text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Erős a gyanú, hogy a Budapest szíve programban súlyos szabálytalanságok történtek – állapította meg az Európai Unió vizsgálata, amelynek eredményeit még nem hozták nyilvánosságra.
A Hír TV birtokába jutó információk szerint jelentős összeget követel majd vissza az Európai Bizottság. A testület szerint a kiírók eleve olyan feltételeket szabtak, amelyeknek csak a későbbi győztes tudott megfelelni. Kifogásolták azt is, hogy többször is kizárták az olcsóbb ajánlatot mondvacsinált okok miatt.
A Budapest belvárosának felújítására létrehozott, 15 milliárdos, többségében uniós pénzből finanszírozott Budapest szíve programot már 2012-ben vizsgálta az unió csalás elleni hivatala.
|
Csalást gyanít az EU a Budapest szíve program körül
|
A Hír TV birtokába jutó információk alapján jelentős összeget követel majd vissza az Európai Bizottság. A testület szerint a kiírók eleve olyan feltételeket szabtak, amelyeknek csak a későbbi győztes tudott megfelelni.
| null | 1 |
https://hirtv.hu/ahirtvhirei_adattar/csalast-gyanit-az-eu-a-budapest-szive-program-korul-2442698
|
2018-01-25 13:14:00
| true | null | null |
HírTv
|
Kovács Bélát, a Jobbik EP-képviselőjét kémkedéssel, majd költségvetési csalással gyanúsították, s ez érhet el novemberben a vádemelés szintjére – írja a legfőbb pártharsona. A képviselő védője, Szikinger István még nyilatkozott is a Napi Orbánnak. Az ügyvéd azt mondta, mi mást is mondhatott volna, hogy a vádakra nincs bizonyíték.
Kovács Béla ügyének részletei megjelent cikkünkben olvashatóak:
Befolyásolás
Három és fél éve húzódik Kovács Béla kémügye. Ez idő alatt egyetlen komoly kérdés sem tisztázódott. Ha a jobbikos EP-képviselő valóban Oroszországnak dolgozott, kérdés, lesz-e következménye, hiszen közben Orbán Viktor feltűnően közel került Vlagyimir Putyinhoz. A választási kampányban viszont jól jönne a Fidesznek egy bilincsbe vert jobbikos - a kormánypárt szerencséjére előkerült egy korrupciógyanús eset is.
|
Novemberben vádemelés jöhet Kovács Béla ügyében
|
Ha nem kémkedés, hát korrupció.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/lassan-vademeles-is-lehet-kovacs-bela-ugyeben-107497
|
2017-11-08 13:21:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Vajna Timea barátnőjéhez is folyik pénz a társadalmi integrációra szánt uniós milliárdokból. Hadházy Ákos, az LMP társelnöke szokásos heti korrupcióinfóján elmondta: a tényleges célra, azaz hátrányos helyzetű településeken dolgozó óvónők képzésére 67 millió forint, kommunikációra 203 millió jut.
Társadalmi felzárkózási és integrációs köznevelési intézkedések támogatása - ezen a címen írtak ki "egyszemélyes" uniós pályázatot az Oktatási Hivatalnak. A pályázati felhívás szerint 4,1 milliárd forint áll az OH rendelkezésére, hogy "óvodák mindennapi munkájába beépülő integrációs pedagógiai rendszer (a továbbiakban: óvodai fejlesztő program) megvalósítását támogassa".
A program lényege, hogy a szegregált településeken, hátrányos körülmények között élő óvodás korú gyermekek tanulási, beilleszkedési esélyeit növelje. Összesen 550 település 1100 óvónője vesz részt továbbképzéseken.
Hadházy Ákos LMP-s politikus, aki magát a projektet helyénvalónak és fontosnak tartja, a már lezárult pályázat részleteinek azonban utána nézett. A részleteket, dokumentumokat itt böngészhetik (Google-drive).
Tapasztalatai szerint a projekt megvalósíthatósági tanulmányán is meglátszik, hogy úgymond oldalanként fizetnek. A politikus több olyan gondolatot talált, ami később visszaköszönt, például ez a "bölcsesség" is: "a társadalom legszegényebb rétegei a hátrányos helyzetű régiókban, járásokban, jellemzően falvakban élnek".
A projekt két helyszínen is bérel irodákat, központi adminisztrációra. A belvárosi Honvéd utcában 51,7 millió forint keretösszegért, illetve a XII. kerületi Maros utcában 14,7 millióért. Hadházy emlékeztetett, a két ingatlanban az OH már bérel irodákat, összesen több mint 9 ezer négyzetmétert. A megvalósítási tanulmány szerint a projektmenedzsment az Oktatási Hivatalban dolgozik (1 projektvezető, 1 szakmai vezető, 1 pénzügyi vezető), 155 milliós, azaz havi 3,1-3,2 millió forint költséggel havonta.
Az OH közbeszerzési eljárással bízta meg rendezvényszervezéssel a Budapest Party Service Kft.-t, illetve a vele párban dolgozó Sensation Event & Congress Kft.-t. 88,6 millió forint értékben. Mindkét cég korábban már százmilliós összegben nyert megrendeléseket az Oktatási Hivataltól.
A Sensation Event Sárosi Mónika, azaz Mona tulajdona. Ő Vajna Timea barátnőjeként került be úgy a bulvár, mint a gazdasági hírekbe, idén augusztusig közös céget is működtettek - erről az Átlátszó is beszámolt.
A Party Service szerződéséből kiderül, hogy a projekt gyakorlatilag mintegy 250 db 25-50 fős, illetve 12 nagyobb (125-400 fős) képzésben merül ki. Ez rendezvényenként mintegy 7 millió forintot jelent, kalkulált a politikus
Hadházy egyéb ellentmondásokra is bukkant. A szerződés mellékletében szereplő rendezvényi táblázatból ugyanis az derül ki, hogy a megvalósíthatósági tanulmányban szereplő 100 konzulens helyett 120 fő felkészítésével számolnak. A szupervizorok száma is jelentős mértékben, 50 főről 70 főre növekedett.
Eközben az eredeti pályázati anyaghoz képest a képzendő óvodapedagógusok száma is majdnem 200 fővel, 1296-ra emelkedett a táblázatban foglaltak alapján. Persze az is lehet, hogy lesz, aki többször is részt vesz képzéseken - ötletelt Hadházy, aki értetlenkedik az OH előkészítői munkájának precizitásán.
Kapcsolódó cikkeink
Korrupcióinfó: ukrán migráns-nyugdíjasokért lobbizik Kósa Lajos
Korrupcióinfó: Hadházynak is pénzért ad közadatot az állam
Korrupcióinfó: megbénult a hulladékszállítás, jöhetnek az oligarchák, állítja Hadházy
Korrupcióinfó: az EMMI-államtitkár volt cégtársának cége közel 5 milliárd forint értékben kapott állami megrendeléseket
Korrupcióinfó: mire költi a közpénzt Putyin kedvenc magyar egyeteme?
Korrupcióinfó: Hadházy szerint eltussolta a NAV a túlárazott beszerzést, pedig hangfelvétel is volt
|
Korrupcióinfó: Vajna Timea barátnőjének is jut az óvónőképzésre szánt uniós pénzből
|
Vajna Timea barátnőjéhez is folyik pénz a társadalmi integrációra szánt uniós milliárdokból. Hadházy Ákos, az LMP társelnöke szokásos heti korrupcióinfóján elmondta: a tényleges célra, azaz hátrányos helyzetű településeken dolgozó óvónők képzésére 67 millió forint, kommunikációra 203 millió jut.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2017/12/21/korrupcioinfo-vajna-timea-baratnojenek-is-jut-az-ovonokepzesre-szant-unios-penzbol/
|
2017-12-21 13:39:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) az Elios Innovatív Zrt. által 2011 és 2015 között elnyert, uniós pénzügyi forrásokat felhasználó közbeszerzésekkel kapcsolatban. A Wall Street Journal értesülése alapján a hivatal már megküldte a jelentését a magyar ügyészségnek, és azt javasolja, hogy tegyenek jogi lépéseket.
Az OLAF kétéves nyomozása során 35 darab, 2011 és 2015 közötti közbeszerzést vizsgált, és nemcsak szabálytalanságokra, hanem összeférhetetlenségre is bukkant: a lap kérdésére elárulták, hogy a nyomozásból kiderült, hogy Hamar Endre, az Elios egykori tulajdonosának cége, a Sistrade úgy vett részt egyes pályázatok előkészítésében az önkormányzatok részéről, hogy Hamar közben az Eliosban is tulajdonos volt. Az Elios az EU-s pénzekből a magyar települések közvilágítását modernizálta.
A Wall Street Journak megkeresésére az Európai Bizottság közölte, hogy ki fogják értékelni az OLAF-jelentést, majd megvitatják az ügyet a magyar kormánnyal, mielőtt döntenének arról, hogy milyen konkrét lépéseket tesznek majd. Az OLAF a Bizottságnak azt javasolja, hogy kérje vissza a projektekre elköltött 40 millió eurót.
Az Elios 2015-ig volt Tiborcz István tulajdonában, a cég közbeszerzéseinek ügyében rendőrségi nyomozás is indult, amit egy évvel később lezártak.
Az Orbán Viktor vejének tulajdonában csúcsra tört cég már több városban korszerűsíthette a közvilágítást uniós pénzből, például Szolnokon, Hévizen, Szekszárdon, Mezőhegyesen és Zalaegerszegen is. A munka néhol hagyott kívánni valót maga után , Zalaegerszeg egyes részein például tök sötét volt azután, hogy beszerelték az Elios lámpáit, amelyeket végül ki kellett cserélni.
Az Atv.hu kérdésére a Legfőbb Ügyészség közölte, hogy megkapta az OLAF ajánlását, amit a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező főügyészséghez fognak továbbítani. "Valamennyi olyan esetben, amikor az OLAF igazságügyi ajánlással fordul a Legfőbb Ügyészséghez, az ügyészség a protokoll szerint elrendeli a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban van a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolják és abban értékelik" - írták.
Kovács Zoltán kormányszóvivő közleményében péntek délután azt írta: "Magyarországon 2004 óta van lehetőség a közvilágítás fejlesztésére uniós forrásból. Az OLAF vizsgálata a Bajnai kormány idején elindított, és később is folytatott közvilágítási program pályázati felhívásait érinti. Ezeket a magyar hatóságok az OLAF felvetéseit is figyelembe véve, 2015-16-ban egyszer már vizsgálták. Most az OLAF újabb vizsgálatot kér. Ahogy a korábbi, úgy a mostani vizsgálatot is támogatjuk. Az a helyes, ha a magyar hatóságok az OLAF minden felvetését kivizsgálják.
A pályázati konstrukciót hasznosnak tartjuk, mert több vidéki településen is lehetővé tette a közvilágítás korszerűsítését."
|
Az EU szerint nem voltak rendben Orbán vejének közbeszerzései
|
Súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) az Elios Innovatív Zrt. által 2011 és 2015 között elnyert, uniós pénzügyi forrásokat felhasználó közbeszerzésekkel kapcsolatban. A Wall Street Journal értesülése alapján a hivatal már megküldte a jelentését a magyar ügyészségnek, és azt javasolja, hogy tegyenek jogi lépéseket.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/01/12/az_eu_szerint_nem_voltak_rendben_orban_vejenek_kozbeszerzesei/
|
2018-01-12 13:51:00
| true | null | null |
Index
|
Több száz épület kerülhet át állami vagy önkormányzati tulajdonból az egyházakhoz, miután egy decemberben kihirdetett új jogszabály-módosítás miatt az egyházak igényt tarthatnak ingatlanokra.
A Hvg szúrta ki, hogy december végén kihirdették a Magyar Közlönyben a 2022. évi LXXVIII. törvényt, amelynek része volt, hogy az egyház igényelheti az eredetileg is közvetlenül hitéleti, szakrális célokra épített, állami vagy önkormányzati tulajdonban álló ingatlan vagy ingatlanhányad ingyenes egyházi tulajdonba adását. Abban az esetben lehet ezt megtenni, ha azokat az egyház is közvetlenül hitéleti, szakrális vagy köznevelési célokra használná. A megállapodásokban az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokat a helyi önkormányzat által megállapított forgalmi értéken kell megjelölni. Érdemes hangsúlyozni, hogy itt az épületek tulajdonjogáról, nem az ingatlanokban működő tevékenység fenntartásáról van szó.
Ennek ellenére az igénylések benyújtása után több önkormányzat felháborodott. A legtöbben azt sérelmezik, hogy miért ingyen kapják meg az épületeket az egyházak, és miért kapnak meg olyan ingatlanokat is, amelyek valójában sosem voltak a tulajdonukban.
Most teljesen ingyen jutnak az egyházak ingatlanokhoz, korábban ez nem így volt
Egy 1991-es törvény és az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény már utalt arra, hogy a magyarországi egyházak a hitélet körébe tartozó munkájuk mellett kulturális, nevelési-oktatási, szociális, egészségügyi tevékenységükkel és a nemzeti tudat ápolásával jelentős szerepet töltenek be az ország életében. A rendszerváltás előtt sok, korábban az egyház tulajdonában álló épületet államosítottak, éppen ezért akarta az Országgyűlés kártalanítani az egyházakat azzal, hogy visszaadja ezeket. Az 1991-es törvény szerint eredetileg a következők miatt akarták visszaadni az intézmények tulajdonjogát:
„az elkövetett súlyos jogsértések részbeni orvoslása, részben pedig az egyházak tevékenységének folytatásához szükséges tárgyi, anyagi feltételek biztosítása érdekében […]”.
Az 1997. évi CXXIV. törvény szerint az Országgyűlés azért ad az egyháznak ingatlanokat, mert
elismeri a magyarországi egyházaknak a nemzet életében és érdekében kifejtett évezredes munkálkodását;
tudatában van a vallásos meggyőződés jelentőségének a magyar társadalomban;
figyelembe veszi, hogy a magyarországi egyházakat 1945 után jogfosztó intézkedések sújtották;
szem előtt tartja az állam és egyház elválasztásának, de a közösségi célok érdekében történő együttműködésnek a követelményét.
Az akkori törvények szerint az egyház azt az ingatlant kaphatta meg, amely az államosítás előtt is a tulajdonában volt. A mostani módosítás viszont lehetővé teszi, hogy az egyházak olyan állami, önkormányzati épületeket is átvegyenek, amelyek előtte nem voltak a birtokukban.
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint az iskolák és óvodák épületeinek átadásánál a korábbi egyházi kárpótlási gyakorlatot kellene követni, ugyanis akkor
az épületek ellenértékét az önkormányzatoknak ki kellett fizetni valamilyen formában, míg most teljesen ingyen jutnának az ingatlanokhoz.
Az RTL megkérdezte a kormányt, adnak-e kárpótlást az érintett önkormányzatoknak. A Miniszterelnökségtől azt írták: „nincs szükség kártalanításra, hiszen visszakerülhet az önkormányzat rendelkezése alá az adott ingatlan” abban az esetben, ha megszűnik benne az iskola.
Az egyház a II. kerületben is átvenne iskolát, óvodát, bölcsődét
A Telex információi szerint a II. kerületi Szabó Magda Magyar–Angol Kéttannyelvű Általános Iskola és Rózsabimbó Bölcsőde és Óvoda épületei a Magyar Református Egyházhoz kerülnének.
Az „egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításának” indoklásában a következő szerepelt:
„A Károli Gáspár Református Egyetem megalapításának 30. évében a magyar állam el kívánja ismerni az Egyház felsőoktatásért, annak fejlesztéséért tett erőfeszítéseit és elő kívánja segíteni minél hatékonyabb és korszerűbb közösségépítő munkáját, kiemelten az Egyház felsőoktatási tevékenységének infrastrukturális fejlesztését, a felsőoktatási tevékenységet kiszolgáló feltételek színvonalának emelését, és az ehhez elengedhetetlen beruházási, fejlesztési célok megvalósítását.”
A törvénymódosítás szerint azért javasolt, hogy az ingatlanok ingyen kerüljenek egyházi tulajdonba, mert ezzel elősegíthetnék az egyház felsőoktatási tevékenységének fejlesztését, és az ehhez szükséges beruházási, fejlesztési célok megvalósítását.
Megkerestük az ügyben a magyar református egyházat. Azt írták, hogy az egyház csak az ingatlanokat venné át, nem az intézményi fenntartói jogokat. Kíváncsiak voltunk, hogy ez a köznevelési intézmények működésére lehet-e bármilyen hatással. Erről azt írták:
„Az egyház nem kíván beleszólni az intézményekben zajló oktatásba, így ezáltal a kérdéses Szabó Magda Angol-Magyar Kéttannyelvű Általános Iskola és a Rózsabimbó Bölcsőde és Óvoda alapítványi működésébe, illetve pedagógiai programjába sem. Szándékunk az, hogy az intézményekben továbbra is a megszokott rend szerint folyjon az oktatás, nevelés, az intézmények működése pedig zavartalan maradjon, és a munka az eddigi magas színvonalon folytatódjon. Az ingatlanátvétellel az intézmények biztonságos fenntarthatóságát és további fejlődését szeretnénk szolgálni.”
Megkerestük az érintett intézményeket, hogy tudtak-e a tulajdonosváltásról, és ha igen, mit szólnak hozzá. Az intézmények alapítványi fenntartásban vannak, Szieben László, a Rózsabimbó Alapítvány kuratóriumának elnöke azt írta lapunknak, hogy ő is és az intézmények vezetői is kellő információval bírtak a tulajdonosváltásról.
„A fenntartó Alapítvány és az intézmények vezetése – tizenhét éve a jelenlegi változatlan felállásban – csendben, rendben és felelősen végzi a dolgát: gondozzuk, neveljük a bölcsődés és óvodás gyermekeinket, működtetjük az ország legjobb általános iskoláját. Ezzel nemcsak büszkén viseljük Szabó Magda nevét, hanem gondozzuk is a szellemi örökségét – a magunk lehetőségei szerint. A tulajdonosi joggyakorlás kérdésköre nem tartozik – jelenleg – az Alapítványunk és a fenntartott intézményeink kompetenciájába.”
Több helyen felháborodott az önkormányzat
Az elmúlt hetekben más településeken és kerületekben is bejelentkezett az egyház intézményekért. Március elején derült ki, hogy Hódmezővásárhelyen a Domonkos-rend tulajdonába kerülhet át az egyik hódmezővásárhelyi óvoda és általános iskola épülete. A városban a szeged–csanádi egyházmegye egy iskolára és óvodára tart igényt, de a helyi református gyülekezet is bejelentkezett az önkormányzatnál. Az egyházhoz kerülő ingatlanok összértéke milliárdos nagyságrendű.
Márki-Zay Péter polgármester az RTL Híradónak azt mondta, hogy a református egyház két olyan épületre adta be az igényét, amelyeknek csak egy részét használják. Azt mondta: „Adott esetben csak egy igen kicsi részét, de az egész épületre nyújtották be az igényt.” Az egyház korábban pénzért megvásárolta volna az épületeket, Márki-Zay szerint most viszont a törvény miatt ingyen juthatnak hozzá az ingatlanokhoz.
Sinka Imre, Békésszentandrás polgármestere a Facebookon háborodott fel azért, mert a szeged–csanádi egyházmegye levélben jelezte: átvennék a település iskoláját és óvodáját, illetve ezek minden felszerelését.
A polgármester azt írta, hogy sem ő, sem a helyi képviselő-testület nem ért egyet a követeléssel, és sérelmezi, hogy bár közvagyonról van szó, a két ingatlan átruházásáról meg sem kérdezték őt. Azt írta, mindent meg fog tenni, hogy az átadást megakadályozza, és akár a bilincset is vállalja.
„Közvagyonról van szó, óriási értékről, és meg sem kérdeztek. Ez az 50-es évekre volt jellemző.”
A polgármester a Telexnek azt mondta: az Alkotmánybírósághoz fordulnak, amennyiben a szeged–csanádi egyházmegye nem áll el a szándékától. Erről a következő két hétben dönthet a képviselő-testület. A szeged–csanádi egyházmegyének már levélben jelezték, hogy nem akarják átadni az ingatlanokat, de választ eddig nem kaptak.
Újbudán is több köznevelési épületre adták be tulajdonlási igényüket az egyházak, az önkormányzat vizsgálja, milyen jogi lépéseket tehet annak érdekében, hogy tulajdonjogát megvédje – olvasható az újbudai önkormányzat közleményében.
A XI. kerületben az érintett oktatási intézmények az alábbiak:
Szent II. János Pál Óvoda, Általános iskola és Gimnázium, valamint a közeli közterület;
Grosics Gyula Sport Általános Iskola (első körben használatba vételt kérnek, de jelzik az azt követő tulajdonlási szándékot is);
Weiner Leó Zeneiskola;
Fehér Kavics Kelenföldi Református Óvoda.
Az önkormányzat szerint az ingatlanok becsült piaci összértéke megközelíti a 9 milliárd forintot, „vagyis ennyivel visszavonhatatlanul csökkenni fog Újbuda önkormányzatának vagyona”. Hangsúlyozták: ezek az intézmények korábban soha nem voltak egyházi tulajdonban, hanem az állam vagy az önkormányzat birtokolta őket.
Szerintük Újbuda önkormányzata mindig törekedett a kiegyensúlyozott viszony megtartására, több esetben hosszú távú használatra, díjmentesen telket vagy helyiségeket biztosított az egyházaknak. Azonban szerintük a jelenlegi törvényi szabályozás megfosztja az önkormányzatokat a döntés lehetőségétől, és arrogáns, diktatórikus módon veszi el az épületeket.
Az önkormányzat álláspontja szerint a törvény előírásai „a jogalkotói pontatlanságok miatt” nem egyértelműek. A tulajdonjog átruházásának feltételeit Újbuda önkormányzata jelenleg vizsgálja, ahogy azt is, milyen jogi lépéseket tehet annak érdekében, hogy a tulajdonjogát megvédje.
|
„Arrogáns, diktatórikus” – milliárdos önkormányzati ingatlanvagyonok kerülnek egyházi tulajdonba
|
Több száz épület kerülhet át állami vagy önkormányzati tulajdonból az egyházakhoz, miután egy decemberben kihirdetett új jogszabály-módosítás miatt az egyházak igényt tarthatnak ingatlanokra.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/03/12/koznevelesi-intezmenyek-ovoda-egyhaz-iskola-bolcsode-tulajdon-ingatlan-jogszabaly
|
2023-03-12 13:50:00
| true | null | null |
Telex
|
Igyekezett nagyon magabiztosnak látszani az orosz vezetésű, budapesti székhellyel működő Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank, IIB) nevű pénzintézet tavaly február 24-én, amikor Oroszország megindította Ukrajna elleni invázióját. Egy aznap kiadott nyilatkozatukban azt állították, hogy a „közelmúlt geopolitikai eseményei semmilyen módon nem befolyásolják a Bank működését, stratégiájának végrehajtását, a befektetőkkel, partnerekkel és ügyfelekkel szembeni kötelezettségeinek teljesítését”.
A színfalak mögött ugyanakkor hamar eluralkodott a pánik a bankon belül.
A pénzintézet vezetése egyre növekvő rémülettel fogadta, ahogy a következő napokban és hetekben előbb egy európai pénzügyi szervezet blokkolta a bank forrásait az Oroszországra kivetett szankciókra hivatkozva, majd a háború elleni tiltakozásul több tagország is bejelentette kilépését az IIB-ből, és még a hitelminősítők is sorra bocsátották ki a bankról szóló egyre negatívabb értékeléseiket.
A bank egyik belső irata szerint már pusztán a tagországok kilépése „két nap alatt sok mindent lerombolt abból, amit elértünk”. Egy másik dokumentumban pedig egyenesen úgy fogalmaztak erről, hogy ez „megbénította a bank működését”.
Ezek az iratok részei annak a dokumentumcsomagnak, amelyek az IIB-től szivárogtak ki idén februárban. A fájlokat egy hacker csoport szerezte meg és tette közzé az interneten. Az IIB elismerte, hogy a pénzintézet rendszerét feltörték, de a bank egyúttal azt is állította, hogy ennek a hacker támadásnak az eredményeként „hamis emailek” kezdtek el terjedni.
A Direkt36 is hozzájutott a hackerek által megszerzett iratokhoz, és ennek feldolgozása során összevetettük azokat a bankról korábban szerzett információkkal, valamint megkerestünk számos olyan intézményt, amely az iratok szerint kapcsolatban állt az IIB-vel. Ezek során nem merült fel semmi olyan információ, amely megkérdőjelezné az iratok valódiságát. Megkerestük egy részletes kérdéssorral a bankot is, amely közölte, hogy csak azzal a feltétellel hajlandók válaszolni, ha az összes válaszukat szó szerint és teljes terjedelmében közöljük. Mi jeleztük, hogy ilyen vállalást senki felé nem tudunk tenni, de megígértük, hogy a válaszaik érdemi részét közzé fogjuk tenni. Erre nem reagáltak, az általunk hivatkozott dokumentumok valódiságát ugyanakkor nem vitatták ők sem.
A kiszivárgott iratokból – amelyek egy részét a Hvg.hu már korábban bemutatta – nemcsak az derül ki, hogy a bank katasztrofális helyzetbe került a háború miatt, hanem az is, hogy ebben a helyzetben a többségi tulajdonos oroszok legfőbb szövetségese és támasza Magyarország volt. Az Orbán-kormány tisztviselői próbáltak segíteni abban, hogy elérjék az európai hatóságok által zárolt források megnyitását. Emellett lépéseket tettek arra is, hogy elkerülhető legyen az, hogy az oroszok olyan mértékű befolyást szerezzenek a bankban, amely már akár direkt nyugati szankciókat is vonhatna maga után.
A nyugati szövetségesek már azt is aggodalommal fogadták, amikor 2019-ben az Orbán-kormány aktív támogatásával Budapestre tette át a székhelyét a korábban Moszkvában működő pénzintézet (a bank ügyeit akkoriban a Direkt36 több cikkben is feltárta). A most kiszivárgott iratokból ugyanakkor minden korábbinál nyilvánvalóbb módon kiderül, hogy a magyar kormány valamilyen okból rendkívül fontosnak tartja az orosz dominanciájú bankkal való együttműködést még a háborús helyzet ellenére is.
A magyar kormány több érintett szereplőjét is megkerestük, de nem érkezett tőlük reakció.
I. A KILÉPŐK
2022. március 4-én – nyolc nappal a háború kitörése után – egy olyan email érkezett az IIB-hez, amely a bank számára kellemetlen hírt tartalmazott.
Az IIB még hónapokkal korábban meghívást kapott az Európai Befektetési Bank (EIB) nevű uniós pénzintézet 2022 májusára tervezett konferenciájára, most azonban az EIB lényegében visszamondta ezt. A konferencia szervezője közölte az egyik meghívottal, hogy a „geopolitikai események fényében” az IIB munkatársainak jelenléte a konferencián „nem volna egészen kívánatos”.
A címzett vette az üzenetet. Az egyik bankvezető ezután azzal a megjegyzéssel küldte tovább a levelet, hogy „elég nehéz rá bármit mondani, de elég tömör és világos”. Hozzátette, hogy a tervezett, amúgy kockázatkezeléssel foglalkozó konferencia „közössége nem akar találkozni/beszélni az IIB-vel”. (Az EIB megerősítette a Direkt36-nak, hogy valóban visszavonták az IIB-seknek szóló meghívást.)
Ez az epizód egyértelmű jele volt az orosz vezetésű bank nemzetközi elszigetelődésének, de a konferenciameghívás lemondásánál nagyobb problémái is akadtak a pénzintézetnek ezekben a hetekben.
Csehország már február 25-én, a háború kitörésének másnapján bejelentette, hogy kilép az IIB-ből, és erre szólította fel a többi olyan EU-s országot, amely tagja a banknak. Magyarország kivételével mindegyik ilyen ország – Románia, Szlovákia és Bulgária – követte a példájukat. Bár ezek az országok közös közleményben jelentették be a távozásukat, a kilépési folyamat még hónapokig eltartott. Ez idő alatt komoly feszültség alakult ki a távozók, illetve a bankon belül maradó államok képviselői – azon belül is különösen az oroszok – között.
A kilépő országok például március 31-én közös levélben felszólították Nyikolaj Koszovot, a bank akkori orosz elnökét, hogy a pénzintézet szigorúan tartsa be az EU-s és más nemzetközi szankciókat Oroszországgal és Belarusszal szemben. Erről pedig egy határozatot is el akartak fogadtatni a bank vezető testületeivel.
A kiszivárgott levelezésből kiderül, hogy a bankvezetés lavírozni próbált, hogy bármilyen egyértelmű állásfoglalást el lehessen kerülni. Egyrészt „túl politikainak” tartották a négyek javaslatát, amit Oroszország amúgy is jó eséllyel blokkolna, másrészt úgy vélték, a javaslat leszavazásával ütőkártyát adnának a kilépő négyek kezébe, hiszen az arra utalna, hogy az IIB nem akarja betartani a szankciókat.
A tanakodás során felmerült, hogy a bankvezetés kérje meg Magyarországot, hogy ők vezessenek elő egy alternatív, semlegesebb nyelvezetű határozati javaslatot, ezzel csapdát állítva a kilépő négyeknek.
„Ha az európai négyek ellene szavaznak [ennek a javaslatnak], azzal ők maguk blokkolnak egy ilyen döntést, és ezzel mi vissza tudunk vágni nekik”
– javasolta Elliott Auckland, a bank pénzügyi igazgatója. Ebből azonban semmi nem lett, végül pár hónappal később a négyek javaslata került csak a bank részvényeseit képviselő kormányzótanács elé, amely Magyarország és Oroszország tartózkodásán elbukott.
A „négyek” miatti feszültség a bank működésének más területén is jelentkezett. Egy március végi levélben Timur Makszimov orosz pénzügyminiszter-helyettes – aki az IIB kormányzótanácsában Oroszországot képviseli – tájékoztatta az orosz energiaügyi miniszterhelyettest, hogy egy, az oroszországi Karéliában tervezett vízierőmű projekt befejezéséhez szükséges 1,3 milliárd rubelt az IIB nem fogja tudni biztosítani. Ezt azzal magyarázta, hogy az IIB négy kilépő európai tagja továbbra is bent ül a pénzintézet döntéshozó szerveiben, és az ő hozzáállásuk miatt „nyilvánvaló, hogy a bank nem fogja tudni megszerezni a szükséges jóváhagyást.”
Feszültséget okozott az elszámolás kérdése is, vagyis az, hogy a kilépő tagok mikor és hogyan jussanak hozzá a bankba betett tőkéjükhöz. A kiszivárgott levelezés szerint a bankvezetés némi egyeztetés után arra jutott: az lenne a legjobb, ha a távozó országok nem kapnának semmit.
Egy augusztus végén született, „sürgős, kiemelten fontos” jelzésű dokumentum – valószínűleg vezetői összefoglaló – legalábbis azt javasolta, hogy az IIB-ben maradó országoknak (az oroszok és a magyarok mellett Vietnám, Mongólia és Kuba) közös álláspontként az úgynevezett „zéró lehetőség” forgatókönyv mellett kell kiállniuk. Ez azt takarja, hogy a kilépő négy EU-s tagállam egy centet se kapjon vissza a befizetett alaptőkéjéből. Ez alól pedig a javaslat szerint „a Bankkal szembeni ellenséges és nagy kárt okozó fellépéseik miatt” senkinek se járjon kivételezés. „A mostani problémák lavinájához hasonlóan a jelenlegi helyzetért a felelősség a négy kilépő tagot terheli” – értékelte az összefoglaló.
Voltak olyan bankvezetői levélváltások, amelyekben kifejezetten indulatosan fogalmaztak a kilépő országokról. Például, miután Roman Binder cseh pénzügyminiszter-helyettes levelet ír a banknak a kilépés ügyében 2022. szeptember 30-án. Míg az IIB szintén cseh hátterű jelenlegi alelnöke, Milan Valasek a csehek pereskedésétől félve óvatosságra intett, Elliott Auckland pénzügyi igazgató harcias fellépést javasolt.
„Nem kell félnünk semmilyen bírósági ügytől. Valójában örülnünk kellene nekik. A Bank nem okozott kárt Csehországnak. A Cseh Köztársaság okozott kárt az IIB-nek. Ezt a bíróságon be lehet bizonyítani”
– írta. Abban viszont a levelezésben Valasek és Auckland is egyetértett, hogy meg kell próbálniuk időt nyerni.
Nyikolaj Koszov bankelnök erre úgy reagált, hogy ő a keményebb álláspontot támogatja. Egy másik levelében ennél is tovább ment. „A csehekkel kevesebbet és durvábban kell beszélni. Az előző években nemigen érdeklődtek a bank iránt, csupa mocskos dolgot csináltak, most meg akarnak valamit” – írta egy emailben Koszov. A csehek képviselőjéről azt írta, meg kell neki mondani, hogy a „véleménye lényegtelen a bank számára”, „úgyis írni fog valami rágalmat”, és „jó lenne a mielőbbi távozásra rávenni.”
Az IIB menedzsmentjének álláspontja szerint az okozott károk miatt a kilépő országoknak kellene fizetniük a banknak, nem pedig fordítva. „Az én logikám, az, hogy agresszívnek kellene lennünk (olyan opciót választva, amely mindannyiuk számára az IIB-hez képest mínuszban hagyja őket), így a nullás opció kedvezőbb lesz számukra” – írta az egyik levélben Auckland pénzügyi igazgató. A nullás opcióval arra utalt, hogy mindkét fél lemond az egymással szembeni pénzügyi követelésekről.
Az Auckland által vázolt tervnek része volt egy olyan elképzelés is, hogy ezzel az IIB menedzsmentje Magyarországot tudná segíteni, mert egy ilyen agresszív IIB-s álláspont esetén a kilépő Szlovákia és Csehország talán inkább megfontolná, hogy a részesedését eladja Magyarországnak, az utóbbi számára előnyös feltételek mellett.
Erre végül nem került sor, a bank hivatalos ajánlata a kilépőknek pedig a kezdeti keménykedéshez képest némileg puhult. Lényegében arra jutottak, hogy mindegyik kilépő tagállam esetét külön-külön vizsgálják, és a befizetett tőkét hosszú lejárattal, késleltetve, részletekben hajlandóak kifizetni. A bank javaslata az lett, hogy alárendelt hitelként – vagyis bankcsőd esetén az összes többi hitelező igényének kielégítése után –, legalább 15 éves futamidővel, 5 éves türelmi idővel kezdjék meg a kifizetést.Ez azt jelentette, hogy ha a kilépők hozzá is jutnak a pénzükhöz, akkor az csak a távoli jövőben fog megtörténni.
A kiszivárgott dokumentumok alapján úgy tűnik, hogy míg a csehek és a románok nem hajlandóak elfogadni az IIB által ajánlott feltételeket, és gyakorlatilag mielőbbi, teljes visszafizetését követelik a befizetett tőkéjüknek, a szlovákok például hajlanak a kompromisszumra. Szlovákia nevében például a szlovák pénzügyminisztérium képviselője, Martin Polónyi úgy reagált hivatalos levélben az IIB ajánlataira, hogy bizonyos javaslataikat el tudják fogadni. Köztük azt is, hogy Szlovákia 15 év múlva jusson hozzá a pénzéhez.
Polónyi telefonon elismerte az icjk.sk-nak (a Direkt36 szlovákiai partnerének), hogy a szlovák fél teljes mértékben úgy állt hozzá a tárgyalásokhoz, hogy semmit nem fog kapni, mert szerinte az egyik dolog az, hogy mi áll a szerződésben, de a másik oldalon ott vannak a gazdasági realitások, illetve a szavazati arányok a bank vezető testületeiben. Szlovákia hiába szeretné visszakapni a befizetett tőkéje teljes összegét, ez lehetetlen, „főleg az Oroszországi Föderáció, de Magyarország álláspontja” miatt is, mert szerinte ezek az országok leszavaznák a kifizetést.
Az IIB számára ugyanakkor a négy ország kilépése csak egy volt a sok probléma közül. Legalább ekkora kihívást jelentett számukra az, hogy nem fértek hozzá a pénzeszközeik egy részéhez. Ez a probléma is nem sokkal a háború kirobbanása után jelentkezett.
II. A ZÁRLAT
2022. március 28-án az IIB egyik munkatársa levelet írt a Strelia nevű, Brüsszelben és Luxemburgban működő ügyvédi irodának, hogy tanácsot kérjenek egy számukra súlyos probléma megoldásában.
Mint a kiszivárgott iratokban szerepel, a belgiumi székhelyű Euroclear nevű intézmény tavaly február 28-án – vagyis négy nappal a háború kirobbanása után – zárolta a bank forrásait. A Euroclear egy olyan pénzügyi szolgáltató, amely értékpapír-tranzakciók nyilvántartásával, lebonyolításával foglalkozik, és ezért különböző befektetők pénzt is tartanak náluk. A zárolás az Oroszország ellen kivetett uniós szankciókkal függött össze, az IIB számláját ugyanis egy orosz pénzintézet, a Roszbank nyitotta meg. Az intézkedés jelentős összegeket érintett, az IIB tavaly év végi összesítése szerint a bank ezen a számlán összesen 50,1 millió dollárt, 11,4 millió eurót, 340,7 millió forintot és 736,7 millió rubelt tartott. Ez ekkori árfolyamon számolva összesen körülbelül 29 milliárd forintot tett ki.
A bank problémásnak tartotta az eljárást, mivel a vagyon végső haszonélvezője nem a Roszbank, hanem ők voltak, saját érvelésük szerint pedig nem tartoztak a szankciók hatálya alá.
„Melyek a valódi eszközök (panaszok beadásától eltekintve) annak elérésére, hogy az Euroclear legalább a készpénz eszközöket feloldja és elutalja az európai bankszámlánkra?” – kérdezte többek között az IIB munkatársa a belga ügyvédi irodától, amely aztán el is kezdett dolgozni az ügyön, és rendszeresen a küldte a számlákat, egy alkalommal pedig a belga adminisztráció lassúsága miatt is szabadkozott ügyfelének. (A Strelia a Direkt36 kérdéseire reagálva közölte, hogy a szakmai előírásaik nem teszik lehetővé, hogy az ügyfeleikről nyilatkozzanak.)
Ezzel párhuzamosan a banknak szembesülnie kellett a négy közép-európai tagállam kilépésének pénzügyi következményeivel is. A távozásról szóló bejelentések után ugyanis a nagy nemzetközi hitelminősítők egymás után rontották le az IIB besorolásait. A Moody's tavaly március 17-én például befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolta a bankot, amit azzal magyaráztak, hogy a négy tagállam a jövőben feltehetően már nem fog további támogatást nyújtani az IIB-nek.
„A tagállamok egy részének megszűnt a támogatása. A bank ratingje emiatt csökkent”
– magyarázta korábban a Direkt36-nak egy, a bank működését közelről ismerő forrás. Hozzátette, hogy ez azt jelentette, hogy az IIB „kiszorult a pénzpiacokról”, utalva arra, hogy ha egy pénzintézetet leminősítenek, akkor jóval nehezebben juthat hitelhez vagy más forrásokhoz a piacról, mint korábban.
A pénzügyi nehézségek összeadódtak. A bank tisztviselőinek beszámolói szerint a különböző likviditási problémák, valamint az Euroclear-es számla zárolása miatt márciusra olyan súlyos lett a helyzet, hogy csődközeli állapot alakult ki. „A bank a fizetésképtelenség szélén állt”, „a bank márciusban egy egyáltalán nem valószínűtlen csődközeli helyzettel szembesült”– olvashatók a bank vezetői számára készült beszámolókban. Az IIB pénzügyi igazgatója pedig arról írt egy dokumentumban, hogy 2022 márciusát és azt követő időszakot csak a bank hitelportfóliója egy részének eladásával tudták átvészelni.
Ebben a helyzetben próbált meg lavírozni az IIB. A kiszivárgott dokumentumcsomagban több olyan irat is található, amelyek arról szóltak, hogy a bank a nyár folyamán hogyan próbálta kezelni az elégedetlen ügyfeleit.
Ilyen volt például az NN Group nevű nemzetközi pénzügyi szolgáltató román leányvállalata amely az IIB által kibocsátott kötvényeket birtokolt. Az alap tavaly tavasszal és nyáron is több kérdést feltett az IIB helyzetével kapcsolatban. A bank belső levelezésén szóba is került, hogy mit válaszoljanak ezekre a kérdésekre, mire Elliott Auckland pénzügyi igazgató azt vetette fel: „megijeszthetnénk őket egy kicsit, mondjuk azt, hogy nyitottak vagyunk arra, hogy visszavásároljuk kötvényeiket (de névérték alatt).”
A kiszivárgott levelek szerint hasonló, ijesztgetős technikával próbáltak kezelni egy másik román céget és egy dél-koreai tulajdonú bank magyarországi leányvállalatát, a KDB Bank Európát.
„Ebben a levélben szeretném megijeszteni a KDB-t, hogy engedményre kényszerítsem őket”
– írta az IIB-t hitelező pénzintézetről az IIB egyik munkatársa.
Ősszel újabb csapás érte az IIB-t, amikor több hónapnyi sikertelen tárgyalás után a bankot addig auditáló EY nemzetközi könyvvizsgáló cég 2022 október elején felmondta a szerződést. Az EY a döntését az IIB felé azzal magyarázta, hogy „alaposan mérlegelve az összes körülmény” nem tudják folytatni az auditálást.
Az EY Magyarország marketing és kommunikációs vezetője, Pellion Ágnes a megkeresésünkre azt válaszolta: az ügyfeleiket érintő kérdésekre üzleti titkok védelme miatt nem válaszolhatnak. Egy nagy könyvvizsgáló cégnek dolgozó vezető ugyanakkor azzal magyarázta a lépést, hogy az EY és a többi nagy könyvvizsgáló mind befejezték a működésüket Oroszországban, a helyi fiókcégeiket bezárták, és az IIB-nek nyújtott szolgáltatás is ennek esett áldozatául.
A bank végül egy Oroszországban működő könyvvizsgáló céggel szerződött le, ezzel tovább erősítve az IIB orosz kötődését.
Ebben a több szempontból is nehéz helyzetben az IIB különböző módokon igyekezett forrásokhoz jutni. Próbált számlát nyitni orosz és távol-keleti pénzintézeteknél, hogy kikerülje az egyes bankszámláit sújtó szankciókat és pénzhez jusson. Egy június eleji emailben pedig felvetették az IIB moszkvai épületének eladását is.
Az ingatlan a bank könyvelése szerint ekkor 48,5 millió eurót ért. A levelet megfogalmazó pénzügyi igazgató azt javasolta, hogy Magyarországot egyelőre ne tájékoztassák ügyről. Emögött az az elgondolás húzódott meg, hogy a magyar kormány ne gondolja azt, hogy az IIB egyedül is könnyen meg tudja oldani a problémáit. Magyarországra utalva az email azt írta: „nyomást kell gyakorolnunk rájuk, mint az egyetlen olyan országra, amely likviditást adhat nekünk”. A dokumentumokból nem derül ki, hogy végül a magyarokat tájékoztatták-e a moszkvai épület eladásának tervéről, a magyar kormány pedig az erre vonatkozó kérdéseinkre sem reagált.
Közben ugyanakkor az IIB vezetése nagyon is számított a magyarok segítségére, például annak a problémának a megoldásában, amit a négy közép-európai tagállam kilépése jelentett kifejezetten az oroszok számára.
III. A B-TERV
A kiszivárgott dokumentumok szerint az IIB menedzsmentje nem is a kilépések által okozott pénzügyi nehézségeket látta a legnagyobb veszélynek, hanem a távozások miatt előálló új tulajdonosi szerkezetet. A részvényesek számának csökkenése ugyanis azt is jelentette, hogy az eddig a bank több mint 47 százaléknyi részvényét birtokló Oroszország tulajdoni hányada bőven 50 százalék fölé kerülne.
Ez volt az, amit az IIB mindenáron el akart kerülni.
A bank nehézségeiről szóló egyik vezetői összefoglaló ugyanis azzal számolt, hogy egy hivatalosan is orosz többségű bankkal senki se akar majd üzletelni, nem beszélve arról, hogy ezzel esetleg nyugati szankciók alá is kerülhet a pénzintézet. Az orosz többségűvé válás fenyegetése „máris elzárta a levelező- és letéti számlák megnyitásának, a kincstári portfólióból származó értékpapírok értékesítésének és az adósságpiacokhoz való hozzáférésnek minden lehetőségét. Röviden, teljesen elvágja az új finanszírozási forrásokat” – áll az összefoglalóban. A kiszivárgott dokumentumok és levelezésekben vissza-visszatér, és minden bankvezető magától értetődő forgatókönyvként kezeli, hogy Oroszország 50 százalék feletti részvényessé válásával EU-s szankciók várnak a bankra.
A geopolitikai helyzet furcsa következményeként ugyanakkor az IIB lényegében két tűz közé került. Egyrészt tartania kellett a nyugati büntetőintézkedésektől, de közben konkrétan életbe is léptek ellene a bank legnagyobb részvényesének, vagyis Oroszországnak a nyugatiakkal szembeni ellenszankciói. Ennek az volt az oka, hogy az IIB európai székhellyel – konkrétan budapestivel – működött. Emiatt az IIB orosz bankoknál vezetett számláit felfüggesztették, komoly pénzek fagytak be, a banki utalások és rubelátváltások is ellehetetlenültek.
Az Putyin két elnöki rendeletében is kivetett orosz ellenszankciók feloldása érdekében az IIB Oroszország felé – például egy augusztus 17-i levelezés szerint – megpróbált minél oroszbarátabbnak tűnni. Amikor például az orosz pénzügyminisztérium pénzügyi adatokat kért be az IIB-től, Elliott Auckland pénzügyi igazgató azt javasolta, hogy az IIB válasza minél inkább azt tükrözze, milyen nagy az orosz portfóliójuk, az IIB által támogatott különféle projektek mennyire fontosak Oroszországnak, hogy ezzel az orosz minisztérium előtt minél jobb színben tűnjön fel a bank, ne pedig oroszellenes („unfriendly”) országok bankjaként. (A „barátságtalan ország” egy orosz terminológia, ami a konfliktusban Oroszországgal szemben álló NATO, EU stb. tagországokat jelöli, rájuk vonatkoznak az ellenszankciók.)
Miközben az IIB pénzügyi igazgatója a kilépőkről korábban azt írta, hogy miattuk romlott drasztikusan a bank helyzete, ennek az ellenkezőjét javasolta kommunikációs stratégiának az orosz pénzügyminisztérium felé. Szerinte azt kell hangsúlyozniuk, mennyire jó, hogy az ellenséges Csehország és Szlovákia kilépésével nő Oroszország részvényaránya.
Az orosz állammal való levelezések azonban arra utalnak, hogy az IIB menedzsmentjét Moszkva magára hagyta. Koszov ugyan próbálta meggyőzni az orosz kormány tagjait, hogy ha nem segítenek, akkor az IIB a szankciók-ellenszankciók kereszttüzében csődbe fog menni. A levelek azonban arra utalnak, hogy az orosz kormány és az oroszországi bankok rendre nem teljesítették az IIB kéréseit, ami egyre jobban frusztrálta Koszovot.
„Ezek a demagógok cserben hagynak emberileg, a bankot pedig hiteltelenítik”
– fakadt ki az egyik levelében a Roszbankra, az IIB oroszországi letétkezelőjére, ahol az orosz ellenszankciók miatt pénzeik ragadtak be.
Kis eredményeket azért mégis el tudott érni az IIB vezetése. Amikor szeptember első felében Elliott Auckland a moszkvai ACRA hitelminősítőnek vázolja fel a bank helyzetét, egy levelezés szerint például azt hangsúlyozza, hogy a szankciók ellenére mennyire jó a Magyarország és Oroszország közti erős kapcsolat, valamint, hogy „jó hírnek tartjuk Cz (Csehország) és Szlovákia kilépését”, mert így a bank harmonikusabb viszonyt tud építeni a részvényesekkel. Az érvelés sikeresnek tűnt, ugyanis egy későbbi levélben Auckland büszkén újságolta, hogy az ACRA nem rontott az IIB kockázati besorolásán.
Miközben Koszov és Auckland Moszkva felé az IIB oroszbarátságát igyekezett bizonygatni, az IIB menedzsmentje ezzel párhuzamosan a nyugati politikai és pénzügyi intézményekkel éppen ennek ellenkezőjét akarta elhitetni. A legfőbb kihívás az orosz többségi tulajdon elkerülése volt, amire 2022 nyarán az IIB-ben két megoldást vázoltak fel: az egyik a „magyar forgatókönyv”, a másik pedig a „szerb forgatókönyv”. Mindkettő arról szólt, hogy Oroszország a befizetett tőkéjének egy részét átjátssza más részvényeseknek.
Az ezeket részletező egyik, 2022. augusztus 23-i dokumentum szerint az IIB-ben eredetileg a magyar forgatókönyvben gondolkodtak, vagyis abban, hogy Oroszország a 201,6 millió eurós alaptőkéjéből 67,6 milliót átad Magyarországnak, amely aztán 20 milliót rögtön továbbad az IIB új tagjának, Szerbiának. Csakhogy végül a dokumentum szerint „Budapest lehetetlennek ítélte a közvetlen átutalást, mivel fennállt annak a veszélye, hogy az ilyen tranzakció az EU szankciói alá esne, amelyek tiltják az oroszországi befektetéseket”. Vagyis a magyar forgatókönyv azért hiúsult meg, mert „a magyar fél tanácsadói úgy vélték”, hogy az orosz részvények átadása Magyarországnak „az uniós szankciók értelmében befektetésnek minősülhet”.
A szankciók kikerülésére ezért második körben egy „szerb forgatókönyvet” találtak ki, amely szerint Oroszország Szerbiának adná át ezt a 67,6 millió eurót az alaptőkéjéből, majd ennek nagy részét, 47,6 milliót Szerbia rögtön tovább passzolná Magyarországnak. A tervezet úgy szólt, hogy a részvények átcsoportosítását 1 munkanapon belül vezényelnék le. A nem EU-tag Szerbia közvetítésére itt azért lett volna szükség, hogy az oroszok és az EU-tag magyarok ne közvetlenül üzleteljenek, így elkerülve az uniós szankciókat.
A kiszivárgott dokumentumokból az is kiderül, hogy bár Szerbia együttműködést mutatott, az IIB-ben végig megbízhatatlan partnerként tekintettek rájuk. Erre megvolt az okuk, hiszen a balkáni ország már 2021 végén csatlakozott a bankhoz, de sosem fizette be az alaptőke-részesedését, így a tagsága nem vált hivatalossá. Bár folyamatosan folytak a tárgyalások 2022 őszén, a „szerb forgatókönyv” megvalósításához is szükség lett volna arra, hogy Szerbia befizessen 20 millió eurónyi tőkét az IIB-be.
A bank menedzsmentje több levélben is értetlenkedett, hogy a szerbek miért nem teljesítik a vállalásaikat. Egy 2022 novemberi üzenetváltásban például a bank egyik orosz vezetője arról írt, hogy „van egy olyan megérzésem, hogy Szerbia át fog baszni minket”.
Mivel a szerbek nem fizették be a tőkéjüket a bankba, így meghiúsult mindkét forgatókönyv, és az IIB menedzsmentje ezért egy olyan szükségmegoldásra szánta el magát, amire több helyen „B-tervként” hivatkoznak. Ennek a lényege az volt, hogy az orosz állam a befizetett tőkéje egy részét átalakítja alárendelt hitellé. Ez azt jelenti, hogy a pénzt az orosz állam nem veszi ki a bankból, de olyan módon címkézi át, hogy az hivatalosan ne számítson többé orosz állami befizetett tőkének.
Míg a bank részvényeseinek pénze úgynevezett saját tőke, addig az alárendelt hitel idegen tőkének minősül – magyarázta egy befektetési bankár a Direkt36-nak. „Az alárendelt hitel egy olyan idegen tőkeelem, amelyik a leggyengébb követelést jelenti a bank felé. Pénzügyi nehézség esetén ezt a követelést elégíti ki legutoljára a bank, de még a saját tőke előtt” – tette hozzá. Az IIB vezetése olyan örökös lejáratú, gyakorlatilag kamatozás nélküli alárendelt kölcsönné akarta átalakítani az orosz befizetett tőke egy részét, ami csak hivatalosan nem számít tőkének (és így orosz állami tulajdonrésznek), de szinte minden gyakorlati jellemzője alapján mégiscsak úgy viselkedik, magyarázta a befektetési bankár.
A kiszivárgott levelek szerint az IIB-ben is tisztában voltak azzal, hogy ez egy nagyon szokatlan megoldás, de arra jutottak, hogy nincs más lehetőségük.
„A saját tőke alárendelt adósságra cserélése rendkívül ritka – szerintem ez valószínűleg még soha nem fordult elő, legalábbis MDB-k [nemzetközi fejlesztési bankok] esetében. Ezért lényegében nincsenek szabályok/előzmények, amelyekre ezt alapozni lehetne”
– írta Auckland 2022. november 9-én. Viszont a bank frissen megválasztott alelnökével, Milan Valasekkel együtt ő is azt gondolja, hogy „ha Oroszország részesedését (50% alatt tartását) tekintjük a legkritikusabbnak, akkor milyen más lehetőségünk van?”
2023. január 30-án az IIB Kormányzótanácsának ülésén hivatalossá vált a „B-terv”. Szlovákia és Csehország kilépett, a 28,8 és 37,4 millió eurójuk többé nem számolódik hozzá a befizetett tőkéhez, Oroszország pedig 69 millió eurót kivont a befizetett tőkéjéből, és átalakította azt alárendelt hitellé. Ezzel Oroszország részesedése a bankban némileg még le is csökkent (47,21%-ról 45,44%-ra), míg az összes többi, a bankban maradó részvényesé automatikusan növekedett. A legnagyobb növekedést (8 százalékpont) Magyarország érte el, így már 25,27%-ot birtokol az IIB részvényeiből.
Már előtte is Magyarország volt a második legnagyobb részvényese a banknak, de ezzel még tovább erősödött ez a pozíciója. Hamarosan pedig az IIB vezetése ismét a magyar kormányhoz fordult segítségért.
IV. A LEVÉL
Idén év elején elkészült egy levéltervezet, amelyen a kiszivárgott iratok szerint Nagy Márton magyar gazdaságfejlesztési miniszter szerepelt feladóként, a címzett pedig a belga pénzügyminiszter, Vincent Van Peteghem volt.
A levél célja az volt, hogy meggyőzzék Belgiumot arról, oldják fel az IIB zárolt számláját az Euroclearnél. A háború kitörése utáni napokban elrendelt intézkedés ugyanis továbbra is érvényben volt, és egyre nagyobb fejtörést okozott a bank vezetésének.
Pedig tavaly év végén még úgy tűnt, hogy az IIB számára pozitívra fordulnak a dolgok. 2022 októberében az IIB-nek dolgozó belga ügyvédi iroda, a Strelia arról tájékoztatta a bankot, a belga kincstár úgy döntött: fel kell oldani az IIB-nek az Euroclearnál zárolt számláját. Egy belső iratanyag szerint a bank úgy számolt, ha hozzáférnek az itt őrzött értékpapírjaikhoz, akkor 2025 közepéig teljesíteni tudják az európai és az orosz hitelezőikkel szembeni kötelezettségeiket.
A megkönnyebbülés ugyanakkor alaptalannak bizonyult, a zárlat feloldására ugyanis nem került sor. Emiatt egy idő után az IIB egyre türelmetlenebbé vált. „Meg tudjuk valahogy sürgetni őket?”, „Jött bármi válasz az Eurocleartől?” – írta tavaly november végi és december eleji leveleiben a bank egyik munkatársa az ügyben intézkedő belga ügyvédi irodának.
Végül december közepén egy olyan döntés született, amely hátrányosan érintette az IIB-t. A belga kincstár főigazgatója, Alexandre De Geest ekkor tájékoztatta arról a belga ügyvédi irodát, hogy a bank mégsem juthat hozzá a pénzéhez. Hozzátették, ez a helyzet addig fog fennállni, amíg a bank nem bizonyítja, hogy az IIB-t nem szankcionált személyek vagy szervezetek irányítják. A kincstár főigazgatója szerint jelenleg az IIB vezető testületeinek több tagja kapcsolatban áll az orosz kormánnyal, külön megemlítette például az orosz pénzügyminiszter-helyettest, aki a bank kormányzótanácsának egyik tagja.
„Felháborító az a mód, ahogyan a kincstár kezeli az ügyet”
– a belga ügyvédi iroda később ilyen mondatok kíséretében tájékoztatta az IIB-t a fejleményekről.
A döntés pusztító hatásairól készült egy belső tájékoztató a bank vezetősége számára. Ebben az szerepelt, hogy 2022-ben az IIB szinte minden likviditási tartalékát felélte, így ha nem férnek hozzá az Euroclearben lévő pénzeszközeikhez, akkor fizetésképtelenség fenyegeti őket, vagy 2023 májusában át kell strukturálniuk a kötvényeiket. Az irat szerint olyan súlyos készpénzhiánnyal néznek szembe 2023 végére, amit már a hitelportfoliójuk értékesítésével se tudnának pótolni. A legjobb minőségű hiteleiket ugyanis már 2022-ben eladták, a maradék eladása során pedig árengedményekre kényszerülnének, ami újabb veszteségeket okozna. (Erről a levélről korábban a HVG is beszámolt.)
A bank munkatársai a következő napokban arról leveleztek, hogy mit lehetne kezdeni a kialakult helyzettel. Elliott Auckland pénzügyi igazgató – aki szerint a belgák politikai okokból blokkolják az IIB pénzeit – felvázolt egy úgynevezett „evakuációs” tervet. Eszerint a bank megállapodna az európai hatóságokkal arról, hogy visszakapja az Eurocleartől a pénzét, cserébe ezt kizárólag az európai befektetőik kifizetésére használnának fel. Ezt követően pedig az IIB elhagyná az EU-t. Auckland érvelése szerint mindez csökkentené az EU biztonsági aggodalmait, Magyarország pedig a probléma megoldásában részt vevő közvetítőként „jó pontokat szerezhetne a Nyugatnál”.
A dokumentumokból nem derült ki, hogy ezt a tervet mennyire gondolták komolyan, az viszont igen, hogy az IIB számított az ügyben a magyar kormány segítségére. Erre utal az a levéltervezet, amelyet az IIB kormányzótanácsában is helyet foglaló Nagy Márton nevével láttak el. A dokumentumban – amelyet az IIB egyik vezetője is szerkesztett – az szerepelt, hogy sem Oroszországnak, sem bármely más tagállamnak nincs túlzott befolyása a bankra, az oroszok részesedését pedig nemrég mérsékelték 45,44 százalékra, és a pénzek blokkolásának így nincs racionális és jogi alapja. Az azonban nem világos a dokumentumcsomagból, hogy azt végül el is küldték-e, de van olyan irat is, amelyikből kiderül, hogy Lóga Máté, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára, aki egyben az IIB kormányzótanácsának is tagja, belgiumi tárgyalásokra készült a zárlat feloldása érdekében.
A magyar kormány tehát végig stabil támasznak bizonyult az IIB számára ebben a nehéz időszakban, de a bankon belül számolnak azzal, hogy egy idő után ez már kevés lesz számukra.
Egy szeptemberi levelezésben az egyik munkatárs arról írt, hogy szerinte előállhat olyan helyzet, hogy az „orosz (állami/magán) vagyont kisajátítják az EU-ban” és „az IIB mint az orosz vagyon része, ennek alanyává válhat”. Az eshetőségek között felmerült az is, hogy az orosz állampolgárok nem utazhatnak be az EU-ba, így ebben az esetben el költözniük Magyarországról.
„Ez lényegében a Nyugat és Oroszország közötti fal újbóli megjelenését jelenti. Így vagy úgy, de kénytelenek leszünk ennek a falnak az egyik oldalán elhelyezkedni. Vagy keresnünk kell egy ilyen fal nélküli harmadik országot”
– áll a levelezésben, amely szerint mivel Magyarország az EU része, így az itteni kormány mozgástere is beszűkülhet. „Ez lehetetlenné teheti az EU-ban való maradást”- fogalmazott az IIB munkatársa.
A cikk elkészítésében közreműködött Galavits Patrik.
|
A magyarokra „nyomást kell gyakorolnunk”
|
Igyekezett nagyon magabiztosnak látszani az orosz vezetésű, budapesti székhellyel működő Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank, IIB) nevű pénzintézet tavaly február 24-én, amikor Oroszország megindította Ukrajna elleni invázióját. Egy aznap kiadott nyilatkozatukban azt állították, hogy a „közelmúlt geopolitikai eseményei semmilyen módon nem befolyásolják a Bank működését, stratégiájának végrehajtását, a befektetőkkel, partnerekkel és ügyfelekkel szembeni kötelezettségeinek teljesítését”.
| null | 1 |
https://telex.hu/direkt36/2023/03/13/a-magyarokra-nyomast-kell-gyakorolnunk-kiszivargott-iratok-tarjak-fel-az-orosz-vezetesu-budapesti-bank-megroppanasat
|
2023-03-13 14:02:00
| true | null | null |
Telex
|
Átlagos szerdai munkanapnak indult október 18. a Lapcom kiadóhoz tartozó szerkesztőségekben. Noha a győri Kisalföld, a szegedi Délmagyarország és a Bors munkatársai számoltak azzal, hogy Andy Vajna feltűnése változásokkal járhat, aznap egyik pillanatról a másikra mindhárom főszerkesztő távozott, köztük az a győri vezető, aki jó két évtizede irányította szerkesztőségét. Volt olyan lap, ahol a reggeli értekezlet után kérették be a főszerkesztőt, majd hamarosan az újjal jelent meg a Lapcom vezérigazgatója, Andreas Merz, és tájékoztatta az újságírókat, hogy a tulajdonosváltás főszerkesztőváltással is jár. A távozók jó viszonyban voltak a szerkesztőség tagjaival, ráadásul gazdaságilag is sikeres lapokat csináltak. Vagyis a változtatás csakis politikai okokkal volt magyarázható.
Az eltelt bő egy hónap alatt más tartalmi és személyi változások is történtek a Lapcom-lapoknál. Ezek jól mutatják, hogyan változtatják meg egy szerkesztőség életét a megfogalmazódó politikai igények, és hogy az új, NER-ben érdekelt tulajdonos a korábbi üzleti alapon gondolkodóval szemben milyen útra tereli az amúgy gazdaságilag sikeres, azaz nemcsak önfenntartásra, de a profittermelésre is képes szerkesztőségeket. Mielőtt betekintenénk a Vajnához került szerkesztőségek mindennapjaiba, vessünk egy pillantást oda, ahonnan a kormánybiztos cége (Avalue) megvásárolta a Lapcomot – nem akárkiről beszélünk ugyanis.
Világsztár eladó
Amikor Andy Vajna szeptemberben megvette a Borsot, a Kisalföldet, valamint a Délmagyarországot (a továbbiakban: Délmagyar) kiadó Lapcomot, csak az maradt ki a hírekből, hogy a kormánybiztos valójában kitől vette át a tavaly közel 1,5 milliárd forint nyereséget termelő céget. Az eladó hivatalosan egy Kajmán-szigeteken bejegyzett offshore cég volt (Radio Bridge Media Holdings), ám hogy ez kié, az nem derült ki. (Épp e homály miatt tartotta magát sajtókörökben korábban olyan vélemény is, miszerint valójában balos, pártközeli tulajdonban van a cég – ami egyébként nem volt igaz.) Több újságíróval beszéltünk, ám egyikük sem tudta, kié a Lapcom – viszont nem is érdekelte őket, mivel a tulajdonos nem szólt bele a szerkesztőségi tartalomba, hanem „csendben meghúzta magát”. Tény, az Elliott sosem reklámozta, hogy övé lenne a Lapcom, igaz, a londoni és New York-i irodával rendelkező tekintélyes, Paul Singer alapította befektetési alap (hedge fund) portfóliójában a magyar cég apróságnak számított. A Lapcom korábbi tulajdonosa, az Elliott Advisors a számos ágazatban (programozás, ingatlan, média, telekommunikáció stb.) gigaérdekeltségekkel rendelkező Elliott Management Corporation londoni leágazása; utóbbi a Wikipedia szerint 33-34 milliárd dollárnyi befektetést kezel, egy idei listán pedig a világ tizenegyedik legnagyobb hedge fundja lett. Az Elliott szándékosan nem verte nagy dobra, hogy övé a Lapcom, és tartotta magát ún. low profile taktikájához, bár letagadni sem akarta a magyar céget. A Lapcom felügyelőbizottságában korábban ott ült Mark Levine és Gordon Singer (az alapító fia), az Elliott vezető menedzserei, míg októberig volt fb-tag Armenio Keusseyan, az Elliott befektetési elemzője.
A világ egyik legnagyobb hedge fundja csaknem 18 év után vonul ki Magyarországról. 1999-ben vásárolták meg a Rádió Bridge-et és az Autó-Motor magazint birtokló Híd Rádió Kft.-t. Ez a befektetés azonban hamar rossz üzletnek bizonyult, mivel az első Fidesz-kormány alatt adtak ki egy sor frekvenciaengedélyt, ami betett az első magántulajdonú kereskedelmi adónak: a Rádió Bridge 2002-ben meg is szűnt. A Híd Rádió próbálkozott egy sportnapilap indításával, ez is bukta lett, ám a kezdeti nehézségek ellenére mégsem adták fel. Ott volt nekik a magyar Eurosport, és úgy döntöttek, belevágnak a bulvárba: elindították a Bors elődjét 2001-ben, és ez a húzásuk bejött. (Ez előbb Színes Mai Lap, majd a védjegyper után Színes Bulvár Lap lett, 2007-től viseli a mai nevét. Az Elliott 2005-ig vállalta névvel is e tulajdonát, ezután tűnt fel a kajmán-szigeteki tulajdonos a cégadatok szerint.)
Az Elliott sikerének kulcsszereplője Pallagi Ferenc, aki egyszerre volt ügyvezető és főszerkesztő 2005-től a Bors elődjénél. Pallagi megállította a példányszám zuhanását, majd a napi 60 ezerről feltolta közel 90 ezerre, ami azért volt bravúr, mert akkoriban már szűkült a print lapok piaca, ahogyan az a Blikk adataiból az első grafikonunkon is látszik. 2010 után aztán a Bors példányszáma is csökkenni kezdett, igaz, kisebb mértékben, mint a Blikké. 2013-ban aztán a szintén az Elliotthoz tartozó, a Borsot kiadó Kurrens Press megvásárolta a magyar piacot épp elhagyó Daily Mail-csoporttól a győri Kisalföldet és a szegedi Délmagyart tulajdonló Lapcomot (az Elliottról Pallagi is szót ejtett egy akkori Origo-cikkben). Ez újra jó befektetésnek bizonyult, hiszen a két megyei lap átlagából kijövő napi példányszám magasan verte a többi megyét uraló cégek átlagait (lásd második diagramunkat), ennek oka elsősorban a Kisalföld remek eladási mutatója, másodsorban a Délmagyar tisztes teljesítése volt.
A vidéki lappiac legzsírosabb falatja volt a Lapcom, amelynek megszerzésével 2014-től a Borsra és a két vidéki lapra alapozva évi közel tízmilliárdos árbevétellel és egymilliárdnál magasabb haszonnal számolhatott az Elliott, miközben két nyomdát (egy-egy győrit és szegedit) is sikerült megszereznie.
De akkor miért hagyta ott az Elliott ezt a jól jövedelmező üzletet, amely az idén is, de vélhetően jövőre is szép summát termel majd? „Azért, mert a Bors valójában mindig is eladó volt” – hallottunk több helyről is egy lehetséges magyarázatot, amikor az illetékeseknél erről érdeklődtünk. Példaként hozzák fel azt a 2009-es esetet, amikor a Blikk tulajdonosa, a Ringier megvenni készült a Borsot, amit aztán a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) akadályozott meg; de más terjeszkedési vagy éppen eladási szándékból sem lett semmi, mert mindig hiányzott valami a végső sikerhez. „Az Elliott üzleti befektető. Ha kap egy ajánlatot, azt megfontolja, és ha az jó, akkor elfogadja. Ez történt most. Nagyon jó ajánlatot kaptak. Ha úgy látták, így járnak a legjobban, miért ne adták volna el?” – értesültünk az Elliott közeléből.
Úgy tudjuk, Andy Vajna képviselője jó egy éve kopogtatott az Elliottnál Londonban. Amikor néhány találkozó után látszott, hogy az ajánlat komoly, a hedge fundnál mérlegelni kezdtek. Végül arra jutottak, hogy befektetői szempontból Magyarország sokkal rosszabb hely lett, mint amilyen négy évvel korábban, 2013-ban a Lapcom megvásárlásakor volt. Az országkockázat is nőtt ez idő alatt: még kiszámíthatatlanabb lett a törvényhozás, az ügyészség és a bíróságok helyzete még rosszabb lett, a korrupció is kiterjedtebb, továbbá a nyomtatott sajtó helyzete is romlik (ez utóbbi persze világjelenség). Ez még azonban nem biztos, hogy elég lett volna az eladáshoz, kellett hozzá legalább két másik tényező is. Egyrészt nyilvánvaló volt, hogy 2016-ban komoly fordulat állt be a hazai lappiacon (a Népszabadság bezárása, illetve jelentős számú vidéki napilap Mészáros Lőrinchez juttatása), ami egyértelműen jelezte, hogy a kormányközeli erők totálisan meg akarják változtatni a korábbi status quót a megyei lappiacon (is). „Egy külföldi befektető, aki pénzt akar keresni az üzleteivel, ilyenkor mérlegel, és felteszi magának a kérdést: miért harcoljak ezzel? Főleg, ha jól tudok kiszállni!” Azt ugyan nem tudtuk meg, pontosan mennyiért vették meg a Lapcomot, de azt igen, hogy az Elliott bőven pluszban hagyta el Magyarországot. Ha igazán meg akarnak szerezni valamit, akkor a NER-hez közeli médiavállalkozások, így Vajnáék is sokkal többet képesek ajánlani a „csak” a piacról élő szereplőknél. Azaz zsarolásról, durvulásról szó sem volt, és tavasszal már a magyar vezetők is tudták: a Lapcomnak hamarosan új tulajdonosa lesz.
Depolitizálják a Borsot
Andy Vajnának a leghatározottabb tervei jelenleg a Borssal vannak. A Lapcomot megvásárló Avalue arról tájékoztatta a Narancsot, hogy szándékaik szerint néhány éven belül a Bors lesz a piacvezető bulvárlap, azaz beelőzi a Blikket. Várhatóan megerősítik a lap online rovatát, a szerkesztőségben úgy tudják, hogy a jelenleg öt szerkesztővel működő csoport létszáma hónapokon belül megtöbbszöröződhet. Vannak, akik 10-15 fő érkezéséről tudnak, de más hallott „olyan ötletről, hogy a borsonline-t a szintén Vajna tulajdonú Tv2, illetve Rádió1 online felületével vonnák össze, és így jönne létre egy méretes online felület. Aztán a következő héten azt mondják erre, hogy nem aktuális. Talán a jövő év elejére dől ez el”.
Az viszont nagy kérdés, miként akarja a Bors megelőzni a Blikket, amikor utóbbi példányszáma még mindig csaknem a duplája Vajna újságjáénak. A Bors előtt persze óriási lehetőségek nyíltak meg: szinte korlátlan hirdetési felületként ott a Tv2 és az országosan bővülő Rádió1. Az is jótékonyan hathat a példányszámra, ha a Vajna-média vezető arcai közül egyre többen tűnnek fel a Borsban, hiszen Till Attila, Sebestyén Balázs vagy Liptai Claudia az elmúlt évek hazai celeblistáin mindig elöl – ha nem épp az első helyen – szerepeltek. Mi több, úgy tudjuk, jó néhány blikkes újságíró átcsábítása is megkezdődött. (Az állami hirdetések megugrása már most érzékelhető a Lapcom-lapoknál; korábban ez nem volt ennyire meghatározó bevételi forrás, a Borsnál például alig 5 százalékot tett ki. E változás viszont lehetővé teszi, hogy fizetésben ráígérjenek a versenytárs Blikkre.) Ugyanakkor a Blikk és a Bors sok mindenben különbözik egymástól, és emiatt az olvasók átcsábítása aligha lesz könnyű. A Borsban eddig is sokkal kevesebb közéleti, politikai téma volt, míg a Blikk klasszikusabb tabloid napilapnak számít; a kisebb méretű Bors inkább a celebekre és a show-világra koncentrál. Az utóbbi időkben – Vajnától függetlenül – kifejezetten belpolitikai újságíró már nem is volt a lapnál, bár úgy tudjuk, ebben nem volt tudatosság Pallagiék részéről, ahogyan a lap egyik munkatársa fogalmazott: „Csak valahogy így alakult, igaz, szükségét se éreztük, hogy kifejezetten belpolost igazoljunk.” Mindez nem jelenti, hogy távol tartották magukat a közélettől, Hajdú Péter zavarosnak tűnő cégügyeiről éppúgy beszámoltak, mint Rogán helikopteres kalandjáról, amelynek több részletét is a Bors derítette ki. Emellett ott volt Pallagi Ferenc még az idén is megjelenő Tízezer perc című hétvégi „beszólós” jegyzetsorozata, amelyben a szerző rendre kormánykritikus hangot ütött meg. Szintén jelentek meg kormányzati szereplők a szatirikus Hátsó szándék rovatban, de a lap munkatársai közt csak „baszogató” rovatnak nevezett részben is feltűntek fideszes politikusok, ahogyan ellenzékiek is. (E rovatban azokat „szerkesztették ki” – például politikusokat –, akik hülyeséget mondtak vagy tettek.)
Ezek a politikai tartalmak azonban már múlttá váltak. Andy Vajna érkezése után nemcsak Pallagi Ferenc karcos publicisztikái tűntek el, de a Hátsó szándék is, és szerkesztőségi forrásunk szerint a korábban mindennap jelentkező „baszogatós” rovat heti 2-3 alkalomra csökken, és nem lesznek benne politikusok – vagy legalábbis sokkal ritkábban, mint eddig. A Bors depolitizálása egyértelműen érezhető a múlt héten megjelent lapszámokban is: némi külpolitika mellett (Trump, Észak-Korea, Duterte) belpolitikával már csak nyomokban találkozhattunk. A lap új főszerkesztője, Kovács Vince bűnügyi újságíró volt korábban, úgy tudjuk, ő két, korábban a Borsnál is megfordult bűnügyist próbál visszahívni.
Távozók, maradók és újak
A Borsnál Szekeres Tamás főszerkesztőn és a helyettesén, Sal Endrén kívül két ismertebb újságíró (Földvári Zsófia, Győrik Ferenc „Lekvár”) is távozott. Rajtuk kívül egy jelenleg szerkesztőként dolgozó munkatárs is elhagyni készül Andy Vajna lapját. A nyárhoz képest többen távoztak már a Délmagyartól is. Nem ír több jegyzetet Darvasi László író, aki Szempilla-sorozatának 526. darabját augusztus végén már a 24.hu-n publikálta. Különböző okok miatt elment Cservenák Zoltán, Szlavkovits Rita és Kis Gábor Gergő is a laptól.
Kulcsszereplő a Lapcom-sztoriban Andreas Merz, aki Andy Vajna érkezése után vezérigazgató maradhatott. Merz gazdasági szakember; aki ismeri őt, kompetensnek, jó képességűnek írja le. Egy ismerője szerint „Vajna nyilván felmérte, hogy lehet vele együtt dolgozni, ismeri a céget”. Merz a nekünk küldött levelében azt írta, hogy rendszeresen találkozik Vajnával, ugyanakkor október 18-át, a három távozó főszerkesztőt és a két helyettest „neki kellett felvállalnia” – velük Merz évek óta együtt dolgozott. Azt feltételezzük, hogy az utódok kiválasztásában is lehetett szerepe.
Az elmúlt hetekben Élő Gábor is megérkezett a Lapcom Hattyú utcai székházába. Bemutatták őt a Borsban, az Avalue pedig úgy tájékoztatott, hogy Élő „feladata elsősorban a vidéki szerkesztőségek szakmai felügyelete”. Élő Gábor hivatalosan a korábban távozott Nádori Péter posztját (tartalomfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettes) tölti be, bár idén januárban lett a Mediaworks stratégiai igazgatója. Korábban a Magyar Idők és a Magyar Nemzet online felületét vezette, előtte pedig az MTI Hírcentrum vezetője volt; 2011-ben a volt főbíró, Lomnici Zoltán kiretusálása miatt elbocsátották a közmédiából, ám később bíróság állapította meg, hogy a kirúgása jogellenes volt.
A szerkesztőségben azonban nincs rossz hangulat. „Sokáig bizonytalanság volt, hogy ki vesz meg minket. Ez eldőlt. Az is megnyugtat minket, hogy belülről neveztek ki új főszerkesztőt” – mondja egy újságíró. Szekeres Tamás távozása azonban többeket érzékenyen érintett, mert az október 18-án távozó főszerkesztő évek óta vitte a lapot, már akkor is, amikor Pallagi volt a főszerkesztő. „Pallagi alapvetően ügyvezetett. Az irodája nem is a szerkesztőségben volt, a lapot Szekeres rakta össze régóta. Itt ült köztünk. Amikor Pallagi tavaly év végén visszavonult, és Szekeres lett a főszerkesztő, lényegében nem történt változás.” Egy újságíró meséli, hogy a közelmúltban, már Vajna érkezése előtt is, jellemző volt egyfajta belső gát a politikai témáknál: „Nem volt ez nagyon tudatos, de nem tudtuk, hogy ki vesz meg minket, nem akartunk későbbi problémát a cikkel. Most még kevesebb politika lesz, nem mi fogjuk kideríteni, hol van Tiborczéknak kastélya, és ezt elfogadjuk. Az olvasók úgyse ezért veszik a Borsot.”
Olyan sztármagazint kell csinálni a Borsból, amelyben a propaganda- (például Soros-) hirdetések mellett mutatóban jelenik meg belpolitika, csak annyi például, hogy a nyugdíjasoknak osztott karácsonyi utalványok mennyire népszerűek voltak az érintettek körében – ilyen cikk már volt is.
„A kormányzati hirdetéseket nem adják ingyen. Ezért nemcsak felületet, hanem tudhatóan tartalmi dolgokat is elvárnak. Élő Gábor feltűnése a Lapcomnál alighanem azt a célt szolgálhatja, nehogy porszem kerüljön a gépezetbe” – mondja a cég ügyeit ismerő forrásunk.
Szegeden háború
A váltás után a Délmagyarhoz az új főszerkesztő nem a szerkesztőségből érkezett, hanem egyenesen a Fidesz közeléből. Bonifert Gábor a megyei önkormányzatnál volt a fideszes Kakas Béla kabinetvezetője, de társalapítója annak a jobbára Botka-ellenes szegedma.hu-nak is, amelyet Fidesz színeiben politizáló vállalkozó, Oláh János hozott létre. Helyi jobboldali körökben elterjedt vélemény, hogy a Délmagyar inkább balra húz, de legalábbis nem szimpatizál a Szegeden amúgy elég gyengén teljesítő Fidesszel. A szegedma.hu-t is ezért hozták létre, és ez lehet az oka annak is, hogy a Délmagyarhoz kívülről hoztak főszerkesztőt – épp a szegedma.hu környékéről. A lapot egyébként nem Bonifert rakja össze, az inkább Gidró Krisztina főszerkesztő-helyettes feladata, aki a Magyar Időktől érkezett. Információink szerint az új vezetés eddig csak szerkesztőkkel folytatott megbeszélést, az újságírók előtt nem tartottak „eligazítást”. Annyi mindenesetre elhangzott, hogy „Andy nem akar változást, mert jól működik a lap”, ám az országos politikai témát pedzegető jegyzeteket (stadionépítés, Mészáros Lőrinc vagyona stb.) ma már mellőzik – helyi témákról viszont lehet még véleményt írni. A váltás után közölt a lap Novák Katalin- és Kósa Lajos-interjút is, pedig – mondja egy szerkesztőségi tag – „korábban nem volt szokás, hogy rohantunk volna kormánypárti rendezvényekre. Az előző főszerkesztő inkább kerülte a politikát, az volt a fókuszban, hogy olyan dolgokról írjunk, amik az emberek mindennapjait érintik. Nehéz vidéken napilapot csinálni, az olvasók közt akad szoci, fideszes, jobbikos vagy LMP-s, és te mindegyikük lapja vagy.”
A Délmagyarban már szeptember elején is feltűntek kormányzati támogatással készült oldalak, és azóta több állami hirdetés is érkezik. „Azt hittük, több kirúgás is lesz. Nem úgy csinálták, mint tavaly Mészáros Lőrinc lapjainál, ahol elküldtek egy csomó újságírót. Lehet, ennek köze van ahhoz, hogy kevesen vagyunk, az elmúlt hónapokban többen is távoztak, és csak mostanában érkeztek páran. A működést kockáztatták volna, ha felmondásokba kezdenek.”
Azzal, hogy a Délmagyar a Fidesz közelébe került, a szegedma.hu eddigi formájában értelmét vesztette, és emiatt többen „összehangolásra” számítanak, arra, hogy Botkával szemben a Délmagyar lesz a jó, a szegedma.hu pedig a rossz zsaru, azaz utóbbinál lesznek az igazán durva kirohanások a polgármester ellen. A Fidesz célja egyértelműen Szeged megszerzése; a szegedma.hu a 888.hu-s vagy a pestisracok.hu-s propaganda-bulvár trasht hozza majd. Például két hete a lap olyan „levelet” közölt, amelyet állítólag Szabó Sándor szocialista képviselő írt Botka Lászlónak, arra kérve a polgármestert, hogy vesse el a Martin Schultzcal kötött megállapodást, miszerint menekülteket fogadnának be üres önkormányzati lakásokba. Szabó azonnal jelezte: hírhamisításról van szó, és beperli a kiadót. A cikk már nem elérhető, de a szegedma.hu ennek ellenére nem szállt le a témáról, a hétvégén el is kísérték a Fidesz aktivistáit egy olyan aláírásgyűjtésre, amelynek során azt kérdezték az emberektől: „Akarja-e ön, hogy Botka László segítségével közvetlen környezetébe migránsokat telepítsenek?”
Botkáék kivonulnak
Botkáék gyorsan léptek a tulajdonosváltás után: a városi közgyűlés szeptember 22-i ülése „akként módosította nyolc önkormányzati rendeletét, hogy az információk közzétételének helye a Szegedi Tükör, a város közszolgálati lapja legyen” kizárólag – tájékoztatta a Narancsot a városháza. Ez az önkormányzat és „cégei, valamint intézményei és a Polgármesteri Hivatal közleményeit, tájékoztatóit, hirdetéseit” érinti. A hivatalos magyarázat szerint a 75 ezer példányban megjelenő ingyenes lap úgyis eljut minden háztartásba, ezért a városvezetésnek ezen keresztül kell kommunikálnia a választókkal. A teljes képhez tartozik, hogy Botka személyesen ment el a Délmagyar „függetlenségének” búcsúztatására október 20-án, ahol a frissen felállított sírkő előtt gyertyát is gyújtott a szegedi belvárosban.
A teljes átszervezés részeként a Szegedi Tükör szeptembertől már hetente jelenik meg. A lap nem tipikus önkormányzati kiadvány, második oldalán – amely országos mutyimondó rovat – rendszeresen jelennek meg a Mészáros Lőrinc vagyonával kapcsolatos hírek, de a stadionépítések, a kormány menekültellenessége vagy Tiborcz István ügyei is feltűnnek. Sajátos helyzet, hogy a Délmagyar foglalkoztat olyan újságírókat, akik a Szegedi Tükörbe is bedolgoztak, bedolgoznak, néha épp a Délmagyar szerkesztőségéből. Mi több, a Szegedi Tükört szintén a Lapcom szegedi nyomdájában nyomják, ám úgy tudjuk, ez nem sokáig lesz így.
Ám ha máshol készítik is majd a városi lapot, az Vajnának aligha kottyan meg. Ne felejtsük, a tulajdonában éppen egy országos lefedésű rádióhálózat alakulgat, övé az egyik kereskedelmi tévé és a legnagyobb példányszámú közéleti napilap, továbbá ott van a Bors is. Megközelítőleg sincs ehhez hasonló sajtóhatalom az országban, Vajna immár médiacézár is, Magyarországon messze a legnagyobb.
Egy fegyelmezett szerkesztőség
Vajna érkezésével a hazai sajtó egyik legrégebben hivatalában lévő napilapos főszerkesztője, Nyerges Csaba is távozott posztjáról. Az ő esete azért is beszédes, mert hiába hangoztatja Andy Vajna stábja a fejlesztés, az előrelépés fontosságát, Nyergest, aki a 90-es években vette át a Kisalföldet, annak ellenére elküldték, hogy az újság a legolvasottabb közéleti napilap Magyarországon: 55 ezer értékesített példányszáma csaknem másfélszerese a második, 38 ezer körüli Vas Népének. Ha valakinek a teljesítmény és a számok alapján utolsónak kellene elhagyni a hazai lappiacot, az vélhetően Nyerges lenne.
A Nyugat-Dunántúl nem véletlenül teljesít ilyen jól: olvasói oldalon fizetőképes a kereslet (sokan az Ausztriában megkeresett bérüket költik el ezekben a megyékben), másfelől a kiskereskedelmi láncokon (Tesco, Lidl, Metro) túl az olyan nagyok is megjelennek hirdetőként, mint az Audi vagy az Opel. Emiatt például a Kisalföld nemcsak akciókkal lepte meg olvasóit, de az országos átlagot meghaladó különkiadású magazinjaival is. „Néplap”, „családi újság” – így írják le megyei forrásaink az eddigi Kisalföldet; miközben a „hétköznapi hősökre és problémákra” fókuszáltak, nem politizálták agyon magukat a többségében fideszes vezetésű nagyvárosokban. „Az MSZP-nek fideszesek voltunk, a kormánypártiaknak mindig szocik” – mondja egy korábbi munkatárs; utóbbi véleményt támasztotta alá sokaknál az, hogy a lap korábbi újságírója 2014-ben a baloldali Összefogás jelöltjeként futott neki – és bukott el – a választásokon.
A Kisalföld egyik munkatársa szűkszavúan annyit közölt érdeklődésünkre, hogy a „szerkesztőség fegyelmezetten vette tudomásul” a főszerkesztőcserét, ami „tulajdonosváltásnál nem meglepő”. (Amikor 2013-ban megvette őket az Elliott, Nyerges a posztján maradt – N. G. M.) Annyit tudtunk meg tőle, hogy jönnek majd új újságírók itt is, egyébként „megy minden a maga útján tovább, nincs semmi szenzáció, továbbra is saját belátásunk szerint tehetjük a dolgunkat”. Az új főszerkesztő, Garamvölgyi Imre belülről érkezett.
|
Andy Vajna, a vidék hangja
|
Új szelek fújdogálnak azoknál a napilapoknál, amelyeket Andy Vajna nemrég megvásárolt. Ismerősek ezek a szelek.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/riport/andy-vajna-a-videk-hangja-107770
|
2017-12-10 14:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Érdekesen alakult a Fővárosi Közbeszerzési Lebonyolító és Minőségbiztosító Kft. eddigi története, ugyanis már a megalakulása előtt számos kritika érte a cég alapkoncepcióját. Létrehozásáról 2015 végén döntött a Fővárosi Közgyűlés azzal az indoklással, hogy átláthatóbbá, gyorsabbá és olcsóbbá tegyék a fővárosi közbeszerzéseket. „A koncepció célja, hogy a közbeszerzési koordináció megvalósításával az egy kézben összpontosuló beszerzések egységes rálátást, jobb tervezhetőséget, magasabb szakmai feladatellátási színvonalat és költségmegtakarítást biztosítsanak a tulajdonos önkormányzat számára” – olvasható a kft. honlapján, amely többszöri nekifutásra sem tudta megvalósítani a megfogalmazott célokat, ezért Tarlós István főpolgármester januárban akár meg is szüntetheti ezt a konstrukciót.
Előre szóltak
A főváros tulajdonában számos nagy közszolgáltató cég van (BKV, BKK, Fővárosi Közterület-fenntartó, Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt., Fővárosi Csatornázási Művek, Fővárosi Vízművek, Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. stb.), ezek éves szinten külön-külön is sok közbeszerzést bonyolítanak le. A Közbeszerzési Kft. létrehozásával azt akarták elérni, hogy egyetlen cég kezelje az összes fővárosi vállalat 100 millió forint feletti közbeszerzését. Az értékhatárt később 150 millióra emelték, viszont ilyen nagy cégeknél ez meglehetősen csekély összegnek számít; elég, ha arra gondolunk, hogy például a BKV-nál csak a 3-as metró felújítási kerete 130 milliárd, a főváros egésze pedig egy év alatt összesen 300 milliárd forint értékű közbeszerzést hajt végre. Az új cég tehát kapott bőven feladatot, hiszen nemcsak a 150 millió feletti, hanem lényegében az összes közbeszerzéssel kell foglalkoznia (a 150 millió alá tartozókat csak ellenőrzi).
Tarlós István főpolgármester akkori nyilatkozata szerint szigorúak akartak lenni az átláthatóság érdekében. A cég e nagy munkának 23 fős létszámmal vágott neki, a főváros pedig 245 millió forint működési támogatással járult hozzá a kezdetekhez – bár ez az összeg kevésnek bizonyult, ugyanis a kft. később még több tízmilliós kölcsönt kért az önkormányzattól, 2017. év végére pedig már 300 millió forintos tartozást és majdnem ugyanennyi veszteséget könyvelhetett el.
A főpolgármester sosem tagadta, hogy nem az ő fejéből pattant ki a közbeszerzések központosításának ötlete, viszont azt már az elején leszögezte, hogy semmiféle kormányzati vagy gazdasági nyomást nem tapasztalt ezzel kapcsolatban. A cég indulásakor úgy nyilatkozott, hogy utoljára 2011-ben érzékelt némi lobbizást, de akkor annak nem engedett, és ezt minden érintett szereplő tudomásul is vette; mint mondta, annak az időszaknak ezzel vége, majd hozzátette, hogy ennek az elméleti lehetősége mindenhol a világon fennáll, de majd intézkedni fog, ha újra hasonlót tapasztal. Ehhez képest városházi források szerint a Közbeszerzési Kft. létrehozása eleve fentről érkezett utasítás volt. „Tarlósról sok mindent el lehet mondani, de azt nem, hogy nyugodt szívvel nézné a korrupciót. Amikor teheti, megpróbál ellenállni a fideszes oligarchák nyomulásának. Erre jó példa az, amikor nem engedte át a közgyűlésen a 3-as metró magyar gyártású pótlóbuszairól szóló tendert” – mondta Gy. Németh Erzsébet, a Fővárosi Közgyűlés DK-s tagja. (Tarlós valóban ellenállt ennek, ám később az érintett Ikarus Egyedi Autóbuszgyártó Kft.-nek mégis sikerült elérnie, hogy a BKV a Volánbuszon keresztül vásároljon tőlük 180 csuklós buszt, amelyekből egyébként a megjelölt határidőre egy sem készült el, viszont közben legalább felment az áruk – erről bővebben lásd: Garázsvásár, Magyar Narancs, 2017. október 5.)
Míg a Közbeszerzési Kft. kapcsán városházi források csak erős gazdasági lobbit emlegettek, addig a Heti Válasz konkrét neveket említett: Habony Árpádot és Rogán Antalt. Mindezt arra alapozta a lap, hogy a fővárosi céget a cégbíróság előtt a Kosik Ügyvédi Iroda képviseli azzal a Kosik Kristóffal az élen, aki már Rogán Antal polgármestersége alatt is foglalkozott az V. kerület cégügyeivel, illetve aki megvásárolta Habony számára a 888.hu domainnevet.
Egy városházi forrásunk szerint nagyon lassan állt fel az új cég, és nagyon rossz hatásfokkal működött. Ám az első négy hónapban a főváros szépen megalapozta a cég jövőjét: nettó 67 milliót gép- és járműbeszerzésre, nettó 15 milliót pedig szellemi termékekre, szoftverekre költhetett a társaság. Kezdetben a Főpolgármesteri Hivatal épületében működött a cég, majd 2016 májusában egy Andrássy úti műemlék épületbe, a Krausz-palotába költözött, ahol a bérleti díj 10–15 euró négyzetméterenként.
A megalakulás után fél évvel sem kezdődött el érdemben a közszolgáltató cégeket érintő munka; 2016 nyarára érkeztek meg a szerződéstervezetek, de azok az érintett fővárosi cégek vezetőit kapásból kiakasztották. Az akkori tervek szerint a közbeszerzési folyamat lényegi részeit vitte volna el az új kft., és költségtérítési díjként az éves közbeszerzési keret 3 százalékát – azaz „ideális esetben” 9 milliárd forintot! –, a felelősség viszont a közműcégekre hárult volna. Ezt sokan kifogásolták, és sokáig nem is sikerült megállapodni. Információink szerint még ma is akad olyan közműcég, amely egyáltalán nem szerződött a kft.-vel, vagy szerződött, de a Közbeszerzési Kft. nem teljesítette a feltételeket. Tarlós akkor még meglehetősen nyugodtnak tűnt, a sajtón keresztül is azt üzente a cégvezetőknek, hogy csak olyan szerződésbe menjenek bele, amely osztott felelősségről szól és kedvező feltételeket biztosít.
Restart
Idővel kiderült, hogy a kezdeti aggodalmak nem voltak alaptalanok: a közbeszerzések nem lettek sem gyorsabbak, sem olcsóbbak. A közműcégek vezetői sorra kilincseltek Tarlósnál az értelmes változtatásért. Egy, a BKV ügyeit jól ismerő forrásunk szerint a BKV igazgatóságában többször felmerült annak az igénye, hogy szerződést bontsanak a Közbeszerzési Kft.-vel, azonban ehhez soha nem lett meg a többség, vagyis maradt minden a régiben. A gyakorlatban az is súlyos problémát okozott, hogy egészen kis összegű közbeszerzéseket is érintett a központosítás, és emiatt az egyszerű karbantartások, szerelések is folyamatos csúszásban voltak. „A BKV esetében csak rossz tapasztalatunk van, az ilyen jellegű központosítás teljesen értelmetlen, hiszen a fővárosi közműcégek egymástól teljesen különböző közbeszerzéseket bonyolítottak le eddig, speciális eszközöket szereztek be, házon belül mindenhol megvan ehhez a szakértelem és a kapacitás, ennek kiszervezése csak lassított mindent” – mondja egy BKV-s forrásunk, aki szerint akkor van értelme külsős kft.-t megbízni a közbeszerzések lebonyolításával, ha évente csak néhány ilyen ügylet van.
Mivel a gondok tényleg befolyásolták a napi működést is, Tarlós 2017 tavaszára kezdte elveszíteni a türelmét, és kijelentette, felszámolja a céget, ha nem lesz változás. Városházi forrásunk szerint Tarlós a szíve szerint tavasszal már tényleg beszántotta volna a kft.-t, viszont kormányzati nyomásra kénytelen volt lenyelni pár változtatást. Az addigi ügyvezető, Kádár Attila közös megegyezéssel távozott a cégtől, majd egy olyan személyt sikerült utódként kijelölni, aki nem a korrupcióellenes küzdelmeiről lett híres. „Amikor Tarlós bejelentette, hogy Torma Szilvia lesz a cég ügyvezetője, sokan megdöbbentünk, többen azt sem tudtuk, kicsoda, a közgyűlés ülésén kerestünk rá a neten” – idézi fel Gy. Németh. Torma Szilvia korábban az I. kerületi fideszes polgármester, Nagy Gábor Tamás jobbkeze volt, majd a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiemelt állami szerződéseket vizsgáló főosztályának a vezetője lett. Közismert pedig azzal lett, hogy mélyen a piaci ár alatt bérelhetett egy 86 négyzetméteres ingatlant az I. kerületi önkormányzattól a Mátyás-templom melletti Hess András téren. Torma egyébként korábban is tevékenykedett a Közbeszerzési Kft.-ben, majd kinevezésével egyidejűleg a Közbeszerzési Kft. a Budapesti Városüzemeltetési Holding Zrt. vállalatcsoport alá került. Gy. Németh szerint ez csak arra volt jó, hogy így kikerült a cég a közgyűlés látóköréből: „Innen kezdve nem jutnak el hozzánk a Közbeszerzési Kft. ügyei, mindent elfed a városvezetési holding, csak egy konszolidált mérleg kerül be a gazdasági év végén a képviselők elé, magyarul az egészet eldugták a közgyűlés elől” – mondja a DK-s politikus. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes egyébként ekkor elismerte, hogy a Közbeszerzési Kft. háza táján vannak zavarok, de ezeket megpróbálják korrigálni. Megkerestük természetesen a kft. vezetőségét is, arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen konkrét intézkedéseket tettek a gördülékeny munkavégzés érdekében, de lapzártánkig nem kaptunk választ.
Sok minden azonban nem változhatott, hiszen Tarlós István nem sokkal az „átalakítások” után már arról beszélt, hogy januárban akár fel is számolhatja a céget. „Be kellene végre látni, hogy a cég létrehozása tévedés volt. Az egész elgondolás egy konstrukciós hiba, lehet új vezetőt cserélni, és még nyolcvan embert felvenni, de alapvetően ez egy kijavíthatatlan hiba” – mondta az egyik közműcégnél dolgozó forrásunk.
|
Felülről jött – A Fővárosi Közbeszerzési Kft. kudarca
|
Egyszerűbb, hatékonyabb, olcsóbb és korrupciótól mentes közbeszerzések lebonyolításáért hívták életre két éve a Fővárosi Közbeszerzési Kft.-t. És hogy mi maradt a nagy ötletből? Folyamatosan csúszó közbeszerzések, veszteséges működés és több százmilliós adósság.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/felulrol-jott-108197
|
2018-01-14 14:33:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Az utóbbi években mindössze 500 ezer forint nettó árbevétele volt egy Informin’ Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Kft. nevű vállalkozásnak, amely azóta teljesít ilyen rosszul, hogy 2014 májusában kilépett a cégből az akkori egyik tulajdonos, Palkovics László. A tulajdonrészről nem sokkal azelőtt mondott le Palkovics, hogy szerepet kapott az Orbán-kormányban, felsőoktatásért felelős államtitkár lett, később pedig megkapta a köznevelési ügyek irányítását is. Az Informin’ Kft.-ben a 2000-es alapítás óta Palkovics László üzlettársa volt Fauszt Zoltán, aki jelenleg is tulajdonos a vállalkozásban, de számos más érdekeltsége is van. A Fauszthoz köthető vállalkozásoknak feltűnően sok állami megrendelés jutott azóta, hogy Palkovics László államtitkári pozícióban van, ráadásul pont az oktatási területről érkeznek a jobbnál jobb lehetőségek a korábbi üzlettárshoz.
Palkovics László
Fotó: shogunse.hu
Neptun, Kréta – a két aranybánya
Az összefonódásra csütörtöki korrupcióinfóján hívta fel a figyelmet Hadházy Ákos, aki szerint nem lehet véletlen az egybeesés. Az LMP társelnöke közölte, hogy a volt cégtárs érdekeltségei milliárdokat szakítanak a köz- és a felsőoktatás informatikai fejlesztésére kiírt közbeszerzések jóvoltából. Az egyik ilyen cég az SDA Informatika Zrt., amelyben egy másik vállalkozáson keresztül, az RC Invest Zrt. révén tulajdonos Fauszt Zoltán. Az SDA az egyetemek tanulmányi rendszere, a Neptun fejlesztője, sok felsőoktatási intézmény dolgozik a céggel, és ezért rengeteg pénzt fizetnek nekik. Milliárdos tételről van szó, csak az ELTE egy majdnem másfél milliárd forintos megbízást adott 2015-ben az SDA Informatika Zrt.-nek a tanulmányi rendszer fejlesztésére. Ugyanezért a Budapesti Corvinus Egyetem 464 millió, a Debreceni Egyetem pedig 309 millió forintot fizetett a cégnek, míg többtucatnyi más felsőoktatási intézmény ezeknél kisebb tételekre szerződött az SDA-val a Neptunnal kapcsolatos informatikai munkákra.
Szintén az RC Invest Zrt.-n keresztül köthető össze Palkovics László volt üzlettársa egy másik olyan céggel, amely az utóbbi időben nagyot szakított állami megrendeléseken. Az eKréta Informatikai Zrt. – a már korábban említett SDA Informatikával közösen – fejlesztheti a Klebelsberg Központ által fenntartott általános és középiskolákban nemrég bevezetett e-naplót, a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszert (Kréta). Fausztéknak nem volt versenytársuk, mivel az általuk fejlesztett és fenntartott Neptun közoktatásba történő adaptálásáról és átfejlesztéséről szóltak a megbízások, így csakis ők jöhettek szóba. Az SDA még 2015 decemberében kapott egy 728 millió forintos megbízást a Kréta fejlesztésére az állami Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságtól. A végleges ár végül 185 millió forinttal lett magasabb az előzetesen becsültnél, de mivel más ajánlatot nem kért be az Educatio, ezt fogadták el.
Ezután már az eKréta Informatikai Zrt. kapta az e-napló rendszerének továbbfejlesztésére és működtetésére kiírt közbeszerzéseket: a Klebelsberg Központ 2016-ban 221 millió, majd idén szeptemberben 439 millió forint értékben rendelt meg szolgáltatásokat a cégtől. Itt is bebiztosították, hogy ne kelljen más ajánlatot bekérniük vagy teljesen nyílt közbeszerzést kiírniuk, hiszen csak az a vállalkozás fejleszthetett tovább, amely rendelkezett a kizárólagos joggal, ez pedig az eKréta volt, amely megalakulása után nem sokkal már meg is kapta az első megbízást. Idén októberben a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal is megtalálta az eKrétát, ők is a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer – amelyet időközben a szakképzésben is bevezettek – működtetésével kapcsolatos szolgáltatásokkal bízták meg a céget, amelyért 163 millió forintot fizetnek.
Csak véletlen egybeesés?
Hadházy Ákos szerint meglehetősen gyanús, hogy Palkovics László volt cégtársa azután jutott a köznevelésben is zsíros állami megrendelésekhez, hogy az államtitkár 2016-tól ezt a területet ellenőrzi. A politikus szerint ráadásul sok panasz is érkezik a nemrég bevezetett e-naplóra, az idei tanévkezdéskor több helyen akadozott a működés. Erről még szeptemberben a Magyar Nemzet is írt, a lapnak nyilatkozó Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke azt is kiemelte, miután a rendszer még új, a pedagógusoknak nemcsak digitális, hanem papíralapon is vezetni kell a naplót egy tanéven át.
Egy korábbi korrupcióinfóján az LMP társelnöke bemutatott egy olyan, uniós forrásokból finanszírozott informatikai fejlesztést, amelyet az akkori Klik felügyelt, és amelynek része volt az e-napló kialakítása. A 900 millió forintos program egyik elemeként – sok más mellett – el is készült egy tanügyi rendszer, de azt a politikus szerint nem használhatták fel, később lecserélték a Kréta kedvéért.
|
Milliárdokat szakít közbeszerzéseken az oktatásért felelős államtitkár korábbi cégtársa
|
Palkovics László egykori üzlettársa többször, valódi verseny nélkül jutott megbízásokhoz, Fauszt Zoltán érdekeltségei ráadásul pont oktatási fejlesztésekben vehetnek részt.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/milliardokat-szakit-kozbeszerzeseken-az-oktatasert-felelos-allamtitkar-korabbi-cegtarsa-107687
|
2017-11-16 14:46:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Megszüntették a munkahelyét, és megfosztották két bizottsági tagságától azt a szocialista önkormányzati képviselőt Kalocsán, aki nyilvánosságra hozta az OLAF Elios ügyben küldött észrevételeit. A baloldali többségű közgyűlésben Angeli Gabriella ellen szavazatott párttársa is, aki a szocialisták helyi elnöke. Közben a Népszava arról ír, hogy Felcsút sem marad ki a közvilágítás-korszerűsítési botrányból. A lap szerint ugyanannak a cégnek a tanácsai alapján végezték el a faluban a munkát, amelyik az ELIOS ügy egyik főszereplője.
|
Nyilvánosságra hozta a jelentést, kirúgták
|
Megszüntették a munkahelyét, és megfosztották két bizottsági tagságától azt a szocialista önkormányzati képviselőt Kalocsán, aki nyilvánosságra hozta az OLAF Elios ügyben küldött észrevételeit.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2018/02/23/nyilvanossagra-hozta-a-jelentest-kirugtak
|
2017-02-23 16:42:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Kovács Béla 2005-ben lépett be a Jobbikba, ahol azonnal meg is alapította a párt külügyi bizottságát, de a nyilvánosság ezenkívül mást nemigen tudott a magát üzletembernek nevező Kovácsról. 2006-ban a párt XIII. kerületi elnöke lett, 2008-tól pedig a fővárosi szervezet alelnöke. Kovács pártbeli felemelkedésével párhuzamosan következett be a Jobbik oroszbarát fordulata. Krekó Péter, a Political Capital igazgatója a Narancsnak elmondta, hogy a putyini Oroszországgal korábban rendre kritikus Jobbik a 2008-as grúz konfliktusban már feltűnően az orosz álláspontra helyezkedett, ahogyan a 2013-as ukrán forradalom idején is. „Azokat a pártokat, melyek az ő nézőpontját közvetítették, egyre erősebben kezdte támogatni Oroszország, persze pénzzel is” – mutatott rá Krekó.
Mint a rakéta
Azt, hogy a fordulat Kovácshoz köthető, egy volt jobbikos is megerősítette. A 2010-es választások előtt a párt korábbi alelnöke, Nagy Ervin tálalt ki a Magyar Hírlapnak. Interjújában azt mondta, a Jobbik azért „isteníti” Oroszországot, mert Vona Gáborék támogatást kapnak onnan. „Ne felejtsük el, hogy Vona és felesége nemegyszer járt Moszkvában, a párt külügyi főtanácsadója, Kovács Béla pedig a szocializmus éveiben a moszkvai elitképzőn (a Nemzetközi Kapcsolatok Állami Intézetében – a szerk.) végzett” – emlékeztetett Nagy. Szintén az országgyűlési választások előtt jelent meg a Heti Válaszban egy Kovácsot bemutató portrécikk. Kovács addigra már nemcsak a Jobbik „fő külügyese” volt, de Szegedi Csanád európai parlamenti képviselő szakértője is Brüsszelben. Kovács apja a tokiói magyar követség gondnoka volt, és Kovács a Szovjetunió által kiemelten kezelt japán fővárosban tanult politológiát.
A Heti Válasz azt is megemlítette, hogy Kovács önéletrajza hiányos, üzletemberi karrierjéről semmit nem tudni, pártbeli előmenetelét pedig annak köszönhette, hogy milliós összeggel járult hozzá a Jobbik kampányához. Kovácsról a környezetében mindenki tudta, hogy rendszeresen jár Oroszországba, 2008-ban még Vona Gábort is elkísérte oda, ahol Putyin pártjának képviselőjével is találkoztak. Nem csoda, hogy Kovácsra a párton belül hamar ráragadt a KGBéla becenév.
Kovács idővel a nemzetközi politikában is aktivizálta magát. Vezetésével alakult meg 2009-ben az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége (AENM), amelyben a Jobbik mellett nyugat-európai szélsőjobboldali pártok vettek részt. Kovács 2010-től alelnöke és kincstárnoka, 2013-tól pedig elnöke volt a szervezetnek. Az AENM ugyan nem tudott frakciót alakítani az EP-ben, de jelentős támogatásokhoz jutott: a szervezet 2012-ben 290 ezer eurót, 2013-ban 385 ezer eurót, 2014-ben pedig 454 ezer eurót kapott az Európai Parlamenttől. Az összesen nagyjából 350 millió forintnak megfelelő juttatást főleg konferenciázásra költötték, ezt viszont a szervezeten belül sokan nem nézték jó szemmel. Az Index beszámolója szerint Sipos László jobbikos politikus azon akadt ki, hogy a hírhedt brit szélsőjobboldali pártvezér, Nick Griffin is csak lopni akart az AENM pénzéből, és családostul járt a jellemzően luxusszállodákban megrendezett konferenciákra.
Kovács 2010-ben képviselői helyhez jutott az Európai Parlamentben, miután Balczó Zoltán Brüsszelből hazatért az Országgyűlésbe. Kovács az EP-ben egyből olyan posztokat kapott, amelyek Oroszországnak kiemelten fontosak: az ipari, kutatási és energiaügyi bizottság, az Oroszországgal, illetve a közép-ázsiai volt szovjet tagállamokkal való kapcsolattartásért felelős küldöttségek tagja lett. Kovács EP-képviselőként nemzetközi megfigyelő volt a Krímben 2014 márciusában, és az Oroszországhoz csatlakozás miatt tartott referendumot „szabad és igazságos választásnak” minősítette. Emiatt ki is tiltották Ukrajnából, beregszászi irodáját pedig törvénysértésekre hivatkozással bezáratták. Kovács lendületét azonban ez sem törte meg. Tavasszal indult az országgyűlési választásokon (Zuglóban 11 százalékkal a harmadik lett), és a Jobbik európai parlamenti listáján a befutó, harmadik helyet kapta meg. Erről Gulyás József, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának volt tagja a Hetek című lapnak azt nyilatkozta, hogy nem érti, miért jelölte a Jobbik Kovácsot, amikor egy nemzetbiztonsági átvilágításon az EP-képviselő biztosan nem menne át. Szerinte gazdasági és politikai szempontból is komoly fegyvertény, ha Oroszország „talál magának” egy EP-képviselőt, aki az orosz ügyek, érdekek szószólója, és pozícióját, kapcsolati hálóját is Moszkva szolgálatába állítja. Azzal pedig maga Balczó büszkélkedett el a Népszabadságnak, hogy Kovács orosz kapcsolatai a „legnyíltabban” vállaltak, és ő volt az, aki az EP energiaügyi bizottságában egy külön EP–Oroszország energetikai munkacsoportot is létrehozott. Ne feledjük, ez még mind azelőtt történt, hogy a jobbikos képviselő állítólagos kémügye nyilvánosságot kapott volna.
Az akkor még a Fidesz szolgálatában álló Magyar Nemzet egy héttel az EP-választások előtt, 2014. május 15-én robbantotta a bombát: a „Legfőbb Ügyészség az Európai Unió intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja miatt Brüsszelnél kezdeményezte Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését”. Azt is hozzátették, hogy Kovács ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) tett feljelentést április elején kémkedés gyanúja miatt. Az AH szerint Kovács hírszerző tevékenységet folytatott az EU-val szemben harmadik állam részére. Egy EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztése rutineljárásnak számít, de hogy valakit kémkedés miatt kérjen ki hazája ügyészsége, az példa nélküli az EU történetében.
A gyanú
Azt, hogy Kovácsot pontosan mivel gyanúsítják, azóta sem tudni, és az ellene folyó nyomozásról egymásnak ellentmondó információk szivárogtak ki. A Magyar Nemzet szerint a magyar hatóságok az orosz titkosszolgálat (FSZB – ennek elődszervezete volt a KGB) egyik ma is aktív ügynökét figyelték meg külföldi szolgálatok jelzései alapján, és ekkor került képbe a Jobbik EP-képviselője, aki rendszeresen találkozott a diplomáciai fedésben dolgozó orosszal, méghozzá konspiratív módon. Lapinformációk szerint a helyszínt utolsó pillanatban, titkosított csatornákon egyeztették, a találkozókra sietve Kovács többször váltogatta a taxikat és a tömegközlekedési eszközöket. A szóban forgó ügynök egy zöld dosszié felmutatásával jelezte, ha tiszta volt a terep, és piros volt a jele annak, ha valamiért el kellett halasztani a találkozót. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője 2015-ben azt mondta, hogy Kovács „a gyanú szerint információkat játszott át az oroszoknak, amiért ellenszolgáltatást kapott”, míg a Hír Tv szerint Kovács „energetikai kérdésekről referált”.
Miután az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága meghallgatta a szolgálatok beszámolóit, a jobbikos Mirkóczki Ádám kivételével mindenki úgy nyilatkozott, hogy az eléjük tárt bizonyítékok meggyőzőek voltak. Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke szerint kép- és hangfelvételek bizonyítják, hogy Kovács rendszeres kapcsolatot tartott fenn az orosz titkosszolgálattal, és a jobbikos politikus hírszerző és kémtevékenységet folytatott. Szél Bernadett már talányosabban fogalmazott a 2014. májusi meghallgatás után. Az LMP-s képviselő szerint nem kell külön végzettség ahhoz, hogy valaki kémtevékenységet folytasson. Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke pedig azt mondta, hogy a kémkedéshez nem szükséges a nemzetbiztonságot közvetlenül veszélyeztető információ, azt sokkal tágabb körben is el lehet követni. Azt, hogy ezzel pontosan mire utaltak a képviselők, az ügy jellege miatt nem árulták el.
Ezzel szemben a Népszabadság szerint a magyar hatóságok maguk figyeltek fel Kovácsra, mégpedig az AENM 2009-es megalapításakor. A lap szerint Kovács „nem klasszikus hírszerző munkát végzett Oroszországnak”, hanem feladata a bomlasztás, az unióellenes politikai erők összeszervezése volt. A bomlasztáshoz képest csak „hab volt a tortán”, hogy Kovács rendszeresen találkozott a „köztudottan” fedésben dolgozó orosz diplomatával. A lapnak mindezt Molnár Zsolt is megerősítette, mondván, a fenti „megközelítés nem áll távol attól”, amiről őt tájékoztatták. A nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke szerint „a gyanú nem arról szól, hogy Kovács Béla illegálisan szerzett meg titkos iratokat, amelyeket átadott az orosz hírszerzésnek”. Kérdés, hogy akkor viszont mi a gyanú alapja, hiszen lobbizni az EP-ben – akár az orosz érdekeket szem előtt tartva – teljesen legális.
„Ha helytállóak a róla megjelent információk, Kovács Béla orosz terminológia szerint úgynevezett befolyásoló ügynök lehetett. Egy ilyen ügynök elsődleges célja nem az információszerzés, hanem hogy a politikai, társadalmi folyamatokat a megbízó állam érdekeinek megfelelően alakítsa, befolyásolja. A befolyásoló ügynök munkája akár évtizedekig tarthat, és ebből a szempontból teljes a folytonosság a szovjet és az orosz szolgálatok munkája között” – mondta a Narancsnak Rácz András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense. „Ez persze még nem feltétlenül illegális tevékenység, de a Kovács elleni nyomozás kémkedésről szól. Vagyis azt kell bizonyítani, hogy Kovács minősített információkat adott át olyanoknak, akiknek nem volt betekintési joga a dokumentumokba” – fogalmazott a posztszovjet térség biztonságpolitikájának kutatója. Egy EP-képviselő nem feltétlenül fér hozzá minősített iratokhoz, viszont úgy is jelenthet valaki biztonsági kockázatot – és ez ellen már jóval nehezebb fellépni –, hogy nem végez illegális tevékenységet. „Gondoljunk például Gerhard Schröder esetére. A volt német kancellár évek óta magas pozíciót tölt be az orosz állami gázipari vállalatnál, a Gazpromnál, és az idén kinevezték az olajipari Rosznyefty vezetésébe is. A nyilvánvaló biztonsági kockázat ellenére az ilyen helyzetekkel nem tud mit kezdeni a jelenlegi szabályozás, hiszen nem történik törvénysértés.”
Az Index cikkéből kiderült, hogy Kovács felesége, Szvetlana Isztosina a KGB megbízható ügynöke volt. Azt viszont, hogy Kovács hol volt és mit csinált 1988 és 2003 között, máig nem tudni. Hivatalos önéletrajza szerint ekkor különböző vállalkozásokat vezetett, de ezeknek semmi nyoma, életrajzát pedig már le is vették az EP oldaláról.
Ráadásul Kovácsot keveset látni az EP folyosóin, és munkásságával sem keltett komolyabb feltűnést – állítja egy parlamenti forrásunk. A politikusokat munkájuk és aktivistásuk alapján rangsoroló MEP Ranking szerint a 748 uniós képviselő közül Kovács a 726. helyen áll. 2010 óta mindössze két törvénytervezetnek volt a jelentéstevője (az irodai eszközök energiahatékonyságáról, illetve a radioaktívanyag-fuvarozók nyilvántartásáról szóló szabályozásé) és kettőt véleményezett (energiatermékek adóztatása, egy EU–orosz kereskedelmi megállapodás tervezete). Krekó Péter arra is fölhívta a figyelmet, hogy az EP-ben Kovács mindig az orosz érdekek mellett szólalt fel, és 2010 óta a Jobbik képviselői rendre az orosz állásponttal összhangban szavaztak. Krekó szerint az EP-ben Kovácsnak segítői is lehettek, és nem csak a euroszkeptikus pártok politikusai között. Kovács brüsszeli asszisztensei Gajdos Attila, a Magyar Gárda alapítója, Valerio Cignetti, az AENM olasz főtitkára, valamint a fehérorosz Viktorya Vinahradava, aki szintén aktívan ápolja az EU–orosz kapcsolatokat.
A kémügy óta még jobban eltűnt a képből Kovács; noha az energetikai bizottságnak tagja maradhatott, a posztszovjet térséggel közvetlenül kapcsolatos ügyeket elvették tőle, a szavazásokon viszont továbbra is részt vesz.
Mint a rétestészta
A súlyos vádak ellenére a nyomozás lassan halad. Az ügyészség 2014 májusában kérte Kovács mentelmi jogának felfüggesztését, ám a döntés szokatlanul sokáig húzódott. Ennek oka, hogy a felfüggesztésről szóló döntést előkészítő uniós bizottság csak nehezen tudott meggyőződni arról, hogy a Kovács elleni gyanú megalapozott – mondta a Narancsnak egy parlamenti forrás. „A magyar ügyészség állítólag nem tudott perdöntő bizonyítékokat szállítani, pedig Polt Péter személyesen is kiutazott Brüsszelbe Kovács kiadatásának érdekében.” Az ügyészség viszont arra hivatkozott, hogy a valódi bizonyítékok minősített iratok, így azokat nem mutathatták meg „csak úgy” az uniós bizottságnak. Az EP végül 2015 októberében felfüggesztette Kovács mentelmi jogát, és másfél évvel az ügy kipattanása után megkezdődhetett a nyomozás. Kovács Béla manapság is szabadon mozoghat.
Szakértők szerint Kovácsot vagy tetten kellett volna érni – ilyenkor nem is hivatkozhat a mentelmi jogára –, vagy titkosszolgálati módszerekkel kellett volna ellehetetleníteni és kiszorítani Európából. Az, hogy ez nem így történt, politikai döntés eredménye, ahogyan az is, hogy az egész ügy nyilvánosságra került. Ez nem csak azért probléma, mert így Kovács minden kapcsolata értesült a lebukásról. Könnyen belátható az is, hogy a nyilvánosság veszélyezteti a nyomozást, és veszélybe sodorhatja a titkosszolgálatok munkatársait is.
A nyomozás menetéről is keveset tudni. Kiszivárgott információk szerint a lengyel, a francia, a belga és az olasz szolgálatok is igyekeztek felderíteni Kovács orosz kapcsolatait. Az ügyészség házkutatást tartott Kovácsnál, kihallgatta a szüleit és őt magát is, bár ez nem ment könnyen. Kovács többször is betegségre hivatkozva nem jelent meg a különböző hatóságok előtt: kezelték mellkasi fájdalommal, szívproblémákkal, tüdőgyulladással. Egy uniós meghallgatásról azért maradt távol, mert Abháziában szorult kezelésre. Saját állítása szerint kagylóba lépett és vérmérgezést kapott. (Abházia szakadár grúz terület, amelynek függetlenségét Oroszországon kívül csak néhány másik állam ismeri el. Abháziából nemzetközi körözéssel sem lehet hazahozni senkit, és az általános nézet szerint a területet bizonyos titkosszolgálatok „pihentető helyként” használják ügynökeik számára.) Azt, hogy a külföldi gyógykezeléssel a hatóságok elől menekülne, Kovács egy Brüsszelben készült fotóval igyekezett cáfolni. (Az más kérdés, hogy a parlament azon a héten Strasbourgban ülésezett.) Kovács rendre tagadja, hogy valaha is bármiféle titkosszolgálatnak dolgozott volna, és többször hangoztatta, hogy áll a hatóságok rendelkezésére. Ügyvédje törvényi hiányosságokra is felhívta a figyelmet. Az Európai Unió intézményei elleni kémkedés csak 2014-től szerepel a Btk.-ban, Kovácsot viszont 2009-től megfigyelték, és 2011–2013 közötti kémkedéssel vádolják. A Jobbik szintén összezárt, és kitart Kovács mellett, mondván, kémeknek tényleg nincs helye a pártban, de pusztán azért senkit nem fognak kirakni, mert Németh Szilárd azt mondja.
A nyomozás lezárásának határideje jelenleg szeptember 20., ezt a Magyar Idők szerint újra meg fogja hosszabbítani az ügyészség. Sok idejük mindenesetre nincs, mert decemberben lejár a nyomozás kétéves végső határideje: akkor vagy vádat kell emelni Kovács ellen, vagy vádemelés nélkül kell lezárni a nyomozást. A nyomozati határidő vége éppen a választási kampány közepére esik, amikor nagyon jól jöhet a Fidesznek egy jobbikos politikus, akit bilincsben lehet mutogatni – akár korrupciós vádak miatt is (erről lásd az Állítólagos álgyakornokok című keretes írást). Krekó Péter szerint az ügyészség látványosan nem kapkodja el a munkát, miközben Kovács szabadon járkál, és minden nyomot eltüntethet. „Eddig semmi olyan információ nem került nyilvánosságra, ami arra utalna, hogy Kovács illegális tevékenységet végzett volna. Ha a magyar hatóságoknak valóban vannak olyan információi, hogy Kovács kémkedett, miért nem emeltek még vádat a majdnem két év alatt? Ez egy kül- és belpolitikai játék, aminek a kimenetétől függetlenül az látszik biztosan, hogy a hatóságok nem védik megfelelően a magyar államot a külső és belső ellenségektől.”
Rácz András szerint érdekes elméleti probléma, hogy ha Kovács tényleg orosz kém, hogyan tudnák elítélni Magyarországon azok után, hogy az elmúlt években a kormány határozottan elkötelezte magát Oroszország mellett. „Ha valaki élethosszig szolgálja a birodalmat, akkor arról általában gondoskodik Oroszország. Az ukrajnai forradalom után szinte a komplett ukrán vezetés kiment Oroszországba, több ezer ember kapott ott menedéket, nem csak Viktor Janukovics. Nem lenne váratlan, ha az eljárás vége előtt Kovácsot is kimentenék. Ő most is szabadon mozoghat a világban, és lehet, hogy az abháziai gyógykezelés csak a főpróba volt” – mondta Rácz András. „Általános tanulságként annyi mindenképp leszűrhető, hogy alaposabb szűrésnek kell alávetni azokat, akiket uniós intézménybe delegál egy tagállam. Az már nehezebb kérdés, hogy egy választott képviselőt ki lehet-e szűrni utólag, biztonsági alapon. Ilyenkor felmerül a jelölő párt felelőssége is, bár egy pártnak nincsenek meg az eszközei arra, hogy komoly háttérellenőrzést végezzen egy politikusán. És addig jó, amíg ezek az eszközök nincsenek a pártok kezében.”
Állítólagos álgyakornokok
Alig egy évvel a kémügy kirobbanása után az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelzése alapján az ügyészség újabb eljárást indított Kovács Béla ellen. A Legfőbb Ügyészség szerint a jobbikos politikus 2012–2013-ban gyakornoki szerződést kötött négy magánszeméllyel, akiknek Brüsszelben kellett volna segíteniük a képviselő munkáját. Ők azonban érdemi munkát nem végeztek és sosem jártak a belga fővárosban, ezzel pedig Kovács jogtalan vagyoni előnyt biztosított az álgyakornokoknak, és megtévesztette az EP-t, amely a cechet állta. Az ügyészség szerint mintegy 28 ezer eurót vett fel így jogtalanul a Jobbik képviselője. Polt Péter tavaly szeptemberben kérte az EP-t, hogy ebben az ügyben is függesszék fel Kovács mentelmi jogát, ezt az Európai Parlament idén júniusban meg is tette. A jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás ügyében megindult nyomozást egyesítették a kémügyben indult eljárással. Kovács ügyvédje szerint a képviselő nem követett el bűncselekményt. Szerinte Kovács csak rosszul dokumentálta a gyakornokok munkáját, az esetet az EP már ki is vizsgálta, és a feltárt adminisztrációs hiányosságok miatt megrovásban részesítette a képviselőt.
|
Befolyásolás
|
Három és fél éve húzódik Kovács Béla kémügye. Ez idő alatt egyetlen komoly kérdés sem tisztázódott. Ha a jobbikos EP-képviselő valóban Oroszországnak dolgozott, kérdés, lesz-e következménye, hiszen közben Orbán Viktor feltűnően közel került Vlagyimir Putyinhoz. A választási kampányban viszont jól jönne a Fidesznek egy bilincsbe vert jobbikos – a kormánypárt szerencséjére előkerült egy korrupciógyanús eset is.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/befolyasolas-106149
|
2017-09-30 16:54:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A Csillebérci Úttörőtábort 25 éven át MSZP-közeli szereplők akarták megszerezni, de nekik csak egy kis részét sikerült. Azt viszont olyan áron, amiért másfél év felfüggesztett börtön járt. Idén áprilisban aztán az egész egy Fidesz-közeli alapítványhoz került.
Mint a mókus fenn a fán
1948-ban 46 hektáros területen épült fel a Csillebérci Úttörőtábor. Önkéntesek keze által, társadalmi munkában. Az akkoriban jellemző lazasággal gyorsan felhúzták mellé a Központi Fizikai Kutatóintézet atomreaktorát is. A táborban évtizedeken át, egészen 1990-ig ingyen vagy jelképes összegért nyaralhattak a szocializmus jövőjének zálogai, a gyerekek.
Csillebércet 1948-ban a székesfőváros so called úttörőköztársaság céljára adományozta. 1963-ban államosították, 1968-ban kezelője a KISZ lett. A KISZ 1989. április 22-i XII. kongresszusán bejelentette megszűnését, vagyonát – így a kezelésében levő ingatlanokat – a jogutódjaként megnevezett Demiszre hagyta. Kivételt képezett ez alól Csillebérc, amelyet a függetlenné váló Magyar Úttörők Szövetségének ajándékozott. Két szerződést is írtak június 27-i keltezéssel: az egyiket a KISZ, a másikat a Demisz nevében. A Demisz alelnöke ekkoriban éppen Gyurcsány Ferenc volt.
A dátumokból látszik is a probléma: a KISZ már hónapokkal korábban megszűnt, mint amikor elajándékozta az úttörőszövetségnek az ingatlant, a Demisz pedig sosem volt a KISZ jogutódja, de tíz éven át ez senkit sem zavart.
Az Úttörőszövetség vezetője Rácz Péter volt. Ha intézményesített szervezeti és politikai kapcsolat nem is volt az MSZP és az úttörőszövetség között, ideológiai és személyi azért akad. Rácz Péter Butor Klárával, az MSZP kampányigazgatójával élt együtt. Sőt.
A vadászház kalandja Rácz Péter rokonával és az ismeretlen, ám jóhiszemű kínaival, akinek a DK-s Varju László felesége volt a kézbesítési megbízottja
A csillebérci tábor egyik végében, a Magasútnál áll egy vadászház néven futó épület. Az épületet a Rácz Péter vezette úttörőszövetség 1999-ben 14.2 millió forintért eladta a Bérc-Bau Kft.-nek, melynek tulajdonosa ekkor Rácz Péter unokatestvére és egy kínai állampolgár volt, utóbbinak a kézbesítési megbízottja pedig a ma DK-s, akkor még MSZP-s Varju László felesége volt. Majd miután megtörtént az adásvétel, az úttörőszövetség visszabérelte a házat a Bérc-Bau Kft.-től, azért, hogy Rácz Péter lakhasson benne.
Az ügyben nyomozás indult, hivatalos szakértők 95 millió forintra becsülték a vadászház értékét. Rácz 2007-ben hűtlen kezelés miatt jogerősen másfél év felfüggesztett szabadságvesztést és egymillió forint pénzbüntetést kapott. Az épület azonban a Bérc-bau tulajdonában maradt, mondván, hogy ők csak “jóhiszeműen” elhitték, hogy ez mindössze 14 milliót ért.
Az állam végül 2017-ben vásárolta vissza az épületet 350.7 millió forintos áron a Bau-bérc Kft.-től. Látható, hogy a Bérc-Bau Kft., benne a főúttörő rokonával és Varju László feleségének kínaijával elég jól járt: 25-ször annyit kaptak a vadászházért, mint amennyiért megvették 18 évvel korábban.
A kafkai per
A ’90-es évek végén tárgyalásokat kezdett az Úttörőszövetség a tábor eladásáról az offshore-hátterű Mobilber Kft.-vel. Ezt mind az állam, mind az önkormányzat megpróbálta megakadályozni.
Az önkormányzat változtatási tilalmat rendelt el a területen és az állam is beindult. Az ISM képviseletében eljáró Jaczkovics László ügyvéd emlékezete szerint 2000 tavaszán – miközben lázasan keresték a megoldást, hogyan lehetne megakadályozni Csillebérc eladását – felmerült bennük: meg kellene vizsgálni, törvényesen jutott-e a MÚSZ az értékes ingatlanhoz? Ennek eredményeként tizenegy évvel a MÚSZ tulajdonszerzése után a “Magyar Állam és társa” megtámadta az ügyletet. E lépés következtében az önkormányzati zárlat mellé perfeljegyzés is került az ingatlan tulajdoni lapjára, vagyis a tábor végképp elidegeníthetetlenné vált.
A per 2004-ben elakadt. Az már akkora egyértelművé vált, hogy nem a Magyar Úttörőszövetségé a telek, de azt nem tudták eldönteni, hogy akkor kié, úgyhogy vártak újabb hét évet a Földhivatalra, hogy ők is mondjanak erről valamit.
Hosszú Katinka majdnem úszóakadémiát kapott
17 év után 2017-ben ért véget a pereskedés. De nem azért mintha a bíróság 17 év alatt döntést tudott volna hozni, hanem azért, mert peren kívüli megállapodás született Rácz Péterrel, akinek az információk szerint 1.5 milliárd forintot fizetett a magyar államot képviselő MNV, hogy lelépjen Csillebércről. A pontos összeget és a szerződés részleteit nem ismerni, mert a szerződést 10 évre titkosították. Annyit tudni, hogy ez a pénz az évek során végrehajtott fejlesztésekért járt. Az akkori hírek szerint, azért lett hirtelen ennyire sürgős és fontos a dolog, mert Hosszú Katinkának akarták odaadni a területet, hogy itt hozhassa létre az új úszóakadémiáját.
Pokorni Zoltán idetette volna, amit most a BAH-nál a TE csinál
Aztán Hosszú Katinka mégsem kapott itt úszóakadémát, viszont Pokorni Zoltánnak támadt egy borzasztó ötlete, azt javasolta, hogy a Testnevelési Egyetem új sportpályái és stadionja, amik most a BAH csomópontnál épülnek, itt az egykori Csillebérci Tábor területén valósuljanak meg. Nem nehéz kitalálni, hogy mekkora természetpusztítással járt volna egy ekkora építkezés az erdő közepén. Mocsai Lajosnak szerencsére nem tetszett az ötlet, ő a BAH csomópontot választotta, valószínűleg a második legrosszabb megoldást, hiszen több rozsdaövezeti ingatlant is felajánlottak számára.
Aztán az egész a Fideszé lett
Pár év várakozás után 2021-ben az idő rohamosan telni kezdett és egy áprilisi kormányhatározat egyetemi mintára, egy Fidesz-közeli alapítványnak adta az egészet.
Az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványról van szó. A szervezet felett a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató gyakorolja az alapítói jogokat. Aminek pedig a Szeged-Csanádi Egyházmegye az alapítója. A Szent Ágota vezetője az a Kothenz János, aki 2014-ben a Fidesz–KDNP és a L.É.T. Egyesület közös jelöltjeként próbálta legyőzni a szocialista Botka Lászlót a szegedi önkormányzati választáson, de több mint 20 százaléknyi szavazatkülönbséggel kikapott.
Az alapítvány kuratóriumi tagjai közt megtaláljuk Balog Zoltánt, az EMMI korábbi vezetőjét, a kuratórium elnöke pedig az a Hornyák Tibor, akinek korábban azért kellett távoznia az alapítvány tulajdonában levő kft. éléről, mert kiderült, hogy a rászoruló gyerekek üdültetéséért felelős hivatalnok a Balaton-part egyik legdrágább szálláshelyét napi 110 ezer forintos áron bérelte ki magának, és onnan járt be zánkai munkahelyére.
Hornyák Tibor 2018-ban lett a szervezet elnöke, előtte Bábiné Szottfried Gabriella vezette, ő 2014 előtt a Fidesz országgyűlési képviselője volt. A kuratóriumának korábbi alelnöke pedig Deutsch-Für Ágnes Sarolta, Deutsch Tamás második felesége volt.
Hasonlóan járt egyébként a zánkai és a fonyódligeti tábor is, ezeket is elajándékozta korábban a kormány a Szeged–Csanádi Egyházmegyéhez közeli Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványnak.
A sok tízmilliárd értékű, hatalmas, 46 hektáros (460 000 négyzetméter) területtel – ami szemléltetésképpen feleakkora, mint a Margitsziget – kapcsolatban egyelőre azt ígérik, hogy továbbra is gyerektáborként fog működni.
Csak ne ígértek volna már annyi mindent.
|
A CSILLEBÉRCI TÁBORT 25 ÉVEN ÁT MSZP-SEK PRÓBÁLTÁK MEGSZEREZNI, VÉGÜL EZ IS EGY FIDESZ-KÖZELI ALAPÍTVÁNYHOZ KERÜLT
|
Az ügyben nyomozás indult, hivatalos szakértők 95 millió forintra becsülték a vadászház értékét. Rácz 2007-ben hűtlen kezelés miatt jogerősen másfél év felfüggesztett szabadságvesztést és egymillió forint pénzbüntetést kapott. Az épület azonban a Bérc-bau tulajdonában maradt, mondván, hogy ők csak “jóhiszeműen” elhitték, hogy ez mindössze 14 milliót ért.
| null | 1 |
https://ketfarkukutya.mkkp.party/2021/05/18/a-csilleberci-tabort-25-even-at-mszp-sek-probaltak-megszerezni-maguknak-vegul-ez-is-egy-fidesz-kozeli-alapitvanyhoz-kerult/
|
2021-05-18 19:14:00
| true | null | null |
MKKP
|
A Kecskeméti Törvényszékhez fordul felülvizsgálatért az MSZP és az Együtt-PM szövetség, miután a Bács-Kiskun megyei területi választási bizottság másodfokon elutasította a bajai időközi önkormányzatiképviselő-választás végeredményét megkérdőjelező beadványaikat.
Karácsony Gergely, az Együtt-PM szövetség politikusa csütörtökön sajtótájékoztatón azt mondta: minden kétséget kizáróan csalás történt a fideszes jelölt győzelmével végződő választáson.
Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese elmondta: remélik, hogy a törvényszék – a szavazók szállítása miatt – megsemmisíti az egyik szavazókör eredményeit.
Karácsony Gergely hozzátette, a bíróság ellenőrizheti annak a szavazóköri delegáltnak a mobilforgalmát, aki a vasárnapi voksolás közben folyamatosan SMS-ezett. A vizsgálat szükségességét azzal indokolta, hogy felvetődik a választás titkosságával való visszaélés gyanúja, a szavazásban részt vevők kiléte ugyanis szigorúan védett adat, “amit nem lehet SMS-ekben kiszivárogtatni”.
Honnan tudta?
Közben a Cinken az jelent meg, hogy Zsigó Róbert fideszes polgármester a bajai önkormányzat ülésén egy szocialista képviselő felszólalására reagálva arról beszélt, hogy a Bajnai-párt egyik aktivistája miről társalgott a telefonján a híres bajai főtér egyik kávézójának teraszán.
A megfigyelt/kihallgatott Bogád ”Zutyu” Zoltán (újságíró, jelenleg a Bajnai-kampány embere) Zsigó szerint ugyanis arról beszélgetett a főnökeivel, hogy az Együtt beadványának elutasítása után is folytatni kéne a bajai kampányt, és arról cikkezni, hogy a városvezetők kiskirályok.
|
Nincs még vége a bajai választásnak
|
A baloldal felülvizsgálatot szeretne, a város fideszes polgármestere pedig megválaszolhatná, hogy honnan tudja pontosan, miről társalgott Bajnai egyik aktivistája a telefonján.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/09/26/nincs-meg-vege-a-bajai-valasztasnak/
|
2013-09-26 10:40:00
| true | null | null |
24.hu
|
Vizsgálati fogságot rendelt el a zágrábi bíróság pénteken Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, ami alapját képezi annak, hogy európai elfogatóparancsot adjanak ki ellene. A bíróság honlapján közzétett közlemény szerint a szervezett bűnözés elleni fellépést irányító horvát ügyészség (USKOK) javaslatára rendelték el az őrizetbe vételt, szökés veszélye miatt.
A közlemény szerint az USKOK kétszer kérte Hernádi Zsolt meghallgatását a magyar hatóságoktól, amelynek nem tettek eleget, arra hivatkozva, hogy magyar nemzeti érdekekről van szó. Ezután kérték, hogy kézbesítsenek gyanúsítotti idézést Hernádinak horvátországi meghallgatásra, aminek állításuk szerint a magyar hatóságok szintén nem tettek eleget.
Horvátországban azért nyomoznak a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, mert Ivo Sanader volt miniszterelnök lehetővé tette a MOL számára, hogy 49 százalékos tulajdonosként irányítási és elnökdelegálási jogot szerezzen az INA horvát olajvállalatban. A vád szerint Sanader ezért 10 millió eurót kapott volna a MOL-tól – közvetítő cégeken keresztül.
A bíróság bizonyítottnak találta, hogy Sanadert megvesztegették, és első fokon, nem jogerősen 10 évi börtönre ítélte, de másodfokon a horvát ügyészség 15 évi börtönt kér a volt kormányfőre. Sanader ellen hétfőn emelt vádat a zágrábi államügyészség.
A Mol korábban visszautasította a Sanader-ítéletben elhangzottakat, és közölte, soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, nem adott vesztegetési pénzt azért, hogy megszerezze az INA irányítási jogait. A vállalat szerint az ügy kevésbé szól a Molról vagy az INA-ról, hanem sokkal inkább horvátországi politikai ügyről van szó.
Az OTP-vezér más miatt járt a rendőrségen
Csányi Sándor szeptember 18-án volt a horvát rendőrségen. Sokan azt hitték, hogy Ivo Sanader korrupciós ügyében hallgatták ki Csányit, de igazából egy 2010-es felvásárlási kísérletükről beszélgetttek el a Mol igazgatótanácsának elnökhelyettesi posztját is betöltő OTP-vezérrel.
A tőzsde azonnal reagált
A hírre csaknem 2 százalékot esett a Mol árfolyama péntek délután, majd igen hamar vissza is rendeződött. A Mol-papírok nyitóára pénteken 16 090 forint volt, a délután 1 órai bejelentést követően 15 805 forintra esett. Fél kettőre azonban már ismét 15 930 forintért adták a Mol-részvényt, ami a reggeli árhoz képest egy nem túl jelentős, 0,80 százalékos csökkenés.
|
Elfogatóparancs a Mol-vezér ellen
|
A horvát igazságügyi szervek lépését fenyegetésként értékeli a Mol és annak elnöke ellen a Mol-csoport jogi igazgatója.
| null | 1 |
https://24.hu/kulfold/2013/09/27/elfogatoparancs-a-mol-vezer-ellen/
|
2013-09-27 10:45:00
| true | null | null |
24.hu
|
Kara Pál az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy a sajtó útján értesült arról: a zágrábi megyei bíróság Horvátországra vonatkozóan elrendelte Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató vizsgálati őrizetbe vételét. Azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader horvát exkormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA vállalat irányításában.
“Nincs tudomásom arról, hogy a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója bármely horvát szervtől vagy hivataltól megkeresést kapott volna az ügyben történő kihallgatásra” – írta a jogi igazgató.
Ügyészség: Nem történt bűncselekmény
A magyar ügyészségi nyomozás szerint sem Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója, sem más magyar állampolgár nem követett el bűncselekményt a Mol-INA vesztegetési ügyben – közölte a Legfőbb Ügyészség sajtóirodája pénteken az MTI-vel.
A zágrábi bíróság döntésével összefüggésben közleményben tudatták: a Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben nyomozást folytatott, majd 2012. január 20-án megszüntette az eljárást, mert “sem Hernádi Zsolt, sem más magyar állampolgár nem követett el bűncselekményt”.
A kormány megvédi Hernádit
A magyar kormány az első perctől fogva a Mol ellen indított támadásként és magyar állami ügyként kezeli az INA-val kapcsolatos horvát vesztegetési vádakat, ezért meg kell védeni a Molt és meg kell védeni Hernádi Zsoltot – ezt a hvg.hu-nak mondta egy magas rangú kormányzati forrás.
|
Mol: A horvátok fenyegetik Hernádit
|
A horvát igazságügyi szervek lépését fenyegetésként értékeli a Mol és annak elnöke ellen a Mol-csoport jogi igazgatója.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/09/27/mol-a-horvatok-fenyegetik-hernadit/
|
2013-09-27 10:58:00
| true | null | null |
24.hu
|
16-szor és 16 pontban kell bocsánatot kérnie a TV2-nek Juhász Pétertől, miután Tények című hírműsorukban több alkalommal és bizonyítottan valótlanságokat terjesztettek róla.
Egy másfél évvel ezelőtti ítélet kötelezi erre a kormánypárti televíziót, de a TV2 ennek a mai napig nem tett eleget.
Januárban bírósági végrehajtást is elrendeltek a TV2-vel szemben, de a jogrend nem képes kikényszeríteni az ítélet teljesítését.
Mindez a hatalom jóváhagyó támogatásával történik: a kormány évi tízmilliárdos nagyságrendű közpénzt irányít a TV2-be.
Juhász Péter több mint hat éve küzd azért, hogy a TV2 beismerje a róla sorozatban és folytatólagosan terjesztett hazugságait. Ez még egy személyiségi jogi per esetében is hosszú időnek számít, amit jelez az is, hogy a történet szereplői közül van, aki már nem él, a felperes visszavonult a hivatásától, és az érintett cég vezetése is lecserélődött.
Az akkor még Andy Vajna tulajdonában álló TV2 2016 szeptembere és 2017 májusa között fogalmazott meg valótlan állításokat Juhász Péterről, aki nemcsak a politizálást fejezte be azóta, de pártja (Együtt) sem létezik már. A hazugságok terjesztésében több olyan médium is részt vett, amit azóta politikai megrendelői bezártak. A tévétársaságnál ebben a periódusban Dirk Gerkens volt a vezérigazgató, azóta Vaszily Miklós és Pavel Sztancsev vezetik a vállalatot.
A TV2 Tények című műsora, részben egyéb kormánypárti forrásokra hivatkozva, 2016 ősze és 2017 tavasza közt visszatérően azt híresztelte, hogy Juhászt - a '90-es évek olajügyeiből ismert, a Prisztás-gyilkosság miatt jelenleg is börtönbüntetését töltő - Portik Tamás irányítja, tőle pénzt kap, az ő kéréseit és politikai megbízásait teljesíti, és az ő csicskája. A műsorokban több alkalommal elhangzott, hogy Juhász nizzai nyaralásra, luxuskiadásokra és egy rózsadombi villára költi az alapítványához befolyó adományokat. (A súlyos vádak mellett egyetlen szórakoztató akadt, amelyik szerint még a sípokat is a börtönben ülő Portik vásárolta Juhásznak, hogy követőinek legyen mivel fütyülnie a tüntetéseken.)
|
Magyarországon a törvény sem véd meg a propaganda hazugságaitól
|
16-szor és 16 pontban kell bocsánatot kérnie a TV2-nek Juhász Pétertől, miután Tények című hírműsorukban több alkalommal és bizonyítottan valótlanságokat terjesztettek róla. Egy másfél évvel ezelőtti ítélet kötelezi erre a kormánypárti televíziót, de a TV2 ennek a mai napig nem tett eleget. Januárban bírósági végrehajtást is elrendeltek a TV2-vel szemben, de a jogrend nem képes kikényszeríteni az ítélet teljesítését. Mindez a hatalom jóváhagyó támogatásával történik: a kormány évi tízmilliárdos nagyságrendű közpénzt irányít a TV2-be.
| null | 1 |
https://444.hu/2023/03/22/magyarorszagon-a-torveny-sem-ved-meg-a-propaganda-hazugsagaitol
|
2023-03-22 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A Kecskeméti Törvényszék illetékes bírói tanácsának határozata szerint meg kell ismételni a szavazást a bajai 32-es számú szavazókörben – közölte a Kecskeméti Törvényszék szóvivője szombaton az MTI-vel.
Ócsai Beatrix tájékoztatása szerint, a bírói tanács megállapította, hogy a szeptember 22-én a bajai 3. választókerületben az időközi önkormányzati választáson a 32-es szavazókörben kampánycsend sértés történt, ezért ebben a szavazókörben meg kell ismételni a választást. A Kecskeméti Törvényszék bírói tanácsa határozatával megváltoztatta a Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottság másodfokú, elutasító határozatát.
A törvényszék sajtóreferense hozzátette: a bírói tanács végzése szerint kampánycsend sértés történt a szeptember 22-i önkormányzati választáson a bajai 32-es számú szavazókörben, mert a választói akaratot befolyásolta az, hogy szervezetten szállították az embereket a szavazásra.
A bírói tanács a rendelkezésre álló bizonyítékokat kompletten értékelte, a becsatolt videofelvételek és a hanganyagok, valamint a meghallgatott tanúk vallomása és egyéb rendelkezésre álló adatokat alapján állapította meg a kampánycsendsértést.
Bajnaiék: a Fidesz csalt
“Mától a Fidesznek papírja is van arról, hogy csalt Baján, és ma bebizonyosodott az is: csalás nélkül a rezsim alulmaradt volna a kormányváltók szövetségével szemben” – közölte az Együtt-PM. Közleményükben úgy fogalmaztak, “követeljük, hogy Zsigó Róbert, a rezsim bajai helytartója viselje a következményeket: mondjon le polgármesteri tisztségéről és távozzon a közéletből!
A párt szerint a mai nap üzenete az, hogy a Fidesz legyőzhető, mert az emberek többségének “elege lett az erőszakos, hazug és korrupt rezsimből.”
“És a Fidesz legyőzendő, mert csaló. Tiszta versenyben, csalás nélkül Baján sem lett tudta volna legyőzni a kormányváltók összefogását. Mi továbbra is tisztességes eszközökkel, de a korábbinál is nagyobb éberséggel készülünk a megismételt választásra, ahol azonban le fogjuk győzni a Fideszt!” – vélekedtek.
A DK ugyancsak közleményben reagált. Mint írták: a Demokratikus Koalíció üdvözli a bíróság döntését, hogy a Fidesz csalásától sújtott körzetben megismétlik a bajai időközi választást. Ezzel a közös ellenzéki jelöltet támogató három párt (Együtt.PM-MSZP-DK) közös fellebbezése sikerrel járt.
“A DK továbbra is kiáll Teket Melinda mellett, támogatni fogja a kampányát, és bízunk benne, hogy végre jogerősen megnyeri a választást” – tették hozzá.
Fidesz: újra nyerünk
A Fidesz közölte: A párt az újabb választáson is győzni fog és be fog bizonyosodni az, hogy a bajai választók ítéletétől egyedül a bukott baloldalnak kell tartani. Zsigó Róbert, Baja polgármestere, a Fidesz szóvivője hozzátette: “állunk az újabb választás elé a bajai 32. szavazókörben”.
Mint a Fidesz szóvivője írta, az elmúlt napok is igazolták, hogy Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila Baját kizárólag egymás közötti hatalmi versengésre használták fel, valójában egy percig sem érdekelte őket a bajaiak sorsa.
És hogy mi történt korábban Baján? Arról bővebben errefelé tájékozódhat:
A Fidesz jelöltje nyert Baján
Az ellenzékiek megóvják a bajai választást
“Mesteri láncszavazás”: újabb furcsaságok derültek ki a bajai választásról
Áll a bál a bajai választás körül
Bajai választás: elutasították a kifogásokat
Ha pedig inkább a mai Fidesz-kongresszus érdekli, akkor erre kattintson:
|
Meg kell ismételni a szavazást Baján
|
Meglepetés Baján, a Kecskeméti Törvényszék megváltoztatta a Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottság elutasító határozatát.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/09/28/meg-kell-ismetelni-a-szavazast-bajan/
|
2013-09-28 11:14:00
| true | null | null |
24.hu
|
Erről Horváth Csaba, az ellenzéki párt alelnöke beszélt szombati budapesti sajtótájékoztatóján, hangsúlyozva: kezdeményezésükkel a demokráciát erősítenék, nem akarnak “besúgóhálózatot” létrehozni, azt ugyanis szerintük a Fidesz épít.
Feketekönyvet írnak
Az ellenzéki politikus azt mondta, a kért információkat anonim módon kezelik és korábban kiadott, budapesti “feketekönyvüket” kívánják folytatni, amelyben a városvezetés 2010-2012 közötti visszaéléseit tárták fel.
“Tükröt akarunk mutatni a Fidesznek, hogy jövőre ajtót mutathassunk nekik” – fogalmazott Horváth Csaba, aki szerint Budapest fideszes városvezetése “botrányról botrányra bukdácsol”. Példaként említette a XVIII. kerületi olajiszap-környezetkárosítást, amit az elmúlt évek legsúlyosabb hasonló bűncselekményének nevezett és amelyet közlése szerint egy képviselőtársuk állampolgári bejelentés után tárt fel.
Szerintük becsapja az emberket a Fidesz
A “Fidesz kártékonyságának bizonyítékaként” említette továbbá a Vígszínház igazgatói posztjának pályáztatását, valamint a zuglói “korrupciós botrányt”.
Horváth Csaba kiemelte, a korrupcióról szóló információk felerősödése jelzi, hogy nem lehet úgy “becsapni, megtéveszteni”, a budapestieket, “ahogy azt a Fidesz szeretné”.
|
Nembesúgó besúgókat vár az MSZP
|
Az MSZP arra kéri az állampolgárokat, hogy a párt "botrányvonalán" jelentsék be a főváros érdekét sértő eseteket, bűncselekményeket.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/09/28/nembesugo-besugokat-var-az-mszp/
|
2013-03-28 11:22:00
| true | null | null |
24.hu
|
A fideszes Simon Miklóst saját felesége követte a nyírbogáti polgármesteri székben, az asszony meg is szavaztatott egy ötmillió forintos búcsúprémiumot saját férjének. A fideszes országgyűlési képviselő az összefréhetetlenségi szabályok miatt nem lehetett polgármester tovább, de a poszt a családban maradt.
Miután kiderült a végkielégítés ténye, Simon Miklós úgy nyilatkozott, szerinte etikailag és törvényileg teljesen rendben van, hogy végielégítést kap, miközben nem rúgták ki, hanem a képviselőséget választotta.
Ellenzéki pártok vagyonosodási vizsgálatot kezdeményeztek ellene, és fel is jelentették kölségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanújával. A járási ügyészség azonban bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást, a megyei kormányhivatal is jogosnak tartotta a kifizetést. A Legfőbb Ügyészség azonban felülvizsgáltatta a döntést a megyei főügyészséggel. A Bors azt írja, a vádhatóság szerint nem történt bűncselekmény, de az önkormányzat rosszul értelmezte a jogszabályokat.
Simon a lapnak most úgy nyilatkozott, a határozatot még nem kapta kézhez, de már visszautalt az önkormányzatnak 791 ezer 334 forintot, ami állítása szerint a kapott végkielégítés nettó összege.
|
Visszafizette a végkielégítést a fideszes, amit a felesége szavazott meg
|
Saját felesége juttatta többmilliós bánatpénzhez Simon Miklós fideszes képviselőt, aki a bírósági eljárások után visszautalt az önkormányzatnak nagyjából 791 ezer forintot. Azért ennyit, mert szerinte ennyi a végkielégítés nettó összege.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151127_Visszafizette_a_vegkielegitest_a_fideszes
|
2015-11-27 11:20:00
| true | null | null |
HVG
|
Aláírták a Pakson létesítendő két új, egyenként 1200 megawatt teljesítményű atomerőművi blokkra vonatkozó három megvalósítási megállapodást. A szerződések az új blokkok tervezési, beszerzési és kivitelezési paramétereit, az üzemeltetési és karbantartási támogatással kapcsolatos feltételeket, valamint az üzemanyag-ellátás és a kiégett fűtőelemek kezelésének és tárolásának részleteit rögzítik.A teljes beruházás 12,5 milliárdba biztosan belefér a kormánybiztos szerint, aminek 40 százalékáért magyar cégek pályázhatnak.
Az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. és az orosz Joint-Stock Company Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt írta alá a Pakson létesítendő két új, egyenként 1200 megawatt teljesítményű atomerőmű blokkra vonatkozó három megvalósítási megállapodást.
Három szerződés
Az első szerződés a építés és tervezés, valamint az üzembe helyezés részleteit tisztázza. Ez lesz következő 12 év feladata - mondta el Kovács Zoltán kormányszóvivő a sajtótájékoztatóján. A második szerződés az üzemeltetési és karbantartás részleteit tisztázza. A harmadik a kiégett üzemanyag kezeléséről szól.
12,5 milliárd euró
A 12,5 milliárd eurós (közel 4 ezer milliárd forint) keretbe mindenképp belefér majd Paks 2 - mondta Aszódi Attila kormánybiztos. Se az infláció, se más körülmény miatt nem kell majd túllépni ezt a keretet, hangsúlyozta. A teljes teljesítés 40 százaléka magyar lehet, legalábbis ez áll az aláírt szerződésben a kormánybiztos szerint. Ezekre a megbízásokra európai szabályok szerint írnak majd ki közbeszerzéseket, mondta. A reaktorszigetet az oroszok fogják építeni, az erőmű többi részét külső cégek. A magyar állam 10 milliárd euró hitelt kap az oroszoktól, a maradék 2,5 milliárdot önerőből kell beletenni a projektbe.
Lesz Moszkvának pénze?
A rendkívül olcsó olaj, a nyugati szankciók és a gyenge rubel miatt az orosz gazdaság nagyon nehéz helyzetben van, elméletileg előfordulhat, hogy Moszkvának nem lesz elég pénze a paksi beruházásra. Aszódi Attila szerint az oroszok biztosították Magyarországot arról, hogy a források rendelkezésre állnak, a jelenlegi válságuk nem érinti Paks 2-t. A 2015-ös orosz költségvetésben már benne vannak a források, sőt, a következő három évben nem fogják csökkenteni a nukleáris projektek forrásait.
Az Európai Bizottság is látta a szerződéseket
Kovács Zoltán arról is tájékoztatta a megjelent újságírókat, hogy az Európai Unió megfelelő szerveit is tájékoztatták a szerződésekről, azokat megmutatták az Európai Bizottságnak. Októberben a Bizottság kérdéseket tett fel a szerződésekről, ezeket a magyar fél határidőre megválaszolta, de személyes konzultáció is volt.
Tiltott állami támogatás
A legfontosabb kérdés, amin az unió felé elbukhat a projekt, az az, hogy kap-e a beruházás állami támogatást, az uniós szabályozás ugyanis ezt tiltja. Aszódi Attila azt mondta, biztosak benne, hogy az erőmű képes lesz piaci viszonyok közt kitermelni az árát, ezért az a pénz, amit az állam bele fog rakni, nem minősül tiltott támogatásnak. Ezt a Bizottságnak még el kell bírálnia, Aszódi Attila korábban azt mondta, a döntésre egy éven belül számítanak.
2025-ben indulhat
Az első kapavágásra 2018-ban kerülhet sor – mondta el a kormányszóvivő. A Nemzeti Energiastratégia szerint 2025-ben indulna el az új atomerőmű első blokkja, és ha lesz második blokk, az legkorábban 2030-ban lép működésbe. Arra nincs körülbelüli válasz sem a fejlesztéssel foglalkozó projektcégtől, hogy mennyibe kerülne az atomerőmű bővítése.
Hatvanéves üzemidővel számolnak a beruházást előkészítő cég szakértői, vagyis a 2025-ös dátumból kiindulva az atomerőmű legalább 2085-ig meghatározza, hogy döntően miből és hogyan termel villamos áramot Magyarország.
Már január óta tervezik
Még 2014 januárjában a kormány államközi megállapodást kötött Oroszországgal, ennek értelmében év eleje óta két új atomerőmű blokk építése van előkészítés alatt. Ettől kezdve folyik a most aláírt három megvalósítási megállapodás előkészítése.
Ezek után október 15-én közvetlen állami kézbe került a Paks II. atomerőmű fejlesztő társaság. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn keresztül 10,157 milliárd forint fizetett az állam a cég részvényeiért. Ezzel a projekt teljes egészében a Miniszterelnökség alá került.
15 évig minden szerződés titkos lehet
Nem lesz közbeszerzés, és a szerződéseket is hosszú időre titkosítja majd a kormány a paksi atomerőmű bővítése kapcsán. Egy benyújtott törvényjavaslat nem igazán tartalmaz újdonságot, csak megerősíti az eddigi rendelkezéseket.
A beruházás nagy korrupciós kockázatokat rejt. A közbeszerzési törvény maga is tartalmazza, hogy Európai Unión kívüli országokkal kötött szerződések esetén nem irányadó. Az Energiaklub tanulmányában fel is hívta a figyelmet a kockázatokra.
A benyújtott törvényjavaslat legérdekesebb része talán az a bekezdés, amelynek indoklása így kezdődik:
A TÖRVÉNYJAVASLAT KIEMELT FIGYELMET FORDÍT AZ ADATOK NYILVÁNOSSÁGÁNAK KÉRDÉSÉRE.
És gyakorlatilag arról szól, hogy miért nem ismerhetjük majd meg a szerződéseket. A szöveg szerint az egyezmény titoktartási klauzulája megköti politikusaink kezét, és a nyilvánosságra hozatal akkor sem lehetséges, ha a titoktartás bármilyen nemzetbiztonsági érdeket sértene. Ez alapján 15 évre titkosíthatják a dokumentumokat.
Nem szokás nyilvánosságra hozni
A projekt kivitelezésének feltételeit rögzítő szerződések magánjogi okiratok, az MVM Paks II. és a Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt kötötte őket. Az Origó kérdésére válaszolva Aszódi Attila elmondta, tudomása szerint az ilyen szerződéseket a világon sehol nem szokták nyilvánosságra hozni, mert az érintett cégek üzleti titkai sérülnének.
Közpénzből épül
A kormány nem hivatkozhat arra, hogy magánjogi szerződésekről van szó, mert közpénzt fordítanak a beruházásra, mondta Szél Bernadett, az LMP társelnöke. A közpénzek felhasználásának nyilvánosságát pedig az alaptörvény mellett számos más jogszabály, többek közt az állami vagyonról szóló törvény is biztosítja, tette hozzá. Szükség esetén az LMP közérdekű adatigénylést nyújt be, és a végsőkig elmegy, hogy hozzáférjen a dokumentumokhoz. Szél Bernadett felszólította a kormányt, hogy egyetlen fillért se költsön a projektre mindaddig, amíg a szükséges engedélyek rendelkezésre nem állnak.
|
12,5 milliárdba euróba fáj majd Paks 2
|
Aláírták a Pakson létesítendő két új, egyenként 1200 megawatt teljesítményű atomerőművi blokkra vonatkozó három megvalósítási megállapodást. A szerződések az új blokkok tervezési, beszerzési és kivitelezési paramétereit, az üzemeltetési és karbantartási támogatással kapcsolatos feltételeket, valamint az üzemanyag-ellátás és a kiégett fűtőelemek kezelésének és tárolásának részleteit rögzítik.A teljes beruházás 12,5 milliárdba biztosan belefér a kormánybiztos szerint, aminek 40 százalékáért magyar cégek pályázhatnak.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/gazdasag/20141209-alairtak-a-paks-2-re-vonatkozo-szerzodeseket.html
|
2014-12-09 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
A Darányi Ignác- terv révén 35 millió forintos uniós támogatást kaptak a központ kialakítására, egész pontosan Krisztin N. László független polgármester feleségének és lányának a cége, a Bétakris Nonprofit Kft. volt a kedvezményezett. Az építkezést nem verték nagydobra, a badacsonyiak csupán egy elrejtett táblának köszönhetően értesültek a beruházásról – írja a Blikk.
Az ingatlan tulajdoni lapját megnézve kiderült, a telket két éve vette meg a polgármester családja a Balaton-felvidéki Nemzeti Parktól. A telek tulajdonosa a városvezető két gyereke, neki és feleségének haszonélvezete van az ingatlanra. A Balaton partjától nem messze fekvő 140 négyzetméteres háznak a kivitelezője pedig az alpolgármester, Orbán Péter cége, a Bazalt Products Kft., amely nettó 24,9 millió forintos ajánlatával nyerte el a munkát a Közbeszerzési Értesítő szerint.
Bár a Darányi-tervben uniós pénzeket osztanak szét mezőgazdasági és vidékfejlesztési célokra, a pályázatok nem nyilvánosak. Rajzó Ildikó helyi képviselő tudomása szerint öt évre vállalták a képzések szervezését a képzőközpontban, utána már az unió nem követelheti vissza a kifizetett 35 milliós támogatást. Így akár az is előfordulhat, hogy azután csak saját célra használják a családi házra emlékeztető épületet, hiszen amit a telkükre építenek, az az ő tulajdonuk.
A lap megkereste a polgármestert, aki a pályázatot kiíró Leaderhez küldte az újságírót a dokumentációért. A további kérdések közben azonban hirtelen rossz lett a vonal, és a polgármester nem hallotta a többször megismételt kérdéseket sem.
|
Uniós pénzből építkezik a polgármester?
|
A badacsonytomaji polgármester telkén épül közpénzből takaros képzőközpont.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/09/30/unios-penzbol-epitkezik-a-polgarmester/
|
2013-09-30 11:28:00
| true | null | null |
24.hu
|
Megvannak a paksi atomerőmű új, „nyugati” vezetői – tudtuk meg a Miniszterelnökségtől, kilétüket azonban az elmúlt hónapokhoz hasonlóan homályban hagyták. Lázár János tárcája cserébe közölte, hogy a tervezett paksi blokkbővítést vizsgáló uniós főigazgatóság érdemi egyeztetések helyett kötelezettségszegési eljárással lepte meg őket.
A paksi atomerőmű vezetői tisztségeinek betöltésére irányuló személyzeti döntések megszülettek – válaszolta megkeresésünkre a Miniszterelnökség. Mint emlékezetes, Lázár János miniszter tavasz óta többször is bejelentette már az atomerőmű vezérigazgatói, gazdasági és személyzeti vezetői posztján tervezett váltást. Ez azonban mind ez ideig elmaradt.
Az ellen, hogy a hazai nukleáris termelést külföldiek irányítsák, a szakszervezetek mellett Fidesz-közeli szakmai szervezetek is tiltakoztak.
Lázár tavaly az Országos Atomenergia Hivatal mellé is külföldi tanácsadó testületet helyezett kilátásba. Ennek kapcsán érdemi előrelépés esetére tájékoztatást ígértek.
|
Fantomok kezébe adták Paksot
|
Megvannak a paksi atomerőmű új, „nyugati” vezetői – tudtuk meg a Miniszterelnökségtől, kilétüket azonban az elmúlt hónapokhoz hasonlóan homályban hagyták. Lázár János tárcája cserébe közölte, hogy a tervezett paksi blokkbővítést vizsgáló uniós főigazgatóság érdemi egyeztetések helyett kötelezettségszegési eljárással lepte meg őket.
| null | 1 |
http://nol.hu/belfold/fantomok-kezebe-adtak-paksot-1577213
|
2015-11-27 11:29:00
| true | null | null |
NOL (Népszabadság)
|
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közérdekű adatigénylést követően fordult bírósághoz, ugyanis hiába kérték ki a Századvég tanulmányait, melyeket a cég ötmilliárd forintért készített a magyar kormány számára. Közel három év pereskedését lezárva a Kúria szerdán helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét.
Emlékezetes, hogy noha a másodfokú ítélet után Lázár János miniszter is a tanulmányok kiadását ígérte, a kormány végül a Kúriához fordult és módosították a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó törvényi szabályokat, így erre is lehetett hivatkozni a felülvizsgálati eljárásban. Mindezek ellenére a Kúria alaptalannak tartotta a Miniszterelnökség felülvizsgálati kérelmét – írja a TASZ. A szervezet szerint a kormány egy gyanús megállapodást kötött a Századvéggel közel 5 milliárd forintos összegben, ezért elvállalták az adatokat kikérő Szabó Máté jogi képviseletét, aki akkor az Eötvös Károly Intézet munkatársa volt. Első körben sikerült kiperelniük az addig keletkezett számlákat és a tanulmányok listáját, de a Miniszterelnökséghez kellett fordulniuk azok tartalmáért – utóbbi adatigénylést már Joó Hajnalka újságíróval közösen vállalták.
A Miniszterelnökség szerint a tanulmányok, bár közpénzből készültek, de a szerzői jog védelme alá tartoznak, így nem kiadhatók. A törvénymódosítást követően már arra is hivatkoztak, hogy döntést előkészítő adatnak is minősülnek a tanulmányok, ezért is titkosak. Fontos, hogy a Kúria csak a már jogerősen lezárt pereknél hagyhatta figyelmen kívül a kormány törvénymódosítását, azaz a jövőben megtagadható a Századvég olyan tanulmányainak a kiadása, ami további kormányzati döntést előlegez meg – ez gyakorlatilag mindegyikre igaz lehet.
A közelmúltban egy újabb adalékkal is kiegészült a Századvég-ügy. A Magyar Liberális Párt szúrta ki Pintér Sándor belügyminiszter tájékoztatását követően, hogy a Századvég munkatársai csak 2013-ban kapták meg a nemzetbiztonsági minősítésüket, miközben 2010-óta van a cég szerződésben a kormánnyal tanulmányok készítésére. Felmerült a gyanúja, hogy a cég munkatársai úgy tekinthettek be minősített adatokba, hogy nem rendelkeztek megfelelő engedélyekkel és elmaradhatott az átvilágításuk is. A Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén nyilvánosságra került, hogy a Századvég vezetősége mellett további munkatársak is hozzáférhettek 2013 után minősített adatokhoz, de a vizsgálat ezen a fórumon nem terjedhetett ki a 2010-2013 közötti időszakra. Meglehet, hogy a tanulmányok kiadása rávilágíthat egyes minősített adatok létezésére és felhasználására. Korábban a hvg.hu megszerezte a Századvég által készített titkos TTIP-tanulmányt, amit a cég a készülő transzatlanti kereskedelmi megállapodás magyarországi hatásairól és a magyar lehetőségekről készített.
|
Ki kell adni a Századvég titkolt ötmilliárdos tanulmányait
|
Nyilvánosságra kell hoznia a kormánynak a számára készült Századvég-tanulmányokat, miután a Kúria helybenhagyta a korábbi másodfokú ítéletet. A kormány még törvényt is módosított, hogy a későbbi döntések meghozatalára alkalmas adatokat nem kötelesek nyilvánosságra hozni közérdekű adatigénylés esetén. A nyilvánosságra kerülő tanulmányok alapján kiderülhet az is, hogy hozzáfért-e a Századvég minősített adatokhoz, noha a minősítést csak 2013-ban kapták meg ehhez.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151125_Ki_kell_adni_a_Szazadveg_titkolt_otmillia
|
2015-11-25 11:41:00
| true | null | null |
HVG
|
Kedd délután hatályba lépett az Interpol körözése, valamint az európai elfogatóparancs Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen – közölte a Jutarnji List horvát napilap portálja kedden délután. A lap szerint értesülését a rendőrség megerősítette. Ugyanerről az információról számolt be a Dnevnik.hr is.
A horvát portálokon megjelenő hír szerint Hernádi Zsolt az Interpol vörös körözési listájára került fel. A vörös körözés a legmagasabb riasztás, amely arra szólítja fel a szervezet tagjait, hogy helyezzék előzetes letartóztatásba a keresett személyt, abból a célból, hogy később kiadják annak az államnak, amely a körözést kiadta. Az Interpol gyakorlatilag nem tud kiadni nemzetközi letartóztatási parancsot a szó legszorosabb értelmében, ehhez nincs jogköre, ám a vörös riasztás mégis hasonló erővel bír.
A lyoni székhelyű Interpol honlapján kedden kora este Hernádi nem szerepelt a vörös körözési listán. A szervezet illetékese az MTI párizsi tudósítójának azt mondta, hogy ennek három oka lehet. Az egyik, hogy a horvát kérelem még nem érkezett meg Lyonba, vagy a kérelem még elbírálás alatt áll, a harmadik pedig az, hogy az elfogatóparancs csak a tagországok rendőrségei számára hozzáférhető.
A magyar rendőrséghez hivatalosan nem érkezett európai elfogatóparancs Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ügyében - közölte az ORFK kedden este. A Hina horvát hírügynökség beszámolója szerint a horvát rendőrség a hivatalos kérvényt a keddi nap folyamán küldte tovább az Interpolnak, miután hétfőn megkapták az erre vonatkozó kérelmet a zágrábi megyei bíróságtól.
Az Interpol minden tagállama hatóságának kötelező őrizetbe venni Hernádit, ha megtalálják. Például akkor, amikor repülővel utazik valahova, vagy egy közúti ellenőrzésen akad fenn. Komoly dolog ez, a kenyai hatóságok kérésére az Interpol a minap ugyanilyen körözést adott ki a kenyai terrortámadásokat állítólag kitervelő Fehér Özvegy ellen.
A Jutarnji List szerint az Interpol körözése alapján Magyarországnak nem kötelessége kiadni a Mol-vezért, az európai elfogatóparancs szerint viszont már kötelező lesz kiadni.
Hernádi Zsoltot a horvát hatóságok azzal gyanúsítják, hogy 10 millió euróval vesztegette meg Ivo Sanader korábbi horvát kormányfőt annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol–INA vállalat irányításában. A volt horvát miniszterelnök azóta 10 éves börtönbüntetését tölti.
A Nemzetközi Rendőrség Szervezetét, vagyis az Interpolt azzal a céllal hozták létre, hogy a nemzeti rendőrségek munkáját segítse az országokon átívelő bűnözés visszaszorítása érdekében. Az Interpolnak saját nyomozati jogköre nincs, a tagállamok rendőrségeinek munkáját segíti adatszolgáltatással és nyilvántartással.
Nem jelent meg a kihallgatáson
Mint a hvg.hu pénteken beszámolt, a horvát bíróság pénteken elrendelte Hernádi Zsolt előzetes letartóztatását, ugyanis a Mol-vezér múlt szerdán nem jelent meg zágrábi gyanúsítotti kihallgatásán. A letartóztatási parancsot ezért szökés veszélye miatt adták ki, a horvátok ugyanis úgy látják, a Mol-vezér nem akar megjelenni a horvát igazságszolgáltatás előtt. A bíróság a horvát ügyészség korrupció és szervezett bűnözés ellenes hivatalának kérésére rendelte el a vizsgálati fogságot.
A Mol úgy reagált: érthetetlen, nem felel meg sem a horvát, sem az európai jogi normáknak, és józan ésszel fel nem fogható következtetésekre épül a horvátok elfogatóparancsa. A horvát hatóság két alkalommal kért nemzetközi jogsegélyt, a magyar hatóság a nemzeti érdekek védelmére hivatkozva visszautasította a horvát kérést, hogy kihallgassa a Mol elnök-vezérigazgatóját. Ezt követően kérte azt a horvát fél, hogy adják át Hernádi Zsoltnak a szeptember 25-ei kihallgatásra szóló idézést, a magyar hatóság azonban ezt is visszautasította biztonsági okokra, valamint ismét a nemzeti érdekek védelmére hivatkozva.
Megvédi a kormány?
A hvg.hu egy magas rangú kormányzati forrástól úgy értesült, a magyar kormány az első perctől fogva a Mol ellen indított támadásként és magyar állami ügyként kezeli a horvát vesztegetési vádakat, ezért az az álláspontja, hogy meg kell védeni a Molt, és meg kell védeni Hernádi Zsoltot. A vesztegetési ügy piaci elemzők szerint a Mol és a horvát kormány közötti tárgyalások része. A tárgyalások az INA irányítási jogáról szólnak, ugyanis a horvát olajvállalat esetében az az érdekes helyzet állt elő, hogy sem a Molnak, sem a horvát államnak nincs többségi részesedése, a vállalat menedzsmentjogai mégis a Molhoz kerültek. Ezt a magyar olajcég annak a megállapodásnak köszönhette, amit az Ivo Sanader vezette horvát kormánnyal kötött 2008-ban. Sanader ebben a megállapodásban adta át az INA irányítási jogait, a horvátok szerint ezért kapott kenőpénzt Hernádi Zsolttól.
|
Az Interpol kiadta a nemzetközi körözést a Mol-vezér ellen
|
Az Interpol kiadta a körözést a Mol-vezér ellen, és hatályba lépett az európai elfogatóparancs is horvát lapértesülések szerint.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20131001_Kiadtak_a_nemzetkozi_korozest_a_Molvezer
|
2013-10-01 11:33:00
| true | null | null |
HVG
|
Februárban a vádak ismertetésével kezdődik a bírósági tárgyalás, a tanúkat később hallgatják meg. A horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. A vádirata szerint a Mol elnöke 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogát - közölte honlapján a horvát állami televízió.
Budapesten felmentették
A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat leszögezve, hogy soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt azért, hogy megszerezze a horvát INA-ban az irányítási jogokat.
Budapesten a múlt héten jogerősen helybenhagyta a nemzetközi kapcsolatokban elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen indult büntetőügyben hozott elsőfokú, felmentő ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla.
A horvátokat nem érdekli a felementő ítélet
Zamecsnik Péter, Hernádi Zsolt magyarországi ügyvédje korábban úgy vélte, hogy egy jogerős, felmentő ítélet arra kényszeríthetné a horvát hatóságokat, hogy ejtsék a korrupciós vádakat az elnök-vezérigazgató ellen. A horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK) azonban a múlt héten azt közölte: várhatóan nem befolyásolja a Horvátországban a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen indított büntetőjogi eljárás lefolyását a budapesti Fővárosi Ítélőtábla szerdai ítélete.
|
Zágrábban folytatódik a Hernádi-per
|
Február 12-re tűzte ki a Zágráb megyei bíróság Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. korrupcióval vádolt elnök-vezérigazgatója ügyének tárgyalását.A bíróság elutasította a védelem összes javaslatát, és elfogadta a horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK) minden előterjesztését.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/gazdasag/20141208-zagrabban-folytatodik-a-hernadi-per.html
|
2014-12-08 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Kérdőívekkel és mélyinterjúkkal vizsgálta a Transparency International, mennyire korrupt a magyar felsőoktatás. Nem meglepő, de minden területen találtak jogosulatlan előnyszerzést: az intézményekben, a Hallgatói Önkormányzatban (HÖK), az ösztöndíjak és a kollégiumi férőhelyek odaítélésében.
A diákok 32 százaléka a tanári kart egyáltalán nem vagy csak részben tartja becsületesnek. A felvételi bizottságok becsületességét a megkérdezettek 26 százaléka, a HÖK-ét 46 százalék, általában a közoktatásét pedig 52 százalék vonja kétségbe.
A megkérdezett diákok fele szerint mutyiznak a kollégiumi férőhelyek és a szociális juttatások szétosztása során. A hallgatók szerint sokszor pénzzel, ajándékkal és szívességgel kell a döntéshozók kedvében járni.
A kérdőívek szerint a hallgatók többsége általában a szabályos utat preferálja, de ha egy jó egyetemre való bekerülés, esetleg egy jobb jegy a tét, a többség igénybe venné családtagja, ismerőse segítségét.
Kattintson és nézze meg az összes statisztikát!
Ha szülők, ismerősök nem segítenek, megoldják ők maguk: a hallgatók közel negyede csal vagy puskázik a vizsgákon. De ha más, az jó eséllyel nem derül ki. A hallgatóknak ugyanis 15 százaléka biztosan nem, 39 százaléka pedig nem biztos, hogy jelentené, ha szabálytalan, előre lezsírozott felvételi eljárást, vizsgát vagy ösztöndíj-ügyintézést látna. A diákoknak csak az egyötödét érdeklik a korrupcióval kapcsolatos hírek, és a túlnyomó többség nem ismeri a korrupcióellenes jogszabályokat és programokat.
A hallgatóknak csak a 29 százaléka jelentené, ha korrupciós esetet tapasztalna, a többség azt gondolja, hogy a bejelentésnek úgysem lenne semmilyen hatása, ezért inkább passzív marad. A diákok ezek szerint ugyanolyan közömbösek, mint a lakosság egésze; a hallgatók körében készült felmérés megerősíti a TI korábbi vizsgálatait. A 2013 júliusában közzétett korrupciós barométer szerint a teljes lakosságnak csak a 30 százaléka jelentené a korrupciót, ami messze a legalacsonyabb arány az Európai Unióban.
|
Hány diák puskázik?
|
Megvizsgálták, mennyire korrupt a magyar felsőoktatás. A hallgatók szerint közepesen, de majd minden résztvevője mutyizik.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/01/hany-diak-puskazik/
|
2013-10-01 12:08:00
| true | null | null |
24.hu
|
Orbánék elvették, Schmidt Máriáék megvették
Úgy adtak el Schmidt Mária családi cégének állami tulajdonban lévő részvényeket, hogy semmilyen verseny nem volt: nem vitték tőzsdére, mint az állami OTP-részvényeket, de a cég többi részvényese sem tehetett ajánlatot. A Terror Házának főigazgatója, leendő kormánybiztos ráadásul azt a részvénycsomagot vehette meg kizárólagosan, amit a hvg.hu információi szerint az állam még a magánnyugdíj-pénztári vagyonnal szerzett meg. Schmidt nem nyilatkozott, a cég ügyeit intéző lánya viszont tagadta, hogy ez a törvények által tiltott állami támogatás lenne. Az állami vagyonkezelő szintén sikeresnek tartja a tranzakciót.
Alig egy hónappal ezelőtt szólt nagyot a hír, hogy az állam eladja az OTP-részvényeit: a több mint 14 millió részvényt tőzsdére dobták, a befolyt milliárdok a központi költségvetést gyarapították. Az állami részvények eladását bonyolító Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a tranzakció után büszkén dicsekedett azzal, hogy az állami részvények a nyilvántartási értéket jóval meghaladó áron keltek el, a pénzt „a szigorú vagyonpolitikai alapelvek betartásával a közvagyon gyarapítására, beruházásokra és fejlesztésekre fordítják majd”.
Ugyanígy állami tulajdon, vagyis közvagyon volt az ingatlanbefektetéssel és -üzemeltetéssel foglalkozó Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. részvényeinek (röviden: BIF-részvényeknek) 5 százaléka is. De úgy tűnik, ezen értékesítésénél nem bíbelődtek azzal, hogy tőzsdére vigyék, vagy legalább a többi BIF-részvényesnek is felajánlják a csomagot. Az állam versenyeztetés nélkül, a felkínált áron egyszerűen eladta a tulajdonában lévő papírokat az egyik részvényesnek: a Schmidt Mária és családja tulajdonában lévő cégnek. Ezek a részvények a hvg.hu információi szerint még a 2011-ben bekebelezett magánnyugdíj-pénztári vagyon részeként kerültek állami tulajdonba. Az várható volt, hogy az állam előbb-utóbb piacra dobja az értékpapírokban lévő tulajdonát: a BIF esetében ennek most úgy tettek eleget, hogy a részvényeket egy „tőzsdén kívül kötött magánjogi ügylet” során kizárólag Schmidt Mária leendő kormánybiztos cége vásárolhassa meg.
Schmidt, illetve a családi cég eddig is a cég egyik legjelentősebb részvényese volt, az állami részvények megszerzése előtt a BIF-részvények közel negyedével rendelkezett, amit férjétől, Ungár András szociológus-üzletembertől örökölt 2006-ban. Ungár András a cég alapítója, halálakor az igazgatóság elnöke volt. Később lányuk, Ungár Anna lett az igazgatótanács tagja, a részvények pedig a Pió-21 Kft. tulajdonában vannak, ez Schmidték családi cége. Bár a kft. ügyvezetője ugyancsak Ungár Anna, a cégnyilvántartás adatai szerint a társaságban Schmidt Máriának van többségi, 50 százalékot meghaladó szavazati joga. Mellette a másik két kisebbségi tulajdonos a lánya, illetve fia, Ungár Péter, aki tavaly az LMP színeiben indult az önkormányzati választásokon.
Egyből egy vevőjelölt
Az államnak a társaságban valamivel több mint 5 százalékos részesedése volt, ezt adta most el. A BIF-részvények nem pörögnek annyira a tőzsdén, mint mondjuk az OTP, így bár a jogszabályok értelmében kötelező volt közzétenni egy tájékoztatást a Budapesti Értéktőzsde honlapján az ügyletről, ezen leginkább a többi részvényes akadhatott fel. Az állami részvénycsomag megszerzésével Schmidt Mária családi cégének a részesedése ugyanis 24,62 százalékról 29,81 százalékra nőtt a BIF-ben.
Bár az 5 százalékos állami rész nem akkora, hogy ennek megszerzésével teljesen átalakultak volna a cégen belüli erőviszonyok, de Schmidték egyértelműen előretörtek házon belül. A legnagyobb részvényesek közt voltak eddig is, de a publikált adatok alapján szorosan felzárkóztak az igazgatótanács elnöki posztját is betöltő Nobilis Kristóf mögé. Úgy tűnik, Nobilis két cégén, a DonaDöme Kft.-n (24,48 százalék) és a Halmi út 46. Kft.-n (9,99 százalék) keresztül pár százalékkal még mindig megelőzi a Pió-21-et, de elhúztak olyan más nagyrészvényesek mellett, mint az FHB-elnök Spéder Zoltán tulajdonolta Budapest Ingatlan Holding Vagyonkezelő Zrt. (14,99 százalék) és a részben a szintén közvetetten általa résztulajdonolt FHB Zrt. (10,01 százalék). (Ezen kívül a BIF-részvények között több mint tíz százalék a közkézhányad, így kisrészvényesek is ki voltak hagyva az üzletből.)
Éppen ezért a BIF-et jól ismerő informátorunk szerint a többi részvényes körében egyértelműen feszültséget keltett Schmidték megtolása az állami papírokkal. Nekik sem tetszik, hogy nemcsak a piaci értékesítést mellőzték, de őket is teljesen kihagyták az ügyletből. Ezt a tranzakciót követő másik forrásunk is megerősítette, szerinte a többi BIF-részvény-tulajdonos gyakorlatilag nem is tudott az egészről, aztán jól meglepődtek. Mint megjegyezte, nem is érti az egészet, már csak azért sem, mert nem hitte, hogy Schmidt Mária egy ennyire nyilvánvaló támadási felületet szolgáltasson. Az állami részvények kizárólag a családi cégének történő értékesítését ugyanis szerinte egyszerűen nem lehet megmagyarázni, így mindenki politikai indokokat sejt majd a háttérben. Az, hogy ebből házon belül nyíltan eddig senki nem csinált ügyet, szerinte kizárólag annak köszönhető, hogy az elhunyt férjet, a cég egykori legendás alakját szerették és nagyra becsülték.
Az állami vagyonkezelő szerint sikeres tranzakció volt
Mivel egyáltalán nem volt verseny az állami BIF-részvényekért, lehetetlen megmondani, hogy a 380 forint/részvény árfolyamon létrejött eladási ár lehetett-e volna magasabb – ezen az árfolyamon vehette meg ugyanis a 1 339 488 darab állami tulajdonú részvényt Schmidték cége.
Megkérdeztük erről az állam oldaláról eljáró Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt.-t – amely amúgy az OTP-részvényeladást bonyolító MNV-hez tartozik –, amelynek vezérigazgatójától, Poják Zoltántól azt a választ kaptuk, hogy „egy hosszabb alkufolyamat részeként” a PIÓ 21 Kft. tett vételi ajánlatot, ezt fogadta el az állam. Arra hivatkozott, hogy a tranzakció idején „ismereteink szerint – nem volt értékelhető méretű vételi ajánlat a tőzsdei kereskedésben”, ugyanakkor kifejezett kérdésünkre elismerte, hogy meg sem keresték a „BIF Nyrt. egyéb tulajdonosait”. Vagyis nemcsak a nyílt, tőzsdei értékesítést mellőzték, de még a többi részvényes sem tehetett – esetleg több állami bevételt hozó – ajánlatot.
Az állami kezelő vezérigazgatója szerint a kialkudott értékesítési ár magasabb volt, mint „a BÉT-en megfigyelhető árfolyam, illetve az azt megelőző időszak (30, 90, 180 napos) átlagos árfolyama, ezért „a tranzakció a piaci ár fölött jött létre”, ezért „véleményünk szerint nem merül fel a tiltott állami támogatás”. „Tekintettel arra, hogy a cég részvényeinek forgalmához viszonyítva jelentős részvénycsomag került értékesítésre a hasonló tranzakcióknál jellemző 3–15 százalékos értékesítési diszkont nélkül, a tranzakciót sikeresnek tartjuk” – tette hozzá Poják Zoltán. Vagyis arra hivatkozott, hogy az ilyen nagy részesedés értékesítésekor az ár inkább lefelé mozog, méghozzá kifejezetten az OTP nagyjából hasonló, 5 százalékos részvénycsomagjának októberi értékesítésével példálózva. A lényeges különbség ugyanakkor az, hogy az állam OTP-részvényeinél a végleges ár a piacon alakult ki, és nem egyből egy vevőjelölt jött szóba.
Az Orbán-kormány elvette, Orbán exfőtanácsadójának cége megvette
Két forrásból is úgy tudjuk, hogy a Schmidt cégének eladott BIF-részvények a magánnyugdíjpénztárak államosításakor kerültek állami tulajdonba, ez is részét képezte az Orbán-kormány által bekebelezett, majd mostanra felélt nyugdíjvagyonnak. Rákérdeztünk erre is az állami vagyon kezelőjénél, de erre nem volt hajlandó válaszolni a vezérigazgató, csak annyit közölt, hogy a részvénycsomag hozzájuk az őket alapító MNV Zrt.-től került apportként 2013. decemberében. Újra eljuttattuk ezt az egy kérdést, amire a következő indirekt megerősítés érkezett: „a részvénycsomag a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól került állami tulajdonba”.
Vagyis úgy tűnik, valóban az Orbán-kormány által lenyelt nyugdíjvagyonból származnak ezek a BIF-részvények, így különösen rossz a píárja, hogy "az emberek pénzét" kizárólag Schmidt Mária cége vehette meg, aki a Terror Házának főigazgatójaként, valamint a nyugvópontra nem jutó Sorsok Háza projekt felelőseként közfeladatokat lát el. Utoljára most szeptemberben kapott újabb posztot a kormánytól: kormánybiztosként ő koordinálja az 1956-os forradalom 60. évfordulója előtt tisztelgő emlékév eseményeit.
Schmidt helyett lánya válaszolt: kérdezzük az államot
Szerettük volna megkérdezni Schmidt Máriát arról, nem tartja-e közfunkciói miatt aggályosnak, hogy az állam családi cégüknek értékesítette a részvényeket mindenféle verseny vagy más vevő megfontolása nélkül. A válasz Schmidtnek a Terror Háza igazgatójaként használt e-mail-címéről érkezett, de a lánya, Ungár Anna írta alá. Ezt azzal indokolta, hogy ő viszi a család üzleti ügyeit, ő tagja a BIF igazgatóságának.
Schmidt lánya szerint az állami kezelőt kérdezzük arról, hogy miért csak nekik volt lehetőségük megvenni a részvényeket az államtól ahelyett, hogy azokat a piacon értékesítették volna. „Azzal kapcsolatban ugyanis, hogy az eladó mit, miért és hogyan csinált, a vevőtől nem, csakis az eladótól várhat eligazítást”, közölte. Mivel felvetettük, hogy ez különösen pikáns, mert Schmidt egy közintézmény élén áll, ráadásul a magán-nyugdíjpénztári vagyonról van szó, megismételte: „az eladó dolga, hogy mit fontolt meg, milyen döntés-előkészítés után hozta meg döntését”.
„Rám mindössze annyi tartozik, hogy növelni kívántam a tulajdoni hányadomat egy nyilvános részvénytársaságban, és megfizettem annak ellenértékét. Mivel ennek a cégnek nagyon kicsi a közkézhányada, így semmi aggályos, vagy furcsa nincsen abban, hogy ezt a csomagot valamelyik már nagyobb részvénycsomaggal rendelkező entitás tudta, illetve akarta megszerezni” – magyarázta Ungár Anna, aki szerint „a tulajdonosi összetétel ismeretében más lehetőség nem merülhetett fel”.
Schmidt lánya visszautasította, hogy az ügylet felvetheti a tiltott állami támogatás kérdését, márpedig ezt az uniós jog szigorúan tiltja. Szerinte ez a kérdés „értelmezhetetlen”, „az állam hosszú évekig volt egy olyan illikvid papír birtokában, amiből egyetlen forint haszna sem volt az elmúlt több mint tíz évben”. „Cégem által most bevételhez jutott. Ezt adásvételnek hívják, nem támogatásnak” – tette hozzá.
Az állami kezelőnek és Schmidt Máriáéknak is felvetettük, hogy az állami részvénycsomag kizárólagos megvásárlásával a többi részvényessel szemben is előnyhöz jutottak, ami akár módosíthatta a társaság irányítására vonatkozó befolyások mértékét is. A Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt. ezt azzal hárította el, hogy nekik nem volt tudomásuk erről, ők egyszerűen publikálták az értékesítés tényét. A megkérdezett szakjogászok szerint a verseny befolyásolása, a fúziókontroll is felmerülhet egy ilyen tranzakciónál, de erre az állami szervezet azt írta: ez az irányítást megszerző felelőssége, ezért ebben nem tettek lépéseket. Schmidt Mária lánya viszont arra hivatkozott, hogy „a belső viszonyokról, a cég belső ügyeiről nem kíván nyilatkozni, azok üzleti titoknak minősülnek”.
Közvagyont nem lehet csak úgy eladni
„Még ha csak 5 százalék körüli részt értékesít is az állam, figyelni kell arra, hogy nem történik-e az EU joga szerinti tiltott állami támogatás, vagyis amikor nem piaci feltételekkel történik az értékesítés” – mondta a hvg.hu-nak Bassola Bálint, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Az állami vagyon értékesítése általában ugyanis versenyeztetéssel történik, ennek rendjét rögzíti az állami vagyonról szóló törvény, illetve az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendelet. A versenyeztetést csak ritkább – törvényben rögzített – esetekben lehet mellőzni, például, ha az értékesíteni kívánt vagyontárgy kis értékű, ha helyi önkormányzatnak adják el az állami vagyont vagy ha valamilyen fontos közérdekű cél miatt erről nyilvános határozatot hoz a kormány.
A versenyjogra szakosodott ügyvéd szerint az ilyen jellegű tranzakcióknál azt is vizsgálni lehet, hogy az ügylet okoz-e úgynevezett irányításváltozást a cégben, mert ha igen, akkor a fúziókontroll szabályai alapján versenyhivatali jóváhagyás is szükséges lehet. Ennek pontos jogi feltételei vannak, így annak eldöntéséhez, hogy ebben az esetben az egyetlen részvényesnek történő részvényeladás miatt beléphetnek-e a fúziókontroll szabályai, meg kell nézni többek közt az éves forgalom nagyságát vagy azt, milyen az alapszabályban foglalt döntési kompetencia és irányítási struktúra, és ez hogyan változna a tranzakció következtében.
Változatos szereplés A BIF Nyrt. eredménye az elmúlt években változatosan alakult. 2010–2012 közötti hároméves intervallumban minden esztendőben veszteséget termelt, 2010-ben combos 836 millió forintos adózott veszteséget tud felmutatni, utána 113, majd 204 milliós mínusz jött össze. A rá következő két év azonban sokkal jobban sikerült, közel 370 milliós, aztán tavaly 512 milliós adózott eredménnyel büszkélkedhet a cég. Ráadásul a javuló tendencia úgy következett be, hogy az értékesítés nettó árbevétele szinte folyamatosan apadt, a 2010-es 3,2 milliárd 2014-re 1,8 milliárdra mérséklődött.
|
Orbánék elvették, Schmidt Máriáék megvették
|
Úgy adtak el Schmidt Mária családi cégének állami tulajdonban lévő részvényeket, hogy semmilyen verseny nem volt: nem vitték tőzsdére, mint az állami OTP-részvényeket, de a cég többi részvényese sem tehetett ajánlatot. A Terror Házának főigazgatója, leendő kormánybiztos ráadásul azt a részvénycsomagot vehette meg kizárólagosan, amit a hvg.hu információi szerint az állam még a magánnyugdíj-pénztári vagyonnal szerzett meg. Schmidt nem nyilatkozott, a cég ügyeit intéző lánya viszont tagadta, hogy ez a törvények által tiltott állami támogatás lenne. Az állami vagyonkezelő szintén sikeresnek tartja a tranzakciót.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151125_Schmidt_Maria_BIF_nyugdijvagyon_manyup_
|
2015-11-25 11:52:00
| true | null | null |
HVG
|
RTL Klub-ügyben az ügyészséghez fordul Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarország társelnöke – írta a szerdai Népszabadság.
Szabó Tímea ugyan ismeretlen tettes ellen tesz büntetőfeljelentést hivatali visszaélés gyanújával a Fővárosi Főügyészségen, de az ügy nagyon is konkrét: az RTL Klub kitiltása a Tisztelt Házból. Szabó Tímea szerint Kövér László házelnök nemcsak a szólás- és a sajtószabadságot rengeti meg, hanem a jogállamiságot is.
Mint arról beszámoltunk, Kotroczó Róbert, az RTL Klub hírigazgatója kedden levélben kérte Kövért, hogy változtassa meg múlt hét végi döntését, amellyel kitiltotta a kereskedelmi csatorna munkatársait a parlamentből. Egy RTL-es stáb hétfőn is próbálkozott a bejutással, de már nem szerepeltek a beengedhető személyek listáján.
A kitiltásra az után került sor, hogy az RTL megpróbált tudósítani Orbán Viktor és a NATO-főtitkár félig zártkörű közös sajtótájékoztatójáról, amiről csak a közszolgálati tévé készíthetett felvételt. Kövér hivatala ez után dörgedelmes levélben kerek perec megtiltotta a parlamenti munkát az RTL munkatársainak, határozatlan időre.
Az intézkedés ellen minden ellenzéki párt tiltakozott, érthető módon, hiszen az RTL kiutálásával nagy mértékben csökken az esély, hogy parlamenti véleményeiknek országos csatorna adjon teret.
|
Feljelentik Kövér Lászlót hivatali visszaélés miatt
|
Szabó Tímea PM-társelnök ügyészséghez fordul az RTL Klub parlamentből való kitiltásának ügyében. Hivatali visszaélés gyanújával kezdeményez eljárást a hatóságnál Kövér László intézkedése miatt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151125_Feljelentik_Kover_Laszlot_hivatali_vissza
|
2015-11-25 12:13:00
| true | null | null |
HVG
|
Pál Tibor és Tóth Csaba átláthatóbbá tenné az önkormányzati közbeszerzéseket. A két szocialista képviselő ezért javasolja, hogy „a kétezernél több lakosú településeken pénzügyi bizottságot”, a tízezer fősnél nagyobb településeken közbeszerzési bizottságot hozzon létre a képviselő-testület. „A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság végzi, amely gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről” – írják javaslatukban az ellenzéki képviselők.
Indokolásuk szerint „2010-ig, a kormányváltásig a nagyobb települések képviselő-testületei majdnem mindenhol működtettek olyan bizottságot, amely a közbeszerzésekkel foglalkozott. Ez a gyakorlat 2010 után megszűnt, kikerültek a testületek ellenőrzése alól a közbeszerzési eljárások. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az önkormányzatok több esetben kiszervezték, az önkormányzati tulajdonú vagyonkezelőnek adták át a közbeszerzések lebonyolítását.
Ezzel csökken a képviselő-testületek rálátása a helyi ügyekre. Erre jó példa – a szocialisták szerint – a nemrég Zuglóban kirobbant botrány, amely mutatja, milyen jellegű visszaélésekre ad lehetőséget az, ha nincsen megfelelő kontroll a közbeszerzések felett.
A hangfelvétel miatt egyébként Papcsák Ferenc is feljelentést tett. A XIV. kerületi önkormányzat tudatta, hogy a polgármester személyesen juttatta el a hangfelvétel ügyében tett feljelentését a szocialistáknak, s a hatóságoktól a hangfelvétel készítése körülményeinek, illetve az abban elhangzottak valóságtartalmának a vizsgálatát is kérte.
Az Index Papcsák beágyazottságáról
Az Index közben arról ír, hogy noha 100 milliós korrupcióval vádolták meg, a Fidesz kitart a zuglói polgármester mellett. Papcsák Ferenc megítélése nem változott a párton belül a múlt héten nyilvánosságra került hangfelvétel miatt. Annak ellenére sem, hogy a szintén Fidesz–KDNP-színekben megválasztott alpolgármester lényegében megerősítette, az ő irodájában egy valódi beszélgetésen készült a felvétel.
Az Index által meg nem nevezett országgyűlési képviselők szerint a pártvezetés azért is kitart Papcsák mellett, mert régi Fidesz-tag, sokat tett a kormánypártért. A politikust a Fidesz kongresszusán újra beválasztották a párt számvizsgáló bizottságába, amely a párt vagyonkezelésének, pénzügyeinek ellenőrzéséért felel és megtarthatja a zuglói választókerület vezető címét, vagyis nagy valószínűséggel őt indítják egyéniben a 2014-es választáson.
Az Index megkérdezte a politikust, hogy a párt elnöksége, illetve személy szerint Orbán Viktor nem jelezte-e neki, hogy a helyi botrányok miatt elvesztheti jelöltségét. Papcsák annyit mondott, hogy a pártvezetésből senki sem kereste emiatt, majd Pesti Imréhez, a Fidesz budapesti regionális igazgatójához irányította lapot, mert ilyen ügyekben ő jogosult nyilatkozni. Hozzátette: a továbbiakban is Zuglóért dolgozik, és a zuglói emberek mondanak majd véleményt a munkájáról.
|
Jön a lex Papcsák
|
A szocialisták módosítanák a helyi önkormányzatokról szóló törvényt.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/01/jon-a-lex-papcsak/
|
2013-10-01 12:13:00
| true | null | null |
24.hu
|
Két nap alatt 120 millió forintot dobtak össze adakozók Juhász Péter, belvárosi Együtt-képviselőnek egy Deák téri lakás megvásárlására. Juhász azért kezdett akcióba, mert ezt a lakást szerinte mélyen áron alul, 78 millió forintért akarja értékesíteni az V. kerületi önkormányzat.
A sorban már a sokadik kerületi ingatlanügy november elején került elő: egy 2015-ös becslés szerint 112,5 millió forint (475 ezer forint/négyzetméter) forgalmi értékű ingatlanhoz 78,8 millió forintért (322 ezer forint/négyzetméter) jutott az ingatlant bérlő dr. Sándor ügyvédi iroda. Az ár még jutányosabbnak tűnik, ha ahhoz a 2012-es, szintén önkormányzati becsléshez mérjük, ami az akkor pangó ingatlanpiacon 154 millióra (650 ezer forint/négyzetméter), egy lehetséges felújítás után – ami aztán nem történt meg – 192 millió forintra (810 ezer forint/négyzetméter) taksálták a lakást.
Az önkormányzat akkor úgy indokolta az RTL Klubnak az alsó hangon 65 milliós különbséget, amit benyel a kerület, hogy az ingatlan nem lakásként, hanem helyiségként funkcionál, és mint ismeretes, a lakások drágábbak, mint a helyiségek. Juhász Pétert nem sikerült meggyőzniük, neki ugyanis az tűnt fel, hogy az ügyvédi iroda vezetője, Sándor Sz. Zoltán gyakran dolgozik az V. kerületi önkormányzatnak.
Az ügyvédi iroda a kerületben hatályos, az egy évnél régebbi bérlőknek 30 százalékos kedvezményt biztosító rendeletnek köszönhetően juthat hozzá potom áron a 237 négyzetméteres luxusingatlanhoz. És mint Juhász Facebookon írta:
Sándor Sz. Zsolt pályázat nélkül kapta meg az ingatlan bérleti jogát. Soha nem költözött be, nem használja, nem zajlik felújítás, az ingatlan érintetlen azóta. A bérlés megkezdése után 2 héttel jelezte vételi szándékát. Tehát már a bérleti szerződés megkötésekor sem bérelni akarta, hanem megvenni.
Juhász úgy igyekszik bizonyítani saját igazát, hogy november elején bejelentette, tud 145 millió forintért is vevőt a lakásra. Ezért azt ígérte, hogyha Szentgyörgyvölgyi Péter, V. kerületi polgármester aláírja az adásvételi szerződést, akkor fel fogja jelenteni. Ezután kezdett pénzgyűjtő kampányba, hogy akár ő is le tudjon tenni egy korrekt összeget a lakásért, amire eddig 53 ember reagált: volt, aki néhány ezer forinttal szállt be, de többmilliós nagyságrendű összeg is landolt az Együtt politikusának bankszámláján.
Azonban van egy csavar a dologban: még ez a 120 millió sem lesz elég, mert az önkormányzat az ajánlatok megtétele után továbbra is hivatkozhat a már említett elővásárlást garantáló rendeletre. Így az ügyvédi iroda a magasabb bemondott összegből levont 30 százalékos kedvezménnyel viheti a lakást, tehát csak néhány milliót kellene hozzácsapniuk a jelenleg 78 milliós vételárhoz. Ezért Juhász még több pénzt akar gyűjteni, hogy tovább srófolja az árat.
|
120 milliót kapott Juhász Péter a belvárosi önkormányzat szívatására
|
78 millióért adna el a belvárosi önkormányzat egy legalább 154 millió forintot érő lakást. Juhász Péter szerint ennek az lehet az oka, hogy a vevő ügyvédi iroda vezetője sokat dolgozik a kerületnek. Igazát bizonyítandó pénzgyűjtésbe kezdett: 2 nap alatt már össze is jött 120 millió forint, de a sikerhez még ez is kevés.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151123_Juhasz_Peter_120_milliot_gyujtott_lakasva
|
2015-11-23 12:16:00
| true | null | null |
HVG
|
A Vidékfejlesztési Minisztérium megvédi a gazdákat: „A szocialista kormányok idején a családi gazdaságokat háttérbe szorította a hatalombarát nagybirtokos lobbi. Minden állami termőföldet a baloldal mögött álló mamutvállalkozások kaptak használatba, míg a kisbirtokos réteg és az agrárközéposztály fejlődése megtorpant. Szakvégzettséggel bíró emberek szorultak ki az agráriumból, mert talpalatnyi területet sem juttattak nekik haszonbérbe.”
Egész évben a fentihez hasonló, elképesztő közleménycunamit áraszt a Vidékfejlesztési Minisztérium földügyben, amikben az a közös, hogy az agrárcsatát megnyertük, a gazdák nem győznek hálálkodni, mivel most végre nem a kormány barátai kapnak nagy földeket. Hozzátéve, hogy akinek nem tetszik a földtörvény, az a spekulánsok mellé állt.
Lehet vitatkozni azon, hogy értelmes cél-e kis családi gazdaságokra építeni a magyar agrárpolitikát, de nem biztos, hogy van értelme. Ahogy ugyanis valójában folyik a földosztás, egyre nyilvánvalóbb, hogy ez igazából soha nem is volt komoly cél.
Hittek az ígéreteknek
Az új nagybirtokrendszer kialakulásának számos látható jele volt az utóbbi hónapokban az Ángyán-jelentésektől a földfoglalásokon át az Index által elsőként megírt hortobágyi esethez hasonlóan. És itt a legújabb példa, ezúttal Dél-Dunántúlról.
Hosszas várakozás után májusban Somogyban is meghirdették a nemzeti parkok által birtokolt mezőgazdasági területek hasznosítására irányuló pályázatot. A helybeli gazdálkodók nagy reményeket fűztek a programhoz, sokan a kitörés lehetőségét látták a pályázatban. Az Indexnek megszólaló Kovács István helyi gazda elmondása alapján elsősorban abban bíztak, hogy a valamikori babócsai Új Világ és a bolhói Határőr téeszek igazgatójának családja által addig elképesztően olcsón bérelt területekből kaphatnak majd egy-egy szeletet, még ha némileg magasabb áron is.
Időhúzás
Az eredményhirdetésre eredetileg kitűzött időpont augusztus 1-je volt, ám a pályázatokat elbíráló Duna–Dráva Nemzeti Park honlapján a várt időpontban csak egy olyan közlemény fogadta az érdeklődőket, hogy kitolják 15 nappal a határidőt.
Ebből már sokan arra következtettek, hogy valami nincs rendben, ráadásul ez a gyakorlatban nem is 15 napot jelentett: a határidő augusztus 16-ra tolódott, amit négynapos hosszú hétvége követett. Annyit kaptak útravalóul a gazdák, hogy „új lendületet” kapott a program, bármit is jelentsen ez.
Baljós árnyak
Ha lendület van, akkor gond nincs, hihették sokan, és azt is, hogy augusztus 20-a után majd nyilvánosságra hozzák az eredményt. De tudjuk: hamar munka ritkán jó. Teltek a napok, múltak hetek, de eredmény még mindig nem volt. Szeptember 17-én (emlékezzünk csak, az előző határidő augusztus 16-a volt) ismét dolguk akadt a nemzeti park weboldalát üzemeltetőknek: újabb közlemény várta a kíváncsi gazdákat.
Nagy üzlet olcsó földhöz jutni
Magyarországon külföldiek és gazdasági társaságok 2014. április 30-ig nem vehetnek földet. Az EU-tól kapott, több haladékkal kitolt idő azonban jövőre lejár, 2014-től már nem szoríthatunk ki senkit a piacról.
Ez azért fontos, mert a piacnyitás után a nyugat-európai szintekhez fognak közelíteni a hazai föld- és földbérletárak. Aki tehát nem jut most földhöz hosszú távra, az két év múlva a jelenlegi árak sokszorosával fog találkozni.
Ezúttal arról a kormányrendeletről, ami szerint száz hektár felett a legjobb ajánlatnál 10 százalékkal rosszabb pontszámot kapott ajánlat is lehet nyertes, és ez a folyamatban lévő pályázatokra is vonatkozik.
Nem elegáns húzás az érintetteket az eljárási határidő lejárta után 32 nappal értesíteni, hogy módosítanak a pályázatra vonatkozó szabályozáson, mégis ez történt.
A nemzeti park által meghirdetett földszeleteknél ugyan nem volt 100 hektárnál nagyobb, de azzal együtt, hogy hónapok óta ültek a már beérkezett pályázatokon, többen turpisságot gyanítottak a már a háttérben.
Másnap, 18-án feketén-fehéren várta a valóság a reményvesztett babócsai gazdálkodókat. A pesszimistábbak gyanúja beigazolódott, a helyi téesz, ami azóta zrt. formában működik, tarolt a pályázaton, noha ez csak némi utánajárás után derült ki.
A régi téesz a nyerő
A valamikori babócsai téesz telephelyén jelenleg két cég van bejegyezve. Az egyik a Babócsai Biofarm Kft., a másik a Határőr Mezőgazdasági Zrt. tulajdonosaik közt és vezetőik közt szinte teljes az átfedés. A Határőr Zrt. nem pályázhatott, mivel, aki 1200 hektárnál több földet bérel vagy birtokol, annak elvileg helyből érvénytelenítik a pályázatát, nekik pedig 3000 hektárnál is több van. Az ugyanazon tulajdonosi körben lévő Babócsai Biofarm viszont pályázhatott. Szemezgessünk az előbbi cégkivonatából:
Talán nem véletlen, hogy az alábbi képen feltüntetett pályázat nyerteseivel egy címen élnek a 3000 hektár feletti mennyiségű területet művelő Határőr Zrt. tulajdonosai.
Kovács István elmondása szerint Radics Nóra és Radics Dorottya testvérek, Hegedűs Józsefné unokái, de a volt téesz vezetői és tulajdonosai közt is bőven vannak Radicsok. Radics Dorottya egyébként budapesti egyetemista, ami legfőképp azért kirívó, mert így a babócsai földpályázat nyertesei közt egy fővárosi tanuló biztosan van, viszont helyi családi gazdálkodó egyáltalán nincs.
Úgy néz ki, elég volt egyszerűen egy másik céggel, illetve nagymamával, családtagokkal pályázni. Várfalvai Gábor az egyik nyertes a Somogyi Hírlapnak úgy nyilatkozott, hogy nála biztosan nem voltak visszásságok. Ugyan az apjának valóban vannak részesedése a téesz utódcégében, de neki is hatalmas lehetőség a frissen elnyert 70 hektár, hiszen teljesen külön életet él, dacára, hogy azonos lakcímen lakik az apjával.
Törvényesen jártak el
Megkérdeztük a nemzeti park igazgatóságát is, ahol a késedelem okára annyit mondtak, hogy nem számítottak ennyi pályázatra. Minden továbbira azt válaszolták, hogy mindenben a földtörvény szerint jártak el, ha valakinek ez nem tetszik, akkor a VM-nél és a kormánynál reklamálhat.
Máshol is hasonló mehet
És ez még csak egy könnyebben leellenőrizhető ügy. Nyilvánvalóan az is ellentétes a lépten-nyomon hirdetett „minél több helyi gazda kapjon földet” kormányzati céllal, hogy a dél-somogyi eredmények alapján több egyéb név is többször ismétlődik.
Így a teljesség igénye nélkül Béres Gáboréknál, Gyurokovics Gáboréknál vagy Varga Györgyéknél is nagy lehet az öröm. Ők mind legalább 3 vagy több 50 hektáros területdarabhoz jutottak hozzá tíz évre, és még csak a családtagokat se kellett névleg bevenni a bizniszbe.
|
Így kell pesti kislánnyal állami földet nyerni
|
Folyik tovább a földosztás, de attól még, hogy sokszor sulykolják, még sokszor nem helyi gazdákhoz jut a föld. Babócsán a helyi téesz vezetői taroltak, azzal a nem túl rafinált trükkel is, hogy a családtagjaikkal, illetve a másik cégük nevében pályáztak. Pályázott a nagymama, és a budapesti egyetemista lány is nyert 50-100 hektárt. Mondjuk a meglévő 3000 hektárjuk mellé túlzásnak tűnik még több állami föld, pláne, hogy helyi gazda nem is jutott területhez. Persze van, akinek még simlire sem volt szüksége több sikeres pályázathoz.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2013/10/02/foldmutyi/
|
2013-10-02 12:17:00
| true | null | null |
Index
|
Ismét korrupcióval gyanúsított rendőröket fogtak el a záhonyi határrendészeti kirendeltségen - derült ki az M1 hétfő esti Híradójából. Pintér Sándor belügyminiszter a műsorban azt mondta, könyörtelenül kizárnak mindenkit, aki a korrupcióval megfertőződött.
A Híradó tudósítása szerint a rendőröket a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) leplezte le. Hétfő reggel katonai ügyészek a Készenléti Rendőrség közreműködésével tizenöt rendőrt fogtak el a határnál. Volt, akit az útlevélkezelő fülkéből vittek el.
A gyanú szerint a vámosok az odaérkező járművek utasaitól, illetve vezetőitől rendszeresen pénzt fogadtak el azért, hogy kisebb-nagyobb szabálytalanságok felett szemet hunyjanak. Több hónapon keresztül sarcolták az utazókat, naponta ezer-ezerötszáz eurót is megkerestek.
A házkutatások után Nyíregyházára vitték őket, ahol a Központi Nyomozó Főügyészség gyanúsítottként hallgatta ki őket. Az előállított határrendészek ellen kötelességszegéssel elfogadott vesztegetés miatt indult büntetőeljárás. A korrupt egyenruhások akár 12 év börtönbüntetést is kaphatnak.
Pintér Sándor belügyminiszter szerint az NVSZ fokozta tevékenységét és nagyon módszeresen dolgozik. E munka eredménye, hogy aki korrumpálódott, azt kizárja magából a testület. A korrupció olyan, "mint egy rákos daganat, szétszóródik egy szervezetben és tönkreteszi" azt - fogalmazott Pintér Sándor.
|
15 korrupt határőrt fogtak el, Pintér könyörtelenségről beszélt
|
A belügyminiszter szerint a korrupció olyan, "mint egy rákos daganat, szétszóródik egy szervezetben és tönkreteszi" azt. Pintér Sándor ezt az után mondta el, hogy az NVSZ leleplezett 15 záhonyi határőrt, aki a gyanú szerint pénzt fogadott el azért, hogy szemet hunyjon néhány szabálytalanság fölött.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151130_15_korrupt_hatarort_fogtak_el_Pinter_kony
|
2015-11-30 12:25:00
| true | null | null |
HVG
|
Horvátország saját joga szerint talán megtehette azt, amit tett, a Mol azonban fenntartja azon álláspontját, hogy a horvát hatóságok eljárása és annak módja ellentétes az európai uniós joggal, amelynek alkalmazását Horvátország magára nézve is kötelezőnek fogadott el, amikor idén csatlakozott az EU-hoz. – derül ki a Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent közleményből. Szerintük a Mol magyar részvénytársaságként azonban a magyar jog hatálya alá tartozik. Ebből adódóan jogilag a magyar hatóságok azon korábbi döntése kötelezi, mely az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntette. A vizsgálat egyúttal nem tárt fel helytelen vagy törvénytelen üzleti tevékenységet sem a Mol-csoport, sem képviselői részéről.
Megvédik magukat
A Mol egyébiránt megkérdőjelezi, hogy a társasággal kapcsolatban felmerült vádakról folytatott eljárás megfelel-e az uniós, illetve a nemzetközi joggyakorlatnak. Szerintük a jogállamiság követelményeinek nem felel meg.
Amíg a jogi ügy a vállalat számára kedvező módon le nem zárul, Hernádi Zsoltnak, magánszemélyként nyilvánvalóan kényelmetlen lesz, hogy nem tud külföldre utazni, és ez bizonyos protokollfeladatok ellátásában is akadályozhatja. Ugyanakkor ez semmilyen módon nem gyengíti Hernádi Zsoltot abban, hogy a továbbiakban is teljes jogkörrel irányítsa a vállalatcsoportot – olvasható a közleményben. A Mol szerint az intézkedések nyilvánvaló mozgatórugója a cég és elnökének megfélemlítése, és a vállalatcsoport megvédi magát az igazságtalan intézkedések ellen.
Kötelező-e a kiadatás?
Kedd délután hatályba lépett az Interpol körözése, valamint az európai elfogatóparancs Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen. Hernádi Zsolt az Interpol vörös körözési listájára került fel. Ez a legmagasabb riasztás, amely arra szólítja fel a szervezet tagjait, hogy helyezzék előzetes letartóztatásba a keresett személyt, azért, hogy később kiadják annak az államnak, amely a körözést kiadta.
Az Interpol gyakorlatilag nem tud kiadni nemzetközi letartóztatási parancsot a szó legszorosabb értelmében, ehhez nincs jogköre, ám a vörös riasztás hasonló erővel bír, az Interpol minden tagállamában kötelező őrizetbe venni Hernádit, ha megtalálják.
Hernádi Zsolt vizsgálati őrizetbe vételét néhány napja ugyanaz a bíróság rendelte el, amely tavaly novemberben – nem jogerősen – 10 év börtönre ítélte Ivo Sanader volt kormányfőt. A horvátok szerint a Mol elnök-vezérigazgatója kenőpénzt fizetett a politikusnak azért, hogy a Mol irányító befolyást szerezhessen az INA olajvállalatban. Magyar részről a vádat mindig visszautasították, de az elfogatóparancs hírére a minap majdnem 2 százalékot esett a Mol-részvény árfolyama.
Buza János ügyvéd a Hír24-nek elmondta, hogy az európai elfogatóparancs alapján kötelező a magyar rendőrségnek a letartóztatást végrehajtania. Ezek után a Fővárosi Törvényszék bírója dönt a kiadatási kérelemről, annak alapján, hogy megalapozott-e az elfogatóparancs. Amennyiben az ebben foglalt tényállás megegyezik a magyar ügyészség által korábban már elutasított kérelemmel, úgy Hernádi Zsoltot nem fogják kiadni Horvátországnak, ha különbözik, akkor kötelező a kiadatás – mondta az ügyvéd.
|
A Mol megvédi Hernádit
|
Bár nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, a Mol közleménye szerint ezzel csak a külföldre utazását és protokolláris feladatait akadályozzák meg a horvát hatóságok.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/02/mol-hernadi-marad/
|
2013-10-02 12:28:00
| true | null | null |
24.hu
|
Termékeny ötletnek bizonyult Széles Gábor vállalkozó tulajdonszerzése a 2014-ben még némileg elavult sármelléki repülőtérben, amit 700 millió forintért vásárolt meg a Hévíz önkormányzatához tartozó Hévíz-Balaton Airport Kft-től. A sajátos ötletekben, például az antigravitációs mező létrehozásában perspektívát látó vállalkozónak 49 százalékos tulajdonrésze van a reptérben, ugyanennyi maradt Hévíz településnél, illetve 2 százalék Zalavár önkormányzatánál.
Papp Gábor, Hévíz polgármestere a Magyar Időknek elmondta, hogy a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban megvalósítandó, ötmilliárdos fejlesztés a Balaton térség megújítását célzó csomag egyik eleme. Ebből az összegből megújul a repülőtér külső és közvetlen belső része, közművesítik a területet, meghosszabbítják a kifutópályát, korszerűsítik a repülést segítő technikai berendezéseket és fejlesztik az úgynevezett kargóképességeket.
A fejlesztési terv további négymilliárdot irányoz elő a Balatonszentgyörgy–Fenékpuszta–Keszthely elkerülő szakasz és az M7-es autópálya közötti szakasz gyorsforgalmi úttá fejlesztésére. A közúti kapcsolat révén a reptér elérhető lesz Nagykanizsa és Zalaegerszeg termelőüzemei számára, ami fontos beruházásokat hozhat ezeken a településeken.
A sármelléki Hévíz-Balaton Airport utasforgalma csaknem ötödével, 33 ezerre bővült tavaly a 2013-as évhez képest. Az érkezők és indulók nagyobb része, közel 28 ezer ember a charter- és menetrend szerinti járatokat vette igénybe, mintegy ötezer utas kisgépekkel utazott – írja a Magyar Idők.
|
Könnyebben repülhet a Balatonra, megújul a sármelléki reptér
|
A Széles Gábor vállalkozó érdekeltségébe tartozó repteret ötmilliárd forintból építik újjá közpénzből a következő években, amelyet egy négymilliárd forintos beruházás keretében összekötnek az M7-es autópályával is.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151201_Ujra_utazhat_majd_repulovel_a_Balatonra_m
|
2015-12-01 12:31:00
| true | null | null |
HVG
|
Szilágyi György, az ellenzéki párt budapesti elnöke értetlenségének adott hangot, hogy a hangfelvétel miatt egy hivatalos szerv sem vizsgálódik. Emlékeztetett rá: a múlt kedden nyilvánosságra került felvételen feltételezhetően egy építési vállalkozó tájékoztatja Ferdinandy István zuglói fideszes alpolgármestert Papcsák Ferenc helyi fideszes polgármester általa vélt korrupciós gyakorlatáról. Ezen a vállalkozó egyebek között azt mondja: “Jaj igen, a Ligetbe. Az meg a Pesti Imre cége”.
A közbeszerzési értesítő adatbázisa szerint a Fővárosi Kormányhivataltól a Ligetsor Bau Kft. szinte kizárólagosan nyeri el az általában hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásokat. Eddig összesen több mint 120 millió forintnyi beruházást nyert el ilyen úton.
A jobbikos politikus úgy fogalmazott: “A Ligetsor Bau sikeressége bizarr módon leköveti Pesti Imre kormánymegbízott, valamint az általa, mint a Fidesz közép-magyarországi regionális politika pártigazgatója által kiválasztott polgármesterek – például Papcsák Ferenc vagy Riz Levente – politikai sikereit.”
Szilágyi György szerint a nyilvánosságra került hangfelvétel a “közelmúlt egyik lehetséges legnagyobb korrupciós ügye”, amely nagyon súlyos vádakkal illeti Papcsák Ferencet és “messze túlmutat” egy fővárosi kerület belső ügyein. “Ez a Fidesz Hagyó-ügye” – fogalmazott a jobbikos politikus.
|
Jobbik: Ez a Fidesz Hagyó-ügye
|
A Jobbik szerint a múlt héten nyilvánosságra került zuglói hangfelvétel arról tanúskodik, hogy egy cég Pesti Imre kormánymegbízott ráhatásával nyeri sorra a Fővárosi Kormányhivatal által kiírt közbeszerzéseket.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/02/jobbik-ez-a-fidesz-hagyo-ugye/
|
2013-10-02 12:34:00
| true | null | null |
24.hu
|
Orbán Viktor új belpolitikai főtanácsadója szolgált ékes példával arra, mennyire hasznavehetlenek a magyar vagyonnyilatkozat-szabályok. A november 20-án a kormany.hu-n közzétett államtitkári záróbevallása szerint Giró-Szász András cégérdekeltséggel nem rendelkezik, miközben akkor már majdnem három hete 70 százalékos tulajdonosa volt visszavásárolt régi elemzőcégének, a Strategopolis Kft.-nek.
Mindezt szabályosan meg is tehette, hiszen a vagyonnyilatkozati paragrafusok nem írják elő a naprakész adatokat. Bárki trükközhet azzal, hogy nyitó bevallása után egy nappal vesz egy céget, a záró előtt egy nappal pedig eladja, így a dokumentum hallgat a vállalkozásról. Giró-Szász úgy teljesíthette tehát az előírásokat, hogy a közzétett vagyonnyilatkozat érdemét tekintve mára már megtévesztő.
Az exállamtitkár ősszel alakította át cégcsoportját. Előbb októberben eladta a szállodabizniszben érdekelt Safe Port Project Kft.-ben levő tulajdonrészét, majd novemberben visszaszállt régi cégébe, amit 2014-ben hagyott ott. Leadta közben a vagyonnyilatkozatát, amiben a Safe Port már nem, a Strategopolis még nem szerepelt.
Kulcsdátumok Giró-Szász András cégügyeiben
- Szeptember 10. Megállapodik Serfőző Péterrel, hogy eladja neki a Safe Port-üzletrészét, de a adásvétel végül elmarad
- Október 9. Eladja részesedését a Safe Port-üzletrészét György Gábornak
- Október 22. Megszűnik államtitkári megbízatása, a leadott záró vagyonnyilatkozatában nem szerepel cégérdekeltség
- November 2. 70 százalékos részt szerez visszavásárlással a Strategopolisban
- November 4. A miniszterelnök belpolitikai főtanácsadója lesz
- November 20. Közzéteszik a vagyonnyilatkozatot a kormany.hu-n
A 2006-ban alapított Strategopolisban Giró-Szász gyakorlatilag teljhatalomhoz jutott, hiszen például főszabályként a taggyűlés akkor határozatképes, ha a törzstőke 70 százaléka azon képviselve van. Neki kedvez az is, hogy a két korábbi tulajdonossal, a 15-15 százalékos részesedéssel továbbra is rendelkező Várkonyi Gáspár ügyvezetővel és Molnár Róbert gazdasági igazgatóval kötött megállapodásuk szerint a 2016-2018-os évekre járó osztalékból 90 százalék jut neki „a 900 millió forint árbevételre jutó eredmény tekintetében” (az azon felüli osztalék törzsbetét-arányos lenne). Hasonló megállapodás született a cégeladásról is: ha 2017 végéig együtt eladják a Strategopolist, akkor 900 millió vételárig 90 százalék Giró-Szásznak jár (az ezen felüli részt ugyancsak törzsbetét-arányosan osztanák fel).
A Strategopolis sorra nyerte a közpénzes megbízásokat az elmúlt években, aligha kell tartaniuk Giró-Szászéknak attól, hogy ez megváltozik. A nyereség nagy részét osztalék formájában kivették a tulajdonosok: a 2014-es év eredménye után például összesen 271 millió forintot kaptak.
A Strategopolis Kft. bevételei és nyeresége (millió forint):
|
A nagy vagyonnyilatkozat-trükk: Giró-Szász csendben visszavásárolta a Strategopolist
|
A miniszterelnöki főtanácsadó leadta „üres” vagyonnyilatkozatát, majd gyorsan visszavette tanácsadó cége, a Strategopolis Kft. 70 százalékos tulajdonrészét. A 2006-ban alapított cégben, amely jól muzsikál a közbeszerzéseken, Giró-Szász gyakorlatilag teljhatalomhoz jutott.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151129_A_nagy_vagyonnyilatkozattrukk_GiroSzasz
|
2015-11-29 12:33:00
| true | null | null |
HVG
|
A CÖF szerint Bencsik András Stockholm-szindrómás, mert kikelt a korrupt fideszesek ellen. Mészáros Lőrinc tovább gazdagodott, Giró-Szász András sógoráé volt a lakás, amit Lázár János megvett a tízéves kisfiának. Putyin lemondta a Déli Áramlatot, a kormány Azerbajdzsánból akar gázt szerezni. A szakszervezetek sztrájkra és útlezárásokra készülnek a korkedvezményes nyugdíjért.
Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy lemondanak a Déli Áramlat megépítéséről. A döntést azzal indokolta, hogy Brüsszel és Bulgária ellenállása miatt nem tudnak haladni a projekttel. Az Origó által megkérdezett szakértők szerint a döntésben legalábbis szerepet játszott, hogy az alacsony olajár, a mélyrepülésből mélyebb repülésbe zuhanó rubel, a szankciók és a Szibéria Ereje vezeték megépítése mellett az oroszoknak nincs pénzük a Déli Áramlatra. Ráadásul a mostani energiapiaci trendek mellett nem lehet tudni, mennyi idő alatt térült volna meg.
Gáz
Magyarország az orosz döntést tudomásul vette, Orbán Viktor azt mondta, nem érdemes pitizni azért, hátha mégis megépül a vezeték. A kormány szerint a Déli Áramlat helyett majd Azerbajdzsánból fogunk gázt szerezni.
Atom
Miután az oroszok kihátráltak a Déli Áramlatból, felmerült, hogy esetleg a paksi bővítés is veszélybe kerülhet. A paksi beruházást az unió is fenyegeti: lehet, hogy uniós joggal ellentétesnek találják majd a projektet. Ha így történne, a kormány megpróbál majd kiskaput keresni, ahogy a britek a Hinkely Point-i erőmű esetében, ezt Aszódi Attila kormánybiztos mondta. Ott a kiskapu úgy néz ki, hogy az új blokkok a francia beruházó tulajdonába kerülnek. Mindez nem jelenti, hogy a magyar kormány az oroszok kezébe adná a paksi blokkokat; ezt is Aszódi Attila mondta.
Olaj
Az orosz statisztikai hivatal adatai szerint az év eleje óta 9,9 százalékkal nőtt a benzinár. Oroszországban nagyon olcsón adják a lakosságnak az üzemanyagot, de az olcsó olaj miatt a költségvetés hatalmas exportbevételektől esik el, már nem tudják fenntartani az alacsony belföldi árakat. Az olcsó olajat mások mellett a szlovákok veszik meg: orosz kőolaj szállításáról szóló szerződést írt alá a két ország. A szlovák sajtóban az évszázad szerződésének" nevezték a megállapodást.
Üzemanyag
A héten kétszer csökkentette az üzemanyagok árát a Mol. Péntektől 8 forinttal esett a benzin és 6 forinttal a gázolaj ára. Uoltjára 2011-ben volt ilyen olcsó az üzemanyag.
Víz
A szlovák kormány azonnali hatállyal felmondja a bősi vízi erőmű üzemeltetéséről az olasz Enellel kötött szerződést, jelentette be Robert Fico szlovák kormányfő Pozsonyban. A még 2006-ban kötött üzemeltetési szerződés felmondását azzal indokolta, hogy az Enel súlyosan megsértette a szerződést.
Egy túsz érzelmei
Bencsik Gábor, a Magyar Krónika főszerkesztője nyílt levélben kelt ki a gyanúsan gyorsan gazdagodó fideszesek ellen. A Békemeneteket szervező CÖF eltúlzottnak gondolja Bencsik Gábor általánosító hangnemét, aki ugyan jó hazafi, de a jelek szerint Stockholm-szindrómája van.
Ó, ió, ció, korrupció!
Eközben Mészáros Lőrinc vagyonnyilatkozatából kiderült, hogy a felcsúti polgármesternek lett újabb 300 millió megtakarítása. Az már nem derült ki, hogy honnan. Lehet, hogy nem jelent semmit, de Serfőző Péter, Giró-Szász András kormányzati kommunikációs államtitkár sógora és üzlettársa volt korábban annak a lakásnak a tulajdonosa, amit Lázár János megvett 10 éves kisfiának. Ami biztos: egyre lejjebb süllyed a Magyarország a korrupciós listán a Transparency International jelentése szerint. Magyarország egy helyet rontott tavaly óta, és az EU legkorruptabb harmadához tartozik.
Bankba teszik a pénzt
A magyar állam megveszi a Budapest Bankot, az eddigi tulajdonos GE és a magyar kormány az erről szóló előszerződést december 4-én csütörtökön írta alá, jelentette be Kovács Zoltán kormányszóvivő.
A bútorokat gyorsan told szerteszéjjel
Az eredetileg becsült 2 milliárd 346 millió helyett 4 milliárd 185 millió forintért bútorozhatja be a kormányhivatalokat a hét cégből álló nyertes ajánlattevői közösség.
Váratlan utazás
Több mint 160 milliárd forintért épülhet fel a nem egészen 29 kilométer autópálya-szakasz, Abony és Fegyvernek között. Ezzel ez lesz a legdrágább sztrádaszakasz az országban. Az összeg azért is meglepő, mert tavaly még csak nettó 110,7 milliárd forintot ítéltek oda a beruházásra, ami bruttósítva is jó 20 milliárddal kevesebb a most megjelent számnál.
Év végi prémium
Az Országgyűlés véglegesítette a költségvetési bizottság korábbi javaslatait, amelyeknek eredményeként az idei büdzsé kiadásai és így hiánya is körülbelül 15 milliárd forinttal növekedhet. Ezekre költenek még év végén: Paks, MÁV, Főgáz, Posta. A kormány szerint a hiánycél nincs veszélyben, a kiadásokat az országvédelmi alapból fedezik.
Ideje sztrájkba lépni
A tejtermelők nem mondtak le tervezett demonstrációjukról, ennek sorsa attól függ, hogy a kormány hajlandó-e lépni valamit az elharapózott áfacsalások megszüntetéséért. A Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Magyar Szakszervezeti Szövetség közlekedési tagozata úgy döntöttek, sztrájkot, országos útlezárást vagy forgalomlassító akciót szerveznek a korkedvezményes nyugdíjért. Országszerte félpályás útlezárásokat szervez a LIGA szakszervezeti szövetség december 15-ére, így tiltakoznak a korkedvezményes nyugdíj megszűntetése ellen.
|
Ki a legkorruptabb a vidéken?
|
A CÖF szerint Bencsik András Stockholm-szindrómás, mert kikelt a korrupt fideszesek ellen. Mészáros Lőrinc tovább gazdagodott, Giró-Szász András sógoráé volt a lakás, amit Lázár János megvett a tízéves kisfiának. Putyin lemondta a Déli Áramlatot, a kormány Azerbajdzsánból akar gázt szerezni. A szakszervezetek sztrájkra és útlezárásokra készülnek a korkedvezményes nyugdíjért.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/gazdasag/20141205-ez-tortent-a-gazdasagban-a-49-heten.html
|
2014-12-06 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Goodfriend egészen pontosan így fogalmazott:
"...Még egyszer: nem tudok róla, hogy lett volna rendőrségi nyomozás az adhatóságon belüli csalások ügyében.
Ön tehát tud adóhatóságon belüli csalásokról?
Tudomásunk van ilyenről, igen. Arról is tudomásunk van, hogy magyar állampolgárok, cégek adtak információt a magyar hatóságoknak efféle esetekről. Az, hogy egyeseket a 7750-es elnöki proklamáció alapján nem engedünk be az Egyesült Államokba, annyit jelent: úgy hisszük, vannak olyan magyar kormányalkalmazottak, akik korrupt cselekményekben vesznek részt. Ez nem jelenti azt, hogy Magyarországot tartanánk a világ legkorruptabb országának. Szó sincs erről. Csupán a fenti állítást tettük. Azzal pedig úgy lehet vitatkozni, ha valaki azt állítja: nincsenek korrupt kormányalkalmazottak.
Most akkor Vida Ildikó NAV-elnök korrupt önök szerint, vagy csupán nem tesz eleget a korrupció ellen?
Konkrét személyekről nem beszélek, de az információ, amelyre a beutazási tilalmat alapoztuk, nem pusztán arra vonatkozik, hogy az érintettek keveset tettek. Az, ha valaki jó szándékú, de nem tesz eleget a csalás megakadályozásáért, természetesen nem minősül korrupt cselekménynek. Sok esetben egyébként úgy hozzuk meg a beutazási tilalomról szóló döntésünket, hogy az adott kormányok maguk fedik fel a korrupciót saját munkatársukkal kapcsolatban. Itt most nem ez történt…"
(Az idézet a Heti Válaszban csütörtökön megjelent interjúból származik.)
Vida Ildikó levele
Tisztelt André Goodfriend Ügyvivő Úr!
Ön a Heti Válasz hetilapnak adott interjújában minden eddiginél súlyosabb kijelentést tett, és ezzel egyértelműen arra utal, hogy bűncselekményt követtem el. Kijelentését ezúttal nem hagyhatja magyarázat nélkül. Valakinek a becsületébe gázolni, valakit rágalmazni nem lehet következmények nélkül. Ez ugyanis itt, Magyarországon bűncselekmény. Önt Budapestre az Amerikai Egyesült Államok kormánya delegálta, és Magyarországon Önt egy szövetséges, baráti állam ügyvivőjeként látják vendégül. Nyilvánvaló, hogy Önnek elsősorban hazája érdekeit kell képviselnie, de minden diplomáciai szabály mellett tiszteletben kell tartania a fogadó állam szokásait és jogrendjét. Ön nem tett kevesebbet, mint az Amerikai Egyesült Államok képviseletében magyar kormánytisztviselőkről ország-világ előtt állította, „úgy hisszük, vannak olyan magyar kormányalkalmazottak, akik korrupt cselekményekben vesznek részt”. Mivel magam hoztam nyilvánosságra kitiltásom tényét, nem kérdés, hogy kijelentése, az eddig meg nem nevezett személyek mellett, konkrétan rám vonatkozik. Mivel személyes találkozásunkkor nem fedte fel, milyen indokok alapozták meg az ellenem hozott intézkedést, és mivel most minden eddiginél súlyosabb vádakkal illetett a magyar sajtóban, úgy gondolom, magyarázattal tartozik. A magyar állampolgároknak, nekem és az általam vezetett Nemzeti Adó- és Vámhivatal 23 ezer munkatársának, akik alázattal végzik munkájukat, miközben kénytelenek eltűrni az etikátlan, ízléstelen és mindenekelőtt méltánytalan támadásokat.
Dr. Vida Ildikó
elnök
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
|
Vida Ildikó magyarázatot követel André Goodfriendtől
|
Most akkor Vida Ildikó NAV-elnök korrupt önök szerint, vagy csupán nem tesz eleget a korrupció ellen?
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/20141204-nyilt-lveelben-kovetel-magyarazatot-vida-ildiko-andre-goodfriendtol.html
|
2014-12-04 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Várhatóan nem befolyásolja a Horvátországban Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen indított büntetőjogi eljárás lefolyását a budapesti Fővárosi Ítélőtábla szerdai ítélete, közölte a horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK). Az USKOK tisztségviselői úgy vélik, a magyar bírói döntés nem változtat semmin, és a Mol elnöke elleni horvátországi eljárás folytatódhat.Nem vonták visszaEmlékeztettek arra, hogy az energiavállalat vezetője elleni vádakat továbbra sem vonták vissza, és hogy ügyét három évvel a magánvádi eljárás elindítása előtt kezdték meg. Azt is leszögezték, hogy a horvát ügyészség nem helyezte át az ügyet magyar bírósághoz. Zamecsnik Péter, Hernádi Zsolt magyarországi ügyvédje viszont korábban úgy nyilatkozott, hogy egy jogerős, felmentő ítélet arra kényszeríthetné a horvát hatóságokat, hogy ejtsék a korrupciós vádakat az elnök-vezérigazgató ellen.Magyarországon felmentettékAz ítélőtábla december 3-án apróbb módosításokkal helybenhagyta a nemzetközi kapcsolatokban elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt az energiavállalat vezetője ellen indult büntetőügyben hozott elsőfokú, felmentő ítéletet. Hernádi Zsolt ellen a Mol egyik részvényese - aki korábban a cég vezető jogtanácsosa volt -, terjesztett elő pótmagánvádat, azt állítva, hogy az olajtársaság részvényeinek értéke azért csökkent jelentősen, mert a Mol tisztességtelen és törvénytelen módon jutott hozzá a horvát INA olajipari vállalat irányítási jogához. A Fővárosi Törvényszék 2014 májusában megszüntette az eljárást Hernádi Zsolt ellen a nemzetközi kapcsolatokban elkövetett hivatali vesztegetés bűntette miatt, a jelentős kárt okozó csalás és a különösen jelentős vagyoni hátrány okozása miatti vád alól pedig felmentette.
|
Folytatódhat a horvát eljárás Hernádi Zsolt ellen
|
Várhatóan nem befolyásolja a Horvátországban Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen indított büntetőjogi eljárás lefolyását a budapesti Fővárosi Ítélőtábla szerdai ítélete, közölte a horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK).
| null | 1 |
https://www.origo.hu/nagyvilag/20141203-folytatodhat-a-horvat-eljaras-hernadi-zsolt-ellen.html
|
2014-12-03 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Pesti Imre ezt azzal összefüggésben közölte szerdán az MTI-vel, hogy a Jobbik szerint a múlt héten nyilvánosságra került zuglói hangfelvétel arról tanúskodik, hogy Pesti Imre kormánymegbízott cége az, amely az elmúlt években sorra nyeri a Fővárosi Kormányhivatal által kiírt közbeszerzéseket. Szilágyi György, az ellenzéki párt budapesti elnöke azt mondta: a Ligetsor Bau Kft. szinte kizárólagosan nyeri el az általában hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásokat.
A kormánymegbízott ugyanakkor közleményében kijelentette: semmilyen gazdasági társaságnak nem tulajdonosa, így az említett cég sem az övé. “A Jobbik által említett vállalkozás a kormányhivatal által kiírt több, mint 30 pályázatból három alkalommal nyert versenyben, a legolcsóbb ajánlattétellel, a közbeszerzési eljárás szabályait maradéktalanul betartva” – fogalmazott Pesti Imre, hozzátéve: minden dokumentum a közbeszerzési értesítő adatbázisán keresztül elérhető, az említett cég adatai pedig a céginformációs rendszerekben ellenőrizhetők.
Pesti Imre arra szólította fel a Jobbikot, hogy amennyiben “nincs valós mondanivalója a magyar választópolgároknak, hazugságaikkal ne zaklassa őket”.
|
Pesti Imre szerint a Jobbik hazudik
|
A budapesti kormánymegbízott állítása szerint semmilyen gazdasági társaságnak nem tulajdonosa.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/02/pesti-imre-szerint-a-jobbik-hazudik/
|
2013-10-02 12:59:00
| true | null | null |
24.hu
|
„Tettem egy próbafeljelentést a gázszerelő egyik primitíven manipulált közbeszerzése ügyében. Egy régebbi korrupcióinfón már bemutatott, 40 milliárdos bizarr buliról van szó, ahol úgy kaptak előre 40 milliárdos megbízást, hogy nem is lehetett tudni, hogy hol és mit kell majd építeni” – írja friss Facebook-posztjában Hadházy Ákos.
A független képviselő szerint a „legdurvább” az eljárásban nem is ez volt, hanem hogy „az elbírálásban nem az ár volt a döntő, hanem egy teljesen szubjektív pontszám: egy »próbaköltségvetés szakmai színvonala« alapján osztották ki a legtöbb pontot”.
Akkor még észre sem vettem, de utólag kiderült, hogy van ennél még egyértelműbb és primitívebb csalás is az ügyben: a beadási határidő előtt néhány nappal durván módosították a jelentkezőktől elvárt referenciákat – nyilván azért, hogy nehogy ki kelljen zárni valamelyik céget
– írja.
Hadházy megjegyzi: „természetesen tudom, hogy a »rendőrség« el fogja szabotálni a nyomozást”.
|
Hadházy Ákos Mészáros Lőrinc feljelentésével teszteli az új korrupcióellenes hatóságot
|
Egy 40 milliárdos bizarr buliról van szó – írja a független képviselő.
„Tettem egy próbafeljelentést a gázszerelő egyik primitíven manipulált közbeszerzése ügyében. Egy régebbi korrupcióinfón már bemutatott, 40 milliárdos bizarr buliról van szó, ahol úgy kaptak előre 40 milliárdos megbízást, hogy nem is lehetett tudni, hogy hol és mit kell majd építeni” – írja friss Facebook-posztjában Hadházy Ákos.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2023/03/22/hadhazy-akos-probafeljelentes-meszaros-lorinc-kozbeszerzes-integritas-hatosag
|
2023-03-22 13:35:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Kisrészvényes indított eljárást
Hernádi Zsolt ellen tavaly év végén a cég egy korábbi alkalmazottja és kisrészvényese terjesztett elő pótmagánvádat, azt állítva, hogy az olajtársaság részvényeinek értéke azért csökkent jelentős mértékben, mert a Mol tisztességtelen és törvénytelen módon jutott hozzá a horvát INA olajipari vállalat irányítási jogához.
Elsőfokon májusban mentetették fel
A magyar bíróság május végén első fokon már felmentette Hernádi Zsoltot. A magyar üzletembert a horvát hatóságok azzal vádolják, hogy 2009-ben ötmillió euró kenőpénz kifizetéséről intézkedett az akkori horvát miniszterelnök, Ivo Sanader részére, cserébe azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA irányítási jogait. Zágrábban az ügyben november 24-én elhalasztották az előzetes meghallgatást, mivel új bizonyítékokat nyújtott be a horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK).
A meghallgatás újabb időpontját december 8-ra tűzték ki. A Mol és Hernádi Zsolt is többször cáfolta, hogy a vádaknak lenne bármilyen valóságalapjuk.
Ivan Vrdoljak meglepődött
„Nagyon meglepett a felmentés” - fogalmazott ironikusan Ivan Vrdoljak horvát gazdasági miniszter arra reagálva, hogy a budapesti Fővárosi Ítélőtábla felmentette Hernádi Zsoltot.
A Jutarnji Listnek a gazdasági tárca vezetője azt mondta: most az INA-ról szóló, Mollal folytatott tárgyalásokra koncentrál.
Hernádi ellen Horvátországban is folyik eljárás, a horvát korrupció- és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat. Hernádit azzal vádolják, hogy tízmillió euró vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen az INA horvát olajtársaság irányításában.
A Vecernji List azt írta: Hernádi ügyvédei szerint a magyar felmentő ítélettel akár arra is kényszeríthetik Horvátországot, hogy vessék el az üzletemberrel szembeni ottani vádakat. Arra a törvényi alaptételre hivatkozva, hogy egy személy nem állhat bíróság elé kétszer ugyanazért az ügyért, ugyanakkor elvetették azt a spekulációt, hogy a magyar tárgyalás megrendezett volt, és éppen annak érdekében folytatták le, hogy Horvátországban már ne lehessen tárgyalni ugyanezt az ügyet.
|
Jogerősen felmentették Hernádi Zsoltot
|
Jogerősen felmentette a Fővárosi Ítélőtábla Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját. Apróbb módosításokkal, de helybenhagyta a nemzetközi kapcsolatokban elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben hozott elsőfokú felmentő ítéletet.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/gazdasag/20141203-felmentettek-hernadi-zsoltot.html
|
2014-12-03 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
A Fővárosi Törvényszék 2012. február 24-én Hunvald Györgyöt, a budapesti VII. kerület korábbi szocialista polgármesterét nem jogerősen másfél év letöltendő szabadságvesztésre, Gál Györgyöt, a kerületi önkormányzat volt szabad demokrata gazdasági bizottsági elnökét pedig nyolc és fél évre ítélte.
Az elsőfokú ítélet szerint a vádlottak – különböző módon és eltérő mértékben – részt vettek egyebek mellett VII. kerületi ingatlanok pályázat nélküli értékesítésében, baráti körhöz tartozókkal tényleges munkavégzés nélküli szerződések megkötésében, hivatali telefonok szabálytalan használatában, a polgármesteri kerethez tartozó lakások bérleti szerződésének megkötésében, majd értékesítésükben a baráti körhöz tartozó embereknek.
Az ügyben a Fővárosi Ítélőtábla elfogultságot jelentett be, ezért a Kúria a Szegedi Ítélőtáblát jelölte ki másodfokú bíróságként. Az eredetileg huszonöt vádlottat érintő per több ember esetében jogerőre emelkedett, így a másodfokú eljárásban tizenketten álltak a táblabíróság elé.
A másodfokú eljárásban Scherné Bagi Edit ügyész a vádlottak többsége esetében megalapozatlanság miatt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta, és ezt kezdeményezte Bárándy Péter is, aki Gál György védelmét látja el. Más védők ügyfeleik felmentését kérték. Az utolsó szó jogán álláspontjukat kifejtő vádlottak pedig ártatlanságukat hangoztatták.
Hunvald György és Gál György, továbbá Weinek Leonárd volt szabad demokrata zuglói polgármester és öt társuk ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon is folyik egy per, abban az ügyészség mintegy 50 millió forintos kárt okozó hűtlen kezeléssel vádolja őket.
|
Egy hét múlva döntenek Hunvaldékról
|
Várhatóan határozatot hirdet jövő csütörtökön az erzsébetvárosi, milliárdos nagyságrendű ingatlanpanamák, korrupciós ügyek vádjával Gál György és társai, köztük Hunvald György egykori polgármester ellen indított per másodfokú eljárásában a Szegedi Ítélőtábla.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/04/egy-het-mulva-dontenek-hunvaldekrol/
|
2013-10-04 14:04:00
| true | null | null |
24.hu
|
Debrecen polgármestere olyan passzussal egészítené ki a nemzeti vagyonról szóló törvényt, amely kimondja: nemzeti vagyon tulajdonjogát nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás érdekében a tulajdonos ingyen is átruházhatja az állam, az önkormányzat, önkormányzati társulás vagy olyan gazdálkodó szervezet részére, amelyben az állam, az önkormányzat vagy önkormányzati társulás együtt vagy külön-külön 100 százalékos részesedéssel rendelkezik.
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás nemcsak az lehet, ami uniós támogatásból, magyar központi költségvetésből valósul meg, hanem az is, amely „bizonyos magánforrásokból finanszírozott”. Fontos, hogy a beruházás olyan stratégiai fontosságú, kiemelt társadalmi célokért megvalósuló fejlesztés legyen, amely „a fenntartható fejlődést elősegítve hazánk versenyképességének növelését” is szolgálja – írja előterjesztésében a Fidesz ügyvezető alelnöke.
Kósa Lajos szerint mind az állam, mind az önkormányzatok részéről fontos érdek fűződik az ilyen típusú beruházások gyors, hatékony és zökkenőmentes megvalósításához, melynek indokolatlan akadályát jelentheti a jelenlegi szabályozás. “Jelen módosítás célja, ennek megfelelően, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű fejlesztési cél érdekében, egy korlátozott személyi kör részére, egyedi tulajdonosi döntés alapján, a nemzeti vagyon térítésmentes átruházása lehetőségének biztosítása” – írja előterjesztésében a kormánypárti politikus.
Szerinte az ingyenes átruházás esetére a törvényben megfogalmazott előírások teljesítése (15 éves elidegenítési tilalom, a juttatás céljának megfelelő hasznosítási, állagmegóvási, beszámolási kötelezettség a vagyont átadó felé, kötbérfizetési kötelezettség előírása, elállási jog) kellő garanciát biztosítanak az ingyenes átruházás ezen esetkörében (is) a nemzeti vagyon megfelelő védelmére. A javaslat elfogadása kétharmados támogatást igényel.
A nemzeti vagyont jelenleg a törvény annak védelme és a „célszerű gazdálkodás” érdekében négy kategóriába sorolja.
Az első, a legszigorúbban védett nemzeti vagyoni kör a kizárólagos állami és önkormányzati tulajdon, amely forgalomképtelen, tehát nem adható el, nem terhelhető le, és nem is osztható fel. Ebbe a – törvény mellékletében is rögzített – körbe tartoznak például a magyarországi tavak, folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre, valamint vízi létesítmények, továbbá az állam kizárólagos tulajdonában álló országos törzshálózati vasúti pályák.
A következő kategóriába a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont sorolták, ezek között (részben vagy egészben) állami tulajdonban álló társaságok, továbbá vagyonelemek, műemlékek vannak. A törvény szerint ezek a vagyonelemek sem idegeníthetők el, nem terhelhetőek meg, a hasznosításuk szabályozása azonban kevésbé szigorú.
A nemzeti vagyon harmadik kategóriája a korlátozottan forgalomképes vagyoni kör. Az idetartozó vagyonelemek eladhatók, megterhelhetők, de csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint, ami általában valamilyen hatóság, vagy egyéb szerv előzetes jóváhagyását jelenti.
A negyedik vagyoni csoportba az üzleti vagyon tartozik, amely engedély nélkül elidegeníthető, hasznosítható, tehát a piaci forgalom része.
|
A Fidesz ingyen is adná a nemzeti vagyont
|
A párt ügyvezető alelnöke indokoltnak tartja, hogy legyen mód ingyen átruházni a nemzeti vagyont, ha nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósításáról van szó.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/04/a-fidesz-ingyen-is-adna-a-nemzeti-vagyont/
|
2013-10-04 14:12:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Fővárosi Törvényszék 2012. február 24-én Hunvald Györgyöt, a budapesti VII. kerület korábbi szocialista polgármesterét nem jogerősen másfél év letöltendő szabadságvesztésre, Gál Györgyöt, a kerületi önkormányzat volt szabad demokrata gazdasági bizottsági elnökét pedig nyolc és fél évre ítélte.
Az elsőfokú ítélet szerint a vádlottak – különböző módon és eltérő mértékben – részt vettek egyebek mellett VII. kerületi ingatlanok pályázat nélküli értékesítésében, baráti körhöz tartozókkal tényleges munkavégzés nélküli szerződések megkötésében, hivatali telefonok szabálytalan használatában, a polgármesteri kerethez tartozó lakások bérleti szerződésének megkötésében, majd értékesítésükben a baráti körhöz tartozó embereknek.
Az ügyben a Fővárosi Ítélőtábla elfogultságot jelentett be, ezért a Kúria a Szegedi Ítélőtáblát jelölte ki másodfokú bíróságként. Az eredetileg huszonöt vádlottat érintő per több ember esetében jogerőre emelkedett, így a másodfokú eljárásban tizenketten álltak a táblabíróság elé.
|
Jövő csütörtökön pont kerülhet a Hunvald-ügy végére
|
Várhatóan határozatot hirdet jövő csütörtökön az erzsébetvárosi, milliárdos nagyságrendű ingatlanpanamák, korrupciós ügyek vádjával Gál György és társai, köztük Hunvald György egykori polgármester ellen indított per másodfokú eljárásában a Szegedi Ítélőtábla.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/04/jovo-csutortokon-pont-kerulhet-a-hunvald-ugy-vegere/
|
2013-10-04 14:20:00
| true | null | null |
24.hu
|
Egyre lejjebb süllyed a Magyarország a korrupciós listán a Transparency International jelentése szerint. A vizsgált 175 ország kétharmada 50 pontot sem ért el a 100-as skálán. Az országok többségében a közhatalom birtokosainak visszaélései aláássák a korrupció elleni intézkedéseket és visszavetik a gazdaság teljesítményét. Magyarország a világranglista 47. helyén áll.
A Transparency International (TI) idén is elkészítetté korrupciós felmérését. A nullától száz pontig terjedő skálán a nulla a korrupciótól nagyon fertőzött országot, a 100 pont a korrupciómentességet jelzi.
A skandinávok megmutatták
A legtöbb pontszámot továbbra is a skandináv országok kapták. Idén ismét Dánia, Finnország, Svédország, Norvégia, Svájc és Új-Zéland áll az élen, 92-86 ponttal. Magyarország egy helyet rontott tavaly óta, és az EU legkorruptabb harmadához tartozik elért 54 pontjával, ami az uniós országok között a 21. helyre elég, tavaly 20-dikak voltunk, 2012-ben pedig a 19. helyen álltunk – mondta Martin József Péter a Transparency International ügyvezető igazgatója.
Martin József Péter a magyarországi helyzetet értékelve kiemelte: a most nyilvánosságra hozott kutatás nyáron zárult, ezért a jelentés nem foglalkozik az amerikai kitiltási botránnyal. A jelentésből kiderül, hogy a magyarországi korrupció, azért tud elhatalmasodni, mert nincsenek fékek és nem működnek az ellensúlyok. Az TI ügyvezető igazgatója szerint Magyarországon már 2008-ban intézményesült a korrupció. Megemlítette, hogy 2014 a választások éve volt, ami szintén nem volt tisztességes, nem volt mentes a kampánykorrupciótól – tette hozzá.
Dohánymutyi és társai
Magyarországot tavaly a közép- és kelet-európai mezőnyben csak Észtország, Lengyelország, Litvánia és Szlovénia előzte meg, de idén már Lettország is lehagyott bennünket – mondta a TI ügyvezető igazgatója.
Martin József Péter súlyosnak nevezte a korrupciót Magyarországon. Elmondta: a kormányzati döntések átláthatatlanok. A Világgazdasági Fórum nemrégiben közzétett rangsora alapján a kormányzati politika átláthatóságában Magyarország a vizsgált 144 ország közül a 119. helyen áll. Példaként említette, hogy az elmúlt években a végrehajtó hatalom módszeresen felszámolta azokat az intézményeket, amelyek a kormány hatalmát korlátozni és ellenőrizni tudnák. Hozzátette a kormány visszaél a hatalmával: a kiszámíthatatlan és a kormányközeli üzleti csoportoknak, oligarcháknak kedvező jogalkotás tovább növeli a bajt.
Az elmúlt időszakban nemegyszer sérült a vállalkozások szabadsága és a tulajdonhoz való jog. Például a dohány-kiskereskedelmi ágazatot és a takarékszövetkezeti szektort önkényesen átalakító törvények súlyosan sértik a jogállami elveket – érvelt Martin József Péter.
A Vida-ügy mindent elárul
A TI vezetője szerint a magyarok hiába várják, hogy a kormány megnyugtató módon tisztázza a hazai és nemzetközi vádak alól a NAV-ot. Ráadásul Horváth András, volt adóhivatali dolgozónak a rendszerszintű áfa-csalással kapcsolatos, állításait sem sikerült cáfolnia a közhatalomnak.
A Transparency International szerint az a tény, hogy az Egyesült Államokból kitiltott Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke továbbra is betöltheti a pozícióját, azt jelzi, hogy a közhatalom ma Magyarországon nem elszámoltatható.
Nem változtak a sereghajtók
A legkevesebb pontot Dél-Szudán, Afganisztán, Szudán, Észak-Korea és Szomália kapta. A két sereghajtó 8-8 ponttal zárja a rangsort. Ezekben az országokban, felelős állami vezetés hiányában, nincs elszámoltathatóság, és közjót szolgáló állam sem.
A Transparency International térképen is jelezte a korrupció mértékét.
Kína 20 helyet zuhant
A Korrupció Érzékelési Index legnagyobb vesztesei közé sorolható a 2013-as helyezéséhez képest 20 helyet rontó Kína és a tavalyi eredményét 11 hellyel alulmúló Törökország is. Kína többek között azért zuhant a 2013-as 80 pontjáról a 100-ra, mert nem lépett fel elég hatékonyan a korrupt állami vezetők ellen, akik gond nélkül juttathatták külföldre bűnös úton szerzett vagyonukat.
Arccal a korrupció és a leszakadás felé
Martin József Péter szerint a kormány a hazai korrupció súlyossága iránt érzéketlen. Kiemelte: Orbán Viktor a napokban azt mondta, Magyarország számára Azerbajdzsán mintaállam, egy korábbi beszédében pedig az „illiberális” demokráciákat állította példaként. A Transparency International felmérése azt mutatja, hogy ezek az országok rendkívül korruptak, Azerbajdzsán a 126., Oroszország pedig a 136. helyen állt a vizsgált 175 ország között.
„A kormány ahelyett, hogy komolyan venné a korrupció súlyosságára vonatkozó jelzéseket, korrupt államokat állít példaként a magyarok elé” – mondta Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója.
Így készült a TI-jelentése
A felmérést a Transparency International berlini titkársága készítette. A Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perception Index – CPI) 13 felmérés és értékelés felhasználásával állítják össze. Szakértők és üzletemberek megkérdezése alapján mérik az egyes országokban a közszektor korrupcióját az állami intézményrendszer, a gazdaság és a társadalom fertőzöttsége alapján.
Martin József Péter a kutatásról elmondta: a Transparency International 13 korábbi mutatóból készít egy 14-diket. A 13 adat már korábban megjelent a nyilvánosság előtt, és példaként említette a Világgazdasági Fórum jelentését, vagy a Bertelsmann Alapítvány jelentését. Ezt a 13 mutatót összesítik és ebből jön létre a TI korrupciós indexe. Mind a 13 mutatóra igaz, hogy ezek szakértői értékeléseken alapulnak – mondta a TI ügyvezető igazgatója.
Ahhoz, hogy egy ország szerepelhessen a Korrupció Érzékelési Indexben, legalább három háttérfelmérés adatainak kell rendelkezésre állnia. 2014-ben 175 országról volt elérhető megfelelő adat, Magyarországot 9 különböző alindex alapján vizsgálták.
A háttérindexek pontszámait 0-100-as skálára vetíti a TI, ahol 0 a korrupcióval leginkább, 100 a legkevésbé fertőzött országokat jelzi. A TI berlini titkársága a pontszámok átlagából súlyozott átlagolással számítja ki az indexet.
|
Nyakig ülünk a korrupcióban
|
Egyre lejjebb süllyed a Magyarország a korrupciós listán a Transparency International jelentése szerint. A vizsgált 175 ország kétharmada 50 pontot sem ért el a 100-as skálán. Az országok többségében a közhatalom birtokosainak visszaélései aláássák a korrupció elleni intézkedéseket és visszavetik a gazdaság teljesítményét. Magyarország a világranglista 47. helyén áll.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/gazdasag/20141203-a-korrupcios-ranglistan-a-sereghajtok-kozott-van-magyarorszag.html
|
2014-12-03 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
A horvát rendőrség kedden adta ki a dokumentumot a Mol vezetője ellen, majd másnap délután Hernádi már az Interpol vörös körözési listáján is szerepelt.
Hernádi Zsoltot Horvátországban azzal vádolják, hogy vesztegetési pénzt fizetett az azóta első fokon 10 év börtönre ítélt Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen az INA olajipari vállalat irányításában.
A KIM csütörtökön közölte ugyancsak a Facebookon, hogy megérkezett hozzájuk az elfogatóparancs, de horvát nyelven, azaz nem a megfelelő formában A hivatalosan elfogadott nyelv a magyar, a francia, a német vagy az angol lehetett volna.
A tárca az Interpol körözését sem találja megfelelőnek, mert szerintük Hernádi nem kapta meg az idézést (ez egyébként a magyar hatóságoknak köszönhető).
|
Megjött a javított elfogatóparancs Hernádi ellen
|
egérkezett az európai elfogatóparancs Hernádi Zsolt ellen az előírt formában - tájékoztatott Facebook-oldalán a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM).
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/04/megjott-a-javitott-elfogatoparancs-hernadi-ellen/
|
2013-10-04 14:24:00
| true | null | null |
24.hu
|
Hernádi Zsolt ellen tavaly év végén a cég egy korábbi alkalmazottja és kisrészvényese terjesztett elő pótmagánvádat, azt állítva, hogy az olajtársaság részvényeinek értéke azért csökkent jelentős mértékben, mert a Mol tisztességtelen és törvénytelen módon jutott hozzá a horvát INA olajipari vállalat irányítási jogához.
A horvát bíróság sem hagyhatja figyelmen kívül
A magyar bíróság május végén első fokon felmentette Hernádi Zsoltot. Az üzletember ügyvédje korábban arról beszélt, bízik benne, ha az ítélet jogerőssé válik, azt nem hagyhatja majd figyelmen kívül a horvát bíróság sem. Abban az ügyben ugyanis, amelyet az egyik tagállam bírósága már jogerősen elbírált, nem lehet más tagállamban sem eljárást indítani, mivel az EU-ban alapelv egymás bírósági határozatainak kölcsönös elismerése.
Ötmillió euró kenőpénz
A magyar üzletembert a horvát hatóságok azzal vádolják, hogy 2009-ben ötmillió euró kenőpénz kifizetéséről intézkedett az akkori horvát miniszterelnök, Ivo Sanader részére, cserébe azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA irányítási jogait. Zágrábban az ügyben november 24-én elhalasztották az előzetes meghallgatást, mivel új bizonyítékokat nyújtott be a horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK). A horvát állami televízió honlapjának híradása szerint a meghallgatás újabb időpontját december 8-ra tűzték ki.
A Mol és Hernádi Zsolt is többször cáfolta, hogy a vádaknak lenne bármilyen valóságalapjuk.
|
Másodfokon Hernádi Zsolt pere
|
Ma tárgyalja másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla a Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt ellen indított pótmagánvádas eljárást.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/gazdasag/20141203-masodfokon-hernadi-zsolt-pere.html
|
2014-12-03 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Nem lesz közbeszerzés, és a szerződéseket is hosszú időre titkosítja majd a kormány a paksi atomerőmű bővítése kapcsán. A ma benyújtott törvényjavaslat nem igazán tartalmaz újdonságot, csak megerősíti az eddigi rendelkezéseket.
A beruházás nagy korrupciós kockázatokat rejt. A közbeszerzési törvény maga is tartalmazza, hogy Európai Unión kívüli országokkal kötött szerződések esetén nem irányadó. Az Energiaklub tanulmányában fel is hívta a figyelmet a kockázatokra.
A benyújtott törvényjavaslat legérdekesebb része talán az a bekezdés, amelynek indoklása így kezdődik:
A törvényjavaslat kiemelt figyelmet fordít az adatok nyilvánosságának kérdésére.
És gyakorlatilag arról szól, hogy miért nem ismerhetjük majd meg a szerződéseket. A szöveg szerint az egyezmény titoktartási klauzulája megköti politikusaink kezét, és a nyilvánosságra hozatal akkor sem lehetséges, ha a titoktartás bármilyen nemzetbiztonsági érdeket sértene. Ez alapján 15 évre titkosíthatják a dokumentumokat.
|
Közbeszerzés nélkül, titokban bővíthetik Paksot
|
Nem lesz közbeszerzés, és a szerződéseket is hosszú időre titkosítja majd a kormány a paksi atomerőmű bővítése kapcsán. A ma benyújtott törvényjavaslat nem igazán tartalmaz újdonságot, csak megerősíti az eddigi rendelkezéseket.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/gazdasag/20141201-kozbeszerzes-nelkul-titokban-bovithetik-paksot.html
|
2014-12-01 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Tavaly év végén a magyar kormány úgy módosította a filmtörvényt, hogy idén már az Andy Vajna filmipari kormánybiztos által alapított Digic Pictures Kft. is jogosulttá vált a 20 százalékos közvetett állami támogatásra az általuk készített néhány perces, játékipari multik öldöklős videójátékait reklámozó animációs videók után. A tavaly 150 millió forintos nyereséget termelő vállalkozás 2013-ban legkevesebb 157 milló forint adókedvezményhez jut a törvénymódosítás eredményeként.
*****
Az atlatszo.hu által megkérdezett rendezők, producerek, filmes szakemberek csak "Lex Vajnaként" emlegetik a filmtörvény tavalyi módosítását, melynek értelmében a játékprogramok előzeteseként készülő alkotások is jogosulttá válnak állami támogatásra. Közvetett állami támogatásként a gyártási költségek 20 százalékát kaphatják meg a filmes cégek, pontosabban a gyártási kölségek 20 százalékával csökkenthetik az adóalapjukat és az adójukat. Az állam lemond a társasági adóbevétel egy részéről, tehát ez ugyanúgy állami támogatásnak minősül, mint a látványsportágak adókedvezménye, a tao.
Andy Vajna is pórázon rángatja Magyarország kormányát
Manapság már közhelynek számít, hogy a Pokorni-féle kézlevágás nem fenyegeti a Fidesz gazdasági holdudvarát. Az azonban még a Nemzeti Együttműködés Rendszerében is egyedülálló, hogy egy állami hivatalnok a hozzá közel álló vállalkozásoknak kedvező módon változtasson az általa felügyelt piac szabályrendszerén, ráadásul úgy, hogy bizonyos célra elkülönített állami pénzeszközöket, vagyis mindannyiunk közös adóbevételeit egy másik, felettébb nehezen megideologizálható célra költsön vagy költessen el. Tovább a teljes cikkre.
Korábban a filmtörvény nem tartotta államilag támogatandónak az olyan alkotásokat, amilyeneket a Digic Pictures Kft. készít. A módosítás után viszont már bekerült a támogatható filmalkotások közé a "számítógépes vagy bármilyen platformon hozzáférhető játékprogram előzeteseként készülő anyag" is, amely így már jogosulttá vált a közvetett állami támogatásra. A törvénymódosítás idején már Andy Vajna vezette a filmes támogatásokról döntő Magyar Nemzeti Filmalapot (MNF).
A Digic Pictures Kft.-t Vajna alapította 2002-ben, de hivatalosan már nincs benne tulajdonrésze. A cég jelenleg a Magyar Enterprises tulajdonában van, amely a Holland Antillákon bejegyzett offshore cég. Ez az offshore cég pedig 2013-ban várhatóan majdnem 160 millió forint közvetett állami támogatáshoz jut a filmtörvény tavalyi módosításának eredményeként. Az átláthatatlan tulajdonosi hátterű Magyar Enterprises offshore cég ugyanakkor ezer szállal kötődik Vajnához, tulajdonolja például azt a Buno Kft.-t, amelynek Vajna jelenleg is az ügyvezetője. A Magyar Enterprises a tulajdonosa az InterComnak is, amelyből Vajna állami megbízatásai összeférhetetlensége miatt hivatalosan szintén kiszállt.
Andy Vajna kedvenc cége egymilliárd forintot tüntetett el adómentesen
Vajna megjelenése a filmes politikai erőtérben ahhoz hasonlítható, mint amikor egy hatalmas követ dobnak a pocsolyába, de a csőd szélén táncoló producerek magyar cégeit ez nem mentette meg. Azóta Vajna sikerrel megfutamította Szőcs államtitkárt és L. Simon képviselőt, és egy olyan általa alapított, átláthatatlan offshore tulajdonosi hátterű hátterű céggel forgalmaztatná az állami pénzből gyártott filmeket, amely egymilliárd forintot tüntetett el az országból adómentesen. Tovább a teljes cikkre.
Amint az a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) részeként működő Nemzeti Filmiroda adataiból kiderül, a Digic Pictures Kft. eddig három alkotás után kapta meg a 20 százalékos támogatási igazolást. A Halo 4, az Assasin’s Creed III: Golden Age, és a WatchDogs videójátékok trailerei után. Az összesen mintegy 18,5 percnyi demó után mintegy 157 millió forint közvetett állami támogatás jár.
A 10 perces Halo-előzetes a hatóság által elfogadott költségvetése több mint 400 millió forint volt, amelynek alapján a cég 81,6 millió forint adókedvezményt vett igénybe. Az öt és fél perces Assassin’s Creed III: Golden Age című alkotás költsége 230 millió forint, adókedvezménye 46 millió forint volt, míg a Watchdogs 150 millió forintba került, és 30 millió forint adókedvezményt hozott. Rabb Alex, a Digic Pictures társalapítója megkeresésünkre azt mondta, hogy ezeknek a filmeknek a percenkénti piaci ára a 150-250 ezer dollár per perc sávban mozog. "A felsorolt filmeken több mint százan dolgoztak, túlnyomó többségük főállásban, hónapokon keresztül" - közölte Rabb.
A Digic Pictures társalapítója szerint a Halo 4 esetében a hatóság által elfogadott és ellenőrzött költségvetésben körülbelül 300 millió forint volt a személyes közreműködők költsége, járulékból 93,5 millió forintot fizettek be csak ebből a projektből. Az adókedvezményre jogosító alkotások teljes, tételes költségvetését ugyanakkor nem adta ki az atlatszo.hu-nak a cég, ezért azokat kikértük az ellenőrző hatóságtól is.
Az alkotások teljes költségvetését is elkértük a Digic Pictures Kft.-től, de nem adták ki, mivel álláspontjuk szerint az nem publikus. Egyben úgy vélekedtek, hogy nem is fontos megismerni, hiszen "a fentebb felsorolt tételek lefedik a teljes költségvetések 80-85 százalékát, így azokról elég pontos képet nyújtanak". Lapunk mindenesetre kikérte az illetékes szervtől azokat a dokumentumokat (közte a költségvetést), amelyekből kiderül hogy pontosan milyen költségek keletkeztek a gyártás során.
Filmipari forrásaink szerint a Digic Pictures Kft. egyáltalán nem szorul rá az állami támogatásra, hiszen évek óta százmilliós nyereséggel működik. Ráadásul az adókedvezményre jogosító alkotások videójátékok népszerűsítését szolgálják, tehát valójában pusztán reklámok, reklámfilmeket pedig nem kellene az adófizetők pénzéből támogatni. Ráadásul a Digic Pictures olyan alkotásra is lehívta az adókedvezményt, amely még a tavalyi törvénymódosítás, a "Lex Vajna" előtt készült el: a Halo4 gyártása az NMHH adatai szerint 2011 decemberétől 2012 augusztusáig tartott. Az NMHH azóta sem válaszolt kérdésünkre, hogy visszamenőleg milyen alapon kaphatott állami támogatást ez az alkotás.
|
Lex Vajna: Százmilliós állami támogatás öldöklős videójátékok népszerűsítésére
|
Tavaly év végén a magyar kormány úgy módosította a filmtörvényt, hogy idén már az Andy Vajna filmipari kormánybiztos által alapított Digic Pictures Kft. is jogosulttá vált a 20 százalékos közvetett állami támogatásra az általuk készített néhány perces, játékipari multik öldöklős videójátékait reklámozó animációs videók után. A tavaly 150 millió forintos nyereséget termelő vállalkozás 2013-ban legkevesebb 157 milló forint adókedvezményhez jut a törvénymódosítás eredményeként.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2013/10/07/lex-vajna-szazmillios-allami-tamogatas-oldoklos-videojatekok-nepszerusitesere/
|
2013-10-07 14:42:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az NFA hamarosan közzéteszi a megbízási szerződések közérdekből nyilvános adatait, vagyis hogy kiknek adták oda a 34 ezer hektárnyi állami földterületet művelésre. Így az, hogy Simicska Lajos, a Fidesz egykori pártpénztárnoka érdekkörébe tartozó Mezort Zrt. mennyi földet kapott csak ezután fog kiderülni.
A Blikk mindemellett azért a földalapú támogatás mértékéből kiszámolta, hogy a 18 ezer hektár (180 Margitsziget nagyságú) termőföld felett rendelkezik a Simicska Lajosék tulajdonában álló cégcsoport.
Simicska idén júniusba vásárolta be magát a Mezort Zrt.-be, ötvenszázalékos tulajdonrészével ő lett a legnagyobb tulajdonos Nyerges Zsolt ugyancsak kormány közeli üzletember és ügyvéd előtt. A Mezort-cégcsoportba tartozó Dél-Balatoni Agro Kft. pedig, mint azt korábban megírtuk, két éve kapott használatra Fejér megyei földeket a Nemzeti Földalaptól pályázat nélkül.
|
Simicskának leeshetett „pár” hektár föld
|
Még nem tette közzé a pályázat nélkül kiadott állami termőföldek használóinak névsorát a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), de a Blikk úgy tudja, a Fidesz egykori pártpénztárnoka, Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó társaságoknak is juthatott a pályázat nélkül kiadott földekből.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/08/simicskanak-leeshetett-par-hektar-fold/
|
2013-10-08 14:48:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az Országgyűlés megszavazta, hogy a Műcsarnok szőröstül-bőröstül a Magyar Művészeti Akadémiához kerüljön. Nem csupán a működtetés, a vagyonkezelés száll az egykor MDF-közeli képzőművészek által alapított, sokáig Makovecz Imre által vezetett, s a közelmúltban az alaptörvénybe is beemelt szervezetre, hanem a tulajdonjog is.
Sosem lesz vége
Az ellenzék kulturális botrányt kiált – ezúttal nem alaptalanul. A szocialista Hiller István szerint eztán megeshet, hogy egy másik kormány a Hősök tere túlfelén álló Szépművészeti Múzeumot adja majd oda egy hozzá közelálló, politikai alapon szerveződő társaságnak, más valaki pedig az Operaházat szervezi ki, és így tovább.
A „mit szól a Műcsarnok-ügyhöz” kérdést a fideszes L. Simon László is megkapta egy délutáni sajtótájékoztatóján, amire az amúgy alapos okfejtésekkel operáló volt kultuszállamtitkár szűkszavúan így válaszolt: nézzék majd meg, hogyan szavazok. (Ne nézzék meg, borítékoljuk: igent fog nyomni a politikus. Ha nem így tenne, úgy járna, mint a pár hónappal ezelőtt a hoffmanni közoktatási törvény ellen prüszkölő Pokorni Zoltán: kiírná magát a parlamentből. Januárban egyebek mellett e kérdésről is faggattuk nagyinterjúban L. Simont, ide tessenek kattintani.)
Határ húgyban
Ahogy mi is megírtuk, a Műcsarnok körül tavaly óta áll a bál. 2012 novemberében határozott a kormány arról, hogy az MMA a Vigadó után megkapja a kortárs művészet fellegvárát is. Hogy ez narancsos falon belül is milyen hullámokat vetett, jól illusztrálja, hogy a hírre lemondott a már a Fidesz-érában kinevezett, nem mellesleg sikeres igazgató, Gulyás Gábor. (Gulyás nevéhez köthető a pompás Bukta Imre-tárlat, a Bizottság-emlékkiállítás és a Mi a magyar?. Ez utóbbi amellett, hogy évtizedek óta a legnépszerűbb kortárs tárlatnak bizonyult, sok – jellemzően ideológiai – vitát is kavart. Mások mellett a kormány liblingje, az MMA nyolcvanéves elnöke, Fekete György is támadta emiatt Gulyást. Szerinte “a kiállítás egésze a nemzeti blaszfémia kategóriájába sorolható”. Állítólag egy videó borította ki Feketét, amelyben az alkotó levizeli a szerb-magyar határt.)
Fekete egyébként már korábban szemet vetett a Műcsarnokra. Kiállítást szervezett volna oda az MMA alapítójáról, Makovecz Imréről. Az együttműködés azonban elmaradt, mert Fekete György heroizáló megközelítésével szemben Gulyás nemzetközi, kritikai kontextusban mutatta volna be az organikus építészt.
Fotó: MTI/Marjai János
Kormányzót!
Az MMA irányultságához adalékként idézzük fel Makovecz Imre egy a Heti Válasznak 2010 márciusában adott interjúját: „Én tehát nem a Fideszre, hanem Orbán Viktorra esküszöm föl. Ha engem kérdeznének, azt mondanám: kormányzói jogokat kell adni neki – különben nem lehet fölemelni az országot… A Cinege utca és a Csipke utca sarkán látsz egy kalotaszegi kaput. Megnyomod a csengőt, bemész. Öt gyereket találsz, egy kedves asszonyt, szerény villát. Ha csak ezt látnám, a személyes környezetet, nekem elég lenne, hogy lássam azt is, lakója mit gondol az életről, a jövőről. Például: gyerekeket hoznak a világra. Ez a legfontosabb. Nekem csak három van, és most, amikor már nem lehet, azt mondom: több kellett volna. Persze van más személyes tapasztalatom is Orbán Viktorról. A szemembe néz, figyel, világosan, tisztán lehet vele beszélni.”
|
Műcsarnokot kapott Orbán barátja
|
Jobbos kézre került a kortárs képzőművészet legfőbb kiállítóhelye.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/07/mindjart-mucsarnokot-kap-orban-baratja/
|
2013-10-07 14:58:00
| true | null | null |
24.hu
|
Fővárosi Törvényszék hétfőn tartott tárgyalást a kiadatási mizéria kapcsán. A Fővárosi Főügyészség “az európai elfogatóparancs végrehajtása és az annak alapján történő átadás feltételei” vizsgálta. A döntés megszületett, amely szerint nem adják ki Hernádit, pontosan azért, amiért eddig sem tették: már korábban vizsgálták az ügyet, ám a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették.
“Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 5. § g) pontja értelmében az európai elfogatóparancs végrehajtását a Fővárosi Törvényszék megtagadja ha a magyar igazságügyi hatóság (bíróság, ügyész) vagy nyomozó hatóság az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény miatt a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást, illetve az eljárást megszüntette.” – írják. A Fővárosi Főügyészség szerint az ügyben a tényállás teljes egészében azonos.
Indítvány és egyetértés
“Erre tekintettel, a Fővárosi Főügyészség a bíróságon – a jogszabályban meghatározott kötelező megtagadási okra figyelemmel – a Hernádi Zsolttal szemben kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadását indítványozta.”
A Fővárosi Törvényszék helyt adott az indítványnak, az ügyészi indítványnak helyt adva, a Hernádi Zsolt ellen kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtásának és annak alapján a nevezett személy átadásának megtagadásáról döntött
Vesztegetés miatt kérnék számon
Mint ismert, Hernádit azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA olajipari vállalat irányításában. A Mol visszautasította a vádakat és korábban azt közölte: soha nem vesztegetett meg egyetlen politikust sem, és nem fizetett kenőpénzt azért, hogy megszerezze az INA irányítási jogait. A Mol-INA ügy kapcsán korrupció miatt tíz év börtönre ítélte Ivo Sanadert egy horvát bíróság egy ével ezelőtt.
Vöröslik
Néhány napja a Mol-vezér fényképe és adatai megjelentek az Interpol honlapján, azon belül is a nemzetközi rendőri szervezet vörös körözési listáján. A körözési adatlap szerint az 52 éves, magyar állapolgárságú, tarjáni születésű Hernádi Zsolt Tamást megvesztegetéssel vádolják a horvát büntető törvénykönyv vonatkozó paragrafusának megfelelően. Az adatlap arra is felhívja a figyelmet, hogy ha valakinek információja van Hernádiról, akkor jelezze azt a rendőrségen.
A vörös körözs egyébként a legmagasabb riasztás, amely arra szólítja fel a szervezet tagjait, hogy helyezzék előzetes letartóztatásba a keresett személyt abból a célból, hogy később kiadják annak az államnak, amely a körözést kezdeményezte.
|
Döntött a bíróság – nem adják ki a Mol-vezért
|
Az ügyészség indítványozta, a bíróság pedig helyt adott. Nem adják Hernádit, pontosan azért, emiért eddig sem: itthon már lefolytatták az eljárást ellene.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/07/dontott-a-birosag-nem-adjak-ki-a-mol-vezert/
|
2013-10-07 15:02:00
| true | null | null |
24.hu
|
Szeviép Zrt. ellen bűnvádi eljárás folyik, és már az egykori cégvezérek vagyontárgyai közül is többet lefoglaltak – írja a SzegedMa.hu.
„Csődbűncselekmény gyanúja miatt folytatunk nyomozást a Szeviép Zrt. tevékenységével kapcsolatban. A nyomozóhatóság a keletkezett kár megtérülése érdekében vagyontárgyakat foglalt le. A nyomozás érdekei miatt jelenleg bővebb tájékoztatást nem áll módunkban adni” – áll a NAV az üggyel kapcsolatban kiadott nyilatkozatában.
|
Foglalják a Szeviépesek magánvagyonát is?
|
Csődbűntett miatt nyomoz és foglal a NAV a Szeviép-ügyben.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/08/foglaljak-a-szeviepesek-maganvagyonat-is/
|
2013-10-08 15:19:00
| true | null | null |
24.hu
|
A december 14-i iratismertetéssel lezárul az MSZP volt elnökhelyettese, Simon Gábor ellen okirat-hamisítás, adócsalás és egyéb ügyek miatt indított nyomozás. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálódott, most pedig kezdődik a vádemelési szakasz, amely további egy hónapot vesz igénybe, így az már biztos, hogy vádiratot csak jövőre nyújtanak be Simon Gábor ellen – írta a keddi Magyar Idők.
Simonról 2014 februárjában derült ki, hogy egy bécsi bankszámlán több százmillió forintos vagyont halmozott felt. Az összeg nem szerepelt a vagyonnyilatkozatában, és adót sem fizetett utána. A politikus az eljárásban nem tett vallomást, és időközben 128 millió forint adóhátralékot rendezett.
A kormányközeli lap magyarázata szerint emiatt könnyen megtörténhet, hogy Simon "nem, vagy csak rövid időre kerül majd rács mögé", a bécsi vagyont pedig következmények nélkül megtarthatja.
|
Lezárták a nyomozást a Simon-ügyben
|
Kezdődik a volt MSZP-s alelnök adócsalási és okirat-hamisítási ügyének vádemelési szakasza, de könnyen lehet, hogy nem, vagy csak rövid időre kerül rács mögé.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151208_Lezartak_a_nyomozast_a_Simonugyben
|
2015-12-08 15:39:00
| true | null | null |
HVG
|
A vádirat szerint a magyar állampolgárságú férfi 2013 januárjában megismerkedett két kárpátaljai magyarral, akikkel közölte, hogy Magyarországon vannak olyan hivatalos személyek, akik az ő kérésére pénzért hajlandóak a magyar állampolgársághoz hozzásegíteni olyan külföldi személyeket, akik személyesen meg sem jelennek a magyar hatóságok előtt, illetve a magyar nyelvtudásuk is hiányzik – olvasható az ügyészség honlapján.
A férfi a két kárpátaljai magyarral megállapodott, hogy azok Ukrajnában beszerveznek olyan személyeket, akik hajlandóak fejenként kb. 1000 eurót fizetni a magyar állampolgárság ilyen módon való megszerzéséért. A megállapodás alapján 2013 januárja és decembere közötti időszakban összesen 594 fő Kárpátalján élő személy honosítási kérelmeit vette át az említett két közvetítőn keresztül a magyar férfi.
A kérelmek, illetve a pénz átvételében segítséget nyújtott neki az élettársa és annak fia is. 185 esetben a férfi átvételi elismervényt is kiállított az iratok átvételéről, melyen egy magyar város polgármesteri hivatalának hamis bélyegzőjét helyezte el.
A férfi, illetve az élettársa és annak fia összesen 648 800 eurót (azaz több mint 200 millió forintot) vettek át az ukrán közvetítőktől azért, hogy a kedvezményes honosítást elintézzék. Ugyanakkor a tényleges ügyintézés érdekében semmit nem tettek, a pénzt saját céljaikra fordították, egyebek mellett egy családi házat vásároltak 30 millió forint értékben az élettárs gyermekének.
Az ügyészség vesztegetést állítva és üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntettével, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja a férfit, élettársát és annak gyermekét, továbbá befolyás vásárlásának bűntettével a két ukrajnai közvetítőt.
A bűncselekmények elkövetésében központi, szervező szerepet játszó férfi 2015. szeptember 9. napjától előzetes fogva tartásban van.
Az ügyészség a befolyással üzérkedőkkel szemben börtönbüntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabását indítványozta, valamint a bűnös úton szerzett vagyonra – beleértve az említett családi házat is – vagyonelkobzás elrendelését. Az ukrajnai közvetítők esetében felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására tett az ügyészség indítványt.
|
Magyar állampolgárságot ígértek pénzért, több száz embert vágtak át
|
A Nyíregyházi Járási és Nyomozó Ügyészség a mai napon vádat emelt azzal a férfival és társaival szemben, akik közel 600 ukrán állampolgárnak pénzért azt ígérték, hogy a magyar állampolgárság megszerzését hivatali kapcsolataik révén elintézik. A pénzből többek között családi házat vettek maguknak.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151208_Magyar_allampolgarsagot_igertek_penzert_t
|
2015-12-08 15:48:00
| true | null | null |
HVG
|
A K-Monitor és a Transparency Magyarország korrupciófigyelő oldala szerint a megbízás azért tűnik gyanúsnak, mert végleges összértéke meghaladja a kiírásban becsült értéket, illetve hirdetmény nélküli eljárásról van szó.
A kiíráskor 688 millió forintnyira becsült, majd a szerződés aláírásakor már 743 millió forint értékűre nőtt megbízás a Közbeszerzési Hatóság oldalán még nem jelent meg, de az európai közbeszerzési weboldalon már szerepel.
Onnan derül ki egyebek mellett az, hogy a győztes kivitelezőnek egyebek mellett távfelügyeleti rendszert, víz- és hőmennyiségmérőket, wifit, térfigyelő kamerákat, épületbiztonsági rendszert kell kiépítenie. A feladatok között szerepel még az optikai gerincvezeték-hálózat bővítése, valamint a Szárazárok színpad nézőtéri világításának kiegészítése.
Sötétben tapogatóznak a díszkivilágítással kapcsolatban
A Várkert díszkivilágítása annak ellenére nem teljes, hogy a reflektorrendszer már a tavalyi megnyitóra kiépült. A főhomlokzatot a Duna part felől megvilágítani hivatott reflektorokkal kapcsolatban a hvg.hu információi szerint vita alakult ki, mert nem egyértelmű, hogy a fővárost, a kerületet vagy Várkert mögött álló állami szerveket terheli az épületen kívül elhelyezett reflektorok használata után az áramszolgáltatónak fizetendő díj. A bejárat előtti kandelábereken álló reflektorokat ezért nem is használják.
Az épületet az eredeti tervek szerint csak pontszerű megvilágításnak szánt lámpák világítják meg, emiatt azonban – mint a névtelenséget kérő kivitelezők egyike mondta -, éjszaka olyan hatást kelt, mint mikor valaki a zsemblámpáját az állához emelve világítja meg az arcát.
|
Újabb százmilliókat költenek a Várkert Bazárra
|
Még mindig nem készült el teljesen a Várkert Bazár. A korrupciógyanús beszerzéseket figyelő portál, a Red Flags felfedezett ugyanis egy újabb, összesen 743,3 millió forintos szerződést. Ezt a közbeszerzést a Várkert Bazár felújításán már eddig is milliárdokat kaszáló Swietelsky–WHB konzorcium nyerte, elektronikai munkálatokról van szó.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20151207_ujabb_szazmilliokat_koltenek_varkert_baza
|
2015-12-07 16:17:00
| true | null | null |
HVG
|
A Párbeszéd Magyarországért Párt (PM) a Fővárosi Kormányhivatalhoz és az irányító hatósághoz fordul egy budapesti, VIII. kerületi, Trefort utcai önkormányzati épület eladása miatt. A párt közleménye szerint a fideszes vezetésű Józsefvárosi Önkormányzat csütörtöki határozatával "csökkentett áron" eladott egy 4200 négyzetméteres palotanegyedi ingatlant egy cégnek, amelynek korábban elővásárlási jogot biztosított, és amellyel már az MSZP-SZDSZ-es kerületvezetés is "üzletelt".
A vállalkozás egyik tulajdonosa a PM szerint egy uruguayi cég, a másik tulajdonos pedig "érdekelt" a szombaton átadott, VIII. kerületi rendelő "méregdrága" felújításában. Az ellenzéki párt szerint az egyik cég "offshore-gyanús", a tulajdonosi kör "rejtőzködik".
A közleményben azt írták, a PM első lépésben a Fővárosi Kormányhivatalhoz és az irányító hatósághoz fordul, hogy indítsanak vizsgálatot, illetve törvényességi ellenőrzést.
|
Botrány lesz egy Trefort utcai önkormányzati épület eladása miatt
|
A Párbeszéd Magyarországért (PM) a Fővárosi Kormányhivatalhoz és az irányító hatósághoz fordul az ingatlan eladása miatt, mert szerintük a vevő vég offshore-gyanús, és "rejtőzködik" a tulajdonosi köre.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151205_Botrany_lesz_egy_Trefort_utcai_onkormanyz
|
2015-12-05 16:26:00
| true | null | null |
HVG
|
Többek között Stohl Andrást és Damu Roland védőügyvédje mosolyogva fogadta az első fokú ítéletet pénteken – tudta meg a Bors. Az ügy még 2012 októberében kezdődött, amikor Ruttner György vállalta, a Kozák testvérpárnak egy hónappal később visszafizet harminc-harminc millió forintot. Ám Ruttner beismerte, ez csupán színlelt szerződés volt, és a pénzt a saját céljaira használta. Kozákék pedig feljelentették.
Az ítélet hallatán a Kozák testvérpár elmondta, hogy nem hagyják annyiban az ügyet. Ugyan nem akarják az ügyvédet börtönbe juttatni, ugyanakkor a pénzüket továbbra is szeretnék visszakapni, mert állításuk szerint Ruttner azóta sem fizette vissza a kölcsönt.
A tárgyalás során a sztárügyvéd az utolsó szó jogán elmondta, hogy hatalmas adóssága és három gyermeke miatt kényszerült a hitelfelvételre. Több mint négy éve árulja birtokát, de vevőt azóta sem talált rá. Végül azt is hozzátette, hogy a kölcsönt visszafizette. Az első fokú ítélet mindezt figyelembe vette, amikor kimondta, hogy nem bűnös.
|
Örülhet Stohl Andrást és Damu Roland ügyvédje: felmentették Ruttner Györgyöt
|
Részben sikkasztással, hamis tanúzással és ügyvédi visszaéléssel vádolták a sztárügyvédet, Ruttner Györgyöt, akit pénteki ítéletében végül minden vádpont alól felmentett a Székesfehérvári Járásbíróság.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151205_Orulhet_Stohl_Andrast_es_Damu_Roland_ugyv
|
2015-12-05 16:32:00
| true | null | null |
HVG
|
A Piliscsabai Atlétikai és Futball Club Facebook-oldalára került ki egy fotó, amiből az derül ki, hogy a köztévé nyáron indult sportcsatornája, az M4 élőben adja december 18-án a Piliscsaba és a Dunakeszi közötti teremfocimeccset, amire még ingyenes szurkolói buszokat is indítanak Győrbe. A Dunakeszi Szijjártó Péter külügyminiszter csapata és onnan többen kerültek magas állami pozíciókba.
Az érdekes az – hívja fel a figyelmet a comment:com blog – , hogy az M4 a válogatott meccsein kívül egyáltalán nem közvetít elsőosztályú futsalmeccseket, nemhogy másodosztályú összecsapásokat, mint a december 18-i mérkőzés.
Az NB1 átlag nézőszáma egyébként mostanában alig éri el az ezret, miután az MLSZ úgy döntött, hogy fordulónként csak két mérkőzést ad a magyar labdarúgó NB1-ből – jegyzi meg a blog, mely megkereste az MTVA-t az ügyben, válaszaikat még várják.
|
Valahogy csak bekerült Szijjártó csapatának meccse az állami sportcsatornába
|
A köztévé nyáron indult sportcsatornája, az M4 decemberben élőben adja a Piliscsaba-Dunakeszi teremfocimeccset, pedig a csatorna a válogatott meccsein kívül egyáltalán nem közvetít elsőosztályú futsalmérkőzéseket, de másodosztályúakat pláne nem.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151204_Valahogy_csak_bekerult_Szijjarto_csapatan
|
2015-12-04 16:36:00
| true | null | null |
HVG
|
A Fővárosi Nagycirkusz, a Nemzeti Színház, az Opera, a veszprémi Petőfi Színház és a szombathelyi Weöres Sándor Színház hívta életre a 0 % jutalék - Tiszta TAO Társaságok rendszerét. Az öt előadóművészeti szervezet vállalta, hogy nem fizet jutalékot a társaságiadó-befizetések után. Céljuk, hogy a vállalati adótámogatások kizárólag a művészeti produkciók megvalósításához járuljanak hozzá - a csatlakozó cégek zöld logót használhatnak majd jelzésként kiadványaikon, honlapjukon.
Az alapítók a TAO-rendszert összefogásukkal, nyilvánosság előtti fellépésükkel átláthatóbbá szeretnék tenni, a visszaéléseket szeretnék megszüntetni, minimálisra csökkenteni. A jutalék rendszer nem véletlenül alakult ki, a társulatok mindenképp extra bevételhez juthatnak a cégek TAO-támogatása által, azok meg leírhatták befizetendő adójukból. Az egyensúly azzal borulhat fel, ha egy cégvezető a támogatásért cserébe visszavárja az összeg egy részét jutalékként, így újra megjelenik nála a korábbi bevéltel fű alatt, már adómentesen.
Az összefogást kezdeményező Fekete Péter, a Magyar Cirkusz új igazgatója, valamint a Varieté Nonprofit Kft. főigazgatója kiemelte, hogy míg kezdetben a cégek 3-4 százalékos jutalékkal dolgoztak, mára nem volt ritka a 40 százalékos jutalékigény sem. Hozzátette, hogy ugyan a TAO-rendszerről korábban sok vita volt, de a törvényalkotók szándéka arra biztosan nem irányulhatott, hogy közpénzek magánzsebekben landoljanak.
Hogy gátat szabjanak ennek a gyakorlatnak, színházaik egyetlen forint közvetítői jutalékot sem fizetnek a társasági adó megszerzése után. Ezzel kockáztatják, hogy nem tudják feltölteni a keretüket, de bíznak abban, hogy azok a cégvezetők, akik a jutalékokból nem kapnak vissza egy fillért sem, olyan színházaknak fogják adni a társasági adójukat, akiknél megjelenik a zöld 0% logó - tette hozzá Fekete.
Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója arról beszélt, hogy az előadóművészeti szervezetek működésének a TAO-rendszer elengedhetetlen eleme. Az Operaházról is megjegyezte, hogy TAO hiányában a produkciós kiadásaik nullán vannak - erre elég a központi költségvetés működési támogatása. Hozzátette, ha a kormány valóban számolna azzal, hogy ezt a TAO-mennyiséget a kultúrára költi, akkor ezt tehetné úgy is, hogy ugyanezen mutatók alapján a teljesítmény alapján rója ki az adott színháznak járó összeget.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója szerint 2008-2009-ben a Magyar Teátrumi Társaság már jelezte, hogy baj lesz a TAO-val, nem kellene abban a formában elfogadni az előadóművészeti törvényt, illetve működtetni a rendszert - mindhiába. Vidnyánszky szerint minden a legrosszabb forgatókönyv szerint valósult meg, ő maga is leginkább TAO-ellenes. A számok is azt mutatják, hogy kevesebb lett a magyar nagyszínpadi ősbemutatók száma a TAO hatására, azonban az igazgató kiemelte, hogy most a TAO megszűnésébe esetén belerokkannának a színházak - azaz függésbe kerültek, maximum 1,5 milliárd forintot vehetnek igénybe.
Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója szerint is a TAO már nem többletként jelentkezik a színházak támogatásában, hanem a fenntartó beépítette költségvetésükbe, alapvető szükségletükké vált. Jordán Tamás, a szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatója szerint mindenkinek csatlakoznia kellene a kezdeményezéshez. "Nem lehet, hogy a magyar művészeti élet eltűrje azt, hogy erkölcstelenség történjen a nevében" - fogalmazott az igazgató. Jordán szerint elemi elvárás, hogy egy művész ne legyen korrumpálható. Több színház - köztük a József Attila Színház, a Budaörsi Latinovits Színház, a Békéscsabai Jókai Színház és az Átrium Film-Színház - már a kezdeményezés mellé állt.
Emlékezetes, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség ugyan közzéteszi a klubok részére támogatásként befizetett TAO pénzek listáját. A legfrissebb listával kiegészülve 2010 óta a felcsúti Puskás Akadémia jutott a legnagyobb összegű támogatáshoz, összesen 9 milliárd forintot - a második legtöbbet az Újpest csapata kapta, jócskán lemaradva, összesen 1,8 milliárd forint TAO-támogatás folyt be. A kormány 2011-ben tette lehetővé, hogy a vállakozások a társasági adójuk egy hányadát - jelenleg 70 százalékát - a látványsportok klubjainak utánpótlására és fejlesztésére folyósítsa, ennek értékében a cégeknek adókedvezményhez jutottak, a klubok pedig közvetlen forráshoz. Azonban vita tárgyát képezi, hogy a TAO támogatások mennyiben számítanak közpénznek, több ellentétes bírósági ítélet után Varga Mihály általi 2014-es törvénymódosítás korlátozta, hogy milyen adatokat lehet nyilvánosságra hozni a TAO pénzek felhasználásáról a sportszövetségeknek, hiába átengedett - vagy be nem szedett - adóforintokról van szó.
|
A színházak kiszállnának a TAO bűvköréből, szemben a futballklubokkal
|
Öt eladóművészeti szervezet szeretné a nyilvánosság erejével átláthatóvá tenni a társasági adókedvezmény rendszerén befolyó összegeket, valamint egyértelművé tették, hogy nem fizetnek jutalékot a cégvezetőknek az általuk folyosított támogatásért cserébe, minden forintot a kultúrára fordítanak. Ez hatalmas különbség a futballklubokhoz képest, ahol legfeljebb összesítő adatokat hoznak nyilvánosságra.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151203_A_szinhazak_kiszallnanak_a_TAO_buvkorebol
|
2015-12-03 16:53:00
| true | null | null |
HVG
|
Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt újabb hat záhonyi határrendész előzetes letartóztatást rendelte el szerdán a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa - közölte a bíróság sajtótitkára az MTI-vel.
Szajkó Márta tájékoztatása szerint a Központi Nyomozó Főügyészség indítványára a törvényszék katonai nyomozási bírája hat gyanúsított előzetes letartóztatását rendelte el egy hónapra, a bíróság döntése ellen valamennyi gyanúsított fellebbezett.
Megalapozott a gyanú, hogy szolgálati helyükön, a szolgálattal összefüggésben szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követtek el, továbbá a bíróság szerint megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsítottak szabadlábon hagyásuk esetén tárgyi bizonyítékok megsemmisítésével, elrejtésével, tanúk befolyásolásával megnehezítenék a bizonyítást, illetve fennáll a bűnismétlés veszélye - ismertette az előzetes indokait Szajkó Márta.
Emlékeztetett arra, hogy októberben már húsz határrendészt helyezett előzetes letartóztatásba a bíróság korrupció vádjával.
A rendőrök ügyével kapcsolatban Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője hétfői őrizetbe vételükkor elmondta: a gyanú szerint a záhonyi határrendészeti kirendeltségen szolgálatot teljesítő rendőrök az odaérkező járművek utasaitól, illetve vezetőitől rendszeresen pénzt fogadtak el azért, hogy kisebb-nagyobb szabálytalanságok felett szemet hunyjanak.
|
Újabb korrupt határrendészek kerültek előzetesbe
|
A gyanú szerint a záhonyi határrendészeti kirendeltségen szolgálatot teljesítő rendőrök az odaérkező járművek utasaitól, illetve vezetőitől rendszeresen pénzt fogadtak el azért, hogy kisebb-nagyobb szabálytalanságok felett szemet hunyjanak.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151202_Ujabb_korrupt_hatarrendeszek_kerultek_elo
|
2015-12-02 16:55:00
| true | null | null |
HVG
|
Az Igazságügyi Minisztérium szerint a kormány "szélesíti és átláthatóbbá teszi" a közbeszerzésekkel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokat a keddi törvénymódosítással. A törvénymódsosítás eredetileg a NAV átszervezésére vonatkozott, de az egyes cikkek között megbújt az összeférhetetlenségi szabályok módosítása is.A minisztérium szerint eddig betarthatatlan volt az összeférhetetlenségi szabály, ez szinte felér annak beismerésével, hogy nem is ügyeltek a törvény betartására.
Magyarázatuk szerint a korábbi szabályozás a hozzátartozók olyan körére terjesztette ki az összeférhetetlenséget, amelynek alkotmányossága kérdésessé vált, mert nem rendelkezett arról, hogy milyen közeli rokoni kapcsolat számít összeférhetetlennek - például Orbán Viktor vejének, Tiborcz István cégének lehet-e pályázni, bár tudható, hogy érdekeltségei rendszeresen elnyertek közbeszerzéseken.
A tárca szerint ráadásul még szűkült is a lista, kiterjesztették az összeférhetetlenségi szabályt az összes önálló szabályozó szervre, autonóm államigazgatási szervre és a kormányhivatalra is, pontosabban azok vezetőinek rokonságára, elmonsáuk szerint sokkal egyértelműbb az a meghatározás, hogy csak az egy háztartásban élőket zárják ki a közbeszerzésekből.
A lista szerint nem indulhat közbeszerzésen összeférhetetlenség miatt az Országgyűlés elnöke, alelnöke, a kormány tagja, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, Közbeszerzési Hatóság, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a Nemzeti Választási Iroda, a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Atomenergia Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vezetője vagy a Magyar Nemzeti Bank elnöke, valamint a velük közös háztartásban élő hozzátartozó.
|
A kormány szerint inkább kiterjesztették az összeférhetetlenségi szabályokat
|
Kedden fogadta el a parlament, hogy novembertől csak a vezető közjogi méltóságokkal és vezető tisztviselőkkel közös háztartásban élő rokonokra vonatkozik az összeférhetetlenségi korlátozás a közbeszerzésekben, azaz a jövőben minden gond nélkül pályázhat Orbán Viktor veje is a közbeszerzéseken. Az Igazságügyi Minisztérium szerint így lett alkotmányos a korábbi törvény, sőt, szerintük tovább szűkült az összeférhettelenségi kör.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151202_A_kormany_szerint_inkabb_kiterjesztettek
|
2015-12-02 16:59:00
| true | null | null |
HVG
|
Sorozatban zsebeli be az újabb és újabb közbeszerzési bírságokat az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, a legfrissebb tétellel elérte a 100 millió forintot a nyár óta kapott büntetések összege.
A legújabb, 10 millió forintos bírságról, amelyet a Közbeszerzési Döntőbizottság szabott ki az ÁEEK-re, Hadházy Ákos, az LMP társelnöke számolt be a Facebook-oldalán. Az októberi keltezésű határozat azért marasztalja el a központot, mert nem tartotta be a közbeszerzési jogszabályokat egy orvostechnikai eszközök szállítására és üzembe helyezésére vonatkozó pályázat kiírása során.
Az egyik ajánlattevő cég azzal támadta meg a kiírást a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, hogy álláspontja szerint az ÁEEK nem megfelelő módon és nem indokolt bontásban biztosítja a részajánlattétel lehetőségét, korlátozva ezzel a versenyt. A Döntőbizottság megalapozottnak találta a panaszt, elkaszálta a közbeszerzést és bírságot varrt az ÁEEK nyakába.
Pont ilyen ügyre derült fény nemrég egy laborgépekre kiírt óriástender kapcsán, amiért az ÁEEK 30 millió forintos büntetést kapott a múlt héten. A bizarr módon korlátozott verseny jelensége az egészségügyi közbeszerzéseknél mindennaposnak tűnik: a hírhedtté vált lélegeztetőgépes tender (amelynek kapcsán Hadházy Ákost korrupcióval vádolta meg Orbán Viktor a parlamentben) miatt 50 millió forintos bírságot kapott az ÁEEK, de akadtak kisebb tételek is a közelmúltban, monitor- és altatótenderek szabályellenessége miatt 5-5 millió forintot kell fizetnie a központnak.
A mostani bírsággal együtt 5 hónapon belül 100 millió forintra rúg csak az az összeg, amit az elmúlt az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak gondatlanság, vagy a közbeszerzések szándékos torzítása miatt kell fizetnie – természetesen közpénzből.
Borítókép: MTI Fotós: Máthé Zoltán
|
Nyár óta 100 millió forintnyi bírságot kapott az egészségügyi ellátóközpont
|
Sorozatban zsebeli be az újabb és újabb közbeszerzési bírságokat az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, a legfrissebb tétellel elérte a 100 millió forintot a nyár óta kapott büntetések összege.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2017/10/27/nyar_ota_100_millio_forintnyi_birsagot_kapott_az_egeszsegugyi_ellatokozpont/
|
2017-10-27 19:02:00
| true | null | null |
Index
|
Több mint egy éve próbáljuk megszerezni a tavaly ismertté vált Aulich utcai lakás szerződéseit, egyelőre sikertelenül. Igaz, most egy elsőfokú bírósági ítélet kötelezi arra az V. kerületi önkormányzatot, hogy adja ki a szerződést, illetve annak mellékleteit.
Milyen lakás?
Az Aulich utca 3. szám alatti lakás akkor vált széles körben ismertté, amikor az Indexen megjelent Rogán Antal barátját, egy Kertész Balázs nevű ügyvédet bemutató portré, aki a Rogán körüli világ meghatározó figurája. (Bővebb részletek a cikkben itt.) És éppen az Aulich utca 3. szám alatt volt az ő cégének irodája, ahol a felvételek szerint megfordult Habony Árpád is. Nem mellékesen egy 250 négyzetméteres lakásról van szó, amelyet még Rogán Antal polgármestersége alatt, 2011-ben vett meg 44 millió forintért Fürstner József fogorvos (a lakás ára becslések szerint ma 150 millió körül lehet). A magánkézbe került ingatlant ezek után a Rogán Antal jobbkezének tartott Kertész Balázs cégébe apportálták, így lett Kertész vállalkozása az igen értékes ingatlan tulajdonosa. Nem mellékesen, az Aulich utca 3. szám alatti lakás kedvezménnyel lett Fürstner fogorvosé 2011-ben, és a Blikk korábbi cikke szerint ekkor már évek óta ismerték egymást Rogán Antallal. Azaz minden jel arra mutatott, hogy igen előnyös feltételekkel jutott Kertész Balázs hozzá egy V. kerületi ingatlanhoz, miközben ő maga is sok szállal kötődött korábban a kerülethez.
A Narancs szerette volna megtekinteni az önkormányzat által értékesített ingatlan szerződését, ezért közérdekű adatigényléssel fordultunk a kerülethez. Ám a kerület nem adta ki a dokumentumot, ehelyett azt írták, hogy a kért szerződés az irattárban nem található. Azaz eltűnt. Hogy mikor tűnhetett el, arról csak tippjeink lehettek eddig, ám a Hír Tv riportja kicsit közelebb vitt a valós időponthoz. Egy tavaly év végi önkormányzati ülésen ugyanis megkérdezték Sélley Zoltán jegyzőt arról, hogy hol is ez a bizonyos szerződés. Ő pedig ezt mondta: „Én amikor ezt átvettem (mármint a jegyzői hivatalt – N.G.M.), a nyilvántartásban már nem volt. Én 2013 óta vagyok jegyző, ez egy 2011-es adásvétel, már az átadásiban sem találtuk meg. Nem tudom, hogy hol van.”
Ez a közlés rövidsége ellenére nagyon is fontos momentum, arról szól ugyanis, hogy az Aulich utcai szerződés még Rogán Antal polgármestersége, illetve a korábbi jegyző, a magának kétes ismertséget szerző Rónaszéki László alatt tűnt el. (A vád alá helyezett Rónaszéki László hosszú karrierjéről a Direkt36 írt cikket.)
A Transparency International Magyarország tavasszal szintén szerette volna kikérni ezt a szerződést (és több hozzáköthető dokumentumot), de ugyanazt a választ kapták az önkormányzattól, mint a Narancs: a szerződés eltűnt. Emiatt a TI pert is indított, amit most első fokon meg is nyert.
Meg kell őrizni
Az önkormányzat érvelése ugyanis nem elfogadható – legalábbis az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság októberi ítélete szerint, amely egy belügyminisztériumi rendeletre hivatkozva mondja ki, hogy az ilyen, vagyonelemekkel kapcsolatos szerződések nem leselejtezhetők, azokat egy olyan szervezetnek, mint egy önkormányzat, kötelessége megőrizni. Azaz nem fogadta el a bíróság az V. kerületi önkormányzat érvelését, miszerint nem adható ki olyan adat, amely nem áll rendelkezésre. A bíróság továbbá megjegyezte azt is, hogy az önkormányzat nem részletezte, hogyan és milyen körülmények között tűnt el a szerződés.
„A Transparency International Magyarország (TI) szerint felháborító és arcátlan, hogy a belvárosi önkormányzat az egyébként megőrzési kötelezettséget előíró szabályok semmibevételével a kiadni kért ingatlanszerződés elvesztésével akart kibújni a közérdekű adatok nyilvánossága alól” – ismertette a korrupció ellen küzdő szervezet álláspontját Ligeti Miklós. A TI jogásza hozzátette, ha az V. kerületi önkormányzat kicsit is jóhiszemű lenne, az állítólag elvesztett szerződés másolatát percek alatt beszerezhetné a földhivataltól. Az elsőfokú ítélet alapján világos, hogy a bíróság sem fogadta el az V. kerületi önkormányzat érvelését, miszerint, úgymond, azért ne lehetne a szerződés kiadására kötelezni, mert az nem áll rendelkezésre. A bíróság továbbá megjegyezte azt is, hogy az önkormányzat nem részletezte, hogy és milyen körülmények között tűnt el a szerződés.
A nemrég írásba foglalt ítélet helyt adott a TI közérdekű adatigénylésének, mely szerint az V. kerületi önkormányzatnak ki kell adni a szerződést, annak mellékleteit, módosításait. Valamint minden olyan iratot, amely igazolja egyrészt azt, hogy Fürstner József jogosult volt a nagymértékű vételárkedvezményre, és hogy meg is fizette az önkormányzat által a lakásért kért 44 millió forintot. Azt az értékbecslést azonban, amire az önkormányzat a 44 millió forintos vételárat alapozta, nem kell kiadni, ilyen értékbecslés ugyanis nem készült. „Értékbecslés hiányában nyilván a kerületi honatyák és az önkormányzat dolgozóinak mérhetetlen bölcsessége dönthetett a vételárról” – emelte ki Ligeti Miklós. A közérdekű adatok kiadása iránti perben ezúttal is Karsai Dániel ügyvéd képviselte a Transparency International Magyarországot, az ítélet nem jogerős.
|
Bíróság kötelezi az V. kerületet, hogy kiadja az Aulich utcai lakás eltűnt szerződéseit
|
Itt találkozott Habony Árpád, Rogán Antal és Kertész Balázs.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/birosag-kotelezi-az-v-keruletet-hogy-kiadja-az-aulich-utcai-lakas-eltunt-szerzodeseit-107704
|
2017-11-17 19:32:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Nem lehet könnyű helyzetben Balog Zoltán, hiszen az Emberi Erőforrások Minisztériumának első emberével mondatott ki a Fidesz nemrég olyanokat, amelyeket a tárcavezető magától aligha közölt volna. A miniszter október végén ezt mondta Szolnokon, a Lungo Drom nagygyűlésén: „Farkas Flórián az első cigány vezető Magyarországon, akivel érdemben lehet és lehetett együttműködni. Az Országos Roma Önkormányzatnak az elmúlt huszonöt évből volt négy botránymentes éve, amikor Farkas Flórián volt az elnök”. Arról a Farkasról mondta ezt, aki érintett több olyan korrupciógyanús ügyben is, amik miatt nyomozás van folyamatban.
Jár a taps
Balog Zoltánnak azért is lehet kellemetlen csupa jókat mondani a romaügyekért felelős miniszterelnöki megbízottról, mert a miniszterek közül talán ő tud a legtöbbet arról, hogy az egyébként büntetett előéletű Farkashoz is köthető felzárkóztatási programokból mennyi pénzt csaltak el az utóbbi években. Elég csak a Híd a munka világába című programot említeni, amely azzal zárult, hogy az azt felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériuma tavaly március 8-án elállt az Országos Roma Önkormányzattal (ORÖ) kötött szerződéstől, és visszakérte a pénzt. Az már más kérdés, hogy az önkormányzat végül megúszta a csődöt, a kormány elengedett 1,3 milliárdot a „büntetésből”.
Nem akarták kiadni
A már említett szolnoki bulin Balog Zoltán és Farkas Flórián aláírt egy dokumentumot, amely szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Lungo Drom szövetségre lép egymással. Mivel az ellenzéki sajtót nem engedték be az eseményre, a megállapodás pontos tartalmáról csak annyit lehetett tudni, amennyi az MTI híradásába is bekerült, vagyis: „A dokumentum a miniszter szerint tartalmazza a munkában, tanulásban, a kultúrában, a lakhatásban, az egészségügyi ellátásban sikeres programok folytatását."
Az együttműködés megkötése után néhány nappal hivatalos adatigényléssel fordultam az Emberi Erőforrások Minisztériumához, annyit kértem csupán, hogy küldjék el nekem azt a szöveget, amelyet aláírt Balog Zoltán és Farkas Flórián. Miután nem jött semmi válasz, november 14-én ismét érdeklődtem, aztán hasonló okok miatt november 20-án is. Végül november 23-án ezt a rövid választ kaptam: „Az együttműködési megállapodás elérhető a kormany.hu dokumentumtárában." És tényleg ott volt a szöveg, amelyet a kérdéseim után, a válaszadás napján töltöttek fel.
Minden ott van a miniszter arcán
Semmi konkrét
Tartalmi szempontból a dokumentum nem túl veretes, az érdemi szöveg alig egy oldal, néhány alapvető információ után ezt írják:
„A Felek meggyőződése, hogy eredményes és hatékony társadalmi felzárkózás-politikát a hazai roma/cigány társadalom bevonása nélkül nem lehet folytatni. Attól a meggyőződéstől vezetve, hogy a Felek közötti együttműködés kölcsönös előnyökkel jár, és elősegíti a hazai felzárkózás politika célkitűzéseinek megvalósítását (…).”
Ezután jön az a rész, ahol leírják, melyek az együttműködés területei. Érdemes pontosan idézni, íme:
– Cigány/roma származású és/vagy hátrányos helyzetű emberek, csoportok társadalmi esélyteremtése, felzárkózásuk elősegítése területén;
– Romani/beás nyelv oktatása, ápolása, a roma kultúra, hagyomány fennmaradása, megismertetése, tehetséggondozás;
– Cigány/roma származású emberek érdekvédelme, érdekképviselete;
– Cigány/roma származású és/vagy hátrányos helyzetű emberek képzése, foglalkoztatásának elősegítése.
Majd segít a "legjobb tudás"
Látható: gondosan ügyeltek arra, hogy konkrét programok, összegek és vállalások ne szerepeljenek a dokumentumban. Ezzel kapcsolatban a következő pontban annyit azért jeleznek, hogy az „együttműködés kereteit a résztvevő felek finanszírozási forrásai, valamint a vonatkozó jogszabályok határozzák meg”, de ez a meghatározás annyira homályos, hogy nehéz lenne később számon kérni ezek közül bármit is. Azonban legalább azt leírják, hogy majd rendszeresen egyeztetnek, és „az együttműködés során a legjobb tudásuknak megfelelően járnak el”. A kérdés már csak az, hogy ezt a semmitmondó dokumentumot miért kellett titkolni ennyire.
Mától hivatalos: a Fidesz nagyra értékeli, ha valaki lop, csal és hazudik
Persze ehhez kérnek néhány szavazatot, de Farkas Flórián ezt is elintézi. Nagy biztonsági készültség mellett érkezett meg szombaton Farkas Flórián a Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség szolnoki tisztújító kongresszusára, a tiszaligeti Városi Sportcsarnokba. A romaügyekért felelős miniszterelnöki biztostól nem lehetett kérdezni, a kongresszusra pedig nem engedték be csak azokat, akik rajta voltak a listán.
|
Itt a dokumentum, amelynek aláírásával a Fidesz-kormány újra lepaktált Orbán legvállalhatatlanabb emberével
|
A minisztérium nehezen szánta rá magát, hogy megmutassák, mit írt alá Balog Zoltán és Farkas Flórián.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/itt-a-dokumentum-amely-alairasaval-a-fidesz-kormany-ujra-lepaktalt-orban-viktor-legvallalhatatlanabb-emberevel-107863
|
2017-11-27 19:41:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
2023 március 23., 04:58
Egyetlen megvádolt végrehajtó van, aki úgy fut neki a Völner-Schadl-pernek, hogy nem ismerte be bűnösségét.
Cs. Éva állítja, nem korrupciós céllal adott tízmilliókat a végrehajtói kar elnökének, hanem csak a korábbi kölcsönöket fizette vissza.
A kölcsönökről nem írtak szerződést, de más furcsaságot is találunk a történetben.
Korábbi vallomásai alapján Cs. hirtelen elhatározásból jelentkezett végrehajtónak, nem gondolta át, mibe fog ez kerülni, majd szinte spontán elfogadta Schadl 40 milliós kölcsönajánlatát, igen magas kamattal.
Cs. állítja, semmiről semmit nem tudott, senkit sem ismert igazán, messze volt a tűztől.
2021. november 22-én, nem sokkal reggel hét óra előtt nyomozók jelentek meg Cs. Éva Győr környéki házánál.
|
„Messze voltam a tűztől”: Schadl egyetlen végrehajtója, aki tagadja a korrupciót
|
Egyetlen megvádolt végrehajtó van, aki úgy fut neki a Völner-Schadl-pernek, hogy nem ismerte be bűnösségét. Cs. Éva állítja, nem korrupciós céllal adott tízmilliókat a végrehajtói kar elnökének, hanem csak a korábbi kölcsönöket fizette vissza. A kölcsönökről nem írtak szerződést, de más furcsaságot is találunk a történetben. Korábbi vallomásai alapján Cs. hirtelen elhatározásból jelentkezett végrehajtónak, nem gondolta át, mibe fog ez kerülni, majd szinte spontán elfogadta Schadl 40 milliós kölcsönajánlatát, igen magas kamattal.
| null | 1 |
https://444.hu/2023/03/23/messze-voltam-a-tuztol-schadl-egyetlen-vegrehajtoja-aki-tagadja-a-korrupciot
|
2023-03-23 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Magyarország előrelépett a korrupciós világranglistán. A korrupcióellenes szervezet értékelése szerint míg a tavalyi felmérésben az egyezményt alig alkalmazó sereghajtó országok között szerepelt, 2013-ban belépett az egyezményben foglalt kötelezettségeknek legalább korlátozott mértékben érvényt szerző országok “klubjába”.
Magyarország előrelépése annak köszönhető, hogy módosította a jogi személyekre kiszabható büntetésekről szóló törvényt. Papíron tehát már felelőssé tehetőek a vesztegető cégek, ám a jogalkalmazás gyenge, és továbbra is találhatóak a nyomozások, büntetőeljárások politikai befolyásolására utaló jelek – állapítja meg a nemzetközi szervezet.
A jelentés szerint Magyarországon a rendőrség és az ügyészség működésén egyaránt lehetne javítani. Míg a rendőrség esetében a szakmai függetlenség hiánya jelent korrupciós kockázatot, addig az ügyészség esetében az elszámoltathatóság hiánya a bajok forrása.
A TI szerint a törvényhozásnak és a kormánynak is akadna teendője Magyarországon. A közérdekű bejelentők védelmére hivatott törvényt három éve nem hajtják végre. Az új törvénytervezet pedig, ha elfogadják, végleg magára hagyja azokat, akik hajlandóak fellépni a korrupció ellen – fogalmaznak.
Ez annál is inkább aggasztó, mert a TI Magyarországon végzett korrupciós felmérései kimutatták, hogy az emberek 70 százaléka nem jelentené a hatóságoknak, ha korrupciót észlelne, ami nemzetközi összehasonlításban is megdöbbentően rossz arány.
Azt is kiemelik, hogy “Magyarországnak hatékonyabban kell fellépnie a vállalatai által külföldön elkövetett vesztegetések ellen. A TI berlini központja által kiadott jelentés szerint a hatóságok magyarázattal tartoznak amiatt, hogy sem a Mol-INA-ügyben, sem a Magyar Telekom balkáni terjeszkedésének az ügyében nem sikerült tisztázni a pontos történéseket” – tartalmazza a közlemény.
A Transparency International (TI) szerint a 40 legnagyobb exportőr országnak csupán az ötöde hajtja végre az OECD, vagyis a legfejlettebb országokat tömörítő szervezet hivatalos személyek megvesztegetése elleni egyezményét. A legnagyobb exportőr országoknak tehát az antikorrupciós szervezet szerint sokkal többet kell tenniük azért, hogy vállalataik ne vesztegetéssel szerezzenek piacokat és megrendeléseket a külföldi befektetések során.
|
Kevésbé korrupt Magyarország
|
Beléptünk az egyezményben foglalt kötelezettségeknek korlátozott mértékben érvényt szerző országok "klubjába" derül ki a Transparency International jelentéséből.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/08/kevesbe-korrupt-magyarorszag/
|
2013-10-08 10:15:00
| true | null | null |
24.hu
|
Egy 2010 és 2013 között futó, betelefonálós televíziós nyereményjátékban voltak érintettek a Terrorelhárítási Központ rendőrei, akik azóta már nincsenek a TEK-nél, tájékoztatta a 444-et a Fővárosi Főügyészség.
Egyéb forrásból származó értesüléseink szerint az ügyészség által meg nem nevezett, országos televíziós csatorna műsorában történt csalás egy vagy több alkalommal, mégpedig úgy, hogy az érintettek ismerték a betelefonálós rendszert kezelő informatikust, aki szólt nekik, hogy mikor kell elindítani a hívást ahhoz, hogy biztosan nyerjenek. Az érintettek betelefonáltak, és csodák csodájára nyertek.
A főügyészség levelében közölte:
A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentésére 2014. decembere óta csalás bűncselekmény miatt folytat nyomozást a Budapesti Nyomozó Ügyészség egy országos TV csatorna 2010-2013. közötti nyeremény-játékával kapcsolatban. Az ügyben a Terror Elhárítási Központ állományába egykoron vezényelt hivatásos rendőrök is érintettek, akiknek a TEK-hez vezénylése már megszűnt – a bűncselekmény nem függött össze szolgálati feladatukkal. Gyanúsított nincs az eljárásban. A nyomozás érdekében a főügyészség további információt nem kíván adni.
Az ügyben a Magyar Nemzet információi szerint tavaly december óta vizsgálódik a Budapesti Nyomozó Ügyészség. A lap múlt csütörtöki cikkében nem nevezte meg a TEK-et, de felvetette, hogy mindez azért érdekes, mert ez a szervezet csak olyan belső elhárítást igénylő ügyekben jár el, amelyekben a rendőrség hivatásos állományban lévő tagjai érintettek. A Budapesti Nyomozó Ügyészség nem ad tájékoztatást a folyó ügyekről, ezeket a feladatokat a Fővárosi Főügyészség végzi helyette.
A Magyar Nemzet egyébként úgy értesült, hogy az érintett országos csatorna nem más, mint a TV2, de a csatorna kommunikációs menedzsere, Horváth Eszter kérdésünkre közölte, hogy ez nem igaz, és a cáfolatot közzé is tették. Horváth kérte, hogy kérdéseinket írásban küldjük el. Amint a TV2 válasza megérkezik, közöljük.
A TEK egyelőre nem válaszolt arra vonatkozó kérdéseinkre, hogy hány rendőr érintett az ügyben, és hogy vajon mi lett velük.
|
Betelefonálós csalási botrányba keveredtek a TEK rendőrei
|
Egy 2010 és 2013 között futó, betelefonálós televíziós nyereményjátékban voltak érintettek a Terrorelhárítási Központ rendőrei, akik azóta már nincsenek a TEK-nél, tájékoztatta a 444-et a Fővárosi Főügyészség.
| null | 1 |
https://444.hu/2015/12/14/betelefonalos-csalasi-botranyba-keveredtek-a-tek-rendorei
|
2015-12-14 10:25:00
| true | null | null |
444
|
Mészáros Lőrinc hihetetlen gazdagodása, úgy tűnik, valóban nem ismer korlátokat. Az ötödik leggazdagabb magyarrá előlépett egykori gázszerelő vagyona egy év alatt több mint 100 milliárd forinttal gyarapodott. A 100 leggazdagabb magyar 2017-es listáját összeállító napi.hu becslése szerint 120 milliárd forint felett diszponál Orbán Viktor jó barátja, aki ma már inkább tekinthető egyfajta intézménynek, mint egy 1700 fős Fejér megyei falu polgármesterének. Terjeszkedése az idén elérte a tőzsdét is, Mészáros kezében három olyan társaság van, amelyek részvényeit a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzik. A Konzum Nyrt.-t februárban vette meg Mészáros, az Opus Global nevű (korábban Opimus) tőzsdei részvénytársaság tavaly ősszel került Mészáros közelébe, majd márciusban a nevére is vette. A felcsúti polgármester augusztus végén szerezte meg harmadik tőzsdei cégét, az Appeninnt.
Három lábon
Az akkor még Opimusnak nevezett társaságról tavaly, a Népszabadság bezárása miatt írtunk részletesen (lásd: Semmi sem elég, Magyar Narancs, 2016. november 17.). A vállalatot 1912-ben alapították Philaxia Szérumtermelő néven, és a sertéspestis elleni szérum kifejlesztésével vált ismertté. A céget 1948-ban államosították, 1994-ben privatizálták, és 1998-ban vezették be a tőzsdére, és az állatgyógyászati profilt elhagyva 2009-től már pénzügyi befektetéssel és vagyonkezeléssel foglalkozik. Az évek során a társaság és leányvállalatai jelen voltak az energia-, az építő-, az agrár- és a médiaszektorban, valamint a turizmusban is. Mészáros Lőrinchez – némi offshore kitérővel – a bedőlt Buda-Cash brókerház vezetőitől került át a vállalat, amelyet idén nyáron neveztek át Opus Globalra.
A Konzum 1988-as alapításakor kereskedelemmel és termeléssel foglalkozott, majd a rendszerváltás után a fő tevékenységei fokozatosan az ingatlanhasznosítás, a befektetésirányítás és a számviteli szolgáltatások lettek. Mészáros idén február végén lett hivatalosan is tulajdonos a cégben, ám – hasonlóan az Opushoz – már hónapokkal korábban sejteni lehetett, hogy előbb-utóbb megérkezik. Hozzá köthető emberek jelentek meg a Konzum igazgatóságában, és az Eximbanktól kapott 30 milliárdos hitelkeretből a cég vásárolta fel Leisztinger Tamástól a Hunguest Hotels szállodalánc nagy részét. A Konzum külön befektetési alapot is indított ebben az évben, és Mészárosnak a társaságon keresztül közvetett befolyása van az MKB Bankra, továbbá a csoporton keresztül vásárolta fel harmadik tőzsdei cégét, az Appeninnt (a társaságok tulajdonosi szerkezetét a mellékelt táblázat tartalmazza).
Az Appeninnt 2009-ben alapították, és elsősorban irodaházak, logisztikai és ipari ingatlanok hasznosításával foglalkozik. Az Appeninn 2010-ben vezette be részvényeit a BÉT-re, a tavalyi 800 milliós nyereség után először fizetett osztalékot a fennállása során. Nyárig az Appeninn fő tulajdonosa a svájci Lehn AG volt (de a Konzum más befektetőktől is vásárolt részvényeket), amely mögött nem svájci befektetők állnak, hanem ifj. Ádámosi György. Idősebb Ádámosi jó barátja és több cégben közvetlen munkatársa volt Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának. Ifj. Ádámosi – aki az Appeninn igazgatótanácsának az elnöke is – évekig vezette a Csányi magánvagyonát kezelő Bonitás 2002 Zrt.-t. A Lehn székhelye amúgy a svájci Appenzellben van, ahol 2011-ben egy egész kis magyar kolóniára bukkant az akkori Figyelő tényfeltáró újságírója, tavaly pedig a Világgazdaság tálalta részletesen a sztorit. Noha életvitelszerűen nem ott laknak, ifj. Ádámosi hivatalos lakcíme Appenzellben van, pont azon a címen, ahol Erős Jánosé, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) volt vezéréé is. Szintén ezen a településen volt évekig Csányi Attila, Csányi Sándor fiának a lakcíme is, ám ő tavaly, miután ez nyilvánosságot kapott, átjelentkezett Budapestre. A svájci cím a kedvező adózási feltételek és a helyi cégalapítás lehetősége miatt előnyös. Mindezt azért említjük, mert a cikkhez folytatott háttérbeszélgetéseink során többen is utaltak rá: az Appeninn valójában Csányi Sándorhoz köthető, és Mészáros, illetve a mögötte álló körök felvásárlása akár azt is jelentheti, hogy így fizették ki az OTP-vezért – ennek valóságalapját leellenőrizni persze nem tudjuk.
A magát Mészáros jobbkezének tartó Jászai Gellért, a Konzum elnök-vezérigazgatója a felvásárlások után azt mondta a Világgazdaságnak (mely lap az Opus Globalon keresztül Mészáros kezében van), hogy a „Konzum-csoport elsősorban a vagyonkezelés, a tőke- és pénzpiaci területre, emellett pedig a turizmusra, míg az Opus Global Nyrt. a média, a mezőgazdaság, az ipar, a nehézipar területeire koncentrálja befektetéseit”. Az ingatlanportfóliót az Appeninn fogja kezelni, és a legfrissebb szerzeménnyel a nemzetközi piacra is betörnének – tette hozzá Jászai. A három cégben mintegy 63 milliárd forintnyi eszköz volt a múlt év végén.
Mire spekulál Mészáros?
Mészáros Lőrinc neve a NER Magyarországán garancia az üzleti sikerre, és ez meglátszik a kezébe került részvények tőzsdei árfolyamán is: a felcsúti polgármester felbukkanása után kilőttek a papírok. A korábban 50 forint alatt maradó Opus részvényei már 200 forint körül mozognak, az Appeninn-papírok 215 forintról indultak és 410 forint felett járnak, a Konzum pedig a 60 forint alatti tartományból indulva már 2400 környékén szárnyal. Nyáron volt olyan nap, amikor a Konzum-részvények árfolyama 6000 százalékos növekedésben volt, kiugró forgalom mellett. E teljesítményről a Bloomberg BusinessWeek is megemlékezett, a világ legjobban teljesítő papírjának nevezve a Konzum-részvényeket. Túl azon, hogy az árfolyam-emelkedéssel milliárdokkal nőtt a cégek értéke, felmerül a kérdés, miért jó Mészárosnak a tőzsdei jelenlét, és milyen kockázatokat jelent, ha egy olyan szereplő bukkan fel a parketten, aki igen közel áll a gazdasági élet szabályait alakító szereplőkhöz.
A tőzsdei jelenlét alapvető célja, hogy a társaságok a nagyobb nyilvánosságért cserébe – főleg egy bizonyos cégméret felett – pótlólagos tőkebevonási lehetőséghez jussanak. Mészáros azonban valószínűleg nem a tőkehiány miatt vásárolt tőzsdei cégeket. A magyarországi kamatszint nagyon alacsony, Mészárosnak pedig nemcsak igen erős háttere, de még saját bankja is van: forrásokhoz eddig is jellemzően baráti bankoktól jutott, ám valószínűleg nincs olyan pénzintézet Magyarországon, amely ne adna hitelt, ha azt Mészáros Lőrinc egyik embere kéri. A volt gázszerelő cégei valóban már szinte mindenhonnan kaptak kölcsönt: az MKB, a B3 Takarék, a Takarékbank, a Gránit, az Eximbank, az MFB, az OTP vagy az Erste is segítette már a birodalom gyarapodását.
Ez persze nem jelenti azt, hogy Mészárosék ne élnének a különleges helyzetükből és a tőzsdei jelenlétből fakadó könnyű pénzszerzési lehetőséggel. Miután a Konzum PE olcsón felvásárolta a Konzum Nyrt.-t, a már jócskán megdrágult részvényekből tovább is adott mintegy 2 százaléknyit az állami Takarékbanknak.
Az elvileg átlátható tulajdonosi szerkezet, a gazdálkodásról évente többször kiadott jelentések, a rendszeres közlemények által megnövekedett nyilvánosság azonban jól is jöhet egy olyan szereplőnek, mint Mészáros – hívta fel a figyelmet Zsiday Viktor befektetési szakember. A Citadella befektetési alap portfóliókezelője erre Kósa Lajos egyik nyilatkozatát hozta fel példának. A Fidesz akkori frakcióvezetője azt mondta, mivel a Népszabadság kiadóját egy tőzsdei cég vásárolta meg, arra nem lehet azt mondani, hogy Mészáros érdekeltsége lenne. „Papíron persze igaz, hogy van sok kis tulajdonos, de a valóságban néhány nagy tulajdonos irányítja a menedzsmentet, és kapja meg az osztalék nagy részét” – mondta Zsiday a Narancsnak. Ráadásul, hiába a tőzsdei nyilvánosság, a magyar szabályozás arra is lehetőséget ad, hogy a társaságok valódi tulajdonosai háttérben maradjanak. Az Opimus először két, máig ismeretlen hátterű offshore társaságon ment keresztül, mielőtt hivatalosan is Mészároshoz került volna. Az offshore azonban a világszerte egyre szigorodó pénzmosás elleni szabályok miatt kezd kimenni a divatból. Ezért azok a hazai vállalkozók, akik szeretnének háttérben maradni, új módszert találtak: a nyílt végű, zártkörű magántőkealapokat. Az ilyen tőkealapok valódi tulajdonosai – teljesen szabályosan – rejtve maradnak a nyilvánosság elől: kilétük semmilyen adatbázisban nincs benne, sőt, az alapnak még ügyvezetője sincs, azt egy másik, elvileg az alaptól független cég kezeli. Ezért nem tudni, ki az MKB valódi többségi tulajdonosa (papíron a Konzum kezelésében lévő Metis magántőkealap), a Konzum PE Magántőkealap pedig Mészáros mindhárom tőzsdei cégében jelentős tulajdonnal rendelkezik. „A magántőkealapok részvételével a tőzsdén is átláthatatlan tulajdonosi viszonyokat lehet kialakítani. Lehet arra hivatkozni, hogy nyílt tőzsdei műveletek zajlottak, ezért átlátható minden, de a valóságban ez nem igaz” – magyarázta Zsiday. A tőzsdei nyilvánosság még védelmet is jelenthet – ezt pedig már egy másik, tőzsdei befektetésekkel foglalkozó, és ezért neve elhallgatását kérő forrás mondta a Narancsnak. „Kockázatkezelési szempontból előnyös a tőzsdei jelenlét. Ha változna a politikai széljárás, és a mostani haverokat a felelősségre vonás veszélyeztetné, a tőzsdei cégek nagy védettséget élveznek. Hivatkozhatnak arra, hogy nyilvánosak a könyvek, és ott vannak a teljesen ártatlan kisrészvényesek, akiket meg kell védeni: egy ilyen céget nem lehet csak úgy elvenni tőlük.”
A tőzsdei jelenlét ráadásul komoly adókedvezményekkel – akár adómentességgel – is járhat. A részvényeket ugyanis tartós befektetési számlán is lehet tartani, és ha a számlán kezelt értékpapírok hozamához öt évig nem nyúl a tulajdonosa, adómentesen lehet kiüríteni a teljes számlát. Mi több, az ingatlantársaságok teljesen mentesülhetnek is a társasági és a helyi adó megfizetése alól, ehhez csupán szabályozott ingatlanbefektetési társasággá kell alakulniuk, azaz vállalni, hogy a nettó nyereség 90 százalékát kifizetik osztalékként, és hogy a közkézhányad nem esik 25 százalék alá. (Ez persze kikerülhető, ha több, a nagy tulajdonosokhoz közeli szereplő szerez 5 százalék alatti tulajdont, de ez szabálytalan megoldás, és forrásaink szerint kockázatos, mert könnyű lebukni vele.) Jászai Gellért a Konzum vezetőjeként azonnal be is jelentette, hogy az Appeninnt szabályozott ingatlanbefektetési társasággá kívánják alakítani. Ennek megfelelően az Appeninn igazgatótanácsa ki is adott egy közleményt, mely szerint nem javasolja a részvényeseknek, hogy elfogadják a Konzum nyilvános vételi ajánlatát a társaság részvényeire.
Tovább növelheti a részvények forgalmát – és árfolyamát is – hogy egyes befektetési alapok szabályzata kimondja: mindenképpen tartaniuk kell azokból a papírokból, melyek részei bizonyos tőzsdeindexeknek. A Konzum és az Appeninn részvényei szerepelnek a BUX-ban, az Opus pedig bekerült a bécsi CECE indexbe. Az is igaz ugyanakkor, hogy Mészáros papírjainak súlya viszonylag kicsi ezekben az indexekben, és az igazán komoly külföldi alapok nem a BUX vagy a CECE alapján vásárolnak, de a forgalomgeneráló hatás ettől még létezik. A befektetők Magyarországot a feltörekvő országok közé sorolják, ahol nem olyanok az átláthatósági viszonyok, mint a fejlett országokban: azaz tisztában vannak azzal, hogy zavaros, államilag befolyásolt lehet a tőzsde, és ennek megfelelően is kezelik az itteni papírokat.
Kockázatok és mellékhatások
Szinte az összes pénzügyi szereplő arról panaszkodik, hogy a BÉT – a privatizációs időszakot leszámítva – soha nem töltötte be azt a szerepet, amire elvileg kitalálták. A vállalatok nem nagyon használják a tőzsdét pótlólagos tőkebevonási lehetőségként, és az elmúlt évtizedekben nagyon kevés volt az igazán sikeres tőzsdei bevezetés. Mészáros tőzsdei felbukkanása sem feltétlenül a jó irányba mutat. A magántőkealapok miatt átláthatatlan struktúra nem növeli a bizalmat, hiába nő a tőzsdei kapitalizáció. Ráadásul a Mészáros-birodalomban nem csak a valódi haszonélvezők személye nem ismert – mondta egyik forrásunk. „A Mészároshoz köthető cégháló annyira összetett, hogy kérdés, van-e egyáltalán olyan személy, aki az egészet átlátja egyben. Kívülről úgy tűnik, Mészáros előzetes üzleti terv, a megtérülés vagy a hozam kiszámítása nélkül vásárol fel cégeket hihetetlen sebességgel. Ez pedig nagyon megnehezíti e vállalatok piaci értékelését. Nem ismertek a cégek fundamentumai, jövedelemtermelő képességei és a holdingstratégiája sem” – mondta a Narancsnak tőzsdei forrásunk.
A kiszámíthatatlan stratégia és a politikai helyzettől való erős függés mellett az alacsony forgalom is hozzájárul ahhoz, hogy a Mészáros-féle cégek árfolyamai nem tükrözik a társaságok valódi értékét. Ha ugyanis kicsi a forgalom, akár pár százmillió forinttal is „karban lehet tartani” az árfolyamot, attól függően, éppen milyen érték előnyös a tulajdonosoknak.
A folyamatosan épülő Mészáros-birodalom azonban nem csak a tőzsdén jelent kockázatot – figyelmeztetett Zsiday Viktor. Szerinte könnyen kialakulhat egy a dél-koreai konglomerátumokhoz hasonló gazdasági modell. „Ezekben a konglomerátumokban a különböző iparágakban tevékenykedő nagyvállalatok átláthatatlan céghálója jött létre. Mindenki mindenkiben tulajdonos, a konglomerátumnak részei a bankok, amelyek saját tulajdonosi körüknek adnak hitelt. Nálunk ráadásul még a szabályozó is igen közel van ehhez a konglomerátumra egyre inkább hasonlító holdinghoz.” Egy ilyen struktúrában rejtve maradnak a valódi kockázatok, és nem látni a keresztfinanszírozásokat sem. Zsiday szerint a 97/98-as ázsiai válság megmutatta, mekkora bajt okozhat ez a fajta gazdasági modell, hiszen ha az egyik fontos cég borul, magával ránthat mindent. A befektetési szakértő hozzátette ugyanakkor, hogy a Mészáros-birodalom kiterjedése egyelőre nem hordoz magában ekkora veszélyeket, de ha ilyen ütemben növekszik a cégháló, az könnyen rizikófaktorrá válhat.
Mészáros birodalmának hízása tehát nem csak a korrupció, a magánvagyonná tett közpénzek és a piaci bizalom tönkretétele miatt káros a gazdaságnak. Ha túl nagyra nő és tovább terjeszkedik a pénzpiacokon is, akkor egy rossz döntés vagy a politikai szélirány megváltozása okozta bukás magával ránthatja az egész magyar gazdaságot.
|
Ezért tőzsdézik Mészáros Lőrinc: A nagy begyűjtés
|
Néhány éve Orbán Viktor még lesújtóan nyilatkozott a „tőzsdei spekulánsokról” – ehhez képest ma már legközelebbi embere, Mészáros Lőrinc három tőzsdei céget is birtokol. Milyen előnye származik a felcsúti polgármesternek a tőzsdéből, és rejt-e kockázatokat, hogy a gazdaság egy újabb szegmensében bukkant fel?
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/a-nagy-begyujtes-106534
|
2017-10-10 10:25:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A Heti Válasz birtokába került információk szerint a tavaly megszüntetett magyar nyomozás tárta fel, hogy az Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek fizetett kenőpénz egy orosz oligarchához köthető. A hetilap legfrissebb száma közli az olajos cégvezér vallomását, amit a magyar ügyészségen tett, és amiről azt írja, a kihallgatás leirata a horvát hatóságoknál lényegében olvasatlanul „pihen”.
Fotó: MTI/Beliczay László
A Heti Válasz élesen szembe is állítja a horvát és a magyar ügyészség munkáját. Emlékeztet arra, hogy Zágráb egy kétes hírű „koronatanú” vallomása, néhány Sanader-Hernádi-találkozó, illetve egy étterem biztonsági kamerájának néma felvétele alapján juttatná börtönbe Hernádit, míg a budapesti Központi Nyomozó Főügyészség feltárta a Ciprusról indított pénzmozgás teljes hátterét. Úgy zárta le a maga eljárását, bűncselekmény híján. „Ha a magyar hatóságok nem nyomoztak volna, ma talán senki nem tudná, hogy a két állítólagos kenőpénz-közvetítő érdekeltség nem Hernádié és nem is a Molé – miként a „koronatanú”, Robert Ježić állította -, hanem a 17. leggazdagabb oroszként jegyzett Mihail Gucerijevé volt.
A Heti Válasz különösnek tartja, hogy a horvátok bírálják a feltáró munkában oroszlánrészt vállaló magyar társhatóságokat, miközben két zágrábi államügyész 2011. február 9-én személyesen bírta tanúvallomásra a Mol-vezért. A hetilap birtokába jutott kihallgatási jegyzőkönyv arról árulkodik, hogy a horvátok csak az INA irányítási jogának megszerzéséről kérdezték Hernádit, akinek a tanúvallomása pedig egyértelművé teszi például azt, hogy a horvátok „koronatanúja”, Robert Ježić miért a lehető legelfogultabb szereplő a játszmában. A Központi Nyomozó Főügyészség a teljes vizsgálati anyagot elküldte Zágrábba, hiába. Azt a Sanader-perben a bíró nem is engedte felhasználni.
Orbán és Hernádi együtt alapoz
Jövő héten a kormányfő és a Mol elnök-vezérigazgatója közösen teszik le Tiszaújvárosban egy új üzem alapkövét – írja a Népszabadság, amely szerint Orbán Viktor ezzel mindenki előtt megerősíti, kiáll az Interpol-körözés alatt álló cégvezér mellett. A lap úgy véli, a Mol-tulajdonú, tiszaújvárosi TVK új butadiénkinyerő üzem mostani alapkőletételének időzítése nem véletlen. A már korábban bejelentett beruházás eredményeként 2015-ben adnák át a műgumigyártás alapanyagául szolgáló, 130 ezer tonna kapacitású egységet, Észak-Magyarország egyik legnagyobb ipari beruházását. Orbán Viktor – aki személyesen is jó viszonyt ápol a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójával – a közös programmal bizonyára ország-világ előtt demonstrálhatja a Mol-vezér melletti kiállását – írja a Népszabadság.
Hernádit nem adjuk
Megtagadta hétfőn Hernádi Zsolt ügyében a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását a Fővárosi Törvényszék. A bíróság indoklása szerint az elfogatóparancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette, így az elfogatóparancs nem végrehajtható. Ugyanakkor a bíró megjegyezte, döntése csak a magyar határokon belül érvényes. Más államokat nem érint, hogy itt megszűnt a nyomozás, külföldi hatóságok csak akkor nem járhatnának el egy hasonló ügyben, ha a bíróság felmentette volna az érintettet vagy már letöltötte volna jogerős büntetését.
|
Hernádi kipakolt, Orbán hisz neki
|
A Mol–vezér tanúvallomását megkapták a horvátok, de fittyet hánytak rá. A kormányfő bizalma töretlennek tűnik.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/10/hernadi-kipakolt-orban-hisz-neki/
|
2013-10-10 10:39:00
| true | null | null |
24.hu
|
Jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt emeltek vádat a Pesti Központi Kerületi Bíróságon Rudi Zoltán, a Magyar Televízió Zrt. egykori elnöke, majd stratégiatervezési és kommunikációs igazgatója ellen – közölte Ibolya Tibor fővárosi főügyész.
A vádirat szerint "RDr. . Z." magánszemélyként 2010-ben egy XII. kerületi ingatlan eladásában vett részt mint közvetítő, ám az üzlet megkötése után kapott sikerdíjat nem tüntette fel adóbevallásában, hanem egy résztulajdonában álló, Seychelles-szigeteken bejegyzett offshore cég Lichtensteinben vezetett bankszámlájára utaltatta. A sikerdíj 100 ezer eurót, akkori árfolyamon 26,5 millió forintot tett ki.
|
Vádat emeltek a Magyar Televízió volt elnöke ellen
|
Rudi Zoltán 2010-ben közvetítőként részt vett egy ingatlanügyletben, és az ezért kapott sikerdíj után azonban nem fizetett adót, hanem az összeget egy tulajdonában álló offshore cég számlájára utaltatta. Költségvetési csalás miatt vádat emeltek ellene.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151212_Vadat_emeltek_a_Magyar_Televizio_volt_eln
|
2015-12-12 10:36:00
| true | null | null |
HVG
|
Nem licitáltak Lázár nagybátyjának a földjeire
Két stratégiailag fontos földrészlet kelt csak el - a megbízó kiléte ismeretlen.
Egy ügyvéd volt csak talpon a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt bérelt földjeinek árverésén, Szegeden, ő is mindösszesen kétszer licitált, és ellenfél híján kikiáltási áron szereztek meg a földrészleteket. Az üres termet talán az is magyarázza, hogy mindeközben Hódmezővásárhelyen az ottani nagybirtokos Hód-Mezőgazda Zrt földjeit árverezték, két helyszínen is.
Ott az egyik teremben minden kiírt terület elkelt, a másikban csak az eladó földek felét vásárolta meg más-más gazdálkodó. Szegeden, ahol a Miniszterelnökséget vezető Lázár János nagybátyja cégének földjeit árverezték, szombaton a kiírás szerint nyolc földdarabot vertek dobra, de azon a kettő darabon kívül, amelyre az ügyvéd licitált, egy sem kelt el, a többire senki nem regisztrált. Az ügyvéd azt nem árulta el, hogy kit képvisel, arra biztatatott, hogy lapozgassuk majd a kifüggesztett hirdetményeket.
A térképet megnézve, arra lehet következtetni, hogy nem véletlenül választotta ki a jogi képviselő megbízója a földeáki 4 és 7 hektáros területeket:l ezeken a földdarabokon szorgalmi utak vezetnek, találhatóak itt villamos vezetékek, illetve berendezések (EDF-DÉMÁSZ) és még egy épület is van a területen. Magyarán nem csupasz szántót vásárolt a megbízó, hanem olyan stratégiailag fontosabb földterületet, amely nélkül a körülötte levő szántók nem működtethetők.
Mint ismeretes, a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt lényegében az összes földet megnyerte az állami földpályázatokon, amelyeket az azt megelőző 20 évben is béreltek, tehát vásárlás nélkül is dolgozhatnának tovább elvileg. A Hód-Mezőgazda Zrt, noha 90 körüli részletre pályázott, egyet sem nyert, a jelenlegi szerződéseik 2017-ig érvényesek. Mind a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt, mind a Hód-Mezőgazda Zrt földjeinek többségét kiírták árverésre, még december 30-án is tartanak liciteket.
|
Nem licitáltak Lázár nagybátyjának a földjeire
|
Két stratégiailag fontos földrészlet kelt csak el - a megbízó kiléte ismeretlen.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151212_Nem_licitaltak_Lazar_nagybatyjanak_a_fold
|
2015-12-12 10:41:00
| true | null | null |
HVG
|
Az erzsébetvárosi, milliárdos ingatlanpanamák, korrupciós ügyek másodfokú tárgyalása után hat vádlott esetében van mód harmadfokú eljárásra, mivel első és másodfokú ítéletük több ponton ellentmondásos.
Enyhébb ítéletért
Gál György, elsőrendű vádlottnak hozzávetőleg egy évre kellett volna bevonulnia a börtönbe, ha a másodfokú ítélet jogerőre emelkedett volna.
Az ügyvéd, Bárándy György és az ügyésznő is fellebbezett a másodfokú ítélet ellen: Bárándy az általa képviselt elsőrendű és másik védence, Szabó Zoltán számára kért enyhébb ítéletet. Az ügyésznő hat vádlott esetében nem fogadta el az elsőfokú ítéletnél enyhébb ítéletet. A többiek esetében a másodfokú ítélet jogerőre emelkedik a mai naptól.
„Állásajánlatom van”
A Szegedi Ítélő Tábla döntött Gál György házi őrizetének megszüntetéséről is, de Gál a folytatódó eljárás idején nem hagyhatja el Budapestet. A vádlott maga arra való tekintettel kérte a kényszerintézkedés alóli felmentését, hogy három kisgyermeket nevel, gyakorlatilag az eljárás kezdete óta, öt éve nem folytat kereső tevékenységet, most van egy ajánlata, végre munkába állhatna, fizetést kaphatna. Azt, hogy kitől, milyen ajánlatot kapott nem árulta el, csupán azt, hogy két héten belül munkába áll.
Több százmilliós kártérítés behajtatlanul?
Az elsőrendű vádlottat másodfokon is 235 millió forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezték. Gál György kérdésünkre azt válaszolta, hogy nincs ennyi pénze, nem tudná befizetni, ha most kellene ezt az összeget.
Bárándy György, ügyvéd elmondta kérdésünkre, hogy amennyiben nem fizetik be, hasonló esetekben, a bírság összegét, azt nem kell leülniük, mert az nem számítható át szabadságvesztésre. Amennyiben nem képesek megfizetni a kirótt összeget, majd vonják a fizetésükből. Az ügyvéd pénzbüntetés megfizetéséről általánosságban beszélt, hiszen védence a 234 millió forintos bírságot most nem köteles megfizetni, a harmadfokú bíróság fog ennek mértékéről is dönteni.
|
Hunvald-per: senkinek nem kell börtönbe vonulnia
|
Hat vádlott ügye folytatódik, haté másodfokon jogerőssé vált. Gál György, Hunvald György és Szabó Zoltán is tovább görgetik a már évek óta tartó eljárást.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/10/hunvald-per-valtozasok-masodfokon/
|
2013-10-10 10:42:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Jobbik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) fordult, hogy vizsgálják meg, Habony Árpád miből finanszírozza "luxus életvitelét és kiadásait" – mondta Szilágyi György jobbikos országgyűlési képviselő pénteken.
Az ellenzéki párt képviselője utalt a Habony Árpádról a napokban megjelent ibizai videóra. Bár a videót néhány nappal a megjelenése után priváttá tették eredeti lelőhelyén, a YouTube-on ma is fent van. Balszerencséjére Habony felkerült a milliomosok által kedvelt ibizai Heart klub imázsvideójára, ahogy izegve-mozogva, hunyorogva nézi egy táncosnő produkcióját (1:29-nél és 1:35-nél). A jelenet természetesen kitűnő alapanyag volt a magyar net mémgyárosainak, itt az eredmény.
Szilágyi azt kérte, az adóhatóság vizsgálja meg a sajtóban megjelentek és egyéb a nyilvánosságban elérhető információk alapján, hogy Habony Árpád, "aki a miniszterelnök főtanácsadójának nevezi magát", miből finanszírozza luxuskiadásait, rendelkezik-e munkaviszonnyal, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal.
A Figyelő májusi cikkében próbált nyomára bukkanni a hivatalosan sehol sem alkalmazott főtanácsadó bevételi forrásainak. Arra jutottak, hogy Habony egyik kereseti forrása a műsorgyártással foglalkozó Press & Belt Produkciós Iroda Kft., ahonnan a lap értesülése szerint havi egymillió forintot kap. A 2002-ben alapított szentendrei vállalkozás tulajdonosa az a Halkó Gabriella, aki Jáksó László élettársa volt, és akinek a neve ugyanannak a budapesti Szerb utcai háznak a kaputelefonján is olvasható, amelyben annyira sokszor felbukkan Habony Árpád, hogy már az is felmerült, esetleg ott lakik.
Szilágyi György reméli, hogy a NAV komolyan veszi bejelentésüket, és megvizsgálják, Habony miből él.
Egyúttal felszólították a kormányt: öntsön tiszta vizet a pohárba, tisztázzák, milyen viszonyban van Habony Árpád Orbán Viktor kormányfővel, igaz-e például, hogy az üzleti ügyeit is intézheti.
|
Felnyomták Habonyt a NAV-nál
|
A Jobbik fordult az adóhatósághoz, hogy derítsék ki, a miniszterelnök tanácsadója milyen jövedelemből finanszírozza luxus életvitelét. Szilágyi György képviselő a napokban előkerült ibizai videóra is hivatkozott. A Jobbik azt is tudni akarja, igaz-e, hogy Habony intézheti Orbán Viktor üzleti ügyeit is.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151211_Felnyomtak_Habonyt_a_NAVnal
|
2015-12-11 10:44:00
| true | null | null |
HVG
|
Az ittas vezetésért korábban elítélt Tilki Attila kormánypárti politikus több mint 600 kilométert utazik Fehérgyarmatról Budapestre és vissza, ha segítenie a törvényhozás munkáját, ezért januártól idén október végéig 1,7 millió forintos benzinköltséget számolt el. Ő autózott a Bors szerint a legtöbbet a pártjában, ám ehhez képest idén csak egyszer (!) szólalt fel a parlamentben.
A Borsnak kiderítette, hogy a fideszes politikus annak ellenére autózik ennyit, hogy a parlament egy 55 négyzetméteres lakást bérel számára a VIII. kerületben, havi 185 ezer 550 forintért. Egy évre tehát 2 millió 226 ezer forintnyi lakástámogatáshoz jut Tilki.
Az MSZP-ben a tornyospálcai Legény Zsolt vezetett a tankolásban, szintén 1,7 milliós elszámolással. Az Országgyűlés neki is bérel lakást, a XIII. kerületben havi 164 ezer forintért (évi 1 millió 968 ezerért) egy 35 négyzetméteres ingatlant. Ő 74 felszólalásával idén aktív politikusnak számít.
|
1,7 milliós benzinpénzt és lakást is kap a fideszes, aki csak egyszer szólalt fel a Házban
|
A kormánypárti Tilki Attila és az MSZP-s Legény Zsolt egyaránt 1,7 milliós benzinköltséget számolt el idén januártól októberig, pedig mindkettőnek bérel budapesti lakást az Országgyűlés. Tilki viszont csak egyszer szólalt fel a parlamentben, míg szocialista kollégája 74-szer.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151211_17_millios_benzinpenzt_es_lakast_is_kap_a
|
2015-12-11 10:53:00
| true | null | null |
HVG
|
Októberben az Index mutatta be a Veszprém megyei Öskü egyik fantombuszmegállóját, amit azért nem használnak már a buszok, mert a közeli csomópont átépítése után már kiesek az útvonalukból.
A megállóban ennek ellenére kint van a tábla és a menetrend, de ha valaki az alapján vár ott buszt, akkor sosem fog elutazni sem Várpalotára, sem Pétfürdőre. A csomópontból ugyanis csak egy irányba, Veszprém felé lehet kanyarodni, és a két másik hely éppen az ellenkező irányban van – és az útnak azt az oldalát korlát választja el a furcsa megálló felől megközelíthető oldaltól.
Kész Zoltán, Veszprém megyek független országgyűlési képviselője írásban kérdezte meg a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy mennyit költött az állam erre az ösküi szuperbuszmegállóra.
Seszták Miklós miniszter válasza szerint a 8-as út ösküi csomópontjának átépítésekor a járdához nem nyúltak, csak fedett buszvárót helyeztek ki „a lakosok érdekében nettó 341 ezer forint költséggel”. "A tervezési időszakban egyeztetés történt a Volán társasággal, ennek alapján maradt a megálló a jelenlegi helyén" – írta a miniszter, mást azonban nem közölt, így az sem derült ki, miért költöttek el feleslegesen százezreket, illetve mit jelent az, hogy „a lakosok érdekében”.
A fejlesztési minisztérium pénteken délután közleményt juttatott el lapunkhoz, amelyben azt írják, hogy az ösküi Bem utcai buszmegállót most használják a buszok, mivel a 8. sz. főút településhez közeli szakaszának felújítása óta a község központja felől arra közlekedő egyes regionális járatok állnak meg ott.
|
341 ezerbe került a buszmegálló, ahol sosem áll meg busz
|
Az ott élők érdekében helyeztek ki nettó 341 ezer forintért egy fedett várót abba az ösküi buszmegállóba, amelyről az Index forgatott videót nemrég – derült ki a nemzeti fejlesztési miniszter írásbeli válaszából, amelyet Kész Zoltán független képviselő kérdésére adott.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151211_341_ezerbe_kerult_a_buszmegallo_ahol_sose
|
2015-12-11 10:59:00
| true | null | null |
HVG
|
Az NB I-es Puskás Akadémia elnöke a kormányfő szülőfalujában, Alcsútdobozon jutott három földdarabhoz – derül ki a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) listájából, amelyet a Blikk sikeresen perelt ki az állami szervből. Mészárosék azon ritka szerencsések közé tartoznak, akik egyszerre nyertek állami földeket és állami dohánykoncessziókat is. A sajtóhírek szerint ugyanis Mészáros János öt trafikot nyithatott.
Azt nem lehet tudni, hogy ezúttal mekkora területről van szó, ez továbbra sem nyilvános, ám az kiderül, hogy mindössze egy állami földdarab jutott másnak a településen. Ezzel szinte az összes állami föld Mészárosék kezében összpontosul Alcsútdobozon, mivel a tavalyi földpályázatokon is taroltak. A településen a 17 pályázatból 14-et kaszált a Búzakalász 66 Felcsút Kft. A társaság így összesen 758 hektárnyi földet nyert el tavaly a helyi gazdák elől, ezzel együtt pedig Fejér megyében összesen immár 1010 hektárnyi területen diadalmaskodott.
Az egykori gázszerelő és családja a kormányváltás után vágott bele a földbizniszbe, ami igen jól jövedelmez nekik is. Mészáros Lőrincék cége, a Búzakalász 66 Kft. idén első fél évben 30 millió forint területalapú támogatást kasszírozott, testvére 6,5 milliót, felesége pedig 2,8 millió forintot kapott fél évre a földekért a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kimutatásai szerint.
|
Orbán barátjának földből és trafikból is kijutott
|
Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, Orbán Viktor miniszterelnök bizalmasának cége kapta szinte az összes alcsúti állami földet használatra, trafikból korábban pedig öt jutott neki – írja a Blikk.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/11/orban-baratjanak-foldbol-es-trafikbol-is-kijutott/
|
2013-10-11 11:01:00
| true | null | null |
24.hu
|
Ahogy azt szeptember elején megírtuk, lezárulóban a békéscsabai „tanácsadós mutyi” ügye, miután az ügyészség minden nyomozást és eljárást megszüntetett a Joghatás Kft. ellen. Illetve csak így tűnt. Újabb fordulatot vett ugyanis az eddig is igen szövevényes eset: a Harangi család egy peren kívüli egyezségi ajánlattal kereste meg Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatát, mely szerint 51 millió 300 ezer forintnyi sérelemdíjat követelnek. Ez esetben az ügyet lezártnak tekintik, írják. Ha nem, akkor „mind a büntetőjogi, mind a polgári jogi teljes eszköztárat igénybe véve eljárást indítanak”.
Amit lezártak
A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás és az által fenntartott szociális intézmények tanácsadói szerződéseket kötöttek egy jól körülhatárolható körrel, amelyikbe beletartozott Haraginé Ádám Zsuzsanna, és az általa vezetett Joghatás Kft., volt férje, Harangi László Attila ügyvéd, és fiuk, a szintén ügyvéd ifj. Harangi László. Ők 2011 novembere és 2015 júniusa között a megkötött szerződésekből összesen 167 millió forinthoz jutottak – ebből csak a Joghatás Kft. 116 millióhoz. Ezek főként jogi szaktudást igénylő és egyéb, például szervezetfejlesztési vagy konyhai tanácsadásra vonatkozó szerződések voltak.
Dióhéjban:
– 2015 nyaráig összesen 116 millió forinthoz jutott a cég,
– ezért például havi több mint egymillió forintért adtak tanácsot „konyhai” ügyekben (sic!),
– eközben az előző polgármester, Vantara Gyula kormánypártiként már az Országgyűlésben ül,
– a szerződések megkötésekor ő volt a Kistérségi Társulás elnöke,
– egy vizsgálati dokumentum szerint több szerződést jogszerűtlenül és nem értékarányosan, túlárazva kötöttek meg,
– több esetben nem írtak ki közbeszerzést.
Vantara Gyula
2015 júniusában vizsgálat indult 39 szerződés kapcsán, első körben ebből hatot felbontottak. Egyet értékaránytalanság („konyhai” tanácsadásra ugyanis havi több mint egymillió forintot számláztak ki), a maradék ötöt pedig jogszerűtlenség miatt. Ez abból adódott, hogy az ügyvédi törvény szerint jogi tanácsadást csak ügyvéd, jogtanácsos vagy közjegyző végezhet, gazdasági társulás vagy magánszemély nem. Márpedig a Joghatás Kft. tanácsadói szerződést kötött, így jogszerűtlenül járt el. Emellett találtak könyvvizsgálói és pénzügyi hiányosságokat, és fény derült a közbeszerzési törvény megsértésére is azzal, hogy a cég közbeszerzés kiírása nélkül, automatikusan megkapta a tanácsadói feladatokat.
Az ügyben végül 2015 novemberében tett feljelentést a város jegyzője ismeretlen tettes ellen csalás, hűtlen és hanyag kezelés, számviteli fegyelem megsértése és zugírászat miatt. A zugírászatot leszámítva a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság folytatta le a nyomozást, és le is zárta azt, mert szerintük bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható. A zugírászat ügyében a Gyulai Járási és Nyomozó Ügyészség járt el, ahol a nyáron szintén megszüntették a nyomozást bűncselekmény hiánya miatt. Felelőst tehát nem találtak, a Kistérségi Társulásból kiutalt 167 millió forintból pedig egy forintot sem kapott vissza senki. Szarvas Péter, Békéscsaba független polgármestere szeptemberben azt mondta lapunknak, ezekkel a kérdésekkel a jövőben nem kíván foglalkozni a Társulás. Miklós Attila MSZP-s önkormányzati képviselő viszont más állásponton van: szerinte igenis keletkezett kár, amit polgári peres úton talán még vissza lehetne szerezni.
Ezzel viszont az a probléma, hogy csak a sértett tehet feljelentést, ami jelen esetben a kistérség és nem a város képviselő-testülete. Ebben szeptember óta nem is történt semmi. „A legutóbbi képviselő-testületi ülésen megkérdeztem a polgármestertől, a Társulás elnökeként miért nem tette meg az ezzel kapcsolatos szükséges lépéseket. Érdemi válasz hiányában megígértem, hogy a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság elnökeként jövő év elejére átnézem a szerződéseket és kiszámolom azt az összeget, amit polgári peres úton lehetne érvényesíteni. A havi 1,1 milliós konyhai tanácsadós szerződés, vagy az útiköltségek nem helyes elszámolása biztosan ide tartozik. Ez közpénz, ami kifolyt, így igenis van jogunk polgári peres útra terelni az ügyet” – mondta kérdésünkre Miklós Attila, aki szerint bár a Társulás volt a probléma előidézője, látszólag mégsem azon dolgozik, hogy ez a probléma megoldódjon.
Szarvas Péter
A követelés
Közben november végén a Harangi család (Haranginé Ádám Zsuzsanna, Harangi László Attila és két gyerekük, László és Zsuzsa) peren kívüli egyezséget ajánlott a város önkormányzatának, melynek értelmében több mint 51 millió forintot követelnek – az őket ért sérelmek miatt. A városnak küldött hosszú indoklásból kiderül: azt sérelmezik, hogy az ügyet a „lehető legszélesebb nyilvánosság” bevonásával tárgyalták, hogy a velük jogviszonyban álló intézmények munkatársait folyamatosan presszionálták, adatokat és okiratokat kértek tőlük határidőre, ezért bizalmatlanná vált a légkör, és egy-két kivétellel (Harangi László Attila esetében) azonnali hatállyal és egyoldalúan mondták fel a szerződéseket.
Ahogy azt megírtuk, több szerződésnél jogszerűtlenséget, az egyiknél pedig értékaránytalanságot állapítottak meg. Ami az intézményi pressziót illeti, szeptemberben egy az intézmények életében tájékozott forrásunk azt mondta, „az intézmény életében nincs fennakadás, a rendszer nem működik rosszabbul, megszűnt viszont a mindenre kiterjedő, már-már az autonómiát is megszüntető bábáskodás, amit a kft. jelenléte jelentett. Már nem menekülnek az ott dolgozók, az idősek pedig sorban állnak, hogy bejussanak az intézménybe. Régen ez nem így volt. Nagyobb a közbizalom az intézménnyel szemben.” Néhány tanácsadói szerződést ugyan pótoltak (például az idősek továbbra is igénybe vehetnek jogi tanácsadást), de nem mindet, az így megspórolt pénzt pedig visszaforgatják a működésbe.
A Harangi család azt is sérelmezi, hogy „konkrét és súlyos bűncselekményeket vázoltak fel velünk kapcsolatban, minősítették tevékenységünket, azt a látszatot keltve és kreálva, mintha »bűnszervezet« működött volna mindenféle szakmai tevékenység nélkül”. Ezzel kapcsolatban egyébként mind a polgármester, mind a vizsgálatot folytató ügyvéd elmondta, hogy bár értékaránytalanság volt, de a számok mögött valós szakmai munka történt. A család üdvözli továbbá a hatóságok döntését, miszerint nem történt bűncselekmény. Végül megjegyzik: „Eljárásaikkal teljesen tönkretették családunkat, bennünket, gazdasági társulásunkat (az Opten cégadatbázisa szerint a Joghatás Kft. 2014-es üzemi eredménye 14 millió volt, 2015-ben már csak 5 millió, 2016-ban pedig mínusz 700 ezer – F. Zs.), szakmai praxisainkat, emberileg megaláztak, súlyos és konkrét bűncselekmények elkövetésével a nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva vádoltak, az eljárások alatt és azt követően a hatóságok megállapításaival ellentétes tényeket közöltek, vagy azok megállapításait hallgatták el, mert azok nem igazolták vádjaikat.”
A család a személyiségi jogok védelmére, a magántitokra és a jogellenes károkozásra hivatkozva összesen 51 millió 300 ezer forintnyi sérelemdíjat követel az önkormányzattól. Továbbá megjegyzik, a polgári peres út mellett a büntetőjog is szankcionálhatja az ügyet, többek között rágalmazás, becsületsértés, hatóság félrevezetése, hivatali visszaélés keretein belül. Amennyiben tehát Békéscsaba nem fizet, elindítják az eljárásokat.
A város decemberi képviselő-testületi ülésén a testület egyhangúlag úgy határozott, hogy a Harangi család ajánlatát nem fogadja el és nem fizeti ki a kért összeget.
|
„Eljárásaikkal teljesen tönkretették a családunkat” Újabb epizód a békéscsabai tanácsadós mutyi történetében
|
Váratlan fordulat: visszavág Békéscsabának a Joghatás Kft., 51 millió forintnyi sérelemdíjat követelve.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/eljarasaikkal-teljesen-tonkretettek-a-csaladunkat-ujabb-epizod-a-bekescsabai-tanacsados-mutyi-torteneteben-108416
|
2017-12-22 11:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A volt kormányfő szerint 2009-ben az akkor ellenzéki Fidesz parlamenten belül és kívül is változó érveléssel folyamatosan támadta a projektet. Kormányfőként a témában benyújtott parlamenti interpellációk és kérdések után felkérte Oszkó Péter pénzügyminisztert, hogy vizsgáltassa ki az ügyet, különösen annak a telekcserére vonatkozó részét. Az alapos vizsgálat szerint nem történt olyan jogszabálysértés, ami beavatkozásra ad okot.
Ezt követően 2009 nyarának végén arról értesült, hogy az ingatlancsere kapcsán ügyészségen lévő értékbecslés mintegy 600 millió forinttal kevesebb, mint a nemzeti vagyonkezelőé, ezért úgy határozott, hogy a kérdésben döntsön a független magyar bíróság.
|
Bajnait meghallgatták a bíróságon
|
A Sukoró-üggyel politikai és nem gazdasági kérdésként találkozott Bajnai Gordon miniszterelnökké választása után – mondta az Együtt-PM szövetség vezetője a Szolnoki Törvényszéken tanúkénti meghallgatásán.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/11/bajnait-meghallgattak-a-birosagon/
|
2013-10-11 11:06:00
| true | null | null |
24.hu
|
A K-Monitor szúrta ki, hogy Mészáros Lőrinc egy nappal karácsony előtt kapott egy 63 milliárd forint értékű állami megbízást: a felcsúti polgármester családi cége, a Mészáros és Mészáros Kft. építheti az M8-as autóút Körmend és Rábafüzes közötti szakaszát. A közbeszerzés eredményét szombaton tették közzé.
Más építőipari cégeknek is érkezett pakk karácsony előtt. A szintén kormányközeliként számon tartott Duna Aszfalt Baján kapott mélyépítési munkákra megbízást 8 milliárd forint értékben, a Swietelsky Vasúttechnika Kft. pedig 65 milliárd forintért dolgozhat a Gödöllő és Hatvan közötti vasúti szakaszon. Ehhez képest már aprópénz a Penta Kft. 305 millió forintos megbízása, amelyet a Belváros-Lipótváros Önkormányzattól kaptak.
|
Az ország legszerencsésebb gázszerelőjéhez egy nappal korábban jött a Jézuska
|
A fa alá került egy 63 milliárdos megbízás. Boldog karácsonyt, Mészáros Lőrinc!
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/az-orszag-legszerencsesebb-gazszerelojehez-egy-nappal-korabban-jott-a-jezuska-108433
|
2017-12-23 11:14:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
sport
2018 január 05., 18:58
comments 141
A pénteki Közbeszerzési Értesítő szerint senki nem jelentkezett az új Diósgyőri Stadion üzemeltetésére. Ez így elég rossz hír, a stadiont ugyanis 13 milliárdból építette újra a Market Építő Zrt., és a tervek szerint februárban már átadnák, de ha nincs, aki üzemeltesse, akkor nehéz lesz.
Nemrég ugyanez történt a szombathelyi stadionnal is. Ott, miután nem találtak üzemeltetőt, az önkormányzat megegyezett az építtető céggel, hogy utóbbi üzemelteti ideiglenesen a komplexumot, az önkormányzat pedig ad bele pénzt. Igaz, a szombathelyi bukó talán egy kicsit fájdalmasabb volt, az a stadion ugyanis 14 milliárdból épült, a diósgyőri meg ugye 1 milliárddal olcsóbb volt.
|
Senki nem jelentkezett a diósgyőri stadion üzemeltetésére :(
|
A pénteki Közbeszerzési Értesítő szerint senki nem jelentkezett az új Diósgyőri Stadion üzemeltetésére. Ez így elég rossz hír, a stadiont ugyanis 13 milliárdból építette újra a Market Építő Zrt., és a tervek szerint februárban már átadnák, de ha nincs, aki üzemeltesse, akkor nehéz lesz.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/01/05/senki-nem-jelentkezett-a-diosgyori-stadion-uzemeltetesere
|
2018-01-05 11:24:00
| true | null | null |
444
|
Czerván György agrárállamtitkár cége, az Aranyszarvas Zrt. Tápiószentmártonban jutott egy 5,8 hektáros területhez, amelyet október 15-ig használhat a cég. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) ugyanis meghirdette a termőföldet, így azt a jövőben egy magánszemély művelheti – válaszolt az államtitkár nevében a vidékfejlesztési tárca. Hangsúlyozták, hogy Czerván három és fél éve nem dolgozik a cégnél, ám vagyonnyilatkozata szerint 24,88 százalékos tulajdoni hányada van benne. A több mint 1100 hektáron gazdálkodó Aranyszarvas Zrt. közel 130 milliós uniós támogatást zsebelhetett – derül ki a Blikk cikkéből.
Czerván György
Fotó: MTI / Földi Imre
A legtöbb birtokot Farkas Sándor fideszes képviselő cége, a Kinizsi 2000 Mezőgazdasági Zrt. kapta, összesen 82 darabot Fábiánsebestyénben és Eperjesen. Farkas szerint sok kis, legfeljebb egy-két hektáros földdarabról van szó, amelyek a korábbi földet életjáradékért program keretében kerültek az államhoz. A képviselő hozzátette, hogy több földet is meghirdetett az NFA, de a politikai támadások elkerülése érdekében nem indultak ezeken a pályázatokon. Farkasnak 38 százalékos tulajdonrésze van a Kinizsiben, amely a nagybirtokos vállalatok közé tartozik a 3400 hektárra becsült területével.
Örvendi László viszont nem nyilatkozott a Blikknek, amely kiderítette, hogy a kormánypárti honatya cége, a Nagyhegyesi Mezőgazda Kft. – amit a képviselő 6 százalékban birtokol – két területet nyert el.
Hanó Miklós békéscsabai alpolgármester Békéscsabán kapott egy állami birtokot. A mellékállásban kórházigazgatóként dolgozó fideszes képviselő, Daher Pierre felesége, Daher Rima pedig két állami területet kapott.
|
Államtitkár is kapott földet pályázat nélkül
|
Egy földművelésügyi államtitkár és legalább hét országgyűlési képviselő kapott pályázat nélkül állami birtokokat – írja a Blikk.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/12/allamtitkar-is-kapott-foldet-palyazat-nelkul/
|
2013-10-12 11:23:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Magyar Közlönyben szúrta ki a RomNet, hogy a magyar kormány egy határozatban 2 milliárd 474 millió 646 ezer forintot von el a Híd a munka világába programtól, ezzel megfelezik az eredetileg ötmilliárdos költségvetést. A projektet az Országos Roma Önkormányzat koordinálta, élén az egykori elnökkel, Farkas Flóriánnal. Az elnöknek azért kellett távoznia, mert a programhoz rendelt összegeket megkérdőjelezhető módon és rossz hatékonysággal használták fel, ezzel nem is tudtak egyelőre maradéktalanul elszámolni – a NAV eljárást indított. Az uniós támogatottságú programban az ORÖ eddig 2 milliárd 99 millió forintot kapott.
A portál megkereste az Emmit, hogy mivel indokolható a forráselvonás. A tárca egyszerűen fogalmazott, miszerint a projekt "szakmai okok miatt nem az eredeti tervek szerint haladt", melyekre az "időközi ellenőrzések mutattak rá", az egész program "az eredetileg tervezetthez képest csökkentett műszaki-szakmai tartalommal és ehhez mérten csökkentett költségvetésből valósult meg".
A NAV költségvetési csalás gyanúja miatt indított nyomozást, de a minisztérium tagadta, hogy ezzel összefüggésben vonták-e meg az összeget és "teljes mértékig elkülönülnek" a saját vizsgálataik a NAV nyomozásától. Az adóhatóság tájékoztatása szerint folyamatosak a tanúkihallgatások, iratokat is lefoglaltak, egyelőre gyanúsított nélkül. A portál úgy értesült, hogy az unió források felhasználását ellenőrző OLAF már tavasz óta vizsgálódik Farkasék könyvelése miatt, ezt az Balog Zoltán minisztériuma, az Emmi is megerősítette.
A forrásokat szeptember 30. határidővel vonták meg az ORÖ-től, ehhez képest Lázár János szeptember végén még megvédte Farkas Flóriánt a támadásoktól, míg a közelmúltban már szemtől szemben kritizálta a némán üldögélő Farkast egy nyilvános bizottsági ülésen. A múlt heti Kormányinfón Lázár úgy nyilatkozott, hogy Farkasnak és az ORÖ-nek még van lehetősége az ügy tisztázására a 2010-2014 között elköltött pénzeket illetően, ugyanis a vizsgálatok nem zárultak le.
A projekt vezetői hatalmas összegeket vehettek fel fizetésként, Winkler Gábor projektvezető négyórás munkarendben 1,2 millió forintot keresett havonta, a pénzügyi vezető 1,4 milliót, a szakmai vezető pedig 900 ezer forintot keresett. A túlköltekezések miatt is vizsgálódhatnak, a projekt terhére vettek egy székházat a budapesti Naphegy téren 224 millió forintért, amelyet 20 millióból felújítottak és 30 millióért berendezték. A RomNet által korábban kikért hivatalos adatok alapján kiderült az is, hogy ennek a programnak a terhére fizették Farkas Flórián személyi sofőrjét is, akinek bérezése a hálózatüzemeltetési vezető asszisztensének bérével megegyezően havi 350 ezer forint volt.
Emellett Farkasék több százmilliót költöttek jelentősen túlárazott tanulmányokra is, például fellehető olyan is, amely oldalanként 300 ezer forintba került.
|
Milliárdokat vontak el Balogék a Farkashoz kötődő gyanús programtól
|
A komány közel két és fél milliárd forintot vont el az egykor Farkas Flórián által vezetett Országos Roma Önkormányzatának Híd a munka világa elnevezésű felzárkóztatási programjától. A lépéssel gyakorlatilag üresbe tették a program motorját, az indoklás szerint szakmai hiányosságokra derült fény a pénzek felhasználásában. Farkasék költekezései miatt NAV és OLAF vizsgálat is zajlik, elképesztő túlárazásokat találtak.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151210_Milliardokat_vontak_el_Balogek_a_Farkasho
|
2015-12-10 11:38:00
| true | null | null |
HVG
|
Bár a Miniszterelnökség részéről Vitályos Eszter államtitkár igyekezett megvédeni a közbeszerzési összeférhetetlenségi jogszabályokat, mondván bővültek a korlátozások, de a Transparency International által éltre hívott Átláccó Fesztiválon alig volt megszólaló, aki nem kritizálta a törvényt, mely csak az főbb tisztségviselőkkel egy háztartásban élő rokonokra korlátozta a közbeszerzési összeférhetetlenséget. Az eseményen később felszólalt Colleen Bell amerikai nagykövet is, aki szintén kitért nevek említése nélkül a törvényre, miszerint "nem döntéshozók rokonaival kellene versenyezniük az amerikai vállalatoknak", ha közbeszerzésen kívánnak indulni.
A sokak által Lex Tiborczként emlegetett törvényen túl kifogásolta, hogy még mindig nem nyilvánosak a paksi bővítés szerződései, és azokat mihamarabbi nyilvánosságra hozatalát sürgette. Szerinte éber választópolgárokra, illetve oknyomozó újságírókra, valamint erős civil szervezetekre van szükség ahhoz, hogy mindenkori hatalom elszámoltatható legyen és kikényszeríthető legyen az átláthatóság - idézte szavait a Portfolio. A korrupció a gazdaságra, illetve a társadalomra is káros hatásokat okoz, és Bell szerint ez olyan, mint a rák, amely megtámadja a szervezetet, majd idővel meg is semmisíti azt. A pozitívumok között a Záhonyi határőrök elfogását említette, valamint az online pénztárgépek bevezetését.
|
Colleen Bell beszólt a rokonokat közpénzhez engedő törvény miatt
|
Colleen Bell néhány pozitív példát említett ugyan, de ismét kritikával élt a Magyarországon tapsztalható korrupciós kockázat miatt. Meglátása szerint a túlkapások visszaszorítása az éber választókon, civil szervezeteken és oknyomozó újságírókon múlik.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151209_Colleen_Bell_beszolt_a_rokonokat_kozpenzh
|
2015-12-09 11:49:00
| true | null | null |
HVG
|
2017. eleji bejegyzése után néhány hónappal a Hübris Projekt Kft. 350 millió forintos uniós támogatást nyert sörfőző üzemének berendezésére. A szeptemberben kiírt közbeszerzés novemberre le is zárult, a pályázatból pedig kiderül, hogy a beruházást nem aprózzák el: 2000 literes kapacitással terveznek, amivel akár évi 6000 hl sört is le lehet főzni.
A Hübris korábban a Matolcsy Ádámtól bérelt egy 2,7 hektáros területet, az üzlet azonban annyira felpörgött, hogy nem volt idő saját csarnokot építeni, most már egy székesfehérvári ipari park a leendő gyár helyszíne.
A Hübris székhelye Balatonakarattyán van, egy olyan családi házban, amely a Frank Digital tulajdona. A Frank Digital egy kreatív ügynökség, amelyet Száraz István alapított, nem sokkal a vs.hu portál elindítása után. (Matolcsy Ádám nyilvános megjelenéséig Száraz István építette azt a médiabirodalmat, amely most Matolcsy György jegybankelnök fiáé. A vs.hu egyébként megroggyant, amikor kiderült: titokban mintegy 600 millió forint támogatást kapott a Magyar Nemzeti Bank alapítványaitól – erről korábban itt írtunk)
Honlapja szerint a Frank elsősorban baráti megrendelésekből és közbeszerzésekből él: dolgoztak a Magyar Nemzeti Banknak, és a Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás tulajdonában lévő MKB-nak. A Frank 230 milliót kapott az ’56-os emlékév büdzséjéből, de népszerűsítették a budapesti olimpiát is.
Pintér Máté, Száraz István és Matolcsy Ádám
Az Opten adatai szerint a Hübris Projekt Kft. többségi tulajdonosa egy bizonyos F Trans Kft., amelynek tulajdonosai – személyes adataik alapján – a Hübris ügyvezetőjének, a 31 Farkas Tímeának szülei és nagybátyja. Farkas Tímea több szálon is kötődik a Matolcsy Ádám, ifjabb Szemereyk és Száraz István révén ismertté vált baráti-üzleti körhöz.
Farkas Tímea 2016 végén megalapította a Seedstrom Property nevű ingatlankezelő céget, amely a cégadatok szerint rögtön kapott is egy majdnem egymilliárd forintos hitelt attól a Növekedési Hitelbanktól (NHB), amelynek tulajdonosa a Matolcsy unokatestvér Szemerey Tamás. A Seedstromon keresztül részben Farkasé a Qut Kft. is. A Qutról a 444 írt korábban egy meglehetősen furcsa, és szintén Matolcsyékhoz köthető beruházás kapcsán: a Qut a tulajdonosa a budai Várnegyed egyik különösen értékes telkének, ahol egy apartmanhotel építésébe kezdett, a kivitelező pedig az a Raw Development, amely szintén erősen kötődik a Matolcsy családhoz.
Matolcsy Ádám, Szemerey Bertalan és Pintér Máté
Farkas férjével, a szintén Matolcsy Ádám baráti köréhez tartozó Pintér Mátéval és Száraz Istvánnal egyszerre volt tulajdonos a belvárosi Macesz Huszár étteremben. A 32 éves Pintér Máté benne van a Harang Kft.-ben, amely a Lánchíd pesti hídfőjénél lévő Raqpart nevű helyet viszi a nyári szezonban. A Harangban Pintér tulajdonostársa többek között Száraz István, az ismert tévés, Dévényi Tibor, és az ehhez a baráti társasághoz tartozó fia, Dévényi Dániel is.
A legérdekesebb azonban Pintér Infit Invest nevű cége, amelynek székhelye a Vörösmarty tér 3. Ez a híres Kasselik-ház, a volt Luxus Áruház műemlék épülete. Pintér 2015 decemberében lett az Infit tulajdonosa, és a társaság Pintér felbukkanása után nem sokkal 891 millió forintos hitelt kapott az NHB-tól, erről a 444 számolt be. Arra, hogy valójában mit csinál a cég és mire kell a gigahitel, a választ egy 2017 tavaszán kiadott építési engedély adja meg, amelyre az V. kerületi kormányhivatal honlapján bukkantunk. Eszerint az Infit a műemlék Kasselik-ház 2., 3. és 4. emeleti irodáiból luxuslakásokat alakít ki. Érdemes megjegyezni, hogy Pintér felbukkanásával szinte egy időben, 2015 szeptemberében az épület földszinti és magasföldszinti részeit az MNB-alapítványok egyik projektcége vásárolta meg.
Az ifjabb Matolcsyhoz köthető beruházások további részleteiről és a tulajdonosok hátteréről a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashat.
|
Uniós pénzből épít sörgyárat Matolcsy barátja
|
Beindultak Matolcsy Ádám barátai. Egyikük luxuslakásokat épít a Vörösmarty téren, másikuk 305 milliós uniós támogatásból kezd sörgyártásba. Részlet a Magyar Narancs csütörtökön megjelenő cikkéből.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/unios-penzbol-epit-sorgyarat-matolcsy-baratja-108687
|
2018-01-10 11:32:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A Magyar Rezidens Szövetség online kérdőíves felmérését a Szinapszis piackutató segítségével augusztusban végezte 1319 orvos és 761 beteg megkérdezésével. Utóbbiak 57 százalékának van valamilyen krónikus betegsége, 70 százalékuk már adott hálapénzt. Ahhoz, hogy a hálapénz “kikopjon a mindennapokból” a bért kell emelni a lakosság 57 és az orvosok 90 százaléka szerint. Az orvosok 77, a lakosság 81 százaléka ért egyet azzal, hogy megfelelő jövedelem mellett a hálapénz adása és elfogadása korrupciónak minősüljön és legyen büntethető.
“Nem válasz az, hogy nincs pénz”
A rezidensszövetség elnöke szerint a legalapvetőbb változást a tisztességes alapbérek és az életpályamodell bevezetése hozná. az egészségügynek mindenképpen elsőbbséget kell élveznie, “mert nem válasz az, hogy nincs pénz”. Ha nem jut több forrás az ágazatra, az orvosok külföldön keresnek megélhetést és mindenképpen korrupttá válik a gyógyítás. Dénes Tamás közölte: a rezidensszövetség vizsgálja egy népszavazási kezdeményezés lehetőségét a hálapénzzel kapcsolatban.
Megalázó mindenkinek
Az orvosok 19 százaléka teljesen elutasította a paraszolvenciát, 70 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem ért egyet vele, de kénytelen elfogadni. Az orvosok 82 százaléka és a lakosság 86 százaléka egyetértett abban, hogy a hálapénz rendszere megalázó a betegnek. Csak a lakosság 44 százaléka gondolja úgy, hogy a paraszolvencia az orvosnak is megalázó, pedig a válaszadó orvosok 87 százaléka úgy nyilatkozott, számára is az.
Biztos a bizonytalanság
A felmérés rávilágított arra, hogy a hálapénzről eltérő a lakosság és az orvosok gondolkodása. Az orvosok 82 százaléka érzi úgy, a hálapénz rendszere kiszolgáltatottá, kiszámíthatatlanná teszi az orvos életét azáltal, hogy “bevételének egy része változó mértékű”, ezzel szemben az emberek 85 százaléka volt azon a véleményen, hogy a gyógyítók érdeke fenntartani a rendszert, hiszen az kényelmes és biztos jövedelemforrás. Abban megegyeznek a vélemények, hogy a hálapénz a korrupció forrása.
A félelem nagy úr
Hosszú távú fenntartásában kevesen hisznek: az orvosok 36, a betegek 52 százaléka. A motivációt illetően az orvosok 31 százaléka azt mondta, betegei a valódi hálát fizetik meg. 22 százalékuk szerint azért kapják pénzt, mert betegük azt hiszi, így előnye lesz az ellátásban. 21 százalék úgy látja, a beteg attól fél, pluszpénz nélkül, nem kap megfelelő ellátást. A betegek 76-70 százalékban jelölték meg motivációként a kiszolgáltatottság csökkentését és a megfelelő orvosi ellátás vagy az orvos időbeni rendelkezésre állásától való félelmet. A betegek 68 százaléka valódi hálaként értelmezi az adott pénzt, és 68 százalék nyilatkozott úgy, hogy a paraszolvencia révén lehetőségük van az orvos megválasztására.
|
Népszavazás lehet a hálapénzről
|
A paraszolvencia oka nem más, mint a para. A hálapénz orvosnak, betegnek egyaránt megalázó.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/15/nepszavazas-lehet-a-halapenzrol/
|
2013-10-15 11:32:00
| true | null | null |
24.hu
|
A BKV új formaruhájának minőségét vizsgáltatta be a KERMI-vel a Közlekedési Alkalmazottak Polgári Szakszervezete (KAPSZ). A vizsgálat eredményét a Facebookon hozták nyilvánosságra.
A dokumentumban az áll, hogy a vizsgált kockás ing, nadrág és dzseki alapanyaga nem egyezik meg a bevarrt cimkén jelölt nyersanyag összetétellel: az ing alapanyagánál mintegy 20 százalékos az eltérés a komponensek arányaiban, a szabvány ± 3 százalékot engedélyez.
A nadrág címkéjén jelölt 30 százalék elasztán hibás, a vizsgálat során kiderült, hogy a termék alapanyagában egyáltalán nem található ilyen.
A dzseki a címke szerint 100 százalék poliamid, de kiderült: valójában teljes egészében poliészter.
A vizsgálat eredményét közlő dokumentumban arra is felhívják a figyelmet, hogy a kezelési útmutatóban jelzett 40 és 30 fokon történő kímélő mosás nem alkalmas a nagy igénybevételnek kitett termékeken az izzadság és az esetleges olajos foltok eltávolítására.
A ruházatot elvileg négy évszakra kapták a dolgozók, a KERMI azonban megjegyzi, hogy az alacson légáteresztő képességű, viszonylag magas területi sűrűségű nadrág alapanyag nem engedi a bőrt szellőzni és az ing viselése sem alkalmas a vezetőfülkében megszoruló, akár 40 fokos hőségben.
A vizsgálati eredmények szerint villamos meghajtású berendezések esetében az elektromos feltöltődés és kisülés veszélye is.
A szakszervezet levelet írt Bolla Tibornak, a BKV elnök-vezérigazgatójának, hogy tájékoztassák a vizsgálatról és kérjék mielőbbi intézkedését. A levélben - amit szintén közzétettek a Facebookon - azt írják, már június elején megkeresték a formaruhákkal kapcsolatos problémával a BKK humánpolitikai igazgatóját, Makai Klárát, de választ nem kaptak, egyeztetésekre nem kaptak meghívást, ezért folytatták le a vizsgálatot.
Megkerestük a BKV-t az ügyben, ők azt közölték, hogy a szakértői vélemény alapján abelső vizsgálatot kezdeményeztek, mely jelenleg is tart. Amennyiben a formaruhák nem felelnek meg a szerződésben előírtaknak, abban az esetben a társaság élni fog minden olyan szankcióval, melyre a megkötött szerződés lehetőséget ad.
|
Bevizsgálták: Csak a baj van a BKV új formaruháival
|
Bár már a nyár folyamán megeresték a BKV illetékesét az új formaruhákkal kapcsolatos kifogásokkal, nem kaptak választ, így a Közlekedési Alkalmazottak Polgári Szakszervezete bevizsgáltatta a nadrágokat, ingeket, dzsekiket és kiderült: semmi sem az, aminek látszik. A BKV-nál jelenleg is folyik a belső vizsgálat az ügyben.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151209_Bevizsgaltak_Csak_a_baj_van_a_BKK_uj_form
|
2015-12-09 11:58:00
| true | null | null |
HVG
|
A panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény alapján 2014. január 1-jétől bárki fordulhat panasszal, illetve közérdekű bejelentéssel az állami vagy a helyi önkormányzati szervhez. A közérdekű bejelentő kérheti, hogy személyes adatai kizárólag az alapvető jogok biztosa és hivatala számára legyenek hozzáférhetőek.
Ebben az esetben a bejelentő az alapvető jogok biztosának – most még fejlesztés alatt álló elkülönített elektronikus rendszerén – tehet majd közérdekű bejelentést, amelyet a hivatal úgy dolgoz fel, hogy a bejelentés ne tartalmazzon a közérdekű bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatot. Az ombudsmani hivatal tájékoztatása szerint a közérdekű bejelentést ebben az anonimizált formában továbbítja az ügyben eljáró hatósághoz.
Az ombudsman emellett közvetlenül is vizsgálhatja a közérdekű bejelentések kezelésének gyakorlatát.
|
Titkos feljelentőket is vár az ombudsman
|
Jövő január 1-jétől bárki fordulhat panasszal az állami vagy a helyi önkormányzati szervhez, és kérheti, hogy személyes adatai kizárólag az alapvető jogok biztosa és hivatala számára legyenek hozzáférhetőek.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/16/titkos-feljelentoket-is-var-az-ombudsman/
|
2013-10-16 12:04:00
| true | null | null |
24.hu
|
Felcsúton a 2016-2017-es felújítás óta úsznak LED-árban az utcák, és hogy ez a közvilágítási projekt sem esett messze sem az almától, sem a fától, sem az OLAF-jelentés szerint az Elios-ügyben érintett cégektől, az a Magyar Nemzet mai cikkéből derült ki
Felcsúton nem az Elios hozta a lámpákat, de a botrányban második leginkább érintett szereplő, a Sistrade Kft. már a felcsúti projektnek is komoly szereplője volt. Ugyanis a társaság végezte a korszerűsítési tanácsadást, és a cég a kormányfő vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-botrány egyik főszereplője – írja a Magyar Nemzet. A kft. tulajdonosa Hamar Endre, aki egyrészt közel áll Tiborczhoz is, olyannyira, hogy az Eliosban üzlettársak is voltak.
A Fejér megyei faluban kétlépcsős közvilágítás-modernizálás történt: először 259 közterületi lámpát cseréltek le ledtechnológiára, aztán még 96 lámpával bővítetták ezt. A Sistrade ráadásul nem csupán tanácsokat adott: a dokumentumokból az is kiderül, írja a napilap, hogy Hamar Endre cége üzemelteti is a felcsúti közvilágítást.
A korszerűsítést a Magyar Nemzet szerint vélhetően már az OLAF-vizsgálat miatt nem az Elios végezte. A befutó egy U Light Kft. nevű vállalat volt, a 13,2 milliós beruházás nem érte el a közbeszerzési határt.
Az Elioshoz és a Sistrade-hez is köthető vélelmezhető csalássorozatról részletesen a tegnap megjelent Magyar Narancsban olvashat, íme, a cikk ajánlója:
|
Na, Felcsúton hogy lett új közvilágítás?
|
Orbán kis faluja sem maradt ki a tutiból.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/na-felcsuton-hogy-lett-uj-kozvilagitas-109519
|
2018-02-23 12:17:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Bármennyire is felkészült volt az Elios közbeszerzései köré épült külsős tanácsadói rendszer, az önkormányzatok, illetve városvezetők mondták ki az utolsó szót, írták alá a megbízási szerződést. A friss Narancs címlapsztorijában azt járjuk körbe, hogyan verték át a helyi ellenzéken is, hogy az Orbán Viktor vejéhez is köthető cég fejlesszen náluk. Hogy ezt megtudjuk, közel egy tucat város esetét próbáltuk rekonstruálni volt kormánypárti és jelenlegi ellenzéki önkormányzati képviselők segítségével.
Általános következtetésként kijelenthető: a legtöbb helyen az ellenzéki, de még a fideszes önkormányzati képviselők sem látták át azt a folyamatot, amelynek a végén az Elios lett a befutó. Ehhez szabályt sem kellett szegni a városvezetőknek, hiszen az önkormányzati rendszer lehetővé teszi, hogy ilyen horderejű beruházások ügyében se kelljen képviselő-testületi vagy legalább bizottsági hozzájárulás. Ugyan a közbeszerzés lezárását követően már sok mindent nem tehettek volna az ellenzéki képviselők, volt olyan hely, ahol az önkormányzat és az Elios közötti szerződés egyes részleteit titkosították is.
A városok többségében a képviselő-testület egésze abba tudott beleszólni, hogy a település induljon-e a közvilágítási pályázatokon. Ezt mindenhol meg is szavazták, és azt is elfogadták, hogy biztosítani kell az önkormányzatnak egy minimális önrészt (ezt később szinte mindenhol átvállalta az állam). Arról, hogy ezek után a pályázat előkészítéséhez mely cégektől kértek segítséget, már nem születtek testületi és bizottsági döntések, az önkormányzati képviselőket jobb esetben arról tájékoztatták, hogy nyert a pályázat, indulhat a közbeszerzés, majd ezt követően a kivitelezés.
Ezután kellett előkészíteni a közbeszerzést, ahol újabb külsős tanácsadók kerültek képbe, akiknek a segítségével az Eliosra szabták a kiírásokat. Nagyon kevés olyan hely volt, ahol bármilyen képviselő-testületi döntés született volna a közbeszerzés kiírásától kezdve egészen addig, hogy leszerződött az önkormányzat Tiborczékkal. Azonban ez nem feltétlenül törvénytelen: ha a települések helyi közbeszerzési szabályzata nem írja elő, általában a polgármester, netán egy állandó vagy egy eseti bizottság hatásköre, hogy kontrollálja a közbeszerzési folyamatot.
Mindez azért lényeges, mert így a minimálisra csökkent a lehetősége annak, hogy ellenzéki, netán bátrabb fideszes helyi képviselők nyomon követhessék a pályáztatás apró momentumait, azokat, amelyekből talán kitűnhetett volna, mire megy ki a játék.
Az Elios-ügy számos más részletéről is olvashat a ma megjelent Magyar Narancsban, így arról is, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, majd a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeleti főosztálya már a helyi közbeszerzések kiírásakor láthatta a turpisságokat, és hogy milyen felelősségre vonás várhat a helyi polgármesterekre és önkormányzati képviselőkre.
|
Tiborcz és Orbán hálójában – Az Elios-ügy és az önkormányzatok felelőssége
|
Az utóbbi hetekben sorra derültek ki részletek arról a szervezettnek tűnő csalássorozatról, amelynek során a miniszterelnök veje és néhány kollégája alaposan megszedte magát az Európai Unió és a magyar állam pénzén. Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) összesen 35 közbeszerzést vizsgáló jelentése – amelyet a 24.hu szerzett meg és dolgozott fel cikksorozatban – csalás és szervezett bűnözés gyanúját veti fel azon körülmények miatt, ahogyan számos önkormányzat az akkor Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Innovatív Zrt.-vel szerződött a közvilágítás modernizálására.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/tiborcz-es-orban-halojaban-az-elios-ugy-es-az-onkormanyzatok-felelossege-109508
|
2018-02-22 12:23:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Orbán azt szeretné, hogy ne kelljen bevallania a családja vagyonát
Orbán Viktor lezárná a vagyonnyilatkozatok körüli zűrzavart és a német szabályozást ültetné át a magyar gyakorlatba. Csakhogy ez még megengedőbb, mint az a jelenlegi magyar rendszer, amit egy idei kormányprogram eredetileg tovább szigorított volna.
Nem szimpatizálok a vagyonbevallások kérdése körüli zűrzavarral
– mondta Orbán Viktor hétfőn a Parlamentben, miután előjött a függöny mögül. A miniszterelnök ezért legszívesebben átvenné egy „tisztességes demokrácia” szabályozását, „Németországét vagy Ausztriáét.”
A közpénzek közelében forgolódó közszereplők és családtagjaik vagyonosodása érthetően központi kérdés egy demokráciában, ezért első körben jól hangzik egy nyugati ország gyakorlatának átvétele. Csakhogy a német és az osztrák vagyonbevallási szisztéma jóval megengedőbb a magyarnál. Ha átvennénk, nagyjából abba a trendbe illene bele, amit a közbeszerzési törvény puhítása és a vagyonvizsgálatok megnehezítése kirajzol.
A vagyonbevallás önmagában semmit nem ér
A német parlamenti képviselőknek mindössze annyiról kell nyilatkozniuk, hogy tíz jövedelmi kategória közül melyikbe esnek a rendszeresen kapott juttatásaik és egyéb bevételeik alapján. Tehát vagyonukat és érdekeltségi viszonyaikat homályban hagyhatják, és hozzátartozóikról sem kell nyilatkozniuk. Az osztrák rendszer kis eltérésekkel ugyanígy néz ki.
Vagyonnyilatkozat-tételre és annak nyilvánosságra hozatalára csak 2007 óta kötelezik a német képviselőket, miután kiderült, hogy többen jelentős pénzeket kaptak nagyvállalatoktól, ami miatt megkérdőjelezhetővé vált, hogy valóban tudják-e így a közt szolgálni.
Ráadásul ezek a szabályok is csak a német alsóház, a Bundestag megválasztott képviselőre vonatkoznak, miközben idehaza most a köztisztviselők egészen széles körének kötelező vagyonnyilatkozatot tenni, még ha azt nem is kell nyilvánossá tenni.
Mivel Angela Merkel is 1990 óta Bundestag-képviselő, minden évben nyilatkoznia kell jövedelme eredetéről, viszont pusztán amiatt, hogy kancellár, erre nem volna szükség. Egy németül beszélőnek egyébként nagyon egyszerű tájékozódni Angela Merkel vagyoni helyzetéről: egy gyorskeresés után rengeteg hozzáférhető adat áll rendelkezésre.
A vagyonbevallásoknak Németországban nem is tulajdonítanak nagy jelentőséget. Ez annak köszönhető, hogy rengeteg más módon kontrollálja és monitorozza az állam a közpénzek útját, és ezekben az intézményekben bíznak is az állampolgárok. Miután a keleti blokkban nem voltak intézményi garanciák, a rendszerváltás után szigorú szabályokat fogadtak el a vagyonbevallási szabályoknál a Balkántól a Baltikumig. Akik ezekkel a törvényekkel példálóznak, ritkábban hozzák elő, hogy szép számmal maradnak így is menekülő útvonalak.
A kormány papíron mást akar, mint Orbán
A jelenlegi szabályozást meg sem kell szegni ahhoz, hogy vígan lehessen tobzódni az ellenőrizetlen közpénzekben
– állította Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója, majd rögtön hozzátette, „a probléma nem 2010 óta létezik, hanem 25 éve”. Ha valaki lopni akar a közpénzből, akkor bármilyen szabályozás mellett megtalálhatja annak a módját. Ligeti szerint ezért is értelmetlen önmagában a vagyonbevallás kereteiről vitázni.
Még a kormány által készíttetett 2015-ös Nemzeti Korrupcióellenes Program is elismerte a vagyonnyilatkozati rendszer képmutatóságát azzal, hogy több ponton előrelépést sürgetett. A vagyonnyilatkozatok elektronizálása és nyilvános hozzáférhetőségének biztosítása lehetne ebben a nulladik lépés.
Gyakori ellenérv, hogy ennek alkotmányossági akadályai vannak: például üzleti- és banktitkoknak minősülő adatok kerülhetnek ki, képviselők hozzátartozóinak pedig személyiségi jogaik sérülhetnek, ha nem csak vagyonnyilatkozati kötelességük lenne, hanem ezeket nyilvánosságra is kellene hozni.
Ligeti Miklós szerint elég lenne világos vonalat húzni a választott köztisztséget viselők és más vagyonnyilatkozati kötelezettség alá tartozók között, és az eltérő esetekben már nem lenne bonyolult eltérő szabályokat hozni a nyilvános adatokra vonatkozóan. A Jobbik országgyűlési képviselői például mind a huszonnégyen kitették a párt honlapjára hozzátartozóik vagyonnyilatkozatait is.
A Nemzeti Korrupcióellenes Program arról is ír, hogy a „szolgáltatandó adatok körét” indokolt lenne felülvizsgálni, mert több megtakarítási formáról sincs világos törvényi szabályozás. És ami nagyobb gond: semmi nem garantálja a megadott adatok valódiságát, ezért a kormányprogram szerint a nyilatkozattevőnek konkrétan el kellene magyarázni, hogy milyen forrásból gyarapodott vagyona.
További újítás lenne, hogy külön büntetőjogi tényállás lenne a vagyonnyilatkozattal trükközés, valamint már az ellenőrzés alatt is munkajogi szankciók érhetnék a valótlan vagyonnyilatkozatot leadót.
A programot a kormány eredetileg 2018-ig valósítaná meg, de egyelőre csak egy dolgot sikerült átültetni a gyakorlatba: a civil szervezetek vezetőinek szélesebb körét kötelezték vagyonbevallásra. Ha Orbán kijelentéseit vesszük alapul, akkor nem is várható előrelépés ebben az ügyben.
Blokk nélkül egy lépést sem tehet a NAV
A mostani rendszer tehát hiába szigorúbb, mint a nyugat-európai, de a legális jövedelemmel nem igazolható vagyongyarapodás a legtöbb esetben még így is megfoghatatlan. A hibásan kitöltött vagyonnyilatkozatok hiánypótlását a parlamenti képviselők esetében általában elfogadja az illetékes mentelmi bizottság.
Az országgyűlési törvény úgy fogalmaz, hogy vagyonnyilatkozat alapján a szakbizottság akkor mondhatja ki egy képviselő összeférhetetlenségét, ha „vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan mulasztotta el, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt”. Ebből a „szándékosan” a kulcsszó, ugyanis eddig minden képviselő talált hol jobb, hol rosszabb kifogást a vétlenségre. (Erről lásd a keretes írást a cikk végén.)
Eszköztelen a NAV is, mert csak konkrét ügyben vizsgálódhat: az országgyűlési képviselők adóbevallását és vagyonnyilatkozatát senki nem veti egybe, a többi közszolga vagyonnyilatkozata pedig mivel nem nyilvános, ezért általában elő sem veszik abból a lepecsételt borítékból, amelyben leadták.
Az új NAV-törvénynek köszönhetően a vagyonnyilatkozat-vizsgálatok mellett a vagyonosodási eljárások is tovább súlytalanodnak. 2016 januárjától már csak a vizsgált személy által adott számlák alapján dolgozhatnak az adóhatóság emberei, míg korábban maguk is felbecsülhettek vagyontárgyakat egy vagyonosodási vizsgálat során.
Ahogy egy vagyonvizsgálaton átesett politikus fogalmazott: „mostantól csak akkor mondhatja meg a NAV, hogy mennyibe kerül Szijjártó Péter zakója, ha kap mellé blokkot”.
Memóriazavar
A legfőbb védekezés a feledékenység és a családi összefogás: Szijjártó Pétert családi összefogásból vásárolt villája miatt kezdték ki, ráadásul a ház még nem volt a tulajdonában, amikor leadta nyilatkozatát. Zsiga Marcell szintén meggyőzte a mentelmi bizottságot, hogy nincs semmi látnivaló a 40 milliós házvásárlása körül, hiszen csak a fele az övé. Rogán Antal egyszer a tetőteraszról feledkezett meg, miközben egy másik alkalommal csak azt a házrészt vallotta be, „amit használ". A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János pedig kisfiának vett szintén családi összefogásból 70 milliós lakást.
A Pasa Parkban ugyancsak tulajdonos Varga Mihálynak is csak kérdezés után jutott eszébe egy 41 négyzetméteres teremgarázs, Szathmáry Kristófnak egy fél ház ment ki a fejéből. Potápi Árpádnak pedig egy 1900 négyzetméteres telek. A díjnyertes magyarázat azonban Szőcs Gézáé, aki annyira stresszelt, hogy elfelejtette, hogy vett egy szőlőt és egy szántót.
|
Orbán azt szeretné, hogy ne kelljen bevallania a családja vagyonát
|
Orbán Viktor lezárná a vagyonnyilatkozatok körüli zűrzavart és a német szabályozást ültetné át a magyar gyakorlatba. Csakhogy ez még megengedőbb, mint az a jelenlegi magyar rendszer, amit egy idei kormányprogram eredetileg tovább szigorított volna.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151210_vagyonnyilatkozat_orban
|
2015-12-10 12:03:00
| true | null | null |
HVG
|
Fair play-díjas választ küldött a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) az atlatszo.hu-nak az Orbán-lakodalom kapcsán nagy nyilvánosságot kapott útfelújítással kapcsolatban. Emlékezetes: közvetlenül Orbán Ráhel és Tiborcz István esküvője előtt lázas útkarbantartás kezdődött azon az elhanyagolt, jelentéktelen úton, amelyen kisvártatva végiggördült a násznép Tiborczék luxustanyája felé. A KKK válaszában nemcsak azt írja le, miért és hogyan zajlott a művelet, hanem kimutatásokat, sőt képet is küldött. Furcsaságok azért bőven akadnak.
A KKK-nak alapvetően úgy tettük fel a kérdéseinket, hogy kiderüljön: mennyire szokásos, hogy egyes útszakaszokat átadnak az önkormányzatoknak, és milyen eljárásban valósul ez meg. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy ha már megtörténik az átadás, hogy lehetséges, hogy közvetlenül előtte közpénzből még fel is újítják. Azt is meg szerettük volna tudni, hogy a konkrét esetben ki és mikor kezdeményezett, hogy az út elkészüljön a lakodalomra.
A KKK válaszából megtudtuk: általában fordított a menetrend. Ha egy önkormányzat a KKK-hoz fordul, kifogásolva egy, a kezelésében lévő út állapotát, többnyire azt is megvizsgálják egyúttal, hogy az adott útszakasz ellát-e országos közúti funkciót. Amennyiben nem, általában kezdeményezik az adott terület helyi önkormányzati tulajdonba adását. A kimutatás szerint 2012. január 1-je óta erre több mint 80 alkalommal került sor, legutóbb éppen Csabdinál. A KKK kiemelte, hogy még mindig „meghaladja az ezret azon ingatlanok száma, amelyek annak ellenére, hogy a Magyar Állam tulajdonában vannak, országos közúti funkcióval már nem bírnak, azok forgalmi jellege nem indokolja országos közúthálózati elemként történő további kezelésüket”. A KKK törekszik ennek az állapotnak a megszüntetésére, hiszen hosszú távon ez a költséghatékonyabb, mivel az átadást követően ezeket az utakat nem nekik kell karban tartaniuk. Ráadásul egyes EU-s forrásból finanszírozott beruházásoknál a forrás felhasználásának előfeltétele, hogy a beruházással érintett ingatlanok a pályázó önkormányzat tulajdonában álljanak – érvelnek. Hozzáteszik azt is, hogy nincs szó ajándékozásról, az átadott utak a – forgalomképtelen – önkormányzati törzsvagyon elemeivé válnak, a nemzeti vagyoni körből nem kerülnek ki.
A KKK részletesen leírta, milyen módon történhet a vagyonkezelői jog átadása. Ahogy már fent is szó volt róla, többnyire az önkormányzat állapotkifogásával kezdődik egy ilyen eljárás. A KKK felkéri a Magyar Közút nZrt.-t az út állapotának felmérésére, mert az átadás előtt rendszerint elvégzik a közút karbantartását, azaz az út közlekedésre alkalmas állapotba hozását, illetve a közlekedésbiztonságot veszélyeztető kátyúk megszüntetését – írják. Közben kezdeményezhetik a vagyonkezelői jog átadását az önkormányzatnál – az önkormányzat képviselő-testületi ülésén dönt, és ha támogatja a kezdeményezést, az előző és a leendő tulajdonos, vagyis a közútkezelő és az önkormányzat megállapodást köt egymással, ami alapján átvezethető a tulajdonjog-változás az ingatlan-nyilvántartásban.
Az eljárás tehát meglehetősen bonyolult, négy szereplő (az önkormányzat, a KKK, a Magyar Közút és a közút kezelője) együttműködését igényli, amelyek közül a közút helyszíni felmérése és a képviselő-testületi ülés összehívása, a döntés meghozatala kifejezetten időigényesnek tűnik.
A csabdi esetben azonban olyan szélsebes ügymenet zajlott le, hogy ha ez minden hasonló ügyben így zajlik, érthetetlen, miért van még mindig kátyús út, kaszálatlan útpadka, irtatlan cserje Magyarország nem országos jelentőségű közútjain és mentükön.
Az atlatszo.hu-nak megküldött anyagokból ugyan épp az önkormányzat általi megkeresés hiányzik, de a KKK azt írja: Csabdi augusztus 26-án kérte az út javítását. A KKK, ahogy ez már csak a magyar közigazgatásban lenni szokott, még aznap érdemben reagált, és nyomban fel is vette a kapcsolatot a Magyar Közút nZrt.-vel, kérve, hogy mérjék fel a szükséges javítási munkálatokat.
A Magyar Közút nZrt.-nél, úgy látszik, nem dívik a magyar lapáttámasztásos virtus: a megkeresést követő második napon már készen is álltak az állapotfelméréssel, augusztus 28-án már a költségkalkulációval is megvannak (2 millió 79 ezer forintba kerülnek a munkálatok), és a KKK sürgős válaszát kérik az ügyben. Az ugyan nem világos, hogy miért igénylik a nagy sietséget, de ezt a szorgalmat akkor is csak dicsérni lehet.
A válasz nem is váratott magára sokáig, a KKK augusztus 30-án már küldte is a megrendelést a Magyar Közút nZrt.-nek. Szeptember 5-én pedig már javában zajlott a munka a 650 m-es útszakaszon, ahogy erre a sajtó hvg.hu is felfigyelt.
A KKK szerint „az egyeztetések eredményeképpen az Önkormányzat vállalta, hogy a közút biztonságos közlekedésre alkalmas állapotba hozását követően az érintett ingatlant a tulajdonába, illetőleg a kezelésébe veszi és az ehhez szükséges képviselőtestületi döntés meghozataláról gondoskodik”. Az önkormányzat ezzel a döntéssel is villámgyorsan megvolt, az előzetes megállapodást is megkötötték a KKK-val, igaz, az atlatszo.hu-nak megküldött változatról kitakarták a dátumot. Feltűnő ugyanakkor, hogy a csabdi polgármester a hvg.hu cikkére megjelentetett tiltakozásában azt írja, hogy „kezdeményeztem az út önkormányzati tulajdonba vételét”. A KKK ugyanakkor azt írta nekünk – összhangban az általa korábban vázoltakkal –, hogy a csabdi önkormányzat a közút rossz műszaki állapotával kapcsolatban kereste meg. A KKK szerint az Önkormányzat egyeztetések eredményeképpen vállalta, hogy „a közút biztonságos közlekedésre alkalmas állapotba hozását követően az érintett ingatlant a tulajdonába, illetőleg a kezelésébe veszi”.
|
Kátyúzás az Orbán-lagzi előtt: a közigazgatás szupersztrádája
|
Fair play-díjas választ küldött a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) az atlatszo.hu-nak az Orbán-lakodalom kapcsán nagy nyilvánosságot kapott útfelújítással kapcsolatban. Emlékezetes: közvetlenül Orbán Ráhel és Tiborcz István esküvője előtt lázas útkarbantartás kezdődött azon az elhanyagolt, jelentéktelen úton, amelyen kisvártatva végiggördült a násznép Tiborczék luxustanyája felé. A KKK válaszában nemcsak azt írja le, miért és hogyan zajlott a művelet, hanem kimutatásokat, sőt képet is küldött. Furcsaságok azért bőven akadnak.
| null | 1 |
https://atlatszo.blog.hu/2013/10/17/utkarbantartas_az_orban-lagzi_elott_a_kozigazgatas_szupersztradaja
|
2013-10-17 12:38:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A túlpörgetett migránsozás és brüsszelezés közben a háttérben azért kellő figyelmet fordít arra az Orbán-kormány, hogy lehívja a brüsszeli támogatásokat. Nemrég egy közel 22 milliárd forintos uniós program indult, amelynek célja az „Intézményi ellátásról a közösségalapú szolgáltatásra való áttérés fejlesztése – intézményi férőhelykiváltás”. Magyarán 4, 6 vagy 12 fős családi házakat építenének a jelenleg szociális otthonokban ellátott fogyatékkal élők számára, akik a továbbiakban ott élnének – részben önállóan, legalábbis azok, akik erre képesek. Éppen ezért a projektek része a szolgáltatórendszerek kialakítása is. Maga a kezdeményezés, hogy a fogyatékkal élők ne a társadalomtól elzártan, hanem közösségbe integráltan éljenek, jogos és érthető – és a legkevésbé sem új elképzelés. Az ún. kitagolás – amellyel lapunkban többször is foglalkoztunk (lásd például: Fordul az anyahajó, Magyar Narancs, 2012. január 5.) – Magyarországon csaknem két évtizede húzódó folyamat. A mindenkori kormányok ez ügyben mindig elszántak voltak szavakban, sőt a jogszabályalkotásban és a nemzetközi kötelezettségvállalásban is –, de nem a tettekben. Ráadásul a tömeges ellátásra kiépült intézményi struktúra fennmaradása idővel egyre többek érdeke lett, s a pénzhiányra is mindig lehetett hivatkozni – egy 2011-es tanulmány a kitagolás összköltségét 50 milliárd forintra becsülte. Bár erre a célra rendelkezésre álltak uniós források is (igaz, nagy botrány lett 2009-ben abból, amikor ilyen pénzekből – jellemző módon – a meglévő tömegellátást erősítették volna), a helyzet megnyugtató rendezése még nagyon távoli.
Egy 2011-es adat szerint 15 ezer fogyatékos személy és 8 ezer körüli pszichiátriai beteg él nagyjából 100 intézmény mintegy 160 telephelyén (átlagosan 140-en egy épületben), jellemzően egykori kastélyokban, kúriákban. Perdöntő bizonyítékunk egyelőre nincs rá, de a jelek arra utalnak, hogy éppen a kastélyok és kúriák kiváltásának lehetősége az a motiváció, ami miatt az utóbbi időben megmozdult valami.
Mi lesz a lakókkal?
A Tolna megyei Belecska polgármestere, Szemeti Sándor úgy tudja, hogy a falu határában fekvő otthonban jelenleg 110–120 fogyatékkal élő lakik, akiket a jövőben felhúzandó lakóotthonokba tervez küldeni az illetékes hivatal; e folyamat utolsó aktusaként, állítólag 2018 legvégén pedig bezárnák a szociális intézményt. Magát az épületet az 1900-as évek elején a Mechwart család építtette, a kastélyt gyönyörű park veszi körbe.
Kérdés persze, hogy azon települések lakossága, ahová e családi házakat tervezik, miként fogadja a fogyatékkal élőket. Nos, a szóba jöhető három szomszédos település közül Pincehely gyorsan lerendezte az ügyet: nem ad telket ilyesfajta építkezéshez. Simontornya viszont két telket is fölajánlott, míg Tolnanémedi ötöt. Minderről a falvak kora tavasszal döntöttek, ám némi szépséghiba, hogy a helyiek úgy érzik, nem informálták őket kellőképpen. Belecska központjában például azt mondták nekünk, hogy „nem kérdeztek ezek semmit, eldöntöttek mindent előre, nemigen érdekli őket a helyiek véleménye, vagy az, hogy ezek közül az emberek közül (már a családi házakba majdan kiköltöző fogyatékkal élők közül) valaki képes-e arra, hogy egyedül bevásároljon vagy elmenjen a gyógyszertárba”. A gyorselemzést egy helybéli prezentálta arról, hogy a programot koordináló, az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság megyei szervezete, a Tolna Megyei Integrált Szociális Intézmény vezetősége szerinte mennyire mérte fel a valós következményeket. Természetesen mi is érdeklődtünk a szociális intézmény lakóinak, valamint a kastélyépület jövőjéről, ám Pál Mária, a megyei intézmény igazgatója csak annyit közölt, hogy kérdéseinket továbbította a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak. Válaszokat azonban augusztus vége óta egyik helyről sem kaptunk.
Szemeti Sándor polgármester mindenesetre úgy látja, hogy a lakóotthonokba – egészségi állapotuk miatt – keveseknek van esélye elmenni, és számára az sem világos egyelőre, pontosan hogyan zajlik majd az egész – ő legalábbis semmit nem tud.
A szomszédos Tolnanémediben a helyi választási bizottság október 2-án hitelesítette egy polgár helyi népszavazásra javasolt alábbi kérdését: „Akarja-e Ön, hogy Tolnanémedi Község Önkormányzatának Képviselő Testülete visszavonja a 25.2017/III.22./ÖK számú határozatát, melyben intézményi férőhely kiváltásához ingatlant (5 db építési telket) biztosít?” Az alig több mint ezerfős településen 170 aláírást sikerült összegyűjtenie a kezdeményezőnek, ami a helyi szavazópolgárok számát figyelembe véve tekintélyes mennyiségnek számít. Érdekes helyzet adódhat, ha az „igen” győz, ám a kormány mégis úgy dönt, hogy ott is elhelyez belecskei ápoltakat. (Ennél is fontosabb kérdés, hogy az otthon lakóinak hogyan garantálja a biztonságos ellátását az illetékes kormányzati szerv?
A szükséges segítő hálózat kiépítéséről egyelőre nem sokat hallani ugyanis.)
Mi lesz a kastéllyal?
Szemeti Sándor szerint a szociális intézmény igazgatósága érdeklődött a kastélyépület és a park jövőbeni hasznosításáról, bár nem tudja, ez nem csak formaság volt-e. Szemeti úgy véli, az ingatlan nyugdíjasotthonnak megfelelő lenne, de „magántőke nem terem errefelé minden bokorban”. A turisztika is megfordult a fejében, de mint mondja, „a szomszéd városban négycsillagos szálloda van, azt’ mégis eszi a rozsda”.
Lehet persze, hogy fölöslegesen agyal ezen a polgármester. Forrásaink szerint Orbán Viktor miniszterelnök veje is felbukkant a nyár végén az eldugott Tolna megyei kistelepülésen. Ha valóban így történt, kézenfekvő magyarázat éppenséggel akad rá: eddigi pályája alapján Tiborcz Istvánnak különleges érzéke van a jó ingatlanbefektetésekhez, főleg, ha kastélyépületekről van szó. Hiszen Tiborcz érdekköre megszerezte már a turai Schossberger-kastélyt és a seregélyesi Zichy–Hadik-kastélyt is. (A jelek szerint az idén januárban meghalt szaúdi állampolgárságú üzletember és nemzetközi bűnöző, Gaith Pharaon egynémely hazai üzleti érdekeltsége előbb-utóbb a miniszterelnöki vő érdekkörénél köt ki. Kíváncsian követjük figyelemmel a jelenleg az egyik Pharaon-cég által birtokolt hőgyészi Gróf Apponyi Kastélyszálló sorsát is.) Mindenesetre illene a képbe, ha akár Tiborcz, akár más NER-kompatibilis „nemzeti” „tőkés” szemet vetett volna a belecskai Mechwart-kastélyra, mivel – a seregélyesihez hasonlóan – ebből is remek luxusvadászkastély varázsolható. Tamási környéke, a gyulaji erdő igen gazdag nagyvadakban, a nemzetközi vadászéletben is jó a híre. Ráadásul a felújításra is lenne forrás: az idén lépett hatályba az a törvény, amelyet egyesek szerint éppen a miniszterelnök szűk környezetének kastélyvásárlási láza miatt fogadtatott el az Országgyűléssel a kormány, és amely szerint a kastélyok, védett műemléki épületek felújítási költségei 30 milliárd forintig leírhatók a társaságiadó-alapból.
Példa már van rá
Két évvel ezelőtt ért véget a Somogy megyei Berzencén az a projekt, amelyre a forrást az Európai Unió biztosította, és amely a beszédes Kastélykiváltás Berzencén névre hallgatott. A Somogy Megyei Szeretet Szociális Otthon pszichiátriai részlegében megvalósult beruházás során az intézmény lakóit egymilliárd forintból költöztették ki a településen lévő családi házakba. (Azért, hogy „a támogatott lakhatással, mint új szociális szolgáltatással segítsék a gondozottak helyi társadalmi beilleszkedését”.) A Festetics-kastélyból 120 pszichoszociálisan sérült lakó került újonnan épült ingatlanokba, három 6 férőhelyes és hat 12 férőhelyes családi házba, illetve egy 30 férőhelyes apartmanba. A szolgáltatóház kivitelezésére kiírt 400 millió forint értékű közbeszerzést a ZÁÉV Zrt. vitte el, amelynek tulajdonosa 2015 óta a Fidesz-közeliként ismert Peresztegi Imre cége. A vállalkozásról az Átlátszó írta meg, hogy a tulajdonosváltás óta valósággal hasít, adózott eredménye a 2014-es 276 millióról tavaly 1 milliárd fölé kúszott. A tulajdonost manapság olyan NER-ragadozókkal emlegetik egy lapon, mint Garancsi István és Mészáros Lőrinc. Nem kellett sokat kutatni ahhoz, hogy kiderüljön: jó néhány olyan településen, ahol a szociális otthon kastély- vagy műemlékjellegű épületben működik, előszeretettel pályáznak férőhelykiváltási támogatásra. A teljesség igénye nélkül néhány példa: Andornaktálya (Heves megye), ahol az intézménynek a Mocsáry-kastély ad helyet; Nagymágocs Kastélyotthon (Csongrád megye), amely az egykori Károlyi-kastélyban működik; Mérk (Szabolcs-Szatmár-Bereg), ahol egy egykori huszárlaktanya ad helyet az otthonnak. Ezekből az épületekből elhelyezkedésük okán például igényes vendégkörre építő vadászkastélyok alakíthatók ki.
Az más kérdés, hogy az ily módon átköltöztetett fogyatékkal élők életminősége is javul-e; hogy egy helyes és régóta időszerű elképzelés nem esik-e kútba a kapzsiság miatt.
|
Lábujjhegyen
|
Többszörösen is jól járhatnak a NER-ragadozók egy európai uniós pályázatnak köszönhetően, amely lehetővé teszi, hogy a kormány kiürítse a kastélyokban és műemlék jellegű épületekben működő szociális intézményeket. Onnan pedig már csak egy lépés a privatizáció.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/labujjhegyen-106950
|
2017-11-12 12:40:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A gyanúsított a nyomozók szerint takarékszövetkezeti kirendeltség vezetőjeként jogtalanul jutott harmincmillió forint állami támogatáshoz – közölte a NAV.
A nő három különböző módszerrel jutott jogtalan támogatáshoz.
Egyrészt a pénzintézet ügyfelei által ténylegesen igényelt támogatások összegénél magasabbat igényelt, másrészt a nevüket felhasználva, de a tudtuk nélkül igényelt támogatásokat, harmadrészt pedig fiktív személyek nevében igényelt támogatásokat a takarékszövetkezeten keresztül a Magyar Államkincstártól.
Főként lakásépítési, lakásvásárlási és gyermekek után járó támogatások megszerzése céljából nyújtott be valótlan igényléseket, a csalással kiutaltatott összegeket pedig saját számlájára tette át. Összesen 30 millió forint kárt okozott az állami költségvetésnek.
A pénzügyi nyomozók a kár megtérülése érdekében zárolták a nő valamennyi bankszámláját és ingatlanjait, így az okozott kár teljes egészében megtérült.
|
Elsíbolt 30 milliót az államtól az egyik vidéki takarék dolgozója
|
Jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, hamis magánokirat felhasználása és információs rendszer, illetve adat megsértése miatt vádemelést javasolnak a NAV győri pénzügyi nyomozói egy mosonmagyaróvári nő ellen.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151209_Elsibolt_30_milliot_az_allamtol_az_egyik
|
2015-12-09 12:43:00
| true | null | null |
HVG
|
Milliárdokból épül az állam ügyvédi irodája
Ezentúl egyedileg felkért ügyvédi irodák helyett állami jogtanácsosok képviselnék a magyar államot a perekben – derül ki az Igazságügyi Minisztérium törvénytervezetéből. A hatmilliárd forintból gründölt intézményben dolgozó ügyvédek igen jól keresnének a kormánytisztviselőkhöz képest.
A hatékonyabb, átláthatóbb és olcsóbb jogi ellátás érdekében egy jogi képviseletet biztosító intézmény felállítását tervezi a kormány. Erről még októberben beszélt egy konferencián Trócsányi László igazságügyi miniszter, az erről szóló törvénytervezet pedig pénteken került fel a kormány.hu-ra. Az elképzelés szerint a 2017 elején startoló Kincstári Jogügyi Igazgatóság (KJI) az “állam ügyvédjeként” funkcionálna, vagyis az új igazgatóság feladata lenne az állam (pl. minisztériumok és a miniszterek) képviselete olyan eljárások során, amikor az államot perelik, vagy az állam indítja a pert.
Trócsányi szerint azért van szükség a centralizált intézményre, mert a magyar közigazgatásban jelenleg nem egységes szakmai szempontok szerint zajlik a perképviselet. Bizonyos esetekben ugyanis, például amikor valamilyen speciális szaktudást igényel az ügy, a minisztériumok egy-egy per lefolytatásával ügyvédi irodákat bíznak meg. Az állami ügyvédcsoport felállításával ennek a gyakorlatnak vetnének véget; minden ügyet “házon belül” kell elintéznie az igazgatóságnak, és csak a legvégső esetben, a saját kontójára alkalmazhatna ügyvédi irodát.
Megéri az állam ügyvédjének állni
Olcsóbb semmiképp sem lesz a KJI működése, mintha az összes jogi ügyet kiszerveznék ügyvédi irodáknak, véli egy, az államigazgatás működésére rálátó, a jogi területet jól ismerő forrásunk. A tervezethez csatolt hatásvizsgálati lap szerint az KJI felállítása a következő négy évben hatmilliárd forinttal terheli meg a költségvetést, de az nem derül ki, hogy ez az összeg a béreket, vagy az egész igazgatóság működési költségét fedezi majd. (Egyebek mellett erről is megkérdeztük az Igazságügyi Minisztériumot, de cikkünk megjelenésig nem válaszoltak.)
Egy azonban biztos: a törvénytervezet alapján gyakorlatilag kétszeresére emelnék a minisztériumoknál dolgozó jogtanácsosok fizetését. Egy jogtanácsos a megelőző évi bruttó átlagkereset ( a KSH szerint idén ez január és szeptember között 243 ezer forint volt) 2,7-3-szorosát keresheti meg. Ez nagyjából bruttó 600-700 ezres fizetést jelent, ami egy átlagos budapesti ügyvédi keresethez képest is versenyképes jövedelemnek számít (egy főjogtanácsos valamivel még ennél is többet kereshet).
Negyven jogtanácsosra lesz szükség
Az osztályvezetők sem aprópénzért dolgozának, havonta bruttó 800 ezer-1 millió forintot vihetnek haza, és akkor még nem beszéltünk a KJI elnökéről, aki egy helyettes államtitkár fizetésével vetekedő összeget, bruttó 2-2,1 milliót tehet zsebre. De egy nagy nemzetközi ügyvédi iroda hazai partnerirodájánál kapható fizetéssel összehasonlítva is simán megállja a helyét a KJI elnökének javadalmazása, tudtuk meg. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke viszont úgy számol, hogy az KJI működése igenis olcsóbb lesz. “A jogtanácsos száma ugyan nem fog csökkeni, de az ügyvédi megbízások igen”, érvelt. Az ügyvédi irodákat viszont érzékenyen érintheti az állami megbízások elapadása, mert jelentős bevételi forrástól eshetnek el, tette hozzá Bánáti.
Az elképzelések szerint az új igazgatóság személyi állományát 2016-ban fokozatosan töltenék fel, ezzel párhuzamosan megkezdik a perek és egyéb ügyek átvételének előkészítését, egységes pernyilvántartás kialakítását, és ehhez kapcsolódóan az informatikai rendszer kiépítését. Forrásunk szerint kb. 40 jogtanácsosra lesz szüksége az új szervezetnek, de a tervezet szerint 100 fős kerettel dolgozhat majd az új intézmény. (Egy minisztériumnak átlagosan évi 15 pere van, az Igazságügyi Minisztériumnak pedig úgy 100, például az előzetes letartóztatások megalapozottságát firtató ügyek miatt.) A létszám egy része már adott, hiszen a minisztériumoknál most is dolgoznak jogtanácsosok, a minisztériumi ügyek 75 százalékát ők viszik. Vagyis az újonan feálálló igazgatóság gyakorlatilag átvenné ezeket a minisztériumi dolgozókat, de a tervezetben meghatározott fizetésekkel a piacról is be tudnak majd “csábítani” ügyvédeket, véli Bánáti, aki szerint a Magyar Nemzeti Bank is igyekszik piaci bérekkel biztosítani a szakmai színvonalat.
Központosítási láz
Arról is vita folyik, hogy valóban hatékonyabb lesz-e a KJI, amint azt Trócsányi állítja. Ha csak a Klik esetét nézzük: ott a központosítás után az adott szolgáltatás csak drágább, rosszabb minőségű, a szervezet működése pedig nehézkesebb lett. A tervezetből az sem igazán derül ki, hogy az igazgatóságnak dolgozó jogtanácsosok miért lennének érdekeltek abban, hogy a szervezet hatékonyan működjön. Például anyagi érdekük sem fűződik ahhoz, hogy gyorsan lezárjanak egy ügyet. A munkajogi perekben hamar kiütközhet majd az új szervezet átbürokratizáltsága, véli forrásunk.
Másrészt a nagyobb ügyeket várhatóan továbbra is az ügyvédi irodák vinnék, mert szinte kizárt, hogy egy minisztériumi jogtanácsos rendelkezik olyan szaktudással és gyakorlattal, ami például a beruházásvédelmi perekhez szükséges, mondta forrásunk. “Ha 150 milliárdról van szó, akkor indokolt is a kiszervezés, mert ekkora össze már nem játék.” De a választott bírósági eljárások és a kereskedelmi szerződések esetében is kizárt, hogy a KJI saját erőforrásokból lássa el az állam jogi képviseletét. Így például a “Magyarországnak a Déli Áramlat kiépítésében vállalt részvétele" című jogi tanácsadás elkészítésével is ügyvédi irodát bízott meg az NFM, és még sorolhatnánk, hogy milyen más nagy horderejű ügyekben fordult ügyvédi irodákhoz a minisztérium. Ha viszont a legfontosabb ügyeket nem érinti majd a KJI létrehozása, akkor felmerül a kérdés, miért van egyáltalán szükség az átszervezésre, hacsak nem az Orbán-rezsimre jellemző “központosítási láz” miatt.
Az ügyvédi megbízások eddig is nyilvánosak voltak
Trócsányinak a transzparenciáról szóló érve sem áll feltétlenül erős lábakon. Bánáti János véleménye szerint a Kincstári Jogügyi Igazgatóság létrehozását sokkal inkább az motiválja, hogy legyen egy állandó, főállású jogtanácsosi gárdája a minisztériumoknak a jogi feladatok ellátására, és így szintetizálják a minisztériumoknál elszórtan meglévő jogi szaktudást.
A minisztériumok megbízási szerződései eddig is nyilvánosak voltak: kinek, mennyiért és milyen ügyben adtak megbízást az állami szervek. Annak ellenére átláthatóak voltak ezek a szerződések, hogy 2010 óta nem kötelező a jogi szolgáltatások közbeszereztetése. Ha csak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium listáját nézzük, akkor a megbízások között lehet több tíz- vagy akár százmiliós tételeket találni, de nem a jogi szolgáltatások kiszervezése számít a korrupció melegágyának, mert a legtöbb esetben néhány százezres szerződésekről van szó. “Ez nem a nagy korrupció terepe, viszont az ilyen megbízásoknak nagy szerepe van a politikai hátország fenntartásában”, magyarázta forrásunk.
Ez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek kétes összefonódások. Az esetek túlnyomó részében van valamilyen személyes kapcsolat megbízó és a kiválasztott ügyvédi iroda között, de az is jellemző, hogy egy korábbi minisztériumi jogtanácsos ügyvédként, “külsősként” viszi tovább a korábbi ügyeit.
Más kérdés, hogy bizonyos ügyekben, főleg a legdrágább megbízásoknál, a minisztériumoknak nincs is nagy mozgásterük, hogy melyik irodát is válasszák. A nemzetközi perekre ez különösen igaz, de a devizahiteles pereknél is mindösszesen 20 olyan iroda jöhetett szóba, amelyeknek volt megfelelő gyakorlatuk és szaktudásuk. Többségüknek viszont banki ügyfeleik is voltak, így a kör jelentősen leszűkült, amikor az NFM kiválasztotta azt az öt ügyvédi irodát (név szerint a CHSH Dezső és Társai, a Kovács, Barborják és Társai, a Dr. Rátky és Társa, a Réti, Antall és Társa, valamint az SBKG ügyvédi iroda), amelyek aztán mintegy 2,3 milliárd forintért képviselték a magyar államot.
|
Milliárdokból épül az állam ügyvédi irodája
|
Ezentúl egyedileg felkért ügyvédi irodák helyett állami jogtanácsosok képviselnék a magyar államot a perekben – derül ki az Igazságügyi Minisztérium törvénytervezetéből. A hatmilliárd forintból gründölt intézményben dolgozó ügyvédek igen jól keresnének a kormánytisztviselőkhöz képest.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151209_Trocsanyi_Kincstari_Jogugyi_Igazgatosag
|
2015-12-09 12:53:00
| true | null | null |
HVG
|
Nagyon úgy fest, jó lóra tett Mészáros Lőrinc azzal, hogy beszállt a klímapiacra a nyár közepén a CLH Hűtés és Klímatechnikai Kft. megvásárlásával. Szűk öt hónappal a tranzakciót követően már be is esett egy több tízmilliós közbeszerzés, amit a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal írt ki három, vidéki irodájának hűtésére.
A pályázati kiírás szerint Székesfehérváron, Szombathelyen és Zalaegerszegen a hivatal irodáit kell ellátni légkondikkal, a pályázat nyertesével klímaberendezések beszerzésére és beépítésére kötnének vállalkozási szerződést – a Közbeszerzési Hatóság tájékoztatója szerint holnap, december 10-én. A hirdetmény nélküli tárgyalásos pályázaton három vállalkozás vett részt, közülük a legolcsóbb ajánlatot adó, Mészáros Lőrinc jegyezte CLH Kft.-t hozták ki győztesnek, így a felcsúti polgármester cége 23,957 millió forintért végezheti el az előzetesen összesen 24,6 millió forintra taksált munkákat.
|
Mészáros Lőrincnek jól fut a klímabiznisz is
|
Több tízmilliós klímatendert nyert Mészáros Lőrinc nyáron beszerzett légkondis cége. Úgy néz ki, érdemes volt az egyik legjobban menő klímacég megvételébe feccölni a nyáron.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151209_Meszaros_Lorincnek_jol_fut_a_klimabiznisz
|
2015-12-09 12:59:00
| true | null | null |
HVG
|
A csepel.hu számolt be arról, hogy két rendbeli hűtlen kezelés bűntette miatt ítélték el Szenteczky Jánost, aki a Csepeli Vagyonkezelő (Csevak) vezérigazgatójaként követte el a bűncselekményeket.
Az önkormányzat hivatalos lapja azt írta: a bíróság szerint Szenteczky Jánosnak a Csevak vezérigazgatójaként az önkormányzat vagyonának védelme és gyarapítása lett volna kötelessége, de a Csevak 2007-től úgy adott bérbe a Csepeli Ifjúmunkás Sportegyesületnek ingatlanokat, hogy azokért éveken keresztül nem fizettek bérleti díjat.
A csepel.hu szerint a másik ügyben azért ítélték el a szocialista képviselőt, mert külső vizsgálatot végeztetett egy olyan ügyben, amelyben a Csevak is elvégzett már egy belső vizsgálatot. Hozzátették: a szerződéskötéskor a megbízott mondta meg, hogy mivel bízzák meg.
A portál tudósítása szerint Szenteczky Jánost a bíróság összesen hárommillió forintos pénzbüntetésre ítélte.
Szentecky János az MTI-nek azt mondta: a kispesti bíróság ítélete ellen fellebbez, álláspontját akkor fejti ki.
|
Pénzbüntetésre ítélték a fővárosi MSZP alelnökét
|
Hűtlen kezelés miatt nem jogerősen hárommillió forintos pénzbüntetésre ítélte kedden a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság Szenteczky Jánost, a fővárosi MSZP alelnökét, a párt csepeli elnökét és frakcióvezetőjét. A politikus az MTI-nek megerősítette a hírt, és azt mondta: fellebbezésben fejti ki az álláspontját az ügyről.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151208_penzbuntetes_szenteczky_mszp
|
2015-12-08 13:05:00
| true | null | null |
HVG
|
Török Zsolt pénteken azután válaszolt újságírói kérdésekre, hogy Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója felszólította Mesterházy Attila MSZP-elnököt, haladéktalanul tegyen feljelentést pártja “korábbi piszkos pénzügyeivel kapcsolatban”. Kocsis Máté pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette: Gyurcsány Ferenc korábbi szocialista pártelnök-miniszterelnök szavaiból az derül ki, hogy az MSZP “egy törvénytelen pártkasszával is rendelkezett”.
A jelenleg a Demokratikus Koalíció (DK) elnökeként politizáló Gyurcsány Ferenc a napokban egy pódiumbeszélgetésen az MSZP finanszírozására utalva azt mondta: “én voltam ennek a pártnak az elnöke, sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon, ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk”.
Török Zsolt MSZP-szóvivő azt mondta: a szocialisták birtokában nincs olyan információ, amely miatt feljelentést kellene tenniük. Ha Kocsis Máté tud ilyenről, kötelessége a hatóságokhoz fordulni – jegyezte meg.
A szóvivő ugyanakkor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a Fidesz kommunikációs igazgatója a bajai választási csalásról, a szombathelyi drogügyről és a zuglói korrupcióra utaló hangfelvételről akarja elterelni a figyelmet.
Török Zsolt arról is beszélt, hogy Gyurcsány Ferenc új, pénteken ismertetett pártfinanszírozási javaslata arra az indítványra emlékeztet, amelyet még a szocialista kormányzás alatt nyújtott be e tárgyban Puch László és Tóbiás József.
Arra a felvetésre, hogy Gyurcsány Ferenc azt mondta, a két nagy párt 2006-ban a megengedett többszörösét, egyenként legalább hárommilliárd forintot költött kampányra, Török Zsolt úgy felelt: akkoriban Gyurcsány Ferenc volt az MSZP elnöke. Ha bármilyen, törvénysértésre utaló információja van, akár saját maga ellen tegyen feljelentést – tette hozzá.
Egyúttal idézte az Állami Számvevőszék közleményét, amely szerint az MSZP 2009-ben és 2010-ben kizárólag a párttörvényben engedélyezett módon gazdálkodott, meg nem engedett forrásból nem fogadott el hozzájárulást. Jelezte azt is, hogy Mesterházy Attila 2010-ben vette át a párt vezetését.
|
MSZP: Gyurcsány maga ellen tegyen feljelentést
|
Az MSZP szóvivője szerint ha valakinek a párt gazdálkodásával kapcsolatos szabálytalanságról van tudomása, annak feljelentést kell tennie, a szocialisták viszont nem rendelkeznek ilyen információval.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/18/mszp-gyurcsany-maga-ellen-tegyen-feljelentest/
|
2013-10-18 12:44:00
| true | null | null |
24.hu
|
Karácsony után a húsvéti időszakban is nagy kedvezménnyel rendezhet vásárt Rogán Antal barátjának rendezvényszervező cége az V. kerületben – írta Facebook-posztjában Kovács Alex Gábor kerületi ellenzéki frakcióvezető, aki betekintetett az iratokba.
Március 30-tól április 16-ig rendezhet tavaszi vásárt az V. kerületben az AVB Rendezvényszervező Kft. a Belváros-Lipótváros Kulturális Hagyományőrző Egyesülettel.
A vásárra közterületen kerül sor. Mint Kovács Alex Gábor, a kerületi Tiéd A Belváros ellenzéki frakció vezetője közösségi oldalán írja, a rendezők ismét nagyon komoly kedvezményt kaptak a fideszes vezetésű önkormányzattól.
Rogán Antal szomszédja
Az AVB Kft.-ről már korábban is megírtuk, hogy Krskó Tibor érdekeltségébe tartozik, aki Csetényi Csabával áll szoros üzleti kapcsolatban, ő sokáig Rogán Antal szomszédja volt.
Ehhez kapcsolódóan: a tárgyalóbajnok szervező és a kilencvenszázalékos kedvezmény.
Azt még lapunk írta meg elsőként tavaly, hogy az AVB kilencvenszázalékos kedvezménnyel bérelhette ki az adventi vásár megtartására a Vörösmarty teret, míg a Szent István tér használatba vételéért 85 százalékos volt a diszkont.
Ez összesen 120 millió forintos kedvezményt jelentett, vagyis Krskó Tiborék négyzetméterenként 4929 forintot fizettek a közterületért, miközben egy négy négyzetméteres stand használatáért 970 ezer forintos helypénzt is elkérhettek a vásározóktól.
Bekeményített az önkormányzat
Kovács Alex Gábor szerint a kedvezmény mértéke most „csak” nyolcvan százalék, közel 22 millió forint. „A fideszes polgármester a karácsonyi és a tavaszi vásár címén 142 millió forint bevételtől fosztotta meg a belvárosiakat, ennyi pénzzel »kedveskedett« ugyanannak a cégnek. Biztos most sem volt idő a versenyre, a polgármester nem számított a húsvét közeledtére” – írta a Tiéd A Belváros ellenzéki frakció vezetője.
A kerületben ugyanis alapvetően polgármesteri hatáskör a közterület hasznosításának feltételeiről dönteni, a helyi ellenzék korábban javasolta ugyan, hogy erről az önkormányzat illetékes bizottsága döntsön, de a fideszes többség elutasította az indítványt.
„Ugyanakkor az Oktatási Bizottság fideszes többsége nem volt hajlandó 250 ezer forint támogatást biztosítani az egyik belvárosi óvoda fennállásának 125. évfordulójára szervezett ünnepségre: csak kétszázezret adtak. Takarékoskodni kell – érveltek a fideszesek. A szülők bezzeg becsülettel összeadták a költségek rájuk eső részét. A Fidesz tavaly ősszel arra sem volt hajlandó, hogy kilenc belvárosi diák Bursa Hungarica-ösztöndíját havi ötezer forinttal megemelje” – írta Kovács Alex Gábor.
Az ügyben mi is megkerestük a belvárosi önkormányzatot, válaszaikat közölni fogjuk.
|
A Fidesz-közeli cégnek jár a 22 millió forintos kedvezmény a Belvárosban, de a kerületi ovinál „spórolni kell”
|
Karácsony után a húsvéti időszakban is nagy kedvezménnyel rendezhet vásárt Rogán Antal barátjának rendezvényszervező cége az V. kerületben – írta Facebook-posztjában Kovács Alex Gábor kerületi ellenzéki frakcióvezető, aki betekintetett az iratokba.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/a-fidesz-kozeli-cegnek-jar-a-22-millio-forintos-kedvezmeny-a-belvarosban-de-a-keruleti-ovinal-sporolni-kell-/32330867.html
|
2023-03-23 13:29:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.