date
stringlengths 0
25
⌀ | description
stringlengths 0
6.64k
| is_hand_annoted
bool 2
classes | keywords
listlengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| newspaper
stringclasses 158
values | score
float64 0
0.01
⌀ | text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| title_score
float64 0
0.01
⌀ | url
stringlengths 14
272
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2015-03-09 21:59:46
|
Március 5-én a Századvég Alapítvány vendégül látta a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Nemzetközi Kapcsolatok szekciójának delegációját, melyet Zhou Li igazgató-helyettes vezetett. Li előadást tartott Kína eredményeiről, a 2012-es 18. pártkongresszuson elfogadott határozatokat követő időszakot vizsgálva.
| true | null | 1 |
444
| null |
bulvár
2015 március 09., 15:48
comments 51
Március 5-én a Századvég Alapítvány vendégül látta a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Nemzetközi Kapcsolatok szekciójának delegációját, melyet Zhou Li igazgató-helyettes vezetett. Li előadást tartott Kína eredményeiről, a 2012-es 18. pártkongresszuson elfogadott határozatokat követő időszakot vizsgálva.
Elsősorban a korrupció leküzdése és a jogállamiság, jogbiztonság megszilárdítása érdekében tett intézkedésekről és erőfeszítésekről beszélt.
(Nem tudtam eldönteni, hogy a Századvég honlapjáról lehet-e képet átemelni, de végül Horváth Bence kollégám tanácsára úgy döntöttem, hogy forrásmegjelöléssel lehet, csak ne felejtsek el majd holnap 37 millió forintért hatástanulmányt rendelni a kormányzati agytröszttől "Vizualitás az interneten" címmel, amelyért egy borítóval és tartalomjegyzékkel együtt 6 oldalas írást kapok.)
|
A Kínai Kommunista Párt küldötte tájékoztatta magyarországi lelki társait a jogállamiság megszilárdítása érdekében tett kínai erőfeszítésekről
| null |
https://444.hu/2015/03/09/a-kinai-kommunista-part-kuldotte-tajekoztatta-magyarorszagi-lelki-tarsait-a-jogallamisag-megszilarditasa-erdekeben-tett-kinai-erofeszitesekrol/
|
2016-06-30 10:45:00
|
A vádlottak meghallgatásával és a vádirat ismertetésével megkezdődött a milliárdos sikkasztással és csalással vádolt Buda-Cash Brókerház vezetőinek pere a Fővárosi Törvényszéken. A brókerek ugyan az első tárgyalási napon nem szólaltak meg, de a rendőröknek korábban elmondott vallomásaikból néhány pikáns dolog mégis kiderült. Például az, hogy a Buda-Cash egyik alapítója, az ügyészség szerint a büntetőügy kulcsfigurája, […]
| true | null | 1 |
pestisracok.hu
| null |
A vádlottak meghallgatásával és a vádirat ismertetésével megkezdődött a milliárdos sikkasztással és csalással vádolt Buda-Cash Brókerház vezetőinek pere a Fővárosi Törvényszéken. A brókerek ugyan az első tárgyalási napon nem szólaltak meg, de a rendőröknek korábban elmondott vallomásaikból néhány pikáns dolog mégis kiderült. Például az, hogy a Buda-Cash egyik alapítója, az ügyészség szerint a büntetőügy kulcsfigurája, Pintér Zoltán azzal próbálta saját felelősségét hárítani, hogy a vádbeli időszakban alkoholista volt, részegen járt dolgozni, így képtelen lett volna bárkinek is utasítást adni, a kétes ügyletekről pedig – állítása szerint – nem is volt tudomása…
A vádirat ismertetésével és a vádlottak meghallgatásával kezdődött meg a Buda-Cash Brókerház vezetőit érintő büntetőper csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken. A Fővárosi Főügyészség V. Péter vezérigazgató-helyettest, elsőrendű vádlottat, illetve Pintér Zoltánt, a Buda-Cash alapítóját, T. Péter vezérigazgatót, Gy. János és P. Gyula igazgatósági tagokat többrendbeli, bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással, csalással és egyéb más bűncselekményekkel vádolja. Ha a bíróság bűnösnek találja őket, akár 25 évet is kaphatnak.
Kamuszámla segítségével nyúlhatták le a milliárdokat
A Losonczi-Molnár Melinda ügyésznő által a mai napon ismertetett, a PestiSrácok.hu által már korábban közzétett vádirat lényege, hogy az 1997-ben alapított Buda-Cash Brókerház Zrt. (Elődje az 1995-ben létrehozott Buda-Cash Brókerház Kft volt.). a 90-es évek közepén-végén kirobbant távol-keleti és orosz pénzpiaci válság hatására 1998-ra olyan helyzetbe került, hogy az ügyfelei felé fennálló kötelezettséget nem tudták teljesíteni, „a válság hatására értékpapír- és pénzhiány alakult ki a cégnél, a társaság elvesztette likviditását”. Pintér Zoltán, mint a cég vezérigazgatója ekkor döntött úgy, hogy nem jelentenek csődöt, hanem V. Péterrel megállapodott abban, hogy a cég fizetőképességét „az ügyfelek pénzének tudtuk nélküli használatával, értékpapírjaik értékesítésével, illetve letétként befizetett pénzük szükség szerinti felhasználásával fogják biztosítani”. Ezek után egy „ismeretlen személy” létrehozott egy 7920-as kódszámú ügyfélprofilt, melyhez valós ügyfél nem tartozott. A profilban az ügyfél neveként feltüntették például a Jackson Brothers International Corporation-t, később Torma József, majd 2007. április 5. napjától a profilban szereplő ügyfélnév Karácsony Miklós volt. Az első kamuszámlát 1998. január elsején nyitották.
A Buda-Cash-alapító volt a stratégiai döntéshozó
A számla létrehozására azért volt szüksége a brókereknek, hogy “a fiktív ügyfél nevében a Buda-Cash-t pénzhez és értékpapírokhoz juttató tranzakciókat tudjanak lebonyolítani”. Csakhogy a végrehajtott ügyletek fedezete a brókercég valós ügyfeleinek közös letéti számláján kezelt vagyon volt. A fiktív ügyfélszámla fölött V. Péter rendelkezett – áll a vádiratban, amely szerint az ügyfélvagyon jogtalan használatára épülő, 1998-tól működő rendszert stratégiai döntéshozóként Pintér Zoltán másodrendű vádlott irányította, az operatív, napi szintű végrehajtói tevékenységet az elsőrendű vádlott végezte, a többiek, így T. Péter harmadrendű, Gy. János negyedrendű és P. Gyula ötödrendű vádlottak a rendszer segítői és támogatói voltak, azaz tudtak a cég pénzügyi helyzetéről, a hiányról, az ügyfelek vagyonának jogtalan használatáról. Az ügyészi vádban szerepel, hogy V. Péter és társai 2007 április 16. és 2014 május 28-a között több mint 40 milliárd forintnyi ügyfélvagyonnal sajátjaikként rendelkeztek.
Kilencmilliárd kerülhetett az elsőrendű vádlotthoz
A második vádpont szerint az elsőrendű terhelt a Buda-Cash pénzvagyonából “jogalap és ellenszolgáltatás nélkül engedélyezett kiutalásokat”. Ez úgy nézett ki, hogy az igazgatóság tagjai átutalásra nyújtottak be megbízást a brókercéghez “az ügyfélszámlájukról egy általuk megadott kedvezményezett részére”, ám a megadott gazdasági társaságok nem voltak a Buda-Cash ügyfelei és a megbízásoknak nem volt semmilyen jogszerű alapja. A milliárdok így az ügyfélvagyont nyilvántartó letéti számlákróla Karácsony Miklós nevű „ügyfél” számláján, valamint különböző, a vádlottakhoz köthető offshore cégeknél landoltak. A vádiratból azonban az is kiderült, hogy az elsőrendű vádlott„ismeretlen személyek” megbízásából is teljesített banki átutalásokat a Buda-Cash terhére, de a megbízók személye homályban maradt. Annyi ugyanakkor bizonyítható, hogy V. Péter a vádbeli időszak alatt kilencmilliárd forintot tulajdonított el.
Lenullázták a DRB bankcsoportot
A vádirat kitért arra is, hogy Pintér Zoltán 2007-ben elhatározta, hogy az addig felhalmozott értékpapír- és pénzhiányt úgy fogják fedezni, hogy „az ügyfeleik között található takarékszövetkezetekben tulajdoni részesedést és döntéshozói, irányítói pozíciót szereznek, így rendelkezni tudnak a betétesek vagyona felett”. Pintér és társai az ötödrendű vádlott P. Gyulát bízták meg a „végrehajtás koordinálásával”, azaz tulajdonképpen a DRB Bankcsoport vagyonának elvonásával. A Buda-Cash Zrt. igazgatóságának tagjai 2008-ban már tulajdonosi befolyást is szereztek a DRB jogelődjeiként működő takarékszövetkezetekben. Ezek után a Buda-Cash vezetése rábeszélte a pénzintézetek vezetését, hogy a piaci gyakorlattal ellentétes módon a bankok ne saját maguk, hanem a brókercég útján vásároljanak értékpapírt. Az elsőrendű vádlott ugyanakkor a többi vádlott-társa egyetértésével nem hajtotta végre a pénzintézetek vételi megbízását, az állampapírokat nem vette meg, de ügyfélszámlájukat “azok ellenértékével megterhelte”, a Buda-Cash Brókerház számlájára átutalt összegekkel pedig Pintérék szabadon rendelkeztek. Mindezek miatt a DRB Bankcsoport 66 milliárd forintos kárt szenvedett. A DRB a brókerek tevékenységének is köszönhetően egyébként „elvesztette” saját és betétesei vagyonát, majd fizetésképtelenné vált. A vád szerint a brókerek által okozott kár összességében 115 milliárd forintra rúg.
Elismerte a kamuprofilt
A vádlottak ugyan a bíróságon nem tettek vallomást, de a nyomozás során tett nyilatkozataikat Gimesi Ágnes bírónő ismertette. Az elsőrendű vádlott V. Péter és a harmadrendű T. Péter például a cég indulásáról és a már akkoriban kezdődő problémákról is említést tettek kihallgatóiknak. Megemlítették, hogy a főbb problémák a hong-kongi válsággal kezdődtek, majd az egy évvel későbbi orosz válság csak tetézte a bajt, mivel addigra már négymilliárdos vesztesége volt a brókercégnek, de a hiány 2006-ra már a tízszeresére, negyvenmilliárdra nőtt. V. Péter kitért az 1998-ban létrehozott kamuszámlára is, amelynek nem létező tulajdonosát később Karácsony Miklósnak nevezték el. Az elsőrendű vádlott a nyomozóknak elismerte, hogy ez a személy „nem létezik, egy fikció”, „akire” a már fentebb említettek szerint azért volt szükség, hogy a kamuügyfél nevében a Buda-Cash-t pénzhez és értékpapírokhoz juttató tranzakciókat tudjanak lebonyolítani.
Alkoholproblémájára hivatkozott a cégvezér
A Buda-Cash alapítója, Pintér Zoltán a tárgyaláson ugyancsak ismertetett vallomása szerint mindent tagadott és arról beszélt őrizetbe vétele után, a rendőrségi kihallgatásán azzal próbált érvelni, hogy a terhére rótt cselekmények idején neki alkoholproblémája volt, és állítása szerint nem egyszer volt rá példa, hogy részegen járt dolgozni. mindezek miatt kimaradt a társaság működéséből. Hozzátette: alkoholizmusa miatt pontos emlékei nincsenek is erről az időszakról és nem is volt olyan állapotban, hogy bárkinek utasítást adjon. Ennek ellenére azt állította, neki minden rendben lévőnek tűnt a cégnél…
|
Részegségével mentegetőzik a vád szerint milliárdokat elsíboló Buda-Cash-vezér
| null |
https://pestisracok.hu/reszegsegevel-mentegetozik-vad-szerint-milliardokat-elsibolo-buda-cash-vezer/
|
null |
Az új gépjárműveket értékesítő vállalkozások számtalan esetben alkalmaznak tisztességtelen általános szerződési feltételeket – hívta fel a figyelmet a fejleményekre a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ezért a tárca rendkívüli vizsgálatot rendelt el. A hatóság munkatársai azokat a szerződési feltételeket vizsgálják meg, amelyeket a vállalkozás több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a fogyasztó közreműködése nélkül előre, egyedi megtárgyalás lehetősége nélkül határozott meg.
| true |
[
""
] | 0 |
Magyar Nemzet (MNO)
| null |
- A fogyasztóvédelemért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium a magyar családok védelme érdekében határozottan fellép a tisztességtelen szerződési feltételeket alkalmazó autókereskedésekkel szemben. Ezért a miniszter rendkívüli fogyasztóvédelmi vizsgálatot rendelt el az új gépjárműveket értékesítő kereskedőknél - közölte a tárca.
A minisztérium és a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok a fogyasztói megkeresések alapján egyaránt észlelték, hogy az új gépjárműveket értékesítő vállalkozások számtalan esetben alkalmaznak tisztességtelen általános szerződési feltételeket. A tapasztalatok alapján előfordul, hogy a márkakereskedés kizárja saját felelősségét, ha késve adja át az autót.
Olyan esettel is szembesülhetünk, amikor a gépjármű átadási határideje egy év, ami alatt akár a vásárló érdekmúlása is elképzelhető, de mégsem teszik lehetővé részére az elállást a szerződéstől. Szintén megtörténhet, hogy a szerződés nem tartalmazza teljeskörűen, világosan és érthetően azokat a feltételeket, amelyek miatt az átadás előtt a kereskedés megemelheti az autó eredeti árát, ezzel pedig súlyos anyagi többletterheket okoznak a fogyasztóknak.
A hatóság munkatársai azokat a szerződési feltételeket vizsgálják meg, amelyeket a vállalkozás több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a fogyasztó közreműködése nélkül előre, egyedi megtárgyalás lehetősége nélkül határozott meg új gépjármű vásárlásával összefüggésben. Tisztességtelen szerződési feltétel alkalmazása esetén a hatóság felszólítja a vállalkozást a kifogásolt általános szerződési feltétel mellőzésére, ennek hiányában pedig
megteszi a szükséges lépéseket a szakmai irányító nemzetgazdasági tárcával együtt, akár közérdekű kereset megindításával.
- A kormányzat és a Nemzetgazdasági Minisztérium mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar családokat ne érhesse anyagi kár az egyoldalúan meghatározott, tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazása miatt - tette hozzá a közlemény.
|
Rendkívüli fogyasztóvédelmi vizsgálat kezdődik az autókereskedéseknél
| null |
https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2024/10/rendkivuli-fogyasztovedelmi-vizsgalat-kezdodik-az-autokereskedeseknel
|
2012-03-02 09:21:00
|
Kétmillió forint a személyi alapbére Böröcz Istvánnak, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatójának – tájékoztatta lapunkat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.
| true | null | 1 |
NOL (Népszabadság)
| null |
A Népszabadság azért fordult a médiahatósághoz ezért az adatért, mert a médiaszolgáltatási alap internetes lapján az idén csaknem 70 milliárd forint közpénzzel gazdálkodó intézmény vezetőinek béréről annyi szerepel, hogy az öt vezető tisztségviselő – vélhetően a vezérigazgató és négy helyettese – átlagos havi személyi alapbére 1 millió 588 ezer forint, ehhez „előforduló juttatások” címszóval öthavi prémiumot, gépkocsi- és mobiltelefon-használatot, valamint havi 12 ezer forint étkezési jegyet sorolnak fel.
A médiahatóság tájékoztatása szerint a médiaszolgáltatási alapra nem vonatkozik a köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről szóló 2009-es törvény rendelkezése, amely előírja az állami pénzzel gazdálkodó intézményeknél a vezetői jövedelmek nyilvánossá tételét, mert az MTVA nem gazdasági társasági formában működik.
Az információs önrendelkezési jogról szóló 2011-es törvénynek a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó előírásai alapján azonban Böröcz István juttatásai közérdekből nyilvános adatnak minősülnek.
Ennek alapján közölte a médiahatóság, hogy Böröcz István személyi alapbére havi bruttó kétmillió forint, ezen túl számára külön feladat elvégzéséért prémium állapítható meg, melynek éves mértéke nem haladhatja meg öthavi bérét.
A médiahatóság közölte, hogy Böröcz István eddig nem kapott prémiumot. A vezérigazgató rendes felmondási ideje 90 nap, munkaszerződése a végkielégítés mértékére nem tér ki, arra a hatályos munka törvénykönyve rendelkezéseit kell figyelembe venni.
Fábri Sándor
|
Belföld: Elárulták: kétmillió az alapbére Böröcz István közmédiafőnöknek - NOL.hu
| null |
http://nol.hu/belfold/elarultak__ketmillio_az_alapbere_borocz_istvan_kozmediafonoknek-1300883
|
2019-05-10 13:15:00
|
Korrupció miatt vádat emeltek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Pest Megyei Adóigazgatóságának egyik korábbi főosztályvezető-helyettese ellen, aki két társával pénzért törölt adótartozásokat – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség pénteken az MTI-vel. Keresztes Imre főügyész a közleményben azt írta: a volt főosztályvezető-helyettes egy ismerősén keresztül – aki szintén vádlott az ügyben – megállapodott egy társával […]
| true | null | 1 |
pestisracok.hu
| null |
Korrupció miatt vádat emeltek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Pest Megyei Adóigazgatóságának egyik korábbi főosztályvezető-helyettese ellen, aki két társával pénzért törölt adótartozásokat – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség pénteken az MTI-vel.
Keresztes Imre főügyész a közleményben azt írta: a volt főosztályvezető-helyettes egy ismerősén keresztül – aki szintén vádlott az ügyben – megállapodott egy társával abban, hogy pénzt kérnek olyan emberektől, akik adótartozással rendelkező, megszüntetni kívánt cégek érdekeltségében járnak el, cserébe törlik a tartozást és biztosítják a cégek kényszertörléséhez szükséges feltételeket. A megállapodás szerint az adott cég tartozásának tíz-tizenöt százalékát kérték az ügyintézésért, ezzel huszonegymillió forint jogtalan előnyre tettek szert, amelyet egymás között egyenlő arányban elosztottak. A vádlott olyan embereknek adta ki a cégek adótitoknak minősülő adatait, akiknek nem volt jogosultságok azok megismerésére; előre közölte a helyszíni adóhatósági ellenőrzések idejét, valamint a hivatalos küldemények postázását. Társai közreműködésével – az eljárási jogosultság biztosításáért – pedig azt is elérte, hogy a cégek székhelyét az általa vezetett osztály illetékességi területére helyezzék át.
A volt főosztályvezető-helyettes és két társa részben beismerte a bűncselekmények elkövetését, a többi vádlott – akik az érintett kilenc cég érdekében eljártak – tagadta ezeket, és megtagadták a vallomástételt. A terheltek valamennyien szabadlábon védekeznek. A Központi Nyomozó Főügyészség többszörösen minősített hivatali vesztegetés és más bűncselekmény miatt emelt vádat a korábbi főosztályvezető-helyettes és nyolc társa ellen a Budapest Környéki Törvényszéken. A volt főosztályvezető-helyettes a kilenc rendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért kötelességét megszegve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés és három rendbeli hivatali visszaélés miatt akár tizenöt évig terjedő szabadságvesztést is kaphat – olvasható a közleményben.
Forrás: MTI; Fotó: delzalapress.hu
|
Korrupció miatt emeltek vádat egy volt magas beosztású adóhivatalnok ellen
| null |
https://pestisracok.hu/korrupcio-miatt-emeltek-vadat-egy-volt-magas-beosztasu-adohivatalnok-ellen/
|
null |
Harmadával nőtt a végrehajtások száma Magyarországon, csak az idei év eddigi számai szerint is, mint tavaly – közölte az általa kikért adatok alapján Jámbor András országgyűlési képviselő.
| true |
[
""
] | 0 |
Klubrádió online
| null |
670 ezer végrehajtás van ma Magyarországon, szemben a tavalyi 490 ezerrel, vagyis egy év alatt több mint a harmadával nőtt ez a szám - írta - írta Facebook-posztjában Jámbor András József- és Ferencváros parlamenti képviselője a Magyar Bírósági Végrehajtói Karhoz még augusztus közepén beadott adatigénylésére érkezett válasz alapján.
"Aki még mindig nem érti, mi a baj a jelenleg hatályos végrehajtási törvénnyel, annak csak mondjuk el ezt a számot! Mert ebből világosan látszik, hogy fordított Robin Hood-országban élünk, ahol éppen azoktól veszik el a pénzt, akik bajba jutnak, hogy aztán az elit szétossza a profitot egymás között. Ennek a rendszernek a záloga pedig a jelenlegi, Völner és Schadl által tollba mondott végrehajtási törvény" - fogalmazott az ellenzéki politikus.
Jámbor András hozzátette, jövő héten újra a parlament elé viszi a végrehajtási törvény módosítását, immár tizenharmadjára. "Februárban Orbán azt mondta, ha van javaslat a törvény megváltoztatására, akkor hajlandóak együttműködni. Hát nézzük, hogy jövő héten átengedik-e a javaslatomat a fideszes képviselők" - írta Jámbor András.
|
Nagyon megugrott a végrehajtások száma, százezrével kerültek újabb emberek a behajtók elé
| null |
https://www.klubradio.hu/hirek/nagyon-megugrott-a-behajtasok-szama-147263
|
null |
Hatalmas pénzeket kerestek, ám most súlyos bűncselekményekkel gyanúsították meg a bandatagokat.
| true |
[
""
] | 0 |
Népszava
| null |
Tíz embert fogott el a rendőrség, akik a gyanú szerint egy illegális benzinkutat üzemeltettek Székesfehérváron - közölte oldalán a rendőrség.
Mint írják, a gyanú szerint a városban, kamionmosóként üzemelő kft. feketén üzemanyagot szerzett be, majd azt továbbértékesítette. A 44 éves cégvezető az illegális üzletet 19 éves fiával működtette. Egy budapesti szállítmányozási cég sofőrjei jártak naponta a mosóba, majd a szállítással rájuk bízott üzemanyag egy részét ott kannákba fejtették. A tartályautók rekeszeiből hol benzint, hol gázolajat szívtak le. A nyomozók úgy sejtik, hogy nyolc sofőr vett részt az üzelmekben, köztük a kamionmosót üzemeltető férfi öccse.
A konspirált módon működő bűnszervezet tagjai feltehetően ötvenmillió forintot kerestek az év eleje óta. A rendőrség összehangolt akciót szervezett elfogásukra, 12 helyen tartottak egyszerre házkutatást, többek közt Székesfehérváron, Gárdonyban, Magyaralmáson, Öskün és Várpalotán. Volt egy gyanúsított, akiért a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai mentek.
A kutatások során a rendőrök lefoglaltak minden olyan eszközt és iratot, mely bizonyítékként szolgálhat. Emellett vagyonvisszaszerzés keretében lefoglaltak több mint 17 millió forintot, közel 4 ezer eurót és öt nagy értékű járművet: három autót és két motorkerékpárt.
Mind a tíz férfit gyanúsítottként hallgatták ki. Apát és fiát jelentős értékre, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett pénzmosás, míg a nyolc sofőrt nagyobb értékre üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás miatt. Mindenki szabadlábon védekezik.
A nyomozás itt nem ért véget, ugyanis a rendőrök vizsgálják, kik vehettek még részt az illegális tevékenységben.
|
Illegális benzinkutat üzemeltetett egy bűnszervezet Székesfehérváron, a rendőrök vetettek véget a biznisznek
| null |
https://nepszava.hu/3250862_illegalis-benzinkut-bunszervezet-sikkasztas-penzmosas-szekesfehervar-elfogas
|
2023-04-20 12:14:00
|
Eddig 25 embert tartóztattak le.
| true | null | 1 |
444
| null |
Az ártándi határrendészeket érintő vesztegetési ügyben hat újabb gyanúsított letartóztatását és egy civil bűnügyi felügyeletét rendelte el a bíróság szerdán - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség az MTI-vel, jelezve, hogy a döntés nem végleges, a letartóztatásba került terheltek és védőik fellebbeztek a végzés ellen.
A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség indítványának megfelelően az ügy valamennyi gyanúsítottja kényszerintézkedés hatálya alatt áll, huszonketten letartóztatásban, hárman bűnügyi felügyeletben vannak - írták.
Az ügyészség korábbi közleménye szerint a megalapozott gyanú lényege: a Biharkeresztes Határrendészeti Kirendeltség állományába tartozó határrendészek a szolgálataik során rendszeresen korrupciós bűncselekményeket követtek el azzal, hogy az átkelőhelyen átutazóktól vesztegetési pénzt fogadtak el, majd az összegyűjtött készpénzt a szolgálatot követően egymás között elosztották.
Az üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt soron kívül folytatott nyomozásban - az ügyészség álláspontja szerint - kiemelt bűnügyi érdek, hogy a szervezetten bűncselekményeket elkövető gyanúsítottak ne tudjanak egymással kapcsolatba lépni, ezért mellőzhetetlen a letartóztatásuk elrendelése.
Emellett megalapozottan feltehető az is, hogy szabadlábon hagyva, vagy enyhébb kényszerintézkedés esetén a büntetőeljárásban elérhetetlenné válnának, illetve további vagyonelkobzás alá eső dolgot rejtenének el - olvasható a közleményben.
A közlemény szerint a gyanúsítottak büntetlen előéletűek, ugyanakkor „a hosszabb ideje, nagy számú rendőr által, a szolgálatot szervező bizalmi beosztású rendőröket is bevonva, rendszeres haszonszerzésre törekedve történő elkövetés miatt” a rendőr elkövetők letartóztatása szolgálati, fegyelmi okból is indokolt.
A héten gyanúsítottként kihallgatott személyekkel a nyomozó ügyészség üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének gyanúját közölte, a korrupciós cselekményeket elöljáróként segítő és ezért a vesztegetési pénzből részesülő - századosi rendfokozatú - alosztályvezetőt, átkelőhely ügyeletest és a civil személyeket bűnsegédlettel gyanúsítják.
A gyanúsítottak jelentős részének terhére rótt bűncselekményeket - a halmazati szabályokra is figyelemmel - a törvény 2 évtől 12 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni - írták.
|
Hat újabb gyanúsítottat tartóztattak le az ártándi határrendészek megvesztegetésének ügyében
| null |
https://444.hu/2023/04/19/hat-ujabb-gyanusitottat-tartoztattak-le-az-artandi-hatarrendeszek-megvesztegetesenek-ugyeben
|
2012-04-23 11:49:00+02:00
|
Második hetébe lépett az ENSZ tűzszüneti ellenőreinek jelenléte Szíriában, s ennek hatására Homszban, az ellenzéki fellegvárban vasárnap már a második napon nyugalom honolt, míg a kormánycsapatok folytatták heves tüzérségi támadásaikat olyan helyeken, ahova a megfigyelők még nem jutottak el.
| false |
[] | 0 | null | 0 |
Második hetébe lépett az ENSZ tűzszüneti ellenőreinek jelenléte Szíriában, s ennek hatására Homszban, az ellenzéki fellegvárban vasárnap már a második napon nyugalom honolt, míg a kormánycsapatok folytatták heves tüzérségi támadásaikat olyan helyeken, ahova a megfigyelők még nem jutottak el.
Kofi Annan, az ENSZ és az Arab Liga Szíria-ügyi megbízottja vasárnap reményét fejezte ki, hogy az általa kidolgozott béketervben foglalt tűzszünet sorozatos megsértései dacára a 300 főre kibővített megfigyelői csapat segíthet véget vetni a 13 hónapja tartó erőszaknak, és tárgyalásokhoz vezethet Bassár el-Aszad szíriai elnök kormánya és az ellenzék között.
A világszervezet kéksapkásai hétfőn a főváros, Damaszkusz környékét látogatják meg - közölte az első, nyolcfős megfigyelőcsoport egyik vezetője. Nirádzs Szingh elmondása szerint a csapat "folytatja munkáját, naponta látogatásokat tesz és kapcsolatot teremt minden féllel, hogy előkészítse az ENSZ Szíriai Ellenőrző Missziójának (UNSMIS) tevékenységét".
Vasárnap az ellenőrök a középső Homsz és Hama tartományt keresték fel. Szombat este óta két megfigyelő állomásozik "a forradalom fővárosának" nevezett Homsz városban a lakosság kérésére, amely a hadsereg újabb támadásaitól tart. A kormányerők eközben három civilt öltek meg vasárnap Homszban és három másikat annak környékén az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) szerint. A brit központú szervezet összesen 12 civil és öt katona halálát jegyezte fel vasárnap országszerte.
A főváros Duma negyedét tüzérségei erőkkel támadta vasárnap a hadsereg egy helyi lakos közlése szerint. Mint mondta, erős robbanások hallatszottak a városban, pánikot keltve a lakosság körében. Sokan alagsorokba vagy a nagy házak alsóbb szintjeire menekültek.
A szíriai ellenzék és nyugati támogatói azt gyanítják, hogy az Aszad-rezsim csak szóban fogadja el Annan béketervét, részben azért, hogy megnyugtassa orosz és kínai szövetségeseit, közben pedig igyekszik megkerülni a hatalmát veszélyeztető tűzszüneti előírásokat, köztük a harckocsik és katonák visszavonását a városokból és a békés tüntetések engedélyezését. Egyes ellenzéki aktivistáknak az ENSZ-missziót illetően is kételyeik vannak a nyolcfős előőrs eddigi tevékenysége alapján.
|
Világ: A megfigyelők háta mögött támad a szíriai hadsereg
| 0 |
https://hvg.hu/vilag/20120423_homsz_sziria
|
null |
A turizmus fejlesztését célzó 16 (14+2) pontos deregulációs csomagot terjesztett elő a nemzetgazdasági tárca a Magyar Turisztikai Ügynökséggel (MTÜ) közösen – mondta a nemzetgazdasági miniszter hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.
| true |
[
""
] | 0 |
SZOLJON
| null |
Nagy Márton hozzátette: a turisztikai szektor nagyon jól teljesít, a GDP-n belül eléri a 12 százalékot, az adóbevételek több mint 10 százalékát adja, a cél ugyanakkor a bürokrácia csökkentése, az ágazat versenyképességének növelése, ezért a 33 tagszervezettel rendelkező Turisztikai Tanácsadó Testület elkészítette a további fejlesztést szolgáló csomagját.
A csomag része egyebek mellett a rövid távú lakáskiadás szabályozása, a felszolgálási díj maximálása, az idegenvezetési tevékenység átfogó szabályozása, a digitális SZÉP-kártya fejlesztése, és a tervek szerint kivezetik a légitársaságokat terhelő szén-dioxid-adót - ismertette a miniszter.
A rövid távú lakáskiadással kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy a kormány csak Budapesten változtat, vidéken nem lesz Airbnb-szabályozás. Hozzátette: a kormány egyetért a többi tagszervezettel abban, hogy moratórium legyen az új engedélyek kiadására, miközben az adókat érdemes megemelni.
A deregulációs csomag része a rendőri jelenlét fokozása a fővárosi bulinegyed területén, ahol 48-ról 58 járőrre emelnék a létszámot, és e helyszínen létrejönne egy önálló rendőrörs.
A miniszter kitért arra, hogy a falusi turizmust erősítené a gazdasági épületek magánszálláshelyként történő hasznosítása, ez elsősorban a pajtákat, pincéket érintené.
Módosulna a szálláshelyeken üzemelő medencék személyes felügyeletének szabályozása, vagyis a húsz főnél kisebb méretű medencék esetében nem lenne kötelező úszómester alkalmazása, őt kiválthatnák a helyi dolgozók, illetve a kamerás felügyelet.
A készpénzmentes borravalóra vonatkozó pénzügyi szabályozás értelmében minden banknak kötelező lesz valamilyen megoldást adni a vendéglátóipari hely számára, hogy aborravalót adómentesen lehessen adni.A felszolgálási díjat 12 százalékban maximálnánk - ismertette a nemzetgazdasági miniszter.
Nagy Márton szólt arról, hogy segítenék a hivatásturisztikai (elsősorban a gyógyászati és orvosszakmai) rendezvények szervezését azzal, hogy ha például külföldi konferenciaszervező cég hoz tető alá ilyen rendezvényt, a költések biztosítására a minimálbér 5-ről 15 százalékára, 39 ezer forintra emelkedjen a meghívottak támogatására adható összeg.
A csomag része, hogy - az szja-törvény módosításával - az állatkerti belépő az adómentes béren kívüli juttatások közé kerülne.
Átfogó szabályozás készül az idegenvezetési tevékenységre vonatkozóan. A miniszter ismertetése szerint jelenleg 20 ezer idegenvezető rendelkezik kártyával, miközben mintegy 3000-4000 aktív csak közülük, ezért felül kell vizsgálni, kinek adható ilyen kártya, ki végezhet ilyen tevékenységet, és milyen tudással. A Budapestre érkező turisták számának emelkedésével a kereslet növekedni fog - jegyezte meg.
Fontos, hogy kialakítsuk az idegenvezetés tudásmegújító képzését, ennek része az oktatás, a tananyagok meghatározása, de az is, hogy az engedéllyel rendelkezőnek a jövőben időről-időre vizsgáznia kell
- mondta a miniszter.
Nagy Márton szólt arról is, hogy a jövőben digitális, applikációs SZÉP-kártyát vezetnek be, továbbá, hogy az éttermeknek nem mindig lesz kötelező parkolóhelyeket biztosítaniuk, és az NTAK attrakciók közé kerülhetnek új szereplők (például az Országház, egyházi műemlékek, a Bazilika, a sikló, a kisvasút).
A tervek szerint január 1-től kivezetik a légitársaságokat terhelő széndioxid-adót - mondta a miniszter.
A Budapest Airport új kezekben van, versenyképességének növelése kiemelten fontos. Ehhez kapcsolódik a gyorsforgalmi út felújítása, a repülőtér fejlesztése, hiszen ez az ország kapuja
- tette hozzá a tárcavezető.
A csomag plusz két pontjának egyike az élelmiszerbiztonsághoz kapcsolódó vendéglátó tájékoztató anyagok készítése. Ennek lényege, hogy az MTÜ bevezet egy kiskönyvet, amely leírja, milyen munkavégzés során milyen jogszabályoknak kell megfelelni. A másik plusz pont arról szól, hogy a termálvíz kísérőgáz jövedéki adóját megszüntetik, amennyiben azt nem használják kereskedelmi célokra.
Kérdésekre válaszolva Nagy Márton elmondta, hogy szó van a QR-kódos fizetési rendszer magyarországi kiépítéséről, ami komoly lökést adna a Kínából érkező turizmus számára.
Elmondta azt is, hogy a kínai elektromos autókra meghozott európai uniós szankciókról szóló döntés megalapozottságát megkérdőjelezi, hogy azt csupán tíz tagország támogatta, öt ellenezte, tizenkettő pedig tartózkodott a szavazásnál. "El kellene kerülni a kereskedelmi hidegháborút, a gazdasági semlegesség, az összekapcsolódás és az együttműködés felé kellene menni".
|
Turizmusfejlesztés: tizenhat pontos deregulációs csomagot terjesztettek elő
| null |
https://www.szoljon.hu/hazai-gazdasag/2024/10/turizmusfejlesztes-tizenhat-pontos-deregulacios-csomag-nagy-marton-mtu
|
2020-04-17 00:00:00
|
Augusztus végén pótolnák a Bajnokok Ligája-döntőt - Hivatalos döntés még nincs, de jelenleg ez a legreálisabb időpont. Az elmaradt negyeddöntők és elődöntők lebonyolítása még kérdéses.
| false |
[
"bajnokok ligája",
"bajnokok ligája-döntő",
"kínai koronavírus",
"sport"
] | 0 | null | 0 |
Az UEFA március 23-án jelentette be, hogy a koronavírus-járvány miatt elhalasztja az Bajnokok Ligája és az Európa Liga idei döntőjét, mindkét meccset májusban rendezték volna eredetileg. A BBC információi szerint a legvalószínűbb forgatókönyv most az, hogy augusztus 29-én pótolják a BL-döntőt, az EL-döntőt pedig három nappal korábban. Előbbit Isztambulban, utóbbit Gdanskban rendezik.
Hivatalos döntés még nincs, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) végrehajtó bizottsága április 23-én ülésezik legközelebb, várhatóan ez is téma lesz a megbeszélésen. Elvileg nincs akadálya az augusztus végi időpontnak, mivel mindenki úgy számol, hogy addigra befejeződnek a nemzeti bajnokságok.
A BL-ből 17, az EL-ből még 23 meccs van hátra (döntőkkel együtt), ezeket is le kell játszani valamikor. Az egyik forgatókönyv szerint július-augusztusban normál lebonyolítás szerint játszanák le a hátralévő negyed- és elődöntőket, tehát két meccsen dőlne el a továbbjutás. A másik elképzelés szerint minden körben egyetlen meccs lenne, nem tartanának visszavágókat, egy hét alatt zavarnák le a hátralévő meccseket, valamikor a nemzeti bajnokságok befejezése után.
A BL-ben a nyolc negyeddöntős csapatból négy van meg: a Bayern München-Chelsea, a Lyon-Juventus, a Barcelona-Napoli és a Manchester City-Real Madrid nyolcaddöntős párharcok visszavágói maradtak el a járvány miatt, tehát ezeket is pótolni kell. Az EL-ben még bonyolultabba a helyzet, mert mind a nyolc nyolcaddöntős meccset le kell még játszani, és van olyan párosítás, ahol az odavágó is elmaradt.
|
Augusztus végén pótolnák a Bajnokok Ligája-döntőt
| 0 |
https://index.hu/sport/futball/2020/04/17/bajnokok_ligaja_donto_koronavirus_jarvany
|
2021-03-10 00:00:00
|
A forgatásokon túlterjeszkedtek, vesztegetéssel kerülték el a bírságot.
| true | null | 1 |
444
| null |
Közterület-felügyelőket vesztegettek meg filmforgatásokon, de éttermektől és dohányboltoktól is fogadtak el pénzt a felügyelők, azért cserébe, hogy ne büntessék meg őket a terület illegális használata miatt, derül ki a Fővárosi Főügyészség közleményéből.
A vádirat szerint a vesztegető vádlottak egyike 2018. évben, egy szervizcég ügyvezetőjeként, filmforgatásokhoz szerzett közterület-használati engedélyeket. A filmforgatások során azonban gyakran felmerült, hogy a tényleges forgatás nem olyan helyeken történt, amiket előzetesen lefoglaltak, de már nem volt idő újabb engedélyt benyújtani. A cégvezető és két közterület felügyelő ezért előzetesen megegyezett arról, hogy amennyiben túlterjeszkednek, akkor nem ellenőrzik és bírságolják meg őket. Mindez összesen 15 esetben történt meg, a felügyelők pedig alkalmanként 25-40 ezer forintot kaptak vesztegetés gyanánt.
A vád szerint ezen túl, a két közterület-felügyelő vendéglátó helyeknek, rendezvényszervezőnek, reklámcég projektvezetőjének, dohánybolt tulajdonosának, és egy építési vállalkozónak is biztosított engedély nélküli közterület használatot, így az ügynek összesen 12 vádlottja van.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség az ügyben több mint 20 korrupciós bűncselekmény, valamint több rendbeli hivatali visszaélés miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre.
A nyomozó ügyészség a két közterület-felügyelővel, és azzal a cégvezetővel szemben, aki őket a filmforgatások helyszínével kapcsolatban több alkalommal megvesztegette, végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozta. A többi vesztegetővel szemben az ügyészi indítvány felfüggesztett börtönbüntetés.
|
Filmforgatásokon vesztegettek meg közterület-felügyelőket, hogy ne kelljen fizetni a területhasználatért
| null |
https://444.hu/2021/03/10/filmforgatasokon-vesztegettek-meg-kozterulet-felugyeloket-hogy-ne-kelljen-fizetni-a-terulethasznalatert
|
2008-03-13 00:00:00
|
Befolyással való üzérkedés gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Nemzeti Nyomozó Iroda a MÁV Cargo privatizációja ügyében. A több mint százmilliárdos ügylettel összefüggésbe hoztak egy céget, amely 1,8 milliárdos sikerdíjat kapott. A Cargót megvásárló osztrák társaság elnökségi tagja szerint a magas sikerdíj indokolt, és nem lobbizásért, hanem tanácsadásért jár.
| true | null | 1 |
Origo
| null |
Nyomozást rendelt el a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) befolyással való üzérkedés gyanúja miatt a MÁV áruszállítási cége, a Cargo privatizációjával kapcsolatban - erősítette meg az [origo]-nak a Népszava információját az NNI. A nyomozást befolyással üzérkedés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indították meg.
"A feljelentés kiegészítés során teljes körűen nem sikerült a vonatkozó, illetve szükséges adatokat, iratokat beszerezni, ezért az ügy körülményeinek megnyugtató tisztázása érdekében vált szükségessé a nyomozás elrendelése" - áll az NNI közleményében, melyet az [origo]-nak juttatott el.
A nyomozásról a MÁV már hivatalos értesítést kapott - közölte az MTI-vel Kavalecz Imre, a MÁV sajtófőnöke. Kavalecz újra elmondta, hogy a vasúttársaság törvényesen járt el a MÁV Cargo eladásában, és semmiféle kapcsolatban nincs és nem is volt az osztrák sikerdíj- ügyben érintett Geuronet Bt.-vel.
A MÁV-nál nem folytattak semmiféle lobbi tevékenységet - mondta a sajtófőnök -, hozzátéve, hogy a vasúttársaság visszautasítja az ezzel való gyanúsítgatást és azt, hogy bárki a MÁV Cargo nevéhez kapcsolja a sikerdíj-ügyet. A sajtófőnök szerint a verseny tisztaságát igazolja az is, hogy a vesztes pályázók egyike sem élt panasszal a döntés után.
A privatizációval összefüggésbe hozott lobbicég állítólagos 1,8 milliárdos sikerdíja kapcsán vizsgálódik a hazai lobbitevékenységet felügyelő Igazságügyi Hivatal, a magyar és az osztrák versenyhivatal, sőt az ügy felkeltette az Európai Bizottság figyelmét is - írta a Népszava.
Gustav Poschalko, a MÁV Cargót megvásároló Rail Cargo Austria (RCA) elnökségi tagja a Magyar Közlekedés szerdai számában megjelent interjúban elmondta: a privatizációs eljárás és szerződés jogszerű, tiszta és szokványos volt, míg a vártnál magasabb, 102,5 milliárd forintos vételárat azzal indokolta, hogy biztosra akartak menni.
Gustav Poschalko az interjúban azt mondta, hogy "nincs alapja a korrupciós gyanúnak, mivel az értékelő bizottságot senki sem tudta volna befolyásolni, mert mi adtuk a legjobb ajánlatot, a legmagasabb árral, aminek meghatározásában kulcs-szerepe volt a tanácsadó cégnek". Elmondta, hogy a Geuronet Bt. tanácsadó cég honoráriumot kapott és a versenyhivatali hozzájárulás után sikerdíjban részesül. Ennek mértéke Ausztriában az üzleti életben megszokott és elfogadott.
"A Geuronet egyértelműen tanácsadói és nem lobbi tevékenységre kapott megbízást, mivel ez utóbbira nem volt szükségünk. Ma már tudom, hogy Magyarországon a lobbizás engedélyhez kötött tevékenység, Ausztriában nem. Az osztrák sajtóban sajnos nem tettek különbséget a két tevékenység között, így ebből adódhatott a félreértés" - mondta Gustav Poschalko a szakmai újságnak.
|
Nyomoznak a MÁV Cargo ügyében
| null |
https://www.origo.hu/itthon/2008/3/a-nemzeti-nyomozo-iroda-nyomoz-a-mav-cargo-ugyeben
|
2011-09-15 11:50:00
|
Az elszámoltatásoknak köszönhetően az Omninvest vakcinagyártó 2,5 milliárd forintot fizetett vissza az államnak, a péti Nitrogénművek pedig 23 millió forintot. Az IKR Zrt.-nek 5 milliárd forintot nem utaltak ki - közölte Budai Gyula csütörtökön.
| true | null | 1 |
Origo
| null |
Több mint 30 milliárd forintot spórolt a magyar állam az elmúlt hónapokban az elszámoltatás keretében végzett vizsgálatok eredményeként - közölte Budai Gyula csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Az elszámoltatási kormánybiztos kifejtette: a korábban vizsgált Omninvest vakcinagyártó cég 2,5 milliárd forintot fizetett vissza a büdzsébe, mivel nem arra fordította az állami támogatást, amire a szerződésben foglaltak szerint kellett volna. Felidézte, a támogatás összege 2 milliárd forint volt, amit kamatostul visszafizetett a társaság.
Az IKR Zrt. - az egyik legnagyobb hazai agrárpiaci integrátor - kereskedelmi bankoktól kapott, 80 százalékos állami garanciavállalású, 6,2 milliárd forint összegű hitelével kapcsolatos vizsgálatnak köszönhetően megmaradt a költségvetésben az az 5 milliárd forint, amelyet a kezességi szerződésben foglalt feltételek megvalósulása esetén lehívhattak volna a pénzintézetek az IKR csődközeli helyzete miatt. Az üggyel kapcsolatban emlékeztetett, kezdeményezte a nemzetgazdasági miniszternél, hogy az előző kormány által kötött, a kezességi szerződésről szóló szerződést mondják fel, tekintsék semmisnek.
A legnagyobb sikernek a péti Nitrogénműveket érintő vizsgálat eredményét nevezte Budai Gyula, ugyanis a társaság teljes egészében előtörlesztette a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) felé fennálló, jogszabály alapján, illetve egyedileg nyújtott, állami készfizető kezességgel biztosított hiteleit, összesen több mint 23 milliárd forintot. Kifejtette: a Nitrogénműveknek egy 52 millió eurós, továbbá egy másik, 10 milliárd forintos hitelének felvételéhez vállalt az állam készfizető garanciát.
A péti társasággal kapcsolatban a kormánybiztos korábban elmondta: azt, hogy az állam milyen garanciákkal rendelkezik, ha a cég csődbe megy, egy 2008. decemberi kormányhatározat rögzítette, amelyet azonban egy hónappal később úgy módosítottak, hogy a korábban felsorolt biztosítékok - így például a Nitrogénművek ingatlanvagyona és részvényei 76 százaléka - közül egy sem szerepelt benne. Azaz - Budai Gyula szerint - a cég úgy kapott 52 millió euró, továbbá 10 milliárd forint kölcsönt állami garanciával, hogy semmilyen fedezetet nem biztosított az állam javára.
Az elszámoltatási kormánybiztos csütörtöki tájékoztatóján közölte azt is, hogy az MFB a Nitrogénművek ügyében a hatóságokhoz fordult pénzmosás gyanújával. "Innentől kezdve különböző hatóságoknak kell vizsgálni, hogy a péti Nitrogénművek Zrt. miből teremtett elő hirtelen 23,5 milliárd forintot" - tette hozzá. Mindhárom említett ügyben az előző kormányzat kötött szerződést - jegyezte meg Budai Gyula.
|
Budai: 30 milliárdot spórolt az állam az elszámoltatásokkal
| null |
https://www.origo.hu/gazdasag/2011/09/budai-30-milliardot-sporolt-az-allam-az-elszamoltatasokkal
|
2015-02-04 00:00:00
|
A jaltai konferencián Lengyelországot kiszolgáltatták Sztálinnak, és egyenes út nyílt Kelet-Európa "szovjetizálása" előtt.
| false |
[
"történelem",
"ii. világháború",
"sztálin",
"churchill",
"jalta",
"roosevelt"
] | 0 | null | 0 |
A szövetséges nagyhatalmak vezetői már a győzelem biztos tudatában ültek le tárgyalni egymással 1945. február 4-én Jaltában,a Krím félszigeten. A téma Európa háború utáni újjászervezése volt. Ekkor már eldőlni látszott az is, hogy a Berlinért folytatott versenyfutást a Vörös Hadsereg nyeri meg, így Sztálin magabiztosságát semmi nem áshatta alá – joggal érezte úgy, a feltételeket ő diktálja.
Churchill egyedül maradt
Az amerikai delegáció tagja, James F. Byrnes szerint “nem az volt a kérdés, hogy mit akar a nyugat megengedni az oroszoknak, hanem az, hogy mit engednek meg nekünk az oroszok". Már a helyszínválasztás is a szovjetek erőfölényét mutatta. Franklin D. Roosevelt elnök a Földközi-tenger térségében javasolta a találkozó helyszínét, amit a szovjet diktátor azzal utasított vissza, hogy orvosai eltiltották a hosszú utazásoktól...
Az amerikai elnök eleve “kérni érkezett" Jaltába: szovjet hozzájárulást az ENSZ későbbi felállításához, valamint katonai segítséget Japán ellen. Nem volt hát sok adu a kezében, bár egyébként sem látta túl reálisan Sztálint: “... azt hiszem, hogy ha mindent megadok neki, amit csak tudok és semmit nem kérek érte cserébe, noblesse oblige, nem fog elfoglalni semmit és együtt fog működni velem egy demokratikus és békés világért".
Nem úgy a konferencia harmadik résztvevője, Winston Churchill brit miniszterelnök. Az ő alapvető célja a bolsevizmus és a szovjet terjeszkedés megakadályozása volt, ám egyedül maradt.
A “három nagy" (Wikipedia)
Lengyelországot feláldozták
Az egyhetes tárgyalások során a “három nagy" egyetértett, hogy Németországnak feltétel nélkül kell letennie a fegyvert, az országot Berlinnel együtt három megszállási övezetre osztják, a vesztest jóvátételre kötelezik, a náci főbűnösöket pedig bíróság elé állítják. Központi téma volt a lengyel kérdés is. Churchill tiltakozásának dacára “ejtették" a londoni emigráns lengyel kormányt, és egy új, a szovjetek védőszárnyai alatt működő kabinet felállításáról döntöttek.
Ezzel Lengyelország szovjet befolyás alá került, ráadásul területi épségét sem állították vissza. Sztálin megtarthatta a Molotov-Ribbentrop paktumban biztosított lengyel területeket, az országot nyugaton, a németek rovására kárpótolták. Döntés született az Egyesült Nemzetek Szervezete alapító konferenciájának összehívásáról, és a japánnak küldött orosz hadüzenetért cserébe Sztálin jócskán növelhette hatalmát Távol-Keleten.
A jaltai konferencia egyértelmű győztese Sztálin volt, akinek jobbára csak ígérgetnie kellett ahhoz, hogy teljesüljenek az általa diktált feltételek. Bár mára Európa felosztásának szinonimájává vált, nem esett szó érdekszférákról, véglegesen még semmi nem dőlt el. Az viszont tény, hogy Jaltától egyenes út vezetett a kelet-európai szovjet hegemóniáig, miközben a demokráciával és a népek szuverenitásával kapcsolatos sztálini ígéretek semmivé foszlottak.
|
Sztálin megnyerte Kelet-Európát
| 0 |
https://24.hu/tudomany/2015/02/04/sztalin-megnyerte-kelet-europat
|
2015-12-15 14:06:00
|
Közel egy hónapja zajlik gőzerővel a magyar állami termőföldvagyon árverezése. Az Alkotmánybíróság most megsemmisítette azt a kormányrendelkezést, amely lehetőv
| true | null | 1 |
atlatszo.hu
| null |
Közel egy hónapja zajlik gőzerővel a magyar állami termőföldvagyon árverezése. Az Alkotmánybíróság most megsemmisítette azt a kormányrendelkezést, amely lehetővé tette volna hogy az állam a földvásárlástól eltérő célokra is felhasználhassa az árveréseken beszedett bevételeket.
Ellenzéki képviselők még októberben fordultak az Alkotmánybírósághoz utólagos normakontrollt kérve a földárverésekről szóló kormányrendeletre. Az utóbbi időben az alkotmánybírók már több ülésükön is tárgyalták a Földprogrammal kapcsolatos kifogásokat.
A taláros testület előtt lévő kifogások egyikében a kormány lépett idő előtt, és lehetővé tette, hogy az Európai Unió más tagállamainak állampolgárai is vásárolhassanak állami földeket, ha teljesítik a földforgalmi törvény követelményeit.
Ellenzéki képviselők azt is kifogásolták a földárveréseket elindító kormányrendeletben, hogy nincsen körültekintően kezelve az a 300 milliárd forintos kérdés, hogy mit csinál az állam a földeladásokból származó bevételekkel.
Az árverésekből befolyó összegeket a Nemzeti Földalapról szóló (NFA) sarkalatos törvény szerint az állam csak földvásárlásokra fordíthatná, viszont a kormányrendelet pongyolábban fogalmaz, a kormány szerint nemzeti vagyon gyarapítására kell fordítani a bejövő milliárdokat.
Ezt a részt semmisítették meg most az alkotmánybírák, így a földeladásokból származó bevételekből földet kell majd vennie a magyar államnak. Az Alkotmánybíróság döntését itt olvashatják:
Zavaros jogi helyzet
Szintén menet közben akart belenyúlni a kormányzat a földeladások jogi környezetébe a lex Simicskával annak érdekében, hogy a második Orbán-kormány alatt kivételezett helyzetben lévő, és azóta kegyvesztetté vált oligarcha bérelt földjeinek szerződéseit könnyebben lehessen felmondani.
A törvény először elbukott a Parlamentben, mert nem volt meg a kétharmados támogatás, majd más módon hozta vissza a Fidesz az Országgyűlés napirendjére a javaslatot.
Számos egyedi eset is van, amikor olyan földrészletek kerülnek kalapács alá, melyeknek a jogi helyzete nem tiszta. Ha az árverési hirdetményekben nem jelentek meg arról információk, hogy per tárgyát képzi a terület, akkor jogsértést követett el az NFA.
A kishantosi ökogazdaság által 2013 előtt bérelt állami földekkel kapcsolatban több per is van folyamatban. Van olyan földrészlet, ami miatt 14 millió forintra perelték be a kishantosiak az új bérlőt, mert az beszántotta a biominősítésű területet.
A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. is a bíróságon keresi az igazát a földbérleti pályázatok ügyében. A nagy múltú agrárközpont földjeinek szétdarabolása ellen a teljes ellenzéki spektrum is tiltakozott.
Ameddig a ménesbirtok mintegy ötödét érintő jogi eljárás nem ér véget, addig a Fővárosi Törvényszék felfüggesztette az érintett földrészletek árveréseit. Bitay államtitkár tételesen jogellenesnek nevezte a Fővárosi Törvényszék gazdasági Kollégiumának végzését, és a Földművelésügyi minisztérium megtámadta a döntést.
A Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Mezort Zrt. ügyvédi felszólítást küldött az NFÁ-nak, azt követelve hogy állítsák le az árveréseket. Levelükben azt írják, hogy hivatali visszaélések és hűtlen kezelések is megvalósulhatnak a licitek során.
Szerződések nélkül
Közel egy hónappal azután, hogy az első földek árverésén koppant az üléslevezetők kalapácsa, még mindig nem kötöttek szerződést a nyertesekkel. Az ok egyszerű: az Átlátszó által megkérdezett érintettek szerint nincsen szerződésminta, amit az NFA kibocsátott volna. Az ebből fakadó bizonytalanságot érezni lehet: az egyik, árveréseken aktív ügyvéd szerint, sokan nem is mernek licitálni.
Mivel a megkötött szerződések kifüggesztése után hatvan napig van lehetősége az elővásárlási joggal élni az arra jogosultaknak, ezért az egész földárverési program hónapokkal fog elhúzódni a szerződésminta hiánya miatt.
A földvásárlási program állami banki finanszírozása sem áll biztos jogi talapzaton, hiába változtattak rajta a program elindulása után. Az Átlátszónak nyilatkozó, földárveréseken résztvevők szerint a Magyar Fejlesztési Bank hitelprogramjában résztvevők nem előszerződést kötnek a bankkal, és nem is hitelígérvénnyel mennek az árverésekre, hanem csupán egy „finanszírozási terv” nevű dokumentumot kap az MFB-től az, aki állami hitelből szeretne állami földet venni.
Ez a kvázi árajánlat nem kötelezi erősen a bankot a hitel folyósítására, az árveréseken való részvételhez mégis elegendő dokumentum.
|
Döntött az Alkotmánybíróság: csak földvásárlásra fordíthatja az állam a földárverések bevételeit
| null |
https://atlatszo.hu/kozugy/2015/12/15/dontott-az-alkotmanybirosag-csak-foldvasarlasra-fordithatja-az-allam-a-foldarveresek-beveteleit/
|
2011-07-04 00:00:00
|
A helyzet nem jobb, mint kormányváltáskor volt - A gazdaság növekedése kisebb lesz, mint amit a kormány vár, de a Széll-terv jó lehet, ha megcsinálják.
| true |
[
"gki",
"gdp",
"széll kálmán-terv",
"gazdaság"
] | 0 | null | 0 |
A magyar gazdaság mutatói a világgazdasági válság enyhülésével párhuzamosan javulnak, de a helyzet nem jobb, mint a kormányváltáskor volt - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. (GKI) hétfőn megjelent előrejelzésében, amely pesszimistább a kormányénál, a bruttó hazai termék (GDP) 2,5 százalékos növekedését valószínűsíti az év egészére, szemben a kormány 3,1 százalékos várakozásával.
Az előrejelzés alapján az idén eddig a külső konjunktúra kissé kedvezőbb volt a vártnál, a belföldi kereslet visszaesése pedig véget ért, de növekedésére csak a második félévben lehet számítani. Az év második felében a kivitel némileg lassul majd, ezt azonban ellensúlyozza a beruházások és a fogyasztás szerény növekedése.
A kutatók úgy látják a termelési oldalon a növekedés részben a mezőgazdaságból származik, az ágazatot viszont csupán a tavalyinál jobb időjárás segíti. Az ipari termelés kissé lassul, az év egészét tekintve az áprilisban jelzett 11 százalék helyett 9 százalékkal nőhet. Az építőipari recesszió már hatodik éve tart, de mértéke az idén kisebb lesz a tavalyinál. Az egyetlen dinamikus szektor a feldolgozóipar, elsősorban a külföldi tőkére támaszkodó autóipar lesz. Az export 17, az import várhatóan 18 százalékkal bővül az idén a GKI szerint.
A beruházásoknál a kétéves visszaesés után a stagnálást alig meghaladó, egyszázalékos bővülés várható. Az állami-önkormányzati beruházások szinte csak uniós forrásokra támaszkodnak, de akadozik az elnyert pályázati pénzek felhasználása, ezért itt visszaesés várható. Tovább csökken a lakásépítés is.
A munkaerő-kereslet csak szerény mértékben emelkedik 2011-ben. Markáns bővülés csupán néhány feldolgozóipari szakágazatban várható - áll az előrejelzésben, amely szerint a munkanélküliségi ráta 10,7 százalék lehet az idén.
A kiskereskedelmi forgalom a GKI szerint egyelőre legfeljebb stagnálónak minősíthető. A lanyha belföldi kereslet tovagyűrűző értékesítési és finanszírozási zavarokat okoz, különösen a kis- és közepes vállalkozások (kkv) szektorában. Az üzleti szektorban a bankadó és a szigorú kockázati limitek miatt a hitelkamatok magasak, a nem exportra termelő vállalkozások pedig még a drága hitelekhez is nehezen férnek hozzá.
A GKI szerint az idén tovább nőnek a jövedelemkülönbségek. A többletjövedelem nagyrészt a magas jövedelműeknél képződik, akik fogyasztás helyett inkább megtakarítanak. A bruttó keresetek 4 százalékkal - a versenyszektorban a korábban gondoltnál kissé jobban, 4,5 százalékkal, a költségvetésiben 2,5 százalékkal - nőnek, ami átlagosan a reálkeresetek 2,5 százalékos növekedését eredményezi.
A lakosság reáljövedelme - a magán-nyugdíjpénztári reálhozam kifizetésével együtt - 2 százalék körüli mértékben emelkedik. A háztartások úgynevezett vásárolt fogyasztása azonban csak 1,5 százalékkal nő, mert a hiteltörlesztési terhek magasak, és a bizonytalan jövő is tartalékképzésre, önellátásra ösztönöz. A hitelfelvételi szándék és lehetőség egyaránt szerény az idén. A nettó megtakarítási ráta a tavalyi, 4,6 százalékon stagnálhat - áll a GKI előrejelzésében.
Az infláció áprilisban érezhetően lassult, de a görög válság következtében nőttek az aggodalmak az euró és az Európai Unió jövőjével kapcsolatban, ami a forint - különösen a svájci frankhoz viszonyított - gyengülését okozta. Az idei átlagos infláció így 4,2 százalék lehet. A jegybanki alapkamat az év végéig feltehetőleg változatlan marad.
A GKI az egy hónappal korábbi elemzésében rámutatott, hogy a kormány gazdaságpolitikája a Széll Kálmán Terv és a konvergencia-program bejelentésével irányultságában helyes fordulatot vett. A fenntartható egyensúly megteremtése került a fókuszba - fogalmazott a GKI. Új elemzésében ehhez hozzátette, hogy a kormány olyan megszorítások bejelentésére kényszerült, amelyeket ellenzékben és az elmúlt egy év alatt is el akart kerülni. "Ezek a bejelentések óvatos bizalmat keltettek a külföldi befektetőkben és nagy nyugtalanságot az érintettekben" - áll a GKI hétfőn megjelent elemzésében
|
A helyzet nem jobb, mint kormányváltáskor volt
| 0 |
http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/07/04/a_helyzet_nem_jobb_mint_kormanyvaltaskor_volt
|
2003-10-18 00:00:00+02:00
|
Lengyelország földrajzilag Közép-Európához, álmaiban Nyugat-Európához, politikai, gazdasági értelemben azonban Kelet-Európához tartozik - fogalmazott Czeslaw Milosz Nobel-díjas lengyel költő még a létező szocializmus idején. Beteljesülnek-e a lengyel álmok az uniós csatlakozással? - kérdezte Adam Michniket, a Gazeta Wyborcza főszerkesztőjét tudósítónk, Szalai Zoltán.
| true |
[] | 0 | null | 0 |
Lengyelország földrajzilag Közép-Európához, álmaiban Nyugat-Európához, politikai, gazdasági értelemben azonban Kelet-Európához tartozik - fogalmazott Czeslaw Milosz Nobel-díjas lengyel költő még a létező szocializmus idején. Beteljesülnek-e a lengyel álmok az uniós csatlakozással? - kérdezte Adam Michniket, a Gazeta Wyborcza főszerkesztőjét tudósítónk, Szalai Zoltán.
- Az elmúlt másfél évtizedben, természetesen minden gyökeresen megváltozott. Egy másik világban élünk. Ugyanakkor nagyon nehéz megjósolni, hogy milyen is lesz az Európai Unió a bővítés után. Óriási kihívás előtt állunk, amelyre még nincs adekvát válaszunk. Nyugat-Európa mind ez idáig az euroatlanti szövetség része is volt. Nagy kérdés azonban, hogy ez a blokk, ilyen formában fennmaradhat-e. Az iraki háború felveti azt is, hogy mi lesz a NATO-val? Olyan Európát építünk-e majd, amely szemben áll az USA-val, vagy amely továbbra is a nyugati demokrácia második pillére marad? Lesz-e helye az új Európában Ukrajnának és Törökországnak? Az uniónak ugyanakkor belső problémákkal is meg kell küzdenie. A jóléti, gondoskodó állam modellje válságba került. Magyarország vagy Lengyelország számára az uniós csatlakozás felveti azt a kérdést is, hogy hol lesz a mi helyünk az unióban. Képesek lesznek-e ezek az országok saját hangjukat hallatni, saját perspektívájukat megmutatni Brüsszelben? Mindezekre a kérdésekre ma még nincs egyértelmű válasz.
Ha már szóba került Irak: Lengyelország rendkívül határozottan állt ki az Egyesült Államok mellett, és ezzel bizonyos mértékben kivívta Párizs és Berlin rosszallását. Helyes volt-e ez a döntés?
- Úgy vélem, a lengyel kormány helyesen cselekedett. Európa annál erősebb, minél több benne Amerika. Akik azt kívánják, hogy az Egyesült Államok vonuljon ki Európából, azok egy izolációs tendenciát erősítenek, és felborítanák a kontinens erőegyensúlyát is. 1945 óta az amerikai jelenlétnek csak pozitív hatása volt és van Európára nézve.
Sokan úgy vélik, az elmúlt néhány hónapban jelentősen megnőtt Varsó politikai súlya, és egy új középhatalom keletkezik Európában. Egyetért ezzel?
- Lengyelország közepes méretű ország és így nehezen lehet belőle igazi hatalmi tényező. Így is kell viselkednünk, szerényen és nem olyan izmokat mutogatva, amelyekkel egyáltalán nem rendelkezünk. Lengyelország az átalakulás óriási problémáival küszködik, de jó úton halad, és ez optimizmussal tölt el. Nagyhatalmi vagy középhatalmi szerepről beszélni azonban ostobaság lenne.
A csatlakozással kapcsolatos problémák közül a legégetőbb talán a lengyel mezőgazdaság kérdése. Szakértői becslések szerint a gazdaságok fele aligha maradhat talpon az EU-csatlakozás után. Hogyan lehet kezelni ezt a problémát?
- Az uniós csatlakozás kikényszeríti a lengyel mezőgazdaság reformját. A szektor modernizálása azonban elkerülhetetlen, függetlenül attól, hogy belépünk, vagy sem az EU-ba. Az unió itt leginkább a katalizátor szerepét tölti be. A legfontosabb az, hogy bölcsen kezeljük a problémát, azaz ne álljon elő olyan helyzet, hogy a falusi emberek tömegei maradnak megélhetés nélkül. Ezek a tömegek ugyanis a városokba áramlanának, és latin-amerikai típusú nyomornegyedek jönnének létre. Ezt mindenképpen el kell kerülni.
A lengyel diplomácia az elmúlt hetekben sikertelenül próbálta Nizza ügyében a visegrádi partnereket a maga oldalára állítani. A nizzai döntéshozatali rendszer reformja csökkentené ugyan Varsó leendő súlyát az unióban, cserébe azonban egy működőképesebb EU jöhetne létre.
- Nizza ügyét a lengyel ellenzéki pártok mesterségesen fújták fel. Objektíven nézve a problémát, teljesen világos, hogy Lengyelország szava akkor sem lesz döntő, ha marad a nizzai mechanizmus. A gond csak az, hogy ha a lengyel kormány engedne az ügyben, az ellenzék rögtön a fejéhez vágná, hogy az emberek a népszavazáson nem erre az unióra szavaztak. Másik népszavazás kiírását követelnék, ennek pedig beláthatatlan következményei lennének. A lengyel kormány tehát a körülmények foglya ez ügyben.
Nem veszélyes taktika ez? Az uniós tagállamok joggal mondhatják, hogy Lengyelország még be sem lépett és máris követelődzik.
- Ez a veszély fennáll. Az unió, pontosabban Németország és Franciaország azonban maga sem következetes az ügyben. A nizzai rendszer ugyanis még életbe sem lépett, és máris változtatni akarnak rajta.
Sokat beszélünk arról, hogy milyen előnyökkel jár az uniós csatlakozás. Ön lát-e valamilyen negatívumot?
- Természetesen, léteznek negatív hatások, de ez minden változással együtt jár. Amikor átköltöztünk ebbe a szép, új irodaházba, először nagyon szerencsétlennek éreztem magam, mert minden máshol volt, mint ahogy azt megszoktam. Képzeljük el mindezt egy negyvenmilliós nép esetében. Gondok lesznek, de ezeket a gondokat érdemes vállalni.
Fennmaradhat-e a visegrádi együttműködés az uniós csatlakozás után?
- Ez a visegrádi országok politikai elitjének akaratától függ. Vannak támogatói és ellenzői ennek az együttműködésnek. Magyarország esetében például látható, hogy a szabad demokraták és a szocialisták inkább a támogatók, míg Orbán Viktor ellenzéke inkább a szkeptikusok közé tartozik. Csehországban Havel kiáll a visegrádi eszméért, Klaus nem lelkesedik érte. Ami az én véleményemet illeti, Visegrád jó ötlet. Együtt ugyanis erősebbek vagyunk, többet nyom a latban a véleményünk az unióban is. Jósolni azonban nagyon nehéz. A visegrádi gazdaságok nem kompatibilisek, a politikai elit pedig szívesebben veti a tekintetét Párizsra vagy Berlinre.
Varsó az elmúlt években nagyon aktív keleti politikát folytatott. De hol húzódik majd az unió keleti határa?
- Lengyelország úgy véli, hogy Ukrajna függetlensége az orosz demokrácia kulcsa. Amennyiben ugyanis létezik egy szuverén Ukrajna, az alapvető gátat szab minden esetleges moszkvai expanzionista törekvésnek. Hogy Ukrajnát befogadja-e Európa, az persze jelentős mértékben maguktól az ukránoktól is függ majd. Belorussziával már nehezebb a helyzet. Minden jel arra mutat, hogy Minszk hosszabb távon is Oroszország szatellitje marad.
Mi lesz Oroszországgal?
- Hiszek a demokratikus Oroszországban, de ez egy hosszú folyamat eredménye lesz. A magam részéről negyed századra tippelek. Fel kell nőnie ugyanis egy olyan nemzedéknek, amelyet már nem a szovjet körülmények formáltak.
Miként hatott a Gazeta Wyborcza által kirobbantott és bizonyos fokig önöket is érintő Rywin-ügy a lengyel társadalomra?
- A Rywin-affér kirobbanásával első ízben fordult elő, hogy egy korrupciós botrány valóban közüggyé vált, olyan esetté, amelyről mindenki beszél. Ez mindenképpen pozitív, hiszen mások kétszer is meggondolják ez után, hogy hasonló ajánlatot tegyenek. Ebből a szempontból optimista vagyok. Természetesen, vannak olyanok is, akik elfordulnak a politikától és a politikai elittől. Ez azonban nem azért történik, mert az újság közzétette az ügyet, hanem azért, mert ez az egész egyáltalán megtörténhetett.
Varsó, 2003. október
A Rywin-ügy
Az utóbbi évek leghangosabb lengyel korrupciós botránya érintette a Gazeta Wyborcza kiadóját és Adam Michniket is. A filmproducer Rywin azzal kereste meg a lapkiadó céget, hogy a kormányzó baloldali koalíciónál 17,5 millió dollárért cserébe elérné a médiatörvény kedvező módosítását. A jogszabály ugyanis megtiltotta volna, hogy országos napilapnak tévécsatornája legyen. A GW kiadója pedig épp erre készült volna. Az ajánlatot Rywin 2002 nyarán tette Michniknek, aki ezt december legvégén írta meg lapjában. A cikk következménye: parlamenti vizsgálat, amelyben az ellenzék Miller kormányfőt és pártját korrupcióval vádolta meg.
|
Archívum: Beteljesülnek-e a lengyel álmok? - NOL.hu
| 0 |
http://nol.hu/archivum/archiv-131361-111743
|
2020-12-28 00:00:00
|
Nem csökken a kórházban kezeltek száma déli szomszédainknál - Szlovéniában több mint 1200, Horvátországban 2700 beteget kezelnek koronavírusos tünetekkel kórházban.
| false |
[
"horvátország",
"szlovénia",
"koronavírus",
"külföld"
] | 0 | null | 0 |
A kevesebb tesztelés miatt kevesebb új napi koronavírus-fertőzöttet regisztráltak a hétvégén Horvátországban és Szlovéniában is, ám nem csökkent a kórházi kezelésre szoruló, és az intenzív osztályon kezelt betegek száma – derült ki a válságstábok hétfői jelentéseiből az MTI szerint. Szlovéniában 517-tel több mint 115 ezerre nőtt a fertőzöttek száma. Elhunyt 30 beteg, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel megközelítette a 2600-t. A Covid–19-betegek közül 1221-en vannak kórházban, 207-en intenzív osztályon.
Kapcsolódó Hiába zárt be Szlovénia és Horvátország? Nem lassul a kór terjedése sem Szlovéniában, sem Horvátországban. Szlovéniában a pozitív tesztek aránya 33 százalék.
Szlovéniában ma újra kinyithattak a piacok, a trafikok és a fodrászszalonok, január 5-ig azonban a kormány meghosszabbította a mozikra és a kulturális intézményekre vonatkozó nyitvatartási tilalmat, valamint a vallási szertartások korlátozását.
Kapcsolódó Már működik a zágrábi szükségkórház A száz férőhelyes, de szükség esetén fokozatosan bővíthető intézménybe, 18 orvost és 50 ápolót rendeltek át más kórházakból.
Horvátországban az elmúlt 24 órában 316 új fertőzöttet azonosítottak, a járvány kezdete óta megfertőzöttek száma így átlépte a 205 ezret. A fertőzés szövődményeibe 68 beteg halt meg, a járvány halálos áldozatainak száma 3739-re emelkedett. Kórházban 2720 beteget ápolnak, közülük 256-an vannak lélegeztetőgépen.
|
Nem csökken a kórházban kezeltek száma déli szomszédainknál
| 0 |
https://index.hu/kulfold/2020/12/28/koronavirus_horvatorszag_szlovenia
|
null |
A baráti cégek helyzetbe hozásával gyengül a versenyképesség, közben az oktatásra költött pénzek majdnem lefeleződtek 2010 óta, az egészségügyi kiadások az uniós átlag felénél vannak.
| true |
[
""
] | 0 |
444
| null |
"A magyar gazdaságról, a gazdasági rendszer működéséről nem lehet anélkül beszélni, hogy ne beszélnénk arról, hogy milyen a magyar politikai rendszer. Ezért fontos azt kiemelni, hogy a magyar politikai rendszer tudás- és értelmiségellenes, az információs autokrácia legpontosabb példája ma a világban" - mondta Rosta Miklós, a Corvinus Egyetem tanszékvezetője a közgazdasági társulat konferenciáján csütörtökön.
Ebből a gazdaságra nézve az következik, hogy Magyarország nem csatlakozik a tudásalapú gazdaságokhoz, nem képes élni az EU által biztosított lehetőségekkel. Az információ autokrácia velejárója az is, hogy a magyar állam nagyon keveset költ a humán tőkére. "Rémisztően állunk a humán tőkébe invesztálásba, amit szerintem szándékos és szisztematikus" - mondta Rosta, aki adatokkal is igazolta az állítását: a közoktatásra költött forrás a GDP 2,7 százaléka volt 2022-ben, míg 2010-ben még 4,6 százalék volt, míg az egészségügyre fordított kiadások nagyjából az uniós átlag felénél vannak. Ennek aztán az a következménye, hogy az emberi tőke erodálódik, ami súlyos társadalmi és a munkaerőpiaci problémák már gazdasági károkat is okoz.
A rendszer mégis stabil, mert a hatalmi elitnek ez a struktúra tökéletes. A magyar kapitalizmust ugyanis nem a versenyalapú, hanem egyre inkább az úgynevezett politikai kapitalizmus logikája határozza meg. Rosta szerint minden kapitalista rendszerben jelen van mindkét mechanizmus, ezek arányából fakad a különbség mondjuk Kína és az Egyesült Államok között. Magyarországon is mindkettő jelen van: "van a versenyszektor, amelyben többségében multik termelnek versenyképesen, de ők sem itt innoválnak. És vannak a magyar tulajdonú nagy és közepes vállalatok, amelyekre egyre inkább a politikai kapitalizmus jellemző. Korábban is jelen volt ez Magyarországon, de 2010 óta látványosan megerősödött".
Mit jelent ez a gyakorlatban? Az egyetemi kutató szerint ezt a kormány által kimondottan támogatott "hazai vállalkozói" réteget az alábbiak jellemzik:
járadékvadászat és rablógazdálkodás;
rövid távú gondolkodás, magas osztalékkivétel, mert ki tudja, mi lesz három-öt év múlva;
puha költségvetési korlát: ezek az üzleti szereplők nem a vevőre fókuszálnak, hanem arra, akitől a támogatás jön (államra vagy közpénzt folyósító más közintézményre);
nincs innováció, mert minek - nem az innovációtól függ a gazdasági sikerük (ebből fakad, hogy a régiós kis- és középvállalkozások mára messze lehagyták a magyar cégeket innovációban);
gyenge versenyképesség, mert minek a versenyre koncentrálni - nem attól függ a gazdasági sikerük;
a jövő generációit nem versenyképességre, innovációra törekvésre neveli, hanem arra, hogy a tudás helyett a kapcsolatok számítanak.
Ennek a politikai kapitalizmusnak a térnyeréséből az fakad, hogy "a magyar gazdaság leszakad a régió többi országától versenyképességben, stagnál a termelékenység, a fogyasztás, a beruházás". Rosta szerint tény, hogy van felzárkózás, konvergencia a fejlett EU-tagállamokhoz, de ez sokkal lassabb, mint a régió többi országában, ráadásul még most is lassul.
|
Rosta Miklós: Az illiberalizmus ára a magyar gazdaság leszakadása
| null |
https://444.hu/2024/09/05/rosta-miklos-a-illiberalizmus-ara-a-magyar-gazdasag-leszakadasa
|
2010-07-20 00:00:00
|
14 magyar meccset vizsgálnak Bochumban - 200 helyett 270 meccs gyanús összesen, a németek megküldték a nyomozati anyagokat az NNI-nek.
| true |
[
"bundabotrány",
"nni",
"bochum",
"sport"
] | 0 | null | 0 |
200 helyett 270 gyanús mérkőzést vizsgál már a bochumi ügyészség, a 13 magyar mérkőzés helyett 14-et vizsgálnak, de a magyar rendőrök egyelőre sem nevekről, sem gyanúsításokról nem beszélnek.
Magyarországon több csapat és személy neve merült fel a nemzetközi labdarúgó bundabotrányban, de a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) sem a számokról, sem a mérkőzésekről nem beszél egyelőre. Külföldi hírügynökségek múlt heti jelentése szerint a korábbi 200 helyett 270 mérkőzés, köztük a 13 helyett 14 magyarországi találkozó szerepel a bochumi ügyészség vizsgálati anyagai között.
"A nyomozás érdekeire hivatkozva jelenleg az ügyben nem kívánunk személyeket, csapatokat vagy mérkőzéseket megnevezni. A nyomozás során egyébként folyamatosan zajlanak a kihallgatások és egyéb nyomozati cselekmények" - olvasható a NNI MTI-nek írt keddi válaszlevelében.
|
14 magyar meccset vizsgálnak Bochumban
| 0 |
http://index.hu/sport/futball/2010/07/20/14_magyar_bundameccset_vizsgalnak
|
2018-01-28 23:42:18
|
<p><span style="font-size: 14pt;">És még drága is. Csak Szijjártó Péter barátjának, Kuna Tibornak a cégétől rendelhetnek nyomtatványokat a Pécsi Tudományegyetemen, ha a különböző pécsi egyetemi karok, tanszékek, szervezetek az egyetemi nyomdától már nem tudnak annak alacsony kapacitása miatt rendelni, értesült a hírről a Szabad Pécs. És nagyon sok esetben nem tudnak. Ugyanakkor Kuna Tibor budapesti cége, a Trinity International Communications Kft. nem egy olcsójános. Tudunk olyan esetekről, amikor a korábbiakhoz képest két-háromszoros, sőt olyanról is, amikor tízszeres áron lehet lényegében ugyanazt a terméket megrendelni a fővárosi cégtől. <span style="background-color: #ffff00;"><strong>FRISSÍTVE!</strong></span></span></p>
| true | null | 1 |
Szabad Pécs
| null |
FRISSÍTÉS hétfő 10.30
Megszereztük a Kuna Tibor két cégét is tartalmazó konzorciummal kötött, keretmegállapodásról szóló vállalkozói szerződést. Ez alapján Kuna Tiborék akár nettó 350 milliós összegre is számíthatnak a két év alatt, idén év végéig. A keretösszeg ugyanis 245 millió plusz áfa, de van egy további nettó 105 millió forintos opciós rész is a szerződésben. Továbbá az is rögzítve van, hogy legfeljebb 175 millió forint plusz áfa fordítható ebből az összegből az egyetemet érintő kormányzati kommunikációs feladatokra.
KORÁBBAN ÍRTUK
Több pécsi egyetemi karról és tanszékről is keresték a Szabad Pécset az elmúlt hetekben felháborodott munkatársak a Trinity térnyerése miatt. Többen azt mondták, hogy nagyon komoly anyagi terhet ró rájuk, ha a jövőben valóban csak a Trinityt bízhatják meg a nyomtatványok elkészítésével. Vagy nem rendelik meg a szükségesnek tartott nyomtatványokat, vagy kevesebbet kérnek belőlük, vagy máshonnan kell majd elvenni a pénzt.
A Szabad Pécs úgy tudja, hogy elviekben már az előző évben is így kellett volna mindennek működnie, azaz ha az egyetmi nyomda nem tudja vállalni határidőre egy nyomtatvány elkészítését, akkor a Trinityvel kell szerződni, de sokan megoldották ezt másképpen, mással, például kisebb, de jó minőségben, gyorsan és korrekt áron dolgozó pécsi cégekkel szerződtek.
Ahogyan azonban az egyik forrásunk fogalmazott, a “próbaév” lejárt, már nem elkerülhető, hogy a közbszerzésen kiválasztott beszállító, Kuna Tibor Trinity international Communicatons nevű kft.-je legyen az a cég, amelytől rendelnek. Pontosabban a közbeszerzésen, amelyen kiválasztották a kizárólagos beszállítói munkára, a keretszerződés aláírtására Kuna Tiborékat, a Trinity egy hármas konzorciumot vezetett, a két másik cég közül az egyik ugyancsak Kuna cége volt, a Young and Partners, a harmadik egy miskolci társaság, a Sprint Nyomdaipari Szolgáltató és Ügynöki Kft. Vélhetően utóbbi egységében végzik el ténylegesen a Pécsi Tudományegyetemtől kapott nyomdaipari megrendeléseket.
A közbeszerzést nem a Pécsi Tudományegyetem írhatta ki, hanem a kormány 2014-ben felállított “reklámipari központja”, például a CÖF-öt is százmilliókhoz juttató Nemzeti Kommunikációs Hivatal. Kötelezően most már ők írhatják ki a költségvetési szervk kommunikációs tendereit. Ők írták ki tehát a PTE számára is a Pécsi Tudományegyetem 2017. és 2018. évi külső kommunikációs tevékenységét támogató gyártási, médiatervezési és –vásárlási feladatok teljes körű ellátását célzó, versenyújranyitásos közbeszerzést, amelynek nyertese lett Kuna Tibor cége.
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal korábban a Miniszterelnökséghez és Lázár Jánoshoz tartozott, mostanra azonban már a helikopterezésben jártas propagandaminiszter, Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá szervezték. A Young and Partners és a Trinity az elmúlt években sorra nyerte az állami kommunikációs megbízásokat, így a közpénzhalomnak köszönhetően pár év alatt tízmilliárddal tudta növelni éves bevételeit.
„Kuna Tibort, a cég főnökét nagyon régóta ismerem. Az ifjúsági minisztériumban dolgozott, amikor 1998 és 2002 között kormányon voltunk, és én ifjúsági vezetőként kerültem kapcsolatba vele. Azóta jóban vagyunk, mondhatom azt is, hogy barátok vagyunk” – vallotta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy, a 444-nek adott interjúban.
Aki azonban Kuna Tiborról többet is szeretne megtudni, annak ajánljuk például a 444 róla készített portréját, ITT olvashatják. ITT pedig a megrendeléseiről van szó.
|
Szijjártó Péter barátjának cégétől kell a pécsi egyetemi nyomtatványokat megrendelni
| null |
https://szabadpecs.hu/2018/01/szijjarto-peter-baratjanak-cegetol-kell-a-pecsi-egyetemi-nyomtatvanyokat-megrendelni/
|
2016-06-04 00:00:00
|
A Legnagyobbat a főtitkár is megcsókolta - Muhammad Ali emlékezetes párharcokat vívott a ringben, de sosem félt beleszólni a politikába. Még a szovjetekhez is elment. Stallonét Oscar-gálán verte volna le.
| false |
[
"box",
"muhammad ali",
"cassius clay",
"meghalt",
"nagykép"
] | 0 | null | 0 |
Talán ez a leghíresebb kép, ami Aliról készült, és mindent elmond róla. Sonny Listonnak 1965-ben adott visszavágót, de ez a meccs sem ment végig, a hatodik menetben Ali kiütötte Listont. Úgy állt fölötte, mint vadász a leterített vad felett. A képről is sugárzik a fölény és a nagyképűség, ami Alit jellemezte. (Fotó: Hulton Archive / Europress / Getty)
|
A Legnagyobbat a főtitkár is megcsókolta
| 0 |
https://index.hu/nagykep/2016/06/04/meghalt_muhammad_ali
|
null |
Ez egyszer igazat mondott a kormányfő, hiszen a propaganda és a valóság teljesen más. Mi, magyarok tudjuk jól, hogy nem arra kell figyelni, mit mond, hanem arra, amit tesz. Ahogy azt is, hogy a fideszesek bort isznak és vizet prédikálnak.
| true |
[
""
] | 0 |
Népszava
| null |
Ez egyszer igazat mondott a kormányfő, hiszen a propaganda és a valóság teljesen más. Mi, magyarok tudjuk jól, hogy nem arra kell figyelni, mit mond, hanem arra, amit tesz. Ahogy azt is, hogy a fideszesek bort isznak és vizet prédikálnak.
Néhány évvel ezelőtt a Rogán-féle propaganda azt harsogta, hogy a bevándorlók elveszik a magyarok munkáját. Most a Fideszhez kötődő vállalkozások tízezrével hozzák be a harmadik világbéli vendégmunkásokat, pedig csak tisztességesen meg kellene fizetni a magyar munkavállalót. Európai szintű árakhoz európai szintű bérek dukálnának!
A kormány csak a szavak szintjén áll a magyar dolgozók pártján, de valójában a hazai és a nemzetközi nagytőkét szolgálja. A magyar melóst kilóra eladták az oligarcháknak, a magyar családokat pedig darabra eladták a bankoknak.
Retorikájuk szerint "CSOKkolnak", de közben a magyar fiataloknak esélyük sincs a saját otthonra, ha nem állnak úgy a saját lábunkon, mint egyesek. Olyan lakhatási válság van, amire nem nyújtanak segítséget az üresen kongó stadionok, az "Orbán piramisok", sem a fegyverkezése elköltött ezermilliárdok vagy a hazug propagandára fordított százmilliárdok. Bérlakásokra kellene költeni, hiszen egy-egy harckocsi árából akár 100 család lakhatása is megoldott lenne. A kormányzati kommunikáció szerint az otthonteremtésre költenének, de valójában az ingatlanspekulánsokat szolgálják, és munkásszállókat építenek a harmadik világbeli vendégmunkásoknak.
A jelenlegi hatalom tagjai (ál)keresztények, miközben éveken keresztül alázták, gyalázták, gyengeelméjűnek és "demens, vén hülyének" nevezték Ferenc pápát. A szavak szintjén hazafiak, piros-fehér-zöld téglával verik a mellüket, de Orbán Balázs elárulta, hogy ez csak máz. Ez is csak egy választási trükk. Szentéletű családapának állítják be magukat, miközben Borkaiznak, Jakab gazdáznak, Hargitai Jánosoznak, és akkor még tényleg nem beszéltünk Szájer József brüsszeli mutatványáról.
A kormányzati mantra szerint "az apa férfi, az anya nő", a család pedig szent, de közben az Alaptörvényük írója, a Fidesz-alapító Szájer egy ereszcsatornán menekült egy melegorgiáról a kijárási tilalom idején. A kormány a milliárdos propagandagépezetükön keresztül uszít a melegek ellen, gyűlöletet keltenek, de itt is, ott is lelepleződnek a Bese atyák. Atyák??? Természetesen nem az a baj, ha valaki meleg, hanem hogy álszentek: bort isznak és vizet prédikálnak.
A retorika szintjén védik a gyerekeket, de a gyermekjogi szakértők harmadát kirúgják, valamint kegyelmet adnak a pedofilsegítő fideszesnek és sorra buknak le az embereik. Arról nem is beszélve, hogy a házelnökük a pedofil képeket birtokló nagykövettel együtt avat '56-os emléktáblát Peruban, majd a lelepleződést pénzbüntetéssel megússza a káderük.
A fideszesek Soros ellen harcolnak, miközben ők maguk is "Soros-csicskák" voltak, a tenyeréből ettek évtizedeken keresztül. A szavak szintjén szuverenisták, de közben gyarmati sorba vitték hazánkat, kiárulták a hazai földet, a vizet és levegőt a kínaiaknak, az oroszoknak és az araboknak. Nem kellett volna adósrabszolgává tenni még az unokáinkat is, hanem be kellene tartani a jogállami normákat, és akkor továbbra is ömlene a pénz az EU-ból, az ellenségnek kikiáltott Brüsszelből.
A kormányzati szereplők a szavak szintjén békepártiak, és a háborúval tartották rettegésben a népet június 9-ig, majd másnap már plakátok tízezrein toboroznak hadsereget, ezermilliárdokat költenek mutyista fegyverekre, gyilkos eszközökre, a gyilkolásiparra.
Mindezek után felmerül a kérdés, hogy gyermekbarátnak lehet-e nevezni az inkumbens kormányt? Nézzük a tényeket! Soha ilyen kevés gyerek nem született még hazánkban. A kórházban százával hagyják ott a csecsemőket, mint Ceausescu nyomorgó Romániájában. Fidesz-közeli pedofilok buknak le a gyermekotthonokban, templomokban, egyházi iskolákban. Tanárhiány van országszerte, jobb esetben egy más tárgyra szakosodott tanár tanít, rosszabb esetben a portás bácsi vigyáz csak a gyerekekre. És mindezek után családbarátnak merik nevezni magukat?!
A Fidesz már egy fél Kádár-korszaknak megfelelő időt töltött kormányon. Kinevezték a saját káderekeit minden fontos pozícióba. Ennyi idő elég lett volna arra, hogy alkossanak is valamit, de míg korábban hazánk a térség éllovasa volt, addig mára szinte minden tekintetben sereghajtóvá tették Magyarországot.
Nekünk viszont fontos ez az ország, mert nekünk ez a hazánk. Számunkra ez nem egy pénznyerő hely, mint a Fidesz elitjének.
Az MSZP szerint vissza kell adni a pedagógusok megbecsülését, tisztességes fizetéssel és erkölcsi elismeréssel, hogy jól taníthassanak azok, akikre legdrágább kincseinket, a gyermekeinket bízzuk.
Legyen adómentes a minimálbér és a mediánbérig adójóváírással csökkentsük az adót, növeljük a dolgozó magyar emberek bérét, hogy tisztességesen meg tudjanak élni. Jól élni, minőségi, egészséges és biztonságos munkahelyeken dolgozni, és megfelelő bérekért!
Az MSZP szerint itt az ideje, hogy a kormány végre érdemi forrásokat biztosítson az egészségügy átfogó reformjára, hogy ne maradjanak el magyar emberek műtétei sem a szakdolgozók, sem a légkondicionáló berendezések hiánya miatt, s hogy ne haljanak meg kisgyerekek, mert már rezidens sincs egy kórházban.
Itt az ideje annak, hogy Magyarország egy átfogó bérlakásépítési programba kezdjen bele, hiszen, ha lakhatási válság van, az azt is jelenti, hogy hiány van az új lakásokból. Mindenki számára elérhető, megfizethető állami bérlakásokat kell építeni a fővárosban és országszerte. Az MSZP szerint korszerű technológiával, igényesen megépített lakásokra van szükség, amelyeknek alacsony az üzemeltetési és a rezsiköltsége.
Az MSZP a politika emberi hangja kíván lenni. Mi nem a azért fogunk küzdeni, hogy a halomhoz közel állók életszínvonala emelkedjen, hanem azért, hogy a magyar családok és a magyar dolgozók élhessenek minőségi életet.
A szerző az MSZP társelnöke.
-
|
Amit mond - és amit tesz
| null |
https://nepszava.hu/3252020_amit-mond-es-amit-tesz
|
2023-06-13 04:32:00
|
Mostanra a 15 legnagyobb építőipari társaság harmada Mészáros Lőrincé, és további harmada más kormányközeli vállalkozóké.
| true | null | 1 |
G7
| null |
Míg 2010-ben nemzetközi, és a Fidesz-kormányhoz kevésbé kötődő magyar vállalatok voltak az építőipar legnagyobb szereplői, 2022-re teljesen leuralta a szektort a NER. Bár a jelek szerint a felpörgő inflációban tavaly csökkent a kormányközeli vállalatok részesedése, a dominanciájuk így is rendkívül látványos. A 15 legnagyobb árbevételű cégből öt Mészáros Lőrincé, és további öt áll egyéb olyan vállalkozók tulajdonában, akik ismerten jó kapcsolatot ápolnak a kabinettel, illetve annak tagjaival.
Simicska, Mészáros és a többiek
A lenti ábra a 15 legnagyobb építőipari vállalat sorrendjének alakulását mutatja 2010 és 2022 között. A változások követhetősége érdekében a tulajdonos típusa alapján eltérő színekkel jelöltük a különböző vállalatokat. A rózsaszínű vonalak a nemzetközi multik, a zöldek a nem kormányközeli tulajdonban lévő magyar cégek, míg a világoskékek azok a társaságok, amelyek NER-közeli vállalkozók tulajdonában állnak. Utóbbi körből a kék különböző árnyalataival kiemeltük a 2010-es évek elejét leuraló Simicska Lajoshoz köthető Közgépet, illetve a 2010-es évek második felétől felemelkedő Mészáros-cégeket.
Jól látszik, hogy a Fidesz 2010-es kormányra kerülése idején egyértelműen a nemzetközi vállalatok uralták a magyar piacot, illetve viszonylag sok a kabinethez nem köthető magyar cég is volt a Top 15-ben. Ez utóbbi persze nem meglepő, hiszen ekkor a Fidesz gazdasági holdudvara még sokkal kevésbé volt kiterjedt, a leköszönő politikai elité pedig még sokkal erősebb volt a jelenleginél.
A pártpénztárnok Simicska Lajos Közgépét már ekkor is egyértelműen kormányközeli vállalatnak lehetett tekinteni. Sok más cég azonban még nem tagozódott be az ebben az évben meghirdetett Nemzeti Együttműködés Rendszerébe, vagy nem vették még meg olyan vállalkozók, akikről mostanra egyértelműen kiderült, hogy közeli kapcsolatban állnak a kormányzattal. Ez valójában az ábra kiindulópontján világoskékkel jelölt kettő, mostanra egyértelműen NER-cégre is igaz valamennyire. A Market Zrt-ben ekkor még nem volt többségi tulajdonos Orbán Viktor túravezetője, Garancsi István, a Záév pedig nem állt Mészáros Lőrinc tulajdonában.
Ahogy teltek az évek úgy szaporodtak a legnagyobbak között az egyértelműen kormányközeli vállalatok. A 2010-es évek első felében különösen látványos volt a Közgép előretörése: Simicska Lajos cége lépte át először az évi 100 milliárdos árbevételt. Ám 2015-ben jött a nagy összeveszés Orbán Viktor, és egykori barátja között, és a Közgép két éven belül kizuhant a Top 15-ből. Ekkor kezdtek el feltörni a piacot ma uraló NER-cégek, és ekkor tűntek fel a legnagyobbak között a Mészáros-érdekeltségek is.
Tizenhatszoros növekedés
Mostanra a 15 legnagyobb építőipari társaság harmada az egykori felcsúti gázszerelőjé, és további harmada más kormányközeli vállalkozóké, így például a már említett Garancsi Istváné, a Szíjjártó Pétert jachtoztató Szíjj Lászlóé, vagy éppen a miniszterelnök vejével üzletelő Paár Attiláé.
Ez a tíz cég 2010 óta a tizenhatszorosára növelte a forgalmát, ami abból a szempontból nem meglepő, hogy kettő olyan is akad köztük, amely még tíz évvel ezelőtt sem létezett. A tíz legnagyobb NER-es cég piaci részesedése az elmúlt években 8 és 10 százalék között mozgott, azaz az építőiparban minden tizenegyedik forint hozzájuk vándorolt.
Ha kiszélesítjük a kört az abszolút élmezőnyből kiszoruló kormányközeli cégekkel is, akkor ez az arány természetesen még magasabb.
A NER-es vállalatok az előző négy évben a teljes építőipar 11-15 százalékát ellenőrizhették.
Külön érdekes, hogy úgy sikerült ennyire leuralni 2022-re az építőipart, hogy becslésünk szerint tavaly csökkent a kormányközeli vállalatok piaci részesedése. Az előző év elég éles mozgásokat hozott a szektorban. Az árak drasztikusan emelkedtek, és kismértékben a volumen is nőtt ugyan, de ebből a szempontból az ágazat egyes szegmensei elég eltérően teljesítettek. Az épületek építése pörgött, ahogy a speciális szaképítési ágazat is, az egyéb építmények, így például az utak és vasutak területén azonban érezhető visszaesés volt. Márpedig az állami megrendelésből élő kormányközeli cégek elég jelentős része ez utóbbi szegmensben ténykedik.
Ez lehet a magyarázata a 2022-es részesedéscsökkenésnek. A látszólagos piacvesztés azonban nem jelenti azt, hogy az érintett vállalatoknál bármi probléma lenne. Egyrészt a közbeszerzésekből élő cégeknél az árbevétel az állami megrendelések alakulásától függően akár évről évre látványosan ingadozhat, és így komoly hatással lehet rá például az uniós pénzek elapadása. Másrészt, ahogy korábban többször bemutattuk, ezek a vállalatok nem csupán a növekedésük miatt tűnnek ki a szektorból: a hatékonyságuk és a jövedelmezőségük is kiemelkedő. Esetenként néhány tucat munkással csinálnak több tízmilliárdos forgalmat, bevételükből pedig sokkal több nyereség keletkezik, mint más építőipari vállalatoknál.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy eldugott táblázat tökéletesen megmutatja, hogyan gazdagszik a NER-elitKét éve még a teljes, 53 milliárd forintos árbevétele az államtól jött a Magyar Építő Zrt.-nek, 2023-ban azonban már saját tulajdonosainak is dolgozott a cég.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLehet óránként 35 millió forint bevételt csinálni az építőiparbanA Market Zrt. két év alatt több mint 50 milliárd forintnyi osztalékot fizetett ki tulajdonosainak, köztük Orbán Viktor túravezetőjének.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTaláltunk 117 milliárd forintnyi extraprofitot ott, ahová a kormány nem akar nézniNagyon látványos, hogy mennyivel több nyereséget érnek el az építőiparban a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló nagyvállalkozók cégei.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak akkor nem veszi el az extraprofitot a kormány, ha baráti kezekbe kerülAz építőipart minden jel szerint azért nem sarcolja a kormányzat a megugró nyereség ellenére sem, mert ezzel NER-es vállalkozók zsebéből venné ki a legtöbb pénzt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSoha nem látott profitot hozott a járvány ideje a kormányközeli építőcégeknekMiközben az építőipar egészében látványosan visszaestek a megrendelések és csökkent a termelés is, a nagyobb vállalatoknál nem volt nyoma komoly krízisnek.
|
Látványos grafikon mutatja, hogyan vette át a hatalmat a NER az építőiparban
| null |
https://g7.hu/vallalat/20230613/latvanyos-grafikon-mutatja-hogyan-vette-at-a-hatalmat-a-ner-az-epitoiparban/
|
2010-01-25 00:00:00
|
Önállósította magát a nagykövet a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet eladásánál, és az épület vételárát még a Külügyminisztérium államtitkárai is elfogadhatatlanul hátrányosnak tartották - derül ki egy, az [origo] birtokába került külügyminisztériumi levélből. Az ingatlant 21,3 millió dollárért adták el 2008-ban. Az [origo] információi szerint azonban a vevő eredetileg 23,6 milliót ajánlott az épületért, és a külügyi államtitkárok által kifogásolt szerződés is a nagyobb összegről szólhatott.
| true | null | 1 |
Origo
| null |
Önállósította magát a nagykövet a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet eladásánál, és az épület vételárát még a Külügyminisztérium államtitkárai is elfogadhatatlanul hátrányosnak tartották - derül ki egy, az [origo] birtokába került külügyminisztériumi levélből. Az ingatlant 21,3 millió dollárért adták el 2008-ban. Az [origo] információi szerint azonban a vevő eredetileg 23,6 milliót ajánlott az épületért, és a külügyi államtitkárok által kifogásolt szerződés is a nagyobb összegről szólhatott.
"Az adásvételi szerződésben meghatározott vételár összege a Magyar Állam számára elfogadhatatlan módon hátrányos" - olvasható abban a 2008. május 15-én kelt levélben, amelyet Horváthné dr. Fekszi Márta, a Külügyminisztérium korábbi államtitkára és Faller Jenő, a minisztérium szakállamtitkára küldött Tátrai Miklósnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) akkori vezérigazgatójának. A levél - melynek másolata került az [origo] birtokába - a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet épületének eladásáról szól.
Az épület értékesítését 2005-ben határozta el a Külügyminisztérium, végül 2008-ban 21,3 millió dollárért - akkori árfolyamon 3,5 milliárd forintért - értékesítették. Az eladás zavaros körülményeire először az MNV tevékenységét vizsgáló Állami Számvevőszék (ÁSZ) hívta fel a figyelmet. Később kiderült, hogy az eladásról legalább két adásvételi szerződést készült (erről itt olvashat részletesen), és arra utaló információk is az [origo] birtokába kerültek, melyek szerint az épületért az ÁSZ-jelentésben szereplő összegnél többet, 23,6 millió dollárt ajánlott a Svájcban bejegyzett, de orosz érdekeltségű vevő. A 2,3 millió dolláros, akkori árfolyamon 392 millió forintos előlegnek azonban semmi nyoma (erről itt olvashat).
Keveslik az árat
Fekszi és Faller levele a 2008 márciusában aláírt, első adásvételi szerződésről szól. A levél megjegyzi, hogy az aláírt adásvételi szerződésben szereplő ár megegyezik egy 2005-ös árajánlatban található összeggel. Az [origo] korábbi információi szerint a 2005-ös ajánlatban 23,6 millió dolláros vételár szerepel. Ha a külügyi államtitkárok ezt is elfogadhatatlannak tartották - amit azzal indokolnak, hogy 2005 és 2008 között a dollár árfolyama jelentősen zuhant, így a dollárban meghatározott vételár értékét vesztette -, akkor érthetetlen, hogy végül miért értékesítette az állam az ingatlant ennél 2,3 millió dollárral alacsonyabb áron.
A második, 2008 novemberében megkötött szerződésben - amelyet az [origo] munkatársa megtekintett az MNV-nél - ugyanis már csak 21,3 millió dollár szerepel vételárként. Az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt Faller decemberben azt állította: a Külügyminisztériumnak nincs olyan információja, amely szerint a 2,3 millió dolláros előleget valóban kifizette volna a vevő, bár ezt a lehetőséget nem is tagadta.
A két államtitkár levele felveti Székely Árpád akkori moszkvai nagykövet felelősségét is. "A Magyar Állam számára hátrányos vételárra tekintettel több ízben szóbeli utasítást kapott a Magyar Állam nevében eljáró nagykövet, hogy az adásvételi szerződés vonatkozásában semmilyen intézkedést nem tehet" - áll a levélben. A két államtitkár nem részletezte, hogy pontosan mire kapott utasítást Székely.
Nem találták a felhatalmazást
Az államtitkárok nehezményezik azt is, hogy Székely úgy írta alá a szerződést, hogy csak általános felhatalmazása volt, miközben szükség lett volna a tulajdonos MNV hozzájárulására is. A felhatalmazás hiányát felveti az ügyet vizsgáló külügyminisztériumi jelentés összefoglalója is, amely korábban került az [origo] birtokába. A vizsgálati anyagból nem derült ki, hogy Székely milyen felhatalmazás alapján írta alá a szerződést, mindössze az olvasható az összefoglalóban, hogy a tárca az ügyben megkereste az MNV-t. Erre utal a két államtitkár levele is, amely azzal zárul, hogy a helyzet mielőbbi tisztázását kéri Tátraitól és jelzik, hogy hajlandóak akár soron kívüli egyeztetésre is.
A Külügyminisztérium eddig nem magyarázta meg, hogy miért készült két adásvételi szerződés. A minisztérium egy neve elhallgatását kérő vezetője az [origo]-nak azt állította, hogy az első szerződés aláírása előtt még nem érkezett meg az orosz kormány jóváhagyása, ezért kellett újabb szerződést kötni. Faller pedig - annak ellenére, hogy a két szerződésben eltérőek az árak - a decemberi bizottsági meghallgatáson azt állította, hogy a két dokumentum azonos. Úgy fogalmazott: a Külügyminisztérium összehasonlította a két szerződést egy táblázatban, és arra jutott, hogy a két dokumentum minden eleme azonos.
Székely korábban az [origo]-nak azt állította, mindig felhatalmazásra cselekedett. A Külügyminisztérium belső jelentéshez csatolt levelében pedig azt írta, az utasításokat írásban és szóban kapta, így az írásos utasítások csak részben adnak eligazítást arról, hogy milyen utasításokat hajtott végre.
A moszkvai ingatlan eladásáról szóló cikkeinket itt találja.
|
Hátrányos volt az állam számára a moszkvai vételár a Külügy szerint
| null |
https://www.origo.hu/itthon/2010/01/moszkvai-kereskedelmi-kepviselet-vetelara
|
2015-09-08 16:33:00
|
Megállapodott az Európai Unió az Egyesült Államokkal a személyes adatok védelméről - jelentette be kedd este Vera Jourová, a jogérvényesítés kérdéseiben illetékes cseh EU-biztos.
| true | null | 1 |
economx.hu (napi.hu)
| null |
Európai szempontból a megállapodás leglényegesebb eleme, hogy az EU-állampolgárok amerikai bírósághoz fordulhatnak abban az esetben, ha a személyes adatoknak az EU és az Egyesült Államok közötti megosztása esetén amerikai részről jogsérelem éri őket.
Hatályba lépése után a megállapodás magas fokú személyes adatvédelmet biztosít majd az európai polgároknak - hangsúlyozta közleményében Jourová.
A megállapodás feltételeiről négy éven át tárgyaltak. A személyes adatok cseréjének a leggyakrabban előforduló esete, amikor az amerikai hatóságok az Európából az Egyesült Államokba tartó repülőgépek utasainak személyes adataira tartanak igényt, alapvetően terrorelhárítási szempontból.
|
Fontos megállapodást kötött az EU és az USA
| null |
http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/fontos_megallapodast_kotott_az_eu_es_az_usa.602807.html
|
2013-03-06 16:48:00
|
Budapest - Vádalkut kötött, így kikerült a focifogadási ügy gyanúsítottjainak köréből L. Kolos (30) labdarúgó-játékvezető – értesült a Nemzeti Sport.
| true | null | 1 |
Blikk
| null |
A fiatal bíró, három társával, Cs. Jánossal (27), S. Krisztiánnal (37) és M. Tamással (36) nemzetközi botrányt kavart, amikor NB III-as játékvezetőkként három nemzetközi találkozón is botrányosan működtek közre: 2010 novemberében és decemberében az Argentína–Chile és az Argentína–Bolívia U20-as válogatott mérkőzésen, valamint 2011 februárjában a Észtország–Bulgária összecsapáson történtek „érdekes" események. A nemzetközi szövetség vizsgálatot indított, majd fényt derített rá, manipulált mérkőzésekről van szó.
– Fel vagyunk háborodva, döbbenten állunk az alaptalan vádak kereszttüzében – nyilatkozta akkor lapunknak L. Kolos, akit társaival együtt hamarosan őrizetbe vettek.
A sportnapilap szerint L. Kolos együttműködött a hatóságokkal, ezért megszüntették ellene az eljárást, pedig a rangado.hu információi szerint több terhelő vallomás is szól tóla.
– A nevezett személlyel kapcsolatos ügyet 2011 november végétől külön kezelte a hatóság, és a továbbiakban tanúként hallgatta ki – mondta Fazekas Géza (43), a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője.
|
L. Kolos gynúsított helyett tanú lett
| null |
http://www.blikk.hu/blikk_sport/l-kolos-tanu-lett-2177837
|
null |
A fideszes politikus szerint Magyar Péter nincs tisztában azzal, hogy mekkora a főváros költségvetése, hogy működik a Budapesti Közlekedési Központ és a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság.
| true |
[
""
] | 0 |
BOON
| null |
Magyar Péternek fogalma sincs arról, hogyan működik Budapest - mondta a Fidesz budapesti elnöke csütörtökön a Facebookon közzétett videójában.
Szentkirályi Alexandrapontokba szedteazokat a kijelentéseket, amelyeket Magyar Péter tett az utóbbi napokban, és amelyekben szerinte a Tisza Párt vezetője téved. A fideszes politikus szerint Magyar Péter nincs tisztában azzal, hogy mekkora a főváros költségvetése, hogy működik a Budapesti Közlekedési Központ és a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság. Magyar az egyik sajtónyilatkozatában azt mondta, hogy Budapest éves büdzséje körülbelül 500 milliárd forint, amire Szentkirályi Alexandra azt válaszolta: "Hát Péter, itt csak egy szerény 52 milliárd forinttal tévedtél".
Magyar Péter csütörtökön a közmédiának nyilatkozva kijelentette, hogy Budapesttől az iparűzési adót elveszi az állam.
Szentkirályi Alexandra erre úgy reagált, hogy Magyar Péter "cinikus stílusban kever össze alapvető fogalmakat". Kifejtette: "az iparűzési adó a fővárosé, ez az a bevétel, ami egyébként évről-évre rekordokat dönt. Idén 303 milliárddal tervezett a főváros, és további 259 milliárddal számolhatnak a kerületek. Ezek mind a saját bevételeik."
A Tisza Párt vezetőjének arra a kijelentésére, amely szerint azért nem ül be a pártja frakciójába a Fővárosi Közgyűlésben, mert - mint mondta - "nem tud egyszerre öt pozíciót ellátni", a Fidesz budapesti elnöke emlékeztetett, hogy volt olyan idő, amikor "több pozícióra is alkalmasnak találta magát, és fel is vette az azok után járó fizetéseket".
Lehet, hogy a budapestiek valóban jobban járnak azzal, hogyha nem ülsz be a Fővárosi Közgyűlésbe, láthatóan fogalmad sincs arról, hogy ott milyen munka folyik. De akkor már csak egyet szeretnék tőled kérni, hogy akkor ne kavard itt a limonádét a fővárosi ügyekben
- zárta szavait Szentkirályi Alexandra.
|
Magyar Péternek fogalma sincs Budapest működéséről
| null |
https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/09/szentiralyi-alexandra-magyar-peter-budapest
|
2018-01-10 00:00:00
|
A 21 éves Giuliana Farfalla félmeztelen a fotón.
| true |
[
"giuliana farfalla",
"transzneműség",
"playboy",
"németország"
] | 0 | null | 0 |
Először lesz transznemű modell a német Playboy címlapján
Először lesz transznemű modell a német Playboy címlapján
A Playboy német kiadásában először szerepel majd a címoldalon egy transznemű modell, írja a BBC.
A 21 éves Giuliana Farfalla félmeztelen a fotón. A nőt országszerte ismerik, mert több realityben is szerepelt korábban.
https://www.instagram.com/p/BduwMqslFXO/
Florian Boitin főszerkesztő arról beszélt, Farfalla a tökéletes példa arra, hogy mennyire fontos az önrendelkezéshez való jog. Hozzátette, ezzel tovább viszik a tavaly elhunyt Hugh Hefner hagyományát, aki mindig elhatárolódott az intoleranciától és a kirekesztéstől.
Farfalla a dél-nyugat-németországi Breisgau városában született Pascal Radermacher néven, elmondása szerint már gyerekkorában sem érezte jól magát a bőrében. 16 évesen esett át nemváltási operáción.
https://www.instagram.com/p/Bdfcae6lJgG/?taken-by=giuliana_farfalla
Farfalla az Instagramon azt írta, nagyon büszke, hogy az újságárusoknál csütörtökön kapható magazin címlapján lehet.
Az amerikai Playboy tavaly volt először transznemű a címlaplány, Ines Rau francia modell pedig szintén tavaly írt történelmet azzal, hogy őt lett a lap első transznemű Playmate-je.
|
Először lesz transznemű modell a német Playboy címlapján
| 0 |
https://24.hu/kulfold/2018/01/10/eloszor-lesz-transznemu-modell-a-nemet-playboy-cimlapjan
|
2023. 08. 25. 00:00:00
|
Megtérül, zöld, mozgásra ösztönöz és még társadalmi felelősséget is vállal - Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szerint a világversenynek több előnye van, mint hátránya.
| true |
[
""
] | 0 | null | 0 |
Az atlétika a sportok királynője, így az atlétikai világbajnokságokat a harmadik legnagyobb sporteseményként tartják számon, az olimpia és labdarúgó világbajnokság után. A hasonló, nagy volumenű rendezvények számos pozitív gazdasági következménnyel járnak. A következő cikk arra a kérdésre keresi a választ, milyen kedvező hatásai lehetnek a világbajnokság megrendezésének. Vajon a budapesti atlétika vb szervezői milyen előremutató lépéseket tettek az idei rendezvény körültekintő megrendezése során?
Az előzetes becslések azt mutatják, hogy a budapesti atlétika vb a mintegy bruttó hetvenmilliárd forintos összköltsége mellett,
a kiadásokat kétszeresen meghaladó, 130 milliárd forint feletti bevétellel teljesíthet.
A költség oldalon szereplő számok pedig a szervezők törekvéseinek megfelelően nem a semmibe hullanak, hanem gazdaságélénkítő hatásúak lehetnek. A hazai kis- és középvállalkozásoknál hasznosulnak, azaz a szervezők minden eszközt, szolgáltatást, amit csak lehet, magyar eladóktól és beszállítóktól szereznek be. Ez több ezer magyar családnak jelent bevételt a vb előtt és alatt. Érdemes azonban figyelembe venni a hosszú- és rövid távú hatásokat is.
Hosszú távon javítják a rendező ország ismertségét a világban, ami többek között turistákat vonz, de javítja az ország kultúrájának elfogadottságát is. A rendezvény miatt hazánkba érkező külföldi látogatók a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint már augusztus közepén közel 340 ezer, a verseny időtartamára szóló vendégéjszaka foglalást regisztráltak a fővárosi szálláshely-szolgáltatók, ebből 70 százaléka köthető a külföldi látogatókhoz. A sportesemények szurkolói körében nagy az aránya azoknak, akik visszatérnének. Például a 2017-es londoni vb látogatóinak több mint 90 százaléka ajánlaná ismerősének a helyszínt, és 70 százalékuk vissza akar térni oda egy következő nyaralás alkalmával. A televíziós közvetítésen keresztül 1 milliárdan követhetik szorosan az eseményeket, de a közvetítések összesen 3 milliárd emberhez juthatnak el. Ez legalább hatvanmilliárdos reklámérték Magyarországnak a londoni atlétikai világbajnokság számaiból kiindulva.
A helyiek számára előnyt jelent, hogy ez egy hosszú távú befektetés. Az ország és város öröksége a továbbfejlesztett sporthelyszínek lesznek. Fejlődésnek indul az infrastruktúra és a közlekedés is. Ráadásul a rendezők tekintettel lehetnek arra, hogy kevésbé fejlett városrészeket kapcsoljanak be ilyenkor a város vérkeringésébe.
A rövid távú gazdasági hatások kiemelten serkentenek egyes szektorokat, így a turizmust, kiskereskedelmet és szállítást. A 2023-as atlétika vb szervezése során kiemelt szempont volt a magyar kis- és középvállalkozások bevonása a beszerzések és igénybe vett szolgáltatások kiválasztása során.
A társadalmi szempontok is előtérbe kerültek a 2023-as világbajnokság alkalmával.
A 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság szervezése és lebonyolítása során kiemelt figyelmet kapnak a fenntarthatósági szempontok és a társadalmi felelősségvállalás. A világbajnokság fenntarthatósági programjának két alapvető örökségi célkitűzése van. A magyar emberek mozgásra és egészségesebb életmódra való ösztönzése a világbajnokság kapcsán. Már sokezren csatlakoztak a Hétköznapi Hősök programhoz, amely nem csak sportolásra ad lehetőséget, hanem egyúttal 50 százalékos jegykedvezményt is nyújt a résztvevőknek.
A másik kiemelt cél a helyszín zöldterületének fejlesztése. Az esemény mottója is a "barnamezőből zöld oázis". A létesítmény és a körülötte lévő terület nem csak verseny- és edzőközponként üzemel majd a jövőben, hanem egy fás-ligetes zöld szabadidős parkként várja a környékbeli lakosokat. Az új stadion számos modern környezetvédelmi megoldással rendelkezik, mint például a geotermikus fűtés-hűtés rendszer vagy az energiatakarékos világítás.
Társadalmi felelősségvállalás keretében a szervezőbizottság a környezeti fenntarthatóság mellett a társadalmi felelősségvállalást is fontos feladatként jelöli meg. Kiemelt cél, hogy az esemény minden magyar ember részére elérhetővé váljon - ezt biztosítják az alacsony jegyárak, a jegykedvezmények és a civil szervezetekkel való együttműködések. A Civilút Alapítvánnyal elindított jószolgálati programon keresztül többezer rászoruló látogathat ki ingyen a versenyekre, többek között a fogyatékossággal élők, az állami gondozottak és a nagycsaládosok.
A szerző az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány munkatársa.
Ez a támogatott tartalom az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közreműködésével készült.
|
Gazdaság - Megtérül, zöld, mozgásra ösztönöz és még társadalmi felelősséget is vállal
| 0 |
https://index.hu/gazdasag/geocompass/2023/08/25/atletikai-vilagbajnoksag-budapest-130-millard-forint-bevetel-elonyok-hatranyok
|
2010-04-15 10:24:00
|
Ha a bíróság megalapozottnak találja, hogy a BKV vezetői a bűncselekményeket bűnszervezetben követték el, akkor megnő a bírói mérlegelés lehetősége, a kiszabható legsúlyosabb büntetés pedig tízről húsz évre nő - mondta az InfoRádiónak Magyar György ügyvéd.
| true | null | 1 |
Infostart (Inforádió)
| null |
Ha a bírói ítélet azt állapítja meg, hogy a BKV vezetői bűnszervezetben követtek el törvénytelenségeket, az jelentősen befolyásolja a kiszabható büntetés mértékét. A jogszabály ugyanis ilyenkor úgy rendelkezik, hogy az egyébként adható büntetés legfelső határának a kétszeresére növelhető - mondta el az InfoRádiónak Magyar György.
Hűtlen kezelés esetében, amelyet különösen nagy értékre, tehát 500 millió forint feletti összegre követnek el, a büntetési tétel öttől tíz év szabadságvesztésig terjed - fejtette ki a jogász.
Hozzátette: ha viszont sikerül bizonyítani a bűnszervezet meglétét, akkor ez a felső határ húsz évre emelkedhet, amelyet ráadásul fegyházban kell letölteni, és az elkövetők nem bocsáthatóak feltételesen sem szabadlábra.
A bűnszervezet fogalma a BTK szerint azt jelenti, hogy legalább hárman, hosszabb ideig, összehangoltan követnek el olyan szándékos bűncselekményeket, amiket a törvény öt évnél súlyosabban büntet - tájékoztatott Magyar György.
Hanganyag: Farkas Dávid
Kezdőlap Belföld Akár húsz év fegyházat is kaphatnak a BKV volt vezetői
|
Akár húsz év fegyházat is kaphatnak a BKV volt vezetői
| null |
https://infostart.hu/belfold/2010/04/15/akar-husz-ev-fegyhazat-is-kaphatnak-a-bkv-volt-vezetoi-346182
|
2014-04-24 20:30:00
|
A romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) bűnvádi eljárást indított a Bihar Megyei Tanács alelnöke, Kiss Sándor ellen - közölte csütörtökön honlapján az ügyészség.
| true | null | 1 |
Infostart (Inforádió)
| null |
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bihar megyei szervezetének elnöki tisztségét is betöltő politikust csúszópénz elfogadásával, hivatali visszaéléssel és pénzmosással gyanúsítják.
A vádhatóság azt állítja, hogy három, 2003 és 2006 közötti ügy során Kiss Sándor és Mudura Sándor nagyváradi üzletember, a nagyváradi Lotus Pláza tulajdonosa összesen egymillió euró (308 millió forint) csúszópénzhez jutott. Az ügy hét gyanúsítottja között szerepel Miklóssy Ferenc, a debreceni Keviép kft. ügyvezetője is, akit pénzmosással gyanúsít az ügyészség.
A DNA közölte, hogy a nyomozásban együttműködött a magyarországi, hollandiai és németországi hatóságokkal, és a gyanúsítottak mindegyikét értesítette a bűnvádi eljárás elindításáról.
Kiss Sándor 2000 óta tölt be vezető tisztséget a Bihar megyei önkormányzatban. 2004 és 2008 között a megyei tanács elnöke volt. A sajtóhoz eljuttatott csütörtöki nyilatkozatában arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy a DNA közleményében szereplő ügyeket már többször is vizsgálta a nyomozó hatóság, és mindig vádemelés nélkül zárta le azokat.
Az önkormányzati vezető kijelentette, "szinte sértésnek tűnt" számára, hogy ki akarták hagyni a vizsgálatból "egy fontos választási évben", amikor "az egész ország vizsgálat alatt van", és az államelnök valamint a miniszterelnök ellen is ügyészségi vizsgálat folyik.
Kezdőlap Külföld Bűnvádi eljárás indult a Bihar megyei önkormányzat magyar alelnöke ellen
|
Bűnvádi eljárás indult a Bihar megyei önkormányzat magyar alelnöke ellen
| null |
https://infostart.hu/kulfold/2014/04/24/bunvadi-eljaras-indult-a-bihar-megyei-onkormanyzat-magyar-alelnoke-ellen-632594
|
2023. 08. 31. 00:00:00
|
Nem érzi azt a társadalom részéről, hogy szükség lenne a munkájára, szellemiségére, hivatástudatára.
| true |
[
""
] | 0 | null | 0 |
32 évig volt pedagógus Vezsenyi László, a "vasalódeszkás tanár", aki a HVG-nek azt nyilatkozta, a státusztörvény bevezetése és a pedagógustársadalom közönye miatt hagyja abba végleg a tanítást.
Vezsenyi László 2020 márciusában vált ismertté, amikor a koronavírus-járvány miatti iskolabezárások és a távoktatásra való kapkodós átállás idején a makói József Attila Gimnázium tesitanáraként videón mutatta meg, hogy lehet egy vasalódeszka segítségével interneten keresztül bárkit megtanítani úszni.
A tankerület akkor nem találta humorosnak a videót, a pedagógust pedig meghurcolták:
A tankerület vezetője a videót meglátva tajtékzott, és követelte, hogy az anyagot azonnal szedjék le a Youtube-ról;
Vezsenyi írásbeli megrovást kapott;
azonnali hatállyal letiltották a tanításról, elvették az összes csoportját;
de azért arra kötelezték, hogy minden napra adja le a csoportjainak szánt tananyagot.
És bár akkor csalódottságában úgy fogalmazott, nem is biztos, hogy szeretné folytatni a hivatását, végül mégis maradt a gimnáziumban, az őt megalázó tankerületi vezetőt pedig menesztették. A megaláztatások azonban nem múltak el: a következő években sem: nem lehetett munkaközösségvezető, nem lehetett osztályfőnök, tavaly év végén pedig azt találta ki a tankerület, hogy néhány órát Csanádpalotán, Makótól 15 kilométerre kell majd megtartania úgy, hogy neki volt a legmagasabb óraszáma a gimnázium testnevelőtanárai közt.
Mégsem a három éve folyamatosan őt érő támadások miatt hagyja ott végül a tanári pályát, bár nyilván ezek is közrejátszanak döntésében. A fő ok azonban - ahogy fogalmazott - az, hogy nem érzi azt a társadalom részéről, hogy szükség lenne a munkájára, szellemiségére, hivatástudatára.
"Én most kilépek a magyar közoktatás rendszeréből, és azt hiszem, hogy nem is fogok visszakerülni. Az állami rendszerbe nem is kerülhetnék vissza, a hosszú kezek utánanyúlnak mindenkinek. De nem is volna kedvem. Pont ezért megyek el innen, mert elfogadhatatlannak tartom, ami itt zajlik." Videónkban további pedagógusok mesélnek arról, miért döntöttek a pályaelhagyás mellett:
(via hvg.hu)
|
Felmondott a vasalódeszkás videójával ismerté vált pedagógus a státusztörvény miatt
| 0 |
https://444.hu/2023/08/31/felmondott-a-vasalodeszkas-videojaval-ismerte-valt-pedagogus-a-statusztorveny-miatt
|
2013-03-06 00:00:00
|
A vasárnapi, Real Madrid elleni spanyol bajnokin a játékvezetőt szidta a kapus, ezért sokáig nem játszhat.
| false |
[
"labdarúgás",
"sport",
"foci",
"barcelona",
"victor valdés",
"real madrid",
"spanyol bajnokság"
] | 0 | null | 0 |
A vasárnapi, Real Madrid elleni spanyol bajnokin a játékvezetőt szidta a kapus, ezért sokáig nem játszhat.
A Real Madrid 2-1-re legyőzte a Barcelonát a spanyol labdarúgó-bajnokság vasárnapi rangadóján, ezzel közelebb került a második helyen álló Atletico Madridhoz.
A találkozó 93. percében Sergio Ramos ütközött Adrianóval a Real 16-osán belül, de a játékvezető nem ítélt 11-est a Barcelona javára.
Két perc múlva, a lefújást követően heves reklamálásba kezdett a Barca, ebben élen járt a kapus, Victor Valdes, aki eléőbb sárga, majd piros lapot kapott Miguel Angel Peréz Lasától.
A spanyol liga fegyelmi tanácsa szerdán négy meccsre tiltotta el a kapust. Valdes állítólag azt mondta: “Szégyenteljes vagy.!"
A Nou Campban nem lehet ott a csapatban a Deportivo, a Mallorca és a Rayo ellen, de hiányzik a Celta elleni idegenbeli bajnokiról is a hálóőr.
A Barcelona fellebbez.
Videó – Valdes és a piros lap:
|
A Barca kapusát négy meccsre eltiltották
| 0 |
https://24.hu/sport/foci/2013/03/06/a-barca-kapusat-negy-meccsre-eltiltottak
|
2013-09-30 23:26:00
|
A magyar cégvezetők nem személyes anyagi előny forrásaként, hanem cégük érdekeinek szolgálatába állítható eszközként tekintenek a korrupcióra, írja a Wall Street Journal Europe Perényi Áron, az ausztráliai Swinburne Egyetem tanárának kutatására hivatkozva.
| true | null | 1 |
444
| null |
Maga a kutatás novemberben jelenik majd meg.
Az előzetesen ismertetett eredmények szerint a visegrádi országok állami és magáncégeinek vezetői szerint a korrupció "a dolgok elintézésének" eszköze, a szabályok követése és az átláthatóság viszont "luxus".
|
A magyar cégvezetők szerint a korrupció eszköz
| null |
https://444.hu/2013/09/30/a-magyar-cegvezetok-szerint-a-korrupcio-eszkoz/
|
null |
A szövetségi kapitány agresszívabb játékot szeretne látni a csapatától.
| true |
[
""
] | 0 |
HVG
| null |
"Sikerült kipihennem magam, sok mindent átgondoltam, hogy mi az, ami jól működött, és mi az, ami kevésbé" - mondta az M4 Sportnak Marco Rossi, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, aki az Európa-bajnokságot követő nyári szünet után újra munkába állt.
"Mikor azt mondtam, hogy nem élveztem egyetlen pillanatát sem az Eb-nek, különösen az utolsó napok lelkiállapotára gondoltam. Az a hetvenkét óra kínszenvedés volt, mert tudtam, másokon múlik a továbbjutás, végül pedig rossz irányba fordult a dolog, ez nagyon betett nekem" - fogalmazott a kapitány, hozzátéve, hogy ő is hibázott, és nem szabadott volna megengedni, hogy mások kezébe kerüljön a csapat sorsa.
Rossi szerint az Eb-ből tanulnia kell a válogatottnak, amelytől több agresszivitást vár el a jövőben. "Arra kell összpontosítanunk, hogy ne féljünk az egy-egy elleni játéktól. Most ez a labdarúgás jövője" - mondta.
A szeptemberben kezdődő Nemzetek Ligája-sorozattal kapcsolatban a tréner elmondta, hogy várhatók változások a keretben. "Lesznek új arcok, de meglesz az oka annak, ha újoncot avatunk. A nagyobb játékperccel bíró játékosokat szeretem választani, valamint elvárom mindenkitől, hogy legyen benne győzni akarás, és örüljön annak, ha meghívják a válogatottba. Mert ha valaki nem örül neki, akkor ott valami nincs rendben" - jelentette ki, hozzáfűzve, hogy lesznek olyan korábbi válogatott játékosok is, akik már nem kapnak meghívót.
"Úgy kell megközelítenünk a sorozatot, mint egy világbajnoki előselejtezőt, mert ettől is függ, hogy milyen csoportba kerülünk" - tette hozzá.
Rossi végül Szoboszlai Dominik válogatottbeli helyzetére is kitért. "Nálunk ő nem annyira 10-es, hanem inkább egy mindenes középpályás. Egy kicsit máshogy használjuk őt, mint a Liverpool" - mondta.
A magyar válogatott szeptember 7-én, a Nemzetek Ligája negyedik idényének rajtján Németország vendége lesz Düsseldorfban. A csoportban Hollandia és Bosznia-Hercegovina válogatottja szerepel még.
|
Sport: Marco Rossi: Lesznek új arcok a válogatott szeptemberi keretében
| null |
https://hvg.hu/sport/20240822_labdarugas-magyar-valogatott-marco-rossi-nemzetek-ligaja
|
2018-05-24 06:16:00
|
20 dolog, amit tudnod kell a rendszerről, amiben élsz.
| true | null | 1 |
444
| null |
Orbán Viktor váratlanul átpozicionálta az illiberális demokráciát, ami mostantól kereszténydemokrácia. Hogy ez a fajta berendezkedés mit jelent, azt 20 pontban igyekszünk megmagyarázni (sajnos távolról sem teljes képet adva).
1. A magyar politikai elit csúcsán eltöltött 30 éve ellenére megtakarítások nélkül élő miniszterelnök falvában élő gázszerelő a kormány nyíltan vállalt céljaként 8 év alatt dollármilliárdos lesz, és többek között ő viszi a miniszterelnök telkére épült – az újságírók elől elzárt – stadionban játszó, NB I-es focicsapatot is, ami a gigantikus közpénz-támogatásoknak hála már kupadöntőt játszhat.
2. A helikopterezés, külföldi luxusutazások, eltitkolt lakásrészek és gyanúsan olcsón eladott belvárosi önkormányzati ingatlanok miatt a nyilvánosság elől elbujtatott propagandaminiszter felesége a saját igények mentén átszabott választási és pártfinanszírozási törvényeknek köszönhető újabb kétharmados győzelem után a filmügyi kormánybiztos és kaszinómilliárdos állami hitelből vett tévéjében beszél az Inspiráló Nők Estjével kapcsolatban arról, hogy őt csak férfiak inspirálják.
3. A 260 milliárd forintot alapítványokba kiszervező jegybank elnökének mindkét fia a jegybankelnök unokatestvérétől kapott több 10 milliós hitelből vesz rózsadombi villát.
4. A miniszterelnök veje – annak ellenére, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálata nyomán már a rendőrség is nyomoz a közbeszerzéseken gyanúsan elnyert, drága energetikai beruházásai miatt – nyilvánosan tárgyal az ország leggazdagabb emberével, aki a frissen szerzett erőművében a lányát teszi meg a felügyelőbizottság elnökének.
5. Az egyik miniszter érintett egy csengeri háztartásbeli asszony 1300 milliárd forintos csalásában, de ezzel kapcsolatban semmit sem mond, ahogy arról sem, hogy miért készült közjegyzői okirat arról, hogy a csaló megajándékozza 800 millió forinttal a miniszter édesanyját, aki 82 éves nyugdíjas óvónő létére megveszi egy sertéstelep felét, majd egyből nyer 123 milliót telepfejlesztésre, a miniszter felesége pedig 6 millióért vesz meg egy 120 milliós tőkéjű céget, aminek a lányai az ügyvezetői.
6. A fejlesztési miniszterről már a kinevezése előtt kiderül, hogy a rózsadombi lakásán 100 milliós adóhátralékkal eltűnt cégek működtek, és szinte mindegyik a volt férjéhez köthető, a fiuk cége pedig úgy tud 189 millió forintos hitelszerződést kötni az egyik legjelentősebb takarékszövetkezettel, hogy a vállalkozásnak számottevő bevétele vagy értelmezhető vagyona nincs, a szektort pedig az ekkor még a takarékok integrációját is ellenőrző, postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztosként dolgozó későbbi miniszter felügyeli.
7. A 100 százalékig állami tulajdonban, monopolhelyzetben lévő energiavállalat félmilliárd forint közpénzt ad a folyamatosan a kormánypártok mellett és az ellenzéki pártok ellen kampányoló civil szervezetnek, majd titkolják, mire szánták a közpénzt, amiről még az energiaügyi államtitkár sem ismeri el, hogy közpénz.
8. Kampányidőszakban a telefonos és emailes spamelés mellett a Facebookon és a Youtube-on tömeges, rasszista agymosást folytatnak őrjöngő arabok és feketék hamisított videóival, és a bizonyítottan orosz propagandát terjesztő, kormánypárti média párkövetős profilokhoz hasonlóan hirdet a párt potenciális szavazóit célozva „migránserőszakot” bemutató, magyar című videókat, egy központi irányítású, kormányhű trollhadsereg pedig agyzsibbasztóan idióta mémeket terjeszt, miközben az ellenzék gyakorlatilag ki van tiltva a közmédiából.
9. A miniszterelnök-helyettes titokban Afrikába és Svédországba jár vadászni, de ezek az utazásai szerinte magánügyek, mert a vadászatokat ajándékba kapja, például egy olyan vállalkozótól, aki 20 évre megkapta a közpénzből felújított, eredetileg a hátrányos helyzetű gyerekeknek szánt noszvaji hotel bérleti jogát.
10. A Miniszterelnökséget vezető miniszter volt tanácsadója szerez egy vadászkastélyt, ami a miniszter családtagjainak földjei között, a miniszter vadászterületének szomszédságában fekszik, így a miniszter – aki arról is ismert, hogy a 10 éves fia nevére írt egy 60-70 milliós ingatlant – kénytelen megfontolni, hogy megvegye a kastélyt.
11. A miniszterelnök nem hivatalos tanácsadója – aki annak ellenére, hogy közpénzekkel kitömött médiabirodalma van, nem tekinti magát közszereplőnek – pont abban a hongkongi szobában visz egy céget, amiben a kínai letelepedési kötvényesek is üzletelnek a programban, amivel offshore-cégek 165 milliárd forintot keresve 20 ezer bevándorlót hoznak Magyarországra.
12. Bár nem titkosak, mégsem lehet megnézni a paksi atomerőmű bővítésről szóló, titokban megkötött, több ezer milliárd forint közpénzről szóló, Oroszországgal kötött paktum részleteit.
13. Egyre több helyen jelennek meg a kormánypárt politikai érdekeit egyengető verőemberek.
14. Egy csecsen férfi fenyegetőzhet amiatt, hogy egy magyar aktivista az orosz befolyás elleni tiltakozásképp festékkel dobálta meg a Szabadság téri szovjet emlékművet, holott a csecsen férfinek nincs is érvényes tartózkodási engedélye, és az Alkotmányvédelmi Hivatal is megfigyeli, mégis szabadon járkálhat Budapesten, példaként szolgálva az orosz titkosszolgálatok alig burkolt magyarországi működésére.
15. Egy nemzetközi körözés alatt álló szaúdi bankár cége gond nélkül vesz házat a miniszterelnök otthonának szomszédságában, és annak ellenére, hogy terrorizmus finanszírozásával vádolták, a magyar hatóságok simán beengedik az országba, és emiatt nyomozás sem indul, sőt a férfi üzlettársa, a terrorátvilágításon elhasaló tiszteletbeli jordán konzul a miniszterelnök vejével kávézgat, és vendégként ott ül az Országgyűlés alakuló ülésén, miközben terrorizmus vádjával állítanak bíróság elé egy arab férfit, aki Röszkénél kövekkel dobálta a kerítést, és kiabált.
16. A monopolhelyzetben lévő állami energiacég az osztrák-magyar vezetéken keresztül éveken át egy svájci központú, a kormány által különleges lehetőségekkel jutalmazott cég földgázát szállíttatja, átengedve neki a hasznot, és ez a különleges, miniszteri rendeletekkel kipárnázott lehetőség több 10 milliárd forintot hoz az orosz és – a miniszterelnök köréhez köthető – magyar tulajdonosoknak.
17. Az állami földárveréseken a miniszterelnök vejétől a kancelláriaminiszterig rengeteg kormányközeli politikus és rokona, illetve kormányközeli üzletember családja nyer, ideértve a földárverések ötletgazdáját, sőt a földművelésügyi miniszter rokona is precíz koreográfiával jut földhöz, miközben a miniszterelnök barátjáról – aki hatalmas földvagyon fölött gazdálkodik, és a magyar gazdaságtörténet leggyorsabb meggazdagodását produkálja – még ki is derült, hogy épp akkor megy fel kávézni vidékről a Gresham-palotába, amikor a földárveréseket felügyelő államtitkár is pont ott kávézik.
18. Amikor a dohányárusítást úgy vonják állami monopólium alá – egy olyan törvénnyel, aminek az Európai Bizottságnak elküldött tervezete az új rendszerrel szárnyaló dohányipari cég vezetőjének gépén készül –, hogy amikor hangfelvétel bizonyítja egyértelműen, hogy csak a kormánypárthoz hű trafikosok kaphatnak koncessziót, az ügyészség pár évig nyomoz, majd megállapítja, hogy nem történt semmi.
19. Ez megy.
|
Ez a kereszténydemokrácia
| null |
https://444.hu/2018/05/24/ez-a-keresztenydemokracia
|
2024-04-11 09:19:00
|
A független országgyűlési képviselő még 2022-ben írt a beruházásról, amely papíron 600, szerinte azonban csak néhány tízmillió forintot ér.
| true | null | 1 |
HVG
| null |
Vizsgálatot indított az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a mezőcsáti gyümölcsfeldolgozó ügyében - írta Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a közösségi oldalán.
Az ügyről, amelynek középpontjában egy megépült, de sosem működött liofilizáló (fagyasztva szárító) üzem áll, a politikus legutóbb 2022 őszén adott hírt. Akkor azt írta, hogy Mezőcsáton összesen 930 millió forintból épült fel egy ipari park, benne egy kis irodaépülettel, egy csarnokkal, egy kisebb hűtőházzal és napelemekkel.
A csarnokot néhány kis kapacitású liofilizáló géppel, valamint egy kis kapacitású csomagoló gépsorral szerelték fel, ez a beruházás papíron 600 millió forintba került a kivitelező cégnek, amelyből 290 millió európai uniós támogatás volt. Hadházy szerint azonban a beruházás mindössze nagyjából 50 millió forintot ér. "A nagy kérdés, hogy hová lett a maradék pénz. Az viszont nem kérdés, hogy már soha nem lesz meg, a cég ugyanis felszámolás alatt van" - tette hozzá.
Azt is megjegyezte, hogy az üzemben soha nem folyt valódi termelés, egy idő után pedig árulni kezdték, 260 millió forintért.
Hadházy csütörtök reggel azt írta, hogy az OLAF az ő bejelentése nyomán indított vizsgálatot az ügyben. "Részleteket nem szoktak közölni, de úgy tudom, súlyosnak ítélték a visszaélést" - fűzte hozzá.
Azt is írta, hogy nemrégiben visszament Mezőcsátra, amelynek 930 millió forintos ipari parkjában továbbra sem folyik ipari termelés, a liofilizáló üzem sem működik, egyedül az az autómosó üzemel, mint már 2022-ben is.
|
Gazdaság: Hadházy bejelentése nyomán vizsgálni kezdte az OLAF a sosem működött mezőcsáti gyümölcsfeldolgozót
| null |
https://hvg.hu/gazdasag/20240411_olaf-vizsgalat-mezocsat-gyumolcsfeldolgozo-ipari-park-hadhazy-akos
|
2023. 09. 02. 00:00:00
|
Az esettel foglalkozó ügyész a támadást politikai indíttatásúnak minősítette.
| true |
[
""
] | 0 | null | 0 |
Ukrán gyerekekre támadt egy ismeretlen férfi múlt szombaton egy németországi játszótéren, miután meghallotta, hogy az anyanyelvükön beszélnek - írja a HVG. Az elkövető többször is rájuk parancsolt, hogy beszéljenek oroszul, valamint azt mondta, hogy Ukrajna kezdte a háborút.
A férfi először egy kislányt rángatott meg a hajánál fogva, majd áthajította az egyik tízéves fiút a játszótér melletti csatorna fölött futó híd korlátján. A gyerek nekiütközött a vasgerendáknak, amitől a fején és a bal lábán is sérüléseket szerzett. A férfi a csatornában fekvő fiúhoz ezután még egy üvegpalackot is hozzávágott, ami a gyerek jobb vállát találta el. Ezt követően az ismeretlen tettes elmenekült a helyszínről.
A gyereket kórházba szállították, és sérüléseinek ellátása után hazaengedték. Az ügyész a támadást politikai indíttatásúnak minősítette. A rendőrség várja a további szemtanúk jelentkezését, a 40 és 45 év közötti gyanúsítottat egyelőre még keresik.
|
Ukránul beszélt egy kisfiú egy német játszótéren, erre bedobták a csatornába
| 0 |
https://444.hu/2023/09/02/ukranul-beszelt-egy-kisfiu-egy-nemet-jatszoteren-erre-bedobtak-a-csatornaba
|
null |
Az orosz agressziót elítélő interjút adott a Narancsnak tavaly Hetényi Zsuzsa professzor, aki mögött több mint negyvenévnyi sikeres oktatói-kutatói karrier van. Nem sokkal később egyetemi intézete visszavonta professor emerita jelölését – az orosz szakos hallgatók kezdeményezésére. Azóta több vizsgálat lefutott, mindenki mossa kezeit, holott már az egyetem is elismeri, ennek nem lett volna szabad így megtörténnie.
| true |
[
""
] | 0 |
Magyar Narancs
| null |
Aki az elmúlt évtizedekben foglalkozott Magyarországon orosz irodalommal, részt vett a nemzetközi ruszista tudományos életben, annak nem lehet ismeretlen Hetényi Zsuzsa neve. A kiváló irodalomtörténész és fordító bizonyos értelemben az orosz irodalom hazai arca volt sokáig, egyebek mellett Bulgakov Kutyaszívének, Iszaak Babel számos elbeszélésének fordítója, Nabokov legalaposabb hazai értelmezője, aki külföldön is magasra taksált monográfiát írt az orosz-amerikai zseniről. 1983-tól az ELTE orosz tanszékének oktatója, az újabb orosz-magyar fordítógenerációk mentora, az orosz-zsidó irodalom akadémiai kutatója, az Orosz irodalom és kultúra Kelet és Nyugat vonzásában doktori program egyik alapítója, későbbi vezetője is volt. Publikációinak, egyetemi előadásainak, konferencia-részvételeinek számbavétele szinte lehetetlen.
A sors szomorú iróniája, hogy épp karrierje végén változott meg alapvetően - és könnyen lehet, hogy igencsak tartósan - az Oroszországhoz, illetve az orosz kultúrához fűződő nemzetközi viszony. 2014, de különösen 2022. február 24-e után gyökeresen átalakult az a kontextus, amelyben Oroszország 21. századi történelmi szerepe, mozgástere, ambíciói, illetve a kultúra mint soft power újraértelmezendővé vált. Nagyrészt erről, azaz mindennek személyes tapasztalatáról szólt Hetényi Nyugati, Keleti című, tavaly megjelent esszégyűjteménye. Az Ogyesszától Odesszáig, 1973-2023 alcímmel ellátott műben számos fejezet taglalja a fiatalkori, szovjetunióbeli emlékeket, ugyanakkor hosszan olvashatunk arról is, hogyan vett részt, hogyan igyekezett segíteni az ukrajnai menekülteknek tolmácsként személyesen is a 2022-es orosz invázió utáni hetekben, hónapokban. Felkavaró és bátor szövegek voltak ezek, amelyekben az egész életét az orosz kultúra kutatásával töltő tudós számolt be kétségbeesésről, káoszról, kitartásról és segíteni akarásról - az orosz agresszor elől menekülő rémült emberek gyűrűjében.
Régen minden jobb volt. Például filmrendezők csinálták a kurzusfilmeket, nem gépkocsi- és műsorvezetők, legkevésbé a Béke Tsz. pincészetének dolgozói. Talán ezért is lehet az, hogy míg a mai kurzusfilmek a múltat és félmúltat hazudják mássá, addig Keleti Márton a jövőt is látta, méghozzá elég pontosan.
Beremend és Szentendre után a Jurányi Házban szeptember 12-én hivatalosan is bemutatják első monodrámáját, a Halász Rita Mély levegő című regényéből készült előadást. A sokszínű szerepeiről ismert színésznővel az anyaságról, a társulati létről, valamint a színészi generációváltásról is beszélgettünk.
Az Északi Áramlat gázvezeték egyetlen célja az lett volna, hogy kikapcsolja Ukrajnát és Lengyelországot az Oroszországból Németországba irányuló gázszállítások útjából. A német ügyészség most dicséretesen halad a felrobbantása utáni nyomozásban. Hiányzik viszont a szembenézés a gázvezeték megépítésével, a német politika súlyos tévedésével.
|
Háborús viszonyok | Magyar Narancs
| null |
https://magyarnarancs.hu/belpol/haborus-viszonyok-270585
|
2007-11-15 00:00:00
|
A legfőbb ügyész is megpróbálta megállítani a PM kavarását - Draskovics szerint nincs olajügy, Györgyi Kálmánnak viszont annak idején hatálytalanítania kellett egy utasítást. Hiába.
| true | null | 1 |
Index
| null |
A héten közzétett a rendőrség újabb húsz dokumentumot, amik egy 1996-os ügyről szólnak. Ezekből kiderül, hogy a Pénzügyminisztérium két vezető tisztségviselőjével, a közigazgatási államtitkárral és az egyik helyettes államtitkárral kapcsolatban felmerülő hivatali visszaélés gyanúját vizsgálták, operatív eszközökkel is, de a gyanút a rendőrségen nem találták bizonyítottnak.
Arnold Mihály, a Vám- és Pénzügyőrség volt parancsnoka (1992-2003)
Az eddig megjelent hírekben azonban az nem szerepelt, hogy emiatt a legfőbb ügyész óvást jelentett be a Pénzügyminisztériummal szemben, és indítványozta, hogy helyezzék hatályon kívül azt a Draskovicsék utasítására hozott határozatot, ami 83 millió forinttal rövidítette meg a költségvetést.
Györgyi Kálmán legfőbb ügyész 1996.július 8-án keltezett levelében szó szerint a következőket írja: A Kuwait Petróleum Magyarország Kft. a PM-hez kérelemmel fordult, melyet a Minisztérium helyettes államtitkára 1996. január 22-én kelt 62.027/1996. sz. levelében intézkedésére kérte Pitti Zoltán miniszteri biztost. (A szervezeti felépítés alapján a helyettes államtitkár a közigaztatási államtitkár irányítása alatt tartotta a kapcsolatot a VPOP-val.) Ám a VPOP nem volt hajlandó a bírságot mérsékelni.
Eután, a Kuwait Petróleum újabb kérését a PM helyettes államtitkára küldte meg 1996. március 29-én kelt 62.179/1996. számú intézkedésével Arnold Mihálynak. A helyettes államtitkár arra kérte az alárendelt Vám és Pénzügyőrség vezetőjét, hogy a felügyeleti intézkedést soron kívüli eljárásban tegye meg.
Ezt Györgyi Kálmán az óvás indoklásában később utasításnak minősítette, aminek a VPOP eleget is tett, és így hozott - a legfőbb ügyész szerint - törvénysértő határozatot: az eredetileg kiszabott 83 millió forintos bírságot 100 ezer forintra mérsékelte
A legfőbb ügyész indoklásában azt írja, a VPOP által a PM utasítására felügyeleti intézkedés során hozott határozat a törvényesség sérelme mellett a költségvetés bevételét 83 127 804 forinttal rövidítette meg. Ezért indítványozta a törvénysértő határozat hatályon kívül helyezését.
Ennek a VPOP eleget tett, ám a Pénzügyminisztérium egy visszamenőleges hatállyal hozott törvénymódosítással lehetővé tette, hogy a Kuwait Petróleum Kft.nek a 83 millió forintot ne kelljen az államkasszába befizetnie.
Draskovics Tibor a rendőrségi honlapon nyilvánosságra hozott iratokkal kapcsolatban hangsúlyozta, a rendőrség az ügyet alaposan kivizsgálta, és megállapította, hogy nem történt bűncselekmény. Felhívta a figyelmet arra, hogy az eltérő intézkedéseket eredményező jogértelmezési vitát egy törvénymódosítás zárta le. A legfőbb ügyész óvásáról nem tett említést.
"Itt tehát nem volt és nincs is olajügy. Egyébként örülök, hogy a rendőrség tette a dolgát, tegye ezután is" - nyilatkozott a tárca nélküli miniszter az MTI-nek.
|
A legfőbb ügyész is megpróbálta megállítani a PM kavarását
| null |
https://index.hu/belfold/drazse1114/
|
2010-02-10 00:00:00
|
Újabb harminc tanácsadói szerződés miatt fordul a rendőrséghez a BKV-vezérigazgatója. A Népszabadság arról számol be, hogy a BRFK gazdaságvédelmi főosztálya vizsgálja a BKV szerződéseit, köztük a CEMI (Central European Management Intelligence) tanácsadó céggel még 2007-ben kötött megállapodást. A CEMI tíz hónap alatt 287 millió forintot kasszírozott tanácsaiért a BKV-tól. A CEMI egyik vezetője korábban a napokban visszalépett fideszes képviselőjelölt, Orbán Anita férje volt. Orbán Krisztián közleményében arról számol be, hogy 2007. augusztusában már megszüntette munkaviszonyát a CEMI-vel.
| true | null | 1 |
Infostart (Inforádió)
| null |
A lap értesülései szerint a CEMI szenior partnerei óránként százezer forintot, junior partnerei hetvenötezret, elemzőik harmincötezret számláztak. A CEMI-vel kötött szerződést a BKV részéről vezérigazgatóként Antal Attila írta alá, akit nemrégiben gyanúsított meg a rendőrség. Antal állítólag részletes vallomást tett, és hivatalosan meg nem erősített információink szerint a CEMI-vel kötött szerződés kapcsán is érdemben nyilatkozott.
A BKV korábban közleményben azt állította, hogy a céggel kötött szerződésnek és a kapott tanácsoknak köszönhetően kilencmilliárd forintot sikerült megtakarítani, így a majd háromszázmilliós ráfordítás sokszorosan megtérült.
A CEMI egyik korábbi "ügyvezető partnere" Orbán Krisztián volt, aki most az Oriens nevű tanácsadócég egyik irányítója. Orbán Krisztián a múlt hétvégén visszalépett fideszes képviselőjelölt, Orbán Anita férje.
Orbán Krisztián közleményben reagált a Népszabadságban megjelentekre. Eszerint a Cemi Kft tanácsadó céggel 2007. augusztus 31-én megszüntette a munkaviszonyát. Mint írja, távozásának egyik oka az volt, hogy "nem értett egyet a cég akkoriban kialakulóban lévő, általa egyoldalúnak ítélt ügyfél-stratégiájával."
Orbán Krisztián kijelentette, hogy munkaviszonya alatt semmilyen formában nem foglalkozott a fővárosi tulajdonban lévő cégekkel vagy bármilyen azokhoz kapcsolódó üggyel.
A közlemény szerint "a cég többi tulajdonosának kérésére korábbi 33%-os részesedésemet nem egy, hanem három egyenlő részletben, előre meghatározott áron értékesítettem feléjük, így az utolsó 11%-os részemtől 2008. decemberében váltam meg. Emellett vállaltam, hogy 2008. áprilisáig a cég három ügyvezetőjének egyike maradok. A többi tulajdonos így látta biztosítottnak, hogy a távozásom nem csorbítja a cég hírnevét, illetve hogy nem indítok rivális céget. Én ugyanakkor így tudtam a távozásom okozta komoly konfliktust csillapítani."
Orbán Krisztián közleményében arról is szól, hogy 2007. szeptember 1-től a Cemi Kft semmilyen üzleti tevékenységében nem vett részt; a cég 2007. augusztus 31. után keletkezett jövedelmeiből nem részesedett. Az üzletember hozzáteszi: a 2007. decemberében alapított Cemi zRt-ben sem tisztsége, sem tevékenysége, sem tulajdonrésze nem volt.
Kezdőlap Belföld BKV-nyomozás: újabb tanácsadói szerződéseket vizsgál a rendőrség
|
BKV-nyomozás: újabb tanácsadói szerződéseket vizsgál a rendőrség
| null |
https://infostart.hu/belfold/2010/02/10/bkv-nyomozas-ujabb-tanacsadoi-szerzodeseket-vizsgal-a-rendorseg-332752
|
2011-04-11 06:30:00
|
Nem kevés felelősséget vett a nemzeti fejlesztési miniszter a nyakába azzal, hogy az összes közbeszerzést ellenőrzése alá vonta. Világos, hogy a felesleges költéseket akarja felszámolni. De vajon a legjobb módszert választotta ehhez? Számolt-e a totális kontroll "mellékhatásaival"?
| true | null | 1 |
fn.hu
| null |
Hová vezet a totális kontroll?
| null |
https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2011/04/11/hova_vezet_totalis_kontroll/
|
|
null |
Akkugyárak melletti lakhatásról, kőbánya és függőhíd alatt „felejtett” emberekről, a rendeleti kormányzás salátatörvényeiről és az elmúlt évek jogalkotási gyakorlatának „mellékhatásairól” beszélgettünk a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda vezetőjével és munkatársával.
| true |
[
""
] | 0 |
Magyar Narancs
| null |
Magyar Narancs: "Nem bizonyos pontok korrigálásáról van szó, hanem az Alaptörvénynek nevezett szerencsétlen tákolmányról, amely a korrupció és az egy kézben koncentrált hatalom forgatókönyve - ennek teljes átírásáról kell gondolkoznunk. (...) Rendbe kell rakni a magyar közjogi rendszert, mert az összeomlott, és nem védi a magyar emberek jogait." Ezt Róna Péter jogász-közgazdásztól idéztem, de sokan mások is mondhatták volna.
Magyar György: Kezdjük az alapoktól. A legtöbb ember nem tudja, mire hivatott az alkotmány. Arra, hogy védje az állampolgárt az állam túlkapásaival, a dúvad állammal szemben. Tehát nem fordítva, ahogy az most van: az állampolgárok kiszolgáltatottak a hatalmat gyakorlóknak, ugyanis hatékony jogorvoslati lehetőségek hiányában passzívan tűrni kényszerülnek, hogy bármilyen, nem feltétlenül szakmai alapon megfogalmazott célkitűzést az államapparátus keresztülvigyen, valós társadalmi kontroll és transzparencia nélkül.
MN: Önök látják el például a recski sárlavina károsultjainak a jogi képviseletét. Hogyan fordulhatott elő, hogy a kőbánya nyitásával kapcsolatos eljárásba nem vonták be az ott lakókat?
Balogh Szabolcs: Ha az a kérdés, hogy ez szabályszerűen történt-e, a válasz az, hogy jelen jogi környezetben semmilyen tételes jogszabály nem sérült. Miközben az önkormányzat szabad utat adott az ipari termelésnek, és a bányakapitányság is megadta az engedélyt, a közvetlenül érintett helybeli lakosokat érdemben nem vonták be a kapcsolódó közigazgatási eljárásokba. Így tehát konkrét ügyféljogaikat nem is gyakorolhatták, hiszen nem tudták, hogy pontosan milyen hatósági eljárások vannak folyamatban, és azok alapján mi fog történni - konkrétan és átvitt értelemben is - a fejük felett. Az önkormányzat és a bányaüzemeltető által szervezett lakossági fórumok az ügyféljogállást nem helyettesíthetik.
MN: Hasonló a sátoraljaújhelyi függőhíd alatt lakók helyzete, akik szintén csak akkor értesültek a beruházásról, amikor már nem sok lehetőségük volt a jogérvényesítésre. A függőhíd esete állatorvosi ló, több eljárásjogi anomália is felbukkan benne: eltitkolt beruházási terv és hatásvizsgálat, eldugott kifüggesztések, egyfokú közigazgatási eljárás, figyelmen kívül hagyott védettség. (Lásd erről korábbi cikkünket: "Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?", Magyar Narancs, 2024. május 8.) A jogszabályok változtak meg ennyire az utóbbi években, vagy a jogértelmezés?
Magyar György: Beszélgethetünk joghézagokról, ám a jelenlegi hatalom egyik ismérve, hogy ami nincs a kedvére, az ellen jogszabályt hoz, és másnaptól már törvényesen teheti azt, amit akar. Ahol nincs jogszabály és jogszabályi kontroll, ott ezt gond nélkül megteszi, ahol van, azt pedig, gyakran valós társadalmi igény nélkül, a maga céljai szerint fogalmazza át. Számos példa hozható arra, hogy tartalmilag "jogellenessé" vált a jogalkotás. Ne keressük az igazságosságot vagy az erkölcsöt a jogban, mert az sajnos szolgálólány lett - de a hatalom kiszolgálója, nem pedig az össztársadalmi érdekeké. A fékek és ellensúlyok rendszerének (lásd erről keretes írásunkat) intézményei is elveszítették a függetlenségüket, leuralta a hatalom a működésének ellenőrzésére létrejött összes szervezetet: az Alkotmánybíróságot, a Magyar Nemzeti Bankot, a Gazdasági Versenyhivatalt, az Állami Számvevőszéket - és sorolhatnánk.
MN: Parragh Dénes környezetvédelmi biológus áprilisban az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának ülésén mondta: amikor megírták a magyarországi akkumulátor-iparági stratégiát, elmaradt az átfogó stratégiai környezeti vizsgálat, amely azt tekintette volna át, alkalmas-e egyáltalán Magyarország akkugyárak üzemeltetésére. Senki sem ismeri pontosan ezeknek a gyáraknak a technológiáját, működését, így a szakhatóságok is nehéz helyzetben vannak, amikor az engedélyeket kiadják. Az ott lakók számára ez aggasztó.
Balogh Szabolcs: Maguk a hatóságok sem mindig tudják felmérni, hogy pontosan milyen környezeti, társadalmi, gazdasági és egyéb hatásokkal járó ipari működésre adnak engedélyt. Emellett a jelenlegi közigazgatás legnagyobb anomáliája, hogy vannak olyan jogszabályok, amelyeket, ha nincs megfelelő szakemberállomány a kormányhivatalokban, egyszerűen nem alkalmaznak, mert nem is tudnak a létezésükről.
Talán még a rendszerváltás előtti időszak öröksége, hogy a jogrendszerünkkel és az államigazgatással kapcsolatban az az általános elv, hogy az állam működik, és mindenki fogadja el, hogy jól működik. Abban az ideális esetben, ha az állam megfelelő szakmai apparátussal rendelkezik, vagyis minden kormánytisztviselő teljes alapossággal ismeri a hatás- és feladatkörét rendező jogszabályokat, és azokat megfelelően alkalmazza, illetve betartja, akkor működhetne jól is a közigazgatás - állampolgári beavatkozás nélkül is. Ebben az esetben a közigazgatás maga lenne képes kontrollálni a szakmai megfontolás, elemzés és tervezés nélküli, öncélú hatalmi elhatározásokat, ugyanis maga a szakapparátus látná el ezeket az előzetes feladatokat, valós funkciójának megfelelően. Például lakóövezet fölé a szakhatóság nem engedne kőbányát nyitni, függőhidat építeni, vagy település közvetlen közelében akkumulátorgyárat üzemeltetni.
MN: Egy felperes állampolgár így fogalmazott: a kormányhivatalok már a nevükben is azok, amik: a kormány hivatalai.
Balogh Szabolcs: Látnunk kell, hogy annyira sokat nem változtak a közigazgatási tárgyú jogszabályok, viszont alapvetően megváltozott a szabályozás logikája. E megközelítés szerint az érintetteknek is van feladatuk, felelősségük. A jelenlegi jogalkotói koncepció az, hogy az egyértelműen megállapítható ügyfeleket értesíteni kell az eljárás megindításáról, viszont a potenciális, csupán elvi szinten lehetséges ügyfeleket nem. Tehát, ha a hatóság egy lehetséges érintettet nem von be hivatalból ügyfélként, és ez a személy saját érintettségét felismerve nem is jelentkezik be az eljárásba, akkor eljárási jogosultságait később már nem gyakorolhatja. A tudatos állampolgár jelentkezzen be - van egy ilyenfajta jogalkotói felfogás. Csakhogy a jogalkotó társadalomról alkotott elképzelése és a valóság köszönőviszonyban sincs egymással. Egy állampolgár egy hirdetményből nem feltétlenül ismeri azt fel, és nem is elvárható tőle, hogy olyan közigazgatási eljárás van folyamatban, amely közvetlen hatással lesz az életére, alanyi jogaira, személyes érdekeire.
MN: Ez történt a kínai CATL Debrecenben épülő akkumulátorgyárával szemben fellépő mikepércsi anyákkal (Miakö Egyesület) is: sokszor épp csak azt nem tudták meg a nagy nehezen megtalált önkormányzati kifüggesztésekből, hogy konkrétan milyen ügyben és milyen döntés született.
Magyar György: A hatalom mindenáron keresztül akarja vinni az akaratát, mondjuk, azért, mert már létrejött egy szerződés Kínával, Dél-Koreával, sorolhatnám. És úgy próbálja az emberekkel megetetni, amit akar, hogy az információk egy jó részét eltakarja. Márpedig a jogállami működésnek az az egyik legnagyobb sérelme, ha nem ismerhetők meg az egyes döntéseket meghatározó információk.
MN: Ennek legszembetűnőbb példája a nyilvános közmeghallgatások megszüntetése, amiről a debreceni akkugyár miatt meghirdetett, botrányba fulladt közmeghallgatás után, tavaly áprilisban döntött a kormány.
Magyar György: Ez újabb példája az állampolgári jogok kiüresítésének. De nemcsak az érintett lakosok, hanem az önkormányzatok jogi lehetőségei is jelentősen csökkentek. Például megszűntek a korábbi építési hatósági jogköreik, amelyek átkerültek a központi igazgatás helyi szervezeteihez, a kormányhivatalokhoz, ahol a hatékonyság jegyében, a szakértelem helyett nagyobb erényt jelent a teljes lojalitás. Úgy tűnik, az a lényeg, hogy a kormányhivatalokba olyan vezetők kerüljenek, akik megfelelnek a központi döntésekben megtestesülő elvárásoknak. Akiket régen csak komisszároknak hívtak, ma már főispánok.
Ebben a szituációban nem számít, hogy a döntéseket helyben, az ott élőkhöz minél közelebbi, önkormányzati szinten kellene meghozni úgy, hogy a részvételi demokrácia a lehető legteljesebb mértékben érvényesüljön. Az önkormányzatok gyakorlatilag nem tudnak az önigazgatás lehetőségével élni, mert elvonták a döntési és józan gondolkodási lehetőségüket. Toporzékolhat az önkormányzat egy neki nem tetsző ipari beruházás ellen, és ennek megfelelően alkothatja meg és módosíthatja is a helyi építési szabályokat, a központi hatalom majd egy jogszabályalkotással mégis azt mondhatja: a jövőben a projekt nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás, és ezzel minden addigi jogi regulát áttörhet.
Balogh Szabolcs: Az elmúlt tizennégy év kormányzásában generális változások történtek a centralizáció irányába, és a kormány fő érve, hangsúlyozottan szakmai és nem politikai alapon az, hogy legyen a közigazgatás hatékony. A kormánynak, mint a végrehajtói hatalom letéteményesének és a központi igazgatás legfőbb testületi szervének is vannak helyi feladatai, az önkormányzatnak pedig tipikusan helyiek vannak. A párhuzamos igazgatási szervezetrendszerek, úgy tűnhet, hogy egymással konkurálnak, ezek működésének összehangolása tehát elvárható. Önmagában az nem ördögtől való, hogy a kormány a saját feladat- és hatásköreit, különösen, amelyeket járási vagy megyei szinten kell megoldania, egy hatékony szervezetrendszerbe építse. Csakhogy itt jönnek felszínre az olyan anomáliák, amit már említettünk, hogy míg a helyi építési szabályokat az önkormányzatok alkotják meg, az építkezések szabályszerűségét már döntően a kormányhivatalok felügyelik.
Magyar György: A hatékonyság jegyében a legtöbb közigazgatási hatósági eljárás is egyfokú lett, a közigazgatási szervezetrendszeren belüli szakmai kontroll tehát megszűnt, nincs már fellebbezési lehetőség. Marad a bíróság és a közigazgatási per, ahol - mivel az állam és az állampolgár kerül egymással szembe - gyakran az erősebb győz. "Állampolgár, te nem arra vagy, hogy a jogaidat érvényesítsd, hanem hogy megfelelj." Ez alattvalói szemlélet.
MN: Az, hogy a közigazgatási eljárás egylépcsősre redukálódott, alapjogi szempontból mennyire elfogadható?
Balogh Szabolcs: Nehezen támadható. A Római Egyezmény alapvető emberi jogként csak a megfelelő, hatékony jogorvoslathoz való jogot ismeri el. Azt, hogy erre a tagállamok jogalkotói milyen megoldást találnak ki és alkalmaznak, minden ország maga dönti el. A hatályos hazai szabályozás lényege, hogy az az ügyfél, aki sérelmesnek tartja az egyfokú közigazgatási eljárásban született döntést, az vigye el az ügyét a bíróságra. Csakhogy ennek lehetnek komoly negatív következményei. Például az ingatlan-nyilvántartási eljárás is egyfokú. Amennyiben a hatóság téved az érdemi döntésében, akkor a határozata ellen bírósághoz lehet fordulni. Jelenleg is van a praxisunkban olyan eset, amikor egy rossz tulajdonjog-bejegyzéssel összefüggésben közigazgatási pert kellett kezdeményeznünk, és a keresetlevél benyújtása után egy évvel jutottunk el az első tárgyalásig. Vajon mennyire tekinthető hatékonynak ez a jogorvoslati rendszer?
Magyar György: Az Európai Bizottság igen komoly igazságügyi szabályrendszer-változtatást írt elő Magyarország számára. Letettek 27 úgynevezett mérföldkövet, és azt mondták, "ha ezeken változtattok, akkor újra megvizsgáljuk, hogy folyósíthatók-e az uniós források". Erre a magyar kormány látszatintézkedéseket hozott, és a pénzek egy része meg is érkezett. Mi nem a források folyósítása ellen vagyunk, de azt látni kell, hogy ezek az intézkedések csak az Európai Bizottság megetetésére szolgáltak. Ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy az Európai Parlament perli a Bizottságot az Európai Bíróságon, mondván, jogellenesek voltak a kifizetések.
MN: Az esetek azt mutatják, hogy ügyféllé válni sem egyszerű ma már. A mikepércsieknek, akik alig másfél kilométerre laknak a CATL épülő gyárától, az érintettségüket kell szakértőkkel bizonyítaniuk, ugyanis a CATL gyár közölte: ők maximum 400 méteres körben szennyeznek.
Balogh Szabolcs: Az általános közigazgatási rendtartás azt mondja, hogy ügyfél az, akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási ügy közvetlenül érinti. Az akkumulátor- és autógyárak, valamint más nagy ipari létesítmények környékén élők például joggal érezhetik érintettnek magukat: ezeknek a gyáraknak a működése ronthatja az életminőségüket, az ingatlanjuk értékét és így tovább. Ehhez képest a hatóságok, és ami már helyenként sérelmes, a bíróságok is az ügyfél kategóriát nagyon megszorítóan, nem életszerűen értelmezik a "közvetlenség" kritériumára hivatkozva. Márpedig csak az tud jogsérelemre hivatkozni és közigazgatási pert kezdeményezni, aki ügyfél.
Magyar György: Vagyis az érdekelt és az ügyfél kategória kettéválik: aki érdekelt, az nem lesz automatikusan ügyfél. Ez sok esetben a jogfosztás érzetét keltheti, ugyanis külön harcokat kell vívnunk az ügyféli státusz megszerzéséért. Ez történik most a Magyar Rádió egykori Bródy Sándor utcai épületének közvetlen környezetében lakókkal is.
MN: Konkrét jogszabályváltozás is közrejátszik a megszorító értelmezésekben?
Balogh Szabolcs: Nem. El kell ismernünk, hogy ezt sajnos a bírói gyakorlat szűkítette, bármilyen ráhatás nélkül.
Magyar György: A Kúria joggyakorlata és eseti döntései ugyanakkor hatnak az alsóbb bíróságokra is.
Balogh Szabolcs: De a jogszabályi környezet mellett a közigazgatás szakmai apparátusán is sok múlik. Ugyanis annak elviekben semmi akadálya nem lenne, hogy egy szakmailag felkészült kormánytisztviselő, ha döntenie kell például egy bányaengedélyezési kérelemről, akkor ne csak "papírok", tehát okiratok alapján hozza meg az érdemi döntését, hanem tartson helyszíni szemlét is, amelynek során a saját szemével meggyőződhet a valós helyzetről. Így esély nyílhatna arra, hogy közvetlenül észlelje, "hoppá, itt a bánya tövében házak vannak, s azokban emberek laknak". Ezek után azt sem zárná ki semmilyen jogszabály, hogy az eljáró hatóság hivatalból felkutassa, kik az ott élők, és az eljárásba bevonja őket ügyfélként. Gyakran tehát az eljáró ügyintéző személyén múlhat, hogy az, akinek a jogát vagy jogos érdekét a hatósági eljárás ténylegesen érinti, ügyfélként felléphet-e az eljárásban, egyáltalán tudomást szerez-e róla.
Magyar György: Ez tehát jogalkalmazási kérdés. Van egy szürke zóna, ami lehetőséget ad arra, hogy a jogalkalmazó az íróasztal mellől olyan döntéseket hozzon, ami az életet figyelmen kívül hagyja.
MN: Mindez a jogalkalmazók hatalom iránti lojalitásának fogható fel?
Balogh Szabolcs: Részben igen, egyes konkrét esetekben viszont közrehathat a szakmai felkészületlenség okán bizonyos tények ismeretének hiánya is. Egy Balaton-parti beruházás kapcsán például a régen ott lakók azért perelnek, mert az építkezés elveszi a tóra néző eddigi panorámájukat, valamint ingatlanjaik korábbi intimitását. Az egyik lakó ügyfél minőségét arra hivatkozással nem állapította meg a hatóság - és nem is vonta be az engedélyezési eljárásba -, mivel álláspontja szerint nem közvetlen szomszéd. Ezt az ügyintéző arra alapozta, hogy ránézett az ingatlan-nyilvántartási térképre, és a beruházás és az érintett lakó ingatlanja között látott még két helyrajzi számot. Csakhogy az a két helyrajzi szám egy közutat és egy vasúti sínpárt jelentett, azaz helyrajzi szám szerint ügyfelünk valóban nem közvetlen szomszéd, de attól a balatoni panorámájára és ingatlana intimitására közvetlen hatást gyakorol az építkezés.
Magyar György: Több balatoni építkezés ügyében kikérik irodánk véleményét, és azt látjuk: bárhol, ha szállodát vagy kikötőt akarnak létesíteni, ott átgázolnak a helyiek érdekein, és a hatályos jogszabályokon is átlépnek a nemzetgazdasági kiemelés intézményével, de arra is van példa, hogy egyes önkormányzatok önként "aláfekszenek" ezeknek az igényeknek.
MN: Lehet választásuk? Ahogy ön is említette, az önkormányzatoknak ma már alig van jogkörük.
Magyar György: Ez így van. Maradnak a petíciók, illetve ebben a korlátozott jogvilágban az is félsiker, hogy egyáltalán még be lehet adni népszavazási kezdeményezést.
Balogh Szabolcs: Sajnos az is igaz, hogy az utolsó érvényes és eredményes népszavazás a vizitdíj ügyében volt, 2008-ban. Azóta egy sem. 2016-ban a migráció kapcsán a kormány át tudta vinni ugyan a népszavazási kezdeményezését, de érvényes népszavazás abból sem lett. Ilyen a mai magyar demokrácia állapota: úgy megszigorították a népszavazási kezdeményezés jogszabályi feltételeit, hogy szinte lehetetlen a népszavazásig eljutni.
MN: Időrendben látható, hogyan szűkültek a jogérvényesítési jogkörök?
Balogh Szabolcs: Több lépcsőben. Az első volt az önkormányzatok építéshatósági jogköreinek az elvonása és integrálása a kormányhivatalokba. A második lépcső a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások körének a nagymértékű kiterjesztése, ami jelenleg már ott tart, hogy ha csak elméleti szinten felmerül bármilyen akadály a beruházás előtt, azonnal kiemelt beruházássá válik. Itt az eredeti cél az uniós forrásokból megvalósuló beruházásokra vonatkozott: hogy minél gyorsabban lefolytassák az engedélyeztetési eljárásokat, és hatékonyan elindulhassanak ezek a beruházások. Tehát a nemzetgazdasági szempontból történő kiemelés jogintézménye eredendően nem arra szolgált, hogy a hatályos jogszabályokat felülírják, hanem arra, hogy az eljárási határidőket lerövidítsék.
Magyar György: Úgy tűnik, visszaélésszerűen alkalmazzák ezt a kategóriát.
Balogh Szabolcs: A harmadik lépcső pedig a közigazgatási perek esete. Ezen belül az ügyféllé válás folyamata - de ha azt meg is állapítja a hatóság, az építési hatósági ügyekben az ügyfélnek kifejezetten gyakorolnia kell az ügyféljogait. Mert ha nem gyakorolja, azaz aktívan nem lép fel, észrevételt nem terjeszt elő, indítvánnyal nem él, iratmásolatot nem kér, akkor az ügyféljogai elenyésznek. Így előállhat az az abszurd helyzet, hogy ugyan megállapították az érintett félről, hogy ügyfél, de ha aktívan nem lépett fel az alapeljárásban, akkor ő már nem járhat el tovább, nem indíthat közigazgatási pert, akkor sem, ha a hatóság olyan döntést hoz, ami esetlegesen jogsérelmet okoz a számára. De ha aktívan fel is lépett, a bírósági eljárásban csak olyan kérdéseket vitathat, amelyeket már az alapeljárásban is vitássá tett.
MN: Ez új elem?
Balogh Szabolcs: Igen, de megvan ennek is a logikája. A jogalkotói álláspont az, hogy a bíróság mindig azt vizsgálja, hogy az eljáró közigazgatási hatóság jogszerűen járt-e el. Ha menet közben felmerülnek olyan szempontok, amelyeket a hatóság azért nem vizsgált, mert hivatalból nem kellett neki, és ezeket az alapeljárásban az ügyfél sem hozta be, akkor azt már nem támadhatja, legfeljebb egy külön eljárásban.
MN: Úgy tűnik, mindig lehet érthető indokot találni egy adott jogszabályra, miközben mégiscsak szűkülnek a jogérvényesítés keretei.
Magyar György: Nincs koherencia: hoznak egy jogszabályt, és nem nézik meg annak a többi jogszabályra gyakorolt hatását. Az Ukrajna elleni háborúra hivatkozással máig fenntartott rendeleti kormányzásnak ez lett a következménye. Egyik napról a másikra születnek jogszabályok. Az uniós ajánlásban az is szerepelt, hogy szüntesse meg a magyar kormány a salátatörvényeket, vagyis azt a gyakorlatot, hogy különböző, egymással össze nem függő törvények bizonyos pontjait egy törvénnyel módosítják. Ezt hívjuk ad hoc jogalkotásnak. Nincs társadalmi egyeztetés, nincs szakmai vita, márpedig ez a gyakorlat a jogalkotásra vonatkozó jogszabályt is sérti.
Balogh Szabolcs: Jogi képviselőként sokszor csak kapkodjuk a fejünket, hogy milyen jogszabályok születnek, és már nem látjuk, hogyan kellene a rossz beidegződéseket kiszűrni a jogrendszer egészéből úgy, hogy az rendeltetésének megfelelően működjön - tisztességesen és hatékonyan.
|
"A hatékonyság jegyében a szakértelem helyett nagyobb erényt jelent a teljes lojalitás"
| null |
https://magyarnarancs.hu/belpol/a-hatekonysag-jegyeben-a-szakertelem-helyett-nagyobb-erenyt-jelent-a-teljes-lojalitas-270341
|
2011-08-08 00:00:00
|
Vegyianyag-gyárat fenyeget a kínai tájfun - Ezer ember dolgozik, hogy a Muifa ne tudja áttörni a gyárat védő gátat.
| false |
[
"kína",
"tájfun",
"vegyi anyag",
"gát",
"külföld"
] | 0 | null | 0 |
Egy vegyi anyagokat készítő gyárat védő tengeri gát teljes áttörésével fenyegetett hétfőn a Muifa tájfun Kína északkeleti részén, ahonnan a lakosokat kitelepítették, míg a katonák és tűzoltók igyekeztek lezárni a keletkezett rést.
Az északkelet-kínai Talien kikötőváros partjait ostromló szélvihar helyenként 20 méteres hullámokat is gerjesztett és ha a tenger átszakítja a védőgátat, a víz elérheti a mögötte lévő Fucsienhua vegyi anyaggyárat és az ott tárolt mérgező anyagokat.
A Zsenmin Zsipao című vezető pártlap internetes oldalán azt írta, a helyzet nagyon veszélyesre fordulhat, amennyiben nem sikerül megakadályozni, hogy a víz még nagyobb rést vájjon a gáton, a kínai állami televízió későbbi jelentése szerint a helyzetet időközben sikerült ellenőrzés alá vonni.
A területen ezer tűzoltó, katona és határőr dolgozik, a tévé felvételein pedig látható volt, amint teherautók és földgyaluk sorakoztak fel a gátnál, hogy sziklákat és homokot szórjanak le a megsérült szakasz védelmében.
|
Vegyianyag-gyárat fenyeget a kínai tájfun
| 0 |
http://index.hu/kulfold/2011/08/08/vegyi_anyaggyarat_fenyeget_a_kinai_tajfun
|
2015-12-01 00:00:00
|
A Nemzeti Kulturális Alap bizottsága még nem írta ki a jövő évi folyóirat-pályázatokat, így akár fél évig várhatnak a pénzükre a művészeti lapok – már ha kapnak egyáltalán. Pedig az alapnál találtak 830 millió forint pluszt, amit gyorsan ki is osztottak – csak éppen másra.
| true | null | 1 |
Magyar Narancs
| null |
Alultervezték a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) büdzséjét az idén, mivel attól tartottak, hogy a 2014-ben indult Eurojackpot játék miatt lanyhul az ötös lottó iránti érdeklődés – az NKA bevételeinek döntő hányada az ötös lottó nyereményadójából származik. Ezért az előző évi 10 milliárd forint helyett csupán 9 milliárdra lőtték be az onnan várható összeget.
NKA-s forrásaink szerint már év közben látni lehetett, hogy a magyarok kitartanak a klasszikus lottó mellett, hiszen nem csökkent jelentősen a nyereményadóból származó bevétel, az alap mégsem növelte a kollégiumok által elosztható összeget. Év végéig felhalmozódott 830 millió forint, amit viszont gyorsan el kellett költeni; ezt a tényt sem az NKA igazgatósága, sem a kollégiumok nem verték nagy dobra. Az alap vezetése 30 nap múlva ígért választ azon kérdésünkre, hogy miért nem nézték meg év közben a folyószámlájukat, és hogy pontosan mire ment el a többlet. A kollégiumoktól úgy tudjuk, egy részét közöttük osztották fel. Aki jobban tudott lobbizni, az többet, aki kevésbé, az kevesebbet kapott. Új, nevesített pályázatokat nem írhattak ki, de aki tudott a lehetőségről, benyújthatott egyedi pályázatot az egyes kollégiumokhoz, tulajdonképpen bármire. Ennek a határideje néhány napja járt le.
Befagyasztott folyóirat-támogatás
Az NKA ráadásul nem írta még ki a jövő évi folyóirat-támogatási pályázatokat, holott a korábbi években december elején már a bírálat is megtörtént. Különösen nyugtalanok azok a kiemelt lapok, amelyekkel 2012-ben, éppen a kiszámíthatóságot szem előtt tartva, hároméves szerződést kötött az alap. Az évi 8–20 millió forinttal támogatott 27 print folyóirat között van az Alföld, az Art Magazin, az Ellenfény, a Filmvilág, a Jelenkor, a Kalligram, a Balkon, a Forrás, a Kortárs, a Magyar Napló, a 2000, a Magyar Iparművészet, a Muzsika, a Rubicon, a Színház, az Új Művészet, a Nagyvilág és a Tiszatáj. Az évi 4 és 11 millió forinttal támogatott 14 online periodika között találjuk egyebek mellett az Építészfórumot, a Fideliót, a Magyar Múzeumokat, a Revizort, a Praet, a Múlt-Kort és a Literát.
A szakmai folyóiratok főszerkesztői semmiféle hivatalos értesítést nem kaptak, mikortól és milyen feltételek között pályázhatnak újra. Ezért a nevükben Schubert Gusztáv, a Filmvilág főszerkesztője és Pataki Gábor, az Új Művészet vezető szerkesztője levelet írt Balog Zoltán miniszternek, aki egyben az NKA elnöke is. A birtokunkba került levélben kifejtik, hogy a hároméves finanszírozási rendszer bevált, mert stabilitást és tervezhetőséget biztosított a szakmai havilapok számára. Ezért „a magyar művészeti élet számára létfontosságú szakmai folyóiratok okkal számítottak arra, hogy a 2016–17–18-as évben hasonló keretfeltételek között működhetnek.
Jelen pillanatban azonban erre semmi garancia nincs: a pályázat kiírásának 2 hónapos csúszása is előre láthatóan nagyon komoly nehézségeket okozhat a teljes magyar művészeti folyóirat-kiadásnak. (…) Már az sem segít, ha holnap kiírják az újabb hároméves (vagy egyéves, csak 2016-ra vonatkozó) pályázatot, az ugyanis újabb két hónapos késedelemmel jár. A lapoknak a biztonságos működéshez az elszámolás utáni hónapban, vagyis február végén meg kellene kapniuk az éves támogatás első részét” – írják a november 9-én kelt levélben. A főszerkesztők úgy vélik, „ebben a helyzetben egyetlen megoldás kínálkozik, a jelenleg érvényben lévő hároméves pályázat automatikus meghosszabbítása a 2016-os évre”. Úgy tudjuk, a levélre, amit pedig az NKA Folyóirat-kiadás Kollégiuma is támogatásáról biztosított, a mai napig nem érkezett válasz.
Megkérdeztük a Folyóirat-kiadás Kollégium elnökét, Kollár Árpád írót, miért nem írták ki a pályázatot. Kollár Árpád, aki egyébként a Fiatal Írók Szövetségének elnöke, a Narancsnak elmondta: szerintük is stabilitást és kiszámíthatóságot jelentett a rendszer, ezért már nyáron előkészítették a több tucat kiemelt művészeti lapot érintő, újabb hároméves szerződésről szóló pályázati kiírás tervezetét, „ám ez végül nem került az NKA bizottsága elé”. (A pályázatokat ugyanis nem a kollégium, hanem az NKA bizottsága írja ki.) Az NKA alelnöksége ennek okát firtató kérdéseinkre is csak 30 nap múlva válaszol majd. Kollár szerint valószínűleg azért nem újították meg a hároméves elkötelezettséget, mert „egyrészt év végén lejár a kollégium mandátuma, másrészt már készült a nemrég beterjesztett NKA-törvény módosítása”. Ami szerint, mint ismeretes, jövőre már a Magyar Művészeti Akadémia jelöli a kollégiumi tagok harmadát, és az NKA alelnöke is csak nekik tetsző személy lehet.
„Mivel telt az idő, a kollégium nem tehetett mást, tudomásul vette a döntést, de jelezte, hogy nem tarthatjuk bizonytalanságban a lapokat addig, amíg jövőre felállnak az új kollégiumok, ezért az NKA-val ismét egyeztetve újabb, immár egyéves pályázati kiírást fogalmaztunk meg” – mondta Kollár Árpád. (Erre pályázhatnak azok a lapok is, melyeknek korábban is évenként ítélték meg a támogatást.) Kollár úgy tudja, dolgozik rajta az NKA, de egyelőre nem jelent meg a pályázat, s ha hamarosan nem születik döntés a következő évi keretről, félő, hogy idén már nem is fog. A Folyóirat-kiadás Kollégium elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy miután a szakmai szervezeteket még nem kérték fel a kollégiumi tagok jelölésére, kétséges, hogy januárban felállnak a döntéshozó testületek. Az is időbe telik, míg beindul a munka, így ha a pályázatokat végül mégis az új kollégium írja ki, van rá esély, hogy azok csak tavasszal jelennek meg. A bírálat is egy hónapot vesz igénybe, a kifizetés további egy hónapot, így az első utalások legrosszabb esetben nyáron valósulnak meg. „Akár fél évig is bizonytalanságban, illetve állami forrás nélkül lehetnek azok a lapok, melyeknek ráadásul egy évre előre kellene tervezni” – hangsúlyozta a kollégium elnöke.
|
A Kulturális Alap fél a Művészeti Akadémiától, ezért inkább hagy folyóiratokat bedőlni
| null |
https://magyarnarancs.hu/belpol/a-kulturalis-alap-fel-a-muveszeti-akademiatol-ezert-inkabb-hagy-folyoiratokat-bedolni-97415
|
2011-06-09 14:00:00
|
Hűtlen kezelés és jogosulatlan gazdasági előny megszerzése miatt büntetőfeljelentést tesz egy, a péti Nitrogénműveknek nyújtott 2008-as állami hitelgarancia miatt Budai Gyula. Az elszámoltatási kormánybiztos csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az ügyben vizsgálni kell Gyurcsány Ferenc felelősségét is.
| true | null | 1 |
Origo
| null |
Büntetőfeljelentést tesz a péti Nitrogénművek Zrt.-nek nyújtott állami hitelgarancia és kezességvállalás ügyében az elszámoltatási kormánybiztos hűtlen kezelés bűntettének és jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének gyanúja miatt. Budai Gyula ezt csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte, hozzátéve, hogy szerinte az ügyben vizsgálni kell az akkori kormányfő, Gyurcsány Ferenc felelősségét is.
Az ügy részleteiről szólva a kormánybiztos kifejtette: az állam készfizető garanciát vállalt a Nitrogénművek 50 millió eurónyi, továbbá 10 milliárd forintnyi hitelének felvételéhez. Azt, hogy az állam milyen garanciákkal rendelkezik, ha a cég csődbe megy, egy 2008. decemberi kormányhatározat rögzítette, amelyet azonban egy hónappal később úgy módosítottak, hogy a korábban felsorolt biztosítékok - így például a Nitrogénművek ingatlanvagyona és részvényeinek 76 százaléka - közül egy sem szerepelt benne - mondta Budai Gyula.
Az elszámoltatási kormánybiztos kijelentette: a péti Nitrogénművek úgy kapott 50 millió eurót 80 százalékos bankgaranciával és 10 milliárd forint fejlesztési banki hitelt 100 százalékos állami garanciával, hogy semmilyen fedezetet nem biztosított az állam javára.
Ha a cég gazdálkodása veszélybe kerül, ezt az összeget a magyar államnak kell megfizetnie - mutatott rá, megjegyezve, hogy azért vizsgálódnak, mert szeretnék megtudni, mi az oka annak, hogy egy hónap alatt ilyen módon változott a kormányhatározat. Kiderítenék azt is - fűzte hozzá -, hogy "a szocialistákhoz köthető Bige László nagyvállalkozónak milyen szerepe volt" a határozatnak a magyar állam számára előnytelen módosításában.
Álláspontja szerint az ügyben felelőssége van a kormányhatározat előterjesztőinek, Gráf József volt agrárminiszternek, valamint Veres János volt pénzügyminiszternek, és vizsgálni kell Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök felelősségét is.
Megjegyezte továbbá, hogy az Európai Unió vizsgálatot rendelt el Magyarországgal szemben a hitelfelvétel miatt. Ennek eredménye szerint a péti cégnek nyújtott állami támogatás burkolt támogatásnak minősül, és ezért az Unió az összeg visszafizetésére fogja kötelezni a magyar államot - közölte.
|
Gyurcsány felelősségét is vizsgálná a péti Nitrogénművek ügyében Budai Gyula
| null |
https://www.origo.hu/itthon/2011/06/gyurcsany-felelosseget-is-vizsgalna-a-peti-nitrogenmuvek-ugyeben-budai-gyula
|
2015-10-21 17:01:00
|
Lehet utánam csinálni! - Nógrádi György zseniális. Az ország legtöbbet szereplő biztonságpolitikai szakértőjének az élete tele van furcsaságokkal. Bekamuzott egyetemek, zéró szakmai tevékenység, fejből idézett médiaszereplési mutatók. Ez a cikk egy portrénak indult.
| true | null | 1 |
Index
| null |
Úgy jöttem el Nógrádi György irodájából, hogy már nem akartam portrécikket írni róla. Túl komolytalannak tartottam. Annak ellenére, hogy az interjú végén zseniálisan összefoglalta, mi a munkásságának lényege. Vagyis mi nem:
Nézze, ha kutatnék, akkor tizedannyi időm lenne a médiaszereplésekre.
De kezdjük az elejéről!
Tényleg úgy indult a dolog, hogy portrécikket akartam Nógrádi Györgyről írni. Végül is fontos ember: júniusban a köztévében szakértve ő dobta be először a vasfüggöny ötletét, majd kilenc nappal később a kormányzat előállt azzal, hogy megépíti a kerítést. És meg is építette.
Nógrádi roppant népszerű szakértő, akinek újabban bérelt helye van a közmédiában. Szakértőként pontosan azt mondja, amit a kormányzat képvisel menekültügyben: a kerítésre szükség van, a menekültek között pedig hemzsegnek a potenciális terroristák. Ez a vélemény, noha szembemegy mindazzal, amit a biztonságpolitikai szakértők és a migrációkutatók hangoztatnak, népszerű. Nógrádinak húszezer fős rajongói oldala van a Facebookon, telt házas előadásokat tart Budapesten és vidéken, az utcán leszólítják, gratulálnak neki. És bár ezekben a hónapokban lett igazán népszerű, nem a Fidesz csinált belőle szakértősztárt, hiszen már a kilencvenes évektől aktív szereplője a sajtónak.
Most viszont nagyon elfoglalt. Amikor felhívtam telefonon, és jeleztem neki, hogy portrécikket írnék róla, egy hetet kellett várnom a találkozóra, mert annyira sűrű a naptára. De így legalább volt időm arra, hogy beszéljek az ismerőseivel, volt kollégáival és a biztonságpolitikai szakértőkkel, utóbbiakkal leginkább azért, mert egy biztonságpolitikai szakértőről szóló portrécikkben fontos elem, hogy mit gondol róla a szakma.
És persze gyűjtöttem az életrajzi adatokat, merthogy felkészületlenül mégsem állíthatok be az interjúra. Pláne nem Nógrádihoz, aki előadásaiban is rendszeresen kifejti, mennyire zavarja, hogy vannak olyan biztonságpolitikai szakértők, akik felkészületlenül mennek a médiaszereplésekre. Ellenben vele, aki órákat készül egy-egy szereplésre. Arra az Echo tv-s műsorra például, amiben Szaniszló Ferenccel az agyhullámfegyverről értekeztek, saját bevallása szerint két hetet készült.
Az első meglepetés akkor ért, amikor nemzetközi szinten is jegyzett biztonságpolitikai szakértőket kérdeztem arról, mi a véleményük Nógrádi Györgyről. Nem voltak túl lelkesek. Azt mondták, hogy mivel Nógrádinak nincs tudományos tevékenysége, ezért nincs miről véleményt alkotni.
Van ugyanis egy mérőszám, ami egy tudós ember összes tudományos közleményének és alkotásainak független idézettségét méri. Nagyon leegyszerűsítve ez az adat árulkodik arról, hogy egy szakértő mennyire elismert hazai és nemzetközi szinten. Minél magasabb ez a szám, annál elismertebb valaki, minél alacsonyabb, annál kevésbé.
Nógrádinál ez a szám egészen pontosan nulla.
Az persze az ő szemszögéből teljesen érthető, hogy ennek a mérőszámnak nem tulajdonít különösebb jelentőséget:
Ezen az egyetemen van, hasból mondom, négyszáz egyetemi tanár. Szerintem annyi szereplése, mint nekem, egynek sem volt. Lehet, hogy több az idézettségük, de az egy más vetület.
Védhetetlen érvelés, főleg, ha olyan száraz és megkérdőjelezhetetlen tényekkel van alátámasztva, amelyek magukért beszélnek:
Én mindig jobban szerettem beszélni, mint írni. Egy hónappal ezelőttig 134 tévé-, 162 rádiószereplésem, 61 újságcikkem és 56 nagy konferenciám volt.
Ekkor értettem meg azt, amit korábban legfeljebb csak sejtettem: Nógrádi György összekeveri a médiaszereplést a tudományos munkával. Szerinte azok, akik a tudományos tevékenységet kérik rajta számon, csak irigykednek a médiaszerepléseire, és arra, hogy telt házas előadásokat tart.
De minek is a tudományos tevékenység, ha itt van egy impozáns szakmai önéletrajz? – futott át az agyamon, amikor Nógrádi életrajzát kezdtem el nézegetni. A corvinusos életrajzból tudtam meg például azt a kevésbé ismert tényt, hogy Nógrádi 2001 óta a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem elnökségi tagja.
Írtam a svéd egyetemnek, hogy ott is megkérdezzem, mi a véleményük Nógrádiról, mégiscsak elnökségi tagja az intézménynek. Azt válaszolták, hogy Nógrádi nem elnökségi tag, soha nem is volt az, igazából azt sem tudják, kiről beszélek.
Amikor Nógrádinál rákérdeztem, hogy akkor most hogyan is van ez az elnökségi tagság, ő sziklaszilárdan azt állította, hogy ilyen az ő önéletrajzában nincs, ezt ő soha nem állította. De bizony van, mondtam.
Ha mégis ez van az önéletrajzban, akkor az csak elírás lehet
– zárta rövidre a dolgot.
Sebaj, vannak más kapaszkodók, azokat is használni lehet, amikor egy ember tudományos munkásságát akarjuk áttekinteni – gondoltam akkor még naivan.
Ott van például az Országos Doktori Tanács honlapja, ahol szintén elérhetőek a szakmai életrajzi adatok. Ha a Corvinus egyetemre feltöltött életrajzba véletlenül be is csúszott egy svéd egyetem – tegyük a szívünkre a kezünk, ez bárkivel előfordulhat –, az ODT-ban szereplő adatok biztos valósak. Ha másért nem, leginkább azért, mert legutóbb szeptember 30-án maga Nógrádi nyilatkozott arról, hogy az oda feltöltött adatok hitelesek.
Márpedig az ODT-s adatlapján, az „Akkreditációs szempontból jelentős egyéb információk” rubrikában feketén-fehéren az olvasható, hogy ő a 2011-től működő „ausztriai Európa Egyetem rektorhelyettese”.
De még mielőtt a Nógrádi-rajongók fejvesztve rohannának beiratkozni erre az egyetemre, javaslom, ne siessék el a dolgot, mert én is ráfáztam, amikor órákig keresgettem a neten ezt az intézményt. Végül nem találtam ilyen egyetemet, de ennek prózai oka van:
ez az egyetem ugyanis nem létezik.
Természetesen megkérdeztem erről magát a „rektorhelyettest” is, hiszen mégiscsak ő az egyik illetékes. Nógrádi szerint az ominózus egyetem úgy működik, hogy igazából még nem működik, de majd egy-két év múlva működni fog. Vagy ahogy ő fogalmazott, idézem:
Az egyetem formailag létrejött, a valóságban még nem. Pont.
Hazudnék, ha a beszélgetésnek ezen a pontján már nem éreztem volna rettentő kényelmetlenül magam. Főleg azért, mert közben Nógrádi elmondta, hogy az előszobájában éppen Rüdiger Stix úr várakozik rá, aki a „valóságban még nem működő” egyetem egyik (leendő) vezetője.
Stix neve nem volt ismeretlen a számomra. Az osztrák Szabadságpárt egykori politikusáról 2011-ben a bécsi Kurir című lap tényfeltáró cikkben írta meg, hogy más osztrákokhoz hasonlóan pénzért jutott doktorihoz Budapesten. A Kurir cikkében megnevezett osztrákoknak a témavezetője egytől egyig Nógrádi György volt, aki egyébként Stix évtizedes cimborája.
Ekkor még igyekeztem komolyan venni a dolgokat, úgy éreztem, ebből a portrécikkből még bármi kisülhet.
Pedig a java csak ezután jött.
Nógrádi sokoldalúságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy nemcsak a biztonságpolitika területén, de állami cégek felügyelőbizottságában is otthonosan mozog, a kilencvenes évek elejétől jó pár ilyen pozíciót megkapott. Azt mondja, imádta ezeket a feladatokat.
Bárhová betesznek, én vállalom azt, hogy a cég nemzetközi ügyeit intézem, beszélek nyelveket, jók a kapcsolataim.
Igaz, erre a szaktudásra a második Orbán-kormány már kevésbé volt vevő: 2010 után Nógrádi az összes fb-tagságát elbukta. Érthetetlen, miért nem voltak vevők a szakértelmére, pedig – ahogy mondta – ő minden felügyelőbizottsági ülésre alaposan felkészült. És nem akármilyen állami cégeknél dolgozott. Az MSZP regnálása idején Nógrádi vezette a honvédséghez tartozó HM EI Zrt. felügyelőbizottságát.
Jó szívvel gondol vissza erre az időszakra, szerinte a HM EI Zrt. az ország legsikeresebb állami cége volt. Tény, hogy a HM EI-nél éppen a kormányváltás előtt robbant ki egy csúnya korrupciós botrány, az akkori vezérigazgató jelenleg a vádlottak padján ül. De szerencsére Nógrádi nem egy borúlátó típus, és a múltból is inkább a szépre emlékszik:
A vezérigazgatót az ország egyik legjobban felkészült vezérigazgatójának tartom, szerintem a perben fel fogják menteni.
És bár a kormányváltás előtt a Heti Válasz közölt cikksorozatot arról, hogy a HM EI és az MSZP lényegében összenőtt, úgy tűnik, maga a cég a fideszes honvédelmi vezetésnek is jó szolgálatot tesz: a sors fintoraként újabban a szerb–magyar határ mellé felhúzott kerítésépítésen is sokat kerestek általa, persze nem éppen szabályosan. A HM EI Zrt. mellett egyébként Nógrádi 2002-től 2010-ig felügyelőbizottsági tag volt az egyik olyan állami erdőgazdaságban is, amiről Lázár János nemrégiben azt mondta: „A szocialista kormány alatt a szocialista menedzsment lopja szét, a fideszes kormány alatt fideszes menedzsment lopja szét."
2010 után Nógrádinak közel öt évet kellett várnia arra, hogy a Fidesz rehabilitálja, és újra megkínálják egy felügyelőbizottsági állással. Idén Nógrádi Tarlós István ajánlására a fővárosi cégek belső ellenőrzésére jogosult Fővárosi Biztonsági Iroda Kft. felügyelőbizottságában kapott helyet havi 150 ezer forintos díjazásért. (A Fidesz, az MSZP és Tarlós jelölhetett összesen három fb-tagot.)
Arra a kérdésemre, hogy milyen a kapcsolata Tarlóssal, így felelt:
Tarlós úr többször behívott, hogy különböző dolgokról beszélgessünk. Külpolitikáról, biztonságpolitikáról. Nagyon tisztelem őt, köszönöm, hogy ilyen lehetőséget kaptam.
Szerencsére a tisztelet kölcsönös. Erre akkor jöttem rá, amikor kicsit jobban megkapartam a Bécsben működő Európa Akadémiát, aminek Nógrádi az elnöke. Elég titokzatos akadémia ez, mert a honlapján semmi érdemi információ nincs a szervezetről.
„Különböző dolgokban tárgyalnak” – válaszolta Nógrádi arra a kérdésre, hogy mégis mit csinál ez az akadémia. De mégis milyen dolgokban?
Például abban, hogy Európában ki az az egy vagy két vezető, akinek átadjuk Európa nagydíját, mert annyit tett Európáért.
Megkérdeztem Nógráditól, hogy magyar politikust tüntettek-e ki azért, mert annyit tett Európáért. Azt válaszolta, igen.
Kicsodát? – kérdeztem.
Bár Nógrádi sok mindenre kristálytisztán emlékszik a múltból, ennél a pontnál éreztem némi bizonytalanságot:
– felelte.
Az „akadémia” honlapját hiába is nézném, használhatatlan.
Van viszont egy MTI-hír, ami tavalyi. Ebből kiderül, hogy tavaly „nagydíjjal” tüntette ki az „Európa Akadémia” Tarlós Istvánt.
MÉGHOZZÁ HÁROM NAPPAL AZ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS ELŐTT.
Amikor emlékeztettem Nógrádit, hogy micsoda véletlen, hogy éppen azt a Tarlós Istvánt tüntette ki az általa elnökölt akadémia, aki idén fb-tagságot intézett neki egy fővárosi cégben, a biztonságpolitikai szakértő így szabadkozott:
Ez tőlem független. Amikor magyart javasolnak, akkor nem veszek részt a szavazáson.
Majd arról kezdett el beszélni, hogy korábban „más magyar politikust is kitüntettek”, például Zsohár Istvánt.
Csakhogy a már elhunyt Zsohár soha nem volt politikus, az Információs Hivatalt, azaz a hírszerzést vezette 2004 és 2007 között. Amiről viszont Nógrádi nem beszélt, hogy az akadémiája kitüntette Szőcs Géza volt kulturális államtitkárt.
És hogy mit üzen Nógrádi azoknak, akik irigyek rá?
|
Lehet utánam csinálni!
| null |
https://index.hu/belfold/2015/10/21/nogradi_gyorgy_bocsanat/
|
null | false |
[
"Orbán Viktor",
"külföld",
"vélemény",
"belföld",
"EU",
"populizmus",
"Csizmadia Ervin",
"konzultáció",
"Lakatos Júlia",
"Emmanuel Macron",
"mandiner",
"hír"
] | 0 | null | 0.00289 |
2018. március 5. 10:00
Ha valós elhatározás van a mögött, hogy az európai politikai elit javítsa a kommunikációt az uniós állampolgárokkal, akkor az elitnek avval a gondolattal is meg kell barátkoznia, hogy a "nép" teljesen más elvárásokat fogalmaz meg, mint amit ők helyesnek és követendőnek gondolnak.
"Az Európai Unió valóban megújulásra szorul. Reybrouckék cikke rámutat arra, hogy kell és lehet konstruktív kritikát megfogalmazni. Javaslatuk pontosan arra a demokrácia-deficitre vonatkozik, amit a magyar kormány is sérelmez, azonban olyan módon fogalmazza meg, amely kompatibilis az Európai Unió mainstream vonulatának értékrendjével is. Már ha valóban van megvalósítására politikai szándék, s Macron elképzelése nem csupán közérzetjavító PR-lufi. Ha valós elhatározás van a mögött, hogy az európai politikai elit javítsa a kommunikációt az uniós állampolgárokkal, akkor az elitnek avval a gondolattal is meg kell barátkoznia, hogy a »nép« teljesen más elvárásokat fogalmaz meg, mint amit ők helyesnek és követendőnek gondolnak.
De van még itt valami, ami talán a konkrét ügynél is fontosabb. Két okból kell erről a témáról beszélnünk. 1. A magyar közéletben általában mindent a felületen kapargatunk. Esetünkben Macron tesz egy javaslatot, a magyar kormány negatívan reagál. És ennyi. Ki a hunyó? Naná, hogy a magyar kormány. Meglehet, így van, de elegánsabb lenne talán megismernünk más véleményeket is. Máskülönben tényleg oda jutunk, hogy Európában egyetlen politikus van, aki mindennel szembemegy, és ez Orbán Viktor. 2. Vannak más ügyek is, amelyek megítélésében koránt sincs európai konszenzus. Botorság ezért úgy láttatni őket, mintha lenne. A jövőben élni fogunk a lehetőséggel, hogy akár az ellenzék, akár a kormány akar valamit a maga egyoldalúságában elénk tárni, arra egy-egy neves nemzetközi szakértő árnyaló véleményével válaszolunk.
Tesszük mindezt a gondolkodás nyitottsága és a vélemények szabad ütközése, azaz: a nem színlelt demokrácia jegyében."
|
Mandiner
| 0 |
http://mandiner.hu/cikk/20180305_csizmadia_ervin_lakatos_julia_szinlelt_demokracia
|
|
2014-09-06 00:00:00
|
A magyar válogatott szövetségi kapitánya a vasárnap 18 órakor kezdődő északírek elleni Eb-selejtezőt megelőzően tartott sajtótájékoztatót.
| false |
[
"válogatott",
"labdarúgás",
"sport",
"foci",
"magyar foci",
"pintér attila"
] | 0 | null | 0 |
Pintér Attila szombaton elmondta, hogy Gera Zoltán, a Ferencváros támadója, aki két év után, hazai környezetben térhetett volna vissza a nemzeti csapatba, az egyik edzésen szenvedett kisebb sérülést, amely nem túl komoly ugyan, de “ha ma kellene játszania, akkor nem tudna". Hozzátette, mivel a mérkőzésre délig kellett húsz futballistát benevezni, így a 35 éves játékos nem került be.
“A legjobbat reméljük, de a legnehezebbre számítunk" – nyilatkozta a szakember hozzátéve, hogy a fejében összeállt a kezdőcsapat.
A tréner elmondta, nagyon nehéz találkozóra számít, az északírek keretében ugyanis hét olyan futballista van, aki az angol Premier League-ben szerepel, ráadásul ez a gárda a világbajnokság előtt megnehezítette a vb-n egyaránt nyolcaddöntőbe jutott chileiek és uruguayiak dolgát is, előbbitől 2-0-ra, utóbbitól pedig csak 1-0-ra kapott ki.
Pintér Attila arra kéri a szurkolókat, türelmesek legyenek a csapattal és adott esetben a nehéz pillanatokban is bíztassák az együttest, mert akkor gyorsabban átvészelik ezeket az időszakokat.
A válogatottságot lemondó Szalai Ádám ügyéről konkrétan nem beszélt a szakvezető, ugyanakkor három pontban sorolta fel azokat a követelményeket, amelyek elengedhetetlenek a nemzeti csapatban. Mint azt elmondta, azokat hívják meg, akik illenek a kialakított játékrendszerekbe, a játékosoknak minél több tétmérkőzésen kell pályára lépniük, illetve az “emberi minőségüknek megfelelőnek kell lennie, akár a játéktudás rovására is".
Dzsudzsák Balázs, a válogatott csapatkapitánya elmondta, a gárda ideális körülmények között készülhetett a találkozóra, a héten sikerült minden elképzelést megvalósítani és azt reméli, egy szép győzelemmel kezdi majd a csapat a selejtezősorozatot.
“Természetesen győzelemmel akarunk rajtolni, egy ilyen sorozatban nagyon fontos, hogy hozzuk a hazai mérkőzéseket, ha ott akarunk lenni a végelszámolásnál, teljesen mindegy ki ellen lépünk pályára" – nyilatkozta a Dinamo Moszkva szélsője, aki nem kívánt foglalkozni a Szalai-üggyel, mondván ennek “nincs itt az ideje".
Dzsudzsák szerint egy rendkívül fegyelmezett, elsősorban védekezésre összpontosító riválissal kerülnek majd szembe a Groupama Arénában. Úgy vélte, az fog dönteni, hogy a támadó harmadban, illetve a befejezéseknél mennyire lesznek pontosak.
A találkozót vasárnap 18 órától rendezik a Ferencváros augusztusban átadott új stadionjában, a Groupama Arénában, amelyben telt ház, 22 ezer néző lesz.
|
Pintér: "A legjobbat reméljük, de a legnehezebbre számítunk"
| 0 |
https://24.hu/sport/foci/2014/09/06/pinter-a-legjobbat-remeljuk-de-a-legnehezebbre-szamitunk
|
2021-10-06 14:20:30
|
A törvények szerint már hat éve létre kellett volna hoznia a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) egy olyan intézetet, amely a rabok kockázatelemzését és reintegrációját segíti elő. Azonban hiába a törvény, a Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet mégsem létezik.
| true | null | 1 |
Szabad Európa
| null |
A törvények szerint már hat éve létre kellett volna hoznia a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) egy olyan intézetet, amely a rabok kockázatelemzését és reintegrációját segíti elő. A Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet mégsem létezik. A birtokunkba jutott dokumentumok szerint a Legfőbb Ügyészség megállapította: a folyamatos jogszabálysértés megszüntetése nem a BVOP és nem is a Legfőbb Ügyészség feladata.
Kelenföldön elveszve
Gábor már több mint egy éve szabad ember, tavaly augusztusban sétált ki a rácsok mögül. Nem volt sétagalopp a nap, amikor szembesült azzal, hogy tizenhárom év után milyen lett a világ. Szabadulása után már két órával elvesztette a fonalat. Élete első pánikrohamát nem a börtönben, hanem akkor élte át, amikor szembetalálta magát a Kelenföldi pályaudvar digitális kihívásaival.
„Így írd, ahogy most mondom: azt sem tudtam, hogy kell megvenni a jegyet, mert a börtönben teljesen el voltam hülyítve, és arra sem készítettek fel, hogy milyen lesz az a digitális világ, ami tizenhárom év után kint vár. Félelmet éreztem Kelenföldön, azt, hogy elvesztem a világban. Pánikrohamom volt, és csak arra vágytam, hogy végre hazaérjek, magamra zárjam az ajtót, és szűnjön meg végre a külvilág, mert túl sok volt az inger”
– meséli Gábor, aki nem ölt, hanem csalt. Igaz, olyan sokszor, hogy amikor bebukott, a bíróság jogerősen több mint három olimpiányi börtönre ítélte. Állítása szerint olyan balhékat is elvitt, amelyeket nem ő követett el, de sosem volt vamzer, sosem köpött. Ezt a bíróság is díjazta összesen tizenhárom év börtönnel.
Annak ellenére, hogy a férfi nem életellenes bűncselekményeket, hanem gazdasági csalásokat követett el, közepes kockázatú rezsimben kellett lehúznia tizenkét hosszú évet, és csupán az utolsó évében került át enyhe fokozatba.
A besorolások szerint a magyar büntetés-végrehajtásban három kategória van: az enyhe, a közepes és a szigorú rezsim. A rabok kedvezményrendszere attól függ, hogy kit hova osztanak be. A rezsimekben dől el, hogy például hol dolgozhatnak, mennyi beszélőt kaphatnak pluszban, ami hozzásegítheti az elítéltet a családi kapcsolatok megóvásához. A szabályok szerint az egyes rezsimek között az átjárhatóság lehetséges, de Gábor szerint ez sok mindentől függ.
„Nem mindegy, mennyire vagy együttműködő a szervekkel, nem mindegy, mennyire vagy vamzer, besúgó vagy akármi”
– mondta Gábor, aki szerint a börtönben az a dolgok rendje, hogy az a rab, aki több információval segíti a bv. dolgozóit, több kedvezményt kaphat.
A most építési vállalkozóként dolgozó férfi a börtönben sem dobott fel senkit, és magaviselete a rácsok mögött hosszú évekig makulátlan volt. Ennek ellenére nagyon sokáig kellett küzdenie azért, hogy jogosult legyen hűtőt bérelni, és azért is, hogy több pénzt kereshessen, amit végül arra költött, hogy a méregdrága, hetven forint/perc díjas börtöntelefonon beszéljen a családjával.
A nagy börtönreform
A BVOP még hat évvel ezelőtt nagy csinnadrattával harangozta be, hogy az egy évvel korábban a parlament által elfogadott új bv.-kódex hogyan reformálja majd meg a hazai börtönöket. Navracsics Tibor akkori igazságügyi miniszter azt mondta: a modernizált jogszabálycsomag olyan kockázatelemzési és -kezelési rendszert vezet majd be, amely a fogvatartottak besorolásával és a börtönben töltött idejük alatt a személyiségük változásának folyamatos nyomon követésével, illetve a korábbi döntések rendszeres felülvizsgálatával mind-mind elősegíti a rabok társadalmi visszailleszkedését, ezzel is csökkentve a visszaesők számát.
Az újraírt törvényben az is szerepel, hogy 2015. január 1-jétől a rabok profilozását a Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet (KKMI) végzi.
A törvény szava
A Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet törvényben megfogalmazott feladata nemcsak a frissen elítéltek kockázatelemzése, hanem a reintegrációt végző bv.-dolgozók folyamatos képzése is.
„Nem teljesen úgy és nem teljesen azok csinálják, ahogy a törvény szerint le van írva. Ebben az a szörnyű, hogy az állam egyik intézménye, a büntetés-végrehajtás úgy működik, hogy nem tartja be a saját törvényeit, és ennek gyakorlatilag semmilyen következménye nincs”
– magyarázta a Szabad Európának Krámer Lili kriminológus, a Magyar Helsinki Bizottság kutatója.
Vagyis törvény van rá, csak nem tartja be a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, mivel a Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet nem létezik – tizenhétezer rab kárára.
A Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézetnek a Bvtv. alapján főigazgatója van, Somogyvári Mihály alezredes azonban a büntetés-végrehajtás honlapján mégis csupán főosztályvezetőként szerepel, és a megadott telefonszám is ki van kapcsolva.
„Ez nem véletlenül van így: az intézet főosztályként működik, mert a törvényben foglaltak szerinti feladatot ellátó intézetként soha nem jött létre”
– mondta a Magyar Helsinki Bizottság kutatója, aki szerint köztudott, hogy a magyar börtönökben a reintegráció nem úgy működik, ahogy papíron kellene működnie, de arról sok szakmabelinek sincs tudomása, hogy a KKMI önálló intézetként soha nem létezett.
„Egy ügyvéd fordult hozzánk a nyáron, akinek volt egy hetvenéves ügyfele, akit első bűntényesként csalás miatt ítéltek el két és fél évre. Az ügyvéd megpróbált segíteni a férfinak, hogy mi fog történni vele, ha bekerül a büntetés-végrehajtásba, és elkezdte bújni a Bv.-törvényt, majd a végén hozzánk fordult, és azt kérdezte: létezik-e a KKMI?” – mesélte tapasztalatait a kriminológus.
Mi a feladata a nemlétező KKMI-nek?
A 2015-ben életbe lépett büntetés-végrehajtási törvény előírja, hogy ki kell alakítani a Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézetet és a Kockázatelemzési és Kezelési rendszert. Az intézetben kellene a másfél évnél hosszabb időre ítélt rabok kockázatelemzését elvégezni akkor, amikor bekerülnek a börtönbe. A törvény előírja azt is, hogy ekkor kellene a szakembereknek meghatározniuk, hogy mennyire veszélyesek az elítéltek, és azt is, hogyan lehetne csökkenteni visszaesésük kockázatát, valamint hogy milyen személyre szabott reintegrációs programra van szükségük.
Nemrég az egyik elítélt bepanaszolta a nemlétező intézetet a Legfőbb Ügyészségen, amely megállapította, hogy a KKMI valóban csak főosztályként működik.
A Legfőbb Ügyészség azt is elismerte, hogy a férfi panaszai ugyan helytállók, és a BVOP folyamatosan megszegi a jogszabályt, de érdemi ráhatása erre sem BVOP-nak, sem pedig a Legfőbb Ügyészségnek nincs, mivel szerintük ez csupán pénzkérdés.
Krámer Lili szerint a diszkrepancia ott köszön vissza, hogy a hat évvel ezelőtti bv.-kódex ugyan szakmai szemmel is modern és átfogó, csak a megvalósítása nem felel meg a jogszabályoknak.
„Sajnos, mint sok minden más a bv.-ben, a KKMI sem a törvényben foglaltaknak megfelelően működik. A törvényen az látszik, hogy szakmai szempontok, szakemberek javaslatai alapján készült, így a KKMI is mint a modern büntetés-végrehajtásban a fogvatartás egyéniesítéséhez elengedhetetlenül szükséges tudományos alap került bele. Az, hogy a törvénysértésnek semmilyen következménye nincs, nem elméleti, csak néhány jogvédőt, hanem fogvatartottak tízezreit érintő probléma. Jól mutatja, hogy a reintegrációs szempontok nem élveznek prioritást a büntetés-végrehajtásban
– mesélte a Szabad Európának a Magyar Helsinki Bizottság kutatója.
Vissza a szabadba
A tavaly szabadult Gábornak sokévnyi tapasztalata van arról, mennyire nem működik a reintegráció. Azt mondta: mivel gyakorlatilag a KKMI nem létezik, ezért ha egy enyhe rezsimes rab másik fegyintézetbe kerül át, automatikusan eggyel szigorúbb körletben kell töltenie a büntetését.
„Ezt simán csak a munkába állítási bizottság vezetője is eldöntheti. De akár a bv.-osztályvezető, parancsnokhelyettes vagy a biztonsági tiszt, bárki eldöntheti, semmi köze nincs senkinek a módszertani intézethez”
– mesélte lapunknak Gábor, aki szerint egy magyar börtönben lehúzni tíz-tizenöt évet olyan, mintha visszamenne az időben százötvenet.
„Azért kellene az embereket visszaszoktatni az élethez a szabadulásuk előtt, hogy legalább megtanuljanak olyan alapvető dolgokat kezelni, mint a mosógép. Amikor 13 év után végre szabadultam, otthon azt sem tudtam, hogy kell bekapcsolni a kávéfőzőt, félórát álltam tátott szájjal a mosógép előtt, mert fogalmam sem volt, hogy kell elindítani. Tudod, mi volt a mosógépem bent a börtönben? Volt egy lavórom, belenyomkodtam a mosószert, aztán a ruhákat, vizet adtam hozzá, és átsikáltam. Na, tizenhárom évig ez volt a mosógépem a kétezres években Magyarországon a börtönben. Vissza az időbe százötven évvel”
– mondta a férfi, aki szabadulása első heteiben úgy érezte, sokkal jobb volt bent, mint kint. Szerinte a nagy ítéletesek többsége éppen azért kerül vissza a börtönbe, mert nem működik a BVOP reintegrációs programja, ráadásul a nehézkes kapcsolattartás a családtagokkal gyakran odáig vezet, hogy mire a rabból szabad ember lesz, már nem várja kint senki. Ha ehhez társul a motiváció hiánya és a nincstelenség, akkor egyenes az út vissza, a rácsok mögé.
„Tizenhárom éven keresztül irányított környezetben voltam, ahol azt csináltam, és akkor, amikor mondták. Akkor ettem, amikor mondták, akkor dolgoztam, amikor mondták és akkor aludtam, amikor mondták. Tizenhárom évre elvették tőlem a döntéshozatal jogát. A reintegráció azért lenne fontos, hogy mindenkit felkészítsen arra, hogy ne essen kétségbe, amikor végre szabadul”
– magyarázta a férfi lapunknak, hogy mit érzett, amikor szabadult, és mindenben neki kellett döntenie.
Gábort a szabadulása napján azért nem várta senki a fegyintézet előtt, mert a felesége időközben elhagyta a hosszú börtönévek alatt. Az ismerősei pedig nem hitték el, hogy a férfi tényleg kiszabadul tizenhárom év rabság után.
Minden szép és jó
A BVOP a Szabad Európának küldött válaszában közölte, hogy a KKMI székhelye jelenleg a Budapesti Fegyház és Börtön (közismertebb nevén a Kozma utcai „Gyűjtő”) területén található, ahol kialakítottak egy olyan részleget is, ahol speciális szükségletű, általában magas kockázatú elítélt csoportok elhelyezése és foglalkoztatása vált lehetővé. Válaszukban elismerik, hogy a törvényben különálló intézet helyett főosztály működik.
„A Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága szervezeti struktúráján belül állt fel, mint főosztályi besorolású szervezeti elem (ezért főosztályvezető áll az élén), melynek feladata a kockázatelemzési és kezelési rendszer (a továbbiakban: KEK Rendszer) módszertanának kidolgozása, és a kockázatelemzési eljárások fejlesztése, valamint a kockázatkezelésre irányuló programok működtetése és oktatása a bv. intézeti munkatársak részére”
– válaszolta a BVOP sajtóosztálya. Tájékoztatásuk szerint a KKMI szakmai stábja jelenleg 41 főből áll, mely állomány egyrészt az elemzői, kutatói munkáért, valamint a módszertani anyagok fejlesztéséért, illetve a személyi állomány felkészítéséért felel; másrészt a Budapesti Fegyház és Börtön területén működő részlegük büntetés-végrehajtási feladatait végzi, de – állításuk szerint – a kockázatelemzési eljárásban, valamint a kockázatkezelő programok tartásában a bv. intézetek helyi szakterületei (egészségügyi, nyilvántartó, pszichológiai és reintegrációs) működnek közre, ami legalább további 150 fő hozzáadott munkáját jelenti országos szinten.
Bár a Szabad Európa több nemrég szabadult férfit is megkérdezett az reintegrációs programról, akik közül mindannyian azt állították, hogy semmilyen reintegrációs programban nem vettek részt, vagy ha volt is olyan, ők nem vették észre vagy nem érzékeltek belőle semmit, ennek ellenére a BVOP azt állítja:
„A KKMI kidolgozott egy az elítéltek várható viselkedésének statisztikai előrejelzését szolgáló egységes kérdőívet (Prediktív Mérőeszköz, PME), mely négy szakterület (nyilvántartás, reintegráció, egészségügy, pszichológia) által felvett adatokra épít.
A Prediktív Mérőeszköz lényege egy belső hálózatról elérhető informatikai rendszer, mely tartalmazza a diagnosztikai eljárások során felvételre kerülő kérdőívek kitöltési és értékelési felületét. A felhasználás során kapott szakmai észrevételek, gyakorlati tapasztalatok feldolgozása folyamatos, a KKMI eszerint aktualizálja a PME tartalmát, mely jelenleg több mint 10 ezer jelenlévő elítélt adatait tartalmazza. Ez Magyarországon egyedülálló lehetőséget teremt mind a szakmai munka megalapozásához, mind kutatások lebonyolításához. A fogvatartottak reintegrációs irányultságú vizsgálata nemcsak a szabadulást megelőző időszakban, de szabadságvesztésük teljes időtartamában zajlik.”
A BVOP szerint az elmúlt időszakban az elítéltek programokba történő bevonása folyamatosan biztosított, az ezzel kapcsolatos intézeti tapasztalatok, visszajelzések pozitívak. A csoportfoglalkozások megtartásához szükséges szakirányítói támogatást a KKMI biztosítja. A KKMI szakmai stábjában fogvatartási szakembereken túl klinikai szakpszichológus, pszichológus, szociológus és pszichopedagógus is tartozik.
Van bármilyen észrevétele a cikkel kapcsolatban?
Mondja el véleményét a Szabad Európáról ebben a rövid kérdőívben: https://bit.ly/szabadeuropa-kerdoiv
Köszönjük!
Báthory Róbert
Báthory Róbert a magyarországi Szabad Európa szenior oknyomozó újságírója. Tizenhét éve dolgozik a médiában, ebből tíz évet a legnagyobb televíziók – az RTL Klub, a TV2, a Hír TV és az MTV – hír- és hírháttérműsorainál mint riporter, szerkesztő, illetve felelős szerkesztő. Ezt megelőzően a Kossuth rádió és a Rádió C munkatársa volt.
|
"Az állam egyik intézménye úgy működik, hogy nem tartja be a saját törvényeit, és ennek gyakorlatilag semmilyen következménye nincs"
| null |
https://www.szabadeuropa.hu/a/bvop-kozponti-kivizsgalo-modszertani-intezet-torvenyek-felett-racsok-mogott-borton/31494015.html
|
null |
Vajon ki lehet az?
| true |
[
""
] | 0 |
Népszava
| null |
2017 óta több mint ezer milliárd forint értékben ígért vagy fizetett is ki a magyar állam támogatásokat akkumulátoripari beruházásokra. A Telex utánanézett, hogy a nagyobb gyárak működtetéséhez szükséges infrastruktúra-fejlesztésekre mennyit költött az Orbán-kormány, illetve hogy kik nyerték az azokra kiírt közbeszerzéseket. A változatosság kedvéért itt is szinte kizárólag Magyarország leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc és az érdekeltségei jártak jól.
A portál felhívja a figyelmet, hogy számos, már bejelentett beruházásnál még nem hirdették ki a közbeszerzések győzteseit, akadt azonban tizenhárom olyan, amelyikről már minden adat elérhető. Ezek a projektek víziközmű-, közút- és vasútfejlesztésekről szólnak, és a közös bennük az, hogy egy kivételével mindegyik beruházásnál Mészáros Lőrinc valamelyik cége lett a befutó.
A Telex által összeállított lista szerint a 13 projektből 10 esetében önállóan vagy egy konzorcium részeként a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros Kft. a kivitelező, két esetben pedig a szintén Orbán Viktor iskolatársának érdekeltségében lévő V-Híd Építő Zrt. lett a nyertes. Az egyetlen kivétel a Nyíregyháza ipari park 9 milliárd forintos földmunkáira vonatkozott, ott a Nyír-Wetland Kft. lett a befutó.
A 12 megnyert beruházással a felcsúti oligarcha összesen 251 milliárd forinthoz jutott.
Pókhálóként szövik Mészáros Lőrinc cégbirodalmát, már tanácsokat is adnak
|
12 állami beruházás, 251 milliárd forint, egy nyertes
| null |
https://nepszava.hu/3254623_12-allami-beruhazas-251-milliard-forint-meszaros-lorinc
|
2013-09-27 00:00:00
|
Markó Márton a 31. - Férfi műkorcsolyában sem állunk jól az oberstdorfi kvalifikációs versenyen, az első 6 indulhat Szocsiban.
| false |
[
"szocsi 2014",
"műkorcsolya",
"kvalifikáció",
"markó márton",
"sport"
] | 0 | null | 0 |
A rövidprogram után a 31. helyen áll Markó Márton az Oberstdorfban zajló olimpiai kvalifikációs műkorcsolya-viadalon. Az esemény honlapja alapján a férfiak versenyében 34-en indultak, közülük hatan szerezhetnek kvótát a jövő évi, szocsi játékokra. A kűrt szombaton rendezik. Csütörtökön a magyar színekben szereplő Chiappa Chelsea Rose az utolsó előtti helyen zárt a nők rövidprogramjában, a kűrt ma rendezik. A 35 fős mezőny tagjai szintén hat kvótáért küzdenek.
|
Markó Márton a 31.
| 0 |
http://index.hu/sport/telisport/2013/09/27/marko_marton_a_31.
|
2018-06-29 20:50:00
|
Újabb bástyát veszített el Lázár János. Nobilis Márton néhány éve még tízmilliárdok felett diszponált, mára családjával szinte minden nagyobb projektből kiszorultak.
| true | null | 1 |
24.hu
| null |
Már nem Nobilis Márton, a milliárdos vállalkozó Nobilis Kristóf fia a közpénzmilliárdokkal kitömött Új Nemzedék Központ vezetője — értesült a 24.hu. Helyére a Fidelitasból igazoltak ügyvezetőt: dr. Vincze Gézát, aki a Fidesz ifjúsági szervezetének egyik alelnöke, és trafikbotrányban is emlegetett jelenlegi elnök, Böröcz László jobbkeze. Vincze megbízása május 18-ától határozatlan időre szól.
Nobilist Lázár János egykori kancelláriaminiszter embereként tartották számon forrásaink szerint. Pethő András újságírót – aki az Origótól Lázár hotelszámláinak megírása nyomán kitört botrány után távozott – idézte a Magyar Narancs, miszerint éppen Nobilis Márton volt az, aki a portállal szerződéses viszonyban álló Prestige Media nevében rendszeresen fogalmazott meg politikai jellegű kéréseket közvetlenül a portál igazgatójának, illetve főszerkesztőjének. Nobilis tanácsadóként dolgozott a Várhegyi Attila volt fideszes államtitkár és felesége, Várhegyiné Fekete Marianna Prestige-nél.
Nobilis szerencsecsillaga Lázáréval párhuzamosan emelkedett: miután az állami reklámpénzek elosztásával foglalkozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) a Miniszterelnökséghez került, Lázár 2014 októberében Nobilist nevezte ki elnöknek. Majd, miután az NKH felügyelete átkerült a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetirodához nagyhirtelen távozott is posztjáról. Nem ment messzire: az MTVA 100 százalékos tulajdonában lévő Új Média és Teletext Kft. ügyvezetője lett. Itt 2016 októberéig maradt, majd az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő főigazgató-helyettese lett.
Nobilis Márton édesapja a milliárdos vállalkozó Nobilis Kristóf, aki a hvg.hu cikke szerint tavaly kiszállt a Schmidt Máriával közös ingatlancégéből, a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.-ből. A lap információi szerint az alapító azért vált meg áron alul a részesedésétől, mert az 56-os kormánybiztos családi cége másokkal összejátszva tavaly már kiszorította a részvényesek jelentős részét, de még csak vizsgálat sem indult a szabálytalan tranzakció miatt. A BIF Nyrt.-t elsőként Spéder Zoltán hagyta ott, az ellene zajló lejáratóhadjárat kellős közepén. Nobilis Kristóf a lapnak úgy fogalmazott: széllel szemben nem lehet pisilni, ezért döntött a papírok értékesítése mellett. Ezzel lett teljes Schmidt Mária és fia, Ungár Péter hatalomátvétele a BIF Nyrt.-ben.
Nem ez az egyetlen terület, ahol rosszul alakultak a dolgok a Nobilis család számára: a Lánchíd Palota ügyében az Eximbank új vezetése tett feljelentést, az egyik gyanúsított Nobilis Kristóf volt. Az Exim szerint az előző vezetés a jó erkölcsbe ütköző bérleti szerződést kötött Nobilis érdekeltségével. Tavaly júniusban a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte.
Kérdéseinket elküldtük az Új Nemzedék Központnak és az Emberi Erőforrások Minisztériumának, válaszaikkal bővítjük cikkünet.
Kiemelt kép: Nagy Lajos / MTI
|
Lázártalanítottak az Új Nemzedék Központban, Nobilis helyére a Fidelitas egyik vezére került
| null |
https://24.hu/belfold/2018/06/29/lazartalanitottak-az-uj-nemzedek-kozpontban-nobilis-helyere-a-fidelitas-egyik-vezere-kerult/
|
2017-09-16 19:58:16
|
A magyar valóság futószalagon gyártja a felháborító sztorikat – mondta Martin József Péter. Interjú.
| true | null | 1 |
Magyar Nemzet (MNO)
| null |
– Készülnek az újabb harcra?
– Milyen harcra?
– A Fidesz velencei frakcióülésén bejelentették, hogy nemzeti konzultáció kezdődik a „Soros-tervről”. Márpedig, legalábbis a kormánypárti kommunikációban, a Transparency International Magyarország a Soros-terv része.
– Nem tudok semmiféle Soros-tervről. Azt pedig egészen biztosan mondhatom, hogy a TI semmilyen Soros-tervnek nem része. A kormány és a kormánypárt rengeteg kommunikációs lufit ereszt el, de nagy részüknek semmi köze a valósághoz.
– Támogatást viszont mégiscsak kapnak az amerikai milliárdostól
– A Transparency International a Soros György alapította Nyílt Társadalom Intézettől tavaly a teljes költségvetésének 7 százalékát kapta. Büszkék vagyunk rá és örülünk annak, hogy a Nyílt Társadalom Intézet finanszíroz néhány projektet nálunk, de messze nem ők a legnagyobb támogatóink. Tavaly a költségvetésünk több mint felét, persze konkrét projektekre, az Európai Uniótól kaptuk, amelynek Magyarország is tagja. Idén még nagyobb lesz ez az arány.
– Milyennek látja a korrupciós helyzetet annak a civil szervezetnek a vezetője, amelyik épp a korrupció elleni küzdelmet tartja a fő céljának?
– Súlyos a korrupciós helyzet Magyarországon, az utóbbi időszakban rendszerszintűvé vált, és gyakorlatilag átszövi az államhatalmat.
– Ez 2010 előtt nem így volt?
– 2010 előtt is nagyon kritikusak voltunk az akkori körülményekkel kapcsolatban. Már 2008-ban kimondtuk, hogy a korrupciónak léteztek intézményesült csatornái. Viszont van egy alapvető különbség a 2010 előtti korrupciós helyzethez képest. Ez pedig annak a kérdése, hogy az intézményrendszert mennyire rendelik alá a korrupciós indítékoknak. Akkor még jól-rosszul, de működtek az államhatalom ellenőrző mechanizmusai. Most viszont azt látjuk, hogy olyan közpénzszivattyúkat hoztak létre, ráadásul sok esetben törvényesített formában, amelyeknek gyakorlatilag kizárólagos céljuk, hogy a közpénzt a bennfentesek magánpénzévé alakítsák át.
– Például a letelepedési kötvényekre gondol?
– Arra is, de lehetne mondani a sportkluboknak és sportszövetségeknek juttatott társasági adókedvezményeket, amit közkeletűen taopénzeknek szoktuk nevezni, vagy a jegybanki alapítványok ügyét, és lehetne folytatni a sort. Nyíltan működnek ezek a korrupciós csatornák, és ilyen biztosan nem volt 2010 előtt. A szociálliberális kormányok idején a korrupciót, bár szintén nagy méreteket öltött, de inkább szégyellni volt szokás, és több visszaélést szankcionáltak, mint ma. A mai Magyarországon a korrupciónak nincs következménye, nem utolsósorban azért, mert az intézményrendszert az aktuális hatalom maga alá gyűrte. Talán egy kivétel van: a bíróságok, pontosabban a bírósági döntések. Ezek még függetlenek. A szakirodalom szerint a korrupció nem azzal okozza a legnagyobb kárt, amennyi pénzt ellopnak vele, hanem azzal, ahogy eltorzítja az erőforrások elosztását. Ha ez az allokáció az alapján működik, hogy valaki jóban van-e a kormánnyal vagy sem, az a piaci mechanizmusokat és mindenféle érdemalapú megközelítést zárójelbe tesz. Így a haveriság felülírja a teljesítményt. Az intézményrendszer torzítása tehát a legnagyobb korrupciós kockázat, mert így nem lehetünk biztosak abban, hogy az állami szervek a közjót képviselik, és nem magánérdekeket szolgálnak. Sajnos a magyar eset jól példázza mindezt. Ha én gazdasági szereplő vagyok, akkor egyre inkább azt kell gondolnom, hogy nem a piacon kell megmérettetni magam, nem hatékonyabban kell termelnem, hanem jóban kell lennem a kormánnyal, és utána minden rendben lesz.
– Sehol nem lát javulást a korrupcióval kapcsolatban?
– Az online pénztárgépek hoztak némi fehéredést a gazdaságba. Néhány úgynevezett utcai korrupciós gyakorlat, mindenekelőtt a rendőrségi vesztegetés az adataink szerint észrevehető mértékben szorult vissza. De ez nem változtat azon, sőt, talán még alá is húzza azt, hogy az alapvető probléma a végletekig vitt központosítás, ami nagy kárt okoz az országnak. Kiépült a haveri kapitalizmus, és így a korrupció szintje feljebb tolódott. Óriási pénzek, milliárdok, tízmilliárdok cserélnek gazdát korrupt módon a fehérgallérosok között.
– Néhány elszánt magánszemélyen, a sajtó egy részén, civil szervezeteken és pár politikuson kívül kevesen vannak, akik rámutatnak a korrupciógyanús esetekre. Mi a Transparency International szerepe?
– A világ legnagyobb korrupcióellenes szervezeteként a TI kutatja a korrupciót, tényszerű elemzéseket végez, feltárja a korrupciós eseteket, rámutat a visszaélésekre. Például a Magyar Nemzettel együtt visszük több mint egy éve a letelepedésikötvény-ügyet, egészen konkrét számokat kikutatva és kiperelve jutottunk el végül arra a következtetésre, hogy legalább 50-60 milliárd forint adófizetői pénz került ismeretlenek által tulajdonolt, offshore cégekhez, vagyis ekkora összegű kár érte a magyar embereket ezen konstrukció miatt. Ez teljes nonszensz. Ilyen típusú kötvénykonstrukciókat azért szoktak létrehozni, hogy az állam jól járjon, nem azért, hogy bukjon rajta. Itt mások, mégpedig az offshore-tulajdonban lévő közvetítőcégek járnak jól. Rendszeresen perelünk közintézményeket közérdekűadat-igénylés címén. Eddig kéttucatnyi perből, amelyben összesen mintegy negyven alperes volt, mindössze kettőt veszítettünk el. Kézzelfogható közelségbe került a taopénzek átláthatóvá tétele is; remélhetőleg a vállalatoknak ki kell adniuk azt, hogy mely sportklubokat és sportszövetségeket támogattak taopénz címen.
– Viszont máris előkerült egy törvénytervezet arra, hogy adótitokra hivatkozva ezt megakadályozhassák, hiába adott igazat a bíróság jogerősen a Transparencynek. Nem hiábavaló így a küzdelem?
– Nagyon bízom benne, hogy nem. Valóban titkosítanák ezeket a közérdekű információkat, ami, ha megtörténik, egy újabb példa arra, hogy a jogalkotást pártpolitikai eszközzé degradálják, felülírva akár a bírósági döntéseket is. De az új törvény csak január 1-jén lépne hatályba, miközben az ezzel kapcsolatos per felülvizsgálata a Kúrián októberben várható. Bízunk benne, hogy megismerheti a nyilvánosság ezeket az adatokat.
– A felcsúti kisvasút ügye, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) korábbi pénzköltései, különféle településfejlesztési pályázatok – csak néhány példa arra, amikor az érintettek bezárkóznak vagy az ügyeket megkapargatókat támadják. És végül ezeknek az ügyeknek nincsenek látható következményei. Ezek szerint elég a bezárkózás? Vagy önök nem elég hatékonyak?
– Magyarországon az utóbbi években a korrupciónak a keleties mintázata terjedt el, aminek az egyik jellemzője, hogy a civilek, újságírók, politikusok által feltárt eseteknek nincs, vagy nagyon ritkán van jogi következménye. Ennek fő oka, hogy az ügyészség kézi vezérelt, nem emel vádakat olyan ügyekben, amelyekben evidensen el kellene járnia. Mi is sokszor ütközünk falakba. Az elszámoltathatóság és az átláthatóság alapvető eleme kellene hogy legyen az állam működésének, de ez sajnos ma nagyon nincs így.
– Hétfőn érkezik hazánkba az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának küldöttsége, amely több más uniós projekt mellett a 600 millió forint uniós támogatással épült felcsúti kisvasutat is megnézné, a kormány viszont a jelek szerint ezt nagyon nem akarja. Miért fontos és miért épp ott az ellenőrzés? És miért a kormányzati elzárkózás?
– Egy olyan kisvasútról van szó, amely sokba került, de nem nagyon használják az emberek. Már-már azt lehet gondolni, hogy ez kidobott pénz, az EU-nak pedig nemcsak joga, hanem kötelessége is ellenőrizni a forrásfelhasználásokat. Semmi rosszat nem látok ebben. Az lenne a normális, ha minden ilyen beruházást ellenőriznének, még akkor is, ha ez nyilván lehetetlen, mert egy költségvetési ciklusban összesen mintegy 60 ezer projektet tartanak számon. Miközben a korrupció is keleties, és sajnos a magyar társadalom értékszerkezete is az – a bezárkózás, az alacsony bizalmi szint jellemző rá –, aközben a magyarok a Nyugathoz tartozónak érzik magukat. Ez utóbbi biztató jel. A túlnyomó többség civilizációs értelemben a Nyugathoz akar tartozni, és támogatja az EU-tagságot. Már csak emiatt is teljesen abszurdnak gondolom a kormány harsány EU-ellenességét, a „brüsszelezést”. Magyarország az EU egyik legnagyobb haszonélvezője, egy főre számítva Magyarország kapja a második legnagyobb támogatást az Európai Unióban, többet, mint amennyi a Marshall-segély volt annak idején. A bejövő uniós pénzek aránya átlagosan a GDP 3,5 százalékát teszi ki, de tavaly ez felment 6 százalékra. Ebből finanszírozzuk a közberuházások 90 százalékát, és gazdasági növekedés is alig lenne e források nélkül. A valódi nemzeti érdek az lenne, ha megszűnne az EU-ellenes propaganda, Magyarország visszatérne az unió konstruktív tagjai közé és betartaná az alapvető uniós normákat, mindenekelőtt a jogállamiságot.
– Az embereket mennyire tudják elérni az olyan hívószavakkal, mint az átláthatóság vagy a korrupcióellenesség? Ez eléri az ingerküszöbüket?
– Létezik egyfajta korrupcióvakság a társadalomban. Komoly, nagy visszaélések látnak napvilágot, a magyar valóság futószalagon szállítja a felháborító sztorikat. Ám ez egyelőre nem változtat azon, hogy érzékelhető apátia van a társadalomban. Ez nagyjából úgy foglalható össze, lehet, hogy most nagy a korrupció, de korábban is nagy volt. Az emberek jelentős része azt gondolja, hogy a korrupció bele van kódolva a magyar közéletbe, és szinte magától értetődik, hogy ha valaki hatalomra kerül, az korrupt lesz. Ez nagyon káros beidegződés. Egy felmérésünk azt mutatja, hogy azoknak az aránya, akik azt gondolják, hogy az átlagember bármit is tehet a korrupció ellen, mindössze 14 százalék. A fejlett országokban ez 50-60 százalék körüli. A 14 százalék Oroszországgal, Fehéroroszországgal és Ukrajnával van egy szinten. Egy, az OECD-országok körében készült felmérés pedig azt mutatja, hogy az emberek mennyire érdeklődnek a politika iránt, és Magyarország ott is az utolsók közt szerepel. A közügyekkel kapcsolatban a tanult tehetetlenség jelei látszanak a társadalmon, de persze az attitűdök változhatnak. Vannak azért jó tapasztalataink is: a fiatal korosztály – velük is dolgozunk – más országot szeretne.
– Javaslatokat is megfogalmaznak a döntéshozóknak, vagy maradnak a feltárásnál?
– Rengeteg javaslatot dolgoztunk ki a párt- és kampányfinanszírozástól kezdve, a közbeszerzési rendszer korrupciós kockázatainak mérséklésén keresztül a közérdekű adatbejelentés szabályozásáig, ezek megtalálhatók a honlapunkon. A taopénzek ügyében régóta tart a vita a kormánnyal arról, hogy ez közpénz-e vagy sem.
– Azzal érveltek kormánypárti politikusok, hogy ha egy magánszemély az adója egy részét felajánlhatja, akkor ezt egy gazdasági társaság miért ne tehetné meg a saját adójával arra a célra, amit fontosnak tart. Ezzel nem ért egyet?
– Ez hamis analógia. Semmi gond nem lenne a felajánlással, ha adózott eredményből ajánlanák fel. Adózás után a megmaradt profitot arra költi egy cég, amire akarja. De a taopénzek estében annyival kevesebbet fizet az adott vállalat a közösbe, amennyit a sportklubnak vagy -szövetségeknek fizet. Kimutatható, hogy az elmúlt időszakban emiatt közel 400 milliárd forinttal kevesebb adó ment a költségvetésbe. Ráadásul ma még nem tudjuk, hogy pontosan honnan. Továbbá: a tao esetében a támogatás a vállalatnak aligha csak az önálló, autonóm döntésén múlik, szemben az 1 százalékos, amúgy nem túl nagy összegű felajánlásokkal.
– Legutóbb Hadházy Ákos, az LMP társelnöke próbált érdekes tételekre rámutatni annál az alapítványnál, amely uniós pénzekből koraszülött gyerekek családjával foglalkozna, és amelyben egyébként kuratóriumi tag Lázár János felesége. Hadházyt ezután tudatlannak és gazembernek minősítették a kormányban. Normálisnak tartja ezeket a reakciókat?
– Magát a konkrét ügyet mi nem vizsgáltuk, de Hadházy Ákost hiteles embernek tartom. Magyarországon hiszterizált a közélet, rengeteg a dezinformáció, és sokszor nagyon lebutított a kommunikáció. Szokták mondani, hogy az igazságon és a tényeken túli világban élünk és a magyar közélet ezt jól mutatja. Ez a hideg polgárháború egyszer véget kell hogy érjen, mert ennek a GDP-ben kimutatható negatív hatása van.
– A különböző nemzetközi szervezetek vagy hivatalok ebben mennyire hatékonyak? Akár egy uniós ellenőrző bizottság, akár az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF, amely vizsgálódott például az ORÖ korábbi pénzköltései miatt, de máig nem tudni, hová tűnt a Híd a munka világába program 1,6 milliárdja.
– Úgy fest, a kormány ingerküszöbét nem tolja ki, ha az OLAF vizsgálódik. Az említett szervezetnek nincsenek meg a megfelelő jogosítványai ahhoz, hogy szankcionálják a korrupciós eseteket. Az OLAF feltáró-nyomozó ügynökség, amely az eredményeket az Európai Bizottságnak, illetve az adott tagállam bűnüldöző szerveinek továbbítja. A magyar esetben, hacsak nem az előző kormányok ügyeiről van szó, szinte biztosak lehetünk abban, hogy nem fog semmi történni, hiszen a hazai ügyészség tétlen marad. Az OLAF számos problémát tárt fel, a legtöbb visszaélést Románia és Bulgária után nálunk regisztrálták. Ennek ellenére ezekről az ügyekről sem tudunk, mert a magyar vádhatóság – a 4-es metrót leszámítva – a füle botját sem mozdítja.
|
Egyre csak durvul a fehérgalléros korrupció
| null |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2017/09/egyre-csak-durvul-a-fehergalleros-korrupcio
|
2023-06-20 12:15:00
|
2021-ben már majdnem tízmilliárdot költött Magyarország az űrágazatra. 35-40 milliárd forintba kerül, hogy ismét legyen magyar űrhajós, és elindult egy húszmilliárdos állami tőkealap is. E pénzek legnagyobb kedvezményeztetettjét a kormány közelében kell keresni.
| true | null | 1 |
Szabad Európa
| null |
Míg 2018-ban még csak 2,2 milliárd forint ment el közvetlenül űrkutatásra és űrtevékenységre a központi költségvetésből, 2021-ben már majdnem tízmilliárd. 35-40 milliárd forintba kerül, hogy ismét legyen magyar űrhajós, és elindult egy tőkealap is, amelybe húszmilliárd forintot tesz a magyar állam. E pénzek legnagyobb kedvezményeztetettjét a kormány közelében kell keresni. Hallottunk olyan vállalkozóról is, aki inkább külföldre menekítette fejlesztését, mert csak így tudta megtartani.
Ahogy az űrágazatról szóló cikksorozatunk első részében bemutattuk, az űrtevékenység komoly nemzetbiztonsági és szuverenitási kérdés, emellett az űripar igen komoly üzleti lehetőségekkel is kecsegtet. (A cikksorozat harmadik részét itt találja.) Ma még felfoghatatlan méretű üzleti potenciál van az ágazatban, és a piac most van kialakulóban: még lehet befolyásolni, kik legyenek a főszereplők, és ebben az államok (a világon mindenhol) komoly szerepet vállalnak.
Magyarországon – a sokszor világszínvonalú kutatóhelyeken túl – mintegy harminc cég foglalkozik legalább részben űripari fejlesztésekkel, ezek közül három-négy olyan van, amely jelentős bevétellel és külföldön is értelmezhető méretben működik. Közülük is kiemelkedik azonban egy üzleti kör, amely nemcsak az űriparban, de a kiemelt kormányzati programoknál, stratégiai projektekben, a HUNOR űrhajósprogramnál vagy a kapcsolódó oktatási programoknál is felbukkan.
Több mint fél tucat, a magyar űrágazat különböző területeire rálátó szakértővel beszéltünk ahhoz, hogy felmérjük, hogy áll a magyar űrágazat. Forrásaink az erős állami kontrolltól tartva névtelenül nyilatkoztak, miközben sokan még név nélkül sem akarták megosztani velünk tapasztalataikat.
Miniszteri biztost kap az űrkutatás
Fiatalon került nagy lehetőségek kapujába
Húszmilliárdos állami tőkealap, külföldi startupok és oktatás
Folyamatos piacfelmérés és magyar startupok
Külpolitika és űrfelelős miniszteri biztos
Az ESA-csatlakozás után, 2018-ban kapott újabb lendületet az űripar, amikor megszűnt Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Az űrkutatás és -ipar a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz került, és Szijjártó Péter miniszter űrkutatásért felelős miniszteri biztossá nevezte ki Ferencz Orsolyát, aki villamosmérnök és űrkutató, az MTA tudományos főmunkatársa.
Emellett 2010 óta fideszes önkormányzati képviselő volt a Józsefvárosban, közéleti kérdésekben is gyakran nyilatkozik, maximálisan a kormány álláspontját képviselve, júniustól pedig bekerült a parlamentbe. Arra a kérdésünkre, hogy országgyűlési képviselőként is marad-e miniszteri biztos, Ferencz azt válaszolta, hogy „a hatályos jogszabályok értelmében nem összeférhetetlen a két tisztség egyidejű betöltése”.
Jó szakember, csak politikus lett, rég gyakorolta a szakmáját – fogalmazott vele kapcsolatban szinte az összes forrásunk.
„A szakmai közösség folyamatosan jelezte különböző fórumokon, hogy fontos lenne foglalkozni ezzel a területtel, és hogy kell űrstratégia” – mondta Ferencz Orsolya a Szabad Európának, hozzátéve, hogy ezek a kérések találtak meghallgatásra a kormánynál 2015-ben (ESA-csatlakozás) és 2018-ban, amikor a külügyhöz került a terület. A miniszteri biztos szerint azért oda, mert jelentős részben diplomáciai területről van szó. „Szijjártó miniszter úr ráadásul látja a terület fontosságát, hiszen az űrszektor fejlesztésében komoly gazdasági potenciál van.”
Akinek a neve mindenhol felbukkan
Bármelyik leágazását is nézzük a hazai űrprogramnak, egy név mindig visszaköszön: Sárhegyi Istváné. Legyen szó a HUNOR űrhajósprogramról, az űripari startupokat felkaroló kezdeményezésről, nagy állami programokról, a magyar műholdról vagy akár az űrrel kapcsolatos oktatásról, rendre Sárhegyi érdekeltségeibe ütközünk.
Nemcsak állami tízmilliárdok landolnak a közelében, de olyan lehetőségekhez fér hozzá, amelyekhez kevesen mások. Egy űripari forrásunk szerint „mintha évekre előre látná, mi fog itthon történni [az űrrel kapcsolatos ügyekben], a többiek meg küzdenek, mint malac a jégen”.
Bizonytalan alapokon a gyorsan bővülő cégbirodalom
Sárhegyi István még mindig csak 29 éves, de már nemcsak űrjogászként, hanem űripari befektetőként is nyilatkozik, és mára valóban tekintélyes cégbirodalmat tudhat magáénak. Ezek a cégek rendre felbukkannak az állami űrprogram közelében. Üzleti vállalkozásai részben összefonódnak a magyar kommunikációs szektor egyre nagyobb részét birtokló, állami megrendelésekkel felhizlalt 4iG-vel; benne van a vezetésében is: ő Jászai Gellért kabinetvezetője és „űrtechnológiai tanácsadója”.
Abban, hogy a 4iG kezében központosul a vezetékes, a mobil- és immár a műholdas kommunikáció, műsorszórás is Magyarországon, minden forrásunk komoly kockázatot lát – még azok is, akik egyébként szimpatizálnak a kormány űrpolitikájával.
„Amikor először találkoztam Ferencz Orsolyával, már akkor láttam benne a víziót. Az övé egy kicsit államibb, az enyém inkább piaci jellegű volt, de ez nem okozott problémát. Nagyon szimpatikus volt, már az elején megértettük egymást” – mondta Sárhegyi még 2021 elején arról, hogyan ismerkedett meg a miniszteri biztossal.
A Szabad Európa viszont több, egymástól független iparági forrástól is úgy értesült, hogy Ferencz Orsolyának „fentről meg lett mondva”, hogy a 4iG-vel és Sárhegyiékkel kell együtt dolgoznia. Forrásaink szerint ennek a miniszteri biztos egyáltalán nem örült, a kényszerű együttműködés okoz is feszültségeket a két fél között.
Ferencz Orsolya határozottan cáfolta több helyről származó értesülésünket. „A KKM és személy szerint én magam is mindenkivel együttműködünk, aki tenni kíván Magyarország űrképességeinek fejlesztéséért. A KKM-nek az űrszektor minden hazai szereplője egyformán fontos és támogatandó. A magyar szakma minden szereplőjével konstruktív munkakapcsolatot ápolunk” – mondta a miniszteri biztos.
Egy, az ágazatban jártas forrásunk felidézett egy három évvel ezelőtt a Groupama Arénában megrendezett eseményt, ahol az akkor még Nemzeti Űrstratégia néven futó projekt kapcsán hívták össze az ágazat szereplőit (az űrstratégiáról cikksorozatunk következő részében írunk). „Sárhegyiék már akkor ott voltak, látszott rajtuk, hogy sok pénzük van. Elmondták mindenkinek, hogy nem igazán értenek az ágazathoz és hogy úgy beszéljenek nekik a projektekről, mint akik még sosem hallottak róla.”
Cikkünk elkészüléséhez szerettünk volna beszélni Sárhegyi Istvánnal is, de elfoglaltságaira hivatkozva elutasította megkeresésünket.
Sárhegyi István még nem volt 17 éves, amikor már tulajdonos lett a turizmussal foglalkozó családi Zétavár Kft.-ben, amelyben ma már 49 százalékos részesedése van. Feltehetően e cég nyereségéből finanszírozza űripari üzleteit, mert az utóbbi években háromszáz–nyolcszázmillió forint közötti adózott eredményt ért el.
Az elmúlt két év pénzügyi adatai alapján azonban Sárhegyi érdekeltségei összesen mintegy nyolcmilliárd forint hitelt vettek fel:
csak a Zétavárnak 4,8 milliárdos rövid lejáratú kötelezettsége van, Sárhegyi űripari cégeinek pedig 865 millió a nyilvánosan elérhető cégadatok alapján. Egyelőre nem úgy tűnik, hogy nagyon stabil alapokon állna a cégbirodalom.
Húszmilliárdos állami tőkealap
Sárhegyi űrportfóliójában van tőkealap is. Az állami Eximbank 2021 szeptemberében indította el a Herius-1 Magántőkealapot, amelyben ma már 53 millió euró (majdnem húszmilliárd forint) van. Ez nagyjából a fele annak az összegnek, amit a magyar kormány a HUNOR űrhajósprogramra költ. A Herius-1 indításakor még csak 9,8 millió eurót rakott bele az Exim, ez nőtt másfél év alatt az öt és félszeresére. Ezzel párhuzamosan a tervezett ügyletméret is megnőtt. A 2021-es induláskor még legfeljebb hárommillió eurós befektetésekkel számoltak, ez mára 16 millió euróra (mintegy hatmilliárd forintra) emelkedett. Ezt a pénzt Sárhegyi cége, a Herius Capital Alapkezelő Zrt. kezeli. Azt nem tudjuk, miért éppen Sárhegyit találták alkalmasnak a húszmilliárdos állami forrás kezelésére, mert az Exim egyáltalán nem válaszolt a tőkelappal kapcsolatos kérdéseinkre. A Herius-1 tőkelap célja elsődlegesen az lenne, hogy olyan hazai társaságokat segítsen, amelyek belépnének az űr- és a légiiparba.
Ehhez képest Sárhegyi külföldi űripari startupokba szállt be az állami pénzből: az OKAPI egy műholdirányítással foglalkozó német startup, ebbe 5,5 millió eurót tett a Herius, ezért tíz százalék alatti részesdést kaptak. A Leanspacnél egy hatmillió eurós befektetési körbe szállt be a Herius (a francia cég űripari vállalatoknak fejleszt digitális infrastruktúrát), a Föld-megfigyelési műholdakat gyártó Hedronnál pedig egy 16,3 millió eurós befektetési körhöz csatlakozott a tőkealap.
Űroktatás és űrkamara
2020-ban létrejött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Védelmi Ipari és Űrtechnológiai Szekciója, amelynek Ferencz Orsolya miniszteri biztos mellett Parragh Bianka is társelnöke, aki idén tavaszig tagja volt az MNB Monetáris Tanácsának, mellesleg Parragh László MKIK-elnök felesége.
2022 tavaszán alakult meg 17 egyetem közreműködésével az UniSpace, amelynek keretében több űrtudományi szakirányú továbbképzési program is elindult. Az UniSpace programigazgatója Parragh Bianka. Megkezdődött a BME Űrtechnológiai, az ELTE Űrtudományi és a Debreceni Egyetem Űregészségtudományi képzése. Ezeket a természettudományi műhelyeket elismert szakemberek vezetik: Bacsárdi László (BME), Lichtenberger János (ELTE), valamint Csernoch László (DE).
Az űrrel kapcsolatos társadalomtudományi képzések viszont már mind a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez (NKE) kerültek. A világűr-politikai tanácsadóképzés és a Világűrjog és -Politika Kutatóintézet vezetője Bartóki-Gönczy Balázs, a Médiatanács tagja. Ebben a kutatóműhelyben dolgozik mások mellett Darvas Tamás, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda munkatársa, valamint a Médiahatóság több munkatársa is. A kutatóintézet rendszeresen szervez szimpóziumokat a témában, legutóbb május elején az űr biztonsági és védelmi kérdéseiről tartott nemzetközi konferenciát, ahol a kormány képviselői mellett a téma hazai és külföldi szakértői adtak elő.
Az NKE űrgazdasági kutatócsoportjában dolgozik Parragh Bianka, Kovács Árpád (volt számvevőszéki elnök, 2012-től a Költségvetési Tanács elnöke) és Lovászy László Gábor (miniszteri biztos 2020 és 2022 között).
A Spacebuzz program – amely gyerekek körében népszerűsíti az űrkutatást – állami támogatásból és uniós pénzből is részesül. A Spacebuzz mögötti alapítvány élén a pécsi Zsolnay-botrányból ismerős Zentai István áll, a program fővédnöke Ferencz Orsolya. A program főszponzorai mind Sárhegyi érdekeltségei, eseményeikről rendre beszámol a kormányközeli média.
„Folyamatosan szkennelik a piacot”
A piacfelmérést és -támogatást segíti az elvileg évente megjelenő Hazai Űrkörkép című kiadvány, amely a magyarországi űrszektor szereplőit mutatja be, valamint az ESA-val közösen működtetett üzleti inkubátorprogram. A Business Incubation Centre (BIC) célja űripari startupok segítése. A program 2018-ban indult Magyarországon, eleinte hazai partnerszervezete a Wigner Fizikai Kutatóközpont volt. Forrásaink szerint azonban (főleg a koronavírus idején) a kutatói szemléletű vezetők nem menedzselték jól a programot, amely 2021-ben átkerült a kormányközeli Design Terminálhoz (DT). Sárhegyi István ezzel nagyjából egy időben bekerült a DT felügyelőbizottságába (és visszatérő vendége lett a Design Terminál szervezte Brain Barnak is: volt már előadó a fesztiválon és vendég a podcastban).
„A DT-nél megvan minden adottság ahhoz, hogy jól működjön az inkubátorprogram” – fogalmazott egy forrásunk. Míg induláskor csak négy támogatott programja volt a BIC-nek, mára 13 további startupot dotálnak.
Az ezekhez hasonló körképek, illetve inkubációs programok más országokban is működnek, bevett módjai a piacfejlesztésnek. Ugyanakkor több, egymástól független forrásunk is arról beszélt, hogy ezek Magyarországon nem a szektor, hanem egy üzleti kör fejlődését segítik: felmérik a piacot, hogy lássák, mit érdemes megvásárolni vagy milyen irányban érdemes fejleszteni. „Bizonyos szint alatt el lehet lenni, ha nem sért nagy érdekeket. De ha túl nagy egy cég, az már felkelti a NER-esek érdeklődését” – mesélte egy űripari cég vezetője a más szektorokból már ismerős tapasztalatot. Hallottunk olyan űripari cégről, amely külföldre vitte fejlesztését, különben a kormányközeli vállalkozók elvették volna tőle.
|
"Ha túl nagy a cég, az felkelti a NER-esek érdeklődését" - Űr és NER, 2. rész
| null |
https://www.szabadeuropa.hu/a/sarhegyi-magyar-ur-uragazat-uripar-ner/32454405.html
|
2021-01-14 00:00:00
|
Tiborcz István nem először jut brüsszeli forráshoz, most éppen 215 millió forintot nyert el.
| true | null | 1 |
24.hu
| null |
Jelentős összegű, 215 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást nyert az Európai Unió vidékfejlesztési forrásaiból Tiborcz István – derült ki a kormányzati pályázati portál nyilvántartásából.
Az adatok szerint Orbán Viktor miniszterelnök veje ezúttal erdősítés támogatására kap pénzt. A projektleírás alapján a beruházást Brüsszel teljes egészében finanszírozza, tehát nem szükséges önrészt fizetnie a pályázónak.
Az erről szóló támogatói döntés tavaly októberben született meg. Ám – mivel a pályázati tájékoztatásból csak annyi derül ki, hogy az erdősítésre valahol Közép-Magyarország régióban kerül sor – megkerestük kérdéseinkkel a tavaly a száz leggazdagabb magyar listáján az előkelő 32. helyre rangsorolt Tiborcz Istvánt kérdéseinkkel.
Bár a kormányfő veje azt nem árulta el, hogy pontosan hol és milyen erdőt fog telepíteni, azért néhány részletet megosztott a 24.hu-val. Tiborcz István irodája megkeresésünkre azt írta, az erdőtelepítés által egyfajta „zöldfolyosókat” hoznak létre, amivel hatékonyan támogatják a védett területeken kívül is a természetes vagy természetközeli élőhelyeket. A betelepítendő helyszínről azt közölték, hogy olyan területeken erdősítenek, amelyek erősen erodáltak, 12–17 százalékos lejtésűek, és amelyek mezőgazdasági hasznosításra csak korlátozottan alkalmasak. A kormányfő vejének irodája hozzátette azt is:
Tiborcz István úr őstermelőként biogazdálkodást folytat 300 hektáron több mint öt esztendeje. Ebben a szegmensben számos család megélhetését folyamatosan biztosítja a sikeres vállalkozás.
Figyelemre méltó, hogy korábban épp a biogazdálkodásra történő áttérésre is vissza nem térítendő uniós támogatást kapott Tiborcz István. De erre a célra meglehetősen követhetetlenül és átláthatatlanul ítélték meg neki a támogatásokat:
Először 2017 nyarán nyert e célra 35 millió forint uniós pénzt, hogy Csabdi településen ökológiai gazdálkodásra térjen át. Azonban ez a pályázati hirdetmény hamarosan eltűnt a kormányzati pályázati portálról.
Majd egy 2018 áprilisi döntés alapján már 115 millió forint megítélt összeg szerepelt erre a célra a kormányfő vejének neve mellett. Ma már ez sem található meg a honlapon.
Jelenleg biogazdálkodásra való áttérés címén egy 2019 novemberi döntés található meg a kormányzati pályázati portálon, amely szerint 142 millió forintot ítéltek meg a kormányfő vejének.
Bár a hivatalos adatok többször is változtak az elmúlt években, a jelenlegi nyilvántartás alapján Tiborcz István valamivel több, mint 360 millió forint vissza nem térítendő európai uniós agrártámogatást nyert el.
|
Orbán Viktor veje ezúttal erdősítésre kapott uniós támogatást
| null |
https://24.hu/belfold/2021/01/14/orban-viktor-tiborcz-istvan-europai-unio-tamogatas-brusszel-erdosites/
|
null |
Bár az árvíz és a napi politikai történések elvitték a fókuszt az oktatásról, azért a szakszervezetek és a civil szervezetek továbbra is tiltakoznak az értelmetlen kormányrendeletek, lépések ellen. Már csak azért is, mert a kormány jóvoltából – a meglehetősen zűrös tanévkezdés után – „bajhegyek” tornyosulnak az oktatás világa fölött.
| true |
[
""
] | 0 |
Hírklikk
| null |
Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője - aki nem mellesleg épp egy dunaföldvári fórumra igyekezett, amikor felhívtuk - elmondta, a tiltakozás nem szűnt meg, oktatási ellenállás továbbra is szerveződik. Sokan aláírták azt a petíciót, amelyet az aHanggal közösen indítottak a teljesítményértékelés visszavonásáról. A petíció itt elérhető.
A PDSZ követeli a pedagógusok teljesítményértékeléséről szóló 18/2024. (IV. 4.) BM rendelet visszavonását, és amellett tör lándzsát, hogy a kormány az EFOP PLUSZ (Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Pluszprogramban) foglalt vállalásainak megfelelően, a szakszervezetekkel együtt alakítsa ki a teljesítményértékelés módját. A kihirdetett rendeletről viszont a kormány előzetesen még csak nem is egyeztetett a szakszervezetekkel. Az értékelési szempontok meghatározásának, teljesülésük nyomon követésének és mérésének részletes módszertana és szakmai szabályai a rendelet kihirdetésekor nem voltak ismertek. Az azonban már a rendeletből is kiderül, hogy a hatalom alárendelt, gondolkodás nélküli végrehajtó szerepet szán a pedagógusoknak.
Felülről elrendelt utasítások végrehajtóiként tekint rájuk, nem pedig a tájékozódásra, kritikai gondolkodásra és együttműködésre képes jövő generációt nevelő, szabadon gondolkodó értelmiségiek testületeként. A fő elvárás velük szemben a lojalitás. Célja a tantestületek megosztása, az érintettek egymás elleni versengésre késztetése. Ezért a rendeletben előírt teljesítményértékelés nemcsak alkalmatlan a pedagógusmunka értékelésére, hanem kifejezetten ártalmas is.
A petíció egyik aláírója megfogalmazta, miért is látta fontosnak, hogy aláírásával jelezze elégedetlenségét: "mert a pedagógusi munka ismeretének teljes hiánya mutatkozik meg benne, csak mérgezi a légkört, növeli az adminisztrációs terheket, pont a lényegi munkától vonja el az energiát, könnyen válik a megosztás eszközévé. Holott elemi feltétel volna, hogy a tantestületek kizárólag a munkájukra koncentráljanak. Éppen elég feszültség csapódik le rajtuk, ezt még fokozni felelőtlenség. Nem a feltételeken javít, hanem kizsigerelt embereket állít rajtvonalhoz, ki tud nagyobb habot verni maga körül. Szörnyű." Nagy Erzsébet úgy véli, abból is látható a nagyon nagy elégedetlenség, hogy pár nap alatt sokan írták alá a petíciót.
Mindennek a tetejében még ott van a pedagógusok nyakán a nevetséges NAT-os továbbképzés is. A PDSZ szerint a rendelettervezet által előírt képzés elvégzésével a pedagógusok teljesítményének sem minőségi, sem mennyiségi növekedése nem várható, ugyanis az nem ennek a képzésnek a függvénye, e mutatók növelését ezzel a képzéssel nem lehet elérni. Aggályosnak tartják azt is, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amelynek még nincs akkreditált tanárképzési programja, bármilyen tartalmi szabályozásra vonatkozó pedagógusképzésben közreműködjön. Amit viszont a PDSZ fontosnak tart, hogy az oktatási kormányzat a tanévben a szakszervezetek, szakmai szervezetek és a pedagógusok bevonásával vizsgálja felül, és dolgozza át a Nemzeti Alaptantervet.
Nagy Erzsébet arra is felhívta a figyelmet, hogy a Külső-Pesti Tankerületi Központban áthelyezgetnek pedagógusokat egyik feladathelyről egy másikra, mert nincsenek elegen, de az útiköltséget nem nagyon akarják kifizetni számukra. A pedagógusoknak járó iskolakezdési támogatásról pedig úgy gondolják, hogy azt a munkáltató mérlegelési jogkörére bízta a jogszabály, pedig ez nem így van, az jár! Mégis sorba utasítják vissza ezeket a kérelmeket. Nagy Erzsébet szerint "megalázási hegyek és megelégedetlenség van, csak most mindenki az iskolakezdéssel volt elfoglalva, és iszonyatosan sok a feladat már a gyerekekkel is, hogy egyáltalán legyen, aki felügyel rájuk. Az, hogy a pedagógus tanítson is, már másodlagos."
Totyik Tamás, a PSZ elnöke arról beszélt a Hírklikknek, hogy a Pedagógusok Szakszervezete oktatáskutatókkal, Nahalka Istvánnal és Ercse Krisztinával, valamint a Forrás Társadalomkutató Intézettel felmérést készít a pedagógusok körében. Arra kíváncsiak, hogy szerintük hogyan vált be a Nemzeti Alaptanterv, és az érintettek hogyan érzik, hozott-e pozitív változást például a tananyagmennyiség, sok vagy kevés, csökkenteni vagy bővíteni kell. A PSZ arra kéri a pedagógusokat, töltsék ki az oktatáskutatók által összeállított, Nemzeti Alaptantervről szóló anonim kérdőívet, amely szeptember 30-ig itt elérhető, hallassák a hangjukat, és mutassák meg, mi zajlik az iskolákban. Az eredményeket csak statisztikai feldolgozásnál használják fel, a kitöltés pedig mindössze 10-15 percet vesz igénybe.
A PSZ elnöke azt is elmondta, a kormánynak ötévente felül kell vizsgálnia a Nemzeti Alaptantervet (NAT), de most nagyon nem akarja. Már csak azért sem, mert vélhetőleg számukra nagyon zavaros lesz, hogy 2025-ben kezdődik ez a bevallás-vizsgálat, és 2026-ra legkésőbb módosítaniuk is kellene a NAT-ot. Akkor pedig választások lesznek, és biztos, hogy ez ügyben időhúzásra is játszik a kormány.
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvényének végrehajtási rendeletében (Púétv.) az szerepel, hogy iskolakezdési támogatás jár a pedagógusoknak, illetve mindazoknak, akik e törvény hatálya alá tartoznak. Most a PSZ arra kéri a pedagógusokat, hogy szeptember 30-ig küldjék el nekik, náluk ez hogyan történik. Totyik Tamás mindehhez hozzátette, ugyan a jogszabály elején az szerepel, hogy ez az intézményvezető, vagy a munkáltatói jogokat gyakorló mérlegelési jogkörébe tartozik, de közben a szövegben az, hogy jár a pedagógusnak. Ezt ellentmondásosnak tartják, ezért a jogászok vizsgálják, van-e itt joghézag.
A PSZ-ben azt is nagyon figyelik, hogyan alakulnak a diplomás átlagkeresetek, illetve azt is, hogy a pedagógusok átlagkeresete valóban elérte-e a diplomás átlagbér 72 százalékát. Erről a szakszervezetek nem kaptak adatot. Arra is nagyon kíváncsiak - tette hozzá Totyik Tamás -, hogy "a kormány miből vette azt, hogy jövőre 21 százalék lesz a pedagógusok béremelése. Ezek szerint ők már tudják, hogy 2025. január 1-jén mennyi lesz a diplomás átlagkereset, mert a pedagógusokénak ennek 80 százalékát kell elérni. Most azokat az adatokat kutatjuk és elemezzük, hogy mennyire igaz a kormánynak ez az állítása."
Miklós György, a Szülői Hang Közösség alapítója szerint figyelmük középpontjában az a kormányrendelet áll, amely lehetővé tette, hogy 55 éven felüli, akár megfelelő végzettség nélküli katonákat vezényeljenek az iskolákba. Szerintük ugyanis a katonák nem az iskolába valók, a pedagógushiányt nem katonák kivezénylésével kell megoldani. Azt követelték, a kormány vonja vissza ezt és sürgősen tegyen érdemi lépéseket a pedagógushiány megoldására. A kiáltványt - ami itt található -, eddig majd' 8000 szülő, nagyszülő, pedagógus írta alá.
A Szülői Hang haragját az váltotta ki, hogy úgy gondolják, azok, akik egész életükben parancsokat kaptak és adtak, az iskolában is az alárendeltséget és a feltétlen engedelmességet fogják elvárni a diákoktól. Ezért nem is hiszik, hogy az 55 év feletti katonák alkalmasak lennének a gyermekekkel való empatikus foglalkozásra, a XXI. századi oktatás megteremtésére és a tantárgyak megszerettetésére, főleg nem úgy, hogy mindez nem a saját választásuk, hiszen a feletteseik döntenek a kivezénylésükről.
Miklós György elmondta: "ezzel kapcsolatban úgy nyilatkoztak a kormány részéről, hogy ez még nincs napirenden, tehát akár úgy is lehet értékelni, hogy egy kicsit elnapolódott ez a dolog. Viszont bármikor napirendre kerülhet, hiszen a jogszabály továbbra is él. Mindez kapcsolódik ahhoz, hogy a pedagógushiány óriási, rengeteg olyan tapasztalat van, hogy nincsen elég tanár, és mindenféle kombinációban próbálják helyettesíteni őket. Ez nem egy új dolog, a tendencia évek óta erősödik."
Folyamatosan napirenden tartják a kötelező testnevelés témáját is. Petíciót nyújtottak be, amelyben azt követelték, ne szüntessék meg a heti két testnevelésóra alóli felmentését azoknak, akik délután rendszeresen sportolnak. A petíciót - amely itt található - eddig több, mint 5500-an írták alá.
A Szülői Hang Közösség alapítója azt is megosztotta a Hírklikk olvasóival, hogy véleményük szerint miközben a gyerekek túlterheltsége óriási és a heti öt testnevelés óra feltételei sok iskolában nem adottak, számos család választja a délutáni sportfoglalkozásokat.
Ezt nehezíti meg a kormány azzal, hogy ilyen esetekben is kötelezi a gyerekeket a heti öt testnevelés órán való részvételre. Pedig a szülők és a gyerekek látják a legjobban, milyen sportfoglalkozások szolgálják leginkább a gyerekek fejlődését és okozzák a legnagyobb örömet. A változtatás következtében sok iskolai sportköri foglalkozás akár meg is szűnhet, a gyerekek sportolási lehetőségei szűkülnek, a testnevelés órára pedig még többen zsúfolódnak és az iskolák még kevésbé tudják biztosítani a feltételeket. De a kormány megszüntette annak a lehetőségét is, hogy néptánccal ki lehessen váltani heti két testnevelés órát, pedig ez a lehetőség is fontos! Több iskolában eddig néptáncot tanultak heti két testnevelés óra helyett, ami a gyerekeket testben és lélekben gazdagító, értékes foglalkozás volt.
A törvénymódosítás szerint egyébként csak a versenysportolóknál lehet kiváltani heti két testnevelés órát, és nekik is csak abban az esetben, ha a testnevelés óra a nulladik, első vagy utolsó órára esik.
Ez ügyben is folyamatosan érkeznek a szülői, nagyszülői észrevételek a Szülői Hanghoz. Ezekből is idézünk: egy Komárom-Esztergom megyei szülő azt írta: "nagyon fáradtak a gyerekek, nekik például a 45 perc csak futásból áll. Fáradtan, kimerülve ér haza minden nap." Egy Pest megyei szülő arról írt: élsportoló lánya nem tudja magát kipihenni heti öt edzés és majdnem minden napi 7-8 órás iskolai napok miatt, pláne amikor hétvégén még meccsük is van. Sokat segített volna az a mínusz két testnevelés óra, ami helyett tanulhatott volna. "Sajnos emiatt most gondolkodóba estünk, hogy továbbra is sportoljon-e, hiszen a tanulást tartjuk elsődlegesnek. Emiatt a szigorítás miatt előfordul, hogy edzést kell kihagynia, hogy felkészülhessen egy-egy dolgozatra, ennek azonban az az ára, hogy nem kerül be keretbe, nem vehet részt a meccsen, pedig ezek az edzések és a meccsek azok, amik a napi sok üléssel, tanulással járó stresszt fel tudják oldani."
A strasbourgi bíróság dönt a magyar pedagógusok kiüresített sztrájkjogáról
Az Emberi Jogok Európai Bírósága befogadta a hazai pedagógus szakszervezetek közös panaszát. Az eljárásban a kormánynak magyarázatot kell adnia arra, mi szükség volt a pedagógusok egyesülési jogának és bírósághoz fordulás jogának korlátozására. A panaszosokat a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ képviseli a perben. Erről adott ki közös közleményt a PSZ, a PDSZ, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) még 2022 szeptemberében fordult a strasbourgi bírósághoz civil jogvédők segítségével. Panaszuk lényege: a kormány rendeletileg úgy alakította a kötelező szabályokat, hogy lényegében még a tanulók se vegyék észre, ha tanáraik sztrájkolnának. Ezzel a kormány maga hajszolta bele polgári engedetlenségi akciókba a pedagógusokat. Az iskolai tiltakozásokat aztán fenyegetéssel és aránytalan megtorlásokkal, így azonnali felmentésekkel sikerült letörnie.
Emlékezetes, hogy a pedagógus szakszervezetek 2021 óta szerettek volna sztrájkolni jobb munkakörülményekért, magasabb bérekért és az oktatási rendszer sokasodó problémáinak hatékonyabb kezeléséért. A kormány ezt eleinte a tárgyalások halogatásával akadályozta. A felek pereskedése közben, amelynek döntenie kellett volna a még elégséges szolgáltatásról (tehát arról, melyek azok a feladatok, amiket a tanároknak mindenképpen el kell látniuk a sztrájk alatt is), a kormány a járványhelyzetre hivatkozva, 2022. február 11-én rendeletben határozta meg a minimálisan kötelező szabályokat. Vagyis arról döntött, mi történjék az óvodákban és iskolákban sztrájk idején, például milyen legyen a gyerekfelügyelet, és hány tanórát kell megtartani. Ennek meghatározása korábban a bíróság dolga volt, ha a tárgyaló felek nem tudtak megállapodni.
Az új (azóta törvénybe is iktatott) szabályok azt a célt szolgálják, hogy a bíróság érdemben ne vizsgálhassa, és ne dönthessen a vitatott elégséges szolgáltatásról. Merthogy ezt már az egyik peres fél, a kormány megtette. Mégpedig egyoldalúan és visszaélve erőfölényével úgy alakította a szabályozást, hogy a szülők és a gyerekek gyakorlatilag semmit ne vehessenek észre a sztrájkból, minden menjen tovább majdnem úgy, mint teljes körű oktatás idején. Az a sztrájk, amit nem érez meg a munkaadó (jelen esetben a kormány) és a társadalom, az nem sztrájk. A munkabeszüntetés a munka beszüntetése nélkül nem több egy sóhajtásnál, és nyomásgyakorlásra nem alkalmas.
A PSZ és a PDSZ kimerítette az összes hazai jogorvoslatot. Így 2022 szeptemberében a strasbourgi bírósághoz fordultak a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ segítségével.
Új, biztató fejlemény, hogy a strasbourgi bíróság most "kommunikálta a panaszt" a magyar államnak: azaz megküldte a szakszervezetek beadványát a kormánynak észrevételezésre, így az állam képviselőinek egy független nemzetközi fórum előtt kell megindokolniuk, mi szükség volt a pedagógusok egyesülési jogának és a bírósághoz fordulás jogának szélsőséges korlátozására. A panaszosok erre reagálhatnak, és ezek után dönt majd a strasbourgi bíróság a magyar pedagógusok kiüresített sztrájkjogáról.
|
A szakszervezetek és a civilek tovább küzdenek az oktatás jobbításáért
| null |
https://hirklikk.hu/kozelet/a-szakszervezetek-es-a-civilek-tovabb-kuzdenek-az-oktatas-jobbitasaert/437856
|
2016-04-06 00:00:00
|
Svájci ellenfele lesz a második körben.
| false |
[
"babos tímea",
"sport",
"tenisz"
] | 0 | null | 0 |
Svájci ellenfele lesz a második körben.
A 250 ezer dollár összdíjazású katowicei tenisztorna első fordulójában a hetedik helyen kiemelt Babos Tímea ellenfele a cseh Jesika Maleckova volt. A világranglista 39. helyén álló játékosnak nem volt könnyű dolga, hiszen ellenfele mellett a hatórás időeltolódással is meg kellett küzdenie.
A 223. helyen rangsorolt cseh teniszező ellen 33 perc alatt nyerte meg az első játszmát Babos, miután a második gémben elnyerte ellenfele adogatását.
A második szett már jóval szorosabb volt, Maleckova háromszor is fogadóként nyert játékot. Babos 5:5-nél brékelt, majd a saját játékát hozva megnyerte a mérkőzést – írja a babostimea.hu.
Timi ellenfele Viktorija Golubic lesz a második fordulóban. A 23 éves svájci játékos 137. a világranglistán, az első körben három szettes mérkőzésen búcsúztatta a hazai közönség előtt játszó Paula Kaniát.
|
Babos hozta a kötelezőt Katowicében
| 0 |
http://24.hu/sport/2016/04/06/babos-hozta-a-kotelezot-katowiceben
|
2023. 08. 22. 00:00:00
|
Egyetlen év alatt 4 ezer milliárd forinttal nőtt a befektetési alapok vagyona.
| true |
[
""
] | 0 | null | 0 |
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint az első félév végén 13 522 milliárd forint volt befektetési alapokban Magyarországon, egyetlen év leforgása alatt nagyjából 4 ezer milliárd forinttal nőtt az állomány - írta a Bank360. Ennek egyik oka az árfolyamok emelkedése volt, de a gigantikus volumenű tőkebeáramlás is szerepet játszott benne. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) adatai szerint az idei első hét hónapban csaknem 2 ezer milliárd forintnyi friss pénzzel gyarapodott az alapok állománya.
A lakosság számít a legnagyobb befektetésijegy-vásárlónak. Az első negyedévben csak 500 milliárd, a második negyedévben további 632 milliárd forintért vettek a háztartások befektetési jegyeket. A háztartásoknál lévő befektetési alapok állománya ennek köszönhetően először lépte át a 8 ezer milliárd forintot.
Az is jól látszik a statisztikákból, hogy sokan vásárolhattak befektetési alapokat a meglévő készpénzállományukból vagy folyószámlabetétjükből, ráébredtek ugyanis arra, hogy a jelenlegi inflációs környezetben nagy hiba nem kamatozó eszközben tartani a megtakarításokat.
Az alapok iránti kereslethez júniusban hozzájárulhatott a kamatokra és hozamokra kivetett 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) bevezetése is, ezt ugyanis a júliustól végrehajtott befektetésekre kell megfizetniük a magánszemélyeknek. Azok viszont, akik még június végéig vásároltak befektetési alapokat, megússzák ezt a sarcot.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábban kijelentette, hogy a 13 százalékos szocho-kötelezettség kiterjesztésével nem az volt a céljuk, hogy az adóbevételeket növeljék, hanem az, hogy a jellemzően bankbetétekben szunnyadó lakossági megtakarításokat az állampapírpiac irányába tereljék. A 2024-es büdzsétervezet alapján a személyijövedelemadó-bevételek előirányzata 15 százalékkal nő, a szochóé pedig 22 százalékkal.
|
Mentik a pénzüket az emberek a magas infláció elől
| 0 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2023/08/22/befektetes-alapok-lakossag-megtakaritas-szocho-bank360
|
2023-09-29 10:28:00
|
A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatalnak új eljárást kell lefolytatnia az új határozat kiadásához, sőt, szakhatósági állásfoglalást is be kell szereznie.
| true | null | 1 |
Telex
| null |
Pert nyert a Greenpeace a Fertő tavi beruházásra 2023 májusában kiadott környezetvédelmi működési engedély ügyében – írja a természetvédő szervezet. A Győri Törvényszék mai ítélete a vonatkozó határozatot megsemmisítette. Kimondták, hogy a határozat kiadásakor az illetékes Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal csak látszateljárást folytatott le, véleménye feltételezéseken alapult, mert nem kérte ki az ebben az ügyben különösen fontos vízügyi szakhatóság véleményét sem.
A törvényszék a kormányhivatalt új eljárás lefolytatására, ezen belül szakhatósági állásfoglalás beszerzésére is kötelezte.
Hosszú ideje tart a pereskedés a Fertő tavi beruházás ügyében, pedig az építkezést már 2022 nyarán leállították. Ezt a magyar kormány is hangsúlyozta az UNESCO Világörökség Központnak 2023. márciusában küldött jelentésében. Azzal nyugtatgatták a nemzetközi szervezetet, hogy folyamatban van az élővilágot és a világörökségi státuszt nem veszélyeztető újratervezés. Ennek megfelelően Lázár János többször is hangsúlyozta, hogy sokkal kisebb léptékű terveket készítenek. A beruházásnak már idén nyáron lejárt az építési engedélye is, de az illetékes minisztérium 2022 decemberében, és aztán ismételten 2023 májusában újabb engedélyt kért és kapott egy még nagyobb terület beépítésére, mint ami az eredeti tervekben szerepelt. A Greenpeace Magyarország ezt az engedélyt is megtámadta a bíróságon, ennek a pernek született meg a mai napon az ítélete, ami igazat adott a zöldszervezetnek.
A mostani tárgyalás előzménye az volt, hogy a Greenpeace Magyarország Egyesület és a Fertő tó Barátai Egyesület közösen indított sikeres perének eredményeként 2023 elején a bíróság visszavonatta a kormányhivatallal a tavaly karácsonykor kiadott, az építkezés folytatását engedélyező határozatát.
A hivatal azonban 2023. május elején rekordgyorsasággal kiadott egy új környezetvédelmi működési engedélyt a beruházás folytatására, a közben megszűnt cég helyett a jogutód, az Építési és Közlekedési Minisztérium részére. De ezt a lehetőséget még jobban kiaknázva a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősített természetpusztítást már korlátlan időre hosszabbították meg, hogy ne kelljen 5 évente újra felülvizsgálni. A Greenpeace szerint azért is sikerült az engedélyt ilyen gyorsan a kormányhivatalnak kiadnia, mert valójában nem folytatták le a bíróság által előírt új és megfelelő alaposságú engedélyezési eljárást.
A Greenpeace és a Fertő tó Barátai ezt az engedélyt megtámadó keresetében azt bizonyította, hogy a karácsonykor kiadott engedélyben a beruházás területét közel 50 százalékkal, a januárban kiadottban az apartmanházak számát pedig 20-ról 26-ra emelve engedélyezték a beruházás folytatását, és ehhez nem kérték meg a szakhatóságok újabb engedélyét. Többek között a kötelezően megkérdezendő vízjogi kérdésekben illetékes szakhatóságét sem, pedig ez a hatóság az egyik, a tó további élete szempontjából alapvető kérdést vizsgálva korábban előírta, hogy „a létesítés, üzemeltetés és az esetleges felhagyás során a felszíni és felszín alatti víz káros szennyeződéssel nem veszélyeztethető”.
„A beruházás ismerete alapján számunkra nem kérdéses, hogy a tó vize szennyeződni fog. A megnövekedett mérete miatt pedig még nagyobb mértékben, mint az eddig tervezettekben. Hiszen az összes lebetonozott, burkolt felületről, például a hatalmas, közel 1000 férőhelyes parkolóból, amelynek vízáteresztő burkolata van, bár olajszűrés után, de az összes csapadékvizet, a locsolt füves területekről származó vízzel együtt, mind a meglévő lagúnába vezetik, amely természetes összeköttetésben áll a tó vizével” – mondta dr. Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország természetvédelmi felelőse.
Nem foglalkozott az újabb engedély azzal az alapvető kérdéssel sem, amit már évek óta bizonyítanak a tavat védő civilek, hogy érvényes jogszabályok alapján tilos építkezni tavak, folyók úgynevezett parti sávjában, írja a zöldszervezet. Itt a Fertőnél nemhogy ezt nem tartották be, hanem gyakorlatilag a tó medrébe építenék például az apartmanokat és a „vasbeton monolit” négycsillagos szállodát is.
|
Pert nyert a Greenpeace a Fertő tóval kapcsolatban
| null |
https://telex.hu/belfold/2023/09/29/greenpeace-pert-nyert-kormany-ellen-ferto-to
|
2010-06-07 00:00:00
|
Az argentinok nyerőembere lehet a dél-afrikai vb-n Carlos Tévez, a Manchester City csatára, aki készen áll arra, hogy megfeleljen az elvárásoknak.
| false |
[
"foci-vb 2010"
] | 0 | null | 0 |
Az argentinok nyerőembere lehet a dél-afrikai vb-n Carlos Tévez, a Manchester City csatára, aki készen áll arra, hogy megfeleljen az elvárásoknak.
Bár az argentin válogatott szenvedett a selejtezőben, a csatár szerint Dél-Afrikában sikeresen szerepelhet az együttese, ő mindenesetre jó állapotban, motiváltan várja a rajtot.
“Ki ne lenne elszánt egy világbajnokság előtt? A selejtezőben minden sokkal nehezebb volt, sérüléseim miatt én sem voltam igazán formában, de mára változott a helyzet, nagyszerű fizikai és mentális állapotban készülök a vb-re" – nyilatkozta a Manchester City csatára, aki az előző szezonban 23 találatával a góllövőlista negyedik helyén végzett a Premier League-ben.
“Felkészültebb vagyok, mint négy éve voltam, ráhangolódtam már a nyitányra. Azóta, hogy csatlakoztam a kerethez, csak a Nigéria elleni első mérkőzés jár a fejemben. Tényleg nagyon várom a rajtot, és bízom a sikeres szereplésben" – tette hozzá az argentin támadó.
|
Tévez készen áll
| 0 |
http://24.hu/elet-stilus/2010/06/07/tevez_keszen_all
|
2017-06-08 19:50:00
|
Három illetve két és fél év letöltendő - ennyit kaptak.
| true | null | 1 |
24.hu
| null |
Ítéletet hirdetett csütörtökön a Kúria a sukorói telekcsere ügyében. A döntés szerint
Tátrai Miklós és Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori vezetői három, illetve két és fél év letöltendő börtönbüntetést kaptak.
A harmadfokú ítélet jogerős.
Sukoróra tervezett kaszinó- és turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződés ügyében a Szolnoki Törvényszék 2015 szeptemberében hűtlen kezelés kísérlete miatt 4 év börtönre ítélte Tátrai Miklóst, az MNV Zrt. volt vezérigazgatóját, valamint 3 és fél évre bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés, illetve magánokirat-hamisítás miatt Császy Zsoltot, a cég egykori értékesítési igazgatóját. Az ügy többi vádlottja közül kettőt felmentett, egyet pénzbüntetésre ítélt első fokon a törvényszék.
A fellebbezések folytán a Szegedi Ítélőtáblára került ügyben tavaly októberben másodfokon jogerősen felmentették Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és egy értékbecslőt. Egy ügyvéd esetében pedig enyhítették az első fokon kiszabott pénzbüntetést, ezzel számukra véget ért az eljárás.
Az ítélőtábla bűncselekmény hiányában felmentette Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot is, így esetükben harmadfokra kerülhetett az ügy a Kúrián, mely csütörtökön jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítélte őket.
|
Sukoró-ügy - Börtönbe küldik Tátraiékat
| null |
https://24.hu/belfold/2017/06/08/sukoro-ugy-bortonbe-mennek-tatraiek/
|
null |
Orvosi eszközök beszerzésére 1700 nyertes pályázatot hirdettek ki.
| true |
[
""
] | 0 |
BEOL
| null |
Gyopáros Alpár - aki a térség fideszes országgyűlési képviselője is - kiemelte, hogy 2019 óta hatszáz falusi orvosi rendelőt alakítottak ki, többségében felújították őket.
Orvosi eszközök beszerzésére 1700 nyertes pályázatot hirdettek ki, mintegy 4 milliárd forint értékben.
A kormánybiztos elmondta, hogy mindezek mellett százas nagyságrendben újítottak fel vagy építettek orvosi szolgálati lakásokat annak érdekében, hogy orvos is jelen legyen a településeken.
Hangsúlyozta, hogy
a Magyar falu program elemeit a következő években is a releváns igényeknek megfelelően fogják alakítani, úgy, ahogy az elmúlt öt évben is tették.
A kormánybiztos beszélt arról, hogy Egyed a Magyar falu program kínálta lehetőségeket kihasználta, nyert már forrást egyebek mellett mély- és magasépítésre, útépítésre, intézmények fejlesztésére, jármű- és eszközbeszerzésre, de kapott támogatást vállalkozás, egyházközség és civil szervezet is.
Vadosné Varga Katalin (független) polgármester elmondta, hogy az orvosi rendelő építése mintegy 100 millió forintból valósult meg, az épületben a rendelő mellett a védőnői szolgálat is helyet kapott.
|
Magyar falu program: mintegy 13 milliárd forint értékben újítottak fel orvosi rendelőket
| null |
https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/09/magyar-falu-program-fejlesztes-orvosi-rendelo
|
2010-05-11 13:35:00
|
Feljelentés-kiegészítést nyújtott be az ügyészséghez a pátyi civilek képviselője. Tollner József független önkormányzati képviselő tudomására jutott ugyanis: a leendő golfberuházás részét képező út megépítésére a Grupo Milton mellett egy másik céget is megbízott az önkormányzat.
| true | null | 1 |
HVG
| null |
Pátyi golfprojekt: feljelentés-kiegészítést nyújtottak be a civilek
Feljelentés-kiegészítést nyújtott be az ügyészséghez a pátyi civilek képviselője. Tollner József független önkormányzati képviselő tudomására jutott ugyanis: a leendő golfberuházás részét képező út megépítésére a Grupo Milton mellett egy másik céget is megbízott az önkormányzat.
A képviselő a rendelkezésére álló információk alapján állítja, hogy a golfberuházáshoz és a beruházó Grupo Milton cég egyéb pátyi érdekeltségeihez szükséges elkerülő utak tervezésére és kivitelezésére az önkormányzat kétszer kötött szerződést, s a "duplázás" miatt 1,5-2 milliárd forintos kár érte a települést. Tollner József szerint a Grupo Milton a 2010. április végén aláírt településrendezési szerződésben 10 millió euró értékben vállalt út- és közműépítést, ugyanakkor egy vélhetően mindmáig érvényben lévő szerződés értelmében az Evern Invest Hungary Ingatlanforgalmazó Kft. is elvállalta ugyanezt a munkát.
A független képviselő azt mondta: az offshore tulajdonú Evern Invest birtokában lévő pátyi szántóföldet "cserébe" iparterületté minősítette át az önkormányzat, ami 1,5-2 milliárdos kárt jelent Pátynak, mivel a beígért út azóta sem készült el. A zsámbéki "kanyart" az M1-es autópálya csomópontjával összekötő úgynevezett nyugati elkerülő út megépítése része az idén április végén, a Grupo Miltonnal megkötött szerződésnek is - ezt a feladatot körülbelül 5 millió euróért vállalta a spanyol befektető - magyarázta Tollner József.
Mivel a jelek szerint a két, egymást átfedő szerződés miatt dupla kötelezettség terheli az önkormányzatot, s ezzel jelentős kár éri a falut, feljelentés kiegészítést csatolt a civilek korábbi ügyészségi beadványához - mondta a képviselő, aki szerint a szerződéseket aláíró két cég között nagy valószínűséggel "átjárás" van. Tollner József úgy véli: szándékosan megvezették Pátyot.
A korábbi feljelentés azért született, mert az útépítés elmaradása esetére a Grupo Milton által jelzálogként felajánlott székesfehérvári terület értéke - egy pátyi értékbecslő szerint - nagyságrendekkel kisebb, mint az önkormányzattal kötött szerződésben szereplő összeg (15 millióval szemben 2,7 milliárd forint). Egy olyan lápos, legelő besorolású ingatlanról van szó, amelyen több út, illetve egy szennyvíztisztító telep is található.
A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője április 26-án az MTI érdeklődésére megerősítette: valóban érkezett hűtlen kezelés gyanúja miatti feljelentés a gazdaságvédelmi osztályra, ám mivel a rendelkezésre álló dokumentumokból nem egyértelmű a bűncselekmény ténye, feljelentés-kiegészítést rendeltek el.
2010. február. 23. 15:07 Gazdaság
Csaló befektető Pátyon
Csalásért és okirathamisításért másfél év börtönbüntetésre ítélték 1995-ben Magyarországon Kovács Bence Jánost, aki mostanában Spanyolországban meggazdagodott ingatlanmilliárdosként tűnt fel a médiában.
2010. március. 30. 09:08 MTI Itthon
A pátyi képviselő-testület lesöpörte az ombudsmani ajánlást
Nem fogadta el a tervezett pátyi golf-projekt visszásságaira figyelmeztető ombudsmani észrevételeket a helyi képviselőtestület, helyette saját szakértővel vizsgáltatja meg a beruházás jogi hátterét – közölte a "golffalu" megépítését ellenző csoport egyik tagja az ülést követően, hétfőn este az MTI-vel.
2010. március. 24. 10:55 hvg.hu/MTI Itthon
A spanyol módszertől féltik falujukat a pátyiak - videó
Ötven pátyi lakos demonstrált a budapesti spanyol nagykövetség előtt kedd délután. A megjelentek a Pátyra tervezett golffalu megépítése ellen tiltakoztak, amelyet a spanyol Grupo Milton cég szeretne a településen megvalósítani.
2010. március. 28. 11:44 MTI Itthon
Ombudsman: jogszabályellenes a pátyi beruházás
Jogszabályellenes a pátyi önkormányzat golfpálya-beruházással kapcsolatos eljárása a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa szerint és ha az önkormányzat nem helyezi hatályon kívül a beruházást lehetővé tevő rendeletét, akkor Fülöp Sándor az Alkotmánybírósághoz fordul a rendelet megsemmisítése érdekében - közölte a biztos hivatala vasárnap.
2010. március. 22. 15:40 Sebők János Vélemény
Golfváros Pátyon? Civilek támadják a mega-projektet
A budapesti agglomerációban évek óta jelentős zöldmezős beruházások zajlanak, s most a Zsámbéki-medencében, Páty térségében a sávolyi Balatonring ügyében elhíresült, Spanyolországban bejegyzett Grupo Milton akar egy megaprojekt keretében óriási „golfvárost” építeni. A pátyi képviselőtestület mellette van, de egyre nő az ingatlanspekulációra gyanakvók, illetve a természetvédő ellenzők tábora, bár közülük többen életveszélyes fenyegetést kaptak. Felhívásukra március 23-án tüntetés lesz a spanyol követség előtt.
|
Itthon: Pátyi golfprojekt: feljelentés-kiegészítést nyújtottak be a civilek
| null |
https://hvg.hu/itthon/20100511_paty_grupo_milton
|
2013-08-09 00:00:00
|
Csak első hallásra tűnik abszurdnak Kokas Katalin és Kelemen Barnabás ötlete: 2010 óta bizonyítják, a komolyzene is elég vonzó ahhoz, hogy a közönség egy hétre Kaposvárra költözzék. És a hangos tetszésnyilvánítás sem csak a rock sajátja. Csak itt ovációnak hívják.
| false |
[
"2013-08-09"
] | 0 | null | 0 |
Csak első hallásra tűnik abszurdnak Kokas Katalin és Kelemen Barnabás ötlete: 2010 óta bizonyítják, a komolyzene is elég vonzó ahhoz, hogy a közönség egy hétre Kaposvárra költözzék. És a hangos tetszésnyilvánítás sem csak a rock sajátja. Csak itt ovációnak hívják.
A fesztiválrendezők többségével szemben a Kaposfestet zenészek szervezik. A szakmai berkekben bennfentes művészek külföldi koncertjeik során találnak fellépőkre, akiknek négyötöde a zenészbaráti körből kerül ki. A fesztivál jellemzően fiatal fellépői sok diákot csábítanak Somogyország fővárosába. A szerencsések közülük színpadra is juthatnak, igaz, egyelőre csak azokon a fesztiválpárnákon, amelyek egy koncertjegy árába kerülnek, és mind a 14 klasszikus zenei koncerten helyet lehet velük foglalni, akár a színpadon is.
A barátok egyike, José Gallardo argentin zongoravirtuóz negyedszer jön el, a tatár származású hegedűművésznő, Alina Ibraginova ezúttal művésztársait, a Chiaroscuro Kvartettet is elhozza. Ott lesz a Nicolas Altstaedt csellista is, aki nemcsak majdnem 135 éves csellóján, hanem tavaly készült hangszerén is játszik.
Ha valaki szeretné megtudni, miért emlegetik Kaposvárt a festők városaként,megnézheti a fesztivál ideje alatt a Kaposvár szülötte, Rippl-Rónai József rajzaiból nyíló kiállítást a Róma-villában, a gasztro élményekről pedig Segal Viktor sztárséf is gondoskodik. Ő a a konyhaművészetben is jártas komponista, Rossini receptjei alapján készít ételeket.
08. 13., 08. 19.
Szivárvány Kultúrpalota (Kaposvár, Noszlopy G. u. 5–7.)
CÍM: Kaposfest
JEGYÁR: 1200–3500 Ft
|
Kultúra: Klasszikus barátok - NOL.hu
| 0 |
http://nol.hu/kultura/20130809-klasszikus_baratok-1404887
|
2002-10-07 00:00:00
|
"Nekünk nincs takargatnivalónk, állunk minden törvényes vizsgálat elé" - fogalmazott Áder János, a Fidesz frakcióvezetője, aki arról beszélt, hogy egyetlen vizsgálat - amelyet a szocialista-szabaddemokrata kormányzat indított - sem talált törvénytelenséget az előző kabinet ellen . Éppen ezért a Fidesz vezetője bejelentette: bíróság elé citálják Keller Lászlót és Kuncze Gábort, hogy f
| false |
[
"archívum"
] | 0 | null | 0 |
"Nekünk nincs takargatnivalónk, állunk minden törvényes vizsgálat elé" - fogalmazott Áder János, a Fidesz frakcióvezetője, aki arról beszélt, hogy egyetlen vizsgálat - amelyet a szocialista-szabaddemokrata kormányzat indított - sem talált törvénytelenséget az előző kabinet ellen . Éppen ezért a Fidesz vezetője bejelentette: bíróság elé citálják Keller Lászlót és Kuncze Gábort, hogy feleljenek hamis vádaskodásaikért.
|
Kellert és Kunczét is beperli a Fidesz
| 0 |
http://24.hu/belfold/2002/10/07/kellert_kunczet_is_beperli
|
2023-02-23 10:49:00
|
Nem ismerte be a bűnösségét Völner Pál és Schadl György sem a Fővárosi Törvényszék előkészítő ülésén. Völner ügyvédje azt állítja: vannak olyan sms-ek Völner és Varga Judit igazságügyi miniszter között, amit később ismertetni fognak, egyúttal jelezte, hogy kéri az az igazságügyi miniszter tanúként történő meghallgatását a tárgyalás során.
| true | null | 1 |
HVG
| null |
Völner és Schadl is tagadta a bűnösségét, a védelem Varga Juditot akarja tanúként beidézni a bíróságra
Nem ismerte be a bűnösségét Völner Pál és Schadl György sem a Fővárosi Törvényszék előkészítő ülésén. Völner ügyvédje azt állítja: vannak olyan sms-ek Völner és Varga Judit igazságügyi miniszter között, amit később ismertetni fognak, egyúttal jelezte, hogy kéri az az igazságügyi miniszter tanúként történő meghallgatását a tárgyalás során.
A kéz-és lábbilincsben, csuklyás fegyveres őrök kíséretében a tárgyalóterembe vezetett Schadl György nem, de Völner Pál továbbra is engedélyezte, hogy az előkészítő ülés alatt kép-és hangfelvétel készüljön róla. Ugyanígy a harmadrendű vádlott, R. Róbert is hozzájárult ahhoz, hogy a sajtó képeket készítsen róla.
Völner Pál tagadta a bűnösségét és jelezte: tárgyalást akar. Völner azt állítja, a nyomozati anyagok egy részét a vádlottak nem kapták meg, a vádirat szerinte valótlan. Völner tagadta, hogy Schadl Györggyel korrupciós kapcsolatban állt volna. Szerinte valótlanul állítja a vád, hogy hivatali pozíciójával visszaélve befolyásolta a végrehajtói kinevezéseket. "Hivatali helyzetemmel soha nem éltem vissza, hivatali kötelezettségemet soha nem szegtem meg" – mondta, miközben minden ellene felhozott vádat tagadta.
Völner arra panaszkodott, hogy a védekezését az ügyészség korlátozta, mert elutasította egy sor bizonyítványi indítványát, köztük szembesítéseket is. "A nyomozást az ügyészség váratlanul és indokolatlanul gyorsan befejezte" – mondta Völner, utalva arra, hogy ezzel kapcsolatban később még lesz mondanivalója. Völner védője, Papp Gábor ügyvéd azt kifogásolta, hogy a sajtó szenzitív, bűnügyi adatokat tett közzé az elmúlt időszakban. Elmondta, hogy Schadl felesége a minap a Központi Nyomozó Főügyészséghez fordult, amiért a sajtóban ezek az adatok megjelentek, de szerinte az ügyészség közömbös volt ezzel szemben. Papp nem érti, hogy ha őket, mint védőket is terheli a felelősség a bűnügyi adatokkal kapcsolatban, akkor az ügyészség miért nem deríti ki, hogy kik adták a sajtónak ki ezeket az adatokat. A bírónő ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a bíróság kizárólag a vezető védőknek adja ki az iratokat.
Papp Gábor hangsúlyozta azt, amit Völner is, miszerint az ügyészség a nyomozást "indokolatlanul és váratlanul gyorsan befejezte" 2022 szeptemberében, mégis vannak olyan iratok az ügyben, amelyeket a védelem a mai napig nem kapott meg. Papp szerint az eljárás során Völnernek lehetősége sem volt érdemben védekeznie. Süli János miniszter és Kovács Pál államtitkár tanúkihallgatását is kérte Papp Gábor a nyomozás során. Az ügyvéd kifogásolta, hogy nem lehetett jelen ezeknél a tanúkihallgatásnál. Papp Gábor szerint Vízkelety Mariann volt államtitkár kulcsszereplője ennek az ügynek, kezdeményezte is a tanúkihallgatását, mégsem hallgatta meg őt az ügyészség tanúként. Papp szerint amikor a nyomozás végén azt hitték, hogy már minden iratot megkaptak, akkor derült ki, hogy még mindig vannak olyan dokumentumok, amiket nem kaptak meg. Papp elmondta, hogy egyetlen híváslistát sem kaptak meg. Pontosabban úgy fogalmazott, hogy volt olyan védő, aki megkapta, és volt olyan, aki nem.
Papp elmondta: 2019 június Varga Judit és Völner között volt sms-váltás a végrehajtói kinevezésekkel kapcsolatban. Több – Varga és Völner közötti sms üzenetet – is be fog csatolni a védelem. Völner védője azt kérte, hallgassa meg tanúként a bíróság Varga Judit minisztert. Két korábbi államtitkárt is beidéznének tanúként: Vízkelety Mariannt és Kovács Pált.
Papp arról is beszélt, hogy Völnert már 2021 decembere előtt lehallgatták, ami szerinte törvénytelen volt. Ekkor Völner Pálnak még mentelmi joga volt, idézte Polt Péter legfőbb ügyészt, aki egy tanulmányban azt írta, hogy nem okoz problémát egy országgyűlési képviselő lehallgatása, de csak azután, hogy felfüggesztették a mentelmi jogát. Ezért a mentelmi joga felfüggesztése előtt keletkezett lehallgatásokból, megfigyelésekből keletkezett bizonyítékokat Völner védője kizáratná a bizonyítékok közül. Erre reagálva az ügyész azt mondta, hogy a leplezett eszköz alkalmazása törvényszerű volt, azt a bíróság is engedélyezte. Ha törvénytelen lett volna, akkor az ügyész szerint a bíróság nem is engedélyezte volna azt.
Papp Gábor szerint törvénytelenül kötött az ügyészség egyezséget az egyik gyanúsítottal, F. Viviennel, akinek a tanúvallomásában foglaltakat aggályosnak, zavarosnak, ellentmondásosnak tartja. Völner ügyvédje arról is beszélt, hogy szerinte a nyomozati iratok olyan "feljegyzések halmaza", amihez nem csatolták, amire hivatkoznak a feljegyzésekben, így lehetetlen ellenőrizni ezeket, a védekezést akadályozzák ezzel.
Nem ismerte be a bűnösségét Schadl György sem. "Nem követtem el bűncselekményt" - mondta a Magyar Bírósági Végrehajtói kar elnöke. Azt állítja, hogy nem adott át kenőpénzt Völnernek, akinek szerinte nem is lett volna lehetősége befolyásolni a végrehajtói kinevezéseket. Schadl nem érti, hogy ha a Nemzeti Védelmi Szolgálat tudta, hogy ő pénzt ad át Schadlnak, akkor miért nem volt tettenérés. Schadl az összes, őt érintő vádpontot tagadta, részletesen kifejtve, hogy egy-egy vádpont szerinte miért valótlan.
Nem ismerte be a bűnösségét az ügy harmadrendű vádlottja, R. Róbert sem. "Nem követtem el bűncselekményt, ezért nem ismerem be" – mondta a bíróságon R. Róbert. Szerinte a vádirat nem tartalmazza a valóságot és azokat a tényeket, amelyek az ő mentségére szolgálnának. R. Róbert azt szeretné, ha a bíróság megismerné a telefonlehallgatások teljes hanganyagát, mert szerinte a vád a kontextusból ragadott ki részeket. R. Róbert előéletéről ebben a cikkben írtunk bővebben. Voltaképpen neki köszönhető, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat "felfigyelt" Schadl György és Völner Pál korrupciós ügyeire. A rendőrség R. Róbert telefonját egy állítólagos zsarolási ügy miatt kezdte el hallgatni, ekkor derült ki, hogy R. Róbert Schadllal áll kapcsolatban, és a vád szerint különféle bűncselekményeket követnek el együtt. R. Róbert védője a csütörtöki tárgyaláson egyebek mellett azt is kifogásolta, hogy az állítólagos zsarolási ügyről, ami miatt védence a rendőrség látókörébe került, semmilyen információ nem található a nyomozati iratokban.
Az ügy ötödrendű vádlottja, A. Tamás sem ismerte be a bűnösségét, és nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról. A. Tamás azt is mondta, hogy senki előtt nem játszotta el az “ügyész” szerepét, és aki ilyet állít, az nem mond igazat. A. Tamás a Schadl-ügy egyik mellékszálának szereplője: a vádirat szerint mások mellett ő is közreműködött abban, hogy R. Róbert elhitesse egy magániskolát fenntartó alapítvány vezetőjével, a szintén vádlott S. Etelkával, hogy pénzért cserébe a kapcsolatainak a felhasználásával segít megszerezni az iskola működéséhez szükséges engedélyeket.
Jövő hétfőn is lesz előkészítő ülés, a tervek szerint az utolsó. Akkor hirdeti majd ki a bíróság azokat az ítéleteket, amelyeket azokra a vádlottakra szab ki, akik az eddig megtartott előkészítő üléseken beismerték a bűnösségüket, és lemondtak a tárgyaláshoz való jogukról. Ezek mindegyike legfeljebb felfüggesztett börtönbüntetés lesz.
A bűnösségüket el nem ismerő vádlottak ügyének tárgyalása a bírónő tervei szerint május végén kezdődik. Mivel a nyáron ítélkezési szünet lesz, valamint várhatóan elég sok tanút kell majd meghallgatni az ügyben, ezért a tárgyalásokban jártas szakértők szerint legkorábban is csak az év végén várható elsőfokú ítélet.
Közvetlenül Schadl György és közvetve Völner Pál védekezését nem könnyíti meg, hogy az eddig megtartott előkészítő üléseken a legtöbb bírósági végrehajtó beismerte a bűnösségét. Ezek a váddal egyező beismerő vallomások, valamint azoknak a gyanúsítottaknak a vallomásai, akik korábban egyezséget kötöttek az ügyészséggel, megnehezítik Schadl védekezését. Egyezséget kötött az ügyészséggel például az az F. Vivien, aki Schadl egyik legfőbb bizalmasa volt, és aki a kenőpénzek nyilvántartását is vezette. Ezenkívül számos lehallgatásból és megfigyelésből született bizonyíték szól a vádlottak ellen.
|
Itthon: Völner és Schadl is tagadta a bűnösségét, a védelem Varga Juditot akarja tanúként beidézni a bíróságra
| null |
https://hvg.hu/itthon/20230223_Volner_es_Schadl_sem_ismerte_be_a_bunosseget
|
2016-09-18 00:00:00
|
Kubatov Gábor fideszes politikus szerint a lányokat a férfiaknak kell eltartani. Az ellenzéki pártok viszont más véleményen vannak. Ők úsznak az árral szemben.
| true |
[
"béregyenlőség",
"diszkrimináció",
"együtt",
"lmp",
"női esélyegyenlőség",
"több nő"
] | 0 | null | 0 |
Ha az Egyenlő Bánásmód Hatóság elmúlt pár évre vonatkozó adatait vesszük górcső alá, akkor nagyon érdekes számokat láthatunk.
Egy idén januári tanulmányból világosan kiderül, hogy Magyarországon az uniós átlagnál magasabb a két nem fizetése közötti különbség. Amíg az Európai Unióban 16,4 addig hazánkban 18,4 százalék, a legnagyobb, 30 százalék feletti különbség pedig a diplomás női és férfi alkalmazottak között van.
A hatóság irányába ugyanakkor igencsak kevés panasz érkezik a munkahelyen történő nemi megkülönböztetésre vonatkozóan. Összesen, a 2013 júniusa és 2016 májusa közötti időszakban 25 olyan eset volt, amikor valakit a nőisége miatt ért sérelem a munkahelyén. Ebből csupán kilenc olyan ügy volt, amikor az egyenlő munkáért egyenlő bér sérelmében nyújtottak be panaszt. Ráadásul az EBH ezek mindegyikében a munkáltatók javára döntött.
A hozzánk érkező panaszokat kénytelenek voltunk elutasítani, vagy azért, mert nem volt ok-okozati összefüggés a védett tulajdonság és a hátrány között, vagy mert jogszabály alapján járt el a munkáltató, ki tudta magát menteni, illetve nem bizonyosodott be, hogy ugyanolyan értékű munkát végzett a női kolléga. Ilyen esetekben mi mindig a Munka Törvénykönyve szerint folytatjuk le a vizsgálatot. Megnézzük, hogy a panaszos nő felelőssége, tapasztalata, végzettsége, képzettsége és a munkához való hozzáállása ugyanolyan értéket képvisel-e, mint a vele összehasonlítható helyzetben lévő férfi munkaerőé, és vizsgáljuk a munkaerőpiaci helyzetet is – nyilatkozta dr. Gregor Katalin a Hatóság és Jogi Főosztály vezetője.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a foglalkoztatásból eredő hátrányos megkülönböztetés témakörében további tizenhat esetet vizsgált a hatóság, ami nem az egyenlő munkáért egyenlő bér sérelme volt, de szintén a nem volt a védett tulajdonság. Ennek felében a kérelmező javára döntöttek.
Ilyen ügy volt például, amikor nem vettek fel egy hölgyet egy hulladékszállító céghez sofőrnek, mert nem volt női vizesblokk a telephelyen, de jó példa egy tavalyi eset is, amikor írásban utasítottak el egy nőt, aki operatőrnek jelentkezett, mondván, hogy biztosan nem bírná el a kamerát.Ez eseteken felül pedig számtalan olyan alkalom volt az elmúlt 3 évben, amikor a várandóság vagy az anyaság miatt érte hátrányos megkülönböztetés a nőket.
Magyarországon ugyan ez külön védett tulajdonságnak számít, de nem választanám el a nemi diszkriminációtól. Számtalan olyan esetben döntöttünk a panaszos nők javára, amikor például megszüntették a munkaviszonyukat, vagy nem hosszabbították meg a szerződésüket, mert kiderült, hogy kisbabát várnak – mondja Gregor Katalin.
Az egyenlő munkáért egyenlő bér azonban a szexuális zaklatáshoz hasonlóan nehéz ügynek számít, legalábbis, ami a kivizsgálást illeti – folytatja a főosztályvezető. A hatóság és a munkavállalók dolgát jelentősen meg lehetne könnyíteni, ha az Európai Unió ajánlásának megfelelően a cégek tájékoztatnák a munkavállalókat a bérezési adatokról, illetve nyilvánosak lennének azok az információk, amik alapján a fizetéseket megállapítják. Ez ügyben azonban jelenleg is a kormányzatnál van a labda, és jogszabály egyelőre nem született a helyzet megoldására.
Akik változtatni próbálnak
A konkrét témában egyébként az LMP tett lépéseket. Szél Bernadették tavaly októberben országgyűlési határozati javaslatot nyújtottak be az Egyenlő Bér Programról, hogy a nők és a férfiak közti bérszakadék 2018-ig nemzetgazdasági szinten legalább 30 százalékkal csökkenjen.
A párt társelnöke, most is ezt tartja az egyik legfontosabb ügyüknek.
Értem, hogy a Fidesz-KDNP most nem ezt az irányt követi, és akárhányszor benyújtjuk a javaslatot, annyiszor dobják vissza, de nekünk kitartónak kell lennünk. Szeretnénk, ha a munkahelyeken a bérek tekintetében növelnék az átláthatóságot, hiszen gyakran a cégek azt használják ki, hogy a nők kevesebb pénzzel is beérik. Illetve emelni kellene a fizetéseket azokban a szakmában, ahol túlnyomórészt nők dolgoznak: ilyen az egészségügy, az oktatás, a szociális és a közszféra.
Az Együtt is sokat foglalkozik a nők esélyegyenlőségével, ám Szelényi Zsuzsa, a párt országgyűlési képviselője most úgy döntött, más platformon is megpróbálkozik a folyamat elindításával.
Az elmúlt két évben számos parlamenti kezdeményezést tettem már, többek között a gyermeknevelés és a munka harmonizálásáért, a nőkkel szembeni erőszak csökkentéséért és a nők politikai képviseletének növeléséért. Ezeket azonban a kormánypárt mindig leszavazta. Emellett azt is meg kell érteni, hogy a nők és a férfiak kérdése nem politikai kérdés, hanem mindenkinek az ügye. Magyarországon például a nők még azokban a családokban is 80 százalékkal több háztartási munkát végeznek, ahol ők keresnek többet.
Szelényi Zsuzsanna álláspontja szerint nem azzal segítünk a nőknek, ha több pénzzel akarjuk megmondani nekik, hogyan éljenek, hanem azzal, ha lehetőségeket biztosítunk nekik a választásaik megvalósításához.
Régi vesszőparipám, hogy a nők nincsenek a tudásuknak megfelelő helyen, nem hallatszik a hangjuk, emiatt nem jut érvényre egy csomó tudás, ami szakterületeket működőképesebbé, a társadalmat igazságosabbá, az országot pedig jobbá tenné. Ezért Több nő címen olyan projektet indítottam, amely rámutat, hogy miközben a nők érdemben hozzá tudnának tenni a megoldásokhoz, tényleges befolyásuk alig van a közép- és felsőbb szinteken meghozott döntésekre.
A projekt olyan nőket mutat be, akik szakmájukban kiemelkedőek, de nem tagjai semmiféle nőmozgalomnak, ugyanolyanok, mint bárki más, és talán épp ezért kedvet csinálhatnak más nőknek is, hogy legyenek aktívak, hallassák hangjukat. Zsuzsa és csapata hetente feltölt egy videót Youtube-csatornájukra, melyben a nők fontos kérdésekről nyilatkoznak. Az első ilyen téma az iskola.
Hosszú távú céljuk a női hátrányok okainak kutatása, és megoldások keresése. A weboldalon található kérdőív eredményeit a képviselőnő a parlamentbe is beviszi majd.
Nőuralom felé haladunk?
Réz Anna filozófus úgy véli, bármilyen eszközhöz is nyúlunk, azokat nagyon nehéz lesz elérni, akik egyáltalán nem nyitottak a változásra. Annak azonban meg lehet teremteni a feltételeit, hogy akik látnak valamit ezekből a problémákból, azok elhiggyék, hogy a nők diszkriminációja és az üvegplafon létező jelenségek, amikkel érdemes foglalkozni.
Nagyon jó iránynak tartom, hogy a kisebb ellenzéki pártok felelősséget éreznek a nőkérdésben, hiszen azáltal, hogy egy politikus is foglalkozik a témával, komolyabbá válik az üzenet. Teszik ezt annak ellenére, hogy mellőzve vannak a politikában, illetve jóval kevesebb nyilvánosságot kapnak a médiában is.
A filozófus hozzáteszi, hogy a nők iránti előítélet megkövült mintákban gyökerezik. Sokszor nem tudatosan, de mindannyian, férfiak és nők egyaránt, hajlamosak vagyunk kevésbé figyelni arra, amit egy nő mond, kevésbé halljuk meg, amikor jó ötlettel áll elő, és a képességeiket is sokkal inkább hajlamosak vagyunk megkérdőjelezni, főleg, amikor olyan munkakörről van szó, ahol úgynevezett férfias kompetenciákra van szükség.
Ezek a burkolt sztereotípiák a skandináv országokban élők fejében is éppúgy megvannak, azzal a különbséggel, hogy ott a politikai döntéshozók tisztában vannak ezzel, és megpróbálnak szervezeti szinten olyan szabályokat hozni, amelyek az előítéletek ellen hatnak.
A helyzet azonban közel sem reménytelen, mondja Zsolt Péter szociálpszichológus. Egyre több a női vezető, egyre jobban hallatják a hangjukat, és a társadalmi leosztások folyamatos változásban vannak.
Én azt vizionálom, hogy rövid időn belül meg fog fordulni a kocka. Szóval a lányaim számára jó hírem van, a fiam számára kevésbé. A lányok jobb tanulók, szorgalmasabbak, kitartóbbak, a felsőoktatásban kétszer annyian vannak. A vezető állásokat pedig egyre inkább a képzettség alapján osztják le.
A szakember épp ezért határozottan arra biztatja a férfiakat, hogy segítsék a nőket egy igazságos világ kialakításában, mert nemsokára ők lesznek a másik oldalon.
|
Vannak férfiak, akik szerint a nők nem bírnak el egy kamerát
| 0 |
http://24.hu/belfold/2016/09/18/vannak-ferfiak-akik-szerint-a-nok-nem-birnak-el-egy-kamerat
|
2021-11-07 23:07:00
|
A pénz egyébként a Samsung gödi beruházásának adójából származik, amelyet a kormány elvont Gödtől, és a fideszes többségű megyei közgyűlés kezébe adta.
| true | null | 1 |
Telex
| null |
Az egyik nyertes a Cs. Torna Egyesület, amelyet azért nevezünk fideszes kötődésűnek, mert a vezetője az a Bánhidi Balázs, aki 2019-ben polgármesterjelöltként indult Csömörön a Fidesz színeiben, és a kormánypárt helyi szervezetének elnöke is. Az egyesület elnöke is ő, az egykori magyar bajnok válogatott atléta, a szakosztályvezetőt pedig Bánhidi Bencének hívják.
Az egyesület autóbusz beszerzésére nyert 13,7 millió forintot. Bánhidi az egyesülettel akkor került a hírekbe, amikor a 2019-es választási kampány alatt az egyesület használatba vételi engedély nélküli álló, ipari területen lévő csarnokába vitték a gyerekeket az egy kilométerre lévő iskolából, kötelező dzsúdóoktatásra – írta akkor a Hvg. Eközben az iskolának volt saját, sportolásra alkalmas csarnoka is. Bánhidi választási veresége után – 30 százalékot kapott –, már nem ajánlotta fel az iskolának a hozzá köthető csarnokot. Igaz, egy tavalyi cikk szerint azóta a csarnoknak új tulajdonosa van, az épületet raktárként hasznosítják, fémáru tárolására. Telefonon kerestük Bánhidi Balázst, a megadott számon közölték, hogy továbbítják a megkeresést, ám a politikus cikkünk megjelenéséig nem reagált.
Bánhidi 2019-ben egy költségvetési csalás vádjával indított per ötödrendű vádlottja is volt, tavaly pedig garázdaság miatt indult ellene eljárás, mert a gyanú szerint megütött egy helyi lakost. A sértett elmondása szerint egy olyan kommentet kért rajta számon Bánhidi egy áruház parkolójában, amelyet nem is ő írt. Az ügyet a rendőrség előbb lezárta, majd a sértett panasztétele után az ügyészség nyomozást rendelt el, amely azóta is folyamatban van.
A másik nyertes 15,9 milló forinttal a Közép-magyarországi Régióért Alapítvány – írta októberben a 444.hu.
A szervezet nem Csömörön, hanem Dunakeszin van bejegyezve, helyben nem végez tevékenységet, a pályázat szerint azonban az elnyert összegből egy ingyenes, 24 oldalas, színes havilapot juttat el a csömöri háztartásokba.
Az alapítvány 2005-ben alakult, akkor a kuratóriumában volt Dióssi Csaba, Dunakeszi jelenlegi fideszes polgármestere. Az alapítvány kuratóriumának jelenlegi elnöke Benkovics Boglárka, aki a pályázat benyújtásának idején a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltje volt. Az iroda korábbi neve Biczi és Tuzson Ügyvédi Iroda volt. Tuzson Bence államtitkár 2014-ben szállt ki a vállalkozásból. Biczi Tamás pedig Kötter Tamás néven a kormányközeli influenszerképző, a Megafon Központ tagja – írta róla az Ezalenyeg.hu.
Önkéntes tűzoltóknak, sportegyesületnek, táncosoknak nem jut
Miközben a két, Csömörhöz nem vagy kevéssé köthető egyesület majdnem 30 milliót kapott, fél tucat helyi kulturális és sportszervezet, valamint az önkéntes tűzoltók és polgárőrség semennyit.
„Nyolc éve működünk, többnyire a hivatásos tűzoltók előtt kiérünk helyszínre” – mondta a 28 önkéntessel működő Csömöri Önkéntes Tűzoltó Egyesület parancsnoka. Szőke Zoltán szerint nagy szükség lett volna az önkormányzattól kapott szertár felújítására, mert az épület beázik, fűtés nincsen benne, márpedig fontos lenne, hogy megfelelő körülmények között állhassanak készenlétben.
„Az önkormányzat segített, hogy ne fagyjunk meg” – mondta, de az épület energetikai felújítására a pályázaton megigényelt 20 millió forint jelentette volna a megoldást. Elmondása szerint jó pályázatírójuk volt, aki ingyen segített az egyesületnek. Hogy milyen szempontok szerint bírálhatták el a páláyzatokat, azt Szőke nem kommentálta. „Politikamentes szervezet vagyunk, azért jöttünk létre, hogy ne legyen tűz miatt haláleset Csömörön” – mondta, megjegyezve, hogy épp egy tragikus haláleset után alakult meg az egyesület. „Van bőven feladatunk, akár a tűz oltását is elkezdjük, volt, hogy a kisebbeket el is oltottuk, mielőtt lángra kapott volna az egész épület vagy a hivatásosok kiértek volna” – mondta az önkormányzat és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság forrásaiból működő egyesület vezetője.
Nem kapott semmit a megpályázott 1,6 millió forintból a hagyományőrző Tiszta Tánc Színház Egyesülete sem. Az egyesület alelnöke elmondta: egy kistérségi fesztivált szerveztek volna jövő márciusra, ahol a csömöri énekkar, táncosok, zenészek együtt léphettek volna fel. Hogy milyen szempontok vezérelhették a közgyűlést a pénz szétosztásakor, azt Szeltner László sem akarta kommentálni. „Kultúrával foglalkozom, a jövőben is a kultúra közelében kívánok maradni” – mondta. Könnyen lehet, hogy a fesztiválra nem lesz pénz a pályázati összeg híján, de még nem tett le arról, hogy más forrásból, talán az önkormányzat segítségével mégis összehozzák a rendezvényt.
Szintén nem jutott egyetlen forinthoz sem a pályázati pénzből többek között
|
Fideszes kötődésű szervezeteknek 30 millió, a csömöri önkéntes tűzoltóknak semennyi sem jutott a megyei pályázati pénzekből
| null |
https://telex.hu/belfold/2021/11/07/csomor-palyazat-pest-megyei-kozgyules-fidesz-penzosztas
|
null |
Hát újra megkérdeznek bennünket. Ugye milyen nagyszerű demokráciában élünk?
| true |
[
""
] | 0 |
Pécsi Stop
| null |
Igen, megint lesz nekünk nemzeti konzultációnk, igazi náci hagyomány; demokráciát játszani a diktatúra közepette. Nem érdemes már itt találgatni, hogy milyen rezsimről beszélhetünk, hogy autoriter rendszer, fél-diktatúra, vagy valami hasonló. Ez, ami itt kiépült, nem más, mint egy felpuhított, eljátszott demokrácia, egy olyan szisztéma, amiben megvannak a demokratikus intézmények, csak éppen úgy működnek, ahogy a Vezér akarja. Most éppen Fekete-Győr Andrást ítélték börtönbüntetésre, és annyival jobb neki, hogy csak felfüggesztettre. Tehát nem vitte el a fekete autó, nem vetették tömlöcbe, éppen csak a képviselői mandátumát veszítette el, és lám: még be is ülhetett a helyére valaki. Konkrétan Cseh Katalin, akit majd még ezután fognak alaposabban vegzálni, és ha úgy tetszik nekik, akkor a bíróság elé állítani. És ugye, ne feledkezzünk meg róla, Kiss László polgármester börtönben üldögél, nem engedték ki az eskütételre sem, miközben, emlékszünk rá, a fideszes bűnözők ott üldögélhettek a parlamentben. Völner csak az államtitkári pozícióját volt kénytelen átadni, de a képviselői mandátumát szépen kitöltötte.
De azért megkérdeznek bennünket. Igaz ugyan, hogy egy sor kommunikációs bakit elkövettek, de ez sem számít. Orbán Viktor bejelentette, hogy milyen gazdasági intézkedéseket fog bevezetni; hosszan és sokszor beszélt róla, hogy megduplázzák például, a családi adókedvezményt, vagy hogy egymillió forint lesz majd a minimálbér, szóval szépen elmondta mi vár ránk, majd egyszer csak közölte a Fidesz: ők nemzeti konzultációt akarnak. A látszat az: mintha minden attól függne, hogy az emberek mit válaszolnak a kérdésekre. Azokra a kérdésekre, amelyeket még nem is ismerünk. Illetve dehogynem: a tucatnyi korábbi akció, kvázi nemzeti konzultáció elég tapasztalatot nyújtott, így bátran kijelenhetjük: újra egy ócska manipuláció lesz az egész. Majd megkérdezik tőlünk, hogy egyesek szerint az 1000 eurós (sic: euró) minimálbért még korai bevezetni, de a kormány úgy gondolja, hogy a társadalom megérdemli. Ön szerint?
Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre akarnak választ kapni, de még ezek nyilvánosságában sem bíznak. Mármint a válaszok megismerhetőségében. Mert senki nem ellenőrizheti, hogy ténylegesen annyi válasz érkezett, mint amennyiről a hatalom beszámol, és azt sem kontrollálhatja senki, hogy a tartalmuk milyen volt.
Egyébként ez a Menczer-Kocsis duó - a feladatuknak megfelelően - azt akarja elhitetni, hogy a meghirdetett 21 pontos gazdasági csomag elégedettséget teremt Magyarország lakói számára. A Főnök - vagy ahogy Pottyondi Edina mondja: a Főni - már bejelentette rádiós nyilatkozatában, hogy mennyire jó lesz nekünk ettől, hogy a magyar gazdaság mekkora lendületet vesz jövőre, következésképp ne akadékoskodjon senki: mi leszünk a buta nyúl (vö: Karinthy Frigyes), akit csak meg akar simogatni a kormánya. És eszünkbe se jusson, hogy megint egy semmire sem jó gazdasági program, amely még mélyebbre taszítja az országot, viszont a választások előtt sok embert becsaphatnak vele, de tényleg ne gondoljunk ilyesmire. Ne gondoljunk arra, hogy újra a mi pénzünket használják, hogy a hatalmukat megerősítsék, és ha a pénzosztás is kevés lesz, akkor majd változtatnak a választási törvényen, és ha ez is kevés, megint bebörtönöznek, elítélnek néhány ellenzéki politikust. (Ebben csak az a baj, hogy eleddig, többen, legalább a bíróságokban bízhattak, most azonban rá kell jönnünk, politikai ügyekben a bíróságok is elvesztek; jusson eszünkbe a Pécsi Stop ügye...)
A Fidesz-rendszer lényege már Európából is jól látható. Eddig is így volt, csak az unióban nem volt meg a kellő bátorság ahhoz, hogy magas szinten is belássák: az Orbán-féle kormányzat nem pusztán szembe megy a közös európai akarattal, hanem pimasz hangon, otromba stílusban nekitámad az EU-s vezetőknek is. Strasbourg után egy rossz játszma kezdődött, amelynek egyik eredménye az "Orbán must go". De nem fog menni. Vagy ahogy Új Péter, a 444 főszerkesztője mondta a MÚOSZ konferenciáján: minden rosszabb lesz. Mi bebizonyítottuk, tette hozzá, hogy igenis lehetséges többször ugyanabba a folyóba lépni. És ezt fényesen bizonyítja a nemzeti konzultáció: tudjuk, hogy hazugság, tudjuk, hogy ócska manipuláció, de mi rendre tudomásul vesszük, hogy ez egy demokratikus gesztus felénk. Egészen addig, amíg már be nem következik, hogy a hatalom hitelességi játszmájához már ez is kevés. És akkor majd egyenként keresnek fel bennünket, hogy közösen töltsük ki a kérdőívet. Lesz hozzá elegendő önkéntes katona.
|
Nemzeti becsapás, még katonák nélkül
| null |
https://pecsistop.hu/kozelet/nemzeti-becsapas-meg-katonak-nelkul/529977
|
2021-02-01 00:00:00
|
Orbán Viktornak semmi megtakarítása nincs, de a hiteltartozása csökkent - Nincs nagy változás a miniszterelnök egy évvel korábbi vagyonnyilatkozatához képest.
| true |
[
"orbán viktor",
"vagyonnyilatkozat",
"miniszterelnök",
"belföld"
] | 0 | null | 0 |
Megjelentek a friss politikusi vagyonnyilatkozatok, a törvényi kötelezettségnek megfelelően Orbán Viktor idei vagyonnyilatkozata is elérhető az Országgyűlés oldalán. Eszerint a miniszterelnöknek nincs megtakarítása, de 2002-ben feleségével közösen felvett jelzáloghitelének tartozását sikerült jelentős mértékben csökkentenie.
Orbán Viktor tavalyi, vagyis a 2019-es vagyoni helyzetét tükröző 2020-as vagyonnyilatkozatában sem tüntetett fel megtakarítást. Azt megelőzően, 2018 végére papíron összességében még növelte a megtakarításait. A 2019-es vagyonnyilatkozatában az állt, hogy 1 millió 395 ezer forintnyi banki tőkével rendelkezik.
Feleségével, Lévai Anikóval 2002-ben közösen felvett 20 millió forintos hiteltartozása azonban folyamatosan csökken, 2019-re csupán 3,5 millió forinttal tartoztak, míg 2020 januárjára ez az összeg 2 millió 199 ezer 547 forint volt. Friss vagyonnyilatkozata szerint már csak 882 ezer 110 forintot kell törleszteniük.
Ingatlanjaiban nem állt be változás, mostani nyilatkozatában is azok szerepelnek, amelyeket korábban is feltüntetett: résztulajdonosa egy 2002 májusában vásárolt XII. kerületi ingatlannak, illetve tulajdonosa a 2013 szeptemberében vásárolt felcsúti házának.
Feleségén kívül Flóra nevű leánygyermekével él közös háztartásban. Az egy évvel korábbi nyilatkozatában még Róza nevű lánya is szerepelt.
Mennyit keres egy miniszterelnök?
A miniszterelnöki foglalkozásából származó havi adóköteles (bruttó) jövedelméhez Orbán Viktor azt írta, hogy a törvény szerinti fizetésben részesül. Továbbá képviselői tevékenységéből is adóköteles jövedelme származik. Pártelnöki jövedelmét azonban határozatlan időre felfüggesztette.
A miniszterelnök havi illetményének az összege megegyezik a köztisztviselői illetményalap harminckilencszeresével. Az illetményalapot minden évben a költségvetésben határozzák meg.
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-a szerint az illetményalap 2020. évben 38 650 forint volt.
Ezt azt jelenti, hogy Orbán Viktor miniszterelnök havi bruttó 1 507 350 forintra volt jogosult miniszterelnökként a tavalyi évben.
Az Országgyűlés tagjaként képviselői fizetés is jár neki. A jelenleg hatályos törvény szerint egy parlamenti képviselő havonta jogosult tiszteletdíjra.
A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított képviselői tiszteletdíj havonta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset háromszorosának megfelelő összeg
– olvasható a törvényben.
A KSH alapján 2019-ben a bruttó átlagkereset 367 800 forint volt. Ez azt jelenti, hogy a törvényben meghatározott időszakra a képviselői alapbér a bruttó 367 800 forintos átlagkereset háromszorosa: havi bruttó 1 103 400 forint.
Tehát Orbán Viktor miniszterelnökként és az Országgyűlés tagjaként összesen havi bruttó 2 610 750 forintra volt jogosult most február elsejéig.
(Borítókép: Orbán Viktor 2015. február 17-én. Fotó: Sean Gallup / Getty Images)
|
Orbán Viktornak semmi megtakarítása nincs, de a hiteltartozása csökkent
| 0 |
https://index.hu/belfold/2021/02/01/orban-viktornak-nincs-megtakaritasa-de-csokken-a-hiteltartozasa
|
2014-05-19 11:42:00
|
Fura véget ért Molnár Zsolt budapesti MSZP-elnöki pályafutása – és nem csupán azért, mert a szkinhed-múlttal megvádolt Molnár az ATV élő adásában jelentette be távozását. Molnár bukásának jelentősége messze túlmutat a volt fővárosi MSZP-elnök személyén.
| true | null | 1 |
ATV
| null |
Most zárul le a Hagyó-korszak a budapesti MSZP-ben?
| null |
http://www.atv.hu/belfold/20140519-most-zarul-le-a-hagyo-korszak-a-budapesti-mszp-ben
|
|
2014-04-11 18:25:00
|
TI: A Fidesz a megengedettnél kétszer többet költött a kampányra - Kétmilliárdot költettek, de ha a CÖF-öt és a kormányhirdetéseket is beleszámítják, akkor 3 milliárdot.
| true | null | 1 |
Index
| null |
A Transparency International számításai szerint a Fidesz kétmilliárd forintot költött a választási kampányra, ami kétszerese a megengedettnek.
Ligeti Miklós az ATV-nek elmondta, hogy március 17-én még csak annyit tudtak, hogy a kormánypárt megközelítette a törvényes limitet, az egymilliárd forintos összeget. Ebbe nem számították bele a CÖF és a Magyarország jobban teljesít nevű kampány összegét, de ha beleszámították volna, akkor már március elején kétmilliárd környékén járt volna a reklámköltés.
A Transparency International szerint a Jobbik egy kicsivel túllépte az egymilliárd forintos összeget, a Kormányváltók 1,3 milliárdot költöttek, az LMP pedig 600 millió forint környékén végezhet majd, ha minden adat megérkezik.
A szervezet hirdetésfigyelő cégektől vásárol listaáron hirdetési adatokat, és ezeket nézi hozzá a pártok költéseihez és a reklámfelületekhez.
|
TI: A Fidesz a megengedettnél kétszer többet költött a kampányra
| null |
https://index.hu/belfold/2014/04/11/ti_a_fidesz_ketszer_annyit_koltott_a_kampanyra/
|
2019-07-18 21:15:03+02:00
|
Magyarország — Jó hír a dinnyeimádóknak!
| false |
[] | 0 | null | 0 |
Szereti a dinnyét? Na, akkor ennek biztosan nagyon örül majd!
Alig három nap telt el az idén kicsit elhúzódó szezonkezdet óta, máris bezuhant a hazai görögdinnye meglehetősen borsos ára.
A Blokkk.com szerint a gyümölcsökért az áruházláncokban máris jóval kevesebbet kell fizetni, mint az előző pár napban: az Auchanban 189 forintról 134-re, a CBA-ban 299-ről 219-re, a Reál Alfánál 299-ről 199-re,a Sparnál 249 forintról 199-re csökkentek a dinnyeárak.
A tapasztalatok szerint a Tescónál a három nap alatt maradt a 189-es kilónkénti ár. A legolcsóbb a Penny, igaz, csak a kétnapos, 21-22-én tartó akciójuk során: azokon a napokon ugyanis náluk 129 forint lesz a magyar dinnye kilója.
|
Szereti a dinnyét? Na, akkor ennek biztosan nagyon örül majd!
| 0 |
https://blikk.hu/aktualis/belfold/zuhannak-a-dinnyearak/r6x27f0
|
2011-03-27 12:33:00
|
Lapunk birtokába jutott Tátrai Miklós Budai Gyulának írt levele, amelyben az elszámoltatási kormánybiztos állításait cáfolja az FTC Stadion eladásával kapcsolatban.
| true | null | 1 |
NOL (Népszabadság)
| null |
A volt MNV-vezérigazgató ebben tételesen cáfolja az elszámoltatási kormánybiztos állításait: azt állítva, hogy a vevőtől garanciákat követeltek a Fradinak ígért 2,3 milliárd Ft megfizetésére, s a felújítási hitelgarancia megfelelőségét az FTC vezetése a szerződéskötés előtt igazolta az MNV felé.
Tátrai szerint korábban a Fidesz-kormány által kinevezett, 9 hónapja hivatalban lévő MNV-vezetés sem látott okot arra, hogy bármilyen jogi lépést tegyen a vevő mulasztásával kapcsolatban. Ugyanakkor kiemelte: fölösleges volt nyilvánosságra hozni a szerződést, amely Budai szerint felveti a bűncselekmény gyanúját, hiszen az 2008 májusa óta nyilvános volt.
A volt vezérigazgató szerint igenis van jogi lehetőség a vevővel szembeni jogi fellépésre, ezt azzal támasztja alá, hogy az MNV két héttel ezelőtt a bíróságtól kérte a teljesítés kikényszerítését.Tátrai leszögezi: az értékesítést maga a klub és hozzá köthető szervezetek kezdeményezték. - A pálya eladását egy tőkeerős szakmai befektető részére a Fradi vezetése kérte az államtól.
Annak érdekében, hogy az egyébként semmit nem érő, a Fradi focicsapatához kapcsolódó jogokat az egyesület árukapcsolással szintén a vevőre sózhassa, s így kifizethesse hitelezőit - írja, hozzátéve: amikor 2008. januárjában az MNV eredménytelennek nyilvánította az 5. pályázatot is, az egyesület és a szurkolói szövetségek tiltakoztak, kérték McCabe urat, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz, és követelték az MNV-től, hogy igenis adja el a csomagot az egyedüli megmentő skót befektetőnek.
Tátrai szerint a szurkolói szövetség vezetője, aki civilben jobboldali politológus, és most elszámoltatást követel, a Pénzügyminisztérium előtt tüntetésen követelte a szerződés aláírását. Az MNV által kiírt 6. pályázati forduló eredményhirdetésének napjára a Fradi-szurkolók szövetségei tüntetést szerveztek az MNV elé, melyet végül azért fújtak le, mert őszerintük is megnyugtató megoldás született.
|
Belföld: Tátrai levélben cáfolja Budai vádjait - NOL.hu
| null |
http://nol.hu/belfold/tatrai_levelben_cafolja_budai_vadjait-1023711
|
2016-08-19 00:00:00
|
Hatalmas T. rexet találtak - Viszonylag épen maradt meg a csontváz, az állat 66,3 millió évvel ezelőtt élt.
| false |
[
"tyrannosaurus rex",
"dinoszaurusz",
"paleontológus",
"tudomány"
] | 0 | null | 0 |
Paleontológusok egy viszonylag ép Tyrannosaurus rex csontvázat találtak, ép koponyával. A Burke Museum of Natural History and Culture és a University of Washington kutatói észak Montanában találták a fosszíliákat.
Ez a terület híres dinoszaurusz-maradványairól, több fontosnak tartott csontvázat találtak már itt. A T. rexet úgy találták meg, hogy két önkéntes paleontológus, Jason Love és Luke Tufts kiálló csontokat vettek észre az egyik sziklából. A csontok elhelyezkedése és formája arra utalt, hogy húsevő dinoszauruszról van szó. Az ásatás alatt derült ki, hogy Tyrannosaurus rexet találtak.
A fosszília a Tufts-Love Rex nevet kapta a felfedezőiről. Azért jelentős a lelet, mert ritkaság az ennyire nagy és ép csontváz. Maga a koponya 1,3 méter hosszú és 1100 kilogrammos. Még az állat fogait is megtalálták a koponya mellett. Egyelőre csak a koponya egyik oldalát látják, de valószínűleg a másik is megvan valahol a kőben.
A Tufts-Love Rex 66,3 millió évvel ezelőtt élt. Azért tudják biztosra mondani, hogy a Kréta-kor végén élt az állat, mert a hegynek azon részében találták meg, amely ebből az időből származik. Nagyjából 15 éves lehetett, amikor elpusztult. Egy átlagos T. rex 25-30 évi él.
Bár az egyik legismertebb dinoszauruszfajtáról van szó, a T. rex fosszíliák viszonylag ritkák. Ilyen mértékben fennmaradt csontvázat csak 25-öt találtak eddig, a most talált a 15. legteljesebb csontváz eddig. De ez még változhat, a paleontológusok folytatják a kutatást a területen, hátha találnak még csontokat.
|
Hatalmas T. rexet találtak
| 0 |
http://index.hu/tudomany/2016/08/19/hatalmas_t._rexet_talaltak
|
2012-10-29 22:01:00
|
Újabb belső ellenőrzést rendeltek el a Budapesti Közlekedési Központnál (BKK). Idén immáron a másodikat. A vizsgálat hivatalos célja a BKK „tevékenységének célszerűségi vizsgálata a rendelkezésre álló források felhasználásának hatékonyságán és eredményességén keresztül”.
| true | null | 1 |
NOL (Népszabadság)
| null |
Az ellenőrök arra szeretnének választ kapni, hogy a szakmai feladatok végrehajtását a jogszabályok és a hatályos belső rendelkezések megtartásával végzik-e, a BKK működése alkalmas-e a lehető legkisebb ráfordítással a lehető legnagyobb eredmény elérésére, illetve a társaság tervezési, szervezési és ösztönzési rendszere jól szolgálja-e a hatékonyságot. Többen furcsállják a vizsgálatot, hiszen szakmai szempontból kevés értelme van célszerűségi vizsgálatot indítani egy érdemben alig egy éve működő cégnél, amely ráadásul csak idén áprilisban kötött szolgáltatási szerződést a fővárossal, illetve a BKV-val.
A vizsgálatról a múlt héten értesítették Vitézy Dávidot, a BKK vezérigazgatóját. A városházán terjengő szóbeszéd szerint nemcsak őt érte meglepetésként az új átfogó vizsgálat elrendelése, hanem a BKK felügyeletével megbízott – immáron háromfős – főpolgármester-helyettesi csapatot is. Az utasítást állítólag Tarlós István főpolgármester adta ki. Egyesek azt is tudni vélik, hogy az ellenőrzés valódi célja nem más, mint hogy végre fogást találjanak Vitézy Dávidon, akinek elmozdítására már a Budapesti Városüzemeltetési Központ vezérigazgatójának és igazgatósági elnökének lemondása után tett egy kísérletet Tarlós István főpolgármester.
A fővárosi Fidesz-frakció azonban kiállt az ifjú cégvezető, illetve a heves vitát kiváltó busztender mellett. A főpolgármesternek pedig csak ügyetlen magyarázkodásra futotta: „van még mit tanulnia a cégvezetés dolgában”. A sikertelen nyílt támadás után a két érintett távollétében – Vitézy Berlinben, Tarlós Kazahsztánban tárgyalt – valaki kiszivárogtatta a BKK-nál végzett nyári belső ellenőrzést összegző jelentést.
A 76 oldalas jelentés második felében több észrevétel is olvasható a cég hiányzó belső szabályzatairól, részben indokolatlan feladatellátásra kötött ügyvédi megbízási szerződésekről, egy magánhitelkártyára elfogyasztott vacsoráról, amelyet később mégis kifizetett a cég, valamint a BKK számlájára való tankolások és kocsijavíttatások elszámolási fegyelméről. A főjegyző, aki egyébként Óbudán is Tarlóssal dolgozott, kétszer is kiegészítő ellenőrzést rendelt el.
Andó Sándor (MSZP), a főváros pénzügyi ellenőrző bizottságának elnöke akkor lapunknak azt mondta, hogy a feltárt szabálytalanságok elsősorban szabályozási hiányosságok, amelyek egy frissen alakuló, hirtelen nagyra növő cégnél igen gyakoriak. A főváros belső ellenőrzési osztálya ezt követően bejelentkezett a BKV-hoz, most pedig visszatért a BKK-hoz. Tarlós később kijelentette, hogy roppant tehetségesnek tartja Vitézyt, de szerinte a gazdálkodáshoz nem ért.
Majd valaki ismét kiadta Tarlós Vitézynek írt kemény hangvételű levelét, amelyben arra szólítja fel a BKK vezérigazgatóját, hogy „kerülje a jövőben, hogy a kibúvókeresés folyamatában úgy fordul egy másik helyettesemhez (György Istvánhoz –a szerk.) támogatásért, hogy azt közben elhallgatja előlem”. A háború folytatását jelezte, hogy a csepeli kerékpárút átadásakor kezet sem fogott a főváros közlekedésszervezési cégének igazgatójával. A Vitézy-ügy időközben túllépett önmagán. A BKK vezetőjének elmozdítása szimbolikus értelmet nyert. Az eddig Tarlóstól mindent lenyelő Fidesz-frakció megelégelte az önkényes hatalomgyakorlást, az érdemi egyeztetések és tárgyalások hiányát.
Németh Zoltán frakcióvezető a fővárosi Fidesz-frakció Tarlós István főpolgármesterrel való munkakapcsolatának az áttekintését javasolta a kormánypárt budapesti választmányának legutóbbi ülésén. Ebbe a hírek szerint a ciklus elején a főpolgármesternek nagyvonalúan átadott hatás- és jogkörök egy részének visszavétele is beletartozna. Csakhogy a közgyűlési szavazattöbbséget igénylő változtatásokhoz meg kellene nyerniük valamely ellenzéki frakciót, ám azok egyelőre ódzkodnak beszállni a belháborúba.
|
Belföld: Tarlós újabb rohamra készül Vitézy ellen - NOL.hu
| null |
http://nol.hu/belfold/20121029-ujabb_vizsgalat_indul_a_bkk-nal-1342529
|
2018-06-25 00:00:00
|
18 millió forintot szedtek így ki másokból. Hát nem egy mesés svájci örökség.
| true | null | 1 |
444
| null |
Folytatólagosan és társtettesként elkövetett csalás miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt hétfőn a Zalaegerszegi Járásbíróság három férfit, aki több mint 18 millió forintot csalt ki - egyikük európai parlamenti képviselőnek adva ki magát - egy zalaegerszegi vállalkozó pártól, uniós támogatások ígéretével.
Első fokon két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a járásbíróság Sz. Aurél elsőrendű vádlottat, a másodrendűként szereplő fia, Sz. Bálint másfél év, ugyancsak felfüggesztett börtönbüntetést kapott. A harmadrendű vádlott, L. János ellen még május végén elfogatóparancsot adott ki a bíróság, mert nem jelent meg az akkori tárgyaláson, de miután azóta is ismeretlen helyen tartózkodik, a távollétében ítélték el két év, három évre felfüggesztett börtönre.
A három vádlott sorozatos ígérgetésekkel összesen 18 millió forintot szerzett egy vállalkozó házaspártól úgy, hogy L. János álnéven európai parlamenti képviselőnek adta ki magát, aki befolyásos ismerőseire hivatkozva kínált támogatásokat a sértetteknek. (MTI)
|
Zalaegerszegi csalók európai parlamenti képviselőnek adták ki magukat
| null |
https://444.hu/2018/06/25/zalaegerszegi-csalok-europai-parlamenti-kepviselonek-adtak-ki-magukat
|
null |
Több mint hat órán át tartott a tatabányai alakuló ülés, rengeteg módosító javaslattal, egyeztető szünettel és több ízben nem sikerült megállapodni Szücsné Posztovics Ilona polgármesterrel.
| true |
[
""
] | 0 |
KEMMA
| null |
Szücsné Posztovics Ilona polgármester két alpolgármestert javasolt Tatabánya élére. A személyi kérdéseknek titkos szavazás vetett véget.
Dr. Konczer Erik(DK - LMP - Zöldek - MSZP - Momentum - Nép Pártján - Párbeszéd- ZÖLDEK - Többségben Tatabányáért), valamint Borsos Márton jelölése mellett érvelt a polgármester, aki szerette volna, ha ketten támogatják munkáját a továbbiakban.
Felhúztak egy szavazóurnát a közgyűlési terem sarába és titkos szavazás kezdődött, melynek törvényes menetét 3 tagú szavazatszámláló bizottság hagyta jóvá. Boba Bánk (Mi Hazánk Mozgalom), Pataki Zoltánné (Fidesz-KDNP) és Renczes Dávid (DK - LMP - Zöldek - MSZP - Momentum - Nép Pártján - Párbeszéd- ZÖLDEK - Többségben Tatabányáért) kapta ezt a megtisztelő feladatot.
Boda Bánk bizottsági elnök ismertette az eredményeket. Tizenöt képviselő támogatta, hogy Dr. Konczer Erik főállású alpolgármester legyen. Szintén rábólintottak, bár messze nem ilyen arányban, hogy Borsos Márton Zoltán is betöltse ezt a posztot. Utóbbi ugyan nem képviselő-testületi tag, de 9 igen, 6 nem és 2 tartózkodással elfogadta tisztségviselőként a 18 tagú grémium. Így kialakult: két tatabányai alpolgármester foglalhatja el a megtisztelő helyet.
|
Tatabánya két alpolgármesterrel folytatja a jövőben
| null |
https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/10/tatabanya-alpolgarmester-alakulo
|
2017-12-24 00:00:00
|
Az angol legenda nem finomkodott, amikor a Real Madridnak kellett odaszúrnia.
| false |
[
"sport",
"foci",
"labdarúgás",
"real madrid",
"barcelona",
"barcelona fc",
"fc barcelona",
"real madrid-barcelona",
"gary lineker",
"cristiano ronaldo",
"lionel messi",
"el clásico"
] | 0 | null | 0 |
Messi cipő nélkül adott gólpasszt és öt rekordot döntött meg
Miután a Barcelona történelmet írt, és zsinórban harmadjára is nyerni tudott a Real Madrid otthonában, a Santiago Bernabeuban, az angol legenda, Gary Lineker kicsit odaszúrt a Bajnokok Ligája-címvédőjének.
A Barca csúnyán elrontotta a Real karácsonyát Az első félidő a madridiaké volt, aztán Suárez és Messi mindent eldöntött, utóbbi Gerd Müllert is megelőzte a góljával. A Real elbúcsúzhat a címvédéstől.
A 80-szoros angol válogatott korábbi futballista a Twitteren szólt be először a klubnak, majd Cristiano Ronaldónak.
Első körben, még a meccs alatt, egy gólos Barca-vezetésnél – természetesen csak viccből – megkérdőjelezte azt, hogy a Real Madrid a spanyol bajnokság első négy helyezettje között fog szerepelni a bajnokság végén.
Gyönyörű góllal vezet a Barcelona. Ha ez így folytatódik, jövőre nem lesz ott a Real Madrid a BL-ben
– írta egy kacsintós fejjel megspékelve az üzenetet.
Barça lead with a delicious goal. Can’t see Real Madrid being in next season’s Champions League if it stays like this. 😉 — Gary Lineker (@GaryLineker) 2017. december 23.
Lineker nem lassított, azután, hogy Lionel Messi mezítláb adott gólpasszt, betalálta az önmaga szerint minden idők legjobbját, Cristiano Ronaldót.
A történelem legjobbja (Lionel Messi).
A Barcelona előnye már 14 pont az egyel kevesebbet játszó Real Madrid előtt.
|
"Nem hiszem, hogy a Real Madrid ott lesz a BL-ben jövőre"
| 0 |
https://24.hu/sport/foci/2017/12/24/nem-hiszem-hogy-a-real-madrid-ott-lesz-a-bl-ben-jovore
|
2017-10-24 11:21:19
|
Hiába szerették volna a szabolcsiak a használt síneket, hogy valami javulás történjen, a hódmezővásárhelyi tramtrain elsőbbséget élvez.
| true | null | 1 |
mfor.hu
| null |
Több cikkben is beszámoltunk már arról, mennyi problémával küzd a szabolcs megyei vonatközlekedés, különös tekintettel a Mátészalka-Debrecen vasútvonalra. A szakaszon állandóak a késések, a modernebb, komfortosabb vonatok forgalomba állítását pedig megakadályozza a sínek állapota. Fejlődésre a vonalon utazók nem is számíthatnak, hiszen bár eleinte beletették az uniós fejlesztési listába a szakasz felújítását, később kikerült belőle a tervek előkészítetlensége miatt. Pedig évente 825 ezer ember választja a MÁV-ot Mátészalka és Debrecen között.
A Mátészalkaleaks csoport nemrég újabb lehetőséget talált arra, hogyan lehetne fejlődést elérni a szakaszon, a több hónapos küzdelem azonban nem járt sikerrel.
A térségben jelenleg az Ebes-Püspökladány vasúti szakasz átépítése zajlik, melynek keretén belül többek között a síneket is felszedik. A csoport szerette volna elérni, hogy ezeket az amúgy jó minőségű úgynevezett visszanyereményi síneket megkaphassa a Mátészalka-Debrecen vasútvonal.
Kapcsolódó anyag:
Magyar valóság: balkáni állapotok a vasúton
Ezek a felszedett sínek ugyanis még jelenleg is alkalmasak 100-120 km/órás sebességre, aminek a beépítésével sokat javulhatott volna a helyzet és akár 80 km/óra sebességgel is roboghattak volna a vonatok Mátészalka és Debrecen között. A mindössze 78 kilométeres távolságot az Intercity vonat 95 perc alatt teszi meg novembertől egy új megállóhely beiktatása miatt, a személyvonatok pedig 105-110 perces menetidővel közlekednek.
A Mátészalkaleaks csoport az ügyben megkereste a MÁV-ot, kérdéseit elküldte a beruházásért felelős Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt.-nek (NIF) is, ám lényegében mindenhol falakba ütköztek.
Válaszokból derült ki az is, hogy az Ebes-Püspökladány szakaszon felszedett sínek a hódmezővásárhelyi tramtrain projekt keretében kerülnek beépítésre az épülő 2. vágányok esetében. (A hajdúsági sínek mellett a Kelenföld-Százhalombatta vonalszakasz bontott sínjei is idekerülnek majd a tájékoztatás szerint.)
A csoport véleménye szerint a Szeged-Hódmezővásárhely tramtrain rossz választás ebből a szempontból. Miközben a Mátészalka-Debrecen szakasz állapota folyamatosan romlik, idén mindössze 38 milliós felújítást tervezett be a MÁV, jövőre pedig egy olyat sem, ami a menetidő csökkentését eredményezné, Szeged és Hódmezővásárhely között a 31 kilométeres távot 38 perc alatt teszik meg a vonatok, a két város között 166 busz közlekedik és 15 vonatpár van. Lázár hátországa tehát eredményesen lobbizott és úgy tűnik, újabb igazolást nyert: a megfelelő kapcsolatrendszer felúlmúlja az észérveket.
|
Lázár hátországa beintett a szabolcsiaknak
| null |
https://mfor.hu/cikkek/makro/Lazar_hatorszaga_beintett_a_szabolcsiaknak.html?utm_source=mforfooldal&utm_medium=Direct
|
2009-03-11 00:00:00
|
A Balatonban túl sok, a Velencei-tóban viszont kevés a víz. Míg az előbbit napok óta "csapolják" a szakemberek a Sió-csatornán keresztül, addig az utóbbit március 16-án elkezdik feltölteni a Pátkai-tározóból.
| false |
[
"zöld"
] | 0 | null | 0 |
A Balatonban túl sok, a Velencei-tóban viszont kevés a víz. Míg az előbbit napok óta "csapolják" a szakemberek a Sió-csatornán keresztül, addig az utóbbit március 16-án elkezdik feltölteni a Pátkai-tározóból.
A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság hétfőn, reggel 8 órakor kezdi el a Velencei-tó vízpótlását a Pátkai-tározóból. A vízpótlás célja, hogy a tó jelenlegi 154 centiméteres vízszintje május elsejére, az idegenforgalmi szezon előtt elérje a 160-165 centiméter körüli értéket.
A Velencei-tó jelenlegi vízszintje 6 centiméterrel marad el az üzemelési szabályzatban erre az időszakra meghatározott optimális vízszinttől – olvasható a vízügyi igazgatóság közleményében.
A Székesfehérvár-Kisfalud-Dinnyés közötti kerékpárút – az M7-es autópálya alatti szakaszon – a vízpótlás idejére víz alá kerül, ezért azt ideiglenesen lezárják.
|
Kevés a víz a Velencei-tóban
| 0 |
http://24.hu/elet-stilus/2009/03/11/keves_viz_velencei
|
2017-10-18 23:37:15
|
Czeglédyékkel perli a DK a Fideszt tiltott pártfinanszírozás miatt - Obama tanácsadójának magyarországi tartózkodásának költségét közvetetten fizető Magyar Telekom is törvényt sérthetett.
| true | null | 1 |
Index
| null |
A Demokratikus Koalíció beperli a Fideszt tiltott kampányfinanszírozás miatt. Az OS-en keresztül kibocsátott közleményben a Gyurcsány Ferenc-vezette párt azt írja, hogy a Fidesz 2009-ben tiltott kampányfinanszírozásban részesülhetett, amikor helyette más finanszírozta Barack Obama tanácsadójának magyarországi vendégeskedését. Ugyanakkor a Magyar Telekom pedig valószínűleg megsértette a számviteli és adótörvényeket, és ezzel egyebek mellett adócsalást követett el, írják.
Obama tanácsadója a győzelemre esélyes Fidesz és Rogán Antal meghívására érkezett Magyarországra. Előbbi ezt elismerte. A Magyar Nemzet szerint a több tízmilliós költségeket a Magyar Telekom fizette egy közvetítőn keresztül. A tanácsadó előadásán nagy multinacionális cégek vezetői vettek részt továbbá a Fidesz vezetői is. David Plouffe előadó díja utazással együtt több mint 13 millió forint volt, és hasonló nagyságrendű költséget tartalmazott a Kempinski Hotel számlája az eseményről.
A DK azt írja, „a rendezvény összesített költsége mintegy 26 millió forint volt. A miniszter állítása szerint a költségeket magyarországi nagy multinacionális cégek állták. A szűk körű előadáson gazdasági vezetők mellett jelen volt Habony Árpád, Kubatov Gábor, Nyitrai Zsolt, Gyürk András, Rogán Antal, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Heim Péter, Szijjártó Péter és Andy Vajna. Az az a 16 fős hallgatóság több, mint felét a Fidesz prominensei adták.
Ha egy gazdasági vállalkozás olyan költségeket számol el, amelyek részben vagy egészben nem kapcsolódnak üzleti tevékenységéhez, akkor megsérti a számviteli és adótörvényeket.”
|
Belföld - Czeglédyékkel perli a DK a Fideszt tiltott pártfinanszírozás miatt
| null |
https://index.hu/belfold/2017/10/18/pflouffe_rogan_koalicio_feljelentes/
|
2009-01-17 00:00:00
|
Több mint egyéves vizsgálat után a balatonfüredi rendőrkapitányság lezárta a Czaun János veszprémi a
| true | null | 1 |
NOL (Népszabadság)
| null |
Amint arról beszámoltunk, Czaun János alpolgármestersége első évében – 2006 őszétől 2007 őszéig – az általa aláírt menetlevelek tanúsága szerint több mint tízezer kilométert tett meg a szolgálati gépjárművével. A rendőrségi nyomozás azt állapította meg, hogy valójában hivatalos ügyekben az elszámolt kilométereknél kevesebbet vette igénybe az autót, így az általa felvett költségtérítés egy része nem illette volna meg.
Czaun János tudósítónk kérdésre közölte, a vádemelési javaslat szerint néhány ezer kilométerről és összesen 70 ezer forintról van szó. Az alpolgármester vitatja a rendőrségi aktákban szereplő tételeket, állítása szerint nem használta magáncélokra a hivatali autót, éppen ezért bízik abban, hogy az ügyészség nem emel ellene vádat.
– Hibát követtem el, hogy kezdő alpolgármesterként folytattam egy régi rossz gyakorlatot, azaz nem ellenőriztem folyamatosan azokat a menetleveleket, amelyeket az aláírásommal hitelesítettem, de valójában nem én, hanem a hivatali sofőrök töltöttek ki – állítja Czaun János. – Az eset kipattanása óta változtattunk a gyakorlaton, azóta nincs is probléma az elszámolásokkal.
Az alpolgármester kérdésünkre elmondta, az ügy csekély súlya miatt nem tulajdonít jelentőséget a vádemelési javaslatnak, éppen ezért nem tart attól, hogy az esetnek politikai következményei lennének.
Hartmann Ferenc, a veszprémi közgyűlés MSZP-frakciójának vezetője tudósítónknak azt mondta: az alpolgármester tettének jogi megítélése az ügyészség és a bíróság feladata lesz, de az ő etikai felfogása szerint Czaun Jánosnak már most le kellene mondania a tisztségéről.
|
Belföld: Vádemelési javaslat a veszprémi alpolgármester ellen - NOL.hu
| null |
http://nol.hu/belfold/vademelesi_javaslat_a_veszpremi_alpolgarmester_ellen-316905
|
2024-01-14 08:30:00
|
Átlagban elmondható, hogy az autóipari befektetések ötödét az állam állja.
| true | null | 1 |
HVG360
| null |
A kormánypárt jelöltjének győzelme esélyes a holnapi tajvani elnökválasztáson, ami így megerősítheti Tajpej távolságtartását Pekingtől. A Kínához való viszonyt eltérően ítéli meg a három vetélytárs, de azzal egyik sem kampányol, hogy Tajvan legyen Kína része.
Bradley Cooper sok kritikát kapott filmje, a Maestro révén holtában is népszerű téma lett Leonard Bernstein, ám ez így is csupán halvány visszfénye az amerikai komponista-karmester-zongoraművész korabeli népszerűségének.
|
Tételesen bemutatjuk, mennyi állami támogatást kaptak az autó- és akkugyárak
| null |
https://hvg.hu/360/20240114_gyere_hozzank_kulfoldi_hvg_byd
|
2011-04-22 10:54:28
|
Azt még nem lehet tudni pontosan, hogy hány cég érintett, ezek milyen székhelyű cégek, s összesen mekkora értékben vettek fiktív költségszámlát.
| true | null | 1 |
fn.hu
| null |
Újabb számlagyárra bukkantak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói; az ügyben 34 helyszínen, például Szentendrén tartottak házkutatást, s tetemes mennyiségű számlát, két éles lőfegyvert és jelentős összegű készpénzt is találtak – közölte a NAV bűnügyi szóvivője pénteken az MTI-vel.
Sárközi Alexandra elmondta, hogy a rendelkezésre álló információk szerint a számlagyár három korlátolt felelősségű társaságból, főként Pest megyei, illetve budapesti cégekből állt. Azt még nem lehet tudni pontosan, hogy hány cég érintett, ezek milyen székhelyű cégek, s összesen mekkora értékben vettek fiktív költségszámlát – tette hozzá a szóvivő, aki szerint lehet, hogy országos hálózatról van szó.
Az MTI-nek a házkutatások helyszíneit firtató kérdésére Sárközi Alexandra nem kívánta megnevezni az érintett településeket, csupán annyit mondott: többnyire Pest megyében, egyebek mellett Szentendrén vizsgálódtak.
A házkutatások során talált valótlan számlák áfatartalma meghaladja a 61 millió forintot, de a pénzügyi nyomozók és a revizorok vizsgálják az érintett cégeket és az általuk befogadott számlákat is, így az összeg várhatóan jelentősen emelkedni fog – magyarázta a szóvivő.
Jelenleg öt embert gyanúsítanak különösen nagy értékre elkövetett adócsalással, egyikük előzetes letartóztatásban, egy másik ember pedig házi őrizetben van (egy ilyen nagyságrendű adócsalásért az elkövetők 8 évig terjedő szabadságvesztést kaphatnak).
Az illegális gazdálkodók számláján 29 millió forintot sikerült zárolni, tehát ennyivel már biztosan csökken az adócsalás miatt az államkasszát ért kár – mondta Sárközi Alexandra.
|
Újabb számlagyárat találtak a nyomozók
| null |
https://24.hu/kozelet/2011/04/22/ujabb-szamlagyarat-talaltak-a-nyomozok/
|
null |
Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet
| true |
[
""
] | 0 |
Magyar Nemzet (MNO)
| null |
Nehéz napokat él a Transparency International Magyarország, amelynek vezetője, Ligeti Miklós számos nehezen magyarázható hibát vétett a Tranzit Fesztiválon egy vitában.
Úgy tűnik, hiába kaptak tavaly 35 millió forintot Soros György alapítványától, pénzügyileg sem zártak sikeres időszakot.
A Soros-hálózathoz tartozó Transparency International (TI) 2023-es korrupciós jelentésében Magyarországot az EU utolsó helyére sorolta. A rangsor hitelességét megkérdőjelezi, hogy a Tranzit Fesztiválon rendezett vitában a Transparency International jogi igazgatója nem volt tisztában azzal, hogy hogyan készül az általuk készített korrupció érzékelési index. Ez utóbbi pedig több esetben a Magyarországgal szembeni jogi eljárások és az uniós pénzek visszatartásának is alapját adta.
A Transparency International Magyarország Alapítvány egyike azon civil szervezeteknek, amelyek az uniós pénzek visszatartásán munkálkodnak, természetesen döntően külföldi finanszírozásból. Részben brüsszeli pénzből azért küzdenek, hogy a magyarok ne kapják meg a nekik jogosan járó forrásokat.
A május végén feltöltött beszámolójuk szerint 2023-ban 84,4 millió forint támogatás érkezett hozzájuk az EU költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől, ami kétmillió forinttal több az előző évinél.
Az SZJA-felajánlások mértékét tekintve is apró növekedést mutathatnak fel, hiszen a korábbi 4,3 millió forint helyett már közel 5,5 millió forint bevételük származik ezekből.
A TI Magyarország 2023-as közhasznú tevékenységének finanszírozói között szerepel a Soros által alapított Open Society Foundations, amely 2023-ban 100 000 dollárt, azaz körülbelül 35 millió forint támogatást adott a szervezetnek. A támogatók között megtalálhatjuk még a holland, francia, brit és svéd Nagykövetséget, a German Marshall Fund-ot, a Sigrid Rausing Trust-ot, a VI. kerületi önkormányzatot, és az Európai Bizottságot, amely több programon keresztül is finanszírozza a TI működését. A Transparency 2023-ban is átadta a Soma-díjat, amelyet a szintén Soroshoz köthető Direkt36 újságírói kaptak.
|
Veszteséges évet zárt a Soros által támogatott Transparency International Magyarország
| null |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/08/veszteseges-evet-zart-a-soros-altal-tamogatott-transparency-international-magyarorszag
|
2012-08-17 05:37:32
|
Újabb, a rendőrségi vesztegetési botrányban előzetes letartóztatásba helyezett egykori főtisztet gyanúsított meg az ügyészség.
| true | null | 1 |
Magyar Nemzet (MNO)
| null |
Már három tagja van az éjszakai szórakozóhelyeiről elhíresült V. László vezette bűnszervezetnek, miután a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerdán ebben való részvétellel gyanúsította meg Koblencz Attilát, a BRFK bűnügyi információs főosztálya kiemelt ügyek osztályának egykori felderítéssel foglalkozó nyomozóját is – tudta meg a Magyar Nemzet. Információik szerint a volt rendőrtisztet azzal a gyanúval hallgatták ki, hogy a kezdetektől, tehát 2005-től tagja volt a hivatali vesztegetéssel gyanúsított vállalkozó vezette bűnszervezetnek.
V. Lászlóval a KNYF augusztus elején, az ügyben ugyancsak előzetes letartóztatásba helyezett Gulyás Imrével, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szervezett bűnözés elleni főosztályának korábbi vezetőjével pedig hétfői kihallgatásán ismertették, hogy maffia-bűncselekménnyel gyanúsítják. Fazekas Géza, a KNYF szóvivője azzal erősítette meg a lap értesülését, hogy a bűnszervezetben történt elkövetéssel gyanúsított személy két társával egyezően olyan tartalmú vallomást tett, amelyben tagadta a bűncselekmény elkövetését, és szintén panasszal élt a gyanúsítással szemben.
A Magyar Nemzet korábban megírta, hogy akár ötmilliárd forintra is rúghat az a vagyon, amit a vesztegetés miatt letartóztatott vállalkozó – akinek többek között a Hajógyári-szigeten vannak szórakozóhelyei – külföldre menekített.
A Hír Televízió Célpont című műsora kiderítette, hogy hosszú éveken keresztül havi százezer darab ecstasy tablettát és nagy mennyiségű kokaint szállítottak a Hajógyári-sziget szórakozóhelyeire drogfutárok a holland drogkartelltől.
Mintegy 150 adóellenőr és pénzügyőr vizsgálódott korábban a budapesti Hajógyári-sziget éjszakai szórakozóhelyein, a razzia várhatóan súlyos bírság kiszabását és bezárást is eredményezhet.
Ismert, a rendőrök megvesztegetésén túl már üzletszerű kéjelgés elősegítése miatt is nyomoznak V. László ellen. A Magyar Nemzet információi szerint a nyomozók az eddig közölteknél is több aktát nyithatnak meg újra a Hajógyári-szigeten történt gyanús esetekkel kapcsolatban.
Azzal, hogy a gyanú szerint Koblencz Attila is tagja volt a bűnszervezetnek, teljesült az a törvényi követelmény, amely legalább három személy bűnös együttműködését követeli meg egy bűnszervezet vonatkozásában. Amennyiben a nyomozás végén a KNYF mindezt a vádiratba foglalja, a bíróság pedig megállapítja, hogy a vádlottak ilyen formában követték el a terhükre rótt bűncselekményeket, akkor az alapesetben kiszabható, öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés kétszeresével is sújthatja őket.
Az eljárás gyanúsítottja még Hopka Lajos, az NNI azóta megszüntetett szervezett bűnözés elleni főosztálya speciális bűncselekmények elleni osztályának egykori vezetője és Kalmár Tamás, a BRFK közrendvédelmi főosztályának korábbi első embere, akik volt rendőrtársaikkal együtt vezető beosztású hivatalos személy által folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett vesztegetés gyanújával azóta is előzetes letartóztatásban vannak. Az ügyben hivatali vesztegetés elkövetésének gyanújával korábban ugyancsak fogva tartott V. István, V. László bizalmi embere időközben házi őrizetbe került, mert vélhetően együttműködött a nyomozó hatósággal. A KNYF szerint V. István azért adott át pénzt a főtiszteknek, hogy a nagy forgalmú szórakozóhelyek zavartalanul, illegális rendőri védelem alatt működjenek, a konkurens mulatóhelyeken pedig a bezárás reményében razziákat tartsanak.
V. László már évekkel ezelőtt törvénysértő kapcsolatot épített ki a rendőrökkel, aminek az is célja volt, hogy időben szerezzen információt az esetleg ellene irányuló rendőri eljárásról, illetve tájékoztatást kapjon más személyekkel szemben folytatott büntetőeljárásokról. Mindezért V. István egészen az elfogásáig havi rendszerességgel több százezres, illetve milliós nagyságrendű „fizetést” adott a rendőröknek – állapította meg a főügyészség. A főügyészség eljárásával párhuzamosan a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is vizsgálja annak a szórakozóhely-birodalomnak a működését, amelyet a vállalkozó kiépített.
Mint beszámoltunk, Gulyás Imre és Hopka Lajos állítólag hamis információk ás vallomások gyártásával növelte V. Lászlóban a fenyegetettség érzését, hogy több pénzt csikarjanak ki tőle.
Mint köztudott, az Aranykéz utcai, a Prisztás-, valamint a Seres-gyilkosságban felbujtóként meggyanúsított Portik Tamás neve a V. Lászlóról elhíresült rendőrségi korrupciós botrányban is felmerült. A Heti Válasz úgy tudja, a nyomozás során egyértelművé kezd válni, hogy a Hajógyári-sziget nyár elején letartóztatott ura olajbűnözésből származó pénzeket kezelt. A lap szerint hivatalos rendőrségi feljegyzések tanúskodnak arról, hogy a kilencvenes évek olajszőkítési ügyleteiről elhíresült egykori Energol-vezér Portiknak hatalma van a mulatókirály fölött. A Heti Válasz értesülései szerint V. László Portik pénzéből építhette ki diszkóbirodalmát. Portik és társai egyébként július 15-én kerültek előzetes letartóztatásba. Sajtóhírek szerint V. László segítségével úszhatta meg eddig a felelősségre vonást Portik Tamás.
|
Volt BRFK-s is a bűnszervezetben?
| null |
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2012/08/volt-brfk-s-is-a-bunszervezetben
|
2011-10-01 00:00:00
|
A férfi vezetők harmadával többet keresnek a nőknél - A telekomcégeknél a legmagasabbak a vezetők fizetései, havi bruttó 1,1 millió felett van az átlag.
| true |
[
"fizetés",
"vezető pozíció",
"állás",
"gazdaság"
] | 0 | null | 0 |
A férfi cégvezetők átlagosan havi bruttó 700 ezer forintot keresnek, 33 százalékkal többet mint a bruttó 526 ezer forintos átlagfizetéssel rendelkezői női vezetők - derül ki a Workania állásportál legfrissebb felméréséből.
A szektorok közti összevetés szerint a telekommunikáció területén működő cégek vezetőinek havi jövedelme a legmagasabb: átlagosan bruttó 1 millió 168 ezer forint. Egymillió felett keresnek az információs technológiákkal foglalkozó cégek vezetői is, átlagosan havi bruttó 1 millió 21 ezer forintot vihetnek haza. A dobogó harmadik fokán a vegyipari cégek állnak, de itt az átlag már nem éri el a milliót: bruttó 941 ezer forint itt az átlagjövedelem. A gyógyszeripari cégek éppen hogy lecsúsztak a képzeletbeli dobogóról: a felmérés szerint a cégvezetők átlagbére ebben a szektorban bruttó 934 ezer forint.
A rangsor hátsó részében a kultúrával foglalkozó vállalkozások vezetői állnak, ők átlagosan 414 ezer forintot, az önkormányzati szervek vezetői 375 ezer forintot keresnek, a nonprofit és civil szervezetek első emberei bruttó 349 ezer forintot, a szociális ellátásban vezető tisztséget betöltők átlagosan 313 ezer forintot. Az oktatási intézmények vezetői átlagosan bruttó 291 ezer forintért igazgatják az intézményeket.
A bérfelmérés jelentős különbséget jelez a cégtulajdon szerinti összehasonlításban: a külföldi tulajdonban lévő cégek első számú vezetői átlagosan bruttó 838 ezer forintot keresnek havonta, míg a belföldi vállalkozások vezetői 491 ezer forintot, az állami tulajdonban lévő szervezetek, vállalkozások élén dolgozók pedig bruttó 441 ezer forintot.
|
A férfi vezetők harmadával többet keresnek a nőknél
| 0 |
https://index.hu/gazdasag/magyar/2011/10/01/a_ferfi_vezetok_harmadaval_tobbet_keresnek_a_noknel
|
2023-12-07 00:00:00
|
Lázár János beszélt erről egy zárt ajtók mögött zajlott egyeztetésen.
| true | null | 1 |
444
| null |
Duplájába is belekerülhet a rákosrendezői „mini-Dubaj” – írja csütörtöki hírlevelében a VSquare, aminek magyarországi híreit a Direkt36 oknyomozó újságírója, Panyi Szabolcs szerkeszti.
A VSquare számolt be először arról, hogy a kormány arab befektetők bevonásával új városközpontot hozna létre Rákosrendező környékén, luxusberuházásokkal körbebástyázva. A még nem véglegesített tervek szerint a városközpont egyik központi eleme egy 220-240 méter magas felhőkarcoló lenne.
A hírlevél egy kormányközeli forrásra hivatkozva arról ír: zárt ajtók mögött Lázár János a hír megjelenését követően hivatalosan bejelentett (az 1 milliárdos kormányzati támogatással együtt) 6 milliárd dollár helyett közel 10 milliárdra teszi a projekt megvalósulásának komplett költségeit.
A kormány állítólag már októberben tárgyalt a projektről, amit akkor 1900 milliárd forintra becsültek. A most elhangzott 10 milliárd dollár ennek megközelítőleg a duplája: akár 3500 milliárd forintnál is magasabb összeg lehet.
Lázár állítása szerint maga sem támogatjaa magas felhőkarcoló építését, Karácsony Gergely pedig egészen biztosan nem, de a főpolgármestert nem csak ez zavarja, hanem az is, hogy a luxusberuházás semmiben nem enyhítene a Fővárost is sújtó lakhatási válságon; és akkor a városképet érintő káros hatásairól nem is esett szó.
A miniszter korábban a sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy szabad kezet kapott az ügyben Orbán Viktor miniszterelnöktől, néhány megkötéssel.
A tervekben, amiket a Telex szerzett meg november végén, a felhőkarcoló mellett meghosszabbított metró és villamosvonal-összekötés és egy nagy kötöttpályás közlekedési csomópont kialakítása szerepel, amit a rákosrendezői vasútállomás helyén alakítanának ki.
A 130 hektáros területnek hozzávetőleg a felét építenék be, 35-re lenne szükség a kötöttpályás közlekedés összeköttetéseihez, 20-25 hektáron parkot létesítenének.
|
VSquare: 10 milliárd dollárba is belekerülhet a rákosrendezői "mini-Dubaj"
| null |
https://444.hu/2023/12/07/vsquare-10-milliard-dollarba-is-belekerulhet-a-rakosrendezoi-mini-dubaj
|
null |
Köln élő legendája, a 2014-ben világbajnok Lukas Podolski 39 évesen is a lengyel élvonalban futballozik, és nem ül tétlenül a mintegy 85 milliárd forintos vagyonán: felépített egy kebabos étteremláncot, amely már jobban jövedelmez neki, mint pályája csúcsán a futball. A vállalkozó szellemű Podolski a zeneiparba is betört, Németország legnagyobb zenei fesztiváljának a társszervezője.
| true |
[
""
] | 0 |
Magyar Nemzet (MNO)
| null |
A lengyel származású Lukas Podolski gyerekkorában költözött Németországba a családjával, és tízévesen lett a Köln futballistája. Igazi legenda a városban, és nemcsak azért, mert onnan indulva 130 meccsen 49 gólig jutott a német válogatottban, és tagja volt a 2014-ben világbajnok együttesnek, hanem azért, mert 2004-ben, amikor a Köln kiesett a másodosztályba, ő pedig 18 évesen már befutott sztár volt, akit topklubok környékeztek meg, maradt a Bundesliga II-ben is, és 24 góllal segített visszajutni a csapatot az élvonalba.
Podolski a légióskodásba is belekóstolt, játszott az Arsenalban, az Interben, a Galatasarayban, és még a japán bajnokságban is kipróbálta magát. Menet közben újabb három évre visszatért Kölnbe, és összesen 181 mérkőzésen 86 gólt szerzett az első csapat mezében.Az Origó riportja szerint imádják a városban, ő pedig jó üzleti érzékkel kamatoztatja a népszerűségét. Podolski 2017-ben dobta piacra az Ice Cream United elnevezésű saját fagylaltmárkáját, a vállalkozást egykori sikerei helyszínén, Köln városában indította útjára. 2018-ban kezdte el a Mangal Döner X LP10 étteremláncot egy üzlettársával közösen, és ennek ma már több mint harminc egysége van. Sokatmondó adat, hogy ezek közül 16 Kölnben található. És hogy miért nem egy ötcsillagos luxuséttermet nyitott Podolski? - Egyszerűen nem vagyok az az öltönyös típus, úgyhogy egy ötcsillagos étterem nem is állt volna jól nekem - vallja a korábbi világbajnok focista, aki nemcsak az üzletvezetésből veszi ki a részét, hanem időnként a konyha munkáját is segíti, a frontvonalba is beáll.
A 2024-es németországi labdarúgó-Eb idején is nagyon népszerűek voltak a világbajnok focista nevével fémjelzett grillezett húsételek.Lapunk munkatársa magyar és svájci szurkolókkal közösen a kölni dóm szomszédságában lévő étterembe látogatott el, ahol megkóstolták Podolski különlegességeit. A Poldi’s Dürüm néven futó klasszikus kebabot 8,5 euróért, a "Poldi világbajnok tálját" 13,5 euróért árulják. Gasztronómiai elemzésbe nem bonyolódnánk, maradjunk annyiban, hogy finom és tartalmas volt.
- Tényleg nem rossz, amit elvár egy kebabtól az ember, azt tudja - árulta el akkor az egyik magyar szurkoló, aki alkalmi étkezőtársunk volt a járdán. Nem hallott előzetesen Podolski étterméről, vonattal érkeztek Kölnbe, gyorsan enni akartak valahol, ezért a közeli McDonald’s-hoz indultak, ám kiszúrták az út túloldalán a német futballsztár nevét a kebabozó tábláján, és gondolták, kipróbálják. Nem bánták meg.
- Mennyibe is kerül egy Margherita pizza? Tíz euró? De ez csak tészta, paradicsomszósz és egy kis sajt. Véleményem szerint a döner amúgy is túl olcsó. Többe kellene kerülnie. Régen az emberek folyamatosan az árakra hivatkoztak. Amikor fiatalok voltunk, egy döner valószínűleg három euróba került. Most körülbelül 8nyolc euró, de hát az árak mindenhol emelkedtek - mondta a lengyel Górnik Zabrze játékosa, aki nem tagadja, jelenleg több bevételre tesz szert a kebabozással, mint amennyit a pályafutása csúcsán keresett.
A német sztárfocista a saját márkás fagylalton és a kebabos étteremláncon kívül rendelkezik már saját ruhamárkával, rendszeresen szervez futballtornákat influenszereknek és korábbi játékosoknak, a Lukas Podolski Foundation elnevezésű alapítványával pedig a hátrányos helyzetű gyermekeknek próbál segítséget nyújtani abban, hogy sportolhassanak és megfelelő oktatásban részesülhessenek. A vállalkozó szellemű Podolski a zeneiparba is betört, Németország legnagyobb zenei fesztiváljának a társszervezője.
Üzlettársával létrehozta a Glücksgefühle zenei fesztivált, amely pillanatok alatt óriási sikert aratott, és egyedülállóvá vált az országban. 2023-ban 130 ezren, míg idén már több mint kétszázezren tomboltak a baden-württembergi Hockenheimring versenypálya melletti helyszínen, és a szeptemberben rendezett négynapos eseményre Podolskiék sztárfellépőnek meg tudták nyerni az 1990-es évek legnépszerűbb fiúzenekarát, a Backstreet Boyst.
Legújabb terve, hogy a franchise-ként működő kebabbirodalmát egy német robotikai cég segítségével fejleszti tovább, hogy személyzet nélkül, automatizált módon történjen az ételek készítése és eladása. Ugyanis Podolski mottója szerint a lehetetlen nem létezik.
|
A foci mellett a kebabjának köszönheti a milliárdjait a német világbajnok focista
| null |
https://magyarnemzet.hu/sport/2024/09/labdarugas-nemetorszag-lukas-podolski-milliardos-etteremlanc-fesztivalszervezo
|
2017-03-07 00:00:00
|
Egy héten belül másodszor kellett az intenzív osztályon elhelyezni Frederic von Anhaltot.
| false |
[
"gábor zsazsa"
] | 0 | null | 0 |
Gábor Zsazsa özvegye, Frederic von Anhalt immunrendszerét legyűrte az influenza. A betegség annyira legyengítette, hogy összeomlott, és egy héten belül másodszor kellett az intenzív osztályon elhelyezni – írja a life.hu a német Bunte magazinra hivatkozva.
“Egyáltalán nem vagyok jól, az intenzív osztályon fekszek, infúziót kapok. Az immunrendszerem teljesen legyengült. A térdeimből kiszaladt az erő, és nem tudtam semmit sem tenni ellene. Az orvosok azt mondták, hogy még hétfőig a kórházban kell maradnom"
– nyilatkozta a lapnak Frederic von Anhalt.
|
Intenzíven fekszik Gábor Zsazsa özvegye
| 0 |
http://24.hu/szorakozas/2017/03/07/intenziven-fekszik-gabor-zsazsa-ozvegye
|
2015-07-17 00:00:00
|
Megkéselte a feleségét - A férfi nem mondott semmit, csak szúrt.
| false |
[
"rendőrség",
"késelés",
"szabolcs-szatmár-bereg megye",
"belföld"
] | 0 | null | 0 |
Emberölési kísérlet miatt nyomoz a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrség egy tiszabezdédi férfi ellen, aki hátba szúrta válófélben levő feleségét - írja a Police.hu. A gyanú szerint június 16-án az 57 éves férfi egy záhonyi önkormányzati telephelyen előzetes szóváltás nélkül késelte meg az asszonyt, aki súlyos sérüléseket szenvedett.
Az 53 éves nőt mentőhelikopterrel kórházba szállították, a férfit pedig a rendőrök elfogták és őrizetbe vették.
|
Belföld - Megkéselte a feleségét
| 0 |
http://index.hu/belfold/2015/07/17/hatba_szurta_a_feleseget
|
2014-03-18 00:00:00
|
Jarome Iginla: két gól az 1300. meccsen - Jarome Iginla az 1300.
| true |
[
"sport",
"nhl"
] | 0 | null | 0 |
Jarome Iginla az 1300. meccsét játszotta és ahogy illik ilyenkor gólokkal, kettővel tette emlékezetessé a Minnesota elleni meccset. A 36 éves hokis pályafutása során 555 gólt ütött és 606 gólpasszt adott, az NHL történetében az 55. játékos - és az ötödik aktív - aki eljutott eddig a mérföldkőig. Mellette még Loui Eriksson és Reilly Smith lőtték a Bruins góljait, a Wild Jason Pominville révén szépített. A Boston amúgy az utolsó 15 meccséből a tizenkettidekt nyerte meg.
A Vancouver megint kikapott, csak három győzelme van utolsó tíz meccséből. Alex Burrows hiába termelt három pontot, a másik oldalon Steven Stamkos és Ondrej Palat, vezérletével a Tampa frissebb volt az első két harmadban, amikor háromgólos előnyt hozott össze, hiába kapaszkodott a Canucks, csak a szépítésig jutott el. Valtteri Filppulla is betalált a Boltsban, a finnek ez volt a 300. pontja. A meccs előtt a 2004-es bajnok Tampát köszöntötték, amelynek éppen a mostani ellenfél edzője, John Tortorella volt a szakvezetője.
A St. Louis-i pofozkodásról már szóltunk, arról is, hogy a Blues a Winnipeg legyőzésével ligaelsőként elérte a 100 pontot. A Blues Brenden Morrow révén szerzett vezetést, majd Eric O'Dell egyenlített a végén pedig David Backes duplája jött. A St. Louis harmadik gólja is üres kapura ment, ahogy a nem létező negyedik, amelyet a bunyó miatt nem adtak meg.
Az utolsó harmadban sikerült fordítania a Phoenixnek a Los Angelesszel szemben, A kétpontos Keith Yandle egyenlített, Jeff Halpern lőtte az egyenlítő gólt. Az első harmadban Rob Klinkhammer és Mikkel Boedker 63 másodperc alatt vágott kettőt a Kingsnek, amely ez után Tanner Pearson, Alec Martinez és Marian Gaborik góljaival fordított. A Kings a második játékrészben 15-3-ra nyerte a kapura lövéseket, de a fölényéből nem tudott olyan előnyt kovácsolni, amely végig kitartott volna. Érdekes statisztika az is, hogy Kings az eddigi 139 olyan meccséből, amikor két harmad után vezetett, 126-ot megnyert, ez volt a 11. veresége csak.
Boston Bruins-Minnesota Wild 4-1
Tampa Bay Lightning-Vancouver Canucks 4-3
St. Louis Blues-Winnipeg Jets 3-1
Los Angeles Kings-Phoenix Coyotes 3-4
|
Jarome Iginla: két gól az 1300. meccsen
| 0 |
https://index.hu/sport/jegkorong/powerplay/2014/03/18/jarome_iginla_ket_gol_az_1300_meccsen
|
2024-09-12 10:11:00
|
A SPAR perelte be a magyar államot, ez az ügy került a luxemburgi testület elé.
| true | null | 1 |
HVG
| null |
Vállalkozás: Elmeszelte a magyar kormányt az EU Bírósága az árstop miatt
| null |
https://hvg.hu/kkv/20240912_Elmeszelte-a-magyar-kormanyt-az-EU-Birosaga-az-arstop-miatt-ebx
|
|
2017-02-14 00:00:00
|
Mike Smith utolérte Habibulint és Brizgalovot - A sorozatban hatodszor nyerő Rangers mellett az Arizona a Calgary otthonában nullázott.
| false |
[
"jégkorong",
"nhl",
"arizona coyotes",
"sport"
] | 0 | null | 0 |
Az Arizona kapusa, Mike Smith franchise rekordot ért azzal, hogy 21. meccsén nem kapott gólt a Coyotes kapujában. A vendégek kapusa 36 védést bemutatva szezonbeli második, pályafutása 21. hibátlan teljesítményével zárt. Utóbbival beérte a klub örökranglistájának élén két korábbi orosz elődjét, Nyikolaj Habibulint és Ilja Brizgalovot.
Az Arizona újonca, Christian Dvorak pályafutása első hárompontos (2+1) meccsének örülhetett. A New York Rangersé, Jimmy Vesey pedig annak, hogy a győztes góljával maradt sorozatban hatodszor veretlen csapata. Ráadásul az utolsó kilenc idegenbeli meccséből a nyolcadikat nyerte a Rangers, amely ezzel a táblázaton utolérte keleti konferencia második helyén álló Pittsburgh-öt és a Columbust is.
Mindeközben a pittsburgh-i Heinz Fielden elkezdték építeni a Stadium Series következő meccsének jégpályáját. Február 25-én a Philadelphia és a Pittsburgh játszik majd itt.
Calgary Flames-Arizona Coyotes 0-5
Gól: Martin Hanzal (13), Christian Dvorak (8), Jordan Martinook (8), Ryan White (6), Christian Dvorak (9),
Columbus Blue Jackets-New York Rangers 2-3 (1-0, 0-1, 1-2)
Gól: Brandon Dubinsky (8), Nick Foligno (19) – Dan Girardi (4), Kevin Hayes (15), Jimmy Vesey (13)
|
Mike Smith utolérte Habibulint és Brizgalovot
| 0 |
https://index.hu/sport/jegkorong/powerplay/2017/02/14/mike_smith_utolerte_habibulint_es_brizgalovot
|
2019-06-08 17:17:00
|
Ravasz módon épített fel egy teljes iparágat a semmiből, de többek között korrupcióval és a dolgozók kizsigerelésével vádolják a Viking tulajdonosát.
| true | null | 1 |
G7
| null |
A gazdag nyugdíjasokra alapozva hasít a dunai szállodahajós biznisz, tíz év alatt másfélszeresére nőtt a forgalom. Becslésünk szerint legalább 300 milliárdot hagynak a dunai hajós utakért a cégeknél az utasok.
A Hableány balesetében érintett Viking a legnagyobb szereplő, az alapító tulajdonos norvég milliárdos 20 év alatt kétszer annyi vagyont szerzett, mint Mészáros Lőrinc. Ő ugyan a szabad piacon kereste a szédületes vagyonát, botrányok és korrupciós vádak is színesítik karrierjét.
A dunai szállodahajók régiós piacáról ugyan nincsenek teljes körű régiós adatok, de a legtöbb hajó Passau és Budapest között közlekedik, ezért elég lehet a passaui adatokat nézni. Eszerint tíz év alatt másfélszeresére nőtt a vendégek száma. Bécsnél az osztrák Duna hajózásával foglalkozó állami cég, a Viadonau éves jelentése szerint 2017-ben 450 ezer szállodahajó utas volt a Dunán, ami 8,4 százalékos növekedés volt egyetlen év alatt – ezt az ütemet évek óta tartja az iparág.
Az erőltetett ütemű növekedés azonban kezd kifulladni, az idei szezonban már nem találnak elég utast a cégek. A kereskedelmi háborúk, a brexit, sőt még az amerikai kormány rövid leállása is mind hatással vannak a piacra, a bizonytalanság semmilyen piacnak nem tesz jót.
A turisták nagy része tehetős és idős: a Passaui Egyetem felmérése szerint az utasok fele havi 4 ezer eurónál többet keres, 41 százalékuk 60-70 év közötti, további 35 százalékuk 70-80 év közötti, 71 százalékuk nyugdíjas. Az ilyen utak fő vonzereje, hogy kényelmesen, minden este ugyanabban a kabinban ülve lehet egy-két hét alatt a Duna mentén fekvő nagyvárosokat végiglátogatni, az utazásnak pedig része az összes kapcsolódó program: buszos városnézés, vacsora, így semmit sem kell szervezni, nem kell sokat sétálni.
Nem mindenkinek olyan nagy üzlet a szállodahajózás. A városok, ahova a turistákat viszik, nem feltétlenül járnak olyan jól, mintha egy helyi hotelben szállnának meg a vendégek, hiszen így kevesebbet költenek az adott városban, az adóbevétel is kevesebb. Idegenforgalmi adó nem keletkezik utánuk, a kikötői díjak sem olyan magasak (napi 189 ezer forint a Mahartnál). Legfeljebb az általuk rövid időre igénybe vett szolgáltatásokat (vacsora, buszozás) lehet gazdasági hatásként felfogni. Budapest esetében talán kedvező hatás lehet, hogy a legtöbb út Budapesten indul vagy itt ér véget, ezért az utasok egy része egy-két napot ráhúzhat a magyar fővárosban.
Passauban úgy becsülik, hogy 110 millió bevételt jelent évente ez az iparág, aminek a fele a buszos utaztató cégekhez kerül. Budapesten nem érhetők el hasonló adatok. Egyébként nem is olyan régi üzletág ez, mint gondolnánk.
Ha nincs igény, teremtsél
Nagy hagyománya van a világban az óceánjáró hajóknak, amiken körutakat szerveznek. Az óriásira nőtt hajókon már kétezernél is több szoba is lehet. 2018-ban a világ teljes tengerjáró szállodahajó iparága 46 milliárd dollár, azaz 13 ezer milliárd forint bevételt ért el 27,2 millió utassal. A dunai hajózás ettől persze messze elmarad, az évi 450 ezer turista átlagosan 2-3 ezer eurót fizet az utakért, így 300-420 milliárd forintos bevétellel lehet számolni
Ennek legnagyobb része pedig a Viking River Cruises vállalatcsoprthoz kerül. Egy hajózási oldalról az derül ki, hogy 68 hajójuk van, 2018-ban 2 milliárd dollár volt a bevételük és 350 ezer utast szállítottak. Igaz, ebbe nem csak a dunai bevételt számítják bele.
A Viking nagy eredménye az volt, hogy időben rástartolt a dunai hajózásra. Az alapító Torstein Hagen a McKinsey tanácsadócégnél szerzett tapasztalatai alapján azon gondolkodott, hogyan lehetne az óceánjárók jól jövedelmező üzleti modelljét máshol is hasznosítani. Azt látta, hogy az amerikai turisták általában 7-10 napra jönnek Európába, egyik városból a másikig busszal utaznak, lehetőleg minél több helyre szeretnének eljutni, minden nap másik várost megnézni. Márpedig ha ezt hajón tehetik meg, akkor éjszakánként kényelmesen aludva tudnak haladni.
A folyóhajózás kifejezetten olcsó és alacsony színvonalú utazásnak számított korábban Nyugat-Európában. Ezért nem is az európaiakat akarták rávenni erre, hanem Amerikában indítottak marketing kampányt. A kezdés 1998-ban azonban nem a Szajnán, a Rajnán vagy a Dunán volt, hanem 4 orosz hajó megvásárlásával. A Szentpétervár és Moszkva közötti utat pontosan az amerikai turisták által megszokott 7-10 napra lehetett belőni. 2000-ben pedig megvették az egyik vezető európai folyami szállodahajós céget, a KD River Cruise-t, és 2015 óta már óceánjáróik is vannak.
A norvég üzletember két évtized alatt sokszorosára növelte a luxus folyóhajózást Európában, főként a Dunára koncentrálva.
Szárnyaló üzlet, adók nélkül is
Cégadatokból azonban nehéz utánajárni, pontosan hogyan teljesít a cég. Az európai hajóutakat a cég honlapja szerint a Viking River Cruises UK Ltd. értékesíti. Az Angliában bejegyzett cég árbevételénél 2017-re 97 millió font szerepelt, ami a huszada a hivatkozott összegnek. A cég nem sok profitot mutatott ki, csupán 1,3 millió font volt az adózás előtti nyereség. A tulajdonosa azonban érdekesebb: az adóparadicsomként ismert Bermudán bejegyzett Viking River Cruises (Bermuda) Ltd.
Van azonban egy svájci bejegyzésű Viking River Cruises AG is, de erről nem tudjuk, hogy mennyi lehetett a bevétele – ezt nem teszik közzé a svájci cégadatbázisban. Erről azt lehet tudni, hogy legalább 200 millió dollár az árbevétele. Az amerikai Fobes szerint a cégcsoport bevétele 1,6 milliárd dollár. Ha csak az utóbbi igaz, akkor is 36 milliárd forintos üzletről van szó. De már nem csak Európában aktívak, Amerikában is van Viking, amit Las Vegsasba jegyeztek be.
Torstein Hagen életrajza a sikeres pénzügyi tanácsadó mintapéldája lehetne: Norvégiában fizikus diplomát szerzett, majd a Harvard üzleti iskoláján tanult, a McKinsey tanácsadócégnél dolgozott, a Holland America Line csődjét sikerült megakadályozni az olajváláság idején. 1976-ban a norvég partokat járó hajókat üzemeltetető Bergen Line ügyvezetője lett, 1980-ban pedig a Royal Viking Line ügyvezetője, ahonnan kirúgták egy sikertelen értékesítési tárgyalás után. Később Oroszországban kezdett üzletelni, végül Svájcban telepedett le.
Norvégiai vádak: korrupció és hanyagság
Szülőhazájában, Norvégiában adóelkerüléssel vádolják a Viking alapítóját. Ráadásul amikor éppen megírták, hogy éveken át milyen furmányos módszerekkel kerülte el milliárdos létére az adófizetést, éppen egy bajba jutott hajójáról az adófizetők pénzén mentették az utasait. 2019 márciusában ugyanis 1300 utassal a fedélzetén megállt egy óriási vihar közben a Viking egy hajója, és helikopterrel kellett menteni több száz utast – ez a Vikinget alapító, az adókat kínosan kerülő Hagen több száz évnyi adójából sem jönne ki. Parlamenti képviselők fel is vetették, hogy ki kellene a drága mentését számlázni a milliárdosnak.
A 2,4 milliárd dollárosra becsült vagyonú Hagen – aki a Forbes-lista alapján az ország 6. leggazdagabb embere – egy friss beszámoló szerint 7 ezer dollárnyi adót fizetett Norvégiában, és csak azért él Svájcban, hogy megússza az adófizetést. Norvégiában még csak füllenteni sem lehet a befizetett adókról. Egy honlapon a norvég állampolgárok belépés és azonosítás után bárkinek a fizetését és a befizetett adóját megnézhetik. Hagent nem hozza zavarba a radikális transzparencia, még a gazdagoknak a közterhek elkerülésére közismerten kiváló lehetőséget biztosító Svájcon belül is hajlandó volt Bázelből Luzernbe költözni, hogy ne kelljen a szigorodó bázeli szabályok alapján több adót fizetnie.
2015-ben a bergeni polgármester ellen rendőrségi nyomozás zajlott, mert Hagentől több nagyértékű ajándékot fogadott el. Többek között a milliárdos meghívására magángéppel reptették Velencébe a cég tengerjáró hajójának megkeresztelésére. A polgármester több másik ajándékot is elfogadott, köztük ingyenes hajóutat. Norvégiában ezért tiltott lobbizás miatt indult eljárás Hagen ellen, aki a gyanú szerint a norvég hajózási szabályok módosításában várt segítséget a bergeni polgármestertől.
Az idei norvégiai balesettel is lesznek még jogi gondok: az amerikai utasok ugyanis 10 millió dollárra perlik a céget az átélt problémák és a tapasztalt fejetlenség és káosz miatt. A vihar miatt egyébként egy norvég hajó sem futott ki a kikötőből, a vádak szerint azért vállalata be a Viking legénysége a rossz időjárás ellenére, mert időben vissza kellett érni Londonba.
Kizsigerelt munkavállalók
De nem csak ez vet kedvezőtlen fényt a tulajdonos üzleti etikai hozzáállására. Érdemes azt is megvizsgálni, hogy milyen vádak érik az európai folyók szállodahajóinak üzemeltetőit, amelyek közül a Viking a legnagyobb, a piac körülbelül felét birtokolják. A hajók legnagyobb része a Dunán és a Rajnán svájci zászló alatt közlekedik, ezért a svájci szabályok vonatkoznak a munkavállalókra is. A BZ Basel újság éppen a napokban jelentett meg egy cikket arról, hogy mennyire rosszak a munkakörülmények ezeken a szállodahajókon, a 14-16 órás munkanap a minimális elvárás, miközben a bérek alacsonyak.
A Budapesten most balesetben részt vevő hajó kapitánya ukrán volt, ami nem véletlen. A kelet-európai, EU-n kívüli országokból érkező munkavállalóknak nincs sok esélyük uniós cégeknél dolgozni, ezért könnyebben magukhoz láncolhatják őket munkaadóik, könnyebb nekik alacsonyabb béreket fizetni, túlmunkára rávenni. A Viking például úgy állt át svájci frankról euró alapú fizetésre, hogy közben lejjebb vitték a béreket tavaly. Az átlagbérek bruttó 1500 euró körül alakulnak. Ez sem lenne ennyi, ha a német felségvizeken nem kellene megadni a német minimálbért. A túlórákat a cégek rendszeresen nem fizetik ki: több pert is nyertek már sok millió forint értékben egykori munkavállalók a nagy cégekkel szemben.
Nem kevés munkavállalóról van szó. A Nautilus hajózási szakszervezet friss jelentése szerint 135 svájci hajón 1600 hajós és 7000 vendéglátásban dolgozó munkavállaló dolgozik a Dunán. Főleg az utóbbiak helyzete rossz: a svájci tévének nyilatkozó egykori pincér szerint csupán nettó 806 eurót kapott egy havi munkáért – csakhogy nem napi 8, hanem közel 12 órás munkáért, ami 1200 forintos órabérnek felel meg.
Már 2017-ben arra figyelmeztetett a Nautilus, hogy az abban az évben bekövetkezett baleset is a rossz munkakörülményekre vezethető vissza. Ebben az évben két magyar hajós halt meg, amikor a hajó fülkéjét levágta egy híd Németországban.
A szakszervezet jelentése felhívja a figyelmet arra, is hogy mivel túl alacsony a személyzet létszáma, rendezetlenek munkaidők, és a szállással is problémái vannak, és mindez súlyos problémákat okozhat.
Tehát arra figyelmeztettek, hogy a túlhajtott és kevés hajós már biztonsági kockázatot jelent.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDunai katasztrófa: mintha egy kamion ment volna egy TrabantnakTíz év alatt tízszeresére nőtt a nagy hajók forgalma Budapesten, de hiába módosítottak a szabályokon, több mint hatvan éve nem volt ilyen súlyos vízi baleset.
|
Norvég milliárdos pörgette fel a dunai szállodahajó iparágat, de egyre több kritika éri
| null |
https://g7.hu/vilag/20190608/norveg-milliardos-porgette-fel-a-dunai-szallodahajo-iparagat-de-egyre-tobb-kritika-eri/
|
2008-08-05 00:00:00
|
Bár Kaszab Csabának, a X. kerület korábbi szocialista alpolgármesterének – aki ellen vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette miatt indult eljárás – július végén meg kellett volna kezdenie börtönbüntetését, a Legfelsőbb Bíróság elrendelte, hogy a másodfokú eljárást újból folytassák le.
| true | null | 1 |
Magyar Nemzet (MNO)
| null |
2008.08.15. 19:15
Bár Kaszab Csabának, a X. kerület korábbi szocialista alpolgármesterének – aki ellen vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette miatt indult eljárás – július végén meg kellett volna kezdenie börtönbüntetését, a Legfelsőbb Bíróság elrendelte, hogy a másodfokú eljárást újból folytassák le.
Vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette miatt indult büntetőügy Kaszab Csaba ellen. A vádlott védője által benyújtott felülvizsgálati kérelem ügyében a Legfelsőbb Bíróság 2008. július 3-án határozatot hozott, amelyben a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla végzését hatályon kívül helyezte, és a Fővárosi Ítélőtáblát új másodfokú eljárás lefolytatására utasította – válaszolta tegnap lapunk megkeresésére a Fővárosi Bíróság (FB) sajtó- és nemzetközi kapcsolatok titkársága. „Mivel az ügyben nincs jogerős döntés, K. Csaba a szabadságvesztés-büntetés végrehajtását nem kezdte meg” – olvasható az FB válaszában. Lapunk megkereste a Legfelsőbb Bíróságot is, hogy érdeklődjünk határozatának indokolásáról, ám ott azt a tájékoztatást kaptuk, hogy harminc nappal azután lehet írásba foglalni a döntést, hogy az érintettek megkapták a határozatot, ráadásul a büntetőkollégium illetékes munkatársai szabadságon vannak, s mivel csak ők jogosultak információkkal szolgálni, két hét múlva forduljunk hozzájuk.
Az idén március közepén emelkedett jogerőre egyébként Kaszab Csaba kétéves szabadságvesztése, ám a fiktív, tömeges párttagtoborzás gyanújába is keveredett politikus betegségére hivatkozva börtönbüntetése elhalasztását kérte július végéig. A engedélyezett három hónapos halasztás amúgy július 24-én járt le, ám ez az időpont a Legfelsőbb Bíróság három héttel azelőtti döntése miatt okafogyottá vált.
A Fővárosi Ítélőtábla egyébként másodfokon a Fővárosi Bíróság elsőfokú döntését hagyta helyben, amely a volt MSZP-s alpolgármestert két év letöltendő börtönre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte, ezentúl pedig 4,4 millió forint megfizetésére kötelezte. A nyomozást egy építési vállalkozó feljelentése alapján rendelték el; Kaszab az ominózus időszakban az önkormányzat beruházási és városüzemeltetési bizottságának az elnöke és a Kőbányai Vagyonkezelő Rt. igazgatótanácsának is a tagja volt. A vádirat szerint egy vállalkozó 2000 nyarán arra kérte Kaszab Csabát, „kiterjedt kapcsolatrendszerén keresztül” szerezzen neki építési munkát; cserébe – ígérte – a nyereség felét visszautalja számára. A bíróság szerint Kaszab felhívta a Kőbányai Vagyonkezelő Rt. tulajdonosi csoportjának vezetőjét, és hivatali helyzetével visszaélve arra kérte: bízza meg az említett vállalkozót a legnagyobb költségvetésű társasházi felújításokkal. Kaszab végül összesen 4,4 millió forinttal gazdagodott.
A szocialista politikus az elsőfokú döntés után először helyi MSZP-frakcióvezetői posztjáról mondott le, majd tavaly novemberben a X. kerületi önkormányzati mandátumától szintén megvált. Révész Máriusz fideszes képviselő lapunknak korábban egyébként azt állította, hogy a X. kerületi MSZP-szervezet létszámát Kaszabék a kilencvenes évek végétől úgy duzzasztották fel 1500, más hírek szerint 1900 főre, hogy a Kőbányán munkát kapó vállalkozóknak a dolgozóikat papíron be kellett léptetniük a szocialista párt megfelelő alapszervezetébe.
A fiktív módon felduzzasztott pártszervezet a különböző tisztújításokon évekig akkora erőt képviselt, mint átlagban négy-öt másik fővárosi szocialista pártszervezet. A kőbányai MSZP az idén tavaszszal egy újabb tagrevízión esett át, így csupán mintegy 450 tagja maradt. Szocialista párti informátorunk szerint jelenleg vezetési válsággal küzd a X. kerületi MSZP-szervezet, Novák Gyula elnök tavaszi félreállása után ugyanis utódlási harcok törtek ki.
|
Megúszhatja a börtönt Kaszab
| null |
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2008/08/meguszhatja-a-bortont-kaszab
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.