text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Bizonyíthatóság hiányányban ejtették a vádat a 100 milliós végkielégítéséről elhíresült BKV-s személyzeti igazgató, Sz.-né Sz. Eleonóra ellen – írta a Blikk.
A 100 milliós végkielégítés valójában bruttó 86 millió forintot jelenetett, az összeg a 14 havi végkielégítés mellett egyéb jutalmat is tartalmazott. A volt személyzeti igazgató végül mintegy 50 millió forintot vehetett fel a pénzből.
A vezető miután nyugdíjba vonult és felvette a lelépési pénzt, újra dolgozni kezdett a BKV-nak, amivel minden belső szabályt megszegett a cégnél. Sz.-nét öt éve helyezték előzetes letartóztatásba különösen nagy kárt okozó csalás gyanújával. Később a kényszerintézkedést házi őrizetre, majd lakhelyelhagyási tilalomra enyhítették.
Az ügyészség most mégis Sz.-né felmentését kezdeményezte, mert nem lehet bizonyítani, hogy a személyzeti igazgató átverte feletteseit – közölte keddi vádbeszédében Homonnai János ügyész. A lap értesülése szerint viszont az ügyészség azért visszakozott, mert Sz. Eleonóra néhány hónapja jogerősen megnyert egy munkaügyi pert az ügyben, és ez valószínűsíti, hogy a büntetőbíróság is felmenti.
Nemrég a BKV-botrány szimbólumává vált Nokia-dobozban vitt milliók vádja is megsemmisült.
Hagyó Mikós volt főpolgármester-helyettesét és 14 társát folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. A vád szerint 2008 augusztusáig egymilliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okoztak a BKV-nak.
|
Ejtették a vádat a végkielégítéséről híres BKV-vezető, Sz.-né Sz. Eleonóra ellen
|
Bilincsben vitték, most szabadon távozhat a BKV volt személyzeti igazgatója. Az ügyészség szerint ugyanis nem bizonyítható, hogy Sz.-né Sz. Eleonóra átverte volna feletteseit, amikor bruttó 86 milliós lelépési pénzt vett fel, majd nyugdíjasként visszatért a BKV-hez dolgozni.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151028_Ejtettek_a_vadat_a_vegkielegiteserol_hire
|
2015-10-28 12:28:00
| true | null | null |
HVG
|
Nem találják százezer adózó 1 százalékos felajánlását az adóhatóságnál. A Daganatos.hu Alapítvány évek óta több százmillió forintot kap, majd oszt szét az arra rászoruló családok között. Hogy hol a pénz nem tudni, ahogy azt sem, hogy adminisztrációs hiba történt-e vagy valami más. Az adóhatóság adótitokra hivatkozva nem mond semmit, csak ha az alapítvány megengedi. Ők engednék, de erről hivatalosan is nyilatkozniuk kell.
Úgy tudjuk egyébként hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt már vizsgálatot indított az alapítvány ellen. Ez ugyanakkor az idei adó 1 százalékos felajánlásokat nem befolyásolhatná, hiszen lezárt költségvetésről van szó. Benyó Rita riportja.
|
Hová lett a daganatos gyerekek pénze?
|
Eltűnt a NAV rendszeréből a Daganatos.hu Alapítvány, noha több százmillió forintra számíthatnának a személyi jövedelemadókból felajánlott 1 százalékokból. Úgy tudjuk, csalás miatt vizsgálat indult az alapítvány ellen.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/09/17/hova-lett-a-daganatos-gyerekek-penze/
|
2013-09-17 12:30:00
| true | null | null |
24.hu
|
„Megfelelően védett az állam titkai?” címmel intézett írásbeli kérdéseket Fodor Gábor október elején a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, és arra volt kíváncsi: kapott-e úgynevezett Telephely Biztonsági Tanúsítványát a Nemzeti Biztonsági Felügyelettől a Századvég Zrt., a Nézőpont Intézet és a Young & Partners kommunikációs ügynökség. Ha igen, akkor mióta van nekik ilyen, illetve az egyes cégeknél hány embernek van és mióta úgynevezett személyi biztonsági tanúsítványa.
Fodor Gábor arra is kíváncsi volt, hogy az érintett társaságoknál megvannak-e az elektronikus biztonság feltételei, valamint ellenőrizték-e, hogy az elmúlt években milyen biztonsági beruházásokat hajtottak végre a székhelyeiken, telephelyeiken.
Pintér Sándor belügyminiszter válaszolt. Azt írta, hogy a három felsorolt társaság közül csak a Századvég-csoporthoz tartozó Századvég Politikai Iskola Alapítványnak van telephely-biztonsági tanúsítványa, amelyet 2014. február 5-én adtak ki „Szigorúan titkos!” minősítési szintig.
Részletesen felsorolta azt is, hány ember kapott személyi biztonsági tanúsítványt és mikortól – összesen 21 emberről van szó, kilencen közülük 2013 októberétől, a többiek pedig 2014 valamelyik hónapjától rendelkeznek ilyen dokumentummal.
A telephely biztonsági tanúsítvánnyal együtt adtak ki adatkezelési engedélyt és az elektronikus biztonsági feltételeknek való megfelelést tanúsító rendszerengedélyt, szintén „Szigorúan titkos!” minősítési szintig. Az engedélyek kiadása előtt helyszíni ellenőrzést végeztek az erre jogosult szakemberek – derült ki a miniszter tájékoztatásából.
A Belügyminisztérium irányítása alá tartozó Nemzeti Biztonsági Felügyeletnek csak a minősített adatok kezelésére vonatkozó feltételeket meglétét ellenőrizheti, azt már nem, hogy az érintett cégek milyen biztonsági beruházásokat hajtottak végre – közölte Pintér Sándor.
A Századvég-csoport tanácsokkal, szakértői anyagokkal, kutatásokkal, háttérelemzésekkel segíti a kormányt. A belügyminiszteri válasz alapján a munkájukat tehát az sem akadályozza, ha titkos dokumentumokra vagy minősített iratokra van szükségük, mivel a kijelölt személyek kaptak jogosultságot ezek hozzáféréshez.
|
A legtitkosabb iratokba is belenézhet huszonegy századvéges
|
A Századvég Politikai Iskola Alapítványnál összesen huszonegy embernek van olyan személyi biztonsági tanúsítványa, amelyeknek köszönhetően szigorúan titkos iratokba is belenézhetnek – ez derült ki Pintér Sándor belügyminiszter válaszából, amelyeket a liberálisokat képviselő független politikus, Fodor Gábor kérdéseire adott.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151029_a_legtitkosabb_iratokba_is_belenezhetnek
|
2015-10-29 12:38:00
| true | null | null |
HVG
|
A Jutarnji List című horvát napilap pénteki értesülése szerint az alkotmánybíróság ítéletében közölte, "megelégednek megelégszik azzal a ténnyel, hogy a panasz indítványozója nem elérhető a horvát hatóságok számára, ezért nem lehet a horvát bíróságnak felróni azokat a mulasztásokat, amelyeket saját országa követett el a beadványozóval szemben, az ő kárára. Konkrétan, nem lehet Horvátországnak felróni azt, hogy a magyar illetékes szervek elmulasztották kézbesíteni Hernádinak a horvátországi kihallgatásokra szóló idézéseket, amelyeket Horvátország szabályszerűen továbbított”
Nemzetközi körözés
Hernádi Zsolt és a Mol Nyrt. ügyvédjei korábban azt es letartóztatását. A letartóztatási parancsot – amely alapján az Interpol hamarosan nemzetközi elfogatóparancsot adott ki – Hernádiék emiatt jogellenesnek tartották és panaszt tettek a horvát alkotmánybírósáállították, ügyfelük nem kapott idézést a horvát szervektől, enek ellenére az ügyészségen elrendelték az előzetes letartóztatását, amely alapján hamarosan nemzetközi elfogatóparancsot adott ki az Interpol.
Itthon felmentették
Pénteken a horvát alkotmánybíróság elfogadta a legfelsőbb bíróság döntését Hernádi előzetes letartóztatásáról, mert a korrupció- és szervezet bűnözés ügyeiben eljáró ügyészség (USKOK) 2010 júniusa és 2013. július 4-e között négyszer kérelmezte Hernádi Zsolt kihallgatását Magyarországon és kétszer a horvát igazságügyi szervek előtt. Hernádi ügyében eközben Magyarországon is eljárás indult, a Fővárosi Ítélőtábla tavaly december elején jogerősen felmentő ítéletet hozott.
A miniszterelnök már börtönben ül
A horvát alkotmánybíróság döntése szerint a horvát szervek szabályosan jártak el: a korrupció- és szervezet bűnözés ügyeiben eljáró ügyészség, az USKOK 2010 júniusa és 2013. július 4-e között négyszer is kérelmezte Hernádi Zsolt kihallgatását Magyarországon, kétszer pedig a horvát igazságügyi szervek előtt, ennek ellenére Hernádi egyszer sem jelent meg a hatóságoknál, ezután rendelték el előzetes letartóztatását. Állásfoglalásuk szerint ha Hernádi nem kapta meg az idézés, az a magyar szervek mulasztása lehetett.
Hernádi Zsoltot Horvátországban azzal vádolják, hogy Ivo Sanader volt (azóta korrupció miatt jogerősen elítélt) horvát miniszterelnökkel együtt részt vett az INA horvát olajipari vállat törvénytelen eladásában, 10 millió euró kenőpénzt adott Sanadernek, hogy átadja a MOL-nak a vállalatot.
|
Érvényben marad a körözés Hernádi Zsolt ellen
|
Elutasította a horvát alkotmánybíróság Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójának panaszát, az ítéletük szerint a horvát bíróságok nem, csak a magyar szervek sértették a jogait.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/gazdasag/2015/01/horvatorszag-elutasitotta-a-birosag-hernadi-zsolt-panaszat-a-mol-ina-ugyben
|
2015-01-09 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Szeptemberben feljelentést tettünk közérdekű adattal visszaélés bűncselekménye miatt, a Szegedi Rendőrkapitányság pedig – ahogy arról szóban tájékoztattak bennünket – ennek megfelelően elrendelte a nyomozást.
A Szegedi Ítélőtábla júniusi ítéletében kötelezte az évek óta titkolózó egyetemet, hogy nem csak a nyertes elnöki pályázatokat, hanem az összes, 2010 és 2014 között benyújtott pályázati anyagot a pályázó nevének feltüntetésével 15 napon belül adja ki nekünk. A bíróság döntésének inkább csak elvi jelentősége volt, hiszen Török Márk HÖK-elnök 2010 óta kihívók nélkül indult a hallgatói önkormányzat vezetéséért. Az elnöki pályázatok közérdekű adat jellegére már az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék is rámutatott.
2015. augusztus 26-án, közel egy hónappal az ítélet szerinti határidő letelte után a HÖK honlapjára öt pdf formátumú prezentációt töltöttek fel. Az anyagok közül mindössze egy, a Rendhagyó EHÖK Elnöki pályázat 2014 megnevezésű fájl utal említés szintjén a dokumentum pályázati jellegére, az összes többi fájl sem megnevezésében, sem tartalmában nem mutat pályázati célokra. Az említett “pályázati anyag” például inkább hasonlít trollkodásra, mint Török Márk további elnöki terveire.
Miért baj ez?
Azon túl, hogy a szegedi HÖK poénra vette a Szegedi Ítélőtábla jogerős döntését, továbbra sem látható, hogy a hallgatói demokrácia gyakorlatilag egyetlen, így legfontosabb intézményének tekinthető hallgatói önkormányzat vezető tisztségére Szegeden milyen szempontok alapján választhatták meg Török Márkot.
Komolyan fel kell jelenteni valakit, hogy átláthatóbb legyen a HÖK?
Nagyon úgy tűnik, hogy igen. Hiába került fel pár anyag a HÖK honlapjára, kétséges, hogy azok tényleg – legalább részben – az elnöki pályázatok. Mégis ki venné komolyan, hogy Török Márk ezzel a szöveggel pályázott a 25 ezer hallgatót képviselő és 3 milliárd forint közpénz felett rendelkező HÖK vezetésére?
A Büntető Törvénykönyv szerint pusztán azzal, hogy a Szegedi Tudományegyetem az Ítélőtábla által megadott teljesítési határidőn belül nem tett eleget adatközlési kötelezettségének, megvalósult a Btk. 220. § (1) a) pont szerinti közérdekű adattal visszaélés vétsége, ezért a szeptemberben ismeretlen tettes ellen megtett feljelentésünk alapján a Szegedi Rendőrkapitányság nyomozást rendelt el az ügyben. Az elnöki pályázatok átláthatóságáért folytatott munkánkról folyamatosan beszámolunk a továbbiakban is.
Molnár Noémi
Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.
|
Nyomozást rendeltek el a szegedi HÖK-elnöki pályázatos ügyünkben
|
Annak ellenére, hogy nyár elején sikerült kiperelni a Szegedi Tudományegyetemtől az évek óta kihívó nélkül induló Török Márk HÖK-elnök pályázati anyagait, az SZTE HÖK pályázatnak alig nevezhető prezentációkat tett közzé honlapján, azokat is csak késve.
| null | 1 |
https://oktatas.atlatszo.hu/2015/10/30/nyomozast-rendeltek-el-a-szegedi-hok-elnoki-palyazatos-ugyunkben/
|
2015-10-30 12:43:00
| true | null | null |
Átlátszó Oktatás
|
Az Együtt Szijjártó Pétert kérdezi, valamint kikéri a MEHIB és az Eximbank szerződéseit: ugyanis úgy sejtik állami kölcsönből vehette meg Andy Vajna a TV2-t. Szigetvári Viktor pártelnök szerint végre ki kell deríteni, hogy állami pénzből épül-e a fideszes médiabirodalom.
|
Közpénzből vásárolgat Andy Vajna?
|
Az Együtt Szijjártó Pétert kérdezi, valamint kikéri a MEHIB és az Eximbank szerződéseit: ugyanis úgy sejtik állami kölcsönből vehette meg Andy Vajna a TV2-t. Szigetvári Viktor pártelnök szerint végre ki kell deríteni, hogy állami pénzből épül-e a fideszes médiabirodalom.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151031_Kozpenzbol_vasarolgat_Andy_Vajna
|
2015-10-31 12:51:00
| true | null | null |
HVG
|
Egy szélerőmű kivitelezését végző Fejér megyei cég két vezetője ellen indítottak eljárást hivatali vesztegetés gyanúja miatt.
A két férfi tavaly szeptemberben e-mailben próbálta megvesztegetni az egyik Fejér megyei község alpolgármesterét és két önkormányzati képviselőt – mondta Németh-Kész Mónika a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője a Fehérvár24-nek.
A hivatalnokokat arra akarták rávenni, hogy a cégük egyik projektjének környezetvédelmi és építési engedélyezési eljárásában működjenek közre. Az önkormányzatnak meg kellett volna változtatni korábbi döntését, és hozzá kellett volna járulnia ahhoz, hogy a településen épülő szélerőműhöz a költségesebb földkábel helyett az olcsóbbik légkábelt használhassák. Az együttműködésért cserébe az önkormányzat két részletben kapta volna kézhez a beígért összeget.
Az önkormányzat nem fogadta el az ajánlatot és feljelentést tett a rendőrségen, az ügylet meghiúsult.
A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya a cég székhelyén, illetve a két vezető lakásán házkutatást tartott, ahol számos iratot lefoglaltak. A nyomozók egyikük számítógépéről lementették az ominózus e-mailt is.
A két férfi vallomása során arra hivatkozott, hogy az üzleti életben ez a bevett gyakorlat. Jelenleg szabadlábon védekeznek.
|
Megvesztegették az önkormányzatot
|
30 ezer eurót ajánlott fel a beruházó cég a környezetvédelmi és építési engedélyezési eljárásban való együttműködésért cserébe.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/09/19/megvesztegettek-az-onkormanyzatot/
|
2013-09-19 13:02:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Társaság a Szabadságjogokért a Kúriához fordul Somogyi Mária ügyében eljárva, aki korábban felháborodott és megosztot egy Facebook bejegyzést az ismerőseinek. A nő kifogásolta, hogy a város vezetése előbb eladta a tatai Wágner házat, majd aztán felújítva drágán visszabérelte azt, azonban a városvezetésnek a poszt tartalma nem tetszett, ezért perbe fogták az asszonyt - illetve jelezték, hogy mindenkit beperelnek, aki tovább terjeszti a bejegyzést.
A másodfokig eljutó ügyben a városvezetés százezer forintos kárigényét elutasította a bíróság, a díjat pedig tízezer forintra mérsékelték. A védelmet képviselő TASZ szerint ez sem jogos követelés, ugyanis "az önkormányzatok vagyongazdálkodásának kritizálása alapvető jog, és az állami szervek nem hivatkozthatnak a jóhírnevük védelmére az őket ért kritikával szemben", ezért a Kúriához fordulnak.
|
Megbüntették a nőt, mert posztolt a tatai ingatlanügyekről
|
A tatai önkormányzat tízezer forint sérelmi díjat vár attól a nőtől, akit felháborított a város pazarló ingatlakezelési gyakorlata és ezt megosztotta ismerőseivel.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151031_Megbuntettek_a_not_mert_posztolt_a_tatai
|
2015-10-31 13:02:00
| true | null | null |
HVG
|
Korábban egy írásbeli kérdésre adott válaszból derült ki, hogy a kormányközeli Századvég Politikai Iskola munkatársainak 2013-ig egyáltalán nem volt az állam titkainak kezeléséhez szükséges biztonsági tanúsítványa. A belügyminiszter Fodor Gábornak írt válaszából az derül ki, hogy csak 2013. október vége előtt kapott a Századvég alapítvány néhány embere személyi biztonsági tanúsítványt, maga az alapítvány pedig csak 2014. február 5-én kapta meg a telephely biztonsági tanúsítványt, miközben 2010 után már több milliárdos állami megbízást kapott a Századvég a kormánytól többek között stratégia alkotásra is.
Amennyiben állami stratégiákat úgy írtak, hogy ahhoz nem volt szükség semmilyen minősített adat ismeretére, akkor az meglehetősen alacsony színvonalú munkát eredményezhetett milliárdokért, ha viszont kaptak belső anyagokat a kormánytól, akkor azok bizonyosan minősített anyagok voltak, ezek kiadása jogosulatlan személyek részére, illetve ezek megszerzése jogosulatlanul bűncselekményt jelent. A Nemzetbiztonsági Bizottságnak azt kell vizsgálnia, fennállhat-e ennek a bűncselekménynek az elkövetése.
A Liberálisok ezért újabb kérdéseket intéznek Pintér Sándorhoz az ügyben. - Kérjük többek között annak a 21 embernek a nevét, akik megkapták a nemzetbiztonsági minősítést. Lázár Jánostól várjuk a választ arra, hogy a Századvégtől kik kapnak meghívót kormányülésekre, kiknek van belépője a 2010-es kormányváltás óta a Miniszterelnökségre. Várjuk a választ arra is, hogy visszavonták-e G. Fodor Gábor nemzetbiztonsági minősítését azt követően, hogy G. Fodor főszerkesztői pozíciót vállalt, illetve van-e nemzetbiztonsági kockázata, hogy a századvéges Lánczi Tamás - aki államtitkokhoz juthat hozzá - Habony Árpáddal és Arthur Finkelsteinnel közös céget vezet Londonban. Volt-e a miniszterelnökkel is dolgozó Arthur Finkelsteinnek nemzetbiztonsági átvilágítása. A Liberálisok Matolcsy Györgyöt arról kérdezik, hogy milyen szerződéseket kötött az MNB a nemzetbiztonsági minősítéssel most sem rendelkező Századvég Gazdaságkutató Intézettel, milyen információforgalom és adatáramlás van a jegybank és a Századvég között - olvasható Fodor Gábor pártelnök közleményében.
|
Papír nélkül kezelték a titkokat a Századvégnél
|
A Nemzetbiztonsági Bizottság elnökénél a testület azonnali összehívását kezdeményezték a liberálisok a Századvég-ügy miatt.
| null | 1 |
http://nol.hu/belfold/papir-nelkul-kezeltek-a-titkokat-a-szazadvegnel-1572511
|
2015-10-31 13:10:00
| true | null | null |
NOL (Népszabadság)
|
A Jobbik feljelentést nyújt be a legfőbb ügyészhez ismeretlen tettes ellen hanyag, illetve hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt.
Pintér Tamás, a Jobbik dunaújvárosi képviselője pénteki közleményében úgy fogalmaz: 2004. november 25-én a városi közgyűlés MSZP-s képviselői a kivonult ellenzéki képviselők nélkül megszavazták a Dunaferr részvénycsomagjának eladását a névérték 32,87 százalékos árfolyamán.
Szakértői becslések szerint a részvénycsomag akkor nagyjából a dupláját érte – írta a jobbikos politikus, aki szerint az ügyletnek rendkívül negatív kihatása volt és van Dunaújvárosra nézve is, az önkormányzat ugyanis azóta nem tud beleszólni a Dunaferrnél történő eseményekbe, így a létszámleépítésekbe sem.
Az ügylet értelmében a részvénycsomag ára azonnal fizetendő 500 millió, majd öt éven keresztül évi 200 millió forint volt, tehát az inflációt figyelembe véve nagyjából 1,3 milliárd forint. Csakhogy az acélipar a következő 3-4 évben magas termelési mutatókat produkált: éveken keresztül több milliárdos nyereséggel zárt a vasmű is. A Jobbik szerint így tehát az 1,3 milliárd forintnál jelentősen magasabb összegért is értékesíthették volna a részvénycsomagot.
Pintér Tamás kiemelte: a hatóságok a zárt ülés jegyzőkönyvét felhasználhatják, mert “az ülésen résztvevők elmondása szerint számos kompromittáló kijelentés hangzott el, amely akár a szándékosságra is utalhat”.
|
Feljelentést tesz a Dunaferr privatizációja miatt a Jobbik
|
A Jobbik szerint ugyanis a Dunaferr Dunai Vasmű Rt. részvényeit a privatizáció során áron alul értékesítették.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/09/20/feljelentest-tesz-a-dunaferr-privatizacioja-miatt-a-jobbik/
|
2013-09-20 13:23:00
| true | null | null |
24.hu
|
A jobboldali képviselők a szocialista pártkassza dagasztását sejtették az árvízvédelmi beruházás megnőtt költségvetésének 375 millió forintos megtoldását tartalmazó előterjesztés mögött, ezért leszavazták a napirendet. Rendkívüli közgyűlés a jövő héten?
Ki miatt kell a plusz pénzt kifizetni?
Az egész beruházás 8 hónapos csúszásban van, Botka László szerint a jobboldali képviselők miatt állt elő ez a helyzet. A jobboldali többséggel bíró közgyűlés döntött a közbeszerzések jogi és ügyrendi bizottság hatáskörébe való átadásáról. A jobbikos Keresztúri Farkas Csaba vezette bizottság az árvízvédelmi beruházás projekt menedzsmentjének kiválasztását meghívásos pályázaton szerette volna lebonyolítani még hónapokkal ezelőtt. Ment a huza-vona, majd az NFÜ nem járult hozzá, így nyilvános pályázatot írtak ki. Az idő viszont haladt, Botka szerint ez volt az egyik ok, ami miatt csúszott az egész beruházás. A közbeszerzési szakértőt is a jobboldaliak vezette bizottság választotta ki, aki a közbeszerzési felhívás kiírása után lemondott. Most juthatott el a város addig, hogy a kivitelezők ajánlatait bekérje és nyertest hirdessen. Az egyetlen pályázó, azonban, 550 millió forinttal kért többet, mint amennyit a szakértők kiszámoltak. ezért kellett a költségvetés módosítását kérni.
Pártkassza
A szegedi Fidesz-KDNP viszont él a gyanúperrel, hogy a szocialisták mutyiznak és a választások előtt a kampányhoz gyűjtenek pénzt. Szerintük túl későn kapták kézhez a nagy összegű módosításról szóló előterjesztést. Amennyiben törvényes közgyűlési előterjesztés készül, a jobboldaliak támogatják a beruházás további menetét.
„Összehangolt műbalhé”
Botka László szerint műbalhét gerjesztenek a jobboldali képviselők. A jobbikos Keresztúri – Botka szerint – a saját hibáit próbálja fedni az előterjesztés kritikájával. Október 9 ig meg kell kezdeni a beruházást, addig ki kell hirdetni a nyertes kivitelezőt. Ez addig nem lehetséges, amíg a beruházást fedező összegre nem bólint rá a közgyűlés. Az 550 millió forintot 175 millió forint erejéig a projekt eddigi megtakarításaiból tudja fedezni a város, 310 millió forintot a központi alapból igényeltek, amelyre az NFÜ már rábólintott, csak a kormány határozatra várnak, így összesen 60 millió forintot kell a költségvetésben átcsoportosítani, ezért van most a balhé. Ha teljesen kicsúszik a város a határidőből, a beruházás teljes összegét vissza kell fizetnie a városnak, ez majd 2 milliárd forint. Botka összehívja jövő hétre a rendkívüli közgyűlést, ott majd eldől.
|
Viszi a víz a partfalat?
|
Majd 2 milliárdot fizethet Szeged vissza az Uniónak, ha nem indul meg három héten belül a partfal kivitelezése.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/09/20/viszi-a-viz-a-partfalat/
|
2013-09-20 13:31:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az OCCRP-t 2006-ban oknyomozó újságírók hozták létre, Magyarországon csak az Atlatszo.hu a tagja. Indoklásukban azt írják, ez életműdíjként is felfogható az orosz elnök számára, hiszen nem csak a 2014-es teljesítményét díjazták.
Orbán Viktor, a montenegrói miniszterelnökkel, Milo Djukanoviccsal a második helyre került a Organized Crime and Corruption Reporting Project képzeletbeli dobogóján.
|
Közvetlenül Putyin mögé rangsorolták Orbánt
|
Vlagyimir Putyin nyert, Orbán Viktor pedig második helyezett lett a 2014-es év legkorruptabbnak tartott politikusainak listáján a szarajevói székhelyű, Kelet-Európában, a Kaukázusban, Közép-Ázsiában és Közép-Amerikában működő Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) szervezetnél.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2015/01/kozvetlenul-putyin-moge-rangsoroltak-orbant
|
2015-01-03 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
„Állatorvosi ló, ami bemutatja, hogyan gázolnak át a tőkeérdekek közösségeken” – ezt Ángyán József, volt földművelési államtitkár mondja egy a Youtube-ra minap felkerült videón. A kisfilm témája a kishantosi biogazdaság.
Tízből semmi
Ahogy az FN24 korábban megírta, október végén lejár a nonprofit cég földbérleti szerződése.
A hivatalos nevén Kishantosi Vidékfejlesztési Központ nevű vállalkozás 1992 óta az államtól bérelt 453 hektáron (ez nagyjából ezer futballpálya mérete) gazdálkodik műtrágya és vegyszerek nélkül. A tulajdonosok ökológiai mintagazdaságot építettek, külföldi pénzt szereztek hozzá, népfőiskolát alapítottak és üzemeltetnek, fiatalokat küldenek dániai ösztöndíjra.
A Nemzeti Földalap (NFA) tavaly ősszel pályázatot írt ki a 453 hektárra. A területet tíz egységre bontották, így a kishantosiaknak tíz pályázatot kellett benyújtaniuk ahhoz, hogy megtarthassák az általuk használt birtokot. Nagy meglepetésre az összes parcellát elbukták, vagyis föld nélkül maradtak. A tíz táblát nem mellesleg tíz különböző pályázó nyerte el, egyikük a helyi Mezőfalva polgármestere (komplett lista itt).
Végképp eltörölni
Az NFA elnöke úgy nyilatkozott, hogy „a pályáztatás jogszerűségéhez nem férhet kétség”, hiszen a kft. „nem olyan színvonalú pályázatokat nyújtott be, amelyekkel meggyőzte volna a bírálókat”. Ami, ismerve az előzményeket, meglehetősen abszurd érv. Pláne, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az új bérlők vélhetően szakítanak a biogazdálkodással, így a terület az első műtrágyázás, permetezés után elveszíti bio-minősítését.
A mintagazdaság bukása mögött – a kormánypártiak kivételével – mindenki politikai bosszút sejt.
Fotó: kishantos.hu
Tudni, hogy a cég vezetője, Ács Sándorné egyetemi csoporttársa volt a földművelésügyi államtitkárságról tavaly év elején lemondott és a Fideszben kegyvesztetté vált Ángyán Józsefnek. A barátság utóbb is megmaradt, sőt Ácsné nyíltan beállt a pártjával szembehelyezkedő Ángyán mögé. (Mint ismeretes, Ángyán József a családi gazdaságok híve, s úgy véli, „oligarchák” martaléka lett a magyar föld – erről több interjúban beszélt lapunknak: itt és itt és itt és itt.) Ácsné mindezen túl részt vesz az ángyáni ideával harmonizáló Élőlánc Mozgalom és a Váralja Szövetség munkájában, valamint a kielegyenafold.hu üzemeltetésében.
Barbárok
„Barbár döntés született – mondja Ácsné kisfilmben. – Arra kérünk mindenkit, aki ezt az üzenetet hallgatja, álljon ki a fenntarthatóság ügye mellett, álljon ki kishantos ügye mellett. Mert hogyha ezt a központot ma Európában csak így le lehet törölni a föld színéről, akkor nincs esélyünk fennmaradni ezen a földön.”
|
Öt hete maradt Ángyánnak
|
Október végén bukik az ország egy biogazdaságot.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/09/23/ot-hete-maradt-angyannak/
|
2013-09-23 13:36:00
| true | null | null |
24.hu
|
Nem csak az alkotmánybírák vagyonnyilatkozatai kerülték el eddig a sajtó és a közvélemény érdeklődését, méltatlanul kevés figyelem övezte a legfőbb ügyész, az alapvető jogok biztosa, illetve helyetteseik egyébként évek óta nyilvános vagyonbevallásait is - nem számítva persze Keller László szocialista politikus és Polt Péter legfőbb ügyész emlékezetes és a végén már-már burleszkbe forduló agancscsatáját (lásd: Kudarcra ítélve, Magyar Narancs, 2006. március 30.). Az alábbiakban rövid áttekintést adunk a vagyonnyilatkozatokból megismerhető tényekről.
Bár a vonatkozó szabályok szerint a tisztségviselői illetményről nem kell nyilatkozni, a legfőbb ügyész és helyettesei - Fazekes Géza, a Legfőbb Ügyészség (LÜ) sajtószóvivője közlése szerint - az átláthatóság jegyében tették közzé ezeket az adatokat is. Polt Péter legfőbb ügyészként felvett éves illetménye 19739367 forint volt 2013-ban, ami havi 1644946 forintos fizetésnek felel meg. Belovics Ervin büntetőjogi legfőbbügyész-helyettes havi illetménye ennél valamivel kevesebb (1506434), Lajtár István közjogi legfőbbügyész-helyettesé pedig valamivel több (1685815 forint).
Az összegek 150-300ezer forinttal magasabbak a törvényben meghatározott illetménynél. Az ügyészi jogállásról szóló törvény szerint a legfőbb ügyész havi illetménye a Kúria elnökéével azonos: a Kúria elnöke a köztisztviselői illetményalap (38650forint) 39-szeresére jogosult, akárcsak a legfőbb közjogi méltóságok, például a köztársasági elnök vagy a miniszterelnök. Polt legfőbb ügyészi illetménye eszerint 1507400 forint. Hasonló eltérés figyelhető meg a legfőbb ügyész helyetteseinél is: a törvény szerint illetményük (alapilletmény + címpótlék + vezetői pótlék + tudományos fokozatért járó képzettségi pótlék + idegennyelv-pótlék) öszszesen 1382348 forint.
A különbséget firtató kérdésünkre a Legfőbb Ügyészség a következő tételekkel magyarázta az eltérést: 2013 végén "a tartósan távol lévő ügyészségi dolgozók, illetve a be nem töltött álláshelyek bérmegtakarításából" az ügyészség munkatársai átlagosan 90 százalékos jutalmat kaptak: a legfőbb ügyész és helyettesei egységesen 1,24 millió forint pluszt (a legfőbb ügyésznél ez a fizetés 82 százaléka). Harmincéves szolgálati viszonyára tekintettel Lajtár István ezenfelül háromhavi illetményének megfelelő jubileumi jutalmat - összesen 3,7 millió forintot - is felvehetett. Emellett valamennyi ügyészségi munkatárs 220ezer forintot kapott ruházati költségtérítésként és 10ezer forintot bankköltségre. Külföldi útjaik után Polt összesen 90ezer, Lajtár pedig 17ezer forint kiküldetési díjat könyvelhetett el, végül a szabadságszámítás 2013-ban megváltozott szabályai adják a különbség utolsó néhány tízezer forintos tételét. Az LÜ vezetői az átláthatóság jegyében ugyan valóban példamutatóan tüntették fel illetményüket, a képet mégis árnyalja, hogy az ösz-szegeket összesítve tették közzé, s így elmosódik a különbség a tisztségviselői illetmény (amit elvben nem kell feltüntetni), és a tisztséggel összefüggésben felvett egyéb jövedelmek (például jutalmak) között, amit viszont elvben fel kell tüntetni.
Az ügyészség jobban teljesít
Az ügyészekkel ellentétben az alapvető jogok biztosa és helyettesei nem közölték a tisztségük alapján járó illetményüket. A vonatkozó törvények szerint az ombudsman illetményére ugyanazok a számítási szabályok érvényesek, mint az Alkotmánybíróság tagjáéra: illetménye havi 1492300 forint. Helyetteseinek borítékja ennél vékonyabb, az államtitkáréval egyezik meg (jelenleg 997200 forint; korábban, amikor még nem voltak helyettesek, a szakosodott biztosok valamennyien a magasabb összeget kapták).
Több állás, több lábon állás
A legfőbb ügyész, az alapvető jogok biztosa és helyetteseik tisztségviselői illetményük mellett jelentős mellékjövedelemre is szert tettek: az alkotmánybírákhoz hasonlóan ők is elsősorban a felsőoktatásban ellátott másod- és harmadállásokból szerezték kiegészítő jövedelmüket, amit egyesek megfejeltek például szerzői jogi honoráriumokkal vagy vizsgáztatással. Polt Péter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és az ELTE-n, Székely László ombudsman az ELTE-n, nemzetiségügyi helyettese, Szalayné Sándor Erzsébet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, Lajtár István a Károli Gáspár Református Egyetemen, Belovics Ervin és Szabó Marcel ombudsmanhelyettes pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen oktat. Szabó és Belovics nemcsak tanít a Pázmányon, hanem tanszékvezetők is egyben: Szabó az Európa-jogi, Belovics a Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszéket vezeti. (Ez utóbbi tanszék oktatója egyébként Szívós Mária címzetes egyetemi tanár, alkotmánybíró is. A volt közjogi legfőbbügyész-helyettes, Varga Zs. András dékáni kinevezéséig hasonlóképpen tanszékvezetői feladatokat is ellátott a Pázmányon, a Közigazgatási Jogi Tanszéket vezette, illetve vezeti ma is.)
Az ügyészeknek ezenfelül elsősorban publikálásból és vizsgáztatásból van még mellékesük. A 2013. október 1-jén hivatalba lépett Lajtár István az év során összesen 1130000 forintot keresett publikálással, vizsgáztatással és oktatással. Belovics Ervin ugyancsak publikálásból és vizsgáztatásból ennek több mint háromszorosát (3560000 forint) hozta össze, az összeget a HVG ORAC kiadótól, egyetemektől, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól, illetve a Kúriától kapta. Egy évvel korábban majd' egymillióval többet, 4463000 forintot vett fel ugyanezen tevékenységekért. 2013-ban Polt Péter legfőbb ügyész valamivel több mint kétmillió forintot vihetett haza eseti jellegű jövedelemként, ennek mintegy 80 százaléka (1671000 forint) publikációkból származott: a Complex Kiadótól 300ezer, a Rejtjel Kiadótól 166ezer, a Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadótól 1205000forint. (Polt főszerkesztésében a Tankönyvkiadónál látott napvilágot tavaly az Új Btk.-kommentár című, tekintélyes terjedelmű, 1700 oldalas szakmű, a Complexnél pedig Az ügyészek nagy kézikönyve címmel jelent meg az általa és korábbi helyettese, Varga Zs. András által szerkesztett, szintén 1700 oldalas kötet.)
Mind az ügyészi jogállásról, mind az alapvető jogok biztosáról szóló törvény megengedi, hogy e tisztségviselők oktatói, tudományos, lektori, szerkesztői vagy jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet végezzenek, és ezért díjazást fogadjanak el. Míg az ombudsmani törvény kifejezetten semmilyen feltételt sem határoz meg, az ügyészek esetében az effajta tevékenységeket korlátozza, hogy ne veszélyeztessék az ügyész függetlenségét és pártatlanságát, illetve ne akadályozzák hivatali kötelezettségei teljesítését. A kérdés persze az, hol a határ.
Hézag a jogon
Vagyonnyilatkozata szerint osztalékjövedelme egyedül a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettesnek, Szabó Marcelnek volt 2013-ban, közel 14,7 millió forintos osztalékot vett ki cégéből, az Europa Nostra Bt.-ből. Az osztalék adóköteles jövedelem, amit a vagyonnyilatkozatban fel kell tüntetni. A 2012 őszén hivatalba lépett ombudsmanhelyettes a cégpapírok szerint 2012-ben is vett fel osztalékot a főtevékenységként ingatlanhasznosítással foglalkozó cégéből, ezt azonban sem a hivatalba lépése után, sem a 2013 januárjában leadott vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel. Pedig a 2012. május 21-én tartott, a 2011. évi beszámolót elfogadó taggyűlés jegyzőkönyve szerint a tagok 21712000 forint osztalék kifizetéséről határoztak. Szabó tulajdonrésze a cégben 6/11 (54,5 százalék, a nyilatkozataiban tévesen 58,9 százalék szerepel), a nyereségből a részesedése viszont 90 százalékos. A 2012. májusi taggyűlési határozat alapján 19541000 forint osztalékot vett fel.
Hogy hibázott-e a biztoshelyettes, amikor a vagyonnyilatkozataiban nem tüntette fel a 2012-ben felvett osztalékjövedelmet, az nem egyértelmű. Szabó csak októberben foglalta el hivatalát, a jövedelem azonban májusban keletkezett (az utána fizetendő adót is akkor kellett megfizetni). Szabó gondolkozhatott úgy, hogy csak a hivatalba lépésekor aktuális, és az azt követően keletkezett jövedelmeiről kell beszámolnia. Egy másik megközelítés szerint azonban a jövedelmi adatokat a teljes naptári évről (annak már eltelt időszakáról) meg kell adni. Lajtár István legfőbbügyész-helyettes például ez utóbbi megoldást választotta. Az értelmezési probléma abból adódik, hogy a vagyonnyilatkozat-tétel szabályai nem adnak támpontot a kérdés egyértelmű megválaszolására. Logikusabbnak talán mégis az utóbbi megoldás tűnik.
A Legfőbb Ügyészségen nem jellemző, az ombudsmani hivatalban ellenben - kis túlzással - annál erőteljesebb a vállalkozói szellem: nemcsak Szabó Marcel, hanem az ombudsman és másik helyettese is rendelkezik gazdasági érdekeltséggel. Szalayné Sándor Erzsébet 96,67 százalékos tulajdonosa a főtevékenységként oktatással foglalkozó pécsi Fideko Kft.-nek. Székely László viszont csak nonprofit alapon üzletel: tízszázalékos érdekeltsége van a Budai Vörös Nonprofit Kft.-ben. Ilyen nevű céget ugyan nem tartalmaz a cégnyilvántartás, de kis szerencsével rátalálhatunk a Budai Kadarka Nonprofit Kft.-re, amelyben Székely László valóban tulajdonos, s amely minden bizonnyal a budai dombok vörös nedűjét kívánja népszerűsíteni - feltehetően a névelírás is innen eredeztethető. A cégnek résztulajdonosa még Lenkovics Barnabás alkotmánybíró is, a felügyelőbizottságnak pedig Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke is tagja (aki vagyonnyilatkozatában az fb-tagságot nem szerepelteti). Lám, ilyen nagyszerű dolgokra képes a vörösbor, főleg a budai kadarka.
Apróság, de megemlítjük: az ombudsman, helyettesei és Polt vagyonnyilatkozatában a gazdasági érdekeltségeket taglaló részben két kitöltendő sor egyszerűen hiányzik, így sem a székhelyre, sem a nyereségből részesedésre vonatkozó adatot a nyilatkozatokból nem tudhatjuk meg. Poltnak nincs gazdasági érdekeltsége, a másik három nyilatkozat azonban ebben a formában kétséget kizáróan hiányos.
Hajóra száll
A szóban forgó személyek mindegyikének tulajdonában vannak ingatlanok, Polt Péternek a legtöbb: Budapesten a II. kerületben egy lakás és egy teremgarázs (felerészben), emellett Regécen lakóház, Fónyon pince, Bodrogolasziban pedig szőlő, szántó és gyep (ez utóbbiak házastársi vagyonközösség megszűnésével kerültek 100 százalékos tulajdonába). A legfőbb ügyész ingó és pénzvagyona ennél jóval szerényebb: mindössze egy 5,7 milliós számlakövetelést mondhat magáénak, amely a 2011-es egymillióról gyarapodott a mai szintre. Magánszeméllyel szemben fennálló, házastársával közös tartozása ugyanezen periódusban tízmillióval csökkent a jelenlegi 28,4 millióra.
Végül egy jó hír: hosszú évek után újra van olyan közszereplő, akinek - igaz, csak egynegyed részben - vitorláshajója van: Székely László ombudsman, ha unja már a pesti papírmunkát, egy legendás balatoni B31-es vitorláson piheni ki fáradalmait.
|
A vörösbor összehoz
|
A parlamenti képviselők és a kormánytagok mellett a törvény más közjogi tisztségviselőket is vagyonnyilatkozat-tételre kötelez. Átrágtuk magunkat a legfőbb ügyész, az ombudsman és helyetteseik bevallásán.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/a-vorosbor-osszehoz-88947
|
2014-03-27 13:56:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A kutatásban részt vevő Magyar Közgazdasági Társaság a Melbourne-i Swinburne Egyetem kutatóinak irányításával végzett felmérést. A kutatók a négy országban összesen 868 vezetőt – 30 százalékban az állami, 10 százalékban a civil, 60 százalékban az üzleti szférából – kérdeztek a vezetői kiválóság és az etikus magatartás kapcsolatáról Közép-Európában. A felmérés szerint mind a négy visegrádi országban – Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban – a vezetők alapvetően úgy gondolják, hogy “a korrupció a dolgok elintézésének egy módja”, és kevéssé érzik fontosnak a felelősségtudatot, a szabálykövetést, valamint az átláthatóságot.
Érdekes eltérést mutat, hogy a magyarországi vezetők elsősorban azt érzik fontosnak, hogy egyezségre jussanak az egyes érdekcsoportokkal, míg a három másik országban a vezetők a döntés előtt inkább felmérik a különféle érdekcsoportok igényeit. A vezetők mind a négy országban fontosnak érzik a beosztottaik motiválását, a jó munka elismerését, ám jellemzően kevés figyelmet fordítanak a tanulásra, a munkaidő hatékony beosztására. Érdekes, hogy míg a magyarok főleg a hatalom megosztásával élnek szívesen, addig a többi országban a közös döntések támogatását tartják fontosnak.
Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában az őszinteséget és a megbízhatóságot tartják a legfőbb személyes vezetői kvalitásnak, míg a lengyeleknél ez a legkevésbé fontos: náluk a következetesség az első számú ismérve a jó vezetőnek. A vezetői kvalitások és a korrupció megítélését összevetve a kutatók arra jutottak, hogy a pozitív viselkedési normákat – vagyis a korrupció elítélését – támogató vezetői magatartásformák részei a vezetői kultúránknak. A korrupció okai nem a kultúrában, hanem valószínűleg sokkal inkább az intézményrendszer és a jogi környezet hiányosságaiban keresendők.
A korrupció jobban teljesít
Korábban a GKI Gazdaságkutató Zrt. azt mérte, hogy 2010-hez képest enyhén nőtt a korrupció szintje Magyarországon. A földbérletek és a trafikkoncessziók körüli „ügyek”, a Közgép körüli „gyanúk” hatása is tetten érhető a romló megítélésben. A júniusi felmérés célja annak feltérképezése volt, hogy a megkérdezettek tapasztalata szerint 2010 óta összességében miként alakult Magyarországon a korrupció az állami intézményeknél, önkormányzatoknál.
A felmérés alapját képező 1000 fős minta korra, nemre, régióra és településtípusra reprezentatív volt. A korrupció változását a felmérésben részt vevők 85 százaléka értékelte, és utóbbiak 47 százaléka nem érzékel változást, 39 százalékuk azonban a korrupció erősödéséről adott számot (23% jelentős erősödéséről), míg 14% jelezte, hogy úgy érzi: 2010 óta csökkent (2% szerint jelentősen) a korrupció Magyarországon az állami intézményeknél, önkormányzatoknál.
A GKI a válaszokat a könnyebb összehasonlíthatóság kedvéért -100-tól +100-ig terjedő skálára transzferálta. A -100-as érték jelenti azt, ha mindenki jelentős csökkenést érzékelt, míg a +100 azt, ha mindenki szerint jelentősen nőtt a korrupció. Az átlagos érték 23 lett, vagyis a lakosság a korrupció további enyhe növekedését érzékelte 2010-hez képest. A földbérletek és a trafikkoncessziók körüli „ügyek”, a Közgép körüli „gyanúk” hatása is tetten érhető a romló megítélésben – írta a GKI.
A kutatók helyi okokkal magyarázzák, hogy nagyon magas az érzékelt korrupció változása Dél-Dunántúlon és Közép-Magyarországon, ugyanakkor enyhébb növekedést tapasztaltak a megkérdezettek Észak-magyarországon, Közép-Dunántúlon és Dél-Alföldön. “A megyeszékhelyek különösen veszélyeztetettnek tűnnek: a lakosság messze átlag feletti korrupciónövekedést észlelt ezeken a településeken, de a főváros sem maradt el nagyon a fertőzöttségben. Ennek oka valószínűleg abban rejlik, hogy nagy volumenű fejlesztések itt zajlanak (jellemzően EU-források segítségével), s a helyben lakók viszonylag gyorsan értesülnek a (köz)beszerzési nyertesek politikai kötődéseiről.”
|
A korrupció nem kultúra kérdése
|
Nem a kultúrában, inkább az intézményi és a jogszabályi környezet hiányosságaiban találhatók meg a korrupció okai a visegrádi országokban.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/09/24/a-korrupcio-nem-kultura-kerdese/
|
2013-09-24 14:08:00
| true | null | null |
24.hu
|
A képviselő bizonyítékaik közé sorolta azt az interneten is látható, 444.hu által közzétett felvételt, amelyen egy férfi “kifejezetten elismeri, hogy szervezetten szállít szavazókat a szavazókörbe.” Hozzátette, a férfi arra hivatkozik, hogy az idős emberek csak így tudják leadni a voksaikat. A szocialista képviselő azt mondta, hogy éppen ilyen okok miatt hozták létre a mozgóurna intézményét, ráadásul a felvételeken nem idős, hanem kifejezetten fiatal emberek láthatóak.
Bejelentette, hogy fellebbezésükhöz csatolják egy szemtanú magánokiratba foglalt nyilatkozatát is, amelyik szerint a felvételen látható eset nem egyszeri volt, hanem egész nap zajlottak “ezek a szállítások”.
Emellett beadják a szavazatszámláló bizottság egyik tagjának a nyilatkozatát is. Eszerint a Lungo Drom által a bizottságba delegált tag a szavazás menete során folyamatosan sms-üzeneteket küldött, amelyek – véleményük szerint – alkalmasak lehettek arra, hogy kiderüljön, még kik nem adták le a voksukat.
Harangozó Tamás hivatkozott egy másik, korábban már közzétett felvételre is, amit egy útszélen álldogáló csoport mellől vettek fel az ellenzéki pártok aktivistái.
A 2010-es önkormányzati választásokhoz képest most mintegy másfél százalékkal többen voksoltak – közölte. Az érintett szavazókörben viszont több mint nyolc százalékkal több ember jelent meg, mint három éve – hívta fel a figyelmet.
A képviselő azt is elmondta, hogy az eddig nyilvánosságra került, a “csalás tényét igazolni látszó bizonyítékokon felül” várhatóan további bizonyító erejű felvételek is megjelenhetnek a közeljövőben.
A hvg.hu kedden arról írt, hogy a Baja környéki tanyavilágból érkező, a Lungo Drom által autóval fuvarozott roma szavazók segítették győzelemhez vasárnap a Fidesz jelöltjét, és a részletes szavazóköri eredmények ezt egyértelműen megmutatják.
Fidesz: Szánalmas magyarázkodás
A Fidesz szerint a bajai emberek nem kértek a “Gyurcsány-Bajnai-Mesterházy-jelöltből” és nem kérnek a baloldal “szánalmas magyarázkodásából” sem.
A kormánypárt bajai szervezete az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében fogalmaz így, a szocialisták napközben tett fellebbezési bejelentésére reagálva.
A Fidesz szerint a “baloldal olyanokkal vádaskodik, amelyet maga követett el”, majd emlékeztetnek, hogy hétfőn bejelentést tettek a helyi választási bizottságnál a választók törvénytelen utaztatása miatt.
“A baloldal képtelen tisztességesen kampányolni és tisztességesen veszíteni is” – fogalmaznak, hozzátéve: a vesztes politikai erőnek “illik a választók döntését tudomásul venni, nem pedig magyarázni és tagadni a bukást”.
Baján vasárnap tartottak időközi önkormányzati választást, ahol a Fidesz jelöltjére, Kovács Csabára 467-en szavaztak. Második helyen Teket Melinda, az MSZP, az Együtt – A Korszakváltók Pártja és a Demokratikus Koalíció (DK) közös jelöltje végzett, 406 szavazattal. A Jobbik jelöltje, Markó György a szavazatok 8 százalékával harmadik lett, míg a negyedik induló, az LMP jelöltje, Ikotity István 4 százalékot ért el.
|
Áll a bál a bajai választás körül
|
Az MSZP és az Együtt-PM nem nyugszik bele, hogy a helyi választási bizottság elutasította azt a panaszt, amelyet a bajai ötös számú szavazókörben történt, választási csalás gyanúja miatt tettek - jelentette be keddi, budapesti sajtótájékoztatóján Harangozó Tamás. A szocialista politikus elmondta, még délután fellebbezést nyújtanak be az ügyben.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/09/24/all-a-bal-a-bajai-valasztas-korul/
|
2013-09-24 14:19:00
| true | null | null |
24.hu
|
„Az ÚDP nem nyugszik bele, hogy semmibe vegyék a fiatalokat. Mindenkinek be kell látnia már végre, hogy a fiatalok jövője nélkül Magyarországnak sincs jövője” – áll e rövid, ám annál velősebb mondat a szintén rövid, ám velősnek korántsem mondható, „a párt bemutatkozása” névre keresztelt programszerűségben – kétszer is, bizonyára a nyomatékosítás miatt.
Az Új Dimenzió Párt 2013 végén alakult, Facebook-oldaluk január eleje óta aktív, lájkolóik száma már majdnem eléri a hétszázat, alapítói között pedig „csupa fiatal, sorsába bele nem törődő, a fiatalokért tenni akaró, sorsukat szívén viselő emberek találhatók”. Ahhoz képest, hogy a párt csupán néhány hónapos, tevékenységét az év elején kezdte, máris országos listát és 49 helyen egyéni jelöltet sikerült indítania, amiért közel 170 millió forintnyi támogatás ütötte a markukat. Persze meg is dolgoztak érte, fiatal rajongóik közül aktivistákat szerveztek, akik némi költségtérítés fejében nagy örömmel és szorgalommal gyűjtögették az ajánlásokat. „A baráti körön belül gyorsan elterjedt a hírünk, az országos elismertséghez azonban még sokat kell dolgoznunk” – mondta el a magyarnarancs.hu-nak Nagy Gábor, a párt szóvivője. Tekintve, hogy a Heti Válasz nyomán hírbe hozták mind őket, mind az Új Magyarország Pártot Zuschlag Jánossal, talán az országos hírnév is gyorsabban jött a vártnál. Nagy Gábor szerint persze az ÚDP-nek semmi köze a közelmúltban szabadult, egykori MSZP-s parlamenti képviselőhöz, elmondása szerint legalábbis „mi nem kértük, hogy segítsen nekünk, vagy tanácsot adjon”.
Sok segítségre bizonyára nem is volt szükség, a párt honlapján a „Bízz a jövőben! Bízz magadban! Tarts velünk!” csatakiáltás mellett egy világosan és rendkívül egyszerűen megfogalmazott célkitűzés szerepel, miszerint „nem kérünk sokat, de amit kérünk, azt mindenkinek kérjük”, és itt ugrik a majom a vízbe, azaz legyen ingyenes képzés és továbbképzés, otthon- és munkahelyteremtés és ingyenes wifi minden közterületen. És rendben, hogy ezt az ÚDP mindenkinek kéri, de mégiscsak a fiatalok pártjának tartják magukat, így a célcsoport valamelyest szűkül. „Először is a 16–21 éveseket – és a szüleiket – kívánjuk elérni, hiszen ők a pályaválasztók. Az addig rendben van, hogy elmennek ezek a fiatalok egyetemre, de nem mindegy, hogy mire, sok ugyanis a büfészak, mint például a kommunikáció, a kulturális menedzser vagy a rekreáció – mondta az ÚDP szóvivője, majd hozzátette: – Aztán meg kell szólítanunk a 21–25 éves egyetemista réteget is, hogy egyrészt olyan szakok irányába tereljük őket, amiből meg is tudnak élni, másrészt olyan ösztöndíjprogramokban gondolkozunk, melyek lejárta után visszajönnek a diákok.” A harmadik réteg pedig a 25 év felettiek, akik nem tudnak saját vállalkozásba kezdeni, mert nincs hozzá meg a kellő tőke. Mint azt láthatjuk, a fiatalság itthon tartása fontos célja az ÚDP-nek, mint ahogy megannyi más pártnak is, Nagy Gábor szerint azonban ők abban különböznek, hogy cserébe semmiféle elkötelezettséget nem várnak el a fiataloktól.
A pályakezdők támogatásának másik szegmense az állami és önkormányzati lakások rendszere, mely lakásokat először is társadalmi munkával felújítanák, majd bőséges lakhatási hozzájárulással megtámogatva a fiatalok részére bocsátanák. „A vidékről a nagyvárosba felköltözni kényszerülő huszonévesek sokszor rá vannak kényszerülve, hogy másokkal költözzenek össze, a bérleti díjak ugyanis magasak, a szociális körülmények pedig sok esetben nem is 21. századiak” – magyarázta Nagy. A harmadik és szintén fontos pont a munka, a munkához jutás. „Az az egyik legnagyobb baj, hogy kevés fiatal gondol manapság a hiánymunkákra, mint perspektíva. Kevés van például szakápolókból, mezőgazdasági mérnökökből vagy ácsokból. A mezőgazdasági munkáknak igenis vissza kell adni a becsületét, és organikus, családi gazdaságokat kell létrehozni” – mondta el a szóvivő. Hogy az, aki mégsem ezek iránt a szakmák iránt érdeklődik, mit csináljon, arról nem szól a fáma.
Ahogy arról sem, hogy milyen konkrét intézkedésekkel kívánják megreformálni a felsőoktatás büfészakjait, a lakhatási támogatásokat vagy úgy alapból az emberek gondolkodását. Az viszont bizonyos, hogy a fiatalokat érintő problémákról magvas gondolatokat osztanak meg mind honlapjukon, mind a Facebook-oldalukon. Vegyük például a káros szenvedélyek közül a dohányzást, mellyel kapcsolatban az ÚDP felhívja figyelmünket arra, hogy komoly betegségek kialakulásához, sőt, akár halálhoz is vezethet! Jaj! Ráadásul „nem ritka azoknak a száma, akik már az általános iskola alatt túl vannak az első szál cigarettájukon”. (Minden idézet betűhű – F. Zs.) De ne gondoljuk, hogy ez az egyetlen veszélyforrás, az internet világa szintén sok csapdát rejteget az ártatlan felhasználók számára. „A csalók melegágyának számít az internet, hiszen szemrebbenés nélkül kicsalják a gyanútlan emberek adatait, visszaélnek vele és átverik őket.”
A szabadidőnk eltöltése sem mindegy, hol és hogyan történik, a kisebbekre azért kell odafigyelni, mert „manapság egyre korábban kezdenek egymás iránt érdeklődni a fiatalok, nem ritka, hogy már általános iskolában is tapasztalható”, a nagyobbakra pedig azért, mert a feszített munkatempó miatt sokszor elmarad a lazítás. És hogy a nesze semmi, fogd meg jól üzenete mégis pozitív legyen, a Továbbtanulás vagy munka? című posztban elolvashatjuk, hogy „végső soron mindegy, hogy mit választanak a fiatalok, hiszen addig jó míg van választási lehetőségük és az Új Dimenzió Párt azért dolgozik, hogy a fiataloknak mindig legyen választásuk és higgyenek a jövőben”.
A kampány során figyelemfelkeltő akciókra, szórólapokra, kis füzetekre és „olyan megmozdulásokra számíthatnak tőlünk a választók, melyek rádöbbentik őket, hogy van ám itt üzenet is!” – vázolta fel az elkövetkezendő három hét terveit Nagy. Szerinte a párbeszéd egy jó kezdet, de ugyanúgy szükség van a konkrét és mély programok kidolgozására, ráadásul munkájukat ideológiamentesen próbálják véghezvinni, azaz „programok mögé kívánunk beállni és nem akarjuk, hogy a jobb vagy a baloldalhoz soroljanak bennünket”.
Javaslataikkal szeretnék elárasztani a parlamentet, bár tudják, hogy egyelőre naiv elképzelés a bejutás és egy erős 2 százalék megszerzésével már boldogok lennének, 2018-ban azonban már a parlamenti küszöb a cél. „Ebben a kampányidőszakban talán elmegy annak a híre – a külföldön élő fiatalokhoz is –, hogy itt csinálunk valamit, de tudjuk, hogy ez egy hosszú folyamat lesz” – mondta el az ÚDP szóvivője, aki biztos abban, hogy egy alulról szerveződő vidéki párt hitelesebben tud efféle üzeneteket közvetíteni.
Hogy pontosan miféléket, azt meg még van időnk megtudni.
Kamupártok 1. rész – Összefogás Párt
|
Kamupártok 2. rész – Új Dimenzió Párt
|
Problémák vannak, konkrét program még nincs. Nem is az a lényeg, hanem egy elfelejtett társadalmi réteg – a fiatalok – ügyének képviselete, a figyelem felkeltése, no meg a sport és az egészséges életmód. És hogy jön mindehhez Zuschlag János? Sorozatunk második részében az Új Dimenzió Pártot (ÚDP) mutatjuk be.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/valasztas2014/kamupartok-2-uj-dimenzio-part-89209
|
2014-03-18 14:24:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A rövid, alig fél-egy perces, harcias hangnemben kommunikáló kampányvideókba csak az nem futott bele az elmúlt napokban, hetekben, aki nem akart. A magenta színű „Beszéljünk inkább az igazságról!” jelmondat mindenkinek jól az agyába égett, a körszakállas híradós, a magyarság álboldogságáról szóló hírek és a kiskosztümben a kanapén feszítő Seres Mária úgyszintén. Kritika kritika hátán, a fiatalok elmennek, az anyák nem tudják összetartani családjukat, az egészségügyben semmi megbecsülés, de még a mezőgazdasági dolgozók és a cigányság sincs biztonságban.
A 2009-ből ismerős Seres Mária a Civil Mozgalom alapítója volt és 605 ezer aláírást gyűjtött össze a parlamenti képviselők elszámoltatásáról szóló népszavazási kezdeményezéséhez. Mégsem járt sikerrel, a népszavazást nem írták ki, a CM azonban tovább működött, az idei választásokra pedig új névvel és dizájnnal, de a régi hévvel készülnek. „Az elmúlt években a politika kiherélte az olyan fogalmakat, mint a civil, pedig a visszajelzések alapján sokak előtt a civilség jó példa, és tőlük, nem pedig a politikától várják a megoldást – mondta Nagy Gábor, az SMS információs telefonjának mai ügyeletese. – A párt mint megnevezés ezért nálunk pejoratív értelemben használatos, inkább egyfajta ernyőszervezetként akarjuk megvalósítani a tökéletes parlamentarizmust.”
67 jelöltjükkel az egész ország területét lefedik, az aláírásgyűjtés azonban nem ment egyszerűen. Eleinte ugyanis rendkívül ellenségesen fordultak feléjük, Nagy szerint azért, mert azzal a mocsokkal is őket vádolták, amit nem is ők csináltak. „Egy idő után aztán rájöttek, hogy mi épp azokat akarjuk lecserélni, akik miatt minket is megvetnek, ha mondjuk aláírást gyűjtünk.” Az SMS sikerként könyvelte el, hogy ennyi jelölttel sikerült kiállniuk, bár eredetileg 106 főben gondolkodtak, de a politikával szembeni kiábrándultság miatt ez nem tudott megvalósulni. Nagy elmondta azt is, hogy szervezetük minden korosztályt és sok-sok szakmát próbál reprezentálni, jelöltjeik között van a jogásztól az ápolónőig mindenki. „Mindenki független emberként tudja a saját területét képviselni, és biztosak vagyunk benne, hogy jobban értenek hozzá, mint azok, akik jelenleg a parlament padjait koptatják” – mondta Nagy.
Az SMS arca Seres Mária, aki eredetileg építészmérnökként és mérnöktanárként végzett a BME-n, de bemutatkozása szerint mindig is érdekelték a közéleti ügyek, több civil szervezetben munkálkodott, majd 2010-ben a Nógrád megyei Mátraverebély polgármestere lett. Ahogy kisfilmjéből megtudtuk, Mátraverebélyen 2000 lakosból 1000 roma, a településen lévő feszültségek feloldását és az emberek egymáshoz való közelítését Seres a közös munkával kívánta megoldani. Most ugyanezt szeretné, azért küzd, hogy négy gyereke ne akarjon külföldre menni, hanem itthon kívánjon boldogulni, ahogy más anyák gyermekei is. „A változás akkor jön el, ha mindenki megtalálja a helyét egy rendszerben” – vallja. A videó pedig a többi kampányelemhez hasonlóan a már jól ismert, a szervezet rövidítését frappánsan kihasználó „Seres Mária nyilvánosságra hoz majd minden piszkos ügyet és pénzlenyúlást. Küldje az SMS-t a parlamentbe!” jelmondattal zárul.
„Ami titkos, az hazug. Ez ilyen egyszerű” – foglalta össze válaszát röviden és velősen Nagy Gábor azon kérdésünkre, hogyan kívánnak belekezdeni a transzparenciáért vívott küzdelembe. Szerinte teljes átláthatóságra van szükség mind politikai, mind társadalmi, mind gazdasági értelemben. Ahogy azonban honlapjukon is megfogalmazták: „Sem az SMS, sem a képviselőjelöltek nem tesznek közzé közös programot.” Nagy ennek ellenére azt mondta, van egy elég konkrét és részletes 260 oldalas programjuk, nagyon szívesen oda is adják bárkinek, aki el akarja olvasni, csak hogy eddig még senki nem kérte tőlük. Helyette inkább a honlapjukon is megtalálható 106 kérdést tekintik egyfajta programnak, melyeket azok fogalmaztak meg, akik az adott szakterülethez értenek. „A kérdések mögött mindig egy-egy ember áll, általában más-más társadalmi réteget képviselve. Azt hiszem, ha négy év alatt mind a 106 kérdést sikerülne helyreraknunk, többre jutnánk, mint most” – mondta Nagy. A kérdések között megtalálhatjuk a „Korlátozzák a gyógyszerek reklámozását a médiában?”; vagy „A volt parlamenti képviselők, állami és politikai vezetők vonuljanak ki a közéletből?”; vagy „A közmédia politikai semlegessége legyen alapkövetelmény?” problémáját is. A legfőbb programjuk azonban „a jelenlegi pártalapú országgyűlés átalakítása tényleges népképviseleti országgyűléssé”.
Hogy ezt mégis hogyan képzelik el, arról szintén Nagy Gábor mesélt egy kicsit bővebben. „Itt van előttünk a svájci közvetlen demokrácia modellje. Kezdésnek jó lenne, ha kisebb lenne a parlament – most például elég lenne, ha a négy frakcióvezető ülne bent, olcsóbban kijönne az egész, és a többi birka sem mocorogna. A mi elgondolásunk szerint aki a részünkről bekerülne, szócsőként funkcionálna, nem mi döntenénk, hiszen akkor úgy járnánk el, mint a mostani pártok. Társadalmi visszajelzést várnánk és népképviseletet alakítanánk ki” – mondta, majd hozzátette, hogy az a legnagyobb baj a jelenlegi országgyűlési képviselőkkel, hogy egyenesen menekülnek a közösség elől, nincs semmiféle kontaktus a választókkal.
Nagy elmondása szerint még három meglepetésük van, amit a megfelelő időben fognak elsütni, céljuk pedig a figyelemfelkeltés és az apatikus tömeg meggyőzése a szavazás fontosságáról. „Úgy gondoljuk, hogy most tavasszal egy olyan népszavazáson veszünk részt, ahol arra a kérdésre kell választ adnunk, kívánjuk-e a változásokat, a társadalmi együttműködést és a békességet” – olvashatjuk honlapjukon. És hogy milyen optimistán tekintenek a jövőbe, azt Nagy teljes magabiztossággal fogalmazta meg: „Négy évvel ezelőtt 1 százalékot ért el a Civil Mozgalom, ennek most a többszörösére van szükségünk. Minden esélyünk megvan arra, hogy bekerüljünk a parlamentbe, az 5 százalék szerintem teljesen reális, annyi alapból benne van a szervezetben. Titkos vágyunk, hogy a mérleg nyelve legyünk, és akkor nem lesz semmi gond.”
|
Kamupártok 4. rész – Seres Mária Szövetségesei
|
A civil szférából jönnek, 67 jelöltjük van, és népképviseleti országgyűlést akarnak. A transzparencia fontosságát hirdetik, az igazságról kívánnak beszélni, és elutasítják a kamupárt jelzőt. Íme, Seres Mária Szövetségesei (SMS) sorozatunk negyedik részében.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/valasztas2014/kamupartok-4-resz-seres-maria-szovetsegesei-89295
|
2014-03-25 14:36:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
„Az Új Magyarország Párt 2013-ban alakult, azzal a céllal, hogy tükröt tartson a mai közélet szereplői elé, hogy felhívja a mindenkori kormány és annak ellenzéke figyelmét a magyar társadalmat sújtó égető problémákra. A politikai felelősséget jelent!” – olvashatjuk a párt honlapjának „rólunk” füle alatt és még azt is hozzáteszik, hogy bezzeg másoknak a politika hatalmat és pozíciót jelent. Nekik meg egyelőre egy laza 150 milliós kampánytámogatást és némi népszerűséget, meg egy kisebb botrányt is, minek utána hírbe hozták őket Zuschlaggal, amit először bőszen tagadtak, aztán valahogy mégis eszükbe jutott, hogy ja, tényleg segített egy kicsit a János. „A liberális média – amely egyébként csalt, lopott és hazudott az iratainkkal kapcsolatban –, először azt kérdezte, hogy Zuschlag János szervezte és építette-e ki az ÚMP-t. Erre mondtam azt, hogy ebből egy szó sem igaz, ő akkor börtönben ült, mikor mi ezt az egészet kitaláltuk – mondta el a Narancsnak Táncsics Péter, a párt elnöke. – Most meg azt kérdezik, segít-e nekünk a tanácsaival, erre mondom azt, hogy igen. De a két kérdés nem ugyanaz.”
Jobboldalon Táncsics Péter
Zuschlag ide vagy oda, az Új Magyarország Párt több tízezer ember aláírását gyűjtötte össze és 50 egyéni körzetben tudott jelöltet állítani. Tagjai között civil, az életüket eddig politikamentesen élő személyek vannak, az egyetemistától a tűzoltón át a fodrászig. Elmondásuk szerint más szemszögből látják az ország problémáit, egy új Magyarországért kívánnak dolgozni és az idei választást arra használják, hogy elmondják véleményüket. Kampányukban nagy hangsúlyt fektetnek az országjárásra, főként azokat a helyeket látogatják meg, ahol egyéni jelöltjeik is vannak, folyamatos a kommunikáció és mindezt vidám, fiatalos programokkal színesítik. „Nálunk az aláírásgyűjtés is így ment, érezzük az emberek szeretetét és azt, hogy nagy szükség van most a politikában a generáció- és stílusváltásra. Ezért kommunikálunk egyszerűen, pozitívan és fiatalosan.” – tette hozzá a pártelnök. És ha már a párbeszédnél járunk, az ÚMP nem volt rest az ellenfeleket sem felkeresni, valamennyi országos listát állított párt vezetőjét és képviselőjét kihívták egy vitára, de ahogy Táncsics elmondta: „nemhogy részvételi szándékukat nem jelezték, még választ sem küldtek. Szerintünk azért, mert úgy gondolják, ennek nincs hírértéke, és mert nem rendelkeznek sem valós porgrammal, sem vitaalappal.” Az ÚMP azonban nem adja fel, ha vitázni nem akarnak, jöjjenek sört vedelni és virslit zabálni, akarom mondani jelenlétükkel emeljék a most vasárnapi sörivó és virslievő verseny színvonalát. Arról nincsenek információink, vajon erre az eseményre elmennek-e a konkurens pártelnökök, de a Facebookon gründolt esemény visszaigazolói között (8 darab) megtaláltuk a Kőszegi Sörösöket. Az is valami.
És hogy emellett mégis mivel kampányol az ÚMP? Táncsics állítása szerint ők, ellentétben sok nagy párttal igenis rendelkeznek konkrét programmal: több oldalas és szórólapokon terjesztik. Mi ezzel ugyan még nem találkoztunk, de a honlapon felsorolt pontok alapján azért összeáll egy programszerűség a választópolgár fejében. Új társadalmi kiegyezés, hajléktalanság, éhezés, munkanélküliség, a fiatalok elvándorlása és a többi. „Szociális élelmiszerbolt hálózattal enyhítenénk az éhezők problémáit, bevonnánk a hajléktalan ellátásba a rengeteg ingatlannal rendelkező egyházakat, és a magyar mezőgazdaság megreformálásának érdekében, a sok ezer hektár parlagon heverő föld megművelésére állítanánk munkába a munkát keresőket” – fogalmazzák meg céljaikat, és a Facebook-oldalukon egy március 25-i posztban fel is hívják a figyelmünket, már tárgyalásokat is kezdeményeztek az egyházakkal, ahol javasolják társadalmi szerepvállalásuk növelését és az egyházi ingatlanok civil hasznosítását. „A várhatóan elhúzódó tárgyalások felgyorsítására egy ötlet: javasoljuk szimpatizánsainknak, hogy tippmixeljenek, lottózzanak egyházi adó fizetése helyett!” A cél szentesíti az eszközt, ugyebár.
Az elszegényedés mellett az elvándorlás és elbutulás problémáját is meg kell oldani, tudtuk meg Táncsicstól. „A KSH adatokkal nem lehet vitatkozni: ma 4 millió szegény él Magyarországon, 600 ezren elhagyták az országot (Ezt az ÚMP egészen pontosan így fogalmazta meg: „600 ezer jól képzett, rugalmas, terhelhető fiatal hagyta el az országot nyugaton és jött be az országba ismeretlen célú és eredetű kalandor keleten”. – F. Zs.), az oktatási rendszer pedig ontja magából azokat, akiket aztán a munkaerőpiac nem tud felszívni.” Ezért komoly oktatási reformot kívánnak végrehajtani, a felsőoktatásban épp úgy, mint a szakképzési rendszerben, emellett pedig természetesen munkahelyeket kívánnak teremteni, hiszen „ha a stadionok építésére van ennyi pénz, akkor minden más problémát is meg lehet oldani.” – mondta Táncsics, mi pedig örülünk, hogy ez csak a pénzen múlik.
Három apró probléma megoldására is felhívják továbbá szíves figyelmünket, mely a nemzetgazdaság számára ezermilliárdos probléma, az ÚMP viszont címszavakkal elintézi: „Ne szemetelj! Ne pazarolj! Kérjél mindenről számlát!” Ezek mellett fellépnek a házi őrizet ellen is, hiszen ahogy a pártelnök elmondta, az mégsem járja, hogy négyszeres gyilkosokat szállodai körülmények között tartsanak. A megoldás erre is megvan: a célnak megfelelő börtönök létesítése. Hogy ez mégis mit takar, arra nem kaptunk választ. Ahogy arra sem, hogy hogyan akarják megakadályozni azt, hogy „ne szüljön az az anya tíz gyermeket, aki egyet sem tud tisztességesen felnevelni”. (Persze, a szociális segéllyel, de hogyan és miből?)
Táncsics elmondta, hogy a realitás talaján állnak, nem gondolják, hogy ez a választás az ő győzelmükről fog szólni, most egy erős 1 százalék a cél, de aztán meg kell erősödni, országos hálózatot kell kiépíteni és akkor négy év múlva már vígan benyelhetik azt a bizonyos álom 5 százalékot. Bizonyára a minap kiadott sajtóközleményükkel is megerősödésüket kívánták elősegíteni. „Magyarországon ma hátrányban van az, aki magyar, aki dolgozik, aki heteroszexuális. Az ÚMP ez ellen emel szót!” – írták és megspékelték mindezt egy pandás plakáttal. „Nagyon sok hangos kisebbség van ma Magyarországon, sok-sok előjoggal. Mi ezzel nem tudunk azonosulni, ezért mi a csendes többséget akarjuk képviselni” – felelte az ÚMP elnöke, és elmondta, pártja így tiltakozik a kirekesztő liberális média ellen. „Ezt a kirekesztő hozzáállást jól mutatja az, hogy a legnagyobb magyar liberális média ezt a sajtóközleményt még fizetett hirdetésként sem volt hajlandó leközölni.” Amikor megkérdeztük, mégis melyikre gondol, az alábbi választ kaptuk. „A Ringierre. Megyünk is eléjük tüntetni.” (A Ringier svájci médiavállalkozás, amely többek között a Blikk, a BRAVO és a Népszabadság kiadója. – F. Zs.) Mondá Táncsics, nekünk meg eszünkbe jutott egy kép, ahol a pártelnök egy bohócnak öltözött aktivista mellett vigyorog, és a kép fölött ez áll: „A Bohóc és az elnök! Melyik melyik?”
|
Kamupártok 5. rész – Új Magyarország Párt
|
Közérthető kommunikáció, gyakorlatias célok, szorgalom és szolidaritás lenne a jelszavunk, ha mi magunk is az Új Magyarország Párt tagjai közé tartoznánk. Meg persze az egyházakkal tárgyalnánk, és nem tagadnánk, hogy közünk van Zuschlag Jánoshoz. Sorozatunk ötödik részében az ÚMP-t mutatjuk be.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/valasztas2014/kamupartok-5-resz-uj-magyarorszag-part-89395
|
2014-03-31 14:43:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Szili Katalin élőben
„Nagy társadalmi igény van egy új, szociálisan elkötelezett, demokratikus és nemzeti alapon szerveződő politikai alternatívára. Célunk esélyt adni azoknak, akik ma nem tudnak választani, annak a közel 4 millió szegénynek és bizonytalannak, akivel ma senki nem törődik” – áll a KTI Facebook-oldalán. Ezzel nagyjából be is lőhetjük a pártot: civil szféra (bár Szili Katalin politikai előéletéből nem nehéz kikövetkeztetni, a KTI melyik oldalra húz), szociális-gazdasági problémák megoldása, bizonytalan szavazók elérése. „Ha megvizsgáljuk a legfrissebb felméréseket, azt látjuk, hogy a teljes népesség körülbelül 55 százaléka szimpatizál valamelyik nagy tömbbel, tehát a társadalom közel fele valami újra, tisztábbra, hitelesebbre vágyik. Nekik kínálunk alternatívát” – mondta a magyarnarancs.hu-nak Láng Márta, a KTI igazgatója, és hozzátette, hogy válaszában a Tárki múlt heti felmérésére hivatkozik.
A KTI néppárt jellegét egy széles szövetségi rendszer határozza meg: parlamenten kívüli pártok és civil szervezetek egyenlő szövetségeként jött ugyanis létre, tudtuk meg Láng Mártától. Ezek a szervezetek mind a programalkotás, mind a jelöltállítás folyamatából – a KTI 57 jelölttel büszkélkedhet – kivették részüket, a kampányból úgyszintén. És valóban, honlapjukon fel is sorolnak jó néhány szövetségest, mint például a Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezetet, az ÖTHÉT Egyesületet vagy a Szociális Unió Pártot. Ez utóbbi azért érdekes, mert amikor 2010 októberében Szili Katalin kilépett az MSZP-ből, saját pártot alapított, méghozzá a Szociális Uniót, melynek elnöke is lett. A párt honlapján egy 2013. június 26-i keltezéssel ellátott állásfoglalással aztán „az együttműködő felek úgy döntenek, hogy a fent rögzített közös céljaik elérésére politikai közösséget alakítanak.” Az aláírók – szám szerint 12 – majdnem mindegyike most a KTI honlapjának „szövetségeseink” címszava alatt díszeleg.
A néppárt és a civiljelleg mellett persze rendkívül fontos a közösség arca, aki tulajdonképpen elviszi a hátán az egész kezdeményezést. „Szili Katalin népszerűsége elvitathatatlan és hatalmas segítség – mondta a párt igazgatója, majd hozzátette. – Szükség van hiteles politikusokra, akikben az emberek megbízhatnak, és ő ilyen. Az ő személye a KTI ismertségének és népszerűségének legfontosabb eleme.” Amit azért magunktól is észrevettünk, tekintve, hogy a párt összes plakátján és szórólapján megtalálható a politikus. Kedvencünk azonban mégis Facebook-oldaluk borítóképe, melyen Szili középen állva beillik magának a Messiásnak is, körötte pedig pártjának nyolc tagja áhítattal néz rá.
Programjukat a már említett 12 pontban, egy Orbán Viktornak címzett petícióban és egy mutatós pdf-fájlban fogalmazták meg. „Tudatosan helyeztük előtérbe a gazdasággal, a munkahelyekkel és az adópolitikai kérdésekkel kapcsolatos javaslatainkat. Ha sikerül kiszámítható adóügyi környezetet teremtenünk, ha mindenki értékteremtő munkához juthat, aki dolgozni akar, akkor a gazdaság a jelenleginél szélesebb mozgásteret biztosíthat a problémák orvoslására” – summázta az igazgató. Továbbá azt is elmondta, hogy egy jól működő gazdasági helyzetben több lehetőségük nyílna a szociális válságterületeken élők segítésére, vagy az állampolgári jogon járó alapnyugdíj biztosítására.
Kiemelt fontossággal bír számukra az adócsökkentés és a jövedelemrendezés mellett a diplomás fiatalok sorsa is, a KTI ugyanis gyakornoki programot indítana olyan pályakezdőknek, akik egyetemük elvégzése után három hónappal önhibájukon kívül nem tudnak elhelyezkedni. „A program keretében egy éven keresztül szerezhetnének szakmai gyakorlatot, fizetésük felét pedig az állam biztosítaná. Szándékunk szerint minden 50 foglalkoztatott után egy gyakornokot kellene alkalmazniuk a munkaadóknak” – mondta el a KTI igazgatója. Programjuk másik sarkalatos pontja a devizahitelesek helyzetének kezelése, mellyel kapcsolatban Szili Matolcsy Györggyel folytatott tárgyalásokat, és a felek meg is egyeztek abban, hogy a választások után létrehoznak egy munkacsoportot. „A munkacsoport át fogja tekinteni a jogszabályi környezetet, a különböző felelősségi köröket, azt, hogy történt-e mulasztás a devizaalapú hitelszerződések piaci értékesítésekor, és ha igen, ki milyen mulasztást tett” – vázolta Láng.
A KTI felvette pontjai közé továbbá a képviselők visszahívhatóságának követelményét is. „Az országgyűlési képviselők elszakadtak az általuk képviseltektől, alig vagy egyáltalán nem tartják velük a kapcsolatot, ráadásul a parlamentbe kerülve a frakciófegyelem áldozataiként egyfajta szavazógéppé válnak, megszavaznak akár olyan kezdeményezéseket is, amelyek a saját választókerületeikben élőkre negatív hatással lehetnek” – mondta, és hozzátette, hogy elképzelésük szerint akkor lennének visszahívhatók a képviselők, ha nem tennének eleget a kötelezettségüknek. Ez azonban szerintük szorosan összefügg a modern kétkamarás parlamentet sürgető indítványukkal is.
Mindemellett arra is javaslatot tettek, hogy ahogyan az egyházakat és civil szervezeteket, úgy a pártokat is lehetne az egy százalékkal támogatni, ami már csak azért is jó lenne, mert egyfajta véleménykifejezésre, visszacsatolásra is szolgálhatna. „A jelenlegi pártfinanszírozást fel kell váltani egy igazságosabb rendszerrel, amelyen keresztül a pártokat továbbra is közpénzből finanszírozná az állam, de minden párt csak annyi költségvetési támogatást kapna, amennyit a választók saját adóforintjaikból »megszavaznak« nekik” – érvelt Láng, mi azonban kételkedünk abban, hogy egy efféle bizalmi voksolás után egyáltalán fent tudna-e maradni egy-egy párt.
Jelenleg azonban a közpénzek milliói csak úgy röpködnek ide meg oda, így a KTI-nek is van miből kampányolnia. Április első hetében is folytatják az országjárást, ahol tudatosítani kívánják az emberekben, hogy „nem kell a »két nagy« közötti dilemmában élniük”. És bár az elmúlt hetekben a párt ismertsége és népszerűsége nőtt, céljuk pedig az, hogy a következő Országgyűlésben jelen legyen a KTI frakciója is, amire szerintük minden esélyük meg is van, a múlt héten kibukott aláírás-hamisítási botrányban ők is a vádlottak padján csücsülnek. Sajtóközleményükben rögtön meg is jegyzik, hogy „a hírben említett választókerületben jelöltünk nem szerezte meg az induláshoz szükséges számú ajánlást, így a választáson nem is vesz részt”. Láng Márta pedig ennyivel kommentálta az eseményeket: „A párton belül hatalmas volt a felháborodás a hír hallatán, hiszen jelöltjeink, aktivistáink két héten keresztül házról házra jártak, keményen dolgoztak, hogy összegyűjtsék a szükséges számú ajánlást, majd ilyen rágalmakat kellett végighallgatniuk. Szeretném világosan kifejezni: a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően gyűjtöttük az ajánlásokat. Tisztességes politikát kívánunk Magyarországon, ennek megfelelően mi is tisztességesen politizálunk.”
|
Kamupártok 6. rész – Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt
|
Mit kíván a magyar társadalom? – kérdezik, és tizenkét ponttal válaszolnak rá. Segítik a devizahiteleseket, adócsökkentést és kétkamarás parlamentet kívánnak. Körbehaknizzák az országot, ami Szili Katalinnal nem is oly nehéz.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/valasztas2014/kamupartok-6-resz-kozosseg-a-tarsadalmi-igazsagossagert-neppart-89450
|
2014-04-02 14:54:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
„A Zöldek Pártja egy évek óta létező pártformáció, mely már a 2006-os választásokon is indult, akkor is a környezetvédelmi érdekek képviseletében” – válaszolják meg a „Kik vagyunk?” kérdését honlapjukon a zöldek, és egyből belövik célközönségüket is: azokhoz kívánnak szólni, akik „egy párt részéről sem tapasztalták a természet és a fenntarthatóság hatásos képviseletét”. Hogy hol voltak elveszve 2006 és 2014 között a zöldek, arról nem szól a fáma, mindenesetre az idei választások előtt néhány lelkes aktivistájuk úgy döntött, újraalkotják a pártot, egy környezetbarát alternatívát kínálva ezzel a választóknak április 6-án. Elmondásuk szerint a csoport feltámasztására azért volt szükség, mert „a mai, környezettudatos magyar ember előtt két út áll: elhagyja az országot vagy lépéseket tesz egy fenntartható Magyarországért”. Ők tehát maradnak – egyelőre.
Ez egy logó
Állításuk szerint maguk sincsenek oda a politikáért, de tisztában vannak azzal, hogy civil kezdeményezésként sokkal kevesebb esélyük (és állami támogatásuk) lenne az általuk fontosnak tartott ügyért harcolni, kevesebb emberhez jutnának el és szavuk is halkabb lenne. Pártként azonban támogatják a különféle civil mozgalmakat: azok követeléseit és szakmai álláspontját beépítik programjukba, aktivistáik előtt pedig nyitva áll az aranykapu meg a párt ajtaja, csak bújjatok rajta, akár még képviselőjelöltként is. Hiszen a zöld megközelítés egyik alapeleme éppen az, hogy széles körű civil bázison alapuljon. „Azért fontos a zöld tematika pártként való képviselete, mert a parlamenti vagy kormánypártok sem tudnak érvényt szerezni a gazdasági és más érdekekkel szemben a környezet ügyének – mondta el a magyarnarancs.hu-nak dr. Brezovits László, a Zöldek Pártjának szakmai vezetője, majd hozzátette: – Egy olyan skatulyába szorították a környezetügyet, ami látszólag sokba kerül. Pedig ez valójában hatalmas nemzetgazdasági lehetőség.”
Brezovits egyébiránt maga is harminc éve tevékenykedik civil szervezetekben, és meg van róla győződve, hogy a zöld ügyet parlamenten kívülről nagyon nehéz képviselni. Ráadásul a társadalmat még így sem egyszerű a környezettudatos viselkedés irányába terelni. „Alapjában véve nem lenne ez olyan nehéz feladat. Ami megnehezíti a dolgot, az a reklámok és a média által sugallt fogyasztási trend, mely éppen az ellenkezőjére neveli a lakosságot” – vázolta a párt szakmai vezetője.
Programjuk a „tiszta közélet – tiszta gazdaság – tiszta környezet” hármasságára épül, no meg az univerzum működésének biztosítójára, a természeti törvényekre. „Ha egy emberi társadalom harmonikusan illeszkedik ebbe a természeti rendszerbe, belső törvényei megfelelnek a rendszer törvényeinek, azok tisztán érvényesülnek, akkor számíthat annak gondoskodó, fenntartó erejére” – pillanthatunk bele a zöld filozófia legmélyebb bugyraiba. Egyébként pedig éljen a független igazságszolgáltatás, a transzparencia, a képviselők visszahívhatósága és a szakértelem megfelelő kihasználtsága. Az élen pedig természetesen az energiapolitika, a hulladékgazdálkodás és a közlekedés áll. „Azért vagyunk zöld párt, mert a zöld szellemiséget kívánjuk meghonosítani az élet minden területén – mondta el Brezovits. – Az oktatás és a kultúrpolitika például a fenntartható fejlődés miatt nagyon fontos. Földünk túl van terhelve, a források pedig lassan kifogynak. A tudati fejlődésnek azonban nincsenek korlátai, ki kell hát használnunk. A természettel pedig nem szabad összetűzésbe kerülnünk.”
És ha már összetűzés, adja magát a kérdés, zöldként mégis mi a véleményük a paksi szerződésről. A kérdés felé nem az általános atomellenességgel fordulnak, inkább olyan energiaforrásokat támogatnak, melyek olcsóbbak, hamarabb elérhetők és jobban kihasználhatók. „Pakssal kapcsolatban azt gondoljuk, hogy nem egy utólagos véleménynyilvánításra lett volna szükség, hanem előzetes nyílt szakmai konzultációra és egyeztetésre” – fejtette ki a zöldek szakmai vezetője.
Kampányukkal alapvetően az utolsó hétre koncentrálnak, mint megtudtuk, kicsit kényszerűségből is, hiszen utolsóként kapták meg az állami támogatást: a 147 milliós apanázs – ami egyébként a választásokon induló pártok büdzséi közül a legkisebb – csupán a múlt héten érkezett meg. Azért náluk is befigyelt egy fotópályázat, akadtak zöld aktivisták a Római-parton, a pozitív kampányhoz pedig foggal-körömmel ragaszkodnak. „Pozitív kampányt folytatni nálunk természetes és viszonylag egyszerű, hiszen ez megfelel zöld szemléletünknek. Ami nehezebb, az a külső negatívumok le nem reagálása, de azért ezt is megoldjuk” – mondta Brezovits, aki szerint a társadalmi csoportok összefogásával lehetne előremenni és tenni ezért az ügyért valamit. Ezért parlamentbe jutásuk esetén mindenképpen a közös munkára és a társadalom egységként való kezelésére fektetnék a hangsúlyt. „A pártok közötti állandó szembenállás nagyon káros. Egy döntés esetén éppen az a jó, ha több szempont merül fel. A természeti alaptörvényekkel nem lenne szabad szembefordulni, és jó lenne, ha ezt a politikai közbeszéd is felvállalná” – jegyezte meg Brezovits.
Ez egy plakát
Egy húzónév azonban sosem árt, még akkor sem, ha jelöltjeik túlnyomórészt a zöld témákban járatos szakemberek, akiknek köszönhetően a Zöldek Pártja első kézből tud szakértői véleményeket formálni. Farkas Bertalan Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében indul egyéni jelöltként, amellett pedig, hogy ő az eddigi egyetlen magyar űrhajós, környezetvédelmi szakember is. Brezovitscsal még közös repülős múltjukból ismerik egymást, együttműködésük a pártban is gyümölcsöző. „Természetesen jót tesz a népszerűségünknek, de csak az ő személyére nem lehetne kampányt szervezni, egy ember kevés ahhoz, hogy parlamentbe jusson egy párt. Ahhoz kell még egy jó program, kellő tudás és szakmai háttér. Egy ismert személy ehhez csak pluszsegítség” – mondta el a zöldek szakmai vezetője.
Pozitív kampány ide vagy oda, a Zöldek Pártja sem úszta meg a botrányt, az ő nevük is felmerült ugyanis a múlt heti aláírás-gyűjtési skandalum kapcsán. Brezovits úgy véli, minden elképzelhető, hiszen a rendszer nem volt ellenőrizhető. Ők maguk ugyan nem tapasztaltak semmiféle csalást, de az igazság kiderítéséhez a Nemzeti Választási Bizottság megfelelő vizsgálatára lesz szükség. „A probléma ott kezdődik, hogy az új ajánlási rendszer számos gyermekbetegséget hordoz magában. A gyűjtés során ugyanis nem lehetett követni az ívek útját, nálunk pedig sok interneten jelentkezett önkéntes vagy fizetett diák munkás gyűjtötte az aláírásokat. Így nem tudjuk egyértelműen megállapítani, hogy van-e a minket ért vádaknak alapja, hiszen mi sem tudtuk ellenőrizni, másolt-e valaki, vagy sem” – mondta el Brezovits, aki ezzel kapcsolatban a direkt provokáció lehetőségét sem zárja ki, önkénteseik közül ugyanis volt, aki az aláírásgyűjtés során egyszerűen felszívódott.
További kamupártok folyamatosan frissülő választási mellékletünkben.
|
Kamupártok 7. rész – Zöldek Pártja
|
Civil szféra, politikamentes élet, tematikus párt, újracsomagolás. Ismerős kulcsszavak, az újdonság: környezetvédelem, fenntarthatóság. Napraforgós mosolykampány, kámforrá vált önkéntesek, no meg a Farkas Berci.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/valasztas2014/kamupartok-7-resz-zoldek-partja-89487
|
2014-04-04 15:01:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Az igazságügyi minisztérium közleménye szerint az Alstomnál bevett gyakorlatnak számított a megvesztegetés és a cég több tízmillió dolláros nagyságrendben fizetett le döntéshozókat Indonéziában, Szaúd-Arábiában, Egyiptomban és a Bahama-szigeteken.
Összehangolt munkával
|
Az Alstomnál bevett gyakorlat volt a vesztegetés
|
Az ügy lezárása érdekében elismerte vétkességét és elfogadta a megvesztegetés vádjával ellene indított eljárásban kivetett 772 millió dolláros bírságot a Alstom SA francia energia- és gépipari konszern. Az amerikai igazságügyi minisztérium által hétfőn bejelentett bírság a legnagyobb, amit külföldön folytatott megvesztegetések miatt az Egyesült Államokban egy vállalatra valaha kivetettek.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/gazdasag/20141223-az-alstomnal-bevett-gyakorlat-volt-a-vesztegetes.html
|
2014-12-23 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
„Az Összefogás Pártot azért hoztuk létre, mert felismertük a nemzet újbóli összefogásának történelmi szükségességét, meg szeretnénk szüntetni a jobb- és a baloldal közötti értelmetlen szembenállást” – olvashatjuk a magukat a gondolkodó emberek pártjának tartó, sem jobb-, sem baloldali, hanem emberközpontú problémamegoldó csoportként működő Összefogás honlapján. A név kötelez, a bemutatkozó alapján azonban felmerül a kérdés, hogy nem túl idealisztikus elképzelés-e az ma Magyarországon, hogy jobb- és baloldal egyesítésével, egy nagy közös érdek által vezérelve a dicsőséges jövő felé masírozzunk? „Ha valami nem működik körülöttünk, nem ahhoz kell igazodnunk, ami van, hanem követni kell az álmainkat, ez visz minket előre – mondta el a magyarnarancs.hu-nak Szepessy Zsolt, az Összefogás miniszterelnök-jelöltje, majd hozzátette: – Magyarországon igenis össze tudnának jönni az emberek, nekem is vannak mind a jobb-, mind a baloldalon barátaim, látom, hogy az a szándékuk, hogy az országot jobbá tegyék, de egymással szemben állnak. Ezeket az erőket össze kellene adni, és egy irányba állítani őket.” Szepessy nem tartja helyesnek azt a fajta kampányt, mely a másik lejáratásából táplálkozik, főként, ha emberileg is meghurcolnak valakit.
Barna Bácsi megoldja az uborkaproblémát
Éppen ezért ő sem a baloldalt támadta, amikor az Országos Választási Bizottságnál (OVB) február végén feljelentette a Bajnai–Mesterházy–Gyurcsány-féle Összefogás becenévvel illetett társulást, hanem azokat, akik lenyúlták pártja nevét. „Ha a Fidesz csinálta volna ezt, akkor is hasonlóan jártam volna el. Én csak kiálltam azért, ami az enyém.” És valóban, az Összefogás Párt 2009 óta létezik, a baloldal pártjai azonban csak január óta használják a nevet, ami most, hogy a „valódi” Összefogás is szerepel a szavazólapon, megtévesztő lett volna. Szepessy az OVB-nek írt levelében „összeállásként” emlegeti őket, és pártja nevének ellopásával, választási csalással és a választópolgárok összezavarásával vádolja az ellenzéki társulást, illetve a választásokról való kizárásukat követeli. Ilyesmi nem történt, de az tény, hogy Bajnaiék március elejétől a Kormányváltás nevet használják.
Póka László, az Összefogás országgyűlési képviselőjelöltje azonban már egy kevésbé nyugodt hangvételű, Szigetvári Viktornak címzett nyílt levélben közölte a névbitorlókkal, hogy betelt a pohár, és „eljött az idő, hogy a lopós, hazug, kifosztó bankárbérenc politikusok eltűnjenek a magyar politikai életből”. Szepessy szerint egyik levelükre sem érkezett válasz, és ő ugyan békés embernek tartja magát, de ha ellenfelei ilyen eszközökkel harcolnak, kénytelen ő is felvenni a kesztyűt. „Nem kellett volna egy kis pártot tönkretenni. Tudom, hogy igazam van, erkölcsi fölénnyel képviselem az álláspontomat, a harcot nem én kezdtem, a másik oldal szolgáltatta a casus bellit. A célom, hogy bocsánatot kérjenek és megkövessenek, ha ez nem történik meg, minden jogi és politikai eljárást be fogok vetni” – mondta Szepessy. Az egész névmizéria legpikánsabb eleme azonban mégiscsak az, hogy a szavazólapon az Összefogás Párt és az MSZP–Együtt–DK–PM–MLP egymás mellett szerepelnek, melyet az Összefogás elnöke isteni jelnek vett.
És hogy ne ragadjunk le a névnél, nézzük, milyen programmal áll elő az „eredeti” Összefogás, amelynek elnöke egyébként Monok korábbi polgármestereként már nevet szerzett magának az olyan intézkedésekkel, mint a „segély munkáért” program, az uzsorások elleni fellépése, vagy a szociális kártya bevezetése. Az Összefogás fontosnak tartja a közbiztonság helyreállítását, melyet olyan intézkedésekkel kívánnak elérni, mint például a tűzoltó- és mentősszakmák társadalmi megbecsülésének helyreállítása, minden településen egy rendőrőrs kialakítása legalább egy helyben lakó rendőrrel, vagy a megélhetési bűnözés felszámolása, amelynek értelmében ha valaki háromszor követ el bármilyen bűncselekményt, negyedik alkalommal automatikusan 20 év letöltendővel büntessék. Fontos szerepet játszik a pártprogramban a családok és nyugdíjasok védelme mellett az oktatás és a fiatalok tömeges külföldre távozásának megakadályozása, csökkentése. „Ha egy friss diplomás elhagyja az országunkat, de néhány év tapasztalatszerzés után visszajön, azzal csak erősíti hazáját. A baj az, ha kimennek, és nem jönnek vissza. Az nemzeti tragédia” – mondta Szepessy, aki szerint pár év alatt nem lehet a rossz tendenciákat megállítani, csak lassítani és kis lépésekkel más irányba fordítani. Ami a munkahelyteremtést illeti, az Összefogás igen nagy hangsúlyt helyez a mezőgazdaságra: óriási területeinket csupán megfelelő technikával kellene kihasználni, és újra lehetne éleszteni a korábban oly sikeres háztáji gazdaságokat, mindemellé pedig becsatlakozhatna a feldolgozóipar és a gépgyártás, ráadásul a mezőgazdasági termékek jól eladhatók. „Magyarországon körülbelül 10 millió ember él, és 16-17 milliónak elegendő élelmet tudnánk termelni.”
A program széles körű ugyan, de végigolvasása után rögtön szembeötlik, hogy a kulturális szféra még csak említve sincs benne. Szepessy szerint ez nem azért van, mert nem érdekli a kultúra, sőt anno Monokon még olyan színházat is létrehoztak, ahol bevonták a helyi fiatalságot. „Azért nem foglalkoztam ezzel, mert úgy gondolom, Isten őrizz, hogy a politika betegye a lábát a kultúra területére. A politika nem lehet a kultúra megrendelője – vázolta fel elképzeléseit az Összefogás miniszterelnök-jelöltje. – A máig fennmaradt és igen értékes művek mind szabad akaratból születtek, azokat a művésznek kell megálmodnia. A politika egy dolgot tehet csupán: az anyagi kereteket teremtheti meg.”
Szepessy eddigi kampánytapasztalatai igen pozitívak, elmondása szerint sokat jár az emberek között, a legtöbb helyen ismerik a pártját, de az általános kiábrándultság azért megfigyelhető a választópolgárok körében. Ráadásul Magyarország nagy problémája, hogy vannak ugyan profi és jó szándékú politikusok, de nincs olyan kvalitásuk, hogy igazi államférfivá váljanak. „A politika szitokszó lett, az emberek valami újat keresnek.” Éppen ezért az Összefogás miniszterelnök-jelöltje úgy gondolja, hogy még ők maguk is lehetnek a meglepetés, de mivel nem tudják, hogyan állnak, április 6-a lesz az ő közvélemény-kutatásuk. Ígérni semmit sem tud, csak azt, hogy ha bekerülnek a parlamentbe, az „emberek meghosszabbított kezei, fülei, szemei és hangjai leszünk, figyelünk a problémákra, és megpróbálunk rájuk megoldást találni úgy, hogy közben ne vesszen el az ember”.
|
Kamupártok 1. rész – Összefogás Párt
|
Április 6-án rekordmennyiségű pártra szavazhatunk: szám szerint 31-re. A nagyobb pártok mellett sok kisebb szervezet vállalja a megmérettetést. Sorozatunk őket kívánja bemutatni: a sort az Összefogás Párttal kezdjük.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/kamupartok-1-resz-osszefogas-part-89184
|
2014-03-14 15:13:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Papcsák Ferenc (Fidesz-KDNP) polgármester rágalmazás és jó hírnév megsértése miatt tesz feljelentést a felvétel készítői és az azt kritika nélkül átvevő, a jó hírnév megsértésében közreműködő sajtóorgánumok ellen – tudatta közleményében az önkormányzat. Később kiderült, hogy a polgármester hamis vád alapos gyanúja miatt is feljelentést tett. Erről szintén az önkormányzat tájékozatta az MTI-t, a közleményhez a feljelentést is csatolva.
Ebben Papcsák Ferenc azt írta: az ismeretlen által közzétett hangfelvételen “más személyekkel, a mellékelt leiraton Vállalkozó illetve Öccs megjelöléssel” szerepelt egyénnel “feltehetően” Ferdinandy István, a kerület alpolgármestere folytat beszélgetést. Ennek során – mint Papcsák Ferenc fogalmazott – “a személyemet érintő, becsületemet súlyosan sértő kifejezések hangzanak el, többek között valótlanul bűncselekmény elkövetésével vádolnak”.
A felvétel alapján Papcsák Ferenc feljelentésében arról tájékoztatta a nyomozóhatóságot, hogy 2012. szeptember 19-én ismeretlen tettes ellen bejelentést tett a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. felügyelő bizottságának felkérése alapján, mivel a hangfelvételen is említett tárgykörben, a cég által koordinált gyorsszolgálati tevékenység elvégzésével kapcsolatban visszásságokra derült fény, s olyan szabálytalanságokat tártak fel, amelyek alapján bűncselekmény gyanúja merült fel.
Zugló ellenvádjai
„A rágalmazó felvételen két olyan sértett személy hallható, akiket az önkormányzatnál végrehajtott pénzügyi és vagyongazdálkodási átvilágítások és átszervezések gátolnak abban, hogy tovább sütögessék a saját pecsenyéjüket. Az egyikük egy olyan sértett vállalkozó, aki a megszigorított zuglói vagyongazdálkodási és teljesítésellenőrzési rendszerben nem tudja folytatni a korábbi illegális módszereit. A másik személy pedig a jogköreitől tavasszal megfosztott, jelenleg is belső vizsgálat alatt álló, tetteivel már huzamosabb ideje a baloldalt segítő Ferdinandy István alpolgármester” – tudatta előzőleg az önkormányzat.
Az önkormányzat úgy látja, hogy „a polgármester lejáratásához tehát mindkét személynek személyes indítéka van, a hangfelvétel ezért álláspontunk szerint nem véletlenszerű, hanem megrendezett beszélgetés, amelyet bárki készíthet harmadik személyről”. Kiemelik azt is, hogy éppen a polgármester volt az, aki szorgalmazta a Zuglói Zrt.-ben az elmúlt években történt szabálytalanságok ügyében a vizsgálatokat és tett feljelentést, illetve kezdeményezte a vagyonosodási eljárás megindítását a volt vezérigazgató ellen. Papcsák Ferenc az általa megtett feljelentés nyomán elindult és már egy éve folyamatban lévő ügyről a vizsgálatok lezárásáig nem nyilatkozik.
Fotó: MTI/Beliczay László
A 20 százalék újra terítéken
Az önkormányzat ezzel elismerte, amit többen csak találgattak, hogy Ferdinandy István fideszes alpolgármester beszélget egy vállalkozóval, aki állítása szerint százmilliós kenőpénzeket fizetett és szidja a polgármestert, többek között őt okolja, amiért az önkormányzati megbízás miatt csődbe ment családi cégük. A felvételen bizalmas, tájékoztató jellegű beszélgetés folyik zuglói közbeszerzésekről, miután az alpolgármester kíváncsiskodik a kerületi beruházások részletei iránt. A vállalkozó beszámol arról, hogy 20 százalékot kellett letennie az üzletért, “hordani kellett” a pénzt, amely végül 100 millióssá dagadt. Az elhangzottak szerint a zuglói közbeszerzéses üzletekben a vállalkozó cége is kis híján tönkrement, testvére kft.-je pedig ténylegesen csődhelyzetbe került.
Gyurcsány már Mr. 20 százalékozott
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Zugló fideszes polgármestere korrupciógyanúba keveredett, ezért az ellenzéki párt írásban szólítja fel a legfőbb ügyészt, hogy hivatalból kezdjen nyomozást. Gréczy Zsolt szóvivő úgy fogalmazott: nehezen hihető, hogy a 20 százalékos „visszaosztásról”, Papcsák Ferenc ne tudott volna. A polgármestert a ciklus elején még azzal bízta meg Orbán Viktor, hogy kormánybiztosként ő feleljen az elszámoltatásokért, legyen “afféle tisztesség mintaképe, egy lángoszlop, aki majd számon kéri a gonoszokat” – emlékeztetett Gréczy Zsolt.
A szóvivő szerint az, hogy Papcsák Ferenc korrupciógyanúba keveredett, nem meglepő, hiszen “a Fidesz maga a korrupció, amelynek élén maga Orbán Viktor áll”. Korábban Gyurcsány Ferenc Facebook-oldalán azt írta, hogy a debreceni városi tévé megkérdezte tőle, mi a véleménye arról, hogy Portik állítólag készpénzt vitt MSZP-s politikusoknak. „Mondtam, hogy nem tudom, igaz-e, de azt hallom, hogy kenyéradó gazdájukat Mr. 20 százaléknak hívják a környéken. Ezt sem tudom, hogy ez igaz-e. Az interjú ezen részleteit nem adta le a tévé…” – írta a volt kormányfő.
Jobbik: Vagyonvizsgálatot Papcsák ellen
A Jobbik haladéktalanul hatósági vizsgálatot követel a hangfelvétel miatt. A rendőrségnek és az illetékes ügyészségnek azonnal lépnie kell, vizsgálva a hanganyagban említettek szerepét. A párt szóvivője szerint a Fidesz belső feszültségei, hatalmi harcai sem indokolhatják a közpénzek lenyúlását. Papcsák Ferenc esete tökéletes kórtörténete a fideszes “el nem számoltatásnak”. A most korrupció gyanújába keveredett politikus elszámoltatási kormánybiztosként már csúfosan megbukott. Mirkóczki Ádám szerint a kormányt minősíti, hogy egy ilyen emberre bízták a korábbi visszaélések feltárását, a politikusbűnözők elszámoltatását. Amennyiben a gyanú a legkisebb mértékben is beigazolódik, Papcsák Ferencnek azonnal távoznia kell a polgármesteri székből és az Országgyűlésből. Mindemellett elengedhetetlen lenne Papcsák Ferenc ellen egy vagyonosodási vizsgálat lefolytatása is – írta közleményében a szóvivő.
LMP: Bűnszövetség! Offshorozás
Az LMP a legfőbb ügyésznél tesz feljelentést ismeretlen tettes ellen, bűnszövetségben üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés gyanúja miatt. Schiffer András azt mondta, hogy ha valaki komolyan veszi a hangfelvételt, akkor az arról szól, “hogy a kormánypárt maffiaszervezet-szerűen működik”. A felvételen “a zuglói vállalkozó arról beszél, hogy itt egy olyan kínos ügyről van szó, hogy nem lehet a Viktorral se megbeszélni” – tette hozzá.
Az LMP azért fordul a legfőbb ügyészhez, mert a felvételen utalás történik a miniszterelnökre, akitől sürgős magyarázatot várnak. Az ügyészségnek ki kell derítenie, mennyire lehet megbízni a hangfelvétel hitelességében, és hogy az ügy kiknek a büntetőjogi felelősségét veti fel. Mint mondta, tisztában van azzal, önmagában egy hangfelvétel nem feltétlenül elégséges ahhoz, hogy a bíróság tárgyalja. Arra viszont igen, hogy az ügyészség ismeretlen tettes ellen megindítsa az eljárást.
Ha beigazolódik, hogy a felvételnek van valóságalapja, az megmagyarázza, hogy 2010 után azért nem volt elszámoltatás, mert “a mai hatalmasok” nem akarják, hogy 2014 után legyen – tette hozzá. Schiffer a sajtótájékoztató végén egy másik témára áttérve elmondta, az LMP szerdán beterjeszt egy törvényjavaslatot a parlamentnek, amelyik – elfogadása esetén – az állami vezetőknek és kormánytisztviselőknek megtiltaná az offshore érdekeltségekben való részvételt.
Együtt-PM: Papcsák is kiskirály
Az Együtt-PM szövetség szerint a legfőbb ügyésznek hivatalból vizsgálatot kell indítania a zuglói hangfelvétel ügyében, mert alapos a gyanú, hogy a “fideszes maffia” Zuglóban is működik és “Papcsák Ferenc uralma alatt törvénytelenségek sora valósult meg”. Dorosz Dávid független képviselő szerint a felvétel olyan törvénytelenségekre, korrupciós esetekre mutat rá, amelyeket mindenképpen ki kell vizsgálni.
Emiatt a legfőbb ügyésznek mindenképpen eljárást kell kezdeményeznie. Az Együtt-PM reméli, hogy Polt Péter “abbahagyja azt a sunnyogást, amit ő, illetve a Legfőbb Ügyészség az elmúlt hónapokban a Fidesz-maffia különböző ügyei kapcsán folytatott és elkezdi ezt a vizsgálatot”. Ha nem indul hivatalból eljárás, akkor az Együtt-PM összegyűjti a bizonyítékokat és azokat az ügyészség elé fogja tárni – tette hozzá.
Dorosz Dávid a zuglói polgármesterről azt mondta: “Papcsák Ferenc ugyanazoknak a mercis fideszeseknek a sorát gazdagítja, akik kiskirályként uralkodnak egy-egy kerületen, falun vagy városban”. Eközben “húsz-harminc százalékos sáppal kell a közbeszerzésekhez a vállalkozásoknak hozzájárulniuk”. A képviselő közölte: ez akkor történik, amikor több tízezer gyermek éhezik, a Pető Intézetet a kormányzat ellehetetleníti, sok családnak gondot okoz a tankönyv megvásárlása.
LÜ: nem érkezett feljelentés
Az ügyészségre szerda délutánig nem érkezett feljelentés, amennyiben érkezik, azt a törvényes határidőn belül kivizsgálja – közölte a sajtóban megjelent zuglói hangfelvétel kapcsán az MTI érdeklődésére a Legfőbb Ügyészség (LÜ) szóvivője. Fazekas Géza elmondta, hogy 2012. szeptember 20-án hűtlen kezelés miatt nyomozás indult a BRFK-n a zuglói vagyonkezelővel összefüggésben, de annak az eljárásnak még nincs gyanúsítottja. Az ügyészségi szóvivő szerint még nem lehet megállapítani, hogy van-e valami összefüggés az egy éve indult nyomozás és a most nyilvánosságra hozott hangfelvétel között.
|
Mindenki feljelent mindenkit
|
A zuglói önkormányzat szerint megrendezett beszélgetés hangfelvételével akarják lejáratni a kerület polgármesterét.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/09/25/papcsak-feljelenti-besarozoit/
|
2013-09-25 15:06:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az Orbán-kabinet vidékpolitikai stratégiájának és programjának felskiccelését 2010-ben a kormányfő egy környezetgazdálkodási professzorra és a munkacsoportjára bízta; az abban foglaltak egy elképzelt világban talán érvényesülhettek is volna.
Az Ángyán József nevével fémjelzett tervezet piacszabályozási része már az első évben megbukott. 2010 nyarán a kabinet rendelkezett az élelmiszer-forgalom másodlagos importellenőrzéséről. E szerint az érkező importárut előre be kell jelenteni, és azt a hatóság szakemberei kockázatelemzéssel megvizsgálják. A hivatal pedig meg is tilthatja a lejárt szavatosságú vagy más okok miatt gyanúsan olcsó termékek forgalmazását. Jó ötletnek tűnt, ám hamar kiderült, hogy egy hadseregnyi hivatalnok kellene az ellenőrzéséhez. A rendszer tökéletes kudarcot vallott, a külföldi áruk aránya ma is jócskán meghaladja az „elvárható maximumként” meghatározott 20 százalékot. A program kulcsmondata szerint „számunkra legfontosabb a hazai piac” – ebből semmi sem valósult meg.
A kormányzati birtokpolitika egészét az a tény határozta meg, hogy az uniós szabályok értelmében a hazai földbirtokokra vonatkozó forgalmi moratórium (tagállami polgár szabadon vásárolhat birtokot, de ezt egy korábbi egyezség alapján átmenetileg megtilthattuk) idén április végén biztosan lejár. A kormányzat a kis- és középgazdaságok megerősítésével, illetve a szabad forgalom további korlátozásával kívánta akadályozni a spekulációs tőke megjelenését a magyar földpiacon, s mindezekkel együtt a hazai ágazati nagyvállalkozók mozgásterét is korlátozni akarta. Ami az utóbbit illeti, valóban született jogszabály tavaly az egy gazdasági érdekeltségben működő agrártársaságok földhasználatának korlátozásáról (1200 hektár, ami egyes esetekben 1800 hektárig bővíthető), és a hazai földforgalom szabályozását is új alapra helyezte a kormány. A Nemzeti Földalapnak általános elővásárlási jogot adott; speciális szabályokhoz kötötte a külföldiek magyarországi birtokszerzését, és az időközben létrehozott nemzeti agrárkamara, illetve a helyi önkormányzatok jogkörébe sorolta annak eldöntését, hogy ki vehet adott településen földet. Az intézkedésekről minden mértékadó földpiaci szakember azt állítja, hogy ezekkel a magyar termőföld megvédve nem lesz (a pénz utat talál magának a legrafináltabb korlátok között is), a versenyszférára vonatkozó korlátozások viszont kifejezetten szembemennek a kormány saját belpiaci célkitűzéseivel.
Bár az ország és a magyar vidék jövőjét alapjaiban ezek az ellentmondások határozzák meg, a magyar közvéleményt igazából az ötmillió hektáros terület sorsához képest másodlagos ügy, a mintegy 64 ezer hektár állami föld kedvezményes bérlete rázta meg. Az eredeti célok szerint az állam kedvezményes földbérlethez kívánta juttatni azokat a kis- és középtermelő családokat, amelyek helyben részben foglalkoztatást, részben az állattartás fejlesztését ígérték. A folyamat vége közismert: a nyilvánvaló visszaélések miatt a posztjáról távozott Ángyán József felmérései szerint a területek erős kétharmada a kormánypárthoz kötődő barátokhoz, üzletfelekhez került.
A kormányzati ciklus legnagyobb politikai vesztesei mindenképpen azok a családi gazdaságok, amelyeknek fűt-fát megígért a Fidesz 2010 tavaszán. A helybéli gazdálkodók gyakran megalázó körülmények között maradtak alul pályázataik elbírálásakor. Bár termelésüket a kormányzat által jelentősen könnyebb feltételek mellett értékesíthetik a helyi piacon, a jelenlegi hatalom érdemi lépést az áraikat letörő közvetítői kereskedelem ellen nem tett. Négy év alatt nem alakult egyetlen működőképes kisközösségi értékesítő szervezet sem, sőt a korábbi cirka 30 termelői értékesítési szervezetből hat éppen ebben az időszakban ment csődbe.
A mezőgazdaság mögött működő támogatási rendszerhez a kormányzatnak semmi köze nincs, mert annak mind jogszabályi, mind pénzügyi bázisa az Európai Unió. A tavalyi GDP-növekedésben, amit a gazdasági tárca oly büszkén hangsúlyozott mindenféle információs csatornán, lényegében 450-500 milliárd forint olyan támogatás húzódik meg, amely az unióból érkezett a kedvezőbb időjárás miatt valóban nagyobb termésátlagokat produkáló mezőgazdasághoz.
Végül szót kell ejteni a korábbi karcagi polgármester, ügyvéd, fideszes országgyűlési képviselő, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter nevéhez köthető döntésekről. Fazekas első helyettese a kezdeti időkben Ángyán József volt – a kettejük közötti szakmai tudásbéli különbség leírhatatlan. Ángyán viharos távozása után 2012-ben Budai Gyula ült be a tárca parlamenti államtitkári székébe; ő már nem lógott ki a sorból, jó katonaként minden utasítást keményen végigvitt. A birtokpolitikai és fejlesztési támogatások pályáztatása puszta színjáték azóta. A kormányzat az ágazati nagybefektetők ellen is csak szavakban harcolt, a valóságban a mai hatalomhoz nagyon közel álló személyek (például Nyerges Zsolt szolnoki ügyvéd vagy Simicska Lajos, illetve néhány esetben Csányi Sándor OTP-vezér) döntötték el a legfontosabb ügyeket, a miniszternek nem sok érdemi szerep jutott. Jogkörét is erősen visszavágták, amikor az Orbán-féle nemzeti agrárkamara eljárási körébe utalták az ágazat piaci egyeztetéssel vagy éppen a földbirtok-politikával kapcsolatos ügyeit.
|
A rontás virágai – Mezőgazdaság
|
Sokszor tűnt esetlegesnek, kapkodónak a kormányzati szakpolitika – ám a csapásirány jól kivehető. Az Orbán-kormány akár a saját választási ígéreteivel is szembemenve, brutális célratöréssel alapozta meg legfontosabb társadalmi szövetségeseinek és támogatóinak anyagi jólétét. Sorozatunk ötödik része a mezőgazdaságról tudósít.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/valasztas2014/a-rontas-viragai-mezogazdasag-89489
|
2014-04-06 15:25:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
„Demokrata közösségünk jelenleg az egyetlen olyan csapat Magyarországon, amely vállalta saját hibáit, lezárta múltját és elindult a megújulás irányába” – áll a JESZ honlapján. Miután a 2010-es választásokon az MDF nem jutott be a parlamentbe, a párt újjáalkotta magát, és 2011. április 8-án felvette mostani nevét. „A Jólét és Szabadság tagjai Tisza Kálmán, Bethlen István, Antall József konszolidációs politikájának örökségét vállalva és folytatva elutasítják a keleti típusú, vezérelvű barbárságot, és hisznek a nyugati típusú, értékelvű kultúrában” – írják hitvallásukban, és mélyen egyetértenek Cicero azon gondolatával, miszerint a nép jóléte a legfőbb törvény. Márpedig „hiába teremtett az Antall-kormány soha nem látott szabadságot az országban, az életszínvonal drasztikus visszaesése miatt az emberek nem élhették át a szabadság mással össze nem hasonlítható, mámoros érzését”.
A JESZ nem pártként, hanem közösségként határozza meg magát. „A JESZ jelöltjei között és a kampányban is nagyon sok a fiatal. Szándékunk és benyomásunk szerint a Jobbik mellett a második legfiatalabb párt vagyunk, jók a kilátásaink a jövőre nézve. Ugyanakkor szövetségeseink között a megfelelő partnerek garantálják a tapasztalatot. A tisztességes antallistákra és a Kisgazdák Történelmi Szövetségének tapasztalt jelöltjeire gondolok” – mondta a Narancsnak Makay Zsolt pártelnök. Legfőbb belpolitikai céljuk véget vetni a két nagy tábor harcának, és ehhez természetesen a választókon keresztül vezet az út. Valamint a szeretet és az összefogás erején – e korábban a Fidesz által is használt jelszón – keresztül. „Minden pártban vannak jó emberek és jó szakemberek, el kell tehát következnie annak a korszaknak, amikor ezek az emberek együtt dolgozhatnak” – vázolta a boldogabb jövőt Makay.
Makay Zsolt Kolozsnémán
Ha már jövő: van ifjúsági tagozat is, a JESZ U21, amely szerint „a jövő nemzedéket a folytonos politikai szembenállás, a kompromisszumok keresésének teljes hiánya, a felelőtlen gazdasági ígérgetések, a jövőkép nélküliség, a politikai érdektelenség, a kiábrándultság és a teljes bizalmatlanság taszították”. A fiatalok a megoldásokat keresik, nem foglalkoznak a régi sérelmekkel és pontosan tudják, mire van szükségük: vallják, és nagyjából ugyanazt fújják, mint a felnőttcsapat játékosai: összefogás, miegymás. És persze a szeretet.
Céljaikat, ki nem találnák, pontosan tizenkét pontban fogalmazták meg, de van azért 252 oldalas választási program is, a honlapjukon elérhető. Tervezetük igen átfogó, a zöld gazdaságtól a tehetséggondozáson keresztül az országmarketingig ér, külön kitér az egészségügy és az oktatás súlyos problémáira, illetve a diplomások tömeges kivándorlására. Hitük szerint sokban visszanyúlnak Antall József elképzeléseihez; a legégetőbb kérdés Makay szerint „természetesen a bérfejlesztés, négy év alatt 40 százalékos bérfejlesztést tartunk megvalósíthatónak”. Mint mondja, „minden egyes szakpolitikai kérdés kezeléséhez pénz kell, ezért elmondható, a valódi építkezés, a haladás záloga a bérfejlesztés”. Csökkentenék az adót is, mivel „az egzisztenciális diktatúra feltételeit a túladóztatás teremti meg. Magyarországon a legmagasabb az áfa, 27 százalék. Egyedül csak nálunk találni olyan adórendszert, ahol egy munkaadónak ahhoz, hogy 1 forintot tudjon adni a munkavállalónak, még egy forintot be kell fizetnie a költségvetésbe közteher gyanánt” – ismertette a helyzetet Makay. Az egzisztenciális diktatúra mellett, úgy vélik, véleménydiktatúra is van ma Magyarországon, ezért tartják fontosnak a sajtószabadság visszaállítását, hiszen ahogyan a pártelnök megjegyezte, az mégiscsak tarthatatlan, hogy a média pártpénztárnokok kezébe kerül.
A JESZ igyekszik kihasználni az elektronikus világ adta lehetőségeket is, létrehozták az ún. „e-demokráciát”, hogy az e-szavazás lehetőségével minél több döntés mögött minél több választópolgár akarata jelenjen meg. A JESZ a kampányában is használja a modern technikát: a logó, az arculat megtervezésére és a kampányvideó forgatására is országos pályázatot írtak ki, az utóbbi esetben például az első helyezett félmillió forinttal lesz gazdagabb. A kampány egyébként – lepődjünk meg! – a szeretet és az összefogás jegyében zajlik. A hajrában még egy üzenetet kívánnak megértetni mindenkivel: „Április 6. nem egy egyszerű választás, április 6-án arról döntünk, hogy milyen keretek között fogjuk rendezni azt a mérhetetlen társadalmi elidegenedést és feszültséget, ami csaknem szétveti a társadalmat – mondta a JESZ elnöke, majd hozzátette: – Az új országgyűlésnek hinnie kell a szeretet és az összefogás erejében, márpedig, amint látjuk, erre csak régi szereplőkkel semmi esély nincs.”
A demokratikus közösség nemrég kiadott sajtóközleményében azt is kijelentette, hogy egy kisebb közvélemény-kutató cég 4 százalékon mérte a pártot, így Makay teljes nyugodtsággal állította, hogy „a JESZ-nek minden esélye megvan arra, hogy bejusson az újonnan felálló magyar országgyűlésbe, és ott végre a politika valódi feladatával foglalkozzon”. A közelmúltban azonban két olyan eset is történt a JESZ háza táján, amik e szép reményeket beárnyékolhatják. Egyrészt a JESZ állítólag nem fizette ki az ígért 20-40 ezer forintot azoknak, akik autójukra ragasztották a pártot reklámozó matricát. Makayék ezt azonnal cáfolták, szerinte ez egy lejárató kampány része, hiszen ők a szerződésben foglalt időben fizetnek majd a szimpatizánsoknak. A másik pedig az aláírás-gyűjtési botrány: a JESZ-t is meggyanúsították a hamisítással, ám a párt elnöke ezt is élből elutasította. „A JESZ-nél komoly személyzeti állomány gyűjtötte az aláírásokat, önkéntesek és fizetett aktivisták is. Több száz szavazóköri delegáltunk van, és azt is elmondhatjuk magunkról, hogy a Fideszen, a Jobbikon és az MSZP-n kívül csak nekünk vannak külföldi delegáltjaink – mondta. – Komoly szervezeti háttérrel, hosszú idő óta készültünk a választás különböző feladataira, mondhatni az egyik legfelkészültebb pártként. Személy szerint ezért sem hiszek semmilyen ilyen jellegű érintettségben.”
Viszont hisz az összefogás és a szeretet erejében.
|
Kamupártok 8. – Jólét és Szabadság Demokrata Közösség
|
Cicerót idézget és azt hirdeti, Antall József nyomdokaiban jár az újracsomagolt MDF. Adócsökkentést és béremelést ígér, autósmatricákkal kampányol, az aláírás-gyűjtési botrányból is kivette részét a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (JESZ).
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/valasztas2014/kamupartok-8-jolet-es-szabadsag-demokrata-kozosseg-89496
|
2014-04-05 15:31:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
„Mozgalmunk létrejöttének számos okát sorolhatnánk az elmúlt évtizedek alatt hazánkban történt, a közösséget súlyosan érintő visszaélések, korrupciós ügyek, hozzá nem értő vezetés, szándékos és öncélú károkozás stb. közül” – áll a párt információs honlapján, ahol nem kell sokat keresgélnünk ahhoz, hogy rábukkanjunk, mi a legfőbb célja a tavaly májusban létrejött mozgalomnak, mely azóta egyébként párt lett: „Hazánk, Magyarország fennmaradásának elérése. Egy élhetőbb ország létrehozása.” No, de mi is a legfőbb oka annak, hogy hazánkban az élet ma kevésbé vidám, mint a régi szép időkben? A válasz erre is rendkívül egyszerű: a devizahitel. „Kásler Árpád (a mozgalom atyja – F. Zs.) úgy öt éve indult el a devizaügyek kapcsán, aztán mozgalommá, majd később párttá alakultunk – mondta el a magyarnarancs.hu-nak Uzsokiné Lakó Éva, a párt budapesti és Pest megyei kapcsolattartója. – Azért döntöttünk így, mert a jelenlegi pártok nem képviselik sem a devizahitelesek, sem általában a polgárok érdekeit. A rendőrség büntet és nem véd, közbiztonság nincs. A tisztességes ember kilép az utcára és megbüntetik. Mi nem csalni akarunk, hanem ez ellen fellépni. Persze, akik a rendszert építették, mást szeretnének.”
Ez a hivatalos logo
Uzsokiné azt is elmondta, civilként hiába tiltakoztak, demonstráltak, szólaltak fel különböző fórumokon, nem hallgatták meg őket, sokszor pedig elutasító választ kaptak. És akkor jött a devizahitel, ami „az egyik legnagyobb csalás, ami a magyar emberekkel megtörtént”. Kásler Árpád – aki akkorra már rég megalakította a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetét (BAÉSZ) és többek között magáénak tudhatta a Rendszerváltó Mozgalom Párt (RVMP) elnöki posztját is – nagygyűlést tartott Gyulán, és már meg is született a mozgalom. Aztán gyorsan programjuk részévé és követendő irányelvvé tették a Magyarok VIII. Világkongresszusán elfogadott, „A magyar nemzet új meghatározása, avagy a nemzet új magyar meghatározása” című tanulmányát, és felesküdtek a devizahitelesek megmentésére.
Az idei választásra legfőbb követeléseiket természetesen tizenkét pontban szedték össze, köztük az első: „A Haza Nem Eladó!” – így, csupa nagybötűvel. Van azért még szó a kétkamarás parlamentről, a politikai felelősségvállalásról, az oktatásról vagy a történelmi alkotmány jogfolytonosságának helyreállításáról is – ez utóbbi azért fontos, mert „ez az egyetlen, ami megvédi a magyar embert” – tudtuk meg Uzsokinétól. „A tizenkét pont a mérvadó, de van egyébként egy konkrét, kidolgozott programunk is, amin folyamatosan dolgozunk, addig azonban, amíg nincs kész teljes terjedelmében, nem akarjuk nyilvánosságra hozni” – tette hozzá a párt fővárosi kapcsolattartója.
Egyébként nincs is rá nagy szükség, hiszen akár azt kérdeztük, mivel kívánják meggyőzni választóikat, akár azt, hogyan akarják hazacsalogatni a külföldre vándorló fiatalokat, a válasz minden esetben ugyanaz volt: természetesen a deviza- és egyéb hitelek eltörlésével és adóamnesztiával. „Ha kormányra kerülnénk, minden hitelt eltörölnénk, adó- és bankamnesztiát hirdetnénk, kisegítenénk a kis- és középvállalkozókat, akiket a legjobban megnyomorgattak – foglalta össze Uzsokiné, majd hozzátette. – A fiatalok is azért mennek el külföldre, mert az itthoni fizetésükből nem tudták fizetni hitelüket. Ha ez nem lesz probléma, örömmel hazajönnek, hiszen itt van a családjuk, gyökereik és a honvágy úgyis hazahúzza őket.” Örül a szívünk, hogy a fiatalok kivándorlásának oka ennyire egyszerű, hazajövetelük megoldása pedig ily egyszerű.
Kásler Árpád megmondja
Azért ne gondoljuk, hogy csak a devizahitel a fontos: itt van rögtön például a nemzeti-népi kultúra újjáélesztése, melyre szintén nincs még kidolgozott program, de hát ez is egy olyan dolog, melyet együtt kell összeraknia fiatalnak és idősnek egyaránt. „Ráadásul a történelmünkben is sok hazugság van, ezért egy új és egészséges történelmet kell alkotnunk, szintén együtt” – mondta el Uzsokiné. Talán a Kásler Árpád hivatalos honlapján fellelhető, a párton belüli egységes ruházat kialakítására tett törekvések e közös kultúra első állomása. Mindenesetre a mozgalom címerével ellátott piros pólók és polármellények viselete minden tagra – nem csak a vezetőségre! – kötelező jellegű.
„Ismeri az ország valódi anyagi helyzetét? Nem, ezt ma csak a jelenlegi kormányzat bennfentesei ismerik, de mégsem igazodnak hozzá. Tehát, legyen racionális és józan, válassza azt, aki nem ígér, hanem cselekszik, nemcsak majd, hanem már most” – szólnak a néphez, és közben akár még a kampányt is felfüggesztik egy napra, hogy testületileg – úgy háromszázan az aktivisták és képviselőjelöltek közül – kivonuljanak Szarvasra, és mentelmi jogukkal élve megakadályozzák egy család kilakoltatását. Vagy esetleg felkérnek olyan fiatal rappereket, akik szájából az „én látom a sorsom, hogy nem lesz itt változás, amit fent csinálnak, az a hazaárulás, történelmünk gyalázzák ezek a senkik, április hatodikán ellenük fogunk menni” sorok folynak ki, miközben A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt piros egyenruhájában feszítenek.
Ezek után nincs is miért csodálkozni, hogy szimpatizánsaik tábora napról napra csak nő. „Nagyon sokan csatlakoztak hozzánk, főként középkorúak, többségében a 30–50 éves korosztályból, de az utolsó hetekben a fiatalok is elkezdtek özönleni” – mesélte Uzsokiné, aki szerint nagyon jó tapasztalatok érték a párt tagjait és aktivistáit a kampányidőszakban, hiszen ők azok, akik mindig mindenütt ott vannak, az utcán, az emberek között. „Az emberek nagyon boldogok, hogy vagyunk, és imádkoznak értünk.”
Ilyen hátszéllel nem is csoda, ha bizakodva tekintenek a jövőbe. „Mi a kétharmados többségre gyúrunk – jelentett ki magabiztosan Uzsokiné. – Ha tiszta lesz a választás, akkor biztosan bejutunk a parlamentbe, ha viszont csalnak, akkor bármi lehet. Mi azért bízunk abban, hogy sok tisztességes magyar ember van, aki nem szeretne mást, csak megmenekülni az elmúlt 24 évtől.”
Sorozatunk korábbi részei: 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7. és 8.
|
Kamupártok 9. – A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt
|
Mozgalomból párt, program helyett – na, mennyi? – tizenkét pont. A haza nem eladó, védelméhez csak a történelmi alkotmány és a devizahitelek eltörlése kell, és a népi kultúra feltámasztása. Sorozatunk utolsó része.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/valasztas2014/kamupartok-9-a-haza-nem-elado-mozgalom-part-89499
|
2014-04-06 15:47:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Jávor Benedek EP-képviselő közleményben fordul Lázár Jánoshoz, mert az iratbetekintései során kiderült, a kormány lerövidítette a Paks 2-es beruházás megvalósítási szerződései közül az egyik titkosításának határidejét. A tervezéssel, építéssel kapcsolatos EPC-szerződés titkosítását 2044-ről 2025-ig csökkentette le, "minősítése július 21-i hatállyal Titkos-ról Korlátozott terjesztésű-re enyhült."
Jávor arra vár választ a kormánytól, hogy az egyeztetett-e a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal (NAIH) a titkosítás módosításáról? "Ha igen, megkeresése mely szerződésekre terjedt ki, és milyen javaslattal élt a Hatóság a minősítéseket illetően? Milyen szakmai indokokat említett a Hatóság, amelyek alátámasztották a minősítések felülvizsgálatát? Amennyiben a NAIH nem fordult megkereséssel a Miniszterelnökséghez, milyen egyéb fejlemény indokolta az EPC-szerződés minősítésének felülvizsgálatát és enyhítését?"
Az EP-képviselő azért sem érti a titkosítás lerövidülését, mert az EPC-szerződésben épp a legérzékenyebb adatok szerepelnek, amelyeket leginkább illetne a védelem, mint a létesülő erőmű műszaki adatai, topográfiai elrendezése, biztonsági rendszereire vonatkozó adatok, stb.)
"Meggyőződésem szerint a paksi bővítés megvalósítási szerződéseinek általános érvényű minősítése aránytalan mértékben korlátozza a közérdekű információkhoz való hozzáférés törvényben biztosított jogát, és az indokoltan (biztonsági megfontolásokból vagy üzleti érdek védelme céljából) védendő információk megfelelő kitakarásával a szerződések döntő része nyilvánosságra hozható lenne. Az, hogy az adatgazda Miniszterelnökség is alig néhány hónappal a minősítési eljárást követően indokoltnak látta annak részleges felülvizsgálatát, azt támasztja alá, hogy a minősítés megalapozottsága megkérdőjelezhető. Mindezek fényében alapvető érdekünk, hogy tisztán lássunk a szerződések titkosításának ügyében. Kérem ezért, hogy a fenti kérdéseimre részletes, pontokba szedett, mindenre kiterjedő választ adni szíveskedjen." írja Jávor.
|
A kormány stikában babrált a paksi titkosításon?
|
Ott enyhített a titoktartáson a kormány Paks 2 ügyében, ahol a legkevésbé sem volna indokolt, ennek okaira pedig igencsak kíváncsi Jávor Benedek EP-képviselő.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151101_A_kormany_stikaban_babralt_a_paksi_titkos
|
2015-11-01 15:58:00
| true | null | null |
HVG
|
Újabb ötnapos üléssel folytatja munkáját az Országgyűlés a következő két hétben. A képviselők részben a migrációs válsággal összefüggésben kedden, vagy az azt követő hétfőn módosíthatják az idei költségvetést, ami az előző ülésen a Költségvetési Tanács véleményének hiányában nem történhetett meg.
A parlament az első ülésnapon a kedden elfogadni tervezett javaslatokat tárgyalja utoljára, de ekkor öntheti végleges formába az idei költségvetés azon módosítását is, amely 60 milliárd forinttal megemelné a rendkívüli kormányzati intézkedések keretét. A kormány indoklása szerint erre azért van szükség, mert az eredetileg 100 milliárd forintos keret szinte teljesen kimerült, részben a migránsválság kezelésére fordított 30 milliárd forint miatt.
A büdzsé módosítása tartalmazza továbbá a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 47,2 milliárd forintos hitelének átvállalását is. Emellett a költségvetési bizottság módosító javaslatának elfogadása esetén a Modern Városok Program 25 milliárd forintos többlettámogatást kaphat.
Kedden a szavazásokat követően több más javaslat általános vitája mellett az Európai Bizottság elmarasztalására reagálva terítékre kerül az élelmiszerlánc-felügyeleti díj csökkentése is. Szerdán a Magyar Nemzeti Bank 2012-2014. közötti üzleti jelentéseit tárgyalják, csütörtökön pedig az egyes hatósági eljárások illetékeinek és szolgáltatási díjainak megszüntetéséről tartanak általános vitát.
A parlament aktuális ülése a jövő hét utáni hétfőn ér véget, amikor a képviselők kérdéseket, azonnali kérdéseket tehetnek fel a kormánynak. Az idei költségvetés módosítása is erre az ülésnapra csúszhat, amennyiben korábban nem érkezik meg a Költségvetési Tanács arról szóló véleménye.
|
A közmédia és a menekültügy viszi a pénzt
|
Jövő héten lenyelheti az állam az MTVA 47,2 milliárdos hitelét, és 60 milliárd forintot szavazhatnak meg rendkívüli intézkedésekre
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151101_A_kozmedia_es_a_menekultugy_viszi_a_penzt
|
2015-11-01 16:01:00
| true | null | null |
HVG
|
Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke elmondta, tájékoztatást fognak kérni arról, hogy a Századvég munkatársai közül kik, miért és milyen minősített dokumentumokba tekinthettek bele.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága a tervek szerint nem a jövő héten, hanem az azt követően ül össze legközelebb.
A Magyar Liberális Párt szombaton közölte az MTI-vel, hogy Fodor Gábor, a párt elnöke kezdeményezi a nemzetbiztonsági bizottság elnökénél a testület azonnali összehívását a Századvég-ügy miatt. Felidézték, Pintér Sándor belügyminiszter Fodor Gábornak egy írásbeli kérdésre adott válaszából derült ki, hogy "a kormányközeli Századvég Politikai Iskola munkatársainak 2013-ig egyáltalán nem volt az állam titkainak kezeléséhez szükséges biztonsági tanúsítványa".
A Századvég 2010 után úgy kezelhetett és készíthetett bizalmas stratégiai anyagokat, hogy több évvel később kapták meg az ehhez szükséges tanúsítványokat. A Századvég részt vehetett a transzatlanti együttműködés vitaanyagának elkészítésében is, ezt első szándékból tíz évre titkosították.
|
Lesz folytatása a Századvég-ügynek
|
Napirendre tűzi a Századvég-ügyet következő ülésén az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága - közölte a testület szocialista elnöke.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151101_Lesz_folytatasa_a_Szazadvegugynek
|
2015-11-01 16:04:00
| true | null | null |
HVG
|
Reménykedjünk, hogy senkinek sem kell magyar államtitok
Az állam látszólag drákói szigorral védi a titkait, ám a szabályozás miatt valójában hanyag eleganciával bánik velük. A jelenlegi állapot visszaélésekre is alkalmat teremt, ám ha az ilyet kizárnánk is, a nemzetbiztonsági kockázat mindenképpen jelentős. És mindez nemcsak elméleti történet, hanem a nagyon is köztünk élő valóság.
Több ügy is érintette az utóbbi időszakban a titkos, minősített adatokat, dokumentumokat. A múlt héten kiderült például, a Századvég már 2010 óta hozzáférhetett ilyen információkhoz, miközben csak 2013 októberétől tehette volna ezt meg. Vasárnap pedig Jávor Benedek fordult Lázár Jánoshoz, miután kiderült, a kormány csak úgy módosított a Paks II.-féle dokumentumok titkosításán. Utánanéztünk kicsit a titkosítás gyakorlatának és jogi szabályozásának (majd bevettünk pár idegcsillapítót).
Papíron minden rendben van
A minősítésben a NATO-szabványt vettük át, így egy információ, adat, dokumentum négyféle szinten lehet bizalmas: „Szigorúan titkos!”, „Titkos!”,„Bizalmas!”, „Korlátozott terjesztésű!” – mindez érzékenységtől függően. Egy volt külügyes forrásunk szerint minden beérkező dokumentumot minősíteni kell vezetői szinteken, és egy minősített dokumentum sem kerülhet ki elméletileg a nyilvánosságnak. Egy dokumentum amúgy nem feltétlenül a benne található információ miatt lehet titkos, hanem a forrás miatt, amelyet védeni persze szintén az ország elemi érdeke.
A belső levelezési rendszerbe bekerült dokumentumoknál utánkövethető, ki nyitotta meg, ki nyomtatja ki, az azonban már nyilván nem, hogy ki készít esetleg mobiltelefonnal fényképet. A nagyon titkos információk kezelésére viszont külön szakemberek figyelnek, sőt vannak olyan dokumentumok, amelyeket erre kialakított szobákban tárolnak, csak ott lehet őket elolvasni, és megsemmisíteni is. Kivinni tehát nem szabad, de egy elektronikus lemásolásukra utaló próbálkozást is jelez természetesen a rendszer. Forrásunk szerint kézírásos másolat készítése viszont megoldható.
A titkos állományt időről időre felül kell vizsgálni, és meg kell semmisíteni – a kinyomtatott dokumentumokat sem szabad kidobni a papírkosárba, iratmegsemmisítőben kell végezniük. Érdekesség, hogy ezekben a helyiségekben a modern, többszörösen kódolt számítógépes kommunikáció eszközei mellett még mindig megtalálhatóak a klasszikus rádiótávírók, leginkább arra az esetre, ha az informatikai rendszer összeomlana.
A papírkosár ki van zárva
Az ilyen titkos adatokkal dolgozó, azokat kezelő munkatársak a legmagasabb, C-típusú nemzetbiztonsági átvilágításon esnek át (amit ötévente meg kell újítani), és titoktartási kötelezettségük van. Ez persze nem szab gátat automatikusan az információk lehetséges szivárogtatásának. Forrásunk nem emlékszik olyanra, hogy valakit azért retorzió ért volna, mert bizonyítottan kiderült, szivárogtatott. Vannak azonban hanyagságból elkövetett vétségek, amikor valaki nem talál egy minősített dokumentumot, vagy kint felejti az asztalán, ilyenekért indultak fegyelmik, de olyanra nem emlékszik, hogy valakit például azonnali hatállyal elbocsátottak volna, noha erre is lehetőség van. Viszont egyre kisebb a szivárogtatás mértéke – forrásunk szerint 2010 előtt bővebben folyt ki a külügyből és egyéb kormányzati helyekről a minősített adat, mint azóta, a NER titoktartása jobban teljesít.
De ennek inkább szimbolikus jelentősége van, hisz a szivárogtatás jogi szabályozása elég magyarosan lett megoldva. Láttuk, minősített adattal visszaélni bűncselekmény, szigorúan titkos minősítésű adattal visszaélni, vagyis jogosulatlanul megszerezni, felhasználni vagy más jogosulatlan személyeknek hozzáférhetővé (vagy jogosultnak hozzáférhetetlenné) tenni, akár öt évig terjedő börtönt is jelenthet. Retteghetnek a Századvégben? Korántsem.
Titkok és huncutságok
Mint Szabó Máté Dániel, a Társaság a szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója elmondta, Magyarországon az a ritka helyzet áll elő, hogy a minősítő ura a minősítésnek (erről később), és a büntetőeljárás megkezdésének is. A törvényben ugyanis az áll, büntetőeljárásnak csak „az adott adatfajta minősítésére jogosult szerv vagy személy feljelentése alapján van helye”, vagyis az ügyészség hivatalból nem indíthat feljelentést, csak a titkosító. Tűnhet ez egyfelől logikusnak is, hisz csak a titkosító tudhatja, mi a visszaélés ténye, hogy élt vissza a titkosítással az elkövető, de gyakorlatilag ez azt is jelentheti akár: a titkosító azt szivárogtat (vagy enged szivárogtatni), amit akar.
Így a Századvég-ügy is hasonló megítélés alá esik: kezelhettek bármilyen titkos adatot akár jogtalanul is az elemző cégnél, ha Pintér Sándor vagy egyéb minősítésért felelős vezető nem látja értelmét, és nem tesz feljelentést, akkor annak semmilyen következménye nem lesz.
Az Alkotmánybíróságnak volt jobb dolga is
A TASZ annak idején, amikor még lehetett az Alkotmánybíróságnál népi kezdeményezésként alkotmányossági vizsgálatokat kérelmezni, az Eötvös Károly Intézettel és a Transparency Internationallel közösen benyújtott egy indítványt, amelyben többek közt azt is kérték, semmisítse meg a testület ezt a szabályozást, hisz így egyfelől sérül a hatalommegosztás alapelve, amely szerint a bűnüldöző szervek is jogosultak és kötelesek törvénysértés elkövetőinek felelősségre vonását kezdeményezni. Azaz az nem működik, ha például csak akkor lép közbe a rendőr egy utcai verekedésnél, ha a sértett jelzi, hogy őt verik.
Az indítvány érvelésének másik pontja, hogy a jogbiztonságot is sérti ez a szabályozás, elvégre a titkos adattal visszaélő nem tudhatja, hogy ő most számolhat-e számonkéréssel vagy nem, mert az a titokgazda szándékán múlik. Ráadásul tényleg teljes mértékben az ő megfontolására van bízva, ami tényleg abszurd: a titokgazda ezzel visszaélhet, fenyegethet, de akár politikai kegyeket is gyakorolhat. De a nemzetbiztonságitól a korrupciós kockázatig számos nemkívánatos jelenség melegágya is lehet ez a gyakorlat: innentől kezdve tényleg a lovak közé van dobva a gyeplő, hisz bármilyen visszaélés elmegy, ha ott fent úgy ítélik meg, hogy belefér. Márpedig – főleg a külügyek és a diplomácia terén – az esetleges hanyagságoknak komoly hitelességi áruk van.
A TASZ indítványa várta a sorát az Alkotmánybíróság előtt a többi, halomban álló sorstársával egyetemben, aztán eljött 2011, amikor megszűnt az actio popularis, és az addig fel nem dolgozott indítványok mentek a kukába. Valahogy úgy esett, hogy a TASZ-é is ide került.
És a visszaút
A minősítő egyébként maga dönthet a titkosítás megváltoztatásáról – korábban arról is dönthetett, hogy meghosszabbíthatja a titkosítás időtartamát, mondjuk 70 évről még egyszer ugyanannyira, de ma már ez tilos. Paks II. esetében a kormány leszállította az egyik megvalósulási résztanulmány titkosítási időtartamát, így 2044 helyett 2025-ben már olvashatjuk is, emiatt Jávor Benedek a kormányhoz fordult. Az EP-képviselő azt akarja megtudni, hogy a kormány egyeztetett-e a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal (NAIH) a kérdésben. Szabó Máté Dániel szerint a NAIH-nak megvan a jogköre az adat minősített jellegét megszüntetni vagy enyhíteni, ami, ha a titokgazda nem vet ellent, hatályba is lép. Ám Szabó emlékei szerint ilyesmire sem volt példa még sosem.
Amikor a HVG ült a vádlottak padján
A HVG-nek is volt egyébként titkos adatokkal való visszaéléssel ügye, Babus Endre (Fleck Zoltán jogszociológus támogatásával) 2008-ban cikket írt a Komárom-Esztergom megyei, évekig titokban tartott bírósági anomáliákról. A megyei bíróság többfrontos helyreigazítási és sajtópert indított, köztük azért is támadták a szerzőket, hogy szolgálati titok körében éltek vissza az adatokkal. Fleck az adatvédelmi ombudsmanhoz fordult, a vizsgálat azt mutatta ki, hogy az „Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) szolgálati titokköri jegyzékének 10. pontja ellentétes az államtitokról és szolgálati titokról szóló törvénnyel, így azután a törvényes minősítési eljárás hiányában nem is jöhetett létre minősített adat. Márpedig ha Fleck a kutatás során nem ismerhetett meg minősített adatot vagy dokumentumot, akkor a szolgálati titoksértés bűncselekményének gyanúja sem merülhet fel”. Vagyis ha nem tudom, hogy minősített-e az adat, mert a dokumentumról ez nem derül ki, akkor nem is élhetek vissza vele.
A cikk 2008-ban elnyerte a Minőségi Újságírásért-díjat.
|
Reménykedjünk, hogy senkinek sem kell magyar államtitok
|
Az állam látszólag drákói szigorral védi a titkait, ám a szabályozás miatt valójában hanyag eleganciával bánik velük. A jelenlegi állapot visszaélésekre is alkalmat teremt, ám ha az ilyet kizárnánk is, a nemzetbiztonsági kockázat mindenképpen jelentős. És mindez nemcsak elméleti történet, hanem a nagyon is köztünk élő valóság.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151103_Allamtitkok_a_pocakos_James_Bond_osszekac
|
2015-11-03 16:10:00
| true | null | null |
HVG
|
Budapest XV. kerületében 6 ezer gyerek és idős ember jut ételhez a közétkeztetésben, harmaduk a kerületi önkormányzat cégének kosztját eszi.
Az utóbbi időben egyre több panasz érkezett a polgármesteri hivatalba a Károly Róbert Általános Iskola menzájára. A szülők nemcsak az étel minőségére panaszkodtak, hanem arra is, hogy többször eltűnt a hús a tányérokról és már repeta sincs, pedig járna.
Az alpolgármester találkozott az iskola igazgatójával, és megnézték a térfigyelő kamerák felvételeit. „Megdöbbenve láttam, hogy a konyhai személyzet zsákokban, rekeszekben viszi ki az élelmet" – mondta Pintér Gábor, aki feljelentést tett a rendőrségen.
A XV. kerületi Rendőrkapitányság munkatársai már másnap kiszálltak a helyszínre, de nem érték tetten a tolvajokat.
A BRFK sajtóosztálya szerint nem hagyták futni az elkövetőket, az ügyben lopás gyanúja miatt indítottak eljárást. Volt házkutatást, tanúkihallgatás, három személyt gyanúsítottként hallgattak ki. A nyomozás még tart – közölték.
A kerületi önkormányzat addig is lépett: a konyháról két dolgozót kirúgtak, másokat áthelyeztek. A lap szerint a gyerekek tányérjába azóta elegendő étel kerül, és még repeta is van.
A Figyelő szerint korábban több oktatási intézményben bevett gyakorlat volt, hogy a konyhai dolgozók nem is fizettek be a menzára, mivel az étel ott volt a kezük ügyében. Ma már előrelátóbbak, mert tudják, hogy a lopás közvetett beismerése lenne az, ha nem fizetnének ebédpénzt.
|
Figyelő: Szétlopták a dolgozók az egyik rákospalotai iskola menzáját
|
A XV. kerület alpolgármestere szerint zsákokban, rekeszekben vitték ki az élelmet a konyhából a Károly Róbert Általános Iskola menzájának egyes dolgozói. Pintér Gábor feljelentést tett a rendőrségen – írja a Figyelő. A lap szerint két dolgozót azonnal hatállyal kirúgtak, másokat áthelyeztek, és azóta újra került elég étel a gyerekek tányérjába, sőt, repeta is van.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151102_szetloptak_a_dolgozok_a_menzat
|
2015-11-02 16:14:00
| true | null | null |
HVG
|
A Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) növekvő aggodalommal figyeli, hogy Magyarországon egyre nagyobb kockázatot vállalnak azok az újságírók és közéleti kérdésekben megnyilvánuló polgárok, akik politikusokat kritizálnak. A TASZ több olyan perben nyújt jogi képviseletet, amelyekben politikusok jogi eszközökkel próbálják elhallgattatni a kritikusaikat. A jogvédő szervezet legújabb, „PolitiKuss” kampánya erre a problémára hívja fel a figyelmet, és tesz javaslatokat a megoldásra.
A demokrácia működéséhez hozzátartozik a vita, melyben egy közszereplőnek több kritikát kell eltűrnie, mint egy hétköznapi polgárnak; ez biztosítja a hatalom mindenkori birtokosainak elszámoltathatóságát. Több ezer magyar újságíró és sok tízezer, közéletileg aktív polgár joga, illetve feladata a kritika megfogalmazása – de ezt a hatályos szabályozás egyre inkább ellehetetleníti, egyre kockázatosabbá teszi.
VIP politikusok a büntetőeljárásban
Ilyen esetekben ugyanis párhuzamosan indítható polgári és büntetőeljárás. Mi több, a büntetőeljárás során a hivatalos személyeket kiemelt védelem illeti meg. Míg tehát az átlagember az általa felfogadott és fizetett ügyvéddel képviseli a vádat, addig például az országgyűlési képviselők és polgármesterek helyett az állam átvállalja ezt a feladatot: a rendőrség nyomoz, a vádat az ügyész képviseli, és ez egyetlen fillérjükbe sem kerül. A megvádolt személytől pedig még az ítélet előtt ujjlenyomatot vesznek és lefényképezik, mintha súlyos bűncselekményt követett volna el.
A TASZ több olyan személyt is képvisel, akiket pusztán a véleményük miatt ilyen eljárásnak vetettek alá. Köztük Somogyi Máriát is, akit egy közösségi oldalon megosztott tartalom miatt 10 ezer forintos sérelemdíj és további 75 ezer forintnyi illeték és perköltség megfizetésére kötelezett a bíróság. Somogyi Máriának a TASZ nem csak jogi úton nyújt segítséget, hanem közösségi finanszírozással próbálja előteremteni a perköltséget és a sérelemdíjat is.
A TASZ megoldása
A TASZ kidolgozott egy szabályozási koncepciót, amely szerint a becsületsértés és rágalmazás miatt büntetőeljárást nem lehet indítani, polgári pereket pedig nem indíthatnak a közhatalmat gyakorló személyek a hivatalos tevékenységükkel összefüggésben megfogalmazott kritika miatt.
Bárki, aki ellátogat a politikuss.tasz.hu oldalra, egy szabadon szerkeszthető sablonlevél kíséretében elküldheti ezt a szabályozási koncepciót a képviselőjének és más politikusoknak. Emellett a TASZ lehetőséget biztosít mindenkinek, hogy szólásszabadságát nyilvánosan gyakorolja: november 9-én, egy rendhagyó performansz keretében, a Blaha Lujza térnél, illetve a Parlamentnél felállított óriásplakátokon az ország vezető politikusainak arcképén üzenhet matrica és filctoll segítségével minden jelentkező.
"A jogi nyomásgyakorlás a kritika további halkulását eredményezheti, a hatalom ellenőrzése, a korrupció leleplezése is nehezebbé válik, ha az újságíróknak és kritikus polgároknak magas sérelemdíjaktól és jogi költségektől kell tartaniuk, vagy akár büntetőeljárás indulhat ellenük. A TASZ nem fogadja el a szólásszabadság korlátozását, szerintünk egy közszereplőnek igenis tűrnie kell az erős kritikát" – fogalmazott Dojcsák Dalma, a TASZ Szólásszabadság programvezetője.
|
PolitiKuss - a TASZ véget vetne a politikusok véleményuralmának
|
Jelentős kockázatot vállalnak ma Magyarországon azok az újságírók és magánszemélyek, akik politikusokat kritizálnak, legutóbb például egy tatai nőt vittek bíróság elé Facebook-bejegyzése miatt. A hatalmat gyakorló személyeket több jogi eszköz segíti vélt igazuk érvényesítésében - tartja a TASZ, amely kampányt indít a probléma kezelésére. Jogszabályi változásokat javasolnak.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151103_Politikuss__a_TASZ_ujrainditana
|
2015-11-03 16:19:00
| true | null | null |
HVG
|
A vádlott által irányított gazdasági társaság 2010 és 2012 között takarítást vállalt társasházakban és egy iskolában.
A kft.-nek ebből körülbelül 10 millió forint bevétele volt, de a fizetendő áfáról 2010-ben és 2011-ben hamis nyilatkozatot tett az adóhatóságnak, 2012-ben pedig nem nyújtott be adóbevallást, és 3,1 millió forint adóhiányt okozott.
A képviselő a gazdasági társaság számvitelért felelős vezetőjeként a számviteli törvény több rendelkezését megszegte, és meghiúsította ezzel a cég pénzügyi, vagyoni helyzetének áttekintését – olvasható a főügyészség közleményében, amelyben a pécsi önkormányzati képviselőt nem nevezték meg, monogramját sem hozták nyilvánosságra.
|
Költségvetési csalással vádolnak egy pécsi önkormányzati képviselőt
|
Vádat emelt egy pécsi önkormányzati képviselő ellen a Pécsi Járási Ügyészség költségvetési csalás miatt – közölte szerdán a Baranya Megyei Főügyészség.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon.bunugy/20151104_koltsegvetesi_csalassal_vadolnak_pecs
|
2015-11-04 16:22:00
| true | null | null |
HVG
|
Lapunk online felületén sorra vesszük az országos listát állított kamupártokat, amelyek vagy zavarkeltő céllal jöttek létre, vagy a könnyen megszerezhető költségvetési támogatásokért. Az alábbi összeállításban visszatekintünk az elmúlt negyed századra: hasonlókat - ha nem is ilyen mértékben - korábban is produkált már a magyar valóság.
Trabantra fel!
A többpárti demokrácia megteremtésének pénzügyi hátteréről több törvény is gondoskodott 1989-ben, közvetve a választási eljárásról szóló is. A képviselőjelölt a nyilvántartásba vételtől a szavazást követő napig ingyenesen utazhatott közforgalmi tömegközlekedési eszközökön - akkor még ez volt a domináns, plusz a Trabant meg a Wartburg. Arról is rendelkezett a jogszabály, hogy az MTI, a Magyar Rádió, illetve Televízió a "jelöltet állító pártok választási felhívását - azonos feltételek mellett legkésőbb a választások előtti napig - legalább egyszer ingyenesen közli", és a kampány utolsó napján "pártonként azonos feltételekkel, azonos időtartamban, kommentár nélkül közreadja az országos listát állító pártok által készített összefoglalókat". Ami az anyagiakat illeti, alapvetően a pártok működését és gazdálkodását szabályozó törvényre hivatkozik a szöveg azzal a speciális kitétellel, hogy - meghatározott számítási mód szerint - a jelöltjeik számával arányos költségvetési támogatásra jogosultak. Hogy összesen mennyi közpénz fordítható erre, annak megállapítását az Országgyűlésre bízta a jogszabály. A független jelöltek a pártokéival azonos elbírálás alá estek. Azt is kikötötte a tövény, hogy a költségvetési támogatást kizárólag dologi kiadásokra szabad felhasználni, és ezzel a pénzzel a pártoknak, illetve a független jelölteknek a választás második fordulója után el kell számolniuk.
A pártok vagyoni ügyeinek önálló jogszabály szabott keretet, amely 1989 októberében született. Voltak azonban átmeneti rendelkezések is: az Országgyűlés 1989. november 24-én úgy határozott, hogy a parlamenti választásokig az állami költségvetési támogatás összege a pártok által bevallott taglétszámon - azaz szimpla bemondáson - alapuljon. Így már abban az évben az új (vagy újjáalakult) pártok - pontosabban közülük 15 - részére több mint százmillió forintot osztottak ki, 1990-ben pedig 42 szervezet összesen 200 millió forintot meghaladó összeget vehetett fel ezen a címen. Húszezer feletti taglétszám után tizenötmillió forint járt, a tíz- és húszezer közöttiek tízmilliót, az öt- és tízezer közti tartományban levők hétmilliót, a kettő-ötezres mezőbe tartozók négymilliót kaphattak. A minimum az azóta is sokat emlegetett kétmillió forint volt, ami a kétezernél kevesebb tagot számláló pártokat illette meg. Megjegyzendő, hogy Németh Miklós kormányfő kezdeményezésére az új pártok irodákhoz és az akkor nagy kincs telefonnal együtt alapvető infrastruktúrához is juthattak, jórészt a szorongatott és reformálódó MSZMP/MSZP által az államnak visszaadott vagyonrészekből. (A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény megfogalmazta azt is, hogy a választások után állami pénzt az első forduló eredményei alapján a voksok minimum egy százalékát megszerzett párt kaphat. 1990 áprilisa után tizenegy formáció részesült rendszeres, a ciklus befejezéséig garantált költségvetési támogatásban, az első évben ebből csaknem ötszázmilliót folyósítottak nekik.)
A könnyen szerezhető pénz, telefon és soron kívüli autókiutalás csábereje ma már elfeledett, de akkor legendás politikai vállalkozókat csalogatott elő. Közülük is a legszemérmetlenebb a kelet-magyarországi Nemzeti Kereszténydemokrata Munkáspárt volt (figyelik az elnevezést?, van benne minden, ami kell), amelynek vezetője egy akkori interjúban lazán 40 ezres taglétszámot hazudott bele a magyar emberek arcába.
Az ellenőrök örök nyomora
A törvény az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) hatalmazta fel a pártok gazdálkodásának ellenőrzésére (ami persze formális volt: a számvevők csak a pártok által közölt adatokkal dolgozhattak). Egy nemrég az ÁSZ honlapjára is felkerült 1991. november 20-i jelentés szerint 1990-ben 42 párt kapott költségvetési támogatást. Az ÁSZ 1991 májusában kezdte az ellenőrzésüket, és november 20-ig 17 szervezetnél fejezte be. "A vizsgált pártok - köztük parlamentiek - egyikének sem volt megfelelő, teljes körű és pontos pénzügyi zárómérlege" - összegez a dokumentum. 31 olyan párttal is foglalkozott az ÁSZ, amely az egy százalékot sem érte el a parlamenti választásokon. Ezek egy részének megtalálása is nehézségekbe ütközött, hiszen például a képviseletre felhatalmazott személy - vagy a címe - megváltozott. Az e körben vizsgált pártok közül nyolc a minimális, kétmillió forintos állami támogatást kapta az 1990 első negyedévében közölt taglétszámuk alapján. Ennél nagyobb összeget a Magyar Néppárt-Nemzeti Parasztpárt, a Május 1. Társaság (Münnich Ferenc Társaság) és a Szociáldemokrata Párt vehetett fel. Sokuknak nem vagy alig volt máshonnan pénze, jellemzően "felélték" az állami támogatás összegét. A jelentés külön említi a Szabadságpártot és a Természet- és Társadalomvédők Szövetségét, amely "1991-ben már semmilyen gazdasági eseményt nem rögzített, mivel sem kiadásuk, sem bevételük nem volt". Az ÁSZ-jelentés leírja azt is, hogy ez miként állhatott elő: "A Magyar Szabadságpárti Szövetség esetében arra is volt példa, hogy nem költötték el az állami költségvetési támogatást, hanem annak teljes összegét letéti jegyben tartják." Évek hosszú során át panaszkodott az ÁSZ, hogy a pártok - főként kampányban - túlköltekeznek, még hiteleket is fölvettek e célból. A kampányköltségeknek eleinte nem volt felső határuk, 1997-ben állapított meg az Országgyűlés plafont - 386 millió, azaz (akkori) parlamenti helyenként egymillió forint illetett meg egy-egy pártot. (Ez idén jelöltenként ötmillióra, 199 hellyel számolva 995 millióra emelkedett.)
Nemcsak adóforintokat, hanem épületeket, helyiségeket is kaptak a pártok az államtól, amelyek egy részét utóbb több párt is - parlamentiek is - el-, illetve bérbe adta. Minden külön kommentár helyett csak annyit mondunk példaként: tisztikaszinó.
Új baloldaliak, új jobboldaliak
Ahogyan mostanság, úgy korábban is felvetődött, hogy a rivális erő gyengítéséért kamupártokat szervez egy ellenoldali erő. A 2002-es választásokon 0,06 százalékot elért Új Baloldal (ÚB) fő ereje például a Schiller László vezette Szociáldemokrata Unió volt. A szociktól akkorra már elűzött, majd innen is kivált Schmuck Andor által gründolt ÚB húzóneve a választásokon a Fidesz által folyamatosan favorizált Szűrös Mátyás volt. Sokat ez sem segített, országosan mindössze 3198 szavazatot bírt összekaparni.
Ugyancsak 2002-ben a választások előtt alapított Centrum Pártot is érték a Fidesz részéről olyan vádak, hogy szavazathalászatra alakult. A népszerű Kupa Mihály vezette szövetség - melyben többek közt az 1998-ban eredménytelen Magyar Demokrata Néppárt, a belharcoktól gyötört, exlex állapotban lebegő KDNP is részt vett -, még ha néhány hónappal a választások előtt állt is össze, okkal reménykedhetett öt százalék feletti eredményben. A klasszikus kamupártoktól eltérően a Centrum értékelhetően szerepelt - listán 3,9 százalékot kapott, és így 2002- 2006 között 69,4 milliós költségvetési támogatásban részesült -, ami gyengíti azt a hipotézist, hogy echte MSZP-kreálmányról lett volna szó. Más kérdés, hogy az MDNP viszont azért hagyta ott a tömörülést, mert az első forduló után Kupa Mihály azt javasolta, hogy a második körben a Centrum szavazói a baloldalt támogassák.
Sokkal inkább szocialista hekknek tekinthető a trükkös nevű, ám a helyesírás szabályainak kevéssé megfelelő Kereszténydemokratapárt (KDP), amelyet gyaníthatóan a jobboldali szavazatok megosztásáért hoztak létre. A fideszes újbaloldali próbálkozáshoz hasonlón ennek a kísérletnek sem termett sok babér: bár országos listát képes volt állítani a KDP, összesen 2362 szavazatot szerzett (0,04 százalék).
Esete válogatta persze a pártalapítás okait kezdettől fogva: elhivatottság, megszállottság, irreális helyzetfelmérés, vagy éppenséggel (anyagi) számítások. Ám ahogy telt az idő, mind világosabbá vált, hogy igazán kifizetődő egzisztenciális biztonságot egy képviselőjelöltnek a garantált betagozódás nyújt: azaz egy jó hely a listán. Így gyűjtötte be a Fidesz a gazdáit (Magosz), kisgazdáit (Kisgazda Polgári Egyesület) és kereszténydemokratáit (előbb MKDSZ-ként, majd KDNP-ként), adott helyet frakciójában a szakadár MDF-nek, kisebbségi érzékenységét igazolandó a Lungo Drom egyes vezetőinek. És ez mindenképpen tutibb üzlet a magyar politikai vállalkozók számára, mint egy kamupárt gründolása.
|
Az ellenségem ellensége
|
A semmiből előbukkanó szervezetek is tudtak országos listát állítani az idei országgyűlési választásokra. A jogi környezet direkt kedvez nekik, ráadásul anyagilag is megéri a politikai vállalkozóknak. 1990-ben is voltak már ügyeskedők, míg később a "célzott" indítás jellemezte a kamupártokat.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/az-ellensegem-ellensege-89308
|
2014-04-27 15:55:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Még 2000-ben indított pert Deutsch Tamás ifjúsági- és sportminiszter a csillebérci úttörőtábor zavaros privatizációja miatt. A rendszerváltás következtében kialakult zavaros helyzetben az KISZ 1989 júniusában elajándékozta az Úttörőszövetségnek a tábort, tíz évvel később pedig a szövetség a területen lévő vadászházat továbbadta a Rácz Péter szövetségi elnök unokatestvéréhez köthető Bau-bérc Kft.-nek, de az offshore-jellegű Mobilber Kft. is előkerült, amelyhez az egész tábort megpróbálták átjásztani - írja a VS.hu.
15 év pereskedése zárulhat le - amennyiben nem fordulnak az alperesek a Kúriához -, a táborban jelenleg a Csillebérci Szabadidő Központ Kft. működik, melynek vezetője az a Nagy Nóra, aki korábban az MSZP elnökségének is tagja volt.
|
Újra az államé a csillebérci úttörőtábor
|
A bíróság jogerős döntése értelmében az úttörő egyesületeknek és cégeiknek el kell hagyniuk a csillebérci úttörőtábort, 15 év pereskedése zárulhat le. A gyanú szerint szabálytalanul akarták átjátszani magánkézbe a teljes gyermektábort.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151104_Ujra_az_allame_a_csilleberci_uttorotabor
|
2015-11-04 16:46:00
| true | null | null |
HVG
|
2012-ben vásárolt budapesti I. kerületi lakásvásárlását követően egy új Alfa Romeo gépkocsival újított Csepreghy Nándor, a Minszterelnökség újonnan kinevezett államtitkára, Lázár János helyettese a most közzé tett vagyonnyilatkozata szerint. Cspreghynek ez az első fellelhető vagyonnyilatkozata államtitkárként, választott parlamenti képviselő sosem volt. Szakmai életútja szerint néhány rövidebb piaci állásán túl elsősorban a Fidesz és a Fidelitas, valamint pártalapítványai foglalkoztatták – kampányfőnöki és kommunikációs feladatai voltak. Korábban helyettes államtitkárként ő vitte az Ökotárs Alapítvánnyal szemben a norvég civil alap kezelésében folyó ellenőrzés kormányzati kommunikációját, mely szeptemberben eredmény nélkül zárult, a nyomozást lezárták – az alapítány koncepciós eljárásként emlegette a korrupciós vádakat.
A vagyonnyilatkozatában feltüntet még egy I. kerületi 93 nm-es lakást is, melyet 2012-ben vásárolt, illetve érdekességként szerepelnek festmények is, melyeket vásárlás és ajándékozás utján szerzett, valamint ajándékként kapott szüleitől egy bélyeggyűjteményt is 2000 előtt – ezek értéke megközelíti vagy meghaladja a 1,5 millió forintot, azaz a féléves képviselői alapdíj összegét.
Neki sem sikerült jól kitöltenie
|
Csepreghy Nándor államtitkár új Alfa Romeója és milliós bélyegei
|
A fővárosi I. kerületi ingatlana mellett egy új Alfa Romeója is van már a frissen kinevezett államtitkárnak, Csepreghy Nándornak. Vagyonnyilatkozatában részletként feltünteti még festmények adásvételéből befolyó jövedelmeit is, de neki sem sikerült értelmesen kitöltenie a dokumentumot.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151104_Csepreghy_Nandor_allamtitkar_uj_Alfa_Rome
|
2015-11-04 16:50:00
| true | null | null |
HVG
|
Meglepően módosítaná a nemzetbiztonsági törvényt Pintér Sándor belügyminiszter. A miniszter előírná ugyanis, hogy ha a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetői úgy döntenek, a tartalomszolgáltatók (tévék, rádiók, híroldalak) kötelesek munkatársnak felvenni a titkosszolgálat embereit.
Pintér múlt héten nyújtott be egy indoklással együtt 34 oldalas módosítócsomagot a rendvédelmi szervek jogviszonyáról. A 38. paragrafus azonban a nemzetbiztonsági törvény módosításáról szól. Ebben az áll, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok milyen szervezetekbe küldhetnek munkatársakat, akikkel a szervezetek kötelesek munkaviszonyt létesíteni.
A módosításban olyan szervezetek szerepelnek főként (a nemzetbiztonság szempontjából különleges fontosságú állami szervek, a tartós állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, a hírközlési és postai szolgáltatók, a központi energiaellátó, a hadiipari kutatással foglalkozó üzemek és intézmények), amelyeknél nem meglepő a titkosszolgálat jelenléte.
Pintér azonban az érintett szervezetek között említi a
külön jogszabályban meghatározott infrastruktúra, alkalmazás- és tartalomszolgáltatókat is.
Pintér az indoklásban nem definiálja, milyen tartalomszolgáltatókról van szó. Más törvényben sem szerepel ilyen meghatározás egyelőre. A módosítást Pintér csak azzal indokolja, hogy a hírközlési és postai szolgáltató piac liberalizációja és a kormányzati struktúra átalakulása teszi szükségessé a változtatást.
Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese egy kedden benyújtott módosítójában el is törölné ezt a passzust a javaslatból. Szerinte ugyanis a módosítás akár olyan rendkívül tág értelmezést is megnyithat, ami alapján
hírportálokat, rádiókat, televíziókat üzemeltető cégek is ebbe a kategóriába eshetnek.
Harangozó szerint ráadásul kormányhatározatban bármikor bővíthetik az érintett szervek körét, akiknek alkalmazni kell a nemzetbiztonság munkatársait, ha felkérés érkezik. Például a polgármesteri hivataloknak is.
Megkérdeztük a Belügyminisztériumot, amely nem cáfolta, hogy a módosítást így lehet értelmezni. A BM viszont jelezte konkrétumok megnevezése nélkül, hogy "a törvényjavaslathoz kapcsolódóan módosító javaslatok benyújtására kerül sor, melyekről a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság várhatóan jövő heti ülésén fog dönteni". Elképzelhető tehát, hogy a bizottság kiszedi végül ezt a módosítást Pintér tervezetéből.
|
Úgy tűnik, Pintér beültetné a titkosszolgálatot a médiumokhoz
|
Minden tartalomszolgáltató köteles foglalkoztatni a nemzetbiztonság munkatársait, ha erre felkérés érkezik, így módosítaná a nemzetbiztonsági törvényt Pintér Sándor belügyminiszter. A minisztérium nem cáfolta, hogy ilyen értelmezése lehet a javaslatnak, jelezte azonban, hogy lesz még módosítás a módosításon.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2015/11/04/ugy_tunik_pinter_beultetne_a_titkosszolgalatot_a_mediumokhoz/
|
2015-11-04 17:03:00
| true | null | null |
Index
|
"Van-e összeférhetetlenség Andy Vajna pozíciói között?" címmel tett fel írásbeli kérdést október 19-én Fodor Gábor a Miniszterelnökséget vezető miniszternek.
Fodor emlékeztette Lázár Jánost, hogy korábban L. Simon Lászlóval kapcsolatban már felszólította valamennyi kollégáját, hogy üzleti tevékenységet ne folytasson, hogy ne fordulhasson elő olyan helyzet velük kapcsolatban, ahol az összeférhetetlenségnek vagy a visszaélésnek akár csak a gyanúja is felmerülhet.
A politikus ezután arra volt kíváncsi, hogy Lázár szerint Andy Vajna kormánybiztosi és a TV2-nél frissen szerzett tulajdonosi pozíciója összeférhetetlen-e és a filmügyi kormánybiztos esetében is szükségesnek látja-e a visszaélés gyanújának elkerülését, azaz üzleti tevékenység megszüntetését.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában azt írta: korábbi kijelentéseit fenntartja, továbbra is meggyőződése, hogy egy politikusnak átlátható módon el kell tudnia választani a politikai tevékenységét az üzleti tevékenységétől, ennek pedig az a legjobb módja, ha politikusi pályája alatt a napi szintű üzleti tevékenységgel felhagy. Ennek teljesítését minden munkatársától elvárja.
A kormánybiztosok jogállását kizárólagosan a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szabályozza, összeférhetetlenség pedig csak abban az esetben merülhet fel, amennyiben a kormánybiztosi pozíciót miniszter, államtitkár, közigazgatási államtitkár vagy helyettes államtitkár tölti be – részletezi Lázár, hozzátéve: "Vajna úr" állami vezetői tisztséggel nem rendelkezik, ezért rá a jogszabály nem állapít meg összeférhetetlenségi szabályokat.
|
Lázár: Vajna nyugodtan lehet TV2-tulaj és kormánybiztos is egyben
|
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint azért nem lehet összeférhetetlenségről beszélni Andy Vajna ügyében, mert az csak akkor áll fenn, ha a kormánybiztosi pozíciót miniszter, államtitkár, közigazgatási államtitkár vagy helyettes államtitkár tölti be, a filmügyi kormánybiztos pedig nem számít állami vezetőnek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151105_Lazar_Vajna_nyugodtan_lehet_TV2tulaj_es
|
2015-11-05 17:10:00
| true | null | null |
HVG
|
Megérkezett a Legfőbb Ügyészségre az értesítés arról, hogy az Európai Parlament október 14-én felfüggesztette a jobbikos Kovács Béla mentelmi jogát. A további szükséges intézkedések érdekében a Központi Nyomozó Főügyészségnek küldik el a határozatot.
Az ügyészség közleményében azt írja: a részletesen indokolt határozatot az EP úgy fogadta el, hogy előtte a jogi bizottság megvizsgálta az ügyet, Polt Péter legfőbb ügyésztől kiegészítő információkat kértek, valamint júliusban személyesen is konzultáltak vele.
Az Európai Parlament nem találta semmi jelét annak, hogy a mentelmi jog felfüggesztését a képviselővel szemben azért kérték volna, hogy politikai kárt okozzanak neki.
Polt Péter még tavaly májusban fordult Martin Schulzhoz, az Európai Parlament elnökéhez, indítványozva, hogy az Európai Parlament függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát, miután az EP-képviselőt feljelentették az Alkotmányvédelmi Hivatalnál.
A polgári elhárítás figyelmét az keltette fel, hogy a képviselő rendszeresen találkozott konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel látogatott Moszkvába.
Kovács Béla több nyilatkozatban tagadta a kémkedés vádját, és azt is, hogy bármilyen kapcsolatban állt volna titkosszolgálatokkal.
|
Visszakerült Budapestre a KGBéla-ügy Brüsszelből
|
A Legfőbb Ügyészség a Központi Nyomozó Főügyészségnek küldi tovább az EP értesítését arról, hogy felfüggesztették a kémbotrányba keveredett jobbikos EP-képviselő, Kovács Béla mentelmi jogát.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151105_Visszakerult_Budapestre_a_KGBelaugy_Brus
|
2015-11-05 17:15:00
| true | null | null |
HVG
|
Újabb áron aluli ingatlaneladási ügy pattant ki az V. kerületben: a belváros ingatlaneladásait intéző ügyvédi iroda vehetett nagyon kedvezményesen lakást az önkormányzattól. Juhász Péter, az Együtt politikusa kedden a Facebook-oldalán jelentetett meg részleteket az eladásról, azt írta: a Deák téri, 237 négyzetméteres ingatlan 154 millió forintot ér (felújítva 192 milliót), ennek ellenére 78 millióért jutott hozzá a Sándor Zsolt vezette ügyvédi iroda.
Juhász akkor azt írta, ha Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester aláírta az adásvételi szerződést, akkor fel fogja jelenteni. Ráadásul egy olyan vételi ajánlatot is megjelentetett a közösségi oldalon, ami szerint valaki 145 millióért megvenné a lakást a 78 millió helyett.
A politikus most azt követeli, hogy a kerület indítson vizsgálatot annak kiderítésére, hogy összejátszott-e az ügyvéd az értékbecslővel, hogy ilyen alacsony árat állapítson meg, és amíg ez a vizsgálat tart, addig ne bízza meg ezeket a cégeket az önkormányzat. Azt is szeretné elérni, hogy ezentúl két értékbecslés kelljen minden ingatlanértékesítéshez a Belvárosban.
Juhász Péter kezdeményezte Szentgyörgyvölgyi Péternél, hogy rendkívüli ülésen döntsön a belvárosi képviselő-testület ezekről az intézkedésekről. Most támogatókat keres az ellenzéki képviselőtársainál, egyet már talált is: Steiner Pált, az MSZP V. kerületi képviselőjét.
|
Újabb botrány: Potom árért adott el a Belváros egy Deák téri ingatlant
|
Egy Deák téri ingatlanhoz juthatott hozzá az V. kerület ingatlaneladási ügyeit intéző ügyvédi iroda 154 millió forint helyett 78 millióért. Juhász Péter rendkívüli ülést kezdeményezett a polgármesternél, hogy kiderüljön: összejátszott-e az ügyvéd az értékbecslővel. Azt is szeretné elérni, hogy ezentúl két értékbecslés kelljen minden ingatlanértékesítéshez a Belvárosban.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151105_Ujabb_botrany_Potom_arert_adtott_el_a_Bel
|
2015-11-05 17:18:00
| true | null | null |
HVG
|
Orbán Felcsútról és a kisvasútról
Mindig is tehetséges falu volt.
"Minél inkább támadnak bennünket azért, mert valami történik a faluban, fejlődik a falu, annál inkább folytatni kell a munkánkat" - jelentette ki a miniszterelnök a szülőfalujában, Felcsúton. Példaként említette a kisvasút ügyét: "ha támadják a kisvasutat, akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor meg Lovasberényig".
A kormányfő a felcsúti Kastély Óvoda alapításának 60. évfordulója és az óvoda történetéről szóló kiadvány bemutatója alkalmából rendezett ünnepségen úgy fogalmazott: "mindig is tehetséges falu voltunk", a település fejlődik, ám sok olyan falu van az országban, ahol nem ez a helyzet. Megjegyezte, hogy mivel Felcsút adja a miniszterelnököt, minden helyi fejlődés támadásnak van kitéve. Szerinte azonban e támadásokat jó híreknek kell tekinteni, mert azt jelentik, hogy "történik valami". A miniszterelnök célul tűzte ki, hogy Felcsút mellett a Váli-völgy minden települése sikeres legyen.
|
Orbán Felcsútról és a kisvasútról
|
Mindig is tehetséges falu volt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151107_Orban_Felcsutrol_es_a_kisvasutrol
|
2015-11-07 17:24:00
| true | null | null |
HVG
|
Videó: Ez a per “az ördög lehelete”
Beperelte a Nemzeti Földalapkezelő a tökretett kihantosi gazdaság megmentéséért kiállókat, a Greenpeace-szel és a Kishantos Nonprofit Kft.-vel akarják kifizettetni egyebek mellett annak a biztonságiőr-brigádnak a költségeit is, amelyet arra szerződtettek, hogy a föld korábbi használóit távol tartsák a területtől. Ez ellen tiltakozott több tucat szervezet mintegy száz demonstrálóval a bíróság előtt. Videó.
A keddi eseményekről itt olvashat bővebben.
|
Videó: Ez a per “az ördög lehelete”
|
Beperelte a Nemzeti Földalapkezelő a tökretett kihantosi gazdaság megmentéséért kiállókat, a Greenpeace-szel és a Kishantos Nonprofit Kft.-vel akarják kifizettetni egyebek mellett annak a biztonságiőr-brigádnak a költségeit is, amelyet arra szerződtettek, hogy a föld korábbi használóit távol tartsák a területtől. Ez ellen tiltakozott több tucat szervezet mintegy száz demonstrálóval a bíróság előtt. Videó.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151110_Video_Ez_a_per_az_az_ordog_lehelete
|
2015-11-10 18:16:00
| true | null | null |
HVG
|
A Magyar Liberális Párt kérte ki Pintér Sándor belügyminisztertől, hogy kik férhetnek hozzá a Századvégnél titkosított adatokhoz, amelyet a kormányzati stratégia megalkotásához használhattak fel. A miniszteri tájékoztatás szerint azonban csak 2013 óta vannak ilyen jogosultságai a cégnek, a mai napig 21 biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező személy van a cégnél, köztük a vezetőséggel.
A probléma kétélű, ugyanis amennyiben 2013 előtt nem kaptak államtitokká minősített adatokat, akkor a 2010 óta szalagon készített tanulmányok és stratégiai anyagok megbízhatósága lényegesen csekély, ha tanúsítvány nélkül fértek hozzá adatokhoz, akkor államtitoksértés történt. A cég milliárdos megbízásokat kapott eddig az államtól, még az amerikai lobbitevékenységet is a Századvég koordinálhatja. Korábban írtuk, a Századvég készítette az évtizedekre meghatározó erejű transzatlanti kereskedelmi megállapodás kormányzati stratégiai anyagát is, ehhez is szükséges lehetett a titkos adatokhoz való hozzáférés.
A nemzetbiztonsági bizottság üléséről távozó Széll Bernadett LMP-képviselő annyit árulhatott el az Indexnek a Századvéges listáról, hogy köztük vannak a Századvég egyes vezetői és tulajdonosai is, de az alkalmazottak nevét is titokban kell tartani. A Századvég adatai szerint a vezetőség tagja a 888 főszerkesztője, G. Fodor Gábor stratégiai igazgató, valamint Lánczi András elnök - aki a Heti Válasz szerkesztőbizottságának tagja -, valamint Szalay-Bobrovniczky Kristóf elnökhelyettes. Vezetői pozíciója van még Orbán Balázs kutatási igazgatónak, Lánczi Tamás vezető elemző az Orbán-kormány államtitkára is volt. Barthel-Rúzsa Zsolt a magyar kormány amerikai lobbitevékenységének koordinálásban vesz részt, ő a Századvég ügyvezető igazgatója. A 444 talált rá korábban, hogy Kern Tamás helyettes államtitkár - aki szintén a Századvéghez kötődik -, Barthel-Rúzsa Zsolttól fogadott utasításokat, míg az amerikai lobbitevékenyésben Pern utasította Barthelt-Rúzsát.
A bizottsági ülésről távozók eltérően nyilatkoztak az ügyről, a fideszes Németh Szilárd szerint semmilyen adat nem került elő, ami szerint a Századvég hozzáférhetett volna államtitkokhoz. A jobbikos Mirkóczki Ádám szerint a belügynél nem, de minden más minisztériumnál keresni lehet, hogy adtak-e át titkosított adatokat 2013 előtt. Széll Bernadett arra emlékeztetett, hogy a bizottság csak 2013 utáni állapotokat tudta vizsgálni. Az ügyet elindító Fodor Gábor aláírásgyűjtésbe kezd a parlamentben, hogy ne csak az adatokat titkosító szerv tehessen feljelentést, hanem bárki, aki minősített adattal való visszaélést fedez fel - ezt az MSZP, az LMP és a Jobbik is támogatja. A Századvég szerint ők mindent a törvényes keretek között kezeltek.
|
Századvég-ügy: Ők láthatnak államtitkokat
|
A parlament nemzetbiztonsági bizottságán előkerült a kormányzati stratégia megalkotásával megbízott Századvég alkalmazottainak listája, akik államtitkokhoz férhettek hozzá 2013 óta. A probléma forrása, hogy cégnek 2010 óta vannak stratégiai megbízásai, de korábban nem férhettek hozzá elvileg államtitkokhoz.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151111_Szazadvegugy_Ok_lathatnak_allamtitkokat
|
2015-11-11 18:18:00
| true | null | null |
HVG
|
A Belügyminisztérium arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy miután a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságán nem ment át az az ellenzéki javaslat, hogy vizsgálják ki a Terrorelhárítási Központ röszkei akcióját, még a rendőrségi fotókat is törölték 30 nappal az eset után. Az Átlátszó és más portál felvételein is látható volt, hogy a TEK munkatársainak azonosítószáma nem volt olvasható vagy azt valamilyen más ruha eltakarta.
A portálnak nyilatkozó korábbi rendőr parancsnok szerint az már önmagában fegyelmi eljárást vonna maga után, ha az azonosítók nem látszódnak – ez volt az egyik alapja a 2006-os rendőrattak kivizsgálásának, mikor a Fidesz megemlékezőivel szemben is keményen felléptek a rendőrök. A röszkei összecsapás során százötven menekült és bevándorló, valamint tizennégy rendőr sérült meg. Viták tárgya, hogy mennyiben volt indokolt a rendvédelmisek kemény fellépése, illetve az sem tisztázott, hogy mi váltotta ki a menekültek dühét.
Az Átlátszó helyszíni tudósítói szerint miután a hatóságok nem tájékoztatták maradéktalanul a belépés feltételeiről az embereket, a családosok megindultak a kapunál a szabad belépés hitében – ekkor fújták le őket gázspray-vel a rendőrök, ami felkorbácsolta az indulatokat a határon. A Belügyminisztérium és rendőri vezetés szerint minden rendben zajlott a rendőri intézkedés során, a könnygáz és a vízágyú bevetése arányos fellépés volt.
A belügy azonban elismerte, hogy a TEK által felvett testpáncél eltakarta a szabályos egyenruhát, amin az azonosító volt, de a viselete indokolt volt. A testpáncélt a határon kapták meg a TEK-esek, így azon nem lehetet elhelyezni az azonosítót, a portálnak nyilatkozó szakember szerint ez az ORFK előírásainak sem felel meg – a TEK nem az ORFK irányítása alá tartozik, csak együttműködik vele, ez a joghézag alapja. Egyelőre az látszik, hogy nem indult vizsgálat az ügyben, bár korábbi példa alapján Bene László volt országos rendőrfőkapitányt pont a hiányzó azonosítószámok miatt állították bíróság elé. Amennyiben nem készültek el a szükséges jelentések az intézkedést elrendelő parancsnokoktól, a mulasztás önmagában "katonai bűncselekménynek számít" – nyilatkozta a portálnak a volt rendőri vezető.
A Magyar Helsinki Bizottság az alapvető jogok biztosánál kezdeményezett vizsgálatot, mondván máskülönben nem derülhet fény arra, hogy szakszerű és jogszerű volt-e a TEK fellépése.
|
Nem lesz vizsgálat az azonosító nélküli röszkei TEK-akció miatt, a rendőrség a felvételeket is törölte
|
Nem indul vizsgálat annak felderítésére, hogy miért nem volt láthatók a röszkei határátkelőnél intézkedő TEK munkatársainak azonosítószámai. A rendőrség megsemmisítette a helyszínen készült fotókat, bár többeket elfogtak a rendfenntartók és eljárás is indult, ezért ezeket meg kellett volna őrizni egy szakértő szerint.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151112_Nem_lesz_vizsgalat_az_azonosito_nelkuli_r
|
2015-11-12 18:26:00
| true | null | null |
HVG
|
Több napos sztrájkba kezdtek az Euronews dolgozói, tiltakozva az európai hírtelevízió „szétverése” ellen – derült ki az rtl.hu-nak küldött közleményükből. A médiacég új tulajdonosa március elején jelentette be, hogy majdnem kétszáz dolgozót küldenek el, köztük a szerkesztőségi dolgozók kétharmadát, valamint közölték, hogy eladják a hírtelevízió lyoni székházát is.
2021 decemberében jelentették be, hogy az Alpac Capital portugál befektetési cég megvásárolja a médiacég 88 százalékos tulajdonrészét, amit tavaly júliusban véglegesítettek.
A cég ügyvezető igazgatója a portugál Pedro Vargas David: annak a Mario Davidnak a fia, aki portugál jobboldali politikusként még az 1990-es évek elején barátkozott össze Orbánnal. Mario David a 2010-es években a Fidesz hangos védelmezőjeként szolgált az Európai Néppárton belül, jelenleg pedig a magyar miniszterelnök hivatalos tanácsadója.
Az Alpac átszervezésről beszél, a dolgozók szerint viszont a hírtelevíziót szinte teljesen leépítik, és a cég „az állásaink feláldozásával akar profitot termelni”. A dolgozók közlése szerint Pedro Vargas David kilenc hónappal korábban ígéretet tett arra, hogy befektetésekre és fejlesztésekre számíthatnak, valamint újabb dolgozókat vesznek fel.
A dolgozók közölték, hogy március 16-tól egészen március 20-ig sztrájkba léptek. Emellett Emmanuel Macron francia köztársasági elnökhöz, valamint az Európai Bizottsághoz fordultak segítségért
|
Szétveri az Euronewst új tulajdonosa, Orbán tanácsadójának fia
|
Majdnem kétszáz dolgozót küldenek el, a lyoni székházat eladják. Az újságírók sztrájkkal tiltakoznak, a francia elnök, valamint az Európai Bizottság segítségét kérik.
| null | 1 |
https://rtl.hu/kulfold/2023/03/17/szetveri-az-euronewst-uj-tulajdonosa-orban-tanacsadojanak-fia
|
2023-03-17 13:33:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
A héten a Népszava írta meg, hogy a már alapítványi formában működő Óbudai Egyetem szemet vetett a budapesti Szinyei Gimnáziumra. Egy tájékoztatón készült jegyzőkönyv szerint a rektorhelyettes a közoktatás modellváltásáról beszélt. Az egyetem rektora szerint félreértették.
|
Az RTL Híradónak azt írta a Belügyminisztérium, hogy nem tervez modellváltást a közoktatásban a kormányzat
|
A héten a Népszava írta meg, hogy a már alapítványi formában működő Óbudai Egyetem szemet vetett a budapesti Szinyei Gimnáziumra. Egy tájékoztatón készült jegyzőkönyv szerint a rektorhelyettes a közoktatás modellváltásáról beszélt. Az egyetem rektora szerint félreértették.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2023/03/17/modellvaltas-kozoktatas-belugyminiszterium
|
2023-03-17 13:43:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Az ESG Holding Zrt. nyert ismét azon a közbeszerzésen, amit a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala által személy- és vagyonvédelmi szolgálatra írtak ki – derült ki az Mfor.hu cikkéből.
Az ESG Holdingban tulajdonos a BLK Corporation Kft. nevű cégen keresztül Tasnádi László egykori III/II-es operatív tiszt. Így fordulhat elő, hogy a volt III/II-es cége őrzi azt a hivatalt, amelyiknek a feladata a kommunista diktatúrával kapcsolatos állami emlékezet megőrzése, a kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárása, a kommunista diktatúra idején elkövetett, el nem évülő bűncselekmények elkövetői körének felderítésében az együttműködés az ügyészséggel.
Az ESG Holding egyébként a NER egyik kedvenc őrző-védő vállalkozását, a VALTON-SEC Zrt.-t is megelőzte a 61,5 millió forintos ajánlatával.
|
Tasnádi László, egykori III/II-es tiszt cége őrzi a kommunista múlt feltárásán dolgozó hivatalt
|
Az egykori belügyes cége 61,5 millió forintért őrizheti a Nemzeti Emlékezet Bizottságának hivatalát.
| null | 1 |
https://rtl.hu/gazdasag/2023/03/17/tasnadi-laszlo-iii-ii-tiszt-kommunista-nemzeti-emlekezet-bizottsaga
|
2023-03-17 13:48:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Bár a befagyasztott uniós pénzeket nem érinti, az Európai Bizottság kötelezte a magyar kormányt, hogy ültesse jogrendjébe a bejelentővédelemre vonatkozó uniós irányelvet, amit már 2021 decemberéig meg kellett volna tennie. A K-Monitor, a Transparency International és a TASZ közös elemzésben vizsgálta meg a kormány által nemrég benyújtott törvényjavaslatot – írja a K-Monitor blogja, a K-Blog.
A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által múlt héten benyújtott bejelentővédelmi törvényjavaslatot nem egyeztették a Korrupcióellenes Munkacsoporttal, és társadalmi egyeztetésre sem bocsátották – állapították meg a civil jogvédő és korrupcióellenes szervezetek. Ugyanakkor a kormány beleszőtt a tervezetbe egy külön részt a „magyar életmód” megvédése érdekében fellépő bejelentők védelmére, amit teljesen abszurdnak tartanak, ráadásul ez összemossa azokat az állampolgárokat, akik a társadalom egészének védelme érdekében kockáztatják az egzisztenciájukat vagy akár a személyes biztonságukat azokkal, akik különféle világnézeti kérdésekben jelentgetik fel a tőlük eltérő véleményen lévőket – írja a K-Blog.
A civilek szerint a kormány furcsa formáját választotta az EU-s irányelv átültetésének, ugyanis az új előírások mellett megőrzi a hatályos szabályozást is, vagyis marad a közérdekű bejelentésekről szóló 2013-as Panasztörvény, és az alapvető jogok biztosa is megőrzi a bejelentések fogadásával összefüggő feladatkörét. Az uniós irányelv törvénybe iktatásával így kétszintű védelmet hoz létre a kormány, emiatt a bejelentő, ha nem eléggé tájékozott, könnyen lehet, hogy a hatályos szabályok szerinti gyengébb védelemben fog csak részesülni – állapították meg az elemzésben.
Ehhez kapcsolódóan: A Helsinki bizottság az igazságügyi reform tervezetéről: Szembemegy a kormány az uniós elvárásokkal
A cikk szerint a törvényjavaslat hiányosságai nagyrészt az irányelvből fakadnak, amely eleve nem megy túl messzire a bejelentők megvédésében, ugyanakkor megengedi erősebb védelmi megoldások szabályozását, a kormány azonban nem él ezzel a lehetőséggel. Ilyen például a bejelentőknek nyújtott támogatás szabályozása: az állam biztosít ugyan ügyvédet, de az ügyvéd díját csak akkor fizeti ki, ha a bejelentő havi jövedelme kevesebb, mint 28.500 forint.
Teljesen hiányoznak a bejelentések kivizsgálására vonatkozó eljárási szabályok, és a törvényjavaslat azzal sem foglalkozik, hogy mit tehet a bejelentő, ha úgy ítéli meg, nem vizsgálták ki érdemben a bejelentését. További hiányosság, hogy a törvényjavaslat nem támaszt elég szigorú követelményeket a bejelentések fogadására létrehozandó csatornák működésével kapcsolatban, pedig éppen a technikai megoldáson múlhat, mennyire vannak biztonságban a bejelentő adatai – derül ki az elemzésből.
Jelentős probléma, hogy a törvényjavaslat megengedi a névtelen bejelentések vizsgálatának mellőzését, az viszont előrelépés, hogy a súlyos jog- vagy érdeksérelemre utaló közérdekű bejelentéseket akkor is kötelező lesz kivizsgálni, ha nem azonosítható a bejelentést tevő személy – olvasható a K-Blog bejegyzésében.
|
Civil jogvédők: Sok a hiányosság az új bejelentővédelmi törvényjavaslatban
|
Bár a befagyasztott uniós pénzeket nem érinti, az Európai Bizottság kötelezte a magyar kormányt, hogy ültesse jogrendjébe a bejelentővédelemre vonatkozó uniós irányelvet, amit már 2021 decemberéig meg kellett volna tennie. A K-Monitor, a Transparency International és a TASZ közös elemzésben vizsgálta meg a kormány által nemrég benyújtott törvényjavaslatot – írja a K-Monitor blogja, a K-Blog.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/civil-jogvedok-sok-a-hianyossag-az-uj-bejelentovedelmi-torvenyjavaslatban/32322962.html
|
2023-03-17 18:51:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
Egyszerre feltűnési viszketegségben szenvedő, némi eredetiséget sem nélkülöző, szellemes médiabohóc és dörzsölt, gyanús praktikák kiötlésében verhetetlen politikai túlélő, aki ennyivel is képes jelen lenni a politika élvonalában. Schmuck Andor ezúttal ugyan kudarcot vallott - nem sikerült öszszegyűjtenie a kellő számú ajánlószelvényt a főpolgármester-jelöltséghez -, ám működése akaratlanul is a magyar politikát mint olyat leplezi le blöffként. Nem véletlen, hogy mostani indulását számos internetes fórumbejegyzés a Magyar Kétfarkú Kutya Párt ötleteihez hasonlította.
Egy macher ifjúsága
Pedig az indulás már-már idilli volt: a rendszerváltás hajnalán egy vállalkozó szellemű, gyors eszű fiatalember középfokú üzleti tanulmányai elvégzése után osztálytársaival éjjel-nappali közértet nyitott a Dohány és a Rottenbiller utca sarkán. A környéken villámgyorsan híre ment a nagy dumájú, testes ifjúnak, aki üzleti tevékenységével párhuzamosan táborokat is szervezett a szünidőben felügyelet nélkül maradt "kulcsos gyerekeknek" - ők pedig imádták Schmuckot. Kifogyhatatlannak tűnő energiája és lelkesedése közkedveltté tette a Baloldali Ifjúsági Társulás (BIT) berkeiben is, ahová másodpercekkel az alapítás után érkezett meg. Schmuck feltűnően tájékozott volt a munkásmozgalom történetében, ifjúságszervezői munkája is erőteljes szociális érzékről tanúskodott. Egy ismerője szerint "nagy tartalékai voltak benne a hitnek, kommunistából lett cinikussá".
Kösziii!!!
Schmuck képességeire hamar felfigyelt Kiss Péter, a BIT budapesti, majd 1992-től országos elnöke, akinek idővel első számú bizalmasává vált: az ő újpesti választókerületében lett Schmuck 1994-től 1998-ig önkormányzati képviselő. Amikor 1994-ben Kiss az Országgyűlés tagjává vált, a minden lében kanál ifjú megkísérelte megszerezni a BIT elnöki székét, de a választáson csúful alulmaradt. Háttérembernek jó, vélekedtek róla ekkoriban, de "komolytalansága" és kezelhetetlensége miatt nem akarták, hogy a politika frontvonalába kerüljön. Ezután egyre sértettebbé és egyúttal ambiciózusabbá vált: úgy érezte, és ezt máig emlegeti, hogy mások profitálnak az ő szervezőkészségéből.
Kiss 1995-ben munkaügyi miniszter lett, és nem feledkezett meg szorgalmas kegyeltjéről: Schmuck Andor a miniszteri kabinetiroda munkatársaként dolgozhatott a ciklus végéig. Immár kormánytámogatással folytathatta ifjúságszervezői tevékenységét a Xénia Láz Egyesület titkáraként. Az egyesület a tévében futó, Űrgammák című sci-fi sorozatra épült; a mozgalom tevékenységei között szerepelt például a "Javíts egy jegyet" akció, amit sokan aggályosnak tartottak pedagógiai szempontból, mivel az eredményt pénzjutalommal honorálta. Majtényi László adatvédelmi biztos 1996-ban tett megállapítása szerint a személyes és különleges adatokhoz (a kiskorú klubtag családjának anyagi helyzete, politikai preferenciái, egészségi állapota stb.) hozzáférni kívánó egyesület több ponton is megsértette az adatvédelmi törvényt és az információs önrendelkezés elvét. Schmuck és csapata alighanem többet akart, mint újjászervezni a baloldali ifjúsági közösségi életet: megkísérelték a 76 ezer tagot számláló Xénia-lázat becsatornázni, adatbázist és könynyen mozgósítható híveket szerezni az MSZP-nek. Ráadásul a Xénia-láz összefonódott a Máté László akkori szocialista pártpénztárnok kisebbségi érdekeltségébe tartozó WÉS Rt.-vel (a Szolnoktej jogutódja), amelynek a termékét, az IQ energiaitalt így közpénzből népszerűsítették az Űrgammákban. (Részletesen lásd: Zűrgammák, Magyar Narancs, 1996. december 12.) A WÉS Rt. ekkoriban kapott 35 millió forintos támogatást Kiss Péter minisztériumától a foglalkoztatási alapból, valamint az Űrgammák producerének, Czégé Zsuzsának a cége kormányzati megbízásokhoz jutott. (A WÉS ennek ellenére is súlyosan veszteséges volt, az energiaital-biznisz nem jött be.) A következő Xénia-botrány csak az első Orbán-kormány idején tört ki: a "megfigyelési ügyként" elhíresült orbáni megablöfföt "vizsgáló" parlamenti bizottság végső kínjában mindössze annyit tárt föl, hogy Czégé Zsuzsa producer ráállított a sorozatot oktatáspolitikusként különösen sokat támadó Pokorni Zoltánra egy magánnyomozót. Noha a részvételt visszautasította, az ügybe belekeveredett a Köztársasági 'rezred egyik századosa, Bédi Csaba is. (Czégé közben elhagyta az országot.)
Schmuck Andor lapunknak azt mondta, hogy neki csak az egyesület ügyeibe volt beleszólása, a sorozat készítésébe nem, így az energiaital-bizniszben nem illetékes, Pokorni megfigyelésében pedig még kevésbé. Ami a kérdőíveket illeti, elismeri, hogy hibáztak, de rögtön hozzátette: elnézést kértek és az íveket Majtényi ajánlása értelmében megsemmisítették.
A Xénia-ügy után Schmuckban mind kevésbé bíztak a Köztársaság téren, igaz, ehhez hozzájárult Schmuck azon új pártszervezési technikája is, amivel az újpesti alapszervezetet lepte meg.
Az újpesti önkormányzat szocialista frakciója jó viszonyt ápolt Derce Tamással, a kerület erős emberével, akit a '98-as önkormányzati választáson független jelöltként a "polgári erők", továbbá a kerületi SZDSZ támogatott. A kerületi MSZP-frakció többsége Derce kedvéért néha még a párt hivatalos szerveinek állásfoglalásaival is szembement. Néhányan ezért kiléptek és új képviselőcsoportot alakítottak. A Derce-pártiak voltak Schmuck fő támogatói is. Az újpesti szervezet Schmuckot jelölte polgármesternek, köszönhetően a szervezetten belépő mintegy 80-100 BIT-es cimborának. (Schmuck - szemben a korabeli sajtóértesülésekkel - azt állítja, az újak még nem szavazhattak.) A káposztásmegyeriek kitartottak Vajda Pál mellett, ahogy a pártközpont is, s végül visszalépésre kényszerítették Schmuckot. Mielőtt beadta a derekát, Schmuck azzal fenyegetőzött, hogy kipakol egy gyanús, Vajda Pálhoz köthető telekügyletről. Schmuck társai ekkor már felvették a kapcsolatot az MSZDP-vel, el is indultak az ő támogatásukkal (innen datálódhat a Schmuck és Kapolyi László közti jó viszony), ami a megelőző botrányok után végképp lenullázta a szocialisták amúgy sem jó esélyeit: Derce ez alkalommal is könnyedén nyert. Schmuck Andor Derce "tanácsadójaként" tevékenykedett tovább; barátságuk máig megmaradt, pedig a helyi SZDSZ eredetileg éppen az akkor még polgármesterjelölt Schmuck vállalhatatlansága miatt támogatta Derce újrázását. Schmuck tagadja, hogy valaha is Derce tanácsadója lett volna; a polgármester '98-ban meghívta az előző ciklus minden képviselőjét a testületi ülésekre, hogy véleményükkel segítsék a munkát, de ő pár alkalom után beszüntette ezek látogatását.
Párhuzamok
Az MSZP újpesti alapszervezete rövid idő múlva fegyelmivel kizárta Schmuckot, aki ezután Vácra helyezte át centrumát, és évekig lebegtette könyve megírását, amiben "mindenről beszámol" - híveinek ehelyett a pártélet jellemző "kis színeseit" felelevenítő gyűjteménnyel kellett beérni 2001-ben.
Az újpesti affér hasonlított némiképp Hagyó Miklósnak a szocialista párt megszállására irányuló kísérletéhez, azaz Schmuck akár közeli barátja, Hagyó előképének is tekinthető. Ám az a föltételezés, miszerint a párt belső életét, erőviszonyait ismertető feljegyzéseit Schmuck "átadta" volna Hagyónak, hogy Hagyó fejezze be az ő munkáját, Schmuck lehetőségeinek és képességeinek aránytalan túlértékelése. Schmuck csak a saját alapszervezetében próbálkozott a "pártszervezéssel", és azok, akiket maga köré gyűjtött, valóban a barátai voltak, vagyis embereit nem "megvette". Elsősorban nem is a hatalmat, hanem a nyilvánosságot kereste, ahogy azt későbbi celebvonzódásai is tanúsítják. A pártbeli értékelések szerint az ő nyomulását sokkal jobban tudta kezelni a párt, mint Hagyóét - és Schmuck még Újpestet sem tudta "elfoglalni".
Schmuck pártbeli kapcsolatai ezek után sem haltak el, továbbra is elsősorban Kiss Péter és Puch László környezetében volt jelen. Vácról még kongresszusi küldöttnek delegálták, de csillaga az MSZP-ben leáldozóban volt, még az őt őszintén kedvelő Horn Gyula sem menthette meg. A Xénia-botrány elcsitulta után Schmuck még megszervezte az MSZP "karitatív tagozatát": a tiszteletbeli elnök Horn lett, ő maga az országos főtitkár. Részt vett 2000 szeptemberében a Horn nevével fémjelzett Az Európai Magyarországért mozgalom megalapításában is, amit Levendel Ádám (a Szonda Ipsos igazgatója), Cser Ágnes, Juszt László vagy Ábel Anita személyével is igyekeztek népszerűsíteni, idővel azonban a kezdeményezés - amit egyébként néhányan mindmáig Horn sikertelen visszatérési kísérleteként értelmeznek - csendben kimúlt.
2001-ben Schmuck létrehozta a "szocialista párton belüli őszinte véleménycserének fórumot teremtő" G3 (Gondolkodtunk, gondolkodtok, gondolkodjunk!) klubot; ezt megelőzően a korabeli újsághírek szerint felfüggesztette, majd reaktiválta párttagságát - igaz, ő erre már nem emlékszik. A G3 erőteljesen támadta a pártelitet - Horn Gyula kivételével. Elsősorban a "liberális" vonalat és Kovács Lászlót ostorozta; óvta az MSZP-t az "eleszdéeszesedéstől", aminek ellenszeréül a "nemzeti" elköteleződést javasolta. Ez a meggyőződés képezhette a Szűrös Mátyással kötött, merőben átmenetinek bizonyult szövetség alapját, amiből aztán a 2002-es választásokra kinőtt - az akkori vélekedések szerint a Fidesz által kreált - Új Baloldal nevű csoportosulás. Ennek miniszterelnök-jelöltje Szűrös volt. Schmuck törzshelyén, Újpesten próbálkozott egyéni képviselőjelöltként, ám ajánlószelvényei összegyűjtése után visszaléptették. A döntésnek két magyarázata ismeretes: az egyik szerint Schmuck agresszív, személyeskedéstől sem visszariadó kampánytervet készített, ami elsősorban az MSZP-t vette volna célba, és ezt méltatlannak tartotta a pártvezetés. A másik verzió szerint Schmuck nem értett egyet Szűrössel, aki Orbán Viktor további kormányzását tartotta kívánatosnak.
Médiakalandok
Ezek után hősünk két évre kisodródott a politikából, és átlépett a bulvár világába. Már 1999-es polgármester-jelölti kudarca után a Magyar Motorsport Szövetség elnökségével vigasztalta magát (nota bene: 18 komoly szponzort szerez az egyesületnek), 2000-ben pedig, Zámbó Jimmy életének utolsó hónapjaiban az énekes személyi menedzseréül szegődött. Az Új Baloldal után megpróbálkozott az énekléssel, és ez a szenvedély végigkíséri pályáját egészen a minapi főpolgármester-jelölti klipig. Kulturális és divatműsort is vezetett a Budapest TV-n.
Az Új Baloldal után Schmuck a Star és a Villám című - számos ponton összefonódott - bulvárlapok "általános szerkesztőségi igazgatójaként" kereste a kenyerét. Működése idejére esett az utóbbi évtized legnagyobb bulvárbotrányainak egyike. Alföldi Róbert és Hernádi Judit is beperelte a lapokat, amiért magánéletükről bizonyítatlan és rosszindulatú pletykákat közöltek, majd a bulvárlapok bojkottját célzó mozgalmat kezdeményeztek a színészek között. Schmuck, mint megjegyzi, ennek az ügynek is csak a közelében volt, a lapigazgató nem felelős a tartalomért - különben is, az inkriminált cikkek megjelenése után nem sokkal távozott posztjáról. Ekkori médiatevékenysége révén került kapcsolatba az induló Stop.hu-val az első főszerkesztő, Déri Balázs barátjaként, saját bevallása szerint, hogy "segítse a lap munkáját". Ettől szerinte teljesen független, hogy a Tisztelet Társasága (TT) sajtósaként dolgozó Horváth Éva előbb a Stop.hu-nál szerzett érdekeltségeket és volt ugyanitt ügyvezető, majd a Városházán Schmuck barátjánál, Hagyónál került állásba. (Horváth egyúttal a főváros cégénél, a BKV-nál is dolgozott, egészen rendőrségi őrizetbe vételéig.) Horváth Éva 2009 végén adta el részesedését a Békés Projekt Kft.-nek és állt fel a portál ügyvezetői székéből. Ekkor búcsúzott Mátay László főszerkesztő is, Horváth élettársa, akinek cégeivel a BKV tízmilliós szerződéseket kötött a megelőző évek során. A Békés Projekt egyik alapítója a Kiss Péter "köreihez tartozó" Bodor Tibor, később a cég résztulajdonosa lesz Bodrogi Marietta, Puch László egykori titkárnője. A cég tehát Schmuck volt mentorainak érdekkörébe tartozik; a Puchhoz kötődő cég vásárolja ki 2009-ben Schmuck egykori sajtósának kisebbségi tulajdonrészét.
A Stop.hu-n Schmucknak a mostani ajánlószelvény-gyűjtés idején jó sajtója volt, majd tucatnyi cikk adott hírt dolgairól, közölték a TT nyilatkozatait, valamint hogy Schmuckék gyereket szeretnének, ezért nem használják a kampánykotont. Az excentrikus főpolgármester-jelölti kampánydalt is ez a lap minősítette "parádésnak".
A Tisztelet Társasága
A médiaguruként és énekesként kevésbé sikeres, de még mindig 35 alatti Schmuck szervezetépítő zsenialitásának látványos eredménye volt a 2004-ben a 100 "sikeres üzletember" és értelmiségi részvételével alakult Tisztelet Társasága, ami visszavezette kiötlőjét a politikához. A szervezet országosan 142 ezer tagot tömörít, a fővárosban - Schmuck saját nyilvántartása szerint - 48 ezret. A támogatók számára fontos ellenszolgáltatás lehet a TT tekintélyes méretű adatbázisa. A "sikeres vállalkozók" egyike egyébként Jagarics Ferenc volt, az MDF-fel történő szakításig a társaság egyik alelnöke (ő érintett a bábolnai földügyben; Budai Gyula Orbán Viktor megbízásából a sukorói telekügylet mellett ebben is "segíti az ügyészség munkáját").
Schmuck rendezvényszervezőként újra elemében lehetett, nagy nosztalgiakoncerteket hozott tető alá a sokadvirágzásukat élő táncdalénekesek részvételével. Ezeken a gálákon Aradszky László, Korda György és Balázs Klári mellett feltűntek az MSZP és az MDF politikusai is. A társaság által alapított Tisztelet-díjban részesült Szili Katalin, Dávid Ibolya, Hagyó Miklós, de Hiller István is tiszteletét tette a rendezvényeiken. 2006-ra az MDF-fel kötöttek választási szövetséget, programjuk közös sarokpontja az örökösödési illeték, vagy ahogy a kampányban nevezték, "a haláladó" elleni fellépés volt. Azonban az MDF programja, a pazarló állam leépítése, az aktív keresők támogatása nem volt kompatibilis a Tisztelet Társasága nyugdíjas-érdekvédelmi célkitűzéseivel: Schmuckék kiálltak a 13. havi nyugdíj mellett, míg az MDF populizmusnak bélyegezte a követelést; Schmuck szerint ez volt az oka a 2008-as szakításnak is. Herényi Károly a 2010-es választásra készülve megkísérelte feléleszteni a szövetséget, s azzal árnyalta a párt korábbi kategorikus álláspontját, hogy "ha a magyar gazdaság és a költségvetés helyzete javul, akkor lehet érdemben javítani a nyugdíjasok helyzetén is". Dávid Ibolya 2006-ban úgy emlékezett, hogy nem követte figyelemmel Schmuck Andor megelőző politikai ténykedését, neki elég volt, hogy a nyugdíjasok megbíznak benne. Igazságügy-miniszterként amúgy is voltak emlékei Schmuck közösségépítő erőfeszítéseiről: a Xénia Láz Egyesület botrányait annak idején a Horn-kormányzat legnagyobb disznóságai közé sorolta.
2006-ban az egyesület által az MDF listájára delegált személyek közül hárman is szoros üzleti kapcsolatban voltak Leisztinger Tamás nagyvállalkozóval, így - főleg a Fidesz-közeli sajtó - mindvégig azt forszírozta, hogy vajon beszállt-e Leisztinger a TT-n keresztül az MDF kampányába. Ez a téma azért volt kínos Dávidék számára, mert az MDF 2006-os mondásainak középpontjában az antikorrupciós harc állt. Schmuck állítja, nem tudott társasága delegáltjainak üzleti előéletéről.
Schmucknak az MDF-en és az MSZP-n túl is vannak nexusai. Rogán Antaltól 2007-ben kapták V. kerületi irodájukat módfelett kedvezményes feltételekkel. Itt működik a Tisztelet Segélyvonal: a betelefonáló nyugdíjasok főleg jogi és orvosi segítségért folyamodhatnak a központhoz. Schmuckkal közös politikai platformjukat a Belváros polgármestere azzal indokolta, hogy "a (szocialista) kormány csak elvesz a nyugdíjasoktól, míg a kerület egyedülálló fűtéstámogatási, szociális ellátási rendszert működtet". Schmuck univerzális programja szemmel láthatóan minden világnézet irányába talál kapcsolódási pontokat. Megjegyzendő, hogy a Schmuck hajdani kizárásához vezető fegyelmi eljárást lebonyolító MSZP-testület elnöke Steiner Pál volt, fellebbezni is hozzá kellett volna Schmuck emlékei szerint, éppen ezért annyiban is hagyta a dolgot. Sokan vélik ezért úgy, hogy a bosszúvágy is magyarázza a Steinert a belvárosi polgármesterségtől elütő Rogán Antal és Schmuck közeledését. Az őszödi beszéd utáni közhangulatban Rogán minden bizonnyal győzött volna Schmuck nélkül is, de az elöregedett kerületben a TT támogatása nem csak választások idején lehet fontos. Mindenesetre ismerői szerint Schmuck Andor jól megjegyzi azt is, ha segítenek, és azt is, ha ártanak neki.
A 2010-es országgyűlési választások előtt Schmuck tárgyalt Mesterházy Attilával, Herényivel, Retkes Attilával és másokkal is, de végül egyikükkel sem kötött megállapodást. A jövő hónapi önkormányzati választások előtt viszont megegyezett az MSZP-nek búcsút intő Kapolyi László szociáldemokratáival: Schmuck függetlenként, de az ő támogatásukkal indul. Később besorolt mögé Szili Katalin Szövetség a Jövőért elnevezésű mozgalma, cserébe az MSZDP támogatja a zuglói Láng Márta polgármesteri indulását a szövetség színeiben. Felröppent, hogy Seres Mária Civil Mozgalma is csatlakozik, a Magyar Nemzet jóformán tényként írt a hármas koalícióról, de Seres cáfolt, mondván, ilyen együttműködésről nem is tárgyaltak. Mindössze arról volt szó, hogy Schmuck az egyetlen olyan főpolgármester-aspiráns, aki nem parlamenti képviselő, és felajánlotta, hogy támogatná a két tisztség összeférhetetlenségének törvénybe foglalásáért indított aláírásgyűjtést, amit ő köszönettel elfogadott - ám végül, mint Seres lapunknak mondta, Schmucktól és a Tisztelet Társaságától egyetlen aláírásgyűjtő ívet sem kapott.
Schmuck Andorral közvetlenül az ajánlószelvények gyűjtési határidejének múlt pénteki lezárulta után beszélgettünk: mint kiderült, szűk kétezer cédula hiányzott a jelöltséghez. A TT 48 ezer budapesti tagjának bő fele adta oda ajánlószelvényét Schmucknak (feltéve persze, hogy máshonnan nem érkezett ajánlás). Schmuck azzal magyarázta a kudarcot, hogy még a tagok postai értesítésére sem volt pénz; rendezvényeikről is csak a támogató cégek segítségével tudják értesíteni a tagságot; vagyis nincsenek jó anyagi helyzetben. Állítása szerint 93 ezer forintból csinálták végig a kampányt: úgy tartotta tisztességesnek, hogy az ajánlószelvény-gyűjtéshez egyedül a társaság anyagi és logisztikai bázisát használja, és csak ezután tartott volna igényt az MSZDP támogatására. Ez a megállapodás a külső szemlélőnek felettébb ésszerűtlennek tűnik, amennyiben a köztudomásúan tekintélyes magánvagyonnal rendelkező Kapolyi az önkormányzati választás legfontosabb posztján azért nem indított saját jelöltet, hogy egy még az első akadály vételére is képtelen függetlent támogasson. Schmuck fölvetésünkre úgy reagált, hogy ha ez a megállapodás abnormális, akkor ő vállalja abnormalitását.
Vannak azonban, akik úgy tartják: a TT választási hatékonysága jórészt Schmuck blöffje, amivel elszédítette az MDF-et - ámbár ha csak egészen kicsit is hozott a konyhára, azzal is sokat segített, hiszen 2006-ban az MDF kétezer-párszáz szavazattal ugrotta meg az 5 százalékos küszöböt. Másfelől pedig abból, hogy egy idős ember elfogadja az egyesület szolgáltatásait, még nem következik, hogy bármilyen cél érdekében mozgósítható is.
A mostani fiaskó azonban leértékelheti a TT érdekérvényesítő képességét, politikai eladhatóságát. Ha valóban így lesz, biztosak lehetünk benne, hogy Schmuck Andor hamarosan új ötlettel rukkol elő.
|
Futott még - Schmuck Andor portréja
|
Főpolgármester-jelöltként tűnt fel a legutóbb Schmuck Andor, akiről másfél évtized után sem tudható, kicsoda és éppen mit kavar - pedig az ezúttal sikertelenül próbálkozó politikus gyakran szerepel reflektorfényben.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/schmuck_andor_portreja_-_futott_meg-74527
|
2014-03-01 09:26:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Lázadoznak a hulladékgazdálkodó szervezetek, mert nem tetszik nekik, hogy a Mol egyeduralkodó lesz a piacon. A lakossági hulladékszállítás veszteséges, az ipari azonban nem, itt komoly bevétel realizálódik. A hazai cégeket képviselő szakmai szervezetek azt állítják, hogy a Molnak nem sikerült határidőre beszereznie a szükséges engedélyeket, emiatt – állításuk szerint – a 35 évre megnyert hulladékgazdálkodási koncesszió érvénytelen. Eközben a Gazdasági Versenyhivatalnál is bejelentést tettek a Mol ellen.
Hatalmas változást hoz a hazai szemétszállításban és hulladékgazdálkodásban a Mol megjelenése. A magyar állam tavaly júliusban kötött szerződést egy koncessziós eljárást követően a MOL Nyrt.-vel. A kontraktus szerint a Mol szállíthatja el a következő 35 évben a lakossági közszolgáltatásból származó hulladékot és a termelő gazdálkodó szervezeteknél keletkező intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékot, neki kell gondoskodnia a hulladék felhasználásáról, vagyis újrahasznosításáról, illetve megsemmisítéséről.
A lakossági szemétszállítás viszonylag sima ügy, hiszen ugyanazok a cégek fogják nagy valószínűség szerint szállítani a szemet, amelyek eddig. Ebben a szegmensben haszon sem realizálódik, hiszen 2013. július 1-jétől „rezsicsökkentett áron” kerül a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj meghatározásra. Egy törvénymódosítás miatt ekkortól tíz százalékkal kellett csökkenteni a díjat, a díjszámítás alapja 2012. április 14. napján a települési önkormányzati rendeletben meghatározott teljes díj törvény által meghatározott módja. A lakossági szegmens évek óta vaskos mínuszt termel az államnak.
Ehhez kapcsolódóan: Kevesebb újrahasznosítást akar a kormány
Csődhullám fenyeget
Viszonylag kevés szó esik azonban az ipari hulladékgazdálkodásról, pedig a Mol 35 évre szóló koncessziós joga erre is kiterjed. Itt komoly bevétel realizálódik, és a lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint sanszos, hogy az állam éppen ezért írta ki a koncessziót, mert a forprofit szegmens fedezi a lakossági hulladékgazdálkodás veszteségeit. A hazai hulladékgazdálkodásban több mint háromezer kis- és közepes vállalkozás működik Magyarországon.
„A termelő vállalatok és egyéb cégek általában két-három évre írtak ki pályázatokat a működésük során keletkező hulladék elszállítására” – mondta egy neve elhallgatását kérő társaság. Ezeken a tendereken bármelyik, engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodási cég jelentkezhetett, és amelyik a legjobb árajánlatot tette, megnyerte a tendert.
A Szabad Európának nyilatkozó cégvezető szerint ő az egyik tenderen például húsz forintért vállalta, hogy egy üzemben keletkező papírhulladék kilóját elviszi. Ebben benne van a telephelyről való elszállítás, tárolás és újrahasznosítás költsége is. „A papírhulladék egy részét újrahasznosítottuk és értékesítettük a piacon” – tette hozzá.
Elmondása szerint a Mol belépésével július 1-jétől már nem fognak tendereken részt venni, mivel az olajtársaság koncessziós cége, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) fogja ezt a tevékenységet ellátni. „Mi a MOHU kvázi alvállalkozói leszünk, bérmunkarendszerben fogunk dolgozni, a koncessziós társaság dönti el, hogy húsz vagy tizenkét forintot fizet egy kilogramm papírhulladékért, és azt is ő dönti el, hogy egyáltalán igénybe veszi-e a szolgáltatásainkat” – tette hozzá. (Ebben az esetben a hulladékkezelésért fog fizetni a Mol jövőbeli alvállalkozóinak.)
Ez kilátástalan helyzetbe hoz számtalan céget, nem tudják, milyen lesz a jövő, megtérül-e a befektetésük, fenn tudják-e tartani az eddigi üzletmenetet. Ez utóbbi már csak azért is életbevágó, mert sokan nyertek uniós támogatást például egy gép beszerzésére, amelyet aztán a támogatási szerződés értelmében bizonyos ideig, általában öt évig működtetni is kell, ellenkező esetben vissza kell fizetni a támogatási összeget.
„A Mol azt kérte tőlünk, hogy adjunk meg egy tonna/kilogramm alapú szolgáltatási díjat. A jövőben ugyanis továbbra is mi hoznánk el a hulladékot, lekezelnénk, vagyis olyan állapotba hoznánk, hogy értékesíthető legyen, viszont az eladást már a Mol fogja végezni, és a bevétel is az övé” – mondta a cégvezető.
A cégeket képviselő nyolc szakmai szervezet még tavaly novemberben írt levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek, akinél a hulladékgazdálkodási koncesszió módosítását kezdeményezték. Azt szerették volna elérni, hogy a koncesszió csak a közszolgáltatási résztevékenységre terjedjen ki, magyarul a lakossági és közületi nonprofit szektorra.
A forprofit tevékenységet álláspontjuk szerint „az EU vonatkozó célszámait teljesítve, magas fokú hatékonyság és verseny mellett közel 3200, többségében hazai kkv-vállalkozás végzi”. Ezt egyébként az Innovációs és Technológiai Minisztérium is elismerte a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Stratégiában, ahol arról írtak, hogy a termékdíjas anyagáramokkal történő hulladékgazdálkodás az ipari, gazdálkodó szervezeti szektorban megfelelően működik.
A miniszterelnök helyett több mint három hónappal később Bíró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke küldött egy tartalmát tekintve semmitmondó választ.
Ehhez kapcsolódóan: Egy 43 oldalas titkos kormányzati dokumentum milliárdokat érhet valakiknek
Érvénytelen a koncesszió?
Ahhoz, hogy egy cég hulladékgazdálkodással foglalkozhasson Magyarországon, először a kormányhivataltól kell környezetvédelmi engedélyt szereznie. A Mol és a magyar állam által megkötött szerződés értelmében a koncesszornak, a Molnak vagy az általa gründolt cégnek, a MOHU-nak 2022. december 31-ig kellett a szükséges engedélyeket megszereznie. Amennyiben ez nem történik meg, a szerződés 2023. január 1. napján megszűnik (a koncessziós szerződés 5.1, illetve 5.3 pontja szerint).
A szakmai szervezetek szerint nem látható, hogy a koncessziós társaságnak sikerült volna megszereznie az engedélyeket határidőre. Arra hivatkoznak, hogy az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) honlapján sem a Mol, sem a MOHU nevére nem dob ki találatot a kormányzati honlap. De hasonló a helyzet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében is, amelynek honlapján szintén nem található meg a Mol, illetve az általa alapított MOHU sem az engedéllyel működő cégek listájában.
A Molnak emellett a hulladékgazdálkodó cégekkel úgynevezett kapacitást biztosító szerződéseket is alá kellett írnia 2022. december 31-ig. A lapunknak nyilatkozók szerint a Mol tavaly november 18-án küldött el egy e-mailt mellékletében a kapacitást biztosító szerződéssel, amely néhány sorból állt. Ezt kellett négy napon belül visszaküldeniük a hulladékgazdálkodó cégeknek. Voltak, akik visszaküldték, és voltak akik nem, mert „nem tartják tisztességesnek az eljárást”.
Nem tudni, hogy mennyien küldték vissza, sikerült-e a Molnak a jövőbeni tevékenységéhez szükséges eszközállományt, engedélyt és alvállalkozói kapacitást igazolnia az állam felé. Az is kérdéses, hogy a néhány soros megállapodás jogi értelemben tekinthető-e szerződésnek, már csak azért is, mert a levélben a Mol azt állította, hogy külön szerződést fognak kötni létesítményüzemeltetésre, a gyűjtés-szállításra és az intézményi résztevékenységére vonatkozóan. Vagyis a Mol sem tekinti végleges szerződésnek a novemberben megkötött, kapacitást biztosító kontraktusokat.
A Mol a Szabad Európának azt mondta, hogy „minden a tervek szerint halad”. Azt is közölték, hogy a 3200 cégből a Mol tavaly év végéig a hulladékgazdálkodásban részt vevő több mint kétszáz vállalattal szerződött, és olyan együttműködési megállapodást kötött, amellyel bizonyította, hogy a koncessziós tevékenység ellátását biztosítani tudja július 1-jétől. „A kapacitások rendelkezésre állását mind a lakossági, mind az intézményi körben, minden anyagáramra igazoltuk” – tette hozzá a cég.
A Mol szerint „mindenkivel együtt dolgozunk majd, aki versenyképesen, magas minőségben végzi el a feladatát, ezekről egyeztetünk most több száz alvállalkozóval. Jelenleg a szerződések részleteinek kidolgozása folyamatban van, ezeket a tárgyalásokat a koncesszióban foglalt feltételek szerint idén július 1-jéig lezárjuk.”
A cég ugyanakkor nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy sikerült-e határidőre megszerezni az engedélyeket. A koncessziós szerződést, így a határidőt sem módosították, ha így lett volna, akkor a Elektronikus Közbeszerzési Rendszer honlapján is közzé kellett volna tenni. Emellett egy szakmai szervezetnek az Energiaügyi Minisztérium írásban megerősítette, hogy a koncessziós szerződés nem került módosításra.
Mivel a MOHU-nak 2022. december 31-éig meg kellett kötnie azokat a kapacitást biztosító szerződéseket, amelyekkel igazolni tudja, hogy rendelkezik az országos szintű hulladékkezelési tevékenység ellátáshoz szükséges képességekkel, valamint meg kellett szerezze a vonatkozó engedélyeket.
A tisztánlátás érdekében arra kérte Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes civil szervezet a Mol-t, hogy küldje el nekik a kapacitást biztosító szerződéseket és a tevékenységi engedélyét.
„A Mol az adatigénylésünkre előbb reménykeltő választ adott, miszerint teljesíteni fogja azt, csak a szokásos 15 napnál valamivel hosszabb, 30 napos határidőt kért. Ám a meghosszabbított határidő lejártakor végül megtagadta az adatok kiadását, mert úgy vélte, hogy a szerződések tartalma üzleti titkot képez” – mondta Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója a Szabad Európának.
Ligeti Miklós szerint a Mol eljárása, vagyis az utólagos megtagadás törvénysértő, az pedig, hogy a közpénzből fizetett és közfeladat teljesítésére irányuló szerződés tartalma üzleti titok lenne, teljességgel nonszensz. „Az ügyben a bíróság fog igazat tenni, ennek érdekében a TI-Magyarország március 16-án keresetet nyújtott be a Fővárosi Törvényszéken” – tette hozzá Ligeti Miklós.
Kerestük a koncesszió felügyeletével megbízott állami szervet, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát, amely az Energiaügyi Minisztériumhoz irányított minket, de a szaktárcától többszöri kérésünkre sem kaptunk választ.
A Szabad Európai információ szerint a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) bejelentést tettek a Mol ellen. A GVH lapunk megkeresésére azt válaszolta, hogy a vonatkozó jogszabályi előírások következtében nem áll módjukban tájékoztatást adni. A GVH-bejelentés tényét viszont a MOHU vezérigazgatója elismerte.
Pethő Zsolt egy kör-e-mailben arról írt, hogy „a MOL Nyrt. ellen indított eljárásokban, így különösen a versenyhivatali eljárásban a MOL Nyrt. a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően együttműködik a hatóságokkal, és igazolni fogja, hogy a tevékenységével kapcsolatban felhozott kifogások minden alapot nélkülöznek”.
Mit csinál a Mol?
A 35 éves koncesszióban a Mol egyebek mellett vállalta, hogy következő tíz évben mintegy 185 milliárd forint értékben hajt végre beruházásokat, és öt év alatt felépít egy új, évente minimum százezer tonna települési szilárd hulladék energetikai hasznosítására alkalmas létesítményt.
Vállalták azt is, hogy 2040-ig a hazai települési hulladék jelenlegi, 32 százalékos újrahasznosítási aránya eléri a 65 százalékot, a hulladéklerakókba kerülő hulladék arányát pedig tíz százalékra csökkentik a jelenlegi ötven százalékról.
|
A hazai kisvállalkozások üzletét adta oda az állam a Molnak a hulladékos koncesszióval
|
Lázadoznak a hulladékgazdálkodó szervezetek, mert nem tetszik nekik, hogy a Mol egyeduralkodó lesz a piacon. A lakossági hulladékszállítás veszteséges, az ipari azonban nem, itt komoly bevétel realizálódik. A hazai cégeket képviselő szakmai szervezetek azt állítják, hogy a Molnak nem sikerült határidőre beszereznie a szükséges engedélyeket, emiatt – állításuk szerint – a 35 évre megnyert hulladékgazdálkodási koncesszió érvénytelen. Eközben a Gazdasági Versenyhivatalnál is bejelentést tettek a Mol ellen.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/a-hazai-kisvallalkozasok-uzletet-adta-oda-az-allam-a-molnak-a-hulladekos-koncesszioval/32320964.html
|
2023-03-20 09:31:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
Nincs ok megveregetni Demszky Gábor vállát a négyes metró ügyében, és gátlástalan viselkedésével csak ártani tudna Orbán Viktornak és neki magának is - indokolta Tarlós István főpolgármester, miért nem hívják meg elődjét a március végére időzített átadási ünnepségre. Pedig Demszky nélkül nem lenne mit avatni a választás előtti napokban. Bárhogyan is ítéljük meg - hogy elhibázott nyomvonalú-e, hasznos-e vagy sem -, a projekt elsősorban a volt főpolgármesterhez kötődik, aki öt kormányzati cikluson át képviselte a beruházás érdekeit.
Luxus, vagy nem luxus
A négyes metró létesítésének első tervei az 1970-es évek elejéről valók - Budafoktól az Astoriáig képzelték el akkor -, a beruházással azonban csak harminc évvel később, a rendszerváltozás után számoltak reálisan. 1992-ben az Antall-kormány döntött a 4-es metró megépítéséről, állami támogatásáról, de az eredeti nyomvonalon módosított: a tervezett 1996-os expóhoz igazítva Kelenföldtől a Kálvin térig járt volna. A 3-as metró biztosítóberendezéseit szállító francia Matra kulcsra készen építette volna meg, de ajánlata túl drágának bizonyult. Következett a Siemens, de azt meg már az 1994-es választások után felálló Horn-kormány találta túl költségesnek; a nemzetközi tendert eredménytelennek nyilvánította, és az expót is lemondta. Nota bene, ugyanarra hivatkozva, amire az első Orbán-kormány is hivatkozik majd négy évvel később a metróépítés leállításakor: nincs rá pénz.
A kilencvenes évek közepéig foglalkoztak az orosz államadósság terhére építendő metró ötletével is, de a magyar állam végül nem kért az orosz kivitelezésből. Tarlós azóta is a Demszky-idők szemére veti ezt a ma nem csekély áthallásra okot adó döntést, amit bár a kormány hozott, a városházának kétségtelenül szerepe volt benne. Demszkyék amellett érveltek, hogy a metróvonalat az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EIB) vagy a Világbanktól felvett kölcsönből, nyugat-európai tervezőkkel és kivitelezőkkel kell építeni, a BKV-tól elkülönült vállalkozásban. Atkári János, aki főpolgármester-helyettesként 2004-ig felügyelte a főváros gazdasági ügyeit, a Narancsnak azt mondta: utólag is jó döntésnek tartja, hogy szétszedték a projektet. "Minél fejletlenebb egy gazdaság, annál inkább ragaszkodik a generálkivitelezős megoldáshoz. Ezzel csak az a baj, hogy hazai vállalkozásokat alig enged a projekt közelébe, a versenyeztetés elmulasztása miatt pedig a főváros nem kapott volna hitelt az EIB-től."
1997. február 22-én jelentette be Horn Gyula (MSZP) miniszterelnök és Demszky Gábor (SZDSZ) a Dél-Buda-Rákospalota (DBR) metróvonal megépítéséről szóló kormányhatározatot. A 100 milliárdosra tervezett beruházás 40 százalékát az állam, 60 százalékát a főváros vállalta. Az állam 23 milliárd forintot szánt rá, a főváros a belterületi földek után az államtól járó 15 milliárdját, a beruházás nagyját pedig az EIB-től - a magyar állam garanciaviselésével - felvett hitelből, valamint PHARE-támogatásból tervezték finanszírozni. A projektet 1998-ban akarták indítani, és 2003-as átadással, valamint húszéves megtérüléssel számoltak.
Először nem a politika, hanem a civil mozgalmak támadták a beruházást. Nem sokkal az 1997-es kormányzati bejelentés után a Levegő Munkacsoport a Világbanknak a főpolgármestertől tájékoztatást kérő leveléből emelt ki a projektet megkérdőjelező részleteket. Ekkor tudta meg a nyilvánosság, hogy a Travers Morgan cég 1992-ben készített tanulmánya a metróépítést a BKV-nak javasolt 50 beruházás közül a 47. helyre sorolta (a legfontosabbnak a leromlott állapotú eszközállomány felújítását tartotta). Az is ekkor került a köztudatba, hogy a BKV utasai 10 százalékának jön létre egy luxus utazási rendszer (a luxusberuházás kifejezést később a Fidesz járatta csúcsra), miközben 90 százalékuk nagyrészt alacsony színvonalú feltételekkel utazhat továbbra is. Mi több, ez tovább romlik, mivel a felújításra fordítható összegeket elviszi a metróépítés, miközben a tömegközlekedési tarifák nőni fognak - mondták az elemzők. Demszky nyílt levélben védte a metrót, megemlítve, hogy a gyors, olcsó és környezetbarát tömegközlekedés a világon sehol nem tekinthető luxusnak. Érvként hozta fel a fontosabb villamospályák felújítását, a környezetbarát buszok forgalomba állítását, a kisföldalatti felújítását, továbbá azt, hogy a metróépítés csökkenti a járműcserék iránti igényt, mivel 33 villamosszerelvény és 75 autóbusz beszerzését teszi fölöslegessé, összesen 21 milliárd forint értékben. Az akkori kifogások ezzel együtt sem voltak alaptalanok: a BKV járműparkja, villamosvágány-hálózata drámaian amortizálódott, érzékelhető fejlesztésnek a Nagykörúton 2006-tól üzembe helyezett Combino villamosokat, illetve az 1-es villamos továbbvezetését tekinthetjük.
Frontális harc
A kormány és a főváros nem akarta a választói akarattól függővé tenni a beruházás sorsát, ezért még az 1998-as választások előtt, április elején aláírták a támogatási szerződést. Aggodalmuk nem bizonyult alaptalannak, mivel az első Fidesz-kormány totálisan szembefordult a metróval, és a főváros sokadik kérésére sem volt hajlandó egyeztetni. A helyzet csak romlott, amikor az 1998. őszi önkormányzati választáson nagy fölénnyel ismét Demszky Gábor lett a főpolgármester, a fővárosi közgyűlésben pedig kényelmes MSZP-SZDSZ-többség jött össze. Demszky november 5-én, egy héttel az önkormányzat megalakulása után körlevélben tudakolta Orbántól, Járai Zsigmond pénzügyminisztertől, Stumpf István kancelláriaminisztertől és Chikán Attila gazdasági minisztertől, ki a projekt gazdája a kormányzatban. Járai előző nap ugyanis arról beszélt, hogy a központi költségvetésben a metró építésére semmilyen előirányzat nem létezik. A pénzügyminiszter azt tanácsolta a fővárosnak, folytassa maga a beruházást, hiszen van rá pénze. Ez a fordulat meghökkentő volt, hiszen Latorcai János, a Fidesz főpolgármester-jelöltje többek között a négyes metró megépítésével kampányolt, míg az Orbán-kormány közlekedési minisztere, Katona Kálmán (MDF) októberben még a kormány támogatásáról biztosította a beruházást. Novemberben viszont már drágállották - ami akkor is különös, ha a beruházás büdzséje valóban töretlenül emelkedett, az év végén már 160 milliárd forintról volt szó, tehát másfél év alatt a tervezett költségvetés 60 milliárddal lett több.
5 karika, 4 metró (2001)
Demszky arra emlékeztetett, hogy a projekttel kapcsolatban nemzetközi szerződéseket kötöttek az állam részvételével, javában folytak a beruházás előkészületei, egymilliárd forintot elköltöttek, és további 4,3 milliárd forintos kötelezettséget vállaltak. Az 50 millió ECU-s (10 milliárd forintos) hitel egyik feltétele az 1999-re ígért 3 milliárd forintos kormánytámogatás volt. Atkári János főpolgármester-helyettes úgy vélte, a főváros meg tudná előlegezni az elmaradt költségvetési támogatást, amit valószínűleg az EIB is elfogadna, ehhez azonban tárgyalóasztalhoz kell ülni a kormánnyal. Ez nem történt meg, márpedig nyilvánvaló volt, hogy kormányzati támogatás híján a beruházást finanszírozó bankok egy része - ismerve a főváros teherbíró képességét - kiszáll a projektből. Demszky ekkor jelentette ki azt, hogy a miniszterelnök frontális harcot indított kétmillió budapesti ellen, és hogy Budapestet még sohasem érte ilyen támadás. Orbánt az utcai verekedőhöz hasonlította, aki üt egyet, aztán elrohan.
Ezekben a napokban döntött arról az Orbán-kormány, hogy nem építi meg a Nemzeti Színházat az Erzsébet téren - a főváros legértékesebb telkén, amit kifejezetten színházépítési célra adott át az államnak -, amivel szintén érvényes szerződéseket rúgott fel. Demszky akkor úgy nyilatkozott, hogy nem szeretne állóháborúba keveredni a kormánnyal, de persze ez következett: Orbán nem állt szóba Demszkyvel, majd november 23-án kormánydöntés annullálta az 1998-as metróépítési támogatásról szóló kormányhatározatot. A főváros 220 ezer szórólapon, újsághirdetésekben, plakátokon népszerűsítette a befulladt beruházást, és aláírásgyűjtésbe kezdett, azt remélve, hogy az 1998 decemberéig összejött 50 ezer szignó, valamint a médiatámogatás jobb belátásra téríti a kormányt. Ami persze naivitás volt. Még az EIB küldöttségének sem sikerült meggyőzni Orbánékat: 1999 januárjában a Pénzügyminisztériumban tárgyaltak, ahol a projektet jónak ítélték, de közölték azt is, hogy az állam kihátrálása után a csak a főváros részvételével történő beruházásban nem vesznek részt. A szocialistákat is megingatták Orbánék, a Fővárosi Közgyűlésben egy kisebb metró építését vetették fel a főváros rendelkezésre álló 30 milliárdjából.
A főváros a finanszírozás ellehetetlenítése miatt nem tudott hozzálátni a kivitelezési tenderek kiírásához sem. De nem állt le: megalapította a DBR Metró Projektigazgatóságot, és 1998. decemberben polgári pert indított az állammal szemben (lásd: Méregvasút, Magyar Narancs, 2001. július 12.). A Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiuma 1999 júniusában megállapította, hogy érvénytelen az a dokumentum, amellyel a pénzügyminiszter 1998. november 10-én felmondta az 1998. április 7-én aláírt megállapodást. Az ítélet indoklása szerint az állam nem vonulhat ki a metróépítésből, mert erre sem a jogszabály, sem maga a szerződés nem ad lehetőséget. A kormány felülvizsgálati kérelmet adott be, a főváros pedig 100 milliárd forintos kártérítési per indításával fejelte meg győzelmét. Ebből a bíróság szeptemberben 26,5 milliárdot ítélt meg - egyébként a fennmaradó több mint 70 milliárdos igényt sem tekintette jogszerűtlennek, de ítélete szerint azt akkor lehet peresíteni, ha lejárt követeléssé válik, azaz amikor a magyar állam nem fizeti meg a megállapodásban szereplő összeget. A két per a Legfelsőbb Bíróságon (LB) végződött - mégpedig a főváros vereségével. Az LB szerint a felek között nem jöhetett létre polgári jogi szerződés, mivel az állam nem rendelkezik szabadon a saját vagyonával. 1998-ban a pénzügyminiszter olyan kötelezettséget vállalt, ami érinti az államháztartást, ezt viszont kizárólag törvényi felhatalmazás alapján tehette volna, nem pedig polgári jogi szerződéssel. Ha viszont nincs polgári jogi szerződés, nincs mit teljesítenie az államnak. A 2001. decemberben zárult második metróperben az állam kártérítési kötelezettségét is sztornózta az LB, mondván, nem a megállapodás teljesítésének megtagadásáról van szó, hanem a teljesítés lehetetlenüléséről.
A perek tehát nem oldották meg az Orbán-kormány által ellehetetlenített beruházás alapproblémáját, ahhoz kormányváltásra volt szükség - de a megvont kormányzati támogatás következtében és a pereskedés miatt négy év elveszett. Igaz, a beruházás menetét akkoriban követő forrásunk szerint akkor is csak 2006-ban lehetett volna átadni a metrót 2003 helyett, ha minden az elképzelések szerint alakult volna. A pereknek ugyanakkor volt egy tanulságuk, és ezt figyelembe véve a 2002-ben hatalomra került Medgyessy-kormánnyal új megállapodást kötött Budapest, amit immár törvénybe iktattak. 2003 tavaszán az Országgyűlés megszavazta az első metrótörvényt - a Fidesz-frakció tartózkodott, kivéve Rogán Antalt és Deutsch Tamást, akik igennel voksoltak. Az állam a költségek 70 százalékát vállalta magára, 154 milliárd forintot. Demszky akkor 2008. december 1-jei átadást ígért, míg a Keleti pályaudvartól Bosnyák térig érő második szakasz átadását 2009 végére. Az Etele téren 2006-ban letett alapkőbe a 2005-ben elfogadott második metrótörvény került, amely már a két szakasszal számolva nettó 312 milliárd forintos költséget ír elő, az első szakaszra 236 milliárd forintot kalkulálva.
Rátelepedtek
Orbánt védve Tarlós rendszeresen felveti, hogy 2002 és 2006 között sem indult be a fúrás, amiért nem lehet hibáztatni Orbánt. Arról azonban megfeledkezik a főpolgármester, hogy a projekt támogatását újra kellett tervezni, ami a kormányváltás után újabb két évet vitt el. A második metrótörvényben, mint említettük, a főváros az állami hozzájárulást 79 százalékra emelte, a sajátját 21 százalékra mérsékelte a finanszírozásban. Ezt követően került sor az alagútfúrásra, az állomásépítésre vonatkozó tenderek kiírására. Az is kétségtelen - emlékezett Atkári -, hogy mire a támogatás rendeződött, a fővárosi MSZP- és SZDSZ-es lobbik, érdekek és ellenérdekek hálózata egyre jobban rátelepült a projektre. "Egy-egy helyi ötletnek a metróba való építése hónapokra hátráltatta a beruházást, és ezeknek a kéréseknek a projektvezető nem tudott ellenállni. Egyszer összeszámoltam, tizennégy különböző testület vagy megbízott foglalkozott már a beruházással, amelyek egymással sem kommunikáltak. 2006-ra totális kavalkád alakult ki, bár a jelei már 2005-ben is megmutatkoztak - a rendezett, szabályozott, felelősségi szintekre bontott projektirányítás helyett. Ez már a tarthatatlanná vált városházi koalíció nyilvánvaló tünete volt" - mondta Atkári. E folyamat a támogatás részbeni elveszítéséhez vezetett: 2009 májusában kiderült, hogy a metróépítés 50 szerződése közül tizenegyet a nyílt pályázat mellőzésével kötöttek, ezért az Európai Bizottság (EB) azt javasolta, hogy e 11 szerződés értékét, 170 millió eurót vegyék ki a magyar pályázatból - köztük számos, a metróépítéshez szervesen nem kapcsolódó felszíni beruházást -, és fordítsák más közlekedési projektre. A metróépítés első szakasza így az eredetileg kért 224 milliárd forint helyett végül 181 milliárd forint uniós forráshoz jutott, a kormány 41 milliárdos támogatást adott.
2010-ben a Fidesz-KDNP a városházi többséget is megszerezte. Fővárosi frakciója a nyáron elfogadta azt a határozatot, ami alapján 2010 októberében a szerelvényei típusengedélyével két évet késő Alstommal a BKV felbontotta a szerződést. Ám Tarlósnak és Orbánnak be kellett látnia: a központi költségvetést is romba döntheti, ha az akkor már jócskán előrehaladott beruházást lefújják. E felismerés nyomán ismét sínre került a metró. 2011 júliusában sikerült megegyezni az Alstommal, új, kiegészített szerződést kötöttek, a szerelvények fékrendszerével következetesen elégedetlen Nemzeti Közlekedési Hatóság 2012 júniusában kiadta a típusengedélyt. (A metrókocsi-beszerzés fordulatairól lásd: Zakatolás a semmibe, Magyar Narancs, 2010. november 11., és Tudod, hogy nincs kijárat, Magyar Narancs, 2011. augusztus 11.)
A második Orbán-kormány 2012 novemberében 452,5 milliárd forintra emelte az első szakasz költségvetését. Pesti Imre, a budapesti kormányhivatal vezetője tavaly decemberben azzal a jó hírrel szolgált, hogy tíz állomásból nyolc megkapta a használatbavételi engedélyt, és a maradék kettő is megkapja januárra, így semmi akadálya a márciusi átadásnak. Amire Demszkyt nem hívják meg, mert még beszólna Orbán Viktornak. Atkári János a meg nem hívást "nem tartja illőnek", mivel szerinte "az 'apaság' a négyes metrónál egyértelműen Demszkyé, bármit is rónak fel vagy lehet felróni neki ez ügyben. Baj van azzal a politikai kultúrával, amely ezt sértődöttségből nem ismeri el. Ugyanilyen rossz ízűnek tartanám azt követelni, hogy ne hívják meg az átadásra Orbán Viktort, arra hivatkozva, hogy ő viszont korábban erősen ellenezte." A volt főpolgármester-helyettes kitért Tarlós magyarázatára is: "Az sem igazán jó érv, hogy Demszky hogyan viselkedne, hogyan nyilatkozna, ha meghívnák. Bárhogyan tenne is, az elsősorban őt minősítené - jól vagy rosszul -, mint ahogy ez lesz a helyzet azokkal is, akik majd ténylegesen szerepelnek az avatáson. Sajnálom, hogy ők eleve hendikeppel indulnak, a 'kitiltás' erkölcsi terhében óhatatlanul osztozva."
|
A múltat eltörölné – Demszky, Orbán és a négyes metró története
|
Tarlós István nem hívja meg a 4-es metró avatására Demszky Gábort, mert annak idején úgymond igaztalanul okolta Orbán Viktort az építkezés elhúzódásáért. Aligha Tarlós emlékezete a rövid. Orbán az, aki nem tud felejteni, viszont nagyon szeretné, ha mindenki más elfelejtene mindent.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/a-multat-eltorolne-89057
|
2014-03-25 09:49:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A Szegedi Törvényszék elrendelte annak a hét határrendésznek a letartóztatását, akik a gyanú szerint rendszeresen pénzt kértek és kaptak a külföldi kamionosoktól, hogy azok be-, illetve kiléptetése gyorsabb legyen, és ne legyenek tüzetes átvizsgálások – írja pénteki számában a Magyar Hírlap. A sofőrök általában az okmányaikba tették a kenőpénzt, így nem tűnt gyanúsnak a pénz átadása. A rendőröknél folytatott házkutatás során nagyobb mennyiségű készpénzt találtak.
A Központi Nyomozó Főügyészség úgy tájékoztatta a lapot, hogy jelenleg nincs adatuk arról, hogy lehet-e több érintett, de az ügyben indított nyomozás még kezdeti szakaszában van, így mások felelőssége is felvetődhet. A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján az ügyészek hét határrendészt már őrizetben van.
|
Több határrendészt is megvesztegethettek a magyar határon
|
Hét vesztegetésen ért határrendészt helyeztek előzetes letartóztatásba, de a nyomozók szerint további érintettjei is lehetnek a nagylaki esetnek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151113_Tobb_hatarrendeszt_is_megvesztegethettek
|
2015-11-13 10:54:00
| true | null | null |
HVG
|
A lapunk birtokába került dokumentumok szerint két ügyben is indult tavaly nyomozás, egyrészt a klubelnök háza közelében kifeszített „A mi lelkünk a lelátón, a te lelked a halálsoron” feliratú molinó, másrészt az őt ért internetes támadások miatt.
Érdekesség, hogy utóbbi ügyben az asszisztense tett feljelentést, pedig a magánindítványos ügyekben csak a sértett – jelen esetben Kubatov Gábor – feljelentésére indulhatna nyomozás. Úgy tudjuk, a két ügyet végül egyesítették, és személy elleni erőszakos cselekménnyel fenyegetve elkövetett zaklatás vétsége miatt a – megalakításakor a magyar FBI-ként beharangozott – Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálódott.
Lapunk információi szerint a molinó kapcsán a hatóság még DNS-vizsgálatokat is kért, a birtokunkban lévő eredmény szerint a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet 378 mintát vizsgált meg, összességében csaknem hárommillió forintért.
Emellett a nyomozók bekérték a távközlési szolgáltatóktól a transzparens kihelyezésének feltételezett időpontjában keletkezett úgynevezett hívásforgalmi adatokat, még a Budapesti Közlekedési Központot is megkeresték, hogy az akkor arra dolgozó BKV-sofőröket beazonosíthassák. A Magyar Nemzet birtokában lévő dokumentumokból az is kiderül, hogy Kubatov Gábor egy listát is átadott a nyomozóknak, rajta több ferencvárosi szurkoló adataival. Információink szerint a húsznál is több nevet tartalmazó lista nemcsak egy, vagy adott esetben két telefonszámot tartalmazott, hanem az érintettek születési idejét és több esetben becenevüket is. Úgy tudjuk, a nagyon alapos és megközelítőleg hárommillió forintba kerülő nyomozás kapcsán mégsem gyanúsítottak meg senkit.
Az internetes fenyegetések ügyében sem tétlenkedtek a nyomozók, számos tanút kihallgattak, még a Facebook üzemeltetőjét is megkeresték, hogy adja ki egyes személyek – úgynevezett – belépési IP-címét. Meghallgatták egy hivatkozott internetes oldal korábbi szerkesztőjét, ahogyan a portál doménnevének egykori tulajdonosát is. Információink szerint ennek kapcsán végül két embert gyanúsított meg a rendőrség, esetükben az ügyészség vádemelést javasolt.
A Magyar Nemzet megkereste először a rendőrséget, majd a Fővárosi Főügyészséget is az üggyel kapcsolatban, érdemi válasz helyett azonban csak azt közölték, hogy „a nyomozó hatóság a nyomozást befejezte, és az ügy iratait érdemi döntésre irányuló javaslattal megküldte a Budapesti X. és XVII. Kerületi Ügyészségnek”. Ennél többet viszont egyelőre nem árultak el.
A Kubatov Gábor és a ferencvárosi szurkolók közötti ellentét nem új keletű. Az ultrák már a Fradi elnökének házánál is tüntettek, egyebek között a Magyarországon egyedülálló módon bevezetett vénaszkenner miatt. Lapunk meg is írta, hogy a rendőrség csaknem hárommillió forintot költött a demonstráció biztosításra.
Kubatov Gábor a napokban egy interjúban arra a kérdésre, lát-e esélyt arra, hogy a közeljövőben kompromisszumra jusson a szurkolókkal, egyértelmű nemmel felelt. Kifejtette, hogy véleménye szerint a vénaszkenner és a beléptetés csak indok. – A szurkolóktól azt kérjük, hogy viselkedjenek normálisan. Jöjjenek be a stadionba, de ne legyen balhé. Ne legyen a stadion környékén erőszak, ne háborúzzanak sem a rendőrökkel, sem az ellenfél szurkolóival – mondta.
|
Több száz DNS-vizsgálat Kubatov miatt
|
Csaknem 380 DNS-mintát vizsgáltak meg, híváslistákat ellenőriztek, buszsofőröket kerestek meg a nyomozók.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2015/11/tobb-szaz-dns-vizsgalat-kubatov-miatt
|
2015-11-11 11:02:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Célirányosan gyűjti az aláírásokat a Fidesz a kötelező menekültkvóta ellen, bár Kósa Lajos frakcióvezető szerint tódulnak az emberek a pártirodákba, és hat nap alatt már 250 ezren aláírták az íveket. Tudósítónk megfigyelte, hogy a vasárnap esti magyar-norvég meccs előtt a Népligetnél is gyűjtöttek aláírásokat.
A Hír TV pedig arra figyelt fel, hogy a - frissen felújított - felcsúti katolikus templomban, a vasárnapi ünnepi szentmise előtt is gyűjtöttek az aktvisták. A misére érkezőket a bejáratnál kérték meg, támogassák aláírásukkal a menekültkvótát ellenzőket.
|
Így gyűjt aláírást Orbán falujában a Fidesz
|
Felcsúton a frissen felújított Nagyboldogasszony templomban gyűjtötték a menekültkvóta elleni aláírásokat a vasárnapi mise előtt. Ennél csak az érdekesebb, ahogy Mészáros Lőrinc nem magyarázza meg a látottakat.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151115_Igy_gyujt_alairast_Orban_falujaban_a_Fide
|
2015-11-15 11:32:00
| true | null | null |
HVG
|
A digitális műszaki eszközökben járatlanoknak pusztán a név alapján nehéz lehet eldönteni, hogy az államtitkár vagyonnyilatkozatában szereplő eszközök egy csúcsminőségű hifiberendezést vagy esetleg egy házimozit takarnak. Az viszont biztos, hogy értékesek, hiszen maga az államtitkár írta bele a vagyonnyilatkozatába. Más nem szerepel a jelentősebb értékű vagyontárgyak között.
Az államtitkár hangrendszere tartalmaz egy úgynevezett DAC-ot, amely a digitális formában beérkező jelet alakítja analóggá, illetve fordítva. A hozzá kapcsolódó eszközöktől függően a teljes felszerelés ára akár több millió forint is lehet.
A négygyermekes Ónodi-Szűcs Zoltán több ingatlan tulajdonosa is, többen fele részben. Debrecenben egy 200 négyzetméteres családi ház, egy 60 négyzetméteres társasházi lakás, valamint egy 1200 négyzetméteres telek fele van a nevén. Negyed részben tulajdonosa egy másik családi háznak, és teljes mértében az ő tulajdonosa egy 45 négyzetméteres nyaralónak.
Autó nincs a nevén, a mindenkori képviselő alapdíj hathavi összegét meghaladó készpénzről szóló pontban egy nyolcmillió forintos összeg szerepel, emellett 3,5 millió forint banki tartozása van.
|
Csúcs hangrendszer segíthet kikapcsolódni az új egészségügyi államtitkárnak
|
Komoly műszaki berendezésekkel büszkélkedhet a nemrég kinevezett egészségügyi államtitkár. Ónodi-Szűcs Zoltán november 13-i keltezésű vagyonnyilatkozatában a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó értékű vagyontárgyak között egy csúcsminőségű hangfalat és egy hozzá tartozó, ugyancsak csúcsszuper minőségű speciális átalakító rendszert jelölt meg.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151116_hangfalbol_maris_a_csucsra_ert
|
2015-11-16 11:36:00
| true | null | null |
HVG
|
A paralimpikonok körében korábban az váltotta ki az elnökkel szembeni legnagyobb felháborodást, hogy Gömöri Zsolt és több munkatársa vissza nem térítendő, milliós támogatást kapott devizahitelének végtörlesztéséhez. Az ügyön túl a sportolók kifogásolták az alacsony juttatásaikat, miközben az elnökség túlzónak tűnő költségvetésű gálavacsorákat adott és különböző költségtérítéseket is felvettek.
A Magyar Nemzeti Nyomozóiroda arról tájékoztatta a Magyar Nemzetet, hogy sikkasztás gyanúja miatt nyomoznak egy személy ellen – korábban hűtlen kezeléssel gyanúsították –, de a nyomozás érdekeire hivatkozva további információkat nem kívántak megosztani, később megerősítést nyert, hogy a korábbi elnök ellen folyik az eljárás. Gömöri korábban azzal védekezett, hogy köztisztviselőként megillette a felvett támogatás.
|
Sikkasztás gyanúja miatt nyomoznak Gömöri Zsolt után
|
A Magyar Paralimpiai Bizottság korábbi elnökével szemben sikkasztás gyanúja miatt nyomoz a Nemzeti Nyomozó Iroda. Gömöri még három évvel korábban hárommillió forint támogatást kapott Deutsch Tamás javaslatára, melyet devizahitelének kiváltására fordított.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151117_Sikkasztas_gyanuja_miatt_nyomoznak_Gomori
|
2015-11-17 11:40:00
| true | null | null |
HVG
|
A Kehi fél éve vizsgálódik az állatifehérje-feldolgozással foglalkozó ATEV Zrt.-nél. Négy hónappal ezelőtt is tettek már feljelentést az ott feltárt gyanús esetek miatt. Tettest nem neveztek meg ugyan, de állították, hogy az Atev részéről eljárt személyek is tisztában voltak a szabálytalanságokkal. A Kehi szerint az érintett ügyekben a cég volt vezérigazgatója, Ádor Sándor járt el, akit tavaly ősszel indoklás nélkül kirúgtak – emlékeztetnek a cikkben.
Ádor Sándort még a 2010-es kormányváltás után nevezték ki a milliárdos forgalmat bonyolító fehérjefeldolgozó élére, és évekig élvezte a vagyonkezelő bizalmát, prémiumot is kapott. Emellett engedélyezték számára egy romániai akvizíció végrehajtását, amelyet korábbi feljelentésében kifogásolt a Kehi. A hivatal szerint az érintett román céget áron felül vette meg az Atev, a rendőrség később nyomozást rendelt el az ügyben – írta meg korábban a hvg.hu.
A Kehi azóta több olyan ügyet is feltárt, amelyek egy része az Atev vetélytársához, a Szatevhez kapcsolódik – utóbbi egy magántulajdonban lévő cég, és azért érdekes az érintettsége, mert kirúgása után ide ment dolgozni Ádor Sándor egykori Atev-vezér. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal szerint a két társaság 2012 és 2014 között több olyan szerződést kötött, amelyek mögött nem tényleges teljesítés. Csak ezek miatt 343 milliós hátrány érhette a költségvetést – írja a Népszabadság.
|
Népszabadság: megint bűzlik valami az Atevnél a Kehi szerint
|
Újabb 800 millió forintos vagyoni hátrányt állapított meg a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) egy állami cégnél, az Atevnél. Csalás és hűtlen kezelés miatt tettek feljelentést a rendőrségen. Az érintett ügyleteket már az Orbán-kormány alatt kötötte a vállalat – értesült a Népszabadság.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20151118_Nepszabadsag_megint_buzlik_valami_az_Atev
|
2015-11-18 11:48:00
| true | null | null |
HVG
|
A liberálisokat függetlenként képviselő Fodor Gábor azt kérdezte írásban Pintér Sándortól, volt-e nemzetbiztonsági átvilágítása Arthur Finkelsteinnek, valamint G. Fodor Gábornak, és utóbbi esetében visszavonták-e a minősítését azután, hogy a 888.hu főszerkesztője lett. A kérdések között szerepelt az is, hogy eddig hányszor és mikor volt ellenőrzés a Századvég Politikai Iskola épületében, illetve milyen szerv végezte az ellenőrzéseket.
A belügyminiszter válasza szerint Arthur Finkelstein nemzetbiztonsági ellenőrzésen nem esett át, nemzetbiztonsági tanúsítvány nem állítottak ki számára.
G. Fodor Gábor nemzetbiztonsági ellenőrzését az Alkotmányvédelmi Hivatal 2013-ban végezte el, de az eredményéről csak ő maga beszélhet a személyes adatok védelme miatt.
Pintér Sándor közölte azt is, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzéseken kiállított szakvélemények visszavonására csak akkor van lehetőség, ha új nemzetbiztonsági ellenőrzés vagy felülvizsgálati eljárás eredményeként „kockázati tényező kerül megállapításra”.
A Nemzetbiztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló kormányrendelet alapján a felügyelet rendelkezik feladat- és hatáskörrel a minősített adatokat kezelő szervek hatósági ellenőrzésére, amit éves ellenőrzési terv szerint végez.
A Századvég Politikai Iskola Alapítványnak kiállított telephely biztonsági tanúsítvány kiadását után hatósági ellenőrzést még nem volt az alapítványnál – derül ki a válaszból.
Még októberben ugyancsak Pintér Sándor közölte írásban szintén Fodor Gábor kérdésére, hogy a Századvég Politikai Iskola Alapítványnál összesen huszonegy embernek van olyan személyi biztonsági tanúsítványa, amelyeknek köszönhetően szigorúan titkos iratokba is belenézhetnek.
Felmerült azonban, hogy a Századvég 2010 után úgy kezelhetett és készíthetett bizalmas stratégiai anyagokat, hogy több évvel később kapták meg az ehhez szükséges tanúsítványokat. Az ellenzék ezért a Nemzetbiztonsági Bizottság összehívását kezdeményezte. Molnár Zsolt, a testület MSZP-s elnöke később jelezte, hogy napirendre tűzik következő ülésükön a Századvég-ügyet. A Századvégtől úgy reagáltak, hogy ők minden szabályt betartanak, és a tevékenységükkel kapcsolatos felvetések szerintük több csúsztatást tartalmaznak.
Korábbi, meg nem erősített hírek szerint átesett az átvilágításon, vagyis láthat minősített iratokat a Századvég alapítványt vezető háromfős kuratórium: Lánczi András elnök, Szalay-Bobrovniczky Kristóf elnökhelyettes és G. Fodor Gábor stratégiai igazgató. Utóbbi személy esetében erősítette most meg Pintér Sándor az átvilágítás tényét.
|
Pintér: G. Fodort átvilágították, Finkelsteint nem
|
G. Fodor Gábor 2013-ban esett át nemzetbiztonsági ellenőrzésen, Arthur Finkelstein, a Fidesz kampánytanácsadója viszont nem volt átvilágításon, így nemzetbiztonsági tanúsítványa sincs - derül ki a belügyminiszter írásos válaszából, amelyet Fodor Gábor független képviselő kérdéseire adott. Pintér Sándor közölte azt is, milyen feltételek alapján vonhatják vissza az ellenőrzések után kiadott minősítéseket, de az nem derült ki teljesen egyértelműen, mi a helyzet az azóta főszerkesztőnek is kinevezett G. Fodor Gábor minősítésével.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151117_g_fodort_atvilagitottak_finkelsteint_nem
|
2015-11-17 11:54:00
| true | null | null |
HVG
|
L. Simon László államtitkár családjához kötődő vállalkozások 80 millió forint állami támogatást kaptak 2014-ben – írta korábban a Blikk –, ezért Mesterházy Attila az illetékes Lázár Jánoshoz fordult írásbeli kérdéseivel, hogy megtudja, milyen alapon juthattak az L. Simonhoz kötődő vállalkozások ilyen léptékű pénzösszeghez, illetve hogy hány államtitkár érdekköréhez juthattak még hasonló források – írja az Index. Mint ismert, L. Simont idén ősszel kérte fel Lázár János, hogy váljon meg egyik cégének tulajdonrészétől, hogy az összeférhetetlenséget elkerülhessék – a támogatások még ezt megelőzően érkezhettek.
Korábban írtuk, hogy L. Simonnak nem csak családi érdekeltségei jutnak támogatásokhoz, hanem a Nemzeti Kulturális Alap egykori vezetőjének baráti és egykori kollegiális érdekköre is. Az NKA 180 millió forintot áldozott egy – többszöri meghosszabbítás után is – kudarccal végződő matricagyűjtő játékra, aminek célja a hazai múzeumok népszerűsítése lett volna a diákok körében. Az összeget az L. Simonhoz kötődő Örökség Kultúrpolitikai Intézet nyerte el, akik a jelenlegi államtitkár ismerettségi körével végeztették el a részfeladatokat.
Mesterházy minden egyes államtitkárra vonatkozóan ugyanazt a kérdést tette fel Lázár János felé, "az Ön tárcájának XY államtitkára, illetve családi érdekeltségébe tartozó cégek kaptak-e vissza nem térítendő állami, vagy uniós támogatást?" –- olvasható a beadványokban. Lázár azonban nem adott választ, sőt jelezte Mesterházy felé, hogy nem egyértelmű a kérdés, ezért nem tud rá válaszolni.
|
Lázár János nem érti, ha L. Simon állami támogatásáról kérdezik
|
A Miniszterelnökséget vezető minisztert Mesterházy Attila kérdezte arról, hogy L. Simon László érdekkörének 80 milliós állami támogatásához hasonlóan más államtitkárok is jutottak-e hasonló forrásokhoz. Lázár János egyszerűen nem értette a kérdést.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151118_Lazar_Janos_nem_erti_ha_L_Simon_penzugyi
|
2015-11-18 12:01:00
| true | null | null |
HVG
|
Juhász Ferencet két év, négy évre felfüggesztett szabadságvesztéssel és másfél millió forint pénzbüntetéssel sújtotta a másodfokú bíróság - közölte Póta Péter, a törvényszék szóvivője.
A bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés miatt elmarasztalt Fapál Lászlót egy év, két év tíz hónapra felfüggesztett szabadságvesztéssel, továbbá a vádlott ingatlanának 65 százalékos tulajdoni hányadára vagyonelkobzást rendelt el.
Szóbeli indoklásában a törvényszék közölte, a korábbi, elsőfokú felmentő ítélet tévesen értelmezte a honvédelmi minisztert terhelő vagyonkezelői jog tartalmát, amikor csak a honvédelmi miniszteri rendelet formális betartását kérte számon.
Továbbá téves volt az elsőfokú ítélet abban a vonatkozásban is, hogy a rendelet lehetőségeinek kihasználása nem a vádlottaknak, hanem a jogszabályalkotónak róható fel.
|
Felfüggesztettre ítélték Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert
|
Felfüggesztett börtönre ítélte Juhász Ferenc volt szocialista honvédelmi minisztert és Fapál Lászlót, a tárca egykori közigazgatási államtitkárát egy 2006-os ingatlanüggyel kapcsolatos hűtlen kezelés miatt a Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett másodfokú, nem jogerős döntésében.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151119_Felfuggesztettre_iteltek_Juhasz_Ferenc_vo
|
2015-11-19 12:14:00
| true | null | null |
HVG
|
A felcsúti kisvasutat 2013-ban nyilvánította kiemelt beruházássá a kormány, emellett majdnem 900 millió forint támogatást is juttattak az építkezést vállaló alapítványnak, amely Mészáros Lőrinc polgármester érdekeltségébe tartozik. Az alapítvány azonban csúszásba került a beruházással, október utolsó napján kellett volna befejezni az építkezést, de nem tudták tartani a határidőt. Emiatt halasztást kértek a projekt lezárásához a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, erre lehetőségük is volt – tudósított korábban az RTL Híradó.
Az új kisvasút az Orbán Viktor miniszterelnök felcsúti háza mellett álló Pancho Arénától a település központján át egészen a felcsúti arborétumig járna, és az eddigi tervek arról szóltak, hogy mindössze három megállója lenne.
A költségvetési hatástanulmányban napi 7,5 ezres forgalommal számoltak, emiatt az EU vizsgálatot is indított, nem túl valószínű ugyanis, hogy ezt az átlagot hozni tudná a kisvasút.
A projekt bírálói szerint kérdéses, hogy egyáltalán ki utazna a kisvasúton. A felcsúti kertek alatt futó nyomvonal kevésbé vonzó ugyanis azoknak, akik napi szinten ingáznak, mivel a kisvonat elkerülné a házakkal teli részét a falunak. A napi 7500 utas akkor is irreális, ha a kisvasút turisztikai látványosság lenne.
Felvetették, hogy egy esetleges bicskei hosszabbítás sem tenné feltétlenül vonzóvá az új kötöttpályás közlekedési lehetőséget. A bicskei vasútállomásról 13 perc alatt ér ugyanis a busz a faluközpontba, és ennél valószínűleg a vonat sem lenne gyorsabb.
Jöhet egy 45 kilométeres toldás
A felcsúti kisvasutat a hosszabbítás menthetné meg attól, hogy sokszor szinte üres kocsikkal gördüljön oda-vissza három megálló között – akár így is lehet értelmezni a Bicske térségébe képzelt keskeny nyomtávú vasútvonal ötletét.
A pálya Bicskén, Felcsúton, Alcsútdobozon és Etyeken át Herceghalomig vezetne, de pontos nyomvonal nincs még. Nagyjából 45 kilométeres lenne, és magába foglalná a már építés alatt lévő felcsúti kisvasutat.
A Bicskénél elképzelt keskeny nyomtávú vasútnak ráhordó szerepet szánnának az 1-es számú hegyeshalmi vasútvonalra. Utóbbin járnak egyebek mellett a Budapest és München között közlekedő Railjetek, amelyek Bécsben is megállnak.
Ha ebben a formában épülne ki a vonal, akkor átszállással és megfelelő menetrenddel ugyan, de akár Bécsig is lehetne vonatozni, például Felcsútról, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiától.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közbeszerzési eljárást írt ki a Bicske környéki kisvasút megvalósíthatósági tanulmányának készítésére, amelyet a budapesti székhelyű SpeciálTerv Kft. nyert meg – derül ki a Közbeszerzési Értesítőből. A győztes cég 24 millió 850 ezer forintért készíti el a tanulmányt az adatok szerint. Összesen két ajánlat érkezett be egyébként.
A tanulmány készítőinek lennek a dolga sok minden más mellett a nyomvonalváltozatok kidolgozása, amelyek nem érinthetnének természetvédelmi területeket. Fel kell sorolniuk a tervezett állomásokat, megállókat, el kell gondolkodniuk a menetidőn és a járműparkon.
A hegyeshalmi vasútvonal most is érinti már Herceghalmot és Bicskét. Kérdéses tehát, hogy egy Bicske és Herceghalom között kiépített keskeny nyomtávú pontosan hogyan valósítaná meg a ráhordó szerepet, illetve vonzó lenne-e a buszos közlekedéssel szemben.
A közbeszerzési eljáráson nyertes céggel október 28-án kötöttek szerződést, az eljárás eredményéről szóló hirdetményt pedig múlt héten tették közzé.
|
Akár Bécsig is lehetne vonatozni Orbán falujából
|
Lehet, hogy nem lesz elszigetelt üzem a Felcsúton épülő kisvasút. Egy elképzelés szerint összekötnék ugyanis a Bicskénél tervezett keskeny nyomtávú vasúttal, és azon keresztül a hegyeshalmi „nagy” vasútvonallal. Vagyis kis túlzással, Orbán Viktor falujából akár Bécsig is lehetne vonatozni, persze átszállásokkal. Már azt is tudják, melyik cég készítheti el ehhez a megvalósíthatósági tanulmányt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20151120_akar_becsig_is_lehetne_vonatozni_felcsut
|
2015-11-20 12:20:42
| true | null | null |
HVG
|
„Én még életemben nem pipáltam ilyet” – mondta a telefonba Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2021. május 12-én reggel, miután „egy jó képességű közlekedési rendőr” megállította a XI. kerületben, amiért jogellenesen használt szirénát a Škodáján. Grécs Lászlót hívta, ő volt ugyanis a vezetője annak a privát mentőszolgálatnak, amelyiknek Schadl papíron átengedte a Škoda üzemeltetését, hogy villogóval száguldozgasson és parkolhasson tilosban.
A közlekedési rendőr azt kifogásolta, hogy a mentőszolgálat nevét nem tüntették fel az autón, holott így lett volna szabályos, és persze azzal is gondja volt, hogy miért Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnöke vezeti az autót, amit elvileg egy mentőszolgálat használ. Egy héttel később meg is érkezett a rendőrségi határozat, amiben a rendőrség visszavonta a megkülönböztető jelzés használatára kiadott engedélyt. Schadl tajtékzott.
„Mi a fasz köze van annak ahhoz, hogy engem megállít, oszt azt mondja, a nyilvántartásból látja, hogy ki vagyok. Az egy adat, de egyébként még személyi sem volt nálam pechemre”
– panaszkodott a telefonba Grécsnek, miután megkapta a rendőrségi határozatot. De nem ez volt Schadl legnagyobb pechje, hanem az, hogy akkor már a Nemzeti Védelmi Szolgálat nyomozói hallgatták a telefonbeszélgetéseit.
Így azt is hallották, ahogyan megegyeznek, hogy Grécs „intéz” egy új céget, abban Grécs lehet ügyvezető, Schadl pedig résztulajdonos, és ezzel kikerülik majd a szirénahasználattal kapcsolatos végzést. Az MBVK elnöke jelezte is, hogy „szívesen be is száll a történetbe, mert így a kurva kocsik miatt nem kell majd magyarázkodni”.
A Völner Pált is érintő korrupciós gyanú mellett ezt az ügyet is taglalta indoklásában a Fővárosi Nyomozó Főügyészség, amikor 2021 szeptemberében büntetőeljárást kezdeményezett Schadl és társai ellen. Az ügyészek azt írták:
„A rendőrségi döntés kijátszása érdekében 400 ezer forintért vásároltak egy céget, amelynek nevét meg akarják változtatni, […] Dr. Grécs László és dr. Schadl György abban állapodtak meg, hogy átutalják az ismeretlen cégtulajdonos számlájára a törzstőkét, az illető pedig vissza fogja nekik adni. A színlelt jogügylet létrehozására azért van szüksége, hogy ezáltal használhassa a cég megkülönböztetett jelzéssel ellátott járműveit. Erre Schadl pénzt sem akar szánni, ezért a törvény által az üzletszerzéshez megkövetelt törzstőke megfizetési kötelezettségnek is csak látszólag kíván eleget tenni.”
A büntetőeljárás el is indult, azóta többeket őrizetbe vettek – köztük Schadlt. Házkutatást tartottak Grécs cégénél, a Hungary Ambulance Kft.-nél, és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar székházából is több, Grécset és cégeit érintő dokumentumot hoztak el a nyomozók. Találtak egy olyan szerződést is, ami felveti a gyanút, hogy az MBVK 2020 tavaszán túlárazott Covid-teszteket rendelhetett a Hungary Ambulance-től, és az ajánlatkérést sem csinálták meg rendesen. Grécs neve többször előkerül – gyakran milliós tételek mellett – azokban a táblázatokban is, amikben az ügyészség szerint Schadlék a törvénytelen bevételeket és kiadásokat vezették.
Arról, hogy Schadl mennyire kiakadt, amiért elvették a szirénáját, már beszámolt tavaly a 444.hu, de a sztori legérdekesebb része nem ez, hanem hogy kicsoda is pontosan Grécs László.
Grécs volt az, aki a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint Schadl őrizetbe vétele idején épp komoly terveket szövögetett az MBVK elnökével, és céljaik elérése érdekében ő volt
„Ádámnál is, a Tóninál is, meg a Barbaránál is”.
Miután ezt a részletet Hadházy Ákos nyilvánosságra hozta, elterjedt a közvélekedés, miszerint itt Rogán Antalról (Tóni), Nagy Ádámról, Rogán kabinetfőnökéről, és Rogán feleségéről, Barbaráról beszéltek. Erre vonatkozó egészen konkrét nyom azonban nincs a nyomozati iratok között, és sajnos kétséget kizáróan nem derül ki az sem, mi lehetett az „a nagyobb történet, ami körvonalazódott” Schadl, Grécs, Ádám, Tóni és Barbara között.
Covid-teszt 49 500 forintért
A nyomozókban nyilván joggal merült fel: miért éri meg Grécsnek az, hogy a cége nevét adja Schadl törvénytelen szirénahasználatához, milyen előnyhöz jutott egyáltalán ezzel? A kérdés megválaszolása érdekében megpróbálták felfejteni, milyen kapcsolat fűzte a férfit Schadlhoz és a Magyar Bírósági Végrehajtói Karhoz.
Schadl munkatársainak feljegyzéseiben gyakran előkerült Grécs neve, sokszor az autóval összefüggésben, de sokszor attól függetlenül is, például:
2019. 06. 26. „Grécs László 336550 Ft + ajándékkosár”
2019. 10. 14. „Grécs Lászlót hivni Gyuri hátsó villogó nem megy plussz villogók hátra és legyen hangosabb”
2020. 03. 19. „1 mFt Grécs Lacinak tőle borítékot elhozni?”
2020. 07. 10. „Grécs 20 mFt Úszódaru utca 5.”
2020. 12. 02. „Grécs Laci 350000 Mammutnál”
2021. 04. 27. „Grécstől kapott szatyor irodában Gyurinak odaadni”
Amikor F. Vivient, Schadl munkatársát kérdezték Grécsről és ezekről a pénzekről, azt mondta:
„Úgy tudom, Grécs László egy egészségügyi szolgáltató, aki korábban a Kar megbízásából COVID tesztelést végzett az összes végrehajtó irodában dolgozó munkatárs részére. Ez még az első hullámban volt. Azt nem tudom, hogy milyen kapcsolat volt még köztük, de a befizetéseit akár nevezhetjük »hálapénznek« is, hiszen Gyuri intézte a megrendelést a Kar részéről.”
A nyomozók meg is találták a Covid-tesztekre vonatkozó szerződést, amiről F. Vivien beszélt.
2020 áprilisában az MBVK nevében Takács Katalin hivatalvezető levélben kérte Völner Pál miniszteri biztost, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezésül engedélyezze a karnak kézfertőtlenítők és koronavírus-gyorstesztek beszerzését, és hogy ennek érdekében keretszerződést kössenek a Hungary Ambulance Mentőszolgálat Kft.-vel, Völner pedig ezt engedélyezte is. A Hungary Ambulance egy, a magyar magánmentőzésben ismert cég, 2011-ben alapította Grécs, és másfél évig Welsz Tamás is résztulajdonos volt a kft.-ben.
Az MBVK 2020. április 20-án meg is kötötte a szerződést 500 darab 300 milliliteres kézfertőtlenítőre, darabonként 1090 forintért. Manapság ez a termék valamivel olcsóbban is megszerezhető, de az 1090 forintos ár 2020 tavaszán átlagosnak mondható, hiszen akkoriban, a koronavírus-válság első hulláma idején, sokkal nagyobb volt a kereslet az ilyen fertőtlenítőkre.
2020. május 7-én az MBVK arról egyezett meg a Hungary Ambulance-szal, hogy a cég az ország végrehajtó irodáiba kiszállva tesztel majd 1570 embert NADAL COVID-19 IgG/IgM rapid teszttel, fejenként 49 500 forintért. A megállapodás szerint az ár tartalmazta magát a tesztet, valamint a tesztet végző kiszállási díját is.
Nem világos, hogy mire kellett 1570 teszt, amikor – ahogy korábban az RTL is beszámolt róla – abban az időben az érintett dolgozói és bírósági végrehajtói létszám 250 fő volt, de ha a munkatársakat és a munkatársak hozzátartozóit is tesztelik, talán indokolt lehet a szám. Az ár viszont még akkor sem: az ilyen gyorstesztek ára akkoriban kb. 8500-10 000 forint volt, más cégek kiszállási díjjal együtt sem kértek többet 25-30 ezer forintnál. Ráadásul a megállapodás szerint mindegyik tesztre rászámolták a kiszállási díjat, valójában viszont nem kellett minden tesztalanyhoz külön kiszállni, a tesztelő csak elment egy végrehajtói irodába, és ott tesztelte a dolgozókat.
Hogy egy teszt nem kerül ennyibe, azt még az érintetteknek is tudniuk kellett, hiszen Schadl sofőrje 2021. január 18-án az alábbi naptárbejegyzést mentette el a telefonjába:
Grécs Laci hivni Enikő tesztjét kifizetni 19500 Ft Topolya utca.
A tesztelésért összesen 77,7 millió forintot kapott a Hungary Ambulance.
Az MBVK vezetése azonban nem szerződhetett csak úgy le a Hungary Ambulance-szal, ajánlatot kellett kérnie máshonnan is, hogy kiválaszthassa a legkedvezőbbet. Takács Katalin hivatalvezető be is kért még két ajánlatot, az egyiket a Nexus Management Medical Kft. adta, a másikat pedig az Oxyteam Országos Sportmentőszolgálat Kft. Mit ad isten, mindkettő pont drágább volt néhány ezer forinttal Grécsék ajánlatánál, ezért is szerződött végül az MBVK a Hungary Ambulance-szal.
Azonban a két másik ajánlattevőt is viszonylag könnyen össze lehet kötni Gréccsel. Az Oxyteamben a kétezres években ügyvezető és tulajdonos is volt, igaz, az ajánlattétel időpontjában már papíron nem volt köze a céghez. Az akkori ügyvezető, dr. Nagy Tibor István viszont szintén kapcsolódik hozzá, másik cégének korábbi székhelye megegyezik Grécs lakcímével.
A másik ajánlattevő, a Nexus Management pedig közös telephelyen osztozik a Hungary Ambulance-szal a Topolya utcában. A Nexus ajánlata egyébként sem stimmel, hiszen a 2020. április 12-én kelt árajánlatot egy Koller Dániel nevű férfi írta alá ügyvezetőként, holott a cégadatbázis szerint Koller csak három hónappal később, július 8-án lett a cég ügyvezetője, tehát amikor az árajánlatot kiállította, hivatalosan az égvilágon semmilyen köze nem volt a céghez, aminek nevében aláírt.
Akárhogy is, ez sem tűnt fel a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar vezetésének, nem láttak semmi gyanúsat az ajánlatokban, így szerződtek le Gréccsel tesztenként 49 500 forintos áron.
Kérdéseinkre a Központi Nyomozó Főügyészség elismerte, hogy Grécs és a tesztek ügyében nyomozás elkülönítéséről döntöttek, majd ügyet áttették a hatáskörrel rendelkező Budapesti Rendőr-főkapitányságra. A BRFK-nál annyit mondtak, hűtlen kezelés miatt nyomoznak, de azt, hogy eddig kit és miért hallgattak ki, nem árulhatják el.
A hivatal vezetője
A koronavírustesztekkel kapcsolatos összes dokumentumon Takács Katalin, az MBVK jelenleg is posztján lévő hivatalvezetőjének aláírása szerepel. Takács akkor került a hivatalvezetői posztra, amikor már Schadl volt az MBVK elnöke, végrehajtó forrásaink szerint az elnök és a hivatalvezető szorosan együttműködve intézték a végrehajtók ügyeit.
Takács elődje, P. Béla a most folyó ügy egyik vádlottja, és néhány napja be is vallotta bűnösségét, elismerte, hogy Schadl György nyomására és kérésére a bírósági végrehajtói pályáztatás során magasabb pontot adott az indokoltnál a Schadl által kiszemelt jelölteknek. A vádirat hét ilyen esetben való közreműködésért javasolta a bíróságnak elmarasztalni P. Bélát, aki tehát mind a hét esetet elismerte. A vádirat felfüggesztett börtönbüntetést javasolt kiszabni rá, emellett 3 millió forintnyi pénzbüntetést, emellett P.-t el is tiltották attól, hogy közszolgálati jogviszonyban foglalkoztassák.
De Takács Katalinnak nem csupán az elődje került a vádlottak közé, hanem az élettársa is, P. Márton a Schadl-per huszonkettedrendű vádlottja. Az ügyészség szerint Schadl azzal kereste meg, hogy ajánljon megbízható embert végrehajtónak, és ő ajánlott is. P. Márton is beismerte bűnösségét.
Takács Katalinnak tehát a főnöke, az elődje és az élettársa is a vádlottak padjára került, ő viszont továbbra is a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatalvezetője.
FRISSÍTÉS 10:07
|
„Grécstől kapott szatyor irodában Gyurinak odaadni” – sok szála lehet még a Schadl-ügynek
|
„Én még életemben nem pipáltam ilyet” – mondta a telefonba Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2021. május 12-én reggel, miután „egy jó képességű közlekedési rendőr” megállította a XI. kerületben, amiért jogellenesen használt szirénát a Škodáján. Grécs Lászlót hívta, ő volt ugyanis a vezetője annak a privát mentőszolgálatnak, amelyiknek Schadl papíron átengedte a Škoda üzemeltetését, hogy villogóval száguldozgasson és parkolhasson tilosban.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/27/schadl-gyorgy-grecs-laszlo-mbvk-takacs-katalin-szirena-covid-teszt
|
2023-02-27 10:12:00
| true | null | null |
Telex
|
A hétvégén adta közzé boldogan a hírt Novák Katalin államfő, hogy a férje, Veres István - az ország első first gentlemanje - a kiképzést követően a szakasztársaival együtt letette az önkéntes tartalékosok esküjét. Két nap kellett hozzá, és az újdonsült katona körül máris áll a bál.
Hadházy Ákos ellenzéki képviselő hívta fel a figyelmet arra, hogy Novák férje a mindössze öthetes kiképzés után nyomban alezredesi rangot kapott. Erről a rendfokozatról a hétvégi hírében nem számolt be az eskütételről egyébként tudósító állami hírügynökség, a Magyar Távirati Iroda.
Hadházy Ákos kedden az RTL híradójának azt mondta: bár törvényes, nem túl etikus a köztársasági elnök férjének tartalékos alezredessé avatása. Szerinte ez a döntés finoman szólva is rosszul időzített, mert pont az elmúlt hetekben rúgtak ki tiszteket, főtiszteket, tábornokokat a Magyar Honvédségtől egy átszervezés keretében.
Az RTL beszámolója szerint a kommentelők a hadkiegészítés (MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság) Facebook-oldalán is szóvá tették, hogy milyen alapon kapott Veres ilyen rangot. Ezt a választ kapták:
"Veres István Úr önkéntes műveleti tartalékos katonaként alezredesi rendfokozatra szerződött. Ebben az állománykategóriában ez a rendfokozat megközelítőleg tükrözi a végzettségét, szakmai tapasztalatait, iskoláit, valamint a közjogi szerepét."
Veres egyébként közgazdász diplomával rendelkezik, az MNB 2021-ben azt közölte róla, hogy a jegybank pénz- és devizapiaci igazgatóságát vezeti, és tisztségét nem érinti a felesége államfővé választása. Hogy közgazdászként milyen, a honvédségnél releváns tapasztalatokat szerzett, az RTL megjegyzi: a honvédségnél az előmenetelt jogszabályok határozzák meg, így például a nem tartalékosok között már a hadnagyi ranghoz is el kell végezni egy szakirányú főiskolát, egyetemet.
Hogy a tartalékosoknál mik a kinevezés szabályai, és hogy a konkrét esetben mi indokolta Veres István alezredesi rangját, arról megkérdezték a minisztériumot, de nem kaptak választ.
|
Novák Katalin férje mindössze öt hét kiképzéssel alezredes lett, a honvédség szerint ez így van jól
|
A hétvégén adta közzé boldogan a hírt Novák Katalin államfő, hogy a férje, Veres István – az ország első first gentlemanje – a kiképzést követően a szakasztársaival együtt letette az önkéntes tartalékosok esküjét. Két nap kellett hozzá, és az újdonsült katona körül máris áll a bál.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/28/novak-katalin-ferje-mindossze-5-het-kikepzessel-alezredes-lett-a-honvedseg-szerint-ez-igy-van-jol
|
2023-02-28 10:45:00
| true | null | null |
Telex
|
Kiderült, hogy dr. György László kormánybiztos titkárságának munkatársa továbbított egy embargósnak minősülő KSH-adatot február elején. Az információt a kormány közölte, miután Tóth Bertalan MSZP-s képviselő kérdést nyújtott be az ügyben Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszterhez „Az Ön minisztériumához tartozó titkárságról küldték tovább a Makronómnak a KSH embargós adatait?” címmel.
A kormány a következőt válaszolta:
„2023. február 3-án a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelő
kormánybiztos titkárságának munkatársa nyilvánvaló tévedésből továbbított egy – akkor még embargósnak minősülő – KSH adatot.
Hozzáférését a hasonló adatokhoz azonnali hatállyal megvonták.”
A fenti kormánybiztosi címet 2022. december 1. óta dr. György László tölti be, tehát az ő titkárságáról kerültek ki idő előtt az adatok.
Február elején jelent meg a KSH gyorsjelentése a decemberi kiskereskedelmi forgalomról, az adatsorban szereplő számok hajszálpontosan egyeztek a Makronóm Intézet két nappal korábbi közleményében megjelentekkel. A KSH szerint a hivatalos statisztikai adatok előzetes hozzáféréséhez kapcsolódó embargó szabályait sértették meg, ezért vizsgálatot indítottak, amely meg is erősítette ezt.
|
A kormányzat munkatársa szivárogtatta ki a KSH adatait
|
Kiderült, hogy dr. György László kormánybiztos titkárságának munkatársa továbbított egy embargósnak minősülő KSH-adatot február elején. Az információt a kormány közölte, miután Tóth Bertalan MSZP-s képviselő kérdést nyújtott be az ügyben Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszterhez „Az Ön minisztériumához tartozó titkárságról küldték tovább a Makronómnak a KSH embargós adatait?” címmel.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/03/01/ksh-embargo-adatszivargas-kormanybiztos
|
2023-03-01 10:48:00
| true | null | null |
Telex
|
Szépen felfutott a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc öccsének vállalkozása az alapítás óta eltelt négy évben. Mészáros János – aki bátyjához hasonlóan szintén a kormánypárt színeiben képviselő Felcsúton – még 2010 novemberében hozta létre Agro-Felcsút nevű vállalkozását. Az Opten információi szerint az Agro-Felcsút (egyebek mellett) gépjármű-, illetve alkatrész-kereskedelemmel, zöldség- és gyümölcsforgalmazással, kiskereskedelemmel, italszolgáltatással és vendéglátással kezdett foglalkozni. A cég megalapítás után egyből repülőstartot is vett: 2011-ben máris 155 millió, 2012-ben már 277 millió, tavaly pedig 407 millió forint árbevételt könyvelhetett el. Ennek megfelelően az adózott eredmény is szépen nőtt: ez 2011-ben 7,8 millió, 2012-ben 9,1 millió, míg tavaly már 33,9 millió forintot jelentett. A cég egyébként a Puskás Akadémia támogatói közt van számon tartva.
A felcsúti stadion megnyitóján Mészáros Lőrinc - Jánosról nem találtunk képet
Mészáros János másik cégénél, a Pegazus Trade-nél arányaiban még ennél is nagyobb növekedés történt 2013-ban. Mert bár az 1993-ban alapított cég 2011-ben és 2012-ben nulla forint árbevételt könyvelhetett el, tavaly ez az adat már 41,8 millió forint volt. A cég számos tevékenységet végez: kiskereskedelem, szerelés, dohányáru-kiskereskedelem stb. Mészáros János harmadik cége, a J+D 98 Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság enyhe csökkenést mutat: 2011-ben 55,7 millió, 2012-ben 46 millió, míg tavaly „már csak” 41,4 milliós bevételt produkált. Azaz a három cég, amely Mészáros Jánoshoz tartozik, 2013-ban majdnem félmilliárdos bevételt termelt: összesen több mint nettó 490 milliós árbevételt könyvelhettek el. (Azt egyelőre nem tudni, hogy ebből mennyi pénz származik állami forrásból. Hogy valamennyi igen, az e feljelentés alapján okkal feltételezhető.)
– Mészáros Lőrinc vagyonnyilatkozata
– Ellenzék alakult a faluban
– Interjú a korábbi polgármesterrel
– Interjú Ferenczi Krisztinával
Korábbi cikkünkben megírtuk: Mészáros János szerencsésen pályázott a trafikkoncessziókra, mivel ő „öt, felesége egy elnyert trafikkoncesszióval dicsekedhet. Ők sem a világvégén, hanem Budapest környéki, valamint a szegedi és kecskeméti Auchanban nyithattak üzletet”. (Akárcsak a település alpolgármestere, Mészáros László és családja.)
|
Gyarapszik a tesó – Félmilliárdos bevétel Mészáros Lőrinc öccsénél
|
Nemcsak trafikot és földet nyert a kormányváltás után Mészáros János felcsúti fideszes képviselő, de legnagyobb cége is megtáltosodott tavaly. Jó, a többi vállalkozása sem panaszkodhat.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/gyarapszik-a-teso-felmillardos-bevetel-meszaros-lorinc-occsenel-90646
|
2014-06-23 10:46:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Félpercenként zúz el mellettünk egy kocsi az épülő iváncsai akkumulátorgyár felé vezető úton, szinte mindegyik sárga mellényes dolgozókkal van megpakolva. Legtöbbjük dél-koreai – ők érkeznek a jobb autókkal. De vannak, akik magyar rendszámú, néha kissé lerobbantabb járgánnyal hajtanak rá az elágazásnál a privát útra.
Az út végén épp rohamtempóban húzzák fel a dél-koreai SK Innovation akkumulátorgyárát, vagy
ahogy Szijjártó Péter írta le, „Magyarország történetének legnagyobb zöldmezős beruházását”.
De miközben a távol-keleti cégek akkumulátorüzemei egymás után nőnek ki a földből szerte a magyar vidéken, nagyobb lakossági ellenállásokról inkább csak Gödről és Debrecenből lehetett hallani. Előbbinél a dél-koreai Samsung 2017-ben nyitotta meg első akkumulátorgyárát, utóbbi helyen viszont még nem is épül a gigaberuházás.
Iváncsán viszont már javában zajlik az építkezés. A falu az utóbbi időben inkább csak azzal került a hírekbe, hogy a gyárépületet Garancsi István cége, a Market Zrt. húzza fel, és több munkás is meghalt az építkezés területén. Így az alig 2800 fős Fejér megyei falu most már csak csendben várja, mi lesz a sorsa azután, hogy a gyár a tervek szerint idén elkészül, és elindul a munka. A kormány mindenesetre itt is rekordmennyiségű közpénzzel dobta meg a beruházást, így az SK Innovation 682 milliárdból építi fel két komáromi gyára után a harmadik magyarországi üzemét is.
Amíg mindenki az életéért aggódott a Covid miatt, a gyár már szerkezetkész volt
Az építkezés eleinte elég nagy zajjal és porral járt. „Én hallottam már bombát robbanni, de itt akkor olyan nagy robaj volt, hogy meg lehetett dögleni” – mondja a kezdeti földmunkákról a már nyugdíjas Bédi László a falu központjában. A férfi szerint főleg az volt a hangos, amikor vitték-hordták a földet, kavicsot, amit aztán a teherautók megpróbáltak kiborítani. Amikor ez nem jött össze, akkor elkezdték csapkodni a platót, az pedig borzalmas volt. Ha meg épp lecsúszott a föld, de jött a szél, akkor
„olyan por volt, hogy nem láttál el három méterre”.
Ezért viszont eléggé „balhéztak” a lakosok, így aztán amolyan zajvédő fal gyanánt egy töltést húztak fel a kitermelt földből, csak éppen azt azóta sem fásították be – legalábbis januárban még semmi nem volt ott. Bár korábban hétméteres zajvédő falat ígért a polgármester a falunak, végül ebből egy fák nélküli, többméteres domb lett. Ez volt 2021-ben, a földmunkáknak azóta rég vége, és már szinte a gyár is kész van.
A helyi önkormányzati képviselők azt állítják, ők már eleve már csak a szerződés aláírása után szereztek tudomást a gigantikus beruházásról. „A Covid alatt megcsináltak mindent. Míg mindenki azon aggódott, hogy életben maradjon, hány rokona halt meg, már szerkezetkész volt a gyár. Mire az első közmeghallgatást megcsinálták, kész volt a betonozás, és álltak a gyár tartóoszlopai” – mondja erről Ágoston Jácint, aki évek óta képviselő Iváncsán.
Az ügyben kérdéseket küldtünk Iváncsa polgármesterének és jegyzőjének is, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ. Saját Facebookján viszont Molnár Tibor polgármester ezekre az állításokra korábban úgy reagált:
„Ahogy a többi nemzetközi cég, úgy az SK Innovation is a végleges döntés meghozatala után járult hozzá az érintettek részére annak nyilvánosságra hozatalához.”
Az építkezésről pedig eleve nem Iváncsán határoztak. Arról, hogy kiemelt beruházásként itt épül meg az ország egyik legnagyobb akkumulátorgyára, a kormány döntött még 2020-ban. A polgármester nyilvánosan minderről úgy nyilatkozott: a terület a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. birtokában van, ami pedig 100 százalékban az államé. „Nem kellett hozzá egy polgármesteri döntés sem, hogy egy magáncég egy magánterületen beruházást hajtson végre” – írta 2021. február 1-jén a község Facebook-oldalán a polgármester.
„Csütörtök délután értesítettek telefonon, hogy az SK Innovation cégcsoport több lehetséges ország közül Magyarországot, ezen belül pedig Iváncsát választotta.”
Szerinte az M6-os autópálya melletti ipari park hasznosítása már hosszú ideje napirenden volt, azt már a 2000-es évek elején az akkori testület gazdasági és kereskedelmi övezetté nyilvánította. A polgármester azt írta: „Fontos a munkahelyteremtés Iváncsának, fontos, hogy emberek helyben dolgozhassanak, fontos, hogy fejlődjünk, de az egészségünk a legfontosabb.”
Mára már lassan az egész gyár készen van a hatalmas, 700 ezer négyzetméternyi területen. Igaz, ez még csak az első ütem, de már így is 22 épületből fog állni.
A polgármester korábban azt állította, ez a beruházás nagy lehetőség Iváncsának, hogy olyan fejlesztéseket valósíthassanak meg, amikre idáig esélyük sem volt. Megígérte azt is, hogy folyamatosan tájékoztatja a helyieket az építkezésről.
„Azt mondják, hogy kommunikálnak az emberrel, de nem. Itt arról kéne beszélni, hogy erre nincs felhatalmazása senkinek sem.
Most őszintén, mindenféle konzultációknak nevezett cetlit kiküldenek olyan kérdésekkel, hogy ön szerint megerőszakolják-e a nagymamát a spájzban a külföldiek. Az miért nem kérdés, hogy az emberek akarnak-e ilyen akkumulátorgyárat?”
– sérelmezi ezt már egy másik helyi képviselő, Baki Endre.
Ahogy az ilyen gyáraknál szokás, itt is fontos kérdés a vízigény. A Fejér vármegyei katasztrófavédelem előzetes adatai szerint a gyárnak 4092 köbméter lesz a napi vízigénye, és 924 köbméternyi a szennyvízmennyisége. Ez már Debrecenben is központi kérdés: a kormány és a hivatalos szervek a projekt bejelentése óta ellentmondásos információkat közöltek például arról, mennyi vizet fog felhasználni ott a gyár, nemrég egy ezzel kapcsolatos – az önkormányzat szerint hibás információkat tartalmazó – tanulmányt eltüntettek az önkormányzat honlapjáról.
Azért az iváncsaiak nem maradnak egyedül a bajban: a vízközművek fejlesztését és a szennyvíz-elvezetési munkákat is Mészáros Lőrinc cége, a Mészáros és Mészáros Zrt. csinálja – a vizet nettó 19,7 milliárdért, a szennyvizet pedig nagyjából 9 milliárdért oldják meg. A falu utcáin sétálva egy ponton el is hajtott mellettünk egy sötét, Mészáros és Mészáros feliratú kocsi.
Mindez viszont a képviselők szerint a helyieket annyira nem érdekli. Egyikük azt mondja, tudnak olyan „káposztaevős, Nótár Mary-s, Lagzi Lajcsi-s” ingyenes eseményekről, ahol az emberek között elvegyülnek azok az arcok, akik arról „lökik az igét az embereknek”, hogy hát a gyár mégiscsak a fejlődést jelenti, az jó dolog, munkahelyeket is teremt az unokáknak, ilyesmi. Tehát szerinte így próbálják meg meggyőzni a falusiakat arról, hogy ez a gyár kell, „és így nincs miatta lázadás”. Mások meg csak legyintenek, hogy ők már túl idősek ahhoz, hogy ilyen ügyekkel foglalkozzanak.
Egy dolog azért az iváncsaiaknál is kiverte a biztosítékot: amikor bejelentették, hogy egy teljes hétig nem lesz víz. Végül akkora volt emiatt a felháborodás, hogy a munkálatokat két nap alatt befejezték. De közben gyakran van áramszünet is a faluban – ilyenkor az elmondások szerint karbantartásra hivatkoznak.
Egy helyi lakos azt is állítja, felülről azt ígérték nekik, „kárpótlásképp itt a faluban senki nem fog hiányt szenvedni”. És hogy mi ez a kárpótlás? Bicikliút, zebra, felújított járda, mondja. Hogy ez valóban a lakosok kárpótlásának tekinthető-e, az kérdés, mivel a már zajló beruházás bejelentésekor a polgármester belátta, hogy Iváncsa nem készült fel infrastrukturálisan erre a gigagyárra, ezért kell fejleszteni például a víz- és csatornahálózatot, az utakat és a járdákat.
A kormány egyébként Iváncsát különleges gazdasági övezetté nyilvánította – ez azzal is jár, hogy hiába épült az ipari park a közeli Dunaújváros pénzéből, az ellenzéki (jobbikos) vezetésű önkormányzat éves szinten több milliárd forintos adóbevételtől eshet el, mert a fideszes megyei közgyűlés dönt az övezetben befolyt iparűzési adó sorsáról. Iváncsa viszont láthatóan nem jár annyira rosszul: az Átlátszó szerint ez a közgyűlés nemrégiben közel 2 milliárd forintot adott egyedi támogatás formájában a falunak. Emellett a kormány tavaly év végéig már legalább 90 milliárd forintot biztosított az útfejlesztésekre és infrastrukturális beruházásokra.
A hatalmas mozgolódás azért nem tetszik mindenkinek: többen arról beszélnek, hirtelen elég sok lett az eladó ház Iváncsán, most nagyjából nyolcvan-kilencven is van belőle. És nem is aprópénzért árulják őket, egy-egy hirdetésre azért még a nagyobb városokból is elégedetten csettintenének: találtunk olyat, ahol egy 100 négyzetméteres házat árulnak 100 millió forintért, de több ingatlan van fent 70-80 millióért is.
Hasonló történt Komáromban is két évvel ezelőtt, ahova az SK Innovation két másik gyára került: az egyiket a házaktól néhány száz méterre húzták fel, a gyár gépházait pedig a város felőli oldalra építették, ami a lakók szerint a gyártósorok beindításától kezdve éjjel-nappal elviselhetetlen zajt okozott. A zúgás miatt a környékbeliek megpróbálták felvenni a kapcsolatot a gyárral, de nem válaszoltak nekik. Bárkit kerestek meg, bármilyen fórumon jelezték a problémákat, a gyártól egyszer sem álltak szóba velük. A helyiek ezért Élhetőbb Monostorért néven egyesületet alapítottak. Amikor pedig megkeresték Komárom fideszes polgármesterét, ő „olcsó politikai hangulatkeltésnek” nevezte a gyárral szembeni ellenállást.
Halnak a munkások
Januárban egy dél-koreai munkás halt meg az iváncsai építkezésen, ő kábelezés közben zuhant le. Pár nappal korábban egy szlovák állampolgárságú munkás ütött el targoncával egy másik, szintén szlovák állampolgárságú férfit, aki meghalt. Tavasszal az egyik dél-koreai munkást agyonnyomta a munkagépe. Azelőtt pedig – úgy tudjuk – a nyári melegtől esett össze egy dél-koreai munkás, aki szintén meghalt.
Rövid időn belül tehát már négyen haltak meg az iváncsai gyár építkezésén – ezt az Országos Mentőszolgálat is megerősítette a Telexnek. A faluban azt mondják, többször láttak már mentőhelikoptert is kiszállni a helyszínre. A két képviselő ehhez hozzáteszi, annyira hírzár van még az építkezésen is, hogy őket is a bent dolgozó ismerőseik hívják, hogy mit tudnak, miért zavarják ki, miért terelik balról jobbra őket. Baki szerint „terelték őket, mert ellenőrzés volt. Aztán gondolom, volt, akit gyorsan a kerítésen át kellett tuszkolni, mert éppen a papírja nem volt ott. A többieket meg beállították a sorba, ellenőrzésre.”
Az iváncsai építkezésen azonban a haláleseteken kívül is többször volt baleset. „És akkor azt látom, hogy a szélrózsa minden irányába dél-koreaiak mászkálnak a határban. És akkor így nézek, hogy eltévedtek? Nem látják a gyárat? Vagy mi a probléma? Hát hogy baleset volt, és ők meg feketemunkások. Amikor jön a hatóság, akkor meg menekülnek, mert ők papíron nincsenek itt” – állítja erről Baki.
A baleseteket az Országos Mentőszolgálat is megerősítette a Telexnek. Megkeresésünkre azt írták, mióta 2021 májusában elindult az építkezés, összesen legalább harmincszor kellett kivonulniuk oda „egészségkárosodás miatt”.
Arról viszont nem tudtunk meg sokat, hogy az építkezésen indítottak-e munkavédelmi vizsgálatot vagy ellenőrzést. Megkérdeztük a Fejér Vármegyei Kormányhivatalt, tudnak-e az állítólagos illegális munkásokról, és hallottak-e ilyen munkahelyi balesetről. Úgy válaszoltak, nem kaptak ilyen bejelentéseket. Arra a kérdésünkre már nem válaszoltak, hogy indítottak-e munkavédelmi vizsgálatot vagy ellenőrzést az építkezésen, csak annyit írtak, „a kormányhivatal mint munkavédelmi hatóság, a vonatkozó jogszabályok alapján folytathat le ellenőrzést, valamint munkabaleset esetén, illetve közérdekű bejelentésre, panaszra is vizsgálatot indít”.
Megkerestük az Idegenrendészeti Főigazgatóságot is. Onnan válaszul annyit írtak, hozzájuk „nem érkezett a megkeresésében megfogalmazott bejelentés”.
A gyárépületeket felhúzó Market Zrt. a negyedik haláleset után a Telex megkeresésére azt írta, „az iváncsai SK Innovation projekten a kivitelezéshez kapcsolódó feladatok kb. 60 százaléka tartozik a Market Építő Zrt.-hez, a fennmaradó kb. 40 százaléka, a technológia-telepítési munkákra további kivitelezők szerződtek. A sajnálatos péntek esti baleset nem a Market Építő Zrt. kivitelezési tevékenysége során következett be. Erre tekintettel – illetékesség és érintettség hiányában – a Market Építő Zrt. a szóban forgó balesettel kapcsolatban nem tud sajtónyilatkozatot tenni, azt ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az SK Innovation Iváncsa építkezésen kiemelkedő mértékű a munkavédelem szerepe.” Amikor viszont ehhez a cikkhez újabb kérdésekkel kerestük őket, már nem válaszoltak.
Szaporodnak a koreai éttermek
A gyárépítéssel együtt más is jött a faluba:
Iváncsán ugyanis már négy koreai éttermet is nyitottak.
De a falusiak oda nem tehetik be a lábukat. Erről már egy idősebb nő beszél nekünk, akivel épp az egyik ilyen kajáldához közel találkozunk. Van, amelyiket üzemi konyhára minősítették át. Ott csak a dél-koreaiak ehetnek, máskor meg kiszállítják a munkásoknak az ételt az építkezésre. Helyben nem is tudják, pontosan kik dolgoznak ezekben, de állítólag magyaros kajákat is csinálnak.
Az iskolával szemben áll egy narancssárga épület, aminek a földszintjén az egyik koreai étterem van, és úgy tudjuk, az emeleten néhány vezetőbb beosztásban lévő dolgozó lakik az építkezésről. Néhány helyi szállóként adja ki az ingatlanát, de a legtöbb munkás az elmondások szerint nem itt él Iváncsán.
Abban többen is egyetértettek, hogy a dél-koreai munkásokkal nincs gond Iváncsán – de a többiekkel néha volt. A falu központjában van az általános iskola és az óvoda, az elmondások szerint volt, hogy ötven-hatvan munkás ült le az iskola előtti parkban a padokra; ittak, cigiztek, szemeteltek, és a hátsó iskolaudvarba mentek be vécézni, de állítólag megszaporodtak a bolti lopások is. Az egész odáig fajult, hogy a kis falunak biztonsági embereket kellett fogadnia, akik a faluközpontot és a boltot védték. Reggelente elég nagy dugó is van a falu határában, van, mert olyankor épp tömegével jönnek a munkások az építkezésre. „Szép, nem? Olyan kellemes, falusias környezet” – summázza nekünk a helyzetet egy helyi.
Közben pedig már nagyban toborozzák a dolgozókat a majdani gyártásra is, az ígéretek szerint ugyanis a hely 2500 embernek ad majd munkát – ami majdnem pont annyi, mint a falu lakossága. Iváncsán és Dunaújvárosban is volt egy-egy nagy akció januárban, az elmondások szerint az iváncsai faluház meg is telt. A Dunaferrtől is többen eljöttek kíváncsiskodni – ez még azelőtt volt, hogy Orbán Viktor bejelentette, a következő hat hónapban kifizetik a Dunaferr dolgozóinak bérét. Olyan is volt viszont, akit megijesztett a tizenkétórázás és a váltott műszakozás gondolata, és inkább kiállt a sorból – számoltak be róla helyiek.
A vidéki létezésünk megszűnt
„Jól hangzik egyébként, hogy zöldmezős beruházás, csak épp nem az. A negatív hatásokkal nem foglalkozik senki.
Mindenki csak azt kérdezi, hogy mi a haszna a gyárnak. Kit érdekel? Rákosak leszünk, megdöglünk. Az lesz a haszna.
A földet és a környezetet is szennyezi. És akkor azon gondolkozzak, hogy most kimenjek-e a kertembe, és le merjem szedni azt a paradicsomot?” – mondja a két helyi képviselő.
Az akkumulátorgyártás egy nagy energiaigényű, sok vegyi anyag felhasználásával járó folyamat. A gyártás során nagyon sok veszélyes és mérgező anyagot használnak, kérdés, hogy ezekből mennyi kerül ki a környezetbe.
A polgármester a környezetvédelmi aggályokra korábban úgy reagált: „Ez egy gyár, nem pedig újrahasznosító akkumulátortároló üzem. Ez azt jelenti, hogy amit itt előállítanak, azt a megrendelő autógyárak felé elszállítják. A gyártás során esetleg keletkező anyagokat pedig a környezetvédelmi szabályok és az EU-s irányelvek szerint kezelik és szállítják el.”
Annyi bizonyos, hogy a Fejér Vármegyei Kormányhivatal nem írt elő környezetvédelmi engedélyt és hatásvizsgálatot a beruházó számára. A hivatal szerint ugyanis „a tervezett tevékenység megvalósításából jelentős környezeti hatások nem származnak”, és „a tervezett tevékenység egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött”.
Ugyanakkor azért néhány dokumentumot mégis be kellett szerezni a beruházáshoz: engedélyt a vízimunkára és közműfejlesztésekre vagy épp a szennyezőanyag elhelyezésére. Emellett a kormányhivatal szigorú előírásait is be kell tartani: a zajterhelés például nem lehet magasabb, mint ahogy a jogszabály előírja, és a „lehető legkevesebb légszennyező anyag kerülhet a levegőbe”. A földszennyezésről is írnak: az előírások szerint az építési, kivitelezési tevékenység nem szennyezheti a felszín alatti vagy feletti vizeket és a földet. A veszélyes anyagokkal dolgozó munkások egészségét és biztonságát meg kell őrizni, de azt is előírták, hogy a veszélyes hulladékot össze kell gyűjteni és gyorsan el kell szállítani, hogy az ne okozzon környezetszennyezést sem. A kormányhivatal álláspontja szerint ha a beruházás alatt mindezeket betartják, akkor valóban nem kell a környezeti hatásvizsgálat.
A környezetszennyező kritikáknak azért van alapjuk, az elektromos járművekhez nélkülözhetetlen akkumulátorokhoz ma még sok kártékony tevékenység tapad. Itt írtunk bővebben arról, kell-e félni attól, hogy mérgeznek az akkumulátorgyárak.
Gyáron belüli üzemi balesetek azért még okozhatnak gondot: a komáromi gyárból tavaly januárban tizennégy embert vittek kórházba rosszullét miatt, de sem a cég, sem a katasztrófavédelem, sem az önkormányzat nem árulta el, hogy pontosan mi történt. A vegyipari szakszervezet szerint nagy nyomást helyeztek a dolgozókra, hogy senkinek semmit ne nyilatkozzanak, az terjedt el, hogy hidrogén-cianid szivárgott. A cég hírzárlatot rendelt el az esetről, és akkor az önkormányzat sem árult el semmit. A katasztrófavédelem ugyanakkor adott tájékoztatást az üzemzavar tényéről, majd pedig a mérési eredményekről, amelyek szerint kis mennyiségben hidrogén-cianid (HCN) és más veszélyes vegyi anyag is került a levegőbe, de ez sehol nem haladta meg az egészségre ártalmas határértéket.
„Ők azt csinálnak, amit akarnak. Kiemelt gazdasági beruházás, innentől kezdve a törvényen felül állnak.
Ez nem fejlődés, ez egy totális átalakítás. Itt gyökerestől kitépték azt, ami itt volt, és kialakul valami teljesen más. Azt nevezik fejlődésnek, hogy ilyen területeket lebetonozunk, és akkumulátort gyártunk rajta. Azért ezt a volumenű átalakítást már egy közösség engedélye nélkül nem lehet megtenni. A vidéki létezésünk megszűnt. Ez nem falu lesz, hanem város. Egy iparváros” – mutatnak az iváncsai gyár irányába az önkormányzati képviselők.
|
Covid volt, és egy csütörtökön telefonáltak, hogy akkumulátorgyár épül Iváncsán
|
Négy koreai éttermet, állandó forgalmat, reggeli dugókat és Mészáros Lőrinc egyik cégét kapta a nyakába Iváncsa, mióta a dél-koreaiak a koronavírus-járvány alatt rohamtempóban elkezdték itt felhúzni az akkumulátorgyárukat. De egy-két hangosabb helyi arcon kívül nincs akkora ellenállás, mint mondjuk Debrecenben, ahol hasonló gyárépítést terveznek. Pedig az iváncsai építkezésen már többen is meghaltak, a mentősök pedig már legalább harmincszor mentek ki a helyszínre. Vannak, akik környezetszennyezéstől is tartanak, de a polgármester szerint ez nagy lehetőség a falunak. A kormányhivatal szerint viszont a beruházásnak szigorú előírásokat kell betartania, az nem okoz jelentős környezeti hatásokat, ezért nem is kell hozzá környezethasználati engedély.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/03/01/ivancsa-akkumulatorgyar-epitkezes-akkumulator-munkas-halalozas
|
2023-03-01 10:51:00
| true | null | null |
Telex
|
Fidesz;Budapest;hatalom;I. kerület;
2023-03-13 16:30:00
Megállíthatatlanul nyomul a budavári Fidesz, azonnal kifizetőhellyé alakítaná a kerületi önkormányzatot
Megkaparintották az önkormányzati újságot és elintéztek három megbízási szerződést a saját embereiknek.
A polgármesteri vétó sem tudta megakadályozni, csak néhány héttel kitolta a budavári önkormányzat új fideszes szakértőinek megbízását. Az őszi időközi választáson szerzett mandátummal és a két korábbi jobbikosból lett független képviselővel többségbe került kormánypárti frakció a februárban rukkolt elő azzal, hogy a jogi, a népjóléti és a városfejlesztési bizottságok munkájának segítésére külsős szakembereket fogadjon a kerület. A fejenként havi 250 ezer forintos megbízási díjas szerződések 2023 végéig érvényesek.
„Alig szerezték meg a többséget máris fideszes kifizetőhellyé alakítanák az önkormányzatot. A három jelölt mindegyike a Fidesz holdudvarához tartozik. A jogi tanácsadásra felkért Morvai ügyvédi iroda az V. kerülettel évek óta szerződésben áll, városfejlesztési ügyekben az RSD Consulting segédkezik, amelynek egyik tulajdonosa Érfalvy Áron, aki tavaly a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. fejlesztési igazgatójaként prezentálta a zöldfejlesztéseket. A harmadik szakértő, Sántha Dóra egyelőre nem ismert a kerületi közéletben, hacsak nem egyezik meg a 2014-ben Fidesz-színekben az önkormányzati választásokon induló hölggyel, ezt nem tudjuk – érvelt a V. Naszályi Márta I. kerületi polgármester, aki szerint a hivatal munkatársai eddig is segítették a bizottsági munkát. Mint mondta, a munka nem lett több, hiszen az önkormányzati feladatok nem nőttek, így nincs szükség külsős tanácsadókra, főként úgy, hogy a fideszes előterjesztők egyetlen konkrét feladatot se tudnak megnevezni, amely indokolná ezt a döntést.
A kerületvezető februárban az önkormányzati törvény biztosította lehetőséggel élve polgármesteri vétóval akadályozta meg a döntés azonnal végrehajtását, ám a jogszabály csak halasztást tesz lehetővé, így hétfőn rendkívüli testületi ülésen ismét napirendre kellett tűzni a javaslatot.
Másrészt a polgármestertől függő hivatal dolgozói nem segítik a fideszes képviselők munkáját, ezért van szükségük külsős, nagy tapasztalatú szakemberekre. (Időközben befutott Böröcz László, a testületi üléseken példa nélküli módon tanácskozási jogot kapott kormánymegbízott is.)
V. Naszályi Márta felhívta a képviselő figyelmét, hogy az önkormányzat honlapján fellelhető szerződések az időközben megszűnt kontraktusokat is tartalmazzák. Másrészt szerinte jogtalanul vádolják a hivatal munkatársait akadályozással. Egyszerűen arról van szó szerinte, hogy köztisztviselőként nem akarják olyan előterjesztésekhez adni a nevüket, amelyek jogszabályt sértenek. A párbeszédes politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szerencsés érzékeny adatokat, esküt nem tett külsős szakértőkre bízni. Az erősen politikai színezetű vita végén a fideszes többség megszavazta az előterjesztést.
A rendkívüli ülés másik napirendi pontjában a kerületi önkormányzati újság sorsáról döntöttek. A fideszes többségű testület már novemberben visszahívta posztjáról az újságot addig kiadó Budavári Kulturális Nonprofit Kft. nem sokkal korábban kinevezett vezetőjét, mondván egy új cégre bíznák a Várnegyed önkormányzati lap kiadását. A most tárgyalt fideszes javaslat az újság új szakmai irányelveire, illetve a szerkesztőség összetételét meghatározó cég létrehozására vonatkozott.
V. Naszályi Márta szerint az újság feladatához alkalmazkodva az önkormányzat híreiről, a kerületiek számára fontos eseményekről tájékoztatta olvasóit. Az ellenzéki Remenyik Ildikó képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a budaváriak szeretik a 2019-ben megújult magazint.
és arra használja, hogy „alternatív valóságot építsen”. (A KESMA birodalom és a kormánypárt által megszállt közmédia árnyékában elég meglepő kijelentések.) Az ősszel fideszes képviselővé választott, azóta bizottsági elnökké avanzsált Fazekas Csilla felháborítónak tartotta, hogy a lapban a 25 százalékot se érte el a Fidesz megjelenése.
Az aljegyző ekkor csendesen megjegyezte, hogy a fideszes képviselők által jegyzett indítványban olyan cégre bíznák az újság kiadását, amely még nem létezik. Erre a kormánypárti többség megszavazta, hogy „felfüggesszék a javaslatot”, majd a zárt ülésen átnyomták az általuk gründolt Budavári Média és Marketing kft. létrehozását, amely azután így már megkaphatta a Várnegyed újság felügyeletét. A szerkesztési irányelvek elméletileg nem változtak.
|
Megállíthatatlanul nyomul a budavári Fidesz, azonnal kifizetőhellyé alakítaná a kerületi önkormányzatot
|
A polgármesteri vétó sem tudta megakadályozni, csak néhány héttel kitolta a budavári önkormányzat új fideszes szakértőinek megbízását. Az őszi időközi választáson szerzett mandátummal és a két korábbi jobbikosból lett független képviselővel többségbe került kormánypárti frakció a februárban rukkolt elő azzal, hogy a jogi, a népjóléti és a városfejlesztési bizottságok munkájának segítésére külsős szakembereket fogadjon a kerület. A fejenként havi 250 ezer forintos megbízási díjas szerződések 2023 végéig érvényesek.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3187830_budapest-i-kerulet-fidesz-hatalom-media-penz
|
2023-03-13 10:56:00
| true | null | null |
Népszava
|
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nem tud arról, hogy illetékes lenne az ügyben, miközben a kamara összeférhetetlenségét vizsgáló bizottsága éppen Balog Zoltán miniszter megerősítő nyilatkozatát várja egy olyan kérelemhez, amit Lukács János elnök nem adott be.
„A felvételi bizottság egy folyamatban lévő kamarai eljárásról – nem nyilvános adatokról és információkról lévén szó – akkor sem adhat ki harmadik személynek felvilágosítást, ha az érintett kamarai tag könyvvizsgáló történetesen a kamara elnöke” – közölte a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKK) a magyarnarancs.hu megkeresésére. Az MKK felvételi bizottságától azt szerettük volna megtudni, hogyan döntött, azaz a kamara elnöke, Lukács János a Budapesti Corvinus Egyetemen létesített gazdasági főigazgatói munkaviszonya összeférhetetlen-e elnöki tisztségével.
Fotó: Magyar Könyvvizsgálói Kamara
Mint korábban megírtuk, Lukács János januártól gazdasági főigazgatói állást vállalt a Corvinuson, ám ezzel párhuzamosan könyvvizsgálói munkáját is végzi – márpedig e két munkakör a kamarai törvény szerint összeférhetetlen. Lukács megbízása, amelyet Varga Mihály nemzetgazdasági és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szignált, eredetileg három hónapra szól, a pályázat útján kinevezett új főigazgató érkezéséig. A három hónap hamarosan letelik, az év elejére ígért pályázatot viszont nem írta ki az Emmi; március 5-én azt mondták a magyarnarancs.hu-nak, hamarosan sor kerül erre, de lapzártánkig mégsem történt meg. A kiírást követően leghamarabb júniusban foglalhatja el helyét a kinevezett főigazgató, így Lukács összeférhetetlen megbízása összességében fél évre is megmaradhat.
Lukács összeférhetetlenségét a kamara felvételi bizottsága március 18-i ülésén tárgyalta volna. Hogy erre sor került vagy sem, nem sikerült megtudni sem a bizottságtól, sem Lukácstól. Annyi derült ki, hogy a bizottság levelet küldött a kamarai elnöknek, amelyben új kérelem beadására ösztönözte. A kamarai törvény ebben említett bekezdése felmentést biztosít az összeférhetetlenség alól, ha ezt a kérelmező, a munkaadóval – jelesül Balog Zoltán miniszterrel – egyetértésben, kellő alappal indokolja. Lukács tisztában is van ezzel, erre a lehetőségre éppen maga hivatkozott február 27-én a nelünk küldött levelében. Kérelmet vagy nyilatkozatot azonban sem ő, sem a miniszter nem adott be, ami alapján a felvételi bizottság meghozhatta volna döntését.
A bizottság tehát a miniszteri nyilatkozat csatolását várja, miközben az Emmi úgy véli, ő nem illetékes az ügyben. Megkérdeztük a minisztériumot, küldtek-e kérelmet a kamarának Lukács mentességi ügyében, illetve Lukács kérte-e a minisztert, hogy segítsen. „A gazdasági vezetői feladatok átmeneti ellátására kijelölt személytől ilyen jellegű megkeresés nem érkezett az oktatásért felelős tárcához, mert ebben a kérdésben az oktatásért felelős minisztériumnak nem volt illetékessége (…) az összeférhetetlenség tekintetében nem történt intézkedés az oktatásért felelős tárca részéről, mert ebben a kérdésben az oktatásért felelős minisztériumnak nem volt illetékessége” – áll a tárca válaszlevelében.
A felvételi bizottság legközelebb április 8-án tartja ülését.
|
Ki mit nem tud az összeférhetetlenségről? – Talány a Corvinuson
|
Képtelen eldönteni a minisztérium és a könyvvizsgálói kamara, hogy utóbbi elnöke dolgozhat-e szabályosan a Budapesti Corvinus Egyetem gazdasági főigazgatójaként. A törvény szerint ugyanis az elnöki tisztséggel párhuzamosan nem lehet munkaviszonyt létesíteni.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/ki-mit-nem-tud-az-osszeferhetetlensegrol-talany-a-corvinuson-89370
|
2014-03-27 11:01:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
szakértő;Budavári Önkormányzat;Schadl György;Morvai Attila;
2023-03-17 06:05:00
Schadl György ügyvédjének irodája ad tanácsokat a fideszes többségű Budavári Önkormányzatnak
Az elmúlt évek egyik legsúlyosabb magyar korrupciós ügyében bíróság előtt álló Schadl György védőjének irodáját kérte fel szakértőnek az I. kerületi önkormányzat.
Havi 250 ezer forint megbízási díjért ad tanácsokat a Schadl-perben védőügyvédként felbukkanó Morvai Attila irodája a Budavári Önkormányzat jogi és gazdasági bizottságának az év végéig. A beszerzésekért és közbeszerzésekért, a gazdasági és jogi ügyekért, a költségvetésért, valamint a vagyonnyilatkozatok vizsgálatáért felelős bizottság elnöke a helyi Fidesz-frakció szószólójaként működő Gulyás Gergely Kristóf, alelnöke pedig az exjobbikos, ám jó ideje a Fidesszel együtt mozgó Varga Dániel. A külsős szakértők megbízásáról szóló javaslat is részben tőlük származik (a két másik aláíró is kormánypárti).
Az ügyvédi kamara nyilvántartása szerint a két budapesti helyszínen dolgozó Morvai és Társa Ügyvédi Iroda vezetője Morvai Attila, aki az önkormányzati tanácsadáson kívül büntetőpereket is vállal. Legutóbb a Fővárosi Törvényszéken Völner Pál, a Fidesz volt igazságügyi államtitkára, valamint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke elleni perben Schadl György védőügyvédjeként jelent meg. Védence – a vád szerint – 83 millió forint kenőpénzt adott át a kormánypárti politikusnak. (Schadl a vádhatóság gyanúja szerint 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert.) Morvai Attila még az előkészítő ülés megkezdése előtt jelezte, hogy nem kaptak meg részeket a nyomozati anyagokból, holott tisztességes eljárásban ezeket biztosítani kellett volna a számukra. Korábban azon lepődött meg, hogy ügyfele rács mögött marad a tárgyalásig.
A Fidesz a tavaly őszi időközi választáson szerzett többséget a budapesti I. kerület önkormányzatában: Böröcz László kormánybiztos munkatársa, Fazekas Csilla szerezte meg a többséget jelentő mandátumot. A Fidesz-frakció még februárban indítványozta, hogy a jogi, a népjóléti és a városfejlesztési bizottságok munkáját szakértők segítsék. Az ellenzéki V. Naszályi Márta polgármester ugyan vétót jelentett be, de a hétfői rendkívüli testületi ülésen így is átment a javaslat.
Aligha véletlenül esett Morvai ügyvédi irodájára a Fidesz választása. Az terjesztette elő, például, azt a bírósági felülvizsgálati kérelmet is, amelyben a szeptemberi időközi választás kampányában hozott helyi választási bizottsági határozat felülvizsgálatát kérték a Kúriától. A bizottság ugyanis nem állapított jogsértést V. Naszályi Márta polgármester közösségi oldalán közzétett egyik kampányvideó miatt. A Kúria elutasította a kérelmet,
A Morvai és Társa Ügyvédi Iroda sok éve dolgozik a Szentgyörgyvölgyi Péter vezette V. kerületi önkormányzatnak (a kerület polgármestere korábban Rogán Antal volt). Az ügyvédi iroda tanácsadói feladatairól kevesebb, díjazásáról több adat is található. A kerület közadatkeresőjében utolsóként fellelhető, 2021-es összesítés szerint 2014 januárjától segíti a belvárosi önkormányzatot évi nettó 5,94 millió forintért. Azonban akadtak extrák is, például egy 2021. januári megbízás a társasházaktól érkező panaszok kezelésére, módosítására 5,8 millióért.
Megkerestük Morvai Attilát, és többek között azt kérdeztük, nem tartja-e etikai szempontból kifogásolhatónak, hogy egyszerre dolgozik önkormányzatok jogi szakértőjeként és vállal szerepet büntető perben. Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy a budavári megbízás bármilyen módon összefüggésben áll-e az őszi időközi választás előtti fellebbezési üggyel.
Morvai Attila azt válaszolta a Népszavának, hogy az irodára bízott ügyek mellett az ügyfelek személye is ügyvédi titkot képez. Mint minden ügyvédi iroda, ők is többféle ügyet képviselnek, és ezeket igyekeznek pártatlanul, objektíven és legjobb tudomásuk szerint ellátni, függetlenül a megbízó személyétől, nemétől, vallási és egyéb hovatartozásától. Egyetlen szempont fontos számukra, hogy a megbízó érdekében eljárva a lehető legjobb képviseletet biztosítsák. Majd arról biztosított mindenkit, hogy
|
Schadl György ügyvédjének irodája ad tanácsokat a fideszes többségű Budavári Önkormányzatnak
|
Havi 250 ezer forint megbízási díjért ad tanácsokat a Schadl-perben védőügyvédként felbukkanó Morvai Attila irodája a Budavári Önkormányzat jogi és gazdasági bizottságának az év végéig. A beszerzésekért és közbeszerzésekért, a gazdasági és jogi ügyekért, a költségvetésért, valamint a vagyonnyilatkozatok vizsgálatáért felelős bizottság elnöke a helyi Fidesz-frakció szószólójaként működő Gulyás Gergely Kristóf, alelnöke pedig az exjobbikos, ám jó ideje a Fidesszel együtt mozgó Varga Dániel. A külsős szakértők megbízásáról szóló javaslat is részben tőlük származik (a két másik aláíró is kormánypárti).
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3188214_schadl-gyorgy-ner-morvai-attila-budavari-onkormanyzat
|
2023-03-17 11:02:00
| true | null | null |
Népszava
|
A balkáni, afrikai, dél-amerikai fejlődő országoknak van egy visszatérő típustörténete. Adott egy bátor ellenálló, aki kritizálja az antidemokratikus, korrupt rendszert, aki fellép ellene, akár forradalmat robbant ki egy diktatúra ellen. Majd a sikeres harca után átveszi a hatalmat, de a korábbi rendszer hibáit nem irtja ki, inkább átveszi, a maga képére formálja annak mintáit, csak éppen már nem a kritikus oldalról, hanem a hatalom oldaláról szemléli azt.
Nem kell nagyon messzire menni, hogy a kommunista diktatúra bornírt propagandája és annak urambátyám viszonyai ellen fellépő politikus helyett olyat lássunk, aki a hatalomban élve, már saját propagandát működtet és a saját családtagjai és földijei válnak az ország leggazdagabb embereivé.
Miről jutott mindez az eszembe? Március 1-jével elindult a Baross Gábor Tőkeprogram, 600 milliárd forintnyi új, tőkefinanszírozási forrás kerül a magyar gazdaságba a Nemzeti Tőkeholdingon (NTH) keresztül.
Nem egy olyan hír, ami miatt indulatba kellene jönni, hiszen éljen az új forrás, de mégis van ebben valami nagyon reménytelen. A Telexen is többször írtunk a tőkealapok központosításáról, például itt és itt.
Tapasztalatunk szerint a piac tényleg hitt abban, hogy az alapok rendszerének vámszedőt, a sok, drágán működtetett és mindenfajta verseny nélkül állami forrásokkal kitömött alapok helyett valami jobb indul. A reformelképzelésekkel kapcsolatban még forrásokat is elértünk, bár a Nemzeti Tőkeholding nem állt velünk szóba. Erre mi történik?
Azelőtt, hogy az NTH egyetlen észszerűsítési eredményt, egyetlen vizsgálatot, büntetőfeljelentést, alapbezárást vagy összevonást, egyetlen valamire való reformot bemutatott volna a zavaros állami alapok világában, most bejelentette, hogy újabb gigantikus pénzt szór ki.
Ezúttal majd jobban? Értelmesebben? Vagy megint véletlenszerűen, baráti alapon, ha egy régi harcostárs lánya léghajókkal foglalkozik, akkor 5 milliárdból indul egy Léghajó Alap, ha a pirézek mellettünk szavaznak az ENSZ-ben, akkor 10 milliárd forintból létrejön egy Magyar-Piréz Innovációs Alap?
Semmit, de semmit nem tudni arról, hogy az NTH valamit javított-e a rendszeren, mert erről még nem kommunikált, de itt az új gigaprojekt, egy átfogó, hárompilléres tőkeprogram, amelynek ingatlan- és értékpapíralapok lába március elsején indult, 150 milliárd forint keretösszeggel, célja pedig az ingatlanalapok és értékpapíralapok feltőkésítésén keresztül a beruházási aktivitás növelése, a zöld fejlesztések előtérbe helyezése, valamint a tőzsdei likviditás fejlesztése.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Tőkeholding (NTH) által kidolgozott Baross Gábor Tőkeprogram ezen pillérére, az összesen 150 milliárd forint keretösszegre azok a hazai, meghatározó tapasztalattal, szakmai tudással és eredményekkel rendelkező piaci befektetési alapkezelők pályázhatnak, akik az elmúlt két év alapján átlagosan legalább 50 milliárd forint vagyont kezeltek ingatlanbefektetési alapokban vagy nyilvános értékpapíralapokban.
Mindez persze sokaknak jó hír, de a szakma sokkal inkább azt várta, hogy az NTH lépjen fel a hibák ellen, még ha politikailag mindig kellemetlenebb a javítás, hiszen az csak elismer a közvélemény előtt némi mulasztást, ám a pénzosztás az népszerűbb pozíció.
Az alapkezelők, akik több alappal is pályázhatnak, értékpapírágon maximum 5 milliárd forint, ingatlanalap-kezelőként maximum 30 milliárd forint tőkejuttatást kaphatnak. A tőkeemelés okán a Nemzeti Tőkeholding Csoport részesedése nem haladhatja meg az alap nettó eszközértékének 30 százalékát.
„Az elmúlt hónapokban rendkívül intenzív szakmai munkát folytattunk, amely révén a Baross Gábor Tőkeprogrammal együtt 1600 milliárd forint összeg áll majd rendelkezésre magántőke-, kockázati tőke-, ingatlan- és értékpapíralapokban, amelyek elsősorban beruházás-fejlesztési célokkal kerülhetnek kihelyezésre. A Nemzeti Tőkeholding irányításával megvalósulhat a tőkealapok működési harmonizációja, illetve javulhat a források kihelyezési üteme”
– mondta Katona Bence, az NTH vezérigazgatója.
Az összesen 67 állami hátterű tőkealapból a Nemzeti Tőkeholding – az EU-s alapok kivételével – jelenleg 55 tőkealap koordinálását végzi, amelyből 48 tőkealap belföldi. A 3500 milliárd forint értékű összes jegyzett tőke 42 százalékát biztosítja a magyar állam.
A Nemzeti Tőkeholding Csoport a koordinációjában lévő társaságokon, az MFB Invest Zrt.-n és az EXIM Invest Zrt.-n keresztül érvényesíti a befektetési standardokat. Az MFB Invest elsősorban hazai, az EXIM Invest hazai és nemzetközi, széles iparági fókuszú piaci tőkealapokban valósít megvagy menedzsel állami forrásokból befektetéseket, magát a tőkebefektetési tevékenységet piaci alapkezelőkre bízva.
|
A Nemzeti Tőkeholding a rendszer észszerűsítése helyett még több pénzt tol állami alapokba
|
Új központi holdingja van az állami alapoknak. A központosítás lehetne észszerű, de erre mi történik? Azelőtt, hogy bármilyen tájékoztatást adott volna a Nemzeti Tőkeholding (NTH) arról, hogy milyen reformokat hajtott végre a pazarló rendszerben, mit vont össze, milyen alapokat zárt be, ki ellen tett feljelentést, inkább bejelentette, hogy még egy csomó pénzt kizúdít a piacra.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2023/03/02/a-nemzeti-tokeholding-a-rendszer-eszszerusitese-helyett-meg-tobb-penzt-tol-allami-alapokba
|
2023-03-02 11:10:00
| true | null | null |
Telex
|
baloldal;Állami Számvevőszék;kampánypénz;Bánki Erik;
2023-03-17 20:25:00
Számvevőszéki vizsgálat indul az ellenzék külföldi kampánytámogatása miatt
Nem engedi el a Fidesz a témát. Ebben most az elvileg független hivatal is segít a pártnak.
Vizsgálatot indított a „guruló dollárok” ügyében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, aki az Országgyűlési gazdasági bizottságának fideszes elnökét arról tájékoztatta: „igen erős a gyanú arra, hogy valóban tiltott pártfinanszírozás történt, és megsértették a választási kampányra vonatkozó törvényeket a baloldali ellenzéki pártok".
Bánki Erik bizottsági elnök az MTI-hez pénteken eljuttatott videóban annak kapcsán beszélt erről, hogy a testület március 27-én várhatóan az ÁSZ elnökét hallgatja meg a „guruló dollárok” ügyében. Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke levélben tájékoztatta arról, hol tart a „guruló dollárokkal”, azaz a baloldali pártok tiltott külföldi finanszírozásával kapcsolatos ÁSZ-vizsgálat. A politikus úgy véli,
Bánki Erik közölte, az ÁSZ elnöke vizsgálatot indított az ügyben, és levelében arról tájékoztatta: „igen erős a gyanú arra, hogy valóban tiltott pártfinanszírozás történt, és megsértették a választási kampányra vonatkozó törvényeket a baloldali ellenzéki pártok”. Észlelve a visszaélések lehetőségét, az ÁSZ elnöke az adóhatósághoz fordult, s információkat kér a pénz felhasználásáról, mert erős a gyanú, hogy azzal kapcsolatban is visszaélések történhettek.
Mindez azt jelenti, hogy
Tájékoztatást várnak Windisch Lászlótól arról, hogy milyen gyanús visszaélések merültek fel a vizsgálat során, és mikor lesz konkrét eredménye a vizsgálatnak. Minderre azért van szükség, mert „minden magyar választópolgárnak joga van tudni arról, milyen módon próbálták külföldről befolyásolni a magyar választásokat, milyen támogatóktól milyen források érkeztek és azokat hogyan használták fel a baloldali pártok tiltott, a törvényekkel ellenkező módon, annak érdekében, hogy megváltoztassák a választási eredményeket”; azokat olyan mértékben befolyásolják, ami nem a választópolgárok valós érdekeit és valós szándékét tükrözi, hanem külföldi megrendelőik elvárásait - mondta a gazdasági bizottság elnöke.
„Nagyon remélem, hogy március 27-én többet fogunk megtudni ezekről a visszaélésekről” - fűzte hozzá Bánki Erik.
|
Számvevőszéki vizsgálat indul az ellenzék külföldi kampánytámogatása miatt
|
Vizsgálatot indított a „guruló dollárok” ügyében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, aki az Országgyűlési gazdasági bizottságának fideszes elnökét arról tájékoztatta: „igen erős a gyanú arra, hogy valóban tiltott pártfinanszírozás történt, és megsértették a választási kampányra vonatkozó törvényeket a baloldali ellenzéki pártok".
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3188332_allami-szamvevoszek-vizsgalat-baloldali-kampanypenzek
|
2023-03-17 11:10:00
| true | null | null |
Népszava
|
Kezdjünk egy nem könnyen követhető kifejezéssel:
„feljelentés elutasítása elleni panasz elutasítása”,
ezzel a tárggyal jelezte Hadházy Ákos képviselő, hogy hol tart az az ügye, amelyben Palkovics László volt miniszter előadása után a képviselő úgy ítélte meg, hogy a miniszter a hulladékkoncesszió ügyében összejátszott a későbbi nyertessel.
Akit érdekel az összetett helyzet, ebben a cikkünkben próbáltuk kivesézni, hogy mi is történhetett. Mint a képviselőtől tudjuk, a fenti kontra, rekontra, szubkontra, Fedák Sári helyzetben az történt, hogy
Hadházy Ákos feljelentést tett.
Az ügyészség megtagadta a nyomozás elindítását, mert nem észlelt bűncselekményre utaló jelet.
Hadházy Ákos megpanaszolta ezt a döntést.
Most a fellebbezését is elutasították.
A mostani döntésből két részletet idézünk:
„A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítottam, hogy a nyomozó hatóság
feljelentést elutasító határozata mind a rendelkező rész, mind pedig az indokolás
tekintetében megalapozott. A nyomozó hatóság a feljelentés adatai alapján helyesen
jutott arra a döntésre, hogy a feljelentés – bűncselekmény gyanújának hiánya miatti –
elutasításának van helye, döntését pedig részletesen és helytállóan megindokolta.”
Az ügyészség így részletezte a szakmai indoklását:
„A rendelkezésre álló adatokból, így különösen az »Új feladatok, új megoldások« című rendezvényen elhangzott előadáson a hulladékgazdálkodás problémáinak részletezéséből és megoldásainak felvázolásából, pontos adatok hiányában végzett értékítéletből, véleményből, a problémamegoldás körében a MOL Nyrt.-vel történő informális együttműködésből, jelen ügyre vetítve semmilyen büntetőjogi értékelés nem vonható le. A feljelentésben és a panaszban hivatkozott cikkek nem tartalmaznak olyan plusz információt, adatot, amely a versenyt korlátozó összehangolt magatartásra, az ilyen döntés meghozatalában történő tényleges részvételre, a hivatali kötelezettség megszegésére utalhatnak, így bűncselekmény gyanújának megállapításához nem vezetnek.”
|
Hadházy Ákos: Nem vizsgálják a hatóságok, hogy Palkovics László és a Mol összejátszottak-e
|
Hadházy Ákos országgyűlési képviselő korábban azért tett feljelentést, mert szerinte Palkovics László volt technológiai és ipari miniszter egy előadásában elszólta magát.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2023/03/02/hadhazy-akos-nem-vizsgaljak-a-hatosagok-hogy-palkovics-laszlo-es-a-mol-osszejatszottak-e
|
2023-03-02 11:13:00
| true | null | null |
Telex
|
beruházás;fairtás; NER;Lupa-sziget;
2023-03-18 17:19:00
Senki nem beszél a NER-es hátterű fairtásról
Feljelentést ugyan tett az önkormányzat, de ennél sokkal több nem történt a Lupa-szigeten zajló luxusberuházás ügyében. A történetben több cég, egy szakács és Fidesz-közeli szálak is feltűnnek.
Engedély és bejelentés nélkül vágott ki fél tucat fát a fővároshoz közeli Lupa-szigeten egy NER-közeli beruházó, ám egy önkormányzati faültetési kötelezésen kívül eddig semmilyen következménye nem lett az ügynek – ez derül ki egy lapunkhoz eljutott önkormányzati dokumentumból. A lakossági panaszok szerint a beruházó nem fogta vissza magát: nemcsak a Natura 2000-es természetvédelmi besorolású vízparton és közelében lévő fákat vágatta ki, hanem megbontotta a partfalat, és betonozott a Duna-mederbe is.
A hivatalos iratok alapján úgy tűnik, hogy az egyik idős vízparti fa kivágására a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság adott engedélyt. Hogy pontosan miért, azt nem tudni, de a hivatalos iratokban van utalás arra, hogy a fa kidőlőfélben volt. A helyiek szerint ugyanakkor ez az állapot úgy jött létre, hogy előtte a munkások nagynyomású vízsugárral mosták ki az öreg vízparti fa gyökerei alól a földet. Az öreg fa útban lehetett a beruházónak, mivel a helyén egy úszómedence létesül majd, illetve az említett helyszínen modern luxusnyaraló épül.
A néhány tucat lakosú, többségében régi, Bauhaus-stílusban épült nyaralójú Lupa-sziget lakói jó ideje találgatják, ki lehet a két éve szigetre érkezett, láthatóan a hatalomhoz közeli kapcsolatokkal rendelkező beruházó, ám konkrét személlyel nem találkoztak, csak azt látják, ahogy a sziget és a Duna ág életét felforgatta a családias szigetből jócskán kilógó, grandiózus építkezés.
A történet 2020-ban indult, akkor vásárolt fel a szigeten egy régi vízparti nyaralót egy, a fővárosi Király utcában frissen bejegyzett cég, a DPG Team Kft. A cég székhelye egy cégtemető – közel kétszáz másik vállalkozás van oda bejelentve –, a társaság tulajdonosa pedig egy harmincas éveit taposó fiatalember, D. Gábor, akinek a cégbírósági bejegyzések szerint több más ingatlancéghez is van köze, ám Facebook-profilja szerint a vendéglátásban dolgozik szakácsként.
Nem akárki azonban a cég finanszírozója: a NER-közeli beruházásoknál feltünedező Arthur Bergmann Hungary Zrt., amely a cégmérlegek szerint 250 millió forintot folyatott a DPG Team Kft-be. (Az Arthur Bergmann neve nemrégiben AB Financial Team Zrt. névre változott). Hogy az AB több, mint puszta finanszírozó, az is sejteti, hogy D. Gábor más ingatlanos cégében ennek a társaságnak az egyik vállalata a külső számviteli szolgáltató.
A budakalászi Duna partra visszatérve: a környezetéből kilógó, grandiózus építkezés miatt a helyiek bejelentést is tettek, de az érintett hatóságok eddig elnéztek a természetkárosítás felett, és lapunk kérdéseire sem válaszoltak.
Emellett az önkormányzat a fakivágások miatt fapótlási kötelezettséget írt elő az építtető DPG Teamnek. Az önkormányzat nem válaszolt arra, hogy végül sikerült-e eleget tenni ennek. Ugyanakkor az építési előírások vélt megsértése, illetve hulladéklerakás miatt az önkormányzat – illetékesség hiányára hivatkozva – áttette az ügyet a Pest Megyei Kormányhivatalhoz. Kerestük a Tarnai Richárd „főispán” vezette hatóságot, hogy mire jutottak, ám a hivatal egy hét után sem válaszolt levelünkre, így azt sem sikerült megtudnunk, hogy igaz-e, amit helyben beszélnek, hogy a kormányhivatal „lesöpörte az asztalról” az ügyet. Az egyik önkormányzati iratból csak annyi derült ki, hogy az illetékes Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatósága is tartott ellenőrzést, ám „természeti értékek veszélyeztetését nem tapasztalta”.
Az ügyben kérdéseket tettünk fel a DPG Team Kft-nek is, ám nem reagáltak megkeresésünkre.
|
Senki nem beszél a NER-es hátterű fairtásról
|
Engedély és bejelentés nélkül vágott ki fél tucat fát a fővároshoz közeli Lupa-szigeten egy NER-közeli beruházó, ám egy önkormányzati faültetési kötelezésen kívül eddig semmilyen következménye nem lett az ügynek – ez derül ki egy lapunkhoz eljutott önkormányzati dokumentumból. A lakossági panaszok szerint a beruházó nem fogta vissza magát: nemcsak a Natura 2000-es természetvédelmi besorolású vízparton és közelében lévő fákat vágatta ki, hanem megbontotta a partfalat, és betonozott a Duna-mederbe is.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3188324_lupa-sziget-luxusberuhazas-fairtas-ner
|
2023-03-18 11:15:00
| true | null | null |
Népszava
|
A fóti képviselő-testület a 2013. november 21-i rendkívüli ülésén felhatalmazta Pozderka Gábor (Fidesz) alpolgármestert, hogy együttműködési megállapodást írjon alá a Fóti Ökumenikus Közművelődési Egyesülettel (FÖKE). A megállapodás szerint az önkormányzat évi 35 millió forintot ad a FÖKE által fenntartott Fóti Ökumenikus Általános Iskola és Gimnázium épületeinek működtetésére, a közüzemi költségek fedezésére, az iskola igazgatója és a FÖKE irányításában közvetlenül közreműködők munkabérére.
Képünk csak illusztráció
A szerződésben szerepel továbbá egy nyelvtanilag homályos pont, amelyből kiderül, hogy a támogatás feltétele 11 terület „fejlesztése és maradéktalan ellátása” is. Ezek között szerepel az iskolai könyvtár kialakítása, a diákok délutáni ellátása, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelői feladatok ellátása.
Maga felé hajlik
Az önkormányzati határozat egyik előterjesztője Lévai Sándorné, a pénzügyi fejlesztési bizottság fideszes elnöke volt, aki egyben a FÖKE alapító tagja és jelenleg is intézőbizottsági alelnöke. Az előterjesztéshez csatlakozott Bartos Sándor és Földi Pál is, ők szintén a többségben lévő fóti jobboldal prominensei, bár pár nappal később már egymás ellen indultak az időközi polgármester-választáson (erről lásd keretes írásunkat, illetve a botrányos előzményekről korábbi cikkünket). Az ülés jegyzőkönyve szerint Lévai Sándorné konkrétan azt mondta, hogy a FÖKE vezetése (tehát saját egyesületének tagjai – T. Sz.) képviselői fogadóóráján kereste meg a támogatás rendezésével kapcsolatban.
A javaslattal szemben az MSZP-s Fábry Béla fogalmazott meg kifogást. Szerinte az „enyhén szólva is jogszerűtlennek tűnik”, mivel a FÖKE és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) között 2012-ben létrejött közoktatási megállapodás kimondja, hogy az államilag finanszírozott tanulók után közoktatási megállapodás keretében önkormányzati támogatást nem vehet igénybe az iskola (ezt a kitételt egyébként a FÖKE és az önkormányzat szerződése sem hallgatja el).
Fábry azzal érvelt, hogy az önkormányzatnak „nem szabad támogatást nyújtania a pedagógiai program szerinti alapfeladatok ellátásához, illetve a pedagógiai program szerinti alapfeladatok ellátásához szükséges működési költséghez”. Ehelyett javasolta, hogy a 35 millió forintból hozzanak létre egy pályázati alapot, amelyből a pedagógiai programon túlmutató fejlesztésekre pályázhatna valamennyi fóti iskola.
Miután ezt a testület leszavazta, a szocialista képviselő megpróbálta elérni, hogy a másik fóti magánintézményt, a Szabad Waldorf Iskolát is támogassa a FÖKE iskolájához hasonló mértékben a város, ám ez a felvetés sem nyerte el a többség szimpátiáját. Így a fideszes előterjesztést azzal a módosítással hagyta jóvá a testület, hogy a támogatás kifizetése havi ütemezésben történjen, és vonatkozzon 2013 novemberére és decemberére is.
Waldorf: évek óta mostohagyerek
Fábry Béla szerint különösen felháborító, hogy míg a FÖKE iskoláját 1994 óta rendszeresen támogatja a jobboldali többségű önkormányzat – a közoktatás államosítása előtt már több mint évi 100 millió forinttal –, addig a helyi Szabad Waldorf Iskola ilyen juttatásokat sosem kapott. A kivételezést Fábry és több más fóti forrásunk is Lévai Sándorné személyével köti össze, aki az említett időszakban lényegében folyamatosan képviselő – egy ciklusban pedig a pénzügyi bizottság külsős tagja – volt.
Fót fentről
Az MSZP-s városatya a határozat ellen törvényességi észrevételt nyújtott be Tarnai Richárdhoz, az önkormányzat működését ellenőrző Pest Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjához. Ebben azt is megemlíti, hogy „az előterjesztést a jegyző nem szignálta, és távollétében az aljegyző a testületi ülés vitájában képviselői kérdésre elmondta, hogy az értelmezése szerint jogszabályba ütközik”.
A kormányhivataltól ezek után az a válasz érkezett, hogy mivel az Emmi és a FÖKE közötti megállapodás nem számít jogszabálynak, annak vizsgálata nem is képezheti a törvényességi felügyelet tárgyát. „A szerződésben rögzítettek betartásáért kizárólag az érintett felek tartoznak felelősséggel” – érvelt Tarnai Richárd hivatala.
Négy felekezet fészke
Az üggyel kapcsolatban megkerestük Lévai Sándornét is. Szerinte az Emmivel kötött megállapodás csak a további közoktatási megállapodást tiltja, ennek megfelelően a FÖKE fel is mondta korábbi önkormányzati szerződését, és új – ezúttal már együttműködési – megállapodást kötött. „Három épületben működünk négy felekezet (baptista, evangélikus, katolikus, református) fenntartásában, arculatunk nem megszokott, ez is növeli a költségvetést. Minden évben január 31-ig kell elszámolnunk az önkormányzati támogatással, ebben nyilván olyan tételek szerepelnek, amelyeket az állam nem finanszíroz” – mondta Lévainé. Arra a felvetésre, hogy nem összeférhetetlen-e előterjesztői mivolta az egyesületben betöltött tisztségével, úgy reagált: a FÖKE-ben társadalmi munkát végez, fizetést onnan nem kap.
Jogsértő eset? Visszaélés?
Ha Ön vidéken él, és jogsértő eset vagy hatalmi visszaélés jutott tudomására, kérjük, írjon nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre, és mi utánajárunk!
A minisztérium a magyarnarancs.hu-val azt közölte: „mivel az Emmi köznevelési szerződésekkel/közoktatási megállapodásokkal foglalkozó szakterülete, a Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkárság, illetve az Oktatáspolitikai Jogi Osztály hivatalosan nem kapott tájékoztatást az együttműködési megállapodás megkötéséről, sem Tarnai Richárd kormánymegbízott úr állásfoglalásáról, így a megállapodás tartalma, illetve a megkötött közoktatási megállapodással való összhangja, ellentéte nem ítélhető meg.” Elvi szinten ugyanakkor kimondták, hogy a közoktatási megállapodásban foglalt kitétel értelmében a támogatás feltételeként előírt feladatok – tehát a törvény szerinti közoktatási szolgáltatások – után nem igényelhető plusztámogatás. Ezen feladatok „maradéktalan ellátása” szerepel az önkormányzati szerződésben, az ugyanakkor nem teljesen egyértelmű, hogy a közüzemi számlák, bérek és járulékok fizetése – amire a FÖKE beszámolója szerint novemberben és decemberben az önkormányzati támogatásból költött – közoktatási feladatnak minősülnek-e.
Nem példa nélküli
Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke szerint az épület fenntartása is hozzátartozik a közoktatási feladatokhoz, így az önkormányzati támogatás például akkor lehet indokolt, ha az épületeket más célra is hasznosítja a FÖKE. Hozzátette ugyanakkor, hogy a köznevelés jelen ciklusban történő átalakítása előtt nem volt példa nélküli a kettős – önkormányzati és állami – finanszírozás. Ma pedig még azok az intézmények sincsenek túlzottan eleresztve anyagilag, akikkel az Emmi megállapodást kötött, így a plusz 35 milliónak akár jó helye is lehet.
Hiába érdeklődtünk hetekig, a támogatás jogszerűségéről a végső szót egyelőre sem a kormányhivatal, sem a minisztérium nem hajlandó kimondani. Árulkodó ugyanakkor, hogy Fót 2014-es költségvetéséről szóló előterjesztésben a FÖKE-nek ítélt 35 millió céljaként „közoktatási feladatok ellátása” van feltüntetve. Információnk szerint a kihirdetett határozat e helyén Lévai Sándorné módosító javaslatára már az egyesületi munka támogatása szerepel.
Támogatás kampányfinisben
Fábry Béla azt is kifogásolja, hogy a FÖKE támogatásáról három nappal a novemberi időközi választások előtt, rendkívüli ülésen döntött a testület úgy, hogy a választáson két előterjesztő is érintett volt: Földi Pál a Fidesz, Bartos Sándor a Fóti Gazdakör támogatásával indult a polgármesteri székért. A választást ennek ellenére a baloldali ellenzék jelöltje, Takács István nyerte, de a Budapest Környéki Törvényszék döntése alapján a szavazók egy részének szervezett szállítása miatt március 2-án új választást kellett tartani. Ezen már Bartos Sándor kapta a legtöbb voksot, akit ezúttal a Fidesz is támogatott. Ezúttal viszont Takács támadta meg az eredményt a helyi választási bizottságnál. Fábry tájékoztatása szerint a Fót 2014-es költségvetéséről szóló, a FÖKE idei támogatását is magában foglaló határozatot megint pár nappal a választások előtt, rendkívüli ülésen fogadta el a testület.
|
Kampányfinisben toltak tízmilliókat a képviselő kedvenc iskolájába
|
Fót önkormányzata évi 35 milliós plusztámogatást szavazott meg egy magániskolának, melynek fenntartó egyesületében az egyik helyi fideszes képviselő is tag. A támogatási határozat előterjesztője is ő volt, miközben a város Waldorf-iskolája egy forintot sem kapott.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/kampanyfinisben-toltak-tizmilliokat-a-kepviselo-kedvenc-iskolajaba-89210
|
2014-03-18 11:15:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Európai Unió;korrupció;Farkas Flórián;Híd a munka világába;Integritás Hatóság;Biró Ferenc;
2023-03-20 07:15:00
Bár már négy hónapja működik, nincs sok nyoma az Integritás Hatóságnak
Sokadszorra feltett kérdéseinkre sem válaszolnak.
Bár november közepe óta létezik, nem sok jele van annak, hogy immáron négy hónapja működik egy EU nyomására létrehozott, korrupcióellenes Integritás Hatóság (IH). A szervezet ezúttal sem válaszolt – immáron sokadszor feltett – kérdéseinkre, így például arra, hogy konkrétan bármilyen, korrupciógyanús ügyben élt-e a törvényben biztosított jogával, azaz indított-e vizsgálati eljárást, kezdeményezte-e más szerv eljárását, indított mulasztási pert a bíróságon?
Az IH elnöke, Biró Ferenc decemberben az ATV Egyenes beszédben – a riporter unszolására – annyit mondott, hogy Farkas Flórián ügyében „meg fogják keresni az ügyészséget, és ha betekintést nyertek az iratokba, akkor tudnak továbblépni”. Az IH azóta sem reagált lapunknak, hogy ténylegesen megkeresték-e a vádhatóságot a „Híd a Munka világába” program visszaélései ügyében?
Mint arról korábban beszámoltunk, a Farkas Flórián fideszes exképviselő nevéhez fűződő programról korábban még az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is elismerte, hogy súlyos visszaélések történtek az uniós finanszírozású programban és felmondták az uniós támogatási szerződést. Az ügyben Hadházy Ákos független képviselő 2015-ben feljelentést tett, ám a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) tavaly decemberben „bizonyítottság hiánya miatt” megszüntette a nyomozást az ügyben.
Mint arról beszámoltunk, az IH-t azután hozta létre a kormánytöbbség, hogy az Európai Unió befagyasztotta a Magyarországnak szánt uniós források jelentős részét a rendszerszintű korrupció kockázata miatt. Ennek mértékéről sokat elárul, hogy a Transparency International (TI) korrupciós indexe szerint immár Magyarország az EU legkorruptabb országa. A brüsszeli alkudozásokból egyelőre annyit tudni, hogy a magyar kormánynak végül sikerült elérnie, hogy Brüsszel ne követelje ki a Európai Ügyészséghez való csatlakozást. „Cserébe” született meg az a megoldás, hogy a kabinet – egyebek között – hozzon létre egy „független” korrupcióellenes testületet. Az IH története azonban eléggé sajátosan alakult: eleve annak az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságnak (EUTAF) a farvizén jött létre, amelyet 2010-ben pontosan ugyanabból a célból – az EU-s források fosztogatásának a megakadályozására – hozták létre, ám lényegében végigasszisztálta a unióban párját ritkító méretű itteni visszaéléseket.
A korrupcióellenes hatóságról annyit tudni, hogy folyamatosan toborozza a kollégáit, és mint Biró fogalmazott a Bloombergnek: „elitcsapat épül”. Ugyanott az elnök arról is beszélt: "nem szabad egyenlőségjelet tenni a kormány és a korrupció között", továbbá szerinte "nem Orbán rendszere a korrupt, hanem az emberek."
|
Bár már négy hónapja működik, nincs sok nyoma az Integritás Hatóságnak
|
Bár november közepe óta létezik, nem sok jele van annak, hogy immáron négy hónapja működik egy EU nyomására létrehozott, korrupcióellenes Integritás Hatóság (IH). A szervezet ezúttal sem válaszolt – immáron sokadszor feltett – kérdéseinkre, így például arra, hogy konkrétan bármilyen, korrupciógyanús ügyben élt-e a törvényben biztosított jogával, azaz indított-e vizsgálati eljárást, kezdeményezte-e más szerv eljárását, indított mulasztási pert a bíróságon?
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3188432_integritas-hatosag-korrupcio-europai-unio-farkas-florian-biro-ferenc
|
2023-03-20 11:33:00
| true | null | null |
Népszava
|
Ahogy arról korábban is írt a sajtó, a kormány 2023-tól privatizálta az autópályák és gyorsforgalmi utak építését és kezelését, az autópálya-koncessziókat magáncégeknek kiadva. A koncessziót pedig egy Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz, a közpénzből történő útépítés két nagy veteránjához kötődő koncessziós cég nyerte el. Tegnap pedig az is kiderült, hogy az ehhez szükséges eszközöket mennyiért vették meg az utakat eddig kezelő Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től.
Tompos Márton momentumos parlamenti képviselő tett fel erről kérdést Lázár János minisztériumának. A képviselő arra volt kíváncsi, hogy a Mészároshoz és Szíjjhoz köthető Themis Magántőkealap vezette konzorcium, amely megnyerte az autópálya-koncessziót, megszerezte-e a hálózati elemek üzemeltetéséhez szükséges (ingó és ingatlan) eszközöket, készleteket, egyéb szükséges vagyonelemeket és erőforrásokat, ahogy azt a koncesszió feltételeként előírták.
A kérdésre Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium államtitkára, Lázár János miniszterhelyettese válaszolt. Válasza szerint a koncesszió jogosultja szeptember 1-el már átvette a szükséges eszközöket a Magyar Közúttól. Minderre egy üzletág-átruházási megállapodás keretében került sor, aminek részeként
5 mérnökségi épület
19 388 darab "eszköz" (nem derül ki a válaszból, hogy pontosan micsoda)
2,6 milliárd forintnyi "készlet" került a koncessziós céghez
amely 889 dolgozót is átvett.
Mindezért Mészárosék 17 783 584 452 forintot fizetnek. Hogy Csepreghy elmondta az összeget, azért is érdekes, mert a koncessziós cég vezetője korábban újságírók kérdésére azt mondta, üzleti titok, hogy mennyiért veszik át az eszközöket az állami cégtől. Az államtitkár azt is írja, hogy az ingatlanok, eszközök és készletek többsége az üzlet után is a Magyar Közútnál maradt.
|
Közel 18 milliárdért veszi meg a Magyar Közút egy üzletágát Mészárosék koncessziós cége
|
Ahogy arról korábban is írt a sajtó, a kormány 2023-tól privatizálta az autópályák és gyorsforgalmi utak építését és kezelését, az autópálya-koncessziókat magáncégeknek kiadva. A koncessziót pedig egy Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz, a közpénzből történő útépítés két nagy veteránjához kötődő koncessziós cég nyerte el. Tegnap pedig az is kiderült, hogy az ehhez szükséges eszközöket mennyiért vették meg az utakat eddig kezelő Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/09/21/kozel-18-milliardert-veszi-meg-a-magyar-kozut-egy-uzletagat-meszarosek-koncesszios-cege
|
2022-09-21 11:35:00
| true | null | null |
444
|
Győrben fogtak el két orvost, egy cégvezetőt és egy alkalmazottat a rendőrök abban a csalási ügyben, amelyben a gyanú szerint orvosok és cégvezetők ortopéd cipők felírásával trükköztek, hogy az utánuk járó állami támogatásokat felvegyék. A rendőrség hétfői közleménye szerint három férfit és egy nőt fogtak el, közülük egy szegedi orvost letartóztatott a bíróság, a többiek szabadlábon védekeznek.
A rendőrök egyszerre összesen tíz helyszínen hajtottak végre kutatásokat, ezek során fogták el a szegedi és a nyíregyházi orvost, egy budapesti cég ügyvezetőjét és alkalmazottját, akik mindketten baranyai lakosok. A rendőrök összesen 24 adathordozót – mobiltelefonokat, laptopokat –, rengeteg iratot, 400 gigabájtnyi lementett adatot foglaltak le, a cég ügyvezetőjétől pedig egy quadot, egy autót, egy motort és egy rakodógépet is.
A gyanú szerint a gyógyászati segédeszközök gyártásával foglalkozó vállalkozás a jogosulatlanul felírt közel háromezer darab gyógycipő után több mint 162 millió forintot igényelt vissza a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK). Ebből 930 cipőhöz a fiktív tartalmú vényeket a szegedi orvos írta fel, és ezzel közel 50 millió forinthoz segítette hozzá a céget.
Az ortopédcipő-maffia ügyén az országban több mint hetven nyomozó dolgozik, több megyében is külön nyomozócsoport alakult miatta. Ahogy arról korábban írtunk, a rendőrség bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, valamint többrendbeli személyes adattal visszaéléssel és magánokirat felhasználása miatt nyomoz. A gyanú szerint a szakorvosok a betegfelhajtók által hozott pácienseknek a legnagyobb állami támogatású eszközöket írták fel attól függetlenül, hogy a betegnek szüksége volt-e rá, vagy sem, majd az ezek után járó állami támogatásokat jogosulatlanul visszaigényelték.
A gyártó cipőnként 50 ezer forint támogatást igényelt a NEAK-tól, ami így összesen több mint 22 millió forintot utalt ki a cégnek. A rendőrség korábbi közleménye szerint az eddig feltárt, jogosulatlanul visszaigényelt összeg eléri a kétszázmillió forintot.
|
Ortopédcipő-maffia: két orvost fogtak el Győrben, egy quadot is lefoglaltak a rendőrök
|
Győrben fogtak el két orvost, egy cégvezetőt és egy alkalmazottat a rendőrök abban a csalási ügyben, amelyben a gyanú szerint orvosok és cégvezetők ortopéd cipők felírásával trükköztek, hogy az utánuk járó állami támogatásokat felvegyék. A rendőrség hétfői közleménye szerint három férfit és egy nőt fogtak el, közülük egy szegedi orvost letartóztatott a bíróság, a többiek szabadlábon védekeznek.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/03/06/ortopedcipo-maffia-ket-orvost-fogtak-el-gyorben-egy-quadot-is-lefoglaltak-a-rendorok
|
2023-03-06 11:17:00
| true | null | null |
Telex
|
Az új tankönyvrendelet értelmében idén április 30. lesz a tankönyvrendelés határideje, holott a kiadók már a tavaly bevezetett, március végi rendeléssel is nehezen boldogultak, csak feszített tempóban tudták időre legyártani a könyveket. A rendelet tervezetében még az szerepelt, hogy a tankönyvjegyzéket legkésőbb április 10-ig közzéteszik, a végleges változat ezzel szemben úgy fogalmaz, hogy az Oktatási Hivatal ekkor küldi meg a jegyzéket a miniszternek "közzététel céljából".
Változó forgatókönyvek
Szarvas-Ballér Judit, a Dinasztia Tankönyvkiadó ügyvezető igazgatója (és a decemberben törvénnyel feloszlatott Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének volt elnöke) szerint az időhúzás oka az lehet, hogy a kormány szeretné, ha az államilag fejlesztett vagy felvásárolt tananyagok is felkerülhetnének a jegyzékre. Az sem lenne meglepő, ha a választások után - újrázása esetén - új ötlettel rukkolna elő a Fidesz- KDNP. Erre utal az a március 20-i kormányhatározat, amely a rendkívüli kormányzati tartalékból csoportosít át több mint tízmilliárd forintot az állami tankönyvfejlesztés és -kiadás feltételeinek megteremtésére. 8,7 milliárdot az "állami tulajdoni részesedések növekedését eredményező kiadások" jogcímcsoportba utal a jogszabály, amit nehéz másként értelmezni, mint hogy a kormány kiadóvásárlásra készül. A Narancsnak több, a piaci folyamatokra rálátó forrás is valószínűsítette, hogy a Nemzedékek Tudása (volt Nemzeti) Tankönyvkiadó és az Apáczai Kiadó lehet a kiszemelt. A Nemzedékek Tudásánál érdeklődtünk arról, hogyan látják a kiadó jövőjét, ám a tankönyvellátás kialakuló rendszeréről és a kiadó terveiről a cég későbbre ígért tájékoztatást.
A kiadók évek óta tisztában vannak vele, hogy a kormány tervei között szerepel a piac államosítása. Az index.hu információi szerint 2012 elején a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban háttéranyag is készült a tankönyvkiadási monopóliumban rejlő lehetőségekről és veszélyekről. Azt azonban senki sem tudta, hogy az állami szerepvállalást pontosan hogyan kell érteni: a kormány preferál majd bizonyos kiadókat, megszüntet egyes szegmenseket, esetleg indirekt ráhatást gyakorol a piaci folyamatokra? Hoffmann Rózsáék vélhetően az új kerettantervek felmenő rendszerű bevezetésével párhuzamosan képzelték el tankönyvkiadási szisztémájuk meghonosítását, ez a terv azonban meghiúsult: a 2013/14-es tanévben az első, ötödik és kilencedik évfolyamra a piaci szereplők dolgozták át a tankönyveiket, és a legtöbben a következő tanévre is elvégezték a másodikos, hatodikos, tizedikes tananyagok megváltozott tantervhez igazítását. Eközben Szarvas-Ballér Judit tájékoztatása szerint a tankönyves cégek egyfajta vakrepülést folytattak, hiszen fogalmuk sem volt arról, elvégzett munkájuknak lesz-e értelme, eljuthatnak-e könyveik az iskolákba, vagy közben a kormányzat utoléri magát, és bevégzi az államosítást.
Eleinte úgy nézett ki, hogy a "miniszteri pályázat" lesz az államosító csodafegyver elnevezése. A tankönyvtörvénybe 2012 nyarán az Oktatási Hivatal akkreditációja mellett párhuzamos eljárásként került be a miniszter előtti megmérettetés lehetősége, és Balog Zoltán jogosulttá vált arra, hogy bármely évfolyam bármely tantárgyára pályázatot írjon ki, ezeken annyi könyvet engedjen át, amennyit jónak tart - szélsőséges esetben évfolyamonként és tantárgyanként mindössze egyet -, és onnan kezdve az iskolák csak ezek közül választhatnak, hiába szerepel a tankönyvjegyzéken több más kiadvány (lásd: Egykönyves olvasók, Magyar Narancs, 2012. december 6.). A humántárca annak idején lapunknak úgy nyilatkozott, hogy "a nemzeti tudat átörökítése és a nemzetgazdaság fejlődése szempontjából fontos szerepet játszó tantárgyak esetében a kormányzat közvetlenül akar részt venni a tankönyvfejlesztés ellenőrzésében, ezáltal segíteni szeretné a közösségi tudat megerősítését és a piacképes tudás megszerzésének lehetőségét". Ennek ellenére az első, nemzetiségi és idegen nyelvi könyvekre szóló miniszteri pályázat a napokban jelent meg, és ebből inkább az látszik, hogy a hiányterületeket töltené fel e módszerrel a minisztérium. A 2013/2014-es tanév kerettantervi évfolyamait teljes egészében a piac látta el új tankönyvekkel (amelyek az általános iskolásoknál ráadásul mindenkinek ingyenesen járó, tartós taneszközökké is váltak).
Sajtóinformációk szerint a kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tulajdonába került Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadóval (NKTK) szerette volna legyártatni az egyentankönyveit, ám a vállalkozás méretei miatt ehhez be kellett volna vásárolnia magát egy nagyobb kiadóba - ami nem jött össze. Piaci források lapunknak is megerősítették azt a több helyen megjelent információt, miszerint az NKTK a Mozaik Kiadóval tárgyalt, ám a Mozaik ellenállása miatt az üzlet meghiúsult.
A cselekvés pillanata 2013 decemberében jött el a kormány számára. Az átlátszó.hu által nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint a december 11-i kormányülésre az államosítás két verziójával készült az (immár) Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi): az első változat egy állami tulajdonú kiadóvállalatot hozott volna létre, a második - végül megvalósult - forgatókönyv költségvetési szervként az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet (OFI) jelölte ki az állami tankönyvfejlesztésre. A dokumentumból kitűnik az is, hogy a kormány leszavazta az Emmit: a humántárca az előterjesztés első változatát támogatta volna, mivel álláspontja szerint "nincs olyan komoly indok, ami a tankönyvkiadó költségvetési szervként való működése mellett felhozható, miközben a költségvetési szervek jellegüknél fogva nem alkalmasak a gazdasági jellegű tevékenységek hatékony ellátására". E fenntartások ellenére a január 1-jétől hatályos törvény az OFI nyakába varrta a tankönyvkiadás államivá tett feladatát, rendelkezett továbbá arról is, hogy évfolyamonként és kerettantervi tantárgyanként maximum két könyv kerülhet fel a tankönyvjegyzékre.
Sötétben tapogatóznak
A törvény kihirdetése után Hoffmann államtitkár rögvest magyarázkodni kezdett, miszerint a két tankönyv "nem is kettőt jelent, hanem sokkal többet". Ez annyiban igaz, hogy eltérő iskolatípusok eltérő tanterveket használhatnak, illetve egyes tantárgyakból léteznek A és B kerettantervek is. Az viszont a jogszabályból egyértelműen kiolvasható, hogy kerettantervi évfolyamokon a pedagógusok adott osztály számára tantárgyanként legfeljebb két könyv közül választhatnak.
A valóság azonban némileg árnyaltabb a jogszabályi környezetnél. A kiadók azt a tájékoztatást kapták, hogy a minisztérium szerzett jogokat nem vesz el, így az idei tanévre átdolgozott, valamint a 2013. december 31-ig a második, hatodik és tizedik évfolyamokra tankönyvvé nyilvánított munkáik elvileg a jegyzéken maradnak és rendelhetők lesznek. "A két könyv az átalakulás végének az állam által ideálisnak tartott állapotát jelzi. Most egy átmeneti időszakot élünk, a piaci kiadók lejáró engedélyű könyveik tankönyvi státuszát nem hosszabbíthatják, új eljárást nem kezdeményezhetnek, az érvényes engedélyű könyveiket azonban feltehetik a jegyzékre" - magyarázta Szarvas-Ballér Judit. A fontolva haladás egyik oka az lehet, hogy a kormány tart a kiadók kártérítési igényeitől. A decemberi kormányülésről kiszivárgott dokumentum is megjegyzi: "a tankönyvpiac felszámolására vonatkozó új szabályozás ellen" vélhetően több kiadó is panasszal fordul majd az Európai Unió különböző testületeihez vagy a nemzetközi bíróságokhoz. Lapunk információi szerint több tankönyvterjesztő cég jelenleg is perben áll a magyar állammal a strasbourgi bíróságon (erről bővebben lásd Drágább, lassúbb, de legalább nem hatékony című keretes írásunkat).
Ennél kézenfekvőbb feltételezés, hogy még a minisztérium sem látja pontosan az állami tankönyvek elkészülésének menetét. Kaposi József, az OFI főigazgatója lapunknak adott korábbi nyilatkozata szerint "2018-ra, esetleg 2020-ra válhatnak általánossá az új generációs, állami tankönyvek". (Lásd: "Kemény ideológiai befolyástól nem tartok", Magyar Narancs, 2014. január 30.) Az intézet honlapján elérhető információk szerint jelenleg alig több mint egy tucat tankönyv kísérleti fejlesztése zajlik, ezek ráadásul csak azután válnak a köznevelési rendszer részévé, hogy néhány iskolában egy évig "kipróbálják" őket. Pusztán a kísérleti fejlesztés tehát szemmel láthatóan kevés a gyors államosításhoz, a jogszabályok gyakorlatba ültetéséhez, így felmerült annak a lehetősége is, hogy az OFI létező tankönyvek felhasználói jogait szerezné meg, esetleg több korábbi könyvből állítana elő egy újat. Ez az eljárás azonban nem mentes a szerzői jogi bonyodalmaktól. "Ugyan lehet egy-két szerző, akit még nem fedezett fel magának a magyar tankönyvesszakma, mégis, a potenciális művek nagy része felhasználói jog szempontjából lekötött alkotás, a már szerződött tankönyvírók teljesen új könyveket nem tudnak létrehozni, ezért az OFI nincs könnyű helyzetben" - vélekedik Szarvas-Ballér Judit. Kaposi József a kísérleti fejlesztések eredményéről későbbre ígért tájékoztatást, az esetleges felvásárlásokról vagy a 8,7 milliárd tervezett sorsáról pedig nem tudott nyilatkozni lapunknak.
A még talpon maradt kiadók egyelőre várnak, és reménykednek, hogy a már tankönyvvé nyilvánított fejlesztéseiket el tudják adni. Ezek tankönyvjegyzékre tétele ugyanakkor nem kockázatmentes: ha az állam jól halad a kísérleti fejlesztésekkel, ha kiírnak egy újabb miniszteri pályázatot, vagy megvesznek egy-két kiadót, könnyen lehet, hogy a többi termék a tűrtből a tiltott kategóriába kerül. Annál is inkább, mert az új tankönyvtörvény kiköti: az iskolai tankönyvrendelést a fenntartónak is - a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak, azaz lényegében az államnak - jóvá kell hagynia. Könnyen előfordulhat tehát, hogy az államilag nem preferált könyvekből csak nagyon kevesen - mondjuk a nem állami fenntartású iskolák - fognak rendelni. A kiadók viszont nem visszakozhatnak: ha egyszer felkerült a könyvük a jegyzékre, a rendeléseket akkor is teljesíteniük kell, ha ez rentábilisan egyáltalán nem megoldható - különben az állam komoly szankciókkal sújthatja őket.
Drágább, lassúbb, de legalább nem hatékony
Nem vizsgázott éppen fényesen az államosított tankönyvterjesztés a 2013/2014-es tanévben. A terjesztési monopóliumot egy 2011-es törvénymódosítás adta a százszázalékos állami tulajdonban lévő Könyvtárellátó Nonprofit (Kello) Kft. kezébe. A Kello a piaci terjesztők 12-15 százalékos árrése helyett 20 százalékkal dolgozott, amiből ráadásul tankönyvfelelősi jutalékot sem fizetett az iskolai dolgozóknak. A kiadóknak a korábbinál kevesebb idejük maradt a rendelések legyártására és a Kello raktáraiba szállítására, a könyvtárellátó ugyanakkor - bár a szülőktől már a nyár folyamán beszedte a tankönyvek árát - a piaci terjesztőknél később fizetett a gyártóknak. Ezek a hátrányok azonban eltörpülnek amellett, hogy a könyvek iskolákba szállítása akadozott: hiába választott ki a Kello meghívásos pályázaton úgynevezett terjesztési segédeket, a piacot ismerő források szerint "van, ahol a félévi bizonyítványt hamarabb kapták meg a diákok, mint a tanévkezdő tankönyveket". (Bővebben lásd: Majd nézi a padtársáét, Magyar Narancs, 2013. szeptember 5.)
Lapunk információi szerint több terjesztő cég is kártérítési igénnyel jelentkezett. Safranek László, a Suli-Könyv Kft. egykori ügyvezetője a Narancsnak megerősítette, hogy cége egyike azoknak, amelyek a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán keresik igazukat, mivel úgy vélik, a kormány a vállalkozáshoz való jogukat vette el. Információink szerint a cégek korábban a hazai Alkotmánybírósághoz fordultak, ám a testület panaszukat befogadta ugyan, de másfél év alatt sem bírálta el. Strasbourgban ezzel szemben biztosan lesz valamilyen ítélet, jelenleg a magyar kormány tájékoztatására vár a bíróság. Safranek arról nem kívánt nyilatkozni, hogy pontosan mekkora kártérítési igényről van szó, de ismerve az érintett cégek forgalmát, az összeg százmilliós nagyságrendű lehet.
Titokzatos segédek
Jól jelzi az állami tankönyvellátás körüli nehézségeket, hogy Balog Zoltán január 6. és április 30. közötti időtartamra miniszteri biztost bízott meg a terület szervezésével: Hegedűs István közreműködik a tankönyvfejlesztési terv elkészítésében és végrehajtásában, az OFI szervezeti struktúrájának kialakításában, az OFI és a Kello működésének összehangolásában. Javaslatokat tehet tankönyvellátási szerződésekre és jogszabályokra. Hegedűs Istvánt a minisztérium sajtóosztályán keresztül próbáltuk elérni, de lapzártánkig nem kaptunk visszajelzést, és nem ismerhettük meg a miniszteri biztos munkájáról eddig készült írásos jelentéseket sem.
Hasonlóan keveset sikerült megtudnunk a Nemzeti Tankönyvtanács működéséről is, Károlyi Krisztina elnök csupán arról tájékoztatta lapunkat, hogy a tanács március 3-án megtartotta alakuló ülését, jelenleg pedig a működési keret részleteinek kidolgozása zajlik. A december 29-i kormányrendelettel létrehozott tankönyvtanács "a nemzeti köznevelés tankönyvfejlesztése és tankönyvellátása minőségének értékelésére hivatott független, országos testület". Legfontosabb feladata az éves tankönyvfejlesztési terv elkészítése, de közreműködik a tankönyvvé nyilvánítási eljárásokban is. A független testület 13 tagjából nyolcat három minisztérium - az Emmi, a vidékfejlesztési és a nemzetgazdasági tárca - delegál, a tanács elnökét a tagok maguk közül választják meg. Egyelőre azonban csak Károlyi Krisztina elnök, az ELTE Tanárképző Intézetének főigazgatója neve ismert a testületből, a március 3-i alakuló ülésről szóló hír pedig különösen annak fényében érdekes, hogy az elvileg delegálási jogkörrel rendelkező szervezetek közül az Országos Nemzetiségi Tanács és a Nemzeti Pedagógus Kar ebben az időpontban még nem is működött.
|
Vakrepülés
|
Idén tízmilliárd forintot fordít az állam tankönyvfejlesztésre és -kiadásra, a piaci szereplőket azonban elfelejtették tájékoztatni arról, miként vehetnek részt a központosított rendszerben. A legújabb fejlemények egyértelműen arra utalnak, hogy a kormány kiadóvásárlásban gondolkodik.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/vakrepules-89306
|
2014-04-27 11:24:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Rágalmazás gyanúja miatt hétfőn nyomozást rendelt el az ügyészség Vida Ildikó NAV-elnök feljelentése alapján. Keresztes Imre főügyész közlése szerint az ügyben – jogi szaknyelven – valóságbizonyítás várható. Ez azt jelenti, hogy nem Vida Ildikónak kell védekeznie, hanem a kifogásolt állítást megfogalmazónak kötelessége bizonyítani, hogy amit állított, az igaz.
Vida Ildikó a december elején megjelent, a Heti Válasznak adott interjúban tett sértő kijelentése miatt tett feljelentést az amerikai ügyvivő ellen. Az interjúban André Goodfriend kifejtette: az, hogy egyeseket nem engednek be az Egyesült Államokba, annyit jelent, "úgy hisszük, vannak olyan kormányalkalmazottak, akik korrupt cselekményekben vesznek részt".
Mint arra Keresztes Imre is kitért a közleményben, a rágalmazás bűncselekménye kapcsán fontos kiemelni, hogy az valótlan, illetve valós tények állításával is elkövethető. Így az a kijelentés, hogy valaki „korrupt", illetve „korrupciós cselekményt követett el", az állítás valóságtartalmától függetlenül is alkalmas lehet a becsület csorbítására.
Kérdés, marad-e a mentessége
A nyomozás eredménye nagyban függ attól, hogy a diplomáciai mentességet élvező amerikai ügyvivő esetében a küldő állam, az USA hajlandó-e lemondani a mentességről. Azt ugyanis az ügyészség is elismerte, hogy a feljelentettet meggyanúsítani csak az után lehet, „miután a diplomatát küldő állam a saját hazai joga szerinti eljárási rendben a mentelmi jogát felfüggesztette".
A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a legfőbb ügyész a külpolitikáért felelős miniszter útján terjesztheti elő. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítvány megtételével egyidejűleg fel kell függeszteni a nyomozást, amely a mentelmi jog felfüggesztése esetén a gyanúsítotti kihallgatással folytatható, ha pedig nincs felfüggesztés, az eljárást meg kell szüntetni.
|
Nyomoz az ügyészség Vida Ildikó feljelentése alapján
|
Megindította a nyomozást rágalmazás gyanúja miatt a Központi Nyomozó Főügyészség Vida Ildikó feljelentése alapján. Egyelőre adatot gyűjtenek, de André Goodfriend amerikai ügyvivőt csak akkor gyanúsíthatják meg, ha az Egyesült Államok lemond a nevében a diplomáciai mentességről.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/20141215-nyomoz-az-ugyeszseg-vida-ildiko-feljelentese-alapjan.html
|
2014-12-15 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
„Az Orbán-kormány (…) olyan gyorsan árulta el az egyetemistákat, hogy az csak stopperrel mérhető” – írja sajtóközleményében a Demokratikus Koalíció. A kormánypárti képviselők leszavazták az igazságügyi bizottság hétfő délelőtti ülésén a DK javaslatát, amelyben szigorították volna az összeférhetetlenségi szabályokat az egyetemi alapítványok kuratóriumában.
Az összes politikust, állami és önkormányzati vezetőt, illetve a politikához kötődő egyéb megbízottakat is kizárták volna a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumából és felügyelőbizottságából.
A Fidesz–KDNP képviselői nemmel szavaztak, ez pedig azt jelenti, hogy nem kerül az Országgyűlés elé a javaslat. Ez azért is érdekes, mert vasárnap Ujhelyi István EP-képviselő, majd a Népszava és a Szabad Európa is arról írt, hogy az Európai Bizottság nem fogadta el a kormány javaslatait, amit a felfüggesztett Erasmus-forrásokért fogalmaztak meg pár hete.
Január 9-én derült ki, hogy nem kaphatnak friss uniós támogatásokat azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy hónappal később, egy február 9-i kormányinfón jelentette be, hogy a miniszterek lemondtak a kuratóriumi tagságukról, és ugyanezt várják az államtitkároktól, helyettes államtitkároktól és a kormánybiztosoktól is.
Az Európai Bizottság azonban a sajtóhírek szerint mindezzel még nem volt megelégedve. Azt szeretnék, hogy a polgármesterek kivételével minden köztisztviselő, államtitkár, kormány- és a miniszteri megbízott, valamint a különféle állami hivatalok, szabályozó hatóságok vezetői is távozzanak a kuratóriumokból. Az Európai Bizottság a Népszava információi szerint a jelenleg életfogytig tartó kuratóriumi tagságot kétszer négyéves időtartamra korlátozná, és azt is kikötné, hogy a posztjukról lemondott köztisztviselők legalább két évig ne kerülhessenek be ezekbe a testületekbe.
„Egy tárgyalási folyamat kellős közepén vagyunk, aminek a következő része Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter szerdai brüsszeli megbeszélései lesznek, ahol mint mindig, megállapodásra törekszünk majd. Ezt tettük akkor is, amikor az unió illetékesei korábban egyvalamit, a miniszterek és államtitkárok távozását kérték a kuratóriumokból. Ezt is teljesítettük már” – reagált a hírre a Telexnek a Területfejlesztési Minisztérium sajtóosztálya.
Mindeközben a 21 alapítványi irányítás alá szervezett felsőoktatási intézmény rektora levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez. A Magyar Nemzet cikke szerint elfogadhatatlannak nevezték az Erasmus-program forrásainak felfüggesztéséről szóló határozatot, és
kérik annak azonnali rendezését, valamint a közösségüket ért becsületbeli és anyagi károkozás azonnali jóvátételét.
Példa nélkülinek tartják, hogy a tanácsi határozat a modellváltott egyetemek vezetőinek, közösségének előzetes megkeresése, véleménykérése nélkül született meg. A rektorok szerint az új működési modellben a fenntartó alapítványok részéről politikai nyomásgyakorlás nem merül fel, és azt is írják, hogy az új modellben versenyképesebbek lettek az egyetemek.
|
A fideszes képviselők nem szeretnék, hogy a politikusoknak távozniuk kelljen az egyetemi kuratóriumokból
|
„Az Orbán-kormány (…) olyan gyorsan árulta el az egyetemistákat, hogy az csak stopperrel mérhető” – írja sajtóközleményében a Demokratikus Koalíció. A kormánypárti képviselők leszavazták az igazságügyi bizottság hétfő délelőtti ülésén a DK javaslatát, amelyben szigorították volna az összeférhetetlenségi szabályokat az egyetemi alapítványok kuratóriumában.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/03/06/erasmus-europai-bizottsag-kuratoriumok-tagsaga-dk-javaslat-parlament
|
2023-03-06 11:42:00
| true | null | null |
Telex
|
pénz;költségvetés;MVM;rezsivédelem;
2023-03-20 15:38:00
Úgy szórják a százmilliárdokat a rezsialapból, mintha nem lenne holnap
Tavaly év végén a központi költségvetés mozgásterét alapvetően befolyásoló, hétszázmilliárdosra tervezett rezsivédelmi kassza „egyéb kiadásai” már az ezermilliárdot közelítették. A 2023-ban 2610 milliárdosra szabott keretet idén is súlyos százmilliárdokkal csapolták meg.
Ahhoz képest, hogy a „rezsivédelem” a jelek szerint alapvetően befolyásolja Magyarország költségvetését, mérlege, pénzügyi folyamatai meglehetős nehezen követhetők. Az Orbán-kormány tavaly év végén 670 milliárd forintról 2610 milliárd forintra növelte a rezsialapnak is nevezett „rezsivédelmi alap” idei keret-tervét.
A tavaly év végi költségvetés-módosító rendelet alapján idén a lakossági rezsiszámlák kiegészítésére közel másfélezer milliárdot, a központi költségvetési szervekre 400 milliárdot, a piaci cégekre 279, az állami vállalatokra 178, az egyházi és civil intézményfenntartókra 150, az önkormányzatokra pedig 145 milliárdot szánnának. Ez közel 1200 milliárd forint központi költségvetési támogatásból, az energiaágazat 716 milliárdos befizetéseiből, ugyanezen iparág 108 milliárdos osztalékaiból, a szintén ugyanezen cégkört sújtó, 334 milliárdos bányajáradékból, illetve a gyógyszergyártók 123, a távközlési cégek 96, valamint a légitársaságok 35 milliárdos extraadójából állna össze. Az eddig idén befolyt összegekre nem leltünk adatközlést. Kiadásként egy januári kormányhatározat szerint 173, egy februári szerint pedig 391 milliárdot költöttek „a rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezésével összefüggő kiadásokra”.
Egy szintén februári kormányhatározat szerint 115 milliárd forintot kaptak a - ma is 2014-es, "rezsicsökkentett" árakon dolgozó, így az elszálló gáztőzsdéken szintén hatalmasat bukó - távhőszolgáltatók, 6 milliárdot az állami, 7 milliárdot pedig a piaci cégek rezsikiegészítésre. Egy március eleji kormányhatározat ugyane célra a központi költségvetési szerveknek 70, egyházi és civil intézményfenntartóknak pedig 23 milliárdot juttat.
A kormány 2022. május végén 700 milliárdos kerettel hirdette meg a rezsialapot. A tavalyi bevételek és kiadások a Magyar Államkincstár adatbázisában nagyjából nyomon követhetők. Eszerint a - részint az egyes ágazatokat sújtó extraadókra, részint a közvetlen költségvetési támogatásra alapuló - bevételek először júliusban kezdtek „csordogálni”. Akkor az energiaágazattól 43, bányajáradékból – a 38 milliárdos terv ellenében - 87 milliárd, a távközlési cégektől pedig – az 53 milliárdos terv ellenében - 34 milliárd folyt be. Fokozatosan emelkedő tételekkel decemberre az energiaágazat 204, a bányajáradék 241, a légitársaságok 15, a távközlési cégek pedig 97 milliárdos befizetéssel adták össze az együtt 557 milliárdos kasszát.
Októbertől ugyanakkor megindultak a kifizetések is. Az év tizedik havában „energiaügyi kiadás”-soron 337, novemberben 430, decemberben pedig már nem kevesebb mint 779 milliárd forint szerepelt. Ezek pontos összetételét nem részletezik. A nyilvántartásban ugyanis itt is külön tételként szerepel az MVM „rezsivédelmi szolgáltatásaiért” fizetendő összeg, ami októberben 158, novemberben 306, decemberben pedig 376 milliárd forintra rúgott. (Egy októberi kormányhatározat ugyane célra 157, egy novemberi pedig további 148 milliárdot nevesít - utóbbi tétel valóban a novemberi és az októberi érték különbsége.) Szembetűnő a részletes tételekkel alig-alig megfeleltethető, „egyéb működési célú kiadások” tavalyi, kormányhatározatokban közzétett alakulása is. Míg októberben e soron 169 milliárd, addig november elején 181, a hónap végén 369, december elején pedig már nem kevesebb mint 969 milliárd forint szerepelt. Szakmai – de a kormány által sem cáfolt - becslések szerint az MVM ráfizetése tavaly ennél is magasabbra, több ezer milliárd forintra rúghatott. Az MVM-tétel és az összesített értékek közötti, százmilliárdos összegeket kevéssé pontosított, egyéb célokra költötték. Egy decemberi kormányhatározat például 41 milliárdot juttatott az Energiaügyi Minisztériumhoz – illetve jogelődjéhez, a technológiai és ipari tárcához – tartozó társaságoknak, 92 milliárdot kaptak a távhőszolgáltatók és 71 milliárdot költöttek „rezsivédelmi szolgáltatásra”. A karácsony előtti hangulatban a távhőszolgáltatók további 143 milliárdhoz jutottak. (Utóbbi két tavalyi esetben, illetve idén az „egyéb működési célú kiadások” már megegyeznek a részletes tételek összegével.)
|
Úgy szórják a százmilliárdokat a rezsialapból, mintha nem lenne holnap
|
Ahhoz képest, hogy a „rezsivédelem” a jelek szerint alapvetően befolyásolja Magyarország költségvetését, mérlege, pénzügyi folyamatai meglehetős nehezen követhetők. Az Orbán-kormány tavaly év végén 670 milliárd forintról 2610 milliárd forintra növelte a rezsialapnak is nevezett „rezsivédelmi alap” idei keret-tervét.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3188441_koltsegvetes-rezsivedelem-mvm-penz
|
2023-03-20 11:38:00
| true | null | null |
Népszava
|
Ismét leszavazták a Fidesz–KDNP képviselői a Schadl–Völner-ügy parlamenti vizsgálóbizottságának felállítását az igazságügyi bizottság hétfő délelőtti ülésén. Ez azt jelenti, hogy nem kerül az Országgyűlés elé az ellenzék határozati javaslata.
A bizottság az ellenzéki javaslat szerint a Schadl–Völner-ügy kormányzati érintettségét, illetve Varga Judit igazságügyi miniszter lehetséges felelősségét is vizsgálta volna. Olyan kérdésekre keresték volna a választ, mint például
kikre gondolt Völner Pál, amikor azt mondta az egyik felvételen, hogy a vallomásától „meginoghat” pár ember széke;
ki lehet Tóni, Barbara és Ádám, akik többször is előkerülnek a nyomozati anyagban; és
milyen személyi összefonódások jelentkeztek a korrupcióval érintett ügyekben.
Megvizsgálták volna, hogy
az elmúlt négy-öt év kilakoltatással kapcsolatos döntéseit milyen módon segítette a kormányzat, illetve az Országgyűlés; és
azért indultak-e újra a kilakoltatások a járvány után, mert a végrehajtók fideszes politikusokat, kormánytagokat fizettek le.
A benyújtók azt írják, nem céljuk a büntetőjogi felelősség megállapítása, hiszen az ügyben már vádat emelt az ügyészség, csak még szélesebb perspektívából szeretnének rálátni „a cinikusan nemzeti együttműködésnek nevezett rezsim működésére”. A politikai felelősség feltárása mellett azt is felderítették volna, hogyan lehetne „egy világos szabályok alapján működő, átlátható és tisztességes végrehajtási szervezetrendszert” létrehozni.
Az ellenzék tavaly már kezdeményezte egy eseti bizottság felállítását a Schadl–Völner-ügyben, de a kormánypárti képviselők akkor is leszavazták a javaslatot az igazságügyi és a törvényalkotási bizottságban.
A február közepén kezdődött tárgyaláson nem vallotta magát bűnösnek Schadl György, ahogy előtte a szintén vádlottak padján ülő társa, Völner Pál volt államtitkár sem. Mindkettőjüket azzal vádolják, hogy maffiaszerű rendszert építettek ki a végrehajtók kinevezésében, a saját embereiket ültették be a jobb körzetekbe, majd cserébe visszaszedték tőlük a bevételük egy részét sikerdíj gyanánt. A vádirat szerint Schadl közel egymilliárd forintra tett szert így, Völner Pál pedig összesen legalább 83 millió forintot kapott kézhez korrupciós szolgáltatásaiért.
A Schadl–Völner-ügy több részletét is bemutattuk az elmúlt hetekben a Telexen:
|
Nem vizsgálja parlamenti bizottság Varga Judit politikai felelősségét a Schadl–Völner-ügyben
|
Ismét leszavazták a Fidesz–KDNP képviselői a Schadl–Völner-ügy parlamenti vizsgálóbizottságának felállítását az igazságügyi bizottság hétfő délelőtti ülésén. Ez azt jelenti, hogy nem kerül az Országgyűlés elé az ellenzék határozati javaslata.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/03/06/schadl-volner-vizsgalobizottsag-ellenzeki-javaslat-fidesz-parlament-igazsagugyi-bizottsag
|
2023-03-06 11:47:00
| true | null | null |
Telex
|
Újbudán közel 9 milliárd forint értékű ingatlanvagyonra adták be tulajdonlási igényüket az egyházak, az önkormányzata vizsgálja, milyen jogi lépéseket tehet annak érdekében, hogy tulajdonjogát megvédje – olvasható az újbudai önkormányzat közleményében.
Mint írták, az egyházaknak egy decemberi törvény értelmében február 28-ig volt lehetőségük bejelenteni igényeiket. A XI. kerületben az érintett oktatási intézmények az alábbiak:
Szent II. János Pál Óvoda, Általános iskola és Gimnázium, valamint a közeli közterület;
Grosics Gyula Sport Általános Iskola (első körben használatba vételt kérnek, de jelzik az azt követő tulajdonlási szándékot is);
Weiner Leó Zeneiskola;
Fehér Kavics Kelenföldi Református Óvoda.
Az önkormányzat szerint az ingatlanok becsült piaci összértéke megközelíti a 9 milliárd forintot, „vagyis ennyivel visszavonhatatlanul csökkenni fog Újbuda önkormányzatának vagyona”. Hangsúlyozták: „ezek az intézmények korábban soha nem voltak egyházi tulajdonban, hanem az állam vagy az önkormányzat birtokolta azokat.”
Úgy vélik, Újbuda önkormányzata „mindig törekedett a kiegyensúlyozott viszony megtartására, számos esetben díjmentesen telket vagy helyiségeket biztosított az egyházaknak, hosszú távú használatra.” Azonban „a jelenlegi törvényi szabályozás megfosztja az önkormányzatokat a döntés lehetőségétől, semmiben nem egyeztet, csak arrogánsan, diktatórikus módon elvesz. Méghozzá ellentételezés nélkül, ami példátlan állam és egyház egymást elismerő, demokratikus gyakorlatában.”
Az önkormányzat álláspontja szerint a törvény előírásai „a jogalkotói pontatlanságok miatt” nem egyértelműek. „A tulajdonjog átruházásának feltételeit Újbuda önkormányzata jelenleg vizsgálja, ahogy azt is, milyen jogi lépéseket tehet annak érdekében, hogy tulajdonjogát megvédje” – zárult a közlemény.
Békésszentandrás polgármestere sem adná át az ingatlanokat, a bilincset is vállalja
Elsőként a Hvg.hu írt arról a tavaly decemberben elfogadott jogszabály-módosításról, amely lényegében kibővítve nyitja újra a rendszerváltást követő kárpótlási folyamatot az egyházak számára. A Semjén Zsolt által kezdeményezett, majd a Fidesz és a Jobbik által támogatott módosítás értelmében az egyházak idén február végéig bármely állami vagy önkormányzati épületet ingyen kaphatnak meg, ha abban hitéleti, szakrális vagy köznevelési feladatot kívánnak ellátni.
Sinka Imre, Békésszentandrás nagyközség polgármestere hosszú Facebook-bejegyzést írt azt követően, hogy megkapta a Szeged-Csanádi Egyházmegye levelét. Ebben bejelentik, hogy átvennék a település iskoláját és óvodáját, illetve ezek minden felszerelését.
A polgármester azt írja, hogy sem ő, sem a helyi képviselő-testület nem ért egyet a követeléssel, és sérelmezi, hogy bár közvagyonról van szó, a két ingatlan átruházásáról meg sem kérdezték őt. Mint írja, mindent meg fog tenni, hogy az átadást megakadályozza, és akár a bilincset is vállalja.
Országszerte több száz ingatlan sorsa dőlhet el a fenti módon, és ahogy korábban a Telexen is olvashatták, Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere az RTL Híradónak adott interjúban elmondta, hogy a városban a református egyház két olyan épületre adta be az igényét, amelyeknek csak egy kis részét használják. Az egyház amúgy korábban pénzért megvásárolta volna azokat.
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint az iskolák és óvodák épületeinek átadásánál a korábbi egyházi kárpótlási gyakorlatot kellene követni, vagyis az épületek ellenértékét az önkormányzatoknak ki kellene fizetni valamilyen formában.
|
Újbudán 9 milliárdnyi ingatlant vinnének az egyházak, az önkormányzat nem adná
|
Újbudán közel 9 milliárd forint értékű ingatlanvagyonra adták be tulajdonlási igényüket az egyházak, az önkormányzata vizsgálja, milyen jogi lépéseket tehet annak érdekében, hogy tulajdonjogát megvédje – olvasható az újbudai önkormányzat közleményében.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/03/06/ujbuda-ingatlan-egyhaz-9-milliard
|
2023-03-06 11:51:00
| true | null | null |
Telex
|
megsemmisítés;kikötő;Pécsi Törvényszék;építési engedély;Club Aliga;
2023-03-14 15:22:00
Club Aliga: megsemmisítették kikötőépület építési engedélyét is, új eljárásra kötelezték a kormányhivatalt
Ezzel a tulajdonosnak már nem maradt egyetlen érvényes építési engedélye sem. Következő lépés, hogy a civilek megnézik, mit tehetnek a korábbi Aliga II. esetében.
A Pécsi Törvényszék kedden megsemmisítette meg a Club Aligába tervezett kikötőépület építési engedélyét, s új eljárásra kötelezte az engedélyt kiadó somogyi kormányhivatalt. Vagyis, miután a bíróság március elején – ahogy arról lapunk beszámolt – visszavonta az aligai magaspart tetejére tervezett 105 lakás építési engedélyét, a Club Aliga tulajdonosának, a Bayer Propertynek nincs egyetlen érvényes építési engedélye sem, köszönhetően a helyi civileknek, az Aligai Fürdőegyesületnek, mely az önkormányzattal ellentétben megtámadta a kormányhivatal engedélyeket.
A következő lépés, hogy megnézik, mit tehetnek a korábbi Aliga II. esetében: a hajdani pártvezetők nyaralóhelyét felparcellázták és – mint arról elsőként a Népszava beszámolt – eladták. A tómederig nyúló, vélhetően a Balaton-part legexkluzívabbnak számító telkeit jellemzően ingatlanfejlesztő-hasznosító cégek vásárolták meg. A település mellett az állam sem élt elővásárlási jogával, hozzásegítve ezzel a tulajdonos céget több mint 7 milliárd forintnyi bevételhez.
– magyarázta lapunknak Bukovszki András, az AFE elnökhelyettese. – A magaspartra tervezett luxusapartmanházak esetében a bíróság egyértelműen kimondta, nem érvényes rájuk a nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú beruházás titulus, hiszen az szállodaépítéssel megvalósuló turisztikai fejlesztésre vonatkozik. Ugyanezen elv alapján a parti telkekre sem vonatkozhat, hiszen ezeket eladta a cég, méghozzá a kiemelt státuszra hivatkozva azzal az állítással, hogy tehermentesek, nincs semmiféle követelés velük kapcsolatban. Ezzel szemben a törvény kötelezően part sétányt ír elő a területre, mely alól csak a kiemelt státusz adhatna felmentést, ám láthatóan nem ad.
hiszen ők abban a tudatban vették meg sokszázmillióért a telkeket, hogy azok a tómederig érnek. Szerencsére a követelésemre az önkormányzat még idejében kiküldte nekik a sétányra vonatkozó kötelezettséget, így, noha a Bayer Property ezt elhallgatta előttük, nem hivatkozhatnak jóhiszeműségre. Az ügyben persze az önkormányzatnak kellene pert indítana, de mint az folyamatosan látható, nem tesz egyetlen lépést sem, így vélhetően ez is ránk marad. A jogászaink már vizsgálják, hogyan lehetne megtámadni az Aliga II. felparcellázásával kapcsolatos szerződéseket – magyarázta az elnökhelyettes.
|
Club Aliga: megsemmisítették kikötőépület építési engedélyét is, új eljárásra kötelezték a kormányhivatalt
|
A Pécsi Törvényszék kedden megsemmisítette meg a Club Aligába tervezett kikötőépület építési engedélyét, s új eljárásra kötelezte az engedélyt kiadó somogyi kormányhivatalt. Vagyis, miután a bíróság március elején – ahogy arról lapunk beszámolt – visszavonta az aligai magaspart tetejére tervezett 105 lakás építési engedélyét, a Club Aliga tulajdonosának, a Bayer Propertynek nincs egyetlen érvényes építési engedélye sem, köszönhetően a helyi civileknek, az Aligai Fürdőegyesületnek, mely az önkormányzattal ellentétben megtámadta a kormányhivatal engedélyeket.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3187912_club-aliga-epitesi-engedely-pecsi-torvenyszek-megsemmisites
|
2023-03-14 11:54:00
| true | null | null |
Népszava
|
A Magyar Nemzet információi szerint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár azért bátorkodott levelet küldeni a norvég kormány fejlesztésekért felelős tagjainak, mert szerinte igencsak kifogásolható az, hogy „a hazai civil társadalom fejlesztésére szánt forrásokat egy olyan civil szervezet kezelje, amely több szállal is kötődik egy politikai párthoz; az állásfoglalás szerint ez a lépés belpolitikai beavatkozásnak is tekinthető”. A levélben említett párt konkrétan az LMP, tavaly ugyanis a Heti Válasz cikkében az NCTA-támogatások lebonyolítását végző Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium több tagját is LMP-közeliséggel vádolták. Az alapítvány – ahogyan akkor, úgy most is – visszautasította a vádakat. „Múlt szerdán kiadtunk egy közleményt, melyben kifejtjük, mi a véleményünk az LMP-közeliség vádjáról – mondta a magyarnarancs.hu-nak Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója. – Sem pénzügyi, sem politikai kötődés nincs, a személyes pártpreferencia mindenkinek a magánügye, amire pedig a Magyar Nemzet hivatkozik a kapcsolódás alátámasztása érdekében, arról már elmondtuk, hogy többéves történetek, újabbakat nem találni, mert nincsenek.” A lap értesülései szerint az Ökotárs egyik alapító tagja, Foltányi Zsuzsa 2010-ben az LMP képviselőjelöltje volt, Móra Veronikát pedig két évvel ezelőtt az LMP jelölte a Nemzeti Civil Alapprogram tanácsába. Erre reagált az alapítvány közleményében, miszerint „még azt megelőzően, hogy az NCTA-program elkezdődött volna, minden közreműködő megszakított minden olyan kapcsolatot, amely bármi módon pártpolitikaiként lenne értelmezhető”.
Lázár: Ekkora levelet írtam
Az NCTA támogatásait kiosztó konzorcium egyébként kétfordulós, nyílt pályázat során, 2011 végén nyerte el az ügy lebonyolítását – ugyanez a társulás már sikerrel működtette az első Norvég Civil Alapot is 2008 és 2011 között, tudtuk meg Mórától. A konzorciumot négy alapítvány alkotja, az Ökotárs mellett benne van az Autonómia Alapítvány, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (DemNet) és a Kárpátok Alapítvány – Magyarország. Feladatuk a pályázati felhívások kiírása, a pályázatok fogadása és értékelése, a szerződések megkötése, a monitorozás. „A támogatások odaítélése átláthatóan és pártatlanul, kizárólag szakmai szempontok szerint és olyan célok mentén történik, melyeket az alap mind a 15 donorországa megállapított” – mondta Móra.
A szervezet küldetése, hogy „segítse a magyarországi civil társadalom fejlődését, valamint erősítse részvételét a társadalmi igazságosság, a demokrácia és a fenntartható fejlődés alakításában” – olvashatjuk a honlapjukon. Különösen nagy figyelmet fordítanak az emberi és kisebbségi jogokra, a környezetvédelemre, a rasszizmus elleni harcra, a szegénység és kirekesztés, illetve a nemi és a családon belüli erőszak elleni fellépésre.
Az egyik támogatott csoportjuk a Humán Platform, egy olyan kezdeményezés, amely több szervezetből áll – tagja például a Hallgatói Hálózat, A Város Mindenkié vagy a Kortárs Galériák Egyesülete –, és azért harcolnak, hogy rávilágítsanak a kultúra, az oktatás, a szociális és egészségügyi szférában dolgozók óriási jelentőségére, valamint ezen szakmák működési feltételeinek sürgős javítandóságára. A Humán Platform egyébként a Krétakör Alapítványon keresztül tudott pályázni, akik befogadták ezt a projektet, vállalva az adminisztratív terhelést és a donorszervezet szerepét, így ők ebből közvetlenül nem is profitálnak. „A pályázás többfordulós, lehetetlen adminisztratív akadályok nélküli eljárás volt, amit az Ökotárs korrektül bonyolított le. Sikermutatókat kellett meghatározni, és egy fejlesztési tervet bemutatni” – tudtuk meg Gulyás Mártontól, a Krétakör ügyvezetőjétől, aki azt is elmondta, hogy a Krétakör tevékenységét emiatt ráadásul nyíltan összemosták az ellenzéki pártok tevékenységével, csak azért, mert a Humán Platform zászlajára tűzött olyan jelmondatokat, mint az ellenzék. Gulyás szerint Lázár János levele tulajdonképpen nem is a norvég kormánynak szól, sokkal inkább az Ökotársnak és a többi lebonyolító szervezetnek, illetve azoknak, akik az NCTA jelenlegi kedvezményezettei, vagy esetleg a jövőben pályáznának a támogatásra. „Ez egyértelmű üzenet, és főleg a kisebb vidéki szervezeteknek szól. Nem az olyan nagyobb csoportokat fogják ugyanis falhoz nyomni ezzel, mint a TASZ vagy a Krétakör – mondta Gulyás, és hozzátette: – A Norvég Civil Alap elköteleződést jelent, a kormányzati források és a külföldi támogatás kizárja egymást, így hiába végeznek ezek a kisebb csoportok közszolgálati munkát – és így jogosultak lennének az adóforintokra –, mégsem kapják meg, mert az NCTA-hoz már pályáztak.”
És hogy mégis hová pályázhatnának az említett szervezetek? Gulyás szerint ilyen, nagyságrendjét és időbeli elhúzódását – több év – tekintve is kiemelkedő támogatás, mint a Norvég Civil Alap, nincs még egy. Ráadásul, ha példának okáért egy kulturális szervezet a működését elősegítendő nyújt be pályázatot a minisztériumhoz, a Nemzeti Együttműködési Alaphoz (NEA) már nem adhat be másikat. „A norvég minta azért jó, mert ha egy szervezet stratégiai víziója életképes, a bizottság ezt értékeli és támogatja, akkor az adott csoport elindulhat egy úton, ahol elég már csak a tartalmi szempontokat képviselnie, és nem kell aggódnia a fennmaradás vagy az adminisztratív dolgok miatt” – mondta Gulyás.
Apropó, Nemzeti Együttműködési Alap: a NEA 2012-ben létrehozott, az Emberi Erőforrások Minisztériuma felügyelete alá tartozó szervezet, mely a hazai civilek működését és programjait szintén pályázati úton támogatja. Az ügy érdekessége, hogy a NEA tanácsának elnöke az a Csizmadia László, aki a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítójaként és a békemenetek egyik szervezőjeként már kellő hírnevet szerzett magának. Megkeresésünkre kifejtette, hogy a „NEA tanácsának elnöke a pályázatokat nem bírálhatja el, szerepe a nyerő pályázatok meghatározásában nem lelhető fel, a személyével érintett civil szervezetek a civil törvény szerint a NEA-hoz nem pályázhatnak, így onnan támogatást nem is nyerhetnek”. Megjegyezte továbbá, hogy a NEA döntései nyilvánosak, a 2014. évi kiírásokra 12 390 pályázat érkezett, és tavaly a nyertes pályázók száma 4815 volt. Arra a kérdésünkre, hogy a CÖF alapítása és a NEA vezetése nem összeegyeztethetetlen-e, azt a választ kaptuk, hogy „a CÖF egy 2009-ben alakult, kifejezetten a polgárok által fontosnak tartott közügyekkel foglalkozó közösség. A fentiekből is látható, hogy a CÖF alapító-szóvivője, Csizmadia László szerepe a NEA-tanács elnökeként nem jelent összeférhetetlenséget. Mindenfajta olyan hír, amely személyemet közpénzek irányított pénzosztásával vádolja, alaptalan és részemről visszautasított.” Arra viszont, hogy mit gondol Lázár János leveléről, nem volt hajlandó nyilatkozni. Ahogyan maga Lázár János sem.
Hogy mi lesz mindennek a következménye, azt egyelőre nem tudni, ahogyan azt sem, hogyan történhetett meg az, hogy a levélről hamarabb értesült a magyar média, mint maga a címzett. Ahogy ugyanis kedden este a norvég külügyminisztérium sajtóosztályától megtudtuk, a kérdéseinkben említett levelet csak most kapták meg (míg a levélről szóló hírek már egy hete keringenek a magyar sajtóban), így arra, hogy mit kíván reagálni a norvég állam, és mi lehet mindennek a következménye a civil alapra nézve, csak húsvét után tudnak válaszolni. Az NCTA azonban megszűnni biztosan nem fog, hiszen – ahogy mind az Ökotárs vezetője, mind Gulyás Márton elmondta – a szerződést a magyar és a norvég állam közötti megállapodás szabályozza, melyre a magyar kormánynak nem lehet akkora ráhatása, hogy egyszeriben csak befagyasszák, a támogatás pedig egy norvég bankszámláról érkezik. Gulyás megjegyezte továbbá, hogy más uniós támogatások az együttműködés szempontjából nem ilyen hasznosak, mint a norvég, ami elmondhatatlanul fontos a hazai civileknek. „Jó lenne, ha akár a magyar állam, akár az önkormányzatok tudnának ehhez hasonló támogatást biztosítani, hiszen a hozzájárulásban részesülő civilek olyan feladatokat végeznek el, amelyeket az állam és az önkormányzat nem tud. Helyettük és értük dolgoznak.”
|
Egyértelmű üzenet – Lázár János esete a Norvég Civil Alappal
|
Lázár János a múlt héten levelet írt a norvég kormánynak a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) Magyarországon kifizetett pénzeinek szerinte nem civil alapon történő kiosztásáról. A hazai szervezetek cáfolnak, a norvégok később értesültek az ügyről, mint a magyar média, közben pedig még Csizmadia László is a porondra került.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/egyertelmu-uzenet-lazar-janos-esete-a-norveg-civil-alappal-89672
|
2014-04-17 11:55:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Sürgősségi eljárásban tárgyalja az Országgyűlés kedden a vagyonnyilatkozati rendszer újabb módosítását, amelyet az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében nyújtott be a kormány.
A péntek este beterjesztett javaslat szerint az országgyűlési képviselők a jövőben elektronikus úton is benyújthatják vagyonnyilatkozatukat, de a kézzel írtakat is digitalizálni fogják, majd az adatok egyeztetése után
kereshető módon is közzéteszik a vagyonnyilatkozatokat parlament oldalán.
Ez újdonság lesz, hiszen eddig csak a kézzel írt, beszkennelt, sokszor olvashatatlan vagyonnyilatkozatok voltak elérhetőek, és a dokumentumokban nem lehetett keresni. Az átláthatóságért küzdő civil szervezetek évek óta követelik, hogy elektronikusan kitöltött és elektronikusan olvasható, kereshető, összehasonlítható vagyonnyilatkozatok legyenek.
|
Brüsszel kérésére sürgős eljárásban írják át ismét a vagyonnyilatkozati szabályokat
|
Sürgősségi eljárásban tárgyalja az Országgyűlés kedden a vagyonnyilatkozati rendszer újabb módosítását, amelyet az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében nyújtott be a kormány.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/03/07/surgos-eljaras-parlament-vita-vagyonnyilatkozatok
|
2023-03-07 12:00:00
| true | null | null |
Telex
|
Á. Z.;Sz. Zs.;
részvénypiac;magyar állam;Antenna Hungária;4iG Nyrt;Yettel;
2023-03-20 18:16:00
Itt a bejelentés, a magyar állam a Yettelbe is bevásárolta magát
A finoman szólva NER-közeli cég, a 4iG Nyrt. adta el a tulajdonrészét.
A magyar állam képviseletében eljáró Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. közvetett kisebbségi tulajdonrészt szerzett a Yettel Magyarországban – számolt be közleményében a 4iG Nyrt. leányvállalataként működő Antenna Hungária Zrt.-vel lebonyolított részvénycsere-ügyletről a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
Az ügylet értelmében – derül ki a 4iG Nyrt. párhuzamosan kiadott közleményéből – a 4iG Nyrt. a Yettelben lévő 25 százalékos tulajdonrészét a Corvinus Zrt. által birtokolt Vodafone-részvények 19,5 százalékáért adta oda, amivel a 4iG Nyrt. részesedése a Vodafone Magyarországban 70,5 százalékra nőtt. A 4iG Nyrt.-nek szintén az Antenna Hungária Zrt.-n keresztül volt 25 százalékos tulajdonrésze a Yettel Magyarországban.
A tárca szerint a tranzakció „tovább gyarapítja a magyar állam vagyonát és szerepvállalását a stratégiai jelentőséggel bíró telekommunikációs ágazatban. – A részvénycserének köszönhetően a hazai telekommunikációs ágazat piacvezető szereplői közül kettőben is kisebbségi részesedésre tesz szert – utalt a Nagy Márton vezette minisztérium a Vodafone korábbi megvásárlására.
A közlemény szerint az állam így erőteljesebben és hatékonyabban lesz képes – tulajdonosi oldalról – hozzájárulni a távközlési ágazat fejlődéséhez, ami „további előnyöket biztosít az ügyfelek, a magyar gazdaság teljesítménye, valamint az ország versenyképessége számára”.
Ahogyan az elmúlt időszakban, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, most is azzal magyarázta a lépését, hogy „a kormány a háború és szankciók sújtotta nehéz helyzet ellenére is mindent megtesz annak érdekében, hogy elkerülje a recessziót, megvédje a családokat”. Az újabb tulajdonszerzéssel szerintük növelik Magyarország szuverenitását és stabilitását, és megerősítik a nemzeti tulajdon szerepét a stratégiailag kiemelt ágazatokban.
Az a pénzügyi tranzakció, amelyben a magyar állam és a 4iG közvetett tulajdonrészt szerzett a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt.-ben, 2023 januárjában zárult le. Az Antenna Hungária 51 százalékos, míg a magyar állam képviseletében eljáró Corvinus 49 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik Magyarország második legnagyobb távközlési vállalatában. A magyarországi mobilpiacon 2022 derekán a Magyar Telekom volt a vezető 44 százalékos piaci részesedéssel, a Vodafone 31 százaléknyit tudhatott magáénak.
|
Itt a bejelentés, a magyar állam a Yettelbe is bevásárolta magát
|
A magyar állam képviseletében eljáró Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. közvetett kisebbségi tulajdonrészt szerzett a Yettel Magyarországban – számolt be közleményében a 4iG Nyrt. leányvállalataként működő Antenna Hungária Zrt.-vel lebonyolított részvénycsere-ügyletről a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3188537_yettel-kozvetett-allami-tulajdon-corvinus-4ig
|
2023-03-20 11:59:00
| true | null | null |
Népszava
|
Ahogy arról a Telexen is beszámoltunk, kedd este összehangolt bűnügyi akció zajlott az Ártánd Közúti Határátkelőhelyen. Az ügyészség szerda délelőtti közleményéből kiderült: tizenhét hattárrendészt és egy civilt vettek őrizetbe a határátkelőnél.
„A közel 300 rendőr és ügyész részvételével zajló bűnügyi akcióban az ügyészség felkérésére a Nemzeti Védelmi Szolgálat eljárási cselekményeket végrehajtva járult hozzá az eljárás sikeréhez” – áll a közleményben.
A megalapozott gyanú lényege szerint a Biharkeresztes Határrendészeti Kirendeltség állományába tartozó határrendészek a szolgálataik során rendszeresen korrupciós bűncselekményeket követtek el.
Az Ártánd, illetve Nagykereki Közúti Határátkelőhelyen szolgálatot ellátó tizenhét határrendész 2022 áprilisát megelőzően
megállapodott abban, hogy az átkelőhelyen átutazóktól rendszeresen jogtalan előnyt fogadnak el, majd az összegyűjtött készpénzt a szolgálatot követően egymás között előre meghatározott arányban elosztják.
Az elkövetők között tiszti rendfokozatú nincs, a legmagasabb beosztású határrendész az átkelőhelyeken szolgálatot ellátó szolgálatirányító parancsnok és átkelőhely-ügyeletes volt.
A két-két szolgálatirányító parancsnok, illetve átkelőhely-ügyeletes az ügyészség közleménye szerint közvetlenül nem fogadott el jogtalan előnyt, de a kívánságuknak megfelelően olyan sávokra osztották be az alárendeltjeiket, ahol nagyobb esély volt a vesztegetési pénzek megszerzésére.
A kötelességüket megszegve a tudomásukkal zajló korrupcióról sem tettek jelentést, és nem is léptek fel ellene, amiért cserébe ők is kaptak részesedést a vesztegetési pénzből.
A nyomozó ügyészség elrendelte a 18 elkövető őrizetét, a gyanúsítotti kihallgatások jelenleg is folyamatban vannak.
|
Tizenhét, vesztegetéssel vádolt határrendészt vettek őrizetbe kedd este az ártándi határátkelőnél
|
Ahogy arról a Telexen is beszámoltunk, kedd este összehangolt bűnügyi akció zajlott az Ártánd Közúti Határátkelőhelyen. Az ügyészség szerda délelőtti közleményéből kiderült: tizenhét hattárrendészt és egy civilt vettek őrizetbe a határátkelőnél.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/03/08/atrand-hataratkelo-vesztegetes-orizetbe-vetel-17-hatarrendesz
|
2023-03-08 12:02:00
| true | null | null |
Telex
|
A békésszentandrási önkormányzat már vizsgálja, milyen legális eszközökkel tudja megakadályozni, hogy az egyház ingyen átvegye azt a két ingatlant, amiben a település általános iskolája és az óvodája működik. Sinka Imre polgármester a Telexnek azt mondta: az Alkotmánybírósághoz fordulnak, amennyiben a Szeged-Csanádi Egyházmegye nem áll el a szándékától. Erről a következő két hétben dönthet a képviselő-testület. A Szeged-Csanádi Egyházmegyének már levélben jelezték, hogy nem akarják átadni az ingatlanokat, de választ eddig nem kaptak.
Az ügy komoly felháborodást keltett a 3400 fős településen, mivel az iskola épületét a helyiek összefogásával, téglajegyből építették fel a 80-as években, értelemszerűen ragaszkodnak hozzá az emberek, mondta a polgármester. Hangsúlyozta: ez nem azt jelenti, hogy a település egyházellenes lenne, a lakosság 80 százaléka katolikus, ő maga pedig hittudományi végzettséggel rendelkezik.
Nem erre esküdött fel
A Szeged-Csanádi Egyházmegye egy tavaly decemberben elfogadott törvény alapján jelentette be igényét az iskola és az óvoda épületére. A Semjén Zsolt által jegyzett módosítás azt mondja ki, hogy egyház igényelheti az eredetileg is hitéleti, szakrális célokra épített, állami vagy önkormányzati tulajdonban álló ingatlan vagy ingatlanhányad ingyenes egyházi tulajdonba adását. Ezt akkor teheti meg, ha az ingatlanokat később is közvetlenül hitéleti, szakrális vagy köznevelési célokra használnák.
Ez Békészentandrás esetében is megáll, mivel az iskola és az óvoda ugyanúgy működne tovább ezután is, csak az ingatlanok tulajdonjoga szállna át az egyházra. Az intézmények eleve egyházi fenntartásban vannak, ezért sem valószínű, hogy bezárnák őket. A korábbi törvények szerint azt az ingatlant kaphatta meg az egyház, ami az államosítás előtt is a tulajdonában volt.
A mostani módosítás viszont lehetővé teszi, hogy az egyházak olyan állami, önkormányzati épületeket is átvegyenek, amelyek előtte nem voltak a birtokukban, ráadásul ingyen.
Hasonló helyzetben van Kübekháza, Hódmezővásárhely és a budapesti XI. is, az egyház ezeken a helyeken is a bejelentkezett az iskolák, óvodák, bölcsődék tulajdonjogáért. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint az iskolák és óvodák épületeinek átadásánál a korábbi egyházi kárpótlási gyakorlatot kellene követni, vagyis az épületek ellenértékét az önkormányzatoknak ki kellene fizetni valamilyen formában. Sinka Imre azt mondta: más érintett önkormányzatokkal is kapcsolatban vannak, de erről nem kívánt további részleteket elárulni. Annyit még elmondott, hogy szerinte sok önkormányzat fél, hogy mi lesz, ha ellenállnak.
„Nem tudom, mit kapok én ezért, de nem a közvagyon elherdálására esküdtem fel.”
A békésszentandrási polgármester szerint a törvény nemcsak, hogy alkotmányellenes, de az uniós alapelvekkel is szembemegy. Úgy fogalmazott: a közvagyon elherdálásának tartja, ami most történik. Facebook-posztjában korábban azt írta: a bilincset is vállalja, de nem írja alá, hogy az egyház ingyen átvenné a helyi óvodát és iskolát. Megkeresésünkre azt mondta: ezt úgy értette, hogy akkor sem fogja aláírni az önkormányzati vagyon átruházását, ha törvény kötelezi rá. Elkeseredésében írta a bilincses fordulatot.
Focipálya, szálláshely, park kerülne ingyen az egyházhoz
De mivel járna a gyakorlatban, ha egyházhoz kerülne a két ingatlan? Sinka Imre szerint „milliárdos vagyonvesztésről” van szó, mivel nemcsak az iskolaépület kerülne az egyházhoz, hanem:
egy teljes, körülbelül 40 ezer négyzetméteres komplexum, ahol raktár, szolgálati lakás, park, focipálya, mintagazdaság és egy 40 férőhelyes szálláshely is található.
A polgármester elmondása szerint csupán az ingatlan 10 százalékán folyik oktatás, tehát legfeljebb arra a részre tarthatna igényt az egyház. Hasonlóan érvel Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere is az egyház ingatlanszerzése ellen.
Az ingatlan átruházása rengeteg kérdést vet fel, nem csak annyiról van szó, hogy papíron más lesz a tulajdonos, magyarázta Sinka Imre. Ott van például a mintagazdaság, ami a közmunkaprogram keretében működik, és megbüntetik az önkormányzatot, ha nem teljesíti a vállalt feltételeket. A focipálya pályázatból épült, a Magyar Labdarúgó Szövetség felé kell elszámolniuk. A turizmus hagyományosan erős Békésszentandráson, a szálláshelyből jelentős bevétele van a településnek. Kérdés, hogy ha az is az egyházhoz kerül, kié lesz a bevétel. Szerinte az egyházmegyénél egyszerűen nem gondolták végig, hogy pontosan milyen épületek vannak az ingatlanhoz tartozó helyrajziszámon.
A polgármester leginkább azt fájlalja, hogy az egyház részéről senki nem kereste meg őt, a helyi esperes és az iskola igazgatója is tőle tudta meg, hogy milyen igénnyel kereste meg a Szeged-Csanádi Egyházmegye. Az előbb említett Facebook-posztjában az 50-es évek gyakorlatához hasonlította az eljárást. Az önkormányzat 2012-ben adta át az iskolát és az óvodát (törvény kötelezte erre) az egyháznak, amiből soha nem is volt probléma, jó volt az együttműködés az önkormányzat és az egyház között, mondta Sinka Imre. Ebbe rondít most bele az ingatalnok ügye, kínos helyzetet teremtve.
A polgármester egyébként korábban is tudott a törvényről, véletlenül találta meg a salátatörvényt olvasgatva, de pont a jó kapcsolat miatt nem gondolta, hogy Szeged-Csanádi Egyházmegyének lesznek ilyen igényei. Ennek ellenére még most is úgy gondolja, hogy képesek lennének kompromisszumos megoldást találni, és bízik a párbeszédben.
|
Nem a közvagyon elherdálására esküdtem fel – kiakadtak, hogy ingyen vinné az egyház az óvodát, iskolát
|
A békésszentandrási önkormányzat már vizsgálja, milyen legális eszközökkel tudja megakadályozni, hogy az egyház ingyen átvegye azt a két ingatlant, amiben a település általános iskolája és az óvodája működik. Sinka Imre polgármester a Telexnek azt mondta: az Alkotmánybírósághoz fordulnak, amennyiben a Szeged-Csanádi Egyházmegye nem áll el a szándékától. Erről a következő két hétben dönthet a képviselő-testület. A Szeged-Csanádi Egyházmegyének már levélben jelezték, hogy nem akarják átadni az ingatlanokat, de választ eddig nem kaptak.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/03/09/bekeszentandras-egyhaz-iskola-ovoda-ingatlanvagyon-polgarmester-sinka-imre-alkotmanybirosag
|
2023-03-09 12:13:00
| true | null | null |
Telex
|
Ártándon tizenhét vesztegetéssel vádolt határrendészt és egy civilt vettek őrizetbe kedd este, és a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség most is azt is közölte, hogy milyen vagyontárgyakat foglaltak le.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyonvisszaszerzési Hivatala az ügyészség felkérésére több mint 190 millió forint értékben biztosított vagyontárgyakat. A nyomozással párhuzamosan folytatott vagyonvisszaszerzési eljárásban a gyanúsítottaktól hat gépkocsit, egy nagyobb értékű luxus órát, valamint nagy mennyiségű készpénzt és kriptovalutát foglaltak le, továbbá négy ingatlan zár alá vételéről döntöttek. A 18 gyanúsítottól közel 57 millió forint készpénzt foglaltak le, amelynek felét külföldi devizákban, döntően euróban tartották.
Az elkövetők többsége hivatali vesztegetés elfogadása miatt két-nyolc éves börtönt kaphat.
A nyomozó ügyészség indítványozza 16 gyanúsított letartóztatását, továbbá egy határrendész – akivel szemben a vesztegetési bűncselekmény egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alapeseti minősítését közölték – és egy civil személy bűnügyi felügyeletének elrendelését. A kényszerintézkedésekről Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa pénteken dönt, áll az ügyészségi közleményben.
|
57 millió forintnyi készpénzt foglaltak le a korrupcióval vádolt ártándi határrendészektől
|
Ártándon tizenhét vesztegetéssel vádolt határrendészt és egy civilt vettek őrizetbe kedd este, és a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség most is azt is közölte, hogy milyen vagyontárgyakat foglaltak le.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/03/10/57-millio-forintnyi-keszpenzt-foglaltak-le-a-korrupcioval-vadolt-artandi-hatarrendeszektol
|
2023-03-10 12:19:00
| true | null | null |
Telex
|
A szocialisták az után nyújtották be a „koncepciós büntetőeljárások önálló szankcionálása érdekében" módosító javaslatukat a büntető törvénykönyvhöz (Btk.), hogy szerdán több órán át hallgatták Polt Péter legfőbb ügyész beszámolóját az ügyészség elmúlt ötévi tevékenységéről. Pontosabban az idő nagyobb részében az ellenzék bírálta Polt Pétert és az ügyészi szervezet munkáját. Huszonketten voltak összesen az ülésteremben, a kormánypártok 132 képviselőjéből például mindössze négyen.
Tíz év a pártos ügyésznek, bírónak
Akár tíz év börtönbüntetést is kaphat az az ügyész vagy bíró, aki politikai érdekből valótlan tényre vagy koholt vádra alapozva indít vagy folytat büntetőeljárást – legalábbis ezt javasolja az MSZP. Azt a hivatalos személyt is büntetnék a szocialisták, aki tud ilyen eljárásról, de nem tesz feljelentést, továbbá azt is, aki tudomás szerez arról, hogy jogtalan eljárás készül, mégsem tesz ellene semmit.
A törvénymódosító javaslat indoklása szerint „a Fidesz–KDNP pártszövetség kormányzása alatt számtalan visszaélésre, a büntetőeljárás eszközeinek törvénytelen alkalmazására derült fény: koncepciós perekben meghurcoltak, fenyegetett gyanúsítottak és tanúk, politikai érdekből kötött vádalkuk mutatják azt az utat, amelyen a jelenlegi hatalom jár".
A büntető kódexet a fentiek miatt szigorítani kívánó szocialista képviselők még ennél is tovább mentek az indoklásban, és így folytatták: Már több esetben kiderült, és a ma még összességében függetlennek tekinthető bíróság jóvoltából később is kiderülhet, hogy különösen "az ügyészség nem válogat az eszközökben, ha politikai megrendelésről van szó."
Az ügyészek 1 százaléka a Fidesz ökle?
Hasonlóan kemény, vádló hangot ütöttek meg a beszámolóról szóló vitában is a hozzászóló szocialista képviselők. Pedig első látásra békésnek tűntek, hiszen mindegyikük előtt egy szál virág pihent – a sárga rózsát egy ideje szimbólumként használja az MSZP a nyilvános szereplései alkalmával, talán némi öniróniával is utalva az Illés együttes Miért hagytuk, hogy így legyen? című legendás dalára.
Látványos performansszal is igyekeztek bosszantani a szocialisták a legfőbb ügyészt, aki szerintük – mint a vitában elhangzott – kevéssé független a Fidesztől, sőt pártérdekeket szolgál. Az ellenzéki képviselők laptopjainak fedelére jól látható módon fotókat ragasztottak: az egyiken Polt Péter meccset néz Orbán Viktor kormányfővel, a másikon a Fidesz választmányi ülésén szólal fel 1993-ban.
Polt vélt pártosságát több MSZP-s képviselő is szóvá tette. Bárándy Gergely arról beszélt: az ügyészek 99 százaléka tisztességes, de egyes szervezeti egységek "a kormánypártok szolgálóleányaivá" váltak, aktuálpolitikai célokat szolgálnak. Úgy vélte, az ügyészség politikai érintettségű ügyekben részrehajló, kettős mérce alapján működik, a Központi Nyomozó Főügyészség pedig "a Fidesz ökle".
Szembesítették a „mocskos ügyekkel"
Bárándy Gergely felvetette azt is: az ügyészség miért nem tesz semmit az intézményesült korrupció ellen. Azt egyébként beszámolójában a statisztikai adatok alapján a legfőbb ügyész is elismerte, hogy az utóbbi években nőtt a korrupciós jellegű bűncselekmények száma. Bárándy ezután hiányolta, hogy a dohánykoncessziók, a „trafikmutyi" ügyében a bizonyítékok ellenére sem indult eljárás.
Párttársa, Harangozó Tamás az állami földek bérbeadásának a Fideszben is bírált gyakorlatát, a „földmutyit" emelte ki, és jellemzőnek nevezte „a narancsoligarchák ügyeinek eltussolását". Harangozó utóbb az Origónak úgy értékelte a parlamenti meghallgatást, hogy „szembesítettük Polt Pétert a „mocskos ügyekkel". Idesorolta az ellenzéki politikusokat érintő „koncepciós pereket".
Példaként említette a tábornokpert, Hunvald György volt VII. kerületi MSZP-s polgármester és Molnár Gyula volt XI. kerületi MSZP-s polgármester ügyét, továbbá a Sukoró- és az UD Zrt.-ügyet. Kiemelte, hogy a Fidesz „maffiabaloldalozik", miközben a Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló parlamenti bizottság konszenzusos jelentése nem talált semmilyen jogsértést vagy politikai megrendelés jelét.
Nem kímélte Poltot Schiffer és a Jobbik
„Az emberek szerint az ügyészség falaz a politikai elitnek, hogy semmire ne derüljön fény" – ezzel a nem túl hízelgő vélekedéssel már az LMP-s Schiffer András szembesítette a legfőbb ügyészt. A politikus szerint e téren egyébként nem sok változott az elmúlt 25 évben.
Emlékeztetett: „2002 után is ment a visítás az akkor ellenzéki Fidesz részéről, hogy itt a szocialisták vendettát hirdettek a volt fideszesek ellen, koncepciós perek (...) ugyanezek a szövegek elhangoztak a fideszesek részéről."
Példa a Schiffer említette "visításra"
(MTI, 2003. szeptember 1.) Bocsánatkérésre szólította fel Keller László közpénzügyi államtitkárt sorozatos rágalmaiért hétfői budapesti sajtótájékoztatóján Mátrai Márta fideszes parlamenti képviselő. "Érdemes volna a kormánynak elgondolkodnia azon, hogy azt az államformát, ahol a hatalmon lévő politikusok mondják meg, hogy ki a bűnös, és ki nem, azt nem köztársaságnak, nem demokráciának és nem jogállamnak hívják" – szögezte le. Mátrai Márta rámutatott, hogy (...) a feljelentésügyi államtitkár számláját terhelő, politikai megrendelésre indított ügyekről mára pedig egytől egyig kiderült a politikai vádak tarthatatlansága és megalapozatlansága.
Nem kímélte Polt Pétert és az ügyészséget a Jobbik sem, bár képviselője elsősorban az „elszámoltatás" hatékonyságát kifogásolta. Staudt Gábor kitért arra is, hogy a kormánypártokhoz közel állók érinthetetleneknek tűnnek korrupciós ügyekben. Úgy vélte, az ügyészség vizsgálhatná, hogyan rendelkezhetnek kormánypárti képviselők nagyobb vagyonnal, mint a legális jövedelmük, továbbá a vádhatóságnak reagálnia kellene az amerikai beutazási tilalom ügyében megfogalmazott vádakra is.
Polt és a Fidesz visszautasítja a vádat
A politikai koncepciós perekre vonatkozó utalásokat Polt Péter visszautasította. A legfőbb ügyész túlzásnak ítélte, hogy az ügyészség pártosan járna el. Hangsúlyozta: az ügyeket egyformán kezelik, "nincsenek politikai ügyek". Közölte azt is, hogy nincs adatgyűjtés arról, hányszor vontak felelősségre kormánypárti képviselőt.
Fidesz: Az ügyészség független
Az ügyészség független szervezet, nem igaz, hogy politikai megrendelésre történnének eljárások – utasította vissza az ellenzék kritikáját a legfőbb ügyész beszámolóját végighallgató kevés kormánypárti képviselő egyike. Demeter Zoltán az Origo kérdésére elmondta: „a legfőbb ügyész és mindenki független", nem is igazán értette az MSZP reakcióit. Úgy vélte, az, hogy egyes ügyekben a bíróság végül nem talált bűnösnek jelenlegi ellenzéki politikusokat, még nem jelenti azt, hogy a vádak koholtak lettek volna. „Ha meg elítélték volna őket, az lett volna a baj, mert bizonyította volna a politikai megrendelést, nem?" – vágott vissza a kormánypárti politikus.
A kitiltási ügyben az ügyészség teszi a dolgát – mondta még viszonválaszában Polt, jelezve: ha lesz bizonyítható korrupciós ügy, vádat emelnek. Hozzátette: a volt NAV-os Horváth András által felvetett ügyekben is vizsgálódnak.
Polt Péter jelezte azt is: nem az igazságszolgáltatás alacsonyabb színvonalára utal, hogy Magyarországon nem gyanúsítottak meg miniszterelnököt, mint Horvátországban.
Ő kérte ki Gyurcsány mentelmi jogát
Horvátországban egyébként nem a hivatalban lévő, hanem egy volt miniszterelnököt, Ivo Sanadert gyanúsították meg korrupcióval összefüggésben, majd idén júniusban letöltendő szabadságvesztésre ítélte a bíróság a többi között a magyar vonatkozású, INA–Mol-ügyek egyesített perében. Volt kormányfőt pedig Magyarországon is meggyanúsítottak – éppen a Polt Péter felügyelte ügyészség.
Három évvel ezelőtt Gyurcsány Ferencet hivatali visszaéléssel gyanúsították meg a sukorói telekcsereügylettel összefüggésben a Központi Nyomozó Főügyészségen. Mindez az után vált lehetségessé, hogy a Polt Péter legfőbb ügyész által aláírt kérelem alapján az Országgyűlés kormánypárti többsége felfüggesztette a volt kormányfő mentelmi jogát.
Érdekes egybeesés, hogy Polt "A parlamenti mentelmi jog, mint büntethetőségi akadály" problémakört választotta 2010-es doktori disszertációja témájául. Ráadásul a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen PhD fokozatot érő dolgozat mottójául Polt valamiért ezt a shakespeare-i idézetet találta a legjobbnak a VI. Henrikből: "Az első tennivaló: öljünk meg minden törvénytudót."
Gyurcsány meggyanúsításakor az ügyészség abból indult ki, hogy a politikus 2008-ban kormányfőként "túllépte a hatáskörét", amikor a King's City kaszinó beruházóival tárgyalt és a több százmilliárdos munkahelyteremtő projekt támogatása részéről "utasítás jellegét mutatta". Ám 2012-ben a vádemeléskor bizonyítottság hiányában nem lett vádlott, a nyomozást megszüntették ellene.
Fleck: Politikai szelekció zajlik
Súlyos gondok vannak az ügyészi szervezetben, a vádemelésekben „politikai szelekció látszik" – állapította meg Fleck Zoltán. A jogszociológus, egyetemi tanár az Origónak elmondta: politikai logika működik, ez pedig nem csak súlyos szakmai, hanem társadalmi károkat is okoz. Mindebből azonban szerinte kevés látható, mert az ügyészség működése – szemben a bíróságokéval – a nyilvánosságtól elzárva zajlik. A fő problémát abban a korlátlan jogban látja Fleck, hogy a legfőbb ügyész indoklás nélkül utasíthatja a vád elejtésére vagy éppen vádemelésre az eljáró ügyészt, akinek így nem biztosított a függetlensége. A jogszociológus rövid távon ebben nem vár változást, legfeljebb akkor, „amikor a hatalom jellege megváltozik, és már más fogja vezetni az ügyészséget." Fleck Zoltán az MSZP-nek a koncepciós pereket szankcionáló törvényjavaslatáról egyébként úgy vélekedett: veszélyes dolog, ráadásul a problémát nem oldja meg, ha bírókat és ügyészeket jogi szankciókkal fenyeget bármely politikai erő.
Polt 2025-ig is a posztján maradhat
Rövid, sőt középtávon sem várható a Fleck Zoltán által említett változás az ügyészség szemléletében, Polt Péter ugyanis 2022-ig, vagy akár még tovább is legfőbb ügyész maradhat. Noha a 2010 decemberében a Fidesz törvénymódosítása nyomán az addigi 6 helyett már 9 évre választotta meg az Országgyűlés a legfőbb ügyészt, Polt Péternek 2019-ben nem kell feltétlenül felállnia székéből.
A legfőbb ügyész kinevezése a mandátuma lejártával vagy 70. életévének betöltése miatt szűnik meg, de a jogkörét az új legfőbb ügyész megbízatásának kezdetéig tovább gyakorolhatja. Mivel már kétharmados többséghez kötött a legfőbb ügyész megválasztása, ha 2018-ban és netán 2022-ben sem szerez egyik politikai erő sem ekkora többséget, Polt 70 éves koráig, 2025-ig is a hivatalában maradhat.
Polt Péter megítélését ellenzéki körökben jól jelzi, hogy az MSZP-ben régóta a Fidesz vállalati jogászaként emlegetik. Annak a pártnak a jogászaként, amelynek országos választmányi alakuló ülésén is részt vett 1993-ban, majd amelynek színeiben egy évvel később sikertelenül próbált parlamenti mandátumot szerezni, és amelyik támogatásával nemcsak 2000–2006 között tölthette be a legfőbb ügyész posztját, hanem most is.
A legfőbb ügyész felesége egyébként szintén jogász és ügyész. Polt-Palásthy Marianna korábban a Tolna Megyei Ügyészségen, majd a Legfőbb Ügyészségen dolgozott. A második Orbán-kormány idején, 2010-től az Emberi Erőforrások Minisztériumában jogi és személyügyi helyettes államtitkár volt, jelenlegi munkahelyére, a Magyar Nemzeti Bankhoz idén év elején került: a személyügyi igazgatóságot vezeti.
Figyelmeztette a politikát a bíró
Az igazságszolgáltatás nem válhat a politikai ellenfelek lejáratásának eszközévé – ezt egy bíró mondta ki tavaly októberben a Hunvald György volt VII. kerületi és Weinek Leonárd korábbi XIV. kerületi polgármestert a hűtlen kezelés vádja alól bűncselekmény hiányában felmentő, elsőfokú ítélet indoklásban. „A bíróság nem válhat a politikai bosszúállás eszközévé" – figyelmeztetett a bíró a Népszava beszámolója szerint. Az ítélet amúgy megállapította: a per tárgyát képező tanácsadói szerződések jogszerűek voltak, amikor ezt az ügyészség vitatja, az önkormányzati törvényt bírálja, amelyet ebben a formában jelenleg is számos önkormányzat alkalmaz. Ez a vita viszont "nem tartozik a bíróságra", a bíróság nem kíván "politikai ügyek részese lenni" – hangzott el az indoklásban. Nem sokkal korábban egyébként Meggyes Tamás, Esztergom volt fideszes polgármestere egy vádemelés előtt álló ügy lehetséges érintettjeként, mentelmi jogának felfüggesztéséről gondolkodva nyilatkozott a Népszavának úgy, hogy "a politikai megrendelések nem ismeretlenek az igazságszolgáltatásban, csak azt nem tudni, ki rendel: az ellenségeink vagy a barátaink".
hirdetés
|
Tíz év a pártos ügyésznek, bírónak
|
Börtönnel fenyegeti az MSZP a politikai célzatú, koncepciós eljárások indítóit és végrehajtóit, noha Polt Péter legfőbb ügyész szerint ez a műfaj nem is létezik. Fleck Zoltán jogszociológus viszont az Origónak arról beszélt: a látszat nem ez.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/20141211-borton-jarna-a-koncepcios-perek-kiagyaloinak.html
|
2014-12-11 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Főleg egy közintézmény esetében azt gondolná a halandó átlagpolgár, hogy nem annyira bonyolult dolog egy közbeszerzés, legalábbis az a része, amikor a beérkezett ajánlatok közül választani kell. Persze alaposan és szakszerűen meg kell vizsgálni, hogy a jelentkező vállalkozások tényleg megfelelnek-e a kiírás feltételeinek, de ha minden rendben, akkor lehet is mérlegelni az ígért minőség illetve az ár alapján. Olykor persze meg lehet magyarázni, hogy a kicsit drágább talán jobb, de a Debreceni Egyetem egyik cégénél ezt most nagyon nehéz lenne. Mutatjuk, miről is van szó.
A nemrég Vlagyimir Putyint díszpolgárrá kinevező egyetem egyik cége, az UD Human Service Kft. még tavaly októberében írt ki egy közbeszerzést: számos tisztítószert, tisztítóeszközt és néhány takarítógépet szerettek volna vásárolni. A két részre osztott kiírásra több cég is jelentkezett, idén január elején döntött is az UD Human Service, egy debreceni cég, a Credo Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. lett a befutó. Idáig nincs is semmi különös a folyamatban, ám ha megnézzük a szerencsés cég hátterét és a többi ajánlatot, az eljárásban több furcsaságot is találhatunk. A közbeszerzés az LMP-s Hadházy Ákos csütörtöki korrupcióinfójának az egyik témája, nekünk a sajtótájékoztató előtt mesélt az ügyről.
Nem nagy összegről van szó – bár ez is csak nézőpont kérdése –, kicsivel több mint 36 millió forintért szerződött az egyetem kft.-je a nyertes céggel, de valamiért a feltűnően legmagasabb ajánlatot fogadták el. A két részre osztott közbeszerzés első felére volt olyan vállalkozás, amely 22 millió forintért szállított volna takarítóeszközöket és -gépeket, szemben a befutó Credo Trade 33,9 millió forintos ajánlatával. De a nyertesnél a második legmagasabb ajánlattevő is több mint 3 millió forinttal olcsóbban szállított volna. Ezek után az UD Human Service Kft. – és így az egyetem – azt mondta, nekik nem kell az olcsóbb, kizártak mindenkit, csak a legdrágább ajánlatot tevőt nem. Ezt úgy tehették meg, hogy a közbeszerzés kiírásába beleírták: ha olyan cég jelentkezik, amely 100 millió forint feletti éves árbevétel felett produkál, azt kirakhatják, ha úgy gondolják.
A Credo Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel nem csupán az a gond, hogy ők tették magasan a legdrágább ajánlatot, de a céginformációs adatokból az is kiderül, hogy gyakorlatilag alig van értékelhető eredményük: 2014. és 2016. között egy forint árbevételt sem termeltek. A portálunkhoz eljuttatott információk szerint ráadásul a cég alvállalkozóra akarja bízni a takarítóeszközök és tisztítószerek beszerzését, onnan a Credo átveszi azokat, majd valamekkora haszonnal átadja az egyetemnek. Ezzel akár 10 millió forintnál is többet kereshetnek, hiszen a legolcsóbb ajánlatot tevő ennyivel olcsóbban is leszállította volna a tételesen leírt eszközöket. Vagyis: a debreceni egyetem cége szerette volna támogatni a kisvállalkozásokat, amely rendben is van, de az már nehezen védhető, hogy egy olyan túl magas árajánlattal előálló kft. miatt zárt ki másokat, amelynek a korábbi években nem volt bevétele, és amely nem is tudja, vagy nem akarja önmaga beszállítani a kért eszközöket, hiszen alvállalkozót kell megbíznia.
(A Debreceni Egyetemet és az UD Human Service Kft.-t is megkerestük az ügyben, azt kértük, indokolják meg a közbeszerzés fentebb részletezett furcsaságait. Amint elküldik a válaszaikat, közöljük az álláspontjukat.)
„Ez vagy totális dilettantizmusra utal, vagy arra, hogy itt az irányított közbeszerzés egyik iskolapéldáját láthatjuk. Én az utóbbira tippelek” – kommentálta a furcsa esetet az LMP társelnöke. Hadházy Ákos arra is felhívta a figyelmet, hogy a csütörtöki már a századik korrupcióinfója; noha több korrupciógyanús ügynek nem lett látványos eredménye, szerinte szerencsére nem igaz, hogy Polt Péter legfőbb ügyész minden ügy kivizsgálását meg tudja akadályozni, hiszen 45 feljelentésünkből 20-ban az ügyészség kénytelen volt nyomozást indítani. Utóbbira példa egyebek közt a kezdetben Farkas Flórián irányítása alatt működő Híd a munka világába foglalkoztatási program korrupciógyanús pénzköltései, vagy a 14 milliárdos uniós keretből finanszírozott Öveges-program körüli visszaélésgyanúk. De nyomoznak még az általunk is bemutatott bátonyterenyei és bicskei fantomraktárak kapcsán, továbbá az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, illetve a Széchenyi Programiroda pénzszórásai ügyében is.
Cikkünk megjelenése után reagált az egyetem és az UD Human Service Kft. is. A Debreceni Egyetem megkeresésünkre azt közölte, hogy tulajdonosként az UD Human Service Kft. napi ügyeibe nem avatkozhatnak bele, azok kapcsán direkt utasítást nem adhatnak. „Az intézmény tulajdonosként elkötelezett amellett, hogy a többségi befolyása alatt álló társaságok törvényesen és hatékonyan működjenek. Tekintettel a sajtóban megjelentekre, a tulajdonos belső ellenőrzést rendel el és annak eredménye szerint, amennyiben szükséges, változtat a folyamatok végrehajtási rendjén és az ellenőrzések gyakoriságán” – jelezte az intézmény.
Az UD Human Service felhívta a figyelmet arra, hogy az eljárást megindító felhívásban éltek azzal a jogszabályok adta lehetőségükkel, miszerint „árubeszerzés esetén a százmillió forint általános forgalmi adó nélkül számított árbevételt el nem érő ajánlattevők számára teszi csak lehetővé az ajánlattételt”. Ezt azért tették, hogy a kis- és középvállalkozások számára minél hatékonyabb versenypozíciót teremtsenek. Mivel mindezt a közbeszerzési kiírásukban előírták, így nem volt más választásuk, a többi cég ajánlatát érvénytelennek kellett minősíteniük, hiszen azok 2016-os árbevétele átlépte a 100 millió forintot. Az UD Human Service külön kiemelte, hogy az általuk tett korlátozást minden ajánlattevőnek látnia kellett.
|
Nagyon gyanús közbeszerzés a Debreceni Egyetemen
|
Kizárták az olcsóbb ajánlatokat adó cégeket, hogy aztán megbízhassanak egy fantomvállalkozást
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/nagyon-gyanus-kozbeszerzes-a-debreceni-egyetemen-kizartak-az-olcsobb-ajanlatokat-ado-cegeket-hogy-aztan-megbizhassanak-egy-fantomvallalkozast-108831
|
2018-01-18 12:24:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Korábban a „helyi kiskirályok“ döntöttek egy-egy beruházásról, ma már viszont sokszor „igen magas szinten“ dől el, ki kap meg egy jelentős megbízást, mondta Martin József Péter a Magyar Nemzetnek. A Transparency International (TI) ügyvezető igazgatója azt mondta, becsléseik szerint az uniós pénzből finanszírozott fejlesztéseket 20-25 százalékkal túlárazzák a piaci árhoz képest. Közbeszerzési eljárásokon évente tübb mint 1000 milliárd forintnyi uniós támogatást osztanak szét. Azaz ha minden beszerzésnél 25 százalék a felár, akár 200 milliárd is eltűnhet.
Martin emlékeztetett, hogy az Európai Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) már több mint 40 beruházásnál bukkant szabálytalanságra. Legutóbb Tiborcz István, Orbán Viktor vejének érdekeltségénél, az Elios Zrt-nél. Ebben az ügyben az OLAF szerint 13 milliárd forintot kellene visszafizetnie Magyarországnak. A TI vezetője szerint Magyarországnak csatlakoznia kéne a 2020-tól felálló Európai Ügyészséghez, de erre a kormány nem mutat semmiféle hajlandóságot.
Martin azt is elmondta, hogy a TI költségvetésének mindössze 7 százaléka érkezik a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítványtól. Forrásaik 53 százalékát EU-s intézményektől nyerték pályázatokon, 20 százalék pedig a TI berlini központjától érkezett.
A kormány és a hivatalok persze teljesen másképp látják a helyzetet. A Közbeszerzési Hatóság szerint ugyanis „erősödött tavaly a verseny a közbeszerzési pályázatoknál, ahol továbbra is teljes az átláthatóság“. Ezt a szervezet elnöke, Rigó Csaba Balázs mondta az Európai Bizottságra hivatkozva. Rigó azt is hozzátette az MTI szerint, hogy csökkent a korrupció és a visszaélések kockázata.
|
25 százalékos túlárazások az uniós beruházásoknál
|
2010 előtt is volt korrupció, de a Fidesz központosította a lopást is.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/gazdasag/25-szazalekos-tularazasok-az-unios-beruhazasoknal-108910
|
2018-01-23 12:32:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
2020. június 6-án reggel nyolckor M. Viktor, Schadl György sofőrje leparkolta főnöke jól ismert Škoda Superbjét egy fákkal szegélyezett budapesti mellékutcában. Schadl kiszállt, és néhány lépéssel odaért kedvenc ékszerkereskedőjéhez. A vásárlás részleteiben előre megegyeztek, Schadlnál 70 millió forint volt készpénzben, amit nem sokkal korábban két beszervezett végrehajtótól, Forrai Miklóstól és Majorosi Esztertől szedtek össze.
A tranzakció gyorsan megtörtént, a pénzt megszámolták, Schadl pedig távozott. A táskájában ott lapult egy 157,1 grammos, 18 karátos arany karlánc, és egy nyakék egy 168 karátos, azaz 33,6 grammos Natural Fancy Yellow gyémánttal. Az ékszerész a garnitúra értékét valamivel korábban a hivatalos, úgynevezett GIA értékbecslés szerint 1,2 millió dollárra, azaz körülbelül 360 millió forintra becsülte, majd ezt Schadl lealkudta 350 ezer dollárra. Később az alkudozás 290 ezer, majd 248 ezer dollárig jutott, aminek a vége a 70 millió forintos vételár lett.
Schadl imádta az aranyat
Nem ez volt az első alkalom, hogy M. Viktor ennél ékszerésznél járt. Lefoglalt mobilja bejegyzései szerint 2019. október 31-én egymillió, 2020 februárjában pedig egyszer 5,9 millió, majd 6,5 millió forintot hagytak ott készpénzben. A 70 milliós tétel után még 2020 végén volt egy 12,5 milliós kifizetés, későbbi bejegyzések nincsenek.
Az ékszerekről legközelebb akkor hallunk, amikor 2021. november 5-én Schadl Györgyöt Ferihegyen őrizetbe vették, és átkutatták a lakását. A páncélszekrényben a nyomozók megtalálták azt a bizonyos ékszergarnitúrát, de mivel akkor még nem vádolták Schadlt hivatali vesztegetés elfogadásával, azokat nem is foglalták le.
Szintén átkutatták Schadl irodáját, ott egy sor másik ékszer került elő a páncélszekrényből. Ezek között van:
egy 45 centis vastag, fonott aranylánc;
egy 45 centis rizsszemű fonott aranylánc;
egy 20 centis vastag, fonott arany karkötő;
több női fülbevaló, gyűrű, és vékony lánc; valamint
egy Longines márkájú arany női karóra.
Ezen kívül a nyomozók találtak a páncélszekrényben egy csomó készpénzt, többek között dollárt, török lírát, lengyel złotyt, orosz rubelt, thai bátot, jamaicai dollárt és cseh koronát.
A lefoglalt tárgyakhoz később ékszerszakértőt rendeltek ki, aki megállapította, hogy az aranyláncok körülbelül 850, 460 és 293 ezer forintot érhetnek, valamint a többi ékszerből is kijön még valamivel több mint egymillió forint. Kifejezetten értékesnek egyedül a Schadl kezéről lefoglalt Brequet Marine típusú, 18 karátos aranyötvözetből készült karórát találták, amelyet 7,5 millió forintra becsült a szakértő.
Megjártak egy kört
Az első, novemberi házkutatáson a Schadlék lakásában tartott ékszereket még nem foglalták le, Schadlt viszont őrizetbe vették. Az őrizet nem sokkal később letartóztatássá vált, a nyomozati anyag egy része kiszivárgott a sajtóhoz, és a remény, hogy Schadl néhány héten belül szabadulhat, szertefoszlott.
Ekkor telefonált ki Schadl György a börtönből, és kérte meg feleségét, Schadl-Baranyai Helgát, valamint apját, idősebb Schadl Györgyöt, hogy rejtsék el az ékszereket. Ők ennek eleget is tettek, az OTP Bartók Béla úti fiókjában széfet béreltek, ahová aztán átszállították az addig a lakásban tárolt kollekciót. A nyomozók azonban ekkor már rég lehallgatták őket (Baranyait meg is figyelték), így elég hamar lelepleződött az akció.
A Bartók Béla úti OTP-fiókban március másodikán este háromnegyed hatkor jelentek meg a Központi Főügyészség és a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársai. A bank dolgozóival együttműködve a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat tagjai nyitották ki a 70-es számú széfet, amelyben megtalálták a korábban már említett aranyláncokat, azon kívül körülbelül 15 karórát és egyéb ékszereket.
Eldugták az ékszert, szerintük „nem azért”
A hatóságok az eset után Schadl feleségét és apját különösen nagy értékre elkövetett pénzmosással vádolták meg, érvelésük szerint a lefoglalható értéktárgyakat akarták elrejteni előlük. Ezzel Schadl-Baranyai és idősebb Schadl a Schadl–Völner-ügy tizenheted- és tizennyolcadrendű vádlottjai lettek, akik a tárgyalás előkészítő ülésén határozottan tagadták bűnösségüket.
A nyomozati anyag szerint a kihallgatásokon azt mondták: nem a hatóságok, hanem a betörők elől akarták elrejteni az értékeiket. Azzal érveltek, hogy Schadl letartóztatása után nyilvánosságra kerültek a házkutatások jegyzőkönyvei, amiből bárki megtudhatta, hogy rengeteg ékszerük volt otthon, és el akarták kerülni, hogy kirabolják őket. Azt is mondták, hogy azt hitték, az ékszereket Schadl becsületesen szerezte, így fel sem merült bennük, hogy bűncselekmény lenne azokat elrejteni.
Schadl-Baranyai kétes ügyei, és a férjével folytatott beszélgetése ismeretében ezeket nehéz elhinni, és a nyomozókat sem győzték meg, így most mindkettőjükre felfüggesztett börtönbüntetést kért az ügyészség. Az ékszereket akkor a rendőrség vagyon-visszaszerzési hivatala foglalta le, valószínűleg azóta is ott vannak.
A nyomozati anyag szerint Schadl azért vette a 70 milliós ékszergarnitúrát, hogy eltüntesse a korábban végrehajtóktól beszedett több mint kétszázmillió forintot. Felmerül viszont a kérdés, hogy vajon hogyan alkudta le az eredetileg 360 millióra becsült ékszert 70 millióra. Felhívtuk az érintett ékszerészetet, de kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy Schadlról „nem tudunk semmit és nem nyilatkozunk”. A Schadl-ügyről az utóbbi hetekben több érdekes történetet is megírtunk: ezek közül néhány:
|
Schadl aranya
|
2020. június 6-án reggel nyolckor M. Viktor, Schadl György sofőrje leparkolta főnöke jól ismert Škoda Superbjét egy fákkal szegélyezett budapesti mellékutcában. Schadl kiszállt, és néhány lépéssel odaért kedvenc ékszerkereskedőjéhez. A vásárlás részleteiben előre megegyeztek, Schadlnál 70 millió forint volt készpénzben, amit nem sokkal korábban két beszervezett végrehajtótól, Forrai Miklóstól és Majorosi Esztertől szedtek össze.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/03/10/schadl-ora-ekszer-millios-nyaklanc-karlanc-arany
|
2023-03-10 12:28:00
| true | null | null |
Telex
|
Jogállamban megengedhetetlen, az uniós előírásoknak nem megfelelő, sőt megalázó körülmények között tartották fogva ügyvédje szerint Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét, amikor 2022 februárjában váratlanul magánzárkába helyezték át. A lapunk birtokába került panasz után a hatóság megállapította, hogy az intézet valóban nem biztosította az egészséges elhelyezéshez való jogot Schadlnak, és ügyvédje szerint később javultak a fogva tartás körülményei. Mindeközben Völner Pál a mai napig szabadlábon védekezhet. A történet pikantériája, hogy két évvel korábban államtitkárként éppen ő kritizálta a leghangosabban a börtönkártalanítások kifizetését, Völner szerint ugyanis mindenféle mondvacsinált ürüggyel perlik be az államot a fogvatartottak.
Minden előzetes értesítés nélkül magáncellába helyezték át 2022 februárjában Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét, akit három hónappal korábban tartóztattak le. Ügyvédje pár nappal később panaszt tett a fogvatartási körülmények miatt, amelyek szerinte „mélyen sértik az emberi méltóságot, és semmiben sem felelnek meg a jogszabályoknak, illetve az európai uniós előírásoknak” – derült ki a Telex birtokába került nyomozati anyagból.
„Védencem a letartóztatása ideje alatt mindvégig példás magatartást tanúsított, a hatóságokkal mindenben együttműködött, magatartása ellen soha semmilyen kifogás vagy panasz nem merült fel” – olvasható a korábban Blikk által is ismertetett beadványban, amelyben Kardos Éva védő arról írt a Központi Nyomozó Főügyészségnek, hogy
„senkinek nem könnyű az ilyen fajta életmódváltás”, de szerinte Schadl „kiválóan alkalmazkodott a számára szokatlan börtönviszonyokhoz”.
Mindezek után váratlanul érte, hogy egyik nap minden előzetes értesítés nélkül áttették egy emelettel feljebb a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Nagy Ignác utcai objektumában. Az ügyvéd szerint senki nem adott magyarázatot arra, hogy védencét közel öt hónappal a letartóztatása után miért kellett magánzárkába tenni, ahol
„a fal emberi fekáliával (szarral) van bekenve, hemzsegnek a poloskák”.
Azt írta, Schadl tele volt poloskacsípéssel, és a sztárvégrehajtót megviselte az is: „Hat órán keresztül próbálta kitakarítani az igencsak szűkre szabott celláját, de teljesen sikertelenül.”
Völner szabadlábon, Schadl magáncellában
A védőügyvéd szerint végtelenül megalázó volt, és semmi nem indokolta, hogy a nyomozás azon szakaszában magánzárkába helyezték át a végrehajtói kar elnökét. „Értem, hogy a nyomozó hatóság mindenképpen nyomást akar gyakorolni Védencemre, ezt a nyomozás érdekeit szem előtt tartva meg is teheti – de csak a jogszabályok és az ide vonatkozó előírások keretei között” – folytatta az írásbeli panaszt Kardos Éva, hozzátéve:
az embertelen, méltatlan és indokolatlan fogvatartási körülmények miatt védencét majd megfelelő reparáció illeti meg.
Azt kérte az ügyészségtől, hogy adjanak választ, mi indokolta Schadl „poloskás-fekáliás magánzárkába helyezését”, miközben példás magatartást tanúsított, és a nyomozás során már minden iratot, dokumentumot lefoglaltak. „Az egyenlő bánásmód alapelvének érvényesülnie kell a büntetőeljárás minden szakaszában, egy jogállamban megengedhetetlen az ilyen, emberi méltóságot semmibe vevő eljárás” – fogalmazott az ügyvéd.
A védő beadványában arról is írt, hogy a nyomozati szakban is érvényes a belső arányosság elve:
„elfogadhatatlan, hogy amíg Védencem bűntársa változatlanul parlamenti képviselő és az Esztergom feletti ingatlanában szabadon él és intézi ügyeit, addig Védencemet nemcsak hogy letartóztatásban tartják, hanem minden ok nélkül majd öt hónapos letartóztatási idő után magánzárkába helyezik”.
Schadl Györgyöt 2021 novemberében állították elő, majd tartóztatták le, miközben Völner Pál mentelmi jogát ugyanazon év decemberében felfüggesztette az Országgyűlés. Noha igazságügyi államtitkári posztjáról lemondással távozott, parlamenti mandátumát a ciklus végéig, 2022 májusáig megtartotta, és nemcsak eközben, hanem azóta is szabadlábon védekezhet.
A nyomozati anyag szerint a Központi Nyomozó Főügyészségtől azt válaszolták Schadl védőjének, hogy az ügyészség „a fogva tartás körülményeivel kapcsolatban jogkörökkel nem rendelkezik”, így aztán ők nem adtak utasítást a gyanúsított áthelyezésére sem, annak okát a büntetés-végrehajtási intézménynél firtathatja.
A védő, Kardos Éva a Telexnek azt írta, hogy panaszukat a BV intézetparancsnoka alaptalannak találta és elutasította. A Fővárosi Főügyészség Büntetés-Végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Osztálya viszont már 2021 májusában részben helyt adott a panasznak, és
megállapította, hogy az intézet nem biztosította maradéktalanul az egészséges elhelyezéshez való jogot.
Továbbá az intézet jogszabályt sértett azzal, hogy nem biztosította Schadlnak a szekrényéhez való folyamatos és szabad hozzáférés lehetőségét. „Ezt követően védencem fogvatartási körülményei a lehetőségekhez képest javultak” – tette hozzá az ügyvéd, és kérdésünkre megerősítette: nem indítottak kártalanítási pert.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) megkeresésünkre csak annyit közölt, hogy „a fogvatartottal kapcsolatba hozható valamennyi adat, információ bűnügyi személyes adat”, és a hatályos jogszabályok alapján nem válaszolhatnak konkrét személyre, eseményre vonatkozó kérdésekre.
Völner Pál: A börtönbiznisz sérti az emberek igazságérzetét
„A börtön nem egy romantikus hely, sőt az egy nagyon nehéz hely, és ott előfordulhat, hogy időnként egy-egy elítélt sérelmére történik valami, ami kínzásnak minősülhet”
– mondta Orbán Viktor még 2020 januárjában a közrádióban. A kormány egyik kiemelt témája volt ezekben az időkben ugyanis „a börtönbiznisz” felszámolása. A miniszterelnök szerint „10 millió ember igazságérzetét sérti”, hogy „jól ismert ügyvédi körök” ügyesen kijátsszák a jogszabályokat, és több millió forintos üzletet csinálnak a kártérítésekből.
A miniszterelnök nyilatkozata után pár héttel fel is függesztették a börtönviszonyok miatti kártalanítások kifizetését. Az ügyben az egyik leggyakrabban az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szólalt meg, aki történetesen nem más volt akkoriban, mint Völner Pál.
Varga Judit miniszterhelyettese arról beszélt többek között, hogy a „börtönbiznisz” egy tudatos visszaélés a joggal, és a tevékenység károsítja az államot, rontja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, sérti az emberek igazságérzetét. A volt államtitkár szerint a társadalom elvárása nem az, hogy a börtönben a bűnözők meggazdagodjanak, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy akár súlyos, erőszakos bűnözők és az őket segítő dörzsölt ügyvédek milliókat tegyenek zsebre a börtönévek alatt úgy, hogy
„mindenféle mondvacsinált ürüggyel beperlik az államot az állítólagos rossz börtönkörülményekre és zsúfoltságra hivatkozva”.
2020 őszén aztán alaposabban is átírták a négy évvel korábban elfogadott börtönkártalanítási szabályokat. A módosítás jócskán megnehezíti a rabok hozzáférését a kártalanítási összeghez: azt főszabály szerint a szabadulásra kell tartalékolni, csak „különös méltánylást igénylő esetben”, parancsnoki engedéllyel férhet hozzá a fogvatartott kapcsolattartója.
Elmarasztalták az államot a börtönök túlzsúfoltsága és körülményei miatt
A Magyar Helsinki Bizottság szerint a törvénymódosítás után probléma maradt, hogy a törvényileg megkövetelt élettér megléte esetén nem lehet kártalanítást indítani, még akkor sem, ha az egyéb fizikai körülmények (pl. az elkülönített vécé hiánya, a nem megfelelő szellőztetés, világítás, fűtés vagy rovarirtás) sértik a szabályokat.
A szervezet 18 évig monitorozhatta a börtönökben a rabok elhelyezési körülményeit és jogainak érvényesülését, aztán 2017-ben a Büntetés-végrehajtási Intézet Országos Parancsnoksága felbontotta az együttműködést, mondván, nélkülük is biztosíthatók a fogvatartottak jogai.
„Az említett eset tapasztalataink szerint nem kirívó sajnos. Évente több száz fogvatartotti, illetve hozzátartozói megkeresés alapján több olyan bv. intézet lehet az országban, ahol nagyjából kiirthatatlanok a poloskák”
– mondta Schadl panaszáról a Telexnek Krámer Lili, a Magyar Helsinki Bizottság kutatója és projektkoordinátora. Mindezekre a problémákra a börtönkörülményeket vizsgáló más szervezetek jelentéseiben is lehet példákat találni (pl. az embertelen bánásmód megelőzésére szakosodott Európa Tanács-szerv, a CPT is külön kitért rá).
„Függetlenül attól, hogy ki mit követett el vagy milyen ügyben van letartóztatásban, senkinek nem szabadna olyan zárkában lennie, amely tele van poloskával, vagy emberi ürülék van a falon”
– tette hozzá. Krámer szerint a börtönök túlzsúfoltsága és a büntetés-végrehajtásban tapasztalható krónikus munkaerőhiány nagyon megnehezíti az emberi jogi standardok szerinti működést.
Felidézte, a kártalanítási rendszert azért kellett bevezetni, mert a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2015-ben elmarasztalta a magyar államot a börtönök tömeges, rendszerszintű túlzsúfoltsága és az embertelen körülmények miatt. „Ezek a körülmények a magyar alkotmánnyal és nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeinkkel, köztük uniós szabályokkal is ellentétesek” – fogalmazott a Helsinki Bizottság szakértője.
A végrehajtói kar elnökét bilincsben és vezetőszáron vezették be a február 17-én kezdődött bírósági tárgyalásra. Schadl és Völner is ártatlannak vallotta magát az előkészítő ülésen, hat végrehajtó azonban elismerte, hogy Schadl György pénzért cserébe segítette őt pozícióba.
A Schadl–Völner-ügy több részletét is bemutattuk az elmúlt hetekben a Telexen:
„Gyerekek, mutatom, mi lesz” – minisztériumi dolgozók mesélnek arról, milyen megalázóan ment a Völner–Schadl-korrupció.
„Aki nem hajlik, az törik” – egy végrehajtó elmondta, hogyan húzták őt be Schadlék a százmilliós, maffiaszerű bizniszbe.
Schadl György: Ne bassza már meg a jó ég, hogy egy Telex-cikkre reagáljon a Kúria elnöke!
Schadl György: Nem fogok olyat bevallani, amit nem csináltam, maximum szájba baszom az ügyészt!
Kubatov Gábor és egy belügyminisztériumi dolgozó neve is felbukkan a Schadl-ügy irataiban
„Pohár hívja Rizst” – így hallgatták le és figyelték meg Schadl feleségét és bizalmasát
„Grécstől kapott szatyor irodában Gyurinak odaadni” – sok szála lehet még a Schadl-ügynek
Partnereinktől
|
Szarral bekent fal, hemzsegő poloskák – panaszt tett Schadl György a fogvatartási körülmények miatt
|
Jogállamban megengedhetetlen, az uniós előírásoknak nem megfelelő, sőt megalázó körülmények között tartották fogva ügyvédje szerint Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét, amikor 2022 februárjában váratlanul magánzárkába helyezték át. A lapunk birtokába került panasz után a hatóság megállapította, hogy az intézet valóban nem biztosította az egészséges elhelyezéshez való jogot Schadlnak, és ügyvédje szerint később javultak a fogva tartás körülményei. Mindeközben Völner Pál a mai napig szabadlábon védekezhet. A történet pikantériája, hogy két évvel korábban államtitkárként éppen ő kritizálta a leghangosabban a börtönkártalanítások kifizetését, Völner szerint ugyanis mindenféle mondvacsinált ürüggyel perlik be az államot a fogvatartottak.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/03/02/schadl-gyorgy-maganzarka-fogvatartas-fekalia-bolhak-panasz
|
2023-03-02 12:36:00
| true | null | null |
Telex
|
Beperli Vida Ildikó az amerikai ügyvivőt – erősítette meg az Origónak a NAV-elnök ügyvédje, ám lehet, hogy a feljelentés kudarcra van ítélve. Futó Barnabás szerint a helyzet nem reménytelen. Elárulta azt is: Vida Ildikó ötmillió forint sérelemdíjat is követel az ügyvivőtől. Goodfriend reagált.
Pert indít Vida Ildikó M. André Goodfriend, az Egyesült Államok budapesti ügyvivője ellen rágalmazásért – erősítette meg az Origónak Futó Barnabás, a kitiltási botrányban érintett NAV-elnök jogi képviselője. A részleteket firtató kérdéseinket illetően az ügyvéd időt kért, mert éppen a feljelentés hivatalos ügyeit intézi, ezért későbbre ígért pontosabb tájékoztatást.
Saját zsebből fizeti
Vida Ildikó nem NAV-elnökként, hanem magánszemélyként tette meg a feljelentését, illetve nyújtotta be keresetét – mondta kérdésünkre Futó Barnabás. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az ügyvédi díjazást sem a NAV állja közpénzből, hanem Vida Ildikó saját maga fizeti – magyarázta az ügyvéd.
Mint kiderült, Vidáék két párhuzamos eljárást is indítottak. Egyrészt a Központi Nyomozó Főügyészségen nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás miatt jelentették föl az amerikai ügyvivőt, mert hivatalos személyi minőségében sértette meg a NAV elnökét. A Fővárosi Törvényszéken pedig jó hírnév megsértése miatt nyújtottak be keresetet.
Konkrétan a múlt csütörtökön megjelent, a Heti Válasznak adott interjúban tett sértő kijelentése miatt tettek feljelentést Goodfriend ellen. Az interjúban az ügyvivő kifejtette: az, hogy egyeseket nem engednek be az Egyesült Államokba, annyit jelent, "úgy hisszük, vannak olyan kormányalkalmazottak, akik korrupt cselekményekben vesznek részt".
Az ügyvivő a kitiltási ügy konkrét érintettjeiről nem beszélt, de azt mondta: az az információ, amelyre a beutazási tilalmat alapozták, nem pusztán arra vonatkozik, hogy az érintettek keveset tettek a csalások ellen. Ha valaki jó szándékú, de nem tesz eleget a csalás megakadályozásáért, az természetesen nem minősül korrupt cselekménynek – jegyezte meg.
Bíróság elé áll-e Goodfriend? Elképzelhető
Az amerikai ügyvivő gyorsan reagált a feljelentés hírére. André Goodfriend csütörtökön egy korrupcióellenes eseményen vendégként vett részt, és utána újságíróknak nyilatkozott. A Vs.hu beszámolója szerint arra a kérdésre, miszerint lehetséges-e szerinte, hogy bíróság elé áll, azt felelte: mindent elképzelhetőnek tart.
A rendezvényen felszólalt Pintér Sándor is. A belügyminiszter ugyan nem mondta ki Goodfriend nevét, de neki üzenhetett, amikor úgy fogalmazott: nemcsak a korrupció, de az azzal való vádaskodás is károkat okozhat államnak, szervezeteknek és egyéneknek is. Vigyázni kell a karaktergyilkossággal, különösen, ha nemzetközi együttműködés keretében próbálkoznak ezzel – tette hozzá.
Muszáj volt lépni, Orbán kérte
Vida Ildikó kétségkívül lépéskényszerben volt ez ügyben, miután a miniszterelnök hétfőn utasította, később pedig gyakorlatilag megfenyegette a NAV elnökét, ultimátumot adva neki a jogi lépések megtételére. Orbán hétfőn azt mondta, hogy ha Vida Ildikó nem tesz feljelentést, akkor leváltja.
Kedden viszont már a Blikk szerkesztőségében a néppel csetelve egy kérdésre azt válaszolta: Goodfriendnek „kiváló lehetősége lesz arra, hogy vádjait a teljes magyar nyilvánosság előtt a bíróságon megismételhesse". Megismételte egyúttal az ultimátumot is, miszerint a NAV-elnöknek be kell perelnie Goodfriendet, „másképp nem bizonyíthatja a becsületességét".
Egy másik ilyen kérdésre Orbán még konkrétabban szólt Vida Ildikóról: „A magyar emberek joggal várják el, hogy ha egy köztisztviselőt korrupcióval vádolnak meg, azonnal forduljon bírósághoz, és bizonyítsa az igazát. Ez a pénzügyi területen dolgozó köztisztviselőktől különösen is elvárható. A NAV elnök asszonyának is ezt kell tennie. Ha nem, távoznia kell, és alapos vizsgálatokkal kell számolnia."
Garantált az eljárás kudarca?
A kormányfői ultimátum ma reggel lejárt, közben pedig nagy csend volt Vida Ildikó körül. Aztán az Indexen jelent meg először, hogy Futó Barnabás már intézkedik az ügyben. Csakhogy – mint megírtuk – hiába szólította fel Orbán Vida Ildikót elégtételre, a procedúra jogilag gyakorlatilag semmilyen eredményt nem ígér, sőt: biztos kudarc.
Valki László nemzetközi jogász az Origónak ezt azzal magyarázta, hogy kivitelezhetetlen Goodfriend feljelentése. Ha a NAV-elnök rágalmazás vagy becsületsértés miatt próbálna büntetőeljárást kezdeményezni ellene, a feljelentését az ügyészség visszadobná azzal, hogy nem indítható eljárás, mert az ügyvivő diplomáciai mentességet élvez mind a büntetőperekben, mind a polgári jogi ügyekben.
Egy esetben indítható eljárás Goodfriend ellen, ha a küldő ország lemond a diplomata mentességéről, ám Valki szerint ez az út sem járható. Egyrészt nem szokás a diplomata mentességéről lemondani, másrészt a hatóságoknak azt kell vizsgálniuk, hogy a feljelentés időpontjában fennáll-e a diplomáciai mentesség. Az igazságszolgáltatás nem várhat arra, hogy az USA lemond-e a mentességről.
Magyarországon így nincsenek jogi lehetőségei Vida Ildikónak, és bár Valki szerint az Egyesült Államokban még van mód eljárásra, de ott sem könnyű a helyzet. Nem mintha ehhez Vida Ildikónak személyesen kellene pert indítania a másik kontinensen, ügyvéd útján is eljárhatna. Ám nem személyesen Goodfriend, hanem a küldő állam ellen – mondta Valki. Az Egyesült Államokban csak a vízumkérelem megtagadása miatt kezdeményezhetne Vida Ildikó jogi eljárást, vitatva a jogalapot.
Futó szerint nem reménytelen
Nem látja ilyen reménytelennek a helyzetet Futó Barnabás. Az ügyvéd szerint mind az ügyészségen tett feljelentésben, mind pedig a bírósághoz benyújtott keresetükben kérték, hogy az igazságszolgáltatási szervek nyilatkoztassák a küldő államot arról, lemond-e az Egyesült Államok Goodfriend diplomáciai mentességéről. Ha igen, folytatódhatnak az eljárások, ha nem, akkor elutasítják őket - ismerte el Futó.
Arra a kérdés, hogy a feljelentés illetve a kereset alapja milyen tény, mikor az ügyvivő nem nevezte meg a kifogásolt Heti Válasz interjúban Vida Ildikót, Futó azt válaszolta: az újságíró kérdésében azonosította a NAV-elnököt, így Goodfriend ráutaló magatartást tanúsított, sugalmazott a válaszban anélkül is, hogy megnevezte volna Vida Ildikót. Futó jelezte: a bíróságon 5 millió forint sérelemdíjat is követelnek.
Csak a szándék a fontos
Más kérdés, hogy Orbán Viktor nem is eredményes feljelentést, nyomozás vagy más hivatalos eljárás megindítását várta el Vida Ildikótól, mindössze azt, hogy tegyen feljelentést. Lehet olyan olvasata is Orbán szavainak, hogy nem baj, ha reménytelen vagy eredménytelen a lépés, a lényeg az, hogy Vida próbálkozzon, így őrizve meg a látszatát annak, hogy nem tehetetlen.
|
Vida Ildikó megírta a feljelentését, ötmilliót követel
|
Beperli Vida Ildikó az amerikai ügyvivőt – erősítette meg az Origónak a NAV-elnök ügyvédje, ám lehet, hogy a feljelentés kudarcra van ítélve. Futó Barnabás szerint a helyzet nem reménytelen. Elárulta azt is: Vida Ildikó ötmillió forint sérelemdíjat is követel az ügyvivőtől. Goodfriend reagált.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/20141211-vida-ildiko-feljelenteset-megirta.html
|
2014-12-11 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
A polgármester felhívta az RTL Klubot és elismerte, hogy nem volt teljesen pontos a novemberi vagyonnyilatkozat. A tévedés magyarázatot ad arra a 300 milliós többletre is, amelyre az egész magyar sajtó próbált magyarázatot találni.
Mészáros Lőrinc az RTL Klubnak azt mondta, hogy jövedelmével képes pontosan elszámolni, és nem érintett semmilyen korrupciós ügyben.
Mészáros Lőrinc korábban azt nyilatkozta, hogy sikereiben szerepet játszik a jóisten, a szerencse és Orbán Viktor személye. A vállalkozó egyik cége, a Mészáros és Mészáros Kft. az elmúlt néhány évben több százszorosára növelte árbevételét.
|
Elfelejtett egymilliárdot Mészáros Lőrinc
|
Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester vagyonnyilatkoztából kifelejtett 1 milliárd 27 millió forintot, amit idén vett fel osztalékként.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/20141210-elfelejtett-egymilliardot-meszaros-lorinc.html
|
2014-12-10 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Küzdelem a bűnözés és a korrupció ellen – ezzel a címmel tett közzé bejegyzést kedden, az ENSZ korrupcióellenes világnapja alkalmából az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége. A képviselet honlapján – illetve blogján magyar nyelven is – elérhető poszt a washingtoni külügyminisztérium vonatkozó anyagának szó szerinti átvétele, amelyben főleg arról lehet olvasni, hogy Amerika hogyan igyekszik felszámolni a külföldi szervezett bűnözői csoportokat a Nemzetközi Kábítószer- és Rendészeti Ügyi Hivatalon (INL) keresztül. Olyan megfogalmazást, amely alapján a magyarországi helyzetre asszociálhatnánk, csak nagyon nagy áttéttel lehet benne találni. Például ilyeneket:
Az INL segít az Egyesült Államok kormányának és tengeren túli partnereinek abban, hogy hatékonyabban reagáljanak a felmerülő bűnügyi problémákra, s megragadják az ellenük alkalmazható lehetőségeket
Az INLegyezményekről és helyi kötelezettségekről is tárgyal, mint például az ENSZ korrupcióellenes egyezménye
Jelzésértékű ugyanakkor – amint ez az idézett blog 2011 márciusáig visszanyúló archívumából is kiderül –, hogy nem valamiféle hagyományról van szó: ez az első alkalom, amikor a követség efféle tartalmat tett közzé a december 9-i világnap alkalmából.
Szájbarágják
Ezzel párhuzamosan az amerikai külügyminisztérium egy videót osztott meg a YouTube-on, amelyben az INL egyik munkatársa egy percben foglalja össze a korrupció lényegét, illetve az amerikai ellenlépéseket. „Az Egyesült Államok segít a világméretű korrupcióellenes mozgalom vezetésében, kormányképviselőket, civil és felügyelő szervezeteket, újságírókat és a magánszektort is bevonva” – magyarázza Brooke Darby, majd megemlíti, hogy a harc jegyében „a korrupt tisztségviselőktől megtagadják a vízumot”.
|
Goodfriendék elmagyarázzák, mi a korrupció
|
Most először tartotta fontosnak tudatni a budapesti amerikai nagykövetség, hogy Washington hogyan harcol a korrupció ellen. A szöveg a magyar helyzetre csak áttételesen alkalmazható, a washingtoni külügy egyik friss videóján viszont szóba kerül a korrupt tisztségviselők kitiltása.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/nagyvilag/20141210-eloszor-kozolt-anyagot-a-korrupciorol-az-amerikai-nagykovetseg.html
|
2014-12-10 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
A közelmúltban két kúriai ítélet közelebb hozta az úgynevezett látványcsapatsportok társasági adó (tao) támogatásának mainál teljesebb átláthatóságát. Októberben a Transparency International (TI) közérdekű adatigénylési perében kötelezte a bíróság az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi) és a Nemzetgazdasági Minisztériumot a taorendszerben keletkezett támogatási igazolások kiadására. Novemberben a DK kezdeményezésére mondta ki a Kúria, hogy a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak nyilvánosságra kell hoznia a taotámogatás felhasználására vonatkozó adatokat, szerződéseket.
Papíron a sportszervezeteknek a rendszer indulása óta közzé kell tenniük a taotámogatásból megvalósítani kívánt sportfejlesztési programjaikat, a szövetségeknek pedig azt, hogy melyik csapathoz mennyi taofelajánlás érkezett. A támogatást adó cégek viszont jórészt homályban maradnak, esetleg éves beszámolóikból lehet kibogarászni, társasági adójuk mekkora részét fordították sportra. Így jutott arra a G7.hu portál, hogy a minden bizonnyal rekorder OTP a rendszer hat éve alatt 47 milliárd forinttal dobta meg a sportszervezeteket. Hogy pontosan kinek és mennyit adott, az az eddig rejtve maradt támogatási igazolásokból derülhetne ki. Mint ahogy egy csapat részletes taoelszámolása is a Felcsút elleni per eredményeként kerülhet először nyilvánosságra, a szabálytalanságokra, büntetésekre eddig az ellenőrzést végző szövetségek és az Emmi szórványos közléseiből következtethettünk. A TI adatigényléséből tudjuk például, hogy a vízilabda-szövetség a taorendszer első két évében 566 millió forintnyi támogatás felhasználását látta szabálytalannak (ez a vízilabdára fordított pénzek közel tizede volt), ebből 325 millió a Debreceni Cívis Póló Vízilabda SE-nek és a tulajdonában álló Vízisport Üzemeltető Kft.-nek ment.
A közvélemény többnyire a hasonló botrányokra kapja fel a fejét. Megütközést keltett, hogy a felcsúti alapítvány 2015/2016-os tao-programjába 112 dolgozó fizetését tervezte be, köztük 22 takarítóét, 23 karbantartóét, a kommunikációs igazgató mellett öt kommunikációs és három marketinges munkatársét. A Direkt36 novemberben számolt be róla, hogy a balatonfüredi önkormányzat kézilabdás alapítványa több mint félmilliárdból építtetett bentlakásos akadémiát, amely egyelőre négycsillagos wellnesshotelként üzemel. A lapunk által feltárt esetben fegyelmi vizsgálat indult és rendőrségi feljelentés is született, miután három pécsi kézilabdaklub – valószínűleg tao-trükközés miatt – fiktív játékosokat és edzőket írt több utánpótlás-mérkőzés jegyzőkönyvébe (lásd: Mindent megront, Magyar Narancs, 2017. október 19.).
Ebben a cikkben arról lesz szó, hogy a tao-támogatások rendszere hány ponton nyitja meg a visszaélések lehetőségét; és hogy mekkora a baj.
Nagy hatalmú szövetségek
A látványcsapatsportok (labdarúgás, kézilabda, vízilabda, kosárlabda, jégkorong és idén júniustól a röplabda) taotámogatását a 2011/2012-es szezon előtt vezette be a kormány. Lényege, hogy a nyereséges vállalkozások a társasági nyereségadójuk egy részét sportszövetségek, sportklubok vagy alapítványok részére ajánlhatják fel, azok ezt az összeget azután utánpótlás-nevelésre, bérköltségre, eszközbeszerzésre, képzésre, versenyeztetésre, felújítási munkálatokra vagy infrastruktúra-fejlesztésre használhatják fel. Minden taoprojekthez kell valamekkora önrész, az utánpótlás-nevelésben 10 százalék, tárgyieszköz-beszerzésnél, felújításnál, infrastruktúra-fejlesztésnél 30 százalék, a profi csapat stábtagjainak kifizetésénél 50 százalék.
A rendszerbe épített ösztönzők arról is gondoskodnak, hogy a cégeknek ne pusztán mindegy legyen, hogy egy sportklubnak fizetik ki vagy a költségvetésbe fizetik be a tao összegét, de kifejezetten megérje nekik „adakozni”. A taotámogatás összegével ugyanis csökken az adóalapjuk, így jobban járnak, mintha a teljes nyereségadót a költségvetésbe fizetnék. Ez úgy működik, hogy először kiszámolják a cég adózás előtti eredményéből, azaz az eredeti adóalapból a társasági adó összegét, majd ezt az előbbiből, vagyis az így mintegy fiktívvé váló eredeti adóalapból levonják. Az így kijött összeg a tényleges adóalap, és ennek alapján számolják ki az immár sporttámogatássá vált taót – ami értelemszerűen kisebb lesz, mint az eredeti, a költségvetésbe fizetett tao lett volna. A különbség pedig a cégnél marad. (A példa kedvéért és a szabályozás bevezetésekor érvényes 10 százalékos alsó adókulccsal számolva: a Sportbarát Szegecselő Kft. 100 forintos nyereségéből, vagyis eredeti adóalapjából 10 forintot fizetett volna a költségvetésbe. Ám ha valamely sportszervezetet akarna mégis támogatni, úgy ezt a 10 forintot először levonja az adóalapjából, s az így megkeletkezett 90 forint tényleges adóalap után fizet 9 forint taót, illetve hát immár sporttámogatást. És egy forinttal már beljebb is van!) Tény, hogy az így megtakarítható összeg csökkent, miután 2013-ban előírták, hogy a cégek a sporttámogatásként nyújtott tao további 7,5 százalékát ún. kiegészítő sportfejlesztési támogatás címén utalják át a sportkluboknak (és ez már nem csökkentheti az adóalapjukat), és a tavaly óta egységesen 9 százalékos taokulcs is szűkítette a mozgásteret (ez korábban 10, illetve 19 százalékos volt). De az ügyesen számoló cég még így is jobban jár a sporttámogatással, mint a költségvetési befizetéssel. (A szisztéma ennél is bonyolultabb, de nem kuszáljuk tovább a szálakat.)
Mindenesetre a sportklubok támogatása és a cégek megtakarítása hiányzik a költségvetésből, így a taotámogatás a kormány narratívájával szemben közpénz. A sport felé pedig állami támogatás, amit az Európai Bizottságnak kell jóváhagynia – ezt 2011-ben megtette, márciusban pedig 6 évre meghosszabbította az engedélyt. Az mfor.hu a 2016-os költségvetés zárszámadására hivatkozva azt írta, hogy a rendszer indulása óta 360 milliárd forint áramlott így a sportba, ez a szám 2017-ben 82–92, 2018-ban 76–86 milliárddal nőhet. 2016-ig a foci és a kézilabda vitte el az összes támogatás kétharmadát, a másik három sportág a maradékon osztozott (a röplabda ebben a szezonban taózik először, így onnan még nincsenek adatok). Mivel eközben a sport közvetlen támogatása is megmaradt, elképesztő pénzbőség állt be. Dénes Ferenc sportközgazdász szerint legalább tízszeresére nőttek a megszerezhető állami források, amit alig bír felszívni a rendszer.
A klubok örülnek, hiszen a pénz – ahol jól gazdálkodtak vele – sokat lendített az utánpótlás-nevelésen. „2011 előtt a legtöbb helyen elképzelhetetlen volt, hogy egy csapat mellett több edző legyen, sok esetben egy edző két-három csapatot vitt” – mondja Doleschall Miklós, aki a MAFC és a ZTE kosárlabdaklubjainál dolgozott vezető beosztásban. „Az utánpótlás-bajnokságokban korábban a szülőknek kellett volna fedezniük az utazási költségeket, ami sok vidéki csapatot zárt be a városába. A taopénzek óta több mérkőzést lehet játszani, és mindenki azon a szinten játszhat, ahol a csapata tart. A nemzetközi tornasorozatoknak is Magyarország lett az egyik központi országa” – teszi hozzá. Egy kisebb vidéki város kézilabdacsapatának vezetője arról számol be, hogy az elmúlt három évben tao-pénzből tudták felújítani az öltözőket, a szertárat, korszerűsíteni a fűtési rendszert. Szerinte a foglalkoztatást is fehérítette a tao; míg korábban másodállásban, 60 ezer forintért dolgoztak az utánpótlásedzők, most ennek duplájáért megbízási szerződést kötnek velük, járulékot fizetnek utánuk. „A költségvetés is visszakap valamennyit” – magyarázza.
A taoigénylés minden évben azzal kezdődik, hogy az egyesületek április 30-ig az ún. sportfejlesztési programban megjelölik, mire és mekkora támogatást szeretnének lehívni. A programokat a sportági szövetségek folyamatosan értékelik, részben vagy teljesen jóváhagyják, így szeptember–október környékére kialakul, hogy egy klub mekkora taotámogatást használhat fel az adott szezonban. Az azonban nem igazán átlátható, hogy a szövetségek milyen szempontok szerint bírálják el a programokat. „Ha például egy 50 milliós beruházásra csak 20 milliót ítélnek meg, annyival indokolják, hogy hatósági jogkörükben eljárva ezt a döntést hozták. A klubok sokszor nagyot álmodnak, hogy aztán megkapják a ténylegesen szükséges összeget” – mondja Czett Szabolcs sportjogász, aki főleg a labdarúgásban folyt bele a programírásba. Lapunk forrásai szerint a rendszer sokat finomodott a 2011-es indulás óta. A szövetségek fejlesztési prioritásokat határoznak meg, benchmarkárakat tesznek közzé a különböző tételekre (mennyibe kerülhet egy kézilabdacipő, mennyi lehet egy másodosztályú utánpótlásedző bére). A nagyobb felújításokat, fejlesztéseket a klubok általában előre egyeztetik a szövetséggel, így meg is kapják az igényelt támogatást.
Ezzel együtt nem szerencsés, hogy a támogatásról döntő szövetségek sem a pályázó kluboktól, sem a politikától nem függetlenek. Jellemző például, hogy – mint arra a G7.hu cikke rámutat – a kézilabda taotámogatása azután ugrott meg, hogy Kocsis Máté józsefvárosi polgármestert 2015 áprilisában a szövetség elnökévé választották. A legnagyobb támogatást begyűjtő FTC-nek Kocsis az alelnöke, a második helyezett Veszprém pedig pont a VIII. kerület tulajdonában álló telken húzna fel sportcsarnokot taós pénzből. A röplabda Bánki Erik fideszes képviselő javaslatára került a taokörbe, miközben felesége a röplabdaszövetség egyik bizottságának elnöke. Az is beszédes, hogy labdarúgásban az utóbbi években a Felcsút mellett a Mezőkövesd és a Kisvárda vitte a prímet – az előbbi Tállai András NAV-elnök, az utóbbi Seszták Miklós fejlesztési miniszter szívügye. Persze a kiugró eredmények a szövetségi részrehajláson túl azt is tükrözhetik, hogy a cégek „tudják”, hová kell adniuk a pénzt.
Az ügynök belép
Miután a szövetség meghatározta a klub által maximálisan igénybe vehető tao összegét, a sportszervezetnek nyereséges, a tao felajánlására kész cégeket kell találnia. A legtöbb céggel december 20-ig, az adóelőleg-feltöltés határnapjáig kell megállapodni, az adóelőleg-fizető nagyobb társaságok akár a szezon végéig is dönthetnek a támogatásokról. Egy-egy klubnak többnyire bejáratott kapcsolatai vannak, így a keret egy részének feltöltésében már a sportfejlesztési program beadásakor biztos lehet, a maradékot azonban néhány hónap alatt kell összekalapozni. Ebben gyakran az önkormányzatok tudnak segíteni. „Egy jó önkormányzat aktív kapcsolatot ápol a cégekkel, segíti azok fejlődését. Ilyen esetekben lehet viszontszívességet kérni tőlük, például hogy a taopénzből a helyi sportklubot támogassák” – vázolja Doleschall Miklós. Ez kisebb léptékekben működik is, a legnagyobb támogatók azonban országos hatókörűek, így gyakran támogatási elveiket is az országos politikához igazítják. „Az NB I-es labdarúgásban már a nagypolitika is beleszól a taózásba. Le van osztva felülről, ki hová adja a pénzt” – állítja Czett Szabolcs.
Ha egy csapat a határidő közeledtével nem tölti fel a teljes taokeretét, nagy valószínűséggel beleütközik az úgynevezett taoügynökökbe. „Egy egész iparág jött létre a pénzek közvetítésére, hiszen főleg a kisebb klubok teljesen függővé váltak a taótól” – mondja Lakosa Zsolt profi kosárlabda-játékos, aki a taorendszer elemzéséből írta a szakdolgozatát. Dénes Ferenc úgy látja, „törvényszerű ezeknek a szereplőknek a megjelenése, különben azt kellene feltételeznünk, hogy az isteni gondviselés hozza össze a támogatókat a sportklubokkal”. „Én is találkoztam szerencsehuszárokkal. Meglehetősen vicces volt, amikor az ötödik ember jött be az irodába, hogy ugyanahhoz a céghez van kapcsolata, mint az előtte lévő négynek. Aztán kiderült, hogy a cég egyáltalán nem tud taotámogatást adni abban az évben” – meséli Doleschall Miklós.
Egyes taobrókerek a legmerészebb híresztelések szerint a támogatás 30 százalékát is elkérhetik közvetítői díjként a kluboktól, de az általános gyakorlatnak inkább az tűnik, hogy a korábban említett kiegészítő sportfejlesztési támogatást kérik el tőlük. (Még egyszer: ezt kvázi a taón felül kapják a klubok a cégektől.) A kiegészítő támogatást amúgy 2013-ban a klubok önerejének biztosításához vezették be, ám mivel egyáltalán nem kell elszámolni vele a szövetségek felé, a visszaélések melegágya lett. A taopályázatoknak is van egyébként egy 2 százalékos közvetítői díja, de ezt a programírókra, a könyvvizsgálókra, a tervezésben részt vevő szakemberekre lehet elszámolni, az ügynöki tevékenységet nem tartalmazza a szabályozás.
Időnként maga a támogató vállalat is szeretne pénzt keresni, ennek leggyakoribb módja, hogy megegyezik a sportszervezettel a taotámogatás egy részének „levásárlásáról”. „Tele van az e-mail-fiókom sportszergyártó meg táplálékkiegészítőket forgalmazó cégek leveleivel, akik 30–50 százalékos vásárlási arányért ígérnek busás támogatást” – mondja a vidéki kézilabdaklub vezetője, de az sem ritka, hogy építőipari cégek a felújítási, beruházási munkálatokat szerzik meg ily módon. Élnek azért a korrupció klasszikusabb formái is. „Volt, amikor a cégvezető azzal kezdte a tárgyalást, hogy mennyit osztok vissza. Ez az első évük a sporttámogatásban, korábban a filmiparba adtak, de azt hallották, itt jobban lehet keresni, mondta. Köpni-nyelni nem tudtam, pedig nem menedzserről, hanem családi cég vezetőjéről beszélünk, aki osztalékot is tud kivenni a vállalkozásából” – meséli egy sportvezető.
A kluboknál több forrásunk szerint elterjedt technika az utánpótlás- és a profi csapat költségeinek összemosása. Mivel a felnőtt játékosok bérét nem lehet taóból fizetni, őket gyakran az utánpótláscsapatokhoz írják be edzőnek vagy „sportszakembernek” (utóbbihoz licenc sem kell). Az persze dicséretes, ha felnőtt játékosok belefolynak az utánpótlás-nevelésbe, de az már kevésbé életszerű, hogy a profi sport mellett bruttó 300–600 ezer forintnyi hozzáadott értéket tennének a fiatalok képzésébe. „Inkább a fizetésük kiegészítéséről lehet szó. A profi sportolókat ismerve azt tartom elképzelhetőnek, hogy heti egy utánpótlásedzésre lemennek, segítenek, így mindenki nyugodt lelkiismerettel mondhatja, hogy részt vettek a munkában. De aligha ők viszik a csapatot” – mondja Czett Szabolcs. Minthogy a felnőtt szakmai stáb fizetésének csak 50, az utánpótlásénak 90 százalékát lehet fedezni a taóból, az is észszerű megoldás, hogy a felnőttedzőket, -gyúrókat az utánpótláshoz könyvelik.
A játékosedzők országa
A technika elterjedtségét úgy próbáltam felmérni, hogy az első osztályú klubok 2017/2018-as sportfejlesztési programjait összevetettem a játékoskeretükkel. Nem volt egyszerű feladat, mert számos szervezet a törvényi kötelezettség ellenére nem teszi közzé a programját. Egyes szövetségek nem várják el az utánpótlás-szakemberek tételes felsorolását, így itt csak egy összesített bérköltség látszik. Sok klub pedig egyszerűen kihagyja vagy kitakarja a személyes adatokat. A leginkább áttekinthető programokat a kézilabdakluboknál találtam, náluk akad egy-két elég extrém példa is. A női első osztály 11. helyén álló Kecskeméti NKSE 21 felnőtt kerettagja közül nem kevesebb mint 11-en dolgoznak az utánpótlásban, bruttó 203 és 325 ezer forint közötti fizetésekért. Az MTK ugyan nem közölte női utánpótlás-szakemberek nevét, de közülük 9-nek a születési dátuma megegyezik a felnőtt keret egy-egy tagjáéval. A férfi első osztályban a Komlónak 6, az Egernek 8 profi játékosa dolgozik az utánpótlásban. A profi vízilabdaligában az olimpiai bajnok Steinmetz Ádám nyolc meccsen hét gólt dobott a Vasasban, miközben bruttó 600 ezerért ő az utánpótlás sportszakmai igazgatója is.
A maximális bérek lenyomásával, pluszkövetelmények előírásával, edzésnapló megkövetelésével a visszafoglalkoztatás jelenségét úgy-ahogy igyekeznek visszaszorítani a szövetségek. Arról viszont szinte lehetetlenség megbizonyosodni, hogy az utánpótlás-nevelés jogcímen beszerzett tárgyi eszközöket valóban a gyerekek sportolására használják-e. „Alacsonyabb korosztályban a méreteket lehet ellenőrizni, de egy ifjúsági labda vagy mez már ugyanakkora, mint a felnőtt, nem beszélve az egészségügyi felszerelésről, sportegészségügyi gépekről, táplálékkiegészítőkről, amelyeket bárki használhat a klubon belül” – mondja Czett Szabolcs. Az eszközöknél megint csak az alacsonyabb önerő miatt lehet érdemes a lehető legtöbb dolgot az utánpótlás-neveléshez írni.
Lakosa Zsolt úgy látja, a taotámogatások felhasználásának ellenőrzése elvileg szigorú és alapos, a valóságban azonban évekkel le van maradva. A 300 millió forint alatti támogatásokat a sportági szövetség, a 300 millió felettieket az Emmi ellenőrzi, ám ez első körben inkább csak formális audit, azt nézik, a csapat minden számlát a megfelelő összegben töltött-e fel. A költések valóságtartalmának ritkán mennek utána, a helyszíni ellenőrzéseket a kapacitáshiány és a szövetségek Budapest-centrikussága akadályozza. „Mire kiérnek a klubhoz, a három évvel korábban vásárolt cipők már el is használódtak” – írja le a helyzetet Czett Szabolcs. „A felkészületlenségből eredő hibázást el lehet csípni, de amíg lehet legálisan túlszámlázni, addig mit tud tenni az ellenőrzés? Ha a pályázatkiíró elfogadja a betervezett költséget vagy a referencia-árajánlatot, és ahhoz igazítja a megítélt támogatást, akkor innentől kezdve az elszámolásnál sem vonható kétségbe a kifizetett összeg. Ha a kivitelezési ár még közbeszerzéssel is alá van támasztva, akkor még annyira sem” – mutat rá Doleschall Miklós.
Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója szerint a tao totális ellenőrzése az ellenőrzés totális hiányába csapott át. „Körülbelül annyi esélyük van a szövetségeknek és a minisztériumnak a több mint 2 ezer pályázó ellenőrzésére, mint a Miniszterelnökségnek felügyelni az ország összes közbeszerzését” – mondja. A szövetségek ráadásul csak megállapíthatják a szabálytalanságok tényét, a szankcionálás joga – a támogatás visszafizettetése, kizárás a taóból – már a minisztériumé. Az Emmi itt is jelentős hátralékot halmozott fel. A Magyar Nemzet májusban azt írta, az MLSZ 2011 és 2014 között több mint 300 esetben állapított meg szabálytalanságot, de a minisztérium csak 10 futballklubot zárt ki a további taogyűjtésből. „Előfordult, hogy a vízilabda-szövetség megállapította, egy klub 100 százalékban szabálytalanul használta fel a taotámogatást. De nem történt semmilyen szankció, és a következő két évben ugyanúgy megítélték neki a támogatást” – mondja Mucsi Gyula, a TI projektmenedzsere.
„Eleve hibás konstrukció, hogy az a szövetség ellenőrzi a támogatás felhasználását, amelyik az odaítéléséről is döntött. Ráadásul egy csónakban evez a csapatokkal, nem érdeke, hogy valamelyik bedőljön, mert annak a saját versenyrendszere és állami finanszírozása látja kárát” – véli Czett Szabolcs. Dénes Ferenc szerint az egész rendszerre jellemző ez a mennyiségi szemlélet. „A lehívható taotámogatás egy része, az utánpótlás-nevelésre fordítható keret az igazolt gyerekek számától függ. De a hatékonyság sem a pénz odaítélésekor, sem az ellenőrzéskor nem szempont. Senki nem nézi meg, szakmailag milyen munka folyik az egyesületeknél, piaci visszajelzés pedig nincs. Ez így egy olyan állami támogatás, amelyben kódolva van az erőforrás-pazarlás.”
Titkolnák
A Kúria október 25-én a TI által kezdeményezett perben arra kötelezte az Emmit és az NGM-et, hogy adják ki a 2016. június 30-ig keletkezett valamennyi taotámogatási igazolást. Ezekből derülhet ki, hogy mely cégek mely klubokat mekkora összeggel támogatták. Felperesként a DK a 2013. január és 2015. november között felhasznált taoelszámolások közlésére bírta rá a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt. Az ezt megelőző és az ezt követő időszakra is pereltek, de ott még csak elsőfokú ítélet született.
A kormány valószínűleg éppen a perek hatására változtatott a törvényi környezeten: egy tavaly őszi módosítás kizárja az adótitoknak minősülő közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerését. Ez alapján azt hihetnénk, hogy a 2016/2017-es szezontól kezdve teljesen titkosak lesznek a tao-pénzek, de a TI szerint a Kúria leírt ítélete ezt a benyomást módosíthatja, a tárgyaláson ugyanis mintha amellett érvelt volna a bíró, hogy az adótitok nem írhatja felül a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogot. A DK-s perben a bíróság azért látta indokoltnak az adatok nyilvánosságát, mert a felcsúti alapítvány közhasznú szervezet. A kormány ezért júniusban úgy módosította a sporttörvényt, hogy már nem közhasznú alapítványok is igényelhetnek taotámogatást.
|
Kiskapuzás nagypályán
|
Hat év alatt legalább 360 milliárd forintnyi adóbevételről mondott le az állam a látványcsapatsportok javára. A közpénz cél szerinti hasznosulására nincs semmi garancia. Hogyan működik a rendszer?
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/kiskapuzas-nagypalyan-108315
|
2018-02-20 12:43:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.