-new-land-media-kormany-kommunikacio-kozbeszerzes-beszamolo-eredmeny-osztalek
|
2025-06-02 19:19:00
| true | null | null |
HVG
|
Kiváló évet zárt tavaly a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt., Keszthelyi Erik és Mészáros Lőrinc közös biztosításközvetítő vállalkozása. Az árbevétel 16,1 milliárd forintról 28,5 milliárd forintra nőtt, míg az adózott eredmény 9,5 milliárd forintról valamivel 15 milliárd forint fölé.
A remek eredményben benne vannak a leányvállalatoktól kapott osztalékok is, összesen 2,4 milliárd forint. Az osztalék nagy része (1,83 milliárd forint) a CIG Pannónia Életbiztosítóból érkezett, amelyben a Hungarikumnak 59 százalékos részesedése van.
A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a profitból 6,5 milliárd forintot az eredménytartalékba helyeznek, 8,6 milliárd forintot pedig kivesznek osztalékként.
A nagyobb pénzmozgások közül a beszámolóban kiemelik a biztositasipiac.hu online platform kialakításával, megnyitásával, működésével kapcsolatos média- és marketingköltségeket: ezek 802 millió forintra rúgtak. Az alkuszportált éppen az újonnan bevezetett, tavaszi lakásbiztosítási kampányhoz időzítve indította be a Hungarikum – és a jelek szerint rengeteget költött a felfuttatására.
|
15 milliárd forint fölé ugrott Mészáros Lőrinc alkuszcégének nyeresége
|
Keszthelyi Erik és Mészáros 8,6 milliárd forintot vettek ki osztalékként.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250619_15-milliard-forint-fole-ugrott-Meszaros-Lorinc-alkuszcegenek-nyeresege
|
2025-06-19 14:54:00
| true | null | null |
HVG
|
Meglepő gondolatokat szőtt beszédébe május 27-én Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektora a MBH Bank Nyrt.-vel kötött együttműködési megállapodás aláírásakor. Egy sztorit mesélt el egy barátja ideológiai ellentéten alapuló családi vitájáról. A viszály miatt elmaradt az apanázs, de aztán csak kibékült apa és fia. "Ahonnan a pénz, onnan jön az ideológia is" - idézte aztán barátját a rektor, aki szerint így végül hepienddel zárult a történet. Ez a viccesnek szánt példa azonban elég furcsán hangzott az egyetem pénzügyi autonómiájáról szóló okfejtés közben.Az MBH Bank Nyrt. és a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány (UQA) május 27-én kötött hosszú távú stratégiai együttműködést. A bankról azt kell tudni, hogy az állam mellett jelentős részesedése van benne Mészáros Lőrincnek, illetve a Matolcsy családhoz kötődő Száraz Istvánnak is. A megállapodás szerint a felek gazdasági, digitalizációs, egyetemi infrastruktúra- és oktatásfejlesztési kezdeményezéseket valósítanak meg közösen.Egy bank és egy felsőoktatási intézmény közötti megállapodásnak rengeteg, kölcsönös előnye lehet. Ebben az esetben azonban az intézmények közötti kapcsolat már a szerződés aláírása előtt is túlmutatott a szokványoson, hiszen az MBH-t és a PTE-t fenntartó alapítvány kuratóriumát is ugyanaz a személy, Barna Zsolt vezeti. AzOTP-től Mészáros Lőrinchez igazolószakember két pozíciója nem összeférhetetlen, az esetleges érdekellentéteket pedig szigorú szabályok küszöbölik ki - legalábbis az illetékesek szerint. A gyakorlatban azonban mégiscsak sok érdekes kérdést vet fel az összefonódásnak ez a szintje.A megállapodás aláírása előtt Barna Zsolt kiemelte, hogy dedikált tanszék létrehozását is tervezik, amely közvetlenül az üzleti világ igényeihez és a legújabb technológiai trendekhez igazodva készíti fel a hallgatókat. "Gyakorlati oktatási lehetőségeket kívánunk biztosítani a bank keretein belül, és természetesen - ha közös számításaink később összeérnek - akár munkalehetőséget is. Emellett a rászoruló, de tehetséges diákokat is támogatni szeretnénk: a közgazdaságtudományi karral együttműködésben már ősztől ösztöndíjprogramot indítunk számukra" - jelentette be a bank vezére, aki korábban szintén a PTE hallgatója volt. Az is elhangzott, hogy az intézmények együttműködésének fontos pontja az egyetemi infrastruktúra fejlesztése lesz, de cél a PTE regionális és nemzetközi szerepének erősítése is.Az egyetem sajtónyilvános eseményein ritkán felbukkanó Barna Zsolt nem kívánt szóban nyilatkozni a Telexnek, és Kutas Istvánhoz, az MBH kommunikációs ügyvezető igazgatójához irányított minket. Mivel elsősorban a PTE számára előnyös feltételekről volt szó, megkérdeztük, miért jó ez a megállapodás a banknak. Kutas szerint a dolgozóikat a PTE tréningjeire küldhetik, így akkreditált képzést kaphatnak, de fontos szempont az is, hogy közelebb kerülhetnek a tehetséges munkaerőhöz. "Ha részt tudunk venni projektekben, akkor elképzelhető, hogy bankként, finanszírozóként is részt tudunk venni ezekben" - tette hozzá.Arra a kérdésünkre, hogy a személyi összefonódások miatt nem merülhetnek-e fel érdekellentétek, akár összeférhetetlenség is, a kommunikációs igazgató azt válaszolta: elég szigorúan megírt együttműködési megállapodásról van szó, ami mindkét félnek előnyös lesz. Minderre pedig a társadalmi felelősségvállalási programjuk részeként tekintenek. Mivel a kuratóriumelnöki szerepéhez kapcsolódó kérdéseket is szerettünk volna feltenni Barna Zsoltnak, ezeket már írásban kellett eljuttatnunk az alapítványhoz.Az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány válasza szerint az együttműködés során "szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak a szereplőkre, amelyeket a vonatkozó jogszabályok, valamint a résztvevő szervezetek saját belső szabályozásai határoznak meg". Ezek alkalmazását külső hatóságok és a belső ellenőrző funkciók felügyelik. "Amennyiben összeférhetetlenség merülne fel, az érintett személy köteles ezt előzetesen jelezni a döntéshozók felé, és az adott döntéshozatalban nem vehet részt" - tették hozzá.Az említett mechanizmus működésére pedig példát is találtunk, hiszen az UQA kuratóriuma összeférhetetlenség tárgyában már hozott is egy Barna Zsolttal kapcsolatoshatározatotmárciusban. A bankigazgató-kuratóriumi elnök nem szavazott a Javaslat háromoldalú stratégiai keretmegállapodás elfogadására, pénzügyi szolgáltatásra adott indikatív ajánlat elfogadására című napirendi pontról. A másik négy kurátor teljes egyetértésben támogatta a javaslatot.Ez az összeférhetetlenség előrevetítette azt is, hogy Barna Zsolt aláírása nem is szerepelhet a dokumentumon, a kuratórium nevében Szili Katalin és Mikes Éva szignózott, a bankot Dobi Kitti humánerőforrásért felelős vezérigazgató-helyettes és Egerszegi Ádám általános vezérigazgató-helyettes, míg az egyetemet Miseta Attila rektor és Decsi István kancellár (és kurátor) képviselte.Ezek után kíváncsiak voltunk, hogy pontosan mi szerepelt a napirendi pontban, illetve milyen ügyekről volt még szó a kuratórium márciusi ülésén. Az elsősorban közpénzből gazdálkodó és közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) ülései, az ülések jegyzőkönyvei és a határozatoknem nyilvánosak, és az ülések dátumai is csak 2024 májusáig szerepelnek az oldalukon.Válaszában az UQA nem vitatta, hogy közadatokról van szó, de álláspontjuk szerint azok "kizárólag a vonatkozó jogszabályok szerinti közérdekű adatigénylés keretében adhatók ki", így több kérdésben is közérdekűadat-igénylést nyújtottunk be. Ezekre éppen a törvényi határidő lejártakor, 15 nap után érkezett válasz, igaz, nem minden kért dokumentumot kaptunk meg. A kekvák válaszadási gyakorlata egyébként erős szórást mutat: van, amelyik a kötelező minimumot betartva reagál a felmerülő adatigénylésekre, másokfurcsa hangulatú, személyes iratbetekintéstengedélyeznek csak - határidőn túl.Első kérdéseink után három héttel a PTE-t fenntartó alapítvány elküldte a megállapodás szövegét, de a napirendi pontokat már nem, ugyanis álláspontjuk szerint túl szűken határoztuk meg a kért adatok körét, valamint a végső döntés nem is azon a napon született, amit megjelöltünk. De, ahogy írtuk: az ülések időpontja csak 2024 májusáig érhető el az UQA oldalán.A megállapodásban - az egyébként is közölt részleteken túl - a szervezetek megegyeztek a kölcsönös védjegy- és logóhasználat kereteiről. Célként rögzítik az "UQA és az Egyetem pénzügyi működési hatékonyságának támogatását", de talán az "Innovatív, optimalizált banki szolgáltatások az Egyetem és az Alapítvány részére" meghatározás a legérdekesebb. Ezekről a célként meghatározott pontokról egyelőre keveset lehet tudni, de a jelek mégiscsak abba az irányba mutatnak, hogy a bank újabb intézményi vagy akár lakossági ügyfeleket szerezhet. Az alapítvány tekintetében könnyebb dolga lehet az MBH-nak, hiszen az alacsonyabb pénzforgalom és a beszerzési értékhatárok miatt könnyebb egy szolgáltatóváltás, azonban az egyetem és az OTP között kötött - és anyilvánosan elérhető dokumentumokszerint májusban lejárt - szolgáltatási szerződéshez hasonló új beszerzés már nyílt közbeszerzést igényel. Ilyen nyílt eljárásnak a nyomait egyelőre nem találtuk a közbeszerzési rendszerekben.Azátláthatatlan működésmellett, a felsőoktatásban zajló modellváltás egyik legnagyobb kritikája, hogy az egyetemeket, főiskolákat fenntartó alapítványok vezető testületeit az alapításkor pártpolitikai szempontok alapján töltötték fel a döntéshozók. A Qubit áprilisielemzése szerinta 21 közalapítvány 104 kuratóriumi helyéből 42-t töltenek be fideszes vagy NER-közeli tagok.Ez a PTE-t fenntartó UQA esetében még érdekesebben alakult, hiszen jelenleg három kormánypárti politikus (a KDNP-s Szili Katalin, a fideszes Decsi István és a szintén fideszes Mikes Éva) mellett Matolcsy György egyik unokatestvére, Szemerey Zoltán és a Mészáros Lőrinc bankáraként emlegetett Barna Zsolt kapott pozíciót. Tehát az UQA 100 százalékosan NER-kompatibilis személyekből áll.Barna már novemberi megválasztása előtt is kurátor volt a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítványban. Egyébként a hatályos szabályok szerint ez sem összeférhetetlen, azaz két felsőoktatási intézményt fenntartó vagyonkezelő alapítványában nyugodtan lehet egyszerre kuratóriumi tag és elnök ugyanaz a személy. Megkérdeztük azt is, hogy például az Európai Bizottság kifogásainak orvoslása érdekében változó jogszabályi környezet esetén melyik kuratóriumot választaná Barna Zsolt. "Az elnök döntését elsősorban az vezérelné, hogy melyik alapítvány tevékenysége szolgálja nagyobb mértékben a társadalmi hasznosságot" - írta válaszában az alapítvány.Nem mellesleg Decsi István, Pécs egykori fideszes alpolgármesterének egyetemi kancellári pozíciója sem összeférhetetlen a kuratóriumi tagsággal. Ahogy a korábbi kuratóriumi elnök Bódis Józsefbeosztott munkatársként is dolgozhatottaz egyetem egyik klinikáján és a humán reprodukciós intézetben, mindegyik helyen fizetést is felvehetett, miközben ő volt a főnökeinek a főnöke. Ráadásul Bódis még felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkárként vezényelte le a felsőoktatás modellváltását és éppen ebben az időszakban lett a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumának elnöke. Bódis a lemondása óta sem került messze az alapítványtól: novemberben elnöki főtanácsadó lett.Információink szerint Barna érkezésével megváltozott az UQA működése és a bankár valóban menedzserszemlélettel vezeti az alapítványt. Megkérdeztük azt is, hogy mit jelent a gyakorlatban a "piacosabb működés", ugyanis Bódis erre hivatkozva mondott le. A hivatalos válasz szerint "nem üzleti célú működést, hanem olyan strukturált, tervezhető és gazdaságilag is megalapozott döntéshozatalt, amely elősegíti az egyetem regionális és nemzetközi versenyképességét". Az alapítványnál úgy látják, hogy Barna Zsolt felkérése ebbe a szemléletbe illeszkedik: "szerepvállalása lehetőséget teremt arra, hogy több mint két évtizedes vezetői tapasztalatait, piaci szemléletét és kapcsolatrendszerét az egyetemi ökoszisztéma és a térség javára fordítsa". Minderre, úgy tűnik, egyre nagyobb szükség is lesz, ugyanis az alapítvány egy Pécs melletti gigantikus ipari park kialakításánakelőkészítő feladataitkapta meg a kormánytól.A széles körbenkommunikáltegyüttműködési megállapodáson, azóta már bejelentettMBH-ösztöndíjonés tízmillióstámogatásontúl más jelei is vannak, hogy a bank és az egyetem ügyei összekapcsolódtak. A PTE Közhasznú Felügyelőbizottságában leváltották Foltinné Götz Ágnest, aki két éve még az OTP Regionális Igazgatóságának ügyvezető igazgató-helyettesekéntírt aláegyüttműködési megállapodást a pécsi egyetemmel. A helyére Ginzer Ildikó, az MBH Bank sztenderd kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese került. A döntés hátteréről megkérdeztük az UQA-t is. A válaszuk szerint az egyéves mandátumi idő lejártával Foltinné megbízatása megszűnt, a meghosszabbításáról nem született kuratóriumi döntés. Ugyanakkor, a közhasznú felügyelőbizottság másik két tagja nem változott. Maradt a testületben a fideszes Rákossy Balázs is, akit márciusbanmenesztetteka Diákhitel Központ éléről.Ezeknél egyelőre sokkal láthatóbb változást hozott, hogy a PTE rektori hivatalának bejáratánál néhány hete felbukkant egy MBH-s bankautomata. Az egyetemet fenntartó alapítvány válaszából nem derül ki, hogy milyen együttműködés vagy bérleti szerződés keretében helyeztek pont ide egy ATM-et, de a berendezés információink szerint néhány napja már működik. Az alapítvány szerint mindez illeszkedik az MBH nagyszabású hálózatfejlesztési terveibe, aminek a keretében nemcsak ATM-ek, de "digitális ügyintézési pontok" is megjelentek "országszerte több egyetemen". A bankautomata elhelyezése kapcsán is közadatigénylést nyújtottunk be.A cikk szerzője a Pécsről szóló Mecseki Müzli hírlevél szerkesztője, amireitt lehet feliratkozni.
|
Mészáros Lőrinc bankja már a Pécsi Tudományegyetemen van
|
Barna Zsolt egy személyben a MBH Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója és az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának is az elnöke, de az egyetem szerint nem vesz részt a kettős szerepét érintő döntésekben. A PTE és az MBH kapcsolata nem szokványos, főleg ha a rektor arról beszél: ahonnan a pénz jön, onnan jön az ideológia. És a rektori hivatal bejáratánál néhány hete felbukkant egy MBH-s bankautomata.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/06/19/mbh-barna-zsolt-pte-uqa-kekva
|
2025-06-19 16:56:30
| true | null | null |
Telex
|
"A hétfőn elhangzott valótlan állításokkal szemben Novák Katalin ingatlanjainak száma nem emelkedett a záró vagyonnyilatkozatához képest. Azok ugyanazok az ingatlanok, amiket közéleti szerepvállalását megelőzően is tulajdonolt. Emellett az utóbbi időszakban több alkalommal elhangzottakkal szemben: nem élt a törvény adta lehetőséggel azaz az állam által biztosított rezidencián, hanem saját tulajdonú otthonában él és külön rezsitámogatást sem vesz fel" - válaszolta Novák Katalin titkársága a Telex kérdésére azután, hogy Magyar Péter aztállította, hogy a kegyelmi botrány miatt lemondott volt köztársasági elnöknek 27 ingatlana van.Novák lemondáskor tettzáró vagyonnyilatkozataszerint nyolc ingatlan van a birtokában:felerészben tulajdonosa egy XI. kerületi, 240 négyzetméteres háznak,egy 90 négyzetméteres lakásnak ésegy 50 négyzetméteres szegedi garázsnak.Van a XI. kerületben egy 56 négyzetméteres lakása,Szegeden egy 67,egy 166, illetveegy 174 négyzetméteres lakása,Balatonlellén egy 47 négyzetméteres üdülője is.Magyar a hétfői Magyarinfón tett említést arról, hogy Nováknak 27 ingatlana van. Itt mondta el véleményét arról is, hogy Novák továbbra sem válaszol a kegyelmi üggyel kapcsoaltos kérdésekre, így nem tudható, miért támogatta K. Endre kegyelmi kérvényét, akit azért ítéltek el, mert segítséget akart nyújtani a pedofil bűncselekmények miatt elítélt bicskei gyernekotthon igazgatójának abban, hogy a tanúk ne tegyenek terhelő vallomást."Aki tavaly február óta havi 5,7 millió nyugdíjat kap, az nem teheti meg, hogy nem válaszol az újságírói kérdésekre, továbbra is közszereplő. ... Menthetetlen és megmagyarázhatatlan az, hogy miközben majd' 3 millió honfitársunk él a létminimum alatt, aközben akár a plágium miatt, akár a kegyelmi botrány miat megukott volt köztársasági elnököknek a magyar emberek havona majd' 6 millió forintot fizetnek ki és emellett milliárdos villákban laknak, közpénzből épített és felújított villákban, a magyar emberelek fizetik az ő rezsijüket, három fős titkárságukat, házvezetőjüket, a sofrőrjüket a kocsijukat és még ki tudja mit. ... A leendő Tisza kormány kezdeményezni fogja a volt köztársasági elnököknek adott juttatások megszünetétését és felülvizsgálatát mert ez vállalhatatlan." úMagyar szerint, ha Novák "ha nem akar válaszoln ia kérdésekre, akkor ezt a százmillió forintot vissza lehet csengetni a kasszába, vissza lehet adni a magyar embereknek. Egyébként is, ha valakiben van egy kis tartás és gerinc, főleg, hogy ha 27 ingatlan van a nevén, akkor nem tart igényt élete végéig munka nélkül havi 5,7 millió forintra, rezidenciára, rezsitámogatásra titkárságra vagy éppen autóra."
|
Novák Katalin szerint nem igaz, hogy 27 ingatlana van, továbbra is csak nyolc
|
A kegyelmi ügy miatt lemondott államfő Telexnek küldött válasza szerint ingatlanainak száma nem változott záró vagyonnyilatkozata óta, bár Magyar Péter 27 ingatlanról beszélt.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/06/24/novak-katalin-szerint-nem-igaz-hogy-27-ingatlana-van-tovabbra-is-csak-nyolc
|
2025-06-24 16:04:16
| true | null | null |
Telex
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.