date
stringlengths 0
25
⌀ | description
stringlengths 0
6.64k
| is_hand_annoted
bool 2
classes | keywords
listlengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| newspaper
stringclasses 158
values | score
float64 0
0.01
⌀ | text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| title_score
float64 0
0.01
⌀ | url
stringlengths 14
272
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
null |
A Károli Gáspár Református Egyetem docensével, Irán-szakértővel beszélgettünk a pattanásig feszült közel-keleti konfliktusról, a reformista kormány és a vallási vezetés belviszályáról, a nagyhatalmakkal való viszonyról, elnyomott nemzeti érzésről, és persze a magyar szálról.
| true |
[
""
] | 0 |
Magyar Narancs
| null |
Magyar Narancs: Hamenei legfőbb vallási vezető "minimális büntetésnek" nevezte az október 1-jei Izrael elleni légitámadást, és arról beszélt, hogy "Izraelnek már nincs sok hátra". Hallottunk már ilyen szólamokat, de a helyzet minden eddiginél feszültebb.
Sárközy Miklós: Az iráni-izraeli konfliktus szintet lépett. Idén tavaszig példátlan volt a két ország közötti nyílt katonai művelet, most Irán kétszer, Izrael eddig egyszer belőtt a másik területére (lásd Idővonal című keretes írásunkat). Amikor Irán áprilisban 300 drónnal és rakétával támadta Izraelt, szerintem tesztelték a légvédelmet, vizsgálták, hol vannak rajta rések. Ez vörös vonal, mert eddig Irán kizárólag a proxijain keresztül támadta Izraelt. A mostani katonai akciók oka valószínűleg éppen az, hogy Irán nem tűri a proxijai meggyengítését.
Emellett az izraeli titkosszolgálati műveletek során fény derült Irán sebezhetőségére. Elképesztő, hogy Izrael mennyire bent van az országban. Az elmúlt hetekben olyan sikereket ért el, amelyekkel helyre tudta állítani a tavaly október 7. után megtépázott tekintélyét. Már korábban is volt példa hasonló akciókra, amikor megöltek iráni atomtudósokat, vagy pár évvel ezelőtt feltörték iráni börtönök kamerarendszerét - az Evinből, az iráni "Andrássy út 60."-ból szereztek felvételeket vallatásokról. Jelenleg olyan típusú, hosszú évekre visszamenő titkosszolgálati munka élesítése zajlik, amelyről fogalmunk sem volt.
MN: Gyorsan változnak az események; mi következhet most?
SM: Most mindenki azt latolgatja, hogy Izrael olyan mértékű válaszcsapással készül-e, mint Irán, ami súlyos eszkalációhoz vezetne, vagy célzottan lő néhány rakétát, és nem rombol le minden stratégiailag fontos ágazatot. Ekkor is kérdés, mit támad: nukleáris létesítményeket, energiaközpontokat, olajfinomítót, a Forradalmi Gárda bázisait? Vagy iráni politikai vezetők likvidálása, esetleg más titkosszolgálati akció várható? Könnyen lehet, hogy Izraelnek vannak Iránban "on the spot" kis csoportjai, toborozhattak embereket iráni ellenzéki paramilitáris csoportok, vagy az állammal elégedetlen etnikumok - kurdok, beludzsok, azeriek - közt is. Az iráni elit joggal pánikol, hogy mi van a telefonjaikban.
MN: Izrael most igyekszik felszámolni az Irán által pénzzel, fegyverrel támogatott bábszervezeteket. Mennyire hatják át ezek a proxik a környező országokat, és sikeres lehet-e ez a stratégia?
SM: Ezeket a milíciákat az iráni narratíva "az ellenállás tengelyének" nevezi: a libanoni Hezbollah, a palesztin Hamasz, a jemeni hútik, az Iszlám Dzsihád Irakban, Szíriában, mintegy tucatnyi szervezet tartozik ide. Az iráni katonai doktrína a védekező szerepüket hangsúlyozza, a proxik külső védelmi falként működnek, hiszen Iránnak nincs állandó szövetségese, sem a régióban, sem a világban. Alkalmi szövetségeseket alkalmi ügyekhez talál, Törökországot, Katart, esetleg Ománt, de ezek változnak. A síita félhold területén felfejleszti a síita orientációjú vallási szervezeteket, és magát síita Vatikánnak vagy anyaállamnak tekinti, amely felelősséget visel a világ összes síita közösségéért. A bábszervezeteket teljesen felszámolni nem lehet, de tartósan meggyengíteni igen. A síita világban jellemző a karizmatikus, imámszerű vezetők tekintélye, az irántuk való feltétlen bizalom. Izrael láthatóan kalkulál azzal, hogy az ellenfél fejének levagdosásával káoszt okoz.
|
"Iránban ma mély korrupciós és legitimációs válság van"
| null |
https://magyarnarancs.hu/kulpol/iranban-ma-mely-korrupcios-es-legitimacios-valsag-van-271764
|
2023-06-07 10:36:00
|
Ne fogadja el a kormányhivatal a budai hegyekben, a Normafánál tervezett legújabb lakópark-beruházás környezeti hatástanulmányát – kérte beadványában a hatóságtól az Élhető Hegyvidékért Egyesület. A civil szervezet közölte: ha kell, bírósághoz fordul.
| true | null | 1 |
Szabad Európa
| null |
Ne fogadja el a kormányhivatal a budai hegyekben, a Normafánál tervezett legújabb lakópark-beruházás környezeti hatástanulmányát – kérte beadványában a hatóságtól az Élhető Hegyvidékért Egyesület. A civil szervezet közölte: remélik, hogy meghallgatásra találnak, ha pedig mégsem, bírósághoz fordulnak.
Nemrég írtunk arról a közmeghallgatásról, amelyet Budapest egyik legzöldebb részén, a XII. kerület Natura 2000 védettségű területén (Budapest XII. kerület, Konkoly-Thege Miklós út 19/B, 9121/19. hrsz.) készülő, 78 lakásos lakópark miatt szervezett a környezetvédelmi hatóságként eljáró kormányhivatal. Az eseményen – annak ellenére hogy munkaidőben rendezték – sokan részt vettek a kerület lakosai közül. A megjelentek, köztük az eljárásban ügyfélként részt vevő Élhető Hegyvidékért Egyesület képviselői hosszasan sorolták az aggályaikat a 155 autót befogadó mélygarázzsal tervezett épületegyüttes miatt.
Ehhez kapcsolódóan: Az önkormányzat nyilatkozott, hogy nem nyilatkozik – Újabb nagyberuházás ellen tiltakoznak a budai hegyekben
Az egyeztetés végére úgy tűnt, a legtöbben a Pokorni Zoltán vezette önkormányzatot okolják a túl laza kerületi szabályok és a befektetői érdekek előtérbe helyezése miatt.
Mint korábbi cikkünkben megírtuk, a beruházás az Omega 99 Kft. érdekeltsége. A cég egyik tulajdonosa dr. Futó Péter György (Corvin-negyed, Etele Plaza stb.) és dr. Nyíri Viktor Dávid; mindketten szerepeltek már a leggazdagabb magyarokat soroló listákon. Részben ennek a cégnek az érdekeltsége a helyi önkormányzattól vett telken zajló tihanyi nagyberuházás is, amelyről korábban az Átlátszó számolt be.
Az Élhető Hegyvidékért Egyesület kormányhivatalnak küldött beadványa tulajdonképpen az egész környezeti hatástanulmányt kifogásolja. A dr. Balla Judit, az Élhető Hegyvidékért Egyesület elnöke által jegyzett dokumentum ezért arra kéri a környezeti hatóságként eljáró kormányhivatalt, hogy ne fogadja el a hatásvizsgálati dokumentációt.
Környezetbarát beállítottságú beruházó
A civil szervezet szerint nem igaz a hatástanulmány azon állítása, hogy a tervezett beruházás nem jár káros környezeti hatásokkal és hogy a beruházó kifejezetten környezetbarát beállítottságú. Kifogásolják többek között az olyan részleteket is, mint például azt, hogy „jelen fejlesztés azt kívánja megvalósítani, hogy a kiüresedett intézményi és természetvédelmi funkciót is megtöltse”. Szerintük ugyanis „egy ilyen léptékű lakópark sem az intézményi funkció, sem a természetvédelmi funkció betöltésére nem alkalmas, ez a kijelentés eleve értelmezhetetlen, és valószínűsíthetően ugyancsak a beruházás pozitív színben való feltüntetését szolgálja”.
Az aktivisták vitatják azt is, hogy „tapasztalat, hogy a természetvédelmi területen lakóknak a környezettudatosság életvitelük részévé válik, megőrizve annak környezeti állapotát”. Szerintük ugyanis „a XII. kerület természetközeli, felső részein az utóbbi években végbement beépítések tapasztalatai egyébként ezzel az állítással éppen ellentétesek: az új lakosok vélelmezett környezettudatosságát már az is megcáfolja, amilyen mértékben megnövekedett a kerületi utak forgalmi terhelése (az agglomerációs forgalom figyelembevétele nélkül is), holott az érintett területek többsége tömegközlekedéssel is jól elérhető, megközelíthető”.
Kivágnák a faállomány húsz százalékát
Kifogásolják azt is, hogy az új építkezések miatt évente átlagosan 450-500 fa kivágására kérnek engedélyt a kerületben (engedély csak a tíz centiméternél nagyobb törzsátmérőjű fák kivágásához kell, s még ez alól is kivételt jelentenek például a gyümölcsfák).
„Nagyon gyakran előfordul, hogy a kivágott fák pótlására a telken egyszerűen nem marad hely, ilyenkor kell fapótlás helyett úgynevezett fapótlási díjat fizetni, márpedig ez az összeg csak az utóbbi három évben összesen 222 millió forintot tett ki (forrás: a Hegyvidéki Önkormányzat közérdekű adatkikérésre adott válasza). Álláspontunk szerint ezek az adatok már önmagukban is megcáfolják a természet közelébe költözők környezettudatosságáról szóló állítást. Megjegyeznénk azt is, hogy véleményünk szerint egy valóban környezettudatos, természetvédő ember már eleve nem természetvédelmi területre épített, hatalmas lakóparkban vásárol lakást.”
Vitatják a terület jelenlegi roncsoltságára hivatkozó érvelést és azt az indokot, hogy „a környezeti hatások azért csekélyek, mert a beruházás területe elenyésző a Budai Tájvédelmi Körzet egész területéhez képest”. A civil szervezet szerint ugyanis ez a megközelítés végső soron a természetvédelmi területek teljes eltűnéséhez vezetne: lépésről lépésre fogyna el a védett terület, ha azon az alapon sorra engedélyt kapnának a káros hatású beruházások, hogy mindig csak egy elenyészően kis hányadot érintenek.
A kifogások között szerepel, hogy kivágnák a területen lévő faállomány húsz százalékát s hogy pontatlan számadatok szerepelnek a hatástanulmányban például a tervezett épületek területéről. A civil szervezet beadványa kiemelte azt a részletet is, hogy a hatástanulmány arra hivatkozik, hogy korábban iskola működött a területen, és a környezet igénybevétele szempontjából teljesen mindegy, hogy közösségi vagy magáncélt szolgáló beépítésről van-e szó. Az Élhető Hegyvidékért Egyesület szerint ugyanis más szempontok szerint engedélyezendő a környezet igénybevétele, ha közcélú vagy ha magáncélú beruházás a cél. A magáncélú, kizárólag magánérdekeket szolgáló beruházásoknál álláspontjuk szerint sokkal szigorúbb mérce alkalmazandó.
Vitatják azt a megállapítást is, hogy egy hatszintes építményekkel teljesen és szorosan körbezárt területen lehetséges lenne természetvédelmi szempontból értékes terület kialakítása, hiszen a talajt az alatta húzódó mélygarázs fölött alakítják ki, mesterségesen.
Többszörösen védett területen építkeznének
A beruházást ellenző civil szervezet emlékeztet: országos jelentőségű védett és Natura 2000-besorolású területről van szó. Szerintük egy ilyen területen már mérlegelésre is csak akkor kerülhetne sor beruházás engedélyezése kapcsán, ha az – például nyomós közérdekből – feltétlenül szükséges, és a beruházás máshol nem valósítható meg (például már meglévő, működő kórház bővítése stb.). Márpedig a most tervezett beruházás kizárólag magánérdekeket szolgál.
Az egyesület beadványa hangsúlyozza az építkezés miatt várható zaj- és forgalomnövekedést és a lebetonozott területek növekedésének környezeti (vízelvezetésre tett) káros hatását és a helyen élő növény- és állatfajok életterének jelentős csökkenését, tönkretételét.
„Határozottan visszautasítjuk az anyag azon állítását, hogy a Budai Tájvédelmi Körzet itteni része emberi jelenléttel már jelenleg is oly mértékben terhelt, hogy e tekintetben a lakóövezet kialakítása nem jelent jelentős többlethatást (143. oldal). A túraösvényeken kiránduló, a szabadban sportoló embereket olyan környezeti terhelésnek tekinteni, amelyhez képest elenyésző többletet jelent egy 78 lakásos, 155 férőhelyes mélygarázsos lakótelep létesítése, semmiképpen nem fogadható el. A kirándulók, sportolók jelenléte átmeneti, továbbá semmiféle zaj- és levegőszennyezéssel nem jár, szemben a lakópark jelentette szünet nélküli, zajjal, lég- és fényszennyezéssel járó emberi jelenléttel. A hivatkozott turisztikai terhelés ráadásul évszak-, napszak- és időjárásfüggő, míg a lakópark jelentette terhelés mindezekkel szemben változó intenzitású ugyan, de folyamatos.”
|
A kormányhivatalhoz fordult egy civil szervezet a Normafánál tervezett lakópark miatt
| null |
https://www.szabadeuropa.hu/a/a-kormanyhivatalhoz-fordult-egy-civilszervezet-a-normafanal-epulo-lakopark-miatt/32448563.html
|
null |
Vagyoni haszonszerzés céljából elkövetett embercsempészés bűntette miatt állított bíróság elé a Battonyai Járási Ügyészség egy 52 éves, Kolozsváron élő, Magyarországon büntetlen előéletű román állampolgárságú férfit, aki egy ukrán férfinak nyújtott segítséget a román-magyar államhatár engedély nélküli átlépéséhez.
| true |
[
""
] | 0 |
BEOL
| null |
A Békés Vármegyei Főügyészségen elmondták: a román férfi szeptember 9-én délelőtt előzetes telefonos egyeztetést követően egy nagyváradi hotelnél vette fel román honosságú személygépkocsijába az ukrán férfit. Elszállította a román-magyar államhatár közelébe, ahol a férfi kiszállt a gépjárműből és a zöldhatáron keresztül lépte át a határt. A terhelt ezalatt autójával a battonyai határátkelőhelyen jogszerűen belépett Magyarországra, majd az ukrán állampolgár által a telefonjára küldött koordináták alapján Battonya külterületére, egy erdő széli mellékúthoz ment. Újra felvette a férfit és elindult vele az ország belseje felé.
A Battonyai Határrendészeti Kirendeltség járőrei a kocsit a 4445. számú úton közúti ellenőrzés alá vonták; az ukrán állampolgár ennek során nem tudta hitelt érdemlően igazolni Magyarországon való jogszerű tartózkodását. A terhelt a férfit Battonyától Zágrábig szállította volna 800 euróért cserébe.
A bíróság a terheltet a Battonyai Járásbíróság 2 évi időtartamú, 4 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte és 4 évre kiutasította Magyarország területéről. Ezen felül elrendelte a bűncselekmény elkövetéséhez használt mobiltelefon elkobzását és kötelezte a terheltet 120 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére is. Az ítélet jogerős.
|
Nyolcszáz euróért csempészte át az ukrán férfit
| null |
https://www.beol.hu/helyi-kek-hirek/2024/09/nyolcszaz-euroert-csempeszte-at-az-ukran-ferfit
|
2018-05-17 13:51:26
|
Az Európai Bíróság sem foglalkozik Hernádi Zsolt elfogásával.
| true | null | 1 |
HVG
| null |
Az Európai Bíróságnak nincs joga dönteni, ha egy tagállami hatóság megtagadja az európai elfogatóparancs végrehajtását – erre az ítéletre tett javaslatot a luxemburgi testület főtanácsnoka. A virágnyelven megfogalmazott közlemény nagyon is konkrét esetet takar: a horvát hatóságok előbb 2013-ban, majd két évvel később adtak ki elfogatóparancsot Hernádi Zsolt Mol-vezér ellen a Mol–INA-ügyben, a magyar hatóságok mindkét esetben megtagadták ennek végrehajtását. Először azzal, hogy ugyanazon cselekmény miatt már büntetőeljárás indult Magyarországon, amelyet le is zártak – igaz, ebben Hernádi nem vádlott, hanem tanú volt. Másodszor pedig arra hivatkoztak, hogy nem áll fenn jogi lehetőség az üzletember letartóztatására vagy új eljárás megindítására.
A horvát bíróság azt kérdezte az Európai Bíróságtól, hogy meg lehet-e tagadni az elfogatóparancs teljesítését azzal, hogy a bűncselekmény miatt indított eljárást megszüntették. Maciej Szpunar főtanácsnok azonban azzal hárította el a döntést, hogy az ügy végeredményben nem az európai, hanem a magyar jog értelmezésére vonatkozik, ez viszont nem a horvát – vagy az uniós – bíróság feladata, hanem az elfogatóparancsról döntő, tehát ebben az esetben a magyar hatóságoké.
Azt azért hozzátette a főtanácsnok, hogy a tagállamok kötelesek dönteni valamennyi elfogatóparancsról, még akkor is, ha ugyanazon ügyben, ugyanarról a személyről már büntetőeljárás keretében határoztak már.
Fontos, hogy a főtanácsnok véleménye nem köti a bíróságot, ám szinte valamennyi esetben végül az indítvánnyal megegyező ítéletet hoz a testület.
Hernádi Zsoltot azzal gyanúsították meg a horvát hatóságok, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader horvát exkormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol–INA vállalat irányításában. A letartóztatási parancsot 2013-ban szökés veszélye miatt adták ki, a horvátok ugyanis úgy látják, a Mol-vezér nem akar megjelenni a horvát igazságszolgáltatás előtt.
Közben Magyarországon is eljárást indítottak ellene vesztegetés miatt. A pert a Mol korábbi vezető jogtanácsosa indította, mert szerinte Hernádi Zsolt horvátországi korrupciós ügye miatt jelentősen csökkent a vállalat részvényeinek értéke. A magyar bíróság azért hozott felmentő ítéletet, mert bebizonyosodott, hogy a pótmagánvádlót nem érte kár, ezért Hernádi bűnösségét nem is tárgyalták.
A Financial Times már akkor arról írt, hogy a per valójában trükk, mert egy felmentő ítélettel épp azt igyekeznek megakadályozni, hogy ugyanabban az ügyben más uniós tagállamok hatóságai is eljárjanak – vagyis semlegesítik az elfogatóparancsot.
|
Gazdaság: Újabb pofon a horvátoknak Mol-INA-ügyben
| null |
https://hvg.hu/gazdasag/20180517_Ujabb_pofon_a_horvatoknak_MolINA_ugyben
|
2008-08-15 00:00:00
|
A Pécsi Bányakapitányság a kiszabható maximális, 10 millió forintos bírsággal sújtotta az M6-os autópálya kivitelezőjét. A Mecsek Construction Group (MCG) később kíván reagálni a hírre.
| false |
[
"belföld"
] | 0 | null | 0 |
A Pécsi Bányakapitányság a kiszabható maximális, 10 millió forintos bírsággal sújtotta az M6-os autópálya kivitelezőjét. A Mecsek Construction Group (MCG) később kíván reagálni a hírre.
Az Új Dunántúli Napló híre szerint a bányakapitányság azért marasztalta el a
céget, mert azt követően is dolgoztatott a sztráda Szekszárd-Bóly-Pécs
szakaszának készülő alagútjainál, hogy azok egyike júliusban részben beomlott,
és a munkavégzést a hatóság megtiltotta.
Az egyik alagútban baleset is történt: betonvasháló dőlt egy munkásra, aki
életveszélyesen megsérült. A megbírságolt vállalat azt állítja, csak
kármentesítést végeztek – olvasható a baranyai napilapban.
Rakita András, az MCG főmérnöke azt mondta, csütörtökön este kapták meg a
bírságról szóló határozatot. Egyelőre azt nem kívánják kommentálni.
|
Megbüntették az M6-os kivitelezőjét
| 0 |
https://24.hu/belfold/2008/08/15/megbuntettek_m6_os_kivitelezojet
|
null |
A civil szervezet így nem tudja ellenőrizni az egy hónap múlva esedékes parlamenti választásokat.
| true |
[
""
] | 0 |
Magyar Hang
| null |
Választási célokat kitűző politikai entitássá nyilvánították a Transparency Internationalt (TI) Georgiában, így az nem vehet részt választási megfigyelőként az egy hónap múlva esedékes parlamenti választásokon.
A döntést a közvetlenül a miniszterelnökség alá tartozó Korrupcióellenes Hivatal hozta meg kevesebb mint két héttel azután, hogy a TI Georgia igazgatója, Eka Gigauri az Egyesült Államok szenátusának külügyi bizottsága előtt beszélt a civil szervezetek elleni törvényekről és más elnyomó eszközökről. A téma Georgiában nagyon aktuális a tavasszal elfogadott külföldi ügynöktörvény óta - utóbbi komoly tüntetésekbe torkollott és politikai válságba lökte az országot.
Többen úgy vélik, hogy az Amerikában elmondott kritikus beszédre történő válasz és büntető intézkedés a Korrupcióellenes Hivatal mostani döntése. Ben Cardin és Jeanne Shaheen demokrata, valamint Jim Risch és Pete Ricketts republikánus szenátorok egy közös nyilatkozatban fejezik ki aggodalmukat a TI Georgia ellen meghozott döntéssel kapcsolatban, és elfogadhatatlannak tartják, hogy a szervezet ügyvezető igazgatóját megbüntetik a külügyi bizottság szeptember 12-i meghallgatása során tett tanúvallomása miatt. - Ezek a civil szervezetek aktívan részt vesznek a közelgő georgiai választásokat megfigyelő missziók előkészítésében, de nem vesznek részt a választási versenyben - áll az említett szenátorok nyilatkozatában, amely a bizottság hivatalos honlapján jelent meg.
Ugyan a Transparency International keresetet nyújtott be a Tbiliszi városi bíróságon, de a bíróság nem függesztette fel a Korrupcióellenes Hivatal vezetőjének határozatát, így a politikai pártokra megállapított szabályozások vonatkoznak rájuk is. Ez külön választási alap létrehozására kötelezi őket, és többek között tiltja a külföldről kapott támogatások fogadását és felhasználását, de ugyanígy tiltja, hogy anyagi támogatást kapjon bármilyen szervezettől, beleértve a Georgiában bejegyzett szervezeteket is. A döntés következtében a civil szervezet 24 éves fennállása során most először nem tudja ellenőrizni a választásokat.
"A választásokat szervezetként nem tudjuk megfigyelni, de egyéni erőfeszítéseink folytatódnak", írta Eka Gigauri az X-en. - A miniszterelnökség által irányított Korrupcióellenes Hivatal mai határozata, amely a Transparency International Georgiat és igazgatóját választási célokat kitűző politikai entitássá nyilvánítja, túlmutat az alkotmányon és a nemzeti jogszabályok keretein és megmutatja a kormány félelmét a megfigyelő misszióktól. A kormány megkezdte az orosz törvénynek is nevezett külföldi ügynöktörvény betartatását - áll a több mint harminc szervezetet tömörítő "Az Én Hangom az Európai Uniónak" nevű koalíció nyilatkozatában.
A helyzet iróniája, hogy a Korrupcióellenes Hivatalt 2022 végén hozták létre az Európai Bizottság ajánlása nyomán. Fő célja a közintézményekben tapasztalható korrupció felderítése és a pártok gazdálkodásának ellenőrzése. Ellenzéki hangok már akkor bírálták ennek a hivatalnak a felállítását, mondván, hogy nagy valószínűséggel ellenük és a különböző civil szervezetek ellen fogják azt alkalmazni.
|
Politikai szervezetté nyilvánították Georgiában a Transparency Internationalt
| null |
https://hang.hu/kulfold/politikai-szervezette-nyilvanitottak-georgiaban-a-transparency-internationalt-168103
|
2015-04-08 00:00:00
|
„A háború az olyan, hogy vagy ez esik el, vagy az.” Ezt a jól ismert mondatot még Simicska Lajos mondta, amikor látványosan nekitámadt Orbán Viktornak.
| true | null | 1 |
Blikk
| null |
S most be is bizonyosodott: a vállalkozó nem beszélt a levegőbe, amikor konkrétan a háborút emlegette.
A harcban hadviselő felek, ellenségek állnak szemben. Pusztítják egymást, ahol érik, s lehetőleg ott kell a másikat ütni, ahol annak a legjobban fáj. Egy vállalkozónak a legérzékenyebb pontja a pénztárcája, és Simicskának az elbukott állami földjei százmilliós károkat okoznak. Viszont az üzletembert sem kell félteni. Ő a – persze csak magyar viszonylatban – népszerűnek tekinthető kormányfő hitelességét igyekezett aláásni, amikor azt állította: jó 25 évvel ezelőtt maga Orbán árulta el neki, hogy jelentenie kellene róla.
Hogy ki nyeri majd meg a döntő ütközetet, az nekünk, keményen dolgozó kisembereknek alighanem mindegy. Hiszen sem az eszközökben nem válogató hatalom nem lehet rokonszenves, sem a regnáló birodalom egykori zászlóhordozója, aki korábban az egyik fő kegyelt volt. Így mi csak azon reménykedjünk, ez a háború most más lesz, mint a többi. Mégpedig abban, hogy ezt a lakosság nem szenvedi meg.
Cikk: 1440 hektár állami földet vettek vissza Simicskáéktól
szerkesztő
|
Simicska - Orbán: Ki nyeri a háborút?
| null |
https://www.blikk.hu/aktualis/politika/simicska-orban-ki-nyeri-a-haborut/xs9ml85
|
null |
A szakértők szerint az ebből befolyó milliárdokat a vonat- és buszközlekedés fejlesztésére lehetne fordítani.
| true |
[
""
] | 0 |
economx.hu (napi.hu)
| null |
Egy friss tanulmány szerint az európai törzsutasokra kivetett adó évente 64 milliárd euró bevételt hozna, az utaslétszám csökkentésével lassíthatná a globális felmelegedést, a legtöbb ember számára pedig nem jelentene többletköltséget - ismertette a javaslatot a The Guardian.
A New Economics Foundation (NEF) és partnerszervezetinek elemzése szerint az új adó eredményeként egy éven belül 26 százalékkal csökkenne az utasok száma, ezáltal a repülőgépek szén-dioxid-kibocsátása 21 százalékkal csökkenhetne.
Az indítvány értelmében az utasoknak az első oda- és visszautazáson túl minden egyes további repülőút után többet kellene fizetniük.
"Jelenleg nem számít, hogy valaki évek óta először repül-e a családjához, vagy évente tizedszer repül a tengerparti luxusházába: ugyanannyi adót kell fizetnie a repülésért" - mondta el a lapnak Magdalena Heuwieser, a jelentés társszerzője. Ezt vennék figyelembe az új adónál, amely igazából az utasoknak csak kis részét érintené.
Az illeték a 12 hónapon belüli első oda- és visszautazás esetén nulla euróval kezdődne, és minden egyes oda- és visszautazás esetén 100 euróval emelkedne. A hosszabb távolságok és az első osztályú utazás esetén pedig felárat kellene fizetni.
Az AdaStone Law megvizsgálta az indítvány jogi vonatkozásait és arra a következtetésre jutott, hogy a javaslat az uniós és a nemzeti jogszabályok alapján megvalósítható, bár a szigorú adatvédelmi jogszabályok problémákat okozhatnak, amikor a jegyértékesítők megjelenítik az árakat az ügyfelek számára.
Az elemzések szerint a gazdagok lennének leginkább érintettek, mivel ők repülnek gyakrabban.
A felmérés szerint a 20 000 euró alatti éves jövedelemmel rendelkező háztartásoknak csak 15 százaléka repül annyit, hogy a javasolt illeték érintené, míg a 100 000 euró feletti jövedelemmel rendelkező háztartások 63 százaléka repül.
A jelentés úgy véli: egy uniós szintű adó ideális eszköz lenne a repülési ágazat növekvő környezetszennyezésének kezelésére, bár ehhez a tagállamok közötti egyetértésre lenne szükség, ami az adópolitikában különösen nehéz szokott lenni.
|
Törzsutas-adót vetnének ki a gyakran repkedőkre
| null |
https://www.economx.hu/gazdasag/klimavaltozas-repules-torzsutas-ado.798086.html
|
2019-09-06 00:00:00
|
Harmadik hidat ígért a Fidesz Szegednek - A kormány által támogatott jelölt egy két évtizedes hídtervet vett elő újra. Hódmezővásárhelynek viszont bérelhető elektromos közrollert ígérnek.
| true |
[
"semjén zsolt",
"karácsony gergely",
"koczka tibor",
"puzsér róbert",
"kecel",
"fidesz",
"szeged",
"nemesi pál",
"hódmezővásárhely",
"grezsa istván",
"belföld"
] | 0 | null | 0 |
Harmadik hidat ígér a Fidesz Szegednek
Kétszer két sávos autóúttal, gyalogos és bringás sétánnyal ellátott hidat épít a városnak Szeged független, de a Fidesz által támogatott polgármesterjelöltje, Nemesi Pál, ha megválasztják, tudósított a Szeged Ma. "A szegediek 17 év alatt csak ígéretet kaptak a harmadik Tisza hídra. Mi nem ígérünk, mi megépítjük a hidat, ezt garantálom" - mondta egy sajtótájékoztatón. Nemesi szerint a régóta vágyott harmadik Tisza-híd nem azért nem épült meg eddig, mert az ellenzéki Botka László által vezetett várost bünteti a kormányzat, hanem azért, mert az önkormányzat nem készítette elő megfelelően a beruházást. "Nem egyeztettek, nem volt együttműködés, nem volt közös munka és ütemterv sem. Ezt hiányolta a kormányzat" - állította.
Nemesi most azt mondta, ő már hetek óta egyeztet az illetékes államtitkársággal, és ennek alapján egy videót is bemutattak, ami a híd jóváhagyott látványtervét tartalmazta. Szegeden a várostól délre fekvő híd építése a 90-es évek óta napirenden van, már szerepelt az önkormányzat 2000-ben elfogadott fejlesztési koncepciójában is. Orbán Viktor 2010-ben, az akkori választási kampányban a következő ciklusra ígérte a megépítését, 2017-ben pedig a Modern Városok Program részeként tett ígéretet ugyanerre.
Elektromos rollerekkel hódítanák vissza Vásárhelyt
Grezsa István független, de a kormánypártok által támogatott hódmezővásárhelyi polgármesterjelölt bérelhető elektromosroller-flottát ígért a városnak a megválasztása esetén. Márki-Zay Péter polgármester kihívója a Délmagyar tudósítása szerint a művelődési ház előtt tartott sajtótájékoztatót, ahova ő maga is elektromos rollerrel érkezett.
"Szeretném Európa egyik legolcsóbban működtetett, 300 darabos elektromos roller flottáját a városba telepíteni. Több ponton lennének kölcsönzőhelyek. A bérelhető elektromos rollerekkel színesedne a közlekedési paletta. A fiatalabb, de a kevésbé fiatal korosztályok számára is lehetőséget jelentene. A rollereket akár egy okostelefon segítségével, QR kóddal is ki lehetne bérelni" - fejtette ki.
Grezsa a közrollereket azért tartja jó megoldásnak, mert Hódmezővásárhely nagyon nagy területű város, ahol éppen ezért autó nélkül nehéz eljutni egyik helyről a másikra. A tram-train szerinte segít majd ezen a problémán, ha 2021-ben elkészül, de kiegészítő megoldásokra is szükség van. A kampány idejére Grezsa csapata 12 rollert szerzett be, amit október 13-ig bárki ingyen kipróbálhat. A polgármester-jelölt azt reméli, hogy a rollerek a város jelképeivé válnak.
Újkígyósra ledobták a Semjén-Süli dupladinamitot
Olyannyira dübörög a kampány, hogy a miniszterelnök-helyettes a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszterrel tartott lakossági fórumot a Békés megyei városban. "A magyar kormány a tömeges migráció "menedzselése" helyett a magyar családokat, a város- és vidékfejlesztést támogatja" - írta Semjén, aki arra kérte az újkígyósiakat, hogy támogassák a kormánypártok és a helyi gazdakör jelöltjeit.
Harmadik sportcsarnok helyett CT-t fogunk venni
Konferenciát tartott a Baloldali Önkormányzatok Közösség, amelynek megnyitója után Karácsony Gergely, ellenzéki főpolgármester-jelölt azt mondta, hogy a 2018-as választások után az "utca hangja" kényszerítette ki, hogy összefogjanak az ellenzéki pártok. Sokféle választót kell képviselniük, a cél, hogy szolidárisabbak és zöldebbek legyenek a magyar városok - mondta. Tóth Bertalan MSZP-elnök ugyanitt arról beszélt, hogy a baloldali polgármestereknek lehet, hogy azt kell majd mondaniuk, hogy nem épül meg a harmadik a sportcsarnok az adott településen, hanem inkább CT-berendezést fogunk vásárolni. A politikus szerint klímavédelem tekintetében is van felelőssége az önkormányzatoknak, és az is biztos, hogy a beruházásoknál nem kell jutalékot fizetni Mészáros Lőrincnek.
Búcsú a Fidesztől
Hivatalosan is kizárták a szombathelyi Fideszből Koczka Tibort, a város kormánypárti alpolgármesterét. "Nem én hagytam cserben a szombathelyi Fideszt, hanem a szombathelyi Fidesz hagyta cserben szeretett városunkban a konzervatív szavazókat és a polgári értékeket" - írta Koczka, aki október 13-án függetlenként elindul a választáson, ahol egyébként az ellenzék polgármesterjelöltjének is lehet esélye. Koczka és a Fidesz kálváriájáról itt írtunk bővebben.
A fülükön keresztül is hazudnak?
Minden főpolgármester-jelölt kap pár percet a köztévében, ezúttal Puzsér Róberten volt a sor, aki egyébként éppen ezen a napon gyűjtötte össze az indulásához szükséges aláírásokat. Puzsér Fábián Barna riporternek azt mondta, hogy ebben a tévében az adófizetők pénzéből egész évben hazudnak, mire Fábián megpróbálta visszautasítani.
Jó formán levegővétel nélkül! A fizika törvényeit meghazudtolóan képesek hazudni. Nem tudom, hogy csinálják! A fülükön keresztül?
- vágott vissza Puzsér. (via 444)
Orbánozása ellenére maradhatatott a Fideszben
Öt éve jelent meg egy hangfelvétel a Magyarnarancs.hu-n, amelyen Haszilló Ferenc cigányozik, zsidózik, fideszesezik, de még orbánozik is! A politikust a Fidesz lemondásra szólította fel, kezdeményezték is a kizárását, a folyamat azonban az országos elnökségnél megakadt, és Haszilló most ismét elindul Kecel polgármesteri székéért a Fidesz-KDNP támogatásával. Kósa Lajos azt írta a Hvg.hu-nak, hogy szerint mindez azért történhetett, mert a politikus rendezte viszonyát a cigánysággal - írtuk ebben a cikkünkben.
Autópálya-matricát minden siófokinak!
A balatoni településen ellenzékben van a Fidesz, nem csoda hát, hogy a kormánypárti jelölt - ha ígéretekről van szó - alaposan megnyomta a kampányceruzát. Gruber Attila programja azt mondja, hogy minden siófoki kapjon autópálya-matricát az önkormányzattól, amíg elkészül az elkerülő út. Mellesleg felhívja a figyelmet, hogy aki Orbánt támogatja, az most nem dönthet "Gyurcsány embere", a jelenlegi független polgármester Lengyel Róbert mellett. (via)
|
Harmadik hidat ígért a Fidesz Szegednek
| 0 |
https://index.hu/belfold/2019/09/06/semjen_karacsony_onkormanyzat_puzser_koczka_szombathely_kecel
|
2021-06-15 00:00:00
|
Jön a Novavax Covid-vakcina – más a hatásmechanizmus - Véd a brit variáns ellen is.
| true |
[
"novavax",
"koronavírus",
"vakcina",
"tech-tudomány",
"ce femina",
"ce napi"
] | 0 | null | 0 |
Június 14-én (hétfőn) jelentette be a Maryland állambeli székhelyű amerikai, Novavax nevű vakcinagyártó, hogy Covid–19 elleni védőoltása túl van a klinikai III-as fázisú vizsgálatokon, és hatásosnak, biztonságosnak, valamint jól tolerálhatónak bizonyult.
A PREVENT–19 nevű vizsgálatba 29 960 beteget vontak be 119 klinikán az Egyesült Államok és Mexikó területén, és a végleges eredmények szerint az oltás 100 százalékban védelmet nyújtott a középsúlyos, súlyos, valamint halálos lefolyású Covid ellen,
míg az enyhe esetek ellen 90,4 százalékban védett meg a vakcina. Gregory M. Glenn, a vállalat kutatási és fejlesztési részlegének igazgatója szerint ez fontos lépés annak irányába, hogy a teljes földkerekség leküzdje az új típusú koronavírus által okozott világjárványt. Ez különösen annak fényében igaz, hogy a kevésbé fejlett országok még alig kezdték meg oltási kampányukat, így a világ jelentős részén még mindig nagy gondokat okoz a járvány.
A 10 milliárd dolláros program
A Novavax-projektet a még Donald Trump elnöksége idején elindított Operation Warp Speed elnevezésű kezdeményezés támogatta. A program összesen mintegy 10 milliárd dollárjába került az amerikai adófizetőknek, és az elinduláskor Trump még abban reménykedett, hogy az első vakcinák már az elnökválasztás idejére elkészülnek. Ez végül nem valósult meg, az első amerikai gyártók, a Pfizer és a Moderna, még Trump elnöksége idején ugyan, de csak decemberben kapták meg az engedélyeket. Most pedig úgy tűnik, hogy jókora késéssel, de végül a Novavax is leszállítja majd a beígért oltásokat. Ez egyébként a cégre eddig nem volt jellemző, mivel a Novavax több fontos kórokozó, például a Zika- és Ebola-vírus ellen is próbálkozott vakcina fejlesztésével, de a termékig eddig nem jutott el. Ezért a Covid-vakcina-projekt kezdetén, fogalmazzunk így, meglepő volt a teljes programon belül a Novavax részére folyósított 1,6 milliárd dolláros állami támogatás.
Nagyon véd
A vizsgálat tehát felnőtt- és időskorú páciensek körében lezárult már, de a 12–18 évesek vizsgálata továbbra is folyik, 2248 résztvevővel. A vizsgálatnak külön jelentőséget ad, hogy a megfigyelések január 25. és április 30. között történtek, amikor a fertőzések túlnyomó részét a brit B.1.1.7 variáns okozta, de terjedőben volt több egyéb mutáns is. Így tehát bebizonyosodott, hogy az oltás ezek ellen is véd. Érdekes adat továbbá, hogy a vakcina a magas rizikójú csoportokban is jelesre vizsgázott: a 65 év felettiek, krónikus betegségben szenvedők, valamint a koronavírus-fertőzésnek fokozottan kitett csoportokban is 91 százalékos védelmet nyújtott. A vakcinát kifejezetten jól tolerálták a vizsgálatban részt vevők. A leggyakoribb oltási reakció a beadás helyén tapasztalt érzékenység vagy fájdalom, illetve gyengeség és fejfájás volt, ami legkésőbb 3 nap alatt valamennyi páciensben elmúlt. Ezek a tünetek azonban a placebocsoportban is hasonló gyakorisággal fordultak elő.
Más a hatásmechanizmus
Az oltás mesterséges, ún. rekombináns, illetve nanorészecske-technológiával elállított tüskefehérjét tartalmaz, tehát a számunkra jelenleg elérhető vakcináktól eltérően sem mRNS (Pfizer, Moderna), sem DNS (AstraZeneca, Janssen, Szputnyik), sem pedig teljes, elpusztított vírus (Sinopharm) nincs benne. A tüskefehérjén kívül tartalmazza a Novavax szabadalmazott, szaponinalapú adjuvánsát is a vakcina által kiváltott immunreakció felerősítésének céljából. Ehhez lényegileg hasonló módszeren alapuló vakcinát fejleszt a Glaxo és a Sanofi Pasteur együttes erőkkel, ami azonban még csak a klinikai II. fázist fejezte be.
A szerző allergológus és klinikai immunológus szakorvos.
(Borítókép: Novavax-laboratórium 2020. március 20-án. Fotó: Andrew Caballero-Reynolds / AFP)
|
Tech-Tudomány - Jön a Novavax Covid-vakcina - más a hatásmechanizmus
| 0 |
https://index.hu/techtud/2021/06/15/jon-a-novavax-covid-vakcina---mas-a-hatasmechanizmus
|
null |
Amióta elindultak a menetrendszerinti járatok a pécsi repülőtéren, az önkormányzati cég titkolta a járatokkal kapcsolatos adatokat üzleti titokra hivatkozva.
| true |
[
""
] | 0 |
bama.hu
| null |
Korábban sem volt teljesen világos, hogy mégis miért titkolódzik a pécsi repülőteret irányító Dragovácz Márk, hiszen a pécsi önkormányzat és a magyar állam tartja valójában lélegeztetőgépen a pécsi repülőteret, hiszen több száz millió forintnyi támogatást nyújtanak az adófizetők pénzéből. Közismert, hogy az állam egymilliárdot fizetett a kormányt ekéző baloldaliaknak a reptér többségi tulajdonáért néhány éve, a vásárlás után pedig évente 150 milliós támogatást nyújtott, amihez még az önkormányzat további 50-60 milliót tett hozzá. Az idei esztendőben pedig ezeket a támogatási összegeket is már bőven túlszárnyalták, ebben az évben már a Pécs-Pogányi Repülőteret Működtető Kft. azzal is számolt, hogy összesen közel 400 milliós dotáció érkezik majd a számlájára.
Ilyen közpénzeső után elvárható igény lenne az a pécsiek részéről, hogy tájékoztatást adjon a cégvezetés arról, hogy a menetrendszerenti járatok kihasználtsága hogyan alakul, és a veszteségek - ha ez valóban így van - finanszírozását kinek kell állnia. Csakhogy négy hónapja várjuk a választ erre a kérdéskörre, hiszen májusban Dragovácz azt közölte,
hogy repülőjáratok töltöttségével kapcsolatban a légitársaság és saját üzleti érdekeinkre hivatkozva - nem áll módunkban információkat szolgáltatni. A járatokhoz kapcsolódó gazdálkodási eredménnyel kapcsolatos információkat fenti okokból szintén nem kívánjuk megosztani
Csepegtetnek
A gazdálkodás eredményéről ugyan most sem nyilatkoztak, de néhány adatot kénytelenek voltak közölni, hiszen mint az önkormányzati költségvetésből finanszírozott cégnek a 2024-es költségvetés első éves teljesítéséhez beszámolót kellett leadnia. Ebben pedig már nem tudták megkerülni a kérdéskört, igaz pontos adatokat a járatokat illetően nem közöltek, hiszen minden nemzetközi utasforgalmat beleszámítottak városházára a leadott számsorba.
A beszámoló szerint a június havi adatok szerint a nemzetközi utasok száma emelkedett 2554 főre, ami májusihoz (1499) képest is több lett. Megjegyzik, hogy a reptér kihasználtsága (utasok/befogadóképesség) elérte a 29,7 százalékot. A nemzetközi érkező és induló utasok száma (a személyzetet is beleszámítva) az idei évre tervezett 1500-hoz képest június végére elérte az 5938-at - közölték.
Ezekből az adatokból viszont az nem derül ki pontosan, hogy ebből hányan lehetettek azok, akik az új menetrendszerinti járatokat vették igénybe, s hányan azok, akik amúgy különgépekkel, sportrepülőkkel érkeztek. Úgy számolhatunk, hogy az idei évre tervezett 1500-as utasszám lehet az, amellyel alapban, a menetrendszerinti járatok nélkül is számoltak, így talán nem tévedünk sokat, amennyiben 4500 utassal kalkulálunk, ha az új szolgáltatást igénybe vevőket összesíthetjük.
|
Reptér: hány százalékos a kihasználtság?
| null |
https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/09/repter-pogany-harminc-szazalek-kihasznaltsag
|
2023. 08. 19. 00:00:00
|
A gyermek apjának büntetése elvileg akár a 12 évet is elérheti.
| true |
[
""
] | 0 | null | 0 |
A gyermek apjának büntetése elvileg akár a 12 évet is elérheti.
Nem kétséges, hogy Magyarországon a leghíresebb védett állat a szerencsétlenségére ide vándorolt svájci farkas. Már akkor megmozgatott ötvenezer, petíciót aláíró embert, amikor még semmit nem lehetett tudni arról, valójában mi történt vele. Most pedig, amikor már mind a rendőrség, mind az ügyészség közleményéből kiderült valamiféle "tényállás", magyarán, hogy nagyjából ki, kik, mit vagy miket tettek, egy félreértés kezdett elterjedni. De lássuk először, milyen történet került nyilvánosságra.
"Az egyik gyanúsított a 9 éves gyermeke felügyeletét rábízta a másik gyanúsítottra abból a célból, hogy Hidasnémeti külterületén vadászatot folytassanak. Ehhez a férfi az általa engedéllyel tartott vadászfegyverét a kisfiú rendelkezésére bocsátotta. Miközben a gyerek felügyeletét a másik gyanúsított látta el, a gyermek lelőtte a 250 ezer forint értékű farkast. Ezt követően az állat tetemét egy kocsiba tették, a négyezer euró értékű jeladóját levágták és a folyóba dobták" - mondta el a Borsod Vármegyei Főügyészség sajtószóvivője. A Miskolci Törvényszék szóvivőjétől pedig a 24.hu. megtudta, hogy az ügyben eljáró nyomozási bíró mindkét gyanúsított letartóztatását harminc napra elrendelte. A törvény szerint első lépésként ennyi időre szól az előzetes, amit az esettől függően utána vagy meghosszabbítanak, vagy megszüntetnek.
De miért is foglalkozunk ismét a svájci farkas ügyével? Mi az a félreértés, ami ezt indokolja? Az a tévhit kezdett elterjedni, hogy azért "találták ki", hogy a gyerek lőtte le a farkast, mert a 9 éves kisfiú nem büntethető. Vagyis így akarják "elsikálni" az ügyet: ha egyszer a gyerek a "tettes", akkor nincs is ügy, mindenki megúszhatja.
Csalódást kell okoznom mindazoknak, akik ez esetben valamiféle fondorlatra vagy kamura gyanakodnak.
A felnőtt gyanúsítottak ugyanis jogilag többszörösen rosszabb helyzetbe kerültek így, mintha valamelyikük sajátkezűleg lőtte volna le a farkast.
Amikor még sem a közvélemény, sem a rendőrség egyetlen részletet sem tudott arról, hogy mi és hogyan történt, mindössze annyit, hogy a jeladó nem ad jelet, azaz valami történt a farkassal, akkor természetkárosítás miatt rendelték el a nyomozást. Ezt a Büntető törvénykönyv alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti.
Akkor azonban, amikor az apa a vadászként engedéllyel tartott vadászpuskáját odaadta a 9 éves gyerekének, ezzel a mozdulattal egyszerre több bűncselekményt is megvalósított. Talán nem is kell nagyon indokolni, hogy egyfelől - a gyanú szerint - elkövette a kiskorú veszélyeztetésének bűntettét, amiért alapesetben egytől öt évig terjedő szabadságvesztés jár. Emellett az, aki engedéllyel tartott lőfegyverét engedéllyel nem rendelkező személynek átadja, bűntett miatt kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a nyomozás eddigi adatai szerint az apánál jóval több lőfegyvert és lőszert találtak, mint ez az engedéllyel tartott puska.
Az nem derül ki az eddig hézagosan ismertetett történetből, vajon az apa jelen volt-e akkor, amikor a gyerek kilőtte a farkast. Annyit lehet csak tudni, hogy az ő kocsijával vitték el a megölt védett állat tetemét. Ha jelen volt, bűnös a természetkárostásban is, amit "közvetett tettesként" követhetett el. A közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény tényállását a gyermekkora miatt nem büntethető személy felhasználásával valósítja meg. (Vannak a közvetett tettességnek más esetei is, de itt most csak erről lehet szó.) A hivatalos közleményben viszont az is szerepel, hogy az apa a másik férfira bízta a gyerek felügyeletét, ebből következően lehetséges az is, hogy ő csak utóbb érkezett a helyszínre. Ettől függetlenül a farkas szállításával is megvalósíthatta a természetkárosítást: az is elkövető, aki a védett egyedet "jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az ország területére behozza, onnan kiviszi, azon átszállítja, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja".
Noha már többet tudunk a történtekről, mint áprilisban, amikor a svájci farkas eltűnt, még mindig csak feltételes módban mondhatunk bármit arról, hogy ki milyen bűncselekménnyel gyanúsítható. Egyelőre ugyanis kevés információt hoztak nyilvánosságra, és feltételezésem szerint a nyomozás érdekében még egy ideig be kell érnünk ennyivel. Jelenleg még azt sem tudjuk, hogy mi történt a farkas tetemével.
Azt viszont az eddig közöltekből már tudhatjuk: a kilőtt farkast "feltették az apa tulajdonát képező autóra, és az apa ezt követően levágta a tetemről a 4000 euró értékű jeladót, amelyet a Hernádba dobtak". Ebből pedig az következik, hogy az apa a gyanú szerint elkövette a jelentős kárt okozó rongálás bűntettét is, ami egytől öt évig terjedő szabadságvesztésbe kerül.
Arról sem tudunk pontosan semmit, vajon a kisfiú apja tudta-e előre, hogy milyen vadászatra indul a fia és az a személy, akire rábízta a kisfiú felügyeletét. Pedig a büntetőjogi minősítés szempontjából ez sem közömbös.
E sok bizonytalanság mellett annyit állíthatunk, hogy az apa sokkal több és súlyosabb bűntettel gyanúsítható, mintha ő maga lőtte volna le a farkast.
Hasonló a helyzet azzal a gyanúsítottal is, akire a kisfiút rábízták. Ő bizonyosan jelen volt, amikor a gyerek lelőtte a farkast, és mert ő volt megbízva a gyerek felügyeletével, ő is elkövette a kiskorú veszélyeztetését amellett, hogy nagy valószínűséggel közvetett tettese a természetkárosítás bűntettének is. Mint ahogy nem kizárt, hogy a jelentős értékű rongálás is felróható neki, akár mint társtettes, esetleg bűnsegéd, de erről sem tudunk még részleteket. Márpedig az ő majdani büntetése szempontjából ennek nem csekély jelentősége lesz.
Mindebből jól látszik, hogy mindkét gyanúsított jogilag rosszabb helyzetbe került amiatt, hogy a gyerek húzta meg a ravaszt. Ha a gyanúsításban szereplő bűncselekményeket egy bizonyított tényállás alapján megállapítja majd a bíróság, mindkettőjükre úgynevezett halmazati büntetést kell kiszabni. Méghozzá úgy, hogy a büntetési tételek közül a legsúlyosabbat kell alapul venni, és annak a felső határa a felével emelkedik, ám nem lehet mechanikusan összeadni a halmazatban lévő büntetéseket. Nem bonyolítanám tovább, elég ehhez annyi, hogy
a gyermek apjának büntetése elvileg akár a 12 évet is elérheti, míg a másik gyanúsítotté attól függ majd, hogy pontosan milyen cselekményekben találják bűnösnek.
Ha az ő terhére "csak" a kiskorú veszélyeztetését és a természetkárosítást lehet megállapítani, halmazati büntetésének maximuma akár hét és fél év is lehet.
Ezeket a lehetséges büntetéseket csak azért írtam le, hogy eloszlassam a korábbiakban említett tévhiteket. A gyanúsítottak nemhogy megúsznák a felelősségre vonást azért, mert a gyerek nem büntethető, ellenkezőleg, sokkal több súlyos bűncselekménnyel lettek gyanúsíthatók. Ha nem ez lett volna a célom, felelőtlenség lenne egy nyomozás kezdeti szakaszában büntetésekről beszélni anélkül, hogy ismernénk a bizonyítékokat, a pontos tényállást, a gyanúsítottak előéletét, személyi körülményeit, indítékait és még oly sok egyéb tényezőt, amit majd a bírónak figyelembe kell vennie.
|
Sokkal rosszabb helyzetbe kerültek a svájci farkas kilövését egy gyerekre terhelő gyanúsítottak
| 0 |
https://24.hu/belfold/2023/08/19/svajci-farkas-kilovese-gyerek-gyanusitottak-buntetojog-felelosseg
|
2021-11-10 10:31:34
|
Nem nagyon számított az elmúlt harminc évben, hogy rászorulóknak megy-e a lakhatási célú állami pénz. A lakhatás ügyének nem is volt elfogadott, átfogó koncepciója az utóbbi évtizedekben. Bérlakásrendszerre túl kevés ment, a kormányzati döntések jelentős része a tehetősebbeknek kedvez. Jelentés készült a rendszerváltás óta eltelt 30 év lakhatási folyamatairól.
| true | null | 1 |
Telex
| null |
2021. november 10. – 10:19
„Eladó” molinó egy budapesti lakáson 2020 októberében – Fotó: Ajpek Orsi / Telex
351
A rendszerváltás után növekedtek az egyenlőtlenségek a lakhatás területén.
A megfizethetőség nem javult érdemben.
A lakhatási válság mélyülésének legfőbb oka a magántulajdonhoz jutás túlzott támogatása.
A köztulajdonú és nonprofit formák (pl. bérlakásrendszer) súlyosan alulfinanszírozottak.
A lakáspolitikai döntések jelentős része a tehetősebbeknek kedvez.
Ezek a legfőbb megállapításai a 2021-es, lakhatási szegénységről szóló Habitat for Humanity-jelentés harmadik fejezetének, ami a „Lakhatási közpolitikák és a lakhatás megfizethetősége az elmúlt három évtizedben” címmel jelent meg. A jelentés szerzői a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítói, Czirfusz Márton és Jelinek Csaba. A tanulmány elérhető itt.
A rendszerváltás előtt az állami szerepvállalás a lakhatás területén a korábbi időszakokhoz képest jelentősen nőtt. A Kádár-korszakban az egyik legfontosabb társadalompolitikai alapvetés a „lakáskérdés” megoldása, a lakások számának növelése és minőségük javítása volt. 1990-ben kétmillió fölé nőtt a Kádár-korszakban épült lakások száma, ennek ellenére szakértői becslések szerint
'90-ben még mindig 2-3 millió embert érintett a lakhatási szegénység, ami máig nem csökkent érdemben.
Az első Orbán-kormány még nem irtózott a bérlakásépítéstől
A rendszerváltás után megváltozott a lakhatás politikai súlya. Az önkormányzatok feladatul kapták a lakásproblémák kezelését, de ehhez nem kaptak elegendő pénzt a kormányzatoktól, az önkormányzati bérlakásszektor máig komoly gondokkal küzd, a forráshiány miatt a települések/kerületek döntő többségében nem tudja megfelelően betölteni a funkcióját.
A magyar állam a rendszerváltás utáni években visszafogta lakáscélú kiadásait, az állami lakásépítés gyakorlatilag megszűnt. Az évekig tartó sodródás után a '90-es évek második felében indult el tudatosabban a lakásfinanszírozási lehetőségeket segítő állami intézmények létrehozása. Akkor indult be az államilag támogatott lakás-takarékpénztári rendszer (1996) és a jelzálogalapú lakáshitelezés (1998), amelyek megágyaztak a rendszerváltás utáni első lakáspiaci fellendülésnek, miután a lakásépítések száma 1999-ben érte el évtizedes mélypontját.
A jelentésben azt olvashatjuk, hogy az első Orbán-kormány a rendszerváltás után először próbálkozott a lakáspolitika egységesebb kezelésével. Az új intézkedések (államilag támogatott lakáshitelek, magánlakás-építés támogatása adókedvezményekkel, panelfelújítási program) kulcsszava az öngondoskodás lett. A kedvezményezettek a (felső) középosztály tagjai voltak, azon belül is a fiatal családok, ami hozzájárult a lakhatási szegénységben élők jelentés részének társadalmi leszakadásához. Ugyanakkor az első Orbán-kormány volt az, amely a rendszerváltás után először támogatta az önkormányzati bérlakások számának növelését: három év alatt vásárlásokkal és építésekkel 11 ezer bérlakással bővült a drasztikusan lecsökkent állomány.
A tehetősebb rétegek az államilag támogatott hitelekkel, majd a (később sokszor drasztikus eladósodáshoz vezető) devizahitelekkel javítani tudták a lakáshelyzetüket, a társadalom nagyobb része azonban továbbra sem tudott jobb lakhatási helyzetbe kerülni. 2002-től aztán a baloldali kormányok idején továbbra is a magántulajdon-szerzést támogatták, és a lakhatási szegénységet érdemben nem kezelték.
Valamennyire azért próbálták szociálisan érzékenyebbé tenni a lakáspolitikai eszközök egy részét, például a szocpolt, a magánlakás-építéshez kötődő állami támogatásokat és adókedvezményeket. A lakásszegénységben élők számára megemelték a lakásfenntartási támogatást, valamint bevezették az adósságcsökkentési támogatást, 2007-től szociálisan célzottá tették a lakossági gázártámogatást. 2002 és 2008 között pedig majdnem 200 ezer háztartást érintett az egyre bővülő panelprogram, kezdetben hazai, majd uniós forrásból.
A 2008–2009-ben induló gazdasági válság hatásait tompítani próbálták a kilakoltatási moratóriummal, a végtörlesztéssel, az árfolyamgáttal és a Nemzeti Eszközkezelő programmal. A hitelválságot kezelő beavatkozások nagy része az eleve tehetősebbeket segítette. A lakásszegénységben élőket célozta az Eszközkezelő felállítása, amely több mint 30 ezer lakás állami megvásárlásával a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb állami bérlakásbővítő intézkedése volt az Orbán-kormány részéről.
Ismét a (felső) középosztálybelieknek kedveztek a döntések
2010 után több olyan támogatás is megszűnt (vagy szűkült a hozzáférés), ami a lakásszegénységben élőket segítette: ilyen volt a szocpol (megszűnt), a lakásfenntartási támogatás (szigorítás), az adósságcsökkentési támogatás (szigorítás) és a gázártámogatás (felváltotta a „rezsicsökkentés”). „A nemzeti együttműködés rendszerének szegényellenes politikai hozzáállását példázza a hajléktalan embereket és a hajléktalanságot kriminalizáló szabályozások alkotmányos szintre emelése” – olvasható a jelentésben.
A 2010-es évek második felében indult a rendszerváltás utáni második lakáspiaci fellendülés. Új formában bevezettek részben korábban is ismert lakáspolitikai eszközöket: a családi otthonteremtési kedvezményt (csok), a babaváró hitelt és az otthonfelújítási támogatást.
Ezek az intézkedések a (felső) középosztálybeli, többgyermekes családokat támogatják leginkább; a lakhatási szegénységben élők helyzetét rendszerszintűen figyelmen kívül hagyja a kormány. A lakáspolitikát a magántulajdonra épülő lakásrendszer védelme, a köztulajdonú vagy nonprofit bérlakásszektor elvi alapokon történő elutasítása jellemzi.
Nem volt elfogadott, átfogó koncepció
A lakásügynek az elmúlt három évtizedben nem volt a súlyának megfelelő képviselete a kormányzaton belül – írták. A lakásügy helyettes államtitkári szinten jelenleg a pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkárhoz tartozik, akinek 14 pontban felsorolt feladataiból pusztán egy kapcsolódik a lakásügyhöz.
Az elmúlt három évtizedben egyik kormánynak sem volt elfogadott, átfogó lakáspolitikai koncepciója.
A kormány által jelenleg otthonteremtési programnak nevezett csomag pusztán lakáspolitikai eszközök együttese, megalapozó stratégia, valamint átfogó, nyilvános hatásvizsgálata nélkül. Célok hiányában nincs mihez mérni a lakáspolitikai eszközök hatásosságát. A lakáspolitika egyedüli „sikerkritériuma” az elmúlt három évtizedben lényegében végig az volt, hogy minél több pénzt költsön el a kormány lakástámogatási célra. Az, hogy ezek a források hogyan hasznosulnak, vagy elérik-e a lakásszegénységben élőket, nem merült fel megfontolandó szempontként.
Nem igazán számított, hogy rászorulóknak megy-e a pénz
A jelentés szerzői megnézték azt is, hogy a lakhatásra fordított állami kiadások mekkora részét költötték el szociális, rászorultsági alapon a döntéshozók az elmúlt három évtizedben. A köztulajdonú lakásokra költött pénz például szociálisan célzott támogatásnak mondható, hiszen így elsődlegesen rászorulók számára biztosítanak lakhatást. Az önkormányzati bérlakások építésére és fenntartására fordított pénz tehát ide sorolható, csakúgy, mint a devizahitelesek megmentését célzó, 36 ezer rászoruló háztartást elérő Nemzeti Eszközkezelő Program. Mindezekre összesen közel 1700 milliárd Ft-ot fordított az állam az elmúlt harminc évben.
Az állam lakáscélú kiadásainak gerincét azonban olyan támogatások adták, amelyek lakástulajdonhoz kapcsolódó, szociálisan nem célzott támogatások (pl. szocpol, csok, kamattámogatott hitelek). Ezeknél nem nézik, hogy az illetőnek valóban szüksége van-e az állami pénzre, vagy anélkül is lenne lehetősége lakóingatlanhoz jutni. Harminc év alatt több mint 8700 milliárd forintot költött el így az állam, vagyis sokkal többet, mint a szociális alapon elköltött 1700 milliárd. (Ezek a 2020-as árakra átszámolt, azaz az inflációt is figyelembe vevő összegek.)
Mennyire megfizethető a lakhatás?
Mint a jelentés készítői írták, nehéz hosszú távon is érvényes mutatószámokat találni a lakhatás megfizethetőségét illetően, ezért több megközelítésben vizsgálták a témát, kitértek a lakásvásárlás és -bérlés megfizethetőségére, a rezsire, a lakáshitelekre és a kilakoltatásokra is.
Az jól látszik, hogy az elmúlt harminc évben válságidőszakokban javult a lakásvásárlás megfizethetősége, a gazdasági szempontból felívelő időszakokban viszont romlott. Nagyon lényeges megállapítás, hogy
az alacsonyabb lakásárakat és a megfizethetőbb lakhatást lakásépítésekkel nem lehet elérni.
Az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején az újlakás-építések megduplázódtak, a lakásvásárlások száma emelkedett, bővültek a lakástámogatások, miközben a megfizethetőség romlott. A 2010-es évek második felétől a lakástámogatások és a jövedelmek növekedtek, az Orbán-kormányok különböző eszközökkel igyekeznek élénkíteni az újlakás-építést, viszont a lakásárak megfizethetősége romlik.
A lakhatási költségek megfizethetősége azonban javult az alacsonyabb jövedelműek körében az elmúlt időszakban. Az Eurostat definíciója szerint a lakhatás akkor megfizethető, ha egy háztartás a jövedelmének kevesebb mint 40 százalékát költi lakhatásra. Az évezred elején még a társadalom legszegényebb ötödébe tartozók 40 százaléka, a 2010-es évek végén már csak a 20 százaléka költötte a jövedelmének több mint 40 százalékát lakhatásra. Így a 2010-es években a lakhatási költségek megfizethetősége javult a legszegényebb háztartásokban.
A 2010-es évek második felében valamennyi jövedelmi csoport körében javultak egyes energiaszegénységi mutatók, ami elsősorban a rezsicsökkentésnek köszönhető. Azonban a mindenkori kormányok az egyszerűbb, rövid távon politikai haszonnal kecsegtető energiaárakba való beavatkozást részesítették előnyben a hosszabb távon energiamegtakarítást jelentő programokkal szemben. Az európai uniós és a hazai klímacélok teljesítése viszont nehezen összeegyeztethető a rezsicsökkentés alapgondolatával – írták.
A lakást bérlők körében más megfizethetőségi problémák jelentkeznek, mint a tulajdonosok körében. A piaci lakbérek például sokak számára nem megfizethetőek, a 2010-es években a magánbérleti piacon nagyjából kétszeresükre emelkedtek a lakbérek.
A lakáshitelek területén javulás van, hiszen a 2010-es évek közepén százezres nagyságrendben nem tudták törleszteni a lakáshiteleiket a háztartások, az évtized végére viszont már csak a magyar lakosság 2 százalékának voltak hitel- és lakbérhátralékai a gazdasági növekedésnek és a szigorúbb hitelezésnek köszönhetően.
A kilakoltatások száma csökkent a 2008–2009-es válság időszakához képest, a 2010-es évek második fele óta évente 3000-3500 ilyen intézkedés van, azaz átlagosan mindennap majdnem 10 embert kilakoltatnak.
Több bérlakás kellene
A fejezet három fő megállapítást tesz a rendszerváltás utáni három évtizedes időszakról:
A korábbi évtizedekhez, illetve társadalmi jelentőségéhez képest a lakáspolitika sokat veszített a súlyából, és egy töredezett, többféle logika által megtépázott beavatkozási területté vált, amely nem reagál érdemben a különböző társadalmi csoportok – és különösen a szegények – lakásproblémáira.
A lakhatás területén növekedtek az egyenlőtlenségek; a lakhatási válság a rendszerváltás óta elmélyült, a lakhatás megfizethetősége nem javult érdemben, több szempontból romlott.
A lakhatási válság mélyülésének legfőbb oka a magántulajdonhoz jutás túlzott támogatása, a köztulajdonú és nonprofit lakhatási formák súlyos alulfinanszírozottsága, továbbá a lakáspolitikai beavatkozások jelentős részének a tehetősebbekre való célzása.
Ezek alapján javaslatokat is megfogalmaztak a szerzők.
Átfogó, a szakma bevonásával elkészült kormányzati lakáspolitikai koncepcióra van szükség, amely kijelöli a hosszú távú kereteket.
Elengedhetetlen a lakásügy önálló képviselete kormányzati szinten: a lakáspolitikának legyen önálló államtitkára, aki érdemi módon képes alakítani a lakáspolitikát.
A lakástámogatási eszközök legyenek kiszámíthatóak, a jogszabályok ne változzanak három-négy havonta. Tartozzon hozzájuk átfogó és nyilvános monitoringrendszer, illetve működésüket rendszeresen értékelje független hatásvizsgálat.
A köztulajdonú lakásvagyont bővíteni kell, ezzel párhuzamosan a magántulajdont támogató források jelentős csökkentésére van szükség.
Közép- és hosszú távon a lakások tulajdonviszonyainak jelenlegi arányait is radikálisan módosítani kell ahhoz, hogy a köztulajdonban lévő és nonprofit bérlakásszektor érdemi bővítésével hosszú távú megoldások születhessenek a lakhatási szegénység tartós mérséklésére.
A rezsiköltségek megfizethetőségét hosszú távon biztosítani szükséges. Ennek helyes eszköze nem a rezsicsökkentés, hanem az energiaszegénység kezelése. A rezsiköltségek megfizethetőségét hosszú távú, szociálisan célzott megoldásoknak kell szolgálniuk.
A jelentést bemutató rendezvényen Kováts Bence, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársa beszélt arról, hogy mire számíthatunk a következő harminc évben a lakhatási lehetőségekkel kapcsolatban, és arról is, milyen változásokra lenne szükség.
Az egyenlőtlenségek növekedni fognak.
Az ingatlan mint befektetés szerepe növekedni fog.
Emelkedni fognak az energiaárak.
Szélesedni fog az a városokhoz közeli agglomerációs gyűrű, ahol romlik a lakhatás megfizethetősége.
Magyarországon jelenleg a legkisebb a kihelyezett lakáshitelek GDP-arányos összege az EU-ban, és a hitelezésre a jövőben is oda kell figyelni, mert a szabadjára engedett lakáshitelezés rontja a megfizethetőséget és növeli a kockázatokat.
Korlátozni kellene az ingatlanspekulációt. Korlátozni kell azoknak a tevékenységét, akik befektetési céllal vesznek lakást.
A nonprofit lakásszektor szerepét növelni kellene.
Változtatni kell a lakástámogatási rendszeren. Most nagyon magas jövedelmekkel is igénybe lehet venni állami támogatásokat.
Jobban kell érvényesíteni a területi szempontokat. Például a nagyobb városokban és főként Budapesten igaz az, hogy a csok és a kamattámogatott hitelek inkább a befektetők malmára hajtják a vizet, de ez vidéken, kisebb településeken nem feltétlenül igaz.
Partnereinktől
|
Nem éppen azokat segítették lakhatásban, akik tényleg rászorultak volna
| null |
https://telex.hu/gazdasag/2021/11/10/lakhatas-megfizethetoseg-elmult-harminc-ev-habitat-for-humanity
|
2015-04-13 00:00:00
|
Hónapok óta nem tett senki állampolgársági esküt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Dombrádon, holott korábban erről rendszeresen adott hírt a település polgármesteri hivatala. Az Index szerint ennek az az oka, hogy korábbi írásaikat követően több hivatalnok ellen is eljárás indult, mivel alapos a gyanú, hogy közreműködtek a gyorsított honosítási eljárás során orosz és ukrán állampolgárok "magyarosításában". A lap korábban arról írt, hogy ezres nagyságrendben, maffiaszerűen osztják a határon túl a magyar állampolgárságot erre szerveződő bűnszervezetek.
| true | null | 1 |
ATV
| null |
Lebuktak a honosítással mutyizó hivatalnokok
| null |
http://www.atv.hu/belfold/20150413-lebuktak-a-honositassal-mutyizo-hivatalnokok
|
|
2016-07-01 00:00:00
|
Az orosz külügyminiszter szerint egyetértenek a törökökkel abban, kik a terroristák.
| false |
[
"oroszország",
"terrorizmus",
"törökország"
] | 0 | null | 0 |
Az orosz külügyminiszter szerint egyetértenek a törökökkel abban, kik a terroristák.
Törökország és Oroszország készen áll arra, hogy együttműködjön a terrorizmus elleni harcban – mondta az orosz külügyminiszter.
Szergej Lavrov bejelentette: Szocsiban, a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés külügyminisztereinek tanácskozásán feltámaszthatják az orosz-török terrorellenes közös bizottságot. Szerinte Törökország és Oroszország között egyetértés van abban, hogy mely csoportok minősülnek terrorszervezetnek, így a két ország együttműködése gyümölcsöző lesz.
A tavaly novemberben megromlott török-orosz viszony ezen a héten kezdett helyreállni, miután Erdogan török államfő bocsánatot kért a szíriai-török határon tavaly novemberben lelőtt orosz harci repülőgép miatt. Csütörtökön Vlagyimir Putyin eltörölte a Törökországba irányuló turizmust korlátozó rendeletet, és a gazdasági szankciók feloldásáról is elkezdenek tárgyalni. (Anadolu)
|
Még pénteken újraalakulhat az orosz-török terrorellenes közös bizottság
| 0 |
http://24.hu/kulfold/2016/07/01/meg-penteken-ujraalakulhat-az-orosz-torok-terrorellenes-kozos-bizottsag
|
2012-04-04 00:00:00
|
Három könnyű győzelem - Santorum Wisconsinban is bukott, innen már szinte lehetetlen felállnia.
| false |
[
"rick santorum",
"mitt romney",
"republikánus",
"előválasztás",
"wisconsin",
"maryland",
"washington dc",
"Külföld"
] | 0 | null | 0 |
Nem sikerült megfékeznie Mitt Romney lendületét egyetlen megmaradt riválisának, Rick Santorumnak. Az eleve nem volt kérdés, hogy Washington, DC-ben és Marylandben az establishment jelöltje nyer - DC-ben Santorum a szavazólapon se volt, itt Romney 70,2 százalékot szerzett, Marylandben 49,1-et, míg Santorum csak 28,9-et.
Az egyetlen izgalom Wisconsin volt, Romney ugyanis eddig nem szerepelt jól a republikánus anyaország, a középnyugat Mississippin túli államaiban. Wisconsinban azonban kedvezőek voltak az előjelek, és bár Santorumnak szokás szerint sikerült felülteljesítenie a közvélemény-kutatók előrejelzésén, így is komoly verést kapott.
Romney 42,5-37,6 arányú győzelme papíron nem tűnik olyan magabiztosnak, de az állam nyolc kongresszusi választókerületéből hatot megnyert, így a 36 megszerezhető küldöttből 30 őt támogatja majd az elnökejlölő gyűlésen.
Az este legizgalmasabb kérdése az volt, hogy működhet-e a szélsőliberális demokraták Operation Hillarity hadművelete, amire a balos fészek Madisonban volt a legnagyobb esély. A szélsődemokraták ugyanis itt is azt tervezték, hogy átszavaznak Rick Santorumra, győzelemhez segítve ezzel Romney riválisát. Hogy valami hasonló történhetett, azt bizonyítja, hogy Romney végül szűk 750 szavazattal nyert csak a megyében, pedig az urbánus körzetek papíron neki kedveznek. De győzött, és a végén csak ez számított.
|
Három könnyű győzelem
| 0 |
http://index.hu/kulfold/usa/feher_haz/2012/04/04/harom_konnyu_gyozelem
|
2014-05-16 09:54:00
|
Százféle indokkal – miért nem indultak vizsgálatok egyes áfacsalásgyanús ügyekben
| true | null | 1 |
atlatszo.hu
| null |
Az Átlátszó birtokába került dokumentumok azt mutatják, igen változatosak azok az indokok, amelyek alapján az adóhatóság egyes vezetői megakadályoztak kapcsolódó vizsgálatokat. Azon esetleg lehet vitatkozni, hogy a központosított ellenőrzésért felelős főigazgató, Somos Katalin túllépte-e hatáskörét akkor, amikor a NAV elnöke helyett személyesen döntött bizonyos vizsgálatok megtagadásáról. De hogy egy főosztályvezető döntsön a NAV elnöke helyett, az önmagában is rámutat a kiemelt adózókkal és ügyekkel foglalkozó főigazgatóságon meghonosodott sajátos viszonyokra. Márpedig, mint látni fogjuk, a KÜIG felszámolása körüli időkben szinte napi gyakorlattá vált, hogy az elnök helyett egy főosztályvezető döntött egyes vizsgálatokról.
A H.O.S.E. Bau Kft-nél 2010-ben utólagos áfa-ellenőrzést rendelt el a Központosított Ellenőrzési Szakterület Nemzetközi Ellenőrzések Osztálya. Az ellenőrzés lezárultával született elsőfokú határozata ellen a cég képviselője fellebbezést nyújtott be. Az elsőfokú határozat – a fellebbezés tényéből következően – a cég szempontjából negatív megállapítást tartalmazott. Ennek nyomán a másodfokú adóhatóság új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú hatóságot, azzal, hogy ellenőrizze azokat a társaságokat, amelyeket a H.O.S.E. bankszámlája alapján azonosítottak mint a cég üzletfeleit. A másodfokú határozat az új eljárás feladatául szabta, hogy a kapcsolódó vizsgálat tárja föl, hogy az azonosított társaságok és a vizsgált H.O.S.E. Bau között a vonatkozó számlákon feltüntetett gazdasági események valóban megtörténtek-e, vagy fiktív ügyletekről van szó. (Az ellenőrzés az adott esetben más igazgatóságok illetékességi körébe tartozó üzleti partnerekre történő kiterjesztése a kapcsolódó vizsgálat.)
Az eljáró revizor azonban erre hiába kért engedélyt: az ügyben döntő Kedves Lászlóné főosztályvezető szerint ugyanis nem állnak fönt a központosított ellenőrzés elrendelésének jogi feltételei. A főosztályvezetői elutasítás lényegében azt mondja, hogy értelmezése szerint központosított ellenőrzés lefolytatására csak akkor van lehetőség, ha az ellenőrzés alá vont cégnél is fennállnak az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozó feltételei: vagyis ha az ellenőrzés talál egy céget, amelyiknél azt valószínűsíti, hogy színlelet szerződések alapján, fiktív ügyletekért számlázott, akkor a számla befogadóját a központosított ellenőrzés nem vizsgálhatja – noha ezt egy "sima" adóellenőrzés során is megteheti a revizor.
A H.O.S.E. partnereinél így az ellenőrzés elmaradt – pedig a cégnél valami biztosan nem stimmelt. A nyilvánosan hozzáférhető adatokból az látszik, hogy a cég ténylegesen mindössze másfél évig működött – erre az időszakra esik az APEH-vizsgálat is -, ezalatt 260 millió forintos árbevételt ért el, azaz ilyen értékben bocsájtott ki számlát. A bevételi oldallal szemben közel ekkora összegű kiadás állt. 2009-től viszont – a nyilvános gazdálkodási adatok szerint – egyik napról a másikra megszűnt a cég gazdasági tevékenysége. Ezzel egy időben a társaságot eladták, az új tulajdonosa 2009 elejétől egy bizonyos M. Zoltán lett – M. úr egy Mórahalomhoz közeli, csak földúton megközelíthető, igen szerény tanyán él. Tavaly januárban aztán végelszámolás kezdődött a cégnél, ami decemberben felszámolássá alakult. A semmiből jött cég tehát a soha ki nem vizsgált ügyletekkel együtt hamarosan végképp eltűnik a süllyesztőben.
Ugyancsak indokolatlannak találta a főosztályvezető asszony a kapcsolódó vizsgálat lefolytatását az egyik legnagyobb vagyonvédelmi cég ellenőrzéséhez kötődően. A revizorok a vizsgálat során arra jutottak, hogy fennáll a gyanúja annak, hogy a céggel kötött alvállalkozói szerződések egy része színlelt szerződés, ezért kezdeményezték a vizsgálat kiterjesztését a teljes alvállalkozói láncra. (A vagyonvédelmi és biztonsági szektor a feketegazdaság által legfertőzöttebb területek egyikének számított az adott időszakban.)
A vizsgálni kívánt alvállalkozói lánc tagjai közül azóta több is felszámolás alatt áll – kapcsolódó vizsgálat viszont nem volt, mivel "Önmagában az, (...) hogy fenti társaságoknál az elszámolt alvállalkozói teljesítmény részaránya magas, nem valószínűsíti a társaságok fiktív működését. A központosított ellenőrzés elrendelését valószínűsítő körülményt, vagy kockázati tényezőt nem tártam fel (...) Fentiekre tekintettel a vizsgálati kérés iratanyagát visszaküldöm." – zárul az irat, amelyet szintén nem a hivatal elnöke, hanem Kedves Lászlóné főosztályvezető írt alá. Az iratanyag visszaküldése pedig azt jelenti, hogy az alvállalkozói szerződések "valóságtartalmát" nemcsak a központosított ellenőrzés szervezete, de a területileg illetékes igazgatóságok sem vizsgálták.
Nem tartotta indokoltnak vizsgálat elrendelését a már emlegetett főosztályvezető abban az esetben sem, amikor a központosított ellenőrzés egy tipikusnak tűnő "körhintacsalás" gyanúja alapján akart vizsgálódni egy magyar autóalkatrész-kereskedő és román partnere vonatkozásában. Az előzetes (cél)vizsgálat megállapításai szerint számos körülmény tette kétségessé a két cég közötti ügyletek valódiságát: a román cég ügyvezetője egy magyar férfi, aki a munkahelyétől 500 km-re él, ráadásul a személyazonosságával kapcsolatban is kétségek merültek föl; a román adóhivatal – a "véleményes javaslat" szerint- jelezte a magyar kollégáknak, hogy szerintük szervezett és pontosan koordinált adóelkerülésről van szó, melyben az érintett magyar cég szerepe nem teljesen tisztázott. Ezek alapján kérte a Kiemelt Ügyek Igazgatósága a központosított ellenőrzés elrendelését, azaz a román társaság vizsgálatának kezdeményezését, mert álláspontjuk szerint így lehetne tisztázni a magyar fél szerepét.
Az elutasító válasz indoklása viszont azt mondja, hogy "(...) az ellenőrzést megalapozó, legalább a valószínűség szintjén álló ok hiányában, pusztán adatszerzés vagy tájékozódás céljából központosított ellenőrzést nem lehet elrendelni." A román adóhatóság véleménye, a román cég állítólagos magyar ügyvezetője körüli ellentmondások, úgy látszik, nem alapozták meg kellően a csalás valószínűségét.
Még meglepőbb egy másik, szintén román céggel kapcsolatos elutasítás. 2010 végén kezdeményezte a központosított ellenőrzés elrendelését a területért felelős igazgató a Frauenbach s.r.l. Magyarországi Fióktelepe ügyében. A cég főtevékenysége feketeszén-bányászat (!) volt, de mellesleg foglalkozott számítástechnikai alkatrészek importjával is. Az alapeljárás megállapította, hogy a Frauenbach nagy összegű számlákat fogadott be két magyarországi cégtől, majd azokat továbbszámlázta egy svájci cégnek, ám az ügyletek mögött valós árumozgás nem volt.
Az APEH Központi Hivatalának Hatósági Főosztálya ennek megállapítása után az ügyet áttette a központosított szakterület illetékes osztályához, és arra utasította, hogy tárja fel a gazdasági folyamatok teljes láncolatát. A revízió ennek érdekében kezdeményezte a központosított ellenőrzés engedélyezését, melynek keretében vizsgálni kívánta a fuvarozó és vámügyintéző cégek dokumentumait is: így lett volna megállapítható, hogy ténylegesen merre járt és hol kötött ki az áru. "(...)fel kell térképezni az áruk szállításának, átrakásának körülményeit, a szállítást végző járművekhez kapcsolódó okiratokat, a számlák valódiságát, az alkalmazott adókikerülő megoldásokat és a nem valós ügylettípusokat."- összegzi a "véleményes javaslat". A főosztályvezetői szintről érkező megtagadás szerint azonban a láncolat feltárása érdekében a vizsgálatba bevonni kívánt céggel kapcsolatban "Kockázatelemzésünk során (...) kiemelt kockázatot nem tártunk fel."
Vagyis, bár a revízió – az utasításnak megfelelően – a teljes láncolatot próbálta feltárni, az áru útjának egyik fontos állomását jelentő cégnél levő dokumentumokat nem vizsgálhatta, mert egy főosztályvezető szerint maga a cég nem jelent kiemelt kockázatot. Egyébként azóta az ügyben szereplő cégek mindegyike szerepel a NAV százmillió feletti adóslistáján, tehát nyilván nem kispályás játékosokról van szó. Ornamentikus elem a történetben, hogy az egyik kft tulajdonjoga azóta egy olyan oroszlányi illetőségű nőhöz került, akinek a nevére százas nagyságrendben kerültek hasonló problémás cégek – többek között az itt tárgyalt ügyek egy másik szereplője is.
2011 elején vizsgálták volna a KÜIG revizorai az előző évek egyik legnagyobb cukros cégét: ez az a társaság, amelyik ugyan 2009 egyetlen negyedévben 2000 tonna kristálycukrot importált, de elvesztette az előző fél év teljes könyvelési anyagát. A revízió a cég állandó fuvarozójának vizsgálatát kezdeményezte, mondván, az iratanyag hiánya miatt a cég fuvarozási okmányaiból megállapítható, mely társaságokkal milyen ügyletei voltak a könyvelését elvesztő társaságnak. Somos Katalin főigazgató a javaslatot arra hivatkozva utasította el, hogy a fuvarozó cégnél "(...) a központi költségvetés bevételi érdekeit különösen veszélyeztető jogsértéseket nem tártunk fel.", illetve "(...) az ellenőrzést megalapozó, legalább a valószínűség szintjén álló ok hiányában központosított ellenőrzést nem lehet elrendelni." (A cukros cég egyetlen évnyi tényleges működés után csendben meg is szűnt.)
Egy másik ügyben – mint egy korábbi cikkünkben megírtuk – az volt az elutasítás indoka, hogy a vizsgált ügylet értéke mindössze 14 millió forint – igaz, mint később kiderült, az ügyletben részt vevő cégek több száz millió forint adót tüntettek el.
A tranzakcióban résztvevő felek közül csak az egyik esetében állnak fenn a jogi feltételek; az ügylet volumene jelentéktelen; a szomszéd ország adóhatóságának jelzése nem jelent elégséges okot; a vizsgálni kívánt közreműködő jó adózó; az ügylet (önmagában) nem veszélyezteti a költségvetés bevételi érdekeit – fenti vezetői érvek alapján felmerül a kérdés: ha ennyiféle indok alapján lehetett megtagadni a vizsgálatok kiterjesztését, vajon milyen esetben lehetett lefolytatni azt?
Tovább a NAV-dossziéra
|
Százféle indokkal - miért nem indultak vizsgálatok egyes áfacsalásgyanús ügyekben
| null |
https://atlatszo.hu/2014/05/16/szazfele-indokkal-miert-nem-indultak-vizsgalatok-egyes-afacsalasgyanus-ugyekben/
|
2015-04-09 18:46:00+02:00
|
Légicsapást mértek a Szaúd-Arábia vezette katonai szövetség repülőgépei csütörtökön a védelmi minisztérium épületére a jemeni fővárosban, Szanaában, amelyet a síita húszi felkelők és szövetségeseik tartanak ellenőrzésük alatt - számoltak be róla helyi szemtanúk.
| false |
[] | 0 | null | 0 |
Légicsapást mértek a Szaúd-Arábia vezette katonai szövetség repülőgépei csütörtökön a védelmi minisztérium épületére a jemeni fővárosban, Szanaában, amelyet a síita húszi felkelők és szövetségeseik tartanak ellenőrzésük alatt - számoltak be róla helyi szemtanúk.
Légicsapás érte a védelmi minisztérium épületét a jemeni fővárosban. A helyi lakosok azt is elmondták, hogy a szaúdiak vezette koalíció repülőgépei bombázták a húszik szövetségesének számító, Ali Abdalláh Száleh korábbi jemeni államfőhöz hű köztársasági gárda egyik támaszpontját Szanaa déli részén, valamint a hadsereg élelmiszer-ellátására szolgáló egyik épületet a főváros nyugati térségében. Szemtanúk szerint a gárda Szanaától északra fekvő Arhab településnél található támaszpontját, valamint a húszik fellegvárának számító észak-jemeni Szaadát is légitámadás érte.
Miközben a síita felkelők harcát Teherán támogatja, az Abed Rabbo Manszúr Hádi nemzetközileg elismert jemeni elnökhöz hű erőket a hattagú Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) segíti, amely Szaúd-Arábia vezetésével március 26. óta folytat légicsapásokat a húszik állásai ellen.
Eközben Julien Harneis, az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) jemeni képviselője Genfben arról számolt be, hogy a jemeni harcosok mintegy harmada kiskorú. A világszervezet adatai szerint a március vége óta dúló harcokban legkevesebb 77 gyermek vesztette életét, és további 44 megsebesült.
Csütörtökön a húsziknak sikerült bevenniük a dél-jemeni, szunnita többségű Atab városát, és több körülötte fekvő olajmezőt. Ugyanakkor a helyi törzsek több száz harcosa gyülekezett csütörtökön a település körül, hogy megtámadják a felkelőket.
Habár Jemen nem számít jelentős olajtermelő országnak, az olajkereskedelemből származó összegek korábban az állami bevételek mintegy 75 százalékát tették ki. A polgárháborús viszonyok miatt azonban jelentősen csökkent az olajtermelés: jelenleg naponta mintegy 100 ezer hordónyi nyersolajat hoznak felszínre az arab országban, miközben 2011 előtt ennek három-négyszeresét termelték ki.
|
Világ: Légicsapás érte a jemeni védelmi minisztériumot
| 0 |
https://hvg.hu/vilag/20150409_Legicsapas_erte_a_jemeni_vedelmi_miniszte
|
2008-01-30 00:00:00
|
Másodfokon tárgyalják a Globex-ügyet
| true | null | 1 |
Index
| null |
Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárást kért az ügyész a Globex-ügyben a Fővárosi Ítélőtábla szerdai másodfokú tárgyalásán. A 2006 decemberében kihirdetett elsőfokú ítélet szerint Postáné Vellai Györgyike első rendű vádlottat, a Globex egykori vezérigazgatóját két év hat hónap, Vajda László, másodrendű vádlottat, a cégcsoport egyik tulajdonosát pedig egy év nyolc hónap letöltendő börtönre ítélték.
Mivel a büntetésbe az előzetes letartóztatásban töltött időt is beszámítják, ezért az elsőfokú ítélet szerint sem az első-, sem pedig a másodrendű vádlottnak nem kellett börtönbe vonulnia.
A vád szerint értékpapírok kibocsátása, portfóliókezelés, illetve más ügyletek miatt 1996 és 1998 között sok száz kisbefektetőnek és több önkormányzatnak összesen több mint hatmilliárd forintos kárt okozó sikkasztást, hűtlen kezelést és tőkebefektetési csalást követtek el a vádlottak. A szerdai tárgyaláson az ügyész azt kérte, hogy a táblabíróság eljárási hibák miatt helyezze hatályon kívül az elsőfokú ítéletet, és utasítsa új eljárásra a Fővárosi Bíróságot.
|
Másodfokon tárgyalják a Globex-ügyet
| null |
https://index.hu/bulvar/hirek/340892/
|
2010-09-10 20:00:00
|
Magyarország elkötelezett támogatója Horvátország európai uniós felzárkózásának, s a remények szerint a jövő évi magyar uniós elnökség idején a csatlakozási tárgyalások befejeződnek - közölte Navracsics Tibor.
| true | null | 1 |
fn.hu
| null |
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, igazságügyi miniszter egy zágrábi konferencián tartott felszólalásában emlékeztetett arra, hogy a NATO és az Európai Unió békét és stabilitást jelent a térségnek. Üdvözölte, hogy Horvátország jól áll a csatlakozási folyamatban, hogy az elmúlt öt évben az uniós jogharmonizációban jelentős előrelépéseket tett.
Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy Horvátország minél előbb teljes jogú tagja legyen az Európai Uniónak, ami a Nyugat-Balkán stabilitásának megteremtése szempontjából is jelentős lépés. A remények szerint a csatlakozási tárgyalások a jövő év első felében esedékes magyar uniós elnökség idején lezárulhatnak, és Horvátország belépésével 28 tagúra bővülhet az Európai Unió – jelentette ki Navracsics Tibor.
A zágrábi konferencián Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke egyebek mellett kijelentette: Horvátországnak nagyon határozott lépéseket kell még tennie a korrupció elleni harcban. Ha Horvátország demokratikus államot akar, akkor a legfontosabb a jogi feltételek megteremtése.
A Európai Bizottság alelnöke úgy ítélte meg, hogy a korrupcióellenes horvát hivatal jól végzi a dolgát, de nemcsak a korrupció ellen kell harcolni, lépéseket kell tenni a megelőzés érdekében is. Ezt szolgálja a politika és a gazdaság átláthatósága, fogalmazott, de további határozott lépések megtételét sürgette azzal, hogy Horvátországnak helye van Európában.
Jadranka Kosor horvát miniszterelnök kifejtette: egyetért azzal, hogy rendkívül fontos a korrupció elleni fellépés, és részletesen sorolta, hogy ennek érdekében Horvátország milyen lépéseket tett az elmúlt időszakban. Úgy vélekedett, hogy rövidesen minden nyitott tárgyalási fejezetet lezárhatnak az EU-val, és hamarosan “hazatérhetnek” az európai unió családjába.
A zágrábi tanácskozás keretében Navracsics Tibor a nap folyamán a horvát miniszterelnökkel és Ivo Josipovic köztársasági elnökkel is találkozik, továbbá kétoldalú megbeszélést folytat horvát kollégájával, Drazen Bosnjakovic miniszterrel és Vladimir Dronjakkal, a horvát uniós csatlakozás főtárgyalójával is.
Erősíteni kell a horvát-magyar kapcsolatokat
Államfői és kormányfői szinten nagyon jók Magyarország és Horvátország kapcsolatai, de erősíteni kell még a miniszteri szintű egyeztetéseket, s ennek első lépésre került sor Zágrábban – tájékoztatta Navracsics Tibor az MTI-t.
A magyar miniszterelnök-helyettes tárgyalt a horvát köztársasági elnökkel és a miniszterelnökkel is: mindkét tárgyalópartnerével megállapították, hogy problémamentes a két ország kapcsolatrendszere, és közölte, hogy Magyarország a továbbiakban is minden támogatást megad Horvátország mielőbbi uniós csatlakozása érdekében.
|
Magyarország mindent megtesz a horvát EU-csatlakozásért
| null |
https://24.hu/kulfold/2010/09/10/magyarorszag_mindent_megtesz_horvat/
|
2023. 09. 02. 17:21:00
|
Miközben a Chelsea követhetetlen ütemben dobálja ki a fontszázmilliókat bárkire, aki egy egyeneset rúg a labdába, a klub nyereséget könyvelhetett el az átigazolási piacon. Elmagyarázzuk, ez hogy lehetséges, és hogy mi lehet a böjtje ennek a furcsa stratégiának.
| true |
[
""
] | 0 | null | 0 |
Rivális csapatok szurkolói rég szórakozhattak olyan jól futball-szuperklub vergődésén, mint a Chelsea ellendrukkerei a 2022/2023-as szezonban. Ha valaki esetleg lemaradt volna róla: miután a klub Roman Abramovics orosz oligarcha tulajdonából a Todd Boehly amerikai üzletember fémjelezte BlueCo konzorcium tulajdonába került, a klub iszonyatos pénzeket tapsolt el az átigazolási piacon mind a tavaly nyári, mind az idén januári átigazolási időszakban. Boehly még tavaly nyár végén útilapút kötött a BL-győztes edző, Thomas Tuchel talpára, fontmilliókért kivásárolta Graham Pottert a Brightonnál élő szerződéséből, hogy aztán jókora fájdalomdíjat fizessen Potternek, miután áprilisban, a csapat pályán nyújtott gyenge teljesítménye miatt őt is kirúgta.
A kispadra beugró klublegendának, Frank Lampardnak még Potter eredményeit is sikerült alulmúlnia, így a Chelsea a szezon utolsó 27 meccséből mindössze ötöt megnyerve a, a bajnokságban mindössze 38 (tehát meccsenként átlagosan egy) gólt szerezve, negatív gólkülönbséggel végzett a 12. helyen. Mondanunk sem kell, hogy nemhogy a Bajnokok Ligája-kvalifikáció, de még a Konferencia Liga sem jött össze a csapatnak.
És mi volt erre Boehly válasza? Leigazolta a szurkolók körében leginkább gyűlölt rivális, a Tottenham egykori sikeredzőjét, Mauricio Pochettinót, majd újabb nagybevásárlást tartott a játékospiacon: néhány nappal az átigazolási időszak vége előtt is már nagyjából millió fontot, azaz körülbelül 149 milliárd forintot költött a klub új játékosokra.
Ted Boehly, a Chelsea-t megvásároló konzorcium arca. A végén lesz oka mosolyogni?
Nyakló nélkül
Az elmúlt egy év költekezése nemcsak érzésre tűnhet kiugrónak, a Chelsea 2022/2023-as 539 millió fontos (241 milliárd forint) kiadása minden idők messze legtöbb pénze, amit egy csapat egy szezonban játékosra költött a világ messze leggazdagabb bajnokságában, a Premier League-ben, de a második helyre is befért a Chelsea idei szezonja (és még nem zárult le a nyári, és még hátra van a téli átigazolási időszak). A harmadik helyen egyébként a Manchester City 2017/2018-as szezonja "szerénykedik", 328 millió fontos költéssel.
Ha a BlueCo érkezése óta eltelt időszakot nézzük, akkor a Chelsea jóval több mint kétszer annyit költött eddig játékosokra (872 millió fontot), mint a második helyen álló, és szintén nem a játékospiac leértékelt kosarában való turkálásról híres Manchester United (378 millió font). Az elmúlt évek két legsikeresebb angol csapata, a szaúdi állam által finanszírozott Manchester City, illetve a szintén amerikai befektetők tulajdonában álló Liverpool a 6-7. helyen kullognak "mindössze"" 236, illetve 233 milliós vásárlásokkal.
Roman Abramovics 2003-as érkezése felborította a Premier League erőviszonyait, és valószínűleg örökre átalakította a világ labdarúgását. Ami akkor kivétel volt - azaz hogy a dúsgazdag tulajdonosok messze a klub bevételeit meghaladó költekezéssel próbálnak maguknak sikert "vásárolni" - később norma lett, különösen a közel-keleti olajmilliárdok egyes klubok tulajdonosi szerkezetében történt megjelenésével. Ha viszont valaki arra számított, hogy az általában racionálisan viselkedő, nem elsősorban a dicsőséget vagy a nemzetközi elfogadást, hanem a pénzt hajszoló amerikai befektetők megjelenésével a Chelsea újra egy hagyományos klubra emlékeztetően fog működni, az - mint láttuk - jókora meglepetéssel kellett szembenézzen.
Közben azonban mind a Premier League, mind az UEFA szabályozásokat alkotott azért, hogy a klubfutball fenntarthatóbb legyen, és a klubok ne költhessenek bevételeiket messze meghaladó összegeket. Akkor hát mi történik a Chelsea-nél, hogyan lehetséges ez az elképesztő költekezés, és várható-e, hogy a klubot anyagi és egyéb büntetésekkel szórják meg a futball felügyeleti szervei?
Hogyan amortizáljunk játékosokat?
A Boehlyék által eltapsolt csillagászati összegeknél csak az a meglepőbb, hogy a Chelsea - papíron legalábbis - jelenleg egy anyagilag egészen jó helyzetben lévő klub. És ezt így hogy? - kérdezheti a kedves olvasó, a válaszhoz pedig kell egy kis kitérőt tenni a futballklubok könyvelésének meglepően izgalmas világába. Ebben a The Swiss Ramble futballgazdasági blog kiváló, és kimerítően alapos elemzése lesz segítségünkre, amelyet eredeti formájában itt olvashatnak. Az feltehetően senki számára nem újdonság, hogy a nagy cégek különböző, sokszor a legalitás határait is súroló vagy akár át is lépő "kreatív" könyvelési módszert használnak a könyvelésük kiegyensúlyozásához, vagy akár az adófizetési kötelezettségeik minimalizálásához, de a futballklubok esetében az átigazolások lekönyvelésének teljesen legális, laikusként viszont igen furcsa, és a való világ logikájával látszólag szembemenő sajátosságai is nagyon jó eszközt adnak a könyvelők kezébe.
Könyvelési szempontból ugyanis a klubok úgy kezelik a játékosaikat, mint mondjuk egy húsipari cég egy darálthúsporciózós keverős darálógépet, azaz a termelő tevékenységhez szükséges vagyontárgyként. Ha egy klub megvesz egy játékost, akkor ez az összeg nem így jelenik meg a könyvelésben egy összegben, hanem évekre elosztva (és nem azért, mert esetleg részletekben fizetnék ki a vételárat, bár ez is bevett gyakorlat). E helyett a vételárat elosztják a játékos által aláírt szerződés éveinek számával, és az így kapott összeget évente, amortizációként adják hozzá a költségekhez, miközben a játékos-vagyontárgy a könyvelésben szereplő értékét is ennyivel csökkentik minden évben.
Kapcsolódó cikk Vállalkozó focistáink: baromfitenyésztéstől a japán étteremig Jelenlegi és volt válogatott focistáink egyre tevékenyebbek az üzleti életben, és ez egyáltalán nem az aktív labdarúgó-pályafutás függvénye.
Ha egy konkrét példát veszünk, akkor a Chelsea által angol rekordot jelentő 100 millió fontért (plusz teljesítményalapú bónuszok, de ezeket most az egyszerűség kedvéért hagyjuk ki a számításból), 8 éves szerződéssel nemrég leigazolt Moisés Caicedo esetén a következő a helyzet: Caicedo éves amortizációja 100/8, azaz 12,5 millió font. A 2023/2024-es szezon könyvelésében a játékos egy 87,5 millió fontos vagyontárgyként kerül be, 12,5 milliós amortizációval. Ha kitölti 2030/2031-ig szóló szerződését, akkor minden évben 12,5 milliót amortizálódik az értéke, míg végül eléri a nullát.
Caicedo persze e mellett fizetést is kap a klubtól, méghozzá nem is keveset, a hírek szerint heti 250 ezer fontot (úgy 111,5 millió forintot), azaz évi 13 millió fontot. A középpályás évente tehát 12,5 plusz 13, azaz 25,5 millió fontjába kerül a Chelsea-nek a következő nyolc évben (megint csak leszámítva a mindenféle bónuszokat, ügynöki díjakat, illetve feltételezve, hogy közben nem módosítják a szerződést).
Ha eladásra kerül sor, akkor a dolog úgy néz ki, hogy a profitot vagy veszteséget nem a játékos egykori vételára és eladási ára közti különbség jelenti, hanem a játékos könyv szerinti maradványértéke és az eladási ár különbözete. Egy másik chelsea-s példa, Kai Havertz esetében ez úgy néz ki, hogy a játékost két éve ötéves szerződéssel igazolták le 62 millió fontért, majd most 65-ért adták tovább az Arsenalnak. Eredeti értéke évi 12,4 millió fonttal csökkent, tehát eladása pillanatában 24,8 millióval szerepelt a könyvelésben, így papíron 40,2 milliós profitot csinált rajta a Chelsea (és ráadásul persze a következő években fizetést sem kell már adniuk neki).
Ennek révén lehetséges az is, hogy a pályán óriási bukásként elkönyvelt, eredetileg 58 millióért vásárolt Christian Pulisic idei, 17,4 millióért történt eladása csak 1,9 milliós veszteségként jelentezik a könyvelésben. Ha pedig egy csapat a saját utánpótlásában kinevelt játékost ad el, akkor a teljes vételár profitként könyvelődik le, ebből semmilyen költséget nem vonnak le. A Manchester Unitedhoz 55 millió fontért távozó Mason Mount tehát kereken 55 milliós nyereséget jelent a Chelsea könyvelésében.
Így fordulhat elő az az a megdöbbentő helyzet, hogy a futballtörténelem eddigi legnagyobb költekezési hullámának hatása valójában nettó nyereségként jelenik meg a Chelsea könyvelésében, a 2022/2023-as szezonban a játékosok vásárlásából és eladásából származó költségek és bevételek összesen 62,8 millió, a 2023/2024-es szezonban (eddig) 151,9 millió, összesen pedig 214,8 millió fonttal javították a mérleget.
Veszteséges modell
Ez persze csak a könyvelés világában van így, a klubnak azért valójában elő kell teremtenie ezeket a csillagászati összegeket, és valahol, valamikor, valamilyen formában le is kell könyvelnie. (Nem tudjuk például, hogy az átigazolási, illetve az ezekhez kapcsolódó, például ügynöki díjakat milyen ütemezésben fizeti ki a klub, de biztosan nem mondjuk nyolc évre, egyenlő részletekre elosztva.) Amit Boehlyék most csináltak, az nagyon rizikós stratégia, mivel iszonyatos jövőbeli összegekre kötelezték el a klubot a hosszú szerződésekkel leigazolt játékosok szerződtetésével. Ha mindent összeadunk (átigazolási díj, ügynöki díj, bónuszok, fizetés), akkor az elmúlt két évben összesen közel kétmilliárd (1937 millió) font kifizetését vállalták.
Mindezt úgy, hogy a klub az elmúlt években folyamatosan működési veszteséget termelt, méghozzá nem is keveset. Az utolsó lezárt üzleti éve a 2012/2022-es a klubnak, az azt megelőző tízéves időszakban minden évben jelentős veszteségeket jelentett a klub, összesen mintegy 944 millió font értékben.
Igaz, a játékoseladásokból származó profit ezek egy nagy részét ellensúlyozta, ugyanebben az időszakban összesen 706 millió forint nyereségre tett szert az átigazolási piacon a Chelsea. Mindkét szám kiemelkedik a Premier League mezőnyéből, a 944 milliós operatív veszteség jócskán meghaladja a második legveszteségesebb klub, az Aston Villa veszteségét, de ha a Chelsea (a tavalyi szezonban csak elméleti) fő riválisait, a négy Bajnokok Ligáját érő helyezésért rendszeresen harcban álló csapatot nézzük, akkor még durvább az összehasonlítás. A Manchester United ugyanis 221 milliós működési nyereséget, a Tottenham 56 milliós nyereséget termelt, de a veszteséges "nagy" klubok is nagyon messze vannak a Chelsea számaitól: a Liverpool 174, az Arsenal 267, a szintén nem összehúzott pénztárcájáról híres Manchester City is "csak" 366 milliós működési veszteséget termelt ebben a tízéves időszakban.
Kapcsolódó cikk 300 millió forintnyi TAO-ból újítja fel a stadionját a Felcsút TAO-ból épült, TAO-ból megy a felújítás is. Közel 10 évnyi használat után elérkezettnek látják a renoválást a felcsúti létesítményen.
Ha a játékoseladási profitot nézzük, a Chelsea itt is közel kétszeres összegről számolhatott be a második helyezetthez képest a 706 milliós nyereséggel, míg a második Liverpool 385 milliót, a harmadik Tottenham 356 milliót keresett az átigazolási piacon. (A Manchester City 328, az Arsenal 318 milliót, a Manchester United pedig 133 milliót zsebelt be a tíz év alatt.)
Ha az adózás előtti eredményeket nézzük, akkor a Chelsea az elmúlt tíz évben hatszor volt veszteséges (kiemelkedő a 2020/2021-es szezon 156 millió fontos, illetve a 2021/2022-es szezon 121 milliós vesztesége), de négy évben nyereséges tudott maradni (itt a 2017/2018-as év 67 milliós nyeresége a legmagasabb).
Bizonyítani kell
De mi lesz a következő években? Megtérül ez a hatalmas, közel kétmilliárd fontos beruházás a tulajdonosknak, tényleg megmutatják Boehlyék a világnak, hogyan is kell futballklubot üzemeltetni? Ez nagyon nagyban a pályán elért eredményeken fog múlni. Egyrészt ott vannak a közvetlen bevételek: a Premier League-ben az elért helyezéstől függ a kapott pénzdíj összege, az európai kupákban - főleg a Bajnokok Ligájában - való szereplés adott esetben súlyos fonttízmilliókkal tudja megdobni a bevételeket a jegyeladások, a pénzdíj és a TV-közvetítések jogdíjából kapott részesedés révén. Azonban a pályán nyújtott teljesítmény a szponzorok hozzáállását, a tőlük kapott, eredményekhez kötött bónuszokat, az új szponzorokkal kötött szerződések összegét is befolyásolja.
Thiago Silva, a kevés nem kikukázott korábbi nagy igazolás egyike. Csak reménykedhetnek a Chelsea szurkolói, hogy beválik a nagy stratégia, és a pályán is látványos eredményt hoz a rengeteg elköltött pénz.
És akkor még ott van a játékosok értéke. A többségében fiatal, karrierjük legjobb évei előtt álló, még fejlődni is képes játékosokkal kötött iszonyatos hosszúságú szerződések zseniális befektetésnek fognak tűnni, ha Caicedo, Mudrik, Fernandez, Fofana, Jackson, Lavia és a többiek beváltják a hozzájuk fűződő reményeket. Ahogy a piac az elmúlt években alakult, annak fényében elképzelhető, hogy a Mudrikért kifizetett 88, a Fernandezre költött 106 millió, vagy éppen a Caicedóért leperkált, bónuszokkal együtt 115 millió font 3-4 év múlva bombaüzletnek fog tűnni, amikor éppen 150-200 millió fontokért fognak elkelni a kiemelkedő, még a 20-as éveik első felében járó tehetségek.
Ha a Chelsea most vett játékosai rendszeresen harcban lesznek a bajnokságért és a BL-győzelemért, akkor a nekik adott, most fiatal, a legmagasabb szinten még kipróbálatlan játékosoknak magasnak számító, heti 100-250 ezer fontos fizetések is messze alatta lesznek a sztárjátékosok már most is inkább 3-400 ezer fontot eléri fizetéseihez képest. A klub nagyon kényelmes helyzetben lesz, ha a csapat hasítani fog a pályán: 3-4 év után is még 3-4 évre lekötött, piaci értéküket legalább megőrző, de inkább növelő, relatíve alacsony fizetésű sztárokkal lesz teletömve a keret.
Viszont ha e játékosok többsége nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, a Chelsea pedig tovább bukdácsol, akkor nagy lesz a baj: elolvadt piaci értékű játékosok fognak üldögélni a cserepadon, akiknek ott lesz az a kényelmes lehetőség, hogy további hosszú évekig húzzák az évi 5-10 millió fontos fizetésüket a klubtól, miközben a pályán alig mutatnak valamit. A klub pedig választhat, hogy valahogy, a veszteségeket benyelve, több évnyi fizetésüket előre kifizetve megszabadul ezektől a játékosoktól, vagy megpróbál újabb edzőváltásokkal valahogy kihozni belőlük valamit, és évről évre benyeli a magas amortizáció, illetve a fizetések terheit.
Kapcsolódó cikk Sok milliárd forintba kerülhet a Fradi kudarca az adófizetőknek A csapat úton volt afelé, hogy az évek alatt beleölt közpénzmilliárdok után jórészt a saját piaci alapú bevételeiből működjön.
A jelenleg ismert számokból kiindulva az biztosnak tűnik, hogy a Chelsea 2022/2023-ban, illetve 2023/2024-ben is vastagon veszteségesen fog működni, az adó előtti veszteséget előbbi esetben 70,2, utóbbiban 131,6 millió fontra becsüli a Swissramble.
Ez persze egészen addig különösebben senkit sem kell érdekeljen, amíg Boehlyék állják a cechet - de a klub egyébként hiteleket is felvehet, hiszen Abramovics távozásakor elengedte a klub tetemes adósságát, így most a PL-csapatok között szinte egyedülállóan alacsony az adósságállománya. De mi a helyzet a Premier League és az UEFA elvileg legalábbis egyre szigorodó pénzügyi előírásaival, amelyek megakadályoznák, hogy a klubok folyamatosan nagy, fenntarthatatlannak minősített veszteségekkel működjenek.
Az UEFA Financial Fair Play (FFP - Pénzügyi Fair Play), illetve a Premier League Profitability and Sustainability (Profitabilitási és Fenntarthatósági) szabályainak részletes ismertetése kimerítené e cikk kereteit. Mindkét szabályozás lényege, hogy egy több éves időszakot vizsgál, és különböző kedvezményeket és levonásokat is lehető tesz a klubok számára (például most a Covid-időszak alatti kieső bevételeket lehet kivonni az elmúlt években keletkezett veszteségekből, illetve a "fenntarthatóságra szánt" kiadásokat, például az utánpótlásnevelő akadémiára költött pénzeket sem kell beleszámolni a költségekbe).
A Chelsea esetében nagyon úgy tűnik, hogy a klub mindkét szabályozás esetében jócskán túl fog futni a megengedett veszteségkereteken a 2024-es évre, méghozzá jócskán. Persze elképzelhető, hogy a Chelsea még idén januárban, illetve jövő nyáron - még júniusban, hogy a befolyó összeg a 2023/2024-es szezonhoz íródjon - túlad még néhány játékoson, hogy kicsit egyenesbe hozza a pénzügyeit (a legjobban akkor járnának, ha saját nevelésű fiatalokat adnának el, mint mondjuk Conor Gallagher, Armando Broja vagy Callum Hudson-Odoi).
Valószínűbbnek látszik azonban, hogy a Chelsea mind az UEFA, mind a Premier League fenntarthatósági szabályozásait meg fogja sérteni. Mutatja azonban a szuperklubok és a szabályozó testületek között jelenleg fennálló erőviszonyokat, hogy ezen túlzottan nem aggódnak a klubnál. Az FFP esetében már láthattuk, hogy a szabályokat nyilvánvalóan megsértő csapatok is legfeljebb egy atyai kokit kaptak az UEFA részéről: az európai kupákból való kizárás helyett csak pénzbüntetéseket, amelyeket ráadásul részletekben kell csak kifizetni, nagyobb részüket pedig akár el is engedheti az UEFA, amennyiben a klubok a jövőben teljesítenek bizonyos feltételeket. (Tavaly például a PSG úgy kapott 65 millió eurós - tehát nagyjából egy fél sztárjátékos árának megfelelő - büntetést, hogy abból csak 10 milliót kellett rögtön kifizetnie, a maradékot pedig csak akkor, ha a következő három évben sem sikerül egyenesbe hozni magukat.)
A Premier League szabályozása esetén valami hasonlóra lehet számítani: nem valószínű, hogy rögtön húsba vágó büntetésekkel, például pontlevonással, az átigazolási piacról való kizárással, netalán a másodosztályba száműzéssel büntetnék azokat a klubokat, amelyek áthágják az előírásokat. Ha pedig csak néhány millió font büntetést kell kicsengetni, akkor Boehlyék gondolkozhatnak úgy is, hogy ez csak egy újabb tétel a költségek rovatában, és megéri kifizetni, hogy a klub "mindent bele" átigazolási stratégiája meghozhassa gyümölcsét.
Végül úgyis szinte minden a pályán fog eldőlni. Egyelőre a Chelsea nem hasít a bajnokságban az eddig három meccsükből csak egyet, az újonc Luton ellenit tudta megnyerni a csapat, amely még kiszenvedett egy továbbjutást a negyedosztályú Wimbledon ellen a Ligakupában. Persze a rengeteg új játékosnak idő kell, amíg összeszoknak, ahogy Pochettinónak is, hogy a keze alá szoktassa a csapatot. A kérdés az, hogy kap-e erre időt attól a klubvezetéstől, amely a tavalyi szezonban három edzőt is elfogyasztott. Ha igen, és a Chelsea hosszú évekre lekötött, fiatal sztárjai is igazolni kezdik játékukkal a rájuk költött pénzt, a végén még az is lehet, hogy a Chelsea és szurkolói nevethetnek majd e zavaros időszak végén.
|
Varázslat vagy csalás, amit a Chelsea az átigazolási piacon művel?
| 0 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/varazslat-vagy-csalas-amit-a-chelsea-az-atigazolasi-piacon-muvel.html
|
2020-03-05 12:44:00
|
Kicsit több mint fél évvel azután módosított a szabályozáson a kormány, hogy kibővítette azt a kört, amire igényelhető TAO-támogatás. Így lényegében egyetlen évadot élt meg az eredeti elképzelés.
| true | null | 1 |
mfor.hu
| null |
A kormány 2018 őszén benyújtott és később elfogadott adócsomagjának egyik része a TAO-támogatások körét is érintette. Ennek értelmében 2019. január elsejétől már stadionok működtetésére is igényelhető volt TAO-támogatás, ezzel a lehetőséggel azonban az általunk átnézett sportfejlesztési programok alapján a nagyobb sportszervezetek és klubok nem éltek nagy számban. Nem valószínű, hogy pont ez lenne az oka a módosításnak, de 2019. nyarán hozzányúlt a kormány a szabályozáshoz - erre a Magyar Labdarúgó Szövetség 2020/2021-es szezonra összeállított Értékelési alapelvek című tájékoztatóban találtunk rá.
Az üzemeltetéshez igényelhető TAO-ra vonatkozó résznél vastag betűvel kiemelve szerepel az előző évhez képest bekövetkezett változás. Mint olvasható:
"A sportcélú ingatlan üzemeltetési költségének aránya a működési kereten belül nem haladhatja meg a 30 százalékot, valamint a jogszabály által meghatározott működési veszteség 80 százalékát."
Egy évvel ezelőtt a támogatás felső korlátjaként még a működési veszteség 50 százaléka szerepelt, vagyis több mint 50 százalékkal megnövelte az üzemeltetéshez igényelhető támogatás összegét a kormány. Mint az a netjogtáron elérhető törvényből kiderült, a vonatkozó paragrafus 2019. július 24-étől hatályos, tehát a tavaly nyár elején elfogadott adótörvényeket érintő salátatörvényben "rejthették el" a változtatást.
Az elfogadott törvényjavaslatból sok plusz információ azonban nem derül ki, az általános indoklásban csak annyit fogalmaztak meg:
"Kedvezőbbé válik a sportcélú ingatlanok üzemeltetési költségének támogatása kapcsán a támogatás maximuma."
A részletes kifejtésből viszont megtudható, hogy nemcsak a támogatás maximumának százalékos arányát változtatták, de nominálisan is megemelték a határt - nem is kevéssel. Sportcélú ingatlanonként és támogatási időszakonként az elszámolható költségek 80 százaléka, de legfeljebb 600 millió forint igényelhető a korábbi 300 millió helyett.
Mint azt a cikkünk elején megjegyeztük, a 2019/2020-as időszakban nem volt jellemző, hogy a nagyobb szervezetek éltek volna ezzel a lehetőséggel. A sportfejlesztési programok átnézése során a kisvárdai stadionért felelős Várda Sport Egyesület programjában találtunk releváns információt. A benyújtott dokumentum szerint
a 2019. július 1. és 2020. június 30. között, az értékelési elvekben meghatározott sportcélú ingatlan által nyújtott szolgáltatások üzemeltetésének várható vesztesége 50 millió forint.
Ennek ellenére sportcélú ingatlan üzemeltetésére nem igényeltek támogatást.
A Kisvárdával ellentétben az MTK már rögtön ki is használta az új szabályozás adta lehetőséget: egészen pontosan 5076 forint TAO-támogatást igényelt sportcélú ingatlan üzemeltetésére. A vonatkozó időszakban a stadion várható veszteségére 100 ezer forinttal számoltak, ami sokszorosa a kisvárdai létesítmény mínuszának.
|
Fű alatt változtatott a kormány: több TAO mehet stadionüzemeltetésre
| null |
https://mfor.hu/cikkek/makro/fu-alatt-valtoztatott-a-kormany-tobb-tao-mehet-stadionuzemeltetesre.html
|
2016-04-04 15:44:00
|
A Pharos ’95 Kft. bővítheti a budapesti Fehér úti lőteret nettó 600 millió forintból. A vállalkozásról már írtunk: hasít a kisebb volumenű stadionépítkezések te
| true | null | 1 |
atlatszo.hu
| null |
Nemrég jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben a Budapest Fehér úti Nemzeti Lőtér bővítésére kiírt pályázat eredménye: a munkát nettó 599 013 403 forintért a Pharos ’95 Kft. végezheti. A beruházó Nemzeti Sportközpontok és a cég március elején már alá is írta a szerződést. A bővítés során építenek egy nyitott, illetve egy fedett 50 méteres lőteret (a már meglévő 25 méteres mellé), valamint kiszolgáló épületet kap a sporttelep. A felhívásban hathónapos határidőt tűztek ki a munkálatokra.
A Fehér úti Nemzeti Lőtér bővítése már 2013 óta napirenden van: a Nemzeti Sportközpontok honlapján található ismertető szerint 2016 májusában lett volna a műszaki átadás. A kormány 2014-ben kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a beruházást.
A lőtéren több világverseny is zajlott már: 1969-ben Balczó Andrásék, 1989-ben Fábián Lászlóék lőtték magukat az öttusa-világbajnoki cím felé.
A Fehér út felmerült olimpiai helyszínként is, a PwC tavalyi olimpiai megvalósíthatósági tanulmánya a sportlövészet helyszíneként számolt a területtel, 1,6 milliárdos beruházással kalkulálva. Az olimpiai rendezéstől függetlenül megvalósuló, előkészített létesítmények közé sorolták.
Amikor azonban január végén a fővárosi közgyűlés döntött az olimpiai helyszínekről, nem a Fehér úti létesítményt, hanem az ORFK nagytétényi lőterét jelölték meg a sportlövészet helyeként.
Vagyis százmilliókért fejlesztenek egy sporttelepet, amelyet a mostani tervek szerint mégsem használnának az esetleges olimpia idején.
Ennél is érdekesebb a kivitelező Pharos ’95, amelyről korábban részletesen írtunk. A dunavarsányi székhelyű cég elsősorban futballpályák építésével foglalkozik, és kiváló felcsúti kapcsolatokkal rendelkezik. Nemcsak a Puskás Akadémia műfüves pályáját és a Pancho Aréna gyepét készítette (utóbbit egy évvel az átadás után cserélni kellett), a Pharos tulajdonosa, Végh Gábor adományozta a stadion előtt álló egészalakos Puskás-szobrot.
Ha ez nem lenne elég, a Pharos ’95-nek a dunavarsányi székhelye mellett van egy telephelye is Felcsúton, a Fő út 0311/5. alatt. Erre a címre van bejegyezve a Mészáros és Mészáros Kft. is, illetve a cégadatok szerint ez Mészáros Lőrinc állandó lakcíme.
A Pharos ’95 az elmúlt bő egy évben számos stadionos megbízást elnyert, dolgozott, dolgozik többek között Balmazújvárosban, Békéscsabán, Mezőkövesden és Tatabányán. Zalaegerszegen a ZÁÉV Zrt. partnereként fejezi be nettó 1,148 milliárd forintért a ZTE stadionját. Apró szépséghiba, hogy a Pharos a stadiont használó klub többségi tulajdonosa. A cég tehát stadiont épít a csapatának – az állam pénzén.
Januári összesítésünk szerint 2,5 milliárd forint felett jár a Pharos ’95 konzorciumi tagként vagy önállóan elnyert stadionos-sportpályás építkezéseinek értéke az elmúlt két évben.
Kép: Nemzeti Sportközpontok
|
Olimpiára szánt lőteret is bővíthet a felcsúti telephelyű stadionépítő
| null |
https://atlatszo.hu/kozugy/2016/04/04/olimpiara-szant-loteret-is-bovithet-a-felcsuti-telephelyu-stadionepito/
|
2011-09-14 11:50:00
|
Jóváhagyta a párizsi fellebbviteli bíróság szerdán Dominique de Villepin volt francia miniszterelnök felmentését a rágalmazási Clearstream-ügyben.
| true | null | 1 |
fn.hu
| null |
Villepint azzal vádolta az ügyészség, hogy az ő megrendelésére került Nicolas Sarkozy államfő neve arra a 2003-ban összeállított, utóbb hamisítványnak bizonyult listára, amely több mint nyolcszáz francia közéleti személyiséget kevert pénzmosás gyanújába.
“Szeretném üdvözölni igazságszolgáltatásunk függetlenségét, amely képes volt ellenállni a politikai nyomásnak” – mondta az ítélethirdetést követően a volt kormányfő, aki Sarkozy jobboldali alternatívájaként jelöltetni kívánja magát a jövő évi elnökválasztáson.
|
Felmentették a rágalmazással vádolt volt francia kormányfőt
| null |
https://24.hu/kulfold/2011/09/14/felmentettek-a-ragalmazassal-vadolt-volt-francia-kormanyfot/
|
2022-04-12 00:00:00
|
Orbán Viktort ötödször választhatják meg kormányfőnek.
| false |
[
"parlament",
"választás 2022",
"alakuló ülés",
"orbán viktor"
] | 0 | null | 0 |
Áder János leköszönő államfő az előzetes konzultációk alapján május 2-ra hívja össze a parlament alakuló ülését - értesült az ATV. A törvény alapján erre a választás után 30 napig, vagyis május 3-ig van lehetőség.
A köztársasági elnök az alakuló ülésen tesz javaslatot a miniszterelnök személyére, akit az Országgyűlés választ meg a képviselők több mint felének szavazatával. A Fidesz-KDNP-nek kétharmados többséggel rendelkezik, 135 képviselő helye lesz az új parlamentben. Orbán Viktort így május 2-án ötödször választhatják meg kormányfőnek.
A miniszterelnök múlt heti nemzetközi sajtótájékoztatóján arról beszélt, május vége előtt nem áll fel az új kormány.
A parlament alakuló ülését bojkottját tervezi a Momentum. Az LMP-s Ungár Péter viszont rossz iránynak nevezte, hogy a nyitó ülésen való részvételből csináljon politikát az ellenzék, de szerinte az az igény, hogy a negyedk kétharmad után újra kell gondolni a politikát, "jogos".
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
|
Értesülés: május 2-án lesz a parlament alakuló ülése
| 0 |
https://infostart.hu/belfold/2022/04/12/ertesules-majus-2-an-lesz-a-parlament-alakulo-ulese
|
2017-02-21 16:16:36
|
Vezetőik anyagi helyzete miatt is politikai nyomást gyakorolhat a kormány egyes civil szervezetekre. „Kisöprés” viszont nem lesz.
| true | null | 1 |
Magyar Nemzet (MNO)
| null |
Marad a politikai nyomás még egy darabig a civil szervezeteken, de a már bejelentett, a Fidesz retorikájában az „átláthatóságot erősítő” intézkedéseken túl más lépés nem várható. A kormányzati kommunikáció alakítói is tisztában vannak vele ugyanis, hogy egyrészt a téma annyira nem fontos a szélesebb választói közeg számára, másrészt nem is lenne népszerű, ha – Németh Szilárd azóta már régen ejtett kifejezésével élve – „kisöpörnék” őket az országból. Erről beszélt a Magyar Nemzetnek egy a kormányzati kommunikációra rálátó forrásunk. Informátorunk szerint a kormány célja továbbra is az, hogy demonstrálja: a „valódi” civil szervezetek mellett vannak olyanok is, amelyek valójában szűk tagsággal, szinte teljesen külföldi forrásokból, alapvetően „politikai jellegű tevékenységet” végeznek, így „nem valós társadalmi igény” hívta őket életre. „Ezek olyan budapesti szervezetek, melyeknek közük nincs mondjuk a borsodi roma falvakhoz, de elég komoly médiafigyelmet tudnak generálni a saját ügyeikhez, miközben ráadásul a tagjaik elég jól is élnek abból, amit csinálnak” – fogalmazott forrásunk, aki szerint „egy-egy közhasznúsági jelentés vagy vagyonnyilatkozat átböngészése (amennyiben erre kötelezik majd a civilek vezetőit a kormány tervei szerint) komoly meglepetésekkel szolgálhat majd” egyes szervezetek esetében. Így a kormánypárti sajtóban a következő hetekben megjelenhetnek majd olyan cikkek, amelyek „80 milliós, 160 négyzetméteres rózsadombi házakból a borsodi romákért aggódó civilekről” szólnak, úgy tudjuk, több ilyen eset is várható majd a közeljövőben. A kampány nagyjából a nyár elejéig tarthat majd.
Egy kormányzati forrásunk szinte ugyanezekkel a kifejezésekkel beszélt a „csak Budapesten, külföldi pénzből működő civil szervezetekről”, melyeknek „igazából nincs is tagsága”, de hangsúlyozta, hogy senkit nem akarnak betiltani, egyik szervezet működését sem fogják ellehetetleníteni, csak „az átláthatóságot erősíteni”. Igaz, azok a szervezetek, amelyekről minden bizonnyal szó van, már eddig is részletes beszámolókat közöltek gazdálkodásukról, és hogy milyen forrásokból származnak a támogatásaik (a kormányközeli médiában az innen származó adatokat szokták időnként „tényfeltáró, leleplező cikkekben” tálalni). Korábban a Fideszben arról beszéltek, ezen kívül kérnének vagyonnyilatkozatot a vezetőktől, de Kósa Lajos a párt múlt heti visegrádi frakcióülése után már azt sejtette, lehet, hogy mégsem lesz így.
Helyette marad a jelek szerint a szimpla „piszkálódás”. A civil szervezetek a jelek szerint hasonló médiakampányra számíthatnak majd a következő hónapokban, mint amilyennek például a filozófusok álltak a középpontjában. Akkor „egy-egy konferenciára elköltött több százezer forintos catering számlákról” szóltak a hírek, most a „rózsadombi luxuslakásokról” fognak.
Hogy mennyire tényleg csak kommunikációs kampány folyik az ügyben, azt konkrét esetek is alátámasztják: egyrészt, mint már említettük, a CEU esetében több forrásunk is cáfolta, hogy konkrét lépéseket terveznének (az egyetem vezetése nemrég maga is azt közölte, hogy „jó és kiegyensúlyozott a viszony a kormánnyal”), sőt az első, az intézményt támadó, a Figyelőben közölt cikkről egy kormányzati forrásunk ironizálva csak annyit jegyzett meg, hogy „Schmidt Mária (a lap új tulajdonosa) dolgozik”.
Másrészt a kormányzati vegzálás „mélységét” két eset is érzékelteti. A Krétakör nemrég nyilvánosságra hozta, milyen volt belülről megélni, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal két éven át vizsgálódott náluk – csak azért, hogy megállapítsák végül: szabályosan működnek. Ez azonban a Krétakörnek saját bevallásuk szerint 800 munkaórájába és 700 ezer forint ügyvédi díjába került. Munkatársunk pedig maga beszélt egy olyan egyetemi oktatóval, aki a Norvég Civil Alapból finanszírozott kutatásokban is részt vett, így szintén alanyává vált egy ellenőrzésnek. Az illető szerint „élete legfeleslegesebb két és fél óráját töltötte el” az adóhivatal épületében, miközben két adóellenőr unottan, láthatóan nulla tárgyi tudással kérdezgette a kutatási programokról, a költségvetés egyes tételeiről és a leadott számláról. Majd ebben az esetben is azt állapították meg, hogy minden rendben zajlott. Igaz, neki legalább nem került pénzébe az egész, mint a Krétakörnek.
A kibontakozó hazai módszereket gyakran állítják párhuzamba az oroszországi helyzettel. Az orosz törvények szerint azoknak a szervezeteknek, amelyek külföldről kapnak támogatást, külön regisztráltatniuk kell magukat. Ez nemcsak azt jelenti, hogy bármilyen nyilvános megszólalásuk esetén jelezniük szükséges, hogy „idegen ügynökök”, hanem rendszeresen „auditáltatniuk” is muszáj magukat a hatóságokkal, melynek költségeit viselniük is kell. Ilyen tervek a magyar kormány részéről tudomásunk szerint nincsenek.
|
Rózsadombi villákkal piszkálják majd a civileket
| null |
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2017/02/rozsadombi-villakkal-piszkaljak-majd-a-civileket
|
null |
A Fővárosi Ítélőtáblán és a Kúrián fejeződnek be harmadfokon az ellenzéki politikusok büntetőperei. Az ügyészség minden vádlott ítéletét súlyosítaná.
| true |
[
""
] | 0 |
Mandiner
| null |
Nyitókép: Varju László a Fővárosi Ítélőtáblán (
A Kúria november 20-ra tűzte ki a választás rendje elleni bűntettel, súlyos testi sértéssel és garázdasággal vádolt Varju László DK-s országgyűlési képviselő harmadfokú perét - tudta meg lapunk a Kúria sajtótitkárságától.
A politikustfebruárban másodfokona Fővárosi Ítélőtábla - megváltoztatva az elsőfokú ítéletet -
mindhárom vádpontban bűnösnek mondta ki és 900 ezer forintos pénzbírságra ítélte.
A gyurcsányista képviselő ellen egy a 2018-as országgyűlési választást megelőző ügye, valamint az ellenzék 2018 decemberi, az MTVA székházban véghez vitt randalírozása miatt emeltek vádat. Előbbi esetben a vád szerint Varju, a DK képviselőjelöltjeként, a 2018-as országgyűlési választások előtt, győzelmi esélyeinek növelése érdekében visszalépésre akart bírni egy független képviselőt, akinek ezért anyagi ellenszolgáltatást ígért.
Első fokon a Fővárosi Törvényszék garázdaság és választás rendje elleni bűntett miatt ítélte el Varjut 2023 januárjában, a táblabíróság azonban ezt megfejelte a súlyos testi sértéssel.
Mint megírtuk, a DK-s poltikus ügyében a Legfőbb Ügyészség már korábbanbenyújtotta a fellebbezést. Ebben a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség indítványával megegyezően
Varjú Lászlóval szemben felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására tett indítványt.
A hivatalos személy elleni erőszakkal vádolt momentumos képviselő Fekete-Győr András és párttársa, Szarvas Koppány Bendegúz büntetőpere a harmadfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblán ér majd véget október 17-én.
A két politikus ellen is a 2018 decemberi események miatt emeltek vádat, konkrétan a Kossuth téri december 12-i és 13-i ellenzéki tüntetések kapcsán, amelynek során a vád szerint dulakodtak a rendőrökkel, sőt Fekete-Győr füstgránátot hajított a rendőrök közé.
2023 májusában a Budai Központi Kerületi Bíróság első fokon Fekete-Győrtfelmentette a vádak alól, Szarvast azonban bűnösnek mondta ki csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak bűntettében. Ezért a politikust a bíróság két év börtönre ítélte, amelynek végrehajtását három évre felfüggesztették.
Másodfokon azonbanfordulat történtés
már nem csak Szarvast, hanem a Momentum egykori elnökét is bűnösnek mondták ki hivatalos személy elleni erőszakban.
Fekete-Győrt a Fővárosi Törvényszék egy év börtönbüntetésre ítélte, ezt azonban két év próbaidőre felfüggesztett. Szarvas büntetését a törvényszék helyben hagyta.
Ahogy Csiha Gábortól, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szóvivőjétől megtudtuk, a vádhatóság mindkét politikus esetében fellebbezett, elsősorban eltérő jogi minősítés megállapítása érdekében. Szarvas Koppány Bendegúz esetében a Fővárosi Törvényszék által kimondott folytatólagos helyett kétrendbeli elkövetés, míg Fekete-Győr esetében a társtettesi minősítés megállapítása érdekében.
Az ügyészség emellett mindkét terhelt esetében hosszabb idejű próbaidőt írna elő,
és az úgynevezett előzetes mentesítést sem tartja indokoltnak, azaz hogy a két vádlott mentesüljön a büntetett előélethez fűződő joghátrányok alól.
|
Itt a végjáték: jogerős ítélet jön Varju László és Fekete-Győr Andrásék büntetőperében
| null |
https://mandiner.hu/belfold/2024/09/itt-a-vegjatek-jogeros-itelet-jon-varju-laszlo-es-fekete-gyor-andrasek-buntetopereben
|
null |
A Szuverenitásvédelmi Hivatal készülő jelentéséből kiderül, hogy a szervezet áltudományos módszereket is használ, manipulatív és dezinformációs céllal működik – mutat rá cikkében a Magyar Nemzet.
| true |
[
""
] | 0 |
DUOL (DH-online)
| null |
Mint arról tegnap beszámoltunk, a Magyar Nemzet értesülései szerint hamarosan véglegesíthetik a Szuverenitásvédelmi Hivatal a Transparency International nemzetközi korrupcióellenes szervezetmagyarországi alapítványáról szóló jelentését, amely az elmúlt hónapok vizsgálataira épül.
Soros György intézményei mintegy a felét fizetik a magyarországi TI költségeinek, de az alapítvány kapott pénzt hazánk olyan politikai ellenfeleitől is, mint az Európai Bizottság vagy a German Marshall Fund háttérhatalmi szervezet, az amerikai külpolitikai érdekek trójai falova Európában.
(Ez utóbbi szervezet egyébként - személyi összefonódásokban is - feltűnik a 2022-es országgyűlési választásokon a Márki-Zay Péter vezette ellenzéket támogató Action for Democracy amerikai fedőszerv együttműködőjeként.)
A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése a következőkre is rávilágít:
* Még létre sem jött az itthoni egyesület, amikor a nemzetközi TI magyarországi kapcsolattartója éveken át Hack Péter, akkoriban SZDSZ-es országgyűlési képviselő volt. (Hack később már reálisan látta a TI helyzetét: annak a nótáját húzza, aki fizet...)
* Az egyesület egyik elnöke az a Terták Ádám volt, aki pár évre rá Soros magánegyeteme, a CEU üzleti karának dékánja lett, deéletrajza szerintaz Amerikai Kereskedelmi Kamara jótékonysági alapítványának létrehozójaként is tevékenykedett.
* A Gyurcsány-kormány idején (amikor még az akkori kormányfő amerikai megítélése jó volt) a TI magyarországi egyesülete jogutód nélkül megszűnt, ugyanis főszponzora, Soros megvonta a támogatását.
* Pár évvel később azonban (amikor Gyurcsány Ferenc amerikai megítélése már rosszabb lett) újraalapították a magyarországi tagozatot, mégpedig alapítványi formában. Jelenlegi évi költségvetése mintegy százmillió forint.
A teljes cikk a további részletekkelITT olvasható.
|
A magyarországi Transparency Internationalt nagy részben Soros György intézményei és az Európai Bizottság fizeti
| null |
https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/10/transparency-international-soros-gyorgy-europai-bizottsag
|
2018-12-03 09:51:00+01:00
|
Halálos fejsérüléseket szenvedett egy nő, aki a vonatút alatt kihajolt az ablakon.
| false |
[] | 0 | null | 0 |
Tragédia: kihajolt egy nő a vonat ablakán, szörnyethalt
Halálos fejsérüléseket szenvedett egy nő, aki a vonatút alatt kihajolt az ablakon.
A tragikus baleset a múlt hét szombat este történt, 10 óra tájékán. A rendőrség még nyomoz a baleset körülményeit illetően, de a rendőrség biztosan állítja, hogy a halál oka csakis az lehetett, hogy a hölgy kihajolt a mozgó vonat ablakán, ezért fejbe találta valami. Az idegenkezűséget kizárták a balesettel kapcsolatban.
(DailyMail)
|
Tragédia: kihajolt egy nő a vonat ablakán, szörnyethalt
| 0 |
https://blikk.hu/aktualis/kulfold/tragedia-kihajolt-egy-no-a-vonat-ablakan-szornyethalt/mtppwbq
|
null |
Az első magyar lottómilliárdos, Vona Ibolya, vagy ahogy a kanadai újságok becenevén emlegették, Ibi, 1991-ben talált el hat számot a 49-ből, ezzel pedig 5 millió dollárral, azaz akkori értékén 2 milliárd forinttal lett gazdagabb.
| true |
[
""
] | 0 |
BEOL
| null |
Ez napjainkban, az inflációval és egyéb, más gazdasági tényezőkkel felszorozva a mostani, hazai 6,5 milliárdnál is jóval többet érne - írja aRipost.
Ibolya nőgyógyász férjével élt Torontóban, pontosabban annak elegáns külvárosában, anyagi gondjaik pedig addig sem voltak, sőt a gazdag elit tagjainak mondhatták magukat. Férje, Joseph - ahogy erről korábban aBorsis írt -, azonban nem nézte jó szemmel a nő játékszenvedélyét, amit Ibi leginkább a kaszinókban élt ki.
Ibolya kétszer került a Toronto Star címlapjára. Először, amikor megnyerte a pénzt, másodszor pedig akkor, amikor kiderült, hogy 2003. július 20-án, 66 évesen bekövetkezett váratlan halála valójában egy jól megkonstruált gyilkosság volt.
Vagyona addigra alaposan megcsappant, 80 millió forintnyi dollár maradt a számláján. Ibolya szervezetében halálakor némi drogot és gyógyszert is kimutattak, de az alkohollal töltött évei is kemény és látható nyomokat hagytak rajta.
Ügyét sokáig közigazgatási esetként kezelték, mígnem a rendőrség is bekapcsolódott a vizsgálatba. Nekik köszönhető, hogy az addig is meglehetősen furán viselkedő Joseph-re terelődött a gyanú.
Az özveggyé vált férj azzal védekezett, hogy csak egy balul sikerült vérvétel miatt vonhatnák felelősségre, hiszen feleségét rendszeresen megvizsgálta, így tett a halála napján is.
A halottkém a nő lábán és kezén rejtélyes tűnyomokat talált. Az ügy a bíróságra került és Joseph végül a tárgyalóteremben tört meg, bevallva, hogy nyugtatókból álló koktélt adott be Ibolyának, akit azonban - állítása szerint - nem akart megölni.
A vádirat szerint a tisztességben megőszült orvos azért vethetett véget felesége életének, mivel egyszerűen megelégelte, hogy Ibi két kézzel szórja a nyugdíjas éveik anyagi biztonságát megalapozni hivatott pénzt.
- Roncaioli szándéka előre megfontolt volt, vagyis teljességgel kizárt, hogy doktor spontán felindulás hatására cselekedett volna - magyarázta a bíróságon az ügyész, Jane Ferguson.
A tárgyalás 2008-ban ért véget, az akkor 72 éves férjet a bíró hosszú börtönévekre ítélte. A tárgyaláson derült csak ki, hogy Ibolyának volt egy eltitkolt fia is, aki 2 millió dollárt kapott titokban a nyereményből, azaz az áldozat nem herdálta el a gigantikus összeg nagy részét.
A 72 éves férfi emberöléséért került rácsok mögé 2008-ban, ahonnan 7 évnyi raboskodás után, 2015-ben szabadult.
|
Mégsem volt szerencsés: megölte a férje a magyar lottómilliárdost
| null |
https://www.beol.hu/hazai-bulvar-celeb/2024/10/magyar-lottomilliardos-gyilkossag
|
2012-03-20 07:24:31
|
Négy évig várt a védésre Schmitt doktorija? - Egy 1988-as Labdarúgásban összefoglalót közöltek Schmitt Pál doktori disszertációjából.
| true | null | 1 |
Index
| null |
Közel négy évvel Schmitt Pál kisdoktori disszertációjának megvédése előtt, 1988 szeptemberében olyan cikk jelent meg az Állami Ifjúsági és Sporthivatal lapjában, a Labdarúgásban, amely múlt időben, mintegy kész munkaként említi a doktori disszertációt. A havilapban megjelent kétoldalas cikk címe Labdajátékok az olimpiákon, és Schmitt Pál beszél benne a csapatsportokról. „Schmitt Pál, a MOB főtitkára, a NOB magyar tagja Az olimpiai program elemzése címmel készítette doktori disszertációját, tehát a téma szakértő ismerője. Ismertetőjét a definícióval kezdte: tulajdonképpen mit is nevezünk csapatsportnak” – így vezeti fel a cikk Schmitt mondanivalóját.
Schmitt disszertációjának végleges változatán dátumként 1992 május szerepel, a bírálatok pedig 1992 júniusában készültek. Az, hogy a doktorinak létezett már egy változata 1988 szeptemberében is, ellentmondani látszik annak, amit a keletkezési körülményekről Schmitt korábban mondott. A disszertáció készítéséről Scmitt Pál Kő András sportújságírónak beszélt a 2005-ben megjelent Vendégségben: Schmitt Pál című könyvben.
„Amikor anyuka meghalt, megfogadtam, hogy doktori címet szerzek. »Minden szép, minden jó körülötted – mondta egyszer –, de úgy szeretném, ha dr. Schmitt Pál lennél.« Egyik fülemen bement, a másikon kijött. Gondoltam, ez úgyis lehetetlen, nekem sohasem lesz rá időm. De amikor meghalt, eldöntöttem, hogy le fogok doktorálni. Közben azonban már NOB-tagként, 1992-ben jött az első olimpiám, egy évvel korábban beválasztottak a végrehajtó bizottságba. Akkor neveztek ki spanyol nagykövetnek, és erre a megbízatásra készültem. A Magyar Olimpiai Bizottság elnökeként szintén akadt tennivalóm, és mindezek dacára ledoktoráltam filozófiatörténetből. Kisdoktorim van a Testnevelési Egyetemen” – idézte a könyvet korábban a Hvg.hu. Ugyanerre a könyvre hivatkozva idézte fel a Hvg.hu, hogy Schmitt édesanyja 1990 augusztusában halt meg.
Az viszont tény, hogy a dolgozat sokat változott az 1988-as verzióhoz képest, hiszen a felhasznált szakirodalom 21 tételes jegyzékében több, ’88 után megjelent forrás is szerepel. Ilyen például az Olimpiai Charta 1991-es verziója, vagy éppen Klaus Heinemann szintén 1991-ben megjelent tanulmánya, amelynek – mint azt azIndex megírta – hosszú részletei köszönnek vissza szinte szó szerint a Schmitt-doktoriban.
Schmitt 1992-re frissítette a dolgozatát az újabb fejleményekkel. Az 1988-as újságcikkben bátran beszélt arról, hogy bár Magyarország az egyik legerősebb öttusa-hatalom, ő személy szerint a NOB-on belül azok közé tartozik, akik ellenzik, hogy egyetlen szerepléssel akár két aranyérmet is szerezhessenek az öttusázók amiatt, hogy az egyéni produkciók összeadásából jön ki a csapatverseny eredménye. 1992-re győzött a NOB-on belül az ellenzők tábora, Schmitt doktorijának végleges, 1992-es változatából ez ki is derül.
„Amennyiben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság másként nem intézkedik, egy versenyszám nem eredményezhet egyidőben egyéni és csapat rangsorolást. (Ezen előírás hosszas vita után került a chartába, sokan kifogásolták az úgynevezett pseudo csapatversenyek létét. Az 1996 évi játékok programjából már ennek alapján került törlésre az öttusa.)” – olvasható a doktoriban. Ez a két mondat egyébként a doktorinak egy olyan részében szerepel, amely a Hvg.hu összehasonlítása szerint gyakorlatilag az akkor hatályos Olimpiai Charta átvétele. Az első mondat szerepel is a Chartában, azonban a zárójeles megjegyzés Schmitt sajátjának tűnik.
Az 1988-as állapothoz képest a cím is változott, a doktori végleges változatának Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése címet adta Schmitt. Érdekesség, hogy a ’88-as újságcikkben említett egyszerűbb cím, „Az olimpiai program elemzése”, megegyezik annak a munkának a címével, amelyet 1985-ben jelentetett meg Nikolaj Georgiev és egy másik bolgár sportkutató, Hristo Meranzov. Az Analysis of the Olympic Programme című munkából a Hvg.hu szerint közel egy oldalnyi szöveget emelt át doktorijába Schmitt. Szerepel is Schmitt szakirodalom-jegyzékében, igaz, pontatlan magyarra fordítással, Az olimpiai program értékelése címen.
Nikolaj Georgiev másik, 1987-ben befejezett tanulmányából – ahogy azt a Hvg.hu feltárta - mintegy 180 oldalnyi terjedelemben vehetett át Schmitt hosszú mondatokat, bekezdéseket. A plágiumügy kirobbanása után a Köztársasági Elnöki Hivatal azzal utasította vissza a vádakat, hogy Schmitt Nikolaj Georgievet személyesen, jól ismerte, és kutatásaik során több résztéma megtárgyalása során együttműködtek. Az 1988-as újságcikkben Schmitt nem említi sem Georgievet, sem azt, hogy bárkivel együtt dolgozott volna, a doktorija megírásáról egyáltalán nem mesél.
A közel négyéves várakozás miértjére is választ adhat a Semmelweis Egyetem tényfeltáró bizottságának jelentése, amely március 28-ra készül el. Tóth Miklós, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának (TSK) dékánja januári sajtótájékoztatóján ugyanis azt mondta: a bizottság feladata, hogy "minden részletében" feltárja Schmitt "doktori eseményének" részleteit.
Az eredmény bejelentésének forgatókönyvéről egyelőre nem sokat lehet tudni. A Semmelweis Egyetem hétfői megkeresésünkre megerősítette, hogy a tényfeltáró bizottság munkájával kapcsolatos eredményekről március 28-án adnak tájékoztatást, sajtóesemény formájában, ahol a bizottság tagjainak nevét is megismerhetjük. ( A január végén felállt öttagú bizottság tagjainak nevét eddig nem hozták nyilvánosságra, arra hivatkozva, hogy így biztosítják munkájuk zavartalanságát.)
|
Négy évig várt a védésre Schmitt doktorija?
| null |
https://index.hu/belfold/2012/03/20/negy_evig_vart_a_vedesre_schmitt_doktorija/
|
2016-02-18 00:00:00
|
Két nap alatt két terrortámadás volt.
| false |
[
"merényleg",
"recep erdogan",
"terrorizmus",
"törökország"
] | 0 | null | 0 |
Csütörtökön egy katonai konvoj mellett robbant bomba Törökország dél-keleti részén. A robbanásban hatan meghaltak. Szerdán, egy nappal korábban Ankarában robbant bomba egy katonai buszon. 28 ember halt meg és 61 megsérült.
Törtökországban a sokszorosára nőtt a terrortámadások száma, amelyeket nagyrészt az Iszlám Állam és a kurdok követik el. A mostani támadásokért még senki nem vállalta a felelősséget.
Numan Kurtulmus miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy hamarosan fel fogják fedni, kik állnak a támadások mögött. Erdogan elnök pedig bosszút esküdött a támadásokért. Azt mondta, Törökország nem fél élni a jogával az önvédelemhez.
|
Hat halott Törökországban egy újabb robbantásban
| 0 |
http://24.hu/kulfold/2016/02/18/ujabb-bomba-robbant-torokorszagban-alig-egy-nappal-az-elozo-utan
|
null |
Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet
| true |
[
""
] | 0 |
Magyar Nemzet (MNO)
| null |
Zag Gábort, a Demokratikus Koalíció politikusát és a DK-s és MSZP-s kapcsolatokkal rendelkező Ruzsa Csabát jelöli alpolgármesternek Péterffy Attila - írja aBaranya Vármegyei Hírportál.
A polgármesternek a megváltozott összetételű pécsi közgyűlésben a saját, kisebbségbe szorult társai mellett még három képviselőre lenne szüksége, hogy átvigye akaratát a közgyűlés keddi alakuló ülésén. Péterffy Attila továbbra is a "Gyurcsány Ferenc-vonalat" képviselő Zag Gáborra és Ruzsa Csabára támaszkodna.
Az elmúlt években a kényesebb vagy a komolyabb gazdasági áttekintést igénylő kérdésekben a közgyűléseken főként neki adta át a szót, ami azt a benyomást keltette, hogy a polgármester nincs is teljesen tisztában a városházi történésekkel.
Ráadásul nemcsak neki segítség, hiszen ezzel az MSZP-s pénzügyi körök számára továbbra is biztosítaná a rálátást a város ügyeire.
A napirenden szerepel még kedden az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának módosítása, amelyben hangsúlyos elemet kapna a bizottságok átalakítása, illetve taglétszámuk felduzzasztása, méghozzá külsős személyekkel. A lap szerint tartani lehet attól, hogy Péterffy Attila baráti baloldali kádereknek adna pozíciókat. A Péterffy-féle baloldali csoport elképzeléseivel szemben várhatóan az új közgyűlési többségnek is lesznek jelentős módosítási igényei az alakuló ülésen.
Borítókép: Péterffy Attila (
|
A Gyurcsány-vonalat vinné tovább a pécsi polgármester
| null |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/a-gyurcsany-vonalat-vinne-tovabb-a-pecsi-polgarmester
|
2018-09-11 17:40:00+02:00
|
Korábban többször is bántalmazta a férfit.
| false |
[] | 0 | null | 0 |
Letartóztattak egy 31 éves amerikai nőt Louisianában, miután a gyerekei szeme előtt lőtte le volt férjét egy üzlet parkolójában.
A rendőrség tájékoztatása szerint Kayla Giles közös gyerekfelügyeletet gyakorolt exférjével, éppen egy felügyeletcsere miatt találkoztak, amikor mellkason lőtte.
A férfi azonnal belehalt a sérüléseibe.
© Alexandria Police Department
A rendőrség megerősítette, hogy három gyermek volt jelen az esetnél, de szerencsére egyikük sem sérült meg.
A szemtanúk a helyi médiának azt mondták, hogy a férfit több mint 20 percig próbálták újraéleszteni.
Szintén helyi lap, a Town Talk nevű oldal írja, hogy a férfi korábban többször nyújtott be rendőrségi panaszt a nő – és a közös felügyelet – ellen, mivel az sokszor erőszakosan, agresszívan viselkedett – írja a BBC.
|
Élet+Stílus: A gyerekek szeme láttára lőtte le volt férjét egy amerikai nő
| 0 |
https://hvg.hu/elet/20180911_Gyilkossag_loves_ferj_feleseg_Kayla_Giles
|
2011-12-10 00:00:00
|
Egyelőre nem született döntés arról, hogy Aczél Zoltán, a labdarúgó NB I-ben szereplő Haladás Sopron Bank vezetőedzője marad-e a posztján, jóllehet péntek este több órán át tanácskoztak a csapat tulajdonosai.
| true |
[
"bűnügyek"
] | 0 | null | 0 |
A klub honlapjának szombati információja szerint a tulajdonosok jövő héten személyesen beszélnek Aczéllal, s aztán határoznak.
"Egyelőre nem született döntés Aczél Zoltán sorsáról - nyilatkozta a haladas.hu-nak Marton Zsolt alpolgármester, a többségi tulajdonos önkormányzat képviselője. - Tudjuk, hogy ilyen szörnyű napok után Zoli számára a családja az első, de hamarosan mi is szeretnénk beszélni vele, ezért jövő héten valamelyik nap - hogy mikor, azt most még nem tudom - leülünk Zolival, és azt követően döntünk a hogyan továbbról."
A kérdés azt követően került terítékre a Haladás éjszakába nyúló taggyűlésén, hogy a bíróság szabadlábra helyezte Aczél Zoltánt, a Haladás jelenlegi, a Siófok korábbi vezetőedzőjét, akit november 30-án, a Videoton elleni Magyar Kupa-mérkőzést követően vettek őrizetbe, mert kötelességszegés és vesztegetés gyanúja merült fel vele szemben.
"Meg tudom erősíteni a hírt, mert megkaptuk a Fővárosi Bíróság végzését az ügyben - nyilatkozta az MTI-nek pénteken Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője. - A bíróság úgy ítélte meg, hogy az eddig közölt megalapozott gyanú fennáll Aczél Zoltánnal szemben, de nem indokolt a kényszerintézkedés, mert a büntetőeljárás oly mértékben előrehaladott állapotban van, hogy részéről a meghiúsításának veszélye már nem áll fenn."
19:30 Feliratkozom
|
Bundabotrány: nem döntöttek Aczél Zoltán sorsáról
| 0 |
https://infostart.hu/bunugyek/2011/12/10/bundabotrany_nem_dontottek_aczel_zoltan_sorsarol-471384
|
null |
Az a baja ennek az országnak, hogy nagyon sokszor olyan emberek találnak ki „világmegváltó” változásokat, akiknek fogalmuk sincs a dolgokról. Ez az összegző véleménye az egészségügyben tervezett változásokról dr. László Imrének, Újbuda polgármesterének, korábbi kórházigazgatónak és egészségpolitikusnak. Az egészségügyért felelős államtitkár januárban még azt ígérte, „az idei lesz az egészségügy elmúlt évtizedeinek legoperatívabb éve”. Júliusra kell elkészülnie valamennyi olyan jogszabálynak, amely meghatározza majd a magyar egészségügy működésének következő 30 évét – hangzott el akkor. Takács Péter ígéretei időközben kissé átalakultak, augusztus közepén már csak egy új népegészségügyi stratégiáról beszélt, kérdőívekről, amelyekkel a népbetegségeket akarják kiszűrni.
| true |
[
""
] | 0 |
Hírklikk
| null |
"Kötelezőek lesznek a szűrővizsgálatok, de mégsem. És ami igen, a kormány azzal sem az embereket akarná nyomasztani..." Ezt ön hogyan értelmezné?
Mindenki pontosan tudja, hogy a jelenlegi állami egészségügy kapacitásai végesek. Hogy ez most egy úgynevezett propagandisztikus bejelentés, vagy van-e mögött valami megvalósítható is? Ítélje meg mindenki a maga tapasztalatai alapján.
Néhány évvel ezelőtt, még országgyűlési képviselőként, az akkori egészségügyi költségvetés vitájának vezérszónoka volt. Mi változott 2019 óta?
Azóta nem sok idő telt el. Akkor természetesen minden adatot átnéztem, ami az egészségügy finanszírozásával kapcsolatos, és magam is megdöbbentem, hogy az akkori kormány gyakorlatilag a megelőzésre alig többet tervezett be, mint amennyit a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) - akkor még OEP - költségvetésében a postára szántak. Nem akartam hinni a szememnek, de sajnos ez az igazság.
Tételezzük fel, hogy a mai kormány nem így gondolkodik.
Nem utal erre semmi. Ezt azért hoztam szóba, mert a megelőzés a mai világban a legköltséghatékonyabb eljárás az emberi élet megőrzése szempontjából. Erre valók a szűrések, amelyek segítenek már olyan állapotukban felfedezni a lappangó betegségeket, amikor azokat még gyógyítani lehet, s ezzel életeket mentenek. Ha nem olyan betegségről van szó, ami feltétlenül halálos, akkor az egészség viszonylag kis ráfordítással helyreállítható. Ezért Újbudán egy olyan egészségügyi szűrőprogramot indítunk, amely havonta egyszer fontos vizsgálatokat tesz ingyenesen elérhetővé az itt élők számára. Tavasszal már volt hasonló kezdeményezés és nagyon népszerűnek bizonyult, ezért most kibővítjük és tökéletesítjük. Egy másik nagyon fontos intézmény is Újbudán kapott helyet: tisztán önkormányzati forrásból hoztunk létre egy Diabétesz Központot, ahol a cukorbetegség komplex kezelése valósul meg. Ami Takács Péter bejelentését illeti? Ez a kormány - és ide tartozik értelemszerűen az egészségügyet képviselő államtitkár is -, annyira nem szegény, hogy ígérni ne tudjon. Egyebet sem tapasztalunk 14 év óta, mint azt, hogy elhangzanak különböző fajsúlyos ígéretek, de többségükről később szó sem esik.
Sokan talán nem is emlékeznek rá: 2010-ben a Fidesz miniszterelnök-jelöltje azzal kampányolt, hogy meg kell menteniük az egészségügyet.
Jaj, Istenem! Ha ezt komolyan gondolták 14 évvel ezelőtt, és mára ilyen állapotba került egészségügy, akkor arra kérném a kormányt, hogy soha ne próbálja az egészségügyet megmenteni! De maradjunk a konkrétumoknál. Csaknem tíz éve hülyítenek bennünket a Dél-Budai Centrum Kórház, vagy a budapesti "szuperkórház" tervével. Nagyon sok neve volt már. Történt egyetlen kapavágás is? Milliárdokat fizettek valakiknek a területért, de a kórháznak máig nyoma sincs. Én akkor a Szent Imre Kórház korábbi igazgatójaként azt javasoltam, hogy a mi területünket bővítsék ki, lett volna rá hely, be tudtuk volna fogadni az új létesítményt, olcsóbb lett volna a beruházás. Hát majdnem megköveztek érte! És itt térnék vissza a kötelező szűrővizsgálatokra: én már nem terveket, hanem tényeket szeretnék látni!
Ha készül egy okos népegészségügyi stratégia, abból akár még jó is kisülhet...
Igen, ez így van. Azért némi fenntartással fogadom ezt a bejelentést is, mert "új népegészségügyi stratégiáról" beszélnek, holott nem kell felfedezni a spanyolviaszt. Abban a kedvező helyzetben vagyunk, hogy a Nyugaton elfogadott mintákat nyugodtan le lehetne koppintani, még csak pénzbe sem kerülne. Akár lépésről-lépésre fel lehetne építeni egy olyan megelőzési szűrőprogramot, amely valóban hatékony lehet. De még túl messzire sem kell menni, az idősebbek még emlékeznek a kötelező tüdőszűrésekre, ami a gyakorlatban is működött. Abban az időben a vizsgálatokat még kiegészítették vizelet és székletvizsgálattal is, volt kötelező emlő- és méhnyakrák szűrés. Ezeket mára szépen elsorvasztották. Először azt mondták, hogy csak bizonyos életkorban kell ezeket a vizsgálatokat elvégezni, később eltörölték a kötelező jellegét.
Legyünk igazságosak: a kiértesítettek alig 20-30 százaléka jelent meg a szűréseken.
Semmilyen felvilágosítás nem előzte meg az értesítéseket. Nem sulykolták, hogy ember, a te érdekedben történik, a te egészséged, a te életed múlik ezen! Akik nem értették meg, hogy az ő érdekükben "macerálják" őket a vizsgálati behívóval, csak legyintettek rá. Valljuk be, mindannyian hajlamosak vagyunk erre. De visszatérve a mostani bejelentésre: a kormányzat, és ezen belül az egészségügyi kormányzat is, a sok ígérgetésével gyakorlatilag már elveszítette a hitelét. Az emberek már csak abban hisznek, amit látnak. Amit valóban bevezettek. Ami működik. Tizennégy év után akarják megváltani a világot? A kormány arról beszél a Hír TV-ben, hogy "a világon elsőként fogjuk bevezetni a menedzser szűrést és a betegségmegelőző szűrővizsgálatokat"? Nevetséges!
Az államtitkár bonus-malus rendszerű szocho-kedvezményrendszer kidolgozását ígéri. A munkáltatót tennék érdekeltté abban, hogy minél több munkavállalója éljen az állam által kínált, ingyenes menedzserszűréssel...
Persze, az állam fogja ingyenesen elvégezni a vizsgálatokat? Miből és hol? Majd arra ösztönzik a cégeket, hogy valamelyik magánkórházba fizessék be az alkalmazottaikat. A magánkórházak pedig a NER vállalkozóinak kezében vannak. Mindenki láthatja, hogyan terelődik a betegellátás a magánegészségügyi irányába.
Amiket Takács Péter szűrővizsgálatoknak nevez, azokkal milyen betegségeket lehet egyáltalán kiszűrni?
A szív- és érrendszeri betegségeket, a daganatos betegségek gyanúját, de a mozgásszervi problémákat nehezebben. Arra céloz, hogy végső soron egy kérdőív segítségével fogják kiszűrni a családban korábban tapasztalt betegségek alapján a hajlamot. Megkérdezik, hogy a hozzátartozói körében volt-e daganatos megbetegedés, magas vérnyomás? Volt-e magas koleszterinszint? Alapvetően csak ezekre tudnak rákérdezni. Az egy másik kérdés, ha egy vidéki embert megkérdeznek, miben haltak meg a szülei, mit tud majd erre felelni? Magas volt a koleszterinje? Pedig az ország lakóinak kétharmada vidéken él. A program egyik gyengéje éppen az, amit hiányolok: történetesen már az iskolai oktatásba be kellene építeni az egészségtan alapjait. A gyerekek fiatal agya még mindenre fogékony, évtizedek múlva a törődés meghozná az eredményt.
Fogadjuk el, 2024 az egészségügy legoperatívabb éve lesz. Mitől?
Mitől nem? Az a baja ennek az országnak, hogy nagyon sokszor olyan emberek találnak ki "világmegváltó" változásokat, akiknek fogalmuk sincs a dolgokról. Vegyük csak az alapellátási ügyelet átalakítását, a szakrendelők államosítási szándékát. Olyanok fundálták ki, akik nem élnek a rendszerben, nem tudják, hogy a gyógyítás hatékonyságának milyen alapelemei vannak. Hogyan, milyen módon kell az érintett közösséghez kapcsolódnia? Nem láthatja egy íróasztal mellől a téma előadója, hogy milyen közegben dolgoznak az orvosok, az egészségügyi szakápolók. Nem érzi naponta a "bőrén" a gondokat, a problémákat, vagy hogy azok mennyire súlyosak, mennyire akadályozzák a hatékony ellátást. Szóval minél távolabb viszik a döntési pontot egy gyógyító helytől, annál kevésbé tud hatékonyan és operatívan beavatkozni az orvos. 1999-ben Amerikában, Ohio államban, Columbusban tanulmányoztam az ottani egészségügyi ellátást, és ebben benne volt az alapellátástól a kórházi ellátásig a teljes vertikum. Amikor hazajöttem, arra a rendszerre állítottam át a Szent Imre Kórházban velem dolgozókat, a vezetői csapatomat. Akkor Molnár Gyula volt a polgármester, megállapodtunk, hogy a kerület alapellátási ügyeletének biztosítunk helységet a kórházban. A két "részleg" - a sürgősségi és a kórházi részleg - tíz méterre volt egymástól. Ha az orvosnak valami szakmai gondja volt, azonnal segítséget kapott ő is, a betege is. Ez 2002-ben így működött. Takácsék most kezdik feltalálni a langyos vizet.
|
Propagandával nem lehet gyógyítani
| null |
https://hirklikk.hu/kozelet/propagandaval-nem-lehet-gyogyitani/436303
|
2022-09-29 16:11:00
|
Jövő csütörtökön zárt ülésen vizsgálódna a kampánypénzekről a kormánypárti többség.
| true | null | 1 |
Telex
| null |
Jövő hét csütörtökön a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén az egyik napirendi pont „a baloldali pártok külföldi kampánytámogatásának áttekintése” lesz – derül ki a bizottság aktuális meghívójából. A kormánypártok így a Márki-Zay Péter által vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz (MMM) érkezett külföldi támogatások mellett elvileg más ellenzéki pártok pénzügyeit is vizsgálni akarják.
Amióta Márki-Zay Péter, a hatpárti ellenzék korábbi miniszterelnök-jelöltje augusztusban azt mondta, az Egyesült Államokból is kaptak támogatást a kampányukhoz, a Fidesz folyamatosan ezzel támadja a teljes ellenzéket. A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter emiatt többször is elsütötte a kormánypártok új szlogenjét a „dollárbaloldalról”.
Az Alfahír azt írja, a kormánypártok már nagyjából egy hete szeretnének vizsgálódni az MMM-hez érkező külföldi támogatások ügyében. A hétvégén Halász János, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja közleményében azt írta: Márki-Zay Péter elárulta, hogy több milliárd forint kampánytámogatást kaptak külföldről, „ez amellett, hogy törvénytelen, még durva beavatkozási kísérlet is a magyar választásokba. A botrány szuverenitási és nemzetbiztonsági kérdéseket is felvet, ezért nem maradhat tisztázatlanul.”
Az Alfahír szerint Sas Zoltánhoz, a bizottság jobbikos elnökéhez csak most érkezett meg a hivatalos kérés, ezért csak jövő hétre tudta összehívni az ülést. Bár a Fidesz képviselője eredetileg csak az MMM ügyeire célzott, Halász kérésére a napirendi pontban már „a baloldali pártok” külföldi kampánytámogatásait vizsgálnák. Az Alfahír megkeresésére Sas Zoltán azt mondta: „kíváncsian várjuk, hogy mivel fognak előállni, mit tartalmaz a napirendi pont”.
Korábban írtunk arról, hogy Márki-Zay Péter civil mozgalma magánadományokat gyűjtött, a befolyt összeg legnagyobb részét pedig az amerikai Action For Democracy (AFD) adta. Az AFD-t idén februárban alapították, hivatalosan azzal a céllal, hogy „demokratikus erőket próbáljanak erősíteni csatatérállamok, köztük Magyarország választásain” – mondta a 24.hu-nak Korányi Dávid, Karácsony Gergely tanácsadója, a szervezet hazai vezetője.
Az ellenzéki kampány összköltsége becslések szerint 3,5 milliárd forint körül mozgott, az MMM első éves költségvetése pedig összesen 2,5 milliárd forint volt. Utóbbiból az AFD küldött 1,8 milliárdot. Az AFD a 24.hu-nak csak annyit árult el, külföldön élő magyar állampolgároktól kaptak adományokat. Azt sem lehet tudni, hogy pontosan mennyi maradt meg a választás után az MMM-hez érkezett adományokból, de Márki-Zay erről a pénzről korábban azt mondta: arra fogják felhasználni, amire kapták, azaz Orbán leváltására.
A hatpárti ellenzék miniszterelnök-jelöltje augusztusban beszélt arról is, hogy „még június közepén is érkezett több százmillió forintos támogatás az Egyesült Államokból” az MMM felé, az adományt pedig az Action for Democracy gyűjtötte össze. Márki-Zay állítása szerint „ennek a segítségével” tudták kifizetni az ellenzéki kampány utolsó számláit, a „többmilliárdos kampány” végén pedig szerinte egy közel 100 milliós összeg marad a mozgalom számláján.
A hazai párttörvény kifejezetten tiltja a támogatások elfogadását külföldi szervezetektől és magánszemélyektől. Márki-Zay Péter azonban arra hivatkozik, hogy az MMM nem párt, hanem mozgalom, így nem kell megfelelniük a pártfinanszírozásra vonatkozó szabályoknak. A külföldről érkező pénzeket pedig nem a választási időszakban és nem kampánycélokra használták fel.
|
Márki-Zay mozgalmát és a teljes baloldalt elővenné a külföldi támogatások miatt a nemzetbiztonsági bizottság
| null |
https://telex.hu/belfold/2022/09/29/nemzetbiztonsagi-bizottsag-marki-zay-peter-kampanytamogatas-kulfold
|
2021-07-22 23:21:00
|
Az Alkotmánybíróság szerint alaptörvény-ellenesek a Fidesz által áterőltetett bérlakástörvény haveri passzusai.
| true | null | 1 |
Népszava
| null |
Fidesz;Alkotmánybíróság;bérlakás;
2021-07-22 17:37:04
Az Alkotmánybíróság elkaszálta a bérlakástörvény egyes részeit
Az Alkotmánybíróság szerint alaptörvény-ellenesek a Fidesz által áterőltetett bérlakástörvény haveri passzusai.
Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványa alapján vizsgálta a Fideszes többségű országgyűlés által június közepén elfogadott bérlakás törvény-módosítást és arra jutott, hogy alaptörvény-ellenesek a jogszabálynak azok a rendelkezései, amelyek vételi jogot biztosítottak volna azoknak a bérlőknek is, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemléképületben lévő lakást. Az Alkotmánybíróság a határozatában emellett alkotmányos követelményként előírta, hogy az elidegenítéshez a műemlékvédelmi hatóságnak is hozzá kell járulnia.
Áder János köztársasági elnök kissé meglepő módon kért normakontrollt a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi törvény módosításával kapcsolatban. Mint ismeretes a nagy vihart kavart jogszabály alapvetően a várnegyed eddig elidegeníthetetlen bérlakásainak kiárusítására kötelezte az I. kerületi önkormányzatot. A szavazás előtti utolsó pillanatig benyújtott módosító indítványok révén a NER-lovagok számára tette még kedvezőbbé a várnegyedben korábban megszerzett bérlakásuk megvásárlását.
A köztársasági elnök álláspontja szerint a jogalkotói cél és az annak megvalósítását szolgáló vételi jog összeegyeztethetetlen a kulturális örökség részét képező épített környezet, ezen belül különösen a műemléki védelem alatt álló építmények védelmének és megóvásának alaptörvényi követelményével. Míg a hatályos szabályozás alapján a műemléképületben lévő lakást kizárólag a műemlékvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet elidegeníteni, addig az új törvénnyel a világörökségi területen és védőövezetében lévő állami és önkormányzati tulajdonú, a kulturális örökség részét képező műemléki ingatlanok teljes körére vételi jogot állapítanának meg. A köztársasági elnök indítványa szerint ez a kulturális értékek védelmének és megőrzésének garanciáját képező visszalépés tilalmába ütközik, továbbá az önkormányzati tulajdonjog ilyen korlátozásának szükségessége nem indokolható és aránytalan.
Az Alkotmánybíróság a tulajdonhoz való jog korlátozása kapcsán kifejtette, hogy a vételi jog az önkormányzati tulajdonjog megszűnéséhez vezethet, ami súlyos teher, így megköveteli a kártalanítást. Az önkormányzatnak a vételi jog folytán elvesztett lakásokért azok értékével megegyező ellenszolgáltatást kell kapnia. Az értékarányosság biztosításának módját ugyanakkor a törvényhozóra bízták. Elegendő, ha a hatályos rendelkezéseken ennek szellemében változtatnak vagy kiegészítik.
Az Alkotmánybíróság által másik kifogásolt rész azoknak a bérlőknek a vételi jogára vonatkozik, akik 25 évnél rövidebb ideje bérlik a lakást. Az Ab szerint ez nincs összhangban a jogalkotó által megfogalmazott céllal és a jogalkotónak nem sikerül igazolnia a szabályozás „kivételes jellegének” szükségességét. Az Alkotmánybíróság ezért ezeket a passzusokat alaptörvény-ellenesnek nyilvánította.
Az Alkotmánybíróság határozatában arra is kitért, hogy a műemlékvédelem az állam kötelezettsége, másrészt a jogszabályt érinti a korábban - az egészséges környezethez való jogra vonatozóan - megállapított visszalépési tilalom. Alkotmányos kívánalom, hogy a műemléki védettséget élvező ingatlanok értékesítése során az állam megfelelő garanciákkal biztosítsa. Különösen lényeges garancia ez a vizsgált törvénnyel érintett lakások esetén, amelyek zöme első alkalommal kerül ki az állami vagy önkormányzati tulajdonból. Az AB ezért a vételi jog feltételéül szabta a műemléki szempontok figyelembe vételét.
Mint ismeretes a jogszabály első formájában valamennyi önkormányzatnak kötelezővé tette volna a tulajdonában lévő bérlakások eladását a forgalmi érték legfeljebb 30 százalékáért, de különféle kedvezmények összeadódása esetén akár 10,5 százalékért. A javaslat óriási tiltakozási hullámot indított el, még a kormánypárti polgármestereknél is kiverte a biztosítékot. A Fidesz visszakozott és jelentősen átírta a javaslatot, de arra azért nagyon vigyáztak – hangoztatták az ellenzéki képviselők -, hogy a haverok jól járjanak.
A végleges változat értelmében csak a világörökségi helyszíneken és ezek védőövezetében lévő lakások esetében nyílik meg a vételi jog. Másrészt a bérlő csak akkor veheti meg a lakást, ha a határozatlan idejű bérleti jogviszonya már 2020. december 31-én is fennállt és annak időtartama eléri az öt évet. Csakhogy így Bayer Zsolt, Rákay Philip, Palkovics László és mindazon NER-lovagok, akik bevásároltak a Várban, hoppon maradtak volna. Ezért beletettek egy csavart. A lakások forgalmi értékének meghatározásánál szereplő passzus szerint, „ha a bérleti jogviszony időtartama a törvény hatálybalépésekor nem éri el az öt évet, akkor a vételi igényüket az öt év múltán jelenthetik be”. Vagyis egyszerűen csak várniuk kell.
Azok viszont, akik a törvény hatályba lépésekor három havi lakbérrel vagy más jogcímen tartoznak a bérbeadó önkormányzatnak vagy az államnak, illetve egyéb köztartozásuk van, se most, se máskor nem vehetik meg a bérlakást, ahol élnek. A lakást a bérlő, a bérlőtársak együtt, illetve azok egyenesági rokonai és örökbe fogadott gyermeke is megveheti. Az ingatlanokra négy éves elidegenítési tilalmat jegyeznek be.
Látszólag feljebb kalibrálták a vételárakat is. A lakást 5-15 éve bérlőknek a forgalmi érték 80 százaléka a vételár (kivéve a tulajdonjogot cserélőket), 15-25 évi bentlakás esetén a forgalmi érték 50 százalékát kell megfizetni, míg a 25 évnél régebb óta ott élőknek csak a becsült piaci ár 15 százalékát kell kifizetniük, sőt egyösszegű vétel esetén csak 10 százalékát. A végszavazás előtti utolsó utáni javításban– már mindenféle rejtegetés nélkül – a NER-lovagok számára tette még kedvezőbbé a várnegyedben korábban megszerzett bérlakásuk megvásárlását: a tulajdonjogért cserélt bérlakásért a korábban megjelölt 50 százalék helyett, csak a forgalmi érték 35 százalékát kell kifizetni, de ha egy összegben szurkolják le a vételárat, akkor további 5 százalék kedvezményt kapnak. Márpedig Bayer Zsolt – ahogy arra Csárdi Antal (LMP) országgyűlési képviselő a részletes vitában felhívta a figyelmet - két bérlakást is elcserélt egy hozzá bumerángként visszaszálló faház tulajdonjogára.
A törvénymódosítás értelmében a vételi joggal érintett lakások bérlőinek a törvény kihirdetése utáni hat hónapon belül közölni kell a vételárat. Az önkormányzatok várhatóan csak a határidő végére tudják teljesíteni a törvényben előírtakat.
A Várban található csaknem 1422 bérleményből például közel 1300-at érint a módosított verzió, lévén csaknem az egész I. kerület világörökségi helyszín. A kerület előzetes becslései szerint 80 ezer négyzetmétert kell kiárusítaniuk, amelyek forgalmi értéke durva becsléssel 80-120 milliárd forintra tehető. A kedvezmények miatt a vagyonvesztés több tízmilliárd forint lehet, amelyet tovább súlyosbít az értékbecslésre és a társasház-alakításra kifizetendő legalább százmilliós költség. V. Naszályi Márta a Népszavának korábban azt mondta, hogy az önkormányzatnak minden bizonnyal új munkatársakat kell felvenniük a lakásprivatizáció lebonyolítására.
|
Az Alkotmánybíróság elkaszálta a bérlakástörvény egyes részeit
| null |
https://nepszava.hu/3127061_az-alkotmanybirosag-elkaszalta-a-berlakastorveny-egyes-reszeit
|
null |
Hamisított e-mailben élnek vissza Müller Cecília országos tisztifőorvos nevével –közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) kedden az MTI-vel.
| true |
[
""
] | 0 |
Hírklikk
| null |
Azt írták, hogy több címzett kapott valódinak tűnő, de nem hiteles, nem hivatalos, hamisított és rossz szándékú levelet; a leveleket nem az NNGYK elektronikus levelezőrendszeréből küldték ki, a feladó e-mail-címét meghamisították.
Az NNGYK azt kéri, hogy a "Nyilvános hirdetmény: Fertőző betegségek kitörése Magyarországon" tárggyal kapott, Müller Cecília nevében írt levelet ne nyissák meg, olvasatlanul töröljék, vagy ha már megnyitották, annak tartalmát tekintsék tárgytalannak, ne kattintsanak semmilyen linkre és ne adjanak meg adatokat.
Az ügyben az NNGYK megtette a szükséges intézkedéseket és értesítette a hatóságokat - áll a közleményben.
|
Müller Cecília nevét felhasználva támadnak a csalók
| null |
https://hirklikk.hu/kozelet/muller-cecilia-nevet-felhasznalva-tamadnak-a-csalok/436776
|
null |
„A minimum elvárás, hogy a magyar hatóságok lépjenek, ugyan már eddig is kellett volna, de ha nem tették, akkor tessenek most megtenni!” Így „üzent” Bodnár Zoltán, jogász, az MNB korábbi alelnöke a sajtóban a múlt héten végigfutott hír kapcsán, miszerint egy Máltán élő magyar – állítólagos – üzletember két magyarországi székhelyű cégében százszor akkora vagyon van, mint Mészáros Lőrinc teljes vagyona. Az egyszemélyes tulajdonos ezzel Európa 5., a világ 36. leggazdagabb embere kellene legyen. Bodnár szerint a Magyar Nemzeti Banknak és az adóhatóságnak automatikusan vizsgálódnia kellene az ügyben. Hogy megtették-e, nem tudni, mindenesetre a Hírklikk a múlt héten kérdéseket intézett mind az MNB-hez, mint pedig a NAV-hoz. E cikk megírásáig az előbbi nem reagált, az adóhatóság pedig konkrét választ – az adótitokra hivatkozva – nem adott, az általános gyakorlatáról viszont igen.
| true |
[
""
] | 0 |
Hírklikk
| null |
A G7 a múlt héten publikálta a cégbírósághoz leadott év végi beszámolók alapján oknyomozó írását, amelynek a lényege, hogy van egy Máltán élő magyar üzletember, akinek két, Magyarországon bejegyzett cégében összesen13,5 ezer milliárd forint van. Az egyik, az M3-as bevezetője mellett, egy zuglói ikerház egyik felébe bejegyezett, tavaly novemberben alapított Donor Zrt., amelyben 2023 végén 6534 milliárd forintnyi vagyon volt. Az iratok szerint a társaság - az amúgy joglilag nem létező - "hibernált" állapotban van, sem bevételei, sem kiadásai, sőt, a jelek szerint alkalmazottai sincsenek. A cég egyedüli tulajdonosa T. János György tavaly december 19-én egy 4532 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre, a befizetésről ügyvéd által ellenjegyzett dokumentum van, amit a vállalat vezérigazgatója is hivatalos - szintén ügyvéd által ellenjegyzett - iratban erősített meg. A 4532 milliárdos tulajdonosi tőke mellett a cégnek 2002 milliárd forintnyi hosszú lejáratú kötelezettsége, azaz tartozása is van, ami szintén az egyetlen részvényestől érkezett.
Ugyanennek az üzletembernek van egy másik, szintén rejtélyes cége is, amelynek már a neve is sokatmondó: Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt. Ennek az eszközállománya durván 400 milliárd forinttal még meg is haladja a Donor Zrt.-ét. Eredetileg kft.-ként alapították, majd tavaly év végén alakult át részvénytársasággá. Ebben is tavaly év végén emeltek tőkét, méghozzá 5099 milliárd forintosra. Emellett van 1857 milliárd forintnyi tartozása a cégnek, ugyancsak a tulajdonos felé.
Mindkét cég vagyonának az egyetlen eleme 2036-os lejáratú brazil állampapír. Mint azonban a G7 rámutat, 12 év múlva kifutó brazil dollárkötvény elvileg nincs, és az elmúlt években az államkincstár beszámolói szerint helyi devizában sem bocsátottak ki 2036-os lejáratú papírokat. Mindenesetre, ha a cégek valóban ekkora összegben rendelkeznek brazil kötvényekkel, akkor tulajdonosuk Brazília egyik legnagyobb hitelezője. A két társaságban lévő vagyon ugyanis a dél-amerikai ország teljes adósságállományának durván 2,5 százalékára rúg.
A cégek egyetlen részvényese egy korábban ismeretlen, Máltán élő magyar üzletember, T. János György. Van máltai érdekeltsége is, az ottani cége azonban - beszámolója alapján - inkább csak a veszteséget termeli, érdemi vagyon nincs benne. Ugyanakkor a két magyarországi cégének a vagyonával toronymagasan a leggazdagabb magyar lenne, százszor gazdagabb, mint Mészáros Lőrinc, s a dollárban több mint 38 milliárdnyi vagyonnal a világon 36. lenne a Forbes milliárdos listáján. A G7 megkeresésére T. János György nem reagált, a céges iratokat ellenjegyző ügyvéd pedig ügyvédi titoktartásra hivatkozva utasította el a válaszadást.
Mi lehet ez az egész? Olyannyira nem életszerű, hogy az embernek szinte elképzelése sincs arról, micsoda ez, pontosabban, ami az eszébe jut a pénzmosás, a vagyonkimentés. Netán az "Orbán-klán" valamifajta trükkje? Mindenesetre a brazil vonal gyanús - s nem is az egyetlen az egész történetben -, már csak azért is, mert tudjuk, Orbán Viktor nagy híve a bukott Jair Bolsonaro ex-elnöknek, még különrepülőgéppel el is utazott annak 2019 január elseji beiktatására, majd a rá következő választáson nyíltan mellette kampányolt. Orbán még azt is megtette az utóbb a hatóságok elől menekülő politikusért, hogy menedéket biztosított számára a brazíliai magyar nagykövetségen, amikor a hatóságok vizsgálódásai elől bujkált.
Vajon mire véli ezt az ügyet Bodnár Zoltán, korábbi jegybanki alelnök?
"Fogalmam sincs, viszont miután két magyar cégről van szó, azért a jegybanknak, a rendőrségnek és az adóhatóságnak is lenne mit tennie ennek a szokatlan pénzmozgásnak a kapcsán" - reagált. Minimum pénzmosási vizsgálatot kellene a Magyar Nemzeti Banknak végeznie. Ha a két cégnek van magyarországi számlavezető bankja - és kell lennie -, akkor a banknak a pénzek számlára érkezése után azonnal pénzmosás elleni bejelentést kellett tennie, hiszen szokatlan pénzügyi műveletről van szó. Kérdés, hogy az itthoni számlavezető pénzintézet tett-e bejelentést, s történt-e vizsgálat az ügyben. Az MNB-nek erről is kell tudnia, hiszen minden banki jelentést lát - mutatott rá.
Lehet-e más, mint pénzmosás és/vagy vagyonkimentés? - vetettük fel. Bodnár ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a NAV is elrendelhetne soron kívüli vizsgálatot annál, aki a végrehajtotta a tőkeemelést a két magyar társaságnál. Merthogy meg kellene vizsgálnia a pénz eredetét. Ha az máltai, akkor jogsegélyegyezmény, az európai együttműködés alapján az adóhatóság felteheti a kérdéseit.
"A minimum elvárás, hogy a magyar hatóságok lépjenek, sőt, eddig is kellett volna, de ha nem tették, akkor tessenek most megtenni" - üzente Bodnár Zoltán, jogász, az MNB korábbi alelnöke.
Kíváncsiak voltunk arra, hogy az MNB vizsgálja-e az ügyet. Nem merül-e fel szerinte a két cég és a tulajdonosa kapcsán a pénzmosás gyanúja? Azt is szerettük volna megtudni, vajon tett-e a cégek számlavezető bankja pénzmosás elleni bejelentést, illetve tudomása szerint, vizsgálódik-e a NAV az ügyben? Cikkünk megírásáig nem kaptunk választ.
Kaptunk ugyanakkor választ a NAV sajtóosztályától. Mint írták: konkrét adózóra vonatkozó tényt, adatot, körülményt stb. a NAV törvényi rendelkezés okán - az adótitok miatt - nem hozhat nyilvánosságra. Általánosságban azt tudatták, hogy a NAV rendkívül széleskörű adatállománnyal rendelkezik. A bevallási adatok mellett - többek között az online számlának, az online pénztárgépnek, a váminformációnak, az EKÁER-nek és a nemzetközi információcserének (például külföldi pénzintézeti számlaadatok) köszönhetően - a vállalkozásoknak szinte minden ügyletére rálát. A kockázatelemzők folyamatosan vizsgálják a cégekre jellemző egyéb nyilvános adatokat is, így például a mérlegben, beszámolóban szereplőket. A rendelkezésre álló és nyilvánosan elérhető adatokat a NAV szakemberei összességében és együttesen elemzik és értékelik. Vizsgálják azok valódiságát, és amennyiben például a tranzakció fiktív, az adó- és vámszabályok kijátszása valószínűsíthető, vagy bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel, megteszik a szükséges intézkedést. A NAV ellenőrzést, a hivatal hatáskörébe tartozó bűncselekmény (például költségvetési csalás, számvitel rendjének megsértése, csődbűncselekmény) esetében nyomozást indít.
|
Nem oszlik a rejtély a brazil államkötvényekbe fektető titokzatos magyar cégek körül
| null |
https://hirklikk.hu/kozelet/nem-oszlik-a-rejtely-a-brazil-allamkotvenyekbe-fekteto-titokzatos-magyar-cegek-korul/436763
|
2022-05-26 04:10:00
|
A 100 Leggazdagabb magyar listáján jelentősen növelte előnyét Mészáros Lőrinc, az első tízben nagyon ugrott előre Jellinek Dániel. A 100-ak összvagyonának csak a az egy éves növekménye akkora, mint amekkora az első ilyen listán szereplők összes vagyona volt 2002-ben. A lista egyik szereplője inkognitót kért, de van tippünk, ki lehet.
| true | null | 1 |
HVG
| null |
A NER már egy névtelen milliárdost is kitermelt a leggazdagabb magyarok új listájára
A 100 Leggazdagabb magyar listáján jelentősen növelte előnyét Mészáros Lőrinc, az első tízben nagyon ugrott előre Jellinek Dániel. A 100-ak összvagyonának csak a az egy éves növekménye akkora, mint amekkora az első ilyen listán szereplők összes vagyona volt 2002-ben. A lista egyik szereplője inkognitót kért, de van tippünk, ki lehet.
Közel megduplázta Csány Sándorral szembeni előnyét Mészáros Lőrinc a 100 Leggazdagabb magyar idei listáján: 480 milliárd forintra becsült vagyona immár 60 milliárddal több, mint a bankvezéré. Ez nem is csoda, hiszen míg Mészárosnak sikerült gyarapítania vagyonát, Csányinak ugyanannyi pénze maradt, mint egy éve.
Az idén 21. alkalommal megjelent lista összeállítói 6223,5 milliárd forintra becsülték a leggazdagabb száz magyar összvagyonát. Ez közel 637 milliárddal több, mint előző évben. A gyarapodás mértékét jól jelzi, hogy
csak a növekmény nagyobb, mint amekkorára 2002-ben, az első ilyen lista kiadásakor becsülték az összvagyont.
Ez ekkor 632,4 milliárd forint volt, ami a mostani összvagyonnak csak kicsivel több mit a tizede. Az idei összvagyonból egyébként közel 180 darab új Néprajzi Múzeumot lehetne felépíteni.
Az új Néprajzi Múzeumot még bejárni is sportteljesítmény
„Az a tény, hogy semmi szépet nem látunk egy betonkockában, viszont a naplementét vagy a gyermekét ölelő édesanya képét mind szépnek találjuk, azt bizonyítja, hogy létezik örök egyetemes szépség, ami maga az igazság" - mondta Orbán Viktor még vasárnap a Néprajzi Múzeum ünnepélyes átadásakor, nem titkolva, hogy az új múzeumi épületet olyan szépségnek látja, amely "megragadja a szemet és gyönyörködteti a lelket".
A leggazdagabb magyarok jelentős része ingatlanfejlesztésben utazik, de előretörőben van az energetika, ezen belül is a napelemes technológia.
Idén sem lehet új erőműveket rendszerbe kötni, az egész iparágat féltik a napelemesek
Május elején 0 (nulla) szabad kapacitást hirdetett meg a Mavir új erőművek rendszerbe állítására, vagyis nem lehet semmiféle új energiatermelő erőművet a hálózatra kapcsolni. Az iparági egyesületek nyílt levélben figyelmeztettek, hogy ezzel veszélybe kerülnek nemcsak a szektor szereplői, de szén-dioxid-kibocsátás csökkentési célok teljesítése is.
A lista első tíz helyezettje megegyezik a tavalyiakkal, bár a sorrend kissé átrendeződött: Felcsuti Zsolt megelőzte Gattyán Györgyöt, Szíjj László Bige Lászlót, Jellinek Dániel pedig három helyet ugrott előre, ez nem független attól, hogy arányaiban az ő vagyona gyarapodott a legnagyobb mértékben (71,4 százalékkal), de a legnagyobb abszolút növekedést – legalábbis az első tízben – a 3. helyre feljött Felcsuti érte el 99 milliárd forinttos plusszal. A első tíz tehát (zárójelben a változás tavalyhoz képest):
Mészáros Lőrinc: 480 milliárd Ft (+35 mrd.).
Csányi Sándor: 420 milliárd Ft (nem változott).
Felcsuti Zsolt: 345 milliárd Ft (+99 mrd.).
Gattyán György: 317 milliárd Ft (+12 mrd.).
Veres Tibor: 254 milliárd Ft (+24 mrd.).
Jellinek Dániel: 240 milliárd Ft (+70 mrd.).
Bige László: 201 milliárd Ft (nem változott).
Szíjj László: 193 milliárd Ft (+16 mrd.).
Széles Gábor: 191 milliárd Ft (+10 mrd.).
Kasza Lajos: 136,5 milliárd Ft (+15,5 mrd.).
Idén mindössze négyen kerültek fel új szereplőként a listára:
Hermann Kamilla közgazdász, Jellinek Dániel cége, az Indotek Group partnere, kisebbségi tulajdonosa és menedzsmentjének is tagja, vagyonát 36,5 milliárd forintra taksálták, amivel egyből a 46. helyen kezdhet.
Kis-Szölgyémi Ferenc, a létesítménygazdálkodással foglalkozó B+N Referencia Zrt. tulajdonosa, akinek cége az előző évben 480 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el, és tíz év alatt megszázszorozta a nyereségét. Kis-Szölgyémi 23,7 milliárd forintos vagyona a 71. helyre volt elég.
Ács Balázs az építő-, főként szigetelőanyagokat gyártó Masterplast Nyrt. révén került fel a listára, 18,1 milliárd forintosra becsült vagyonával a 90.
Lugos Roland az energetikában, azon belül is a napelemes ágazatban meghatározó szereplő a hazai piacon, 16,8 milliárdos vagyonával a 92.
A lista 79. helyezettjének kiléte nincs részletezve, miután a 21,4 milliárd forintos vagyonúra taksált illető nem járult hozzá, hogy írjanak róla és cégéről. A mindössze B. betűvel jelzett vállalkozó szócikkében szinte több a kipontozott rész, mint az érdemi szöveg. Az azért kiderül, hogy
kommunikációs területen érdekelt,
cége bevételi rekordot döntött,
a tulajdonos több milliárd forint osztalékot vehetett ki cégéből és
állami megrendeléseket is elnyert.
A hvg.hu tippje, hogy a B. betű Balásy Gyulát takarja, akinek kommunikációs cégei csak az idei év első 33 napjában 20 milliárd forintnyi megbízást húztak be a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától, de tavaly 3,2 milliárdért vihették a vadászati kiállítás kommunikációját, 12 milliárdért turisztikai kampányokat és kutatásokat, 5,7 milliárdért a kormány gazdaság újrainditásáról szóló kampányát, közel egymilliárdért pedig világkiállítási rendezvényeket szervezthettek Dubaiban. Balásy tavaly két, állami megbízásokkal jól kitömött cégéből több mint 4 milliárd forintos osztalékot vett ki. Balásy Gyula egyébként (ezúttal névvel) szerepel a legbefolyásosabb magyarok friss listáján is (28.).
Befolyással bírnak
A 100 Leggazdagabb magyar 2022-ben is összeszedte az 50 legbefolyásosabbnak ítélt közéleti szereplőt, akiket 138 fős induló keretből választottak ki 11 politológus pontozása alapján. Az idei listára már nem került fel Áder János leköszönt köztársasági elnök. Utódja, Novák Katalin viszont Áder tavalyi 26. helyénél jóval magasabb pozíciót ért el, nyolc helyet ugorva bekerült a top 10-be:
Csányi Sándor,
Mészáros Lőrinc,
Rogán Antal,
Szijjártó Péter,
Matolcsy György,
Pintér Sándor,
Varga Mihály,
Hernádi Zsolt,
Novák Katalin.
Az 50-es lista öt új szereplője között ott van az újabban politikai ambíciókat is kergető Gattyán György (37.), és a honvédelmi miniszteri posztot elnyert vállalkozó, Szalay-Bobrovniczky Kristóf (46.), de épphogy becsúszott Németh Szilárd rezsibiztos (50.) is.
A listán a legnagyobbat Lázár János robbantott, 26 helyezéssel ugrott előrébb (a 22. helyre), de imponáló előrelépés észlelhető a 4iG Zrt. vezetője Jászai Gellért (23 helyet előre lépve a 26. lett) esetében is. A legnagyobb esést Kásler Miklós volt emberierőforrás-miniszter mutatta be, aki 11 hellyel soroltak hátrébb előző évhez képest (39.).
Az ellenzékiek közül csupán hárman kerültek az 50-es listára, amivel kevesebben vannak, mint a nők, bár van átfedés Dobrev Klára (43.) személyében, rajta kívül Karácsony Gergely főpolgármester (8 helyet esve a 30.) és Gyurcsány Ferenc (8 helyet esve a 35.) jutott még be ide.
A lista hat női szereplője közül ketten a miniszterelnök családtagjai: lánya, Orbán Ráhel (20.) rögtön utána neje, Lévai Anikó (21.), ketten kormánypárti politikusok: Novák Katalin (10.) és a kormányból most kieső Mager Andrea (23.), egy pedig kormányközeli ingatlanfejlesztő/közszereplő/megmondóember: Schmidt Mária (24.).
2022. május. 13. 06:30 hvg.hu hvg360
A most alakuló lehet minden idők leggazdagabb magyar kormánya
Milliárdokban mérhető a leendő kormány – hivatalosan még be nem jelentett – tagjainak összesített vagyona, még akkor is, ha a vagyonnyilatkozati rendszer finoman szólva sem alkalmas arra, hogy teljes képet adjon a politikusok ingóságairól és ingatlanairól.
2022. április. 08. 10:30 HVG hvg360
Több mint 800 lakást épít a XV. kerületben az egyik leggazdagabb magyar
Jellinek Dániel megalapította a HREF Palotaliget Projekt Kft.-t, így a jelek szerint megkezdődhet a Palota Liget építése.
|
Vállalkozás: A NER már egy névtelen milliárdost is kitermelt a leggazdagabb magyarok új listájára
| null |
https://hvg.hu/kkv/20220526_100_leggazdagabb_magyar_vagyon_meszaros_csanyi
|
2021-01-19 11:34:00
|
Az már egészen biztos, hogy pár hét múlva kevesebb állami egyetem lesz, mint nem állami, de nagyon úgy tűnik, hogy tovább fogynak az előbbiek. Kis intézményi matek, sok kivonással.
| true | null | 1 |
HVG
| null |
Tavaly nyáron a Színház- és Filmművészeti Egyetem, illetve másik hat egyetem modellváltása után a Magyar Közlöny sorolta fel az állami és nem állami egyetemeket, továbbá az alkalmazott tudományok egyetemeit.
Akkor a felsőoktatás átalakítása ott tartott, hogy a modellváltó intézmények számának megugrásával „egyenlítettek” a nem állami egyetemek: 14 állami és 14 nem állami intézményt sorolt fel a közlöny.
Február elsején a Szent István Egyetem is alapítványi fenntartásúvá válik, így az arány 13-15-re változik, azaz onnantól már kevesebb állami fenntartású egyetem lesz az országban, mint nem állami. A Pannon Egyetemről is döntött már a parlament, szeptember 1-jétől az is kikerült az állami fenntartó alól (12-16).
Az utóbbi napok hírei arról szólnak, hogy a modellváltás folyamata nem áll meg, most a debreceni, pécsi, szegedi egyetem van soron, illetve a Semmelweis Egyetem. Ezek sorsa elvileg még nem dőlt el, de ismerve az előzményeket, valószínűsíthetjük, hogy a modellváltási úthenger ezeken is végigmegy, úgyhogy jó eséllyel néhány hónap múlva összesen nyolc állami fenntartású egyetem marad Magyarországon. És persze, könnyen elképzelhető, hogy azok is követhetik majd a „jól bevált” sémát.
Ami egyelőre marad:
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Magyar Képzőművészeti Egyetem
Magyar Táncművészeti Egyetem
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Óbudai Egyetem
Testnevelési Egyetem
A Közlöny külön csoportba sorolja az alkalmazott tudományok egyetemeit, amiknek szintén lehetnek állami és nem állami fenntartói. Ezekben már nyáron is hátrányban voltak az állami fenntartású intézmények, de itt is változás várható. (Az egri egyetem például egyházi, a Dunaújvárosi Egyetem alapítványi fenntartóhoz kerülhet.)
|
Élet+Stílus: Csak nyolc állami egyetem marad?
| null |
https://hvg.hu/elet/20210119_Allami_egyetem_csak_nyolc_marad
|
2009-03-25 00:00:00
|
A közelmúltban szabadlábra helyezett, többek között sikkasztással gyanúsított tatai önkormányzati képviselő és edzőtábor-igazgató, Orbán István szerdán lemondott mandátumáról. Az elmúlt hónapokban kapott tiszteledíját felajánlja a városi sport támogatására.
| true | null | 1 |
KEMMA
| null |
Sz. I.
[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Orbán a szerdai testületi ülésen olvasta fel lemondását
A tatai önkormányzat mai ülésen napirend előtt szót kért és bejelentette lemondását képviselő-testületi mandátumáról Orbán István, a szocialista frakció tagja, aki csaknem fél évet töltött előzetes letartóztatásban a Tatai Edzőtábor igazgatójaként elkövetett különböző pénzügyi visszaélések gyanúja miatt.
Orbán István előre megírt nyilatkozatot olvasott fel, amelyben ártatlannak tartotta magát az ellene felhozott vádakkal kapcsolatban. Bejelentette továbbá, hogy a munkavégzésben való akadályoztatása óta a részére átutalt képviselői tiszteletdíjat felajánlja a városi sport támogatására. Orbán István a nyilatkozat feolvasása után azonnal távozott a városházáról.
Gerébi Ákos a testület szocialista frakciójának vezetője kérdésünkre elmondta, hogy miután Orbán István listán jutott be a testületbe ezért az MSZP-SZDSZ frakció joga, hogy 30 napon belül jelöljön valakit az így megüresedett posztra.
|
Orbán lemondott
| null |
https://www.kemma.hu/kozelet-komarom-esztergom/2009/03/orban-lemondott
|
null |
A Csádba látogató Reed Kálmán Brody amerikai–magyar ügyvédet a kollégájával, Jacqueline Moudeinával együtt letartóztatta a rendőrség, amikor egy emberi jogi megbeszélésre készültek az országban. Az ügyvéd és aktivista leghíresebb könyve Csád egykori diktátoráról szól. Emberi jogi megmozdulásai miatt a „diktátorok vadászaként” emlegetik.
| true |
[
""
] | 0 |
Blikk
| null |
Az elsődleges hírek szerint az ügyvédet és kollégáját ma letartóztatták Csádban. Az amerikai-magyar férfi épp egy megbeszélésen vett volna rész az afrikai országban, amikor megérkezett a rendőrség. Azt egyelőre nem tudni, milyen ügy kapcsán volt indokolt a letartóztatása. A történtekről az X-en számolt be a Tchadinfos.
A most letartóztatott ügyvéd Budapesten született, az édesapja magyar. Brody a tanulmányait már külföldön végezte. A jogi egyetem után, 1980-tól négy évig New York állam főügyész-helyettese volt, s fogyasztóvédelmi törvényekkel foglalkozott. 1992-ben lett Brody a Nemzetközi Emberi Jogi Csoport (ma már Global Rights ) ügyvezető igazgatója, majd később ezen a területen vált világszerte ismertté.
Brody több könyvet is kiadott, a legjelentősebb ezek közül a To Catch a Dictator: The Pursuit and Trial of Hissène Habré, amely Hissène Habréról, Csád egykori zsarnokáról szól.
|
Letartóztatták az amerikai-magyar emberjogi ügyvédet Csádban
| null |
https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/reed-kalman-brody-ugyved-amerikai-magyar/c5wn8bv
|
2016-07-14 00:00:00
|
Inkább halálgyár, mint gyógyító intézmény, ahol az égési sérülteket kezelik. Tömegesek a tragédiák a minősíthetetlenül rossz körülmények miatt.
| false |
[
"egészségügy",
"románia"
] | 0 | null | 0 |
Inkább halálgyár, mint gyógyító intézmény, ahol az égési sérülteket kezelik. Tömegesek a tragédiák a minősíthetetlenül rossz körülmények miatt.
Bezárták Bukarestben egy plasztikai sebészeti, és égési sérülésekre szakosodott kórház egyik részlegét, miután egy oknyomozó újságíró felkavaró felvételt adott közre a kórházban uralkodó higiéniai körülményekről.
A csütörtökön publikált videón az látható, hogy egy megégett beteg nyílt sebén kukacok nyüzsögnek. Az újságíró azt állította, hogy a felvételt egy neve elhallgatását kérő orvostól kapta, aki ezzel akarta felhívni a közvélemény figyelmét a tarthatatlan körülményekre. A beteg a felvétel elkészülte után néhány nappal meghalt.
A kórház szóvivője azt mondta: a beteg nem a kukacok miatt halt meg, de elismerte, hogy nincsenek meg a szükséges feltételek a súlyos égési sérülések kezelésére. Nincs légkondicionáló berendezés, és azt sem tudják megakadályozni, hogy légy kerüljön a kórterembe, és lárvák keljenek életre a nehezen tisztítható sebekben.
A néhány hete beiktatott egészségügyi miniszter, Vlad Voiculescu felháborodott az eseten. Azt mondta, a kórház vezetősége semmit nem tanult abból, hogy a Colectiv klubban történt tavalyi tűzvész után az ott kezelt betegek tucatjai haltak meg fertőzések miatt. A tárcavezető azt is mondta, hogy többször felmerült az egész kórház bezárása, de ezt nem tehetik meg, mert másutt ennyire sem tudják ellátni a súlyos égési sérülteket.
Most a transzfúziós részleg tevékenységét függesztették fel, amely összefüggésben van azzal, hogy a kórház egyik betege néhány napja meghalt, mert nem a saját vércsoportjának megfelelő vérkészítményt kapott. (MTI)
|
Kukacok nyüzsögtek a beteg sebében egy bukaresti kórházban
| 0 |
http://24.hu/kulfold/2016/07/14/kukacok-nyuzsogtek-a-beteg-sebeben-egy-bukaresti-korhazban
|
2016-11-18 11:32:00
|
Direkt adócsalásra alapítottak egy munkaerő-kölcsönzésre specializálódott, lényegében az egész országot lefedő céghálózatot azok a vádlottak, akiket két és öt év közötti börtönbüntetésre ítélt jogerősen csütörtökön a Szegedi Ítélőtábla, több ponton is megváltoztatva a Szolnoki Törvényszék elsőfokú ítéletet. A táblabíróság szerint öt vádlott bűnszervezet tagjaként követte el a bűncselekményeket, ezért ők nem bocsáthatók feltételes szabadságra. Az ítélőtábla …
| true | null | 1 |
Magyar Idők
| null |
Direkt adócsalásra alapítottak egy munkaerő-kölcsönzésre specializálódott, lényegében az egész országot lefedő céghálózatot azok a vádlottak, akiket két és öt év közötti börtönbüntetésre ítélt jogerősen csütörtökön a Szegedi Ítélőtábla, több ponton is megváltoztatva a Szolnoki Törvényszék elsőfokú ítéletet. A táblabíróság szerint öt vádlott bűnszervezet tagjaként követte el a bűncselekményeket, ezért ők nem bocsáthatók feltételes szabadságra. Az ítélőtábla négyről öt évre súlyosbította a másodrendű vádlott első fokon kiszabott büntetését, amelyet korábban a Szolnoki Törvényszék hozott. Az ügyben egyébként összesen tizenhét vádlott volt. A bíróság mindenkit elítélt, volt, aki csak pénzbírságot kapott.
Az ügy időközben elhunyt elsőrendű vádlottja a 2000-es évek elejétől különböző termékfeldolgozó cégek számára kölcsönzött munkaerőt, az ország szinte minden részére. Később bővíteni akarta tevékenységét, azonban a bevétel után nem állt szándékában adót fizetni, ezért kibúvót keresett. Több ismerősét is megbízta, hogy alapítson cégeket, amihez ő adta a pénzt. Az ügy szereplői cégek láncolatát hozták létre az adóelkerülés érdekében. Idényjellegű ipari és mezőgazdasági munkákhoz kölcsönöztek munkaerőt az ország több vidékére. A cégek egy része leszámlázta a ténylegesen elvégzett munkát, a másik része pedig fiktív költségszámlákat bocsátott ki a tényleges munkát végző vállalkozásoknak.
2005 és 2011 között 16 gazdasági társaság nevében állítottak ki számlákat a ténylegesen elvégzett munkák alapján. A cégek egymást váltották, de jellemzően ugyanazon időszakban párhuzamosan több cég is számlázott. Az adótartozás felhalmozását követően új céget alapítottak, amely ugyanazt a tevékenységet folytatta. Az adócsaláshoz a másodrendű vádlott szolnoki könyvelői cége biztosította az adminisztrációs hátteret. A cégháló résztvevői több száz millió forint kárt okoztak a költségvetésnek. A jogerős ítélet összességében ugyanekkora mértékű vagyonelkobzást is előír.
|
Adócsalókat küldtek börtönbe Szegeden | Magyar Idők
| null |
https://www.magyaridok.hu/belfold/adocsalokat-kuldtek-bortonbe-szegeden-1184383/
|
2021-05-05 09:37:00
|
Agresszív terjeszkedéssel nyitott Magyarországon a román–holland hátterű szolgáltató, ám idővel elfogyott körülötte a levegő. A kiutat egy gáláns ajánlat jelentette a számukra.
| true | null | 1 |
Magyar Narancs
| null |
Váratlanul érte a távközlési és pénzügyi piac szereplőit a 4iG Nyrt. március végi közleménye: a korábban főleg informatikai fejlesztéssel-üzemeltetéssel foglalkozó vállalat egy előzetes megállapodás értelmében szeptember végéig megvásárolhatja a magyarországi Digi cégcsoportot a román RCS & RDS konzorciumtól. A megállapodásban nem is a 4iG részvétele a különös; a 2018-ban Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, majd a „Mészáros jobbkezének” számító Jászai Gellért többségi tulajdonába került kormányközeli vállalat elképesztő ütemben és számos irányban terjeszkedik. Amióta felvették a Nemzeti Együttműködés Rendszerének ritmusát, szinte nincs olyan hét, hogy ne nyernének valamilyen többmilliárdos állami közbeszerzést, vagy ne jelentenének be egy-egy cégfelvásárlást.
A Digi Távközlési Kft. azonban számukra is túl nagy falatnak tűnhetett. A román konzorciumon keresztül a holland DIGI Communciations N.V. anyavállalathoz tartozó – ám végső soron a nagyváradi milliárdos, Teszári Zoltán érdekeltségének számító – Digi 2006 óta működik Magyarországon, és a 4iG-hez mérhető, bár komótosabb expanziót folytatott. A Digi közel húsz év alatt országos lefedettségű kábeltévé-, internet- és mobilhálózatot, műholdas szolgáltatást hozott létre, helyi műsorszóró cégük, az I-TV számos kisebb kábelszolgáltatóval szerződött, az Invitel 2018-as felvásárlása óta pedig 1,1 millió háztartást érnek el. A cég potenciálját jelzi, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság januári adatai szerint az előfizetéses csatornák és a szélessávú net szempontjából is a második legnagyobb szolgáltató a Magyar Telekom után.
Van az a pénz
A kft. tavalyi konszolidált árbevétele elérte a 70 milliárd forintot, és a 19 milliárdos EBITDA-t, azaz a kamatok, adók és értékcsökkenés levonása előtti nyereséget. Ehhez képest a 2020-at rekordnyereséggel záró 4iG 57,3 milliárdos konszolidált árbevételről és 5 milliárdos EBITDA-ról számolhatott be. Azaz a Digi növekvő, a Telekomot, Telenort és a Vodafone-t is megszorongatni képes vállalat benyomását keltette – a bejelentés előtti napokban is hálózatbővítésről, további meghódított településekről számoltak be; így még furcsábbnak tűnhet, hogy egyszerűen kivonulnak a biztosan jövedelmező magyar piacról. Döntésüknek több magyarázata is lehet.
„Van olyan ár, amiért minden eladó” – említi a legkézenfekvőbb okot Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője, hozzátéve, őket is meglepte a bejelentés. A cégcsoportra akár 80–120 milliárd forintos ajánlat is érkezhetett Török szerint, ám lapunknak hangsúlyozta, ez csak becslés; a konkrét összeg üzleti titok, talán a 4iG 2021-es pénzügyi jelentéséből következtethetünk majd az értékére. Az említett, akár 100 milliárdot is meghaladó vételár nem akadály Jászaiéknál – véli a vezető elemző –, a vásárló helyzete stabil, jelentős tartalékokkal rendelkezik, és kötvénykibocsátással, banki hitellel is finanszírozhatja a felvásárlást. Szavait mintegy megerősítette a 4iG többségi tulajdonosa, aki április 14-én a Digi-akvizícióról a Portfolio.hu-nak azt mondta, újabb kötvényeket bocsáthatnak ki a jegybank Növekedési Kötvényprogramján keresztül, és gondolkodnak hazai vagy külföldi hitelfelvételen is.
A várható busás haszon mellett a romániai konzorciumnak más nyomós oka is lehet az értékesítésre. Bár az elmúlt évtizedekben a Digi komoly kábeltévés lefedettséget alakított ki Magyarországon, ebben már nem volt növekedési potenciál; a széles sávú net telepítésében utolérte, sőt le is hagyta őket a Magyar Telekom; a versenytársak idővel technológiai szempontból is kezdtek fölénybe kerülni a Digivel szemben. Kitörési lehetőséget a mobilpiac és a szupergyors 5G-szolgáltatás jelenthetett volna a vállalat számára, ám a frekvenciapályázatokon rendre elbuktak (erről mindjárt). Így a cégnek esélye sem maradt arra, hogy a Telekomhoz vagy a Vodafone-hoz hasonló univerzális szolgáltatóvá váljon. A kényszerpályára szorult szolgáltatót ezért célszerűbb lehetett jó áron eladni, mint versenyhátrányban életben tartani.
Ellenszélben
A Digi a kezdetektől komoly piaci ellenszélben terjeszkedett Magyarországon. A rossz antré részben agresszív árazásukkal magyarázható. A vállalat 2006-ban 34 csatornával, közöttük egy nonstop pornóadóval tört be a magyar piacra, tévés csomagjukat pedig olyan olcsón – versenytársaik szerint önköltségi ár alatt – kínálták, hogy emiatt két kábeltelevíziós szövetség is vizsgálatot kért a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) és a médiahatóság elődjének számító ORTT-nél. A GVH akkor még nem látott problémát az DigiTV működésében. A cég így tovább erősödhetett, budget szolgáltatásuk hónapok alatt lenyomta a nagy versenytársak árait, és a tönk szélére sodorta a kicsiket is.
„Azt kell látni, hogy a Digi nyomott árai miatt tíz éve folyamatosan csökkennek a tévé-előfizetési díjak; ez jóformán ellehetetlenítette a kisebb vidéki kábeles szolgáltatókat, amelyeknek választaniuk kell, hogy eladják vagy bérbe adják a hálózatukat” – magyarázta a helyzetet Ökrös Gergely, a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség (MKHSZ) elnöke. Ökrös szerint a kábeltévés cégek ugyanakkor idővel elfogadható munkakapcsolatot alakítottak ki a szolgáltató távközlési leányvállalatával, az I-TV Zrt.-vel. A Digi cége olcsón vásárolt műsorokat sugároz a szerződő kábeltévéken, a szolgáltatóknál pedig csekély, de kiszámítható nyereség marad, miután az előfizetői díjakból rendezték a számlát az I-TV felé.
|
Add ide a Digit! | Magyar Narancs
| null |
https://magyarnarancs.hu/belpol/add-ide-a-digit-238197
|
2023. 08. 21. 00:00:00
|
A kormányalakításról egyeztet a spanyol király a pártokkal - VI. Fülöp spanyol király négy parlamenti párt vezetőjét fogadta hétfőn Madridban.
| true |
[
""
] | 0 | null | 0 |
VI. Fülöp spanyol király négy parlamenti párt vezetőjét fogadta hétfőn Madridban, hogy felmérje a kormányalakítási esélyeket egy hónappal a választások után. A jogszabályi előírásoknak megfelelően az uralkodó először a legkisebb képviselettel rendelkező politikai formációkkal egyeztet.
A múlt héten megalakult új spanyol törvényhozásban egy-egy mandátummal jelen lévő Navarrai Népi Unió (U.P.N.) és a Kanári-szigeteki Koalíció (CCa) egyaránt támogatná a választásokon győztes konzervatív Néppárt (PP) elnöke, Alberto Núnez Feijóo miniszterelnökségét - adta hírül az MTI.
A kanári-szigeteki párt azonban a választásokon másodikként végzett Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) főtitkára, Pedro Sánchez újbóli kormányfővé választására is nyitott, amennyiben teljesítené a támogatásért cserébe szabott feltételeit.
A PP győzelme ellenére nem szerzett önálló kormányalakításhoz elegendő képviselői helyet a parlamentben a választásokon. A külföldi voksok összeszámolása után 137 mandátummal rendelkezik, 39-cel elmaradva a parlamenti abszolút többségtől.
A PSOE hiába nyert ennél kevesebb, 121 mandátumot, matematikailag mégis van esélye többséget szerezni kormányának a parlamentben, ha meg tud állapodni azokkal a pártokkal, amelyek az előző ciklusban is elősegítették a kormányalakítását, és amelyek támogatásával most a szocialisták jelöltje került az új parlament elnöki posztjára.
A spanyol sajtó felhívta a figyelmet arra, hogy VI. Fülöp uralkodó eddig példátlan helyzettel néz szembe, amelyre a vonatkozó jogszabályok nem adnak részletes iránymutatást.
Elhamarkodottnak nevezte az egyeztetések megkezdését a Aitor Esteban, a Baszk Nacionalista Párt (PNV) frakcióvezetője, aki kizárta annak lehetőségét, hogy pártja támogassa a PP jelöltjét, viszont korainak vélte, hogy a szocialisták esetleges támogatásáról nyilatkozzon.
Yolanda Díaz, a több baloldali formációt tömörítő Sumar párt vezetője és az ügyvivő kabinet munkaügyi minisztere a királlyal folytatott megbeszélését követően elmondta: 31 képviselőjük Pedro Sánchezt támogatja.
Ahogy már korábban is, a találkozókon ismét nem vesz részt a parlament több nacionalista pártja: a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC), Együtt Katalóniáért (Junts per Catalunya) és Baszk Népi Gyülekezet (Euskal Herria Bildu).
Az egyeztetés kedden a VOX, a PSOE és a PP vezetőivel folytatódik.
|
A kormányalakításról egyeztet a spanyol király a pártokkal
| 0 |
https://index.hu/kulfold/2023/08/21/spanyolorszag-vi-fulop-madrid-kormanyalakitas
|
2021-09-28 19:57:00
|
Az előválasztás hitelességét is alááshatja, hogy az OEVB a jelek szerint nem vizsgálta ki elég alaposan a múlt hétvégén kirobbant offshore-ügyet.
| true | null | 1 |
G7
| null |
Közjegyzői okiratba foglalt hivatalos dokumentumokkal tudom igazolni, hogy minden vád ellenem hamis, azokból egy szó sem igaz. Soha nem volt offshore-tulajdonom, az ezt igazoló közjegyzői dokumentumokat ma délután elküldtem a közös ellenzéki Országos Előválasztási Bizottságnak.
Ezt írta hétfő esti Facebook-bejegyzésében Ráczné Földi Judit, aki Fejér megye 1. (székesfehérvári) választókerületében a DK jelöltjeként indul az előválasztáson. A bejegyzésre azért volt szükség, mert múlt héten a Válasz Online kiderítette, hogy a közel tíz évig a politikus által vezetett Alba Autómosó Kft.-ből nem sokkal az előválasztás előtt szállt ki egy olyan tipikus offshore cég, amelynek szintén Ráczné Földi Judit volt a képviselője, majd mint később kiderült, tulajdonosa is*A dokumentumokban szó szerint a member megnevezés szerepel, ami a helyi cégjogi terminológiában tulajdonost jelent.. Az ügy még az előválasztási miniszterelnök-jelölti vitában is előkerült, ahol az azóta visszalépését már bejelentő Tóth Csabáéhoz hasonló esetként hivatkozott rá Karácsony Gergely.
Alapvetően az offshore tulajdon nem törvényszerűen bűn, még ha elég sok rossz képzettársítás is kapcsolódik hozzá a potenciális és gyakran valós visszaélések miatt. Ebben az esetben azért problémás a dolog, mert Ráczné Földi Judit – ahogy minden előválasztáson induló jelölt – aláírta a feddhetetlenségi nyilatkozatot (pdf). A dokumentumban pedig arról is nyilatkozik, hogy sem neki, sem vele egy háztartásban élő hozzátartozójának nincsen a tulajdonában offshore cég.
A cégiratok szerint viszont a DK jelöltjének volt. Ezt a Válasz Online dokumentummal is alátámasztotta, amelyről viszont Ráczné Földi Judit azt állította, hogy hibás, az Országos Előválasztási Bizottság előtt azzal pedig védekezett, hogy elírás történt.
Egyrészt azonban nem volt egyértelmű, hogy ugyanarról az iratról nyilatkozik a politikus, amelyet a Válasz Online is bemutatott, másrészt, ha hiba történt, akkor sorozatos. Nemcsak a lap által idézett júniusi iratban szerepel ugyanis tulajdonosi megjelöléssel Ráczné Földi Judit, hanem egy négy hónappal korábbiban is.
A Minos King Global Business LLC egyébként pont ebben a néhány hónapban birtokolta az Alba Autómosó Kft-t. A céget ráadásul egy másik delaware-i (tehát offshore) vállalattól vette az adásvételi szerződés szerint hárommillió forintért. Már a vételár is furcsa kicsit, hiszen az Alba Autómosó Kft. az elmúlt években rendre 2 és 4 milliárd forint közötti árbevételt és nem egyszer 100 millió forint feletti profitot ért el. Ez alapján*A 2020-as beszámoló szerint az év végén. félmilliárd forintot simán érhet, de inkább 700-800 millió forint lehet a reális értéke.
Legalább ennyire érdekes azonban, hogy az eladó offshore vállalkozás, a Szerresz LLC egy olyan magánszemély tulajdonában volt, akinek a cégregiszter szerint megegyezik a címe Ráczné Földes Juditéval. Nem egyértelmű, hogy ez kimeríti-e a feddhetetlenségi nyilatkozatban szereplő offshore-tilalommal érintett „egy háztartásban élő hozzátartozó” fogalmát, de semmiképpen sem mutat jól.
Mindezek fényében kissé meglepő, hogy az OEVB lesöpörte az ügyet, és kétharmados többséggel elutasította az offshore-vádakat tartalmazó beadványt. Az iratok alapján ugyanis
teljesen egyértelmű, hogy egy százmilliókat érő magyar céget adtak-vettek olyan offshore vállalatok, amelyek egyértelműen köthetőek Ráczné Földi Judithoz, illetve valakihez, aki vele egy lakásban él.
Ez még akkor is visszás, de legalábbis alapos kivizsgálásra ad okot, ha mostanra – ahogy a politikus állítja – meg is szűnt a kapcsolata a Minos King Global Business LLC-vel. Egyrészt ugyanis az offshore tilalom nyilván nem az előválasztás heteire vonatkozik, másrészt kicsit sok az véletlen elírás a történetben.
Kérdéseinket szerettük volna feltenni Ráczné Földi Juditnak is, a politikust azonban telefonon nem sikerült elérnünk, írásbeli kérdéseinkre pedig egyelőre nem kaptunk választ.
|
Előválasztási offshore-ügy: hárommillióért cserélt gazdát egy félmilliárdot érő cég
| null |
https://g7.hu/kozelet/20210928/elovalasztasi-offshore-ugy-harommillioert-cserelt-gazdat-egy-felmilliardot-ero-ceg/
|
2012-03-08 00:00:00
|
Tovább dübörög a nyúlpolitika - A Nyúl-unk a munkáért túllépett az önellátáson, már értékesítésre is termelhetnek a nyúlpolitika kedvezményezettjei.
| false |
[
"nyúlpolitika",
"nyúlhús",
"nyúl-unk a munkáért",
"belföld"
] | 0 | null | 0 |
Újabb öt település kapcsolódik be a magyarországi nyulászat két fellegvára, Kartal és Nagyhajmás szövetkezeteinek nagysikerű "Nyúl-unk a munkáért" programjába.
A tavaly júliusban meghirdetett programban eddig 12 település vett részt, számuk most Diósjenő, Nógrád, Berkenye, Monostorpályi és Makkoshotyka csatlakozásával 17-re nő. A programba jelentkező családoknak a kartali Zika és a nagyhajmási Nagyhajmási Szövetkezet öt anyanyulat és egy baknyulat ajánl fel, amik aztán szaporodnak, mint a nyulak. Hogy ez mennyire így van, azt két adattal szemléltetnénk. Sándor Ferenc, a Zika Szövetkezet elnöke szerint Magyarországon heti (!) nyolcvan-kilencvenezer nyulat vágnak, miközben a hazai anyanyúlállomány is ugyanekkora, kilencvenezres.
A szövetkezetek biztosítják a tartáshoz szükséges eszközöket és a takarmányt is, és megtanítják őket a nyulak fedeztetésére is.
Értékesíthető szaporulat
Emellett bővítik is a programot, jelentette be Sándor. Gyulajon, ahol már eddig is sikeres volt a program, három résztvevő család nem öt, hanem tíz-tizenöt anyaállatot kap, így a szaporulat már nem csak az önfenntartást fedezi, értékesítésre is termelhetnek.
További újítás, hogy az önfenntartás mellett immár a vállalkozási méretű farmok kialakítása is cél. A vidékfejlesztési minisztérium támogatásával száz-ötszáz anyaállattal működő farmokat hoznak létre, kettő már el is indult.
A vidékfejlesztési minisztérium eddig nyolcmillió forinttal támogatta a programot. V. Németh Zsolt államtitkár szerint a cél nem csak a nyúlhúsfogyasztás ösztönzése - amire szükség lenne, mert a magyar nyúlhús 97 százalékát külföldön értékesítik -, hanem az is, hogy a legszegényebbek is egyenek egészséges húst. Ráadásul a nyúltenyésztésből kiegészítő jövedelemre is szert tehetnek a rászorultak, néhányan akár meg is élhetnek belőle.
|
Tovább dübörög a nyúlpolitika
| 0 |
https://index.hu/belfold/2012/03/08/tovabb_duborog_a_nyulpolitika
|
2018-02-21 00:00:00
|
Quo vadis, M1-es? - Márciusban elkezdik felújítani az autópályát, de a hosszú távú megoldás a plusz egy-egy sáv lenne.
| false |
[
"m1-es autópálya",
"magyar közút",
"felújítás",
"kátyú",
"gazdaság"
] | 0 | null | 0 |
Budapest és Győr között helyenként szörnyű állapotban van az M1-es autópálya, a kátyúk miatt több szakaszon már 80-100 km/órás sebességkorlátozást vezettek be.
A Kisalföld egyik olvasója 163 nagyméretű kátyút számolt össze a főváros és Győr között, de az egyéb úthibákkal együtt ez jóval több lehet. Hangsúlyozzuk, ez nem reprezentatív felmérés, de közel állhat a valósághoz.
A kormányhoz közeli Magyar Idők jó hírt hozott szerdán: tavasszal kezdődik az autópálya felújítása.
A hivatalos megfogalmazás szerint "a Magyar Közút Nonprofit Zrt. (MK) többlépcsős, rövid és hosszabb távú intézkedési tervet dolgozott ki a helyzet kezelésére".
Márciusban 14 kilométernyi szakaszon lesz nagyobb felújítás: 2,5 kilométeren Biatorbágynál, 11,75 kilométeren Herceghalom és Bicske között a Hegyeshalom felé vezető oldalon.
A hosszabb távú megoldás az M1-es autópálya 2x3 sávossá bővítése. Ennek a tervezése már elkezdődött, az építkezés pedig 2021-2022-ben kezdődhet el, írja a Magyar Idők.
|
Quo vadis, M1-es?
| 0 |
https://index.hu/gazdasag/2018/02/21/m1-es_autopalya_sztrada_gyorsforgalmi_ut_felujitas_katyuzas
|
2009-02-09 00:00:00
|
A Világgazdaság megbízható, naprakész, objektív információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja.
| true | null | 1 |
Világgazdaság
| null |
Az orosz rendőrségi szervek 2008-ban összesen 40.500 korrupciós bűncselekményt derítettek fel - közölte Rasid Nurgalijev belügyminiszter a tárca minisztériumi értekezletén, az ITAR-TASZSZ jelentése szerint.
A felderített korrupciós ügyek egyharmada kenőpénzes bűncselekmény volt- tette hozzá. A felderített bűncselekmények közül 9800-at már a bíróság elé utaltak, és 6000 vádlottat már el is ítéltek - tette hozzá a belügyminiszter.
|
A rendőrség 2008-ban 40.500 korrupciós ügyet derített fel az oroszoknál - Világgazdaság
| null |
https://www.vg.hu/kozelet/2009/02/a-rendorseg-2008-ban-40-500-korrupcios-ugyet-deritett-fel-az-oroszoknal
|
2019-01-31 19:34:00+01:00
|
Elhunyt Ihász Kálmán, olimpiai bajnok focista.
| false |
[] | 0 | null | 0 |
Életének 78. évében elhunyt Ihász Kálmán olimpiai bajnok labdarúgó - jelentette be a Vasas.
Ihász Kálmán 1941. március 6-án született Budapesten. Édesapja hivatásos tiszt volt, aki szabadidejében labdarúgó-játékvezetőként tevékenykedett. Egész pályafutása a Vasashoz kötődik, tizenkét éves korától visszavonulásáig Angyalföldön játszott. Első bajnokságát az 1960/61-es szezonban nyerte a piros-kékekkel, a címet a következő évben megvédték. A Vasas 1965-ben és 1966-ban (ez utóbbi évben veretlenül) újra magyar bajnok lett, a kispadon Illovszky Rudolffal. A csapattal háromszor nyert Közép-európai Kupát (1962, 1965, 1970), egyszer Magyar Népköztársasági Kupát (1973). A bajnokságban 363 mérkőzésen 19 gólt lőtt. Pályafutását 1974-ben Mészöly Kálmánnal és Farkas Jánossal közös búcsúmérkőzésén fejezte be.
A megbízhatóságáról híres védő csatárként kezdte, majd a fedezetsorban is játszott, de balhátvédként lett igazi klasszis. A sokoldalúság meglátszott a játékán, ügyesen helyezkedett, biztosan szerelt, jól továbbította a megszerzett labdát, bátran vállalkozott támadások vezetésére is. Kemény, fegyelmezett, szívós, de sportszerű futballista volt, egyedül gyorsaságában lehetett némi kivetnivalót találni.
A válogatottban 1962 és 1969 között 27 mérkőzésen szerepelt, de az 1962-es chilei és az 1966-os angliai világbajnokságon nem jutott szóhoz. Utoljára a magyar labdarúgás történetében fordulópontnak, a hanyatlás kezdetének tekintett, Csehszlovákia elleni, 4-1-re elvesztett világbajnoki pótselejtezőn lépett pályára Marseille-ben. Pályafutásának csúcsa az 1964-es tokiói olimpián nyert aranyérem volt, a sikerért nemcsak a 12 góljával az ötkarikás torna gólkirályává avanzsált Bene Ferenc tett sokat, hanem a középpálya és a védelem, benne a kőkemény balhátvéd is. Ihász tagja volt az 1964-ben Spanyolországban rendezett Nemzetek Európa Kupáján (Európa-bajnokság) harmadik helyezést elért magyar együttesnek is.
Visszavonulása után - bár a Testnevelési Főiskolán szakedzői, illetve menedzseri diplomát is szerzett - már nem a labdarúgás állt élete középpontjában. Egy évig még edzette a tartalékcsapatot a Vasasnál, aztán divatáruüzletet nyitott a belvárosban.
Tagja volt az Olimpiai Bajnokok Klubjának, 2007-től a Magyar Olimpiai Bizottságnak is. 2006-ban az újonnan létrejött Vasas tanácsadó testületének is tagja lett. 2008-ban róla és a Vasas hat további legendájáról - Berendy Pálról, Bundzsák Dezsőről, Csordás Lajosról, Farkas Jánosról, Mészöly Kálmánról és Várady Béláról - nevezték el a Vasas-UNIQA 18 ezer négyzetméteres labdarúgó edzőcentrumának pályáit. 2011 és 2015 között a Focisegély Alapítvány kuratóriumi elnöke volt.
2011-ben a MOB születésnapi emlékplakettel díjazta, ugyanebben az évben Budapest XIII. kerületének díszpolgára lett, 2013-ban a Vasas életműdíjban részesítette.
Ihász Kálmánt a Vasas Sport Club saját halottjának tekinti, búcsúztatásáról később intézkednek.
|
Sport: Meghalt Ihász Kálmán
| 0 |
https://hvg.hu/sport/20190131_Meghalt_Ihasz_Kalman
|
null |
Sajtóforrások szerint a lépésről akkor döntöttek, amikor kiszivárgott, hogy a PSD nem támogatná a parlamentben a liberálisok által benyújtott tervezetet.
| true |
[
""
] | 0 |
Transtelex
| null |
A Nemzeti Liberális Párt hétfőn felkérte a Központi Választási Irodát, hogy foglaljon állást arról a törvénymódosító tervezetről, amelyik lehetővé teszi Klaus Iohannis államfő indulását a parlamenti választásokon. Egyes sajtóforrások szerint a lépésről akkor döntöttek, amikor kiszivárgott, hogy a PSD nem támogatná a parlamentben a liberálisok által benyújtott tervezetet.
A párt közleménye szerint a Törvényhozói Tanács véleménye miatt fordultak a BEC-hez. Előbbi testület ugyanis a múlt héten megállapította: nincs szükség törvénymódosításra ahhoz, hogy az államfő valamelyik párt, politikai szövetség vagy választási szövetség listáján induljon a parlamenti választásokon. Egyébként ezt Ciolacu is kijelentette, amikor először kérték ki véleményét Iohannis esetleges indulásáról.
A PNL hétfőn közölte azt is, hogy addig nem javasolja a törvénytervezet napirendre tűzését a szenátus házbizottságában, amíg a BEC nem közli a jogszabályjavaslattal kapcsolatos álláspontját.
A PNL parlamenti frakcióinak két tagja, Daniel Fenechiu és Gabriel Andronache szerdán törvénytervezetet nyújtott be arról, hogy Románia elnöke a mandátuma utolsó három hónapjában független jelöltként indulhat valamely párt, politikai szövetség vagy választási szövetség listáján a parlamenti választásokon.
|
A liberálisok a Központi Választási Irodától kérnek álláspontot a Iohannis-féle tervezetről
| null |
https://transtelex.ro/kozelet/2024/09/23/kozponti-valasztasi-iroda-allaspont-iohannis-valsztasok
|
2009-05-14 00:00:00
|
Összesen ötmilliárd forint körüli összeget hagyna 2011-ig a TV2 és az RTL Klub zsebében az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), ha érvényesül a szabad demokrata és a szocialista delegáltak között körvonalazódó konszenzus a koncessziós díjak csökkentéséről. A döntéshozók elé két elképzelés került: mindkettő meglehetősen aggályos.
| true | null | 1 |
Magyar Narancs
| null |
Az RTL Klub és a TV2 először tavaly októberben fordult az ORTT-hez a műsor-szolgáltatási díj felezését kérve. Mivel a digitális átállásról szóló törvény 2008. december 31-ig új szerződések megkötését és a meglévők módosítását is tiltotta, a médiahatóság erről nem dönthetett. A két csatorna a kérelmet a gazdasági világválsággal indokolta, ám panaszaikat adatokkal nem támasztották alá: egyetlen szám sem volt a mindössze másfél oldalas beadványban. A kéréshez azóta csatoltak szakértői véleményt (mindkét televízió ugyanazon tanácsadóét), és az ügy már háromszor megjárta a döntéshozókat. A március 18-i ülésen az MSZP-s delegált Ladvánszky Györgynek csak formai okokból nem sikerült a "felezést" napirendre vetetnie. (A dokumentum beérkeztétől a szavazásig nem volt meg az előírt 24 óra.) A sietséggel összefügghetett, hogy a parlamenti frakció feloszlása miatt az előterjesztést támogató Wéber János MDF-delegáltnak ez volt az utolsó ülése. Ezt követően április 29-én Tímár János szabad demokrata küldött állt elő a koncessziós díjszámítást gyökeresen átalakító elképzeléssel, melyre aztán a szocialista delegáltak is vevőnek tűntek.
Kevesebb is elég
A javaslat értelmében az ORTT jobban figyelembe venné a szolgáltatók gazdasági eredményességét, és a díj mértékét a nettó árbevételtől tenné függővé. A nagy kereskedelmi tévéknek például a nettó forgalmuk 3,5 százalékát kellene befizetniük műsor-szolgáltatási díjként, de külön cenzust javasolt az alapvetően zenei tematikát kínáló országos rádióknak (10 százalék), a körzeti és helyi rádióknak (7), a "speciális karakterisztikával", például ötven százaléknál nagyobb szövegaránnyal dolgozó rádióknak (3,5 százalék), valamint a jogszabályok alapján értelmezhetetlen "kistelevíziók"-nak, "kisrádiók"-nak. (Utóbbiak 50 ezer forint egységes adminisztrációs díjat fizetnének.) A sürgősséggel beterjesztett javaslat először ugyanazzal a formai indokkal bukott el, mint Ladvánszkyé; a múlt heti ülésen pedig Majtényi László ORTT-elnök akadályozta meg, hogy az előterjesztés átmenjen, miután nem tette fel szavazásra a kérdést, csak hogy "több időt hagyjon a tagoknak a kérdés megfontolására". A napirenddel kapcsolatos (amúgy jogszerű) obstrukciót azonban nem lehet a végtelenségig húzni: ha az akarat megvan, akár már a hétfői lapzártánkat követő ülésen is döntés születhet a díjcsökkentésről.
Ha csak a két kereskedelmi adóra vetített számokat nézzük, nincs nagy különbség a Ladvánszky- és a Tímár-féle javaslat hatása között, így az utóbbit akár az előbbi szofisztikáltabb, rendszerszintűbb változatának is nézhetnénk. Az érvényben lévő szerződés szerint a TV2 (a valamivel nagyobb földfelszíni lefedettség miatt) 1,963 milliárdot, az RTL Klub pedig 1,784 milliárdot fizet műsor-szolgáltatási díjként. Számításaink szerint a felezés nem egészen 1,9 milliárddal, az árbevétel-arányos csökkentés pedig (a tavalyi számokból kiindulva) majdnem 1,6 milliárddal csökkentené az ORTT költségvetését. Az utóbbi ugyan 300 millióval nagyobb állami bevételt engedne, de ha ez a díjszámítás - tehát a nettó árbevételre érzékeny - kerekedne felül, a cégek bizonyára nem félnének optimalizálni a mutatót, és a különbség akár meg is fordulhatna. Többek között ez a Tímár-javaslat egyik gyakorlati problémája: nem elég, hogy minden szereplőre az eddigiektől eltérő díjfizetési tétel vonatkozna, de nehezen kalkulálhatóvá válna az ORTT költségvetése is.
Noha a nagy kereskedelmi tévék az első negyedév alapján a reklámbevételük 15 százalékos visszaesésére panaszkodnak, a tavalyi rekordév volt a TV2 és az RTL Klub történetében: ketten együtt tízmilliárd forint fölötti adózás előtti nyereséget produkáltak 26,5 milliárd, illetve 35,6 milliárd forint nettó árbevétel mellett. Miközben a két adó a válságra hivatkozva karcsúsításba kezdett (egyesek szerint kihasználva, hogy így könnyebben lépheti meg a tervezett leépítéseket és celebjei fizetésének csökkentését), jutott azért pénz milliárdos költségvetésű műsorfolyamok indítására. A TV2 például a következő három évre megvette a Bajnokok Ligája közvetítési jogát, az RTL Klub pedig hasonló költséggel vág neki az új reality show-jának.
Míg a nagy tévékért nem kell aggódni, a visszajelzések alapján úgy tűnik, hogy a válság a helyi rádiók piacát komolyan sújtja: tömegével érkeztek a médiahatósághoz olyan beadványok, amelyek a műsor-szolgáltatási díj 25-75 százalékos csökkentését kérvényezték. Az előterjesztés szerint csak akkor kezdeményeznének szerződésmódosítást, ha az új rendszer szerint kiszámolt díj alacsonyabb a jelenleg fizetett összegnél. A probléma, hogy köztük is vannak olyanok, amelyeknek a fizetés gondot okoz. Az ellenzéki delegáltak a válságra nem új szuperszámítási metodikával válaszolnának, hanem adósságkezelői programmal, pár éves átmeneti könnyítéssel, halasztott fizetéssel.
Kinek szól a rádió?
A díjszámítási javaslat nemcsak direkt és áttételes költségvetési vonzatai miatt teremtene új helyzetet (ezekről később lesz szó), hanem belegyalogol a legfontosabb folyó ügy, az országos kereskedelmi rádiók frekvenciapályázatának kiírási előkészületeibe is. Novemberben lejár a Sláger és a Danubius hétéves műsor-szolgáltatási jogosultsága. Mivel a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz küldte a médiatörvény decemberben elfogadott módosítását, amely lehetővé tette volna a lejárt frekvenciahasználati jog többszöri megújítását, pályázatot kell kiírni. A nyertes az analóg sugárzás végéig, de legkésőbb 2014-ig szerezne jogosultságot a frekvencia használatára. Arról, hogy a műsor-szolgáltatási díj milyen szerepet kapjon és milyen formában kerüljön bele a pályázati kiírásba, többféle javaslat is megfogalmazódott. Az egyik elképzelés egy minimális összeget határozott meg, de volt, aki a "plafont" lőtte be. Így a vita arról szólt, hogy 300 és 800 millió között hol legyen a "kikiáltási ár". Tímár János mostani javaslata az új rendszer szerint állapítaná meg a minimális műsor-szolgáltatási díjat. Azaz fix díjas lenne a jogosultság, és nem mondana semmit arról, hogy kinek mennyit ér a piacon való megjelenés. Ezzel pedig épp a legfontosabb versenyelem veszne el a pályázati kiírásból, a főszerepet pedig szubjektív tartalmi szempontok játszanák, ami miatt a testületet amúgy is sanzonbizottságként szokták néha csúfolni. Tímár új javaslata egyébként a saját korábbi álláspontjának is ellentmond, hiszen a pályázati kiírásban eredetileg olyan konstrukciót preferált volna, ami egy meghatározott fix összegből és a reklámbevételektől függő mozgó változóból áll össze.
Bár a sajtó alapvetően a TV2 és az RTL Klub díjcsökkentésére figyelt fel, a díjszámítási metódus átvételének egyik súlyos következménye, hogy tönkreteszi a két rádiófrekvencia pályáztatásának nyílt versenyét. Ezt már egyébként az új médiatörvény elfogadása is aláásta volna, hiszen a tervezet az analóg frekvenciák kiosztását az Országgyűlés mellett felállítandó alkalmi bizottság hatáskörébe utalta. Hasonlóra lehetett következtetni a hatályos médiatörvény decemberi módosításából, amely a háttéralkuknak teret hagyva megengedte volna az érvényben lévő szerződések hosszabbítását, és amelyet a normakontroll kezdeményezésével Sólyom László vétózott meg. Úgy látszik, egyes pártok most sem bíznák holmi pályázatra az üzemeltetők kiválasztását. Pedig a már infrastruktúrával, tapasztalattal és a piaci pozíciójuknak köszönhetően jelentős tőkével rendelkező jogosultak enélkül is jó eséllyel indulnának a versenyben.
Pénz és törvény
De nézzük a javaslat anyagi vonzatait! A Műsor-szolgáltatási Alap műsor-szolgáltatási díjból származó bevétele 2009-ben ötmilliárd forint felett jár, melybe a két nagy kereskedelmi tévé 3,77 milliárd forintnyi befizetésén felül a nem országos műsorszolgáltatók raknak 1,15 milliárdot, és a Sláger Rádió további 200 milliót. Ha csak a TV2-nek és az RTL Klubnak szóló kétmilliárdos csökkentéssel számolunk, ami a Ladvánszky-, illetve a Tímár-javaslat közös nevezője, akkor az vagy olyan, mintha egy árva fillér sem jutna közszolgálati műsorok, nonprofitok, közműsor-szolgáltatók támogatására, a digitális átállás megkönnyítésére; vagy olyan, mintha az alapból nem részesülne se a Magyar Televízió, se a Duna Tv. (Ezen belül persze mindenféle arány elképzelhető, csak az nem, hogy az utóbbiak ne kapjanak semmit.) A TV2 koncessziós díja a két országos közszolgálati csatorna között oszlik meg 70-30 százalék arányban, az RTL Klubé viszont részben a digitalizációra félretett keretre, részben pedig - keveredve a Műsor-szolgáltatási Alapban más díjakkal - gyakorlatilag minden kiadási elemre hatással van. Ha Tímár János felvetésének megfelelően a digitális átállásra félretett keretből finanszírozzák a közmédiumok felkészülését, akkor nemhogy elfelejtették meghallgatni a nem országos műsorszolgáltatók tömeges nyavalygásait a válság hatásairól (miközben a zömüket súlyosabban érinti, mint a nagy tévéket), de a műsor-támogatási pályázatokon keresztül is kevesebbet tudnak nekik visszaosztani. A bevételcsökkentési javaslatoknak köszönhetően tehát tovább erősödnének a médiafinanszírozási rendszeren belüli aránytalanságok.
Egyes várakozások a koncessziós díj csökkentését azzal a háttéralkuval kötik össze, hogy cserébe a TV2 és az RTL Klub megállapodik az Antenna Hungáriával, és felmegy a digitális platformra. Ez azért furcsa, mert elvben 2005-ben is az átállás költségeire hivatkozva hosszabbították meg pályázat kiírása és díjemelés nélkül a lejárt országos rádiós szerződéseket. A digitális átállásról szóló törvényben nincs szó pluszkompenzációról: csak arról, hogy a kapacitás továbbajánlható más szolgáltatónak, ha a földfelszíni sugárzású országos televízió a szándéknyilatkozat aláírása ellenére nem kíván élni a digitális szolgáltatások adta lehetőséggel. Ennek ellenére a múlt pénteken megjelent, hogy az RTL Klub 11 éves szerződést kötött az Antenna Hungáriával, és napokon belül a TV2 is megállapodhat - cserébe pedig mérséklik a koncessziós díjukat.
A levegőben lógó megegyezést egy ideje azzal kommentálják, hogy a digitális földfelszíni sugárzás nem versenyképes, a vételt lehetővé tevő dekóderek drágák, a programkínálat nagyon szűk. A két legnagyobb kereskedelmi tévé megjelenésével pedig épp az utóbbin próbálnának államilag segíteni. Majtényi László szerint éppenséggel tárgyalhattak volna erről az érintett felek, de "akkor az ORTT-nek mint a két legfontosabb tárgyaló fél egyikének tudnia kellett volna róla". Márpedig hétfői lapzártánk idején az elnök még nem értesült arról, hogy bárkivel is beszélt volna ebben az ügyben.
A koncessziós díjak csökkentése, illetve a díjszámítás megváltoztatása jogilag több szempontból is aggályos. Az ORTT költségvetéséről először is törvény rendelkezik, így elég visszatetsző lenne, ha a testület előbb elengedi a bevételei egy részét, majd utólag elfogadtatja a parlamenttel. (Fordítva kellene.) Különösen, hogy a Műsor-szolgáltatási Alap megkurtítása más intézményeket (MTV, Duna Tv) is kellemetlen helyzetbe hoz. A díjszámítási szisztéma megújítása ehhez képest olyan horderejű kérdés, amit normális esetben kizárólag a médiatörvényben lehetne kezdeményezni. Tímár János is arra hivatkozik, hogy az új médiatörvény-tervezet bevételalapú felügyeleti díjat javasolt, csakhogy erről egy magasabb szintű jogi norma, más törvényi környezetben beszél. Persze mindez nem jelenti azt, hogy a műsor-szolgáltatási díjjal minden rendben lenne, és ne kellene vele valamit sürgősen kezdeni. Épp ellenkezőleg: tavaly tavasszal hozott döntésében az Alkotmánybíróság arra utasította az Országgyűlést, egészítse ki a médiatörvényt, mert a hatályba lépése óta nem sikerült rendeznie, hogy az ORTT milyen szempontok alapján határozza meg a műsor-szolgáltatási díj mértékét, és hogyan módosíthatja azt. Az alkotmányos mulasztást azonban nem orvosolta a jogalkotó. Az ORTT-iroda egyébként szakmailag sincs felkészülve a koncessziós díj mértékének megállapítására: arra, hogy monitorozza a piaci viszonyokat, és ellenőrizze a díjra vonatkozó igények jogosultságát - így viszont eleve programozva van a folyamatba a háttéralkuk lehetősége. És ezekről mai, oly sok nemtelen gyanakvással teli világunkban bajosan hinné el bárki, hogy egyes pártoknak vagy személyeknek juttatott anyagi-politikai előnyökön kívül más motivációjuk is lehet.
|
Kereskedelmi tévék és rádiók koncessziós díjai - Segíteni jó
| null |
https://magyarnarancs.hu/belpol/kereskedelmi_tevek_es_radiok_koncesszios_dijai_-_segiteni_jo-71358
|
2022-03-14 00:05:00
|
Bár hivatalosan a szerencséjüknek semmi köze az MNB-hez és a Matolcsy családhoz fűződő kapcsolataiknak, a Matolcsy Ádám barátaiként emlegetett fiatal vállalkozók valahogy mégsem tudnak elszakadni a jegybanktól. A bonyolult cégügyek végén az egykori MNB-alapítványi pénzek is feltűnnek.
| true | null | 1 |
Magyar Narancs
| null |
Ez a cikk a Magyar Narancs 2021. december 21-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.
Porsche-gyűjtemény, magángépes utazások, buli a Sziget VIP-részlegén, luxusingatlanok, jól menő cégek és barátok egyre terjeszkedő vállalkozásokkal – a kisebbik Matolcsy fiú, Ádám szerint mindez saját lábon állva jött össze, ám a NER 12. évében okkal gyanítható, hogy talán a családi kapcsolatok is számítottak valamit.
Matolcsy Ádám a kormányközeli sajtóban rendületlenül állítja, hogy apjától, Matolcsy György jegybankelnöktől függetlenül sikeresek a vállalkozásai. Az utóbbi években azonban az ismerőseinek is nagyon megszaladt – és amint elkezdjük felfejteni a vele többnyire informális kapcsolatban állók bonyolult céghálóit, végül mindig egy MNB-s szálba akadunk bele. A baráti kör, illetve a hozzájuk köthető alapkezelő sok céget és ingatlant szippantott fel az utóbbi években. Indulásukat nagyban segítette Matolcsy György unokatestvérének, Szemerey Tamásnak a bankja, a Növekedési és Hitelbank (NHB), de sokszor kisegítette őket a Magyar Nemzeti Bank is egy-egy megrendeléssel vagy ügylettel. A kör igen sokszínű: e társaság egyes cégei érdekeltek a bútoriparban, a vendéglátásban, az olyan luxusszolgáltatásokban mint a széfszolgáltatás vagy a légijármű-lízing, a napelembizniszben és végtelen mennyiségű ingatlanügyletben.
Az MNB-alapítványok ingatlanvagyonának sorsával a Magyar Narancs friss számában is foglalkozunk:
A kisebbik fiú
Matolcsy Ádámra akkor figyelt fel a média, amikor 2017 nyarán egyik barátjától, Száraz Istvántól megvette a New Wave Media Groupot, amelynek a portfóliójában már benne volt az addigra propagandalappá silányított Origo is. Bár 2018-ban a New Wave-csoport ugyanúgy része lett a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA), mint minden más kormányközeli kiadvány kiadója, Matolcsy Ádám egy csapásra felkerült a fideszes vállalkozók listájára.
Igaz, a fiatal, mindössze 35 éves vállalkozó nem ma kezdte. Az Origo megvásárlásakor a kormánypárti Magyar Időknek adott interjújában arról beszélt, hogy már 18 évesen volt egy a bátyjával, Matolcsy Mátéval közös informatikai cége, később azonban a bútorbizniszbe is beszállt. Mint akkor fogalmazott, „igény mutatkozott szépségipari bútorok iránt is”, és saját márkás fodrászbútorok gyártásába kezdtek. Ez volt a 2008-ban létrehozott Glamorous Szépségipari Berendezések Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., amely a sajtó által „családi banknak” is nevezett NHB-tól kapott hitelből vásárolta meg 2015-ben a Balaton Bútor Kft.-t a Várszegi Gábor-féle Fotextől. Matolcsy Ádám a legutóbbi, Figyelőnek adott interjújában azt mondta, a hitel összege 420 millió forint volt.
Ugyanebben az interjúban azt is elárulta, hogy a veszprémi cég tulajdonosa kereste meg a 2015-ben mindössze 95 milliós árbevételű Glamoroust, hogy nem akarják-e megvenni a Balaton Bútort. „Mivel nem volt pénzünk a hatalmas gyártó teljes megvételére, végső soron a kft. a régi gépeket, a készleteket és a márkanevet vásárolta meg, valamint a dolgozókat vettük át. Az ingatlan a Fotex-csoporté maradt, viszont – az üzlet részeként – fix áron máig béreljük a hatalmas, 14 ezer négyzetméternyi csarnokterülettel kialakított komplexumot.”
„Színre lépésemet követően próbáltunk odafigyelni arra, hogy ne induljunk olyan közbeszerzésen, amely miatt támadható a Matolcsy név” – mondta még 2017-ben. Állítása szerint a Balaton Bútor főleg exportra gyárt, de azóta több állami megbízást is kapott: nyert az Országos Bírói Hivatal 2017-es, 351 milliós közbeszerzésén, 2018-ban a Testnevelési Egyetemtől kapott 223 milliós megrendelést, 2019-ben az Óbudai Egyetemtől 42 milliósat, több vidéki könyvtárba is szállítottak. Tavaly májusban 287 millió forintot meghaladó állami támogatásban részesült a cég új beruházása, decemberben pedig a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság 20 milliárdos bútorközbeszerzésén is nyert öt másik vállalkozással együtt. Ez utóbbi keretszerződés értékét a veszélyhelyzetre hivatkozva idén szeptember végén 12 százalékkal megemelték, igaz, Matolcsy Ádám állítása szerint ennek keretében eddig csak 205 millió forint értékben adtak el bútorokat. Idén májusban az is kiderült, hogy a Balaton Bútor szállít berendezéseket az új nevén Buda Palotának nevezett Postapalotába is, amelyben az MNB hoz létre irodaházat és pénzmúzeumot (erről lásd keretes anyagunkat).
A Balaton Bútor mindenesetre terjeszkedik, Matolcsy a Figyelőnek dicsekedett el azzal, hogy megvették a milánói Riva 1920 nevű bútorgyártó 47,5 százalékos részesedését. Bankhitelt is igénybe vettek az akvizícióhoz, de azt nem részletezte sem a kormánypárti lapnak, sem a Narancsnak, hogy pontosan melyik pénzintézettől kapták. Kérdéseinkre azt viszont elárulta, hogy jelenleg nagy magyarországi akvizíció nincs előkészítve, de folyamatosan figyelik a hazai piacot is. „Előrehaladott tárgyalásokat folytatunk további külföldi cégekkel” – írta lapunknak, hozzátéve, hogy erről csak akkor nyilatkozik majd, amikor aláírtak vagy lezártak valamilyen tranzakciót.
Míg a Balaton Bútor tevékenysége meglehetősen látványos, Matolcsy Ádám másik cégéről keveset tudni: a 2011-ben alapított Magyar Stratégiai Zrt.-ről csak annyit közölt, hogy „főleg saját tulajdonú ingatlanok hasznosításával foglalkozik” – de e társaságon keresztül vette meg annak idején a New Wave-et is. A cég 5 millió forint jegyzett tőkével rendelkezik, vezérigazgatója és egyedüli tulajdonosa Matolcsy Ádám, éves nettó árbevétele az elmúlt öt évben 100 és 300 millió között mozgott, viszont tavaly már több mint 2 milliárd forintnyi befektetett eszköz szerepelt a mérlegében.
Fehér gallérban Matolcsy Ádám
Barátok cégekkel
A Balaton Bútor egyébként a Fatáj online faipari szaklap szerint korántsem piacvezető, sőt a magyar bútorgyártó cégek idén júliusban összeállított 100-as listáján a 26. helyre került. Jóval előkelőbb helyen szerepel a 14. helyezett Gyulai Fafém Bútor Zrt., amely a Postapalota bebútorozásában a Balaton Bútor fővállalkozója. Ez a cég – a Gyulai Fafém Bútorgyártó és Kereskedelmi Kft.-ből lett Holzmöbel 2012 Kft.-vel együtt – idén júniusban váltott tulajdonost. Az új tulaj a Kopaszhegyi Ház Projekt Ingatlanfejlesztő Kft. Ezt a céget 2020 januárjában hozta létre Fintha-Nagy Ádám és felesége, Demkó Anett egy érdekeltsége – az ő nevük onnan lehet ismerős, hogy Fintha-Nagy több V. kerületi ingatlanhoz is kedvezményes áron jutott Rogán Antal polgármestersége idején, legutóbb pedig a propagandaminiszter új feleségének falujában vett egy kastélyt. A Kopaszhegyi Ház egy Somlai Bálint Fülöp nevű fiatal vállalkozón át a gyulai cégvásárlás idejére már egy Stofa György nevű 29 éves fiatalembernél kötött ki.
Az adásvétel azért is érdekes, mert ahogyan azt idén tavasszal a Magyarnarancs.hu megírta, korábban maga Matolcsy Ádám tárgyalt a gyulai bútorcég esetleges megvásárlásáról, Stofa Györgyöt – aki korábban egy várbeli apartmanházban volt érdekelt, illetve a magyar letelepedési kötvényeket Oroszországban áruló offshore cég közvetítőjeként is feltűnt – pedig a baráti körének tagjaként szokták emlegetni. Érdeklődésünkre Stofa azt írta, hogy „saját forrást, hitelátvállalást és bankhitelt vettem igénybe. A részletek üzleti titkot képeznek”. Azt is írta, hogy olyan befektetéseket keres, amelyek erős menedzsmenttel rendelkeznek és stabil növekedési pályát ígérnek, és ilyen a Gyulai Fafém Zrt. is. Azt nem részletezte, honnan volt a hitel, de a Holzmöbel 2012-re a tulajdonosváltás napján bejegyzett Gránit banki zálogjog árulkodó lehet. (Nem mellesleg ehhez a bankhoz mentették át számláikat a Matolcsy fiúk és barátaik 2018-ban, az NHB bedőlése előtt.)
Matolcsy Ádám kérdésünkre azt válaszolta, tudja, kicsoda Stofa György, „megvan a telefonszáma, de nem vagyunk olyan kapcsolatban, hogy rendszeresen keressük egymást”. A Gyulai Fafémmel folytatott korábbi tárgyalásairól pedig azt írta, több itthoni és külföldi bútorgyárral is tárgyalt, és jelenleg is folytat tárgyalásokat olyan cégekkel, amelyek nyitottak akvizíciókra. Stofa György a kérdéseinkre azt is elárulta, hogy nem ő foglalkozik a cége működésével, „a menedzsment üzleti terv alapján riportál nekem, ezekben nincsen versenytárselemzés”. A Postapalota berendezése pedig bár benne van a Gyulai Fafém idei top 10 megrendelése között, „de így is az idei 8–9 milliárd forintos konszolidált árbevételünk kis részét teszi ki”.
A Kopaszhegyi Ház egy harmadik cégben is érdekelt: ez a MaRazo Kft., amely Stofa György válasza szerint kereskedelmi ingatlanok adásvételével és azok hasznosításával foglalkozik. A tavaly létrejött cégben érdekelt az Alaszka Investments Kft. is, amely egyébként Ráthonyi Zoltán Szabolcshoz, Vajna Tímea vőlegényéhez köthető – jelenleg családtagjai nevén van –, akivel Stofa más cégekben is kapcsolatban áll.
A Kopaszhegyi Ház volt tulajdonosaként már futólag említett Somlai Bálint Fülöp nem más, mint a New Wave televíziós üzletágának egykori vezetője, a Postapalota felújítását kivitelező Raw Development Kft. tulajdonosa. Ez a cég Szemerey Tamás érdekeltségeként jött létre 2014-ben, majd rögtön megalakulása után több megbízást kapott az MNB alapítványaitól, illetve ez a cég kivitelezte Matolcsy Ádám fullpanorámás, üvegfalú balatonfüredi „mezőgazdasági melléképületét” is 2016-ban. A jegybanki alapítványok megbízásából a cég dolgozott az Úri utca 72. szám alatti épületen, ahol idén nyáron „tudományos központot” nyitottak, valamint projektmenedzseri feladatokat látott el a Vár alatti Csónak utcában lévő Ybl–Hatvany vagy más néven Lónyay–Hatvany-villánál is, ahová idén szeptemberben költözött be a kormányközeli Batthyány Lajos Alapítvány.
A cég tavaly különösen jó évet zárt, nettó árbevétele a 2019-es 1,8 milliárdról 15,6 milliárdra ugrott, 1,84 milliárdos adózott eredménnyel. A sikerszéria az idén is folytatódott: májusban derült ki, hogy az MNB Szabadság téri székházát is a Raw Development újíthatja fel 54 milliárd forintért több más, jóval tapasztaltabb cég elől nyerve el a munkát. Novemberben leányvállalata, a Raw Facility Management Kft. kapta meg potom 16 milliárd forintért három évre az MNB-hez tartozó ingatlanok üzemeltetését. A 31 éves Somlai Bálint Fülöp a Telexnek nyáron úgy nyilatkozott, hogy pályafutását a Wis Holdingnál kezdte a Széll Kálmán téri felújítás egyik projektmenedzsereként. „Ekkor döntöttem el, hogy saját vállalkozást szeretnék indítani, de alapítás helyett egy már működő kis vállalatot tudtam megvásárolni kevés megbízással ugyan, de rendkívül értékes és tapasztalt csapattal.”
Somlai a Raw Developmentet a Somlai Investen keresztül birtokolja, amelynek tavaly szintén megugrott a bevétele 300 millióról 3,5 milliárdra, és amely számos más céget is tulajdonol. Ezek egy része luxusszolgáltatást nyújt gazdagoknak: ilyen a hivatalosan gép- és tárgyieszköz-kölcsönzéssel foglalkozó Safe Depo Hungary Kft. (amelyben üzlettársa a több cégen keresztül az In-Kal biztonsági céget is tulajdonló Örményi Viktor). De Somlaihoz köthető a Millenáris Irodaházban széfbérlést kínáló Safe Box Hungary Zrt.; és a Safe Faktor Pénzügyi Szolgáltató Zrt. is, amely eredetileg gépjárműlízingre és követelésvásárlásra szakosodott, 2020 júniusától azonban megkapta az MNB-engedélyt vízi és légi járművek, valamint munkagépek lízingelésére is. A cég ugyan 425 milliós mínuszban, viszont közel 3 milliárd forintnyi befektetett eszközzel zárta a múlt évet. Kérdésünkre, hogy pontosan milyen járműveket is lízingel a cég, azt közölték, „a lízingtárgyak beszerzése egyedi lízingbe vevői megrendelés alapján történik. Készítünk ajánlatot akár egyetlen járműre is, bár zömmel személyre szabott flottalízinggel foglalkozunk”.
Matolcsy Ádám arra a kérdésünkre, hogy milyen a kapcsolata Somlai Bálinttal, azt írta válaszában, hogy ismeri, de nincs vele semmilyen üzleti kapcsolata.
A feleségének viszont bizonyosan van: Matolcsy Tímea a Somlai Investtől vette meg 2020 decemberében az előtte három hónappal alapított Somlai-Révész Property Kft.-t a hozzá tartozó Révész utcai luxusingatlannal együtt, a céget ezután nevezte át MT Beauty Kft.-re. A szóban forgó lakás a Riverloft apartmanházban található, és korábban azzal került be a hírekbe, hogy az Szemerey Tamás egyik cégéé, de Matolcsy Ádámék használják. Matolcsy Tímea idén júniusban a 24.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy valóban bérelték a lakást korábban, de három éve elköltöztek onnan, most pedig Somlaitól az ingatlant bérlővel együtt vásárolta. „Az MT Beauty Kft. szépségipari szolgáltatásokat fog nyújtani a jövőben, emellett szépészeti termékek forgalmazásával is kíván foglalkozni” – mondta az egyébként kozmetikus Matolcsy Tímea.
Magántőkealapok vonzásában
A Matolcsy Ádám körüli kör megkerülhetetlen szereplője Száraz István. Ő az MNB-alapíványok támogatta Vs.hu alapítójaként lett ismert, de a New Wave Media Grouppal volt már ifjú médiamogul is (Matolcsy Ádám tőle vette meg a céget), foglalkozott turizmussal (a We Love Budapest és We Love Balaton oldalakat végül a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány vette át), vendéglátással és gasztronómiai cikkek importjával, ingatlanokkal, egy kicsit belekóstolt a letelepedési kötvényekbe is, és nem utolsósorban vállalati kommunikációval – a Frank Digital Kft. nevű cége a jegybanki alapítványoktól is kapott támogatást, az elmúlt években pedig több milliárd forintnyi megbízást nyert el az MNB kommunikációs tenderein.
Száraz érdekeltsége volt a különböző Dry előtagú cégein keresztül a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. is, amelyet a Válasz Online idén májusban a „Matolcsy családdal »rokonítható« alapkezelőnek” nevezett. A 2017-ben létrehozott Quartz úgynevezett magántőkealapokat kezel, összesen tizenkettőt. A magántőkealapokra vonatkozó szabályozást 2014-ben szavazta meg a magyar parlament, ennek lényege, hogy legalább 250 millió forinttal már létre lehet hozni ilyet, amely aztán önálló entitásként kezeli a befektetett pénzt. Bár a jegybank nyilvántartást vezet róluk, a befektetők neve nem nyilvános, magyarul a magántőkealapokban kezelt pénzek forrásai titkosak maradhatnak, viszont maguk az alapok szabadon gazdálkodhatnak: alapíthatnak vagy vásárolhatnak céget, ingatlant, csak épp az nem derül ki, hogy ki a végső tulajdonos, és kinek a pénzéről is van szó. Így tulajdonképpen hazai pályán, offshore cégek igénybevétele nélkül lehet eltüntetni és tisztára mosni a vagyont, amelyek a magántőkealapokban követhetetlenek lesznek, a befektetőknek viszont jól fialnak.
A Quartz alapkezelő – amelynek tulajdonosa 2019 nyarán szintén egy saját maga által kezelt magántőkealap, a Felis lett – tavalyi beszámolója szerint az akkor még csak nyolc általa kezelt alapban 2020. december 31-én összesen 64,9 milliárd forint és további 39,4 millió euró volt. Az alapok kezelője és a cég vezérigazgatója Valkó Mihály, az MKB Bank igazgatósági tagja. A Quartz által kezelt UNCIA Magántőkealap pedig egyik cégén keresztül 2019 májusában a Magyar Bankholdingban is 10,82 százalékos részesedést szerzett.
Matolcsy Ádámnál rákérdeztünk arra is, neki van-e pénze a Quartz kezelte alapokban, erre azt válaszolta, hogy nem fektetett pénzt egyikbe sem. Az MNB-hez vezető szálakat azonban annál inkább találunk itt. A Quartz a Szécsényi Bálint vezette Equilortól idén májusban átvette a Közép-Európai III. Magántőkealapot, és utóbbi cégeinek vezetésében számos jegybanki vezető feltűnik: az idén novemberben létrehozott Közép-Európa Alfa Holding Vagyonkezelő Zrt. ügyvezetője Dubéczi Zoltán MNB-elnöki főtanácsadó, Bánkuty Tamás, a jegybank PADME alapítványának igazgatója, Herbst Árpád István gödöllői gazdasági jogász, Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) novemberben távozott főtitkára, Nagy Gyula, a MNB-alapítványok vagyonkezelő cégének, az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. ügyvezetője és Czene Gréta, az MNB elnöki kabinetet irányító ügyvezető igazgatója.
Ingatlankeringő
Ráadásul a korábban említett, Matolcsy Ádámmal baráti viszonyt ápoló szereplőknek is számos cége kötött már ki a Quartz kezelte alapokban. Ezek tulajdonába került például Stofa György több napelemes cége (a Simicska Lajos egykori embereként emlegetett Horváth Gergelytől átvett The Art Of Voyage Delta Kft. és Sola Power Alfa Kft.), és több ingatlanfejlesztés is. A Vár alatti Ostrom utca 3. szám alá a Qut Ingatlanforgalmazó Kft. tervezett luxustársasházat építeni a Somlai-féle Raw Development fejlesztésében, valószínűleg szintén NHB-hitelből, ugyanis a banknak milliárdos jelzálogjoga volt a telken. A Qut többszöri tulajdonosváltás után került a Matolcsy Ádám baráti köréhez sorolt Pintér-Farkas Tímea, majd Somlai Bálint Fülöp cégéhez. A Qut aztán az MNB által a rossz minőségű kereskedelmi ingatlanhitelek leépítésére létrehozott MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt.-n keresztül vándorolt a Quartz által kezelt magántőkealapokhoz 2020-ban. Ezek a G-Beta Ostrom Kft. nevű cégbe szervezték ki az ingatlant. De az Arezzo és Felis magántőkealapok tulajdonában kötött ki a Lánchíd 19 design hotel is a Duna-parton (G-Gamma LCHD Kft.), valamint a Corvin tér 13. számú földszintes műemlék ház, amelyet idén márciusban vettek meg (Corvin Tér 13 Invest Kft.).
A szintén idén nyáron az Optima vagyonkezelő székhelyére bejegyzett G-Alpha VRSMRT Kft. feltehetőleg a Vörösmarty tér 3. szám alatti épületben érdekelt. Az ingatlanban az MNB-alapítványok már eladták ugyan a részesedésüket, de ahogy azt a Magyarnarancs.hu még 2018-ban megírta, Matolcsy Ádám egy másik barátja, Pintér Máté (a már említett Pintér-Farkas Tímea férje) Infit Invest Befektetési Kft. nevű cége is ide volt bejegyezve, a terv pedig az volt, hogy a műemlék Kasselik-ház emeleti irodáiból luxuslakásokat alakítanak ki. Az Infit Invest azóta szintén a Quartz magántőkealapjaihoz került, a Vörösmarty téri ingatlanokat pedig külön cégbe szervezték ki.
A G-Epsilon PSZTSZR Kft. neve minden bizonnyal a Pusztaszeri út 59–67. szám alatti ingatlanegyüttesre utal. A valaha az MTA-hoz tartozó Központi Kémiai Kutatóintézet épületeit 2015-ben vette meg az MNB egyik alapítványa, akkor a Frank Digital készített is egy koncepciót egy innovációs intézet létrehozására. Az épületegyüttes 2019-ben a Seven House Ingatlanhasznosító Kft.-hez került – a cég előbb az MNB-alapítványok vagyonkezelője, az Optima Befektetési Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. tulajdonát képezte, majd szintén a Quartz által kezelt magántőkealapok cége lett. Magyarra lefordítva, eszerint az MNB-alapítványok által megszerzett ingatlan mostanra végképp magánkézbe került – vagy legalábbis ellenőrizhetetlenné vált, hogy pontosan ki is a tulajdonosa és mit kezd vele.
Hasonló utat járt be a szintén a Pallas Athéné Alapítványok által 2017-ben 14,9 millió euróért megvett ún. Hétház tömbhöz tartozó Andrássy út 40–42. is. Az épület szintén a Seven House tulajdonában került a magántőkealapokhoz, majd idén júniusban kiszervezték a G-Delta ADRSSY Kft. nevű cégbe, ezt pedig szeptemberben a GTC Origine Investments Ingatlanfejlesztő Zrt. vette meg.
A GTC vagy korábbi nevén Globe Trade Center egy eredetileg lengyel ingatlanfejlesztő társaság, amely Budapesten alapvetően főleg XIII. kerületi, Váci úti irodaházak fejlesztéséről lehet ismerős, emellett a Révész utcai Riverloft apartmanház is a cég érdekeltsége volt – ugyebár ebben laktak korábban Matolcsy Ádámék. A GTC-ben tavaly nyáron vett döntő, 61,49 százalékos részesedést az MNB alapítványainak vagyonát kezelő Optima vagyonkezelő által alapított Optimum Ventures Magántőkealap.
Emlékeztetőül: az Optima azt a jegybanki alapítványi vagyont (251 milliárd forint) kezelte, amely a kormány szerint ugyancsak elvesztette közpénz jellegét, de 2016-ban a Kúria kimondta, hogy az bizony közpénznek minősül. Ezek a pénzek tehát végül részben szintén egy magántőkealapban köthettek ki, amely aztán bevásárolta magát egy nemzetközi ingatlanfejlesztő cégbe.
A GTC nem csak a jegybanki alapítványok egykori ingatlanjai körül tűnt fel: a Quartz magántőkealapjain keresztül ugyanis végül hozzá került egy komplett Klauzál utcai utcarész is, amely korábban a Matolcsy Ádám körüli kör tulajdonában tűnt fel. A GTC Origine Investments idén szeptemberben hozta létre a GTC KLZ 7-10. Kft.-t, amely nevéhez hűen mostanra megszerezte a Klauzál utca egy szakaszának mindkét oldalát. A 8.-as szám 2016-ban, a 7–9. 2018-ban került Somlai Bálinthoz – a 7–9.-re az adásvétel másnapján 5 millió eurós jelzálogot jegyzett be az NHB, így feltehetőleg hitelből, a 8.-ra, amelynek felújítása a Raw Development biznisze volt, 2017-ben vett fel közel egymilliárdos NHB-hitelt –, majd a Quartz által kezelt GARDA Ingatlanfejlesztő Ingatlanbefektetési Alapon keresztül szeptemberben a GTC-hez kerültek. A Klauzál utca 10.-et szintén egy Quartz által kezelt alap vette meg 2019-ben, majd adta el szeptemberben a GTC-nek.
Úgy tűnik, hogy végül az a közpénz, amely egykor az MNB-alapítványokba kerülve elvesztette közpénz jellegét, mostanra részben egy jól menő ingatlanvállalkozásban (GTC) kötött ki, amely ezt a pénzt részben arra költötte, hogy olyan értékes belvárosi ingatlanokat szerezzen meg, amelyeket a Matolcsy Ádám baráti körébe tartozók korábban a Matolcsy unokatestvér által vezetett NHB Banktól kapott hitelből tudtak megvenni. Az ingatlanok időközben egy magántőkealapon is átmentek – vagyis azt, hogy végül ki gazdagodott a GTC-pénzekből, már legfeljebb sejteni lehet.
A Postapalota mint az MNB házi projektje
A Széll Kálmán téri egykori Postapalota az MNB egyik leglátványosabb projektje volt az utóbbi években. Az épületet 2016-ban a jegybanki alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. vette meg 22,3 millió euróért, azaz mintegy 7 milliárd forintért. Az alapítványok ekkor meg is kezdték a felújítást, melyre a jegybank közlése szerint további mintegy 7 milliárd forintot költöttek. Az ingatlan 2018-ban került az MNB tulajdonába, amely ekkor 45,3 millió eurót, vagyis mintegy 14 milliárd forintot fizetett érte. Az épületben 2022 márciusában fog megnyitni a Pénzmúzeum és Látogatóközpont, valamint a jegybank egyes részlegei is ideköltöznének.
A felújítás a végéhez közeledik, már a bútorozásnál tartanak, az épületbe pedig Matolcsy Ádám cége, a Balaton Bútor is szállít berendezéseket. Az ügyletről Matolcsy Ádám a Figyelőnek úgy fogalmazott, hogy a mintegy kétmilliárdos beépítettbútor-tenderen a Garancsi István-féle Market Zrt. a fővállalkozó, a Gyulai Fafém Bútor Zrt. pedig a vezető alvállalkozó, a Balaton Bútor al-alvállalkozóként a munka csak mintegy 5 százalékát nyerte el. Maga az MNB idén tavasszal a Népszavának viszont azt írta, hogy a kivitelező cég a Matolcsy Ádám barátjának tulajdonában lévő Raw Development Kft., amely közel 2,5 milliárd forintért vállalta el a többszintes épület teljes belső bútorozását. További 1 milliárd forintért a Raw Development Kft. alakíthatta ki a Postapalotába is utat nyitó új Széll Kálmán téri gyalogosátjárót is.
A Postapalota felújításán dolgozó cégek ugyanakkor nem közbeszerzésen nyerték el a munkákat, ugyanis a Közbeszerzési Döntőbizottság döntése értelmében a felújítást összefogó cég nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá. Korábbi sajtókérdésekre az MNB ettől függetlenül azt állította, hogy közelebbről nem tisztázott „versenyeztetési eljárásban” adták ki a munkákat.
|
Mindig akad egy MNB-s szál Matolcsy Ádám baráti körének cégügyeinél
| null |
https://magyarnarancs.hu/belpol/mindig-akad-egy-mnb-s-szal-matolcsy-adam-barati-korenek-cegugyeinel-246650
|
null |
Orbán Viktor tönkreteszi a gazdaságot, a jobboldali-nemzeti kormány egyre nagyobb problémákat okoz, az államosítás plafonba ütközik az EU legkorruptabb országában – írta Bécsből a Közép-Európa gazdasági helyzetével foglalkozó újságíró, Michaela Seiser.
| true |
[
""
] | 0 |
Hírklikk
| null |
A Frankfurter Allgemeine Zeitung cíikkírója szerint az ország mindinkább a kívülálló szerepkörébe helyezkedik az unióban. Orbán legutóbbi brüsszeli vendégjátéka megerősítette, hogy konfrontációban utazik. Évek óta ezt csinálja: figyelmen kívül hagyja a jogállamiság normáit, illetve a közösség más alapelveit. Legutóbbi példa rá a kiskereskedelmi hálózatokra kivetett különadó, ami miatt a Bizottság a múlt héten szerződésszegési eljárást indított.
Kétséges, hogy a dirigista módszerekkel jobban megy-e a gazdaságnak. A hatalom főként a pénzügyek, az energia és a sajtó fölött gyakorol ellenőrzést, miközben az ország immár másodszor az utolsó helyet foglalja el a Transparency International korrupciós rangsorában. És az állapotok egyre csak romlanak. Pedig túlkapások lényegesen visszavetik a növekedést.
Martin József, a civil szervezet magyarországi vezetője emlékeztetett arra, hogy Magyarország az egy főre jutó GDP alapján már csupán a bolgárokat, horvátokat és románokat előzi meg a 27-ek sorában.
Richter Sándor (Bécsi Gazdasági Összehasonlítások Intézete, WIIW) arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar politika az utóbbi 14 évben igen erős befolyást gyakorolt a gazdaságra. Most pedig a választás közeledtével, a Tisza Párt felbukkanása folytán fennáll a veszély, hogy megint megindul az osztogatás. Ezért az elemző az infláció megugrásától, a forint meggyengülésétől és nagyobb államháztartási hiánytól tart, és rámutatott: ha így lesz, az tovább rontja a jólét kilátásait.
(A cikk csak előfizetők számára olvasható.)
|
Orbánék károsak a gazdaságra
| null |
https://hirklikk.hu/kozelet/orbanek-karosak-a-gazdasagra/438479
|
2014-07-11 13:28:00
|
A cáfolatok ellenére zavarosak a kormánypárti politikusok útépítő-különadóról szóló nyilatkozatai: mindig hagynak egy kommunikációs kiskaput, ami arra utal, hogy valami sarc féle azért készülhet a Miniszterelnökségen.
| true | null | 1 |
ATV
| null |
Lex-Közgép: járulékot szedhetnek Lázárék?
A cáfolatok ellenére zavarosak a kormánypárti politikusok útépítő-különadóról szóló nyilatkozatai: mindig hagynak egy kommunikációs kiskaput, ami arra utal, hogy valami sarc féle azért készülhet a Miniszterelnökségen.
Az Európai Bizottság állítólag 500 milliárd forintnyi uniós forrásból megvalósított magyarországi útépítés vizsgálatát rendelte el. Ha szabálytalanságokat talál, akár 100 milliárd forintos bírságot is kiszabhat. Lázár János a TV2 híradójában azt mondta, egyelőre nem tudja megmondani, hogy ennek mi lesz a következménye az 500 milliárdos beruházásban részt vevő útépítő cégekre nézve. "A magyar kormánynak elsődlegesen az a célja, hogy megvédje a magyar adófizetőket és megvédje a magyar cégeket. Ezt a védelmet nem tervezzük kiterjeszteni a külföldi cégekre" – tette hozzá a politikus. A helyzet az, hogy Bizottság nem a cégeket akarja büntetni, hanem az államot, ezért érdekes, hogy Lázár miért beszél arról, hogy a magyar cégeket – ellenben persze a külföldiekkel – megvédik majd.
Mint emlékezetes, szerdán több internetes portál írt egy olyan törvényjavaslatról, amely szerint a nettó árbevételből számított 15 százalékos különadót kell megfizetni minden cégnek, amely az elmúlt hét évben 100 millió forint feletti útépítési megbízást nyert az államtól. A sajtóban olyan vélekedések is megjelentek, miszerint az akció egyik célpontja a Fidesz egykori pártpénztárnoka, Simicska Lajos, akinek érdekeltégébe tartozik az egyik legnagyobb útépítő cég, a Közgép. Becslések szerint, ha bevezetnék az útépítő adót, a "Lex Közgépet", akkor az 20, de akár 30 milliárd forintba is "fájhatna" Simicska cégének.
A Kormányzati Információs Központtól szerdán azt közölték, hogy a kormány nem tervez különadót kivetni az útépítő cégekre. A kormány folyamatos egyeztetéseket folytat az Európai Bizottsággal, amely vizsgálja, hogy az érintett közbeszerzésekben résztvevő cégek betartották-e az uniós szabályokat – tették hozzá. A KIF közleménye is azonban hagyott egy kiskaput, miszerint – idézzük – "az Európai Bizottság döntésétől függ, hogy az uniós vizsgálat milyen következményekkel jár majd az érintett cégek számára". Tehát magyarra fordítva: járhat következménnyel az EB döntése a magyar építőipari cégekre.
Ha az Európai Bizottság azt állapítja meg, hogy a döntéshozók, illetve a kedvezményezettek hibáztak, amikor az uniós szabályoknak nem megfelelő gyakorlatot alkalmazott Magyarország az útépítéseknél az aszfaltkeverők esetében, a közös teherviselés alapján az érintett kiírókat és kivitelezőket is be kell vonni a felelősségre vonásba, nyilatkozta a VG.hu-nak a Csepreghy Nándor, Miniszterelnökség helyettes államtitkára. Ez a nyilatkozat már konkrétan azt mutatja, hogy közös teherviselés is szóba került.
A bírált gyakorlat, amely szerint az útépítéseken csak azok a cégek biztosíthatták az aszfaltot, amelyek ötven kilométeren belül telephellyel rendelkeztek, nagyjából 570-600 milliárd forintnyi beruházást érint Csepreghy szerint. Az esetleges korrekció összegét a politikus 60-90 milliárd forintra becsülte, hangsúlyozva, az összeg nem vész el, más pályázatok támogathatók belőle. Erre 2015 végéig van mód.
Brüsszel vagy Lajos?
Azt egyelőre senki nem tudja, hogy tényleg Brüsszel emelt kifogást, vagy Simicska Lajos érdekeltségeit akarja megsarcolni a kormány az útépítő cégek visszamenőleges adóztatásával, kezdte a választ megkeresésünkre Reményik Kálmán, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. volt elnök-vezérigazgatója.
Ha tényleg az unió emelt kifogást, akkor érdemes visszatekinteni 2006-ig, amikor Reményik átvette a NIF vezetését. Elmondása szerint érkezése előtt valóban szerepelt az útépítési tenderekben az a feltétel, hogy a nyertesnek rendelkeznie kellett aszfaltkészítő üzemmel az építési területtől számított 20-30-50 kilométeren belül. És ez valóban versenykorlátozó volt, hiszen ilyen üzemmel csak a cégek bizonyos köre rendelkezett.
2006-ban azonban változtattak a kiírásokon: lehetővé tették mobil aszfaltkészítő üzemek működtetését. Ennek a feltételnek minden számottevő cég képes volt megfelelni, így Brüsszel már nem emelhetett kifogást versenykorlátozásra hivatkozva. És 2006 és 2010 között nem is emelt, mondta Reményik.
Ha most tényleg uniós kifogás miatt került veszélybe 60-90 milliárd forint, akkor Reményik szerint elképzelhető, hogy ennek hátterében az áll, hogy az Orbán-kormány idején kivették a tenderekből a mobil aszfaltkészítő üzem alkalmazásának lehetőségét. A NIF egykori vezetője szerint erre utal, hogy Lázár János összesen 500-600 milliárdnyi uniós pénzről beszélt, ami az utóbbi egy-két év költése lehet, hiszen Reményik idejében évente 300-350 milliárdot fordítottak útépítésre.
És ezt így, hogy?
Egy nagy építőipari cég vezető munkatársa szerint az iparágban azt hámozták ki Csepreghy Nándor nyilatkozatából, hogy kormánykörökben a visszamenőleges adó helyett valamilyen járulékon törik a fejüket. Forrásunk azt mondta, hogy a kormánypárti politikusok nyilatkozataiban minden esetben észlelnek valamilyen kiskaput, ami arról szól, hogy ha az Európai Bizottság megbünteti Magyarországot, akkor annak a terhét – részben, vagy egészben – valamilyen technikával az útépítőkre terhelik.
Lázár János arról is beszélt, hogy "a magyar útépítőket védenék, a külföldieket azonban nem". Forrásunk ezt úgy értékelte, hogy a politikus nincs tisztában a piac szereplőinek jogi státuszával, hiszen mindegyik szereplő magyar bejegyzésű cég, amelyek Magyarországon adóznak, magyar menedzsmenttel, magyar alkalmazottakkal működnek. A közelmúltban próbálkozott egy szlovák cég belépni a magyar piacra, de nem sikerült neki. "Csak általános szabályokkal lehet törvényeket meghozni, például a bankszférában hozott döntések, így a végtörlesztés egyaránt érintette a magyar OTP-t, és az amúgy magyar ERSTE-t, még ha az osztrák többségi tulajdonú. Jogilag a magyar ERSTE magyar cég. Hasonlóan az útépítők is. Ha a tulajdonosok származása között próbálnak különbséget tenni, ami részvénytársaságok esetében bonyolult kérdés is, az biztosan nem megy át az európai jogrendszer rostáján" – magyarázta a forrásunk.
|
Lex-Közgép: járulékot szedhetnek Lázárék?
| null |
http://www.atv.hu/belfold/20140711-lex-kozgep-ado-helyett-jarulekot-szedhetnek-lazarek-az-utepitoktol
|
null |
A Nemzeti Hauszmann Program közzétette a budavári Szent György tér felújításának látványterveit: a megújuló tér központi eleme a forradalomnak emléket állító Szabadság oszlopa lesz, visszahelyezik a korábban a téren álló szobrokat és műalkotásokat, a középkori, egykor itt állt Szent Zsigmond templomra emlékeztető műromokat pedig eltüntetik. A 15. századi templom látványát digitális eszközökkel tervezik megidézni. A tér felújításának terveit a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda és Herczeg Ágnes végzi.
| true |
[
""
] | 0 |
építészfórum
| null |
Cikkinfó
Építészek, alkotók: Pagony Táj- és Kertépítészeti Iroda, Dr. Herczeg Ágnes
Vélemények: 4
További adatok
↓
A Nemzeti Hauszmann Program közzétette a budavári Szent György tér felújításának látványterveit: a megújuló tér központi eleme a forradalomnak emléket állító Szabadság oszlopa lesz, visszahelyezik a korábban a téren álló szobrokat és műalkotásokat, a középkori, egykor itt állt Szent Zsigmond templomra emlékeztető műromokat pedig eltüntetik. A 15. századi templom látványát digitális eszközökkel tervezik megidézni. A tér felújításának terveit a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda és Herczeg Ágnes végzi.
A felújítások várhatóan 2025 első felében kezdődnek meg, de pontos véghatáridő egyelőre nincs kijelölve. A Nemzeti Hauszmann Program Facebook-bejegyzése szerint a munkálatokat több jelentős fejlesztés ütemezésével kell majd összehangolni, de az átadás a tervek szerint pár éven belül megtörténik. Ahogy írják, a tér kialakításában követi majd a történelmi hagyományokat, de megfelel a mai elvárásoknak is, új zöldfelületeivel pedig közparkként is funkcionál majd.
A tér központi eleme a Szabadság oszlopa lesz, amely Marco Casagrande tervei alapján készül. Az olasz származású, neves építész és szobrász még 1848-ban álmodta meg a forradalom által ihletett kompozíciót, azonban műve eddig nem valósult meg. A díszesen faragott oszlopon allegorikus formában jelenik majd meg a 12 pont, tetején Hungária nőalakja lesz látható. A szobrot egy 12 szögletű, vízzel teli márványmedence veszi majd körül három oroszlán faragvánnyal. A Szabadság oszlopa történelmi ellenpontja kíván lenni a sokáig a téren álló Hentzi-emlékműnek, amely az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után évtizedeken át hirdette a budai Vár osztrák megszállóinak emlékét. A bejegyzés szerint a magyarok számára az emlékmű még a kiegyezés után is az elnyomás és a császári hatalom megtestesítője maradt, melyet a lakosság szégyenoszlopként emlegetett.
Az új oszlop körüli térrész díszburkolatot kap. Időtálló, díszes és természetes kőanyagokat terveznek alkalmazni, melyekhez újrahasznosítják a jelenleg járófelületként szolgáló nagy kockaköveket is. A fő közlekedési útvonal továbbra is a Szent György utcán lesz, de a jövőben tágasabb térrészeken lehet átsétálni, és biztosított lesz az akadálymentes közlekedés is. A várfal mentén egy széles sétautat alakítanak ki a Tóth Árpád sétány folytatásaként. A polgárváros északi csatlakozásánál nagyobb fogadóteret hoznak létre, középpontjában a nemzeti lobogóval.
A tervek szerint visszahelyezik a korábban is a téren álló szobrokat és műalkotásokat, végleges helyszínt biztosítva számukra. A középkori, egykor itt állt Szent Zsigmond templomra emlékeztető műromokat eltávolítják. Ezt a műveletet azzal indokolják, hogy a régészeti feltárás azt bizonyította, hogy a műromok jelenleg nem a templom egykori helyén állnak. A látogatók számára 21. századi digitális megoldásokkal idézik majd meg a templom látványát.
Új utcabútorokat helyeznek ki és egy napozórétet is kialakítanak. A zöldfelületeket is megújítják, a növényzet a tér középső része helyett a széleken kap nagyobb hangsúlyt. Több mint 160 fából álló új fasorokat és ligetes facsoportokat ültetnek. A József főhercegi palota melletti jelenlegi köves romterületen új parkot alakítanak ki, így összeségében a zöldfelület aránya növekszik majd a jövőben.
A bejegyzés a teret érintő, a közelmúltban történt fejlesztésekről is beszámol: 2018 végére megújították a Karmelita épületegyüttest, 2019-ben megszüntették az autós forgalmat és a parkolást a téren, és a területet ismét a gyalogosok vehették birtokba. Átmeneti tájépítészeti megoldásokkal újították meg a zöldfelületeket és pihenést szolgáló utcabútorokat helyeztek ki.
A tér nyugati oldalán jelenleg zajlik az egykor itt állt József főhercegi palota visszaépítése, mely az Alkotmánybíróság otthona lesz. Hamarosan elkészül a Honvéd Főparancsnokság épülete is, ahová a Hadtörténeti Intézet és Múzeum költözik. Tervezett ütemben halad a Budavári Palota északi szárnyának helyreállítása is. A megújult épületrészben palotatörténeti kiállítással várják majd a látogatókat.
Kerestük a Nemzeti Hauszmann Program sajtóosztályát, hogy megtudjuk, ki a felújítások tervezője. Amint válaszolnak kérdésünkre, frissítjük a cikket.
FRISSÍTÉS: A tér felújításának terveit a Kós Károly és Pro Natura-díjas Pagony Táj- és Kertépítész Iroda és a Mőcsényi Mihály díjjal és Herman Ottó díjjal is kitüntetett táj- és kertépítész, Herczeg Ágnes készítette, tudtuk meg a Nemzeti Hauszmann Program sajtóosztályától.
Forrás: Nemzeti Hauszmann Program
|
Ilyen lesz a Szent György tér, megjelentek a látványtervek
| null |
https://epiteszforum.hu/ilyen-lesz-a-szent-gyorgy-ter-megjelentek-a-latvanytervek
|
null |
A Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) egy befogadó építészeti közösségi teret tervez létrehozni az Ötpacsirta utcai Építészek Házából, kiállító- és előadótermekkel, workshop terekkel, kávézóval, étteremmel, könyvtárral, építészeti könyvek és tárgyak árusításával – derült ki a szervezet sajtóreggelijén. Az eseményről készült sajtóközlemény szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel a közelmúltban megkötött használati megállapodás az egész épületre tiszta jogi helyzetet eredményezett.
| true |
[
""
] | 0 |
építészfórum
| null |
A Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) egy befogadó építészeti közösségi teret tervez létrehozni az Ötpacsirta utcai Építészek Házából, kiállító- és előadótermekkel, workshop terekkel, kávézóval, étteremmel, könyvtárral, építészeti könyvek és tárgyak árusításával - derült ki a szervezet sajtóreggelijén. Az eseményről készült sajtóközlemény szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel a közelmúltban megkötött használati megállapodás az egész épületre tiszta jogi helyzetet eredményezett.
Ahogy korábban írtuk, az Építészfórum február végén olvasói levélből értesült, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) felszólította az Ötpacsirta utca 2. alatt található Építészek Házában működő szakmai szervezeteket, a Magyar Építész Kamarát, Budapesti Építész Kamarát, MÉSZ-t és az ÉME Mesteriskolát, valamint az étteremet is az épület kiürítésére. A döntés ellen akkor petíció indult, és több szervezet is tiltakozását fejezte ki. Lánszki Regő nyílt levelében azt írta, hogy az építész szervezetek adminisztratív feladatellátásának lehetőségét az új Magyar Építészeti Központ és Múzeumban tervezik megvalósítani. Az Ötpacsirta utcai épület pedig nem néhány szervezet székházaként, hanem építészeti kulturális központként születhet újjá, ahol a Kulturális és Építészeti Központ funkcióit kiegészítve, letisztult portfolióval valósíthatja meg küldetését.
Majd 2024. július 2-án együttműködési megállapodás született a Magyar Művészeti Akadémia, az ÉKM, és az építész kamarák között, hogy a Magyar Építészeti Központ és Múzeum tervezése és kivitelezése során az ún. 7. számú épületet a kamarák számára, irodai céllal alakítsák ki. A MÉSZ és az ÉME Mesteriskola nem szerepelt az együttműködési dokumentum aláírói között, mivel nem tartottak igényt szervezeteik elhelyezésére. A MÉSZ akkor azt mondta, a közös szakmai célok megvalósítását a szervezetekhez történetileg és identitásukban is kötődő helyen jobban tudják biztosítani. Erről itt írtunk bővebben.
Tegnap, az Építészet Világnapján (október 7.) a MÉSZ sajróeggelit tartott; az eseményről küldött sajtóközlemény megemlíti az Építészek Házát is. Eszerint a MÉSZ célja, hogy az Ötpacsirta utcai székház építészeti közösségi hellyé váljon, a leromlott és elavult állapotú palota megújuljon. Az MNV Zrt.-vel a közelmúltban megkötött használati megállapodás az egész épületre tiszta jogi helyzetet eredményezett. "A MÉSZ befogadó helyet kíván működtetni az építészet számára, kiállító- és előadótermekkel, workshop terekkel, kávézóval, étteremmel, könyvtárral, építészeti könyvek és tárgyak árusításával. Megvalósíthatósági tanulmányt készítettünk, önerőből és támogatásokból finanszírozva első lépésként megújítjuk a Kós Károly termet, de a továbblépéshez szükség van támogatásra." - írják.
A sajtóreggelin szó esett még az építész szakma jelenlegi helyzetéről, a MÉSZ társadalmi szerepvállalásáról, az örökségvédelem kérdéseiről, kiemelt beruházásokról, lakhatási gondokról, az építész képzés feladatairól, és a tervpályázatok hiányáról. A MÉSZ a következő közleményt adta ki az eseményről:
"Az építészek közössége és a MÉSZ
A Magyar Építőművészek Szövetsége több mint 130 éve az építőművészet megismertetésében és társadalmi elfogadtatásában vállal meghatározó szerepet. Történeti székházát közfeladatainak ellátása érdekében kívánja működtetni, együttműködve az építészeti és kulturális szervezetekkel, nemzetközi építészeti kapcsolati rendszerbe ágyazottan, büszkén vállalva nemzeti örökségünket és kultúránkat.
Az építészet művelése egyszerre individuális és közösségi természetű. Az alkotás belső folyamat, de mindannyiunk megélt jó tapasztalata a műhelymunka, a gondolatok cseréje másokkal is. Az építészeti közösségek az egyetemekhez, később a doktori képzésekhez, a mesteriskolához, vándoriskolához, szellemi műhelyekhez, kulturális szervezetekhez kapcsolódnak. Ilyen közösséggé vállhatnak a főépítészek vezette tervtanácsok, vagy egy-egy projekt kapcsán az építtetők, a társtervezők és a kivitelezők köre is. Az építőművészet iránt érdeklődők köre a fentieknél még szélesebb, az épületeket, az épített környezetet használóktól a kultúrára nyitott turistákig.
Határainkon túl, a nemzetközi építészeti közösség részei vagyunk, a regionális környezetünkkel sok az azonosság, velük könnyebb a szoros kapcsolat. De figyelő tekintetünket a világ más, építészetileg is érdekes, meghatározó vagy innovatív részeitől sem zárhatjuk el. A magyar építészeti hagyományoknak mindig is része volt észak és dél, kelet és nyugat.
A MÉSZ a hazai és nemzetközi építészeti közösség részeként, katalizátorként, segítőként kíván tevékenykedni a szervezetek és az egyének között, egy élhető és minőségi épített környezet érdekében."
|
Építészeti közösségi térré tervezi alakítani az Építészek Házát a MÉSZ
| null |
https://epiteszforum.hu/epiteszeti-kozossegi-terre-tervezi-alakitani-az-epiteszek-hazat-a-mesz
|
null |
Az egyetemi menza épületének felújítása miatt a klub új helyszínt alakított ki, amit a HÖK nem fogadott el. Vasárnap este mindkét fél közleményt adott ki.
| true |
[
""
] | 0 |
BOON
| null |
Az egyetemi menza felújítása során az épületet a szerkezetéig visszabontották. A Rockwell üzemeltetői korábban jelezték, hogy a munkálatok ideje alatt is biztosítják a szórakozási lehetőséget, és Rockwell Galéria néven új, ideiglenes helyszínt alakítanak ki az A/1-es épületben. Az eredetileg péntekre tervezett afterpartit végül technikai okok miatt szombatra halasztották, és a Rockwell Galéria helyett a Miskolci Egyetem díszaulájában tartották meg. Erről a boon.hu isbeszámolt, az egyetem hangsúlyozta, hogy egyszeri rendezvényről van szó, a középiskolások védelme érdekében.
A Rockwell vasárnapi közleménye szerint az új helyszínen már az utolsó simításokat végezték, amikor váratlan akadályba ütköztek:
A Hallgatói Önkormányzat egy hivatalos levélben közölte az Egyetemmel, hogy nem támogatják a rendezvények megrendezését ezen a helyszínen a következő egy évben
- írta a klub. A helyzet tisztázására az üzemeltetők kapcsolatba léptek a HÖK képviselőivel, de két egyeztetés után állításuk szerint a HÖK álláspontja, hogy az elkövetkező évben egyáltalán nincs szükség hallgatói zenés-táncos rendezvényekre az Egyetemvárosban. Ezzel a szemeszternyitó és a további bulik sorsa is veszélybe került.
AHÖKgyorsan reagált a Rockwell posztjára. Közleményükben hangsúlyozták, hogy a helyszínnel nem értenek egyet, de támogatják a hallgatói szórakozást:
A Miskolci Egyetem Hallgatói Önkormányzata nyíltan vállalta véleményét, miszerint nem támogatja a Rockwell Galéria megvalósulását. Szükség van szórakozóhelyre és egyetemi bulikra, de nem minden áron!
A HÖK szerint az egyeztetések azért voltak sikertelenek, mert nem kaptak javaslatokat alternatív helyszínekre. Azt is kifogásolták, hogy egy Facebook-posztból értesültek a Galéria használatáról. Amennyiben kizárólag a Miskolci Egyetem hallgatói számára tartanák fent két hetente a Rockwell Galériát, támogatnák az új helyszínt, de ezt a Rockwell elutasította. Aggodalmuk azzal kapcsolatos, hogy a klub nemcsak egyetemistákat vár szórakozni, hanem külsős személyeket is:
A 2024/2025-ös tanévre tervezett 24 rendezvényből csupán 9 lenne egyetemistáknak meghirdetve, míg a fennmaradó 15 zártkörű eseményként valósulna meg, főként középiskolások részvételével.
A HÖK kiemelte, hogy a Galéria egy tanulmányi épület, ami fontos kutatások helyszíne:
Az A/1-es épületben folyamatosan méréseket végeznek, ezek eredményeit pedig torzíthatja a tartós hanghatás.
Közleményükben azt is említették, hogy a szakestélyeket is fenyegeti az új helyszínhasználat:
Kitartunk amellett, hogy fontos hallgatótársaink számára szórakozási lehetőséget biztosítani, azonban nem ezen az áron!
- zárta közleményét a HÖK, tisztázva, hogy a hallgatók érdekeit védik, és nem céljuk az indulatkeltés.
A konfliktus kapcsán megoszlanak a vélemények. Egy hallgató szerint, aki a klub promótere is, fontos, hogy minél hamarabb megegyezzen a két oldal:
A legfontosabb feladata mindkét oldalnak az lenne, ha békés légkört teremtenének, és megadnák az egyetemistáknak és barátaiknak azt a lehetőséget, hogy jól érezzék magukat, ahogy az elmúlt sok-sok években is. A Rockwell egy olyan közösségi teret ad számunkra, ahova mindenki érzi, hogy tartozhat.
Többen úgy vélik, hogy az épület tanulmányi célokat szolgál, és nem alkalmas szórakozóhelynek:
A Galéria épülete tanulmányi épület, és hagyományosan ott tartunk szakestélyeket, amely a Miskolci Egyetem diákéletének kulcseleme.
Korábbi hallgatók is hozzászóltak a közleményekhez, többségükben a konfliktus nosztalgikus emlékeket idézett:
Az én időmben a HÖKösök is ott buliztak velünk. Életem legszebb évei voltak. Aki tanulni akar és végezni akar, az buli ide vagy oda, sikerül.
Amennyiben megoldás születik az egyetemistáknak hirdetett október 15-i Szemeszternyitóval kapcsolatban, cikkünket frissítjük.
|
Rockwell: balhé az egyetemi klub körül
| null |
https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2024/10/rockwell-miskolci-egyetem-hallgatoi-onkormanyzat
|
2015-02-25 00:00:00
|
Budapest — Komoly következményei lehetnek, ha egy politikus vagy köztisztviselő valótlan adatokat ír be a vagyonbevallásába.
| true | null | 1 |
Blikk
| null |
Az eddig leginkább viccnek nevezhető vagyonnyilatkozati rendszert ugyanis alaposan megreformálná a kormányzat. A pár nappal ezelőtt közreadott Nemzeti Korrupcióellenes Program egységes, könnyen összehasonlítható, elektronikus bevallást javasol bevezetésre, amelyből szúrópróbaszerűen többet is ellenőriznének a hatóságok. Ez pedig azt jelentené, hogy megszűnne az a visszás helyzet, hogy a képviselők esetén a mentelmi bizottság elnökén múlik, indul-e vizsgálat a gyanús honatyák ellen. A bizottsági elnök ugyanis általában megvédte a politikustársait, így a Blikk is hiába próbált többször is eljárást indítani. A program több környező országot is említ, ahol független szervezetek vizsgálhatják a választott tisztségviselőket, talán ennek is köszönhető, hogy ott egyre-másra kerülnek politikusok rács mögé korrupció gyanúja miatt.
Jelenleg ha valaki itthon lebukik, mert elfelejtett beírni egy ingatlant vagy egy nagyobb összeget a vagyonnyilatkozatába, semmilyen szankció nem fenyegeti, elég, ha kijavítja a bevallását. A tervezet azonban önálló bűncselekménnyé minősítené azt, ha valaki szándékosan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz.
Kerestük az Igazságügyi Minisztériumot, hogy mikor tehetik meg vagyonnyilatkozatukat az új, szigorúbb rendszer szerint a politikusok és kormánytisztviselők, de onnan későbbre ígértek választ. A tervben feltüntetett határidők alapján azonban aligha lehet azzal számolni, hogy jövő év elején már új típusú bevallást tehetnek a képviselők, ugyanis az év végére kell a tárcáknak megteremteniük az új rendszer előfeltételeit. A végrehajtás tervezett határideje 2016 decembere.
A szakértő szerint előremutató lenne, ha mindez megvalósulna. – Az a legnagyobb baj a jelenlegi vagyonnyilatkozati rendszerrel, hogy semmilyen szankció nem fenyegeti azokat, akik hiányosan vagy valótlanul töltötték ki a bevallásukat – mondta a Blikknek Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője.
|
Jöhet a büntetés a kamu vagyonbevallás miatt
| null |
http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/johet-a-buntetes-a-kamu-vagyonbevallas-miatt-2332705
|
2006-01-05 00:00:00
|
Immár Budapesten is nyomoznak a hatóságok a Németországban 2004 áprilisa óta zajló SoKo-akciók keretében. Az egyik napilap értesülése szerint a Budai Központi Kerületi Bíróság előzetes letartóztatásba helyezte a gazdasági tárca egyik háttérintézménye volt munkatársát.
| true | null | 1 |
Magyar Nemzet (MNO)
| null |
2006.01.05. 09:40
Immár Budapesten is nyomoznak a hatóságok a Németországban 2004 áprilisa óta zajló SoKo-akciók keretében. Az egyik napilap értesülése szerint a Budai Központi Kerületi Bíróság előzetes letartóztatásba helyezte a gazdasági tárca egyik háttérintézménye volt munkatársát.
December 8-án a Budai Központi Kerületi Bíróság „fontosabb ügyben intézkedésre jogosult hivatalos személy által folytatólagosan elkövetett vesztegetés„ gyanújával előzetes letartóztatásba helyezte a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyik háttérintézménye, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal egyik volt munkatársát – értesült a Népszabadság. A gyanúsított állítólag szeptember óta nem dolgozik a hivatalban, de a gyanú szerint az elmúlt öt évben tíz- és harmincezer forint közötti összegekért, valamint kisebb-nagyobb értékű ajándéktárgyakért adott ki kontingentált munkavállaláshoz szükséges igazolásokat vállalkozásoknak. A lap forrásai nem kívántak részleteket elárulni arról, hogy a gyanúsított valótlan tartalmú igazolásokat állított-e ki kenőpénz fejében, vagy „csak” az ügyintézés gyorsításáért fogadott el törvénytelen juttatásokat.
A német sajtó már tavaly decemberben megszellőztette, hogy „Németország egyik legnagyobb gazdasági bűnügyében magyar kormányhivatalnokokat vesztegettek meg„.
A szóban forgó gazdasági bűnügyek – amelyeknek keretében 1500 magyar munkást csempésztek olcsó munkaerőként Németországba, majd illegálisan foglalkoztatták őket a hús- és a fémfeldolgozó iparban – a 2004. április 27-én megindított SoKo-Pannonia és az egy évvel későbbi SoKo-Pannonia-akciók során kerültek napvilágra. Ezekben több mint ötven magyar cég ellen indítottak eljárást a német hatóságok azzal a váddal, hogy nem feleltek meg a munkavállalók kiküldetéses foglalkoztatásáról 1989-ben megkötött államközi egyezménynek. A vád szerint a munkásokat kiküldő cégek Magyarországon nincsenek bejegyezve, vagy ha mégis, semmiféle gazdasági tevékenységet nem folytatnak, csak munkaerő-közvetítést végeznek, s alkalmazottaik Németországban semmiféle biztosítással nem rendelkeznek. E vádakat az érintett cégek és – kissé megkésve ugyan–, de a kormányszervek is cáfolták. Németországban az elmúlt két évben meggyanúsított cégvezetők közül többekkel szemben időközben megszüntették az eljárást, korábban zárolt bankszámláikat felszabadították, lefoglalt értékeiket pedig visszaadták.
Az akció keretében a SoKo-kommandók jogsegélyegyezmény keretében Magyarországon is nyomoztak. A Legfőbb Ügyészség utasítására a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársainak közreműködésével a Németországban eljárás alá vont cégek többségénél házkutatást tartottak, számítógépeiket és irataikat lefoglalták. Információk szerint a német jogsegély teljesítésére elrendelt magyarországi nyomozás eredményeként derült fény a GKM háttérintézményében vélelmezett korrupcióra is. Az ügyben még az NNI kezdte meg a nyomozást, az iratok azonban ma már a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalban (KÜNYH) vannak.
December közepén az érintett hatóságok még egybehangzóan tagadták, hogy Magyarországon korrupció gyanújával eljárás folyna a németországi SoKo-ügyekkel összefüggésben. A lap érdeklődésére az ügyészség ma már az eljárás és egy gyanúsított letartóztatásának tényét megerősítette ugyan, de nyomozás érdekeire hivatkozva nem árulták el, hogy vannak-e további gyanúsítottak. Azt az értesülést nem erősítették meg, hogy a több cégvezető is idézést kapott azok közül, akik a letartóztatott ügyintéző ügyfelei voltak.
Tóth Boldizsár, a németországi munkaügyi razziák magyar kárvallottjait tömörítő SoKo Munkacsoport vezetője a lap munkatársától értesült az engedélyezési hivatal egykori beosztottjának letartóztatásáról. Azt mondta: aki törvénytelen eszközökkel szerzett kontingest cége számára, viselnie kell annak következményeit. A Németországban törvényesen, az államköri egyezményben foglaltaknak megfelelően működő cégek azonban továbbra is joggal várják a magyar kormány segítségét jogaik érvényesítésében és érdekeik védelmében.
A GKM háttérintézményében azt mondták: nem tudnak arról, hogy volt munkatársukat korrupció gyanújával letartóztatták – olvasható a Népszabadságban.
|
SoKo-ügy: gyanúsított egy magyar állami hivatalnok?
| null |
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/soko-ugy-gyanusitott-egy-magyar-allami-hivatalnok
|
null |
Döntő jelentőségű meghallgatás vár Salvinire a perben, amely azért indult, mert még belügyminiszterként nem engedett kikötni egy menekülteket szállító hajót.
| true |
[
""
] | 0 |
Euronews
| null |
A korábbi belügyminisztert emberrablással és kötelességszegéssel vádolják, amiért 2019-ben hetekig nem engedett partra szállni Lampedusán 147 menekültet, akiket az Open Arms civil szervezet mentett ki a tengerről.
Miután az ügyészek hat év börtönt kértek a jelenlegi közlekedési miniszterre és kormányfőhelyettesre, a védő záróbeszédében a politikus ártatlansága mellett fog érvelni.
A Patrióták Európáért pártcsalád vezetői néhány napja elmentek a Salvini vezette Liga nagygyűlésére a lombardiai Pontidába, hogy kifejezzék, mellette vannak. A jobboldali populista párt támogatóinak egy csoportja péntekre tüntetést tervez Palermóba.
"Úgy döntöttünk, kiállunk mellette, mivel úgy gondoljuk, hogy ez egy politikai per. Politikai pártként meg akarjuk mutatni az olaszoknak, hogy támogatjuk a vezetőnket. A legfontosabb megértetni a közvéleménnyel, hogy az igazságszolgáltatás politikai célokra használja a történteket" - mondta Simona Loizzo, a Liga egyik parlamenti képviselője.
Az ügyészek azzal érvelnek, hogy a nemzetközi jog szerint a tengeren bajba jutott embereknek segítséget kell nyújtani és biztonságos helyet kell biztosítani számukra. Szerintük Salvini politikai előnyt akart kovácsolni akkori döntéséből.
"Salvini belügyminiszterként a feladatának, a neki adott mandátumnak megfelelően járt el. Az akkori olasz kormánykoalíció többi pártjának támogatását élvezte. Volt segítségnyújtás, a kiskorúak kiszállhattak. Ez az egész olyan, mintha az egész pártot megvádolták volna" - jelentette ki Simona Loizzo.
Matteo Salvini azt mondja, nem bánta meg tettét, és azt az ország védelmében tette. Ha bűnösnek találják, eltithatják a kormányzati tisztségek betöltésétől is, de mivel fellebbezhet, a jogerős ítélet még messze van.
|
Bíróság előtt az emberrablással vádolt Salvini
| null |
https://hu.euronews.com/my-europe/2024/10/17/birosag-elott-az-emberrablassal-vadolt-salvini
|
2011-02-28 14:58:00+01:00
|
Az agyunkban található két kémiai anyagnak döntő jelentősége van abban, hogy életünk során hosszú időn keresztül ragaszkodunk-e ugyanahhoz a partnerhez, vagy folyton az újdonságot keressük.
| false |
[] | 0 | null | 0 |
Az agyunkban található két kémiai anyagnak döntő jelentősége van abban, hogy életünk során hosszú időn keresztül ragaszkodunk-e ugyanahhoz a partnerhez, vagy folyton az újdonságot keressük.
Helen Fischer, a világ egyik vezető antropológusa több mint három évtizeden keresztül tanulmányozta a romantikus szerelem mibenlétét. Az antropológus szerint a másik személy iránt érzett vonzalmunkban nagy szerepet tölt be a kémia.
Fischer szerint négy alapvető típusba sorolható az emberek személyisége: vannak a felfedezők, az építészek, a rendezők és a tárgyalók. Hogy ki melyikbe tartozik, azt az agyunkban található két kémiai anyag – a dopamin és a szerotin –, valamint két hormon, a tesztoszteron és az ösztrogén szintje határozza meg. Például, ha a szerotonin van jelen dominánsan, akkor az "építész" kategóriába tartozunk, az ilyen emberek nyugodtak és hűségesek a párjukhoz. A dopamin dominanciája azonban ennek éppen az ellenkezőjét okozza, akikre ez jellemző, az mindig valami újat keres az életben. Az magas ösztrogénszint gazdag képzelőerőt és kiváló társas készségeket eredményez, akire azonban inkább a tesztoszteron túlsúlya a jellemző, az többnyire határozott és keményfejű.
"A szerelem persze továbbra is egy megfejthetetlen misztérium marad, de az ismert mondás erre a helyzetre is igaz: a tudás hatalom. Azaz, ha ismerjük önmagunkat, tudjuk mire vágyunk, hogyan szeretünk mi, és hogyan a másik, akkor rátalálhatunk az igaz szerelemre" – fogalmazott az antropológus.
|
Plázs: A szerelem kémiája
| 0 |
https://hvg.hu/plazs/20110228_szerelem_kemia
|
2024-08-28 11:21:00
|
Itthon állami források segítségével híznak egyre nagyobbra a NER-es üzleti körök magántőkealapjai, külföldi terjeszkedésre viszont alkalmatlanok.
| true | null | 1 |
G7
| null |
Fekete lyukként nyelik az állami százmilliárdokat a NER vagyonlerakói, de a spanyolok nem kértek a pénzből
| null |
https://g7.hu/kozelet/20240828/fekete-lyukkent-nyelik-az-allami-szazmilliardokat-a-ner-vagyonlerakoi-de-a-spanyolok-nem-kertek-a-penzbol/
|
|
2021-01-21 00:00:00
|
Mintha éppen megfagyni készülne a képen.
| false |
[
"bernie sanders",
"elnöki beiktatás"
] | 0 | null | 0 |
Bernie Sandersnek csak le kellett ülnie ahhoz, hogy mémesedni kezdjen
Bernie Sandersnek csak le kellett ülnie ahhoz, hogy mémesedni kezdjen
Mintha éppen megfagyni készülne a képen.
Bernie Sanders, amerikai szenátor is tiszteletét tette Joe Biden beiktatásán, és azonnal mémesedni kezdett. A fotón Sanders nyakig felöltözve, kesztyűben, összegörnyedve ül egy széken, miközben úgy fest, mint aki annyira fázik, hogy már lassan nem érzi a végtagjait sem. Sanders képét azonnal kiragadták és különböző, tipikus New York-i helyszínekhez szerkesztették, például egy hot-dog és újságárus mellé, vagy egy parkba. A kedvenceink azonban azok a mémek, melyek filmklasszikusok jeleneteibe helyezték el a szenátort.
Itt például Forrest Gump mellett látható:
actual photos of bernie sanders and tom hanks tonight at the inauguration night celebration pic.twitter.com/J1QtMWkCWX — Tori :) (@dottie_tori) January 21, 2021
Az oroszlánkirály és a Fel! sem maradt ki:
Bernie Sanders = King of Pride Rock pic.twitter.com/WjsRbnZFaA — Heem’s Memes (@heems_memes) January 21, 2021
A Nulladik óra című film egyik képkockájában is felbukkant:
|
Bernie Sandersnek csak le kellett ülnie ahhoz, hogy mémesedni kezdjen
| 0 |
https://24.hu/szorakozas/2021/01/21/bernie-sanders-mem-elnoki-beiktatas-joe-biden
|
null |
Október 9-én tartotta alakuló ülését Perkáta új képviselő-testülete.
| true |
[
""
] | 0 |
DUOL (DH-online)
| null |
Perkáta Nagyközség vezetésére ismét Oláh István kapott bizalmat a választóktól a júniusi voksoláson, az újabb öt évre szóló megbízatása október 1-jén kezdődött. A polgármester október 9-re hívta össze az új képviselő-testület tagjait, hogy megtartsák az alakuló ülésüket. Mint azt a testületi ülés meghívójában jelezték, elsőként Csobánczi Mihálynétól, a Helyi Választási Bizottság elnökétől hallhattak egy tájékoztatót a június 9-i helyhatósági választások lebonyolításáról, eredményéről. Ezután esküt tettek a megválasztott képviselők.
Perkátána polgármester mellett hat képviselő alkotja a döntéshozói grémiumot: Áldott Richárd, Bógó Nikolett, dr.Győri István, Fórizs Antal, Kis József és Sarok Mihály.
Az alpolgármester személyét az alakuló ülésen választják meg a képviselők. Ám mint arról a perkátai önkormányzat a közösségi oldalán beszámolt, településüknek egyenlőre nincs alpolgármestere, mert nem kapott kellő támogatást a testületi tagoktól a polgármester által javasolt Bógó Nikolett- aki egyébként a korábbi ciklusban a pénzügyi bizottság elnöke, majd Perkáta alpolgármestere volt. Nem alakult meg egyelőre a pénzügyi bizottságuk sem, mivel a polgármester által javasolt dr. Győri István nem vállalta el a bizottság elnökségét. Viszont a testület egyhangúlag elfogadta Kis József képviselő javaslatát a szociális bizottság megalakítására vonatkozóan.
Az alakuló ülésen Oláh István megköszönte a leköszönő képviselők, Bölcskei-Csősz Nikolett és Szőke Imre Andor munkáját.
A perkátai képviselő-testület október 16-ánegy soron kívüli ülést tart, amelynek napirendi pontjai közt szerepel az alpolgármester és a pénzügyi bizottság tagjainak megválasztása, illetve dönteni kell arról is, hogy kit delegáljanak a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás társulási tanácsába.
|
Probléma a perkátai képviselő-testület alakuló ülésén
| null |
https://www.duol.hu/helyi-kozelet/2024/10/problema-alakulo-ules
|
2015-03-16 17:34:22
|
Kecske és káposzta esete – többrendbeli hivatali visszaéléssel gyanúsítják a tisztségviselőt, aki ezek szerint maga sem feddhetetlen.
| true | null | 1 |
24.hu
| null |
Hétfőn Bukarestben őrizetbe vették Horia Georgescut, a román Feddhetetlenségi Ügynökség vezetőjét. Többrendbeli hivatali visszaéléssel gyanúsítják.
A Feddhetetlenségi Ügynökség maga is korrupcióellenes hatóság, melynek feladata a tisztségviselők vagyonosodásának és összeférhetetlenségének vizsgálata. Némileg menti a paradox helyzetet, hogy Georgescut nem ebben a tisztségében vádolták meg, hanem egy korábbi eset miatt, amikor az Ingatlanvagyon Visszaszolgáltatási Ügynökség kártérítési bizottságának tagja volt. A gyanú szerint tudatosan a piaci értéknél nagyobb kárpótlást ítélt meg olyan, a kommunizmus idején államosított ingatlanokért, melyeket nem lehetett természetben visszaszolgáltatni, ezzel kárt okozott az államnak.
Europress
Romániában évente háromszázezer embernek – helyi és országos képviselőknek, kormánytisztviselőknek, minisztereknek, hatósági tisztviselőknek, bíróknak – és házastársaiknak vagyonnyilatkozatot kell tenniük, melyben társasági részesedéseiket is kötelező feltüntetni. A Feddhetetlenségi Ügynökség ezeket a nyilatkozatokat vizsgálja, a hamis bevallások szigorú büntetőeljárást vonnak maguk után keleti szomszédunknál.
|
Őrizetbe vették a román Feddhetetlenségi Ügynökség vezetőjét
| null |
https://24.hu/kulfold/2015/03/16/orizetbe-vettek-a-roman-feddhetetlensegi-ugynokseg-vezetojet/
|
2015-02-06 00:00:00
|
Villáminterjú a médiavezérrel. Ilyes mondatokkal: "Orbán Viktor áll a hátbatámadás mögött... Az Orbán Viktor is geci. Az is geci. Azt is leírhatja."
| false |
[
"orbán viktor",
"interjú",
"simicska lajos",
"spricc gate"
] | 0 | null | 0 |
Villáminterjú a médiavezérrel. Ilyes mondatokkal: "Orbán Viktor áll a hátbatámadás mögött...Az Orbán Viktor is geci. Az is geci. Azt is leírhatja."
Üdvözlöm, Nagy József vagyok a Hír24-től. Simicska Lajost keresem.
Én vagyok személyesen, parancsoljon. Mit óhajt tőlem?
Elnök úr, nem tart attól, hogy a mai lépésével szétveri a Fideszt?
Ne haragudjon, éppen milyen lépésemről beszél? Éppen most közölték velem egy órája, hogy a teljes menedzsment felmondott a médiánál, és éppen indulnék bemenni, lecserélni az egész médiát. De ön mire gondol? Mit kéne lépnem? Mit kéne tennem?
Az elmúlt egy órában kemény hangon nyilatkozott volt alkalmazottairól...
Kemény hangú nyilatkozatok? Én nagyon szoftos voltam mostanáig. Ennél sokkal durvábbakat is tudnék nyilatkozni. Kifejezetten visszafogott voltam a nyilatkozataimban. Ezt le is hozhatja.
Így tervezem.
Rögzíti vagy csak jegyzetel?
Fölveszem, természetesen.
Akkor hozza csak le, hogy kifejezetten szoftos voltam, ennél sokkal durvábbat is tudtam volna mondani.
Bayer Zsolt írja, hogy "amit most művelsz, Lajos, az gyalázatos".
Ezt mondja? Hol mondja?
A mai Magyar Hírlapban olvasom.
Tényleg? Én nem olvastam a Magyar Hírlapot. Ezt írja?
Olvasom akkor az egész bekezdést.
Na!
"Te is tudod, én is tudom, kedves Lajos, hogy nélküled már nem lenne Fidesz. Már 94 óta nem lenne. De amit most művelsz, az gyalázatos."
Ezt mondta?
Na, akkor én meg annyit mondok, egy mondatot, hogy: légy oly kedves, ha fölidéznéd, hogy mennyivel tartozol nekem, ha megadnád a tartozásodat, az jó lenne.
Mennyivel tartozik önnek Bayer Zsolt?
Fejből nem tudom megmondani. Sok-sok millióval. De ha megadná, az jó lenne.
Sokan vannak ilyenek a Fideszből, akik tartoznak önnek?
Ne akarjon túl sokat. De miután ez a geci ilyet nyilatkozott rólam, a gecit is lehozhatja, nyugodtan, a geci egy állandó jelzője ennek a görénynek, tehát nyugodtan lehozhatja, miután ilyet nyilatkozott rólam, majd akkor nyilatkozzon, ha megadta a tartozását felém.
Ön szerint ki áll az ön hátbatámadása mögött?
Orbán Viktor áll a hátbatámadás mögött. Ez így elég önnek? De mennem kell, ki kell basznom embereket...
Bayer Zsoltra ön azt mondta, hogy geci. Mondjon már egy jelzőt Orbán Viktorra is.
Az is geci.
Orbán is?
Az Orbán Viktor is geci. Az is geci. Azt is leírhatja.
Mi lesz ennek a háborúnak a vége, elnök úr?
Hát azt nem tudom. Valaki elesik.
Ki esik el?
Mit tudom én.
Ketten vannak a színen.
A háború az olyan, hogy vagy ez esik el, vagy az. A tököm tudja. Majd a végén valaki elhullik, nem?
Ön is elhullhat ebben a háborúban?
Ez az elhullás mit jelenthet? Távozni kell az országból, föl kell adni az érdekeltségeit? Vagy fizikai elhullás?
Fizikai, persze, fizikai, én fizikailag gondoltam végig a dolgokat.
Mármint belehalhat ebbe a konfliktusba?
Persze. Természetesen! Simán! De odáig el is megyek!
De hogy?
Mit tudom én. Kinyírnak, lelőnek, elüt egy autó.
Nem mondja komolyan!
De, de, de.
Magyarországon megtörténhet egy politikai merénylet? Ezt mondja?
Persze, hogy lehet. Hogyne.
Egy Simicskát le lehet lőni?
Le, le, le. Engem is le lehet lőni. Na, ezt hozza le nyugodtan, a viszont látásra, de mennem kell, mert nincsen főszerkesztőm... Hirtelen most sok embert kell kineveznem.
Fog ma este beszélni este a tévéjében?
Dehogy! De higgye el, hogy mennem kell, vár a kocsi, egy csomó ember vár, ki kell neveznem egy csomó embert, mert holnaptól a Nemzetnek, Hír tévének és mindennek működnie kell. Tudja? És dolgom van. Ne haragudjon. És lehozhatja: mindenki geci, mindenkit nyugodtan ki lehet rúgni, merénylet, izé, nyugodtan hozza le, csókoltatom, viszhallás.
|
Simicska Lajos: Kinyírnak, lelőnek, elüt egy autó
| 0 |
http://24.hu/belfold/2015/02/06/simicska-lajos-kinyirnak-lelonek-elut-egy-auto
|
2016-11-04 00:00:00
|
Az állami médiában dolgozók szerkesztői szabadságára hivatkoztak.
| true | null | 1 |
444
| null |
A Médiatanács elutasította a közmédia népszavazási dömpingje elleni panaszt. A népszavazás előtti pénteken az M1 Kommentár nélkül című blokkjábban minden órában megszólaltattak egy ismertebb embert, aki elmondta, miért kell NEM-mel szavazni. A panasztevő azt kifogásolta, hogy
a műsorban kizárólag a kormány álláspontjával egyező vélemények jelentek meg, amit általában nem közszolgálatnak, hanem propagandának szoktak nevezni.
A Médiatanács ez még belefér a műsorkészítők szerkesztői szabadságába, ami alapján „szabadon dönthetnek a műsorszerkesztés, a hírszerkesztés, a hírek megválasztása tekintetében is”.
Megjegyezték, hogy nem tudnak médiahatósági felügyeleti eljárást indítani, mivel a „közmédia kiegyensúlyozott, pártatlan és objektív tájékoztatási kötelezettségével” kapcsolatos jogi kötelezettségeket a médiaszolgáltatásról szóló törvény nem konkretizálja. Ez alapján nem indítottak hatósági eljárást.
|
A Médiatanács nem indít eljárást a kormánynak kampányoló közmédia ellen
| null |
https://444.hu/2016/11/04/a-mediatanacs-nem-indit-eljarast-a-kormanynak-kampanyolo-kozmedia-ellen
|
2011-09-25 00:00:00
|
Az évtized "legfontosabb" csúcsdöntése egyenesen a felkelő nap hazájából.
| false |
[
"japán",
"fej",
"világrekord",
"guiness-rekord",
"akrobatika"
] | 0 | null | 0 |
Úgy látszik, most van szezonja a csúcsjavításoknak a Guinessnél, mivel folyamatosan kerülnek fel a videók a hivatalosa csatornájukra.
Így az elmúlt időszakban láthatóvá vált teljesítmények mellett – egy hölgyről, aki a világ legnagyobb körmeit tudhatja magáénak, illetve egy német fiatalemberről aki a legtöbb piercinget viselte mi is beszámoltunk – most itt egy Japánból érkezett rekord.
Valahol azért a csúcsok beikatatóit is minősíti, hogy olyan teljesítmények is bekerülnek, amelyek más, valódi, maradandó produkciók mellett kissé idétlenül hatnak.
Ilyen volt a már fent említett körömnövesztés és “vasviselés" de kb. ennyire váltja meg a világot a fejen történő pattogás új japán rekordere is, aki 15 tartófelület között ugrált felfelé.
|
Megdőlt a fejen ugrálás világrekordja
| 0 |
https://24.hu/light/2011/09/25/megdolt-a-fejen-ugralas-vilagrekordja
|
2014-04-01 23:02:36
|
A Miniszterelnökség szerint offshore a Bonafarm csoport egyik kft-je, 220 millió forint uniós támogatást követelnek vissza ezért. Kamatostul.
| true | null | 1 |
444
| null |
Megígérte a Miniszterelnökség, hogy a választásokig nyilvánosságra hozza, hogy 2006 óta mely cégek nyertek úgy uniós támogatást, hogy nem átlátható a tulajdonosi szerkezetük. A Miniszterelnökség tippje szerint offshore cégekről van szó.
Ősz eleje óta dolgoznak a listán, 46 ezer cégnek küldtek ki felszólítást, hogy töltsenek ki egy átláthatósági kérdőívet. Ebből sok kavarodás volt, erről itt és itt olvashat.
Április elsején este rakták ki a végső listát azokról a cégekről, amelyek tulajdonosi szerkezete a kitöltött adatlapok alapján nem átlátható.
Szégyen és pénz
A listán szereplők közül a 2012 előtti nyerteseknek kevésbé kell aggódniuk. Őket csak megszégyenítették most. Ők ugyanis teljesen legálisan nyertek.
A 2012-ben hatályba lépett új alkotmány viszont kimondja, hogy nem kaphat állami támogatást olyan cég, amelyiknek tulajdonosi szerkezete nem átlátható. Ezt 2012 elejétől 2013 szeptemberéig a pályázóknak elég volt tudomásul venniük, azóta viszont külön igazoló űrlapot is ki kell tölteniük a tulajdonosi szerkezetükről.
A Miniszterelnökség már bejelentette, hogy a 2012 óta támogatást elnyert, listán szereplő cégektől visszakövetelik kamatostul az elnyert pénzt. Akár inkasszóval, de mindenképpen behajtják.
A kedd este megjelentetett listán néhány száz cég van rajta, többségük 2012 előtt nyert.
Első ránézésre a lista legérdekesebb tagja a Bonafarm Bábolna Takarmány Kft., amely 2012-ben nyert 220 132 379 forintot. A számos cégből álló Bonafarm csoport Csányi Sándor mezőgazdasági vállalkozásait fogja össze. Az OTP elnök-vezérigazgatójaként ismert befolyásos üzletember egyben a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke is.
A Miniszterelnökséget vezető Lázár János és Csányi Sándor között gúnyos félmondatokon alapuló odamondogatások tették izgalmassá a 2013-as évet, Lázár többek között az „ország legnagyobb uzsorásának” nevezte Csányit, aki rágalmazásért be is perelte őt. (Az eljárást aztán bűncselekmény hiányában megszüntették.) Csányi a trafiktörvény miatt élcelődött többek között Lázáron. A mostani lista Lázár János felügyelete alatt készült.
Az eddigi fejleményből az következik, hogy a Csányihoz kötődő cégtől az állam visszavesz 220 milliót, kamatostul.
A feketelistán ott van néhány ismertebb gyár is, például a kecskeméti konzervgyár és a fűzfői papírgyár. De szerepel a Móra-Group Kft. is, ami inkubátorházat üzemeltet Mórahalmon, és új vállalkozások támogatása a profilja.
Nem szerepel viszont a listán Vu Guy Duong vietnami üzletember egyik cége sem, holott a lista egy korábbi verziójában (több lépcsőben frissítették a gyanús cégek listáját ősz óta) még két vállalkozása is rajta volt. Vu Guy Doung cégein keresztül számos trafik üzemeltetését nyerte el.
|
Állami feketelistára került Csányi Sándor egyik érdekeltsége
| null |
https://444.hu/2014/04/01/allami-feketelistara-kerult-csanyi-sandor-egyik-erdekeltsege/
|
null |
Ezért fontos az új nemzeti konzultáció
| true |
[
""
] | 0 |
Origo
| null |
Ha Magyarország semleges gazdaságpolitikát folytat, akkor az uniós átlag felett növekedhet a gazdaság. Ez jó alapot ad a kormánynak arra, hogy emelje a béreket, beindítsa a vállalkozásokat és új lakhatási intézkedéseket vezessen be - fogalmazott Kocsis Máté a közösségi oldalán.
Nemzeti konzultációt javasol a kormánynak a Fidesz,melynek témái között a gazdasági semlegesség, a kis- és középvállalkozások támogatása, a béremelés, a munkáshitel, a lakhatás és a családtámogatások szerepelnének - közölte a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője hétfőn.
Kocsis Máté ismertette: először is meg kell kérdezni az embereket, hogy a brüsszeli vezetés által képviselt gazdasági elzárkózással értenek-e egyet, vagy azzal, hogy "nyissunk mind a keleti, mind a nyugati kereskedelmi és gazdasági irányba".
Meg kell kérdezni továbbá az embereket a kis- és középvállalkozások támogatásáról, a kormány kiemelt céljáról, hogy tőkejuttatásokkal és új eszközökkel segítse a hazai kis- és középvállalkozásokat.
Ugyancsak meg kell kérdezni az embereket a béremelésről, amihez új megállapodást kell kötni a munkáltatókkal, és el kell kezdeni "minden eszközzel dolgozni" azért, hogy a minimálbér belátható időn belül 400 ezer forint legyen, az átlagbér pedig elérje az egymillió forintot.
Megjegyezte: lehet, hogy ez sokak számára elérhetetlennek látszik, de teljesen reális cél.
Jelezte, szeretnék megkérdezni az embereket a munkáshitelről is, arról, hogy szabadon felhasználható, kamatmentes hitelt kapjanak azok a fiatalok, akik munkát vállalnak. Ugyancsak szerepelne a nemzeti konzultáció kérdései között a lakhatás kérdése. Hozzátette: a kormány elérhető árú új lakóhelyeket, például kollégiumokat hozna létre, illetve nagyon kedvezményes kamatozású, államilag támogatott hitelekkel szeretné segíteni a fiatalok első lakáshoz jutását. Lesz kérdés a családtámogatásról is - mondta Kocsis Máté -, ami a magyar belpolitikában vitás kérdés, hiszen nemcsak a magyar jobb és baloldal, hanem a magyar kormány és az Európai Bizottság véleménye sem egyezik ebben a kérdésben. Megjegyezte: a kormány a családi adókedvezmény megduplázásával segítené a magyar családokat, de "akár több családtámogató eszköz bevonása is szóba kerülhet".
Egész Európa fontos döntés előtt áll most is, hiszen a kontinens gazdasága komoly konkurenciával néz szembe, mind a tengerentúlról, mind pedig Ázsia felől - minderről már Pálfalvi Milán beszélt az Origónak. A Nézőpont Intézet elemzője szerintMagyarország miniszterelnöke ezért fújt ébresztőt az Európai Parlamentben,amikor bemutatta hazánk uniós elnökségi programját, felhívva a figyelmet egy versenyképességi paktum létrehozásának fontosságára.
Azt látjuk, hogy gazdasági kérdésekbe nem keverhetők bele ideológiai, vágyvezérelt és elfogult politikai szempontok. Ezért van szükség a gazdasági semlegességre.
Ez Európa versenyképességének kulcsa. A nemzeti konzultáció egy gyorsan megvalósítható demokratikus eszköz arra, hogy a kormányzati döntéshozatal az állampolgári akaratnak megfelelően történjen - fogalmazott Pálfalvi Milán. A nemzeti konzultáció azért jó, mert két választás közötti, demokratikus eszköz az emberek véleményének kikérésére. Biztosítja a kormány számára, hogy legitim módon lépjen fel bel- és külpolitikai helyzetekben, például uniós vitákban. A nemzeti konzultáció eredményére hivatkozhat Magyarország, hiszen az tükrözi az emberek véleményét. A vitapartnerek ilyen támogatással nem rendelkeznek. Fontos azt látni, hogy a nemzeti konzultáció nem pártpolitikai kérdésekről szól, az emberek tehát pártatlanul tudnak véleményt nyilvánítani fontos szakpolitikai kérdésekben - tette hozzá.
Pálfalvi Milán kifejtette, hogy a nemzeti konzultáció, amelyet a második Orbán-kormány vezetett be, egy olyan intézményesített politikai kérdőív, amely választ ad az emberek mindennapjait érintő, nagy horderejű kérdésekre.
Például arra, hogy milyen legyen az új alkotmány, vagy milyen szociális intézkedéseket támogat a lakosság. E sorba tartozik még a bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultáció is. Aztán megkérdezték az embereket, mit gondolnak a Soros-tervről, valamint a családok támogatásáról és a gyermekvédelemről is elmondhatták a véleményüket.
A magyarok pedig egyértelmű üzenetet fogalmaztak meg minden alkalommal. Most, hogy a veszélyek korában élünk, a politikai stabilitás kiemelten fontos szerepet kap. Ehhez járul hozzá a nemzeti konzultáció a gazdasági semlegességről. Az eredmény egyébként ügydöntővé is vált nem egy alkalommal, népszavazás lett belőle, vagy az emberek többségi véleménye alapján hoztak meg fontos, Magyarország jövőjét meghatározó törvényeket - mondta a szakértő.
Miután a nemzeti konzultáció erősíti a demokratikus működést és általa jobban kifejezésre jut a nemzeti egység, ezért a baloldal támadni fogja - mondta a Nézőpont Intézet elmezője.
A nemzeti konzultáció világosságot teremt, egyértelművé teszi, mit gondolnak az emberek. Ez a baloldalnak nem érdeke, mert a többség nem ért velük egyet.
A maguk szempontjából persze érthető, hogy a baloldalon ellenzik a nemzeti konzultációt, hiszen az számukra nem kedvező eredményt hozhat, de ez a hozzáállásuk demokratikusnak aligha tekinthető. A nyugati elit pedig egy olyan szemléletet képvisel, amelyben övék a hatalom, az emberek szolgálata viszont kívül esik a horizontjukon - közölte Pálfalvi Milán. Ezért nem törődnek azzal, hogy az ideológia- és vágyvezérelt, elfogult gazdaságpolitika tönkreteszi a gazdaságot és megnehezíti a lakosság életét. Éppen ellentétesen jár el a magyarországi baloldal és Nyugat-Európa, mint amit Magyarország 2010 óta hivatalosan is felmutat: a kormányzás célja a magyar nemzet védelme és felemelése. Ehhez járul hozzá a nemzeti konzultáció, ezúttal a gazdaság semlegességéről - zárta az elemző.
|
Mutatjuk, miért sorsdöntő az új nemzeti konzultáció
| null |
https://www.origo.hu/itthon/2024/10/nemzeti-konzultacio-palfalvi-milan-nezopont-intezet
|
2015-10-22 16:26:00
|
Ha egyszer egy ügyet, egy tényállás alapján, egy hatóság elbírált, ugyanazon tényállás alapján - így például Hernádi Zsolt (képünkön) nemzetközi vesztegetés ügyében - nem lehet eljárást indítani - mondta a Mol elnök-vezérigazgatójának ügyvédje az MTI-nek.
| true | null | 1 |
economx.hu (napi.hu)
| null |
Zamecsnik Péter kifejtette: a Fővárosi Törvényszék első fokon csalás és hűtlen kezelés alól felmentette Hernádi Zsoltot, a nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés miatt indult eljárást pedig megszüntette. Az eljárás pótmagánvád alapján zajlott, amit a Mol egyik részvényese - aki korábban alkalmazottja is volt a társaságnak - azt követően indított, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította a feljelentését, amit a Legfőbb Ügyészség is jóváhagyott.
A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú ítéletében úgy fogalmazott, hogy eljárásjogilag a pótmagánvádra nem lett volna lehetőség, mivel csak olyan bűncselekménynél van helye pótmagánvádnak, amikor közvetlenül érvényesül a sértettnél bekövetkezett kár vagy sérelem. Ezért az eljárást megszüntették - tette hozzá.
2011 novemberében ebben az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség részletesen meghallgatta Hernádi Zsoltot, dokumentumokat csatoltak be, és 2012 januárjában a magyar ügyészség azzal szüntette meg az eljárást, hogy bűncselekmény nem történt.
2013-ban a magyar bíróság is állásfoglalt az ügyben, megtagadta Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójának ügyében a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mivel álláspontja szerint az elfogatóparancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette.
Tehát Hernádi Zsolt nemzetközi vesztegetéssel kapcsolatos ügyében már többször, több hatóság is állást foglalt - hangsúlyozta a jogi képviselő.
Megjegyezte, hogy a horvát bíróság munkáját minősíti Ivo Sanader ügyében hozott alkotmánybírósági döntés, amely hatályon kívül helyezte az első és másodfokú horvát bíróság döntését, mivel európai normákat és alap jogelveket sértettek, amelyek megengedhetetlenek.
Emellett a Hernádi Zsolt elleni eljárásban több hónapja nem tud arra válaszolni a horvát bíróság, hogy a gyanúsítottnak joga van-e megkapni magyarul a nyomozati iratokat és az őt terhelő bizonyítékokat, pedig minden állampolgárnak joga van a saját anyanyelvén megismerni az őt érintő büntető eljárás fontos dokumentumait - emelte ki Hernádi Zsolt ügyvédje.
|
Ügyvédje szerint semmilyen eljárás nem indulhat Hernádi Zsolt ellen vesztegetés ügyében
| null |
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ugyvedje_szerint_semmilyen_eljaras_nem_indulhat_hernadi_zsolt_ellen_vesztegetes_ugyeben.604880.html
|
null |
Beugró
| true |
[
""
] | 0 |
Népszava
| null |
A jó írók és a rossz politikusok között első pillantásra meglehetősen sok a hasonlóság. Mindkettő a saját valóság/világ megteremtésében érdekelt, ahol ő a korlátlan úr, minden úgy alakul, ahogy ő szeretné. Kedvére teremt hősöket és bűnbakokat, kreál ellenséget és barátot, konfliktust vagy békét. Képes elérni, hogy a szavai hatására a befogadók örömet, bánatot, szorongást vagy épp félelmet éljenek át. Persze egy jó író tudja azt, amit egy rossz politikus nem: a teremtett világban sem célravezető az önkény, mert egy idő után a szereplők és a szöveg is saját akarattal bír, amit nem tanácsos felülírni. Sőt: kimondott fontos hallgatni az új világ új szabályaira. Egy politikus viszont csak akkor enged a saját valóságértelmezéséből, ha a külvilág/választók akarata kényszeríti rá, de akkor is csak ideig-óráig. Csakhogy amíg az író képes a varázslatra, arra, hogy teremtett világ a regényben előbb vagy utóbb tükrözni kezdi a mindenkori valóságot, égető problémákat boncolgat, mert minden eszköz, minden trükk eleve arra szolgált, hogy így vagy úgy, de közelebb vigyen minket az igazsághoz, az ébredéshez, a válaszok kereséséhez. Ezzel szemben egy rossz politikus teremtett valósága semmi másról sem szól, mint magáról a politikusról: hatalomvágyáról, torz személyiségről, kapzsiságról. A rossz politikus túszként vagy puszta eszközként kezeli a választóit, addig egy jó író partnerként tekint a maga olvasóira.
Azt tudjuk, láttuk nem egyszer, hogy mi történik egy társadalomban és egy országban, ha nem a jó írók, hanem a rossz politikusok szaporodnak el, és veszik át az irányítást: egyre többen esnek a hamis valóságkép csapdájába. De még ennél is nagyobb a baj, ha felborul az egyensúly. Ahogy Háy János fogalmazott egy nemrégiben adott interjújában: "az ország vezető rétege és értelmisége soha nem tudott ennyire keveset arról az országról, amiben él". Hiányzik a szociográfia, és az is, hogy "hírmondó érkezzen a komfortközegünkön túlról". És tegyük hozzá: egyre kevesebb a szándék is a megismerésre. A rossz politikus ugyanis formálni akar és nem tájékozódni. Mert a végén még olyan kérdéssel szembesülne, amit nem tud megoldani, szemben a teremtett világgal, ahol eleve ő szabhatja meg, hogy mit lehet kérdezni. Ezért lett ma nálunk szinte norma, hogy nincs vita, sem szakmai, sem politikai (amit annak hívnak, az még véletlenül sem az), sőt: egy politikus szinte már munkaköri leírásként fogja fel, hogy nem áll szóba a nem baráti sajtóval. Csak azért kíváncsiak a "köz" véleményére, mert az érdekli őket, hogy az miként rezonál a teremtett világ hazug állításaira. Elhiszi-e, hogy ott-e a békevágy, ahol például sosem volt.
Ha a rossz politikusok szinte mániákusan tartják fenn a saját valóságértelmezésüket, ez azzal is jár, hogy a hívek is kialakítják a maguk fanatikus buborékait: hallani sem akarnak sem a hírmondókról, sem a falon kívüli hírekről. És ezzel a kör be is zárult. Még szerencse, hogy olykor egy-egy árvíz képes "uralni a diskurzust". Csakhogy az ár elvonul, mi pedig maradunk nyakig egy másik szószban.
|
Hírmondók helyett
| null |
https://nepszava.hu/3251184_hirmondok-helyett
|
2020-09-22 15:40:00+02:00
|
Zdenek Bakala vagyona majdnem akkora, mint Mészáros Lőrincé, de Csehországban ezzel sincs a tíz leggazdagabb között. A Telexet támogató milliárdos még tizenévesen vándorolt ki az USA-ba, már jól menő befektetőként tért haza, a cseh médiapiacnak is fontos szereplője.
| true |
[] | 0 | null | 0 |
Zdenek Bakala vagyona majdnem akkora, mint Mészáros Lőrincé, de Csehországban ezzel sincs a tíz leggazdagabb között. A Telexet támogató milliárdos még tizenévesen vándorolt ki az USA-ba, már jól menő befektetőként tért haza, a cseh médiapiacnak is fontos szereplője.
200 ezer eurót, azaz nagyjából 72 millió forintot adományoz az egyik legnagyobb cseh médiavállalat, az Economia a Telex.hu hírportál indulásához – jelentették be hétfőn. Lesz miből adakozni: az Economia tulajdonosa, Zdenek Bakala vagyonát 18 milliárd koronára, azaz 240 milliárd forintra becsülték a válság előtt. Magyarországon ezzel ő lenne a negyedik leggazdagabb ember, de Csehországban több a multimilliárdos, így a leggazdagabb csehek listáján a különböző becslések csak a 10-15. hely közé teszik. Magyarországon eddig nem volt közismert a neve, a cseh gazdaságban és közéletben annál fontosabb szereplő.
Az 1961-es születésű Bakala sok gazdag kortársával ellentétben nem azzal szerezte a vagyonát, hogy a rendszerváltás környéki Csehszlovákiában a zavarosban halászott. 19 éves korában, 1980-ban emigrált az Egyesült Államokba, az egyetem elvégzése után bankoknál kezdett el dolgozni, így amikor Kelet-Európa a rendszerváltással volt elfoglalva, Csehszlovákia pedig szétesett, ő a Credit Suisse First Bostonnál építette a karrierjét. 1994-ben próbálkozott meg azzal, hogy az eredeti hazájában üzleteljen, ekkor alapította meg saját befektetési cégét, a Patria Finance-t – a vállalat azóta is létezik, a válság előtti időkben közel másfél milliárd euró értékű vagyont kezelt.
Az ezredforduló környékén Bakala nevét is bedobták a privatizációhoz kapcsolódó korrupciógyanús ügyekben – de csak annyi derült ki, hogy aktívan lobbizott több vezető politikusnál is, amiben önmagában semmi törvénytelen nincsen. Az OKD nevű bányászati cég privatizációja az egyetlen, amelyben nyomozás is indult ellene, ez ráadásul még most, másfél évtizeddel az ügy után is tart.
2006-ban figyelt fel először arra, hogy a médiában is lehet üzlet, ekkor vásárolta meg a Respekt nevű, a rendszerváltás idejében nagy hírnevet szerzett, akkorra viszont már masszívan veszteséges hetilapot. Ami az Indexnél történt nemrég, azt ő is megtapasztalhatta: amikor bemutatta a terveit arról, hogyan lehetne nyereséges, kevésbé szűk rétegnek szóló lapot készíteni, az összes szerkesztő felmondással fenyegette meg. Egy hét sem kellett, hogy visszakozzon. 2008-ban aztán nagyobbat lépett, ekkor lett az övé az Economia. Ez Csehország egyik legnagyobb kiadója, a Respekt mellett a legfontosabb kiadványa a Hospodářské Noviny gazdasági napilap.
Az adományozással is ekkoriban kezdett el foglalkozni, 2007-ben alapította meg a saját magáról elnevezett alapítványt. Ennek a legfontosabb programja az, hogy tehetséges, de szegény cseh diákokat tudjon külföldi egyetemekre bejuttatni. De támogatja a Vaclav Havel könyvtárnak azt a programját, amely a modern cseh történelem kutatását és dokumentálását teszi lehetővé, és ő a londoni Design Museum egyik legnagyobb szponzora is.
|
Gazdaság: Ki az a cseh milliárdos, aki 200 ezer euróval segíti a Telex indulását?
| 0 |
https://hvg.hu/gazdasag/20200922_telex_adomany_cseh_bakala
|
2023-09-09 13:17:00
|
Elvileg 2017-re kellett volna elkészülnie a gödi adatközpontnak több mint 10 milliárd forintból, amelyben jelentős uniós forrás is volt. Cikkünk nyomán tett bejelentést a képviselő.
| true | null | 1 |
mfor.hu
| null |
Bejelentést tett az OLAF-nál, az Európai Csalás Elleni Hivatalnál Hadházy Ákos a gödi kormányzati adatközpont ügyében - tudta meg lapunk a független országgyűlési képviselőtől. Azt még nem lehet tudni, hogy az OLAF indít-e vizsgálatot a bejelentéshez csatolt bizonyítékok alapján. Az egyik ilyen bizonyíték az Mfor cikke lesz, amelyben megírtuk: július 16-án elindult az állami tulajdonban lévő Nemzeti Adatközpont Kft. végelszámolása.
Az ügy háttere: már évek óta befejezetlenül állt Gödön a kormányzati adatközpont épülete, amikor tavaly szeptemberben Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszterhelyettese bejelentette, hogy a költségvetési megszorítások miatt felfüggesztett beruházások listáján szerepel ez a fejlesztés is. Elvileg 2017-re kellett volna elkészülnie az adatközpontnak több mint 10 milliárd forintból, amelyben jelentős uniós forrás is volt. Hogy valami nem stimmel, arra először Hadházy Ákos hívta fel a figyelmet, amikor 2022 januárban a helyszínen járt és egy bejezetelen betontömböt talált. Az építési tábla szerint a létesítmény kivitelezője a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló ZÁÉV Építőipari Zrt., de közbeszerzési eljárás nyomára nem lehetett bukkanni.
A képviselő szerint a két legfontosabb kérdés:
Ha nem volt szükség az adatközpontra, akkor miért költöttünk el rá 16 milliárdot?
Ha szükség volt rá, miért lopták el a rá adott pénzt és mi lesz helyette?
Az OLAF-nál bárki tehet bejelentést, akár névtelenül is. A hivatalnak akkor van vizsgálati hatásköre, ha uniós közpénzeket – akár az EU bevételét vagy kiadását, akár az uniós intézmények tulajdonában lévő eszközöket – kedvezőtlenül érintő csalás vagy más súlyos szabálytalanság gyanúja merül fel. Az OLAF igazgatási és vizsgálati hatáskörrel rendelkező szerv, ezért csak ajánlásokat tehet, hogy vizsgálatai után az EU vagy a tagállami hatóságok milyen lépéseket tegyenek. Ilyen ajánlás lehet, hogy
a szabálytalanul felhasznált összegeket térítsék vissza.
|
Hadházy Ákos nem áll le: OLAF-vizsgálatot kért a félkész kormányzati adatközpont ügyében
| null |
https://mfor.hu/cikkek/makro/hadhazy-akos-nem-all-le-olaf-vizsgalatot-kert-a-felkesz-nemzeti-adatkozpont-ugyeben.html
|
2010-05-26 22:00:00
|
Hűtlen kezelés gyanújával indítottak nyomozást a Főtáv Zrt.-nél a gazdaságvédelmi nyomozók. A Főtáv állítja: maga kérte a hatóságokat a Hír TV egyik műsorában elhangzott vádak valóságtartalmának kivizsgálására.
| true | null | 1 |
Origo
| null |
Nyomozást indított a BRFK gzadaságvédelmi főosztálya a Főtáv Zrt.-vel összefüggésben, hűtlen kezelés gyanújával. A rendőrségre érkezett feljelentés szerint a távfűtési cég nem a hatályos jogszabályoknak megfelelően vett részt egy csepeli lakópark fűtési rendszerének kiépítésében és ezzel 180 millió forint vagyoni hátrányt okozott. A nyomozók adatokat kezdtek gyűjteni a csepeli lakóparkról, megkeresik a Főtávot és a kivitelező és beruházó cégeket, és megvizsgálják a Főtáv átvilágítását végző céget is, illetve az átvilágításban részt vevők szerepét az ügyben.
A Főtáv Zrt. szerda délután közleményt adott ki, melyben az áll: a vállalat maga kérte a nyomozás elindítását, így üdvözlik azt. A közlemény szerint a Főtáv már május 21-én bejelentést tett a Fővárosi Főügyészségen, május 26-án délelőtt pedig a BRFK-nál is, azt kérve, hogy vizsgálják ki a Hír TV Célpont című műsorban elhangzott vádakat, és ha azok valótlannak bizonyulnak, derítsék fel azt azt közlő személyek kilétét. A Főtáv azt közölte, hogy a hatóságok rendelkezésére bocsátotta az ezzel kapcsolatos összes dokumentumot.
A Főtáv közleménye szerint a Hír TV műsora a vállalat távhűtési üzletágának beindításával kapcsolatos szerződését kérdőjelezte meg. A Főtáv Zrt. a jelenlegi leányvállalata, a Csepeli Hőszolgáltató (CSHSZ) Kft. 100%-os üzletrészének megvásárlásával piacot vett, egy új üzletág alapjait kívánta megteremteni, és így a törzstőke összege nem befolyásolta a döntést - áll a közleményben, amely szerint az akvizícióval Magyarországon elsőként a piacon a CSHSZ Kft. tud nyújtani távhő- és távhűtési szolgáltatást, amivel a csepeli Rákóczi Liget lakópark fűtése és klimatizálása oldódott meg.
|
Hűtlen kezelés miatt nyomoznak a Főtávnál
| null |
https://www.origo.hu/itthon/2010/05/kekfeny-hutlen-kezeles-miatt-nyomoznak-a-fotavnal
|
2012-08-29 19:27:00
|
Folyamatosan romlik a környezetvédelem helyzete, az új alkotmányban hiába szerepelnek a jövő nemzedékeket érintő jogok, mindez írott malaszt maradt, a hatékony érdekképviselethez szükséges részletszabályokból semmit nem készítettek még el – mondta a hvg.hu-nak Fülöp Sándor ombudsman-helyettes, aki szerdán adta be lemondását Kövér László házelnöknek. Fülöp Sándor szerint az ipari érdekek folyamatosan felülírják a környezetvédelem szempontjait, és a helyzet további romlására lehet számítani.
| true | null | 1 |
HVG
| null |
„Fenyegető jeleket látok” – interjú a lemondott ombudsmannal
Folyamatosan romlik a környezetvédelem helyzete, az új alkotmányban hiába szerepelnek a jövő nemzedékeket érintő jogok, mindez írott malaszt maradt, a hatékony érdekképviselethez szükséges részletszabályokból semmit nem készítettek még el – mondta a hvg.hu-nak Fülöp Sándor ombudsman-helyettes, aki szerdán adta be lemondását Kövér László házelnöknek. Fülöp Sándor szerint az ipari érdekek folyamatosan felülírják a környezetvédelem szempontjait, és a helyzet további romlására lehet számítani.
hvg.hu: Ön arra hivatkozott, hogy a működésének alkotmányos feltételei hiányoztak. Mik nem teljesültek?
Fülöp Sándor: Az alkotmány nagyon szépen felsorolja , hogy hogyan kell megőrizni a természeti erőforrásokat a jövő nemzedékek érdekében, de ez sajnos semmit nem ér, ha nincsenek hozzá végrehajtási szabályok. Azért is mondtam le, mert nem akartam, hogy a végén olyan helyzetbe kerüljek, hogy bárki azt mondhassa rám: „Maga a jövő nemzedékekért felelős ombudsman, miért nem tett valamit a környezet megóvásáért?” Miközben nekem semmilyen eszköz nem állt a rendelkezésemre, sem jogkör, sem hivatal.
hvg.hu: Hogyan próbált lobbizni azért, hogy ezek a jogkörök kiépüljenek?
F.S: Mi már az alkotmányozás idején nagyon aktívak voltunk ebben az ügyben. Már akkor kongatnunk kellett a vészharangokat, mert kezdetben még az egészséges környezethez való jog sem került be a dokumentumba, és a jövő nemzedékekről sem volt szó. Ezek később bekerültek ugyan, de lehetett látni, hogy az intézményi garanciákkal baj lesz. Az Alaptörvényt végrehajtó jogszabályok között már az egyik elsővel, az ombudsman törvénnyel komolyan átírták az alapjogokat, mert semmilyen módon nem szól arról, hogy a jövő nemzedékekért felelős helyettes milyen hatáskörökkel, milyen ügyekben járhat el, sőt, a kisebbségi helyettessel együtt csak egyfajta tanácsadói szerepet kaptunk. Még ez sem lett volna baj, ez a jogalkotó felelőssége, én ebben is láttam lehetőségeket, és el is kezdtem dolgozni. De az eredeti jogalkotói és alkotmányozói célokból semmi nem valósult meg. Korábban négy évig elég jól működött a hivatal, negyven kollégával szerintem elég fontos feladatot láttunk el, most háromra csökkent ez a szám is. Szabó Mátéék minden jó szándéka ellenére sincs erőforrásuk a környezetvédelemre, húsz másik alapjogot védve egyszerűen nem tudják a jövő nemzedékek érdekeit is képviselni. Az nem ugyanaz, mintha van negyven ember, aki ezzel kel, és ezzel fekszik. Ez egy alkotmányellenes helyzet, hiszen az Alkotmánybíróság számos döntésében kimondta, hogy a környezetvédelem speciális alapjog, abban nem lehet visszalépni, mert lehet, hogy később nem lesz mit védeni. Itt ezt megsértette a kormány.
hvg.hu: Milyen reakciók voltak a kísérleteikre?
F.S: Látni kell, hogy a környezetvédelem helyzete soha nem volt túl jó a kormányzaton belül, „idegen test” vagyunk. Kétszer felszólaltam a parlament plenáris ülésén, többször az illetékes bizottság előtt, többször írtunk levelet az összes képviselőnek. Nagyon sokszor csak formális válaszokat kaptam, vagy éppen frakcióvezetők, befolyásos parlamenti képviselők vágták a fejemhez, hogy valójában csak a székemhez, és a hivatalomhoz ragaszkodom. Érdemi választ, amiből esetleg tartalmi vita kialakulhatott volna, nem. Éppen a lényeg sikkadt el: az, hogy a környezetvédelem az ipari nyomulással szemben hogy érvényesülhet, hogy miképpen akarjuk védeni a környezetet.
hvg.hu: Ebben a nyolc hónapban a gazdasági érdekek mellett mennyire tudtak a környezetvédelem érdekei is érvényesülni?
F.S: Ez nem nyolc hónap kérdése. A közösségi döntéshozatal például tíz éve folyamatosan szorul vissza, mára már ott tartunk, hogy nem csak a nagy-, de a közepes, és a kis beruházások esetében is egyre több kivételt építettek be, ez a legutóbbi időkben is folytatódott, elég csak az építési törvény módosítására gondolni, egyre kevesebb esetben kell egy-egy beruházás esetében a helyi lakosok véleményét kikérni arról például, hogy miképpen vélekednek a zöldterület csökkenéséről. Egyre rövidebb a véleményezési határidő is. Ugyanez van az energiapolitikában, vízügyben, vagy éppen a városi zaj kérdésében is.
hvg.hu: Mondana konkrét példát?
F.S: Olyan csemegék vannak a magyar jogban például, hogy a repülőterek körötti védőterület valójában nem a lakosokat védi, hanem magát a reptér üzemeltetőjét: a védőterület az a terület, ahol nem kell betartani a zajhatár értékeket. Ezek nagyon cinikus dolgok.
hvg.hu: A kormányzat hozzáállása cinikus?
F.S: Nem egy kormányzaté, mindegyiké: húsz éve folynak ezek a dolgok. Van egy autós lobbi, egy beruházási lobbi, egy vendéglátós lobbi, egy fesztivál lobbi amelyik egyszerűen nem hajlandó tudomásul venni, hogy a zaj nagyon komolyan egészségkárosító hatású. Budapest nagyon rossz helyen áll ebből a szempontból, pusztán a zaj, a por, az allergia miatt itt több évvel korábban halnak meg az emberek, mint szerencsésebb helyeken. Erre egy politikus könnyen mondja azt, hogy „hát élni kell” – amire én azt mondtam, hogy „jó persze, csak másképp is lehet”.
hvg.hu: Most hogy látja a környezetvédelem helyzetét?
F.S: Nagyon-nagyon borúlátó vagyok. Fenyegető jeleket látok: az önálló környezetvédelmi minisztérium megszüntetése volt az egyik ilyen; lehet, hogy az önálló környezetvédelmi hatóság is megszűnik. A gazdasági érdekek úgy valósulnak meg, hogy semmilyen módon nem hangolják össze a környezetvédelemmel őket. Elég csak az agrárkörnyezetvédelemre gondolni: vajon a termőföld tényleg egy nagyüzem, amit vegyszerekkel kell táplálni, és aztán eldobni, mint egy csokipapírt? Az energiapolitikában megint nagyon borúlátó vagyok, úgy látom, az energiamix nem lesz egészséges, egy-két lobbi úgy tűnik, túlnyeri magát. A megújuló energiákat teljesen elhanyagoljuk, az uniós kötelezettségeket tűzifával oldjuk meg, ami azért meglehetősen kérdésesen „megújuló”. Minden környezetvédelmi ágazatban rosszabbodik a helyzet. Van egy szemlélet, hogy előbb a gazdasági bajokat oldjuk meg, aztán majd utána jöhet a környezetvédelem is. Én még soha nem hallottam, hogy na most akkor elég pénzünk van arra, hogy figyeljünk a jövő nemzedékek érdekeire is. Ezt így nem lehet.
2012. június. 28. 13:17 MTI Itthon
Ombudsman: nem jól működik a környezetvédelmi szakhatóság
Elfogadhatatlan és az egészséges környezethez való joggal összeegyeztethetetlen a jelenlegi szakhatósági rendszer az ombudsman szerint, ezért Szabó Máté a módosítását kezdeményezte a kormánynál.
2012. június. 02. 08:41 MTI Itthon
Leváltották a győri környezetvédelmi felügyelőség vezetőjét
Leváltották posztjáról Németh Zoltánt, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vezetőjét – olvasható a Kisalföld szombati számában.
2012. március. 23. 08:10 MTI Gazdaság
Közbeszerzések: a környezetvédelmi beruházások kerültek a legtöbbe
A Magyar Közút Zrt. által kiírt, közel 10 milliárd forint értékű felújítási munkákkal lehetett megnyerni az elmúlt 15 hónapban a legnagyobb összegű építőipari tárgyú közbeszerzést - írta a Világgazdaság pénteken.
|
Itthon: "Fenyegető jeleket látok" - interjú a lemondott ombudsmannal
| null |
https://hvg.hu/itthon/20120829_Nagyon_nagyon_borulato_vagyok__a_lemondot
|
2017-03-04 19:57:00
|
Azt biztos, egy valaki jelezte részvételét és három lájk is érkezett az eseményre.
| true | null | 1 |
24.hu
| null |
Megírtuk, hogy már az ausztráliai magyarok sem maradnak köztévé nélkül. Dobos Menyhért, a Duna MSZ Zrt. vezérigazgatója akkor azt nyilatkozta, sikeres és eredményes tárgyalásokat folytattak a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezetői Ausztráliában.
Januárban a közmédia vezetői az új-zélandi Aucklandben és Szingapúrban is jártak, a Duna World csatorna célkitűzéseiről, programjáról adtak tájékoztatást a helyi magyaroknak.
A 444 megtudta, Dobos Menyhért és Medveczky Balázs, aki a Duna Médiaszolgáltató televíziós szolgáltatási igazgatója január 20. és február 7. közötti körútja az adófizetőknek 3 930 948 forintjába került, és a költési lista szerint Szingapúrban a Park Regis Singapore hotelben szálltak meg. Szállásra 217 882, taxira 8446 forintot költöttek.
Az MTI korábbi tájékoztatásában a szingapúri részletek nincsenek benne, ezért a lap megkérdezte erről Dobos Menyhértet. Arról, hogy hány magyar él ott, nem kaptak tájékoztatást. Az kiderült, összesen 2 éjszakát töltöttek ott, és “a Duna World mellett az interneten elérhető tartalmainkról folytattunk eszmecserét.”
Azt írták, egy közönségtalálkozó volt, amit a „Magyarok Szingapúrban” zárt Facebook-csoportban meg a kinti nagykövetség Facebook-oldalán hirdettek meg. Valószínűleg olyan sokan nem lehettek ott, mert csak egy valaki jelezte részvételi szándékát, és a nagykövetség oldalán is csak három lájk érkezett az eseményre. A lapnak nem árulták el, hogy készültek-e fotók az eseményről, és azt se, hányan vettek részt a közönségtalálkozón.
|
Nem árulják el, hányan voltak a köztévé szingapúri közönségtalálkozóján
| null |
https://24.hu/belfold/2017/03/04/nem-aruljak-el-hanyan-voltak-a-kozteve-szingapuri-kozonsegtalalkozojan/
|
2018-03-03 00:00:00
|
Fagypont fölé emelkedett a hőmérséklet - Több mint egy hét után újra plusz fokok voltak, még két kemény éjszaka van hátra.
| false |
[
"időjárás",
"hideg",
"fagypont",
"belföld"
] | 0 | null | 0 |
Több mint egy hét után az ország nagy részén ismét többfelé volt fagypont fölötti hőmérséklet szombaton, a jövő héten határozott melegedés várható - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat alapján az MTI.
Még két igen hideg, sőt helyenként zord éjszakára kell számítani, a következő napokban azonban lassú, de határozott enyhülés jön. A jövő hét közepétől előbb csak néhol, majd egyre több helyen 10 fok körüli hőmérséklet is várható.
A maximumhőmérséklet még szombaton is jóval az átlagos (7 Celsius-fok) alatt maradt, országos átlagban 0 fok volt. A legmagasabb értéket Újpesten mérték, 3,2 fokot.
Vasárnap elsősorban a déli megyékben lehet még kisebb havazás. Az Alföldön néhol élénk lesz a szél is. A hőmérséklet hajnalban többnyire mínusz 11 és mínusz 2 fok között alakul, de a havas, derült, szélvédett tájakon hidegebb is lehet. Napközben mínusz 3 és plusz 3 fok között alakulnak a maximumok.
Hétfőn általában napos idő várható. Napközben csapadék nem lesz, estétől viszont több helyen valószínű eső, nyugaton hó is, néhol ónos eső. Helyenként megélénkül a szél is. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 14 és mínusz 4 fok között valószínű. Napközben 0 és plusz 6 fok közötti értékek várhatók.
Az Időkép előrejelzése szerint csütörtökön-pénteken nappal már 10 fok fölé is emelkedhet a hőmérséklet, sok helyen lehet viszont majd esőkre számítani.
|
Fagypont fölé emelkedett a hőmérséklet
| 0 |
https://index.hu/belfold/2018/03/03/mar_tobb_helyen_plusz_fokok_voltak
|
null |
Biatorbágy keleti szélén, a Madár-forrás zölddel övezett patakjának partján építhet óvodát és bölcsődét az Épkar Zrt.
| true |
[
""
] | 0 |
Magyar Építők
| null |
Környezetére érzékeny, nyitott telepítési koncepció mentén tervezett óvoda és bölcsőde épülhet fel az intézményeket kiszolgáló főzőkonyhával együtt Biatorbágy keleti szélén, a mintegy 12 ezer négyzetméteres, jelenleg fás-bozótos Forrás utcai telken.
Amint a hirdetményről korábban írtunk, négy-négy csoportos intézmény összesen nagyjából 2300 m2 alapterülettel és egy nagyjából 400 m2-es, 350 adagos, teljesen felszerelt főzőkonyhával szolgálja majd a kisgyermekes családokat a népszerű agglomerációs településen.
Legkésőbb 2025. március 31. napján, mintegy 15 hónap időtartam alatt el kell készülnie a zöldmezős beruházással a nyertes Épkar Zrt. munkatársainak a mintegy 2,4 milliárd forint összértékű komplex kivitelezési munkával, amelynek során
a három intézményrészből álló épületegyüttes, azok környezete, továbbá a bölcsőde és óvoda között húzódó gyalogos tengely teljes körű generálkivitelezési munkálatainak elvégzése is a feladat része.
Korszerű gépészet, túlzások nélküli technológia
A tervezett beruházások egy építési telken, egy beruházás keretében valósulnak meg, amelynek területe nagyjából 12 ezer m2. Az épületeket jellemzően monolit vasbeton tartószerkezettel szükséges kivitelezni, kerámia teherhordó falazattal. Az egyszintes épületrészek lapostetős kialakításúak, a csoportszobák félnyeregtetővel, a kétszintes részeken nyeregtető épül majd. A terület északi részén a telekhatár mellett törtvonalú kerítés készül, amelynek alépítménye egyben a tervezett terepkialakításhoz szükséges, külső támfal szögtámfalaként is készül. Előkorcolt alumíniumlemez-fedés kerül majd a magastetőkre 10 cm-es átszellőztetett légréssel, teljes felületű vízzáró réteggel, míg a lapostetők fordított rétegfelépítésű lapostetős szerkezeti kialakítással készülnek, rájuk zöldtető kerül.
A bölcsőde tetőfelületén 35 kW, 70 db 500 Wp, az óvoda esetében pedig 20 kW, 40 db 500 Wp egységteljesítményű napelem telepítése szükséges, amelyek a gépészeti eszközök ellátását is szolgálják, ugyanis négy hőszivattyú létesítése, valamint padlófűtés és mennyezet fűtés-hűtés, illetve 18 darab fan-coil, valamint 5 darab légfüggöny telepítése is a kivitelező feladata.
Főbb mennyiségek
Bölcsőde:
955m2 homlokzati csőállvány
5110 m3 munkagödör kiemelés
238 m3 vasbeton sávalap
~84 tonna betonacél és 13 tonna betonacél háló szerelése
1115 m2 teherhordó falazat építése
~3000 m2 oldalfalvakolat,
352 m2 homlokzati vékonyvak.,
~550m2 homlokzati téglaburk.
~550 m2 álmennyezet
~2700 m2 beltéri falfestés
2 db hőszivattyú,
6 db fan-coil,
2 db légfüggöny
921 fm kerti szegély
991 m2 térkő
150 m2 öntött gumiburkolat
12 db játszóeszköz
51 db fa,
1235 db cserje,
3771 db évelő telepítése,
767 m2 gyepszőnyeg
Óvoda:
1435 m2 homlokzati csőállvány
4180 m3 munkagödör kiemelés
240 m2 vasbeton sávalap
~69 tonna betonacél és 9,5 tonna betonacél háló szerelése
1265 m2 teherhordó falazat építése
~3400 m2 oldalfalvakolat,
353 m2 homlokzati vékonyvak.,
~950 m2 homlokzati téglaburk.,
110 m2 szálcement homl.burk.
~300 m2 álmennyezet
~2861 m2 beltéri falfestés
2 db hőszivattyú,
11 db fan-coil,
3 db légfüggöny
175 fm kerti szegély
276 m2 térkő
702 m2 öntött gumiburkolat
21 db játszóeszköz
19 db fa,
865 db cserje,
2250 db évelő telepítése,
1447 m2 gyepesítés
Főzőkonyha:
|
15 ezres agglomerációs településen épülhet fel rég várt óvodakomplexum
| null |
https://magyarepitok.hu/mi-epul/2024/08/15-ezres-agglomeracios-telepulesen-epulhet-fel-reg-vart-ovodakomplexum
|
null |
Hát újra megkérdeznek bennünket. Ugye milyen nagyszerű demokráciában élünk?
| true |
[
""
] | 0 |
Mandiner
| null |
Nyitókép: Facebook
"Menczer Tamás vagy Kocsis Máté - már nem emlékszem rá, de egyre megy - azt nyilatkozta, hogy lényegében Magyarország és persze az Orbán-kormány az egyetlen, amely megkérdezi az embereket. Igaz ugyan, hogy másfél évtizedes uralma alatt a valódi népszavazásokat nem engedte át, de hát ez kit érdekel?
Igen, megint lesz nekünk nemzeti konzultációnk, igazi náci hagyomány; demokráciát játszani a diktatúra közepette. Nem érdemes már itt találgatni, hogy milyen rezsimről beszélhetünk, hogy autoriter rendszer, fél-diktatúra, vagy valami hasonló. Ez, ami itt kiépült, nem más, mint egy felpuhított, eljátszott demokrácia, egy olyan szisztéma, amiben megvannak a demokratikus intézmények, csak éppen úgy működnek, ahogy a Vezér akarja. Most éppen Fekete-Győr Andrást ítélték börtönbüntetésre, és annyival jobb neki, hogy csak felfüggesztettre. Tehát nem vitte el a fekete autó, nem vetették tömlöcbe, éppen csak a képviselői mandátumát veszítette el, és lám: még be is ülhetett a helyére valaki. Konkrétan Cseh Katalin, akit majd még ezután fognak alaposabban vegzálni, és ha úgy tetszik nekik, akkor a bíróság elé állítani. És ugye, ne feledkezzünk meg róla, Kiss László polgármester börtönben üldögél, nem engedték ki az eskütételre sem, miközben, emlékszünk rá, a fideszes bűnözők ott üldögélhettek a parlamentben. Völner csak az államtitkári pozícióját volt kénytelen átadni, de a képviselői mandátumát szépen kitöltötte."
|
Nemzeti becsapás, még katonák nélkül
| null |
https://mandiner.hu/belfold/2024/10/nemzeti-becsapas-meg-katonak-nelkul
|
2007-10-11 00:00:00
|
Veres János pénzügyminiszter rokona 25 millió forint állami támogatást kapott a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanácstól, valamint a térségi munkaügyi központtól egy használt hűtőgépek hasznosításával foglalkozó üzem létrehozásához. A szerelőüzemből korábban fémet adtak el a szomszédos hulladéktelepre, amely Veres egykori üzlettársa, az adócsalásért három és fél évre elítélt Kabai Károly tulajdonában van. Kabai a rokoni kapcsolatot megemlítette az önkormányzati választási kampányában is, ahol a pénzügyminiszter azért szólalt fel, hogy az adócsaló vállalkozót válasszák meg Nyírbogát polgármesterének.
| true | null | 1 |
Magyar Nemzet (MNO)
| null |
2007.10.11. 08:10
Veres János pénzügyminiszter rokona 25 millió forint állami támogatást kapott a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanácstól, valamint a térségi munkaügyi központtól egy használt hűtőgépek hasznosításával foglalkozó üzem létrehozásához. A szerelőüzemből korábban fémet adtak el a szomszédos hulladéktelepre, amely Veres egykori üzlettársa, az adócsalásért három és fél évre elítélt Kabai Károly tulajdonában van. Kabai a rokoni kapcsolatot megemlítette az önkormányzati választási kampányában is, ahol a pénzügyminiszter azért szólalt fel, hogy az adócsaló vállalkozót válasszák meg Nyírbogát polgármesterének.
Vámos Zsoltnak jól megy a sora, amióta használt hűtőgépek hasznosításával foglalkozik Nyírbogáton. A bogátiak szerint beindult az üzlet, külön autót vettek az asszonyoknak, akiknek már nem kell dolgozni járni. Az irigység persze nagy úr faluhelyen, ezért sokan pletykálni kezdtek arról, hogy mi állhat a gyors gyarapodás mögött. Nem tett jót a családnak az sem, hogy a telephelyük tőszomszédságában tevékenykedő színesfém-kereskedőt elfogták a rendőrök, és bezárták az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyintézetbe. A szomszéd ugyanis nem más, mint Kabai Károly, akiről az utóbbi időben számtalan cikk jelent meg a sajtóban. A média többek között azt harsogta, hogy a szocialista polgármesterjelölt, vállalkozó a kilencvenes évek elején Veres János jelenlegi pénzügyminiszterrel együtt alapította azt a céget, amelyet később számlagyárként működtetett. A bíróság hosszas pereskedést követően három és fél év börtönbüntetésre ítélte adócsalásért és okirat-hamisításért, de a fogdába csak azután volt hajlandó bevonulni, miután lapunk információi alapján a Hír Televízió stábja leleplezte, hogy az országos pszichiátriai intézetben rejtőzött el az előállításával késlekedő rendőrök elől. Kabai egyébként a szomszéd hűtőgépszerelőtől is vásárolt egykor fémet, de a nagy üzletei akkor köttettek, amikor jöttek az állami megbízások. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei pártszervezetből általa is jól ismert Juhász Ferenc vezette Honvédelmi Minisztériummal (HM) például 292 millió forintos szerződést írhatott alá tanklőszerek megsemmisítésére, pedig ekkor már folyt ellene az eljárás adócsalás miatt. Egykori „jobb keze”, a valaha szintén nyírbogáti szocialista képviselőséggel kacérkodó Tácej Zoltán pedig a honvédelmi tárca százszázalékos tulajdonú cégében, a HM Currus Zrt.-ben lett vezérigazgató-helyettes, és abban segédkezett, hogy bontott páncélozott harci járművekből származó fémet adjanak el Kabai vejének. Vámos Zsolt talán nem is értette, hogy miért Kabai kapja meg ezeket a zsíros megbízásokat. A hűtőgépszerelő ugyanis a felesége révén családi kapcsolatba is került a pénzügyminiszterrel (az asszony, Hegedüs Mária rokona Veres Jánosnak), és Kabaihoz hasonlóan ő is indult az önkormányzati választásokon az MSZP és az SZDSZ színeiben. Amióta azonban látta, hogy a szomszédot mennyire meghurcolták, mert szocialista létére csalt az adókötelezettségének teljesítésével, teljesen felhagyott a politikával.
Bővebben a Magyar Nemzet október 11-i számában
|
Rokonok tűzközelben
| null |
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/10/rokonok-tuzkozelben
|
2019-08-28 00:00:00
|
Egy riporter mondta el neki, mi zajlik épp a Marvel és a Sony közt, ő pedig úgy reagált, ahogy általában szokott, humorral.
| false |
[
"filmtv",
"jeff goldblum",
"marvel",
"pókember",
"sony"
] | 0 | null | 0 |
Egy héttel ezelőtt derült ki, hogy Kevin Feige, a Marvel Studios elnöke és a Sony nem tudtak megegyezni a Pókember terveit illetően, ezért Feige nem kíván producerként közreműködni a következő Pókember-filmen, így nagy valószínűséggel a Marvel is kihátrál az együttműködésből.
A hírre nemcsak a rajongók, de a hírességek is sorra reagáltak, például Ryan Reynolds, vagyis Deadpool, Stan Lee lánya pedig elmondta, hogy ez egyáltalán nem baj, szerinte szükséges lépés volt a Sony részéről, hogy korlátozza a Marvel Pókember feletti kontrollját.
A minap Jeff Goldblum is megszólalt az ügyben, és idáig az ő reakciójáért vagyunk oda a leginkább. A színész is részt vett a Disney’s D23 expóján, ahol egy riporter megkérdezte, mit szól a történtekhez.
Most hallok róla először. Le vagyok sújtva. Mi történik? Semmit nem tudtam erről
– mondja, majd a riporter részletesen magyarázni kezdi, mi történt. Érdemes közben Goldblum arcát figyelni, aki teljes beleéléssel figyeli a riporter minden egyes szavát, néha megismétli azokat, majd a következőt válaszolja.
Nem vagyok üzletember. Minden, amit mondasz, kínaiul van számomra. Nem tudom, biztos megoldják. Sok szerencsét
Persze a végén egyértelműen kiderül, hogy az egész vicc, amikor vigyorogni kezd.
Kiemelt kép: CHARLEY GALLAY / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / AFP
|
Jeff Goldblum magasról tesz a Marvel és a Sony szétválására
| 0 |
https://24.hu/kultura/2019/08/28/jeff-goldblum-pokember-marvel-sony
|
null |
Ellentétes az uniós joggal az a magyar szabályozás, amely arra kötelezi a kereskedőt, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeket meghatározott áron és előre meghatározott mennyiségben árusítson - olvasható az Európai Unió bíróságának csütörtökön közzétett ítéletében.
| true |
[
""
] | 0 |
Pénzcentrum
| null |
2022 februárjában a koronavírus-járvánnyal összefüggésben Magyarország kormányrendelettel szabályozta hat alaptermék - a cukor, a búzaliszt, a napraforgóolaj, a sertés- és baromfihús - valamint a tej bizonyos típusainak forgalmazását. 2022 novemberében az ukrajnai háború miatt módosították a kormányrendeletet, és két további termék, a tojás és a burgonya is felkerült a listára. A kormányrendelet 2023. július 31-ig volt hatályban.
A rendeletben az is állt, hogy azok a kereskedők, akik e termékeket forgalmazták, bírság terhe mellett kötelesek voltak azokat előre meghatározott mennyiségben hatósági áron árusítani. A Spar Magyarország a szegedi bíróságon támadta meg annak a büntetésnek a jogosságát, melyet a hatóságok azért róttak ki rá, mert egyik vidéki üzletében nem találták megfelelőnek néhány árstopos áru raktárkészletét. A szegedi törvényszék ezután az uniós bírósághoz fordult a jogszabályok értelmezése végett.
Csütörtöki ítéletében az uniós bíróság megállapította, hogy a kormányrendelet sérti a szabad versenyt, amely a mezőgazdasági piacok közös szervezésével összefüggő uniós rendelet (KPSZ) alapvető alkotóeleme. "Azon kötelezettség ugyanis, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeket hatósági áron és meghatározott mennyiségben árusítsanak, megakadályozza a kereskedőket abban, hogy gazdasági megfontolások alapján, szabadon határozzák meg eladási áraikat és az általuk értékesíteni kívánt mennyiségeket" - olvasható az ítéletben.
A bíróság úgy véli, hogy a rendeletben foglalt intézkedések "nem arányosak" azon érvek ellenére sem, hogy azokat az infláció elleni küzdelem és a hátrányos helyzetben lévő fogyasztók védelme miatt vezették be. "A kereskedők hatékony versenyfeltételek melletti szabad piacra jutásának sérelme, valamint a hatósági árak és az e kereskedőkkel szemben előírt mennyiségek által az ellátási lánc egészében okozott zavarok ugyanis meghaladják a kormányrendelet által kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket" - állapította meg a luxemburgi székhelyű uniós bíróság.
|
Ez durva: ítéletet mondott az EU, súlyos hibát vétett a kormány az árstop bevezetésekor
| null |
https://www.penzcentrum.hu/gazdasag/20240912/ez-durva-iteletet-mondott-az-eu-sulyos-hibat-vetett-a-kormany-az-arstop-bevezetesekor-1156391
|
2020-02-06 10:50:00
|
Újabb elemei derültek ki annak a keretszerződésnek, amelyet a Nemzeti Kommunikációs Hivatal tavaly nyáron kötött az Antenna Hungária Zrt.-vel. A legutóbb közzét
| true | null | 1 |
atlatszo.hu
| null |
Tavaly nyáron számolt be a Napi.hu arról, hogy a Rogán Antal vezette Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) nettó 30 milliárd forintos keretszerződést kötött az állami tulajdonú Antenna Hungária Zrt.-vel, amely a megállapodás szerint állami szervezetek rendezvényeit fogja lebonyolítani.
Az uniós közbeszerzési értesítőben napokban közzétett adatok szerint az NKOH 2019 végén az Antenna Hungáriát a keretmegállapodás terhére az alábbi feladatokkal bízta meg (a számok minden esetben keretösszegek, melyeknek 30 százaléka csak opció):
A 2020-as Vízilabda Európa-bajnokság kapcsán rendezvényszervezői és kapcsolódó kommunikációs feladatok ellátása a Nemzeti Sportügynökség számára: nettó 444,1 millió forint
NISZ FÓRUM szakmai ügyfélrendezvény és a NISZ évzáró partnerrendezvény rendezvényszervezési és kapcsolódó kommunikációs feladatainak ellátása a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. részére: nettó 20 millió forint
Mikulás ünnepség és évzáró munkavállalói rendezvény rendezvényszervezési és kapcsolódó kommunikációs feladatainak ellátása a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. részére: 23,95 millió forint
Év végi állománygyűlés rendezvényszervezési és kapcsolódó kommunikációs feladatainak ellátása az Innovációs és Technológiai Minisztérium számára: nettó 33 millió forint
A Q2020 nemzetközi konferencia megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatos rendezvényszervezési feladatok ellátása a Központi Statisztikai Hivatal részére: nettó 80 millió forint
Rendezvényszervezési és komplex kommunikációs feladatok ellátása az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. részére: nettó 30,2 millió forint
A kft. korábban komplex kommunikációs feladatok ellátása az aktív- és ökoturisztikai fejlesztések népszerűsítése kapcsán is kapott Rogánéktól 235 millió forintot. A cég Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztoshoz köthető, és már az első ütemben 196 millió, a másodikban pedig 786 millió forintot biztosított számára a kormány.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. humánpolitikai tevékenységéhez kapcsolódó kommunikációs és médiaügynökségi feladatok ellátása: 28 millió forint
Az ITF FED Kupa döntőhöz kapcsolódó rendezvényszervezési feladatok ellátása a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Kft. részére: 757 millió forint
Rendezvényszervezéshez kapcsolódó háttérszolgáltatások biztosítása a Hungarofest Kft. számára: nettó 1,08 milliárd forint
Az Ázsia-Európa Találkozó decemberi Közlekedési Miniszteri Értekezlet és a 2020. I. félévében megrendezésre kerülő follow-up szakértői ülésének teljes körű megszervezése és lebonyolítása, valamint a kapcsolódó komplex kommunikációs feladatok ellátása az Innovációs és Technológiai Minisztérium részére: nettó 206 millió forint
Rendezvényszervezési feladatok ellátása a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. 2020. évre tervezett eseményei vonatkozásában: nettó 100 millió forint
Az Antenna Hungária Zrt. a hazai műsorterjesztési és telekommunikációs szektor meghatározó szereplője: 2018-ban a cég nettó árbevétele (a korábbi 44, illetve 23 helyett) 38 milliárd forint lett, az adózott eredménye pedig 50 millió forint volt.
A rendezvényszervezés (pontosabban konferencia és kereskedelmi bemutató szervezése) azonban csak tavaly, éppen az NKOH-val aláírt 30 milliárd forintos keretszerződés megkötése idején került fel a cég tevékenységei közé. Erről, valamint arról, hogyan költött el 363,5 millió forintot a Nemzeti Kommunikációs Hivatal – az Antenna Hungária Zrt. révén – az Orbán Ráhel barátnője vezette Magyar Divat & Design Ügynökség rendezvényeire, itt írtunk bővebben:
2019 harmadik negyedévében 1,8 milliárd forintot költöttek Rogánék az állami cégek rendezvényeire
363,5 millió forintot költött el a Nemzeti Kommunikációs Hivatal az Antenna Hungária Zrt. révén az Orbán Ráhel barátnője vezette Magyar Divat & Design Ügynökség rendezvényeire, de közel 173 millió jutott a miniszterelnök fogorvosa, Bátorfi Béla által szorgalmazott 2020-as Giro d’Italia kerékpárverseny kommunikációjára is. [featuredbox text=
A cégadatokat az OPTEN Kft. szolgáltatta. Címlapkép: NISZ Fórum, 2019 (fotó: NISZ / Facebook)
|
Mikulás-ünnepség 24 millióért: 2,8 milliárd ment el az állami cégek rendezvényeire az év végén
| null |
https://atlatszo.hu/kozugy/2020/02/05/mikulas-unnepseg-24-millioert-28-milliard-ment-el-az-allami-cegek-rendezvenyeire-az-ev-vegen/
|
2017-11-06 14:03:00
|
Sokkal drágább lesz az egyes villamos meghosszabbítása - Nem sikerült jól a közbeszerzés, 7,35 milliárd helyett 8,63-ért építkezik a BKK.
| true | null | 1 |
Index
| null |
7,35 milliárdra tette a BKK az egyes villamos Etele térig történő meghosszabbítását, bizonyos pesti oldali villamosfelújítási munkákkal együtt. Ma azonban az jött ki a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartásában, hogy ennél majdnem 20 százalékkal drágábban, legalább 8,63 milliárdért fogják ezt kivitelezni.
Hiába volt öt ajánlat is, így is csak jelentősen drágábban jön létre nagyjából 3,5 kilométernyi új vasúti pálya, 3 megálló, kapcsolódó munkák illetve jelzett felújítási munka. Az ajánlati elbírálások összegzésénél viszont csak három ajánlattevőt jeleztek, eszerint a Dömper Kft. konzorciuma majdnem pont 9 milliárdért vállalta volna az építkezést, a Swietelsky 9,06 milliárdért állt volna neki.
|
Sokkal drágább lesz az egyes villamos meghosszabbítása
| null |
https://index.hu/gazdasag/2017/11/06/sokkal_dragabb_lesz_az_egyes_villamos_meghosszabbitasa/
|
2015-10-28 00:00:00
|
A címvédő Ferencváros magabiztos, háromgólos győzelmet aratott a vendég Csákvár csapata felett a labdarúgó Magyar Kupa nyolcaddöntős párharcának szerdai első mérkőzésén.
| false |
[] | 0 | null | 0 |
A címvédő Ferencváros magabiztos, háromgólos győzelmet aratott a vendég Csákvár csapata felett a labdarúgó Magyar Kupa nyolcaddöntős párharcának szerdai első mérkőzésén.
A bajnokságban címvédőként botladozó Videoton 1-0-ra nyert a Haladás vendégeként, a találkozó egyetlen gólját a szombathelyi születésű, és a helyi klubnál nevelkedett Kovács István szerezte.
Eredmények, nyolcaddöntő, 1. mérkőzések:
Szombathelyi Swietelsky-Haladás - Videoton FC 0-1 (0-0)
Ferencváros-Csákvár (II.) 4-1 (2-0)
Budapest Honvéd-Kozármisleny (III.) 1-2 (0-0)
Nyíregyháza Spartacus (III.) - Soproni VSE (II.) 4-1 (3-0)
Szeged (II.) - DVSC-TEVA 0-0
Zalaegerszeg (II.)-Újpest 0-5 (0-4)
Tiszaújváros (III.)-Inter CDF SE (BLSZ I.) 3-0 (2-0)
Békéscsaba 1912 Előre-MTK 0-0
A nyolcaddöntő visszavágóit november 18-án rendezik.
|
A címvédő Ferencváros már a továbbjutás küszöbén
| 0 |
https://infostart.hu/sport/2015/10/28/a-cimvedo-ferencvaros-mar-a-tovabbjutas-kuszoben-769811
|
2015-11-11 11:25:00
|
Hat, vesztegetéssel gyanúsított határrendész előzetes letartóztatását rendelte el harminc napra a Szegedi Törvényszék katonai tanácsa szerdán - tájékoztatta a bíróság szóvivője az MTI-t.
| true | null | 1 |
economx.hu (napi.hu)
| null |
Juhászné Prágai Erika közölte, a bíróság egy gyanúsított esetében nem adott helyt az ügyészi indítványnak, mert nem látta megalapozottnak a hivatali vesztegetés elfogadásának gyanúját.
Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője korábbi tájékoztatása szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat felderítése alapján hivatali vesztegetés elfogadása és szolgálatban kötelességszegés miatt indult a nyomozás a Nagylaki Határrendészeti Kirendeltség állományába tartozó jelenlegi és volt határrendészek ellen. Kedden 11 rendőrt hivatali vesztegetés elfogadása, míg két rendőrt szolgálatban kötelességszegés megalapozott gyanúja miatt hallgatott ki gyanúsítottként a Központi Nyomozó Főügyészség.
A rendőrök a gyanú szerint pénzt, illetve különböző kisebb értékű ajándékokat kértek, illetve fogadtak el a határon átlépő kamionok vezetőitől. Cselekedetük nem volt összefüggésben a migrációval.
|
Újabb korrupt rendőrök buktak le a magyar határon
| null |
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ujabb_korrupt_rendorok_buktak_le_a_magyar_hataron.605844.html
|
2010-12-05 08:48:00+01:00
|
Utolsók vagyunk foglalkoztatottság tekintetében az Európai Unióban - derül ki a KSH jelentéséből. Mindennek oka a munkanélküliség növekedése, ami a versenyszféra visszaesésének tudható be. Ugyanakkor a nettó keresetek nem alakulnak rosszul. Mindez azt jelenti, hogy kevesebben ugyan, de többet keresnek. A régiós különbségek is csökkentek: ez azonban nem örvendetes dolog, hiszen a jobb helyzetű megyék helyzete romlott, nem pedig a nehéz sorsú régiók zárkóztak fel.
| true |
[] | 0 | null | 0 |
Utolsók vagyunk foglalkoztatottság tekintetében az Európai Unióban - derül ki a KSH jelentéséből. Mindennek oka a munkanélküliség növekedése, ami a versenyszféra visszaesésének tudható be. Ugyanakkor a nettó keresetek nem alakulnak rosszul. Mindez azt jelenti, hogy kevesebben ugyan, de többet keresnek. A régiós különbségek is csökkentek: ez azonban nem örvendetes dolog, hiszen a jobb helyzetű megyék helyzete romlott, nem pedig a nehéz sorsú régiók zárkóztak fel.
Magyarország az első félévben az Európai Unióban a legutolsó helyen állt a 15-64 évesekre jellemző 55,3 százalékos foglalkoztatási rátával, amely 9 százalékponttal maradt el a 27 tagország átlagától - közölte a legutóbbi Statisztikai Tükör című kiadványában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a nemzetközi összehasonlítás céljaira rendelkezésre álló legutolsó, 2010. második negyedévi adatok alapján.
A férfiak foglalkoztatottsága 9,9, a nőké 7,8 százalékponttal volt alacsonyabb az uniós átlagnál. Magyarország második negyedévi 11,2 százalékos munkanélküliségi rátája meghaladta az uniós átlagot, amely 9,6 százalék volt. A magyarnál 7 tagország mutatója volt kedvezőtlenebb - derül ki a KSH jelentéséből.
Hogyan alakult regionálisan a foglalkoztatottság?
Az idén a harmadik negyedévben az elmúlt év azonos időszakához képest a régiók többségében nőtt a foglalkoztatási ráta (1,3–1,8 százalékpont körüli mértékben) az észak-magyarországi régióban stagnált, míg a relatíve legjobb munkaerő-piaci helyzetű közép-magyarországi és nyugat-dunántúli régiókban némileg tovább csökkent (0,7, illetve 0,6 százalékponttal).
Bokrétaünnepség a Mercedes-gyárban, Kecskeméten - a gyártás később indul © Túry Gergely
A foglalkoztatás terén meglévő erőteljes regionális különbségek ennek ellenére alig mérséklődtek.
Rossz irányban csökkentek a régiók közötti különbségek
Továbbra is a közép-magyarországi régióban a legmagasabb a foglalkoztatottság (53,7 százalék a 15–74 éves népességre számolva), amitől több mint 10 százalékponttal maradt le a legkedvezőtlenebb helyzetű észak-magyarországi régió. A régiók munkanélküliségi rátája egy év alatt -0,5 és +0,4 százalékpont között változott, a közép-magyarországi régiót kivéve, ahol 2,1 százalékponttal (9,2 százalékra) nőtt a munkanélküliségi ráta.
A legkedvezőbb (Közép-Magyarország) és a legkedvezőtlenebb (Észak-Magyarország) régió munkanélküliségi rátája közötti különbség egy év alatt 8,1-ről 6,4 százalékpontra mérséklődött, ami azonban kizárólag a jobb helyzetben lévő régiók mutatóinak romlásából következett, és nem változtatott az ország munkaerő-piaci kettészakítottságán.
Nógrád, Borsod és Szabolcs továbbra is a lista végén
A megyék közötti különbségek még nagyobbak. A legkedvezőtlenebb helyzetű megyék munkanélküliségi mutatója jóval az átlag feletti (Nógrád megyében 17,5 százalék, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben egyaránt 17,4 százalék), miközben Budapesten 9,6 százalék, Tolna megyében pedig 6,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta.
Tiszavasváriban sincs mindenkinek munkája - a lepusztult romatelep © Stiller Ákos
Hogyan változott időben a hazai foglalkoztatottság?
A "KSH jelenti: Gazdaság és társadalom" című sorozatban a statisztikai hivatal a képet tovább árnyalja. A sorozat 2010/7-es kiadványában ugyanis ez olvasható a foglalkoztatottságról: "2010. május–júliusban az egy évvel korábbihoz képest – mérsékeltebb ütem mellett – továbbra is csökkent a foglalkoztatottság és emelkedett a munkanélküliség, azonban a foglalkoztatottság és a munkanélküliség mutatóit – az előző hónapok átlagához képest – javuló tendencia jellemezte."
A dokumentum szerint "a foglalkoztatottak száma a 15–64 éves korosztályban 3 millió 757 ezer főt tett ki, ami 22 ezer fővel (0,6 százalékkal) maradt el a 2009. május–júliusitól". Ugyanakkor a KSH szerint az esztendő első negyedévéhez képest 69 ezer fős növekedés következett be. 2010. május–júliusban a foglalkoztatási arány az előző év azonos időszakához képest 0,3 százalékponttal, 55,5 százalékra mérséklődött. Ezen belül a férfiak mutatója 60,5, a nőké 50,6 százalékot tett ki.
A versenyszférában nőtt a munkanélküliség
A munkanélküliek létszáma – ugyanebben a korosztályban – hatvanezer fővel, 467 ezerre emelkedett egy év alatt, és ez az első negyedévhez képest 31 ezer fős létszámcsökkenést jelent. A munkanélküliségi ráta az előző év azonos időszakához képest 9,7-ről 11,1 százalékra emelkedett. Ezen belül a férfiakat 11,5, a nőket 10,5 százalékos munkanélküliségi ráta jellemezte. A munkanélküliség által leginkább érintett, 15–24 éves korosztály mutatója
egy év alatt 0,8 százalékponttal 26,3 százalékra emelkedett.
2010 első félévében a legalább ötfős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók létszámcsökkenése megállt, az év első hét hónapjában pedig szerény mértékű növekedés következett be. 2010. január–júliusban 2 millió 680 ezer fő állt alkalmazásban, tizenöt ezerrel több, mint egy évvel korábban. Ezen belül a versenyszférában 1 millió 810 ezer fő dolgozott, ami harmincezerrel volt kevesebb a 2009. január–júliusihoz képest.
A nonprofit szféra több embert foglalkoztat
A költségvetésben alkalmazásban álló 769 ezer fő 33 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbit, aminek hátterében a közfoglalkoztatási formában dolgozók számának jelentős növekedése áll. A közfoglalkoztatottak figyelmen kívül hagyásával a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma gyakorlatilag megegyezett az egy évvel korábbival1. (A közfoglalkoztatottak száma egy év alatt 72 százalékkal, 84 ezer főre növekedett.)
A nonprofit szférában jelentős, közel 14 százalékos létszámemelkedés következett be, itt 100 ezer ember állt alkalmazásban.
Hogyan alakultak a keresetek?
A keresetek növekedése az év elejéhez képest mérsékeltebb ütemben folytatódott. 2010. január–júliusban a bruttó átlagkereset – a számviteli nyilvántartások alapján – 203 200 forintot, a nettó átlagkereset 132 900 forintot tett ki. A bruttó nominális átlagkereset 2,6 százalékkal, a nettó pedig 8,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A versenyszférában a havi nettó átlagkereset 133 ezer forint volt, ami 9,1 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, míg a költségvetés területén 134 500 forint volt a kézhez kapott bér összege, ez pedig 8,4 százalékos növekedést jelentett. (A közfoglalkoztatottak figyelmen kívül hagyásával a nettó keresetek 11,1 százalékkal nőttek. A közfoglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 75 500 forintot tett ki, ez közel négytizede a nemzetgazdaság és a közszféra átlagának.)
A nettó keresetek alakulására az alacsony bázis mellett döntően a személyijövedelemadó-szabályok változása hatott, emellett a költségvetésben foglalkoztatottak bérét a 2010. évi eseti keresetkiegészítés januári és márciusi (bruttó 49–49 ezer forintos) kifizetése befolyásolta. 2010. január–júliusban a reálkereset – a fogyasztóiár-index 5,4 százalékos növekedése mellett – 3,2 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. (Tavaly ilyenkor 2,1 százalékkal csökkent.) Idén a versenyszférát 3,5 százalékos, a költségvetés területét pedig 2,8 százalékos (a közfoglalkoztatottak keresetét figyelmen kívül hagyva 5,4 százalékos) növekedés jellemezte.
|
Karrier: Utolsók vagyunk az EU-ban a foglalkoztatottság alapján
| 0 |
https://hvg.hu/karrier/20101205_magyar_foglalkoztatottsag_eu
|
2023-09-29 00:00:00
|
Hogyan foglalnak teret a NER-közeli körök a Balatonnál, esetenként bírósági ítéleteken, törvényi tiltásokon, rendeleteken is átlépve, újabban ezt már nyíltan is felvállalva? A Narancs.hu cikksorozatában néhány eset felvillantása mellett a nagy nyomulás hátterével, módszereivel foglalkozunk, arra keresve a választ: hogyan jutottunk el a máig, amikor már-már a NER maga a törvény. E cikkünkben arról írunk, fordulat történhetett Balatonvilágoson: a Club Aliga-nyomulást eddig sikerrel hátráltató helyi civil szervezetet „kiiktató”kormányrendelet-módosítás siethet a NER-közeli ingatlanfejlesztő segítségére.
| true | null | 1 |
Magyar Narancs
| null |
Bennfentesi, titoktartási nyilatkozat aláíratása a helyi képviselő-testület többségét alkotó képviselőkkel és a polgármesterrel, milliárdos falufejlesztési ígéret, a tervezett fejlesztést kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet „finomítása”, hozzászabása az aktuális befektetői elképzelésekhez – Balatonvilágoson, a Club Aligában így nyomul a NER, eredetileg Mészáros Lőrinc és Tiborcz István, később Jellinek Dániel, most éppen a NER egyik újdonatúj kedvezményezettje, Balázs Attila ingatlanfejlesztő.
Ebből a csomagból az utóbbi, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet módosítása szeptember közepén jelent meg a Magyar Közlönyben.
Átverés, katasztrófa, siker
A hétköznapi ember számára kibogozhatatlan törvényszöveget éppen a most szerdán tartott balatonvilágosi közmeghallgatásra sikerült „lefordítania” az Aligai Fürdőegyesület (AFE) jogászcsapatának. A hosszú szakvéleményt Bukovszki András AFE-alelnök, önkormányzati képviselő ezekkel a szavakkal egyszerűsítette tovább a szerdai fórumon: „Átverés, katasztrófa.”
„Siker” – ünnepelte ugyanakkor a község honlapján a módosítást Takács Károly polgármester (független). Azon persze, hogy a polgármester és az AFE homlokegyenest ellentétes álláspontra helyezkedett ebben a kérdésben is, nincs mit csodálkozni. Annál meglepőbb, hogy a polgármester a közmeghallgatáson egyetlen szóval sem védte meg a véleményét az AFE Bukovszki András által részletezett álláspontjával szemben, sőt, arra a hallgatóságból érkező kérdésre sem válaszolt: az elmúlt egy év történéseit taglaló beszámolójában miért nem ejtett egyetlen árva szót sem a Club Aligáról?
Takács Károly polgármester (b) a közmeghallgatáson
Fotó: A szerző felvétele/Fónai Imre
Márpedig éppen a polgármester szereti más alkalmakkor hangsúlyozni, hogy milyen jelentősége van vagy lenne a Club Aliga-fejlesztésnek a település szempontjából; számtalanszor vádolta meg az AFE-t: azzal, hogy a Club Aliga-fejlesztést perekkel és egyéb módszerekkel akadályozza, lassítja, az egész község fejlődésének tesz keresztbe a civil szervezet. Az AFE sportnyelven szólva egyelőre még vezetni látszik, de persze még nem fújták le az „AFE-NER-meccset”, melyben akkor vitte be a fürdőegyesület az első találatot – persze csak ha a Club Aliga-fejlesztést kiemeltté nyilvánító 2020. augusztusi kormányrendelettől számítjuk a csata kezdetét és a korábbi történéseket nem vesszük figyelembe –, amikor keresetük nyomán a bíróság megsemmisítette az omlásveszélyes löszfalra tervezett öt darab, 16 méter magas társasházra kiadott építési engedélyt. Az ugyanis – állt a bíróság indoklásában – tévesen hivatkozott arra, hogy a társasházépítés kiemelt beruházás, mivel nem turisztikai célú, márpedig a Club Aliga-fejlesztést kiemeltté nyilvánító eredeti kormányrendelet kifejezetten turisztikai beruházásokat emleget. Az építési engedélyt kiadó somogyi kormányhivatal a bíróság szerint ezen kívül több esetben is eljárásjogi jogszabálysértést követett el.
Kijavították a „hibákat”
Amikor (idén márciusban) megkérdeztük Balázs Attilát, hogy az AFE a perekkel megakasztja-e, visszaveti-e a fejlesztési lendületüket, elképzeléseiket, azt válaszolta: „Nem, nem akasztja meg, megyünk tovább, mégpedig úgy, hogy előtte kijavítjuk a bíróság által feltárt hibákat.”
Hogy már ekkor a fejlesztési elképzeléseiket három évvel ezelőtt kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet módosítására gondolt-e, nem tudjuk, az Aligai Fürdőegyesület értelmezésében mindenesetre egyértelműen ez történt, vagyis nem Balázs Attiláék, hanem maga a kormány korrigálta úgy az eredeti rendeletet, hogy innentől kezdve az AFE-nak már ne legyen jogalapja megtámadni a fejlesztési terveket. „A rendeletmódosítás a maradék jogainkat is elveszi – állította a szerdai közmeghallgatáson Bukovszki András. – Persze, csak ha hagyjuk. Egyenesen katasztrófa számunkra, hogy a szállodafejlesztési célt »komplex ingatlanfejlesztésre« cserélték, vagyis bármi építhető. Amellett, hogy a 80 százalékos (csak Budapest belvárosára jellemző) beépítési százalékot meghagyták, 25 méterre emelték a lehetséges épületmagasságot. Az pedig félelmetes, amikor azt írják: a Club Aliga közútjait közhasználatra megnyitják. Hiszen most is közhasználatban vannak, a lényeg pedig az utána következő mondat: nem lehet alkalmazni a Club Aliga közhasználatú útjaira a közutakra vonatkozó rendelkezéseket. Vagyis itt a válasz az egyik legfontosabb követelésünkre: a közutak közösségi tulajdonlását nem lehet bejegyezni az ingatlannyilvántartásba, ez így pedig bármikor módosítható és a köz bármikor kitiltható a belső utakról. És ezzel még nincs vége: a közparkból elég lesz, ha 30 méternyit hagynak meg, 2 méteres kerítések épülhetnek a szabad parti sétány megszüntetésével felparcellázott Aliga II-ben. És a polgármester ezt nevezi sikernek. Átverés ez, nem más, az volt a cél, hogy immár ne tudjunk bírósághoz fordulni. Lépésről lépésre szoríthatják ki a lakosságot a Club Aligából, az újgazdag ingatlantulajdonosok aligha lesznek érdekeltek abban, hogy a pórnép közöttük járjon.”
A Club Aliga vitorláskikötője
Fotó: A szerző felvétele/Fónai Imre
Új meccs, legalábbis új félidő kezdődhet most a kormányrendelet-módosítással, amennyiben az AFE értelmezését vesszük alapul. Hiszen a kiemelt beruházás státusz már eddig is azt jelentette, hogy gyakorlatilag semmiféle előírást, helyi rendeletet nem kell betartani az építkezés során, az pedig, hogy a szállodafejlesztés szót komplex ingatlanfejlesztésre cserélték, immár zöld utat biztosít az akár 25 méter magas apartmanházak és a 2 méteres kerítésekkel védett luxusvillák építése előtt – ami a NER-ben ezek szerint kiemelt közcél, hiszen nemzetgazdasági szempontból kiemelt a beruházás. A fürdőegyesületben egyébként arra számítanak:
a polgármester ezek után hamarosan a képviselő-testület elé viszi Balázs Attiláéknak azt a hónapokkal ezelőtti javaslatát, miszerint a testület helyezze hatályon kívül az önkormányzat és a Club Aliga-tulajdonos Pro-Mot Hungária Kft. között 2013-ban kötött településrendezési szerződést.
Ebbe az akkor még izraeli tulajdonú kft.-be vásárolták be magukat a NER-körök. A tíz éve kötött településrendezési szerződés rögzíti a helyiek jogait a szabad parti sétány, a közpark, a strand és a közutak használatára, vagyis garantálja a Balaton-parthoz jutásukat. A Narancs.hu úgy tudja: a Bayer Property Zrt. általuk fogalmazott új településrendezésiszerződés-javaslatban vállalná, hogy biztosítja az utak, valamint a strand ingyenes használatát, ezeknek a köztulajdonba kerüléséről azonban – amit az AFE szorgalmaz – nincsen szó a tervezetben. A befektetők egyéb településfejlesztési beruházásokat vállalnának még mintegy egymilliárd forint értékben.
Az AFE szerint beszédes a polgármester hallgatása, mint ahogyan az is, hogy ezt írta a minapi kormányrendelet-módosítást sikernek tituláló bejegyzése végére: „Reményeink szerint végre elindulhat a beruházás és jövő évben már egy kulturáltabb, igényes környezetben sétálhatunk…” Az alku létrejöttéhez ugyanis elegendő a korábban a befektetőkkel bennfentesi, titoktartási nyilatkozatot aláíró polgármester és három képviselő szavazata, amennyiben a Balázs-féle javaslat a testület elé kerül.
A fideszes képviselő közbenjár Lázárnál
Ha a polgármester nem is, Witzmann Mihály, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője „megvédte” a friss kormányrendelet-módosítást a közmeghallgatáson, mondván, „az önkormányzat jó néhány terület használati jogát megkapta, s a tulajdonos ígéretet tett arra is, hogy a helyiek igénybe vehetik az utakat és a strandot”. Witzmann a fórumon Bukovszki András felvetésére arra tett ígéretet: igyekszik közbenjárni Lázár Jánosnál azért, hogy kerüljön sor egyeztetésre Club Aliga-ügyben az érdekelt felek között. Erre pedig még májusban az építési és közlekedési miniszter tett ígéretet, amikor a minisztériumban fogadta az AFE vezetőit. A fideszes parlamenti képviselőtől Körtvélyesi László üdülőtulajdonos megkérdezte, szerinte a Balaton mindenkié, vagy csak egy szűk rétegé, de erre Witzmann nem válaszolt.
Balázs Attila (b) és Witzmann Mihály a Club Aliga megújult kikötőjének átadásán
Forrás: Witzmann Mihály Facebook
A Narancs.hu is kérdezte a Lázár-minisztériumot a Club Aligát érintő kormányrendelet-módosításról, ám nem kaptunk választ.
A „kavicskirály”
A Bayer Construct Zrt. magyar tulajdonban lévő vállalatcsoport (ennek egyik tagja a Pro-Mot tulajdonrészét átvevő Bayer Property Zrt. is), de alegységeiben a francia csúcsarisztokrácia képviselői is felbukkannak. A cég elnöke Balázs Attila. A társaság jegyzett tőkéje 1 milliárd forint, utolsó fellelhető éves árbevétele nettó 63,8 milliárd forint volt, 595 alkalmazottal. 2020 januárjában az Appeninn – a Bayer Construct Groupot irányító Balázs Attilával közösen – megvásárolta a balatonfüredi kikötőt, amelynek e fejlesztésére később meg is nyertek 999,96 millió forintot, hogy a területet felvirágoztassák a vitorlások számára. A Válasz Online egy cikkében arról írt, hogy Balázs Attilának régi kapcsolódásai vannak Tiborcz István köreihez. Balázst „kavicskirálynak” is emlegetik, hiszen a Bayer Construct a Budapesttől délre eső területek kavicsbányáinak legnagyobb kitermelője. Amint azt a hvg.hu nyáron megírta, Balázs Attila bejelentkezett a geotermikus koncesszióra is, 400 négyzetkilométeres területen nyerhet kitermelői jogot a kavicsbányai szomszédságában.
A Club Aliga-fejlesztés kapcsán Balázs Attilának is kérdéseket küldtünk, de ezidáig ő sem válaszolt.
A Narancs.hu Club Aligáról szóló valamennyi cikke ide kattintva érhető el.
A NER balatoni nyomulásáról szóló cikksorozatunk korábbi részei ezek voltak:
A Narancs.hu azt is számba vette, milyen környezetromboló és hasonló beruházások valósultak meg vagy éppen folynak a tónál. A jobbára NER-es projekteket ebben a cikkünkben összegeztük:
Cikkünk a Transparency International Magyarország mentorprogramja keretében készült.
|
Új meccs kezdődik a Club Aligáért és a Balaton-partért?
| null |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/uj-meccs-kezdodik-a-club-aligaert-es-a-balaton-partert-262168
|
null | false |
[
"Jobbik",
"vélemény",
"belföld",
"Vona Gábor",
"Heller Ágnes",
"Winston Churchill",
"Sztálin",
"Konrád György",
"Haraszti Miklós",
"Kőszeg Ferenc",
"mandiner",
"hír"
] | 0 | null | 0.005319 |
2017. november 22. 07:31
A metélőkészleten és rabbiruhán nevetgélő, a holokauszton viccelődő jobbikosok és a szocialista internacionálét éneklő balliberálisok perverz koalíciója.
"Hogy Vona maga építette szobra néhány nap alatt ledőlt, az részben zsidózó, cigányozó alvezéreinek, részben az emberi feledékenység végtelen rónáinak köszönhető. Oly távol már 2010, meg a Szent Korona Rádió hangja sem hallatszott akkoriban még messzire. Nem szólva a megnéppártosodott Jobbik »szelídítőiről«, a baloldalon iránytűt mutató megmondóemberekről, Kőszeg Ferencről, Haraszti Miklósról, Konrád Györgyről, akik oly megbocsátónak bizonyultak a radikálisokkal. Még a Bitó-szalonban is arról kezdtek beszélni, hogy a »demokratikus« oldalnak össze kell fognia a Jobbikkal, másként nem lehet visszaállítani a demokráciát, a jogállamot.
Az igazi adu ász Heller Ágnes filozófus, aki azt fejtegette, nem az a lényeg, mit mondott a Jobbik korábban, hanem az, mit mond most. A kívánatosnak tartott taktikai szövetség úgy működne – hallatszott ki a balliberális szalonok páholyaiból –, ahogy Churchill összefogott Sztálinnal Hitler legyőzéséért.
Néhány hónapja egy szocialista képviselő ismerősöm beszélt nekem arról, hogy megszületett a paktum a néppártos Jobbik és a baloldal között. Emlékszem, majd kiesett kezemből a telefon, annyira megdöbbentem. Egy régi vicc jutott eszembe: »Mi az abszolút lehetetlen?« »Hruscsov haját tupírozni.«
Ám nem az az abszolút lehetetlen, hanem ez. A metélőkészleten és rabbiruhán nevetgélő, a holokauszton viccelődő jobbikosok és a szocialista internacionálét éneklő balliberálisok perverz koalíciója. Ez a »lehetetlen« jutott el a randevúkig, fontos találkák sorozatáig, s vált helyi szinteken hús-vér valósággá, időközi választások kellékévé, másutt helybéli kis összekacsintások bevált terepévé. Egytől egyig az orbáni diktatúra lebontását szolgálva. Ha pedig az ember bekapcsolta Simicska televízióját, rögtön elhessegethette azt gondolatot, hogy a fentiek csak a véletlen művei, a politikában ugyanis nincsenek ilyen véletlenek."
|
Mandiner
| 0 |
http://mandiner.hu/cikk/20171122_ban_karoly_alarcosbal
|
|
2013-06-18 10:24:00
|
Egyelőre arra kaphatunk majd választ, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága kiket hallgat majd meg elsőként.
| true | null | 1 |
24.hu
| null |
Óriási az a dokumentumanyag, amit át kell tanulmányozni, ezért folytatni kell az iratbetekintéseket. Ezzel együtt nyitva hagyták a lehetőségét annak is, hogy – ha indokolt – további dokumentumokat kérjenek be iratbetekintés céljából, akár a meghallgatások megkezdése után is. Arról majd csak szeptemberben döntenek, hogy szükség van-e a szeptember 30-i határidő meghosszabbítására – mondta Mile Lajos, a testület elnöke újságíróknak kedden, az albizottság zárt ülése után.
A bizottság elnöke azt is elmondta, hogy az üggyel kapcsolatban meghallgatandók körének megállapításában, majd a bizottsági munka végén is vitákra számít. Feltételezései szerint ugyanis a jelentés elkészítésének időszakában már markáns politikai szándékok is megjelennek majd.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal április 25-én oldotta fel a Portik Tamás, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója és Laborc Sándor korábbi titkosszolgálati vezető közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Az anonimizált leiratokat feltették az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapjára. A dokumentumok szerint 2008-ban két alkalommal találkozott egymással Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderül, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle.
Április 30-án bejelentették, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága a Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottságot állít fel. A bizottság május 14-én tartott meg alakuló ülését. Mile Lajos akkor azt mondta: a vizsgálódás első szakaszában áttanulmányozzák a kapcsolódó iratanyagokat. Ezt követően döntik majd el, hogy kiket fognak meghallgatni. A bizottság végig zárt üléseket tart, munkájuk végén határoznak arról, hogy az elkészített jelentés lehet-e nyilvános.
Kocsis Máté, a bizottság fideszes tagja korábban azt mondta: javaslatot fog tenni arra, hogy az akkori politikai felelősöket – köztük Szilvásy György volt titokminisztert és az akkori miniszterelnököt, Gyurcsány Ferencet is – hallgassák meg. Továbbá azt is kezdeményezi, hogy Gyurcsány Ferenc utódját, Bajnai Gordont is hallgassa meg a testület, mert – mint mondta – Laborc Sándor még az ő miniszterelnöksége idején is munkálkodott.
A Portik Tamás és Laborc Sándor ellen hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt indított nyomozást két hónappal, augusztus 7-ig meghosszabbították.
|
Portik-Laborc - Júliusban születhet döntés
| null |
https://24.hu/belfold/2013/06/18/portik-laborc-juliusban-szulethet-dontes/
|
2023-06-20 19:17:13
|
Visszakapta negyedmilliárdos óvadékát a rendőrök megvesztegetése és költségvetési csalás miatt is elítélt Vizoviczki László. A magyar kriminalisztika történetében egyedülálló összeget évekkel ezelőtt azért fizette ki a diszkócsászár, hogy szabadulhasson a letartóztatásból és az ítéletig házi őrizetben lehessen.
| true | null | 1 |
Magyar Nemzet (MNO)
| null |
Kétszázötvenmillió forinttal lett gazdagabb a Hajógyári-sziget egykori ura, a jelenleg jogerős szabadságvesztését töltő Vizoviczki László, miután már visszautalták neki a korábban óvadékként befizetett összeget – erősítette meg a Magyar Nemzet értesülését a Fővárosi Ítélőtábla. Vizoviczki óvadéka még 2016 nyarán került bírói letétbe, majd utána az éjszaka császárának is nevezett férfi a letartóztatásból házi őrizetbe került. A rácsok mögé csak azután került vissza, hogy a két jogerős ítélete után megkezdte a rá kiszabott szabadságvesztés letöltését.
Vizoviczki óvadéka azóta is rekord, még a Fenyő-gyilkosság megrendelésével vádolt Gyárfás Tamás is „csak” kétszázmilló forintot fizetett azért, hogy lábáról lekerülhessen a nyomkövető.
A magyar alvilág egyik kulcsfiguráját kapcsolták le
Az éjszakai mulatóiról és diszkóiról elhíresült Vizoviczki Lászlóra és bűntársaira 2012. május 31-én hatalmas rendőrségi és ügyészségi razzia közepette csaptak le Budapesten. A Hajógyári-sziget ura mellett elfogtak több, magas beosztású rendőrt is: bilincs kattant a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szervezett bűnözés elleni főosztályának volt vezetője, az NNI speciális bűnözői csoportok elleni osztályának egykori irányítója, a BRFK egykori közrendvédelmi főosztályvezetője, valamint a BRFK volt felderítő nyomozója csuklóján is. Az akkori gyanú és a későbbi vád szerint a diszkócsászár milliós összegeket fizetett azért, hogy bűnügyi információkhoz jusson, illetve szórakozóhelyeit ne zargassák „feleslegesen” a hatóságok, konkurensei diszkóit viszont razziákkal lehetetlenítsék el.
Vizoviczki már a ’90-es évek közepétől a hatóságok célkeresztjében volt, ám sokáig nem talált rajta fogást az igazságszolgáltatás. Vallomás szól arról is, hogy Vizoviczki „karrierje” kezdetén „olajos” pénzekből kezdte kiépíteni a diszkóbirodalmát, amelyhez az anyagi támogatást az alvilág egykori rettegett ura, Portik Tamás adta – igaz, ezt a diszkókirály mindig határozottan visszautasította.
A Vizoviczki elleni nyomozás a rendőrség belső elhárításaként is működő Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) titkos információgyűjtésen alapuló feljelentése után kezdődött a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF).
A vesztegetéses eljárásban huszonkét vádlott, köztük hét volt rendőrtiszt – öten vezető beosztású volt rendőrfőtisztek –, volt tűzoltó százados, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőr főhadnagya, egy önkormányzati köztisztviselő és egy közegészségügyi felügyelő szerepelt.
Mindent kipakolt a rendőri vezetőkről
A diszkópápa hosszú évek tagadása után végül 2019 őszén a bíróságon a vádiratban felsorolt bizonyítékokat elfogadva beismerte a bűnösségét, így elismerte azt is, hogy rendőröket vesztegetett meg. Mindezekért jogerősen hét év szabadságvesztésre ítélték.
A rendőri vezetők ügyében azóta már szintén döntés született és első fokon több rendőri vezetőt is hosszú börtönévekre ítélt a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa.
Vizoviczki emellett bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt szintén hét évet kapott jogerősen. A vád és az ítélet szerint Vizoviczki László a 2000-s évek közepére több éjszakai szórakozóhelyen szerzett befolyást Budapesten, legális, illetve illegális eszközökkel átvette több mulató, valamint több, a Hajógyári-sziget területén található vendéglátóipari egység üzemeltetését. Az erőszakos, illetve egyéb úton megszerzett diszkók, bárok, mulatók a hatóság által vizsgált, 2010 és 2012 közötti időszakban több száz milliós bevételre tettek szert, azonban Vizoviczki utasítására megtévesztették az adóhatóságot, és a tényleges jövedelemnek csak egy részét vallották be.
|
Kétszázötvenmillió forint landolt a diszkópápa, Vizoviczki László számláján
| null |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/06/ketszazotvenmillio-forint-landolt-a-diszkopapa-vizoviczki-laszlo-szamlajan
|
2019-12-20 00:00:00
|
Három és fél millió kilóról van szó, ez csecsemőtől aggastyánig körülbelül egyharmad kilogramm a bűnös édességből.
| true |
[
"szaloncukor",
"édesség",
"karácsony"
] | 0 | null | 0 |
Mintegy 3500 tonna fogyhat az idén az egyik legnépszerűbb szezonális termékből, a szaloncukorból, a forgalom értéke pedig 6,5 milliárd forint lehet, egyre többen vásárolnak minőségi terméket - közölte Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének (MÉSZ) elnöke az MTI-vel.
Elmondta, hogy a háztartások általában egy kilogramm szaloncukrot vesznek. A vásárlók közel kétharmada a zselést választja. Egy kilogramm szaloncukor már 799 forinttól kapható, a prémium kategóriájúak ára dobozonként elérheti a 3000 forintot, de kilogrammonként akár a 10 ezer forintot is.
Sánta Sándor - aki egyben a Chocco Garden Kft. ügyvezető igazgatója - közölte, hogy a cég alig három éve értékesít szaloncukrot a magyar piacon, de eddig minden évben valamilyen közönség díjat elnyert, idén például a legfinomabb zselés szaloncukornak járó elismerést.
Kiemelte, hogy egyre több pozitív visszajelzést kapnak a fogyasztóktól, 50 millió forint feletti az értékesítésből származó bevételük ezen édességből. Kisvállalat lévén a termékeik egyelőre kevés üzletben érhetők el, de törekszenek a bővítésre.
Szécsényi Judit, az egyebek mellett Milka szaloncukrot gyártó és forgalmazó Mondelez Hungária Kft. márkamenedzsere az MTI-nek elmondta, hogy évről évre nő ezen édesség eladása, amellyel a márkás szaloncukrok kategóriájában piacvezetőnek számítanak. Az elmúlt két évben 24 százalékkal nőtt az értékesített Milka szaloncukor mennyisége, abból éves szinten 300-400 tonnát adnak el, idén 370 tonnára számítanak. A vállalat szezonális termék értékesítésének mintegy 70 százalékát a Milka szaloncukor adja.
Évek óta a Feketeerdő íz a legkedveltebb, azt a kakaókrémes követi, a harmadik pedig a mogyorókrémes, mindezek mellett pedig nagy a kereslet a szaloncukor válogatásukra is - tette hozzá.
Csuvár Csaba, a LISSÉ Édességgyár Kft. ügyvezetője az MTI érdeklődésére közölte, hogy tavaly 190 tonna szaloncukrot gyártottak, idén pedig 204 tonnát. Az értékesített szaloncukorból származó bevétel 2018-ban 270 millió forintot tett ki, idén 340 millió forintot, jövőre pedig elérheti a 400 millió forintot.
Egyre nagyobb hangsúlyt képvisel a hozzáadott cukor nélküli szaloncukor a cég által gyártott mennyiségben: tavaly 13 százalék volt, idén már 18 százalék. Ezen termékek között található laktóz- és gluténmentes változat is. A cég értékesítési adatai alapján a legkedveltebb ízeknek a zselés, a kókuszos, valamint az aszalt gyümölcsös marcipános szaloncukrok számítanak.
Szamos László, az édességgyártó Szamos Kft. főcukrásza közölte, hogy 20 százalékkal bővült a forgalmuk idén a tavalyihoz képest. Hozzátette: a fogyasztói döntések a minőségi termékek irányába tolódnak el, egyre keresettebbek a prémium termékek, így a cég által gyártott és forgalmazott szaloncukrok is. Legnépszerűbb termékük tavaly a klasszikus marcipán szaloncukor volt, amelynek forgalma évről évre bővül.
Nyitókép: Pixabay.com
|
Őrületes mennyiségű szaloncukrot porszívóz fel a magyar
| 0 |
https://infostart.hu/gazdasag/2019/12/20/oruletes-mennyisegu-szaloncukrot-porszivoz-fel-a-magyar
|
2016-05-09 00:00:00
|
Phenjan kizárólag akkor veti be nukleáris fegyvereit, ha atomfegyverrel rendelkező agresszív erők megsértik szuverenitását - mondta az észak-koreai vezető. Kim Dzsong Un azt állította a pártkongresszuson tartott beszédében, hogy országa küzdeni fog a nukleáris fegyverek leszereléséért, és elterjedése ellen.
| false |
[
"hírek",
"inforádió",
"külföld",
"észak-korea",
"kim dzsong un",
"kim dzsong il"
] | 0 | null | 0 |
Phenjan kizárólag akkor veti be nukleáris fegyvereit, ha atomfegyverrel rendelkező "agresszív erők" megsértik szuverenitását - mondta az észak-koreai vezető. Kim Dzsong Un azt állította a pártkongresszuson tartott beszédében, hogy országa küzdeni fog a nukleáris fegyverek leszereléséért, és elterjedése ellen.
Önkívületi állapotban éljenzi, tapsolja – természetesen vigyázzban állva – hosszú perceken keresztül Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt több ezer meghívott. A kormányzó Koreai Munkáspárt ezekben a napokban tartja ugyanis hetedik kongresszusát, amelyet ünnepélyes keretek között 15 perces beszédével maga Kim Dzsong Un nyitott meg.
Az esemény jelentőségét jól mutatja, hogy mintegy 100 külföldi sajtóorgánumot hívtak meg, bár a beszámolók szerint a szigorúan ellenőrzött újságírók a pártkongresszusnak helyet adó épületet 100 méteres körzetben még meg sem közelíthették, helyette egy rézgyárba vitték őket tudósítani.
Legutóbb egyébként a jelenlegi vezető születése előtt, 36 esztendővel ezelőtt, 1980-ban érezte úgy a diktatórikus eszközökkel irányított állam első embere, a Kim dinasztia legidősebbike, hogy pártkongresszust rendez. A legfontosabb cél akkor is csak az volt, hogy Kim Ir Szen a párt második legfontosabb pozíciójába emelje fiát, Kim Dzsong Ilt, a jelenlegi vezető édesapját.
Kim Dzsong Un negyedórás beszédében felelősségteljes államnak nevezte Észak-Koreát, és kijelentette, Phenjan kizárólag akkor veti be nukleáris fegyvereit, ha atommal rendelkező "agresszív erők" megsértik szuverenitását.
Az ENSZ BT határozatait rendszeresen megszegő ország vezetője azt állította: Phenjan hűségesen teljesíteni fogja az atomfegyverek elterjesztésének megakadályozására vonatkozó kötelezettségeit, és küzdeni fog a világ atomfegyver-mentesítéséért.
Kim Dzsong Un némi békülékenységet is mutatott, hiszen azt mondta, kormánya arra törekszik, hogy rendezze és megszilárdítsa kapcsolatait minden olyan országgal, amely – még ha a múltban ellenséges magatartást tanúsított is – a jövőben tiszteletben tartja az ország szuverenitását.
|
Észak-Korea valóban a nukleáris fegyverek ellen küzdene?
| 0 |
https://infostart.hu/kulfold/2016/05/09/eszak-korea
|
2023-06-09 15:10:00
|
Az Európa Tanácson belül működő Államok Csoportja a Korrupció Ellen nevű testület (GRECO) pénteken sajtóközleményben sürgette, hogy Magyarországon hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek alkalmasak a magas rangú állami vezetőket – a miniszterelnököt, a minisztereket, a politikai államtitkárokat, a politikai tanácsadókat, a miniszterelnöki megbízottakat, valamint a rendőrséget és a Nemzeti Védelmi Szolgálatot – érintő korrupciós ügyletek megakadályozására.
| true | null | 1 |
HVG
| null |
A GRECO értékelése szerint a magyarországi közhivatalok és bűnüldöző szervek általános jellemzője az, hogy a korrupciós esetek vizsgálata és a megelőzés érdekében tett lépések elsősorban a közép- és alacsony rangú hivatalnokokat érintik. A GRECO felhívta a figyelmet arra, hogy elégtelenek azok a szabályok, amelyek a végrehajtó szervek vezetőinek integritását lennének hivatottak szavatolni, miközben nagy a kockázata annak, hogy a rendőrség és a Nemzeti Védelmi Szolgálat vezetőit politikai megfontolások alapján nevezik ki.
„A végrehajtó hatalom csúcsán álló személyek tevékenységét nem szabályozza viselkedési kódex, nincsenek a lobbizásra, az ajándékok és meghívások elfogadására vonatkozó rendelkezések, és azt sem szabályozzák, milyen korlátozások vonatkoznak a tisztségből való távozás utáni munkavállalásra” – hangsúlyozta a GRECO. A testület szerint az is aggályos, hogy a vagyonnyilatkozatokat nem töltik fel elektronikus formában, ezért azok felhasználhatósága korlátozott. Kizárólag a magas rangú állami vezetők vagyonnyilatkozata publikus, és az is egyértelmű, hogy a nyilatkozatok ellenőrzése nem elégséges. A GRECO szerint ezen problémák kezelése elsőrendű fontosságú.
Transzparenciahiány
A GRECO úgy véli, hogy nem elég transzparens a miniszteri kabinetek összetétele, ahogy az sem, hogy mi a kabinet tagjainak feladata és díjazása. Ugyancsak elégtelen a miniszterek és a politikai tanácsadók tanácskozásainak, a miniszterelnöki megbízottak alkalmazásának, valamint a vezető állami tisztségviselők díjazási rendszerének az átláthatósága. Ez pedig általánosságban véve megnehezíti a közérdekű adatok megismerését, valamint a törvényhozási folyamatban való állampolgári részvételt. A GRECO azt is hangsúlyozta, hogy óvatosságot igényelnek az Alaptörvény legutóbb elfogadott azon módosításai, amelyek vészhelyzet esetén más szerveknek delegálják a törvényalkotási jogot, hiszen ezzel a törvényhozói hatalomtól a végrehajtóihoz kerülnek az ellenőrzési jogok.
A bűnüldöző szervekkel kapcsolatban a GRECO azt szorgalmazza, hogy a hatóságok növeljék ezen hatalmi ág átláthatóságát és csökkentsék az illetéktelen befolyás lehetőségét, elsősorban a rendőrségi csúcsvezetők, illetve a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatójának és egyéb vezetőinek kinevezése során. A GRECO szerint tovább kell pontosítani a bűnüldöző szervekre vonatkozó etikai kódexet, ki kell dolgozni azokat a szabályokat, amelyek a törvényellenes cselekedetek kötelező bejelentéséről szólnak, és tovább kell erősíteni azon személyek védelmét, akik beszámolnak a rendvédelmi szerveken belüli esetleges visszaélésekről. A GRECO végül azt is javasolja, hogy növeljék a női vezetők részarányát a rendőrségnél, illetve a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál.
A Magyarországnak címzett javaslatok végrehajtását a GRECO 2024-ben értékeli majd.
|
Itthon: A magyarországi állami szintű korrupció megelőzését szorgalmazó lépéseket sürget az Európa Tanács korrupcióellenes csoportja
| null |
https://hvg.hu/itthon/20230609_A_magyarorszagi_allami_szintu_korrupcio_megelozeset_szorgalmazo_lepeseket_surget_az_Europa_Tanacs_korrupcio_ellenes_csoportja
|
2009-09-16 00:00:00
| true | null | 1 |
Hírextra
| null |
Szijjártó pontatlan indulatai
Hónapok óta az érdeklődés középpontjában áll az állami cégeknél kifizetett pénzek nagysága. Joggal, hiszen szemtelenül sokba kerül ez az adófizetőknek. A Fidesz felháborodása viszont célt tévesztett.
2009. szeptember 16. szerda 07:49 - Pénzes Dávid
Az állami vezetők fizetését nyilvánosságra kell hozni kedd éjfélig. Ez helyes. Végre megtudhatjuk, hogy ki mennyit vesz fel abból a pénzből, amit adóként befizetünk. Ám csak óvatosan ezzel az üggyel, ne essünk fideszesen át a ló túloldalára. Merthogy Szijjártó Péter, a párt szóvivője rögtön meglovagolta a helyzetet.
A következőt közölte kedden
a politikus: „elképesztő pofátlanság, hogy miközben az állami cégvezetők milliós fizetésekkel a zsebükben élnek, mint Marci hevesen, addig a kormány a benyújtott költségvetéssel az utolsó tíz- és húszezer forintjaikat sajtolja ki az emberektől. Erre a tűrhetetlen helyzetre a Fidesz javaslatai jelentik a megoldást: az állami cégvezetők fizetését radikálisan le kell csökkenteni, a költségvetést pedig vissza kell vonni.”
Hülyítés
A határidő
Szeptember 15-én, kedden nyilvánosságra kell hozni az interneten minden olyan vezető tisztségviselő pénzbeli juttatásait, aki állami többségi befolyással működő gazdasági társaságnál tevékenykedik. A kormányrendelet szerint minden cégnek – és több száz ilyen van – a saját honlapján kell publikálnia az adatokat. Az adatok feltöltése a legtöbb cégnél kedd délelőtt kezdődött, de voltak, akik már hétfőn nyilvánosságra hozták a listát.
Nagy baj, hogy ezt a kérdést így kezeli a leendő kormányzópárt. Baj, mert ebből a kérdésből is kampányfogást kreál, nem pedig józan ésszel közelített. Persze értjük mi, hogy is ne értenénk, hogy a demagógia mindig hasznos a nép hülyítésére. És amit itt Szijjártó úr mond, az úgy is hangozhatna, mint a nép hangja. Csakhogy ez nem jelenti azt, hogy jó a megközelítés.
Az állami vezetők fizetésével az első gond, hogy nem tudjuk mennyi. Ezt a felháborító szemtelenséget orvosolták a keddi határidő meghatározásával. Ebben pedig a Fidesznek is része van, hiszen ezt akár ők is megtehették volna, amikor kormányon voltak. Vagy javasolhatták volna, hogy szülessen belőle jogszabály. Nem tették.
A másik látszólagos gond természetesen az összegek nagysága. De itt álljunk meg egy szóra. Kedves Szijjártó Péter, hogyan gondolja, hogy összehasonlítható egy állami vállalat vezetőjének fizetése mondjuk egy pékével? Egy több ezer fős cég vezetésével járó tudás és felelősség természetes módon többet ér a társadalom számára, mint két pogácsa megsütése. Nyilvánvaló, hogy meg kell becsülni és meg kell fizetni egy ilyen vezetőt.
Kétségtelen, hogy nem mindegy mennyit kapnak az állami cégek vezetői, ám ne feledjük: béreik elmaradnak a versenyszféra béreitől. Ez természetes, ám ez egyben azt is jelenti, hogy az igazán jó szakembereket több pénzért könnyen elcsábíthatja bármely magáncég.
A szakik
Mit tudunk majd meg?
Nyilvánosságra kell hozni a vezető nevét, tisztségét, munkakörét, illetve a munkaviszonyban álló személy esetében a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatásokat. Ezen belül külön fel kell tüntetni a személyi alapbért, az egyéb időbért, a teljesítménybért, az időbért megalapozó időtartamot, illetve a teljesítménybért megalapozó követelményeket. Közzé teszik a végkielégítés mértékét és a felmondási időt is. A vezető tisztségviselőknél, felügyelő-bizottsági tagoknál felkerül az internetre a megbízási díj, a megbízási díjon felüli egyéb járandóság, a jogviszony megszűnése esetén járó pénzbeli juttatások összege is. (index.hu)
Kedves Szijjártó úr, nem kell tehát uszítani a népet a jólkereső cégvezetők ellen. Keressenek csak sokat. Az önök kormánya alatt is sokat fognak. A gondok nem itt vannak. Sokkal inkább a szakértelmen. Mert az valóban arcátlanság, hogy egyes személyek úgy ülnek át egyik állami cég vezérigazgatói székéből a másikba, mintha mindenhez értenének. A jelenlegi BKV-vezér például előzőleg elirányítgatta a Paksi Atomerőművet, majd a Magyar Villamos Műveket is, közben pedig beült a MÁV-hoz is (igaz ott nem vezérnek). A hozzá hasonló polihisztorokban nem kell higgyünk, hiszen világos, hogy nem a szakértelmük miatt vannak ott.
Aztán itt van még egy másik lényeges probléma. Ez pedig nem a havi fizetés, hanem a különféle juttatások - teljesen mindegy, hogy ezt prémiumnak, titoktartási pénznek, végkielégítésnek vagy bármi másnak hívjuk. Ezek akkora összegekre rúgnak, amik joggal húzzák ki a gyufát minden tisztességes munkavállalónál. De Szijjártó úr erről sem szól, emelkedett hangú közleményében.
Tiszta beszédet
Egyszóval, kedves Szijjártó Péter és kedves Fidesz: jó lenne, ha gondolkodnának, mielőtt elhamarkodottan meglovagolnák ezt az egyébként igen fontos témát. Az világos, hogy sokaknak elege van a szocialista-liberális kormányokból, hogy számtalan visszaélést követtek el a pártjaik, hogy annyi pénzt tüntettek el, aminek következtében egy egész ország van a béka feneke alatt.
De ha önök tisztességesen akarnak kormányozni, akkor emberszámba kell venni a választópolgárt, és tisztességes beszédet kell folytatni, nem pedig az örökös uszítást, demagógiát. És főleg megoldást kell adniuk. Az nem megoldás, hogy „vonják vissza a költségvetést”, meg hogy „csökkentsék a fizetéseket”. Mondják meg, mi legyen az új költségvetésben, és hogy mennyivel csökkenjenek a fizuk.
|
Szijjártó pontatlan indulatai
| null |
https://www.hirextra.hu/2009/09/16/szijjarto-pontatlan-indulatai/
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.