text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Belváros;V. kerület;ingatlanok;
2022-01-31 09:58:37
Félmilliárdért vett belvárosi irodákat Budapesten egy tinédzser
Városházi számítások szerint 1,6 milliárdot ér az az ingatlancsomag, amit 850 millióért adott el a fideszes vezetésű V. kerület. Az egyik vevő 19 éves.
Egy visszatérő vásárlónak számító ügyvéd, egy fuvarozó és egy 19 éves dunaharaszti vállalkozó halászta el a fideszes vezetésű V. kerület eladásra kínált, értékes, belvárosi ingatlanjainak többségét a főváros elől – tudta meg a Népszava.
Mint emlékezetes, esélyt sem adott az V. kerület a fővárosi önkormányzatnak, hogy élhessen elővásárlási jogával a tavaly októberben meghirdetett és januárban már el is adott 1 milliárd forint összértékű ingatlanok esetében. A főváros az árazást is kifogásolta. Így a Fővárosi Közgyűlés a múlt héten úgy döntött: a dobra vert lakások, irodák, raktárak piaci illetve értékesítési ára közötti feltűnő aránytalanság miatt az önkormányzat – korlátozott pénzügyi lehetőségei ellenére is – megpróbál élni elővásárlási jogával és megvesz a csomagból nyolc, összesen 850 millió forintért dobra vert ingatlant.
Ez a nyolc ingatlan – értesült lapunk – a városházi számítások szerint nem 850 milliót ér, hanem majd dupla annyit, mintegy 1,6 milliárdot. A Karácsony Gergely főpolgármester vezette városháza a remélt több száz milliós – most éppen magánzsebeket gazdagító – hasznot a fővárosi önkormányzati lakások felújítására fordítaná.
A fővárosi Fidesz-frakció azt állította, hogy az ingatlanok tulajdoni lapjára már be is jegyezték az új tulajdonosokat, így tőlük már csak perrel vehetőek vissza az ingatlanok. A Népszava utánanézett és valóban: a három ingatlancsomagból kettőnél már megjelentek a bejegyzések, bár korántsem biztos, hogy ők is maradnak a tulajdonosok. Az ilyen ügyletek után ugyanis gyakorta tovább pörögnek az ingatlanok.
A vállalkozásnak nem megy rosszul, hiszen 2019-ben és 2020-ban is 335 milliós forgalmat ért el, de azért így is különös, miért épp egy 560 négyzetméteres, V. Kerületi, Aulich utcai irodára van szükségük. Az irodához kapcsolódó, azzal együtt eladott négy másik ingatlan a Báthory utcában van: egy volt bank 442 négyzetméteres páncélterme, két kisebb iroda továbbá egy egyéb helyiség. A fővárosi vagyonkezelő értékbecslése szerint az ajánlott és a piaci ár közötti különbség különösen az Aulich utcai iroda esetében szembetűnő: 587 ezret fizettek egy négyzetméterért, miközben a környéken az 1,1 millió forint a jellemző, de a hirdetések között akad 1,5 milliós tarifa is. Az önkormányzat ennek ellenére nagyon gyorsan rábólinthatott az ajánlatra, hiszen a tulajdoni lapra már december 21-én bejegyezték új tulajdonosként a takarítókat, miközben az V. kerület által megbízott ügyvédi iroda utolsó e tárgyban a fővárosnak írt levele január 13-i keltezésű.
Hasonló volt a menetrend a fenti csomaggal együtt dobra vert három másik ingatlan, a Semmelweis utcai 201 négyzetméteres iroda és az egyben eladott két Arany János utcai ingatlan esetében is. A Semmelweis utcaiért egy székesfehérvári fuvarozó cég ajánlott 117,6 milliót a főváros által becsült 225 millió helyett, de az új tulajdonos még nem jelent meg a tulajdoni lapon.
A 375 négyzetméteres Arany János utcai földszinti iroda és az alatta lévő 142 négyzetméteres raktár október eleji pályázatáról – amit a Mai Belváros című lapban és az önkormányzat honlapján hirdettek meg – szintén csak novemberben értesítették a fővárost. Az ingatlanokról január 13-i az utolsó fővárosnak küldött ügyvédi levél, miközben az új tulajdonost egy nappal korábban bejegyezték. A szemfüles vásárló ebben az esetben az Aranygold 18 Kft., amely négyzetméterenként 84,5 ezer forintért jutott hozzá a raktárhoz és négyzetméterenként 392 ezer forintért a földszinti irodához. A két ingatlanért 159 milliót fizettek. A főváros kalkulációja szerint legkevesebb 456 milliót érnek.
Így már érthető a kapkodós cégalapítás. Az Aranygold 18 Kft.-t tavaly október 11-én jegyezték be a cégbíróságon, pár nappal az ingatlanértékesítési pályázat meghirdetése után. A cég ügyvezetője és cégáttéten keresztül tulajdonosa Simala Zoltán ügyvéd, akit időnként a parlament, a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. is foglalkoztat.
Simala különféle cégek révén az V. kerületi önkormányzat visszatérő vásárlója. 2020 nyarán egy 484 négyzetméteres Dorottya utcai irodát vett meg 205 millióért az Andor 06 Kft.-n keresztül. A cég régi bérlőként 88 millió forint kedvezményt kapott, így négyzetméterenként 423 ezer forintért jutott az ingatlanhoz. A cég akkori tulajdonosa, a Simala birtokolta Gellért Globe Kft. volt, amelyhez ezidőtájt a más belvárosi ingatlanügyletekben érintett 3P Promóciós Kft. is tartozott. A 3P Kft.-ben egyébként korábban felbukkant a Matolcsy Ádám barátjaként ismert Száraz István is, akinek másik cége tavaly behúzta a Magyar Nemzeti Bank 3 milliárdos kommunikációs megatenderét. A Magyar Narancs szerint a 3P és a Gellért Globe köré szerveződő cégcsoport összesen 1487 négyzetmétert vásárolhatott meg kedvezményesen 2019-ben.
Az egymással tulajdonosi-ügyvezetői átfedésben lévő cégek mögött felsejlik a Belváros neves vendéglátós családja is Szini Béla vezetésével. Tavaly februárban a Castle Globe Kft. a Zoltán utcában vett meg két irodát 549 ezer forintos jutányos négyzetméter áron. A vételkor a cég még Simala birtokában volt, de áprilisban átvette tőle Szini Béláné egyik érdekeltsége. (Sziniék legutóbb az erzsébetvárosi Klauzál téri vásárcsarnok Gasztro Marketté, értsd bulihellyé alakításának tervével kerültek be a hírekbe, ami heves ellenállást váltott ki a kerületben élőkből.) A Zoltán utcai irodákkal azonos pályázati körben vehette meg a Városháza utcai üzlethelyiséget Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, akit korrupció gyanúja miatt letartóztattak. Ahogy azt korábban megírtuk, a helyiséget utólag csapták hozzá egy 15 ingatlanból álló csomaghoz és csak Schadl adott be vételi ajánlatot.
Örökölt trükkök
Nem a most eladott belvárosi ingatlancsomag volt az első, amikor viharos gyorsasággal lezavart pályázatokon nem osztottak lapot a fővárosnak. Karácsony Gergely főpolgármester már egy évvel ezelőtt méltatlankodott azon, hogy a belvárosi testület rendre csak megkésve értesíti a fővárost a jó áron kínált ingatlanokról. A fideszes polgármester, Szentgyörgyvölgyi Péter nem reagált erre, mígnem már a kormánypárti józsefvárosi polgármesterből kormányhivatali vezetővé avanzsált Sára Botond sem hunyhatott szemet a belvárosi ügyletek felett, és felszólította a kerületvezetést: hozza nyilvánosságra az értékesítési pályázatok nyerteseinek nevét, vételárat is. A folyamat ettől nem lett se átláthatóbb, se a köz számára előnyösebb.
A még Rogán Antal belvárosi polgármestersége idején bevezetett, az ellenzék által erősen vitatott és gyakorta botrányba fulladó V. kerületi ingatlanértékesítési gyakorlat mit sem változott. Így jutott a piaci árnál jóval olcsóbban tulajdonhoz tavaly Schadl György, a Magyar Végrehajtói Kamara korrupcióval gyanúsított elnöke éppúgy, mint számos kormánypárti potentát, valamint rokonaik, barátaik és üzletfeleik. Köztük Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester és a kerület ingatlanpályázatait lebonyolító Sándor Zsolt ügyvéd is. Utóbbi egy 237 négyzetméteres, freskókkal, stukkókkal díszített lakást vásárolt meg kedvezménnyel a Deák Ferenc utcában.
|
Félmilliárdért vett belvárosi irodákat Budapesten egy tinédzser
|
Városházi számítások szerint 1,6 milliárdot ér az az ingatlancsomag, amit 850 millióért adott el a fideszes vezetésű V. kerület. Az egyik vevő 19 éves.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3144906_felmilliardert-vett-belvarosi-irodakat-budapesten-egy-tinedzser
|
2022-01-31 00:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
Ángyán József;állami föld;földárverés;
2022-01-31 18:42:49
Zalában sem a falvak népe nyert állami földet: a „földművesek” tevékenységi köre több esetben is távol esik a mezőgazdaságtól
A helybeli gazdálkodó családok elől a földek közel nyolcvan százalékát más településen élő, tőkeerős árverezők szerezték meg.
Az állami földárverések visszásságait elemző utolsó értékelésével Ángyán József volt parlamenti államtitkár Zala megye vitatható területi licitjeit vette górcső alá.
A 2016-ben elindított Földet a gazdáknak programot indokló kormányzati érvelés szerint az állami földet annak a helyben élő, magyar földművesnek kell juttatni, aki meg is műveli. Ehhez képest Zalában a helybeli gazdálkodó családok elől a földek igen jelentős részét, közel nyolcvan százalékát más településen élő, tőkeerős árverezők szerezték meg. A Népszavához eljuttatott jelentés szerint az itt meghirdetett 4148 hektárból 3420 hektár talált új gazdára, ennek több, mint felét azonban nem kis és közepes családi gazdaságok, hanem tizenhárom nyertes árverező tagja nevén mindössze tíz nagy érdekeltség szerezte meg. A húsz hektár alatti területet szerző ötvenkilenc érdekeltség eközben a területek alig több mint 11 százalékához, vagyis összességében kevesebb mint 400 hektárhoz jutott.
A korábban már állami földekhez juttatott „baráti” bérlők - cégek és magánszemélyek - területeiből jobbára azokat bocsátották árverésre, amelyekre aztán részben vagy egészben maguk a bérlők tettek nyertes árajánlatot – állapította meg a jelentés. Ángyán József cáfolja azokat a kormányzati állításokat is, amelyek szerint komoly versenyben kialakult, piaci áron jutottak a nyertesek az állami földterületekhez, az itt elkelt megyei földterület közel kétharmada ugyanis licitálás nélkül, kikiáltási áron került új tulajdonoshoz. A nyertes „földművesek” tevékenységi köre több esetben távol esik a mezőgazdaságtól: találni köztük ingatlanos nagyvállalkozókat, jogászt, autókereskedőt, polgármestert és önkormányzati képviselőt is. A legnagyobb nyertes, Végh Róbert, aki – sertésteleppel, takarmánykeverővel és vágóhíddal rendelkező vállalkozóként – 221 millió forintért 245 hektár földhöz jutott, őt másodikként 148 hektárral Takács Ferenc, Kisbucsa polgármestere követi, míg a bronzérmes 126 hektárral Nagy Szabolcs közgazdász, aki Ángyán József jelentése szerint több szállal kapcsolódik nyertes állami nagy projektekhez. Az elárverezett területek több mint kétharmadának árverési nyertesei zömmel nem vidéken, hanem Zalaegerszegen vagy Nagykanizsán élnek, vagyis itt sem a falvak és tanyák népéről szólt elsősorban a „Földet a gazdáknak!” program.
|
Zalában sem a falvak népe nyert állami földet:
|
A helybeli gazdálkodó családok elől a földek közel nyolcvan százalékát más településen élő, tőkeerős árverezők szerezték meg.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3144997_fold-arveres-gazdak-angyan
|
2022-01-31 00:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
Fidesz;Kanada;export;magyar export;
2020-05-13 12:36:40
Kormányközeli vállalkozó cége nyerte el a kanadai magyar kereskedőházra kiírt egymilliárdos tendert
Balla Sándor remek kapcsolatokat ápol a fideszes vezetőkkel - és nem mellesleg a pályázatot kiíró ügynökséggel is.
Magyar borok kanadai promóciójával foglalkozik az a cég, ami április 30-án egyedüli pályázóként nyerte el a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség egy torontói kereskedőház üzemeltetésére kiírt pályázatát. Amegállapodás értelmében egy olyan kereskedőházat kell fenntartaniuk, ami magyar kis-és középvállalkozások termékeit segíti a kanadai piacra, és kapcsolja össze a magyar kereskedőket a helyi vevőkörrel.
A pályázat győztese, a torontói Vinum Tokaj Canada Inc. határozatlan időre (a hatályos szabályok esetében a becsült időtartam ilyen esetekben 48 hónap), összesen 944 millió forint értékben vállalta, hogy teljesíti a HEPA amúgy meglehetősen egyedi feltételeit: a megállapodás szerint egy 20 négyzetméteres hűtőházat, egy 100 négyzetméteres raktárhelyiséget, hét munkatársat és egy 3,5 tonnás kisteherautót biztosít majd az exportfejlesztési és promóciós partneriroda működtetéséhez.
A kanadai mindenes
Az eredményhirdetéséről csütörtökön hvg.hu számolt be elsőként. Érdekes lehet azonban a győztes cég háttere is: a
Partnerként egyeztetnek a HEPA igazgatójával
A remek együttműködést mutatja, hogy tavaly május végén a vállalkozószövetség és a HEPA hivatalosan egyeztetett arról, hogyan lehetne fellendíteni a kanadai-magyar vállalkozások kapcsolatát és a két állam kereskedelmét. Az eseményen Balla társaságában részt vett Hendrich Balázs, a HEPA vezérigazgatója, Magyar Levente miniszterhelyettes és Palkovits Valér torontói főkonzul. (Balla a lenti képen középtájt, Magyar Levente jobboldalán áll- a szerk.)
A megbeszélés után szeptemberben már Hendrich és Balla együtt látogatott el a felvidéki szilágyperecseni Hagymafesztiválra: „a résztvevőket Balla Sándor, a Kanadai Magyar Vállakozók Szövetségének elnöke és a CanImpEx Marketing Inc. elnöke tájékoztatta arról, hogy a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség és a CanImpEx (...) közös tevékenységének köszönhetően azon dolgoznak, hogy a magyarországi mellett a határon túli gasztrotermékek is bevezetésre kerüljenek az észak-amerikai piacon” - számolt be a rendezvényről Facebook-oldalán a kanadai vállalkozó szövetség.
A CanImpEx októberben már szintén a Hepa és a torontói főkonzulátus támogatásával tárgyalt Kelet-Kanadában a magyar termékek helyi termesztéséről - erről egy helyi lap, a Magyar Élet tudósított. Talán az sem mellékes, hogy a torontói irodaüzemeltetési pályázaton frissen befutó Vinum Tokaj Canada Inc. egyik alvállalkozóként pont a CanImpExet nevezte meg; de egy másik Balla-féle cég, a North Star Wall Systems is szerepel az alvállalkozói listán.
A kanadai magyar vállalkozó szívesen tölt időt fideszes politikusok társaságában: mint arról a Kanadai Magyar Hírlap több cikkben írt, Balla ült már egy limuzinban Mátrai Márta fideszes képviselővel, Tokajból importált borait pedig L. Simon László is megkóstolta egy vancouveri eseményen. Legutóbb pedig a külügyminiszter Facebook-videóján láthattuk Ballát, amint Palkovits Valérral védőmaszkot oszt az Egyesült Államokból repülővel hazamenekített magyaroknak -a torontói főkonzulátus molinója előtt.
A nyertes pályázat kapcsán megkérdeztük a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökséget – szerintük nem összeférhetetlen-e, hogy egy olyan cég legyen torontói irodájuk üzemeltetője, melynek vezetője, Balla több tisztségében is együttműködik, partnerként lép fel a HEPA-val.
A HEPA szerint minden rendben
Az exportügynökség cikkünk megjelenése után, szerdán délután válaszolt kedden elküldött kérdéseinkre. Szerintük a szerződés szabályos: "A HEPA, az általa kiírt közbeszerzési eljárásban az ott meghatározott kizáró és összeférhetetlenségi okok vizsgálatára köteles, ilyen ok az eljárásban az ajánlattevővel szemben nem merült fel. A közbeszerzési eljárás a vonatkozó jogszabályi előírások és ezek által biztosított transzparencia betartásával került lefolytatásra" - írták.
Abban sem láttak problémát, hogy a velük több fronton is együttműködő, szövetségi elnök Balla cége a befutó: mint fogalmaztak, " a Kanadai Magyar Vállalkozók szövetsége sikeres magyar vállalkozók egyeztető platformja, melynek célja a Kanadában élő magyarság támogatása és gazdasági tevékenységeik összehangolása és erősítése. "
Másfél hónapig tart, mire egy magyar termék kijut a piacra
Lapunk már a kiírás idején felfigyelt a HEPA irodaház- pályázatára: szemet szúrt a jelentős összeg, és az egyedinek mondható elvárások, de az sem volt egyértelmű, miért kell egyáltalán külön torontói partnerirodát biztosítani a magyar kkv-k termékeinek.
Január végén elküldött kérdéseinkre az Exportfejlesztési Ügynökség is elismerte: a magyar vállalkozások számára óriási kihívás, hogy mintatermékeiket eljuttassák a tengeren túlra, és ennek finanszírozására önerőből csak kevesen képesek - és még ott logisztika problémája is, hiszen Kanadába 1-1,5 hónapon belül lehet csak kijuttatni mintadarabokat.
Ezen a helyzeten javítana elvileg a torontói promóciós partneriroda; megválaszolatlan kérdés azonban, hogy mire lesz elég majd a 100 négyzetméteres raktárhelyiség és a 20 négyzetméteres, szoba nagyságú hűtőrészleg.
A HEPA mindenesetre bizakodó: a beruházást szerintük indokolttá teszi, hogy Kanada és Magyarország közötti kereskedelmi mérleg egyre pozitívabb képet mutat. Mint írták, 2016-ban a magyar termék export 250 millió amerikai dollár, a szolgáltatás export 110 millió dollár volt, 2017-re viszont a termék export 276 millió dollárra a szolgáltatás export 113 millió dollárra, 2018-ra a termék export 312 millió dollárra, a szolgáltatás export pedig 125 millió dollárra emelkedett.
A vállakozószövetség is örült az új kereskedőháznak
Nagy örömmel fogadta az exportügynökség irodanyitási terveit a Kanadai Magyar Vállalkozók Szövetsége is, akiket szintén év elején kerestünk meg: mint írták, bíznak benne, "hogy ennek köszönhetően a kanadai diaszpórában élő 360 ezer magyart és a magyarországi termékek iránt aktívan érdeklődő kelet-európai származású kanadaiakat hatékonyabban lehet majd elérni a szélesedő termékskálával." Az öröm most kettős lehet, hiszen az irodaházat végül a vállalkozószövetség elnökének cége üzemeltetheti.
|
Kormányközeli vállalkozó cége nyerte el a kanadai magyar kereskedőházra kiírt egymilliárdos tendert
|
Balla Sándor remek kapcsolatokat ápol a fideszes vezetőkkel - és nem mellesleg a pályázatot kiíró ügynökséggel is.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3077848_kormanykozeli-vallalkozo-cege-nyerte-el-a-kanadai-magyar-kereskedohazra-kiirt-egymilliardos-tendert
|
2020-05-20 17:28:00
| true | null | null |
Népszava
|
A Politika cikkéből az is kiderül, hogy az etyeki Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft., amely tavaly nyáron jelezte a karlócai önkormányzatnak a szándékát, a vajdasági önkormányzat pedig jelezte, hogy mindent, ami az illetékességébe tartozik, megtesz majd, hogy a befektetés megvalósuljon.
Karlóca a Duna mellett, a Tarcal-hegység (Fruška gora) lankáinál fekszik, és a boráról ismert. A szerb Heidelbergként vagy a szerb Szentendreként is szokták nevezni. A településnek adottak a turizmus fejlesztésére szükséges feltételek.
A település lélekszáma az elmúlt évtized során mintegy ötszázzal csökkent, így jelenleg mintegy 7500-an laknak Karlócán. A helyiek szerint az önkormányzatnak nincs arra pénze, hogy kiépítse a megfelelő infrastruktúrát a szállodáig, ami azt jelenti, hogy máshonnan, a köztársasági vagy a tartományi költségvetésből kell erre pénzt szerezniük. Hogy ezzel nem kellene hogy gond legyen, azt a szabadkai Nenad Ivanišević nyilatkozata is alátámasztotta, ugyanis a tartományi gazdasági és idegenforgalmi titkár a Politika napilapnak arról beszélt, hogy Törökbecsén és Karlócán, valamint Palicson is befektetnek majd a turizmusba.
A Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft., amelynek az ügyvezetője az adai származású Oláh Zsanett, a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség 2019. évi felhívásának az egyik kedvezményezettje volt, aminek köszönhetően a vállalat 8,1 millió eurót (2 850 000 000 forint) támogatást kapott „Bor, wellness és konferencia Hotel létesítése, a kiemelt turisztikai fejlesztési térséghez tartozó Karlócában” név alatt futó pályázatára. A magyarországi cég hamarosan közleményben osztja majd meg a legfontosabb információkat – erről az újvidéki ügyvéd, Zavarkó Árpád, Magyarország tiszteletbeli konzulja értesítette a napilapot.
Nemrég írtunk arról, hogy Óbecse is szállodaépítési lázban ég, legalábbis ez derül ki abból a cikkből, amely szerint két hotelt is építenének a vajdasági településen – ott, ahol a jelenlegi szálloda, a Bela Lađa (Fehér Hajó) zárva tart:
Szállodaépítési láz Óbecsén
A Tarcal-hegység lankáinál fekvő Karlóca (Fotó: wikipedia)
|
Karlócán (is) magyar cég épít(ene) szállodát
|
„A magyarok hotelt építenek Karlócán” – ezzel a címmel jelent meg a Politika napilap írása, amelyből kiderül, hogy az épület 9000 négyzetméteren terül el, és spa-, valamint wellnessrészleggel is rendelkezik a négycsillagos szálloda, amelynek 90 szobája várja majd a vendégeket. A cikk szerint a hotelnek 2023-ig kell elkészülnie. Az építkezés a tervek szerint az idén júniusban kezdődik, a kivitelező a 2019-ben alapított Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft., a beruházás értéke pedig 18 millió euró. A szálloda a Politika írása szerint kilencven embernek biztosít majd munkát.
| null | 1 |
https://szmsz.press/2021/02/08/karlocan-is-magyar-ceg-epitene-szallodat/
|
2021-02-08 17:42:00
| true | null | null |
Szabad Magyar Szó
|
„Nem tudom” - válaszolta Gulyás Gergely miniszter, amikor a csütörtöki kormányinfón megkérdeztük, miért kapott korábban diplomata-útlevelet Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke.
„Úgy tudom, bocsánat, hogy minden kamarai vezetőnek van diplomata-útlevele” - tette hozzá Gulyás. Szerinte „vélhetően ez” indokolhatta, hogy a külügyminisztérium különleges útlevelet adott Schadlnek, ami számos előnnyel jár, például vízumköteles országokba is be lehet vele utazni vízummentesen.
Korábbi cikkünkben is jeleztük, hogy a végrehajtói kar 2015 ősze óta nem kamarai formában működik, de Gulyás tippje egyébként sem stimmel.
|
Miért kapott Schadl diplomata-útlevelet? Biztosan nem azért, amiért Gulyás mondja
|
„Nem tudom” - válaszolta Gulyás Gergely miniszter, amikor a csütörtöki kormányinfón megkérdeztük, miért kapott korábban diplomata-útlevelet Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/02/03/miert-kapott-schadl-diplomata-utlevelet-biztosan-nem-azert-amiert-gulyas-mondja
|
2022-02-03 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A magyar korrupció előre megy, nem hátra: már Románia és Kína is tisztább nálunk
Az EU második legkorruptabb országa Magyarország, de csak azért csúsztunk le az első helyről, mert Bulgáriában még többet romlott a helyzet, mint itthon – erre az eredményre jutott a Transparency International friss Korrupcióérzékelési Indexe. A többi visegrádi országtól látványosan leszakadtunk, és a helyzet a válság alatt csak rosszabb lett.
Már nem az EU legkorruptabb állama Magyarország, csak a második – derül ki a Transparency International most kiadott, 2021-ről szóló Korrupcióérzékelési Indexéből. Azonban nem arról van szó, hogy javult volna a helyzetünk,
mi is rontottunk a pontszámunkon, csak Bulgária még többet.
A 0–100 közötti skálán, ahol a 0 a lehető legkorruptabb, a 100 a tökéletesen korrupciómentes, egy éve ilyenkor még Magyarország, Bulgária és Románia is 44-44 ponttal állt, holtversenyben az EU legkorruptabb országaiként. Mostanra Magyarország pontszáma 43-ra romlott, Bulgáriáé 42-re, Romániáé viszont 45-re javult.
Globális összevetésben a 180 vizsgált állam közül a 73. helyre csúsztunk le az egy évvel korábbi 69.-ről, így Ghánával, Kuvaittal, Szenegállal és a Salamon-szigetekkel vagyunk egy szinten, de például Kína pontszáma 2-vel magasabb, mint Magyarországé. Igaz, azt ehhez mindig hozzáteszik a jelentés szerzői: a világ különböző részein annyira mások az elvárások egy ország korrupcióval szembeni ellenállóképességéről, hogy óvatosan kell bánni a nagy megállapításokkal, a globális helyezésnél fontosabb a nagyjából hasonló kultúrájú és intézményrendszerű országokat egymással összehasonlítani, tehát mi magunkat inkább más európai és amerikai országokkal kell, hogy összevessük.
Magyarország a listán a legjobb helyezését 2007-ben érte el, akkor csak az EU 12. legkorruptabb országa voltunk, azóta viszont 2009 és 2018 kivételével minden évben visszaestünk. Az pedig, hogy az elmúlt tíz évben 12 ponttal lett rosszabb a mutatónk, világviszonylatban is kiugróan gyenge – állapította meg a jelentés. Az is világosan látszik, hogy a többi visegrádi országtól csúnyán leszakadtunk, most már Románia és Bulgária a mi korrupciós súlycsoportunk.
A jelentés szerzői összehasonlították a korrupcióérzékelés mutatóját az egy főre jutó GDP-vel is, és arra jutottak: a kettő között az EU-ban nagyon erős az összefüggés, a válságban pedig még erősebb lett, vagyis minél gazdagabb egy állam, annál nagyobb az esély arra, hogy kevésbé korrupt. Magyarországon hiába volt a járvány előtti hét évben jelentős a gazdasági növekedés, még mindig azok közé tartozunk, ahol egyszerre van alacsony nemzeti jövedelem és nagy korrupció. Ez jól látható ezen az ábrán: egy országot ábrázoló pont minél inkább balra van, annál korruptabb a hely, és minél lentebb, annál szegényebb.
Hogyan mérik ezt? A Korrupcióérzékelési Indexet 12 szervezet 13 felmérése és értékelése felhasználásával készíti el a Transparency International berlini titkársága. Üzletembereket és szakértőket kérnek meg arra, hogy értékeljék, mennyire érzik nagynak a közszektor korrupciós fertőzöttségét. Vagyis nem csak konkrét korrupciós ügyekről van szó – már csak azért sem, mert minél korruptabb egy ország, annál nehezebb ezeket bizonyítani –, hanem arról, hogy mennyire érzik korruptnak az egyes államokat.
A Türk Tanácshoz képest egészen jól állunk
A lista élmezőnyében és az alján sincs komoly változás az elmúlt évekhez képest. A világ három legkevésbé korrupt állama 88-88 ponttal Dánia, Finnország és Új-Zéland, mögöttük 85-85 ponttal Norvégia, Svédország és Szingapúr, majd 84-gyel Svájc következik. Ahogy a jelentés megállapítja: a felvilágosult autoriter Szingapúrt kivéve ezek mind érett demokráciák, ahol a korrupció elleni küzdelem is sokat jelent abban, hogy világviszonylatban is kiemelkedő a jólét. Természetesen korrupció ott is van, de „az alapvető különbség abban érhető tetten, hogy ezek az államok üldözik és igyekeznek visszaszorítani a korrupciót, nem pedig a kormányzás módszereként kezelik azt”.
Nyugat-Európa gazdaságilag fontos országai közül Olaszország 56 pontja jelenti a kivételt, a német 80, a brit 78 és a francia 71 pont is alacsony korrupciós kockázatot jelent. Az Egyesült Államok korrupciós kitettsége még mindig viszonylag alacsony, de a 67 pont azt jelenti, hogy amióta Donald Trump elnök lett, folyamatos volt a visszaesés, és Joe Biden első elnöki évében is tovább romlott a helyzet.
A lista legalján 16-16 ponttal Afganisztán, Észak-Korea és Jemen, 14-gyel Venezuela, 13-mal Szomália és Szíria, legvégül 11-gyel Dél-Szudán található. Ezekben az országokban „diktatúra vagy anarchia van, és az intézményrendszer, már ha egyáltalán beszélhetünk ilyenről, nem képes vagy nem is törekszik a közjó előmozdítására, és eközben a korrupció megfékezhetetlennek bizonyul”.
Oroszország 29 pontot ért el, ezzel a világ 45. legkorruptabb országa lett. A szerzők megnézték a Magyarország újdonsült barátait tömörítő Türk Tanács eredményeit is – a legjobb a 38 pontos Törökország, a legrosszabb a Tanács Magyarország melletti másik megfigyelő tagja, Türkmenisztán 19 ponttal –, és azt a következtetést vonták le:
Magyarország a 73. helyezésével ebben a klubban kifejezetten tisztának mondhatja magát.
A Transparency International indexéhez hasonló módszertannal készült a Világbank Korrupciós Kontroll Indikátora is, amelyet szintén most mutattak be. Ebből az látszik, a magyar állam képessége a korrupció elhárítására másfél évtizede jelentősen gyengült.
De hogy süllyedtünk ennyire mélyre?
A Transparency International Magyarország és a Civitas Intézet egy 179 oldalas kiadványt állított össze a magyar helyzetről, Fekete Könyv II. címen. A könyv nyitó elemzését Daron Acemoglu, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) közgazdászprofesszora írta, és azzal az erős megállapítással kezdett:
A korrupció minden korábbi csúcsot megdöntött Orbán Magyarországán, és szervezésében a legfőbb szerepet maga a Fidesz játssza. Ez leginkább abban érhető tetten, ahogyan az ország él és visszaél az Európai uniótól érkező pénzekkel.
Acemoglu szerint a magyarországi tapasztalatok azt mutatják: nem bízhatunk az EU-ban, hogy az majd végrehajtja az intézményi reformokat, és határt szab a korrupciónak. Mára az EU-s pénzek a korrupciót táplálják itt és Lengyelországban is, „miközben az unió tiltakozása és korlátozott szankciói egyik ország belső dinamikáját sem képesek megváltoztatni”.
A könyv szerint „az államhatalom jelenleg nem törekszik az általános közjó szolgálatára, nem azt tekinti elsődleges feladatának, hanem egyes kiválasztott személyek és rétegek gyarapodását”. Az egyetlen pozitívum az, hogy a bíróságok megőrizték a szakmai autonómiájukat, a kormány számos kísérlete ellenére „a tárgyalótermekben nem lehet az államhatalom javát szolgáló bírói elfogultságot tapasztalni”. Ez az állítás akár szóról szóra ugyanígy szerepelhetett volna bármelyik korábbi kiadványban is, de most azt is megnézték, milyen hatással volt a járvány és a válság a korrupcióra. Három fő pontot mutattak be 2020-ból és 2021-ből:
a kormány egyre súlyosabb pénzügyi nyomás alá teszi az önkormányzatokat,
a közpénzek még könnyebben alakulnak át magánvagyonná (itt a kétes egészségügyi beszerzések és a turizmus támogatásából a NER-közelieknek kiosztott pénzek mellett a legnagyobb problémát az jelenti, hogy ezermilliárdos nagyságrendben szervezik ki a nemzeti vagyont alapítványoknak),
és a Fidesz arra törekszik, hogy akkor is tudja befolyásolni az államhatalmat, ha elvesztené a választást.
„A magyar kormány, szemben a fejlett országok túlnyomó többségével, nem a járvány okozta válság miatt elszegényedett rétegek megsegítésére költött nagy pénzeket (…), hanem a gazdaság közvetlen támogatására; ezek között jelentős volt az átláthatatlan és haveri köröknek juttatott pénzügyi transzfer” – állapítják meg a szerzők.
A számokból az is kiderül: a járvány kitörése óta kevesebb a közbeszerzés, viszont ezeknek az értéke növekszik. Ráadásul soknak ezek közül nincs is köze a járvány elleni védekezéshez – persze a kormány magyarázata erre az, hogy végső soron minden pénz, ami bekerül a gazdaságba, az újraindítást segíti. 2021 első felében nagyjából 200-zal több közbeszerzési eljárás volt építési beruházáshoz köthető, mint 2020 azonos időszakában, értékük pedig közel 200 milliárd forinttal haladta meg 2020 első félévének adatát. Az ellenőrzésről pedig a Közbeszerzési Hatóság saját beszámolóját idézi a könyv, igaz, még 2020-ról: abban az évben kicsit több, mint 7000 közbeszerzést folytattak le, a hatóság 91 ellenőrzést rendelt el, és 41 szerződésszegést vizsgált ki.
A könyv közel kétharmada gyakorlati példákat sorol, hogyan működik a magyar korrupció. Aki rendszeresen olvas híreket, az nagy újdonságokkal itt nem szembesül, önmagában az a súlyos tény, hogy 112 oldalon keresztül lehet sorolni az elmúlt néhány év korrupciósgyanús ügyeit úgy, hogy az 50 téma közül egyik sem kap többet két oldalnál, vagyis egy vázlatos kifejtésnél. A 112 oldalból amúgy 108 NER-közeli, a kispesti MSZP és Joób Márton szegedi szocialista képviselő ügye a két ellenzéki történet. Helyet kapott a listán az Orbán család hatvanpusztai birtoka, Szijjártó Péter luxusjachtozása, Rogán Antal előző feleségének és a mostani felesége családjának üzleti sikerei, Borkai Zsolt botránya, Varga Judit ingatlanügyei, Mészáros Lőrinc 500 milliárd forintja, vagy épp a vadászati világkiállítás, amely hivatalosan nem is volt világkiállítás. Valószínűleg a kézirat zárásának határideje miatt a Völner-ügy még nem is szerepel az összeállításban.
Mire mehetne az ellenzék hatalomra jutva, de kétharmad nélkül?
A kötetet egy távolabbra mutató elemzés zárja. Sajó András, a Közép-európai Egyetem professzora arról írt, amiről az elmúlt hónapokban sokan vitáztak már: mit tehetne a mostani ellenzék, ha megnyerné a választást, de nem kétharmaddal. Ez nem csak elvi szempontokból lenne fontos, egy ilyen új kormány működését könnyedén meg tudnák bénítani a NER-hez közeli emberek, ha akarnák (például úgy, hogy ha a Költségvetési Tanács, benne Domokos Lászlóval és Matolcsy Györggyel, nem hagyja jóvá a költségvetést, a köztársasági elnök jogosult feloszlatni a parlamentet) – és ezen a ponton a szerzővel együtt tegyük félre egy pillanatra azt, hogy ha most lenne a választás, akkor valószínűleg a Fidesz győzne.
Hosszabb alkotmányfilozófiai gondolatmenete végén Sajó arra jut: ha csak a jog filozófiájával foglalkozókra hallgatunk, lehet találni érveket az alkotmány és a kétharmados törvények feles többséggel történő átírására, de ennél fontosabbak a társadalmi akadályok. Ha nem óvatosan nyúlnának a törvényekhez, az a jogállamiságot fenyegetné, ha viszont precíz munkával próbálnák átalakítani a kereteket, akkor az annyira lassú volna, hogy a NER-rel szemben igazságtételre vágyókat nehezen elégítené ki. Az olyan problémákról nem is beszélve, hogy közben is működtetni kell valahogy az országot, vagy hogy ezt hogy magyarázzák el az EU döntéshozóinak.
A reális lehetőségről ő is elismeri, hogy „aligha nevezhető vonzónak”: egy olyan kompromisszum jöhet létre, amely garantálja a jogállamiságot a jövőben, a közintézmények visszatérését a normalitásba, viszont a NER kedvezményezettjei megtarthatják a vagyonukat.
|
A magyar korrupció előre megy, nem hátra: már Románia és Kína is tisztább nálunk
|
Az EU második legkorruptabb országa Magyarország, de csak azért csúsztunk le az első helyről, mert Bulgáriában még többet romlott a helyzet, mint itthon – erre az eredményre jutott a Transparency International friss Korrupcióérzékelési Indexe. A többi visegrádi országtól látványosan leszakadtunk, és a helyzet a válság alatt csak rosszabb lett.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20220125_transparency_international_korrupcio
|
2022-01-25 10:45:00
| true | null | null |
HVG
|
Gulyás a Völner-ügyről: Higgyék el, hogy nem tudtam a nyomozásról, Rogánnak nincs köze hozzá
Völner Pálról, Schadl Györgyről, Nagy Ádámról és Rogán Antalról is hosszasan kérdezték az újságírók a Miniszterelnökséget vezető minisztert a kormányinfón.
A Völner–Schadl-ügy hangsúlyos téma volt a csütörtök reggeli kormányinfón, elsőként az RTL Klub kérdezte róla Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert. Arra a kérdésre, hogyan lehetséges, hogy a sajtóból értesült arról, hogy a Miniszterelnökségen és másik két tárcánál is házkutatást tartott a rendőrség november 25-én, azt mondta,
az érintett miniszterek mindenhol értesültek erről.
Ő azért nem volt képben, mert a paksi bővítésért felelős Süli János tárca nélküli miniszter csak névleg tartozik a Miniszterelnökséghez.
Hozzátette: a nyomozás titkosított volt, annak keretében a nyomozók egy olyan cégről kértek adatokat, amelyről nem lehetett volna arra következtetni, hogy a Schadl-ügyhöz köze lenne, Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztésére pedig akkor még nem tett javaslatot az ügyészség. „Tehát, ha tájékoztattak volna engem vagy bárki mást, akkor sem sejtette volna senki, hogy ez összefüggésben áll az ezt követő meggyanúsításával Völner Pálnak” – magyarázta.
Indult-e vizsgálat annak gyanúja miatt, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Rogán Antal kabinetfőnöke, Nagy Ádám Schadl György segítségével tehette le? Erre a kérdésre Gulyás azt felelte: „Nem kellett, hogy a kormányban vizsgálat induljon”, mert a pécsi egyetemen indult. Ha majd az véget ér, meglátják, van-e valamilyen teendő, „de ez nem kormányzati szintű kérdés”.
Gulyás azt is mondta, hogy a Nagy Ádámról szóló állítás úgy hangzik: személyesen nem vett részt vizsgán. „Abban az időben nem személyes, hanem online vizsgák voltak, tehát azzal, hogy személyesen nem vett részt vizsgán, azzal semmi baj nincsen, az a kérdés, hogy online formában részt vett-e.”
Azt vizsgálják, hogy Rogán Antalnak bármilyen más módon lehetett-e kapcsolata ehhez az ügyhöz? Erre válaszul úgy fogalmazott Gulyás: „Semmilyen olyan adat nem áll az én rendelkezésemre, amelyből akár csak feltételezni lehetne, hogy Rogán Antalnak bármi köze lenne az ügyhöz.”
A miniszter azt mondta, véletlen időbeli egybeesés, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar felügyelete éppen tavaly októberben került át a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához, nincs köze a Völner-ügyhöz (bár ő Schadl-ügyként hivatkozott rá). „Korábban akartuk már a végrehajtás felügyeletét áttenni az újonnan létrejött hatósághoz, de miután látszott úgyis az, hogy ez összefüggésben áll, minket ez a látszat sem zavar: akár ez is lehetett volna a reakció arra az ügyre, ami kiderült.” Hozzátette azt is, hogy jelenleg a kar még nem választott elnököt a letartóztatott Schadl György helyett.
A 444.hu kérdésére Gulyás Gergely közölte: kitart januári kijelentése mellett, amely szerint a Völner–Schadl-ügy egyedi elkövetés volt. „Akkor is azt mondtam, és most is azt tudom mondani, hogy a gyanúsítás lényegi részét tartalmazó legfőbb ügyészi átiratot ismerjük, annak alapján igen.” Ez azt tartalmazza – magyarázta a miniszter –, hogy két cégnél Völner Pál érdeklődött a gyanúsítás szerint, ennek mentek utána a nyomozók.
Gulyás „koncepciózius szemléletnek” nevezte azt a felvetést, amely szerint az ügyben három minisztérium érintett, nem pedig egyedül Völnerről lenne szó.
Arra a felvetésre, hogy szóba került-e a kormányülésen Nagy Ádám ügye, a miniszter csak annyit mondott: „A kormány egy komoly testület.”
„Nem tudom” – válaszolta, amikor arról kérdezték, hogy miért kaphatott Schadl György diplomata-útlevelet. Aztán pontosított: úgy tudja, hogy minden kamarai vezetőnek van ilyen okmánya, és ha így van, ezt nem is tartja bajnak.
Völner Pálnak le kellene mondania a képviselői tisztségéről? „Azt Völner Pál tudja eldönteni. Miután Völner Pál tagadja a gyanúsításban foglaltakat, ezért nyilván úgy gondolja, hogy nem” – válaszolta Gulyás, aki szerint, ha a gyanú igaznak bizonyul, akkor a politikusnak le kell mondania.
A 24.hu munkatársának azt a kérdését elhárította Gulyás Gergely, hogy Völner meg fog-e jelenni a parlament tavaszi ülésszakán, szerinte erre Völnernek kellene válaszolnia.
Amikor ismét Nagy Ádám vizsgáinak „megvarázslása” került szóba, Gulyás az ellenzéket vette elő. „Ha egyáltalán ez igaz, az természetesen nem helyes, de még mindig sokkal jobb, mint amit a balliberális oldalon szoktak csinálni: hogy diplomásnak hazudják magukat úgy, hogy nem diplomásak, vagy diplomát írnak be az életrajzukba úgy, hogy meg sem jelentek soha az egyetemen” – válaszolta.
Ügyvédje korábban arról beszélt, hogy Völner lehallgatása illegális volt. Ez történt? – kérdezték Gulyást, aki úgy reagált: „Ne haragudjon, de honnan tudjam? Folyik egy büntetőeljárás, annak megvannak a szabályai. Mi közöm van nekem ahhoz?” Szerinte ő teljesen illetéktelen a kérdésben, hiszen az ügyészség nem tartozik a kormány irányítása alá, jogszabályok alapján működik, és végzi a munkáját.
Megkérdezték azt is Gulyástól, van-e arra lehetőség, hogy Varga Judit igazságügyi minisztert (akinek Völner a helyettese volt) vagy Rogán Antalt kormányinfón lehessen kérdezni. „Egyelőre nem törtek a székemre” – mondta, hozzátéve, hogy Vargának számtalan közszereplése van, és Rogán is „időnként újságírói kérdésekre válaszolni kénytelen”, így a továbbiakban is ezeket a lehetőségeket tudja javasolni.
A Telex azt kérdezte Gulyástól, ki tudja-e zárni, hogy Völner–Schadl-ügyben keletkezett lehallgatási jegyzőkönyvekben szereplő Tóni, Barbara és Ádám név Rogán Antalt, a feleségét, Rogán Barbarát és Nagy Ádámot takarja. „Az ügyészség megkeresését javaslom” – válaszolta.
„Miután nincs jogi relevanciája, ha tudnám, se mondanám meg” – felelte Gulyás arra a kérdésre, tudják-e, hogy mely közszereplő lehet azokon a kompromittáló felvételeken, amelyek Schadl György hálószobájának páncélszekrényéből kerültek elő a nála tartott házkutatás során.
A hvg.hu-ra nem került sor a kormányinfón, kollégánk nem tehette fel a kérdéseit.
2022. február. 03. 06:30 Dezső András hvg360
Schadl jött és megmutatta, milyen az, ha a “maffia” és a “politika” összefonódik
A magyar bűnözők évtizedeken át próbálkoztak azzal, hogy hidat építsenek az alvilág és a politika között, de próbálkozásaik kudarcba fulladtak – a legtöbb, amit elértek, az néhány közös kép fontos emberekkel. Aztán jött Schadl György, és a saját kis “végrehajtó maffiájával” megmutatta, hogy kell ezt csinálni. Ezzel mindenképpen történelmet írt.
2022. február. 02. 17:32 HVG Itthon
Csatasorba állt a Fidesz egyéni listája, Völner utódja több kérdést felvet
Orbán Viktor a folytatásról beszél, mégis nagyobb arányú állományfrissítést hajtott végre egyéni képviselőjelöltjeinek kiválogatásakor, mint a 2018-as választás előtt. Nagy kiesők, visszatérők, kudarcaikat megúszó többszörös vesztesek is megmérkőznek a közös ellenzéki jelöltekkel.
|
Gulyás a Völner-ügyről: Higgyék el, hogy nem tudtam a nyomozásról, Rogánnak nincs köze hozzá
|
Völner Pálról, Schadl Györgyről, Nagy Ádámról és Rogán Antalról is hosszasan kérdezték az újságírók a Miniszterelnökséget vezető minisztert a kormányinfón.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220203_gulyas_gergely_kormanyinfo_volner_pal_schadl_gyorgy
|
2022-02-03 09:45:00
| true | null | null |
HVG
|
Kormánybarát üzletemberek, NER-lovagok és házastársaik is hozzájuthattak az elmúlt években olyan diplomata-útlevelekhez, amelyek kiadását a jogszabály szerint csak rendkívül indokolt esetben engedélyezhetné Szijjártó Péter külügyminiszter. Hogy pontosan hány ilyen szerencsés ember kapott diplomata-útlevelet, nem tudni, de néha előbukkan egy-egy név.
A kormányban hivatalosan semmilyen tisztséget nem viselő háttérember, Habony Árpád is kapott diplomata-útlevelet, tavaly májusban pedig a Magyar Hang írta meg, hogy a Csíki Sör tulajdonos-vezetője, Lénárd András is ilyen okmánnyal járja a világot. Azt megelőzően Dzsudzsák Balázs labdarúgóról is kiderült, hogy diplomata-útlevéllel utazik.
Méltó rá
– a focista esetében tavaly ezzel indokolta a külügy a diplomata–útlevél kiadását. Ez az indoklás erősen sántít.
A diplomata–útlevél birtokosát egy sor olyan előny megilleti, amely a magánútlevéllel rendelkezőket nem. Amellett, hogy vízummentesen lehet vele utazni, a diplomata-útlevéllel utazónak például nem kell sorban állnia, nem kell vámvizsgálaton részt vennie, olcsóbban utazhat (mivel az utazása adómentes), de még diplomáciai mentességet is élvez.
Jelenleg több ezer magyar diplomata-útlevél lehet “forgalomban”, de pontos szám nincsen. Azt lehet tudni, hogy 2010-től 2019-ig közel hivatalosan közel 17 ezer ember kapott magyar diplomata-útlevelet. Becslések szerint jelenleg 7-8 ezer diplomata-útlevél lehet kiadva, ez a szám igencsak magasnak számít.
A diplomatákon kívül diplomata útlevelet olyan magas rangú állami tisztviselők kaphatnak, mint például az államfő, a kormány tagjai, államtitkárok, alkotmánybírák, a Kúria elnöke, országgyűlési képviselők. A jogszabály tételesen felsorolja a jogosultak körét. Az említetteken kívül olyan személyek is kaphatnak ilyen útlevelet, akik a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke vagy a külügyminiszter megbízásából utaznak külföldre, az útlevél pedig csak az utazás időtartama alatt érvényes.
A jogszabály azonban elég nagy mozgásteret ad Szijjártó Péternek, aki miniszterként gyakorlatilag bárkinek engedélyezheti diplomata-útlevél kiadását, de csak “rendkívül indokolt” esetben. Schadl György vallomásában azt állította: azért kapott diplomata-útlevelet, hogy a járvány alatt nemzetközi konferenciákra járhasson. Esetében tehát ez lenne az erősen vitatható “rendkívül indokolt” eset. Arra viszont egyáltalán nincs épeszű magyarázat, hogy Schadl felesége miért juthatott hozzá ilyen okmányhoz. Természetesen megkérdeztük erről a minisztériumot, amint választ kapunk tőlük, frissítjük a cikket. Schadl egyébként nagy összegű készpénzzel a csomagjában éppen Dubajba utazott a diplomata-útlevelével, amikor őrizetbe vették.
Míg a kormányzat barátai, főleg üzletemberek, könnyen hozzájuthatnak magyar diplomata-útlevelekhez, addig az efféle kormányzati kapcsolatokkal nem feltétlenül rendelkező bűnözők körében az afrikai országok diplomata-útlevelei a népszerűek. A “diplomatabisznisz” lényege, hogy korrupt országok tisztviselőit fizetik le, akik pénzért adják ki a diplomata-útleveleket.
Néhány éve történt, hogy magyar bűnözők vásároltak méregdrágán afrikai diplomatastátuszt. Az egyik bűnöző azt hitte, hogy ő a Közép-Afrikai Köztársaság utazó nagykövete. Ám amikor egy büntetőeljárás során ezzel próbált védettséget szerezni, kiderült, hogy a diplomata-útlevele hamis, az eladó egyszerűen átverte, nem csak őt, de a társait is.
Az alvilágban azért kedvelik ezeket az okmányokat, mert azt gondolják, hogy egy büntetőeljárás során diplomáciai védettséget nyújtanak. Ami persze illuzórikus. Emlékezetes, hogy 2020 decemberében Ukrajnában a hatóságok cigarettacsempészés közben tetten érték Legény Zsoltot, aki 2010 és 2014 között az MSZP parlamenti képviselője volt. Legénynek magyar diplomata-útlevele volt, amit korábban az MSZP kérvényezett a külügynél, mondván, hogy a politikus a párt külügyi kapcsolatait segíti szakértőként. Amikor Legényt az ukránok elkapták, a külügy visszavonta a diplomata-útlevelét.
|
Nincs épeszű magyarázat arra, Szijjártó miért engedélyezte Schadl Györgynek a diplomata-útlevelet
|
Csak rendkívül indokolt esetben kaphatott volna Schadl György diplomata-útlevelet, ennek ellenére a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének és a feleségének is volt ilyen okmánya. Esetükben Szijjártó Péternek kellett engedélyt adnia arra, hogy diplomata-útlevelet kaphassanak. A gyakorlatban a csókosok nagyon könnyen hozzájuthatnak ilyen okmányhoz, NER-lovagok tucatjainak lehet ilyen, míg az afrikai diplomata-útlevelek az alvilágban keresettek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220120_diplomata_utlevel_kkm_schadl
|
2022-01-20 15:01:00
| true | null | null |
HVG
|
Viszályok, konfliktusok, egymásra találások és szimpátia. Fordulatos a magyarok és a lengyelek akár ezer évre visszavezethető kapcsolata. A jó ideje Putyinhoz húzó orbáni politika miatt a mára elhidegült viszony jövője nem sok jót ígér.
Megjelentek a politikusi vagyonnyilatkozatok, a Klebelsberg Központ szerint rendben vannak a tanárbéremelések. Minden MÁV–Volán-szakszervezet fejet hajtott Lázár előtt, kínai hekkerek támadták az USA közműveit. Interjút adott a csepeli polgármester, aki összerúgta a port Németh Szilárddal, majd kilépett a Fideszből. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
|
Mi van a pénzeszsákban? Öt politikus üzletei a vagyonnyilatkozati szezonban
|
Nagyítónk alatt Lázár János arisztokrata üzletfelei, Rogán Antal aranybányája, Bánki Erik nem bevallott cége, Ungár Péter vadászati befektetése és Tóth Csaba Tigris-1993 Kft-je.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202205_divatcsarnok_projekt_lazar_es_azarisztokracia
|
2022-02-04 10:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Közleményt jelentetett meg csütörtökön a Lázár János vezette Magyar Teniszszövetség, amelyben azt írták: az elmúlt 48 órában tudomásukra jutott, hogy
alapos a gyanú, miszerint egy akkreditált budapesti laboratóriumban visszaélések történhettek a Covid–19 vírusfertőzés kimutatására szolgáló PCR-tesztekkel kapcsolatban, e visszaélésekben pedig a Szövetség egyes tagjai is érintettek lehetnek”.
Ennek nyomán az elnöksége csütörtökön határozatban utasította az ellenőrző bizottságot, hogy vizsgálja meg, valóban történhetett-e bármilyen visszaélés,
okkal merül-e fel a szabálytalanság gyanúja a szövetséggel kapcsolatban álló versenyzők és sportszakemberek tavalyi Covid-tesztelése során.
Az elnökség emellett felhívta a főtitkárt, Sütő Csillát, hogy haladéktalanul folytassa le a szükséges fegyelmi eljárásokat, az elnököt pedig arra, hogy az alapos gyanúra való tekintettel tegye meg a szükséges büntető feljelentést ismeretlen tettes vagy tettesek ellen.
A szövetség mindenben együttműködik a vizsgálatot folytató hatóságokkal, a vizsgálat eredményeiről tájékoztatni fogja a nyilvánosságot – tették hozzá.
A hvg.hu úgy tudja, hogy az ügy miatt már történt felfüggesztés.
A szövetségnél telefonos megkeresésünkre írásbeli tájékoztatást ígértek.
A szövetség honlapjának címoldaláról az eredetileg 15 óra 41 perckor megjelent közleményt rövid idő után levették – egy darabig csak kulcsszavas kereséssel lehetett megtalálni a hírek között –, később pedig a több helyen módosított változatát publikálták. Az új változatból kikerült, hogy a visszaélések akkreditált budapesti laboratóriumban történhettek, részletezték viszont, hogy kik lehetnek az érintettek. A szövetség „egyes tagjai” helyett most már az szerepel: „egyes sportolói, edzői és munkavállalói is”.
Megszólalt a Semmelweis Egyetem
Csütörtök délután a Semmelweis Egyetem is közleményt jelentetett meg, amelyben az olvasható, hogy a rektor – Merkely Béla – zonnali hatósági eljárást kezdeményezett és belső vizsgálatot indított, miután egy intézményi rutinellenőrzés alkalmával kiderült, hogy az egyetem nevében, több esetben úgy állítottak ki negatív PCR-leletet a Magyar Tenisz Szövetség tagjai számára, hogy az adott mintákat az intézmény laborja nem vizsgálta.
Az intézmény megerősítette a hvg.hu felfüggesztésről szóló értesülését, amikor azt írta: „a belső eljárás lezárását követően az egyetem, a leleteken is szereplő – időközben szakvizsgát tett – orvos munkavégzését felfüggesztette, valamint a Magyar Tenisz Szövetség keretorvosi tevékenységére vonatkozó, ún. »további jogviszony létesítése és fenntartása tárgyában« kiadott engedélyét 2022. február 1-jén visszavonta, így az orvos a továbbiakban nem láthatja el ezeket a feladatait sem”.Többször is előfordulhatott
A Blikk úgy tudja, hogy a Davis-kupa-válogatott tagjai számára állíthattak ki hamis igazolásokat PCR-tesztekről, mielőtt a csapat elutazott a tavaly november 25-29. között, Torinóban zajlott csoportmeccseire. A lapnak egy, a szövetséghez közel álló, meg nem nevezett forrás azt mondta, hogy a 19 tagú kültöttségből mindenkinek a kezébe nyomták a hamis papírt, pedig csak ketten nem voltak beoltva. A többieknek nem is volt szükségük az igazolásra, mert a beutazáshoz nem kellett negaztív PCR-teszt, csak védettségi igazolvány.
A 24.hu-nak nagyon hasonló tartalmú nyilatkozatot adott később Köves Gábor, a Davis-kupa-válogatott kapitánya.
Eljutott lapunkhoz és a Blikkhez egy e-mail is, amelynek tartalma arra enged következteni, hogy nem csak a felnőtt válogatott tagjainál fordult elő ilyen csalás. A levél küldője arról ír „kedves szülől!” megszólítással, hogy a versenynek otthont adó országba való beutazáshoz PRC-teszt szükséges a „gyerekek számára”.
Ezt most úgy tudjuk megoldani, hogy átkülditek nekem a következő adatokat és az orvos kiállítja a leletet :) a tesztet megússzák a gyerekek”.
Lecserélték a kapitányt
A novemberi, torinói tornára Köves Gábor akkori szövetségi kapitány a Fucsovics Márton, Balázs Attila, Piros Zsombor, Valkusz Máté, Marozsán Fábián összeállítású válogatottat vitte ki. A magyarok Ausztráliával és Horvátországgal szemben is 2-1-re alulmaradtak, így befejezték a szereplésüket. Mint később kiderült, a csapatnak március elején, Ausztráliában kell majd selejtezőt vívnia a döntőbe jutásért.
Köves a szövetség honlapján a múlt esztendő végén megjelent értékelőjében arról beszélt, hogy sok szempontból előrelépett a válogatott. Az együttest 2017 eleje óta vezető kapitány szerződését ennek ellenére nem hosszabbították meg, a helyére Nagy Zoltánt kérték fel, akinek a megbízatása egyelőre csak az Ausztrália elleni, márciusi összecsapásig szól. A váltásra Sávolt Attila szakmai igazgató tett javaslatot, aki azt nyilatkozta: szerinte a mindenkori kapitánynak olyasvalakinek kell lennie, akinek az edzői tevékenység a főállása, ezt azonban Köves Gábor csak a Davis-kupa idejére tudta vállalni. „Ennek megfelelően módosítottuk a szerződését, és vállaltuk az általa kért kiemelt díjazás kifizetését csak a Davis Kupa hetére is, ami egyébként a válogatott edzők tízhavi fizetésének felelt meg. A torinói szereplést követően az elnökség figyelembe vette a kapitányi beszámolót is a jövővel kapcsolatos döntésnél. Nem titok, hogy az volt az általános álláspont, hogy történtek szakmai hibák, Balázs Attilát például nem szabadott volna sérülten nevezni a csapatban. Ez erkölcsileg sem teremtett jó helyzetet” – mondta ugyancsak a szövetség honlapjának.
Valkusz Máté – aki Torinóban sérülés miatt két nap után kikerült a keretből és hazautazott –, a hamis PCR-tesztekkel kapcsolatban azt mondta a 24.hu-nak, hogy csütörtökön meg kellett jelennie a szövetség előtt, ahol „negyedónánként hallgattak ki egy-egy teniszezőt”. Elmondta, hogy bár be van oltva, bárhová megy, visz magával PCR-tesztet, mert semmit sem bíz a véletlenre; a Davis-kupa-döntő előtt is magának csináltatta. „A torinói utazás előtt kaptunk egy tasakot, amelyben repjegy és transzfer, meg egyéb hivatalos papírok is voltak. Azt nem tudom, hogy hamis PCR-igazolás is szerepelt-e köztük, mert a repülőjegyen kívül nem volt másra szükségem. De nekem nem is kellett, mert olaszországi beutazáshoz elég volt az EU-s oltási igazolás.”
Tüzet oltani érkezett Lázár
Lázár János fideszes országgyűlési képviselő, korábbi kancelláriaminiszter 2020 júliusának végén lett a teniszszövetség elnöke. Egyetlen ellenfele volt, Markovits László Vasas-elnök – aki aztán az MTSZ alelnöke lett –, s 156 igen szavazattal, két érvénytelen voks mellett választották meg. Lázár azt megelőzően arról nyilatkozott, hogy személyesen Orbán Viktor miniszterelnök kérte fel a feladatra.
Az akkoriban Szűcs Lajos fideszes parlamenti képviselő vezette szövetségnél azért kellett tisztújítást tartani mert májusban lemondott az elnökség mind az öt tagja, miután tudomásukra jutott: a szervezet 4 milliárd forintos hiányt halmozott fel.
Az MTSZ azóta több ügyben is eljárást indított két korábbi főtitkár, Richter Attila és Juhász Gábor ellen.
|
PCR-tesztekkel csalhattak a Lázár János vezette Magyar Teniszszövetségnél
|
Vizsgálatot indítottak, büntető feljelentést készítenek elő.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/sport/20220203_magyar_teniszszovetseg_pcr_teszt_csalas
|
2022-02-03 16:08:00
| true | null | null |
HVG
|
Feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen Lázár János fideszes országgyűlési képviselő, a Magyar Teniszszövetség (MTSZ) elnöke azután, hogy kiderült: a szervezet egyes tagjai számára hamis PCR-leleteket állítottak ki a Semmelweis Egyetemen.
Az MTSZ elnökségének péntek délelőtti rendkívüli ülésén döntés született továbbá arról, hogy megszüntetik Marosi Katalin munkaviszonyát. A korábbi teniszező a válogatott csapatok szervezési feladatait látta el.
Felfüggesztik továbbá a szövetség sportigazgatóját a szükséges vizsgálatok lefolytatásáig, de legfeljebb a jogszabályok által lehetővé tett időtartamra.
Megszólalt a kamara a teniszszövetségnek kamu teszteredményeket kiállító orvosról
A Semmelweis Egyetem orvosát, aki a teniszszövetség keretorvosaként is dolgozott, felfüggesztették.
A fegyelmi bizottság elnökét arra szólították fel, hogy a testület folytasson le fegyelmi eljárást az MTSZ alkalmazásában álló hat szövetségi edzővel, a főtitkárral, a sportigazgatóval, valamint az érintett PCR-tesztek elvégzéséért felelős orvossal szemben.
Az ellenőrző testületet pedig arra kérték fel, hogy haladéktalanul folytasson le további, részletekbe menő tényfeltáró vizsgálatot minden világranglistaponttal rendelkező magyar teniszező vonatkozásában.
A szövetség honlapján közzétették az ismeretlen tettes ellen tett feljelentés szövegét is, anonimizálva, annyi azonban kiderül belőle, hogy olyasvalaki ellen tették, aki többek között egészségügyi feladatok ellátására szóló megbízási jogviszonyban állt az MTSZ-szel, és feladata volt többek között PCR-tesztek elvégzése ez azok alapján igazolások kiállítása.
Mint írják, a szövetségnek "tudomására jutott, hogy vélhetően több versenyző, sportszakember (edző), illetve szövetségi alkalmazott olyan PCR-igazolással rendelkezett, amelyek tényleges teszt elvégzésen nélkül kerültek kiállítása, vélhetően XXXX által". Ezeket "vélhetően több versenyző és edző külföldre történő utazáshoz, külföldi országba történő belépéshez, illetve versenyeken való részvételhez kapcsolódóan használhatta fel", erről azonban az MTSZ konkrét információval nem rendelkezik.
Az is olvasható benne, hogy a szövetség ellenőrző testülete február 3-án, csütörtökön belső vizsgálatot folytatott le, amelynek során versenyzőket, edzőket, szövetségi alkalmazottakat hallgatott meg az üggyel kapcsolatban. Álláspontjuk szerint "alappal feltételezhető, hogy a hamis PCR-igazolások felhasználási céllal kerültek kiállításra, hiszen amennyiben azok nem kerültek volna felhasználásra, úgy azok kiállítására sem lett volna szükség".
A szövetség álláspontja szerint az ügyben több bűncselekmény elkövetésének gyanúja is felmerülhet:
hamis magánokirat felhasználása,
közokirat-hamisítás,
közfeladati helyzettel visszaélés.
Az MTSZ úgy tudja, hogy valaki az ügyben már feljelentést tett, ezért - ha annak alapján már folyamatban van büntetőeljárás -, összevonást javasolt.
PCR-tesztekkel csalhattak a Lázár János vezette Magyar Teniszszövetségnél
Közleményt jelentetett meg csütörtökön a Lázár János vezette Magyar Teniszszövetség, amelyben azt írták: az elmúlt 48 órában tudomásukra jutott, hogy alapos a gyanú, miszerint egy akkreditált budapesti laboratóriumban visszaélések történhettek a Covid-19 vírusfertőzés kimutatására szolgáló PCR-tesztekkel kapcsolatban, e visszaélésekben pedig a Szövetség egyes tagjai is érintettek lehetnek".
A teniszszövetség honlapján csütörtök délután jelent meg közlemény arról, hogy vizsgálat indul annak kiderítésére, okkal merül-e fel a szabálytalanság gyanúja a szövetséggel kapcsolatban álló versenyzők és sportszakemberek tavalyi Covid-tesztelése során. Azt írták: az ügyben az MTSZ "egyes sportolói, edzői és munkavállalói is" érintettek.
Nem sokkal később a Semmelweis Egyetem is közleményt adott ki, amely szerint Merkely Béla rektor azonnali hatósági eljárást kezdeményezett és belső eljárást indított, miután kiderült, hogy az intézmény nevében több esetben úgy állítottak ki negatív PCR-leletet a Magyar Teniszszövetség (MTSZ) tagjai számára, hogy mintáikat a laborjuk nem vizsgálta. Az SE felfüggesztette a leleteken szereplő orvost a munkavégzés alól és visszavonta azt az engedélyt is, amely alapján az MTSZ keretorvosaként dolgozhatott.
A Blikk írta meg először, hogy az ügyben érintettek lehetnek a magyar Davis-kupa-válogatott tagjai is, akiknek a tavaly novemberi, Olaszországban megrendezett csoportmeccsek előtt állíthattak ki PCR-igazolásokat. Ennek nyomán a 24.hu-nak nyilatkozva Köves Gábor akkori Dk-kapitány azt mondta: háromszor be van oltva, mégis a kezébe nyomtak egy ilyen teszteredményt.
Hozzánk is eljutott egy e-mail, amely szerint nemcsak a felnőtt válogatottnál lehetnek érintettek: a levél tanúsága szerint már 2021 nyarán is utaztattak gyerek teniszezőket úgy, hogy mintát nem kellett adniuk, a szüleiknek elég volt néhány személyes adatukat elküldeniük a teszteredmény kiállításához.
|
Feljelentésről, kirúgásról, felfüggesztésekről döntött a teniszszövetség elnöksége
|
A Lázár János vezette szervezetben vizsgálják a hat szövetségi edzőt, a főtitkárt, a sportigazgatót és a keretorvost.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/sport/20220204_magyar_teniszszovetseg_elnokseg_elbocsatas_felfuggesztes_feljelentes
|
2022-02-04 12:19:00
| true | null | null |
HVG
|
„Ma a magyar kultúrát ünnepeljük. S ha már így teszünk, feltehetjük a kérdést, mit tesz a kormány kultúránk védelméért és erősítéséért? 50 példa annak bizonyítására, hogy nem keveset” – erről posztolt közösségi oldalán Dömötör Csaba, a Fidesz országgyűlési képviselője január 22-én.
A magyar kultúra napjára időzített listára a politikus 50 db kultúrával kapcsolatos kormányzati beruházást gyűjtött össze. A felsorolás nemcsak építkezéseket tartalmaz, hanem műtárgyvásárlást is.
Összegyűjtöttük, hogy a kirakatba szánt beruházások mennyibe kerültek, és hogy a kivitelezésüket mely cégek végezték. Dömötör listájának sorrendjét oly módon változtattuk meg, hogy a legdrágábbtól a legolcsóbb felé haladva tekintjük át a beruházásokat. Nem minden felújításról áll rendelkezésre nyilvános adat, ott az N/A szerepel. Fontos: az összehasonlíthatóság érdekében minden összeget bruttósítottunk.
A listában szereplő értékeket egyrészt politikusok, intézményvezetők nyilatkozataiból, másrészt közbeszerzési dokumentumokból gyűjtöttük ki. Azért tettünk így, mert adatgyűjtési munkánk közben feltűnt, hogy sok beruházás „láthatatlan drágulásokat” is tartalmaz. Azaz: a közbeszerzésekben található összegek nem mindig egyeznek meg azzal, amit a kormány vagy az adott illetékes hivatalosan kommunikál.
Jó példa erre a Magyar Állami Operaház felújítása. Erről Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója tavaly ősszel a privatbankar.hu-nak azt mondta, „az üzemház és az Opera együtt 52 milliárd forintba kerül majd, az Eiffel Műhelyház pedig további 33 milliárdot emésztett fel”. A közbeszerzésekben viszont ennél kisebb összeget találtunk. Ez persze nem jelenti azt, hogy a beruházás kevesebbe kerül(t), hiszen számos kiegészítő, esetleg más néven futó projektelem is tartozhat az adott beruházáshoz.
A fellelhető adatok alapján a lista bruttó 255,3 milliárd forintnyi beruházást, vásárlást tartalmaz.
Nem kevés, de sportra sokkal több jutott
Bár ez alapján valóban „nem keveset” költött kultúrára a Fidesz-kormány, már nem is tűnik olyan magasnak az összeg, ha egy pillantást vetünk néhány sporttal kapcsolatos projektre. Itt van mindjárt a Puskás Aréna, amiről 2016-ban még azt írtuk, 100 milliárdba fog kerülni, ám végül bruttó 190 milliárd forintért épült fel.
Vagyis egyetlen stadionra majdnem annyi közpénzt fordított a kormány, mint 50 kulturális beruházásra együttvéve.
Nem sajnálták a pénzt a 2022-es férfi kézilabda EB-re és a 2017-ben megrendezett vizes VB-re sem. Előbbihez 128 (bruttó 162) milliárdot költött a kormány stadionokra, míg utóbbira nettó 107 milliárd forintot (bruttó 135,8 milliárd Ft) áldozott. Bár Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) elnöke 2018-ban még arról beszélt, hogy a kontinenstorna összesen 10–15 milliárd forintos beruházást igényelhet Magyarországon, a tervezett összeg 4 év alatt közel tízszeresére nőtt. Hasonlóan nőttek a költségei a vizes VB-nek is, ami még egy évvel a vége után is képes volt drágulni 27 millió forinttal.
A kultúra és a sport párharcából tehát egyértelműen utóbbi került ki győztesen, pedig csak a legnagyobb kiadásokra mutattunk rá, a lista messziről sem teljes. Ide sorolhatnánk még többek között a 65 milliárdos MotoGP pályát is, amit Hajdúnánás külterületén építenének fel, vagy a Nemzeti Atlétikai Stadiont, ami szintén folyamatban van bruttó 190 milliárd forintért. És bár se nem sport, se nem kultúra, a vadászati kiállításon sem spórolt a kormány: összesen 17 milliárd forintba került.
153 milliárdot vittek el a kormányközeli cégek
Még érdekesebbé válik Dömtör Csaba listája akkor, ha egy kicsit benézünk a kulisszák mögé is. Rögtön kiderül ugyanis, hogy a beruházások jelentős része NER-cégekhez került. A legdrágább fejlesztéseket figyelembe véve – a közbeszerzési dokumentumok alapján – a bruttó 255,3 milliárd forintból 153 milliárd forint kormányközeli vállalkozóknál landolt.
A közbeszerzések egyik nagy nyertese a Magyar Építő Zrt. A cég többségi tulajdonosa a Körösaszfalt Mélyépítő Zrt., ami viszont a West Hungária Bau Kft. és az Épkar Zrt. tulajdona. Előbbi a Tiborcz Istvánnal korábban üzletelő Paár Attila tulajdonában van, míg utóbbi a Szeivolt család érdekeltsége. A Magyar Építő Zrt. éves forgalma 27,4 milliárd forint volt 2020-ban, míg 2019-ben 46,2, 2018-ban pedig 49 milliárd. Az adózott eredmény 1,8 és 3,6 milliárd forint között mozgott az elmúlt években.
Mindez nem meglepő, hiszen a cég a felsorolt kulturális intézmények, így a Magyar Zene Háza vagy a Román Csarnok mellett olyan egyéb milliárdos beruházásokban is érdekelt volt, mint a Nyugati pályaudvar tetőszerkezetének felújítása és 46 milliárdos kőbányai gigasportcsarnok.
46 milliárdért épül a kőbányai gigasportcsarnok, a polgármester ingyen adta át a telket az államnak | atlatszo.hu
Bár hivatalosan még nem jelent meg a tender eredménye, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer oldalára már felkerültek azok a dokumentumok, amelyekben szerepelnek a Kőbányai Multifunkcionális Sportcsarnok és Uszoda kivitelezői. Azok pedig vérbeli NER-cégek: a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló ZÁÉV, a Paár Attilához köthető Magyar Építő Zrt. és a Szíjj Lászlóhoz tartozó Közgép.
A West Hungária Bau Kft. (WHB) konzorciumi partnereivel együtt tarolt. A Paár Attila többségi tulajdonában álló cég öt év alatt 25,4 milliárd forintról 77,2 milliárdra tornázta fel éves árbevételét. A Várkert Bazár, az Operaház és a Zeneakadémia épületének felújítása vélhetően hozzájárult ehhez a sikerhez, akárcsak a Pénzügyminisztérium épületének 54 milliárdos rekonstrukciója a Garage Kft.-vel közösen, a járványkórház építése Kiskunhalason a ZÁÉV-vel vagy épp a kajak-kenu központ a Velencei-tónál 43,4 milliárd forintért. A tulajdonosok csak 2019-ben 1,7 milliárd forint osztalékot vettek ki a cégből.
A ZÁÉV Építőipari Zrt. a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc érdekeltsége hivatalosan 2019 óta. A cég szintén milliárdos összeghez jutott a kulturális beruházásokkal. A zrt. éves nettó bevétele az elmúlt években 15,4 és 72,8 milliárd forint között mozgott, az adózott eredmény pedig a 7,1 milliárdot is elérte. Sok másik állami tender mellett ehhez biztosan hozzájárult a Puskán Aréna (190 milliárd forintért) vagy az atlétikai stadion (nettó 150 milliárd forintért) megépítése a Magyar Építő Zrt.-vel közösen.
Stadionépítési láz a járvány idején: a sportarénák 2020-ban is nyelték a százmilliárdokat | atlatszo.hu
Budapest a válság idején is stadionépítési lázban ég, koronavírus ide vagy oda, a sportlétesítményeknek az előre eltervezett ütemben és számban kell épülniük. A fővárosban több nagy látványberuházás is gőzerővel folyik. A 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságra húzzák fel a közel bruttó 100 milliárdos multifunkcionális csarnokot a Népliget mellett.
Az Építő- és Épületkarbantartó Zrt. (ÉPKAR) is többször lett befutó. Ez nem meglepő annak fényében, hogy a cég szintén gyakran bukkan fel NER-cégek oldalán. A zrt. többek között részt vett a Puskás Aréna kivitelezési munkálataiban, a ZÁÉV Zrt.-vel közösen pedig a XVII. kerületi önkormányzat multifunkcionális sportcsarnokának tervezési és kivitelezési munkáiból vállalt részt. Szintén ők újíthatják fel a Diósgyőri várat nettó 12 milliárd forintért egy másik céggel közösen, a ZÁÉV-vel nettó 31 milliárdért dolgozhatnak a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet B épületén, míg a Mészáros-gyerekek érdekeltségébe tartozó FEJÉR-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.-vel a Szent György Egyetemi Oktató Kórház fejlesztésében vehetnek részt nettó 8,6 milliárd forintért.
Az ÉPKAR 2020-ban 24,4 milliárdos forgalom mellett 3 milliárd forintos adózott eredményt ért el. A cég végső tulajdonosa a Szeivolt-család. Szeivolt István fiáról, ifjabb Szeivolt Istvánról a Heti Válasz korábban azt írta, hogy feleségével Orbán Ráhel és Tiborcz István esküvőjén is ott voltak.
Milliárdos megbízás: a Mészáros-gyerekek cége is profitál a kórházfelújításokból | atlatszo.hu
Épp csak egy napja írtuk meg, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV és a Szeivolt-család ÉPKAR Zrt.-je 21 milliárd forint helyett 31 milliárdért dolgozhat a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet „B” épületén, máris újabb tendert húztak be a két családhoz köthető cégek a kórházfelújítások kapcsán. Ezúttal a Mészáros-gyerekek FEJÉR-B.Á.L. Zrt.-je kapott megbízást intézményfelújításra az Épkarral közösen.
Az EB Hungary Invest Kft. több megbízást is kapott már a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-től, mielőtt a neve 2014-ben felbukkant a WHB odalán. Akkor a két vállalkozás konzorciumban – versenytárs nélkül – megnyerte az energiahivatal V. kerületi irodaházának belső felújítására kiírt 1,2 milliárdos tendert.
A szentendrei skanzen bővítéséért felelős kft. az elmúlt években több (gyakran milliárdos tételű) állami megbízást kapott, így például az új salgótarjáni onkológiai központ megépítését nettó 5,6 milliárd forintért, a tatabányai Tulipános ház felújítását, a Füzérradványi Károlyi-kastély fejlesztését vagy épp a budapesti kormányhivatal Kőrösi Csoma Sándor út 53-55. szám alatti épületének felújítását és átalakítását.
A bevétele is szépen alakult: 2012-ben még csak 600 millió forint volt a cég éves forgalma, ez azonban 2020-ra 12,5 milliárdra nőtt. A kft. tulajdonosa Erdei Zoltán József, akinek közös vállalkozása (5. ker Property Ingatlanforgalmazó Kft.) van azzal az Irtó Krisztiánnal, aki vezető beosztásban dolgozik például az EuroAszfalt Kft.-ben, amely több projektben is konzorciumi partnere a Mészáros és Mészáros Kft.-nek.
A becsült árnál kétmilliárd forinttal drágábban épülhet meg a salgótarjáni onkológiai centrum | atlatszo.hu
A cégek feladata lesz a meglévő kilencemeletes főépület és a négyemeletes gyermekgyógyászati épület közé foghíj beépítéssel (azokhoz csatlakozva, alapjaikat megerősítve, valamint a területen futó közműveik kiváltása után a talajvizes területen) az új onkológiai központra vonatkozó kiviteli tervek elkészítésének tervezési és kivitelezési munkálatainak elvégzése.
A Laki Épületszobrász Zrt. neve többször is felbukkant milliárdos állami beruházásoknál – főként a WHB-val párban. Az Operaház épületeinek felújításán túl együtt dolgoztak a Csikós udvar revitalizációjában nettó 5,8 milliárdért, a Budai Vár Főőrség épületének és a Stöckl-lépcsőnek a teljes újraépítésén 3,5 milliárd forintért, valamint a 3,5 milliárd forintért újjáépülő királyi lovarda kivitelezésén is. A cég forgalma 2020-ban 6,9, 2019-ben 5,8, 2018-ban pedig 7,5 milliárd forint volt, az adózott eredmény 823 millió forintról 1,1 milliárdra nőtt.
A Homlok Építő Zrt. 2016-ban alakult, de már az első teljes üzleti évben (2017-ben) 649 millió forintos forgalmat bonyolított. 2020-ban a cég éves bevétele 7,5 milliárd forintra nőtt, míg az adózott eredménye 687 millióra. A cég vezérigazgatója Homlok Zsolt, többségi tulajdonosa pedig a Properitus Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság. A Properitus Homlok Zsolt és Homlok-Mészáros Ágnes közös vállalkozása.
Mészáros Lőrinc lányának és vejének cége – a listában szereplő Szombathelyi Képtár felújítása mellett – több állami megbízást kapott az elmúlt években. Nemrég írtuk meg, hogy ők végezhetik el többek között az M80 – Körmendi Mérnökségi teleppel kapcsolatos munkálatokat nettó 5,9 milliárd forintért, de építenek kültéri sportmedencét és gépészeti épületet Csongrád Városi Vízilabda Sport Egyesületének félmilliárd forintért, de térrendezést, látogatóközpont- és kilátóépítést is vállaltak a Bükben 1,7 milliárd forintért.
Mészáros Lőrinc vejének cége milliárdos állami megbízással indítja a új évet | atlatszo.hu
Jól indul az év a Mészáros családban. Mészáros Ágnes és Homlok Zsolt közös vállalkozása egy nettó 5,9 milliárdos állami megbízással gazdagodott. A Homlok Zrt. az M80 – Körmendi Mérnökségi teleppel kapcsolatos munkálatokat végezheti el.
A Böjtös Bau Kft. a Szolnoki Szigligeti Színház felújítását beruttó 4,8 milliárd forintért, míg a Szolnoki Művésztelep fejlesztését bruttó 840 millió forintért végezte el. A cég Nagy Róbert Ákos és Nagy Róbert Ákosné tulajdonában van. A kft. éves bevétele 673 millió forintról 5,7 milliárdra nőtt öt év alatt.
A siker kulcsát sokan Nagy Róbert Ákosné Fideszhez fűződő kapcsolatában látják. Nagy Róbertné korábban rendszeresen eljárt különböző választási bizottságokban a Fidesz nevében; de dolgozott az Országgyűlés hivatalának parlamenti titkáraként is – ebbéli minőségében a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetésben részesült. 2016-os cikkünkben azt írtuk, Nagyné kuratóriumi tag volt a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványban és az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványban. Ez utóbbiban például Hornyák Tiborral, L. Simon László korábbi kabinetfőnökével és a NER több, másodvonalbeli fontos emberével szerepel együtt. Az Mfor pedig 2021 januárjában írta meg, hogy Nagyné (2020 őszén) bekerült az Orbán Ráhel-közeli Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt. felügyelő bizottságába.
A Dunántúli Magasépítő Kft. ugyancsak bruttó 2,3 milliárdos projektben kapott szerepet („Sümegi Püspöki palota turisztikai funkcióbővítő fejlesztése”) az SZ-L BAU Építőipari és Kereskedelmi Kft.-vel közösen. Épp a napokban írtunk arról, hogy a cég részt vehet a Göcseji Falumúzeum fejlesztésében is nettó 1,79 milliárd forintért a Szabadics Építőipari Zrt.-vel konzorciumban.
Szeszfőzdére, budira és a mari házra is jut a közpénzmilliárdokból | atlatszo.hu
Három lépésben újul meg a Göcseji Falumúzeum, az állam eddig nettó 3 milliárd forintot áldozott a fejlesztésekre. A kivitelezésre a már jól ismert kormányközeli cégek jelentkeztek. A Mészáros-féle ZÁÉV az első körben alvállalkozóként, a másodikban fővállalkozóként nyert, és bevonta a munkába a Magyar Építő Zrt.-t. Annak egyik tulajdonosa, az Épkar Zrt. így hiába maradt alul kétszer is, közvetve mégis profitálhat a beruházásokból. A Szabadics Zrt. sem panaszkodhat: ők a Dunántúli Magasépítő Kft.-vel közösen vehetik ki részüket a munkálatokból. Utóbbi több szálon is kapcsolódik a ZÁÉV-hez.
A Dunántúli Magasépítő Kft.-nek két tulajdonosa van: a Pannon Speed Pro Vagyonkezelő Zrt. és a TELONA Építő Zrt. 50-50%-ban. Előbbi többségi tulajdonosa a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt., amely a Mészáros család érdekeltsége. A Telona Boros László tulajdonában áll, aki korábban a ZÁÉV-nél dolgozott. A Dunántúli Magasépítő Kft. ezen túl is kapcsolódik a ZÁÉV-hez, hiszen a Pannon Speed Pro részvényes a ZÁÉV-ben, és közös projektjük is volt már. A Dunántúli Magasépítő éves bevétele 2020-ra (mindössze öt év alatt) 176 millió forintról 1,5 milliárdra nőtt.
Katus Eszter — Segesvári Csaba
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterjelölt (b) a kinevezése előtti meghallgatáson, az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén az Országházban 2018. május 14-én. Mellette Dömötör Csaba államtitkár. (forrás: Máthé Zoltán/MTI)
|
Dömötör listája: kormányközeli cégekhez vándorolt a kulturális felújításokra szánt források több mint fele
|
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára nemrég egy 50 tételből álló listát tett közzé arról, hogy milyen kulturális beruházásokat köszönhet az ország a Fidesz-kormánynak. A parlamenti képviselő ezzel szándékozott bizonyítani, hogy sokat tesznek a magyar kultúra védelméért és erősítéséért. Megnéztük ezért a felsorolt beruházások költségét, valamint azt, hogy mely cégek voltak a kivitelezők. A fellelhető dokumentumok és cikkek alapján az említett ötven beruházás összesen 255 milliárd forintot tesz ki, miközben csak a Puskás Aréna 190 milliárd forintba került. Az is kiderült, hogy a megbízások jelentős része és az arra fordított állami adóforintok több mint fele kormányközeli cégeknél landolt.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/02/04/domotor-listaja-kormanykozeli-cegekhez-vandorolt-a-kulturalis-felujitasokra-szant-forrasok-tobb-mint-fele/
|
2022-02-04 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
2021 szeptemberében írtuk meg, hogy az Európai Unió Törvényszéke megsemmisítette az OLAF azon határozatát, amely megtagadja a részleges hozzáférést aaz Elios által Magyarországon, uniós pénzből megvalósított közvilágítási projektekre vonatkozó végleges vizsgálati jelentéséhez. Az indoklás szerint erre azért van mód, mert a magyar hatóságok már lezárták e jelentéssel kapcsolatban a nemzeti vizsgálatokat, a vizsgálatok védelmének célja nem igazolja többé a dokumentumhoz való hozzáférés megtagadását.
Az OLAF-jelentés nyilvánosságra hozatala érdekében az Eleven Gyál egyesület indított pert az Európai Bizottság ellen a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet közreműködésével.
Nyilvánosságra kell hozni az OLAF Elios-jelentését, magyar civilek pert nyertek az Európai Unió bíróságán | atlatszo.hu
Az OLAF 2017 decemberében zárta le e vizsgálatot, és a meghozandó intézkedésekre vonatkozó ajánlásokkal együtt megküldte a magyar hatóságoknak a szóban forgó jelentést. 2019. május 22-i határozatával az OLAF az aktivista kérelmét elutasította, mivel úgy ítélte meg, hogy az ügyre vonatkozik a vizsgálataikkal kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés tilalma.
Majdnem fél évvel a bírósági döntés után, 2022. február 4-én a TASZ bejelentette, hogy megkapták az Elios-jelentést, és közzé is tették a dokumentumot, hogy „a sajtó feldolgozhassa, és így a széleskörű nyilvánosság is értesülhessen arról, milyen következtetésekre jutott az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) Tiborcz István cégének korrupciógyanús ügyeivel kapcsolatban”.
A 133 oldalas, angol nyelvű OLAF-jelentés az Elios-ügyről itt érhető el, de vicces módon az Elios és Tiborcz István nevét is kitakarták benne.
A dokumentum 35 európai uniós forrásból (KEOP) megvalósult közvilágítási projektet vizsgált meg, melyek összértékét 43,7 millió euróban, bő 13 milliárd forintban jelölték meg. A vizsgálat során az EU-s ellenőrök számos szabálytalanságot találtak, és szervezett csalást azonosítottak.
2013-ban írtunk először az Eliosról
Magyarországon elsőként az Átlátszó számolt be a miniszterelnöki vő cégének közvilágítási projektjeiről. Volt kollégánk, Becker András 2013-ban összegezte, hogy a 2009-ben alapított ES Holding (később E-OS Innovatív, majd Elios Zrt.) három év alatt a semmiből 3 milliárd forint feletti árbevételt és tulajdonosainak 200 millió forint osztalékot termelő vállalkozássá vált a közbeszerzéseknek köszönhetően.
Tündöklés és tündöklés – Tiborczék a közvilágítás-korszerűsítési piacon | atlatszo.hu
Becker András 2014-ben Oroszi Babettel összeszámolta, hogy mennyit kaszált az Elios a különböző projektekkel, 2015-ben pedig megvizsgálta az Elios megbízásait az OLAF csalás-indikátorainak tükrében. 2018 januárjában aztán bombaként robbant a magyar sajtóban a hír, hogy az OLAF két év vizsgálat után súlyos szabálytalanságokat állapított meg az Elios közvilágítási projektjeinél.
Olajozott gépezet – az Elios Innovatív Zrt. közbeszerzéses munkái az OLAF csalás-indikátorok tükrében | atlatszo.hu
Ekkor megírtuk, hogy offshore-cégek is feltűntek Tiborcz mellett az Eliosban, és összeszámoltuk, hogy a cég közbeszerzéses bevételeinek 84 százalékát az Európai Unió fizette. Nekiálltunk kideríteni, hogy mit állapított meg az OLAF, és közadatigénylésekkel végül 8 OLAF-levelet megszereztünk az érintett településektől. Az már ennyiből is egyértelműen kirajzolódott, hogy mindenhol hasonló módszerekkel dolgozott az Elios.
28-ból 8 OLAF-levelet adtak ki nekünk az Elios-ügyben érintett települések, 9 település nem is válaszolt | atlatszo.hu
28-ból 8 OLAF-levelet adtak ki nekünk az Elios-ügyben érintett települések, 9 település nem is válaszolt
Feltérképeztük azt is, hogy milyen kiterjedt céghálózat segítette az Eliost, és hogyan tarolt a cég a Balkánon is. Aztán kollégáink felkerekedtek, és drónvideón mutatták be, hogy milyen lett a közvilágítás az Elios után 23 városban – sok esetben ugyanis a lakosok panaszkodtak az új lámpákra.
A közvilágítás Tiborczék után – drónfelvételen 23 éjszakai város from atlatszo.hu on Vimeo.
2018 novemberében aztán a magyar rendőrség villámgyorsan lezárta a nyomozást bűncselekmény hiányában az Elios-ügyben úgy, hogy senkit nem hallgattak ki. Mivel az OLAF az Európai Bizottságnak az összes Elios-projekt értékét, vagyis 43,7 millió euró, azaz bő 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta, és ez független a magyar nyomozás eredményétől, a magyar adófizetők állták a cechet. Becker András, aki először írt a magyar sajtóban az Eliosról, 2019-ben összegezte, hogyan tusolták el az ügyet a rendőrség és az ügyészség közreműködésével.
Utánajártunk: így szabotálta el a nyomozóhatóság és az ügyészség az Elios-ügy felderítését | atlatszo.hu
Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. Mielőtt végképp a feledés homálya borítaná be e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét, szögezzük le: jó okunk van azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt.
Most, 2022-ben, 9 évvel (!) az Átlátszó első Elios-cikke után végre nyilvános lett az OLAF-jelentés. Becker András azóta elhagyta az Átlátszót, az újságírói pályát, sőt, az országot is, mert úgy érezte, hogy nem lett semmi hatása annak, amit hosszú éveken keresztül publikált az Átlátszón a témáról. Az összes cikkünket itt böngészheti a témában:
Elios-akták | atlatszo.hu
A Mellár Tamás által alapított Mindenki Pécsért Egyesület közadatigénylésben kérte ki az ellenzéki vezetésű önkormányzattól a 2015-ös közvilágítás-korszerűsítés dokumentumait, hogy…
Címlapfotó: Átlátszó
|
Végre nyilvános az Elios-ügyről szóló OLAF-jelentés, bár Tiborcz István és az Elios nevét kitakarták benne
|
2013-ban írtunk először arról, hogy az Elios Zrt. hogyan trükközött az uniós támogatásból megvalósuló közvilágítási projektekkel. A cégben tulajdonos volt Orbán Viktor miniszterelnök legidősebb lányának, Orbán Ráhelnek a férje, Tiborcz István is. Amikor az Európai Unió Csalás Elleni Ügynöksége, az OLAF is vizsgálódni kezdett az Elios-ügyben, Tiborcz kiszállt a cégből, a magyar rendőrség pedig a nyomozás során nem talált semmi problémát. A kormány nem hozta nyilvánosságra az Elios-ügyről szóló OLAF-jelentést, de az Eleven Gyál nevű civil szervezet a TASZ segítségével kiperelte a dokumentumot az Európai Bizottságtól.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/02/04/vegre-nyilvanos-az-elios-ugyrol-szolo-olaf-jelentes-bar-tiborcz-istvan-es-az-elios-nevet-kitakartak-benne/
|
2022-02-04 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Tarlós István (1948) mélyépítő mérnök az önéletrajza szerint 1989-ben belépett az SZDSZ-be, és 1990-ben az SZDSZ és a Fidesz közös jelöltjeként lett Budapest III. kerületének (Óbuda-Békásmegyer) polgármestere. 1994-ben „alapvető gondolkodási különbségek” miatt kilépett az SZDSZ-ből, és nem lépett be másik pártba, azonban őszintén bevallja, hogy valahova szorosabb szálak fűzik: „az nem titok, hogy a FIDESZ-KDNP gondolkodói köréhez tartozom”. Ennek megfelelően 1994-ben, 1998-ban és 2002-ben is független jelöltként, de a Fidesz támogatásával indult a választáson, és mindhárom alkalommal Óbuda polgármesterének választották a szavazók. 2006-ban a főpolgármesteri posztért indult, de alulmaradt, viszont a 2010-es önkormányzati választáson a Fidesz-KDNP jelöltjeként Budapest főpolgármestere lett, és 2014-ben újraválasztották.
Tarlós 2019-ben is elindult a főpolgármesteri címért, ám a szavazók az ellenzék jelöltjét, Karácsony Gergelyt választották meg. A Fidesz azonban nem engedte el korábbi főpolgármestere kezét: a 2019. október közepén tartott önkormányzati választás után két héttel Orbán Viktor miniszterelnök országos közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízottá nevezte ki Tarlós Istvánt.
„Budapest volt főpolgármestere Magyarország legtapasztaltabb és legsikeresebb önkormányzati szakembere, akinek tudására és javaslataira a miniszterelnök és a kormány is igényt tart” – állt a közleményben.
Azóta nem is nagyon lehetett hallani Tarlósról, aki főpolgármesterként gyakran került be a hírekbe szókimondó, sokszor bántóan nyers megszólalásai miatt. 2021 októberében azonban a volt főpolgármester interjút adott a Blikknek. Nem is akármilyet: a lap Volt egyszer egy politikus című interjúsorozatának vendégeként irodájában fogadta a Blikk munkatársait, és közel félórás videóinterjúban beszélt magáról és a munkájáról.
A főpolgármesterként töltött évek mellett szó volt a miniszterelnöki megbízotti pozícióról is, amiről Tarlós az alábbiakat mondta:
„Ha ironikusan akarok fogalmazni: ahhoz képest, amit csináltam, tudományos diákköri megbízatásnak élem meg a dolgot. Miniszterelnök úr számára készítek anyagokat, mérnökkamaráról, M0-s körgyűrűről, a 4-es metró folytatási lehetőségeiről, árvízvédelemről.”
Szerettük volna megismerni az említett anyagokat, ezért az interjút követően közadatigénylésben kértük ki őket a Miniszterelnökségtől – ám azt válaszolták, hogy ők nem adatgazdák a kérdésben. Ezt követően egy újabb közadatigénylésben a szövevényes államszervezet egy másik tagjától, a Miniszterelnöki Kormányirodától (MKI) kértük ki a Tarlós által írt tanulmányokat. Ez alkalommal sikerrel jártunk, az MKI-től érdemi, bár meglepő válasz érkezett:
„Tájékoztatjuk, hogy Tarlós István miniszterelnöki megbízott úr miniszterelnök úrnak személyesen, egyeztetések keretében ad tanácsokat.”
A miniszterelnöki megbízottak a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény értelmében maximum államtitkári illetménynek megfelelő összegű díjazást kaphatnak, és mellé az állami vezetői juttatásokról szóló 275/2015. (IX. 21.) Kormányrendelet értelmében szintén legfeljebb államtitkári juttatásokat kaphatnak.
Az államtitkárok fizetése 2019-ben havi bruttó 1,3 millió forint volt, ami 2020-ban havi bruttó 1,75 millió forintra emelkedett, és azóta is annyi. Emellé kap(hat)nak hivatali lakást, szolgálati autót, üzemanyagkártyát, sofőrt és költségtérítést is.
Tarlós István tehát miniszterelnöki megbízottként szintén kaphat ennyi pénzt és ilyen juttatásokat, de szerettük volna megtudni a számára kifizetett pontos összegeket, ezért erre is rákérdeztünk a Miniszterelnöki Kormányirodánál egy adatigénylésben. Sajnos azonban hiába kértük ki évenkénti bontásban Tarlós illetményét és juttatásait, az MKI csak a fentebb már említett törvényt és kormányrendeletet idézte, és közölte, hogy a volt főpolgármester legfeljebb államtitkári díjazásban és juttatásban részesülhet.
A Miniszterelnöki Kormányiroda érthetetlen titkolózása miatt nem tudunk mást tenni, mint a maximum összeggel számolni Tarlós István fizetése tekintetében. Eszerint 2019. november 1-től 2020. márciusig (4 hónap) havi bruttó 1,3 millió forintot kaphatott, 2020. március 1-től pedig 2022. február elejéig (22 hónap) havi bruttó 1,75 millió forintot. Az bruttó 5,2 plusz bruttó 38,5 millió, vagyis összesen bruttó 43,7 millió forint, ami körülbelül nettó 25 millió. Majdnem havi 1 millió forint nettóban.
Az Orbán Viktornak adott szóbeli tanácsadás mellett Tarlósnak van egy másik megbízatása is: ahogy azt a Magyar Narancs megírta, a Fidesz volt főpolgármestere a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottságának elnöke, ám nem válaszolt a lapnak, hogy kap-e ezért bármiféle juttatást. A Miniszterelnöki Kormányirodánál is hiába érdeklődtünk eziránt, azt a választ kaptuk, hogy ebben a kérdésben ők nem adatkezelők.
Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István akkori főpolgármester a főváros napján, Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen az Újvárosháza dísztermében 2018. november 17-én. (forrás: Koszticsák Szilárd/MTI)
|
Tarlós István szóbeli tanácsokat ad Orbán Viktornak, de a fizetését titkolják
|
Tarlós István korábbi főpolgármestert 2019. november 1-től az országos közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízottá nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök. Tarlós 2021 őszén azt nyilatkozta, hogy többek között az M0-s körgyűrűről és a 4-es metró folytatási lehetőségeiről készít anyagokat a miniszterelnöknek. Közadatigénylésekkel próbáltunk meg utánajárni, hogy milyen tanulmányokat készített eddig, és mennyi jutattást kap a munkájáért, de csak annyit árult el a Miniszterelnöki Kormányiroda, hogy Tarlós személyesen ad tanácsokat – azt nem mondták meg, hogy mennyi fizetést kap. Egy miniszterelnöki megbízott maximum államtitkári fizetést kaphat, ami 2020 márciusa óta havi bruttó 1,75 millió forint.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/02/02/tarlos-istvan-szobeli-tanacsokat-ad-orban-viktornak-de-a-fizeteset-titkoljak/
|
2022-02-02 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Korábban több cikkben is írtunk már a 2014-ben indított, a természettudományos tantárgyak hatékonyabb tanítását célul tűző Öveges programról. Tavalyi, az ügyészség által „elszabotált” nyomozásokat soroló cikkünkben is foglalkoztunk az üggyel, mert 2014 óta folyik benne a nyomozás.
A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP-3.1.3-10/1-2 és 3.1.3-11/1-2) keretében meghirdetett pályázatra középiskolát fenntartó szervezetek pályázhattak (központi költségvetési szervek, önkormányzatok, egyházak, alapítványok). A támogatásból 43 vidéki és fővárosi iskolában laborok (fizikai és kémiai szaktantermek) fejlesztését tervezték úgy, hogy minden városnak mintegy 300 millió forint állt a rendelkezésére. A nyertes pályázók a támogatásból költöttek tanulói munkafüzetek készíttetésére, projektmenedzsmentre, szaktanári segédlet elkészítésére, szakmai napok szervezésére és informatikai fejlesztésekre is. Ezekkel a szerződésekkel kapcsolatban szabálytalanságokat talált az EU Csalás Ellenei Hivatala (OLAF) és a magyar hatóságok is.
Közel 3 milliárd forintos visszafizetés
Az Európai Bizottság budapesti képviseletétől megtudtuk, hogy az összesen 53,3 millió euró (mai árfolyamon 18,9 milliárd Ft) támogatásból megvalósult Öveges-programot az Európai Bizottság 2015-ben ellenőrizte, és annak kapcsán szabálytalanságokat tárt fel. Emiatt 2015-ben felfüggesztették a hiányosságokkal érintett műveletet finanszírozó Európai Szociális Alap (ESZA) programból származó uniós kifizetéseket. A magyar hatóságok ezt követően végrehajtották a szükséges korrekciós intézkedéseket az irányítási és ellenőrzési rendszer javítása érdekében, és az ESZA-kifizetések felfüggesztését 2016-ban feloldották.
Az Öveges-program miatt előírt visszafizetések összegéről a kormány titkolózása miatt eddig csak becslések jelentek meg. Most azonban egy brüsszeli forrásunktól megtudtuk, hogy az ellenőrzések során kiderült, hogy az Öveges-programon kívül az ESZA más operatív programjainál is előfordulhattak hasonló súlyos szabálytalanságok. Ezért a magyar hatóságok átalánykorrekciót hajtottak végre az Öveges-programra vonatkozóan, és további pénzügyi korrekciókat az egyes feltárt szabálytalanságokra vonatkozóan. A pénzügyi korrekciós intézkedések összértéke forrásunk szerint 7,8 millió euró (mai árfolyamon majdnem 2,8 milliárd forint) volt.
7 év nyomozás után 3 vádlott
Az Öveges-programmal kapcsolatos visszaélésekre 2014-ben Hadházy Ákos (akkor LMP-s, most független országgyűlési képviselő szerint) hívta fel a figyelmet. A program költéseinek ellenőrzésekor az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) súlyos szabálytalanságokat talált a pályázatokhoz kapcsolódó közbeszerzéseknél. Hadházy az általa működtetett Korrupcióinfó oldalon részletesen foglalkozott az Öveges-program kapcsán talált visszásságokkal, és közzétette azt a jelentést is, ami igazolja, hogy a programban talált visszaélések már 2014-ben feltűntek a Miniszterelnökségnek is.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) 2014 végén feljelentést tett az ügyben, a Nemzeti Nyomozó Iroda által folytatott nyomozás pedig 2016-ra arra jutott, hogy az Öveges-programban hűtlen kezelés és hivatali visszaélés nem történhetett, de bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás igen. Ezért az eljárást áttették a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), ami hosszú évekig ült rajta. Tavaly, 7 év nyomozás után lett három gyanúsított az ügyben, de a kilétüket nem hozták nyilvánosságra.
OLAF-jelzések: a NAV nem találja az Öveges-program szétlopásának felelőseit | atlatszo.hu
OLAF-jelzések: a NAV nem találja az Öveges-program szétlopásának felelőseit
Hadházy az ügy kapcsán közzétett korábbi Facebook-posztjában kiemelte, hogy a „NAV már 2016-ban tényként beszélt arról, hogy »bűnszövetségben elkövetett bűncselekmények« ügyében nyomoz, az eljárást pedig az egymilliárd forintos értéket meghaladó üzletszerűen elkövetett cselekménysorozat »társadalomra való veszélyességének kiemelkedő foka« miatt tették át a központi főigazgatóságra. Már azt is akkor leírták, hogy bonyolult céghálót összefogó ügyletek lebonyolítása »központi szervezettségre« utal, azaz a résztvevők nem spontán jelentkeztek a különböző iskolák pályázataira, hanem valaki megszervezte a pályázatok leosztását.”
Felfüggesztett börtönt kér az ügyészség
Hadházy számolt be arról, hogy tavaly hosszú évek után 3 ember ellen vádat emelt az ügyészség az ügyben, a képviselő szerint ugyanakkor a vádemelés nem biztos, hogy a milliárdos mutyi valódi felelőseit kéri számon.
„43 városban gimnáziumonként 300 millióból újítottak fel egy-egy fizika/kémia tantermet. Városonként több száz milliót loptak el úgy, hogy minden városban megíratták ugyanazokat a tankönyveket (sokszor szó szerint), mindegyiknél kifizettek 25 milliót a tankönyvek szövegszerkesztésére(!) és mindenhol vettek 25 millióért »tanterem foglaltságot ellenőrző szoftvert«. A közbeszerzéseket kimutathatóan manipulált módon egy jól körülhatárolható cégcsoport nyerte és ez csak úgy volt lehetséges, hogy az érintett városok polgármestereit valaki utasította erre. Ehhez képest pár hónapja meglepődve olvastam, hogy most összesen 3 (három!) gyanúsított van, azok is csak egészen kicsi mellékszereplők.”
Megkerestük az ügyészséget, hogy megtudjuk, hol tart most az ügy a tavaly októberi vádemelés után. A Tolna Megyei Főügyészség sajtószóvivőjétől, dr. Kiss Yvette-től az alábbi tájékoztatást kaptuk:
„Az Öveges Programmal – azaz »A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban« címmel kiírt pályázattal – kapcsolatban a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága Tolna Megyei Vizsgálati Osztályán folytatott ügyben a Tolna Megyei Főügyészség 2021. október 18. keltezéssel nyújtott be vádiratot a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Gyulai Járásbírósághoz. A járásbíróság a vádiratot 2021. október 21. napján iktatta.
A vádemelés három vádlottal szemben történt, mégpedig kettejükkel különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, egy vádlottal jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt, amelyeket közvetett tettesekként követtek el, emellett mindhárom vádlottal szemben folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt is. (szerk.: A közvetett bűnösség annyit jelent, hogy valaki mással, végeztették el a bűncselekményt, ezt az embert átverve, megtévesztve, úgy, hogy ez a másik ember nem volt tudatában a szabályszegésnek.)
A főügyészség valamennyi vádlott vonatkozásában végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetés és pénzbüntetés kiszabására, emellett a gazdasági társaság vezető tisztségének gyakorlásától eltiltásukra tett indítványt. A vádemeléssel az ügy bírósági szakba került, az előkészítő ülés időpontjának kitűzésére ezidáig még nem került sor.”
Címlapkép: A Bolyai János Gimnázium új természettudományi laboratóriuma Salgótarjánban 2014. február 26-án. Az Öveges-program részeként, mintegy háromszázmillió forintos európai uniós támogatással épült a tíz oktatási intézményt kiszolgáló természettudományos labor. (forrás: Komka Péter/MTI)
|
7,8 millió eurót kellett visszafizetnie Magyarországnak az Öveges-program és más projektek szétlopása miatt az EU-nak
|
Bár a kormány évek óta titkolja a pontos összeget, az Átlátszó most megtudta: Magyarországnak 7,8 millió euró (mai árfolyamon közel 2,8 milliárd forint) uniós támogatást kellett visszafizetnie az Öveges-program félrement pénzei és az Európai Szociális Alap más, szabálytalan pályázatai miatt. A természettudományok középiskolai oktatásának fejlesztését célzó programra a mai euróárfolyammal számolva közel 19 milliárd forintnyi uniós támogatást költöttek el az iskolákat fenntartó önkormányzatok. Az ügyben hét évig folyt a nyomozás különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt. Tavaly vádat emelt az ügyészség, de még mindig nem tudni, mikor kerülnek bíróság elé a felelősök.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/02/02/78-millio-eurot-kellett-visszafizetnie-magyarorszagnak-az-oveges-program-es-mas-projektek-szetlopasa-miatt-az-eu-nak/
|
2022-02-02 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Bús Balázs (1966) a kezdetektől, 1988 óta tagja a Fidesznek. 1998-ben Óbuda-Békásmegyer (III. kerület) önkormányzati képviselője lett, 1999-ben a III. kerületi Fidesz elnöke (2005-ig), valamint a Budapesti Választmány tagja. 2011-től újra a Fidesz III. kerületi elnöke. 2002-től Tarlós István polgármester felkérésére Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának alpolgármestere lett, 2005-ben belépett a KDNP-be, 2006-ban Óbuda-Békásmegyer polgármesterévé választották, 2010–2014 között pedig országgyűlési képviselő volt.
Óbudai polgármestersége egészen 2019-ig tartott: az akkor ősszel tartott helyhatósági választáson az ellenzék jelöltje, dr. Kiss László lett a polgármester. Bús Balázs azóta önkormányzati képviselő Budapest III. kerületében.
Kásler Miklós, az emberi errőforrások minisztere 2020 utolsó napján jelentette be, hogy másnaptól, azaz 2021. január 1-től Bús Balázst nevezte ki a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnökének. Szerintünk ez ellentétes az önkormányzati törvény 36. § (1) bekezdés a) pontjával, mivel az NKA alelnökség kormánytag kinevezése útján létrejött tisztség, amit ez a szabály tilt, és az NKA-ban betöltött tisztségek nem képeznek alóla kivételt.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 36. § (1) bekezdés a) pontja ugyanis kimondja, hogy
„[a]z önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja, továbbá nem lehet országgyűlési képviselő, valamint aki olyan tisztséget tölt be, olyan feladatot lát el, amelyre kinevezését, megbízatását az Országgyűléstől, köztársasági elnöktől, Kormánytól, Kormány tagjától vagy az Országgyűlés, Kormány alárendeltségébe tartozó szervtől (vezetőjétől) kapta (…)”.
Márpedig Bús Balázs önkormányzati képviselő volt a kinevezés idején, Kásler Miklós pedig EMMI-miniszterként kormánytag. Vannak ugyan kivételek a törvényben, de véleményünk szerint ezek nem vonatkoznak Bús Balázsra:
„aa)* ha ezen megbízatás keretében tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet lát el – ideértve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumának vagy felügyelőbizottságának tagjaként vagy vagyonellenőreként ellátott tevékenységet is –, illetve ha nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll”
– ez biztosan kizárható, hiszen Bús nem tájképet fest vagy szobrot farag, hanem ezekre oszt pénzt, ami nem művészeti tevékenység;
„ab)* egészségügyi intézmény főigazgatója, gazdasági vezetője, orvos, egészségügyi dolgozó, köznevelési intézmény vezetője, foglalkoztatottja, szakképző intézmény vezetője, foglalkoztatottja vagy a szakképző intézmény tekintetében fenntartói irányítási hatáskört gyakorló szerv vezetője, foglalkoztatottja, felsőoktatási intézmény vezetője, foglalkoztatottja, szociális intézmény vezetője, foglalkoztatottja, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény vezetője, foglalkoztatottja”
– ez sem játszik Bús esetében;
„ac)* az állam által alapított vagy tulajdoni részesedésével működő gazdálkodó szervezet felügyelőbizottságának vagy ügyvezetésének tagja”
– ez szintén nem vonatkozik Bús Balázsra, mert az NKA nem egy gazdálkodó szervezet, hanem egy elkülönített állami pénzalap.
A Mötv. 36. §-ban említett összeférhetetlenségi esetekről a 37. § azt mondja ki, hogy „az önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni”, ha pedig ezt nem teszi meg, akkor a képviselő-testület összeférhetetlenségi eljárást indíthat ellene.
Bús Balázs valószínűleg nem jelentett még összeférhetetlenséget, mert az NKA honlapján ma is alelnökként szerepel a neve, ahogy ez a titulus áll a Facebook-oldala névjegyében is. A képviselő egyébként tavaly decemberben bejelentette, hogy az óbudai Fidesz őt választotta országgyűlési képviselőjelöltjének, és rögtön meg is ígérte – egyebek mellett – az 1-es villamos meghosszabbítását.
Frissítés 2022.01.25. 15:43: Cikkünk megjelenése után néhány órával, 12 óra után néhány perccel Bús Balázs az NKA-s emailcíméről, alelnöki titulásával aláírt levelében arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy az NKA alelnöki feladatokat – a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. tv. végrehajtásáról szóló 9/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet 14. § -(1) bekezdésének foglaltak alapján – megbízási szerződés keretében látja el. Hozzátette, hogy „az EMMI-vel együttműködve megvizsgáljuk a cikkben ismertetett jogi helyzetet. Amennyiben az ott felvetett összeférhetetlenség megállja a helyét, haladéktalanul megteszem a szükséges lépéseket az összeférhetetlenség megszüntetésére”. Hamar meglett az eredmény, Bús ugyanis 15:15-kor közzétett Facebook-bejegyzésében arról számolt be, hogy az Átlátszó cikkében ismertetett összeférhetetlenséget megvizsgálták a jogászok, és emiatt a mai nappal lemond önkormányzati tisztségeiről.
Címlapkép: Bús Balázs 2021 októberében (forrás: a politikus Facebook-oldala)
|
Bús Balázs már 1 éve összeférhetetlenül lehet a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke
|
Óbuda korábbi kormánypárti polgármesterét, aki 2019 óta csak önkormányzati képviselő a kerületben, Kásler Miklós miniszter 2021. január 1-től a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnökének nevezte ki. Ez azonban az önkormányzati törvény alapján szerintünk összeférhetetlen, mert ellentétes a Mötv. 36. § (1) bekezdés a) pontjával: az NKA alelnökség kormánytag kinevezése útján létrejött tisztség, amit ez a szabály tilt.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2022/01/25/bus-balazs-mar-1-eve-osszeferhetetlenul-lehet-a-nemzeti-kulturalis-alap-alelnoke/
|
2022-01-25 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti kiállítás honlapján találtunk egy Támogatások című dokumentumot, ami több olyan elemet is tartalmaz, aminek az ára eddig nem volt ismert. Korábban egy másik, szintén a honlapjukon található dokumentumot, az ötmillió forint feletti szerződéseket tartalmazó listát boncolgatta a sajtó. A most felfedezett fájl többek között a vidéki helyszínek költségeit tartalmazza.
A nyolc oldalas táblázatból, a formátuma miatt manuálisan kellett kigyűjteni az adatokat.
A dokumentumban megtalálható, hogy mire költöttek el 5,2 milliárd forintot – főként vidéki helyszíneken.
(A táblázatban szerepel egymilliárd forint, amit a tavaly szeptemberben megrendezett Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kapott, ezt nem számoltuk bele.) A kiállítás megnyitóján Kovács Zoltán elmondta, hogy a világkiállításra összesen 17 milliárd forintot költöttek, ami valószínűleg nettó összeget takar, és nem tartalmaz számos infrastrukturális beruházást.
200 millió forintból népszerűsítették a vadhúsos ételeket
A vadászati kiállítást szervező cég nem sajnálta a pénzt a vadhúsos ételek népszerűsítésére. A korábban is jelentős közpénzzel támogatott, Magyar Bocuse d’Or Akadémia Egyesület a vadászati kiállítást népszerűsítő gasztro programokra 2019–2021 között 104 millió forintot kapott.
Egy másik cég, a zalaegerszegi Vernula Kft., szintén a vadgasztronómia népszerűsítésére, 98 millió forintot kapott 2019–2020 között. A kézműves vadételeket készítő cég több szempontból is érdekes választás, ugyanis nem találtuk meg a honlapját, és a kft. a cégadatbázis szerint csupán egy főt foglalkoztat. Továbbá 2019-ben nincs feltüntetett bevétele, 2020-ban pedig 5,8 millió forint nettó bevétel -11,5 milliós adózott eredménnyel, vagyis veszteséggel társult.
Közel 300 millió forint egy vadászkönyvkiadónak, ami Semjén könyvét is kiadta
A vadászkönyvekkel foglalkozó Dénes Natúrműhely Kft. könyvkiadásra 284 millió forintot kapott. A családi vállalkozást két évtizede hozták létre, a pusztazámori kft. vadászati témájú könyvek kiadásával foglalkozik. A honlapjuk szerint az elhunyt Dénes István munkáját felesége és lánya viszi tovább, a cég tulajdonosaként Dénes Rita van feltüntetve.
A cég által kiadott A vadászat választott engem című könyvnek idén januárban volt a könyvbemutatója. A Nimród Könyvek első kötete Semjén Zsolt, a korábban Svédországban szarvasokat helikopterező miniszterelnök-helyettes vadászatról szóló, bölcseleti írásait és Bayer Zsolt novelláit tartalmazza. Az írásokat Szőke Gábor Miklós, a NER-kedvenc szobrászművész alkotásai egészítik ki.
Két film (Vad Viharsarok; Vallás és vadászat) 10-10 millió forintos támogatást kapott.
400 millió forint a keszthelyi múzeumnak
A kiállítás egyik jelentős vidéki helyszíne Keszthely volt: a Festetics-kastély mögött található újonnan felhúzott épületbe került a vadászati múzeum. Korábban írtunk arról, hogy egymilliárd forintból bővítették ki a keszthelyi múzeumot a világkiállításra.
A vadászati kiállítás kapcsán összesen 407 millió forint szerepel Keszthelyre vonatkozóan a táblázatban:
• a vadászati programokra a Festetics-kastélyban 2019-2021 között 40 millió forintot;
• a Keszthelyi Vadászati központ infrastrukturális fejlesztésére 120 millió forintot;
• a Hagyományos Vadászati Kiállítás létrehozására a Hungexpón és a kiállítás Keszthelyre szállítására 247 millió forintot kaptak.
232 millió forintért mutatja be a keszthelyi kastélymúzeum a hagyományos vadászatot a Hungexpón | atlatszo.hu
A keszthelyi kastélymúzeum tárlata a Hungexpo F pavilonjában valósul meg, ami a hagyományos vadászati módokat bemutató kiállítás helyszíne. A fenti összeg a padlóburkolat (szőnyeg, nyomtatott szőnyeg, műfű, sugár irányú úthálózat) gyártását, és beépítését, illetve a reflektorok kiépítését fedezi, továbbá az installáció elszállítását.
Egy másik kiállítás, a Heves megyei Hatvanban lévő Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum, a Grassalkovich Antal által építtetett kastélyban kapott helyet, a táblázat szerint a felvezető programokra 138 millió forint jutott.
A bodajki Hocburg-Lamperg Kastély kapcsolatáról a Fidesszel már korábban írtunk. Az ingatlan tulajdonosa, a BDJK Real Estate Kft. kapott 9 millió forintot az „interaktív vadászati tudásformálási tevékenység megalapozására” a kastélyban. Az ingatlan korábban a miniszterelnöki vő, Tiborcz István cégének a tulajdonában volt, most a tenderkedvenc Paár Attila trófeagyűjteménye tekinthető meg benne. Persze, ez a támogatás aprópénz ahhoz képest, hogy 1,4 milliárd forint közpénz van a magánkézben lévő kastély felújításában.
L. Simon szerint magánvagyonból újult meg egy vadászkastély, pedig 1,4 milliárd közpénz van benne | atlatszo.hu
Szeptember közepén ünnepélyes körülmények között átadták a felújított Bodajki Vadászkastélyt Fejér megyében, egy héttel a vadászati kiállítás előtt. L. Simon László, volt fideszes országgyűlési képviselő, a Magyar Nemzeti Múzeum frissen kinevezett igazgatója is beszámolt az eseményről a Facebook-oldalán. A múzeumigazgató ugyanis az épületben berendezett vadászkiállítás kurátora.
Továbbá a diósgyőri mikulásvonatra is jutott közel 40 millió forint a vadászati kiállítás költségvetéséből (a kedvezményezett a Diósgyőrért Diósgyőri Vár Térségének Fejlesztésért Közhasznú Alapítvány).
A vásárosnaményi házigazdák közel egymilliárd forint közpénzt kaptak, hogy a hotelükben kiállítsák a trófeáikat
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vásárosnamény szintén a vadászati kiállítás egyik vidéki helyszíne volt, itt a Kiss B. Invest elnevezésű, két fős cég járt jól, aminek a tulajdonosa Kiss Zoltán. Összesen 403 millió forintot számoltunk össze a táblázatban, amit a vadászati és természeti kiállításra kaptak.
A kiállítást a Hunor Hotelben rendezték meg, aminek a tulajdonosa Kiss Zoltánné. Ő a támogatott fél neje, az épületben ráadásul a cégtulajdonos férj, Kiss Zoltán trófeáit mutatták be. Egy interjúban a vásárosnaményi házigazda, Kiss B. Zoltán elmondta, hogy a „férfibarlangjából” lett a vadászati kiállítás egyik fontos helyszíne:
„Az érdeklődők évek óta megtekinthették a Hunor Hotel étterme fölötti vadászszobámat, mely több évtized trófeáit-emlékeit volt hivatott tárolni. Eredetileg úgy terveztem, hogy az ominózus trófeaszoba amolyan férfibarlang lesz, ahová el tudok bújni, ha nagyon elegem van a világból, csak ezekre az elvonulásokra igen kevés esélyt adott az élet. Ellenben egyre több érdeklődő kérte, hogy megtekinthesse az oroszlánok által lerántott zebracsődört, az elefántagyarakat vagy a viaskodó kőszáli kecskéket.”
A Hunor szállodát üzemeltető cég, a Harmónia Trade Kft. közel félmilliárdos, 495 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott 2021-ben a Magyar Turisztikai Ügynökségtől szálláshely-fejlesztésre – derítette ki az mfor.
Kiss Zoltánról 2013-ban úgy írt a hvg.hu, mint Czomba Sándornak, a Nemzetgazdasági Minisztérium volt államtitkárának barátjáról. Czomba önkormányzati képviselőből lett országos politikus, Kiss B. és családja kilenc trafiknyitási jogot nyert a környéken. A képen az üzletember Kovács Zoltán és L. Simon László között látható, amikor is megkapta a gróf Széchenyi Zsigmond emlékérmet.
Egy másik vidéki cég, az Itthon van Otthon Szolgáltató Nonprofit Kft. is kapott egy százmillió közeli összeget a magyarországi nemzeti parkokat bemutató albumra. Az egy főt foglalkoztató, Felcsút közelében található, váli cégnek 94,5 millió forint jutott, a kft. tulajdonosa Villányi Gábor.
A kísérőrendezvények is milliárdos összeget kaptak
A világkiállítást több felvezető sportesemény és társrendezvény kísérte, a következőkben csak a legdrágábbakat mutatjuk be. A First Class Trophy Hungary Kft. a preparátor Európa-bajnokság megrendezésére és előkészítésére összesen 159 millió forintot kapott. Ez a kiállítás volt látható a Hungexpón a vadászati kiállítás ideje alatt, itt fotóztuk többek között a kétfejű őzt is.
Bejártuk a vadászati kiállítást: bizarr szobrok, kevés látogató, Kovács Zoltán a vizsláival | atlatszo.hu
Az EU által finanszírozott úgynevezett CLLD-típusú programok az állami civil támogatásoknál célzottabbak és átláthatóbbak, azonban ezek kezdvezményezettjei között is találkozhatunk…
A Helice Európa-bajnokságot és Nemzetközi Nagydíjat 2020-ban Esztergomban rendezték meg, a szárnyas koronglövő bajnokságra 40 millió forintot kapott a Magyarországi Vadászlövészek Egylete. Az egylet a FITASC nemzetközi versenysorozatra (a FITASC a korongvadászat nemzetközi szervezete) 186 millió forintot kapott. Kutyakiállításokra 64 millió forint jutott. A legnagyobb összeg, a négyesfogathajtó Európa-bajnokságra ment el, amit a Hungexpóval szomszédos Kincsem Parkban rendeztek meg szeptemberben, az eseményre 885 milliót kapott a Magyar Lovassport Szövetség.
A vadászkamara megyei szervezetei is nyelték a közpénzt
Az erdőgazdaságok már a 2019-es évre is tízmilliós összegeket kaptak a vadászati kiállításhoz kapcsolódó rendezvényekre, százmilliókba kerültek az OMVK (Országos Magyar Vadászkamara) megyei szervezeteinek a különböző vadászati programjai. A legnagyobb összeget, 400 millió forintot a Somogy Megyei Konzorcium kapta, a pénzt a Somogy megyei rendezvénysorozat rendezésére és emlékpark (köze 40 millió forint) létesítésére kapta.
Emellett több vidéki városban hoztak létre állandó vadászati kiállítást és oktatóközpontot, az OMVK Komárom-Esztergom megyei szervezete kapott például 43 millió forintot a célra. A vadászat népszerűsítésére is százmilliós összegeket költhettek, az OMVK Szabolcs Szatmár Bereg megyei szervezete 90 millió forintot kapott, hogy közelebb hozza az átlagemberekhez a vadászat izgalmát.
|
Megtaláltuk a vadászati kiállítás vidéki költségeit: 5 milliárd forintot szórtak szét
|
Találtunk egy táblázatot, ami a tavaly megrendezett vadászati kiállítás vidéki költségeit tartalmazza. A dokumentumból kiderül, hogy mire költöttek el 5,2 milliárd forintot. Közel 300 millió forint jutott egy vidéki vadászkönyvkiadónak, ami Semjén Zsolt vadászatról szóló, filozofálós könyvét is kiadta. 200 millió forintból népszerűsítették a vadhúsos ételeket. Milliárdos összeg ment el a kísérőrendezvényekre, és a vadászat népszerűsítésére is százmilliós összegeket költöttek. Egy vadászni szerető vállalkozó „férfibarlangjából” lett a vadászati kiállítás egyik fontos vidéki helyszíne. Ő 400 millió forint közpénzt kapott arra, hogy a felesége nevén lévő, közpénzből felújított hotelben kiállítsa a trófeáit.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/01/25/megtalaltuk-a-vadaszati-kiallitas-videki-koltsegeit-5-milliard-forintot-szortak-szet/
|
2022-01-25 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
2016 decemberében tették le a gödi kormányzati adatközpont alapkövét a Magyar Villamos Művek Csoporthoz tartozó MAVIR gödi alállomásának közvetlen szomszédságában lévő telken. A helyszínen azonban Hadházy Ákos országgyűlés képviselő – egy néhány hete közzétett posztja szerint – csupán egy betonszarkofágot talált.
Pedig a létesítmény megépítését nagy örömmel adták hírül öt évvel ezelőtt. „Magyarország és a régió legmodernebb és legbiztonságosabb adatközpontjának építését kezdte meg a Magyar Villamos Művek Csoport” – jelentette be többek közt Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára. A gödi helyszín kiválasztásában az áramellátás zavartalansága és a szükséges távközlési kapcsolatok biztosíthatósága mellett a jó megközelíthetőség is szerepet játszott.
A közel 10 ezer négyzetméteres létesítménynek első ütemben a 2000 négyzetméteres, összesen 25 MW energiát igénylő szerverparkja készült volna el.
Az építkezés azonban elakadt, hiába ígérte még 2017 végén is Krénusz Kornél, a Magyar Villamos Művek NET akkori vezérigazgatója, hogy 2018-ban sor fog kerülni az adatközpont átadására. Ehelyett öt éve csupán egy bedeszkázott ablakú építmény áll félbehagyottan Göd határában. A közelében kihelyezett, kissé viharvert táblán is csupán az építkezés kezdetének 2016 novemberi dátuma olvasható, a befejezési határidőt „gondos kezek” besatírozták.
Az építési tábla szerint a létesítmény kivitelezője a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló ZÁÉV Építőipari Zrt., ám a megbízásnak nincs nyoma a közbeszerzések közt. Az épületnek lényegében csak a falai készültek el, a neten fellelhető adatok szerint erre a ZÁÉV adott megrendelést egy építőipari cégnek.
Homályos megfogalmazás
A kormány a felhőalapú szolgáltatásokat is nyújtani képes adatközpont létrehozásáról eredetileg már 2014-ben rendelkezett. Majd 2017-ben részletes kormányrendelet jelent meg a létrehozandó Kormányzati Adatközpont (KAK) működéséről.
A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. honlapján szereplő, 2017. április 27-ei híradás szerint az adatközpontot 16,3 milliárd forint európai uniós támogatásból valósítják meg. Mégpedig két helyszínen: a nagyobbik, 1600 négyzetméteres nettó géptermi környezetű létesítmény Budapesten, a Fehérvári úton lesz, a másik, 600 négyzetméteres pedig Gödön épül meg. „Jövőre már egységesített, felhő alapú adatközpontba kerülhetnek az állam és a közigazgatás által tárolt legtitkosabb adatok is. Az adatközpont fogadja be a jelenleg még fejlesztés alatt álló kormányzati és közigazgatási rendszereket. Megfogalmazott cél, hogy az intézményi e-közigazgatási rendszerek integrálhatósága, hatékonysága növekedjen, az üzemeltetési költségek pedig csökkenjenek” – adták hírül 2017-ben.
Annak ellenére, hogy Gödön csak megkezdődött, majd félbemaradt az építkezés, a NISZ honlapján 2019. július 9-én megjelent híradás úgy beszél a projektről, mintha az már befejeződött volna: „az uniós finanszírozású projekt eredményeként kiépült Kormányzati Adatközpont (KAK) egy bővíthető, felhő alapú és hoszting szolgáltatásokat is nyújtó, korszerű informatikai géptermi infrastruktúra 1531 m2 alapterületen, amely a legmagasabb biztonsági szintet igénylő rendszerek számára is megfelelő elhelyezést biztosít. A KAK hoszting 731 m2 területen önálló, elkülönült környezet, amely képes az ügyfelek által igényelt, jellemzően speciális eszközök, speciális beállítások igényeinek kielégítésére.”
A különböző nyilatkozatok sem tették egyértelművé azt a tényt, hogy a gödi beruházás nem valósult meg.
Vadas Ernő projektigazgató például ezt válaszolta egy interjúban a gödi adatközpontról szólva: „a kormányzati adatközpont elsődleges budapesti helyszíne és a másodlagos vidéki helyszín együttes kialakítására azért van szükség, hogy az ide beérkező és itt üzemeltetett állami tulajdonú IT- és telkórendszerek megszakításmentes, katasztrófatűrő működése folyamatosan biztosítható legyen.”
Azokra a kérdésekre, hogy mikor fejeződik be az adatközpont-beruházás, és hogy a végső összeg megegyezik-e az eredetileg tervezettel, a projektigazgató kijelentette, már a teljes géptermi környezet funkcionál és az összeg nem növekedett. Az viszont „kimaradt” az interjúból, hogy mindez csak a budapesti helyszínre vonatkozik, s hogy Gödön egyáltalán nem valósult meg a projekt.
Ismerős cégek, növekvő költségek
Ám úgy tűnik, mégsem volt elegendő az eredeti 16,3 milliárdos összeg mindkét létesítményre. Egy 2019. május 27-ei rendelet szerint a gödi adatközpont előkészítésére újabb 1,8 milliárdot szán a kormány. Majd egy ezt követő rendeletmódosítás további összegeket helyez kilátásba: mivel kormánydöntés szerint a Magyar Villamos Művek Zrt. feladatát átveszi az állami Beruházási Ügynökség, ehhez további 1,4 milliárdot rendelnek hozzá, az adatközpont informatikai infrastruktúrájával kapcsolatos fejlesztési feladatok végrehajtására pedig 2 milliárd 650 millió forintot irányoznak elő.
És még ez sem a végső összeg: a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek ugyanis a beruházás megvalósítására lefolytatott feltételes közbeszerzési eljárás eredménye alapján „előterjesztést kell benyújtania a kormány részére a kivitelezés költségeiről”.
A gödi adatközpont megvalósítására tehát a Beruházási Ügynökség, azaz a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) kapott megbízást a kormánytól. Az Ügynökség pedig mentesített beszerzési eljárás keretében – azaz közbeszerzés kiírása nélkül – az Óbuda-Újlak Zrt.-t és az az Óbuda Építész Stúdió Kft.-t bízta meg az adatközpont előkészítő tervezési feladataival és a környezetvédelmi eljáráshoz szükséges vizsgálatok elvégzésével – derül ki a gödi beruházás előzetes vizsgálati dokumentációjából.
Az Óbuda-Újlak Zrt. neve gyakran feltűnik kormányzati közpénzköltéseknél:
a cég végzi nettó 1,6 milliárdért többek között a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság csarnokának mérnöki előkészítési munkálatait. Az atlétikai világbajnokságra készülő Budapesti Atlétikai Stadion kivitelezésének mérnöki és ellenőrzési feladataiért pedig Főber Zrt.-vel közösen nettó 2,88 milliárdot kap. Emellett az Óbuda-Újlak Zrt. és az Óbuda Építész Stúdió Kft. annak az Óbuda Groupnak a tagja, mely a Liget Projekt épületeitől kezdve számos kormányzati beruházásnál végez tervezői és mérnöki szolgáltatói feladatokat.
Közel 3 milliárd forintért ellenőrzik az atlétikai stadion kivitelezési munkálatait | atlatszo.hu
A Főber Zrt. és az Óbuda-Újlak Zrt. párosa 2,88 milliárd forintért végzi az atlétikai vébére készülő stadion tanácsadói és ellenőri feladatait. A 2023-as budapesti világbajnokságra tervezett atlétikai stadion költségei elérhetik a 200 milliárdot.
Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatai szerint a környezetvédelmi hatóság lezárta a gödi adatközpont környezetvédelmi eljárását 2021 májusában. Az általunk benyújtott adatigénylésre adott válasz szerint a Pest Megyei Kormányhivatal zöldhatósága hozzájárult az építkezéshez, eszerint annak jelentős környezeti hatása nem lesz, a létesítmény környezetvédelmi engedély nélkül megépíthető.
A környezetvédelmi vizsgálati dokumentum 114. oldalán szereplő helyszínrajz szerint az Óbuda Építész Stúdió Kft. elkészítette az adatközpont új építési terveit. A dokumentációban szereplő ütemterv szerint pedig 2021 második negyedévében el is indult volna az építkezés, hogy 2023 elején megkezdődjön a működés.
De eddig semmi sem történt. És sem a Beruházási Ügynökség, sem az Óbuda Group honlapján nem szerepel a projektek közt azóta sem a gödi adatközpont.
Egyetlen kézben minden adat
A 2022-es költségvetéséhez készült, Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter által jegyzett törvényjavaslat szerint egyelőre csak a félkész épület megőrzéséről kell gondoskodni. „A Nemzeti Adatközpont Kft. részére 52 millió forint működési támogatás került tervezésre. A társaság feladata a Göd külterületén megkezdett adatközpont helyszínén meglévő félkész ingatlan állagmegóvása, őrzése” – olvasható a dokumentumban.
A gödi adatközpont viszont szerepet kaphat abban a folyamatban – állítja a Jelen egy szeptemberi írása – ami az Orbán Viktorhoz köthető, Jászai Gellért többségi tulajdonában lévő 4iG Nyrt. nevű cégnek, a hazai informatikai piac meghatározó szereplőjének a monopolhelyzetbe kerülésével írható le. Tavaly augusztusban ugyanis
együttműködési megállapodás jött létre Mager Andrea, az Antenna Hungária tulajdonosi jogait gyakorló nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter és a 4iG között.
Ennek keretében az Antenna Hungária megvásárolta a kormányzati infrastruktúrával rendelkező, illetve azokat üzemeltető MVM NET-et. A cég terjeszkedése pedig tovább folytatódott. A 4iG csoport 100 százalékos tulajdonába kerültek a DIGI Távközlési Szolgáltató Kft. és leányvállalatai. „A 4iG az állammal kötött stratégiai megállapodása értelmében 2022 első negyedévében az Antenna Hungária Zrt.-be apportálja hazai és nyugat-balkáni telekommunikációs érdekeltségeit, mellyel a 4iG többségi tulajdont szerez a vállalatban” – olvasható a cég honlapján.
Hadházy Ákos országgyűlési képviselő szerint „a Fidesz magánkézbe akarja játszani a teljes kommunikációs infrastruktúrát”, s a 4iG megvásárolhatja a gödi adatközpontot is, ami az államnak összes adatát, összes titkát tartalmazni fogja. „Onnantól kezdve Orbán embere, Jászai Gellért, Mészáros Lőrinc korábbi üzletfele lesz az, aki az összes adatot bármikor megnézheti” – állítja az ellenzéki képviselő.
A legújabb hír az ügyben, hogy Hadházy Ákos bejelentette: Donáth Anna EP-képviselővel együtt levélben fordultak az Európai Bizottsághoz a 4iG Nyrt. túlzott állami finanszírozása miatt. A Bizottságtól azt kérik: vizsgálja meg, összeegyeztethető-e az uniós joggal a versenyjogi szabályok alól felmentést biztosító „nemzetstratégiai jelentőségű összefonódást” lehetővé tevő jogszabály, hogy a felvásárlások megfelelnek-e az európai versenyjogi szabályoknak, s hogy tiltott állami támogatás-e a Magyar Fejlesztési Bank 100 milliárd forintos és a Magyar Nemzeti Bank 84,45 milliárd forintos pénzügyi segítsége.
Jászai Gellért IT-cégei sorra nyerik a közpénzes munkákat | atlatszo.hu
Ez a nap sem telik el anélkül, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető cégek ne nyernének valamilyen közbeszerzésen. Ezúttal a BKK, valamint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal bízta meg Mészáros jobbkezének, Jászai Gellért IT-cégeit különböző beruházásokkal.
|
Milliárdokat kapott a kormánytól, mégis öt éve befejezetlenül áll Gödön a kormányzati adatközpont épülete
|
Bár tavaly tavasszal elvileg újraindult az évekkel ezelőtt félbehagyott gödi adatközpont építése, valójában csak az újabb engedélyek kiadásáig jutott el a folyamat. A beruházás kapcsán a 2022-es költségvetési tervben is csupán annyi szerepel, hogy a félkész ingatlan megóvásáról és őrzéséről 52 millióért gondoskodik a kormány. Az elmúlt években megjelenő, a gödi létesítmény előkészítéséről szóló kormánydöntések viszont további milliárdos összegeket rendeltek a projekthez, amelyekből NER-közeli cégek is profitáltak.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/01/24/milliardokat-kapott-a-kormanytol-megis-ot-eve-befejezetlenul-all-godon-a-kormanyzati-adatkozpont-epulete/
|
2022-01-24 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az Átlátszó decemberben írt összefoglalót azokról a Fidesz-közeli szereplőkhöz köthető, „közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványokról”, amelyek több ezer milliárd forintnyi állami vagyonhoz jutottak az Orbán-kormány révén. Ezek egyike az a Hauszmann Alapítvány, amely újabb kormánydöntések értelmében kiemelt beruházásként fog építkezni a tulajdonába került szentendrei természetvédelmi területeken.
Rejtett privatizáció: az elmúlt évben több ezermilliárdos vagyon került az államtól a kormánypárt által uralt alapítványokhoz | atlatszo.hu
2021-ben a rendszerváltáskori privatizációhoz mérhető nemzeti vagyont adott ki az állam kezéből az Orbán-kormány. A több ezermilliárdos összértékűre becsülhető vagyontárgyakat ingyen kapták meg nagyrészt Fidesz-közeli figurák által vezetett vagyonkezelő alapítványok, amelyek ettől kezdve rendelkezhetnek a magyar egyetemek mintegy 70 százalékával, a legfontosabb országos kulturális intézményekkel, prémium ingatlanokkal, kastélyokkal, valamint milliárdos vállalati részvényekkel. A kétharmados törvénymódosítással a kormányközeli hálózat befolyását a korábbi állami vagyon felett egy jövő évi ellenzéki győzelem esetén is biztosították.
Az Alapítvány létrehozása körül Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes bábáskodott: ő nyújtotta be azt az előterjesztést, amelynek nyomán a parlament tavaly áprilisban törvénybe iktatta a Hauszmann Alajos életművének ápolásával megbízott Hauszmann Alapítvány létrejöttét. A törvény szerint az állam tíz szentendrei ingatlant juttat az Alapítványnak, hogy ott egy Emlékház és „a hagyományos szépmíves mesterségek komplex oktatási, kutatási és dokumentációs tudás- és élményközpontja” épülhessen meg. Az alapítvány kuratóriumi elnökévé Madaras Bencét, a Budavári Palotát és környezetét fejlesztő és üzemeltető Várkapitányság ügyvezetőjét nevezték ki, emellett a kuratórium tagja lett Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Seidl Tibor mérnök, Mernyei Ákos Péter ex helyettes-államtitkár, valamint Benes Edvard, a Szentendre Barátai Egyesület elnöke.
Az Alapítvány tulajdonába került, a szentendrei Annavölgyben és a Lajos-forrás közelében található kb. 5,5 hektárnyi területen valamennyi ingatlan Natura 2000-es besorolású, ezen belül mintegy 6500 négyzetméter országos jelentőségű védett természeti terület. Itt található a régóta elhanyagolt állapotban lévő Lajos-forrási turistaház, az Annavölgy egy része pedig műemléki védettség alatt áll.
Szentendre önkormányzata a döntést követően aggodalmának adott hangot, hogy az alapítványnak juttatott terület, a Lajos-forrás és környéke megmarad-e szabadon látogatható kirándulóhelynek. A Hauszmann Alapítvány céljai közt ugyanis nem szerepel, hogy a környék lakosságának, a természetjáróknak kívánják rendbe hozni a területet, s a célok közt a turistaház felújítása sem olvasható. Ugyanakkor
a törvény külön kitér arra, hogy az Alapítvány értékesítheti a rendelkezésére bocsátott ingatlanokat – kizárva az államot az elővásárlási jogból.
A szentendrei városvezetés szerint így előfordulhat, hogy az Alapítvány eladja a terület egy részét a beruházások kedvéért. Ráadásul, legalábbis a „szóbeszéd szerint”, egy soklakásos lakópark építése is felmerült a tervek között. Mindenesetre az önkormányzat az építkezéseket és beépítéseket megakadályozandó változtatási tilalmat rendelt el Szentendre Építési Szabályzatának felülvizsgálatának idejére.
A tervezett beruházásokról ezt követően semmilyen részletes tájékoztatás nem történt, tavaly tavasszal csupán egy Facebook-bejegyzés jelent meg a Nemzeti Hauszmann program Facebook-oldalán. Ez örömmel adja hírül, hogy egy „hosszú évtizedek óta elzárt területet” újítanak meg és adnak vissza az embereknek. Mint a posztban olvasható: „a Lajos-forráshoz közeli turistaházat is megmentjük az enyészettől, felújítása után a természetbarátok kedvelt pihenő- és találkozóhelye lesz”.
December 27-én azonban nem a turistaház felújításáról, hanem az Annavölgyben lévő egykori Honvédelmi Minisztérium üdülőinek felújításáról jelent meg a Magyar Közlönyben egy határozat. Az ennek nyomán módosított kormányrendelet szerint a Hauszmann Emlékház és az „Annavölgyi fejlesztési programmal összefüggő beruházások” kiemelt beruházásként, egyedi beépítési szabályok szerint fognak megvalósulni. Mégpedig az Alapítvány tulajdonába adott tíz ingatlannál jóval nagyobb területen. A rendelet ugyanis már nem tíz, hanem tizennégy ingatlant – köztük egy 90 hektáros, szintén Natura 2000 védettséget élvező területet – jelöl meg beruházási célterületként.
Nem egyeztettek az önkormányzattal
Ahogy kiemelt beruházások esetén már megszokhattuk, a kormányrendelet azt sem árulja el, hogy pontosan mi fog megépülni. A szöveg szerint az érintett ingatlanokon „intézményi, rekreációs, kulturális, művelődési, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató-, kereskedelmi szállásszolgáltató és azokat kiegészítő egyéb rendeltetésű építmények, oktatási, igazgatási és egyéb közösségi szórakoztató funkciójú épület, irodaépület, kutatás-fejlesztés építménye, sportépítmény, valamint parkoló, parkolóház rendeltetésű épületek és építmények, továbbá azok kiszolgáló-építményei helyezhetők el” – vagyis elég sokféle céllal lehet majd építményeket felhúzni a természetvédelmi besorolású telkeken.
A rendelet arra is kitér, hogy a területen lévő műemlék részlegesen lebontható,
„ha az ingatlan közcélú rendeltetéséhez, az ingatlan méltó és fenntartható használatához, valamint hasznosításához szükséges átalakítások érdekében szükséges”, s ha a bontással a műemléki jelleg aránytalanul nem sérül.
Megkerestük a szentendrei önkormányzatot az ügyben. Mint kiderült, velük előzetes egyeztetés nem történt a tervezett kiemelt beruházásokról. A Hauszmann Alapítványnak nincs se honlapja, se e-mail-címe, ahonnan tájékozódni lehetne. Így postai úton küldtünk levelet az Alapítvány címére, a beruházásokról érdeklődve. Majd mivel így nem kaptunk választ, Madaras Bence elnököt a Várkapitányság Zrt.-hez fordulva próbáltuk elérni.
Az alábbi kérdésekre szerettünk volna választ kapni.
Milyen céllal bővült a beruházási célterület a Hauszmann Alapítvány tulajdonába került tíz szentendrei ingatlan mellett további ingatlanokkal?
Milyen tervek alapján fognak megvalósulni a tervezett létesítmények, a bontások és az építkezések? Az egyedi beépítési követelményeket milyen előzetes tervek alapján határozták meg?
Milyen szempontok befolyásolták a tervezett létesítmények funkcióját? Történt-e a beruházásokra vonatkozóan igényfelmérés, közvélemény-kutatás?
Tervezi-e az Alapítvány valamelyik ingatlan értékesítését?
Választ azonban nem kaptunk a feltett kérdésekre.
Január 1-jén azonban a Pest Megyei Kormányhivatal hirdetményt tett közzé az Annavölgyben építendő Szakiskola környezetvédelmi eljárásának megindításáról. Az eljáráshoz készült Előzetes Vizsgálati Dokumentáció (EVD) pedig részben magyarázatot ad a kiemelt beruházásról szóló rendelet néhány pontjára.
Bontanak, építenek
A tervek szerint a Hauszmann Alapítvány a szentendrei Annavölgyben, 47 hektáros területen a régi, már nem üzemelő honvédségi üdülő szakiskolává átalakítását tervezi. A lakóövezettől öt kilométerre megépülő intézményben felnőttképzés keretében népi kézműves, képző- és iparművészeti munkatárs, ötvös, építőszobrász és műköves, valamint üvegműves szakmákat fognak oktatni fog, 192 fő tanuló és 15 tanító részvételével. A szakiskola kiegészül egy apartman jellegű kollégiummal – amelyet nyaranta szállodaként kívánnak működtetni – és egy étteremmel, amely a hozzáépített terasszal együtt rányílik majd a területen lévő Bükkös-patakra.
Emellett helyreállítják a Hauszmann Alajos egykori és lebontott villáját, ahol irodák és könyvtár fog működni, vendégszobáiban pedig külső látogatókat is tudnak majd fogadni.
A villát külsőleg az archív fotók alapján tervezik megépíteni, belül azonban „korszerű komplexumot” kívánnak létrehozni.
Hogy milyen műemlékeket kívánnak részlegesen lebontani, az nem derül ki egyértelműen a dokumentumból. A Hauszmann Alajos egykori nyaralójának parkjában elhelyezett műromot, illetve a park műromjába beépített, részben a budai várból származó köveket ugyanis a dokumentáció részét képező régészeti leírás egyértelműen megtartandónak ítéli.
Az új épületeket elvileg a meglévő, bontásra ítélt épületek helyén, vagy azok átépítésével valósítják meg, így a beépítési arány a tervezet szerint szerint nem fog növekedni. Valójában Szentendre Építési Szabályzatának (SZÉSZ) övezeti besorolása szerint az ingatlanok „különleges besorolású honvédelmi területek”, melyekre az Építési Szabályzat csupán 4 százalékos beépíthetőséget enged. Csakhogy a Honvédségi Üdülő egykori épületei eleve nagyobb arányban foglalták el a területet, a mostani tervezet pedig ezt a beépítési arányt tekinti mérvadónak.
A kiemelő kormányrendelet ráadásul meg is emeli a beépíthetőséget 10 százalékra: mégpedig nemcsak a felszín felett, hanem a felszín alatt is.
Az építési tervekhez Natura 2000-es hatásbecslés is készült. Eszerint a beruházás nem fog jelentős kedvezőtlen hatást gyakorolni az itt lévő védett állatokra és növényekre. A ritka kézművesszakmák oktatását a hatásbecslés is fontosnak tartja, de meglepő módon azt is megállapítja, hogy „a tervezett tevékenység nem tekinthető közérdeknek”.
90 hektárnyi meglepetés
Arra pedig nem leltünk magyarázatot az előzetes tervekben, hogy miért jelöltek ki további 90 hektárt „beruházási célterületként” az építkezés 47 hektáros helyszíne mellé. Jóhiszeműen arra is gondolhatunk, hogy mivel a Szakiskolához víz-és szennyvízvezetékek is kellenek – eddig ugyanis csak egy kút biztosította a vízellátást –, valamint utat is kell építeni, esetleg e célból kívánják igénybe venni ezt a területet.
De az is elképzelhető, hogy – más kiemelt beruházásokhoz hasonlóan – egy újabb kormányhatározattal módosítani fogják az eddigi terveket. És mivel lényegében az egész folyamat a nyilvánosság és az érintett önkormányzat kizárásával zajlik, fogalmunk sem lehet arról, hogy végül milyen további épületeket húznak fel a szentendrei Annavölgyben.
Címlapkép: Annavölgyi Szakiskola, Szentendre (forrás: Előzetes vizsgálati dokumentáció)
|
Egyedi beépítési szabályok szerint, kiemelt beruházásként fog építkezni a Hauszmann Alapítvány Szentendrén
|
Hiába rendelt el változtatási tilalmat a szentendrei önkormányzat azokra az Annavölgyben és a Lajos-forrás közelében lévő ingatlanokra, amelyek tavaly áprilisban a Hauszmann Alapítvány tulajdonába kerültek. Egy december végi kormányrendelet szerint ugyanis kiemelt beruházásként fog sor kerülni építkezésekre az alapítvány tulajdonába került 5,5 hektárnyi, Natura 2000-es besorolású telkeken. Ráadásul a rendelet még egy újabb 90 hektáros, szintén természetvédelmi védettségű ingatlant is „beruházási célterületként” határoz meg. Az „Annavölgyi fejlesztések” pontos terveiről azonban hiába kérdeztük az Alapítványt. Időközben viszont megindult egy, a beruházás helyszínén megépülő szakiskola gyorsított engedélyezési eljárása.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2022/02/01/egyedi-beepitesi-szabalyok-szerint-kiemelt-beruhazaskent-fog-epitkezni-a-hauszmann-alapitvany-a-szentendrei-annavolgyben/
|
2022-02-01 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Múlt héten írtunk arról a cégről, amelyben a közelmúlt több különös politikai eseményében kulcsszerepet betöltő három személynek is érdekeltsége van. Az orosz származású Ruszlan Rahimkulov oligarcha és Zentai Péter üzletember a Városháza-ügyet felépítő tárgyalások során játszottak részleteiben mindeddig tisztázatlan szerepeket. Huszár Viktor üzletember a ma a politikában is próbálkozó Gattyán György jobbkeze, aki a pornómilliárdos cégeiben és pártjában is tisztségeket visel.
Most arra bukkantunk rá, hogy a szóban forgó Southblaze Kft. a cégbíróságon leadott irataiból kiolvasható: a cégben milliárdos összegek mozogtak.
A cégbe az üzlettársai által befizetett összesen tízmillió eurónak köszönhetően például Zentai Péter érdekeltségének korábban 750 ezer forintos cégértékű üzletrésze 900 millió forintosra nőtt.
A cégbe tőketartalék jogcímén befizetett pénzekről a vállalkozás jogi képviselője azt írta az Átlátszónak: az nem számít a tulajdonosok közötti rejtett vagyontranszfernek, hogy pontosan miért nem, az üzleti titok.
Sajtóhírek szerint a cég által megvételre kinézett budapesti ingatlan maga is szerepet játszik a Városháza-ügyben, ugyanis vélhetően itt készítettek rejtett hangfelvételeket és lesifotókat Bajnai Gordon volt miniszterelnökről.
A tízmillió euró befizetése időben azelőtt történt, hogy a Városháza-ügynek megágyazó különös tárgyalások megtörténtek, illetve Gattyán György a politika porondján is színre lépett. A Southblaze tagadja, hogy a pénzmozgás és a politikai események között bármilyen kapcsolat volna.
A Southblaze Kft.-t 2021. január 19-én alapították, főtevékenysége szerint ingatlan adásvételére. A hárommillió forintos alaptőke a következőképpen állt össze:
a Huszár Viktor és Marton Péter érdekeltségében lévő V152 Property Kft. 1,5 millió forint törzsbetét befizetésével 50 százalékos tulajdonrészt,
a Zentai Péter érdekeltségében álló Peter’s Consulting Kft. 750 ezer forint törzsbetét befizetésével 25 százalékos tulajdonrészt,
a Ruszlan Rahimkulov érdekeltségében álló Greennovatív Kft. 750 ezer forint törzsbetét befizetésével 25 százalékos tulajdonrészt szerzett.
10 millió euró tőketartalékból 7 millió eurót az orosz oligarcha pakolt a cégbe
Egy, a cégbíróságon bárki számára megtekinthető irat szerint alig pár héten belül további tízmillió eurós, akkori áron összesen 3,6 milliárd forintnak megfelelő összeg került a cégbe tőketartalék formájában. A február 3-án eszközölt befizetések sajátossága, hogy azok a legkevésbé sem feleltek meg a fenti tulajdoni arányoknak.
A dokumentum szerint
a Ruszlan Rahmikulov érdekeltségében álló cég hétmillió eurót,
a Huszár Viktor és Marton Péter érdekeltségében lévő cég hárommillió eurót fizetett be, míg
a Zentai Péter érdekeltségében álló cég pedig egy árva fitying befizetést sem eszközölt.
Ebből egyszerű számítással megkapjuk, hogy a befizetések után a cégbe eredetileg mindössze 750 ezer forintot invesztáló Zentai Péter érdekeltsége 2,5 millió euró (mai áron 896 millió forint) cégértéket képviselő üzletrész tulajdonosa lett.
Rahimkulov 7 millió eurót pakolt a cégbe úgy, hogy az érdekeltségének az üzletrésze a Southblaze teljes, 10 millió eurós cégértékének csak a negyedét, 2,5 millió eurót testesíti meg.
Huszár és Marton érdekeltsége pedig ugyan befizetett 3 millió eurót a Southblaze tőketartalékába, de feles tulajdonosként az üzletrésze a befizetett pénznél jelentősen többet, 5 millió eurót képvisel.
A fenti ügyletsor a felületes szemlélőnek akár úgy is tűnhetne: Rahimkulov a nagy semmiért cserébe milliárdos összeget ad Zentainak, illetve a Huszár-Marton párosnak.
A Soutbhlaze Kft. visszautasítja, hogy rejtett vagyontranszfer történt volna
A Soutbhlaze Kft. ügyvédjének az Átlátszó kérdésére írt válasza szerint erről szó sincsen: „Nem szokatlan piaci gyakorlat az, hogy az egyes tagok eltérő összegű vagyoni hozzájárulást bocsátanak egy társaság rendelkezésére és a teljesített befizetéseik nincsenek összhangban a tulajdoni részesedéseikkel.”
Ez általánosságban valóban igaz, ám a konkrét esetben semmi nyoma annak, hogy az újdonatúj cégben mi lehetett ennek az értelme, illetve hogy mit kapott a tulajdonostársaihoz képest aránytalanul nagy összeget befizető Rahimkulov-érdekeltség a pénzéért cserébe. A Southblaze társasági szerződése szerint ugyanis a cégben a szavazatok és a profit is a törzsbetétek arányában oszlik meg.
Azt pedig a leghatározottabban visszautasítják, hogy az ügylet lényegében egy vagyontranszfert rejtene.
Egy Huszár Viktor személye vonatkozásában illetékes szóvivő ugyanakkor a kollégánkkal folytatott telefonbeszélgetésben elismerte, hogy az ügyletsornak elképzelhető olvasata az, hogy „[Huszár Viktor] akkor az orosz oligarchától kap pénzt”.
A pénzből azt az ingatlant vennék meg, ahol Bajnai Gordont lehallgatták
A Southblaze tájékoztatása szerint a cég elsődlegesen arra jött létre, hogy a budapesti Váci út 152–158. alatti ingatlant megvegye, és ott lakóparkot, irodaépületeket és szállodát tartalmazó ingatlanfejlesztést hajtson végre. A cégbe befizetett tízmillió eurót pedig „az ingatlan vételárának részeként fizette meg. Az ingatlan felvásárlása egy hosszabb tranzakciós folyamat keretén belül valósul meg, de ennek részletei a felek üzleti titkát képezi.”
Érdekesség, hogy a 2021. februári tőketartalék-befizetések után a cégben érdekelt több személy is szokatlan politikai események, elsősorban a Városháza-ügy középpontjába került.
Az úgynevezett Városháza-ügy tavaly novemberben robbant ki. Ennek a lényege, hogy ismeretlenek rejtett hangfelvételeket készítettek több, változatos felek közötti, tájékozódó jellegű tárgyalásokról. A megvágott és az interneten kiszivárogtatott hangfelvételeket a kormánnyal baráti sajtó terítette azzal a körítéssel, hogy azok úgymond bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy Budapest főváros ellenzéki vezetése el akarja adni a Városháza épületét.
Gattyán György pártjának alelnöke mögött a Rahimkulov famíliához köthető cégháló van | atlatszo.hu
Nemrég alapított pártot Gattyán György milliárdos üzletember, és egy régi üzlettársa, Huszár Viktor lett az egyik alelnök. Felrajzoltuk a Huszár Viktor mögött álló céghálózatot: az újdonsült párt alelnöke több üzleti szálon is kötődik egy dúsgazdag orosz családhoz, Rahimkulovékhoz. A család egyik tagja az a Ruszlav Rahimkulov, aki Bajnai Gordont a Városháza megvásárlásának szándékával kapcsolatban arra a beszélgetésre invitálta, amelyről titokban hangfelvétel készült.
2021. május 5-én a fővárosi vagyonkezelő épületében Barts J. Balázs, a cég vezetője találkozott több olyan emberrel, akik a Rahimkulov-família képviselőiként léptek fel. Az orosz apa Megdet Rahimkulov, továbbá magyar állampolgársággal is rendelkező fiai, Timur és Ruszlan együtt a leggazdagabb magyarországi családnak számítanak.
A találkozó Rahimkulov megbízottjának, Gansperger Gyulának a kezdeményezésére jött létre. A sajtóban megjelent információk szerint az orosz oligarcha csak képviselői útján vett részt. Az ő oldalukról megjelent négy személy között volt Zentai Péter is. A találkozó egyik, a Telexnek nyilatkozó résztvevője szerint Zentai és Gansperger voltak azok, akik a Városháza épületével kapcsolatban bekérdezték Bartsot. A beszélgetésről valaki rejtett hangfelvételt készített.
2021. augusztus 30-án a sajtóban megjelent információk szerint Rahimkulov az emberei társaságában folytatott megbeszélést Bajnai Gordon volt miniszterelnökkel a Váci út 152–158. szám alatti ingatlan egy épületében. Bajnai az ügyben eljáró fővárosi vizsgálóbizottságot úgy tájékoztatta, hogy a megbeszélésen rajta kívül Ruszlan Rahimkulov, Gansperger Gyula és Zentai Péter vettek részt. Bajnairól lesifotók készültek, a beszélgetésről pedig valaki rejtett hangfelvételt készített. A Telex szerint a felvételen jól hallható Zentai hangja mint „kérdező”.
További különös egybeesés, hogy az ennek
az utóbbi találkozónak otthont adó Váci úti ingatlan megegyezik azzal, amit – tájékoztatásuk szerint – a Southblaze Kft. éppen megvásárolni készül.
Kérdésünkre, hogy mire költötték el a tőketartalékba helyezett tízmillió eurót, a cég azt közölte, „az említett összeget a Társaság a [Váci út 152–158.] vételárának részeként fizette meg. Az ingatlan felvásárlása egy hosszabb tranzakciós folyamat keretén belül valósul meg, de ennek részletei a felek üzleti titkát képezi.”
A volt Láng Gépgyár területe jelenleg a svájci hátterű Pacont Kft. tulajdonában áll, Huszár Viktor és Marton Péter a kft. jelenlegi ügyvezetői. (Az ebben a történetben magánbefektetőként feltűnő Huszár egyébként Gattyán György cégbirodalmában tölt be pozíciókat. Sőt, a pornómilliárdos új pártjának, a Megoldás Mozgalomnak is az alelnöke. Barátilag ismerte meg Rahimkulovot, amiből idővel üzleti kapcsolat lett — mesélte a napokban a hvg-nek.)
Kormányzati segítséggel fejlesztenek a rozsdaövezetben
A Népszava már megírta, hogy a Southblaze Kft. 2021 februárjában 7 millió euró (2,5 milliárd forint) jelzálogot jegyeztetett be az iparterületre. Lekértük a tulajdoni lapot; ezen az is látszik, hogy a Southblaze Kft. 2022 decemberéig vételi jogot szerzett az ingatlanra.
A 13. kerületi Váci út 152–156. a volt Láng Gépgyár területe épp egy kormány által segített, gigantikus ingatlanfejlesztési projekt előtt áll. A Hvg írt arról 2021 novemberében, hogy a több mint 8 hektáros területen 150 milliárd forintot költenek a beruházásra, amit a kormány (nem sokkal az elhíresült Bajnai-találkozó után) kiemeltnek minősített, ami mint ilyen, mentesül a településképi véleményezési eljárás alól, valamint mellőzhetők az országos és kerületi építési szabályok.
A kormány rendeletben rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánította a telket, így azon kedvezményes áfakulccsal árusítható lakások épülhetnek. A 8 hektáros tömbben önálló városrész épül, négy különálló torony alkotta, Magyarországon szokatlan nagyságú, 65 méter magas irodaház épül, 4 lakóépületben 1 424 lakást, továbbá egy négycsillagos hotelt alakítanak ki.
Sarkadi Nagy Márton – Zsilák Szilvia
|
Milliárdok mozognak a Városháza-ügy kulcsfiguráinak közös cégében
|
Tízmillió eurót, azaz több mint 3,6 milliárd forintot fizettek be a Városháza-ügy több szereplőjének közös cégébe. Az orosz oligarcha Ruszlan Rahimkulov, a rejtélyes üzletember Zentai Péter, továbbá a Gattyán-párt alelnöke, Huszár Viktor is érdekeltek a vállalkozásban, amely a pénzből azt az ingatlant venné meg, ahol Bajnai Gordon volt miniszterelnököt lehallgatták. A befizetési ügyletben Zentai és Huszár érdekeltségei az üzletrészük cégértékében több millió euró növekedést könyvelhettek el, míg Rahimkulov cége számára az összesített szaldó súlyosan negatív. A cég tagadja, hogy rejtett pénzátadás történt volna, a többi szerintük „üzleti titok”.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2022/02/01/milliardok-mozognak-a-varoshaza-ugy-kulcsfigurainak-kozos-cegeben/
|
2022-02-01 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Semmelweis Egyetem rektora azonnali hatósági eljárást kezdeményezett és belső vizsgálatot indított, miután egy intézményi rutinellenőrzés alkalmával kiderült, hogy az egyetem nevében, több esetben úgy állítottak ki negatív PCR-leletet a Magyar Tenisz Szövetség tagjai számára, hogy az adott mintákat az intézmény laborja nem vizsgálta – írja a Semmelweis Egyetem.
Azt is közölték, hogy „a belső eljárás lezárását követően az egyetem, a leleteken is szereplő – időközben szakvizsgát tett – orvos munkavégzését felfüggesztette, valamint a Magyar Tenisz Szövetség keretorvosi tevékenységére vonatkozó, ún. “további jogviszony létesítése és fenntartása tárgyában” kiadott engedélyét 2022. február 1-jén visszavonta, így az orvos a továbbiakban nem láthatja el ezeket a feladatait sem”.
A magyar teniszválogatott keretorvosa 2015-ben végzett a Semmelweis Egyetemen, utána az Ortopédiai Klinikán kezdett dolgozni.
Közleményt jelentetett meg csütörtökön a Lázár János vezette Magyar Teniszszövetség, amelyben azt írták: az elmúlt 48 órában tudomásukra jutott, hogy alapos a gyanú, miszerint egy akkreditált budapesti laboratóriumban visszaélések történhettek a Covid–19 vírusfertőzés kimutatására szolgáló PCR-tesztekkel kapcsolatban, e visszaélésekben pedig a Szövetség egyes tagjai is érintettek lehetnek”.
Ennek nyomán az elnöksége csütörtökön határozatban utasította az ellenőrző bizottságot, hogy vizsgálja meg, valóban történhetett-e bármilyen visszaélés, okkal merül-e fel a szabálytalanság gyanúja a szövetséggel kapcsolatban álló versenyzők és sportszakemberek tavalyi Covid-tesztelése során.
(Képünk illusztráció.)
|
A Semmelweis Egyetem nevében állították ki a hamis negatív teszteket a teniszszövetségnek
|
Az érintett orvost felfüggesztették a munkavégzés alól.
| null | 1 |
https://hvg.hu/sport/20220203_semmelweis_egyetem_hamis_negativ_teszt_teniszszovetseg
|
2022-02-03 19:00:00
| true | null | null |
HVG
|
2022.02.01. 06:00
2022.02.08. 11:07
A miniszterelnök egy szinte üres vagyonnyilatkozatot adott le, mi viszont nem elégedtünk meg ezzel, megnéztük, milyen éve volt 2021-ben a családjának. Gazdag, ha egy szóval kell jellemezni. Annak, aki kételkedik ebben, ajánljuk például a hatvanpusztai építkezésről szóló videónkat (amely ebben a cikkben már angol felirattal is megnézhető).
|
Orbánok és vagyonok: a nyilatkozat egy dolog, a céges beszámoló pedig egy másik
|
A miniszterelnök egy szinte üres vagyonnyilatkozatot adott le, mi viszont nem elégedtünk meg ezzel, megnéztük, milyen éve volt 2021-ben a családjának. Gazdag, ha egy szóval kell jellemezni.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20220201_orban_vagyonnyilatkozat_tiborcz_orban_gyozo_hatvanpuszta
|
2022-02-01 07:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Útzárral akadályozták meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai, hogy a költségvetésnek csaknem 100 milliós kárt okozó bűnszövetség tagjai elmeneküljenek a felelősségre vonás elől – közölték csütörtökön.
A fiktív számlákkal ügyeskedő bandánál csempészcigit és illegális potencianövelőket is találtak.
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei bűnszövetség által irányított cégek alvállalkozóként ugyan végeztek valós gazdasági tevékenységet, munkavállalókat is vettek fel, ám fizetendő adójukat fiktív számlákkal csökkentették, összesen 100 millió forinttal rövidítve meg az államot – áll a NAV közleményében.
A banda felszámolására szervezett, több megyét érintő akcióban a NAV több mint 120 munkatársa összesen 57 helyszínen tartott kutatásokat. A budapesti nyomozók munkáját járőrök, revizorok, IT-szakemberek és a MERKUR bevetési egység is támogatta.
A költségvetési kár biztosítására csaknem 100 millió forint értékben foglaltak bankszámlavagyont és készpénzt. Boo és Harley, a NAV szolgálati kutyái pedig összesen 508 doboz adózatlan cigarettát találtak, és kereskedelmi mennyiségű tiltott potencianövelő is előkerült a helyszínről.
A gyanúsítottként kihallgatott tagok közül egy letartóztatását a bíróság már elrendelte. A nyomozás különösen nagy vagyoni hátrányt okozó bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás miatt folyik.
|
100 millióval rövidítette meg az államot egy számlagyáros banda, a NAV lekapcsolta őket
|
A bűnözők elfogásáról videó adott ki az adóhivatal. Bevetettek mindent: akcióban Boo és Harley, a NAV szolgálati kutyái.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220120_fiktiv_szamla_potencianovelo_csempeszcigaretta_nav_akcio_utzar
|
2022-01-20 09:47:00
| true | null | null |
HVG
|
A hivatalos adatok szerint Magyarországon 2018-tól mintegy 40 százalékkal több szifiliszes megbetegedés volt. Más nemi betegségeknél nincs ilyen kiugrás, de a valóságban sokkal rosszabb a helyzet, mint amit az egészségügyben rögzített adatok mutatnak. Tisza Tímea bőr- és nemigyógyász szakorvos is azt mondja, hogy az állami szűrővizsgálatok és a prevenció hiánya mellett a magyarok szexuális tudatosságával is gondok vannak. Míg a kemény pornó már egyetlen kattintással letölthető, ha betegségekről van szó, hirtelen mindenki prűddé válik. Pedig a nem kezelt nemi betegségek hosszú távon súlyos következményekhez vezetnek mind az egyén, mind a társadalom számára.
A kárpátaljai magyarság hálás a magyarországi támogatásért, azonban nem ért egyet abban a kormányfővel, hogy Ukrajna ne csatlakozhasson az Unióhoz, írja a francia lap, amely beszámolójában a helyi politikai és kulturális élet több magyar szereplőjét is megszólaltatja.
Ha egy férfi megszimatolja a női könnyek illatát, csökken az agresszivitása – állítják izraeli kutatók. Korábbi vizsgálatokból már ismert volt, hogy hasonló a helyzet a rágcsálóknál, a Weizmann Tudományos Intézet szakembereit viszont az érdekelte, miként érinti az emberek agresszióját az ilyesfajta illat.
|
Új társai vannak Garancsiéknak a Dürer-fejlesztésben, de nem tudni, kik
|
A zuglói Dürer Kert helyén az iroda- és lakóépületek alapozásánál tartanak.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202203_durer_garancsi_rejtelyes_befektetotarsai
|
2022-01-20 12:15:00
| true | null | null |
HVG360
|
Elutasította a Közbeszerzési Döntőbizottság a Greenpeace Magyarország beadványát, amelyben a Fertő tavon tervezett állami megaberuházásra tavaly karácsonykor ismételten kiírt közbeszerzési kiírás jogellenességének megállapítását kérték. A bizottság keddi végzésében azzal indokolta a döntést, hogy a környezetvédelmi szervezet nem tett eleget határidőben a hiánypótlási felszólításnak.
A végzés alapján a Döntőbizottság előzőleg “a kérelmezői jogosultságának igazolására, a jogsértő eseményre és az általa vélelmezett jogsértésre, az esetleges előzetes vitarendezési eljárás lefolytatására, az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolására, valamint a kérelem szerkeszthető változatban történő benyújtására vonatkozó hiányok pótlására” szólította fel a Greenpeace Magyarországot. Erre öt munkanapnyi határidőt adtak, amely hétfőn letelt.
A Greenpeace korábban jelezte, 25 millió forint igazgatási szolgáltatási díjat kellett volna fizetniük a Döntőbizottságnak, hogy foglalkozzanak a beadvánnyal, amit – lévén, hogy adományokból működnek –, nem tudtak kifizetni.
A döntőbizottság korábban a hvg.hu-nak azt is jelezte, nekik nincs jogosultságuk arra, hogy ellenőrizzék, megfelel-e a projekt a környezetvédelmi törvényeknek, ők csak a versenyszabályoknak való megfelelőséget vizsgálhatják. A Greenpeace azért kérte az újabb közbeszerzési kiírás jogellenességének megállapítását, mert az szerintük – azon felül, hogy a kiemelt beruházásokra vonatkozó rövid határidők miatt megkérdőjelezhető módon lett kiadva – nem felelt meg a környezet- és természetvédelmi engedélyekben leírtaknak sem.
A Greenpeace szerint a közbeszerzési kiírásban megadott adatok jóval túlterjeszkednek az engedélyezett méreteken, szinte minden egyes részelemnek nagyobb a területe, mint ami az engedélyben szerepel. A szervezet azt is jelezte, hogy a kiírásban szereplő 26 apartmanház, egy fürdőház és 150 strandpavilon építésére nincs is engedélye a 100 százalékos állami tulajdonban lévő Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-nek.
A több tízmilliárdos Fertő tavi nagyberuházást számos kritika érte. A Greenpeace szerint – amelynek ausztriai szervezete az Európai Bizottsághoz fordult, és az EB vizsgálatot is indított az ügyben – egy hatalmas, összefüggő, természetes élőhelyet betonoznak le és építenek be a tó partján. A beruházás azonnali leállítását kérte korábban a UNESCO, és környezetkárosító voltára figyelmeztettek a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztályának akadémikusai is. A beruházás ellen helyi civilek petíciót indítottak, amelyet már több mint 24 ezren aláírtak, január végére pedig demonstrációt is szerveznek Sopronban a Fertő tavi, és úgy általában a kormány által kiemeltté nyilvánított beruházások ellen.
|
Visszadobták a Fertő tavi beruházást jogtalanságok miatt támadó Greenpeace-beadványt
|
A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint a környezetvédők nem tettek időben eleget a beadvánnyal kapcsolatos hiánypótlási felszólításnak.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20220120_ferto_tavi_beruhazas_jogtalansaga_kozbeszerzesi_dontobizottsag_vegzes_greenpeace
|
2022-01-20 13:43:00
| true | null | null |
HVG
|
A Mészáros család tulajdonában lévő Fejér B.Á.L Zrt. és az Építő-és épületkarbantartó (Épkar) Zrt. közös ajánlattevőként nettó 17 milliárd 52 millió forintos ajánlatukkal nyerték meg a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat fóti lovasterápiás központjának kivitelezésére kiírt közbeszerzést – derül ki az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer dokumentumaiból.
A hatalmas munkára mások is jelentkeztek: a Vemév-Szer Kft. és a Swietelsky Magyarország is rajthoz állt, a nyertes konzorcium azonban maximális 10 ezer pontjával maga mögé utasította őket.
Az Orbán-kormány 2017-ben döntött arról, hogy lovasterápiás központot építenek Fóton, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Egyesület (NGYSZ) telephelyén, ahol az egész országból fogadhatják az egészségfejlesztő szolgáltatásokra szoruló fogyatékkal élőket. Ezen a területen egyébként is lovasterápiás központ működik, ami a telekszomszédja a fóti gyermekvárosnak (hivatalos nevén a Károlyi István Gyermekközpontnak), amelyet hamarosan kiürítenek.
2019 márciusában Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője nyújtott be törvényjavaslatot a tizennégy állami tulajdonú ingatlan vagyonkezelési jogának átadásáról a fóti lovasterápiás központ számára. A 24.hu mutatott rá, hogy
a törvényjavaslatot benyújtó Harrach egyébként a kedvezményezett NGYSZ alelnöke.
Hogy a kiürítésre ítélt, évtizedek óta működő gyermekváros ügye hogy áll, azt nem könnyű átlátni. 2019-ben röppent fel a hír, hogy az itt élő gyerekeket indoklás nélkül szétosztják az ország különböző pontjaira, a patinás épületegyüttest valamiért kiürítik. A meg nem erősített információ tisztázására Szél Bernadett független országgyűlési képviselő adatigényléssel fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához, ahonnan azért nem kaphatott választ, mert a gyermekközpont felszámolására vonatkozó információkat 10 évre titkosították.
Szél Bernadett többször is arról beszélt: annak ellenére, hogy a rendszer túlterhelt és férőhelyhiányos, a gyermekvárosban létszámstopot rendeltek el. A Hvg.hu korábbi cikke szerint annyi biztos, hogy a területről a waldorfos és a református intézmények önszántukból készülnek távozni, a gyermekváros területén található, de attól teljesen elválasztott NGYSZ lovasterápiás központja viszont marad, és terjeszkedne. Decemberben a Privátbankár vetette fel, hogy a lovasterápiás mozgolódás lehet a válasz arra a kérdésre, hogy mi lesz a gyermekváros, illetve annak ékköve, a Károlyi kastély sorsa.
A valóban fontos és hasznos kiegészítő terápiaként számontartott lovasterápia körül ugyanis egyre sűrűsödnek az események. Tavaly november 23-án nyújtott be törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a lovasterápia egészségügyi törvény alá vonásáról, tehát államilag finanszírozottá tételéről. Javaslatát decemberben egy salátatörvény részeként az Országgyűlés megszavazta.
|
Ajándékba kapott területre, 17 milliárdért építenek lovasterápiás központot Fóton Mészárosék
|
A Mészáros család tulajdonában lévő Fejér B.Á.L Zrt. és az Építő-és épületkarbantartó (Épkar) Zrt. közös ajánlattevőként nettó 17 milliárd 52 millió forintos ajánlatukkal nyerték meg a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat fóti lovasterápiás központjának kivitelezésére kiírt közbeszerzést – derül ki az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer dokumentumaiból.
| null | 1 |
https://rtl.hu/gazdasag/2022/02/04/fot-lovasterapias-kozpont-meszaros-lorinc
|
2022-02-04 23:40:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Felkerült a kormány honlapjára a Miniszterelnöki Kabinetiroda friss szerződéslistája, ebből derül ki, hogy mire mennyit költöttek az utóbbi években, hónapokban.
Ebből például azt látni, hogy 1,8 milliárdba, azaz közel kétmilliárd forintba került a kormánynak a tavaly nyári, járvány utáni konzultáció összeállítása és kipostázása. Ebben a fő csapásirányok a koronavírus utáni élet újraindítása, csatározás az EU-val, járvány, migráció.
A konzultációban tizennégy kérdés volt, köztük például olyannal, hogy: „Vannak, akik azt mondják, Magyarországot úgy lehet megerősíteni, ha alkotmányos védelmet nyújtunk a családtámogatásoknak, a munkát terhelő alacsony adóknak és a nyugdíjaknak, hogy a válságok alatt egyetlen kormány se vehesse el azokat az emberektől. Mások szerint erre nincs szükség, a válságok árát fizessék meg az emberek. Ön mit gondol?” Soros György három kérdésben is felbukkant, például így: „Soros György a járvány után újra meg fogja támadni Magyarországot, mert a magyarok ellenzik az illegális migrációt”. De szó volt még benne a gyereket nevelőknek visszatérítendő szja-ról, a globális minimumadóról vagy a hitelmoratóriumról.
De arra is elment plusz 100 millió forint tavaly, hogy a nemzeti konzultáció után Orbán Viktor kiküldött az állampolgároknak egy köszönőlevelet.
A Rogán-féle Kabinetiroda a korábbi évekhez hasonlóan 2021-ben és már 2022-es szerződésekkel is is milliárdokat adott az állami hirdetéseket és propagandamédiát kezelő New Land Media Kft.-nek, Balásy Gyula cégének ugyanolyan célokra. Ezek pedig tételesen:
„Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 17., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 25.” – 7,8 milliárd forint;
„Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 18., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 26.” – 10 milliárd forint;
„Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 20., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 28.” – 7,8 milliárd forint;
„Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 21., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 29” – 2,7 milliárd forint;
„Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 22., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 30.” – 3,5 milliárd forint;
„Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 23., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 31.” – 1,4 milliárd forint;
Már a 2022-es évben: „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 24., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 32.” – 7,8 milliárd forint;
„Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 25., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 33., és a gyermekvédelmi népszavazásra vonatkozó kormányzati kommunikációs kampány megvalósítása” – 12 milliárd forint.
A Kabinetiroda tehát már csak idén közel 21 milliárd forintot költött kormánypropagandára.
Ezek mellett 2022-ben 256 milliós forrást biztosítanak a Pénzügyminisztériumnak és a NAV-nak ahhoz, hogy meglegyen a forrásuk a „családi adóvisszatérítéssel kapcsolatos kormányzati tájékoztató levelek küldéséhez”, valamint 444 millió forintot a Pénzügyminisztériumnak és az Államkincstárnak ahhoz, hogy legyen pénzük kiküldeni a „tizenharmadik havi nyugdíjjal kapcsolatos kormányzati tájékoztató leveleket”.
Ősszel újabb 6,1 milliárd forintot kapott a Batthyány Lajos Alapítvány, „pénzbeli vagyoni juttatás teljesítése az alapítvány alapító okiratában meghatározott célok elérése érdekében” címszó alatt. Az alapítványról a Magyar Narancs írta, Antall József alapította 1991-ben, hogy egy kereszténydemokrata, jobbközép, elkötelezetten nyugati vonalat képviseljen. Egy idő után egyre inkább elkezdett a Fideszhez kötődni, egy időben Rogán Antal volt a titkára – és most már Rogán kabinetirodája ad neki milliárdokat. Míg 2018-ban több mint 1 milliárdot kapott az alapítvány, 2019-ben már összesen 3,5 milliárdból gazdálkodhatott, tavaly ősszel pedig már 6,1 milliárdot kapott.
Ennél kicsit kisebb összeget, 15 millió forintot kapott a Pesti Fiatalokért Egyesület, aki a nyáron szállt be a Fidesz és a kormánysajtó Karácsony Gergely elleni dugókampányába kampányába. Az egyesület például a parkoló autókat szórta meg szórólappal, amilyen ez a szöveg állt: „Karácsony Gergely üzenete a dugóban állóknak: Szálljon ki a kocsiból, és menjen gyalog!” Róluk a HVG írta, hogy a 2019-es önkormányzati választás után az Erzsébetvárosban alakultak, céljuk egy Trianon-biciklitúra szervezése és a környezettudatos nevelés. A cikk írásakor az egyesület Facebook-oldalának 86 kedvelője van.
Jól feküdt a Kabinetirodánál Király Nóra, aki 2002 óta a kormánypárt tagja. Király egy időben Újbuda alpolgármestere, fideszes önkormányzati képviselője, és a Fidesz országgyűlési képviselő-jelöltje is volt. Király férje, Vámos a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó óriásplakátcég, a Publimont vezetője volt, később a cégével 1,8 milliárdos megbízást nyert el a közmédiától, írta erről a Népszava korábban.
Király kereken 40 millió forintot kapott az úgynevezett Mindennapok Női Szemmel Egyesület. Az egyesületet Király Nóra, korábbi fideszes újbudai alpolgármester alapította, és a Népszava cikke szerint 2017 és 2020 februárja között összesen 66 millió forintot kaptak. Dömötör Csaba államtitkár minderről azt mondta Szél Bernadett országgyűlési képviselőnek, hogy a pénz egy részét arra költötték, hogy létrehozzanak egy online kommunikációs felületet, a Női Szemmel 2.0-át, ami „az egyesület tagjai és partnerei számára készült”, másik 20 milliót pedig a honlap fejlesztésére olyan indokokkal, mint „aloldalak létrehozása megadott sablonok alapján”. Az egyesület előszeretettel népszerűsíti a kormány családügyi intézkedéseit.
De a szintén Király Nórához tartozó Fiatal Családosok Klubjának Egyesülete is jól feküdt a Kabinetirodánál: 2021-ben 40 milliót kaptak a „családok környezetvédelemmel kapcsolatos érzékenyítése és egy új minősítési rendszer kialakítása” elnevezésű célra, és a szintén Király Nórához tartozó Zöld Követ Egyesület pedig 50 millió forintot, „az egyesület környezetvédelmi programjai megvalósításának érdekében támogatás nyújtása” címszó alatt. A Ficsak például online petíciót indított azért, hogy a koronavírus alatt a főváros térítse vissza a bérletek árát az utazóknak (néhány tucatnyian írták alá), és közben szintén népszerűsítik a Fidesz családügyi intézkedéseit.
|
Csak idén 21 milliárd ment kormánypropagandára, szórják a tízmilliókat a Fidesz-közeli „civileknek” is
|
Felkerült a kormány honlapjára a Miniszterelnöki Kabinetiroda friss szerződéslistája, ebből derül ki, hogy mire mennyit költöttek az utóbbi években, hónapokban. Ebből például azt látni, hogy 1,8 milliárdba, azaz közel kétmilliárd forintba került a kormánynak a tavaly nyári, járvány utáni konzultáció összeállítása és kipostázása. Ebben a fő csapásirányok a koronavírus utáni élet újraindítása, csatározás az EU-val, járvány, migráció.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/02/04/miniszterelnoki-kabinetiroda-rogan-antal-szerzodesek
|
2022-02-04 09:09:00
| true | null | null |
Telex
|
Mégsem a kórházigazgató lesz az, aki eldönti, hogy beléphet-e az intézménybe tudósítani a sajtó – jelent meg a Magyar Közlöny legfrissebb számában.
Pénteken, alig pár nappal azután adták ki az erre vonatkozó kormányrendeletet, hogy lapunk pert nyert az Emberi Erőforrások Minisztériumával szemben, amiért a sajtó nem kapott engedélyt a kórházakba való belépésre.
Az eljárásról és a bírósági ítéletről itt írtunk bővebben.
Ahogy arról többször is beszámoltunk már, a koronavírus-járvány alatt a kórházakba, egészségügyi intézményekbe nem engedték be a kormánytól független médiát, így nem volt lehetőségünk tudósítani arról, hogyan néz ki a járvány elleni küzdelem frontvonala. Mindeközben ijesztően párhuzamosak lettek a valóságok járványügyben, és a sajtót segítette volna a tények tisztázásában, ha megmutathatja a nyilvánosságnak, mi zajlik a kórházakban.
A Fővárosi Törvényszék január 27-én kimondta, hogy az Emmi jogtalanul utasította ki a Telexet és a sajtót a kórházakból. A jogerős döntés alapján nem a minisztérium, hanem a kórházigazgatók hatásköre arról dönteni, hogy kit engednek be az intézménybe.
Ezt a döntést változtatja meg az új rendelet. Eszerint az Operatív Törzs járványügyi érdekből meghatározhatja az egészségügyi intézmények sajtóval való kapcsolattartásának rendjét, valamint a sajtó által az egészségügyi intézmény területére történő belépés rendjét. Az új szabályozás a kihirdetést követő napon, tehát szombaton lép hatályba.
A dolog azért is érdekes, mert Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón azt mondta a bírósági döntésről, hogy „a bírósági ítéleteket tiszteletben kell tartani, és a kórházigazgatóknak kell dönteni”. Ezek után jött a kormányrendelet.
Pásztor Emese alkotmányjogász, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének helyettes projektvezetője így kommentálta ezt a jogszabályt a Telexnek:
|
A kormány rendeletben írta felül a bírósági ítéletet arról, ki engedheti be a kórházakba a sajtót
|
A Fővárosi Törvényszék január 27-én kimondta, hogy az Emmi jogtalanul utasította ki a Telexet és a sajtót a kórházakból. A jogerős döntés alapján nem a minisztérium, hanem a kórházigazgatók hatásköre arról dönteni, hogy kit engednek be az intézménybe. Ezt a döntést változtatja meg az új rendelet. Pár nappal a Telex pernyerése után a kormány rendeletben írta felül a bírósági ítéletet. Mégsem a kórházigazgató lesz az, aki eldönti, hogy beléphet-e az intézménybe tudósítani a sajtó – jelent meg a Magyar Közlöny legfrissebb számában.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/02/04/kormanyrendelet-korhazak-sajto-koronavirus-per-itelet
|
2022-02-04 09:31:00
| true | null | null |
Telex
|
A lengyel és magyar jogállamisági jelentés kiegészítését kéri az Európai Bizottságtól – Pegasus-ügyre külön tekintettel – Ujhelyi István európai parlamenti képviselő és lengyel képviselőtársa, Robert Biedroń. Közös levélben fordultak az Európai Bizottsághoz, melyben azt kérik, hogy az idén júliusban publikálásra kerülő jogállamisági jelentésekben Magyarország és Lengyelország esetében,
külön figyelmet fordítsanak az úgynevezett Pegasus-ügyre és annak érdemi feltárására.
Ujhelyi felidézte, hogy a kémszoftver megvásárlásáról és használatáról, az eddigi hírek alapján a 2017-es budapesti V4 találkozón hozhatott döntés a lengyel kormány, ahol közösen tárgyaltak a volt izraeli miniszterelnökkel, Benjamin Netanjahuval. A lengyel képviselővel közös videóüzenetükben a képviselő arról is beszélt, hogy a sajtóértesülések alapján tíz ország és ötvenezer telefonszám lehet érintett. Emlékeztetett arra is, hogy a kormány bár tagadta, de a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság vizsgálataiból kiderült, hogy valóban történtek lehallgatások, de a magyar hatóságok szerint jogszerűen.
Emiatt kérik lengyel kollégájával, hogy az éves jogállamisági jelentésben, az Európai Bizottság külön hangsúlyt fektessen az ügyre Magyarország és Lengyelország esetében.
A lengyel képviselő elmondta, hogy országában, az eredetileg terrorelhárítási feladatokra szolgáló szoftvert, ellenzéki politikusok, civilek és családtagjaik lehallgatására használták. Szerinte ennek akár közvetlen hatása is lehetett a lengyel parlamenti és az európai parlamenti választások eredményére.
Ha többet is szeretne olvasni a Pegasus-ügyről, itt találja a cikkeinket a témában. Ugyanakkor Magyarországgal szemben a kormány döntései és intézkedései miatt már jelenleg is, a Pegasus-kémszoftvert érintő esetleges visszaélések nélkül is súlyos jogállamisági aggályok vannak az Európai Unióban. Az Európai Bizottság 2021-es jogállami jelentése négy területet emelt ki Magyarország esetében: aggasztónak tartja, hogy
a magyar kormány „közvetett politikai befolyást” gyakorolhat a médiára az állami reklámokkal;
szerintük a közigazgatás legmagasabb szintjeit „klientelizmus, kivételezés és nepotizmus” kockázata jellemzi,
veszélyben van a testület szerint a bírói függetlenség;
és a civil szervezeteket is politikai nyomás alá helyezi a kormány a civiltörvénnyel.
A kormány már tavaly határozatban állapította meg, hogy „az Európai Bizottság 2021. évi jogállamisági jelentése a politikai nyomásgyakorlás újabb eszköze, az nem ad objektív és megalapozott képet a jogállamisági helyzetről sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamaiban. Ez a jelentés nem képezheti alapját további uniós mechanizmusoknak vagy eljárásoknak”.
|
Kiegészíttetnék a Pegasus-üggyel a lengyel és a magyar jogállamisági jelentést
|
A lengyel és magyar jogállamisági jelentés kiegészítését kéri az Európai Bizottságtól – Pegasus-ügyre külön tekintettel – Ujhelyi István európai parlamenti képviselő és lengyel képviselőtársa, Robert Biedroń. Közös levélben fordultak az Európai Bizottsághoz, melyben azt kérik, hogy az idén júliusban publikálásra kerülő jogállamisági jelentésekben Magyarország és Lengyelország esetében, külön figyelmet fordítsanak az úgynevezett Pegasus-ügyre és annak érdemi feltárására.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/02/05/a-pegasus-ugy-miatt-egeszitenek-ki-a-lengyel-es-magyar-jogallamisagi-jelentest
|
2022-02-05 09:37:00
| true | null | null |
Telex
|
Egy somogyi kis faluban csengetett be egy „közvélemény-kutató” az alanyhoz, a közel egy órás beszélgetésről a kérdezett házi biztonsági rendszere azonban hangfelvételt készített, amelybe belehallgathattunk. Volt gyurcsányozás, "tetvezés", értekezés Márki-Zay Péter fizimiskájáról, pszichológia és kommunikációs gyorstalpaló.
A jelenség neve push-poll, amit a Fidesz a 2019-es kampányban vetett be először, és amit az Amerikai Közvéleménykutatók Társasága kifejezetten elítél.
Január 25-én egy kis Koppány-völgyi falut járták a „kutatók.” Az egyik házhoz egy hatvanas nő csengetett be, aki a Real PR 93 Kft. megbízásából érkezett közvélemény-kutatónak mondta magát. A házigazda beengedte és megkezdődött a „felmérés”, azonban már az első kérdéseknél kibújt a szög a zsákból.
A Somogy megyei 4-es számú választókörzet a „billegők” közé tartozik, a politikai elemzők szerint itt nagyon szoros lesz az eredmény. Ezért nyilván minden érdekelt megtesz minden tőle telhetőt a győzelem érdekében.
„Azt kérdezte, tudom-e ki az aktív országgyűlési képviselőnk? Mondtam, hogy a fideszes Witzmann Mihály. Erre ő meg sem várta, hogy folytassam, elmosolyodott és a következő kérdésbe kezdett. Mondtam, hogy álljon meg a menet, van még egy képviselő, aki listáról jutott be, Potocskáné Kőrösi Anita. Erre nagyon határozottan kioktatott, hogy itt csak egy képviselő van, és az Witzmann. Nekem kellett bizonyítanom neki, hogy téved” – mondja a Narancs.hu-nak a megkérdezett Sándor, akinek nevét kérésére megváltoztattuk. „Feltűnő volt még, hogy a Jobbik tíz évvel ezelőtti, régi radikális vonalát próbálta ráhúzni a mostanira, és a biztos asszony nyíltan cigányozott is” – mesélte.
Sándor nem látta a kérdéseket, azokat a kérdezőbiztos asszony töltötte ki. Az első félreértés tisztázása után viszont viszonylag gördülékennyé vált a „kutatás”.
„Azt kérdezte, melyik pártra szavaznék, melyikre biztosan nem? Ha ma lenne a választás, elmennék-e szavazni? Kinek a jelöltjére szavaznék? Mennyiben tartom megfelelőnek a fideszes Witzmann Mihály munkáját? Ugyanezt megkérdezte Potocskánéról, aki az előválasztás győztese, a Jobbik jelöltje. Érdekes, pár perccel korábban még nem tudta, hogy Potocskáné Kőrösi Anita egyáltalán létezik. Aztán meredekebb lett a dolog. Azt kérdezte, szerintem botránypolitizálást folytat-e Potocskáné? Nem, inkább nem, inkább igen, igen. Legalább háromszor volt ilyen kérdés, amiben a botránypolitikus szó szerepelt. Jeleztem, hogy szerintem ez nem egy normális felmérés így, sugalmazó kérdésekkel, és itt kezdett érdekessé lenni a beszélgetés. Hallgassa” – mutatja Sándor a hangfelvételt.
Kérdezőbiztos: Kérdezek valamit. Ez az egész felmérés. Meg tudja fogalmazni két szóban, hogy mi ez?
Megkérdezett: Szerintem ez most nem felmérés, hanem véleményformálás, amire önt most felhasználják.
Kérdezőbiztos: Hogy nem felmérés?
Megkérdezett: Szerintem ez nem felmérés, hanem felmérésbe burkolt véleményformálás. Ez már egy kampánytevékenység.
Kérdezőbiztos: De én ezt mondanám, úgy fogalmaznám, hogy a befolyásolás művészete című fejezet.
Megkérdezett: És ön ezt tudja?
Kérdezőbiztos: Nézze, hát hogyne tudnám. Uram, két és fél diplomával ülök a lócáján. Én se vagyok hülye. Tanultam szociológiát, nem is keveset. Informatikus könyvtárosként mentem nyugdíjba, tehát nem biztos, hogy én vagyok a világ hülyéje…
Megkérdezett: Tehát abban egyetértünk, hogy ez a kérdőív egy véleményformálás?
Kérdezőbiztos: Befolyásolás.
Megkérdezett: Véleményformálásba burkolt befolyásolás. Egyetértünk ebben?
Kérdezőbiztos: Persze. Pontosan.
Megkérdezett: Tehát ez a bizonytalanoknak szól.
Kérdezőbiztos: Persze. Az ember úgy működik, hogy… ezt úgy mondjuk a pszichológiában, hogy azonos szeretne lenni önmagával. Később is. Tehát aki itt azt mondta, hogy a Fidesz és Orbán Viktor, az elmegy szavazni és nem fogja elfelejteni, hogy ő egyszer már ezt mondta. És ott ugyanazt fogja behúzni.
Megkérdezett: Érdekes módon a Potocskánéról két hete megjelentek lejárató cikkek. Erre maguk rá két hétre hoznak egy olyan kérdőívet, ami pontosan azt sugallja, hogy honnan hova lehet lökni. Mivel én elég gyakran nézek ilyesmit, nekem világos, ez pontosan arról szól, hogy aki még hezitált azt tovább lökje egy lépcsőfokkal. Erre megy ki a játék.
Kérdezőbiztos: Persze. Pontosan. Jó, hogy összerakja. Ez így szokott lenni, hogy mielőtt elmegyünk felmérni Kecskemétre, akkor előtte Kecskeméten a helyi lapban, amit ilyen önkormányzati… nem tudom, kik adnak ki, garantáltan jelennek meg cikkek X-ről, Y-ról. Konkrétan Kecskeméten az önkormányzati választás előtt öt héten keresztül kérdeztünk, tehát öt hétvégén keresztül és minden alkalommal ilyen helyi lap, azoktól az emberekről, akikről kérdeztünk, jelentek meg cikkek.
Megkérdezett: Tehát előbb lejáratták, aztán rámentek mérni?
Kérdezőbiztos: Nem biztos, hogy lejáratták. Volt, aki fasza gyerek volt.
Megkérdezett: A lejárató cikknek nem biztos, hogy sikerül lejáratni. Tehát először megjelentek a lejárató cikkek, utána mentek kutatni?
Kérdezőbiztos: A jobb helyeken igen. Ezt konkrétan Kecskeméten tudom mondani.
Ezután a közelgő választás pártjairól folyt a diskurzus, hol a kérdőív szerint, hol szabadon:
Kérdezőbiztos: A 18-as kérdés. „Ha az országgyűlési választásokon csak két jelöltre szavazhat, az egyik Orbán Viktor jelöltje, a másik Gyurcsány Ferenc jelöltje, melyik jelöltre szavazna?”
Megkérdezett: Már elnézést…
Kérdezőbiztos: A szavazólapok az ellenzék részéről kialakultak. Nyilván tudja hogy itt is, ott is különböző pártokhoz tartozó emberek vannak a szavazólapon. Nálunk ott van most egy DK-s, a Varga Zoltán, aki benn ül a parlamentben. Egy másik körzetben ott van most egy jelölt, momentumos, aki a barátnőmnek a fia. Mindketten az ellenzéki összefogás nevében lesznek a szavazólapon. Az ellenzéki összefogást ki hozta létre, és ki az, aki összetartja… a tetves Gyurcsány, az. Gyurcsányt azért neveztem tetűnek, mert az emberek ezt gondolják róla…. Nem tudom, honnan cseppent ide, már a neve is furcsa… Én a nevek világában eléggé otthon vagyok. Ilyen névszerkezet, hogy Gyurcsány nagyon ritkán fordul elő a magyar nyelvben. Van egy érzésem Márki-Zayval kapcsolatban… Ha megnézzük az arcát, van benne valami Habsburg. Ha megnézzük a száját… a Habsburgok szája abszolút jellegzetes dolog, mégpedig azért, mert ott ilyen genetikai összeférhetetlenségek voltak a családban. Egymás között házasodtak és ha megnézi Márki Zaynak az arcát, és mellé teszi a fiatalabb Habsburg herceg arcát, aki még él, mert Ottó már nem él… szóval van valami hasonlatosság, valami Habsburg-családbeli genetikai vonás… Még valami, az emberek nem szeretik Márkit, mert ugye azt mondta, hogy a vidéki embereket trágyával etetik. Legalábbis ez jött le bizonyos embereknek. .. A kommunikációnak alapvető tétele, hogy két ember, ha beszélget, az az igazság, a köztük lévő igazság, amit én mondok és maga ért belőle valamit. Tehát nem biztos, hogy jól fogalmaztam és azt érti, amit mondani szeretnék. Márki-Zay ezt nem csinálja túl jól. De azt, hogy a vidéki embert hülyeséggel etetik, és itt az információra gondolt, akkor igaza van. Az információval való ellátottságra érti, hogy a valósággal etetik-e vagy valami nagy rakás szarral.
A körülbelül egy óráig tartó beszélgetés alatt oldódott annyira a hangulat, hogy a kérdezőbiztos elárult néhány szakmai titkot is. Nehezményezte, hogy a nem értelmes embereket is meg kell hallgatnia a faluban. Elmondta, hogy nem odavalósi, valamint azért kell járnia a vidéket, mert a telefonos felmérések kevésbé, míg a személyes jobban befolyásol.
A válaszadók őszintéségének tesztelésére is volt sajátos módszere. Szerinte azt kell nézni, „hogyan mozog a szája, a szeme, mikor néz felfelé, lefelé, hogyan pislog”. Elárulta azt is, hogy vegyes a kép, nem látszik kormánypárti fölény, bár vannak körzetek, amik egyértelműen a baloldalra húznak.
Ezek után a megkérdezett érdeklődött a megbízó cég iránt.
Kérdezőbiztos: Real PR 93 Kft. Nem sok mindent fog találni róla. Mi hivatalosan függetlenek vagyunk. Azt, hogy a megbízást mikor, kitől kapjuk, azt én nem tudom, azt a főnök írja alá, hogy elfogadja a munkát vagy azt mondja, hogy nem… Én hivatalosan egy független cégnek dolgozom, tehát a Reál PR. Se ide, se oda. Tulajdonképpen ez a cég alvállalkozó szokott lenni, mert ugye X kapja a megbízást, a négyből valamelyik. Mindegyikük tudja, hogy kinek van embere, aki megcsinálja. De én személy szerint azért dolgozom ennek, mert hivatalosan a főnököm se ide, se oda. Egy dolgot tudok, hogy ő egy nagyon jó elemző. Matematikus. És szereti az elemzéseit…
A Real-PR 93 Kft. mint közvélemény-kutató nevét az utóbbi időben több fideszes felmérésből ismerhetjük. Telefonon kérdeztük az ügyvezetőt arról, hogy végeztek-e kutatást Somogyban. Sóvágó Sándor megerősítette a január 3. heti kutatás tényét. Jeleztük kifogásainkat a kutatás szakmaiságával kapcsolatban.
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.
|
Felvétel készült a közvélemény-kutatásnak álcázott befolyásoló kampányról Somogyban
|
Január 25-én egy kis Koppány-völgyi falut járták a „kutatók.” Az egyik házhoz egy hatvanas nő csengetett be, aki a Real PR 93 Kft. megbízásából érkezett közvélemény-kutatónak mondta magát. A házigazda beengedte és megkezdődött a „felmérés”, azonban már az első kérdéseknél kibújt a szög a zsákból.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/felvetel-keszult-a-kozvelemeny-kutatasnak-alcazott-befolyasolo-kampanyrol-somogyban-245659
|
2022-02-07 13:41:10
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
„A maláj szélhámostól vásárolt lélegeztetőgépeket indokolatlanul drágán vette a külügy” – mondta Tompos Márton, a Momentum politikusa, a párt korrupcióellenes munkacsoportjának vezetője az RTL Híradónak. Arról is beszélt: az egyik típusról a kronológia szerint tudhatta a Külügyminisztérium, hogy veszélyes.
A Külügyminisztérium kétféle életveszélyes kínai lélegeztetőgép-típust vásárolt. Az egyikről még 2020-ban írták meg brit orvosok, hogy gond van vele: ezek a gépek nem tisztíthatók rendesen, és az oxigénellátásuk sincs rendben. A másikról pedig a kolumbiai hatóságok írták meg, hogy hat ember halálát okozták, ami nyilván elég nagy probléma egy világjárvány idején – mondta Tompos.
Azok a cégek, amiket megpróbált megbízni a külügy azzal, hogy teszteljék és üzemeljék be őket, nagyrészt nem vállalták ezt a feladatot. Végül egy kisebb vállalatot, valamint egy főleg fuvarozással foglalkozó társaságot találtak erre a munkára, tette hozzá.
A brit figyelmeztetés ráadásul szerinte előbb jelent meg, mint hogy a minisztérium megkötötte volna a szerződést a maláj vállalkozóval – akiről azóta kiderült, hogy szélhámos. Így elvileg tudhatták volna, hogy a gépekkel nincs minden rendben.
A külügy nem adta ki az ezzel kapcsolatos anyagokat, így Tomposék perre mennek velük.
|
Indokolatlanul drágán vehette a veszélyes lélegeztetőgépeket a külügy a maláj szélhámostól
|
Súlyarányban Németországhoz képest tízszer drágábban vette a magyar állam a gépeket.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/02/06/tompos-marton-lelegeztetogep-malaj-csalo-adomany-kulugy-eletveszely
|
2022-02-06 14:03:00
| true | null | null |
RTL Klub
|
Hogy miért támogat az Európai Unió egy megalapozatlan történelmi feltevésre épülő projektet, rejtély. A Békés megyei Zsadányban a polgármester Attila hun uralkodó állítólagos fapalotáját szeretné felépíteni, de nagyon úgy tűnik, semmi sem lesz a közel 120 millió forintos támogatásban részesült projektből.
„Január 7-én Attila napja van, és valószínűleg 2003-ban ünnepeltük Attila hun király 1600 éves születését. Ezért fontosnak tartom tájékoztatni a közvéleményt eddigi adatgyűjtésemről, Attila hun király feltételezhető lakóhelyéről, amely királyi központja volt” – írta majd’ két évtizeddel ezelőtt Dudás Árpád, Zsadány polgármestere. A település első emberét rendkívüli módon foglalkoztatja az Attila-kultusz. Egykorú történeti források magyar fordításait és legalább 120 könyvet elolvasva jutott arra a következtetésre, hogy a hun fejedelem egykori fővárosa sehol máshol nem lehetett, mint a mai Zsadány területén. Erről a Narancs.hu-nak is nyilatkozott a polgármester. Priszkosz rétor bizánci diplomata és történetíró munkájából kikövetkeztette, hogy a követ útja a mai Zsadányba vezetett. Dudás mindezt az utazással töltött napok számával és az egy nap alatt teljesített út hosszával „bizonyítja”, és úgy látja, hogy a leírásban említett folyó nem a Tisza, hanem a Sebes-Körös lehetett.
"Megírom könyvben"
Dudás először a kilencvenes évek végén számolt be „Attila-kutatásairól”. Régészeket és történészeket is megkeresett, és az sem szegte kedvét, hogy „elméletét” a szakma minden képviselője elutasította már akkor is. Dudás Árpád rövid megszakítással húsz éve Zsadány polgármestere, végzettsége szerint növényvédelmi mérnök, de közéleti pályafutása előtt rendőrként dolgozott. Amikor arról kérdeztük, hogy Priszkosz rétort eredetiben olvasta-e, és „kutatásai” közben konzultált-e régészekkel és történészekkel, alkalmazott-e forráskritikát és a kutatásmódszertan eszközeit mennyire vetette be, akkor kiderült, hogy a több mint száz idevágó könyv tanulmányozása és az ebből levont saját következtetések jelentik számára a „történelmi” alapot.
„Ez az én szellemi termékem, de nem ülnék le erről senkivel vitázni nyilvánosan.
Ha egyszer a polgármesteri évek után lesz időm, akkor mindezt megírom a könyvben” – mondta portálunknak a zsadányi polgármester.
„Attilát »királynak« a források emlegetik, helyesebb »hun uralkodónak« nevezni. Ahogy helyesebb a hun birodalom központjáról, s nem fővárosáról beszélni, amelynek a helye nem lokalizálható” – vázolta a helyes terminológiát lapunknak Bálint Csanád Széchenyi-díjas magyar régész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a korszak egyik elismert kutatója. „A hun birodalom központja a leletek és a bizánci követjelentés alapján a mai Dél-Alföldön, egy fátlan síkságon lehetett, feltehetően a Tisza bal partján” – nyilatkozta még tavaly tavasszal lapunknak a neves szakember. Medgyesi Pál, a Békés Megyei Munkácsy Múzeum régésze pedig azt hangsúlyozta, „alig valamit tudunk az Attila fejedelem változó helyen lévő központjaiban felépített fapalotáiról, amelyet most Zsadányban akarnak megépíteni. Felteszem, ezt egy építész megtervezte. De kérdem, mi alapján, milyen méretben, milyen arányokkal, milyen belső elrendezéssel és milyen fából készülne?”
„Állandó fővárost nem kereshetünk”
„A nomád birodalmak esetében, amilyen a hun birodalom is volt, állandó fővárost nem kereshetünk. Ahogyan az életmódnak is, a nomád hatalomgyakorlásnak is lényeges eleme a mozgékonyság. Az uralkodói központ és az azt követő »udvar« – a birodalom irányításában részt vevő szűk elit, nagy létszámú testőrség, katonai kíséret és a családok, kiszolgáló népesség, állatállomány – a birodalom területén oda vonulhatott, ahol a legnagyobb szükség volt állandó jelenlétére” – írta még egy évvel ezelőtt a Narancs kérdésére Szenthe Gergely, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Régészeti Tárának munkatársa.
„Mivel nem tudjuk, hogy egy nap alatt hány kilométert tett meg a jelentős számú és alaposan felmálházott követség (útviszonyoktól és átkelésektől függően ez 10-30 km lehetett), Attila központjának helyére nézve meglehetősen bizonytalan elképzeléseink lehetnek csak. Egy átlagos menetteljesítménnyel számolva is az lényegében bárhol lehetett a Dunától keletre a mai Nagy Magyar Alföldön, beleértve a Tiszántúlt is” – fűzte hozzá a fentiekhez Szenthe Gergely.
Halasztás és halasztás
De vissza a Dudás Árpád által megálmodott és uniós pénzzel támogatott zsadányi Attila-látogatóközpont megvalósításához! A felvázolt tervek szerint ez jócskán fellendítené a környék turisztikáját. A projektre még 2017-ben nyertek 89 millió forintot azzal, hogy 2019 májusára elkészül. Egy közepes méretű fapavilonról van szó, amelyben egy érintőképernyős tévén lehetne többet megtudni Attiláról, ráadásul itt videóról minden érdeklődő megnézhetné Dudás Árpád – a történész és régész szakma alapján nem alátámasztott – „előadását”. Emellett kialakítanának parkolóhelyeket, és létrehoznának egy íjászatra alkalmas területet. Hogy ez így önmagában miért volna jelentős idegenforgalmi attrakció és mitől lendítené fel a község életét, legalábbis rejtély.
Zsadány
Forrás: Dudás Árpád Facebook
Ám a beruházás nemhogy 2019 májusára nem készült el, mostanáig sem történt egyetlen kapavágás sem. Mindezt az RTL Klub Házon kívül című műsorának azzal magyarázta Dudás, hogy 2019-ben, ha roppant szoros versenyben is, de elveszítette a helyhatósági választást, így minden késedelmet szenvedett. Ennek az érvelésnek a helyességét gyengíti, hogy az eredeti elképzelések szerint a 2019 októberi önkormányzati választás előtt közel fél évvel már el kellett volna készülnie a látógatóközpontnak. A Narancs.hu-nak már úgy magyarázta a késedelmet a polgármester, hogy az első, majd a második közbeszerzés is sikertelen volt, időközben pedig nagyon megemelkedtek az építőipar árak. (A választás győztese, Marton Sándor pár hónap múltán, 2020 tavaszán lemondott, az időközi választást pedig újból Dudás nyerte.)
Annyit időközben sikerült elérni, hogy 2019 májusa helyett új befejezési határidőt engedélyezett az irányító hatóság, ez 2021. március 31-e volt. De addig sem történt egyetlen kapavágás sem.
Emellett az elnyert 89 millió forinthoz újabb 30 milliót kaptak a megvalósításhoz, amelynek legvégső határideje 2022. december 31-e.
Kérdésünkre Dudás Árpád elmondta, a képviselő-testület még nem írta ki a közbeszerzést, de elvileg teljesíthető a projekt az év végéig. Bár azt a polgármester elárulta, hogy jelen pillanatban „kisebb esélyt lát a megvalósításra és nagyobbat arra, hogy nem lesz látógatóközpont”. Ez reálisnak tűnik. Ha ugyanis figyelembe vesszük, hogy a közbeszerzési eljárás hosszú hónapokat vehet igénybe, egy esetleges jogorvoslati kérelem ezt bőven meghosszabbíthatja, és a kivitelezésről még nem is beszéltünk.
Itt kellene állnia a látogatóközpontnak
„Bóna István, aki megítélésem szerint a legtöbbet tudja erről a korról, 1993-as könyvének azt a címet adta, hogy A hunok és nagykirályaik. Igaz, ő nem Zsadány és környékét nevezte meg lehetséges birodalmi központként” – mondta lapunknak Dudás Árpád.
Ha igaz lenne Dudás Árpád feltételezése, hogy Attila szálláshelye a mai Zsadányban volt, akkor váratlan halála utáni temetkezési helye, valamint állítólagos hármas koporsójának is itt kellene lennie valahol.
Mást mond a tudomány
Merőben másként vélekedik erről a régész szakma. „Akárcsak a hun birodalom központjának helye, úgy Attila halálának helye is bizonytalan. A hadi és politikai helyzet függvényében erre valóban leginkább a Kárpát-medencében kerülhetett sor, hiszen Itália megtámadása és a nagy nyugati hadjárat után vagyunk, amikor Attila már egyaránt hadban áll a Kelet- és Nyugat-Római birodalommal” – tudtuk meg Szenthe Gergelytől. A régész megjegyezte, hogy „a halálesetre minden bizonnyal egy újabb feleséggel kötött menyegzőkor került sor. Mert amint Priszkosz beszámolójából is értesülünk, Attila szinte lépten-nyomon és lényegében bárhol vehetett feleségül olyan nőket, akikkel a házasságkötés valójából a birodalom elitjével való szövetséget erősítette, a nomád, nemzetségi rendszeren alapuló hatalmi gyakorlatnak megfelelően. A holttest konzerválását és hazaszállítását korlátozott távolságra valószínűleg meg tudták oldani. Tehát Attila esetében talán elfogadhatjuk, hogy a temetésre valahol a centrum közelében került sor. Ám azt nem tudjuk igazolni, hogy a centrum ugyanott állt Attila halálakor is, mint Priszkoszék látogatásakor; és azt sem, hogy ugyanabban a centrumban történt-e.”
A történettudomány és régészet kutatásai már régen meghaladottá tették, hogy egy folyó alá, hármas koporsóba temették volna Attilát. Ehhez képest a zsadányi látógatóközpont létrehozásának apropója a pályázók leírása szerint: „Zsadány község bizonyíthatóan Attila, a királyok királyának uralkodói központja volt, vagyis a Hun Birodalom fővárosa volt 435-453 között.”
Ebből csupán a „király”, a „főváros” és Zsadány nem igazolható. Mint hogy nem tudunk érdemben semmit a fapalotáról sem.
|
Mégsem lesz semmi Attila hun uralkodó Zsadányba álmodott fapalotájából?
|
A környék turizmusának fellendülését várja a település polgármestere az általa elképzelt Attila-látogatóközponttól. A projetnek 2019 májusára kellett volna megvalósulnia, de mostanáig nem kezdtek hozzá. A közel 120 milliós EU-s támogatást kapott beruházás újabb határideje ez év vége, ám a polgármester úgy látja, nagyobb az esély arra, hogy nem lesz látogatóközpont. Arról nem beszélve, hogy a tudomány vitatja, tényleg Zsadányban állt volna Attila fapalotája.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/megsem-lesz-semmi-attila-hun-uralkodo-zsadanyba-almodott-fapalotajabol-245823
|
2022-02-07 15:06:20
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
2020-ban a kormány egy tolvonással különleges gazdasági övezetté nyilvánította a gödi Samsung SDI-gyárat körülvevő területet, aminek értelmében az akkumulátorokat gyártó vállalatól származó adóbevételek nem a város ellenzéki vezetésű önkormányzatát, hanem a fideszes többséggel bíró Pest Megye Önkormányzatát illetik meg.
Ekkor sokan gondolhatták azt, hogy az így megszerzett forrásokat politikai célokra használhatják. Ennek jelei 2021 októberében mutatkoztak meg, amikor Pest Megye Önkormányzata 400 millió forintnyi adóbevételt osztott szét pályáztatás útján helyi szervezeteknek, köztük fideszes kötődésű alapítványoknak, egyesületeknek. (A pénzosztás ezzel nem ért véget; novemberben kiírtak egy második kört, ezúttal 300 millió forintos kerettösszegben. A szervezetek január 10-ig pályázhattak, információnk szerint még az elbírálási folyamat zajlik.)
Az első körben nyertesek között több olyan is volt, amelyek médiumok, sajtóorgánumok indítására kaptak támogatást. Elvileg a pályázatokban foglalt tevékenységet legkésőbb 2022. március 31-ig – még az áprilisi választást megelőzően – kell megvalósítani, ezért értelemszerűen mostanra már kellett, hogy legyen valamilyen nyoma ezeknek a sajtótermékeknek. Megnéztük, hogy mire mentek a nyilvánosságot befolyásolni akaró alapítványok a támogatásokból.
Rétvári újabb portálja
A támogatott médiaprojektek közül a 0627.hu nevű portál tűnik a legimpozánsabbnak. A kiadásért felelős Dunakanyar Média Alapítvány 19 millió forintot nyert Pest Megye Önkormányzatának pályázatán „Őrbottyán, Csörög, Vácrátót, Sződ, Sződliget települések online tájékoztatása, weboldal fejlesztése” címszó alatt.
A 0627.hu Facebook-oldalát több mint tízezren követik, és rendszeresen jelentkezik videóriportokkal. Arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, hogy milyen fideszes kötődése van az alapítványnak (a kurátora Szilágyi Erzsébet Antónia, aki 2006-ban indult az önkormányzati választáson a párt színeiben), de ha erről nem is lenne információnk, akkor is láthatnánk, hogy a kormányt és Rétvári Bence országgyűlési képviselőt propagálja az oldal. Itt van két beszámoló azok közül, amelyek az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárának helyi sajtótájékoztatójairól készültek:
Rétvári Bence: Ma se döntsenek mások arról, hogy mi, magyarok hogyan éljünk!
Ezért lesz gyermekvédelmi népszavazás jövőre
Rétvári a 0627.hu címlapján 2022. február 1-jén
A térségi fejlesztésekről történő tudósítások mellett jelent meg beharangozó egy Nagy Feróval és Bayer Zsolttal készülő őrbottyáni rendezvényről, valamint az Elk.rtuk című film nagymarosi vetítéséről . De tudósított a portál egy gyertyagyújtásról is, amit helyi zsidó szervezetek tartottak a „váci baloldali képviselők napvilágra került antiszemita és rasszista bejegyzései és a Váci Zsidó Hitközség elnökének megfenyegetése miatt”. A lap keresője szerint Inotay Gergely neve egyetlen cikkben szerepel, de abban sem úgy, mint az ellenzék közös országgyűlési képviselőjelöltje, hanem mint a város alpolgármestere. (Egyébként van már egy helyi Rétvári-párti portál, a VácOnline, ami a 0627.hu-nál lényegesen hangsúlyosabban támadja az ellenzéki váci városvezetést.)
Érdekesség, hogy a portál Facebook-oldala szerint a szobi és a váci járás híreivel foglalkozik. „Szeretnénk megmutatni minden olyan eseményt, megosztani minden olyan információt, amely az itt lakók számára fontos, amire büszkék és amiről eddig talán senki nem tudósított” – áll az oldalon. Ugyanakkor Fehér Zsolt jobbikos váci és Pest megyei képviselő felhívta rá figyelmet még december elején, hogy Pest Megye Önkormányzatának pályázati felhívása szerint kizárólag Csomád, Csömör, Csörög, Dunakeszi, Fót, Göd, Mogyoród, Őrbottyán, Sződ, Sződliget, Vácrátót, valamint Veresegyház közigazgatási területén valósíthatók meg a támogatott tevékenységek.
Megkerestük ezzel kapcsolatban Pest Megye Önkormányzatát, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a
„Dunakanyar Média Alapítvány pályázatát a bizottság elfogadta, nem tartotta kizáróoknak, hogy nemcsak a pályázatban megjelölt 12 település híreiről számol be”.
Tuzson Csömörön nyomul
A Közép-magyarországi Régióért Alapítvány környékén jó pár fideszes megtalálható, amiről szintén korábbi cikkünkben számoltunk be. A szervezet majdnem 16 millió forintot kapott egy csömöri közéleti magazin kiadására. A támogatott pályázatokról szóló megyei előterjesztés szerint az újságban „bemutatják a különleges rendezvényeket, sportolási és szabadidős lehetőségeket és eseményeket; valamint a település programjairól és jövőbeni fejlődéséről, lehetőségeiről is tájékoztatnák a lakosságot. 3500 példányszámban készülne el havonta nyomtatott formában, 24 A4-es színes oldalon. A megvalósítás időszakában 8 lapszámot jelentetnének meg.”
A közelmúltig nem volt információnk arról, hogy megjelent-e már az újság, ezért megkerestük a település polgármesterét. Fábri István azt mondta, hogy készítettek vele egy interjút, amit elküldtek neki jóváhagyásra. Illetve beérkezett az önkormányzathoz egy névhasználati kérelem is. Röviddel azután, hogy beszéltünk Fábrival, már meg is jelent az Itt Lakunk – Csömör első száma.
Az egyik helyi forrásunk azt írta a 24 oldalas lapról, hogy szellős, sok képpel, az oldalszámhoz képest kevés tartalommal, köztük nem helyi vonatkozású témákkal van feltöltve. Készítettek csömöri ismert emberekkel interjúkat, példál Tóth Krisztián olimpiai bronzérmes cselgáncsozóval, valamint Tuzson Bence országgyűlési képviselővel is. „Ami feltűnő egy ilyen lapnál, hogy a helyiek számára ismeretlen nevű főszerkesztő bevezető-lapindító írását leszámítva egyetlen cikk sincs aláírva, az interjúkat készítő újságírók neve is hiányzik, a fotóknál ugyanez a helyzet. Mivel az impresszumban is csak a főszerkesztő neve van feltüntetve (a felelős kiadó mellett), ezért egyetlen személlyel azonosítható be az egész lap” – fogalmazott informátorunk, aki egyébként úgy véli, van jelentősége egy ilyen ingyenes újságnak a településen, amivel érdemben lehet befolyásolni a választások kimenetelét.
Egyik forrásunk képeket is küldött az Itt Lakunk – Csömörről.
Tuzson Bence a Itt Lakunk – Csömör c. újságban
Egy másik forrásunk is megemlítette, hogy van egy interjú a civil polgármesterrel, azonban hozzátette: a lap többi része „a helyi Fidesz kommunikációs készletéből van”. Az újságnak egyébként létezik egy friss Facebook-oldala, illetve weboldala is, ami jelenleg nem üzemel.
Gödöt szapuló „térségi tények”
Nem megy olajozottan a hírszolgálat működtetése a Dunakeszi Kistérségért Egyesületnek, ami 7,6 millió forintot kapott arra, hogy elindítsa a „Kistérségi Hírmondó online újságot”. Ilyen névvel nem találtunk a szervezethet köthető médiumot, azonban az egyesület gondozza a Térségi tények oldalt. A portál Facebook-oldalát jelenleg pár tíz ember kedveli; saját híreken kívül országos és környékbeli oldalak tartalmai is meg vannak osztva rajta.
A Térségi tényekben ugyan megjelenik az ellenzék is – leginkább sajtótájékoztatókról, beszámolókról szóló tudósítás formájában –, ám ezzel feltehetően csak a kiegyensúlyozottság látszatát kívánják fenntartani az olyan cikkek mellett, mint a
Bangóné bukása magával ránthatja Dorosz Dávidot?
Békési László: Az ellenzéknek ideje megszabadulnia Márki-Zay Pétertől
Dorosz Dávid a nyílt utcán esett neki a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjének
Méltatlan lehet egy gödi képviselő?
Ismét botrányos képviselő-testületi ülés Gödön
Hatrendbeli joggal való visszaélést követett el a Momentum polgármestere
Segít a Samsung!
Magánorvosi klinikát reklámoz Göd polgármestere?
Végrehajtással igazgatói székbe?
A érségi tények január 21-i állapota
Az oldal tartalmát tekintve felmerül, hogy Pest Megye Önkormányzata látta-e már a nyertes egyesületek, alapítványok projektekről készült beszámolóit. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy jelenleg még nem küldték el ezeket a cikkünkben feltüntetett szervezetek. „A kiírás szerint a projekt fizikai zárásának időpontja nem lehet későbbi, mint 2022. március 31” – válaszolta az önkormányzat. Azaz még van idejük a támogatásokkal elszámolniuk a nyertes pályázóknak.
Tuzson mindenhol
Kakukktojás felsorolásunkban a „Jelen Vagyok” Tehetséggondozó Egyesület, aminek „családi és párkapcsolati csoportos mediátori nap szervezése, témához igazodó mesekönyv és ingyenesen elérhető e-könyv kiadása” címszó alatt ítéltek oda több mint 16 millió forintot. Balogh Csaba, Göd polgármestere még októberben azt írta a lapról egy blogbejegyzésben, hogy „felhatalmazás nélkül használja a város nevét, címerét”, továbbá hogy „főszerkesztője a Fidesz helyi szóvivője”.
„Nevével, szlogenjével, a város címerének használatával azt a látszatot kelti, mintha valamiféle városi kiadvány lenne, holott erről szó sincsen. (...) Már négy száma jelent meg úgy, hogy még egyszer sem keresett meg engem, és tudtommal a képviselőket sem. Pedig olyan cikkeket jelenít meg, amiben nem is objektíven kritizálja a munkámat, hanem csúsztatásokkal kelt bizalmatlanságot az olvasókban az Önkormányzattal szemben” – fejtette ki a véleményét Balogh Csaba. Az egyesület nem sajtóorgánumra kapott támogatást, ezért nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy Samsung-pénzből működne a lap. Megnéztük a szóban forgó TüKörkép magazint, aminek a weboldala szerint eddig hét szám jelent meg, a legutolsó decemberben, és a Facebook-oldala sem frissült október óta.
Tuzson Bence a TüKörkép c. magazin augusztusi számában
Az online is elérhető lapszámokat lapozgatva akár egy olyan játékot is indíthatnánk, hogy „Ki találja meg az összes Tuzson Bencét?”, ugyanis az újságban eddig a képviselő felülreprezentáltan, legalább egytucatszor szerepelt. De feltűnik az oldalakon Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Varga Judit igazságügyi miniszter, Szabó István, a Pest megyei közgyűlés elnöke, illetve olvashatunk arról is, hogy a Samsung SDI újjáépítette egy bölcsöde kerítését. De természetesen nem maradhatnak el a beszámolók a környékbeli településeket érintő fejlesztésekről sem.
A Magyar Narancs karácsonyi lapszámában részletesen foglalkozott azzal, hogy a Samsung SDI térhódítása milyen hatással van nem csak Gödre, hanem a környék több településére, így például Dunakeszire, Sződligetre és Vácra - magyarán Budapest északi agglomerációjára és a Dunakanyarra.
|
Így csináltak fideszes médiát az eltérített Samsung-adóbevételekből
|
2020-ban a kormány egy tolvonással különleges gazdasági övezetté nyilvánította a gödi Samsung SDI-gyárat körülvevő területet, aminek értelmében az akkumulátorokat gyártó vállalatól származó adóbevételek nem a város ellenzéki vezetésű önkormányzatát, hanem a fideszes többséggel bíró Pest Megye Önkormányzatát illetik meg.
Ekkor sokan gondolhatták azt, hogy az így megszerzett forrásokat politikai célokra használhatják. Ennek jelei 2021 októberében mutatkoztak meg, amikor Pest Megye Önkormányzata 400 millió forintnyi adóbevételt osztott szét pályáztatás útján helyi szervezeteknek, köztük fideszes kötődésű alapítványoknak, egyesületeknek. (A pénzosztás ezzel nem ért véget; novemberben kiírtak egy második kört, ezúttal 300 millió forintos kerettösszegben. A szervezetek január 10-ig pályázhattak, információnk szerint még az elbírálási folyamat zajlik.)
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/igy-csinaltak-fideszes-mediat-az-elteritett-samsung-adobevetelekbol-245691
|
2022-02-05 15:31:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Budapest két szimbolikus területén, a Kossuth téren és a budai Várnegyedben a második világháború pusztítása előtti állapot visszaállításának az igénye látszik a kormányzati beruházásokon:
Ez a Vár esetében a a Budavári Palota rekonstrukciójában, több régóta nem álló hatalmas épület újjáépítésében, illetve a szocializmus idején a háborús romok helyén épült házak lebontásában és a helyükre réginek látszó új épületek építésében ölt testet;
a Kossuth tér esetében pedig egy késő modern irodaházat bontottak le azért, hogy a helyére megépítsék az oda eredetileg tervezett, de korábban nem megvalósult, a homlokzatával a szomszédos házhoz illeszkedő épületet (meg elköltöztették Nagy Imre szobrát, hogy visszaállítsák a Tanácsköztársaság áldozatainak emlékművét, ami korábban ott állt.)
Mindez beleillik a kormány ideológiájába: ahogy az Alaptörvény preambuluma szerint Magyarország 1944-ben a német megszállással elveszítette a szuverenitását és azt csak 1990-ben szerezte vissza, úgy teszik ezek a fejlesztések zárójelbe az egész szocialista korszakot és radírozzák le a szocializmus építészeti lenyomatát.
Közben a lebontott szocialista épületeket a szakma megőrzendő építészeti emlékeknek tartotta, amik figyelembe vették a történelmi környezetet és tömegkiképzésükkel alkalmazkodtak hozzá.
Másrészt viszont a kormány – vagy a kormányhoz közeli üzleti körök – az igatlanfejlesztéseik során nemcsak a szocialista korszak épületeit pusztítják, hanem – a köznyelv hagyományos műemlék fogalmának megfelelő –
huszadik század eleji, tizenkilencedik század végi, Monarchia korabeli épületeket is, hogy a helyükre teljesen új, modern épületek kerüljenek.
A kormány „az 1944 előtti” állapotokhoz csak a kiemelten szimbolikus helyeken ragaszkodik, de más esetekben első világháború előtti, több okból is jelentős épületeket ugyanolyan érzéketlenül hagy elpusztítatni, ahogy a szocialista épületeknek esik neki.
Szomorú lista következik: ezeket tekintjük most át.
5. Erkel utca 18. – csak egy bérház
Az előző ferencvárosi fideszes városvezetés kétségkívül legemlékezetesebb teljesítménye a parkolási botrány, de egy ikonikus műemlékrombolás is fűződik a nevéhez, ami kiemelkedik az egyébként Budapest-szerte, főleg a külsőbb városrészeket érintő, a régi épületállományt újakra cserélő ingetlenfejlesztések közül, és persze Ferencvárosban sem egyedülálló.
A Kálvin térhez közeli Erkel utca 18. szám alatti ritka, az 1860-as években épült ház még 2010-ben került ki a helyi védettség alól, majd
az önkormányzat eladta egy zavaros hátterű ukrán cégnek, ami 2016-ban váratlanul lebontotta.
Ez azért különösen fájdalmas, mert a 19. század végi nagy pesti építkezéseket eleve viszonylag kevés korábbi épület úszta meg, a 21. század elejére pedig még kevesebb maradt belőlük. Ehhez képest Belső-Ferencvárosban több helyen, ahogy az Erkel utcában is, megmaradt a 19. század második felének utcaképe,
ezt bontotta meg jóvátehetetlenül a 18-as szám alatti romantikus bérház mutyiszagú értékesítését követő lebontása.
A kétemeletes bérház helyén egy hatemeletes lakóház épült, ami semennyire nem illik a környzetébe. Az egykor a helyén álló épületre a homlokzatába vésett ablakformákkal próbál utalni.
4. A MAHART-ház – a NER-fasszádizmus csúcsa
A fasszádizmus az a kompromisszumnak tűnő építészeti megoldás, amikor egy régi ház helyére úgy építenek egy teljesen újat, hogy a réginek a homlokzatát megtartják. Ezzel az utcakép nem vagy csak minimálisan változik, az új ház is felépül, látszólag mindenki jól jár.
Az épületek azonban nem csak homlokzatból állnak, és bár a homlokzat valóban önmagában is érték, hiszen az utcáról az látszik az épületből, az a ház arca; de ami mögötte van, az ugyanúgy a városszövet része.
A homlokzat alapján sejtjük – vagy éppen nem sejtjük –, hogy mögötte valami különleges lehet, ezek a sejtések keltik azt a vágyat, hogy az ember csak úgy benézzen vagy bemenjen egy házba, és
ezektől a sejtésektől és vágyaktól lesz egy város izgalmas.
Nem csoda, hogy Budapesten külön sportág a régi bérházak nyitva felejtett kapuin besurranva fotózgatás, és külön rajongótábora van a belső udvaroknak, a lépcsőházaknak vagy a gangvégeknek. Pont ezért gyakori, hogy egy épületnek nemcsak a homlokzata védett, hanem az egész épület:
attól, hogy az utcáról nem látszik, az épület többi része általában ugyanúgy értékes.
Így volt ez az Apáczai Csere János utca és a Vigadó utca sarkán álló MAHART-székház néven ismert, 1910-13 között épült, a maga idejében modernnek számító, art decóba hajló szecesszóis épülettel is: teljes egészében védett és megtartandó volt.
A ház azonban a miniszterelnök vejének az érdekeltségébe tartozó BDPST Zrt. tulajdonába került, ami luxusszállodát és lakásokat épít benne és a két szomszédos épületben.
Vagy inkább a helyükön, hiszen hiába volt MAHART-székház egésze védett és megtartandó, a beruházás nemzetgazdaságilag kiemelt státuszt kapott, így a beruházónak semmilyen szabályt nem kell betartania.
Ennek megfelelően – hiába tiltakozott még az UNESCO is, hiszen az építkezés világörökségi területen folyik –
a Mahart-székház és a mellette álló Sarokbanknak nevezett, szintén védett volt takarékbanki székház jó részét kibelezték,
szinte csak a homlokzatok maradtak meg belőlük, mint az UNESCO jelentése fogalmaz, „egy modern épületet fedő vékony réteg”-ként, és néhány utcára néző helyiség is megvolt még az ottjártunkkor.
3. A Radetzky-laktanya – még annál is teljesebb bontás
A Bem téri Radetzky-laktanya 180 éves épületére ennél is cudarabb sors várt:
mindössze a Dunára néző főkomlokzat és két oldalsó homlokzat-szakasz maradt meg belőle.
A Radetzky-laktanya is védett volt: a védettséget Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter vette le róla egy rendelettel, majd a beruházás – amit egy Wáberer Görgyhöz köthető cég végez – kiemelt státuszt kapott.
A hosszan elnyúló épülettömböt a három homlokzati szakaszon kívül teljesen lebontották, köztük az épület legértékesebb részét, a klasszicista magtárat is.
A helyükre egy önmagában egyébként korrekt, több részből álló lakó- és irodakomplexum épül, amivel még tovább zsugorodik majd a környék századfordulós történelmi hangulata: a laktanya szomszédságában szocialista-modernista lakótömb, villamosremízből átalakított irodaház, két világháború közti modernista lakóházak és a Külügyminisztérium huszadik század elején épült, de az 1990-es években komolykodó posztmodern giccspalotává alakított tömbje áll, századfordulós épületek csupán a Bem tér északi oldalán maradtak.
Mindemellett a Radetzky-laktanya fontos emlékhely is volt:
mivel a második világháború alatt kisajátította a Gestapo, majd egy a Nyilaskeresztes Párthoz kötődő légió központja lett; később pedig az ÁVH, majd a Munkásőrség használta, sok embert kínoztak meg és végeztek ki a falai között és az udvarán.
2. A Dürer – az alázat legteljesebb hiánya
Az Ajtósi Dürer soron álló egykori Szent Szív zárda egy kápolnát is magába foglaló épülete sokak számára arról ismert, hogy itt működött Budapest egyik kultikus szórakozóhelye, a Dürer Kert.
A terület 2018-ban került Garancsi István ingatlanfejlesztő cége és más NER-közeli tőkealapok birtokába,
a Dürer Kertet ki is ebrudalták – azóta Budán, a korábbi Rio helyén nyitott újra –, és a fejlesztő nagyszabású bontásba kezdett.
A zárda és a hozzá tartozó iskola épületét a második világháború után a kommunista MDP, majd az MSZMP pártiskolája használta, a területen épült is egy hatalmas, kilencemeletes toronyházat is magába foglaló szocialista-modernista tömb, valamint kisebb épületek is – ezeket a beruházó mind el is bontotta, hogy iroda- és lakókomplexum épüljön majd a helyükön.
Kezdetben úgy tűnt, hogy a zárda és az iskola 19. század végi védett épületei megmaradnak,
az iskolát azonban 2021-ben lebontották, 2022 január elején pedig a zárda épületét is bontani kezdték.
Mint kiderült, a háznak csak egy kis részét érinti a bontás, aminek viszont az az oka, hogy a zárda épületét egy hatalmas, hétemeletes üveg-acél irodaházzá bővítik,
ami teljesen körbeöleli, zárójelbe teszi és agyonnyomja nemcsak a zárdát, hanem az egész környéket.
Ahelyett tehát, hogy ennek a keresztény műemléknek a helyreállítását támogatná, a beruházás nemzetgazdaságilag kiemelt státuszúvá tételével
a magát kereszténynek nevező kormány amellé állt, hogy még a kommunistáknál is jobban átalakítsák az egykori zárdaépületet.
Ráadásul – mint a Válasz Online írja – ezzel elveszett annak az egyébként kézenfekvő lehetősége is, hogy a Dürer még a legutóbbi időkig is fás kertjével kibővüljön a szomszédos Városliget, helyette egy külvárosba való hatalmas lakó és irodakomplexum fogja végleg tönkretenni a környék eddigi intimitását.
1. A Közvágóhíd – amiben lehetett volna múzeumi negyed, de inkább giccslakópark lesz a helyén
A Közvágóhíd Budapest egyik legfontosabb ipari műemléke volt, 1872-ben nyitott meg, hogy kiváltsa a korábban rossz higiéniai viszonyok között működő járványveszélyes magánmészárszékeket, és egészen 1984-ig látta el a feladatát.
Az utolsó éveiben a Dürerhez hasonlóan alulról szerveződő kulturális központként működött, több klubnek és rengeteg zenekar próbatermének adva otthont.
A fővárosi védettséget élvező hatalmas, mágikus hangulatú épületegyüttesben
ami Budapest világhírű helyeinek sorát gazdagíthatta volna.
a régi ipari épületeknek ugyanis tényleg minden funkció jól áll a lakásoktól a műtermeken, a múzeumokon, koncerttermeken át egészen a bevásárlóközpontig.
A Közvágóhídban rejlő hatalmas potenciál azonban örökre kihasználatlan maradt.
A terület ugyanis a miniszterelnök török barátja, Adnan Polat egyik cégének tulajdonába került, ami szinte az egészet lebontotta, hogy néhány elemét megtartva vagy visszaépítve egy lakóparkot építsen a helyére.
Ebben az esetben is nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásról volt szó, ezért a műemléki védettség nem lehetett akadálya a bontásnak, Budapest pedig szegényebb lett egy különleges, nagyszerű lehetőségeket rejtő, önmagában is kiemelkedően értékes ipari műemlékkel.
A helyére tervezett lakóparkban a régi vagy régies elemek bizarr kulisszának tűnnek csupán.
|
A NER öt megbocsáthatatlan műemlékrombolása
|
Ebben az esetben is nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásról volt szó, ezért a műemléki védettség nem lehetett akadálya a bontásnak, Budapest pedig szegényebb lett egy különleges, nagyszerű lehetőségeket rejtő, önmagában is kiemelkedően értékes ipari műemlékkel.
| null | 1 |
https://azonnali.hu/cikk/20220205_a-ner-ot-megbocsathatatlan-muemlekrombolasa?fbclid=IwAR2JLQqsNgf4SZ5XvoCmmmixsLDZsIPYD0ofI5RhQ9HzwVzxuU5uGzN-wd0
|
2022-02-05 16:05:00
| true | null | null |
Azonnali
|
2023 közepéig a magyar hatóságok megszüntetik az MNB alapítványait - derül ki az Eurostat dokumentumából. Az Európai Unió statisztikai hivatalának látogatási jegyzőkönyvéből az is kiviláglik, hogy mindez nem is új terv: valójában már 2020 végére ígértük az időközben egy egységbe összevont alapítványok állami körbe való visszasorolását, ám ez a pandémiás helyzet miatt elmaradt.
|
Bréking: hamarosan megszűnhetnek az MNB alapítványai!
|
2023 közepéig a magyar hatóságok megszüntetik az MNB alapítványait - derül ki az Eurostat dokumentumából. Az Európai Unió statisztikai hivatalának látogatási jegyzőkönyvéből az is kiviláglik, hogy mindez nem is új terv: valójában már 2020 végére ígértük az időközben egy egységbe összevont alapítványok állami körbe való visszasorolását, ám ez a pandémiás helyzet miatt elmaradt.
| null | 1 |
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220207/breking-hamarosan-megszunhetnek-az-mnb-alapitvanyai-525351
|
2022-02-07 22:33:02
| true | null | null |
Portfolio
|
Lassan egy éve annak, hogy a német Süddeutsche Zeitung újságírói azzal keresték meg a Direkt36-ot, hogy két kollégánkat egy addig szélesebb körben nem ismert szoftverrel figyelhették meg. Panyi Szabolcs és Szabó András nincs egyedül, rajtuk kívül több száz magyar ember telefonszáma van még rajta azon az Amnesty Internationalhez és a Forbidden Stories-hoz eljutott listán, amely a Pegasus szoftver megfigyelési célpontjait tartalmazza. Ezeknek a telefonszámoknak egy részét a Direkt36 már azonosította, de olyan emberek megfigyeléséről is írtunk, akiknek a száma ugyan nem szerepelt a listán, de a Pegasus nyomait kimutatták a telefonjaikon.
Továbbra is azon dolgozunk, hogy minél több megfigyelést feltárhassunk. Az egyre bővülő cikksorozat eddigi darabjaiban bemutatott megfigyeléseket most egybe rendeztük, és bemutatjuk, hogyan zajlottak ezek időrendben.
|
A Pegasus felemelkedése – a kémszoftver eddig ismert magyar célpontjai
|
Tavaly nyáron a Direkt36 írta meg, hogy 2018 óta Magyarországon jogvédőket, civileket, újságírókat figyelhetnek meg egy izraeli cég szoftverével. A Pegasus észrevétlenül telepíthető a telefonokra, hozzáférhet az azon lévő tartalmakhoz, képes bekapcsolni a hangrögzítőt vagy a kamerát. A kiberfegyverrel több, mint 300 magyar állampolgárt céloztak meg, közülük eddig közel két tucat történetét írta meg a Direkt36. Most megmutatjuk, hogyan zajlottak a megfigyelések időrendben.
| null | 1 |
https://telex.hu/direkt36/2022/02/05/a-pegasus-felemelkedese-a-kemszoftver-eddig-ismert-magyar-celpontjai
|
2022-02-05 09:49:00
| true | null | null |
Telex
|
Milliárdok 1 millió 690 ezerért? A Metropol megszerezte a stróman-szerződést! Prisztás-villa, Bentley, floridai luxuslakás, óceánparti sziget, amelyen úgy tudni, egy reneszánsz villa épül… De a legfrissebb információk szerint ez még nem minden. Klasszikus stróman-szerződést juttattak el a Metropol szerkesztőségébe. A dokumentum arra bizonyíték, hogy milyen módszerekkel rejtik el a vagyonukat a baloldali közszereplők, köztük a Gyurcsány-fiókának gúnyolt Mártha Imre, aki a DK-elnök miniszterelnöksége alatt jutott először magas vezető pozíciókhoz, például a Magyar Villamos Műveknél.
|
Strómanok mögé rejti vagyonát a fővárosi közműcégek csúcsvezetője: itt a bizonyíték!
|
A szerződés szerint a Lázár Houses-ban 26 százalék részesedést tulajdonoló dr. SZ.SZ.L. nevű ügyvéd öt évre, egy meghatározott – valójában nevetségesen alacsony – összegért opciós vételi jogot biztosít erre a tulajdonrészre Mártha Imrének, aki potom 1 690 000 forintért bármikor megvásárolhatja azt. Pontosabban visszavásárolhatja, hiszen a cégtörténet alapján éppen Mártha Imrétől, illetve közvetlen családtagjától „vásárolta”, azaz íratta a nevére az üzletrészt az ügyvéd stróman, így segítve eltüntetni egy hatalmas, milliárdokat érő vagyonrészt.
| null | 1 |
https://metropol.hu/aktualis/2022/02/stromanok-moge-rejti-vagyonat-a-fovarosi-kozmucegek-csucsvezetoje-itt-a-bizonyitek
|
2022-02-08 11:04:36
| true | null | null |
Metropol
|
Miközben a két éve dühöngő világjárvány miatt alig-alig akadnak már rendezvények, az állam több tízmilliárd forint értékben bízta meg az Antenna Hungáriát szervezési feladatokkal. Ezeket aztán a cég el sem végzi, hanem továbbpasszolja Balásy Gyula érdekeltségeinek.
|
Bukdácsol a rendezvénypiac, de a baráti cégeket így is tízmilliárdokkal tömik ki Orbánék
|
Miközben a két éve dühöngő világjárvány miatt alig-alig akadnak már rendezvények, az állam több tízmilliárd forint értékben bízta meg az Antenna Hungáriát szervezési feladatokkal. Ezeket aztán a cég el sem végzi, hanem továbbpasszolja Balásy Gyula érdekeltségeinek.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202205__rendezvenyszervezes__antenna_hungaria__kozpenzmilliardok__rendezik_soraikat
|
2022-02-08 09:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Teniszszövetség: A PCR-tesztek ügyét kiforgatva indult támadás a vezetés ellen
Továbbra is rengeteg a nyitott kérdés a Magyar Tenisz Szövetségnél kitört botrányban, a szervezet pedig – bár hangsúlyozza, hogy az átláthatóság szellemében ügyködik – nem töri magát, hogy megválaszolja őket. A hvg.hu felvetéseire nem reagáltak, de egyenválaszukban „támadást” emlegetve máshol megjelent információkat igyekeznek cáfolni.
Ahogy pénteken megírtuk, feljelentésről, kirúgásról, felfüggesztésekről döntött a tesztelési botrányba keveredett Magyar Teniszszövetség (MTSZ) elnöksége. Az intézkedések azután születtek, hogy kiderült: a szervezet egyes tagjai – vélhetően több versenyző, edző és szövetségi alkalmazott – számára hamis PCR-leleteket állítottak ki a Semmelweis Egyetemen.
Az ügy csütörtökön pattant ki. Aznap a szerkesztőségünkhöz is eljutottak róla információk, hivatalosan azonban nem tudtuk megerősíttetni az értesüléseinket: a szövetség általunk elért képviselői azt kérték, e-mailben küldjük el a kérdéseinket. Megtettük, érdeklődtünk arról, hogy valóban felfüggesztették-e a keretorvost, Sávolt Attila szakmai igazgatót és másokat, illetve hogy valóban érinti-e az ügy a tavaly novemberi Davis-kupa-döntőn részt vett csapatot.
Megszólalt Lázár János a teniszszövetség botrányában
Rövid, de határozott üzenetet küldött a szervezet fideszes elnöke.
A szövetség nem reagált a kérdéseinkre, az elnökség rendkívüli, pénteki ülésén meghozott intézkedései azonban többet megválaszoltak közülük. Egyebek mellett kiderült, hogy Lázár János, a szövetség elnöke feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. Az erről szóló dokumentum anonimizálva került fel a szövetség honlapjára, de az kiderül belőle, hogy olyasvalaki ellen szól, aki többek között egészségügyi feladatok ellátására szóló megbízási jogviszonyban állt az MTSZ-szel, és feladata volt többek között PCR-tesztek elvégzése ez azok alapján igazolások kiállítása. Emellett megszüntették Marosi Katalin, a válogatott csapatok szervezési feladatait ellátó munkatárs munkaviszonyát és felfüggesztették Sávolt Attila szakmai igazgatót. Továbbá fegyelmi eljárást kezdeményeztek a hat szövetségi edzővel, Sütő Csilla főtitkárral, Sávolttal és a PCR-tesztek elvégzéséért felelős orvossal szemben.
A pénteki elnökség ülést követően többször kerestük többek között Marosi Katalint és Sávolt Attilát, de egyszer sem fogadták a hívásunkat. Emelllett újabb kérdéseket küldtünk a szövetségnek. Szerettük volna megtudni, hogy felvetődött-e az elnökség vagy az elnök lemondása vagy legalább az, hogy bizalmi szavazást kérnek maguk ellen, s ha nem, miért gondolják azt, hogy az elnökséget nem terheli semmiféle felelősség az ügyben. Arról is érdeklődtünk, hogy tájékoztatták-e a nemzetközi szövetséget (ITF) a történtekről, s hogy számíthat-e az eset miatt az MTSZ bármilyen szankcióra.
Telefonon sikerült elérnünk egy, a szervezet vezetéséhez közel álló személyt is, aki nem kívánt nyilatkozni, azt azonban megígérte, hogy megsürgeti a válaszadást a kérdéseinkre.
A szövetségtől végül vasárnap késő este érkezett levél, amelyben olyan kérdésekre válaszoltak, amilyeneket fel sem tettünk, a felvetéseinkre azonban egyáltalán nem reagáltak. A szövegben, amelyet több más lapnak is megküldött az MTSZ, felidézték a pénteken meghozott intézkedéseket és hangsúlyozták, hogy „amennyiben a vizsgálatok lezárulnak, ugyanúgy, mint február 4-én, a Szövetség tájékoztatni fogja a nyilvánosságot, a teljes transzparencia érdekében”.
Azt is írták, hogy az elnökség
kellően komolyan veszi az ügyet, ugyanakkor nem tudja figyelmen kívül hagyni, hogy a PCR-tesztek ügyét kiforgatva újabb »támadás« indult a Magyar Tenisz Szövetség jelenlegi vezetése ellen, vélhetően olyan személyek részéről, akik már hosszú ideje igyekeznek ellehetetleníteni a Szövetség jelenlegi vezetését”.
Azt valószínűsítik, hogy ezek a személyek „olyan információkat juttattak el több szerkesztőséghez, amelyek egyrészt csúsztatásokat tartalmaznak, másrészt kifejezetten arra irányulnak, hogy a Szövetség működését, működtetését elnehezítsék”.
Az egyik valótlan állítás az MTSZ szerint az, hogy 271 millió forintot kaptak az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) tavaly koronavírustesztek elvégzésére. Azt írták, hogy a tárca valóban elutalt nekik ennyi pénzt, de nem a tesztelésre, hanem hogy ebből az összegből finanszírozzák „a járványhelyzet miatt a sportszakmai tevékenység visszaállítását, helyreállítását és a COVID miatti többletfeladatok költségeit a Szövetség, illetve a szakmai munka támogatását, annak zökkenőmentes működését” megoldják. A pénzzel február 28-ig van idejük elszámolni.
Állításuk szerint az sem igaz, hogy az ITF már vizsgálatot indított ellenük a PCR-tesztek ügyében. Valóban kaptak e-mailt – közölték –, de abban nem volt szó vizsgálatról: magyar cikklinkek szerepeltek benne, a szervezet pedig információt kért az esettel kapcsolatban. „A levélben az ITF semmilyen általa indítandó vizsgálatról nem ír, mindösszesen azt kéri, hogy az ITF által előírt határidőben küldje meg számára a Szövetség, hogy mik igazak a sajtóban megjelent állításokból, valamint azt, hogy az MTSZ folyamatosan tájékoztassa az ITF-et az ügy kapcsán.”
Mivel a nemzetközi szövetség magyar nyelvű cikkek linkjét küldte el, az MTSZ azt gyanítja, hogy „valakik közreműködtek abban, hogy a Magyarországon megjelent hírekről, információkról, azokat gondosan átválogatva, pár órával a pénteki elnökségi határozatok megjelenését követően az ITF tudomást szerezzen”.
Hétfőn kérdéseket küldtünk a nemzetközi szövetségnek, hogy megtudjuk, honnan értesültek az ügyről, indítottak-e vizsgálatot az MTSZ-szel szemben, és hogy milyen következményekkel járhat az eset a szervezetre, illetve a magyar teniszezőkre nézve.
A Blikk úgy tudja, kedden újra elnökségi ülést tart a magyar szövetség a fegyelmi eljárásokkal kapcsolatban, ahol további érintetteket vonhatnak felelősségre.
Csütörtök délután jelentetett meg közleményt a Lázár János vezette Magyar Tenisz Szövetség, amelyben azt írták: az elmúlt 48 órában tudomásukra jutott, hogy az alapos gyanú szerint egy akkreditált budapesti laboratóriumban visszaélések történhettek a Covid–19 vírusfertőzés kimutatására szolgáló PCR-tesztekkel kapcsolatban, e visszaélésekben pedig a Szövetség egyes tagjai is érintettek lehetnek”. Ennek nyomán az elnöksége határozatban utasította az ellenőrző bizottságot, hogy vizsgálja meg, valóban történhetett-e visszaélés, okkal merül-e fel a szabálytalanság gyanúja a szövetséggel kapcsolatban álló versenyzők és sportszakemberek tavalyi tesztelése során.
Úgy tudni, hogy az ügyben érintett a tavaly november végén a Davis-kupa-csoportmeccsekre Torinóba utazott válogatott és stáb, de utánpótláskorú sportolók is. Ez utóbbi értesülést alátámasztja egy, a szerkesztőségünkhöz eljutott, eredetileg fiatal teniszezők szüleinek szóló e-mail is, amelyben arról értesítették őket, hogy a gyerekeknek nem kell mintát adniuk a külföldi utazáshoz szükséges PCR-teszthez, a negatív igazolás kiállításához elég a személyes adataikat elküldeni.
Ugyancsak csütörtökön a Semmelweis Egyetem (SE) is közleményt adott ki, amely szerint Merkely Béla rektor azonnali hatósági eljárást kezdeményezett és belső eljárást indított, miután kiderült, hogy az intézmény nevében több esetben úgy állítottak ki negatív PCR-leletet a Magyar Tenisz Szövetség tagjai számára, hogy mintáikat a laborjuk nem vizsgálta. Az SE felfüggesztette a leleteken szereplő orvost a munkavégzés alól és visszavonta azt az engedélyt is, amely alapján az MTSZ keretorvosaként dolgozhatott.
Az ügy furcsasága, hogy bár az MTSZ csütörtökön azt írta, az azt megelőző 48 órában értesült esetleges hamis PCR-igazolások kiállításáról, a később fegyelmi eljárás alá vont főtitkár, Sütő Csilla azt nyilatkozta a 24.hu-nak: a szövetség által megbízott válogatott keretorvos és egészségügyi vezető szerződését már január 14-én,
a gyanú felmerülésekor közös megegyezéssel saját hatáskörében megszüntette.
Pénteken lapunknak egy, a szövetség vezetéséhez közeli forrás határozottan azt állította, hogy valóban csak azon a héten értesült az ügyről. Azt is hozzátette, furcsának találja, korábban miért nem volt senki – így szülők sem –, aki jelezte volna, hogy ilyen módon jutottak negatív teszthez.
Másfél éve irányít Lázár
Lázár János fideszes országgyűlési képviselő, korábbi kancelláriaminiszter 2020 júliusának végén lett a teniszszövetség elnöke. Egyetlen ellenfele volt, Markovits László Vasas-elnök – aki aztán az MTSZ alelnöke lett –, s 156 igen szavazattal, két érvénytelen voks mellett választották meg. Lázár azt megelőzően arról nyilatkozott, hogy személyesen Orbán Viktor miniszterelnök kérte fel a feladatra.
Az akkoriban Szűcs Lajos fideszes parlamenti képviselő vezette szövetségnél azért kellett tisztújítást tartani, mert májusban lemondott az elnökség mind az öt tagja, miután tudomásukra jutott: a szervezet 4 milliárd forintos hiányt halmozott fel. Az MTSZ azóta több ügyben is eljárást indított két korábbi főtitkár, Richter Attila és Juhász Gábor ellen.
Az anyagi helyzet rendezésére Lázár érkezése óta a kormány előbb 3,9 milliárd, majd 800 millió forinttal támogatta meg a szövetséget.
|
Teniszszövetség: A PCR-tesztek ügyét kiforgatva indult támadás a vezetés ellen
|
Továbbra is rengeteg a nyitott kérdés a Magyar Tenisz Szövetségnél kitört botrányban, a szervezet pedig – bár hangsúlyozza, hogy az átláthatóság szellemében ügyködik – nem töri magát, hogy megválaszolja őket. A hvg.hu felvetéseire nem reagáltak, de egyenválaszukban „támadást” emlegetve máshol megjelent információkat igyekeznek cáfolni.
| null | 1 |
https://hvg.hu/sport/20220207_tenisz_magyar_teniszszovetseg_itf_pcr_teszteles
|
2022-02-07 14:11:00
| true | null | null |
HVG
|
A 2017-es emlékezetes drágulássorozat is kellett, hogy most már olcsón tudjunk vizes vb-t rendezni, kérdés, akarunk-e
Jól emlékezhetünk, mi lett az öt évvel ezelőtti vizes világbajnokság olcsóságáról szóló ígéretekből: folyamatos, néha napi szintű drágulás, az elsőként bemondott ár nagyjából ötszöröse a végére, egy gyenge hónap a magyar turizmusban, de látványos vb. Most az infrastruktúra készen áll, és a szervezők ígérik, olcsó lesz a rendezvény. Átnéztük a 2017-es és a mostani költségeket, és arra jutottunk, Magyarország képes lenne arra, hogy olcsón rendezzen vizes vb-t, a kérdés az, hogy tényleg ez lesz-e a cél.
Költséghatékony vizes világbajnokságot ígérnek a magyar szervezők, amikor beugrottak Fukuoka helyett az idei vb megrendezésére. Wladár Sándor, a szervezőbizottság elnöke elmondta:
abban állapodtak meg a nemzetközi szövetséggel, hogy nem lesz óriástoronyugrás, és hogy az úszásra kivételesen nem, csak a vízilabdára biztosítják a 10 ezer fős lelátói kapacitást.
Wladár arra is kitért, hogy a vízilabdának otthont adó Margitszigeten, illetve a hosszútávúszás helyszínén, a Lupa-tavon kívül sehol nem építenek pótlelátót, azt használják, ami most is adott.
Azért is érdemes Magyarországon vizes világbajnokságot tartani, mert mi másokhoz képest rendkívül olcsón meg tudjuk oldani a szervezést. Ez az ígéret nem csak most hangzott el a szervezőktől, hanem már 2015-ben is, amikor szintén beugróként elvállalták a 2017-es vb megrendezését. Hogy ez mennyire nem volt komolyan vehető, az nagyon korán kiderült: amikor elvállalták a rendezést, a szervezők még 24,5 milliárd forintos összköltségről beszéltek, amikor pedig két hónappal később megjelent az első kormányhatározat a vb-ről, ott már 49 milliárd forintról volt szó. A végleges ár pedig nettó 120 milliárd forint fölött volt.
Hogy ezt össze tudjuk hasonlítani másokkal, két számot érdemes ide tenni: a 2015-ös vizes vb Kazanyban forintba átszámítva 16 milliárdba került, méghozzá úgy, hogy a városfejlesztést nem a vb költségei között számolták el, és sok pénzt nem költöttek a létesítményfejlesztésre – épp úgy, ahogy most Budapesten sem kell. 2019-ben Kvangdzsuban már nem jöttek ki ennyire olcsón, ott 56 milliárd forintnak megfelelő összeg volt a költségvetés.
A fő érv most az olcsóság mellett az, hogy a létesítmények gyakorlatilag készen állnak, csak minimális átalakításokra van szükség ahhoz, hogy jöhessenek a nézők és a versenyzők. A 2027-es rendezési jog is Budapesté maradt, tehát nem lehet úgy kalkulálni, hogy most csak előrehozták a kiadásokat.
Ahhoz, hogy így mennyi lehet az összköltség, Seszták Miklós egy olyan korábbi nyilatkozata ad kapaszkodót, amit 2017-ben a politikusi mellébeszélés ijesztő példájaként lehetett mutogatni, de legalább konkrét szám volt benne. Amikor ugyanis az akkori fejlesztési minisztert, aki az előző vb-t kormánybiztosként felügyelte, megkérdezték, hogy drágulhatott akkorát a rendezvény, azt válaszolta: a Duna Arénát, az utakat és a mélygarázsokat „a vb költségeibe beszámítani teljesen felesleges, túlzás”. Akkor úgy számolt: alig 46 milliárd forint volt a 2017-es vb összköltsége, ha az olyan apróságokat, mint a központi uszoda vagy a létesítményekhez vezető utak, nem számítjuk oda. (Az akkor bemondott többi szám alapján nem biztos, de gyanítható, hogy bruttó összegre gondolt, ez nettóban 33,5 milliárd lenne.)
Az igaz, hogy a létesítményekre most annyira sokat nem kell már költeni. A Duna Aréna 46 milliárd forintját – vagyis pont ugyanannyit, amiből Seszták szerint a teljes vb kijött – most meg lehet spórolni, ahogy a Hajós Alfréd Sportuszoda és a Széchy Tamás uszoda együtt 4, a Császár-Komjádi 3,8, valamint a szinkronúszó létesítmények 4,9 milliárdja sem lesz most ott a költségek között. Persze valamennyit így is kell majd költeni az uszodákra, de legalább nem a nulláról kell indulni. Olyan uszodák is bemutatkoznak, amelyek az öt évvel ezelőtti vb helyszínei között nem voltak ott: Debrecen, Sopron és Szeged is fogad több vízilabdameccset.
Az ugrótornyot nem építik meg újra – az a 2017-es vb egyik leglátványosabb, egyben legpazarlóbb beruházása volt. A Batthyányi téri tornyot 3,2 milliárd forintból építették meg, nyolcszor annyi pénzből, mint a két évvel korábbi vb-n Kazanyban. Ez volt az egyik olyan létesítmény, amely még a vb után is tovább drágult: abban a pár hónapban, amíg nem bontották el, az eredetileg tervezettnél 103 millió forinttal többet költöttek rá. Azzal a furcsa indoklással, hogy kiderült, a Dunán lehetnek árhullámok, ráadásul bizonytalan, hogy mikor lehetnek azok és meddig tarthatnak.
9 milliárd forintba került 2017-ben a Margitsziget átépítése, és szintén 9 milliárdból fejlesztették a létesítmények környékén a közlekedési lehetőségeket. Erre most nem kell valószínűleg ilyen sokat költeni, de nem lehet pár száz millióból megúszni.
És ott vannak azok a tételek is, amelyeket mindenképp ki kell fizetni függetlenül attól, hogy a létesítmények és az utak jó része készen áll. A média ellátására és a kommunikációs szolgáltatásokra együttvéve 7,6 milliárd forintot szántak öt éve. Ebből 3,4 milliárd forintot a nyitóünnepségre költöttek el – a CeeLo Green fellépésével megrendezett egyetlen esti műsor drágább volt, mint a Sziget nagyszínpadának egy teljes heti műsora.
A szállodai szolgáltatások biztosítására 6,7 milliárd forint ment el, a rendőri és biztonsági szolgáltatásokra pedig 2,4 milliárd. Ez utóbbiból 1,4 milliárdot a Valtonnal kötött szerződések tettek ki, a maradék nagy részéből pedig a rendőrség vásárolt be járőrhajókat, tűzszerész robotokat vagy épp az informatikai rendszerük frissítésére is a vb-re hivatkozva írtak ki közbeszerzést – itt sokan felvetették, hogy a vb csak jó ürügy volt a költésekhez. De a 2017-es vb-vel kapcsolatos közbeszerzések listáján ott volt kétmilliárd forint komplex rendezvényszervezési feladatokra is.
Készülünk az olimpiára? Az igazán hosszú távú cél az lehet, hogy Budapest egyszer valamikor olimpiát rendezzen. Hiába vonta vissza a kormány, a városvezetés és a MOB 2017-ben a 2024-ről szóló pályázatot a népszavazás elől menekülve, azóta is épp azok a létesítmények épülnek, amelyek egy olimpiához kellenének. Legközelebb 2036-ban lesz olyan olimpia, amelynek nincs meg még a házigazdája, és több tényező is javíthatja Budapest esélyeit. Az amerikai és az ausztrál olimpia után akkor már jobb eséllyel pályázhatnak az európaiak (igaz, Ázsia akkor már 15 éve lesz nyári olimpia nélkül, Európa pedig csak 11 évnél fog tartani), ráadásul azért, hogy a sorozatos visszalépések blamáját elkerülje, a NOB most már igyekszik előre kiválasztani a rendező helyszínt és megállapodni vele pályáztatás nélkül, így kapta meg Brisbane is a 2032-es rendezési jogot. Így pedig nem biztos, hogy vizsgálják a helyiek közötti támogatottságot, ami eddig azért ott volt a fontosabb szempontok között, és ami Budapest esetében az egyik legfontosabb gyenge pont. Az viszont az itteni esélyeket rontja, hogy Németország változatlanul ott lehet komoly jelentkezőként, ha 2024 után újra Európába akarnának hozni egy nyári olimpiát.
Wladár Sándor arról is beszélt, hogy több mint 40 ezer vendégnappal számolhatnak a vendéglátóiparban, annyi turista érkezhet. 2017-ben jókora melléfogás lett a vb ilyen szempontból. A szervezők sokkal több szobát foglaltak le a sportolóknak és a médiának, mint amennyit kellett volna, amikor pedig kiderült, hogy nincs akkora érdeklődés, mint amit vártak, nem mondták le azokat, így a szobák tömegei üresen álltak a vb alatt. A végeredmény kimondottan csúnya lett:
2017-ben a vizes világbajnokság (és a napokkal későbbi Forma–1) hónapja, a július volt az egyetlen hónap, amikor a külföldiek kevesebb vendégéjszakát töltöttek el Budapesten, mint egy évvel korábban.
Az öt évvel ezelőtti világbajnokság sportszakmailag sikeres volt, pénzügyileg nem – az egyik legemlékezetesebb része az anyagiaknak pedig egyértelműen az volt, ahogy szinte napi szinten nőtt egyre tovább az ár. Sőt, a legutóbbi, tavaly májusban leadott céges beszámolók szerint még addigra sem ért teljesen véget a 2017-es vb drágulása: akkor még négy per is folyamatban vagy kilátásban volt a szervező cég ellen tartozások miatt.
Még rosszabbul járt azóta a szervező Bp2017 Kft. gazdasági igazgatója, Balogh Sándor – aki amúgy Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős miniszter volt férje –, őt más üzletei miatt költségvetési csalás miatt körözik, 2019-ben Dubajba szökött.
|
A 2017-es emlékezetes drágulássorozat is kellett, hogy most már olcsón tudjunk vizes vb-t rendezni, kérdés, akarunk-e
|
Jól emlékezhetünk, mi lett az öt évvel ezelőtti vizes világbajnokság olcsóságáról szóló ígéretekből: folyamatos, néha napi szintű drágulás, az elsőként bemondott ár nagyjából ötszöröse a végére, egy gyenge hónap a magyar turizmusban, de látványos vb. Most az infrastruktúra készen áll, és a szervezők ígérik, olcsó lesz a rendezvény. Átnéztük a 2017-es és a mostani költségeket, és arra jutottunk, Magyarország képes lenne arra, hogy olcsón rendezzen vizes vb-t, a kérdés az, hogy tényleg ez lesz-e a cél.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20220207_vizes_vb_vilagbajnoksag_arak
|
2022-02-07 14:00:00
| true | null | null |
HVG
|
A magyar hatóságok 2023 közepéig megszüntetik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványait – szúrta ki a Portfolio az Eurostat egy dokumentumában. Az is kiderül az anyagból, hogy a felszámolást már jóval korábbra tervezték: ennek még 2020-ban meg kellett volna történnie, azonban a járványhelyzet miatt ez 2023 közepére csúszott.
A megszüntetés miatt az MNB mérlegében szerepelnek majd az alapítványok által kezelt eszközök is, így az a 266,4 milliárd forintnyi közpénz is, amit még 2016-ban bízott az MNB az alapítványokra, és amely összeg az átadást követően a fideszes Kósa Lajos érvelése szerint már nem is közpénz, bár ezzel annak idején sem Áder János, sem az ügyben végül döntő Alkotmánybíróság nem értett egyet.
A pénzt ugyan az alapítványok nem költhették el, de befektetésekhez felhasználhatták, és az azokból származó hozammal már szabadon gazdálkodhattak. Az MNB még 2014-ben hozott létre eredetileg hat alapítványt, melyek azóta több lépcsőben összeolvadtak, így ma már csak egy ilyen szervezet működik Pallas Athéné Alapítvány néven. Az alapítvány vagyonát az Optima Befektetési Zrt. kezeli, ez a vagyon 2021 végén 280,6 milliárd forintra rúgott – írja a portál.
|
Jövőre megszűnhetnek az MNB alapítványai
|
Ezek gondozták azt az összeget, ami elvesztette közpénz jellegét.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20220207_2023ban_megszunhetnek_az_MNB_alapitvanyai
|
2022-02-07 16:32:00
| true | null | null |
HVG
|
A koronavírus-járvány okán kapott több mint 1,7 milliárd forintos uniós támogatásból 23 céget, illetve egyéni vállalkozót segített a Magyar Turisztikai Ügynökség. A pénzből az MTÜ gyakorlatilag a saját alapítványának osztott ki 630 millió forintot. A maradékot állami szervezetek, balatoni borászok, valamint pár budapesti elitétterem tulajdonosa kapta. Az adatok alapján kapott az összegből az Orbán Ráhel-közeli Magyar Divat & Design Ügynökség is, igaz, azt még az Európai Unióval sem közölte az MTÜ, hogy mennyit.
Brüsszelben csak tanácskoznak, de egyetlen olyan intézkedés sem született eddig, amely a vállalkozásokat támogatná
– nyilatkozta a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója még tavaly februárban. Guller Zoltán kritikája azért volt érdekes, mert már néhány hónappal korábban komoly európai uniós források érkeztek Magyarországra a koronavírus okozta gazdaságvédelmi program keretében. Ebből a pénzből kapott több száz millió forintot Mészáros Lőrinc milliárdos szállodalánca, a Hunguest Hotels is 2020 decemberében.
Majd Brüsszel 2021-ben is anyagi forrásokkal segítette a magyar vállalkozásokat – tudta meg a 24.hu. Az MTÜ a "Miniszterelnöki Kabinetiroda által felügyelt esernyőprogram a gazdaság támogatására a Covid-19 járvány idején" elnevezésű programban 1 milliárd 746 millió forintot oszthatott szét az eddig összesített adatok szerint. Ezt az Európai Uniónak jelentette is a magyar állam januárban – így derült ki, hogy a járvány elleni gazdasági védekezés keretében kiosztott pénz harmadát nem a vendéglátósok közvetlen megsegítésére fordították, hanem a Hellohungary Turisztikai Szolgáltató Kft.-nek utalták át napilapkiadásra. A 2020 decemberében alapított társaság erre a célra csaknem 630 millió forintot kapott. A cég ügyvezetője Lénárd Gábor, akiről azt érdemes tudni, hogy az általa alapított Primefund befektetésialap-kezelőt néhány hónapon belül átadta Mészáros Lőrinc ügyvédjének, Kertész Józsefnek.
Lénárd lapunk megkeresésére azt írta,
valójában nem napilapkiadásra fordítják a pénzt, amint az uniónak küldött jelentésben olvasható, hanem egy turisztikai online portál létrehozására, amit március végéig kell elindítaniuk.
Lénárd azt nem árult el, hogy pontosan mikor indul majd a portál, és mi lesz a neve.
A Hellohungary a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány tulajdonában áll, amit erős szálak fűznek az állami tulajdonú MTÜ-höz. Az alapítvány első támogatója, egyben kiemelt partnere a turisztikai ügynökség, vezetője Princzinger Péter Gábor, aki korábban vezető beosztásban volt az MTÜ-nél, a kuratórium tagja Könnyid László pedig jelenleg is az MTÜ vezérigazgató-helyettese.
A kuratóriumi tagok közt található: Hamvas Zoltán , a Magyar Bocuse D’or Akadémia egyesület vezetője.
, a Magyar Bocuse D’or Akadémia egyesület vezetője. Ruprecht László , a Stílusos Vidéki Éttermiség elnöke. A szervezethez áramlott turisztikai pénzek kiosztásából tavaly cikkünk nyomán komoly botrány kerekedett.
, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnöke. A szervezethez áramlott turisztikai pénzek kiosztásából tavaly cikkünk nyomán komoly botrány kerekedett. Somlyai Zoltán László , aki a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a szállodaüzemeltető cégét vezeti.
, aki a miniszterelnök vejének, a szállodaüzemeltető cégét vezeti. Vitézy Dávid , az állami Budapesti Fejlesztési Központ vezetője.
, az állami Budapesti Fejlesztési Központ vezetője. Légli Ottó balatoni borász, balatonboglári fideszes képviselő. A Légli-birodalmat állami pénzből építik ki.
balatoni borász, balatonboglári fideszes képviselő. A Légli-birodalmat állami pénzből építik ki. Ganczer Gábor , a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója, a Magyarországi Rendezvényszervezők és szolgáltatók Szövetsége elnöke.
, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója, a Magyarországi Rendezvényszervezők és szolgáltatók Szövetsége elnöke. Csapody Balázs, a Pannon Gasztronómiai Akadémia elnöke, a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa.
A koronavírus-járvány okán kapott több mint 1,7 milliárdos támogatásból egyébként 23 céget, illetve egyéni vállalkozót segített a turisztikai ügynökség. A pénzből a kimutatás alapján az Orbán Ráhel-közeli Magyar Divat & Design Ügynökség is kapott, de azt még az Európai Unióval sem közölte az MTÜ, hogy mennyit utaltak e szervezetnek.
Az viszont látható, hogy a második legnagyobb összeget – 154 millió forintot – a nemrég állami kézbe került Hévíz-Balaton Airport Kft. kapta, míg a harmadik legtöbbet a félig állami, félig helyi tulajdonú Büki Gyógyfürdő Zrt.-nek ítélték meg. Még egy cég kapott 100 millió forintnál több támogatást, az állami tulajdonban lévő Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Közhasznú Nonprofit Kft.
A maradék támogatásból a legnagyobb szelet balatoni borászoknak és budapesti luxuséttermeknek jutott. Ha az állami cégeket nem számítjuk, az látszik, hogy az összes támogatás Veszprém megyébe és Budapestre ment.
40 millió forinthoz jutott Söptei Zsolt csopaki borász cége, a csopaki Jásdi Pince és a szintén csopaki Kincses Bolt Kft. A balatonfüredi Figula Pincészet és a balatonfüredi Gyukli Krisztián Gyula is 40 milliós állami támogatásban részesült. Budapesten öt luxusétteremnek jutott a támogatásból: a Michelin-csillagos Costesnek 70 millió forintot ítéltek meg, a Gerbeaud Kávéháznak 73 millió forintot, míg a Biarritz étteremnek 56 milliót.
80 milliós állami támogatásban részesült az ötödik kerületi Kiosk és a Michelin-csillagos Babel étterem is. A vendéglátóhelyek tulajdonosa, Hlatky-Schlichter Hubert tavaly keményen kritizálta a kormány válságkezelését. Áprilisban például egy interjúban arról beszélt, hogy
a teljes bérleti díjjal és a valós segítséget nyújtó állami támogatás nélkül jelenleg megfeszített munkával is veszteséget termelünk. (...) Gondot jelent, hogy ebben a soha nem látott helyzetben a vállalkozások nem részesülnek állami védelemben, legyen az egy türelmi időszak vagy bármilyen komoly állami segítségnyújtás.
Szavai a jelek szerint célt értek, mert azt követően, hogy két éttermének 80 milliós támogatást ítéltek meg júniusban, Hlatky-Schlichter az MTÜ videóiban szerepelt, és arról beszélt, hogy a Kisfaludy-támogatás sokat segített nekik.
A Costes tulajdonosa, Gerendai Károly egy hete adott nyilatkozata is érdekes, aki az éttermének megítélt támogatásról ugyan nem beszélt, de azt mondta: "A veszteségek kapcsán a legnagyobb szerencsénk az volt, hogy sokakkal ellentétben, nekünk legalább volt jelentős tartalékunk a korábbi sikeres üzleti tevékenységből, illetve a Sziget eladásából. Ha ez nem lett volna, nem tudtuk volna miből finanszírozni az ilyen mértékű veszteségeinket."
A Magyar Turisztikai Ügynökség érdemben nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy milyen szempontok alapján ítélték oda a pénzt, ahogy arra sem, hogy mekkora összeget kapott a Magyar Divat & Design Ügynökség.
Válaszukban azt írták, hogy az MTÜ uniós támogatást nem nyújtott, de az uniós adatok szerint a támogatást nyújtó hatóság a Magyar Turisztikai Ügynökség volt.
Támogatásban részesült még: két Veszprém megyei egyéni vállalkozó Farkas Ildikó és Pálfy Tamás (4-4 millió forint),
és (4-4 millió forint), a Körösparti Nyár Plusz Zrt., amelynek tulajdonosa, Barna Antal 2019-ben a Fidesz képviselőjelöltjeként indult a békésszentandrási választáson, de a testületbe nem került be. Barna a Körösparti Nyár Szolgáltató Kft.-vel a nyertes cég egyik tulajdonosa, míg a másik, a Bahart tavaly kinevezett igazgatója, Volencsik Zsolt Mihály , a Nemzeti Vízművek vezérigazgatója. A cég kapott már 1,7 milliárd forint állami támogatást "attrakciófejlesztésre".
2019-ben a Fidesz képviselőjelöltjeként indult a békésszentandrási választáson, de a testületbe nem került be. Barna a Körösparti Nyár Szolgáltató Kft.-vel a nyertes cég egyik tulajdonosa, míg a másik, a Bahart tavaly kinevezett igazgatója, , a Nemzeti Vízművek vezérigazgatója. A cég kapott már 1,7 milliárd forint állami támogatást "attrakciófejlesztésre". Egyetlen önkormányzatként Nagyvázsony két projektre is kapott 37 millió forintot. A település polgármestere, Fábry Szabolcs mellékállásban a kormánypárti Pesti TV műsorvezetője.
mellékállásban a kormánypárti Pesti TV műsorvezetője. Az MTÜ tulajdonában lévő Mahart PassNave Személyhajózási Kft. (7,5 millió forint),
a Magyar Szőlő- és Borkultúra Szolgáltató Nonprofit Kft. (35 millió forint),
valamint az állami tulajdonú Pápai Termálvízhasznosító Zrt. (50 millió forint).
A tavaly kiosztott támogatások egy része ugyan szerepel az MTÜ weboldalain, de több támogatott neve csak az EU-nak küldött listából derült ki. A turisztikai ügynökség szerint ennek oka "az eltérő gyűjtési metodika". Válaszuk szerint "az Európai Unió támogatásokat vizsgáló irodája ugyanis a támogatási jogcím szerint bontott jogviszonyok támogatási döntéseit, míg a weboldalainkon található lista a közzététel időpontjában hatályos és érvényes támogatási szerződéseinket tartalmazza." Azt azért hozzátették, hogy "a hiányzó tételek is hamarosan felkerülnek".
Az uniónak jelentett listáról derült ki az is, hogy ugyan nem a koronavírus alapból, de 585 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatást/kamattámogatást kapott a Pannon Tessera Hospitalis Zrt. A cégnek az MTÜ a Helikon Hotel megújítására már korábban megítélt 3,9 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást. A Pannon Tessera jelenleg a BPTX Adótanácsadó Bt.-n keresztül Boda Gábor többségi tulajdonában van, de 2018 elején még a Paár Attilához tartozó WHB Vagyonkezelő Kft. rendelkezett 50 százalékot meghaladó részesedéssel a cégben. A szállodát a WHB újíthatja majd fel, vagyis Paár volt cége megbízta Paár jelenlegi cégét, hogy az MTÜ-től kapott állami támogatást is felhasználva újítsa fel a keszthelyi szállodát.
Hasonló támogatást ítéltek meg az MPHH Hotel Investnek, a 490 milliós uniós segítség még júniusban ítélték oda. A céget, amelyet Hoffmann Henrik 2020 decemberében gründolt Márton Péterrel – aki korábban a Tensinél töltött be vezető pozíciót – korábban már csaknem 3,9 milliárd forint támogatásra érdemesítették szállodafejlesztés megvalósítására a Pécs-Villány turisztikai térségben. Ezekről a támogatásókról is kérdeztük a turisztikai ügynökséget, de választ nem kaptunk.
A Transparency International Magyarország korábban tanulmányt szentelt – részben a 24.hu cikkei alapján – annak, hogy miként osztották ki a koronavírus idején a különböző turisztikai támogatásokat.
|
Vendéglátósok segítése helyett egy turisztikai portálra osztották ki az EU-s koronavírus alap 630 millióját
|
A koronavírus-járvány okán kapott több mint 1,7 milliárd forintos uniós támogatásból 23 céget, illetve egyéni vállalkozót segített a Magyar Turisztikai Ügynökség. A pénzből az MTÜ gyakorlatilag a saját alapítványának osztott ki 630 millió forintot. A maradékot állami szervezetek, balatoni borászok, valamint pár budapesti elitétterem tulajdonosa kapta. Az adatok alapján kapott az összegből az Orbán Ráhel-közeli Magyar Divat & Design Ügynökség is, igaz, azt még az Európai Unióval sem közölte az MTÜ, hogy mennyit.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2022/02/07/magyar-turisztikai-ugynokseg-unios-tamogatas-koronavirus-alap/
|
2022-02-07 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az államnak, egész pontosan a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodának összesen több mint 700 millió forintjába került annak a két levélnek a szétküldése, amelyben Orbán Viktor miniszterelnök a kormánynak a választás előttre időzített két kampányintézkedéséről, a 13. havi nyugdíj “visszaadásáról” és az szja-visszatérítésről tájékoztatja az érintetteket.
Egyik levelet sem hivatalosan a kormány küldte ki az embereknek, hanem a nyugdíjról szólót a Magyar Államkincstár, míg az szja-visszatérítésről szólót a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. E két állami szervnél ennek viszont komoly költségei voltak, amit a kormányzat térít meg – derült ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda szerződéslistájából, amely a napokban került ki a kormány honlapjára.
A Rogán Antal vezette minisztérium a “támogatások” közt tartja nyilván a közzétételi listán ezt a két tételt: a NAV részére “családi adó-visszatérítéssel kapcsolatos kormányzati tájékoztató levelek küldéséhez forrás biztosítása” címén 256,5 millió forintot, míg az Államkincstár részére a “tizenharmadik havi nyugdíjjal kapcsolatos kormányzati tájékoztató levelek küldéséhez forrás biztosítása” címén további 443,8 milliót tüntettek fel a listában, ami összesen több mint 700 millió.
|
700 millióba kerül Orbán levele az adó-visszatérítésről és a 13. havi nyugdíjról
|
Két tájékoztató levelet küldött a kormányfő, az egyiket a NAV-on, a másikat az Államkincstáron keresztül, de ennek ára van.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20220207_700_millioba_kerul_Orban_levele_az_adovisszateritesrol_es_a_13_havi_nyugdijrol
|
2022-02-07 18:23:00
| true | null | null |
HVG
|
Különösebb indok nélküli látogatásra érkezett új politikai szövetségeséhez, Orbán Viktorhoz Robert Fico szlovák miniszterelnök, hogy a korábban feszültségeket okozó ügyek szőnyeg alá söprése mellett azokról a stratégiai kérdésekről tárgyaljanak, amelyekben vállvetve harcolhatnak az EU-ban.
A magyar miniszterelnökkel való megegyezést a legnagyobb német politikai újság a kolbásztöltéshez hasonlítja, amikor az adalékok időnként nem túl ízlésesek, ám azokat összekeverve legalább valamennyire fogyasztható a végeredmény.
Az amerikai katonákat ért jordániai támadás után Joe Biden és az USA közel-keleti politikájának felelősségét taglalja a Wall Street Journal, a Washington Post pedig azt tárgyalja, hogyan kellene reagálnia az amerikai vezetésnek. A német szélsőjobboldali AfD-ről ír a Foreign Policy. A szerb elnök számára a demokrácia csupán homlokzatul szolgál, állítja a Süddeutsche Zeitung. A Guardian szerint a francia elnök nagy kockázatot vállal. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
|
Friss képek Hatvanpusztáról: még javában építkeznek
|
Az Orbán Győző tulajdonában lévő majorságon még mindig dolgoznak a gépek. Készül a bevezető út és a kerítés is.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20220203_Friss_kepek_Hatvanpusztarol_meg_javaban_epitkeznek
|
2022-02-03 18:12:00
| true | null | null |
HVG360
|
A kifejezetten szívélyesnek látszó Putyin-Orbán-viszony nem csak a politikai térben virágzik, a gazdaságban is mind több nyomát találni a "kölcsönös érdekeken" alapuló szövetség megerősödésének.
A választások szempontjából a legmegfelelőbb pillanatban tolta meg például a minap a Fidesz kampányát egy olyan orosz üzletember, aki a Kreml legfelsőbb köreiben is járatos, és egyben az Orbán-kormány letelepedésikötvény-bizniszének egyik haszonélvezője. Alekszej Szagal az orosz Arnest Group elnöke, a globális méretekben is számottevő Arnest pedig egy olyan gyárat épít a Miskolc melletti Alsózsolcán, amely a világ legmenőbb kozmetikai márkáit szolgálja majd ki.
|
Az orosz milliárdosoknak is kulcsfontosságú, hogy Magyarország legyen Putyin trójai falova
|
Az üzleti életben is egyre erősebb orosz–magyar szövetségek egyengetik a hatalom birtokosainak bebetonozását.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202205_penzre_valtott_baratsag
|
2022-02-05 11:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
A Völner-ügy csak a jéghegy csúcsa, mondják a kormányt átszövő korrupciós botrányról a piacról kiszorított végrehajtók. Bizonyíték erre, hogy a Miniszterelnökségen is házkutatást tartottak két hónapja. Lenyúlásokra nem csak a posztok újraosztása adott lehetőséget.hirdetés„Óriási tévedés a végrehajtókat maffiaként beállítani. Mindig lehetett, és ma is lehet tisztességesen működni, a legtöbb kolléga becsületes. Bár egyre kevesebben, de vagyunk még olyanok, akik 25-30 éve végezzük a munkánkat, és nem vesztegetéssel szereztük a helyünket” – mondja egy Budapesthez közeli kisvárosban tevékenykedő végrehajtó. „Mégis a mi fejünkre hullik ez az egész; naponta kapok telefonokat az ügyfelektől, hogy mikor megyek már én is börtönbe.Nem tudom, miért most borult ki a bili, hiszen régóta köztudomású, ami itt zajlik, tudniuk kellett erről a legmagasabb szinteken is” – panaszolja.Hogy ki tudott, és ki nem a végrehajtást leuraló bűnszervezet működéséről, azt a jelenlegi hatalomnak aligha érdeke feltárni. Egyelőre be kell érni Völner Pál igazságügyi államtitkár és vesztegető cimborája, Schadl György csúcsvégrehajtó körének lebukásával. A hét meggyanúsított végrehajtó közül ketten beismerő vallomást tettek.A kormányzat részéről azonban aligha lehet beismerésként felfogni, hogy a terület felügyeletét még a botrány kirobbanása előtt a kormány a legújabb szuperszervére, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságára bízta, amelynek a miniszterelnökhöz hű vezetőjét előrelátóan kilenc évre választották meg. Biró Marcellt egyébként, mint az RTL.hu által látott nyomozati anyagokból kiderül, már november elején értesítette a rendőrség arról, hogy Schadl Györgyöt letartóztatták, és többek között hivatali vesztegetéssel gyanúsítják.A portál írta meg azt is, hogy november 25-én a Miniszterelnökségen, az Emberi Erőforrások Minisztériumában és az Innovációs és Technológiai Minisztériumban is házkutatást tartottak. A rendőrök azokról a pályázatokról kerestek iratokat, amelyekről Völner és Schadl egyeztetett, ám állítólag nem találtak semmit.hirdetésA szakmában dolgozók azt mondják: a Schadl-módi arra épült, hogy ellehetetlenítették a régi kollégákat, ezzel felszabadítva a helyet a korrupcióra hajlandó újaknak. A jövendőbeli jó üzletért előre kellett fizetni, kiugró esetekben akár 80-100 millió forintot is. A régieket kétféleképpen lehetett eltávolítani: részint érvényesítették, hogy a gyakran csak érettségivel bíró végrehajtóknak nincs meg a 2015-ös reform óta előírt jogi végzettségük (és nem volt kapcsolatuk a fájdalommentes diplomázáshoz), részint fegyelmiket indítottak ellenük adminisztrációs hibák miatt.Kirúgtak például egy feddhetetlen hírű, 18 éves kora óta dolgozó, hatvanon felüli végrehajtót. „Emelt szintű érettségit kellett letennünk ősz fejjel. Abban még segítettek is Schadlék, hogy egyetemre felvegyenek, később azonban már nemcsak azt kellett igazolnunk, hogy bejárunk, hanem kikérték a kreditjeinket, amikből kikövetkeztették, hogy el tudjuk-e végezni az egyetemet a 2022. végi határidőig. Persze hogy nem tudtuk volna, hiszen dolgoztunk közben” – meséli egy baranyai végrehajtó, akit végül fegyelmivel távolítottak el. Több pert is indított, nemcsak a felfüggesztése miatt, hanem azért is, mert szerinte sérti az adatvédelmi törvényt, hogy Schadl a beleegyezése nélkül hozzájuthatott a személyes, tanulmányi adataihoz.Vissza a bíróságokhoz!„Gőzerővel dolgozunk a kormányváltás után hozandó új jogszabályokon, de a végrehajtással kapcsolatosak eddig nem élveztek prioritást. Ezt most át kell gondolnunk” – jelentette ki a HVG-nek Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyi miniszter a végrehajtói korrupciós botrány kipattanása kapcsán. Szerinte a végrehajtás eddigi struktúrája – az önálló cégként működő végrehajtók, illetve az igazságügyi tárca fennhatósága alatt álló végrehajtói kar – törvényszerűen korrupcióhoz vezet. „Súlyos hiba kiszervezni azokat a tevékenységeket, amelyek az államhoz tartoznak, ráadásul úgy, hogy az állami kontrollt maga a hatalom gyakorolja. Erre az elvben ma is független bíróság az alkalmas, ahogyan ez korábban is volt, már csak azért is, mert a végrehajtók feladata, hogy érvényt szerezzenek a bírósági döntéseknek” – tette hozzá.Jóllehet a Kúria idén januárban kimondta, hogy szabálytalanul fosztották meg a munkakörétől, azt már nem kaphatja vissza, hiszen már Schadl bizalmasai, köztük a büntetőügyből eddig kimaradt helyettese, Lukács Tamás léptek a helyére. Mint mondja, az összes baranyai végrehajtói körzetet bevették, de másutt sem tétlenkedtek: 2015 óta a nagyjából 200 fős végrehajtói gárda zömét lecserélték, csak 2021 nyarán 43 embert. Ha csak minden másodikuk fizetett ezért, a Schadl zsebébe áramlott pénz akkor is jóval több lehet annál a 880 milliónál, amiről hivatalosan hallani. A rendszerben mindenesetre volna még pénz a lehallgatási anyagban feltűnő, rejtélyes „gazdának”. „A 2015 előtti végrehajtói rendszerben is előfordultak visszaélések, bűncselekmények, de üzemszerű vesztegetés nem volt, és alapvetően jól, európai szinten is korszerűen működött. Ami az elmúlt években történt, az viszont mocskos, romlott és embertelen”– állítja a HVG egyik informátora. A Fidesz 2010-es győzelmét követően egyes csoportok abban bíztak, hogy ezen a jövedelmező piacon is megtörténik a hatalomváltás. A várható bevételeket pedig tovább emelte a devizahiteles válság, ami egyúttal felszínre hozta a végrehajtás összes fonákját, az adósok kiszolgáltatottságát is. A személyes drámák és a kilakoltatások embertelensége miatt a maradék bizalom is elveszett a végrehajtókban. A kormány érezte, hogy cselekednie kell, és erős kézzel nekilátott a helyreállításnak. Addig azonban, amíg Navracsics Tibor volt az igazságügyi miniszter és Répássy Róbert az illetékes államtitkár, elfogadható szakmai viták folytak– így emlékszik egy érintett.Az egység azonban a végrehajtói kamara elnökségében is felbomlott, amelynek hitelességét különféle büntetőeljárások ásták alá. Ekkoriban került előtérbe Schadl, aki kezdetektől a jó politikai kapcsolataival kérkedett. A tárca 2014-es átszervezése után állítólag bejáratos lett Trócsányi László igazságügyi miniszterhez is. A tárcavezető jóváhagyásával indult el 2015-ben az új konstrukció, amely Schadl kiskirályságát elhozta. A reform részeként leválasztották a végrehajtókat a bíróságokról, az önállóság pedig azzal járt, hogy az addig elszórtan jelentkező korrupció a jól jövedelmező posztok újraosztása miatt rendszerszintűvé vált – ahogy azt a mostani meggyanúsítások igazolják. „Amit eddig megismerhettünk, az csak a jéghegy csúcsa. Alig van pár gyanúsított, miközben sokkal többen benne voltak, arról nem beszélve, hogy a Schadl-féle korrupció a lenyúlásnak csak az egyik ága”– állítja az informátor. Teljesen átláthatatlan ugyanis az, hogyan költi el a végrehajtói kar hivatala – amelyre Schadlnak nem, csak az Igazságügyi Minisztériumnak volt ráhatása – a hozzá befolyt milliárdokat. Az Átlátszó perelte ki 2017-ben azokat az adatokat, amelyekből kiderült, hogy 2015–2016-ban milliárdon felüli összegben rendeltek meg egyebek mellett a végrehajtói munka jó hírét szolgáló reklámokat a Rogán–Habony-vonalhoz köthető vállalkozásoktól. Bár a HVG informátora állítja, hogy ezek a költések mostanáig folytatódtak, a nyilvános adatok között ezek változatlanul nem lelhetők fel, így bizonyíték sincs rájuk. Ha valóban változatlanok a célzott reklámköltések, akkor hozzájuk képest a Völnernek a gyanú szerint átadott 83 millió forint borravalónak is szánalmas tétel lenne.A rendszerben mindenesetre jelentős pénzek vannak. A végrehajtói kar évi hárommilliárd forint körüli bevételeinek csak a töredékét adják a tagsági díjak, a zömét az adósok fizetik meg költségátalány képében. A sarc tavaly novembertől nemcsak a végrehajtói hivatal, hanem a felette álló új szuperhatóság fenntartását is szolgálja. Összege félmillió forintos behajtási ügyérték alatt ötezer forint, efölött viszont 1 százalék, maximuma nincs. A végrehajtó költségeit és munkadíját egy bizonyos mértékig a végrehajtást kérőnek kell megelőlegeznie, hogy a folyamat egyáltalán elinduljon, sőt olykor még a sikerdíj egy részét is előre elkérik. A díjakat egyébként pont tavaly ősszel emelte meg az új hivatal – de a kormányzati propaganda az adósok védelmétől hangos.A zavarosban halászásnak ezzel még vége sincs. Mindennapos, hogy az adósok árverésre jutó, értékes ingatlanjaiért nem folyik tisztességes verseny. Egy ügyvéd szerint gyakori, hogy az árverési időszak vége előtt 1-2 nappal érkezik egy ajánlat, ami valamivel meghaladja a becsértéket. Ha azonban valaki erre rá szeretne licitálni, hirtelen falakba ütközik: a rendszer lefagy, s úgy is marad, egészen a zárásig. Pechje volt. Kérdés, hogy Schadl lebukása is véletlen rendszerhiba marad, vagy végre az egész szakmát megtisztítják.
|
Végrehajtók a Schadl-ügyről: Tudniuk kellett erről a legmagasabb szinteken is
|
A Völner-ügy csak a jéghegy csúcsa, mondják a kormányt átszövő korrupciós botrányról a piacról kiszorított végrehajtók. Bizonyíték erre, hogy a Miniszterelnökségen is házkutatást tartottak két hónapja. Lenyúlásokra nem csak a posztok újraosztása adott lehetőséget.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202205__vegrehajtoi_sorsok__megbundazott_licitek__jogi_kreditek__atveresre_bocsatva
|
2022-02-06 08:15:00
| true | null | null |
HVG360
|
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) feljelentése alapján indult bűnügyben a Fővárosi Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény miatt vádat emelt 3 emberrel szemben uniós támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt – közölte a Fővárosi Főügyészség.
Az ügy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vállalkozások technológiai innovációs tevékenységének támogatására kiírt pályázatához kapcsolódik, amit 2011 márciusától lehetett igénybe venni.
A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az egyik vádlott, egy 48 éves férfi egy informatikai tanácsadó cég vezetőjeként a pályázati összeget jogszerűtlenül, megtévesztéssel szerezte meg.
A támogatásra 2011 októberében a társaság nevében pályázott. Később a támogatási feltételek igazolására azonban valótlan tartalmú jelenléti íveket, számlákat, teljesítésigazolásokat és egyéb okiratokat csatolt kifizetési kérelmeihez.
A férfi az ügyészség szerint valótlanul igazolta, hogy a projekttel kapcsolatos fejlesztői tevékenység Debrecenben folyt, holott a valóságban azt budapesti irodájukban, illetve távmunkában dolgozó alkalmazottak végezték. A társaság a megyeszékhelyen csupán szervert üzemeltetett és az általa bérelt ingatlanokban néhány munkaállomást alakított ki, ahol a társaság egyes munkavállalói eseti jelleggel jelentek meg. A fiktív számlákat két másik – egy 37 és egy 44 éves férfi által irányított – vállalkozás nevében állították ki.
A 48 éves férfi – aki a fiktív számlákat a saját cége időszaki adóbevallásaiban is szerepeltette – összesen 114 millió forintnyi vagyoni hátrányt okozott, bűnsegédei közül a 37 éves férfi 13 millió, a 44 éves férfi 37 millió forintnyi vagyoni hátrány okozásához nyújtott segítséget. A 48 éves vádlott a jogellenesen elnyert támogatási összeget és annak kamatát később visszafizette.
A Fővárosi Törvényszék mindhárom vádlottat bűnösnek mondta ki. A bíróság a 48 éves férfit 2 év, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, 2 évre eltiltotta a cégvezetéstől és vagyonelkobzást rendelt el vele szemben, a 37 éves férfit 1 év, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, valamint 1 évre eltiltotta a cégvezetéstől, a 44 éves férfit 1 év 3 hónap, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, valamint 2 évre eltiltotta a cégvezetéstől.
Az ügyészség az ítélet ellen a vádlottak terhére súlyosításért, végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabása végett jelentett be fellebbezést.
|
Ítélet született egy OLAF-feljelentés után indult százmilliós ügyben
|
Három férfit mondott ki bűnösnek az ügyben első fokon a bíróság, az ügyészség súlyosbításért fellebbezett.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220204_itelet_olaf_feljelentes_szazmillios_ugy
|
2022-02-04 13:25:00
| true | null | null |
HVG
|
Négy év szabadságvesztésre és 2 500 000 forint pénzbüntetésre ítélték egy kormányhivatal járműműszaki osztályának egyik vezető beosztású dolgozóját, írta a Fővárosi Törvényszék sajtóközleményében. Az elsőrendű vádlott beismerte bűnösségét a műszaki vizsgaállomásokkal kapcsolatos korrupciós ügyben.
A Fővárosi Törvényszéknek ez volt az első előkészítő ülése egy összesen 70 vádlottas büntetőeljárásban. Az ülésen a megjelent öt vádlott közül hárman beismerték a bűnösségüket, és lemondtak a tárgyaláshoz való jogukról.
A bíróság bűnösnek mondta ki az első-, a negyed- és az ötödrendű vádlottat többek között hivatali vesztegetés és közokirat-hamisítás bűntettében. Utóbbi kettőt 5-5 millió forint pénzbüntetésre és másfél, illetve két év szabadságvesztésre ítélték, amit az ötödrendű vádlott esetében felfüggesztettek öt év próbaidőre.
Az ítélet szerint a kormányhivatal járműműszaki osztályán vezető beosztásban dolgozó vádlottnak a vele jó kapcsolatba kerülő ügyfelek – az egyes vádlottak – közül többen 1 és 100 ezer forint közötti összegeket ajánlottak fel azért, hogy különböző előnyöket biztosítson nekik, vagy őket érintő belső információkat, adatokat adjon át. Az illető az ajánlatokat elfogadta, sőt, később ő maga jelezte ügyfeleknek, hogy jóindulatú vagy soron kívüli elbírálást tud nyújtani.
A büntetés kiszabása során a bíróság enyhítő körülményként értékelte többek között a három ember beismerését, együttműködésüket a hatósággal, valamint azt, hogy kiskorú gyerekekről, illetve az elsőrendű vádlott esetében idős szülőről gondoskodnak.
Súlyosbító körülménynek számított viszont a bűntett huzamosabb ideig tartó, folytatólagos elkövetése, és az első- és negyedrendű vádlott esetében azok kezdeményező szerepe és a korrupciós cselekmények gyakorisága.
Az ítéletet az ügyész és az ötödrendű vádlott tudomásul vette, a negyedrendű vádlott enyhítésért és a végrehajtandó szabadságvesztés felfüggesztéséért fellebbezett, míg az elsőrendű vádlott három munkanap gondolkodási időt kért.
A többi 65 vádlott vonatkozásában folytatódnak az előkészítő ülések, a következő február 10-én lesz.
|
Műszaki vizsgaállomások korrupciós ügye: négy évet kapott egy kormányhivatal egyik vezetője
|
Négy év szabadságvesztésre és 2 500 000 forint pénzbüntetésre ítélték egy kormányhivatal járműműszaki osztályának egyik vezető beosztású dolgozóját, írta a Fővárosi Törvényszék sajtóközleményében. Az elsőrendű vádlott beismerte bűnösségét a műszaki vizsgaállomásokkal kapcsolatos korrupciós ügyben.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/02/08/birosag-korrupcio-muszaki-vizsga-bortonbuntetes
|
2022-02-08 08:27:00
| true | null | null |
Telex
|
Harmadszor is a Telex javára döntött keddi ítéletében a Fővárosi Törvényszék, első fokon ismét elutasították a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. keresetét. Három írásunk miatt is beperelte lapunkat a kormánypárti üzeneteket közvetítő szervezet; azt, amelyben kedden döntés született, a Lájkbajnokság sorozatunk egyik cikke miatt indították. Azért pereltek, hogy írjuk ki, szerintük nem közpénzből működnek, a bíróság viszont most is kimondta, lapunknak nem kell helyreigazítást közölnie.
A keddi ítélet indoklásában a bíróság hangsúlyozta, hogy a kifogásolt írásunkat azzal a novemberi alapcikkünkkel együtt lehet értelmezni, amire a szövegben is hivatkoztunk. Ebben a korábbi tényfeltáró anyagunkban a kormánypárti Alapjogokért Központról írtunk, amelynek működéséhez eddig több mint kétmilliárd forinttal járultak hozzá a magyar adófizetők. Annak jártunk utána, hogyan kapcsolódik össze az Orbán-kormány és az annak üzeneteit felerősítő, jól felépített influenszerhálózat, és hogy juthat-e vajon közpénz a pártalapítványon és más alapítványon keresztül a szervezethez.
Friss ítéletében azt is kimondta a törvényszék, valós tényekből levont okszerű következtetésként, véleményként írtunk arról, hogy a Megafonba akár közpénz is juthatott. A Megafon korábban azt állította, magánadományokból működik. Keddi ítéletében a bíróság ismét nyomatékosította, hogy a közpénzt hétköznapi értelmében használhatja a sajtó, amikor azt vizsgálja, hogy az eredetileg állami vagy uniós forrásból származó pénz különböző útvonalakon hova vándorol. És ismét hivatkozott arra a bíróság, hogy emiatt kiemelt közügyről van szó.
Tehát ahogy most, a korábbi két alkalommal is a Telex javára döntött a bíróság. A Megafon által lapunk ellen indított perek közül elsőként két héttel ezelőtt született bírósági döntés első fokon, az ítélet részletes indoklásában kiemelték annak fontosságát, hogy a közpénz útjának és felhasználásának átláthatónak kell, kellene lennie. Az akkori cikkünkkel kapcsolatban megjegyezték azt is, a közpénzre vonatkozó sejtésünket az Alapjogokért Központ és a Megafon nem oszlatta el minden kétséget kizáróan.
Az eredetileg közpénz jellegű forrás útja nem követhető, az rejtve marad – fűzte hozzá a bíróság korábbi ítéletben. Cikkünk közérdekű vitához járul hozzá, ahhoz, hogy a sajtó gyakorolhassa „őrkutya” szerepét. A közérdekű kérdések megvitatásának szabadsága pedig kulcsfontosságú egy demokratikus társadalom szempontjából, olvasható az egyelőre nem jogerős ítélet indoklásában.
Ezután múlt héten a második perben is lapunk javára döntött a törvényszék, az elsőfokú határozatban arról írtak, a közpénzekkel kapcsolatos témákban nagy teret kell engedni a sajtónak. Most pedig a harmadik perben is elutasította a Megafon keresetét a törvényszék, első fokon tehát mindhárom eljárásban a javunkra döntött a bíróság.
|
A Megafon három pert is indított a Telex ellen, de mindegyiket megnyertük első fokon
|
Harmadszor is a Telex javára döntött keddi ítéletében a Fővárosi Törvényszék, első fokon ismét elutasították a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. keresetét. Három írásunk miatt is beperelte lapunkat a kormánypárti üzeneteket közvetítő szervezet. Azért pereltek, hogy írjuk ki, szerintük nem közpénzből működnek, a bíróság viszont most is kimondta, lapunknak nem kell helyreigazítást közölnie. Korábbi tényfeltáró anyagunkban a kormánypárti Alapjogokért Központról írtunk, amelynek működéséhez eddig több mint kétmilliárd forinttal járultak hozzá a magyar adófizetők. Annak jártunk utána, hogyan kapcsolódik össze az Orbán-kormány és az annak üzeneteit felerősítő, jól felépített influenszerhálózat, és hogy juthat-e vajon közpénz a pártalapítványon és más alapítványon keresztül a szervezethez.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/02/08/mindharom-per-megnyerte-telex-megafon-elso-fok
|
2022-02-08 08:32:00
| true | null | null |
Telex
|
Levélben tájékoztatja a gyereket nevelő magánszemélyeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az szja-visszatérítésről, mostanában kezdték el kipostázni ezeket az érintetteknek. Akik meglepve tapasztalják, hogy nem sima tájékoztatásról, sokkal inkább kampányhangulatú üzenetről van szó, amely Orbán Viktor szignójával van ellátva.
A levélben ilyen mondatok szerepelnek:
„A Gyurcsány-korszakban jelentősen megnyirbálták a családtámogatásokat”
„nekünk az a meggyőződésünk, hogy nehéz időkben nem az emberektől kell a pénzt elvenni”
„Amíg Magyarországnak nemzeti kormánya van, a gyermeket nevelő családok számíthatnak a kormány támogatására, mert…” (dobpergés)
„…Magyarország előre megy, nem hátra!”
Tájékoztató funkciót a levél ebben a formában kevésbé lát el, olyan alapvető információk, amelyekre mindenki kíváncsi lenne (pl. mennyi lesz az összeg, mikor érkezik pontosan), ugyanis nem szerepelnek benne.
|
A kormányzati „tájékoztató” nem maradhatott gyurcsányozás és fideszes kampányszlogen nélkül
|
Levélben tájékoztatja a gyereket nevelő magánszemélyeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az szja-visszatérítésről, mostanában kezdték el kipostázni ezeket az érintetteknek. Akik meglepve tapasztalják, hogy nem sima tájékoztatásról, sokkal inkább kampányhangulatú üzenetről van szó, amely Orbán Viktor szignójával van ellátva.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2022/02/08/kormanyzati-tajekoztatas-az-adovisszaterites-gyurcsany
|
2022-02-08 08:38:00
| true | null | null |
Telex
|
Két Nógrád megyei gyermekotthont is vezetett az a 36 éves gyermekvédelmi intézményvezető, akivel szemben a Balassagyarmati Járási Ügyészség vádat emelt, mert az általa kezelt, a gyermekek ellátását biztosító összeggel, valamint az utógondozott gyerekek apanázsával nem tudott elszámolni – közölte honlapján az ügyészség.
A nevelőnő feladata volt az otthonban élő gyermekek ellátását biztosító pénzösszeggel történő gazdálkodás. 2018 márciusa és áprilisa között közel másfél millió forint volt rábízva, a pénzt a gyermekotthon működésére kellett volna fordítania. „Az ellátmány jelentős része bankszámlára érkezett, amelyről a kezelésében álló bankkártyával mintegy 850 000 forintot vett fel, azt azonban a nevelésben álló gyermekek ellátása helyett magára költötte” – olvasható a közleményben.
A nevelőnő feladata volt az is, hogy a felnőttkor elérésével a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatalok utógondozásával járó pénzügyeket intézze. Ennek keretében köteles volt havonta a fiataloknak saját jogán járó juttatások egy részét személyi térítési díjként a gyermekvédelmi szakszolgálat felé befizetni. 2017-ben azonban öt fiatal esetében nem tett eleget ennek, az előírt havi összeget az intézménynek nem fizette be, és a fiatalok felé sem számolt el vele. A vád szerint a pénzt saját szükségleteire fordította, ezzel a fiataloknak közel 150 000 forint kárt okozott.
Az egyik utógondozott saját nevére szóló bankkártyáját és az ahhoz tartozó PIN-kódot is a nő őrizte, arról 2017 novembere és 2018 januárja között több alkalommal készpénzt vett fel, valamint azzal közvetlen fizetéseket is eszközölt saját igényeinek fedezése céljából, ezzel a fiatal megtakarításából 780 000 forintot élt fel.
Az ügyészség a büntetlen előéletű nő ellen sikkasztás bűntette miatt emelt vádat, melyben felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta azzal, hogy a vádlottat a próbaidő idejére a bíróság helyezze pártfogó felügyelet alá. Indítványozta azt is, hogy a bíróság kötelezze a nőt az okozott károk megtérítésére.
Ha a nevelőnő az előkészítő ülésen elismeri a bűncselekmény elkövetését és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, az ügyészség 1 év 8 hónap, végrehajtásában 5 évre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta.
|
1,7 millió forintot sikkasztott el a gyerekek pénzéből a Nógrád megyei gyermekotthon vezetője
|
Két Nógrád megyei gyermekotthont is vezetett az a 36 éves gyermekvédelmi intézményvezető, akivel szemben a Balassagyarmati Járási Ügyészség vádat emelt, mert az általa kezelt, a gyermekek ellátását biztosító összeggel, valamint az utógondozott gyerekek apanázsával nem tudott elszámolni – közölte honlapján az ügyészség.Az ügyészség a büntetlen előéletű nő ellen sikkasztás bűntette miatt emelt vádat.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/02/08/elsikkasztotta-a-gyerekek-penzet-a-nograd-megyei-gyermekotthon-vezetoje
|
2022-02-08 08:54:00
| true | null | null |
Telex
|
Egy ideje csak találgattak a Jász-Nagykun-Szolnok megyei 3200 lelkes Öcsöd lakói, hogy mi történt a közelmúltban a falujukban, miután elterjedt a hír, hogy majdnem feloszlott a képviselő-testület, de erről semmilyen hivatalos információ nem látott napvilágot. Egy helyi lakos végül a közösségi oldalon kérdezett rá, hogy igaz-e a pletyka, ám sokáig ez is válasz nélkül maradt. Végül az egyik önkormányzati képviselő, Nemes Lajos szólalt meg, aki azt írta, hogy január 26-án lemondott választott tisztségéről, tekintettel arra, hogy elvesztette a 2019-ben megválasztott Soha Attila független polgármester iránti bizalmát. Egy volt öcsödi lakos hozzászólásából derült ki az is, hogy a jegyző is felmondott, és hogy bizonyos okok miatt nincs meg az összhang a testület és a polgármester között. Végül Molnár András, a település alpolgármestere szolgált hivatalos tájékoztatással: mint írta, kialakult egy "helyzet", és a birtokukba jutott részinformációk hatására valóban felmerült a testület felállása. Erről a szándékukról beadványt juttattak el a polgármesternek, majd Molnár elmondása szerint ezután derültek ki olyan dolgok, amelyek miatt a képviselők elgondolkoztak azon, hogy felhasználták őket vélt, vagy valós sérelmekkel kapcsolatban.
A képviselőkkel többször is átbeszélték a dolgot, hogy mi szolgálja jobban a falu érdekét. Ahogy Molnár írta, a veszélyhelyzet miatt amúgy sem lehetséges új választás kiírása, viszont most vannak a pályázati dömpingek, és a cél az, hogy minél több pályázatot be tudjanak adni. Ennek fényében a többség végül úgy gondolja – bár erről testületi ülés még nem volt –, hogy mégsem az önfeloszlatást választja.
Ezután jelentkezett a polgármester is. Soha Attila azt írta, jogos az igény, hogy tájékoztatást adjon a kialakult helyzetről. Állítása szerint egy közel kétéves ügylet – mely szerinte személyes sértettség miatt került terítékre az elmúlt időszakban – a kiváltó ok. Az alpolgármester is leírta, szerinte is megvezették a képviselőket, és olyan iratok kerültek ki a hivatalból, melyeket ki is kérhetett volna a testület, és akkor törvényesen a teljes anyagot megismerhette volna. A polgármester szerint viszont ehelyett, valószínűleg törvénytelenül, lopva kimásolt részigazságokkal vezették félre a testületet, az ügyet ismerőket pedig csak későn kérdezték meg, így csak akkor látták át a történteket.
A falu vezetője szerint
az esetleges pénzügyi szabálytalanság felderítésére és a jövőbeli tanulság okán is külső szervezetnek kellene megvizsgálni a kérdéses ügyletet, a vizsgálatot pedig támogatja.
Emellett vizsgálat folyik belső információk törvénytelen kiszivárogtatása miatt is, tekintettel arra, hogy bárki személyes adatai nyilvánosságra kerülhetnek. Ennek eredménye határozza meg az esetleges személyi felelősséget.
Soha hozzátette: "Én itt vagyok és maradok is. A jogrend azért ilyen, amilyen, hogy egy hirtelen 'fellángolás' ne legyen elegendő egy rendőr, polgármester, miniszter, kormányfő eltávolítására. Ha nem így lenne, havonta váltanák le a vezetőket." Hangsúlyozta, közeleg az országgyűlési választás és a népszavazás, a jövőjüket meghatározó pályázatok előkészítése, beadása is most esedékes, az önkormányzat költségvetését is meg kell alkotni, és ezek mindennél fontosabbak. Szerinte ezért is furcsa, hogy azok, akik a települést tartják a legfontosabbnak, kivonják magukat ezen feladatok elvégzése alól. Kiemelte, a testület túlnyomó többsége, miután megismerte az igazságot, úgy döntött, együtt, közösen viszik tovább a fejlesztéseket.
A polgármester ugyanakkor elismerte, hibázott a belső szabályokkal kapcsolatban; bár állítása szerint jót akart, de a pandémia okozta kissé kaotikus időkben nem figyelt eléggé, ám tanult az esetből. Szerinte nincs azzal baj, ha figyelmeztetnek valakit a hibájára, amennyiben ezt jobbító szándékkal teszik.
Azt azonban a polgármester nyilatkozatából továbbra sem tudhatták meg a lakosok, hogy mire célozgatott a lemondott képviselő, az alpolgármester és a polgármester is, hogy milyen pénzügyi szabálytalanság felderítését vizsgálja külső szervezet, és hogy milyen kikerült iratok miatt akarták feloszlatni a testületet a képviselők.
Úgy tudjuk, hogy
a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság sikkasztás bűntett elkövetése miatt folytat eljárást ismeretlen tettes ellen Öcsödön,
a nyomozás érdekeire tekintettel azonban további információt nem közöltek.
De pontosan milyen szabálytalanságokról is lehet szó? A falubeliek tudni vélik, hogy a hivatalból kikerült, titkosított önkormányzati szerződésekre, számlákra utalhatott Soha is a belső információk kiszivárogtatásának említésével, ezek a számlák pedig azt is alátámaszthatják, hogy a polgármester vezetésével az önkormányzat többször is a családjához tartozó érdi cég szolgáltatásait vette igénybe.
Mint megtudtuk, Soha Attilának és feleségének korábban Érden egy Pongrácz Fatelep Kft. nevű cége volt, amit a Budapest Környéki Törvényszék egyszerűsített felszámolási eljárással megszüntetett 2017. február 27-én. Ezután alakult meg március 3-án a Berry Holding Kft., amelyben Soha Attila nevelt lánya lett az ügyvezető és az egyedüli tulajdonos is.
A 2017-es alapítású egyszemélyes Berry Holding főtevékenysége fa-, építőanyag-, szaniteráru-nagykereskedelem, majd a faipari vállalkozás pont 2020. január elején, vagyis már Soha Attila polgármestersége idején felvette a tevékenységi körébe az éttermi, mozgó vendéglátást, rendezvényi étkeztetést, egyéb vendéglátást, italszolgáltatást, konferencia és kereskedelmi bemutató szervezését is. Az új szolgáltatásokat pedig Öcsödön is többször igénybe vették, erről szolgálnak bizonyítékkal a kiszivárgott szerződések, számlák.
2020 januárjában az Érdi Fatelep Berry Holding Kft. egy 2019. december 31-én tartott szilveszteri rendezvényről adott számlát 254 ezer forintról. A rendezvényre nem sokan emlékeznek, de informátorunktól megtudtuk, hogy a szóban forgó időpontban szilveszterkor mulatságot rendeztek az Öcsödi Holtág Alapítványnak, amelynek az ügyvezetője egyébként Molnár András alpolgármester. A falusiak ugyanakkor tudni vélik, hogy a Berry Holding Kft. nem szervezett semmit, és jelen sem volt, ennek ellenére leszámlázták az önkormányzatnak az említett összeget szervezés jogcímen.
De más számlákon is felbukkan a cég fatelepének neve. Például azon a díjbekérőn, amit szintén 2020 januárjában bocsátottak ki 5 millió 985 ezer 897 forint értékben. Ezen olyan építőanyag-tételek szerepelnek, amelyek minden bizonnyal egy közelebbi telepen is beszerezhetők lettek volna, de végül még a szállításért is közel 130 ezer forintot kellett kifizetnie az önkormányzatnak. Igaz, a számlára ráütötték azt, hogy "Érvénytelen", de ez nem jelentheti azt, hogy nem fizették volna ki. Az általunk megkérdezett falubeliek nem tudnak arról, hogy hol lett felhasználva ez a faanyag.
Öcsödön mindenki azt találgatja, mi történhetett a községházán
A Berry Holding aztán frissen szerzett rendezvényszervezési tapasztalatait is megcsillogtathatta: 2020. augusztus 15-én ugyanis Öcsödi Civil Park elnevezéssel tartottak rendezvényt, amit a kft. szervezett. A szerződést több mint 6 millió 624 ezer forintra kötötték és titkosították. A kétoldalas melléklet olyan tételeket tartalmaz, miszerint a "csillámtetoválás, arcfestés, lufihajtás" összege összesen 190 ezer forintot tett ki, miközben úgy tudjuk, hogy az óvónők csinálták ezeket. De kifizettek 66 ezer 800 forintot a polgármester 200 darab névjegykártyájára, grafikai tervezésre 270 ezer forintot, Facebook-kezelésre 30 ezret, vagy biztonsági személyzetre 380 ezer forintot. Utóbbi esetében érdemes megjegyezni, hogy korábban hasonló rendezvényeknél a helyi polgárőrök felügyeltek a rendre.
A faluban többek egybehangzó véleménye szerint a polgármester a bejelentésével csak terelni próbált. Vannak, akik szerint ugyanis Soha Attila kiskirályt játszik a faluban, amihez amúgy nem sok köze van, mivel érdi származású és csak pár éve él a településen. Úgy tudjuk, a falunak elege lett a régi vezetőből, ezért is nyert 2019-ben nagy fölénnyel az üstökösként feltűnő Soha, akivel szemben azóta viszont több kétség is felmerült. (Korábban, egészen 1990-től a legutóbbi, 2019-es önkormányzati választásig függetlenként Molnár Bálint állt a település élén.) Egyes helyiek véleménye szerint nem jól sáfárkodik a település kasszájával, sok esetben nem tájékoztatja a képviselő-testületet olyan dolgokról, amikről nem csak neki magának kellene tudnia.
Öcsödön tudni vélik, hogy az önkormányzat 300 ezer forintért vett levendulákat, de ezt sehol sem látják viszont a településen, bennfentes információk szerint pedig egy erdélyi utazást is szervezett az önkormányzat, ahova azonban nem az önkormányzat két kisbuszával mentek, hanem egy 400 ezer forintért bérelt 30 fős busszal, amellyel végül csak tizenegyen utaztak ki.
A helyiek a testülettel sincsenek sokan megelégedve, mert információink szerint többen nem ismerik a törvényeket, a jogszabályokat, de még az szmsz-t sem.
Kerestük a lemondott képviselőt, Nemes Lajost és a jegyzőt is, de egyikük sem kívánt nyilatkozni. Mint megtudtuk, Soha Attila hivatali ideje alatt már két jegyző állt fel, és három képviselő távozott a testületből. Megkerestünk több képviselőt is, hogy megkérdezzük, hogyan látják a kialakult helyzetet, tudnak-e egyáltalán valamiről,
de senki sem akart nyilatkozni, a polgármesterhez irányítottak minket.
Megkérdeztük természetesen a polgármestert is. Soha Attila nyilatkozat helyett személyes találkozóra invitált minket a jövő hétre. Az itt történtekről, a polgármester válaszáról szándékaink szerint újabb cikkben számolunk be.
|
Sikkasztás miatt nyomoz a rendőrség Öcsödön, lemondott a jegyző is
|
Kis híján feloszlott képviselő-testület, lemondott a jegyző és egy képviselő is a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Öcsödön. A lakosok közül többen rendkívüli közmeghallgatást szeretnének, a rendőrség sikkasztás ügyében nyomoz.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/sikkasztas-miatt-nyomoz-a-rendorseg-ocsodon-lemondott-a-jegyzo-is-245879
|
2022-02-09 22:38:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A magyar piros-fehér-zölddel tiltakoztak a minap Ljubljana mellett más szlovén városokban is az ellen, hogy egy nagymúltú szlovén idegenforgalmi lánc magyar kezekbe kerülhet. A helyi lapok arról írnak, hogy a Janša-kormány egyenesen Orbán bizalmasainak a kezére játssza a Száva-csoportot, amelynek termálfürdői és luxuskempingjei mellett előkelő szállodái vannak az Adrián. Ezekben évente összesen hatszázezer vendéget szállásolnak el. Az amerikai társtulajdonos kiszállt volna az üzletből, a szlovén állam azonban nemcsak, hogy elővásárlási jogával nem kíván élni, hanem még saját üzletrészétől is megválna. A névleges magyar vevő, és az üzletet finanszírozó magyar alapkezelő egyaránt az Orbán családhoz, egészen pontosan a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető – írták a szlovén lapok.
Szlovénia „kiárusítása” ellen tüntettek magyar színekkel – nem először – 2022 februárjának első péntekén immár nemcsak Ljubljanában, hanem sajtóhírek szerint Izolában, Celjeben, Slovenj Gradecben és más szlovén városokban.
A tiltakozás jelképe a magyar piros-fehér-zöld volt. Ezekkel a színekkel festették át Szlovénia térképét, rajta 12, szintén piros-fehér-zöld pöttyel. Ezek a Száva-csoport tulajdonában levő, a jelek szerint magyar, Orbán Viktor köreinek tulajdonába kerülő szállodákat jelölték.
A demonstrálók a hatalom és birtokátvétel szimbólumaként a magyar trikolórral világították ki a szlovén törvényhozás épületét is. A tudósítók megjegyezték: tévesen, a vízszintes helyett függőlegesen – bizonyára azért, mert a fényforrásokat műszaki okokból horizontálisan nem tudták elhelyezni.
A február 4-i demonstráció csak egyik erőpróbája volt az április 24-i szlovén parlamenti választások előtti egyre tömegesebb megmozdulásoknak. A magyar motívum visszatérő eleme a Janez Janša miniszterelnök elleni össztűznek. Kormányát azzal vádolják, hogy „az elmúlt hetekben választás előtti kiárusításba fogott (...), gyanús és korrupt üzleteket kötött”.
A Szávához tartozó szállodák eladásával kapcsolatban leszögezték: a cégcsoport 43 százalékos részesedésének vásárlója a Diófa magyar ingatlanalap, amelynek tulajdonosa az egyik leggazdagabb magyar. „Jellinek Daniel szorosan kötődik Janez Janša politikai szövetségesének, az Orbán Viktor vezette kormányzó Fidesznek az üzleti hálózatához” – áll a tüntetés előtti közleményben.
Mondjunk nemet Szlovénia elkótyavetyélésére! – írták a magyar színekre alapozott szórólapon, amelyen a magyar és a szlovén miniszterelnök a Brezsnyev és Honecker meghitt pillanatára emlékeztető intim közelségben áll egymás mellett.
Ezen felidézték, hogy a Száva szállodái mellett a Mol már megvásárolta az OMV szlovéniai kúthálózatát, az OTP bankokat vett, magyarok terjeszkednek a szlovén médiapiacon, és egyre türelmetlenebbül, még a Janša-kormány esetleges bukása előtt próbálnak hozzájutni a koperi kikötőhöz.
A tudósítók egyébként arra is felfigyeltek, hogy a ljubljanai Köztársaság téren a tüntetők között megjelent az első szlovén államfő, Milan Kučan is.
„Ne engedjük elkótyavetyélni a szlovén turizmus ékköveit”
A mostani tiltakozások előtt az egyik szakszervezet kongatta meg a vészharangot.
A szállodák értékesítése „a szlovén nemzetet és a szlovén állampolgárokat a külföldi tőke nyomorult rabságába taszítja” – ezt üzente a szomszédos ország idegenforgalmi dolgozóinak szakszervezete azok után, hogy kiderült: a szlovén turizmus egyik gyöngyszemét, a Száva-csoportot áruba bocsátják. A potenciális vásárlók magyarok, pontosabban – ahogy az ottani sajtó fogalmazott – az Orbán Viktor miniszterelnök bizalmi köréhez tartozó magyarok.
A Száva-csoport tulajdonában három muravidéki termálfürdő, változatos bledi pihenőhelyek és három tengerparti nyaralóhely van az előkelő Portorožban, Izolában és Strunjanban. A lánchoz összesen tizennyolc szálloda, öt apartman komplexum, négy kemping és két, ún. glamping (azaz glamour camping, luxuskemping) tartozik. A szállodai szobák száma meghaladja a 3000-et, a kempinghelyeké az 1200-at. A Száva öt aquparkjában, nyolcvanegy úszómedencéjében, huszonöt csúszdáján, egy golfpályáján, tíz wellness- és három egészségügyi központjában kezeltethetik magukat, lazíthatnak és pihenhetnek a vendégek. Számuk évente meghaladja a 600 ezret, és ebben nem kis szerepet játszik, hogy hatvan konferenciateremben évente 1300 üzleti és szakmai találkozót szerveznek.
A csaknem 1500 alkalmazottat foglalkoztató cégcsoport éves bevétele nagyjából 100 millió euró, 36 milliárd forint, adózás előtti jövedelme pedig ennek az egyötöde. A szlovén állam – szlovén adófizetők pénzéből – 2017 és 2019 között csaknem 43,7, 2020-ban pedig további mintegy 28 millió eurót költött fejlesztésekre.
Egyszóval a Száva-csoport nem egy útmenti szálláshely, hanem egy nagymúltú idegenforgalmi nagyvállalat.
A szlovén szakszervezet arra szólította fel, a polgárokat: védjék meg országuk idegenforgalmát. Szerinte ugyanis a turisztikai potenciál értékesítése még nehezebb munkakörülményeket teremtene, és megfosztaná a fiatalokat a biztos elhelyezkedés lehetőségétől.
„Zárjuk össze sorainkat, és ne engedjük elkótyavetyélni a legértékesebb szlovén turisztikai cégeket, és hazánk legszebb részeit” – szólított fel a szakszervezet, amely az alkalmat kihasználva élesen bírálta a szlovén gazdasági és politikai elitet, mert „30 éve rabolják a nemzet vagyonát, hogy kielégítsék kapzsiságukat”.
A Száva-művelet
A nemzeti érdekek védelmére hivatkozva a szlovén állam évekkel ezelőtt megvásárolta a Száva idegenforgalmi lánc pakettjét, amelynek most 47 százalékos részesedéssel többségi tulajdonosa. A második legnagyobb részvényes York Funding, 43 százalékos tulajdonrésszel. Ez utóbbi, az amerikai alapkezelő azonban most megválna befektetésétől.
A többségi tulajdonosnak, a szlovén államnak elővásárlási joga van, de a jelek szerint nem kíván élni az opcióval, a tárgyalások ugyanis elakadtak az amerikai társtulajdonossal.
Tavaly nyáron csaknem megszületett a megállapodás a York tulajdonrészének állami megvásárlásáról, de a vevő közvetlenül a szerződés aláírása előtt szabotálta az egyezséget. Végül ez késztette az amerikaiakat arra, hogy másik vevő után nézzenek. A Janša-kormány ezzel párhuzamosan előkészítette a terepet, hogy saját tulajdonrészétől is megváljon, és a magyaroknak adja el.
Ilyen előzmények után számolt be a szlovén 24ur portál január derekán arról, hogy a York, a Száva-csoport kisebbségi tulajdonosa a magyar Diófa Alapkezelőnek adhatja el 43 százalékos részesedését.
A szlovén kormány tavaly még ezt tervezte, hogy erősíti tulajdonrészét az idegenforgalomban, a koncepció azonban idővel módosult. Janez Žlak, a szlovén nemzeti alapkezelő elnöke lehetséges új forgatókönyveket helyezett kilátásba: a többi között a Száva-csoport bővítését, és együttes értékesítését a York részesedésével.
Az állam tehát korábban a nemzeti érdekek védelme érdekében vásárolta meg a Száva szállodákat. Most, közvetlenül a választások előtt feladta ezeket a terveket, és megnyitotta az utat egy új magyar hatalomátvétel előtt. A kulcsszerep ezúttal is Orbán Viktor oligarcháié, akik több tízmillió eurót fognak keresni az üzletben – emlékeztetett a Necenzurirano.
Ki a magyar vevő?
A szlovén portál szerint már január végén szinte biztosra vehető volt, hogy a Száva-csoport amerikai részesedését nem a szlovén állam, hanem a magyarok fogják megvásárolni.
A vevő, pontosabban a finanszírozó a Jellinek Dániel tulajdonában álló Diófa Alapkezelő. Jellinek egyébként a Forbes szerint a tizedik leggazdagabb magyar: vagyonát 107,5 milliárd forintra becsülik. Vezetésével az Indotek – amelynek ügyvezető igazgatója és többségi tulajdonosa – szép csendben az ország egyik legnagyobb ingatlanbirodalmát vásárolta össze bevásárlóközpontokból, irodaházakból és raktárakból. Már összesen 21 pláza tartozik a csoporthoz, és az övé az egykori Csepel Művek iparterület egy része is.
Önmagában semmi kivetni való sincs abban, hogy egy uniós országban ténykedő vállalkozó egy másik uniós országban szerez gazdasági részesedést, elvégre az alapelvek egyike a tőke szabad mozgása. A kérdés ez esetben inkább az, hogyan és milyen körülmények között jut tulajdonhoz.
A „Száva-saga” még 2015-ben kezdődött, amikor a cég kényszerfelszámolás felé sodródott. Az adósságtörlesztésről folytatott tárgyalások során két tulajdonosi tábor alakult ki. Az egyik az állam, a másik a York volt. Az amerikai vagyonkezelő sikertelenül próbálta megszerezni a Száva többségi tulajdonrészét. Végül az ingatlanban ragadt, a szlovén nemzeti vagyonkezelő ugyanis nem akarta eladni a részesedését, ugyanakkor nem akarta megvásárolni a York tulajdonrészét sem.
Az idő azonban vészesen múlott. A cégcsoportnak több mint 50 millió eurós tartozása van a legnagyobb tulajdonosaival szemben. A hitelek rövid lejáratúak, és magas kamatozásúak. A Száva-csoport 2021 végén indította el a szállodákat birtokló Sava Turizem cég eladását. Lapértesülések szerint 14 nem kötelező érvényű ajánlat érkezett, köztük olyanok is, amelyek több mint 200 millió eurót kínáltak a láncért. Miután a Száva-csoport jelenlegi adósságállománya nagyjából százmillió euró, az értékesítés után legalább ekkora összegen osztoznának jelenlegi tulajdonosai.
A Necenzurirano úgy tudja: az állam 35 millió eurós vételárban állapodott meg a Yorkkal a kisebbségi tulajdonrész fejében. Elfogadta, hogy ennél lejjebb nem alkuszik, és a Yorknak azt a kikötését is, hogy a szerződés ne tartalmazzon felfüggesztő kitételt.
A szerződés aláírása előtt azonban a szlovén állami vagyonkezelő megszegte ígéretét, és olyan kiegészítés beillesztését kérte, amellyel összhangban újbóli járványkorlátozások esetén újratárgyalhassák a vételárat. A meghiúsult üzlet után erősen elhidegült az állam és a York Alapkezelő kapcsolata. Az eladó azonnal más vevők után nézett, és megállapodott a magyarokkal.
Eurószázmillióban mérhető profit
Szerződéskötés esetén a szlovén állam 30 napon belül érvényesítheti elővásárlási jogát. Ennek azonban elenyésző az esélye.
A Janša-kormány ugyanis a napokban hagyta jóvá a szlovén nemzeti vagyonkezelő éves gazdálkodási tervét. Ebben a Száva már nem szerepel az állami turisztikai holdingban, sőt értékesítése is lehetséges. Ez új dimenziót ad a történetnek.
Felmerül a kérdés, hogy a magyarok a York és az állam újabb meghiúsult megállapodása után miért vásárolnak részesedést a Szávában, és miért kockáztatják, hogy ugyanabba a helyzetbe kerüljenek, mint a York hosszú évek során. Ennek csak akkor van értelme, ha előre tudták, hogy a szlovén állam kész kivonulni a Száva-csoport tulajdonosi köréből. A malmukra hajtja a vizet, hogy a szlovén vagyonkezelő csak rövid határidő alatt érvényesítheti elővásárlási jogát.
A járvány okozta idegenforgalmi válság már a Száva-csoport sikeres megvásárlásával is magas profitot termelne. Ezek a többszörösére nőnének, ha az új tulajdonos a portfólió részei, vagyis egyes szállodák eladása mellett döntene. Szakértők szerint 200 millió euró helyett akár 300 milliót, sőt még többet kereshetne. Az előkelő helyszíneken lévő szlovén szállodák, valamint a profit a magyar kormányhoz szorosan kötődő cégek kezébe kerülnének.
A Szávát felvásárló, de inkább finanszírozó Diófa a harmadik legnagyobb magyarországi ingatlanalapot kezeli. A társaság több mint 440 milliárd forintos vagyont kezel az intézményi és a lakossági ügyfelek számára, míg az ingatlanalapokban kezelt vagyon értéke 2020 végén elérte a 252 milliárd forintot. Portfóliójában irodaházak, bevásárlóközpontok és ipari központok találhatók. A Necenzurirano a magyar 24.hu segítségével begyűjtött információk alapján arra emlékeztet, hogy a Diófa Alapkezelő felügyelőbizottságának elnöke tavaly nyár óta Nagy Márton, Orbán Viktor gazdasági főtanácsadója.
A Diófa tulajdonosa a közelmúltig Vida József, a Fidesz üzleti hálózatának egyik meghatározó oligarchája volt. A bankárt Orbán üzleti elitjének új feltörekvő csillagának nevezték. A magyar TV2 tévétársaság tulajdonosaként 2020-ban megvásárolta a Planet TV-t a szlovén Telekomtól, és ezzel egyidejűleg kivonult az alapkezelőből, amit a 45 éves Jellinek Dánielnek, az Indotek tulajdonosának adott el. Jellinek ingatlancége 2019-ben vásárolta meg a Gellértet, Budapest egyik ikonikus szállodáját. A vásárlást teljes egészében az MFB, a magyar állami bank finanszírozta.
Jellinek egy évvel később Tiborcz Istvánnal, Orbán Viktor vejével üzletelt, akitől megvette az Appeninn ingatlanbefektető céget.
A „reptéri privatizáció ellentétes volt Magyarország stratégiai érdekeivel” állapította meg az Orbán-kormány, majd úgy döntött, hogy megkísérli visszavásárolni a Liszt Ferenc repülőteret. A kanadai tulajdonosokkal a tárgyalásokat a magyar Innovációs és Technológiai Minisztérium vezette, a vásárlói konzorciumot pedig a Mol és a Jellinek tulajdonában levő az Indotek képviselte.
A leplezett szlovén szállodavásárlás
Orbánék el akarják titkolni, hogy szlovén szállodákat vásárolnak – ezzel a címmel jelent meg a szlovén tényfeltáró portál, a Necenzurirano újabb cikke a szállodavásárlásokról. Ebben azt írták, hogy a Száva-csoport jelentős részesedésének névleges vevője a mindössze két alkalmazottat foglalkoztató budapesti Atlantis Property, amelynek vagyona 2020 végén még a 2 millió eurót sem érte el. Ilyen feltételekkel nem is pályázhatott az ennél sokkal értékesebb Száva-csoport megvásárlására.
A portál szerint az elit helyszíneken lévő szlovén szállodák nagy valószínűséggel olyan cégekhez kerülnek a szlovén parlamenti választások előtt, amelyek szorosan kötődnek a magyar vezetéshez. Az ügyletben néhány szlovén befolyásos személy is segítségükre lesz, az eurómilliós üzlethez vezető utat pedig a Janša-kormány fogja kikövezni.
A Száva hivatalos tulajdonosává váló Atlantis Property birtokosa és igazgatója Komonczi Zsolt magyar üzletember. A kevéssé ismert ingatlanügynök látszólag nem kötődik Orbán köréhez, de éppen a miniszterelnök kormányzási ciklusai alatt lett a legnagyobb üzletek szereplője.
Komonczi közeli üzlettársa Szivek Norbert, a több mint 45 milliárd eurós érték felett őrködő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatója. Szivek 2015 óta a Mol felügyelőbizottságának a tagja, amelyben az államé a döntő befolyás. Az üzletemberek új generációjának tagja, aki a Fidesz hatalomra kerülése után gazdagodott meg. Komonczi több Szivek cég igazgatója volt.
Komonczit a Száva megvásárlásában a francia állampolgárságú Michel Marie Caillard segíti, akivel a közelmúltban megalapította a Prestige Tourism céget. Partnerük itt Jean-Luc Jourdan luxemburgi pénzügyi tanácsadó. Komonczi és csapata azonban a Necenzurirano szerint csak álca az üzlet mögött megbúvó nagyjátékosok számára. Budapesten úgy mérték fel, hogy Orbán bizalmasainak nyílt érkezése a szlovénok ellenszenvét válthatja ki, kivált a közelgő választások előtt.
Amint a tiltakozásokból látni, ebben nem tévedtek.
A szlovéniai szállodavásárlásban – a Necenzurirano szerint – minden szál az Orbán családhoz, pontosabban vejéhez, Tiborcz Istvánhoz, Magyarország egyik „legbefolyásosabb üzletemberéhez” vezet. A Száva-csoport vevője, az Atlantis Property és finanszírozója, a Diófa Alapkezelő is vele üzletel.
A Necenzurirano felidézi, hogy amikor 2019-ben Orbán veje átvette a Budapest melletti, visegrádi, befejezetlen Duna-parti, Hiltonnak épülő szálloda irányítását, egyik névleges, hivatalos tulajdonosa a Komonczi Zsolt által vezetett cég lett, és ezzel segítette a tényleges tulajdonos eltitkolását. Nem sokkal később Orbán veje nagy haszonnal adta tovább a projektet Szíjj László építőmágnásnak, az egyik leggazdagabb magyarnak. Tiborcz rövid idő alatt több millió eurós nyereségre tett szert, holott „egy téglát sem kellett leraknia” – idézte a szlovén portál a magyar sajtót.
Arra is újból emlékeztettek, hogy a Diófa tulajdonosa, Jellinek Dániel egyik ingatlancéget Orbán vejétől vette meg, amikor pedig az Orbán kormány úgy döntött, hogy megkísérli visszavásárolni a Liszt Ferenc repülőteret, a konzorciumba Jellinek ernyőcégét is bevonták. (A repülőtér visszavásárlását közben a magyar választások utánra halasztották.)
A Necenzurirano ugyanígy, név szerint sorolja fel azokat a befolyásos szlovén tisztségviselőket, akik a Száva-csoport eladását egyengetik a magyar vevő számára.
Hogy a magyarok mennyit fizetnek Yorknak, azt hivatalosan nem tudni.
Az eltelt hónapokban mellesleg nyugdíjalapok és más szlovén pénzügyi befektetők érdeklődtek a Száva részvénycsomag állami megvásárlásának finanszírozása iránt, amelyek abban voltak érdekeltek, hogy a szállodacsoport szlovén nemzeti tulajdonban maradjon.
Fogytán azonban az idő: az államnak egyre rövidül a lehetősége az elővásárlási jog érvényesítésére. A jelek szerint nem is nagyon törekszik erre. A minap leváltották a szlovén nemzeti vagyonkezelő felügyelőbizottságának elnökét – úgy hírlik a Száva-csoport eladásával kapcsolatos nézeteltérések miatt.
|
Vészharangot kongatnak Szlovéniában: Orbán köreihez közel álló magyar kézbe kerülhetnek szállodáik
|
A magyar piros-fehér-zölddel tiltakoztak a minap Ljubljana mellett más szlovén városokban is az ellen, hogy egy nagymúltú szlovén idegenforgalmi lánc magyar kezekbe kerülhet. A helyi lapok arról írnak, hogy a Janša-kormány egyenesen Orbán bizalmasainak a kezére játssza a Száva-csoportot, amelynek termálfürdői és luxuskempingjei mellett előkelő szállodái vannak az Adrián. Ezekben évente összesen hatszázezer vendéget szállásolnak el. Az amerikai társtulajdonos kiszállt volna az üzletből, a szlovén állam azonban nemcsak, hogy elővásárlási jogával nem kíván élni, hanem még saját üzletrészétől is megválna. A névleges magyar vevő, és az üzletet finanszírozó magyar alapkezelő egyaránt az Orbán családhoz, egészen pontosan a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető – írták a szlovén lapok.
| null | 1 |
https://hu.euronews.com/2022/02/08/veszharangot-kongatnak-szloveniaban-orban-koreihez-kozel-allo-magyar-kezbe-kerulhetnek-sza
|
2022-02-08 08:29:00
| true | null | null |
Euronews
|
Elfogadhatatlan, ha egy bírósági vezető valóban egy bíró „ellehetetlenítéséről” egyeztetett, ez ügyben bárkivel találkozott, különösen, ha egy ilyen megállapodás szerint cselekedett – olvasható az Országos Bírói Tanács szerda délutáni közleményében. A tanács ezért „szükségesnek látja a fegyelmi eljárás olyan időben történő kezdeményezésének megfontolását is, ami nem vezet az esetleges fegyelmi felelősségre vonás ellehetetlenüléséhez”.
A bírói tanács ezzel a Völner–Schadl-ügynek arra a szálára utal, amikor Schadl György ki akart szorítani egy másik végrehajtót a praxisából, de úgy érezte, hogy egy bíró akadályozza ebben. Ezért előbb megpróbálta kirúgatni, majd az Országos Bírói Hivatal elnökét, Senyei Györgyöt is megkereste, aki személyes találkozót szervezett neki a Fővárosi Törvényszék elnökével, Tatár-Kis Péterrel. Tatár-Kis a napvilágra került nyomozati iratok szerint azt mondta neki, hogy nem tudja kirúgni a bírót, de el tudja érni, hogy ne érezze jól magát a munkahelyén. (Minderről itt olvashat bővebben, míg a végrehajtó kar elnökét és a volt igazságügyi államtitkárt érintő botrányról itt.)
Miután ez a hír megjelent, az Országos Bírói Hivatal elnöke, aki még mindig ugyanaz a Senyei György, aki Tatár-Kis és Schadl között a találkozót megszervezte, úgynevezett igazgatási célvizsgálatot rendelt el a Fővárosi Törvényszéken és a törvényszék területén működő kerületi bíróságokon. Ennek során utánanéznek, hogy a törvényszékre 2021-ben érkezett panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos ügyintézés az előírások szerint zajlott-e, és annak is utánajárnak, hogy Schadl György milyen formában és hogyan tett bejelentést a Pesti Központi Kerületi Bíróság egyik csoportvezetője ellen, és a bejelentését hogyan, milyen eljárás keretében vizsgálták ki – derül ki az OBH múlt pénteken, egy héttel a hír megjelenését követően közzétett határozatából.
Az Országos Bírói Tanács erre az igazgatási célvizsgálatra reagált most a mostani közleménnyel, amelyben emlékeztetnek arra, hogy a bírói tanács felügyeli az OBH elnökét. Azt írják, hogy „a bírói kar részéről különös aggodalom kíséri” a sajtóban az üggyel kapcsolatban megjelent információkat. Szerintük a célvizsgálat elrendelése nem elég, és ha „ebben a most napvilágot látott esetben nem indul a fegyelmi felelősség kérdését előtérbe helyező és azt vizsgáló, törvényben szabályozott eljárás is az elrendelt igazgatási vizsgálat mellett”, annak a következménye az egész magyar bírói karra káros lehet. Mint írják,
|
A Fővárosi Törvényszék elnöke egy bíró ellehetetlenítéséről egyeztetett, fegyelmi eljárást követelnek a bírák
|
Fegyelmi eljárást követelnek a bírák, miután a Völner–Schadl-ügyben a Fővárosi Törvényszék elnöke egy bíró ellehetetlenítéséről egyeztetett. Elfogadhatatlan, ha egy bírósági vezető valóban egy bíró „ellehetetlenítéséről” egyeztetett, ez ügyben bárkivel találkozott, különösen, ha egy ilyen megállapodás szerint cselekedett – olvasható az Országos Bírói Tanács szerda délutáni közleményében. A tanács ezért „szükségesnek látja a fegyelmi eljárás olyan időben történő kezdeményezésének megfontolását is, ami nem vezet az esetleges fegyelmi felelősségre vonás ellehetetlenüléséhez”.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/02/02/fegyelmi-eljarast-kovetelnek-a-birak-miutan-a-volner-schadl-ugyben-a-fovarosi-torvenyszek-elnoke-egy-biro-ellehetetleniteserol-egyeztetett
|
2022-02-02 08:40:00
| true | null | null |
Telex
|
Nekem hiszel, vagy a szemednek? A viccbeli hűtlen férj kérdése juthat eszünkbe, amikor a hazai végrehajtó szakma vezetéséről feltesszük a kérdést: az ártatlanság vélelme a fontosabb, vagy joggal feltételezzük, hogy nem mentek tisztán a dolgok a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnál (MBVK)? Hiszen Schadl György elnök ügyeiről a 444.hu cikksorozata révén naponta új részleteket ismerhetünk meg.
Az MBVK-nál minden változatlan
Álnaiv a kérdés, hiszen tényleg izgalmasabbnál izgalmasabb, egyben sötétebbnél sötétebb részleteket közöl a sajtó a lehallgatási jegyzőkönyvekből.
Ugyanakkor az MBVK-t továbbra is ugyanaz a vezetés irányítja, mint korábban, és a végrehajtói kör zöme is vagy közvetlenül, vagy helyetteseken keresztül, de működteti az irodáját, és mindenki vígan termeli a bevételeket.
A vezető hazai végrehajtókra rálátó kollégáik szerint eltérőek a státuszok, vannak, akik teljesen ártatlanok, tisztességesen végezték eddig is a dolgukat, van, aki lábpereccel, de szabadon lehet, van, akinek három kisgyermeke van, ezért lehet otthon, de akad olyan is, aki „együttműködött a hatóságokkal”.
Mindenesetre maga Schadl továbbra is előzetes letartóztatásban van (az ügy másik kulcsfigurája, Völner Pál államtitkár szabadlábon védekezhet), zajlik a nyomozás, és a Schadllal kapcsolatba lépő különböző emberek tettei miatt is belső vizsgálatok indultak (lásd cikkünk végét).
Újabb pályázat
Van azonban egy döbbenetes vonulata az ügynek. Maga az MBVK továbbra sem reagál újságírói megkeresésekre, és ugyanazok az emberek, akik korábban vezetőként dolgoztak ebben a döbbenetes rendszerben, új pályázatokat írnak ki, illetve ellenőrzéseket végeznek.
Nemrég például megjelent az MBVK oldalán, hogy 35 új végrehajtót pályáztatnak, az aláíró az a dr. Takács Katalin hivatalvezető, aki Schadl alatt is hivatalvezető volt, és aki korábban az MBVK honlapja szerint rendre együtt nevezett ki az elnökkel olyan végrehajtókat, akik azóta megbuktak a korrupciós mechanizmus miatt.
Mint ismeretes a korrupciós hálózat fő bevétele az volt, hogy a kinevezésekért sok tízmilliós sápot szedtek. Ahogy több végrehajtó is elpanaszolta a Telexnek: „nálunk nem változott semmi”.
Közgyűlésre várva
Pedig a lehetőség adott, vagyis a végrehajtók összehívhatnák a közgyűlést, egymás között mindenki azt mondja, hogy aláírna egy ilyen kezdeményezést, de ahogy egyik forrásunk mondta,
„hátulról mindenki pofázik az elégedetlenségről, mindenkinek vannak sérelmei, de nincs egy olyan zászlóvivő, aki a tisztújítás élére állna.
Pedig állítólag van ember, aki vállalná, de a folyamat mégsem indul el, van, aki szerint lustaságból, mindenki a másikra vár, más szerint senki nem meri elindítani a folyamatot, pedig nem kéne mindig felülről várni a megoldást, működhetnénk demokratikusan, de nincs senkiben bátorság.
Ahogy a végrehajtók mesélik, meglepő módon magának a felügyelő hivatalnak, vagyis a Szabályozott Tevékenységek Felügyelő Hatóságának nincs joga a közgyűlés összehívására, de közgyűlést hívhatna össze
a kar elnöke saját hatáskörben,
a kar elnöke a kar tagjai egyötödének kezdeményezésére (ez most 36 végrehajtó aláírását igényelné),
a miniszteri biztos, illetve
a bíróság a törvényes működés helyreállítása érdekében.
Ellenőrzések
Amíg azonban nincsen változás, addig félő, hogy ugyanolyan mondvacsinált indokokkal veszik majd el a körzeteket azoktól, akik nem csókosak, és azt is csak remélni lehet, hogy az új területeket nem a barátok, exkollégák, családtagok és a tejelők kapják, mint korábban.
Ahogy egyik forrásunk mesélte, korábban előfordult olyan, hogy az egyik legtapasztaltabb, évtizedes végrehajtó múlttal rendelkező végrehajtótól azért vették el a körzetét, mert nem tudta igazolni, hogy igazolta a hallgatói jogviszonyát.
Vagyis az illető járt jogi egyetemre, de az MBVK-hoz nem érkezett be ez az igazolás, hiánypótlási lehetőséget pedig nem kapott a végrehajtó.
Abban most megoszlott a forrásaink véleménye, hogy mennyire erős most az ilyen célzott ellenőrzés (korábban arra volt sok panasz, hogy aki fizetett, az megúszta az ellenőrzéseket, aki nem, annál szigorú ellenőrzések veszélyeztették a végrehajtói praxis folytathatóságát).
Volt forrásunk, aki ismét ilyen ellenőrzési nyomásra, szelekcióra panaszkodott. Más azt mondta, hogy mivel a szabálytalanságok általában az ingatlanárverésekkel voltak kapcsolatosak, az volt a kritikus pont, de az elmúlt időszakban ilyenek nem voltak (hiszen a hitelmoratórium és a kilakoltatási moratórium ezt megakadályozta), így most kevesebb a fegyelmi.
Eközben Schadlék: Városmajor 74.
Különösen groteszknek érzi egy forrásunk, hogy miközben Schadl György előzetes letartóztatásban áll, a hozzá kapcsolható bizalmi kör azóta is folyamatosan naponta milliókkal gazdagodik.
Természetesen az egyes végrehajtói irodák valós bevételeibe, vagy abba, hogy ki kivel van szoros baráti kapcsolatban nem látunk bele, az Optenben pedig 2020-as bevételi adatok vannak még csak, de ez alapján számolgattunk, és kiválasztottunk egy kört ennek alátámasztására.
Korábbi cikkünkben már említettünk egy fontos lakcímet:
1122, Budapest, Városmajor utca 74.
Ez a cím volt bizonyos időszakokban a hivatalos lakcíme Schadl Györgynek és Schadl-Baranyai Helgának, vagyis a feleségének, működik itt hozzájuk kapcsolható vállalkozás, és itt van végrehajtói irodája három további végrehajtónak is:
Petris Csabának (Schadl korábbi helyettesének),
Jeney Orsolyának, aki korábban államtitkár-helyettesként a szakmai terület felelőse volt, ma már az MBVK egyik vezetője. A nyomozati anyagokban is szerepel a neve, a 444.hu itt írt róla,
illetve Majorosi Eszternek.
2020-ban
a budaörsi Schadl és Társa Végrehajtó Iroda 356 millió forintos bevételt ért el, Schadl akadályoztatása miatt most a felesége helyettesíti,
a gödöllői Schadl-Baranyai és Társa Végrehajtó Iroda 357 millió forintos forgalmat ért el,
a Városmajor utca 74-ben működő Majorosi Eszter Végrehajtó Irodája 129 millió forint,
a Városmajor utca 74-ben működő Jeney Orsolya Végrehajtó Irodája 117 milliós forintot ért el,
a Városmajor utca 74-ben működő dr. Petris Csaba Végrehajtó Irodája 317 millió forintos forgalmat realizált,
Petris Csaba ezen kívül Szigetszentmiklóson Forrai Miklós (374 milliós körzet) és Budapesten Katona Csaba (223 milliós) körzetében is helyetteseként is visz területet,
Jeney Orsolya pedig Szamosi István (176 millió forintos) helyén is helyettes.
Ez csak az első réteg, mert az irodákból kikerült további végrehajtó-helyettesek jelenleg az ország több pontján is helyettesítenek, őket most nem összesítettük.
Ha a 2020-as bevételekből indulunk ki, akkor a Városmajor utca 74-hez kapcsolódó végrehajtói kör évi 2 milliárd forintos végrehajtói bevételt fed le, ez több mint napi 5 millió forintos bevétel.
Ezek mind nagyon jó körzetek, igaz természetesen most, amikor a hitelmoratóriumban nincsen felmondott hitelszerződés vagy kilakoltatás, vélhetően valamivel kevesebb bevételt termelnek, de azért a bázisnak meghatározott 2020 is már részben ilyen év volt.
És ami már elindult
Közben azért zajlanak már vizsgálatok is. Fábián Adrián, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja a Mi Hazánkkal közölt súlyos részleteket. A dékán nyilatkozatában elhangzott, hogy Völner Pál, a korrupciós ügybe belebukott fideszes államtitkár többször is érdeklődött, hogy a Pécsre járó végrehajtóknak van-e esélye lediplomázni. Mielőtt ezt valamilyen „kedves aggódásnak” gondolnánk, korábbi cikkünkben mi azt is bemutattuk, hogy azon végrehajtóktól, akiknek ez az esélyük már megszűnt, előzetesen igyekezték elvenni a végrehajtói területeiket.
Aztán kiderült, hogy Pécsen, ha Schadl kérte, akár személyes közreműködés nélkül is lehetett vizsgázni, a kérdéses ügyekben hivatásetikai szabályok és a vizsgaszabályzat megsértésének gyanúja merült fel, ezért a Pécsi Tudományegyetem vizsgálatot indít.
Szintén vizsgálat indult az Országos Bírósági Hivatalnál, a Fővárosi Törvényszéken és a törvényszék területén működő kerületi bíróságokon, ebben azt vizsgálják, hogy Schadl György milyen formában és hogyan tett bejelentést a Pesti Központi Kerületi Bíróság egyik csoportvezetője ellen, és a bejelentését hogyan vizsgálták ki. A vizsgálat január 31-én hétfőn indul és március 31-ig le kell zárni, a jelentést pedig április 15-ig kell elkészíteni.
Schadl György ugyanis egy bíró kicsinálásával is megpróbálkozott, és ebben a Fővárosi Törvényszék elnökének, Tatár-Kis Péternek a segítségét kérte.
Politikai kereszttűzben
A végrehajtók egymás között azt kérdezgetik, hogy vajon a botrány milyen mélységig söpör végig a szakmájukon? Van-e igény arra, hogy minden felelősnek az érintettségét feltárják, vagy néhány meghatározó szereplő lebuktatása után azért a szakma működőképességének a fenntartása miatt megáll a feltárás?
Ahogy egyikük mondta,
|
Továbbra is milliókat keres naponta Schadl György és környezete
|
Az MBVK-nál minden változatlan. A hazai végrehajtó szakma irányítását nem könnyű egyik napról a másikra gyökeresen megváltoztatni, de a korábbi korrupt rendszert kritizáló végrehajtók azért azon nagyon ki vannak akadva, hogy az eddigi vezetők továbbra is hatalommal bírnak, ellenőrzéseket folytatnak, pályázatokat írnak ki.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2022/02/02/tovabbra-is-milliokat-keres-naponta-schadl-gyorgy-es-kornyezete
|
2022-02-02 08:48:00
| true | null | null |
Telex
|
A Fővárosi Törvényszék ítéletének indoklásában szerepel, hogy amikor az Emmi azt közölte a Telexszel, hogy „a sajtó számára az MTVA-MTI közreműködésével biztosítjuk a fotókat, felvételeket, tekintettel arra, hogy a járvány továbbra is erősen terjed, járványügyi készültség van”, akkor egy olyan ügyben döntött, amely nem tartozott a hatáskörébe.
A bíróság szerint az Emmi csak irányítási jogot gyakorol a kórházak felett, és a minisztérium sem hivatkozott olyan jogszabályra, amely alapján a sajtókérelmekről jogszerűen dönthetett volna.
A bíróság szerint ezután az általunk megkeresett egészségügyi intézmények vezetőinek kell elbírálnia a fotózási/riportkészítési kérelmeinket.
A kórházak falai mögötti világ nagy része rejtve maradt a nyilvánosság elől
Ahogy arról többször is beszámoltunk már, a koronavírus-járvány alatt a kórházakba, egészségügyi intézményekbe nem engedték be a kormánytól független médiát, így nem volt lehetőségünk tudósítani arról, hogyan néz ki a járvány elleni küzdelem frontvonala. Mindeközben ijesztően párhuzamosak lettek a valóságok járványügyben, és a sajtót segítette volna a tények tisztázásában, ha megmutathatja a nyilvánosságnak, mi zajlik a kórházakban, például mekkora a baj az intenzív osztályokon.
A Telex több mint 50 alkalommal kért fotózási engedélyt tucatnyi intézménytől, de egyikbe sem engedtek be minket.
Kérelmeinket gyakran irányították az Emmi felé, vagy utasították vissza kapásból arra hivatkozva, hogy a minisztérium döntése alapján csak a közmédiát engedhetik be. Tavaly márciusban ezért 28 szerkesztőség közösen, nyílt levélben is kérte, hogy a sajtó munkatársait engedjék be a kórházak Covid-osztályaira és az oltópontokra, hogy az egészségügyi dolgozók szabadon nyilatkozhassanak, illetve hogy az operatív törzs 0–24-ben valódi tájékoztatást nyújtson.
Ezután a TASZ segítségével bíróságra vittük az ügyet, ahol azt kértük, változtassák meg az Emmi döntését, amellyel megtagadta a koronavírus-járvány kezelésében érintett kórházakba/intézményekbe szóló fotózási, illetve tudósítási engedélykérelmeinket. A Telexet az ügyben dr. Szegedi Zsolt ügyvéd képviselte a bíróságon.
Nem volt sima menet a bíróságon
Az Emmi a bíróságon eredetileg azt próbálta meg elérni, hogy a Telex keresetét érdemi megvitatás nélkül utasítsák vissza. A minisztérium ezen a ponton maga hivatkozott arra, hogy a sajtómegkeresésekről nem az Emminek kellene döntenie, hanem a kórházigazgatóknak, az ő értelmezésük alapján perelni csak az egyes intézményeket lehetett volna. Ezt az érvelést a Fővárosi Törvényszék 2021 júniusában első fokon elfogadta, ezért a Telex fellebbezett.
A fellebbezésünk nyomán a Kúria mondta ki, hogy az Emmi tájékoztatása nem utalt arra, hogy a Telex fotózási kérelmének tárgyában nincs hatásköre eljárni, nem irányította szerkesztőségünket (vissza) a kórházigazgatókhoz, ehelyett
„a tájékoztatás formájában kiadott elektronikus válasz egyértelmű döntést tartalmaz azzal, hogy egyes szám első személyben fogalmazza meg, hogy »az MTVA-MTI közreműködésével biztosítjuk a fotókat és felvételeket«️”.
A Kúria tavaly októberben tehát hatályon kívül helyezte azt a végzést, ami első fokon elutasította a Telex keresetlevelét, így a Fővárosi Törvényszéknek érdemben tárgyalnia kellett, keresetet és ítéletet kellett hoznia az ügyben. A bíróság pedig 2022. január 27-én megsemmisítette az Emberi Erőforrások Minisztériumának azt a fent is idézett, „tájékoztatás formájában meghozott döntését,” amely alapján eddig csak a közmédiát engedték be a kórházakba.
Innentől a kórházigazgatókon múlik
A Telex ügyében meghozott, jogerős ítélettel kapcsolatban Pásztor Emese, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének helyettes projektvezetője két dolgot emelt ki. Az egyik, hogy az Emmi formálisan nem határozatban tiltotta ki a sajtót az egészségügyi intézményekből, hanem csak egy emailben, tájékoztatásként közölték, hogy nem lehetséges a belépés. Vagyis a minisztérium hozott egy döntést, amit hatáskör hiányában eleve nem hozhatott volna meg, utána pedig arra hivatkozva próbálta elhárítani a felelősséget, hogy ez nem hivatalos formában meghozott határozat volt.
Azzal, hogy a bíróság kimondta, hogy a minisztérium válasza egy „tájékoztatás formájában meghozott döntés”, nem hagyta, hogy az Emmi elhárítsa magáról a sajtószabadságot korlátozó döntésének felelősségét, magyarázza Pásztor. Szerinte a bíróság jogerős döntése lényeges fejlemény, hiszen ha nincs érdemi jogorvoslat akkor, „a sajtószabadság csak egy üres lózung”.
Emellett azt is hangsúlyozta a TASZ szakértője, hogy bár a Telexnek igazat adó ítélet nem arról szól, hogy ezzel máris beengedték a riportereinket fotózni, mégis lényeges előrelépést jelent. A bíróság ugyanis kimondta, hogy egy ilyen döntést nem lehet központosítani, minden esetben a kórházigazgatóknak kell meghoznia azt.
„Én nagyon remélem, hogy ezek után lesz olyan intézményvezető, aki be fogja engedni a sajtót. Mivel ez nemhogy nem hátráltatná, sokkal inkább katalizálhatná a járvány elleni védekezést. Ha látjuk, hogy nagy a baj, akkor azt jobban el is hisszük”
– mondja Pásztor, aki szerint tarthatatlan, hogy eddig magyar nyelven csak határon túli tudósítások születhettek Covid-osztályokról, a közmédia képsorait leszámítva.
|
Nem tilthatja ki a sajtót a kórházakból a minisztérium
|
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) jogtalanul utasította ki a Telexet és a sajtót a kórházakból – ezt mondta ki a Fővárosi Törvényszék, miután a bíróságon támadtuk meg a döntést, amellyel a köztévén és az MTI-n kívül minden más orgánumot kitiltottak a járvány alatt az egészségügyi intézményekből. A bíróság jogerősen kimondta: nem a minisztérium, hanem a kórházigazgatók hatásköre arról dönteni, hogy kit engednek be az intézménybe.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/02/02/telex-gyozelem-birosag-emmi-jogtalanul-utasitotta-ki-a-korhazakbol-a-sajtot
|
2022-02-02 09:01:00
| true | null | null |
Telex
|
Naponta rengeteg kamion zötykölődött a miniszterelnök édesapjának, Orbán Győzőnek gánti bányájától a bicskei vasútállomásig (ahonnan vasúton szállítják tovább a köveket) tartó úton, de ennek végérvényesen vége. A választókerület fideszes országgyűlési képviselője és a térség fejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztos, Tessely Zoltán szerdán a közösségi oldalán adta hírül, hogy „elkészült a 8126-os számú út Csákvár és Felcsút közötti 11,7 kilométeres szakaszának teljes felújítása”.
A kőbányától a bicskei, városon belüli vasúti kőátrakodóig vezető útvonalról és az utóbbi környékén élők viszontagságaival tavaly tavasszal lapunk terjedelmes cikkben foglalkozott.
A szerdán átadott úttal szinte teljes terjedelmében felújított úton lehet eljutni Orbán Viktor édesapjának Gánton található bányájától a bicskei vasúti átrakodóig a kamionokkal, Tessely Zoltán képes beszámolójába is került egy fénykép egy kőszállító kamionról. Ez természetesen még azzal együtt is lehet szerencsés, véletlen egybeesés is, hogy Fejér megyében sok roppant rossz minőségű közút található.
Tessely elárulta azt is, hogy a 2018-ban kezdődött útfelújítás „TOP” keretből kezdődött meg (ez a betűszó európai uniós támogatást jelent), és a szerdán átadott 11,7 kilométeres szakasz felújítása 1,650 milliárd forintba került az adófizetőknek. A kivitelező a Duna Aszfalt, a Mélyépítő Zrt. és a Hazai Építőgép Társulás trió volt. A Duna Aszfalt a Szijjártó Péter külügyminisztert jachtoztató NER-oligarcha, Szíjj László vállalkozása, a Mélyépítő Zrt. NER-vállalatok (Mészáros Lőrinc, Szíjj László vállalkozásai) rendszeres konzorciumi partnere, akárcsak a Hazai Építőgép Társulás, amely a Mészáros Lőrinc nevén lévő eszéki focicsapatot is szponzorálta.
A fideszes képviselő beszámolója szerint az útfelületre két réteg új aszfalt került, emellett megújult négy híd, valamennyi gyalogos átkelőhely, sőt, még három pár autóbuszöböl is. – Vértesboglár Csákvár felőli részén forgalomcsillapító sziget létesült, Bodmér külterületén pedig új gyalogos átkelőhely épült – számolt be róla a kormánypárti politikus.
Tessely Zoltán azt is közölte, hogy „az érintett polgármesterek mindegyike értékelte azt az erőfeszítést, amelyet nem csak az útfelújítás során, hanem évek óta minden téren megtesz az Orbán-kormány ezért a választókerületért”. A fideszes képviselőnek saját bevallása szerint különösen jólesett, az egyik polgármester, Sztányi István kijelentése, aki arról beszélt, hogy „olyan kormánya van ma Magyarországnak, amely észreveszi azt, hogy nem csak főváros van és nagyvárosok, hanem vidék is”.
|
Átadták az Orbán Győző bányájától a vasúti átrakodóig vezető út utolsó szakaszát is
|
Naponta rengeteg kamion zötykölődött a miniszterelnök édesapjának, Orbán Győzőnek gánti bányájától a bicskei vasútállomásig (ahonnan vasúton szállítják tovább a köveket) tartó úton, de ennek végérvényesen vége. A választókerület fideszes országgyűlési képviselője és a térség fejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztos, Tessely Zoltán szerdán a közösségi oldalán adta hírül, hogy „elkészült a 8126-os számú út Csákvár és Felcsút közötti 11,7 kilométeres szakaszának teljes felújítása”.
| null | 1 |
https://hang.hu/belfold/atadtak-az-orbanek-banyajatol-a-vasuti-atrakodoig-vezeto-ut-utolso-szakaszat-is-136740
|
2022-02-10 11:25:44
| true | null | null |
Magyar Hang
|
Rogán Antal a vagyonnyilatkozatai alapján az elmúlt években több százmilliós megtakarításokat halmozott fel (csak tavaly több mint 400 millió forintot hozott neki találmánya, egy informatikai szabadalom), ám elhíresült Pasa parki lakásának eladása óta újabb budapesti ingatlant nem vett a nevére. A miniszter múlt héten közzétett bevallásában is csak a másfél évtizede megörökölt szakonyfalui erdők és rétek szerepelnek az ingatlanok között. A II. kerületi lakhelye, a Csalán úton található ház, ahova új feleségével költözött be két éve, nincs a birtokában, mint ahogy a Rogán család régi balatonlellei nyaralója sem. Mindkettő Nagy András tulajdona, azé az 52 éves vállalkozóé, akire Rogán 2019-es, nagy nyilvánosságot kapó válása után figyelt fel a sajtó, amikor kiderült, hogy az ő házában lakik a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője.
Nagy András a miniszter kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak az édesapja. Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy karbantartási munkák, ház körüli javítások révén került kapcsolatba Rogánnal és előző feleségével, Rogán-Gaál Cecíliával, majd az évek során barátság alakult ki a két család között. A fiát, Nagy Ádámot Rogán még belvárosi polgármesterként vette maga mellé bizalmi feladatok intézésre, később magával vitte a kormányzatba is. Ő Rogán Antal legkisebb fiának a keresztapja, nemrég pedig azzal került be a hírekbe, hogy a letartóztatott fővégrehajtó, Schadl György közbenjárásával vizsgázott le a pécsi egyetem jogi karán.
Nagy Andrással kapcsolatban a leginkább az piszkálta fel érdeklődésünket, hogy vállalkozói múltja nem ad magyarázatot arra, milyen forrásból vehette meg a Rogán Antal szállásául szolgáló Csalán úti házat, amelyet később egy 359, egy 323 és egy 246 négyzetméteres lakásból álló társasházzá alakítottak. A mérlegadatok tanúsága szerint a Nagy András nevén lévő cégek profitjából a miniszter válása után Rogán-Gaál Cecíliától megvásárolt lellei nyaralóra sem futotta volna, nemhogy a milliárdos értékű lakóházra. Ráadásul a szinte a semmiből kinövő ingatlanvagyon ellenére Nagy András lakcíme hivatalosan továbbra is az V. kerületi Aranykéz utcában van, ugyanabban a házban, mint Habony Árpádnak, ráadásul az a lakás nem az övé, hanem egy, a belvárosi önkormányzat megrendeléseivel támogatott lapkiadó tulajdona.
A Nagy András szerepére vonatkozó kérdésünkre Rogán 2020-ban azt írta, a magánélete részének tekinti, hogy kitől bérel lakást, a vagyonnyilatkozatában pedig minden adatot a törvényben előírtak szerint tüntet fel.
Tovább szaporítja azonban az ingatlanvásárlások körüli kérdőjeleket, hogy
Nagy András a Csalán úti luxus társasház és a balatonlellei üdülő mellett a cége révén gazdája lett egy harmadik, nagy értékű ingatlannak is. A 24.hu kiderítette, hogy a Brassolis Ingatlanhasznosító Kft. megvásárolt egy XII. kerületi telket, amelyre egy luxuskategóriás családi házat építettek fel.
A Brassolisnak (amelynek Nagy tulajdonosa és ügyvezetője is) alapítása óta nem volt bevétele, minden évben veszteséget mutatott ki, hiába kerestünk luxusépítkezést megalapozó bevételt vagy nyereséget a mérlegeiben. Viszont a cégadatokban 2020 végén megjelent egy 414 millió forintos tétel a befektetett tárgyi eszközök soron, és bár a szűkszavú kiegészítő mellékletben nem részletezik, miről van szó, de itt szokás feltüntetni az éven túl a vállalkozást szolgáló eszközöket, köztük az ingatlanokat is. A másik oldalon 421 millió forint kötelezettség látszik, de nem térnek ki arra, hogy milyen tartozásról van szó, esetleg ez a rövid lejáratú tartozás jelentené-e azt a kölcsönt, ami az ingatlanberuházást fedezte. A mártonhegyi családi ház mindenesetre ennél is értékesebbnek tűnik, jelzálogjognak pedig nincs nyoma a tulajdoni lapon.
Nagy András többi cégérdekeltsége sem termelt milliárdos ingatlanokra valót a legutóbbi, 2020-as adatok alapján, bár a Gond-No Kft. rekordot döntve 200 milliós forgalmat és (a korábbi 1-5 millió forint után) 69 milliós nyereséget ért el, a Ghos Trans Kft. viszont alig 13 millió forint árbevételt és bő 3 millió veszteséget mutatott ki. A Fótliget-Passzív-Irodaház Kft. tulajdonosai között csak tavaly bukkant fel Nagy András neve, az ingatlanos cég az elmúlt években rendre egymillió forintnál kisebb bevételt jelentett.
Mivel a szóban forgó új, budai ingatlan nem jelent meg a nyilvános cégadatok között, így Nagy András egyre terebélyesedő ingatlanvagyonának újabb darabja eddig rejtve maradt.
A 2020-ban átadott mártonhegyi épületet úgy alakították ki, hogy az utcafront se sokat áruljon el. A kivitelező cég internetes oldalán bemutatott referenciamunkák között azonban máig megtekinthető számos, a beruházáshoz készült látványterv. Ezekből kiderül, hogy a telek egy panorámás, háromszintes, luxuskategóriás, úszómedencés lakást rejt. A cégnél bevett, kétmillió forintot meghaladó négyzetméterárak alapján a ház értéke megközelítheti vagy akár túl is lépheti az egymilliárd forintot.
Mivel a lapunkhoz eljutott információk szerint a házat Nagy Ádám és családja használja, megkerestük kérdéseinkkel Rogán Antal kabinetfőnökét és édesapját, a Brassolis Kft. tulajdonosát, Nagy Andrást is. Rogán főbérlőjénél arról is érdeklődtünk, hogy ki és milyen forrásból finanszírozta a beruházást.
Az érintettektől nem kaptunk választ, helyettük Kovátsits László jelentkezett. A minisztert és a korábban általa vezetett belvárosi önkormányzatot is számos perben képviselő ügyvéd azt írta:
a megkeresésben feltett kérdések személyes adatok megismerésére irányulnak.
Az ügyvéd közölte, hogy egyik megkérdezett sem tartja magát közszereplőnek, így nem kívánnak válaszolni a megkeresésre. Kovátsits azért azt is megjegyezte, hogy a közszereplőket is megilleti a magánélet védelme, ami kétségtelen, ahogyan az is, hogy a Rogán Antal árnyékában kinövő milliárdos ingatlanvagyon közérdeklődésre tart számot. A szóban forgó ingatlan pedig nem egy magánszemély, hanem egy vállalkozás tulajdona a nyilvános adatok alapján.
Nagy Ádám esetében egyébként nehéz vitatni, hogy közszereplőről van szó, hiszen nem csupán Rogán jobb keze, de minisztériumi állása mellett tagja volt a Hungaroring Sport Zrt. igazgatóságának, majd az Antenna Hungária igazgatóságában és a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. felügyelőbizottságában tűnt fel, vagyis bár a nyilvánosság előtt ritkán jelenik meg, komoly állami funkciókat birtokol, ráadásul a Schadl-ügyben, az utóbbi időszak legsúlyosabb korrupciós botrányában is előkerült a neve a – nyomozati anyagok alapján – lezsírozott egyetemi vizsgái nyomán. De Rogán Antal szálláscsinálójaként Nagy András gazdagodásának körülményei is közfigyelemre érdemesek, kivált, hogy a Csalán úti lakás mellett az említett balatonlellei nyaraló is a miniszterhez köti őt.
Nem mellékes, hogy a Magyar Nemzet cikke szerint 2015 elején még a Belváros segítsége kellett ahhoz, hogy Nagy Ádám későbbi feleségével megvehessen egy 131 négyzetméteres Mérleg utcai lakást az önkormányzattól. Az V. kerület nem hozta nyilvánosságra, hogy mennyiért adta el a háromszobás ingatlant, de az biztos, hogy az önkormányzat segített a párnak egy 27 millió forintos kölcsönnel (amit jelzálogként be is jegyeztek a lakásra), hogy megvásárolják azt. Az adásvételt már Rogán utódja, a szintén fideszes Szentgyörgyvölgyi Péter alatt véglegesítették, de az értékesítési folyamatot a propagandaminiszter polgármestersége idején, 2014-ben indították el. Nagy Ádám állandó lakcíme a cégadatok szerint egyébként egy másik kisebb belvárosi lakás, amit a szüleitől kapott ajándékba.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy Nagyék a közelmúltban nem csak a lakóingatlanok terén gyarapodtak. Január közepén írta meg a 444.hu, hogy Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatásban lévő elnöke korábban a Pécsi Tudományegyetem jogi karán intézkedett Nagy érdekében, hogy szóbeli vizsgát tehessen anélkül, hogy megjelenne a vizsgáztatók előtt. A lehallgatási jegyzőkönyvek részleteinek nyilvánosságra kerülése után Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kiderítette, hogy 2021 októberében Nagy Ádám cége, a 2020-ban 58 millió forint bevételt és 33 millió forint nyereséget elérő Nadan Property Kft. megvásárolt egy 1800 négyzetméteres, XIII. kerületi irodaházat a végrehajtói kar tulajdonában álló cégtől.
Hadházy felvetette, hogy Nagy Ádám „köztisztviselői fizetése nem lehet 500-600 ezer forintnál több, és a cégek nyilvános adatbázisa szerint sem keres a bizottságokban összesen félmilliónál többet”. A kabinetfőnök az ellenzéki képviselő megjegyzésére nem reagált, helyette a Nadan Kft. adott ki közleményt. Azt írták, hogy az irodaházat nyilvános nyílt pályázaton vásárolták meg, a vételárát pedig kölcsönből és a bevételekből finanszírozták.
|
Újabb budai villára bukkantunk Rogán kabinetfőnökének családjánál
|
Újabb budai luxusvillát találtunk Rogán Antal főbérlőjének ingatlanportfoliójában. Nagy András – aki korábban kisebb, ház körüli munkákat végzett a Rogán családnak – 2020 tavasza óta a propagandaminiszter otthonának tulajdonosa, és mint a 24.hu most kiderítette: egy háromszintes, úszómedencés mártonhegyi házat is birtokol az egyik kft.-jével. Amikor megkérdeztük, hogy a fia, a miniszter kabinetfőnöke, Nagy Ádám használja-e az épületet, egy ügyvédi levél jött válaszul.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2022/02/09/nagy-adam-rogan-antal-kabinetfonok-nagy-andras-lakas-martonhegy-brassolis-kft/
|
2022-02-09 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Ujhelyi István szocialista EP-képviselő Facebook-oldalán jelentette be, hogy az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) kiadta az Elios-ügy nyomozati iratait, amelyek így nyilvánossá válhatnak. A politikust ezt azt követően közölte, hogy tárgyalt Ville Itäläval, az OLAF főigazgatójával, aki tudatta, hogy az iratokat elküldték, Homoki Andreának, az Eleven Gyál nevű civil csoport tagjának, aki ezért korábban ezért sikeresen perelt.
Az Európai Unió Bírósága megsemmisítette az OLAF 2019-es döntését, amely megtagadta a részleges hozzáférést az Elios-ügyről szóló jelentéséhez. Mivel az OLAF a jogerős döntés ellenére sem akarta kiadni az iratokat, Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke jogi eljárást kezdeményezett, ami most okafogyottá vált, miután Ujhelyi szerint kiadták az Orbán Viktor vejének volt cégét érintő nyomozati dokumentumokat az eredeti bejelentőnek.
Az OLAF 2017 decemberében zárta le az Elios-ügy vizsgálatot, és küldte el jelentését a magyar hatóságoknak, ajánlásaival együtt. A magyar rendőrség 2018. november 6-án szüntette meg a nyomozást, bűncselekmény hiányában.
2019-ben az Eleven Gyál nevű civil csoport azt állította, a település egyes helyein az Elios által telepített közvilágítás rossz minőségű, nem megfelelő, ezért a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével kérte az OLAF-iratok kiadását, amit megtagadtak. Az Eleven Gyál ezért pert indított az Európai Unió Törvényszékén, elérte, hogy megsemmisítsék az OLAF határozatát, amely arra hivatkozott, hogy az iratok kiadása vizsgálati céljaikat sértené. A TASZ korábban jelezte, ez az ügy arról szól, a polgároknak van-e lehetőségük hatékonyan ellenőrizni a közhatalom gyakorlásának jogszerűségét – bíróság döntése pedig hozzájárul ahhoz, hogy ne lehessen elkerülni a korrupciógyanús ügyek számonkérését azzal, hogy az érintett tagállam mégsem hívja le az uniós forrásokat azokban az ügyekben, melyekben az OLAF vizsgálódik.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közzé is tette az Elios beruházásaival kapcsolatos visszaéléseket feltáró OLAF-jelentést, amely nem teljes, a szövegből bizonyos személyes adatokat és más információkat kitakartak, de –mint írták – a szöveg „így is közelebb vihet az elmúlt évek egyik legjelentősebb korrupciógyanús ügyének feltárásához”.
Az Eleven Gyál jogi képviseletét ellátó Hüttl Tivadar ügyvéd közölte, az OLAF igen tágan értelmezte a kitakarás lehetőségét, az azóta végelszámolással megszüntetett Elios nevét is eltüntette üzleti érdekek védelmére hivatkozva.
Attól függően, hogy mennyire használható a 133 oldalas dokumentum, elképzelhető, hogy további jogi lépéseket teszünk
– tette hozzá a TASZ jogsegélyszolgálatának vezetője.
Az OLAF lapunk által megszerzett jelentése alapján készült a 24.hu cikksorozata az Elios-ügyről négy évvel ezelőtt, cikkeink:
|
Közzétették az Elios-jelentést
|
Ujhelyi István szocialista EP-képviselő Facebook-oldalán jelentette be, hogy az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) kiadta az Elios-ügy nyomozati iratait, amelyek így nyilvánossá válhatnak.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2022/02/04/feny-derulhet-a-teljes-elios-ugyre/
|
2022-02-04 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Somogy Megyei Főügyészség üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat azzal a hatvanas éveiben járó férfival és hét társával szemben, akik egy céghálózat kiépítésével csalták el a közterheket.
A vádlott és a cégek operatív működtetésében aktívan részt vevő két társa az elkövetéshez használt fővállalkozás alá szervezve egy olyan adózási rendszert dolgozott ki, aminek segítségével az általuk foglalkoztatott portások, illetve vagyonőri tevékenységet végző dolgozók után fizetendő közterhek fizetése alól mentesültek,
mivel a dolgozókat más strómancégekbe jelentették be.A vádlottak a fővallálkozásba a strómancégek által kiállított fiktív számlákat is befogadtak, amivel pedig az általános forgalmi adójukat csökkentették.
A több szinten szervezett cégpiramis úgy működött, hogy a fővállalkozás alá szervezett cégek tényleges tevékenységet nem végeztek, a névlegesen általuk nyújtott őrzési szolgáltatás ellenértéke csak keresztülfolyt a bankszámlájukon.
A cégek az ÁFA-bevallási kötelezettségüknek ugyan nagyrészt eleget tettek, azonban fizetési kötelezettségüket nem teljesítették, ellenben a cégpiramisban felettük álló gazdasági társaság részére az alkalmazottak foglalkoztatásával összefüggő valótlan tartalmú számlákat bocsátottak ki, amiket végül a fővállalkozás használt fel a könyvelésében és az adóbevallásaiban.
A bűncselekmények elkövetésében vezető szerepet játszó vádlottak mellett öt társuk a strómancégek működtetésében működött közre. A vádlottak közel 150 millió forint kárt okoztak az állami költségvetésnek.
A Somogy Megyei Főügyészség a Kaposvári Törvényszékre benyújtott vádiratában hat vádlottal szemben végrehajtandó, egy vádlottal szemben felfüggesztett szabadságvesztés, míg egy vádlottal esetében pénzbüntetés kiszabására tett indítványt. Az ügyészség emellett a haszonhúzó fővállalkozással szemben vagyonelkobzás és pénzbírság alkalmazására, valamint az egyik strómancég megszüntetésére is indítványt tett.
|
Strómanokra épített piramissal csalta az adót egy biztonsági cég Somogyban
|
A Somogy Megyei Főügyészség üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat azzal a hatvanas éveiben járó férfival és hét társával szemben, akik egy céghálózat kiépítésével csalták el a közterheket.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/02/11/stromancegekbol-epitett-piramissal-csalta-az-adot-egy-biztonsagi-ceg-somogyban
|
2022-02-11 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Már három rendőrt hallgattak ki a hamis védettségi igazolványok ügyében. Az ügyészség szerint mindhárman fizettek egy háziorvosnak és asszisztensének azért, hogy csak papíron adják be nekik az oltást, viszont állítsák ki az igazolást, mintha megkapták volna. Előfordult, hogy az orvos a fecskendőből a mosdókagylóba ürítette az oltóanyagot.
A két egészségügyi dolgozónál összesen 60 millió forint korrupciós pénzt találtak, mindkettejüket letartóztatták. A rendőrök szabadlábon védekeznek.
Az öt szereplő közül senki sem tett vallomást, viszont többen panaszt jelentettek be a gyanúsítással, a motozással és a kutatással szemben.
Az orvost és asszisztensét 2-8 év, a rendőröket pedig legfeljebb öt év szabadságvesztésre ítélhetik.
|
Újabb rendőrt gyanúsítanak azzal, hogy fizetett az orvosnak a hamis védettségi igazolványért
|
Már három rendőrt hallgattak ki a hamis védettségi igazolványok ügyében. Az ügyészség szerint mindhárman fizettek egy háziorvosnak és asszisztensének azért, hogy csak papíron adják be nekik az oltást, viszont állítsák ki az igazolást, mintha megkapták volna. Előfordult, hogy az orvos a fecskendőből a mosdókagylóba ürítette az oltóanyagot.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/02/11/ujabb-rendort-gyanusitanak-azzal-hogy-fizetett-az-orvosnak-a-hamis-vedettsegi-igazolvanyert
|
2022-02-11 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Mi az a Manevi? Nehéz röviden megválaszolni, mert ma már egy hálózat. Ami minket érint a történetből: magyar állami cégként közpénzből kezdett el külhoni, többek között erdélyi ingatlanokat vásárolni. Aztán állami tulajdonból „kiprivatizálták” magánalapítványba, ingatlanokkal együtt.
Közben az ingatlanvásárlás folytatódott. Különféle leányvállalatokat hozott létre több országban, többek között itt Erdélyben, és az épületeket átírta ezekre a cégekre. Jelenleg a Manevi-birodalom birtokában minimum 14 ingatlan van Erdélyben.
Tusnádon megdől a Manevi műemlékmentő imidzse
Hogy a Manevinek hol milyen ingatlanjai vannak, azt megpróbálja eltitkolni. Legalábbis tudomásom szerint eddig egyetlen sajtóorgánumnak sem adta ki az ingatlanok teljes listáját. Nekem sem, pedig kértem.
Hogy Tusnádfürdőn is vannak ingatlanjai, az akkor derült ki, mikor más úton megkaptam azon ingatlanok listáját, amelyeket a magyarországi Manevi a romániai leányvállalatára íratott 2021 októberében. A tíz ingatlan közül három Tusnádfürdőn van.
A tusnádi ingatlanok egyvalamiben ütnek el látványosan a lista többi tagjától: nem műemlékek.
Eddig a Manevi összes erdélyi szerzeménye évszázados múltú, műemlékként nyilvántartott, egy kivételével magyar kötődésű, történelmi jelentőségű épület. Megvásárlásukat és felújításukat sokan jó magyar cselekedetnek tartják, még akkor is, ha nem teljesen átlátható, sőt kifogásolható a közpénznek ez a fajta elmagánosítása.
A Manevi műemlékvédelmi imidzsét hosszú ideig erősítette, hogy a magyar állam a céget az ingatlanokkal együtt a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak adományozta.
Ám az alapítvány örökségmegőrző és értékmentő céljait egyáltalán nem tükrözik a Manevi Tusnádfürdőn szerzett új ingatlanai. Sőt!
Az üdülőtelepen sétálva több régi, elhanyagolt, rohadásnak indult, a fentihez hasonló állapotú épületet láthatunk. De a Manevi ezúttal nem ilyeneket vett meg, hogy megmentse, hanem új építésű, vagy még be sem fejezett épületekbe fektetett.
A művészszálló és a titokzatos alap
A Manevi tusnádi ingatlanjai közül a szebbel és a kevésbé izgalmassal kezdünk, hogy végére maradjon az izgalmasabb.
Ez egy művészi igényességgel kitalált kis szálló, amint a neve is jelzi: Art’e Hotel.
A szép giccsesen, kortárs igényekhez igazodóan berendezett boutique szálló tematikus szobákkal és apartmanokkal rendelkezik, a Retro Pop vagy Dali apartmantól a Nyalóka franciaágyas szobán keresztül a Tengerész Junior lakosztályig több tucatnyi téma közül választhatunk. Érdemes böngészgetni a szálloda weblapját.
A telekkönyv szerint 2019-ben épült szállót a Manevi 2019 júliusában vette meg egy zágoni cégtől. Ez volt a második erdélyi ingatlana a szatmári Pannónia-szálló után. A telekkönyv alapján 2020 októberében bérbe is adta a tusnádi Aquanor Min cégnek, egészen 2036 januárjáig. De miért vadiúj ingatlanra költi a közpénzt egy műemlékvédő cég, hogy egyből bérbeadja 15 évre?
Az Aquanor Min cégtulajdonosa, a magyarországi Balog György Istvánné, a szomszédban fekvő Fortuna Eco Boutique hotelnek is tulajdonosa. Telefonon sikerül elérnem férjét, Balog Györgyöt, akinél az épület múltjáról érdeklődöm. Sajnos semmit nem tud a 2019 előtti időszakról, sem a 2019-es felújításról. De azt megtudom tőle, hogy a weblapon szereplő hotelszobákat már ők rendezték be, a hotel jelenlegi imidzsét ők alakították ki.
Így hát a papírokban keresem a múltat. A történet korábban indul, mint az építés éveként feltüntetett 2019. Ez az épület valamikor 55-ös villa néven szerepelt. A telekkönyvi hivatal ortofotói alapján valamikor 2005 és 2010 között, papíron 2012-ben kapta aktuális alakját. Legutóbb 2019-ben újították fel, és most tényleg úgy néz ki, mintha vadiúj lenne.
Az ára is ehhez fogható: 840 ezer eurót, azaz közel 4 millió lejt fizetett a Manevi az 587 négyzetméteres alapterületű, négyszintes épületért és a hozzá tartozó bónuszért.
Bónusz: egy másik ingatlan. Ez a 122 négyzetméteres, betonalapnak tűnő valami a Manevi második tusnádi ingatlanja a listán. 2019-ben épült, a művészszálló hőközpontját rejti az alagsorban, becsült piaci értéke 402 ezer lej, azaz picivel több, mint 80 ezer euró.
A hotel jelenleg zárva van. Semmi mozgás nincs. Balog György nem tudja, mikor fogják indítani a szállót. Két problémát említ:
Jelenleg a vendéglátás bukfencben üzemel Romániában, a településen három hotelen kívül mindenki be van zárva. Ezért nem lenne jövedelmező most beindítani.
Állandó a vízprobléma Tusnádfürdőn.
Beszélgetésünk azzal zárul, hogy megkérdem, mennyiért bérlik a Manevitől az ingatlant, amire azt válaszolja nagyon kedvesen, hogy ez nem publikus történet. Szerintünk pedig publikus kellene, hogy legyen, mennyiért adnak bérbe egy közpénzből vásárolt ingatlant, de erről nyilván nem a bérlőt, hanem a Manevit kellene meggyőznöm. A cég viszont nem válaszol, bujkál előlem.
Ennyit az üdülővároska északi, csíki kijárata közelében, nyugodt, festői környezetben fekvő művészhotelről, mely bebútorozva, indulásra készen várja a covidválság végét.
Térjünk az izgalmasabb ingatlanra.
Rombeton kolosszus a központban
A Manevi az üdülőtelep központjába is bevásárolta magát. Hogy olvasóink könnyebben értsék, hova: amellé az út mellé, amely a főútról a Tusványosnak helyet adó kempinghez vezet le. Vagy a Csukás-tóhoz, ha úgy jobban tetszik. Ahol az az út elindul lefele, háromszöget zár be a főúttal. Ebben a háromszögben fekszik a Manevi új szerzeménye.
A régi épülethez, ami ma tömbházszerű alakot ölt, hozzátoldtak hátul két izét. Hogy finoman fogalmazzak: eklektikus stílusban. Hol egy kis gömbölyűség, hol egy kis szögletesség, minden IS van benne.
Elöl is hozzátoldtak ezt-azt: egy nagy beton bejárati duplalefödést, és egy, a gyerekek számára nagyon izgalmas csigalépcsőt, csücskös tetővel.
Az épület alapterülete papíron 632 négyzetméter, összterülete 1264 négyzetméter. Tehát amekkora a tömbházszerű rész alapterülete, két szinten. A főépület 3-4 pluszba felhúzott szintje és a hozzácsatolt betonparaziták egyelőre nincsenek bejegyezve.
Az épület jelenleg körülbelül 1500 négyzetméter alapterületű, és legalább 4500-5000 négyzetméter a kiterített területe.
Régi magyar villára betongiccset húznak a vadkeleti kalandorok
A telekkönyvben szerepel, hogy ez a 8-9-es villa, zárójelben PAULI.
Rákerestem, milyen lehetett ez régen. A 8-9-es villáról nem találtam semmit, a Pauli villáról ellenben már igen.
Ilyen volt régen a Pauli villa. Egy 2009-ben megjelent Korunk-cikkben
egy idős helybéli néni így emlékszik rá:
„Úgy tudom, a Három Huszárt egy Grün nevű öreg bácsi, akinek Arad mellett, Pécskán nagy gőzmalma volt, vette volt meg az egyik leányának nászajándékba. De azt már nem tudom, hogy kitől vette. A leánya férje orvos volt Szeredában, de az már nem jut eszembe, hogy hogyan is hívták. Meghalt a háborúkor, és akkor a felesége eladta ezt az épületet itt. Grün bácsi a másik leányának is vett volt egy villát, mégpedig a Pauli-villát, arra ott fel, ahol megyünk ki a poliklinika felé. Az volt a Pauli – én csak így tudom a villák nevét, másként nem tudom.”
A kétezres években a szállodát megkaparintja a Kontakt Turism nevű cég. Ekkor már Onix szállónak hívják. Ugyancsak ezé a cégé a helybéli Asztória-szálló, a Tulipán-vendéglő és az egész Csukás-tó a Sólyomkő vendéglővel együtt. Nem akárki tudta ilyen szép csokorba gyűjteni ezeket.
A Kontakt Turism 2007-es vezetőségében a szálak fő mozgatója Vasile Stan, aki bélbori tanárból lett megyei szindikátusvezér, majd vállalkozó. Egyik netes forrás szerint sikerkorszakában, amikor még megvoltak a tusnádi ingatlanjai, folyamatosan azzal dicsekedett, hogy „Sunt cel mai tare. Îi am la degetul mic pe cei mai mulţi dintre parlamentari şi pe toţi membrii Guvernului. Şi nu numai pe ei.” Azaz hogy ő a legkeményebb, a kisujjában tartja a legtöbb honatyát és a kormány összes tagját. És nem csak őket. Közben folyt ki az ujjai közül a pénz, állítja ez a cikk, Stan pedig hatalmas összegeket kért kölcsönbe, amiket nem adott vissza.
Ezen a rejtett kamerás felvételen is nagy összegekkel és befolyásos barátok nevével dobálózik:
De a társai is izgalmasak voltak. Megtaláltam a cég egyik megvalósíthatósági tanulmányát, amelyből kiderül, hogy a társai magas beosztású köztisztviselők voltak.
Radu Mironovici régen a Zsil-völgyi bányavállalat vezérigazgatója volt, majd államtitkári és vezérigazgatói pozíciókat töltött be az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban.
Grigore Alecsa a turisztikai minisztériumban főellenőr, majd vezérigazgató.
Valeria Rodica Nedelcu pedig a brassói útügy műszaki igazgatója.
Ulariu Dan Gabriel, aki Nedelcuval azonos arányban részvényese a cégnek, hatalmas botrányba keveredett pár évvel azelőtt. A DNA szerint Ulariu a brassói Alcom cég vezérigazgatójaként a gazdasági igazgatójával együtt eladta a cég két épületét, és 35 milliárd lejt vágott (saját) zsebre. Egy évtizedig pereskedett az ügyben, európai szintekre is eljutott. Azt kifogásolta, hogy lehallgatták.
Ez a válogatott társaság állt neki 2007 körül, hogy felújítsa és kétcsillagosról négycsillagosra alakítsa az Onix szállót.
A már nem létező honlapjuk szerint 2009. március 1-jén adták volna át az új, 155 férőhelyes szállót 150 személyes konferenciateremmel, 160 személyes vendéglővel, kezelőközponttal, spa és wellness részleggel.
Hogy az átalakításnak nekifogtak, az látszik a képeken. Az időjárás által kikezdett habtéglák, az uv-sugárzás által megnyirbált polisztirén-szigetelés azt is tisztán jelzik, hogy nem fejezték be a munkálatokat. A hotel egy bő évtizede „úgy maradt” állapotban álldogál.
A történetnek nagyon sok izgalmas részlete van. Attól kezdve, hogy miként érdeklődik Nedelcu egy internetes tanácsadó oldalon, hogy honnan tud minél nagyobb hitelt felvenni és pár évvel később hogyan perel a bankkal, egészen addig, hogy Vasile Stan különféle Kontakt nevű cégein keresztül hogyan jut el Konstancára gabonát termeszteni vagy hogyan vásárol a Kontakt Hotels cégével 1,75 millió eurós villát Predeálon hitelből, és vesz fel még 600 ezer eurós hitelt a felújítására. Minden hitelnél az Onix szállót is birtokló Kontakt Turism cég kezeskedik. De nem szeretném túl hosszúra nyújtani ezt a szálat.
Rövidre zárom annyival, hogy az egyre nagyobb és szerteágazóbb hálózat 2010-13 körül összeomlott. Az eladósodott Kontakt Turism ellen csődeljárás indult, ami a mai napig is tart, és ennek keretében sorra kiárusítják az ingatlanjaikat. 2021-ben jött a képbe a Manevi, liciten szerezte meg az ingatlant. Persze nem a legegyenesebb úton.
Botrányokból kikeveredett szatmári nagyvállalkozó álcázza a Manevit
A félkész tusnádi Onix szállodát 1,83 millió lejért vásárolták meg az árverésen, azaz akkori árfolyamon kb. 370 ezer euróért.
Érdekes, hogy nem a Manevi vásárolta meg az ingatlant az árverésen, hanem egy szatmári cég, a Tarr Const. Mit tudunk erről a cégről?
A listafirme.ro szerint Szatmár megye legnagyobb lakásépítő cége a Tarr Const, 2020-ban 126 millió lejes forgalma volt. Kliensei között nagy nevek vannak, mint az Electrolux, Altex, Auchan, Kaufland. A magyar nemzeti együttműködésből is kapott falatokat, például ő építi a gyergyói boxakadémiát.
A fentebbi, a cég weblapján található képen jobb oldalon, fehér ingben áll a cég tulajdonosa, Tarr Attila Csongor, Szatmár megye egyik legsikeresebb magyar vállalkozója, helyi hírességek társaságában.
A cégháló jelzi, hány cége és milyen kapcsolatrendszere van Tarr Csongornak.
A neten keresgélve nem sok mindent találni a vállalkozóról, sikerült távol tartania magát a nyilvánosságtól. Csak a batizi református egyházközösség által neki ajándékozott tiszteletbeli presbiteri címről, illetve Szatmár megyei korrupciós botrányairól lehet értesülni.
Hét éve azzal vádolta a DNA, hogy megkente a megyei rendőrparancsnok helyettesét azért, hogy az közbenjárjon egy adócsalásos ügyében. Lakásfelújítással, használt autóval és autójavítással, orvosi szolgáltatások kifizetésével kedveskedett neki, és a rendőrség ejtette is az ügyet. A korrupciós ügyben Tarr megnyerte a pert, felmentették.
Pár évvel korábban arról lehetett olvasni, hogy Tarr cége a Mircea Govor helyi PSD-vezér által megzsarolt Dicu Levente Zsolt ügyvéd közbenjárására pénzt juttatott vissza Govor sajtója számára kamu reklámszerződésekkel.
Aztán 2020-ban keveredett egy újabb botrányba, amikor a PresaSM tényfeltárása szerint a helyi prefektus kérésére nyugdíjazták a szatmári környezetvédelmi ügynökség igazgatónőjét, mert állítólag nem adott törvénytelenül engedélyeket ahhoz, hogy Tarr Csongor egyik cége, a Romeschir kitermeljen 290 ezer köbméter kavicsot a Túr menti környezetvédelmi területen.
Egy helyi forrásunktól, aki jól ismeri az ügyet, megérdeklődtem, hogy a PresaSM írása mennyire hiteles, amire azt válaszolta, hogy: „Pont úgy volt, ahogy a cikkben írja. Annyi különbséggel, hogy az akkori prefektus, Bud Radu csak elvitte a balhét, a „kivégzés” igazi irányítója a háttérből az RMDSZ vezetése volt. Már régóta el akarták távolítani Békéssy Bettyt, mert nem volt hajlandó egyik pártnak sem behódolni. Kereskényi is és Pataki Csabi is kivolt Békéssyre.”
Forrásunk szerint Tarr már régóta minden párttal jóban van. A mostani RMDSZ-vezetésre meg nagyon nagy befolyással van. Gyakorlatilag minden közpénzből történő nagyberuházásban benne van. Legtöbbször úgy, hogy nem az ő cége a fővállalkozó.
Emberünk sok konkrét információt is mond Tarr Csongorról és gyerekkori barátjáról, Dicu Levente ügyvédről, de azokat nem tudom leírni ellenőrzés nélkül. Ha pedig leellenőrizném, akkora mennyiségű anyag lenne, ami elvinné ezt az egész cikket a Maneviről Tarr Csongorra.
De milyen kapcsolatban áll Tarr Csongor a Manevivel, és mi köze az Onix szálloda megvásárlásához?
Csak azt a szerződést sikerült megszereznem, amellyel 2021 márciusában a Tarr Const megvásárolta az ingatlant. Azt nem, amikor májusban továbbadta a Manevinek. Így nem tudom megállapítani, hogy a Tarr Const nyert-e valamit a tranzakción, vagy csak baráti alapon segítő jobbot nyújtott. Csak az biztos, hogy Tarr keze benne volt ebben a játszmában. Írtam neki, pár kérdést feltéve, de még nem válaszolt. Ha majd válaszol, frissítem az anyagot.
Az mindenképp érdekes és kihagyhatatlan része a szatmári kitérőnek, hogy a Tarr Const céget az ingatlan megvásárlásakor Oláh Zsanett képviselte.
Ez azért nagyon fontos, mert ez az Oláh Zsanett, aki másodállásban a Tarr Const céget képviseli, főállásban a Manevi vezérigazgatója. Így egyértelmű, hogy nem az történt, hogy Tarr Csongor megvette magának az épületet, aztán meggondolta magát, és továbbadta. Hanem szándékosan ezzel a kitérővel vásárolták meg a Manevinek az ingatlant, valamilyen elterelő hadműveletként.
Csukd le!
A Manevi új tusnádi ingatlanja tövében szomorkodó kukán virító felirat nem a közpénzt magánzsebbe kimentő politikusokra vagy az őket segítő üzletemberekre vonatkozik.
Hanem a medveveszélyre.
Az új Manevi-szálló legizgalmasabb, tükörablakos részének tőszomszédságában lévő terasz szépen ábrázolja a Tusnád központjában uralkodó állapotokat. Lakóházak, üzletek, vendéglők mind-mind be vannak zsinórozva, székely mintával. Villanypásztorral próbálják távol tartani a helybéliek a medvéket. Hiába.
Mint ahogy hiába próbálunk mi is a Manevitől adatokat kérni. Egyelőre homályos, hogy mi a célja a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ezekkel a nem-örökség épületekkel, azonkívül, hogy el tudja szállásolni a Tusványosra érkező politikus-gyűjteményt. Ahogyan homályos az új szálló is a Ludmilla-kilátótól, ami már nem kilátó, hanem egy fákkal sűrűn benőtt telefonantenna-tartó.
Szokás szerint írtam a Manevinek, hogy megkérdezzem, milyen célból vették az épületeket, mikor, mennyiért, milyen forrásból, jelenleg milyen állapotban vannak, mi a céljuk velük, hogyan fogják hasznosítani, hogy látják, mikor kerül sor a felújításukra és átadásukra, kb. mennyibe fog kerülni a felújításuk és megfelelő felszerelésük, van-e már rá forrásuk, vagy ha nincs, honnan terveznek pénzt szerezni erre, van-e hozzá tervük, látványtervük, bármi. Azt is megkérdeztem tőlük, hogy ha eddig úgy volt, hogy főként magyar kötődésű történelmi műemléképületeket vásárolnak felújítás és megőrzés céljából, most mi késztette őket arra, hogy új építésű, kétes építészeti értékű épületekbe is befektessenek.
Szokás szerint nem válaszoltak.
Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép
|
Félkész betongiccset vettek Tusnádfürdőn a magyar műemlékmentők
|
Hogy a Manevinek hol milyen ingatlanjai vannak, azt megpróbálja eltitkolni. Legalábbis tudomásom szerint eddig egyetlen sajtóorgánumnak sem adta ki az ingatlanok teljes listáját. Nekem sem, pedig kértem. Hogy Tusnádfürdőn is vannak ingatlanjai, az akkor derült ki, mikor más úton megkaptam azon ingatlanok listáját, amelyeket a magyarországi Manevi a romániai leányvállalatára íratott 2021 októberében. A tíz ingatlan közül három Tusnádfürdőn van.
| null | 1 |
https://atlatszo.ro/oroksegvedelem/felkesz-betongiccset-vettek-tusnadfurdon-a-magyar-muemlekmentok/
|
2022-01-18 15:14:00
| true | null | null |
Átlátszó Erdély
|
A Manevi Zrt. magyar állami cégként 2017-ben vette első erdélyi épületét, a szatmárnémeti Pannónia szállót. 2019-ben vett még mellé négyet, 2021-ben pedig elszaladt vele a ló, a cég minimum 8 ingatlant vásárolt. De lehet, hogy többet is, az elmúlt hónapokban hétről hétre derült fény újabb Manevi-ingatlanokra.
2020-ban a céget állami tulajdonból „kiprivatizálták” egy magánalapítványba, a közpénzből megvásárolt ingatlanokkal együtt.
Az Országgyűlés létrehozta a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványt, és megajándékozta azt a Manevi Zrt.-vel, amelyik az erdélyi ingatlanokon kívül egy horvátországi (eszéki) ingatlannal jött csomagban, illetve a Comitatus Energia Zrt.-vel, amelyik egy szlovéniai (lendvai) wellness-szállót hozott magával.
2021-ben különféle leányvállalatokat hoztak létre a Manevinek, itt Erdélyben a Manevi Pro Transilvaniát. Az épületeket az anya-Manevi átíratta ezekre a cégekre. Így kapott az erdélyi Manevi 10 ingatlant 28 és fél millió lej értékben. A vásárlások itt nem értek véget, az erdélyi leányvállalat több ingatlant is vásárolt ezután.
A Manevi hosszú ideig a műemlékvédelem álcája mögött lapult. Úgy tűnt, fő célja megmenteni a tudatosan vagy véletlenül rohadni hagyott magyar épített örökséget. Az őt birtokló Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványt
„a közép-európai régió egyes műemléki vagy műemléki védelemben nem részesülő, de kulturális, történelmi, művészeti, építészeti értékkel rendelkező és magyar vonatkozású történelmi, kulturális öröksége, művészeti gyökere, múltja, hagyománya szempontjából jelentőséggel bíró épületek, építmények fennmaradásának, megőrzésének, fenntartásának megvalósítására irányuló tevékenység előmozdítása érdekében”
hozták létre.
Egy ideig ez működött is, a Manevi összes ismert erdélyi szerzeménye évszázados múltú, műemlékként nyilvántartott, főként magyar kötődésű, történelmi jelentőségű épület volt.
Ám az örökség-megőrző álarc Tusnádfürdőn és Gyilkostón lehull. A Manevi két új tusnádi és egyik új gyilkostói ingatlanja egyáltalán nem műemlék, és ejsze nem is lesz az a mi életünk alatt. De még csak épített örökségnek sem nevezhető egyik-másik.
Hogy mi a céljuk a maneviseknek, műemléket akarnak-e menteni, szállodaláncot akarnak-e létrehozni, épületeket akarnak-e harácsolni, vagy csak a magyar közpénzt mentik ki maguknak magánalapítványba minél nagyobb mennyiségben a választások előtt, kiderül hamarosan.
Hogy a Manevinek hol milyen ingatlanjai vannak, azt folyamatosan megpróbálja eltitkolni. Tudomásom szerint eddig egyetlen sajtóorgánumnak sem adta ki az ingatlanok listáját. Nekem sem, pedig kértem. Jelenleg minimum 14 ingatlanjuk van Erdélyben. Ennyiről tudunk mi egyelőre. Vegyük sorra őket röviden, megvásárlásuk sorrendjében:
1. Pannónia-szálló (Dacia-szálló), Szatmárnémeti
Megvásárlás időpontja: 2017-ben vette meg a Manevi, az őt birtokló Dacia SRL-vel együtt.
Az ingatlan állapota: rossz.
Beépített felülete (suprafaţa construită la sol): 2238 négyzetméter.
Szintek száma: alagsor + földszint + 2 emelet + padlástér.
Vételár: A vételárat titkolják, de a magyarországi Átlátszó a cégbeszámolóból azt olvasta ki, hogy 1,2 milliárd forintot, azaz 16,5 millió lejt, vagy 3,3 millió eurót ér az ingatlan.
Története: 1901-1902-ben építették Bálint Zoltán és Jámbor Ferenc tervei alapján. A magyar jellegű szecessziós épület makettje az 1903-as bécsi építészeti világkiállításon második díjat nyert. A Pannónia szálló egy évszázadon keresztül a szatmárnémeti városközpont ékköve volt.
Amint a románok megkaparintották Erdélyt, az első világháború után, átnevezték a szállót Daciára, a kontinuitás bizonyítékaként. Aztán a kicsi magyar világban a magyarok visszanevezték Pannóniára, utána ismét Dacia lett a neve, és Daciaként is indult pusztulásnak.
A demokráciában kiprivatizálták, és elindult a versengés a birtoklásáért. Szabó István RMDSZ-es tanácselnök megszerezte a részvények többségét, és egy „megszokott kereskedelmi ügylet” keretében, ahogy ő nevezte, tálcán kínálta fel a tulajdonjogot Vasile Ţânţaş avasfelsőfalusi pünkösdista lelkipásztornak. Aki abban az időben a megye leggazdagabb emberének számított.
[irp posts=”34509″ name=”Így rohasztják Erdély egyik legszebb magyar épületét”]
Ţânţaş nekiállt az épületet felújítani, leverte a falakról a vakolatot, átbetonozta a pincét, de aztán elfogyott a pénze, és úgy hagyta az egészet. A magára hagyott épületbe befolyó esővíz keményen megrongálta a falakat, kezdett potyogni a szecessziós díszítése az épületnek. Ţânţaşt börtönbe küldték a műemlék épület megrongálásáért. Szabadulása után szinte-szinte eladta az épületet a chicagói pünkösdistáknak, de aztán mégiscsak a Manevinek adta el.
A Manevi hosszú ideig nem ment be az épületbe, arra hivatkozva, hogy Ţânţaş elveszítette a bejárati lakat kulcsát. Aztán bement. És négy év után takarított is. A víz befolyását sikerült megállítani, de az épület állapota tovább romlott. Egyre inkább potyogtak a szecessziós díszek, az épületet felállványoztatták és hálóval vonatták be a hatóságok.
Jelen és jövő: A Dacia SRL adminisztrátora, Dr. Baka Levente csak annyit árult el a céljaikról, a sok „fiatalok itthon maradása” politikai mellébeszélés mellett, hogy szeretnék visszaállítani régi formájába és funkciójába, és négycsillagos szállóként működtetni. Jelenleg az építési engedélyezési fázisban vannak, és 2022 elején szeretnének nekifogni a felújításnak. Hiába érveltem bármivel, többet nem akart elárulni, csak annyit ejtett még el, hogy 2 és fél évre saccolják a munkálatok időtartamát, és van már műemlékvédelmi engedélyük.
Adatigényléssel sikerült kiszednünk a hatóságoktól még pár részletet. Például azt, hogy a felújítás becsült értéke 14 235 275 lej, azaz közel 3 millió euró volt tavaly tavasszal, az építőanyag-árak égbe szökkenése előtt. A terveket a felújításra a kolozsvári székhelyű Arh service Guttmann & Comp cég készítette, a műemlékvédő Guttmann Szabolcs cége. Az építési engedélyt úgy váltották ki 2021 márciusában, hogy a 2008-as engedély során elmaradt munkálatokat fogják befejezni. A műemlékvédelmis engedélyük szavazásánál voltak fenntartások, kikötések, ezekről talán majd egy másik anyagban fogok beszámolni.
2-3. Art’e Hotel, Tusnádfürdő
Itt papíron két ingatlanról van szó, de a valóságban összefüggnek: az egyik egy szálló, a másik az úton túl egy betonalap, aminek alagsorában van a szálló hőközpontja.
Megvásárlás időpontja: 2019 júliusa.
Az ingatlan állapota: kiváló, újszerű.
Beépített felület: 587 négyzetméter a szálló, 122 négyzetméter a hőközpontként szolgáló új alap.
Kiterített összfelülete: 1978 négyzetméter a szálló, 122 négyzetméter az alap.
Vételár: 840 ezer euró, azaz közel 4 millió lej a két ingatlan egy csomagban.
Története: A telekkönyv szerint 2019-ben épült, de az ortofotók alapján régen is volt ott egy épület. Nagy valószínűséggel 55-ös villának hívták az épületet, az ortofotók alapján valamikor 2005 és 2010, dokumentumok alapján 2012-ben kapta az aktuális alakját, 2019-ben újították fel. A Manevi 2019-ben vásárolta meg, és 2020 októberében bérbe adta 15 évre egy Aquanor Min nevű cégnek, amelyik berendezte oda a boutique hotelt.
[irp posts=”35662″ name=”Félkész betongiccset vettek Tusnádfürdőn a magyar műemlékmentők”]
Érdekesség: a szálló egyike azoknak az ingatlanoknak, amelyek megkérdőjelezik a Manevi műemlékmentő jellegét. Mert az épített örökség megőrzésében mekkora fontossággal bír az, hogy közpénzből megvesznek egy vadiúj szállót, és bérbe adják valakinek? Mikor ezt a pénzt fektethették volna valamelyik lerohadt műemlékük mihamarabbi felújításába is?
4. Korona szálló (Tisza-szálló), Máramarossziget
Megvásárlás időpontja: 2019 decembere.
Az ingatlan állapota: közepes, a többi ingatlanhoz képest könnyen felújítható.
Beépített felület: 2072 négyzetméter.
Vételár: a titkos szerződés alapján 1,41 millió euró, azaz 6 736 557 lej.
[irp posts=”35382″ name=”Koronás lett a Manevi!”]
Története: Építéséről nehéz biztosat mondani, a megbízhatóbb információkból kikövetkeztetve valahol az 1860-1870-es években építhették a máramarosi zsidók.
A többségében zsidók lakta város nagy épületdömpingjében nem tartozott a legkiemelkedőbb épületek közé, de hosszú időn keresztül a város legjobb szállodája volt, és közművelődési célokra is szolgált, például színházként.
A kommunizmusban Tisza szálló néven futott, soha nem hagyták nagyon lerohadni. Legutóbb 2012-ben volt egy nagyobb általános felújítása, de az akkori nekifutás pár év alatt anyagilag kifulladt, a szálló hét éve bezárva áll.
Jelen és jövő: a Manevi szeretné felújítani és egy 4 csillagos szállóvá alakítani az épületet. Közbeszerzést hirdetett meg az épület tervezésére, amit később módosított, így most 119 millió forintot költ a tervezésre, amire három éve van a tervezőnek.
Az eddigi koncepció alapján azt tervezik, hogy lebontják az udvarról a piros ponttal jelölt épületeket, és a megnövekedett kerthelyiséget szabadtéri vendéglőként hasznosítanák, illetve rendezvényeket is szerveznének itt, többek között lagzikat. Az emeletre végig szállodai szobákat szeretnének, a jelenlegi szobáknál nagyobbakat, a földszintre bárt, bisztrót, reggelizőt.
5. Albina bank épülete, Nagykároly
Megvásárlás időpontja: 2019 decembere.
Az ingatlan állapota: közepes.
Mérete: Beépített felülete 624 négyzetméter, kiterített összterülete 1872 négyzetméter. Az épület kétszintes, 65 helyiség van benne, két 50 négyzetméteres belső udvar, illetve pince.
Vételár: szerződés alapján 730 ezer euró, azaz kb. 3,5 millió lej.
Becsült piaci ára: 500 ezer euró, kb. 2,5 millió lej. (Itt azért tüntettem fel a becsült piaci árat is, mert nagyon különbözött a vételártól.)
Története: 1910-11-ben építették Magyar Vilmos műépítész tervei alapján, Illés József városi mérnök ellenőrzésével, az Albina bank helyi székházának. Az Albina a legnagyobb erdélyi román bank volt az osztrák-magyar időkben.
Érdekesség: az épület alaprajza egy nagy A betű.
1968 és 2014 között a város polgármesteri hivatala működött itt. Az épületet a 2000-es években visszaszolgáltatták. Az önkormányzat szerette volna megvásárolni, de a tulajdonosok túl magas árat kértek érte. 2014 óta, amikor a polgármesteri hivatal átköltözött, az épület üresen áll.
Jelen, jövő: sem ottjártamkor, sem a dokumentumokban semmi nyomát nem találtam bármiféle felújításnak vagy épülethasznosításnak. A Manevi nem válaszolt érdeklődő levelemre. Ha van is valamilyen tervük, titokban tartják.
6. Teleki-ház (vagy Teleky-ház?), Nagybánya
Megvásárlás időpontja: 2021 áprilisa.
Az ingatlan állapota: elégtelen, beruházást igényel (így fogalmaz a felmérést végző szakcég).
Mérete: Beépített felülete 577 négyzetméter, kiterített összfelülete 1731 négyzetméter.
Vételár: 1,015 millió euró.
Története: A műemlékek listája szerint a XV.-XVIII. században épült, Nagybánya történelmi központjának legrégibb műemléképülete. A welcometoromania.eu szerint az impozáns épületet a hosszúfalusi Teleki család építette. id. Teleki Imre megvásárolhatta a telket a rajta álló házzal együtt, és saját igényei szerint kialakította a jelenleg is látható palotaszerű épületet.
Az államosítás után nem lakóházként szolgált, inkább művelődési funkciói voltak. Itt volt a bábszínház, a népi művészeti iskola, a földszinten pedig üzletek.
Jelen, jövő: Jelenleg az épület kívülről ugyanolyan lepattant, mint amilyen volt a megvásárláskor, a homlokzatot egy hatalmas molinó fedi. Ottjártamkor az udvaron egy elhagyatott betonkeverőt láttam, és az egyik falnál egy állvány volt felállítva, habár a falon még semmi nyoma nem volt a felújítás megkezdésének, és úgy tűnt, az állvány is régóta ott van, téglatörmelék fedi.
A Manevi nem válaszolt kérdésünkre, hogy mi a célja az épülettel.
Érdekesség: Nagybányán van még egy Teleki-ház. Az közösségi házként szolgál, és sokkal ismertebb, míg erről a főtéri Teleki-házról alig-alig lehet információt vagy leírást találni.
7. Névtelen műemlék ház, Nagybánya
Megvásárlás időpontja: 2021 áprilisa.
Az ingatlan állapota: jó.
Beépített felülete: 277 négyzetméter. Kiterített összfelülete: 502 négyzetméter.
Vételár: 468 ezer euró.
Története: A műemlékvédelem nyilvántartása szerint a XVI-XVIII században épült. Más információt nem találni róla.
Jelen, jövő: Jelenleg a Transilvania Bank bérli, 2024-ig van érvényes bérleti szerződése.
8. Névtelen ház, Nagybánya
Megvásárlás időpontja: 2021 áprilisa.
Az épület állapota: jó (a felértékelő cég szerint).
Beépített felülete: 141 négyzetméter. Kiterített összfelülete: 141 négyzetméter. Telek területe: 180 négyzetméter.
Vételár: 117 ezer euró.
Története: Történetéről semmit nem sikerült megtudni, valószínűleg nem is történelmi jelentőségű épület, csak azért értékes, mert egy tömbben van a két előző műemléképülettel.
Érdekesség: a Manevi első 8 megvásárolt ingatlana közül 4 ugyanazon cím, a Szabadság tér 8. szám alatt fekszik, csak más-más városban: a szatmári Pannónia szálló, a máramarosszigeti Korona szálló, és a két nagybányai névtelen ingatlan.
9. Wesselényi-kastély, Zsibó
Megvásárlás időpontja: 2021 áprilisa.
Az épület állapota: gyenge.
Beépített felülete: 2236 négyzetméter. Kiterített összfelülete: 3400 négyzetméter. Telek területe: 1,3 hektár.
Vételár: 834 ezer euró.
Története: Erdély egyik legszebb barokk kastélyának tartott épületet 1778-ban kezdték el építeni. A munkálatok több mint harminc évig tartottak. Az épületen barokk és klasszicista építészeti elemek keverednek, nagy árkádos loggiája és a középkori hagyományoknak megfelelő négy sarokbástyája különösen látványos.
A kastély legismertebb lakója ifj. Wesselényi Miklós volt, liberális magyar politikus. Az első erdélyi nemes volt, aki felszabadította jobbágyait az 1830-as években, és modern mezőgazdaságot tanított nekik. Támogatta az első erdélyi óvoda létrehozását.
Sok fontos ember fordult meg itt. Történelmi esemény színhelye is, a kastély udvarán tette le 1849-ben a fegyvert Kazinczy Lajos 8 ezer honvédjével együtt, a világosi fegyverletétel után tizenkét nappal.
A kommunista időkben a kastély iskolaként, majd pionírházként szolgál. A kastély parkja botanikus kertként működik, de az nem része a Manevi által megvásárolt birtoknak, mely csak a kastélyt és az épület előtti udvart foglalja magába.
Az épületet 2021-ben vette meg a Manevi, egy kis botránytól övezte. A Szilágy megyei tanács utolsó pillanatban, vagy utolsó utáni pillanatban jelezte, hogy mégis igényt tart elővásárlási jogára, de akkor már a kastély el volt adva. Az ügy azóta a bíróságon van.
Jelen, jövő: az épület elhagyottan áll, semmi mozgás nem látszik azon kívül, hogy kiraktak pár „Magánterület. Belépni tilos!” táblát. Értesüléseink szerint a Manevi még nem kért semmiféle engedélyt a felújításra, és nem is avatkozhat be az épületen, amíg annak tulajdonjoga per tárgya. Az épület felhasználásával kapcsolatos kérdésemre nem válaszoltak, és a helyi elöljárók sem tudják még, hogy miként lesz hasznosítva az épület, miután felújítják. Az egykori alpolgármester, jelenlegi városmenedzser Sárközi Pál szerint egy hat-hét évvel ezelőtti potenciális vevő felbecsültette a kastély felújításának költségeit: a 800 ezer eurós vételár mellé akkor 4,5 millió euróra lett volna szükség a rendbetételére.
10. Onix szálló, Tusnádfürdő
Megvásárlás időpontja: 2021 májusa.
Az épület állapota: tíz évvel ezelőtt részben felújított, megtoldott, félkész.
Mérete: Papíron úgy szerepel, mint egy 632 négyzetméteres beépített területű, 1264 négyzetméter kiterített összterületű épület. A valóságban a még illegális hozzáépítésekkel együtt körülbelül 1500 négyzetméter a beépített területe, és legalább 4500-5000 négyzetméter a kiterített területe.
Vételár: 1,83 millió lejért vásárolják meg egy árverésen, azaz az akkori árfolyamon kb. 370 ezer euróért.
Története: A régebbi Pauli villából 8-9-es villává, majd Onix hotellé nevezett épületet a 2000-es években megkaparintja a Kontakt Turism nevű cég, amelyik leginkább egy Vasile Stan nevű szakszervezeti vezér nevéhez köthető. Társai Radu Mironovici, aki régen a Zsil-völgyi bányavállalatnál volt vezérigazgató, aztán államtitkár és vezérigazgató az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban, Grigore Alecsa, aki a turisztikai minisztériumban főellenőr, majd vezérigazgató, Valeria Rodica Nedelcu, aki a brassói útügy műszaki igazgatója, és Ulariu Dan Gabriel, az Alcom-botrány főhőse.
[irp posts=”35662″ name=”Félkész betongiccset vettek Tusnádfürdőn a magyar műemlékmentők”]
Ez a cég csokorba gyűjtött két fontos szállodát és vendéglőt, és a központi Csukás-tavat, majd elkezdte felújítani és 2 csillagosról 4 csillagosra alakítani az Onix szállót. Weblapjuk szerint 2009. március 1-jén adták volna át az új, 155 férőhelyes szállót, 150 személyes konferenciateremmel, 160 személyes vendéglővel, kezelőközponttal, spa és wellness részleggel. Megmagasították a régi épületet, hozzáépítettek egy rakás betont, aztán elfogyott a pénz és az egészet úgy hagyták, csődbe vitték a céget. Bő tíz évet rohadt az egész, mire jött a Manevi és megvette egy liciten.
A Manevi nem közvetlenül vásárolta, hanem a szatmári Tarr Const céggel vétette meg. Érdekes részlet, hogy a szatmári céget a vásárlásnál Oláh Zsanett, a Manevi magyarországi anyavállalatának vezérigazgatója képviselte.
A Tarr Const a legnagyobb Szatmár megyei építőcég, Tarr Csongor tulajdona. Ő az egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb szatmári magyar vállalkozó. Tarr nevére rákeresve csupa botrányokról olvashat az ember: hol egy rendőrfőnököt ken meg, hogy elsimítsa egy adócsalásos ügyét, hol egy PSD-s góré újságjának juttat vissza pénzeket, hol a helyi környezetvédelem vezetőjét nyugdíjazzák azért, hogy ő kavicsot tudjon kitermelni védett területről.
Jelen, jövő: az ingatlan elhagyottan áll, semmi nyoma annak, hogy új gazdája van. A Manevi nem akarta elárulni, mit szándékszik csinálni a félkész szállóval.
11. Napsugár komplexum, Gyilkostó
Megvásárlás időpontja: 2021 júniusa.
Az épület állapota: gyenge, helyenként omladozó.
Mérete: A nagy épület beépített felülete 925 négyzetméter, kiterített összfelülete 2860 négyzetméter. A másik három melléképület területe 94, 82, illetve 118 négyzetméter. Telek területe: közel 1 hektár.
Vételár: még nem ismert.
Története: a telekkönyv szerint a nagy épület 1988-ban épült, a kis épületek 1975-ben. Az építési stílusa alapján ellenben szinte biztos, hogy az épület egy része sokkal régebbi, akár száz évesnél is több. Az 1940-es években megjelent újsághirdetések, és egy állítólag 1910-ből való képeslap igazolják ezt.
A szomszéd panzió üzemeltetője szerint a rendszerváltás óta a Napsugár kihasználatlanul áll, állaga folyamatosan romlik. Újságcikkekből kibogozva az derül ki, hogy a villa része a Gyilkostó RT-nek, melynek tömegprivatizációkor 155 ezer részvényét osztották ki a lakosságnak. Ez a cég botrányokba keveredett, nem tudta működtetni rendesen az ingatlanjait, nem akart befektetni, mert az üdülő helyzete tisztázatlan, hiányzik a csatornázás és az ivóvízhálózat, stb. Végül az ingatlan az időjárásnak esett áldozatul.
Jelen, jövő: A szomszéd állítása szerint a nyáron megjelent itt az új tulajdonos, és bemutatkozott: egy csíki származású, Magyarországon élő ember. Csak annyit mondott, hogy megvették az épületet, de szándékairól nem beszélt. A szomszédok azóta sem láttak senkit az új tulajdonos részéről.
Míg a Manevi elkezdte a másik gyilkostói ingatlanjának, a Turista szállónak a felújítását, itt még semmit nem mozdított, még az épület beázását sem állította meg. Január eleji látogatásunk alkalmával csak leszakadt teraszokat, folyamatosan ázó, szétszakadt falakat, az épületből több helyen kinövő növényzetet láttunk. Az udvaron és a kisebb épületekben valaki állatokat tart, pónilovakat, tyúkokat, de embert nem találtunk az állatok mellett. Kérdéseinkre a Manevi nem válaszolt.
12. Turist Hotel, Gyilkostó
Megvásárlás időpontja: 2021 júliusa.
Az épület állapota: jó, felújítás alatt áll.
Mérete: beépített felülete 1080 négyzetméter, alagsor + földszint + 2 emelet.
Vételár: még nem ismert.
Története: a telekkönyv szerint 2000-ben koncesszionálta az épület alatti területet a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal a Bucur családnak 49 évre. Eleinte Bucur villának hívták az épületet, később Turista hotel néven futott a 3 csillagos szálloda.
Jelen, jövő: jelenleg az épületet felújítják. A belső munkálatokon kívül a tetőt is lecserélik, „mert a magyaroknak nem tetszik a piros”, mondják a munkások. A nagy teraszt is beépítik, rendezvények szervezésére alkalmassá teszik. Az 54 kis házikót, ami a szálló mellett kempingszerűen működött, tűzre aprítják, helyette parkolót hoznak létre.
13. Remény szálló, Borszék
Megvásárlás időpontja: 2021 júliusa.
Az épület állapota: minősíthetetlenül gyenge, félig összeomlott.
[irp posts=”34982″ name=”Meghalt a Remény Borszéken, a „magyarok” megvették a tetemét”]
Mérete: beépített felülete 1650 négyzetméter, kiterített összfelülete 4370 négyzetméter.
Vételár: 400 ezer euró, amiből 297 ezer az épület és 103 ezer a telek.
Története: A Remény szálló 1889-1890-ben épült, és egy bő évszázadon keresztül egyik legmeghatározóbb épülete volt Borszékfürdő városképének. A település legelegánsabb épülete és szállodája volt, 28 szobával, nagy étteremmel. Itt tartották a rangos összejöveteleket. Kaszinóként is szolgált, majd a kommunizmus alatt mozi üzemelt benne, kantin és irodák.
A rendszerváltás óta senki nem mozdított itt semmit, csak a tulajdonos változott, papíron. Az elmúlt évtizedekben egy ideig a Rephar cég tulajdona volt, aztán átkerült a Copper Beech Invest céghez, majd tőle a Copper Beech Hotels & Resorts-hoz, aki most eladta a Manevinek. Ennek a Copper Beech céghálózatnak a tulajdonosa, aki hagyta lerohadni a Remény szállót, az európai parlamenti képviselő Dinesh Dhamija. Az indiai származású londoni üzletember az egyik leggazdagabb ázsiai származású üzletember az Egyesült Királyságban.
Jövő: a polgármester szerint a cég nem fogott még hozzá a javításhoz, csak kitakarítottak, hogy a statikusok be tudjanak menni körülnézni. Valószínűleg az ingatlan több pontján az alapoktól kell újraépítenie az épületet a Manevinek.
14. Park szálló, Nagyvárad
Megvásárlás időpontja: 2021 júliusában vették meg az épület 860/1581-ed részét, augusztusban pedig egy 105/1466-od részt és egy 106/1466-od részt.Az épület állapota: helyenként bomladozó, frontja molinóval letakart.
Mérete: Az 1581 négyzetméteres beépített felületű emeletes épületnek pontosan 1594351/2317746-od része az övék. Ha valaki nem boldogulna könnyen ezekkel a telekkönyvi törtekkel: ez az épület közel 69%-át jelenti.
Vételár: még nem ismerjük.
Története: 1785-ben került a telek Teleki Sámuel főispán tulajdonába, aki ide emeletes barokk palotát épített. A tulajdonjog később a Rhédey és a Bethlen családra szállt át. Az épület egy része 1903-ban, másik része 1909-ben került a Weiszlovits család birtokába, akik átépítették, és 1915-ben szállodát nyitottak benne. Hogy csak az épület homlokzatát változtatták-e meg, vagy lerombolták a javát és a pincére új épületet építettek, nem lehet tudni, minden forrás másképp látja.
A szálló neve bejárta a világot, amikor 1927-ben egy Váradon szervezett diákkonferencián regáti román diákok garázdálkodtak a városban, és többek között félholtra verték a Park szálló tulajdonosát, Weiszlovits Emilt. Egyes források szerint azért, mert nem adott ingyen szállást a román diákoknak, más források szerint azért, mert nagyszájú magyar zsidó volt, és régen szálka volt egyes helybéliek szemében, ismét más források szerint azért, mert a nála megszálló román diáklányokhoz nem engedte bemenni a fiúkat.
Érdekesség: 1922-es újságcikkek arra hivatkoznak, hogy a szálló épületét Bocskay István egykori erdélyi fejedelem építtette palotának, és Weiszlovits nagyon ragaszkodott Bocskay végrendeletéhez, amelyben ez állt: „És ezen palotában különösen vigyáztassék arra, hogy idegen férfi, idegen asszonnyal össze ne jöjjön …”
Így az ide érkező Ghica román herceget és menyasszonyát Weiszlovits két külön épületbe szállásolta el, és csak a közös társalgóban hagyta találkozni őket, nem hagyta a herceget felmenni a menyasszonyához. Erre ez dühbe gurult, pofonokat ígért, a rendőrprefektus elé vitette az egész személyzetet tulajdonossal együtt, majd ki kellett költöznie a szállodából, és borravalót sem adott. Ezt írták az újságok, hogy mennyi igaz belőle, nem tudom.
Tavasszal választások lesznek Magyarországon
Könnyen elképzelhető, hogy a Manevinek ezen kívül még vannak épületei Erdélyben, amelyekről nem tudunk. A cég titokban próbálja tartani ezeket az épületeket, és a helyi RMDSZ-es hatóságok sokszor segítik őket ebben. Az RMDSZ, és mellette minden magyar párt, most próbál jóban lenni a Fideszszel. És mivelhogy ez egy Fidesz-biznisz, legtöbbször élvezi a helyi elöljárók támogatását, sokszor még a közbenjárását is.
A Manevi ingatlanjaiba eddig lazán belenyomtak minimum 50-60 millió lejt, azaz több mint 10 millió eurót. Még egy ennyi kellene minimum ahhoz, hogy fel is újítsák ezeket az épületeket. De lesz-e ennyi, és honnan?
2021-ben a magyar kormány által a BGA-n keresztül az erdélyi magyarságnak szánt támogatások összege az előző évekhez képest látványosan visszaesett, állítja Sipi kollégám, aki erről ír a napokban. Ehhez képest a magánalapítványukra történő ingatlanvásárlások száma látványosan megnőtt.
Egyelőre úgy tűnik, a műemlékek felújításával nem sokat haladtak, legtöbb ingatlanjuk állaga folyamatosan romlik. De ők a pénzt és az időt nem a már megvásárolt épületek állagmegőrzésébe, hanem az újabb és újabb ingatlanok vásárlásába fektetik. Miért, ez az egyik nagy kérdés, amit az olvasóink feltesznek ebben a témában.
És van egy másik nagy kérdés is: mi lesz, ha a Fidesz nem nyer a tavaszi választásokon? Honnan lesz pénze a cégnek felújítani ennyi lepattant ingatlant? Vagy már mentettek ki maguknak pénzt a felújításokra?
A cikk az Átlátszó és az Átlátszó Erdély közös projektje keretében, a News Spectrum támogatásával készült.
|
Épületenként vásárolják vissza Erdélyt, vagy közpénzt tesznek félre saját zsebbe?
|
Bemutatjuk azt a 14 ingatlant, amelyről eddig kiderítettük, hogy a műemlékvédő imidzse alatt bujkáló, magánkézre játszott Manevi tulajdona.
| null | 1 |
https://atlatszo.ro/oroksegvedelem/epuletenkent-vasaroljak-vissza-erdelyt-vagy-kozpenzt-tesznek-felre-sajat-zsebbe/
|
2022-01-24 15:27:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Egy négy elemből álló munkamegállapodást kötött a Legfőbb Ügyészség az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) - jelentette be a fejleményt a megállapodás szövegével együtt pénteken délelőtt a magyar bűnüldöző hatóság és az OLAF. A megállapodás azért is fontos, mert amint a Portfolio megírta: az Európai Bizottság tavaly novemberi információkérő levelében felrótta, hogy az OLAF csalásellenes koordinációs szolgálatának (AFCOS) magyar irodája nem kellően működött együtt az OLAF-fal például az itthoni helyszíni ellenőrzések lebonyolítása során, a mostani munkamegállapodás pedig részben pont ennek a témának az együttműködési kereteit tisztázza. A Legfőbb Ügyészség által nyilvánosságra hozott megállapodás tehát egy fontos elem a sok közül ahhoz, hogy a jogállamisági viták miatt veszélyben lévő EU-pénzeink folyósítása később ne ütközzön Brüsszelben akadályokba.
|
Fontos megállapodást kötött a Legfőbb Ügyészség az OLAF-fal, ami hozzájárulhat az EU-pénzek folyósításához
|
Egy négy elemből álló munkamegállapodást kötött a Legfőbb Ügyészség az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) - jelentette be a fejleményt a megállapodás szövegével együtt pénteken délelőtt a magyar bűnüldöző hatóság és az OLAF. A megállapodás azért is fontos, mert amint a Portfolio megírta: az Európai Bizottság tavaly novemberi információkérő levelében felrótta, hogy az OLAF csalásellenes koordinációs szolgálatának (AFCOS) magyar irodája nem kellően működött együtt az OLAF-fal például az itthoni helyszíni ellenőrzések lebonyolítása során, a mostani munkamegállapodás pedig részben pont ennek a témának az együttműködési kereteit tisztázza. A Legfőbb Ügyészség által nyilvánosságra hozott megállapodás tehát egy fontos elem a sok közül ahhoz, hogy a jogállamisági viták miatt veszélyben lévő EU-pénzeink folyósítása később ne ütközzön Brüsszelben akadályokba
| null | 1 |
https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20220211/fontos-megallapodast-kotott-a-legfobb-ugyeszseg-az-olaf-fal-ami-hozzajarulhat-az-eu-penzek-folyositasahoz-526255
|
2022-02-11 15:57:59
| true | null | null |
Portfolio
|
Nyomozás indult a kínai és orosz vakcinák engedélyezésének ügyében, hivatali visszaélés és foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt – erről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő adott hírt Facebook-oldalán pénteken. A politikus korábban azért tett feljelentést, mert szerinte „politikai nyomásra, a szakmai írott és íratlan szabályainak lábbal tiprásával engedélyezték ezeket az oltóanyagokat, amivel több százezer honfitársunk életét veszélyeztették.”
A képviselő ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a keleti vakcinák is hasznosak lehetnek, ám erről a használatuk előtt meg kellett volna győződni és utólag nyilvánosságra hozni a hatékonyságukat bizonyító adatokat.
Ezt kifogásolta még decemberben Falus András immunológus is, aki tagja volt a keleti vakcinák tesztelésére felkért szakértői gárdának, amíg egyet nem értés miatt ki nem lépett onnan.
A Klubrádióban azt mondta:
Egyértelműen egy felülről jött hatás miatt döntött úgy az OGYÉI vezetősége, nem tehettek mást zárójelben megjegyzem, hogy a Szputnyikot átengedik.
Az immunológus az rtl.hu-nak most azt mondta: úgy érzi, az Országos Gyógyszerészeti Intézetből akarnak bűnbakot csinálni, holott az engedélyezés valójában felső politikai nyomásra történt”. Falus András szerint a Szputnyik dokumentációja tele volt pontatlanságokkal és csúsztatásokkal és habár a Szputnyikról kiderült, hogy működő és jó vakcina, de ezt bemondásra nem lett volna szabad elhinni”
Az Amensty kiperelte a Szputnyik dokumentációját
A Szputnyik V dokumentációját az Amnesty International Magyarországnak sikerült kiperelnie az Országos Gyógyszerészeti Intézettől. A megkapott dokumentumban azonban nagyon sok részt kitakartak, és bár még úgy is érdekes megállapításokat lehetett olvasni, az igazán súlyos állításokra akkor derült fény, amikor Hadházy Ákos egy „honfitársunk” segítségével olvashatóvá tette a kitakart részeket.
Kiderült, hogy az eredeti dokumentumokból többek között olyan, súlyos állításokat tartalmazó részeket takart ki a magyar hatóság, mint hogy
a teljeskörű, helyes laboratóriumi gyakorlat megállapítására és ellenőrzésére nem volt lehetőség;
a gyártási eljárás több lépése is manuálisan történik, ami növeli a hibaforrások lehetőségét;
több lényeges, a hatékonyságot és biztonságot érintő vizsgálat hiányzik;
a készítmény hatóértéke nem állapítható meg pontosan;
a fenti információk alapján a klinikai és preklinikai vizsgálatok sem értékelhetőek;
a szennyezések feltérképezéséről, az ettől való mentességről nincs elég adat;
a hatóanyagtartalom vizsgálati módszere elavult és pontatlan, a vírustartalmat eleve nagyon tág érték között adják meg, egyes ampullák hatóanyagtartalma között háromszoros eltérés is lehet.
Hadházy szerint szerint az orosz engedélyezés „egy hatalmas rulett volt magyarok százezreinek egészségével és életével”, és „a kormány hatalmas szerencséje, hogy úgy tűnik, végül az orosz vakcinának volt értékelhető hatékonysága, bár a pontos eredmények továbbra is titkosak”.
Máig hiányzik az uniós engedély
Az orosz vakcinával (a kínaihoz hasonlóan) az is probléma volt, hogy az unióban nincs engedélye, emiatt az a nagyjából 2 millió magyar, akiket Szputnyikkal és a kínai Sinopharmmal oltottak, nem juthattak érvényes uniós oltási igazoláshoz, ami a tagállamok közti utazást könnyíthette volna meg. Hiába ígérte ezt meg még tavaly májusban Orbán Viktor.
A szabályokon a közelmúltban egyébként enyhítettek a szocialisták európai parlamenti képviselője, Ujhelyi István kezdeményezésére. Így mostantól az, aki „második vagy harmadik oltáskor uniós engedéllyel rendelkező vakcinát kapott, ugyanúgy utazhat a tagállamok között.”
A kínai vakcinánál is felmerültek problémák
Falus András immunológus, aki a Sinopharm engedélyezésében már nem vett részt, azt mondja: a kínai vakcinánál még nagyobb nehézségekkel kellett szembenézniük a szakembereknek, ugyanis akkor még nem voltak ismertek a klinikai tesztek harmadik fázisának részletes adatai. Ráadásul azt ugyan már tudták, hogy az időseken nem tesztelték a vakcinát, Magyarországon mégis oltották ezzel a 60 év felettieket.
Tavaly nyáron kiderült, hogy sok idős embernél nem alakulhatott ki védettség a kínai vakcina után. Erre vonatkozóan több kutatás is indult. A főváros például 13 ezer mintát vett le, a minták több mint negyedénél nem találtak a védettséghez szükséges megfelelő számú antitestet.
|
Hatalmas rulett volt magyarok százezreinek egészségével és életével, Nyomoznak a keleti vakcinák engedélyezése miatt
|
Hivatali visszaélés és foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt indult nyomozás.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/02/11/keleti-oltas-koronavirus-vakcina-engedelyezes-nyomozas-hadhazy
|
2022-02-11 16:59:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Miután komoly aggályok merültek fel a kormány által is vásárolt Shangrila 510S lélegztetőgépek kapcsán, a DK átnézte a Brit Nemzeti Számvevőszék jelentését. Ebből kiderült, hogy a brit kormány 2020 márciusában 750 darab ilyen lélegeztetőgépet vásárolt 2880 fontos (körülbelül 1,3 millió forint) darabáron - közölte a DK.
Mint írták, miután bebizonyosodott, hogy a lélegeztetőgépek intenzív osztályon fekvő betegek ellátására alkalmatlanok, a brit kormány lemondta a következő megrendelést és a már megvásárolt gépeket sem állította használatba.
Bár a vásárlás pillanatában a brit Egészségügyi és Szociális Minisztérium tisztában volt vele, hogy ezek a gépek mentőautós használatra készültek, az NHS-sel egyeztetve (ottani Nemzeti Egészségügyi Szolgálat) úgy döntöttek, hogy a gép mégis hasznos lehet az intenzív osztályokon.
Néhány héttel később azonban egyre több orvos és szakértő nevezte alkalmatlannak a gépet az első tesztelés után. Ezért a minisztérium úgy döntött, hogy a folyamatban lévő, további 1250 darab ugyanilyen típusú gép megrendelését törli, és a megvásárolt gépeket sem helyezi napi használatba.
Ezzel szemben az Orbán-kormány 2020 áprilisában 6258 kínai, köztük Shangrila 510 S gépet vásárolt, összesen 178 milliárd forintért, azaz egy gépért 21-szer többet fizettünk, mint a brit kormány.
A közel 70 milliós lakosságú Egyesült Királyság összesen 11 ezer lélegeztetőgépet vett 2020 őszéig, átszámítva 122 milliárd forintért. Magyarország ebben az időszakban 16 ezer gépet vett, összesen 300 milliárd forintért (UK: 11 millió 90 ezer forintos darabár, HUN: 18 millió 750 ezres darabár)
A DK a birtokába jutott dokumentumok alapján több írásbeli kérdést is benyújtott.
|
Kiszámolták, mennyivel költöttünk többet használhatatlan lélegeztetőgépekre, mint a britek
|
DK átnézte a Brit Nemzeti Számvevőszék jelentését. Ebből kiderült, hogy a brit kormány 2020 márciusában 750 darab ilyen lélegeztetőgépet vásárolt 2880 fontos (körülbelül 1,3 millió forint) darabáron - közölte a DK.
Az Orbán-kormány 2020 áprilisában 6258 kínai, köztük Shangrila 510 S gépet vásárolt, összesen 178 milliárd forintért, azaz egy gépért 21-szer többet fizettünk, mint a brit kormány.
A közel 70 milliós lakosságú Egyesült Királyság összesen 11 ezer lélegeztetőgépet vett 2020 őszéig, átszámítva 122 milliárd forintért. Magyarország ebben az időszakban 16 ezer gépet vett, összesen 300 milliárd forintért (UK: 11 millió 90 ezer forintos darabár, HUN: 18 millió 750 ezres darabár)
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/kiszamoltak-mennyivel-koltottunk-tobbet-hasznalhatatlan-lelegeztetogepekre-mint-a-britek.html
|
2022-02-09 20:40:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Már két és fél éve húzódik egy gyanús ingatlanárverés miatt támadt jogvita. Színre lépett a technika - a Schadl-ügyből is ismert - ördöge: az utolsó órákban lefagyott a rendszer, nem lehetett licitálni, így a megelőző, messze a reális ár alatti ajánlat nyert.
Az újpesti társasházi lakás esetében azonban az adós és egyik hitelezője nem hagyta annyiban: szabálytalanságra hivatkozva kifogást emeltek a Szentendrei Járásbíróságon, amely - több forduló után - csupán addig jutott, hogy beszerezte a végrehajtói kartól a licitnapló adatait.
Az ügy elhúzódása sem a bíróságnak, sem a végrehajtói karnak nem róható fel, több kérdést kell tisztázni, ami időigényes
- magyarázkodott a HVG érdeklődésére Gyimesi Kinga, a Budapest Környéki Törvényszék osztályvezetője.
Ez azonban aligha nyugtatja meg a pénzükre váró hitelezőket. Egyikük úgy véli, a rendszer valahogy mindig olyankor romlik el, amikor nagy értékű ingatlanokat is árvereznek - ezekkel lehet sokat kaszálni akkor, ha a finisben nem sikerül felverni az árat.
|
Százmilliós csalás miatt indult nyomozás a bíró ellen, de még két évig ítélkezhetett
|
Félmilliárdot csalhatott ki egy korábbi, köztiszteletben álló bíró befektetni vagy őt megsegíteni kívánó magánemberektől. Az ellene folyó nyomozás első két évében folytathatta a pénzgyűjtést és bírói munkáját, mígnem nyugdíjazták. Azóta ügyvéd.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20220211_Joggalkorommel
|
2022-02-11 11:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Belváros-Lipótváros fideszes polgármestere, Szentgyörgyvölgyi Péter ajánlotta a legtöbbet azért az I. kerületi lakásért, amelyet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő bocsátott árverésre még tavaly májusban – értesült az rtl.hu.
A Fém utcában található 49 négyzetméteres ingatlanhoz tartozik egy 7 négyzetméteres pincerekesz és egy 15 négyzetméteres kocsitároló is.
Az üresen álló lakás kikiáltási ára 40 millió 700 ezer forint volt, a győztes ajánlat pedig – tíz napig tartó licit után – 48 millió 500 ezer forint lett.
Az adásvételi szerződés szerint Szentgyörgyvölgyi Péter valamivel több mint 10 millió forintos árverési biztosítékot fizetett be. A fennmaradó 38 millió forintot a licit lezárulta után utalta át, ebből 22 millió forintot egy bank hitelezett neki. A tulajdoni lapon nem jegyeztek be erre utaló jelzálogjogot, ami azt jelzi, hogy a hitel fedezetéül nem a Fém utcai ingatlan szolgál.
|
Odaadta ajándékba az apjának, így nem került be a vagyonnyilatkozatába sem
|
Szentgyörgyvölgyi Péter, Belváros-Lipótváros fideszes polgármestere tavaly júniusban vásárolt egy I. kerületi lakást az államtól, majd kevesebb mint hat hónapon belül odaadta ajándékba az apjának – értesült az rtl.hu. A tranzakció következtében arra sem volt szükség, hogy az ingatlant feltüntesse a tavalyi évre vonatkozó vagyonnyilatkozatában. A politikus lapunkkal azt közölte, a vásárlásra családi beruházásként tekintettek.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/02/14/belvaros-fideszes-polgarmester-szentgyorgyvolgyi-peter-ingatlan-vagyonbevallas
|
2022-02-14 09:58:57
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Kész a Péterfalvi-jelentés a Pegasus-ügyről: hivatalosan minden rendben, de a részletek 2050-ig titkosak
Kacskovics Mihály Béla - Lengyel Tibor
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos a jelentés nyilvános részében mindent rendben talált, a folyamatosan bővülő, nem nyilvános változat viszont 2050. december 31-ig titkos.
Több hónapos halogatás után lezárta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Péterfalvi Attila a tavaly nyáron kirobbant Pegasus-botrány vizsgálatát. Péterfalvi hétfői sajtótájékoztatóján jelentésének csupán a nyilvánosság számára elérhető verzióját prezentálta. A jelentésnek ugyanis van egy 2050. december 31-ig titkosított része is. Kérdésünkre az adatvédelmi biztos azt mondta, hogy ezt a jelentést egyelőre nem küldte tovább senkinek, ugyanis folyamatosan bővülő listáról van szó.
Péterfalvi elmondta, hogy összesen száz konkrét esetben vizsgálták, jogszerű volt-e Magyarországon a Pegasus-kémszoftver használata, és állítása szerint minden esetben jogszerűnek találták azt.
Hozzátette, hogy a megfigyelési engedélyek indokoltságával kapcsolatban is rendben találtak mindent, azokat azonban nem Varga Judit igazságügyi miniszter, hanem Völner Pál, a korrupcióval gyanúsított és időközben lemondott államtitkár írta alá.
Az adatvédelmi biztos kiemelte, hogy vizsgálata során nem találta annak nyomát, hogy a magyar hatóságok megszegték volna a Pegasus szoftverhez kapcsolódó szerződésben foglalt feltételeket, vagyis nem csak nemzetbiztonsági kockázatok esetén használták volna csak a szoftvert, illetve azt nem csak terroristák, vagy szervezett bűnözői körök felderítésére használták volna.
Péterfalvi a hvg.hu kérdéseire – mivel válaszai minősített adatoknak minősültek volna – csak érintőlegesen válaszolt: nem mondta el továbbra sem, hogy melyik szervezet fizetett Magyarországon a Pegasus kémszoftverért, sem azt, hogy ki és mennyi ideig használta, használja-e ma is azt.
Péterfalvi az Amnestyt hibáztatja, amiért nem készült el a Pegasus-jelentéssel
Minden megvan a NAIH elnöke szerint ahhoz, hogy lezárja a Pegasus-ügyben a vizsgálatát, már csak az Amnesty Internationalre vár. Ők szerinte nem együttműködők, a jogvédő szervezet ezt visszautasítja. Péterfalvi Attila a 300 tételes telefonszámlistát szeretné látni, hogy egyenként utánajárjon a megfigyelések jogszerűségének. Azt is mondta, kétféle jelentést készít, és a nyilvános, rövidebb változatban nem sok konkrétum lesz.
Péterfalvi elmondta, hogy bár összesen hatszor kérték az Amnesty Internationaltól (négyszer a magyar, kétszer a nemzetközi irodától), továbbra sem kapták meg azt a telefonszámlistát, ami alapján Magyarországon a Direkt36 publikálta oknyomozó cikkeit a megfigyeltekről. Péterfalvi hozzátette, az sem világos, hogy hogyan és honnan szivároghatott ki a telefonszámlista, valamint mivel nincsen birtokukban, annak hitelességét sem tudják ellenőrizni. Az adatvédelmi biztos hozzátette, hogy
a jövőben várhatóan feljelentést fog tenni, hogy a nyomozati szervek is átvizsgálják, történt-e adattal való visszaélés a szivárogtatások során.
Péterfalvi elmondása szerint informatikai szakértőt is felkértek a szoftver vizsgálatára, aki szintén megjegyezte, hogy nem tudni, hogy a cikkek alapjául szolgáló telefonszámlistát ki és mi alapján készítette el, valamint hogy az hogyan került az újságírókhoz.
5 dolog, amit az év legnagyobb botrányából, a Pegasus-ügyből tanultunk
Az év legnagyobb közéleti-politikai botránya kétségkívül az izraeli Pegasus kémszoftver körül robbant ki - nemcsak Magyarországon. Összeszedtük az 5 legfontosabb tanulságot.
Péterfalvi hozzátette, hogy az informatikai szakértő jelentése alapján az sem állapítható meg, hogy a kémszoftvert gyártó cégnek, az NSO-nak pontosan milyen szerepe van a megfigyelésekben, illetve hogy hozzáférhettek-e egyáltalán az izraeli cég alkalmazottai a megfigyeltek eszközein tárolt adatokhoz.
A Péterfalvi vezette NAIH azt követően kezdte vizsgálni a Pegasus-ügyet, hogy 2021 nyarán kiderült: az izraeli gyártású kémszoftvert Magyarországon is bevetették újságírók, illetve politikusok ellen. Az NSO által kifejlesztett programot telefonok feltörésére használták, a program így a készülékeken tárolt minden adathoz képes volt hozzáférni.
Az ügyben igazi botrányt az okozott, hogy a programot nem eredeti céljára, vagyis terroristák és a szervezett bűnözés tagjainak megfigyelésére használták, hanem ellenzéki politikusok, újságírók, ügyvédek és üzletemberek megfigyelésére, lehallgatására. A hvg.hu korábban részletesen beszámolt arról is, hogy mindemellett kormányközeli gazdasági potentátok is a program célkeresztjébe kerültek.
Az állam a NER-közeli figurákat is megfigyelte a Pegasusszal
Fideszes gazdasági potentátokat is megfigyeltek a Pegasusszal, a titkosszolgálatoknál ezért a botrány kirobbanása után leginkább amiatt fájt a vezetők feje, hogy kormánypárti "erős emberekről" is kerülhettek ki külföldre érzékeny információk. Mára úgy tűnik, az ellenzék elengedte a Pegasus-témát, az ügyészségi nyomozás pedig vontatottan halad, bár sokat amúgy sem lehet várni tőle.
Péterfalvi vizsgálatát augusztus ötödikén kezdte el, annak ellenére, hogy maga a botrány hetekkel korábban volt. Az adatvédelmi biztos elmondása szerint szabadságon volt ez idő alatt, ezért nem tudta elindítani a vizsgálatot. Péterfalvi először novemberre ígérte, hogy kész lesz a vizsgálattal, később azonban lapunknak azt nyilatkozta, hogy még nem látja az ügy végét.
Lapunk többszöri kérdésére az adatvédelmi biztos végül az Amnesty International nevű civil szervezet felé kezdett mutogatni. Ahogy arról beszámoltunk, az Amnesty úgy jöhetett képbe, hogy a nemzetközi oknyomozó kutatás (aminek magyar résztvevője a Direkt36 volt) alapját egy 50 ezer telefonszámból álló lista adta, amihez a Forbidden Stories újságírói hálózat mellett az Amnesty jutott hozzá.
2022. január. 27. 14:05 hvg.hu Itthon
Pegasus-ügy: A Fővárosi Választási Bizottság tagját, Vértesy Lászlót is megfigyelhették
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is tanító jogász két telefonszáma is szerepel abban a kiszivárgott adatbázisban, amely a Pegasus különböző ügyfelei által kiválasztott célpontokat tartalmazza – írta meg a Direkt36.
2022. január. 30. 09:00 HVG360 hvg360
New York Times: Az USA is kipróbálta a Pegasust, de végül visszautasította
Az Egyesült Államok végül úgy határozott, hogy saját maga dolgozza ki az eszközt, amely pont olyan könnyen és észrevétlen tud ráállni a célszemélyek mobiljára, mint az izraeli vetélytárs, írja az amerikai napilap.
|
Péterfalvi-jelentés a Pegasus-ügyről: minden rendben, a részletek 2050-ig titkosak
|
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos a jelentés nyilvános részében mindent rendben talált, a folyamatosan bővülő, nem nyilvános változat viszont 2050. december 31-ig titkos.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220131_Az_adatvedelmi_biztos_szerint_jogszeruen_hasznaltak_a_hatosagok_a_Pegasus_kemszoftvert_Magyarorszagon
|
2022-01-31 11:54:00
| true | null | null |
HVG
|
Az Orbán-kormányt kikerülve pályázhatnak pénzért a magyar civilek Brüsszelben
Végleg elveszett a Norvég Alap 77 milliárdja Magyarország számára, de a civil szervezeteknek így is érkezik segítség. Az Európai Bizottság új támogatási programjára kifejezetten olyan helyi NGO-k pályázhatnak, akik az európai értékek – így a demokrácia és a jogállamiság – mellett állnak ki. Ebbe pedig az Orbán-kormánynak sem lesz sok beleszólása.
77 milliárd forint – ennyi pénztől esett el tavaly Magyarország, mert a kormány bele akart szólni, ki osztja szét a Norvég Alap civil szervezeteknek szánt támogatásait. Arra azonban valószínűleg nem számítottak, hogy az európai értékek mellett elkötelezett, de pénzszűkében lévő helyi civileket a norvégok helyett Brüsszel fogja felkarolni:
az Európai Bizottság új programjában hamarosan úgy pályázhatnak több tízmillió forintra, hogy az Orbán-kormány egyáltalán nem szólhat bele a folyamatba.
Az Európai Bizottság persze nem ebben a költségvetési ciklusban támogat először NGO-kat: a 2014–2020-as finanszírozási időszakban két hasonló programjuk is volt. A támogatott pályázatok sokfélék voltak: gyakran foglalkoztak a gyermekjogokkal, a nők helyzetével, az aktív állampolgársággal, vagy akár a testvérvárosi kapcsolatokkal. Ezekre olyan nagy volt a túljelentkezés, hogy a 900 millió eurós keretre lényegében csak konzorciumok tudtak pályázni, és forrásaink szerint még nekik is olyan volt megnyerni egy-egy pályázatot, mint egy lottó ötöst. Helyi, kisebb civil szervezeteknek nem sok esélye volt.
Civilek a jogállamiságért
Az eddigi rendszeren változtat a CERV (Polgárok, Esélyegyenlőség, Jogok és Értékek) program, mely lényegében a régebbi támogatások kibővített rendszere. Fontos változás viszont, hogy az Európai Parlament és uniós civilek nyomására az Európai Bizottság az utolsó pillanatban másfél milliárd euróra növelte a hétéves keretet, és kibővítette azt egy új ággal: ez az uniós értékek védelme és népszerűsítése.
Vagyis ezzel pénzhez juthatnak azok a helyi civil szervezetek is, amelyek a jogállamiságért, demokráciáért, egyenlőségért és emberi jogokért küzdenek.
Különösen pikáns, hogy ennek első – jelenleg is futó – szakaszában az Európai Bizottság ügynöksége (EACEA) olyan lebonyolító szervezeteket keres, melyek közvetítőként tudnák segíteni a pályázatokra esélyes helyi NGO-kat. Ez nemcsak azt jelentené, hogy a pénzt osztanák tovább, hanem hozzá kellene járulniuk a kapacitásbővítéshez és tanácsokat is adnának nekik. Mint emlékezetes, az Orbán-kormány éppen azért vétózta meg a Norvég Alaptól járó milliárdokat, mert nem volt hajlandó elfogadni, hogy egy független alapkezelő ossza szét a civileknek járó pénzt.
Információink szerint az uniós értékek védelme alapján támogatható projektek palettája meglehetősen széles: a helyi érdekvédő csoportoktól kezdve, a közügyekben való aktív részvételen keresztül a jogvédő szervezetek munkájáig terjedhet. A kiírásban külön szerepel, hogy Brüsszel kifejezetten olyan kisebb, távoli helyeken működő helyi szervezeteken szeretne segíteni, melyek ritkábban és nehezebben jutnak pénzhez – ez esetben maximum 60 ezer eurót, vagyis 21 millió forintot kaphatnak.
Úgy tudjuk, hogy Magyarországon több kisebb civil szervezet is izgatottan várja a fejleményeket, de az összes tagállamban hatalmas az érdeklődés, a keddi információs napon több mint kétszázan vettek részt. A népszerűséget növeli, hogy az egész program az Európai Bizottság alá tartozik, így a nemzeti kormányok nem szólhatnak bele, hogy ki és mire kapja a pénzt.
Mindenesetre sokatmondó, hogy a program számára minden tagállamban lehet információs pontokat létrehozni, a magyar kormány azonban az elérhető információk alapján ennek nem tett eleget.
Elzárták a norvég pénzcsapot
A brüsszeli támogatás különösen fontos abban az időszakban, amikor már biztossá vált, hogy Magyarország egy fillért sem kap a Norvég Alap 2014–2021-es forrásaiból. A 77 milliárd forintról szóló döntést Norvégia tavaly augusztusban jelentette be. A vita abból fakadt, hogy Magyarország nem volt hajlandó elfogadni, hogy – ahogy eddig – most is a pályázaton legtöbb pontszámot kapott Ökotárs alapítvány kezelje a civileknek járó pénzeket, ami egyébként a teljes összeg körülbelül öt százaléka.
A támogatások egyébként azért érkeznek az országba, mert Norvégia, Izland és Liechtenstein nem tagjai az Európai Uniónak, de az Európai Gazdasági Térségnek (EGT) tagjaiként élvezik a közös gazdasági tér előnyeit. Ennek kompenzálásaként működik a Norvég Alap és az EGT Alap.
A döntés alaposan feldühítette a magyar kormányt, mely tavaly augusztusban egy külön határozatot jelentetett meg a Magyar Közlönyben. Ez kimondta: a Norvég Királyság megszegi vállalt kötelezettségeit, és rosszhiszemű eljárása miatt nem került sor a 2014–2021-es támogatási időszakban a Magyarországnak járó 214,6 millió euró támogatás kifizetésére.
A kormány a határozatban azt is rögzítette, hogy a Norvég Királyság tartozik Magyarországnak. Emellett felhívták Varga Judit igazságügyi minisztert, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel együttműködve tájékoztassa az Európai Unió intézményeit Norvégia magatartásáról, valamint vizsgálja meg, miként lehet Magyarország igényét a Norvég Alapból járó támogatások kapcsán jogi és egyéb úton érvényesíteni.
Az, hogy mik lehetnek ezek a jogi lépések, már ekkor sem volt világos, és nem derült ki a Miniszterelnökség lapunk kérdéseire küldött válaszából sem. Gulyás Gergely tárcája ebben megerősítette, nem mond le a Norvég Alap forrásairól, mert „a nemzetközi szerződésekben foglaltak alapján hazánknak is jár támogatás”.
A vita – már ismert – részleteit közlő válaszba még egy sorosozás is belefért. A minisztérium szerint ugyanis Magyarország és Norvégia között azért nem született megállapodás a Civil Alap Alapkezelőjéről, mert „egy előre borítékolt eredményt és a korábbi években létrejött monopolhelyzetet tovább erősítő döntést hozott a norvég kormány, amelyet Magyarország nem fogadott el”.
„Hét pályázóból Magyarország a Soros György által támogatott Ökotárson kívül bárkit hajlandó volt elfogadni, Norvégia viszont ragaszkodott a Soros-szervezethez és olyan nemzetközileg is elismert pályázókat zárt ki, mint például a Magyar Vöröskereszt” – írták.
Bár Magyarország még mindig nem adta fel, hogy hozzájut a pénzhez, a norvégok máshogy látják.
Eivind Vad Petersson norvég külügyminiszter-helyettes a hvg.hu-nak küldött válaszában azt írta, hogy a donor országok és Magyarország között született megállapodás egyértelművé tette, hogy a programok a civil alapkezelő kijelölését követően valósulnak meg. Emellett abban is megállapodtak, hogy amennyiben nem egyeznének meg az alapkezelőről, a pénzt nem bocsátják Magyarország rendelkezésére.
„Ezt azt jelenti, hogy norvég részről lezártnak tekintjük az ügyet” – mondta.
A politikus azt is hozzátette, hogy
nem tudnak a magyar fél által tett jogi lépésekről.
Emlékezetes az is, hogy tavaly novemberben közös közlemény elfogadása nélkül ért véget Brüsszelben az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó országok tanácsülése, mert Magyarország blokkolta az elfogadását. Akkor éppen a Norvég Alap meghiúsult kifizetései miatt vétózhatott a magyar kormány.
Eivind Vad Petersson erről azt írta: biztos abban, hogy mindez nem lesz hatással az EU-val folytatott hosszú távú és kölcsönösen előnyös együttműködésükre.
A civilek ugyanakkor arra nem számíthatnak, hogy valahogyan kompenzálja őket a norvég kormány. A külügyminiszter-helyettes válasza szerint 2022-ben a Norvég Alapon kívül nincsenek konkrét terveik a magyar civil szervezetek pénzügyi támogatására.
|
Az Orbán-kormányt kikerülve pályázhatnak pénzért a magyar civilek Brüsszelben
|
Végleg elveszett a Norvég Alap 77 milliárdja Magyarország számára, de a civil szervezeteknek így is érkezik segítség. Az Európai Bizottság új támogatási programjára kifejezetten olyan helyi NGO-k pályázhatnak, akik a demokrácia és a jogállamiság mellett állnak ki. Ebbe pedig az Orbán-kormánynak sem lesz sok beleszólása.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220203_brusszel_civil_szervezetek_tamogatas_norveg_alap
|
2022-02-03 15:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Mint arról korábban beszámoltunk, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, a befolyással üzérkedéssel és hivatali vesztegetéssel vádolt Schadl György a nyomozati iratok szerint megpróbálta elérni, hogy egy bírót rúgjanak ki az állásából. Schadlnek ehhez az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke, a Handó Tündét váltó Senyei György személyes találkozót szervezett a Fővárosi Törvényszék elnökével, Tatár-Kis Péterrel, aki Schadl elmondása szerint azt mondta neki, hogy ha kirúgni nem is tudja az illetőt, "el tudja érni, hogy ne érezze jól magát a munkahelyén".
Az OBH elnöke tagadta, hogy ilyesmit keresték volna meg, de igazgatási célvizsgálatot rendelt el, az Országos Bírói Tanács (OBT) ugyanakkor ezt nem tartotta elegendőnek és fegyelmi eljárást sürgetett. Tatár-Kis Péter a maga részéről a Fővárosi Törvényszék belső közleményében beismerte, hogy fogadta Schadlt, de azt állította, hogy nem kérte tőle, hogy mentse fel a szóban forgó bírót.
Most a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) is közleményt adott ki, miután pénteken ülésezett az országos választmánya. Mint írták, a téma napirendre tűzését mások mellett maga az ügyben érintett bíró is kérte. A MABIE végül zárt ülésen tárgyalta a kérdést, majd arra jutottak, hogy nem nyilvánítanak véleményt arról, hogy a sajtóban megjelent közlések valósak-e vagy sem,
nem fogadja el tényként a sajtóban ábrázolt vezetői közlést sem,
de nyomozni sem akarnak, vagy kideríteni, hogy mi is volt az igazság, viszont elítélő közleményt adnak ki egy feltételezett bírósági vezetői magatartásról.
A közlemény szerint a MABIE üdvözli az ügyben elrendelt vizsgálatot, de úgy érzi, az nem fog kitérni az ügy minden aspektusára. Mint írják, ugyanis függetlenül attól, hogy Schadl mit mondott, az megalapozott volt-e vagy sem, azzal kapcsolatban ki és milyen eljárásban állapított meg bármit is,
"a bírói karban leginkább a cikkben állított azon eljárás váltott ki megdöbbenést, hogy egy bírósági vezető egy őt megkereső szervezeten kívüli szereplőtől olyan 'felkérést' kapott, hogy egy bíró kirúgásában vagy ellehetetlenítésében működjön közre, és hogy erre a bírósági vezető egyetértően reagált. A történtek feltárása vagy annak legalább megkísérlése elengedhetetlen annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom csorbát ne szenvedjen."
A MABIE országos választmánya ezért hangsúlyozta, hogy a jelentésekből felsejlő jelenséget elfogadhatatlannak tartja, az ilyen vagy hasonló vezetői fellépést határozottan visszautasítja, és szükségesnek látja azt is, hogy
"a bírósági szervezet igazgatási vezetése tegye egyértelművé a közvélemény és a bírói kar számára is, hogy ilyen jellegű magatartást nem tűr meg a bírósági szervezeten belül, azzal szemben fellép, a történtek feltárása érdekében pedig minden lehetséges eszközt felhasznál."
|
Megszólalt a Magyar Bírói Egyesület is a Schadl-ügyről
|
A Magyar Bírói Egyesület elvárja, hogy a bírósági vezetés tegye egyértelművé, nem tűr meg ilyen magatartást.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/megszolalt-a-magyar-biroi-egyesulet-is-a-schadl-ugyrol-246023
|
2022-02-14 10:33:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az Eleven Gyál civil csoportot képviselve megszerezte és nyilvánosságra hozta Tiborcz István cége, az Elios közvilágítási beruházásaival kapcsolatos visszaéléseket feltáró OLAF-jelentést. A jelentés összegzése szerint
csalás, kartellezés és más típusú visszaélések is történtek az ügyben és erre bizonyítékokat is találtak.
Az uniós költségvetésnek okozott kár 43 millió euró, vagyis mai árfolyamon több mint 13 milliárd forint.
A 2009-es, 2012-es és 2014-es Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázatokon történt visszaélések ügyében az OLAF 2017 decemberében zárta le az Elios társaság által Magyarországon, uniós pénzügyi hozzájárulással megvalósított közvilágítási projektekre vonatkozó vizsgálatát. Ezután küldték el jelentésüket a magyar hatóságoknak az intézkedésekre vonatkozó ajánlásokkal együtt. A magyar rendőrség 2018. november 6-án szüntette meg a nyomozást bűncselekmény hiányában.
2019-ben, egy gyáli civil csoport, az Eleven Gyál azt állította, hogy a település egyes helyein az Elios által telepített közvilágítás nagyon rossz minőségű és nem megfelelő. A civilek a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével az OLAF-ot felügyelő Európai Bizottságtól kérték a jelentés kiadását, a Bizottság viszont megtagadta a hozzáférést, mivel a jelentéseket kizárólag az érintett országok hatóságai számára kell kiadniuk, azok pedig maguk dönthetik el, hogy nyilvánosságra hozzák-e a dokumentumokat. Ekkor fordult az uniós bírósághoz a jelentéshez hozzáférést kérő Homoki Andrea, az Eleven Gyál tagja.
A dokumentumban mindenhol kitakarták az Elios cégnevét, de már a harmadik oldalon közlik, hogy mind a harmincöt LED-es közvilágítási projektben jelen volt főkivitelezőként, vagy a konzorcium tagjaként egy cég. Az OLAF különböző forrásokból kapott információk alapján megállapította, hogy
a cég manipulálta a pályázati eljárásokat, egy mérnöki tanácsadó vállalkozással összejátszva.
A két cég vezetésében is találtak azonosságot, de ezek az információk szintén csak kitakarva szerepelnek. (A 133 oldalas jelentésből 19-et teljesen kitakartak.)
A KEOP-2009-5.3.0/A program három projektje kapcsán több komoly szabálytalanságot találtak. A KEOP-2012-5.5.0/A és KEOP-2014-5.5.0/K projektpályázati felhívások pedig azért bizonyultak szabálytalannak, mert a hatóság nem tartotta tiszteletben a pályázókkal szembeni megkülönböztetésmentes bánásmód elvét és a méltányos bánásmódhoz való jogaikat. Lényegesen módosították a felhívás tartalmát anélkül, hogy erről az összes pályázót megfelelően tájékoztatták volna és meghosszabbították volna a jelentkezési határidőt. Ez a szabálytalanság az egész felhívást érinti, nem csak a vizsgált projekteket.
A KEOP-2012-5.5.0/A projekt kapcsán a hatóság csak a kérelmezők által benyújtott dokumentumok alapján fogadta el a pályázatot, ami a szállítandó LED-lámpák várható élettartamáról szólt
A 32 KEOP-2012-5.5.0/A és KEOP-2014-5.5.0/K projekt kapcsán is számos pályázati szabálytalanság történt. Hiányosnak találták például a pályázati eljárás közzétételét, diszkriminatívnak a műszaki leírást, amelynél a pályázat egy adott gyártó javára szolgált.
A KEOP-2012-5.5.0/A projektek esetében szervezett csalásra utaló bizonyítékokat találtak. Ilyen volt például a költségbecslés az ár mesterséges növelésével, hamisított dokumentumok a projektpályázat során, a személyzet jogellenes részvétele a projektpályázat elkészítésében annak érdekében, hogy a szerződést az egyik tanácsadóhoz kapcsolódó cégnek ítéljék oda, valamint jogellenes megállapodást találtak az építési vállalkozó és az egyik gyártó között.
Hódmezővásárhely és Siófok esetében a pályáztatás csupán országos felhívással történt nemzetközi pályáztatás helyett, mert beszerzés helyett beruházási eljárásnak minősítették. A paksi és a siófoki projekteknél diszkriminatív volt a pályázati kiírás.
A jelentés kitér arra is, hogy a meg nem nevezett cégnek 2009 előtt szinte semmilyen bevétele nem volt, azután pedig kizárólag EU által finanszírozott energia támogatási programokból gazdagodott. A két meg nevezett cég között személyi összefonódásokat is találtak.
Az Elios Zrt. 2010 márciusában, a Fidesz közelgő kétharmados győzelme pillanataiban kezdte meg közvilágítási pályafutását: a Lázár János vezette Hódmezővásárhellyel kötötte meg első szerződését a közvilágítás korszerűsítésére. Ez volt a referenciamunka, a megbízást pedig sorra követte a többi. Az Elios szárnyalt, 2015-ben 7,6 milliárdos árbevétele és 1 milliárdhoz közeli adózott eredménye volt.
A cég korábban Tiborcz István érdekeltségébe tartozott, az üzletember 2013 szeptemberében vette el Orbán Viktor miniszterelnök legidősebb lányát. Az Elios legsikeresebb éve elején, 2015 áprilisában aztán Tiborcz kiszállt a cégből.
Az Elios projektjei jobbára a 2007–2013-as költségvetési ciklus támogatásaiból valósultak meg. Az unió utólag finanszírozta volna a beruházásokat. Ez azonban soha nem történt meg, az OLAF vizsgálata nyomán ugyanis az Európai Bizottság nem hagyta jóvá a kifizetéseket.
A kormány azonban a 2018-ban induló, sikertelen egyeztetéseket követően sem állt el a projektek finanszírozásától, a támogatási körből kivett 13 milliárd forintot az adófizetők pénzéből fizette ki a cégnek.
Az Elios tavaly szeptemberben került végelszámolás alá, a botrány egyik legfontosabb cége, a Sistrade Kft. pedig már áprilisban a jogutód nélküli megszűnés mellett döntött. A cég tulajdonosa, Hamar Endre 2013 januárja és 2014 áprilisa között a Sistrade-ben és az Eliosban is tulajdonos volt. Hamar Endre egy iskolába járt Tiborcz Istvánnal, majd 2011-től közös vállalkozást működtettek Hamar & Tiborcz Jogi és Gazdasági Tanácsadó és Szolgáltató Kft. néven.
|
Nyilvánosságra került a Tiborcz-féle Elios pályázatait vizsgáló OLAF-jelentés
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20220204_Nyilvanossagra_kerult_a_Tiborczfele_OLAFjelentes
|
2022-02-04 15:28:00
| true | null | null |
HVG
|
|
Szentgyörgyvölgyi Péter, Belváros-Lipótváros fideszes polgármestere tavaly júniusban vásárolt egy I. kerületi lakást az államtól, majd kevesebb mint hat hónapon belül odaadta ajándékba az apjának – értesült az rtl.hu. A tranzakció következtében arra sem volt szükség, hogy az ingatlant feltüntesse a tavalyi évre vonatkozó vagyonnyilatkozatában. A politikus lapunkkal azt közölte, a vásárlásra családi beruházásként tekintettekBelváros-Lipótváros fideszes polgármestere, Szentgyörgyvölgyi Péter ajánlotta a legtöbbet azért az I. kerületi lakásért, amelyet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő bocsátott árverésre még tavaly májusban – értesült az rtl.huA Fém utcában található 49 négyzetméteres ingatlanhoz tartozik egy 7 négyzetméteres pincerekesz és egy 15 négyzetméteres kocsitároló isAz üresen álló lakás kikiáltási ára 40 millió 700 ezer forint volt, a győztes ajánlat pedig – tíz napig tartó licit után – 48 millió 500 ezer forint lettAz adásvételi szerződés szerint Szentgyörgyvölgyi Péter valamivel több mint 10 millió forintos árverési biztosítékot fizetett be. A fennmaradó 38 millió forintot a licit lezárulta után utalta át, ebből 22 millió forintot egy bank hitelezett neki. A tulajdoni lapon nem jegyeztek be erre utaló jelzálogjogot, ami azt jelzi, hogy a hitel fedezetéül nem a Fém utcai ingatlan szolgálFém utca 2. –Fotó: RTLA földhivatali papírok szerint az ingatlan tavaly június 29-én került a polgármester nevére, de december 16-án el is ajándékozta azt az apjának, akit szintén Szentgyörgyvölgyi Péternek hívnakKorábban egyébként az idősebb, 1942-ben született Szentgyörgyvölgyi is politizált, a Független Kisgazda Párt (FKGP) frakciójának vezetője volt, a pártszakadás idején pedig Orbán Viktor kormányfő támogatójaként tartották számon. A 2002-es választáson a Fidesz-MDF közös listáján szerzett parlamenti mandátumotAz rtl.hu megkereste az V. kerületi polgármestert, hogy megtudjuk, miért adta tovább az ingatlant kevesebb mint fél év alatt közeli rokonának, valamint hogy vajon miért nem az apja vett részt a liciten, ha végül hozzá került az ingatlanIdézzük a kerületi sajtóosztálytól érkezett választ:az online árverés adta keretek miatt döntött a család úgy, hogy az ifjabb Szentgyörgyvölgyi Péter licitál, majd ajándékozással rendezték egymás közt a tulajdonviszonyokatAzt írták, az ingatlan vásárlására családi befektetésként tekintettek, és megerősítették, hogy a hitel fedezetéül egy másik ingatlan szolgálFotó: RTLTöbb fizetés, több hitelSzentgyörgyvölgyi Péternek idei vagyonbevallása szerint nagyjából 57 millió forintnyi megtakarítása, pénzkövetelése volt, míg tartozásai nagyjából ugyanekkora összeget, 58 millió forintot tettek ki. Az előző évhez képest annyit változott a vagyoni helyzete, hogy egy évvel korábban még csak 38 millió forintnyi tartozása volt, azaz – kétmillió forint híján –nagyjából pont akkora összeggel lett több hitele, mint amennyit a lakásvásárlás miatt vett felAz ingatlanvételhez szükséges további 26 millió forintnak nincs látható nyoma a bevallásában, a kerületi sajtóosztály válasza szerint azonbana finanszírozás szintén családilag történikA polgármesternek egyébként kiterjedt ingatlanbirodalma van: eltérő tulajdonhányaddal 17 különböző méretű rét, szántó, erdő, vízmosás valamint legelő van a nevén Bakonybélen, ezek összterülete mintegy 60 hektár. Tulajdonosa még egy 31 négyzetméteres és egy 99 négyzetméteres budapesti lakás felének, valamint az I. kerületben egy 72 négyzetméteres lakás harmadának isBruttó jövedelme több százezer forinttal emelkedett egy év alatt:míg 2020-ban 997 ezer forintot keresett, addig 2021-ben már 1,3 millió forintot, a költségtérítése pedig 149 ezerről 195 ezer forintra nőttNyitókép: Mohai Balázs/MTI
|
Belváros fideszes polgármestere vett az államtól egy I. kerületi lakást, majd odaadta ajándékba az apjának
|
Szentgyörgyvölgyi Péter, Belváros-Lipótváros fideszes polgármestere tavaly júniusban vásárolt egy I. kerületi lakást az államtól, majd kevesebb mint hat hónapon belül odaadta ajándékba az apjának – értesült az rtl.hu. A tranzakció következtében arra sem volt szükség, hogy az ingatlant feltüntesse a tavalyi évre vonatkozó vagyonnyilatkozatában. A politikus lapunkkal azt közölte, a vásárlásra családi beruházásként tekintettek.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/02/14/belvaros-fideszes-polgarmester-szentgyorgyvolgyi-peter-ingatlan-vagyonbevallas
|
2022-02-14 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
A főváros és Kelebia közötti 150-es vasútvonal mentén egyelőre a depózott vasbetonaljak, Kisszállás vasútállomása környékén kamionok forgolódása, kavicshegyek árulkodnak arról, hogy valami már készülődik a kínai hitelből finanszírozott vonalon. A gigaberuházás dokumentumait, szerződéseit tíz évre titkosították, egy a Transparency International Magyarország és a hvg.hu kezdeményezésére indult per jogerős ítélete alapján a kormánynak november óta ki kellene adnia az 5 millió forint feletti megbízások dokumentumait, ám az ügy még nem zárult le, egyelőre a Kúrián kering.
Tehát hivatalosan továbbra sem lehet semmit tudni a több száz milliárd forintos, a számítások szerint több száz év alatt megtérülő beruházásról, pedig a vonal mellett élőket közvetlenül érinti, mikor, mi fog történni a szomszédságukban, vagy éppen mennyiért és mikor kell átadniuk a tulajdonukban lévő ingatlanokat. Ami biztos, hogy egy hete vágányzárat hirdettek a vonalon, ez pedig húsbavágó az utasoknak, és a vonalon szolgálatot teljesítő vasutasoknak, vagy akár szállítmányozó cégeknek.
A MÁV-csoport nemrég bejelentette, hogy február elsejétől ezen a vonalon csak Délegyháza és Budapest között közlekednek a személyvonatok, Délegyházától Kelebiáig, ez 150 kilométer, vágányzárat rendelnek el. A VEKE pár nappal ezelőtt a Facebookon, meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a gigaberuházásban részt vevők tessék-lássék nekifogtak, hogy valami látszatát adják a munkának, mivel a kínai finanszírozó akkor utal, ha látja, hogy megy a munka. A közlekedési civil szervezethez olyan információk jutottak el, hogy még a kiviteli terveket is alakítgatják. Ez utóbbit kétségkívül alátámasztják az érintett, kisajátításra váró területek tulajdonosainak tapasztalatai, és a 150-es vonalon dolgozók munkaszervezési gondjai, amit a kiszámíthatatlan, és az utolsó percig visszatartott tájékoztatás okozott.
Amit most mondok, az ma igaz, holnap nem biztos
Mivel az átépítés miatt megszűnt a személyforgalom, néhány száz, az állomásokon, és a vonatokon szolgálatot teljesítő vasutas munkáját kellett átszervezni. Erre majd egy héttel a vágányzár kihirdetése előtt kaptak zöld utat a végrehajtási szinten dolgozó vezetők, csak ekkor tudták tájékoztatni a vasutasokat is. Többen már más állás után néztek, mert annyira kiszámíthatatlan volt a helyzet.
Az új munkaszervezési rend bejelentése után végül senkinek nem mondtak fel, de a vonalon dolgozók egy jó részét más szolgálati helyekre vezényelték. Így az is előfordul, hogy aki Kisszálláson, vagy Kelebián lakik, annak Kunszentmiklósig kell ingáznia, hogy dolgozni tudjon. Eddig Kiskunhalasig zötykölődtek, februártól a fél-egy órás út helyett két-három órát is kell utazniuk a munka felvételéért, és vissza ugyanennyit.
Sebők Tamás, a Vasutasok Szakszervezete Szegedi Területi Képviseletének vezetője szerint, ha ismernék a kivitelezés részleteit és ütemezését, jobban tervezhetnék a beosztásokat. Egyelőre április 30-ig vannak információik, de addig sem lehetnek biztosak semmiben. Január végén még a vonal tucatnyi állomására terveztek szolgálati beosztást, de a napokban kiderült, hogy március 1-től például Dömsödre mégsem kell vasutas. Sebők arról sem tud, hogy Kiskunhalason mikor kezdődik az átépítés, pedig ott az őrhelyek megszűnése miatt 15-20 vasutas munkája válhat feleslegessé. Ezt átképzésekkel, áthelyezésekkel tudja kezelni a vállalat, hiszen jobbára munkaerőhiány van a cégnél, de a munkavállalóknak megnyugtatóbb volna, ha legalább néhány hónapot, évet előre tervezhetnének.
Sebők szerint az idei vágányzár más cégek számára hivatalosan is ismert lehetett már egy évvel ezelőtt is, csak éppen a saját munkavállalóit tájékoztatta a MÁV az utolsó utáni pillanatban. Sebők még azt is hozzátette, hogy azok az információk, amelyeket megoszt a munkatársaival, teljes bizonyossággal csak aznap érvényesek, másnap már nem biztos.
Úgy tudjuk, hogy a vonalon teherszállítást bonyolító cégek sem ismerték minden ízében a kivitelezés ütemét. Bár a vasutasoknál előbb értesülhettek a vágányzárról, a most hatályos, este és reggel hét óra között lehetséges teherszállítás technikai lehetőségeiről viszont nem. A felsővezetéket ugyanis rövidesen bonthatják, ezért csak dízel üzemanyaggal hajtott vasúti járművek közlekedhetnek a vonalon, ami többletköltséget jelent. Hasonló az információ hiány a vasútvonallal érintett területek tulajdonosainál is.
„Keressünk másik házat, de mennyiért?"
A vonal mentén kisajátítással érintett területek tulajdonosainak csak elenyésző részével vették fel a kapcsolatot az ügyintézők, akikkel pedig már tárgyaltak, azok sem tudnak semmit. Pest megyében a kavicsbányák miatt már amúgy is zilált lakosokat sújtja az újabb gigaberuházás, ráadásul a térségben a kormányhivatal még a zajszint korlátozása alól is mentességet adott a kivitelező cégeknek. A vonal mentén többnyire nem lakott területeken halad a nyomvonal, úgy tudjuk, hogy az itt érintett területek gazdáit nem értesítették még, hogy a kisajátítás részleteiről egyeztessenek.
Soltvadkerten, Kiskunhalason lakóépületek között is áthalad a vasútvonal, itt már előfordult, hogy személyesen is találkoztak az ügyintézővel. Első körben a Tallér család telkének egy részét jelölték ki kisajátításra, ezen a részen állnak a melléképületek. Az idős házaspár ezt nem fogadta el, mivel a maradék telken nem építhették volna fel ezeket a lebontásra ítélt kis épületeket, de a házuk mellett is alig maradt volna kert. Az új beruházás elkészülte után megnövekedett forgalommal sem békülnek. „Tehetnek ide párnát, akkor sem lesz csendesebb” – mondta az asszony arra utalva, hogy pont a zajvédő fal építése miatt csíptek volna le a telkükből, de a tehervonatok forgalmának tervezett növekedése miatt szerintük nem csökkent volna a zaj a fal miatt sem. Ezért azt kérték, ha már viszik a telket, vigyék az egészet.
Most ott tartanak, hogy a teljes telek kisajátítását elfogadta az ügyintéző, de ezenfelül semmiről nem tájékoztatták őket. „Annyit mondtak, hogy keressünk házat magunknak, csak azt nem közölték, hogy mégis mennyiért” – mondta Tallér. A felesége még annyit tett hozzá, hogy míg korábban két és fél hónapot kaptak, hogy új ingatlanba költözzenek, ezt a határidőt most hat hónapra módosították. Egyáltalán nem kizárt, hogy a kivitelezés valóban csúszik, ahogy azt a VEKE feltételezte.
Kiskunhalason, a lepakolt irdatlan mennyiségű betonaljakon és a szinte teljesen kiürült peronon kívül semmi nem árulkodik a 750 milliárd forintos beruházásról. Kisszálláson, a vasútállomás környékén már kisebb dombokban áll a kavics, a V-Híd autói forognak a vasúti sínek mellett, de egy hete, amikor ott jártunk, a forgolódáson kívül mást nem láttunk. Az új, kétvágányú vasúti vonal beruházás alapkövét tavaly október 15-én tették le Kiskunhalason, akkor 2025-re ígérték a beruházás befejezését. A Soroksár és Kelebia országhatár közötti vasúti korszerűsítés finanszírozását biztosító támogatási szerződést az Innovációs és Technológiai Minisztériummal 2020 tavaszán kötötte meg a MÁV, ezt követően 2020 júliusában kezdődött el a tervezés és engedélyeztetés.
|
Vasutasokat, ingatlantulajdonosokat sodort teljes bizonytalanságba a Budapest–Belgrád vonal felújítása
|
Szupertitkos a vasúti beruházás, még azok is keveset tudnak róla, akiket érint.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/kkv/20220210_budapest_belgrad_kivitelezes_kisajatitas
|
2022-02-10 12:10:00
| true | null | null |
HVG
|
nyomozás;Hadházy Ákos;Hadházy;orosz vakcina;kínai vakcina;
2022-02-11 11:18:00
Nyomoz a rendőrség a kínai és orosz vakcinák engedélyezésének ügyében
A büntetőeljárás Hadházy Ákos feljelentésére indult el. Az ellenzéki politikus szerint az engedélyezők százezrek életét veszélyeztették.
Hivatali visszaélés és foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt indított nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda a kínai és orosz vakcinák engedélyezésének ügyében – írja Facebook-oldalán Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.
Az ellenzéki politikust, aki az év elején tett feljelentést az ügyben, a rendőrség minderről hivatalos levélben tájékoztatta. Emlékezetes, ahogy arról a Népszava is beszámolt, a Transparency International Magyarország (TI) által – hosszú pereskedés után – megszerzett engedélyeztetési dokumentumok egy része alapján már tavaly decemberben kiderült, hogy sok aggályuk volt a magyar szakértőknek a keleti, így a kínai és az orosz koronavírus elleni vakcina alkalmazásával kapcsolatban. Ugyanakkor a kiadott, korábban titkos iratokban elrejtették, kitakarták a lényeges információkat, ami miatt a TI hiába perelt, az ő feljelentésüket elutasították. A kitakart dokumentumok nyilvánosságra kerülése után Falus András immunológus-professzor, aki egyike volt azoknak a szakértőknek, akik hivatalosan is véleményezték a Szputnyikot, karácsony előtt fordult a nyilvánossághoz, és mondta el, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnél (OGYÉI) „felülről érkező nyomás miatt engedélyezték az orosz vakcinát”.
Az ellenzéki politikus szerint manapság már a nyomozás elrendelésének puszta ténye is azt mutatja, hogy a gyanú nagyon erősen megalapozott. Hozzátette azt is, hogy az oltások életeket menthetnek. – A nyugati vakcinák bizonyítottan jók. A keletiek is lehetnek hasznosak, de erről a használat előtt meg kellett volna győződni, illetve utólag is nyilvánosságra hozni a hatékonyságukat bizonyító adatokat – fűzte hozzá.
|
Nyomoz a rendőrség a kínai és orosz vakcinák engedélyezésének ügyében
|
A büntetőeljárás Hadházy Ákos feljelentésére indult el. Az ellenzéki politikus szerint az engedélyezők százezrek életét veszélyeztették.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3146164_nyomoz-a-rendorseg-a-kinai-es-orosz-vakcinak-engedelyezesenek-ugyeben
|
2022-02-11 00:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
Szeged;vádemelés;bűnszervezet;önkormányzati képviselő;
2022-02-11 11:09:00
Több száz millió forintos csalás vádjával állítják bíróság elé a szegedi képviselőt és 17 társát
Joób Márton a vád szerint bűnszervezetben működtetett egy szórólapterjesztéssel foglalkozó céghálót.
Bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség azzal a szegedi önkormányzati képviselővel és társaival szemben, akik szórólapterjesztéssel összefüggésben okoztak 271 millió forint vagyoni hátrányt az állami költségvetésnek – írja az ügyészségi portál.
Amint arról a Népszava korábban beszámolt, Joób Mártonról, a háromszoros világbajnok kenusról, az Összefogás Szegedért Egyesület egyéni önkormányzati képviselőjéről van szó, akit 2020 júliusában vettek őrizetbe, majd letartóztatták. Az önkormányzat hivatalos oldala szerint Joób Márton jelenleg is a civil szervezet frakciójának a tagja. A politikus, aki még az év októberében is rács mögött volt, akkor bejelentette, mandátumáról nem, de tanácsnoki posztjáról és egy helyi cég felügyelőbizottsági tagságáról lemond, és a letartóztatása idején felvett tiszteletdíját jótékony célokra fordítja.
Az ügyészség vádirata szerint annál azért nagyobb összegekkel kell majd elszámolnia. A bűnszervezet, amelynek a 271 milliós vagyoni hátrányt úgy okozta, hogy 2013 és 2017 között évek közötti időszakban nem fizették meg az előírt áfát. A főügyészség az ügyben összesen 18 terhelttel szemben emelt vádat, míg 9 személy vonatkozásában feltételes ügyészi felfüggesztésről határozott. A vádlottak bűnösségéről a Szegedi Törvényszék fog dönteni.
A vádhatóság kitért arra, hogy a szórólapterjesztéssel, műsorújság kiadásával foglalkozó céget irányító férfi „a piacon maradás és terjeszkedés érdekében” hozta létre a bűnszervezetet. A vádlottak kezdetben Csongrád-Csanád, majd a későbbiekben Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyékben működő olyan céghálót hoztak létre, amelyben a szórólapterjesztést végző alkalmazottak egy részét a lánc alján levő gazdasági társaságokhoz jelentették be vagy azt meg sem tették. A cégháló alján levő, strómanok nevére íratott társaságok azonban adóbevallást nem nyújtott be, vagy ha igen, akkor adófizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget, szerepük a fiktív számlák kiállítása volt.
Ténylegesen azonban a szórólapterjesztést továbbra is a szegedi férfi és társai koordinálták, a bűncselekmény leplezésére valótlan teljesítési igazolásokat állítottak ki, külön könyvelést vezettek, a céghálón keresztül átutalásokkal átfutták a pénzt, majd a jutalékok levonása után készpénzben visszajuttatták azt a szervezet vezetőjének. Az ügyészség hozzátette, az eljárás a fiktív számlákat befogadó más gazdasági társaságokat is feltárt, köztük építőipari vállalkozásokat, így 11, az ország több megyéjében patikát üzemeltető céget, amelyek esetében az 500 ezer és 22 millió forint közötti vagyoni hátrányt az elkövetők jelentős részben a nyomozás során megtérítették.
|
Több százmilliós csalás vádjával állítják bíróság elé a szegedi képviselőt és 17 társát
|
Joób Márton a vád szerint bűnszervezetben működtetett egy szórólapterjesztéssel foglalkozó céghálót.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3146150_tobb-szazmillios-csalas-vadjaval-allitjak-birosag-ele-a-szegedi-kepviselot-es-17-tarsat
|
2022-02-11 00:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
Elhunyt Putyin múlt héten elgázolt kritikusa, Biatorbágy és Szárliget között a 40 az új 140, már ha vonattal utazunk. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
|
Orbán hízelgéséről és a Varga–Szijjártó-marakodásról is szól a vasúti gigaprojekt
|
Orosz és kínai érdekeket is kiszolgál Orbán Viktor, hogy a kormányához közel álló üzletembereknek újabb hatalmas üzleteket hozzon. A Kína és Európa közötti vasúti áruforgalom ideterelésének reménybeli profitján miniszterek és holdudvaraik marakodnak, miközben mindegyik kap állami milliárdokat is.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20220210_Vagonhalmozok_Oroszorszag_Kina_vasut_uzlet
|
2022-02-10 09:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
"Grandiózus történelmi kalandfilm készül Most vagy soha! címmel a márciusi ifjak sorsfordító napjáról" – írja közleményében a Nemzeti Filmintézet (NFI). A film gyártására az NFI Filmszakmai Döntőbizottsága 4,5 milliárd forint támogatást szavazott meg, melyből 2 milliárd forint egyedi kormányhatározat alapján nyújtott támogatás Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójához kapcsolódva.
Összehasonlításképpen: a kifejezetten drága magyar filmek közül annak idején az akkor még Andy Vajna által vezetett Filmalap a Kincsemnek szavazott meg kétmilliárd forintos támogatást, Enyedi Ildikó Feleségem története című filmjéhez egymilliárddal járultak hozzá.
A Most vagy soha! kalandfilm Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk forgatókönyvéből készül. Fülöp Péter, Csincsi Zoltán, Kriskó László és Rákay Philip a producerek, Dobos Tamás az operatőr és a korábban a nem nem túl jól sikerült Pesti balhét jegyző Lóth Balázs lesz a rendező. Az NFI közleménye szerint, "minden idők leglátványosabb hazai kalandfilmjét" akarják elkészíteni Petőfiről, a márciusi ifjakról és arról a 24 óráról, mely "megváltoztatta Magyarország történetét és mindmáig meghatározza a magyar kultúráról és függetlenségről való gondolkodásunkat".
A Nemzeti Filmintézet közleménye alátámasztja azt a korábbi értesülést is, miszerint a Petőfi-film monumentális díszletét az NFI fóti filmgyártó bázisán építik fel, amely a forgatást követően a Filmintézet tulajdona lesz. Mint ahogy azt pár nappal korábban megírtuk: épp most készül megvenni Fóton egy nagy telket az NFI, amelynek a pontos áráról egyelőre nincsenek információk, de akár közel egymilliárd forintot is kiadhatnak érte. A telekvásárlás a legnagyobb állami stúdióberuházás része lenne.
A Petőfi-film forgatását 106 naposra tervezik, és áprilisban kezdik meg a munkát több ezer statiszta és közel 200 megszólaló szereplő működik majd közre. A főszereplőkről később adnak tájékoztatást.
A Most vagy soha! Petőfi Sándor születésének 200. jubileumi évében, 2023-ban lesz látható a mozikban.
Készül a dokumentumfilm a férfi vízilabda-válogatottról is
A Nemzeti Filmintézet 585,4 millió forint támogatást szavazott meg a magyar férfi vízilabda-válogatott legsikeresebb éveit felelevenítő Egy, két, há’… Hajrá magyarok! munkacímen készülő, egész estés dokumentumfilm gyártására. A film azt a tehetségre, csapatmunkára, alázatra és szeretetre épülő szellemiséget kívánja bemutatni, amivel a Kásás Tamás, Benedek Tibor, Kiss Gergely, Biros Péter, Molnár Tamás, Szécsi Zoltán és további legendák nevével fémjelzett csapat 12 év alatt (1997 és 2008 között) három olimpiai aranyat, két Európa- és egy világbajnoki címet, valamint két világliga és egy világkupa győzelmet szerzett.
A dokumentumfilm rendezője és producere Zákonyi S. Tamás, aki a néhány hete bemutatott Deák Kristóf-film, Az unoka producerként is dolgozott. Ez a film is 2023 elején érkezik.
|
4,5 milliárd forintból készül Rákay Philip "grandiózus" Petőfi-filmje
|
Úgy látszik, minden pénzt megér a kormánynak, hogy elkészüljön a Petőfi-évre a Rákay Philip, Szente Vajk és Kis-Szabó Márk forgatókönyvéből készülő, az 1848. március 15-i eseményeket feldolgozó alkotás.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kultura/20220126_45_milliard_forintbol_keszul_Rakay_Philip_grandiozus_Petofifilmje
|
2022-01-26 10:42:00
| true | null | null |
HVG
|
Az ellenzéki összefogás pártjai eddig szinte csak egymás legyőzésére vásároltak hirdetéseket, az előválasztás óta Márki-Zay Pétert magára hagyták. A közösségi médiában 82 százalékos fölényben van a Fidesz, és Gattyán György is többet költött az Országgyűlés összetételéről szóló versenyben, mint az ellenzék.
|
Az előválasztásra százmilliók mentek el, Márki-Zay győzelmére a töredékét sem adják az ellenzéki pártok
|
Az ellenzéki összefogás pártjai eddig szinte csak egymás legyőzésére vásároltak hirdetéseket, az előválasztás óta Márki-Zay Pétert magára hagyták. A közösségi médiában 82 százalékos fölényben van a Fidesz, és Gattyán György is többet költött az Országgyűlés összetételéről szóló versenyben, mint az ellenzék.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202206__kampanypenzek__fegyveregyenlotlenseg__szereposztas__nem_bujtatott_reklam
|
2022-02-11 09:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Hét végrehajtói pályázat eredményében lehet benne a kezük, de állítólag egy oktatási cégtől is kaptak volna egy rakás pénzt, és úgy tűnik, azon is ügyködhettek, hogy zsíros pályázati pénzeket szerezzenek egy kamugyanús “vízüzemű motor” révén. Völner Pálnál jó 83 millió, de Schadl Györgynél több mint 800 millió forintnyi vesztegetési pénz landolhatott.
Hét végrehajtói pályázat végeredményének befolyásolásában lehetett benne a keze Völner Pálnak, a napokban lemondott igazságügyi államtitkárnak - derül ki abból a határozat-tervezetből, amelyet az Országgyűlés mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke, Hargitai János írt alá, miután hétfőn úgy döntöttek, hogy kezdeményezik az fideszes politikus mentelmi jogának felfüggesztését.
Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztését múlt hét kedden kezdeményezte a Legfőbb Ügyészség. A gyanú szerint rendszeresen fogadott el kenőpénzt a végrehajtói kar vezetőjétől. Völner a róla szóló hírekre úgy reagált: nem követett el bűncselekményt, de lemondott az államtitkári pozíciójáról, majd kifejezetten kérte mentelmi jogának felfüggesztését is. Az ügyészség indítványáról azt írta, az őt érintően számtalan valótlan állítást tartalmaz, melyekre konkrétan majd a nyomozóhatóságnak reagál. Áder János szerdán mentette fel posztjáról az államtitkárt.
A hét végrehajtó
A határozati javaslatból részletesen kiderül, hogy mikkel gyanúsítja a Legfőbb Ügyészség a volt államtitkárt, illetve a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) vele 2017 augusztusa előtt “korrupciós kapcsolatot kialakító”, de ma már őrizetben lévő korábbi elnökét, Schadl Györgyöt.
Eszerint Schadl rendszeresen adhatott Völnernek 2 és 5 millió forint közötti összegeket (a legtöbb esetben 3 milliós tételeket) “lényegében fizetésként” annak érdekében, hogy hivatali pozíciója révén
elérje a Schadl által javasolt emberek bírósági végrehajtóvá kinevezését,
érvényesítse az elnök elképzeléseit a MBVK hivatal működtetése során,
támogassa őt abban, hogy “az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe nem tartozó támogatásokat nyerjen el a Kar elnöke által megjelölt személy vagy cég”,
nem hivatali hatáskörébe tartozó ügyekben is intézkedjen.
A két férfi az ügyészségi indítvány szerint rendszeresen találkozott, éttermekben vagy csak Völner szolgálati kocsija mellett, aki ekkor kapta meg a pénzeket, konspirált módon. A dokumentumban felsorolják, hogy pontosan mikor és mekkora összegeket kaphatott Völner, a 2018. május 22-től idén július 13-ig tartó időszakban összesen 67 millió forintnyi összeget tartalmaz a felsorolás, jóllehet összegezve azt írják, hogy Schadl “összesen 83 000 000 forint jogtalan előnyt adott át” Völnernek.
A határozati javaslat értelmében Schadl ily módon érte el, hogy az általa javasolt embereket nevezzék ki bírósági végrehajtóvá - még úgy is, hogy az érintetteknek nem volt gyakorlatuk, vagy a pályázaton nem ők érték el a legtöbb pontot. Összesen hét, a
Győri,
Monori,
Szekszárdi,
Szigetszentmiklósi,
Ceglédi és
Fonyódi Járásbíróság, valamint a
Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) mellett működő önálló bírósági végrehajtó kinevezését intézte el Völnernél a végrehajtói kar elnöke.
Schadl a dokumentum alapján összesen 884 852 000 forintnyi összeget kaphatott a közbenjárásával végrehajtóvá kinevezettek irodáinak osztalékából, tételesen:
Győrben 39 450 000,
Monoron 190 575 000,
a BKKB-n 254 800 000,
Szekszárdon 78 000 000,
Szigetszentmiklóson 197 850 000,
Cegléden 81 500 000,
Fonyódon 42 677 000 forintot.
Az összegeket sofőrje segítségével kellett hozzá eljuttatni.
Az irat szerint Schadl és Völner azonban nem csak a végrehajtói pozíciókkal üzletelhetett.
Az oktatási cég és a "víz üzemű motor"
Az idézett ügyészségi gyanú szerint legalább 150 millió forintot ígérhetett nekik egy ismerősük, ha elintézik, hogy a Mátrix Oktatási Stúdió megkapja az engedélyt több képzésük szeptemberi elindításához különböző állami szervektől. Ennek érdekében Völner egyeztetett az ITM és az Emmi több, “ismeretlenül maradt” beosztottjával is, amiről rendszeresen tájékoztatta Schadlt az irat szerint.
Ezen felül azzal is gyanúsítják Schadlt, hogy Völner segítségével pályázati pénzeket akart intézni egy meglehetősen kamuszagú találmánynak, ami egy “belsőégésű benzinüzemű Otto-motorból átalakított víz üzemű motor” lett volna. Ez az eszköz, amit két, csupán neveik kezdőbetűjével jelzett fejlesztőtől vásárolt meg Schadl, az iratban idézettek szerint
vízből állít elő mechanikai- illetve villamos generátorhoz kapcsolva villamos energiát.
A motort a Calmit Hungária Kft. nevű megemelt szén-dioxid-kvótájú cégnél akarták hőtermelésre hasznosítani.
Völner Schadllal egyeztetve állítólag vállalta, hogy az ITM klímapolitikai államtitkáránál eléri, hogy írjanak ki pályázatot “csökkentett széndioxid kibocsátásával járó építőanyag gyártására", amire a kérdéses motorral és a Calmit Hungária Kft.-vel pályáztak volna támogatásért. Schadl, Völner illetve három további, csupán nevük kezdőbetűjével jelzett ember (kettőjükre a motor fejlesztőiként hivatkoznak) többször is egyeztettek a pályázati anyagról, ezek során a harmadik, S.K.B. betűkkel jelzett illető többször is jelezte a motor működőképességével kapcsolatos aggodalmait.
Ez azonban az irat szerint nem zavarta a két vezető gyanúsítottat, akik még azt is fontolgatni kezdték, hogy egy nagyobb pályázati projektet gründoljanak, ennek részévé téve a “víz üzemű” motoros ötletet, és Völner ennek érdekében még a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli minisztert is megkörnyékezhette.
A mentelmi jog felfüggesztését Völner esetében arra hivatkozva indítványozzák, hogy felmerül a “vezető beosztású hivatalos személy által, az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette” gyanúja.
Az iratban rögzítik még azt is, hogy a fenti információkat lehallgatás, “információs rendszer titkos megfigyelése”, gyanúsítotti vallomások, bűnjelek okirati és tárgyi bizonyítványok, elektronikus-, hívásforgalmi-, cégnyilvántartási adatok támasztják alá.
Az ügyben jelenleg összesen tizenkét gyanúsított van – közülük nyolc végrehajtó és egy végrehajtó helyettes. Jelenleg hat gyanúsított letartóztatásban van, egy személy pedig bűnügyi felügyelet alatt áll.
2021. december. 13. 15:38 hvg.hu Itthon
Gulyás: Nem biztos, hogy a Völner-ügy árt a kormánynak
Szerinte az, hogy eljárás indult, azt mutatja, hogy a korrupciónak vannak következményei. A gazdaság szerinte kibírja a választási költekezést, az inflációt igyekeznek gyorsan letörni. Brüsszelben nagy befolyása van az „LMBTQI-lobbinak”, az ellenzék támogatottsága internacionalista. Nagyinterjút adott az Indexnek Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, a kérdések hangulata többször a kormányinfókét idézte.
2021. december. 12. 07:00 hvg.hu Gazdaság
És akkor Völner Pálnak virgácsot hozott Polt Péter
Egy vesztegetési ügy miatt kikérte az ügyészség az Országgyűléstől Völner Pál mentelmi jogát; tizennégy éves rekordra nőtt az infláció; csődközelbe sodródott a hírhedt Evergrande. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
|
Erről szólhat Völner és Schadl sok százmilliósra becsült korrupciós ügye
|
Hét végrehajtói pályázat eredményében lehet benne a kezük, de állítólag egy oktatási cégtől is kaptak volna egy rakás pénzt, és úgy tűnik, azon is ügyködhettek, hogy zsíros pályázati pénzeket szerezzenek egy kamugyanús “vízüzemű motor” révén. Völner Pálnál jó 83 millió, de Schadl Györgynél több mint 800 millió forintnyi vesztegetési pénz landolhatott.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20211213_vegrehajto_Schadl_Volner_vesztegetes_korrupcio_gyanusitas
|
2021-12-13 20:59:00
| true | null | null |
HVG
|
A Társaság a Szabadságjogokért hat ügyfele képviseletében eljárásokat kezdeményez Magyarországon, az Európai Bizottságnál, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, valamint Izraelben, közölte pénteken a jogvédő szervezet. A TASZ nemzetközi fórumokon akarja kimondatni, hogy a titkosszolgálati megfigyelések magyar szabályozása sérti az alapvető jogokat. A szervezet ezzel elejét akarja venni a politikai célú visszaéléseknek.
A TASZ hosszú ideje figyelmeztet arra, hogy a titkosszolgálatok lényegében korlátlan megfigyelési jogosítványokkal rendelkeznek Magyarországon, mert független szerv helyett politikailag elkötelezett miniszter ad engedélyt az információgyűjtésre, illetve dönt arról, hogy a megfigyelés jogszerű-e. Külső kontroll nem érvényesül, a célszemélyek soha nem tudják meg, ha jogellenesen gyűjtöttek róluk adatokat, emiatt pedig jogorvoslati lehetőségük sincs.
A jogvédő társaság Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid, Németh Dániel és Panyi Szabolcs, Adrien Beauduin és egy anonimitást kérő hatodik személy nevében a nemzetbiztonsági törvény által kínált jogorvoslati utat járja végig. Panasszal fordult a titkosszolgálatokat irányító miniszterekhez, majd kezdeményezni fogja az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának és az alapjogi ombudsman vizsgálatát. A további hazai jogérvényesítés első lépéseként tájékoztatást kért a titkosszolgálatoktól az esetleges adatkezelésről, a válaszok alapján pedig bírósághoz, illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fog fordulni.
A visszaélések nemzetközi vonatkozása miatt a TASZ nemzetközi eljárásokat is indít. Panyi Szabolcs, Adrien Beauduin és egy harmadik, bizonyíthatóan megfigyelt ügyfél ügyében az izraeli legfőbb ügyész vizsgálatát kezdeményezi. Az eljárás célja felderíteni, hogy a kémfegyver izraeli oldalról hogyan kaphatott exportengedélyt olyan országba, amely nemzetközi jogállamisági jelentések és strasbourgi ítéletek alapján nem szabályozza megfelelően a titkosszolgálati megfigyeléseket.
A TASZ szerint a Magyarországon tanuló belga diákaktivista, Adrien Beauduin megfigyelése kapcsán kimondható, hogy a magyar megfigyelések szabályozása európai uniós jogba is ütközik: megsérti a személyek és munkavállalók szabad mozgáshoz való jogát. A más uniós országokhoz képest szabályozatlan magyar titkosszolgálati rendszer elriaszthatja az uniós állampolgárokat a magyarországi tartózkodástól, ami ellentétes az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel. A szervezet ezért az Európai Bizottsághoz fordult az ügyben.
Mivel a megfigyelések a sajtóban megjelent cikkek alapján a TASZ szerint politikailag motiváltak, a szervezet Tóth Balázs emberi jogi ügyvéddel közösen egy olyan tömeges pert is elindít az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, amelyben a megfigyeléseknek fokozottan kitett, a nyilvánosságban megbélyegzett újságírók és civilek érdekeit képviseli. Az eljárásokban a jogi képviseletet Hüttl Tivadar, Kollarics Flóra és Nehéz-Posony Kata ügyvédek biztosítják. Izraelben az autokráciákba irányuló izraeli fegyverexport ellen küzdő független ügyvéd, Eitay Mack segít a szervezetnek.
|
Az Európai Bizottságnál, Strasbourgban és Izraelben is eljárást indít a TASZ a Pegasus-ügy miatt
|
A jogvédő szervezet emellett itthon is jogi lépéseket tesz.
| null | 1 |
https://hvg.hu/tudomany/20220128_Az_Europai_Bizottsagnal_Strasbourgban_es_Izraelben_is_eljarast_indit_a_TASZ_a_Pegasusugy_miatt
|
2022-01-28 10:41:00
| true | null | null |
HVG
|
Vitatja az MNB megállapításait és pert indít a megbírságolt lélegeztetőgépbizniszes cég
Az OTT-ONE Nyrt. részvényeivel már tavaly április óta nem lehet kereskedni a tőzsdén.
Vitatja a céget elmarasztaló jegybanki határozat megalapozottságát, és annak hatályon kívül helyezése érdekében pert indít a Fővárosi Törvényszéken az OTT-ONE Nyrt - közölte a cég azt követően, hogy a Magyar Nemzeti Bank hétfőn 111 millió forint bírságot szabott ki rájuk tiltott piaci manipulációra, bennfentes információ nyilvános közzétételére, valamint rendkívüli tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértésére hivatkozva. Az MNB hétfői közleményében a fentiekhez hozzátette, hogy feljelentést tesz a Fővárosi Főügyészségen.
A közmédia bár hírt adott arról, hogy az MNB bírságolta és feljelentette a céget, tudósításukból kimaradt, hogy az OTT-ONE Nyrt. volt a koronavírus-járvány elején az egyik olyan magyar cég, amelyik jelentősen nyerészkedett a lélegeztetőgépeken. Ahogy arról a hvg.hu, illetve a hvg360 részletesen beszámolt, a cég egy felügyelőbizottsági tagja tulajdonosa annak a cégnek, amelyik több mint hatmilliárd forintért helyezhette üzembe a Kínából érkező berendezéseket. Miután erről beszámoltunk, a cég vezérigazgatója közölte, hogy a sajtóból értesült csupán az összeférhetetlenségről, és visszahívják a felügyelőbizottsági tagot.
A cég bírságáról itt írtunk bővebben:
Tiltott piacbefolyásolás gyanúja miatt feljelentette az MNB a lélegeztetőgép-beszerzés egyik szereplőjét
Nem az első bírságot kapja az OTT-ONE Nyrt., ezúttal azonban a Magyar Nemzeti Bank feljelentést is tett. A jegybank szerint a cég valótlan vagy félrevezető tájékoztatásokat tett közzé a szerződéseiről, majd amikor ezekből nem lett bevétele, arról már nem szólt a befektetőknek.
|
Vitatja az MNB megállapításait és pert indít a megbírságolt lélegeztetőgépbizniszes cég
|
Az OTT-ONE Nyrt. részvényeivel már tavaly április óta nem lehet kereskedni a tőzsdén.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20220124_mnb_ott_one_nyrt_per
|
2022-01-24 18:14:00
| true | null | null |
HVG
|
2021 tavaszán derült ki, hogy összevonják a Szerencsejáték Felügyeletet, az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-t, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Feletti Felügyeletet és a Felszámolók Névjegyzékét Vezető Hatóságot. Az így létrejött SZTFH élére október 1-től Orbán Viktor bizalmasa, a Miniszterelnöki Kormányhivatal volt közigazgatási államtitkára, Biró Marcell került 9 évre szóló kinevezéssel, a következő két kormány számára szinte leválthatatlanul.
A hatósági honlap „rólunk” rovata azonban egyáltalán nem szól arról, hogy kik vezetik a szervezetet. Tovább utalják az olvasót az említett négy intézmény korábbi honlapjára, amelyekről kiderül ugyan, hogy átvette őket az SZTFH, de nevek többnyire ott sincsenek. A Szerencsejáték Felügyeletnél még mindig elnökként szerepel dr. Nagy László, noha ilyen tisztség már nincs. Őt Biró Marcell SZTFH-elnök egy rendeletében a helyetteseként nevezte meg.
A honlap egyáltalán nem szól arról, hogy a nagyon fontos hatósági feladatokat ellátó Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatot is az SZTFH-hoz csatolták. Igaz, a bányahatóság honlapjáról ezt meg lehet tudni, de vezetőként ott is a korábbi elnök, Fancsik Tamás szerepel, és nem lehet tudni, hogy őt és az intézmény többi szakképzett munkatársát megtartották-e valamilyen rangban az SZTFH-nál.
Emellett közlik ugyan, hogy az SZTFH mellett működik a Koncessziós Állandó Választottbíróság és a Koncessziós Tanács, de ezek neve nem kattintható, tehát titok, hogy e szintén fontos testületekben, amelyek egyebek közt az autópályák, a kaszinók, a hulladékgazdálkodás ügyeiben dönthetnek, kik ülnek.
|
Titkolják, hogy kik dolgoznak a magyar szuperhatóság bebetonozott vezetője mellett
|
2021. október 1. óta működik a roppant széles hatáskörű Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH). Hónapokig tartott, amíg saját honlapot kapott, de sok fontos információ arról se derül ki. Például az, hogy kik vezetik.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20220125_szabalyozott_tevekenysegek_felugyeleti_hatosaga_sztfh_vezetese
|
2022-01-25 09:52:00
| true | null | null |
HVG
|
2024 a választások éve. 50 országban több mint két milliárd ember fog szavazni idén. A pártok és a politikusok pedig, hát, olyanok, amilyenek. Litkai Gergely gyűjtésében kitér néhány fontosabb voksolásra. Megtudhatjuk, mely országok azok, ahol preventív jelleggel letartóztatták már a komplett ellenzéket. Oroszországban is nagy a tét: Putyin győz, vagy a többiek veszítenek? A gondos szakmai elemzés farvizén pedig megtudhatjuk azt is, hogy mit jelent a "droidok tikmokoznak" kifejezés, illetve miért nem lehet tanítani a Pitagorasz-tételt Indiában.
|
Amikor a NER jószívű: Bigének és Gattyánnak is szorítottak helyet a kormány Covid-pályázatain
|
Építőipar, élelmiszer-termelés, de főként a német autóipar: busásan megajándékozta a kormány a szívének kedves köröket a koronavírus-járványra hivatkozva indított pályázaton. Mészáros, Gattyán vagy Leisztinger is feltűnik a HVG által megszerzett dokumentumban.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202204__allami_tamogatas__ingyenmilliardok__kitomott_haverok__rendszeres_atutalas
|
2022-01-28 11:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
A Fővárosi Törvényszék 2021 októberében elsőfokon költségvetési csalás bűntette miatt két év – öt év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre és 20 millió forint pénzbüntetésre ítélte a Fidesz egykori csömöri polgármester-jelöltjét, Bánhidi Balázst. E mellett öt évre eltiltotta gazdálkodó szervezetben vezető tisztségviselői tevékenység gyakorlásától. Pont azokban a hetekben Pest Megye Önkormányzata a Bánhidi vezette Cs. Torna Egyletnek több mint 13 millió forintot ítélt oda a gödi Samsung adóbevételeiből működő pályázata során – értesült a Narancs.hu
Pest Megye Önkormányzata még tavaly októberben osztott szét 400 millió forintot különböző, köztük fideszes kötödésű szervezeteknek a Samsung SDI Göd városától eltérített adóbevételeiből működő pályázatán keresztül. Hamarosan egy újabb körben 300 millió forint sorsáról döntenek. A Narancs.hu több cikkben tárta fel, hogy a már kiosztott források miképpen hasznosulnak.
Legutóbb azt néztük meg, mit kezdtek a támogatással azok az alapítványok, egyesületek, amelyek különböző médiumok indítására kaptak támogatást. Röviden: helyi fideszes propagandalapokat csináltak.
Az egyik ilyen lap – az Itt lakunk - Csömör – kapcsán több helyi forrásunkkal is beszéltünk. A település önmagában is érdekes a támogatások vonatkozásában, ugyanis a Gödtől mintegy 25 kilométerre található nagyközségen bejegyzett szervezetek indulhattak Pest Megye Önkormányzatának pályázatán, miközben például a váciak nem. Pedig az (ellenzéki vezetésű) város csak hozzávetőlegesen 10 kilométerre van a gyártól, és a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros és Mészáros Kft. 32 milliárdból Vácra fogja a vállalat üzemének viziközmű-hálózatát kiépíteni.
Az Itt lakunk - Csömör című ingyenes lapot egy Dunakeszin bejegyzett szervezet, a Közép-magyarországi Régióért Alapítvány adja ki, aminek fideszes kötődéséről már többször írtunk. Forrásaink arról számoltak be, hogy egy ilyen lappal érdemben lehet a választások kimenetelét befolyásolni. Csömörön nincsen fideszes médium – így viszont értelmet nyer, hogy miért kerülhettek fel a támogatható szervezetek listájára a csömörön bejegyzettek.
Elsőfokon elítélve
Háttérbeszélgetéseink során többször is felmerült egy másik, szintén fideszes kötődésű csömöri szervezet, a Cs. Torna Egylet, ami 13 millió forintot kapott kisbusz vásárlására. A szervezet elnöke Bánhidi Balázs, aki 2019-ben a Fidesz polgármester-jelöltjeként indult az önkormányzati választáson.
Bánhidi és a helyi Fidesz csúnyán leszerepelt; a polgármester a szavazatok közel 70 százalékának megszerzésével a Csömöri Civil Egyesület jelöltje, Fábri István lett, ráadásul a képviselő-tesületbe is csak az egyesület tagjai kerültek be. Ennek minden bizonnyal köze van ahhoz, hogy az Index a választás előtt megírta, Bánhidi az 5. rendű vádlottja annak a Fővárosi Törvényszéken zajló büntetőügynek, amely bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt indult. A cikk szerint a vádlottak közreműködtek abban, hogy egyes cégek a korábbi Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által folyósított mezőgazdasági támogatásokat valótlan tartalmú számlákkal és valótlan tartalmú együttműködési szándéknyilatkozatokkal vegyék igénybe, és ezzel a költségvetésnek 216-tól 421 millió forintig terjedő vagyoni hátrányt okoztak.
Lapunk megkereste az eljáró hatóságokat, szerveket az ügyben. A Fővárosi Ítélőtábla tájékoztatása szerint a Fővárosi Törvényszék 2021. október 11-én hozott elsőfokú ítéletet, mellyel valamennyi vádlottat bűnösnek mondta ki. „A megkeresésben kiemelt B. B. V. rendű vádlottat a törvényszék halmazati büntetésül 2 évi – végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre, 20 millió forint pénzbüntetésre és 5 évre gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői tevékenység gyakorlásától eltiltásra ítélte” – tájékoztatott az ítélőtábla.
A Fővárosi Fellebviteli Főügyészség tájékoztatása szerint januárban a vádhatóság másodfokú inditványával kezdeményezte az ítélőtáblánál, hogy
az I-VII. rendű, valamint IX-XIII. rendű vádlottakkal – tehát köztük Bánhidival szemben is – súlyosításul szabjon ki végrehajtandó szabadságvesztés büntetést,
valamint közügyektől eltiltás mellékbüntetést is. Az elsőfokú ítélet ellen valamennyi vádlott és védő is élt fellebbezési jogával, javarészt felmentésért, illetve enyhítés céljából.
Megkerestük Pest Megye Önkormányzatát, hogy tisztában voltak-e az elsőfokú ítélettel, és annak tudatában döntött-e a Cs. Torna Egylet támogatása mellett. „Pest Megye Önkormányzatának nem volt tudomása arról, hogy az egyesület elnöke ellen büntetőeljárás folyik. A pályázatokról a döntések 2021. szeptember végén születtek meg” – tájékoztatott az Önkormányzat. (A büntetőeljárás ténye először 2019-ben látott napvilágot, a már említett Index-cikk miatt, a képviselő-testület pedig októberben szavazott arról, hogy mely szervezetek kaphatnak támogatást).
A Cs. Torna Egyleten keresztül kerestük Bánhidit, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett tőle válasz. Egyébként a szervezet Csömöri Torna Egylet (CSTE) néven üzemeltet Facebook-oldalt és weboldalt, de úgy értesültünk, hogy nem kaptak névhasználati engedélyt az önkormányzattól.
Simicskó István hazafias és honvédelmi nevelésért felelős kormánybiztos, a KDNP országgyűlési képviselője, a Honvédelmi Sportszövetség (HS) elnöke (j), Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára, a térség fideszes parlamenti képviselője (j2), Bánhidi Balázs, a Csömöri Torna Egylet (CSTE) alapító elnöke (j3) és Tóth László, a Magyar Judo Szövetség (MJSZ) elnöke (b) átvágja a nemzeti színű szalagot a Csömöri Torna Egylet (CSTE) cselgáncstermének átadóünnepségén a Pest megyei településen 2018. augusztus 29-én. A Magyar Judo Szövetség (MJSZ) támogatásával a diákok és az egyesület jövőbeni tagjai a térség legnagyobb, 300 négyzetméteres tatamiján sportolhatnak
Fotó: Máthé Zoltán / MTI Fotó
Zűrös ügyek
Bánhidinek nem a költségvetési csalással kapcsolatba hozható eljárás az egyetlen zűrös ügye. 2020 végén garázdaság vádjával indított nyomozást a Gödöllői Rendőrkapitányság, ugyanis egy áruház parkolójában nekilökte a bevásárlókocsiját egy csömöri lakosnak, majd több alkalommal megütötte az illetőt.
A hvg.hu még 2019-ben írt róla, hogy az önkormányzati választásokat megelőzően az iskolások testnevelés óráit egy Bánhidi érdekeltségébe tartozó helyi csarnokban tartották meg. A szülők egy része tiltakozott az ellen, hogy itt tornázzanak a gyerekek. Fábri István polgármester akkor azt nyilatkozta, jelezték a tankerületnek, hogy építési területről van szó, sportlétesítmény nem is működhetne a területen.
A csarnokot még 2018-ban adták át. Az eseményen a Hír TV tudósítása szerint Bánhidi és Tuzson Bence országgyűlési képviselő mellett jelen volt Simicskó István hazafias és honvédelmi nevelésért felelős kormánybiztos, a Honvédelmi Sportszövetség elnöke, valamint Tóth László, a Magyar Judo Szövetség elnöke. Ez már csak azért is érdekes, mert mint értesültünk, nem sokkal Bánhidi választási veresége után a csarnok már nem sportfunkciót töltött be, hanem a polgármester-jelölt cégének telephelyeként szolgál. (Megkerestük Simicskót és Tóthot, de cikkünk megjelenséig nem kaptunk választ a kérdéseinkre).
2019-ben a Népszava írt arról, hogy Bánhidi több cége felszámolás alá került, végrehajtást kezdeményeztek ellenük, vagy kényszertörölték őket. A nem túl impozáns eredmények ellenére Bánhidi még működő cége, az acélszerkezet-gyártásban és építőanyag nagykereskedelemben érdekelt Hunsteel Zrt. 2019-ben még csak 36 millió forint nettó árbevételt termelt, de 2020-ban már elérte 213 millió forintot. Feltehetőleg a 2021-es év sem zárult rosszul a társaságnak, ugyanis az Instagram-oldala szerint bedolgoztak a Nyugati pályaudvar felújításában, valamint az augusztus 20-i tűzijáték lebonyolításából is kivették a részüket.
A Hunsteel Zrt.-nek is írtunk kérdéseket, de szintén nem kaptunk választ.
Cikkünk megjelenése után a Honvédelmi Sportszövetség, aminek elnöke Simicskó István képviselő, az alábbi levelet küldte Narancs.hu-nak.
„A Honvédelmi Sportszövetségnek nincs kapcsolata, együttműködése csömöri céggel/cégekkel. Ennek következményeként a Szövetségnek csömöri beruházásra és kivitelezésre sincs semminemű ráhatása. A Honvédelmi Sportszövetség feladata, kompetenciája az épülő sportközpontok ügyében a sportszakmai tartalmat érintő tanácsadás. A létesítmények kivitelezésében, a beruházás megvalósulásában a Beruházási Ügynökség illetékes”.
|
Az ügyészség börtönbe küldené a bukott csömöri fideszes polgármester-jelöltet, mégis milliókat kapott
|
Felfüggesztett szabadságvesztésre, 20 millió forint pénzbüntetésre ítélte Bánhidi Balázst a bíróság költségvetési csalás bűntette miatt elsőfokon. Gazdálkodó szervezet vezetésétől is eltiltották 5 évre. Az ügyészség súlyosításul végrehajtandó szabadságvesztést kért rá és vádlott társaira. Mindennek ellenére az általa vezetett egylet 13 millió forintot kapott a gödiektől eltérített Samsung-adóbevételekből Pest Megye Önkormányzatától.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/az-ugyeszseg-bortonbe-kuldene-a-bukott-csomori-fideszes-polgarmester-jeloltet-megis-milliokat-kapott-a-samsung-penzekbol-245932
|
2022-02-13 16:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A legfőbb ügyészt Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője arról kérdezte, saját megítélése szerint milyen személyes felelősség terheli a korrupciós helyzet romlásáért. Az ellenzéki politikus egy friss kutatást idézett, amely szerint Magyarország már az Európai Unió második legkorruptabb országa.
Polt Péter szerint a kérdésre nem neki kellett volna választ adnia, hiszen a személyes felelősségét nem neki kell véleményeznie. Hozzátette: a Transparency International elemzése egy bizonytalan mutató, így nem tükrözi a valóságot.
Úgy vélte, a tények, adatok azt igazolják, hogy az általa vezetett ügyészség igenis elkötelezett harcot folytat a korrupció ellen. A legfőbb ügyész egyik példaként azt hozta, hogy az elmúlt megközelítőleg hat évben több országgyűlési képviselővel szemben került sor korrupciós bűncselekmény miatt büntetőeljárás lefolytatására, mint a rendszerváltást követő huszonöt évben. Szerinte a Schadl–Völner–ügy is éppen ezt igazolja.
|
Polt Péter: A Völner-Schadl ügy mutatja, hogy az ügyészség harcol a korrupció ellen
|
A legfőbb ügyész Szabó Tímeának, a Párbeszéd frakcióvezetőjének kérdéseire válaszolt.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/polt-peter-a-volner-schadl-ugy-mutatja-hogy-az-ugyeszseg-harcol-a-korrupcio-ellen-246037
|
2022-02-14 15:11:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Újra áll a bál Soproni Terézvárosában. Megtudtuk, hogy többek között a Jókai tér felújítása körüli visszásságokra célozhatott Bálint György egykori MSZP-s önkormányzati képviselő, aki emiatt decemberben kilépett a pártból.
Bálint azt állította egy korábbi képviselő-testületi ülésen, hogy "szándékosan írhatták ki valakire" a közbeszerzést Soproniék, amit arra alapozott, hogy gyanúsan változtatták meg a bírálati szempontokat, így végül az 50 millióval drágább ajánlatot tevő cég nyert.
A győztes VIANOVA 87 Közmű és Útépítő Zrt-re azért is érdemes odafigyelni, mert korábban ez a cég tarolt a Karácsony Gergely vezette Zuglóban. Mindez azért is elgondolkodtató, mert – ahogy a Kontra megírta –, Karácsony a zuglói embereit valamiért mind a Soproni vezette Terézvárosba menekítette.
A Bálint javaslatára felálló vizsgálóbizottság elé benyújtott dokumentum számos visszásságot állapított meg. Például azt, hogy a Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a hatáskör megszegésével szigorított indokolatlanul az alkalmassági feltételeken. De úgy hozták ki győztesnek erőnek erejével a VIANOVA-t, hogy nem állt még rendelkezésre elegendő fedezet a projektre, a többletet pedig nem hagyta jóvá a képviselő-testület.
A fedezet hiánya miatt lehetőség nyílott volna a második helyezettet győztesnek kihirdetni, pláne, hogy az ő ajánlatuk 50 millióval alacsonyabb volt, valamiért azonban fontosabb volt a VIANOVA-t első helyezettnek kimondani. Pedig csak egy jelentéktelen apróságban volt jobb a második helyezettnél.
De a furcsaságok sora ezzel még nem ér véget. Az önkormányzat által kirendelt szakértő persze mindent rendben talált, cáfolta Bálint szakvéleményét, ezért szükség volt egy harmadik szakvéleményre is, amelyet véletlenül épp a Karácsony által vezetett Zugló állandó közbeszerzési tanácsadója szakértett meg.
Természetesen mindent rendben talált, még azt a mulasztást sem kifogásolta, amelyet a Vagyonkezelő igazgatója maga is elismert egy levélben.
Ahogy korábban megírtuk, nem akar csendesedni a belháborús hangulat a terézvárosi baloldal berkein belül. Decemberben kilépett a pártból az MSZP helyi erős embere, Bálint György, miután egy ideje erős kritikákkal illette Soproni Tamás momentumos polgármester tevékenységét.
kapcsolódó
Soproni Tamáshoz köthető korrupciógyanús ügyekről írt búcsúzóul a távozó MSZP-s
A Kontra birtokába került Bálint György terézvárosi képviselő kilépési nyilatkozata, amelyben többek között a momentumos polgármester állítólagos piszkos ügyleteiről tájékoztatta a szocialista vezérkart. Állítása szerint a saját hatalmuk bebetonozásával foglalkozó Kunhalmi Ágnesék nem akartak tudomást venni a helyi ellenzéki összefogást érintő kellemetlen ügyekről, és a konfrontáció elkerülése érdekében inkább elengedték a kezét. Úgy tudjuk, egy túlárazott kerületi projekt volt az utolsó csepp a pohárban, emiatt döntött a távozás mellett.
A Kontrához kiszivárgott, az MSZP-vezetőknek címzett kilépőlevelében Bálint leírta, hogy korábban több terézvárosi korrupciógyanús ügyet is szóba hozott, amiről állítása szerint tájékoztatta a korábbi pártja vezetőit is, mégsem volt semmilyen visszhangja.
Úgy tudjuk, egy túlárazott kerületi projekt volt az utolsó csepp a pohárban, amiért végül a távozás mellett döntött.
Hogy mi lehetett ez a projekt, arról magát Soproni Tamás polgármestert is megkérdeztük , válasz azonban nem érkezett.
Ezek után magához a szerzőhöz fordultunk, és megkérdeztük Bálint Györgyöt, hogy pontosan melyik terézvárosi projektre vagy projektekre gondolt, amikor „100 millió forint felelőtlen kezeléséről” írt a kilépőnyilatkozatában.
Bálint elmondta, hogy többek között a terézvárosi Jókai tér felújítása körül tapasztalt olyan mértékű visszaélést, amelyet már nem tudott szó nélkül hagyni.
Utánanézünk ezért, hogy lehet-e alapja Bálint állításának, és megvizsgáltuk a Jókai tér felújításának projektjét. Arra jutottunk, hogy valóban számos elgondolkodtató körülmény övezi a tér felújítását, ezeket az alábbiakban ismertetjük.
200 millióval többe kerül a projekt, mint amennyiért a Fidesz eredetileg megcsinálta volna
A Jókai tér felújításának előkészületeit még az előző, fideszes városvezetés kezdte el. Sőt először ők indítottak közbeszerzést az ügyben még 2018. december 20-án. A beruházás tárgyát kültéri burkolatok, szegélyek, kültéri bútorok és berendezések, kerítések és kapuk, növénytelepítés, játszóelemek képeztek, amely munkákra 307 millió forintot biztosított volna a kiíró Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Zrt. és a Terézvárosi Önkormányzat.
Hozzátartozik az igazsághoz, hogy a projektből évekig semmi sem lett, mert többször is érvénytelen lett a közbeszerzési eljárás. Az új eljárást végül 2021. áprilisában indították el, amelyre a Soproni vezette önkormányzat a korábbi 400 millió helyett immár több mint 600 millió forintot, tehát több mint 200 millióval többet biztosított.
A szembetűnő költségnövekedés, valamint a közbeszerzés bírálati szempontjainak gyanús megváltozása miatt kezdeményezte Bálint György a Jókai tér ügyeivel foglalkozó vizsgálóbizottság létrehozását, amely tavaly októberben meg is alakult. De erről később szólunk.
Bálint feltételezése az volt, hogy ezt a közbeszerzést „valakinek kiírták” Soproniék.
Ezt arra is alapozta a volt szocialista képviselő, mivel állítása szerint végül a nyolc ajánlat közül egy 50 millió forinttal drágábbat fogadtak el és hoztak ki győztesnek Soproniék.
Kísért a zuglói múlt
A nyertes a VIANOVA 87 Közmű és Útépítő Zártkörűen Működő Részvénytársaság lett, amely nyolc jelentkező közül bizonyult a legjobbnak Soproniék szerint. A cég érdekes módon tarol a baloldali vezetésű önkormányzatokban, hiszen legutóbb például a DK-s vezetésű Újbudától kaptak egy 280 milliós megbízást, de a II. kerületből egy 689 milliós projekthez is jutottak a tavalyi évben, továbbá Zuglóból is érkezett egy 157 milliós megbízás 2021-ben.
A fentiek sem kis tételek, de ami érdekesebb, hogy a Karácsony Gergely zuglói polgármestersége idején egy gigamegbízást kapott a cég a városrészben: a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt. 2017-ben egy 2 milliárdos beruházással bízta meg a céget egy másik vállalkozással konzorciumban.
De úgy tűnik, hogy a korábbi zuglói városvezetés valamiért többször is ezt a cégcsoportot hozta ki győztesnek a kerületi projektekben, hiszen a fenti 2 milliárdos tételen kívül például a botrányos fizetőparkoló-övezet kialakítását érintő szilárd burkolatú parkoló kialakítását is rájuk bízta a városvezetés, majd egy újabb 100 milliós járda- és útfelújítást is elnyert ugyanaz a konzorcium Karácsony polgármestersége idején.
Vagyis úgy látszik, hogy valamilyen rejtélyes okból a mostani főpolgármester, Karácsony Gergely emberein kívül, most már a jól bevált cégeik is átvándoroltak Zuglóból a Soproni Tamás vezette Terézvárosba.
Hogy mire is célzunk? A Kontra írta meg elsőként, hogy Karácsony Soproni mellé menekítette a legfontosabb zuglói bizalmasait.
kapcsolódó
Soproni közel 1 millió forintot fizet Terézvárosban a Gyurcsány-és Karácsony-kádereknek
Feri és Geri embereit megbecsüli a momentumos polgármester: Soproni Tamás kabinetfőnöke 950 ezret, egy osztályvezető pedig 900 ezret vihet haza havonta.
Így például az alpolgármestert, Temesvári Szilviát, aki olyannyira közel áll Karácsonyhoz, hogy a főpolgármester családi cégében, a Social Report Bt.-ben is beltag volt Karácsony távozását követően. De itt dolgozik Hikáde Beáta is, aki Zugló sajtófőnöke volt, amikor épp Karácsony volt a polgármester a kerületben. Soproni kabinetfőnöke, Tóth Miklós is dolgozott Karácsony mellett: a kabinetfőnök-helyettese volt Zuglóban.
furcsaságok a vizsgálóbizottság körül
A birtokunkba jutott dokumentumokból kiderült, hogy a Bálint György által kezdeményezett vizsgálóbizottság 2021. október 26-án alakult meg, és létrehozását a helyi jobboldal is támogatta.
Persze az egykor a tisztakezűséggel kampányoló polgármester minden áron ellenezte a bizottság megalakulását, nem is szavazta meg azt. Arról meg hallani sem akart, hogy az eljárás körüli visszásságokat piszkáló ellenlábasa vezesse a bizottságot, vagy egyáltalán bekerüljön oda. Ahogy mondta, „bár jogi akadálya nincs, morális akadályát” látja Bálint tagságának. Az ügyet firtató ex-szocialistát végül ennek ellenére beszavazták a bizottságba, annak elnökletét pedig a fideszes Óvári Gyulára bízták.
A polgármester ellenérzése a bizottsággal szemben továbbra is tarthat, hiszen amikor először kerestük, Terézváros honlapján rejtélyes okból nem volt elérhető a vizsgálóbizottság anyaga, majd mikor egy nappal később végre megjelent (külön lapfülön), „a rendszer meghibásodása miatt” a leglényegesebb dokumentumok (például Bálint György észrevételei vagy Bodnár Zoltán vezérigazgató levele) közül több sajnos nem voltak elérhetőek. Ennyit a Soproni vezette terézvárosi átláthatóságról...
Kikövezett úton
A bizottság eljárása során a Bálint György által benyújtott anyagból kiderült, hogy véleménye szerint számos hibát vétett a Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Zrt.
Például a hatáskörök megszegésével az eredeti kiíráshoz képest szigorították az alkalmassági feltételeket, szűkítve ezzel az alkalmas jelentkezők számát, a szakvélemény szerint azonban ennek semmilyen szakmai indoka nem volt.
De arról is ír a részletes szakvélemény, hogy nem tudni, hogy a Vagyonkezelő igazgatósága a módosításokat megelőzően összeült-e hivatalos döntést hozni.
Egyébként a Kontrához került levél azt is bizonyítja, hogy Bodnár Zoltán vezérigazgató maga is beismeri a vizsgálóbizottságnak küldött levelében, hogy az igazgatóság előzetes jóváhagyása nélkül döntött az értékelési szempontrendszer módosításáról, holott ehhez az igazgatóság jóváhagyása is kellett volna. Ez azért is érdekes, mert ennek a "véletlen mulasztásnak" kulcsjelentősége volt végül a győztes személyének megállapításában.
A szakvélemény felhívja a figyelmet arra is, hogy a beérkezett ajánlatok elbírálását tartalmazó Összegezésből nem derül ki semmi a többi ajánlatot illetően, így például az egyik érvénytelen ajánlatról sem tudhatjuk meg, hogy az miért és kinek a döntése nyomán lett érvénytelen.
De a szakvélemény azt is felrója a Vagyonkezelőnek, hogy úgy hozta ki a VIANOVA-t győztesnek, hogy még nem állt rendelkezésre elegendő fedezet az önkormányzat részéről a projektre.
Ezért a Vagyonkezelő dönthetett volna véleménye szerint az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról. Illetve részletesen bemutatásra kerültek a kialakított értékelési szempontok, ami közül az egyik előidézte, hogy második helyezett lemaradt, aki valóban 50 millió forinttal olcsóbb ajánlatot nyújtott be, és a győztes VIANOVA kizárólag a szakemberek tapasztalatában volt jobb a második helyezettnél.
A VIANOVA győztesként való kiválasztása pontosan a fentebb már említett, értékelési szempontok módosítása miatt válik igazán érdekessé. Hiszen a módosítás következtében válhatott befutóvá a Vianova.
Érdekes tény: Karácsony zuglói közbeszerzési szakértője mondta ki a végső igazságot
A bonyolult szakmai vita során természetesen a vagyonkezelő nevében eljáró ügyvédi iroda is készített egy ellenvéleményt, amely mindent rendben talált és meg is indokolt.
Ezért a vizsgálóbizottság úgy határozott, hogy egy harmadik szakvéleményt is bekérnek az ügyben, így több szakértőtől kértek ajánlatot az eljárás megvizsgálásra. Két ajánlat érkezett az önkormányzat megkeresésére.
A győztes szakértő dr. Egyed Andrea lett, aki úgy tudjuk, hogy feltűnően olcsóbb ajánlatot tett, mint a versenytársa.
Egyed Andrea először mindent rendben talált.
Még azt is, amit a vezérigazgató előzetesen írásban már hibaként elismert.
Itt vége is lehetne a végeláthatatlan vitának, de meg kell említenünk még egy további érdekes tényt.
Ami a szakértő esetében meglepő, hogy Egyed Andrea korábban szintén Zuglóban dolgozott, és Karácsony Gergely zuglói polgármestersége idején a zuglói közbeszerzéseket bonyolította az önkormányzat nevében.
Sőt egy 2015-ös zuglói Tulajdonosi és Közbeszerzési Bizottsági jegyzőkönyvből kiderült, hogy Egyed Andrea állandó meghívottja volt a bizottságnak, vagyis jogviszonyban állt Zuglóval. De találtunk olyan közbeszerzési eljárást is 2016-ból, amelyben az önkormányzat nevében Egyed Andrea járt el, és ajánlatot éppen a most győztes VIANOVA 87 Zrt. tett.
Annak fényében különösen elgondolkodtató a dolog, hogy ahogy fentebb megemlítettük, lassan Karácsony teljes zuglói pereputtya átköltözött Soproni mellé.
Milyen kicsi a világ, nem? Különösen Soproni Terézvárosában. Vagy Zuglóban.
|
KARÁCSONY ZUGLÓI BIZALMASAI BUKKANNAK FEL TERÉZVÁROS MUTYIGYANÚS ÜGYLETÉNEK HÁTTERÉBEN
|
A fedezet hiánya miatt lehetőség nyílott volna a második helyezettet győztesnek kihirdetni, pláne, hogy az ő ajánlatuk 50 millióval alacsonyabb volt, valamiért azonban fontosabb volt a VIANOVA-t első helyezettnek kimondani. Pedig csak egy jelentéktelen apróságban volt jobb a második helyezettnél.
| null | 1 |
https://kontra.hu/karacsony-zugloi-bizalmasai-bukkannak-fel-terezvaros-mutyigyanus-ugyletenek-hattereben
|
2022-02-15 11:09:33
| true | null | null |
Kontra
|
Sorra nyerte a Hódmezővásárhely és Makó környéki útépítéssel kapcsolatos közbeszerzéseket az a cégcsoport, amely a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program keretében is elnyert 60 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást a Mezőtúr határában álló Hercegasszony kastély bővítésére - derül ki a támogatottak listájából. A 60 millió forintot kapacitásbővítésre kapta a Dél-Alföld Consulting Tanácsadó és Szolgáltató Kft., a társaságnak pedig a HÓD Plast Kft.-én keresztül ugyanúgy Juhász Attila és Juhász Lóránt a tulajdonosa, mint az autópályákat építő Délút Kft.-nek.
"A Mezőtúr határában álló Hercegasszony kastély nevét egykori tulajdonosáról, Lelbach Irénről, Habsburg Albrecht főherceg feleségétől kapta, aki jegyajándékként örökölte a birtokot. A pár válása után a mesés birtok Irén állandó lakhelyéül szolgált kora tavasztól egészen késő őszig" - olvasható a hotel bemutatkozó oldalán. A több mint száz éve épült kastélyt a mai kor igényeinek megfelelően nemrég újították fel, jelenleg 13 szobában 26 fő részére tudnak szállást biztosítani a festői környezetben. A kastélyt eleve uniós forrásból újították fel: az Észak-Alföldi Operatív Programból 2012-ben nyert el a HÓD Plast 322 millió forintot.
A neobarokk stílusú kúria végül 2015. nyarán nyílt meg, az ünnepségen a nemzeti színű szalagot Herczeg Zsolt, Mezőtúr fideszes polgármestere vágta át. "Furán hangzik, ha azt mondom, hogy ez egy hobbi, de persze annál komolyabb. Egyéb vállalkozásaink mellett ez egy plusz feladatot, kihívást jelent. Családon belül vendéglátással egyébként még nem foglalkoztunk. Amennyiben sikeres, remélem, hogy még sok átadó ünnepségen tudunk még találkozni" - fogalmazott Juhász Lóránt, a Hercegasszony hotel ügyvezető-tulajdonosa a Mezőtúr városi televíziónak.
Most a bővítést a magyar adófizetők pénzéből finanszírozzák, pedig a Délút Kft. tavaly 9,2 milliárd forintos árbevételt könyvelhetett el és 975 millió forintos profitnak örülhettek tulajdonosai. Igaz, 2017-ben még 2,4 milliárd forint volt az amúgy algyői székhelyű vállalkozás nyeresége. Maga a szállodát működtető Dél-Alföld Consulting viszont öt éve folyamatosan veszteséges, 2018-ban 28 millió forint mínuszt hoztak össze. Ezt kompenzálhatja, hogy a magyarepitok.hu cikke szerint az ország autópályáinak nagy részében viszont benne van a Délút munkája, így nem csoda, hogy összességében jelentős profitot érnek el.
Mindenre kaptak támogatást
Például áprilisban készült el a 47-es főút 3,2 kilométeres hódmezővásárhelyi keleti elkerülő szakasza, a beruházás uniós és állami támogatással, 1,84 milliárd forintból valósult meg, a kivitelező a Délút volt. Májusban pedig Duna Aszfalt, a Hódút, illetve a Délút kivitelezésében elkészült az 5 kilométeres nagylaki elkerülő út 3,3 milliárd forintból. Az ünnepélyes átadón Lázár János, a térség országgyűlési képviselője is beszédet mondott. A cégcsoport tulajdonában van a Sun City szabadidős vízisportközpont is Hódmezővásárhely mellett, amely 2013-ban nyílt meg többek között 47 millió forintos pályázati pénzből.
A cégalapító Juhász Sándor - most már fiai a tulajdonosok - amúgy a Algyő SK nevű klub elnöke is, a focicsapat éppen most nyerte meg a megyei bajnokságot. A műanyag flakonokat, kannákat és kupakokat gyártó HÓD Plast Kft. is sorra nyeri el az uniós és hazai támogatásokat, legutóbb 126 millió forintot kapott a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül kapacitás bővítésre. Rekord évet zártak tavaly: az árbevétel átlépte az egymilliárd forintos határt, a profit pedig 209 millió forint lett.
A sok elnyert közbeszerzés tavaly gyanús lett Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely új polgármesterének is, aki Horváth András volt adóhatósági szakértőt kérte fel arra, hogy világítsa át az önkormányzati közbeszerzéseket. A keleti elkerülő út 3,2 kilométeres szakaszának megépítésére például jelentkezett még a Strabag és a Colas Zrt. is, de a Délút lett a nyerő. "Ha jól emlékeszem, a multik nem feleltek meg a környezetvédelmi előírásoknak, míg a Délút igen" - mondta a hvg.hu-nak Horváth. Makón is a Délút építkezik, a fideszes Farkas Éva Erzsébet polgármester február végén írta alá a 750 millió forintos kivitelezési szerződést az ottani utak, csatornák megépítésére.
|
Sikercég tündököl Hódmezővásárhely környékén: autópályával a kastélykertbe
|
Az ország autópályáinak nagy részében benne van a Délút Kft. munkája, de a cégcsoport a Magyar Turisztikai Ügynökségtől még egy kastélyszálló bővítésére is kapott vissza nem térítendő állami támogatást.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/turizmus-tamogatas-hotel-allam.686349.html
|
2019-06-24 15:31:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Nyomozók vitték magukkal kedden az otthonából Újszentiván polgármesterét, Putnik Lázárt – erősítette meg az rtl.hu információját a Csongrád-Csanád megyei község alpolgármestere, Juhász Tibor. Azt az értesülésünket viszont nem tudta megerősíteni az alpolgármester, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói vették volna őrizetbe a településvezetőt.
Értesüléseink szerint azonban január 20-án a NAV nyomozói bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt tartottak házkutatást az újszentiváni polgármesteri hivatalban.
Úgy tudjuk, az ügy a közfoglalkoztatottak bérével van kapcsolatban. A Szabad Európa számolt be róla tavaly decemberben, hogy a NAV két ügyet egyesített, ami érinti az újszentiváni önkormányzatot. Az első ügyben fantom-közmunkásokat jelentettek be, a másikban pedig egy munkásszálló súlyosan túlárazott építése kapcsán merült fel bűncselekmény gyanúja. A négy épület 371 millió forintba került, amiből 222 milliót a magyar állam fizetett.
Értesüléseink szerint egy önkormányzattal szerződött, külsős pályázatírót is őrizetbe vettek kedden a településen az üggyel kapcsolatban.
Az ügyben megkerestük a NAV-ot és a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságot is. Amint választ kapunk, cikkünket frissítjük.
|
Otthonából vitték el a nyomozók Újszentiván polgármesterét
|
Egy önkormányzattal szerződött pályázatírót is őrizetbe vettek. Három hete a NAV tartott razziát a Csongrád-Csanád megyei község polgármesteri hivatalában.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/02/08/ujszentivan-polgarmester-nyomozok-nav-orizetbe-vetel-palyazatiro-razzia
|
2022-02-08 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.
|
Eddig hat embert tartóztattak le a Völner-ügyben
|
Polt Péter legfőbb ügyész válaszolt Hadházy Ákos nyomozásra vonatkozó kérdéseire.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/eddig-hat-embert-tartoztattak-le-a-volner-ugyben-246076
|
2022-02-15 18:24:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A Hírklikk a napokban az Átlátszó közérdekű adatigénylési platformján rákérdezett, miért nem elérhetőek a Miniszterelnöki Kabinetiroda szerződései. Rogán Antal minisztériuma eddig nem reagált, viszont váratlanul kikerültek a szerződések a kormány honlapjára. E szerint újabb milliárdokhoz jutott az év végén a Batthyány Lajos Alapítvány, ami azért is „híres”, mert ez volt Rogán Antal első munkahelye. Az alapítványról mostanság annak kapcsán lehet hallani, hogy különféle kormányközeli szervezetek működését az ő közbeiktatásukkal pénzeli a kabinet. Ilyen például az Alapjogokért Központ, amit a cinikusan Jogállam és Igazság Kft-nek elnevezett cég működtet. Csak hozzájuk, a Batthyány Alapítványon keresztül, több mint másfél milliárd forint került. Most decemberben „Pénzbeli vagyoni juttatás teljesítése az alapítvány alapító okiratában meghatározott célok elérése érdekében” címén jutott nekik 6,4 milliárd forint.
Nem spórol az idén sem a kormányzati kommunikációval a Rogán-tárca. A legkisebb szerződésük csaknem 100 millió forintról szól és a tárca kommunikációját kell cserébe menedzselni. De persze ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátására, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása” címén egyszer egy 7 milliárd 874 millió 015 ezer forintos, majd pedig egy 11 milliárd 811 milliós szerződést kötöttek a New Land Médiával és partnercégével. Ezek a vállalkozások a kabinet kedvenc „plakátosának”, Balásy Gyulának az érdekeltségei.
Megtudhatjuk a szerződéses listából azt is, hogy a „JóKor” magazin – ami a nyugdíjasoknak küldött propaganda újság – tavalyi utolsó számára 343 millió 340 ezer forintot költött el a propagandaminisztérium. A tárca adott a Magyar Államkincstárnak is pénzt propagandára. A családi adó-visszatérítéssel kapcsolatos, kormányzati tájékoztató levelek kiküldésére 256 milliót. Ugyanakkor a 13. havi nyugdíjról szóló tájékoztató levél kiküldéséhez 443 milliót biztosítottak Rogánék.
|
Újabb 6,4 milliárd Rogán Antal első munkahelyének
|
A Hírklikk adatkérése nyomán kikerültek a Miniszterelnöki Kabinetiroda szerződései, amikből kiderül, újabb milliárdokat kapott a Batthyány Lajos Alapítvány, de az is, hogy erre az évre eddig 20 milliárd forintnyi szerződést kötöttek kormányzati kommunikációra Balásy Gyula cégeivel.
| null | 1 |
https://hirklikk.hu/kozelet/ujabb-6-4-milliard-rogan-antal-elso-munkahelyenek/393431/
|
2022-02-11 09:57:00
| true | null | null |
Hírklikk
|
2010 óta a Fidesz folyamatosan igyekszik bebetonozni hatalmát. Így a választások után, annak eredményétől függetlenül, nehezen elmozdítható közjogi tisztségviselők hada marad pozícióban, akik kizárólag a jelenlegi kormánynak vagy a Fidesz-többségnek köszönhetik mandátumukat.
Könnyen lehet, hogy kormányváltás esetén ezek a személyek a pozíciójukhoz kapcsolt formális és informális eszközeikkel akadályozni fogják az új kormányt. Az államapparátus minden szegletében találunk ilyen tisztviselőket:
A törvényhozás a legfőbb hatalmi ág, amely törvényalkotás és alkotmányozás útján a másik két hatalmi ág működési kereteit is meghatározhatja. A törvényhozó hatalom gyakorlója az Országgyűlés, azonban ide kapcsolható még a Költségvetési Tanács, amelynek hozzájárulása nélkül a parlament nem fogadhatja el az ország költségvetését, illetve az Állami Számevőszék, amely a költségvetési támogatások elköltését ellenőrzi a törvényhozó nevében. A 2022-es választásokat követően 2 magas rangú vezető tisztségviselő marad pozícióban.
A magyar alkotmányos rendszerben számos olyan közjogi tisztségviselő és szerv van, amelyek nem sorolhatók be tisztán egyik hatalmi ág alá sem, azonban jelentős szerepük van az állam működőképességének fenntartásában, vagy éppen fékként és ellensúlyként szolgálnak a többi hatalmi ággal szemben. Ha ezen szervek hivatali hatalmukat obstruktív módon gyakorolják, az nemcsak a kormány mozgásterét szűkíti, hanem alapvetően veszélyeztetheti az állam működését. A választásokat követően 21 tisztviselő marad pozícióban.
|
Cementezettek
|
2010 óta a Fidesz folyamatosan igyekszik bebetonozni hatalmát. Így a választások után, annak eredményétől függetlenül, nehezen elmozdítható közjogi tisztségviselők hada marad pozícióban, akik kizárólag a jelenlegi kormánynak vagy a Fidesz-többségnek köszönhetik mandátumukat.
Könnyen lehet, hogy kormányváltás esetén ezek a személyek a pozíciójukhoz kapcsolt formális és informális eszközeikkel akadályozni fogják az új kormányt.
| null | 1 |
https://cementezettek.helsinki.hu/
|
2022-02-16 12:19:53
| true | null | null |
Helsinki
|
A Pest Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Osztályánál panaszolta be Buzinkay György a kisoroszi önkormányzat működését, egyúttal törvényességi felügyeleti eljárást kért az Ujváry-alkotóház eladása miatt. Az Egységben Magyarországért képviselőjelöltje jogsértőnek tartja értékesítést. azt kéri a kormányhivataltól, hogy szüntesse meg a törvénysértő állapotot, akadályozza meg a további jogsértést.
Az 1700 négyzetméteres, részben természetvédelmi területen álló, a Duna-parttal határos telket és a rajta álló, összesen 70,34 négyzetméteres alapterületű műteremházat 2015-ben vásárolta meg a festő leszármazottjától az önkormányzat 12 millió forintért. 2019-ben még az volt a település vezetésének célja, hogy pályázati forrásokból felújítsa, kialakítva az Ujváry-emlékházat, egy többfunkciós kulturális központot, ahova a helytörténeti gyűjtemény is beköltözhet. Ennek engedélyezési terveit a látványtervekkel együtt el is készíttették egy építészmérnökkel.
Rövidesen azonban fordult a kocka: a felújítás megkezdése helyett Molnár Csaba polgármester az eladás irányába kezdte terelni az értékes Duna-parti ingatlant. A településnek inkább központi telephelyre van szüksége, amit a ház értékesítése fedezne, a felújításra pedig még 100 milliót kellene költenie a településnek, érvelt Molnár. A polgármesterrel együtt ötfős kisoroszi képviselő-testület 2020. augusztus 7-én döntött arról, hogy több kérdésben, így az Ujváry-ház eladásáról is helyi népszavazást ír ki.
A helyi választási bizottság a kezdeményezést jóváhagyta, viszont annak mai napig nem szereztek érvényt.
Ujváry Ignác festőművész Benczúr Gyula tanítványa, az Iparművészeti Főiskola tanára volt. Kisorosziban élt évtizedeken keresztül, és a faluban hunyt el 1927-ben. Az általa lakott műteremházról és kertről van szó, amelyre tavaly ősszel szemet vetett Demeter Szilárdék kormányzati segítséggel hízásnak indult szervezete. A Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft.-ből alakult Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt. (PKÜ) igazgatója, Mihály Erzsébet ősszel tett 41 millió forintos vételi ajánlatot az önkormányzatnak - írta meg az Átlátszó. A történet folytatását lapunk is megírta: a PKÜ ezért az összegért – meglehetősen rendhagyó körülmények között – végül felvásárolta az Ujváry-műteremházat.
Van miből költeniük egyébként: idén 5,5 milliárd forintot fordíthatnak kulturális intézmények fejlesztésére, fenntartására, a további években összesen 60 milliárd forintot a magyar kultúra megmentésére.
Az Ujváry-telek eladásával foglalkozó október végi testületi ülésen Surányi Péter képviselő jelezte, hogy érvényben van a népszavazási határozat, a polgármester azonban ezt ignorálta. Sőt a testület sem vette figyelembe, 3-2 arányban megszavazta az értékesítést – a telek és a ház eladására a kapott vételi ajánlat szerint. Buzinkay beadványában erre hivatkozva törvénysértőnek tartja az ingatlan értékesítését, mondván, azóta is folyamatosan érvényben van a meghirdetett, de még ki nem írt népszavazás.
A kisoroszi polgármester tavaly nyáron azzal került be az országos hírekbe, hogy a település határában, a Szentendrei-sziget végén lévő ún. Szigetcsúcson akart véghezvinni radikális átalakításokat. Tervei szerint a beruházás keretében egy 750 méteres útszakaszt aszfaltoztak volna le, a focipálya helyére parkolót terveztek, a Szigetcsúcs ártéri területén pedig csatornázást. 44 vécé és 30 zuhanyozó létesítéséről is szóltak a tervek. A beruházás miatt komoly tiltakozás kezdődött, a Duna-Ipoly Nemzeti Park hivatalból jelezte aggályait. Végül az Agrárminisztérium állította le tervezett átalakítást azzal, hogy védett természeti területté nyilvánította a Szigetcsúcsot.
A képviselőjelölt az ingatlan értékét is kevesli környékbeli ingatlanárakra hivatkozva. Kifogásolja, hogy az adásvételről szóló előterjesztést az ajánlattevő értékbecslése alapján, a vevő érdekeit figyelembe véve, az ajánlatot kritika nélkül elfogadva terjesztették a testület elé. „Az értékbecslés az ingatlan és a benne lévő ingóság eszmei értékével egyáltalán nem foglalkozott, kizárólag romos lakóingatlanként tekintett rá. A hasonló adottságú kisoroszi telkek minimum az Ujváry-telekért kapott összeg kétszeresét érik. Ez ügyben felmerül a felelőtlen vagyongazdálkodás kérdése” – állapította meg panaszában.
Az eladással kapcsolatban január 16-án tettük fel kérdéseinket Kisoroszi polgármesterének. Arra is kíváncsiak voltunk, mi fogja garantálni, hogy ne lehessen továbbértékesíteni az ingatlant, és hogy az Ujváry-hagyaték érintetlenül megőrzött és gondozott marad. Molnár Csaba bő egy hónapja éppen koronavírussal betegedett meg, tudtuk meg a hivataltól, azt az ígéretet kapva, ha munkába áll, törvényes határidőn belül válaszol.
|
Jogorvoslatot kér az ellenzék jelöltje a Demeter Szilárdékhoz került Ujváry-alkotóház miatt
|
A Pest Megyei Kormányhivatalhoz fordult Buzinkay Görgy ellenzéki képviselőjelölt, mivel a Kisorosziban található Ujváry-alkotóház eladása előtt a polgármester a veszélyhelyzet 2020-as felfüggesztése után elmulasztott népszavazást kiírni a kérdésben. Annak ellenére is, hogy erről érvényes képviselő-testületi döntés van érvényben. Buzinkay a vételárát is kevésnek tartja, a piaci árak felére becsüli.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/jogorvoslatot-ker-az-ellenzek-jeloltje-a-demeter-szilardekhoz-kerult-ujvary-alkotohaz-miatt-246061
|
2022-02-15 15:46:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A Mészáros János tulajdonában lévő Híd-Tám Kft. is befutott az állami Magyar Közút Zrt. 14 részben kiírt közbeszerzésén: Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos testvérének cége három részt vitt el, így összesen nettó 838,1 millió forintnyi megbízást nyert el. A Magyar Közút különböző hídfelújításokra keresett vállalkozásokat, a munkák végleges összértéke meghaladja a nettó 3 milliárd forintot.
A pályázaton a Colas Zrt. összesen 638,5 millió forintnyi, a Strabag Kft. 569,6 millió forintnyi, a Swietelsky Magyarország Kft. pedig 550,5 millió foritnyi munkát nyert el. Egy-egy megbízást kapott a Kútház Építőipari Kft., a Hídtechnika Kft. és a Korrózió-2001 Kft.
A közbeszerzés eredménye jól alátámasztja az építőipari árakat érintő inflációt. A közbeszerzést 2021 májusában írták ki, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly az építőipar termelői árai átlagosan 11,4 százalékkal magasabbak voltak az előző évinél. Ennél jelentősen nagyobb különbségek mutatkoznak a közbeszerzésben előzetesen becsült árak és a nyertes ajánlatok árai között, azt azonban a műszaki tartalom változása is magyarázhatja.
|
838 milliós állami munkát kapott Mészáros Lőrinc testvére
|
Mészáros János cége ezúttal a Magyar Közútnak dolgozik, a közbeszerzési kiíráshoz képest 308 millió forinttal drágábban.
| null | 1 |
https://rtl.hu/gazdasag/2022/02/16/meszaros-lorinc-testvere-magyar-kozut
|
2022-02-16 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Czeglédy Gergő 2014-ben még egy átlagos anyagi helyzetben lévő átlagos óbudai önkormányzati képviselő volt.
Ám azóta a szocialista politikussal nagyot fordult a világ, és mára tetemes vagyont halmozott fel.
Nyolc év alatt egyről tizenegyre nőtt az ingatlanainak a száma, a milliós tartozásából pedig közel félmilliárdos vagyon lett.
Csak tavaly négy ingatlant szerzett, és 100 millió forintot tudott félretenni.
Kérdés, hogy a baloldali politikus milyen módszerrel tudta ilyen gyorsan megszedni magát.
Czeglédy a cégeiből kivett osztalékokkal magyarázza a gazdagodását, csakhogy érvelése eléggé ingatag lábakon áll.
Max Weber német szociáldemokrata szociológus szerint a politikusok a XX. században már nem a politikáért, hanem a politikából élnek.
Nekik a zsebük az első
Ez hatványozottan igaznak tűnik a XXI. századra: nem ritkák az olyan történetek, miszerint a politikusok – kihasználva helyzeti előnyüket – tetemes vagyonokra tesznek szert. Elég csak Lackner Csabára, az MSZP volt kispesti képviselőjére gondolni, aki kerek perec leszögezte: „aki az önkormányzati politikában nem keres évi százmillió forintot, az hülye”.
Most pedig Óbudán bukkant fel egy eddig kevésbé ismert szerencselovag, aki – egyelőre még nem tudni hogyan, de – nagyon megszedte magát az elmúlt években: Czeglédy Gergő.
Czeglédy jelenleg a szocialista pártot erősíti, és azon politikusok közé tartozik, akik nem szívesen mutatkoznak a nyilvánosság előtt. Nincs az interneten fellelhető hivatalos (ön)életrajza, és furcsa módon még közszereplői Facebook-oldalt sem hozott létre.
Gyurcsány–Hagyó vonal. Pedig régi motorosnak számít a közéletben, hiszen aktív szerepet vállalt a 2010 előtti, baloldali kormányokban is. Többek között a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese és a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium miniszteri főtanácsadója volt. De sokaknak leginkább onnan lehet ismerős a neve, hogy egyidőben a korrupciós ügyek miatt őrizetbe vett főpolgármester-helyettes, Hagyó Miklós titkárságvezetője volt.
A baloldal tizenkét évvel ezelőtti bukását követően Czeglédy átváltott az önkormányzati politikára, ennyi ideje látja el az óbudaiak képviseletét: kilenc évig szimpla kerületi képviselőként, 2019 óta társadalmi megbízatású, gazdasági ügyekért felelős alpolgármesterként és képviselőként.
Az sem feltétlenül mellékes, hogy az előző ciklusban a szocialista politikus vezette a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottságot. Ez kis túlzással azt jelenti, hogy ebben az időszakban diszponált a kerületi pénzek felett, vagy legalábbis komoly beleszólása volt a források elosztásába. Gazdasági ügyekért felelős alpolgármesterként pedig erős befolyása van a kerületi ingatlanok értékesítésére.
Varázslatos gazdagodás
Az óbudai önkormányzat hivatalos oldalán elérhető vagyonnyilatkozatai alapján Czeglédy 2014-ben
még átlagos anyagi helyzetű átlagos képviselő volt.
51 százalékos tulajdonrésze volt egy 338 négyzetméteres ingatlanban, ami egy 1316 négyzetméteres telken feküdt. Ezenkívül azonban nem volt a nevén más ház vagy lakás. Pénzügyi mérlege pedig erősen mínuszt mutatott, hiszen a 9,2 milliós banki követelése mellett 15 millió forinttal tartozott magánszemélyeknek.
Csakhogy nyolc év alatt nem mindennapi változás következett be Czeglédy vagyoni helyzetében.
A legújabb, a tavalyi évre vonatkozó bevallásában már tizenegy ingatlant tüntetett fel, ami azt jelenti, hogy 2014 óta tíz újabb került a tulajdonába. "Gyűjteményében" akad 160 négyzetméteres balatonkenesei nyaraló, 900 négyzetméteres nyékládházai gazdasági épület, valamint óbudai üdülők és terézvárosi lakások – a baloldali politikus tehát a gazdag vállalkozókat, üzletembereket megszégyenítő listát tud felmutatni. Ebből az is következik, hogy
Czeglédy Gergő az évek során egyszerű kerületi képviselőként több százmilliós ingatlanvagyonra tett szert.
Ez csak az érme egyik oldala, ugyanis a nemrég még mínuszban lévő óbudai alpolgármester rengeteg megtakarítást halmozott fel: jelenleg állampapírban 100 millió forintot, befektetési alapban (részvények, állampapírok, deviza) 225,85 millió forintot tart, emellett 124 millió forintnyi követelése van a pénzintézetekkel szemben, 27 millió forint pedig más szerződés alapján jár neki. Tartozása pedig mára egyáltalán nincsen. Ez összességében
476 millió forint, azaz az MSZP-s alpolgármesternek – az ingatlanokon kívül – ekkora a bevallott vagyona.
A tavalyi év egyébként különlegesen jól sikerült számára, hiszen további néggyel – a korábban említett nyékládházi gazdasági épülettel, egy balatonszárszói, egy leányfalui és egy székesfehérvári ingatlannal – növelte ingatlanjainak a számát. Utóbbi három esetben kivett, beépítetlen területről van szó, amiből arra lehet következtetni, hogy Czeglédy ezeken a helyeken építkezést tervez.
Arról nem is beszélve, hogy csak 2021-ben 110 millió forintot helyezett el a befektetési alapba, magyarán egy év alatt minimum ekkora összeget tudott megtakarítani.
Czeglédy Gergő vagyoni helyzetének változása (2014-2022) 2014 2021 2022 Ingatlanok száma egy hét tizenegy Megtakarítás 9,2 millió forint (pénzintézeti számlakövetelés)
100 millió forint (állampapír);
115,1 millió forint (befektetési alap)
142 millió forint (pénzintézeti számlakövetelés);
9 millió forint (devizában pénzintézeti számlakövetelés)
27 millió forint más szerződés alapján fennálló pénzkövetelés)
100 millió forint (állampapír);
225,8 millió forint (befektetési alap)
121, 6 millió forint (pénzintézeti számlakövetelés);
2,5 millió forint (devizában pénzintézeti számlakövetelés)
27 millió forint más szerződés alapján fennálló pénzkövetelés
Tartozás 15 millió forint - - Becsült összvagyon: 50 - 70 millió forint 750 - 850 millió forint 1 milliárd forint
hogyan jött ez össze?
Mint minden ilyen esetben, ezúttal is felmerül a kérdés: mégis hogyan lehetséges ez?
Az egészen biztos, hogy Czeglédy az alpolgármesteri fizetéséből, ami havi bruttó 516 ezer forint, nem tud ennyi pénzt félretenni, illetve ingatlant vásárolni. Még úgy sem, hogy ez kiegészül havi bruttó 289 800 forinttal, amit a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt.-ben betöltött felügyelőbizottsági tisztségéért kap. Ehhez havonta még hozzájön bruttó 400 és 600 ezer forint közötti összeg a terézvárosi lakások „nem rövid távú” kiadásából.
A három helyről érkező bevétele, ami havonta összesen 1,2 millió és 1,4 millió forint között mozog, elsőre nem hangzik ugyan rosszul, de megközelítőleg sem fedezi a látványos vagyongyarapodást.
A baloldali politikus legutóbbi nyilatkozatában azt írta, hogy 2013 óta minden évben „jelentős mértékű” osztalékot vett ki az általa tulajdonolt Perfektum Projekt Kft.-ből, és 2017-től kezdve hasonlóan tett a további három, általa részben tulajdonolt vállalkozás (a Perfektum Mérnöki Kft., a Profektum Tanácsadó Kft. és a Perfektum PR Kft.) esetén is.
Ez minimum furcsa, hiszen a Perfektum Projekt Kft. 2018 óta kifejezetten rosszul teljesít, a vállalkozásnak az utóbbi három évben mindössze pár millió forint volt az adózott eredménye. A másik három cégnél is hasonló a helyzet, egyedül talán a Perfektum Mérnöki Kft.-nek volt magasabb a tiszta jövedelme (2018 – 61 millió forint, 2020 – 17,5 millió forint).
A történetnek azonban van egy másik vonulata is: Czeglédy Gergő mégiscsak egy, a helyi polgárok képviseletére felesküdött városvezető, ami nehezen egyeztethető össze a céges ügyeskedésekkel és a rapid módon történő gazdagodással.
A jelek szerint ez kevésbé foglalkoztatja a közéleti és az üzleti szerepvállalását keverő szocialista politikust. Az elmúlt időszakban ugyanis több korrupciógyanús üggyel is összefüggésbe hozták. Legutóbb azt írták meg róla, hogy cége érintett volt abban a projektben, amelynél az OLAF szabálytalanságokat tárt fel.
További kérdőjelek. A rejtélyes vagyongyarapodáson kívül egy másik „bizonytalan pontja” is van Czeglédy bevallásának. A politikus ugyanis nem tüntette fel a dokumentumban felesége és gyermekei nevét, pedig ezt meg kellett volna tennie.
|
TÍZ INGATLANNAL ÉS KÖZEL FÉLMILLIÁRD FORINTTAL NŐTT ÓBUDA MSZP-S ALPOLGÁRMESTERÉNEK A VAGYONA NYOLC ÉV ALATT
|
Czeglédy Gergő ingatlanainak a száma csak tavaly néggyel nőtt, és a megtakarítása is 100 millió forinttal gyarapodott. Kérdés, hogy a szocialista politikus hogyan tudott ilyen rövid idő alatt ekkora vagyonra szert tenni, főleg úgy, hogy hosszú évekig mezei képviselőként dolgozott az óbudai közgyűlésben. Több mint érdekes, hogy számításaink szerint az összvagyona mára meghaladja az egymilliárd forintot.
| null | 1 |
https://kontra.hu/tiz-ingatlannal-es-kozel-felmilliard-forinttal-nott-obuda-mszp-s-alpolgarmesterenek-a-vagyona-nyolc-ev-alatt
|
2022-02-15 11:33:00
| true | null | null |
Kontra
|
A koronavírus-járvány okán kiosztott támogatások feltételeiről és létezéséről nem található semmilyen információ sem az MTÜ, sem a Kisfaludy2030 honlapján. Legutóbb a 24.hu cikke számolt be a “Miniszterelnöki Kabinetiroda által felügyelt esernyőprogram a gazdaság támogatására a Covid-19 járvány idején” elnevezésű programról. Ennélfogva felmerülhet kérdésként − mint az a korábbi években kiosztott milliárdok esetében is terítékre került −, hogy miként értesülhettek a támogatottak a lehetőségről, és milyen úton, milyen feltételekkel pályázhattak a támogatásra. A cég jól informált tulajdonosainak egyike Barna Antal, aki korábban is szálláshely-szolgáltatással foglalkozó Kft.-jén keresztül érdekelt a vállalkozásban, a 2019-es önkormányzati választásokon a Fidesz békésszentandrási jelöltje volt, azonban a testületbe nem került be. Másik tulajdonosa Volencsik Zsolt Mihály a Nemzeti Vízművek vezérigazgatója, valamint 2020-tól az MTÜ által felügyelt Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart Zrt.) igazgatóságának is a tagja.
A Körösparti Nyár Plusz Zrt.-nek juttatott támogatás több szempontból is jól illusztrálja az MTÜ elmúlt években folytatott gyakorlatát. Mint arra a tavaly év végén megjelent, Szoba kiváltsággal című tanulmányunkban rámutattuk, a 2020-as támogatásoknak legalább a harmada, mintegy 73 milliárd forint átláthatatlan feltételek mellett, egyedi támogatásként került a kedvezményezettekhez. A részletek megismerésre érdekében több pert indított, és ezek közül kettőt az elmúlt hónapokban meg is nyert első fokon a TI Magyarország (a kért információkat még nem kaptuk kézhez). Azt is bemutattuk, hogy az MTÜ és a Kisfaludy2030 a saját tanácsadói érdekeltségeinek és a felügyelete alá tartozó szervezetek alkalmazottainak is nyújt támogatásokat. Így például a Bahart Zrt. igazgatósági elnöki pozícióját 2020-tól betöltő Szabadics Zoltán különböző érdekeltségeinek 2018 és 2021 között négy részletben összesen csaknem 3,6 milliárd forint jutott kalandpark-, panzió- és szállodafejlesztésre. Ezekben az esetekben felmerül az összeférhetetlenség gyanúja.
Arra is rávilágítottunk a tanulmányunkban, hogy a turisztikai támogatásokról évről évre mind kevesebb információ érhető el nyilvánosan. A 2020-as adatokat egy 193 oldalas PDF-ben, a 2021-es támogatásokat egy befényképezett 2 oldalas dokumentumként tette közzé a Kisfaludy2030. A Transparency International Magyarország ezért kereshető, szűrhető, cégadatokkal összekapcsolt táblázatban összegezte és tette közzé a 2018 és 2021 között megítélt, 100 millió forint feletti, hazai cégeknek nyújtott turisztikai támogatásokat. Összesítésünkben a Kisfaludy2030 és az MTÜ adatait kiegészítettük az Európai Unió állami támogatásokat közzé tevő honlapján szereplő információkkal, mivel egyes tételek kimaradtak a két hazai szervezet kimutatásából.
A hűség bére
Azt már eddig is tudtuk, hogy a turisztikai támogatások kiosztása rendkívül koncentrált módon történik. A 2020-ban kiosztott összesen 219 milliárd forint több mint 70 százalékát a száz legnagyobb összegű támogatás nyertese kapta, a fennmaradó 30 százalékon pedig további 16 ezer kedvezményezett osztozott.
A 100 millió Ft feletti támogatások legnagyobb nyertesei között (1. ábra) is túlsúlyban vannak a kormányközeli és haveri körbe sorolt szereplők, akik egyéb területeken is sikerrel üzletelnek az állammal. Többük visszatérő kedvezményezettje a turisztikai támogatásoknak.
ábra
Az egyes cégekre vetítve a legtöbb támogatást, összesen 17,7 milliárd forintot a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels Zrt. nyerte el négyéves összesítésben is.
A Tiborcz István és Mészáros Lőrinc korábban közös vállalkozása, a Jellinek Dániel és Balázs Attila, a Bayer Construct Group vezetőjének közvetett résztulajdonában álló Appeninn Holding Nyrt. három érdekeltségével (lásd a sárgával jelölt cégek) is fel tudott kerülni a leginkább támogatott társaságok közé, amelyek egyenként is 6-7 milliárd forintos támogatást kaptak az elmúlt években. Ha azonban a közös tulajdonosi hátteret is figyelembe vesszük, akkor minden bizonnyal az Appeninn projektjei birtokolják a legtöbb támogatást, összesen mintegy 30 milliárd forint értékben. A kiugró összeg annak is köszönhető, hogy a holding több, kiemelkedő turisztikai támogatást élvező vállalkozásban (zömmel a Szepesi Richárd és Kante Awa házaspár érdekeltségeiben) többségi részesedést vásárolt. A TOP tízes listáról ugyan lecsúsztak, de milliárdos nagyságrendű állami dotációban részesültek a további támogatott, immár appeninnes érdekeltségek: a Tokaj Csurgó Völgy Ingatlanfejlesztő Kft. (3,5 milliárd Ft), a Visegrád Lepence Völgy Strandfürdő Kft. (3 milliárd Ft), a Pro-Mot Hungária Kft. (2,3 milliárd Ft) és a TATK Kft. (993 millió Ft).
Az Event Horizont Capital Zrt.-nek nyújtott támogatás szintén Jellinek Dániel befektetéseit gazdagítja a Diófa Alapkezelő Zrt. által gondozott Nivala Magántőkelapon keresztül. Itt azonban a magántőkelapi háttér miatt rejtve maradnak a valódi befektetők. Mindez azért is érdekes, mivel a magántőkelapoknak nyújtott támogatásokat úgy hagyják jóvá a piaci verseny tisztaságát szemmel tartó hazai és uniós szervek, hogy közben a támogatás egyik feltétele lenne az átlátható tulajdonosi háttér. A magyar jogrendszer azonban kifejezetten támogatja a bujkálni vágyó befektetőket.
A dobogósok között összesen 11,6 milliárd forintnyi támogatással megtalálhatjuk a tihanyi félszigeten hotelt fejlesztő CDHT Kft.-t is, mely az A8 Palace Hotel Zrt.-én keresztül Garancsi István, Hernádi Zsolt és Csányi István közös biznisze.
Mészáros Lőrinc rendszeres üzleti partnere, Szíjj Lászó 2019 év végén alapított Adventor Kft.-jének háromszor is jutott 2020-ban támogatás összesen 8,3 milliárd forint értékben. A legnagyobb támogatást elnyerő 10 cég listájára már nem fért fel a szintén Szíjj Lászlóhoz köthető, magántőkelapokat kezelő Minerva Zrt., melynek két projektje összesen több mint 2,6 milliárd forint támogatást kapott korábban.
A tízek közül nem maradhat ki a Pannon Tessera Hospitalis Zrt., mely a korábbi csaknem 4 milliárd Ft mellé 2021-ben újabb fél milliárd forint turisztikai támogatást kapott, noha ez még csak az Uniónak átadott információkból derül ki. A keszthelyi Balaton-parton fejlesztő cég Tiborcz István közvetett tulajdonából kiszabadulva a West Hungária Bau-csoport tulajdonosa, az Orbán Viktor vejével is gyakran üzletelő Paár Attila érdekeltségét gazdagította átmenetileg, majd a győri BPTX Adótanácsadó Bt. tulajdonában kötött ki, ám a kivitelezésben újra a WHB kaphatott szerepet.
A MPHH Hotel Invest Kft. szintén duplázott 2021-ben. Pécs-Villány térségben szállodaépítésre megítélt korábbi 3,9 milliárdos támogatásuk mellé csaknem fél milliárd forint juttatást kaptak az MTÜ-től tavaly az uniós információk alapján. A 2019 év végén alapított cég tulajdonosai az ágazat ismert szereplői, Hoffmann Henrik és Márton Péter Pál a Zsálya Hotel Zrt.-n keresztül. Az utóbbi vállalkozás ügyvezetője Gajda Tibor, aki korábban az MTÜ vezérigazgató-helyettese volt.
A 10. helyre szorult Green Plan Center Oktatási, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. tulajdonosa, Plachy László a zöld energiák területén is kiemelkedő állami gondokoskodást élvezhetett. A behivatkozott 444-es riportból többek között az is kiderül, hogy cége földhivatali átminősítő határozat segítségével tudott egy olyan területet megszerezni, melyet gazdája nem szándékozott eladni.
Az MTÜ bőkezűen juttatja a támogatásokat az általa felügyelt, illetve a tulajdonában álló szervezeteknek is. Közülük is a 2018-ban alakult Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség, újabb nevén Visit Hungary Nonprofit Zrt. viszi el magasan a pálmát. A 2018 és 2021 között kiosztott támogatásokból mintegy 64 milliárd forintot emésztett fel működése, ebből csak 2020-ban 43 milliárd forintot. A szervezet rendszeres megrendelője Balásy Gyula állami megbízásokban bővelkedő reklámcégeinek. 2019-ben 10 milliárd forintos keretből az országimázsfejlesztését célzó kutatási és médiavásárlási tevékenységre szerződtek, míg 2021-ben 12 milliárd forintból népszerűsíthették az országot.
A sokszínűség jegyében
A kedvezményezettek profiljából fakad, hogy a turizmus határterületén mozgó, vagy attól teljesen idegen tevékenységű szervezetek is szerepelnek a 100 millió forintot meghaladó támogatással büszkélkedő cégek között. A hagyományos turisztikai szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazat szerepelőin túl jellemzően ingatlanügyletekben és az építőiparban tevékenykedő cégek is jó eséllyel pályázhattak a legnagyobb támogatásokra az utóbbi években (2. ábra), de adótanácsadással, fogorvosi ellátással vagy ruházat, lábbeli nagykereskedelmével foglalkozó céget is felfedezhetünk.
A legalább 100 millió forintnyi turisztikai támogatást élvező cégek között jelentős számban találhatunk a fejlesztésekre gründolt minimális vagy 0 forint árbevételt hozó projektcégeket. A támogatások negyede jutott olyan vállalkozáshoz, amelynek a támogatás évében nulla forint volt az árbevétele. Több mint 10 százalék esetében mindhárom vizsgált évben egyaránt nulla forintot ért el az árbevétel. A 100 millió feletti támogatások csaknem 20 százaléka olyan kedvezményezettnek jutott, amelyek a támogatás megítélésének évében vagy az azt megelőző év végén alakultak. A tapasztalat hiánya tehát szintén nem adhat aggodalomra okot a támogatásokra pályázó jelölteknek.
|
Bebetonozott támogatások
|
Kereshető, cégadatokkal összekapcsolt táblázatban is közzétette a Transparency International Magyarország az utóbbi négy évben kiosztott 100 millió Ft feletti turisztikai támogatások adatait, melyek mindezidáig elemzésre alkalmatlan formában álltak rendelkezésre. Listánk azokat a támogatásokat is tartalmazza, melyeket még nem közölt a Magyar Turisztikai Ügynökség. Az adatok összesítéséből kiderül: ha a turisztikai szektorban szerzett jártasság nem is mindig feltétel, a NER-hez fűződő kapcsolatból azonban előnyt kovácsolhatnak az igazán jelentős turisztikai támogatásra aspirálók.
| null | 1 |
https://korrupcio.hvgblog.hu/2022/02/17/bebetonozott-tamogatasok/
|
2022-02-17 11:58:13
| true | null | null |
Transparency
|
A főügyészség az ügyben 18 ember ellen emelt vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt; nyolcat közülük bűnszervezetben elkövetett cselekményekkel vádolnak. Kilenc további gyanúsított esetében a vádhatóság feltételesen felfüggesztette az eljárást. Az ügyészség két, a bűnösségét beismerő vádlottal egyezséget kötött.
A közlemény nem nevezi meg a gyanúsítottat, az MTI információi szerint azonban Joób Márton (Összefogás Szegedért) az ügyben érintett önkormányzati képviselő.
A vádemelés szerint a szórólapterjesztéssel, műsorújság kiadásával foglalkozó céget irányító férfi a körülmények számára kedvezőtlen változása miatt a piacon maradás és terjeszkedés érdekében elhatározta, hogy bűnszervezetet hoz létre a költségek minimalizálása és az adó meg nem fizetése érdekében. A vádlottak kezdetben Csongrád-Csanád, majd Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyében működő céghálót hoztak létre, amelyben a szórólapterjesztést végző alkalmazottak egy részét a lánc alján levő gazdasági társaságokhoz jelentették be vagy azt sem tették meg.
A cégháló alján levő, strómanok nevére íratott társaságok nem nyújtottak be adóbevallást, de ha igen, adófizetési kötelezettségüknek akkor sem tettek eleget, szerepük csak a fiktív számlák kiállítása volt. A szórólapterjesztést ténylegesen azonban továbbra is a szegedi férfi és társai koordinálták. A bűncselekmény leplezésére valótlan teljesítési igazolásokat állítottak ki, külön könyvelést vezettek, a céghálón keresztül átutalásokkal átfutták a pénzt, majd a jutalékok levonása után készpénzben visszajuttatták a szervezet vezetőjének.
Az eljárásban a fiktív számlákat befogadó más gazdasági társaságokat is találtak, köztük építőipari vállalkozásokat, valamint tizenegy, az ország több megyéjében patikát üzemeltető céget, amelyek esetében az 500 ezer és 22 millió forint közötti vagyoni hátrányt az elkövetők jelentős részben megtérítették.
|
Vádat emeltek a költségvetési csalással gyanúsított Joób Márton szegedi politikus ellen
|
Az ügyészség szerint a szegedi önkormányzati képviselő és társai céghálót működtetve 271 millió forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220211_Vadat_emeltek_a_koltsegvetesi_csalassal_gyanusitott_Joob_Marton_szegedi_politikus_ellen
|
2022-02-11 09:58:00
| true | null | null |
HVG
|
Hivatali visszaélés és foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt indított nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda a keleti vakcinák engedélyeztetésének ügyében - számolt be Hadházy Ákos ellenzéki politikus a Facebook-oldalán. A politikus azt írta, hogy a Transparency International által kiperelt, "részben ügyetlenül kisatírozott dokumentumok önmagukért beszélnek". Hadházy szerint a feljelentésemben leírt tények egyértelműek, szerinte "politikai nyomásra, a szakma írott és íratlan szabályainak lábbal tiprásával engedélyezték ezeket a készítményeket, ezzel több százezer honfitársunk életét közvetlenül veszélyeztetve".
Az ellenzéki politikus szerint már a nyomozás elrendelésének puszta ténye is azt mutatja, hogy a gyanú nagyon erősen megalapozott. Hadházy ugyanakkor a bejegyzésében arra is felhívta a figyelmet, hogy az oltások életeket menthetnek.
"A nyugati vakcinák bizonyítottan jók. A keletiek is lehetnek hasznosak, de erről a használat előtt meg kellett volna győződni, illetve utólag is nyilvánosságra hozni a hatékonyságukat bizonyító adatokat!" - írta a politikus.
Az ügy előzménye, hogy a Transparency International Magyarország pereskedése után az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet tavaly decemberben kiadta az orosz és a kínai oltóanyagok engedélyezésének a dokumentumait, több kényes részt azonban kitakartak. Egy egyszerű módszerrel Hadházy Ákos láthatóvá tette a titkolt részeket, amiből kiderült, hogy több probléma is akadt az oltóanyaggal, mégis engedélyezték azt. A Koronavírus Sajtóközpont akkor ezt nem cáfolta, de megkérte a "baloldali sajtót, hogy fejezze be az oltásellenes kampányt". (Erről bővebben ebben a cikkünkben olvashat.)
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly januárban jelentette be, hogy egymillió ember beoltásához elegendő, kétmillió adag koronavírus elleni vakcinát vásárolt Magyarország Oroszországtól. Az OGYÉI engedélye után a vakcinamintákat még a Nemzeti Népegészségügyi Központ vizsgálta, majd ők mondták ki a végső szót a használatáról.
|
Nyomozás indult a kínai és az orosz vakcinák engedélyezésének ügyében
|
Az OGYÉI decemberben kiadta a keleti oltóanyagok engedélyezésének dokumentumait, több kényes részt azonban kitakartak.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220211_Nyomoznak_a_magyar_rendorok_a_kinai_es_az_orosz_vakcinak_engedelyezesenek_ugyeben
|
2022-02-11 10:09:00
| true | null | null |
HVG
|
Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség egy budapesti pszichiáter főorvos ellen, aki ellen a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) megbízhatósági vizsgálatot folytatott és vesztegetés miatt nyomoztak.
Az ügyészség pénteki közleménye szerint az orvost az NVSZ egyik munkatársa látogatta meg azzal a hamis történettel, hogy segítsen neki abban, hogy fél évvel elhalasszák a börtönbe vonulását, mert üzleti ügyeit el kell intéznie. A pszichiáternek azt is elmondta, hogy egészségügyi problémája nincs, illetve tényleges indoka sem a halasztásra, és az orvos segítségnyújtásáért hálás lenne.
A főorvos erre közölte, hogy az egészségügyi nyilvántartásban kórelőzménykutatást végez. A tárgyalótiszt ekkor azt mondta, hogy nem magyar állampolgár, korábban nem kezelték és magyar TAJ számmal sem rendelkezik még, azt várhatóan a következő héten kapja meg, az orvos erre a kórelőzménykutatást félbehagyta.
Az orvos a TAJ szám és a kórelőzmény hiányában azt a megoldást ajánlotta, hogy a magánrendelésén keresse fel őt a „beteg”, ahol visszamenőlegesen rögzít kettő-három hónappal korábbi, valótlan kórtörténetet, majd november elején ez alapján kiállít olyan igazolást, amely szerint a tárgyalótiszt négy-öt hónapja kezelésen vesz részt.
Az NVSZ munkatársa ezután megpróbált átadni neki 300 ezer forintot borítékban, de az orvos azt kérte, inkább majd a magánrendelésén adja át.
Az ügyészség azt kérte a bíróságtól, hogy ítélje az orvost börtönre és pénzbüntetésre, valamint határozott időre tiltsa el orvosi foglalkozástól. Azt is hozzátették, a börtönbüntetés végrehajtásának felfüggesztésére csak akkor látnak lehetőséget, ha a vádlott a bűnösségét az előkészítő ülésen beismeri.
Az NVSZ december végén közölte, hogy egy év alatt 42 olyan eset volt, amikor vagy feljelentéssel éltek, vagy nyomozást kezdeményeztek egészségügyi dolgozókkal szemben különböző korrupciós és más bűncselekmények miatt. A megbízhatósági vizsgálatok alatt általában 20 ezertől 100 ezer forintig, terjedő összegeket kínálnak az érintetteknek, de van, ahol ennél nagyobb az összeg.
|
Álbeteg leplezte le a korrupcióval vádolt budapesti főorvost
|
Az ügyészség azt kérte a bíróságtól, ítélje a pszichiátert börtönre és pénzbüntetésre, valamint határozott időre tiltsa el foglalkozásától.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220211_budapesti_foorvos_megbizhatosagi_vizsgalat_vesztegetes_vademeles
|
2022-02-11 10:25:00
| true | null | null |
HVG
|
Még egy rendőrt kihallgatott az ügyészség, aki a gyanú szerint azért fizetett, hogy oltás nélkül jusson védettségi igazoláshoz - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.
Az ügyben egy budapesti háziorvos és szakasszisztense letartóztatásban van. Rendelésükön két rendőr is megjelent, és úgy kapták meg pénzért az asszisztens által kiállított oltási igazolást, hogy a háziorvos az oltóanyagot felszívta egy fecskendőbe, majd annak tartalmát a mosdókagylóba öntötte.
Az újabb rendőrrel együtt a kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt folytatott nyomozásban a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség már öt személyt hallgatott ki gyanúsítottként, három rendőrt és két egészségügyi dolgozót. Egyikük sem tett vallomást.
A gyanúsítottak közül többen panaszt jelentettek be a gyanúsítással, a motozással és a kutatással szemben, valamint felülbírálati indítvánnyal éltek a vagyonelkobzás biztosítása érdekében történő nagy összegű euró és forint lefoglalása miatt.
Az egészségügyi dolgozókra két évtől nyolc évig terjedő börtön várhat, míg a rendőrök büntetési tételének felső határa öt év.
A budapesti háziorvos szakasszisztensével együttműködve azt a gyakorlatot alakította ki, hogy valótlan tartalmú oltási igazolást állítottak ki, az oltás tényleges beadása nélkül. A gyanúsítottak az oltás felvétele miatt a rendelésen megjelentek számára – amennyiben az oltás felvételére nem tartottak igényt, azonban a védettségi igazolásra szükségük volt –, 15 ezer és 30 ezer forint közötti összegért állították ki az igazolást. A gyanúsítottak az így kapott pénzt egymás között, egyenlő arányban elosztották.
A rendőrök szabadlábon védekeznek.
|
Újabb rendőrt gyanúsítottak meg azzal, hogy kamu oltást vett fel
|
Egy budapesti háziorvos és asszisztense 15 és 30 ezer forint közötti összeget kért a hamis védettségikért.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220211_Ujabb_rendort_gyanusitottak_meg_azzal_hogy_kamu_oltast_vett_fel
|
2022-02-11 10:47:00
| true | null | null |
HVG
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.