text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A koronavírus-járvánnyal összefüggésben a lélegeztetőgépek mellett a vakcinák beszerzése sem zajlott érdektelenül a hazai közvélemény számára. Főleg a kínai vakcinák esetében látszódott rendkívüli megoldás. A nyugati vakcinák mellett Magyarország mindenkinél korábban igyekezett keleti vakcinákat is beszerezni a minél gyorsabb átoltottság elérése érdekében. Ám míg az orosz Szputnyik-vakcinákat közvetlenül vásárolta meg Magyarország, addig a kínai Sinopharm esetében beiktattak egy közvetítőcéget, a Danubia Pharma Kft., melynek egyedüli tulajdonosa a Syntonite Med Zrt. volt.
A tulajdonosi háttér az elmúlt egy évben számtalan átalakuláson ment keresztül, sőt, gyakorlatilag ma már a Danubia Pharma sem létezik önállóan. Mint arról lapunk elsőként beszámolt, egy tavaly októberi közgyűlésen úgy döntött a tulajdonos, a Syntonite Med, hogy a Danubia Pharma beolvadás útján egyesül a Syntonite Meddel. Ennek dátuma 2021. december 13-a volt.
Ennek ellenére a magyar állammal közvetlenül szerződő Danubia Pharma még a mai napig szolgáltat érdekességeket, hiszen a napokban került fel az Igazságügyi Minisztérium honlapjára a társaság 2021. évi beszámolója, melyből pontosan kiderül, mennyit is hozott a konyhára a kínai vakcinabiznisz. A magyar állammal ugyanis 2021. január 15-én kötötték meg a szerződést, így lényegében a teljesítés teljes egészében a tavalyi év számain hagyott nyomot.
Sokmilliárdos profit öt dolgozóval
Az április 22-én leadott beszámoló szerint a Danubia Pharma
árbevétele az előző évi 3,4 milliárdról 54,8 milliárd forintra emelkedett, vagyis ez nem kevesebb mint 1511 (!) százalékos bevételgyarapodás egy év leforgása alatt.
Igaz, ezzel párhuzamosan a költségek is jelentősen emelkedtek.
Anyagjellegűként 44,9 milliárdot költöttek el a korábbi kicsivel több mint 2 milliárd után. A növekedés az eladott áruk beszerzési értéke soron mutatkozott meg, itt ugyanis 44,6 milliárdot számoltak el. Mint az eredménybeszámoló sorának megnevezése is sejteti: itt tüntetik fel költségként a Kínától megvett vakcinák beszerzési árát is. Az azonban még a kiegészítő mellékletből sem derül ki, hogy ebből a 44,6 milliárd forintból mekkora hányadot tesz ki a vakcinák beszerzési ára.
Hatalmasat növekedett a személyi jellegű ráfordítás is: a korábbi 2,1 millió után tavaly 352,9 milliót költöttek el. Ennek hátterében részben a dolgozók számának "minimális" növekedése áll, 2020-ban ugyanis 1, 2021-ben viszont már 5 fő volt a dolgozók létszáma. Az ő bérköltségük azonban "csak" 42 millió forintot tett ki, ami számításaink szerint havi szinten bruttó 700 ezer forintos fizetést jelentett.
Az alkalmazottak bére mellett itt számolják a különféle megbízási díjakat is, melyekre kivételesen a Danubia Pharma beszámolója is kitér. Eszerint a személyi jellegű ráfordításoknak a nagy részét ilyen megbízási jogcímen számolták el, összesen 226 millió forintot.
A bevételek és a ráfordítások eredményeként üzemi szinten már 5,7 milliárd forintos nyereséget mutatott ki a cég, amit a pénzügyi műveletek eredménye és az adófizetési kötelezettség még csökkentett. Árfolyamveszteség címén ugyanis 825 milliót bukott a cég, adóként pedig 441 milliót kellett befizetniük az államkasszába.
Így végeredményben a kínai vakcinabiznisznek is köszönhetően 4,4 milliárd forint tiszta profittal zárta az évet a Danubia Pharma. Az összeget azonban nem fizették ki osztalékként, bent hagyták a társaságban, melynek köszönhetően a saját tőkéje 1,2 milliárdról 5,7 milliárdra nőtt.
Jelen esetben egyébként nem meglepő, hogy a tulajdonos a cégben hagyta a nyereséget, hiszen mint cikkünk elején is említettük, tavaly év végén a Danubia Pharma beolvadt a Syntonite Med-be. Ennek révén a vagyonok és az eszközök a jogutód Syntonite Med tulajdonába, könyveibe kerültek be.
A beolvadt cég vagyonelemei meg is jelentek a jogutód cég mérlegében - néhány nappal a Danubia Pharma után a Syntonite Med is közzétette tavalyi éves beszámolóját. Az eredménybeszámolója nem tartogat túl sok izgalmat, lévén érdemi tevékenységet nem végez a cég árbevétel hiányában, de még pénzügyi műveleteket sem hajt végre. A legjelentősebb tétel és változás, hogy lett a cégnek két alkalmazottja, melyek után 36,5 millió forintos bérköltséget számolt el, ami több mint havi bruttó 1,5 milliós bért feltételez.
A Syntonite Med mérlegében pedig megjelentek a Danubia Pharma eszközei. Így 8,6 milliárd forint bankbetétben, 1,1 milliárd forint értékben forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, 5,7 milliárd forint az eredménytartalékban, valamint majdnem 700 millió forint tartozás.
Az már a csatolt közgyűlési határozatból derült ki, hogy a kínai vakcinabizniszből a Danubia Pharmánál megtermelt profit a végső tulajdonosokhoz került.
Úgy döntöttek ugyanis, hogy 5 milliárd forintot kivesznek a cégből osztalék formájában.
És, hogy kik a végső tulajdonosok? Az a mai napig nem teljesen tiszta, hiszen a legutóbbi tulajdonosváltáskor két magántőkealapot jegyeztek be tulajdonosokként 50-50 százalékos arányban:
a Fidenza Magántőkealapot
és a Grado Magántőkealapot.
Róluk - illetve a végső tulajdonosokról - annyit tudni, hogy mindkét magántőkealapot a Capstone Befektetési Alapkezelő Zrt. képviseli, melynek tulajdonosa Földvári Gábor és fia. Földvári Gábor üzletember, vállalkozó, több cégben is érdekelt, többek között a Reál Hungary Zrt. igazgatóságának a tagja. Neve főként a letelepedési kötvénybizniszből lehet ismert, ugyanis ő volt az egyik ciprusi illetőségű közvetítőcégnek, az Innozone Holdings Ltd.-nek a képviselője. Tőzsdei körökben is ismert magánbefektető, aki korábban az Exbus vezetésében és a Bookline meghatározó tulajdonosai között is megfordult.
|
Lehull a lepel a vakcinabizniszről
|
Magyarország mindenkinél korábban igyekezett keleti vakcinákat, a kínai Sinopharm esetében beiktattak egy közvetítőcéget, a Danubia Pharma Kft., melynek egyedüli tulajdonosa a Syntonite Med Zrt. volt. Egy tavaly októberi közgyűlésen úgy döntött a tulajdonos, a Syntonite Med, hogy a Danubia Pharma beolvadás útján egyesül a Syntonite Meddel. Ennek dátuma 2021. december 13-a volt. Sokmilliárdos profit öt dolgozóval. Az április 22-én leadott beszámoló szerint a Danubia Pharma
árbevétele az előző évi 3,4 milliárdról 54,8 milliárd forintra emelkedett, vagyis ez nem kevesebb mint 1511 (!) százalékos bevételgyarapodás egy év leforgása alatt.
Áruk beszerzési értéke 44,6 milliárdot. Az azonban még a kiegészítő mellékletből sem derül ki, hogy ebből a 44,6 milliárd forintból mekkora hányadot tesz ki a vakcinák beszerzési ára.
Így végeredményben a kínai vakcinabiznisznek is köszönhetően 4,4 milliárd forint tiszta profittal zárta az évet a Danubia Pharma. Az összeget azonban nem fizették ki osztalékként, bent hagyták a társaságban, melynek köszönhetően a saját tőkéje 1,2 milliárdról 5,7 milliárdra nőtt. A vagyonok és az eszközök a jogutód Syntonite Med tulajdonába, könyveibe kerültek be.
A Syntonite Med mérlegében pedig megjelentek a Danubia Pharma eszközei. Így 8,6 milliárd forint bankbetétben, 1,1 milliárd forint értékben forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, 5,7 milliárd forint az eredménytartalékban, valamint majdnem 700 millió forint tartozás.Úgy döntöttek ugyanis, hogy 5 milliárd forintot kivesznek a cégből osztalék formájában.
És, hogy kik a végső tulajdonosok? a Fidenza Magántőkealap és a Grado Magántőkealap
Mindkét magántőkealapot a Capstone Befektetési Alapkezelő Zrt. képviseli, melynek tulajdonosa Földvári Gábor és fia.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/lehull-a-lepel-a-vakcinabizniszrol.html
|
2022-05-02 22:15:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Nem nyugszanak a kedélyek a Debreceni Zsidó Hitközségben, a látszat ellenére érezhető a feszültség. A debreceni egyébként is Magyarország vallási szempontból legfurcsább hitközsége, ugyanis nem ortodox, nem neológ és nem is status quo ante. Ők azok, akik feltalálták a zsidó vallási öszvért, a negyedik magyar irányzatot. A hitközség elnöke, Horovitz Tamás elmondása szerint ők ugyanis olyan ortodox hitközség, amely status quo ante hagyományokat is követ. Lássuk az előzményeket, hozzátéve, hogy az ügy nagy nyilvánosságot kapott nem csupán a zsidó, de a teljes magyar médiában.
A Debreceni Hitközség összesen 540 millió forint értékben három EU pályázatot nyert a hitközségi épületek, valamint a két zsinagóga (a Pásti és a Kápolnási utcai) felújítására 2012 és 2016 között. Az utolsó pillanatban, 2015 végén a hitközség elnöke, Horovitz Tamás, akkor még a MAZSIHISZ alelnökeként is egy országos vezetőségi értekezleten 95 millió forintos kölcsönt kért, és kapott, arra való hivatkozással, hogy különböző vállalkozókat haladéktalanul ki kell fizetnie. A pályázatok utófinanszírozásúak voltak, ez történetünk szempontjából fontos. Ezzel kapcsolatban egy rendőrségi dokumentum így fogalmaz: „A nyomozás során vizsgálat tárgyát képezte, hogy a kölcsön felvételére miért volt szükség. Ezzel kapcsolatban, a rendelkezésre álló adatok alapján a kölcsön felvételét az indokolta, hogy a projektek elszámolása kapcsán még be nem nyújtott és ki nem fizetett, de teljesített számlák kifizetésére nem volt fedezet. Ennek az volt az oka, hogy olyan kifizetéseket is teljesítettek, melyek a projektekkel összefüggésben merültek fel, ám nem kerültek finanszírozásra. Előfordult, hogy műszaki problémák merültek fel, melyre póttámogatást kértek, ezt az irányító hatóság előzetesen támogathatónak ítélte meg, majd később kiderült, hogy a műszaki tartalmú változtatások nem mindegyike támogatható.”
2017 januárjában néhány hitközségi tag feljelentést tett nagy értékre elkövetett sikkasztás ügyében. A feljelentések alapján a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Gazdaságvédelmi Osztálya megindította a nyomozást. Azt vizsgálták, történt-e csalás, hűtlen kezelés, vagy költségvetési csalás. Lefoglalták a Hitközség 2012-2016 közötti könyvelési iratait, adatokat gyűjtöttek és igazságügyi könyvszakértőt is bevontak a nyomozásba. Bekérték a DZSH bankszámláinak pénzforgalmi adatait és felvették a kapcsolatot a Miniszterelnökség Szervezetbiztonsági Főosztályával is, ahonnét megküldték a pályázatok teljes iratanyagát. Több hónapnyi vizsgálódás után a rendőrség megállapította, hogy az elnök nem sértette meg az alapszabályt, ugyanis a kölcsön felvételéhez nem kellett közgyűlési határozat, mert ez rövidtávú kölcsönnek minősül. Önmagában az alapszabály megsértése egyébként sem lett volna bűncselekmény. A kölcsönt a rendőrség szerint nem jogtalan haszonszerzés miatt vették fel. Ráadásul a minisztérium és a fejlesztési ügynökség is mindent rendben talált a pályázat körül. A rendőrség tehát, mint az a hétoldalas dokumentumban olvasható, megszüntette a nyomozást, arra való hivatkozással, hogy nem történt bűncselekmény.
De a felborzolt kedélyek ezek után sem nyugodtak le a cívisvárosban. A rendőrség a lezáró határozatot természetesen megküldte az érintetteknek, amelyben a feljelentők név szerint voltak megnevezve. Horovitz Tamás elmondta, a határozatot megmutatta a hitközség tagjainak, akik közül többen azt kérték tőle, „ne maradjon következmények nélkül, hogy néhány ember öncélúan, mindenféle vádaskodásokkal feljelenti a hitközséget”. A következő elöljárósági ülésen tehát egy olyan döntést hoztak, hogy a két feljelentő személyt, az alapszabályra hivatkozva, egy éven át felfüggesztették a közgyűlések látogatásától, vagyis nem szavazhatnak, nem választhatóak és nem mondhatják el a véleményüket. A döntés semmiféle más korlátozást nem tartalmazott, mondta az elnök, bármikor látogathatják a zsinagógát, ennek ellenére egyáltalán nem vesznek részt a közösség életében. Ez a korlátozás idén augusztus 31-én jár majd le.
Kétségtelen tény azonban, akár gyanakvásra is okot adhat, hogy a némi csúszással, 2014 szeptemberében eredeti állapotában helyreállított Kápolnási utcai zsinagóga külső homlokzata rettenetes állapotban van. Éppen ezért megkerestem az építkezést kivitelező Mester- Építő Fővállalkozó és Kivitelező Kft. ügyvezető igazgatóját, Barna Gábort. Azt szerettem volna megtudni, hogyan történhet meg, hogy néhány évvel az átadás után gondok adódnak egy teljesen felújított épülettel, amelynek felújítási munkáira vonatkozó terveit a nagyváradi S. C. Novartis S. R. L. cég készítette, míg a felelős tervező Puscas Cristian volt. Az ügyvezető igazgató írásban erősítette meg, hogy szinte az átadás pillanatától komoly problémát jelentett az épület beázása. A vizsgálatok után az derült ki, hogy a tető bádogos szerkezetei, a lemezfedések nem bizonyultak vízzárónak. Bár ezeket rendszeresen javították, mégis ismételten előfordultak beázások. A cég végül 2018-ban saját költségen megbízott egy igazságügyi építési szakértőt, aki szerint a kialakult műszaki problémákért, vagyis az épület beázásáért egyetemlegesen felelős a tervező, a kivitelező és a műszaki ellenőr. Abban állapodtak meg, hogy a tervező új részletterveket készít a javításhoz, aminek alapján a kivitelező költségkalkulációt készít a helyreállítási munkákról. A költségek ismeretében előzetes megállapodás születik majd a költségek megosztásáról a felelősök között. Jelenleg itt tart az ügy, mindenki a tervező kivitelezésre és a várható költségek megállapítására alkalmas dokumentációját várja. Barna Gábor megerősítette, mindent elkövetnek, hogy a helyreállítás minél hamarabb megtörténhessen. Hozzátette, ehhez azonban az is szükséges, hogy a többi érdekelt fél is ennek megfelelően végezze feladatait.
Ezek után ellátogattam Debrecenbe, hogy lássam, milyen is a zsidó élet a városban. Minden érintettel sikerült beszélnem, kivéve a rabbit, sőt részt vettem egy esti és egy reggeli istentiszteleten is, amelynek szintén jelentősége van a most folyó torzsalkodásokban. A debreceni „ellenzékiek”, ahogyan most már önmagukat is nevezik, pontosan ugyanazokat a dolgokat mondták el, mint amit annak idején feljelentésükben megfogalmaztak, Horovitz Tamás elnök pedig úgy reagált, a maguk részéről teljesen lezártnak tekintik az ügyet, és a továbbiakban nem kívánnak vele foglalkozni.
Igazságot tenni képtelenség, a rendőrség az ügyet immár két éve lezárta, a lezárult pályázatokkal kapcsolatban más hatóságok sem emeltek kifogást, ráadásul a szóban forgó kölcsönt, ha nem is a vállalt időpontban, 2016 júniusáig, hanem jóval később, de a hitközség hiánytalanul visszafizette a Mazsihiszinek. Az „ellenzékiek”, például Weisz György vagy Deményi György, gyanakodnak, homályos befektetésekről és különféle céges és hitközségi összefonódásokról beszélnek, de mindez csupán találgatás és maguk is elismerték, semmit nem tudnak bizonyítani. Beszélgetéseinkben mindig ugyanazok az évekkel ezelőtti dolgok kerültek napfényre, azok, amelyekről a rendőrség már kijelentette: nem történt bűncselekmény.
Az „ellenzékiek” szerint alig-alig van meg az istentiszteletekhez szükséges minjen, én azonban azt tapasztaltam, hogy a péntek esti imán 16-an, míg a szombat reggelin 24-en vettek részt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szombat reggeli imán megjelent egy négytagú izraeli család és egy valaha Debrecenből elszármazott, Amerikában élő idős férfi és a felesége.
Weisz György úgy értékelte, hogy az ortodox zsinagógából lényegében kultúrház lett, amit nem tart komoly problémának, mert szerinte Debrecenben nincs szükség két zsinagógára, mert nincs annyi vallásos zsidó. Egy évben 10-12 különféle előadást rendeznek, tette hozzá, de ezeket alig látogatja zsidó ember. A vallási élet szerinte nem létezik, azonnal hozzátette, nem az elnökség miatt, egyszerűen nincs már ember. Az idősek meghaltak, fiatalok nincsenek. A kóser konyha működését pénzkidobásnak tartja, ugyanis összesen 25-30 ebédet főznek. Szerinte inkább meg kellene nyitni az emberek előtt és olyan ételeket főzni, amit a környező irodaházakban dolgozók szívesen elfogyasztanának. Weisz György azt mondta, a Horovitz Tamás által oly sokszor hangoztatott mondat, mely szerint a debreceni a vidék legnagyobb zsidó közössége, csupán adminisztratív szempontból hangzik jól. Dicsérte a kulturális és gyermekrendezvényeket, majd így zárta a beszélgetést: igazi zsidó közösség nincs, tehát komoly hitélet sincs.
A másik „ellenzéki”, Deményi György azt mondta, a Debreceni Hitközségnek a hivatalos nyilvántartások szerint körülbelül 200 tagja van. Egy-egy közgyűlésen általában 50-60 ember szokott megjelenni, a többség nyugdíjas, legtöbbjük hölgy. Az átlagéletkor 65 és 90 év között van. Úgy véli, rabbira sem volna szükség, felesleges pénzkidobásnak tartja.
Beszélgetéseim közben derült ki, hogy a debreceni rabbi, dr. Asher Ehrenfeld finoman fogalmazva is ellentmondásos személyiség, ezt még Horovitz Tamás sem tagadta. Találkozni nem sikerült vele, ugyanis éppen Izraelben volt. Többen hozzátették, ez nem meglepő, mert általában az év 365 napjából 90 napnál is kevesebbet tölt Debrecenben, az elnök ugyanakkor azt mondta, a rabbi Debrecenben tölti az év felét. Úgy tudni, többen miatta nem járnak zsinagógába. Ehrenfeld, aki egyébként Romániában született, mindig azt mondta a hitközségi tagoknak, hogy ő az izraeli hadsereg dandártábornoka. Egyszer néhányan megkérték, legyen kedves megmutatni a doktori disszertációját és a diplomáit, mert azt állítja, hogy több is van. Azt felelte, ez nem tartozik a hitközség tagjaira. Megtudtam, hogy még az országos rabbitestületnek sincs joga bekérni a papírjait, ezt egyedül a Mazsihisz vezetői tehetnék meg. Forrásaim csak annyit erősítettek meg, hogy dr. Asher Ehrenfeld rabbinikus ismeretei valóban hagynak bizonyos kívánnivalót maguk után. Ugyanakkor az is kétségtelen tény, és ezt a Szombat is megírta, hogy a rabbi munkájáért két évvel ezelőtt Jeruzsálemben az ortodox rabbik kongresszusán elismerő oklevelet vett át 40 éves rabbi-szolgálatáért.
Visszatérve az „ellenzékiek” felfüggesztésére, amit egyébként Horovitz Tamás elnök is megerősített, a három érintett rabbinikus bírósághoz (bész din) fordult. A határozatot aláíró három főrabbi az „ellenzékieknek” adott igazat és arra kötelezte a hitközség felfüggesztést aláíró vezetőit, hogy kérjenek bocsánatot. Semmi sem történt azonban, mert dr. Asher Ehrenfeld rabbi úgy értelmezte, hogy őt, mint ortodox rabbit ne utasítgassa egy neológ rabbinikus bíróság.
Természetesen megkérdeztem a Debreceni Hitközség elnökét is, az idén tavasszal, nagy többséggel újraválasztott Horovitz Tamást is, hogyan látja a debreceni zsidó életet. Az elnök szerint Debrecenben, ahol a háború előtt nagy zsidó közösség élt, reneszánszát éli a zsidóság. Úgy gondolja, igenis Debrecen a vidék legnagyobb hitközsége, ahol nagyon komoly a vallási élet. Szerinte ez azért fontos, mert ahol vallási élet van, ott van lehetőség és jövő. Az elnök azt mondta, minden híreszteléssel ellentétben élénk a zsinagógai élet, mindennap van reggeli, délutáni és esti ima is. Hozzátette, kétségtelen, nem túl nagy a hétköznaponként templomba járók száma, de a péntek és a szombati istentiszteleteket szép számban látogatják.
Megemlítette, hogy Debrecenben közel 300 izraeli diák tanul, akik ugyancsak együttműködnek a hitközséggel, ők is járnak a zsinagógába.
Horovitz Tamás elmondta, 2017-től fontos szerep jut életükben a turisztikának is, hiszen ebben az évben indult meg a Debrecen–Tel-Aviv járat. A mindennapokban tapasztalják, mennyire sokan érkeznek, akik általában felkeresik a zsinagógát is. Az elnök leszögezte, a város vezetésével közösen azt szeretnék, ha Debrecen a keleti régió turisztikai központja lenne. A környéken, tette hozzá, nagyon sok olyan hely van, ahová a zsidó emberek szívesen ellátogatnak, például Bodrogkeresztúr, Sátoraljaújhely vagy Nagykálló. Amikor megjegyzem, hogy a környéken az EMIH is jelentős turisztikai tevékenységet végez, akkor Horovitz Tamás röviden azt mondta, ez teljesen független az EMIH-től, mert az EMIH-es programok jórészt Tokaj-Hegyaljáról szólnak, míg az övék Debrecenről és Nagykállóról. Azonban hozzátette azt is, úgy látja, a turisztikában nem megkerülhető az együttműködés az EMIH-hel. Azt vallják, mindenkit szívesen látnak, aki idejön, legyen az ortodox, neológ, a Chabadtól, vagy bármilyen más közösségtől. Mi, mondta Horovitz Tamás, eddig sem tettünk különbséget, mert a Debreceni Zsidó Hitközség minden zsidó ember előtt nyitva áll.
Megkérdeztem, mekkora a közösség Debrecenben, mire azt elnök azt felelte, nagyjából ezer fő, bár az aktívak száma körülbelül 200-250, és akik rendszeresen járnak zsinagógába az 20-25 ember. Horovitz Tamás bízik abban, és erre szerinte már vannak bizonyos jelek is, hogy az idetelepülő nagy cégek és fejlesztések kapcsán több zsidó család érkezik majd a városba. Úgy gondolja, ettől a hitközség élete is pezsgőbb lesz, és a fiatalabb generációk is megjelennek. Elmondta azt is, hogy Debrecenben nincs nyoma semmiféle antiszemitizmusnak.
Kérdésemre, hogyan mutatják meg magukat a debrecenieknek a valláson túl, Horovitz Tamás azt mondta, ez nagyon fontos kérdés, hiszen ettől a város részei, illetve, hogy nyitott hitközségként szeretnék élni az életüket. Úgy látja, zsidók és nem zsidók egyaránt meg tudják nézni az itteni zsidónegyedet, mert szerinte a debreceni zsidónegyednek van láthatósága. Úgy vélte, mindezeken túl a kultúra és a művészet bemutatása fontos. Éppen ezért lett a Pásti utcai ortodox zsinagóga multifunkcionális színhely. Ebben a zsinagógában meg tudják tartani a nagyünnepeket, de tudnak koncerteket és összejöveteleket is rendezni, egyben a galéria rész kiállítási helyként funkcionál.
Zárásképpen elmondta, azon dolgoznak közösen a várossal, hogy a zsinagógát és az itteni zsidónegyedet egy jól szervezett oktatási – kulturális – művészeti központtá tegyék. Ehhez csatlakozik az a tervük, hogy a hitközség tulajdonában lévő területen, a Pásti és Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán, ahol most romos épületek állnak, azok lebontása után egy Kárpát-medencei oktatási és kulturális központot hozzanak létre. A terv az önkormányzattól már megkapta a támogatást az előkészítéshez. Megkezdődött a tervezés, sőt már látványtervekkel is rendelkeznek, jövőre szeretnének nekikezdeni a beruházásnak. Ez az elnök szerint egy olyan unikális intézmény lesz, amelyhez hasonló sincs egyelőre egész Európában. Leszögezte, nagyon komoly és átgondolt koncepcióval álltak neki a tervezésnek, biztosak benne, ők nem fognak úgy járni, mint a Sorsok Háza projekt. Megvan a koncepció, megvan az előkészület és mindenben megvan az egyetértés.
|
IZZIK A PARÁZS DEBRECENBEN
|
A Debreceni Hitközség összesen 540 millió forint értékben három EU pályázatot nyert a hitközségi épületek, valamint a két zsinagóga (a Pásti és a Kápolnási utcai) felújítására 2012 és 2016 között. Az utolsó pillanatban, 2015 végén a hitközség elnöke, Horovitz Tamás, akkor még a MAZSIHISZ alelnökeként is egy országos vezetőségi értekezleten 95 millió forintos kölcsönt kért, és kapott, arra való hivatkozással, hogy különböző vállalkozókat haladéktalanul ki kell fizetnie.
| null | 1 |
https://www.szombat.org/politika/izzik-a-parazs-debrecenben
|
2019-10-26 11:03:00
| true | null | null |
Szombat
|
5,8 millió forint támogatást adott 2019-ben a Batthyány Lajos Alapítvány a „Patrióta Európa Mozgalom Facebook-oldalának fejlesztése, működtetése, szerkesztése” címen egy egyesületnek – derítette ki az Átlátszó. A Batthyány Lajos Alapítvány pénze abból származik, hogy 2016 óta összesen több mint 10 milliárd forintot kapott a közpénzből gazdálkodó Miniszterelnöki Kabinetirodától adományként. A propagandaminisztériumnak is becézett Miniszterelnöki Kabinetirodát Rogán Antal vezeti, az intézmény feladata a kormánykommunikáció összehangolása.
Az Átlátszó közadatigényléssel megpróbálta megtudni a részleteket, ezért elkérte a kormányszerv és az alapítvány 2018-2020 között létrejött szerződéseket, és a szerződések minden igazolását, de válaszként csak egy, a Batthyány Lajos Alapítvány által támogatott szervezetek megnevezésű listát kapott, mást nem. A listában azonban ott szerepel a Patrióta Európa Mozgalom oldalára költött pénz.
A lap azt is megtalálta, hogy 2019 október elsején, kevesebb mint két hétre az önkormányzati választásoktól egy kép tűnt fel a Patrióta Európa Mozgalom elnevezésű Facebook-oldalon. A képen egy fiatal nő (az argentin Martina Stoessel színész-énekes, aki a Violetta című tinisorozat címszereplője) egy táblát tart a következő felirattal: „Csak azért is Fidesz”. A kép 2013-as eredetijén még a tinisorozat második évadát reklámozta alig tizenhat évesen.
A Patrióta Európa Mozgalom hetente akár több száz, jellemzően máshonnan átvett képet posztol a mintegy 208 ezer követőjének, amivel a magyar facebookos propagandaszájtok élmezőnyéhez tartozik – írja az Átlátszó.
A 444 korábban úgy jellemezte az oldalt: oroszbarát, Fidesz-közeli tartalmakat terjeszt. A Mozgalom oldala a Fidesz-népszerűsítés és a választási mozgósítás mellett változatos, jellemzően a kormánypárt szívének kedvesként ismert, más kommunikációs üzeneteket is rendszeresen posztol. Például ezt a feliratozott képet többször is kirakták 2019-20-ban:
A Miniszterelnöki Kabinetiroda által megküldött támogatói listából az is kiderül, hogy a Facebook-oldalt a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület működteti, és ők jegyezték be a patriotaeuropa.hu domént is.
Az egyesületnek világos kötődése van a kormánypárt felé, ugyanis két évtizede ők szervezik Orbán Viktor minden esztendőben megtartott évértékelő beszédeit. Az egyesület elnöke 2019 óta Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős korábbi államtitkára.
A korábban is Fidesz-közelinek számító Batthyány Lajos Alapítvány 2016 óta kapja és osztja tovább az egyre nagyobb adományokat a Miniszterelnöki Kabinetirodától. Mintegy a folyamat betetőzéseként tavaly ősszel a korábban „hétköznapi” alapítványból úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítványt csinált a parlament.
Azóta már 14-re nőtt az ilyen alapítványok száma, amelyekkel kapcsolatban az a vélekedés: a magyar állam eszközeit ilyen vagyonkezelőkbe menti ki a Fidesz.
Borítókép: Patrióta Európa Mozgalom posztja / Átlátszó.hu
|
Csavarosan jutott el a közpénz a kormánypárti propagandaoldalt működtető Magyar Polgári Együttműködés Egyesülethez
|
Csavarosan, a Batthyány Lajos Alapítvány közbeiktatásával 5,8 millió forint közpénz jutott a Miniszterelnöki Kabinetirodától a Patrióta Európa Mozgalom nevű Facebook-oldal működtetésére.
| null | 1 |
https://media1.hu/2021/04/19/csavarosan-jutott-el-a-kozpenz-a-kormanyparti-facebook-propagandaoldalt-mukodteto-magyar-polgari-egyuttmukodes-egyesulethez/
|
2021-04-19 15:03:00
| true | null | null |
Media1
|
Röviddel a választások után hosszabb Egyesült Államokbeli körútra indult a NER fontos figurái által előszeretettel használt Bombardier Global 6000-as luxusgép.
A magánrepülő április 18-án indult és öt amerikai város érintése után 30-án ért vissza Budapestre.
Az első leszálló Washingtonban, a Dulles repülőtéren volt. A gép két napot tartózkodott az amerikai fővárosban, majd 20-án indult tovább Dallasba, ahol szintén egy teljes napnyi pihenő következett.
A következő állomás Salt Lake City volt, ahonnan a Bombardier 25-én hajnalban repült Miamiba. Végül a gép egy rövid orlandói kitérőt követően szombaton jött vissza Magyarországra.
A osztrák, illetve újabban svájci társaság tulajdonában lévő, de rendszerint a ferihegyi repülőtéren állomásozó gépre utoljára egy éve irányult a sajtó figyelme. 2021 márciusában, még a Covid-járvány alatt derült ki, hogy Mészáros Lőrinc és a vele akkor még friss kapcsolatban lévő Várkonyi Andrea utazott a fedélzetén Dubajba.
A gép a tavasszal keveset repült, hosszabb utakra nem is használták. Március eleje óta azonban Monacóban és Berlinben többször is megfordultak vele.
|
Körbeutazta az Egyesült Államokat a NER kedvenc luxusrepülője
|
Röviddel a választások után hosszabb Egyesült Államokbeli körútra indult a NER fontos figurái által előszeretettel használt Bombardier Global 6000-as luxusgép.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2022/05/01/egyesult-allamok-bombardier-luxusrepulo/
|
2022-05-01 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Somogy Megyei Kormányhivatal megadta a környezetvédelmi engedélyt a Pro-Mot Hungária Kft. és a Hellnarik Hospitality Kft. balatonaligai nagyberuházásához, az Aligaliget projekthez, mely magán luxusüdülővé alakítja a hajdani pártüdülőt, a Club Aligát – írja reggeli cikkében a Népszava, megemlítve egyúttal azt is, hogy ezzel a helyiek utolsó reménye is szertefoszlott.
A Balatont féltő civilek és az önkormányzat is próbálkozott korábban különböző tanulmányok bemutatásával, amelyek arra mutattak rá, hogy milyen visszafordíthatatlan károkat okozhat a beruházás. Az Aligai Fürdőegyesület (AFE) és a balatonvilágosi önkormányzat panaszt is tett tavaly év elején az Alkotmánybíróágnál, de mindhiába. Az utolsó remény az volt, hogy a kormányhivatal által tavaly ősszel elrendelt környezetvédelmi hatásvizsgálat meggátolhatja a beruházást, az engedélyt azonban végül megadták.
Kész, vége, kasza, teljes megsemmisülés. Elveszik a tópartot a balatonaligaiaktól, ugyanúgy, mint a Rákosi-rendszerben tették, csak most visszafordíthatatlanul, hiszen nem az állam teszi, hanem magántulajdonba kerül!
– így kommentálta a történteket Bukovszki András, az AFE elnökhelyettese, aggodalmait pedig többen is osztják a lap szerint, a helyiek attól tartanak, újra zárt világ épül a kiváltságosok számára.
|
„Elveszik a tópartot a balatonaligaiaktól, ugyanúgy, mint a Rákosi-rendszerben tették”
|
Megadták az engedélyt, mostantól semmi akadálya, hogy magán luxusüdülővé alakítja a hajdani pártüdülőt, a Club Aligát.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2022/04/21/balatonaliga-balaton-beruhazas-club-aliga-maganositas/
|
2022-04-21 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az Opus Global vállalatcsoport 2021-ben a világjárvány újabb és újabb hullámai, valamint a világgazdaságban elinduló negatív makrogazdasági folyamatok hatása ellenére konszolidált szinten 889,5 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 314,5 milliárd forint saját tőkével zárt, míg a teljes átfogó eredménysoron 41,6 milliárd forint nyereséget ért el – közölte a társaság pénteken az MTI-vel. Ezzel fennállása óta a legjobb eredményt érte el Mészáros Lőrinc érdekeltsége.
Az Opus Global Nyrt. pénteken tette közzé a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján a 2021. évi IFRS – nemzetközi beszámolási szabvány – szerinti egyedi és konszolidált éves jelentését.
Az Opus Global Nyrt. konszolidált szinten 307,8 milliárd forintos működési bevétel mellett több mint 45 milliárdos EBITDA-ról (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) számolt be 2021. évi jelentésében, az eredmény megduplázódott a tavalyi értékhez képest. A cégcsoport valós teljesítményét leginkább láttató érték egy év alatt közel 23 milliárd forintos emelkedést ért el – írták a közleményben.
Bár a működési költségek is nőttek, de ez a változás elmaradt a bevételek növekedésétől, így a csoport tevékenységből adódó üzemi eredménye 17,1 milliárd forint nyereség lett, ami 18,1 milliárdos eredménynövekedést jelent a tavalyi évi veszteséggel szemben. Az eredmény annak tükrében még kiemelendőbb, hogy az újonnan bekerülő energetikai társaságoknak csak az akvizíciójukat követő időszak eredménye került a konszolidáció során bevonásra, így az OPUS TIGÁZ Zrt. esetében csak 9 havi, az OPUS TITÁSZ Zrt. esetében pedig csak 4 havi eredmény – jegyezték meg.
A jelentés aláhúzza, hogy 2021. meghatározó stratégiai célkitűzésének megvalósítása, az energetika szegmensének kiépítése és integrációja sikerrel zárult, aminek köszönhetően az OPUS Csoport a hazai energetikai piac meghatározó szereplőjévé vált.
Az OPUS Csoport konszolidált adózott eredménye 41,6 milliárd forint lett, az eszközértéke pedig 889,5 milliárd forint, így 58,8 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A csoport konszolidált saját tőke értéke 38,2 százalékos emelkedéssel elérte a 314,4 milliárd forintot 2021 végére.
A közleményben kitértek arra, hogy 2022 márciusában az OPUS GLOBAL Nyrt. immár negyedik alkalommal kapott kiemelkedő hitelminősítést a német Scope független minősítő cégtől, megerősítve a vállalati stabil BB minősítést. A kötvénykibocsátáshoz kötődően ismételten BBB-minősítést szerzett.
A társaság menedzsmentje sikernek könyveli el, hogy az Opus Csoport a meghirdetett stratégiai célkitűzésének következetes betartásával tavaly elérte azt, hogy immár négy teljes jogú és erős fundamentumokra épült alappillérre, divízióra fektetheti a sikeres jövőt. A Magyarországon egyedülálló módon széleskörű, több hazai iparágat magába foglaló bázis kialakítása szolgáltatja a szilárd alapot a további eredményes és megbízható értékteremtéshez – olvasható a közleményben.
|
Ilyen jól még sosem ment Mészáros-birodalom óriáscégének
|
Az Opus Global vállalatcsoport 2021-ben a világjárvány újabb és újabb hullámai, valamint a világgazdaságban elinduló negatív makrogazdasági folyamatok hatása ellenére konszolidált szinten 889,5 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 314,5 milliárd forint saját tőkével zárt, míg a teljes átfogó eredménysoron 41,6 milliárd forint nyereséget ért el – közölte a társaság pénteken az MTI-vel. Ezzel fennállása óta a legjobb eredményt érte el Mészáros Lőrinc érdekeltsége.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2022/04/08/opus-global-nyrt-ifrs-jelentes-2021/
|
2022-04-08 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Igen népszerű a fideszes politikusok körében a szekszárdi Bodri Pincészet. 2020 szeptemberében például Szijjártó Péter külügyminiszter helikopterezett el a borászat elegáns Optimus éttermébe, most pedig Lázár János vette át parlamenti mandátumát az illusztris létesítményben. Mindkét eseményre Hadházy Ákos hívta fel a figyelmet.
Az országgyűlési képviselő 2 éve arról írt, hogy egy szemtanú szerint Szijjártó Péter külügyminiszter Tolnára ment egy propagandaeseményre helikopterrel, de nem Őcsényben szállt le, hanem a szekszárdi Bodri borászat lóistállójának karámjában. „Az információ szerint a miniszter ezután fideszes politikusokkal és meghívott vendégekkel együtt elköltött egy ebédet a borászat elegáns Optimus éttermében” – tette hozzá a képviselő.
Szijjártó később elismerte, hogy járt a Bodri borászatnál, ahol a helikoptert fényképezték, de kikérte magának, hogy szórakozásból használná a rendőrségi helikoptert.
Mint mondta, nem szórakozásról volt szó, hanem munkáról, a tárca pedig azzal érvelt, hogy Szijjártónak feszes volt a programja: 140 kilométert kellett rövid időn belül megtennie, ezért utazott rendőrségi helikopterrel Tolnára, ahová utána ment a szolgálati autója is, hogy az érkezése után már közúton közlekedhessen.
Milliók a milliárdosnak
A Bodri Pincészet Kft. az Orom Holding Kft. (40%), a DBI Ingatlanhasznosító Kft. (10%), Bodri Orsolya (5%), Bodri István Géza (35%), Bodri István Gézáné (5%) és Greiling-Bodri Zsófia (5%) tulajdonában van. Az Orom Holding – az Optimus Vagyonkezelő Kft.-n keresztül – Dunai György Sándoré, Magyarország 44. leggazdagabb emberéé.
Ahogy a Forbes írja 2021-es összefoglaló bejegyzésében: a 36,5 milliárdos becsült vagyonnal bíró Dunai leginkább az EuroAszfaltról ismert, de vannak turisztikai érdekeltségei is, például a Thermál Hotel Visegrád vagy a Bodri Pincészet. A lap szerint az EuroAszfalt gyakran konzorciumi partnere Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek, így a cégeik együtt dolgozhatnak víziközmű fejlesztések kivitelezésén is összesen közel 50 milliárd forint értékben, de a Duna Aszfalttal közösen is dolgoztak már, például egy 52 milliárdos útépítési tenderen.
És bár Dunai cégei nyilván kevéssé voltak rászorulva, jutott nekik is a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vissza nem térítendő állami támogatásaiból. A Kisfaludy-pályázatok nyerteseinek listája szerint a multimilliárdos üzletember két cégét is támogatta az Orbán-kormány: a szekszárdi székhelyű Bodri Pincészet Kft. és a Vendégház-Csötönyi Kft. összesen 9 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott.
Ennél sokkal több jutott azonban a Bodri Pincészet Kft.-nek az elmúlt 10 évben.
Az Opten és a palyazat.gov.hu adatai alapján a borászat 2012 és 2022 között összesen 4,9 milliárd forint állami és uniós támogatáshoz jutott.
A Bodri Pincészet legjobb éve egyébként 2019 volt, amikor 1 milliárdos forgalmat bonyolított. A legmagasabb összegű támogatást tavaly nyerte el a cég, a 2021. évi beszámolók azonban még nem érhetőek el.
Lázár János „egyetlen forint közpénzt” sem költött el ott
Hadházy Ákos kedden tette közzé Facebook-oldalán, hogy Lázár János a szekszárdi Bodri Pincészetben vette át a mandátumát. A megbízólevelet a Csongrád-Csanád megye 04. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Bizottság elnöke, Feketéné Dr. Szemző Margit adta át neki.
Hadházy arra is rámutott, hogy az eseményről készült fotókat többen is megosztották, még a Makói Híradó is beszámolt róla, csak azt „felejtették el” megírni, hogy mindez 200 kilométerre volt Lázár János választókerületétől.
A Magyar Hang az esettel kapcsolatban megkereste a hódmezővásárhelyi fideszes politikust, hogy megtudják, miért nem a saját választókerületében ünnepelt, és mennyibe került a Bodri pincészetben megtartott rendezvény, amennyiben az ünnepséget közpénzből finanszírozták.
Lázár János sajtófőnöke, Göbl Vilmos a lapnak elmondta, hogy „húsvét vasárnap Lázár János a barátainak, támogatóinak és azoknak a vásárhelyi, makói és a térségben élő polgároknak mondott köszönetet, akik az elmúlt években segítették a munkáját, vagy tevékenyen hozzájárultak ahhoz, hogy az országgyűlési választásokat megelőző kampány sikeres legyen.
Az aktivistákat, segítőket és támogatókat Lázár János, valamint helyi vállalkozók közösen vendégelték meg, egyetlen forint közpénz felhasználására nem került sor.”
Göbl még azt is elárulta, hogy a képeken látható supermanes pólót a képviselő a munkatársaitól kapta.
A sajtófőnök szerint „Lázár János a vásárhelyi és makói térségben élő választópolgároknak nem egy ünnepséggel, hanem négy év kemény munkával hálálja meg, hogy bizalmat adtak neki az itt élők parlamenti képviseletére a következő ciklusban is.”
|
Közel 5 milliárd forint támogatást kapott a pincészet, ahol Lázár János ünnepelt
|
Először Szijjártó Péter külügyminiszter, most pedig Lázár János parlamenti képviselő irányította rá a figyelmet a szekszárdi Bodri Pincészetre, amelynek egyik végső résztulajdonosa Dunai György Sándor, Magyarország 44. leggazdagabb embere. Kíváncsiak lettünk a híres borászatra, ezért megnéztük, mennyire megy jól az üzlet. Kiderült, hogy csak a Bodri Pincészet Kft. 4,9 milliárd forint állami és uniós támogatást kapott az elmúlt 10 évben.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/04/20/kozel-5-milliard-forint-tamogatast-kapott-a-pinceszet-ahol-lazar-janos-unnepelt/
|
2022-04-20 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Tavaly még nem kellett hivatalosan publikálni, mennyit keres egy-egy vállalat legfelsőbb vezetése, egy 2019. júliusi törvény szerint azonban a BÉT-en jegyzett cégeknek most már kötelezően be kell számolni erről is, tételesen, név szerint. A Forbes most azt szúrta ki, mennyit keresnek a vezetők a dollármilliárdos Mészáros Lőrinc Opus Global Nyrt.-jénél, illetve az egyik leggazdagabb magyar, Jászai Gellért 4iG-jénél.
Nem jár rossz fizetés az Opusnál a vezető tisztségviselőknek, azonban a nagyokhoz (Telekom, Richter, Mol) nem ér fel egyikük javadalmazása sem – állapították meg.
Az Opusnál Dzsubák Attila Zsolt vezérigazgató 42 439 992 forintot, Ódorné Angyal Zsuzsanna operatív vezérigazgató-helyettes 41 069 992 forintot, Dr. Csapó András stratégiai vezérigazgató-helyettes 20 819 996 forintot keres. Megemlítették még, hogy Mészáros Lőrinc lánya, Mészáros Beatrix az év elején adta fel elnöki székét, amit 2017 óta töltött be, és tavaly 35 millió forintot kapott posztjáért. Feltételezik, hogy a Bankholdingban megnövekedett feladatai miatt távozó Beatrix a készülő szuperbankban ennél azóta bizonyára többet keres.
|
40 millió forint körül keresnek Mészáros Lőrinc Opusánál a legfőbb vezetők
|
Tavaly még nem kellett hivatalosan publikálni, mennyit keres egy-egy vállalat legfelsőbb vezetése, egy 2019. júliusi törvény szerint azonban a BÉT-en jegyzett cégeknek most már kötelezően be kell számolni erről is, tételesen, név szerint.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2022/04/19/meszaros-opus-40-millio-forint-keres-cegvezeto-4ig/
|
2022-04-19 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Április végén derült ki, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) több minisztériumi tisztviselőre csapott le egy hivatali vesztegetés és más bűncselekmények, köztük pályázati visszaélések gyanúja miatt indult nyomozásban. A KNYF által szervezett összehangolt bűnügyi akcióban csaknem 150 ügyész és rendőr vett részt. A nyomozók több helyszínen tartottak házkutatást, a hivatalos személyektől több mint kétszázmillió forint készpénzt foglaltak le. Az ügyről korábban annyi derült ki, hogy a Pénzügyminisztériumot és a Miniszterelnökséget is érinti.
A 24.hu megtudta, hogy a lefoglalt pénz nagy részét – 190 millió forintot – egyetlen kormánytanácsosnál találták, aki a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztériumban, a Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárságon dolgozott.
A tisztviselő lakásán tartott széfben 3,5 millió forintot, majdnem tízezer amerikai dollárt (3,3 millió forintot) és több mint nyolcezer eurót (3 millió forintot) találtak.
Továbbá trezorkulcsok kerültek elő birtokából, melyekről azt mondta, hogy a kulcsokhoz tartozó széfeket apósa, édesanyja és az ő nevén bérelték. A lapunk által megismert ügyészségi dokumentumok szerint a Belvárosi Pénzügyi Zrt.-nél kezelt széfben – amelyhez a kormánytanácsosnak is hozzáférése volt – 180 millió forint készpénz volt.
A pénzről a minisztériumi tanácsos azt állította, hogy az édesanyja vagyona, amit kezelésre, használatra, megőrzésre vett át tőle.
Erről egy kézzel írt nyilatkozatot is bemutatott, azonban az ügyészség szerint a készpénz eredete nem igazolt. Mint azt megtudtuk, a kormánytanácsos édesanyja már nyugdíjas, korábban fogorvosként dolgozott egy Bács-Kiskun megyei községben.
A korrupciós ügynek 18 gyanúsítottja van, közülük ötöt tartóztattak le, így az említett kormánytanácsost is. Egy embert bűnügyi felügyeletbe helyeztek.
A gyanú lényege szerint az elkövetők vesztegetések útján részben a költségvetésből, részben európai uniós támogatásokból finanszírozott – a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében kiírt – pályázatokkal kapcsolatban követtek el korrupciós bűncselekményeket. A benyújtott kérelmekkel igényelt támogatás összértéke mintegy tízmilliárd forint.
Az ügyészség szerint a letartóztatott pénzügyminisztériumi tanácsos kialakított egy jól szervezett rendszert, amelyben ő tartotta a kapcsolatot a pályázatírókkal, valamint a támogatást igénylő cégek vezetőivel, akiknek ő vagy az általa bevont további hivatalos személyek jogtalan előnyért cserébe segítettek abban, hogy támogatási kérelmeik sikeresek legyenek, illetve az azokkal kapcsolatban indított ellenőrzések számukra kedvezően végződjenek.
A KNYF több esetben ugyan nem tudta megállapítani, hogy mekkora kenőpénzért dolgoztak a minisztériumi tisztségviselők, de az ügyészek szerint
az általános ügyintézési díj a támogatási összeg egy százaléka volt. Ugyanakkor akadtak ennél magasabb összegű csúszópénzek is. Például két egymáshoz kapcsolódó cég januárban benyújtott pályázatának ügyintézéséért a pénzügyminisztériumi tisztségviselő és két társa összesen 70 millió forintos „ügyintézési díjban” állapodott meg a támogatások kedvezményezettjeivel.
A pénzügyi tárca kormánytanácsosával szemben
13 rendbeli társtettesként, az előnyért hivatali kötelezettségét megszegve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának gyanúját,
3 rendbeli bűnsegédként, vezető beosztású hivatalos személy által, az előnyért hivatali kötelezettségét megszegve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának gyanúját,
valamint egyrendbeli felbujtóként, folytatólagosan elkövetett, hivatali visszaélés gyanúját fogalmazta meg az ügyészség.
A tisztségviselő mindezek alapján öttől tizenöt évéig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
A 24.hu információja szerint a gyanúsítás alapját egyebek mellett több ezer oldalnyi lehallgatási jegyzőkönyv képezi.
|
180 millió forintot találtak a pénzügyminisztériumi tanácsos széfjében, azt mondta, az édesanyja pénze
|
Pályázati visszaélések, vesztegetés gyanúja miatt csaptak le a nyomozók több minisztériumi dolgozóra. A gyanú szerint az ügyintézések megolajozásában és az ellenőrzések elsimításában segítettek csúszópénzért cserébe. Az ügyészség szerint általában a pályázati összeg egy százaléka volt a tarifa, de volt, hogy több. A Pénzügyminisztérium egyik tanácsosánál összesen 190 millió forint tisztázatlan eredetű pénz került elő, ami állítása szerinte nyugdíjba vonult édesanyja pénze.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2022/05/05/penzugyminiszterium-miniszterelnokseg-tanacsos-tisztviselo-unios-palyazat-korrupcio-kenopenz/
|
2022-05-05 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Városi Civil Alap (VCA) nevű állami civil-támogatási programról már többször írtunk. Ez az a program, amit a kormány a megszüntetett Norvég Civil Alap helyett hozott létre. Az utóbbival már nyolc éve robbant ki a magyar kormány vitája, mivel a norvég fél nem engedte, hogy a civil Ökotárs Alapítványtól elvéve egy állami tulajdonú cégnek adja át az állam a támogatások elosztásának jogát. A vita végére Magyarország teljesen elvesztette azt a 73+4 milliárd forintot, amelyet korábban a Norvég Alaptól kapott.
A Norvég Alap megszűnésére válaszul a kormány azt ígérte, a költségvetésből pótolja a civil szférának jutó 4 milliárd forintot. Ennek az eredménye lett a szintén 4 milliárdos Városi Civil Alap (VCA), amelyet az állami Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) oszt szét. Bár az Ökotárson a kormány az állítólagos baloldali elfogultságot kérte számon, a BGA sem vádolható politikai semlegességgel:
eddig a támogatások nagy részét a FIDESZ-KDNP-hez és kormányközeli üzleti körökhöz köthető szervezetek kapták.
A tavalyi első körben a legnagyobb elnyerhető összeget kapta például az a dabasi egyesület, amely lényegében azonos a városi FIDESZ-alapszervezettel, de felbukkantak a nyertesek között Mészáros Lőrinc alkalmazottai, Németh Szilárd birkózóakadémiája és számos helyi fideszes vezető egyesülete.
Fideszes politikusok által irányított szervezetek nyertek a Norvég Alap helyén felállított civil programon
Közvetlenül fideszes politikusok irányítása alatt áll azoknak a szervezeteknek több mint a fele, akik a legnagyobb összegű támogatást nyerték el a Norvég Alap helyére állított magyar állami alapból. A Városi Civil Alap legnagyobb, egyenként 15 milliós támogatásainak további nyertesei között elvétve találni olyat, amelyik ne kötődne közvetve vagy közvetlenül kormánypárti politikusokhoz vagy Fidesz-közeli üzleti körökhöz.
A „nagy siker” után idén februárban ismét kiírták a Városi Civil Alap pályázatait. A támogatásra ezúttal is öt kategóriában (ingatlanberuházás, gépjárműbeszerzés, egyéb eszközbeszerzés, rendezvényszervezés, kommunikációs tevékenység) lehetett pályázni, bár a támogatás felső határa ezúttal kisebb (15 millió forint helyett 11 millió) volt – ez azonban, mint látni fogjuk, nem tette sokkal kiegyenlítettebbé a források elosztását.
Kicsit csökkent a fideszes szervezetek túlsúlya
A pályázásra a BGA a kihirdetés után alig több mint két hetet hagyott, április végén pedig már ki is hirdették a nyerteseket. Ahogy tavaly írtuk: a legutóbbi körben a legnagyobb (15 milliós) támogatást elnyert civil szervezetek több mint fele közvetlenül kötődött a kormánypártokhoz, FIDESZ-KDNP-s politikusok vagy kormánypárti színekben indult jelöltek vezették őket.
A mostani támogatási program során csak kicsit nőtt a nem pártkötődésű nyertesek száma (ezek elsősorban sport- és szabadidős egyesületek).
A 11 milliós támogatáshoz jutó szervezetek közel fele (83-ból 38 nyertes) fideszes politikusokhoz tartozik, és további 12 szervezet közvetve kötődik a kormánypártokhoz, például kampányrendezvényeket szerveztek helyi politikusok számára.
10 millió forint feletti támogatást összesen 143 szervezet kapott, ezek közül 68 kötődik közvetve vagy közvetlenül a kormánypártokhoz. A 10 millió feletti támogatást elnyerő szervezeteket az alábbi táblázatban mutatjuk be:
VCA-KP-1-2021 döntési táblázat_nyertes
Ismét nyert Németh Szilárd alapítványa
A nyertesek listáján felbukkannak ismerős nevek, akik már a tavalyi pályázat idején is örülhettek. Ilyen például a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány, amelyet Németh Szilárd államtitkár alapított 2017-ben.
Újra támogatást kapott a Della Lavanda Kreatív Fiatalokért Alapítvány is, amelynek kurátora, Sedlák-Bihall Orsolya, a Nord Tender Kft. pályázatíró cég ügyvezetője. A cég Tállai András választókerületében visszaélésgyanús pályázatok miatt vált ismertté. Másodjára kap támogatást a szintén Tállaihoz köthető Dél-borsod Ifjúságáért Sport, Kulturális és Szabadidő Alapítvány. Az egyesület elnöke, Hagyacki József annak a Mezőkövesdi Zsóry FC-nek az ügyvezetője, ahol Tállai András az elnök.
Az idei listán több szervezetet is találunk, amelyek közvetlenül parlamenti képviselőkhöz köthetők. 11 millió forintot nyert például a Nő A Siker Alapítvány, amelynek vezetője Csöbör Katalin fideszes parlamenti képviselő. Az alapítvány célja elvileg a nők esélyegyenlőségének elősegítése képzésekkel és más rendezvényekkel, de a szervezet Csöbör Katalin politikai pályáját is egyengette, 2018-ban több politikai kiszólással teletűzdelt iskolai rendezvénnyel került be a hírekbe.
Szintén 11 milliót kapott Bicskei Torna Club Egyesület, Tessely Zoltán fideszes országgyűlési képviselő szervezete, felbukkant továbbá Papcsák Ferenc Konzervatív Műhely Alapítványa és a Magyar-Német Ifjúságért Egyesület, ahol Hende Csaba a kurátor.
Civil vagy alapszervezet?
Azonban a Városi Civil Alapból elsősorban a helyi érdekeltségű fideszes szereplőket támogatják. Másodszorra kapott támogatást Bánó Miklós Zoltán XX. kerületi önkormányzati képviselő egyesülete, a Zöld Út Caritas, a MENTOR Közéleti, Kulturális, Sport Egyesület, ahol elnökségi tag Borbély Ádám budapesti Fidelitas-elnök, a FIDESZ új zuglói választókerületi elnöke vagy a Nagyatádi Erdélyi Kör, amelynek képviselője Orbán Csaba, a nagyatádi FIDESZ-alapszervezet elnöke.
A mostani listán is szerepel több olyan szervezet, amelyet nehéz elválasztani helyi FIDESZ-alapszervezetektől.
A 11 millióval támogatott Élő Belváros Polgári Egyesület hivatalos címe például ugyanaz, mint az V. kerületi FIDESZ-irodáé.
Több kifizetett „civil” szervezet az önkormányzati választáson jelölőszervezetként támogatott kormánypárti képviselőket: a Jobb Közéleti Kör Nagyatád 2010-ben a FIDESZ-szel közösen támogatta Kárpáti László nagyatádi polgármester-jelöltet, a Rómaifürdő Telep Környezetvédő, Szabadidő és Diák Vízisport Egyesület pedig Bús Balázs mögé állt be 2019-ben.
A választási kampányban is szerepet kaptak
Egyes szervezetek a 2022-es kampányban is szerepet játszottak: a Szövetségben a Gödöllőiekért online és nyomtatott újságban is a kormány üzeneteit közvetíti csakúgy, mint az Újbudai Polgárok Egyesülete, amelynek Újbuda az Otthonunk című lapját a helyi Fidelitas is terjesztette. Utóbbi szervezet már tavaly is kapott 15 millió forintot, éppen a „kommunikációs tevékenységük fejlesztésére”.
A Fidesz választási kampányához használhatják fel a civil alap támogatásait
A K-Monitor megszerezte azoknak a pályázatoknak a leírásait, amelyeket a 4 milliárd forintos kormányzati program, a Városi Civil Alap keretében pozitívan bíráltak el. A dokumentumból kitűnik, hogy a legnagyobb összegeket az egyesületek és alapítványok – nagyrészt a helyi Fidesz-szervezetekhez kötődő csoportok – olyan feladatokra kapták, mint új hírlapok vagy közösségimédia-kampányok elindítása.
Hasonló célra kapott korábban 15 milliót a Fodor-Petrov József nevével fémjelzett Magyar Garabonciás Alapítvány, amelyet idén újabb 11 millióval támogattak. Az alapítvány tavaly médiavásárlásokra kapott pénzt, többek között a Pécs Aktuál online hírportálnál – arról a pályázatukban nem írtak, hogy a Pécs Aktuál kiadójának szintén Fodor-Petrov József tulajdona. A Pécs Aktuál több szerkesztőségi tagja is kötődik a korábbi fideszes városvezetéshez, beleértve Fodor-Petrovot-is, aki korábban önkormányzati képviselő is volt.
A pályázók töredéke kapja a támogatások nagy részét
Bár a Városi Civil Alap keretösszegét idén több szervezet között osztották szét (akkor 705, most 1003 szervezet kapott valamennyi támogatást), ezek még mindig csak a pályázók egy szűk körét jelentik, és a pályázati pénz nagy részén a támogatottak töredéke osztozik. A Válasz Online elemzése szerint a két VCA-keretre együtt mintegy nyolcezer civil szervezet pályázott, nagy többségük sikertelenül.
A két fordulóban összesen 26 millió forintot lehetett elnyerni (tavaly 15, idén 11 milliót), ez azonban a nyertesek töredékének sikerült csak – ezek mindegyike kormánypárti kötődésű szervezet.
(Név szerint: Kozma István Magyar Birkózó Akadémia, Mentor Közéleti, Kulturális, Sport Egyesület, Összefogás Óbudáért Egyesület, Újbudai Polgárok Egyesülete, Vasvári Pál Polgári Egyesület, Zöld Út Caritas, Ifjúsági Vállalkozásélénkítő Egyesület, Sport, Oktatás, Kultúra, Környezet és Természetvédelem Egyesület)
A két pályázaton 8 millió forintot vagy annál többet nyerő szervezetek száma, írja a Válasz Online, körülbelül 400. A legnagyobbat beinkasszáló 400 szervezet két év alatt 5,8 milliárd forinttal gazdagodott, ami a teljes forrás 63 százaléka – azaz a támogatások nagy részén a 8000 pályázó alig 5 százaléka osztozik, közöttük pedig felülreprezentáltak a kormánypárti politikusok egyesületei, alapítványai.
Címlapkép: Az Újbudai Fidelitas tagjai az Újbudai Polgárok Egyesülete kiadványát terjesztik (forrás: ÚjbudaiFidelitas/ Facebook)
|
Megint Fidesz-közeli szervezetek nyerték a legnagyobb összegeket a kormány civil-támogató programján
|
Újabb, fideszes politikusokhoz köthető egyesületek gazdagodtak a kormány civil támogatási programjából. A Városi Civil Alap keretében másodszor osztanak támogatásokat, a legmagasabb, 10 millió feletti adományoknak ezúttal is mintegy felét a kormánypártokhoz kötődő csoportok kapták. Ráadásul több kormányközeli egyesület már másodszor szerepel a támogatottak listáján.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/05/05/megint-fidesz-kozeli-szervezetek-nyertek-a-legnagyobb-osszegeket-a-kormany-civil-tamogato-programjan/
|
2022-05-05 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
535 millió 341 ezer 962 forint támogatást kapott a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy 2030 programján keresztül a badacsonyörsi Folly Arborétum és Borászati Nonprofit Kft. A pénz nagy részét – 470 020 922 forintot – egy, a Fidesz-holdudvarhoz köthető cég megbízására költötte a támogatást elnyerő vállalkozás. A tulajdonos férje korábban a fideszes Németh Szilárd vezette csepeli önkormányzat városgazdálkodási cégét irányította. Áder János leköszönő köztársasági elnök néhány napja épp ebben az arborétumban jelentette ki, hogy „fontos a teljesítmények meg- és elismerése”.
Áder János köztársasági elnök Badacsonytomaj Badacsonyörs nevű városrészén is járt április 27-én, a Folly Arborétumban. Az MTI beszámolója szerint a leköszönő köztársasági elnök ott többek között arról beszélt, hogy mennyire fontos a teljesítmények meg- és elismerésének fontossága, s a Folly Arborétumot is egy ilyen „vidéki teljesítményként” emelte ki.
„A köztársasági elnök a Folly Arborétum történetét önmagában is egy »kis magyar történelemnek« nevezte, majd röviden beszélt az 1905-ben magánkezdeményezésre épült parkról. Megjegyezte: bár háborús károk nem érték, a parkot a háború után államosították, és »kalandos körülmények közt« került vissza a családhoz, akik azóta is fejlesztik, bővítik a gyűjteményt, amelyet borászattal, valamint vendéglátóhellyel egészítettek ki. Több mint száz év teljesítményét mutatja, hogy a tavalyi adatok szerint százezernél is több látogatója volt a badacsonytomaji Folly Arborétumnak” – olvasható a hirado.hu-n.
A Folly Arborétumot egykor Folly Gyula pécsi orvos hozta létre, aki 1905-ben telepítette Badacsonytomajra az első örökzöldeket. A mostanra szőlőbirtokot, borászatot, éttermet is magában foglaló helyszínt a Folly Arborétum és Borászati Nonprofit Kft. működteti. A cég tulajdonosa és ügyvezetője az alapító dédunokája, Folly Réka. A Folly Arborétum és Borászati Nonprofit Kft. számlavezető bankja a január óta Tiborcz István többségi tulajdonában lévő Gránit Bank, de nem ez az egyetlen kapcsolódási pont a cég és a Fidesz holdudvara között.
Turisztikai attraktivitás-fejlesztés Giro-Szász András volt sógorával
A Folly Arborétum és Borászati Nonprofit Kft. nyert – ahogy ezt a valaszonline.hu megírta – a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy Programján. Az 535 341 962 forint jelentős részét, 470 020 922 forintot „tovább is adta” egy 2021. szeptemberben aláírt kivitelezési szerződés keretében, melynek tárgya A Folly Arborétum turisztikai attraktivitásának fejlesztése volt.
A badacsonyörsi arborétum fejlesztését célzó projekt összköltsége az MTÜ tájékoztatása szerint 562 millió 538 ezer 225 Ft, ebből a számításaink szerint kevesebb mint 30 millió forintot kellett előteremtenie a Folly Arborétum és Borászati Nonprofit Kft.-nek, mert a többit, 535 millió 341 ezer 962 forintot, mi, adófizetők biztosítottunk a vállalkozásnak, a turisztikai ügynökség Kisfaludy Programján keresztül. A beruházás részleteivel kapcsolatban megkerestük az arborétumot működtető céget, de a kérdéseinkre mostanáig nem érkezett válasz.
A támogatásból az arborétum fejlesztéseire szerződött Safe Port Investment Kft. feladatai között tájépítészeti munkák, építési kivitelezési- és felújítási munkák elvégzése, víziközmű fejlesztés, elektromos munkák és az attraktivitást célzó munkák elvégzése szerepel. Ezenfelül, egyebek mellett a támogatásból kerül majd óriáshinta, térkő, napelem és e-bike töltőpont is az arborétumba. A turisztikai ügynökség weboldalán a projektet bemutató, sajnos nem beágyazható videó szerint a fejlesztésből valósul meg a kert alsó részének a fényfestése, képzőművészeti alkotások (pl. növényekhez passzoló szobrok) beszerzése és a jelenlegi 45 alkalmazott mellett, további 15 munkahely kialakítása.
Nemzeti együttműködés a gyakorlatban
A 2007-ben alapított és 2016 óta ezen a néven létező Safe Port Investment Kft. tulajdonosa – a BRANKO Befektetési Kft.-n keresztül – Serfőző Péter és ő a cég ügyvezetője is. Serfőző a volt sógora Giro-Szász Andrásnak, az Orbán kormány korábbi kommunikációért felelős miniszterelnökségi államtitkárának.
Serfőző és Giro-Szász közös üzleti ügyeiről – az azóta a fenti pályázat megvalósítására szerződött Safe Port Investment Kft.-be beolvadt Safe Port Project Kft.-ről – egy másik cikkünkben is írtunk.
A Tocsik-ügytől a Belvároson át Újlipótvárosig: a Lovas testvérek üzletei | atlatszo.hu
A Tocsik-ügytől a Belvároson át Újlipótvárosig: a Lovas testvérek üzletei
A Safe Port Investment már korábban is kapott megbízást (132 142 276 Ft értékben) a Folly arborétumtól: egy uniós finanszírozású projektben (GINOP-7.1.6-16) 2019-ben ez a cég végezhette a látogatóközpont felújítását. A Folly Arborétum és Borászati Nonprofit Kft. akkori feladata az alábbi volt:
„Meglévő kb. 200 nm alapterületű kúria jellegű építmény komplett felújítása belsőépítészettel és berendezésekkel együtt, illetve a hozzá tartozó egy hektárnyi arborétumi terület parkosítása (Az ingatlan a kb. nyolc hektáros Folly Arborétum része.)”
Régi arcok, új sikerek
Azt a 24.hu tárta fel, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség tanácsadói között szerepelt Folly Réka is. A Folly Arborétum korábbi fejlesztéseiről pedig az azóta bezárt Népszabadság is írt, részletezve többek között azt is, hogy a parkot működtető cég tulajdonosának, Folly Rékának a férje, Werner Péter a korábban a Német Szilárd rezsibiztos által vezetett csepeli önkormányzat vagyongazdálkodási cégét vezette.
A csepeli és a szomszédos, 18.kerületi önkormányzatnál is jó kapcsolatokkal és pozícióval bíró Werner Péter üzleti ügyeiről több évvel ezelőtt a Magyar Narancs is írt. A cikk magyarázatot adhat arra is, hogy miért éppen a Serfőző által ügyvezetett céget választotta a Folly Arborétum a közel félmilliárd forintnyi állami finanszírozású fejlesztés kivitelezésére.
Az adófizetők pénzéből finanszírozott, közel félmilliárdos badacsonytördemici arborétum-fejlesztés eredményeit bárki megtekintheti, látogatónként 1800 forintból. Gyerekek és nyugdíjasok már 1200 forintos jeggyel is bemehetnek, családi jeggyel pedig 5000 forintért látható, hogy Magyarországon a vidék is jobban teljesít.
|
Fidesz-közeli cég megbízására ment el az arborétumnak adott félmilliárdos támogatás nagy része
|
535 millió 341 ezer 962 forint támogatást kapott a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy 2030 programján keresztül a badacsonyörsi Folly Arborétum és Borászati Nonprofit Kft. A pénz nagy részét – 470 020 922 forintot – egy, a Fidesz-holdudvarhoz köthető cég megbízására költötte a támogatást elnyerő vállalkozás. A tulajdonos férje korábban a fideszes Németh Szilárd vezette csepeli önkormányzat városgazdálkodási cégét irányította. Áder János leköszönő köztársasági elnök néhány napja épp ebben az arborétumban jelentette ki, hogy „fontos a teljesítmények meg- és elismerése”.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/05/02/fidesz-kozeli-ceg-megbizasara-ment-el-az-ader-altal-is-unnepelt-arboretumnak-adott-felmilliardos-tamogatas-nagy-resze/
|
2022-05-02 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Festési, mázolási és melegburkolási feladatokra írt ki közbeszerzési eljárást a Készenléti Rendőrség (KR) március elején. A kiírás két részből állt, a közbeszerzés meghívásos volt, az ajánlattételre felkért öt cégből egy tett árajánlatot. A nyertes kivitelező feladata egyrészt a KR üzemeltetésében lévő budapesti, dunakeszi és remeteszőlősi ingatlanjain található épületek belső festési, mázolási munkáinak elvégzése lesz.
Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumok szerint a festési-mázolási munkákhoz szükséges minden anyagot és segédanyagot Ajánlatkérő biztosítja, beleértve a glettet, a festéket, a csiszolópapírt, a maszkoló szalagot, a takarófóliát, a hullámpapírt, valamint a sitt elszállításához szükséges konténert és a konténer szállítását is. Az elektromos szerelvények, lámpatestek le- és felszerelése, valamint az egyéb fali szerelvények (függönykarnis, tartó konzolok, polcok, tükrök, szükség esetén radiátorok, stb.) le- és felszerelése szintén az Ajánlatkérő feladata. Emellett a KR végzi a bútorok rakodását, összetolását, de a vizet és az áramot is a rendőrség biztosítja.
„A keretszerződés összegéből lehívott megrendelés alkalmával minimálisan elvégzendő festési munka 300 m², vagy minimálisan elvégzendő mázolási munka 50 m². Lehet egyszerre festési és mázolási munka is, ekkor minimum 300m² festés és a festéssel érintett területen belüli mázolási munkák, aminek nincs minimum korlátja” – olvasható a dokumentumban.
A feladatot a VIAWATT Építőipari Kft. óránként nettó 26 200 forintos áron vállalta.
Szintén ők nyerték a melegburkolási munkákat ugyanezekben az intézményekben.
A leírás szerint az egyszerre elvégzendő burkolási munka minimálisan 100 m², amely megrendelés útján kerül lehívásra a keretszerződés (70 millió forintos) összegéből.
Ebben az esetben is az Ajánlatkérő biztosítja az elvégzendő munkához a szükséges anyagokat: a melegburkolatok készítéséhez szükséges anyagokat (PVC, laminált padló, ragasztók szegélyek, aljzatkiegyenlítő anyagok), valamint a sitt elszállításhoz szükséges konténert és a konténer szállítását is. A KR végzi a helyiségekből a berendezések, bútorok elszállítását és visszarakodását, valamint biztosítja az áramot és a vizet is.
Ugyanakkor a KR felhívta a figyelmet, hogy az ajánlat során úgy kell megadni az egységárakat, hogy a műszaki leírásban szereplő bármely feladat szerződésszerű teljesítéshez szükséges valamennyi járulékos költségeket is tartalmazza (munkadíj, kiszállási díj, munka elvégzése utáni durva takarítást, törmelék és hulladék konténerbe történő berakását).
A melegburkolási munkákat nettó 26 900 forint/óra végezheti a VIAWATT Kft.
A cég ajánlatában vállalta, hogy hátrányos helyzetű munkavállalót is foglalkoztat a megbízás során.
A VIAWATT Építőipari Kft. kevésbé ismert szereplő a piacon. A cég a közbeszerzési adatbázis szerint utoljára 2011-ben nyert két nagyobb megbízást, akkor a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-től. Az 1990-ben alapított budapesti Kft. tulajdonosa Leel-Őssy Lóránt, a cég éves bevétele az elmúlt öt évben 8,6 és 230 millió forint között mozgott.
|
Óránként nettó 26 ezer forintért festik ki a Készenléti Rendőrség épületeit
|
A Készenléti Rendőrség üzemeltetésében lévő budapesti, dunakeszi és remeteszőlősi ingatlanjainak felújítási munkálataira 5 céget kértek fel, de végül csak egy tett ajánlatot. A nyertes Viawatt Kft. nettó 26 200 Ft/óra díjért vállalta a festést-mázolást, míg a melegburkolást 26 900 forintos áron óránként. A munkálatokhoz szükséges minden anyagot a Készenléti Rendőrség biztosít.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/05/02/orankent-netto-26-ezer-forintert-festik-ki-a-keszenleti-rendorseg-epuleteit/
|
2022-05-02 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A „kiváltságos” státuszt egy 2020 utolsó napjaiban hozott kormányrendelet-módosítás tette lehetővé annak érdekében, hogy megkönnyítsék vele a beruházás előkészítését és kivitelezését, valamint hogy sajátos – a helyi építési rendeleteknél megengedőbb – beépítési szabályokat alkalmazhassanak az ingatlan újjáépítése során. Nyomozásunk közben többször is megkerestük a Köztársasági Elnöki Hivatalt, hogy erősítsék meg értesüléseinket, de ezt se 2021 októberében, se 2022 februárjában nem tették meg, mondván: „a lakáshasználati jog iránt hivatalos kérelem benyújtására nem került sor, az államfő erről még nem döntött.”
Mi ennek ellenére tovább folytattuk az ügy feltárását, és közadatigényléssel fordultunk az építtető Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz (KEF), hogy megismerjük a beruházás költségeit. Az érdemi adatszolgáltatásra most, 6 hónappal (!) az adatigénylést követően került sor. Azóta az is kiderült, jók voltak az Átlátszó tavalyi értesülései, ezért most – a költségek ismeretében – közöljük csaknem fél éve „fiókban pihenő” írásunkat, amelyből további, eddig ismeretlen részletek is kiderülnek a beruházásról.
A Blikk tavaly nyáron cikket jelentetett meg, mely Angela Merkel német kancellár leendő nyugdíja kapcsán a 2022 májusában leköszönő magyar köztársasági elnök juttatásaival is foglalkozott. Az írásból kiderült: Áder János volt köztársasági elnökként a mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíj összegével megegyező pénzbeli juttatást kap (kb. bruttó 3,5 millió forint), egykori EP-képviselői munkája után pedig nyugdíjban részesül. Ez utóbbi összege előreláthatólag 430 ezer forint lesz, amely az egykori, négy éven át kapott és havi 8900 eurós (kb. 3,2 millió Ft-os) EP-képviselői fizetése után jár neki.
A lap arról is beszámolt, hogy a leköszönő köztársasági elnököt a törvény szerint megilleti egy állami tulajdonú és fenntartású lakás használata, a lakás üzemeltetési feladatainak ellátásához egy fős személyzet, személyes gépkocsihasználat sofőrrel, valamint legfeljebb háromfős titkárság irodával, gépjárművel. A cikk a köztársasági elnök akkori vagyonnyilatkozatát is szóba hozta, és egy abban szereplő, 2019-ben vásárolt II. kerületi ingatlan kapcsán felvetette: Áder János nem biztos, hogy élni fog a törvény által számára biztosított lakáshasználat jogával.
Az Átlátszó – a Blikk akkori feltételezésével ellentétben – 2021 nyarán arról értesült, hogy a XII. kerületi, Béla király út 3/a szám alatti, 2141 négyzetméteres állami ingatlant építik újjá a leköszönő köztársasági elnök számára.
Beszédes építési engedély
Az Átlátszó megszerezte a Budapest Főváros Kormányhivatala (Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály) által 2021. február 9-én kiadott építési engedélyt is. Az ebben szereplő tartalom illusztris lakó érkezésére és egyedi igényekre utalt. Kiderült belőle ugyanis, hogy a villához szauna, fitneszhelyiség, mosókonyha szennyesledobóval, két beállós gépjárműtároló, személyfelvonó, valamint terasz és tetőkert is kialakításra kerül.
A dokumentumból azt is megtudtuk, hogy a teljes átépítést és felújítást követően a 2141 négyzetméteres telken álló épület nettó alapterülete 637 négyzetméterre változik, amihez hozzáadódik még 178 négyzetméter terasz és tetőkert is.
A hivatalos irat azt is felfedte, hogy az ingatlanhoz kapcsolódó építkezés „a Normafa Park történelmi sportterület megvalósításához szükséges beruházásokkal összefüggő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügy”. Miután a vizsgált beruházás valójában nem kapcsolódik a megjelölt témához, megállapítható: a Kormány így kívánta kiemelni a beruházást a helyi építési szabályozások alól, illetve megkönnyíteni és felgyorsítani az építkezés előkészítését, valamint kivitelezését.
A kormányrendelet sajátos beépítési szabályokat is meghatároz a műemléki környezetben fekvő ingatlan kapcsán: beépíthetőség terén nagyobb (15% helyett 20%), a kötelező, minimális zöldterület esetén pedig alacsonyabb (65% helyett 60%) limitet állít fel a helyi építési szabályozáshoz képest.
Mikor dőlt el valójában, hová költözik a volt államfő?
A Normafa Park történelmi sportterület ügyét szabályozó 2013-as kormányrendeletet egy 2020. december 30-án megjelenő és másnap, Szilveszter napján hatályba lépő kormányrendelet módosította, amely külön paragrafust (4/A. §) is szentelt a szóban forgó ingatlannak. Vagyis ekkor vált a beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé. A kormányrendelet dátuma tehát azt jelzi, hogy már 2020 végén megkezdődött az ingatlan hasznosításának előkészülete, a beruházás kiemelt üggyé tétele, az átépítés sajátosságai és a beruházás nagyságrendje pedig arra utal, hogy a munkálatok konkrét igény alapján, vagyis a ház leendő lakójának tudtával történtek.
Mindezek tekintetében, bár a KEH 2021-ben küldött válasza – miszerint az államfő még nem döntött az lakáshasználati jog hivatalos kérelmezéséről – megfelelt a valóságnak, az épület hasznosításának célja valójában már 2020 végén eldőlt.
Mennyibe került a beruházás?
Az Átlátszó még 2021 októberében közadatigényléssel fordult a beruházást megrendelő Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz (KEF), hogy megtudja, mely közbeszerzési eljárás és szerződés keretében, illetve milyen költségek mellett rendelték meg a felújítást. A koronavírus-világjárvány okozta veszélyhelyzet miatt a KEF-nek 45+45, azaz 90 nap állt rendelkezésére a válaszadásra, amit ki is használt. A 2022 januárjában érkező válasz azonban kifejezett kérésünkre sem tartalmazta a vizsgált beruházás költségeit, csupán a keretszerződés és annak módosító dokumentumainak elérhetőségét adták meg.
Emiatt újabb közadatigénylést kezdeményeztünk az adatok pótlására, amelyre ugyancsak kétszer 45 nap állt a KEF rendelkezésére. A Főigazgatóság ezúttal is élt a hosszabbítás jogával.
Első adatigénylésünket követően – felkészülve a hosszadalmas és nehézkes adatszolgáltatásra – megkértünk egy iparági szakértőt, hogy becsülje meg a beruházás értékének nagyságrendjét. A neve elhallgatását kérő szakember – a Budapest Főváros Kormányhivatala által kibocsátott dokumentumban leírt műszaki tartalmak, valamint az általunk bemutatott fotók alapján – 1 milliárd forint körüli összegre tette az építkezés költségeit.
Szakértőnk megjegyezte, hogy a nagyságrendi ár kalkulálásakor figyelembe vette a jelentős mértékű bontási munkálatokat, amelyek nagy pluszköltséggel járnak, illetve az átlagosnál jobb minőségű anyagok felhasználásával számolt, figyelembe véve, milyen céllal, vagyis kinek készült a beruházás. A megadott összeg ugyanakkor elmondása szerint nem tartalmazta a belső kivitelezés (pl. burkolatok, bebútorozás) árát, ahogy a minden bizonnyal kiépítésre kerülő biztonsági rendszer költségeit sem. Ez utóbbi tételek – tekintettel az ingatlan méreteire – jelentősen növelhetik a beruházás összköltségét, ami így elérheti akár a 1,5 milliárd forintot is.
A KEF április 28-án megküldött válaszából jelenleg azt tudjuk, hogy „a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság a vagyonkezelésében lévő ingatlanon végez állagmegóvó, értéknövelő beruházást 929 116 725 forint értékben”. Az adatigénylésben kért dokumentumokat (árajánlat, megrendelés) a KEF ugyanakkor nem csatolta a válaszleveléhez, így az sem derül ki egyértelműen, hogy a megküldött ár milyen feladatokra vonatkozik, illetve hogy lefedi-e a beruházás teljes összegét.
Közbeszerzésbajnok fővállalkozó
Az építkezés fővállalkozója az elmúlt évek gigaméretű – több tízmilliárd, sőt, százmilliárd forintos – állami közbeszerzéseit elnyerő B+N Referencia Zrt. A cég eddigi legnagyobb „fogása” egy 3+1 évre szóló 300 milliárd forint keretösszegű kórháztakarítási megbízás volt, amit még 2021 elején nyert el. A közbeszerzéseken aratott sikereket az Opten cégadatbázis adatai is tükrözik. Ezek alapján a vállalat 2016–2020 között folyamatosan fejlődött: éves nettó árbevétele 13,7-ről 67,3 milliárd forintra, adózás előtti eredménye pedig 1,5 milliárdról 6,3 milliárd forintra nőtt.
Mint az a hiányosan teljesített közadatigénylésből kiderült, a szóban forgó felújítási projekt a B+N Referencia Zrt. által még 2020 novemberében elnyert, eredetileg összesen 100 milliárd forint keretösszegű közbeszerzés egyik része alá tartozik, amely állami tulajdonú ingatlanok igény szerinti karbantartási, felújítási, javítási és üzemeltetési feladataira szólt.
A cikkünk tárgyát képező Béla király úti ingatlan a KEF nyugat-magyarországi ellátási körébe tartozik. Így a projekt annak a közbeszerzésrésznek az egyik eleme, amelybe eredetileg 135 db (99 db budai, 36 db Budapesten kívüli) ingatlan tartozott a szerződéskötéskor. A nettó 223 ezer négyzetméternyi területtel kapcsolatos munkákra mintegy 35 milliárd forint értékben szerződött a B+N Referencia Zrt., de 2021-ben – a pandémia-helyzettel kapcsolatos, előre nem kalkulálható körülmények és kormányzati döntések miatt – módosították a szerződést, és a keretösszeget 52,5 milliárd forintra emelték.
Volt köztársasági elnökök állami ingatlanai
Göncz Árpád, a rendszerváltás utáni első köztársasági elnök 2000-ben köszönt le, második elnöki ciklusa végén. Az egykori államfő a budai Vérhalom téren álló Kocsis-villát kapta meg használatra. A Belügyminisztérium kezelésében lévő, 2873 négyzetméteres telken álló 590 négyzetméteres villát akkor, vagyis 22 évvel ezelőtt 129 millió forintért újíttatták fel.
Mádl Ferenc államfő az első köztársasági elnöki ciklusát követően, 2005-ben távozott a hivatalából. A KEH akkor, vagyis 17 évvel ezelőtt 126 millió forintért vásárolt meg egy 160 négyzetméteres, rózsadombi társasházi lakást, egy garázst és egy tárolót az egykori elnök számára.
Az ugyancsak egy elnöki ciklust szolgáló Sólyom László államfő számára a KEH a Normafa közelében, egy 2018 négyzetméteres telken álló ikerházban vásárolt lakást. A 265 négyzetméteres, 5 szobás, belső liftes házhoz 75 négyzetméteres garázs és 55 négyzetméteres terasz tartozott. Az országgyűlés a lakás megvásárlására és felújítására 340 millió forintos keretet biztosított, amelyből a KEH 195 millió forintot használt fel 2010-ben, azaz 12 évvel ezelőtt.
Schmitt Pál köztársasági elnök nem töltötte ki ötéves elnöki mandátumát, mert 2 év után, 2012-ben lemondásra kényszerült plágium-ügye miatt. Ennek ellenére az akkoriban – számára kedvezően – megváltoztatott törvény lehetőségeivel élve, kérelmezte a lakáshasználati jogot, de mielőtt megtalálták volna a számára megfelelő ingatlant, lemondott róla az ország rossz gazdasági helyzetére való hivatkozással.
Áder János köztársasági elnök második ciklusa végén, 2022 májusában köszön le a tisztségéről. Az elnök egy állami tulajdonú 2141 négyzetméteres telken álló, 637 négyzetméteres budai villába költözik, amelyet érkezéséig teljesen újjáépítenek. Az építkezés költségét a KEF az Átlátszó adatigénylésére adott válaszában 929,1 millió forintban jelölte meg.
A szerző felvételei. Drónvideó: Magyar Kétfarkú Kutya Párt.
|
929 millió forintért építették újjá a budai villát, amit Áder János kapott használatra
|
Egy évvel ezelőtt, 2021 tavaszán értesült róla az Átlátszó, hogy a XII. kerület, Béla király út 3/a szám alatti, 2141 négyzetméteres állami ingatlant Áder János leköszönő államfőnek építik újjá. 2021 nyarán megszereztük a beruházás építési engedélyét, amelyből kiderültek a villa paraméterei, illetve az is, hogy az ingatlan a Normafa Park történelmi sportterület része, a rajta zajló beruházás pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügy. Az építkezés költségét a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság az Átlátszó adatigénylésére adott válaszában 929,1 millió forintban jelölte meg.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/04/29/929-millio-forintert-epitettek-ujja-a-budai-villat-amit-ader-janos-kapott-hasznalatra/
|
2022-04-29 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A gyanús eseteket a Húszezren a tiszta választásért 2022-ben (röviden 20k22) segítségével gyűjtöttük össze. A 20k22 csoport civil önkéntesei szemtanúi voltak a választáshoz kötődő visszaéléséknek, ugyanis ők voltak azok, akik a szavazóhelyiségekben őrködtek. A rendelkezésre bocsátott adatokból kiválogattuk a településnévvel ellátott, jelentősebbnek ítélt eseteket, amikből egy könnyen böngészhető adatbázist készítettünk. A térkép segítségével bárki megnézheti, hogy előfordult-e választási csalás a környékén, négy év múlva pedig segítséget nyújthat, hogy hol érdemes a visszaélésekre „vadászni”.
A választás estéjéig a 20k22 csoport közleménye szerint 1 903 darab különböző mértékű incidenst jelentettek – ezen belül 909 telefonhívást és 994 e-mailt fogadtak. (Magyarországon kicsivel több mint 10 000 szavazókört tartanak nyilván 3 200 településen. Szavazókörből azért van több, mint ahány település, mert egy szavazókörre legfeljebb 1 200 választópolgár juthat.) Fontos kihangsúlyozni, a közel kétezres szám azt mutatja meg, hogy hány bejelentést kaptak, nincs teljes átfedésben a választási csalások számával.
Ugyanis le lehet vonni azokat az incidenseket:
amiket a civilek ugyan jeleztek, de nem számítanak választási csalásnak,
amik véletlenül elkövetett kisebb bakik voltak a szavazatszámláló bizottság részéről,
amiket duplán jelentettek be.
Hozzá lehet(ne) adni azokat az incidenseket:
amik nem voltak láthatóak, mert az elkövetők a háttérben intézkedtek, vagy a megfigyelő a zárt szavazóhelyiségből nem látta, mi zajlik az épület előtt.
Az Átlátszó rendelkezésére bocsátott táblázatból közel 100 jelentősnek ítélt esetet gyűjtöttünk ki, amikből elkészítettük Magyarország első olyan térképét, ahol a választási csalások böngészhetőek.
A választási csalások a gyakorlatban nem járnak komoly következményekkel. A szavazatvásárlás ugyan három év börtönbüntetéssel is sújtható, ami igaz arra is, aki megveszi a szavazatokat, de arra is, aki eladja a szavazatát. A hivatalos szerveket azonban nem érdekli, hogy mi zajlik a szavazóhelyiségen kívül, amit mi sem bizonyít jobban, mint az Átlátszó által rögzített putnoki eset, amikor fényes nappal, a főút mellett a választópolgárok a szavazókör előtt adták be a szavazólapokat egy kék színű Opel ablakán.
Így működik a láncszavazás a gyakorlatban: egymás után adták be a szavazólapokat az Opel ablakán egy putnoki szavazókörnél | atlatszo.hu
1400-zal kevesebb szavazatot gyűjtött be a kormánypárti politikus a Csongrád-Csanád megyei 4-es számú választókörben, mégis több százalékot kapott, mint 2018-ban. Miközben Márki-Zay Péterre közel 5 ezerrel kevesebben voksoltak, mint az ellenzéki jelöltekre 4 évvel ezelőtt. Lázár János azt mondta, visszatért az országos politikába.
Erdélyi és kárpátaljai szavazók buszoztatását is jelentették
Kezdjük a csalások legláthatóbb formájával, a szervezett személyszállítással, ami a köznyelvben „buszoztatás” néven terjedt el, de valójában nem csak kisbuszokkal, hanem személygépkocsikkal is üzemszerűen művelték. A „buszoztatás” során leszállított szavazóknak megmondják, hogy kire kell voksolni, és ezért valamilyen juttatást kapnak.
A térképre 24 esetet raktunk rá. A „buszoztatás” jellemzően a 10 ezer fő alatti településeken volt megfigyelhető országszerte.
200 fő alatti településeken: 2 eset (Rinyakovácsi és Kéked)
1-5 ezer fős településeken: 7 eset (Farkaslyuk, Kesznyéten, Mezőzombor, Tiszaeszlár, Bőcs, Sajólád, Dombrád)
5-10 ezer fős településeken: 8 eset (Nagyhalász, Alsózsolca, Felsőzsolca , Putnok, Nyíradony, Ercsi, Kecel, Solymár)
10-35 ezer fős településeken: 5 eset (Hajdúhadház, Mohács, Karcag, Vác, Salgótarján)
megyeszékhelyen és a fővárosban: 2 eset (Pécs és Budapest 13. kerülete)
legtöbb bejelentés (9) Borsodra koncentrálódott.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagyhalászon a delegált beszámolója szerint a következő jelenet zajlott le a Csuha Antal Általános Iskolában: „Hölgy arra hivatkozva segíti a választópolgár szavazását, hogy nem lát jól. Idézem: »Sietni kell, sokakat kell még fuvaroznom.« Többen rászóltunk, válasz: »Nem akarunk háborút, csak a Fidesz.« SzBSz tag megjegyezte: »Ha legközelebb jössz, várj az ajtó előtt.«”
Hajdúhadházán sikerült megállítani a buszoztatást, ott „rokonoknak” segített az ember – ami gyakori kifogás volt a sofőröknél. Vácon a 11-es szavazókörnél erdélyi szavazók buszoztatását figyelték meg. A budapesti esetnél a leírás szerint narancssárga Ford Transit útépítő, céges autó hordta a választókat. Ezeken kívül településnév nélkül szerepel egy érdekes bejelentés Szabolcs-Szatmár-Bereg 4 választókerületéből, amiben az áll, hogy az ukrán határról kisbusszal szervezetten szállították a szavazókat.
|
Kocsmák és templomok is – Térképre tettünk közel 100 választási csalást a civil delegáltak beszámolói alapján
|
A Húszezren a tiszta választásért 2022-ben (20k22) csoport segítségével térképre tettük, hogy a civil delegáltak honnan tettek bejelentést választási csalásokról. Közel 100 jelentősnek ítélt esetet gyűjtöttünk ki. A térképen 24 település látható, ahol állítólag szervezetten „buszoztatták” a szavazókat. Helységek váltak láthatóvá, ahol teljesen magatehetetlen, idős, demens embereket is leszavaztattak, és akár a fenyegetésektől sem riadtak vissza. Több beszámolóból is tisztán kirajzolódik, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai is aktívan közreműködtek a csalásokban. A térképről azt is meg lehet tudni, hogy melyek voltak azok a települések, ahol a beszámolók szerint a választási csalásokból a kocsmák és a templomok is egyaránt kivették a részüket.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2022/04/28/kocsmak-es-templomok-is-terkepre-tettunk-kozel-100-valasztasi-csalast-a-civil-delegaltak-beszamoloi-alapjan/
|
2022-04-28 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
2020 szeptembere és 2021 szeptembere között a hivatalosan Vál-völgyi kisvasút nevet viselő turisztikai látványosság 9,1 millió veszteséget produkált. 2016-os indulása óta ezzel már 32,8 milliós mínusznál tart a 600 millió forint európai támogatásból épült projekt. Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő kérte ki az üzemeltető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól (FUNA) a kisvasút legfrissebb bevételi és kiadási adatait, amelyeket eljuttatott az Átlátszónak.
2015-ben elsőként írtuk meg, hogy az Orbán-kormány 600 millió forint európai uniós támogatást ad a felcsúti kisvasútra, amely aztán 2016. április 30-án indult első útjára a felcsúti stadion és az alcsútdobozi arborétum között. 2017-ben kipereltük a projekt uniós pályázatát, amely kitért arra is, hogy a kisvasút valószínűleg veszteséges lesz, de plusz látogatókat, és ezzel többletbevételt hozhat a felcsúti stadionnak, az alcsúti arborétumnak és szállodának, amelyeket szintén a Mészáros Lőrinc kezében lévő FUNA üzemeltet.
A kisvasút indulása óta több cikkben is foglalkoztunk a gazdálkodási és utasforgalmi adatokkal, évről-évre kikértük közadatigénylésben az üzemeltetést végző Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól a kisvonattal kapcsolatos bevételek és kiadások listáját, valamint a jegyeladások számát. Legutóbb 2020-ban írtunk a témáról a 2019. július 1. és 2020. augusztus 30. közötti számok kapcsán: ahogy addig mindig, akkor is veszteséges volt Orbán Viktor hobbivonatának üzemeltetése.
2021 őszén szokás szerint kikértük az előző év adatait a FUNÁ-tól, az azonban a korábbi évekkel ellentétben nem válaszolt az adatigénylésünkre, nekünk pedig az akkor folyamatban lévő nagy projektek, majd az évvégi hajrá, aztán az országgyűlési választás miatt nem volt kapacitásunk jogorvoslathoz folyamodni. Úgy terveztük, hogy majd néhány egyéb projekt lezárása után, a választást követően foglalkozunk az üggyel: új adatigénylést adunk be, és szükség esetén perelünk.
2021-ben 9 millió mínusz
Szerencsére erre nincs szükség, mert Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szintén kikérte a felcsúti kisvasút legfrissebb gazdálkodási és jegyeladási adatait, és neki válaszolt a FUNA. A kapott adatokat pedig a politikus elküldte az Átlátszónak, amit ezúton is köszönünk.
A FUNA közlése szerint 2020. szeptember 1. és 2021. augusztus 31. között 5,7 millió forint bevételük származott jegyeladásból, a kisvasút üzemeltetése viszont 14,8 millió forintba került ebben az időszakban.
Vagyis bő 9 millió forint veszteséget termelt 2020 és 2021 szeptembere között a kirándulóvonat, ami így 2016-os indulása óta már 32,8 millió forint mínusznál jár.
Ahogy korábban az Átlátszó adatigényléseire küldött válaszaiban, Szél Bernadettnek írt levelében is hozzáfűzte a számokhoz a FUNA, hogy "általánosságban elmondható, hogy a kisvasúti személyszállítás nem tartozik a legnyereségesebb ágazathoz", továbbá közölték, hogy "a járvány miatt teljesen leállt a közlekedés egy időre".
Azt is megírta az alapítvány, hogy 2016. április 30-a óta a Vál-völgyi kisvasút üzemeltetésére nem kaptak állami támogatást. A kapott TAO-milliárdokról viszont nem írtak egy szót sem.
Továbbra is kerek számban fogynak a jegyek
Az évek során a gazdálkodási és jegyeladásokat böngészve minden alkalommal az volt a legérdekesebb, hogy feltűnő módon szinte mindig vagy 0-ra vagy 5-re végződött az egy nap alatt eladott jegyek száma. Ez egyszerűen túl szabályos és elég valószerűtlen. Még annál is sokkal meghökkentőbb, hogy veszteséget termel a felcsúti stadion és az alcsútdobozi arborétum között ingázó kisvonat, hiszen semmi különös látványosság nincs a környéken, ami tömegeket vonzana.
Teljesen életszerűtlennek tűnik ugyanis, hogy a jegyvásárlók száma majdnem minden nap egy tízzel osztható számot ad ki. Soha nincs egy 17 vagy 23 fős osztály 2-3 tanárral, mint a gyerekeim iskoláiban, nincsenek 2-3-4 tagú családok vagy 8-15 fős kirándulócsoportok, mint a valóságban mindenhol máshol. A felcsúti kisvasút jegyeladási számaiban nincsenek ilyen utasok, vagy ha vannak is, ügyesen együtt utaznak úgy, hogy minden nap szép kerek, tízzel osztható számot produkáljanak.
A Szél Bernadettnek megküldött táblázat szerint 2020 szeptembere és 2021 szeptembere között összesen 11 290 darab jegyet adtak el. Minden nap 0-ra végződik az eladott jegyek száma, vagyis tízzel osztható.
A legkevesebb eladott jegy 10 darab volt, ez több alkalommal is előfordult. A legsikeresebb nap pedig 2021. július 3. volt, akkor 380 darab jegy fogyott. Ahogy a FUNA írta Szél Bernadettnek, látszik a koronavírus-járvány miatti leállás: 2020. november 9-től 2021. június 1-ig nem közlekedett a kisvasút, tehát kimaradt az előző években sok látogatót vonzó Mikulás-napi, Valentin-napi és húsvéti különvonat is. Talán a leállásnak is köszönhetően a hagyományt megszakítva a vizsgált időszakban egyetlen nap sem közlekedett a kisvasút utasok nélkül, üresen.
Erdélyi Katalin
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: A Mikulás-díszbe öltöztetett kisvasút 2021. december 7-én Felcsút állomáson (forrás: Vál-völgyi kisvasút/Facebook)
|
Eddigi 6 éve alatt összesen 32,8 millió forint veszteséget termelt a felcsúti kisvasút
|
2020 szeptembere és 2021 szeptembere között a hivatalosan Vál-völgyi kisvasút nevet viselő turisztikai látványosság 9,1 millió veszteséget produkált. 2016-os indulása óta ezzel már 32,8 milliós mínusznál tart a 600 millió forint európai támogatásból épült projekt. Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő kérte ki az üzemeltető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól (FUNA) a kisvasút legfrissebb bevételi és kiadási adatait, amelyeket eljuttatott az Átlátszónak.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2022/04/27/eddigi-6-eve-alatt-osszesen-324-millio-forint-veszteseget-termelt-a-felcsuti-kisvasut/
|
2022-04-27 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A KÖFOP-2.3.4-VEKOP-15-2016-00002 azonosítószámú Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése II. (ÖFFK II.) elnevezésű projekt 2015 október kezdődött, és 2019 végén zárult le. A 4 éves projekt megvalósítására a Belügyminisztérium (BM) 1,2 milliárd forintot kapott a Széchenyi 2020 program uniós forrásaiból. A leírás szerint a projekt az önkormányzatok hatékony működésének előmozdításához és fenntarthatóságának növeléséhez kívánt hozzájárulni.
Pogácsás Tibor, a BM önkormányzati államtitkára úgy harangozta be a projektet, hogy az az önkormányzati irányítás megújítására szolgál, ennek érdekében pedig három kutatási témát ölel fel: az önkormányzatok egymással való együttműködését, a településfejlesztés eszközeit, valamint a tudásmenedzsmentet, azaz az információ feldolgozását és hasznosítását.
Emellett sor került különböző témájú workshopok, hazai, regionális és nemzetközi konferenciák, disszeminációs rendezvények megtartására is.
A Közigazgatás-és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) keretében „Magyarország több mint 935 millió eurót fordít a közigazgatási szervek által nyújtott szolgáltatások megerősítésére. A fenti összegből közel 795 millió euró uniós forrásból származik (75,7%-ban az Európai Szociális Alapból és 24,3%-ban a Kohéziós Alapból). A program segítséget nyújt Magyarországnak abban, hogy javítsa közigazgatásának hatékonyságát. (…) A program célja, hogy korszerűsítse a közigazgatás szerkezetét és teljesítményét, csökkentse az adminisztratív terheket, és így hozzájáruljon a vállalkozásbarát gazdasági környezet kialakításához. E cél elérése érdekében a program különböző intézkedéseket tartalmaz, mint például a bürokrácia csökkentése, az e-kormányzás fejlesztése, az átláthatóság növelése és az emberi erőforrások megerősítése. A programban szerepel továbbá, hogy átfogó információs adatbázist hoznak létre a helyi hatóságok döntéshozói számára” – olvasható az Európai Bizottság honlapján.
Ugyanitt megtalálható az is, hogy a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) célja a közép-magyarországi régió fejlesztésének biztosítása és versenyképességének további javítása, a régió társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeinek csökkentésével egyidejűleg.
Szintén a BM-hez tartozik a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00023 azonosítószámú Vízhasználat Információs, Ellenőrzési és Integrált hatósági feladatokat ellátó Keretrendszer (VIZEK) kialakítása elnevezésű projekt, ami 2017-ben kezdődött, jelenleg is folyamatban van, és a tervek szerint 2023 nyarán fog befejeződni.
A VIZEK célja, hogy a vízhasználattal kapcsolatban pontos adatokat és információt szolgáltasson a vízügyi hatóságok, a döntéshozók és a statisztikai szervek felé, továbbá csökkentse a vízhasználók és a hatóságok adminisztratív terheit. A projekt keretében egy honlapot is létrehoztak, ami egyrészt elektronikus támogatást nyújt a vízjogi feladatokhoz, másrészt pedig leegyszerűsítheti a felhasználók számára az ügyintézést. A projekt szintén a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg, a támogatás keretösszege ebben az esetben 7,6 milliárd forint volt.
Az Átlátszó információi szerint ugyanakkor a két projekt kapcsán szabálytalansági eljárásokat folytattak le 2020 tavaszán, amelynek eredményeként a magyar kormány illetékes ellenőrző szerve, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) 24,27 millió forintot követelt vissza a Belügyminisztériumtól.
Az Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése II. projekt részére megítélt pénzből 18,5 milliós támogatást kellett visszafizetni, a VIZEK projektből pedig bruttó 5,7 milliót.
Összesen 100 szabálytalan tételsort találtak
A szabálytalanságokra a személyi jellegű kifizetések között bukkantak, eszerint ugyanis a BM két esetben fogászati kezeléseket, 5 esetben pedig ajándékutalványokat számolt el a költségek között. Az ajándékutalványok összesen 43 főhöz kapcsolódóan szerepeltek az elszámolásban.
A kifizetések a Belügyminisztérium Közszolgálati Szabályzatáról szóló BM KÁT utasítás alapján történtek – amely alapján a BM munkatársai jogosultak fogászati ellátással kapcsolatos költségtérítésre, illetve egyéb juttatásokra.
Azonban a pályázati felhívás szövege tételesen felsorolja azokat a személyi jellegű költségeket, amelyek elszámolhatóak a projekt keretein belül. Ilyen például a munkába járás költsége, étkezési hozzájárulás, cafeteria juttatás vagy a ruhapénz „az esetben, ha a Kedvezményezett egységes, minden munkavállalójára kiterjedő, jogszabályoknak megfelelő belső szabályozással rendelkezik a kifizethető juttatások körére és mértékére vonatkozóan”.
A felsorolásban szereplő tételeken túlmenően semmilyen más költség nem számolható el, így az ajándékutalvány és az egészségügyi költségtérítés sem.
Az EUTAF jelentésében mindezek miatt arra a következtetésre jutott, hogy összesen 100 olyan tételsor volt a személyi jellegű költségek között, amelyeknél az elszámolhatóság szabályainak nem megfelelő költségek kerültek elszámolásra, ez pedig szerintük pénzügyi érdeksérelmet eredményezett. Magyarán, a támogatás egy részét nem szabályosan használták fel.
További érdekesség, hogy úgy tűnik, nemcsak ebben a projektben akadhattak szabálytalanságok. A hatóság egy rendkívüli helyszíni ellenőrzés megtartását is javasolta annak érdekében, hogy a BM egyéb projektjeiben is kiszűrhessék az esetlegesen nem elszámolható költségtípusokat, és megtegyék az intézkedéseket – amennyiben szükséges.
Ennek oka, hogy az Erzsébet-utalvány elszámolhatóságára vonatkozó állásfoglalást további 6, szintén KÖFOP-ból finanszírozott projekt esetében is várja.
Albérleti költséget is el akartak számolni
A rendkívüli helyszíni ellenőrzésre vonatkozó, más projekteket érintő javaslatnak meg is lett az eredménye: az Átlátszó tudomására jutott, hogy a már említett másik projekt, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00023 „VIZEK” projekt kapcsán is talált szabálytalanságokat az eljáró hatóság.
Ebben a projektben szintén a személyi jellegű költségeknél találtak szabálytalanságokat. Az Átlátszó információi szerint ezúttal egészségügyi költségtérítést (fogászati kezelés), Erzsébet-utalványt, valamint albérleti költségtérítést is el akartak számolni a támogatásból.
Ez azonban szabálytalan, ugyanis az elszámolható költségek között a pályázat 2020. február 4. előtti felhívásában nincsenek nevesítve ehhez hasonló költségek. Igaz, tudomásunk szerint egy későbbi, módosított pályázati felhívásban a „személyi jellegű egyéb kifizetések” rész az egyéb személyi jellegű juttatások, valamint az ezek körét radikálisan kibővítő stb. szócskát is tartalmazza. Ebbe a tágabb kategóriába tehát már belefértek volna a felsorolt költségtételek.
Információink szerint a pénzügyi korrekció összege megegyezik a nem elszámolható költségek összegével, ami bruttó 5 718 725 forint.
Nem a Belügyminisztériumnak kell visszafizetnie a pénzt
Az el nem számolható költségek visszafizetését azonban minden valószínűség szerint nem a BM-nek kellett végül állnia,
ugyanis nemzeti érdekre való hivatkozással kérték, hogy azt az EU-s programokhoz kapcsolódó tartalék előirányzatból finanszírozzák.
Erre 2013 óta „az Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjérőľ’ szóló kormányrendelet alapján van lehetőség. A rendelet többek között kimondja, hogy a tartalék előirányzat a részben európai uniós forrásból finanszírozott projektekkel kapcsolatosan az előre nem látható kiadások finanszírozására használható fel, így például szabálytalanságból vagy jogosulatlan forrásfelhasználásból adódó visszakövetelések esetén, abban az esetben, ha a projekt megvalósításához nemzeti érdek fűződik.
Mindez azt jelenti, hogy a szabálytalanság miatt visszakért uniós támogatást nem az érintett kedvezményezettnek (jelen esetben a Belügyminisztériumnak) kell visszafizetnie, hanem a központi költségvetésből, vagyis az államkasszából finanszírozzák azt.
A Belügyminisztérium érvelésében úgy fogalmazott, hogy mindkét projekt kimeríti ennek a feltételeit, információnk szerint pedig a Miniszterelnökség Európai Uniós Fejlesztésekért Felelős Államtitkársága is megfelelőnek találta az érvelést, indoklásuk szerint a projekt kimeríti a feltételeket, mivel a lakosság széles körét érinti, és állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátásához vagy a közjó egyébként történő előmozdításához járul hozzá.
Közel 20 milliárd forintot fizetett vissza a kormány az EU-nak több VOP-os projekt szabálytalanságai miatt | atlatszo.hu
Az Európai Bizottság a Miniszterelnökséget érintő két VOP-projektnél annyira szabálytalannak ítélte meg a pénz felhasználását, hogy a teljes összeget visszakérte Magyarországtól. Információink szerint a Fidesz-kormány egy darabig próbálta cáfolni az EU megállapításait, de aztán inkább elfogadta a közel 20 milliárd forint visszafizetését, hogy lezáruljon a VOP elszámolása, és ne legyen más intézkedés az ügyben.
Nemrég számoltunk be arról, hogy a Miniszterelnökség is erre a 2013-as kormányrendeletre és a nemzeti érdekre hivatkozott, amikor az Európai Unió ellenőrei a Végrehajtás Operatív Program (VOP) uniós támogatásának felhasználásának vizsgálata során talált szabálytalanságok miatt közel 20 milliárd forint visszafizetését kérték.
Címlapkép: MTI/Soós Lajos
|
Albérletre, fogászati kezelésre és Erzsébet-utalványra is költött a BM uniós pénzből
|
Két projektre összesen 8,8 milliárd támogatást kapott a Széchenyi 2020 program uniós forrásaiból a Belügyminisztérium, az Átlátszó birtokába jutott információk szerint ugyanakkor az eljáró hatóság szabálytalanságokat talált mindkét projekt kapcsán. Úgy tudjuk, hogy albérleti költségeket, fogászati kezelést és Erzsébet-utalványt is el akartak számolni a személyi jellegű kifizetések között. Végül több mint 24 millió forintot kellett visszafizetni a szabálytalanságok miatt, a pénzt azonban végül minden valószínűség szerint nem a Belügyminisztériumnak kellett előteremtenie.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/04/27/alberletre-fogaszati-kezelesre-es-erzsebet-utalvanyra-is-koltott-a-bm-unios-penzbol/
|
2022-04-27 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A 88,5 milliárdos programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg. Most az Átlátszó tudomására jutott néhány eddig nem publikus költség: reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot, személyi juttatásokra közel 3 milliárd forintot, utazási- és szállásköltségre 150 millió forintot terveznek költeni. Kíváncsiak voltunk, hogy megismétlődik-e a 2010-es pécsi eset, amikor a pénz túlnyomó részét megkérdőjelezhető fontosságú építési beruházásokra költötték. A válasz: igen. Veszprém esetében a kormányzati források szintén háromnegyed részét, 88,5 milliárdból 67,4 milliárdot – csakúgy, mint anno Pécsett – infrastrukturális fejlesztésekre szórják szét. Miközben a város fideszes polgármestere nem győzi hangsúlyozni, hogy az ő EKF-programjuk nem az infrastruktúrafejlesztésre fókuszál. A Veszprémi Főegyházmegye is beállt a közpénzeső alá: 39 milliárd forintból újíthatja fel a veszprémi várnegyedben lévő épületeket.
Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) titulust az Európai Unió ítéli oda egy évre, ami idő alatt a város lehetőséget kap kulturális életének a bemutatására. A Veszprém–Balaton 2023 EKF-hez tartozó beruházások és programfejlesztés állami és önkormányzati forrásokból valósulnak meg. Az EKF program megvalósításáért felelős kormánybiztossá a veszprémi születésű Navracsics Tibort nevezték ki – a fideszes politikus külgazdasági és külügyminiszter volt a harmadik Orbán-kormányban.
A szervező cég ezekre tervez elkölteni 50 milliárd forintot
Információink szerint a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-nél összesen 50 milliárdos kiadással számolnak (félmilliárd forint nem állami támogatás, azt szponzorációval, barterrel akarják megszerezni).
A kiadások több mint felét, 28,4 milliárd forintot infrastrukturális fejlesztési célú, továbbadott támogatásra fordítják.
9,9 milliárd forintot pedig programfejlesztési célú, továbbadott támogatásra.
4 milliárd forinttal számolnak a rendezvények költségeinél.
Személyi juttatásokra közel 3 milliárd forintot terveznek költeni.
Reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot, kommunikációs szolgáltatásokra 111 millió forintot szánnak.
456 millió forintot költenek egyéb szakmai szolgáltatásokra (monitoring, marketing, pályázatírás, szaktanácsadás, megvalósíthatósági tanulmányok).
Utazási költségekre és szállásköltségre 150 millió forintot terveznek.
A grafikai szolgáltatást nyújtók is jól járnak, rájuk 166 millió forintot költenek.
Szoftverekre 200 millió forintot, a munkaadókat terhelő járulékra 668 millió forintot terveznek.
A felsorolt kiadások 48,5 milliárd forintot tesznek ki az 50 milliárdból, a többi pénzt egyéb, kisebb tételekre költik, például ügyvédi költségekre (24 millió forint). A szervező cég a milliárdos költségvetés ellenére ingyen dolgozó önkénteseket toboroz az oldalán, ugyanis „klassz” dolog koncertek előterében karszalagot adni a „lelkes látogatóknak”.
A szervező cég közel 90 százaléka önkormányzati tulajdon. A Veszprém-Balaton 2023 Zrt. igazgatóságának az elnöke Navracsics Tibor, a vezérigazgatója Markovits Aliz. A 2011-ben alapított szervezetet korábban Balatoni Korona Zrt.-nek hívták, 2018-ban nevezték át, amikor az EKF cím elnyerésére pályázott. A cégadatbázis szerint a zrt. adózott eredménye 2020-ban 2 millió forint, 2019-ben -113 millió forint volt. Az értékesítés nettó árbevétele ezekben az években 166 millió forintot, illetve 3,2 millió forintot tett ki. A cég 65,3%-a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzaté, 11,31%-a Balatonalmádi Város Önkormányzaté, 11,31%-a Balatonfüred Város Önkormányzaté. A badacsonytomaji Balaton Kör Egyesület 2,26% tulajdonrészt birtokol. A balatoni vendéglátósok érdekvédelmi szervezetének az élén korábban Laposa Bence borász állt. Laposa Bence a 24.hu cikke után mondott le, miután megírták, a balatoni vendéglátóhelyek közül Laposa érdekeltségei kapták a legtöbb támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől, miközben ő a szervezet egyik tanácsadója. A botrány után Laposa Bence elnökségi tag lett. A veszprémi Kinizsi Invest Zrt.-nek 3,17%.-a van, a cég korábban banki szolgáltatásokat nyújtott, 2019 óta pedig befektetési társaságként működik. A balatonfüredi Balatoni Helyi Önkormányzatok Szövetsége, a sümegi Éltető Balaton-felvidékért Egyesület, illetve a Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprogit Kft. is birtokol egyenként 2,26%-ot.
A főegyházmegye is beállt a közpénzeső alá
Az EKF-re adott 88,5 milliárd forintot két szervezet között osztották szét. 2020-ban született meg az a Magyar Közlönyben nyilvános kormányhatározat, ami szerint 2020 és 2023 között 49,5 milliárd forintot nyújtanak a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-nek. A cég számára nem máshonnan, mint a Gazdaságvédelmi Alapból biztosítottak 33,5 milliárd forintot.
A pénzeső alá a katolikus Veszprémi Főegyházmegye is beállt: a kormányhatározat alapján nekik 39 milliárd forintot adtak a veszprémi vár területén található műemlékegyüttesek felújítására. Azt az érsekségi főépítésztől lehetett megtudni, hogy a veszprémi vár esetében a teljes beruházás jóval az 2023-as év után, majd csak 2025-ben zárul le.
Az EKF-es pénzből tehát 2023-ra csak a felújítás egy része fejeződik be a veszprémi várban.
A Magyar Közlönyben közölt számokból az is kirajzolódik, hogy a szervező cégnek és a főegyházmegyének adott 88,5 milliárdnak csupán az egynegyed része megy a programokra, háromnegyed részét infrastrukturális fejlesztésekre költik.
A Veszprémi Főegyházmegye stratégiai partnerként kapcsolódott be a projektbe, a kormány ezáltal forrást biztosít a veszprémi Várnegyed területén található egyházi és egykor egyházi tulajdonban lévő ingatlanok felújításához. Ezek a fejlesztések a hivatalos kommunikáció szerint az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozatra való felkészülés keretében valósulnak meg. A megegyezést Udvardy György, a Veszprémi Főegyházmegye főpásztora írta alá. A kormány által nyújtott anyagi és politikai támogatásról a 70 milliárdos vadászati kiállítást megálmodó Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes nemrég újból biztosította a várost.
2022. február elején adtak hírt arról, hogy megkezdődtek a kivitelezési munkálatok a várnegyedben. A közbeszerzési értesítőben nem találtuk meg a pályázatot, ezért levélben kerestük meg a Veszprémi Főegyházmegyét.
„A vár projekt megvalósításában részt vevő egyházi jogi személyek nem minősülnek a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti ajánlatkérőnek és a megvalósított beruházás sem tartozik e törvény hatálya alá, tekintettel annak vallási, hitéleti jellegére”
– olvasható a válaszukban. Az Átlátszó jogi igazgatója, Dr. Tóth Balázs szerint nem helytálló az érsekség érvelése.
A pénz kétharmadát a Gazdaságvédelmi Alapból fizetik
Információink szerint a forrásokat évről-évre a támogatási szerződés módosításával biztosítják a szervező cég számára. A legutóbbi módosítás során a források felhasználási határidejét 2024. július 31. napjára módosították.
Tehát a támogatás egy részét 2023 után a szervező cég is felhasználhatja.
A közel 50 milliárdos költségek kétharmadát, 33,5 milliárd forintot a Gazdaságvédelmi Alapból finanszírozzák. A Népszava írt arról korábban, hogy sajátosan képzeli el a kormány a gazdaságvédelmet: ezen a címen nyeltek el állami cégek milliárdokat, vett az állam bélyegmúzeumot, adtak készpénzt fideszes alapítványoknak. A pénz kisebb része jutott közvetlen gazdaságvédelmi támogatásra.
A pénz háromnegyed részét infrastrukturális fejlesztésekre szórják szét – csakúgy, mint tíz éve Pécsett
Az EKF-ről szóló viták egyik legfontosabbika, hogy a beruházásokról vagy a kulturális programokról kell, hogy szóljon a programsorozat. A magyarországi városok közül Pécs viselte először a címet, akkoriban sokan kritizálták, hogy 2010-ben erősen a beruházások felé billent a mérleg.
Százmilliók a politikai holdudvarnak: Mire költötték a Pécs 2010 projekt pénzeit? | atlatszo.hu
A művelődési házban várakozó családok nem tudják mi a következő lépés, volt, akinek csak fél órája volt összekészíteni a csomagját, miután a televízióban meglátta a háború kitöréséről szóló híreket. Helyszíni riport Záhonyból és Beregsurányból.
„Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a mi EKF-programunk – ellentétben a 2010-es pécsivel – nem az infrastruktúrafejlesztésre fókuszál, hanem a térségi együttműködésre, az emberi és kulturális kapcsolatok építésére. Amihez kapcsolódóan vannak beruházási terveink is” – mondta Veszprém polgármestere, a Fidesz–KDNP által támogatott Porga Gyula az Indexnek 2021 őszén.
Azonban ha a számokat nézzük, az látszik, hogy a történelem megismétli önmagát. Ha a 88,5 milliárdos teljes keretet vesszük – azaz ha beleszámoljuk a főegyházmegyének adott pénzt is –, akkor 67,4 milliárd forintra rúgnak az infrastrukturális költségek, ami 76 százaléka az összköltségnek.
Összehasonlításképp: a Pécs2010-re 44,5 milliárd forint jutott, ennek túlnyomó része, 79 százaléka, mintegy 35 milliárd építkezésekre ment el. Megállapítható tehát, hogy a két kulturális főváros esetében nincs nagy különbség a pénzek elosztásában, és abban, hogy a beruházások javára billen a mérleg. (2010-ben 9,5 milliárd forint érkezett a kulturális programokra, azok kommunikációjára, illetve a projekt lebonyolítására.)
Gyorsan gazdagodó helyi cégek tarolnak a közbeszerzéseken
A közbeszerzési értesítőben három beruházást találtunk, aminél a Veszprém 2030 Műszaki Infrastruktúra Fejlesztő Kft. neve szerepel mint beruházó. Az Acticity elnevezésű kulturális központ tervezése és kivitelezése 13,5 milliárd forintba kerül. A nyertes a Vemév-Szer Építő- és Szerelőipari Kft. és a VeszprémBer Építő Kft. konzorciuma lett. A munka során átalakítják a volt veszprémi Heim Pál Gyermekkórházat, ami csaknem két és fél évtizede áll üresen.
A VeszprémBer Kft.-nek a cégadatbázis szerint jelenleg három tulajdonosa van (Redling Tamás, Tuza Péter és Hajdú Attila). A 2019 végén alapított cégnek 2020-ban a 2,7 milliárd forintos nettó árbevétele 458 milliós adózott eredménnyel társult. A cég jogelődje, az azóta megszűnt, Veszprémber Zrt., amiben Garancsi István nővére, a Veszprémben élő Garancsi Mária is tulajdonrésszel rendelkezett.
A Digitális Élményközpont tervezése és kivitelezése 9,4 milliárd forintba kerül. A nyertes a Vemér-Szer Kft. és Swietelsky Magyarország Kft. párosa lett. A Vemév-Szer Kft. szintén egy (főként a közbeszerzési sikereinek köszönhetően) gyorsan gazdagodó vállalat: az Opten cégadatbázisa szerint 2019 és 2020 között árbevétele közel kétszeresére nőtt, 2020-ra elérte a 10 milliárdot. A Közbeszerzési Hatóság adatbázisa szerint a Vemév-Szer 2021-ben 16 közbeszerzést nyert, egy évvel korábban pedig 23-at.
Az osztrák tulajdonú Swietelsky-csoport egyik tagja, a Swietelsky Magyarország Kft. A cég, amely a közelmúltban például az Iparművészeti Múzeum felújításával került be a hírekbe, arról is ismert, hogy az egyik rendszeres partnere a közbeszerzéseken Mészáros Lőrinc cégeinek.
A Jókai Mór utca 8. szám alatti beruházás kivitelezése 1,3 milliárd forintba kerül. A nyertes egy kisebb helyi cég, a Kuti és Fia Építőipari és Szolgáltató Kft. A veszprémi várbörtön árnyékában lévő Ruttner-ház hangulatos hostelként és a börtönmúzeum fogadóközpontjaként éled újra.
|
Nem a programokról fog szólni a 2023-as EKF: 67 milliárdot szórnak szét a beruházásokra
|
2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A 88,5 milliárdos programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg. Most az Átlátszó tudomására jutott néhány eddig nem publikus költség: reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot, személyi juttatásokra közel 3 milliárd forintot, utazási- és szállásköltségre 150 millió forintot terveznek költeni. Kíváncsiak voltunk, hogy megismétlődik-e a 2010-es pécsi eset, amikor a pénz túlnyomó részét megkérdőjelezhető fontosságú építési beruházásokra költötték. A válasz: igen. Veszprém esetében a kormányzati források szintén háromnegyed részét, 88,5 milliárdból 67,4 milliárdot – csakúgy, mint anno Pécsett – infrastrukturális fejlesztésekre szórják szét. Miközben a város fideszes polgármestere nem győzi hangsúlyozni, hogy az ő EKF-programjuk nem az infrastruktúrafejlesztésre fókuszál. A Veszprémi Főegyházmegye is beállt a közpénzeső alá: 39 milliárd forintból újíthatja fel a veszprémi várnegyedben lévő épületeket.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/04/22/nem-a-programokrol-fog-szolni-a-2023-as-ekf-67-milliardot-szornak-szet-a-beruhazasokra/
|
2022-04-22 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Heves megyei Szarvaskő alpolgármestere, Nahóczki László egy ideiglenesen felállított csővezetékkel saját telkére, pisztrángos medencékbe vezette a Bükki Nemzeti Park területén eredő Margit-forrás vizét – írja az Egri Ügyek.
A portál riportja a helyieken kívül a Szarvaskőben láttam, hallottam! nevű Facebook-csoportra hivatkozik, amely fotógalériát közölt a forrástól a bekerített telken lévő medencékig vezető 150 méternyi csőről. Az átfolyó rendszerű tenyészetből a víz az Eger-patakba folyt tovább.
Az Egri Ügyek szerint a helybelieket nagyon felháborította az eset, azért is, mert az érintett az Egererdő Zrt. egyik főerdésze, és mert – a riport szerint – a barkácsmódszerekkel összerótt vezeték csövei az önkormányzat tulajdonában vannak. A víz elvezetése miatt a forrásból táplálkozó ér elapadt. Egy bejelentés nyomán a Bükki Nemzeti Park jegyzőkönyvezte is a történteket.
A Facebook-poszt megjelenése után a vezetéket szétszerelték, vélhetően az érintett, aki a megyei lapban nyilatkozott: „A személyem ellen felhozott vádak politikai indíttatásúak és alaptalanok. A környezetünkben vannak olyan emberek, akiknek szúrja a szemét ez a beruházás, a bejelentés időzítése sem véletlen. Az országgyűlési választások után nem hagyják, hogy elüljön a politikai vihar, folyamatosan fenn akarják tartani az indulatokat Szarvaskőben” – mondta a megyei lapnak.
Politikai indíttatású vádról azért beszélhetett az alpolgármester, mert eddig úgy volt, Szabóné Balla Marianna polgármester lemondása után feladatait ideiglenesen az alpolgármester látja el.
A történtek után aztán az alpolgármester lemondott a tisztségéről, és a képviselő-testület is feloszlatta magát, így időközi önkormányzati választást kell tartani.
|
Saját telkére vezette a Margit-forrás vizét az alpolgármester
|
A Heves megyei Szarvaskő alpolgármestere, Nahóczki László egy ideiglenesen felállított csővezetékkel saját telkére, pisztrángos medencékbe vezette a Bükki Nemzeti Park területén eredő Margit-forrás vizét,
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/sajat-telkere-vezette-a-margit-forras-vizet-az-alpolgarmester-248544
|
2022-05-05 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
„Az eljárás azért merült fel a kormányban három évvel ezelőtt, mert látható és világos volt, mert az EU-val megkötendő hétéves megállapodásban nemcsak véges a gyorsforgalmi utak fejlesztésére fordítható forrás, hanem szűkös. Így autópályát építeni csak költségvetési forrásokból lehet” – kezdte Rogán Antal kabinetminiszter a bejelentést a koncesszió eredményének ismertetéséről.
Szavai szerint fontos, hogy minden település 30 percen belül elérhesse az autópályákat. Erről a tervek már kész vannak.
Ha nem lenne koncessziós megoldás, amely Európában általános, amellyel bevonjuk a piacot, akkor a költségvetés terhei nőnének – jelentette ki Rogán Antal, aki szerint jelentősen összefüggő tevékenység az autópályák építése és karbantartása, ezért nem volt értelme szétválasztani a két lépést.
A miniszter azt is közölte, hogy nem választják szét az építést és a karbantartást, mert ez az autópályáknál szétválaszthatatlan feladat. A kormány számításai szerint az útdíjbevételek fedezni fogják a koncesszorok felé fizetendő díjakat, ennél nem is lehet magasabb a költségvetési ráfordítás a következő 35 évben.
"Az autópályák állami tulajdonban maradnak” – jelentette ki Rogán Antal.
A Strabag végül, egy osztrák versenyhatósági eljárás miatt kiesett az eljárásból. Partnere, a Colas egyedül már nem vett részt a versenyeztetésben.
Rogán Antal azt is elmondta, hogy az állam párhuzamosan már nem vesz részt az útkezelésben, így az eddig meglévő eszközállományt átadják a koncesszornak megfelelő felértékelés után.
Nemzetközi szerződéseket és a korábbi hazai PPP-s konstrukciókat is megvizsgálták - számolt be Bíró Marcell, a Nemzeti Koncessziós Iroda vezetője. Ezekben több hibát azonosítottak, ezért azt javasolják, hogy augusztusban, amikor lehetőség van erre, tárgyalják újra az M5-M6 szerződéseit:
míg most az útdíjbefizetések elegendők az állam költségeinek kifizetésére, viszont a korábbi szerződések esetében ez egy hátrányosan meghatározott szint volt: a teljes sztrádaállomány 6 százalékát kitevő két autópálya miatt 40 százalékban megy ide az útdíjbevétel,
a koncesszorok a nemzetközi gyakorlatban szokványos 10-12 százalékos profitszint helyett az M5-M6 esetében most 18 százalékot keresnek,
a szerződéseket euróban kötötték meg, emiatt 880 milliárd forinttal többet kell ezekért fizetni, mint eredetileg becsülték,
az M5 szerződés esetében piaci hitelt vett fel a koncesszor, de öt és fél évvel korábban zárul le, mint a szerződés, így 550 milliárd forintot realizál majd a szerződött üzemeltető és építő.
A Napi.hu kérdésére Rogán Antal kabinetminiszter elmondta: nem számít uniós kritikára az eljárás kapcsán, mivel a sokszor Brüsszelből azért bírált közbeszerzési rendszerben gyakran befutó, Mészáros Lőrinc és más üzletemberekhez közeli cégek is vannak a nyertesek között.
„Mivel ebben egy fillér uniós pénz nincs, így ehhez Brüsszelnek semmi köze nincs” – jelentette ki Rogán Antal, azt is elmondta, hogy az eljárást bárki megtámadhatta volna a közbeszerzés alatt, de ilyen nem történt.
Az Index kérdésére közölte a tárcavezető: szerinte az nem a versenyt korlátozza, hogy 35 évre megkapja a Themis vezette konzorcium a sztrádaépítést és -üzemeltetést. „Eddig előnyben volt a Strabag és a Colas a piacon, és nem hiszem, hogy jelentős szereplőként kiszorulnak a piacról. Inkább a magyar szereplők versenyhelyzetén javít [a mostani konstrukció]” – tette hozzá a miniszter. Valamint alvállalkozóként több szereplő is részt vesz a feladatok elvégzésében, meg is kellett nevezniük a partnereket a közbeszerzés alatt.
Bíró Marcell, a koncessziós hivatal vezetője ezt még azzal egészítette ki, hogy a 35 éves időszak nem számít hosszúnak a koncessziós szerződéseknél, a középmezőnybe tartozik. Az államnak pedig nem érdekelt abban, hogy az elvárt fejlesztéseket 35 évnél rövidebb idő alatt hajtsák végre, rövidebb idő alatt gazdálkodják ki ezeket a tételeket. Mivel egy nyílt uniós közbeszerzési eljárásról volt szó, ennél transzparensebb megoldás nem lehetséges egy ilyen szerződés megkötésére - fogalmazott a szakhivatal vezetője.
Én akkor néznék nehezen a választók szemébe, ha megint egy külföldi cég nyert volna meg egy 35 éves koncessziót
– jelentette ki Rogán Antal arra a kérdésre, hogy számít-e támadásokra azért, mert Mészáros Lőrinc és Szíjj László vállalkozók érdekeltségei is a győztesek között van. „Könnyű szíjjlászlózni és mészároslőrincezni, de ezek a cégek versenyen nyertek mindig és elég komoly szereplők lettek” – tette hozzá a miniszter.
Tavaly került elő az ötlet
A magyar kormány még tavaly nyáron döntött úgy, hogy koncesszióba adja a magyar gyorsforgalmi utak jelentős részét annak fejében, hogy a nyertes 273 kilométer utat kibővít, 272 kilométert épít és 538 kilométert felújít.
A szerződés időtartama hosszú, 35 éves vagyis 2057-ig magánkézbe kerülnek az autópályák. A kormány azokra a pályaszakaszokra (M5, M6), amelyek jelenleg is koncessziós modellben működnek, opciós jogot biztosít a majdani nyertesnek.
A koncesszió gyakorlatilag egy partnerség a közszféra és a magánvállalkozások között, amelyet azért kötnek mert ez értéktöbbletet hoz létre az adott területen ahhoz képest, mintha csak az állam végezné a munkát. Koncessziós megállapodásokat jellemzően olyan ágazatokban kötnek, mint a közúti és vasúti közlekedés, reptéri szolgáltatások, hulladékgazdálkodás, energiaellátás, vagy akár a parkolóüzemeltetés.
Három cég jutott a második fordulóba
A részvételi szakasz tavaly ősszel zárult le és három cég jutott tovább a második fordulóba:
az osztrák Strabag AG vezette konzorcium (tagjai a Strabag Motorway Gmbh, a Colas és a Societe de Partenariats et de Projects Nouveaux)
a Themis magántőkealap vezette konzorcium (tagjai a Mészáros-féle Konzum PE Magántőkealap, az Opus Bridge és az Opus New way magántőkealapok, valamint további három magántőkealap: a Cronus, a Via és a Vesta). A konzorcium vezető alapja, a Themis, csakúgy mint a Cronus, a Via és a Vesta a Minerva Befektetési Alapkezelő Zrt. alá tartozik, amelynek Szíjj László a tulajdonosa.
a Dömper Kft., amely egy lábatlani székhelyű, 1989-es alapítású cég, tavalyi árbevétele csaknem 26 milliárd forint volt. Több közbeszerzést is nyertek az utóbbi években.
Biztos jó ez nekünk?
Bár a kezdeményezés nem példa nélküli, azt számos kritika érte részben a korrupciós kockázatok miatt, részben pedig azért mert sokan emlékeznek még a nem túl sikeres PPP-s (a köz. és a magánszféra partnerségén alapuló – public-private partnership) projektekre.
Az M5-ös és az M6-os, jelenleg is magánüzemeltetők kezében lévő szakaszai jelentős profitot termelnek. A G7 korábbi számításai szerint több száz milliárdra tehető az a profit, amit az állam kienged a kezéből a szerződések teljes időtartama alatt.
Elvileg többet tudunk majd
A Transparency International Magyarország (TI) még tavaly indított pert a háttérszámítások és egyéb megalapozó dokumentumok megismeréséért. Márciusban másodfokon a Fővárosi Törvényszék a szervezetnek adott igazat, a jogerős ítéletnek köszönhetően hamarosan megtudhatjuk, mi alapján döntött a kormány a koncessziós modell mellett. Erről idén tavasszal született jogerős, másodfokú döntés, megerősítve a tavaly októberi elsőfokú ítéletet.
Arról, hogy mi a koncesszió és miért félünk tőle, itt olvashat részletesen.
|
A Themis vezette konzorcium nyerte meg 35 évre az autópályák kezelését
|
A Themis magántőkealap vezette konzorcium nyerte el a nemzeti autópálya-koncessziót a következő 35 évre – jelentette be Rogán Antal kabinetminiszter a Nemzeti Koncessziós Iroda eljárásáról. A győztes RAD-rendszerben kezelheti és építheti a magyar autópályákat. A Mészáros Lőrinc és Szíjj László vállalkozók érdekeltségeivel felálló konzorcium sok feladatot vállal magára.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/autopalya-koncesszio-nyertes-kormany.751800.html
|
2022-05-06 11:28:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Ez idáig húsz embert hallgattak ki gyanúsítottként abban a minisztériumi vesztegetési ügyben, amiben kormányzati tisztviselők "jogtalan előnyért cserébe pályázatíróknak, illetve cégvezetőknek segítettek abban, hogy támogatási kérelmeik sikeresek legyenek, illetve az azokkal kapcsolatban indított ellenőrzések kedvezően végződjenek a pályázók számára," derül ki Polt Péter tájékoztatásából, amit Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kérdéseire válaszul írt. A legfőbb ügyész szerint
a gyanúsítottak közül 12 valamilyen cég képviselője, heten pedig jelenlegi vagy volt minisztériumi tisztviselők.
Az érintett szervek a Pénzügyminisztérium és a Miniszterelnökség. Polt válaszából az is kiderül, hogy a nyomozást nem az OLAF kezdeményezésére indították, hanem a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága tett feljelentést.
Ahogy korábban írtuk, április 20-án őrizetbe vették a Pénzügyminisztérium három munkatársát hivatali vesztegetés miatt. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, öt minisztériumban dolgoztak érintettek, és egy, a Miniszterelnökségen dolgozó osztályvezető az ügy főszereplője: kenőpénzeket fogadtak el magángazdasági szereplőktől a GINOP-támogatásra beadott pályázataik kedvező elbírálásáért.
|
Húsz gyanúsítottja van a minisztériumi pályázatos vesztegetési ügynek
|
Ezidáig húsz embert hallgattak ki gyanúsítottként abban a minisztériumi vesztegetési ügyben, amiben kormányzati tisztviselők "jogtalan előnyért cserébe pályázatíróknak, illetve cégvezetőknek segítettek abban, hogy támogatási kérelmeik sikeresek legyenek, illetve az azokkal kapcsolatban indított ellenőrzések kedvezően végződjenek a pályázók számára," derül ki Polt Péter tájékoztatásából, amit Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kérdéseire válaszul írt.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/05/06/husz-gyanusitottja-van-a-miniszteriumi-palyazatos-vesztegetesi-ugynek
|
2022-05-06 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. egy 2021 utolsó napján kelt támogatási szerződéssel 3 millió forintot adott a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítványának. Az adomány célja „az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozathoz kapcsolódó rendezvények” támogatása. Ilyenből azonban csak összesen két darabot találtunk a CÖF honlapján. A költségterv szerint a 3 milliós támogatásból 1 milliót repülőjegyekre, 600 ezret előadói díjakra, a maradék 1,4 milliót pedig terembérletre, online közvetítésre, cateringre és szállásra költöttek a kormány kedvenc civiljei.
A Fidesz-kormányt felvonulásokkal, előadásokkal, nyilatkozatokkal, plakátokkal és minden más módon nyíltan támogató Civil Összefogás Fórum (CÖF) háttérszervezete a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA). 2016-ban az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek tolta meg 508 millió forint közpénzzel a CÖF-CÖKA kormánypárti munkáját, majd 170 milliót kaptak az állami tulajdonú lottóvállalat, a Szerencsejáték Zrt. leánycégétől, aztán tavaly 25 millió forintot a szintén állami Magyar Fejlesztési Banktól és még 40 milliót a Szerencsejáték leánycégtől.
Februárban 18-án a CÖF tartott egy pódiumbeszélgetést, melynek témája Európa civil ereje – az Európai Unió civiljei volt, a résztvevők pedig Henri Malosse (a Vocal Europe szervezet tiszteletbeli elnöke, az Európai Unió Európai Szociális és Gazdasági Bizottságának korábbi elnöke), Lóránt Károly (közgazdász, a C12 szakértői csoport tagja), ifj. Lomnici Zoltán (alkotmányjogász, a CÖF-CÖKA szóvivője) és Ferkó Dániel műsorvezető (médiaszakember!) voltak.
Az esemény meghívójának az alján a Miniszterelnökség és az állami tulajdonú Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) szerepelt – ott, ahol a támogatókat szokás feltüntetni. Ezért a meghívó közzétételét követően közadatigénylést adtunk be a Miniszterelnökséghez és a BGA-hoz is. Mindkettőjüktől ugyanazt kérdeztük: mennyi támogatást adtak 2021 eleje óta a CÖF alapítványának (CÖKA) és mikor, valamint mire.
Szilveszteri támogatás
Az adatigénylések beadását követő 15. napon, ami az Infotörvény szerinti normál válaszadási határidő, mindkét állami szerv meghosszabbította a válaszadási határidőt 45 napra a koronavírus-járvány miatti vészhelyzetre hivatkozva. Ez a bizonyos 45. nap éppen április 1. péntek volt, az országgyűlési választás előtt 2 nappal. A Miniszterelnökség válaszolt is aznap: közölte, hogy nem minősül az Infotv. 3. §-ának 9. pontja szerinti adatkezelőnek. Rejtély, hogy erre miért kellett 45 napot várni.
A BGA Zrt. csak április 4-én válaszolt, de végre kiderült a titok:
3 millió forintot adtak a CÖKA részére „az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozathoz kapcsolódó rendezvények támogatása céljából”, és az erről szóló támogatói okiratot 2021. december 31. napján adták ki.
Az állami cég mellékletben elküldte a támogatói okiratot, valamint az annak mellékletét képező költségtervet és szakmai programot is.
Az okiratból kiderül, hogy a CÖKA támogatási kérelmet nyújtott be a BGA Zrt.-hez, az pedig az általa kezelt Nemzeti Együttműködési Alapból (NEA) nyújtott támogatást az alapítványnak. A szilveszter napján kelt támogatói dokumentumot a BGA Zrt. vezérigazgatója mellett Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára írta alá.
1 millió repülőjegyekre
Az iratokból az is kiderül, hogy a pénzt 2022. január 1. és 2022. március 31. között kellett felhasználnia a CÖF alapítványának. A szervezet vezetője, Csizmadia László által 2021. december 14-én szignózott költségterv és szakmai program szerint a 3 millió forint állami támogatásból
600 ezret előadói díjakra, 1 milliót repülőjegyekre, a maradék 1,4 milliót pedig konferenciahelyszínre, terembérletre, online közvetítésre, a külföldi előadók szállására és cateringre költötték.
Csizmadia László CÖF-elnök a szakmai programban arról írt, hogy a BGA Zrt.től kapott támogatásból megrendezik az „Európa jövőjéről” szóló konferenciasorozatot, ahol a véleményüket akarják minél szélesebb körben megismertetni és azt az Európai Unió illetékes szervezeteinek elküldeni. Csizmadia leírása szerint „online közvetítéssel (10-12000 elérés), 300-400 fős helyszíni hallgatósággal, neves külföldi előadók ismertetik az Európai uniós Civil Együttműködési Tanács (EuCET) által elfogadott, zárónyilatkozatban rögzített véleményét Európa Jövőjéről”.
Fontos részlet, hogy az Európai Civil Együttműködési Tanácsot (EuCET) a CÖF-CÖKA alapította 2019-ben, de valószínűleg igen sok teendője volt azóta a CÖF-elnöknek, aki a saját maga által alapított szervezet nevét nem tudja megjegyezni, hogy helyesen adja meg egy szakmai programban. Például ugye, tavaly október közepén tartották a III. kongresszust, ahol elfogadták ezt a zárónyilatkozatot, amit a BGA-nak említ Csizmadia László.
Csak 2 rendezvényt találtunk
A Békemeneteket szervező CÖF két kormánypárti felvonulás közben is aktív: rendszeresen tartanak például olyan rendezvényeket, amiket „Civil Akadémia” névvel illetnek, holott a Fidesz álláspontját ismételgetik rajtuk.
Ennek keretében tartották meg a már fentebb említett február 18-i rendezvényt is, melynek meghívóján felfigyeltünk a Miniszterelnökség és a BGA Zrt. logójára. Ezen kívül azonban mindössze egy olyan eseményt találtunk a CÖF honlapján és Facebook-oldalán, amelyen „Európa jövőjéről” beszéltek, vagyis része lehetett a 3 milliós állami támogatásból megvalósult rendezvénysorozatnak.
Ez a 2022. március 4-én tartott esemény a Szakszervezet és munkabéke – Az Európai Unió civiljei címet viselte. Három résztvevő volt: Csizmadia László CÖF-elnök Gian Luigi Ferrettivel, az UGL olasz szakszervezet képviselőjével és Palkovics Imrével, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökével beszélgetett.
Az olaszok a Békemenetre is jöttek
A CÖF-CÖKA tavaly október 23-a után idén március 15-re is szervezett egy Békemenetet, hogy demonstrálja a Fidesz és Orbán Viktor támogatottságát a közelgő országgyűlési választás előtt. Csizmadia László február 24-én a Magyar Hírlapnak nyilatkozott a márciusi esemény részleteiről. Csizmadia azt is közölte akkor, hogy jönnek külföldiek is: „Nem vagyunk egyedül abban, hogy a szuverenitást, a határok védelmét meg kell őrizni, mert lesz itt több ezer lengyel, több száz olasz, spanyol, és reméljük, jönnek mások is, így nemzetközileg is egyre jobban erősödik a nemzetvédők és a konzervatívok serege.”
A lengyelek végül nem jöttek szervezetten, mert inkább otthon szerveztek megmozdulást szomszéduk, az Oroszország által február végén megtámadott Ukrajna mellett kiállva.
Az olaszok, egész konkrétan az UGL szakszervezet tagjai azonban itt voltak a Békemeneten, erről árulkodik a CÖF honlapján közzétett köszönőlevél, amit a március eleji kerekasztali UGL-es résztvevője, Gian Luigi Ferretti írt.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) weboldaláról pedig kiderül, hogy az UGL és a MOSZ 2019-ben kötött együttműködési megállapodást, és „a közel kétmillió tagot számláló olasz szakszervezet vezetői és egy csoportja részt vett a békemeneten, majd ellátogatott a beregsurányi magyar-ukrán határra”.
„Az UGL képviselői a békemeneten való részvételükkel a magyar nép iránti tiszteletüket kívánták kifejezni. Nem titkoltan támogatják a jelenlegi magyar kormányt. Elismerően nyilatkoztak a magyar miniszterelnök nyugodt, határozott vezetéséről. Az olasz szakszervezetisek elmondták, hogy frontharcosnak tekintik a magyar kormányt a nemzeti, a családi és a keresztény értékek megőrzésében” – olvasható a MOSZ beszámolójában.
Az UGL egyébként már a tavaly októberi Békemeneten is képviseltette magát – akkor az olaszok Avanti ragazzi feliratú molinóval vonultak Budapesten.
Nem félmillióan, legfeljebb hetvenezren vehettek részt a 2021-es Békemeneten
Legfeljebb hetvenezer ember vett részt a 2021 október 23-án megrendezett úgynevezett Békemeneten. Ez a létszám nagyjából tízezer fővel több, mint…
Címlapkép: Békemenet 2022. március 15-én (forrás: MTI/Balogh Zoltán)
|
A CÖF 3 millió forintot kapott egy állami cégtől rendezvényekre „Európa jövőjéről”
|
A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. egy 2021 utolsó napján kelt támogatási szerződéssel 3 millió forintot adott a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítványának. Az adomány célja „az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozathoz kapcsolódó rendezvények” támogatása. Ilyenből azonban csak összesen két darabot találtunk a CÖF honlapján. A költségterv szerint a 3 milliós támogatásból 1 milliót repülőjegyekre, 600 ezret előadói díjakra, a maradék 1,4 milliót pedig terembérletre, online közvetítésre, cateringre és szállásra költöttek a kormány kedvenc civiljei.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/05/06/a-cof-3-millio-forintot-kapott-egy-allami-cegtol-rendezvenyekre-europa-jovojerol/
|
2022-05-06 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes 2022. április 1-jén közzétette a Facebook-oldalán, hogy aznap délelőtt Erdő Péter bíborossal együtt részt vettek IV. Károly magyar király halálának 100. évfordulóján tartott szentmisén Madeirán. A Portugáliához tartozó szigeten olvasónk lefotózta aznap a Magyar Honvédség 604-es lajstromjelű Airbus A319 típusú repülőgépét, ami valószínűsítette, hogy Semjénék azzal mentek oda.
Bő 4 éve, 2018. február elején a Magyar Honvédség két Airbus A319-es repülőgépet vásárolt. Simicskó István akkori honvédelmi miniszter már a bemutatójukon is azt hangsúlyozta, hogy „ezek a gépek nem kormánygépek. A Magyar Honvédség hadrendjébe kerültek, és a Magyar Honvédség fogja használni őket.” Az évek során azonban bebizonyosodott, hogy akárcsak a két később vásárolt Dassault Falcon 7X típusú luxusjetet, a hivatalosan csapatszállítónak vett Airbusokat is a kormánytagok, leginkább Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter használja.
Semjén Zsolték szentmisére utaztak Madeira szigetére
Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes 2022. április 1-jén délelőtt posztolta a Facebook-oldalán, hogy Erdő Péter bíborossal részt vettek a boldoggá avatott IV. Károly magyar király halálának 100. évfordulója alkalmából tartott szentmisén Madeirán.
Bár megtévesztő módon a Semjén oldalára kitett fotók a Szent Péter bazilikát ábrázolják a Vatikánban, ahol II. János Pál pápa 2004. október 3-án boldoggá avatta IV. Károlyt.
Aki nem tudná kapásból, annak egy kis gyorstalpaló a Wikipédiáról: IV. (Boldog) Károly (1887. augusztus 17. – 1922. április 1.) osztrák főherceg, a Habsburg–Lotaringiai-ház utolsó uralkodója, 1916 és 1918 között I. Károly néven az Osztrák Császárság utolsó császára és IV. Károly néven Magyarország utolsó királya. Próbálta kiléptetni az Osztrák-Magyar Monarchiát az I. világháborúból, de nem járt sikerrel. 1919-ben az osztrák parlament megfosztotta a tróntól és Svájcba száműzték, majd miután 1921-ben sikertelenül próbált visszatérni Magyarország trónjára, a portugáliai Madeira-szigetére küldték, és ott halt meg 1922-ben. II. János Pál pápa 2004. október 3-án boldoggá avatta, a szentté avatási eljárása folyamatban van.
Madeira pedig igazán kellemes hely. Szintén a Wikipédiáról idézzük a legfontosabb infókat: Portugália fővárosától, Lisszabontól 978 kilométerre, Marokkótól 600 kilométerre található vulkanikus sziget az Atlanti-óceánban. Nagyjából 750 km² a területe, domborzata változatos, klímája enyhe: télen 16 fok, nyáron 23.
A sziget fővárosa Funchal, és a Semjénék által meglátogatott, IV. Károly tiszteletére tartott szentmise az itteni székesegyházban volt. Madeira regionális önkormányzatának honlapján és Facebook-oldalán is látható beszámoló a Funchal püspöke által április 1-jén tartott miséről, amit Semjén Zsolték az első sorban hallgattak végig.
Az esztergomi érsekség honlapján április 1-jén közzétett beszámoló szerint Erdő Péter bíboros szentmisét mutatott be Boldog IV. Károly király halálának 100. évfordulóján, a szentmisén pedig a Habsburg-család több tagja is részt vett. „A megjelentek a szertartást követően koszorút helyeztek el a templom oldalhajójában lévő síron.” – olvasható az érsekség weboldalán, amit fotókat is közzétett az eseményről.
A szentmise előestéjén, március 31-én pedig a lisszaboni magyar nagykövetség kezdeményezésére a funchali székesegyházban szimfonikus koncert volt, amin Bogányi Tibor karmester vezényelte a madeirai zenekart, és amin Szabadi Vilmos hegedűművész is részt vett. Madeira regionális önkormányzatának honlapján és Facebook-oldalán erről az eseményről is található beszámoló, a fényképeken pedig jól látható, hogy Semjénék a koncertet is az első sorból élvezték.
A 604-es Airbus fedélzetén utazhattak
Olvasónk a szentmise napján, április 1-jén lefotózta Madeira repülőterén (ami a sziget fővárosában született focista, Christiano Ronaldo nevét viseli) a Magyar Honvédség 604-es lajstromjelű Airbus A319-es típusú repülőgépét. Ez arra utalt, hogy Semjén Zsolték ezzel a honvédségi repülővel mentek a koncertre és szentmisére Madeirára.
Ellenőriztük a repülőgép útvonalát, és az ADS-B Exchange által nyilvántartott repülési adatok szerint a 604-es honvédségi „csapatszállító” 2022. március 31-én délután repült ki Madeira szigetére, ahova kora este érkezett meg.
A honvédségi repülőgép másnap, április 1-jén délután indult el Madeiráról, de ezúttal nem a legrövidebb úton, hanem Párizs felé ment, és 1 órát töltött a francia fővárosban, mielőtt leszállt volna Budapesten. Vélhetően kitette Semjénéket, majd visszarepült a kecskeméti légibázisra, ahonnan 31-én is indult.
A sajtóosztály hallgat a honvédségi repülőről
Mivel a kormány intézményei évek óta nem reagálnak a megkereséseinkre, ráadásul péntek délután volt, és 2 nap múlva országgyűlési választások, az esélytelenek nyugalmával kerestük meg tegnap a Miniszterelnökségi Sajtóosztályt az ügyben. Ha nem is válaszolnak, mi legalább megkérdezzük, lehetőséget adunk reagálni, ez sajtóetikai alapszabály.
Kértük a Miniszterelnökség sajtóosztályát, erősítsék meg, hogy Semjén Zsolték a 604-es honvédségi Airbus fedélzetén utaztak Madeira szigetére, és kértük azt is, hogy tájékoztassanak arról, miért a honvédség egyik – hivatalosan –csapatszállító repülőgépével utaztak.
Nagy meglepetést okozva a Miniszterelnökségi Sajtóosztály válaszolt a megkeresésemre. Ez óriási dolog, ugyanis utoljára 2017-ben történt ilyen, azóta soha nem válaszoltak egy e-mailemre sem. Tegnap viszont a péntek és a közelgő országgyűlési választás dacára – vagy éppen azért – néhány órán belül, és jóval munkaidőn túl, este 9-kor reagáltak a levelemre. Demokráciában egyébként ez (lenne) a normális, hogy válaszolnak a hivatalok az újságírói megkeresésekre, hisz éppen erre vannak a sajtóosztályok, ezért kapják a fizetésüket közpénzből.
Tehát hosszú évek ignorálása után a Miniszterelnöki Sajtóosztály válaszolt a Semjén Zsolték madeirai kiruccanásával kapcsolatos levelemre. Igaz, a honvédségi Airbust egy szóval sem említették, de válaszoltak. A 604-esre vonatkozó kérdéseket teljesen figyelmen kívül hagyták, ami azt jelenti, hogy nem is cáfolták, hogy azzal mentek volna Semjénék. A sajtóosztálytól kapott válasz szó szerint:
„Erdő Péter bíboros úrral hat fős delegáció vett részt Madeira szigetén boldog IV. Károly király halálának száz éves évfordulóján való megemlékezésen, szentmisén és a nagysikerű magyar koncerten. (Mindez Semjén Zsolt Facebook oldalán látható.)”
Az Airbus A319 típus kialakítástól függően egyébként normál esetben 110–150 utas szállítására képes, sok kereskedelmi légitársaság, pl. a WizzAir is használ ilyen repülőgépeket. Persze, létezik luxusverziója is: az Egyesült Arab Emirátusok légitársaságának is van egy ilyen kialakítású repülője, ami mindössze 19 utast tud szállítani, de őket maximális kényelemben.
30 évig titkos, hogy hova mennek a honvédségi repülők
Ahogy arról 2019 decemberében az ADS-B Exchange adatai alapján beszámoltunk, a Magyar Honvédség 2 darab Airbus A319 (604 és 605 lajstromjel) és 2 darab Dassault Falcon 7X (606 és 607 lajstromjel) típusú repülőgépei olyan egzotikus helyeken jártak beszerzésük óta, mint Dubaj, Las Vegas, Málta vagy Panama.
Semmiféle hivatalos tájékoztatást nem adtak ezekről az utakról, és a Honvédelmi Minisztérium az Átlátszó kérdésére sem árulta el, hogy kiket és miért utaztatott egzotikus helyszínekre, kaszinóvárosokba, adóparadicsomokba és népszerű külföldi nyaralóhelyekre a Magyar Légierő közpénzen.
Cikkünk nyomán Harangozó Tamás (MSZP) országgyűlési képviselő megkérdezte a honvédelmi minisztert, hogy hol miért jártak a HM repülőgépei, de Benkő Tibor azt közölte vele, hogy ezek az adatok honvédelmi és nemzetbiztonsági okokból 30 évig nem nyilvánosak.
30 évig titkos, hogy miért jártak nyaralóhelyeken a Magyar Honvédség repülőgépei | atlatszo.hu
30 évig titkos, hogy miért jártak nyaralóhelyeken a Magyar Honvédség repülőgépei
|
Semjén Zsolt és kísérete honvédségi repülővel utazott Madeira szigetére szentmisére és koncertre
|
A Magyar Honvédség 604-es lajstromjelű, Airbus A319 típusú repülőgépe vitte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, Erdő Péter bíborost és kíséretüket a Portugáliához tartozó Madeira szigetére, ahol IV. Károly király halálának 100. évfordulója alkalmából szentmisén és koncerten vettek részt. A Miniszterelnökség sajtóosztálya 5 év után először válaszolt ugyan a megkeresésünkre, de arra, hogy miért használtak Semjénék honvédségi csapatszállítót, nem reagáltak.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/04/02/semjen-zsolt-es-kiserete-honvedsegi-repulovel-utazott-madeira-szigetere-szentmisere-es-ko
|
2022-04-02 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Nincs nagy meglepetés, ezúttal is Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó cégek nyertek a Nemzeti Komunikációs Hivatal (NKOH) rendezvényszervezési tenderén. A keretszerződés értéke nem kevesebb, mint 50 milliárd forint – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
A Rogán Antal propagandaminiszter felügyelete alá tartozó NKOH tavaly december 8-án írta ki az óriáspályázatot, állami és kormányzati cégek, intézmények rendezvényeinek megszervezésére: a szerződés nem csak a várható programok lebonyolításáról szól, a cateringet, a személyvédelmet és a rendezvényeket beharangozó reklámkampányokat is a győztesre bízták. A tender december 23-án délelőtt zárult, vagyis a kormányzati hivatal 12 munkanapot hagyott a karácsony előtti időszakban a pályázatra való felkészülésre. Ám a szemfüleseknek ennyi idő is elég volt.
A pályázatra két versenyző – a Moonlight Event Kft. és a Visual Europe Zrt. tandeme, valamint a Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft – jelentkezett. A Moonlight Event tulajdonosa egyértelműen a kormány kedvenc médiavállalkozója, Balásy Gyula, de a Visual Europe is az ő holdudvarába tartozik, hiszen a cég fő tulajdonosa a közismerten Balásy-tulajdon New Land Media Kft.
Rókusfalvy cége ezúttal nem nyert
A Roxer sem esik éppen távol a zsíros kommunikációs megbízásoktól: a céget a kilencvenes évek egyik legismertebb rádiós műsorvezetője, Rókusfalvy Pál és testvére, Gábor vezetik. Két éve azzal kerültek a hírekbe, a 2,2 milliárd forintos reklámügynökségi keretszerződést nyertek el a New Land elől, a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. pályázatán. Arról pedig a 24.hu emlékezett meg, hogy Rókusfalvy Pál 2003 óta Fidesz-tag, és vállalkozása gyümölcsöző üzleti kapcsolatot ápol a szintén kormányközelinek számító Valton Security-val.
Balásy cégei azonban ezúttal jobb ajánlatot tettek. A közbeszerzési dokumentumból kiderül, hogy a Moonlight és a Visual Europe egy éven át, szimultán több helyszínen is koordinálhat majd különböző programokat, és legalább ezer hivatal rendezvényszervezője lesz.
A keretmegállapodás automatikusan nem terjed ki a kormány által létrehozott egyetemi és más vagyonkezelői alapítványokra, de aggodalomra semmi ok, a közpénzt magánosító alapítványok és cégeik önként is csatlakozhatnak az 50 milliárdos beszerzéséhez.
Örök visszatérők
A nyertes tenderben a lehetséges alvállalkozók is megjelennek, köztük további két Balásy-cég, a már fent említett Valton Security, valamint a p2m Consulting Kft.
A p2m Consulting nem először tűnik fel a Nemzeti Kommunikációs Hivatal tenderei körül. Mint az Átlátszó megírta, a vállalkozás, hasonló nevű társcégével (p2m Informatika) együtt tavaly óriásit tarolt az NKOH szervezetfejlesztési tenderén. A hivatal a mostanihoz kísértetiesen hasonló körülmények között, 30 milliárdos keretszerződést kötött a két p2m-céggel, egy nappal karácsony előtt.
Az ügy abban is hasonlít a mostani tenderre, hogy a Rogán felügyelete alatt álló kormányzati szerv akkor is csak 15 naptári napot hagyott a pályázatok benyújtására. A p2m Consulting amúgy már a vadászati világkiállítás reklámkampányában Balásy cégeinek alvállalkozójaként dolgozott.
|
55 milliárdos kormányzati tenderen nyertek Balásy Gyula cégei
|
Nincs nagy meglepetés, ezúttal is Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó cégek nyertek a Nemzeti Komunikációs Hivatal (NKOH) rendezvényszervezési tenderén. A keretszerződés értéke nem kevesebb, mint 50 milliárd forint – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. A Rogán felügyelete alatt álló kormányzati szerv akkor is csak 15 naptári napot hagyott a pályázatok benyújtására. A p2m Consulting amúgy már a vadászati világkiállítás reklámkampányában Balásy cégeinek alvállalkozójaként dolgozott.
| null | 1 |
https://hang.hu/belfold/potom-55-milliardos-kormanyzati-tenderen-nyertek-balasy-gyula-cegei-140391
|
2022-05-07 13:24:07
| true | null | null |
Magyar Hang
|
A Miniszterelnökség a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül 2021-ben a Falusi Civil Alap mintájára indította el a Városi Civil Alap támogatási programját, a kiírás szerint azzal a céllal, hogy az 5000 lakos feletti településeken működő civil szervezetek számára is elérhetővé tegye a támogatásokat. Az alap keretösszege 4,8 milliárd forint.
A 2022-es pályázat eredményeit április 22-én hozták nyilvánosságra. A Falusi Civil Alap hajdú-bihari támogatásai után ezekre is rápillantottunk. A közel ezer nyertest a falusi pályázathoz hasonlóan részletes adatok ismertetése nélkül, mindössze a szervezetek nevét és a támogatási összegeket listázva közölték.
Lakosságarányosan Nyíradony kapta a legtöbbet, a DK-s vezetésű Polgárt kihagyták
Hajdú-Bihar megyében 125 városi civil szervezetet támogat az állam összesen 272,65 millió forinttal. Nominálisan Debrecenbe jutott a legtöbb pénz, 100 millió forinton 37 szervezet osztozkodik. A megye városai közül egyedüliként a DK-s Tóth József által vezetett Polgáron nem kaptak támogatást civilek sem a városi, sem a falusi alapból. Nem állítjuk, hogy a források kiosztása során ez szempont volt, de az egész megyében Polgár az egyetlen olyan település, amelynek a polgármestere egy ellenzéki párt színeiben szerezte városvezetői mandátumát.
Lakosságarányosan a legtöbb forrást Nyíradony kapta, a 7760 lakosú nyírségi kisvárosban, Tasó László (Fidesz) országgyűlési képviselő otthonában 17,5 millió forintot osztottak ki 10 szervezet között.
A legmagasabb összegekkel zömében debreceni szervezeteket támogatott a kormány:
EU-Roma Országos Egyesület 11 millió forint
Józsa Fejlődéséért Alapítvány 11 millió forint
„Aranybika” Iskola Alapítvány 10 millió forint
Cívis Város Kulturális Egyesület 9,5 millió forint
„Adjátok vissza a hegyeimet!” Alapítvány 8 millió forint
5 millió forint feletti összeget kapott még a hajdúszoboszlói Hajdú-Sárrét Fejlődéséért Egyesület is (8 millió Ft).
Elképzelhető, hogy a táblázatban rögzítetteken kívül a hajdúböszörményi Eötvös József Alapítvány, a hajdúszoboszlói Segítő Szeretet Alapítvány, a debreceni Szent Erzsébet Alapítvány és a Komádi „Tó” Horgász Egyesület is kapott támogatásokat, de részben az adatközlés hiányosságai (nem tüntették fel például az adószámokat), részben a lista pontatlansága miatt ezeket nem tudtuk minden kétséget kizárólag a forrásokhoz rendelni.
Ismert Fidesz-közeli szervezetek a Válasz Online gyűjtésében
A Válasz Online az április 29-én megjelent cikkében több olyan hajdú-bihari civil szervezetet is felsorolt, amelyek jelentősebb mértékű közpénzben részesültek, és a sajtóban korábban megjelent információk alapján „Fidesz-háttérintézményeknek” mondhatók.
A közel 11 millió forintot kapott Józsa Fejlődéséért Alapítványról azt írják, a szervezetet már húsz éve is Fidesz-közeliként emlegették. Ennek alátámasztására egy 2001-es Népszava cikket linkeltek, amelyben az újság az akkor MSZP-s politikusként tevékenykedő Juhászné Lévai Katalinra hivatkozva nevezi fideszesnek az alapítványt.
A 8 millió forintot elnyert „Adjátok vissza a hegyeimet!” Alapítványról azt írják, elnöke Becsky Tibor korábban debreceni önkormányzati képviselő volt, a fia, Becsky István Gábor (Fidesz) pedig most is az.
11 millió forintot kapott az EU-Roma Országos Egyesület, amelynek elnöke Aba-Horváth István, a debreceni roma önkormányzat vezetője, aki – ahogy ezt a Debreciner megírta – portrét festetett más hajdú-bihari fideszes politikusok mellett Kósa Lajos országgyűlési képviselőről, a város volt polgármesteréről.
A 4 millió forintban részesülő Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Közhasznú Egyesületről köztudott, hogy Tasó Lászlóhoz kötődik. Ugyan ma már nem tagja, de alapítója a rendszeresen nagy összegű állami támogatásokban részesülő egyesületnek, amely legutóbb egy 7 milliárd forintos wellnesshotel építésébe vágott bele Nyíradonyban.
Szintén 4 millió forintot ítéltek meg az ugyancsak nyíradonyi Stílus Egylet Kulturális és Szabadidős Egyesület számára. A Válasz Online azt írja, ez a szervezet is Tasó mellől indult.
5 millió forinttal támogatják a hajdúböszörményi Keleti Főcsatorna Egyesületet, amelynek elnöke Czeglédi János (Fidesz) önkormányzati képviselő. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a szervezet alelnöke pedig Fórizs László (Fidesz), Hajdúböszörmény egyik alpolgármestere.
Ugyancsak 5 milliót kap a városban működő Abakusz Kör, amelyről a Válasz Online azt írja, „régi fideszes partnerszervezet”.
A 4 millió forinttal megtámogatott Balmazújvárosi Hagyományőrző Tűzoltó Egyesületről éppen a Debrecinerre hivatkozva írják, hogy a szervezet elnöke Tiba István (Fidesz), a választókerület országgyűlési képviselője.
Kósa Lajos felesége két szervezetnél is feltűnik, milliókat kaptak a Fidesz kampányát segítő egyesületek
A fentieken túl egyéb összefonódásokat is találtunk a Fidesz és a Városi Civil Alapból támogatott szervezetek között. A CSAK Design Kör Egyesület elnöke, valamint a Debreceni Hospice Ház Alapítvány kuratóriumi elnöke is Porkoláb Gyöngyike, Kósa Lajos felesége. A két szervezet 1-1 millió forint támogatást kapott a kormánytól.
9,5 millió forinttal erősítették meg a büdzséjét a Cívis Város Kulturális Egyesületnek, amely 2019-ben helyi fideszes politikusokkal, többek között Pósán László országgyűlési képviselővel és Komolay Szabolcs önkormányzati képviselővel szervezett közös faültetést.
2 millió forintot kapott a 2021 júniusában bejegyzett Szeretlek Debrecen Egyesület. Ők szervezték idén márciusban azt a csapókerti tavaszköszöntő egészség- és sportnapot, amelyen gyerekekből felállított „díszsorfal” fogadta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, és ahol Fidesz-melletti kortesbeszédet mondhatott Tasó László, a párt választókerületi országgyűlési képviselője.
3 millió forint támogatásban részesült a Debreceni Hallgatók Politikatudományi Egyesülete (DEPOLIT). Az egyébként viszonylag nagy múlttal rendelkező debreceni hallgatói szervezet a 2022-es választási kampány idején többek között azzal vétette észre magát, hogy a Kölcsey Központban szervezett fórumot Nógrádi György kormányközeli biztonságpolitikai elemzőnek, aki a kampány során a Fideszre való szavazásra buzdította a rendezvényein megjelent publikumot. Bánki Andrást, a DEPOLIT elnökét a választások előtt több debreceni Fidesz-közeli médium is szakértőként kérdezte, a Fidesz-közeli elitképző MCC rendezvényén Ifj. Lomnici Zoltán társaságában elemzett, február 10-én pedig egyetlen, helyi politikával foglalkozó videójában arról beszélt, hogy milyen problémákat lát Mándi László ellenzéki jelölt kampányával kapcsolatban.
Hajdúböszörményben sem csak két szervezetnél figyelhetjük meg a fideszes szálat: a 3 milliós támogatást kapó Hajdúböszörményi Polgári Szövetség Egyesület elnöke az az Oláh Erzsébet, aki a Keleti Főcsatorna Egyesület alelnökeként tevékenykedik, az egyesület két alelnöke pedig Fórizs László alpolgármester és Czeglédi János fideszes önkormányzati képviselő – ugyanazok vezetik tehát a két szervezetet, csak a szerepek mások egy kicsit.
Az 1 millió forintot elnyerő Nyíradonyi Hagyományőrző Önkéntes Tűzoltó Egyesület és Mentőcsoport elnöke pedig Gondor György (Fidesz) helyi önkormányzati képviselő.
A fentebb felsorolt szervezetek összesen 72,5 millió forint támogatást kaptak. Tüzetesebb elemzés nélkül, csupán a Válasz Online gyűjtése és a mi szúrópróbaszerű ellenőrzésünk alapján tehát megállapíthatjuk, hogy a Városi Civil Alap támogatásainak minimum a negyedét olyan szervezetek kapták, amelyeknél jelenleg is fennáll, vagy korábban felmerült valamilyen kötődés a Fideszhez. A valós arány ennél akár sokkal nagyobb is lehet.
|
Tele van hajdú-bihari Fidesz-közeli szervezetekkel a Városi Civil Alap támogatási listája
|
Közel 273 millió forintot osztottak ki a megyében. A pénzből olyan szervezet is kapott, amelyiknek az elnöke korábban fideszes politikusok portréit készíttette el és akasztotta ki egy középületben. Lakosságarányosan Nyíradonyban osztották ki a legtöbb pénzt. Tasó László városa mellett Debrecenben és Hajdúböszörményben is több szervezet kapcsán mutatható ki valamilyen kormánypárti kötődés.
| null | 1 |
https://www.debreciner.hu/cikk/9635_tele_van_hajdu_bihari_fidesz_debreciner
|
2022-05-07 13:43:35
| true | null | null |
Debreciner
|
A világ legjobb sprintfutói mellett Budapest is fontos szerepet kap a Netflix új dokumentumfilm-sorozatában, a Sprintben. Az atlétika sztárjait a magyar fővárosban rendezett vébé előtt követték a kamerák a felkészülésük mély- és csúcspontjain.
Többek közt Aleksandar Vučić egyik kedvenc és többször hangoztatott állítását - 2027-ben, amikor Belgrádban rendezik a világkiállítást, már repülő taxik fogják szállítani a látogatókat az egyik helyszínről a másikra - is emlegetik a szurkolók abban a vitában, ami nem csak a szerb válogatott Eb-szerepléséről, hanem arról is szól, a csapat milyen légitársasággal utazott a németországi kontinenstornára. Szeretettel a Vajdaságban sorozatunk cikke.
|
Két OTP-cég rozsdaövezeti ingatlanfejlesztése: óvodaépítés és galérianyitás
|
Tiborcz István is érdekelt lehet az áfakedvezménnyel támogatott projektekben.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202218_kopaszi_gat_bayer_otp_adokedvezmeny
|
2022-05-06 12:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
2022.05.04. 11:30
Több tízmilliárd forint is lehet a Gyurcsány-kormány idején bezárt lipótmezei pszichiátria átalakításának költsége. Az új intézmény elsősorban a visegrádi országokból vár diákokat, akik olyan nemzetközi érettségit szerezhetnek, amelyet elfogad például a Harvard, a Sorbonne vagy az Oxfordi és a Cambridge-i Egyetem is.
|
Gigászi összegbe kerülhet az adófizetőknek a lipótmezei fizetős elit gimnázium
|
Több tízmilliárd forint is lehet a Gyurcsány-kormány idején bezárt lipótmezei pszichiátria átalakításának költsége. Az új intézmény elsősorban a visegrádi országokból vár diákokat, akik olyan nemzetközi érettségit szerezhetnek, amelyet elfogad például a Harvard, a Sorbonne vagy az Oxfordi és a Cambridge-i Egyetem is.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202205034Lipotmezo_iskola
|
2022-05-04 13:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Több tízezer tisztán elektromos autó közlekedik már a magyarországi utakon, s az első pár száz kilométeren valószínűleg mindegyiknek a vezetőjét nyomasztja a hatótávfrász: az a bizonytalanság, hogy kitart-e az áram a következő töltőpontig. Hogy miként váltja fel a félelmet a magabiztosság, arról mesél szerzőnk, aki a közelmúltban ült át villanyautóba.
|
Indulhat az aligai gigafejlesztés – a helyieket a teljes partszakaszról kitessékelhetik
|
Miután Kádár János egykori kedvenc balatoni üdülőhelyén szabad kezet kaptak a környezetet durván átalakító beruházók, a helyiek érdekeit nemigen veszik figyelembe.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202217__club_aliga__kie_apart__oligarchasor__kizarasra_jatszanak
|
2022-05-02 09:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Hogyan lett fitneszvilágbajnok, majd csinált edzőtermeket egy ország nappalijaiból? Milyen az optikája a 2000-es évek fogyasztóműsorainak mai szemmel? Mi kellett ahhoz, hogy a fitneszsportolókra ne bikinis kislányokként tekintsen a média? Ezekről beszélgettünk a hvg360 új műsorának bemutatkozó részében.
Ne feledjük, csak a kormánytagok szavazati jogának megvonása lehetséges. Mi, állampolgárok attól még szavazhatunk az európai parlamenti választásokon, írja szerzőnk. Vélemény.
A tavalyi év utolsó napján hunyt el hazai informatika történetének egyik kulcsfigurája, a Novotrade cég egykori alapítója és vezetője. Rényi Gábor a semmiből teremtett itthon egy kreatív iparágat, s ezzel kaput nyitott a nyugati világra is.
Látványosan egyre több és több elektromos autó fut Európában, de arányukat látva nagyon messze van még a belső égésű motorokkal hajtott járművek leváltása HVG-Ténytár.
|
Állami tőkével indul a Sárhegyi-Bártfai ügyvédcsalád űripari vállalkozása
|
Az állam magántőkealapja 86 százalékban vásárolta be magát a Sárhegyiék alapította cégbe.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202217_herius_alpha_hatartalan_uripar
|
2022-05-02 12:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
A Themis magántőkealap vezette konzorcium nyerte a hazai gyorsforgalmi úthálózat bővítésére és 35 évig tartó üzemeltetésére kiírt koncessziós eljárást – derült ki az elektronikus közbeszerzési rendszerben közzétett bírálati lapból. A Themis konzorciumi társai:
KONZUM PE Magántőkealap;
OPUS BRIDGE Magántőkealap;
OPUS NEW WAY Magántőkealap;
CRONUS Magántőkealap;
VESTA Magántőkealap;
VIA Magántőkealap.
Mivel a magántőkealapok tulajdonosait (mármint befektetőit) nem lehet megismerni, elvileg nem lehet tudni, kiknek a kezelésébe kerül az ország összes gyorsforgalmi útja a következő 35 évre.
A gyakorlatban az alapokat kezelő alapkezelőkből lehet rá következtetni, kinek a pénze van bennük. A Themist a Minerva alapkezelő kezeli, ez Szíjj László építőipari nagyvállalkozóé. Szíjj kiváló kapcsolatot ápol Mészáros Lőrinccel – a Konzum magántőkealapról nem csak sejteni, hogy Mészárosé, ezt a felcsúti mágnás, és akkori felesége, Beatrix 2018-ban elismerték.
Az alvállalkozóként megadott cégek listáján is hemzsegnek a Szíjj- és Mészáros-érdekeltségek, köztük Szíjj László zászlóshajója, a Duna Aszfalt, illetve a Mészáros-féle Mészáros és Mészáros Zrt.
Egyszóval nyugodtan kijelenthető, hogy a magyar állam épp 35 évre koncesszióba adja a teljes gyorsforgalmi úthálózat kezelését Mészáros Lőrincnek és Szíjj Lászlónak.
Mészáros Lőrinc személye természetesen nem befolyásolta az eljárás eredményét
– szögezte le a hvg.hu kérdésére az eljárás lezárása kapcsán tartott sajtóbeszélgetésen Rogán Antal állami koncessziókért felelős miniszter. Rogán Antal hangsúlyozta, hogy nyílt, uniós eljárást bonyolítottak le, transzparens verseny volt. A miniszter szerint ezzel együtt örvendetes, hogy ma Magyarországon van olyan hazai szereplő, aki képes felvenni a versenyt a külföldiekkel – a koncessziós eljárásban a Strabag adott be ajánlatot a Colassal, de kiesett egy ausztriai versenyhatósági eljárás miatt. Rogán Antal szerint
lehet szíjjlászlózni meg mészároslőrincezni, de ezek a szereplők mindig versenyen nyertek el megbízásokat, és jelen esetben jobb, hogy ők nyertek, mintha egy külföldi nyert volna.
Rogán Antal szerint
örvendetes, hogy a nyertes konzorcium ilyen feltételekkel elvitte a megbízást, hiszen különösen a jelenlegi finanszírozási környezetben hatalmas terhet és sok kockázatot vállal magára,
mivel a kiírásban szereplő útépítéseket és -bővítéseket az első tíz évben kell megvalósítani.
Rogán Antal szerint
az eljárás lezárását nem szándékosan időzítették az országgyűlési választások utánra,
ő örült volna a legjobban, ha minél előbb sikerül lezárni, de bonyolult eljárás volt, ráadásul a háború kirobbanása után a gazdasági környezet is változott.
Ahogy az már a koncessziós eljárás kiírása óta ismert, a magyar állam a teljes, 1662 kilométeres (plusz 381 kilométer kiegészítő) gyorsforgalmi úthálózat kezelését koncesszióba adja. A koncesszornak ezen felül még 545 kilométernyi utat kell építenie és bővítenie, a beruházásokat neki kell finanszírozni. Rogán Antal ismét elmondta, ezt a beruházási volument ilyen rövid idő alatt az állami költségvetés nem lett volna képes finanszírozni.
Mindezért cserébe a Themis-konzorcium a koncesszió teljes időtartama alatt rendelkezésre állási díjat kap. A Themis-konzorcium mellett még a Dömper Kft. indult, a Themis-ajánlat volt az alacsonyabb: évente és kilométerenként 96,2 millió forint.
Rogán Antal elmondta, hogy
az összes építendő útszakasz nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás lesz.
Az állam az üzemeltetéssel kapcsolatos eszközöket átadja a koncesszornak, vagyis a koncesszornak felbecsült értéken meg kell vásárolnia a Magyar Közút autópálya-üzemeltetési üzletágát.
Az útdíjakat továbbra is az állam fogja beszedni, és a beszedett útdíjnak fedeznie kell a rendelkezésre állási díjat. A miniszter szerint a koncessziós modell bevezetése kapcsán nem lesz szükség díjemelésre. A közlekedők az egész átállásból nem fognak észrevenni semmit.
|
Rogán Antal a 35 éves autópálya-koncesszióról: Inkább Mészáros, mint egy külföldi
|
Évente és kilométerenként 96,2 millió forintért Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei fogják üzemeltetni 35 évig a teljes magyarországi gyorsforgalmi úthálózatot.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/kkv/20220506_Rogan_Antal_a_35_eves_autopalyakoncessziorol_Inkabb_Meszaros_mint_egy_kulfoldi
|
2022-05-06 12:20:00
| true | null | null |
HVG
|
Az orvosból lett műsorvezetőből lett üzletasszonyból lett pszichológusból lett szerző könyvét elolvasva választ kaptunk a címében feltett kérdésre: és ezt lehet? Nem, nem lehetne, és mégis megtörténik.
|
Várkonyi Andrea cége versenyt nyert
|
Mészáros Lőrinc feleségének cégét, a Whitedog Médiát a tőzsdén jegyzett Delta Technologies-csoport pályázatán találták a legjobbnak.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202218_whitedog_media_varkonyi_kommunikal
|
2022-05-05 12:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
A győztes párt népszerűsége rendre tovább erősödik a választás után, mert sokan akarnak a nyertes táborába tartozni. Ehhez képest júliusra csökkent a Fidesz-KDNP előnye a Tisza Párttal szemben, főleg a fiatal szavazók hoznak új színt a politikai versengésbe - derül ki a HVG számára készült Medián-kutatásból. Hann Endre és Nagy Réka írása.
A Neue Zürcher Zeitung ironikus glosszát közölt a német-magyar meccsről. Az uniós pozíciók elosztása körüli meccsről ír az Euronews és a Financial Times. Franciaország a szakadék szélén tántorog, írja a The Washington Post. A The Guardian szerint Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un bebetonoznák az új világrendet. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Die Presse két cikke is Orbánék Patrióták Európáért nevű új pártszövetségének megalakulását és a megalakítás lehetséges következményeit elemzi. A lap szerint Marine Le Pent és Matteo Salvinit előre beavatták az új pártszövetség tervébe. Hat hónap nem lesz elegendő arra, hogy Orbán Viktor alávágjon az Európai Uniónak - írja a Le Monde. A magyar EU-elnökségről ír többek között a Der Standard, a Le Figaro, a The Wall Street Journal és a The Washington Post is. Paul Lendvai szerint Ionesco vagy Mrożek tollára illik a magyar EU-elnökség, de a Süddeutsche Zeitung szerint is van némi irónia ebben. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
|
Tovább terjeszkedik Magyarországon a török elnök lobbiszervezete
|
A Maarif Alapítvány korábban iskolát alapított Budapesten, most európai szervezete két céget hozott létre Magyarországon.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202216_maarif_hungary_holding_torokterjeszkedes
|
2022-04-25 14:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
A lelőtt orosz katonai repülő ügye nem világos, az viszont egyértelmű, hogy a szemben álló felek kezére jutott ellenséges katonák nagy részének nem garantálják az őket megillető jogokat.
Mintha kiütötték volna, úgy csuklott össze 2023 végére az infláció, ám ez mit sem változtat azon, hogy két év alatt a forint elveszítette értéke harmadát. Ezt pedig sem a nyugdíjak, sem a bérek növekedése nem kompenzálta teljesen. A tavalyi hivatalos adatokat napokon belül közli a Központi Statisztikai Hivatal.
|
Spoiler Hotel: egymásra talált a turizmusiparban Kaposvár és Mészáros Lőrinc
|
Szállodaüzemeltetés, marketing – ezeken a területeken már együttműködnek.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202217_kaposvari_turisztikai_marketing_meszaros_es_egy_ujabb_vo
|
2022-04-29 12:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
A kormánypárt jelöltjének győzelme esélyes a holnapi tajvani elnökválasztáson, ami így megerősítheti Tajpej távolságtartását Pekingtől. A Kínához való viszonyt eltérően ítéli meg a három vetélytárs, de azzal egyik sem kampányol, hogy Tajvan legyen Kína része.
Ha van is néhány új szereplő a fejlett települések sorában, a lehetőségeket kevesen tudták kimaxolni – derül ki az Egyensúly Intézet települési rangsorából. Az intézet igazgatóját, Boros Tamást kérdeztük.
Az író-költő a betűvetésen kívül sok mással is foglalkozik, nemkülönben a feleségével közösen alapított új vállalkozása, a Grecsó Művek.
|
Nemrég még állami tulajdonú Balaton-parti telket szerzett meg a volt belügyi államtitkár
|
Tasnádi Lászlóhoz az állammal jó nexust ápoló milliárdostól, Jellinek Dánieltől jutott az értékes ingatlan, amely közvetlenül a balatonlellei jachtkikötő mellett van.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202217_crozant_property_balatoni_nyar
|
2022-04-28 09:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
A győztes párt népszerűsége rendre tovább erősödik a választás után, mert sokan akarnak a nyertes táborába tartozni. Ehhez képest júliusra csökkent a Fidesz-KDNP előnye a Tisza Párttal szemben, főleg a fiatal szavazók hoznak új színt a politikai versengésbe - derül ki a HVG számára készült Medián-kutatásból. Hann Endre és Nagy Réka írása.
A Neue Zürcher Zeitung ironikus glosszát közölt a német-magyar meccsről. Az uniós pozíciók elosztása körüli meccsről ír az Euronews és a Financial Times. Franciaország a szakadék szélén tántorog, írja a The Washington Post. A The Guardian szerint Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un bebetonoznák az új világrendet. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Die Presse két cikke is Orbánék Patrióták Európáért nevű új pártszövetségének megalakulását és a megalakítás lehetséges következményeit elemzi. A lap szerint Marine Le Pent és Matteo Salvinit előre beavatták az új pártszövetség tervébe. Hat hónap nem lesz elegendő arra, hogy Orbán Viktor alávágjon az Európai Uniónak - írja a Le Monde. A magyar EU-elnökségről ír többek között a Der Standard, a Le Figaro, a The Wall Street Journal és a The Washington Post is. Paul Lendvai szerint Ionesco vagy Mrożek tollára illik a magyar EU-elnökség, de a Süddeutsche Zeitung szerint is van némi irónia ebben. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
|
Tiborczék még nem érzik magukénak a Kopaszi-gátat
|
A HVG érdeklődésére a BDPST Group arra emlékeztetett, hogy még a Diófa Alapkezelő sem az övé, nemhogy a Kopaszi Gát Kft.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202216_kopaszi_gat_aszociktol_tiborczig
|
2022-04-26 14:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Tavaly év elején derült ki, hogy Rogán Antal új apósának érdekeltsége több mint 2 milliárd forintnyi támogatáshoz jutott egy uniós finanszírozású programnak köszönhetően. Mivel sem a támogatás, sem a támogatási program részletei nem voltak nyilvánosak – és azokat kérésre sem is adták ki –, a Transparency International Magyarország a hvg.hu-val közösen pert indított az illetékes Agrárminisztérium ellen. Bár a tárca még a bírósági eljárásban is azt állította, hogy a támogatásra vonatkozó információk üzleti titoknak minősülnek, a bíróság első és másodfokon is úgy döntött, hogy ki kell adni az adatokat.
Rogán Antal és Rogán Cecília 2019-ben vált el, nem sokkal később mindketten újraházasodtak. Mindez alapvetően nem lenne közügy, ám Rogán Antal újraházasodásakor kiderült, hogy felesége új családja körül is feltűnnek közpénzek, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot. Ilyen volt például Rogán Antal új apósának cégügye: elsőként az Átlátszó írta meg, hogy Obrusánszki Zsolt 2020-ban egy olyan cégbe vásárolta be magát, amely nem sokkal korábban több mint 2 milliárd forint uniós támogatást nyert el. A Ductus Kft.-ről van szó, amely mezőgazdasági szaktanácsadásra kapta meg a pénzt kicsit több mint 1 évvel az előtt, hogy Rogán Antal elvette volna Obrusánszki Barbarát.
A nyilvános adatokból azt is meg lehetett tudni, hogy ez a cég nyerte el a legtöbbet az erre a célra biztosított összesen 14,1 milliárd forintos keretből – érdemben viszont ennél több nem derült ki a pályázatról. Például az sem, hogy a nyertesekkel milyen szerződéseket kötöttek, de a bírálók személye és a pályázatok ellenőrzésére vonatkozó adatok sem voltak nyilvánosak.
A hvg.hu ezeket az információkat szerette volna megtudni, ezért adatigénylést nyújtott be, ám arra az illetékes Agrárminisztérium érdemben nem válaszolt. Ezért a Transparency International Magyarország pert indított a tárca ellen, amit első és másodfokon is megnyert.
Az Agrárminisztérium a perben jórészt az ilyenkor szokásos érveket hozta fel, ezek között volt például az, hogy a kért adatok üzleti titoknak minősülnek, de a tárca védekezett azzal is, hogy a vonatkozó európai uniós előírások nem teszik lehetővé az adatok kiadását. Az érvelést az első és a másodfokú bíróság is elutasította, és kimondta, hogy meg kell küldeni az alábbi adatokat:
a beérkezett pályázatok számát,
valamennyi pályázó nevét,
a nyertes pályázók számát,
a nyertes pályázók nevét,
az összes beérkező pályázatot,
a nyertes pályázókkal megkötött szerződéseket,
az eddig elutalt összegeket (nyertes pályázókra lebontva), továbbá, hogy
kik bírálták el a pályázatokat, ki végzi az ellenőrzést és hogy milyen ellenőrzések történtek eddig.
Érdekesség, hogy az mfor.hu legutóbbi információi szerint a cég 2020-as évről szóló beszámolójában nem volt nyoma a 2,2 milliárdos uniós támogatásnak. De a projekthez szükséges önerő talán-talán lassan rendelkezésre áll majd – írta a lap.
Az önerő története egyébként meglehetősen kalandos: a projekthez 165 millió forintot kellett biztosítania a cégnek, ennyi pénze viszont nem volt. Az Átlátszó a dokumentumok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a pénzt nagy valószínűséggel a Budapest Bank biztosította. A történet másik, szintén érdekes szála, hogy a Budapest Bank egyik vezetője Rogán Antal régi bizalmasa, Puskás András.
A kölcsönt a cég azután kapta meg, hogy a korábban százszázalékos tulajdonos, az ügyvezetői feladatokat is betöltő Hernáczki Ibolya eladta a cége egy részét Obrusánszkinak és üzlettársának.
|
Jogerős: ki kell adni a Rogán Antal apósának adott milliárdos támogatás adatait
|
A hvg.hu és a Transparency International Magyarország érveit első és másodfokon is elfogadta bíróság, nem titkolhatja tovább az agrártárca a pályázati információkat.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20220429_transparency_rogan_per_itelet
|
2022-04-29 10:34:00
| true | null | null |
HVG
|
A karanténidőszak ugyan megtörte a korábbi évek kultúrafogyasztásban tapasztalható növekedését, ám azóta visszakapaszkodás érzékelhető. Bár a számok még nem érték el a járvány előtti utolsó év adatait. HVG-Ténytár.
Magyarországon még kevéssé ismert az ilyen, az ügyfelek számláiba betekintő szolgáltatás, de a lapunknak nyilatkozó szakértők megerősítették, hogy biztonságos és megfelel az uniós szabályoknak.
Donald Trump két ellenjelöltje, Ron DeSantis és Nikki Haley szerint a jogi eljárások csökkentik a volt elnök esélyeit, írja a Washington Post, mely a húszik elleni amerikai-brit támadást is elemzi. Ukrajna EU-s támogatásával foglalkozik az Economist és a Times. Utóbbi arról is ír, hogy továbbra is fenyegetve érzik magukat balti államok. Niall Ferguson történész szerint egyre gyengülnek Amerika eszközei a nemzetközi helyzet befolyásolására. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A lap szerzője szerint Orbán hosszú távra tervez, és bízik abban, hogy novemberben Trump nyer, illetve hogy az európai közvélemény fellázad a migráció, valamint az emelkedő megélhetési költségek miatt.
|
Mészáros Lőrinc hotelcége intézi, hogy a vidéki rendőrök álomra hajthassák a fejüket Pesten
|
Az üzletben korábban volt egy társa, az a cég most az ingatlanmágnás Jellinek Dániel közelébe került.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202218_rossimo_a_rendoraltato_ujtulajnal
|
2022-05-08 13:40:00
| true | null | null |
HVG360
|
Az Állami Számvevőszék honlapján közzétették, hogy a nyomtatott és elektronikus sajtóban a korábban megadott árjegyzék szerint mennyiért hirdettek a pártok a választáson, illetve mennyiért hirdetett a kormány a "gyermekvédelmi" népszavazáson. Utóbbit a K-Monitor összeszámolta: közel bruttó 3,7 miliárd forintot költöttek, a legnagyobb arányban a Mediaworksnél, ami 70 százalékot jelent.
A K-Monitor Facebook-posztja szerint ehhez még jönnek a közterületi hirdetések, a TV, a rádió, a Facebook és a Youtube is. Úgy saccolják, hogy a "Védjük meg" kampány ára így a 10 milliárdot is meghaladhatja. Azt hozzátették, a pontos összeget akkor fogják megtudni, ha a Kabinetiroda közzéteszi az erről szóló szerződését.
Táblázatos formában itt lehet megnézni, hol hirdetett a kormány és mennyiért.
Az óriásplakátokra még a fenti összegnél is többet költhettek. A Kantar Media szerint január óta ötmilliárd forintot költött a Miniszterelnökség, hogy részvételre buzdítson.
|
3,7 milliárdot költött a kormány az érvénytelen népszavazás sajtóhirdetéseire
|
A pénz nagy része a Mediaworksnél landolt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20220506_nepszavazas_sajtohirdetesek
|
2022-05-06 20:42:00
| true | null | null |
HVG
|
A nyomozást végző főügyészség a mai napig 20 személyt hallgatott ki gyanúsítottként, akik közül 12 személy gazdálkodó szervezet képviselője, 7 pedig jelenlegi vagy volt minisztériumi tisztviselő – írta Polt Péter legfőbb ügyész pénteken Hadházy Ákos országgyűlési képviselő a Pénzügyminisztériumot és a Miniszterelnökséget is érintő vesztegetési ügyben feltett kérdésére.
Polt azt is elárulta a levelében, hogy nem az OLAF kezdeményezésére indult a nyomozás, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feljelentésére. Emlékezetes, áprilisban vettek őrizetbe, majd tartóztattak le öt pénzügyminisztériumi pályázatkezelőt hivatali vesztegetés elfogadása bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt. Hivatalos személyektől ekkor
több mint kétszázmillió forint készpénzt, hatvanmillió forint összegű értékpapírt foglaltak le gépjárművek és ingatlanok mellett.
A lefoglalt pénz nagy részét, 190 millió forintot egy, a Pénzügyminisztériumban dolgozó kormánytanácsosnál találtak meg. Az illető széfjében 3,5 millió forintot, közel tízezer amerikai dollárt, és több mint nyolcezer eurót találtak. A kormánytanácsosnál trezorkulcsokat is találtak, ezekről azt mondta, hogy a hozzájuk tartozó széfeket apósa, anyja és az ő nevén bérelték.
|
Már 20 gyanúsítottja van a Pénzügyminisztériumban kipattant vesztegetési ügynek
|
A gyanúsítottak közül hét volt vagy jelenlegi minisztériumi tisztviselő ellen folyik nyomozás.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220506_penzugyminiszterium_vesztegetesi_ugy_polt
|
2022-05-06 17:09:00
| true | null | null |
HVG
|
Akár családi ebédnél is előkerülhetett a magyarországi földgáztárolásról most nyilvánosságra került, 20 milliárd forintos üzlet. Az eladó ugyanis a Magyar Fejlesztési Bank, ami Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter felügyelete alá tartozik. A vevő a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ), aminek a vezérigazgatója Bártfai Béla, a miniszter férje.
A félprivatizációs üzlet tárgya a stratégiai földgázkészleteket tároló MMBF Földgáztároló Zrt. Eddig 51 százalékban volt az állami MFB-é, 49 százalékban a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségé. Az utóbbi furcsa állatfajta: nem magántulajdonú, de nem is állami szervezet; a magyarországi gáz- és olajkereskedők vannak benne, tagjai között vannak állami és magáncégek is, és az állam is delegál vezetőket az élére. Saját magát is speciális jogi személyként írja körül. Tagdíjakból él, de bizonyos korlátok között üzletelhet is, például a szőregi tároló biztonsági készletének a tulajdonosa.
Az állam a Mol kivásárlásával 2013-ban lett többségi tulajdonos a stratégiai gáztárolót is birtokló MMBF-ben, mivel ezt az Orbán-kormány akkor éppen fontosnak tartotta. Tavaly viszont már úgy módosították a törvényt, hogy a stratégiai tartaléknál mégsem kötelező az előírt állami tulajdon.
A törvény indoklása szerint ezzel tették lehetővé, hogy az eddigi kisebbségi tulajdonos, a félig állami-félig magán MSZKSZ többségi tulajdonhoz jusson az „optimális működtetés” érdekében. A törvény parlamenti vitájában Kaderják Péter energetikai államtitkár ehhez még hozzátette, hogy az államnak, azaz az államot képviselő MFB-nek 2020-ig ki kell szállnia az üzletből, és ezért kell megteremteni a lehetőséget, hogy az MSZKSZ-nek eladhassa a részét. Az MFB-nek EU-s összeférhetetlenségi szabályok miatt kell kiszállnia a földgázbizniszből.
A tavalyi őszi, kötelező állami részvételt eltörlő törvénymódosításból most lett tényleges üzlet. A Népszava vette észre, hogy az eddig 49 százalékos tulajdonos MSZKSZ teljes egészében megvásárolja a földgáztároló céget, 19,9 milliárd forintért.
„Ezzel az állam, bízvást állítható, évi több milliárdos osztalékbevételről mond le a biztonsági gáz- és olajkészletek pénzügyi hátteréért felelős, fél-magán szerveződés javára” – írja a Népszava. A most eladott, eddig 51 százalékos állami kézben lévő cég 2014 és 2018 között 63,8 milliárd forint nyereséget termelt, évente nagyjából ugyanannyi, 13 milliárd körüli hasznot hozva.
Arról, hogy ez az üzlet körvonalazódik, Bártfai-Mager Andrea már beszélt a tavaly Szilveszterkor megjelent Magyar Időkben. Akkor arra a kérdésre, hogy van-e már jelentkező a stratégiai gáztároló megvásárlására, a miniszter úgy válaszolt: „Nem érkezett még ajánlat. Az adásvétel egyik iránya a jelenlegi tulajdonos Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az állami cégek alkotta Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) közötti, piaci árú ügylet lehet, de akár az MVM-nél is felmerülhet a gáztároló megvétele. A jogszabályok szerint a létesítménynek állami többségű tulajdonban kell maradnia vagy az MSZKSZ vásárolhatja fel. Magáncég így nem jöhet szóba.”
Végül valóban az MSZKSZ lett a befutó, ami szemben azzal, amit a miniszter szavai sugallnak, nem kizárólag állami cégekből áll. Az interjúban nem került szóba, hogy az MSZKSZ vezérigazgatója Bártfai Béla, a miniszter férje. Az is igaz, hogy Bártfai jóval hamarabb, már 2008 óta irányítja a szövetséget, minthogy a felesége előbb kormánybiztos, majd az MFB-t is felügyelő miniszter lett. Az üzlet megkötése idején viszont mindketten pozícióban vannak.
Bártfai-Mager tavalyi, miniszter-jelölti meghallgatásán a tevékenységével kapcsolatos összeférhetetlenségről általánosságban így beszélt: „Ebben a kérdéskörben merült fel az is, hogy felügyelek vagy felügyelhetek-e olyan céget, amelyben bármelyik családtagnak szerződése van, és ha igen, akkor ezt az érdekkonfliktust fel kívánom-e oldani. Nyilvánvalóan olyan cégekben, amely az én irányításom alatt áll, ott a családtagjaim nem kapnak sem üzleti, sem semmilyen lehetőséget, de ez eddig is így volt.”
|
Húszmilliárdos gáztárolóüzlet: az eladót Bártfai-Mager miniszter felügyeli, a vevőt a férje irányítja
|
Akár családi ebédnél is előkerülhetett a magyarországi földgáztárolásról most nyilvánosságra került, 20 milliárd forintos üzlet. Az eladó ugyanis a Magyar Fejlesztési Bank, ami Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter felügyelete alá tartozik. A vevő a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ), aminek a vezérigazgatója Bártfai Béla, a miniszter férje.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/08/01/huszmilliardos-gaztarolouzlet-az-eladot-bartfai-mager-miniszter-felugyeli-a-vevot-a-ferje-iranyitja
|
2019-08-01 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Közzétette az Állami Számvevőszék, hogy mennyiért hirdette a kormány a gyermekvédelminek nevezett népszavazást, szúrta ki a K-Monitor. A civil szervezet összeszámolta az összegeket, amikkel a nyomtatott és az elektronikus sajtóban hirdették a voksolást.
Arra jutottak, hogy az érvénytelenül végződő népszavazásra a kormány 3,7 milliárd forint adófizetői pénzt költött el.
Ezek a pénzek legnagyobb arányban a Magyar Nemzetet és az összes megyei napilapot is kiadó Mediaworks termékeinél jelentek meg. Ők a pénz 70 százalékát kapták meg.
A K-Monitor emlékeztet: ez az összeg „önmagában több, mint amennyi kampánytámogatást a pártoknak adtak, ami jól mutatja az állami kampányolás erejét. Ehhez jönnek a közterületi hirdetések, a TV, a rádió, a Facebook és a Youtube.”
Szerintük a népszavazási kampány összköltsége a tíz milliárd forintot is meghaladhatja.
Hozzáteszik: „a pontos összeget akkor fogjuk megtudni, ha a Kabinetiroda közzéteszi az erről szóló szerződését, amit a haveri kommunikációs céggel (New Land) kötött, akik szintén szépen kereshettek ezzel a médiacégeknek kifizetett összeg fölött.”
Népszavazási hirdetést a kormányon kívül csak az Amnesty International és a Háttér Társaság adott fel, akik érvénytelen szavazásra buzdítottak. A két szervezet összesen 3,3 millió forintot költött el a Népszava és a 444 felületein. A kormány kampánya a sajtóban tehát mintegy 1100-szoros fölényben volt a civilekéhez képest.
Az RTL Híradó a választások után is beszámolt róla: érvénytelen lett a kormány által kezdeményezett, gyermekvédelminek mondott népszavazás. Az érvénytelen szavazásra buzdító civil szervezetek szerint ez azt jelenti, hogy az emberek nem vevők a kormány szerintük gyűlöletkeltő, homofób kampányára. A tíz legviccesebb érvénytelen szavazólapot ebben a cikkben gyűjtöttük össze.
|
Kiderült, mennyi pénzt költött a kormány az érvénytelen „gyermekvédelmi” népszavazásra
|
Többet, mint amennyi állami támogatást az ellenzék összesen kapott a kampányra.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/05/06/ervenytelen-gyermekvedelmi-nepszavazas-koltes-kampany
|
2022-05-06 20:57:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Az alvállalkozókról méltatlanul kevés szó esik egy milliárdos állami közbeszerzés eredményhirdetésekor, pedig a munka dandárját általában ők végzik el. Mészáros Lőrinc és Szíjj László nevét az egész ország ismeri, de az alvállalkozóik szerényen megbújnak a háttérben, holott a közbeszerzés áldásaiból azért ők is bőven részesülnek. A 444 is beszámolt arról, hogy a Themis magántőkealap vezette konzorcium nyerte meg az autópályák építésének és karbantartásának koncessziós jogát a következő 35 évre. A G7.hu cikke szerint ez talán a valaha volt legnagyobb magyar közbeszerzés, úgy számolnak, hogy évi 46 milliárd forinttal gazdagodhat a Mészáros-Szíjj páros.
De nem csak ők örülhetnek. "A szerződés életbe lépésétől kezdve már a nyertes konzorcium dönti el, hogy mely munkákat milyen alvállalkozókkal, beszállítókkal végezteti el. Ehhez az államnak már nem lesz lényegében köze" - írta a portfolio.hu. Néhány alvállalkozó neve kiderül a közbeszerzés eredményéből:
Duna Aszfalt Zrt. - Ez a cég Szíjj László érdekeltsége
Hódmezővásárhelyi Útépitő Kft - Szíjj László
Közgép Zrt. - Szíjj László
Mészáros és Mészáros Zrt. - Mészáros Lőrinc érdekeltsége
Ezek voltak az ismert, nagy építőipari vállalkozások, de még néhány alvállalkozó neve ismert, akik szívesen bedolgoznak Mészáros és Szíjj keze alá. Közös jellemzőjük, hogy korábban kezdtek el érdeklődni az autópályák iránt Mészáros Lőrincnél, most mégis a felcsúti nagyvállalkozó döntheti el, hogy miben segíthetnek neki:
EUROUT Mérnöki Tanácsadó Szervező és Kereskedelmi Kft.
FŐBER Nemzetközi Ingatlanfejlesztő és Mérnöki Zrt.
FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt.
RODEN Mérnöki Iroda Kft.
UTIBER Közúti Beruházó Kft.
UNITEF'83 Műszaki Tervező és Fejlesztő Zrt.
VIKÖTI Mérnök Iroda Kft.
Ők heten tehát biztosan részesülnek a 35 évig érvényes autópálya-koncesszió áldásaiból. Haladjunk sorban, hogy mit lehet tudni róluk.
"Az EUROUT Kft. magyar tulajdonban lévő társaság, 1991-ben alakult. Sokoldalú és magasan képzett munkatársainknak köszönhetően a folyamatosan változó piaci igényekhez rugalmasan és gyorsan tudunk alkalmazkodni" - vall magáról a cég. Referenciák szerint korábban dolgoztak például mérnökként az M85-ös autóút Enese-Csorna szakaszán. Legutóbbi beszámolójuk 2020-ból való, akkor 670 millió forintos forgalmat és 123 millió forintos nyereséget értek el. A tulajdonosok Heli András és Marokházi István, közülük Heli korábban a Tief Terra ügyvezetője is volt, a cég most Szíjj László tulajdona.
A Főber már egy ismertebb cég, hiszen 1957 óta létezik, például a fővárosi lakótelepek is neki köszönhetők. "Társaságunk magabiztosan tekint az elkövetkező jövő felé, hogy szolgáltatásainak minőségének folyamatos növelésével még magasabb színvonalon tudja kiszolgálni partnereit" - szól a bemutatkozásuk. Most már nem lakótelepeket építenek, hanem például az új Puskás stadion mérnökei voltak. Stabilan 3 milliárd forint felett van az éves bevételük, 2020-ban 900 millió forintos profit is összejött a két tulajdonosnak, Kovács Ákosnak és Kovács Tibornak.
A FŐMTERV szintén egy volt állami vállalat az 1950-es évekből, az elmúlt években főleg a 3-as és a 4-es metró adott munkát a cégnek, de most is bőven kap feladatot az államtól, például az atlétikai stadion infrastruktúráját tervezhették meg közel nettó 3 milliárd forintért. A dolgozói tulajdonában lévő társaság nem panaszkodhat: 2020-ban 7,1 milliárd forintos rekord évet zártak, ami 140 millió forintos nyereséghez volt elég. Mészáros Lőrinc alvállalkozójaként a jövő is biztosnak tűnik egyelőre.
A Roden Mérnöki Iroda gyakorlatilag az összes autópályán dolgozott már, ők tervezték például a teljesen felesleges kőröshegyi völgyhidat. Az M7-es autópálya viaduktja 43 milliárd forintba került, de az autópálya-beruházásokat ellenőrző Állami Számvevőszék későbbi jelentése szerint feleslegesen építette meg az állam 2007-ben. Most is egymást érik a különböző állami megrendelések, ami a mérlegen is szépen tükröződik, 2020-ban 3,9 milliárd forintos forgalomnak és 977 millió forintos nyereségnek örülhetett a négy tulajdonos: Sántha Zoltán, Major Zoltán, Kovács Márton és Trenka Sándor.
"A jövőben is hangsúlyos szerepet szeretnénk betölteni a hazai közlekedési infrastruktúra-fejlesztés megvalósításában" - mondja magáról az 1971-es alapítással büszkélkedő (eredetileg Közúti Beruházó Vállalat) Utiber Kft. Ezt most sikerült elérni azzal, hogy Mészáros Lőrinc alvállalkozói lettek. Ők például onnan ismertek, hogy 1,2 milliárdért tervezhették meg a ferencvárosi sínek átpakolását, hogy elkerüljék a nem létező olimpiai falut. De az Utiber lett az egyik nyertese a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kiírt, 30 milliárd 873 millió forintos út- és vasúttervezési megállapodásnak is 2021-ben. Legnagyobb tulajdonosa Almássy László, aki elégedett lehet a 2020-as 6,6 milliárd forintos forgalommal és 1,4 milliárd forintos profittal.
Régi motorosok és rokonok
Régebben kezdte a szakmát Mészáros Lőrincnél az Unitef'83 Zrt. tulajdonosa, Szórádi Róbert is. "1983-as alapítása óta magas és mélyépítési létesítmények tervezésével és a hozzá kapcsolódó műszaki fejlesztésekkel foglalkozik. Tervezői tevékenysége az egész ország területére, esetenként külföldre is kiterjed, felölelve az építész és építőmérnöki mérnöki szakma szinte minden területét. Az UNITEF'83 Zrt. gazdaságilag-politikailag független vállalkozás, a részvények 100 százaléka a cég vezetőinek tulajdonában van" - olvasható a cégről. Szórádi Róbertről a 24.hu írt portrét még 2004-ben, ebből kiderül, hogy szerinte az autópálya-tervezés legalább huszonöt szakágat foglal magában. A fejlődés irányát pedig abban látta, hogy az iroda több ilyen területet is integráljon, valamint újabb partneri kapcsolatokat építsen ki más irodákkal. A cég stabil: 2020-ban 3,3 milliárd forintos bevétel mellett 463 millió forintos profitot könyvelhettek el.
|
Mészáros Lőrinc több évtizedes autópályás múlttal rendelkező cégeket hajtott maga alá alvállalkozónak
|
Az alvállalkozókról méltatlanul kevés szó esik egy milliárdos állami közbeszerzés eredményhirdetésekor, pedig a munka dandárját általában ők végzik el. Mészáros Lőrinc és Szíjj László nevét az egész ország ismeri, de az alvállalkozóik szerényen megbújnak a háttérben, holott a közbeszerzés áldásaiból azért ők is bőven részesülnek.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/05/10/meszaros-lorinc-tobb-evtizedes-autopalyas-multtal-rendelkezo-cegeket-hajtott-maga-ala-alvallalkozonak
|
2022-05-10 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Bár egyre több hír szerint a közeljövőben valamiféle alku születhet az ukrajnai frontok befagyasztásáról, Kijev és Moszkva is újabb százezrek besorozását tervezi, s növeli a hadiipari termelést. Közben a háború Oroszország területét is elérte.
Nem mindenhol fogadják tárt karokkal a maxi-Dubaj megépítésére készülő arab befektetőt, Mohamed Alabbart, aki az egyik legfajsúlyosabb munkatársát vitte most be magyarországi cégébe, jelezvén, hogy az itteni beruházási terveiben maximálisan bízik.
|
Jól el van eresztve állami megrendelésekkel a Mészáros-érdekeltség cégcsoportja
|
A CIG Pannonia tagvállalatai idén sorra nyerik a közbeszerzési pályázatokat.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202216_cig_pannonia_allamimegrendelesek
|
2022-04-23 08:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Összesen 24,5 millió forintba került a Fidesz balatonfüredi kihelyezett frakcióülése – derült ki a Parlament honlapján közölt adatokból. A frakció a szállásért és az ellátásért a Hotel Fürednek 16,19 millió forintot, illetve a Flamingó Wellness és Konferencia Hotel 8,31 millió forintot fizetett.
Az idei frakcióülés még olcsónak is mondható az elmúlt év költéseit figyelembe véve. A tavaly szeptemberi ülés 31 millió forintba került, míg a júniusi 56 millió forintba.
A választás előtti frakcióülés arról maradhatott „emlékezetes”, hogy harcias beszédet mondott a képviselők előtt Orbán Viktor. Az ülés után Kocsis Máté fideszes, és Simicskó István KDNP-s frakcióvezető mondta fel a kormánypárti szlogeneket.
(via Telex)
|
24,5 millió forintba került a Fidesz kihelyezett frakcióülése
|
A tavalyi ülések költségeihez képest még "olcsón" megúszták.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20220428_Fidesz_kihelyezett_frakcioules
|
2022-04-28 17:42:00
| true | null | null |
HVG
|
A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség az előnyért hivatali helyzetével visszaélve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat 18 személy ellen a Debreceni Törvényszéken – közölték pénteken.
A vádirat szerint egy kormánytisztviselő az adóhatóság olyan osztályán dolgozott beosztottként, amelynek feladata a végrehajtási ügyek intézése és végrehajtási cselekmények nyilvántartása volt. A kormánytisztviselő 2018 októberét megelőzően jó kapcsolatot alakított ki olyan vállalkozókkal, akik személyükben vagy cégükön keresztül már huzamosabb ideje voltak érintve különböző adóhatósági eljárásokban.
A középkorú férfi az ismeretségi körébe tartozó vállalkozók részére a bizalom és a kapcsolat fenntartása érdekében olyan információkat és adatokat szolgáltatott, amelyek azt a látszatot keltették, hogy neki köszönhető valamely hátrányos jogkövetkezmény elkerülése. Ezen túlmenően többször – akár külön kérés nélkül – tekintette meg az adózók rendszerben levő adatait, vállalkozott az adott ügy soron kívüli elintézésére, továbbá segítette a kérelmek, nyomtatványok megfelelő kitöltését, elkerülve ezzel a hiánypótlás miatti időveszteséget.
A közlemény szerint a kormánytisztviselő az ügyintézésbe alkalmanként bevonta a vele bizalmi viszonyban lévő három kollégáját is, akik aktívan közreműködtek az ügyek elintézésében, vagy az adatok hivatali nyilvántartásokból történő kiszolgáltatásában.
A kormánytisztviselő a jogellenes hivatali segítségnyújtásért cserébe rendszeresen – látványos vagyongyarapodást nem eredményező, de a napi megélhetést jelentősen megkönnyítő – jogtalan előnyt kért, az ügyintézés ellentételezéseként például mobiltelefont, vacsorameghívást és különböző nagyobb értékű húskészítményeket fogadott el.
Az ügyben a regionális nyomozó ügyészség összesen négy adóhatósági dolgozóval, valamint tizennégy vállalkozóval szemben emelt vádat – közölték.
Vádiratában az ügyészség a kormánytisztviselővel szemben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés és pénzbüntetés kiszabására, valamint – a jogellenes gazdagodás erejéig – vagyonelkobzás elrendelésére tett indítványt, illetve valamennyi kormánytisztviselő vonatkozásában indítványozta a köztisztviselői foglalkozástól határozott időre történő eltiltást.
|
Korrupcióval vádolnak négy adóhatósági kormánytisztviselőt és 14 vállalkozót is
|
A megvádolt kormánytisztviselő az ügyintézésért cserébe mobilt, vacsorameghívást és húsokat kapott. Aztán három kollégáját is bevonta a feladatokba.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220429_korrupcio_vademeles_adohatosag_kormanytisztviselok
|
2022-04-29 09:15:00
| true | null | null |
HVG
|
Nem nyilvánosak a Széll Kálmán téri Postapalota felújítására megkötött szerződések, a Direkt36 viszont betekintett egy vizsgálati dokumentumba, és ez alapján azt írja, hogy 13 milliárd forinttal emelkedtek a felújítás második ütemének költségei az eredetileg tervezetthez képest. Azok szerint ennek ki kellett volna jönnie 16-19,5 milliárdból, de a végső összeg 32 milliárdos lett. Igaz, az előzetes költségvetésben nem szerepelt többek között a Csaba utcai átjáró, a Pénzmúzeum és a legfelső szinten lévő „exkluzív terület” kialakítása sem. A jelentés az összefoglaló megállapítások között is rögzíti, hogy „a beruházás tervezett és tényleges költségei között szignifikáns eltérés mutatkozik”.
A szerződést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) leányvállalata, az MNB-Ingatlan kötötte meg a Raw Development nevű céggel. A felújításhoz a vizsgálati jelentés szerint nem készültek gazdaságossági számítások és hatásvizsgálatok sem. A Direkt36 megkérdezte erről az MNB-Ingatlant, a cég azt állította, a felújítás második üteme dokumentációjának része volt az előzetes költségbecslés és a gazdasági hatásvizsgálat is – viszont ezek nem nyilvánosak.
Magát a vizsgálati jelentést az MNB felügyelőbizottságának Jobbik által delegált tagja, Nyikos László készítette az általa felkért szakértők vizsgálatának bemutatására. A dokumentum szerint a szerződések ismerete nélkül nem megítélhető, hogy a projektben a közpénz és a közvagyon felhasználása mennyire volt átlátható és elszámoltatható. Mivel MNB-projektről van szó, az egész közpénzből megy.
A felújítást és átalakítást végző Raw Development Kft. Somlai Bálint érdekeltsége, aki a Direkt36 szerint üzleti felemelkedését jelentős részben az MNB megrendeléseinek köszönheti, mások mellett az MNB Szabadság téri székházát is ők újítják fel 2024-ig, 55 milliárd forintért. Somlai a lap szerint amúgy a jegybankelnök Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám barátja. A Raw-t alapító cégben korábban tulajdonos volt Szemerey Tamás, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére.
|
13 milliárddal drágult meg a Postapalota felújítása, a projektet Matolcsy Ádám barátja viszi
|
Egy belsős dokumentum szerint gazdaságossági számítások nem is készültek a renováció második üteméhez.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20220429_13_milliarddal_dragult_meg_a_Postapalota_felujitasa_a_projektet_Matolcsy_Adam_baratja_viszi
|
2022-04-29 10:43:00
| true | null | null |
HVG
|
Újabb körben oszott pénzt a Miniszterelnökség a Norvég Civil Alap helyére állított Városi Civil Alapból (VCA). Mint arról lapunk korábban, a Válasz Online cikkére hivatkozva beszámolt, ez az az állami pénzeszsák, amelyből jelentős részben fideszes vezetésű alapítványoknak, egyesületeknek ítélnek meg támogatást. Egy a napokban megjelent cikkében a Válasz Online arról írt, a Miniszterelnökség a tavalyi 4,4 után most 4,8 milliárd forinttal „ösztönözte” az alapítványi, egyesületi munkát. Alig két hete volt az idei eredményhirdetés, immár egyben látni, mi lett az eddig kiszórt 9,2 milliárd sorsa. Az igénylők 5 százaléka kapott 8–26 millió forint közötti kiemelt támogatást. Ez a bő négyszáz, javarészt Fidesz-háttérintézményként is leírható szervezet – köztük Németh Szilárdtól a kormánynak kampányoló pap, Bese Gergő köreiig – a teljes keret majd’ kétharmadát elvitte
Az elsőkörös pénzosztás után számoltunk be arról, hogy 8 millió forintot nyert a sarkadi fideszes polgármester, Mokán István felesége, Mokán Mária vezette Egészségünkért Sport- és Kulturális Egyesület. A tisztánlátás érdekében kérdéssorral fordultunk Mokán Máriához, ám semmilyen választ nem kaptunk tőle.
A VCA két hete kihirdetett második körében újabb pályázati pénzt, ezúttal 10 milliós forrást nyert az Egészségünkért Sport- és Kulturális Egyesület, amelynek honlapján néhány általános megállapításon és hangzatos lózungon kívül szinte nem találni semmit.
Ezért újból kérdésekkel fordultunk a sarkadi székhelyű egyesület elnökéhez, ám ezúttal sem kaptunk választ. A legnagyobb elnyerhető összeg egy-egy pályázati körben 26 millió forint. Bódis András, az ebben az ügyben oknyomozást végző portál újságírója megerősítette a Narancs.hu kérdésére: a pályázati eredményhirdető csupán annyit tartalmaz, hogy feltünteti az egyesület nevét és az elnyert összeget. Így, ha az egyesület nevében nincs benne a település neve, akkor elsőre az sem derül ki, hogy a kedvezményezett „civil” szervezet az ország mely részén működik. Arról pedig végképp nem tudunk meg semmit, hogy az adott egyesület milyen projektre és mekkora összeggel adta be pályázatát.
Egy biztos, a honlapja alapján komolynak éppen nem tűnő, de politikailag minden bizonnyal jól fekvő sarkadi Egészségünkért Sport- és Kulturális Egyesület a VCA két pályázati körén összesen 18 millió forintot nyert. Az egyesület nyitóoldalán egyébként egy tavaly júniusi sportnapot hirdetnek, a Progamok menüpont alatt pedig 2019-es sportprogramokról szólnak a "legfrissebb" beszámolók.
Mivel kérdéseinkre nem válaszolnak, nem derül ki, milyen céllal pályáztak és mire kapták a támogatást. Mindenesetre tény, hogy Mokán István a Fidesz Békés megyei területi választmányának az alelnöke is.
(Címlapképünk illusztráció. Forrás: Sarkad Város Facebook)
|
Nem tudni, mire kapja a támogatást a sarkadi fideszes polgármester feleségének egyesülete
|
Korábban 8, most 10 milliót kaptak a Városi Civil Alapból. Az Egészségünkért Sport- és Kulturális Egyesület amúgy egy művelés alatt álló szántóra van bejegyezve.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/nem-tudni-mire-kapja-a-tamogatast-a-sarkadi-fideszes-polgarmester-felesegenek-egyesulete-248642
|
2022-05-10 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A Narancs.hu megkeresése nyomán tudta meg Szob polgármestere, hogy a város egy értékes ingatlanja a Dunakanyari Védegylet Alapítványhoz került egy kormányrendelet értelmében. Mindez azért érdekes, mert az alapítvány több szállal is kötődik a térség országgyűlési képviselőjéhez, Rétvári Bencéhez.
Az ügy előzménye napjaink talán legforróbb váci közéleti témája: ahogy azt lapunk elsőként megírta, közvetlenül az áprilisi választás után a kormány a zebegényi székhelyű Dunakanyari Védegylet Alapítványnak adott egy értékes belvárosi épületegyüttest. A Dunakanyari Védegylet Alapítvány kurátora az a Bajor Gergő, aki a KDNP parlamenti frakciójának titkára, így a KDNP-frakciótag Rétvári Bence közvetlen munkatársa. Többször mutatkoztak már közösen, például legutóbb egy váci fideszes rendezvényen, amelyen Varga Mihály pénzügyminiszter is tiszteletét tette. A közelmúltban több cikkben mutattuk be, hogy különböző rendezvények, egyéb projektek finanszírozására mennyi állami támogatás érkezett az elmúlt években a Dunakanyari Védegylet Alapítványhoz (röviden: sok).
Rétvári Bence, Varga Mihály, Bajor Gergő tortát vág Vácon
Az Átlátszó vette észre, hogy az alapítvány nem csak Vácon, hanem Szobon is kapott egy ingatlant az államtól a közelmúltban. Az Ipolysági utca 26.-Ady Endre utca 26. szám alatt található ingatlan több mint ezer négyzetméteres; a jelenlegi szobi négyzetméterárakra támaszkodó gyors becslésünk szerint több száz millió forint értékű lehet, de ennek pontos megállapításához részletesen ismerni kellene az épület és a hozzá tartozó telek paramétereit.
Szobon a vácihoz hasonlóan alakultak a dolgok. Egy 2016-os nyílt ülésről készült jegyzőkönyv szerint az önkormányzat szerette volna, ha a korábban a MÁV tulajdonában lévő ingatlant a város kapja meg, ugyanis lakásokat lehetett volna kialakítani az épületben. Erről határozati javaslat is készült.
„Ezt most hallom öntől”
– mondta Ferencz Gyöngyi polgármester, amikor felhívtuk hétfőn. A kisváros vezetője megkeresésünk során értesült először arról, hogy az állam a Dunakanyari Védegylet Alapítványnak adta az ingatlant.
A polgármester felidézte: szerették volna megkapni az épületet, de ez nem történt meg. Hozzátette, amennyiben Szobon valamilyen fejlesztést végeznek, „az mindig öröm a településen”. „Ha helyiek és a térségbeliek érdekeit képviseli és védi, ám legyen” – mondta Ferencz Gyöngyi. Azt azonban nem tudta, hogy milyen céllal kapta meg az alapítvány az államtól az ingatlant.
„Persze, hogy ismerem ezt az alapítványt, hogyne ismerném” – mondta még a polgármester hozzátéve, semmilyen kommunikáció nem történt a Dunakanyari Védegylet Alapítvány részéről az ingatlant érintően.
Harc a műgyűjtő és a város között
De térjünk vissza Vácra! Matkovich Ilona polgármester múlt pénteken sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a Káptalan utca 16. szám alatti épületet tulajdonba adta az állam a zebegényi alapítványnak. Vác Város Önkormányzata közösségi teret szeretett volna létrehozni az ingatlanban, ezzel kapcsolatban látszólag előremutató egyeztetések folytak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-vel.
A helyi kiadvány, a Váci Napló is foglalkozott a témával. A lap megkereste Bajor Gergőt; azonban az a Papp László válaszolt az újságnak, akinek a Káptalan utcai épületben tekinthető meg a gyűjteménye. Papp azt írta, az ingatlan az elmúlt pár évben leromlott, és az önkormányzat nem mutatott hajlandóságot a felújítására.
A váci újság cikke szerint viszont a városvezetés együttműködött Papp Lászlóval, az önkormányzat két és fél éve fizeti a Káptalan utca 16. küzözemi díjait. Az épületben egyébként Papp nem csak bemutatja, hanem árusítja is a képeit. A felek szerződése februárban lejárt, az önkormányzat pedig jelezte, elkezdené a felújítás tervezését, hogy később közösségi házként és kulturális térként átadja. Erről egyeztetett a polgármester az MNV-vel, ahonnan mindig pozitív válasz érkezett arra nézve, hogy a város megkaphatja-e az épületet – majd a vagyonkezelő felszólította az önkormányzatot, hogy kilencven napon belül ürítse ki.
Érdekesség, hogy Papp László levelében azt írta a lapnak, „létrejött egy együttműködés a Dunakanyar Védegylet Alapítvánnyal és a közös terveket Magyarország Kormánya is támogatta”. A gyűjtemény és az alapítvány célja, hogy „olyan kulturális tér jöhessen létre, ahol a képzőművészet mellett az irodalom és zeneművészet is szerepeltetheti magát. Polgári művészeti, kulturális központot szeretnének létrehozni, ahol a kultúra- és művészetszerető emberek találkozhatnak, beszélgethetnek, eszmét cserélhetnek” – írta.
Hozzátette, az önkormányzat eddig nem nyilvánította ki szándékát, hogy a „nagy értékű gyűjteményt” bármilyen formában be szeretné mutatni, vagy támogatni. Matkovich Ilona polgármester azonban erről azt nyilakozta a lapnak, írásos szerződés bizonyítja, hogy az önkormányzat a gyűjteményt eddig is bemutatta, és megegyeztek Papp Lászlóval, hogy a felújítás után kiállítás formájában ezt továbbra is megteheti.
„Rétvári sokat segített”
Kíváncsiak voltunk Papp László és a Dunakanyari Védegylet Alapítvány együttműködésére, ezért megkerestük a műgyűjtőt. Állítása szerint ő fordult az alapítványhoz, ugyanis szerinte amilyen kiállításokat még az előző (még fideszes) ciklusban, nagyjából 9-10 év alatt összehoztak, azt a mostani városvezetés „mind kidobálta”. „Itt van Vác kultúra nélkül” – mondta hozzátéve, a saját öt évtizedes gyűjteménye lett volna az utolsó, és nem az épület kellett nekik, csak ki akarták őt dobni onnan.
Rákérdeztünk a szerződésre, amely alapján Papp László az épületben továbbra is kiállíthatta volna a gyűjteményét. Azt mondta, a polgármester ezt „most mondja, miután háromszor felszólított, hogy hagyjam el a helyiséget”. Papp László megismételte: ki akarták tenni a Káptalan utca 16.-ból.
Arra kérdésre, a kormányból ki intézte el, hogy a Dunakanyari Védegylet Alapítványhoz kerüljön az ingatlan, esetleg Rétvári Bence közbenjárása kellett-e hozzá, azt mondta: ő is sokat segített, de más is, viszont nincs felhatalmazva rá, hogy a nyilvánosság előtt beszéljen róluk. Felvetettük, hogy „az együttműködés” részeként egy értékes állami ingatlan magánkézbe került; a műgyűjtő erre azt mondta, ha „ez az ára annak, hogy továbbra is a váciak igen jelentős kultúrépülete maradjon, és benne egy igen jelentős öt évtizedes gyűjtemény maradjon, ami soha többet nem lesz Vácon, ha elmegy az épületből, akkor menjen magántulajdonba”.
Hozzátette,
200 millióért vagy többért fel lesz újítva
az ingatlan a Dunakanyari Védegylet Alapítvány jóvoltából. „Öt évtizede hanyagolja az önkormányzat és most sincs egy forint betéve sem nekik (a költségvetésben – B. M.) felújításra” – tette hozzá.
Megkerestük Vác Város Önkormányzatát, illetve a Dunakanyari Védegylet Alapítványt. Válaszaikról – amennyiben lesznek – külön cikkben számolunk be.
(Címlapképünkön: Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) korábbi parlamenti frakcióvezetője, Ferencz Györgyi polgármester és Rétvári Bence, a KDNP országgyűlési képviselője, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára (b-j) a szobi Duna-Ipoly Tanuszoda avatásán 2018. március 28-án. Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
|
Lapunktól tudta meg a polgármester, hogy a Rétvári-közeli alapítványhoz került Szob egyik értékes épülete
|
A Narancs.hu megkeresése nyomán tudta meg Szob polgármestere, hogy a város egy értékes ingatlanja a Dunakanyari Védegylet Alapítványhoz került egy kormányrendelet értelmében. A Dunakanyari Védegylet Alapítvány korábban Vácott is megszerzett egy állami tulajdonú ingatlant.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/lapunktol-tudta-meg-a-polgarmester-hogy-a-retvari-kozeli-alapitvanyhoz-kerult-szob-egyik-ertekes-epulete-248623
|
2022-05-09 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
„A mindenünk volt ez a ház. A legrosszabb álmainkban sem gondoltuk volna, hogy ez tényleg megtörténhet, szinte feldolgozhatatlan. A párom előtt már nem is lehet a Fertő tóról beszélni, mert annyira megviseli ez a helyzet lelkileg. Mi mindvégig hittünk az igazunkban és a jóindulatban, de a jóindulat és az empátia helyett győzött a rosszindulat” – mondja Andrea, akinek a családja egyike azoknak a cölöpház-tulajdonosoknak, akiknek ingatlanát tavaly a Mészáros és Mészáros Kft. elbontotta. A világörökségi terület egykori 21 nádfedeles cölöpházából ma már egyetlen sem áll – a tó mellé tervezett szállodakomplexum miatt kellett eltüntetni azokat. (A beruházásról bővebben lásd: Az utolsó cseppig, Magyar Narancs, 2022. március 17.) Nem mellesleg Fertőrákos e része kívül esik az állami gigaberuházás területén – a cölöpházakat mégis elbontották. Andreáék háza az utolsók között került sorra, ráadásul a bontási költségeket, 23,5 millió forintot is nekik kell megfizetniük. Andrea családja perben áll a Fertő tavi gigaberuházást lebonyolító Sopron–Fertő Turisztikai Fejlesztő Zrt.-vel, kártérítést követel az elbontott házuk után. Az ügyben nincs bírósági döntés, a per még csak most kezdődött.
Egy tollvonással
Az a terület, ahol a cölöpházak álltak, 2001 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Az eredeti cölöpházakat az 1960-as évek közepén telepítették oda, de idővel szükségessé vált a felújításuk, s a tulajdonosok nemcsak renoválták, hanem ki is bővítették az épületeket. Az utolsóként elkészült nádfedeles, faszerkezetű, cölöpökön lévő ingatlant 2006-ban a Soproni Egyetem építtette. A rendszerváltás előtt vállalati üdülőként működtek, addig a területre is csak engedéllyel lehetett belépni. Andreáék 1990-ben fiatal felnőttek voltak, a család hamar beleszeretett a tájba, a tóba és ezekbe a házakba. A kilencvenes évek elején a vállalati üdülőket elkezdték eladni, így került hozzájuk a soproni sütőipari vállalat egykori telke. Ezeknek az ingatlanoknak speciális a jogi helyzetük, mivel a Fertő tó állami tulajdon, és ezek a házak/telkek a cölöpökön állva helyet foglalnak el a tóból; tófelületet nem vehetnek meg, ezért kell az államtól bérelni a helyet. A cölöpökön álló házért, illetve a telekért piaci árat kellett fizetni az új tulajdonosoknak.
Amikor a sütőipari vállalat eladta a területét, a cölöpökön már nem állt semmi, a felépítményt Andreáék maguk húzták fel; az évekig tartó munka után 1997-ben lett kész a nádfedeles, fa cölöpház. Olyan, mint a többi, hiszen a területre vonatkozó építési szabályok szerint figyelembe kellett venni a már meglévő épített környezetet. Amit aztán tavaly nyáron bontott le a Mészáros-cég.
|
Az utolsó deszkáig. A Fertő tavi gigaberuházás alulnézetből
|
Tavaly nyáron bontotta el az állam a Fertő tavi cölöpházakat Fertőrákoson. A területen a hatvanas évek közepétől álltak házak, jellegzetes építészeti összképük miatt turisztikai látványosságnak számítottak. A kormány döntése nyomán életek munkája vált a befektetői mohóság martalékává.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/az-utolso-deszkaig-248684
|
2022-05-11 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A törvényi és díjmegállapítási szabályok lehetetlen helyzetet teremtettek a sok hátránnyal és szegénységgel küzdő Dombegyházon. A zöldmezős beruházásban elkészült szennyvízcsatorna-rendszer így a helyiek szerint áldás helyett átok lett.
„Ezt a nyuszi hozta a legtöbbünknek éppen húsvét előtt” – mondja keserű gúnnyal a hangjában lapunknak egy asszony, és egy 70 ezer forintos csatornadíjszámlát húz elő a táskájából. Mint később kiderül, ő a lakossági tiltakozás és aláírásgyűjtés kezdeményezője. „De vannak itt 90 és 100 ezer forintos számlák is” – vág a szavába egy másik nő. Aztán egy férfi veszi át a szót. „Nekem csak 34 ezer forintos számla jött az Alföldvíztől, de havi 28 500 forintból élek, hogyan tudom ezt kifizetni?!” Nem túlzás, forrong a falu, mindenki erről beszél Dombegyházon. A nagyközség polgármestere, Varga Lajos (Fidesz–KDNP) ezért május 5-re lakossági fórumot hívott össze a művelődési házba. A nagyteremben annak ellenére összejött 300–400 ember, hogy a délután 3 órai kezdés a mezőgazdaságból élő helyiek nagy részének nem volt ideális.
Zöldmező, barnamező
Miért lett ilyen elképesztően magas a csatornadíj, és mit lehet tenni, hogy csökkenjen? – ezekre a kérdésekre vártak megnyugtató választ a feszült helybéliek. Előbb a civilben állatorvos kormánypárti polgármester vázolta a szennyvízberuházás állomásait: már húsz évvel ezelőtt tervezték a megvalósítást, ám akkor lekerült a napirendről. Egy kalkulációt 2015-ben is végeztek, akkor ingatlanonként 90–95 ezer forintos bekötési díjjal számoltak; egy évvel később ennek csak mintegy a felével, ám a képviselő-testület ezt is sokallotta. Végül 2016 szeptemberében döntöttek arról, hogy a dombegyházi szennyvízprojekt kiemelt kormányzati beruházás lesz, amelyet döntően európai uniós forrásból valósítanak meg. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2017-es forrásait használták fel. Mivel a településen korábban nem épült szennyvízcsatorna, szennyvíztelep sem volt – így aztán zöldmezős beruházás lett a projekt, s mint utóbb, a díjmegállapításnál kiderült, ez döntő tényező. A fideszes polgármester a bekiabálásoktól sem mentes felvezetőjében elmondta azt, hogy egy uniós szabályozás miatt Dombegyháznak nincs választása, mert minden kétezer főt meghaladó településen ki kell építeni a szennyvízhálózatot. Megjegyezte, a fejlesztési tanulmány hosszú távon lakóingatlanonként 4500 forint víziközmű-díjjal számol, és ezt garantálják is. A bekiabálók viszont a tetemes összegű csekkekre hivatkoztak.
Többszöri csúszás után a szennyvízcsatorna-rendszer hivatalos műszaki átadója 2021. december 10-én volt. Az ünnepélyes átadóra – a faluban mindenki erre emlékezik, és ennek lesz még jelentősége – idén februárban, a választási kampányban került sor, a díszvendég a választókerületben a Simonka Görgy helyett induló fideszes jelölt, Erdős Norbert és a Békés megyei kormánymegbízott, Takács Árpád volt. Ott hangzott el, hogy a közel 2,8 milliárd forintos, 85 százalékban az EU-támogatta beruházás önerejét, 411 millió forintot a magyar kormány biztosította – kiemelték, hogy ez fedezte az ingatlanonként több mint 400 ezer forintos bekötés összegét. Akkor még minden szép volt, nem úgy, mint a három hónappal későbbi lakossági fórumon.
„Mikor szalagot kellett átvágni mindig, mindenütt ott volt, amikor szembesülni kell az emberek szennyvíz miatti égető gondjaival és megoldást találni rá, hiába keressük” – jegyezte meg a mögöttem ülő középkorú nő a választókerület új kormánypárti képviselőjéről. A teljes képhez hozzátartozik, hogy ingyenességről nem volt szó: a portán belüli csatornarákötésért minden helyinek 50 és 130 ezer forint közötti összeget kellett fizetnie.
Vagy elmulasztotta közölni, vagy nem kellő hangsúllyal tájékoztatta a dombegyházi képviselő-testület arról a helyieket, hogy a zöldmezős beruházással épült rendszer szennyvízdíját mi alapján számolja majd ki a Magyar Energetika és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A többségi állami tulajdonba került Alföldvíz Zrt. megadta az összes szükséges adatot a MEKH-nek ahhoz, hogy utóbbi, élve díjmegállapítási jogával, megszabja a településre vonatkozó szennyvíztarifát. Amikor április elején a hivatal megküldte ezt a térségi víziközmű-szolgáltatónak és az továbbította a települési önkormányzatnak, akkor többen lefagytak a szennyvíz köbméterenkénti bruttó 878 forintjától. Ahogyan a lakossági fórumon Liker János jegyző fogalmazott: „Mi is szedtük a nyugtatókat.” Aztán megjegyezte, hogy „a szennyvízszippantás még ennél is drágább”.
|
A rezsicsökkentés korlátai
|
Az ország egyik legmagasabb szennyvízdíját állapították meg az egyik legszegényebb településen, a Békés megyei Dombegyházon, ami a fideszes polgármester szerint is vállalhatatlan. Az emberek lakossági fórumon úgy döntöttek, nem hajlandók fizetni.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/a-rezsicsokkentes-korlatai-248685#
|
2022-05-11 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A büntetőper április 20-i előkészítő üléséről tudósítva beszámoltunk arról, hogy a vádirat szerint „A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban” című, az EU által finanszírozott TÁMOP-pályázat elnyerését követően szerződéseket kötöttek a vádlottak által vezetett jogi személyekkel szaktanári segédletek és tanulói munkafüzetek kifejlesztésére. A szerződött társaságok már 2011-ben, a pályázati kiírást megelőzően létrehoztak egy adatbázist, amely a pályázati kiírás szerinti segédletek és munkafüzetek elkészítéséhez szükséges adatokat tartalmazta, így azoknak csak a szerkesztése, sokszorosítása és digitalizálása történt meg a pályázatban előírt fejlesztői tevékenység helyett. Mindezek ellenére a két társaság az elvégzett munkáért kiállította a számlákat, a teljesítésigazolásokat, majd megigényelte a vállalkozói díjakat az önkormányzatoktól. A kifizetések megtörténtek.
R-F. M. elsőrendű vádlott ezzel a magatartásával közel 74, a másodrendű V-né D. R. mintegy 70, míg a harmadrendű Cs. I. 34,5 millió forintos vagyoni hátrányt okozott az uniós és a hazai költségvetésnek. Ugyanakkor tény, hogy az Öveges-program keretében nem csak a projekthez tartozó munkafüzetekkel, hanem az érintett több tucatnyi város középiskolája természettudományos tantermének túlárazott, egyenként több mint 300 millió forintos átalakításával is gondok voltak. Ez utóbbival azonban a nyomozó- és a vádhatóság érdemben nem foglalkozott. Így most, a Gyulán folyó perben a tíz évvel ezelőtti teljes program több mint 12 milliárd forintjából csak alig 180 millióról esik szó. Az Öveges-program szétlopásáról már hét évvel ezelőtt beszámoltunk.
A három vádlott kedden a Gyulai Járásbíróság előtt is élt a vallomásmegtagadás törvényben biztosított jogával, így mindhármuk esetében a nyomozás során tett írásbeli vallomásaikat ismertette a bíró. Ebből az derült ki, hogy a vádlottak szerint minden rendben volt, az elkészült munkafüzetek külön fejlesztés és önálló projekt részei voltak, ha volt is bennük egyezés, az csak abból származott, hogy figyelembe vették a Nemzeti Alaptanterv (NAT) előírásait és követelményeit. Bár az elsőrendű vádlott korábbi vallomásában azt is kifejtette, „korábban nem tudta, hogy ilyen méretű egyezés van egy békéscsabai, egy hatvani és egy kiskunfélegyházi középiskolának készült munkafüzet esetében”.
A vádlottak szerint jó szakmai színvonalú és országosan is hiánypótló munkafüzetet tettek le az érintett középiskolák asztalára, ami jól hasznosítható volt az oktatásban. Éppen ezért értetlenül állnak azzal a ténnyel szemben, hogy most a vádlottak padján kell ülniük.
Tucatnyi korábbi tanúvallomást is ismertettek a tárgyalási napon. Ebből némiképp árnyaltabb kép bontakozott ki a történtekről. E szerint az érintett középiskolák természettudományos tantermeiben dolgozó laboránsainak, tanárainak és az intézmények vezetőinek nem engedték, hogy a munkafüzeteket saját fejlesztésként valósítsák meg. Erre nem is biztosítottak számukra forrást. Ennek viszont az is lett az eredménye, hogy az így a szakközépiskolákba és nagyrészt gimnáziumokba eljutó munkafüzetek szakmai és nyelvi hibáktól hemzsegtek, amelyeket ki kellett javítani. De elhangzott az is, hogy a természettudományos tantermek igen drágára sikerült átalakítása jóval hamarabb elkészült, mint a munkafüzetek, továbbá a tantermek felszereltségét a munkafüzetek sok helyütt nem vették figyelembe, ami szakmai döccenőkkel járt. Ezért a munkafüzetet át kellett dolgozni.
Az ismertetett tanúvallomások között volt olyan is, amely arról szólt, hogy nem használták a megkapott munkafüzeteket; volt aki azt jegyezte meg, az emelt érettségire ezzel nem lehetett felkészíteni a diákokat. De olyan is akadt, amely dicsérőleg szólt a most vád tárgyává tett projektmunkáról.
„Az igazi elkövető az volt, aki így írta ki a pályázatokat, amelynek eredménye, hogy ugyanazt a munkafüzetet akár több tucatszor is jó pénzért is értékesíteni lehetett.
Másrészt újfent hangsúlyozom, a gyulai perben csak a kishalakat vonják felelősségre, s rájuk is csak felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést kért az ügyészség” – mondta kedden a Narancs.hu-nak Hadházy Ákos ellenzéki parlamenti képviselő, aki már tavaly viccnek nevezte a vádemelést.
A csalássorozatnak számos város – Békéscsaba, Hatvan, Kiskunfélegyháza, Kalocsa, Debrecen, Salgótarján, Hódmezővásárhely – középiskolája, ha vétlen szereplőként is, de érintettje volt. Az továbbra is talány, hogy miért a Gyulai Járásbíróság előtt és miért a Tolna Megyei Főügyészség képviseli a vádat. Hadházy Ákos, aki több mint nyolc éve tett feljelentést az ügyben, elsőként a fővárosi nyomozószervekhez fordult, innen került a történtek felgöngyölítése a NAV Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságához. Ez a szerv évekkel ezelőtt írásba adta Hadházynak, hogy mivel a csalássorozat csak központi szervezés útján volt megvalósítható, így a nyomozás súlypontját is ide kell tenni. Ehhez képest utóbb a NAV Dél-dunántúli Igazgatósága vette át az ügy feltárását, s ezt követően nagy sokára emelt vádat a szekszárdi központú vádhatóság.
|
A vádlottak nem tettek vallomást, és nem értik, miért vádlottak
|
Kedden a Gyulai Járásbíróságon folytatódott az Öveges-program visszaélései miatti per, amelyben a három vádlottat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolja a Tolna Megyei Főügyészség. A vádlottak egyike sem tett vallomást és egyikőjük sem ismerte el, hogy bűncselekményt követett volna el.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/a-vadlottak-nem-tettek-vallomast-es-nem-ertik-miert-vadlottak-248663
|
2022-05-10 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Pécsen Volvo-gate néven ismerik azt a 700 millió forintos csalásról szóló ügyet, amelynek keddi tárgyalásán Bánki Eriknek is tanúvallomást kellett tennie a Kaposvári Törvényszéken. Az ügyet részletesen a Szabad Pécs tárta fel többrészes cikksorozatában 2018 elején, a mai tárgyalásról pedig Hadházy Ákos képviselő is beszámolt, aki a fideszes országgyűlési képviselő által elmondottak alapján feljelentést is tesz.
A Volvo-gate 2014 végén és 2015 elején történt eseményeket takar. Pécs közlekedési cége, az akkor újonnan alapított Tüke Busz Zrt. le szerette volna cserélni a város autóbuszflottáját. Egyszerre több mint száz buszt kellett beszerezniük. Kevés esély volt rá, hogy találnak a piacon használt járműveket, és nem új járművek beszerzésével kell megoldaniuk a feladatot. Ám 2014 végén a cégvezetés fülébe jutott, hogy a hollandiai Breda városa épp megszabadulna az egészen keveset futott Volvo buszaitól, amivel addig az elővárosi közlekedést oldották meg.
Erről a Volvo Hungária értesítette a pécsieket, és a saját, holland cégüket ajánlották a beszerzés lebonyolításához. Ebből a levélből – ami szintén eljutott a Szabad Pécshez – az is kiderül, hogy mennyiért kínálták a buszokat. 2015 februárjában a város közgyűlése ki is írta a közbeszerzést a 3,5 milliárdos buszvásárlásról, ám azon a Volvo által ajánlott cég helyett egy Bus & Coach Trade nevű másik holland cég indult el egyedül, akiknek korábban semmilyen hasonló tapasztalatuk nem volt ekkora tranzakciók lebonyolításában.
Kiderült, hogy ez a cég ugyanazokat a bredai Volvokat adja majd el Pécsnek, amelyeket korábban a gyártó ajánlott a városnak. Időközben ugyanis megszerezte az értékesítés opciós jogát rájuk. Az is nyilvánosságra került, hogy a nyertes, 3,5 milliárdos ajánlat 700 millió forinttal több, mint amennyit korábban a Volvo kért volna értük.Akkoriban a várost a fideszes Páva Zsolt vezette, a buszbeszerzésért pedig a korábbi alpolgármester, 2015-re már országgyűlési képviselő, Csizi Péter felelt.
A vásárlás során még egy céget közbeiktattak importőrként. A buszokat ugyanis a Tüke Busz Zrt. vezérigazgató-helyettese, Paiger István családi cége, az Autópark Kft. szállította le Pécsre, majd ő volt az, aki immár a Tüke Busz képviseletében átvette őket. „A szállításért a Bus & Coach fizette meg az Autóparkot, a meózásért pedig a Tüke Paigert. Vagyis Paiger dolgozott a vevőnek, családjának cége az eladónak” - írta akkor a Népszabadság, ami elsőként számolt be az ügyről.
Ennél is fontosabb, hogy mi lett azzal a minimum 700 millió forinttal, ami a buszok eredeti ára és a nyertes közbeszerzés között a különbség. Csengő András, Hollandia egykori tiszteletbeli konzulja volt Pécsen. Nem sokkal a pécsi buszbeszerzés kifizetése után több száz millió forintnyi összeget levett a szerbiai bankszámlájáról. Ez annak a pénznek egy része volt, ami attól a Bus & Coach-tól származott, akiktől a pécsiek buszt vettek. A pénzzel a táskájában elindult Hollandiába, és egy ottani számlájára tette, majd el szerette volna utalni egy thaiföldi számlaszámra. Csakhogy az összeg feltűnt a holland bankosoknak, akik értesítették a hatóságokat. Amikor aztán Csengő legközelebb arról érdeklődött, hogy miért nem érkezett meg Thaiföldre az általa elutalt pénz, már rendőrök várták a bankfiókban.
A Hollandiában megindult nyomozás miatt Magyarországon is eljárás indult hűtlen kezelés miatt. Ennek már három vádlottja van. A buszokat Pécsre leszállító Paiger István, aki időközben elhunyt, Csengő András egykori tiszteletbeli konzul és Patzek Endre, akinek a thaiföldi számlájára tartott 170 millió forint, ami a beszerzésből származott.
Patzek több szálon is kötődik Bánki Erikhez. Kettejük kapcsolata a 444 2016-os cikkéből is kiderül, ő volt ugyanis Bánki rejtegetett német cégének az ügyvezetője. Bánki és a beszerzés politikai felelőse, az akkor már szintén országgyűlési képviselő Csizi ráadásul épp a buszos tranzakció idején, 2015 áprilisában utazott Hollandiába.
|
Tanúként hallgatták meg a bíróságon Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselőt
|
Pécsen Volvo-gate néven ismerik azt a 700 millió forintos csalásról szóló ügyet, amelynek keddi tárgyalásán Bánki Eriknek is tanúvallomást kellett tennie a Kaposvári Törvényszéken. Az ügyet részletesen a Szabad Pécs tárta fel többrészes cikksorozatában 2018 elején, a mai tárgyalásról pedig Hadházy Ákos képviselő is beszámolt, aki a fideszes országgyűlési képviselő által elmondottak alapján feljelentést is tesz.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/05/10/tanukent-hallgattak-meg-a-birosagon-banki-erik-fideszes-orszaggyulesi-kepviselot
|
2022-05-10 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Összesen bruttó 313 millió forint értékű „extra juttatást” osztottak szét a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) munkatársai között tavaly augusztus és 2022 áprilisa között – derült ki a szervezet közérdekű adatigénylésre adott válaszaiból.
Úgynevezett motivációs elismerést 483-an kaptak a szervezeten belül 269 millió forint értékben, azaz átlagosan fejenként körülbelül bruttó 550 ezer forint jutott mindenkinek.
Az eloszlás azonban nem volt egyenletes, Müller Cecília országos tiszti főorvosnak például bruttó 3,6 millió forintot ítéltek meg, míg a két helyettesének összesen bruttó 5,8 millió forintot.
Az NNK jelenlegi létszáma ráadásul – a tájékoztatás szerint – 824 fő, azaz sokan lehettek, akik teljesen kimaradtak ebből a pénzosztásból.
Nekik valószínűleg meg kellett elégedniük a karácsonyi ajándékkal, amely egy 16 853 forint értékű csomag volt, ezt összesen 853-an kapták meg. (Tavaly decemberben feltehetően még magasabb volt a létszám, mint jelenleg.) Erre összesen valamivel több mint 14 millió forintot költöttek.
|
Müller Cecília 3,6 millió forintos „motivációs elismerést” kapott
|
Az augusztus óta megítélt bruttó összeggel együtt az országos tiszti főorvos a koronavírus-járvány kirobbanása óta már 9,6 millió forintot kapott ezen a jogcímen – értesült az rtl.hu. A Nemzeti Népegészségügyi Központ dolgozóinak az elmúlt hónapokban legfeljebb néhány százezer forint jutott, de sokan lehetnek, akiknek szinte semmi sem járt a szerződésükben rögzített juttatásokon kívül.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/05/11/muller-cecilia-3-6-millio-forint-motivacios-elismeres-extra-juttatas
|
2022-05-11 10:18:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
A Budapesti Corvinus Egyetem volt az első államiból közérdekű vagyonkezelői alapítványi fenntartásba került intézmény. Három hete döntött a kormány arról, hogy 1,5 milliárd forintot költhetnek digitális képzésekre. A pénz a tervek szerint az Európai Unió helyreállítási alapjából érkezhet. Ez a már támogatott projekteket összesítő kormányzati portál adataiból derül ki.
33 egyetem és főiskola kapott mintegy 82 milliárd forint támogatást. Ebből 20 intézmény alapítványi fenntartású. Ezeknek 66 milliárd forintnyi támogatás jutott.
Megindítjuk ezeket a programokat és ha jön Brüsszelből pénz, ha nem, ezt ki fogjuk fizetni a magyar költségvetésből. Aztán majd megérkezik a pénz Brüsszelből
– ígérte még tavaly nyáron Orbán Viktor miniszterelnök. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pedig azt mondta akkor, hogy a költségvetés elbírja az előfinanszírozást.
A pénz azonban tavaly óta nem érkezik, mert az Európai Bizottság a magyarországi korrupciós kockázatok miatt nem hagyta még jóvá a magyar helyreállítási tervet. Egyik kifogásuk éppen az alapítványi struktúrába szervezett egyetemek támogatása volt, mert szerintük így nem átlátható a pénzek elosztása.
A Momentum szerint saját magát hozza nehéz költségvetési helyzetbe a kormány.
„Orbán Viktor kormánya fordítva ül a lovon. A legfontosabb prioritás most az lenne, hogy minél hamarabb megállapodjon az Európai Bizottsággal a helyreállítási terv milliárdjairól. Erre a pénzre óriási szüksége van a magyar gazdaságnak, azonban úgy látszik, hogy a szükséges reformokat nem hajlandóak meghozni" – mondta a Híradónak Cseh Katalin, a Momentum Európai Parlamenti képviselője.
Az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól a híradó kérése ellenére interjút nem adtak, írásban annyit közöltek: idén több mint 1000 milliárd forint költségvetési forrás hasznosul a magyar felsőoktatásban.
|
A kormány 82 milliárdot már odaítélt az unió helyreállítási alapjából
|
Már több mint 82 milliárd forintnyi támogatást ítélt meg felsőoktatási intézményeknek a kormány az unió helyreállítási alapjából úgy, hogy annak folyósításáról még döntés sincs. Az Európai Bizottság ugyanis kifogásolta, hogy a fejlesztési pénzek elköltése nem átlátható az alapítványi fenntartásba került egyetemeknél. A kormány arra a kérdésünkre nem válaszolt, hogy a helyreállítási alapból mekkora összeget terveznek a felsőoktatásra fordítani 2026-ig.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2022/05/10/kormany-unio-helyreallitasi-alap-felsooktatasi-intezmenyek
|
2022-05-10 10:40:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Egyelőre csak ganajtúró bogarak serénykednek a dél-budai centrumkórház építésére kijelölt területen. Az M1-M7-es autópálya bevezető szakaszánál, a XI. kerületi Dobogó városrészben kijelölt helyszín háborítatlan parlag. Sehol egy munkagép, ásóra támaszkodó munkás, műszerekbe leső geodéta, buzgón magyarázó építész, tanácstalan arcot vágó politikus. Mondhatnánk, hogy idilli kép, de a dülöngélő rozsdás kapu, a mező szélén egykor ledobált és ott felejtett betonelemek, a komplett hajlétalan-szett matracostól, paplanostól, valamint a minden felverő gaz kissé ront az összképen. Főként úgy, hogy Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízott januárban néhány hónapon belüli alapkőletételt ígért.
Az Újbudán épülő 1200 ágyas egészségpláza a kormányígéret szerint nemcsak hazai, de európai viszonylatban is páratlan lesz. A Dél-budai Centrum (DBC) 1,2 millió ember ellátásáért felel majd. A páratlanul gazdag diagnosztikai háttérnek, a modern digitális technológiáknak, az informatikai rendszereknek, a kimagasló szakmai tudással rendelkező munkatársi gárdának, illetve a különböző egységek fizikai közelségének köszönhetően jelentősen lerövidülnek majd a betegutak.
A Teampannon tervezőiroda egy modern, formabontó, városkaput szimbolizáló épületegyüttest álmodott a város szélére – emelte ki a Szent Imre Kórházat vasszigorral vezető miniszterelnöki megbízott a tervpályázat januári eredményhirdetésekor és egyúttal igen büszke volt arra, hogy az elmúlt száz esztendőben nem volt ekkora zöldmezős egészségügyi beruházás hazánkban, sőt ehhez fogható kórházépítésre sem volt még példa Magyarország történetében.
Lassan halad az előkészítés
Ha belegondolunk ez inkább szégyen, főként, ha az elmúlt években nagy számban felhúzott sportpalotákra gondolunk. A csak Orbán Viktornak beszámolni tartozó megbízott nem csekély szerénységgel ecsetelte, hogy „szakmai csapatával” akkor már tizenegy hónapja dolgozott az új kórház betegközpontú orvosszakmai, ápolási és az ehhez szükséges orvostechnológiai követelményrendszerének felépítésén, amelyek majd irányjelzői lesznek a mérnököknek. Azt sem titkolta, hogy feszített tempóban kell dolgozniuk, ha öt év múlva át szeretnék adni az új intézményt. Ennek első elemeként néhány hónap múlva már alapkőletételt tervezett. Ezt persze akkor se vehette komolyan senki, de az mégis meglepő, hogy ennyire nem történik semmi.
Egyelőre az sem bizonyos, hogy az építészeti pályázatot megnyerő Teampannon irodával megkötötték a kormányhatározatban 2,4 milliárdos keretösszeggel meghatározott tervezői szerződést. Ennek ugyanis semmi nyoma. A tervezők erre vonatkozó kérdéseinket átirányították a beruházás előkészítésével megbízott DBC Dél-budai Centrum Projekt Beruházó és Ingatlanfejlesztő Zrt.-nek, ám a cikk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat. (De nem volt mondanivalója a szuperkórházról a Miniszterelnökségnek sem.) A dél-pesti centrumkórház építészeti tenderét elnyerő Zoboki Gábor építészirodával mindenesetre még meg sem kezdődtek a tárgyalások a tervezési szerződésről.
Márpedig egy ilyen hatalmas és bonyolult létesítmény építészeti terveinek elkészítése, engedélyezése, a szükséges hatósági engedélyek begyűjtése még akkor is hosszú hónapokig tart, ha a beruházás kiemelt kormányzati projekt, így a fentiekre vonatkozó kérelmeket megbízható, kormányhű hivatalnokok gyorsított eljárásban bírálják el. Csak az engedélyes tervek birtokában írhatják ki a kivitelezői tendert, amelynek lebonyolítása szintén több hónapot visz el. Mindezek után rakhatják le az alapkövet és építhetik fel rohamtempóban a kórházat. Főként, ha a Bedros által meghatározott öt évbe bele szeretnének férni.
Az előkészítő fázison túl kérdéses, hogy van-e ekkora lekötetlen kapacitás a jelentős sportberuházásokkal telített magyar építőiparban? Nem kell tartani attól, hogy nem lesz, aki felépítse – állítja Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke, aki szerint a szuperkórház kivitelezéséhez megvan a szükséges kapacitás. Kijelentését azzal támasztja alá, hogy júniusban a mélyépítésre vonatkozó szerződésállomány 20 százalékkal kevesebb volt az egy évvel korábbinál. De a magasépítő cégeknek is jól jönnek majd az új megbízások, hiszen a nagy projektek közül több is befejeződik az idén, köztük például a Puskás Ferenc Stadion építése.
Van kockázat
Arra is felhívja a figyelmet, hogy ezeket a hatalmas egészségügyi létesítményeket nem azok a vállalkozások húzzák majd fel, amelyek a lakáspiaci bummban érintettek. A szakember szerint az sem jelent gondot, hogy a beruházás zöldmezősként épül. Sőt tapasztalatai szerint az új közművek, illetve infrastruktúra kiépítése sokkal jobban tervezhető és kevésbé időigényes, mint egy meglévő hálózat átalakítása, bővítése és felújítása. Hasonló a helyzet az épületekkel is. A Szent János kórház korszerű egészségügyi létesítménnyé alakítása adott esetben sokkal bonyolultabb és időigényesebb feladat lett volna, mint egy üres telekre felhúzni egy teljesen új épületet. Ezenfelül könnyebben megvalósíthatóak a szükséges földmunkák, az út- és mélyépítési, illetve a modern kórházlogisztikához kapcsolódó feladatok is.
A korábbi egészségügyi beruházások tapasztalatai azonban óvatossá teszik a szakembert. A megyei kórházak felépítése az elmúlt években a tervezettnél jellemzően sokkal tovább tartott és sokkal többe került. Koji László nagyon fontosnak tartja a rendkívül pontos, részletes tervezést, az építészeti, az orvostechnológiai és a műszer-, valamint eszközbeszerzési tervek összehangolását. Volt ugyanis arra példa, hogy a frissen átadott műtőbe nem fért be az utólag megrendelt orvosi berendezés.
Az alapesetben is évekig tartó beruházás közben az eredetileg beszerezni kívánt orvosi eszközök és berendezések ugyanis gyakorta elavulttá válnak, mire beszerelnék, ezért inkább korszerűbbet vásárolnak helyettük, aminek viszont más a helyigénye. Az építészeti terveknek kellően rugalmasnak kell lenniük ahhoz, hogy ezekhez a változó igényekhez is alkalmazkodni tudjanak. Ez már csak azért is fontos, mivel a beruházás összértékének legalább harmadát az orvostechnológia teszi ki – figyelmeztet az ÉVOSZ elnöke, aki szakmailag hiteltelennek tartana most bármiféle költségbecslést. A létesítmény összetettsége és ütemezettsége jelentette kockázatok mellé ugyanis az elmúlt évek hasonló beruházásainak végére jellemzően finanszírozási gondok is felsorakoztak. Ráadásul minél tovább tart egy projekt, annál több módosítással kell számolni, márpedig minden egyes változtatás jelentős árfelhajtó tényező. Még Bécs új, hipermodern kórháza, a Krankenhaus Nord átadása is éveket csúszott, az ára pedig a másfélszeresére nőtt a végére.
A kormány mindenesetre első körben 100-150 milliárdra becsülte a költségeket. A pénz pedig máris széles patakokban folyik a beruházásba. A kormány tavaly tavasszal döntött a DBC Dél-budai Centrum Projekt Beruházó és Ingatlanfejlesztő Zrt. létrehozásáról, amelynek igazgatósági elnöke maga Bedros J. Róbert, míg a háromtagú igazgatóságban sikerült helyet szorítani Kocsisné Márkus Szilviának, Kocsis Máté Fidesz frakcióvezető jogi végzettségű feleségének.
4,4 milliárdot kapott az egyik földtulajdonos
A céget 720 millió forintos vagyonnal és azzal a feladattal bocsátották útjára, hogy valósítsa meg a beruházást. Csakhogy a dolgok a vártnál döcögősebben haladtak. Már a beruházás helyszínéül kiválasztott telkeket is csak kormányzati fenyegetőzésre sikerült megszerezni, holott az eladó időnként Orbán Viktor szotyipartnereként is feltűnt látszólag érdektelen focimeccseken. A 7 hektáros terület több mint felét ugyanis – minő meglepetés - a fideszes kötődésű, békementeken is buzgón masírozó, a Népliget közparkjából lakópark-építésre nagy darabot kihasító Tamás László birtokolta. A többin a Pilisi Parkerdő Zrt. és a XI. kerületi önkormányzat osztozott.
Tamás László végül 4,4 milliárdot kapott a közművesítetlen, autóálya széli, mocsaras, parlagon heverő földekért. A parkerdő és az önkormányzat semmit. Az önkormányzat kérdésünkre azzal indokolta a térítésmentes átadást, hogy „jogszabályban meghatározott közfeladat ellátásának elősegítése érdekében történt”. A Pilisi Parkerdő egy kis időt kért, majd nem válaszolt. Tarlós István főpolgármester ugyan jó előre hangoskodott, hogy ingyen semmit se adnak át az államnak, de végül a fővárosi önkormányzattól nem is kértek semmit.
Az építészeti tendereket csak januárra sikerült lezárni, holott Zoboki Gábor és Noll Tamás csapata már a pályázatok kiírása előtt dolgozott a tervezési programon. S nagy meglepetésre ők nyerték az építészeti tendereket.
A tempó túlságosan lassú lehetett a kormánynak, így májusban a beruházás megvalósítását az újonnan kitalált Beruházási Ügynökségre testálta. Később kiderült, hogy az 500 milliárdot el nem érő állami magasépítési feladatokat a leginkább a római parti csónakházak kiárusításáról elhíresült BMSK Zrt-re bízták, a kormány építési megoldó-embereként megismert Fürjes Balázs helyett, holott a fővárosi szuperkórház felépítése kiválóan illeszkedett volna a Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár szerepkörébe.
Mi lesz a vízbázissal?
A 720 millióért gründolt DBC Zrt-re az előkészítés maradt, de abból is alig valami. A Beruházási Ügynökség feladata lett ugyanis a tervek és az engedélyezési, valamint a kivitelezési dokumentáció elkészítése. Bedros J. Róbert addig toborozhat. A szuperkórházban ugyanis közel háromezer ember dolgozik majd, így a szakember gárda összeszedése kemény feladatnak ígérkezik. A Szent Imre kórház igazgatójaként is ténykedő miniszterelnöki megbízott nem aggódott, mondván nála már többen is érdeklődtek az új munkalehetőségről, ráadásul a Dél-budai Centrum szakmai bázisának jelentős részét a Szent Imre Kórház dolgozói adják majd, annak mostani aktív osztályai a centrumkórházban folytatják tevékenységüket. A Tétényi úti komplexum külső telephelyként krónikus és rehabilitációs ellátást biztosít majd, beleértve a területén lévő gyógyvízkészlet hasznosításával végzett műtét előtti kezeléseket is.
A szuperkórház tervezési területe melletti keserűvizes kutak védőterületeiről viszont nem sokat gondolkodtak még. A kutakat működtető cég tájékoztatása szerint őket még meg sem keresték, bár az is igaz, hogy ők csak bérlik a területet a kerületi önkormányzattól. Az újbudai önkormányzat ellenben azt írta érdeklődésünkre, hogy a kerület és a kormány megbízottjai folyamatosan egyeztetnek a szuperkórház ügyében, de részletekkel nem szolgáltak. A gyógyvizek mellett homály övezi a centrum megközelítését segítő közösségi közlekedési fejlesztéseket és a tervezett autópálya-lehajtókat is.
Annál inkább beindult az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK). A szuperkórház ugyan még jó darabig csak papíron létezik, de az Egészséges Budapest Program (EBP) keretében már nekiláttak a képalkotó diagnosztikai és sugárterápiás eszközök beszerzésének az új egészségügyi centrumok - beleértve a dél-budait, illetve társkórházait - számára. Tavaly karácsony után egy nappal csaknem egy tucatnyi szerződést írtak alá MR, CT, RTG berendezések szállításáról 72-672 millió forint közötti értékben. Az ÁEEK-t azonban hiába kérdeztük arról, hogy miért is kell már most beszerezni ezeket az orvosi eszközöket. De valamikor el kell költeni azt a 700 milliárdot, ami a kormány prominenseinek közlése szerint a 2018-2026 között lezajló programra kapott az EMMI.
Már osztják a pénzt
Rétvári Bence, az EMMI államtitkára szerint a program rendületlenül halad előre. A négymillió embert ellátó fővárosi és Pest megyei intézményhálózat korszerűsítési programjára a kormány 2017-ben 40 milliárd forintot biztosított, ezen belül 21,7 milliárdból orvos-technológiai eszközök beszerzése valósult meg, 18,3 milliárdból pedig megkezdődött az építészeti tervezés. A 2018-as költségvetésben további 30 milliárd, az ideiben 41,9 milliárd jut a négy szuperkórház kialakítását is tartalmazó programra.
Mindezek után aligha meglepő, hogy jut belőle a kormánymédia új csillagának számító Balásy Gyula cégének, a New Land Media Kft.-nek is. A csekélyke 40 millió forintot három hónapnyi kommunikációra kapták. A NER egyik fontos ügyvédjeként számon tartott Perenyei Tamás, aki többek között a 4-es metró építése, a 3-as metró kocsijainak felújítása, illetve Paks bővítése körül is feltűnt, immáron két szerződést is kötött jogi tanácsadásra, először 59 millióról, másodszorra már 181,6 millióról. De természetesen nem maradhatott ki a buliból Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó 4iG sem: 893,8 millióért szállítanak szervereket. S még el se kezdődött a szuperkórházak építése.
|
Szuperkórház még sehol, de a pénz már ömlik bele
|
Az autópálya mellé tervezett új szuperkórház építésébe még bele sem kezdtek, de már százmilliós tételekben rendelik az orvosi berendezéseket a Dél-Budai Centrum, illetve társkórházai számára. Tamás László végül 4,4 milliárdot kapott a közművesítetlen, autópálya széli, mocsaras, parlagon heverő földekért. A parkerdő és az önkormányzat semmit. A NER egyik fontos ügyvédjeként számon tartott Perenyei Tamás immáron két szerződést is kötött jogi tanácsadásra, először 59 millióról, másodszorra már 181,6 millióról. De természetesen nem maradhatott ki a buliból Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó 4iG sem: 893,8 millióért szállítanak szervereket. S még el se kezdődött a szuperkórházak építése.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/szuperkorhaz-meg-sehol-de-a-penz-mar-omlik-bele.html
|
2019-08-22 08:45:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Fe-Ferrum Kft. – ez egy budapesti vashulladék-feldolgozó cég. Nem olyan nagy, mint az iparág legnagyobb szereplői, a 10 milliárd forintnál is nagyobb forgalmat generáló Loacker Kft., a Metalex 2001 Kft., vagy az Inter-Metál Kft., de évi 2-2,5 milliárdos forgalmat a Fe-Ferrum is tud, és közben tisztes, 5-10 százalékos nyereséghányaddal dolgozik.
Az Opten céginformációs rendszer alapján a társaság régóta a Benedek család birtokában volt, de az idén januárban tulajdonos lett az A.B.Y. 11 Kft., vagyis Tasnádi Lászlónak, a Belügyminisztérium (BM) volt rendészeti államtitkárának és Sipos Gyulának a cége, akik nem először bukkannak fel együtt vállalkozásokban, erről itt is írtunk. Tasnádi neve onnan lehet ismerős, hogy nemcsak Pintér Sándor belügyminiszter közvetlen kollégája volt korábban, de azokban az Angol utca 77.-ben található cégekben (Civil Biztonsági Szolgálat, Védelem Csoport) is tisztviselő, amelyek közül a Civil Pintér Sándor cége volt mindaddig, ameddig az nem vált összeférhetetlenné a miniszteri megbízatással.
Kerestük a céget, szerettük volna megtudni, hogy az inkább biztonsági, informatikai cégekben felbukkanó tulajdonosok miként kerültek az ismert fővárosi vasfeldolgozóba (amelyben 25 százalékkal benne maradt a korábbi tulajdonos Benedek család egy képviselője), de megkeresésünkre Kobzi Tamás ügyvezető azt írta, hogy nem kíván nyilatkozni.
Piaci mozgások
A piacon azt hallottuk a társaságról, hogy Benedek Katalin, a cég korábbi tulajdonosa már csak azért maradt a cégnél, hogy egyfajta (2 éves) átmenetet biztosítson.
A szakma azt is tudni véli, hogy nem ez volt mostanában az egyetlen nagyobb deal.
A G7 cikke szerint Mészáros Lőrinc csoportja a felszámolás alatt álló karcagi Recy-Pet Kft. romjain építené fel a hulladékból PET-palackot előállító üzletét. Mint a lap írta, a PET-feldolgozót a tulajdoni lap tanúsága szerint június közepén az alig nyolc nappal korábban bejegyzett Greenpet Recycle nevű cég vette meg.
A fiatal albertirsai vállalat tulajdonosa ugyan egy magántőkealap (Status Next), amely elrejti a tényleges magánszemély tulajdonost, de erről a tőkealapról egy korábbi versenyhivatali bejegyzésből már kiderült, hogy a Mészáros-csoporthoz tartozik.
A Válasz Online pedig arról írt március végén, hogy a Central European Opportunity Magántőkealap (CEOM) is tulajdonos lett egy hulladékos érdekeltségben, a korábban inkább csak Békéscsaba környékén aktív, de nemrég a neves debreceni Éltex Kft.-t is benyelő Global Refuse Holding Zrt-ben. A magántőkealapot az Equilor Alapkezelő Zrt. menedzseli, a társaság egy székházban üzemel a BDPST Grouppal a Pasaréti úton.
De hallottunk egy másik tárgyalásról is, amely szerint egy NER-es csoport megvett volna egy PET-palackot, papírt, műanyagot feldolgozó céget, ugyanakkor információink szerint ez a tárgyalás – cikkünk leadásának idejére – éppen megfeneklett.
Ugyanakkor a Mol-csoport is vásárolt: a tőzsdei cég a ReMat Zrt.-t, Magyarország piacvezető műanyag-újrahasznosító vállalatát vette meg, amely kommunális és ipari hulladékot használ fel regranulátum előállítására.
Ez a cég Tiszaújvárosban és Rakamazon működik, de a Mol korábban megvette a németországi Aurora Kunststoffe GmbH hulladékos céget is, a két társaság együtt évi 40 ezer tonna összkapacitású.
Miért érdemes vásárolni?
A hulladékfeldolgozás átalakításáról korábban többször is írtunk, például itt és itt, de a választás előtt nem igazán érkeztek hírek a tervezett 35 éves koncesszióról. Azt hallottuk, hogy egyedül a Mol vette ki a koncessziós anyagot, és ezt a közbeszerzési dokumentumok is megerősítették számunkra, de az elmúlt fél évben nem sok minden történt. A labda most a kormánynál van, amely majd az EKR-ben (Elektronikus Közbeszerzési Rendszer) fogja közzétenni a már kötelező érvényű anyagát. Miért lassult le a folyamat?
A háttérbeszélgetések alapján erre több magyarázat is van:
a választás előtt a Fidesz nem akarta egy ilyen hosszú távú szerződés beszuszakolásával borzolni a kedélyeket;
az eredeti koncepció a felek részéről elkezdett finomodni, változni;
az egész sztori kicsit zárójelbe került, mert a gazdasági nehézségek (háború, infláció, költségvetési hiány) miatt a büdzsé most nehezebben mondana le állami bevételekről (termékdíjról) a koncesszőr javára.
Az átalakítás ugyanis „enni kér”, csak akkor áll meg a saját lábán, ha jelentős állami dotáció van mögötte, vagyis a termékdíjból befolyó bevételt átcsoportosítja a koncesszőr részére, mert a rezsicsökkentett árak mellett a lakossági hulladékgyűjtés egyelőre nem lehet rentábilis, és Orbán Viktor kormányfő eddigi kommunikációja szerint a rezsiárakat nem szívesen veszélyeztetné a kormány.
És a partnercégek
Arról mást-mást hallottunk, hogy a Mol Nyrt. milyen feltételekkel szeretné a nagy feladat irányítói posztját elvállalni. A cég maga csak annyit erősített meg a kérdéseinkre, hogy továbbra is eltökélt.
A hulladékos szakma közben azt találgatja, hogy miután a mindenki által befutónak gondolt Mol jobban megismerte a feladatot, a kezdeti nagy lelkesedés után, mennyire szembesült a géppark, az emberi erőforrás, a szükséges járművek, a szaktudás szűkösségével.
Van ugyanis egy olyan vélemény, hogy miután jobban mögé nézett a folyamatoknak, egy kicsit módosult a koncepció, és a cég szeretne az egyes hulladékáramokban (vas-, papír-, műanyag-, bio-, gumi-, üveg-, alumínium-, bontási, veszélyes, nukleáris hulladék) egy-egy kiemelt alvállalkozóval együtt dolgozni, vagyis egy-egy olyan céggel, amelynek vannak piaci ismeretei, elegendő kapacitása. Ha így alakul, és a Mol szerepe inkább egy profi koordinátoré, és nem a mindent maga által végezni akaró szolgáltatóé lesz, akkor tényleg érdemes lehet tülekedni a kiválasztott partnerségért.
Ez nem a kukaholding?
A szakmabeliek azt is elmesélték, hogy nem feltétlenül csak a NER köszön be az eddig működő cégekhez, hanem valódi eladói szándék is van. Több olyan társaság is dolgozik a piacon, amely generációváltás előtt áll. A rendszerváltás környékén elinduló vállalkozók, akkor még tettre kész fiatalok ma már 60, nem ritkán 70 év körüli hulladékosok, akik egy életet végigdolgoztak a szakmában, de nem tudják továbbadni a vállalkozásaikat olyannak, akinek megfelelő szakmai tapasztalata is van, és most esélyt látnak: talán még utoljára jó áron ki lehetne szállni.
Azt többektől is megkérdeztük, hogy amennyiben a leendő koncesszőr valóban egyfajta koordinátor lesz, akkor az új hulladékkoncepció
miben fog különbözni a rossz emlékű „kukaholdingos” struktúrától.
Állítólag a piaci megoldás abban tér majd el, hogy a magáncégnek nem lesz korlátlan költségvetési háttere, amely mindent kipótol, hanem valóban be kell számolnia a részvényeseknek. Meg kell indokolnia, túl azon, hogy a Molnak új utakat kell találnia a fosszilis világ utáni időszakra, mégis miért volt vonzó a hulladék.
Veszélyben az egész?
Igen ám, de ahhoz, hogy a matek kijöjjön, 60-80 milliárd forint termékdíjat kellene kapnia. Volt olyan forrásunk, aki szerint a jelenlegi költségvetési helyzet (már az első negyedévben összejött az éves hiány háromnegyede) akár az egész projektet befolyásolhatja, veszélyeztetheti. Hiszen ma a beszedett termékdíjakat csak részben osztja vissza az állam olyan projektekre, amelyek a hulladékból újra alapanyagot termelnek, vagyis az átalakítás most rontaná a büdzsé helyzetét.
Ám a miniszterelnök kitart amellett, hogy
a lakossági megszorításokat, ha csak lehet, el kell kerülni, mert az veszélyeztetné a társadalmi békét, vagyis a költségvetésen belül még mindig egyéb ágakon kell bevételeket növelni, kiadásokat visszafogni.
A szakmabeliek szerint a hulladékozás csak látszólag egyszerű szakma, összetett géppark kell hozzá, vagy tíz év, mire egy cég megtalálja az optimális modelljét, működését. Általában van némi árukapcsolás is, vagyis akinek az egyik hulladékáramban jó kapcsolatai vannak (jelentős ügyfelektől viszi el például a vasat), annak érdemes elhoznia onnan a papírt és a műanyagot is. Igaz, fordítva állítólag nem működik, vagyis egy kisebb műanyagos, papíros cég nem szerzi meg az „ipart” a vasra, mert az sokkal jobban szabályozott (fémkereskedelmi engedélyhez kötött), és bonyolult napi elszámolási kapcsolatban áll az adóhivatallal.
A jövő kérdései
A nagy koncesszió kiírása előtt mindenesetre a szakmabeliek sok kérdést még mindig nem látnak tisztán:
|
A NER rárepült a hulladékbizniszre
|
A Mol Nyrt., Mészáros Lőrinc és Pintér Sándor bizalmi köre is vásárolt mostanában hulladékos cégeket. Pedig az elmúlt fél évben nem sok minden történt a 35 éves hulladékkoncesszió és az ezzel járó nagy központosítás ügyében. A Mol Nyrt. szeretné konszolidálni a piacot, de a különböző hulladékáramokban (vas, papír, műanyag, bio, gumi, üveg) lehetnek majd kiemelt partnerei is, talán ezért is indult meg már most a tülekedés.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2022/04/21/a-ner-is-keszul-mar-a-hulladekgazdalkodas-reformjara
|
2022-04-21 08:58:00
| true | null | null |
Telex
|
Ezúttal sem kellett sokat izgulnia Tiborcz Istvánnak, ugyanis a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egy hét alatt (benne egy négynapos hétvége) engedélyezte, hogy a miniszterelnök vejének cége, a Diófa Alapkezelő Zrt. által képviselt Főnix Magántőkealap bevásárolja magát a Kopaszi Gát Kft.-be.
Vizsgálat elrendelésére okot adó körülmény nem áll fenn
- derül ki a GVH április április 19-i döntéséből.
A Főnix Magántőkealap konkrétan egyedüli negatív irányítást szerzett a cégben, ami azt jelenti, hogy önálló döntéshozatalra nem, csak a döntéshozatal blokkolására képes. A GVH így összességében a maga részéről áldását adta arra, hogy Tiborcz István betársuljon Garancsi István (Market, Sinus Invest) és Hernádi Zsolt (4Z) mellé a Kopaszi Gát Kft.-ben.
A 444 írta meg, hogy a Diófa április 12-én jelentette be a GVH-nak, hogy tulajdont szerez a Kopaszi Gát Kft.-ben. Az március 14-én derült ki, hogy Tiborcz cége, a BDPST Capital Zrt. már alá is írta az üzletrész-adásvételi szerződést a Diófa Alapkezelőt tulajdonló Tarragona Holding Zrt. megvásárlásáról.
|
A GVH áldásával Tiborcz beszállhat Budapest legnagyobb ingatlanberuházásába a Kopaszi-gátnál
| null | 1 |
https://444.hu/2022/04/19/a-gvh-aldasaval-tiborcz-beszallhat-budapest-legnagyobb-ingatlanberuhazasaba-a-kopaszi-gatnal
|
2022-04-19 09:20:00
| true | null | null |
444
|
|
értékben a Duna Aszfalt – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő keddi számából. A hirdetmény szerint ezért az összegért az M3-as autópálya és Ököritófülpös közti 28,2 kilométeres, kétszer két forgalmi sávos autóutat kell megépítenie, mely tartalmaz 4 darab különszintű és 5 darab körforgalmi csomópontot, 22 darab műtárgyat, kétoldali komplex és egyszerű pihenőt, valamint a szükséges közműépítést is. A beruházás részét képezi a Győrteleket elkerülő 3,3 kilométer hosszú (másodrendű főút) szakasz is.
Ez azt jelenti, hogy az M49-esnek ez a szakasza
kilométerenként 4 milliárd 895 millió forintba fog kerülni.
A Duna Aszfalt Zrt. a tenderen a Strabagot, valamint a Dömper Kft., a Subterra-Raab Kft. és a Pannon-Doprastav Kft. alkotta konzorciumot előzte meg.
{block:block_content:83f6f420-ec81-488d-9ade-46fde05c55af}
A Duna Aszfalt tulajdonosa az ország egyik leggazdagabb oligarchája, Szíjj László, aki Lady MRD nevű luxusjachtján vendégül látott számos vállalkozót, állami cégek vezetőit, illetve állami vezetőket, köztük Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert is.
|
Kilométerenként csaknem 5 milliárdért építheti az M49-est a Szijjártót luxusjachtoztató Szíjj László cége
|
Az M49-es gyorsforgalmi út kivitelezési munkálataira kiírt közbeszerzést nyerte el nettó 138 milliárd 46 millió 671 ezer 674 forint értékben a Duna Aszfalt – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő keddi számából. A Duna Aszfalt tulajdonosa az ország egyik leggazdagabb oligarchája, Szíjj László, aki Lady MRD nevű luxusjachtján vendégül látott számos vállalkozót, állami cégek vezetőit, illetve állami vezetőket, köztük Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert is.
| null | 1 |
https://alfahir.hu/2022/04/12/kozbeszerzes_korrupcio_m49es_ut_duna_aszfalt_szijj_laszlo
|
2022-04-12 09:27:00
| true | null | null |
alfahir.hu
|
Az Opus Global vállalatcsoport 2021-ben a világjárvány hullámai, valamint a világgazdaságban elinduló negatív makrogazdasági folyamatok hatása ellenére konszolidált szinten 889,5 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 314,5 milliárd forint saját tőkével zárt, míg a teljes átfogó eredménysoron 41,6 milliárd forint nyereséget ért el – közölte a társaság pénteken az MTI-vel.
Jelentős emelkedéssel reagált a kormányhoz közelálló tőzsdei cégek részvényeinek árfolyama a Fidesz újabb kétharmados győzelmére, írtuk még hét elején, például a Mészáros Lőrinc és érdekeltségei többségi tulajdonában lévő Opus Nyrt.-t több mint 16,5 milliárd forinttal értékelte fel a Fidesz választási sikere. Ebből közel 9 milliárd forint esett a Mészáros család érdekeltségeire.
A piac minden bizonnyal úgy számol, hogy
a Fidesz kétharmados parlamenti többségével újabb állami megrendelésekre számíthat a cég.
Az Opus résztulajdonos a Mészáros és Mészáros Zrt.-ben, amely 2016 óta több mint 192 milliárd forintnyi állami megrendelést kapott. És most következzen a mai közlemény.
Az Opus Global Nyrt. konszolidált szinten 307,8 milliárd forintos működési bevétel mellett több mint 45 milliárdos EBITDA-ról (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) számolt be a 2021. évi jelentésében, az eredmény megduplázódott a tavalyi értékhez képest. A cégcsoport valós teljesítményét leginkább láttató érték egy év alatt közel 23 milliárd forintos emelkedést ért el – írták a közleményben.
Bár a működési költségek is nőttek, de ez a változás elmaradt a bevételek növekedésétől, így a csoport tevékenységből adódó üzemi eredménye 17,1 milliárd forint nyereség lett, ami 18,1 milliárdos eredménynövekedést jelent a tavalyi évi veszteséggel szemben. Az eredmény annak tükrében még kiemelendőbb, hogy az újonnan bekerülő energetikai társaságoknak csak az akvizíciójukat követő időszak eredménye került a konszolidáció során bevonásra, így az Opus Tigáz Zrt. esetében csak 9 havi, az Opus Titász Zrt. esetében pedig csak 4 havi eredmény – jegyezték meg.
Az Opus Csoport konszolidált adózott eredménye 41,6 milliárd forint lett, az eszközértéke pedig 889,5 milliárd forint, így 58,8 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A csoport konszolidált saját tőke értéke 38,2 százalékos emelkedéssel elérte a 314,4 milliárd forintot 2021 végére.
|
Járvány ide, gazdasági válság oda, csúcsnyereséget produkált a Mészáros-féle Opus Global
|
Jelentős emelkedéssel reagált a kormányhoz közelálló tőzsdei cégek részvényeinek árfolyama a Fidesz újabb kétharmados győzelmére, írtuk még hét elején, például a Mészáros Lőrinc és érdekeltségei többségi tulajdonában lévő Opus Nyrt.-t több mint 16,5 milliárd forinttal értékelte fel a Fidesz választási sikere. Ebből közel 9 milliárd forint esett a Mészáros család érdekeltségeire. A piac minden bizonnyal úgy számol, hogy a Fidesz kétharmados parlamenti többségével újabb állami megrendelésekre számíthat a cég. Az Opus résztulajdonos a Mészáros és Mészáros Zrt.-ben, amely 2016 óta több mint 192 milliárd forintnyi állami megrendelést kapott.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2022/04/08/opus-global-meszaros-lorinc-nyereseg
|
2022-04-08 09:34:00
| true | null | null |
Telex
|
A kórházvezetők erős személyi függése ellenkezik a demokráciával
|
A GYEMSZI növekedése felvet bizonyos kérdéseket. Ide került a minőségfejlesztés, a gyógyszerészeti hatósági jogkör, a szakfelügyeleti módszertani központ, az ESKI, az EKI. Jogi és igazgatási szempontból a legnagyobb gond az, hogy egyetlen szervezetben egymással össze nem férő funkciók kerültek egy irányítás alá. a szerepek ütközését látom az egyik legnagyobb gondnak. Például a GYEMSZI-OGYI szakértőként közreműködik a gyógyszerbefogadások területén és kiadja a gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyét is, majd kiírja a közbeszerzést is: ez máris három olyan szerep, amelyek szükségképpen ütközhetnek egymással. A korrupciós veszély lényegesen nagyobb, ez a típusú központosítás mindenképpen növeli a visszaélések kockázatát.
| null | 1 |
https://weborvos.hu/adat/files/2012_julius/korhaz78.pdf
|
2012-07-01 10:23:00
| true | null | null |
Kórház
|
|
A választások utánra hagyták a talán valaha volt legnagyobb magyar közbeszerzés eredményhirdetését. A koncesszió 2021. júniusi kiírásakor is valószínűnek tűnt, hogy Mészáros Lőrinc és Szíjj László gazdasági körei lehetnek a befutók. A 35 éves megbízás odaítélésekor így nem volt meglepetés a nyertes, hiszen valóban a NER két nagyvállalkozója nyert, megelőzve a másik érvényes ajánlatot leadó Dömper Kft.-t. A Strabag ugyan szintén bejelentkezett a tenderre, de ajánlatot végül nem adott be, ahogy Rogán Antal koncesszióért felelős miniszter egy pénteki háttérbeszélgetésen elmondta, egy osztrák versenyhatósági eljárás miatt.
Meglepetés viszont a tender győztes ára: tavalyi cikkünkben 3 ezer milliárd forintos értékre számítottunk, ehhez képest
a megbízás mostani árakon körülbelül 5,5 ezer milliárd forintról szól.
A 14,4 milliárd euró értékű megbízás az OpenTender kimutatása szerint a legnagyobb összegű magyar közbeszerzés 2010 óta*Igaz, ennek sem adták meg a végső árát, így elképzelhető, hogy más nagy összegű tendereknél sem tették ezt meg.. Sőt, Európában sem találtunk sok ilyen nagy összegű közbeszerzést: 2010 óta a magyar sztrádakoncessziónál csupán öt nagyobb értékű tenderben hirdettek nyertest az Európai Unió hivatalos közbeszerzési lapjában.
Ráadásul igazából elég keveset tudunk majd arról, hogy ennek a hatalmas üzletnek a haszna kit gazdagít a jövőben. Ahogy a magyar magántőkealapokat bemutató cikkünkben részletesen kifejtettük, ezeknek a jogi entitásoknak csak következtetni lehet a tulajdonosaira. Rogán egyébként lényegében megerősítette, hogy Mészáros és Szíjj áll a nyertes magántőkealapok mögött, a későbbi esetleges tulajdonosváltozásokról azonban nem fogunk értesülni, ha az érintettek ezt nem akarják.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Mészáros-féle alapokat gazdagítja a magyar cégek profitjának 6 százalékaA magyar gazdaság tekintélyes szelete került a túlnyomórészt NER-es magántőkealapokhoz. A nyereség döntő része Mészáros Lőrinc közelében köt ki.
A nyertes Themis Magántőkealap konzorciumi társai a KonzumPE Magántőkealap, az Opus Bridge Magántőkealap, az Opus New Way Magántőkealap, a Cornus Magántőkealap, Vesta Magántőkealap és Via Magántőkealap. Esélyünk sem lesz annak megállapítására, hogy ezek a cégek mennyit keresnek majd az autópályaüzleten, hiszen az alapok gazdálkodása és tulajdonosi struktúrája is hétpecsétes titok.
Az 5,5 ezer milliárd úgy jön ki, hogy évente és kilométerenként a Mészáros-alapok évente – jelenlegi árakon – nettó 96,2 millió forintot kapnak a sztrádahálózat üzemeltetésére 35 éven keresztül. A tender kiírása szerint 1662 kilométer kerül a győzteshez, amelyből 272 kilométer még nem létezik, ezt neki kell megépítenie.*Azt nem tudjuk pontosan, hogy milyen ütemben jutunk el az 1662 kilométerhez, csak azt, hogy az új utakat 10 év alatt kell megépítenie a győztesnek. Így egészen pontos számítást sem lehet készíteni.
Az alábbi térképen látszik, hogy mely meglévő és tervezett (szaggatott vonalak) gyorsforgalmi utak fenntartása/építése kerül Mészárosékhoz (a tulajdonos az állam marad). A kékkel jelölt szakaszokat jelenleg más koncessziós társaságok üzemeltetik, ezek vagy az ő szerződéses időszakuk lejárta után (ezek a dátumok szerepelnek a térképen) kerülhetnek át, vagy akkor, ha az állam meg tud egyezni a mostani koncesszorokkal a szerződés felbontásáról. A zöld elemeket megtartja az állam, de mint látszik, ezek igen nagy része csak tervezett út.
Csak a mostani koncessziós körre koncentrálva, a tenderkiírás alapján:
272 kilométer gyorsforgalmi utat kell tíz éven belül megépíteni;
273,5 kilométert kell tíz éven belül bővíteni;
538 kilométeren fejlesztési munkákat kell végezni, például digitális hálózatokat építeni, de ezek nem olyan jelentősek, mint még egy sávbővítés;
578,8 kilométeren nincs szükség ilyen beavatkozásra sem, csak üzemeltetni kell.
Mivel a hivatalos közbeszerzési portálon elérhető összegzésben is az 1662 kilométer szerepel, kiegészítve 381 kilométer opcióval, az általunk számított mintegy 5,5 ezer milliárd forint inkább óvatos becslésnek tekinthető. Ha az opcióval is élnek, további sok százmilliárddal nőhet a bevétel.*De ezeknél valószínűleg nem 35 év lesz az üzemeltetés ideje.
A koncessziós díj (amelyet a nyertes fizet az államnak) ehhez képest szimbolikus: évente és kilométerenként 100 ezer forint, azaz évente a nagyságrend csak százmilliós. Ez az inflációval nő, az viszont a kiírásból nem derül ki, hogyan változik*Erről annyi derül ki, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlati táblájában szerepel erről valamifajta index. az, amit az állam fizet a győztesnek rendelkezésre állási díj (RÁD) és rendelkezésre állás alapú szolgáltatási díj (RÁASZD) címen (ezek együtt adják ki az említett kilométerenként 96,2 millió forintot).
Kockázatok
A portfolio.hu pénteki tudósítása szerint a kormány szeretné újratárgyalni az M5 és M6 autópályák szerződését. Ezek alapján ugyanis a 35 éves üzemeltetési idő alatt várhatóan mai áron közel 500 milliárd osztalékot tudnak kivenni a tulajdonosok: az orosz-osztrák Strabag, a francia Colas, az Aberdeen Asset Management, az EBRD és az Intertoll.
A magyar adófizetői szempontból valóban rendkívül hátrányos konstrukcióról Rogán Antal, a mostani koncessziót kiíró Nemzeti Koncessziós Irodát felügyelő miniszter 2021-ben egy parlamenti felszólalásban cikkünket is felelevenítette, hozzátéve, hogy ők ennél jobb megoldást keresnek.
Abban valóan igaza van, hogy az új koncesszió forintalapú, így az árfolyamkockázatot kizárták, de az új rendszernek is vannak kockázatai. A tervezhetőséget segíti ugyan, hogy tíz évre előre megmondja az állam – és szerződésben rögzítik -, hogy mely utakat, milyen paraméterekkel kell kiépíteni, de lehet, hogy öt év múlva erről már mást gondolnak a szakemberek és döntéshozók. Vagy mi történik, ha 10-20 év múlva az elektromos kamionok elterjednek, és ezekhez kellenek új töltőberendezések, esetleg felsővezetékek – lesz-e joga az államnak vagy magánbefektetőnek ezt kiépíteni? Vagy ha a hidrogénes hajtás terjedne el, miben alakul át az üzemeltetés? Ugyanígy, az önvezetés vagy legalábbis a járművek közti kommunikáció biztosan elterjed, ezekhez is olyan fejlesztésekre lesz szükség – már csak uniós kötelezettségként is – amit nehezen lehet előre kitalálni.
Ennél azonban sokkal fontosabbak az építési költségek. Ha a megadott szolgáltatási díjnál jobban nőnek a beruházások árai, akkor rosszul jár, ha kevésbé, akkor nyerhet vele a most győztes csoport. De például egy felújítás, bővítés néhány éves kitolásával jelentős nyereséghez juthat. Mivel a részletek nem ismertek, csak hogy 10 éven belül kell a bővítéseket elvégezni, ez igen jelentős játékteret jelenthet.
Egyelőre tehát nehéz megmondani, milyen üzletet kötött az állam. Az elérhető kevés információ alapján azonban megpróbáljuk mindezt számszerűsíteni. A legnagyobb kihívás, hogy 35 éves időtávról van szó, ezért az alábbi egyszerűsítő feltételezésekkel kellett élni:
a RÁD és RÁASZD értéke nem változik reál értéken, azt az éves inflációval emelik;
az építési költségek az átlagos inflációval növekednek;
minden értékét a 2022-es árakon vettünk figyelembe;
az állami Nemzeti Infrastruktúra Zrt. aktuális kilométerre vetített árait vettük figyelembe bővítésre, új építésre; karbantartásra a szintén állami Magyar Közút fenntartási költségeivel számoltunk.
Ebből adódik, hogy a vállalkozó bevétele a 35 év alatt attól függ, hogy milyen gyorsan építi meg a kijelölt utakat. Ezt 2023 után az elvárt tíz év alatt egyenletesen osztottuk el. Így fokozatosan (mai áron számolva) évi 134 milliárdról 160 milliárdra növekedhet a bevétel – amiből már levontuk az államnak fizetendő díjat.
A beruházások értékét könnyen ki lehet számolni: a Mészáros-Szíjj párosnak mai áron körülbelül 1900 milliárd forintot kell finanszíroznia. Igaz, ezek az állami beruházási árak, amikkel kapcsolatban erősen felmerül a túlárazottság kérdése.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSimicska ment, Szíjj László jött, közel háromszorosára drágult az autópálya-építésAz évtized elején még nagyjából egymilliárd forintból is ki lehetett hozni egy kilométer olyan sztrádát, ami manapság már több mint három milliárdba kerül.
A fenntartás költségét nem lehet egyszerűen meghatározni: a Magyar Közút a teljes magyarországi közúthálózat fenntartására és üzemeltetésére 2020-ban 90,5 milliárdot kapott, a költségvetés 2022-es tervezetében 103 milliárd forint szerepel. Ebből a teljes, 32 ezer kilométeres közúthálózat üzemeltetését biztosítják. Ebből azonban csak 1495 kilométer a gyorsforgalmi út.
Ez azonban nem a teljes kiadás: az utak értékcsökkenését, felújításokat is finanszírozni kell. A Magyar Közút éves teljes költsége közel 380 milliárd forint. Ennek közel felét az értékcsökkenés adja, magyarán az utak javítására számvitelileg elszámolt összeg. Így közel 12 millió forintos költséget kapunk kilométerenként, de ez már hangsúlyozottan minden költséget magába kell hogy foglaljon. Az utóbbi években ráadásul a Magyar Közút nagyon jelentős útfelújítási programba is fogott, ami emelte a kiadásokat.
A gyorsforgalmi utak esetében nincs szükség olyan nagyarányú felújításra, mint a rendkívül elhanyagolt fő- és mellékúthálózat esetében, amit egy több éves program keretében hosszú várakozás után ütemesen felújítanak. Számításunkban azt vettük figyelembe, hogy a gyorsforgalmi utak fenntartása háromszor költségesebb, mint a teljes hálózatra jutó említett összeg.
Az alábbi beruházási költségekkel kalkuláltunk:
új autópálya építés: 3,5 milliárd forint/km,
autópálya-bővítés: 2 milliárd forint/km,
koncessziós szintre hozás: 0,5 milliárd forint/km.
Ezek mindegyike inkább magasnak mondható, különösen a nehezen megfogható koncessziós szintre hozás. Mindezekből az adódik, hogy 3850 milliárd költséggel, illetve közel 5500 milliárd bevétellel számolhat a koncesszor. A költségeket és a bevételeket 35 év távlatában számoltuk, ha inflációval emelik évente a rendelkezésre állási díjat*A közbeszerzésben annyi szerepel, hogy “Az útdíj előrejelzés alapján a teljes 35 éves időszakra vonatkozóan a nyertes ajánlattevő Ajánlati Táblájában megadott index feltételezések és megajánlások mellett az útdíj bevételek várhatóan fedezik a nyertes ajánlattevő ajánlata alapján kifizetendő teljes RÁASZD / RÁD összegeket”.
További azt emelik ki, hogy az útdíj összegét inflációval tervezik emelni.. Az éves emelést meghatározó képletnek kitüntetett szerepe lesz a végleges profitra, de ezt sem kívánják a finanszírozó állampolgárokkal ismertetni.
A Magyar Közút költségei között az irodák, gépek beszerzése és fenntartása, a kollégák fizetése is szerepel, így erre nem kell további költségeket figyelembe venni.
Mindez azt jelenti, hogy ha a finanszírozás költségeit egyelőre nem vesszük figyelembe, akkor
nagyságrendileg 30 százalékos profittal számolhat a sztrádakoncessziót elnyerő Mészáros-Szíjj páros, ami mai áron évi 46 milliárd forint.
A finanszírozás költsége természetesen alapvetően befolyásolja majd, hogy ez ténylegesen mennyi lesz. A felújítások és új utak építése miatt az első évtizedben nagyságrendileg kétezer milliárd forintot kell invesztálni. Az állam és a Magyar Nemzeti Bank eddig többször is bőkezűen segítette a NER-milliárdosokat finanszírozással, de mivel Rogán Antal szerint az a cél, hogy az infrastruktúrafejlesztés költsége ne jelenjen meg az államadósságban, elég furcsa lenne, ha állami szereplők segítenék a szükséges forrás előteremtését.
A mostani, gyorsan emelkedő kamatkörnyezetben mindenesetre különösen jól jöhet az a félretett nyereség, amely az utóbbi 10 év állami sztrádaépítései során képződött. És persze a sokféle magántőkealapba változatos forrásokból kerülhetnek be NER-es vagy akár azon kívüli források is.
Jobb vagy rosszabb, mint az M5-ös és az M6-os?
Rogán Antal kedvéért azt is megvizsgáltuk, hogy a kevés elérhető információ szerint a fideszes koncesszió mennyire tűnik jó üzletnek a korábbi ppp-s szerződésekhez képest:
a ppp-s M5-ös és M6-os üzemeltetők árbevételük 13 százalékát tette ki az adózott eredmény, ennek akár a duplája is lehet a fideszes sztrádakoncesszió nyerteseinek profitja.
Igaz, ahogy írtuk, a finanszírozási költségeken rengeteg múlik majd, illetve a futamidő végéig az M5-ös és az M6-os koncesszorainak nyereségarányai is nőhet. Mindenesetre nem csak ebben lehet rekorder a NER-es sztrádbiznisz: Európában magántulajdonú, koncessziós autópálya-társaság is alig lesz ennél nagyobb. Csupán a
APRR nevű francia társaság 1875 kilométeres hálózatával és az
Autostrade per l’Italia S.p.A. Olaszországban 2854 kilométeres hálózatával.
Hamarosan azonban európai csúcsra törhet a felcsúti gázszerelő és a tiszakécskei útépítő vállalkozó: ha az opciókat is elnyerik, akkor már a francia második helyezettet meg is előzik. Az olasz sztrádaüzemeltető állami felvásárlását pedig már jóváhagyta a 88 százalékos tulajdonos.
A részesedés ára egyébként 9,7 milliárd euró, ami a cég értékét 4200 milliárd forintban határozza meg. Ez is egy kiváló összehasonlítási lehetőség: az olasz autópályák üzemeltetése kilométerenként tehát 1,5 milliárd forintot ér. Ezért cserébe a tulajdonos maga alakítja ki az útdíjrendszert és szedi be a pénzt, aminek költsége van.
A magyar koncesszió győztesének ezzel nem kell törődnie, az üzemeltetésre és fejlesztésre azonban kilométerenként 3,2 milliárd forintot kap a 35 év alatt. Nem is csoda, hogy sem Mészáros Lőrinc, sem Szíjj László cégei nem törik magukat túlzottan a külföldi bővüléssel.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIdehaza extraprofitot, külföldön csak veszteséget termel a kormány kedvenc útépítő cégePróbál külföldön terjeszkedni a Duna Aszfalt, de az eredmények egyelőre nem említhetők egy lapon az idehaza elért kiemelkedő növekedéssel és profitrátával.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz úthálózat legjobb részét passzolja le a kormány 35 évre, a tönkrement utak maradnak az állam nyakánA gyorsforgalmi tender generációnyi időre bebetonozott nyertese annyi bevételre számíthat 2057-ig, mint az államosított nyugdíjpénztári vagyon.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkZsidózó lapnak és liberális pártnak is juthat a magyar útépítések profitjábólAz MSZP-SZDSZ-kormányok idején Strabag- és Alstom-lobbista Aczél Zoltán Ausztriában liberális mecénás, Magyarországon útépítő, Szlovéniában a NER-szövetséges médiában hirdet.
|
Megnézheted, melyik autópályákon keresnek majd akár ezer milliárdot is Mészárosék
|
Nem került be a teljes gyorsforgalmi hálózat a koncessziós csomagba, de az még tovább bővülhet, és nagyobb profitot termelhet a sokat kritizált ppp-s sztrádáknál is.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20220509/megnezheted-melyik-autopalyakon-keresnek-majd-akar-ezer-milliardot-is-meszarosek/
|
2022-05-09 11:22:00
| true | null | null |
G7
|
"Kék a tenger, Isten hullámzó tenyere" - Parti Nagy Lajos utoljára Az én hetemben
Az én hetem
2024.06.30. 17:006 perc
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel, hogy öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Az ezzel a tárcával búcsúzó Parti Nagy Lajosnak most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: pánik, kerékkötő, kapufa, pont, dühöngő.
Menekültpárti a magyar? Egy hihetetlennek tűnő felmérés tanulságai
programajánló - kritika
2024.07.12. 14:182 perc
A Café Bábel folyóiratban Zatykó Judit-Schumann Róbert: Amikor százezer ajtó kinyílik című cikkében a szociológus szerzőpáros azt a közvélemény-kutatást elemezte, amely arról szólt, hány magyar segített a menekülteknek.
|
Színházi Olimpia: így költenek el Vidnyánszkyék 6,8 milliárdot
|
A Vidnyánszky Attila által vezetett Nemzeti Színház egy céget hozott létre, amely valószínűleg egy nemzetközi - legutóbb Oroszországban tartott - eseményre készül, de nem beszélnek róla.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202209_szinhazi_olimpia_igy_koltenek_el_68_milliardot
|
2022-03-03 14:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Bár egyre több hír szerint a közeljövőben valamiféle alku születhet az ukrajnai frontok befagyasztásáról, Kijev és Moszkva is újabb százezrek besorozását tervezi, s növeli a hadiipari termelést. Közben a háború Oroszország területét is elérte.
A magyar kormány családpolitikájának kedvezményrendszere könnyen kényszerhelyzetbe hozhatja a nőket, hogy akkor is vállaljanak gyereket, ha erre még nem állnak készen.
|
Sorra alapítja az ingatlanos cégeket az MNB-elnök Matolcsy György fia
|
Matolcsy Ádám közben annak villának a szomszédságába költözött, amelyet néhány éve még az MNB alapítványai vásároltak meg.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202219_magyar_stratalfa_matolcsyahegyvideken
|
2022-05-13 16:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
A börtönben öngyilkos lett pedofil Jeffrey Epstein üzelmeiről nyilvánosságra került dokumentumok megerősítették, hogy az üzletember híres embereket és fiatal lányokat kihasználva emelkedett magasra. Konkrét vádak megfogalmazására viszont nem alkalmasak senki ellen.
Viszályok, konfliktusok, egymásra találások és szimpátia. Fordulatos a magyarok és a lengyelek akár ezer évre visszavezethető kapcsolata. A jó ideje Putyinhoz húzó orbáni politika miatt a mára elhidegült viszony jövője nem sok jót ígér.
|
Mészárosék tesznek egy szívességet, aztán százmilliárdokat szakítanak az autópályákból 2057-ig
|
Mészáros Lőrinc üzleti körei húzták be az állami gyorsforgalmi utak üzemeltetésének és fejlesztésének 35 éves koncesszióját. Rövid távon az állam és a párt nyer, hosszú távon Mészárosék.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202219__allami_utepitesek__koncessziok__magantokealapok__aki_ner_aznyer
|
2022-05-12 17:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
A Human Rights Watch legfrissebb éves jelentése szerint a jogállam és a demokratikus intézmények elleni kormányzati támadások fő elszenvedői az érdekképviseletek, a sajtó, a közintézmények, a civil társadalom, a nemi kisebbségek, a nők, a romák és a menekültek.
|
Szintet lép a járványban naggyá lett digitális azonosítást fejlesztő cég
|
A már a nagybefektetőket is érdeklő TechTeamer Kft. több banknak is szállított megoldásokat, amelyek a karantén idején különösen nélkülözhetetlenné váltak.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202211_facekom_services_felkeltette_aner_erdeklodeset
|
2022-03-21 12:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
2022.03.25. 10:30
2022.03.25. 14:05
Egyelőre nem zavartatja magát az Oroszországot érintő szankciók és az üzleti etika által a kormánykedvenc üzletember: a rendszerbe mélyen beágyazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf zsíros vasúti biznisze egy orosz óriáscéggel nem állt le.
|
Pénz beszél: a NER-lovag, aki tovább üzletel a szankciós listán szereplő oroszokkal
|
Egyelőre nem zavartatja magát az Oroszországot érintő szankciók és az üzleti etika által a kormánykedvenc üzletember: a rendszerbe mélyen beágyazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf zsíros vasúti biznisze egy orosz óriáscéggel nem állt le.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202212__szalaybobrovniczky__egyiptomi_biznisz__orosz_kapcsolatok__nyilt_palya
|
2022-03-25 11:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
A Hold Alapkezelő vezérigazgatójának pszichológus segített feldolgozni frusztrációit, amikor első milliárdos alapja hatalmas mínuszban állt. Nem látja, mitől lennének a repterek, így Ferihegy jobb helyen állami kézben. Nem fél attól, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkáját, mert szakmájában az igazán fontos kérdések megválaszolásában egyelőre az ember a jobb. HVG-portré.
Decemberben elindult a jelentkezés az egyetemek szeptemberben induló képzéseire, a pontszámítás azonban nagyban különbözik a korábbi évekétől. Idén például extra pontok járhatnak azért is, ha valaki eredményes e-sportoló, vagy tehetségesen legózik.
|
A magyar McDonald's tulajdonosa 2,5 milliárdos állami támogatással épít hotelt
|
Scheer Sándor sárvári prémium kategóriás szállodája összesen több mint 10 milliárdból készülhet el.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202214_unione_sarvar_mcdonaldsutanszalloda
|
2022-04-09 08:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Az öt, többségi állami tulajdonú ivóvíz-szolgáltató cégnél 2020-ban átlagosan 1,66 vezetékhiba fordult elő kilométerenként, az átlagos hálózati veszteség 27,77 százalék, az értékesítési veszteség pedig 31,74 százalék volt. Ez az öt vállalat 1094 településen szolgáltat ivóvizet. A nem állami tulajdonú 30 szolgáltató átlagos mutatói valamivel jobbak: a fajlagos hibaszám 0,91, a hálózati veszteség 20 százalék, az értékesítési 21,91 – derül ki abból a tanulmányból, amelyet a több civil szervezet által létrehozott Víz Koalíció adott közre.
A civilek – köztük az Eleven Vecsés, az Eleven Gyál, az Alföldvíz Szakszervezet – azért tömörültek, mert az ivóvíz-hálózat katasztrofális állapota miatt jó néhány településen gyakran előfordul vízhiány, olykor a szolgáltatott víz minősége nagyon rossz.
Ez arra vezethető vissza, hogy 2012 és 2018 között duplájára nőtt a csőtörések száma a felújítások elmaradása miatt, közben a szolgáltatók terhei tovább nőnek a közműadó, a szolgáltatási árak befagyasztása, a magas áfatartalom és a szakemberhiány miatt. Ez ügyben a Víz Koalíció petíciót is kezdeményezett; a miniszterelnök, a kormány és az országgyűlés figyelmét próbálják felhívni a problémára, és többek közt azt kérik, a befolyó közművezeték-adóból képezzen az állam fejlesztési tartalékot, és miután felméri a vezetékhálózat állapotát az egész országban, tegye is rendbe.
A Víz Koalíció a gyáli és vecsési tapasztalatokból kiindulva országos adatokkal akarta alátámasztani az érveit – ekkor fordult közadatigényléssel a szolgáltatókhoz. A 38-ból először 30 elküldte a kért információkat, többek közt a hálózati veszteségről. Akadt olyan vállalat, amely nem is válaszolt a levélre, volt, amelyik pénzt kért volna az adatokért.
Öt állami vállalat – a DRV Zrt., az ÉRV Zrt., a DMRV Zrt., az ÉDV Zrt. és TRV Zrt. – egyforma levélben tagadta meg az adatszolgáltatást.
Viszont leszögezték, „társaságunk mindent megtesz mind az ivóvízellátás, mind a szennyvízelvezetés és -tisztítás szolgáltatási területeken az esetleges üzemzavarok mielőbbi elhárítása érdekében”, van módszertanuk a rejtett szivárgások feltárására és javítására, ami pedig a vízveszteséget illeti, e téren Magyarország az Európai Unióban a középmezőnyben foglal helyet.
A Víz Koalíció az elmaradt tájékoztatás miatt beadvánnyal fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz. Az állami tulajdonú cégek utóbb jelezték, mégis adnak információt, így áprilisra fel is dolgozták az adatokat a tanulmány készítői.
A szolgáltatott adatokból például az derült ki, hogy 92 százalékos hálózati veszteséggel is számolnak, például Bátor, Egerbocs, Egercsehi, Hevesaranyos, Szúcs területén, amiről nehéz elhinni, hogy valós érték. Számos olyan település van, ahol a hálózatba bejuttatott víznek több mint 60 százaléka elvész.
Annak, hogy az állami cégeknél átlagosan nagyobb a veszteség – tehát több víz folyik el úgy, hogy a szolgáltató nem kap érte pénzt – azért van jelentősége, mert az utóbbi 12 évben az állam egyre jobban kézbe vette az ivóvíz-szolgáltatást. Az önkormányzati tulajdonú cégek – mint az Alföldvíz Zrt. – a rezsicsökkentés szellemében alacsonyan tartott vízdíjak miatt nem tudtak megfelelően működni. Arra sem jutott pénz, hogy a hálózatot rendben tartsák – hiába szerepel a víziközműtörvény első paragrafusában, hogy a víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjban a működtetéssel kapcsolatos indokolt költségeknek meg kell térülniük.
Az említett cégnek 2019-ben már 2,7 milliárdos vesztesége volt, tavaly novemberben a 136 tulajdonos önkormányzatnak arról kellett nyilatkoznia, térítésmentesen lemond-e a tulajdonrészéről az állam javára.
A vízügyes szakma úgy látja, hogy a kormány az egész ágazatot államosítani akarja – vagy legalábbis akarta. A Víz Koalíció most abban bízik, hogy a kormány háza táján valahol, valaki csak készít egy átfogó műszaki-gazdasági elemzést a tíz éve elfogadott víziközműtörvény – és a rezsicsökkentés – tanulságairól, és arról, hogyan lehet elkerülni a nagyobb bajt.
|
Így vágta tönkre a rezsicsökkentés az ivóvíz-szolgáltatókat
|
Több ivóvíz szivárog el az állami, mint a nem állami tulajdonú szolgáltatók vezetékeiből – ez derült ki a Víz Koalíció közadatigénylése nyomán.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/igy-vagta-tonkre-a-rezsicsokkentes-az-ivoviz-szolgaltatokat-248779
|
2022-05-16 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Ez a cikk a Magyar Narancs 2022. április 14-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.
A pénzügyi szektorban sem kell a szomszédba menni egy jó kis összeesküvés-elméletért. Amikor tavaly áprilisban Pintér Sándor belügyminiszter – a pandémia okozta vészhelyzetre kalibrált, a külföldi tőkebefektetésekre állami vétót lehetővé tevő rendelettel élve, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, a részletes indoklást gondosan titkosítva – megtiltotta a Vienna Insurance Groupnak (VIG), hogy megvegye az Aegon Magyarországot, vadabbnál vadabb elképzeléseket lehetett hallani a döntés hátteréről és annak lehetséges kimeneteleiről. Egy visszatérő elem azonban az összesben feltűnt: az állami tulajdon arányának növelésére irányuló kormányzati szándék.
A biztosítási piac ugyanis közel sem volt elég „magyar”, és ez a fájó hiányosság a kormánypárt retorikájában is rendszeresen köszönt vissza. Mostantól azonban már más a helyzet: a Pénzügyminisztérium március 25-én lezárta azt az ügyletet, amelynek révén
a magyar állam bevásárolta magát a bruttó díjbevétel alapján a hazai piac ötödét lefedő Aegon és Union biztosítókba.
Ezzel jókora lépést tett a biztosítási szektor magyarosítása felé: azon a legnagyobb „őshonos” szereplőnek számító, magyar kisebbségi részben lévő Posta Biztosító részesedése a 10 százalékot sem éri el, a „magyar biztosító” címkével megalakult, az elmúlt évben kétes nemzetközi ügyletekbe került, majd a NER tulajdonosi körébe tagozódó CIG Pannónia pedig úgy 2–2,5 százalékot csíphet ki belőle. Speciális (a MÁV Általános Biztosító Egyesület csődje miatt nem túl jó hírnévvel bíró) egyesületi formában működik a hagyományosan niche-szereplő Köbe, míg az utolsó magyar játékos, a részben pont a MÁV ÁBE csődje miatt életre hívott Wáberer Hungária felől a közelmúltig azt lehetett hallani, hogy hiába keresnek rá vevőt.
Közbelép a belügy
A pénzügyi tárca épülete mindössze egy kőhajításnyira van a belügyétől, ahol tavaly áprilisban úgy fúrták meg a VIG és az Aegon közötti megállapodást, hogy azzal jókora megütközést keltettek a szomszédban, a József nádor téren. Az ottani apparátus ugyanis akkor már több hónapja egyeztetett az adásvétel magyarországi részleteiről a VIG osztrák hátterű tulajdonosaival. Hiszen egy olyan ügyletről volt szó, amely messze nem pusztán rólunk szólt: a holland Aegon szabadulni akart a teljes kelet-európai kitettségétől, hogy így egyszerűsítsen a globális cégcsoport szerkezetén és javítsa a mérlegét.
Azt valamivel később, 2020 novemberében jelentették be a felek, hogy a VIG-gel írtak alá adásvételi szerződést a lengyel, magyar, román és török leányvállalatok értékesítéséről. A 800 millió eurót is meghaladó volumenű tranzakcióból becslések szerint 500 millió lehetett a magyar Aegon piaci értéke. Ez elsőre meglepő, hiszen a másik három piac – az országok méreténél fogva – nagyobb. A magyarázat az, hogy míg abban a három országban jóval kisebb volt a leánycégek részesedése, az egykori egyeduralkodó Állami Biztosító örökségét részben képviselő magyar vállalatnak komoly piaci súlya van.
Randevú a Kálvin téren
Az osztrák VIG egyébként nem új szereplő a keleti végeken: előzetesen is jó pozíciói voltak ebben a térségben, amelyeket előszeretettel erősítgetett új akvizíciókkal. Magyarországon például, ahol az Union Biztosító révén már hosszú évek óta jelen van, az AXA és az Erste biztosítókat is felvásárolta korábban. Ennek megfelelően rendelkezett némi helyismerettel Budapesten, ám ez is kevésnek bizonyult: így fordulhatott elő, hogy a derült égből villámcsapásként érkező belügyminiszteri vétót a magyar pénzügyminiszterrel addig folytatott, konstruktív tárgyalások érthetetlen ellentéteként értelmezte a saját honlapján közzétett reakcióban.
Szintén jól illusztrálja a VIG tájékozódási képességeit Magyarországon, hogy miközben – ahogyan egyébként a holland Aegon is – hivatalosan tájékoztatta az Európai Bizottságot (EB) a barátságtalan lépésről, nem volt rest felvenni a fonalat a magyar állam képviselőivel. Ebből a szimultán partiból állt elő az a furcsa helyzet, hogy miközben még tavaly októberben elindult az EB vizsgálata, a bécsi és a budapesti tárgyalófelek között új, különutas megállapodás körvonalazódott.
Hátra arc helyett előre, indulj!
Sőt, a közeledés már feltehetően hamarabb megkezdődött, hiszen 2021 augusztusában az Európai Bizottság – ahogy ez az ilyen volumenű ügyleteknél egyébként is szokás – engedélyt adott a négy országra kiterjedő üzletre. Közben a testület folytatta az ezzel ellentétes magyar döntés kivizsgálását is, az idén januárban pedig felhívta Magyarország figyelmét, hogy a vétóval uniós jogot sértett: a brüsszeli testület szerint uniós szintű összefonódásokról – az ezekre vonatkozó uniós rendelet értelmében – kizárólag ők dönthetnek. Miközben februári határozatával a Bizottság felszólította a magyar felet, hogy legkésőbb 2022. március 18-ig vonja vissza a tiltást, Varga Mihály pénzügyminiszter épp aláírta a VIG képviselőivel azt a szerződést, amellyel a magyar állam 45 százalékos részesedést szerzett az Aegon és az Union biztosítókban.
Azaz és összefoglalóan: a VIG megvette az Aegon sokországos pakkját, de a magyart úgy, hogy annak 45 százalékát átengedte a magyar államnak, s hogy még nagyobb legyen a kölcsönös elégedettség, az általa birtokolt Union 45 százalékát is eladta ugyanannak a vevőnek.
Ennek az ügyletnek a végére tett pontot március 25-én a Pénzügyminisztérium azon meggyőződésében, hogy „a közvagyont nem csökkenteni, hanem gyarapítani kell”, és „a stratégiai vagyonelemeket vissza kell szerezni állami tulajdonba”. Kérdés, hogy mit szól ehhez majd az EB, hiszen február végi határozatában kilátásba helyezett egy jó kis kötelezettségszegési eljárást arra az esetre, ha Magyarország nem vonná vissza a tavalyi tiltást.
Noha ezt a lehetőséget még nem érdemes ad acta tenni, a biztosítási piacot kellő mélységében ismerők szerint a két ellenérdekelt fél különalkuja hasonló megegyezést vetít előre, mint amilyen a 2010-től brutális különadóval megleckéztetett bankszektorral született 2015-ben. Akkor az állam az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) közösen szerzett 30 százalékos részesedést a magyar Erstében, ezzel téve nagy lépést a legalább 50 százalékban magyar bankszektor irányába.
Más kérdés, hogy míg a bankok sok szempontból számítanak fejős teheneknek, a biztosítási ágazatban még egy igazi profitgyárnak számító piacvezetőből sem olyan könnyű kivenni a pénzt. A biztosítás ugyanis kockázat: egy-egy nagyobb káresemény kifizetése alaposan felülírhatja a profitterveket. Rossz árazással egy időre ki lehet iratkozni egy-egy fontos részpiacról, vagy ellenkezőleg, be lehet szedni olyan, károkozásban erős ügyfélkört, amelyet igazából senki sem kíván magának. Ha valaki komolyabb kockázatvállalás nélkül szeretne komoly pénzt hasítani magának a közvetítői piacból, annak biztosításközvetítőnek, alkusznak kell mennie – a kockázat a biztosítóé, a jutalék az alkuszé. Ez igazi aranybánya is lehet – erre jó példa a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában lévő Hungarikum Alkusz Cégcsoport. Ez hihetetlen mértékben megerősödött a jó üzleteknek köszönhetően, miközben folyamatosan elnyelte a kisebb alkuszcégeket, és mára a korábbi években elképzelhetetlennek tűnő méretűre duzzadt: ma már közel 4 ezer, állami és versenyszférában működő cég biztosításait intézi.
Jellemző adalék a magyar szálhoz – közben pedig egészen furcsa helyzetet teremtett a piacon –, hogy a Hungarikum és tulajdonosai a CIG mögött is feltűntek. Annál a magyar biztosítónál, amelynek komoly veszteséget hoztak a nemzetközi kalandozások, és most új menedzsmenttel, a régen elejtett biztosítói üzletágak (nem életbiztosítások) újraindításával állítja magát ismét hadrendbe. Ehhez pedig szemmel láthatóan fontosnak tartja a Hungarikum és alapítója, Keszthelyi Erik tapasztalatait.
Épp a CIG újjászervezése kapcsán merült fel még komolyabb kérdésként, miért erősítenek így részben állami pénzből olyan, amúgy is komoly, nagyobb versenytársakat, mint az Aegon és Union? Ráadásul a két 45 százalékos tulajdonrész sem igazán érthető – miután a menedzsmentjogok a VIG-nél maradnak, a 45 százalék nem ér sokkal többet, mint az Erstében lévő 15 százalékos állami pakett, cserébe többe kerül – jó, az osztalékból így komolyabban lehet részesedni. De a 350 millió eurós (125 milliárd forintos) vételár a két biztosító elmúlt években 17 milliárd forint körül stabilizálódó nyereségét tekintve 16 év osztalékából térülhet meg. Márpedig a piaci vélekedés szerint a tíz év feletti megtérülés még ebben a hosszú befektetési szakasszal bíró üzletágban is túlárazott vételt jelez.
Lehetnek persze az államnak komolyabb tervei is az új szerzeménnyel, de ezek eddig nem kaptak teret. A piaci találgatások szerint az egyik irány az egészségbiztosítások piaca lehet. A KSH adatai szerint 2019-ben az egészségügyi kiadások 3017 milliárd forintot tettek ki, ám ennek közel egyharmadát közvetlenül az emberek, s nem a társadalombiztosítás fizette ki. A magánegészségügy már nem csak a gazdagok sajátja: ha valakinek gyors ellátásra van szüksége, az – jövedelemtől függetlenül – privát szolgáltatóknál keres lehetőséget a pandémia miatt még hosszabbá váló várólisták elkerülése végett.
Nota bene! Orbán Viktor miniszterelnök néhány hete jelezte, ellenzi az egészségügy privatizálását, mert a kispénzű emberek egy magánosítás után ki fognak maradni az egészségügyi ellátásból. Ugyanakkor egy részben állami tulajdonban lévő, ám piaci tapasztalatai alapján a szerződött partnereitől kíméletlenül pontos elszámolást elváró, piaci alapokon nyugvó új működési forma átvághatja a gordiuszi csomót. Az intézményesített magánellátások révén eltűnhetnének a bevételeikkel sehova el nem számoló lakásrendelők, miközben a hagyományos ellátás is komolyabb költségkontroll mellett működhetne. Ebben a tekintetben ideális partner lehet a VIG, amely Ausztria legnagyobb egészségbiztosítója. Az osztrák cég régóta szembesült a modern egészségügyi ellátás egekbe szökő költségeivel. Azt is felmérte azonban, hogy az állandó költségkontrollal és magas színvonalon nyújtott ellátással összességében mennyi pénz spórolható meg – nemcsak a biztosítónak, hanem az embereknek, és ezen keresztül a költségvetésnek is.
Jelzésértékű, hogy az állam nem politikusokat, hanem valódi szakembereket delegál az új biztosítók vezető testületeibe. Az Aegonhoz az a Kovács Zsolt érkezett pár nappal ezelőtt igazgatótanácsi tagnak, aki 2010 és 2012 között az NN magyarországi biztosítóját irányította, majd az MFB Csoportnál töltött be különböző vezetői pozíciókat, jelenleg pedig az MVM vezérigazgató-helyettesének tanácsadója. Az Union vezetőtestületébe pedig Mészáros Attilát, a Takarékbank kockázatkezelési vezérigazgató-helyettesét jelölte a hírek szerint a magyar állam.
|
Mi haszna lehet az államnak az Aegon-részesedésből?
|
Az Európai Bizottság felszólítására fittyet hányva szerzett kisebbségi tulajdont a magyar állam az Aegon és az Union biztosítókban. Hogy a magyar tulajdonrész szektorális arányának megemelésén túl van-e értelme ennek, az egyelőre nem világos. Ezen a bulin még keresni sem lehet olyan jól, mint a módszeres rekonkviszta terepasztalaként szolgáló bankpiacon. De ha az egészségbiztosítás lehetősége is megnyílik...
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/gazdasag/mi-haszna-lehet-az-allamnak-az-aegon-reszesedesbol-248748#
|
2022-05-14 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Agrárium 2024 konferencia | március 19., Kecskemét Four Points by Sheraton
Március 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport kecskeméti Agrárium 2024 Konferenciáját, amely az egyik legnagyobb szakma eseménynek számít a tavaszi agrárrendezvények sorában.
Előad többek között Andréka Tamás, Bene Zoltán, Éder Tamás, Győrffy Balázs és Herczegh András is!
Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!
Ismeretlen tettes ellen nyomozás folyik költségvetés csalás és kisebb kárt okozó csalás gyanúja miatt - közölte az agrárszektor.hu-val a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság azzal az üggyel kapcsolatban, amely a kacsa- és a libatartóknak tavasszal kifizetett, 1,9 milliárd forintos rendkívüli állami plusztámogatás felhasználásával összefüggésben indult. Mint az agrárszektor.hu híradásából kiderült, előzőleg a Szegedi Járási Ügyészséghez érkezett termelői körökből származó feljelentés Szabó Bálint, a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője ellen, majd az ügy az ügyészségi elbírálási szakasz után a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitánysághoz került.
Szabó Bálint, illetve a Likvid Kontroll Kft. volt a főszervezője a Bács-Kiskun megyei Mélykúton megtartott február elejei kacsa- és libatermelői demonstrációnak, ahol Nagy István agrárminiszter kötelezettséget vállalt arra, hogy a kormány az érintetteknek 1,9 milliárd forint pluszforrást nyújt, amelyet a Magyar Államkincstár február végén és márciusban fizetett ki. Termelői kifogások szerint ugyanakkor a szegedi társaság jogtalan haszonszerzés céljából megtévesztette a kacsa- és a libatermelőket, mert tevékenységét több állásfoglalásában is úgy tüntette fel, hogy a többletpénzek tényleges kifizetéséhez szükség van a cég közbenjárására, holott a plusztámogatásokat a Magyar Államkincstár a hosszú évek alatt bejáratott eljárásrend és a termelőnkénti adatbázis alapján automatikusan utalta ki.
Emellett ágazati visszatetszést keltett, hogy a Likvid Kontroll Kft. az elterjed hírek szerint 10 százalékos sikerdíjat kért a gazdálkodóktól azután, hogy a mélykúti demonstráción a miniszter az 1,9 milliárdos támogatáskiegészítést bejelentette. Ez gazdálkodói vélemények szerint felveti annak gyanúját, hogy a cég bűncselekménynek számító költségvetési csalásra buzdította az érintett állattartókat, mivel az állami állatjóléti támogatások jogi képviseleti díjak ellentételezésére nem használhatók fel.
A gazdademonstráció nyomán az év elején lemondott az ágazati szereplőket képviselő Baromfi Termék Tanácson (BTT) belül működő Magyar Kacsaszövetség és Magyar Lúdszövetség intézőbizottsága, és a személyi kérdések a két szervezet közelmúltbeli, május 4-i közgyűlésein kerültek napirendre, ahol a jelenlévők botrányosnak minősített körülmények között Szabó Bálintot választották mindkét szövetség elnökévé. A BTT szerint ugyanakkor az események nem csak botrányosak, hanem törvénytelenek is voltak, ezért a szervezet a megválasztott személyeket - köztük Szabó Bálintot - illegitimnek tekinti, és azt is jelezte, hogy jogi lépéseket tesz az ügyben.
Emellett a terméktanács azt is deklarálta, hogy szakmai felkészületlensége, illetve erkölcsi-etikai viselkedése miatt elhatárolódik Szabó Bálinttól, és a szervezet saját rendezvényein nemkívánatos személynek tekinti. Így nem tette lehetővé azt sem, hogy a budapesti Vajdahunyadvárában részt vegyen a nemzetközi Baromfi Világnap május 13-i ünnepi rendezvényén, illetve a BTT szintén május 13-án megtartott éves tisztújító küldöttgyűlésén.
A politikai ambícióiról is ismert Szabó Bálint viszont több fórumon is úgy nyilatkozott, hogy a két szövetség közgyűlése jogszerű volt, így ő látja el a szervezetek legitim elnöki tisztét. A baromfiágazati 10 százalékos sikerdíjról pedig úgy foglalt állást, hogy soha senkitől nem kért ilyet. Az ellene irányuló feljelentéssel összefüggésben - habár az információink szerint az ügyészséghez névtelenül érkezett - hozzátette, hogy "egy magánszemély ellen viszontfeljelentés kapcsán hamis vád és hatóság félrevezetése miatt büntetőeljárás indult".
A Likvid Kontroll ügyvezetője egy közelmúltbeli facebookos videóüzenetben a BTT mellett az Agrárminisztériumot is bírálta, illetve fellépett "egyes agrárbárók" ellen, mert szerinte a baromfiágazat helyzetéről nem kívánnak közösen gondolkodni. Külön is kritizálta Bárány Lászlót, a hazai csirkepiacon vezető szerepet betöltő nyírkércsi-kisvárdai Master Good csoport alapító-tulajdonosát, aki a BTT-n belül a Magyar Broilerszövetség elnöki tisztét tölti be. Emellett támadta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih) is, mivel "a kistermelők ellen hangolja a magyar társadalmat".
Szabó Bálint a kizárásával zajlott május 13-i budapesti baromfis események után bejelentette, hogy országos demonstrációsorozat - akár fél- és egészpályás útlezárások - megindítását javasolja a vele kapcsolatban álló állattartóknak. Baromfiágazati szereplők viszont arra figyelmeztetnek, hogy az ügyvezető, illetve a köré csoportosuló termelői kör az illegitimnek tartott és egyre erőszakosabbá váló események nyomán a baromfiágazaton belül elszigetelődhet, amelynek következtében a zavarkeltésben résztvevő gazdák a létfontosságú állami támogatásoktól is eleshetnek.
Címlapkép: Getty Images
|
Nyomoz a rendőrség a kacsa- és a libatermelők milliárdos állami támogatása miatt
|
Rendőrségi nyomozás indult költségvetési csalás gyanújával a hazai kacsa- és libatermelőknek kifizetett, 1,9 milliárd forintos rendkívüli állami támogatás sorsával kapcsolatban. Az ügyben korábban Szabó Bálint, az év elejei gazdademonstrációt szervező szegedi Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője ellen érkezett feljelentés a Szegedi Járási Ügyészségre.
| null | 1 |
https://www.agrarszektor.hu/allat/nyomoz-a-rendorseg-a-kacsa-es-a-libatermelok-milliardos-allami-tamogatasa-miatt.38001.html
|
2022-05-16 12:01:00
| true | null | null |
agrárszektor.hu
|
2022. május 17. – 14:11
M. János egy korábbi tárgyaláson – Fotó: Huszti István / Telex
2931
Néhány Fradi körül mozgó embernek bíróság elé kellett állnia, mert az ügyészség szerint pénzt kértek vállalkozóktól azért, hogy Kubatov Gáborhoz és titkárához, Kindlovits Mátéhoz bejuttassák őket. Az elsőrendű vádlott, M. János azt mondja, nem csinált semmi rosszat, azért perelték be, mert kegyvesztett lett. A közpénzes megbízásokra, például szeméttelep rekultivációs projektekre ácsingózó vállalkozók vallomásaiból sokféle történet rajzolódik ki: egyikükről azt mondják, ő találta ki a rezsicsökkentést, csak ellopták az ötletét, másikuk Szíjj Lászlónál érdeklődött arról, hogy a Fradinál valóban csúszópénzekkel intézik-e az ügyeket. A nyomozók korábbi minisztert és önkormányzati képviselőt is meghallgattak az ügyben.
Mivel sok név szerepel a cikkben, ráadásul jogi okokból a vádlottak vezetéknevét nem írhatjuk ki teljesen, ezért először nézzük meg, kik a sokszereplős történet főbb résztvevői!
Kubatov Gábor: a Fidesz országos pártigazgatója és alelnöke, országgyűlési képviselője. A Ferencvárosi Torna Club elnöke.
Kindlovits Máté: rendszerint Kubatov Gábor titkáraként, jobbkezeként emlegetik a magyar sajtóban.
M. János: az ügy elsőrendű vádlottja, aki korábban a Fradi körül mozgolódott, Kindlovits Mátéval is kapcsolatban állt.
Sz. Ferenc: a Fradi egyik híres/hírhedt szurkolói koordinátora volt, akinek egy idő után megromlott a viszonya a Fradi vezetésével.
M. Attila: az ügyben vádlottként szerepel, bár magára úgy tekint, mint aki felhívta Kindlovitsék figyelmét arra, hogy lehetnek olyanok a Fradi körüli rendszeren belül, akik külön utakon járnak. Vállalkozó, saját bevallása szerint a cégei sikeres akár állami/önkormányzati pénzből megvalósuló projektjei után a nyereség egy részéből sportklubokat támogat.
P. András: szegedi vállalkozó, egyesek szerint ő találta ki a rezsicsökkentést, szintén az ügy egyik vádlottja, ő is utat keresett Kubatovékhoz.
Még decemberben volt az előkészítő tárgyalása annak a büntetőügynek, amelynek aztán múlt héten tartották az első, maratoni hosszúságú, két napra bontott tárgyalását a Fővárosi Törvényszéken. A vád szerint az elsőrendű vádlott, az FTC körül mozgó M. János 2014-ben és 2015-ben több vállalkozóval is egyeztetett a Fidesz Lendvay utcai székházában és az FTC ingatlanjaiban, akiknek az ügyeik megfelelő intézését ajánlotta milliós kenőpénzekért, valamint azért cserébe, ha nagyobb összegekkel támogatják a Ferencvárost.
A büntetett előéletű M. Jánost és társait befolyással üzérkedéssel vádolják, az ügyészség szerint a vádlottak azért kértek pénzt, hogy a különböző állami/önkormányzati projektek megvalósítására jelentkező vállalkozókat bejuttassák Kubatov Gábor Fidesz-alelnök és FTC-elnökhöz, illetve a Kubatov titkáraként ismertté vált Kindlovits Mátéhoz. Kindlovitsot korábban összefüggésbe hozták az ellenzéki népszavazást megakadályozó kopaszokkal, legutóbb pedig épp a Telex mutatta be, hogy ő is azok közé tartozik, akiknek bejárása van Orbán Viktor hivatalába, a Karmelitába.
A vádirat szerint Kindlovits több alkalommal fogadta az érintett vállalkozókat a Fidesz székházában, illetve a Groupama Aréna elnöki bokszában, de hogy ezeken a találkozókon pontosan miről volt szó, nem tudni. Az ügyészség szerint M. Jánosék ezeket a találkozókat arra használták, hogy a különböző megbízásokra jelentkező vállalkozóknak azt a látszatot erősítsék, Kubatov és Kindlovits révén érnek majd el számukra kedvező döntéseket.
Az ügyészség szerint a vállalkozók azt remélték, Kubatovékon keresztül sok százmilliós állami megbízásokhoz juthatnak, például elnyerhetik szennyezett ipari területek rekultivációs feladatait, vagy megrendelést kaphatnak elektronikus villanyóra-leolvasó rendszerükre. De az ügyészség szerint Kindlovits egy ideig nem tudott arról, hogy a vádlottak az ő és Kubatov nevére, státuszára hivatkozva kérnek pénzeket vállalkozóktól, később aztán Kindlovits tett feljelentést.
A vádirat szerint több, kenőpénz átadással vádolt cégtulajdonos is a Fradinak adott támogatással akarta megvenni Kubatovék befolyását. Az ügyet korábban figyelemmel kísérő Hadházy Ákos szerint kérdéses, hogy ezt valóban csak a vádlottak akarták-e elérni, vagy esetleg a Fradi felsőbb köreiből is lett volna erre igény. Korábban Bige László beszélt arról a Partizánnak adott interjújában, valahogy „belekényszerült”, hogy néhány éven át százmilliókat adjon a Fradinak.
Kubatov titkára szerint szoktam hozni „érdekes ügyeket”
A vállalkozók között feltűnt Sz. F. Zsolt Sándor, az évekkel ezelőtt milliárdos piramisjáték-botrányba keveredő Fortress-birodalom vezére is, aki azt akarta elérni, hogy a Magyar Nemzeti Bank oldja fel az érdekeltségébe tartozó cégek zárolt számláit. Ő a vádirat szerint a másodrendű vádlottnak, Cs. Imrének 130 millió forintot ígért, ha eléri, hogy feloldják a zárolt számláit. A Fortress-birodalom vezére az ügyészség szerint 2014-ben találkozott is a Fidesz székházában Kubatov titkárával, Kindlovits Mátéval, akivel közölte, hogy a zárolt számlái feloldása esetén szponzoráció útján támogatná az FTC vagy a Videoton futballcsapatát.
Az elsőrendű vádlott, M. János arról beszélt a tárgyaláson, elképesztőnek és aránytalannak tartja a vádiratot. Azt mondta, Kindlovitsék megijedhettek, hogy egy tanú (mondjuk az egyik vállalkozó) elmegy a rendőrségre kitálalni, ezért inkább elébe mentek a dolgoknak, és ők tettek feljelentést. Ráadásul M. János többször arra hivatkozott, hogy ő a vállalkozókat Sz. Ferenchez közvetítette tovább, egy olyan személyhez, aki nincs a vádlottak között.
Sz. Ferenc a vádiratban szereplő ügyek idején a Fradi szurkolói koordinátora volt. Akkor került a hírekbe, amikor 2013-ban társaival együtt védte a Fidesz-székházat olyan fiataloktól és civil szervezetektől, akik az új alkotmány elfogadása ellen tiltakoztak. Később szintén ő és a csapata akadályozta meg, hogy Nyakó István elsőként vigye az időbélyegzőhöz az MSZP vasárnapi boltzárról szóló népszavazási kezdeményezését. Sz. Ferenc néhány évvel ezelőtt kitálalt a sajtónak, azt mondta, a Fradi legfelsőbb körei évekig használták mindenféle problémás ügyek elintézésére, aztán eldobták, és olyannal vádolták, amit nem követett el. „Ma én vagyok bedobva, holnap egy másik lesz, csütörtökön a harmadik, később meg a negyedik. Sajnos ez egy ilyen világ” – mondta 2018-ban.
Ehhez hasonlóan a mostani büntetőper elsőrendű vádlottja is kegyvesztettségre hivatkozik. „Ez egy kilövési parancs. valami rosszat tettem, és ez annak a fejleménye” – mondta M. János. Szerinte Kubatov titkára a különböző vállalkozókkal való találkozások után olyanokat mondott, hogy utánanéz az adott ügyeknek, és majd válaszol. Azt mondogatta Kindlovits, hogy szoktam hozni „érdekes ügyeket”, olyan sose volt, hogy amikor vállalkozókat vittem hozzájuk, akkor értetlenül felállt volna, és azt mondta volna, hogy ne haragudj már, mi ez az egész, vidd innen ezeket az embereket – mondta M. János a bíróságon.
Arról is beszélt, hogy ő semmilyen pénzt nem vett át a vállalkozóktól befolyásolásra, „sikerdíjat” csak akkor kapott volna, ha a vállalkozók elérik, amit akarnak, tehát mondjuk megkapják az adott projektet. M. János azt is mondta a tárgyaláson, hogy Kindlovits is csak maximum baráti szívességként tudott volna közbenjárni, de nem ő döntött ezekben az ügyekben, és nem is ígért soha semmi konkrétumot. M. János szerint őt a másodrendű vádlott, Cs. Imre kereste meg azzal, hogy ismer vállalkozókat, akiknek „vannak jó ötleteik, de nem jutnak el a megfelelő helyre”. M. János úgy fogalmazott a tárgyaláson, Kubatov „normális ember” hírében állt, köztudott volt, hogy ő „támogat és segít jó ügyleteket”.
Mi köze a Fradinak szeméttelepek rekultivációjához?
A tárgyalást vezető bíró nem értette, hogy M. Jánosnak, aki nem állt a Fradi alkalmazásában, miért lett volna jó mindez. Megkérdezte, hogy kapott-e valamit a segítségért, a közvetítői szerepért, de az elsőrendű vádlott nemmel felelt. A bíró megkérdezte, hogy hát akkor miért segített, esetleg csak úgy épp ráért? Igen – felelte M. János, aki azt is mondta, mindenki tudta, hogy Kubatov nem „intéz ügyeket”, csak a titkára, Kindlovits Máté.
M. János szerint az ő esetleges sikerdíján felül arról is volt szó a vállalkozókkal való egyeztetéseken, hogy a cégek az elnyert projekteken realizált nyereségük 10 százalékát sporttámogatás formájában odaadják a Fradinak.
A bíró megkérdezte, hogy mi köze mindehhez a Fradinak. Mi köze a sportklubnak szeméttelepek rekultivációjához, villanyóra leolvasó rendszerekhez, esetleg más cégek zárolt számláinak feloldásához? Az elsőrendű vádlott azt mondta, erre ő nem tud választ adni. A bíró nem értette, hogy akkor M. János miért ment bele ebbe az egészbe.
Csak akkor kapott volna pénzt, ha létrejönnek a projektek – mondta. M. János, aki szerint az sem igaz, hogy ő a vállalkozóknak Orbán Viktorra és Kubatov Gáborra hivatkozott volna, azt mondta, ő csak egyfajta közvetítői szerepet töltött be, és a vállalkozók és Kindlovits közötti találkozókon több esetben ott se volt.
Kubatovval akart volna találkozni, mert korábban ellopták az ötletét
Több olyan részlete is van az ügynek, amiről egyelőre nem lehet tudni, hogy igaz-e, mindenesetre a vádlottak ezt mégiscsak a nyomozóhatóság és a bíróság előtt mondták a vallomásaikban.
Az egyik vádlott, P. András szegedi vállalkozó például ragaszkodott ahhoz, hogy Kubatovval beszélhessen néhány tervéről, és ezt M. János szerint azzal indokolta, hogy korábban ő (P. András) találta ki a rezsicsökkentést, de azt az ötletét szegedi fideszes képviselők „ellopták” tőle, ezért most a lehető legmagasabb kör előtt adná elő a tervét arról, hogy szerinte hogyan kellene megreformálni a szegedi Fideszt.
P. Andrásnak a vallomása szerint a mostani ügy egyes vádlottjai azt mondták, hogy összehozzák Kubatovval a Groupama Arénában, de ez végül nem jött össze, P. András csalódottan távozott a stadionból, amelynek még a VIP-páholyával sem volt elégedett. De Kubatov titkárával, Kindlovits Mátéval tudott találkozni a Fidesz Lendvay utcai székházában.
A vádirat szerint P. András azért is akart találkozni Kubatovékkal, mert szerette volna elérni, hogy az érdekeltségébe tartozó cég által kifejlesztett elektronikus szoftveralapú villanyóra leolvasási módszer alkalmazását a nemzeti közműszolgáltató is átvegye. Ezzel a vádponttal kapcsolatban Kothencz János szegedi fideszes önkormányzati képviselőt és Németh Lászlónét, a második Orbán-kormány nemzeti fejlesztési miniszterét is tanúként hallgatták meg a nyomozók, a Miniszterelnökség pedig adatokat szolgáltatott a nyomozáshoz.
Bement Szíjj Lászlóhoz, hogy megérdeklődje, Kubatovék tényleg így intézik-e a dolgokat
Különös színfoltja volt a tárgyalásnak a vállalkozóként tevékenykedő M. Attila, akit befolyás vásárlásának vétségével vádol az ügyészség, holott szerinte neki nem a vádlottak, hanem a tanúk között lenne a helye. M. Attila arról beszélt a bíróságon, hogy pont a vádiratban szereplő események idején volt a G-nap, és akkoriban sok vállalkozó azt találgatta, hogy most, „hogy már nincs a Simicska, nincs a Lajos, vajon ki lesz helyette.” Néhányan azt beszélték, hogy az új helyzetben a „budapesti gazdasági ügyek” Kubatovhoz kerülnek majd – mondta M. Attila.
Néhány vádlott – M. Attila vallomása szerint – arra utalt neki, hogy Kindlovits és Kubatov befolyása révén megszerezhet egy zsámbéki, önkormányzati tulajdonban lévő szeméttelep rekultivációjára vonatkozó megbízást. M. Attila azt mondta a bíróságon, hogy neki azért volt furcsa ez az egész, mert sok pályázaton részt vett már, és azért „az nem úgy van, hogy csak bárki megnyerheti”, hanem kell referencia is.
Mint mondta, mivel gyanús lett neki a dolog, úgy döntött, bemegy a Duna Aszfalthoz, mert az egyik leggazdagabb magyar vállalkozóval, a NER egyik legfontosabb közbeszerzés-bajnokával, Szíjj Lászlóval akart beszélni, akivel jó kapcsolatban volt. Megkérdezte tőle, hogy szerinte rendben van-e, hogy pár alak Kubatovra hivatkozva kér pénzt tőle, hogy elnyerhessen egy önkormányzati megbízást.
M. Attila szerint Szíjj azt mondta neki, hogy ilyen nincs, inkább „tartsa magát távol ezektől az emberektől”, és szóljon minderről Kubatov Gábornak.
M. Attila azt is nyíltan elmondta a bíróságon, hogy ő nagy futballkedvelő, sokszor jár meccsekre, korábban támogatta is a Ferencvárost a cégével, a Fradi VIP-páholyában már Kubatovval is találkozott, de nem voltak igazán közeli barátságban. Viszont az ominózus időpontban pont nem tudott elérni senkit a Fradi felsőbb köreiből, nyár volt, sokan szabadságon voltak.
M. Jánosék viszont odahívták őt a Fradi egyik épületébe, és cégadatokat kértek tőle, amire szerintük azért volt szükség, hogy „megfelelő-e a cég”, és M. Attila szerint azt is említették, hogy csak „bizonyos irányultsággal” lehet bekerülni erre a munkára. A vádlottak 4 millió forintot kértek M. Attilától, amiről számlát nem adtak neki. M. Attila aztán mégis tudott beszélni egy jobb pozícióban lévő fradis ismerősével, aki nem tudta megmondani, hogy tényleg így mennek-e a dolgok, vagy sem, viszont felhívta Kindlovitsot, aki megmondta, hogy ez így nincs rendben, jelezte, hogy össze akarja szedni, kik voltak ebben benne, kik szedtek így pénzeket a hozzájuk jelentkező vállalkozóktól – vezette le M. Attila.
Volt egy „szembesítés” a Fradi székházban
M. Attila arról is beszélt a bíróságon, hogy őt arról tájékoztatták, M. Jánosék nem akarják elismerni, hogy pénzt kértek vállalkozóktól, ezért kéne egy szembesítés, ahol M. Attila elmondhatná, hogy valóban azok az emberek kértek-e pénzeket, akikről korábban telefonon beszéltek. M. Attila belement ebbe, de védelmet kért, mert szerinte M. Jánosék nem kispályások.
Ez a „szembesítés” a Fradi székházában volt, M. Attila mellett részt vettek rajta M. Jánosék és Kindlovitsék is Sz. Ferenccel. M. Attila azt mondta, ott megismételte, hogy M. János pénzt kért tőle, Sz. Ferenc erre ráförmedt M. Jánosra, hogy bassza meg, most jött ki a börtönből, kapott munkát, és mégis külön csinálja a dolgait. M. János azzal védekezett ezen a találkozón, hogy neki költségei voltak a szeméttelepek ügyében például térképekkel, ezért kért pénzt.
M. Attila azt mondta, ezután ő kiment a teremből, és pár nap múlva hallotta, hogy kirúgták a szurkolói koordinátor Sz. Ferencet a Fraditól, de nem teljesen értette, miért pont neki kellett távoznia. M. Attila arról is beszélt, hogy Kubatov és Kindlovits megköszönte neki, hogy segített felderíteni és leállítani a Fradi vezetésének háta mögött tevékenykedő M. János-féle kört. M. Attila visszakapta azt a négymillió forintot, amit korábban odaadott M. Jánoséknak, de azt mondta, nem érzi korrektnek, hogy Kindlovits feljelentése miatt ő is vádlott lett, neki Kubatov titkára azt mondta, hogy nem lesz ebből se rendőrségi, se sajtóügy, „ehhez képest szólhatott volna, hogy feljelentést tesz” – mondta M. Attila.
A bíró itt megint arról érdeklődött, hogy mi köze van egy zsámbéki szeméttelephez a Fradinak, és miért mondja M. Attila, hogy azt mondták neki, felajánlhatná a futballcsapatnak a cége nyereségének egy részét. A bíró megkérdezte, hogy miért volt természetes M. Attilának, hogy a nyereség egy részét a Fradinak adja, akár a Vasast is lehetne támogatni? – kérdezte a bíró. Erre M. Attila azt mondta, hogy „nem”, de nem „kötelező” támogatni a Fradit, csak „lehetséges”. A bíró megkérdezte, hogy a Fradinak miért van több köze egy zsámbéki szeméttelephez, mint mondjuk a Vasasnak, de nem kapott tiszta választ a kérdésére. M. Attila egyébként azt is mondta, ő már korábban, a Kubatovék előtti időkben is támogatta anyagilag a Fradit.
Több vádlott szerint megverték őket a Fradi székházában
Ezt a Fradi-székházbeli „szembesítést” M. János és még néhány vádlott máshogy látja, ők azt mondták, miután M. Attila távozott a teremből, Kindlovitsék (az egyik biztonsági jellegű emberrel) megverték és megfenyegették őket. M. János azt mondta, konkrétan Kubatov titkárától is kapott ütést.
M. János arról is beszélt a bíróságon, ezen a szembesítésen azt mondták neki Kindlovitsék, hogy beszéljen minden olyan vállalkozóval, akitől pénzt kért, mondja meg mindegyiknek, hogy Kindlovitsnak és Kubatovnak semmi köze mindehhez, és adja vissza a pénzeket, amiket kért ezektől az emberektől. M. János szerint megfenyegették, hogy börtönbe juttatják, ha nem teszi meg ezt. Azt mondta, bár ő más vádlottakkal ellentétben nem kért pénzt senkitől befolyásszerzésre, mégis visszafizetett pénzeket, „hogy béke legyen”. Azt mondta, ő valójában „károsultja az ügynek”. A pénzeket, amikről azt állítja, korábban nem kapta meg, de kényszer hatására mégis odaadta/visszaadta a vállalkozóknak, édesanyjától és tippmix nyereményeiből szedte össze.
Ezen az ominózus Fradi székházbeli 2015-ös találkozón készült egy hangfelvétel, amely az ügyészség szerint alátámaszt néhány vádat. Ezen a vádirat szerint néhány vádlott, köztük az elsőrendű M. János beismer néhány dolgot, valamint az érintettek tisztára mossák Kubatov titkárát, vagyis arról beszélnek, neki nem volt szerepe a befolyással üzérkedésben.
Csakhogy több vádlott védője is azt kérte a bíróságtól, zárják ki az eljárásból a hangfelvételt, mert egyrészt felmerülhet, hogy törvénytelenül rögzítették, másrészt a többórás beszélgetéshez képest a felvétel jóval rövidebb, ezért elképzelhető, hogy manipulatív módon lett megszerkesztve. Sőt, az egyik védő szerint felmerülhet az is, hogy az érintettek nem önszántukból nyilatkoztak a felvételeken, hanem kényszer és fenyegetés hatására.
Erről beszélt M. János is, aki szerint megverték, megfenyegették őket, és megmondták, hogy pontosan mit kell mondaniuk, hogy stimmeljen a hangfelvétel. A másodrendű vádlott is azt mondta, borzalmas volt ez az incidens, megfélemlítették őket. A harmadrendű vádlott ezzel kapcsolatban azt mondta, sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja azt, hogy megverték, de ennél többet nem szeretne mondani, mert nem akarja, hogy valami baja legyen a családjának, a gyerekének.
A bíró többször arról kérdezte az elsőrendű vádlott M. Jánost, hogy volt-e Kubatov titkárának, Kindlovits Máténak szerepe a vádiratban lévő ügyekben. M. János azt mondta, nem tudja pontosan megmondani, hogy Kindlovits mit csinál, de szerinte sokféle helyre „bejárása van”, volt, hogy felhívott „hivatalokat” és „megfelelő embereket.” A per szeptemberben folytatódik majd, várhatóan akkor kerül sor Kindlovits tanúvallomására is.
Partnereinktől
|
A G-nap után bement Szíjj Lászlóhoz, hogy megkérdezze, Kubatovék tényleg így intézik-e a dolgokat
|
A vád szerint az elsőrendű vádlott, az FTC körül mozgó M. János 2014-ben és 2015-ben több vállalkozóval is egyeztetett a Fidesz Lendvay utcai székházában és az FTC ingatlanjaiban, akiknek az ügyeik megfelelő intézését ajánlotta milliós kenőpénzekért, valamint azért cserébe, ha nagyobb összegekkel támogatják a Ferencvárost. A büntetett előéletű M. Jánost és társait befolyással üzérkedéssel vádolják, az ügyészség szerint a vádlottak azért kértek pénzt, hogy a különböző állami/önkormányzati projektek megvalósítására jelentkező vállalkozókat bejuttassák Kubatov Gábor Fidesz-alelnök és FTC-elnökhöz, illetve a Kubatov titkáraként ismertté vált Kindlovits Mátéhoz.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/05/17/ferencvaros-kubatov-titkara-kindlovits-m-janos-befolyassal-uzerkedes-fidesz-szekhaz
|
2022-05-17 16:28:00
| true | null | null |
Telex
|
Annyiféle fideszes lenyúlás van, miért ne lenne vadászmutyi is?
– írja friss Facebook-bejegyzésében Hadházy Ákos. A független képviselő szerint évek óta keringenek a rémhírek a hiányos, visszaélésre lehetőséget adó törvényi szabályozásról és az ennek segítségével – a kormánypárthoz tartozó körök által – lenyúlt vadászterületekről.
Hasonló dolog történt a közelmúltban Kiskunlacháza és Áporka térségében, ahol a több mint 40 éve működő vadásztársaságot túrta ki jogilag megkérdőjelezhető eszközökkel egy frissen összerántott, múlt nélküli vadásztársaság
– írja Hadházy. A képviselő szerint a friss társaság mögött az az M. László ügyvéd áll, aki korábban számos vadászterület átjátszásához nyújtott jogi segítséget, de a neve felmerült egy nagy értékű, Andrássy úti ingatlannal kapcsolatos mutyiban is.
A múlt nélküli, helyzetbe hozott vadásztársaság egyes tagjai a Magoszhoz, Budai Gyulához és Répás József kiskunlacházi polgármesterhez köthetők
– állítja a független képviselő. Mint írja, többek szerint a vadászterület lenyúlása összefügg a környékbeli kavicsbánya-nyitásokkal, és az ezzel kapcsolatos állami kisajátításokkal, a hírhedt Budapest-Belgrád vasútvonal építésével, ami hatalmas üzlet lehet az érintett bánya- és földtulajdonosoknak.
Hadházy szerint a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a vadászterület átjátszása a Pest Megyei Kormányhivatal illetékes szerveinek és egyes munkatársainak kötelezettségszegő asszisztálásával zajlott, ezért büntetőfeljelentést tett hivatali visszaélés miatt ismeretlen tettesek ellen.
|
Hadházy Ákos: Miért ne lenne vadászmutyi is?
|
A képviselő egy vadászterület lenyúlásának gyanúja miatt feljelentést tett.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/05/14/hadhazy-akos-vadaszmutyi-feljelentes-vadaszat-budai-gyula
|
2022-05-14 20:34:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Lapunk munkatársa még 2019 májusában kinyúlt pulóvert és kitaposott cipőt öltött, és két fővárosi vérplazmaközpontnál is beállt a sorba, hogy megtapasztalja, hogyan adják el egyetemisták, kis pénzű emberek pénzért – mások pedig segítségnyújtásként – hétről hétre a vérplazmájukat erre szakosodott piaci szereplőknek. Lapunkat az a cél vezette, hogy cikket írjunk a hazai vérplazmaüzlet virágzásáról, Magyarország ugyanis kontinensbajnokká vált az akkor 34 plazmaközpontjával. A plazmakaland azonban nem ért véget egy vérvétel utáni leragtapaszozott karral, ugyanis azt is feltártuk, mi történik a nemzeti vérkincs részét képező „állami” plazmával. A sárgás színű vérplazma, a vér egyik alkotóeleme az Országos Vérellátó Szolgálatnál (OVSZ) is fontos anyag, a magyar betegek ellátásához nem szükséges mennyiséget a magyar állami szerv értékesíti a piacon. Idáig ez megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, hiszen a plazma életmentő gyógyszerek alapanyaga. Cikksorozattá bővülő írásainkban azt kifogásoltuk, hogy a Bayerné által vezetett intézmény titokban adta el újabb három évre az állami plazmát, mégpedig a világpiaci ár alatt.
Bíróság elé azért kellett állnunk, mert Bayerné dr. Matusovits Andrea 2020 elején magánvádas pert indított a cikk szerzője ellen.
Az eljárás tehát nem ügyészi indítványra kezdődött, hanem a vérellátó főigazgatójának – mint utóbb kiderült magánemberként – tett beadványára.
Az akciót Bayer Zsolt publicista „vezette fel”, aki Bayerné férjeként publicisztikát írt arról, hogy munkatársunkat börtönbe kellene zárni.
A magánvádas eljárás több ponton hasonlít egy közvádas perre: munkatársunkat vádlottnak szólították, Bayernét pedig sértettnek, mintha valóban egy bűncselekmény áldozata lenne. Miközben a cikk azt kifogásolta, hogy a nemzeti vérkincs részét képező vérplazma eladását a jogszabályok előírása ellenére az általa vezetett intézmény nem versenyeztetve, hanem nyilvános eljárás nélkül újabb három évre eladta, a világpiacinál alacsonyabb áron.
A bíróság Bayerné dr. Matusovits Andrea kifogásai alapján a következő közlések tényszerűségét vizsgálta:
„Bayerné titokban adta el multiknak az állami vérplazmát, a Bayerné által vezetett vérellátó újabb három évre eladta a nemzeti vérkészlet fontos részét”,
„megint a piaci ár alatt szállítják el a plazmát, 2019 óta újabb verseny nélkül”,
„úgy lépett hatályba az OVSZ nagyon alacsony árról szóló szerződése 2019 nyarán, hogy a történetnek már nincs magyar szereplője, közvetlenül két nagy multihoz kerül a magyar plazma”,
„tender nélkül ugyanaz a két cég kapta meg a vérplazma felvásárlásának jogát most újabb három esztendőre”,
„nemcsak verseny nem volt, de közleményt sem adtak ki a nemzeti vérkészletet érintő hírről, csak az erről szóló listát módosították 2019. december 4-én”,
„a szerződést és annak módosítását titkolják, azt Bayerné kérésünkre sem adta ki.”
Az első- és másodfokú bíróság is megállapította, hogy valamennyi megállapítás tényekkel alátámasztott, az ítélet egyszerűen jogi nyelvre fordította az újságcikket, például így: a „439/2015. (XII. 28.) kormányrendelet a pályáztatás eredményeként létrejött szerződés meghosszabbítására expressis verbis nem biztosított lehetőséget”. Vagyis arra, hogy három évre pályáztatás nélkül jusson a vevő a vérplazmához. Igazolni tudtuk a titokban szó használatának jogosságát, az OVSZ ugyanis nem tüntette fel a jogszabályoknak megfelelő módon az ügyletet a saját honlapján, magát a szerződést pedig csak az adatvédelmi hatóság határozatára adta ki lapunknak, jóval a cikk megjelenése után.
Az ítélet szerint Bayerné dr. Matusovits Andrea közszereplőnek minősül, a cikk a közérdeket szolgálja, kijelentéseinek ténybeli alapja van, „a vádlott újságíróként betartotta a szakmai szabályokat és jóhiszeműnek minősíthető”.
Bayerné a per során azt is kifogásolta, hogy írásunkban Bayernének tituláltuk, ám a bíróság megállapította, hogy jogszerűen tehettük. Hiszen: ez a neve.
A tényfeltáró cikk egyébként nem maradt hatástalan: az Országos Vérellátó Szolgálat írásunk megjelenése után mégis tendert írt ki a vérplazma értékesítésére, amelynek révén az eredetinél magasabb áron adják el a nemzeti vérkincs részét képező életmentő alapanyagot.
Nyitókép: Bayer Zsolt és felesége a Békemeneten (fotó: ATTILA KISBENEDEK STF / AFP)
#egészségügy#sajtó#vérplazma
|
Bayerné jogerősen elbukta a kollégánk ellen indított pert – a bíróság szerint is titokban adta el a vérplazmát
|
Jogerősen is felmentette a bíróság a Válasz Online újságíróját a rágalmazás vétsége miatt indított magánvádas eljárásban, amelyet a „Bayerné titokban adta el a multiknak a vérplazmát” című cikk miatt indított Élő Anita ellen Bayerné dr. Matusovits Andrea. Férje, Bayer Zsolt korábban publicisztikában írta le: kollégánkat börtönbe kellene zárni. A bíróság szerint a cikk a tényállításai „alkalmasak lehetnek a sértett becsületének csorbítására”, de „nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul”. Márpedig itt ez történt.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2022/05/11/bayerne-jogerosen-elbukta-a-kollegank-ellen-inditott-pert-a-birosag-szerint-is-titokban-adta-el-a-verplazmat-a-multiknak/
|
2022-05-11 00:00:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
Lapunk rendre igyekszik feltérképezni a tulajdonosrejtegető-adóoptimalizáló technikákat, és rengeteg ilyen cikkel a hátunk mögött már le merjük szögezni: míg a balos kormányokkal összeépült üzletemberek annak idején jellemzően offshore-oztak, a Nemzeti Együttműködés Rendszere inkább a magántőkealap intézményére építi gazdasági befolyásszerzését. Utóbbi egy nemzetközi térben is ismert „cégforma”, amely normál esetben úgy működik, hogy a befektetési jegyek birtokosai – tehát a végső haszonhúzók – nem szólnak bele a független alapkezelők üzleti döntéseibe. Idehaza viszont inkább az dívik, hogy a regisztrált alapkezelőket strómanként tolják maguk előtt a bizniszeket ténylegesen vezénylő háttértulajdonosok – akiknek a kiléte a törvény erejénél fogva titkos –, és azt sem tudhatjuk, pontosan miféle pénzeket „mostak bele” ezekbe a kasszákba. (A magántőkealapba való befizetés egyébként köztehermentes, és addig nem is kell adót fizetni, amíg nem realizál valós hozamot a befektető.)
Arról már nagyjából minden újságolvasó tudhat, hogy a topgazdagok közül Mészáros Lőrinc környékén gombamód szaporodnak a magántőkealapok – és persze a kormányfő veje, Tiborcz István is kezeli, használja ezeket a nyilvánosság számára átláthatatlan „erszényeket”. Eddig viszont kevésbé lehetett nyilvánvaló, hogy Matolcsy György és Ádám nevű fia körül is megrajzolható már egy teljes magántőkealap-hálózat – sok-sok jegybanki kapcsolódással –, amely temérdek vagyontárgyat nyelt el az elmúlt években. Miközben egyébként a Porsche-gyűjteményével, magánrepülős útjaival, luxuséletmódjával, „korunk hőse” attitűdjével a sajtó figyelmét is kiérdemlő Matolcsy Ádámnak papíron csak néhány vagyonkezelő érdekeltsége és egy bútorgyára van, amely például 2020-ban 1,6 milliárdos árbevétel mellett szűk 18 millió forintos adózott eredményt produkált. Tehát önmagában nyilván nem feltétlenül az aranybányák netovábbja.
Mielőtt azonban a Matolcsy-klub „magántőkealapos honfoglalásának” részleteit felvillantanánk, kezdjük egy seregszemlével: kik az alábbi ingatlan- és cégügyletek legfőbb közreműködői?
Matolcsy Ádám (és bútorgyáras partnere, Stofa György). Matolcsy György jegybankelnök 1986-ban született gyermeke rendszerint a Balaton Bútor megszerzésére vezeti vissza üzleti sikereit. Tény, hogy a gyár különböző konzorciumok tagjaként dúskál az állami és MNB-s megbízásokban. Ezeknél a munkáknál Matolcsy Ádám állandó partnere a Gyulai „Fafém” Bútor Zrt., melyet korábban ő maga akart felvásárolni, de végül a baráti holdudvarába tartozó, 30 éves Stofa György „annektálta”.
Száraz István, a legstrómangyanúsabb Matolcsy-barát. A 37 esztendős üzletember évekkel ezelőtt az MNB alapítványaitól nyert pénzekből finanszírozta az általa megálmodott vs.hu portált, majd övé lett az Origo, hogy aztán Matolcsy Ádámon keresztül a kormánypárti KESMA-médiaholdingba tagozódjon. Jelenleg Száraz cége, a Frank Digital Kft. a jegybank legnagyobb, milliárdokra érdemestett kommunikációs ügynöksége. S ugyancsak Száraz István vezeti azt a Dry Immo Zrt.-t, amely a Matolcsy-kör alapjait menedzselő Quartz Befektetési Alapkezelőt birtokolja – miközben egyébként ezt a Dry-részvénytársaságot is egy magántőkealap, az alább sokszor feltűnő Felis tulajdonolja. Tehát Száraz egy sokszorosan „titkosított” pénztárca arca – a szintén itt szereplő Valkó Mihály társaságában.
Pintér Máté, a vendéglátós. A szintén a 37. életévében lévő vállalkozó üzemelteti a Felix Kitchen & Bar nevű, a NER nagyjainak felvonulási területeként is ismert éttermet a Várkert Bazárnál – emellett több Matolcsy Ádám körüli biznisz állandó résztvevője.
Somlai Bálint, az épületfelújító. Egy 32 éves mogul, akinek cége, a Raw Development Kft. újíthatja fel az MNB épületét – hogy a jegybank 2024-ben ezzel ünnepelhesse fennállásának centenáriumát. Somlai dolgozott a Matolcsy Ádám fémjelezte Origónál, de sokkal fontosabb, hogy az általa vitt Raw Development lényegében nem tud kimaradni semmilyen Matolcsy körüli építési munkából.
Valkó Mihály, az alapkezelő. A lassan 56 éves pénzügyi szakember a Matolcsy-kör magántőkalapjait kezelő Quartz Zrt. vezérigazgatója. Eddig igazgatósági tag volt a jegybank által „áramvonalasított” MKB-nál, amely most válik az OTP versenytársának szánt Magyar Bankholding csúcsszervévé. Valkó az új, felduzzasztott MKB Bankban végül „csak” felügyelőbizottsági tagi pozíciót kapott.
A Magyar Narancs minapi cikke sokszorosan bizonyította, hogy mindig akad egy MNB-s szál is Matolcsy Ádám gyarapodó barátainak cégügyeinél. Az alábbi gyűjtéssel arra vállalkoztunk, hogy tipizáljuk is a jegybankelnök családja körüli vagyonfelhalmozást. Az I. kategóriába a Matolcsy-fiú közvetlen tulajdonszerzései kerültek, ahol a finanszírozói oldalon megjelent a részben MNB-forrásból „feltőkésített” Növekedési Hitel Bank. Az a pénzintézet tehát, amely a Matolcsy György unokatestvéreként jegyzett Szemerey Tamás társaságaként muzsikált, míg csak be nem dőlt. Összeálltásunk II. pontjában – az Orbán-kormány által is jóváhagyott közvagyonjelleg-elvesztés csimborasszójaként – azokat a tranzakciókat soroljuk, amikor a jegybanki alapítványok javai egyszerűen a Matolcsy-kör magántőkealapjaihoz érkeztek meg.
Ilyen például a Budapesti Metropolitan Egyetem épülete és a felsőoktatási intézmény fenntartásáért felelős cég; ezek annak ellenére jutottak Száraz István és Valkó Mihály kezelésébe, hogy a hivatalos közlemények szerint egy MNB-érdekeltség volt a vevő.
(Szárazt, Valkót és a Metropolitan-vásárlást a jegybanki oldalról bejelentő Fekete Zoltánt is írásban kerestük meg, hogy megtudjuk a „füllentés” okait, de egyikük sem válaszolt. Frissítés: a Feketének elküldött kérdésünkre cikkünk élesítése után azt a választ küldte az MNB befektetési cége, hogy a Metropolitant megszerző magántőkealap befektetői ők maguk, vagyis szerintük „az eredeti bejelentés szerinti konstrukció került megvalósításra”. Elismerték viszont, hogy az alapkezelésről lemondtak a Quartz javára, ami felettébb különös, hiszen a jegybanknak van saját erre szakosított vállalata. Summa summarum: az egyetem végső soron a Valkó–Száraz-egységre van bízva, nem pedig az MNB-re.)
Ugyanebbe a II. tárgykörbe kellett sorolnunk még a NER-kedvenc Felix-étterem épületének kijátszását, illetve Matolcsy Ádám – Hadházy Ákos által is kiszúrt – villaügyét, továbbá egy követeléskezelő vállalkozás privatizálását. A III. kategóriában olyan budai és Andrássy úti csúcsingatlanokat listázunk, amelyek az MNB portfoliójából „kicsusszanva” Matolcsy-körös magántőkealapokhoz kerültek, majd váratlanul visszavásárolta őket a jegybank régiós multicége, a GTC. (Az immár a GTC-t is vezető Fekete Zoltántól rákérdeztünk eme „ingatlankeringő” mélyebb értelmére – nyilván azzal a szándékkal, hogy megtudjuk, mennyit kaszáltak mindezen a magántőkealaposok –, de megint csak válasz nélkül maradtunk. Frissítés: cikkzártánk után az MNB befektetési vállalata azt írta, mivel a GTC egy 25 éves szakmai múlttal rendelkező, 6 országban jelenlévő, varsói tőzsdén jegyzett nemzetközi cégcsoport, szakmai szempontok alapján indokolttá vált az érintett jegybanki ingatlanok átkerülése ehhez a társasághoz. Csakhogy mi azt kérdeztük, az „átkerülés” közben miért kellett érinteni a Matolcsy családhoz köthető Quartz-magántőkealapokat, de erre valamiért nem felelt senki.) A IV. pontban egy olyan GTC-nek eladott épületegyüttes szerepel – konkrétan egy teljes utcarészlet –, amelyet nem az MNB-világból szakítottak ki a magántőkealapok, de azért a Szemerey-féle NHB segítsége elkelt a „normális” ügymenethez. Az V. kategória pedig az összes olyan egyéb vagyonelemet tartalmazza – Bankholding-részesedést, sörfőzdét, dizájnszállót, egyebeket –, amely jelenleg a magántőkalapos Matolcsy-körnél „pihen”. Hosszú leltár következik tehát, de erről nem mi tehetünk, hanem Matolcsy György, Ádám és a barátaik.
A Matolcsy-klub felhalmozási mérlege
I. Matolcsy Ádám közvetlen érdekeltségei – Az üzletember a Szemerey-féle NHB Növekedési Hitel Bank kölcsönéből vásárolta meg 2015-ben a Balaton Bútor Kft.-t – az eladó a rendszerváltás egyik sikerembere, Várszegi Gábor (illetve cége, a Fotex Holding SE) volt. A családi pénzintézet bedőlése után az új hitelező a Gránit Bank lett – igen, az a Gránit, amely mára Tiborcz István vállalkozásává nemesült. A Balaton Bútor egyébként épp nemzetközi terjeszkedésben van: nemrég megszerezte a Riva 1920 olasz prémiumdizájnbútor-cég 47,5 százalékát. Matolcsy Ádám a veszprémi Balaton Bútort egyébként a több értékes budai ingatlant (XII. kerület Laura út 5., II. kerület Páfránykert utca 19.) is begyűjtő Magyar Stratégiai Zrt. nevű érdekeltségen keresztül birtokolja. E részvénytársaságnak a bútorvállalaton kívül további három leánya van: az egy hónapja alapított Magyar Strat-Alfa Zrt. és Magyar Strat-Beta Zrt., valamint a régebbi New Wave Service Kft. Utóbbi leginkább arról híres, hogy Matolcsy Ádám e cég nevében parkoltatta Porsche-gyűjteményét a Millenáris mélygarázsában. Hogy miért éppen ott? Alighanem azért, mert a kft. 2019-ben az MNB-alapítványok által megszerzett Millenáris Classic Irodaházba költözött (II. kerület Lövőház utca 39.) – és bérlőként azóta ott „lakik”, annak ellenére is, hogy a jegybanki érdekeltségek azóta eladták az épületet a Tiborcz-környéki SkyGreen Buildings Kft.-nek. Nem mellékesen: a Matolcsy-közeli magántőkealapokat menedzselő Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. székhelye „véletlenül” épp ugyanitt, a Millenáris-irodakomplexumban található.
II. Az MNB-től a Matolcsy-közeli magántőkelap-hálózatba „kiszervezett” ingatlanok, cégek – Ahogy már írtuk, az eredeti bejelentés szerint az MNB alapítványa vette volna meg a Budapesti Metropolitan Egyetemet, ám a valóságban a Quartz által kezelt Közép-Európai III. Magántőkealap vált tulajdonossá abban a Közép-Európa Alfa Holding Vagyonkezelő Zrt.-ben, amely leánycégein (a BKF Fenntartó Kft.-n és a Carine Ingatlanhasznosító Kft.-n) keresztül működteti a felsőoktatási intézményt, illetve birtokolja az épületét a budapesti Nagy Lajos király útján. Az MNB-től a Matolcsy-körig tartó utat járta be a Várkert Bazárnál működő Felix étteremnek otthont adó Vízház is. A hírekben az az információ már szerepelt, hogy Matolcsy Ádám barátja, Pintér Máté üzemelteti a vendéglátóipari egységet, sőt arról is esett szó, hogy maga az ingatlan ugyancsak kikerült a jegybanki alapítványok portfoliójából – és a Tiborcz-érdekeltégekkel összeköltözött Equilor-csoport Blue Ingatlanfejlesztő Befektetési Alapjánál landolt. S hogy mi a helyzet ma? Bár az Ybl Miklós tervezte felépítményt birtokló Vízház Ingatlanfejlesztő Zrt. tulajdonosa még mindig a Blue, az alap menedzselését egy szűk éve átvette a Quartz – vagyis „fű alatt” ez a patinás objektum is megérkezett a Matolcsy-klubhoz.
Ugyanígy fordult a sorsa a XII. kerület Mátyás király út 44. alatti villaépületnek, amelyet az MNB-alapítványok képzési és kutatási központjának vásárolt a jegybanki csapat, de – ahogy Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kiderítette – végül Matolcsy Ádám átmeneti szállása lett. A svábhegyi hajlék bejegyzett tulajdonosa persze nem ő, hanem egy Báthory 2015 nevű kft., amely egy áttételen keresztül azé a Felis Magántőkealapé, amely a Quartzot is birtokolja. A Metropolitan és az ingatlanok mellett egy cég is akad, amely a jegybanktól indulva ért el a Matolcsy-érdekkörig. A MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt.-ről van szó, amelyet az MNB 2014-ben azzal a céllal alapított, hogy megtisztítsa a hazai kereskedelmi bankokat a rossz minőségű ingatlanhiteleiktől. Az eredeti szándék nem teljesült, a központi bank eladta érdekeltségét, amely több közbülső tulajdonos után idén tavasszal került a Bremdal Magántőkealaphoz – melyet nyilvánvalóan a Quartz kezel. A vendéglátós Pintér Máté által elnökölt követeléskezelő részvénytársaságnak egy leányvállalata is akad, a MARK Ingatlan Zrt., amely tehát mára ugyancsak a matolcsystáké lett.
III. Olyan jegybanki ingatlanok, amelyek a Matolcsy-kör magántőkealapjaihoz kerültek, majd váratlanul visszavásárolta őket egy másik MNB-egység (GTC) – Az MNB-s Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány ingatlanbefektetési cégeinek központja a Vízház és a Várbazár tőszomszédságában, a Döbrentei utca 2. alatt lelhető fel. Az irodaház 2019-ben a már emlegetett Blue Ingatlanfejlesztő Befektetési Alapon keresztül került ki a jegybanki tulajdonkörből – először Tiborcz, majd Matolcsy közelébe. Aztán a sokat emlegetett Quartz Alapkezelő tavaly egy G-Zeta DBRNT Kft. nevű társaságba „tette bele” az épületet, majd ezt a kft.-t adta el januárban a lengyel központtal működő, de valójában a Magyar Nemzeti Bank irányítása és többségi befolyása alatt álló GTC-csoportnak. A tulajdonosváltásnak megfelelően a mássalhangzó-torlódásos cégnevet GTC DBRNT Projekt Kft.-re módosították. Öt éve az is hírré vált, hogy a Pallas Athéné Alapítványok megvásárolták és felújítják az Ybl Miklós által tervezett, a Hétház tömbhöz tartozó Andrássy út 40-42-es szám alatti épületeket. Mára persze itt is változott a felállás: 2019-ben egy cégen keresztül magántőkealapokhoz került az ingatlanegyüttes, majd a Quartz egy G-Delta ADRSSY Kft. nevű vállalkozásba apportálta a Matolcsy-lekötelezettek szerzeményét. Tavaly szeptemberben aztán ez a cég is „továbbgurult” a GTC-hez (itt a kft. nevéhez egyelőre nem nyúltak), vagyis lényegében visszatért a tágan értelmezett MNB-portfolióba.
Nagyon hasonló a II. kerület Pusztaszeri út 59-67. alatti volt akadémiai kutatóintézeti épület sztorija. Az ingatlant szintén 2019-ben privatizálta a magántőkealapos lobbi, majd a Quartz tavaly ezt is apportálta egy G-Epsilon PSZTSZR névre keresztelt kft.-be, amely aztán idén februártól – vagyis a GTC-felvásárlástól – kezdve GTC PSZTSZR Projekt Kft.-vé avanzsált. S lássunk csodát, a Matolcsy baráti kör épületfelújtásért felelős „különmegbízottja”, Somlai Bálint egy hónapja minden érdemi vállalatát beköltöztette ebbe az MNB-től MNB-ig adogatott ingatlanba.
IV. A Matolcsy-érdekkör NHB-segítséggel szerzett és „magántőkealaposított” javai, melyeket felvásárolt a GTC – A VII. kerületi Klauzál utca egy egész szakasza került tavaly ősszel a magyar jegybank befolyása alatt álló GTC-csoporthoz, azon belül a GTC KLZ 7-10 Kft.-hez. Hogy mi történt pontosan az egyes házszámok alatti felépítményekkel? A Klauzál utca 7-9-es zónát az imént említett Somlai Bálint „gyűjtötte be” 2018-ban – a Matolcsy-rokonság NHB Bankjának segítségével –, majd 2020–21-ben a Quartz által kezelt Garda Ingatlanfejlesztő Ingatlanbefektetési Alaphoz passzolták, és innen „pattant” a GTC-hez. Lényegében ugyanez történt a Klauzál utca 8-cal és a 10-es számú házzal is, csak utóbbit Somlai közbeiktatása nélkül vitték a Quartz-alapok, majd származtatták tovább a GTC-nek.
V. A Matolcsy-érdekkör „magántőkealaposított” javai, melyeket részben MNB/NHB-segítséggel vásárolt a csapat, és egyelőre nem adta tovább – Ebben a kategóriában a legfontosabb szerzemény a Mészáros Lőrinc dominálta Magyar Bankholdingban meglévő mintegy 23 százalékos tulajdonrész. Konkrétan: a Quartz pénzeszsákjai közül az Aurum és Felis Magántőkealap áll a bankholding 12,56 százalékos és 10,82 százalékos két darabja mögött (természetesen több cégáttételen keresztül – lásd e pénzügyi beszámoló 137. oldalát).
Ugyancsak a Felis Magántőkealapig vezethető vissza számos más cég végső haszonhúzói köre – még akkor is, ha a sajtóban gyakran csak a legstrómangyanúsabb Matolcsy-barát, Száraz István jelenik meg ezeknél tulajdonosként. Ilyen Felis-leágazás például a székesfehérvári Hübris Sörfőzde – melyhez a kezdetekkor Matolcsy Ádám biztosított balatoni telephelyet, az NHB pedig hiteleket –, a Culinaris nevű prémium delikátbolt-hálózat, a hazai csúcsgasztró-intézményeket Párizsból behozott alapanyagokkal ellátó France Gourmet Foods Kft., a pesti bulinegyed Black Swan koktélbárja, az Á La Maison breakfast and brunch étterem a budai Hegyvidék Bevásárlóközpontban, valamint az állami turisztikai pénzekkel is megtámogatott Pine Weekendhouse Balatonakarattyán. Ami a további ingatlanokat illeti, szintén a Felis Magántőkealap a tulajdonosi végpont a Várkert Bazártól egy kőhajításra lévő Lánchíd 19 Design Hotelt birtokló cég (G-Gamma LCHD Kft.) esetében. Ugyanez a helyzet a Budai Várnegyed egyik legexkluzívabb telkével az Ostrom utcánál, melyet először a vendéglátós Pintér Mátéék családja, majd az épületfelújítós Somlai Bálint szerzett meg évekkel ezelőtt – az NHB aktív finanszírozása mellett –, hogy aztán tavaly már egy Felis-talapzaton nyugvó projekttársasághoz (G-Beta OSTROM Kft.) kerüljön. Pintér Máté tulajdonlásával és az NHB hitelével a Matolcsy-körhöz került egy nagy irodarész a pesti belváros egykori Luxus Áruházában is; a Vörösmarty tér 3. alatti ingatlandarab ma már természetesen egy Quartz–Felis-kezelésű vállalkozásé (G-Alpha VRSMRT Kft.). És vissza a budai Vár lábához: szintén a Quartz menedzseli azt az Arezzo Magántőkelapot, amely tavaly egy cégen keresztül (Corvin Tér 13 Invest Kft.) műemlék lakóházat a vett a Batthyány tér és a Lánchíd között félúton. Ugyancsak az Arezzo Magántőkealap gyűjtött be 2021-ben két napelemes energiatermelő érdekeltséget (Solar Power Alfa Kft., The Art Of Voyage Delta Kft.) a Matolcsy Ádám bútorgyáras partnereként említett Stofa Györgytől. Mindeközben a Budapesti Metropolitan Egyetemnél már nevestett Közép-Európai III. Magántőkealap felvásárolta a Marczibányi Sportcentrumot – amely éppen a Quartznak és Matolcsy Ádám Porschéinak otthont adó Millenáris-irodanegyed közvetlen közelében található –, valamint a szintén a Lövőház utcába költözött, fejfájás-elhárításra szakosodott Mind Klinikát.
Nyitóillusztráció: Kohut András
#Matolcsy Ádám#NER
|
Saját egyetem és féktelen luxus – a Matolcsy-kör is beszállt a „magántőkealapos honfoglalásba”
|
Az a jegybanki alapítványi vagyon, amely 2015–2016-ban a kormány szerint „elvesztette közpénz jellegét” mára még tovább privatizálódott – részben a Matolcsy család közvetlen közelében működő magántőkealapokhoz. A Válasz Online gyűjtése szerint ez történt a Budapesti Metropolitan Egyetemmel, a NER kedvenc éttermeként azonosított Felix épületével, továbbá számos irodaházzal és luxusvillával.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2022/05/17/matolcsy-adam-felis-magantokealap-hatter/
|
2022-05-17 00:00:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
Újabb nap, újabb tender. Ismét behúzott egy több mint 10 milliárdos közbeszerzést a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV. Ezúttal Veresegyházon építhetnek fel egy iskolát. Azonban a beruházás uniós forrásból valósulna meg, így ha az EU nem utalja a szükséges pénzt, az eljárást eredménytelenné nyilváníthatják.
Bár 2022-re azt remélték, hogy már elkészül Veresegyház új, 24 termes általános iskolája, egyelőre úgy tűnik, csak az biztos, ki lesz a kivitelező. A BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. írt ki közbeszerzési eljárást egy veresegyházi általános iskola felépítésére tavaly év végén – a nyertest az uniós közbeszerzési értesítőben tették közzé a napokban.
Az új, 24 osztályos iskolában 4 SNI tanterem, tornaterem, kiszolgáló funkciójú helyiségek, 600 adagos főzőkonyha és étkező épül, valamint aulát is kap. A 2 és 3 szintes épület összesen 10443 m²-es lesz. Az iskolaudvaron játszóudvar, sportudvar, valamint tankert épül, továbbá kerékpártárolót, 82 db parkolót és 6 db Kiss&Ride parkolót alakítanak ki. A geotermikus távhő mellett napelemmel is felszerelik majd az új épületet.
Az agglomerációs településen régóta igény mutatkozott egy új iskolára, a Budapestről kiköltözők száma ugyanis jelentősen megnőtt. Az önkormányzat a tulajdonában lévő egykori TSZ-területet ajánlotta fel, térítésmentesen átadva egy részt az államnak a 6,5 hektáros telekből.
A beruházásnak azonban vannak feltételei. Ahogy az a tender kiírásában szerepel: „Ajánlatkérő a Gazdaság-újraindítási Akcióterv európai uniós támogatás keretein belül támogatásra irányuló igényt fog benyújtani. A közbeszerzési eljárás a Kbt. 53. § (5) és (6) bekezdése alapján feltételesen kerül megindításra. Ajánlatkérő a támogatásra irányuló igény el nem fogadását vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek tekinti, amely miatt az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja, és amely körülményt a Kbt. 135. § (12) bekezdés szerint, a szerződés hatálybalépését felfüggesztő feltételnek minősíti.”
Vagyis a beruházás attól függ, hogy az unió utalja-e a szükséges forrásokat.
A decemberben kihirdetett pályázatra mindössze ketten jelentkeztek: a későbbi nyertes ZÁÉV Építőipari Zrt., illetve a Horváth Építőmester Építőipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A beruházást nettó 13 435 928 000 forintért építheti meg Mészáros Lőrinc egyik vállalkozása 704 munkanap alatt.
Alvállalkozóként a KVADRUM Építész Kft.-t vonják be. Az 1990 óta működő építész iroda tervezett már Rácalmáson gyógyfürdőt, de Veresegyházán is dolgoztak: 2014-ben a Veresegyházi termál- és gyógyfürdő fejlesztése során szaktanácsadóként működtek közre.
A ZÁÉV Építőipari Zrt.-ről többször írtunk. A cég a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc érdekeltsége hivatalosan 2019 óta. A ZÁÉV éves nettó bevétele az elmúlt években 15,4 és 72,8 milliárd forint között mozgott, az adózott eredmény pedig a 7,1 milliárdot is elérte. Sok másik állami tender mellett ehhez biztosan hozzájárult a Puskás Aréna (190 milliárd forint) vagy az atlétikai stadion (nettó 150 milliárd forint) megépítése a Magyar Építő Zrt.-vel közösen. Szintén közösen alakíthatják át a Citadellát keretmegállapodás keretében.
25 milliárdos megbízást hozott Mészároséknak a nyuszi Mosdóson | atlatszo.hu
Az ország leggazdagabb emberének egyik cége – konzorciumi partnerével együtt – a piros tojás mellé egy nettó 25 milliárd forintos közbeszerzést is „kapott húsvétra”. Ezúttal a BMSK által kiírt tenderen sikerült a legkedvezőbb árajánlattal előrukkolniuk. A feladatuk a mosdósi kastély igazi kórházzá alakítása lesz. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV és konzorciumi partnere, a Magyar Építő Zrt. alvállalkozóként a Mészáros és Mészáros Zrt.-t, valamint a Mészáros-gyerekek tulajdonában álló Fejér B.Á.L. Zrt.-t is bevonta a munkálatokba.
A másik induló a 2010-ben alapított, kecskeméti Horváth Építőmester Zrt., amelynek 2020-as árbevétele 9,5 milliárd forint volt. A cég gyakran indul és nyer közbeszerzéseken: építettek már a Bolgár Nemzetiségi Önkormányzatnak, építettek autópálya mérnökséget, és többször is indultak a ZÁÉV ellenfeleként tendereken.
A ZÁÉV nem mozog idegenül Veresegyházon: 2019-ben a Laterexszel közösen építették meg a Veresegyházi Katolikus Gimnázium 15 tantermes iskoláját. Az 5000 négyzetméteres épület akkor 3,426 milliárd forintba került.
|
Iskolába mennek Mészáros Lőrincék: a ZÁÉV 13,5 milliárdért építhet fel egy sulit
|
Újabb nap, újabb tender. Ismét behúzott egy több mint 10 milliárdos közbeszerzést a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV. Ezúttal Veresegyházon építhetnek fel egy iskolát. Azonban a beruházás uniós forrásból valósulna meg, így ha az EU nem utalja a szükséges pénzt, az eljárást eredménytelenné nyilváníthatják.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/05/16/iskolaba-mennek-meszaros-lorincek-a-zaev-135-milliardert-epithet-fel-egy-sulit/
|
2022-05-16 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
A somogyi megyeszékhelynek imáiba kéne szőnie Simicska Lajos nevét: amikor még ő birtokolta a legendás közterületi hirdetőcéget, Kaposvár óvatos becslés szerint is háromszor jobban járt, mint most, a Mészáros Lőrinc nevével fémjelzett korszakban. A Simicska-Publimont 2012-től öt esztendeig évi 49 milliót fizetett a város területén lévő, általa üzemeltetett különböző hirdetési felületekért, ez tavaly év végén, a Mészáros-Publimonttal kötött szerződés szerint évi 18 millióra zsugorodott. Miközben a cég milliárdos nyereségre tesz szert.
A Szita Károlyt évtizedek óta hatalomban tartó helyi sajtókülönítmény minden lehetséges médiafelületen sulykolja, hogy a városvezető csakis a „kaposváriak érdekeit tartja szem előtt”. Ezt azonban a távolabbi és a közeli múltból is számos példa cáfolja, és a városi közterületi reklámfelületekből nyerhető bevételére sem igaz.
Különösen az általunk kikért szerződés részleteinek ismeretében: a Publimont listaáraival számolva akár évi négy-ötszázmillió forintos nettó bevétel is elérhető, miközben a városnak csupán a 18 milliós bérleti díj jut.
Simicskával nem kellett, Mészárossal igen
A Publimont-románc Simicska Lajos idejében kezdődött: korábban saját reklám-rendszergazda cége volt Kaposvárnak, amely komoly veszteségeket termelt. Öt évig, 2012 decemberétől 2017 végéig élt a szerződés, amelynek – a városban terjesztett legendákkal szemben – nem az emlékezetes események, Simicska Lajos kiátkozása vagy a „településkép védelméről szóló törvény” vetettek véget: egyszerűen lejárt, és nem kötöttek újat.
Ám a helyi fideszes propaganda és zászlóshajója, a Kaposvár Most megpróbálták úgy beállítani, mintha Szita Károly személyesen ebrudalta volna ki Kaposvárról Simicska Lajost, aki viszont szerintük „bosszúból”, saját médiájában, a Hír Tv-ben és a Magyar Nemzetben emiatt melegítette fel Szita Károly ügynökmúltját.
Az öt évig a városnak jól fizető mintegy 150 plakáthely hirtelen „eltávolítandó, a városképet elcsúfító reklámtábla” lett – vélhetően politikai megfontolásból, hogy a Simicska-cég ne tudja felhasználni a felületeket a Fidesz ellen a 2018-as választáson.
Simicska kapitulációja után a Publimont Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került, és az addig a „városképet elcsúfító reklámtáblák” ismét kedvesek lettek számos kormányhű önkormányzatnak.
Már a 2019-es választásokra megjelentek a magukban álló citylightok, ám a liezon igazán csak az idei választás közeledtével, 2021 második felében teljesedett ki: ismét feltűnt Kaposváron a Publimont, és ötéves szerződést kötött az önkormányzattal.
Ám ezúttal már az új idők szellemében modernebb, esztétikusabb, s nem utolsósorban a célközönséghez közelibb technológiával, a citylighttel támadtak, annak is a buszvárókba applikált változataival.
Sok, de kevés bevételt hoz?
A Publimont hivatalos ajánlata több települési önkormányzat weboldalán megtalálható: Budaörsé például 2020. áprilisi keltezésű, de ebben már szerepel Kaposvár annak ellenére, hogy a kaposvári szerződéseket csak 2021. júliusban és októberben írták alá.
A cég három szerződése a Kaposvár honlapján közzétett közbeszerzési adatok alapján összesen 164 helyre (144 utasváró, plusz 20 magában álló reklámtábla) vonatkozik, ám a szerződésekből kiderül, hogy a plakáthelyek száma ennél jóval több, 255 darab, miután számos helyi járatú buszváróra két külön reklámfelületet is felszereltek. A várók mindegyikében van még a szerződés szerint egy kisebb, 100×70-es plakáthely, amelyet az „önkormányzat jogosult térítésmentesen használni” – ezek nyilván jól jönnek majd a 2024-es helyhatósági választásokon az aktuális városi sikerpropaganda elhelyezésére.
A Publimont közterület-használati díjat fizet a plakáthelyekért amellett, hogy szállította a citylighttal felszerelt egyen-utasvárókat, gondoskodik a karbantartásukról, s persze a reklámanyaggal való ellátásukról. A darabonként és havonta fizetendő díj plakáthelyenként havi 5300 Ft plusz áfa, összesen 18 160 000 forint (a nem utasváróba épített citylightok díja magasabb).
A Publimont tehát 255 darab 2 négyzetméteres, megvilágított plakáthelyért fizet évente nettó 18,1 millió forintot, miközben a 2021-es hirdetési tarifatáblázata szerint a plakát darabja átlagosan havi 240 000 forintba kerül.
Ebből nem nehéz kiszámolni, hogy 100%-os kihasználtság és átlagtarifa használata esetén évi 734 400 000, azaz hétszázharmincnégymillió-négyszázezer forint árbevételt termelnének Kaposvár közterületei Mészáros Lőrincnek, tehát nagyságrendileg ez az összeget viszonyíthatjuk a tizennyolcmilliós közterület-használati díjjal.
A plakáthelyenként havi 5300 forint akkor is ordító értékaránytalanság, ha tisztában vagyunk vele, hogy egyrészt nem fognak teljes kihasználtsággal működni a hirdetési felületek, valamint tudjuk, hogy számos esetben hatalmas csomag- és egyéb kedvezményeket kapnak a hirdetők. Ezzel szemben áll az, hogy a Publimont plakáthelyein a tartalom jelentős részét vélhetően a jövőben is Rogán Antal propagandaminiszter és csapata fogja szolgáltatni – közpénzből.
Beleszámolhatjuk nyugodtan azt is, hogy a kilencvennégy utasváró építmény számottevő egyszeri beruházást igényelt, melyet ugyan a szerződésekben csupán oly módon konkretizáltak, hogy az önkormányzat az ötéves szerződés lejártával – már ha nem hosszabbítja meg újabb öt évre – háromszázezer forintért megveheti az utasvárókat. Ebből következtethetünk a beruházás nagyságára, amelyet így becslésünk szerint legfeljebb két-három havi árbevétel fedezhet – ötvenhét további hónapig kis túlzással elég csak a kassza csengését hallgatni.
Talán azt sem érdektelen hozzátenni, hogy Kaposvár önkormányzata 2013-ban közel hatszáz millió forintot költött a helyi közlekedés infrastruktúrájának fejlesztésére – természetesen pályázati pénzből – ebből 59 utasvárót, tehát az állomány több mint felét cserélték ki. Egyelőre nem tudni, mi lett a sorsa ezeknek a leszerelt építményeknek, melyek színükben, kialakításukban és anyagukban nem sokban különböztek a „publimontosoktól”, s még sokáig szolgálhattak volna.
Máshol is kezet ráztak
A Magyar Narancs januárban írta meg a Publimont és Gyula város történetét, amelyben a feltételek és körülmények más nagyságrendben ugyan, de hasonlóan aránytalanok voltak, azzal a különbséggel, hogy Gyulán tizenöt évre kötöttek szerződést. Békéscsabán még tavaly év elején a járványidőszak alatt közbeszerzés, a közgyűlés megkérdezése és érdemi vita nélkül Szarvas Péter polgármester rázott kezet a céggel.
2020-ban a kormány az újabb plakátoffenzíva kezdetén jótékonyan arról is gondoskodott, hogy a 2019-ben kicsit erőre kapott ellenzéki önkormányzatiság még véletlenül se tudja megvámolni az immár biztosan a Fideszhez láncolt külterületi reklámbizniszt: törvényben rögzítették, hogy az önkormányzatok nem szedhetnek adót a kihelyezett reklámeszközök után.
Ennek persze nem kéne feltétlenül együtt járnia azzal, hogy az önkormányzatok rosszul járnak egy üzleti szerződés megkötésekor: elvileg senki nem gátolja, hogy például jutalékot kössenek ki a nettó bevétel után, ami Kaposváron akár százmilliós évi bevételt is jelenthetne. Kérdés persze, hogy szabad akaratukból, és valóban a településük érdekeit figyelembe véve döntöttek-e.
Nem egyértelmű, hogy kinek az érdeke
Szita Károly „a kaposváriak érdekeinek képviseletében” tanúsított elszántságának ellentmondani látszik néhány, a kaposvári önkormányzat által kötött kontraktus, amelyek nemrég kerültek nyilvánosságra.
Ilyen például a fürdő mellé tervezett szálloda beruházási, valamint koncessziós szerződése, amelyből kiderül, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV 12–15 milliárdból építheti meg a négycsillagos, „superior hotelt” Kaposváron, majd ezt egy másik cége (Hunguest hotellánc) kibérli tizenöt évre a várostól, igencsak előnyös áron. A beruházást az állam állja.
Mészárosék tizenöt évre kibérelték, majd közpénzből megépíthetik a superior hotelt | atlatszo.hu
A napokban felkerült az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer oldalára a döntésről szóló dokumentum, így már tudható, ki fogja megépíteni Kaposváron a régóta beharangozott 120 szobás, négycsillagos szállodát: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV. A cég nettó 12,9 milliárd forintért végezheti el a munkát. A dolog pikantériája, hogy az már korábban kiderült, ki fogja üzemeltetni a szállodát: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest hotellánc. A beruházást az állam állja.
Az aláírt szerződések ellenére támogató kormánydöntés még nincs a szállodáról. Könnyen előfordulhat ugyanakkor, hogy épp cikkünk ébresztette rá az illetékeseket, hogy tiltott állami támogatás esete foroghat fenn, s ezért mégsem kapja meg Kaposvár a remélt forrást – erre Gulyás Gergely miniszter célzott nemrég az egyik Kormányinfón.
Nyilvánosságra került nemrég egy másik, hasonlóan kétes ügy: a Szita Károly vezette önkormányzat régi terve volt, hogy pályázati pénzből egy belvárosi telken „szakemberlakásokat” építsen, s ezzel is elősegítse a képzett műszaki munkaerő idetelepülését. Megterveztették az épületet, megszerezték az engedélyeket, majd váratlanul az ingatlant a tervekkel együtt eladták egy frissen alapított, hárommilliós magántulajdonú kft.-nek.
Eltitkolt közmeghallgatás, gyanús telekeladás, óvodabezárások | atlatszo.hu
Kapost.hu: Százmillióval kevesebb lett, maradhat? Valaki nagyon jól járt a Dési Huber utcai telekeladásnál…
Csakhogy amint az önkormányzat honlapján fellelhető korabeli értékbecslésből kiderül, a telket már 2007-ben nettó 64,8 millióra értékelték, majd 2008-ban a tulajdoni lap szerint a szomszédos óvodaudvar rovására másfélszeresére növelték a méretét, s most még így is kevesebbért, 64,5 millióért értékesítették. Az április 28-i közgyűlésen képviselői kérdésre Szita Károly csak annyit válaszolt: „nem vagyok értékbecslő, nem tudom…”
Nyitókép: A Publimont egyik hirdetési felülete Kaposváron a választások előtt (forrás: Huszka Imre/Átlátszó)
|
Kaposváron is tarol a Publimont, de nem biztos, hogy a város is jól jár
|
A somogyi megyeszékhelynek imáiba kéne szőnie Simicska Lajos nevét: amikor még ő birtokolta a legendás közterületi hirdetőcéget, Kaposvár óvatos becslés szerint is háromszor jobban járt, mint most, a Mészáros Lőrinc nevével fémjelzett korszakban. A Simicska-Publimont 2012-től öt esztendeig évi 49 milliót fizetett a város területén lévő, általa üzemeltetett különböző hirdetési felületekért, ez tavaly év végén, a Mészáros-Publimonttal kötött szerződés szerint évi 18 millióra zsugorodott.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/05/16/kaposvaron-is-tarol-a-publimont-de-nem-biztos-hogy-a-varos-is-jol-jar/
|
2022-05-16 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
„Szinte hihetetlen, de Matolcsy Ádám cégét megbüntették 50 millió forintra, mert egy EU-s pályázaton olyan dologra számoltak el pénzt, amire nem lehetett volna! Ezt általában csalásnak szoktuk nevezni, de persze hivatalosan kicsit máshogyan, ártatlanabbul hangzik ez: egy 500 milliós EU-s pályázat vizsgálata során »szabálytalanság«, »elszámolhatósági feltétel sérelme« miatt 50 millió forint »költségcsökkentést« írt elő a Matolcsy érdekkörébe tartozó Balaton Bútor Kft. projektjénél az EU-s pénzeket felügyelő hatóság” – írja Hadházy Ákos a Facebookon.
Hozzátette, Matolcsy cége félmilliárdot nyert »desgin kutatásra« és »okos bútorok fejlesztésére«, de ebből 50 milliót úgy akarhattak lepapírozni, hogy az már az ellenőröknek is sok volt. „»Elszámolhatósági feltétel sérelme«: olyan dologra próbáltak 50 milliót elszámolni, ami még a nagyon laza projektleírásba sem fért bele” – írja a független képviselő.
|
Hadházy: Szinte hihetetlen, de 50 millióra büntették Matolcsy Ádám cégét
|
Egy uniós pályázat során olyan dologra számoltak el pénzt, amire nem lehetett volna.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/hadhazy-szinte-hihetetlen-de-50-milliora-buntettek-matolcsy-adam-ceget-248830
|
2022-05-16 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Bő fél évtizeddel a vizsgálatok megkezdése után ítélet született egy milliárdos csalás ügyében. Hadházy Ákos parlamenti képviselő beszámolója szerint a 2,9 milliárd forint EU-támogatásból lényegében az ég világon semmit se csináló, Lázár János egykori gimnáziumi évfolyamtársa által vezetett Első Magyar Környezettudatos Szociális Szövetkezet ügyében egyetlen vádlottat ítéltek két év felfüggesztettre.
A rendkívül hangzatos név nem túl összetett gondolatot takart, A szekérderéknyi EU-s forrásból hátrányos helyzetű embereket foglalkoztattak volna, akiknek az erdőkben kellett volna hullott gallyakat gyűjteniük. 2015 tavaszán vették fel őket, de fizetést csak az első két hónapban kaptak. Mivel papíron munkaviszonyuk volt, munkanélküli támogatásra se voltak jogosultak. Munkát pedig abban a két hónapban se végeztek.
A pénz felszívódott, az ügyben az akkor a miniszterelnökséget vezető Lázár miniszter kezdett vizsgálódni saját egykori évfolyamtársa, Bada János szövetkezete ellen ellen. Bada más szálon is kötődött Lázárhoz, a miniszter polgármestersége idején Hódmezővásárhely városával közösen volt tulajdonosa a Zafír Média KFt.nek is.
|
Egyetlen embert találtak felelősnek egy milliárdos csalásért, ő is csak két év felfüggesztettet kapott
|
Bő fél évtizeddel a vizsgálatok megkezdése után ítélet született egy milliárdos csalás ügyében. Hadházy Ákos parlamenti képviselő beszámolója szerint a 2,9 milliárd forint EU-támogatásból lényegében az ég világon semmit se csináló, Lázár János egykori gimnáziumi évfolyamtársa által vezetett Első Magyar Környezettudatos Szociális Szövetkezet ügyében egyetlen vádlottat ítéltek két év felfüggesztettre.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/05/19/egyetlen-embert-talaltak-felelosnek-egy-milliardos-csalasert-o-is-csak-ket-ev-felfuggesztettet-kapott
|
2022-05-19 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Az V. kerületi önkormányzat két éve úgy döntött, hogy gasztro-gourmet irányba fejleszti a Hold utcában található Belvárosi Piacot, azonban a május 19-én ülésező képviselőt-testület elé ezúttal egy egészen más jellegű javaslat került.
Az rtl.hu információi szerint ugyanis
Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester azt javasolja, hogy építsék fel a piac épületében „Közép-Európa legnagyobb immerzív-interaktív, világszínvonalú, egyedülálló kortárs képzőművészeti kiállítását”.
Az előterjesztésből nem derült ki egyértelműen, hogy pontosan milyen tematikájú kiállítás jönne létre, néhány részletre viszont kitér a javaslat.
A tervek szerint a piac alsó szintjén lévő üres üzletekből hoznának létre kiállítótereket és tárolókat, ahol „a látogatók vezetett útvonalon járnák be a labirintust. A belvárosi piac közepén egy közel 10 ezer köbméteres felfújható installáció kapna helyet. Az installáció belülről lenne bejárható, ahol egy hatalmas méretű vetített alkotásban sétálhatnának a látogatók”.
Magáról a kiállításról ennyit tudunk, az nem derül ki belőle, hogy mi lesz a témája, mikor nyitna ki, valamint hogy mégis mit takar ez az alsó szinten lévő labirintus
– mondta az rtl.hu-nak Kovács Alex Gábor, a Tied a Belváros nevű ellenzéki frakció vezetője.
Szerinte nyilvánvalóan senkinek sem jó, ha továbbra is üresen áll a jelenleg zárva tartó épület, de az ellenzéki frakció csakis olyan hasznosítást támogat majd, amely nyilvános és széles körben meghirdetett pályázat útján valósul meg.
„Továbbra sem szavazunk meg olyan pályázatnak látszó kiírásokat, mint amilyenek az elmúlt években jelentek meg a Belvárosban, és amelyeken keresztül kiárusítja a fideszes vezetés a kerület ingatlanvagyonát. A belvárosiakat is be kellene vonni abba, hogy milyen funkciót kapjon a Hold utcai piac épülete a következő időszakban" – tette hozzá.
Az installáció minden nap 10-22 óra között lenne nyitva, a kiállításra érkezők pedig a cég szerint nem terhelnék a környéket, mert egyszerre csak korlátozott számú látogatót fogadnának. Az V. kerületiek és a helyi önkormányzati iskolák diákjai egyszer ingyenesen megnézhetnék a kiállítást.
A javaslatban az áll, hogy ezzel az ötlettel az Intersputnik Kft. kereste meg az önkormányzatot, valamint a piac vezetését. A cég vállalná az üzemeltetést és a rezsiköltségek megtérítését, továbbá ha létrejönne a határozott ideig tartó megállapodás,
akkor havonta 3 millió forint bérleti díjat is fizetne 2022 júniusa és 2023 májusa között.
Az előterjesztésből ennél több nem derült ki a kiállítás jellegéről, ezért az rtl.hu megkereste az önkormányzatot, valamint az Intersputnik Kft.-t is.
A belvárosi sajtóosztály azt közölte (válaszaik szó szerinti közléséhez járultak csak hozzá): „A BP D.A.M. jelentése Budapest Digital Art Museum. Ötvözi a képzőművészetet, az immerzív vetítést, a fényfestést, a 3D mappinget és a sound designt egy olyan interaktív kiállításban, ahol a vendég részévé válik a folyamatosan változó egyedi, többdimenziós élménynek”.
Az Intersputnik Kft. szerint már több hónapja tervezik „Közép-Európa legnagyobb Digital Art projektének” a megvalósítását,
a beruházás pedig várhatóan több száz millió forintba kerül majd. A nyáron nyitó kiállítást magánberuházásként, állami- és önkormányzati támogatás nélkül akarják megvalósítani.
Vásár a bazilikánál és Spaparty
Az Intersputnik Kft. vezetője Klinkó György, akinek a neve még egy 2013-as üggyel kapcsolatban került elő. A HVG akkori cikke szerint ugyanis abban az évben Rogán Antal, az V. kerület akkori polgármestere saját hatáskörben úgy döntött, hogy a Belváros-Lipótváros Kulturális Hagyományőrző Egyesület szervezheti a karácsonyi vásárt a Bazilikánál, a szervezet egyik elnökségi tagja pedig éppen Klinkó György volt. (A vásár szervezésének lehetőségét a cikk szerint végül továbbadták egy olyan cégnek, amely a Rogán Antal szomszédjaként ismert Csetényi Csaba érdekeltségébe tartozott.)
Klinkó György az Intersputnik Kft. közlése szerint azóta minden kapcsolatot megszüntetett az alapítvánnyal.
Rajta kívül egyébként L. Laki László is tulajdonosa vállalatnak, a cég pedig elsősorban a Cinetrip rendezvénysorozatból ismert: ezeken az eseményeken budapesti fürdőkben rendeznek – saját meghatározásuk szerint – a fürdőkultúrát is tiszteletben tartó éjszakai bulikat. A vállalat statisztikái szerint 1994 óta több százezer külföldi váltott már ezekre az eseményekre jegyet.
Klinkó Györgynek a Szabadság téren egy kávézója is van, az Intersputnik Kft. pedig korábban (a cég tájékoztatása szerint legutóbb 2014-ben) felkérést is kapott V. kerületi rendezvények – például a Belvárosi Fesztivál – szervezésében való részvételre.
Termelői piac, gasztropiac, bezárt piac
A Belvárosi Piac tavaly január elseje óta zárva van, az önkormányzat ugyanis a járványra hivatkozva bezárta, a bérlőket pedig elküldte.
Előtte a földszinten termelők árultak, a felső szinten pedig több neves étterem is nyílt, így például Bíró Lajos szakács Séf utcája, valamint a Lakatos Márk stylisthoz (az RTL Reggeli egyik műsorvezetőjéhez) köthető Lakatos Műhely.
A bérlők egyébként maradtak volna, Lakatos Márk az rtl.hu-nak azt mondta, úgy tervezték, hogy a járvány lecsengése után folytatják a munkát a Belvárosi Piac épületében. „Az éttermet szerettük mi is és az emberek is, de olyan megállapodást kötöttek velünk, hogy következmények nélkül felmondhatták a bérleti szerződést” – fogalmazott.
Egy 2020-as önkormányzati döntés egyébként éppen az éttermi szolgáltatás fejlesztését tűzte ki célul a Belvárosi Piac hasznosításával kapcsolatban.
A terv ugyanis az volt, hogy egyfajta gourmet-gasztro központot hoznak létre az épületben, az ehhez szükséges beruházások, műszaki fejlesztések elvégzésével pedig megbíznának egy céget, amelyet egy nemzetközi, egyfordulós tenderen választanának ki.
Ebből azonban egyelőre semmi sem lett, a mostani előterjesztésben ezt a „szükséges körülmények hiányával” indokolta Szentgyörgyvölgyi Péter. A kerület vezetője azt is megjegyezte, hogy „a Belvárosi Piac üzemeltetése az azóta eltelt időben a piaci szereplők jelentkezése híján gazdaságilag nem kifizetődő”.
Pedig az önkormányzat jelentős támogatásokhoz is jutott korábban: a Magyar Narancs cikke szerint a 2013-a állami tanyafejlesztési programból több százmillió forintot kapott a kerület.
„Az önkormányzat először hagyta elsorvadni a termelői piacot, dacára a több százmilliós tanyafejlesztési támogatásnak. Aztán gasztró-gourmet irányba tolódott el a piac, a bérlőknek a pandémiára való hivatkozással mondtak fel egyik napról a másikra. Most pedig itt van ez az egy évig tartó kiállítás, aminek a számos részletét még nem is ismerjük” – fogalmazott az ellenzéki Kovács Alex Gábor.
A belvárosi sajtóosztály kérdésünkre, miszerint miért nem írták még ki a gasztro fejlesztéshez szükséges pályázatot, ha már véget ért a járvány, azt közölte (szintén csak teljes terjedelmében közölhető a válaszuk):
Ez a hasznosítás a belvárosi lakosság érdekeit több szempontból is szolgálja, hiszen egy korlátozott létszámban látogatható kiállításról van szó, kulturális programhoz illeszkedő nyitvatartási idővel, így a környező lakosság nyugalma biztosított, ráadásul a kerületiek egyszeri alkalommal díjtalanul látogathatják meg a kiállítást”.
Nyitókép: Nagy Zoltán/MTVA
|
Tízezer köbméteres, felfújható installációt telepítenének a Belvárosi Piac épületébe
|
Egy 10 ezer köbméteres, felfújható installációt telepítenének a Hold utcában található Belvárosi Piac épületébe – értesült az rtl.hu. A terület önkormányzati tulajdonban van, így az ötletet jóvá kell hagynia a helyi képviselő-testületnek is. Az ellenzéki képviselők szerint eddig szinte alig kaptak tájékoztatást a készülő projektről, pedig várhatóan csütörtökön már szavaznak is róla. Az V. kerület sajtóosztálya, valamint az üzemeltető cég lapunkkal azt közölte: Budapest Digital Art Museum néven egy hazai és nemzetközi művészek alkotásait bemutató vizuális fényművészeti tárlatot nyitnának, amely ötvözi a képzőművészetet, a vetítést, valamint a fényfestést. Az üzemeltetésre vállalkozó cég egy budapesti partivilágból ismert vállalat lenne, amely korábban több belvárosi rendezvényen is dolgozott.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/05/18/tizezer-kobmeteres-felfujhato-installaciot-telepitenenek-a-hold-utcai-piac-epuletebe
|
2022-05-18 11:10:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Az év első három hónapjában összesen 187,5 millió forint támogatást ítéltek Tiborcz Eszter Zsuzsanna és édesanyja, dr. Tiborcz Sándorné közös cégének, a Rekettyés-Agro Kft.-nek az uniós alapokból finanszírozott Vidékfejlesztési Program keretében, derült ki a pályázati eredményeket összesítő honlapról.
A cég igencsak fiatal: Tiborcz István nővére 2021 januárjában alapította a Velencei-tó közelében fekvő Nadapon. Még ugyanabban a hónapban kisebbségi tulajdonosként jelent meg a mezőgazdasági vállalkozásban Dr. Tiborcz Sándor Istvánné, a miniszterelnök vejeként is ismert Tiborcz István és Tiborcz Eszter Zsuzsanna édesanyja. A cég székhelye a nyilvános adatok szerint most is itt, ebben az úszómedencés (esetleg víztározós), villának kinéző épületben van:
A Rekettyés Agro Kft. alig volt egyéves, amikor befutottak az első kedvező, közpénzes hírek:
2022. január 18-án 33,9 millió forintot agrár-környezetgazdálkodási kifizetés jogcímen,
2022. március 4-én 5,1 millió forintot „Szántóföldi termelés digitális fejlesztése” tárgyban,
2022. március 25-én 148,5 millió forintot „Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása” tárgyban ítéltek meg a vállalkozásnak.
Tiborcz Eszter korábban a 24.hu-nak azt írta: több mint két évtizede dolgozik főállású mezőgazdasági vállalkozóként, édesanyja kisebbségi tulajdonszerzése a cégben „annak családi jellegét erősíti.” A vállalkozásnak nincsen honlapja, az interneten tevékenységéről nem lehet érdemben tájékozódni.
Tiborcz Eszter 2012-ben, az állami földbérleti pályázaton 157 hektár bicskei föld bérleti jogát szerezte meg. 2015-ben, az állami földárveréseken a szintén Fejér megyei Mányon vett meg 167 millió forintért 166,181 hektár földet. Az Átlátszó írta meg, hogy a bevásárláshoz az ekkor részben állami kézben lévő Gránit Bank nyújtott segítséget: Tiborcz Eszter 167 millió forint hitelt kapott földvásárlásra. Tavaly decemberben jelentették be, hogy Tiborcz István érdekeltsége megveszi a Gránit többségi tulajdonrészét.
Tiborcz István sem panaszkodhat, ha uniós támogatásokról van szó: a miniszterelnök veje idén márciusban 114 millió forintos támogatást kapott ökológiai gazdálkodásra való áttérésre, valamint biogazdaság fenntartására. Hét éve 170 millió forintot ítéltek meg neki ugyanerre a célra, így a hozzá köthető ökológiai gazdaság már 284 millió forintnyi hozzájárulást kapott a Vidékfejlesztési Programból. 2021 végén édesapja, dr. Tiborcz Sándor 687,9 millió forintot nyert erdősítésre.
|
Tiborcz István nővérének tavaly alapított cége 187,5 milliós támogatást kapott
|
A nadapi vállalkozás székhelye egy medencés, inkább villának kinéző ingatlanban van. Tiborcz Eszter mellé tavaly beszállt édesanyja, dr. Tiborcz Sándorné is. Erről Tiborcz Eszter korábban azt írta, édesanyja kisebbségi tulajdonszerzése a cégben „annak családi jellegét erősíti.” A Rekettyés Agro Kft. alig volt egyéves, amikor majdnem 34 millió forintot nyertek.
| null | 1 |
https://rtl.hu/gazdasag/2022/05/19/tiborcz-eszter-unios-tamogatas
|
2022-05-19 11:26:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Tanúvallomásaiban több ponton élesen ellentmondott egymásnak az Öveges-program szakmai koordinációjával megbízott egykori vezető, valamint azok a békéscsabai középiskolai tanárok, akiket a büntetőperben szerdán hallgatott meg a Gyulai Járásbíróság. Az egykor megbízási szerződéssel dolgozó koordinációs vezetőnek szakmája szerint nem volt túl sok köze a természettudományos laborokban bevezetendő munkafüzetekhez, ugyanis korábban egy általános iskola magyar szakos tanára, később igazgatója volt. Megítélése szerint ezzel semmi gond nem volt, mert a tananyagfejlesztésre, a szakmai anyagok kidolgozására – amelyet végig önálló és saját szellemi terméknek nevezett – szakembereket kért fel, akik több körben egyeztettek egymással, valamint az érintett középiskolákkal, így a békéscsabai Andrássy gimnáziummal is.
Az egykori szakmai koordinátor tanúvallomásában mindvégig a védelem álláspontját hangoztatta. Elmondása szerint minden szakmai aggály nélkül, jól működő csapatmunkában készültek el a munkafüzetek, miközben folyamatosak voltak az egyeztetések és nagyon jó visszajelzéseket kaptak az elkészült anyagról. Ha minden így történt, akkor miért kellett többször is átdolgozni a munkafüzeteket és hogyan készültek el ezek a munkafüzetek úgy, hogy az adott középiskola természettudományos tantermének felszereltségét nem vették figyelembe? – firtatta a vádat képviselő Tolna Megyei Főügyészség képviselője. Az sem volt teljesen világos, hogy az egyeztetés során ki és pontosan miért volt felelős.
A vád: különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás
Az Öveges-program visszaélései miatti perben a három vádlottat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádol a Tolna Megyei Főügyészség. A büntetőper április 20-i előkészítő üléséről tudósítva beszámoltunk arról, hogy a vádirat szerint „A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban” című, az EU által finanszírozott TÁMOP-pályázat elnyerését követően szerződéseket kötöttek a vádlottak által vezetett jogi személyekkel szaktanári segédletek és tanulói munkafüzetek kifejlesztésére. A szerződött társaságok már 2011-ben, a pályázati kiírást megelőzően létrehoztak egy adatbázist, amely a pályázati kiírás szerinti segédletek és munkafüzetek elkészítéséhez szükséges adatokat tartalmazta, így azoknak csak a szerkesztése, sokszorosítása és digitalizálása történt meg a pályázatban előírt fejlesztői tevékenység helyett. Mindezek ellenére a két társaság az elvégzett munkáért kiállította a számlákat, a teljesítésigazolásokat, majd megigényelte a vállalkozói díjakat az önkormányzatoktól.
R-F. M. elsőrendű vádlott ezzel a magatartásával közel 74, a másodrendű V-né D. R. mintegy 70, míg a harmadrendű Cs. I. 34,5 millió forintos vagyoni hátrányt okozott az uniós és a hazai költségvetésnek. Ugyanakkor tény, hogy az Öveges-program keretében nem csak a projekthez tartozó munkafüzetekkel, hanem az érintett több tucatnyi város középiskolája természettudományos tantermének túlárazott, egyenként több mint 300 millió forintos átalakításával is gondok voltak. Ez utóbbival azonban a nyomozó- és a vádhatóság érdemben nem foglalkozott. Így most a perben a tíz évvel ezelőtti teljes program több mint 12 milliárd forintjából csak alig 180 millióról esik szó.
Az Öveges-program szétlopásáról már hét évvel ezelőtt beszámoltunk.
Arra sem született megnyugtató válasz a szerdai tárgyalási napon, hogyha minden érintett középiskolának készített munkafüzet mindegyike önálló fejlesztés és szellemi termék volt, akkor hogyan fordulhatott elő, hogy a felcsúti székhelyű Librum Kft. és a gyulai központtal rendelkező Hunniareg Kft. több esetben szó szerint ugyanazt a munkafüzetet alkotta meg és értékesítette az érintett középiskolák települési önkormányzatainak, külön-külön 30 millió forintért.
Tovább árnyalták a képet a tanúként meghallgatott középiskolai szaktanárok, aki néhány döntő ponton más tartalmú tanúvallomást tettek, mint a szakmai koordináció vezetésével megbízott szakember. Mondandójuk lényege az volt, hogy a projekt keretében kötelező képzéseken vettek részt, amelynek végén záróvizsgát tettek. Ennek keretében pedig olyan kísérleteket és feladatokat kellett kidolgozniuk, amelyeket utóbb az elkészült munkafüzetben láttak, holott erről korábban önálló fejlesztésként beszélt koordináció vezetője. Többen a tárgyalóteremben lévő munkafüzetből megkeresték az így bekerült munkájukat, amelyért semmilyen javadalmazást nem kaptak.
Az egyik tanúként meghallgatott képiskola biológiatanár az így a munkafüzetbe bekerült feladatokat és kísérleteket „nagyon különböző színvonalúnak” nevezte. Volt olyan szaktanár, aki úgy nyilatkozott: nem használta a munkafüzetet, mert a saját maga által összeállított feladat- és kísérletsorban sokkal inkább bízott. Míg volt, aki receptkönyvhöz hasonlította a munkafüzetet, amelyből mindenki kiválogatja, mit akar felhasználni. De akadt olyan is, aki „élete szakmai csúcspontjának” nevezte, hogy részt vehetett ebben a programban.
„Az érintett középiskolák szaktanárai egyetemet végeztek, legalább 20-25 éve tanítanak, míg a fejlesztőcsapat többségében általános iskolában tanító és főiskolai végzettséggel rendelkező ember volt. Ha finoman akarok fogalmazni, akkor ez szintbeli különbség” – mondta a gyulai tárgyaláson a vádat képviselő ügyész.
|
Önálló szellemi termékek, vagy összeollózott példák? Folytatódott az Öveges-program pere
|
Az Öveges-program keretében elkészített munkafüzetek a tananyagfejlesztés önálló szellemi termékei voltak, vagy a közreműködő tanároktól ollózták össze a példákat? Ha mindegyik projekt önálló volt és külön készült a középiskoláknak, akkor miért volt nem egyszer döbbenetes a különböző fejlesztések közötti egyezés? Erről vitáztak a tanúk a Gyulai Járásbíróságon folyó büntetőperben.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/onallo-szellemi-termekek-vagy-osszeollozott-peldak-folytatodott-az-oveges-program-pere-248943
|
2022-05-18 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Újabb börtönbüntetésre ítélték a Magyarországra szökött egykori macedón miniszterelnököt, Nikola Gruevszkit pénteken. Gruevszkit a szkopjei büntetőbíróság bűnösnek találta hatalommal való visszaélésben, mert 2011-ben elrendelte egy, a politikai riválisának tulajdonában lévő épületének lebontását. Ezt azzal indokolta, hogy annak nem volt rá építési engedélye.
A vád szerint Gruevszki miniszterelnökként bízta meg akkori közlekedési miniszterét, Mile Janakieskit, hogy segítsen bosszútállni Fiat Canoski üzletemberen, volt politikuson, amiért annak pártja kilépett a Gruevszki vezette kormányszövetségből. Janakieski három év börtönbüntetést kapott, Szkopje akkori polgármestere Gazi Baba pedig négy évet. A vádlottak ártatlannak vallották magukat.
Az elsőfokú ítélet a „TNT” fedőnevű ügyben hét évvel azután született, hogy az akkori ellenzék, a jelenleg kormányzó szociáldemokraták 2015-ben berobbantották a botrányt. Több rejtett telefonbeszélgetés is kikerült, amikben - feltehetőleg - Gruevszki és Janakieski beszélnek a „Kozmosz” nevű lakóépület lerombolásáról.
|
Kilenc év börtönt kapott Nikola Gruevszki
|
Újabb börtönbüntetésre ítélték a Magyarországra szökött egykori macedón miniszterelnököt, Nikola Gruevszkit pénteken. Gruevszkit a szkopjei büntetőbíróság bűnösnek találta hatalommal való visszaélésben, mert 2011-ben elrendelte egy, a politikai riválisának tulajdonában lévő épületének lebontását. Ezt azzal indokolta, hogy annak nem volt rá építési engedélye.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/05/21/kilenc-ev-bortont-kapott-nikola-gruevszki
|
2022-05-21 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A Transparency International Magyarország drágának, gyanúsnak tartja, hogy kormány fürkészei és portyázói csaknem 17 ezer darab lélegeztetőgépet vettek összesen 300 milliárd forintért. A korrupció ellen küzdő civil szervezet közölte, újabb pert nyert a biznisz részleteit titkoló kormány ellen.
A TI Magyarország több közérdekűadat-igénylést is benyújtott, ám falakba ütközött. Így perelnie kellett azért, hogy kiderüljön, az Emberi Erőforrások Minisztériuma hány gépet értékesített tovább. Első fokon nyert, a tárca azonban fellebbezett, ám most a Fővárosi Törvényszék a külügyi tárcával szemben is a TI javára döntött.
A Szijjártó Péter által vezetett minisztériumtól előzőleg hiába kérték ki az általuk gyanúsnak talált szerződések különféle részleteit, így azt, ki engedélyezte az üzletet a malajziai Datuk Vinod Shekar cégével. A külügy azt állította, nem rendelkezik a maláj beszállítók átláthatóságát igazoló adatokkal.
TI Magyarország szerint a nem jogerős ítélet legfontosabb része, hogy nem titkolható az sem, ki és milyen okok alapján engedélyezte a 178 milliárd forint utalását ismeretlen hátterű hongkongi és szingapúri bankszámlákra.
|
Újabb pert nyert a TI a fürkészek, portyázók üzletei ügyében
|
A nem jogerős ítélet alapján fény derülhet rá, ki engedélyezte a szerződést a maláj milliárdossal.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2022/05/16/ti-lelegeztetogep-biznisz-per-kormany/
|
2022-05-16 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Rheinmetall AG (51%), a 4iG Nyrt. (39%) és a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HM EI Zrt.) (10%) képviselői közös vállalat alapításáról írtak alá előzetes megállapodást – jelentette be a 4iG a Budapesti Értéktőzsdén. Az alapítók célja, hogy a közös vállalat részt vállaljon a Magyar Honvédség digitalizációjában, valamint a közép-kelet-európai NATO tagállamok számára digitális eszközöket fejlesszen és forgalmazzon annak érdekében, hogy megfeleljenek a mai és jövőbeni harctéri követelményeknek.
A társaság várhatóan 2022 második felében kezdheti meg működését, és digitális megoldások, illetve minden harcterületen és vezetési szinten, valamint a C4ISTAR képességen alapuló katonai kiképzés biztosítására szárazföldi, valamint légi szimulációs rendszerek fejlesztésére, továbbá értékesítésére jön létre.
A közlemény szerint az együttműködésben egyedülálló értéket képvisela Rheinmetall nemzetközi hadiipari szakértelme . A társaság technológiai szolgáltatóként működik majd közre az alkatrészek, termékek, katonai képességek és know-howk területén (katonai szimulációs képzés, irányítás és irányítási rendszerek). A HM EI Zrt. szaktudása kiterjed a védelmi informatikai és infrastrukturális szolgáltatásokra, a taktikai harci menedzsmentre és rendszerintegrációra. A 4iG pedig erős informatikai és telekommunikációs hátterével, kibervédelmi- és fejlesztési kompetenciájával támogatja majd a közös vállalat munkáját, illetve jelentős méretű saját infrastruktúrájával és kapacitásaival biztosítja a megfelelő szoftverfejlesztési környezetet.
A Rheinmetall AG és a 4iG Nyrt. 2022 januárjában írta alá a megállapodást, amellyel a düsseldorfi védelmi ipari vállalat 25 százalékos részesedést szerzett a budapesti központú infokommunikációs cégben. A felek nemcsak pénzügyi befektetésben állapodtak meg, hanem hosszú távú szakmai együttműködés alapjait fektették le a tulajdonrész vásárlásával, illetve tőkeemeléssel, amelyet a közös vállalat alapítása tovább erősít.
|
A 4iG beszáll a magyar honvédség és a közép-kelet-európai NATO tagállamok digitalizálásába
|
A Rheinmetall AG (51%), a 4iG Nyrt. (39%) és a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HM EI Zrt.) (10%) képviselői közös vállalat alapításáról írtak alá előzetes megállapodást – jelentette be a 4iG a Budapesti Értéktőzsdén. Az alapítók célja, hogy a közös vállalat részt vállaljon a Magyar Honvédség digitalizációjában, valamint a közép-kelet-európai NATO tagállamok számára digitális eszközöket fejlesszen és forgalmazzon annak érdekében, hogy megfeleljenek a mai és jövőbeni harctéri követelményeknek.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2022/05/16/4ig-magyar-honvedseg-kozep-kelet-europai-nato-tagallamok-digitalizacio/
|
2022-05-16 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Pénzügyminisztériumi tisztségviselőkön kívül a Miniszterelnökség egyik vezető beosztású munkatársa is gyanúsítottja a két minisztériumot érintő hivatali vesztegetési ügynek. A 24.hu megtudta, hogy a tárca egyik főosztályvezetőjéről van szó, akit le is tartóztattak a hatóságok.
A Magyar Közlönyben korábban megjelent hivatalos információk szerint a tisztviselőt 2016 elején helyezték a Miniszterelnökség Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárságának állományába. Itt aztán az RRF Terv Végrehajtásáért és Fejlesztéspolitikai Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárságára került, Leveleki Zsolt helyettes államtitkár beosztottjaként.
Az RRF nem más, mint az Európai Unió helyreállítási alapja (Helyreállítási és Rezílienciaépítési Eszköz), amelynek forrásait leginkább a magyarországi korrupció miatt nem folyósítja hazánknak Brüsszel. Amint lapunk beszámolt róla, az Európai Bizottság konkrét ügyeket kifogásolva indította meg Magyarországgal szemben a jogállamisági mechanizmust, amelynek következményeként rengeteg uniós támogatást veszíthet el Magyarország.
Vagyis korrupció gyanúja miatt most egy olyan kormánytisztviselő került rács mögé, aki épp a korrupció miatt visszatartott uniós forrásokkal kapcsolatos munkát végzett, ami aligha jön jól akkor, amikor a kormánynak válaszolnia kell a brüsszeli aggályokra.
Habár azt Miniszterelnökséget vezető miniszter is elismerte a Kormányinfón, hogy a tárca egyik munkatársa is érintett a büntetőügyben, Gulyás Gergely nem főosztályvezetőről, hanem egy osztályvezetőről, valamint kisebb csalásokról beszélt. Ugyanakkor a lapunk által megismert ügyészségi indítványban az áll, hogy több száz millió forintos, bizonyos esetekben az egymilliárd forintot is megközelítő vissza nem térítendő támogatásokra benyújtott pályázatokat „olajoztak meg” a gyanúsítottak. Az ügyészség szerint általában a pályázati összeg egy százaléka volt a tarifa, de volt, hogy jóval több.
A vádhatóság szerint a Pénzügyminisztérium munkatársai kenőpénzért cserébe abban segítettek a pályázóknak, hogy támogatási kérelmeik sikeresek legyenek, illetve az azokkal kapcsolatban indított ellenőrzések számukra kedvezően végződjenek.
Ha ez mégsem sikerült – áll az ügyészségi dokumentumokban –, akkor jött képbe a Miniszterelnökség főosztályvezetője. Neki abban volt szerepe, hogy csúszópénzért cserébe azoknál az elutasított pályázatoknál járjon el, melyek esetében felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Miniszterelnökséghez a pályázók. Az ügyészség szerint a főosztályvezető intézte el, hogy a kifogásnak mindenképpen helyt adjanak, és ezáltal a támogatási kérelem visszakerüljön a rendszerbe újbóli elbírálásra.
Az ügyészségi indítvány szerint a Miniszterelnökség főosztályvezetője egy alkalommal még azt is elintézte, hogy az egyik pályázó cég az általa elnyert több mint félmilliárd forintos támogatási összeget teljes egészében lehívhassa előlegként, noha korábban elutasították ezt a kérelmét. A tisztviselő a Pénzügyminisztérium be nem avatott főosztályvezetőjét is felhívta, hogy közbenjárjon az ügyben, és a nyomozók szerint valótlanul arra hivatkozott, hogy a kifizetés Leveleki Zsolt helyettes államtitkár kérése.
A Miniszterelnökség főosztályvezetője ellen háromrendbeli vezető beosztású hivatali személy által, az előnyért hivatali kötelezettségét megszegve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása a gyanú, amiért öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztésre számíthat, ha elítélik. A 24.hu információja szerint a gyanúsítás alapját egyebek mellett több ezer oldalnyi lehallgatási jegyzőkönyv képezi ez esetben is.
|
Vezető kormánytisztviselőt csuktak le, ami a visszatartott uniós pénzek miatt nagyon fájhat a kormánynak
|
Korrupció gyanúja miatt egy olyan miniszterelnökségi vezető került rács mögé, aki éppen a korrupció miatt visszatartott uniós forrásokkal kapcsolatos munkát végzett. Az ügyészség szerint a főosztályvezető kenőpénzért vállalta, hogy elutasított EU-s pályázatok felülvizsgálata a támogatást kérők számára kedvezően alakuljon. A kormánytisztviselő akár 15 évig terjedő szabadságvesztésre is számíthat.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2022/05/09/miniszterelnokseg-kormanytisztviselo-unios-penzek-rrf-terv-letartoztatas-korrupcio/
|
2022-05-09 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
olvasási idő
1 perc
megjelent
2022.05.23. 14:30
|
Csak úgy dőlnek a milliárdos állami megbízások a Mészáros-közeli Possibuildhez
|
A tulajdonos, Nitti-Pálffy Zsuzsanna családja több más szálon is kötődik a Fideszhez.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202220_possibuild_nem_hagytak_azut_szelen
|
2022-05-23 16:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
A győztes párt népszerűsége rendre tovább erősödik a választás után, mert sokan akarnak a nyertes táborába tartozni. Ehhez képest júliusra csökkent a Fidesz-KDNP előnye a Tisza Párttal szemben, főleg a fiatal szavazók hoznak új színt a politikai versengésbe - derül ki a HVG számára készült Medián-kutatásból. Hann Endre és Nagy Réka írása.
A Neue Zürcher Zeitung ironikus glosszát közölt a német-magyar meccsről. Az uniós pozíciók elosztása körüli meccsről ír az Euronews és a Financial Times. Franciaország a szakadék szélén tántorog, írja a The Washington Post. A The Guardian szerint Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un bebetonoznák az új világrendet. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Die Presse két cikke is Orbánék Patrióták Európáért nevű új pártszövetségének megalakulását és a megalakítás lehetséges következményeit elemzi. A lap szerint Marine Le Pent és Matteo Salvinit előre beavatták az új pártszövetség tervébe. Hat hónap nem lesz elegendő arra, hogy Orbán Viktor alávágjon az Európai Uniónak - írja a Le Monde. A magyar EU-elnökségről ír többek között a Der Standard, a Le Figaro, a The Wall Street Journal és a The Washington Post is. Paul Lendvai szerint Ionesco vagy Mrożek tollára illik a magyar EU-elnökség, de a Süddeutsche Zeitung szerint is van némi irónia ebben. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
|
Tavaly 42 milliárdot hasított a reklámtortából a Mészárosék érdekkörébe tartozó cég
|
Az Atmedia értékesíti a TV2-től a Duna TV-n át a Rádió 1-ig számtalan tévé- és rádiócsatorna reklámidejét.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202220_atmedia_hasitott_areklamtortabol
|
2022-05-21 13:40:00
| true | null | null |
HVG360
|
Rendőrökön, sőt kalauzokon is egyre megszokottabb látvány a testkamera, amely gyártója, a holland Slimdesign reményei szerint hamarosan a civilek hétköznapi kütyütárházának is része lehet. Náluk is ugyanazt a célt szolgálja majd: hogy viselője nagyobb biztonságban legyen, ha pedig mégis baj történik vele, akkor ne kelljen a környékbéli térfigyelők és biztonsági kamerák felvételeit keresgélni, hanem azonnal rendelkezésre álljon a videós bizonyíték.
Most viszonylagos csönd van a rossz hírű gyomirtó szer, a glifozát körül, sőt néhány hónapja az EU-ban tíz évvel meghosszabbították a használati engedélyét. Az egyik nagy gyártó, a német Bayer mindenesetre, különösebb hírverés nélkül, a vegyszer barátságosabb utódjának fejlesztésén dolgozik.
A Föld lakóinak negyede választhat az idén demokraták, populisták és autokraták közül. A Vatikánban rendkívüli döntések születhetnek a nőkről és a melegekről. Nagy sporteseményekből nem lesz hiány, jelentős évfordulókat ünnepelnek, újabb űrprogramok indulnak. A részleteket az alábbi infografikán mutatjuk.
|
Óránként 30 ezer, a határ a csillagos ég – fideszes képviselő cége ad tanácsot Rogánéknak
|
Bajkai István fideszes képviselő cége és partnere keretösszeg nélküli megbízást nyert el, digitalizációs kérdésekben segít eligazodni a Rogán Antal miniszter által vezetett Miniszterelnöki Kabinetirodának.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202220_aponius_otletek_rogannak
|
2022-05-19 12:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Több mint két év és egy jogerősen megnyert per után a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) elárulta, kik vettek részt az egyedinek nevezett, titokban kiosztott turisztikai támogatások odaítélésében. Kiderült, hogy Guller Zoltán MTÜ-vezérigazgató korábbi nyilatkozatával ellentétben a támogatásokkal kapcsolatos döntéseket minden esetben ő maga hozza meg.
Fontos megjegyezni, hogy ezekben az esetekben is ugyanolyan pályázati dokumentációt várunk, mint egy-egy pályázati kiírásnál, a beérkező igényekről pedig egy szakmai grémium dönt
– így fogalmazott Guller 2020-ban a Világgazdaságnak adott interjúban az egyedi támogatásokról azt követően, hogy birtokunkba került dokumentumok alapján megírtuk: fű alatt osztja az adófizetői százmilliókat az állami turisztikai ügynökség. Az MTÜ vezetőjének nyilatkozata után, még 2020 márciusában közérdekű adatigénylést küldtünk az ügynökségnek, hogy megtudjuk, kik hozzák a döntéseket.
Az MTÜ válaszában azt írta: „a pályázati rendszeren kívül benyújtott kérelmek elbírálása során a beérkezett dokumentációt az MTÜ szakterületeinek munkatársai véleményezik jogi és költségvetési és turizmusszakmai szempontok alapján, ez a szakmai grémium készíti elő a döntési javaslatot. A folyamat lezárásaként a végső döntést a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően az MTÜ vezérigazgatója hozza meg.”
Nincsen szakmai grémium
Mivel ez a válasz ellentmondott Guller korábbi nyilatkozatának – miszerint egy szakmai grémium dönt az igényekről –, és mert megítélésünk szerint az MTÜ nem teljesítette adatkérésünket a döntési folyamatban részt vevők megnevezésével, ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk, mely meg is állapította, hogy a turisztikai ügynökség megsértette a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogunkat, és többször is felszólította az MTÜ-t az adatigénylés teljesítésére, de a NAIH-határozat alapján „a hatóság és az MTÜ álláspontja sajnos nem közeledett”. Ezért perre mentünk, és a bíróságtól kértük, kötelezze az MTÜ-t adatok kiadására, vagyis közölje, hogy kik tartoznak abba a „szakmai grémiumba”, amelyről Guller a Világgazdaságnak beszélt, és amelynek a tagjai szavai szerint részt vesznek a pályázati rendszeren kívül benyújtott támogatási kérelmek elbírálásában.
Végül az első- és a másodfokú bíróság is arra kötelezte az ügynökséget, hogy hozza nyilvánosságra a döntéshozók nevét.
A válaszból azonban az derült ki, hogy nincsenek is döntéshozók, csak egy döntéshozó: Guller Zoltán.
A 24.hu-nak küldött válasz alapján a döntéselőkészítési feladatokat az MTÜ munkatársai végzik el. A turizmusszakmai, jogi és pénzügyi értékeléseket a szakterületek vezetői összegzik – közölték, majd küldtek egy névsort, hogy az adatigényléssel érintett időszakban kik tartoztak e körbe. Azt, hogy közülük ki kicsoda, a cég honlapja, illetve az Opten céginformációs adatai alapján igyekeztünk összeszedni.
Diglics Dániel: 2020 végéig dolgozott az MTÜ-nél mint általános és gazdasági vezérigazgató-helyettes.
Bodor József: 2020 februárjáig dolgozott az MTÜ-nél jogi-, beszerzési és koordinációs vezérigazgató-helyettesként.
Könnyid László: turizmusszakmai és általános vezérigazgató-helyettes.
Juhász Szabolcs: 2016 októberétől a Magyar Turisztikai Ügynökségnél dolgozik, kezdetben egészségturisztikai, jelenleg turizmusszakmai igazgatóként.
Németh Anna: az MTÜ marketing és értékesítési vezérigazgató-helyettese.
Tóth Edit, Balogh Györgyi, Kelemen Edina, Király Valentin Donát és Kelemenné Papp Annamária esetében nem tudtuk beazonosítani, hogy pontosan milyen pozícióban dolgoztak vagy dolgoznak az MTÜ-nél.
Valójában adatigénylésünk célja nem is az lett volna, hogy minél több MTÜ-alkalmazottat ismerjünk meg név szerint, de Guller már idézett szavai arra utaltak, hogy rajta kívül mások is részt vesznek a fű alatt kiosztott támogatások odaítélésében. A jelek szerint azonban ez nincs így, az MTÜ vezetője mindössze ezt a látszatot keltette.
Guller egyedüli döntési pozíciója különösen érdekes annak fényében, hogy az MTÜ 2020-ban annyi támogatást osztott ki, hogy azokat 193 oldalon keresztül sorolták. És bár az adatigénylésünk az egyedi támogatásokra vonatkozott, az MTÜ válaszában mégis általánosságban fogalmazott: „A Magyar Turisztikai Ügynökség által nyújtott támogatásokkal kapcsolatos döntéseket minden esetben dr. Guller Zoltán vezérigazgató hozza meg.” Márpedig a Válasz Online korábbi összesítése szerint az MTÜ 2018 és 2020 között összesen nagyjából 300 milliárd forintról és 16 ezer támogatásról döntött. Guller állítása szerint egyébként az MTÜ az általa 2030-ig kezelt források kevesebb mint 2 százalékát fordítja egyedi támogatási döntésekre, vagyis ez sem jelentéktelen terhet ró a vezérigazgatóra.
A turisztikai ügynökség a per során azzal védekezett, hogy a Guller által említett „szakmai grémium” nem létezik, vagyis nincs olyan testület, szerv, amely az egyedi támogatási kérelmekkel kapcsolatosan döntést hoz. Szerintük a Világgazdaság cikke nem Guller Zoltán szó szerinti nyilatkozatát tartalmazza, illetve az MTÜ-vezér újságban elmondott gondolatai nem lehetnek közérdekű adatigénylés tárgyai. A bíróság szerint viszont ez azért sem állja meg a helyét, mert az adatigénylésünkre korábban adott válaszában az MTÜ is használta a szakmai grémium kifejezést. Az ügynökség azzal is védekezett, hogy a munkavállalók nevének kiadása esetén más személyes adataik is nyilvánosságra kerülnének, így személyes megkeresések és támadások célpontjává válhatnának. A magánszféra védelme mellett az MTÜ arra is hivatkozott, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzi a működésüket, így az átláthatóság és ellenőrzés egyéb úton biztosított.
Az első- és másodfokú bíróság szerint azonban nem annak van jelentősége, hogy az állítólagos szakmai grémium testületként tevékenykedik-e, hanem az a releváns, hogy kik azok, akik feladatkörük alapján részt vesznek az egyedi támogatási kérelmek elbírálásában. Mivel az ő megismerhetőségükhöz fűződő közérdek megelőzi a személyes adatok védelméhez fűződő érdeket, a bíróság nem tudta figyelembe venni azt, hogy a nevezettek magánszféráját támadás érhetné, emellett a Fővárosi Törvényszék azt is megállapította: minden alapot nélkülöz az MTÜ azon védekezése, hogy
közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságra hozatala semmilyen közérdekű célt nem szolgál.
Hiszen a közfeladatot ellátó szervek működése és a közpénzek felhasználásának átláthatósága az a közérdek, amely miatt a törvény ezen, egyébként személyes adatokat közérdekből nyilvánosnak mondja ki.
Láthatatlan pénzek, láthatatlan pályázatok
Ahogy említettük, amíg az MTÜ fennhatósága alatt álló Kisfaludy Program keretében 2020-ban 193 oldalnyi támogatást osztottak ki, addig 2021-re csupán másfél oldalnyi támogatási listát tettek közzé. Tudjuk, hogy ez a lista hiányos, az Európai Uniónak elküldött lajtstrom alapján erről be is számoltunk. Januárban megkérdeztük az ügynökséget, hogy miért nem szerepel a listán például az, hogy a saját alapítványának osztott ki 630 millió forintot. Akkor az MTÜ a többi között azt írta, hogy „a hiányzó tételek hamarosan felkerülnek”. Ez azonban január óta sem történt meg. Az ügynökséget most arra kértük, hogy küldjék el nekünk a teljes tavalyi támogatotti listát, de cikkünk megjelenéséig ezt nem tették meg.
A többi között ezért állítjuk azt, hogy az MTÜ kiosztott támogatásainak egy része teljesen átláthatatlan.
Vannak pályázatok, például a strandfejlesztési, melyek jól dokumentáltak, azonban az egyedi, ad hocnak nevezett támogatások követhetetlenek.
Az egyedi támogatásokat a nyilvánosság kizárásával osztogatta az MTÜ mindaddig, amíg lapunk bő két éve fel nem tárta a pénzosztó rendszer létezését. E támogatások közös jellemzője, hogy – a hazai és európai uniós gyakorlattól eltérően – még csak pályázati azonosító számmal sem rendelkeznek. Nyomozásunk során arra jutottunk, hogy a vissza nem térítendő támogatásokat célzó kérelmeket nem egy nyilvánosan meghirdetett pályázatra nyújtották be, így feltehetően informális csatornákon kerültek a turisztikai ügynökség asztalára. Balatonboglár fideszes polgármestere, Mészáros Miklós például személyesen Guller Zoltánnak írt levelet, hogy a támogatását kérje. A boglári önkormányzat több mint egymilliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázott. Ilyen egyedi pályázat útján nyert több mint 800 millió forintot Zoób Kati divattervező is, aki viszont nem tudta megmondani lapunknak, hogy volt-e konkrét pályázati kiírás, amire benyújtotta a jelentkezését, csak arra emlékezett, hogy azt kinyomtatva vitték be az MTÜ-be. Mint mondta, évek óta dédelgetett álma volt a divatmúzeum kialakítása, ezért sok mindenkit megkeresett, köztük a turisztikai ügynökséget is.
Guller állítása szerint szakmai szempontok alapján döntenek az egyedi támogatási kérelmekről, ellenzéki városoknak mégsem jutott a többmilliárdos keretből, miközben kormányközeli emberek sokasága kapott segítséget. Állami pénzhez jutott Orbán Viktor volt minisztere, Fellegi Tamás, míg Paár Attila, a 29. leggazdagabb magyar vállalkozó (Tiborcz István korábbi üzlettársa) azért kért vissza nem térítendő támogatást, hogy kiállíthassa a festménygyűjteményét Győrben, Tasnádi László volt III/II-es tiszt és rendészeti államtitkár pedig 286 millió forint közpénzből építhetett balatoni panziót. Az MTÜ a saját tanácsadóinak is osztott pénzt, így jutott támogatáshoz a borász Laposa Bence és Rókusfalvy Pál érdekeltsége is. A Légli-birodalmat is állami pénzből építik ki, az Echo TV volt vezetője, Farkas Boglárka cége pedig egy Balaton-felvidéki vendégházra nyert 70 milliós állami támogatást.
|
Egy személyben Guller Zoltán dönt az eltitkolt turisztikai támogatásokról
|
Pert nyert a 24.hu a Magyar Turisztikai Ügynökséggel szemben, két év után így derült ki, hogy a vezérigazgató korábbi nyilatkozatával ellentétben nem egy szakmai grémium, hanem ő maga dönt az egyedi támogatásokról. Az ügynökség a bíróságon azzal védekezett, hogy Guller Zoltán gondolatai nem közérdekű adatigénylés tárgyai, végül azonban ki kellett adniuk, hogy kik vesznek részt a pályázat nélkül kiosztott állami támogatások elbírálásában.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2022/05/25/magyar-turisztikai-ugynokseg-guller-zoltan-egyedi-tamogatas/
|
2022-05-25 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Újabb egyéni választókerületi győzelme után gyorsan gyarapszik a Rétvári Bence bizalmi embereire épülő alapítványi hálózat, amely államilag finanszírozott rendezvényekkel, propagandalapok működtetésével segíti a képviselő-államtitkárt. Legutóbb értékes váci ingatlant kapott az államtól az egyik szervezet.
Kifinomult rendszer épült ki Rétvári Bence, Pest megye 4. számú (Vác központú) választókerületének országgyűlési képviselője körül az elmúlt években. Az új kormány megalakulásáig működő Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkárának bizalmi emberei sorra hoztak létre a Dunakanyarban működő civil szervezeteket, amelyek állami támogatásokból finanszírozott rendezvények szervezésében, médiaműködtetésben, valamint ingatlanok felvásárlásában lettek érdekeltek. Rétvári Bence 2010-ben még Újbudán szerzett egyéni mandátumot (a képviselő a vagyonnyilatkozata szerint jelenleg is a budai kerületben tulajdonol ingatlant), 2014-ben listáról került a parlamentbe, akkor lett az Emmi államtitkára. 2018-ban indították először Vácon, az akkor háttérbe vonult KDNP-s párttársa, Harrach Péter helyén.
A négy évvel ezelőtti választásokat megelőzően a Zebegényben bejegyzett Dunakanyari Védegylet Alapítvány közvetlenül az Emmitől, azaz Rétvári minisztériumától 8 millió forint állami támogatást kapott, hogy polgári esteket szervezzen Vácon. Az egyik ilyen rendezvényen Novák Katalin akkori családügyi államtitkár is tiszteletét tette a képviselő mellett. A szervezet kurátora Bajor Gergő, a KDNP parlamenti frakciójának a titkára, de a környéken Rétvári Bence jobbkezeként emlegetik; több felvételen is együtt látszottak az elmúlt években. A képviselő körüli hálózat központi elemének tűnő alapítvány az Emmitől 2019-ben további 5 millió forintot kapott kulturális estek megszervezésére; sőt attól az évtől 2020-ig más állami intézményektől (a Miniszterelnökség alá tartozó Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től, az Ipoly Erdő Zrt.-től, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaptól) is került oda kisebb-nagyobb, összesen csaknem 90 millió forintnyi támogatás. Az alapítvány állami finanszírozása változatlan; a szervezet még nem nyújtotta be a tavalyi évre vonatkozó beszámolóját, de az kiderült, hogy idén kétmillió forintot nyert a Bethlen Gábor Alapkezelő (BGA) égisze alá tartozó Magyar Falu Programon keresztül, valamint az általa szervezett háromnapos nyári fesztivált, az Ipoly Fesztet (ahol például Nagy Feró is fellép) a szintén az Emmihez köthető Nemzeti Kulturális Alap támogatja (az alapítvány mögötti pénzmozgásokról online írtunk részletesen, lásd: Bőven jut az állami pénzből a Rétvári-közeli…, magyarnarancs.hu, 2022. április 28.).
Egy Helló!, egy Zöld
A fesztivál fővédnöke Rétvári Bence, mint általában a választókörzetében lévő hasonló rendezvényeken. A Dunakanyari Védegylet Alapítvány állami támogatásból létrehozta a Hellodunakanyar.hu nevű programajánló weboldalt; ehhez köthető az áprilisi választást közvetlenül megelőző Hello Tavasz nevű koncertsorozat többek között a The Biebers, a Balkan Fanatik vagy Vastag Csaba fölléptével. A „hálózat” a gödi Samsung-adóbevételeket szétosztó Pest Megye Önkormányzata által működtetett civil támogatási alapból is forráshoz jutott. Az Aktív Dunakanyar Alapítvány 20 millió forint támogatást kapott arra, hogy Csörögön, Sződligeten és Őrbottyánban szervezzen fesztiválokat a kampányidőszakban, és ezeknek is Rétvári volt a fővédnöke. Az utóbbi szervezet februárban a Magyar Falu Programból 7 millió forintot nyert el, és nemrég megjelent egy Aktivdunakanyar.hu nevű oldal is, amelyet impresszuma szerint szintén a Dunakanyari Védegylet Alapítvány üzemeltet. Ez a sok egybeesés arra utalhat, hogy e szervezetek mögött ugyanazok a személyek vannak. Ezt erősíti az is, hogy a Bajor Gergő vezette alapítvány és egy bizonyos Aktív Dunakanyar nevet viselő szervezet (amelyről nem derül ki, hogy azonos-e az Aktív Dunakanyar Alapítvánnyal) májusban Rétvári fővédnökségével hajós felvonulást rendezett a Dunakanyarban. Ennyiből is látszik, hogy Rétvári Bence (sokszor a saját minisztériumából érkező) állami támogatásokból működő szervezeteket folyamatosan használja politikai célokra, a saját népszerűsítésére. A választásokat követően a Váci Polgári Est sorozat keretében két rendezvényt is meghirdettek Mráz Ágoston Sámuel kormánypárti politológus, illetve Schiffer András korábbi LMP-elnök részvételével.
Nem csak rendezvények szervezésében jeleskedik a Rétvári-kör; egy bizonyos Hellodunakanyar Kft. 2019-ben vásárolta meg a VácOnline nevű helyi portált, amellyel Vác önkormányzata folyamatos pereskedésben áll a városvezetésről szóló hírei miatt; az önkormányzat május 9-én például arról számolt be, hogy újabb sajtópert bukott el a portál, ugyanis „a Fővárosi Ítélőtábla e héten megküldött ítélete szerint több hazugságot állítottak Vác egyik alpolgármesteréről”. A Hellodunakanyar Kft. ügyvezetője Zámbó Emese Adrienn, aki 2014-ben fideszes képviselőjelöltként indult Sződligeten az önkormányzati választáson. Egy 2018-as cikkben az Emmi alá tartozó Emberi Erőforrások Támogatáskezelőjének kommunikációs vezetőjeként hivatkoznak rá, illetve ő volt az Ipoly Feszt fesztiváligazgatója. Több képen is együtt szerepel Rétvári Bencével. A Telex.hu még a választás előtt azt írta, hogy a Hellodunakanyar Kft. szervezte 2019-ben a Váci Polgári Esteket, azóta pedig rendszeresen kap megrendeléseket – azaz közpénz jellegét elveszített állami juttatást – a Dunakanyari Védegylet Alapítványon keresztül. Az ily módon keletkezett magánvagyont aztán akár a VácOnline működtetésére, valamint a kampányban lejárató szórólapok gyártására is lehet fordítani (lásd: „A cselekmény súlya nem indokolja”, Magyar Narancs, 2022. április 20.).
A „hálózat” nem elégedett meg egy portállal. A Dunakanyar Média Alapítvány Pest Megye Önkormányzatának Samsung-pénzből működő civil pályázatán 19 millió forintot nyert el weboldal fejlesztésére. Ebből jött létre a VácOnline kistestvére, a 0627.hu, amely nem a városra, hanem a térségre fókuszál, és bár nem jelenik meg rajta annyi lejárató tartalom, mint az előbbin, de szintén Rétvárit propagálja. A szervezet kurátora Szilágyi Erzsébet Antónia, aki 2006-ban indult Nagymaroson a Fidesz színeiben az önkormányzati választáson. Szilágyinak közös céges érdekeltsége van a VácOnline vezető szerkesztőjével, Hujbert Istvánnal.
A Rétvári környezetében növekvő hálózat résztvevői jól behatárolhatók, és nem csak a rendezvényszervezés, a média körül találhatók. Az Öko Urbana Egyesület nagymarosi székhelye megegyezik a Hellodunakanyar Kft.-ével; a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezet az elmúlt években szintén kapott pár milliós támogatást az Emmitől, valamint a Miniszterelnökségtől, tavaly pedig 14,84 millió forintot nyert el a BGA Városi Civil Alapjából. Korábban az a Pálfalvi Milán képviselte a szervezetet, aki Rétvári Bence tanácsadója volt, illetve az egyesület szorosan együttműködik a váci Fidelitas-elnök, Szabó Csaba által koordinált Zöld Dunakanyar Programmal. Bár Szabó csak januárban vette át a természetvédelmi mérnöki diplomáját, már olyan szervezetekkel működött együtt különböző projektekben, mint a Continental Magyarország, a MÁV és az Ipoly Erdő Zrt. Mellette szól, hogy legalább a természetvédelem területén tevékenykedik; óvodáknak és önkormányzatoknak osztott ki egyebek mellett madárodúkat, rovarhoteleket, magaságyásokat, komposztálókat és fecskebölcsőket.
Szabó Csaba szintén kivette részét Rétvári Bence kampányából. Közérdekű adatigénylés útján derítettük ki, hogy Szabó szervezete, a Zöld Dunakanyar Alapítvány közel 200 millió forint állami támogatást nyert az Innovációs és Technológiai Minisztérium egyik pályázatán nem sokkal az áprilisi választások előtt arra, hogy a város külterületén képződött több ezer köbméternyi illegális hulladéklerakót felszámolja. A szemét 2013 és 2015 között gyűlt föl, akkor, amikor 15 milliárd forintnyi állami és uniós forrásból felújították a váci vasútállomást. Egyesek ekkor hírbe hozták a szemét lerakásával a város korábbi fideszes alpolgármesterét, Pető Tibort, valamint egy helyi vállalkozót, aki bontási munkálatokat végzett a beruházás során (lásd: Utcára tették, Magyar Narancs, 2020. július 30.).
Ingatlanportfólió
A Rétvári közelébe érkezett, környezetvédelmi célokat szolgáló 200 millió forint nem a legnagyobb tétel, ami a „hálózatban” fellelhető. Nagy port kavart Vácon, hogy a választások után néhány nappal egy kormányrendelet értelmében az addig a város vagyongondozása alatt álló Káptalan utca 16. alatti 200–300 millió forint értékű épületegyüttest az állam a Dunakanyari Védegylet Alapítványnak adta. Hasonló történt a választások előtt Szobon, ahol szintén nagy értékű, több mint ezer négyzetméteres állami ingatlant passzoltak a Bajor Gergő-féle szervezetnek. Mindkét épületre igaz, hogy a helyi önkormányzatnak is tervei voltak velük; Vác önkormányzata például közösségi teret szeretett volna kialakítani a Káptalan utcában, és Matkovich Ilona polgármester (lapunk korábbi szerzője – a szerk.) biztatónak látszó tárgyalásokat folytatott erről a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel.
A legnagyobb érték a zebegényi Millenniumi Dohány Pavilon. A Millenniumi Pavilon Közhasznú Alapítvány 2020-ban 1,1 milliárd forintot kapott az Emmitől a műemlék épület felújítására. A szervezet székhelye megegyezik a Dunakanyari Védegylet Alapítványéval, az első kurátora Ábrahám Katalin korábbi újbudai kormánypárti önkormányzati képviselő volt, aki szintén mutatkozott együtt Rétvárival – ismeretségük vélhetően az államtitkár XI. kerületi képviselőségének idejére megy vissza. A pavilont a Családháló Alapítvány tulajdonolja, amelynek jelenleg is Ábrahám a kurátora, és amely 2017–2018-ban 137 millió forintot kapott az emberminisztériumtól az ingatlan megvásárlására. Vagyis Rétvári minisztériumának a pénzén (pontosabban az adófizetők pénzén) vásárolták meg és újítják fel az épületet a Rétvári körüli alapítványok.
Már ha tényleg ez történik: Jakab Péter újraválasztott Jobbik-elnök a kampányban arról beszélt Vácon, hogy összesen 2,7 milliárd forintot nyert el a közhasznú alapítvány a felújításra, de az összeg egy része Rétvári Bence kampányába szivárog át. Megkerestük Zebegény polgármesterét, hogy megtudjuk, milyen munkálatok folytak, de Hutter Jánosnénak nincs konkrét információja a felújításról, mert az már nem az önkormányzathoz tartozik. A falu az ingatlan előtt húzódó utcát rendbe tette, és csak rosszindulatú pletykákról tud – jóindulatút már régen hallott, pedig már „nagyon vágyna” egy ilyenre. A jelek szerint tehát nincs komolyabb jele a beruházásnak. Lapunk derítette ki a közelmúltban, hogy a Millenniumi Pavilon Közhasznú Alapítvány megvásárolt egy Dunára néző értékes zebegényi hotelt is, illetve a szóbeszéd szerint egy másik helyi ingatlant, egy jelenleg nem működő iskolát is kinézett magának a Rétvári-kör. Hutter Jánosnénak nincs tudomása erről, a valóban hosszú ideje kihasználatlanul tengődő önkormányzati épület felújítására folyamatosan forrásokat keres a falu vezetése.
Ügyes
A Rétvári Bence körül kialakult hálózat átgondolt rendszer. Nincs szükség arra, hogy a baráti vagy kiszolgáltatott önkormányzatok irányított közbeszerzésein és beruházásain keresztül korrumpált cégek segítségével visszafolyassanak közpénzeket (nem is tudunk ilyenről), bőven elég, ha a bizalmi emberekre épülő alapítványok megkapják – sok esetben Rétvári Bence minisztériumától közvetlenül – a támogatásokat. Nem mellesleg egy ilyen szerteágazó hálózat nem könnyíti az átláthatóságot, mert nem lehet tudni, hogy pontosan mire mennek el a pénzek; az alapítványok a beszámolóikban csak minimális mértékben kötelesek feltüntetni adatokat. Minél több ilyen szervezet van, annál észrevétlenebbül lehet „játszani” a forrásokkal. (Mi is véletlenül találtunk rá a tavaly év végén bejegyzett Hello Dunakanyar Alapítványra, amelynek a székhelye megegyezik a Hellodunakanyar Kft.-ével, a szervezet kurátora pedig Ipolytölgyes korábbi polgármestere.)
A 444.hu tárta a nyilvánosság elé, hogy az adóhatóság nyomozói lehallgatták Bajor Gergő egyik telefonbeszélgetését. A kurátor egy letkési vállalkozóval egy olyan pályázatról egyeztetett, amelyen 25 millió forintot lehet nyerni. „Szívesen segítünk, csak a héten kéne nekem egy cégnév” – mondta neki Bajor. A nyomozók jegyzőkönyvéből kiderül, hogy sikeresen pályázott a vállalkozó – erről már az Átlátszó.hu tudósított. El lehet képzelni, hogy milyen befolyást gyakorolhat Rétvári köre arra a több tucat, főleg a kisebb településeket érintő infrastrukturális, turisztikai, sport- oktatási, egészségügyi stb. fejlesztésre, amelyeket a most zárult ciklusban bonyolítottak le a választókerületben.
Mindennek azért is jelentősége van, mert Rétvári és társasága nem ápol jó viszonyt az ellenzéki vezetésű Váccal. A városvezetést eddig is csuklóztatta a kormány: az önkormányzat tájékoztatása szerint a Jávorszky Ödön Kórház régóta beígért felújítása csúszik, ugyanis az Egészséges Budapest Program pénzügyi hátterét 2021. karácsony környékén erre az évre lenullázta a kormány. A Váci Kézilabda Sportegyesület sportcsarnoka pár évvel ezelőtt tao-projekt keretében újulhatott volna meg, amihez a város önrészt és ingyenterületet biztosított. Az akkori klubelnök a szakbizottsági ülésen kijelentette, hogy segítséget kértek „magas szintről” a befejezéshez, ha az egyesület mögé gazdasági társaságot állítanak fel. „Ez megtörtént, a segítség nem érkezett, a csapat szétszéledt, az épület állaga gyorsan romlik” – tudta meg a Narancs az önkormányzattól.
Hasonló a helyzet a Vác Városi Labdarúgó Sportegyesület (VVLSE) stadionjával, amelynek fejlesztésére 600 milliós tao-lehetőséget kapott a klub. „A beruházásból szinte semmi nem valósult meg. Felépítettek egy mobillelátót, amelyen sokáig nem ült senki, mert nem lehetett látni onnan a pályát. Azóta elvitték a kispadokat a túloldalra, 80–100 néző van a mobillelátóval szemközti oldal sarkában, mert a többi le van zárva a 22 milliósra tervezett állandó fedett lelátó építésére.” A tájékoztatás szerint az építkezést alighogy elkezdték, az örökségvédelmi hivataltól jött a büntetés a szabályok be nem tartása miatt. A megyei kormányhivatal elsőre megtagadta az építési engedély kiadását – a hiánypótlás óta az engedély megvan, az építkezésnek semmi nyoma. A VVLSE akadémiát is építhetett volna tao-forrásból és önkormányzati támogatásból, de ebben egy kapavágás sem történt évek óta (lásd: „Nem hivatalos összegeket követeltek…”, magyarnarancs.hu, 2021. december 28.).
Rétvári 2017-ben még arról beszélt a parlamentben, hogy Vác a barokk belvárosának és múzeumnegyedének a fejlesztésére összesen négymilliárd forintot fog kapni – aztán a 2019-es önkormányzati választáson a Fidesz–KDNP nagy vereséget szenvedett a városban, a forrás nem is érkezett meg a településre, noha kormányhatározat is született erről. Szintén nem kap támogatást a város az egyik legforgalmasabb és ramaty állapotban lévő, kátyúkkal tarkított útjának, a Rádi útnak a felújítására, hiába próbálkozik minden évben a Belügyminisztérium vonatkozó pályázatán. Amíg tehát a Rétvári-közeli alapítványok szépen gyarapodnak, addig a váci önkormányzat a perifériára szorult – ennek a következő két és fél év múlva esedékes helyhatósági választások miatt lehet jelentősége.
Vácott újra kell építeni a kormánypártokat, jelenleg se ütőképes szervezetük, se vonzó helyi jelöltjeik sincsenek. A korábbi, megbukott KDNP-s polgármester, Fördős Attila visszavonult a politikától, Pető Tibor volt alpolgármester pedig elvesztette a pozícióit: a váci Fidesz, valamint a Magyar Evezős Szövetség elnöki tisztségének is búcsút kellett intenie (a labdarúgó-egyesületnek viszont még az elnöke) – nem is nagyon lehetett vele találkozni a nyilvánosságban az elmúlt hónapokban, bár korábban Rétvárival is többször mutatkoztak együtt. Kérdés, 2024-ig a rendelkezésre álló (alapítványi) erőforrások segítségével megerősödik-e a Fidesz–KDNP Vácon, és hogy a városvezetés meddig bírja a kivéreztetést. Ebben vélhetően szerepet fog játszani az, hogy Rétvári Bence immár a Belügyminisztérium államtitkáraként növelni tudja-e befolyását. A képviselő-államtitkárt több úton is próbáltuk elérni, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett tőle reakció.
|
Zsebben a Dunakanyar. Terebélyesedő alapítványok Rétvári államtitkár körül
|
Újabb egyéni választókerületi győzelme után gyorsan gyarapszik a Rétvári Bence bizalmi embereire épülő alapítványi hálózat, amely államilag finanszírozott rendezvényekkel, propagandalapok működtetésével segíti a képviselő-államtitkárt. Legutóbb értékes váci ingatlant kapott az államtól az egyik szervezet.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/zsebben-a-dunakanyar-249110
|
2022-05-25 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Rövid közleményben számolt be honlapján május elején az eszéki futballcsapat arról, hogy Felcsúton járt az együttest fenntartó cég igazgatóságának két tagja. Sakalj Ferenc és Vladimir Čohar a látogatás során Mészáros Lőrinccel tárgyaltak, aki „elégedettségét fejezte ki az igazgatóság munkájával kapcsolatban, és hangsúlyozta, hogy támogatja a megvalósult és a következő szezonra tervezett projekteket”.
Nagyhatalmú szponzor
A találkozó első ránézésre furcsa lehet, hiszen Mészáros Lőrinc már két éve nem tulajdonosa a klubnak: akkor vált meg a horvát csapattól, amikor a Puskás FC és az NK Osijek egyaránt bejutott az Európa Ligába, és a szabályok szerint csak úgy indulhattak el mindketten, ha megszűnik az akkor még fennálló tulajdonosi összefonódás. Mészáros így megtartotta vezető pozícióját a Puskás mögött álló akadémiában, de eladta részesedését az eszéki csapatot birtokló cégben.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros Lőrinc hiába látszik tulajdonosnak, hivatalosan csak főtámogató EszékenAz eszéki futball sikereiről és terveiről nyilatkozott egy horvát sportlapnak Mészáros Lőrinc, aki papíron fél éve kiszállt a csapatból.
A felcsúti milliárdos ugyanakkor teljesen nem szakadt el a csapattól: vállalatai továbbra is szponzorálják az eszéki együttest. Ez a felsővezetői találkozóra magyarázatot is adhat, hiszen a legnagyobb támogatókkal logikusan tárgyalnak a labdarúgó-vállalkozások menedzserei. Az azonban már furcsa, hogy Mészáros szponzorként alkot véleményt az igazgatóság munkájáról, és a klub stratégiájáról, márpedig a közlemény alapján ezt tette.
Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy a felcsúti milliárdos nem akármilyen szponzor. Amellett, hogy az NK Osijek főtámogatója a Mészáros és Mészáros Kft., a csoport további három építőipar cége (a Záév, a V-Híd és a Fejér- B.Á.L.) is feltűnik a szponzorfalon. Ahogy több más állami megrendelésekkel kitömött magyar építőipari cég is. Épp egy éve írtunk róla, hogy a csapatot akkor támogató 14 cég 2018 eleje óta közel háromszáz magyar közbeszerzésen futott be, amelyeken egyedül, vagy egymással karöltve összesen 1100 milliárd forintnyi állami megrendelést nyertek el.
Az Eszék pedig nagyon sokat köszönhet ezeknek a támogatóknak. A csapat büdzséje több mint négyszeresére nőtt, amióta Mészáros Lőrinc beszállt az együttest fenntartó cégbe, a bevételeket pedig elsősorban épp a szponzori pénzek dobták meg.
Az első néhány évből nincsenek erre vonatkozó adatok, de 2017 óta az összes kiadás jellemzően 60-70 százalékát fedezték a támogatói bevételek. 2021-ben már több mint 100 millió kuna, azaz jelenlegi árfolyamon nagyjából 5,1 milliárd forint származott ilyen forrásból (pdf). Ennek pedig elég jelentős része Mészároséktól érkezhetett, így nem csoda, ha meghallgatják a milliárdos véleményét arról, hogy mire költsék a pénzt Eszéken.
Sok kapcsolódási pont maradt
Ráadásul, ahogy arról korábban beszámoltunk, a klub akkor sem került túl messze Mészáros Lőrinctől, amikor hivatalosan eladta részesedését. A csapat egyetlen magánszemély tulajdonosa egy idő után ugyanis így Mészáros Lőrinc barátja és állandó üzlettársa, (a külügyminisztert is jachtoztató) Szíjj László lett. Ami azonban ennél is fontosabb, hogy az eladott tulajdonhányadot egy magántőkealap vásárolta meg, amelyről ugyan hivatalosan nem lehet tudni, hogy ki áll mögötte, de nem volt nehéz megtalálni a kapcsolódási pontjait a Mészáros-birodalomhoz.
Arról nem is beszélve, hogy
a milliárdossal Felcsúton eszéki ügyekről tárgyaló Sakalj Ferenc tulajdonképpen Mészáros Lőrinc horvátországi bizalmasa és ottani ügyeinek intézője.
Mások mellett ő vezeti Mészárosék helyi szállodai cégét, de van tisztsége a birodalom más horvátországi leágazásaiban is. Mindezt úgy, hogy a helyi média szerint Sakalj egyébként „nem tartózkodik gyakran Eszéken, mivel túl sok munkája van Magyarországon”.
Röviden összefoglalva tehát Mészáros Lőrinc eszéki részesedését egy hozzá könnyen köthető magántőkealapnak adta el, miközben a csapat egyetlen magánszemély tulajdonosa a legjobb barátja maradt, a vezetője pedig a helyi bizalmasa. Emellett még a pénzt is ő, illetve magyar közbeszerzéseken taroló cégei adják a klubnak. Valószínűleg ezért alkot továbbra is véleményt stratégiai ügyekben.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKét nappal a választások előtt folytatta terjeszkedését Mészáros Lőrinc HorvátországbanEgy újabb céget vett át, valószínűleg az adriai szállodapiaci terjeszkedés részeként.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHorvátországi szállodái lesznek Mészáros LőrincnekA Talentis Group Zrt. júliusban szerzett meg egy olyan rijekai céget, amely neve alapján is a szálláshelyszolgáltatásban ténykedik, vagy fog ténykedni a jövőben.
|
„Mészáros úr elégedettségét fejezte ki”, így tovább önti a milliárdokat az eszéki fociba
|
Tavaly már ötmilliárd forintnak megfelelő kunát kapott az eszéki focicsapat szponzoraitól, amelyek között rengeteg a magyar építőipari cég, és a Mészáros-érdekeltség.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20220515/meszaros-ur-elegedettseget-fejezte-ki-igy-tovabb-onti-a-milliardokat-az-eszeki-fociba/
|
2022-05-15 17:26:00
| true | null | null |
G7
|
A szerző a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) igazgatója. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.
Máig emlékszem arra a „technikai riadóra”, amelynek 1980 tavaszán a kalocsai MN 37. Budapesti Forradalmi Ezrednél – mint akkori honvéd – a tanúja voltam. Az előírások szerint a legénység szállítására szolgáló teherautóknak a riadó kezdetétől számított tizenkét percen belül kellett volna elhagyniuk a laktanyát. De a tíz riadóztatott teherautóból csak kettőt sikerült beindítani, a többi csődöt mondott. Egy éles helyzetben nemhogy harcolni nem tudtunk volna, de a laktanyából sem tudtunk volna kijutni. Jó lecke és ingyen bemutató volt ez a kommunista rendszer hasznavehetetlenségéről, korruptságáról, az emberi és fizikai erőforrások pazarlásáról (miért is vagyunk mi itt egyáltalán?) és arról a felelőtlen és komolytalan magatartásról is, ami ezzel a rendszerrel együtt járt.
Most az Ukrajna elleni orosz agresszió mutatja meg jól, hogy milyen nagy szerepe van annak, ha egy hadsereg mélyen átitatódott a korrupcióval. E cikkben öt mechanizmust fogok röviden említeni, amelyen keresztül az orosz hadsereget jellemző korrupció hatást gyakorolhat a háború kimenetelére.
Bizalomhiány
A legfontosabb hatás a korrupció és a bizalom közötti összefüggésből adódik. A politikai gazdaságtanban jól ismert kapcsolatról van szó: egy gazdasági szervezet mindennapjait átszövő korrupció vagy egy nemzetgazdaságra jellemző magas korrupciós szint messzemenően rombolja az adott szervezetet vagy az adott nemzetgazdaságot működtető szereplők közötti bizalmat.*Lásd például https://www.jstor.org/stable/23999072 , https://www.jstor.org/stable/24385649 vagy https://www.cambridge.org/core/books/corruption-and-government/94925B501D79FA0357060F5489DE2F1F Mivel a korrupció a normák, a szabályok megsértését is jelenti, senki sem lehet biztos abban, hogy a másik be fogja tartani ezeket a szabályokat. Mikor az egyik szereplő azt állítja magáról, hogy szabálykövetőn fog viselkedni, akkor lehet-e neki hinni, vagy ő is csak a korrupt játék egyik résztvevője és haszonélvezője? A bizalom hiánya aztán – már önmagában is – irracionális döntésekhez, rendszeresen ismétlődő szervezeti hibákhoz, veszteségekhez vezet, és végső soron az erőforrások pazarlását, a hatékonyság csökkenését eredményezi.
Ugyanez érvényesül egy hadseregnél is: a mindenki által tudott korrupció messzemenően rombolja a harctéren lévő katonák, az őket irányító tisztek, valamint a hadjáratot előkészítő, majd erre parancsot adó főtisztek közötti bizalmat. Olyannyira, hogy végül már senki sem hisz senkinek. Az orosz parancsnokok azt hazudják a legénységnek, hogy hadgyakorlatra mennek, mikor eleve tudják, hogy ez nem igaz. A katonák, miközben úgy tudják, hogy gyakorlatra mennek, így is viselkednek. Ahogy az egy korrupt hadseregnél bevett szokás, a hadgyakorlat alatt eladják a helyi lakosságnak a gázolajat, a felszerelést valutáért, de gyakran csak élelemért vagy vodkáért.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Rengeteget isznak, és sok gázolajat adnak el” – ezt látják az orosz katonáktól a szomszédbanMeghosszabbították a belorusz-orosz hadgyakorlatot Fehéroroszországban, így egyelőre az orosz csapatok is maradnak.
Azután, miután a parancsnokaik átverték őket, és a gyakorlatról a harctérre küldik őket, már csak fél tanknyi gázolaj van a tartályokban. Erről persze meg a parancsnokok nem tudnak. A tisztek hazudnak egymásnak a gépkocsik, páncélozott szállító harcjárművek, tankok technikai állapotáról, meghamisítják a karbantartási naplókat, kilopják és eladják az alkatrészeket. A beszerzők nyerészkednek, és olcsó gumikkal szerelik fel a gépkocsikat, amelyek aztán a harctéren kapnak defektet. Egy korrupt rendszerben az utánpótlás is tragikus hibákat vét: üzemanyaghiány miatt több tíz kilométeres konvojok ragadnak a főutakon, könnyű célpontokat adva a védekező haderő számára, és további logisztikai (például élelmezési) problémákat okozva.
A főtisztek nem árulják el a hadjárat célját még a harctéri parancsnokoknak sem, a katonák, mivel nem harcra, hanem gyakorlatra készültek, megtudva az igazat, inkább saját felszerelésüket teszik tönkre, mintsem meghaljanak. Az élelmezés késik, az orvosokra nem lehet számítani, mindenki azzal a tudattal harcol, hogy itt már nincs olyan szabály, hogy a sebesültet nem hagyjuk hátra. Mindez pedig mélységesen rontja a katonák harci morálját – nem harcolni, csak megúszni szeretnék már ezt az egészet, vagy ha már itt vannak, akkor valahogy profitálni belőle: „organizálni egy-két értékes dolgot”. Legalább legyen valami haszna, hogy Ukrajnába küldték őket.
Hadsereg helyett horda
Ezzel el is jutottunk a másik mechanizmushoz, ami ugyancsak a korrupció és a bizalomhiány láncolathoz kapcsolódik. A korrupt, hazug főtisztekben nem bízó, a harci moráljukat elvesztő katonák hordaként kezdenek el viselkedni: „mindenki a maga ura”, „mindent lehet”, „az a tied, amit magadnak lopsz”, „azt teszel a lakossággal, amit csak akarsz”. A horda a polgári lakosság ellen fordul. A megszállók fosztogatnak, rabolnak, nőket, gyerekeket erőszakolnak, falvak, városok lakosságát zárják pincékbe. Kínozzák, gyilkolják a foglyul ejtetteket. Közvetlen harctéri parancsnokaik parancsára, jóváhagyásával, vagy tudta nélkül.
Mindez persze összefonódik azzal, hogy az orosz katonai megszállás kimondott célja Ukrajna „nácitalanítása”, azaz a megszállást ellenző helyi politikai vezetők leváltása, likvidálása, az értelmiség kivégzése. A „nácitalanítás” itt voltaképpen „ukrántalanítást” jelent, az ukrán nemzet, az ukrán nemzeti érzés megsemmisítését. Ezt az orosz katonák központi parancsra, előre elkészített listák és forgatókönyvek szerint viszik véghez. Tehát az amoralitás már itt, a központi parancsokban is tetten érhető.
A hordaként való viselkedés ehhez a központi célhoz kapcsolódik, de nem feltétlen abból következik. Az orosz állami vezetés biztos nem írta elő, hogy mobiltelefonokat, laptopokat, vízforralókat, LED TV-ket, mosógépeket, traktorokat kell minden katonának lopni, aztán a lopott holmit postán feladni, mint valami karácsonyi ajándékot. Hogy cigarettát kell kérni, aztán két perc múlva hátulról legyilkolni azt, aki cigit adott. Ez inkább következik a hadsereg szétzülléséből, mint a kapott parancsokból. Az orosz „katonák” viselkedésében a horda és az immorális központi parancsok („nácitalanítás”) minden képzeletet felülmúló kombinációját láthatjuk. Azt gondolom, hogy e teljes értékvesztés, fékevesztett tombolás kiindulópontjaként
a katonai szervezetnek a korrupció általi végzetes meggyengülése is fontos szerepet játszik.
A korrupció és ez ezzel járó bizalomhiány – hiszen itt már mindenki mindenkit becsap – a legénység moráljára mér helyrehozhatatlan csapást, és szabadít fel minden erkölcsi gátat.
A normaszegés kárai
Az anómiás viselkedés ilyen mértékű kiteljesedésének pusztító következményei vannak aztán az egész hadseregre nézve, végül így magukra a morált vesztett katonákra is. Ez a korrupció harmadik következménye. A lopott Iphone-ok követhetők, és pontos információval szolgálnak az ukrán hadvezetés számára, hogy a Kijev mellett megvert csapatokat az orosz hadvezetés tényleg újra harcba küldi a keleti fronton, és ezen belül hova is küldi őket.
De nem csak erről van szó. Megfelelő és működő titkosított katonai kommunikációs eszközök híján (itt megint a korrupt beszerzésekre kell gondolni) az orosz egységek gyakran nyilvános, bárki által lehallgatható vonalakon kommunikálnak. Az ukrán hadvezetés tudja ezt. Ezek a lehallgatott beszélgetések nemcsak a csapatmozgások, offenzívák és ellenoffenzívák megtervezésénél jönnek jól, hanem a háborús bűnök kivizsgálásánál is bizonyító erővel bírnak majd (itt, itt és itt), miközben részét képzik az online térben zajló háborúnak is.
De ez még nem elég. A harcoló katonáktól az orosz hadvezetés minden bizonnyal begyűjtötte a saját mobiltelefonjaikat még a harctérre érkezés előtt. Ez parancs. Fontos, hogy a csapatok elhelyezkedése rejtve maradjon. A mobilok begyűjtése nyilvánvalóan szolgálja a katonák biztonságát is. De a parancsnokaikban bizalmat vesztett katonák kijátsszák ezt a szabályt. Leadják mobiljaikat, de megtartják a SIM kártyákat, és vagy saját le nem adott, vagy az ukrán lakosságtól lopott mobilokban használják ezeket, így megfelelő elemzés után információhoz juttathatják a szakértőket. Az orosz egységek által használt lopott mobilok nemcsak katonai egységek mozgásának felderítésében, de magas rangú tisztek elleni akciókban is segíti az ukrán haderőt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért veszít ilyen sok tábornokot az orosz hadsereg?Van, aki az első vonalban lévőket akarta buzdítani, másnak a nem biztonságos kommunikáció lett a veszte - az Ukrajnába küldött orosz tábornokok minimum ötöde három hét alatt odaveszett.
További következmény tehát, hogy az orosz katonák normaszegő magatartása magát az orosz haderőt gyengíti, és jelentős harcéri veszteségeket eredményez. Ez a helyzet továbbá jól példáz egy olyan jól ismert mechanizmust is, ami szerint a kollektív célokat semmibe vevő, egyéni célokat szolgáló, de normaszegő egyéni cselekvés (a jelen példában „katonaként tudok beszélni az otthoniakkal”) a szervezet szintjén szörnyű károkhoz vezet, és végül az szervezetet alkotó egyénekre jelent veszélyt.
Még gyengébb morál
A negyedik következmény nyilvánvaló: a mindent átitató korrupció a szabályok rendszeres megszegését is jelenti. Ott is rombol, ahol nincs is korrupció. Ennek közvetlen hatása nemcsak az emberi tényezőben (a bizalom hiánya), hanem a fizikai eszközök minőségében, használhatóságában is jelentkezik: hibás felszerelés, anyaghiány, ellopott eszközök, gagyi, buherált megoldások, többségében hibás rakéták, a harctéren lerobbanó tankok.
Ez pedig két módon hat: egyrészt nyilvánvalóan és közvetlenül gyengíti a hadsereget, ássa alá a megtervezett hadműveletek sikerességét, másrészt közvetve hat a legénység moráljára is, tovább rombolva azt. Ki ülne be szívesen egy olyan tankba, amelyről tudja, hogy hamisított a szerviznaplója, hogy fontos alkatrészeket loptak ki belőle, és ezért bármikor csődöt mondhat?
Feltüzelt ellenállás
Az ötödik tényezőt hagytam a végére. Egy korrupt katonai szervezet, ahol a legénység értékvesztett, ahol a szabályszegés elfogadott, ez a norma, megszálló erőként sem fog a legyőzöttek bármilyen jogát tiszteletben tartóan viselkedni. És ekkor még nagyon virágnyelven fogalmaztam. Bucsa, Irpiny, Mariupol, Melitopol, Herszon. Az első két településen történt szörnyűségekről már van a világnak képe, a második háromban történtekről és történőkről még csak sejtéseink lehetnek.
De a megtámadott ország lakossága számára már világos: ha jön az orosz megszálló erő, akkor nincs kegyelem, nincs törvény, nincs jog. Senki sem lehet biztonságban. Ez pedig teljesen érthetően – és az orosz megszállók szempontjából paradox módon – feltüzeli az ellenállást. Erősíti a megszállók elleni harci kedvet. A megtámadott és megszállással fenyegetett ukrán települések lakosságának nincs más választása, mint menekülni vagy harcolni. A megszállókat jellemző korrupció, normaszegés és hordaként való viselkedés megerősíti a megtámadottak elszántságát és morálját. Az orosz katonai vezetés bizonyára nem ezt szerette volna elérni.
A felsorolt mechanizmusok között a bizalom elvesztését tartom a legfontosabbnak. Ezzel nem vagyok egyedül. Az orosz agresszió kapcsán a korrupciónak a katonák és parancsnokaik közötti bizalom szétzúzásában és ebből fakadóan a hadsereg teljesítőképességének aláásásában játszott szerepére már több volt amerikai parancsnok is felhívta a figyelmet. Ezt emelte ki a minap Ben Hodges, az Európában állomásozó amerikai haderő korábbi parancsnoka a háború kilátásait elemezve, és e tényező fontosságát húzta alá Mark Hertling is a The Bulwark-ban megjelent, az orosz és az ukrán haderő szervezettségét, képességét összehasonlító cikkében.
Egy hadsereg integritásalapú működése (ami jelentse most az egyszerűség kedvéért a korrupció hiányát) a parancsnokok és alárendeltek erős bizalmi kötelékét hozza létre, ami pedig elengedhetetlen feltétele annak, hogy egy hadsereg sikeresen láthassa el feladatát. De persze kell ehhez más is. Például a hadsereg egészének a jog uralma alatt kell állnia. Egy diktatúrában, mint amilyen a jelenlegi orosz rendszer, úgy látszik, ez nem lehetséges.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHogy lehetnek ilyen szedett-vedettek az orosz csapatok Ukrajnában?Az orosz hadsereg korszerű része nem nagy, a hatalmas része viszont nem modern - és még csak most kezdődik igazán a raktárak feltúrása a nagy veszteségek pótlása érdekében.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért égnek ki tömegével az orosz tankok?Taktikai hibák, korszerűtlen védelmi megoldások és néhány tervezési jellegzetesség is hozzájárul ahhoz, hogy nagyon nem jó orosz harckocsizónak lenni Ukrajnában.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz oroszok a saját hadiiparuk hírnevét is elkezdték szétlőni UkrajnábanOroszország a világ második legnagyobb fegyverexportőre, de piaci részesedése erősen csökken, az ukrajnai háború pedig tovább gyengítheti az orosz hadiipar kapacitásait és renoméját.
|
Korrupció, bizalmatlanság és harci morál az orosz hadseregben
|
Az Ukrajna elleni orosz agresszió mutatja, hogy milyen nagy szerepe van annak, ha egy hadsereg mélyen átitatódott a korrupcióval.
| null | 1 |
https://g7.hu/vilag/20220517/korrupcio-bizalmatlansag-es-harci-moral-az-orosz-hadseregben/
|
2022-05-17 17:31:00
| true | null | null |
G7
|
Rendkívül jól sikerült a 2021-es éve a Tiborcz-birodalom jelentős részét összefogó BDPST Zrt-nek. Orbán Viktor vejének cége 12 milliárd forintot meghaladó nyereséget ért el tavaly. Ez több, mint amennyit a vállalat története korábbi éveiben összesen össze tudott hozni.
A BDPST, bár fő tevékenysége szerint hivatalosan saját tulajdonú ingatlan adásvételével foglalkozik, valójában sokkal inkább egy vagyonkezelő cég. Beszámolója szerint 36 milliárd forintnyi vagyonából*Ez a cég mérlegfőösszege, tehát eszközeinek összértéke. hatmilliárdnyit tesz ki a más (többnyire szintén ingatlanos, vagy szállodai szolgáltatást végző) vállalatokban meglévő részesedések értéke, és ezek a cégek további 21 milliárd forinttal tartoznak a BDPST-nek. Ehhez képest a cég ingatlanjainak értéke elenyésző, könyvei szerint 392 millió forint.
Ennek megfelelően a vállalat bevételei sem elsősorban értékesítési tevékenységből származnak: az árbevétel 2021-ben a félmilliárd forintot sem érte el. A profit zöme a részben vagy egészben a társaság által tulajdonolt vállalkozások osztalékából adódott: ilyen jogcímen közel 10,5 milliárd forintot kapott a BDPST.
Tiborcz István cége hihetetlen ütemben fejlődött az elmúlt években. A társaság 2015-ös alapítása óta minden évben nyereséget termelt, igaz nem annyira masszívat, mint tavaly: a korábbi években a rekord 4,9 milliárd forint volt.
A teljes 2015-2020 közötti időszakban pedig összesen 11,9 milliárd volt a nyereség, azaz most egy év alatt sikerült hozni azt a profitot, amihez korábban bő öt év kellett.
Ez egyébként alkalmazottanként nagyjából 1,1 milliárd forintos nyereséget jelent – a társaságban ugyanis tavaly tizenegyen dolgoztak.
A nyereséget egyébként a tulajdonosok*Az ezer részvényből Tiborcz István 999 birtokol, és további egy részvénye van a társaság egyik igazgatósági tagjának. nem vették ki a cégből.
|
Alkalmazottanként 1,1 milliárd forint nyereséget termelt Tiborcz István cége
|
Orbán Viktor vejének cége 12 milliárdos nyereséget ért el tavaly. Ez több, mint amennyit története korábbi éveiben összesen össze tudott hozni.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20220527/alkalmazottankent-11-milliard-forint-nyereseget-termelt-tiborcz-istvan/
|
2022-05-27 17:34:00
| true | null | null |
G7
|
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, a Fejér B.Á.L. Zrt. bíróság előtt támadta meg a Pest Megyei Kormányhivatal egyik elmarasztaló határozatát. A hivatal útügyi hatósága korábban arra kötelezte a céget, hogy az Érd és Sóskút között létrehozott, az építési hulladék színe alapján „fehér út”-nak nevezett utat zárja le, és az eredeti állapotot állítsa helyre. A rendőrség ugyanakkor továbbra is felderítési szakaszban, ismeretlen tettes ellen nyomoz hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt.
Tavaly januárban írtuk meg, hogy nyomozást folytat a rendőrség az Érd és Sóskút között – részben természetvédelmi területen – formális engedély nélkül létrehozott út ügyében. A feljelentést tevő érdi alpolgármester szerint az úgynevezett „fehér utat” illegálisan építették meg a köznevelési centrum építésekor kitermelt köves földből. A feljelentés szerint mindezt a földtulajdonosok tudta nélkül, ám az akkori érdi fideszes és független sóskuti polgármester támogatásával tették meg. Az Érd Fenyves-Parkvárosban épülő köznevelési centrumot Mészáros Lőrinc gyermekeinek cége építi – ők azt állítják, jóhiszeműen jártak el.
Nem sokkal később később azt is megtudtuk, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala megállapította a kivitelező Fejér-B.Á.L. Zrt. és a Kontimer Kft. felelősségét „építési engedély nélkül végzett útépítési tevékenység” és „engedély nélkül végzett út forgalomba helyezési tevékenység” jogsértésekben. Közben a zajló rendőrségi nyomozás keretében környezetvédelmi és hulladékgazdálkodás szakértőket vontak be a körülmények tisztázására.
Elmarasztalták Mészáros Lőrinc gyermekeinek cégét az illegálisan épített „fehér út” ügyében | atlatszo.hu
A leggazdagabb magyar gyermekeinek cége alvállalkozójára, valamint az érdi volt és Sóskút jelenlegi polgármesterére próbálja hárítani a felelősséget a két település között lezajlott illegális útépítés miatt. A kormányhivatal azonban a Fejér B.Á.L. Zrt.-t is arra kötelezte, hogy 90 napon belül állítsa helyre az eredeti állapotot az Érd és Sóskút között létrehozott út nyomvonalán. Közben a zajló rendőrségi nyomozás keretében környezetvédelmi és hulladékgazdálkodás szakértőket vontak be a körülmények tisztázására.
Utánajártunk, hogy áll az ügy jelenleg. „Az útügyi hatóság (…) határozatával szemben mindkét gazdasági társaság terjesztett elő keresetlevelet. Az ügyeket a bíróság egyesítette. A per folyamatban van, a bíróság érdemi döntést még nem hozott” – válaszolta az Átlátszó kérdésére a Budapest Környéki Törvényszék kommunikációs osztályvezetője, Gyimesi Kinga.
„Összehangolt sajtótámadás”
Az ügy azután került a bíróság elé, hogy a Fejér B.Á.L. és az építési hulladékot alvállalkozóként az út nyomvonalán ténylegesen leterítő Kontimer Kft. megtámadta a kormányhivatali határozatot.
A négy és fél kilométeres hosszúságúra becsült út magáningatlanokon vezet át, ám nem kérték tulajdonosok hozzájárulását az építés előtt. Az út Sóskútra eső része ráadásul természetvédelmi területen húzódik. Az ügyben Tetlák Örs, Érd alpolgármestere 2020 őszén tett rendőrségi feljelentést, majd nem sokkal később a polgármesteri hivatal a kormányhivatalhoz fordult.
A kormányhivatali eljárásban egyebek mellett azzal védekezett a Fejér B.Á.L. Zrt., hogy „a Kontimer Kft. ügyvezetője egyeztetett az út karbantartás megvalósításáról a sóskúti Polgármester úrral König Ferenccel, és az érdi Polgármester úrral T. Mészáros Andrással, ezen egyeztetés részleteiről nem rendelkezünk információval” – írta a kivitelező cég. Majd leszögezték:
„ezen egyeztetésen vagy egyeztetéseken a Fejér-B.Á.L. Zrt. nem vett részt.”
A Kontimer Kft. szerint „összehangolt sajtótámadást is indítottak a Fehér-B-Á.L. Zrt. és a KONTIMER Kft. ellen. Kétségkívül a megindított támadás politikai célzatú, amit a sajtóban a Fehér B.Á.L. Zrt. ellen, annak negatív színben feltüntetésére irányuló megjegyzések egyértelműen mutatnak” – írta az útügyi hatóságnak a földkitermelést végző cég.
Az újbudai ügyvédi iroda által jegyzett beadvány szerint – amelyet a kormányhivatali határozat hosszan idéz – nem építettek utat, hanem „az érintett Érd és Sóskút Önkormányzatainak kifejezett kérésére, az emberemlékezet óta a két települést összekötő, meglevő út javitása történt, kb. 2.200 m hosszan”.
A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság kommunikációs osztálya 2020. november végén tájékoztatta arról az Átlátszót, hogy nyomozás indult az ügyben hulladékgazdálkodás rendje megsértésének gyanúja miatt. Most a kommunikációs osztály azt írta, hogy a nyomozás jelenleg is folyamatban van, majd ismételt kérdésünkre közölték azt, hogy az eljárás felderítési szakaszban van. Lefordítva:
továbbra sincs gyanúsítottja az ügynek.
A hulladékgazdálkodás rendjének megsértéséért a törvény alapesetben legfeljebb három évi szabadságvesztést jelöl meg. A minősítés függ a hulladék veszélyességétől vagy mennyiségétől. Tízezer kilót vagy 100 köbmétert meghaladó mennyiségű hulladék esetében a büntetési tétel egytől öt évig terjedő szabadságvesztésre emelkedik.
A polgármesteri hivatal által lefolytatott vizsgálatok alapján Tetlák Örs alpolgármester 13 500 köbméter hulladéknak minősülő kitermelt földről tett említést rendőrségi feljelentésében.
Az országszerte korrupciós ügyekre vadászó független parlamenti képviselő, Hadházy Ákos április végén ezt írta a Facebookon: „újabb bizonyíték arra, hogy a Gázszerelőre és családjára nem vonatkoznak a törvények. Egy éve(!) kötelezte őket a hatóság arra, hogy 90 napon belül szállítsák el az építési hulladékot a természetvédelmi területről és szüntessék meg a saját teherautóik számára épített utat. Ezt az utat illegálisan, engedély nélkül, hulladékból (sittből) építette a Fejér B.Á.L. Érd és Sóskút között. Tegnap megnéztem: az út él és virul, pedig elvileg rendőrségi nyomozás is indult az ügyben.”
|
Mészárosék cége beperelte a Pest Megyei Kormányhivatalt a „fehér út” ügyében
|
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, a Fejér B.Á.L. Zrt. bíróság előtt támadta meg a Pest Megyei Kormányhivatal egyik elmarasztaló határozatát. A hivatal útügyi hatósága korábban arra kötelezte a céget, hogy az Érd és Sóskút között létrehozott, az építési hulladék színe alapján „fehér út”-nak nevezett utat zárja le, és az eredeti állapotot állítsa helyre. A rendőrség ugyanakkor továbbra is felderítési szakaszban, ismeretlen tettes ellen nyomoz hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/05/24/meszaros-lorincek-bepereltek-a-pest-megyei-kormanyhivatalt-a-feher-ut-ugyeben/
|
2022-05-24 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
2022.05.26. 04:30
2022.05.26. 07:43
Ezermilliárd forintnyi vagyon is gazdát cserélhet az építőanyag-ipar átalakításával. A miniszterelnök családja is ebben az igazán jövedelmező ágazatban érdekelt, de annak döntő többsége külföldieké. Bányáik könnyű prédának tűnnek, ám az építőelem-gyártó cégek einstandolásával be lehet fürödni.
|
Mesés profitokért kezdi a kormány az építőanyag-gyártás erőltetett magyarosítását
|
Ezermilliárd forintnyi vagyon is gazdát cserélhet az építőanyag-ipar átalakításával. A miniszterelnök családja is ebben az igazán jövedelmező ágazatban érdekelt, de annak döntő többsége külföldieké. Bányáik könnyű prédának tűnnek, ám az építőelem-gyártó cégek einstandolásával be lehet fürödni.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20220526_fokusz1Eloregyartott_kontorfalazas
|
2022-05-26 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Átláthatatlanul és döcögősen kivitelezve, de érdemi bérfejlesztésről van szó a pedagógusok esetében – bár az első fizetési papírok szerint van, aki csak 3%-ot kapott –, 2030-ig szóló ígéret is van a folytatódó emelésekre. Jövőképre is nagy szükség lenne, hogy legyen utánpótlás.
|
Mészáros Lőrinc még jobban védi a környezetet
|
Tovább hízott az Orbán Viktor barátja érdekkörébe tartozó környezetvédelmi portfólió.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202221_naturaqua_kornyezetvedelmi_megbizast_nyert_meszarosnal_landolt
|
2022-05-26 12:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Titkosították, ki írja alá Varga Judit tárcájánál a megfigyelések engedélyezését
Teljes a káosz és a ködösítés a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelések körül: tavaly nyáron még tudta az Igazságügyi Minisztérium, hogy addig hány ilyen adatgyűjtést engedélyeztek a tárcánál, most az egész éves adatot már nem árulják el, mondván: nem tartják nyilván, csak a kérelmek számát. Kiderült az is: azt az információt titkosították, hogy ki írta alá az engedélyeket.
A Pegasus-ügy, továbbá a Schadl–Völner-botrány miatt is jó lenne tudni, tavaly összesen hány, igazságügyi miniszteri engedélyhez kötött nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést engedélyeztek, és ki írta alá ezeket. Azért, mert kiderült, hogy ezeket a megfigyeléseket részben a sok bírálatot kapott Pegasus kémprogrammal végezték. Továbbá azért is, mert az engedélyek jelentős részét biztosan nem Varga Judit miniszter írta alá, hanem egykori helyettese és államtitkára, a tárcától azóta a korrupciós vádak miatt távozott és jelenleg gyanúsított Völner Pál.
Csakhogy mindez nem derülhet ki, mivel az illetékes Igazságügyi Minisztérium a maximális, 90 napos időhúzás után meglepő, ráadásul önellentmondó válaszokat küldött kérdésünkre: nem tartják nyilván az engedélyezett kérelmek számát, az pedig minősített, vagyis titkosított adat, hogy kik írták alá az engedélyeket.
A hvg.hu a tárcának idén február 18-án küldött közérdekű adatigénylésében ezeket kérdezte:
2021-ben, a teljes évben hány darab miniszteri engedélyhez kötött, nemzetbiztonsági célú, titkos információgyűjtést engedélyeztek a tárcánál?
A 2021-es fenti, megadott engedélyek közül hány darabot írt alá Varga Judit igazságügyi miniszter, hány darabot írt alá Völner Pál államtitkár, hány darabot írt alá Répássy Róbert államtitkár, és hány darabot írt alá más minisztériumi tisztviselő?
2021-ben, a teljes évben hány darab miniszteri engedélyhez kötött, nemzetbiztonsági célú, titkos információgyűjtés engedélyét tagadták meg a tárcánál?
A három kérdés közül egyre sem kaptunk végül választ, holott az alapesetben 15 napos törvényi válaszadási határidőt 90 napra nyújtották a május 31-ével amúgy megszűnő, a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetre és a tárcának azzal összefüggő feladataira hivatkozva. Végül egyetlen, amúgy nem is kért számadatot kaptunk a válaszban. Eszerint:
2021-ben 1469 db külső engedélyhez kötött információgyűjtés előterjesztés került az igazságügyi tárcához benyújtásra, egyéb közérdekű adatot nem tartunk nyilván”.
Vagyis a tárca válasza szerint csak a hozzájuk beérkezett kérelmek számát tartják nyilván, a megadott engedélyekét már nem – ezt erősíti a harmadik kérdésre, az elutasított kérelmekre adott válaszuk is, miszerint a minisztérium “nem rendelkezik a kért adatokkal”.
Mindez azért furcsa, mert a tárca hosszú évek óta hasonló közérdekű adatigénylésekre rendre kiadta a megadott engedélyek számát. Így tett a hvg.hu kérdésére például 2020-ban is, és legutóbb tavaly nyáron is, amikor a július 19-ig – a Pegasus-botrány kirobbanásáig – megadott engedélyekről közöltek kérdésünkre pontos számot. Az alapján írtuk meg, hogy minden korábbinál több, átlagosan csaknem napi 5 (összesen 928) esetben engedélyeztek tavaly nyár közepéig nemzetbiztonsági célú titkos adatgyűjtést:
Varga Juditék belehúztak: csaknem ezer titkos megfigyelést engedélyeztek a nyár közepéig
Idén, a Pegasus-botrány kirobbanásáig 928 nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést hagyott jóvá az igazságügyi miniszter, majdnem annyit, mint 2015-ben egész évben. Idén naponta csaknem 5 engedélyre került pecsét, ami több, mint 2014 óta bármikor.
A meglepő válasz nyomán vissza is kérdeztünk a minisztériumnál: mi az oka, hogy a korábban rendre kiadott, és tavaly is még rendelkezésükre álló adattal most mégsem rendelkeznek, ám egyelőre nem kaptunk semmilyen választ. Így csak találgatni tudunk, miért próbál ködösíteni a minisztérium egy olyan, korában évekig gond nélkül közzétett, egyszerű statisztikai adattal összefüggésben, ami önmagában úgyis csupán tendenciát jelezhet. Annak nem találtuk nyilvános jogszabályi, rendeleti nyomát, hogy a tárca ezzel összefüggő adatkezelési előírásai tavaly nyár óta megváltoztak volna.
Még furcsább a második, az engedélyeket aláírók személyére vonatkozó kérdésünkre kapott válasz. Eszerint “a kért adatok az Infotv. 27. § (1) bekezdése alapján nem ismerhetők meg”. A jogszabályi hivatkozás egyszerű okot takar:
titkosították, hogy kik az engedélyek aláírói.
Kicsit bonyolultabban: “a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha az a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat”. Ilyen minősített adat érvényességi ideje a jogszabály szerint 10-30 év is lehet, vagyis a tárca válasza szerint ennyi ideig nem tudható, hogy Varga Judit miniszter vagy éppen egy államtitkára írt-e alá bizonyos számú engedélyt, pedig ez az egyszerű számadat az adott, szükségszerűen alapból titkosított ügyekről semmilyen érdemi információt nem ad.
Lengyel Tibor by HVG on Scribd
Az, hogy ki, hány engedélyt írhatott alá, azért fontos kérdés, mert a miniszteri engedélyhez kötött titkos információgyűjtésre – nevéből fakadóan – a törvény szövege szerint az igazságügyi miniszter adhat engedélyt, de a Pegasus-botrány óta tudható, hogy ezeket a kérelmeket nem minden esetben Varga Judit miniszter írta alá. Sőt, tavaly júliusban Varga maga nyilatkozott úgy a Telex kérdésére, hogy ő személy szerint adott-e engedélyt a Direkt36 tényfeltáró anyaga szerinti újságírók és Orbán Viktorral és a kormánnyal kritikus személyek megfigyelésére, hogy:
az engedélyek ki vannak szervezve az aláírásra az államtitkár úrnak, Völner Pál államtitkár úr az, aki az engedélyeket megadja vagy éppen megtagadja.
Később, az idén januárra a Pegasus-ügyben elkészített jelentésben Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke is kitért arra, hogy a nemzetbiztonsági törvény “kifejezetten az igazságügyért felelős miniszter jogkörébe utalja az engedélyezési jogkört, és nem ad felhatalmazást az engedélyezési jogkör átruházására“. Egy másik törvény és az igazságügyi tárca szervezeti és működési szabályozása pedig ismeri ugyan a “kiadmányozási jogot” a miniszter akadályoztatása esetén, ám ezek egyike sem említi a titkos információgyűjtés engedélyezését.
Az igazi Pegasus-jelentés: unokáink sem fogják látni?
Bőven maradtak még nyitott kérdések a Pegasus-botrányban a Péterfalvi Attila által fél év vajúdás után közzétett jelentés alapján. Egyrészt a mindent rendben találó vizsgálat nem volt teljes körű, és inkább csak formai, ráadásul a részletek akár 2110-ig sem derülhetnek ki a titkosítás miatt.
Ráadásul egy 2018-as alkotmánybírósági határozat egyértelművé teszi: a kiadmányozási jogkörben eljáró személynek csak aláírási joga van, amely aláírási jog nem tartalmaz döntési jogosultságot”. Péterfalvi a jelentés szerint megkérdezte Völnert, aki azt válaszolta, hogy a jelentésben vizsgált esetekben "a miniszter akadályoztatása miatt helyettesítési jogkörben kerültek aláírásra az engedélyek”.
Hasonló választ adott februárban a hvg.hu kérdésére maga Varga Judit is, amikor azt nyilatkozta a már Völner távozása utáni aláírási rendről: “a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerinti rendben írják alá a titkos megfigyelési engedélyeket”. A korábbi engedélyezési gyakorlatról pedig azt mondta: “a magyar jogszabályok szerint teljesen rendben volt”.
Visszatérve az engedélyekhez: ha az utolsó ismert és a minisztérium által még közölt, megadott engedélyszámot nézzük, akkor tavaly július közepéig volt 928 jóváhagyás, miközben a friss közlés szerint 2021-ben egész évben érkezett hozzájuk 1469 darab kérelem. Ebből arra következtethetünk, hogy a beérkezett kérelmek száma erősen hullámzó volt az évben, hiszen egyenletes eloszlás esetén július közepéig körülbelül 808 darabnak kellett volna érkeznie, ehhez képest addigra már a jóváhagyottak száma is 120-szal több volt. A második félévben csökkenő számú kérelemre utalhat az is, hogy ha az addigi tempóban folytatták volna az engedélyek megadását, az év végére 1700 körüli engedélyre került volna jóváhagyó aláírás, miközben, mint kiderült, összesen nem volt 1500 kérelem.
Összességében az eddig ismert konkrét adatok alapján elmondható, hogy a tavalyi év első fele sűrű időszak volt a megfigyelések szempontjából: a nyár közepéig kis híján annyi ilyen kérelmet hagytak jóvá az Igazságügyi Minisztériumban, mint például 2015-ben egész évben. A 2020-as teljes évben megadott 1285 engedély még nem is volt olyan sok, mivel a koronavírus-járvány csúcsévében kissé visszaesett a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtések száma. Előző évben, 2019-ben még 1340 ilyet engedélyeztek, és 2018-ban sem sokkal kevesebbet, 1282-t. Igazán az évtized közepétől lőttek ki egyébként a számok: a 2015-ös 1038 után 2016-ban 1151, 2017-ben pedig már 1256 engedélyt adtak ki.
Ami pedig a Pegasus-ügyet illeti, a vizsgálódásnak nincs vége Magyarországon a Péterfalvi-jelentéssel, illetve a még jelenleg is folyó nyomozásokkal. A több országot érintő Pegasus-botrány nyomán ugyanis az Európai Parlamentben márciusban külön vizsgálóbizottság alakult, hogy feltárja: sértettek-e uniós jogot a tagállamok, mindenekelőtt Magyarország és Lengyelország a kémszoftver felhasználása során. Az is hamar eldőlt, hogy a bizottság Magyarországra jön majd, sőt, a testület DK-s alelnöke, Rónai Sándor kezdeményezte, hogy a témában hallgassák meg Varga Juditot is. Csakhogy a miniszternek nincs sok mondanivalója, mert múlt heti jelölti meghallgatásán ki is tért erre, és azt mondta: a 2010-es választás óta “Magyarországon törvénytelen megfigyelés nem volt”, egyébként pedig
az Európai Parlamentnek nincs semmilyen hatásköre ebben, a vizsgálata jogalap nélküli, ráadásul értelmetlen is, mert az információkhoz úgysem férhet hozzá, hiszen a nemzetbiztonsági kérdések tagállami hatáskörbe tartoznak.
Varga Judit a hvg.hu-nak: A választók április 3-án a Völner-ügyről is véleményt mondtak
Se a Pegasus-botrány, se a Völner-Schadl-ügy miatt nem aggódott láthatóan az újabb igazságügyi miniszeri ciklusra felkért Varga Judit, aki a hvg.hu-nak azt mondta, a Völner-ügyről is véleményt mondtak április 3-án a választók, és ez a kormány kapott felhatalmazást.
|
Titkosították, ki írja alá Varga Judit tárcájánál a megfigyelések engedélyezését
|
Teljes a káosz és a ködösítés a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelések körül: tavaly nyáron még tudta az Igazságügyi Minisztérium, hogy addig hány ilyen adatgyűjtést engedélyeztek a tárcánál, most az egész éves adatot már nem árulják el, mondván: nem tartják nyilván, csak a kérelmek számát. Kiderült az is: azt az információt titkosították, hogy ki írta alá az engedélyeket.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220524_Varga_Judit_megfigyelesek_engedely_titkositas
|
2022-05-24 11:30:00
| true | null | null |
HVG
|
Az elmúlt évek legfontosabb mérkőzését játszotta május 10-én a békéscsabai sportcsarnokban a helyi női röplabdacsapat, amikor a bajnoki döntő ötödik mérkőzésén fogadta a Vasas együttesét. A bajnoki finálé legutolsó összecsapásán az angyalföldiek idegenben 3:0-ra győztek – de történetünk szempontjából fontosabb az a körülmény, hogy az 1988-ban csehszlovák mintára épült és nemrég több mint egymilliárd forintért felújított, modernizált 2300 fős csarnok ezen a találkozón sem telt meg teljesen.
Sportra és építkezésre fel!
Ehhez képest a Modern Városok Programja (MVP) keretében hamarosan a mostani aréna mellé épül egy új, multifunkciós, akár 4 ezer nézőt befogadó csarnok, amelynek bruttó bekerülési költsége az előzetes számítások szerint megközelíti a 30 milliárd forintot. Ugyanitt több mint 15 milliárdos költséggel modern úszóaréna is épül, miközben egy a 21. századi igényeknek megfelelő vívóközpont és röplabda-akadémia már megkezdte a működését. Hamarosan tehát elképesztő sportcentrum épül a város Gyula felőli oldalán óriási összegekből, amelyek forrása minden esetben a központi költségvetés. S hogy mi lesz a sorsa a közelmúltban felújított, 2300 fős sportcsarnoknak? Valószínűleg edzéseket, bemelegítéseket tartanak majd az üres lelátók előtt. Erre mondják többen Békéscsabán: nem is tudták, hogy ilyen gazdagok.
Az MVP békéscsabai projektkoncepcióit a 2016. április 26-án a békési megyeszékhelyre látogató Orbán Viktor miniszterelnök és Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba Egyesület) polgármester látta el aláírásával. Egy helyi kívánságlista alapján ebbe sok mindent belepakoltak (lásd keretes írásunkat). Éppen akkor lett bajnok a helyi női röplabdacsapat, aligha véletlen, hogy a tervekbe bekerült a helyi röplabda-akadémia infrastruktúrájának kiépítése, valamint a többfunkciós sportcsarnok megépítése. De lesz Sportok Háza és egy új, fedett, 50 méteres, tízpályás, a nemzetközi szabványoknak megfelelő, több mint ezer nézőt befogadó új sportuszoda is; hat éve ennek az árát 4 milliárdra, míg az új arénáét 3,8 milliárd forintra taksálták, ám azóta papíron is a többszörösükre drágultak – és hol vagyunk még a tényleges megvalósítástól?
A városi röplabdaklub, a BRSE vezetése a Bajnokok Ligájában való részvételt és ehhez illő csarnokot remél, amit a tervek szerint hamarosan meg is kap, bár a sikerszériát közel tíz évvel ezelőtt megkezdő és öt bajnoki aranyérmet szerző női röplabdások az elmúlt időszakban nem tudták növelni a nézőszámot. Maga a polgármester viszont rajong a női röplabdacsapatért, ott van a mérkőzéseken, Facebook-oldalán számtalan, a csapattal készült közös fotót oszt meg.
A nemzetközi szabványoknak megfelelő új, városi sportuszoda megépítése is része tehát az MVP-nek Békéscsabán. „A reptér, a stadion és a négyezres multifunkciós csarnok mellett talán ez az egyetlen olyan beruházás, ami indokolható” – mondta a Narancsnak Dancsó Tibor, a DK önkormányzati képviselője. „Azt és úgy építünk, ahogyan és amire a kormány adja a pénzt, és kétség ne legyen, ezekre elköltünk minden fillért, mert Békéscsaba ezzel is fejlődik” – fogalmazta meg álláspontját egy neve mellőzését kérő fideszes önkormányzati képviselő. A fenntartás, a működtetés és az amortizáció költségei egyelőre nem foglalkoztatnak sokakat.
|
Hajrá, Csabagyöngye!
|
Úgy tűnik, Magyarország a világ egyik leggazdagabb országa. Az egyik perifériás megyeszékhelyen, Békéscsabán a Modern Városok Programja és az országos stadionfejlesztés négy beruházásából három felesleges, a negyedik pedig sokkal olcsóbban kivitelezhető lenne.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/hajra-csabagyongye-249313
|
2022-06-01 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
híradó
Parragh László szégyellje magát, és kérjen bocsánatot! – Megszólalt egy tűzoltó felháborodott felesége
Kiss Gabriellát az dühítette fel, hogy Parragh László szerint egy tűzoltót nemcsak a fizetés, hanem az adrenalinlöket is motiválhat. A nyílt levelet író nő szerint felháborító, hogy Parragh ilyen hangnemet enged meg azokkal szemben, akik minden szolgálaton az életüket kockáztatják.
|
12 milliárdos profitja volt a Postapalotát felújító cégnek
|
12 milliárd forint nyereséget termelt tavaly az a cég, amelyik a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában lévő Postapalota felújítását végezte. A cég tulajdonosa a jegybankelnök Matolcsy György fiának a barátja. A társaság újabb megbízást kapott az MNB-től, most a jegybank központi épületének felújításán dolgoznak, több mint 50 milliárd forintért.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2022/06/02/12-milliardos-profit-postapalota-felujito-ceg
|
2022-06-02 10:08:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Nem csak Mészáros Lőrinc, felesége is aratott, Várkonyi Andrea 295 millió forintot vett fel cégéből
Majdnem kétmilliárd forint osztalékot fizetett most benyújtott beszámolója alapján a miniszterelnök édesapja tulajdonában álló bényacég. Több vezető politikus családtagjának vállalkozása is jól teljesített a tavalyi évben. A közpénzek átláthatóságáért küzdő Trasnparency International szerint jól bevált recept alapján jutnak állami pénzből származó bevételhez a NER-közeli cégek.
|
Nem csak Mészáros Lőrinc, felesége is aratott, Várkonyi Andrea 295 millió forintot vett fel cégéből
|
Majdnem kétmilliárd forint osztalékot fizetett most benyújtott beszámolója alapján a miniszterelnök édesapja tulajdonában álló bényacég. Több vezető politikus családtagjának vállalkozása is jól teljesített a tavalyi évben. A közpénzek átláthatóságáért küzdő Trasnparency International szerint jól bevált recept alapján jutnak állami pénzből származó bevételhez a NER-közeli cégek.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2022/06/01/gazdasag-meszaros-lorinc-varkonyi-andrea-orban-gaspar
|
2022-06-01 10:15:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
A kampányban egymilliárd forintért a kormánypártokat reklámozó Megafon központ 557 milliós nyereséget termelt 2021-ben, derül ki a cég beszámolójából.
A vállalat egyedüli tagja Dr. Kovács Gergely István, aki arról adott számot: a társaság mérlegfőösszege 956,3 millió forint volt, emellett 557,09 millió adózott nyereséget termeltek.
Mivel nonprofit szervezetről van szó, a nyereséget egy az egyben a vállalat eredménytartalékába vezette át Kovács. Szintén ezért a Megafonnak adóznia sem kellett 2021-ben.
A szervezet egyéb bevételei a 2020-as 139,5 millió forintról 2021-ben 2,4 milliárdra nőttek. Az anyagi jellegű ráfordítás összesen 75,5 millió volt tavalyelőtt, míg tavaly már 1,43 milliárd. A személyi jellegű költések 36,8 millióról 273 millióra nőttek.
A nyereség pedig 3,97 millióról ugrott több mint félmilliárd forintra egy év alatt.
|
A milliárdos Facebook-hirdetések után is tudott 557 milliós nyereséget termelni a Megafon
|
2020-ban még alig négy millió forint nyereségük volt, tavaly viszont félmilliárdnál is több.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/05/31/megafon-nyereseg-facebook-hirdetes
|
2022-05-31 10:23:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.