text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Ítéletet hirdetett kedden a Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettes és 14 társa ellen folyó büntetőperben első fokon a Kecskeméti Törvényszék. Hagyót két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság hűtlen kezelés bűntette miatt.
Hagyó Miklóst és 14 társát folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolta a Központi Nyomozó Főügyészség. A vád szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig egymilliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak.
A volt szocialista főpolgármester-helyettest 2010. május 26-án helyezték előzetes letartóztatásba, majd 2011 februárjától 2011 júniusáig házi őrizetben volt, ezután szabadlábon védekezhetett. A kiemelt büntetőügy áthelyezéséről Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke döntött.
Kecskeméten 2012. június 13-án kezdte meg a bizonyítási eljárást Hadnagy Ibolya bírói tanácsa. A Kecskeméti Törvényszék 2013 decemberében viszont illetékessége hiányát állapította meg és az ügyet áttette a Fővárosi Törvényszékhez. Ezután a Kúria arról döntött, hogy ismét a Kecskeméti Törvényszéknek kell tárgyalnia a pert. Az újrakezdett per első tárgyalását 2014. július 1-jén tartották Kecskeméten.
|
Itt az ítélet: Nem kell börtönbe mennie Hagyó Miklósnak
|
Két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettest a Kecskeméti Törvényszék.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20160126_Itt_az_itelet_Nem_kell_bortonbe_mennie_Ha
|
2016-01-26 15:20:00
| true | null | null |
HVG
|
Három ponttal kevesebbet kapott az egy évvel korábbi eredményénél Magyarország a Transparency International legfrissebb, 2015-re vonatkozó korrupciós jelentésében.
Hazánk most 51 pontot kapott az úgynevezett korrupcióérzékelési indexen (Corruption Perceptions Index, CPI), szemben a 2014-ben elért 54 ponttal és a 2012-ben kapott 55 ponttal. Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, és az ország eredményei az elmúlt évtizedet tekintve egyértelmű lecsúszást mutatnak. Olyan országokkal vagyunk nagyjából egy szinten, mint Szaúd-Arábia, Horvátország, Szlovákia, Malajzia, Kuvait. Az Európai Unióban korábban a korrupt harmadba tartoztunk, ma már a korrupt negyedbe és csak négy ország, Görögország, Románia, Olaszország és Bulgária van mögöttünk. Csehország lekörözte, Szlovákia és Horvátország pedig beérte Magyarországot.
A korrupciós index a közszektor korrupcióját méri üzletemberek és szakértők érzékelése alapján. A korrupcióra csak ilyen közelítő becsléseket lehet alkotni, hiszen a lényege az, hogy rejtett. A TI skáláján a nulla pontszám lenne a teljesen korrupt rendszer, a 100-as pontszám pedig az a rendszer lenne, ami teljesen mentes a korrupciótól. Ezek csak elméleti határértékek, ilyet egyetlen ország sem kap.
A TI kutatása Berlinben zajlott, és 168 országot értékeltek. A lista élén már második éve Dánia áll, amely 91 pontot szerzett a maximálisan elérhető százból. A CPI-indexen az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az eddigi legjobb helyezését érte el az idén.
A legkevésbé országok csoportja hosszú évek óta változatlan, és négy skandináv állam szerepel benne:
Dánia
Finnország
Svédország
Új-Zéland
Hollandia
Norvégia
Ezekben az országokban a közszektor átláthatóan és elszámoltathatóan működik, és az állam a legnagyobb mértékben képviseli a közérdeket más országokhoz képest.
A lista sereghajtója Angola, Dél-Szudán, Szudán, Afganisztán, Észak-Korea, Szomália. Észak-Korea és Szomália csupán nyolc pontot kapott.
|
Tovább csúszott lefelé Magyarország a korrupciós világranglistán
|
Tovább rontott pozícióján Magyarország a Transparency International korrupciós világranglistáján.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20160127_Tovabb_csuszott_lefele_Magyarorszag_a_kor
|
2016-01-27 15:26:00
| true | null | null |
HVG
|
Több adóigazgatási eljárást is kezdeményeztek a NAV-nál és megkerestek több másik hivatalt is, hogy további bizonyítékokat szerezzenek be a Welsz Tamás és ismeretlen társai ügyében folyó nyomozásban – tudta meg a Magyar Idők a NAV sajtóosztályától. Az adóhivatalt a Fővárosi Főügyészség bízta meg 2014 augusztusában a nyomozással, amely jelenleg költségvetési csalás és pénzmosás gyanúja miatt tart. A konkrét adóigazgatási eljárásokról nem árult el többet a hivatal.
Az ügyön okmányszakértő is dolgozik a lap értesülései szerint, a bűnügyi főigazgatóság revizori főosztálya pedig elemzéseket készít. Az érintettek kapcsolatrendszereit is vizsgálják a lap tudomása szerint, az ügyben eddig gyanúsítottként senkit sem hallgattak meg, jelenleg is ismeretlen tettes ellen nyomoznak, melynek határideje 2016. március 14-én jár le.
|
Welsz-ügy: Költségvetési csalás és pénzmosás miatt nyomoznak
|
Kiterjedt a nyomozás, a Nemzeti Adó és Vámhivatal költségvetési csalás és pénzmosás gyanújával indított nyomozást a két éve elhunyt Welsz Tamás és ismeretlen társai miatt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20160129_Welszugy_Koltsegvetesi_csalas_es_penzmos
|
2016-01-29 15:40:00
| true | null | null |
HVG
|
Nem szimpatizálok a vagyonbevallások kérdése körüli zűrzavarral
– mondta Orbán Viktor tavaly év végén a parlamentben, mielőtt azt sürgette, hogy érdemes lenne megfontolni a lazább német vagyonbevallási szabályozás átvételét. December óta mégsem került elő újra a téma, így 2016-ban is a korábbi szisztéma szerint kell leadniuk vagyonnyilatkozataikat január 31. éjfélig az arra kötelezetteknek.
Felesleges rituálé
Az országgyűlési képviselők elvben azért kötelesek leadni és nyilvánosságra hozni vagyonnyilatkozatukat, hogy bebizonyítsák, életkörülményeik és vagyonuk a jövedelmükkel arányosan változott. A képviselők hozzátartózóinak is kell kitölteniük vagyonnyilatkozatot, de ezek nem publikusak, pedig a családi összefogásból vásárolt ingatlanok és a saját lábon álló politikus rokonok miatt újra és újra felvetődik, hogy ezen változtatni kellene.
A Transparency International jogi igazgatója, Ligeti Miklós korábban kifejtette, hogy aki lopni akar, az bármilyen szabályozás mellett megtalálja a módját. De ettől függetlenül érdemes lenne átgondolni a jelenlegi rendszert, mert most „vígan lehet tobzódni az ellenőrizetlen közpénzekben." Ugyanezt állapította meg virágnyelven a 2015-ben elfogadott, kormány által készíttetett Nemzeti Korrupcióellenes Program is, de pozitív lépések mégsem történtek ezügyben.
Összességében a politikusvagyonok átláthatóságát nem sokban segítik elő a leadott vagyonnyilatkozatok, mert a hibásan vagy „feledékenységből" rosszul kitöltött papíroknak szinte sosincs következményük. A NAV-nak lehetne szerepe a vitás kérdések alapos vizsgálatában, de nekik sincs jogosítványuk, hogy egybevethessék a képviselők adóbevallását és vagyonnyilatkozatát. Sőt, idén januártól a NAV által végzett vagyonosodási vizsgálatok is súlytalanná váltak.
Orbán a legnépszerűbb, Simon a lúzer
Egyedül a szocialista Simon Gábor nem tudta kimagyarázni magát, pedig a vagyonnyilatkozatok felülvizsgálatában kompetens mentelmi bizottság elé 2006 óta huszonkét ügy került. Csak a 2014-es országgyűlési választási kampányban lebukó – majd tavaly 100 milliót visszakapó – Simont marasztalta el a bizottság. A többi esetben vagy nem találtak szabálytalanságot a vagyonnyilatkozatokban, vagy megelégedtek azzal, hogy a „hibákat" utólag javították a képviselők.
Az elmúlt 10 évben Orbán Viktor vagyonnyilatkozata miatt fordultak a legtöbbször a mentelmi bizottsághoz, összesen négyszer: szabálytalanságot egyszer sem találtak. Szijjártó Péternek és az ex-MNB elnök Simor Andrásnak kétszer kellett vagyonnyilatkozatuk miatt magyarázkodniuk.
|
Idén is gond nélkül feledkezhetnek meg a képviselők a vagyonukról
|
Vasárnap éjfélig kell leadni az országgyűlési képviselőknek a vagyonnyilatkozatukat. Orbán tavaly év végén felvetette a szabályváltozás lehetőségét, de minden maradt a régiben. Így viszont nem sok értelme van a rendszernek - az elmúlt 10 évben egyedül Simon Gábor ütötte meg a bokáját.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20160131_vagyonnyilatkozat_korrupcio_kepviselo
|
2016-01-31 15:43:00
| true | null | null |
HVG
|
Matolcsy György családja generációk óta kötődik Balatonakarattyához, a jelenlegi jegybankelnök nagyapja maga is részt vett a nyaralótelep 1928-as felparcellázásában. Azóta van a család birtokában egy 1422 négyzetméteres telken álló 150 négyzetméteres nyaraló. Matolcsy György gyerekkora óta sok időt tölt a településen, ahol egyik fiának, Máténak is van háza. A jegybankelnök másik fia, Ádám nemrégiben vett egy 2,7 hektáros szántót a településen, amelynek az átminősítés után immár a 25 százaléka beépíthető. Akarattyán van a Matolcsy Ádámhoz köthető, 350 milliós uniós támogatásból sörgyárat építő Hübris Kft. székhelye is a Matolcsy-közeli, közpénzekből eltartott ügynökség, a Frank Digital címén (lásd: Az új generáció, Magyar Narancs, 2018. január 11.).
Szép perspektíva
2010 után kampány indult annak érdekében, hogy Akarattya leváljon Balatonkeneséről, és ezt a törekvést nyíltan támogatta Matolcsy György és akkori felesége, Matolcsy Gyöngyi. A várakozásoknak megfelelően a 2012-es népszavazáson a leválást pártolók győztek, Akarattya a két évvel későbbi önkormányzati választások után lett hivatalosan is önálló település, amelynek első polgármestere függetlenként, de fideszes támogatással Matolcsy Gyöngyi lett, aki azóta is a község vezetője.
Perel a fideszes polgármester
A népszavazás egyértelmű eredménye ellenére a leválás nem ment simán. A vagyonmegosztásról, valamint a Kenese és Akarattya között húzódó határról a két település nem tudott megegyezni. A határvonalról az akarattyai önkormányzat döntött, ezt azonban Kenese vitatja: a „parttalan tárgyalássorozatot” követően Tömör István, Kenese fideszes polgármestere perre vitte az ügyet. „Nem engedjük, hogy Akarattya újkori hódítóként járjon el, és területeket vegyen el Kenesétől” – kommentálta a perindítást Tömör korábban a Népszavának. (Kérdéseinkkel megkerestük Tömör Istvánt, aki csak személyesen lett volna hajlandó válaszolni kérdéseinkre, azonban csak lapzártánk utáni időpontot kaptunk tőle. A balatonakarattyai önkormányzat pedig közölte, kizárólag az írásban feltett kérdésekre hajlandó válaszolni, ám e-mailünkre lapzártáig nem érkezett válasz. Cikkünk ezért az önkormányzat álláspontját egyik érintett témakörben sem tartalmazza.) A két település összvagyona mintegy 14,3 milliárd forint, Kenese szerint 3,65 milliárd járna Akarattyának, Matolcsyék viszont mintegy 7,6 milliárdot tartanak jogosnak. A vitatott terület legfontosabb részei a Honvéd üdülő, az egykori MÁV-üdülő, valamint az utóbbi előtt húzódó, szabadstrandként használt önkormányzati partszakasz. Balatonkenese volt jegyzője azt mondta a bíróságon, hogy a határvonal megállapításába Kenese egyáltalán nem szólhatott bele. Nánássy Elek szerint „a határvonal megállapítása hosszabb folyamat eredménye volt. A Honvéd üdülő vonatkozásában két alternatíva volt, az első változatnál még nem szerepelt akarattyai területen a Honvéd üdülő, a későbbiekben azonban már igen. Erről egyébként én a polgármestertől tudok.” A leválási folyamat során más érdekesség is történt a volt jegyző szerint. „Konkrét tudomásom van arról, hogy pl. strand került át a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak közül az üzleti vagyonba. A kormányhivatal ezt egyébként nem kifogásolta. Nyilvánvaló, hogy a korlátozottan forgalomképes vagyon az az önkormányzati feladat ellátásához kapcsolódik, az üzleti vagyon pedig nem.” Tömör István korábban elismerte, hogy van befektetői érdeklődés a part menti ingatlanokra. A két ingatlan nem csupán az általuk képviselt vagyonérték és az onnan befolyó idegenforgalmi adó miatt fontos: a volt MÁV-üdülőt a Matolcsy vezette jegybank alapítványai vásárolták meg 2015-ben, ahová fontos fejlesztéseket terveznek (erre később még visszatérünk).
Barátokkal feltöltve
Megválasztása után Matolcsy Gyöngyi azt a Réfy Imrét tette meg alpolgármesternek, aki a választási kampányát vezette. Réfyt régi barátság fűzi a Matolcsy családhoz, korábban két jegybanki alapítványban is (PADA, PADOC) kurátor volt, és szintén kurátor abban a Matolcsy alapította Tulajdon Alapítványban, amelynek segítségével a jegybankelnök komoly állami vagyont játszott át saját magának (lásd: A strómanom a feleségem, Magyar Narancs, 2017. január 19.). Matolcsyék házasságának megromlása után nem sokkal azonban lemondott az önkormányzatban betöltött pozíciójáról, és jelenleg a Pallas Athéné Domus Educationis kuratóriumának elnökhelyettese. A jegybank legújabb alapítványa két másik szervezet összeolvadásából jött létre a nyáron, és a legnagyobb mind közül: 103 milliárd forintos vagyonnal rendelkezik.
Réfy távozása után Rozs Péter lett Akarattya alpolgármestere, aki civilben vállalkozó. Nyaralók őrzésével és kertgondozással foglalkozik, úgy tudjuk, az ő cége tartja rendben Matolcsyék nyaralóit is. Erre annál is inkább szükség van, mert Matolcsy Gyöngyit állítólag ritkán látni a településen, a napi ügyeket Rozs intézi. „Akarattyán Rozs Péter az egyeduralkodó” – fogalmazott egyik névtelenséget kérő helyi forrásunk. Korábbi ígéreteivel ellentétben a testület tavaly egy második alpolgármestert is választott, Imrédy Szabolcsot, aki a pénzügyi és gazdasági bizottság elnöke is az önkormányzatban. Imrédy ügyvédi irodája amúgy havi félmillió forintért dolgozott a jegybank egyik alapítványának (PADO), és ő képviseli Akarattyát abban a perben, amelyet Kenese indított a leválással kapcsolatban.
Visszatérő panasz az önkormányzattal szemben, hogy a képviselő-testület nem hirdeti meg üléseinek időpontját, így nem tudni előre, mikor és miről hoznak döntést az egyes üléseken. Ráadásul bizonyos ügyekben egyszemélyes döntéseket hozhat a polgármester, azok pedig teljesen átláthatatlan módon születnek. A község honlapján van ugyan egy menüpont az önkormányzat 5 millió forintnál nagyobb értékű szerződéseiről, a lista azonban nem teljes, a helyi ügyeket ismerő egyik forrásunk szerint éppen a „lényeget tartalmazó szerződések” azok, amelyek kimaradtak, és vannak olyanok, amelyeket adatigénylés ellenére sem hajlandó kiadni az önkormányzat.
A pénzügyekkel is nagyvonalúan bánik a Matolcsy vezette testület. A múlt év végén a rendkívüli állami keretből például 32,6 millió forintot kapott az önkormányzat. A pénz sorsáról mindössze annyit tudni, hogy 13 milliót költöttek útfelújításra, 5,7 millió ment „igazgatási feladatok ellátására”, 14 millió pedig közelebbről meg nem határozott „településüzemeltetési célokra”. A 2016-ban 350 millió és 2017-ben már 460 millió forintból gazdálkodó önkormányzat önmagára nem sajnálja a pénzt. Matolcsy Gyöngyi díjazása 390 ezer forint és havi 59 ezer költségtérítés, Rozs Péteré 359 ezer plusz 54 ezer, Imrédyé pedig 180 ezer, amihez 27 ezer költségtérítés jár. Az önkormányzat emellett az elmúlt években plusz egyhavi díjazásuknak megfelelő jutalmat is megszavazott a vezetésnek. A kifizetett jutalmak ellenére a korábban beígért milliárdos fejlesztésekből szinte semmi nem valósult meg. Volt szó termelői piacról, a tervek szerint félmilliárd forintból ipari park létesült volna, és szintén 500 millió jutott volna strandfejlesztésre. Ehhez képest a termelői piac kialakítására 3 millió forintos alaptőkével létrehozott kft. semmiféle tevékenységet nem végez, strandfejlesztésre eddig 100 millió pályázati pénz jutott, az ipari park nincs sehol, holott a helyi pletykák szerint Matolcsy Ádám e célból vehette meg a 2,7 hektáros földdarabot – az viszont tény, hogy a volt szántó logisztikai szempontból kitűnő helyen fekszik. Létesült műfüves focipálya az MLSZ támogatásából, tavaly elkészült a település korszerű közvilágítása, és néhány utcát leaszfaltoztak. Ez utóbbiak csupán látványberuházások egy helyi forrásunk szerint. Mint lapunknak elmondta, „minimális műszaki előkészítés nélkül, alap nélküli murvás utakat vontak be vékony aszfalttal. Nem foglalkoztak sem az út alatti közművekkel, de az Akarattyán sok gondot jelentő csapadékvíz elvezetésével sem.” A fejlesztések szintjéről sokat elárul, hogy Matolcsy Gyöngyi a helyi lapnak adott év végi interjújában a fejlesztések között két fűnyíró beszerzését is érdemesnek tartotta felsorolni.
Az ingatlan mindig jó üzlet
Van azonban olyan beruházás is, amire akár feleslegesen is áldoz az önkormányzat. Akarattya előző vezetése 2014-ben újította fel a Közösségi Házat 15 millió forintból. Miután Matolcsy polgármester lett, az önkormányzat ebbe az épületbe költözött be, ezért a képviselő-testület 2015 márciusában döntött a Szépkilátás néven ismert ház megvásárlásáról, mondván, az „egy kis átalakítással alkalmas lenne Közösségi Ház kialakítására”. Egyik forrásunk szerint az ingatlant korábban 20 millió forintért hirdették, míg a vásárlásról szóló önkormányzati előterjesztés egy 33 millió forintos értékbecslésre hivatkozik. A vételár végül több mint 36 millió lett, a felújítás 11 millió forintba került. A felújítás óta – noha közösségi eseményeknek is helyt ad – elsősorban bisztróként üzemel a Szépkilátás. Az üzemeltetést pályázaton elnyerő F&B Kft. 2016-ban mindössze havi 200 ezer forint bérleti díjat fizetett, ez a múlt évben 300 ezerre emelkedett. A kedvezményes bérleti díjat az indokolta, hogy az F&B vállalta bizonyos felújítási munkák elvégzését, ám azt nem tudni, hogy mit és mennyiért végzett el a cég. Tavaly ráadásul az önkormányzat a Szépkilátás további felújításáról döntött, így közpénzen épülhet be a tetőtér, és valósulhat meg az épületgépészeti korszerűsítés, valamint az akadálymentesítés. A határozott idejű szerződés ellenére az F&B alaposan belakta az épületet. A vendéglátós cég használja például az épület teraszát is, noha az üzemeltetésről szóló eredeti pályázat csak a belső terekre vonatkozott. Ide tette át a székhelyét is az F&B, és úgy tudjuk, a Szépkilátásban ülésezik a Balaton Keleti Kapuja Turisztikai Egyesület is, amelyet az F&B ügyvezetője, Revuczky Karion vezet. A Revuczky család birtokában lévő F&B nyerte el az egyik akarattyai strand büféjének üzemeltetési jogát, érdekes körülmények között. A büfé üzemeltetésére kiírt első pályázaton egy induló volt, amelynek ajánlatát érvénytelenítette a Matolcsy vezette képviselő-testület. Az új pályázaton már az F&B indult és nyert. Három évre összesen 600 ezer forintot fizetnek a büféért úgy, hogy a szükséges átalakítási munkák költségeinek a felét az önkormányzat állja.
Matolcsy György
A balatonakarattyai önkormányzat 2015-ben együttműködési megállapodást kötött a fehérvári Kodolányi János Főiskolával, mivel Akarattya a térség „innovációs motorja kíván lenni”. (A Kodolányi fenntartója az Önálló Főiskolai Közalapítvány, amelyet a fehérvári önkormányzat alapított. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Fűrész István, aki Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármesterének a tanácsadója.) Az együttműködés a valóságban annyiban merül ki, hogy a Kodolányi öt évre hasznosításba adta Akarattyának a településen álló Kodolányi-házat. Szabó Péter rektor megkeresésünkre azt mondta, korábban az egyetemi polgárok használták az apartmanházat, ám a 2012-es felsőoktatási reform óta kevesebb a hallgatójuk, így nem tudják azt kihasználni. A főiskola eladni nem akarta a házat, ezért adta ki az akarattyai önkormányzatnak öt évre. Akarattya a használatért nem fizet semmit a Kodolányinak, csupán állagmegóvást vállalt, valamint hogy fizeti a költségeket. Azt, hogy hogyan és mire használja Akarattya az ingyen megkapott Kodolányi-házat, nem sikerült megtudnunk. Egyik akarattyai forrásunk szerint Rozs Péter alpolgármester adja ki „haveroknak” az apartmanokat, egy másik helyi pedig arról beszélt a Narancsnak, hogy nyaranta ide rendezkedik be a We Love Balaton szerkesztősége. A We Love annak a Száraz Istvánnak a turisztikai portálja, aki Matolcsy Ádám baráti-üzleti köréhez tartozik, és aki átjátszotta az Origo hírportált a jegybankelnök fiának.
Baráti nagybefektetők
A nagy beruházások előkészítése azért a jelek szerint folyamatban van, az önkormányzat többször is módosította a település beépítésére vonatkozó szabályokat. A változtatások miatt a Partalja Tájvédő Egyesület ombudsmani vizsgálatot kezdeményezett. Székely László, az alapvető jogok biztosa és Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese decemberben hozta nyilvánosságra 60 oldalas jelentését, amelyről a HVG számolt be az év végén. Az ombudsmani jelentés szerint a Matolcsy vezette településen sérült a jogbiztonság elve, a nemzet közös örökségének védelme, az egészséges környezethez és a tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető jog. A jelentés azt állítja, az önkormányzat úgy változtatta meg az építési szabályzatot, hogy nem vette figyelembe az állami főépítész, a kormányhivatalok, a környezetvédelmi hatóság vagy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság aggályait sem. Egyebek mellett megváltoztatták egyes területek besorolását, bizonyos partközeli területeken tízszeresére növelték a beépíthetőséget, és akár 8 méter magas épületek felhúzására is lehetőséget adtak. Ráadásul Akarattya nem jelölte ki azokat a védendő, part menti területeket, amelyeken a parttól 30–100 méterig csak kivételesen indokolt esetben szabad építkezni. Noha az önkormányzat a „közjó” és „a vízhez jutás javításának” indokával változtatta meg a szabályokat, valójában legalizálta az eddigi építési előírásokat meghaladó beépítést, jelentősen megnövelte az érintett ingatlanok értékét, és megágyazott egyes fejlesztéseknek.
Réfy Imre – aki maga is üdülőtulajdonos a településen – pont akkor volt Akarattya alpolgármestere, amikor ezek a rendeletek megszülettek, és a részben általa vezetett alapítványok bevásároltak a településen. Így nem meglepő, hogy rendeletmódosítások egyik nyertese a Matolcsy György vezette jegybank, amelynek alapítványai 2015-ben 1,13 milliárd forintért megvásárolták a MÁV partközeli, 6 hektáros területét. Akkori közleményük szerint „a meglévő épületegyüttes fejlesztését követően 2016 nyarától oktatási és konferenciacélokra használják, és a létesítmény ad majd otthont a Magyar Vezetéstudományi Iskolának is”. Ennek ellenére a tervekből semmi nem valósult meg, bár ezzel Akarattya egyelőre jól járt, hiszen ha üdülő helyett konferencia-központ lesz a területen, a település évi több tízmillió forintnyi idegenforgalmi adótól eshet el. A jegybanki alapítványok vagyonát kezelő Optima Zrt.-től a Narancsnak megküldött tájékoztatás szerint „jelenleg a beruházás előkészítése van folyamatban”, és egyelőre azt sem tudni, mikor kezdődhetnek meg a munkálatok. Csuhai Viktória, az Optima igazgatóságának tagja azon kérdésünkre nem válaszolt, hogy a csúszásnak köze van-e ahhoz a perhez, amely arról is dönt, hogy Akarattyához vagy Keneséhez tartozik-e majd a terület. Azt viszont elmondta, hogy az elmúlt két évben májustól szeptemberig folyamatosan táboroknak adott otthont az üdülő, így nemcsak az állagmegóvásra van gondjuk, de a fenntartás költségei is biztosítva vannak. Utóbbiak pedig nem éppen alacsonyak. A jegybank alapítványai az üdülővel kapcsolatos „tanácsadási feladatok ellátásáért” havi 1,5 millió forintot fizetnek az Optimának, az őrzési üzemeltetési és karbantartási feladatokért pedig havi 2,5 milliót. A Matolcsy György unokatestvéréhez, Szemerey Tamáshoz köthető Raw Development 13,5 milliót kapott az „átalakítások és beépítések építészeti megfogalmazásáért, a tervezői pályázat lebonyolításáért”.
A másik nagybefektető, amelynek kedveznek a rendeletmódosítások, az MKB. A bank 2015 őszén lett az egykori nudista strand, a Piroska kemping tulajdonosa, a pénzintézet összesen 3 hektárnyi területet vásárolt Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségétől. Az MKB akkoriban állami felügyelet alatt állt, tulajdonosi jogait a Matolcsy György vezette jegybank gyakorolta, és ebben az időszakban Matolcsy Máté is az MKB-nál dolgozott. A nemzeti bank feladata az lett volna, hogy megszabadítsa rossz ingatlanállományától az MKB-t, Akarattyán valamiért mégis a vásárlást tartotta fontosnak. Valószínűleg az MKB új tulajdonosai is fejlesztést terveznek az ingatlanon, hiszen a bank nagyobb része a Balatonnál egyre inkább terjeszkedő Mészáros Lőrinc közelébe került, míg a kisebbségi tulajdonos Szemerey Tamás lett. Az viszont, hogy Akarattya eddig is döcögő fejlődését mennyiben akadályozza, hogy polgármestere már nem a Magyar Nemzeti Bank elnökének a felesége, csak a következő években derül ki.
|
A nagy ígéret - Matolcsyék Balatonakarattyán
|
Milliárdos fejlesztésekkel kecsegtette Balatonakarattyát a 2010-es évek elején Matolcsy György és felesége, ha cserébe a lakosok úgy döntenek, hogy Akarattya váljon le Balatonkeneséről. A település önálló lett, a polgármester pedig Matolcsy Gyöngyi, a fejlesztések viszont elmaradtak.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-nagy-igeret-108921
|
2018-02-09 17:54:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A majd másfél évtizede történt ingatlanpanama ügyét februárban tárgyalja másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla – adta hírül ma a Magyar Nemzet. A VI. kerület jogi képviselőjére hivatkozva pedig az is kiderült, hogy a főügyészség további paloták ügyét is újra elővette.
Egy éve a Fővárosi Törvényszék az ingatlanok 2002 és 2010 között zajló privatizációjával kapcsolatban hűtlen kezelés vádjában tizenkét vádlottat – terézvárosi szocialista és SZDSZ-es önkormányzati képviselőket – talált bűnösnek. A most újrainduló vizsgálatban az Andrássy út 47., illetve 3. szám alatti paloták 2004-es, áron aluli privatizációjáról születhet jogerős ítélet, amely a volt MSZP-s alpolgármester, Fürst Györgyöt és társait érinti.
A Rolls Royce-ával való furikázásairól imert Fürst Györgyöt a nem jogerős ítélet szerint különösen nagy, 351 millió forintos vagyoni károkozással vádolják. Az említett két épületen kívül azonban további műemléki épületek, paloták pályázaton kívüli eladásának előterjesztése is Fürsthöz kapcsolódik, aki egyébként meglepően enyhe bütetést kapott: két év szabadságvesztést, öt év próbaidőt. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett.
Az ügy további elhúzódása mindenkit meglepett: a Fővárosi Főügyészség ugyanis korábban egyszer már megszüntette, majd részben mégis újraindíttatta a nyomozást; most pedig megint elrendelte az eljárások folytatását 7 ingatlan ügyében is: az Andrássy út 21., 23., 35. és 45. szám alatti palotákról, az Anker köz 1–3., a Liszt Ferenc tér 7. és az Oktogon 4. szám alatt található műemléki ingatlanokról van szó. A nyomozás folytatását új bizonyítékok előkerülése indokolja.
|
Újra előveszik a terézvárosi paloták ügyét
|
Új bizonyítékok kerültek elő.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/ujra-eloveszik-a-terezvarosi-palotak-ugyet-108778
|
2018-01-17 18:45:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A Tolna megyei Dombóvár baloldali polgármestere szerint bizonyítékuk van arra, hogy politikai okokból kaszálták el a város több olyan, EU-s forrásra hajtó pályázatát, amelyet minisztériumi szakértők támogatásra javasoltak, de a megyei önkormányzat fideszes vezetése ezt nem vette figyelembe. Szabó Loránd a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretein belül kiosztott megyei keret elbírálása miatt büntetőfeljelentést is tett, és az általuk megszerzett dokumentumok alapján azt állítja, hogy a dombóváriak egy kicsinyes bosszú áldozatai.
A tavaszi és nyári hónapokban rengeteg pénzt kapott sok települési önkormányzat az új uniós ciklus forrásaiból finanszírozott Terület- és Településfejlesztési Operatív Program kereteiből. Nagyjából 800 milliárd forintról van szó, ennek a többségét már kiosztották, vagy legalábbis döntés született arról, hogy hova és mennyi pénz kerülhet. Minden megyében nagyjából 15 témában lehetett pályázni, így helyi gazdaságélénkítésre, foglalkoztatási és infrastruktúra-fejlesztésre, önkormányzati épületek felújítására, leromlott városi területek rehabilitációjára és szociális alapszolgáltatások bővítésére is. Ezeken a kiírásokon minden település – kivéve a Pest megyeiek és a megyei jogú városok – önkormányzata indulhatott.
Az elkészült pályázatokat első körben a Nemzetgazdasági Minisztérium által kijelölt szakemberek minősítették, majd a tárca ezeket elküldte a megyei önkormányzatokhoz, ahol meghozták a végleges döntéseket. Ahogy arról egy korábbi cikkünkben már beszámoltunk, a megyei önkormányzatok szintjén hozott határozatokat nagyon nehéz nyomon követni, ugyanis a döntési folyamatok az esetek többségében teljesen átláthatatlanok, és erős a gyanú, hogy a rendszer elsősorban a fideszes kötődésű települések pályázatainak kedvezett.
Nagyon gyanús
A települési pályázatok elbírálása a megyei önkormányzatok többségében átláthatatlan volt. Erre utal, hogy a minisztériumi bírálati anyagokat még azok sem látták, akik elvileg megyei szinten bírálták el a pályázatokat, és javaslatot tettek a közgyűlésnek, hogy elfogadják-e a szakmai anyagokat vagy sem. Sok helyen a bizottság elé csak egy lista került, amelyen a pályázatok száma szerepelt és néhány adat, illetve az, hogy ezt támogatni kellene, vagy sem, esetleg módosítani a kért összegen. Általában ezek a dokumentumcsomagok változatlan formában kerültek a képviselő-testület elé. Ezután jött a szavazás, a megyei önkormányzatok mindenhol fideszes többségű közgyűlése döntött a minden esetben zárt ülésen tárgyalt előterjesztésről, de sokszor úgy, hogy itt is csak számok és kódok szerepeltek, így a képviselőknek általában fogalmuk sem volt arról, hogy mely település melyik pályázatáról szavaz. Sőt, több megyében tömbösítették a pályázatokat, így egy csomagban szerepelt az összes támogatásra javasolt és az arra nem javasolt pályázat.
Több megyében is kirajzolódik az a kép, hogy a kormánypárti vezetésű települések sokkal jobban jártak azoknál, ahol független vagy ellenzéki a vezető. Mivel egy-egy település sok pályázatot is beadhatott, az nem jellemző, hogy mindet elkaszálta volna a megyei közgyűlés, de számos helyen sokkal kevesebb összeg jutott oda, ahol a polgármester vagy a képviselő-testület valamiért nem túl szimpatikus a Fidesznek. A fentebb már említett Dombóvár esetében egy egészen extrém feltétellel próbáltak gyengíteni a város esélyein, hiszen a Tolna megyei pályázatok értékelési szempontjai között szerepelt, hogy akár öt extra pont is adható olyan pályázatokra, amelyeket aprófalvak adtak be, vagy olyan városok, amelyek a Duna- és a Sió-mente maximum 20 kilométeres körzetében találhatók. A megyében csak egy város esett ki ebből a körből, az a Dombóvár, amely hátrányos helyzetű térségben helyezkedik el.
Ezek után nem meglepő, hogy a megyei támogatási adatok alapján – néhány pályázat elbírálása még függőben van –, ha az egy főre jutó támogatási összegeket nézzük, akkor a dombóvári járásba érkezett messze a legkevesebb pénz a megyei TOP-keretből, fejenként 45 ezer forint. A legjobb aránnyal a bonyhádi járás büszkélkedhet, itt fejenként 131,5 ezer forint a megítélt támogatás, a szekszárdi járásban 99,4 ezer, a tamásiban pedig 93,5 ezer. A húsznál is több dombóvári pályázat közül több, szegregátumhoz kapcsolódó fejlesztés kapott támogatást, kaptak pénzt infrastruktúrafejlesztésre, illetve két oktatási intézmény épületenergetikai korszerűsítésére – ezek összértéke 487 millió forint. Magasan a legtöbb pénzt az a gimnáziumi korszerűsítés kapta, ahol Fehérvári Tamás, a megyei önkormányzat kormánypárti vezetője tanult korábban, és aki egyébként dombóvári, de – ahogy a többi megyei fideszes képviselő – ő is nemmel szavazott a város legtöbb pályázatára. Fehérvári és Dombóvár jelenlegi polgármestere köztudottan rosszban vannak, rendszeres a kettejük közötti politikai csörte, a helyi Fidesz pedig máig nem emésztette meg, hogy 2014-ben már megint alulmaradt Szabó Lóránddal szemben, a tizenkét fős képviselő-testületbe pedig csak két kormánypárti politikus jutott be.
Hiába a minisztériumi pozitív értékelés
Szabó Lóránd polgármester
Szabó Lóránd már korábban is jelezte több fórumon, hogy szerinte szándékosan diszkriminálják Dombóvárt a TOP-os pályázati eljárás során, egyebek közt az unió csalás elleni hivatalához, az OLAF-hoz és az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatósághoz fordult (ennek a kormány által meghatározott európai uniós és más nemzetközi támogatások ellenőrzése a feladata). Ezekben közölte: szerinte teljesen világos, hogy politikai szempontok is közrejátszottak a bírálatok során, a megyében – országosan is egyedülálló módszerrel – direkt hozták nehéz helyzetbe a várost az egyedi értékelési szempont beépítésével. A településvezető hivatali visszaélés miatt feljelentést is tett, majd a nyomozás felügyeletére kijelölték a Baranya Megyei Főügyészséget, de az ügy átkerült Tolna megyébe. Itt a megyei rendőrkapitányságon indulhatott volna el az eljárás, de kiderült, hogy a megyei önkormányzat vezetője, Fehérvári Tamás jó kapcsolatban van a Tolna megyei főügyésszel, így az ügy visszakerült Baranya megyébe, ahol talán megkezdik a nyomozást.
Időközben a dombóvári önkormányzat minden egyes elutasított pályázat – ezek összértéke 2,54 milliárd forint lett volna – szakmai értékelését kikérte a Magyar Államkincstár Tolna Megyei Igazgatóságától. Ezekből a dokumentumokból egyértelműen kiderült, hogy megyei szinten kaszálták el a pályázatokat, ugyanis ezek közül a Nemzetgazdasági Minisztérium által megbízott független szakértők kivétel nélkül mindet támogatásra javasolták. Volt olyan pályázat, amely az összpontszám 95 százalékát kapta volna meg, ha nincs a mínusz 5 pontos szabály, de még így is kimagasló volt a kapott értékelés, a megyei önkormányzat fideszes többsége mégis elkaszálta. Továbbá több, 80 százalék felett értékelt dombóvári pályázat is volt. Ilyen volt az ipari park fejlesztésére és új iparterület kialakítására beadott anyag is, amely végül 83 százalékot kapott, miután nem kapott plusz pontot azért, mert a megyében egyetlen városként nincs ott a Duna- és a Sió-mente maximum 20 kilométeres körzetében; a pályázat támogatási ajánlása 471 millió forint volt. A fejlesztésre azért is van szükség, mert a már meglévő ipari park területén nincs világítás, egy részén hiányzik a szervizút, nincs mindenhol biztosítva a tűzcsapok megléte, sok helyen túl keskeny az út. Új iparterületet pedig azért alakítanának ki, mert már van olyan vállalkozás, amely jelezte, ha megfelelőek lennének a körülmények, ők betelepülnének – erről egy szándéknyilatkozatot is aláírtak a várossal, amelyet a dombóvári önkormányzat csatolt is a pályázathoz. Erre bólintott rá a Nemzetgazdasági Minisztérium az első körben.
Ehhez képest a Tolna megyei önkormányzat egy néhány soros indoklással dobta vissza a pályázatot, mint ahogy a többit is – állítja Szabó Lóránd polgármester, aki szerint a támogatást javasló vélemény és az elutasító határozat teljesen ellentétes megállapításokat tesz, ráadásul a megyei önkormányzat döntése több ponton is valótlanságokat állít. Például azt írják, hogy Dombóváron lenne elég helyük a vállalkozásoknak letelepedni, holott pont azért adta be a pályázatot a város, mert a jelenlegi feltételek sem adottak, és nincs olyan összefüggő, jelenleg alkalmas rész, ahová a befektetni akaró cég letelepedhetne.
A város az elutasított pályázatok ügyében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek is írt levelet, hiszen a minisztérium elvileg támogatásra javasolta azokat. Válasz még nincs, és nem tudni, hogy a nyomozás következményeként lesz-e valaha vádemelés. A nem a megyei jogú városoknak szánt TOP-forrásokat viszont már majdnem teljesen szétosztotta a magyar állam.
|
Se pénz, se igazság – Így jár egy város, ha nem tetszik a Fidesznek
|
A Nemzetgazdasági Minisztérium szakértői támogatásra javasolták az ellenzéki vezetésű Dombóvár több pályázatát, de a megyei Fidesz közbelépett. Az ügyben nyomozás indulhat, az OLAF is tud a visszaélésekről, és előbb-utóbb a minisztériumnak is állást kell foglalni.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/se-penz-se-igazsag-igy-jar-egy-varos-ha-nem-tetszik-a-fidesznek-107036
|
2017-10-15 19:06:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Átlagosnak tűnő kézilabda-mérkőzés zajlott 2017. március 3-án Pécsett, az egyetemi sportcsarnokban – legalábbis a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) honlapján olvasható nyilvános jegyzőkönyv szerint. A Pécsi Egyetemi Atlétikai Club (PEAC) és a PEAC Junior 69 nézők előtt csaptak össze, a meccset végül a PEAC hozta 49-23-ra. A játékvezetők a jelek szerint mindent rendben találtak. Pedig volt némi gond: két játékos ugyanis biztosan nem lépett pályára aznap, és nagy valószínűséggel ez egyik edző sem volt jelen, holott a nevük szerepel a jegyzőkönyvben. És ez a mérkőzés csak egy volt azok sorából, ahol az érintett csapatok valótlan adatokat írtak a papírokra.
Fantomok
Minderre egy olvasónk hívta fel a figyelmünket, aki hatalmas halom papírt juttatott el szerkesztőségünkhöz. A paksamétában lévő dokumentumokat és fotókat átnézve összehangolt csalássorozat gyanúja merül föl. Úgy tűnik, a pécsi PEAC, a PEAC Junior és a Petőfi SE kézilabdacsapatok egymással összejátszva egy bajnoki éven keresztül folyamatosan megszegték a szabályokat: sorozatosan valótlan tartalmú jegyzőkönyveket adtak le, jelen nem lévő játékosok nevét írták be, aláírást hamisítottak, más néven játszattak játékosokat. Mindezt feltehetőleg azért, hogy teljesíteni tudják a feltételeket, és a tao-pénzeket továbbra is lehívhassák.
A paksaméta egyik dokumentuma szerint például egy 2017. májusi megyei bajnokin (Petőfi SE–PEAC Junior) az edzőként feltüntetett személy nagy valószínűséggel nem volt jelen. Abban az időpontban ugyanis Olaszországban nyaralt, mint arról a Facebook-oldalán fotókkal be is számolt. A Magyar Kézilabda Szövetség oldalára feltöltött hivatalos jegyzőkönyvben mégis szerepel a neve. Egy másik iraton egy olyan játékos neve van feltüntetve a PEAC Junior és a Petőfi SE egyik 2017. májusi meccsének (alsóházi rájátszás) jegyzőkönyvében, aki épp atlétikai versenyen vett részt az ország másik felében, ahol egyéni csúcsot is döntött. Az érintett fiatal, K. Á. lapunknak rámutatott: bár a két dátum azonos, de az atlétikai verseny valójában kétnapos volt, és ő másnap, azaz vasárnap futott, a mérkőzésre pedig szombaton került sor. „Az egy elég kemény hétvége volt” – jegyezte meg.
Olyan játékos is felbukkan egy-egy adatlapon, aki igazoltan a PEAC felnőttcsapatában játszik, de néha a PEAC Junior színeiben is pályára lép, csak épp (az olvasói jelzés alapján) álnéven.
De vannak egyéb furcsaságok is. A jegyzőkönyvek alapján több olyan játékos is pályára lépett egyes mérkőzéseken (például M. és F.), akik már évek óta bevallottan nem kézilabdáznak, orvosi engedélyük sincs. A két fiatalt utolértük Facebookon, és megkérdeztük, tudnak-e erről. M. azt mondta, körülbelül két éve nem játszik, így azokon a meccseken sem vehetett részt. Hozzátette, furcsának találja, hogy ha ő nem volt alkalmassági vizsgálaton, akkor hogyan tudtak játszani az ő neve alatt. „Itt akkor nem csak a PEAC hibázott, akkor máshol is keresni kell” – fogalmazott.
F. elolvasta ugyan a megkeresést, de napokig nem reagált. Végül annyit írt, hogy szomorú amiatt, amiért „a PVSE ilyen eszközökkel próbálja megakadályozni azt, hogy egy náluk kisebb csapat eredményeihez méltóan nagyobb térhez és esetleges támogatásokhoz jusson. Én személy szerint sokat köszönhetek a PTE PEAC csapatának, edzőinek, szakmai stábjának. Bárkinek, akinek szándéka van kézilabdával, szívesen ajánlom.” Arra a kérdésre viszont, hogy jelen volt-e az említett meccseken, nem válaszolt. Korábban viszont másnak azt írta, már nem kézilabdázik, sportorvosija sincs.
Több dudás egy csárdában
Pécsett jelenleg több szervezet is foglalkozik kézilabdával. Az egyik a Pécsi Sport Nonprofit (PSN) Zrt., ahol 14 éves felső korhatárral folyik utánpótlásképzés. Erre a pécsi önkormányzattól, az országos szakszövetségtől és a tao-ból is kapnak pénzt. Mellettük működik a Pécs Városi Sportiskolai Egyesület (PVSE), amelynek felnőtt férficsapata az NB I/B-ben szerepel, és utánpótlásképzésük is van (14 éves kor fölött). A csapat mögül az idén hátrált ki nem túl elegáns módon az önkormányzat (amely a jövőben inkább a PEAC-ot támogatja), így a PVSE csak a tao-támogatásból és szponzori segítséggel működik. (A PVSE-nek 2016-ban 29 millió forint támogatást hagyott jóvá az MKSZ, a PSN Zrt.-nek pedig 79 millió forintot ítélt meg 2016/2017-re.) A Pécsi Egyetemi Atlétikai Club (PEAC) felnőtt csapata pedig korábban megyei osztályban, idén az NB II-ben szerepel – náluk a PSN Zrt.-vel kötött szakmai megállapodás alapján működik utánpótlásképzés. A negyedik klub a Petőfi Lajos Sportegyesület (Petőfi SE), amelynek kézilabdacsapata a megyei bajnokságban játszik. A Petőfi SE 2013-ban kötött stratégiai megállapodást a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karával (PTE-ÁOK), így a csapatba egyetemi hallgatók kerültek, de utánpótlással is foglalkoznak.
A PEAC felnőttcsapat játékosának, Nagy Zsoltnak a neve is szerepel egy 2017. márciusi PEAC–PEAC Junior-meccs jegyzőkönyvében, ő azonban állítja, nem játszott azon a mérkőzésen. Lapunkkal azt közölte, hogy véletlenül, egy meghallgatás során derült ki, kapusként „ott volt” a mérkőzésen, neki azonban nincs sportorvosi engedélye, vizsgálaton sem vett részt, így nem is játszhatott volna.
Felkerestük Fenyvesi Károlyt, aki egy másik sportszervezetnél edző – sőt, alá is írt egy szerződést, miszerint csak ott edzősködik –, a neve mégis többször felbukkan, mint a PEAC Junior vezetőedzője. Fenyvesi lapunknak azt mondta, hallotta, hogy a neve állítólag szerepel a jegyzőkönyvekben, őt azonban hivatalosan még nem keresték meg az ügyben, így addig nem is kíván foglalkozni szóbeszédekkel.
De ha a jegyzőkönyvekben rossz adatok szerepelnek, játékosok érvényes orvosi engedély nélkül (vagy hamisított okmányokkal) léptek pályára, nem jelen lévő személyek neve szerepel a lapon hamis aláírásokkal, hogyan hitelesíthették azt kézjegyükkel a bírók? Egyáltalán, hogyan engedhették pályára lépni a csapatokat?
Egy általunk megkérdezett játékvezető szerint az orvosi igazolást a játékvezető és – ahol van – a versenybíró ellenőrzi: akinek nincs orvosi igazolása, nem játszhat. Csak azt lehet beírni a jegyzőkönyvbe, aki jelen van. Sőt, ha például valaki a bemelegítésnél megsérül, és emiatt nem ül le a kispadra sem, annak a nevét kihúzzák.
Megkérdeztünk két aktív (az ügyben nem érintett) kézilabdázót is, találkoztak-e már hasonló esettel. Szerintük nem egyszerű ily módon csalni, mivel a játékosoknak fényképes igazolásuk van, amit a szövetség állít ki különleges tintával – ezért nehéz azt hamisítani. Ennek ellenére volt már rá példa, hogy más nevén játszott valaki; ez ki is derült, és az érintett csapattól elvették a pontokat.
A fent leírt szabálytalanságokat tehát már a mérkőzéseken észre kellett volna venni – hacsak nem voltak a játékvezetők is részesei a trükközésnek. Erre csak a rendőrségi nyomozás találhat választ – merthogy az ügyben hivatalos eljárás indult.
Amikor először érdeklődtünk a kézilabda-szövetségnél, úgy tájékoztattak, hogy érkezett hozzájuk bejelentés, annak alapján fegyelmi eljárást indítottak a PEAC és a Petőfi SE ellen – ezt azonban az MKSZ utóbb, szeptember 26-án felfüggesztette. Ezért újra a szövetséghez fordultunk, ahol érdeklődésünkre elmondták: tekintettel arra, hogy a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényállás csak büntetőeljárás keretében tisztázható, a fegyelmi bizottság elnöke büntetőfeljelentést tett a Pécsi Rendőrkapitányságon, és a fegyelmi eljárást ezért jegelik. Amint az ügyben a nyomozás dűlőre jut, annak megállapításait felhasználva az MKSZ folytatja a fegyelmit.
Koholt bizonyítékok
Megkerestük a két érintett csapat vezetőségét. A PEAC és PEAC Junior részéről Turi Attila ügyvéd nyilatkozott, aki elmondta, hogy a Pécsi Egyetemi Atlétikai Clubbal szemben névtelen bejelentés alapján fegyelmi eljárás indult a Magyar Kézilabda Szövetségnél. A PEAC képviselői a Magyar Kézilabda Szövetség etikai és fegyelmi albizottsága előtt, a 2017. szeptember 26-án megtartott fegyelmi tárgyaláson előterjesztett ellenkérelemben részletesen nyilatkoztak, ennek során minden „vádpontot” érintve cáfolták a szabályszegések elkövetését. A PEAC előadta, hogy a sportszervezet jogsértést nem követett el, a megindult fegyelmi eljárást koholt bizonyítékok alapján indítványozta a névtelen bejelentő, akinek feltehetőleg az a célja, hogy a sportszervezet működését megnehezítse, ellehetetlenítse. Az ügyvéd megerősítette, hogy a fegyelmi bizottság további bizonyítékok beszerzése érdekében hivatalból feljelentést tett az ügyben, tekintettel arra, hogy saját hatáskörben eljárva nem lenne képes a tényállás teljes körű tisztázására, és így megalapozott döntést sem tudna hozni. A PEAC az eljárás során természetesen mindenben együttműködik a nyomozó hatóságokkal, és szükség esetén minden tájékoztatást megad a részükre – közölte Turi Attila.
A Petőfi SE elnöke, Petőfi Áron a Magyar Narancsnak azt mondta, jelenleg neki is annyi információja van, amennyit a szövetségnél megosztottak vele. Voltak meghallgatáson, ahol ugyanazt tudta csak elmondani, amit nekünk is: hogy azokon a mérkőzéseken ő nem volt jelen, így érdemben nem tud nyilatkozni. Az viszont kulcsfontosságú, hogy az említett, valamint a bajnokság további más mérkőzéseit sem tao-pénzből fizették és fizetik, mivel tisztában vannak vele, hogy nem felelnek meg az ahhoz szükséges követelményeknek – hangsúlyozta Petőfi Áron. Hozzátette, várják a vizsgálat eredményét.
Jó üzlet
2011. július 1-je óta a társasági adóból (tao) levonható az az összeg, amellyel a vállalkozások támogatják az úgynevezett látványsportágakat, a többi között a kézilabdát. A támogatás céljait törvény rögzíti. A szakszövetségekhez, amatőr és profi sportszervezetekhez, közhasznú alapítványokhoz befolyó pénzt utánpótlás-nevelésre, a képzéssel összefüggő feladatokra, a sportrendezvényekhez szükséges biztonsági infrastruktúra fejlesztésére, meghatározott beruházásokra, felújításokra, illetve személyi jellegű ráfordításokra lehet költeni. Az elszámolás elvileg szigorú, de vannak kiskapuk, a rendszer kijátszható. A tao-pénzek elosztását és felhasználását a kezdetektől botrányok övezik, és nem ritka, hogy csak perrel lehet kideríteni, melyik szervezet mennyi forráshoz jutott, és azt mire költötte. (A tao-pénzekkel lapunk többször foglalkozott eddig is, lásd például: Ravasz átadások, Magyar Narancs, 2016. október 27.) Ennél azért jobb a helyzet Pécsett, néhány adat ugyanis megtalálható az érintett csapatok honlapjain. A Petőfi SE-nek 2016-ban 5,8 millió forintot hagyott jóvá az MKSZ kézilabda-utánpótlással kapcsolatos feladatok ellátására, a PEAC 2015-ben 17,5 millió forintot kapott a PTE honlapján található dokumentumok szerint.
Ugyanitt olvasható, hogy a PEAC emellett tavaly 359 millió társaságiadó-felhasználásra kapott jóváhagyó határozatot. Kértük az érintett csapatokat, hogy árulják el, az idén mennyi tao-pénzből gazdálkodhatnak, de megkeresésünkre a cikk megjelenéséig nem reagáltak.
A csapatok eredményeit tekintve mindenesetre biztos lenne mire költeni a pénzt az utánpótlásban. A 2016/2017-es idényt ugyanis a megyei bajnokságban a PEAC Junior az utolsó helyen zárta 1090 kapott góllal, mínusz 777-es gólkülönbséggel, 26 mérkőzésből 26 vereséggel. A Petőfi SE U14-es csapata az idén hatalmas gólkülönbségekkel kapott ki az őszi meccsein (47-3 és 52-1) a gyerekbajnokság 3. osztályában. Már amelyikre ki tudtak állni, hiszen az első két mérkőzésre el sem utaztak.
Hogy a (PEAC esetében több százmilliós) tao-s támogatások lehívása miatt hamisítottak-e jegyzőkönyveket az érintett csapatok, vagy hogy valóban történt-e visszaélés játékosok és edzők nevével, azt a rendőrségi nyomozás hivatott kideríteni. Ha a vádak helytállónak bizonyulnak, magánokirat-hamisítás és csalás (de akár további más bűncselekmények) miatt felelnének az érintettek.
|
Mindent megront – Visszaélésgyanú tao-pénzek miatt Pécsett
|
A mérkőzéseken ott sem lévő játékosok, edző szerepeltetése a jegyzőkönyvekben, és senki nem vett észre semmit. Rendőrségi nyomozás adhat választ arra, hogy mindez a tao-pénzekért történt-e.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/mindent-megront-107088
|
2017-11-01 19:12:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Ha azt mondom: Stadler, nemcsak azt tudod, kiről, hanem azt is: miről beszélek.
A pasasról, aki juhászból lett milliárdos.
Meg egy olyan alföldi faluról, amiből tizenkettő egy tucat, Akasztó a neve, és ahol az autós csak akkor lassít, ha a szembejövők villogtatással jelzik a radarveszélyt.
Magyarország elmúlt évtizedéről, amikor akárkiből válhatott valaki. És utána meg: senki.
Azokról a viszonyokról, amelyek között már-már civil kurázsinak tartanak egy olyan - ránézésre abszolút hivatalos áfás számlával dokumentált - tranzakciót, amelynek tárgya Leonardo da Vinci (!) Utolsó vacsora (!!) című festménye (!!!), ami ugye freskó; aki ilyet ki mer találni, annak van vér a pucájában, nyilván.
Tehát: Stadler József.
A kérdés
Stadler József 1988-ban egymillió forintos törzstőkével hozta létre a nevét viselő, bel- és külkereskedelemmel foglalkozó korlátolt felelősségű társaságot, amelynek ő maga volt az ügyvezető igazgatója. A cég az első években főleg belföldi kereskedésből élt: mintegy ötezer boltot látott el a legkülönbözőbb árukkal. Stadler szinte mindenben fantáziát látott, amit olcsóbban tudott beszerezni, mint eladni.
A Stadler Kft. 1990 óta szállítmányozással is foglalkozott. Eleinte csak egyetlen kamionnal, ám hamarosan bővítette a gépparkot. A fénykorban, 1993-ban 42 saját - többnyire Mercedes - nyerges vontatóval rendelkezett. A társaság ekkor a 125 millió dolláros külkereskedelem mellett Magyarországon is egymilliárd forintos árbevételt ért el; az összforgalom forintban kifejezve 12-13 milliárd volt. Ebben az évben a Stadler Kft. hatszázmillió forintos nyereséget mutatott ki könyveiben, vagyis ekkora összeg után fizette meg a különféle adókat. 1994-ben a cég már csak mintegy négymilliárdos összforgalmat ért el, a bevallott nyereség körülbelül százmillió forintra rúgott.
Stadler a médiának szinte mindig ugyanazzal az egy eseménnyel magyarázta a későbbi bajokat: szerinte a problémák akkor kezdődtek, amikor 1993-ban meghívta magához az adóhivatal egyik igazgatóját. "Föltettem neki egy kérdést. Baj-e, ha a jövő évben 400-500 százalékkal növeljük az exportunkat? Nem baj, mondta. Másnap jöttek a revizorok. Kezdődtek ellenünk az akciók" - emlékezett vissza a történtekre.
Stadler cége főként Ukrajnába, Oroszországba és Romániába exportált. Konzervipari termékeket, üdítőt, sört, bort, pezsgőt és minden mást, amire igény mutatkozott. Stadler József szerint 1993-ban tízezer kamionnyi mennyiségben hagyta el Magyarországot Stadler-áru.
Az a büntetőper, amely Stadler ellen mint elsőrendű vádlott ellen folyik, másképp láttatja azt, ami történt, sőt lényegében azt vonja kétségbe, hogy egyáltalán az történt-e - olyan üzletek annyi értékben -, mint amit az üzleti könyvek rögzítenek.
Kinek van igaza?
Ez az egymillió dolláros kérdés.
A legenda
Stadler neve 1992-1993-ig csak a környéken csengett ismerősen. A környék: Kiskőrös, Soltvadkert, Kecel. Mondják borháromszögnek is. Inkább úgy igaz: errefelé kreatív népek élnek, akiknek speciális rugóra jár az agyuk, és képesek mindenben meglátni a lehetőséget (e régió névtelen hőseiről lásd: A kukoricalekvár forintosítása, MaNcs, 1999. december 23.). Stadler az ő emberük. Szereztél egy kamiont, de nem akadt fuvar? Gond egy szál se, a Jóska elintézte. Fölvette valamelyik telefonját - volt neki bőven -, odaszólt, és kész. Növelte a respektjét, hogy kizárólag kápében fizetett. Percre pontosan.
Senki nem ismeri a titok nyitját, de tény: úgy ismerte a piacot, mint a tenyerét. Bármihez nyúlt, pénz lett belőle; és csak akkor lett pénz, ha ő nyúlt hozzá. Megvette például egy tételben a feloszlatott Munkásőrség vegyvédelmi fölszerelését. Ez egyébként "mandínerből" derült ki, hogy tudniillik Stadlernek azt kellett megcáfolnia, hogy Jugoszláviának adta volna el. A cuccot egy magyar cég vette meg (a vevő, micsoda véletlen, déli határ mellől való).
Vagy: másnak eszébe sem jutott felszámolás alatt álló konzervgyárak készleteit látatlanban fölvásárolni (a gazdasági sajtóban a külkereskedők akkortájt arról panaszkodtak, hogy Keleten minden van, csak fizetőképesség nincs). Stadler, nyilvánvalóan áron alul, mindent megvett, és jószerével azelőtt, hogy kifizette volna az árut, már vevőt is szerzett; ez megint olyasvalami volt, amit a legtöbben képtelenek voltak fölfogni. Egy vidéki juhász? Mese! Sokan "úgy tudták" például, hogy Kupa Mihály tanácsait követi, és az egykori APEH-főnök, Minarik a szakértője. Ha erről kérdezték, Stadler csak legyintett, és annyit mondott: marhaság. Ugyanebben az időben egyetemet végzett, világnyelveken beszélő szakemberek is ugyanazt a piacot kajtatták, a legcsekélyebb eredmény nélkül. Stadler képzettsége az övékéhez képest kissé nulla volt.
Az e tények közötti, racionálisan nehezen megfogható ellentmondásból nőtt ki a legenda: megjelent a színen a juhpásztorból lett, püspöklila zakóban pompázó, majd´ mindegyik ujján nagyon súlyos aranygyűrűket hordó, pirospozsgás milliárdos. A magyar álom a kilencvenes évek elejéről.
A magyarázat
Stadler bukásáról két verzió forog: az egyik az övé. E szerint a dolgok ott siklottak ki, amikor ő beletenyerelt a sportba, pontosabban a labdarúgásba. Ha Stadler nem veti bele magát a fociba, nem válik országosan ismertté. De Stadler beszállt a fociba, mert üzletet szimatolt benne.
Az egész azzal kezdődött, hogy Kiskőrös focicsapatának az egyik évadban valahogy kijött a lépés. Győztek a fiúk zsinórban, lépdestek előre a tabellán, és egyszer csak az élen találták magukat.
Közben meg a telefonszámlájukat se tudták kifizetni.
Bekerültek az NB I/B-be, de a nevezési díjra nem futotta. Kihez máshoz mehettek volna, mint Stadler Józsefhez (Kiskőröstől húsz kilométerre sem lakott), aki - legalábbis akkor még - nem volt futballrajongó. Fölkérték főszponzornak. Stadler azt válaszolta: ad pénzt, de annak ára van.
A bajnokság. Vagy megnyerik, vagy mehetnek a francba.
Nekilátott a játékosvásárlásnak (a szokásos módon: olcsón venni most, drágán eladni később), és szerzett más támogatókat is. A Kiskőrös-Stadler Futball Club (ekkor már ez a neve) győzött, bekerült az első osztályba; Akasztón pedig, a semmi közepén fölépült Magyarország legmodernebb stadionja.
No, ezt nem kellett volna, mondja utólag Stadler. Hogy egy vidéki, lila zakós beletenyereljen a nagy bizniszbe? Autszájderként? Ezért orroltak meg rá - állítja ő.
Mások viszont a vállukat vonogatják. Még hogy a foci?! Ugyan már! Nem kellett volna marhaságokat csinálni, pláne nem hülyének képzelni az adóhivatalt, és visszaigényelni az áfát Leonardo da Vincire. Ez volt az igazi ok, nem a foci.
Tény, hogy az APEH 200 milliós áfát visszacsengetett Stadlernek az Utolsó vacsorára meg a többi képre. És az is tény, hogy rögtön ezután a hivatal följelentette Stadlert.
A festményvásárlás 1993 végén történt, a nyilvánosság azonban csak 1996 közepén értesült róla. (E sorok írója nem akar szerénytelennek tűnni, de itt meg kell említenie: az Utolsó vacsora kalandjait minden részletével együtt elsőként tálalta a magyar sajtóban, a Világgazdaság hasábjain. Az igazsághoz azonban hozzátartozik: a sztori alaphírét egy másik országos napilap tudósítójától hallotta. A kolléga szerkesztőségében azonban nem adtak hitelt az ügynek, egyszerűen képtelenségnek tartották. Pedig nem volt az – igaz, ezt volt nehezebb elhinni.)
Az elrablás
Stadlert szűkebb pátriájában kétségtelenül mítosz övezi (ezt ő szemlátomást élvezi), amelynek fontos eleme a túlzás. "Több ezerféle árut hordtunk külföldre, sok száz ezer embernek adtunk munkát" - nyilatkozta, szerényen hozzáfűzve: 1991-től 1993-ig a cég forgalma 500 millióról 12 milliárdra ugrott.
Aki járt valaha a 3700 lelkes Akasztón, meggyőződhetett arról, hogy a legendának, amely Stadlert övezte, volt alapja. Az alföldi stílusban épült irodaház parkolójában vadonatúj 600-as SEL Mercedesek (limuzin és háromajtós kupé kivitelben egyaránt) várakoztak. Egyszerre öt-hat tárgyalás folyt szimultán: Stadler mondott egy ajánlatot a szoba egyik sarkában, továbbment a másik csapathoz, ott is megnyilatkozott, aztán a harmadikhoz és így tovább. Telefonok tucatjai kapcsolták össze a céget azzal a világgal, amit üzletnek neveznek; akkortájt még a régi, kisbőröndnyi Westelek voltak csak, amiért az ember akkor is fizetett, amikor hívott, és akkor is, amikor hívták: ebből is állandóan csörgött egy csomó. Stadler mindig óriási mennyiségű készpénzt tartott magánál. Jómagam tanúja voltam annak, amikor egy üzletfele telefonon kért tőle 15 millió forintot: seperc alatt megtöltött barna ötezressel egy vadonatúj bőr diplomatatáskát, berendelt egy fickót, akinek meghagyta, hova vigye a pénzt. A táskát (valóságos készletet tartott ezekből) nagyvonalúan a küldöncnek ajándékozta.
Stadlert ekkortájt már őrizték. Hivatalosan, speciális rendőri erőkkel: az irodaház előtti parkolóba csak szigorú biztonsági ellenőrzés után lehetett beállni.
Eső után köpönyeg: előtte rabolták el. Csecsen bűnözők törtek rá s vitték magukkal. Kegyetlenül meg is kínozták. Egymillió dollárt - akkori árfolyamon százmillió forintot - követeltek tőle. Kifizette. (A csecseneket később elfogták, bíróság elé állították, a balhét rájuk bizonyították, és elítélték őket: két év körüli börtönt kaptak.)
1995 decemberében egy második zsarolási akciónak is áldozatává vált, ami azonban némely részletében inkább kabarétréfára emlékeztet. Egy 41 éves, többszörösen büntetett pesti fickó, bizonyos T. István telefonon kereste meg Stadlert, és találkozót javasolt, mondván, "érdekes információi vannak". Végül is Akasztón találkoztak, ahová a férfi a Trabantjával jött; mellesleg előre kikötötte, hogy ezért a vidéki útért 15 ezer forintos költségtérítésre tart igényt. Arról informálta Stadlert, hogy bizonyos körök - a vállalkozó üzleti ellenfelei - élettársának és egyik gyerekének az elrablására, majd meggyilkolására készülnek. A négytagú bűnbanda T. István tudomása szerint negyvenmillió forintos honoráriumért vállalkozott a végrehajtásra. A legközelebbi találkozón a budapesti közvetítő már arra célzott: a merénylők esetleg elállnának az akciótól - ennek azonban százmillió forint lenne az ára.
Stadler alkudozni kezdett: a százmillió így kisvártatva harmincmillióra apadt, ráadásul a pesti tárgyaló félnek annyira szimpatikus lett az akasztói nagyvállalkozó, hogy az állítólag neki járó kétmilliót el is engedte, így egy olyan csekkel (plusz, el ne felejtsük, a 15 ezer forint kiküldetési pénzzel) ülhetett be a rozoga Trabantba, amely - Stadler aláírásával - 28 millió forintra szólt. Az engedékeny bandita Solton egy rutinellenőrzésen (a KRESZ-tartozék - pótégők - hiánya és ittas vezetés miatt) megbukott, mint Rottenbiller, a kocsijából meg előkerült a csekk. Az illető a kiskőrösi fogdában állítólag föl akarta akasztani magát, de a rendőrök ezt megakadályozták; sorsának további alakulásáról nincs tudomásunk.
A zsarolási ügy amiatt is érdekes, mert napra pontosan ekkor indította meg Stadler cége ellen az adóhivatal a fölszámolási eljárást. A rendőrség házkutatást tartott Akasztón: csak aranyból több mint két kilót foglaltak le (később ezt visszaadták).
A rendőrségi akció után új hírek kezdtek szállingózni: a Stadler-birodalom összeomlott.
A műgyűjtő
1993 decemberében Stadler József 22 festményt vásárolt. Leonardo da Vinci Utolsó vacsora című freskóját például.
Az igazi Utolsó vacsora 1498-ben készült, és máig a milánói Santa Maria delle Grazie refektóriumának a falán látható (már amennyire: még az alkotó életében elkezdett tönkremenni); Leonardótól húsz körüli kép maradt az utókorra, hiteles feljegyzés, hogy ő valaha másolatot festett volna az Utolsó vacsoráról, nincsen. (Művészeti szakértők ugyanakkor állítják: a XVII. században nagyon sokan lekoppintották a művet - e vélemény a védelem érvei között is ott van.) Az adásvételi listán Munkácsy Mihály-művek is szerepeltek; a művészettörténet azonban nem tud arról, hogy lennének olyan képek, amik szerepeltek a felsorolásban.
A festménycsomagért Stadler József két részletben fizetett, szokása szerint készpénzben. Az 1/93-as és a 2/93-as számla végösszege 820 483 600 Ft plusz 205 120 900 Ft áfa volt.
Stadlernek egy régi orosz barátja ajánlotta megvételre a pakkot, mondván: a gazdag emberek műkincsbe fektetik a pénzüket, hiszen így sokkal jobban őrzi az értékét.
Akasztóról előbb ellenőrizték az eladót, a Vex Kft.-t.
Létezett.
Hogy is ne létezett volna: Budapesten 1993. november 15-én alapította Szergej Anatoljevics Vexler orosz állampolgár. A tranzakciót november 15-20. között bonyolították le. A magyar rendőrséget az orosz kollégák arról tájékoztatták, hogy Sz. A. Vexler névre és a megadott lakáscímre az orosz hatóságok soha semmilyen útlevelet nem adtak ki.
Amúgy a Vexler igen gyakori vezetéknév: az orosz belügyminisztériumban például - ez is egy átiratból derült ki - ketten is voltak Vexlerek, az egyik meghalt, a másik Izraelben él. Feldmájer Péter védőügyvéd becsatolta a moszkvai telefonkönyvet: több oldal Vexler van benne; az interneten pedig ezerszámra hemzsegnek a Vexlerek. Valószínű, hogy a mi Szergej Anatoljevicsünk valódi orosz útlevéllel igazolta magát. Különben meg: a passzportot Magyarországon látta a közjegyző, a cégalapító ügyvéd - őket senki semmikor nem vádolta közokirat-hamisítással.
Mivel Stadler nem értett (ma sem ért) a képekhez, származási bizonyítványt, "certifikátot" kért hozzájuk. Kapott is, Moszkvából, az Art Lux Galériától. ("Nem én értek a festményekhez, hanem a szakértők, s mivel ők azt mondták, amit, nekem semmiféle kételyem nem volt" - ezt már a bírósági tárgyaláson mondta Stadler.)
Az Art Lux Galériáról annyit tudni: létezik, de az oroszok szerint festményekkel kapcsolatos tevékenysége nincs a cégnyilvántartásban. A műbizonylatokat kiállító szakértők a szakmában (és a szakmán kívül) nem ismeretesek: ezt állapította meg két év múltán az orosz és a magyar rendőrség. (Azért ez a történet csak leírva ennyire kerek: eleinte az oroszok még ismerni vélték a galériát, sőt a képek egy részét is. Azt írták: lopott, körözött festmények. Később erre sohasem terjedt ki a figyelem, álláspontjuk a határozott tagadásra korlátozódott. Nincs, nem is volt ilyen. Hogy mi végre e változás, nem tudni.)
Az adásvételi szerződésben a Vex Kft. elővásárlási jogot kötött ki a képekre arra az esetre, ha Stadler valaha meg kívánna válni a festményektől.
Stadler cége a következő havi áfabevallásában szerepeltette a festményvásárlást, és a rutinszerűen megejtett tételes ellenőrzést követően rutinszerűen vissza is kapta a 205 milliós általános forgalmi adót.
A következő havi rutinellenőrzéskor viszont az adóhivatal gyanút fogott, és ez lett Stadler veszte. Szuperrevíziót rendeltek el. Az APEH roppant alapossággal bástyázta körül álláspontját: szakvéleményt kért művészettörténésztől. Ekkor derült ki: a képjegyzék nem üti meg a szakmai minimum szintjét, és nem tartalmazza az alkotások fényképeit sem.
Az ellenőrök a helyszínen meg akarták nézni a festményeket is. A nem akármilyen párbeszéd utólag imigyen rekonstruálható:
"Bemennénk megnézni a képeket" - mondták a revizorok.
"Kivételesen megengedjük" - mondták Stadler emberei a revizoroknak, majd elébük tettek egy hivatalos nyilatkozatot. "Ezt tessék itt előbb aláírni."
A revizorok nekiláttak elolvasni a dokumentumot: minden felelősséget vállalnak, azaz készek a teljes erkölcsi és anyagi kártérítésre, ha és amennyiben a rendkívüli értékű képeknek bármi baja esik, ami pedig - tekintettel arra, hogy különleges hőmérsékleten, speciális páratartalmat biztosítva tartják őket - abban a pillanatban bekövetkezik, amint a különszoba ajtaját kinyitják.
Az adóellenőrök úgy mentek el, hogy egyetlen pillantást sem vetettek a festményekre. A képeket látogatásuk másnapján visszavette a Vex Kft. Ekkor már csupán nettó 508,5 millió forintot értek. A Vex nemsokára meg is szűnt.
Előbb a rendőrség, később pedig a vádhatóság úgy találta: ez az egész úgy humbug, ahogy van. Fiktív ügyleteket játszottak fiktív szereplőkkel, ráadásul élő ember nem látta a képeket. Igaz, a nyomozás során kihallgattak két tanút, akik láttak részben kicsomagolt festményeket (nem voltak szakértők), illetve többen is láttak csomagokat (amikben akár a festmények is lehettek), ám tartalmukról nem volt tudomásuk.
(Annak a taglalásába, hogy elszámolható-e költségként művészeti alkotás megvásárlása - nem -, és hogy az alkotásnak a helye a mérlegben az eszköz oldalon van-e, amiből következően az eredmény-kimutatásban nem szerepelhet, most inkább nem mennénk bele: mérlegképes könyvelői tanfolyamon isteni téma. Amúgy a kereskedelmi tevékenység szerepelt a cég tevékenységi körei között, így Stadlerék eljárása pénzügyileg helyes volt: ezt máig sem vitatja senki.)
A történet jogi megítélése tehát korántsem egyértelmű: így is, de úgy is eshetett a nevezetes képvásárlás. Lehet, hogy fiktív volt minden: képek, eladó, lista, őrizet, számla stb. (Ámbár az APEH-tól visszakapott 205 millió forint nagyon is valóságos pénz volt.) Nem kizárható azonban az ellenkezője sem: mi van, ha valakik összeesküdtek Stadler ellen, s úgy szervezték a dolgokat, hogy megszívja? Akik így gondolkodnak, azt mondják: a Vex háromszázmillióval kevesebbet lökött vissza Stadlernek, ami ugyancsak szép summa.
Feldmájer Péter védőügyvéd azt mondta perbeszédében: "A hatóságoknak két évbe telt kideríteni, hogy az eladó - bizonyos Vexler - valódi, az orosz belügyminisztérium által kiadott, ám csalárdul szerzett útlevéllel igazolta magát. Ám elvárták volna, hogy Akasztón Stadler ezt rögtön tudja."
Ballai József
A folytatás:
A Stadler-dosszié - II. rész: Nullszaltó
Aképügylet után elrendelt szigorított vizsgálatok nyomán az APEH nemhogy visszautalt volna egy fillért is, hanem követelt, mégpedig milliárdokat. Stadler máig állítja: nem ő tartozott az adóhivatalnak, hanem az APEH neki. A képügylet után elrendelt szigorított vizsgálatok nyomán az APEH nemhogy visszautalt volna egy fillért is, hanem követelt, mégpedig milliárdokat.
|
A Stadler-dosszié - I. rész: A búsuló juhász
|
A Bács-Kiskun Megyei Bíróság tavaly októberben kezdte meg első fokon a Stadler József elleni új eljárását, amelyre a Legfelsőbb Bíróság utasította. A Legfelsőbb Bíróság ezzel annulálta a megyei bíróság 1998 áprilisában hozott első fokú döntését, amelynek értelmében Stadlert – többek között áfa- és adócsalás miatt – kilenc év börtönre, valamint teljes vagyonelkobzásra ítélték. A juhászból lett milliárdos karrierjéről, az ellene folyó eljárásokról összeszedett információkat lapunk kétrészes írásban tárja drága olvasói elé.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/a_stadler-dosszie_-_i_resz_a_busulo_juhasz-62501
|
2017-11-21 19:30:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A szuperrevíziót személyesen az APEH elnöke rendelte el; az APEH-értesítőben megjelent hivatalos közlemény ötmilliárdon felülire tette a Stadler Kft.-vel szembeni adóköveteléseket (amelyek 1997-re a kamatokkal együtt már a hétmilliárd forintot is meghaladták). A Stadler-cég működését jórészt a Corvin Bank finanszírozta (csaknem négyszázmilliós hitelt nyújtott); e követelését a bank később eladta az érdekeltségébe tartozó 2S (ejtsd: kétes) kft.-nek.
Eközben lejátszották a szokásos állam-privát szektor meccset is. Az állam (az APEH képében) meghirdette árverésre a Stadler Kft. legértékesebb vagyontárgyát, az akasztói stadiont, ezt azonban az üzleti szféra (2S) rendre meghiúsította. Eredetileg az adóhivatal juthatott volna hozzá követelései egy részéhez, ám a felszámolás révén - tekintettel arra, hogy először a jelzáloggal biztosított adósságokat rendezik - csupán a befolyó pénz áfája kerül vissza az államkasszába (akkori, 1997-es becslés szerint: 25-30 millió forint).
Végső soron mindenki bukott: kiváltképp persze a birodalom, de hát addigra az amúgy is romjaiban hevert.
Erős kezdés
Az APEH, miközben a maga területén rendezni igyekezett a számlát Stadlerrel, büntetőföljelentést is tett (adócsalás és társai), s a rendőrség megkezdte a nyomozást. Az eljárásnak, már amennyire ezt egyáltalán tudni lehet, nyílt, titkos és még titkosabb elemei voltak: a hatóságoknak bizonyítékok kellettek. Akasztón például máig tényként kezelik, hogy a Stadler József biztonságára ügyelő hivatalos rendőri szupercsapat egyik szupermenjének különleges felhatalmazása egy (nőnemű) ügyintéző elcsábítására is kiterjedt: a művelet sikere a helyi folklór szerint nagyban hozzájárult bizonyos részletek pontosításához.
A Bács-Kiskun Megyei Fő-ügyészség 1997 közepére készítette el vádiratát, amelynek alapján Árvay Istvánné tanácsa 1997 őszétől folytatta a pert Stadler József és nyolc társa ellen. A vád szerint "a Stadler József egyszemélyi irányítása alatt álló Stadler Kft. 1992 vége és 1994 augusztusa között Hrubi Gyula főkönyvelő közreműködésével folyamatosan és jogosulatlanul igényelt vissza általános forgalmi adót (1) az APEH Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságától, valamint ugyancsak folyamatosan és jogosulatlanul jelentősen nagyobb összegben igényelt mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatást (2), mint amire tényleges exportja révén jogosult lett volna; nem tett eleget társasági adófizetési kötelezettségének (3), könyvelésében fiktív kiadások elszámolásával, az adóhatóságot megtévesztve, a társaság kimutatott nyereségét csökkentette; a Stadler Kft. könyvelése, mérlegei, a társaság valós gazdasági helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsították" (4).
A per kétségkívül legnagyobb szenzációja az volt, hogy a harmadrendű vádlott visszavonta a vallomását, holott a vád sok mindent erre alapozott. Pergel Nándort előbb tanúként, később azonban már gyanúsítottként hallgatták ki (le is tartóztatták). Pergel kanadai állampolgár, ám ezt a rendőrségen nem akceptálták, sőt fél évre bent akarták fogni; szavai szerint ettől kiborulva vallott terhelően Stadlerra, minekutána a hatóság nyomban szabadon is engedte, mi több, az is beugrott nekik, hogy Pergel valóban kanadai állampolgár.
Határozatok
Az ítélet 1998. április 21-én (az országgyűlési választások kampányának hajrájában) valóságos bombaként robbant.
Stadler Józsefet lényegében minden pontban bűnössé nyilvánítva, kilencévi börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, külön hangsúlyozva, hogy összességében több mint 2,2 milliárd forintos kárt okozott. Az ügyész, aki eleve a kiszabható leghosszabb szabadságvesztést indítványozta, súlyosbításért föllebbezett.
Stadler, aki felmentésében bízva mosolyogva érkezett a tárgyalóterembe, zokogva búcsúzott három gyermekének anyjától, és bilincsbe verve, két foglár kíséretében távozott.
Mindenki föllebbezett: Stadlerék felmentésért, az ügyész súlyosbításért. Az ítélet megosztotta az érdeklődő közönséget: kilenc évet gyilkos is ritkán kap, s ha tényleg áll is valamennyi vádpont, Stadler mégiscsak áfacsaló - így kommentált az egyik oldal. (A messzi - 86 km - főváros médiaemberei, akik a Stadlerről szóló cikkek közül se mindegyiket olvasták, a "vidéki", "gazdasági ügyekben feltűnően gyakorlatlan" bírónő "túlkapásáról" beszéltek, és finoman utaltak arra, hogy a védelem is lehetett volna erősebb. Ami az utóbbit illeti: a Kecskeméten zajló perben Stadler védője a város alighanem legismertebb ügyvédje, Feldmájer Péter volt.)
Csak ne érzelegjünk: a Stadler-stadion áfacsalásból épült, az én, a te, a mi pénzünkből, nehogy már jutalmat érdemeljen egy ilyen szélhámos - ezt mondták mások, akik külön fölrótták Stadler bunkó bírósági viselkedését.
Stadler József a tárgyalóteremben sem hazudtolta meg önmagát: "Hát nem otthon felejtettem megint a szemüvegemet!" - replikázott a bírónőnek, aki azt kérte, ugyan olvasna el néhány dokumentumot. Stadler odasasszézott a pulpitushoz, és orrára biggyesztette a bírónő okuláréját. Ezt megcsinálta egy héten kétszer is anélkül, hogy egyetlenegy alkalommal engedélyt kért volna.
A Legfelsőbb Bíróság (LB) felülvizsgálta az ügy iratait, a benyújtott fellebbezéseket, és az elsőfokú eljárás megismétlésére utasított. Az LB lényegében elfogadta a védelem észrevételeit, s több pontban szabálytalanságot (nem volt minden egyes tárgyalási napon ott mindenki, akinek kötelezően ott kellett volna lennie), iratellenességet, illetve bizonyítatlanságot állapított meg. Stadler szabadlábra helyezését indokolva az LB arra is utalt, hogy jelentősen szűkülhet a bűnösség köre, következésképpen a várható büntetés is.
Így hát 2000 októberében megkezdődött a Stadler-per újrajátszása.
Gazdálkodj okosan!
Beszéljünk részletesebben a per voltaképpeni tárgyáról.
1. Módszertan
Jogosulatlan áfa-visszaigénylés. A vád szerint ezt két módszerrel csinálták: (a) nem is létező cégek fiktív kibocsátású számláival, (b) valódi, ámde ekkora üzletekre alkalmatlan cégecskék közbeiktatásával, az eredeti ár sokszorosát feltüntető számlákkal (terminus technicus: átfuttatás). Kárérték: 740,3 millió Ft.
Exportszubvenció (c). A vád: Stadlerék a "kétszámlás trükköt" alkalmazták: ugyanazzal a sorszámmal egy kis és egy nagy összegű számlát írtak, és az állami támogatást a nagyobbik összegre igényelték/kapták meg. (A vád szerint volt egy harmadik, legkisebb összegű számla is, ezt a célországbeli vevő kapta volna, nyilván azért, hogy a lehető legkevesebb vámot fizesse.) Kárérték: 416,8 millió forint.
Társasági adó csökkentése (fiktív költségszámlák) (d). Vád: Stadler létező és fiktív keleti cégektől hamis számlákon "tudáscsomagokat" vett, illetve piackutatást végeztetett, reklámoztatott, majd ezeket a kiadásokat költségként elszámolva, csökkentette cégének nyereségét, így kevesebb adót fizetett. Kárérték: 1 milliárd 112 millió Ft.
2. Gyakorlat
(a) Fiktív adásvétel. Leonardo da Vinci és egyéb alkotók 22 festménye (erről bővebben lásd a múlt heti részt).
(b) Átfuttatás. "X" Bt. 971 ezer forint értékben 155 288 db kozmetikumot importált, majd "Y" Kft.-nek adta el a cuccot nettó 41 millióért. "Y" Kft. (Stadler, illetve főkönyvelője kérésére) továbbértékesítette az árut "Z" Kft.-nek nettó húszmilliós áron; "Z"-től immáron 147,5 millióért (plusz áfa) "W" egyéni vállalkozó (azóta meghalt) vette meg és adta el Stadler cégének a kozmetikumot 149 millió + 37,3 millió áfáért. Az áfát - voltaképpen erre ment ki az egész játék - az APEH annak rendje s módja szerint visszautalta Akasztóra. "Y" Kft. a vád szerint nem csinált semmit, "W" egyéni vállalkozónak pedig még könyvelése sem volt, áfát meg pláne nem fizetett: Stadlerék kiadási pénztárbizonylata (hogy tudniillik a cégtől "W" készpénzben fölvette volna a bruttó 186 352 800 forintot) tehát kamu. (Ugyanezen receptre készült több más cipő- és kozmetikumügylet is más szereplőkkel).
(c) Exportszubvenció. Egy franciakockás füzet rejti a tényleges (első) vételi árat. Exportszámla külföldre: a célország hatóságainak szól, a beszerzési árat sem éri el. Támogatásigénylő számla a magyar hatóságoknak (sorszáma azonos az előzőével): sokszorosan, alkalmanként húsz-huszonkétszeresen meghaladja a beszerzési árat.
(d) Fiktív költségszámlák. Főként orosz cégek "tudáscsomagokat" értékesítettek a Stadler Kft.-nek, illetve marketingtevékenységet és piackutatást végeztek olyan piacok vonatkozásában, amelyekkel Stadlernek nem volt semmilyen üzleti kapcsolata. A vád hét számlát konkrétan is említ, majd így összegez: a 2,4 milliárdos összértékű költségszámlák elszámolásával az akasztói vállalkozó 989,5 millióval csökkentette a befizetendő társasági adót.
Stadler mondja
Stadler mindvégig azt hangoztatta: semmi sem úgy igaz, ahogyan azt az ügyészség állítja, és ő ezt be is fogja bizonyítani. A per tavaly őszi újrakezdésekor nem kevesebbet állított: elkészült a legújabb könyvszakértői vélemény, amely őt (vagyis ártatlanságát) igazolja.
Képvásárlás. ´ ugyebár juhász, nem ért a művészethez. Ezért kért certifikátot. Bizniszt szimatolt az ügyben, de nem jött be, istenem, van ilyen. A pénztárkönyv, a kiadási és a bevételi bizonylatok, azaz minden azt bizonyítja, hogy a képek árát kifizette, és tanúk is vannak, akik látták a festményeket. A képek persze akár hamisítványok is lehettek: de hát nincs üzlet kockázat nélkül, ugye.
Átfuttatás. Lehetséges, hogy a tranzakcióban mások követtek el hibákat (például úgy, hogy ők nem fizették meg az áfát). De ő, Stadler igazoltan kifizette a nagy összegű, áfával növelt vételárat (ott a pénztárkönyv), tehát jogosan kérte vissza az áfát. Hol itt a gond?
Exportszubvenció. A támogatás kiutalásának feltételeit bizonyíthatóan teljesítette, amennyiben az árut dokumentálhatóan kivitte az országból, és az érte járó összeg (megvannak a banki bizonylatok) befolyt a számlájára, majd ennek alapján kérte a támogatást. Azaz minden rendben történt. Annak a ténynek, hogy két darab, egy kisebb és egy nagyobb összegű számla készült (nem mellesleg: semmiféle bizonyíték nincs, hogy ő erről tudott volna), Magyarországon nincs jelentősége (a nagyobb összeg az "igazi", az folyt be a számlára). Az pedig, hogy a külföldi üzletfél netán "olcsósította" az ő vámfizetését, nem az itteni hatóságokra tartozik.
Fiktív költségszámlák. Eleve nem fiktívek, hiszen a pénzt - 37 millió dollár - átutalták a külföldi eladóknak, az erről szóló bizonylatokat új bizonyítékként becsatolták. A cégek sem lehettek fiktívek, hiszen az orosz rendőrség hosszú levélben sorolta gaztetteiket: aki nem létezik, az rosszat sem csinálhat. Tudáscsomag: a keleti biznisz nem olyan, mint a nyugati; mások a normák. A tudáscsomag voltaképpen nem más, mint az ottani üzletet jól ismerő vagy kézben tartó csoport garanciája, hogy az árura szükség van, a vevő fizetőképes, a szállítmány megérkezik, a sofőrt nem ölik meg. Tény: Stadler-szerelvény még Belső-Szibériába is mehetett, a megrendelők előzékenysége folytán páncélvonatos biztosítással. Tény: az áru odaért, a pénz meg ide. Mi a probléma?
(Közjáték: "Mekkora volt a legnagyobb üzlete?" Stadler a bírósági folyosón megvonja a vállát, nem válaszol. "Mégis. Egymilliárdos?" Fejét rázva legyint: "Olyanból sok volt. Egymilliárd? Ugyan má´!")
Megyen az idő
Stadler József 1998. április 21-től 1999. június 21-ig 14 hónapot töltött előzetes letartóztatásban. Fogva tartásának színhelye a kecskeméti börtön volt: eleinte egy-, később, saját kérésére, többszemélyes zárkában múlatta a napokat. Kivételes rabnak számított, akit ismert emberek (például Puskás Öcsi) látogathattak meg.
Az újrakezdett perben sok minden más az előző eljáráshoz képest.
Új a bíró. A folyosón terjengő szóbeszéd szerint "meg kell védenie a megyei bíróság becsületét". Értsd: az első ítélet megerősítendő.
Új az ügyész.
Stadler Józsefet Feldmájer Péter mellett (akinek végső soron a vállalkozó az újratárgyalást köszönheti: föllebbezésének úgyszólván szó szerint helyt adott a Legfelsőbb Bíróság) egy ideig Kocsis Attila is védte: utóbbi november 24-én lemondott e feladatról. Kocsist a helyi közvélemény rendőr ezredesként, Bács-Kiskun megyei rendőr-főkapitányként ismerte meg; tevékenysége épp Stadler fénykorára esett.
Az a Stadler, akit sofőrje manapság szállít be a bírósági tárgyalásra, nemigen hasonlít régi önmagára.
Lefogyott.
Panaszkodik az egészségére: cukorbeteg lett, hasnyálmirigy-problémákkal küzd (leszázalékolása folyamatban).
Három gyermekének anyja - húsz év után - otthagyta (köszöni szépen, jól van: Kiskunhalason működtet egy hotelt és vállalkozói klubot az új párjával). Stadler a "kutyaharapást szőrével" elv alapján orvosolta a csalódást: egy hónaljig érő combú, 22 éves ukrán szőke bombázót csábított el, akinek a portréját Stadler most festeti (természetesen olajban).
Életkörülményei, különösen ahhoz képest, amiben már része volt, hagynak kívánnivalót maguk után. Bruttó ötvenezret keres a Stad-Ker Bt.-nél, ahol az "irodában tevékenykedik": megpróbálja fenntartani a stadiont. Barátságos meccset éppúgy szervez, mint lakodalmat vagy szépségversenyt. (A tárgyalásfolyam elején elmondta a bírónőnek, hogy mindebből többmilliós bruttó jövedelme származik: hogy mennyi a nettó, azt nem tudni.)
Közeg
A per még hónapokig eltart: a legoptimistább becslés nyárra teszi az ítélethirdetést, a legtöbben azonban úgy vélik, ősznél előbb semmi sem történik. A média érdeklődése (hiába, Kecskemét nem a főváros) mára a minimálisra csökkent.
Hogy mi lesz a vége, nem tudni. Az azonban figyelemre méltó, hogy miközben - úgy általában - a gazdagot utálják ebben az országban, addig Stadlert Akasztón (ott, ahol a legjobban ismerik) már-már a legnagyobb embernek tartják, aki közmegbecsülésnek, sőt közszeretetnek örvend.
Legendáját a Leonardo-ügy rongálta meg legjobban. Rajtavesztett a fickó, gondolták sokan. Az 1998-as ítélet a kilencévi szabadságvesztésről azonban mindenkit elképesztett.
Hogy mára a közgondolkodás megváltozott (ami persze a majdani ítéletet aligha befolyásolja, s ez így van rendjén), abban persze Stadleren kívüli tényezők játszották a döntő szerepet.
A Tocsik-ügy.
Kaya Ibrahim. Meg Josip Tot.
A soha le nem bukó olajosok.
És a többi hasonlók.
Ezért van az, hogy Stadlert többnyire ab ovo nem bűnösnek tekintik. Igaz, ma született báránynak sem. Inkább áldozatnak.
Pedig: a tündöklés és bukás, az Utolsó vacsora meg a többi "üzlet", mindezek hivatalos és népi megítélése - ez így együtt az 1989 utáni Magyarország egyik leghívebb lenyomata.
Ballai József
|
A Stadler-dosszié - II. rész: Nullszaltó
|
A képügylet után elrendelt szigorított vizsgálatok nyomán az APEH nemhogy visszautalt volna egy fillért is, hanem követelt, mégpedig milliárdokat. Stadler máig állítja: nem ő tartozott az adóhivatalnak, hanem az APEH neki.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/a_stadler-dosszie_-_ii_resz_nullszalto-61733
|
2018-02-08 19:44:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Frissen borotválva, ingben száll ki a terepjárójából Toroczkai László, majd mosolyogva indul felénk, akik épp az ő birodalmát jöttünk feltérképezni. Toroczkai 2013 decembere óta vezeti Ásotthalmot, ezt a tanyákkal körbevett, 4 ezer lakosú csongrádi községet. A csaknem négy év alatt brit, német, francia vagy japán médiumok legsűrűbben interjúvolt magyar polgármesterévé vált. És emellett – mint azt mi is megtapasztaltuk – a hazai szélsőjobb szalonképtelen figurájából mára tudatosan alakította ki saját „cukibb” arcát. Mindeközben ugyanilyen tudatossággal építi ki saját hatalmát és kultuszát a környéken.
Ilyen lett
Süt a szeptemberi nap, a határátkelő alig kétszáz méterre fekszik, azon túl már Szerbia. Jobbra és balra is kerítés fut, ameddig a szem ellát. Nemcsak a Délvidéki Emlékpark van itt, de mögötte terül el a polgármester tanyája is, ahol a családjával él. Toroczkai itteni jelenlétének szimbolikus helyszíne is ez, mivel itt kezdődött minden: területfoglalás, mítoszépítés, a leegyszerűsítő történelmi emlékezés helyszíneinek közpénzből finanszírozott kiépítése (amiben végig segítette a Jobbik, a pártalapítványtól több mint 40 millió forint érkezett ennek a megvalósítására – lásd erről táblázatunkat). Így hát mi is itt kezdünk körbenézni; miután az emlékparkba a polgármester kis hezitálás után beenged, ő maga elhajt a hivatalához.
Strómangyanús feleség
Toroczkai első vállalkozását, a Fulgatore Bt.-t 2009-ben adta el adótartozással együtt. (A vevő később felszívódott, a levelekre nem válaszolt, a céget felszámolták.) Amíg Toroczkaié volt a cég, az APEH végrehajtást rendelt el rajta. Ezután Toroczkai a feleségével közösen vállalkozott. Bár Toroczkai többször elmondta, hogy a felesége alapvetően a gyermekeiket neveli, ő volt a Balkan Bt. ügyvezetője és beltagja a kényszertörlésig – Toroczkai feleségét el is tiltották öt évre a cégvezetéstől. Az általunk megismert adatok szerint a cégnek mínusz 5 millió (2011), mínusz 1,5 millió (2006) és mínusz 400 ezer forint volt az üzemi eredménye. A sikeresnek nem mondható vállalkozásnak Toroczkai csak a kültagja volt, igaz, egy feljegyzés szerint neki volt valódi befolyása. Miért nem Toroczkai volt a Balkan Bt. formális vezetője is? Egy adószakértő erre azt mondta: az adótartozással terhelt cég eladása az „ötödosztályú adócsalók trükkje. Ha pedig Toroczkai valóban összehozott tartozást az első cégével, akkor a cégalapításnál visszadobták volna a kérelmét, ezért lehetett szükség mást ebbe bevonni. Összességében az rajzolódik ki ezekből a papírokból, ahogy a 90-es évek óta csinálják ebben az országban sokan: eladni a céget másnak, saját néven semmilyen tulajdont nem tartani, ha mégis cégezünk, más (feleség) a képviselő, de a döntési jog (szavazateltérítéssel) az övé”. Toroczkai a Balkan Bt.-vel kapcsolatos érdeklődésünkre így reagált: az „csak az Ön feltételezése, hogy az irányítást én végeztem”. A cég szerinte törvényesen működött.
Idén év elején már ajándékozással kapott egy árverésen szerzett fél tanyát a gazdasági tevékenységtől eltiltott feleségétől. Ez épp szemben van azzal a tanyával, ahol jelenleg lakik: ez utóbbi ingatlant az édesapja vette az említett H. Gézától 2012-ben, és Toroczkai gyermekeinek a nevére van íratva, ám egy általunk megtekintett tulajdoni lap szerint a polgármesternek haszonélvezeti joga van rajta 2036-ig.
Volt már korábban is tanyája Toroczkainak, igaz, azt elárverezték tartozás miatt 2008-ban. A Ruzsa külterületén található, 2000-ben vásárolt tanya tulajdoni lapja szerint előbb az Inform Média kért rá közel 2 millió forintért végrehajtást 2007-ben, a médiacég ezt – ahogy erről lapunkat tájékoztatták – a „vállalkozói díj megfizetése” (azaz a nyomdai munka kifizetésének) hiányában kezdeményezte. Az élet furcsasága, hogy aki megvásárolta a melegek ellen hol a Pride-on, hol a kuruc.infón, hol Ásotthalmon fellépő Toroczkai tanyáját, az éppen az Első Magyar Meleg és Leszbikus Egyesület alapítója volt. A környék egykor szintén „Rózsa Sándor búvóhelye” volt – nyilván ez is vonzotta a Délvidék elszakításáról akkoriban letevő Toroczkait. A ruzsai tanya különben ma is megvan, mint megtudtuk, éppen eladó.
A délvidéki mítosz
Toroczkait már akkor foglalkoztatta a Délvidék „problémájának orvosolása”, amikor közel húsz éve, 1998-ban előbb MIÉP-jelölt, majd MIÉP-sajtós lett. A délszláv háború alatt – erről önéletrajzi könyvében írt – úgy látta, Koszovóhoz hasonlóan a „megszállt” Délvidék is kiszakítható lenne Szerbiából. „1999 februárjában, amikor hazatértem Koszovóból, kezdtem gerillacsapatokat szervezni, természetesen a legnagyobb titokban, miután egy veterán egy hatástalanított AK47-es típusú gépkarabélyt adott a kezembe. (…) Attól a pillanattól kezdve azonban, hogy megfogtam azt a kalasnyikovot, egy olyan játszmába és dimenzióba kerültem, amiről korábban nem is feltételeztem, hogy létezik” – írja a könyvében. A szabadcsapatot barátja, Rózsa-Flores Eduardo képezte ki, ám Toroczkai 2000 táján ráébred, hogy „sem a magyar nemzetben, sem a világot irányító hatalmakban nincs meg a kellő akarat ahhoz, hogy Trianont ily módon (fegyveres beavatkozással – N. G. M.) orvosolni lehessen”. Miután feloszlott a Korona Fiai Különleges Alakulat, Toroczkai vett egy tanyát a közeli Ruzsán, ahol társaival megalapította a soviniszta Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat (HVIM). A Délvidék-témát nem engedte el, de finomított a retorikán: megkérdőjelezve a szerb jelenlét jogosultságát, és a kuruc.info előfutáraként Toroczkaiék a szerb–magyar határt következetesen gúnyhatárnak kezdték nevezni – térképünkön látszik, ennek közelében áll ma a családi tanyája is.
A Jobbik a vármegyés alapítványon (HVA) keresztül finanszírozta a 2010-es években, hogy előbb felvásárolják a környék földjeit, körbekerítsék azokat, majd jött a turulszobor, a tanösvény, az elszakított városokról szóló általános ismertető kialakítása – közel 15 millió forintból. A 2012-ben felavatott park többfunkciójú: a szélsőjobb idejár trianonozni, Toroczkai pedig százfős iskolás csoportokat szervez ide a határ mindkét oldaláról, előttük terjeszti nézeteit, és építi imázsát. A valóság távolról köszön: a szerb partizánok délvidéki magyar áldozatainak állított emlékmű 2012-es felavatásán Toroczkai 40 ezer halottról beszélt, holott a történészek szerint ez erős túlzás, a reális szám 5-7 ezer körüli. Továbbá nem esik szó a magyar hadsereg délvidéki mészárlásairól, a „hideg napokról”, az emlékmű megelégszik az áldozatszerep felmutatásával; a tágabb tanulságokkal, előzményekkel meg sem próbál foglalkozni. Tavaly általános iskolások előtt azzal zárta az előadását Toroczkai, hogy arra jó az emlékpark, hogy a „fejekben lévő határokat bontsák le”.
Betyármosdatás
A kettes számú kultusz színtere Ásotthalom központjában van, itt áll a Rózsa Sándor-ház a Rózsa Sándor közben. A tízmilliós nagyságrendű közpénzből pörgetett Rózsa-sztori (szobrok, múzeum, újság, fesztivál stb.) legalább annyira féloldalasan emlékezik a múltra, mint az előbb említett emlékpark. Egyúttal aggasztóbb is, mivel egy rasszista, paramilitáris csoport, a Betyársereg elfogadtatását segítheti, mely alakulatot éppen Toroczkai alapította.
Betyárbőrben
A Rózsa Sándor-házban tárlatvezetést kapunk. A belépésünkkor leszögezik, hogy amit látunk, az jórészt a polgármester gyűjtése, „Toroczkai László kutatta is Rózsa Sándor életét”. A házban egy sor tárgy, festmény, ilyen-olyan dokumentum, egy dohányzacskó, könyvek, ruhák stb. vannak egymás mellé rakva, szakmailag igényes narráció nélkül. A hölgy, aki feltehetően önkormányzati dolgozó, a tárlatvezetés közben olyanokat mond, hogy Rózsa Sándor „jó embert nem bántott”, és „azért került börtönbe, mert a szabadságharcot szervezte”, mindig „jó útra akart térni”, de nem engedték a körülmények. Mindez Toroczkai idealizált Rózsa Sándor-képének a közvetítése; a polgármester ugyanis meg van győződve arról, és be is akarja bizonyítani, hogy Rózsa Sándor nem volt bűnöző, a magyar ellenállás – jelentsen ez ebben az összefüggésben bármit is – és szabadságszeretet nagy alakjai közé tartozik. Pedig, már ha a történészek véleménye számít, ma inkább az a konszenzus a meghatározó, hogy a 19. századi betyárok fosztogató életmódot folytattak, így Rózsa Sándor is, aki többször ölt embert, rabolt vonatot, és bár igaz, hogy az 1848/1849-es szabadságharcban részt vett, ám csapatával etnikai tisztogatásokat végzett román falvakban, „egységét” emiatt oszlatták fel. Életéből lehetne érdekes kiállítást rendezni, de Ásotthalmon csak a betyárromantika a fontos. Nemrég – dicsekszik a tárlatvezető – egy 50 fős iskolás csoport hallhatta, milyen nagyszerű jellem volt Rózsa Sándor.
Toroczkai a később Ásotthalmon kiteljesedő betyármániáját már a 2010-es évek elején Budapesten, az ún. Klub64-ben is igyekezett népszerűsíteni. Ez volt a „nemzeti radikálisok” fővárosi zenés találkozóhelye, tele Rózsa Sándor-portréval. Végül be kellett zárni a klubot, állítólag hiába „volt ingyenes a koncert, a sarki éjjel-nappaliból hozták be pofátlan módon a sört, a vécét szétverték, a gipszkarton falat bezúzták”, és egyszer egy meleg férfit bántalmaztak a helyiség előtt.
Rasszisták és újnácik
Toroczkai „betyárügye” nem érthető meg teljesen a tágabb hazai szélsőjobbos kontextus nélkül. Toroczkai a 2000-es években megalapította a Betyársereget, amely előbb azzal tűnt fel, hogy betyárjelmezbe bújt radikálisok vonulgattak ide-oda, majd egy extremista, rasszista, rendre romaellenes akciókat vezető félmilitáns csoporttá vált, amelynek vezetője többször is nácinak nevezte magát. Toroczkai, mint korábban nyilatkozta, belső rokonságot érez a betyársággal, maga is „szívesen lett volna főbetyár”. (Mindenesetre, ahogyan a betyárok, úgy ő is rendre összetűzésbe került a törvényekkel: a 2006-os zavargások és melegellenes ügyei miatt évekig járt bíróságokra a Jobbik mostani alelnöke, továbbá korábban már több országból – Szerbia, Románia, Szlovákia – is kitiltották.) Toroczkai néhány éve betyárgúnyában, a Betyársereggel koszorúzta meg Rózsa Sándor sírját a szamosújvári börtöntemetőben, ahol többek között elhangzott, hogy „nagy példaképünk, Rózsa Sándor” „az egyik legnagyobb magyar harcos” volt. A Betyársereg vezetője a Narancsnak Rózsa Sándor név alatt küldött e-mailt, miközben a sereg tagjai szívesen jelennek meg Ásotthalmon a közpénzből finanszírozott Rózsa Sándor Fesztiválon – mindez jelzi, hogy a romák elleni „igazságosztást” hirdető, több büntetett előéletű tagot is a soraiban tudó csoportnak milyen fontos a „jó embert sosem bántó” Rózsa Sándor, és miként talál önigazolást általa a saját tetteire. A Betyársereg egy baráti interjút is készített Toroczkaival, amelyben szóba kerül „Rózsa Sándor halhatatlan seregének feltámasztása” – ami, ugye, maga a Betyársereg.
A betyárok, középen Tyirityán és Budaházy
A fesztiválon és a helyi lapon kívül még egy fa is Rózsa Sándor emlékét őrzi Ásotthalom közelében, ahová állítólag egyszer felmászott a jeles betyár. A tervek szerint a Rózsa-ház mögött jövőre felhúzzák a Tömörkény-házat is a Toroczkai-skanzen újabb elemeként. A polgármester Tömörkény István iránt is élénken érdeklődik, mi több, önkormányzati pénzen meg is vette az író nemrég felfedezett balástyai házát. Bár az épületet fölkutató helybéli nem szerette volna, ha az elkerül eredeti helyéről, Toroczkai mégis lebontatta, a téglákat Ásotthalomra szállíttatta, a magyar állam pedig nemrég – uniós TOP-os forrásból – adott is 83 millió forintot arra, hogy Tömörkény-házat építsenek a Rózsáé mellé.
Benzinpénz és fizetésemelés
A Betyárseregből olykor munkatársak is kerülnek Toroczkai László mellé. Ez úgy derült ki, hogy szerettük volna megkapni a testületi jegyzőkönyveket. Bár Toroczkai László a polgármesterré választásakor jelezte, hogy átlátható önkormányzatot szeretne, ám a honlapon e dokumentumoknak nincs nyoma. Jeleztük, hogy szeretnénk átolvasni ezeket, de a megbeszélt időpont előtt nem sokkal Toroczkai ezt mondta egy interjúban: „Amikor a Magyar Narancs újságírója idejön a hivatalba, akkor odaültetem mellé a legnagyobb munkatársamat, akit a Betyársereg-vonalról ismerek még régről. Ő fog vigyázni a Magyar Narancs újságírójára.” Ez a hatalmas korábbi betyár valójában Tari, akiről korábban a Die Weltből szerezhetett tudomást a magyar nyilvánosság: a németek riportjából kiderült, hogy Tari – aki mezőőrként a határon átjutott menekültekre vadászik –, korábban kidobó volt, sokat „rágózik, soha nem nevet és komoran néz”, amúgy „terepszínű nadrágot visel, fegyvere van, megjelenése félelmetes, karja lócomb vastagságú”. Mivel nem szerettem volna órákon át úgy dolgozni, hogy közben egy ilyen legény liheg a nyakamba, inkább kifizettük az önkormányzat által kért 40 ezer forintot, hogy elküldjék az egyébként törvényi kötelesség szerint elkészítendő és nyilvános jegyzőkönyveket. Megérte: enélkül nem tudnánk, hogyan emelkedik Toroczkai díjazása, aki azzal az ígérettel lett Ásotthalom polgármestere, hogy csak a minimálbérnek megfelelő összeget veszi fel, a többit egy alapítványnak utalja. A jegyzőkönyvek szerint azonban előbb bruttó 400 ezer forint fölé emelték a díjazását, majd az idén 548 ezerre. Toroczkai ezen felül 2015 óta költségtérítést kap (kezdetben havi 67 ezer forintot), és a benzinköltségeit is az önkormányzat állja – ebből aztán lett egy kisebb balhé is az ezekről döntő testületi ülésen. Egy képviselő szerint „a költségtérítést és az autóhasználatot együtt nem tudja felvállalni a lakosság felé”, míg egy másik képviselő egy nyílt ülésen, a lakosság bevonásával szerette volna mindezt megvitatni. Erre nem került sor, sőt 2017. év elején nemcsak Toroczkai díjazását, hanem a költségtérítését is megemelték, utóbbit 82 ezer forintra. Cikkünk megjelenéséig közel 2,3 millió forint költségtérítést kaphatott a polgármester, az ezen felüli benzinköltséget azonban nem árulták el. Illetve, ezt is csak pénzért tennék meg, mert az adatok összesítése az önkormányzat 20 munkaóráját emésztené föl, ami újabb 25 ezer forintunkba fájt volna. Toroczkai nem válaszolt azon kérdésünkre, hogy miért nem publikusak a jegyzőkönyvek, és – talán ironizáló szándékkal – ezt írta: „Testületi üléseink nyilvánosak, bármikor, bárki betekinthet a munkánkba. Kevés önkormányzat van, ami annyira átlátható, mint az ásotthalomi.”
Jobbikosított önkormányzat
Az önkormányzatnál mégsem ez a legfontosabb változás, hanem az, hogy a korábban független testületből többen elindultak a Jobbik irányába, sőt, ma már a törvényességi felügyeletet ellátó jegyző is a polgármester kapcsolatrendszeréből került ki. (Toroczkai kulcsembereiről lásd keretes írásunkat.) A jegyzőkönyvekből az derül ki, hogy kialakult egy a polgármesterrel soha szembe nem menő többségi csoport, még leginkább Nyerges Zsolt az, aki a legtöbbször felemeli valami ellen a szavát. Érdeklődésünkre a helyi vállalkozó elmondta: súlyos problémának tartja, hogy a testületi anyagok előzetes kiküldése sokszor csak előző este történik meg, így a munka és a család mellett nem mindig megoldható ezek áttanulmányozása – nem csoda, hogy többször is felkészületlenül kell szavazniuk. Ez állítólag mást nemigen zavar Nyergesen kívül, a többség a polgármester szándékának megfelelően voksol. „Többször jeleztem ezt a problémát Toroczkai Lászlónak, de nincs változás.” Szerinte a helyi rendezvények költségvetése sem eléggé átgondolt, ezt legutóbb is „jeleztem a polgármesternek, remélem, hogy itt lesz változás”.
Toroczkai csapata
Amióta Toroczkai László a polgármester Ásotthalmon, a Jobbik térnyerése figyelhető meg több szinten az amúgy kisméretű önkormányzatnál. A Jobbik jelöltje volt Derjanecz Vilmos Gyula a 2010-es önkormányzati választáson, de a testületbe nem jutott be. Miután Toroczkai polgármester lett, Derjanecz kapta meg a Várostanya nevű önkormányzati cég vezetését 2014 végétől 2017 elejéig.
Idén szeptembertől az a Hajnal Péter az új jegyző, aki egy szegedi hírportál szerint korábban feltűnt a HVIM-ben, illetve a 2012-ben alapított Innovatív Kommunikáció Alapítvány (IKA) képviselője volt, amely közpénzen szervezte a Rózsa Sándor-kultuszt Ásotthalmon (a helyi lap neve: Rózsa Sándor Népe). Az IKA a testületi jegyzőkönyv szerint egy ásotthalmi amfiteátrum tervezésére az önkormányzattól 600 ezer, majd további 200 ezer forintot kapott. Rákérdeztünk Toroczkainál, milyen amfiteátrumról lenne szó, de szerinte nem közvetlenül tervezési munkálatokra kapta a pénzt az alapítvány, hanem a megítélt összeget „működési költségekre, pályázati önerőre és a működésével összefüggésben kisebb értékű tárgyi eszközök vásárlására költötte”. Az alapítványt képviselő Hajnal és Toroczkai évekig együttműködött, ám a polgármester semmi kizáró okot nem lát abban, hogy régi ismerősét vette fel törvényességi ellenőrnek az önkormányzathoz. Toroczkai a helyi lapban jelentette be Hajnal érkezését: a „korábbi jegyzővel az útjaink egy hosszú beszélgetést követően elváltak. Azt a bizonyos beszélgetést én kezdeményeztem (…)” Hajnal Péter a hivatalba lépésekor IKA-beli posztjáról lemondott, helyére az a Dobó Veronika került, aki sokáig független képviselő volt, az idén azonban megalapította a Jobbik helyi szervezetét. Dobó a képviselőségen túl Toroczkai személyi asszisztense (!) is, derült ki egy nekünk elküldött leveléből. Nem csak ő közeledett a Jobbik felé a testületből: Fackelmann István alpolgármester is függetlenként dolgozott, de a múlt héten bejelentették, hogy a tavaszi országgyűlési választásokon ő lesz a Jobbik egyik Csongrád megyei jelöltje. Fackelmann-nak az év elején emelték a díjazását 200 ezer forintra, és ő is kap már költségtérítést (30 ezer forint/hó).
Varga László a Hatvannégy Vármegye Alapítvány kurátoraként, másrészt vállalkozóként is feltűnik Ásotthalmon. Varga a HVA kuratóriumi elnökeként pályázott többször is a Délvidéki Emlékpark megvalósítására igényelt pénzekre, és nyert is. Varga volt ezenkívül a Toroczkaihoz köthető Balkan Bt.-nek az első ügyvezetője, majd kültagja (ez a cég is segített a Toroczkai főszerkesztésével működő Magyar Jelen kiadásában, amelyre – mint az táblázatunkból is kitűnik – a Jobbiktól mentek a közpénzmilliók). Ásotthalom szempontjából ennél érdekesebb a Dave-Safety Vagyonvédelmi Kft., amely az atlatszo.hucikke szerint segítette Toroczkai 2013-as kampányát; a cég üzemeltette az ásotthalmi strandot. „Toroczkai nyíltan kampányolt a strand segítségével. Az Ásotthalom Strandjának kedvelői nevezetű oldalon osztotta meg például a lakossági fórumairól szóló meghívót adminként. Rendezvényeket is szerveztek, ilyen volt például az I. Rózsa Sándor-fesztivál. Nyilván ez is sokat segített abban, hogy csont nélkül vitte a választást” – fogalmazott az Átlátszó egyik forrása. A később eladott, ma kényszertörlés alatt álló Dave-Safety másik tagja egy ásotthalmi gazdálkodó, H. Géza. Ő is akkor érkezett, majd távozott a cégből, mint Varga. A H.-tól vett tanyán lakik Toroczkai, ahogyan azt a földet is, amelyen a Délvidéki Emlékpark található, szintén H.-tól vette meg a Hatvannégy Vármegye. A Toroczkai vezette önkormányzat több földet is vett H.-tól, például az emlékpark mellettit is; a park arrafelé bővülne. H.-nak a lakásában volt az Azonosságtudat Alapítvány ásotthalmi székhelye („szívességi használat”), sőt a rokona is bekerült az alapítványba. (Az Azonosságtudat Alapítvány Toroczkai lapját, a Magyar Jelent finanszírozta 2010 után milliókkal jobbikos forrásból.) Érdekes szereplő Márki József fafaragó is, aki 2013-ban azzal hívta fel magára figyelmet, hogy DK-sként kijelentette, Toroczkaira fog szavazni. Hamarosan kapott is megbízást a polgármestertől, ő faraghatta ki Rózsa Sándor alakját. Erre is a HVA biztosított pénzt.
Az önkormányzatban komoly vita volt a nagy nyilvánosságot kapott ásotthalmi rendeletről is, amely mecsetépítési stopot vezetett be, és a muszlim vallás mellett a „homoszexualitás” gyakorlását is megtiltotta. A Csongrád Megyei Kormányhivatal jelezte törvényességi aggályait, és februárban ennek a megtárgyalásakor alakult ki vita az ásotthalmi testületben. Az egyik képviselő szerint „átgondolatlan rendelet volt. A rendelet (…) ártott Ásotthalom hírnevének, a müezzin tiltása felesleges, a biztonságérzetet nem javítja a burka tiltása”. Nyerges Zsolt pedig azt mondta: „Provokatív döntés volt, nem volt indok rá. Toroczkai László képviselhet ilyen álláspontot, de javasolnám, hogy mint a Jobbik alelnöke, tegye ezt.” E két képviselő azt javasolta, hogy fogadják el a megyei kormányhivatal állásfoglalását, és töröljék el a rendeletet, de Toroczkai ezt személyes ügyként kezelte, és a támogatóival megszavazták a Kúria bevonását a vitába – de hamarosan az Alkotmánybíróság megsemmisítette a rendeletet. (Emellett egy határozat született, ami Toroczkainak volt igazán fontos: csatlakoztak a kerepesi önkormányzat amnesztiakérelméhez, amely kegyelmet akart kijárni a terrorista vádak miatt első fokon 13 évre elítélt Budaházy Györgynek. Amúgy a Magyarok Nyilai is kapcsolódik Toroczkaihoz, amennyiben Budaházy vallomása szerint Toroczkai részt vett a szervezet toborzásain. Budaházy egy interjújában a Hunnia Mozgalom alapítójaként említi Toroczkait, aki polgármesterként ilyen ügyeket is felkarol.)
Végül egy beszédes adat a választásokról: Ásotthalmon 2002-ben és 2006-ban csaknem 1500-an szavaztak a polgármester-választásokon, míg 2010-ben alig valamivel többen, mint 1300-an, és ez így volt a 2013-as időközi választáson is; ez a választásra jogosultak 40-45 százaléka. Ezeken rendre két vagy három polgármesterjelölt indult, ám 2013-ban, amikor Toroczkai először nyert, az egyik független jelölt az utolsó pillanatban visszalépett. Amikor megkérdeztem ennek okáról, közel négy évvel az eset után is azt mondta, nem publikus az ügy, nem akar beszélni róla. Szűk egy évvel később, 2014 őszén Toroczkainak már nem volt egyetlen ellenfele sem. Ekkor a választók kicsivel több mint negyede szavazott rá (csaknem 850-en). Az egy évvel korábbi időközihez képest a szavazók egyharmada otthon maradt, negatív részvételi csúcsot állítva be ezzel. De Toroczkai győzelméhez akkor már ennyi is elég volt.
Mivel Toroczkai László az egyes felmérések szerinti legnagyobb ellenzéki párt alelnöke, kíváncsi voltam, mit gondol néhány korábbi nyilatkozatáról. Arról például, amit a romákról mint „etnikai csoportról” mondott 2012-ben, amikor Devecserben vonult a Jobbik, a Betyársereg és a Toroczkai vezette HVIM a helyi romák ellen. Ahol „ők megjelennek (mármint a romák – a szerk.), ott a pusztítás, a pusztulás és a rombolás és a rettegés jelenik meg. És két lehetőség van, kedves testvéreim. Az egyik, hogy van olyan kormányzat (…), amelyik megfogja őket és kihajítja az országából. (…) Van még egy olyan lehetőség, amit az arab államokban szoktak alkalmazni velük szemben. Hát ott általában dögkutakban végzik. Vagy az akasztófán, mint Iránban” – mondta akkor Toroczkai. Egy évvel korábban, 2011-ben így beszélt Gyurcsányról a Magyar Szigeten: „Én is nagyon sokszor mondtam, hogy agyonlőném Gyurcsány Ferencet”, illetve „szívességet tettünk volna a magyarságnak, ha tizenéves korában, a KISZ-táborban lőttük volna agyon”. Könyvében pedig felidézte, hogy amikor a Parlamentben egyszer együtt vécézett Horn Gyulával, a piszoárnál állva „arra gondoltam, hogy bele is fojthatnám valamelyik vécékagylóba, a fél ország hálás lenne”. Amikor megkérdeztem Toroczkaitól, hogy ezeket ma, Jobbik-alelnökként is vállalhatónak tartja-e, kurtán csak annyit válaszolt: „Igen.”
Toroczkai ma az ötödik legnépszerűbb magyar politikus a Facebookon, bőven 100 ezer feletti követővel. A polgármester és Jobbik-alelnök legsikeresebb posztjai azok, amelyeken elfogott, földön ülő vagy fekvő menekülteket mutogat. Az ilyen fotókat ezrével lájkolják egyre gyarapodó támogatói.
|
És betyárból lőn kiskirály – Toroczkai László és Ásotthalom elfoglalása
|
Skanzent épített közpénztízmilliókból, a hozzá közel álló jegyző pozíciófoglalásával pedig szintet lépett az önkormányzat maga alá gyűrésében. Nemcsak menekültekre vadászik, birodalmat is épít Toroczkai László polgármester. Megnéztük, hogyan.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/es-betyarbol-lon-kiskiraly-106531
|
2017-10-05 10:14:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A városi büdzséből fizette a „kölcsönzési” díjat, a törvény által meghatározott kilométer használatot, az üzemanyagot és az osztrák autópályadíjat is.
Érdeklődésünkre elismerte az Európa-liga nyolcaddöntős kiruccanás tényét, de nem értette, mi a gond.
– Ebben nincs semmi törvényellenes. A város költségvetése rendezett. Polgármesterként megtehetem, van egy keretem, amit ilyen programokra is költhetek, s akár kisbuszt is bérelhetek. Vegyük úgy, hogy azok, akik velem együtt elutaztak a külföldi sportrendezvényre, ezt kapták jutalomként, ennek senkinek semmi köze – mondta lapunknak Bátonyterenye első embere.
Ez is érdekelheti:
Érdekes, hogy amikor a rezsi kifizetésével is gondban vannak a települések, Bátonyterenyének még az a bizonyos polgármesteri keret sem kell egy Fradi meccsnél fontosabb rendezvényre. A terenyeiek szerint viszont ebből a pénzből el lehetett volna vinni kirándulásra két iskolai osztályt, olyan hátrányos helyzetű gyerekeket, akiknek más esélyük sincs, hogy kikapcsolódhassanak.
– Azt mondja a polgármester, hogy nincs a városnak költségvetési hiánya? A múlt héten tárgyalt a testület arról, mekkora lyuk van a pénzeszsákunkon. Lehet, hogy az önkormányzati fradizás szabályszerű, de hogy arcátlan, etikátlan, ráadásul botrányos, az egészen biztos – panaszolta a Blikknek egy neve elhallgatását kérő helyi lakos. – A városban mindneki tudja, kik voltak az utasok, felháborító, hogy amíg az iskolában nem tudnak megfelelően fűteni, addig a város vezetője és sleppje Németországba utazik szórakozni, a mi pénzünkön!
Még érdekesebbé teszi az esetet, hogy a járművet Mátranovák kapta állami támogatásként. A Nógrád vármegyében található község lakóit is felháborította a kölcsönzés. Ugyanis a falubusz arra szolgál, hogy ellássák vele a szociális feladatokat. Például iskolásokat szállítsanak vagy idős betegeket orvosi kezelésre, kórházi kivizsgálásra, a település dolgozóit vigyék hivatalos ügyek intézéséhez, illetve a falu bevásárlásaihoz használják.
Az elmúlt héten szerda és vasárnap között viszont nem helybeliek használták.
– Való igaz, hogy nem a képviselőtestület engedélyezte a busz kölcsönzését, egy személyben döntöttem. Jogom van hozzá, hiszen előtte ellenőriztem, nem volt semmilyen előre egyeztetett munkája a falubusznak – állította Bodor Ernőné, mátranováki polgármester. – Bátonyterenye városa bérelte ki tőlünk a járművet, szabályszerű szerződéssel, fizettek érte, ami a költségvetésünket gyarapítja. Az, hogy mekkora összegről van szó, az csak a szerződést kötőkre vonatkozik.
Horváth László jogász szerint a falubuszok bérelhetősége önkormányzati döntés, van olyan település, ahol ez egyáltalán nem lehetséges. Ha nincs tiltás, akkor is előre kell jelezni az erre vonatkozó igényt, kérést, amiről a képviselő testület dönthet. A használat előtt szerződést kell kötni, amelyben a bérlő vállalja a busz rendeltetésszerű használatát, és az esetleges károk megtérítését.
Átlagosan egy ilyen busz bérleti díja napi 30-45000 forint. Ha a megtett út hossza több mint 500 kilométer, akkor 20-50 forintot számol fel a bérlő km-enként a bérleti díj felett. Leverkusen esetében ez 2000 km plusz, azaz 40-100 ezer forint. Vagyis a bátonyterenyeieknek a leverkuseni túra buszbérlése akár 300 000 Ft-ba is kerülhetett. Ehhez jön még az autópályadíj meg az üzemanyagköltség, ami közel 200 000 forint, ez összesen legalább 500 ezer forintos összeg. Arról a polgármester már nem beszélt, ki fizette a meccsjegyeket, a szállást, az étkezést, ami bőven félmillió fölé duzzaszthatja a költségeket – persze lehet, erre is futotta a városvezetői keretből.
A mátranovákiak szerint így annak a hétnek a felére busz nélkül maradt a település. A Salgótarjántól 25 kilométerre fekvő községben élő M. Ferenc szerint az 1600 lakosú településen mindig akad olyan feladat, amihez kellhet a jármű, ráadásul nem azért kapták, hogy azzal külföldi focimérkőzésekre menjenek idegenek, oda-vissza körülbelül 2500 kilométeres útra.
– Eddig sem tudtunk napokra megválni tőle, még iskolaidőn kívül sem, hiszen például ezzel szállítják ki az ebédet a nyugdíjasoknak, hetente többször megy a kórházba, ráadásul akadhat olyan feladat is, amikor rendkívüli helyzetben kellene igénybe venni – nyilatkozta M. Ferenc. – Érthetetlen, hogy a kölcsönadásáról valaki egy személyben döntsön, nem az ötvenes években élünk. Ez a busz nem arra való, hogy más település lakóinak szórakozását biztosítsa.
|
Egy rokonát és a barátait vitte el a bátonyterenyei polgármester a város költségén a németországi Fradi-meccsre
|
Nagy-Majdon József, Bátonyterenye polgármestere úgy gondolta, megajándékozza a családtagjait, a hozzá legközelebb álló önkormányzati dolgozókat, s kiviszi őket Leverkusenbe, a Ferencváros futballcsapatának kupamérkőzésére. A probléma az, hogy a szomszéd település, Mátranovák falubuszát bérelte ki az utazáshoz, ráadásul az önkormányzat pénzéből.
| null | 1 |
https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/falubusz-polgarmester-koltsegvetesi-hiany-batonyterenye-matranovak-botrany-fradi/e2hdmp7
|
2023-03-13 00:00:00
| true | null | null |
Blikk
|
Közel százmilliárdot fizethetnek vissza a mulasztó pályázók
A napokban listát készített az EU-s pályázati pénzek elosztását koordináló Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a nyilatkozattételi kötelezettségüket nem teljesítő gazdasági társaságokról. A jegyzék 2493 olyan céget és civil szervezetet tartalmaz, amely a harmadik kiküldést követően sem vette át az ügynökségnek leadandó átláthatósági nyilatkozatot.
A kedvezményezettek felülvizsgálatának célja, hogy az NFÜ tiszta helyzetet teremtsen, láthatóvá téve, hogy az elmúlt években támogatásra jogosult cégek hol adóztak a támogatásokból megvalósított fejlesztések eredményeképp keletkezett jövedelem után – olvasható az NFÜ internetes oldalán. Közleményükben előrebocsájtják, a későbbiekben azok is felkerülnek majd a lajstromba, akik átvették ugyan a nyilatkozatukat, de azt nem küldték vissza, illetve a jövőben minden olyan támogatott, amely nem felel meg az átláthatóság törvényi elvárásainak.
A mulasztáson kapott cégek és szervezetek elveszíthetik a korábban számukra megítélt támogatást, sőt a már lehívott összegeket kamatostul visszafizetethetik velük.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkára a múlt héten az MTI-nek elmondta, a pályázati kedvezményezettek átláthatósági vizsgálatának befejezése után nagyjából 50 és 100 milliárd forint közötti fejlesztési forrás szabadulhat fel. Ezeket a forrásokat újabb fejlesztésekre fordítják majd.
A vásárhelyi baseball csapat is a listán
Az NFÜ listáján több mint száz Csongrád megyei név szerepel. A legtöbb – hatvanhét – szegedi székhelyű cég. Szégyenlistára került többek közt a közel két évtizede működő, műanyag nyílászárókat gyártó cégóriás a Szeplast Zrt. és a Mórahalom és Vidéke Takarékszövetkezet is.
A támogatásban részesült hódmezővásárhelyi gazdasági társaságok közül kilenc került fel az NFÜ jegyzékébe. A listázottak közt van a 2012-es Állattenyésztési Napok egyik díjazottja, a környezetbarát fűtési rendszereket gyártó és forgalmazó Altherm Kft., de a vásárhelyi Beavers Baseball és Softball Club is. Találni a felsorolásban szerszámgyártó és vegyipari céget is, előbbi 18 millió, utóbbi több mint 65 millió forint támogatást kapott.
|
Díjnyertes cég és sportklub az átláthatatlanok közt
|
Kilenc hódmezővásárhelyi gazdasági társaság került fel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség napokban közzétett feketelistájára. A szégyenlistás cégeket az Uniótól kapott támogatások visszafizetésre kötelezhetik.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/11/01/dijnyertes-ceg-es-sportklub-az-atlathatatlanok-kozt/
|
2013-11-01 11:06:00
| true | null | null |
24.hu
|
A húsmaffia diktálja a kormány adópolitikáját – állítja Lengyel Szilvia. Az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának LMP-s tagja szerint jövőre is mehetnek tovább a milliárdos áfacsalások a húskereskedelemben a költségvetés terhére. A párt ezért írásbeli kérdést tett fel a legfőbb ügyésznek arra vonatkozóan, hogy kivizsgálják-e a szervezett bűnözés lehetséges kapcsolatát egyes kormánykörökkel.
Lengyel Szilvia úgy véli, gyanús, hogy a kormány visszatáncolt az alapvető élelmiszerek áfacsökkentésétől, és megmondó emberei helyette a húsipari cégeknek felesleges kockázatokat jelentő “hatósági húsárat” dobták be. Ezzel a kormány az áfacsalásban érdekelt, zavarosban halászó gazdasági érdekeltségeknek tesz jelentős szívességet.
Tavaly a húságazatban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága mintegy 3,5 milliárd forintnyi gazdasági bűncselekményt tárt fel és összesen 6000 büntető eljárást indított a szektorban. “Az LMP annak tisztázását várja, vajon kire hallgat a kormány húsáfa-ügyben, és miért hagyja figyelmen kívül a húságazat szereplőinek javaslatait?”
|
LMP: A húsmaffia diktál a kormánynak
|
Az ellenzéki párt azt kérdezi, a legfőbb ügyész vizsgálja-e a szervezett bűnözés lehetséges kapcsolatát egyes kormánykörökkel.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/11/04/lmp-a-husmaffia-diktal-a-kormanynak/
|
2013-11-04 11:11:00
| true | null | null |
24.hu
|
A hétfői átadás-átvételi eljárás során a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. tulajdonosai nem adták át az eddig általuk bérelt állami földeket a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) képviselőinek, akik azonban az új bérlőknek átadták azokat – közölte a társaság ügyvezetője kishantosi sajtótájékoztatóján.
Ács Sándorné elmondta: nyomós okuk volt arra, hogy a területeket ne adják át a földalapkezelőnek. A kft. által készített és az NFA képviselőinek átadott feljegyzés szerint a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. jogegyenlőséget követel és elvárja, hogy ugyanabban az eljárásban részesítsék őket, mint tették azt Fejér megyében, Enying és Lepsény környéki állami földek esetében, ahol a 2011-ben lejárt szerződés ellenére a bérlő tovább művelte a földeket és nem hirdettek rá földbérleti pályázatot.
Hangsúlyozta: panasszal fordultak Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterhez, az NFA törvénysértő pályázatai alapján megkötött haszonbérleti szerződéseket pedig semmisség okán bíróság előtt támadják meg.
|
Nem adták át a kishantosi állami földeket
|
A bérlő elvárja, hogy a szerződés lejárta után tovább művelhesse a földet és ne írjanak ki rá pályázatot. Bíróságra viszik az ügyet.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/11/04/nem-adtak-at-a-kishantosi-allami-foldeket/
|
2013-11-04 11:15:00
| true | null | null |
24.hu
|
előzetes letartóztatás;Buda-Cash;három ember;
2015-03-26 20:15:00
Buda-Cash: előzetesben marad három ember
A Fővárosi Törvényszék jogerősen is helybenhagyta a Buda-Cash-ügyben érintett három ember előzetes letartóztatását - közölte a törvényszék sajtóosztálya csütörtökön.
A törvényszék március 18-i döntésével V. Péter, Gy. János és T. Péter Árpád gyanúsítottak maradnak előzetes letartóztatásban abban a büntetőügyben, amelyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztálya jár el különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmény miatt. A Budai Központi Kerületi Bíróság március 11-i végzésében a szökés, elrejtőzés és a bizonyítási eljárás megnehezítésének veszélye miatt harminc napra rendelte el a gyanúsítottak előzetes letartóztatását.
A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék végzése szerint az elsőfokú bíróság törvényesen és okszerűen döntött a legsúlyosabb kényszerintézkedés elrendeléséről. A végzés szerint az elsőfokú bíróság helyesen következtetett arra, hogy a gyanúsítottak terhére rótt cselekmény tárgyi súlyán és a kiszabható büntetési tételén túl, egyebek mellett a csalásként értékelt cselekménnyel okozott kár mértékére is tekintettel, fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye. A végzés alapján tartani lehet attól is, hogy a gyanúsítottak szabadlábra helyezésük esetén a még ki nem hallgatott tanúk befolyásolásával, a bizonyítékok eltüntetésével megnehezítenék az eljárás sikerét.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) február 24-én jelentette be, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét és felügyeleti biztosokat rendelt ki a tudomására jutott visszaélésgyanús esetek miatt. A jegybank feljelentést is tett a rendőrségen. Az MNB a Buda-Cash tulajdonosain keresztül szoros összefüggésbe hozható Dél-Dunántúli Regionális Bankcsoporthoz (DRB) tartozó négy banknál korlátozta a betétkifizetést és felügyeleti biztosokat rendelt ki. A bankcsoport tagja a DRB-n kívül a miskolci székhelyű Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. (ÉRB), a kaposvári székhelyű Dél-Dunántúli Takarék Bank Zrt. (DDB) és a bicskei központtal működő Buda Regionális Bank Zrt. (BRB).
|
Buda-Cash: előzetesben marad három ember
|
A Fővárosi Törvényszék jogerősen is helybenhagyta a Buda-Cash-ügyben érintett három ember előzetes letartóztatását - közölte a törvényszék sajtóosztálya csütörtökön.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1052396_buda-cash-elozetesben-marad-harom-ember
|
2015-03-26 11:22:00
| true | null | null |
Népszava
|
Lendvai Ildikó és Mesterházy Attila azt kérdezte, „Mennyit költöttek közpénzből a „Mindannyian itthon vagyunk — Szeretünk Magyarország” című műsorfolyamra? Mi indokolta a kiugróan magas költségeket?” A nemzetgazdasági miniszter erre azt válaszolta nekik, hogy kérdésük egyértelművé teszi, a szocialistáknak csak a költségek számítanak, „nem veszik figyelembe a kezdeményezés nemes célját, a hagyományőrzést, a települések bemutatását.
Varga Mihály válasza egyértelművé teszi, hogy a “büdzsé legfőbb őre” nem sokallja a pénzt a sokak által kifogásolt 20 órás műsorfolyamra, amelybe mintegy 1300 település kapcsolódott be, “több millió magyar ember vált a közös Szent Mihály napi események részesévé az M1, a Duna TV, a Duna World és a közrádió műsorainak köszönhetően”.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
„A kormányzat szakítva elődei gyakorlatával érdekelt a tiszta és átlátható közpénzügyi viszonyok megteremtésében – minden elköltött forinttal készek és képesek vagyunk elszámolni az állampolgárok, és az ellenzék felé egyaránt.”
A kormány a kulturális programsorozatra összesen 992,3 milliót biztosított. A pénzt pályázat útján lehetett felhasználni, a pályázaton önkormányzatok, múzeumok vehettek részt. Az önkormányzatok 358,5 milliót igényeltek. A rendezvényeken 275 állami és önkormányzati fenntartású múzeum is részt vett. A két napon összesen több mint 100 000 ember látogatott el a kiállításokra. A rendelkezésre álló forrás az ingyenes belépés részleges kompenzációjára szolgált. Varga Mihály jelezte azt is, hogy a kormányhatározatban keretösszeg szerepelt, amit a megvalósult programok költségigényeihez igazodóan használnak fel. A végleges elszámolási adatok várhatóan decemberre állnak rendelkezésre, a megmaradt forrás a központi költségvetésben marad.
|
Miniszteri philippika Philip vitézért: a kormány nem sajnálja a pénzt Rákaytól
|
Varga Mihály szerint Szent Mihály napjának közmédiás ünneplése nem pénzkérdés.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/11/05/miniszteri-philippika-philip-vitezert-a-kormany-nem-sajnalja-a-penzt-rakaytol/
|
2013-11-05 11:30:00
| true | null | null |
24.hu
|
Tegnap írtuk meg, hogy Kovács László önkormányzati képviselő Herman Ottó síremlékén reklámozza magát. Kovács László a polihisztor sírjára a következő szöveget vésette el: “Síremléket állíttatta Dr. Kovács László önkormányzati képviselő”.
Azóta nem sikerült elérnünk a Fidesz-KDNP-s politikust, hogy megtudjuk, miért döntött e megoldás mellett, az Észak Online viszont tudott beszélnie vele.
Egymillió forint volt
A képviselő a lapnak azt mondta, nemes cél vezette őket az emlékhely megújításakor, ám elképzelhető, hogy a megvalósításnál szakmailag nem megalapozott döntés született. Hozzátette: ezt a városüzemeltetéssel és a főépítészi irodával egyeztetve igyekeznek korrigálni.
A cikkből kiderül az is, hogy a síremlék felújítási munkáira közel 1 millió forint ment el, a számlát az adófizetők pénzéből állták. Az Észak Online egyben egy furcsaságra is felhívta a figyelmet az árral kapcsolatban, mégpedig azt, hogy a sirkoonline.hu szerint egy, a Herman Ottóéhoz nagyon hasonló sírkő csupán bruttó 369 ezer forintba kerül. Amint megtudjuk, mi a különbség oka, közöljük.
A történet további érdekessége, hogy Herman Ottó eredeti síremléke védett területnek számított, viszont olyan közgyűlési döntés a lap szerint nem született, amely megengedte volna, hogy változtassanak rajta. Ezért az is elképzelhető, hogy a felújítással rendeletet sértettek.
Elismerték a jogszabálysértést
Ezt később lapunknak el is ismerte a miskolci polgármesteri hivatal. Mint írták, a Városfejlesztési- és Városüzemeltetési Főosztály 2012-ben és 2013-ban a vonatkozó jogszabályokat figyelmen kívül hagyva, két ízben a Herman Ottó és a Vásárhelyi István sírok tekintetében engedélyezett szakszerűtlenül és jogszabálysértően végrehajtott sírhely-átépítést.
“A Városfejlesztési- és Üzemeltetési Főosztály a költségek áthárításával az építési vállalkozóval helyreállíttatja a Felsőhámori temetőben az átépítések előtti állapotokat. Főosztályunkon a jogszabálysértések kivizsgálását elrendeltem. A Vásárhelyi családtól levélben elnézést kértem. A Felsőhámori temetőben lévő két védett síremlékünk méltó állapotba hozásáról egyeztető tárgyalásokat kezdeményezek az érintett hivatalokkal és a Herman Ottó Múzeum illetékes szakembereivel és a Vásárhelyi családdal” – tették hozzá.
|
Törvénysértő volt Herman Ottó sírjának átépítése
|
Kovács László Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselő egymillió forintot költött Herman Ottó síremlékére, amin saját magát reklámozta. Az Észak Online szerint a piaci ár 370 ezer forint.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/11/05/torvenyserto-volt-herman-otto-sirjanak-atepitese/
|
2013-11-05 11:34:00
| true | null | null |
24.hu
|
„Globálisan elégtelen” – így értékelte Magyarország teljesítményét a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) idei jelentése, amely a parlamenti képviselőkhöz, ügyészekhez és bírókhoz kapcsolódó korrupciós ügyek megelőzését vizsgálja 49 európai országban és az Egyesült Államokban.
A jelentés szerint a javasolt 18 ajánlás közül mindössze ötöt hajtott végre maximálisan, négyet pedig részben a magyar kormány. Ez az arány megegyezik a tavalyi jelentés eredményeivel, amiket akkor részletesen közöltek is. Idén azonban a teljes közzétételt még a magyarországi szerveknek jóvá kell hagyniuk.
|
Elégtelen Magyarország antikorrupciós teljesítménye, állítja a friss GRECO-jelentés
|
„Globálisan elégtelen” – így értékelte Magyarország teljesítményét a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) idei jelentése, amely a parlamenti képviselőkhöz, ügyészekhez és bírókhoz kapcsolódó korrupciós ügyek megelőzését vizsgálja 49 európai országban és az Egyesült Államokban.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/06/03/europai-unio-korrupcio-jelentes-elegtelen-magyarorszag
|
2022-06-03 00:00:00
| true | null | null |
Telex
|
Az egészségügyi rendszert igénybe vevő aktív korú, hálapénzt fizető magyarok fejenként átlagosan havi 16 100 forintot, összesen 21 milliárd forintot fizettek ki hálapénzként az elmúlt 12 hónapban. A teljes felnőtt lakosság hálapénz-kiadása az elmúlt egy évben mintegy 34 milliárd forintra tehető. Ez derül ki abból a reprezentatív felmérésből, amelyet az AXA Egészségpénztár megbízásából végzett el a GKI Gazdaságkutató.
Elvárás a paraszolvencia?
A kutatás szerint a hálapénzt fizető aktív korúak 14 százaléka érezte úgy, hogy az egészségügyi személyzet el is várja a paraszolvenciát. Minél idősebb a páciens, annál magasabb az arány, de az életkorral párhuzamosan emelkedik azok száma is, akiknek nincs pénzük paraszolvenciát fizetni. Csökken viszont azoké, akik nem tudják, mikor, kinek, mennyit kell adni.
A kórházi orvosok kapják a legtöbbet
A betegek a legtöbbet a kórházi orvosoknak fizetik, alkalmanként átlagosan 15 000 forintot. Őket követik a járóbeteg-ellátás szakorvosai (4 900 forint/alkalom) és a háziorvosok (2 400 forint/alkalom). A legkevesebb hálapénzt a háziorvosi és a szakrendelői asszisztensek kapják, alkalmanként átlagosan 800-800 forintot. A képet árnyalja, hogy hálapénz sem jut mindenkinek. A röntgen- és labororvosoknál gyakorlatilag nem kapnak, a sebészek, szülész-nőgyógyászok viszont igen sokat tesznek zsebre.
Nem elv, nincs miből
Azok közül, akik nem adnak hálapénzt, 54 százaléknak nincs rá pénze, egyharmad elvből ellenzi a paraszolvencia intézményét, 11 százalék azok aránya, akik azért nem fizetnek hálapénzt, mert nem tudják, kinek, mennyit kellene adni. Csak 2 százalék vélekedik úgy, hogy az orvosi béremeléseket követően erre már nincs is szükség. A 2010-ben elvégzett hasonló vizsgálathoz képest csökkent a hálapénzt elvi okokból ellenzők tábora, valamint azoké, akik bizonytalanok, hogy mikor, kinek, mennyit kell adni. Ezzel szemben jócskán (11 százalékponttal) emelkedett azok aránya, akik anyagi okok miatt nem engedhetik meg maguknak, hogy hálapénzt fizessenek.
A paraszolvencia elutasítottsága csökken, finanszírozási szerepe nő
A felmérés kiterjedt a hálapénz-adással kapcsolatos attitűdök vizsgálatára és a 2010-es eredményekkel való összehasonlításra is. A vizsgálat megállapította, hogy az elmúlt 4 év alatt a hálapénz szerepe az egészségügyi ellátórendszerben erősödött, elutasítottsága a lakosság körében gyengült: míg 2010-ben a válaszadók 27 százaléka teljesen egyetértett azzal, hogy „az az orvos, aki elfogadja a hálapénzt, erkölcsileg elítélendő”, mára ez az arány 21 százalékra esett. Az elmúlt négy évben erősödött az a vélekedés is, miszerint hálapénzzel gyorsabban, és jobb ellátáshoz lehet jutni. Ezzel párhuzamosan az emberek fizetőképessége gyengült, így a kifizetett hálapénz összege reálértéken csökkent.
|
Már csak 34 milliárd jut hálapénzre
|
A paraszolvencia továbbra is nélkülözhetetlen az egészségügy finanszírozásában.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/11/06/mar-csak-34-milliard-jut-halapenzre/
|
2013-11-06 11:44:00
| true | null | null |
24.hu
|
A trafikpályázat harmadik körének nyerteseit pár napja hirdették ki: a korábbi ötszörös nyertes Galbács Ferenc, aki Czerván György vidékfejlesztési államtitkár veje, újabb trafikot nyert, pontosabban az apja élettársa – írta a Blikk.
Az államtitkár a lapnak azt modta: nem tudott az újabb trafikról, semmi köze hozzá. Czerván György arra hivatkozott, hogy rossz a viszony a lánya családja és a nászáék között, hónapok óta semmilyen közvetlen kapcsolat sincs köztük. Hozzátette ugyanakkor, hogy a veje törvényes keretek között szerezte a boltjait – olvasható a lapban.
|
Hat trafik az államtitkár rokonainak
|
Az eddigi öt mellett újabb dohánybolt kerül Czerván György családja tulajdonába.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/11/07/hat-trafik-az-allamtitkar-rokonainak/
|
2013-11-07 11:58:00
| true | null | null |
24.hu
|
Nagyjából 700 ezer ember él ma tanyákon Magyarországon. Egy 2007-es felmérés szerint a külterületen élők egyharmada „őslakos”, idős, munkaképtelen. A másik egyharmaduk pedig úgynevezett városi menekült, akik annak reményében költöztek, hogy könnyebb megélhetést találjanak: alacsony rezsi, konyhakert. A kert művelése azonban szakma, képzés nélkül nehézkes. Legtöbbjük sorsa ugyanott folytatódik, ami elől elmenekült. A tanyasi emberek csupán egyharmada gazdálkodik életvitelszerűen, a Tanyaprogram számukra nyújt segítséget.
A legszegényebbnek a legkevesebb
A tanyagondnoki szolgálatok feladata a szociálisan nehéz helyzetű kétharmadról való gondoskodás, ezek a maguk is gondokkal küszködő szervezetek hordják az itt élő gyermekeket iskolába, viszik az időseknek az ebédet, a gyógyszert, segítik az ittenieket hivatalos ügyeik intézésében. Ezek a szolgálatok kaptak most a 3 és fél milliárd forintból „fejenként” egymillió forint körüli összegeket.
Tehetős vállalkozók támogatása?
A programra biztosított keret majd felét a piacra jutás biztosítására nyerték a települések, magasabb összegeket azok a városok, amelyek a vidéki termék fővárosba jutását segítik. Rogán Lipótvárosa mellett, jelentősen kisebb összeggel ugyan, ilyen Hódmezővásárhely és Békéscsaba önkormányzatai. Kétszáz magángazda is hozzájuthat 1-2 millió forinthoz, mintegy 70 fiatal gazda tevékenységének elindításához kap támogatást. Az utak egyengetésére az félmilliárd körüli összeg jut, a villamosításra lehetett egyénileg is pályázni, és igényelhetett támogatást önkormányzat is, erre a célra 3 millió és 50 millió forint közötti összeget lehetett nyerni. Minden esetben önerőt kell biztosítani. Annak, akinek van.
|
Lipótváros felemeli a tanyán élőket?
|
A tanyagondnoki szolgálatok településenként egymillió forintot, összesen nagyjából 70 millió forintot nyertek a Tanyaprogram pályázatain, míg Lipótváros egymaga elvitt 229 millió forintot. Holott a tanyákon élők kétharmada szociális segítségre szorul: vagy idősek, magatehetetlenek, vagy a városból menekültek a könnyebb megélhetés reményében.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/11/07/lipotvaros-felemeli-a-tanyan-eloket/
|
2013-11-07 12:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Eco.com;brókerbotrány;Borkai Zsolt;Tarsoly Csaba;Quaestor;
2015-04-14 07:00:00
Cseleznek Quaestor-ügyben
A Fővárosi Törvényszék jogerősen is helybenhagyta a Quaestor-ügy három érintettjének harmincnapos előzetes letartóztatását, miközben a Fidesz-KDNP egy "kamu albizottságban" csak a 2010 előtti kormányok felelősségét vizsgálná a brókerbotrányban, sőt, a Rogán Antal által benyújtott kártalanítási javaslattal is cseleznének. Így sokan hoppon maradhatnak, nemcsak a károsultak, hanem a bankok és a Quaestorba soha be nem fektető ügyfeleik is.
Előzetes letartóztatásban marad Tarsoly Csaba, felesége, Tarsolyné Rónaszéki Erika, valamint M. Zsolt gyanúsítottak - határozott jogerősen a Fővárosi Törvényszék. A pestisracok.hu információját az egyik érintett ügyvédje erősítette meg. A Quaestor-csoportot érintő büntetőügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztályának kiemelt ügyek osztálya nyomoz különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmény miatt.
Az események és a súlyos vádak fényében érthetetlen, de a Fidesz-KDNP továbbra sem hajlandó kivizsgálni a kormányzati, illetve illetékes hatósági felelősséget. Ehelyett tegnap az Országgyűlés költségvetési bizottságának kormánypárti többsége albizottságot alakított a brókerbotrányban érintett befektetési szolgáltatóknál, így a Buda-Cashnél, a Quaestornál, és a Hungária Értékpapír Zrt.-nél visszaélésekhez vezető kormányzati intézkedések feltárására, melynek elnöke a fideszes Szűcs Lajos lesz. Utóbbi kifejtette: az utóbbi 15-20 évet vizsgálnák, így például azt, hogy miért kellett 2010 előtt fellazítani a pénzügyi vállalkozások ellenőrzését, és ebben milyen felelőssége volt a Bajnai-kormánynak, vagy hogy milyen személyi összefüggések voltak a brókerbotrányokban érintett cégek és a Gyurcsány-Bajnai kormány tisztségviselői között.
Az LMP-s Schmuck Erzsébet, az Együtt politikusa, Szelényi Zsuzsanna és a szocialista Burány Sándor azonban egyaránt úgy vélték, szükség van ugyan vizsgálóbizottság létrehozására a témában, de azt nem egy albizottságként kell "eldugni", hanem az ellenzék által javasolt parlamenti vizsgálóbizottságként kell felállítani; az ehhez szükséges mennyiségű aláírás már össze is gyűlt - de továbbra is kérdés, hogy a Fidesz támogatja-e a testület létrehozását. Szelényi "kamu albizottságnak" nevezte a tegnap létrehozott testületet, és úgy vélte, hogy az nem szolgálja az emberek tisztánlátását a brókerügyekben. Úgy vélte, át kell vizsgálni a Quaestor mögötti offshore céghálót, a MNB és a PSZÁF bankfelügyeleti tevékenységét, valamint hogy a közintézmények kockázatos brókercégeknél történt pénzkihelyezési gyakorlata megfelelt-e a jogszabályoknak, különös tekintettel a Külgazdasági és Külügyminisztériumra. Az szocialista Burány Sándor pedig az ülés után azt mondta: a Fidesznek "esze ágában sincs vizsgálni az elmúlt 5 év történéseit", ugyanakkor az albizottság létrehozása - ha nem is feltétlenül jogilag - de megakadályozza az Országgyűlést abban, hogy vizsgálóbizottságot állítson fel a témában. A képviselő szerint pedig "ha a Fidesznek mégis az a szándéka, hogy a kettőt együtt engedélyezi", akkor felesleges az albizottság.
Eközben folytatódtak az egyeztetések a Bankszövetség és a Nemzetgazdasági Minisztérium között - közölte a tárca, mely szerint a bankok képviselői nem zárkóztak el a brókerbotrány miatt beterjesztett egyes módosításoktól illetve a Quaestor-érintettek kártalanítási alapját kezdeményező javaslattól. Múlt pénteken a kormányfő beszélt arról, a Fidesz frakcióvezetőjének javaslata a pénzügyi rendszer szereplőitől befizetést követelne meg, ám a kormánynak van egy megállapodása az EBRD-vel, azaz az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, valamint a bankszövetséggel, és ez alapján semmilyen, a pénzügyi rendszert terhelő újabb adót, hozzájárulási kötelezettséget nem vetnek ki velük való konzultáció nélkül. Így "akkor tudjuk támogatni a frakcióvezető javaslatát, ha az elfogadható a pénzügyi élet szereplői számára is. Szerintem az út járható" - mondta Orbán Viktor. Ehhez képest Rogán kijelentette: ha a bankszövetség nem tud jobb megoldást kínálni, a Fidesz az ismertetett kártalanítási javaslatot szavazza majd meg, amely szerinte "gyors és kielégítő megoldást nyújt" a károsultaknak.
Utóbbiak azonban - mint a hvg.hu felhívta a figyelmet - nagyot csalódhatnak, hiszen bár a kormány múlt héten azt ígérte, hogy minden Quaestor-károsultat kártalanítani fog 30 millió forintig, Rogán pénteken benyújtott törvényjavaslata szerint a "mindenki" valójában csak a kötvényeseket jelenti (akár fiktív, akár valódi a kötvényük), de közülük is csak azokat, akik a cég brókerházával, a Quaestor Értékpapír Zrt.-vel kötöttek szerződést. Ha a kormány és a kormánypártok valóban minden Quaestor-károsultat kártalanítani akarnának, akkor a törvény hatálya bármelyik cégre vonatkozna a Quaestor vállalatcsoporton belül, amely kötvényeket vagy más befektetési termékeket adott el az ügyfeleknek.
|
Cseleznek Quaestor-ügyben
|
A Fővárosi Törvényszék jogerősen is helybenhagyta a Quaestor-ügy három érintettjének harmincnapos előzetes letartóztatását, miközben a Fidesz-KDNP egy "kamu albizottságban" csak a 2010 előtti kormányok felelősségét vizsgálná a brókerbotrányban, sőt, a Rogán Antal által benyújtott kártalanítási javaslattal is cseleznének. Így sokan hoppon maradhatnak, nemcsak a károsultak, hanem a bankok és a Quaestorba soha be nem fektető ügyfeleik is.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1054168_cseleznek-quaestor-ugyben
|
2015-04-14 11:44:00
| true | null | null |
Népszava
|
Schiffer András és a volt fideszes, jelenleg független képviselő közösen jelentette be, hogy együtt kezdeményezik annak a parlamenti bizottságnak a felállítását, amelyik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (NAV) megjelent hírek miatt folytatna vizsgálatot. Egy pénteki sajtótájékoztatón Horváth András, a NAV munkatársa – aki már benyújtotta lemondását – arról beszélt: nagyobb hazai cégek és multik évente több mint ezermilliárd forint értékben csalnak adót, amihez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál.
Fotó: LMP
Schiffer András azt mondta, választ akarnak kapni arra, hogy az elmúlt 11 év kormányai mindent megtettek-e azért, hogy ne következhessen be ilyenfajta adóelkerülés. Emellett azt is tudni akarják, hogy a kabinetek a költségvetési és a zárszámadási törvények tervezésekor megnézték-e, hogy a kiemelt adózók befizették-e a tőlük elvárt összegeket. Végül a bizottság azt is górcső alá venné, hogy a stratégiai partnerségi megállapodások kötésekor a kormány vizsgálta-e, hogy ezek a cégek eleget tettek adózási kötelezettségeiknek. Úgy látszik, hogy az állam másként kezeli a kisvállalkozókat, a kisembereket és másként az oligarchákat és a multikat – tette hozzá Schiffer András.
Ángyán József ezt azzal egészítette ki, hogy véleménye szerint nem egyszerűen a beszedett adókról, hanem az állam működéséről van szó. Le kell választani az államot arról a maffiahálózatról, ami – úgy tűnik – hogy a háttérben már elég hosszú ideje befolyásolja a politikát – tette hozzá. A politikusok hétfőn meg is kezdték a testület létrehozásához minimálisan szükséges 78 támogató aláírás összegyűjtését a parlamentben.
Schiffer András és a szintén LMP-s Vágó Gábor vasárnap azt írták, hogy a Lehet Más a Politika a 2002-2013 közötti időszakot vizsgálná. Korábban a NAV volt ellenőrzési szakkoordinátora azt állította, hogy a nagy cégek lényegében zavartalanul csalhatnak adót. Horváth András állításait az adóhatóság tagadta, de egykori munkatársa feljelentést is tett hivatali visszaélés miatt az ügyészségen, mondván az elmúlt években több ügyről is leállították, volt olyan, hogy személyesen kizárták a projektből, miután visszaélésre utaló nyomokat talált.
|
Volt fideszes nagyágyú is nekimegy a NAV-nak
|
Ángyán Józseffel közösen kezdeményezi az adóhatóságot vizsgáló bizottság felállítását az LMP frakcióvezetője.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/11/11/volt-fideszes-nagyagyu-is-nekimegy-a-nav-nak/
|
2013-11-11 12:11:00
| true | null | null |
24.hu
|
EB;felfüggesztés;gazdaságfejlesztési programok;
2015-04-15 15:19:00
Veszhet a 700 milliárd? Uniós pályázatokat függeszt fel Brüsszel
Az Európai Bizottság (EB) felfüggeszti a gazdaságfejlesztési operatív program első három prioritástengelyét, ahová az innovációs pályázatok, gazdaságfejlesztés, üzleti infrastruktúra fejlesztése tartozik - jelentette a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
Csepreghy Nándor elmondta: a Bizottság 2014-ben átfogóan vizsgálta a gazdaságfejlesztési operatív program működését, arra volt kíváncsi, hogy a magyarországi intézményrendszer a lehető legkörültekintőbben járt-e el akkor, amikor a győztes pályázatokat kiválasztotta 2007-2014. között. Megállapította, az a kiválasztási gyakorlat, amelyet Magyarország a Bajnai-Gyurcsány kormány óta folytat, s amelyre 2014-ben vezettek be átfogó új szabályozást, nem volt alkalmas arra, hogy a legjobb projekteket juttassa támogatáshoz - mondta.
A három prioritás 2007 óta pályázható keretösszege nagyjából 700 milliárd forint. Hozzátette, a Bizottság jelzéseit a kormány már kezelte, a múlt héten egy javaslatot küldött a testületnek. Megjegyezte: nem a 700 milliárdos keret van veszélyben, az ilyen típusú korrekciók értéke általában 10 százalék alatti szokott lenni, így pár tízmilliárd forintról lehet szó. Ezt a pénzt azonban Magyarország felhasználhatja új vagy a tartaléklistán szereplő projektekre. Konkrét fejlesztéseket nem kell leállítani, egészen addig, amíg az uniós finanszírozás nem érkezik meg, a hazai költségvetés 19-es fejezete a pályázók számára minden kötelezettséget teljesít. A kérdés az, hogy az EB felé hogyan tudják elszámolni a már kifizetett pályázói számlákat.
Csepreghy Nándor kérdésekre elmondta: a vizsgálat szúrópróbaszerű volt. Egyelőre nem nyilvános, mely pályázatok esetén nem találta megfelelőnek a kiválasztást a bizottság, de a végleges megállapodás után ismertetni fogják. Mivel a felfüggesztés a teljes operatív programot érinti, több ezer pályázatról van szó. A következő pár hét arról fog szólni, hogy az Európai Bizottságot szembesítsék korábbi álláspontjával, illetve találjanak egy olyan megoldást, amely garantálja, hogy Magyarország nem veszít forrásokat. A helyettes államtitkár szerint ugyanis a mostani helyzet az aszfaltügyhöz hasonló, mondván: a bizottság 2014/2015 fordulóján egy általa is jónak minősített rendszer működéséről 7 év után, a zárás évében állított ki egy negatív bizonyítványt.
A helyettes államtitkár szerint technikai vitáról van szó, hasonló viták voltak már az EB és Szlovákia, Szlovénia vagy Csehország között. Kifejtette: egyetértenek azzal, hogy a 2007-ben a Bajnai-Gyurcsány kormány alatt létrehozott rendszert meg kell változtatni. Szerinte ezért is érthetetlen, hogy 2014-ben, amikor a rendszer átalakításának lépéseit bejelentették, azt miért érte akkora támadás az Európai Bizottság vagy akár hazai szakmai szervezetek részéről, amikor ez a változás a garanciája annak, hogy ez a kiválasztási gyakorlat a jövőben ne érvényesülhessen.
Beszélt arról is, az elmúlt öt év a fejlesztéspolitikában lényegében arról szólt, hogyan lesznek képesek garantálni annak a 8700 milliárd forintnak a Magyarországra érkezését, amelyet 2007-ben nyert az ország. A következő hét évnek pedig arról kell szólnia, hogyan lesznek képesek garantálni azt, hogy valóban a legjobb minőségű pályázatok nyerjenek akár hazai, akár európai uniós támogatásokkal.
Kiknél találtak hibát?
A Magyar Liberális Párt szerint nyilvánosságra kell hozni, hogy az Európai Bizottság mely uniós pályázatoknál talált olyan hibákat, amelyek miatt felfüggesztették 700 milliárd forint kifizetését. Bodnár Zoltán szerint várható volt egy ilyen döntés, mert a Fidesz többször módosította a közbeszerzési törvényt és számos pont "lehetőséget adott az összejátszásra, a tisztességes verseny kijátszására". Brüsszellel pedig hónapok óta tart a vita, mert az uniós pályázati rendszert nem az Európai Bizottsággal egyeztetve és az általuk elfogadott módon alakították át - tette hozzá. A politikus egy kérdésre válaszolva azt mondta, a felfüggesztés miatt átmeneti finanszírozásról kell gondoskodni, ha pedig végképp elvész a 700 milliárd forint, akkor az a költségvetés hiányát növeli majd.
Hagyják abba "hazudozást és sumákolást!"
Az Együtt azt követeli, hogy a kormány azonnal hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság (EB) eredeti jelentését a gazdaságfejlesztési operatív program kifizetéseinek felfüggesztéséről. Közleményükben azt követelték továbbá, hogy a kormány hagyja abba "hazudozást és sumákolást". Hangsúlyozták, a Fidesz öt éve van kormányon, ennyi ideje lett volna arra, hogy feltárja és kijavítsa ezeket az állítólagos hiányosságokat, és nem megfelelő gyakorlatokat. Öt év múltán hiteltelen még mindig az "elmúltnyolcévre" mutogatni - fogalmaztak.
Az LMP szerint várható volt
Az LMP szerint várható volt, hogy előbb-utóbb probléma lesz az európai uniós támogatások felhasználásával kapcsolatosan. A párt egyúttal követeli az erről szóló európai bizottsági jelentés nyilvánosságra hozatalát. Schmuck Erzsébet emlékeztetett: pártja korábban folyamatosan felhívta a figyelmet arra, hogy baj van a projektelbírálási rendszerrel és a közbeszerzési eljárásokkal, átjárja ezeket a korrupció, és "elég sok esetben kimutatható volt, hogy kormányhoz közeliek (...) kaptak jelentős EU-s támogatást". A politikus azt is mondta, az LMP nem állítja, hogy az előző kormány projektkiválasztási rendszere hibátlan volt, de az elmúlt öt évben a Fidesznek lett volna elég ideje feltárni és orvosolni a hibákat.
|
Veszhet a 700 milliárd? Uniós pályázatokat függeszt fel Brüsszel
|
Az Európai Bizottság (EB) felfüggeszti a gazdaságfejlesztési operatív program első három prioritástengelyét, ahová az innovációs pályázatok, gazdaságfejlesztés, üzleti infrastruktúra fejlesztése tartozik - jelentette a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1054330_veszhet-a-700-milliard-unios-palyazatokat-fuggeszt-fel-brusszel
|
2015-04-15 12:22:00
| true | null | null |
Népszava
|
Papíron nagy szerepet bízott két, már kipróbált emberére Orbán Viktor, amikor megalakította újabb, immáron ötödik – azon belül a negyedik kétharmados parlamenti támogatást élvező – kormányát. Navracsics Tiborra és – a nagy állami beruházások megvalósulását felügyelő – Lázár Jánosra bízta az új kabinetben az uniós forrásfelhasználást, ami a gyakorlatban a ma még visszatartott támogatások és hitel megszerzését, le-, illetve újratárgyalását, majd pedig a pénzek legalább látszólag feddhetetlen módon történő felhasználását jelenti. Mindennek már csak azért is nagy jelentősége van, mert az Európai Bizottság múlt szerdán jóváhagyta Lengyelország helyreállítási tervét, ezzel
Magyarország maradt az egyetlen ország, amelyik tervére még nem bólintott rá az uniós végrehajtó szerv.
Ugyanakkor Ursula von der Leyen kedden jelezte, az elfogadás ellenére a testület addig nem fizet a lengyeleknek, amíg Lengyelország nem fogadja el az igazságszolgáltatás függetlenségét biztosító szabályozást.
Navracsics maga az uniós források felhasználásáért felelős tárca, azaz intézményi háttér nélküli miniszterként, a Miniszterelnökség szervezetén belül, ám onnan – vélhetően okkal – kiemelve, külön besorolást élvezve tudhatja magáénak a forrásfelhasználás ügyét. Méghozzá úgy, hogy a volt uniós biztos régóta ismert européer hozzáállását fitogtatva már miniszteri meghallgatásán is kijelentette: ő nem akar világnézeti vitákat folytatni az EU képviselőivel.
A 2010 után miniszterelnök-helyettesként, illetve közigazgatási és igazságügyi miniszterként, aztán 2014-2019 között az Európai Bizottság tagjaként dolgozó Navracsics most a területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért lett felelős, és állítása szerint a két területet szorosan együtt fogja kezelni, ezen túl pedig a 2027-ben lejáró uniós költségvetési időszak utánra is szeretne már készülni. Azt is mondta, a legszükségesebbnek a két függőben lévő, a fejlesztési ciklusra vonatkozó, illetve a helyreállítási alapról szóló megállapodás aláírását tartja az EU-val, célja pedig, hogy ez év végéig megtörténjen. Arra hivatkozott, hogy „van ebben rutinja”.
„Szükség van bizalomépítésre az EU intézményei és Magyarország között, a vitás kérdéseket úgy kell rendezni, hogy egyik fél se érezze magát vesztesnek. A viták egy része szerinte technikai jellegű, a másik része bizalmatlanságból fakad. Tíz éve zajlanak ezek a konfliktusok, szükség van egy bizalomépítési folyamatra. Megállapodást akarok találni, a célom, hogy még idén alá legyen írva a megállapodás a visszatartott fejlesztési források ügyében”
– egyebek mellett így fogalmazott Navracsics a már említett miniszteri meghallgatáson, és noha a szándék egyértelműnek látszik, ráadásul nyilván előnyös tárgyalási pozíciót jelenthet, hogy a régi-új miniszter korábban az Európai Bizottság tagja volt, a most ismét főtárgyalóvá avanzsált politikus előtt jelentős kihívások állnak. Navracsics a jogállamisági eljárást érintő viták rendezéséhez való hozzájárulását például rögtön árnyalhatja, hogy – mint arról portrénkban is írtunk – neki személyesen még fideszes viszonylatban is rendkívül nagy szerepe van a 2010 utáni magyar politikai rendszer kiépítésében, így például a sokat kritizált bírósági reform ügyében.
Mindennek ellenére tény, hogy Navracsics a mai napig a Fidesz egyik legmeghatározóbb, pártjával is sokszor kritikus, elkötelezett Európai Unió-párti politikusa, így talán az is jelzésértékkel bír, hogy első miniszteri útja a Fidesz által – kizárását megelőzendő – elhagyott Európai Néppárt kongresszusára vezetett, mindehhez pedig, mint kiderült, az 1994 óta Fidesz-tag Navracsics KDNP-s „kettős állampolgárságát” is aktiválta.
A Telex kérdésére szerdán Navracsics azt mondta, nem lát most sok esélyt arra, hogy a Fidesz ismét az Európai Néppárt tagja legyen, de történelmi távlatban gondolkodik, ezért azt tartja fontosnak, hogy a két formáció között legyen valamilyen kapcsolat. Ez a vízió más, mint amit az olasz Matteo Salvini képzel el a Fidesznek, a kérdésről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
Ugyanakkor nagy kérdés, milyen érdemi átalakítást eredményez Navracsics visszatérése, hiszen a meghallgatásán felvázolt elképzelései szerint egyszerűbbé és átláthatóbbá szeretnék tenni a források lehívásának rendszerét, racionalizálnák azt, és kiküszöbölnék a párhuzamosságokat, ugyanakkor az Irányító Hatóságok most a Miniszterelnökséghez kerülnek, amelynek ernyője alá maga a miniszter is besorolódott.
Ez pedig némileg árnyalja Orbán valódi szándékát, hiszen sokan Navracsics visszatérését egyfajta – ciklusokon átívelően nagy népszerűséget élvező kifejezéssel élve – konszolidációként értelmezték, ráadásul ezt maga a miniszterelnök is szinte visszautasította, amikor kormánya tagjainak bemutatásakor kijelentette:
a régi harcostárs Navracsicsnak van „a legtöbb esélye, hogy a brüsszeli bürokraták és a magyar képviselők malomkerekei között ne őrlődjön fel”.
Nehéz lesz azonban a Miniszterelnökség és más, gazdaságpolitikai döntési joggal felruházott minisztériumok, illetve az EU intézményei között nem felőrlődni úgy, hogy ugyan a Pénzügyminisztérium feladatkörei némileg megváltoznak az előző ciklushoz képest, az uniós programok felügyelete pedig átkerül az erre dedikált egységhez a Miniszterelnökségen, ám sem a személyi állomány, sem pedig a korrupciós kifogásokat felvető mechanizmusok nem változnak érdemben.
Ez olvasható ki legalábbis a kormányzati struktúrát érintő jogszabályból, amely számos területen jelentős összhangra kényszeríti a – magyar gazdaságot jelentős mértékben az EU támogatásából működtető – minisztériumokat, és így az intézményi háttér nélküli Navracsics dolgát az is nehezítheti, hogy lényegében minden jelentős projektet más minisztérium visz, ahogyan a legmeghatározóbb problémagócok, így például a legnagyobb beruházások érdemi felügyeletében sem feltétlenül lesz szerepe.
Korrupciós gyanúk indokolhatták a szerkezetváltást
Ráadásul Navracsics mellett az uniós pénzekért – szervezetileg szintén a Miniszterelnökségen – Ágostházy Szabolcs dolgozik az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárként, aki az eddigi kormányzati struktúrában is vitte az uniós forrásszerzést is, és noha a maga részéről Navracsicshoz hasonlóan mérsékelt hangnemben tárgyal az uniós intézményekkel, nagy sikereket például a többszörösen átdolgozott Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (RRF) ügyében azért nem könyvelhetett el.
Még ennél is nagyobb problémát jelenthet, hogy az új kormány megalakulását megelőzően derült ki: nemcsak pénzügyminisztériumi tisztségviselők, hanem a Miniszterelnökség egyik vezető beosztású munkatársa is gyanúsítottja a két minisztériumot érintő, uniós támogatások kifizetésével és az ahhoz kapcsolódó ellenőrzésekkel kapcsolatos hivatali vesztegetési ügynek. Az eset pikantériája, hogy a korrupció gyanúja miatt májusban letartóztatott személy épp a korrupció miatt visszatartott uniós forrásokkal kapcsolatos munkát végzett. Az ügynek ráadásul jelenleg húsz gyanúsítottja van, közülük heten jelenlegi vagy volt minisztériumi tisztviselők. Öt gyanúsítottat tartóztattak le, egyet pedig bűnügyi felügyeletbe helyeztek. Az ügy egyik szereplőjének lakásán 190 millió forintot találtak, amiről azt állította, hogy a nyugdíjba vonult édesanyja pénze.
De maga a kormányzati feladatmegosztás is olyan, hogy az árnyalja Navracsics küldetésének várható sikerét. Az előtte álló kihívás inkább abban tűnik nagynak, hogy az esetleges aggályok és a már meglévő, sőt alaposan kiéleződött Brüsszel–Budapest viták esetén tartsa a hátát a kormányzati döntések „európaira fordításában”, valamint a konkrét forrásengedélyek megszerzésében.
És hogy ki az, aki ezzel szemben kifejezetten harcra készül? Az immáron jelentősebb nyomás nélkül – sőt, inkább meglehetős felelősségmentesítéssel – is mindenre vétójogot kapó Varga Judit igazságügyi miniszter, akinek amazoni kommunikációja vélhetően sok szempontból rombolta Magyarország pozícióit az uniós vitákban – ennek, valamint a tárcáját érintő súlyos korrupciós botrány ellenére láthatóan további EU-s jogcsatározásra készül. Az igazságügyi minisztériumban Bóka János európai uniós ügyekért felelős államtitkárként viheti majd Varga mellett például a jogállamisági és más, a kormányzati intézkedéseket kifogásoló uniós jogviták ügyét, ezek rendezése tehát nem került Navracsics fennhatósága alá. Annyira nem, hogy Bóka munkáját eddig maga Orbán felügyelte, hiszen a miniszterelnök európai uniós kérdésekért felelős államtitkára volt.
A kormánystruktúrát részletező törvény egyébként azt is világossá teszi, hogy a korrupciós gyanúba keveredett pénzügyminisztériumtól ugyan elkerült a forráselosztás, ugyanakkor számos jelentős, az uniós jogharmonizációt és a közösségben betöltött magyar pozíciót befolyásoló ügyet szétosztott az egyes erős emberei között Orbán Viktor. Így jó néhány „unortodox” intézkedésre Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter lesz majd hatással, vagy éppen a Miniszterelnöki Kabinetiroda feje, Rogán Antal, aki kétségkívül az egyik legfontosabb miniszter, hiszen az idevágó jogszabály értelmében bármibe beleszólhat a fegyvervásárlástól a titkosszolgálatok működésén át egészen az EU-s képviseletig.
Lázár János garantálná a nagy beruházások felügyeletét?
Még jelentősebben befolyásolhatja Navracsics munkáját egy „régi barát”, azaz Lázár János. A kormány másik nagy visszatérője 2018-ban kiesett a pikszisből, a korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt négy évet kormánybiztosi posztokon töltötte, és gyakran elmondta, hogy neki a helyi politizálás, a vidék és az agrárium a szíve csücske. Ehhez képest most országos szintű feladatot kap elég komoly portfólióval, arról pedig, hogy építési és beruházási tárca nélküli miniszterként mit tervez, ő is a miniszterjelölti meghallgatásán beszélt.
Miután a Magyarországon megvalósuló beruházások és nagy, állami projektek, azaz építkezések 2004-es uniós csatlakozásunk óta elsősorban uniós forrásokból valósulnak meg, és épp az ilyen kiemelt kormányzati vállalkozások keltették fel az EU intézményeinek figyelmét is, nyilvánvaló, hogy Lázárnak is lesz dolga bőven a forrásszerzéssel a következő négy évben. A újdonsült miniszter döntéseivel kapcsolatban persze leginkább szintén az vet fel kérdést, hogy a jogszabályok alapján miként alakul a munkamegosztása Gulyás Gergellyel.
Papíron ugyanis a Gulyás által vezetett Miniszterelnökséghez tartoznak a 10 millió forintnál drágább állami építkezések, a Magyar Falu, a Modern Városok és az aktív Magyarországért beruházási program, vagy éppen a kisvasutak felügyelete is – nem pedig Navracsicshoz vagy Lázárhoz. Ennek ellenére a visszatérő miniszter meghallgatásán szintén arról beszélt: célja, hogy növelje a hatékonyságot, a kiszámíthatóságot, átalakítaná az állami beruházások rendszerét, és mindenben az átláthatóságot hirdeti.
Navracsics Tibor felelős a fővárosi területfejlesztésekért, Lázár János a nagyobb állami beruházásokért
– hangzott el a kormányzati struktúrát érintő, szaporodó kérdésözönre egy múlt heti kormányinfón. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek volt ugyanis mit elmagyarázni az idevágó jogszabályból következő zavar nyomán, és ezt azért annyira nem sikerült helyre tenni, miután Navracsics ezt követően saját hatáskörben bejelentette: a közép-magyarországival kiegészülve az eddigi négy helyett öt kormánybiztos felel az egyes régiók komplex gazdaságfejlesztéséért a jövőben, és az ő feladatuk lesz, hogy az egyes régiókban aktív fejlesztéspolitika valósuljon meg. Mindez nyilván beruházásokkal, és építkezésekkel, magyarán uniós források igénylésével és felhasználásával jár.
A kormányzati törvényből ráadásul az is látszik, hogy az EU-val kapcsolatos kérdésekben továbbra is jelentős befolyást élvez majd a Külgazdasági és Külügyminisztérium is. Szijjártó Péter tárcájánál lesznek ugyanis gyakorlatilag a legfontosabb energetikai döntések, így például a paksi bővítés ügye, ahogyan a magyar kormány nagyvállalatoknak adott stratégiai vagy egyéb támogatásai is a KKM-ben dőlhetnek el, ami eddig is döntően alakította a magyar–uniós kapcsolatot.
Egyre égetőbb szükség a pénz
Az újabb Orbán-kormány EU-politikája elsősorban azért jelentős, mert meghatározó gazdasági elemzők, sőt, már a kormány bevallása szerint is egyre nagyobb szükség lenne az uniós forrásokra Magyarországon, ennek érdekében pedig forrásaink szerint intenzívebbek a tárgyalások a választások óta, felgyorsultak az események, nagyobb a nyitottság a magyar fél oldaláról az esetleges kompromisszumokra, aminek uniós tisztviselők szerint elsősorban az az oka, hogy sokat változott Magyarország költségvetési pozíciója az elmúlt egy évben.
A költségvetési helyzet tehát korántsem fényes, ám a Fidesz-kabinet még mindig nem tett eleget azoknak az ajánlásoknak, amelyek egyébként nemcsak az úgynevezett helyreállítási alap pénzeinek kifizetésénél jelentenek feltételt, de az ezzel párhuzamosan futó jogállamisági mechanizmus ügyében is elvárásként fogalmazódtak meg a közösség részéről.
Mindenben ráadásul az Európai Parlament is erősen figyeli az Európai Bizottságot, hiszen az uniós parlamenti képviselők többsége meglehetősen elégedetlen az európai pénzügyi források védelmét szolgáló, de például független igazságszolgáltatást elváró eljárás állásával és az ezekben tanúsított bizottsági hozzáállással. Bár az idevágó uniós per lezárulta után az EP-képviselők ismét a mechanizmus azonnali elindítását követelték, a Bizottság még ekkor is időt kért a jogszabály gyakorlati alkalmazásának egyértelműsítésére vonatkozó iránymutatások elfogadására.
Ez végül március másodikán született meg, amivel elgördült az utolsó akadály is a szabály alkalmazása elől, ám az EP jelentős többsége megkésettnek látta a Bizottság idevágó intézkedéseit, és több felszólalás, illetve állásfoglalás is egyértelművé tette: az EP komolyan aggódik amiatt, hogy Magyarországon sérülnek az Európai Unió pénzügyi érdekei, miután felelősségre vonás nélkül maradtak konkrét korrupciós aggályok.
Magyarán szinte tény, hogy Navracsicsnak érdemi ajánlatot kell tennie ahhoz, hogy a miniszteri meghallgatásán ígérteket betartva még idén megszerezzen bizonyos uniós forrásokat. A magyar kormány egyébként tavaly május közepén nyújtotta be hivatalosan a helyreállítási alapra vonatkozó tervezetet – bár lekéste az eredeti áprilisi határidőt, így is 15. tagállamként adta le az uniós 27-ből. Akkor 2500 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást akart Brüsszelből, és bár 2021 májusában még azt írtuk, hogy a tervek szerint a kormány már nyár végén lehívna a támogatásokból egy 13 százalékos előleget, a Bizottság meghosszabbította a terv elfogadásának határidejét, majd ki is jelentették, hogy ebben az állapotában nem fogják elfogadni azt. Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos azt nyilatkozta, hogy
a magyar kormánynak igazságügyi reformot kell végrehajtania, hogy ne merülhessen fel kétség az igazságszolgáltatás függetlenségével és politikai befolyástól való mentességével kapcsolatban, valamint megfelelő garanciákat kell adnia arra, hogy a nemzeti hatóságok kivizsgálják az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt korrupciós ügyeket.
Erre pedig a teljes kormányzati kommunikáció és a propaganda is úgy reagált, hogy szerintük az EU-ban nagy felzúdulást kiváltott magyar melegellenes törvény ügye miatt nem fogadták el a helyreállítási tervet. Ezt ugyan a „brüsszeli bürokraták” (ahogy a kormánykommunikáció nevezi őket) mindvégig cáfolták, mégis az elsősorban Varga Judit által képviselt retorika fősodrában maradt. Éppen ezért volt meglepő, amikor hosszas huzavona után, a koronavírus-járvány sokadik hullámának lecsengésével és az orosz–ukrán háború kitörésével egyidejűleg Orbán Viktor meggondolta magát, és levelet írt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, amiben közölte: mégis lehívnák azt az uniós hitelkeretet is, amit még tavaly visszautasítottak.
Igaz, még a támogatások lehívására sem kapott engedélyt az EB-től a magyar kormány, hiszen a kabinet a megelőző egy évben semmilyen idevágó korrupcióellenes intézkedést nem ígért vagy valósított meg, így nem hagyta jóvá a Bizottság a kormány által eredetileg benyújtott helyreállítási tervet. Ennek ellenére Orbán azt kérte, a Bizottság „soron kívül hagyja jóvá az Európai Unió keleti határait védő tagállamainak Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terveit, Partnerségi Megállapodásait és operatív programjait”, valamint
A kormány mindeközben máig nem küldött új tervet a testületnek, és noha Ursula von der Leyen nemrég Budapesten járt Orbán Viktornál, a találkozón pedig feltehetően szóba került az olajembargó terve mellett a helyreállítási alap is, a kormány szándékairól egyelőre semmiféle hivatalos dokumentum nem ismert. A Bizottság éppen ezért az informális miniszterelnöki kérésnek sem a választás előtt, sem pedig utána, azaz azóta sem tett eleget. Már csak azért sem, mert a kormány kommunikációja nem felelt meg a valóságnak: a helyreállítási tervet érintő kritikák egyike, ahogy a jogállamisági mechanizmus megindítását megalapozó vizsgálati eredményeik vagy éppen a Magyarország esetében kiadott országspecifikus ajánlások sem szólnak arról a gyermekvédelminek nevezett törvényről, amely miatt a kormány szerint Magyarország nem kap uniós forrásokat.
A helyreállítási terv esetében a fő gond az volt, hogy nem a célzott területekre fordította volna a pénzt a kormány, és nem garantálta a források elköltésének korrupciómentességét. 2021-ben egyébként az összeget még mindenféle előzetes feltétel nélkül folyósították volna, ha a magyar kormány megfelelő tervet adott volna le, 2022-től viszont már csak konkrét vállalásokhoz kapcsolódva, és azt is előírták az EU helyreállítási tervében, hogy a tagállamoknak ellenőrző rendszert kell működtetniük, amely biztosítja, hogy nem fordul elő csalás, korrupció és összeférhetetlenség a támogatások elosztása során. Minderről ebben a cikkünkben írtunk bővebben. De tulajdonképpen ez az a kardinális pont, ami miatt az Európai Bizottság a mai napig nem fogadta el a magyar RRF-tervet:
Érdekes párhuzam, hogy a Lengyelországgal kapcsolatos jogállamisági kritikák és aggályok jelentősen enyhültek, főként miután május végén a lengyel alsóház (Szejm) megszavazta a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának megszüntetését előíró tervezetet. Az Európai Bizottság által szorgalmazott javaslat elfogadása megnyitotta az utat a lengyel helyreállítási terv brüsszeli jóváhagyásához, magyarán látszik, hogy a pénz lehívásához kötött és papíron is kiadott ajánlások megvalósulása esetén a Bizottság nem áll útjába a nemzeti pénzlehívásnak. (Még ha addig nem is utalnak a lengyeleknek sem, amíg át nem futnak a kért igazságszolgáltatási reformok.)
Márpedig az ukrajnai orosz invázió helyzetének súlyosságát felismerve Lengyelország az amerikai és más NATO-tagállamok katonai szállításainak elosztóközpontja lett, és miután ráeszmélt a szövetség financiális és diplomáciai jelentőségére, még februárban kompromisszumot ajánlott az Európai Bizottságnak a stratégiai jelentőségű pénzügyi források lehívása, valamint a kapcsolatok rendezése érdekében.
|
Nagy kérdés, hogy az uniós pénzt hozza, vagy a balhét viszi el Navracsics Tibor
|
Csak egy árnyékkormánytagot állított Orbán Viktor az uniós pénzek megszerzéséért, vagy tényleg teljesen újrastrukturálná az Európai Uniótól várt, több esetben ma még visszatartott források hazai elköltésének felügyeletét? Mi lesz a szerepe a kormányzati üstökhöz visszatérő Navracsics Tibornak, és mi a szintén tapasztalt újonc Lázár Jánosnak abban, hogy Magyarország hozzájusson az elsősorban korrupciós aggályok miatt eddig haza nem hozott támogatásokhoz? Megnéztük, hogyan alakul az új kormányzati struktúra az uniós kapcsolatok és elsősorban a jogállamisági aggályok eloszlatása szempontjából.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/06/08/navracsics-tibor-lazar-janos-uj-kormany-unios-forrasok-korrupcios-aggalyok
|
2022-06-08 00:00:00
| true | null | null |
Telex
|
A főváros kiemelt közlekedésfejlesztési beruházásainak megvalósításáért felelős BKK szerződést kötött az úgynevezett Százlábú híd felújítására. A felüljáró a Kerepesi út forgalmát vezeti át a Keleti pályaudvar bejárati vágányai fölött. A nettó 3 998 898 224 forint értékű beruházást a KC-2013 Konzorcium nyerte el. A munka 2014 első negyedévében kezdődhet el. A híd kiemelt jelentőségű útvonal a fővárosi úthálózatban: a 3. számú főút ki- és bevezető szakaszán helyezkedik el és fontos összekötő elem a helyi forgalomban is – írta a BKK.
A Százlábú híd régi vasbetonszerkezetét két ütemben bontják el a szükséges közműkiváltások után. A híd a réginél 30 méterrel hosszabb lesz. Teljesen 2015 októberére készül el. A tervezett munkakezdési időpontokról és a felújítással járó forgalomkorlátozásokról a BKK közleményekben, illetve a BKK Info oldalán, a www.bkkinfo.hu-n ad folyamatos tájékoztatást.
A KC-2013 konzorcium képviselője a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt., tagja pedig a COLAS Hungária Zrt.. A felújításra eredetileg nettó 3 milliárd 495 milliót szánta. A nyertes konzorcium adta nettó 3 milliárd 998 millió forint ennél jóval magasabb, de a legalacsonyabb összegű ajánlat volt. A nyertes mellett további két ajánlattevő volt az eljárásban.
Fotó: BKK
Szabad a „közgépezés”
Múlt pénteken kiderült, hogy a bíróság első fokon felmentette azokat az aktivistákat, akiket a Közgép Zrt. rágalmazás gyanújával jelentett fel. Ezt Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke közölte. Mint ismert, tavaly július 11-én a Közgép XXIII. kerületi telephelyének bejáratánál akkori LMP-s politikusok és aktivisták egymáshoz láncolták magukat, és “Itt tűnik el a pénzed”, “Mutyigyár”, “A Közgép mindent visz”, “Innen irányítják az országot” feliratú táblákkal demonstráltak.
A tiltakozókat a rendőrség gyülekezési joggal való visszaélés miatt 100 ezer forintra bírságolta. A Közgép nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt feljelentést tett, magánvádas büntetőper indult 26 ember ellen. Közülük nyolcan parlamenti képviselők, akiket kérésük ellenére nem adott ki az Országgyűlés, így velük szemben nem folytatódott az eljárás.
A PM társelnöke azt mondta, a bíróság szerint akciójuk nem volt rágalmazás, mivel nem fogalmaztak meg tényállításokat, csak politikai véleményt. A történteket legfeljebb becsületsértésként lehetne értelmezni, ha egy jogi személyiségnek, például egy vállalkozásnak, “lenne becsülete, morális integritása”, amit meg lehet sérteni – mondta Jávor Benedek, akinek értékelése szerint a Közgépet képviselő Futó Barnabás ügyvéd alapvető hibát követett el a magánvádas eljárással.
|
A Százlábú is a Közgépé
|
A Budapesti Közlekedési Központ (BBK) aláírta a kivitelezési szerződést a „Százlábú híd” felújítására.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/11/12/a-szazlabu-is-a-kozgepe/
|
2013-11-12 12:33:00
| true | null | null |
24.hu
|
kormány;EU;építkezés;kartellgyanú;Simicska Lajos;M4-es autópálya;
2015-04-01 21:17:00
Újabb hadszíntér az Orbán-Simicska háborúban
Újabb hadszíntér nyílt az Orbán-Simicska háborúban - vélik az M4-es autópálya szakasz építésének leállításával az ügyet ismerők. Bizonytalan, hogy mikor és egyáltalán tovább épül-e az autópálya. Ami biztos, hogy uniós támogatás nem kap hozzá az ország, költségvetési forrás pedig nem látszik a láthatáron. Különösen úgy, hogy a kormány tavaly a 110 milliárdos beruházás vállalási árát saját hatáskörben 50 milliárddal megtoldotta.
Az M4-es autópálya Abony-Fegyvernek közötti 30 kilométeres szakasza építésének leállítása az Orbán-Simicska háború mellékszíntere és az elsődleges célpont a Közgép volt - jelentette ki a Népszavának Jávor Benedek, az Együtt Európai Parlamenti (EP) képviselője.
Lázár János a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Seszták Miklós a fejlesztési tárca vezetője kedden adott utasítást a beruházás azonnali leállítására. A kormányzat előbb az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelzésére hivatkozott, mely szerint a projektben résztvevő konzorciumok kartellbe tömörülve vállalták kilométerenként majd' 4 milliárd forintért az autópálya szakasz megépítését, de a leállítást már az Európai Bizottság (EB) kartell gyanúja miatt rendelték el.
Hamis az az érvelés, amelyik az OLAF-ra hivatkozik, a hivatal ugyanis kizárólag uniós forrásból finanszírozott, befejezett beruházások esetén vizsgálódhat. Ezt tapasztalatból említette az Együtt politikusa, hiszen 2014. januárjában az OLAF-hoz és az Európai Számvevőszékhez fordult az M4 vitatott szakaszának szerinte túlságosan magas építési költségei miatt. Arra kérte az uniós szervezeteket, vizsgálják meg, lehetséges-e esetleg a magas árazás mögött korrupció, vagy kartell megállapodás. Az OLAF illetékesség hiánya miatt elutasította a panaszt, de azt továbbította az EB regionális ügyekért felelős főigazgatóságához. A beadványt megvizsgálva a szervezet vezetése úgy döntött, hogy a Jávor Benedek által megfogalmazott gyanú megalapozott. Részben ezért nem kapott az M4-es projekt uniós támogatást. Az okok között volt az is, hogy Brüsszelben túlzónak tartották a kormányzat által becsült forgalmi adatokat is.
A kormányzat most Simicska Lajosra és a cégekre tolja a felelősséget a kartellezésre hivatkozva, csakhogy ha valóban kartell megállapodás született, abban a kormány is nyakig benne volt - hangsúlyozta Jávor. A most kifogásolt árat a kormány határozta meg a tender kiírásában. Ráadásul amikor 2013. őszén a képviselő írásban fordult Németh Lászlónéhoz, az akkori fejlesztési miniszterhez, épp a tárcavezető igyekezett meggyőzni a magas árak indokoltságáról. Egyebek mellett az útépítéshez használt anyagok drágulásával, a hitelhez jutás magas tőkekockázati mutatókkal magyarázta a 30 kilométeres szakasz 110 milliárd forintos árát. Ezt követően Orbán Viktorhoz fordult az EP képviselő. A Miniszterelnökség akkori államtitkára - ma minisztere -, Lázár János azonban megnyugtatta, a beruházással minden rendben, és a majd' 4 milliárdos kilométer árak reálisak. Nem találtak kartellezésre utaló jeleket.
Jávor Benedek arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány saját hatáskörében tavaly decemberben a 110 milliárd forintos beruházási összeget 160 milliárd forintra emelte. Ez már átlagosan több mint 5 milliárd forintos kilométerenkénti ár lett volna - tette hozzá az ellenzéki politikus. Jávor szerint ehhez a vállalási ár emeléshez a cégeknek semmi köze nem volt. Az Együtt EP képviselője szerint az 50 milliárdos többlet bizonyos magánszámlákon landolt volna. Az uniós elutasítás ezt is megakadályozta.
A beruházás leállítása ezeken túl is rengeteg kérdést felvet. A konzorciumok nem tudhatják, hogy az elvégzett munkát például kifizeti-e a kormány és honnan teremti rá elő a fedezetet, amikor sokáig az uniós forrásokra számított. különösen, hogy egy kártérítési per esetén nagy eséllyel a konzorciumok javára ítélne a bíróság. A cégeknek őriztetniük kell az eddig elkészült létesítményeket, hiszen például a Közgép, információink szerint, már 30 százalékban teljesítette a vállalást. Ezenkívül a cégek rengeteg építési anyagot megrendeltek, különböző út és híd elemeket legyártattak.
Iparági szakértőnk szerint nehéz elképzelni, hogy ha kitúrják a Közgép-A-Hid, a Colas-Swietelsky konzorciumot, illetve a Strabagot és más cégeket a beruházásból, akkor egy-kettőre átvehetik a helyüket "baráti" vállalatok, bár hallani ilyen hangokat is. Ugyanis nem lehet egyik napról a másikra megfelelő számú szakembert és sok milliárdos gépparkot gründolni - jegyezte meg a szakember. A megoldás egy új tender kiírása lehetne, reálisabb árakkal és akkor még halvány esély lenne arra is, hogy a 2014-2020. közötti uniós pénzügyi ciklusban újra lehetne pályázni uniós támogatásra.
A beruházás leállítása miatt sok alvállalkozó, főleg a kisebbek mehetnek csődbe, hiszen idén az előrejelzések szerint amúgy is csökken az építőipar teljesítménye, nem könnyű másik munkát találni. A nagyok mellett a kisebb vállalkozások - ismerve a lánctartozások lélektanát - még kevésbé tudhatják, ki és mikor fizeti ki nekik az elvégzett munkát. Akár több száz munkavállaló veszítheti el így a megélhetését.
|
Újabb hadszíntér az Orbán-Simicska háborúban
|
Újabb hadszíntér nyílt az Orbán-Simicska háborúban - vélik az M4-es autópálya szakasz építésének leállításával az ügyet ismerők. Bizonytalan, hogy mikor és egyáltalán tovább épül-e az autópálya. Ami biztos, hogy uniós támogatás nem kap hozzá az ország, költségvetési forrás pedig nem látszik a láthatáron. Különösen úgy, hogy a kormány tavaly a 110 milliárdos beruházás vállalási árát saját hatáskörben 50 milliárddal megtoldotta.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1052978_ujabb-hadszinter-az-orban-simicska-haboruban
|
2015-04-01 12:30:00
| true | null | null |
Népszava
|
Magukat különböző pénzintézetek ügyintézőinek kiadva csaltak ki több millió forintot áldozataiktól annak a bűnbandának a tagjai, akik a csalással szerzett pénzt egy pénzmosoda-hálózat segítségével próbálták tisztára mosni. A hálózatot működtető gyanúsítottakat a rendőrség őrizetbe vette, a csalás elkövetőit keresik, írja a Police.hu.
Az egyelőre ismeretlen elkövetők úgy értek el több tucat embert, hogy azok telefonján egy pénzintézet központi telefonszáma jelent meg hívó félként. Mivel a sértettek meg voltak győződve, hogy saját bankjuktól hívták őket, az elkövetők könnyen rávették őket, hogy pénzt utaljanak egy megadott számlaszámra, vagy megadják banki adataikat – amelyek segítségével a csalók hozzáférhetnek bankszámláikhoz. A spoofing-ként ismert bűncselekménnyel okozott kár megközelíti a 60 millió forintot.
Ellenük a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) üzletszerűen, információs rendszer felhasználásával elkövetett, jelentős kárt okozó csalás bűntett és üzletszerűen, jelentős értékre elkövetett pénzmosás bűntett megalapozott gyanúja miatt folytat nyomozást.
A BRFK nyomozása megállapította, hogy a csalásokat és az abból származó hasznot elrejteni igyekvő pénzmosást más elkövetői kör hajtotta végre.
A piszkos pénzek fogadására Kelet-Magyarországon nyitottak számlákat, ahonnan készpénzben vették fel az érkező összegeket. A budapesti nyomozók április 25-én és 26-án egy szervezett akcióban több Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei helyszínen 15 feltételezett elkövetőn ütöttek rajta. Eddig összesen 27 embert gyanúsítanak pénzmosással, köztük a 24 éves B. Dezsőt és a 48 éves H. Zsoltot, akik a rendelkezésre álló adatok szerint nehéz anyagi körülmények között élő embereket tíz-húszezer forintért vettek rá pénzmosás elkövetésére a számlanyitással és a milliós összegek felvételével.
A két férfit a rendőrök őrizetbe vették, és letartóztatásba kerültek, a többi gyanúsított szabadlábon védekezik.
|
Csalásokból származó pénzt mostak tisztára, a rendőrség 27 gyanúsítottat vett őrizetbe
|
Magukat különböző pénzintézetek ügyintézőinek kiadva csaltak ki több millió forintot áldozataiktól annak a bűnbandának a tagjai, akik a csalással szerzett pénzt egy pénzmosoda-hálózat segítségével próbálták tisztára mosni. A hálózatot működtető gyanúsítottakat a rendőrség őrizetbe vette, a csalás elkövetőit keresik, írja a Police.hu.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/05/11/brfk-csalas-penzmosoda-halozat-felszamolas-27-gyanusitott
|
2022-05-11 00:00:00
| true | null | null |
Telex
|
korrupció;GKI;vállalkozások;politikusok;közszféra;
2015-03-30 07:25:00
Súlyosbodott a korrupciós helyzet
Szinte naponta hallani különböző korrupciógyanús esetekről, egyes politikusok gyors meggazdagodásáról, a törvények bizonyos cégek érdekeinek megfelelő átalakításáról, vállalkozások hagyományos piacaikról való kiszorításáról (lásd étkezési jegy, szerencsejáték, közbeszerzésben érdekelt cégek, dohány-kiskereskedelem, a vasárnapi nyitva tartás korlátozásának hatásait még most becsülik fel a kereskedelmi vállalkozások). Ez tartós, a gazdaság széles rétegeit érintő folyamat-e, vagy csak marginális érdekek felnagyításáról van szó - tették fel a kérdést a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatói.
A GKI korábban is vizsgálódott e témában, legutóbb azt mutatta ki, hogy a vállalkozások 2010-hez képest 2013 júniusáig erőteljes korrupciónövekedést érzékeltek. Idén márciusban is felmérte, hogy a hazai cégek az elmúlt két évet hogy látják ebből a szempontból. Az adatok alapján úgy látszik, hogy a helyzet azóta csak rosszabbodott.
A kérdésre válaszoló 898 vállalkozás 34 százaléka szerint (saját tapasztalataik alapján) az állami intézményeknél, 30 százalékuk szerint az önkormányzatoknál nőtt a korrupció szintje. 55-59 százalékuk szerint a korábbi, igen kedvezőtlen helyzet már nem romlott tovább, míg 11-12 százalékuk javulást érzékelt. Ha a válaszokat egy -100, +100 közötti skálán helyezzük el (ahol a 0 érték a változatlanságot jelenti), akkor azt láthatjuk, hogy míg a vállalatközi kapcsolatokban gyakorlatilag nem történt változás a korrupció szintjében az elmúlt két évben, addig az állami-önkormányzati intézmények esetében jelentősen romlott a helyzet - ismertette az eredményeket Molnár László, a GKI vezérigazgatója.
Átlag feletti mértékben érzékelték a korrupció növekedését az állami és az önkormányzati intézmények esetében a nagyvállalatok, míg a közepes (151-250 fős) cégek csak az állami intézményrendszert tartják átlag feletti mértékben korruptabbnak. Meglepő módon a kormány által különösen kedvelt ipari cégek a leginkább kritikusak ágazati szempontból, hiszen átlag feletti mértékben érzékelték a megvesztegetés iránti igényt mind az állami, mind az önkormányzati szférában (ennek oka valószínűleg az lehet, hogy tevékenységük végzéséhez sokkal több engedély kell, mint más ágazatokban, így több hivatali ügyük van).
A vállalkozások szerint két év alatt az átlagnál erőteljesebben fertőződtek meg az észak-magyarországi valamint a közép-dunántúli állami és önkormányzati intézmények, de ez nem jelenti azt, hogy a többi régióban javuló helyzetről számoltak volna be - véli a GKI.
|
Súlyosbodott a korrupciós helyzet
|
Szinte naponta hallani különböző korrupciógyanús esetekről, egyes politikusok gyors meggazdagodásáról, a törvények bizonyos cégek érdekeinek megfelelő átalakításáról, vállalkozások hagyományos piacaikról való kiszorításáról (lásd étkezési jegy, szerencsejáték, közbeszerzésben érdekelt cégek, dohány-kiskereskedelem, a vasárnapi nyitva tartás korlátozásának hatásait még most becsülik fel a kereskedelmi vállalkozások). Ez tartós, a gazdaság széles rétegeit érintő folyamat-e, vagy csak marginális érdekek felnagyításáról van szó - tették fel a kérdést a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatói.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1052602_sulyosbodott-a-korrupcios-helyzet
|
2015-03-30 12:46:00
| true | null | null |
Népszava
|
Felszámolt egy Magyarországon működő, pénzmosással foglalkozó bűnszervezetet a rendőrség. Az ügyben 44 gyanúsított van, 407 bankszámlát zároltak és 678 millió forint készpénzt foglaltak le – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság.
A BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya két éve indított eljárást a bűnszervezet ellen, amelyet egy Magyarországon élő 48 éves, izraeli állampolgárságú férfi irányított. A szervezet tagjai strómanok közreműködésével alapítottak vagy vásároltak cégeket, ezek a cégek nem végeztek valódi gazdasági tevékenységet, csak a nevükre nyitott forint- és euróbankszámlákra volt szükség, hogy azokra a világ minden tájáról különféle online elkövetett – jellemzően úgynevezett számlaváltós- és kriptovaluta-befektetésekkel kapcsolatos – csalásokból származó pénzeket utaljanak. 32 országból több milliárd forintnyi pénz érkezett a hálózathoz tartozó számlákra.
A bűnügy felderítésére külön nyomozócsoport alakult, a budapesti nyomozók munkáját az Europol pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó egysége elemzőkapacitásával és a nemzetközi információcsere elősegítésével támogatta.
A fővárosi rendőrök az Europol munkatársaival május 9-én Budapesten és környékén, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egyszerre 24 helyszínen tartottak kutatást. Az akcióban 184-en vettek részt. Csak ezen a napon 16 embert fogtak el, és hallgattak ki gyanúsítottként. Lefoglaltak mintegy 60 ezer eurót és 22 millió forintot, egy luxusautót, kábítószergyanús anyagokat, négy éles és egy gumilövedékes fegyvert, lőszereket, 36 bankkártyát, számos adathordozót, mobiltelefonokat, SIM-kártyákat, ékszereket és zálogjegyeket.
Később további feltételezett elkövetőket is elfogtak, így az eljárásnak most 44 gyanúsítottja van, közülük tíz szervező, 34 stróman. A strómanok jellemzően rossz anyagi körülmények között élő emberek, akik minimális anyagi ellenszolgáltatásért cserébe adták át személyes adataikat, esetenként közreműködtek az összegek felvételében és átadásában is. A külföldön elkövetett bűncselekményekről nem rendelkeztek információval, csak azzal az egy emberrel álltak kapcsolatban, aki beszervezte őket.
A pénzmosáshoz felhasznált 94 gazdasági társaság 407 bankszámlájára az eljárás adatai szerint összesen 16,8 milliárd forint érkezett, amelyből a nyomozóknak készpénzben és számlák zárolásával 678 millió forintot sikerült lefoglalni. Hat szervező már letartóztatásba került, egy bűnügyi felügyelet alatt áll.
|
Több milliárd forintot mosott tisztára egy Magyarországon működő bűnszervezet
|
Felszámolt egy Magyarországon működő, pénzmosással foglalkozó bűnszervezetet a rendőrség. Az ügyben 44 gyanúsított van, 407 bankszámlát zároltak és 678 millió forint készpénzt foglaltak le – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/05/30/penzmosas-bunszervezet-felszamolas-44-gyanusitott-678-millio-forint-lefoglalas
|
2023-03-28 12:52:10
| true | null | null |
Telex
|
2013-ban emeltek vádat kétrendbeli hűtlen kezelés bűntette miatt az MSZP egykori fővárosi alelnöke, majd a csepeli önkormányzat ingatlankezelő cégének volt vezérigazgatója ellen, aki 2007 augusztusa és 2008 áprilisa közötti időben négy felújított önkormányzati lakást a jogszabályi feltételek hiánya ellenére, a piaci ár helyett szociális alapon adott bérbe – többek között a kerületi rendőrkapitánynak – mellyel, mintegy 1,3 millió forint vagyoni hátrányt okozott a tulajdonos önkormányzatnak.
Mindemellett a cégvezető 2007 és 2010 között nem kötött szerződést az önkormányzat egyik sporttelephelyét bérlő helyi sportegyesülettel a bérleti szerződés lejártát követően. A sportlétesítményt az egyesület 38 hónapon keresztül díj fizetés nélkül használta, az önkormányzatnak 780 000 Ft vagyoni hátrányt okozva.
Az ingatlangazdálkodási közgazdász végzettségű vádlottat hosszas bizonyítási eljárás után a bíróság 2020-ban felmentette első fokon a vád alól, ám az ügyészség fellebbezett. A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2022. január 27-én az egykori vezérigazgatót bűnösnek mondta ki folytatólagosan, nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében, és vele szemben 600 000 Ft pénzbüntetést szabott ki.
A döntés ellen az ügyész súlyosabb büntetésért, míg a vádlott és védője felmentésért fellebbeztek. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a harmadfokú eljárásban előterjesztett indítványával kezdeményezte a Fővárosi Ítélőtáblánál, hogy a vádlottal szemben szabjon ki végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést, egyben a védelmi fellebbezéseket utasítsa el.
|
Még mindig nem ért véget az MSZP volt fővárosi alelnökének 2013-ban indult hűtlen kezeléses ügye
|
2013-ban emeltek vádat kétrendbeli hűtlen kezelés bűntette miatt az MSZP egykori fővárosi alelnöke, majd a csepeli önkormányzat ingatlankezelő cégének volt vezérigazgatója ellen, aki 2007 augusztusa és 2008 áprilisa közötti időben négy felújított önkormányzati lakást a jogszabályi feltételek hiánya ellenére, a piaci ár helyett szociális alapon adott bérbe – többek között a kerületi rendőrkapitánynak – mellyel, mintegy 1,3 millió forint vagyoni hátrányt okozott a tulajdonos önkormányzatnak.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/05/25/meg-mindig-nem-ert-veget-az-mszp-volt-fovarosi-alelnokenek-2013-ban-indult-hutlen-kezeleses-ugye
|
2022-05-25 00:00:00
| true | null | null |
Telex
|
Bűnügy-vesztegetés-korrupció-NAV;
2015-03-19 13:37:00
Kinézte az iratokból a nagy vagyonokat a korrupt NAV-os
Vádat emeltek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) volt pénzügyőre és 14 civil társa ellen. Az alezredes két éven át pénz ellenében nyomozati adatokat adott ki olyan embereknek, akik ellen büntetőeljárás indult, illetve indulhatott volna az adóhatóságnál - közölte a fővárosi főügyész.
Ibolya Tibor közleményében az áll: a vádirat szerint a NAV bűnügyi főigazgatóságán 2011-től 2013. február végéig dolgozó vádlott a nyilvántartásokból kiválasztotta azokat az ügyeket, amelyek érintettjének a feltételezése szerint nagyobb vagyona volt, és amelyekben büntetőeljárás megindulása esetén várhatóan előzetes letartóztatást is elrendeltek volna.
Az alezredes civil bűntársa akár több közvetítő útján felvette a kapcsolatot a kiválasztottakkal, és felajánlotta: nagyobb összeg – általában tízmillió forint – ellenében elintézik, hogy ne induljon büntetőeljárás, illetve már folyamatban lévő nyomozás esetén tájékoztatják az érintettet az ellene gyűjtött bizonyítékokról és a tervezett nyomozási cselekményekről. Előfordult, hogy a már előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottnak ígértek segítséget ahhoz, hogy a legrövidebb időn belül szabadlábra kerüljön - írták.
Ha elfogadták az ajánlatot, a vádlott jogosulatlanul adatokat kért le a hivatalos nyilvántartásokból, és azokat, továbbá a rendelkezésére álló információkat jogosulatlanul kiadta az érintetteknek. A Budapesti Nyomozó Ügyészség bűnszervezetben, üzletszerűen, az előnyért hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat az alezredessel és 14 civillel szemben a Fővárosi Törvényszéken.
|
Kinézte az iratokból a nagy vagyonokat a korrupt NAV-os
|
Vádat emeltek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) volt pénzügyőre és 14 civil társa ellen. Az alezredes két éven át pénz ellenében nyomozati adatokat adott ki olyan embereknek, akik ellen büntetőeljárás indult, illetve indulhatott volna az adóhatóságnál - közölte a fővárosi főügyész.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1051647_kinezte-az-iratokbol-a-nagy-vagyonokat-a-korrupt-nav-os
|
2015-03-19 13:26:00
| true | null | null |
Népszava
|
korrupció;Vida Ildikó;NAV;Vágó Gábor;
2015-03-17 06:07:00
Bosszút állna a NAV - Vida nem közszereplő?
Jó hírneve megsértése miatt perel és milliós kártérítést követel Vágó Gábortól az adóhatóság korrupciógyanúba keveredett, s magát az alól máig nem tisztázó vezetője. Noha Vida Ildikó az amerikai kitiltási botrány ügyében maga nyilatkozott személyes érintettségéről, sőt, a NAV - mint közfeladatot ellátó szerv - vezetőjeként egy rakás médiaszereplést is vállalt, most mégis állítja: nem közszereplő, Vágó pedig kritikus nyilatkozataival szándékosan rontja az adómorált. Nem a korrupcióellenes aktivista azonban az egyetlen, akit jogi úton igyekszik ellehetetleníteni a Vida-NAV tengely.
Nyílt levélben tette közzé Vágó Gábor volt LMP-s képviselő, hogy kézhez vette a keresetet, amely szerint Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke beperelte őt korábbi nyilatkozataiért. Az adóhatóság ősszel korrupcióba keveredett, az Egyesült Államokban nem szívesen látott vezetője azt sérelmezi, hogy Vágó - mint azt a korrupcióellenes aktivista lapunknak idézte - "az adómorál rontásának szándékával" korruptnak nevezte Vidát, aki ráadásul - noha közfeladatot ellátó szerv nyilvános szerepléseket is vállaló vezetője - nem tekinti magát közszereplőnek, így szerinte a kritikát sem kell tűrnie.
Vágótól éppen ezért 3 és fél millió forintot követel, keresete alátámasztására pedig öt nyilatkozatot, illetve cikket csatolt, melyek közül az egyik tudósítás, melyet a PestiSrácok.hu nevű kormányközeli blog tett közzé. A tárgyalás április 8-án lesz, ám nem Vágó az egyetlen, akit hamarosan bíróság elé citál az adóhatóság, vagy annak valamely vezetője. Soha nem kért sajtóhelyreigazítást és sokszori megkeresésre sem nyilatkozott az áfabotrányról és egykori munkatársai állításairól a NAV sem az Átlátszó.hu-nak, sem más médiumoknak, januárban mégis a jó hírneve megsértése miatt perelte be a tényfeltáró portált. Ugyanaznap kiderült: a Vida által vezetett NAV beperelte Horváth Andrást is, jó hírnév megsértéséért és becsületsértésért. A milliárdos áfacsalásokat feltáró volt adóhatósági alkalmazotton szintén nyilatkozatokat kért számon az adóhatóság, melyekkel szerintük a volt adóellenőr rongálta az intézménybe vetett közbizalmat, ráadásul több NAV-vezető személyiségi jogait megsértette.
A kereset pikantériája volt, hogy még január 10-én a bíróság hiányosnak látta és visszautasította azt, épp a "sértettek" beazonosíthatatlansága miatt - hiszen az amerikai kitiltási botrányban érintett adóhatósági vezetők közül egyedül Vida ismerte el, hogy szerepel a listán. Ugyanakkor januárban jött a hír arról is, a NAV pert indított Jávor István ellen, amiért az egyetemi tanár és korrupciókutató több műsorban is beszélt a NAV-ot átitató korrupcióról. Az adóhatóság szerint sértő a teljes szervezet korruptnak bélyegzése, emiatt 3 millió forintot szeretett volna kapni Jávortól, valamit azt is szerették volna elérni, hogy Jávor saját költségén közölje az MTI-n keresztül egy bocsánatkérő szöveget, ám a bíróság elutasította a NAV keresetét, hiszen Jávor szavainak szintén nem volt konkrét "sértettje". Horváth és Jávor ügyében ugyanakkor a NAV még fellebbezhetett, s eközben a szociológus egy kijelentése miatt a Klubrádiót is beperelte az adóhatóság, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium, amelyeknél ez afféle gyakorlat lehet, hiszen a NAV, pontosabban Dávida Marianna, az adóhatóság ellenőrzési főosztályának vezetője is pert indított, méghozzá a Népszabadság és társa, azaz a Népszava ellen. Arról nincs tudomásunk - noha a Horváth András és Vágó Gábor közreműködésével alapított Korrupcióellenes Szövetség korábban ezt lebegtette -, hogy több más, az adóhatóságot érintő korrupciós gyanúkkal, illetve visszásságokkal foglalkozó, s erről nyilatkozó személyt, illetve médiumot érintett-e a NAV bosszú-per kampánya.
Figyelemreméltó azonban, hogy a korrupciós ügyek elkövetői ellen mindeközben továbbra sem indult vizsgálat. Emlékezetes: Horváth András még 2013. november 8-án jelentette be, hogy ezermilliárdos áfacsalás zajlik Magyarországon, ezután a Nemzeti Nyomozó Iroda az ügyészség adatai alapján eljárás indított, és még a legfőbb ügyész szerint is adócsalás és hivatali visszaélés történhetett, ám ebben az ügyben azóta is húzódik a nyomozás. Ám közben a NAV még 2013. november 28-án rágalmazásért feljelentette Horváth-ot, ami miatt 2013. december 19-én a rendőrség személyes adattal való visszaélés gyanújával házkutatást tartott nála.
Eközben a NAV - hosszú pereskedés után - végül nyilvánosságra hozta a Horváth-ügyben "összedobott", úgynevezett hétvégi jelentését, mely szerint minden rendben van. De az amerikai kitiltási - azaz a több NAV-vezető konkrét korrupciós tevékenységben való részvételét is felvető - botrány nyomán indított, Vida által felügyelt belső vizsgálat is mindent rendben talált az adóhatóságnál, a kormány pedig el is fogadta ezt a sikerjelentést. Nem úgy az Állami Számvevőszék (ÁSZ), mely a napokban súlyos hiányosságokat tárt fel a NAV-nál, mely megállapításaik szerint nemcsak szervezetileg hanyag és kaotikus, de éveken át gyakorlatilag ellenőrzés nélkül engedett el 3800 milliárd forintnyi tartozást. A vizsgált időszakban ráadásul a felügyeleti szerv, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) sem tartotta fontosnak, hogy ellenőrizze az adóhivatalt, ahogyan Vida Ildikót sem kérte számon a kabinet - sem az áfacsalási, sem a személyét érintő, súlyos korrupciógyanút jelentő kitiltási botrány ügyében.
|
Bosszút állna a NAV - Vida nem közszereplő?
|
Jó hírneve megsértése miatt perel és milliós kártérítést követel Vágó Gábortól az adóhatóság korrupciógyanúba keveredett, s magát az alól máig nem tisztázó vezetője. Noha Vida Ildikó az amerikai kitiltási botrány ügyében maga nyilatkozott személyes érintettségéről, sőt, a NAV - mint közfeladatot ellátó szerv - vezetőjeként egy rakás médiaszereplést is vállalt, most mégis állítja: nem közszereplő, Vágó pedig kritikus nyilatkozataival szándékosan rontja az adómorált. Nem a korrupcióellenes aktivista azonban az egyetlen, akit jogi úton igyekszik ellehetetleníteni a Vida-NAV tengely.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1051357_bosszut-allna-a-nav-vida-nem-kozszereplo
|
2015-03-17 13:31:00
| true | null | null |
Népszava
|
Európa Tanács;korrupció elleni csoport;GRECO;
2015-03-13 11:59:00
Válaszokat vár az ET korrupció elleni csoportja
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) által létrehozott korrupcióellenes intézmény (Államok Csoportja a Korrupció Ellen, GRECO) pénteken arra emlékeztette Magyarországot, hogy e hónap végéig választ vár azokra a kérdéseire, amelyek a korrupció elleni fellépés terén megfogalmazott ajánlások megvalósítására vonatkoznak - részben a büntetendő cselekmények tekintetében, nagyobbrészt azonban a pártfinanszírozás átláthatóságával kapcsolatban.
A GRECO ismertette Magyarországról szóló, tavaly júniusban elfogadott jelentését, amelyben azt állapította meg, hogy a Magyarországról szóló "megfelelőségi jelentésben" foglalt tizenöt ajánlás közül hatot Magyarország kielégítő módon megvalósított, illetve kielégítő módon kezelt. A fennmaradó ajánlások közül négyet részben, ötöt egyáltalán nem valósított meg. A jelentés szövegét az ET brüsszeli irodája küldte meg az MTI-nek.
A jelentés szerint a büntetendő cselekmények tekintetében négy ajánlásnak kielégítő mértékben lett foganatja, egy ötödiket azonban csak részben valósítottak meg. Ez utóbbit illetően a GRECO sürgette a magyar hatóságokat, hogy mihamarabb zárják le a korrupcióról szóló büntetőjogi egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvének a ratifikálását, és ezzel tegyék teljessé a szóban forgó ajánlás megvalósítását.
Ami a pártfinanszírozás átláthatóságát illeti, e vonatkozásban a GRECO szerint rosszabb a helyzet: két ajánlás valósult meg kielégítő módon, három ajánlás részlegesen, öt viszont egyáltalán nem.
"A politikai pártok nyilvántartásai tekintetében az átláthatóság fokozása érdekében meghozott - a Megfelelőségi jelentésben is elismert - intézkedések mellett, a függőben lévő ajánlásokat illetően csupán kisebb előrelépés tapasztalható. Ez különösen elkeserítő annak tükrében, hogy a pártokról szóló törvény, valamint a választási eljárásról szóló törvény néhány része módosításra került. Mindazonáltal, a GRECO üdvözli az olyan előrelépéseket, mint a pártbevételek forrásainak tisztázása, valamint a választási kampányidőszakok pontosítása. Ugyanakkor, további erőfeszítésekre van szükség például a politikai pártok átlátható elszámolásának megteremtése, valamint a pártszámlák független ellenőrzésének és hatékony felügyeletének biztosítása érdekében" - olvasható a jelentésben.
|
Válaszokat vár az ET korrupció elleni csoportja
|
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) által létrehozott korrupcióellenes intézmény (Államok Csoportja a Korrupció Ellen, GRECO) pénteken arra emlékeztette Magyarországot, hogy e hónap végéig választ vár azokra a kérdéseire, amelyek a korrupció elleni fellépés terén megfogalmazott ajánlások megvalósítására vonatkoznak - részben a büntetendő cselekmények tekintetében, nagyobbrészt azonban a pártfinanszírozás átláthatóságával kapcsolatban.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1051048_valaszokat-var-az-et-korrupcio-elleni-csoportja
|
2015-03-13 13:50:00
| true | null | null |
Népszava
|
Budapest Szíve;belvárosi önkormányzat;OLAF-jelentés;
2015-03-04 15:09:00
Nyomozás Budapest Szívében
Feljelentésként értékelte az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) a főváros és az V. kerület közös projektje, a Budapest Szíve programra kapcsán készített jelentését a Fővárosi Főügyészség – emiatt a hatóság nyomozást rendelt el különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt.
Nyomozást rendelt el a főváros és az V. kerület közös projektje, a 15 milliárd forintos Budapest Szíve program kapcsán a Fővárosi Főügyészség – értesült lapunk. Az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF által még decemberben készített jelentést ugyanis, mint a hatóság tájékoztatta lapunkat, feljelentésként értékelték – az anyagban vélhetően számos visszaélést állapított meg az uniós hivatal. Így most különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt rendeltek el nyomozást, amelynek teljesítésével a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Főosztályát bízták meg.
Megírtuk: az OLAF már december végén, vizsgálata lezárultával a magyar Legfőbb Ügyészséghez (LÜ) fordult, konkrét lépéseket várva az ügyben. Az OLAF különböző szabálytalanságok és csalás miatt érkezett panaszok alapján indította vizsgálatát, és már 2012-ben tudható volt: Brüsszelnek problémái vannak a programmal, amelynek keretében a Kálvin tér és a Szabadság tér közötti utcákat építették át. Akkor az Index számolt be róla, hogy az Európai Bizottság szerint irányított közbeszerzéssel pályáztatták a vállalkozókat a felújítási munkákra. A pályázóknak például előírták, hogy legyen tapasztalatuk nagy értékű, műemléki környezetben végzett felújításban, holott minderre nem volt szükség, hiszen a munka főként járda- és közútfelújításra vonatkozott. Az V. kerület és a főváros végül az erősen korlátozó feltételek miatt – a pályázat kiírójaként – versenytárs hiányában a pályázati árnál 10-15 százalékkal magasabb ajánlatot fogadott el, és a Bizottság emiatt 900-900 millió forintos bírságot is kilátásba helyezett.
Az OLAF vizsgálatára a főváros nevében a fideszes Kocsis Máté, mint tanácsnok például azzal reagált, hogy a program 2. ütemének közbeszerzése „2009-ben volt, a Demszky-Hagyó-Steiner korszakban”. Noha az V. kerület már 2006 óta a fideszes Rogán Antal vezetés alatt állt. A Belváros januárban közölte, hogy az önkormányzat „nem kapott olyan tájékoztatást”, ami kifogásolt volna bármit, de tudtak a vizsgálatról, és ahhoz „minden szükséges anyagot” megadtak. Bár azt is írták, hogy a program első ütemét Bajnai Gordon kabinetfőnöke, Szigetvári Viktor egyeztette Tarlós István főpolgármesterrel, kiderült, Szigetvári ilyet nem tett.
A magyar hatóságok sokáig várták az anyagot. Bár az OLAF december végén megküldte az LÜ-re, kiderült, hogy a hivatalos magyar fordítást is az uniós hivatal végzi. Így most több mint két hónap elteltével indították meg a hivatalos nyomozást. „Az OLAF figyelni fogja azokat lépéséket, amiket az illetékes hatóságok tesznek nemzeti, illetve uniós szinten” – üzente korábban a szervezet a magyar hatóságoknak.
Polt Péter legfőbb ügyész egyébként tegnap közölte a szocialista Bárándy Gergely kérdésére, hogy ki fogja vizsgálni, miért nem nyomoznak az ügyészségek nagy elszántsággal a korrupciós ügyekben. "A korrupciós bűncselekmények elleni fellépés tárgyában országos vizsgálatot rendeltem el, amely kiterjed a feljelentések elutasításával, illetve az ilyen tárgyú nyomozások megszüntetésével kapcsolatos adatokra is" - közölte Polt. A korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos feljelentések száma felére-harmadára csökkent, az elutasításuk aránya viszont háromszorosára nőtt 2010 óta. Ha mégis indul nyomozás, azokat kétszer nagyobb arányban szüntetik meg, mint korábban.
|
Nyomozás Budapest Szívében
|
Feljelentésként értékelte az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) a főváros és az V. kerület közös projektje, a Budapest Szíve programra kapcsán készített jelentését a Fővárosi Főügyészség – emiatt a hatóság nyomozást rendelt el különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1050159_nyomozas-budapest-sziveben
|
2015-03-04 13:57:00
| true | null | null |
Népszava
|
vádemelés;Kiss Szilárd;
2015-04-28 07:16:00
Vádat emeltek Kiss Szilárd ellen
Vesztegetés bűntette miatt vádat emeltek egy pénzintézeti vezető és két vállalkozó ellen, egyikük Kiss Szilárd, Magyarország moszkvai nagykövetségének korábbi mezőgazdasági attaséja is - közölte a vádhatóág.
Megírtuk: Kiss, aki Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterrel és Tarsoly Csaba Quaestor-vezérrel is üzletelt, január óta előzetes letartóztatásban van, mert több mint félmilliárd forinttal károsította meg az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetet. 2013-ban, az átvilágítást követően Kisst - állítólag saját kérésére - a külügy visszahívta, ám ennek ellenére Fazekas a Földművelésügyi Minisztériumban kinevezte a keleti gazdasági kapcsolatokért felelős miniszteri biztossá.
|
Vádat emeltek Kiss Szilárd ellen
|
Vesztegetés bűntette miatt vádat emeltek egy pénzintézeti vezető és két vállalkozó ellen, egyikük Kiss Szilárd, Magyarország moszkvai nagykövetségének korábbi mezőgazdasági attaséja is - közölte a vádhatóság.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1055620_vadat-emeltek-kiss-szilard-ellen
|
2015-04-28 14:53:00
| true | null | null |
Népszava
|
Veress Jenő;
büntetőeljárás;Hiszékeny Dezső;Rigoletto étterem;
2015-03-31 18:25:00
Rigoletto hamisan énekelt
Szinte bizonyos, hogy provokáción alapul, meglehetősen gyenge lábon és a törvénytelenség mezsgyéjén áll a Hiszékeny Dezső szocialista parlamenti képviselő, volt XIII. kerületi alpolgármester elleni büntetőeljárás – értesült a Népszava. A korábbi állításokkal ellentétben például nem bizonyítja hangfelvétel az ügyészség vádját – tudtuk meg. A politikus pere április 8-án kezdődik.
Valójában egy korábban – és talán még most is - bűnöző életmódot folytató férfi, valamint egy vendéglős és az ő közös „üzletelésük” a főszereplője annak az ügynek, amelynek elsőrendű vádlottja mégis Hiszékeny Dezső szocialista parlamenti képviselő, volt XIII. kerületi alpolgármester lett.
A Népszava információi szerint máig nem világos, kinek a fejében született az ötlet, hogy Hiszékenyt korrupciós cselekményekkel lenne célszerű megvádolni. Tény azonban, hogy az ügyészség, a rendőrség, sőt a Nemzeti Védelmi Szolgálat is példátlanul nagy erőket mozgósítva igyekezett vesztegetést bizonyítani.
Az alpolgármester nem veszi a lapot
Korábban a Magyar Nemzet azt állította, a vádhatóság hangfelvételekkel támasztja alá, hogy Hiszékeny ötmillió forintot kért azért, hogy egy „nyíregyházi vállalkozónak” segítsen elintézni: kibérelhesse a Visegrádi utcában lévő egykori Rigolettó presszót.
A „nyíregyházi vállalkozóról”, kiderült: fedett nyomozó, akinek az volt a feladata, hogy megpróbálja lefizetni a politikust, illetve azt a már említett két személyt, akinek állítása szerint Hiszékeny megvehető. A „közvetítők” állítólag összesen 15 milliót kértek. Tízet maguk között akartak szétosztani, és – állításuk szerint - öt jutott volna Hiszékenynek.
Lapunk úgy tudja, hiába próbáltak bevetni különböző trükköket, az alpolgármester nem „vette a lapot”, és elzárkózott mindenféle körmönfont ajánlattól. Minderről a hatalmas erőkkel bevetett titkosszolgálati munkatársak, eszközök és módszerek negatív eredményei is tanúskodhatnak.
Gyöngíti a legendát az is, hogy a hatóság éppen egy olyan ingatlant szemelt ki a „beugrató” akcióhoz, amely évek óta üresen áll, iránta komolyan senki nem érdeklődött. A társasház, amelyben található,már korábban közölte ugyanis, szórakozóhely működtetéséhez a továbbiakban nem járul hozzá. Az önkormányzat pedig boldogan túladott volna rajta, hiszen tetemes közös költséget fizet hasznosítatlan tulajdonáért, mely kötelezettségétől szintén szívesen megszabadulna.
Az ingatlan becsült forgalmi értéke nem éri el a 30 millió forintot, így a bérleti jogért szóba került 15 milliós kenőpénz ráadásul teljesen irreálisnak tekinthető.
A besúgó színre lép
A valóságos James Bond-filmnek szánt történet C-kategóriás magyar változata 2013-ban kezdődik, amikor egy, a Nemzeti Védelmi Szolgálat által bepoloskázott besúgó felveszi a kapcsolatot egy XIII. kerületi vendéglőssel – rendszeresen ide jár a kerületi önkormányzat sok munkatársa, vezetője. Az éttermessel arról beszélgetnek, hogy egy „nyíregyházi vállalkozó” kivenné a Rigolettót, ebben segítség kellene neki. Utóbbi férfi szerint Hiszékennyel kell „leboltolnia” az ügyletet, amiben ő segítséget is ajánl.
Később az ugyancsak bepoloskázott fedett nyomozó is megjelenik a történetben, ami nem nagyon akar előre haladni – legalábbis nem úgy, ahogyan azt a hatóság feltehetően szeretné. Pedig minden eszközt bevetnek. Lehallgatják, és figyeltetik a vendéglőt, Hiszékeny irodáját, sőt titkosszolgálati módszerekkel felnyitják, és bepoloskázzák az üres Rigolettót is. Figyelik Hiszékenyt, a mobilját, és az önkormányzat több dolgozóját, meg tucatnyi vonalas telefont.
Egy alkalommal három autóval hat titkos ügynök egész nap kukkolja az éttermet, ahová Hiszékenyt várják, de csak annyit állapítanak meg, hogy bemegy, majd tíz perc múlva távozik. A bevetett erők komolyságára jellemző, hogy az étterem bejáratát egyenesen egy doktori fokozattal rendelkező alezredes tartja szemmel.
Sem az étterem, sem a Rigolettó – három hónapig tartó – lehallgatása nem hoz értékelhető eredményt. (A Rigolettót feltehetően azért kellett bepoloskázni, hogy a helyiség megtekintése során esetleg Hiszékeny, és a fedett nyomozó között „várhatóan” elhangzó kompromittáló beszélgetést rögzíthessék. Úgy tudjuk azonban, az ott felvett hanganyag sem támasztja alá a vádat.
Mindez hihetetlen munkát, energiát, nem utolsósorban jelentős összegeket emészthetett fel, ezért is különös a lapunk által látott vádirat egyik mondata: „a vádbeli cselekmények vonatkozásában bűnügyi költség nem keletkezett”.
Fotó: Szalmás Péter
A provokátor csak tanú lesz
A besúgó tett bejelentést az ügyészségen a vesztegetés gyanúja miatt. Ő maga is részese volt ugyan a megvesztegetési kísérlet legendájának, az eljárásban jelenleg csak tanú, bár – információink szerint – korábban ő is egyike volt annak a négy további gyanúsítottnak, aki ellen végül nem emeltek vádat.
Jelenleg nem tudni pontosan, az illető hogyan, és miként került a Nemzeti Védelmi Szolgálat „zsoldjába”, illetve a „cég” miért technikázta be őt, és milyen feladatokkal bízta meg. Ami biztos, a szolgálatnak nincs ellenőrzési jogköre az önkormányzatok fölött, nem hatásköre az ott esetleg elkövetett jogsértések felderítése. Az NVSZ a fegyveres és rendvédelmi szerveket ellenőrzi.
Az pedig eddig nem kapott még nyilvánosságot, hogy a vendéglős és a besúgó egy másik ingatlanügyben is együttműködött. Ebben az esetben is közösen szövetkeztek „közvetítésére” egy Jászai Mari téri üzlet ügyében. És ebben az esetben is Hiszékeny Dezsőt kellett volna az érintett vállalkozónak – aki kivételesen nem fedett nyomozó volt – megvesztegetnie. Természetesen a két közvetítő is jutalékot kapott volna a kenőpénzből. Ez az ügy azonban még harmatosabb lábakon állt, mint az első. Annyira, hogy ebben Hiszékenyt meg sem merte gyanúsítani az ügyészség.
Azt a vádhatóság sem állítja, hogy a politikus pénzt kapott volna, ennek ellenére a vesztegetés bűncselekményét „befejezettnek tekinti”. Mindkét ügyben vádlott a vendéglős, az elsőben Hiszékennyel együtt, a másodikban, pedig egyedül. Az ügyeket egyesítették, ezt kezdi tárgyalni a Fővárosi Törvényszék egy hét múlva. Az ügyészség mindkettőjükre börtönbüntetést, és közügyektől eltiltást kér.
A Népszava megkérte Hiszékeny Dezsőt, reagáljon információinkra. Ő azt válaszolta, a cikkünkben foglaltakat teljes egészében nem áll módjában megerősíteni, a részletekről a tárgyalásig nem kíván nyilatkozni.
Fedetten, de törvényesen-e?
A Népszava az ügy kapcsán már írt a fedett nyomozó alkalmazásának lehetőségeiről. Fedett nyomozó bevetése csak súlyos indokkal, és jelentős kockázattal lehetséges a büntetőeljárásban. A magyar jog nem rendelkezik arról pontosan, hogy a fedett nyomozó mit tehet meg annak érdekében, hogy beépüljön egy bűnszervezetbe. A hatósági felbujtás viszont bűncselekmény, vagyis ha maga a nyomozó idéz elő egy bűncselekményt, s így büntethetővé válik a célszemély.
A bírónak kell eldöntenie, hogy a bűnt a fedett akció nélkül is elkövették volna-e, illetve, hogy a nyomozó kellően passzívan viselkedett, vagy túlságosan beavatkozott az események menetébe. A fedett nyomozás célja, hogy a veszélyforrásokat feltárja, és a jelent kutassa, nem pedig hogy befolyásolja azt. A fedett nyomozó még „szándékerősítő tevékenységet" sem folytathat, nemhogy „szándék-keletkeztetőt”. A legfontosabb annak bebizonyítása, hogy „a terhelt szándéka már kialakult”, és erre épült rá a fedett akció, amelyen keresztül a bizonyíték megszületett. Egy fedett nyomozó munkája mögött mindig körülbelül negyven másik rendőr segítsége áll, köztük a vezetőtisztje, azaz a kapcsolattartója. Magyarországon 1999 óta teszi lehetővé törvény a fedett nyomozást, amelyet ügyészi engedélyhez köt. Az Emberi Jogok Európai Bírósága többször is foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, de a magyar Alkotmánybíróság is tárgyalt a fedett nyomozás ellentmondásos területeiről.
Szigorú szabályai vannak a fedett nyomozó bevetésének – mondta a Népszavának a szervezett bűnözés elleni szolgálat korábbi munkatársa is. Először is: a fedett nyomozó nem tartozhat az ügyészség állományába. Törvényi felhatalmazás alapján, szigorúan a célhoz kötöttség elve mentén járhatnak csak el. Ehhez azonban meg kell lennie a bűncselekmény(ek) alapos gyanújának, a gyanú alapját képező információknak pedig többszörösen ellenőrizettnek, dokumentáltnak kell lenniük. Példaként említi, hogy a célszemélyről olyan bizonyítékoknak kell rendelkezésre állnia, hogy korrupt életmódot folytat, hasonló bűncselekmények gyanújába keveredett korábban vagy más dokumentált terhelő adat áll rendelkezésre. Arról szó sem lehet – állította a szakember -, hogy „gereblyézésre” alkalmaznak fedett nyomozót, mondván, hátha talál valami terhelőt a célszemélyre, illetve bármibe „beugrathatja”. Csak akkor szabad bevetni ezt a nyomozati módszert, ha más módon nem szerezhető be olyan bizonyíték, amely igazolhatja a bűnös tevékenységet.
|
Rigoletto hamisan énekelt
|
Szinte bizonyos, hogy provokáción alapul, meglehetősen gyenge lábon és a törvénytelenség mezsgyéjén áll a Hiszékeny Dezső szocialista parlamenti képviselő, volt XIII. kerületi alpolgármester elleni büntetőeljárás – értesült a Népszava. A korábbi állításokkal ellentétben például nem bizonyítja hangfelvétel az ügyészség vádját – tudtuk meg. A politikus pere április 8-án kezdődik.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1052796_rigoletto-hamisan-enekelt
|
2015-03-31 15:10:00
| true | null | null |
Népszava
|
ÁSZ;Vida Ildikó;NGM;NAV;Polt Péter;áfacsalás;
2015-03-19 20:52:00
Vida Ildikó selyemzsinórt kap?
Lavina indult, amely könnyen maga alá temetheti Vida Ildikó adóhatósági elnököt. Áfacsalási ügyben gyanúsított a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik vezetője, egy másik eljárásban egy volt dolgozó ellen már vádat is emeltek, s miközben Vida mindent rendben talált saját háza táján, a nemzetgazdasági tárca egy héten belül másodszor rúgott bele a NAV-ba. A Korrupcióellenes Szövetség szerint nem maradhat következmények nélkül az Állami Számvevőszék (ÁSZ) adóhatóságot elmarasztaló jelentése sem, a NAV pedig, mint szervezet bizonyítottan korrupt.
Zéró tolerancia a NAV szabályszegő dolgozóival szemben - címmel adott ki közleményt csütörtökön a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Varga Mihály tárcája úgy fogalmazott: a NAV-nál, "mint az államkassza majd 93 százalékának bevételéért felelős szervezetnél alapvető követelmény az, hogy a hivatal összes dolgozója feddhetetlen legyen, és a jogszabályok maradéktalan betartásával végezze munkáját. A szabályokat megszegő alkalmazottakkal szemben zéró toleranciát kell alkalmazni."
Ezzel az NGM egy héten belül másodszor "üzent" Vida Ildikó adóhatósági elnöknek, hiszen múlt szerdán, miután az ÁSZ is kínos jelentést publikált a a NAV-ról, Varga Mihály tárcája közleményben utasította az adóhatóságot a súlyos hiányosságok és törvénytelenségek azonnali orvoslására. Az ÁSZ szerint ugyanis a NAV nemcsak szervezetileg hanyag és kaotikus, de éveken át gyakorlatilag ellenőrzés nélkül engedett el 3800 milliárd forint tartozást.
Sőt, miközben az áfacsalási botrány kirobbanása óta a NAV lényegében végig azt állította, semmi probléma az adóhatóság működésével, ezt pedig először egy két nap alatt elkészített, csak hosszú pereskedés után kiadott jelentéssel, majd pedig az amerikai kitiltási botrány nyomán indított, szintén önvizsgálat eredményeként született, s nyilvánosságra hozott jelentéssel igyekezett erősíteni. Csakhogy mindezeket nem csupán az ÁSZ cáfolta meg, hanem hétfőn a parlamentben Polt Péter is. A legfőbb ügyész ugyanis az áfacsalási botrány ügyében folyó nyomozásról azt mondta, "a hatóság gyanúsítottként felelősségre vonta a NAV egyik vezető tisztviselőjét hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt". Poltot az LMP-s Schiffer András kérdezte a Házban, úgy fogalmazva: a NAV-botrány kirobbanása óta keresik a "zöld dosszié" tartalmát, ám a legfőbb ügyész szerint az "nyitva van". Horváth András visszaéléseket bizonyító dokumentumait a rendőrség még 2013 decemberében lefoglalta, azóta húzódik az eljárás, amely a volt adóellenőr feljelentése alapján indult, s amelyet - mint Polt most közölte - többedszer hosszabbítottak meg júniusig. A feljelentés nyomán a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál indult bűnügyben 2014. november 4-én hallgattak ki egy személyt gyanúsítottként. Öt pontban merült fel bűncselekmény gyanúja, ebből egy pontban nem tárható fel bűncselekmény a beszerzett bizonyítékok alapján, viszont további három tényállási pontban folytatódik a vizsgálat, ahogyan a vizsgálatok megakasztásával kapcsolatban is, amelyben a NAV-vezetőt meggyanúsították - ismertette Polt.
Noha többet a nyomozás érdekében nem árulnak el, önmagában a meggyanúsított NAV-vezető esete mégis sokatmondó. Mindez ugyanis üzenetértékű lehet Vida Ildikó számára. Megírtuk: a Simicska Lajos bizalmi emberének számító adóhatósági elnököt eddig sem az áfacsalási, sem a személyét érintő, súlyos korrupciógyanút jelentő kitiltási botrány ügyében nem vonta felelősségre a kormány, ám most, hogy a Fidesz eddigi gazdasági háttérembere és Orbán Viktor nyilvánosan is összerúgták a port, fordulat állhat be. Simicska környezetéből ugyanakkor lapunk úgy értesült, nincs napirenden Vida menesztése, vagy legalábbis nem tudnak róla.
Éppen a NAV-elnök és a szabályszegésekben érintettek felelősségre vonásának hiányát kifogásolja a Korrupcióellenes Szövetség (Kellesz), amely csütörtökön közölte: a mulasztás gyanúját is fölveti, hogy miközben súlyos korrupciógyanús belső és külső hiányosságokat tárt fel az ÁSZ, azok következményeit nem vizsgálták, ahogy a korrupciós kockázatokat sem. Vágó Gábor, a szervezet titkára szerint nyilvánvaló, hogy nem elegendő csak a szabályszerűséget vizsgálni az ÁSZ-nak, a rendszerszintű visszaéléseket is föl kell tárnia. Ráadásul számtalan ponton állapított meg szabályszegéseket is az ÁSZ, amelyekkel szemben - mint Vágó felhívta lapunk figyelmét - az NGM csütörtökön zéró toleranciát hirdetett, személyi következményekről mégsem tudni. Ugyanezt erősítette meg Horváth András is, a Kellesz elnöke szerint az ÁSZ éppen olyan szabálytalanságokat tárt fel, amelyek alátámasztják az általa nyilvánosságra hozott áfacsalási botrány mögött álló rendszermechanizmust. Vancsura István, a Kellesz elnökségi tagja ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: nemcsak az súlyos megállapítás, hogy hiányoznak a belső kontrollok az adóhatóságban, hanem hogy az NGM sem ellenőrizte a NAV-ot. Jávor István korrupciókutató szerint pedig csak felületes megállapításokat tett az ÁSZ, amely oksági viszonyokat nem tárt föl, holott a jelentés is erősíti az álláspontot: a NAV korrupt szervezet.
|
Vida Ildikó selyemzsinórt kap?
|
Lavina indult, amely könnyen maga alá temetheti Vida Ildikó adóhatósági elnököt. Áfacsalási ügyben gyanúsított a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik vezetője, egy másik eljárásban egy volt dolgozó ellen már vádat is emeltek, s miközben Vida mindent rendben talált saját háza táján, a nemzetgazdasági tárca egy héten belül másodszor rúgott bele a NAV-ba. A Korrupcióellenes Szövetség szerint nem maradhat következmények nélkül az Állami Számvevőszék (ÁSZ) adóhatóságot elmarasztaló jelentése sem, a NAV pedig, mint szervezet bizonyítottan korrupt.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1051723_vida-ildiko-selyemzsinort-kap
|
2015-03-19 15:30:00
| true | null | null |
Népszava
|
Hagyó-per;negyedrendű vádlott;visszavont vallomás;
2015-03-12 17:58:00
Hagyó-per: bukott a súlyosan terhelő vád
Balogh Zsolt negyedrendű vádlott, aki egy ideig a BKV megbízott vezérigazgatója volt, visszavonta - már nem először - a nyomozati szakban Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettesre, elsőrendű vádlottra tett, súlyosan terhelő vallomását a Kecskeméti Törvényszéken folyó per csütörtöki tárgyalásán.
A tárgyaláson levetítették azt a 4 óra 23 perces videofelvételt, amelyet 2010. szeptember 14-én vettek fel, Hagyó Miklós és Balogh Zsolt szembesítésén. A felvételen Balogh Zsolt több alkalommal, határozottan mondta Hagyó Miklós szemébe, hogy a főpolgármester-helyettes arra utasította, évente 15 millió forintot adjon át neki. Azt is mondta, hogy a kétszer 15 millió forintot eljuttatta Hagyó Miklósnak, másodszor egy nokiás dobozban adta át személyesen.
Hagyó Miklós a felvételen tagadta Balogh Zsolt állításait.
A szembesítésről készült felvétel levetítése után Balogh Zsolt azzal indokolta a vallomás visszavonását, hogy akkor ezért tett súlyosan terhelő vallomást Hagyó Miklósra, hogy "ne tartóztassák le, mint a többieket". Balogh Zsolt az eljárás kezdete óta szabadlábon védekezik, letartóztatását nem kezdeményezte az ügyészség.
A videofelvételen a negyedrendű vádlott azt mondta: a pénzkérést azzal indokolta Hagyó Miklós, hogy „vannak olyan munkatársai, akiknek a fizetését csak így tudja megoldani”, valamint egy csepeli idősotthonnak is juttat belőle. A nyomozóügyészségen készített felvételen Balogh Zsolt több alkalommal hangsúlyozta és a volt főpolgármester-helyettes szemébe is mondta, hogy félt tőle. A videón fenntartotta a rendőrség előtt tett vallomását, és úgy fogalmazott: „elvesztettem az állásomat, tönkrement az egzisztenciám, azzal a bűntudattal, amit ti okoztatok, nem voltam képes élni, ezért mondtam el az igazságot”.
Balogh Zsolt Hagyó Miklós szemébe mondta - többször tanúk megnevezésével együtt - azokat az eseteket, amikor a főpolgármester-helyettes utasította egy-egy konkrét ügyben. Hagyó Miklós a Balogh Zsolt által konkrét időpontokkal és helyszínekkel megjelölt találkozások egy részére nem emlékezett, másokról pedig azt állította, hogy nem az történt, amit vádlott-társa állít. Hagyó Miklós minden egyes alkalommal azt mondta, hogy ő soha nem utasította, nem fenyegette Balogh Zsoltot, törvénytelenséget nem kért tőle. Balogh Zsolt a felvételen végig nyugodt volt, határozottan tett vallomást.
Homonnai János ügyész a vetítés után hangsúlyozta: a felvétel az eljárás törvényességét bizonyítja, a terheltek vallomásait védőik jelenlétében, a törvényi figyelmeztetések elhangzása után vették fel. Hozzátette: a jegyzőkönyvek is azt bizonyítják, hogy a védők nem észrevételeztek semmilyen törvénytelenséget az eljárás során, csak három-négy évvel később emeltek kifogást. Balogh Zsolt ezután jelentette be, hogy a szembesítéskor tett vallomását nem tartja fenn. „Hagyó Miklós semmilyen törvénytelenségre nem utasított, neki semmilyen pénzt nem adtam át” – mondta a negyedrendű vádlott, aki a bíróság előtt eddig nem tett vallomást.
Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró megkérdezte Balogh Zsolttól, hogy meggondolta-e, amit mondott. A vádlott csak annyit válaszolt: „igen, de nem kívánok egyebet mondani”.
"Nem vagyok hős. Nem akartam mást, csak hazamenni" - mondta Balogh Zsolt, amikor 2012 októberében már egyszer visszavonta a vallomását. Akkor azt állította, hogy nyomozati vallomásait nyomás alatt tette, sőt, a sajtóban is azért nyilatkozott - egyebek között az elhíresült Nokia-dobozról -, hogy elkerülje a börtönt.
A vádirat szerint a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes által létrehozott és vezetett bűnszervezet 2007 januárjától 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni kárt okozott a BKV-nak. A vádhatóság Hagyó Miklóst folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével mint felbujtót, kétrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettével, hivatali visszaélés bűntettével, valamint hivatalos személy által elkövetett zsarolás bűntettével vádolja.
A per jövő kedden tanúkihallgatással folytatódik.
|
Hagyó-per: bukott a súlyosan terhelő vád
|
Balogh Zsolt negyedrendű vádlott, aki egy ideig a BKV megbízott vezérigazgatója volt, visszavonta - már nem először - a nyomozati szakban Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettesre, elsőrendű vádlottra tett, súlyosan terhelő vallomását a Kecskeméti Törvényszéken folyó per csütörtöki tárgyalásán.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1050976_hagyo-per-bukott-a-sulyosan-terhelo-vad
|
2015-03-12 15:49:00
| true | null | null |
Népszava
|
MSZP;Buda-Cash;
2015-03-06 12:10:00
Buda-Cash - Az MSZP feljelent
Az MSZP ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz a Buda-Cash-ügyben bűnpártolás, hivatali hatalommal való visszaélés és vesztegetés elfogadása miatt.
Lukács Zoltán, az ellenzéki párt alelnöke egy budapesti DRB-bankfiók előtt tartott pénteki sajtótájékoztatón azzal indokolt: ki kell derülnie, hogy az ügyben milyen szerepe van a Fidesznek, az államigazgatási és a kormányzati szerveknek. Azt mondta, hogy a DRB-bankcsoport tagjai másfél éve még takarékszövetkezetek voltak, azokat a Fidesz segítségével alakították bankká.
|
Buda-Cash - Az MSZP feljelent
|
Az MSZP ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz a Buda-Cash-ügyben bűnpártolás, hivatali hatalommal való visszaélés és vesztegetés elfogadása miatt.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1050372_buda-cash-az-mszp-feljelent
|
2015-03-06 16:01:00
| true | null | null |
Népszava
|
orvos;Veszprém;
2015-03-31 14:52:00
Pénzért műtött a veszprémi orvos
A Veszprémi Járási Ügyészség vádat emelt egy orvos ellen, aki a betegeit pénzért vizsgálta és műtötte meg - közölte a Veszprém Megyei Főügyészség kedden.
A vádirat szerint az orvos - akivel szemben hasonló bűncselekmény miatt már korábban is vádat emeltek - a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórházban államilag finanszírozott ellátásért kért pénzt. Az ügyészség kilencrendbeli, üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette miatt emelt vádat az orvos ellen, aki 2012 júniusa és 2014 márciusa között a műtétek, valamint a vizsgálatok elvégzéséért jogtalanul anyagi ellenszolgáltatást kért a betegeitől.
A vádiratban szereplő kilenc, államilag finanszírozott ellátásra jelentkező beteg esetében az orvos a műtétekért a legtöbb esetben 150 ezer, míg a kontrollvizsgálatokért 15 ezer forintot kért. A pénzt többnyire a műtétek előtt kérte, azokat pedig, akik előre nem fizettek, a későbbi vizsgálatok során figyelmeztette a tartozásukra azzal, hogy az összeget akár részletekben is megadhatják. Előfordult, hogy az orvos olyan betegétől próbált meg 150 ezer forintot szerezni, aki korábban már közölte, hogy 50 ezer forintot tud csak adni, részletekben, és ezt meg is tette. Az orvos utóbb mégis rákérdezett, hogy a tartozását vagy annak egy részét tudja-e rendezni. Az asszony ezért később egy másik intézményben végeztette el a szükséges vizsgálatokat.
Volt, hogy az orvos "kedvezményt" is adott az állami finanszírozású műtétért annak a betegnek, akinek egy újabb beavatkozásra volt szüksége: így 100 ezer forintot kellett fizetnie. Egy másik esetben úgy fogadta el a kért 150 ezer forintot a beteg házastársától, hogy a beavatkozás eredménye alapján tudta, az asszony gyógyulása nem várható, amit a férjjel is közölt. A beteg a műtét után egy hónapon belül meghalt - áll a közleményben.
|
Pénzért műtött a veszprémi orvos
|
A Veszprémi Járási Ügyészség vádat emelt egy orvos ellen, aki a betegeit pénzért vizsgálta és műtötte meg - közölte a Veszprém Megyei Főügyészség kedden.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1052780_penzert-mutott-a-veszpremi-orvos
|
2015-03-31 16:05:00
| true | null | null |
Népszava
|
kártalanítás;Buda-Cash;DRB Bankcsoport;
2015-03-11 12:59:00
Buda-Cash - 103 milliárd jut a kártalanításra
Mintegy 103 milliárd forint jut a DRB bankcsoport 73 ezer ügyfelének kártalanítására - mondta Tóth István, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) kommunikációs vezetője szerdán a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Hozzátette: az alap, mint bármilyen más gazdálkodási szervezet, hitelt vehet fel, amennyiben a pillanatnyi vagyona nem elég az aktuális kártalanításhoz, így az OBA a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) kapott gyorshitelt. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez a forrás nem közpénz, mivel a jegybankra vonatkozó uniós szabályozás miatt az OBA három hónapon belül köteles visszafizetni ezt az összeget, és a forrás pótlására gazdaságos megoldást találni, piaci hitel, vagy kötvénykibocsátás formájában. Ezen felül a kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek, a lakás-takarékpénztárak és a hitelszövetkezetek kötelező tagságuk révén szintén fizetnek az OBA-nak.
A kommunikációs vezető tájékoztatott, hogy az esetek csaknem 90 százalékban magánszemélyek érintettek, míg a jogi személyek, egyéb szervezetek és az egyéni vállalkozók száma 9 ezerre tehető. A betétbiztosítási kártalanítás Magyarországon automatikus, a kártalanítási folyamat a bank bezárását követően megkezdődik, tehát a betétesnek nincsen dolga, nem kell sorba állni és igényelni azt - hangsúlyozta.
Elmondta, hogy a károsultak tényleges kifizetése már kedden megkezdődött, reggel 10 órakor már érkezett az OBA-hoz olyan ügyfélvisszajelzés, hogy megkapták a pénzt.
Mintegy 23 ezren vannak a legkisebb betétesek, akiknek 100 ezer forintig terjedő kártalanítási összegét házhoz viszi majd a Magyar Posta, az efölötti összegekről pedig értesítést kapnak a betétesek, amelyből tájékozódhatnak, hogy melyik postahelyen tudnak rendelkezni az összegről.
A 2,5 és 5 millió forint közötti összeget igénylők OBA Betétbiztosítási Kártyát kapnak, amely kifejezetten pénz kivételére szolgál OTP bankfiókokból és automatából, illetve valamennyi postafiókból. Ötmillió forint felett az ügyfelek az OBA által megnevezett takarékszövetkezeti fiókban rendelkezhetnek a kártalanítási összegről.
A jelenlegi törvények alapján legfeljebb 100 ezer eurós védelem illeti meg egyenként a betéteseket Magyarországon, azaz legfeljebb 30 millió 461 ezer forint kártalanítást kaphatnak az OBA-tól az aktuális DBR-csoport ügyben - emlékeztetett Tóth István.
|
Buda-Cash - 103 milliárd jut a kártalanításra
|
Mintegy 103 milliárd forint jut a DRB bankcsoport 73 ezer ügyfelének kártalanítására - mondta Tóth István, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) kommunikációs vezetője szerdán a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1050814_buda-cash-103-milliard-jut-a-kartalanitasra
|
2015-03-11 16:23:00
| true | null | null |
Népszava
|
A Fővárosi Törvényszéken elsőfokon már befejeződött a bundaügy, vagyis az az eljárás, amelyben a Központi Nyomozó Főügyészség 2013 májusában emelt vádat 12 személlyel szemben. A vádirat lényege szerint a nemzetközi bűnszervezet, játékvezetők és játékosok segítségével, szerte a világon befolyásolt futballmérkőzéseket, majd azok manipulált eredményeire különféle fogadóirodákban fogadásokat kötve jogtalan haszonra tettek szert.
2008 és 2013 között összesen 46 mérkőzésről bizonyosodott be, hogy manipulációval érintettek, amelyek között szerepelt 20 bajnoki, 2 kupa, 6 ligakupa, 8 U-19-es és 1 megye első osztályú bajnoki magyar mérkőzés, 2 nemzetközi utánpótlás és 1 felnőtt válogatott meccs, 3 finn első ligás és 1 olasz első osztályú bajnoki, továbbá 2 klubcsapatok közötti nemzetközi barátságos felkészülési mérkőzés.
Mint korábban az nso.hu írta, a bíróság nyolc vádlottra fegyházban letöltendő büntetést szabott ki, míg a 9., a 10. a 11. és a 12. rendű vádlottnak fizetnie kell a tettéért. A szingapúri T. S. Engnek hét évet kell rács mögött töltenie, és tíz évre kitiltották Magyarország területéről, K. Zoltán hét évet kapott, valamint 43 millió forint értékben vagyonelkobzást ítéltek, L. Mátyás hét, S. László öt, B. István négy, Cs. János négy, M. Tamás négy, S. Krisztián három évet kapott. A vádlottakat tíz évre valamennyi, labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől, illetve a csaló bírókat a játékvezetéstől eltiltották.
A bűnszervezet magyar tagjának és segítőinek az volt a feladata, hogy a kiválasztott mérkőzéssel kapcsolatban szervezzék meg a játékosok és/vagy a bírók megvesztegetését.
Ezután a bűnszervezet vezetője fogadási ügynökök segítségével – többnyire ázsiai fogadóirodáknál, az adott mérkőzésre akár több százezer eurós fogadásokat kötött. Amennyiben a manipulált mérkőzés a kívánt eredményt hozta, akkor a realizált tiszta haszonból a tagok egyenlő arányban részesültek.
Az ítélet ellen az ügyészség a szingapúri állampolgárságú vádlott és két társa terhére súlyosításért, a velük szemben kiszabott fegyházbüntetés és közügyektől eltiltás tartamának felemelése érdekében, továbbá a bűnszervezetben elkövetéssel érintett összes vádlott terhére a labdarúgással kapcsolatos valamennyi foglalkozástól történő végleges hatályú eltiltás kiszabása végett fellebbezést jelentett be.
A nemzetközi fogadási csalás-sorozat eredményesebb felgöngyölítése érdekében – Finnország, Németország, Szlovénia, Ausztria és az Europol részvételével – a nyomozás során nemzetközi nyomozócsoport alakult. A nemzetközi bűnügyi együttműködés ezen formájában először vettek részt a magyar ügyészek és rendőrök.
|
Súlyosbításért fellebbezett az ügyészség a bundaügyben
|
Hosszú börtönre számíthatnak a nemzetközi fogadási csalás résztvevői.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/04/05/sulyosbitasert-fellebbezett-az-ugyeszseg-a-bundaugyben
|
2022-04-05 00:00:00
| true | null | null |
Telex
|
2017 elejétől 2021 tavaszáig több mint százmillió forintot csalt és zsarolt ki egy 64 éves férfitől közvetlenül egy férfi és két női társa: az érintettek a férfi bizalmába férkőztek, még a lakásába is beköltöztek. A bűncselekmény-sorozat elején főleg szóbeli fenyegetéssel zsarolták a férfit, később különféle sztorikkal csaltak ki tőle pénzt. Legtöbbször állítólagos műtétekre, orvosi beavatkozásokra kértek készpénzt, de volt olyan is, hogy azt mondták, hogy egyik ismerősük balesetet szenvedett és azonnal szüksége van segítségre. Máskor védelmi pénzt kértek különféle, nem bizonyított fenyegetésekre hivatkozva. A férfit a női tagok elcsábították, majd ezután többször milliós nagyságrendű összegekkel megzsarolták, írja a Police.hu.
Az egyik nő szerelmet színlelve verte át a férfit; még azt is elhitette vele, hogy közös gyermeküket várja. Utolsó alkalommal, 2021. május 18-án, az egyik fővárosi kórház előtt azért adott át az idős férfi a két nőnek több százezer forintot, mert egy állítólagos terhességi komplikáció miatti sürgős orvosi kezelést ki kellett fizetni az álorvosnak. A helyszínen az újpesti rendőrök is megjelentek, majd a pénzátadás után elfogták a 25 éves fóti B. Alexandrát és 36 éves nyírbátori R. Brigittát. Még aznap délután egy XV. kerületi családi házban a 34 éves budapesti N. Szabolcsot is őrizetbe vették, közülük két főt le is tartóztattak.
Később azonosítottak még másokat is, akiknek köze volt a csalásokhoz: az 50 éves B. Ferencet és a 34 éves K. Tímeát kétrendbeli zsarolás, az 52 éves V. Róbertet, az 51 éves S. Annát és 20 éves H. Dzsenifert pedig csalás megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki. A IV. kerületi rendőrség az ügyet lezárta, és elküldte az ügyészségnek.
|
Évekig vert át, zsarolt egy nyolctagú banda egy 64 éves férfit, rengeteg pénzt csaltak ki tőle
|
2017 elejétől 2021 tavaszáig több mint százmillió forintot csalt és zsarolt ki egy 64 éves férfitől közvetlenül egy férfi és két női társa: az érintettek a férfi bizalmába férkőztek, még a lakásába is beköltöztek.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/04/06/bunbanda-zsarolas-bekoltozes-csalas
|
2022-04-06 00:00:00
| true | null | null |
Telex
|
A vádlott 2019 őszén elhatározta, hogy interneten olyan játékokat és elektronikai eszközöket hirdet meg eladásra, amikkel valójában nem rendelkezett. A hirdetésre jelentkezőktől azt kérte, hogy a vételárat előre utalják át neki. A nő kifejezetten a bűncselekményekből származó pénzek fogadására négy bankszámlát nyitott – írta közleményében a Baranya Megyei Főügyészség.
A sértettek átutalták a vételárat, vagy annak egy részét, a vádlott azonban nem küldte meg nekik a meghirdetett termékeket, őket különböző kifogásokkal hitegette. Több esetben saját maga által szerkesztett feladási bizonylatot küldött annak igazolására, hogy a csomagot feladta. A sértettek egy idő után már se telefonon, se üzenetben nem tudták elérni a debreceni nőt, ezért sokan feljelentést tettek.
A vádlott a csalásokat 2019 novemberében kezdte és még azután is folytatta, hogy őt 2020 áprilisában gyanúsítottként hallgatták ki. A csalássorozatnak az vetett véget, hogy a nőt a pécsi rendőrök 2020 júliusában őrizetbe vették, a bíróság elrendelte letartóztatását. 197, az ország különböző részein élő személyt csapott be, cselekményeivel összesen közel hárommillió forint kárt okozott, akár 3 év börtönt is kaphat.
|
Hárommilliót csalt ki áldozataitól egy debreceni nő, aki olyan játékokat árusított, ami nem is volt neki
|
A vádlott 2019 őszén elhatározta, hogy interneten olyan játékokat és elektronikai eszközöket hirdet meg eladásra, amikkel valójában nem rendelkezett. A hirdetésre jelentkezőktől azt kérte, hogy a vételárat előre utalják át neki.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/04/07/csalas-debreceni-no-3-millio-forintos-kar
|
2022-04-07 00:00:00
| true | null | null |
Telex
|
Vádat emelt egy 45 éves nő ellen minősített csalások miatt az Encsi Járási Ügyészség. A vádhatóság szerint ugyanis az elkövető, aki lelkipásztor volt, 2019 augusztusában, illetőleg 2020. év májustól augusztusig az egyházközség képviselőjétől, valamint magánszemélyektől milliós, tízmilliós tételekben csalt ki kölcsönöket, melyeket nem fizetett vissza.
A vádirat szerint a vádlott 2012. december végétől 2021. március közepéig egy borsodi kistelepülésen lelkipásztorként dolgozott. 2019 augusztusában megkereste az egyházközség képviselőjét, akitől azzal az indokkal, hogy saját vállalkozást szeretne beindítani, 3 millió forint kölcsönt vett fel, majd ismételten kért tőle további 2,5 millió forintot. Ezután 2020. májustól augusztus végéig magánszemélyektől vett fel kölcsönöket olyan hivatkozásokkal, hogy az életbiztosítását akarja lejárat előtt felszabadítani, letéti jegyét szeretné kiváltani, továbbá többször a parókia tetőszerkezetének cseréjére, javítására kért pénzt, 500 ezer és 10 millió forint közötti összegekben. Egyes sértettek esetében, rövid idő elteltével egyházi célokra ismételten újabb kölcsönösszegeket is átvett szintén milliós tételekben.
Az elkövető összesen 46 millió forintot csalt ki a sértettektől hivatását felhasználva, amelyhez vagy készpénzben jutott hozzá, vagy a sértettek a bankszámlájára utalták.
A nő a kölcsönöket nem akarta, és nem is tudta visszafizetni. Az ügyészség a büntetlen előéletű nővel szemben börtönbüntetést és közügyektől eltiltást indítványozott.
|
46 millió forintot csalt ki áldozataitól egy borsodi lelkésznő
|
Vádat emelt egy 45 éves nő ellen minősített csalások miatt az Encsi Járási Ügyészség. A vádhatóság szerint ugyanis az elkövető, aki lelkipásztor volt, 2019 augusztusában, illetőleg 2020. év májustól augusztusig az egyházközség képviselőjétől, valamint magánszemélyektől milliós, tízmilliós tételekben csalt ki kölcsönöket, melyeket nem fizetett vissza.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/04/25/46-millio-forintot-csalt-ki-aldozataitol-egy-borsodi-lelkeszno
|
2022-04-25 00:00:00
| true | null | null |
Telex
|
Újra első fokon kell tárgyalni azt az ügyet, amelyben korábban uniós és állami támogatások elcsalása miatt ítélték el Zádori Jánost, Pécsvárad 2014 óta hivatalban lévő független polgármesterét tavaly nyáron. Az MTI szerint a Pécsi Ítélőtábla kedden helyezte hatályon kívül a Szekszárdi Törvényszék elsőfokú ítéletét, a bíróságot egyúttal új eljárásra utasította az ügyben.
„Ez nem azt jelenti, hogy vége van, ez a 2012-re visszavezethető ügy tulajdonképpen elölről kezdődik. Persze az ember valamilyen szinte örül, hogy nem egy negatív döntés lett, ugyanakkor innen még több év olyan eljárás vár ránk, ami nyilvánvalóan nem lesz egy nagy öröm”
– így kommentálta a Facebookon Zádori azt, hogy a Pécsi Ítélőtábla eltörölte e korábbi, első fokon meghozott ítéletet.
Ahogy arról korábban a Telex is beszámolt, bűnsegédként és társtettesként elkövetett költségvetési csalás miatt emeltek vádat Zádori ellen egy EU-s és állami támogatásokból összesen másfél milliárd forinthoz jutó, túlárazottan megvalósult csirketelep ügyében, amelyről itt írtunk részletesebben. A polgármestert 2021 júniusában négy és fél év börtönbüntetésre ítélté és több mint 200 millió forint vagyonelkobzást is elrendelt akkor a Szekszárdi Törvényszék elsőfokú ítélete.
A törvényszék akkori közleménye szerint a pécsváradi polgármester társaival jogtalanul igényelt és hívott le európai uniós és állami támogatásokat állattartó telepek és technológiai berendezések korszerűsítésére, ezzel összesen 714 millió forint vagyoni hátrányt okoztak. Emellett fiktív számlák kibocsátásával több mint tízmillió forinttal károsították meg a költségvetést.
A kedden hatályon kívül helyezett ítélethirdetéskor Zádori azt mondta: „Meg szeretnék nyugtatni mindenkit, hogy nem megyek börtönbe egyelőre, és nem is szeretnék.” Ez ellen az eredeti ítélet ellen aztán a vádlottak, védőik és az ügyészség is fellebbezett.
|
Újra kell tárgyalni a költségvetési csalás miatt elítélt pécsváradi polgármester ügyét
|
Újra első fokon kell tárgyalni azt az ügyet, amelyben korábban uniós és állami támogatások elcsalása miatt ítélték el Zádori Jánost, Pécsvárad 2014 óta hivatalban lévő független polgármesterét tavaly nyáron. Az MTI szerint a Pécsi Ítélőtábla kedden helyezte hatályon kívül a Szekszárdi Törvényszék elsőfokú ítéletét, a bíróságot egyúttal új eljárásra utasította az ügyben.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/05/10/pecsvarda-polgarmester-koltsegvetesi-csalas-zadori-janos
|
2022-05-10 00:00:00
| true | null | null |
Telex
|
A Központi Nyomozó Főügyészség különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat a korábban egy kerületi bíróságon elnökhelyettesként, majd csoportvezetőként dolgozó, 2019 júliusa óta nyugdíjba vonult bíró ellen.
A vád szerint a volt bíró 2008 és 2015 között részben megnövekedett anyagi terhei miatt, részben pedig a különböző pénzintézetek felé fennálló tartozásainak rendezése céljából további személyi kölcsönöket és hiteleket vett fel, miközben tisztában volt azzal, hogy azokat nem tudja visszafizetni, és ez nem is állt szándékában.
2014. december 31-én a vádlottnak több mint három millió forint hitelkártyatartozására, öt bank felé fennálló tartozásai miatt havi 436 462 forint fizetési kötelezettsége, továbbá 5 640 000 forint magánkölcsönből eredő tartozása volt.
A volt bíró jövedelmét 2015-től kizárólag a munkabére jelentette, amelynek összege nem haladta meg a havi hatszázezer forintot.
A folyamatos fizetési nehézségeinek áthidalására 2015-től úgy próbált pénzhez jutni ismerőseitől, kollégáitól, valamint az általuk ajánlott személyektől, hogy a tényleges vagyoni helyzetéről nem tájékoztatta őket.
2015 szeptemberéig 66 300 000 forintot vett át magánszemélyektől úgy, hogy tisztában volt vele, hogy a kölcsönöket nem tudja visszafizetni.
Áldozatait ingatlanokkal kapcsolatos befektetési lehetőségekkel hitegette, továbbá hozzátartozóinak ideiglenes likviditási problémáira és ingatlanvásárláshoz szükséges pénzügyi segítségre hivatkozva különböző összegeket kért kölcsön, rövid visszafizetési határidőket ígérve.
A vádlott 28 sértettnek összesen 589 millió forint kárt okozott, amely csak részben térült meg.
Az ügyészség szabadságvesztés és pénzbüntetés kiszabását javasolta, valamint 213 682 000 forint erejéig vagyonelkobzást indítványozott a volt bíróval szemben.
|
Csalásért vádat emeltek egy volt bíró ellen, aki összesen 589 millió forinttal károsította meg áldozatait
|
A Központi Nyomozó Főügyészség különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat a korábban egy kerületi bíróságon elnökhelyettesként, majd csoportvezetőként dolgozó, 2019 júliusa óta nyugdíjba vonult bíró ellen.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/05/11/vademeles-volt-biro-csalas-589-millio-forint-kar
|
2022-05-11 00:00:00
| true | null | null |
Telex
|
A Kaposvári Járási Ügyészség csalás és más bűncselekmények miatt vádat emelt nyolc személlyel, valamint 37 fiktív hitelfelvevőként közreműködő társukkal szemben, akik hamis okiratokat felhasználva százmilliós nagyságrendben igényeltek kölcsönöket magyar bankoktól.
A vádlottak – akik közül ketten a pénzügyi szférában dolgoztak – felfigyeltek arra, hogy a magyar pénzintézetek a hitelügyintézések során külföldi munkáltatói igazolásokat is elfogadnak. Megállapodtak abban, hogy olyan személyeket fognak keresni, akik – anyagi ellenszolgáltatásért cserébe – hamis külföldi munkaviszonyt igazoló okiratokkal magyar bankoktól személyi kölcsönt igényelnek, majd a felvett kölcsön összegét elosztják egymás között.
A társaság tagjai a részfeladatokat szétosztották: volt, aki a hiteleket felvevő személyeket hajtotta fel, és volt, aki a külföldi munkaviszonyt igazoló okiratokat hamisította meg, míg egyikük a hitelügyintézés során személyesen kísérte el az ügyfeleket az ország különböző pontjain – Budapesten, Kaposváron, Siófokon, Szegeden – lévő bankfiókokba.
A vádlottak ezzel a módszerrel összesen hét magyarországi pénzintézetet károsítottak meg, akiktől összesen 335 millió forint összegű kölcsönt igényeltek, melyből végül 110 millió forintot meg is szereztek.
A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság 2021 májusában csapott le az elkövetőkre. A csalás elkövetésében vezető szerepet játszó négy személyt őrizetbe vették, ők a nyomozás alatt mindvégig letartóztatásban voltak. Az ügyészség a Kaposvári Járásbíróságra benyújtott vádiratában 8 és 12 év közötti börtönbüntetés kiszabását, míg a további elkövetők többségével szemben végrehajtandó, illetve felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta.
|
110 millió forintot nyúlt le magyarországi bankoktól egy csalásokra szakosodott társaság
|
A Kaposvári Járási Ügyészség csalás és más bűncselekmények miatt vádat emelt nyolc személlyel, valamint 37 fiktív hitelfelvevőként közreműködő társukkal szemben, akik hamis okiratokat felhasználva százmilliós nagyságrendben igényeltek kölcsönöket magyar bankoktól.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/05/16/110-millio-forintot-csaltak-ki-magyarorszagi-bankoktol-45-szemely-ellen-vadat-emeltek
|
2022-05-16 00:00:00
| true | null | null |
Telex
|
Több mint 300 millió forint uniós és magyar pályázati pénzt vett igénybe jogosulatlanul két férfi, akik ellen a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség költségvetési csalás miatt emelt vádat.
Az ügyészség közleménye szerint az ügy 2011 márciusáig nyúlik vissza, ekkor az egyik férfi egy epertermesztéssel kapcsolatos beruházásra 612 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el. A pályázat egyik feltétele volt, hogy az összeg 50 százalékával a támogatott társaság 2 éven belül elszámol a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal felé. A beruházás megvalósítása érdekében a férfi cége fővállalkozói szerződést kötött a másik vádlott ügyvezetése alatt álló társasággal, azonban „finanszírozási problémák miatt a kivitelezés üteme eltért a tervezettől” – áll a közleményben.
Annak érdekében, hogy a pályázati támogatás ne vesszen el, a két férfi megállapodott, hogy a fővállalkozó olyan munkálatokat is elvégzettként számláz ki, amelyek az elszámolás határidejében valójában még nem készültek el.
A kifizetési kérelemmel kapcsolatos dokumentációt, köztük a valótlan számlákat a férfi 2013 márciusában nyújtotta be pályázatíróján keresztül támogató hatósághoz. A 2013 augusztusában végzett hatósági helyszíni ellenőrzés azért nem tárt fel eltérést, mert időközben az el nem végett munkálatokat a fővállalkozó befejezte.
Ugyanakkor a beruházás összességében máig nem készült el, a pályázati támogatást jogosulatlanul igénybe vettnek minősítették, majd magát a céget is felszámolták.
A valótlan tartalmú kifizetési kérelem alapján a hatóság 309 249 172 forintot fizetett ki a támogatott cégnek, melynek 75 százalékát az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap költségvetése, míg 25 százalékát a magyar nemzeti költségvetés finanszírozta.
A főügyészség a két férfival szemben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt emelt vádat. Bűnösségükről a Szegedi Járásbíróság fog dönteni.
|
Tizenegy éve 612 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el epertermesztésre egy vállalkozó
|
Több mint 300 millió forint uniós és magyar pályázati pénzt vett igénybe jogosulatlanul két férfi, akik ellen a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség költségvetési csalás miatt emelt vádat.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/05/16/tizenegy-eve-612-millio-forint-vissza-nem-teritendo-tamogatast-nyert-el-epertermesztesre-egy-vallalkozo-a-beruhazas-a-mai-napig-nem-keszult-el
|
2022-05-16 00:00:00
| true | null | null |
Telex
|
Néhány év alatt majdnem hetvenmillió forintot keresett az a társaság, amelyik különböző oldalakon úgy hirdette magát, mint ahol egy év alatt érettségihez lehet jutni. A cég oktatási listájában ezen túl szerepeltek különböző szakképesítések, sőt még diploma is. Majdnem ötszáz sértett van, de a nyomozók továbbra is várják a becsapottak jelentkezését, olvasható a Police.hu-n.
A magyar rendőrök két éve nyomoztak a magyarországi működési engedéllyel nem rendelkező, az Egyesült Királyságban bejegyzett céggel kapcsolatban, ami rendszeresen állított ki érettségi bizonyítványokat, míg a vele együttműködő magyar kft. szervezte a toborzásokat és a diákok oktatását.
A hirdetések arról szóltak, hogy náluk érettségi bizonyítvány, különböző szakképesítésekről szóló oklevél és felsőoktatási diploma is szerezhető online oktatás útján. Az érdeklődőket rövid idő alatt megszerezhető bizonyítvánnyal kecsegtették, sőt, voltak néhány hét alatt abszolválható képzéseik is. Az így kiállított angol nyelvű bizonyítványokat, okleveleket, diplomákat már csak honosíttatni kellett egy-egy jól fizető álláshoz.
A kicsalt összegek széles skálán mozogtak. A legkisebb összeg hetvenezer forint volt, míg a legmagasabb ennek több mint húszszorosa, vagyis másfél millió forint.
A nyomozók még a múlt hónapban ütöttek rajta az ötfős társaságon, házkutatást tartottak náluk, és számítógépeket, telefonokat, pendrive-okat, pecséteket, hologramokat, jegyzeteket és rengeteg elektronikus adatot is lefoglaltak. Többek között nagyobb kárt okozó, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett csalással gyanúsították meg a három férfit és a két nőt, akik valamennyien szabadlábon védekeznek.
|
Érettségi egy év alatt? Többek között ezt ígérték a csalók, és becsaptak ötszáz embert
|
Néhány év alatt majdnem hetvenmillió forintot keresett az a társaság, amelyik különböző oldalakon úgy hirdette magát, mint ahol egy év alatt érettségihez lehet jutni. A cég oktatási listájában ezen túl szerepeltek különböző szakképesítések, sőt még diploma is. Majdnem ötszáz sértett van, de a nyomozók továbbra is várják a becsapottak jelentkezését, olvasható a Police.hu-n.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/05/27/erettsegi-rendorseg-csalas-nyomozas-sertett
|
2022-05-27 00:00:00
| true | null | null |
Telex
|
Befejezte a rendőrség a vizsgálatát annak az ügynek, amelyben egy férfi 15 egyházi személytől több mint 37 millió forintot csalt ki. Az egész egy 2016-os feljelentés alapján indult el, amikor csalás miatt feljelentést tett egy magyar plébános.
A plébánost még 2014-ben kereste meg a vádlott hamis papírokkal, miszerint nagy összegű örökséget hagyott rá egy nemrég elhunyt idős nő. A hagyatéki eljárás lebonyolításáért alkalmanként több ezer eurót kért a férfi a plébánostól.
Végül 2019-ben fogták el a férfi Esztergomban, és kiderült, hogy több hasonló bűncselekményt követett el egyházi személyek ellen 37 millió forintnál is nagyobb értékben, és a nyomozásba a szlovák hatóságok is beszálltak.
|
Egyházi személyeket húzott le milliókkal egy magyar csaló
|
Befejezte a rendőrség a vizsgálatát annak az ügynek, amelyben egy férfi 15 egyházi személytől több mint 37 millió forintot csalt ki.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/05/30/egyhazi-szemelyeket-huzott-le-milliokkal-egy-magyar-csalo
|
2022-05-30 00:00:00
| true | null | null |
Telex
|
Csalás gyanújával állította elő a rendőrség még május közepén a Szent János Kórház egyik korábbi vezető beosztású dolgozóját – erősítette meg a Telex értesülését a Budapesti Rendőr-főkapitányság. Információnkat a kórház sem cáfolta, az ügyben ők tettek feljelentést. A gyanúsított már nem dolgozik az intézményben, szabadlábon védekezik.
Május 16-án a lakásán állította elő a kórház egyik korábbi dolgozóját a rendőrség, akit gyanúsítottként hallgattak ki, közölte kérdésünkre a rendőrség. Mint írták, a Budapesti Rendőr-főkapitányság egy egészségügyi intézmény feljelentése alapján csalás gyanújával rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen.
Információink szerint a kórház korábbi humánpolitikai vezetője ellen indult eljárás orvosok fiktív foglalkoztatásának gyanújával. Erre vonatkozó kérdésünket a kórház nem erősítette meg, de nem is cáfolta. A kórház válaszában ez olvasható:
„Az intézmény vezetése által kezdeményezett belső ellenőrzés során megalapozott gyanú merült fel arra vonatkozóan, hogy egy munkatársunk visszaélt a számára biztosított informatikai jogosultságaival.”
A kórház válasza szerint az ügyben büntetőfeljelentést tettek, és a bizonyítékként szolgáló dokumentumokat eljuttatták a nyomozó hatóságnak. „A nyomozás sikeressége érdekében további információt a nyilvánossággal nem áll módunkban megosztani” – írta kérdéseinkre a kórház.
Kórházi forrásaink szerint a visszaélések hosszabb időre nyúlnak vissza. Egyik informátorunk azt mondta: az orvosok foglalkoztatásának szigorú engedélyeztetési rendje van, a legapróbb döntéseket, a kis összegű kifizetéseket is több vezetővel kell aláíratni. Mindezek alapján nehéz elképzelni, hogy valaki teljesen egyedül tudott volna hosszabb ideig ilyen csalást elkövetni a kórházban.
|
Csalás gyanújával hallgatta ki a rendőrség a Szent János Kórház egyik korábbi dolgozóját
|
Csalás gyanújával állította elő a rendőrség még május közepén a Szent János Kórház egyik korábbi vezető beosztású dolgozóját – erősítette meg a Telex értesülését a Budapesti Rendőr-főkapitányság. Információnkat a kórház sem cáfolta, az ügyben ők tettek feljelentést.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/06/03/szent-janos-korhaz-csalas-rendorseg-nyomozas
|
2022-06-03 00:00:00
| true | null | null |
Telex
|
Bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás miatt 75 ember ellen javasol vádemelést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A NAV csütörtöki közleménye szerint az általuk működtetett, 140 cégből álló láncolat őrző-védő és takarítási szolgáltatások ürügyén kijátszotta az áfaszabályokat, és ezzel összesen 2,2 milliárd forintos kárt okozott a költségvetésnek.
A céghálózat somogyi érintettségű, de fővárosi irányítású volt. A benne lévő cégek személy- és vagyonvédelemmel, takarítással és munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoznak, és országszerte több száz foglalkoztatottat mozgattak. A közvetített biztonsági őrök és takarítók után nem fizették meg az adókat és járulékokat, emellett az áfával is trükköztek, így jött össze a 2,2 milliárdos tétel.
Az adónyomozók megalapozott gyanúja szerint a megrendelő cégek valótlan megbízási szerződések alapján vettek igénybe takarítási és őrzésvédelmi munkaerőt, a valóságban ugyanis nem volt szó munkaerő-kölcsönzésről, ténylegesen ők maguk foglalkoztatták a biztonsági őröket és takarítókat.
A nyomozás során a NAV három akciót szervezett a bűnszervezet felszámolására, azok során csaknem háromszáz helyszínen jelentek meg a nyomozók, így 1,5 milliárd forint összértékben foglaltak le ingatlanokat, gépjárműveket, míg az elkövetők összesen több mint 150 millió forintot térítettek meg önkéntesen. Az ügyben csaknem kétszázezer oldalnyi nyomozati anyag keletkezett.
|
140 cég játszott össze, több mint kétmilliárdot csaltak el
|
Bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás miatt 75 ember ellen javasol vádemelést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2022/06/16/140-ceg-jatszott-ossze-tobb-mint-ketmilliardot-csaltak-el
|
2022-06-16 00:00:00
| true | null | null |
Telex
|
Támogatásokkal, fiktív számlákkal és hitelekkel csaknem négymilliárd forintot csalt el egy budapesti bűnszervezet, amely többek között vagyonvédelmi szolgáltatásokat végzett – közölte a NAV Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense csütörtökön az MTI-vel.
Mészáros Gábor tájékoztatása szerint a nyomozók Budapesten és további öt megyében, hetven helyszínen tartottak házkutatásokat. Harminc embert fogtak el és hallgattak ki gyanúsítottként, közülük hatot őrizetbe vettek, majd letartóztattak.
A bűnszervezet eleinte számlagyárat működtetett, majd az őrzésvédelem területén tevékenykedett. A munkavállalók után járulékokat, a vagyonvédelmi szolgáltatás után áfát nem fizetett. Valótlan adatokkal, hamis iratokkal támogatásból és hitelből származó pénzeket is megszereztek a szervezet tagjai.
Az eljárás során nagy értékű autókat, több százmillió forint készpénzt foglaltak le, valamint ingatlanokat és bankszámlákat zároltak mintegy 1,7 milliárd forint értékben. A nyomozással egymilliárd forint jogtalanul igényelt hitelösszeg kiutalását is sikerült megakadályozni.
A bűnszervezet irányítóját a hegyeshalmi határnál a Merkur bevetési egység fogta el. Az érintettek ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás miatt indult eljárás.
|
Négymilliárdot csalt el egy vagyonvédelmi cégnek álcázott bűnszervezet
|
Támogatásokkal, fiktív számlákkal és hitelekkel csaknem négymilliárd forintot csalt el egy budapesti bűnszervezet, amely többek között vagyonvédelmi szolgáltatásokat végzett – közölte a NAV Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense csütörtökön az MTI-vel.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/06/23/negymilliardot-csalt-el-egy-vagyonvedelmi-cegnek-alcazott-bunszervezet
|
2022-06-23 00:00:00
| true | null | null |
Telex
|
Még a felesége is elhitte róla, hogy dandártábornok: 150 milliót csalt össze egy 53 éves férfi
|
A vádirat szerint az extaxis áltábornok közel 150 millió forinttal károsította meg a sértetteket. A közlemény szerint „cselekményéhez tévedésben tartott vagy a bűncselekményekbe bevont nőkkel – többször párhuzamosan – fenntartott kapcsolatait is felhasználta, a megvádolt társai közül pedig – jó üzletet remélve – többen voltak abban a tudatban, hogy a férfin keresztül hivatalos személyt vesztegetnek”.
| null | 1 |
https://telex.hu/zacc/2022/06/30/sokan-hazudnak-a-feleseguknek-de-hanyan-azt-hogy-tabornokok-legalabb-egy-ember-biztosan
|
2022-06-30 00:00:00
| true | null | null |
Telex
|
|
Március 10-én gazdasági csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt vádat emelt a Fővárosi Állat- és Növénykert operatív igazgatója ellen az Egri Járási Ügyészség – derült ki a vádhatóság portálunknak adott válaszából.
A Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes bizalmasaként is emlegetett Szabó Rolandról tudni kell, hogy 2019 novemberében lett a fővárosi önkormányzat által működtetett budapesti állatkert operatív igazgatója, majd 2020 februárjában a főigazgató általános helyettese.
Persányi Miklós főigazgató lemondását követően, 2020. március elsején Karácsony Gergely pedig megbízta Szabót a főigazgatói feladatkör átmeneti ellátásával, majd a Fővárosi Közgyűlés az év szeptemberében elfogadta a főigazgató kiválasztását célzó nyílt pályázat kiírását.
Ezek után a főpolgármester Szabó Rolandot 2021. január 1. napjától öt év határozott időre kinevezte a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatójának.
A kinevezés azután vált rendkívül kínossá, hogy nyilvánosságra került: a férfit már két hónappal korábban, 2020. szeptember 10-én üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csalás, valamint hamis magánokirat felhasználása miatt gyanúsítottként hallgatta ki a gyöngyösi rendőrkapitányság.
A gyanúsítás előzményéről a Privát Kopó bűnügyi portál közölt annak idején részleteket.
Eszerint a férfi korábbi munkáltatója a Nagyrédei Szőlők Borforgalmazó Kft. volt, ahol 2017. január 1. és 2019. október 31. között a cég ügyvezetői tisztségét töltötte be. Szabó ellen valótlan gazdasági eseményekről szóló számlákkal és azok értékének kifizetésével, valamint a kft. házi pénztárból jogosulatlanul történt készpénzfelvétellel (a felvett összeg csaknem húszmillió forint) összefüggésben a Nagyrédei Szőlők Borforgalmazó Kft. új ügyvezetője tett büntetőfeljelentést, a rendőrség pedig ez alapján meg is gyanúsította Szabót.
Miután a sajtó felkapta a csalási ügyet, Karácsony kihátrált és visszavonta Szabó Roland főigazgatói kinevezéséről szóló határozatát, ám a Főpolgármesteri Hivatal ezzel kapcsolatos közleményében hangsúlyozták azt is, hogy korábbi kinevezettjük főigazgató-helyettesként tovább dolgozik a Fővárosi Állat- és Növénykertben.
A jelenlegi adatok szerint a most operatív igazgatóként tevékenykedő Szabó Roland fémjelezte állatkert kapcsán pár hónapja azt is megírtuk, hogy milliós pénzszórás is folyhat az intézménynél, legalábbis erre lehetett következtetni abból a 2021. évi pénzügyi beszámolóból, amiben az állatkert által megkötött, ötmillió forintot meghaladó szerződések egyes részleteit tették közzé.
Az egyik, öt évre szóló megállapodás például egy luxusautó bérléséről szól. A BMW X3 xDrive30d M Sport hobbiterepjáró használata több mint 22 millió forintba kerül, és jó kérdés, vajon miért van szüksége az állatkertnek egy ekkora költséget felemésztő jármű bérlésére.
|
Gazdasági csalás miatt emeltek vádat Karácsonyék liblingje, a fővárosi állatkert igazgatója ellen
|
Vádat emelt Karácsony Gergely kinevezettje, a Fővárosi Állat- és Növénykert operatív igazgatója ellen az ügyészség – tudta meg a Magyar Nemzet. Szabó Rolandnak többek között gazdasági csalás vádjával kell bíróság elé állnia. Az, hogy Szabót komoly bűncselekménnyel hozta összefüggésbe a hatóság, már évek óta köztudott, ennek ellenére a sokáig a főpolgármester támogatását élvező operatív igazgató megtarthatta vezető pozícióját.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/03/gazdasagi-csalas-miatt-emeltek-vadat-karacsonyek-liblingje-a-fovarosi-allatkert-igazgatoja-ellen
|
2023-03-24 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Múlt pénteken írt arról a Magyar Nemzet, hogy március 10-én gazdasági csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt vádat emelt a Fővárosi Állat- és Növénykert operatív igazgatója, Szabó Roland ellen az Egri Járási Ügyészség.
A Főpolgármesteri Hivatal kedden közölte, hogy mivel Szabó nem cáfolta a vádemelésről szóló híreket, illetve nem kért helyreigazítást, Karácsony Gergely főpolgármester kezdeményezte, hogy a Fővárosi Közgyűlés Szabó Rolandot visszahívja, aki azonban időközben benyújtotta a lemondását.
Szabót a közpénztemető Biodómot megálmodó Persányi Miklós után, 2020-ban vette át főigazgatói feladatköröket az állatkertben. Azonban alighogy hivatalosan is kinevezték, máris visszavonta a pályázatát.
|
Lemondott a fővárosi állatkert operatív igazgatója, miután híre ment, hogy gazdasági csalással vádolják
|
A Főpolgármesteri Hivatal kedden közölte, hogy mivel Szabó nem cáfolta a vádemelésről szóló híreket, illetve nem kért helyreigazítást, Karácsony Gergely főpolgármester kezdeményezte, hogy a Fővárosi Közgyűlés Szabó Rolandot visszahívja, aki azonban időközben benyújtotta a lemondását.
| null | 1 |
https://444.hu/2023/03/28/lemonodtt-a-fovarosi-allatkert-operativ-igazgatoja-miutan-hire-ment-hogy-gazdasagi-csalassal-vadoljak
|
2023-03-28 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Összesen 628 millió 714 ezer forinttal dobta meg az állam a Mészáros Lőrinc érdekeltségéhez tartozó Halmajugrai Fotovoltaikus Erőmű Project Kft.-t kísérleti fejlesztés jogcímen. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium rendelete alapján már tavaly decemberben megítélték a vissza nem térítendő támogatásként, illetve kamattámogatásként feltüntetett összeget a cégnek, ám a döntést csak nemrég jelentették az Európai Uniónak.
A projektcég jelenleg egy 20 megawatt teljesítményű naperőművet épít a Mátrai Erőmű közelében lévő Halmajugra határában. A napelempark építését még az erőmű korábbi tulajdonosa, a német RWE kezdeményezte az onnan nem messze lévő bükkábrányival együtt. Az utóbbi, 22,6 MW kapacitású napelempark már 2018-ban elkészült, és a visontai erőművel együtt Mészáros kezébe került, aki aztán mindkettőt eladta az MVM Zrt.-nek. A több ezer háztartás áramellátását biztosító bükkábrányi létesítmény átadása idején annyit közöltek, hogy a projekt a Mátrai Erőmű tízéves megújulási programjának egyik első eleme, ami képes lesz átvezetni a vállalatot a karbonmentes gazdaságba.
Az új, hasonló teljesítményű naperőművet most megint a felcsúti milliárdos cége építette egy olyan területen, amelyet az MVM-től bérel. A halmajugrai erőmű pontos költségei nem ismertek. Annyit tudni, hogy a kivitelező projektcég a Status Energy Magántőkealap tulajdonolta, vagyonkezeléssel és ingatlanforgalmazással foglalkozó Status HFP Project Kft. leányvállalata. A Halmajugrai Fotovoltaikus Erőmű Project Kft. a legutóbbi beszámolója szerint árbevétel nélkül és 11,5 millió forintos veszteséggel zárta a 2021-es évet. A cég ugyanakkor már 6,58 milliárd forintnyi befektetett eszközzel rendelkezett, teljes, 9,12 milliárdot kitevő eszközállománya mellett. Kötelezettségei 8,8 milliárd forintra rúgtak 2021 végén, ebből bő 5,7 milliárd a Status Energy tőkealappal szembeni, 2027-ben lejáró kötelezettség, és a hitelbiztosítéki nyilvántartásból az látszik, hogy az OTP is szerepet vállalt a finanszírozásban, hasonló nagyságú jelzálogot jegyeztetett be.
Tavaly novemberben a hvg.hu arról értesült, hogy a kft. megkapta az engedélyt egy 132 kilovoltos vezeték megépítésére is, mely az országos hálózatba táplálja majd be a naperőműben megtermelt villamos energiát. Erre jött rá most az állami támogatás.
Máshol támogatásnak híre-hamva sincsen
Mint korábban megírtuk, kereskedelmi célú napelemes erőműveket 2021 áprilisa óta nem lehet engedélyeztetni Magyarországon, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) azóta nem ad ki csatlakozási jogosultságot a jelentkezők számára. Az ilyen típusú erőműveket kifejezetten azért hozzák létre, hogy az ott megtermelt áramot a hálózatra betáplálják, és azt mások számára értékesítsék.
Nemrég kiderült, hogy tovább húzódik a beruházások csatlakozási engedélyezése. A vállalatok egy úgynevezett kapacitástenderen nyújthatnak be kérelmet az elbírálásra. A tendert azonban folyamatosan elhalasztották, tavaly óta pedig már kormányrendeletben is határoznak az időpontokról: az első, 2022. augusztusi határidőt először novemberre, majd 2023 februárjára, végül márciusra csúsztatták el. A csatlakozás feltételeit tartalmazó ajánlatot (műszaki-gazdasági tájékoztatót) március 13-ig kellett volna megküldenie a Mavirnak, amely azonban ezt nem tette meg.
Az ágazati szereplők nem tudnak semmit. A mostani halasztás rendhagyó abból a szempontból, hogy az eddigieket megelőzte egy bejelentés, hogy csúszik az időpont, most ezt sem ejtették meg – magyarázta a 24.hu-nak Szolnoki Ádám, a MANAP Iparági Egyesület elnöke. Jelenleg a legbiztosabbnak az tűnik, hogy hamarosan érkezik egy rendelet, amely rögzíti, hogy 0 kilowatt szabad kapacitás áll a jelentkezők rendelkezésére, és a halasztást kodifikálja.
A tenderen ugyanakkor nagy a tolongás:
körülbelül 3 gigawattnyi kapacitás vár befogadásra, ez a paksi atomerőmű névleges teljesítményének a másfélszeresét teszi ki.
A pályázói paletta nagyon széles: az 1 megawattostól az 50 megawattosig többféle erőművet akarnak engedélyeztetni, és a nyugat-európai és kínai multiktól kezdve a hazai kis és nagy beruházókig sokan állnak sorban.
Más naperőműprojekt azonban nem ismert, amely az elmúlt időszakban állami támogatást kapott volna, a szakmai szervezeteknek nincs tudomása arról sem, hogyan lehet azt megigényelni – szögezte le az elnök.
Meglehet, hogy kivételezni fognak bizonyos szereplőkkel, akik soron kívül kapnak majd szabad kapacitásokat? Szolnoki szerint az új csatlakozási folyamat nagyobb transzparenciát biztosít majd, mint a korábbi, amely elég véletlenszerűen működött. Most legalább a csatlakozási folyamat során a rendszerirányító az összes hálózati szolgáltatóval egyezteti a számításait. A Mavirnak elvileg évente kétszer kapacitás-közzétételi eljárást kell majd indítania, mely éppen az átláthatóságra irányul.
Teljes homályban a szereplők
A lakossági napelemes rendszerekhez hasonlóan a kereskedelmi célúak esetében is az a szabályozói magyarázat, hogy az engedélyeztetést akadályozza a hazai áramhálózat rossz állapota és szűkös befogadóképessége. A szakma szerint az nem vitatható, a hálózat komoly fejlesztésre szorul, hogy még több megújulóenergia-kapacitást be tudjon fogadni. Annak kapcsán viszont sötétben tapogatóznak, hogy a limiteket miért éppen ott határozzák meg, ahol jelenleg. A közzétételi eljárás egyik kulcspontja, hogy mennyi szabad kapacitást biztosítanak,
a beruházók kíváncsiak lennének rá, hogy miért épp nulla kilowatt áll rendelkezésre, ám a szabályozó eddig nem tette közzé, ez hogyan jött ki.
A hálózati társaságok és a Mavir annyira összefüggő háttérszámításokat korábban még nem végeztek, mint az elmúlt hónapokban. Komoly feladaton vannak túl, melynek nyomán a közzétételi eljárásokban elvileg már nem csak nullás értékeknek kellene megjelennie – értékelt Szolnoki Ádám.
Külső nyomás azonban nincsen, hiszen az Európai Bizottság a 2026. június 30-i határidőt szabta meg annak a reformnak a végrehajtására, mely a hálózati csatlakozási folyamat átláthatóságát, kiszámíthatóságát és elérhetőségét javítja. Ez az egyik feltétele annak, hogy Magyarország hozzáférjen a Helyreállítási és Ellenálló-képességi Eszköz támogatási forrásaihoz. Így a Mavir akár még évekig halogathatja a kereskedelmi naperőművekre vonatkozó csatlakozási stop feloldását.
2027-ig elhúzhatják – van, aki már idén nagyot bukik
Pedig az Energiaügyi Minisztérium decemberi felhívására beérkezett igénybejelentésekből is az derül ki, hogy tolonganak a vállalkozások a naperőművek építéséért. Arra szólították fel a korábban igényt bejelentőket, hogyha még mindig építeni akarnak, erősítsék meg a szándékukat. A Mavir közlése szerint a január 15-ei határidőig szinte minden befektető megerősítette a beruházási szándékát azok közül, akik 2022 májusa előtt már befogadott csatlakozási igénnyel rendelkeztek a Mavirnál, vagy más elosztó engedélyesnél. A közleményben mintegy 2170 megawattnyi kapacitásról van szó, illetve arról, hogy a befektetők február 6-án kézhez kapták a hálózati engedélyesek visszajelzését a tervezett erőművi beruházások csatlakozási időpontjára vonatkozóan.
A Mavir összegzése szerint a magyarországi villamosenergia-rendszerben jelenleg mintegy 4000 megawattnyi ipari és háztartási napenergia-kapacitás üzemel, és az említett nyilatkoztatási eljárás alapján az összes beépített napelemes kapacitásra 2030-ra várt 6000 megawattos célszám sokkal korábban, akár már néhány éven belül teljesülhet Magyarországon.
Ez gyors építkezést vetít előre, a decemberi nyilatkoztatás miatt a beruházók is erre számítottak, ám a lapunkhoz befutott jelzések alapján hideg zuhanyként érte őket az elosztóktól kapott levél, amelyben a hálózatra való csatlakozás időpontjáról értesítették őket. Piaci információink szerint 2027-re tolták a csatlakozási lehetőséget, láttunk olyan dokumentumot, amelyben az igénylő 2025-re kérte a csatlakozást, ám a levélben arról tájékoztatták, hogy
a csatlakozás igénybevételére megjelölt naptári évet a hálózati engedélyes (…) 2027 naptári évre módosítja.
Egyben arról is értesítik, hogy a megfizetendő pénzügyi biztosíték 4,5 millió forint/MVA, a konkrét vállalkozás számára így 90 millió forint, aminek első részletét még februárban kellett befizetni, a második pedig április közepéig esedékes. Emellett kiegészítő pénzügyi biztosítékot is kell fizetni az igényelt csatlakozási kapacitás és az idevágó rendeletben meghatározott fajlagos benchmark beruházási értéke alapján. A konkrét esetben ez 325 millió forint, amit 2027-ig, évi 65 millió forintos részletekben kell befizetni. Vagyis pénzt leghamarabb 2027-ben hozhat a naperőműves beruházás, de már az idén 155 millió forintot be kell dobni a kasszába, az építkezésig pedig több száz milliót.
Közben még februárban megjelent egy kormányrendelet, amely szerint a beruházók „a nyilatkozatban megjelölt időponthoz képest korábbi naptári évet is megjelölhetnek, amely azonban nem lehet korábbi, mint a 2027-es naptári év”. Ezt többen úgy értelmezték, hogy a 2019–2021 között METÁR-tendert nyert beruházók, miután eleget tettek a minisztérium felkérésének, és megerősítették beruházási szándékukat, hiába igyekeztek, 2027-nél hamarabb nem csatlakozhatnak a hálózatra. Megkérdeztük a minisztériumot, hogy az újonnan épülő naperőművektől valóban nem vesz át az állam áramot 2027-ig?
Azt válaszolták:
Nem felel meg a valóságnak az az értelmezés, hogy az igénybejelentők ne kaphatnának 2027 előtti csatlakozási időpontot. A megkeresésben hivatkozott szakasz kizárólag azokra vonatkozik, akik számára már előzőleg is 2027 utáni időpontot határoztak meg a csatlakozás időpontjaként.
A válaszból az is kiderül, hogy az újabb áramtermelő kapacitások befogadásához szükséges hálózati korszerűsítések megfelelő időzítése érdekében hívta fel a kormány tavaly nyilatkozattételre az erőműépítést tervezőket.
Nem állíthatjuk, hogy a Lantos Csaba vezette minisztérium csúsztatott, az idézett rendelet ugyanis február 8-án kelt, az igényt benyújtó beruházókat pedig február 6-ig kellett értesíteni a hálózatra történő csatlakozás lehetséges időpontjáról. Vagyis két nappal előbb kapták meg a 2027-re tolt csatlakozási határidőről szóló levelet, így hivatkozhatnak arra, hogy – ha csak két nappal is, de – már a rendelet meghozatalát megelőzően is 2027-re adták meg a csatlakozási határidőt.
Ebbe a metódusba belefér, hogy Mészáros Lőrinc cége vagy más kiemelt beruházó 2027 előtt kapjon hálózati csatlakozási lehetőséget, mások számára azonban 2027-ig tulajdonképpen napelemstop van.
|
Naperőmű-építés: százmilliók repülnek Mészároshoz, de engedélyt senki sem kap
|
Közel 630 millió forint állami támogatást kapott napelempark-fejlesztésre egy Mészáros Lőrinchez köthető projektcég, amelynek tavaly a vezetéképítést is engedélyezték. Méghozzá úgy, hogy Magyarországon 2021 óta nem lehet engedélyeztetni kereskedelmi célú napelemes erőműveket. Nemrég kiderült, hogy tovább csúszik a hálózati csatlakozás lehetősége – pedig rengeteg cég áll sorban, összesen másfél paksnyi kapacitás vár befogadásra.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2023/03/27/napelem-naperomu-meszaros-lorinc-napkollektor-energia-megujulo-energia-mavir-aram-elektromos-halozat-matrai-eromu/
|
2023-03-27 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes vizsgálatot rendelt el a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Nonprofit Zrt. szerződéskötései ügyében.
A főpolgármester-helyettes kedden az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írta, "azonnali, teljes, részletekbe menő vizsgálatot" rendelt el, "annak érdekében, hogy kiderüljön: történt-e bárminemű jogsértés".
A vizsgálat lezárultával annak eredményéről tájékoztatni fogják a közvéleményt - tette hozzá.
17,5 milliós keretösszegű kiírás
Hétfő reggel a Mandiner internetes portál írt arról, hogy korrupciós botrányban érintett az FKF: a szervezet tanácsadójának "játszottak ki" egy sokmilliós tendert.
A Mandiner értesülései szerint a vezérigazgató közeli ismerőse, egy - a közterület-fenntartónál korábban informatikai tanácsadóként dolgozó - férfi cége "többszörösen is törvényszegő módon" jutott sokmilliós megbízáshoz, amelynek keretében összesen nettó 350 ezer forintos napidíjért adhat tanácsot három szakértő.
Azt írták, a 17,5 milliós keretösszegű kiírásban még azt sem szabták meg, hogy legalább hány órában kell tanácsot adni, továbbá a közbeszerzés iratainak hivatalos közzétételét is elmulasztották. Kiemelték, hogy a férfi még a közbeszerzési pályázat előtt személyesen egyeztethetett a pályázati feltételekről az igazgatóval.
A Mandiner cikkére az FKF hétfő délután úgy reagált, a cég a törvényi előírásoknak megfelelően működik, kötötte és köti meg szerződéseit. A cikk miatt "természetesen meg fogjuk tenni a megfelelő lépéseket" - írta a vállalat válaszában.
|
Vizsgálat indul az FKF szerződéskötéseinek ügyében
|
Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes vizsgálatot rendelt el a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. szerződéskötései ügyében, azután hogy, a mandiner azt írta: a szervezet tanácsadójának "játszottak ki" egy sokmilliós tendert.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2016/08/vizsgalat-fkf-szerzodesek-mandiner
|
2016-08-30 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
A 19 ingatlannal rendelkező Miniszterelnökséget irányító miniszter tavaly két további ingatlannal gyarapította birtokai számát: egy hathektáros erdőt, valamint egy tizenhat hektáros vegyes művelésű területet (szántó, legelő, erdő) vásárolt – az adásvétel még folyamatban van a vagyonnyilatkozat szerint. 2014-ben is gyűltek a birtokai: akkor hét új szerzemény is bekerült az aktuális vagyonnyilatkozatába (2 szántó, 2 erdő, 1 legelő, 1 töltés, 1 kivett mocsár). Földeket idén a földárveréseken rokonai vettek még.
A nagy műgyűjtő hírében álló – egyebek mellett Széchenyi Zsigmond karosszékét is birtokló – Lázár 2015-ben újabb (nem részletezett) műtárgyakkal gazdagodott. Értékpapírban elhelyezett befektetéseinek értéke a kötvényekbe fektetett megtakarításainak köszönhetően (amely 8 millióval nőtt) 54,8 millió forintra emelkedett. Ugyanakkor fut még egy megahitel, a 45 milliós banktartozása, amellett, hogy magánszemélyeknek is tartozik 36 millióval. (Ez utóbbi a tőketartozás lehet: azt, hogy hol tart Lázár a törlesztéssel, milyen ütemben törleszt, nem lehet tudni.)
Miniszterként havonta bruttó 1.109.000 forintot visz haza, emellett földje bérbe adásából, valamint társasági osztalékokból tavaly 8 millió forint jött be neki, ami másfél millióval több, mint 2014-ben volt.
|
Lázár János: A birtok is nőtt, meg a vagyon is
|
A Miniszterelnökséget vezető miniszter 2015-ben is vett műtárgyakat, de hogy miket, nem derült ki.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20160201_Lazar_Janos_vagyonyilatkozat_2015
|
2016-02-01 12:40:00
| true | null | null |
HVG
|
Lázárnak bejött 2015, Orbán és Áder pénzt gyűjtött
Vasárnap éjszaka ismét kiderült, az ország vezető politikusai közül kinek hozta a legtöbbet anyagilag 2015 – legalábbis papíron. Úgy tűnik, Lázár Jánosnak igencsak rendben alakultak a dolgai, Varga Mihály szintén elégedett lehet, de több pénze lett Áder Jánosnak és Orbán Viktornak is. Vannak aztán olyanok – lásd Kövér Lászlót – akikre leginkább a puritán szó igaz. A legnagyobb vesztesnek első ránézésre az MSZP elnöke tűnik. Összeállítás az életünket leginkább befolyásoló politikusok vagyoni helyzetéről.
Január 31. éjszakája minden évben a nagy tárcanyitogatás ideje, eddig kell ugyanis minden parlamenti képviselőnek, az államfőnek, a miniszterelnöknek, az MNB elnökének és megannyi állami vezetőnek leadnia az előző évre szóló vagyonnyilatkozatát. Arról aztán megoszlanak a vélemények, mennyi értelme van ennek, mennyire reálisak a különböző honlapokon megjelenő adatok, mennyit árulnak el valójában arról, milyen körülmények között élnek, mennyire gyarapodtak, esetleg mennyivel lettek szegényebbek az ország ügyeinek alakítói. (A vitákról, a felbukkanó kérdőjelekről, illetve a bírálatokról szóló írásunkat itt olvashatja.) Ettől függetlenül azonban a nyilatkozatok megjelennek, a hvg.hu pedig megnézte, milyen változások voltak egy év alatt a hírekben leggyakrabban szereplő, és a közéletre a legnagyobb hatással lévő politikusok anyagi helyzetében. Felütöttük többek között Orbán, Áder, Lázár, Rogán, Kósa, Szijjártó, Pintér, Seszták, Trócsányi, Kövér, Gyurcsány, Vona, Tuzson, Gulyás, L. Simon, Fazekas, Tóbiás vagyonnyilatkozatát.
Orbán Viktor: jól fizet a könyvkiadás
A kormányfő a honlapján hozta nyilvánosságra 2015-ös vagyonnyilatkozatát, amelyből kiderül, hogy ugyanannyi ingatlanja van, mint egy éve volt, azaz továbbra is felerészben tulajdonosa egy 2002-ben vásárolt budapesti, XII. kerületi társasházi lakásnak. Emellett feltüntette 2006-ban vásárolt felcsúti, közös tulajdonban lévő, belterületi földjeit – amelyeket 50 évre ingyenesen átengedett a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak –, valamint a 2013-ban vásárolt, szintén felcsúti házát.
A feleségével közös számláján tavaly még 930 ezer forint volt, most azonban már 5 millió 53 ezer forint szerepel. A jövedelménél jelezte is, hogy 5,5 millió forint bevétele származott könyvkiadásból. Kiderült az is, hogy a kormányfő egy év alatt 1,122 millió forintot törlesztett a hiteléből.
Ha kíváncsi arra, mekkora a felcsúti föld, mennyi hitele van még a miniszterelnöknek, és van-e autója, azt itt elolvashatja.
Áder János: hárommillió megtakarítás
A köztársasági elnök továbbra is két ingatlan résztulajdonosa: egy II. kerületi 135 négyzetméteres társasházi lakás felét és egy kisoroszi 75 négyzetméteres családi ház negyedét birtokolja. Se hajója, se motorja, se repülője, de még autója sincs. Igazi nagy változás nincs a befektetéseinél sem, jóformán hozzá sem kellett nyúlnia ezekhez.
Viszont folyószámláján a tavalyi 1,5 millió háromszorosát tartja, azaz tavaly 3 millió forintot spórolt össze köztársasági elnökként, ugyanis más jövedelme továbbra sincs vagyonnyilatkozata szerint.
Áder János a nyilatkozatban továbbra sem részletezi juttatásait, csupán arra tért ki, hogy abban a törvény szerint részesül. A kapott ajándékokról pedig azt írta: azokat a diplomáciai kapcsolattartás keretében kapta.
Ha szeretné megtudni, mennyi megtakarítása van az államfőnek és családjának, mennyi az életbiztosításának értéke, és milyen értékpapírjai vannak, azt itt megtalálja.
Kósa Lajos: eltűnt egy motor
A Fidesz frakcióvezetőjének vagyonnyilatkozatában a legjelentősebb változás, hogy örökölt egy 2,5 hektáros szántót Szamosszegen.
Bár forintban lévő megtakarítása 50 ezer forinttal gyarapodott, devizatartalékai 900 ezer forintról 750 ezerre apadtak. A banki hitelállományát 1,5 millió forinttal csökkentette, míg magánszemély felé lévő tartozásából 1 milliót törlesztett az előző nyilatkozatához képest.
A volt debreceni polgármesternek vagyonnyilatkozata szerint Debrecenben és Budakeszin vannak ingatlanai, de a nyilatkozatban továbbra sem szerepel a felesége nevén lévő 100 millió forint értékű lakás.
Továbbra is egy tartós bérletű Mercedes Vianóval jár. Van egy motorcsónakja, viszont az egyik motorját eladhatta, mert a mostani nyilatkozatában már csak egy BMW G650-es szerepel.
Arról, hogy Kósa Lajosnak hol és mekkora ingatlanjai vannak, illetve, hogy mennyivel csökkentette tartozásait, itt olvashat.
Rogán Antal: Idén nem nőtt a lakás
Idén Rogán Antalnak már nemcsak fideszes képviselőként, de egyben a kormány tagjaként is nyilatkoznia kellett a vagyonáról – hátha kabinetfőnökként kevesebbszer kell majd korrigálnia, mint 2014-ben, mikor folyton belezavarodott saját Pasa parki lakásának négyzetmétereibe. Egy dolog biztos: a vagyonnyilatkozat szerint idén nem nőtt tovább a lakás. Változatlanul megvan öröklés útján szerzett balatonlellei villája, miként a szülőfalujában, Szakonyfaluban örökölt ingatlanai is. Ezek ugyanazok az erdő, szántó, illetve rét besorolású teleknek tűnnek, sem a méretek, sem a tulajdoni hányadok nem változtak.
A takarékbetétben tartott forintja viszont megcsappantak: tavaly még nagyjából 3,5 millió forintja helyett most már mindössze 507 000 forint megtakarítása van. Igaz, csökkentek a tartozásai is.
Családi – együttélő – rokonságban sincs változás: Cecíliával és két közös gyerekükkel élnek, utóbbiak nevéhez viszont már nem biggyesztette oda zárójelben, hogy „önálló vagyonnal és jövedelemmel nem rendelkeznek”.
Arról, hogy mekkora ingatlanjai vannak Rogán Antalnak, illetve mennyivel sikerült csökkentenie a tartozását, itt olvashat.
Kövér László: A puritán elnök
Kövér Lászlót látszólag nem érdeklik a világi javak: továbbra is annak a szigetszentmiklósi háznak a tulajdonosa fele részben, ami eddig is a családé volt.
Megtakarításai közül közel fél-fél millióval ér többet hozománybiztosítása, valamint életbiztosítása, mint amit már tavaly is jelzett. (Ez a kettő együtt több mint 4,8 millió forintot tesz ki), valamint van még 2,5 milliója betéti vagy folyószámlán, ami tavalyhoz képest szintén félmillióval nőtt. Tartozása a házelnöknek nincs.
Arról, hogy milyen autója van a házelnöknek, illetve milyen értékű ajándékokat kap pozíciójából fakadóan, itt olvashat.
Varga Mihály magángazdasága is jól teljesít
A nemzetgazdasági miniszternek 4,2 milliója fekszik értékpapírban (államkötvény: 3,1 millió forint, befektetési jegy: 1,1 millió forint), ami azt mutatja, hogy tavalyhoz képest nőttek a megtakarításai. Miniszteri jövedelme (1,1 millió forint bruttó) mellett egyéb jövedelmet nem visz haza Pasa parki otthonába – ugyanakkor 6,77 millió forint tartozása még mindig van pénzintézet felé.
Ha érdekli, milyen ingatlanjai vannak a nemzetgazdasági miniszternek, itt megnézheti.
Szijjártó Péter elkezdett törleszteni
A külgazdasági és külügyminiszter tavaly eladta a korábbi lakásául szolgáló 140 négyzetméteres, haszonélvezettel terhelt garázsos ikerházi lakását Dunakeszin, így 45 milliós családi tartozásából visszafizetett szüleinek 15 millió forintot. Szijjártó e mellett továbbra is – már 1994-től – 3/5 részben tulajdonosa egy 371 négyzetméteres győri családi háznak, amely haszonélvezettel terhelt.
Megtakarításai csökkentek, értékpapírban, biztosítási eszközalapban és bankszámlán egy évvel korábban összesen 4,2 milliója volt, most ez 2,9-re apadt.
Szijjártó Péter jövedelmi viszonyai nem változtak, bevétele csak a miniszteri fizetésből (1 101 900 Ft/hó) és a képviselői tiszteletdíjból (224 363 Ft) van.
Ha érdekli, mekkora jövedelme van Szijjártó Péternek, és miért tűnik meglepőnek, hogy megtakarításai csökkentek, erről itt olvashat.
Gyurcsány Ferenc: már nincs akkora hitele
Több mint 90 millióval kevesebb osztalékjövedelemhez jutott tavaly az Altus Zrt.-ből Gyurcsány Ferenc. De azért közben szépen törlesztette a kötcsei ház jelzáloghitelét, bár még azért szépen tartozik a banknak.
Ezen kívül semmi változás nem volt Gyurcsány vagyonnyilatkozatában, még az irodai bútorait sem nagyon cserélte le.
Ha kíváncsi, mekkora jelzálóghitele van még Gyurcsány Ferencnek, és igazából mennyi volt az osztalékjövedelem az Altus Zrt.-ből, azt itt megtalálja.
Balog Zoltán: idén ingatlanra költött
2014-ben ilyen-olyan formában (például kincstárgyjegyben) még több mint 10 millió forintnyi félretett pénze volt Balog Zoltánnak, mostani bevallása szerint azonban ez az összeg 2015-re 7,4 millióra apadt. Sőt, még 30 ezer eurót is elköltött az egy év alatt. Mindez összefügghet azzal, hogy eközben szépen gyarapodtak a miniszter bükkszentkereszti érdekeltségei. Az egyik 900 négyzetméteres ingatlan mellé vett egy csaknem 1500 négyzetméteres beépítetlen telket, de ezeken kívül még két másik ingatlanja is van ugyanitt.
Ami viszont nem változott, az az, hogy Balog továbbra is tulajdonos egy 13. kerületi 34 négyzetméteres ingatlanban, és továbbra sincs saját autója, sem nagy értékű műtárgya.
Balog Zoltán bükkszentkereszti ingatlanportfóliójáról itt olvashat többet.
Vona Gábornak tényleg nincs semmije?
A Jobbik elnöke könnyen pályázhat a legpuritánabb képviselő címre, nevén továbbra sincs sem ingatlan, sem autó. Sőt tavalyi 800 ezer forintos takarékbetétje is megszűnt., bár most van egy 730 ezer forintos biztosítása.
A bevallásból annyi derül még ki, hogy Vona Verpeléten és Recsken is tart fent irodát, és két laptoppal dolgozik – ezek összértéke 700 ezer forint körül van. Ezen kívül szintén juttatásként szerepel egy 105 ezres nyomtató, egy 49 ezer forintos router, plusz néhány irodabútor.
Ha érdekli, mekkora a havi juttatása a Jobbik elnökének, azaz, miből nem vesz semmit magának, itt megnézheti.
Lázár János továbbra is szereti a műtárgyakat
A Miniszterelnökség 19 ingatlannal rendelkező irányítója tavaly két további ingatlannal gyarapította birtokai számát: egy hathektáros erdőt, valamint egy tizenhat hektáros vegyes művelésű területet (szántó, legelő, erdő) vásárolt – az adásvétel még folyamatban van a vagyonnyilatkozat szerint. A nagy műgyűjtő hírében álló – egyebek mellett Széchenyi Zsigmond karosszékét is birtokló – Lázár ráadásul 2015-ben újabb (nem részletezett) műtárgyakkal gazdagodott. Értékpapírban elhelyezett befektetéseinek értéke pedig a kötvényekbe fektetett megtakarításainak köszönhetően (amely 8 millióval nőtt) 54,8 millió forintra emelkedett.
Itt olvashat arról is, mennyi tartozása van még Lázár Jánosnak, és mennyivel több pénze jött be társasági osztalékból 2015-ben, mint egy évvel korábban.
Gulyás Gergely egy dologban lépett előre: már két telefonja van
A Fidesz alelnökének vagyonnyilatkozata alig változott tavalyhoz képest. Gulyás Gergelynek ugyanúgy 50 százalékos haszonélvezeti joga van egy XI. kerületi 95 négyzetméteres lakásban, és a XI. kerületi ingatlan is még a tulajdonában van – ennek felét egyébként vette, másik feléhez ajándékozás útját jutott hozzá.
Nyaralója, hétvégi háza 2014-ben sem volt. Hitele viszont igen, tartozása több mint 120 ezer svájci frank. Az adatok szerint Gulyás csak képviselői javadalmazásából élt, egy cégben sincs érdekeltsége. A legnagyobb változás, hogy már nem egy, hanem két iPhone-t használ.
Arról, hogy mennyi megtakarítása van a Fidesz alelnökének, és milyen autót használ, itt olvashat.
Simicskó István, a nagy megtakarító
A honvédelmi miniszternek egyre több a megtakarítása, ehhez viszont az is kellett, hogy az utóbbi években két lakást is eladott, így most nincs is ingatlantulajdona. Egyetlen vagyontárgya így egy 2009-ben vásárolt Ford Focus Cmax 1.6-os.
Egy évvel ezelőtti vagyonnyilatkozatában jelezte, hogy kincstárjegyben tartott 19,5 milliója egy II. kerületi lakás eladásából származik. Tavaly szeptemberben pedig, hogy 2008-ban vett 36 négyzetméteres siófoki lakását is eladta, és az azért kapott 13,5 milliót államkötvénybe fektette. Ezen kívül szeptemberben volt még takarékbetétben 26 milliója (egy évvel ezelőtt még csak 25), ebből húszat azóta egy OTP-s tőkegarantált pénzpiaci alapba helyezett el, viszont a takarékbetétjében december 31-i állapot szerint 6 helyett már 7 millió forint van.
Tovább ürült Budai Gyula bankszámlája
2014 májusában még 19 ezer eurót tudhatott a magáénak Buda Gyula miniszteri biztos, majd ez az összeg tavaly ilyenkor már csak 15 ezer volt. Most egy év alatt megharmadolódott a devizában félretett pénze, így 5 ezer euró áll a bankszámláján – lett viszont 2 millió forint készpénze.
Még mindig tartozik 5 millió forintnyi lakáshitellel, és a 3 millió forintos lízing is áll a Seat Alteájára.
A Budai Gyula vagyonnyilatkozatát összefoglaló cikkünkből kiderül, milyen állatokat tart a képviselő (3 millió az értékük), és milyen ingatlanok vannak a nevén.
Trócsányi: se tartozás, se saját autó
Trócsányi László igazságügyi miniszter ingatlanvagyona nem változott: 51 százalékban tulajdonosa egy 260 négyzetméteres, XII. kerületi családi háznak, illetve megvan a tulajdonrésze egy 68 négyzetméteres társasházi lakásban is. Surányban telke és üdülője is van, de ezek is megvoltak már az előző évben is, ahogy egy szőlője is Somlóvásárhelyen, illetve egy haszonélvezeti joga egy további társasházi lakáson.
Úgy tűnik, a miniszteri kocsi elegendő, Trócsányi túladott a tavalyi nyilatkozatban még szereplő, még 2004-ben vásárolt Volvo S80 típusú gépkocsiján. Így a nagy értékű ingóságok rovat első két oldalát úgy, ahogy van, ki is húzta.
Vannak viszont részben forintban, részben devizában tartott megtakarításai. Utóbbi euróban, amely nagyságrendileg nem változott, továbbra is 94 ezer euró, viszont a forintban, többféle formában tartott 2015-ös 4 milliós összeg nagyjából 9,8 millió forintra nőtt.
A Fundamenta Lakáskasszája is megvan még, és alig több mint 200 ezer forinttal gyarapodott tavalyhoz képest.
Az igazságügyi miniszternek most sincs egy forint tartozása sem, ahogy „egyéb közlendője” sem akadt.
Arról, hogy honnan kap juttatásokat az igazságügyi tárca vezetője, itt olvashat.
Az államtitkár, aki nagyon szereti Mátraszentimrét
Tuzson Bencének, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárának a 2015-ös vagyonnyilatkozat szerint egy szép nagy, több mint 1600 négyzetméteres mátraszentimrei telekben van tulajdonrésze, de ugyanott van egy 3500 négyzetméteres beépítetlen terület is, ami a bevallás szerint 100 százalékban az övé. 2014 óta 50 százalékban tulajdonos egy 91 négyzetméteres tihanyi hétvégi házban is – lakóingatlan viszont nincs az államtitkár nevén.
Az államtitkár kb. kétmillióval tart többet állampapírokban, mint tavaly, ez most 20,5 millió forint. Ezen kívül 5,6 millió forintja van készpénzben, illetve 17 milliót parkoltat a bankszámláján – tavaly ez az összeg még csak 4,6 millió volt.
Arról, hogy mennyivel tartoznak Tuzson Bencének, és mennyivel tartozik ő, illetve milyen autót és milyen robogót használ, itt olvashat.
Seszták Miklósnak nincsenek anyagi gondjai
Az összesen hét kisvárdai és budapesti ingatlanban tulajdonosként szereplő fejlesztési miniszter ügyvédi praxisának köszönhetően a kormánypárti frakciószövetség egyik leggazdagabb képviselője. Bankszámláján a forintmegtakarítások tavaly 202 millióra, a devizamegtakarítások pedig 10,7 millió forint értékűre híztak.
Miközben felvette miniszteri apanázsát (havi bruttó 1,1 millió forint), a nevét viselő ügyvédi irodája bevételei után tavaly 35,9 millió forintot kapott, feltehetőleg osztalékként. Nagyon precízen vezette be a nyilatkozatba, hogy milyen (kis) értékű laptopot és mobilt kapott – ahogy azt is, hogy 2015-re rendelkezésére állt „a tevékenységét segítő személyzet”.
Pintér Sándor a legtürelmesebb hitelező
A belügyminiszter 2013 óta még mindig várja cégeladásból esedékes 500 millió forintját, és kamatot se számít fel. Továbbra is fennáll 300 plusz 290 milliós kintlévősége is, amelyet családi, baráti kölcsönként adott. Feleségével viszont egyre gálánsabb, ami azért is derült ki, mert most közzétett vagyonnyilatkozatát hangsúlyozottan vele közösen adta, igaz, csak egyedül írta alá.
Megtakarításaiban nincs jelentős változás, továbbra is euróban és dollárban tartja pénze nagyobb, és a tavalyival nagyjából megegyező részét, kb. 142, illetve kb. 196 millió forintot. Saját nevén lévő hazai pénznemben számolt kötvényei, részvényei, betétei ugyan mintegy 20 milliósra olvadtak a tavalyi 30 millióról, viszont egy éve a felesége, Pintérné Eötvös Ildikó nevén futó banki és brókeri megbízások összege mintegy 13 millió forint volt, idén már kb. 43 millió.
Pintér Sándor most is annyi készpénzt tart magánál, mint tavaly, 1,9 millió forintot, és hűséges 1995-ben örökölt Wartburgjához is.
Arról, hogy mennyi pénze lenne Pintér Sándornak, ha a kintlévőségei befolynának, itt olvashat. De itt kiderül az is, milyen ingatlanai vannak a miniszternek.
L. Simon Lászlónak bejött az élet
A kultúráért felelős államtitkár több mint 20 ingatlant birtokol, főleg Gárdonyban és környékén. Van ebben családi ház, szántó, szőlő, gyümölcsös, meg major is. A nevén lévő két biztosítás értéke tavaly valamivel több mint 900 ezer forinttal növekedett, viszont 500 ezer forinttal csökkent takarékbetétben lévő megtakarítása és 1,4 millióval készpénztartaléka. Egyéb megtakarításai 19 millió forintról 14,7 millióra apadtak. Ugyanakkor sikerült 13 millió forinttal letornáznia a banki adósságát, így már csak 2, 2 milliót kell kicsengetnie a pénzintézetnek.
Ha kíváncsi, milyen motorkerékpárja van államtitkárnak, mennyit kap azért, mert használják a nevét, és mennyi jön be haszonbérletből, azt itt megtalálja
Fazekas Sándor 1,3 millióval lett szegényebb és 300 könyvvel gazdagabb
Idei nyilatkozata olvasásakor elsőre úgy tűnt, hogy Fazekas Sándor a tavalyi dokumentumot adta be újra, ingatlanai felsorolásakor a kézírásos betoldások is ugyanúgy néztek ki, kocsija is ugyanaz a 2007-ben vett Toyota Corolla.
Aztán az egyéb ingóságok rovatban egyszer csak azt láttuk, hogy már nem 6500, hanem 6800 kötetből áll a könyvtára. Akár ennek a 300 könyvnek a beszerzésére is elmehetett az 1,3 millió forint, amennyivel – 2,3 millióról egymillióra – megcsappant takarékbetétben elhelyezett megtakarítása.
Arról, hogy milyen ingatlanai vannak a miniszternek, itt olvashat.
Tóbiás József az év vesztese?
Az MSZP elnöke, idén is szerény vagyonnyilatkozatot adott le, ugyanis egyetlen ingatlana van, egy 105 négyzetméteres érdi ház, illetve a hozzá tartozó 730 négyzetméteres telek, és ennek is csak fele arányban tulajdonosa.
Míg 2014-ben volt 1,5 millió forintos megtakarítása készpénzben, ezt mára a jelek szerint sikerült felélni. Ráadásul 10 milliós banki tartozása 10,5 millióra emelkedett, ezen kívül további 3 millióval tartozik egy magánszemélynek – ez az összeg tavaly még csak 1 millió forint volt.
Németh Szilárd, a rezsibiztos stabilizálta pénzügyeit 2015-ben, míg 2014-ben a vagyona majdnem a felére, 3,8 millióról 1,6 millióra csökkent, addig tavaly, ha minimálisan is, de 2,1 millióra nőtt a bankszámláján tartott pénze. Ezenkívül van egy nyugdíjkötvénye és egy 500 ezer forintos életbiztosítása is, sőt, továbbra is fizeti a havi 20 ezres lakástakarékját is. A banknak viszont továbbra is tartozik 500 ezer forinttal. Közműtartozása sincs – tudtuk meg.
Schiffer Andrásnak, az LMP frakcióvezetőjének se banki hitele, se megtakarítása – viszont kicsivel több mint 3 millióval tartoznak a politikusnak, akinek a nevén mindössze egy XIII. kerületi 85 m2-es ingatlan szerepel. A legnagyobb változás, hogy tavaly óta nem egy, hanem három laptopot használ.
Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója: 6 400 000 helyett 5 900 000 forint készpénze van, megmaradt 4738 eurója és a 6404 dollárja.
Czunyiné Bertalan Judit oktatási államtitkár: a takarékbetétben elhelyezett megtakarítás 1 900 000 helyett 2 300 000 forint lett, és eltűnt az 1 400 000 forintos pénzintézettel szembeni tartozás
Farkas Flórián: a pénzintézeti számlakövetelés 3 400 000 forintról 5 262 000 forintra nőtt, pénzintézeti tartozása 4 460 000 forintról 4 161 152 forintra csökkent, a 11 millió forintos magánszemélyekkel szembeni tartozása maradt
|
Lázárnak bejött 2015, Orbán és Áder pénzt gyűjtött
|
Vasárnap éjszaka ismét kiderült, az ország vezető politikusai közül kinek hozta a legtöbbet anyagilag 2015 – legalábbis papíron. Úgy tűnik, Lázár Jánosnak igencsak rendben alakultak a dolgai, Varga Mihály szintén elégedett lehet, de több pénze lett Áder Jánosnak és Orbán Viktornak is. Vannak aztán olyanok – lásd Kövér Lászlót – akikre leginkább a puritán szó igaz. A legnagyobb vesztesnek első ránézésre az MSZP elnöke tűnik. Összeállítás az életünket leginkább befolyásoló politikusok vagyoni helyzetéről.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20160201_vagyonnyilatkozat_kepviselok_kormanytagok
|
2016-02-01 12:55:00
| true | null | null |
HVG
|
Az összesen hét kisvárdai és budapesti ingatlanban tulajdonosként szereplő fejlesztési miniszter ügyvédi praxisának köszönhetően már a kormánypárti frakciószövetségnek is az egyik leggazdagabb képviselője volt. Bankszámláján a forint megtakarítások tavaly 202 millióra, a deviza megtakarítások pedig 10,7 millió forint értékűre híztak.
Miközben felvette miniszteri apanázsát (havi bruttó 1,1 millió forint), a nevét viselő ügyvédi irodája bevételei után tavaly 35,9 millió forintot kapott, feltehetőleg osztalékként. Nagyon precízen vezette be a nyilatkozatba, hogy milyen (kis) értékű laptopot és mobilt kapott – ahogy azt is, hogy 2015-re rendelkezésére állt „a tevékenységét segítő személyzet”.
|
Seszták Miklós: Legtöbbet még mindig ügyvédi irodájával keresi
|
Noha Seszták Miklős fejlesztési miniszter jelenleg nem dolgozhat ügyvédként, irodája fő tulajdonosaként tavaly közel 36 milliót vett ki a "cégéből".
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20160201_Sesztak_Miklos_Legtobbet_meg_mindig_ugyve
|
2016-02-01 13:12:00
| true | null | null |
HVG
|
A K-Monitor civil szervezet idén is egész estés adatrögzítésre hívta támogatóit, hogy csoportosan dolgozzák fel az összes parlamenti képviselő nyilatkozatát. A vagyonnyilatkozatok egyik nagy problémája, hogy évről évre kézzel töltik ki a képviselők, így hiába kerül fel a parlament oldalára, egyáltalán nem kereshető, hogy milyen adatok változtak – ezt kívánják orvosolni a civilek, így elvégzik azt, amit a XXI. századi magyar képviselők nem. A kézzel kitölthető adatlapok rendszeresen megzavarják a képviselőket, sok a félreértelmezés, a pontatlan, ellenőrizhetetlen adat, valaki pedig ezt is kampánycélra használja fel.
Nem volt egyedül, de Hoffmann Rózsa egykori oktatási felelős államtitkár nem tudta értelmezni a vagyonnyilatkozat azon szakaszát, ahol az országgyűlési képviselői jövedelmén felüli jövedelmekről kellett volna nyilatkoznia. A képviselőasszony minden probléma nélkül írta be a következő sorba országgyűlési képviselői javadalmazását – mely 897 ezer forint –, bár pont nem ezt kérték tőle. Egykori főnöke, Balog Zoltán miniszter is hibába futott, míg a billentyűzeten könnyen mellé lehet ütni az á és é betűt, ehhez képest furcsa, hogy "minisztérnek" nevezi magát kézírásával.
Számos képviselő egyszerűen kihagyta a családtagjainak felsorolását a dokumentum elején. A K-Monitorhoz csatlakozó adatfeldolgozóknak ez kisebb problémát okozott a munka elején, ugyanis a vagyonnyilatkozat végén általában jelezték a képviselők, hogy leadták házastársuk vagy élettársuk nyilatkozatát is, így lehetett visszamenni az adatrögzítés elejére. L. Simon László is hasonlóan cselekedett, az ő esete abból a szempontból is érdekes, hogy feleségével közös tulajdonban lévő vállalkozása van, melynek többségi hányadától meg kellett váljon Lázár János miniszter kérésére a hírhedt rákgyógyító barackmagos eset óta.
Földi László négy laptopot is kapott juttatásként 2014 óta, összesen 1,6 millió forint értékben, ez vélhetően a képviselői munkáját segítő személyzet részére igényelhette. Hoppál Péter államtitkárnak sikerült két 0 nm-es pécsi ingatlant is bejegyeznie, aminek 50 százalékos tulajdonosa. Vadai Ágnes (DK) kampányszagú bejegyzést is tett, miben kiemelte, hogy ő még rendelkezik magán-nyugdíjpénztári megtakarítással. Kovács Sándor (Fidesz) elég bizonytalan volt ingatlanjai méretét illetően, több esetben átjavította, kihúzta, magyarázta a méretét, valamint milyen kapcsolata van az ingatlanokkal, például egy agyaggödörrel.
Farkas Flórián (Fidesz) előzékenyen emelte ki egyéb érdekeltségei között, hogy már nem tölti be 2016. január 20. óta a Híd a munka világába szövetkezet elnöki posztját, az ugyanis a dátummal megszűnt, miután fény derült arra, hogy a felzárkóztatási program költségvetését átláthatatlanul költötték el. Számos túlfizetésgyanús eset is történt, akad olyan tanulmány, amelynek oldalankénti ára 300 ezer forint volt.
A legmeglepőbb adattal Tapolczai Gergely (Fidesz) rukkolt elő, akinek bevallása szerint 570 millió forintos banki tartozása van, szemben a tavalyi közel 10 millióval. Ez azért is meglepő, mert bevallásában nem tűnik fel semmi, amely indokolna ekkora tartozást, nem jutott ezzel egyenértékű nagyméretű ingatlanhoz, nincs magángyűjteménye, valamint jelentős gazdasági érdekeltsége. Talán megelőlegezhető neki, hogy elírta a számokat, azonban ez is felveti az egész bevallási rendszer hitelességének kérdését.
Frissítés: Tapolczai a Fidesz sajtóosztálya útján közölte, hogy elírás történt, és korrigálta a vagyonnyilatkozatot: 5,7 milliós tartozásról van szó.
|
Hoffmann Rózsa és Balog Zoltán is botlott a vagyonnyilatkozatában
|
Idén is megizzasztotta a parlamenti képviselőket a vagyonnyilatkozatuk kitöltése, a sokszor kacifántosra sikerült bevallások pedig az adatokat rögzítő civileket dolgoztatták meg, akik némi modernitást próbálnak vinni a XXI. századi demokráciába azzal, hogy kereshető adatokká alakítják a sokszor kézzel írt nyilatkozatokat. Hoffmann Rózsa és Balog Zoltán is elvérzett egy-egy ponton, a botrányba keveredett Farkas Flórián is furcsa megjegyzéseket tett, de megdöbbentő Tapolczai Gergely 570 milliós tartozása.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20160201_vagyonnyilatkozat_Hoffmann_Balog
|
2016-02-01 13:18:00
| true | null | null |
HVG
|
Megalakult az Alstom-botrányt kivizsgáló fővárosi bizottság. A fővárosi közgyűlés döntése értelmében a testületet kormánypárti politikus - Borbély Lénárd csepeli polgármester - vezeti, és két tagja van: a szintén kormánypárti Orbán Gyöngyi és a független Geiger Ferenc soroksári polgármester.
Év végéig vizsgálódhatnak
A közgyűlés még májusban határozta el, hogy az Alstom metrókocsik beszerzése ügyében felmerült korrupciós vádak kivizsgálására háromtagú vizsgálóbizottságot hoz létre. A most létrejött bizottság feladata a szerződéskötés körülményeinek és a döntés előkészítésében résztvevők felelősségének vizsgálata, valamint erről jelentés készítése az év végéig.
Az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala nemrég Alstom-vezetőket vádolt meg azzal, hogy összesen 2,3 millió eurós kenőpénzt adtak vagy beleegyeztek, hogy adnak a BKV tisztviselőinek, ügynökeinek. Annak érdekében, hogy befolyásolják a BKV-t: vegye az Alstom-kocsikat.
Mint arról az Origo is beszámolt, az Alstom ellen Nagy-Britanniában és Magyarországon is nyomozás folyik korrupció gyanúja miatt. Korábban a Magyar Idők írt arról, hogy több mint 597 ezer euró - jelenlegi árfolyamon mintegy 180 millió forint - áramlott a korrupciós botrányba keveredett Alstom francia járműgyártótól Medgyessy Péter családi cégéhez 2007-ben és 2008-ban.
Pénzt kapott Medgyessyék cége
|
Indul az Alstom-botrány kivizsgálása
|
Megválasztották az Alstom-ügyet vizsgáló fővárosi ideiglenes bizottság tagjait, a testületnek az év végéig kell jelentést tennie az Alstom metrókocsik beszerzése ügyében felmerült korrupciós vádak kivizsgálásáról.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2016/06/indul-az-alstom-botrany-kivizsgalasa
|
2016-06-08 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
A Fővárosi Törvényszék a Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnöke által indított perben döntött így. Molnár Csaba bízik benne, hogy a kormány nem fellebbez az ügyben. Ha ezt mégis megteszik, a jogerős ítélet akkor is megszülethet a választások előtt – közölte.
Az eset előzményeire visszautalva arról beszélt, hogy az év elején több esetben is felmerült “nem biztos, hogy tisztességes volt” az elbírálási eljárás. Több médium is arról számolt be, hogy akár több száz esetben sem szakmai alapon döntöttek a bírálóbizottság tagjai, hanem a Fideszhez közelálló cégeknek juttattak koncessziókat – folytatta.
Molnár Csaba elmondta, május elején a nemzeti fejlesztési miniszternek írt levélben kérte, hogy hozzák nyilvánosságra a bírálati lapokat és nevezzék meg a bírálóbizottság tagjait. Miután a tárca ezeket az adatokat nem volt hajlandó kiadni, a politikus arra hivatkozva fordult a bírósághoz, hogy ezek az információk közérdekűek.
|
Nyilvánosak lehetnek a trafikpályázatok bírálati lapjai
|
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hozza nyilvánosságra a trafikpályázatokat elbíráló bizottság tagjainak névsorát, illetve a vesztes és nyertes pályázatok bírálati lapjait – szól a bíróság elsőfokú, nem jogerős ítélete.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/11/14/nyilvanosak-lehetnek-a-trafikpalyazatok-biralati-lapjai/
|
2013-11-14 13:39:00
| true | null | null |
24.hu
|
közpénz;brókerek;százmilliárd;
2015-04-25 07:22:00
Százmilliárdnyi közpénz a brókereknél
Pilótajátéknak tekinti Orbán Viktor, ami a brókerbotrány során történt, ám mindezt a bankoknak is látniuk kellett. A Fővárosi Törvényszék döntésének megfelelően megindult a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. felszámolása, ezzel megnyílik az út az ügyfelek kártalanítása előtt. Több fideszes önkormányzat is cáfolta, hogy Quaestor-kötvényeket vett volna.
Jelenleg is csaknem 260 milliárd forintot tart a kormány brókercégeknél – derül ki Semjén Zsolt írásbeli kérdésre adott válaszából. A miniszterelnök-helyettes Orbán Viktor nevében válaszolt Tóth Bertalan MSZP-s képviselő kérdésére, aki azt firtatta, indult-e vizsgálat közpénzeknek brókercégeknél történt elhelyezése körülményeinek a feltárására? Semjén hozzátette, hogy az összeg jelentős százaléka a 2010 előtti kormányok alatt kötött szerződések maradványa. Érvelése szerint a Quaestor-ügyben folyó nyomozás számos kérdésre választ fog adni, ezért nincs szükség belső vizsgálatra a kormányzati intézményekben.
A felelősök keresésnek leállítása úgymond hidegen hagyja az ügyfeleket és a bankokat is. Ez utóbbiak számára égetőbb kérdés, és tiltakoznak az ellen, hogy a törvénysértő módon gazdálkodó pénzügyi szolgáltatók helyett nekik kelljen a pórul járt ügyfeleket kárát megtérítenie. Érvelésük szerint ez egyébként sérti az EBRD-vel kötött megállapodást is, hiszen a többletteher mérsékli a hitelezőképességüket. A kormány emellett vállalta azt is, hogy minden, bankokat negatívan érintő döntésről csak előzetes tárgyalások után határoz. A kormányfő szokásos pénteki rádióinterjújában utalt arra, hogy a brókercégeknél a vagyontárgyak értékesítése még nem történt meg, viszont - álláspontja szerint - a kártalanításhoz a pénzintézeti szektortól várt teher elviselhető, ráadásul hosszú évek után a törvény visszaadja a bankoknak ezt a pénzt. Orbán Viktor nem mulasztotta el ismét azzal vádolni a bankokat, hogy látniuk kellett brókerek irreális hozamait, a pilótajátékot.
A Quaestor-ügy nem csak a kártalanítás formája és forrásai miatt zavaros. Sok ügyfél aggódik a a brókercégnél befagyott vagyona miatt. Nyílt levélben fordultak tájékoztatásért a jegybank pénzügyi felügyeletéhez és a felszámolóhoz azok a Quaestor ügyfelek, akik a felszámolás előtt álló Quaestor Értékpapír Zrt.-nél helyezték el, vagy rajtuk keresztül vásároltak értékpapírt és azok ma is az ügyfélszámlákon pihennek. A levélírók felhívják a figyelmet, hogy a brókercég saját (létező és fiktív) vállalati kötvényein kívül számos olyan pénzügyi termék (részvény, befektetési jegy, nem a Hrurira vállalati kötvényekhez kapcsolódó készpénz) található az ügyfelek számláin, amelyek sorsáról csupán információ töredékekből, egy-egy mondatnyi utalásból tudnak tájékozódni. Kérdés, hogy miként és milyen mértékben jutnak hozzá tulajdonukhoz az ügyfelek, egyáltalán megvan-e még a befektetésük?
Az ügyhöz tartozik, hogy a Fővárosi Törvényszék a hét közepén elrendelte a Quaestor Értékpapír Zrt. felszámolását, miután több végrehajtás indult a cég ellen és hitelezői igények is érkeztek. De súlyos gondok vannak a Buda-Cash ügyfeleinek vagyonának számbavételével is, itt is bizonytalan mikor juthatnak pénzükhöz a csalódott befektetők. A HVG-nek erről azt írta a felszámoló, hogy "jelenleg a nyilvántartások nem egyezőek, és vannak gátló körülmények." Ilyen gátló tényező például a 96 milliárd forintos hiány fedezetét jelentő vagyonzárlat, amit ügyfelek törvénytelenek tartanak.
A harmadik botrányos társaságnál, a Hungária Értékpapírnál is furcsa dolgok történtek. A Portfolio arról ír, hogy tervezett ingatlanfejlesztésekre zárt körben több milliárdos forrást begyűjtő, papíron nullás, eredményt nem termelő cégek 10-11 százalékos fix kamatígérettel csábították a befektetőket, itt azonban nem voltak kapcsolódó vállalkozások meglévő vagyonelemből semmi nem volt, ami kézzel fogható. Mondhatni egyszerűen elcsalták az ügyfelek pénzét. A Blikk pénteki cikkéből viszont kiderült, hogy Fazekas Sándor agrárminiszter, még Karcag polgármestereként „féláron adott önkormányzati irodát az elmenekült a Kun-Mediátor cég álbrókerének”, és egy jegyzőkönyv szerint 2005-ben a jelenlegi tárcavezető személyesen javasolta, hogy hosszabbítsák meg a cég önkormányzati irodabérletét. A több milliárdos csalás elkövetőjét, a város "Marcsikáját" még mindig keresik.
A Quaestor-ügyben is érintettek önkormányzatok. Ezek a gyanú szerint a brókerbotrányok főszereplőinél fektettek be, többeknek pénzük is bennragadt. A kormány kérésére ezeket a településeket az Állami Számvevőszék soron kívül ellenőrzi - jelentette be tegnap a szervezet. A pellengére állított 24 önkormányzat tiltott befektetéseiről Lázár János kancelláriaminiszter közölt tényeket, ám ezeket még a fideszes önkormányzatok is vitatják. Borkai Zsolt, Győr polgármestere dokumentumokkal igazolta, hogy a városnak nem volt és nincs jelenleg sincs sem tőzsdei kötvénye vagy más befektetése, vagyis, hogy igazat mondtak korábban is. „Ami van, azt rendes bankszámlán az OTP-nél helyeztük el” – közölte. „Kikérjük magunknak, hogy egy miniszter – lehet, hogy tájékozatlanságból fakadóan –, de azt állítsa, hogy ez a város hazudik, ennek a polgármestere hazudik.” Borkai Zsolt 824,6 millió forintnyi kötvényről beszél, míg a Miniszterelnökség egymilliárd forintot meghaladóról. A differencia 180 millió forint. Kerestük a polgármestert, hogy adjon magyarázatot a különbségre, ám tegnap elérhetetlen volt.
A felelőtlen gazdálkodás vádja ellen tiltakozott Budapest IV. kerülete is: „Újpest pénze az utolsó fillérig megvan a pénzügyi szolgáltató cég, a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt.-nél vezetett nevesített alszámlán – állampapírban” – derül ki a kerület közleményéből. Újpest mintegy kétmilliárd forint névértékű összeggel szerepel a miniszterelnökségi negatív listán. A Quaestor-botrány kirobbanása körüli történetek még mindig szolgálnak meglepetésekkel. A külgazdasági és külügyminisztert is megkérdezte Tóth Bertalan szocialista képviselő találkozott-e február 10 és március 27-e között Tarsoly Csabával.
A miniszter elmondta, ami már korábban is ismert nvolt, hogy február 13-án találkozott Tarsoly Csabával a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, ahol a Quaestor elnök-vezérigazgatója a Duna City projekt előkészítésének fejleményeiről számolt be. Az azonban meglepő volta válaszában, hogy március 5-én egyik államtitkára éppen külföldi befektetőt vitt a Quaestorhoz tárgyalni a Duna City projekttel kapcsolatban. Azon a napon amikor a minisztériumhoz tartozó Nemzeti Kereskedőház döntött arról, hogy kiveszi a majd három milliárd forintját a brókercégből.
|
Százmilliárdnyi közpénz a brókereknél
|
Pilótajátéknak tekinti Orbán Viktor, ami a brókerbotrány során történt, ám mindezt a bankoknak is látniuk kellett. A Fővárosi Törvényszék döntésének megfelelően megindult a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. felszámolása, ezzel megnyílik az út az ügyfelek kártalanítása előtt. Több fideszes önkormányzat is cáfolta, hogy Quaestor-kötvényeket vett volna.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1055387_szazmilliardnyi-kozpenz-a-brokereknel
|
2015-04-25 13:26:00
| true | null | null |
Népszava
|
Várhatóan év végéig kell elkészülnie az Alstom-ügyet vizsgáló ideiglenes bizottság jelentésének - derült ki a Fővárosi Közgyűlés június 8-ai ülésére benyújtott előterjesztésből.
Hárman vizsgálódnak majd
A Fővárosi Közgyűlés május 12-ei rendkívüli ülésén döntött arról, hogy az Alstom metrókocsik beszerzése ügyében felmerült korrupciós vádak kivizsgálására háromtagú ideiglenes vizsgálóbizottságot hoz létre. A testület három tagját június 8-án választhatják meg.
Az ideiglenes bizottság feladata az Alstom metrókocsik beszerzéseivel kapcsolatos döntéshozási mechanizmusok működésének, a szerződéskötések körülményeinek, a döntések előkészítésében résztvevők felelősségének vizsgálata és erről jelentés készítése.
A brit hivatal Alstom-vezetőket gyanúsít
|
Kiválasztják az Alstom-botrány vizsgálóit
|
Budapest közgyűlése június 8-ai ülésén dönthet arról, ki lesz az a három ember, akik részt vesznek az Alstom-ügy kivizsgálására létrehozott bizottságban. A bizottság jelentésének várhatóan 2016 végére kell majd elkészülnie.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/gazdasag/2016/06/fovarosi-kozgyules-ev-vegeig-kell-jelentest-tennie-az-alstom-ugyet-vizsgalo-bizottsagnak
|
2016-06-02 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Puskás András alpolgármester arra reagált, hogy az Együtt-PM szövetség a főváros V. kerületének önkormányzata előtt szombaton az ellen tiltakozott, hogy a Rogán Antal polgármester által irányított budapesti Belváros a tanyasi családoknak szánt forrásokból részesüljön.
Barabás Richárd, a szövetség politikusa közölte: amikor kirobbant a botrány, az V. kerület rögtön elkezdett magyarázkodni, miszerint ezek nem is teljesen tanyafelújítási pénzek, hanem a tanyasi termékek piacra jutását segítik, később pedig azt mondták, hogy a pénz Hold utcai piaci felújítására megy, noha ezt a piacot pár éve már felújították.
Az alpolgármester közölte: az épület alapos korszerűsítést igényel, ezért pályáztak a tanyaprogramban, az elnyert összeget teljes mértékben a felújítására fordítják. A támogatásból kialakítanák a szagelszívást a galérián, minden egyes üzlethelyiségbe bevezetnék a gázt, korszerűsítenék a fűtést és az elektromos hálózatot, valamint akadálymentessé tennék a csarnok egész területét.
A vásárcsarnok felújítása után a vidéki termelők a csarnok földszintjén árulhatják majd termékeiket, a galérián pedig – nyugat-európai mintára – kisebb éttermek, büfék várnák a vásárlókat. Ezzel lehetővé tennék a tanyasi termelőknek, hogy ott árusíthassanak, a fővárosban élők és a kerületi lakosok pedig olyan termékekhez juthatnak hozzá, amelyeket “nyugodt szívvel fogyaszthatnak” – olvasható a közleményben.
|
Ezért pályázott a Belváros a tanyaprogramban
|
A Belváros önkormányzata szeretné felújítani a kerület tulajdonában lévő Hold utcai vásárcsarnokot, ezért pályáztak a tanyaprogramban.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/11/16/ezert-palyazott-a-belvaros-a-tanyaprogramban/
|
2013-11-16 13:50:00
| true | null | null |
24.hu
|
A politikus szerint 2013 és 2015 között harmincezer 7. vagy 8. osztályos diák kaphatott volna havi 10 ezer forintos támogatást a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Országos Roma Önkormányzat és ahhoz köthető intézmények által lebonyolított programból.
Mintegy ötmilliárd forint felhasználásának azonban nincs nyoma a tavaly lezárult pályázat kiírásai között, de a kifizetett egymilliárd jelentős részének elköltése is vitatható. Ezeket a politikus hosszasan sorolta a tájékoztatón.
Közel 150 millió forint ment el például informatikai fejlesztésre, hatékonyságvizsgálatra 7 millió forint, diákmunkára 11 milliót, sajtófigyelésre 7 millió forintot költöttek, épület-felújításra 46 milliót - mondta. Hozzátette: az iparkamara 600 millió forintot használhatott volna fel, de kérdéses, megvalósultak-e az általa meghirdetettek, például az iskola- vagy üzemlátogatások.
|
LMP: Ötmilliárd forint tűnt el egy ösztöndíjprogramból
|
Hűtlen kezelés, hivatali visszaélés és költségvetési csalás miatt feljelentést tesz az LMP antikorrupciós szakszóvivője az Út a szakmaválasztáshoz program lebonyolításával kapcsolatban, Hadházy Ákos szerint ugyanis a hátrányos helyzetű gyermekek ösztöndíjára szolgáló 6 milliárd forintból 102 millió jutott el a fiatalokhoz, és tanáraikhoz is csupán 75 millió forint.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2016/05/lmp-korrupcio-ut-a-szakmavalasztashoz-osztondij
|
2016-05-12 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte az Országgyűlés elnökénél Meggyes Tamás fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával összefüggésben – értesült az MTI hétfőn.
Fazekas Géza , a Legfőbb Ügyészség szóvivője az MTI megkeresésére megerősítette: a múlt hét végén küldte meg a legfőbb ügyész az erre vonatkozó indítványát Kövér László házelnöknek.
A szóvivő ismertette: a Központi Nyomozó Főügyészség folytatott nyomozást korábbi esztergomi városvezetők életbiztosítási szerződéseivel összefüggésben, ennek során olyan adatok merültek fel, hogy az ügyben a polgármester is érintett.
Meggyes Tamás nem sokkal a hír megjelenése után úgy reagált, hogy szerinte semmilyen jogsértés nem történt a korábbi esztergomi városvezetők életbiztosításával összefüggésben és az ügy etikailag sem kifogásolható. “Igaztalan támadásnak tartom az ügyet, és örömmel állok a vizsgálat elé, olyan értelemben, hogy elmondhatom a hatóságoknak a véleményemet” jelenette ki.
Az esztergomi önkormányzat 2003-ban életbiztosítási szerződéseket kötött a polgármester és az alpolgármester részére. A befektetési életbiztosítások kedvezményezettje a szerződésben rögzített határidő elérése esetén az önkormányzat volt, ezt azonban 2007-ben módosították, és a másik alpolgármesterre is szerződést kötve a kedvezményezettek ők maguk lettek.
A gyanú szerint az önkormányzat vagyoni hátránya 13 és félmillió forint volt, ennyit fizetett ki a biztosító az életbiztosításokra 2010-ben: a két alpolgármester részére a magánszámlájukra, a polgármester esetében azonban az önkormányzat számlájára. Később a két alpolgármester a díjakat befizette az önkormányzatnak, így a vagyoni kár megtérült.
Az ügyészség szerint ugyanakkor szabálytalanul és jogszerűtlenül döntött az önkormányzat közbeszerzési és ügyrendi bizottsága. Fazekas Géza ismertetése szerint a Központi Nyomozó Főügyészség a nyomozás során gyanúsítottként hallgatta ki K. János és N. József volt alpolgármestert, valamint P. Józsefet és Z. Dánielt, akik az érintett bizottság tagjai voltak. Esetükben a nyomozás iratismertetéssel lezárult, az eljárás vádelőkészítő szakaszban van. A megalapozott gyanú szerint a bűncselekményt a két alpolgármester tettesként, a két bizottsági tag pedig bűnsegédként követte el.
Mivel azonban a nyomozás befejezése előtt a volt polgármester érintettségére vonatkozó adatok is felmerültek és esetében az országgyűlési képviselőségével összefüggően a mentelmi jog mint eljárási akadály merült fel, ezt az eljárásrészt a főügyészség elkülönítette, és a legfőbb ügyész kezdeményezte mentelmi jogának felfüggesztését.
|
Felfüggesztenék Meggyes Tamás mentelmi jogát
|
Korábbi esztergomi városvezetők életbiztosítási szerződéseivel összefüggésben indult nyomozás szálai vezettek a volt fideszes városvezetőhöz.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/21/felfuggesztenek-meggyes-tamas-mentelmi-jogat/
|
2013-10-21 13:54:00
| true | null | null |
24.hu
|
Rubovszky György elnök a mentelmi bizottság zárt ülése után az MTI munkatársának elmondta, hogy a mentelmi jog felfüggesztését egyhangúlag támogatták a testület tagjai.
Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy október végén Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte az Országgyűlés elnökénél Meggyes Tamás fideszes országgyűlési képviselő, volt esztergomi polgármester mentelmi jogának felfüggesztését jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával összefüggésben.
Életbiztosítást kaptak
|
Felfüggesztik Meggyes Tamás mentelmi jogát
|
A parlament mentelmi bizottsága javasolja az Országgyűlésnek a volt esztergomi polgármester kiadását.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/11/12/felfuggesztik-meggyes-tamas-mentelmi-jogat/
|
2013-11-12 14:08:00
| true | null | null |
24.hu
|
A parlament ülése hétfőn 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amit a szokásos interpellációs blokk követ azonnali kérdésekkel és kérésekkel.
A határozathozatalok során a köztársasági elnök politikai vétójára reagálva módosíthatják a zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépés érdekében október 28-án hozott törvényt. A Ház elfogadhatja a kormány 2014-re vonatkozó adóváltoztatási javaslatait is. A törvényváltozások között szerepel a sertéshús áfájának 27 százalékról 5 százalékra csökkentése is.
A szavazások végén három kormánypárti képviselő mentelmi ügyéről is dönthet az Országgyűlés. A mentelmi bizottság a fideszes Budai Gyula és Simonka György mentelmi jogának fenntartását kérte, Meggyes Tamás volt esztergomi polgármester esetében ugyanakkor felfüggesztené ezt Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezésére.
A kormánypárti politikussal szemben jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja merült fel egy hivatali időszakában kötött életbiztosítással összefüggésben.
|
Ma felfüggeszthetik Meggyes Tamás mentelmi jogát
|
Az Országgyűlés mai ülésén dönt a volt esztergomi polgármester mentelmi jogának felfüggesztéséről, amit a a legfőbb ügyész kezdeményezett.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/11/18/ma-felfuggeszthetik-meggyes-tamas-mentelmi-jogat/
|
2013-11-18 14:11:00
| true | null | null |
24.hu
|
Kellemetlen helyzetbe került Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az 1000 milliárdos áfacsalás ügyében. Horváth András korábban azt mondta, aggályaival a frakcióvezetőt is megkereste, hiába, nem történt semmi. Amint arról a Hír24 beszámolt, Rogán erre úgy emlékezett, hogy a parlamenti folyosón találkozott az adóellenőrrel, akivel néhány percet beszélgetett, de sok konkrétum nem hangzott el.
Horváth elég részletesen leírta már két éve, hogy mi zajlik
Ma kiderült, hogy nemcsak egy rövid csevejről volt szó, a témában egy feljegyzés is ment a fideszes vezetőknek, amit az Átlátszó hozott nyilvánosságra, és amelyben elég sok konkrétum szerepel. Horváth a levélben például arról ír, közel 20 gabona-nagykereskedő adatait összesítették, amelyből megállapítható, hogy 2007. évtől kezdődően egészen napjainkig 216 milliárd forint áfát utalt ki erre a területre az adóhatóság ellenőrzés nélkül.
“A megyékben lefolytatott ellenőrzések tapasztalatai alapján ezen visszaigénylések nagy része mögött is fiktív számlázási láncolatok sokaságát lehet kimutatni” – tette hozzá a magyar Snowden 2011 végén, tehát két éve.
Horváth már akkor elmondta azt is, hogy az adóhivatal már évek óta nem végez érdemi adónem-ellenőrzéseket, különös tekintettel az áfalevonások jogszerűségét illetően. “Nincsenek kiutalás előtti ellenőrzések, sőt utólagos ellenőrzések keretében sem történik meg a gazdasági események valóságtartalmának a vizsgálata, a számlákat, bizonylatokat, nyilvántartásokat csak formai, számviteli szempontból vizsgálják, melyek lezárása után kiutalásra kerülnek a visszaigényelt ÁFA-összegek. Amikor pedig az adóelkerülési céllal működtetett láncolatok egy kiemelt adózóig is elérnek (ez elég gyakori eset), az adó- és büntetőjogi felelősség megállapítása erős korlátokba ütközik” – közölte.
Rogánnak ez se volt elég konkrét
Megkerestük sajtósán keresztül Rogán Antalt, hogy megtudjuk, hogy miért állította azt, hogy semmilyen konkrétumot nem mondott neki az adóellenőr, a feljegyzésből ugyanis nem ez derül ki. Rogán viszont ezzel nem értett egyet, szerinte ugyanis “az említett feljegyzésben általános vádak szerepelnek, egyetlen konkrét ügyről sem beszél benne a szerzője, egyetlen cégnév vagy személynév sem szerepel benne”.
Rogán egyben közölte, a volt adóellenőr bűncselekmények elkövetésével vádol másokat, tehát azt, hogy mi az igazság, bűnvádi eljárás keretében kell tisztázni. “A vizsgálat lefolytatására szükség van, hiszen Magyarországon senki nem csalhat adót, így ki kell derülnie, hogy hamis vádról van-e szó vagy igazat állít a volt adóellenőr. Ez azonban az ügyészség feladata” – közölte.
|
Újra megszólalt Rogán a botrányos NAV-ügyben
|
Nyilvánosságra került az a feljegyzés, amelyben Horváth András a fideszes vezetőknek meglehetősen részletesen leírta, hogy hogyan csalhatnak az áfával büntetés nélkül a multi nagykereskedők. Rogán Antal továbbra is általános vádakról beszél.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/11/19/ujra-megszolalt-rogan-a-botranyos-nav-ugyben/
|
2013-11-19 14:15:00
| true | null | null |
24.hu
|
A közlemény szerint a dabasi autópálya-alosztály egy vezető beosztású dolgozója 2012-ben szerzett tudomást arról, hogy az állomány néhány tagja napi rendszerességgel "zsebre bírságol", vagyis pénzt kér és fogad el legtöbbször külföldiektől, cserébe pedig nem szab ki helyszíni bírságot vagy nem tesz szabálysértési feljelentést.
A főnök is benne volt
A vezetői feladatokat ellátó rendőr megállapodott kollégáival: szemet hunyt a zsebre bírságolások felett, a korrupt rendőröket egymás mellé osztotta be, egy szolgálati gépkocsi kilométer-számlálóját pedig átalakították úgy, hogy ne kelljen elszámolni a ténylegesen megtett kilométerekkel. Mindezekért cserébe a beosztottaktól fejenként havi húsz eurót kapott - írták.
Itt a piros, hol a piros
Hozzátették, a vádlottak az autópálya pihenőiben időnként megjelenő, "itt a piros, hol a piros" játékról elhíresült külföldi állampolgárokból álló bűnszervezet zavartalan működését is elősegítették. A sértettek bejelentései alapján a rendőrök nem, vagy csak jelentős késéssel, ám akkor "kellő látványossággal, szirénázva" vonultak ki a helyszínre. A vádlottak tudtak arról, hogy a csaló külföldiek mikor érkeznek a pihenőhelyekre, ezért akkorra csak a vesztegetésben részt vevő rendőröket osztották be szolgálatba. A rendőrök alkalmanként 600-800 eurót kaptak a bűnözői csoporttól.
Egy német sofőr sokallt be
Az alosztály két rendőre 2013 novemberében egy éjszaka az M5-ös autópálya inárcsi pihenőjénél ellenőrzött egy tilosban parkoló külföldit. Ötven eurót kértek tőle, hogy eltekintsenek a feljelentéstől. Ellenkező esetben megbilincselik és fogva tartják - mondták neki. A sofőr nem volt hajlandó kifizetni a kért összeget, hanem az iratait hátrahagyva elhajtott, és a Kecskeméti Rendőr-kapitányságon feljelentést tett - közölték.
A Pestvidéki Nyomozó Ügyészség üzletszerűen, folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével, hivatali visszaéléssel és más bűncselekményekkel vádolja a vádlottakat.
|
Minimaffia működött az autópálya-rendőrségen
|
Vesztegetés, hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt vádat emelt a Pestvidéki Nyomozó Ügyészség tizenkét rendőr, illetve volt rendőr ellen, akik egy autópálya-alosztály dolgozóiként több mint egy éven át koordináltan követtek el korrupciós bűncselekményeket.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2016/05/minimaffia-mukodott-az-autopalya-rendorsegen
|
2016-05-06 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Ahogy már korábban megírtuk, az elektronikai cég összesen 673 munkatársától kénytelen megválni decemberben, annak ellenére, hogy korábban 6 milliárd forintos munkahely-teremtési támogatást vett fel az államtól.
A Hír24 hírműsorának megkeresésére a Nemzetgazdasági Minisztériumnál elmondták, 2010 óta különböző beruházásokhoz mintegy 1,2 milliárd forint támogatást kapott uniós forrásból a cég, ezekért cserébe – a beruházások megvalósításán túl – foglalkoztatással kapcsolatos vállalásokat is tett, amelyeket eddig be is tartott.
Ignáth Márk riportja.
|
Hiába a sok támogatás, mégis leépít a Jabil
|
A kormánnyal kötött stratégiai megállapodás és az uniós források ellenére több száz embert bocsát el az elektronikai vállalat.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/11/19/hiaba-a-sok-tamogatas-megis-leepit-a-jabil/
|
2013-11-19 14:31:00
| true | null | null |
24.hu
|
Azonban a két nagy párt támogató aláírása nélkül nem lehet létrehozni a bizottságot. Korábban Kormos Kata, az MSZP szóvivője azt mondta, ők semmi olyat nem írnak alá, amit a Jobbik is támogat, Rogán Antal szerint pedig bűncselekményeket az ügyészségnek kell vizsgálnia.
Ángyán József a bizottság létrehozásának egyik kezdeményezője szerint azért nem fogja a parlament vizsgálni az 1700 milliárd forintos adócsalás gyanút, mert a nagy pártoknak nem érdekük. További probléma, hogy a bizottság előtt nem kötelező a megjelenés, és az igazmondás sem. Egy LMP-s javaslat most ezen is változtatna. A stúdióban Schiffer András és Bárdos András pedig többek között arról beszélgetnek, hogy tényleg maffiahálózat irányítja-e az országot.
Benyó Rita összefoglalója.
|
Fidesz-MSZP együttállás miatt nincs vizsgálóbizottság
|
Az 1700 milliárdos adócsalások ügyében kezdeményezte a vizsgálóbizottság felállítását az LMP, amit sem az MSZP, sem a Fidesz nem támogatott.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/11/20/fidesz-mszp-egyuttallas-miatt-nincs-vizsgalobizottsag/
|
2013-11-20 14:37:00
| true | null | null |
24.hu
|
A bizottság megállapította: Daher súlyos etikai vétséget követett el, amikor egy interjúban nyilvánosságra hozta azt az orvosi titoknak minősülő tényt, miszerint a kórház elleni tüntetések egyik fő szervezője korábban pszichiátriai kezelésben részesült. Ráadásul az orvosi titkot az igazgató-képviselő szándékosan és abból a célból fedte fel a nyilvánosság előtt, hogy ezzel a panaszost lejárassa, tevékenységének hitelességét megkérdőjelezze a lakosság előtt. Súlyosbító körülményként értékelték, hogy Daher Pierre a szabályszerű idézés ellenére egyik tárgyaláson sem jelent meg személyesen, valamint, hogy szakmai rangja, közéleti szereplése miatt ő maga jól ismert, magatartásából emiatt a közvélemény az orvostársadalom egészére vonhat le negatív következtetéseket. Emiatt megrovással és közel 300 ezer forint büntetéssel sújtották az orvost.
Az ügy előzményeiről lapunkban is beszámoltunk. Idén tavasszal elterjedt a híre Kazincbarcikán, hogy végleg bezárják a belgyógyászatot, s csak krónikus ellátás lesz ezen a részlegen. Czipfel Tiborné, a kórház megmentésére létrehozott civil mozgalom egyik képviselője az igazgatótól szerette volna megtudni, mi az igazság ebben az ügyben. Amikor egy alkalommal betegként tartózkodott az intézményben, bekopogott Daher Pierre-hez. Ő azonban tűrhetetlen hangnemben kiabálni kezdett vele, és megpróbálta durván kitessékelni az irodájából, miközben két kézzel szorongatta és tekergette a karját – mesélte el az asszony, aki később rendőrségi feljelentést tett. Látlelete szerint zúzódások és véraláfutások voltak a karján. Daher Pierre lapunknak akkor azt mondta: a tüntetések szervezője volt durva és arrogáns, ő azonban egy ujjal sem nyúlt hozzá.
A testi sértés ügyében nem foglalt állást az etikai bizottság, a rendőrségi eljárás pedig szünetel, mivel a képviselő mentelmi jogát nem függesztette fel a parlament illetékes bizottsága. Czipfel Tiborné tegnap lapunknak azt mondta: fellebbezni fog az etikai bizottság döntése ellen, szerinte ugyanis nem csupán az érzékeny adattal való visszaélés miatt marasztalható el az igazgató, hanem a testi sértés is rovására írható, ez ügyben azonban nem hoztak határozatot. Fellebbez a megrovás és a pénzbírság kiszabása ellen Daher Pierre is, aki tegnap tudósítónknak úgy nyilatkozott: továbbra is fenntartja, hogy nem követett el etikai vétséget. Szavai szerint azért nem jelent meg a megyei etikai bizottság előtt, mert parlamenti ülésen vett részt, erről azonban csak későn értesítette az őt meghallgatni szándékozókat.
Nevük elhallgatását kérő orvosok egy csoportja felvetette az orvos-igazgató menesztését és orvosi tevékenységének felfüggesztését. Álláspontjuk szerint Daher Pierre súlyosan megszegte az orvosi eskü azon pontját, mely így szól: „Amit kezelés közben látok vagy hallok – akár kezelésen kívül is, a társadalmi érintkezésben –, nem fogom kifecsegni, hanem megőrzöm.” (...) „Ha ezt az eskümet megtartom és nem szegem meg, örvendhessek életem fogytáig tudományomnak s az életemnek, de ha esküszegő leszek, történjék ennek ellenkezője.” – Az orvostársadalom esküt betartó, tisztességes része most várja, van-e következménye az orvosi esküszegésnek – olvasható a lapunkhoz is eljuttatott állásfoglalásból.
A kazincbarcikai kórház igazgatója – aki egyébként az edelényi kórházat és az izsófalvi pszichiátriai részleget is vezeti – ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt mondta: nem tud arról, hogy valaki őt meneszteni akarja, az erről szóló híreszteléseket nem is kívánja kommentálni.
|
A fideszes honatya kifecsegte az orvosi titkot
|
Elmarasztalta Daher Pierre kazincbarcikai orvos-igazgatót, a Fidesz parlamenti képviselőjét a Magyar Orvosi Kamara Borsod-Abaúj Zemplén megyei etikai bizottsága.
| null | 1 |
http://nol.hu/belfold/20131120-kifecsegte_az_orvosi_titkot-1427393
|
2013-11-20 14:41:00
| true | null | null |
NOL (Népszabadság)
|
Szociális ösztöndíjat az kap, aki pályázott rá, de a történet nem ennyire egyszerű. A Hallgatói Önkormányzat (HÖK) azt állítja, ők határidőre elvégezték az összes papírmunkát, az utalásokat viszont a gazdasági főigazgatónak kell jóváhagynia. Ezt azonban napokon át nem tette meg, mert állítólag nem tudott meggyőződni a döntések szabályosságáról. Vita tehát van, pénz egyelőre nincs.
Korábban beszámoltunk arról is, hogy már liftre sem futja az egyetemnek és ösztön díjzűrből sem ez az első a Corvinuson.
|
Ösztöndíjgondok a Corvinuson
|
Több ezer hallgató ösztöndíja késik az egyetemen. A Hallgatói Önkormányzat szerint a gazdasági főigazgató miatt, ő azonban a diákokat hibáztatja.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/11/20/osztondij-gondok-a-corvinuson/
|
2013-11-20 14:46:00
| true | null | null |
24.hu
|
A rektor viszont – akinek kinevezése óta konfliktusa van a beosztása szerint nem is neki, hanem a minisztériumnak alárendelt gazdasági vezetővel -, azt mondja: nem az a baj, hogy a minisztérium nevezte ki, hanem az, hogy kit. Rózsás Péter András szerinte ugyanis alkalmatlan.
|
Botrány a Corvinuson: egyre kuszább a helyzet
|
Még a héten megkapják az elmaradt ösztöndíjukat a Corvinus Egyetem hallgatói. A gazdasági főigazgató jóváhagyta a listát és a pénzeket, de nem jó szívvel.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/11/21/botrany-a-corvinuson-egyre-kuszabb-a-helyzet/
|
2013-11-21 14:48:00
| true | null | null |
24.hu
|
A miskolci városfejlesztési osztálya felszólította a kivitelezőt, hogy az önkormányzati rendelet megsértése miatt a Vásárhelyi István és Herman Ottó síremlékének felújítására kötött szerződés szerinti összegeket az önkormányzat számlájára fizesse vissza – derül ki a MiNap.hu cikkéből.
Szerintük a vállalkozó figyelmen kívül hagyta az önkormányzat rendeletét, amely előírja, hogy a sírboltok és síremlékek építése, felújítása a temetői szabályzatban foglaltak betartása mellett végezhető és a Temetőgondnokság engedélyéhez kötött, ezért a sírhely felújítását nem a jogszabályban előírtak alapján végezte el.
Emiatt felszólította a kivitelezőt, hogy az önkormányzati rendelet megsértése miatt a Herman Ottó síremlék felújítására kötött szerződés szerinti 996 950 forintot az önkormányzat számlájára fizesse vissza – írja közleményében Pintér Zoltán, a Városfejlesztési és Üzemeltetési Főosztályának vezetője.
Az önkormányzat emellett Vásárhelyi István hasonló síremléke ügyében közel ugyanekkora összeget követel vissza a vállalkozótól.
Már eredeti állapotban áll az emlékhely
November elején állították vissza eredeti állapotába Herman Ottó miskolci síremlékét, amelyet Kovács László, a Fidesz-KDNP önkormányzati képviselője építtetett át és vésette bele a saját nevét a sírb. A miskolci felsőhámori temető sírköve miatt a Nemzeti Örökség Intézete is felemelte szavát.
Koczák Szilvia, a miskolci polgármesteri hivatal szóvivője csütörtökön az MTI-t arról tájékoztatta, hogy az önkormányzat korábbi ígéretének, valamint a hatályos jogszabályoknak megfelelően a nap folyamán megkezdték a síremlék heylreállításást az eredeti állapotba, a Kovács László által állíttatott síremléket átszállítják a lillafüredi Herman Ottó Emlékház udvarába.
A legnagyobb magyar polihisztorként emlegetett természettudós, ornitológus, néprajzkutató, régész, politikus Herman Ottó (1835-1914) sírja ismét eredeti állapotában látható.Herman Ottó hamvai 1965-től nyugszanak a Miskolchoz tartozó Felsőhámor temetőjében, mellette Vásárhelyi István (1889-1968) természetkutató, zoológus sírja található. A miskolci önkormányzat szerdai közleménye szerint Vásárhelyi István síremlékének méltó állapotba hozásáról egyeztető tárgyalásokat kezdeményeznek a Vásárhelyi családdal.
Nem megalapozott döntés született
A két síremléket átépíttető Kovács László újságíróknak korábban azt nyilatkozta: “Folyamatosan végzünk felújítási, állagmegóvási munkákat a körzetemhez tartozó felsőhámori temetőben, sírokat tartunk karban, nem régiben a támfalat erősítettük meg, a legutóbbi időkben kapott vadonatúj síremléket Vásárhelyi István is, nemes cél vezetett minket a Herman Ottó emlékhelyének megújításakor is, ám elképzelhető, hogy a megvalósításnál szakmailag nem megalapozott döntés született, ezt természetesen a városüzemeltetéssel és a főépítészi irodával egyeztetve igyekszünk korrigálni”.
|
Visszakérik Herman Ottó sírkővéért a pénzt
|
Miután egy helyi, KDNP-s képviselő belevésette a nevét Herman Ottó új sírkövébe, és azt az önkormányzat eltávolítatta, most a miskolci polgármesteri hivatal közel egymillió forintot kér vissza a kivitelezőtől – írja a MiNap.hu.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/11/21/visszakerik-hermann-otto-sirkoveert-a-penzt/
|
2013-11-21 14:50:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálhatja a BKV metrókocsi-tenderével kapcsolatban felmerült korrupciós vádakat – jelentette be közleményében Jávor Benedek.
A Párbeszéd Magyarországért EP- képviselője a napokban fordul az uniós hivatalhoz.
Miért nem érdekük?
Az ügyben vasárnap az LMP-s Csárdi Antal is nyilatkozott: mint mondta, a magyar nyomozóhatóság – a Nemzeti Nyomozó Iroda - még mindig nem tudta kideríteni, amit a britek igen: a gyanú szerint az Alstom 2006 és 2007 között 2, 2 milliárd forint kenőpénzt adhatott a BKV-nak, a közlekedési társaság pedig a francia cég szerelvényeit választotta a 2-es és a 4-es metróvonalra is.
Miért nem érdeke a magyar hatóságoknak az igazság kiderítése? - vetette fel Csárdi Antal, aki egyúttal kitért a 3-as metró felújításának ügyére is.
Elmondta, Szófia annyiért vesz új szerelvényeket biztosítóberendezéssel együtt, amennyiért Budapest felújítja a régi orosz metrókocsikat.
Azok nem mi voltunk
A BKV közleményben válaszolt a metrókocsi-tenderrel kapcsolatos sajtóhírekre: ebben azt írják, hogy az üggyel foglalkozó brit hatóságok eddig még nem keresték meg őket – 2006 és 2007 között pedig nem a jelenlegi vezetés irányította a közlekedési társaságot.
A Reuters március 29-én számolt be róla, hogy a brit súlyos csalások elleni iroda (Britain's Serious Fraud Office) vádat emelt az Alstom Transport UK & Ireland ügyvezető igazgatója ellen.
Az Index úgy tudja, az ügyvezető igazgató mellett három másik Alstom-vezetőt is azzal vádolnak, hogy 2006. január 1. és 2007. október 18. között 2,3 millió eurónyi összeget adtak, vagy beleegyeztek, hogy adnak a BKV Zrt. tisztviselője vagy tisztviselői, ügynökei részére.
|
Uniós hivatalhoz fordulnak az Alstom-botrány miatt
|
Az Európai Csalás elleni Hivatalhoz fordul Jávor Benedek, a PM képviselője a korrupciógyanús metrókocsi-tender ügyében. A brit hatóságok szerint kétmilliárd forintnyi kenőpénz szólt amellett, hogy a BKV végül az Alstom metrószerelvényeit válassza.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2016/04/unios-hivatalhoz-fordulnak-az-alstom-botrany-miatt
|
2016-04-10 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
A ciklus utolsó időközi választását tartják vasárnap Fóton, a Hír24 újságírója a helyszínen járva korábban egész egyszerűen csak az „abszurdok kisvárosának”, illetve a „honi abszurd fellegvárának” nevezte Fótot.
Az időközi választás azonban nem tétnélküli, ugyanis polgármestert és egy képviselőt is választ a város, és ha mindkét pozíciót elviszi az ellenzék, vége a fideszes többségnek. Ezzel együtt a Fidesz nem állított jelöltet, az egyik civilszervezet jelöltjét támogatja a párt.
A 444 szerint azonban ez az időközi sem telik el eseménytelenül, azt írják ugyanis, hogy a Jobbik szerint „valakik utaztatnak, busszal viszik az embereket Sikátorpusztáról, és erről már szombaton is raktak ki szórólapot”. A párt egyébként büntető feljelentést tett választási csalás miatt.
|
Fóton is utaztatják a szavazókat?
|
Időközi választást tartanak a Pest megyei városban. A Jobbik állítja, busszal viszik az embereket szavazni, ami tilos.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/11/24/foton-is-utaztatjak-a-szavazokat/
|
2013-11-24 14:57:00
| true | null | null |
24.hu
|
Lezárult a nyomozás az egymilliárd forintos csalás ügyében: a Budapesti Rendőr-főkapitányság azzal gyanúsít egy 48 éves nyírkátai férfit, hogy még 2014. június 30-án biztosítási pénz reményében
önként mászott egy mozgó vonatszerelvény alá a nyírcsászári vasútállomáson.
Millárdos lábak
A férfit mentőhelikopterrel szállították kórházba, de mindkét lába annyira megsérült, hogy amputálni kellett a végtagokat. Az ügyben indított nyomozás során viszont kiderült az is, hogy a férfi 2013 novembere és 2014 februárja között tizennégy társaságnál kötött balesetbiztosítást, és
közel egymilliárd forintos térítésre számíthatott volna lábainak elvesztése miatt.
Az ügyben a BRFK korrupció elleni főosztálya vizsgálódott, de a napokban vádemelési javaslatot tettek az illetékes ügyészségnek.
|
Egymilliárdot vagy börtönt is érhet ez a két láb
|
Közel egymilliárd forintra kötött biztosítást a nyírkátai férfi, aztán vonat alá feküdt a rendőrség szerint. Pénz helyett szabadságvesztésre is számíthat, lezárták az ügyben folytatott nyomozást.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2016/03/egymilliardot-vagy-bortont-is-erhet-ez-a-ket-lab
|
2016-03-23 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Rácz Jenő, a testület korábbi elnöke megerősítette, hogy egy közelmúltban tartott egészségjogi fórumon az eddigi engedélyezőtől eltérő vélemények fogalmazódtak meg a paraszolvencia engedélyezésével kapcsolatban.
A tavaly nyáron életbe lépett Munka törvénykönyve kimondta, a kórházak engedélyezhetik a hálapénz utólagos elfogadását. A Büntető törvénykönyv egyik paragrafusa alapján viszont a jogtalan előny vagy ígéret elfogadása bűntettnek minősül.
Rácz Jenő, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház igazgatója a Magyar Nemzetnek elmondta a hálapénz kategóriájába tartozik a büntetendő, előre kikövetelt hálapénz, a jól ismert borítékcsúsztatás, valamint idesorolhatóak a kis értékű ajándékok – például egy doboz csokoládé, egy üveg bor – is. Utóbbi gyakorlat a világon mindenütt jelen van s nincs is szükség a tiltására – mondta Rácz Jenő.
|
Bűncselekmény lehet a hálapénz
|
Elképzelhető, hogy mégis büntetőjogi kategória lesz a jövőben a hálapénz adása és elfogadása; a kórházszövetség jogértelmezést kérhet – értesült a Magyar Nemzet.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/11/26/buncselekmeny-lehet-a-halapenz/
|
2013-11-26 15:15:00
| true | null | null |
24.hu
|
"Már a meghívókat ki is küldték, de ma reggel értesítettek, hogy a Fidesz megtorpedózta: a képviselői nem fognak elmenni a bizottsági ülésre, így az határozatképtelen lesz. Ez holnap fél egykor lett volna, de még nem tudtam beszélni a bizottság elnökével, hogy mi lesz, de megtorpedózta a Fidesz" - nyilatkozta a Hír24-nek az egykori adóellenőr. Kérdésünkre, hogy számított-e erre, Horváth úgy reagált: nem lep meg.
Az eredeti napirend szerint a bizottság előbb meghatározta volna munkarendjét, majd az áfacsalások gyanújával összefüggésben vizsgálódott volna. Az ülésre meghívták Varga Mihály gazdasági minisztert és elődjét, Matolcsy György jegybankelnököt is.
Ez az ellenőrző albizottság eddig mindössze egy hatperces ülést tartott tavaly februárban. Idén júniusban elmaradt a héttagú - négy kormánypártiból és három ellenzékiből álló - testület ülése, mivel csak a jobbikos elnök jelent meg.
Horváth András nyilatkozatai miatt az LMP parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, ehhez azonban nem gyűlt össze a szükséges számú aláírás. Az MSZP javasolta az egykori adóellenőr gazdasági bizottsági meghallgatását, míg a Párbeszéd Magyarországért a költségvetési bizottságba indítványozta meghívni Horváth Andrást.
A magyar Snowden az ügyészségen is feljelentést tett az ügyben, amely a hivatali visszaélés és más bűncselekmények gyanújával feljelentéskiegészítést rendelt el.
|
Horváth: megtorpedózta a Fidesz a meghallgatásomat
|
Az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának ellenőrző albizottsága hallgatta volna meg a NAV-botrány kirobbantóját. Horváth András úgy értesült, a fideszesek nem mennek el, úgyhogy határozatképtelen lesz a bizottság.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/11/26/horvath-megtorpedozta-a-fidesz-a-meghallgatasomat/
|
2013-11-26 15:22:00
| true | null | null |
24.hu
|
Tisztségéről való lemondásra szólította fel Debrecen város jegyzőjét a Civil Fórum Debrecen Egyesület.
Illyés János, az önkormányzati képviselettel rendelkező szervezet alelnöke a városháza előtt tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: “a jegyzői tisztséggel nem összeegyeztethető, ha valaki magánútját a hivatalon keresztül szervezi, olyan baráti társasággal utazik, amelyben vannak a várossal szerződéses viszonyban álló cégvezetők, továbbá képtelen történetet ad elő az utazása céljáról, majd mindezt tetézve elősegíti a fekete gazdaság terjedését azzal, hogy utazásszervezésre nem jogosult társaságot bíz meg a szervezéssel”.
A politikus szerint a jegyzői tisztség megköveteli, hogy töretlen közbizalom és tisztelet övezze. “Debrecen város közvéleménye negatívan ítélte meg ezt az ügyet, ezért felszólítjuk Szekeres Antalt, tisztségéről mondjon le, példát mutatva a többi érintettnek” – fogalmazott a Civil Fórum alelnöke, majd hozzátette, amennyiben ez elmarad, illetve a többi kiutazó sem vonja le a megfelelő konzekvenciákat, akkor Kósa Lajos polgármester felelőssége, hogy megteszi-e a szükséges lépéseket.
Nagy utazás 700 ezerért
Korábban már több párt helyi testülete szólította fel lemondásra a november közepi floridai utazáson részt vett debreceni vezetőket, akik egyébként cáfolták, hogy közpénzből utaztak a tengerentúlra.
Az érintett városvezetők közölték: az indulás előtt döntés született arról, hogy csak saját költségükön utazhatnak a floridai energetikai konferenciára.
Litauszki Róbert, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, a delegáció egyik tagja elmondta, hetekkel korábban eldöntötték, hogy részt vesznek a Power-Gen elnevezésű szakmai rendezvényen. Repülőjegyet az utazásszervező szegedi cég úgy foglalt, hogy abba egy vasárnapi ott-tartózkodás is beleessen, mert így olcsóbban lehetett lebonyolítani az utazást.
A hétvégével együtt azonban olyan napok is belekerültek az út időtartamába, amelyek a szakmai programot már nem fedték le és így nem lehetett arra költségtérítést sem kérni – tette hozzá.
Litauszki Róbert jelezte: kérték az utazásszervező céget a számla megbontására, hogy saját költségükön tölthessék kint a hétvégét, erre azonban utólag nem volt lehetőség. Kósa Lajos (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere a vagyonkezelő vezetésével közösen úgy döntött, hogy minden résztvevőnek a saját költségei és saját szabadsága terhére kellett elutaznia.
A vezérigazgató szerint ez az indulás előtti napon történt, így aznap kivették a szabadságaikat és lemondták a költségtérítést. A holding által az utazásszervezőnek elutalt összeget csak a hazaérkezésük utáni első munkanapjukon volt lehetőségük kifizetni. “Nem lehetett másképp csinálni és egy nappal az út előtt költségmentesen lemondani sem tudtuk az utat” – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy az út fejenként nettó 700 ezer forintba került.
Kósa Lajos nem utazott
Litauszki Róbert elmondta azt is, hogy Debrecenből rajta kívül négyen utaztak: Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), Debrecen alpolgármestere, Szekeres Antal, az önkormányzat jegyzője, Csonka Tibor, a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. vezérigazgatója és a Debreceni Vagyonkezelő egyik alkalmazottja, aki eredetileg is saját költségén és saját szabadságának terhére utazott volna.
Elmondta, hogy Kósa Lajos – aki nemrég jelentette be, hogy jövőre nem indul a debreceni polgármesteri posztért – is a meghívottak között volt, ám ő a sűrű programjára hivatkozva hetekkel az út előtt visszautasította részvételét.
Szekeres Antal az ügyben tartott múlt heti sajtótájékoztatón bemutatta a nevére kiállított belépőjét a szakmai tanácskozásra. Beszámolója szerint ez a világ egyik legjelentősebb szakmai kiállítása, idén 74 országból mintegy 200 iparág 1400 kiállítója képviseltette magát.
A városházi delegációt két terület érdekelte kiemelten: a független villamosenergia-termelés és a megújuló alternatív energiák. A városvezetés legfőbb célja az volt, hogy potenciális befektetőkkel vegyék fel a kapcsolatot és, hogy bemutathassák a város adottságait a helyi tudásbázistól kezdve az adószabályokig.
|
Lemondatnák a Floridába utazó debreceni jegyzőt
|
Kiverte a cívisvárosban a biztosítékot, hogy novemberben egy szakmai rendezvényre az Egyesült Államokba utazott a vezetés több tagja. A civilek most éppen a jegyző távozását szeretnék elérni.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/11/26/lemondatnak-a-floridaba-utazo-debreceni-jegyzot/
|
2013-11-26 15:25:00
| true | null | null |
24.hu
|
Ahogy arról már korábban beszámoltunk: a Fidesz-frakció képviselői nem vesznek részt a számvevőszéki és költségvetési bizottság ellenőrző albizottságának szerdára meghirdetett ülésén, amelyen – a meghívó szerint – Horváth András egykori adóellenőr meghallgatását tervezték.
Balla György, a Fidesz frakcióigazgatója azzal magyarázta a nagyobbik kormánypárt képviselőinek távolmaradását a parlamenti albizottság ülésétől, hogy a volt adóellenőr bűncselekmények elkövetésével vádol másokat, ezért az igazságot bűnvádi eljárásban kell tisztázni, ami az ügyészség feladata. “Az ügyészség viszont nem a Parlamentben található” – írta az MTI-nek küldött közleményében a fideszes politikus.
Tájékoztatását azzal zárta – utalva távolmaradásukra -, hogy “a fentiek értelmében” a testület nem fog ülésezni szerdán.
Horváth András parlamenti albizottsági meghallgatásának terve a jobbikos Z. Kárpát Dániel vezette testületnek a parlamenti honlapon közzétett meghívójából derült ki.
A napirend szerint nemcsak Horváth Andrást, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) korábbi adóellenőrét hívták meg – aki szerint nagyobb hazai cégek és multinacionális vállalatok több mint ezermilliárd forint értékben csalnak adót, amihez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál -, hanem a NAV más vezetőit, valamint Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert és elődjét, Matolcsy György jegybankelnököt is.
Az ellenőrző albizottság eddig mindössze egy hatperces ülést tartott tavaly februárban. Idén júniusban elmaradt a héttagú – négy kormánypártiból és három ellenzékiből álló – testület ülése, mivel csak a jobbikos elnök jelent meg.
Horváth András nyilatkozatai miatt az LMP parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, ehhez azonban nem gyűlt össze a szükséges számú aláírás. Az MSZP javasolta az egykori adóellenőr gazdasági bizottsági meghallgatását, míg a Párbeszéd Magyarországért a költségvetési bizottságba indítványozta meghívni Horváth Andrást.
|
Ezért nem kíváncsi a Fidesz a volt adóellenőrre
|
A párt szerint Horváth András bűncselekmények elkövetésével vádol másokat, így az igazságot az ügyészségnek kell kiderítenie, ami nem a parlamentben van,
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/11/26/ezert-nem-kivancsi-a-fidesz-a-volt-adoellenorre/
|
2013-11-26 15:28:00
| true | null | null |
24.hu
|
Bár a magyar ügyészség már vádat emelt EU-s kistérségi fejlesztési források hűtlen elköltése gyanújával Simonka György ellen, de a Transparency International Magyarország nehezményezi, hogy a Pénzügyminisztérium nem ad ki adatokat az ügyről, ezért beperelték.
Az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) az elmúlt években rengeteg alkalommal megállapította, hogy Magyarországon súlyos probléma van az unióból származó támogatások felhasználásával – erről az atv-ben ma reggel a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója, Ligeti Miklós beszélt.
Az ügyészség egyébként egy végső vádhatósági szerv, Magyarországon számtalan olyan másik adófizetői pénzből működő állami szerv, úgynevezett megelőző hatóság van – mint a közbeszerzési hatóság, az államkincstár vagy éppen a Pénzügyminisztérium –, amelynek szintén feladata lenne a csalások kiszűrése.
A TI vádat most emelt a Pénzügyminisztérium ellen, mert az nem hajlandó Simonka György vád alá helyezett parlamenti képviselőhöz kötött uniós finanszírozási projektek ügyében megmondani, hogy milyen módon ellenőrizte azokat. (a Transparency egy közérdekű adatmegismerési iránti perbe hívta a PM-et)
Az OLAF szeptemberben nyilvánosságra hozott 2019-es éves jelentése szerint a magyar ügyészség az uniós 39 százalékos átlagot lényegesen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 47 százalékában emelt vádat 2015 és 2019 között. Az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez. Erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincs.
|
Beperelte a Pénzügyminisztériumot a Transparency International
|
Bár a magyar ügyészség már vádat emelt EU-s kistérségi fejlesztési források hűtlen elköltése gyanújával Simonka György ellen, de a Transparency International Magyarország nehezményezi, hogy a Pénzügyminisztérium nem ad ki adatokat az ügyről, ezért beperelték.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2020/09/15/perbe_hivtak_a_civilek_a_penzugyminiszteriumot/
|
2020-09-15 15:31:00
| true | null | null |
Index
|
Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalánál és a hazai ügyészségnél is feljelentést tettek a nagykőrösi csatornaadó elköltése miatt. A helyben botrányosnak tartott csatornaügyről az önkormányzat népszavazást kezdeményezett, ezt azonban a törvényszék nem engedte megtartani. Nem sokkal később a képviselő-testület az ezzel egy füst alatt tervezett, megyeváltásról szóló népszavazást is lefújta.
Költségvetési csalás gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Pest Megyei Főügyészség a nagykőrösi csatornaügyben, amelyről az Origo is beszámolt. Ahogy korábban írtuk, a városban nagy vihart kavart, hogy a helybeliektől beszedett, eredetileg csatornázásra szánt önrészt végül útépítésre költötték.
A csalásról szóló bejelentés eredetileg a NAV-hoz érkezett be, a szervezet először elutasította a keresetet, ezt azonban a főügyészség hivatalból felülvizsgálta, és ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el. A csatornaügyben nem ez volt az egyetlen feljelentés. Helyiek az európai csalás elleni hivatalnál, vagyis az OLAF-nál, a rendőrségen és a megyei kormányhivatalnál is feljelentést tettek.
A kedélyek csillapítása végett az önkormányzat népszavazást kezdeményezett az önrész visszafizetéséről. Ezt azonban a Budapest Környéki Törvényszék elkaszálta: indoklásuk szerint a népszavazás azért nem írható ki, mert a kérdés nem volt egyértelmű.
Két népszavazás
Az ügyet bonyolította, hogy a csatornapénzről szóló népszavazással egy időben az önkormányzat arról is szavaztatott volna, hogy Nagykőrös a jövőben Pest megye helyett Bács-Kiskun megyéhez tartozzon-e. A városban sokan támogatják a megyeváltás gondolatát, Czira Szabolcs fideszes polgármester kritikusai szerint viszont a város vezetése csak azért melegítette fel újra az ötletet, hogy elterelje a figyelmet a csatornaügyről. Nem sokkal az után, hogy a törvényszék visszadobta a csatornapénzről szóló népszavazási indítványt, a nagykőrösi képviselő-testület a másik kezdeményezést is visszavonta.
Az Origo birtokába került hangfelvétel alapján korábban a Pest megyei Fidesz képviselői is kritizálták Czira Szabolcsot, amiért egyszerre bocsátja népszavazásra a csatornapénz és Nagykőrös elszakadásának ügyét.
Kilencéves történet
Ahogy azt tavaly megírtuk, Nagykőrösön komoly vitákat váltott ki, amikor kiderült, hogy az önkormányzat útépítésre költötte el azt a pénzt, amit csatornázásra szedtek be. Az ügy 2007-ig nyúlik vissza, a nagykőrösi önkormányzat ekkor nyert egy csatornafelújításról szóló állami pályázaton. A szerződés szerint az önkormányzatnak 845millió forint önrészt, a teljes költség 15 százalékát kellett összegyűjtenie. A maradékot az állam, illetve közvetve az Európai Unió állta, és az építkezések megvalósulása után fizette.
A munkálatok 2012-re befejeződtek, ekkora összegyűlt az önrész is. Az önrész biztosításához az érintett ingatlanok tulajdonosainak kellett fejenként mintegy 200 ezer forinttal hozzájárulniuk. Az állami támogatás utólagos kifizetése el is indult, csakhogy 2013-ban utólag módosították az állammal kötött szerződést. Az új szerződés szerint az állam már a költség 95 százalékát fedezi, vagyis az önrész kétharmada, 558 millió forint felszabadult.
Az OLAF-nál is feljelentették
A helyiek egy része szerint ezt a pénzt vissza kellene fizetni a lakosságnak, ehelyett azonban az önkormányzat útépítésre költötte az összeget. Bár az útépítésről szóló rendeletet a helyi közgyűlés is megszavazta, több képviselő később azt állította, számára nem derült ki, hogy az építkezés a csatornázásra beszedett önrészből zajlik majd. Civilek azt sérelmezik, hogy őket egyáltalán nem kérdezték, sőt, nem is tájékoztatták a döntésről.
Az Origo értesülése szerint magánszemélyek feljelentést tettek az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalánál (OLAF). A feljelentők szerint meg kellene vizsgálni, hogy a polgármester vagy közeli hozzátartozója tagja-e az útépítést elnyerő cég tulajdonosi körének. A szövevényes ügyben a Sutus Bau, a Tief Terra és a Duna Aszfalt Kft. neve bukkan fel. Az első két cég nyerte az önkormányzat által kiírt pályázatot. Annyi dokumentálható, hogy a Sutus Bau a Duna Aszfalttal végeztette el a munkát. Az is érdekes, hogy a Tief Terra és a Duna Aszfalt tulajdonosi köre között átfedések vannak.
A rokon cége dolgozott
Ahogy arról korábban írtunk, a Duna Aszfalt tulajdonosa, Szíjj László rokoni kapcsolatban áll Czira Szabolcs polgármesterrel, a polgármester fia ugyanis Szíjj László lányát vette feleségül. Emellett a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő közlése szerint a Duna Aszfalt lajstromozott védjegyét 2013-ban Czira Szabolcs jegyezte be.
Arról is beszámoltunk, hogy helyiek az útépítési munkálatok több helyszínén a Duna Aszfalt munkaautóit és a cég munkaruháját viselő munkásokat láttak – ezekről az Origo képeket is közölt.
A polgármester nem tud róla
A polgármester tagadta, hogy a rokoni szálak miatt favorizáltak volna cégeket a pályáztatáskor. „Általánosságban a rokoni kapcsolat egyáltalán nem játszik szerepet a munkám során, mindig is a szakmaiságot tekintem a feladatok alapjának” – írta az Origónak. A Duna Aszfalttal kapcsolatban hozzátette, a cég egyik tenderen sem nyert, még csak nem is indult. Megjegyezte, „a jelzett kiváló vállalkozás sajnálatos módon a nemtelen vádak megelőzése érdekében szinte teljesen tartózkodik a nagykőrösi építések tendereitől”. Azt is állította, nem tud arról, hogy a Sutus Baunak és a Tief Terrának köze lenne a Duna Aszfalthoz.
Szíjj László másik cége
Az viszont kiderült, hogy a tenderen nyertes mindkét cég, a Sutus Bau és Tief Terra is kötődik a Duna Aszfalthoz. Novemberi fotóinkon mindenesetre az látszik, hogy a Duna Aszfalt munkásai dolgoztak ott, ahol papíron a Sutus Bau végzett munkálatokat. Amikor erre rákérdeztünk Czira Szabolcsnál, a polgármester egy, a Sutus Bautól származó levelet juttatott el hozzánk. Ebből kiderült, hogy bár az önkormányzat a Sutus Bauval kötött szerződést, „egyes feladatokhoz a költséghatékonyságot és a minőségi munkát szem előtt tartva, egy a környékben dolgozó vállalkozás került bevonásra (…) Így került képbe a Duna Aszfalt Kft.”.
A Tief Terra esetében még egyértelműbb a kapcsolat. A Gazdasági Versenyhivatal honlapja szerint 2015. október 9-én – vagyis két nappal az utolsó, a témában írt cikkünk megjelenése után – a Tief Terra tulajdonoscége és Szíjj László, a Duna Aszfalt tulajdonosa üzletrész-átruházási szerződést kötöttek. Ennek révén Szíjj László megszerezte a Tief Terra Építőipari és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság egyedüli üzletrészét.
Azonban a vállalat már régebb óta alig volt elválasztható a Duna Aszfalttól. 2014-ben a Magyarépítők.hu azt írta a Tief Terráról: A Tief Terra Kft 2009-ben a Duna Csoport infrastruktúrájára épült rá például Nagykőrösön, hiszen a várostól alig 20 kilométerre helyezkedik el a Duna Aszfalt Kft egyik aszfaltkeverő telepe, ahonnan a Tief Terra Kft ár/érték arányban hatékonyan megvásárolhatta a mélyépítési alapanyagokat, és bérbe vehette Duna Csoport gépeit, eszközeit is azokkal a szakemberekkel együtt, akiket egyébként a Duna Aszfalt Kft alkalmaz télen/nyáron.”
Svájci tulajdonosi háttér
Az egyik helyi civil szervezet vezetője, Zágráb Nándor az Origónak azt mondta: a meglévő információk alapján úgy tűnik, mintha a pályázatot elnyerő cégeket csak a látszat kedvéért iktatták volna be a „rokoni cég” Duna Aszfalt és az önkormányzat közé közé. Zágráb Nándor szerint ezt erősíti az is, hogy az útépítésre nem nyílt, hanem meghívásos közbeszerzési pályázatot írtak ki.
A Tief Terrát egyébként Svájcban, egy külön cégalapítással foglalkozó cégen, a MAF Zurich Consulting Groupon keresztül jegyezték be. A cég interneten elérhető szerződéseiben ügyvezető igazgatóként Horváth Tibor szerepel. A Horváth Tibor név megtalálható a nagykőrösi polgármesteri hivatal honlapján is, mint a polgármesteri kabinet egyik tagja. Ez utóbbi Horváth Tibort elértük telefonon. Ő azt mondta, semmi köze a vállalkozáshoz.
A Tief Terrának 2009-ben még csak 500 ezer forint jegyzett tőkéje és mindössze egy alkalmazottja volt, 2013-ban azonban már elvileg egy 600 millió forintos megbízást teljesített. „Árbevételük már 2010-ben meghaladta az egymilliárd forintot, 2011-ben pedig elérte a 4,5 milliárdot. Tavalyi nettó árbevételük meghaladta a 2 milliárd forintot” – írta a cégről 2014-ben az Átlátszó.
A feljelentők adatait kérte
A Tief Terra és a Sutus Bau Duna Aszfalt-os kapcsolataira utaló információkra e-mailben rákérdeztünk Czira Szabolcsnál.
Egyebek között azt kérdeztük tőle, tudott-e arról, hogy a Sutus Bau a Duna Aszfalttal kötött szerződést, és hogy ez benne volt-e az önkormányzat és a cég közötti megegyezésben. Arra is rákérdeztünk, kapott-e valamilyen értesítést, például idézést a feljelentésekkel kapcsolatban.
Czira Szabolcs ezekre a kérdésekre nem adott konkrét választ, csupán ennyit írt: „Az Ön által kérdésekkel körüljárt szennyvízberuházás során minden jogszerűen zajlott. A város közösségének érdekeit, Nagykőrös fejlődését szolgálja, hogy több mint 50 út megépült, ezt a lakosság is pozitívan fogadta.”
A polgármester nem kívánt a népszavazásról és a feljelentésekről sem nyilatkozni. Ezt azzal indokolta, hogy „érzésem szerint azonban Ön – akarva vagy akaratlanul –, azon érdekkörnek az eszköze, amely Nagykőrös város közösségének egy sikeres beruházása körül akar vihart keverni pusztán politikai haszonszerzési céllal”. Ezután tájékoztatást kért arról, kik, milyen szervezeteknél tettek feljelentést (...) a téma kapcsán”, mondván, „kérdéseit olvasva úgy tűnik, bizonyos területeken Ön nálunk több információval rendelkezik”.
Kecskemét vagy Budapest
Tavaly év végén Czira Szabolcs polgármester bejelentette, népszavazásra bocsátja a csatornapénzek ügyét: a lakosság szavazhat arról, szerintük visszajár-e nekik az önrész. A szavazás az eredeti terv szerint egybeesett volna egy másik referendummal is, az önkormányzat ugyanarra a napra a megyeváltásról is szavazást tervezett. Nagykőrös korábban már megpróbált Pest megye helyett Bács-Kiskun megyéhez csatlakozni, akkor a népszavazás eredménytelen lett.
Az utóbbi népszavazást Czira Szabolcs azzal indokolta, hogy a Budapesttel közös közép-magyarországi régióhoz tartozása miatt a szükségesnél lényegesen kevesebb uniós forráshoz jut a város, a változással a munkahelyteremtés és a pályázati esélyek szempontjából is jobban járna Nagykőrös. Emellett Nagykőrös sok szállal kötődik a csupán 15 kilométerre fekvő Kecskeméthez. A polgármester szerint a befektetők szívesebben vinnék a pénzüket Nagykőrösre, ha a városuk a közeli megyeszékhely, Kecskemét vonzáskörzetébe tartozna. Zágráb Nándor az Origónak azt mondta, szerinte gumicsont a megyeváltásról való népszavazás, amivel csak a csatornaügyről szeretnék elterelni a figyelmet.
Elkaszálta a bíróság
A csatornázásról szóló népszavazást a helyi választási bizottság jóváhagyta ugyan, de helyi civilek a Pest Megyei Kormányhivatalnál törvényességi ellenőrzést kértek, szerintük ugyanis a csatornapénzek kapcsán szerződésszegés történt, egy ilyen cselekmény pedig nem népszavazás tárgya. A Jobbik a Budapest Környéki Törvényszéknél tett bejelentést a szavazás terve miatt, mert szerintük nem egyértelmű a kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Nagykőrös városban a szennyvízelvezetéshez kapcsolódó önrész-csökkentési támogatás az érdekelteket illesse meg?”
A törvényszék utóbbi indoklást jogosnak találta, ítélete szerint nem egyértelmű, mit takar az „önrész-csökkentési támogatás” kifejezés. „A választópolgároknak úgy kellett volna döntést hozniuk, hogy nem volna számukra egyértelmű, hogy a kérdés kikre vonatkozik, a lakosság mely részét érinti” – olvasható a végzésben.
Fideszes is vitatta
Néhány nappal a csatornás referendum visszadobása után a képviselő-testület, amely korábban támogatta mindkét referendumot, most úgy döntött, eláll a megyeváltásról szóló népszavazástól is. Körtvélyesi Attila alpolgármester ezt azzal indokolta, hogy „2013/2015. (XII. 29.) számon időközben Kormányhatározat született a Közép-Magyarországi Régió kettéválasztásáról. Így a népszavazási kérdés feltevése már nem releváns." (Az említett kormányrendelet december 29-én került nyilvánosságra.)
Az indoklásnak némileg ellentmond, hogy január 20-án, vagyis jóval az után, hogy a kormány döntött a régió kettéosztásáról, de még az előtt, hogy a csatornás népszavazást elutasították volna, Czira Szabolcs még mindig a megyeváltás mellett érvelt a Ceglédi Televíziónak adott interjúban.
Arról, hogy a tervezett népszavazás a Fidesz körein belül is nagy vitát kavart, a Hetihírek.hu nevű regionális hírportál december végén írt. A cikkünk elején említett hangfelvétel alátámasztja ezt, ezen a Pest megyei közgyűlés egyik ülése hallható. A közgyűlés fideszes elnöke arról beszél, hogy nem támogatja a megyeváltást, a csatornaügyben tartandó népszavazás jogszerűségében pedig kételkedik.
|
Nyomoznak a nagykőrösi csatornaügyben
|
Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalánál és a hazai ügyészségnél is feljelentést tettek a nagykőrösi csatornaadó elköltése miatt. A helyben botrányosnak tartott csatornaügyről az önkormányzat népszavazást kezdeményezett, ezt azonban a törvényszék nem engedte megtartani. Nem sokkal később a képviselő-testület az ezzel egy füst alatt tervezett, megyeváltásról szóló népszavazást is lefújta.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/gazdasag/2016/01/nagykoros-csatornaugy-megyevalto-nepszavazas
|
2016-02-02 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Jelenleg is zajlik a per, amelyben korrupcióval vádolják a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét, Schadl Györgyöt, valamint Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium korábbi államtitkárát. Rajtuk kívül számos más vádlott van még, például Schadl sofőrjével kapcsolatban is felmerült, hogy áron alul szerezhetett meg ingatlanokat.
Most a 24.hu jutott hozzá az ügy néhány újabb nyomozati iratához, amelyekből az derült ki, hogy Schadl György találkozott korábban egy olyan alkotmánybíróval, Czine Ágnessel, akinek mindkét gyereke végrehajtóként dolgozik. A nyomozók szerint a találkozóra 2021 szeptemberében kerülhetett sor,
A naplóban azt írták, hogy a végrehajtói kar elnökének a budapesti Félix étteremben volt megbeszélése az alkotmánybíróval, az viszont nem derült ki, hogy a találkozón miről lehetett szó.
A 24.hu kérdéseket intézett ezzel kapcsolatban Czine Ágneshez, aki nem tagadta, hogy valóban találkozott a végrehajtók elnökével. Arról viszont ő sem írt, miről volt szó kettejük közt.
Schadl György a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökeként képviselte a végrehajtói kart a jogászi hivatásrendek részére rendezett számos szakmai rendezvényen, konferencián is, ahol többször én is jelen voltam, és több alkalommal találkoztam vele. Azonban határozottan visszautasítok minden olyan feltételezést, amely azt a látszatot kelti vagy keltheti, hogy a folyamatban lévő büntetőüggyel kapcsolatban bármiféle érintettségem merülhetne fel.
Az iratokból az is kiderült, hogy Schadl György több alkalommal is találkozott Czine Ágnes fiával, Fiedler Bálinttal is. Lánya, Fiedler Laura pedig néhány éve
Az épület Völner Pál fia cégének tulajdonában áll. A 24.hu kereste őt telefonon, hogy megkérdezzék tőle, miként esett a választása éppen erre az ingatlanra, de nem érték el. A nyomozati iratokból pedig mindössze annyi derült ki, hogy az alkotmánybíró lányát szoros barátság fűzi Schadl György feleségéhez, akit szintén megvádoltak az ügyben.
A 24.hu azt is megjegyezte, hogy az alkotmánybíró fia és lánya egyaránt nagy bevételt vihetett haza az utóbbi években. Fiedler Bálint 2020-ban alapította meg irodáját, és már abban az évben 50 millió forintos, a következő évben pedig majdnem 200 millió árbevétele volt.
Előbbi után 20 millió, míg utóbbi után 80 millió forintos profitot tehetett zsebre. Fiedler Laura ennél valamivel szerényebb számokat produkált 2021-ben, de az ő irodája is akkor zárta az addigi legjobb évét, 137 milliós árbevétellel és 44 millió forintos profittal.
|
Egy alkotmánybíróval is találkozott Schadl György, mielőtt elfogták
|
Schadl György néhány héttel elfogása előtt találkozott Czine Ágnes alkotmánybíróval is. Hogy miről beszéltek, az egyelőre nem derült ki.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2023/03/14/volner-schadl-ugy-czine-agnes-alkotmanybiro-schadl-gyorgy-volner-pal/
|
2023-03-14 15:35:12
| true | null | null |
Index
|
A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa elrendelte a letartóztatását azoknak a határrendészeknek, akiket minősített vesztegetés gyanújával az ártándi határátkelőnél kedd este végrehajtott nagyszabású bűnügyi akciót követően vettek őrizetbe – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség szombaton.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult korrupciós bűncselekmények miatt
Hozzátették: a bíróság pénteki ülésén a 18 gyanúsított meghallgatását és védőik felszólalását követően megalapozottnak látta a szökés, elrejtőzés veszélyét, valamint hogy szabadlábon hagyásuk esetén megnehezítenék vagy meghiúsítanák a bizonyítást.
A határrendész, akivel szemben alacsonyabb büntetési tételű korrupciós bűncselekmény gyanúját közölte az ügyészség, valamint egy civil személy bűnügyi felügyeletének elrendelésére azért került sor, mert jelenlétük az eljárás során így is biztosítható – magyarázták.
A kényszerintézkedések hatálya alatt álló határrendészekkel szemben a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság fegyelmi eljárást indított, és valamennyiük szolgálati jogviszonyának felfüggesztéséről rendelkezett – áll a közleményben.
A főügyészség korábbi közleménye szerint
|
Saját zsebre dolgozó határrendészek csuklóján kattant a bilincs
|
Vesztegetés és korrupció gyanúja miatt tartóztattak le 17 határrendészt. Az ügyészség szerint az átkelőhelyen átutazóktól rendszeresen fogadtak el jogtalan előnyt, a pénzt pedig szétosztották egymás között.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2023/03/11/hatarrendeszek-letartoztatas-artand-vesztegetes-korrupcio/
|
2023-03-11 15:44:00
| true | null | null |
Index
|
Az európai uniós forrásokkal kapcsolatos korrupció szálai egészen a legfelsőbb szintekig, a pályázatokról döntő minisztériumokig vezetnek – jelentette ki Hadházy Ákos, az LMP korrupcióügyi szóvivője budapesti sajtótájékoztatóján. A politikus közzétett egy hangfelvételt, amelyen állítása szerint Ács Rezső szekszárdi polgármester hallható, aki azt részletezi, hogy az uniós pályázatok eredménye előre eldöntött. A Miniszterelnökség szerint az ellenzéki politikus bűnpártolást követett el.
Hadházy Ákos, az LMP korrupcióügyi szóvivője nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amelyik állítása szerint bizonyítja, hogy az uniós pályázatokkal kapcsolatos korrupció szálai egészen a legfelsőbb, minisztériumi szintekig is elér. A politikus szerint a felvételen Ács Rezső, Szekszárd fideszes polgármestere, valamint Máté Péter, a városvezető szintén kormánypárti tanácsadójának beszélgetése hallható.
„A pályázati rendszer ma így működik Magyarországon.
Lejön, és azt mondja, hogy én kompletten megcsinálom neked, megnyerem neked, de én hozok mindent.
És ha nem, akkor megyek egy várossal odébb. Mert van egy kvótám, amit én eloszthatok, és ha nem, akkor megyek egy várossal odébb. Zárt ajtók mögött sajnos ez van" – hallható a felvételen.
Hadházy Ákos szerint "nyíltan zajlik Magyarország legnagyobb volumenű bűncselekménye", ami a korábbi uniós ciklusban 2000 milliárd forintnyi, a jelenleg is futóban pedig 12 ezer milliárdnyi kárt okozhat. "Bűnszervezet működik az uniós pénzek elosztásánál, ennek a szervezetnek az első csápja pedig a minisztériumokban van, ahol ezekről a pályázatokról döntenek" - mondta.
A politikus név szerint említette Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert és Balog Zoltán Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetőjét, úgy véli ugyanis, hogy ezeknél a tárcáknál döntenek a legtöbb uniós pénzről.
Túlárazás
Hadházy Ákos szerint a felvétel azt bizonyítja, hogy
az esetek nagy részében már előre megvannak a pályázatok győztesei, így az eljárások csak „alibik".
Szerinte a „bűnszervezet" második csápja azokból az önkormányzatoknál házaló cégekből áll, amelyek biztos pályázati sikert ígérnek, átveszik a papírmunkát is, cserébe pedig azt kérik, hogy ők lehessenek a kivitelezők.
Példaként egy szekszárdi beruházást is említett, a városban működő Wosinsky Mór óvodát ugyanis állítása szerint túlárazva bővítették.
A projekt 130 millió forintba került, pedig piaci áron négyzetméterenként 200 ezer forinttal számolva, elegendő lett volna 66 millió forint
– fogalmazott. Az ügyben az LMP feljelentést tett.
Titkos forrás
A politikus a hangfelvétel forrását nem árulta el, azt viszont elmondta, hogy egy önkormányzati frakcióülésen zajlott le a párbeszéd, amelyen – akkor még fideszes képviselőként – ő is részt vett.
„Nagy szerepe volt az ilyen ügyeknek abban, hogy kiléptem a Fideszből" – tette hozzá. Az LMP egyébként a sok korrupciós ügy miatt - Lázár János Kormányinfójához hasonlóan - minden héten sajtótájékoztatót tart majd „Korrupcióinfó" néven. A párt azt állítja, fél évre előre rendelkeznek anyaggal.
Ács Rezső: megvágták a felvételt
Szekszárd fideszes polgármestere közleményében nem tagadta, hogy ő szerepel a felvételen, de Ács Rezső szerint a Hadházy Ákos által közzétett hanganyagot több helyen megvágták, emiatt az "megtévesztő és a tények elferdítésére alkalmas".
Álláspontja szerint az említett óvodai projekt a pályázati kiírásnak, a pályázatnak megfelelően, az uniós normákat, előírásokat betartva szabályosan lezajlott. „A beruházás tíz szekszárdi vállalkozás összefogásának köszönhetően határidő előtt a költségkeretet betartva, kiváló minőségben megvalósult. A pályázat lezárása és elszámolása szabályszerűen megtörtént" – tette hozzá.
Ács Rezső közleményében azt írta, hogy a felvétel idején még az MSZP által jóváhagyott pályázati időszak futott.
„Ma 2016-ot írunk, össze sem lehet hasonlítani a két pályázati rendszert. A mostani sikeres, gyarapodást hozott a városunknak, az előzőnél még az elnyert pályázatok kimenetele is bizonytalan volt. Ezért kellett óvatosan tervezni, s ezért a házaló pályázatírókat és az állításaikat is fenntartásokkal kezeltük. Ma már egy jól működő, tervezhető, kiszámítható pályázati rendszer van" – fogalmazott a politikus.
Miniszterelnökség: ez bűnpártolás
A Hadházy Ákos által nyilvánosságra hozott, a híradások alapján négy évig rejtegetett hanganyag arra utal, hogy a politikus bűnpártolást követ el - reagált a miniszterelnökségi sajtóiroda. Azt írták, Hadházy állítása szerint részt vett egy olyan megbeszélésen, ahol közpénzek szabálytalan felhasználásáról egyeztettek, azonban képviselői esküjével szemben nem a közérdeket tartotta szem előtt, nem jelentette egyből az ügyet a rendőrségen, hanem négy évig hallgatott.
A miniszterelnökségi közleményre reagálva Hadházy közölte, hogy a Wosinsky utcai óvoda felújításhoz kapcsolódó korrupciós ügyben két hónapja, az óvoda elkészülte után néhány héttel feljelentést tett, amihez csatolta a fenti hangfelvételt. Megjegyezte, hogy az azóta eltelt időszakban az egyértelmű bizonyítékok ellenére nem történt semmi: a rendőrség szerint nem merült fel hivatali visszaélés vagy hűtlen kezelés gyanúja, így továbbította az ügyet NAV-nak, ami viszont visszadobta azzal: ez nem költségvetési csalás, hanem mégis hivatali visszaélés vagy hűtlen kezelés.
|
Egy hangfelvétel szerint előre eldöntött az uniós pályázatok sorsa
|
Az európai uniós forrásokkal kapcsolatos korrupció szálai egészen a legfelsőbb szintekig, a pályázatokról döntő minisztériumokig vezetnek – jelentette ki Hadházy Ákos, az LMP korrupcióügyi szóvivője budapesti sajtótájékoztatóján. A politikus közzétett egy hangfelvételt, amelyen állítása szerint Ács Rezső szekszárdi polgármester hallható, aki azt részletezi, hogy az uniós pályázatok eredménye előre eldöntött.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2016/01/zart-ajtok-mogott-sajnos-ez-van
|
2016-01-28 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Orbán Viktor apja, idősebb Győző először rendőrt akart hívni, aztán azt mondta, mindent megmutat. Végül azonban inkább mégsem mutatott meg semmit – számolt be közösségi oldalán Hadházy Ákos. A független képviselő bejegyzésében azt írja, Daniel Freund német EP-képviselőnek mutatta meg „azt a rengeteg kamiont, ami szinte percenként hagyja el a családi aranybányát (a gánti kőbányát), hogy aztán a rakományát az állami közbeszerzéseket megnyerő gázszerelő építkezéseire vigye”.
A képviselőnek is elmondtam, hogy az Orbán-bánya sokszoros haszonnal dolgozik, mint más hasonló vállalkozás. Tehát vagy sokkal olcsóbban dolgoznak (például a kő náluk magát töri), vagy sokkal drágábban adják az árujukat. Így lett az egykori kommunista párttitkár milliárdos, csak azért, mert a fia miniszterelnök lett. De a jelek szerint az ezzel járó nyilvánosságot továbbra sem kedveli
– írta Hadházy Ákos a miniszterelnök apjával való találkozásról. Orbán Győző ugyanis nem nézte jó szemmel, hogy idegenek szaglásznak a bányatelep környékén, ezért előbb távozásra szólította fel a képviselőket, majd azt mondta, rendőrt hív és feljelentést tesz.
A felvételen az alábbi párbeszéd játszódik le:
Orbán Győző: – És mire kíváncsiak?
Hadházy Ákos: – Megnéztük itt, hogy milyen nagy termelés ment régen.
Orbán Győző: – És ezt miért nem lehet bejelenteni, bejönni?
Hadházy Ákos: – Megnéztük csak, hogy milyen nagy termelés van.
Orbán Győző: – Az nem úgy van.
Hadházy Ákos: – Nem?
Orbán Győző: – Nem. Egy céghez be kell jelentkezni.
Hadházy Ákos: – Nem! Az út széléről meg lehet nézni.
Orbán Győző: – A megbízásról kell megbízólevél, annak rendje-módja szerint, ahogy kell csinálni, azt úgy kellene. Nem partizánkodni kell. Semmi titkolnivaló nincs. Nyugodtan bejöhet, mondom. Kap egy sisakot, miután veszélyes üzem, kap egy kísérőt, azt fotóz, amit akar.
Hadházy Ákos: – Bemehetünk most is?
Orbán Győző: – Most például nem, mert ezt elbaszarintotta. Rendesen kellett volna kezdeni.
Hadházy Ákos: – Köszönöm, viszontlátásra.
Orbán Győző: – Uraim, remélem, hogy elmennek, mert hívom a rendőrséget.
Hadházy Ákos: – Hívja nyugodtan, megyünk. Viszontlátásra!
A párbeszéd ezzel azonban még nem ért véget. A miniszterelnök apja később visszament az autóhoz, és azzal fenyegette meg a képviselőket, hogy feljelenti őket.
Orbán Győző: – Nem tudom, hogy milyen végzettsége van, de kéne tudnia: ha bemegyek egy céghez, bejelentkezek.
Hadházy Ákos: – Nem mentem be a céghez.
Orbán Győző: – Ha maszek, akkor is bejelentkezek. Veszélyes üzemág. Nem lehet csak úgy bemenni. Kap egy sisakot meg egy művezetőt, azt fotóz, amit akar, azt csinál, amit akar.
Hadházy Ákos: – Nem mentünk be, az út széléről fotóztunk csak.
Orbán Győző: – Mondom, ez saját területem. Tessék vigyázni, ez nem közterület.
Hadházy Ákos: – Nem volt kiírva, akkor tessék máskor kiírni, jó? Tessék máskor kiírni, hogy közterület. Az ön nevét lehet tudni? Tudhatom?
Orbán Győző: – Nem. Derítse ki!
Hadházy Ákos: – Oké, köszönöm szépen. Viszontlátásra!
Kitört a tweetháború
Daniel Freund német balliberális zöldpolitikus a Twitteren korábban már Orbán Balázzsal, a miniszterelnök stratégiai igazgatójával is összetűzésbe keveredett. Orbán Balázs a Transparency International 2022-es jelentésére reagálva azt írta: „Magyarország alacsony értékelést kapott egy olyan listán, amit egy Soros által finanszírozott NGO készített. Micsoda meglepetés! Akad bárki, aki komolyan veszi őket?” Az EP-képviselő pedig erre így válaszolt a stratégiai igazgatónak:
A miniszterelnök stratégiai igazgatója sem tétlenkedett sokáig, újabb Twitter-bejegyzésben üzent az EP-képviselőnek:
Majd Daniel Freund újabb üzenetet hagyott Orbán Balázs kiírása alatt, miszerint: „Ez azért vicces, mert korrupcióval nem lehet Magyarországon börtöncellákat szerezni, csak jachtokat és futballstadionokat.”
(Borítókép: Hadházy Ákos. Fotó: Németh Kata / Index)
|
Nem mindennapi beszélgetés zajlott le Orbán Viktor apja és Hadházy Ákos között
|
Hadházy Ákos független képviselő éppen Daniel Freund német EP-képviselőnek mutatta meg Orbán Viktor apjának gánti kőbányáját, amikor Orbán Győző odalépett az autójukhoz. A miniszterelnök apja nem nézte jó szemmel, hogy idegenek szaglásznak a bányatelepnél, ezért távozásra szólította fel őket.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2023/03/08/hadhazy-akos-daniel-freund-kobanya-gant-orban-gyozo/
|
2023-03-08 15:56:00
| true | null | null |
Index
|
Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség az amerikai kitiltási botránnyal kapcsolatos ügyben egy budapesti férfival szemben, aki azt állította, az amerikai tulajdonú étolajgyártó Bunge Zrt. lobbistájának, hogy kétmilliárd forintért el tudja intézni az étolaj áfájának csökkentését - jelentette be Ibolya Tibor fővárosi főügyész.
Ibolya Tibor elmondta: 2014. október 21-én rendelte el a Nemzeti Nyomozó Iroda a nyomozást, miután egy nappal korábban megjelent a témában egy újságcikk, és annak alapján egy magánszemély feljelentést tett.
A fővárosi főügyész az ügy lényegéről szólva emlékeztetett arra, hogy Magyarországon nagyon elterjedtek az áfacsalások, ez pedig sérti a nem áfacsaló cégek üzleti érdekeit. A Bunge Zrt. ezért 2012-ben megbízta az egyik kommunikációs ügynökség vezető tanácsadóját, lobbizzon az állami szerveknél az étolaj áfájának csökkentéséért.
A lobbista korábbról már ismerte a T. V. monogramú budapesti férfit, aki egy információs technológiai és biztonsági szolgáltatásokat nyújtó cég ügyvezető igazgatója volt, és azt állította, hogy széles körűek a kormányzati kapcsolatai. A férfi 2014 májusában egy találkozón azt állította a lobbistának, hogy kétmilliárd forintért eléri hivatalos személyeknél - konkrétan Heim Pétert, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnökét nevezte meg - hogy az áfa mértéke 27-ről 5 százalékra csökkenjen.
Nem ismerte a Századvég-igazgatót
A lobbista - tudva, hogy az üzlet biztosan nem jön össze - átadta az üzenetet a Bunge Zrt.-nek, amely elhatárolódott az ajánlattól. A lobbista 2014 júniusában az amerikai nagykövetséget is tájékoztatta az ajánlatról, amelyről ő sem tudta, hogy valótlan, mivel T. V. nem is ismerte Heim Pétert.
Ibolya Tibor hozzátette: miután a lobbista értesítette az Egyesült Államok nagykövetségét a korrupciós ajánlatról, a külképviselet arra kérte őt, juttassa el azt az üzenetet a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), hogy amennyiben nem javul a korrupciós ügyek felderítésének hatékonysága Magyarországon, Washington "lépéseket fog tenni".
Az Egyesült Államok nagykövetsége a vádlottat kitiltotta területéről, automatikus vízumjogosultságát visszavonta - mondta Ibolya Tibor fővárosi főügyész. Az Egyesült Államok tavaly ősszel korrupciógyanúra hivatkozva beutazási korlátozást vezetett be egyes magyar állampolgárokkal szemben.
Tavaly kezdődött
Az Egyesült Államok tavaly ősszel korrupciógyanúra hivatkozva beutazási korlátozást vezetett be egyes magyar állampolgárokkal, köztük Vida Ildikó akkori NAV-elnökkel szemben. Ekkor többen azt gyanították, hogy a Bunge tehetett panaszt az Egyesült Államokban, akik a NAV által elnézett láncolatos adócsalások miatt hátrányba kerültek az olyan európai cégekkel szemben, akik ismerték azokat a módszereket és cégláncolatokat, amelyek segítségével el lehetett kerülni az áfa fizetését.
Lehetséges, hogy nem ez az első eset, amikor az áfacsalás kapcsán amerikai cégeket próbáltak korrumpálni. Tavaly Horváth András, az áfabotrány kirobbantója azt mondta, tud olyan esetről, amikor két amerikai cégtől kenőpénzt próbáltak kicsikarni egy, az adócsalásokban érdekelt működtető magyar vállalat emberei. A magyar cég ellen feljelentést tettek, de az átvilágítást felsőbb utasításra leállították.
"Jóhiszeműen járt el" a nagykövetség
Arra a kérdésre, hogy emiatt tiltották-e ki Vida Ildikót, a NAV akkori elnökét is az Egyesült Államokból, Ibolya Tibor azt mondta: ha így is történt, az Egyesült Államok nagykövetsége "jóhiszeműen, megalapozottan járt el". Mint mondta, az amerikaiak úgy sejtették, hogy a NAV nem lép fel elég hatékonyan az áfacsalással szemben, ezért döntöttek a kitiltásokról.
Mivel Vida Ildikó volt a NAV elnöke, feltehetően "azt gondolták, az egyik, akit ki kell tiltani, Vida Ildikó" - mondta.
Arra a felvetésre, hogy tájékoztatják-e az ügyről az amerikai követséget, és jelzik-e, hogy Heim Péter nem érintett a korrupciós ügyben, azt mondta, nem tájékoztatják őket. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ha Heim Péter ki van tiltva az Egyesült Államokból e miatt az ügy miatt, akkor "az lenne a méltányos, ha ez megváltozna". A fővárosi főügyész hangsúlyozta: sem személyes, sem egyéb kapcsolat nem mutatható ki a vádlott és Heim Péter között.
A Fővárosi Főügyészség december 11-én nyújtotta be a vádiratot a Fővárosi Törvényszékhez, a szabadlábon védekező T. V. monogramú férfit vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedéssel vádolják, amelyet 2–8 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthat a bíróság.
Ibolya Tibor a sajtótájékoztatón elmondta: attól, hogy például a Bunge lobbistája, a piac többi résztvevője vagy az Egyesült Államok azt észleli, hogy nem lépnek fel hatékonyan a korrupció ellen, "még nem biztos, hogy ez a valóságnak megfelel". Példaként említette, hogy a főügyészségen 2013-ban indult egy kétmilliárdos, étolajjal és cukorral kapcsolatos áfacsalási ügy, amelyben 17 embert gyanúsítottak meg, de ez a nyomozás is tart még.
Századvég: tisztázta a céget az ügyészség
A Fővárosi Főügyészség tisztázta a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-t az úgynevezett kitiltási ügyben, kiderült ugyanis, hogy egy csaló visszaélt a cég nevével - közölte Keresztesi Péter, a Századvég-csoport marketing- és kommunikációs igazgatója.
Hozzátette, a Századvég a továbbiakban - ahogy eddig is - minden, a korrupciós ügyben való érintettségét leíró vagy azt sugalló sajtóhíresztelést terjesztő médiummal szemben eljárást indít.
|
Vádemelés az amerikai kitiltási ügyben
|
Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség az amerikai kitiltási botránnyal kapcsolatos ügyben egy budapesti férfival szemben, aki azt állította, az amerikai tulajdonú étolajgyártó Bunge Zrt. lobbistájának, hogy kétmilliárd forintért el tudja intézni az étolaj áfájának csökkentését - jelentette be Ibolya Tibor fővárosi főügyész.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2015/12/usa-vademeles-kitiltas
|
2015-12-18 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
"Magyarország megállapodott a Norvég Alappal, így folytatódhatnak a kifizetések" - közölte Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára azon a szerdai budapesti konferencián, amelyet a Transparency International Magyarország szervezett a korrupcióellenes világnap alkalmából.
Az államtitkár ezt újságírói kérdésre válaszolta. Mint megjegyezte, a kérdező lelőtte a másnapi kormányzati sajtótájékoztató poénját, mert a megállapodás hírét akkor tervezték bejelenteni.
Szerintük szabálytalan, de mégis szabályos
Csepreghy ennek ellenére azt mondta: a kormánynak továbbra is az a véleménye, hogy egyes civil szervezetek szabálytalan módon részesülnek támogatásban az alap révén."A megállapodás ténye azonban azt tükrözi, hogy Magyarországon megfelelően működnek a jogérvényesítési mechanizmusok, és a kormány tiszteletben tartja a jogszerűség követelményét.
Megszűntették a nyomozást
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tavaly novemberben tett feljelentéseket "a norvég alapok vizsgálata során megállapított szabálytalanságok" miatt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ezután nyomozást rendelt el költségvetési csalás gyanúja miatt a norvég alapok ügyében ismeretlen tettes ellen. A NAV Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága idén októberben közölte, hogy megszüntették a nyomozást, mivel annak adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése.
Az ügyben érintett Ökotárs Alapítvány üdvözölte a Norvég Civil Támogatási Alappal összefüggésben ellenük és az általuk támogatott 17 szervezet ellen folyó nyomozás megszüntetését. Közölték ugyanakkor, hogy az Ökotárs és partnerei, az Autonómia, a DemNet és a Kárpátok alapítvány adószámának sorsa "továbbra is a bíróság kezében van", de minden jogorvoslati fórumot megkeresnek, hogy bizonyítsák álláspontjukat.
Állami projekteket is támogatnak
|
Megállapodott a kormány a Norvég Alappal
|
Az eddigi mértékben folytatódnak a Norvég Alap kifizetései, miután a kormány megegyezett a civil szervezeteket támogató norvég állami intézménnyel. Az alap által támogatott szervezetek ellen nem bizonyosodtak be a korrupciós vádak.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/gazdasag/2015/12/megallapodott-a-kormany-a-norveg-alappal
|
2015-12-10 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Orbán;Quaestor;utasítás;
2015-03-25 20:44:00
Orbánékra dől a brókerbotrány
Beismerő vallomással felérő nyilatkozatot tett a kormányfő, amikor kijelentette, hogy ő utasította a minisztériumokat, hogy a brókercégekben lévő kormányzati pénzeket vegyék ki. Orbán Viktor szerepvállalásából a szocialisták azt a következtetést vonták le, hogy a miniszterelnök elárulta és cserbenhagyta a magyar embereket, ezért távoznia kell a tisztségéből. Egyre több jel mutat arra, hogy a sorozatos brókercsődök szálai, de különösen a Quaestoré egészen a kormányfőig, illetve érdekköréig vezetnek. "Pünkösdi Quaestor-királyság Tápióságon" - lapunk munkatársa, igaz, meghívás nélkül, ellátogatott a Quaestor-ügy egyik kulcsszereplőjévé avanzsált Orgován Bélához, de legalábbis a lakhelyéül szolgáló településre.
Magyarországnak olyan miniszterelnöke van, aki tudott arról, hogy emberek tízezrei fognak csődbe menni, aki ahelyett, hogy megvédte volna őket, egy szót sem szólt - így reagált Lukács Zoltán, a szocialisták alelnöke Orbán Viktornak arra a soproni bejelentésére, miszerint ő utasította a minisztériumokat, hogy vegyék ki pénzüket a Quaestorból. A kormányfőnek így csak egyetlen dolga lehetne, ha "feláll, bocsánatot kér és elhúz a hatalomból", visszavonul a közélettől - mondta az ellenzéki politikus., az ellenzéki párt alelnöke szerdán.
Attól eltekintve, hogy a kézi vezérléses utasításos rendszer a hatalom egyértelmű centralizációjáról szól, jogosan merül fel a kérdés, hogy milyen jelekből sejtette a kormányfő azt, hogy a Buda-Cash brókerház csődje után újabb csődök fognak következni. Ugyanis a jelenlegi tudomásunk szerint a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír Zrt. és a Quaestor brókerház csődje között semmifajta összefüggés nem volt, vagyis a kormányzati köröknek - vélik a pénzpiacot jól ismerő szakemberek, megbízható információi lehettek, hogy viharfellegek tornyosulnak a Quaestor felett, ezért sürgősen ki kell venni a pénzüket - visszaváltani, akár veszteségek árán is - a Tarsoly Csaba és családja által tulajdonolt, és általa vezetett cégből.
Lapunk érdeklődött a költségvetési pénzekből gazdálkodó, a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alatt működő Magyar Nemzeti Kereskedőháznál (MNHK) a Quaestorral való kapcsolatukról. Sajtóosztályuk válaszából kiderül, hogy "a Quaestor korábban mindenfajta felügyeleti vizsgálaton megfelelt, a cégnél történő pénzelhelyezést a felügyeleti szervek soha nem minősítették kockázatosnak." Ebből két következtetés adódik, egyrészt a felügyeleti szervek kockázatelemzése hagyhatott némi kívánnivalót maga után, ugyanis kockázatmentes pénzügyi szolgáltatók nem szoktak csődbe menni, másrészt ha az MNHK ennyire megbízott a felügyelet véleményében, akkor miért cselekedtek úgy, amint írják, hogy "az MNKH vezetősége március 5-én döntött arról, hogy kiveszi a tőkéjét a Quaestortól."
A dátum korántsem közömbös, hiszen mindez a Quaestor csődje előtt négy nappal történt, amiről addig semmiféle hivatalos közlemény nem látott napvilágot, sőt piaci pletykákat sem lehetett hallani. A kereskedőház lapunknak írt levele megerősítette azt a korábbi információt, hogy "az MNKH-nak egy értékpapírszámlája volt, a szerződés szerint csak állampapír lehetett, az MNKH tehát a legbiztonságosabb formában tartotta az adófizetők pénzét, az MNKH nem kezdeményezett kockázatos ügyleteket. Mivel tehát az MNKH a pénzt nem a Quaestor vállalati kötvényeiben, hanem állampapírban tartotta, a tőke kivétele nem járult hozzá a Quaestor csődjéhez. Ez az összeg 2015. márciusában összeg 3,8 milliárd forint volt.
A körültekintő döntésnek köszönhetően a közpénz nem került veszélybe, nem veszett el" - írja az MNHK. Ha ez az állampapír elhelyezés valóban a "legbiztonságosabb formának" bizonyult, akkor a pénzügyi szakemberek számára érthetetlen, hogy mégis miért mondták fel idő előtt a szerződést. Az ok sejthető: az MNHK időben megtudta, hogy a Quaestor talán mégsem a legbiztonságosabb. Vagyis helyesen tette, hogy mentette, ami még menthető, az adófizetők pénzét. Arról nem is beszélve, hogy államkötvényeiket a Magyar Államkincstárnál olcsóbban és valóban kockázatmentesen tarthatták volna.
Így nem csoda, hogy Lukács Zoltán kijelentette: továbbra is érvényben van 24 órás ultimátumuk, de az már nem a KKM-nek, hanem Orbán Viktornak szól, akitől várják, hogy hozza nyilvánosságra azokat az elemzéseket, amelyek a brókercégek összedőléséről szóltak. Egy másik szocialista politikus, Burány Sándor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke azt kifogásolta, hogy miközben a Quaestor már két hete csődöt jelentett, az üzletmenet zavartalan, nincs nyoma annak, hogy a pénzügyi felügyelet lépett volna. Azt tudakolta, mit csinál a felügyelet, hogy megmentse az emberek pénzét. Kaptak-e kormánytagok jutalékot a Quaestortól azért cserébe, hogy ez a cég kezelhesse a közpénzt? - kérdezte.
Rejtélyes módon, egy nappal a Quaestor öncsődje után elhunyt Szilágyi András, aki egy 2014. decemberétől a külügyi tárca beruházási főosztályvezetője volt. Állítólag önkezével vetett véget életének. Azt nem lehet tudni, hogy a történteknek van-e köze a Quaestorhoz. A főosztály nem a KKM pénzeit kezelte, hanem külföldi befektetéseket volt hivatott Magyarországra csábítani. (Szilágyi András volt egyébként kijelölve a quitói (Equador) nagyköveti posztra, két hét múlva utazott volna.)
Váratlan eseményeknek nem volt híján a Quaestor tájéka sem. Tarsoly Csaba, úgy nyilatkozott, hogy elnök-vezérigazgatói tisztségeit visszaveszi annak érdekében, hogy "ne merülhessen fel a gyanú bármilyen kár okozására" - írta a cégvezető, aki ennek érdekében intézkedett a szükséges közgyűlések és taggyűlések összehívásáról. Vagyis Orgován Béla tápiósági férfiú vezetői megbízatása mindössze néhány napig tartott, csak remélni lehet, hogy a nyomozóhatóságok kiderítik azt is, hogy mi történt a cégnél ezalatt, és mi volt Tarsoly Csaba lemondásának, majd visszatérésének igazi oka.
Meglepő, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata tegnap csak annyit közölt, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást folytat csalás bűntett elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A nyomozás érdekeire tekintettel a folyamatban lévő eljárásról bővebb tájékoztatást nem áll módjukban adni - tették hozzá.
|
Orbánékra dől a brókerbotrány
|
Beismerő vallomással felérő nyilatkozatot tett a kormányfő, amikor kijelentette, hogy ő utasította a minisztériumokat, hogy a brókercégekben lévő kormányzati pénzeket vegyék ki. Orbán Viktor szerepvállalásából a szocialisták azt a következtetést vonták le, hogy a miniszterelnök elárulta és cserbenhagyta a magyar embereket, ezért távoznia kell a tisztségéből. Egyre több jel mutat arra, hogy a sorozatos brókercsődök szálai, de különösen a Quaestoré egészen a kormányfőig, illetve érdekköréig vezetnek. "Pünkösdi Quaestor-királyság Tápióságon" - lapunk munkatársa, igaz, meghívás nélkül, ellátogatott a Quaestor-ügy egyik kulcsszereplőjévé avanzsált Orgován Bélához, de legalábbis a lakhelyéül szolgáló településre.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1052288_orbanekra-dol-a-brokerbotrany
|
2015-03-25 17:34:00
| true | null | null |
Népszava
|
Törtfehér bőrfotelek, aranyozott övcsatok, párnák, és asztalkák. Így néz ki belülről a magyar honvédség két Falcon típusú gépe, amiket még 2018-ban vásároltak több más repülővel együtt.
Ezek a gépek nem kormánygépek, ezek a gépek a Magyar Honvédség hadrendjébe kerültek, és a Magyar Honvédség fogja használni elsősorban, másodsorban is
– mondta Simicskó István, korábbi honvédelmi miniszter régebben a Házon kívülnek.
Egzotikus úti célok
Az akkori honvédelmi miniszter ugyanerre célzott akkor is, amikor 5 évvel ezelőtt személyesen mutatta meg annak az Airbus utasszállítónak a belsejét, amiből ugyanekkor kettőt is vett a magyar honvédség. Ehhez képest csak néhány úti cél az ezt követő másfél évből: Dubaj, Abu Dhabi, Mexikóváros, Panamaváros, Las Vegas, Málta, Sevilla, Korzika, Brac szigete Horvátországban, Kanári-szigetek, és a görög Párosz. Például ilyen helyekre is utaztak az ország vezető politikusai az Átlátszó akkori gyűjtése szerint a frissen vásárolt Falconokkal, vagy Airbusokkal.
Gyakorlatilag ez egy magánlégitársaság, néhány embernek a repülését itt intézik. Most már tudjuk, hogy a magánútját is. Ez a Ner Tours
– mondta Hadházy Ákos az utazásokról.
Hadházy Ákos független ellenzéki képviselő Orbán Viktor hónap eleji kairói útjára célzott. A magyar küldöttség 3 honvédségi különrepülővel utazott Egyiptomba, hogy találkozzanak a helyi elnökkel. Orbán Viktor és Szíjjártó Péter is színes kis videóban számolt be a tárgyalásokról. A két – egyenként több mint száz ember befogadására alkalmas – Airbus egyike szállította az elnöki delegációt, a másikkal üzleti küldöttség utazott. Szíjártó Péter pedig az egyik Falconnal érkezett Stockholmból.
Hahdházy szerint luxus a jelenlegi gazdasági válság közepén 3 honvédségi géppel repülni egy ilyen találkozóra. Ráadásul a magyar küldöttségnek egy kerülőútja is volt. Miután egy fotó lebuktatta a miniszterelnököt kiderült, hogy Orbán Viktor Kairóból nem jött haza, hanem kiszállt Toszkánában, a Pisa-i repülőtéren. A 24.hu és a 444.hu olvasói már Firenzében és Velencében fotózták le Orbán Viktort, illetve az Orbán házaspárt 2 nap múlva.
A miniszterelnökséget vezető miniszter szerint semmi különös nem történt.
Miután hivatalos látogatáson volt Egyiptomban, onnan visszafelé szállt ki az olasz reptéren, azt hiszem Pisában és onnantól magánprogramon volt
– magyarázta Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter egy korábbi kormányinfón.
A már említett kormányinfón egy újságíró feltette a kérdést: Miért honvédségi gép viszi el magánprogramjára a miniszterelnököt?
Azon volt hivatalos látogatáson. Hazafelé repült a gép, akkor leszállt és a miniszterelnök kiszállt belőle
– magyarázta meg Gulyás.
Technikai landolás csak tankolás vagy műszaki hiba miatt
Pisa azonban még a legkisebb jóindulattal sem mondható, hogy útközben lett volna Kairó és Budapest között.
Hadházy Ákos szerint ez a kitérő 1000 kilométer lehetett, ami nagyjából 3-3,5 millió forintos költséggel járhatott.
A kormány a híradó megkeresésére azt közölte: a miniszterelnök visszafelé „egy technikai landolás során szállt ki”. A Malév egykori pilótája, Demeter Csaba segített értelmezni a technikai landolás fogalmát.
A technikai leszállás az egy kategória. A technikai leszállás lehet tankolás szempontjából, lehet olyan meghibásodás a repülőgépen, ami nem jelent vészhelyzetet vagy sürgősségi helyzetet, de mégis talán a hátralévő út biztonságos folytatása érdekében technikai leszállás mellett döntök
– mondta Demeter Csaba a Házon kívülnek.
Ő nemcsak repül, hanem oktatja is a leendő pilótákat. Például arra, hogy technikai leszállást csak olyan helyre tervezzenek, ahol minden olyan eszköz, üzemanyag a rendelkezésre áll, amire szükség lehet egy technikai gond esetén.
Ilyen ad hoc módon nem gondolom, hogy Pisa lenne a legjobb választás akármilyen technikai leszállásra. Nem egy nagy repülőtér, nem egy Amszterdam vagy egy Brüsszel szintű, ahol minden olyan felszerelés adott, ami technikai problémát feltételezve segítség lehet
– tette hozzá Demeter Csaba.
A Házon kívül is megkérdezte a kormánytól, hogy mégis milyen „technikai ok” késztette leszállásra Pisa-ban a miniszterelnököt szállító különgépet, de erre nem tudtak, vagy egyszerűen nem akartak válaszolni.
Hivatalos program és privát étkezés
A miniszterelnök idén nem először köti össze a kellemest a hasznossal. Videó készült róla januárban egy olasz étteremben, ahol homárt, osztrigát és polipot evett. A bőséges tálnyi tenger gyümölcsét Róma közelében egy tengerparti étteremben szolgálták fel Orbán Viktornak és feleségének.
A miniszterelnök sajtófőnöke akkor is titkolózott arról, hogy mivel utazott oda Orbán Viktor, akinek hivatalos programja is volt aznap. Az ebéd előtt az Emeritus pápa ravatalánál imádkoztak feleségével. Hadházy Ákos szerint valószínűleg a honvédségi repülőnek vásárolt Falconnal érkeztek, mert a luxusrepülő aznap délben szállt le Rómában.
De tavalyelőtt augusztusban is készült egy fotó Rómában, Novák Katalin Facebook oldalára töltötték fel. Az akkori családügyi miniszter és Orbán Viktor között Giorgia Meloni, Olaszország jelenlegi miniszterelnöke volt látható. A magyar delegációt a Katolikus Törvényhozók konferenciájára hívták meg. Egy másik, a 444 egyik olvasója által készített fotón pedig már egy római étterem teraszán vacsoráztak ugyanaznap Orbánék. A K-Monitor adatigénylésének köszönhetően pedig már azt is tudjuk, hogy az Orbán család Brác szigetéről utazott át Rómába. Az egyik Falcon elment értük, majd vissza is vitte őket nyaralásuk eredeti helyszínére.
Titkolóznak
Hadházy Ákos jó ideje hiába szeretné megtudni, hogy pontosan mennyi közpénz megy el az állami vezetők útjaira.
|
„Gyakorlatilag ez egy magánlégitársaság”
|
Hadházy Ákos hiába próbál nyilvános adatokat szerezni arról, mennyibe kerül, hogy a miniszterelnök és kísérete honvédségi repülőgépekkel járja a világot, folyamatosan falakba ütközik. Orbán Viktor legutóbb Kairóban találkozott az egyiptomi elnökkel, a népes delegációt három honvédségi különgép vitte. Az egyik mintegy ezer kilométeres kitérőt tett Toszkánába, kiderült, hogy Orbán Viktor szállt ki ott. A manővert technikai leszállásként magyarázta a kormány. A Házon kívül utánajárt, valóban lehet-e ilyesmiről beszélni, és hogy mennyire indokolt ezeket a repülőgépeket használni Orbán Viktor utazásaihoz.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hazon-kivul/2023/03/29/orban-viktor-honvedsegi-gepek-hivatali-visszaeles-utazasok-hadhazy-akos-demeter-csaba-ligeti-miklos
|
2023-03-29 18:18:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
ÁSZ;kampánypénz;
2015-03-31 14:24:00
Ezek a pártok éltek vissza a kampánypénzekkel
Nyolc, az országgyűlési választáson listát állító, de képviselethez végül nem jutó párt sértette meg az áfatörvényt és a számviteli törvényt a kampánypénzek elköltése során, az Összefogás Pártnál büntetőeljárás is indult a számvitel rendjének megsértésének gyanúja miatt - ismertette az Állami Számvevőszék a kedden bemutatott jelentésében.
Az ÁSZ jogszabályi előírás alapján, a választást követő egy éven belül ellenőrizte a választásra fordított állami és más pénzeszközök felhasználását. Az ellenőrzést az országgyűlési képviselethez jutó jelöltek és jelölőszervezetek esetében hivatalból, a további tizennégy, országos listát állító párt esetében kérelemre folytatta le a számvevőszék.
A jelentés szerint a mandátumhoz nem jutó pártok ellenőrzése során az Együtt 2014 Párt, az Új Dimenzió Párt és az Új Magyarország Párt esetében költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tettek. Nyolc másik pártnál - Együtt 2014 Párt, Jólét és Szabadság Demokrata Közösség, Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt, Magyarországi Cigánypárt, Összefogás Párt, Seres Mária Szövetségesei, Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja és a Zöldek Pártja esetében - az ÁSZ rendelkezésére bocsátott adatok hiányossága miatt nem volt megállapítható, hogy a jelöltenkénti ötmillió forintos kampánylimitet betartották-e. Ezt az ÁSZ ugyancsak jelezte az ügyészségnek.
Brebán Andrea felügyeleti vezető elmondta: a tizennégy mandátumhoz nem jutó, de országos listát állító párt körülbelül 3,5 milliárd forint költségvetési támogatásra volt jogosult, és ebből mindössze 3 millió forintot nem használtak fel. Az ÁSZ megállapítása szerint a Zöldek Pártjánál egy esetben nem a kampányidőszakban történt a költés, egy alkalommal pedig megállapítható volt, hogy nem dologi kiadásra fordították a támogatást. A Magyar Államkincstár nyolc jelölőszervezet esetében hozott határozatot a költségvetési támogatás visszafizetéséről, mert a jelöltek nem szerezték meg választókerületükben a szavazatok legalább két százalékát. Két párt bíróságon támadta meg a határozatot, kettő részletfizetést kért, négy azonban - a Zöldek Pártja, az Összefogás Párt, az Új Dimenzió Párt és az Új Magyarország Párt - nem reagált a kincstár határozatára.
Benedek Mária felügyeleti vezető a mandátumot szerző jelöltek és jelölőszervezetek ellenőrzésének tapasztalatairól szólva azt mondta, együttesen és jelöltenként is betartották a - legfeljebb 5 millió forintos - költési értékhatárt. Az Országgyűlésbe bekerült 106 képviselő közül hárman lemondtak pártjuk számára az egymillió forintos költségvetési támogatásról, az ÁSZ így 103 jelöltet ellenőrzött. A jelöltek a 103 millió forintból 98 millió forintot költöttek el, a jogszabályi előírásoknak megfelelően.
A 103 jelölt közül 99 esetében a kincstár által nyújtott támogatás felhasználása megfelelt az előírásoknak, egy jelöltnél találtak bizonylattal alá nem támasztott kifizetést és három esetben nem a kampányidőszakban történt kifizetést, az összesen csaknem százezer forint kétszeresét az ÁSZ visszafizettette. A jelölteknél 6, a jelölőszervezeteknél 36 esetben a számlák nem tartalmazták maradéktalanul az áfatörvényben előírt tartalmi kellékeket, de az eltérésekért a számlakibocsátók voltak a felelősek, és ezek a hiányosságok nem befolyásolták a pénzek szabályszerű felhasználását.
Az ÁSZ megállapította, hogy a DK-nál három esetben, összesen 115 ezer forint összegben a kampányidőszak kezdete előtti tevékenység költségét számolták el. A pártok a párttörvényben előírt forrásokat használták fel a kampánykiadásaik finanszírozásánál. A kampányidőszakban közölt politikai hirdetéseknél azonban több esetben kiderült, hogy a számlák adatai nem egyeznek a sajtótermékek által az ÁSZ-nak megküldött árjegyzékben vagy tájékoztatóban szereplő adatokkal - állapították meg.
Elek János, az Állami Számvevőszék főtitkára a jelentést bemutató sajtótájékoztatón azt mondta: az ÁSZ vizsgálata egyértelműen alátámasztotta, hogy az elmúlt időszak törvényi változásai növelték a kampánypénzek felhasználásának átláthatóságát és javították az ellenőrzés lehetőségeit. A 2011 júliusától hatályos új számvevőszéki törvény végleg lezárta a következmények nélküli ellenőrzések korszakát, megteremtve a számvevőszéki ellenőrzések valódi súlyát.
|
Ezek a pártok éltek vissza a kampánypénzekkel
|
Nyolc, az országgyűlési választáson listát állító, de képviselethez végül nem jutó párt sértette meg az áfatörvényt és a számviteli törvényt a kampánypénzek elköltése során, az Összefogás Pártnál büntetőeljárás is indult a számvitel rendjének megsértésének gyanúja miatt - ismertette az Állami Számvevőszék a kedden bemutatott jelentésében.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1052775_ezek-a-partok-eltek-vissza-a-kampanypenzekkel
|
2015-03-31 18:29:00
| true | null | null |
Népszava
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.