text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Még szerencse, hogy Habony Árpád, a magyar kendóbajnokból lett koronagondnokból lett üzletember-tanácsadó tavaly ősszel két friss vagyonkezelő céget is alapított – miután tavasszal az utolsó addigi magyar érdekeltségét is megszüntette. A két, 100 százalékban az ő tulajdonában álló új vállalkozás közül néhány hónap működés után
az egyik 5 milliós veszteséget produkált, a másik viszont csaknem 5 milliárd forintos osztalékot fizetett.
Friss mérlegbeszámolója szerint a tavaly szeptemberben, 150 milliós törzstőkével alapított Futurum Investments Zrt. egy fillér bevételt nem hozott, viszont volt némi kiadása – még ha alkalmazottat nem is foglalkoztat, tehát bérköltség nem volt –, így összességében 4,8 milliós veszteséget termelt.
Ezt a mínuszt bőven behozta viszont Habony másik, szintén tavaly ősszel, októberben alapított vagyonkezelő cége, a ENTER-TNMNT INVEST Zrt., amelyen keresztül a nem hivatalos miniszterelnöki tanácsadó mintegy 5 milliárd forintos plusz könyvelhet el.
Ehhez a Habony-cégnek nem kellett mást tennie, mint tavaly év végén megvásárolnia a közben honvédelmi miniszterré kinevezett Szalay-Bobrovniczky Kristóftól a Garinvest Projekt Zrt.-ben meglévő 32,94 százalékos üzletrészét, amitől a kormánytaggá lett Szalay-Bobrovniczky az összeférhetetlenség miatt szabadult meg.
A Garinvest Projekt Zrt. viszont tulajdonosa a Las Vegas Casino Zrt.-nek, amely az öt budapesti kaszinót (Sofitel, Corvin, Atlantis, Tropicana, Atrium) és több online platformot 2056-ig koncessziós engedéllyel üzemeltető cégcsoportot tulajdonolja. A kaszinók a jegyzőkönyv szerint 20,4 milliárd forint osztalékot fizettek a Garinvestnek.
A Garinvest Projekt amúgy az egyébként Andy Vajna-örökség kaszinós érdekeltségtől érkező 20,4 milliárdos osztalék mellett „saját jogon” is termelt profitot 2022-ben. Méghozzá 10,2 milliárdot, de ez az eredménytartalékba került, amely így 13,8 milliárdra hízott.
Ez összesen elvileg 34,2 milliárd forint szabadon felvehető pénzt jelentett volna, de a Garinvest Projekt tulajdonosai úgy döntöttek, ennek alig felét, összesen 15 milliárdot szavaz meg felvehető osztalékként, amelyet a részvényesek részére 2023. június 2. napjáig kell kifizetni. Vagyis
a fennálló tulajdoni arányok alapján ennek közel harmada, 5 milliárd forint Habony érdekeltségéhez kerül.
A Garinvest Projekt Zrt. másik, 67,06 százalékos tulajdonosa ennek a dupláját kapja. Ez a hasonló nevű Garinvest Zrt., amelynek Garancsi István vállalkozó, Orbán Viktor „kötélbarátja” a tulajdonosa. A Garinvest amúgy önállóan is elért tavaly 2,2 milliárdos adózott eredményt, amelyből további 1,6 milliárdos osztalék keletkezett.
|
Habony 5 milliárdos, Garancsi 10 milliárdos osztalékot tehet zsebre a kaszinóbizniszből
|
A legjobbkor vette át a honvédelmi miniszternek a budapesti kaszinóbizniszt lefedő cégben lévő részesedését Habony Árpád friss vállalkozása tavaly év végén, így a 2022-es év után mintegy 5 milliárdos osztalékot tehet zsebre, míg a másik végső tulajdonos, Garancsi István ennek a dupláját.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20230531_Habony_5_milliardos_Garancsi_10_milliardos_osztalekot_tehet_zsebre_a_kaszinobizniszbol
|
2023-05-31 15:10:00
| true | null | null |
HVG
|
Az előző évi 1,7-ről 1,86 milliárd forintra növelte a Valton-Sec a profitját 2022-ben. Az egyik legtöbbet foglalkoztatott őrző-védő cég 18 milliárd forint árbevételt szerzett – érdekesség, hogy Magyarország mellett megjelent külföldön is, a tovább nem részletezett ázsiai piacról is lett 134 millió forint bevétele.
A beszámolóból és mellékleteiből az már nem derül ki, hogy mi lesz a profit sorsa. Mellékletként közzétették ugyanis a céges közgyűlés 1/2023. számú határozatát arról, hogy mekkora az eredmény, a nyereség és a mérlegfőösszeg, valamint hogy az osztalékról a 2/2023. számú határozatban döntenek, azonban ez a bizonyos 2/2023. határozat már nem szerepel a feltöltött dokumentumok között.
2022-ben, amiről a beszámoló szól, a cég 89 százalékos tulajdonosa Varga Lajos volt (kiemelt képünkön ő látható Rogán Antal mellett), a többi 11 százalék Bessenyei Istváné, Sarka Kata férjéé. Aztán idén januárban az MNB nyilvántartásba vette a Prime Multi Magántőkealapot (amelynél a végső tulajdonost nem kell nyilvánosságra hozni, a Válasz Online írta róla azt, hogy a Mészáros Lőrinc jogászcsapata által vitt cég működteti), egy héttel később az alap és Varga Lajos megalapították a Prime Multi Zrt.-t, a mostani beszámoló szerint pedig már a Prime Multi és Varga közösen 89 százalékos tulajdonos a Valtonban.
|
1,8 milliárdos a Valton profitja, de nem árulják el, mi lesz az osztalékkal
|
Tovább növelte a nyereségét 2022-ben a Valton.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20230531_valton_eves_beszamolo
|
2023-05-31 15:39:00
| true | null | null |
HVG
|
A kormány 200 milliárd forintot tervezett be a 2024-es költségvetésbe a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díjának fedezetére – derül ki a büdzsé Országgyűlésnek benyújtott tervezetéből. A kormány 2022-ben adta koncesszióba a hazai autópályák üzemeltetését és fejlesztését 35 évre egy magántőkealapokból álló konzorciumnak, illetve az azok által gründolt projekttársaságnak. A magántőkelapok Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthetők, maga a kormány sem tagadta soha, hogy a két „üzletember” áll mögöttük.
A konstrukció úgy néz ki, hogy az állam minden évben rendelkezésre állási díjat fizet a koncesszornak az üzemeltetésért, aki az első tíz évben jelentős fejlesztéseket is végrehajt. A szerződés azon részeit, amelyekből kiderülne, hogyan alakul a rendelkezésre állási díj a 35 éves időtávon, a kormány nem hozta nyilvánosságra, ám márciusban a Fővárosi Törvényszék – egyelőre nem jogerős – ítéletben kötelezte a Nemzeti Koncessziós Irodát (NKI) a szerződés mellékleteinek kiadására.
Rogán Antal állami koncessziókért felelős miniszter 2022 tavaszán rendkívül kedvezőnek minősítette a koncessziós struktúrát, hangsúlyozva, hogy az M5-ös és az M6-os koncessziós szerződései az állam számára sokkal kedvezőtlenebbek. Igaz, ami igaz, utóbbi két szakasz rendelkezésre állási díjára 172,6 milliárd forintot terveztek be a büdzsébe, ehhez képest a 200 milliárd forint nem sok.
Ami az első tíz évben esedékes fejlesztéseket illeti, ezekért az állam nem fizet külön, a fedezetet a koncesszornak kell mintegy megelőlegeznie. Mint kiderült, a fejlesztések kapcsán az államnak azért jelentkeznek plusz kiadásai, például a szükséges földterület-kisajátítások kapcsán. Erre hivatkozva áprilisban módosították a koncessziós szerződést: az M1-es háromsávúsítását két évvel eltolják, így az állam idén és jövőre spórolni tud.
Ugyan a kormány elmulasztotta kommunikálni, de a módosítás ennél azért sokkal jelentősebb, több ponton elég egyértelműen a koncesszor javára alakították át a szerződést. Egyértelműen a koncesszornak, az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra-fejlesztő Zrt.-nek kedvez, hogy a módosítás jelentős „finanszírozási mentesítő eseményeket” vezet be az új útépítésekre és a sávbővítésekre, amelyek bekövetkezése mentesíthet egyes munkák szerződés szerinti teljesítése alól.
Ezek:
A nemzetközi finanszírozási környezet jelentős negatív változása (különösen a bankközi kamatlábak extrém mértékű emelkedése).
Magyarország szuverén államadóssága hitelbesorolásának jelentős negatív változása.
Magyarország politikai gazdasági helyzetét tükröző országkockázati besorolásának jelentős negatív változása.
Alapvető, észszerű, és a közbeszerzési követelményekkel nem ellentétes finanszírozói elvárás Koncesszióba Adó (vagyis a magyar állam) általi nemteljesítése.
Az első pillanattól fogva nyilvánvaló volt, hogy a 35 éves koncesszió első tíz évében megvalósítandó rengeteg fejlesztés komoly pénzügyi kockázatot hordoz. Több ezer milliárd forintot még Mészáros Lőrinc sem tud előhúzni a farzsebéből vagy a nemrég sikeresen összekalapált MBH Bankból. Ez a finanszírozási kockázat is – hangoztatta annak idején a koncessziókért felelős miniszter, Rogán Antal – a koncesszort terheli. Most már akkor mégsem, hiszen ha valamely munka mögé nem sikerül összehozni a finanszírozást, lehet mentesítő körülményre hivatkozni.
A módosítás által bevezetett legfontosabb új szerződéses intézmény a „részleges meghiúsulás”. Erre az indoklás szerint azért van szükség, hogy ha akár az állam, akár a koncesszor hibájából valamely teljesítés meghiúsulna, akkor ne kelljen felbontani az egész koncessziós szerződést. Vagyis ha az MKIF nem csinálja meg mondjuk az M1-es bővítését, nem bukja az egész koncessziós szerződést. Ugyanez persze fordítva is működik, ha az állam nem teljesíti valamely kötelezettségét, nem ugrik az egész szerződés. Ezzel együtt az új szabállyal az MKIF feje fölül elhárult a legnagyobb kockázat, az, hogy ha valamilyen részfeladatot nem teljesít, bukhatja az egész koncessziót.
|
Mészáros Lőrincék 200 milliárd forintért üzemeltetik az autópályákat jövőre
|
A 2024-es költségvetés tervezetéből kiderült, mennyi rendelkezésre állási díjat fizet az állam a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó autópálya-koncessziós konzorciumnak.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20230530_Meszaros_Lorinc_200_milliard_forintert_uzemelteti_az_autopalyakat_jovore
|
2023-05-30 12:17:00
| true | null | null |
HVG
|
Több figyelemre méltó dolog is kiderült szerdán a Pécsi Törvényszéken, amelyhez Ács Rezső, május végén menesztett szekszárdi polgármester felperesként a szekszárdi közgyűlés ellen nyújtott be keresetet. Az őt menesztő döntést támadta meg. A Pécsi Törvényszék első fokon, nem jogerősen elutasította Ácsék beadványát, így nem helyezték vissza a szekszárdi polgármesteri székbe.
Mi is beszámoltunk arról, hogy a helyi ellenzék és a helyi Fidesz összefogásával május végén felmentette a szekszárdi közgyűlés a Tolnai megyeszékhely fideszes polgármesterét, amit Ács Rezső igyekezett a rendelkezésére álló lehetőségekkel érvényteleníteni, míg aztán végül a kormányhivatal is megállította az újbóli próbálkozást, így ki lehetett mondani nemrég, hogy a 2019 őszén megválasztott Ács Rezső nem polgármester többé. Ugyanakkor, mint írtuk is, egy lehetősége még biztosan maradt ezek után is a volt szekszárdi polgármesternek: közigazgatási bíróságon megtámadni és érvényteleníttetni a döntést, és ezt meg is tette.
Ma pedig, egyetlen tárgyalási nap után a Pécsi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma határozatot is hirdetett a perben, de azt mondták ki, hogy a keresetet elutasítják. A bíróság döntése elsőfokú, nem jogerős az ellen az írásba foglalt határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül lehet fellebbezéssel élni.
A bevezetőben említett egyik figyelemre méltó dolog, hogy Ács Rezsőt az LMP egykori elnöke, Schiffer András képviselte a bíróságon, aki azonban érdeklődésünkre, hogy fellebbeznek-e, azt mondta, hogy megvárják a részletes ítéletet, és annak ismeretében döntenek a fellebbezésről.
Schiffer a felperessel együtt döntött arról, hogy mégsem kérik Ács Rezső személyes meghallgatását, noha előzőleg jelezték, hogy ezzel a lehetőséggel élni kívánnak. Ács Rezső jelen volt, személyesen megjelent a bíróságon, de végül csak egyszer, akkor, és akkor is csak nagyon röviden beszélt, amikor ellenőriznie kellett egy aláírást, hogy az a sajátja-e. Kiderült azonban, hogy nem az övé, hanem a szekszárdi polgármesteri titkárságvezetőjéé, aki szokásosan, más korábbi közgyűlési határozatokhoz hasonlóan vette át és írta alá a polgármester részére külön megküldött határozatokat.
Azon is volt ugyanis némi vita, hogy vajon jogszerű volt-e Ács Rezső tájékoztatása a döntésről, kézbesítették-e a részére a menesztéséről szóló határozatot, azt ismertették-e, de végül ebben nem talált hibát a bíróság.
Az egyik legérdekesebb részlet viszont az volt, hogy a felperes álláspontja szerint jogszerűtlen a menesztése, mert való igaz, hogy vállalt a polgármestersége mellett másik tisztséget, egy vízműcég tanácsadó testületének az elnöki posztját (ami önmagában még nem is lenne gond), és kapott is azért javadalmazást (ez az, ami viszont már összeférhetetlen a polgármesteri tisztséggel), de erről a javadalmazásáról lemondott. Méghozzá május 25-én. Azaz azon a napon, amikor a polgármestert menesztő határozat megszületett.
Magyarán Ács Rezső olyat lépett, amilyen “trükköt”/húzást talán nem is vártak tőle: hogy aznap, amikor a közgyűlés menesztette, írt egy levelet az őt megbízással foglalkoztató cégnek, hogy lemond az aktuális, folyó hónapra járó díjáról. Dr. Schiffer András jogi képviselő erre kifejezetten építette is a felperesi álláspontot, az egyik legerősebb érvelése a polgármesteri tisztséget megszüntető határozat ellen ez volt, hogy az összeférhetetlenséget kimondó, 2021 tavaszán módosított Önkormányzati törvény szerint, ha akkor, amikor a közgyűlési döntés megszületik, (már) nem kap pénzt/díjazást a polgármesteri munkája mellett vállalt tisztségért, akkor nem lehet arra hivatkozva megszüntetni a polgármesteri tisztséget.
Amivel, ha nem is szó szerint, de gyakorlatilag amellett érvelt, hogy lehet így trükközni. Tehát e szerint tulajdonképpen, ha egy polgármesternek van egy másik állása, vagy javadalmazást biztosító megbízása (ami törvény szerint nem lehetne), de ez csak egy idő után tűnik fel valakinek, vagy kezdi el valami miatt szúrni valakinek a szemét olyannyira, hogy végül menesztik is, de akkor ő lemond és már nem kéri az utolsó fizetését, akkor úgymond elkésett a döntéssel a közgyűlés vagy képviselő-testület. Hozzá kell tenni – és ezt a szekszárdi közgyűlés jogi képviselője is külön megemlítette egyik felszólalásában –, hogy Ács Rezső az őt menesztő közgyűlési határozat meghozatalának napján, május 25-én bejegyzést írt a Facebookra, amelyben nem tesz említést arról, hogy ő lemondott volna a legutóbbi, 2023. májusi megbízási díjáról, csak azt írja, a menesztését jelentő döntést kritizálva, hogy ő Szekszárd polgármestere, és majd ő eldönti, hogy melyik állásról mond le.
A bíróság szerint viszont nem a menesztő döntést meghozó szekszárdi közgyűlés, hanem Ács Rezső volt az, aki elkésett, méghozzá éveket késett, ugyanis neki már a 2021 májusi módosítás után – ami (pár kivételt kivéve) megtiltotta a polgármesterek másfajat jövedelemszerzését – 30 napon belül kellett volna intézkednie az összeférhetetlenség megszüntetéséről.
Hozzá kell tenni az igazság kedvééért, hogy Schiffer András arról is beszélt, hogy szerinte az maga a 2021-es törvénymódosítással is baj van, illetve nem egyértelműen rendelkezik, mert szerinte kérdéses, hogy az azt megelőzően létrejött megbízási jogviszonyokra, másodállásokra stb. vonatkozhat-e, úgymond visszaható hatállyal. A bíróság azonban ezt is egyértelműnek látta, és nem tartotta szükségesnek, hogy helyet adjon dr. Schiffer jogi képviselői indítványának, miszerint keressék meg ebben a kérdésben az Alkotmánybíróságot.
Dr. Schiffer azt is felhozta a felperes érdekében, hogy szerinte a közgyűlés és annak egyik bizottsága, amely a menesztésről szóló döntést a közgyűlés elé terjesztette, Bomba Gábor ellenzéki képviselővel kiegészülve formailag és tartalmilag is pontatlan, hibás, így szerinte nem jogszerű határozatot alkotott és szavazott meg. Schiffer András azt is felhozta, amit már jeleztünk korábbi cikkünkben, hogy Ács Rezső – noha, lehetséges, hogy valóban politikai döntés után lett kinevezve a víziközműcég tanácsadó testületének elnöki tisztségébe – egyébként már több mint tíz éve, még alpolgármesterként kapta meg és vállalta el ezt a munkát – valójában tudományos munkát végzett ott, amit viszont egy polgármester is végezhet, javadalmazással is, a jelenlegi szabályok szerint is. Az alperes jogi képviselője, dr. Harci-Kovács Kolos szerint viszont teljesen egyértelmű, hogy szó sem volt ilyen munkáról, kifejezetten a tulajodonosi, illetve résztulajdonosi képviseletről volt szó, illetve a társasággal kapcsolatos fontos döntésekben való részvételről.
A bíróság amúgy tanúk meghallgatását sem tartotta szükségesnek, noha egy fő híján a teljes szekszárdi testület megjelent, mivel a képviselők – mivel az alperes a szekszárdi közgyűlés volt – , megszólítva érezték magukat – valójában, ha szót kapott volna “az alperes”, akkor az alpolgármesternek kellett volna kiállnia a bíróság elé, mert jelen helyezetben ő képviseli a város közgyűlését.
Mivelhogy jelenleg tehát Szekszárdnak továbbra sincs polgármestere, a Pécsi Törvényszék mai határozata nem helyezte vissza Ács Rezsőt a polgármesteri székbe, sőt még a – illetékesség hiányában – a közgyűlési döntés végrehajtásának a jelen jogi eljárás végéig szóló halasztásáról sem döntött. Így, mai állás szerint Szekszárdnak már csak jövő ősszel lesz polgármestere, akit majd a jövő tavasz végén választ meg a tolnai megyeszékhely lakossága.
|
Nem csinált újból polgármestert a bíróság Ács Rezsőből
|
Több figyelemre méltó dolog is kiderült szerdán a Pécsi Törvényszéken, amelyhez Ács Rezső, május végén menesztett szekszárdi polgármester felperesként a szekszárdi közgyűlés ellen nyújtott be keresetet. Az őt menesztő döntést támadta meg. A Pécsi Törvényszék első fokon, nem jogerősen elutasította Ácsék beadványát, így nem helyezték vissza a szekszárdi polgármesteri székbe.
| null | 1 |
https://szabadpecs.hu/2023/07/nem-csinalt-ujbol-polgarmestert-a-birosag-acs-rezsobol-pedig-a-menesztese-napjan-huzott-egy-olyat-amit-talan-nem-is-vart-tole-senki-unikum/
|
2023-07-05 13:11:00
| true | null | null |
Szabad Pécs
|
A 43,4 milliárd forintos gigaberuházás vége 45,9 milliárd forint lesz. Így módosították ugyanis a West Hungária Bau Kft-vel kötött szerződést.
Ennek több oka is van, de a legfontosabb, hogy meg kellett hosszabbítani az úgynevezett ellenáramoltatott medence elkészítésének határidejét.
A betervezett kajak-kenu medence technológiát egyébként a német kajak-kenu sport évtizedek óta eredményesen használja a Potsdami Olimpiai Központban. 2022. március elején annak rendje és módja szerint a technológia tervezőivel és kivitelezőivel megejtett helyszíni bejárás és az egyeztetések után a szükséges műszaki adatokat a német partner rendelkezésre is bocsátotta a magyaroknak.
A felek alá is írták a háromoldalú szerződést, ám a felülvizsgálat során felmerült, hogy sokkal jobb lenne laborszerű körülményeket biztosítani, hogy a sportágat a lehető legobjektívebb mérőszámokkal segítsék. Ezért úgy döntöttek: az ellenáramoltatott medencét új technológiával építik meg.
Ugyanis a vízen, versenyhajóban történő mérési környezetet kizárólag a fedett medence, illetve az ellenáramoltatott medence biztosíthatja. Kovács Katalinék (akinek a férje Schmidt Ádám, aki korábban a miniszterelnök főtanácsadójaként dolgozott a sport területén, 2022-ben pedig az ötödik Orbán-kormányban lett sportállamtitkár) úgy vélik, hogy a kajak-kenu sportág érdekeit mind kutatási, mind fejlesztési, vagy edzésalkalmassági szempontból jobban szolgálja egy újfajta ellenáramoltatott medence. A technológiaváltás lényege, hogy a kajak-kenu hosszútávú versenyzési paramétereit is mérhetővé teszi, amely mérések a 150 méteres hosszúságú medencében nem lehetségesek.
Az eredeti kiírásban egy 150 méter hosszú tanmedence szerepel, ám az új terv megvalósítása speciális, a világon egyedülálló gépész technológiát igényel, amellyel a munkák elején nem számoltak, mert menet közben merült fel az ötlet.
Az áremelkedés oka még az is, hogy a céltorony épületet áttervezik úgy, hogy verseny esetén megfelelő műszaki- és egyéb hátteret biztosítson. Valamint a szállásépületek terveiben nem szerepelt magaslati szoba, illetve magaslati sportdiagnosztikai labor (edzőterem), ezek is utólag merültek fel, ahogy több rajtkő kialakítása is a főépületnél.
2020 decemberében kezdte meg működését Sukorón Magyarország első, államilag támogatott kajak-kenu akadémiája, a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia. A névadó és az akadémia elnöke Kovács Katalin, háromszoros olimpiai bajnok és harmincegyszeres világbajnok kajakozó, új rendszereken nyugvó, világviszonylatban is egyedülálló sportakadémiát álmodott meg, amely hosszú távon kiemelkedő utánpótlás-műhelye lehet Magyarország legsikeresebb olimpiai sportágának, a kajak-kenunak.
Az indulás óta az akadémiának többszáz gyerek, ifjúsági és U23-as korú sportolója van. A sportakadémia végleges létesítményének építési munkálatai jelenleg is zajlanak, a sportkomplexumot várhatóan 2024-ben vehetik birtokukba a sportolók.
Sokan illették kritikával a környezetromboló beruházást, amihez a Fejér Megyei Kormányhivatal oldalán megtalálható határozat szerint még csak környezeti hatástanulmány készítése sem volt szükséges. Sőt, a kormány a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította, mert a korábbi szabályozások nem tették volna lehetővé a Velencei-tó partján álló telek ilyen mértékű túlzsúfolását.
Bár a zöldhatóságként eljáró kormányhivatal szerint a beruházásnak nincs jelentős környezeti hatása, az Átlátszó azt írta, hogy a Google Earth archív felvételei szerint jól látszik, hogy az elmúlt időszakban a területet a tóparti erdősáv kivételével teljesen letarolták.
Időközben a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia stratégiai partnerséget kötött Magyarország legnagyobb biztosításközvetítő alkuszcégével – a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt.-vel, amely a piacon egyedülálló, exkluzív biztosításokkal garantálja az akadémia teljes körű biztosítási védelmét.
|
2,5 milliárdot rádobtak még Kovács Katalin sportakadémiájára
|
Miközben már gyerekek és sportolók birtokba is vették Kovács Katalin „kajakkirálynő” akadémiáját, még folynak egyes munkálatok. Emiatt 2,5 milliárddal többe kerül a beruházás.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/25-milliardot-radobtak-meg-kovacs-katalin-sportakademiajara.html
|
2023-07-04 13:07:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Nem kis feladat lesz a József Attila Színház bővítése és rekonstrukciója, hiszen az 5 526 négyzetméteres épületben pince, földszint és négy emelet is van, amihez még egy ötödiket is építenek, valamint 2 darab felvonót is beszerelnek.
A közbeszerzési értesítőből az derült ki, hogy a felújításra egyébként eredetileg mintegy 7,3 milliárd (egészen pontosan 7 331 491 294) forintot szántak, de a nyertes végül 5 milliárd (5 072 953 809) forintért (áfa nélkül) végzi el a feladatot.
A három pályázó közül a Fejér-B.Á.L. és az Építő- és épületkarbantartó Zrt. közös ajánlata volt a legmagasabb összegű, mégis ők nyertek.
A nyílt eljáráson rajtuk kívül az egyaránt alacsonyabb árajánlatot tett EB Hungary Invest Kft. és a DENCO Klímatechnikai Kft. is próbálkozott – eredménytelenül.
A szerződést június 21-én írták alá.
A színház igazgatója Nemcsák Károly színész, aki tavaly még a választási kampányba is beszállt, mégpedig Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára mellett. Az rtl.hu tavalyi gyűjtése szerint a kormánypárti jelöltek mellett számos híresség fotózkodott és posztolta ki a szemmel látható támogatásukat.
A fideszes Menczer Tamás is így tett, amikor nyilvánossá tette közösségi oldalán, hogy Nemcsák Károly is támogatja a kampányban. Menczer Pest megye 2. választókörzetében indult, amely Budakeszi-Budaörs térségét fedi le, Nemcsák pedig Budaörsön él.
A színész 14. éve igazgatja a József Attila Színházat, közben 2020 augusztus végén kinevezték a Színház és Filmművészeti Egyetem (SZFE) kuratóriumának felügyelőbizottsági tagjává. Az egyetem honlapján megjelent interjúban az SZFE körüli tüntetésekkel kapcsolatban arról beszélt, hogy „itt nem pusztán egy diákzavargásról volt szó, hanem egy felépített folyamatról”, szerinte „az derült ki, hogy bizonyos emberek nem szeretnének együtt dolgozni jobboldali gondolkodású művészekkel”.
De Nemcsák a József Attila Színház nagyívű rekonstrukciójáról is beszélt az év elején:
“Kívülről fogunk építkezni. Gyakorlatilag hozzátoldunk a házhoz, egy szintet emelünk rá. A színpad szélességében lesz két oldalszínpad, valójában két torony, amelyeket raktárként is tudunk majd használni. Magához a színpadhoz szerkezetileg nem nyúlunk, de a területünk nagy részét teljesen átépítjük. Egyúttal a fény- és hangtechnikát is meg szeretnénk újítani. Az új épület kívülről a környezetére jellemző modern stílushoz fog illeszkedni.”
A színház rekonstrukcióját végző Fejér-B.Á.L. és az Építő- és épületkarbantartó Zrt. idén már nyert egy közös közbeszerzést, méghozzá a Magyar Vezetőképző Alapítvány Aga utcai kollégiumának fejlesztését közel 1,3 milliárd (1 288 001 303) forintért, de külön-külön is számos pályázaton indultak sikerrel 2023-ban is.
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, a Fejér-B.Á.L. nettó árbevétele egyébként tavaly minden addiginál magasabb lett, mivel a 2021-es évet 16 milliárddal fejelte meg, 2022-ben pedig 65 milliárdos forgalmat realizáltak, ami 3 milliárd forintos nyereséget hozott a társaságnak.
A Szeivolt Istvánhoz köthető Építő- és épületkarbantartó Zrt. pedig 2022-ben 27,7 milliárdos nettó árbevételéből 4,4 milliárd forint profitot könyvelt el.
|
Mészáros Lőrinc gyerekei újítják fel a Nemcsák Károly fémjelezte színházat
|
A József Attila Színházra kiírt közbeszerzést Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cége, a Fejér-B.Á.L., valamint a vele közösen pályázó Építő- és épületkarbantartó Zrt., rövidítve Épkar nyerte el.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/kultura/meszaros-lorinc-gyerekei-ujitjak-fel-a-nemcsak-karoly-femjelezte-szinhazat.html
|
2023-07-05 13:24:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A hatóság egy május eleji bejelentés alapján vizsgálta a Somogy vármegyei babócsai általános iskolai infrastrukturális fejlesztését. A Kaposvári Tankerületi Központ felügyelete álló intézmény európai uniós és hazai forrásokból 2019 és 2022 között több részletben 1,822 milliárd forint támogatást nyert el, amelyből 1 milliárd forintot már ki is fizettek, de a beruházás az Integritás Hatóság vizsgálatának lezárásának időpontjáig nem valósult meg.
A közlemény szerint az intézmény 700 millió forinttal nem számolt el, és ebből az összegből, mintegy 423 millió forint olyan biztosíték nélküli előleg volt, amelyet olyan szállítóknak utaltak, amelyek azóta felszámolás alá kerültek.
A vizsgálat lefolytatása után azt javasolták, hogy a projektben még nem folyósított, mintegy 800 millió forintot ne fizessék ki. Azt írták: a beruházás meghiúsulása hátrányosan érinti az európai uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, ezért felhívják a Miniszterelnökséget mint érintett irányító hatóságot a szabálytalansági eljárás lefolytatására és arra, hogy legalább 30 naponként adjon tájékoztatást a projektről.
Az Integritás Hatóság a Hajdú-Bihar vármegyei Derecske önkormányzat konfliktuskezelési tréning beszerzési eljárását is vizsgálta.
A közlemény szerint mivel az uniós Emberi erőforrás fejlesztési operatív program (Efop) keretében megvalósulandó projektet végül nem számolták el, ezért nem tettek megállapítást.
Felhívták a Miniszterelnökség figyelmét, hogy különös gondossággal járjon el, amennyiben a konfliktuskezelési tréningre kifizetési kérelmet nyújtanak be.
|
Itt vannak az Integritás Hatóság első lezárt vizsgálatai
|
Közzétette első két, lezárt vizsgálatának összefoglalóját az Integritás Hatóság. Az egyik projektnél a még ki nem fizetett 800 millió forintos pályázati forrás visszatartását javasolták.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/itt-vannak-az-integritas-hatosag-elso-lezart-vizsgalatai-.html
|
2023-07-05 13:34:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Stumpf István, az egyetemi modellváltás, vagyis a felsőoktatás alapítványok alá erőszakolásának kormánybiztosa azzal volt kénytelen szembesülni június első hetében, hogy a Tokaj-Hegyalja Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma erőszakot gyakorolt, és leszavazta a szenátust. Az lett a rektor, akit a kuratórium akart – a mostani ideiglenes rektor, Horváth Ágnes –, és nem az, akit a szenátus megszavazott, jelesül Fiáth Attila. Stumpf azonnal lemondott a kuratóriumi elnöki mandátumáról és elhagyta az egyetemet, mondván, a kuratórium olyanba szólt bele, amibe nem lett volna joga. Stumpf közleményében azt írta, hogy a kuratórium döntése „sérti a rektorjelölt választásának a rendjét és az egyetemi önállóságot”. Ebben lehet is valami, tekintettel arra, hogy az alapítványi egyetemeken a szabályozás szerint a rektort a szenátus jelöli és a kuratórium választja; márpedig a szenátus Fiáthot javasolta, és Horváthot nem javasolta. Stumpf a távozása előtt három hónappal meghosszabbította Horváth megbízatását – ennyi idő van tehát az ügy rendezésére, immár a volt kuratóriumi elnök nélkül.
Ez elsőre szórakoztató történetnek tűnik: visszanyalt a fagyi. De mi történt valójában? Lehetséges-e, hogy a kuratórium nem is annyira a maga emberét, mint inkább, ne adj’ isten, valakinek a strómanját akarta a rektori székbe ültetni? De ki vethetett szemet az egyetemre, és az állami juttatásként állampapírban parkoltatott 75 milliárd forintjának legalább egy részére? És a fenntartó alapítvány tulajdonába apportált fontos helyi cégre, a Grand Tokaj Zrt.-re (a néhai Tokaj Kereskedőházra)?
Szüretelés
Húsz évvel ezelőtt nagy port kavart, hogy Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége összesen hét hektár szőlőt vásárolt Hegyalján – Sárazsadányban és Tolcsván –, illetve tulajdonrésze volt egy cégben, amely állami támogatást kapott. Akkor ez még botrányosnak számított, így Lévai Anikó eladta a szőlőjét, és kiszállt a cégből is. Meglehet, inkább csak papíron. Az idén teljesen új ügyletként Orbán Ráhel és férje, Tiborcz István több körben is szőlőket és gyümölcsösöket vásárolt, több mint 60, illetve több mint 30 hektárt. Eme 90 hektár értéke bizonyosan meghaladja a 600 millió forintot.
Ezen földek egy részét Molnár Péter adta el Tiborcznak – ugyanaz az ember, aki annak idején megvásárolta Lévai Anikótól az akkor kényelmetlennek bizonyult szőlőt. Molnár Péter egyben a Patricius Borház Zrt.-nek a birtokigazgatója is hosszú évek óta, annak a cégnek, amelynek tulajdonosa sokáig Kékessy Dezső, egykori párizsi nagykövet volt, az Orbán család és a párt jó barátja; a legutolsó időben pedig egy bizalmi vagyonkezelő alapítvány. A Patricius Borház eddig nem volt közvetlenül az Orbán családhoz köthető, hiszen a bizalmi vagyonkezelő alapítvány mögött bárki lehet. Ám idén márciusban – a földvásárlással nagyjából egy időben – új tulajdonosa lett a borháznak, mégpedig a BDPST Zrt.
|
Ki a gazda Tokajban?
|
Elsőre azt gondolnánk, a Tokaj-Hegyalja Egyetem körüli huzavona valójában a NER valaminő mellékes belviszálya egy nemigen létező egyetemért, melyben Stumpf István megégette magát: a hóhért akasztják, sag schon. Pedig úgy tűnik, nagy dolgok érlelődnek az ország egyik történelmi borvidékén.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/ki-a-gazda-tokajban-260020
|
2023-07-05 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
„A beruházás a zavartalan strandolás érdekében szeptemberig szünetel” – tudatta korábban a balatonföldvári önkormányzat, hogy a június 15-i strandnyitásra befejezi a sokat vitatott kikötő építését a beruházó a Nyugati strandon. A Narancs.hu ekkor ezt meg is nézte a helyszínen és megállapítottuk: kisebb kőszórásrendezési munkáktól eltekintve valóban levonultak az építők, a mólószárak azonban addigra lényegében már elkészültek a Nyugati strand kellős közepén, ott a strandot építési területté nyilvánítva el is kerítették.
Cserébe azonban nyugati irányban egy kerítés elbontásával a helyi önkormányzat bővítette a strandolásra rendelkezésre álló területet, igaz, arról meg az elmúlt napokban több fotó is megjelent a kikötő ellen a tervek napvilágra kerülésétől fogva tiltakozó Mosolygó Balatonföldvár Egyesület Facebook-oldalán: a partvédőmű több helyütt töredezett, elhanyagolt, balesetveszélyes.
Nincs már vízjogi engedély sem
Ahogyan a Narancs.hu ugyancsak megírta, a beruházás megvalósítására kétszer is áldását adta a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal, majd e határozatokat a helyi civilek keresete nyomán a Pécsi Törvényszék először tavaly novemberben megsemmisítette (ezt felülvizsgálati eljárás keretében a Kúria is hatályban tartotta), új eljárásra kötelezve a kormányhivatalt, mely ezt két nap alatt le is zárta. De a civil szervezet (Mosolygó Balatonföldvár) újfent a bírósághoz fordult, s a Pécsi Törvényszék májusban megsemmisítette ezt a határozatot is, megint csak új eljárást előírva. A bíróság álláspontja ismét csak az volt, hogy a kikötő megváltoztatná a strand funkcióját, márpedig ez ellentétes Balatonföldvár város helyi építési szabályzatával. Az ítéletet értelmezve merőben más álláspontra helyezkedett Herényi Károly, a Mosolygó Balatonföldvár Egyesület elnöke és Holovits Huba, a balatoni kisváros fideszes polgármestere. Előbbi szerint már a bíróság ítélete nyomán le kellett volna állítani a kikötőépítést, mert a kormányhivatali határozat megsemmisítéséből egyenesen következik, hogy a kikötő vízjogi létesítési engedélye is hatályát veszíti. A városvezető ellenben amondó volt: a kikötőépítés leállításáról a Pécsi Törvényszék ítélete nem szólt, miként a Veszprémi Vármegyei Kormányhivatal határozata sem építési engedély, ez a szerv csak azt vizsgálta ,hogy az előzetes környezetvédelmi hatástanulmány birtokában van-e akadálya a kikötőépítésnek. Holovits szerint egy kikötő „építési engedélye” a vízjogi létesítési engedély, amit a Fejér megyei katasztrófavédelmi hatóság adott ki, vissza is csak az vonhatja, de ez – a polgármester legalábbis úgy vélte akkor – jogi álláspontjuk szerint nem valószínű.
A Narancs.hu írásbeli kérdésére a Fejér Vármegyei Katasztrófa-védelmi Igazgatóság néhány hete azt válaszolta, vizsgálják a vízjogi engedély visszavonásának kérdését, majd a napokban azt a választ küldték: ez megtörtént. „A Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint vízügyi és vízvédelmi hatóság a Pécsi Törvényszék ítéletében foglaltakat figyelembe véve, a jogszabályi előírásoknak megfelelően a Balatonföldvár nyugati kishajókikötő saját célú vízilétesítményeire és vízimunkáira vonatkozó vízjogi létesítési engedélyt visszavonta – írták. – A visszavonó határozat véglegessé válását követően a vízügyi hatóság a vízjogi létesítési engedélyezési eljárást az előkérdésnek minősülő, a környezetvédelmi hatóság által lefolytatott megismételt előzetes vizsgálati eljárást lezáró döntésének véglegessé válásáig felfüggeszti.”
Módosítják a helyi építési szabályzatot
A jelenlegi helyzet szerint tehát a beruházó a strandszezonra önként elállt az építkezéstől (sőt, fizeti a Nyugati strand szabadstranddá tételének költségeit is), de a vízjogi létesítési engedély híján már amúgy sem lenne jogosultsága, „építési engedélye” a munkákra. A Pécsi Törvényszék májusi ítélete immár a harmadik környezetvédelmi eljárás megindítására kötelezte az ügyben a Veszprém Vármegyei Kormányhivatalt, miközben a balatonföldvári képviselő-testület módosítani szándékozik a helyi építési szabályzat vitatott pontját, úgy, hogy álláspontjuk szerint immár lehetővé váljon a kikötőépítés. „A vízjogi létesítési engedély visszavonása újabb érv egyesületünk álláspontja, egyáltalán, a jogállam, a józan ész mellett, de a helyi építési szabályzat módosítása megint csak szembemegy ezekkel – vélekedett lapunk kérdésére Herényi Károly. – Az ugyanis nem jogállami megoldás, hogy utólag a jogi környezetet jogszabályszerűvé alakítjuk. Természetesen ezt sem fogjuk annyiban hagyni!”
|
Visszavonták a balatonföldvári e-kikötő „építési engedélyét” is
|
A Pécsi Törvényszék ítéletében foglaltakat figyelembe véve döntött úgy a katasztrófa-védelmi hatóság, visszavonja a balatonföldvári „strandkikötő” vízjogi létesítési engedélyét.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/visszavontak-a-balatonfoldvari-e-kikoto-epitesi-engedelyet-is-260089
|
2023-07-06 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A hatóság egy május eleji bejelentés alapján vizsgálta a Somogy vármegyei babócsai általános iskolai infrastrukturális fejlesztését. A Kaposvári Tankerületi Központ felügyelete álló intézmény európai uniós és hazai forrásokból 2019 és 2022 között több részletben 1,822 milliárd forint támogatást nyert el, amelyből 1 milliárd forintot már ki is fizettek, de a beruházás az Integritás Hatóság vizsgálatának lezárásának időpontjáig nem valósult meg.
Az intézmény 700 millió forinttal nem számolt el, és ebből az összegből, mintegy 423 millió forint olyan biztosíték nélküli előleg volt, amelyet olyan szállítóknak utaltak, amelyek azóta felszámolás alá kerültek.
A vizsgálat lefolytatása után azt javasolták, hogy a projektben még nem folyósított, mintegy 800 millió forintot ne fizessék ki.
Azt írták: a beruházás meghiúsulása hátrányosan érinti az európai uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, ezért felhívják a Miniszterelnökséget mint érintett irányító hatóságot a szabálytalansági eljárás lefolytatására és arra, hogy legalább 30 naponként adjon tájékoztatást a projektről.
Az Integritás Hatóság a Hajdú-Bihar vármegyei Derecske önkormányzat konfliktuskezelési tréning beszerzési eljárását is vizsgálta. Mivel az uniós Emberi erőforrás fejlesztési operatív program (Efop) keretében megvalósulandó projektet végül nem számolták el, ezért nem tettek megállapítást. Felhívták a Miniszterelnökség figyelmét, hogy különös gondossággal járjon el, amennyiben a konfliktuskezelési tréningre kifizetési kérelmet nyújtanak be.
|
800 millió forint pályázati forrás visszatartását javasolja az Integritás Hatóság
|
Közzétette első két, lezárt vizsgálatának összefoglalóját az EU-s nyomásra létrejött Integritás Hatóság.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/integritas-hatosag-800-millio-260067#
|
2023-07-05 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Több figyelemre méltó dolog is kiderült szerdán a Pécsi Törvényszéken, amelyhez Ács Rezső, május végén menesztett szekszárdi polgármester felperesként a szekszárdi közgyűlés ellen nyújtott be keresetet. Az őt menesztő döntést támadta meg. A Pécsi Törvényszék első fokon, nem jogerősen elutasította Ácsék beadványát, így nem helyezték vissza a szekszárdi polgármesteri székbe.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Mi is beszámoltunk arról, hogy a helyi ellenzék és a helyi Fidesz összefogásával május végén felmentette a szekszárdi közgyűlés a Tolnai megyeszékhely fideszes polgármesterét, amit Ács Rezső igyekezett a rendelkezésére álló lehetőségekkel érvényteleníteni, míg aztán végül a kormányhivatal is megállította az újbóli próbálkozást, így ki lehetett mondani nemrég, hogy a 2019 őszén megválasztott Ács Rezső nem polgármester többé. Ugyanakkor, mint írtuk is, egy lehetősége még biztosan maradt ezek után is a volt szekszárdi polgármesternek: közigazgatási bíróságon megtámadni és érvényteleníttetni a döntést, és ezt meg is tette.
Ma pedig, egyetlen tárgyalási nap után a Pécsi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma határozatot is hirdetett a perben, de azt mondták ki, hogy a keresetet elutasítják. A bíróság döntése elsőfokú, nem jogerős az ellen az írásba foglalt határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül lehet fellebbezéssel élni.
A bevezetőben említett egyik figyelemre méltó dolog, hogy Ács Rezsőt az LMP egykori elnöke, Schiffer András képviselte a bíróságon, aki azonban érdeklődésünkre, hogy fellebbeznek-e, azt mondta, hogy megvárják a részletes ítéletet, és annak ismeretében döntenek a fellebbezésről.
Schiffer a felperessel együtt döntött arról, hogy mégsem kérik Ács Rezső személyes meghallgatását, noha előzőleg jelezték, hogy ezzel a lehetőséggel élni kívánnak. Ács Rezső jelen volt, személyesen megjelent a bíróságon, de végül csak egyszer, akkor, és akkor is csak nagyon röviden beszélt, amikor ellenőriznie kellett egy aláírást, hogy az a sajátja-e. Kiderült azonban, hogy nem az övé, hanem a szekszárdi polgármesteri titkárságvezetőjéé, aki szokásosan, más korábbi közgyűlési határozatokhoz hasonlóan vette át és írta alá a polgármester részére külön megküldött határozatokat.
Azon is volt ugyanis némi vita, hogy vajon jogszerű volt-e Ács Rezső tájékoztatása a döntésről, kézbesítették-e a részére a menesztéséről szóló határozatot, azt ismertették-e, de végül ebben nem talált hibát a bíróság.
Az egyik legérdekesebb részlet viszont az volt, hogy a felperes álláspontja szerint jogszerűtlen a menesztése, mert való igaz, hogy vállalt a polgármestersége mellett másik tisztséget, egy vízműcég tanácsadó testületének az elnöki posztját (ami önmagában még nem is lenne gond), és kapott is azért javadalmazást (ez az, ami viszont már összeférhetetlen a polgármesteri tisztséggel), de erről a javadalmazásáról lemondott. Méghozzá május 25-én. Azaz azon a napon, amikor a polgármestert menesztő határozat megszületett.
Magyarán Ács Rezső olyat lépett, amilyen "trükköt"/húzást talán nem is vártak tőle: hogy aznap, amikor a közgyűlés menesztette, írt egy levelet az őt megbízással foglalkoztató cégnek, hogy lemond az aktuális, folyó hónapra járó díjáról. Dr. Schiffer András jogi képviselő erre kifejezetten építette is a felperesi álláspontot, az egyik legerősebb érvelése a polgármesteri tisztséget megszüntető határozat ellen ez volt, hogy az összeférhetetlenséget kimondó, 2021 tavaszán módosított Önkormányzati törvény szerint, ha akkor, amikor a közgyűlési döntés megszületik, (már) nem kap pénzt/díjazást a polgármesteri munkája mellett vállalt tisztségért, akkor nem lehet arra hivatkozva megszüntetni a polgármesteri tisztséget.
Amivel, ha nem is szó szerint, de gyakorlatilag amellett érvelt, hogy lehet így trükközni. Tehát e szerint tulajdonképpen, ha egy polgármesternek van egy másik állása, vagy javadalmazást biztosító megbízása (ami törvény szerint nem lehetne), de ez csak egy idő után tűnik fel valakinek, vagy kezdi el valami miatt szúrni valakinek a szemét olyannyira, hogy végül menesztik is, de akkor ő lemond és már nem kéri az utolsó fizetését, akkor úgymond elkésett a döntéssel a közgyűlés vagy képviselő-testület. Hozzá kell tenni - és ezt a szekszárdi közgyűlés jogi képviselője is külön megemlítette egyik felszólalásában -, hogy Ács Rezső az őt menesztő közgyűlési határozat meghozatalának napján, május 25-én bejegyzést írt a Facebookra, amelyben nem tesz említést arról, hogy ő lemondott volna a legutóbbi, 2023. májusi megbízási díjáról, csak azt írja, a menesztését jelentő döntést kritizálva, hogy ő Szekszárd polgármestere, és majd ő eldönti, hogy melyik állásról mond le.
A bíróság szerint viszont nem a menesztő döntést meghozó szekszárdi közgyűlés, hanem Ács Rezső volt az, aki elkésett, méghozzá éveket késett, ugyanis neki már a 2021 májusi módosítás után - ami (pár kivételt kivéve) megtiltotta a polgármesterek másfajat jövedelemszerzését - 30 napon belül kellett volna intézkednie az összeférhetetlenség megszüntetéséről.
Hozzá kell tenni az igazság kedvééért, hogy Schiffer András arról is beszélt, hogy szerinte az maga a 2021-es törvénymódosítással is baj van, illetve nem egyértelműen rendelkezik, mert szerinte kérdéses, hogy az azt megelőzően létrejött megbízási jogviszonyokra, másodállásokra stb. vonatkozhat-e, úgymond visszaható hatállyal. A bíróság azonban ezt is egyértelműnek látta, és nem tartotta szükségesnek, hogy helyet adjon dr. Schiffer jogi képviselői indítványának, miszerint keressék meg ebben a kérdésben az Alkotmánybíróságot.
Dr. Schiffer azt is felhozta a felperes érdekében, hogy szerinte a közgyűlés és annak egyik bizottsága, amely a menesztésről szóló döntést a közgyűlés elé terjesztette, Bomba Gábor ellenzéki képviselővel kiegészülve formailag és tartalmilag is pontatlan, hibás, így szerinte nem jogszerű határozatot alkotott és szavazott meg. Schiffer András azt is felhozta, amit már jeleztünk korábbi cikkünkben, hogy Ács Rezső - noha, lehetséges, hogy valóban politikai döntés után lett kinevezve a víziközműcég tanácsadó testületének elnöki tisztségébe - egyébként már több mint tíz éve, még alpolgármesterként kapta meg és vállalta el ezt a munkát - valójában tudományos munkát végzett ott, amit viszont egy polgármester is végezhet, javadalmazással is, a jelenlegi szabályok szerint is. Az alperes jogi képviselője, dr. Harci-Kovács Kolos szerint viszont teljesen egyértelmű, hogy szó sem volt ilyen munkáról, kifejezetten a tulajodonosi, illetve résztulajdonosi képviseletről volt szó, illetve a társasággal kapcsolatos fontos döntésekben való részvételről.
A bíróság amúgy tanúk meghallgatását sem tartotta szükségesnek, noha egy fő híján a teljes szekszárdi testület megjelent, mivel a képviselők - mivel az alperes a szekszárdi közgyűlés volt - , megszólítva érezték magukat - valójában, ha szót kapott volna "az alperes", akkor az alpolgármesternek kellett volna kiállnia a bíróság elé, mert jelen helyezetben ő képviseli a város közgyűlését.
Mivelhogy jelenleg tehát Szekszárdnak továbbra sincs polgármestere, a Pécsi Törvényszék mai határozata nem helyezte vissza Ács Rezsőt a polgármesteri székbe, sőt még a - illetékesség hiányában - a közgyűlési döntés végrehajtásának a jelen jogi eljárás végéig szóló halasztásáról sem döntött. Így, mai állás szerint Szekszárdnak már csak jövő ősszel lesz polgármestere, akit majd a jövő tavasz végén választ meg a tolnai megyeszékhely lakossága.
|
Nem csinált újból polgármestert a bíróság Ács Rezsőből
|
Több figyelemre méltó dolog is kiderült szerdán a Pécsi Törvényszéken, amelyhez Ács Rezső, május végén menesztett szekszárdi polgármester felperesként a szekszárdi közgyűlés ellen nyújtott be keresetet. Az őt menesztő döntést támadta meg. A Pécsi Törvényszék első fokon, nem jogerősen elutasította Ácsék beadványát, így nem helyezték vissza a szekszárdi polgármesteri székbe.
| null | 1 |
https://szabadpecs.hu/2023/07/nem-csinalt-ujbol-polgarmestert-a-birosag-acs-rezsobol-pedig-a-menesztese-napjan-huzott-egy-olyat-amit-talan-nem-is-vart-tole-senki-unikum/
|
2023-07-05 00:00:00
| true | null | null |
Szabad Pécs
|
MOL;Transparency International;hulladékkezelés;koncessziós szerződés;
2023-06-11 19:55:00
Törvénysértő lehet a hulladékkoncesszió
Egy néhány napja benyújtott salátatörvénybe rejtett módosítással a kormány voltaképp elismeri a hulladékkoncessziós rendszer törvénytelenségét - vélekedik a Transparency International (TI).
A javaslat szerint a júliustól induló rendszerben nem a koncessziós társaságnak, hanem a bevont alvállalkozóknak kell felmutatniuk a szükséges engedélyeket. A hatályos előírások ugyanakkor többek között azt is a koncessziós rendszer feltételéül támasztották, hogy a koncessziós társaság tavaly december 31-ig rendelkezzen a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyekkel. (Az összes hazai települési szilárd hulladék begyűjtésének és előkezelésének 35 éves jogára vonatkozó kiírást tavaly a Mol nyerte meg, amely a tevékenység irányítása érdekében megalapította a Mohu Molt.) Azt, hogy a Mol, avagy a Mohu Mol, tavaly év végén, rendelkezett volna az összes engedéllyel, nyilvános adatbázisok cáfolni látszanak.
|
Törvénysértő lehet a hulladékkoncesszió
|
Egy néhány napja benyújtott salátatörvénybe rejtett módosítással a kormány voltaképp elismeri a hulladékkoncessziós rendszer törvénytelenségét - vélekedik a Transparency International (TI).
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3197948_torvenyserto-lehet-a-hulladekkoncesszio
|
2023-06-11 11:17:00
| true | null | null |
Népszava
|
felvásárlás;Libri;Mathias Corvinus Collegium;
2023-06-13 13:22:00
Megvette a Librit az MCC, csaknem 100 százalékban a fideszes káderképzőé lett a könyvhálózat
A GVH jóváhagyása meg kell hozzá, de mernénk fogadni, hogy puszta formalitás lesz.
Szerződést kötött a Fidesz káderképzőjeként ismert Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) leányvállalata az SQ Invest Kft.-vel a Libri Csoport 67,48 százalékos részvénycsomagjának adásvételéről. A tranzakcióval az eddigi közvetett kisebbségi tulajdonos MCC válik a hazai könyvkereskedelmi és -kiadói piac meghatározó szereplőjének 98,41 százalékos tulajdonosává.
A cégcsoport vezetésének összetétele változatlan marad, a korábbi többségi részvényes SQ Invest tulajdonosa, Balogh Ákos igazgatósági tagként segíti a Libri Csoport további fejlődését – olvasható a közleményben. Az MCC részesedésének 98,5 százalékra növelésével a továbbiakban is stratégiai-pénzügyi befektetőként kíván hozzáadott értéket nyújtani a vállalatcsoport számára, a szakmai irányítást pedig a jövőben is a könyvpiacon évtizedes tapasztalatokkal rendelkező menedzsment látja el – írták.
Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója nem kevesebbet állított, mint hogy az MCC mint „Közép-Európa legnagyobb tehetséggondozó intézménye és tudásbázisa" amely hisz a magyar könyvpiacban, a könyvek erejében és a kultúrában, így ez a lépés is illeszkedik az MCC sokoldalú tevékenységéhez. A tranzakció zárása a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyásához kötött, az erre irányuló folyamat már kezdetét vette - teszik hozzá a közleményben.
A Libri Csoport a magyar könyvkereskedelmi és könyvkiadói piac meghatározó szereplője. A csoport meghatározó tagja, a Libri Könyvkereskedelmi Kft. évente több millió vásárlót szolgál ki az 57 üzletből álló, országos méretű könyvesbolthálózatában, valamint webáruházában.
|
Megvette a Librit az MCC, csaknem 100 százalékban a fideszes káderképzőé lett a könyvhálózat
|
Szerződést kötött a Fidesz káderképzőjeként ismert Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) leányvállalata az SQ Invest Kft.-vel a Libri Csoport 67,48 százalékos részvénycsomagjának adásvételéről. A tranzakcióval az eddigi közvetett kisebbségi tulajdonos MCC válik a hazai könyvkereskedelmi és -kiadói piac meghatározó szereplőjének 98,41 százalékos tulajdonosává.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3198140_mcc-libri-felvasarlas
|
2023-06-13 11:21:00
| true | null | null |
Népszava
|
hulladék;Magyarország;MOL;koncessziós jog;Mohu Mol;
2023-07-01 10:45:00
Mától a Mol felel a szemétért
Az Orbán-kormány szokás szerint két napja még csavart egyet az újrahasznosítandó anyagok költségeire vonatkozó, szombattól érvényes szabályokon.
Június 29-én csütörtök este, másfél nappal az újrahasznosítható anyagokra vonatkozó, úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) szombati életbe lépése előtt, újabb kormányrendelettel módosították a szabályokat – hívja fel a figyelmet közleményében a LeitnerLeitner nevű tanácsadó cég. Mivel az új szabályokra az érintettek nem kaptak elég felkészülési időt, a kötelezettségek pontos teljesítése és a többletterhek kiszámítása érdekében érdemes további hatáselemzéseket végezni – idézik Jancsa-Pék Judit partnert és vezető tanácsadót. A módosítás következtében az EPR nem terjed ki a lakossági, illetve az egészségügyi szolgáltatók gyógyszerrel érintkező csomagolásaira.
Az egyszer használatos csomagolások esetén EPR-díjat a belföldi értékesítő helyett a gyártónak kell fizetnie. Ha a csomagolás több típusú anyagból áll, valamennyire külön körforgásos kódot és az annak megfelelő díjtételt kell alkalmazni. Egyes meghatározott, újrahasználható csomagolószerek esetén a tulajdonos mentesülhet a díjkötelezettség alól. Míg az EPR díjfizetési kötelezettséget eddig, szerződés alapján, csak a gépjárműalkotórészek gyártói vállalhatták át, a módosítás ezt a lehetőséget kiterjeszti a közösségi rendeletek szerinti mezőgazdasági termelői szerveződésekre is, a rajtuk keresztül forgalomba hozott körforgásos termék esetén.
Szintén nem kell EPR-díjat fizetni, ha a sütőolajgyártó vevője nyilatkozik arról, hogy az anyagot más termék előállításához közvetlenül használja fel, amelynek során a sütőolaj a beépül a termékbe. A módosítás értelmében a gyártó jogosult a nyilvántartást a forgalomba hozott helyett a készletre vett körforgásos termékről vezetni. Ebben az esetben az EPR-díj is a készlet után fizetendő. A módszertan negyedévente módosítható.
A gyártó az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatásának tartalmát legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-éig módosíthatja. Eddig a határidő a számla kézhezvételétől számított 15 nap volt.
A módosító rendelet ezen túl is számos változást eredményez az EPR szabályozásban – szögezi le a LeitnerLeitner. Ezek vizsgálatába érdemes szakértőket is bevonni. Mivel a kötelezettségek megsértése esetén az illetékes hatóság hulladékgazdálkodási bírságot szabhat ki, de a körforgásos termék forgalomba hozatalát fel is függeszthetik, az új szabályok értelmezését nem szabad félvállról venni - figyelmeztetett Ágoston Krisztián, a cég tanácsadója.
A MEKH számítja ki a díjakat
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait a Hulladéktörvény alapján végzi – válaszolták megkeresésünkre az EPR-díjak meghatározását előkészítő hatóságnál. A díjjavaslatok kidolgozásánál a MEKH - az irányadó törvényi és kormányrendeleti szabályok mellett - a vonatkozó rendeletet, valamint az ez alapján készült, nyilvános módszertani útmutatót vette figyelembe. A díjelőkészítési tevékenység mellett a MEKH rendeletben állapítja meg a B3 alkategóriájú hulladéklerakók (nem veszélyes, települési hulladék), illetve a már üzembe helyezett hulladékégetők egyes átvételi díjait is. Korábbi elemzések szerint a most bevezetett hazai EPR-díj magasabb az uniós átlagnál, az osztrák tételeket pedig többszörösen is meghaladja. Ezeket a Mohu Mol költségei alapján, negyed-, illetve fél évente vizsgálhatják felül, de szakértők inkább csak további emelkedésre számítanak.
Mától élesedik a kukakoncesszió is
Az EPR-díjfizetési kötelezettség mellett mától lép életbe a hulladékkoncesszió is. Ennek keretében a települési – lakossági, illetve ahhoz hasonló - szilárd hulladékok átvételét és előkezelését mostantól 35 évig a Mol Mohu Mol nevű leányvállalata irányíthatja. Ennek fejében a céghez folynak be - az évi 250 milliárdra becsült – EPR-díjbevételek, de a leválogatott anyagok értékesítésének haszna is a társaságot illeti. Az EPR-díjak becslések szerint 5 százalékponttal emelhetik az idei inflációt. Cserébe ugyanakkor mostantól a cég felelőssége a lakossági hulladékgyűjtés irányítása is, az általa alvállalkozóként bevont eddigi hulladékszállítók költségeinek megtérítése mellett. A Mohu Mol pályázatában tíz év alatt 185 milliárdos beruházást vállalt.
|
Mától a Mol felel a szemétért
|
Június 29-én csütörtök este, másfél nappal az újrahasznosítható anyagokra vonatkozó, úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) szombati életbe lépése előtt, újabb kormányrendelettel módosították a szabályokat – hívja fel a figyelmet közleményében a LeitnerLeitner nevű tanácsadó cég. Mivel az új szabályokra az érintettek nem kaptak elég felkészülési időt, a kötelezettségek pontos teljesítése és a többletterhek kiszámítása érdekében érdemes további hatáselemzéseket végezni – idézik Jancsa-Pék Judit partnert és vezető tanácsadót. A módosítás következtében az EPR nem terjed ki a lakossági, illetve az egészségügyi szolgáltatók gyógyszerrel érintkező csomagolásaira.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3200397_hulladek-magyarorszag-mohu-mol
|
2023-07-01 11:25:00
| true | null | null |
Népszava
|
Budapest;reklám;Garancsi István;ESMA;reklámbevétel;Tasnádi László;Baranyi Krisztina;lámpaoszlopok;
2023-06-09 06:00:00
Diktálják a hirdetéseket: erővel betonozza be a kormány Garancsi Istvánt a fővárosi reklámbizniszbe
Alkotmánybírósághoz fordulna Ferencváros polgármestere a lámpaoszlop-reklámok ügyében. A kormány ugyanis a háborúra hivatkozva kényszerítené Budapestre a NER-reklámcégét.
– Tipikus NER-csapdát állított fel a Fidesz, majd amikor a fővárosnak mégis sikerült kihúznia belőle a lábát, fogta magát és erővel rácsapta – összegzi plasztikusan a fővárosi lámpaoszlopok hasznosítására kiírt reklám körüli felfordulást Baranyi Krisztina. A IX. kerületi polgármesternek hathatós szerepe volt abban, hogy a Fővárosi Közgyűlés májusi ülésén nem kapta meg a többség támogatását a városvezetés javaslata, amely 5+5 évre hasznosítási szerződést kötött volna a NER két oszlopos tagjának - Garancsi Istvánnak és Pintér Sándor volt államtitkárának - cégével.
Ahogy arról a Népszava elsőként írt: az idén lejárt a közvilágítási oszlopok hasznosítási szerződése, így a fővárosi önkormányzat tendert hirdetett a folytatásra. Mindjárt kettőt: az egyik a reklámcélú hasznosításra, a másik a „közlekedéssel összefüggő adatokat keletkeztető berendezések telepítésére” vonatkozott. Magyarul az oszlopokon fityegő elefántfülekre, illetve kamerák felszerelésére.
A tender eredményeként megkötendő szerződés alapkörben 5 évre szólt volna, de további 5 évre meghosszabbítható. A pályázat két szempontból is jelentős. Egyrészt a lámpaoszlopok hirdetései sok milliárdos hasznot hajtanak. A pályázati kiírásban napi nettó 381 forintos (áfával 476 forintos) minimális haszonbérleti díj szerepelt oszloponként, amivel fillérre megegyező ajánlatot adott be a szerződés korábbi birtokosa, az Orbán Viktor kormányfővővel közismerten jó viszonyt ápoló Garancsi István tulajdonában lévő ESMA. A cég eddig napi nettó 250 forintot adott oszloponként. Csakhogy a hirdetőktől már a 2019-es önkormányzati választás előtti kampányban 80 ezret kért ugyanezért a cég. A nyereség másik fele az önbevalláson alapuló fizetésből ered, lévén a főváros nem ellenőrzi, hogy mennyi lámpaoszlopot használ a meglévő több mint 44 ezerből hirdetőfelületként a cég, hanem elfogadja az ESMA által közölt adatot.
De még a pénznél is fontosabb a politikai haszon. A fővárosi közterületi reklámtortán ugyanis a lámpaoszlopokat felügyelő Garancsi István mellett a hirdetőoszlopokat birtokló céget a Fidesz korábbi pénztárnokától felvásárló Mészáros Lőrinc, valamint az Orbán-kormánnyal kellemesen együttműködő francia érdekeltségű JCDecaux Hungary Zrt. osztozik. Az új szerződésben ugyan külön passzus rendelkezett volna arról, hogy a lámpaoszlopokon nem lehet politikai, illetve társadalmi célú hirdetéseket elhelyezni, de a jövő évi önkormányzati, illetve uniós választásokig bőven lett volna idő módosítani a szerződést, vagy felülről rendeleti úton átírni a rendelkezést.
Ehhez a módszerhez folyamodott a kormány most is. Miután a Fővárosi Közgyűlésben Baranyi Krisztina és a Demokratikus Koalíció (DK) szavazatainak hiányában nem lett meg a döntéshez szükséges többség – kissé meglepő módon még a fővárosi Fidesz-frakcióban is akadt három képviselő, aki nem támogatta Garancsi bebetonozását a fővárosi reklámbizniszbe – néhány napra rá megjelent egy közlekedési tárgyú kormányrendelet, amely a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva kimondta, hogy az ESMA 2018-as szerződése a veszélyhelyzet végéig érvényben marad – szúrta ki a 444.
Csakhogy a Népszava információi szerint
Az út nyitva áll, hiszen a tendert Baranyi javaslata ellenére sem nyilvánították se eredménytelennek, se érvénytelennek. A ferencvárosi polgármester szerint nyílt titok, hogy azért érkezett egyetlen ajánlat a felhívásra, mert a többi érdekelt céget vagy megfélemlítették, vagy saját maga ismerte fel, hogy nem érdemes begyűjteni egy ilyen erős ellenséget. Az ellenzéki politikus úgy véli, hogy a szerződéskötésből származó bevétel – tekintettel a fővárosi önkormányzat kivérzett pénzügyi állapotára – ugyan nagyon fontos lenne, de valójában olyan mikrocsepp, amely a csőd elkerülésében nem igazán számottevő tényező. Éppen ezért továbbra is úgy tartja, hogy a szerződést nem szabad aláírni.
– összegez a politikus, aki szerint ennél még az is jobb, ha a lámpaoszlopokat az önkormányzat marketing cége, a Budapest Brand használja fővárosi programok, események hirdetésére.
Hasonló állásponton van a DK is. A Népszava információi szerint már volt erről egyeztetés a városvezetéssel, de a párt abba se hajlandó belemenni, hogy újra közgyűlés elé vigyék az ügyet. Mint mondják: nem változott a véleményük: a főváros ne etesse a NER-t. Baranyi és a DK támogatása nélkül az ellenzéki városvezetésnek a Fidesszel kellene összefognia, hogy meglegyen a többség.
– magyarázza Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, aki egyelőre nem tudott arra a kérdésünkre válaszolni, hogy a következő, június végi közgyűlésen terítékre kerül-e újra a téma.
Baranyi Krisztina azonban tovább menne. „Azt fogom javasolni a városvezetésnek, hogy forduljunk az Alkotmánybírósághoz, lévén minden bizonnyal alaptörvény-ellenes, hogy a kormány a háborús veszélyre hivatkozva nyúljon bele egy tender elbírálásába, illetve tartson életben egy reklámszerződést”. A polgármester még nem egyeztetett a javaslatról a városvezetéssel és a pártokkal.
|
Diktálják a hirdetéseket: erővel betonozza be a kormány Garancsi Istvánt a fővárosi reklámbizniszbe
|
Tipikus NER-csapdát állított fel a Fidesz, majd amikor a fővárosnak mégis sikerült kihúznia belőle a lábát, fogta magát és erővel rácsapta – összegzi plasztikusan a fővárosi lámpaoszlopok hasznosítására kiírt reklám körüli felfordulást Baranyi Krisztina. A IX. kerületi polgármesternek hathatós szerepe volt abban, hogy a Fővárosi Közgyűlés májusi ülésén nem kapta meg a többség támogatását a városvezetés javaslata, amely 5+5 évre hasznosítási szerződést kötött volna a NER két oszlopos tagjának - Garancsi Istvánnak és Pintér Sándor volt államtitkárának - cégével.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3197634_elefantfulek-reklambiznisz-garancsi-istvan-ner-orban-kormany-budapest
|
2023-06-09 11:27:00
| true | null | null |
Népszava
|
Ma nyilatkozik a Völner-Schadl-ügy koronatanúja
Távmeghallgatásban, videón keresztül fogják a Völner-Schadl-ügy koronatanúját meghallgatni a Fővárosi Törvényszéken F. Vivient, az ügy koronatanúját.
Úgy hírlik: ő volt az, aki végül alkut kötött az ügyészséggel és a volt munkaadójára vallott. F. Vivient mint „végrehajtó-jelöltet” alkalmazta Schadl György a budaörsi irodájában, ám az ügyészség szerint a valóságban pénzügyes volt, ő könyvelte a Schadl György és jobbkeze, a pénzfutárként alkalmazott M. Viktor által kifizetett vesztegetési pénzeket is.
Az ügyészség szerint M. Viktor IV. rendű vádlott és F. Vivien teljes mértékig tisztában voltak azzal, hogy dr. Schadl György rendszeresen fizet ki különböző hivatalos személyeknek nagyobb összegű készpénzt korrupciós kapcsolat keretében.
A pénzeket Schadl György - vagy kérésére M. Viktor - vitte el az irodából. A páncélszekrénybe betett, vagy onnan kivett pénzeket rendszerint F. Vivien könyvelte el az általa használt számítógépen vezetett "Házipénztár" és "EgyenlegMoncsi" néven elmentett Excel-táblázatokba.
F. Vivien részt vett a Schadl György által létrehozott végrehajtói hálózat működtetésében is, így a Schadl György által beszervezett végrehajtóktól időnként ő is vett át (a Schadl-nak visszaosztott) végrehajtói pénzeket.
Az ügyészség Schadl György a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) volt elnökét azzal gyanúsítja, hogy saját végrehajtóival töltötte fel a testületét, akik a végrehajtói bevételeik túlnyomó részét, több mint 900 millió forintot leadták neki. A végrehajtókat Völner Pál ex-államtitkáron keresztül nevezték ki, aki ezekért havi rendszerességgel kenőpénzt kapott, összesen 83 millió forintot.
|
Ma nyilatkozik a Völner-Schadl-ügy koronatanúja
|
Távmeghallgatásban, videón keresztül fogják a Völner-Schadl-ügy koronatanúját meghallgatni a Fővárosi Törvényszéken F. Vivient, az ügy koronatanúját.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3199037_ma-nyilatkozik-a-volner-schadl-ugy-koronatanuja
|
2023-06-20 11:31:00
| true | null | null |
Népszava
|
Jó hatással volt az átláthatóságért és a korrupció visszaszorításáért létrehozott szervezetre a tegnapi cikkünk: miután megírtuk, hogy nem hajlandóak kiadni az általuk kötött közpénzes szerződéseket, mégis megküldték azokat. Az Integritás Hatóság elnöke pár napja még azt mondta a Dunára néző irodájukban, hogy ezek az iratok nem tartoznak harmadik félre, ám úgy tűnik, végül mégis meggondolta magát.
Ahogy arról hétfőn beszámoltunk, hiába kértünk ki három közpénzes szerződést az Integritás Hatóságtól, nem kaptuk meg azokat. Biró Ferenc elnök ugyanis szóban közölte velünk – erről hangfelvétel is tanúskodik –, hogy azok nem tartoznak harmadik félre, de szerinte indokolnia sem kellene ezt a döntését. Csakhogy ez nem így van, hiszen a szervezet közpénzzel gazdálkodik, így az általuk megkötött szerződések nem minősülnek üzleti titoknak (Infotörvény 27. § (3) bekezdése), és a közadatok kiadásának megtagadását is részletesen meg kellene indokolniuk (Infotörvény 30.§ (3) bekezdése).
Hogy írásban is nyoma legyen a szóban elutasított közadatigénylésünknek, az Átlátszó Kimittud felületén is beadtuk a kérelmet múlt pénteken.
Az Integritás Hatóság nem adja ki közpénzes szerződéseit, mert „azok nem tartoznak harmadik félre” | atlatszo.hu
Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke nemes egyszerűséggel közölte, hogy nem ad ki három, általa megkötött szerződést az Átlátszónak, de azt elárulta, hogy nem kértek be több ajánlatot a megbízásokhoz, hanem ő maga választotta ki a partnereket a saját preferenciái alapján. Nem volt ugyanis „se idejük, se emberük”, hogy másképp intézzék az ügyeket az első negyedévben.
Hétfőn reggel aztán megjelent írásunk az esetről, és hirtelen csoda történt: pár órán belül ugyanis megkaptuk a korábban visszatartott szerződéseket, amelyek pár napja még „nem tartoztak harmadik félre”.
Az Integritás Hatóság azzal indokolta a döntést, hogy korábban csak „sima” újságírói megkeresést kaptak, nem közadatigénylést, ezért nem tettek annak eleget. Csakhogy a szervezet indoklása ezúttal is sántít.
A kérelmeket ugyanis minden hatóságnak azok tartalma szerint kell elbírálnia, vagyis a közérdekű adat megismerésére irányuló kérelem közérdekű adatigénylés.
Akkor is, ha nincsen minden egyes kérdés felcímkézve. Nagyjából ahhoz lehetne hasonlítani a helyzetet, amikor Polt Péter legfőbb ügyész egy parlamenti képviselő kérdését feljelentésként értékeli, és az adott szervezethez (pl. NAV) továbbítja azt kivizsgálás céljából.
A korrupcióellenes stratégia körüli titkolózás miatt mondott le a Korrupcióellenes Munkacsoport civil tagja | atlatszo.hu
„Jelenleg Magyarországnak nincs korrupcióellenes stratégiája, és miközben a Munkacsoport lehetőséget kapott az új, hazai stratégia tervezetének véleményezésére, nem gondolom, hogy ez a szűk konzultációs folyamat helyettesíti a szakmai, üzleti és társadalmi szereplők szélesebb körével való egyeztetést. A Munkacsoport civil tagjainak észrevételei jelenleg nem nyilvánosak, épp úgy, ahogy a stratégiai tervezetet sem tervezi a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátani, a Kormány általi, júniusi elfogadás előtt közzétenni. Ez bármilyen stratégia esetében ellehetetleníti a végrehajtást. Egy korrupcióellenes stratégia esetében pedig azért aggályos, mert így az üzleti, civil és közszektor átláthatósága, az adóforintjaink felhasználásának hatékonysága nem fog javulni, nem lesz szélesebb azon közintézmények, politikusok, vállalkozások és állampolgárok köre, akik a közjót tartják szem előtt, akik tisztességesen működnek, kötnek üzletet és fizetik ki a gázszerelőt.”
A magyarázkodás már csak azért is furcsa, mert eddig ez a kifogás egyetlen egyszer sem hangzott el a hatóság részéről, sem írásban, sem szóban.
Prémium autó, nettó 65 ezres óradíj
A három szerződést, amiket a Valton-Sec Zrt.-vel, a L’azar Advisory Kft.-vel és a Level Nine Vezetési Tanácsadó Kft.-vel kötött az Integritás Hatóság, most már bárki megnézheti a kimittud.hu-n.
A Valtonnal kötött szerződésből például kiderül, hogy Biró Ferenc egy kívül fekete, belül bézs színű „prémium személygépjárművel” (272 lóerős, L&K felszereltségű Skoda Superb) közlekedik, és a sofőrök „átlag feletti precizitással és határozott fellépéssel” rendelkeznek.
A „biztonsági gépkocsivezetői szolgáltatás” díja nettó 1 150 000 forint/fő havonta, az autót pedig havi nettó 440 ezer forintért bérlik, és az üzemanyagot is a hatóság fizeti.
A Level Nine Vezetési Tanácsadó Kft. vezetői tanácsadásért és coachingért kapott havi nettó 1,2 millió forintot, és minden tőlük elvárhatót meg kellett tenniük annak érdekében, hogy az Integritás Hatóság „üzleti jó hírneve ne sérüljön”. Ez a szerződés is hatályát veszti a hónap végén.
A legtöbb kérdést mégis a L’azar Advisory Kft.-vel kötött szerződés veti fel, abból ugyanis az égvilágon semmi konkrétum nem derül ki.
A kft. „speciális szaktudást igénylő szakértői tanácsadói feladatokat” látott el óránként 65 ezer forint + áfáért.
De hogy ezek pontosan miről szóltak, arról egy szó sem esik a szerződésben – amit egyébként már fel is bontottak. A cég a szolgáltatásaiért állítólag végül összesen 300 ezer forintot kapott.
A három megbízással kapcsolatban az Integritás Hatóság korábban azt a tájékoztatást adta, hogy nem kértek be több ajánlatot a feladatok ellátására, Biró Ferenc elnök maga választotta ki a szerződő partnereket.
|
Gyorsan meggondolta magát az Integritás Hatóság: mégis kiadták a szerződéseket
|
Jó hatással volt az átláthatóságért és a korrupció visszaszorításáért létrehozott szervezetre a tegnapi cikkünk: miután megírtuk, hogy nem hajlandóak kiadni az általuk kötött közpénzes szerződéseket, mégis megküldték azokat. Az Integritás Hatóság elnöke pár napja még azt mondta a Dunára néző irodájukban, hogy ezek az iratok nem tartoznak harmadik félre, ám úgy tűnik, végül mégis meggondolta magát.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozadat/2023/06/27/gyorsan-meggondolta-magat-az-integritas-hatosag-megis-kiadtak-a-szerzodeseket/
|
2023-07-01 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A jogszabályoknak megfelelően a honvédség 30 évre titkosított török bevásárlásaiban közreműködő HT Divison Zrt. is leadta a május végi határidőig a 2022-es beszámolóját. A dokumentumból kiderül, hogy a Szíjj László és Suat Karakus tulajdonában lévő vállalat rekordévet zárt tavaly: 23 milliárd forintos forgalma volt, amiből 2,6 milliárd lett a haszon.
2020 októberében, a Transparency International Magyarország oknyomozó újságírói mentorprogramjában készült cikkünkben foglalkoztunk először a céggel, amin keresztül a magyar honvédség páncélozott járműveket vett egy török gyártótól. A jelek szerint nagyon bejött a biznisz, amit egyébként 30 évre titkosított a magyar kormány.
A Magyarország és Törökország közötti hadiipari együttműködések közül a legnagyobb projekt a török Nurol Holding által gyártott páncélos jármű, az Ejder Yalcin átalakított változatának hazai beszerzése. A jármű itthon egy magyar lófajta után a Gidrán nevet kapta.
Egy 2020 végi hivatalos bejelentés szerint 2019-ben a Magyar Honvédség 10 darab Gidránt rendelt, és még 40 darabot fog venni. A közlemény szerint a távlati tervekben 300 jármű beszerzése szerepel, amelyeket a török licenc alapján legalább részben Magyarországon, Kaposváron gyártanának magyar-német-török együttműködésben. Vagyis a török Nurol Makina licence alapján, a német hadiipari óriáscég, a Rheinmetall szaktudásával, és a hazánkban bejegyzett HT Division Zrt. közreműködésével.
30 évre titkosított biznisz
A vásárlás pikantériája, hogy a honvédség a Gidránokat nem közvetlenül a törökországi gyártótól, hanem egy közvetítő cégtől, a HT Division Zrt.-től vette, amelynek a tulajdonosa egy magyar és egy török kormányközeli oligarcha, Szíjj László és Suat Karakus.
Az első tíz Gidrán 2020 végén érkezett Magyarországra, és 2021 februárjában Tatára, az MH 25. Klapka György Lövészdandár laktanyájába kerültek. 2022 február végén pedig, amikor Oroszország lerohanta Ukrajnát, kivezényelték őket a keleti országrészbe gyakorlatozni.
A Gidránok áráról viszont soha nem beszélt a magyar kormány egyik illetékese sem, és a beszerzés részleteit – a honvédségi repülők útjaihoz hasonlóan – honvédelmi és nemzetbiztonsági okokból 30 évre titkosították.
Orbán és Erdogan haverjai állnak a honvédség 30 évre titkosított török beszerzései mögött | atlatszo.hu
Most, a program első fázisában „a későbbi kaposvári gyártáshoz licenszt adó török cég szállítja a járműveket”, majd a második fázisban kezdődik meg a magyarországi gyártás, amelynek során fokozatosan átállnak az európai fegyverrendszerek beépítésére. „A programhoz kapcsolódó gyártást és kutatás-fejlesztést a továbbiakban német-magyar együttműködésben végzik.” – írta a közlemény.
Rengeteg bevétel, óriási haszon
Szerencsére azonban a közvetítőcégre is vonatkoznak a magyar törvények, vagyis a HT Divison Zrt.-nek is minden év május végéig le kell adnia az előző esztendőre vonatkozó beszámolóját. Ezekben a pénzügyi dokumentumokban pedig fontos információk szerepelnek a török hadibeszerzésekhez kapcsolódóan.
A cég 2018 április elején alakult, vagyis még jóval azelőtt, hogy szárnyra keltek volna a hírek a nurolos beszerzésről. Az viszont egyértelmű, hogy a Gidránok beszerzése miatt hozták létre a vállalatot, mert a(z akkor még magyar nyelvű) honlapján nyíltan hirdette a honvédségi beszerzésben való közreműködést. A weboldalon ma már csak angol nyelvű, csupa nagybetűvel írt tartalmak szerepelnek, de azok között még mindig kiemelt helyet foglalnak el a Gidránnal kapcsolatos hírek.
A HT Division Zrt.-nek az első két évében 0 forint forgalma volt. Viszont 2020-ban, amikor megérkezett az első 10 jármű a honvédséghez a Nuroltól, rögtön nettó 4,3 milliárd forint árbevétel jelent meg a cég mérlegében. Ha feltételezzük, hogy ez a pénz a 10 Gidránért kapott összeg, akkor az azt jelenti, hogy a magyar honvédség 430 millió forintot fizetett egy páncélkocsiért a közvetítőcégnek. Ez egyébként bőven a duplája lenne a szakportálokon elérhető nagyjából 200 milliós darabárnak.
A 2020-as 4,3 milliárd forint árbevételből 479 millió lett az adózott eredmény, vagyis a haszon. 2021-ben jelentősen visszaesett a cég forgalma: mindössze 1,7 milliárd forint lett, és 271 milliós veszteséggel zárták az évet. 2022-ben azonban rászakadt a pénzeső a HT Divison Zrt.-re:
a nettó árbevétele 23,2 milliárd forint lett, az adózott eredménye pedig 2,6 milliárd.
Vagyis a cég tavalyi forgalma a 2020-ashoz képest bő ötszörös, a 2021-eshez képest pedig közel 14-szeres növekedést produkált. Ennek köszönhető az a gazdasági csoda is, hogy az előző évi -271 milliós „eredmény” után 2022-ben 2,6 milliárd profitot termeltek. A tulajdonosok azonban önmérsékletet tanúsítva nem vették ki a hasznot osztalékként a vállalatból, hanem a teljes összeget az eredménytartalékba helyezték.
Természetesen sem a Nurol Makina, sem a Magyar Honvédség nincs nevesítve a beszámolóban, de az ahhoz tartozó kiegészítő mellékletből néhány fontos dolog kiderül. A dokumentum szerint például már zajlik, vagy legalábbis hamarosan elkezdődik Magyarországon a Gidránok termelése, többször hivatkoznak ugyanis „a harci járművek gyártásával és összeszerelésével kapcsolatos készültségi fok” anyagi vonzataira, és 18 milliárd forintos kiadást tüntettek fel a gyártás anyagköltségeként.
Azt is feltüntették a beszámolóban, hogy a 23,2 milliárdos árbevétel nagy része belföldi értékesítésből származik, de csekély értékű, alig 10 millió forintos exportbevételük is volt. Méghozzá EU-n kívüli ország(ok)ból, és nem terméket, hanem valamilyen szolgáltatást értékesítettek oda. Összesen egyébként 896 millió forint értékben adtak el szolgáltatást: 887 millió volt a harci járművekkel kapcsolatos support, bő 2 millió nem részletezett karbantartás, és közel 7 millió forint a sejtelmes „egyéb” szolgáltatás értékesítéséből származó bevétele a cégnek.
Azt, hogy a HT Division Zrt. csak egy közvetítő a Magyar Honvédség és a török gyár között, jól mutatja, hogy a hatalmas forgalmat bonyolító cég csupán 8 alkalmazottal működött tavaly. Tőlük azonban nem sajnálták a pénzt: a bérekre és fizetésekre 176 millió forintot költöttek, ami azt jelenti, hogy fejenként havi 1,8 millió forintot kaptak a dolgozók.
|
Hatalmasat kaszáltak Orbán és Erdogan haverjai a török hadibeszerzéseken
|
A jogszabályoknak megfelelően a honvédség 30 évre titkosított török bevásárlásaiban közreműködő HT Divison Zrt. is leadta a május végi határidőig a 2022-es beszámolóját. A dokumentumból kiderül, hogy a Szíjj László és Suat Karakus tulajdonában lévő vállalat rekordévet zárt tavaly: 23 milliárd forintos forgalma volt, amiből 2,6 milliárd lett a haszon.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/06/07/hatalmasat-kaszaltak-orban-es-erdogan-haverjai-a-torok-hadibeszerzeseken/
|
2023-06-07 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Február végén Egyiptomba repült Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külügyminiszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, plusz egy üzleti delegáció. Az utazáshoz a honvédség négy repülőgépéből hármat is igénybe vettek: a két, egyenként kb. 140 fős Airbust és az egyik luxuskategóriájú Falcont is. Adatigénylésben kértük ki az üzleti küldöttség névsorát, és bár a három repülő miatt nagyobb létszámra számítottunk, csak egy 25 fős listát kaptunk a külügytől.
Február 27-én utazott Egyiptomba a magyar miniszterelnök, aki másnap tárgyalt Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi államfővel és vallási vezetőkkel. A kairói látogatásra Orbánt elkísérte két minisztere, valamint egy magyar cégvezetőkből álló delegáció is, akik egy üzleti fórumon vettek részt.
A miniszterelnök egyiptomi látogatását bejelentő hivatalos közleményben nem említették a delegáció létszámát, de a 24.hu megírta, hogy az utazáshoz a honvédség négy repülőjéből hármat is igénybe vettek Orbánék. Budapestről Kairóba repült a honvédség mindkét Airbus A319-es gépe, amelyek egyenként legalább 140 fő befogadására alkalmasak. A harmadik repülővel, a 606-os lajstromjelű, luxuskategóriájú Falconnal Szijjártó Péter érkezett.
Méghozzá elég kalandosan: hétfő hajnalban Törökországba kísérte a földrengés áldozatainak szánt segélyszállítmányt az egyik Airbus fedélzetén, majd az hazajött Budapestre, és vitte Orbánékat Kairóba (plusz a másik Airbus is). A külügyminiszterért pedig kiment Ankarába a 606-os Falcon, ami elreptette Stockholmba, majd onnan Egyiptom fővárosába. Ez nagyjából 7200 kilométeres repülés, amiről Szijjártó egy animációs videót tett közzé a Facebook-oldalán.
A három repülő hatalmas delegációra engedett következtetni, ezért adatigénylésben kértük ki a Külügyminisztériumtól és a Miniszterelnökségtől, hogy kik voltak azok a magyar cégvezetők, akik elkísérték Orbán Viktort, Nagy Mártont és Szijjártó Pétert Egyiptomba, és mely vállalatokat képviselték az úton.
A Miniszterelnökség azt közölte, hogy ők nem adatkezelők a kérdésben. A Külügy viszont érdemi választ küldött, amely szerint 21 cégtől 25 embert vittek ki. A listán ABC-sorrendbe rendeztük a cégneveket:
ANY Biztonsági Nyomda Zrt. – Zsámboki Gábor
Bonaventura Gold Kft. – Regőczi László
Care All Kft. – Varga Péter
Continest Technologies Zrt. – Kis-Márton Vidor
Cs-Process Mérnöki Kft. – Csűrös Sándor, Filipowicz Katalin Patrícia
FF Fémfeldolgozó Zrt. – Koller Zsuzsa
FIVOSZ Alapítvány – Inotay Petra Lujza
Ganz Danubius Watercraft and Crane Kft. – Jefremov Vlagyimir Vasziljevics, Szabó Norbert
Gan- MaVag International Kft. – Steklovits Balázs, Szatmáry Soma, Tamás Loránd
Grape Solutions Hungary Zrt. – Kluge Endre
Hungarian Water Partnership Nonprofit Kft. – Horváth Zoltán
HWTC Hungarian Water Technology Corporation Kft. – Kiss Adrián
Ikarus Global Zrt. – Benkócs Tamás
Innovitech Kft. – Baják Imre
Log Valve Kft. – Meixner Áron
MVM EGI Zt. – Lakatos Balázs
Platio Solar Kft. – Sebők András
Rába Járműipari Holding Nyrt. – Fehér Roland Zoltán
Renner Bt. – dr. Renner Tamás
Rex-San Kft. – Hidasi Péter Leon
Water&Soil Kft. – Vattay Richárd
„Magyarország és Egyiptom kormánya megállapodást írt alá a szuezi különleges gazdasági övezet közös hasznosításáról, amelynek nyomán magyar vállalatok kedvezményes körülmények mellett indíthatnak ott beruházásokat” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter február 28-án Kairóban. A pénzügyi feltételek kapcsán pedig „arra emlékeztetett, hogy az Eximbank százmillió eurós hitelkeretet nyitott a vállalatközi kapcsolatok támogatására”.
A kormányzati honlapon olvasható beszámoló szerint „az üzleti fórumon 21 magyar és 65 egyiptomi cég vett részt, egymással összesen 121 vállalatközi találkozót folytatva le”. A 21 cég stimmel, ennyi szerepel az Átlátszónak kiadott listában is. Azonban jól látszik, hogy két cégtől 2 fő, egy vállalattól pedig 3 ember is kiutazott Kairóba Orbán Viktorral és minisztereivel.
A Ganz-MaVag International Kft., amely 3 képviselőjét is delegálta a kairói útra, meglehetősen kormányközelinek mondható. Tulajdonosai ugyanis a Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt. és a Cato Investments Kft. – előbbi Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter érdekeltsége volt 2022 májusáig, az utóbbi pedig Tombor Andrásé, aki Habony Árpád hitelezőjeként szerzett hírnevet.
A külügytől kapott listán azonban a FIVOSZ a legérdekesebb, mivel ugye az nem cég, hanem – ahogy neve is jelzi – egy alapítvány. A betűszó a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének rövidítése, a szervezet jó kapcsolatokat ápol a Fidesz-kormánnyal. Rendezvényük, a Fiatal Vállalkozók Hete rendszeresen kap állami támogatásokat és szerepeltet kormányzati fellépőket. A FIVOSZ Alapítvány kuratóriumi elnöke Inotay Petra, aki részt vett az egyiptomi úton, és ezt a szervezet büszkén posztolta is a Facebook-oldalán.
Adatigénylésünkben rákérdeztünk arra is, hogy az üzleti delegáció tagjai mennyit fizettek a honvédségi repülős útért. A Külügy válasza szerint semennyit, vagyis
közpénzből vitték a 25 fős delegációt Egyiptomba.
Akárcsak tavaly februárban, amikor egy 49 fős delegáció utazott Szijjártó Péterrel Kairóba, majd onnan Bahreinbe honvédségi repülővel. Arról az útról nagy nehezen sikerült kiderítenünk a Honvédelmi Minisztériumtól, hogy a delegáció fedélzeti ellátása 5,5 millió forintba került, és további 6,85 millió forint volt a fedélzeti internethasználat díja. Azt sajnos nem tudni, hogy az idén februárban kivitt 25 fő mennyiért evett-ivott-netezett a honvédségi gépe(ke)n.
Címlapkép: Orbán Viktor megérkezik Kairóba a honvédség egyik repülőgépével 2023. február 28-án (fotó: a miniszterelnök Facebook-oldala)
|
Idén februárban 25 fős üzleti delegáció repült „ingyen” Orbánékkal Egyiptomba
|
Február végén Egyiptomba repült Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külügyminiszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, plusz egy üzleti delegáció. Az utazáshoz a honvédség négy repülőgépéből hármat is igénybe vettek: a két, egyenként kb. 140 fős Airbust és az egyik luxuskategóriájú Falcont is. Adatigénylésben kértük ki az üzleti küldöttség névsorát, és bár a három repülő miatt nagyobb létszámra számítottunk, csak egy 25 fős listát kaptunk a külügytől.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozadat/2023/06/16/iden-februarban-25-fos-uzleti-delegacio-repult-ingyen-orbanekkal-egyiptomba/
|
2023-06-16 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Pusztaottlakát legtöbben a költségvetési csalással megvádolt Simonka Györgyről ismerik. A békési falu valójában idilli hely lehetne, de a kis települések nehézségeivel küzd. Tavaly itt is bezárt a posta, a helyieket erről is kérdeztük.
A Magyar Posta rezsiköltségekre hivatkozott; mi megpróbáltuk megtudni, miért épp a kis vidéki postákat végezték ki, de nem árulták el, ezért pereltünk. Azt viszont közadatigényléssel sikerült megtudni, hogy hogyan változott a posta gázkiadása az elmúlt években. A vizsgált szerződések szerint a posta 2020-ban 6,15 forintért kapott 1 kWh gázenergiát, ez 2022-re 43,9 forintra, több mint 7-szeresére nőtt. A közbeszerzés alapján a bezárt 366 postából 169 gázfogyasztását tudtuk azonosítani. Ezek gázdíja 2022-ben összesen 155 millió forint volt, a 2020-as 21 millióval szemben.
A lista alapján a pusztaottlakai kirendeltség fűtéséhez 3395 kWh energiára szerződött az állami vállalat. Ez a megismert szerződések szerint 2020-ban 20879, 2021-ben 51315, míg 2022-ben 149128 forintba került. Ez csak a gáz ára, egyéb díjak és áfa nélkül.
A helyieket a télről is kérdeztük, vagyis hogy spóroltak-e a téli időszakban. Mindezt jóízű falatozás közben, merthogy a krumplis fánk mellé házi lekvárt is kaptunk. Ugyanis a MEKH adatai azt mutatják, hogy a rezsiijesztés bejött. A lakosság a 2016/2017-es télhez képest közel 30 százalékkal kevesebb gázt használt. Akkor az októbertől márciusig tartó átlaghőmérséklet 4,2 fok volt. Az elmúlt időszakban ez 6,7 fokra nőtt. Ezért kerestünk egy olyan időszakot, ami átlaghőmérsékletben hasonló. 2018-2019 tele 6,9 fokos volt, vagyis melegebb, mint a mostani. Ehhez viszonyítva közel 20 százalékos a spórolás. Vagyis hidegebb télen kevesebb gáz fogyott.
Videó a postabezárásról, és a pusztaottlakai téli spórolásról.
|
A bezárt Posta rezsiszámai igazolják: a lakosság 2020-ban többet fizetett a gázért, mint az állami vállalat
|
A 2020-as 6,1-ről 44 forint/kWh-ra nőtt a posta gázdíja 2022-re, ez közadatigénylésünk nyomán derült ki. A posta a rezsire hivatkozva zárt be számos egységet, ami nem is nyitott újra. Ennek legkevésbé sem örülnek a kis falvak lakói. A posta rezsiszámai egy dologra mégis rámutatnak: a lakossági rezsicsökkentett ár mítoszára.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozadat/2023/06/06/a-bezart-posta-rezsiszamai-igazoljak-a-lakossag-2020-ban-tobbet-fizetett-a-gazert-mint-az-allami-vallalat/
|
2023-06-06 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Száraz István érdekeltségébe tartozó Frank Digital Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft. közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kommunikációs tenderein rendre taroló cég nettó árbevétele közel egymilliárddal csökkent 2022-re, ennek ellenére nem zárt rossz évet, a nyeresége ugyanis 718 millió forint lett.
A cégeknek május 31-ig kell leadni az előző évi beszámolójukat, ezt megtette a fő profilja szerint reklámügynöki tevékenységgel foglalkozó Frank Digital Kft is. A cég tulajdonosa a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja, Száraz István.
A 2014-ben alapított Frank Digital éves bevétele három éve ugrott meg először jelentősen: a 2019-es 201 milliós összeghez képest akkor ugyanis közel 3 milliárdos bevétellel zárta az évet. A felfelé ívelő tendencia 2021-ben is folytatódott: a vállalat 4,25 milliárd forint nettó árbevétel mellett (ami közel 50 százalékos növekedést jelent) jelentősen feltornázta a profitot is, ami az előző évi 341 millióról akkor 790 millióra ugrott.
A tavalyi évben azonban nem sikerült ezt a növekedést folytatni: a cég 2022-es nettó árbevétele már „csak” 3,305 milliárd forint volt, ami 22 százalékos csökkenés a korábbi évhez képest. Az adózott eredmény, azaz a profit 718 millió forint lett tavaly, vagyis közel 70 millióval kevesebb, mint 2021-ben.
A nyereség közel felét ennek ellenére ki is vették osztalékként: az alapítói határozat szerint
Száraz István 400 milliós osztalék kivételéről döntött.
A foglalkoztatottak száma is nőtt: a 2020-as évben átlagosan mindössze 3 főt foglalkoztató reklámügynökség alkalmazottainak létszáma egy évvel később 8-ra, majd 2022-ben 9-re változott. A cég személyi jellegű ráfordítása 2022-ben 85,89 millió forint volt, és a beszámolóból a dolgozók bérezésének adatai is kiderültek: az átlagosan kilenc főt foglalkoztató cég bérköltsége 74,45 millió forint volt, azaz egy főre havonta nagyjából közel 670 ezer forintot költöttek.
Az Opten adatai alapján a Frank Digital Kft. egy másik cégen – a Dry Delta Kft.-n – keresztül áll Száraz István tulajdonában. A Dry Delta egyelőre még nem adta le a 2022-es beszámolóját – holott ezt május 31-ig kellett megtennie a cégeknek.
Közpénzes gyarapodás
Száraz neve onnan lehet ismerős, hogy ő volt a már megszűnt VS.hu alapítója, ami több mint félmilliárdot kapott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványaitól. Emellett az Origót kiadó New Wave Media Group Zrt.-ben is jelentős szerepet töltött be 2017-ig. A vezérigazgatói címet később barátja, a jegybankelnök Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám vette át. A hvg.hu értesülése szerint Matolcsyék mellett Száraz jó kapcsolatot ápol a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal is.
A Frank Digital Kft.-ről több alkalommal is írtunk már az Átlátszón, a cég ugyanis az elmúlt években rendre tarolt az MNB kommunikációs tenderein.
a 2019-2020-as, valamint a 2020-2021-es időszakra is kétmilliárd forintos keretmegbízást kötött a jegybank Száraz István cégével
a 2021-2022-es évre már hárommilliárdot kapott a Frank Digital ugyanerre a feladatra
tavaly decemberben ismét elnyerte a cég a Magyar Nemzeti Bank 3,3 milliárdos tenderét.
A másik indulót tavaly decemberben egy amatőr hiba miatt kizárták a közbeszerzési eljárásból, de a korábbi években sem volt szoros a verseny: a 2021-2022-es tenderen például nem is érkezett be másik ajánlat.
Az idei év is jól indult a Frank Digital Kft. számára: januárban kiderült, hogy a nemrég alapítványi kézbe került Neumann János Egyetem kommunikációs kampányát is ők vihetik nettó 119 millió forintért.
Matolcsy Ádám barátjának cége nyerte a Neumann János Egyetem kommunikációs tenderét | atlatszo.hu
A kampányok egyik célja, hogy a kecskeméti Neumann János Egyetem országos ismertséget szerezzen, illetve, hogy egy olyan „adatokkal alátámasztható kommunikációs rendszer” alakuljon ki, amely „alkalmas az intézmény bevételtermelésének növelésére, a hallgatói létszám gyarapítására és a reputáció nemzetközi szinten való növelésére is.”
Májusban pedig újabb MNB-s megbízással gazdagodott a cég: ezúttal nettó 702 millió forint értékben kaptak megbízást a jegybanki tulajdonban lévő MNB-EduLab Kft. komplex kommunikációs feladatainak ellátására.
|
Matolcsy Ádám barátja 400 milliós osztalékot vett ki az MNB kommunikációs tenderein taroló cégéből
|
A Száraz István érdekeltségébe tartozó Frank Digital Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft. közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kommunikációs tenderein rendre taroló cég nettó árbevétele közel egymilliárddal csökkent 2022-re, ennek ellenére nem zárt rossz évet, a nyeresége ugyanis 718 millió forint lett.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/06/07/matolcsy-adam-baratja-400-millios-osztalekot-vett-ki-az-mnb-kommunikacios-tenderein-tarolo-cegebol/
|
2023-06-07 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
„Magyarország lakossága a beérkező ukrán menekültekkel másfélszeresére nőtt, hozzánk érkezett a háború elől menekülők többsége” – ilyen abszurd megállapításokat tehetnénk, ha hitelt adnánk a közmédiában naponta szemlézett menekültügyi jelentéseknek. Valójában a háború óta csak mintegy 36 ezer ukrán állampolgár kaphatott hazánkban menedéket, de politikai okokból megéri a nyilvánosságban felnagyítani a számokat.
„Több, mint tizenegyezer menekült érkezett Ukrajnából szombaton” – ilyen és ehhez hasonló címekkel szemlézi ma is a közmédia az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) határátlépésekről szóló adatait. Ezzel azt a látszatot keltik, mintha Magyarországra nap mint nap menekültek hatalmas áradatát zúdítaná az orosz-ukrán háború. Az ORFK tavaly március óta naponta közzéteszi, hányan léptek be Magyarországra Ukrajnából, illetve hány, Ukrajnából érkezett személy jött be a román-magyar határon.
A magyar határon kelet felől belépőket a média, köztük az MTVA csatornái is következetesen menekültekként, a háború elől biztonságot kereső emberekként emlegetik. A hatalmas menekültválság érzetének fenntartásáért a Hirado.hu napi hírfolyamaiban gyakori, hogy kétszer is hírt adnak a hazánkba aznap érkezett több ezer menekültről.
Ingázók és bevásárlók is menekültként jelennek meg a statisztikában
Valóban ilyen súlyos a helyzet a keleti határokon? Feltételezzük, hogy a hivatalos számok igazak, valóban annyi ember menekül rendszeresen Magyarországra a háború elől, ahányan a rendőrség jelentéseiben szerepelnek?
Az ORFK 2022. február 22-e, a harcok kezdete óta közli, hányan lépték át az ukrán-magyar határt. A legnagyobb menekülthullám érthető módon ekkor érkezett: február végén naponta több mint 15 ezren jöttek Ukrajnából Magyarországra. Az ukrán határon át márciusig 10-éig naponta több mint 10 ezer ember érkezett, ezt követően csökkenni kezdett a belépések száma. A tavaly márciustól mostanáig tartó időszakban jellemzően 4-6 ezren érkeznek egy nap Ukrajna felől.
A napi jelentésekben szereplő belépések számát az alábbi grafikonban mutatjuk:
Március végétől a rendőrség napi jelentéseinek formátuma megváltozott, ettől kezdve azokat is számon tartják, akik Románia felől lépnek be hazánkba, és úgy nyilatkoznak, hogy Ukrajnából érkeztek. A médiában ők továbbra is mind menekültekként (bár valójában menedékkérőnek kellene őket nevezni) jelennek meg.
Valójában azonban a rendőrség jelentéseibe minden határátlépést beleszámítanak, függetlenül attól, milyen célból jönnek Magyarországra.
Az ingázó munkavállalók, az itt élő rokonaikat látogató kárpátaljaiak és a bevásárolni érkezők mind bekerülnek a nyilvántartásba,
majd a nyilvánosságban menekültként könyvelik el őket – akkor is, ha egyébként még aznap vissza is térnek Ukrajnába.
Igazából csupán a napi belépők töredéke érkezik menekültként. Erre utalnak a rendőrség saját adatai is: a napi jelentések szerint az elmúlt hónapokban naponta néhány tucatnyi embernek állítottak ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Ez az a dokumentum, amellyel például a menedékkérelmet intézhetnék, de még az sem biztos, hogy az igénylők nagy része élt volna ezzel a lehetőséggel. Az, hogy a belépők túlnyomó többsége nem igényel ilyen igazolást, arra utal, hogy nem tervezik sokáig elhagyni a hazájukat, vagy már eleve van valamilyen igazolványuk, amivel Magyarországon tartózkodhatnak – például kettős állampolgárként van magyar útlevelük.
Hány menekült érkezett valójában?
Ha összeadjuk a rendőrségi statisztikában közölt belépési számokat, nyilvánvaló, mennyire abszurd a napi határátlépésekről úgy hírt adni, hogy „tegnap is több mint tízezer menekült” érkezett. Így ugyanis az jönne ki, hogy a háború kezdete óta 5 193 639 menekült jött Magyarországra. Vagyis nemcsak, hogy másfélszeresére nőtt volna Magyarország lakossága, de a háború elől eddig elmenekült mintegy 8 millió ukrán többsége Magyarországra jött volna.
Mondanunk sem kell, mindezt a nemzetközi adatok nem támasztják alá. A ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint a legnagyobb számban Lengyelország fogadott be ukrán menedékkérőket: több mint 1,6 millió személyt. Lengyelországot követi Németország, ahol mintegy 945 ezren kaptak menedékjogot, a harmadik helyen pedig a félmillió menedékkérőt befogadó Csehország áll.
Magyarországon valójában a háború elől menekülők kevesebb, mint egy százaléka, mintegy 36 ezer ember tartózkodik az UNHCR adatai szerint.
Hazánknál jóval több menekültet fogadtak be olyan távoli országok is, mint az Egyesült Államok, Írország vagy Spanyolország.
Az UNHCR adatai szerint emellett 2,8 millió menekült tartózkodik Oroszországban. Igaz, itt az ENSZ-szervezet megjegyzi: ez a szám az orosz hivatalos szervek adatain alapul, akik nem a regisztrált menekültek számát teszik közzé, hanem általában a határátlépéseket – érdekes egybeesés, hogy a magyar rendőrség hasonlóan kommunikál a menekültekről, bár az Idegenrendészet közben közzéteszi a hiteles adatokat is a nálunk regisztrált menekültek számáról.
Az is kérdéses, hogy lehet-e menekültnek nevezni azokat, akiket a megszálló orosz hatóságok Oroszországba telepítettek át az elfoglalt területekről, nem inkább foglyokról vagy deportáltakról beszélhetünk-e. Különösen igaz ez arra a több ezer gyerekre, akiket a szüleiktől elszakítva hurcoltak Oroszországba.
A propaganda igazolására hasznos
A kormányzati kommunikáció a háború kezdte óta túlhangsúlyozza a hazánkat érintő menekülthullámot: „Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciójának” nevezi a menekültek megsegítését, és azt sugallja, hogy több százezer, sőt, egyes nyilatkozatok szerint egymillió menekültet fogadtunk be.
Ezt az állítólagos, hatalmas áldozatvállalást a kormánypárti szócsövek rendre két okból hozzák fel.
Egyrészt az ukrán kormány elleni propagandára használják: úgy állítják be, hogy Zelenszkijék hálátlanok, mert annak ellenére, hogy mekkora segítséget kapnak tőlünk az ő menekültjeik, mégis „Magyarországot támadják”.
Kijev valójában olyan lépések miatt bírálja a magyar kormányt, mint például az orosz agressziót támogató szereplők elleni szankciók blokkolása, Magyarország orosz energiafüggésének mélyítése, vagy Orbán Viktor azon kijelentései, miszerint Ukrajna elkerülhetetlenül el fogja veszteni a háborút.
Másrészt előfordul, hogy a gazdaság gyenge teljesítményét is a menekültválságra fogják. Kormánypárti politikusok több esetben is hangoztatták, hogy Magyarország kénytelen a menekültek ellátását saját zsebből finanszírozni, ugyanis az Európai Unió nem segít.
Valójában az Európai Unió több forrásból – egyrészt a REACT-EU nevű alapból, másrészt az úgynevezett Belügyi Alapokból – több mint 10 milliárd forintnyi pénzt biztosított Magyarországnak az ukrajnai menekültek ellátására. A REACT-EU az egyik olyan pénzügyi alap, amit az Európai Bizottság korrupciós és egyéb aggályok miatt blokkolt, azonban a háború kitörése után egy részét mégis folyósították, hogy legyen miből kezelni a menekültválságot.
A probléma az, hogy amint azt a Miniszterelnökség is elismerte, a REACT-EU forrásokat már elköltötték más célokra. A magyar állami pénzből történő segítségnyújtás pedig szintén igen átláthatatlan pénzügyileg: a menekültek ellátására a Karitatív Tanács 3 milliárd forintot kapott, amivel tavaly nem számoltak el.
Ahogy tavaly írtuk: valójában a magyar állam által nyújtott segítség mértéke mélyen alatta van a visegrádi országokénak, annak ellenére, hogy lakosságszám-arányban jóval kevesebb menekültet fogadtunk be. Tavalyi számok alapján még az 5,4 milliós lélekszámú Szlovákia is több mint háromszor annyi menedékkérőt fogadott be, mint Magyarország, miközben egy-egy menekült is jóval színvonalasabb ellátást kapott, mint nálunk.
Magyarország néhány tízezer ukrajnai menekültet sem képes rendesen ellátni, civilek végzik az állam segélymunkáját | atlatszo.hu
Még úgy is recseg-ropog a menekültügyi ellátórendszer, hogy a kormány által emlegetett százezrekhez (sőt, milliót meghaladó számhoz) képest a valóságban alig huszonvalahányezer háborús menekült tartózkodik Magyarországon. A réseket civilek, önkéntesek próbálják betömködni több-kevesebb sikerrel. A legnagyobb probléma az, hogy nincsenek rugalmas, hozzáférhető szálláshelyek a fővárosban, de a kormányzati sóherség és koncepciótlanság az egész folyamatra rányomja a bélyegét. Az Átlátszó lejárta az Ukrajnából érkezők útját a határtól a Madridi úti menekültszállóig.
Magyarországon az ukrajnai menekültváláságban kezdettől fogva kulcsszerepet játszottak olyan civil szervezetek és önkéntes csoportok, amelyek támogatást nem kaptak az államtól, a segítségnyújtást társadalmi munkában és önkéntes felajánlásokból végezték. Idén májusban a Magyarországon átutazó menedékkérők továbbra is a Migration Aid civil szervezet Madridi úti szállásán kaptak ellátást. A szállás végig közösségi adakozásból működött, és júliusban úgy tűnt, az infláció miatt az önkéntesek nem tudják tovább fizetni a költségeit. Végül a „Madridi” megmenekült, de ismét nem állami, hanem civil adományoknak köszönhetően.
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
|
A rendőrség számai alapján már több mint 5 millió ukrán menekültnek kéne lennie Magyarországon
|
Magyarország lakossága a beérkező ukrán menekültekkel másfélszeresére nőtt, hozzánk érkezett a háború elől menekülők többsége” – ilyen abszurd megállapításokat tehetnénk, ha hitelt adnánk a közmédiában naponta szemlézett menekültügyi jelentéseknek. Valójában a háború óta csak mintegy 36 ezer ukrán állampolgár kaphatott hazánkban menedéket, de politikai okokból megéri a nyilvánosságban felnagyítani a számokat.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/adat/2023/06/08/a-rendorseg-szamai-alapjan-mar-tobb-mint-5-millio-ukran-menekultnek-kene-lennie-magyarorszagon/
|
2023-06-08 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
1,5 milliárdról 5 milliárdra növelte éves bevételét a Peszter Kft. Hasonlóan látványos sikereket ért el az Alkotás Szolgáltató Kft, amely 158 millióról 1,4 milliárdra tornázta fel a bevételét egyetlen év alatt. És a Pharos ’95 Kft. is jó évet zárt 2022-ben: 4,2 milliárdról 11,3 milliárdra nőtt a cég forgalma. A három vállalkozásban az a közös, hogy több megbízást is kaptak kézilabdapályák és csarnokok építésére a közelmúltban. És persze az is, hogy több szálon kötődnek a kormányhoz és/vagy a Fideszhez.
Bár a polgármester részletes magyarázatot adott a jelenségre, mégis viccelődés tárgya lett nemrég a szántó közepén épült szabadtéri kézilabdapálya Kozármislenyben. A látvány ugyanis valóban abszurd: a semmi közepén árválkodó pálya körül egyetlen épület, így például öltöző vagy mosdó sem volt márciusi cikkünk megírásakor, ahogy parkoló vagy járda sem – csak sár és szép kilátás a Pécsi TV-toronyra.
A 90 millió forintos beruházásról Biró Károly akkor az Átlátszónak elmondta, folyamatosan bővítik a pálya körül a területet, valójában egy új sportkomplexum jön majd ott létre, és a város hamarosan „körbenövi” a létesítményt.
A szántásba építettek kézilabdapályát Kozármislenyben 90 millió forintból | atlatszo.hu
Szürreális képek terjedtek el a Facebookon egy kültéri kézilabdapályáról, amely egy szántó közepén áll, a legközelebbi házaktól is több száz méterre. Kiderítettük, hogy a Magyar Kézilabda Szövetség a beruházó, a helyszínt pedig Kozármisleny önkormányzata választotta. A 90 milliós fejlesztést egy sportkomplexum első lépésének szánják, és a tervek szerint a város hamarosan körülveszi majd a pályát. Addig buszokkal viszik oda a csapatokat edzeni.
Cikkünk megjelenését követően több olvasó is jelezte lapunknak, hogy „teleszemetelték” az országot ezekkel a pályákkal, amelyek egyébként vizesen csúsznak, ha pedig valaki elesik rajtuk, égési sérülésekhez hasonló horzsolásokat szerez.
Megnéztük, és valóban sok ilyen kültéri kézilabdapálya épült országszerte, de hogy pontosan mennyi, azt nem sikerült megtudnunk. Egy közbeszerzési eljárást találtunk, ahol 20+2 pályára kötöttek szerződést a nyertes kivitelezőkkel, de végül csak 16 épül(t) meg (Bácsalmáson, Budapesten a XVIII. kerületben, Füzesabonyban, Hajdúböszörményben, Karcagon, Keszthelyen, Kiskőrösön, Kiskunmajsán, Mohácson, Pápán, Pásztón, Ságváron, Sárbogárdon, Sárospatakon, Siklóson és Vásárosnaményben).
Ebbe a listában nem szerepel Kozármisleny, ahogy többek között Komló, Keszthely vagy Győr sem, így a sor még biztosan sokáig folytatható. Érdeklődtünk a Magyar Kézilabda Szövetségnél, hogy összesen hány ilyen pálya épült az országban és mennyi pénzt fordítottak erre, de nem kaptunk választ. A szövetség személyes találkozót javasolt, de miután az általuk felajánlott időpont nekünk sajnos nem volt alkalmas, további leveleinkre már nem reagáltak, és új időpontot sem adtak.
Minden út Felcsútra vezet
Az említett közbeszerzést az Alkotás Szolgáltató Kft. és Pharos ’95 Sportpályaépítő Kft. nyerte, amelyek alvállalkozóként bevonták a Bástya Millenium Zrt.-t is. A keretmegállapodás nem tartalmazott minden részletet, a pontos mennyiségeket a közvetlen megrendelésekben határozták meg.
A cégek nettó 1,2 milliárd forintért vállalták a munkát, és úgy számoltak, hogy egy pálya átlagosan 58,9 millió forintba kerül majd.
A két nyertes közül a Pharos ’95 neve közismertebb, hiszen a cég számos focipálya-építési munkát nyert el az előző években. A 48 fős dunavarsányi céget 1995-ben alapították, tulajdonosa Végh Gábor és Végh-Kajtár Erika.
A többek között lakó- és nem lakó épület építésével foglalkozó cég kapcsolatba került az Orbán Viktor alapította és Mészáros Lőrinc elnökölte Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiával (PFLA), és épített is Felcsúton műfüves pályákat. Például azt, ami Kelet-Közép-Európa első FIFA 2 csillagos minősítésű ilyen létesítménye lett. 2010-ben a Videoton stadionjában is a Pharos végezte el a pályafelújítást
Felcsúton is van telephelye, nagyon hasít a stadionépítési piacon a ZTE tulajdonosa | atlatszo.hu
Nem verték nagydobra, de a közbeszerzési eljárás eredményéből kiderült, hogy az újabb stadionépítési láz főszereplője, a ZÁÉV Zrt. nem egyedül fejezi be a zalaegerszegi arénát: a munkát a középkategóriás stadionos megbízásokat sorra elnyerő Pharos ’95 Kft-vel együtt nyerte el. A Pharos pedig a ZTE futballcsapatát működtető zrt tulajdonosa, vagyis pont annak a klubnak, amelyiknek – állami forrásokból – készül a létesítmény.
Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy ez az üzleti kapcsolat is megjelent aztán Végh személyében a miniszterelnök VIP-páholyában: a Bors 2012-es cikke mutatta be, hogy kik nézték Orbán Viktorral a Videoton-Debrecen bajnokit, és a Pharos ’95 tulajdonosa a vendégek között volt.
Sőt, Végh Gábor adományozta az akadémiának a Puskás Ferenc szobrot is,
amelyet 2014 áprilisában Orbán Viktor miniszterelnök avatott fel a felcsúti stadion megnyitója előtt. Végh Gábor szintén 2014-ben lett cégén keresztül a zalaegerszegi futballcsapat, a ZTE FC Zrt. tulajdonosa.
A Pharos ’95 azóta sem szakadt el Felcsúttól, hiszen a Puskás Akadémia támogatói között szerepel jelenleg is. A cégnek sokáig telephelye is volt a faluban, a Fő út 0311/5. hrsz., majd a Fő út 0228/39.hrsz. alatt. Utóbbi tavaly szeptemberben szűnt meg. A Fő út 0311/5. korábban Mészáros Lőrinc állandó lakcíme, valamint a Mészáros és Mészáros Kft. (most már Zrt.) székhelye volt.
Jól mutatja a NER és Végh Gábor közötti szoros kapcsolatot, hogy Végh 2018-ban Mészáros Lőrinc egyik lánya, Beatrix társaságában utazott haza a spanyolországi Malagából az OE-LEM lajstromjelű osztrák magánrepülőgéppel, amit Mészáros Lőrinc mellett Orbán Viktor is használt már.
A Pharos ’95 – köszönhetően a közpénzes kézilabdapálya építéseknek is – jó évet zárt 2022-ben: 4,2 milliárdról 11,3 milliárdra nőtt a cég forgalma, és a tulajdonosoknak 200 millió forint osztalékot fizettek ki a 422 milliós adózott eredményből.
A volt fideszes képviselő is jól járt
Az Alkotás Szolgáltató Kft. elsőre talán kevésbé tűnik érdekesnek, pedig ők sem éppen kispályások – csak hogy stílusosak legyünk. A cég tulajdonosa (a Gappei Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül) Urbán-Szabó Sándor volt fideszes politikus. Szintén az övé az alvállalkozóként bevont Bástya Millenium Zrt., amely többek között ötmilliárdért építhet rendelőt Rákosmentén.
Ahogy a Magyar Narancs még 2016-os cikkében összefoglalta: Urbán-Szabó Sándor ezer szállal kötődött a kormánypárthoz: 2006 és 2014 között a XIII. kerületben volt fideszes önkormányzati képviselő, 2015-ig pedig irányítója és tulajdonosa volt a Fradi reklámtevékenységért felelős FTC Brand Management Kft.-nek. Sőt, Urbán-Szabó alapította a Fradi utánpótlását támogató Albert Flórián Alapítványt is, amelynek élére ő maga kérte fel Kubatov Gábort, a Fidesz országos pártigazgatóját és az FTC elnökét.
Kubatov Gábor tíz éve a Fradi élén: a listavezető | atlatszo.hu
Becsatornázott állami milliárdok, önkormányzati százmilliók, több 10 milliárdos sportlétesítmények vagyonkezelői joga – így finanszírozta az állam a Ferencvárosi Torna Clubot az éppen tíz éve megválasztott Kubatov Gábor elnöksége alatt. A felcsúti tao-paradicsomhoz fogható mennyiségű pénz folyt be 2011 óta a Fradihoz az állam jóvoltából.
Az alapítvány kuratóriumában továbbá helyet kapott Kocsis Máté, Józsefváros egykori fideszes polgármestere– a Bástya Millenium amúgy sorra nyerte a közbeszerzéseket a nyolcadik kerületben.
De visszatértve az Alkotás Szolgáltató Kft.-re. A cég az elmúlt években nem nyert közbeszerzést, kivéve ezt az egyet a Pharos ’95 Kft.-vel 2021-ben, illetve már idén egy öltözőfelújítási munkát szintén a Magyar Kézilabda Szövetségtől.
Hogy a pályaépítés vagy valami egész más megbízás dobta meg a cég bevételeit, nem tudni, de az biztos, hogy a kft. 158 millióról 1,4 milliárd forintra tornázta fel a bevételét egyetlen év alatt. A tulajdonosok 50 milliót vettek ki a 220 milliós nyereségből.
A kézicsapat tulajdonosának cége épít kézicsarnokokat
A kültéri kézilabdapályák mellett kézilabda csarnokok is épültek (és újultak meg) szép számmal országszerte – a Magyar Kézilabda Szövetség ezzel kapcsolatos programja már a 8. ütemnél tart. Van egy cég, amely gyakran szerepel sikerrel ezeken a közbeszerezéseken, mégpedig a Peszter Ingatlanforgalmazási, Építőipari és Kereskedelmi Kft.
A Peszter Kft. 1998-ban alakult Siófokon Peszter Fordító Iroda és Kereskedelmi Kft. néven. A cég ellen 2007 és 2015 között több végrehajtási eljárás is indult a NAV Fejér Megyei Adóigazgatósága Hátralékkezelési Osztályán. 2016-ban azonban új tulajdonosa lett a kft.-nek, Babják Csilla, ami láthatóan jót tett a cégnek.
A siófoki kézilabdacsapat tulajdonosának cége építheti 1,7 milliárdért a siófoki edzőközpontot | atlatszo.hu
A PESZTER Ingatlanforgalmazási, Építőipari és Kereskedelmi Kft. neve akkor vált ismertté, amikor kevés építőipari múlttal a háta mögött elnyert egy 1,8 milliárdos tendert Siófokon, és olyan alvállalkozókat vont be a munkálatokba, mint az egykori Tiborcz-cég, az Elios Innovatív Zrt., és a közbeszerzések nagy kedvence, a West Hungária Bau Kft. (WHB). A cég akkor csak lazán volt köthető Fodor Jánoshoz, a Siófok KC ügyvezető-tulajdonosához, ma viszont már ő a kft. egyedüli tulajdonosa. Fodor egy másik cége, a Pro Pannonia pedig azt a Part FM rádiót működtette, amely aztán Mészáros Lőrincék érdekeltségébe került.
Rögtön a következő évben ugyanis elnyertek egy 1,7 milliárdos tendert: ők fejezhették be a szerkezetkész siófoki Kiss Szilárd Sportcsarnokot. A korábban 0, majd 453 millió forint árbevételű cég volt az egyetlen, amely pályázott a kiírásra, és pont meg is felelt a követelményeknek. Az ajánlatkérő Siófoki Kézilabda Sport Club egyesület ugyanis alkalmassági minimumkövetelményként fogalmazta meg, hogy a megelőző 3 lezárt üzleti évben a teljes üzleti árbevételnek el kell érnie a 450 millió forintot.
Minderről akkor az Mfor számolt be, sőt, a portál azt is kiszúrta, hogy a Peszter milyen illusztris alvállalkozókat vont be a munkálatokba. A cég keze alá dolgozott ugyanis az egykori Tiborcz-cég, az Elios Innovatív Zrt., továbbá a közbeszerzések nagy sztárja, a West Hungária Bau Kft. (WHB), és Bognár József egyéni vállalkozó.
A Peszter azóta – sok már beruházás mellett – elnyerte a kézilabda munkacsarnokok építését Lentiben közel 1 milliárdért, Vecsésen szintén 1 milliárdért, Hévízen 900 millióért, és Komlón ugyancsak 1 milliárd forintért.
A társaság éves forgalma 1,5 milliárdról 5 milliárdra ugrott tavaly, az adózott eredmény pedig 431 millió lett, amiből 280 millió forint osztalékot fizettek ki a tulajdonosoknak.
A cég tulajdonosa 2021 óta Baller András és Fodor János, a Siófok KC ügyvezető-tulajdonosa. Fodornak a Siófok Kézilabda és Tenisz Club Sportszolgáltató Kft.-n túl érdekeltsége van a Pro Pannonia Kft.-ben és az Ürményi Kastély Kft.-ben is. A Pro Pannonia működtette a Part FM balatoni rádiót, amely aztán Mészáros Lőrincék érdekeltségébe került. Az Echo Penisola Kft. pedig, amelyben korábban ügyvezető volt (és amelynek tulajdonosa a Pro Pannonia volt), ma már a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) alá tartozik.
|
Nemcsak a foci-, de a kézilabdapálya-építés is jól hoz a konyhára a baráti cégeknek
|
,5 milliárdról 5 milliárdra növelte éves bevételét a Peszter Kft. Hasonlóan látványos sikereket ért el az Alkotás Szolgáltató Kft, amely 158 millióról 1,4 milliárdra tornázta fel a bevételét egyetlen év alatt. És a Pharos ’95 Kft. is jó évet zárt 2022-ben: 4,2 milliárdról 11,3 milliárdra nőtt a cég forgalma. A három vállalkozásban az a közös, hogy több megbízást is kaptak kézilabdapályák és csarnokok építésére a közelmúltban. És persze az is, hogy több szálon kötődnek a kormányhoz és/vagy a Fideszhez.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/06/08/nemcsak-a-foci-de-a-kezilabdapalya-epites-is-jol-hoz-a-konyhara-a-barati-cegeknek/
|
2023-06-08 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Úgy fest, Rákay Philip annál is nagyobb ingatlanterületet szerzett Rácalmás külterületén, mint amiről tavaly nyilatkozott lapunknak. Akkor egy cégalapítás kapcsán kérdeztük, és annyit mondott, hogy 42 hektárról van szó. Már ez sem kis falat, csaknem egy fél Margit-sziget, és mint most kiderítettük, a forgalmi értéke is jelentős,
917 millió forintra értékelték az ipari területet
tavaly, amikor a Rácalmás Greendustry Projekt Zrt.-be apportálta Rákay tanácsadócége, a Norton Consulting Zrt.
A földdarab közvetlenül a dél-koreai gumiabroncsgyártó óriás, a Hankook szomszédságában fekszik, és mint megírtuk, a kormánypárti influencer és vállalkozó az OTP Ingatlankezelő alapjától, a Balansz Zártkörű Nyíltvégű Intézményi Ingatlanfejlesztő Alaptól szerezte meg. Az is felmerült, hogy esetleg akkumulátorbontó épül az ipari területen, Rákay azonban ezt cáfolta.
A vevő a szomszédos Hankook lett, mely a terület egy részét azonnal megvette, a maradékra pedig elővásárlási jogot szerzett.
A rácalmási ingatlansztorinak azonban ezzel nincs vége, néhány napja új RCLMS Greenfield Projekt Zrt. néven Rákay új céget alapított tanácsadó cégével, a Norton Consultinggal közösen. Rögtön egy jókora darab rácalmási földterületet is apportáltak az új társaságba. 9,76 hektár a város külterületén fekvő kivett ipari területről van szó, amit a felkért ingatlanszakértő 165,92 millió forintra becsült.
Az új cég 5 milliós jegyzett tőkéje úgy állt elő, hogy abból 1,5 millió forintot készpénzben, 3,5 milliót pedig nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként tettek bele. Az ingatlant a Norton apportálta, abból ennyi került a jegyzett tőkébe, 162,42 milliót az RCLMS Greenfield tőketartalékába könyveltek. Az alapító okiratból az is kiderül, hogy a pénzbeli hozzájárulás is nagyrészt a Nortontól származik, a tanácsadó 1,45 millió forinttal járult a jegyzett tőkéhez, Rákay pedig személyesen 50 ezer forinttal, egy részvény erejéig vett részt az alapításban.
A megállapodást a projektcég ilyetén létrehozásáról, az ingatlanapportról Rákay Philip saját magával írta alá a két társaság nevében, azt is rögzítve, hogy nem kell áfát és illetéket fizetni, hiszen a megalapított új társaság és a Norton kapcsolt vállalkozások. A megállapodásban arról viszont nincs szó, hogy mire szolgál a projektcég, illetve a benne lévő ingatlan.
Az ingatlan tulajdonosa 2022. július 27-éig ebben az esetben is a már említett Balansz volt, tehát ezt a földrészt is Csányi Sándoréktól szerezte Rákay, pontosabban a Norton Consulting. Szintén kivett ipari terület, beépítetlen, a szomszédságában termőföldek és a Hankook Tire Magyarország Kft. telephelye található. A terület déli szélén földkupacot halmoztak össze még évekkel ezelőtt, a Hankook telephelyének kialakításakor, ez befolyásolja a használhatóságot, és a Hankookkal rendezendő a sorsa. A telek középső részét magasfeszültségű vezeték keresztezi, a védőtávolságon túl, a vezetéktől északra, illetve délre eső területek beépíthetők.
A jövőbeni konkrét fejlesztési tervek híján az ingatlanértékelés a hasznosításra nem tér ki, de létezik beépítési vázrajz, amiből annyi megállapítható, hogy a beépíthető összterület 6,55 hektár.
A közel 10 hektáros ipari területet Rákay (illetve a Norton) 165,92 millió forintért vette tavaly nyáron,
és a vagyonértékelő a forgalmi értéket most sem tette ennél magasabbra, ekkora értéken állapította meg az apportértéket. Ami a kilátásokat illeti, a szakvélemény szerint a következő egy évben is legfeljebb értéktartás várható a helyi ingatlanpiacon. Az ingatlan elsősorban ipari, kereskedelmi ingatlan, telephely építésére alkalmas, a potenciális vevőkör pedig a nagy-és középvállalkozói rétegből kerülhet ki.
Ha csak az ingatlanbecslésben szereplő forgalmi értékeket vesszük alapul, akkor eddig 1 milliárd forintnál is nagyobb rácalmási ingatlanbiznisz bontakozik ki. Az egykori műsorvezető ingatlanbizniszeiről itt olvashat részletesen.
|
Már túl van az egymilliárd forinton Rákay Philip rácalmási ingatlanüzlete
|
Úgy fest, Rákay Philip annál is nagyobb ingatlanterületet szerzett Rácalmás külterületén, mint amiről tavaly nyilatkozott lapunknak. Akkor egy cégalapítás kapcsán kérdeztük, és annyit mondott, hogy 42 hektárról van szó.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2023/07/10/rakay-philip-ingatlan-racalmas/
|
2023-07-10 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Közzétette első két, lezárt vizsgálatának összefoglalóját az Integritás Hatóság –közölte a szervezet szerdán az MTI-vel. Az egyik projektnél a még ki nem fizetett 800 millió forintos pályázati forrás visszatartását javasolták.
A hatóság egy május eleji bejelentés alapján vizsgálta a Somogy vármegyei babócsai általános iskolai infrastrukturális fejlesztését. A Kaposvári Tankerületi Központ felügyelete álló intézmény európai uniós és hazai forrásokból 2019 és 2022 között több részletben 1,822 milliárd forint támogatást nyert el, amelyből 1 milliárd forintot már ki is fizettek, de a beruházás az Integritás Hatóság vizsgálatának lezárásának időpontjáig nem valósult meg.
A közlemény szerint az intézmény 700 millió forinttal nem számolt el, és ebből az összegből, mintegy 423 millió forint olyan biztosíték nélküli előleg volt, amelyet olyan szállítóknak utaltak, amelyek azóta felszámolás alá kerültek. A vizsgálat lefolytatása után azt javasolták, hogy a projektben még nem folyósított, mintegy 800 millió forintot ne fizessék ki.
Azt írták: a beruházás meghiúsulása hátrányosan érinti az európai uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, ezért felhívják a Miniszterelnökséget mint érintett irányító hatóságot a szabálytalansági eljárás lefolytatására és arra, hogy legalább 30 naponként adjon tájékoztatást a projektről.
Az Integritás Hatóság a Hajdú-Bihar vármegyei Derecske önkormányzat konfliktuskezelési tréning beszerzési eljárását is vizsgálta. A közlemény szerint mivel az uniós Emberi erőforrás fejlesztési operatív program (Efop) keretében megvalósulandó projektet végül nem számolták el, ezért nem tettek megállapítást.
Ugyanakkor felhívták a Miniszterelnökség figyelmét, hogy különös gondossággal járjon el, amennyiben a konfliktuskezelési tréningre kifizetési kérelmet nyújtanak be.
|
800 millió forint pályázati pénzt bukhat a kaposvári tankerület egy iskolafelújításon
|
Közzétette első két, lezárt vizsgálatának összefoglalóját az Integritás Hatóság –közölte a szervezet szerdán az MTI-vel. Az egyik projektnél a még ki nem fizetett 800 millió forintos pályázati forrás visszatartását javasolták.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2023/07/05/palyazati-penz-felfuggesztes-javaslat-integritas-hatosag-babocsa/
|
2023-07-05 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt. által vezetett konzorcium nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia székházának felújítására kiírt pályázatot – közölte az MTA szerdán.
A munkálatok két szakaszban zajlanak majd, az Akadémia a mindkét rész tekintetében a legkedvezőbb ajánlatot adó, Mészáros Lőrinc gyerekeinek érdekeltségébe tartozó Fejér-B.Á.L. konzorciummal kötött szerződést 2023 júliusában. A projekt I. ütemének teljes szerződéses összege bruttó 8,85 milliárd forint.
A közlemény szerint a 2023 nyarán kezdődő I. ütem egyik legnagyobb feladata a tető teljes felújítása, ami a beázások és a szerkezet elöregedése miatt már nem halasztható. Ezen kívül
energetikai okokból megkezdődik az épület homlokzati nyílászáróinak restaurálása és korszerűsítése, szükség esetén cseréje
visszakerülnek a szfinxek az épületre, illetve az épület mellé a kandeláberek
az új díszkivilágítás kiépítését a II. ütemben tervezzük
új belsőépítészeti koncepció alapján megújul a Díszterem, az épület legnagyobb és legszebb terme
teljes gépészeti, erős- és gyengeáramú felújítás mellett új audiovizuális rendszer, világítás és moduláris, az adott rendezvényhez alakítható berendezés kap helyet benne
sor kerül a 2017 óta zárva tartó Művészeti Gyűjtemény kincseit bemutató harmadik emeleti Képtár felújítására, sőt a Duna felőli szárny tetőterében új kiállítóterekkel bővül.
Az I. ütem munkálatai a tervek szerint 2024 őszéig tartanak, átadás-átvételi eljárással zárulnak. Az Akadémia bízik abban, hogy 2025-re, fennállásának 200. évfordulójára megtörténhet az MTA Székház előtti tér rendezése is, ahol a mostani parkoló helyett egy közösségi tér kapna helyet, majd a jubileumi ünnepségek után 2026-ban folytatódik a 12 ezer négyzetméter alapterületű épületegyüttes, illetve a hozzá kapcsolódó Könyvtár felújítása.
|
A Mészáros-gyerekek cége újíthatja fel az MTA székházát
|
A Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt. által vezetett konzorcium nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia székházának felújítására kiírt pályázatot – közölte az MTA szerdán.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2023/07/05/mta-szekhaz-felujitas-fejer-bal-zrt-elso-szakasz/
|
2023-07-05 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Egyáltalán nem volt eseménytelen a balatonboglári Sellő kemping elmúlt néhány éve, hiszen miután, 2020 végén az állam egymilliárd forintért eladta az ingatlant, némi túlzással élve kézről kézre adták a kulcsot a tulajdonosok. Az idei nyári szezon első heteiben történt a legutóbbi tulajdonosváltás, melyre a cégkivonatban figyeltünk fel.
"Április közepén, a megszokott felállásban, megkezdte 63. szezonját a balatonboglári Sellő Kemping. Régóta nem nyitottunk ilyen korán" - olvasható a kemping honlapján.
Ám nem ez volt az egyetlen izgalom ezekben a hetekben, hiszen a nyitás után egy hónappal új tulajdonosok érkeztek a kempinget működtető céghez, a Terebezd Trade Kft.-hez.
A társaság cégkivonata szerint 2023. május 19-étől a Terebezd Trade tulajdonosa lett Baja volt fideszes polgármestere, Fercsák Róbert, valamint két vagyonrendelő megbízásából a Minerva Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. Ekkor még gyakorlatilag a három új tag egyenlő arányban tulajdonolta a kempinget, ám június első napjaiban megbolygatták az üzletrészeket, aminek eredményeként:
Fercsák Róbert 50 százalékban gazda,
a Minerva Bizalmi Vagyonkezelő pedig 25-25 százaléknyi részesedést kezel.
Fercsák Róbert 2014 és 2019 között volt Baja polgármestere, és a 2019-es önkormányzati választáson is a Fidesz jelöltje volt, ám nem sikerült újráznia. "Népszerűtlen, de hűséges pártkatona" - jellemezte a 24.hu a választás után. Fercsák neve többször is bekerült ekkortájt az országos sajtóba, elsősorban azzal, hogy gyerekekkel kampányolt óvodákban, sőt, bölcsődékben is.
Mfor-vélemény
Joggal vetődhet fel, hogy a volt polgármester hogyan tudott megszerezni egy olyan értékes - mint fentebb írtuk, 2020 végén egymilliárd forintért gazdát cserélt - ingatlant, mint a balatonboglári kemping. Fercsák Róbert legutóbbi elérhető, 2019-es vagyonnyilatkozata alapján ugyan rendelkezett pár szántóval és néhány milliós megtakarítással, ám ez szinte biztosan nem fedezhette a kemping ráeső vételárát. Emellett 90 százalékban tulajdonosa az ingatlanforgalmazással foglalkozó Dominfo Bt.-nek, mely az elmúlt években stabilan 60 millió forint körüli árbevételt könyvelt el, és 40 millió forint körüli nyereséggel zárt. Ám még ez is nagyságrendekkel elmaradni látszik a kemping értékétől.
Fercsák Róbert mellett két vagyonrendelő megbízásából tulajdonosként jegyezték be a Minerva Bizalmi Vagyonkezelőt is, mely köztudottan a Mészáros Lőrinc üzlettársaként ismertté vált Szíjj László vagyonkezelő cége (a Minerva az idén májusban a Budapest Bankkal és a Takarékbankkal egyesülve óriásbankot, az MBH-t formáló MKB Bank 2016-os "privatizációja" aporopóján vált híressé - a szerk.). Az azonban téves következtetés lenne, hogy Fercsák Róbert üzlettársa az egyik leggazdagabb magyar lenne.
A kemping két tényleges kisebbségi tulajdonosa a cégbíróságra benyújtott dokumentumokból (vagyonkezelési szerződésekből) derült ki. A Minerva
Zsiga György András
és Tóth Sándor
25-25 százalékos tulajdonrészét kezeli.
Annak ellenére, hogy az elmúlt években egyre jobban terjeszkedik a NER a Balaton környékén, meglepő Zsiga és Tóth felbukkanása. Ők a közbeszerzéseken rendre jól szereplő francia gyökerű, tavaly 14 milliárdos árbevételt elérő Colas Hungária Zrt. vezetői (Zsiga az igazgatóság elnöke, Tóth pedig más munkavállalóként cégjegyzésre jogosult személy).
Államtól a volt polgármesterig
A balatonboglári Sellő kempinget 2020 novemberében adta el az állam, a vevő a Terebezd Trade Kft. volt, mely akkoriban még az agráriumban érdekelt Claessens Group része volt. Egy hónappal később azonban a Terebezd tulajdonosa a kecskeméti VAAB-INMO Ingatlanhasznosító Kft. lett, ez a kecskeméti focicsapatot is birtokló Horváth Építőmester egyik tulajdonosának érdekeltsége. Rövid időn belül tehát a Fercsák-Zsiga-Tóth trió a negyedik tulajdonosa a boglári kempingnek.
A Terebezd Trade Kft.-nek tavaly egyébként 78 millió forintos árbevétele volt, amiből a végén valamivel több mint 15 millió forint tiszta nyereség maradt.
|
Volt fideszes polgármesterhez került a balatonboglári kemping
|
Baja volt fideszes polgármesterének ugyan van még két tulajdonostársa is, a cég többsége Fercsák Róbert birtokában van.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/volt-fideszes-polgarmesterhez-kerult-a-balatonboglari-kemping.html
|
2023-07-06 10:39:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Leadta 2022-es pénzügyi beszámolóját a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, valamint két cége, a Manevi Zrt. és a Comitatus-Energia Zrt. is. A korábban állami tulajdonú vállalatok 3,6 milliárd forint hasznot termeltek tavaly a kormány által létrehozott szervezetnek, amelyet Szijjártó Péter külügyminiszter emberei vezetnek. A beszámolókból az is kiderül, hogy tavaly egy közös, új székhelyre költözött az alapítvány és két cége. A főváros II. kerületében található ingatlan tulajdonosa Matolcsy György unokatestvérének cége.
Szlovákiai kastély és várrom, romániai szállodák, szlovéniai gyógyfürdő, horvátországi műemlék – felsorolni sem könnyű azt a rengeteg ingatlant, amelyeket a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány az elmúlt években megvásárolt a Kárpát-medencében az épületek magyar történelemben betöltött szerepére hivatkozva.
A kormány 2021-ben hozta létre a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványt (KEOMA) közérdekű vagyonkezelőként. Vagyis a KEOMA a 33 darab, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (KEKVA) egyike, ami azt jelenti, hogy bár közpénzből hozták létre, az állam nem szólhat bele, hogy mit kezd a kapott (korábban) állami vagyonnal, nem is kérheti tőle azt vissza, és nem szüntetheti meg az alapítványt, ha elégedetlen a működésével. Persze, ahogy a többi KEKVA, ez sem maradt fideszes kontroll nélkül: kuratóriumának elnöke Magyar Levente, aki Szijjártó Péter külügyminiszter helyettese, és a többi kuratóriumi tag (Dr. Pacsay-Tomassich Orsolya volt külügyi államtitkár, Jákli Gergely az Eximbank korábbi, és a Paks II. Zrt. jelenlegi elnöke, Kiss-Parciu Péter külügyi helyettes államtitkár, Virág Zsolt a Nemzeti Kastélyprogram volt vezetője) is erősen kormányközeli szereplő.
Megalapításakor a KEOMA két (addig) állami céget kapott ajándékba a kormánytól: a Manevi Zrt.-t és a Comitatus-Energia Zrt.-t, amelyeknek együttes értéke a bíróság bejegyző végzése szerint akkor 15,2 milliárd forint volt. A cégeknek az átadáskor már birtokukban volt 4 külföldi ingatlan, azóta pedig különböző leányvállalatokon keresztül még legalább 20 épületet vásároltak. Összesen 24 ingatlanról tudunk négy országban: Szlovákiában 13, Romániában 8, Szlovéniában 2 és Horvátországban 1 van a Közép-európai Épített Örökség Megőrzéséért Alapítvány valamelyik entitásának birtokában jelenlegi ismereteink szerint.
Kastélyt és várromot is vett Szlovákiában a Szijjártó embereivel kitömött alapítvány | atlatszo.hu
Akkor készített térképünket kiegészítettük a most kiderült, jelen cikkben szereplő új szerzeményekkel. Ezekkel és az áprilisban megvett komárnoi Poliklinikával együtt már összesen 24 ingatlanról tudunk négy országban: Szlovákiában 13, Romániában 8, Szlovéniában 2 és Horvátországban 1 van a Közép-Európai Épített Örökség Megőrzéséért Alapítvány valamelyik entitásának birtokában jelenlegi ismereteink szerint.
Se honlap, se közérdekű adatok
Az alapítványnak egyébként nincs honlapja, se e-mailes vagy telefonos elérhetősége, és hiába közpénzből jött létre egy közfeladat ellátására, a közérdekű adatait sem teszi közzé. Vagyis átláthatatlan és ellenőrizhetetlen a működése, az ingatlanvásárlások is csak a bel- és külföldi sajtó kutatásainak eredményeképpen derültek ki.
Nem különbek a KEOMA tulajdonában lévő cégek sem: a Manevi Zrt.-nek sincs weboldala, a Comitatus-Energia Zrt.-nek pedig bár van, onnan semmi lényeges nem derül ki róla. Ironikus módon pedig közérdekű adatok menüpont is szerepel a honlapon, ám ott az áll, hogy ilyeneket a cégnek nem kell közzétennie, mert nem lát el közfeladatot.
Havi nettó 2 milliós fizetés
Csupán egy helyről lehet némi információhoz jutni a KEOMA és a tulajdonában lévő vállalatok működéséről: az évente kötelezően leadandó beszámolóikból. Ezek pedig meglehetősen érdekes olvasmányok.
Az alapítvány 2022-es beszámolójában például az áll, hogy egy fillér bevétele sem volt tavaly. Sem értékesítésből, sem adományokból: szemben a 2021-es 29,5 milliárd forint állami támogatással, tavaly a központi költségvetésből sem kaptak egy vasat sem.
Kiadás viszont akadt bőven. Az igénybe vett szolgáltatásokra 61 millió forintot, egyéb szolgáltatásokra 1 milliót, bérköltségre pedig 25,9 milliót költöttek. Ez az összeg pedig egy személynél landolt, hiszen a beszámoló szerint a szervezetnél csupán egy fő volt tavaly állományban. Ő pedig minden bizonnyal
Dr. Pacsay-Tomassich Orsolya, aki főigazgatóként szerepel a dokumentumban havi bruttó 3,2 millió forintos fizetéssel.
Annak a nettója 2,1 millió, ami az évi 12 hónappal szorozva kiadja az alapítvány által bérre költött közel 26 milliós összeget. Pacsay-Tomassich Orsolya korábban a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkára volt, jelenleg a külügy alá tartozó Magyar Diplomáciai Akadémia elnöke.
3,6 milliárdos haszon
Mivel a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak bevétele nem, csak kiadása volt tavaly, törvényszerűen veszteséges lett. Közel 92 millió forintos mínusszal zárta a 2022-es esztendőt, de nem kell aggódni érte, hiszen 30 milliárd forintnyi tőkéje van, és összesen 30 milliárdot ér a beszámoló szerint a birtokában lévő két cég is.
A külföldi leányvállalatok (és azokon keresztül a megvett ingatlanok) többségét birtokló Manevi Zrt.-t 22 milliárd forintos, a Comitatus-Energia Zrt.-t pedig 7,9 milliárdos értéken tartják nyilván. Ez a duplája annak, amennyit a KEOMA megalakulásakor értek a bírósági bejegyző határozat szerint. A hatalmas értéknövekedés minden bizonnyal a megvásárolt sok külföldi épületnek köszönhető.
A Gyilkos-tónál is vett két ingatlant a Manevi romániai leánycége | atlatszo.hu
A kormány idén tavasszal a frissen bejegyzett és kormányközeli emberekkel kitömött Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozta a korábban állami tulajdonban lévő Manevi Zrt.-t. A cég már több ingatlant is vett Romániában, idén nyáron pedig az áprilisban létrehozott romániai leányvállalata is vásárolt pár épületet.
A Manevi Zrt.-nek a beszámolója szerint 13 millió forint volt tavaly a nettó árbevétele és 684 millió a kiadása, ám mégsem lett veszteséges. A „pénzügyi műveletek eredményei” ugyanis több mint 3 milliárd forintot hoztak a konyhára, így a cég 2,3 milliárd haszonnal zárta a 2022-es évet. A tulajdonában lévő 4 külföldi leányvállalatot összesen 29,8 milliárd forint értéken tartják nyilván:
Dacia s.r.l. (Románia) – 2,46 milliárd Ft
Manevi Jagera d.o.o. (Horvátország) – 3,22 milliárd Ft
Manevi Pro Transilvania s.r.l. (Románia) – 22,75 milliárd Ft
Manevi Ingatlanfejleszto d.o.o. (Szerbia) – 1,36 milliárd Ft
A Comitatus-Energia Zrt. mérlege sokkal szerényebb, de hasonló: mindössze 93 ezer forint volt a cég tavalyi forgalma, és 195,7 millió a kiadása. Viszont, ahogy a Manevinél, a pénzügyi műveletek nagyon sikeresek voltak itt is, összesen 1,5 milliárd forint lett ezeknek az eredménye. Ennek köszönhetően a Comitatus-Energia 1,3 milliárdos profitot termelt tavaly. A cég 2 külföldi leányvállalata összesen 10,9 milliárd forint értéken szerepel a könyvelésben, ebből 5,2 milliárd a Terme Lendava d.o.o. (Szlovénia) és 5,7 milliárd a Manevi SK s.r.o. (Szlovákia).
Rózsadombi villába költöztek
A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány tavalyi beszámolójából az is kiderül, hogy új helyre költözött. 2021-es megalapítása óta ugyanis a főváros V. kerületében, a Szabadság tér 7. szám alatti Bank Centerbe volt a székhelye, ám ott – ahogy azt a 24.hu megírta – a recepciósok sosem látták őket.
A szervezet 2022-es beszámolójában viszont már egy új székhely szerepel, a II. kerületi Rómer Flóris u. 57. szám. Ezt a bírósági nyilvántartás szerint december 8-án jegyezték be. A cégadatbázis szerint ugyanitt van az alapítvány két cégének (új) székhelye is: a Manevi Zrt.-é 2022. október eleje, a Comitatus-Energia Zrt.-é pedig november eleje óta.
A Rómer Flóris (korábban Zárda) utcai villát egy híres magyar építész, Bierbauer István tervezte és építtette 1904-1906 között két család (egyes források szerint saját) részére. Az emeletes épület két szintjén két tökéletesen egyforma, ötszobás lakást alakított ki egyenként 28 és 32 négyzetméteres ebédlővel, szalonnal, hálóval és nappalival, valamint 18 négyzetméteres reggelizővel és 16 négyzetméteres verandával.
A nagypolgári villát a tulajdoni lapja szerint 1952-ben államosították. Ezután 1994-ben a II. kerület tulajdonába került, társasházzá alakult, és több kisebb-nagyobb lakásra osztva különböző magánszemélyeké lett adásvétellel. Tőlük aztán 2000 elején megvette a lakásokat a Mava Ingatlankezelő és Hasznosító Kft., amely így az egész épület tulajdonosa lett.
Az egykori Bierbauer-villát a Mava a nevéhez méltón elkezdte hasznosítani: több különböző cégnek és szervezetnek volt a székhelye azóta. Közülük a leghíresebb a Nigériai Nagykövetség, ami a cégadatbázis szerint 2014. február és 2021. február között üzemelt az épületben, ám akkor költöznie kellett, mert nem tudta fizetni a bérleti díjat.
Jelenleg csak a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, a Manevi Zrt. és a Comitatus-Energia Zrt. székhelye található a fővárosi védettség alatt álló ingatlanban. A Mava Ingatlankezelő pedig időközben beolvadással megszűnt, jogutódja az alapítója, a Mava Befektetési Tanácsadó Kft. lett, ami ezáltal a Rómer Flóris utca 57. szám alatti ingatlant is birtokolja.
A Mava Befektetési Kft. tulajdonosa 25-75 százalék arányban Szemerey Bertalan és apja, Szemerey Zoltán – utóbbinak 2009 és 2011 között az egykori Bierbauer-villában volt a lakcíme. Szemerey Zoltán neve ismerősen csenghet a közéletet figyelemmel követőknek, ő ugyanis a Magyar Nemzeti Bank elnökének, Matolcsy Györgynek egyik unokatestvére, aki öccsével, Szemerey Tamással közösen 2017 óta a Pécsi Sörgyárat is birtokolja.
|
Rózsadombi villába költözött a Szijjártó embereivel kitömött ingatlanos alapítvány
|
Leadta 2022-es pénzügyi beszámolóját a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, valamint két cége, a Manevi Zrt. és a Comitatus-Energia Zrt. is. A korábban állami tulajdonú vállalatok 3,6 milliárd forint hasznot termeltek tavaly a kormány által létrehozott szervezetnek, amelyet Szijjártó Péter külügyminiszter emberei vezetnek. A beszámolókból az is kiderül, hogy tavaly egy közös, új székhelyre költözött az alapítvány és két cége. A főváros II. kerületében található ingatlan tulajdonosa Matolcsy György unokatestvérének cége.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2023/06/13/rozsadombi-villaba-koltozott-a-szijjarto-embereivel-kitomott-ingatlanos-alapitvany/
|
2023-06-13 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Jogerősen pert nyert a Belügyminisztériummal szemben a K-Monitor, ennek köszönhetően egy 1464 soros táblázatból derülnek ki a koronavírus kapcsán elköltött közpénzek útjai. Az uniós vakcinabeszerzéseket szerepeltetik a kiadások között, de a kínai és orosz oltóanyagok ára kimaradt. Az viszont látható, mennyi ment el maszkra, vagy éppen az 5 milliárdból felépült kiskunhalasi járványkórház állagmegóvására.
2022 telén kérte ki közadatigénylésben a K-Monitor a Belügyminisztériumtól, hogy az Operatív Törzs milyen beszerzéseket hagyott jóvá működése idején, vagyis a koronavírus-járvány közel 3 évében. És nem csak azt, hogy összesen mennyi pénz ment el közbeszerzés nélkül, hanem azt is kérték a tárcától, hogy az adott beszerzési igényt pontosan melyik állami szerv vagy intézmény kezdeményezte.
A BM 45 nap haladékot kért az akkor már – Müller Cecília szállóigévé vált „Nincs erre jobb szövegünk?” kérdésével – közismertté vált kormányrendeletre hivatkozva. Ezután viszont nem válaszoltak, így a K-Monitor a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével beperelte a tárcát.
A K-Monitor és a TASZ szerint többszörösen visszaélt a kormány a vírushelyzettel | atlatszo.hu
„A „járvány elleni védekezés” sajnos azt is jelentette, hogy feleslegessé, sőt már-már illetlenné vált a kormány ellenőrzése céljából kérdéseket feltenni, érdemi válasz pedig ezen esetekben nem volt remélhető. Ez különösen a rendes közbeszerzési eljárások alól mentesített beszerzések esetén jelentette közpénz milliárdok átláthatatlan költését.”
722 milliárd 1464 sorban
A Fővárosi Törvényszék előtt a Belügyminisztérium vitatta, hogy jogalapja lenne a keresetnek, illetve, hogy a kereset szerinti adatigénylésnek eleget kellene tenniük. Azt is vitatták, hogy minden kikért adat tekintetében adatkezelőnek minősülnének, valamint azt állították, hogy a kért adatok egy része már a felperes K-Monitor birtokában van.
A bíróság az elsőfokú ítéletében kimondta, az adatokat ki kell adni, és azokat a BM kezeli. Mivel nem fellebbeztek, az ítélet jogerős lett. A K-Monitor ezután egy 1464 soros táblázatot kapott, amit az Átlátszó dolgozott fel. Az adatok alapján több cikkben mutatjuk be, mire költött az állam a koronavírus-járvány idején közbeszerzés nélkül.
A táblázatban összesen 722 milliárd forint értékű vásárlás szerepel.
Ebből legtöbbet, 127 milliárdot az Országos Kórházi Főigazgatóság költött el. Második helyen a Külügyminisztérium áll 116 milliárd forinttal, a harmadik pedig az Állami Egészségügyi Ellátó Központ 87 milliárdnyi közbeszerzés nélküli vásárlással. A különböző egészségügyi intézmények és a lélegeztetőgépeket intéző külügy mellett egyéb állami szervek is felmentést kaptak a közbeszerzési szabályok alól az Operatív Törzstől.
A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség például 13 milliárd forintot, a Klebelsberg Központ és különböző tankerületi központok összesen 7 milliárdot, a Miniszterelnökség pedig 3 milliárdot költhetett el a koronavírus miatt könnyített szabályok szerint.
Logikus módon a legtöbb pénz, 139 milliárd forint gyógyszerekre és tesztekre ment el a Belügyminisztérium listája szerint. Favipiravirra 5,2 milliárd forintot költöttek, Veclury-remdesivirre 13,1 milliárdot. Oltóanyagokat 77 milliárd, maszkokat 3 milliárd forint értékben vettek, de vannak furcsa tételek is az összesítésben.
Oltóanyagok, tesztek és elajándékozott lélegeztetőgépek áfája
Az talán kevésbé meglepő, hogy az állam oltóanyagokra költött. A mintegy 77 milliárd forint kiadásból a Pfizer/BioNTech vakcinái 46 milliárd forintba kerültek, a kínai Sinopharm és az orosz Sputnik V oltások árai azonban nincsenek a listában. Hogy azt ki és milyen módon szerezte be – vagyis kérte-e az Operatív Törzs jóváhagyását –, nem derül ki a táblázatból.
Jelentős kiadás volt a „stratégiai készleten felüli lélegeztetőgépek, valamint az adományozott védőfelszerelések vámtételei és áfája”, ami a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál szerepel. A „9023 darab lélegeztetőgép és eladományozott lélegeztetőgépek és egyéb eszközök szakanyagok áfája és vámtétele” 48 milliárd forintot tett ki. Persze érdekes megoldás, hogy az állam a közpénzből beszerzett gépek után külön nyilvántartja a saját magának befizetett adókat, de nyilván ez a számviteli törvény alapján helyes és jogszerű. Legfeljebb furcsán mutat.
Megtudtuk, mi lett a 16 ezer lélegeztetőgép sorsa: főként raktárban állnak, de jutott külföldre is | atlatszo.hu
Perre is mentünk volna, de végül – újabb közadatigénylésünkre – alig 3 nap alatt válaszolt az Állami Egészségügyi Ellátó Központ arra a kérdésre, mi lett az első hullámban vásárolt 16 ezer lélegeztetőgép sorsa. Kiderült, hogy 13 404 lélegeztetőgép két raktárban áll, amelyek bérleti díja havi 15 millió forint.
„1000 db lélegeztetőgép összeszerelése, szállítás előtti tárolása, és szállítása a kért helyszínekre” – ezért a BM saját cégének 91 millió forintot utalt, de a Honvédelmi Minisztérium cége is beszállt a lélegeztetőgépek gyártásába. A belügy által kiadott táblázat szerint „lélegeztetőgép egységek a BME által fejlesztendő lélegeztetőgépekhez” 223 millió forintba kerültek.
Az 5 milliárdos járványkórház milliárdos állagmegóvása
2020-ban elsőként írtuk meg, hogy a Kiskunhalason felépült járványkórházból hogyan profitált a kormányközeli ZÁÉV és a WHB. Később arról is beszámoltunk, hogy az intézmény 2021 novembere után nem kezelt beteget, a rezsikiadásai viszont maradtak – még ha jelentősen csökkentek is. Míg 2021-ben 79,8 millió forint volt a villanyszámla, azaz havi 6,65 millió forint, addig 2022 első félévére ez 32 millió forintra csökkent, azaz havi 5,3 millió forintra. Úgy, hogy beteg 2021 decembere óta nem volt az intézményben. Azért a villanyszámlát kértük a kórháztól, mert a konténereket hőszivattyúkkal, elektromos árammal fűtötték, gázt nem használtak.
5,3 milliós a havi rezsije a kiskunhalasi járványkórház egy éve üres épületegyüttesének | atlatszo.hu
2021 novembere után a járványkórház nem kezelt beteget, a rezsikiadások viszont maradtak, még ha azok jelentősen csökkentek is. Míg 2021-ben 79,8 millió forint volt a villanyszámla, azaz havi 6,65 millió forint, addig 2022 első félévére ez 32 millió forintra csökkent, azaz havi 5,3 millió forintra. Úgy, hogy beteg 2021 decembere óta nem volt.
A K-Monitornak megküldött adatok szerint további milliárdok mentek el a járványkórházra. Az Országos Kórházi Főigazgatóság a „Kiskunhalasi Mobil Járványkórház állagmegóvásához, további kivitelezési munkáihoz kapcsolódó műszaki ellenőri feladatok ellátása” címén közel 10 millió forintért rendelt szolgáltatást, a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház pedig „Mobil járványkórház állagmegóvó beruházása” címen 2,1 milliárd forintot kért és hagytak is neki jóvá.
Liftfelújítás, kisbusz, útlevél-chip csere
A K-Monitor által kiperelt 1464 soros táblázatból az is kiderül, mi mindenre lehetett ráfogni, hogy Covid. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet egy teherautót és egy betegszállítót kért és kapott 22 millió forintért. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház 9 fős kisbuszt igényelt 15 millióért, valamint egy targoncát 2,5 millióért. Az intézmény fehérgyarmati, valamint a nyíregyházi és nagykállói telephelyén lévő térfigyelő kamerák cseréje, beüzemelése 11 millió forintot tett ki.
A Tolna Megyei Balassa János Kórház „Elhunyt ellátáshoz szükséges EH eszközök beszerzése” jogcímmel kért 1 millió forintot. A Gróf Tisza István Kórház fizioterápiás ellátórészlegét is a Covid címszó alatt építették meg és szerelték fel 125 millió forintért. A KRÉTA Idegennyelvi Felkészítő Modulra közel 3 milliárd forintot hagyott jóvá az Operatív Törzs.
A „Minősített kormányhatározat végrehajtása (2021-2025.)” pedig 2,66 milliárd forintot ért. Sputnik vakcina szállításáért a DHL-nek 185 millió forintot fizetett a Nemzeti Népegészségügyi Központ. Az „útlevél-chip csere” 79,3 millió forintba került. A felsorolt költések mellett nincs magyarázat, vagyis nem tudni, hogy melyik mit takar pontosan.
Következő cikkünkben bemutatjuk, hogy mely cégeknél költötték az intézmények a legtöbbet, vagyis kik tűntek fel a százmilliárdos közpénzeső másik oldalán.
Címlapkép: A német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyagok, a Comirnaty-vakcinák a Szent Margit Kórház tornatermében berendezett oltóponton 2021. november 22-én. (fotó: MTI/Kovács Attila)
|
722 milliárd forint közpénzt költött el a kormány a Covid alatt közbeszerzés nélkül
|
Jogerősen pert nyert a Belügyminisztériummal szemben a K-Monitor, ennek köszönhetően egy 1464 soros táblázatból derülnek ki a koronavírus kapcsán elköltött közpénzek útjai. Az uniós vakcinabeszerzéseket szerepeltetik a kiadások között, de a kínai és orosz oltóanyagok ára kimaradt. Az viszont látható, mennyi ment el maszkra, vagy éppen az 5 milliárdból felépült kiskunhalasi járványkórház állagmegóvására.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozadat/2023/06/15/722-milliard-forint-kozpenzt-koltott-el-a-kormany-a-covid-alatt-kozbeszerzes-nelkul/
|
2023-06-15 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Május végén a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. is közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. A kormányzati megszorítások miatt határozatlan időre elhalasztott hajdúnánási MotoGP-pálya építésében is aktív szerepet vállaló, a magyar autó- és motorsportért felelős cég 2022-ben valamivel jobb eredményt ért el, mint két éve, de még így is veszteséges volt a működése.
A HUMDA jogelődje 2016-ban jött létre, állami tulajdonú vállalatként. Jelenlegi nevét 2020 őszén kapta egy jelentős tőkeemeléssel együtt, 2021-ben pedig az állam odaajándékozta a Széchenyi István Egyetemet fenntartó alapítványnak, amelynek elnöke Palkovics László.
A május végén leadott cégbeszámolóból kiderül, hogy a HUMDA Zrt. 2022-ben 58,14 millió forint nettó árbevételt ért el. Ez a korábbi év 11,9 milliós forgalmához képest jelentős, közel 400 százalékos növekedés.
Az adózott eredmény ugyanakkor hasonlóan alakult, mint 2021-ben:
a cég 2,09 milliárdos veszteséget termelt a tavalyi üzleti évben.
A kiegészítő mellékletben olvasható, hogy a HUMDA Zrt. nagyrészt tőketartalékból finanszírozta a rábízott autó-motorsporttal és közlekedésbiztonsággal, utánpótlás-neveléssel kapcsolatos feladatokat. Mint írják: „A stratégia végrehajtására irányuló célkitűzések és az ezek megvalósítását szolgáló intézkedések, valamint a kezdeti befektetések és a várható bevételek későbbi időszakban történő realizálásának eredménye a 2022. évi veszteséges gazdálkodás.”
A cégnél dolgozók létszáma 68-ról 77-re nőtt az elmúlt évben. A vezető tisztségviselők díjazása azonban ezzel párhuzamosan csökkent: 69,6 millióról 67,5 millióra.
A zrt.-nek egyébként három leányvállalata is van, a HUMDA pro Kft., HUMDA Lab Nonprofit Kft., valamint a Zöld Mobilitási Infrastruktúra Zrt. (ZMI Zrt.) A HUMDA Lab Nonprofit Kft.-nek a honlap tanúsága szerint célja, hogy a nemzeti autó-motorsport kutatási és fejlesztési tevékenységeinek inkubátora és iránymutató szervezete legyen. A HUMDA pro Kft. promóciós, marketing és értékesítési tevékenységet végez, a nyáron alakult ZMI Zrt. pedig főtevékenysége szerint üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadással foglalkozik.
Két leánycég az anyavállalathoz hasonlóan mínusszal zárta a tavalyi évet: a HUMDA pro Kft. 277,4 millió forint veszteséget termelt, a frissen létrehozott ZMI Zrt. pedig 4,6 millió mínuszt hozott össze. A HUMDA Lab Kft. ugyanakkor a 2021-es, 61 milliós veszteség után a tavalyi évben 46,4 milliós nyereséget ért el.
2023 helyett 2030 körül lehet verseny Hajdúnánáson
Kósa Lajos egykori polgármester, fideszes országgyűlési képviselő 2019 novemberében jelentette be, hogy Kelet-Magyarországon, Hajdúnánás külterületén motoros versenypálya fog épülni. A pálya üzemeltetéséért eleinte a kifejezetten erre a célra létrehozott állami tulajdonú Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. (KMVP) felelt, amely felett joggyakorlással a szintén állami tulajdonú HUMDA Zrt. rendelkezett. A projekt megvalósítása azonban 2021-ben a KMVP-től a BMSK Zrt.-hez került át, ugyanezen év végén pedig a Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. beolvadt a HUMDA Zrt.-be.
A HUMDA honlapja szerint a MotoGP-pálya építésének szakmai felügyelete mellett a Hungaroring tervezett felújításához is támogatás nyújt, valamint a tehetségkutatásra és utánpótlás-nevelésre is nagy hangsúlyt helyez.
A 65 milliárdból megépülő MotoGP-pályáról több alkalommal írtunk már az Átlátszón. Először 2021 tavaszán, amikor beszámoltunk arról, hogy a komplexum felépítéséhez 500 hektár földet kell kisajátítania az államnak, a gazdákat azonban elfelejtették tájékoztatni a részletekről.
2021 nyarán megírtuk, hogy Szijjártó Péter a Hajdúnánás külterületén épülő MotoGP-pálya „jelentős felgyorsításáról” döntött. Később ugyanakkor arról lehetett hallani, hogy a hivatalos kommunikációval ellentétben nem a tervek szerint haladnak a munkálatok. Ősszel már arról volt szó, hogy a kormány döntései egyes építőipari beruházások halasztásáról a pályaépítési terveket is felülírhatják. Ekkor arról is beszéltek a felelősök, hogy amennyiben a MotoGP jogtulajdonosa, a Dorna Sports nem járulna hozzá a 2-3 éves csúszáshoz, a frissen állami tulajdonba került területeket ipari parkként hasznosíthatnák – annak ellenére, hogy épp néhány éve épült félmilliárdból ipari park a városba.
Tavaly szeptember végén biztossá vált, hogy ez a projekt is a megszorítások áldozata lesz, a beruházást felfüggesztik. Ezt követően összeszámoltuk, hogy a MotoGP-pálya építéséért felelős cégek vezetői mennyi pénzt vihettek haza másfél év alatt. A felügyelőbizottsági tagok több mint 40 milliót kaptak, a vezetők fizetése összesen 181 millió forint volt. Az RTL számításai szerint a pályaépítés bejelentése óta egyébként több mint 4 milliárdot költöttek el a beruházásra.
Másfél év alatt közel 200 millió forintot költöttek a MotoGP pályaépítésért felelős cégek vezetőinek bérére | atlatszo.hu
Az utóbbi időben szokatlanul nagy a csend a Hajdúnánás külterületére tervezett, több mint 60 milliárd forintból megvalósuló MotoGP pályaépítés körül. A komplexum építése nem az eredeti tervek szerint halad, bár a beruházásért felelős cég több alkalommal igyekezett ennek ellenkezőjéről meggyőzni az embereket.
A Debreciner írta meg idén áprilisban, hogy a Hajdúnánás Televíziónak már arról beszélt Tiba István, a térség fideszes országgyűlési képviselője, hogy tudomása szerint a Dorna Sports-szal abban egyezett meg a magyar állam, hogy „2029-2030-ra már Hajdúnánáson rendeznék meg a futamokat”, illetve az sem kizárt, hogy egy pár évig ezt megelőzően a Hungaroringen bonyolítják le a versenyeket.
Közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz került a cég
A HUMDA leginkább a Hajdúnánás külterületére tervezett, egyelőre bizonytalan időre elhalasztott gyorsasági motoros versenypálya kapcsán vált ismertté. A cég ugyanakkor már régóta létezik, de az elmúlt évek során több névváltozáson esett át. Jogelődje 2016. januárban jött létre átalakulással Kárpátok-Alpok Zrt. néven, amely 2017 decemberében Valor Hungariae Zrt.-re változott.
A Valor Hungariae név leginkább a 2015-ös milánói világkiállításra készült karcagi Sámándob (hivatalosan Életkert nevű pavilon) miatt lehet ismerős, aminek botrányosan magas építési és újjáépítési költségével, valamint a tervező által tett feljelentéssel mi is foglalkoztunk már korábban:
A „Sámándob” tervezője feljelentést tett hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt | atlatszo.hu
2020 szeptemberében is történt egy átkeresztelés, ekkor kapta az állami cég a HUMDA nevet. A névváltás során egy egyszeri 105 milliós tőkeemelésre is sor került, illetve a cég tevékenységi köre is átalakult. A cégbeszámoló szerint a HUMDA Zrt. működése 2021 szeptemberétől két alappillérre épül, az új szemléletű autó- és motorsport fejlesztésre, illetve a Zöld Mobilitás fejlesztésre.
Idén év elején a HUMDA, valamint a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya alapítói és fenntartói jogai a Széchenyi István Egyetemet fenntartó, és Palkovics László exminiszter elnökletével működő alapítvány által létrehozott holdingcéghez kerültek.
A 2023 februárjában létrehozott cég, a Széchenyi Üzleti és Vagyonkezelő Holding Zrt. az egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány tulajdonában áll. Vezérigazgatója Palkovics László, aki azután lett a győri egyetem kuratóriumának elnöke, hogy lemondott technológiai és ipari miniszteri miniszteri pozíciójáról.
A HUMDA közleménye úgy fogalmaz, hogy „az alapítványi fenntartás rugalmasabb működést tesz lehetővé a mobilitási területen, és így hatékonyabban lehet kiszolgálni az autóipari szereplőket, akik gyorsabban tudnak döntéseket hozni egy-egy beruházásról, fejlesztésről.”
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (KEKVA) több alkalommal írtunk már az Átlátszón. Két éve a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legnagyobb privatizációs hulláma zajlott le, melynek során a parlament felbecsülhetetlen értékű állami vagyont – ingatlanokat, részvényeket, továbbá milliárdos működési támogatást – adott ingyen magánalapítványoknak, amelyek átvették többek között a hazai felsőoktatás és kultúra intézményrendszerének nagy részét.
Rejtett privatizáció: az elmúlt évben több ezermilliárdos vagyon került az államtól a kormánypárt által uralt alapítványokhoz | atlatszo.hu
A folyamatot többen nevezik a privatizáció egy formájának, ami nagyságrendileg csak a rendszerváltást követő magánosításhoz mérhető – ezt igazán az Orbán-kormány sem cáfolta, hiszen az általuk benyújtott és április 27-én elfogadott törvény bevezetőjében is célként szerepel, hogy ezek az alapítványok „a mindenkori kormányzattól” függetlenek legyenek.
|
Kétmilliárdos veszteséget termelt tavaly a MotoGP-pálya építéséért felelős HUMDA Zrt.
|
Május végén a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. is közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. A kormányzati megszorítások miatt határozatlan időre elhalasztott hajdúnánási MotoGP-pálya építésében is aktív szerepet vállaló, a magyar autó- és motorsportért felelős cég 2022-ben valamivel jobb eredményt ért el, mint két éve, de még így is veszteséges volt a működése.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2023/06/15/ketmilliardos-veszteseget-termelt-tavaly-a-motogp-palya-epiteseert-felelos-humda-zrt/
|
2023-06-15 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A gazdaságban jól ismert jelenség a felhőkarcoló-átok, amikor egy-egy kiemelkedően magas épület elkezdése egyben a gazdasági ciklus tetejét is kijelöli, és onnan már lefelé vezet az út, akár egy nagyon súlyos válságba. Az egybeesés azért nem véletlen, mert a fellendülés késői időszakában bátrak a befektetők, és könnyen adnak forrást olyan presztízsberuházásokra, amelyeknél bizonytalan a megtérülés.
Ezt a megfigyelést néha egyes vállalatokra is alkalmazzák, és ennek alapján nem feltétlenül akkor kell befektetni egy cégbe, amikor egy látványos székházat épít. Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem egy vállalat, bizonyos értelemben mindannyian a részvényesei vagyunk, és valami hasonló történt vele az utóbbi években: miután elkezdett százmilliárdos tételben ingatlanozni, olyan válság jött, amely ezermilliárdos nagyságrendű veszteséget okoz a jegybanknak.
Az MNB gazdálkodása pont emiatt – a várhatóan 2000 milliárd forint körüli idei vesztesége miatt – került előtérbe az utóbbi hetekben-hónapokban. Ha nem lesz törvényi változás, akkor a negatívvá váló saját tőkéjének ötödét a költségvetésből kell pótolni 2024-ben. Ez viszont nincs betervezve az amúgy is ingatag alapokon álló büdzsébe. Az MNB szerint erre nincs szükség, mert negatív saját tőkével is képes ellátni feladatát, az erről szóló javaslatot már át is adta a kormánynak. A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón azt mondta, támogatják ezt a javaslatot.
A jegybank veszteségének legfőbb oka a kamatszint magasra emelése, amit a forint tavaly októberi megrogyása és a vágtató infláció kényszerített ki. Így viszont a pénzintézetek nála elhelyezett betétei után nagyon magas kamatot kell fizetnie, és ezt már nem képes ellentételezni a forint gyengülésének köszönhető nyereség. Ebben jelentős szerepet játszott a jegybank gazdaságélénkítő tevékenysége, amelyet még akkor is folytatott, amikor már enélkül is dinamikusan nőtt a gazdaság. (Ezt részletesen is kifejtette Surányi György korábbi jegybankelnök egy kerekasztal-beszélgetésen.)
Ezzel kapcsolatban, a veszteség magyarázataként a jegybank munkatársai az utóbbi hetekben megjelent cikkeikben az MNB koronavírus-válság kezelésben játszott szerepét hangsúlyozzák, ez számításaik szerint 10 százalékkal növelte-növeli a magyar GDP-t 2020 és 2024 között. Az érvelés lényege, hogy míg az intézkedések hasznát a teljes ország (lakosság, vállalatok, állam) élvezi, addig a költségei kizárólag a jegybanknál jelentkeznek.
Az érvelés hitelességét gyengíti, hogy nagyvonalúan olyan intézkedést, a növekedési kötvényprogramot is a válságkezelő intézkedések közé sorol, amelyet 2019 tavaszán hirdettek meg, jóval a járvány kitörése előtt. De ettől függetlenül is voltak olyan lépései a jegybanknak az utóbbi években, amelyeknek sem az inflációs célkitűzés eléréséhez (amely a jegybank elsődleges célja), sem a gazdaságélénkítéshez nincs közük, mégis rontották az MNB eredményességét, csökkentve a most felhasználható eredménytartalék nagyságát. Ezek közül a 2014-ben létrehozott jegybanki alapítványok vagyontömegéről írtunk az előző cikkünkben, most az ingatlanokkal és a műkincsvásárlási programmal foglalkozunk.
Az utóbbit azért indította 2015-ben a jegybank, hogy visszaszerezze a külföldre került magyar műkincsek minél nagyobb hányadát*plusz hazánkban tartsa a hazai hagyatékokban fellelhetőeket azok megvásárlásával, a mintegy 10 milliárdos programot 2018 augusztusában zárták le. Ez az Értéktár nevű program is viszonylag sok bírálatot kapott, amelyek azt feszegették, hogy szükség volt-e rá egyáltalán, illetve hogy miért pont a szóban forgó műkincseket vásárolta meg az MNB. Mint azonban látható, egyrészt az MNB nagyságrendjéhez képest nem túl jelentős összegről van szó, másrészt a program kizárólag azokban az években működött, amikor az MNB folyamatosan nyereséges volt.
Teljesen más a helyzet az ingatlanokkal, legalábbis ha most figyelmen kívül hagyjuk a jegybanki alapítványok működését. Közvetlenül az MNB Matolcsy György 2013-as elnökké választása után még csak egy kisebb ingatlanpiaci kirándulást tett, amikor 2014-ben megvásárolta a budapesti, Nyugati téri Eiffel Palace irodaházat, valamint a tiszaroffi kastélyt együtt 15,2 milliárdért. Az előbbit pár évvel később, 2017-ben eladta 16,4 milliárdért*Ezzel 3,7 milliárdos eredményt könyvelt el az éves beszámoló szerint., míg az utóbbit 2020-ban átadta a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak karitatív célokra. Ezeket is beleértve 2014-ben a jegybank 19 milliárdot költött ingatlanok vásárlására.
Az utóbbi néhány évben azonban már százmilliárdos tételben kezdett az MNB ingatlanozni, vagyis pont akkor, amikor fokozatosan egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus-járvánnyal teljesen új korszak kezdődött a pénzpolitikában, és a korábban vastagon nyereséges jegybankot tartósan veszteség fenyegeti. (Ez már 2021-ben és 2022-ben is bekövetkezett, csak azokat a veszteségeket még képes volt elnyelni a jegybank tőketartaléka, így nem keletkezett költségvetési tőkepótlásra kényszer.)
A jegybanknak ezt a tevékenységét száz százalékos leányvállalata, az MNB-Ingatlan Kft. fogja össze, és ennek működtetésére, az ingatlanok fejlesztésére, rekonstrukciójára legalább 240-250 milliárd forint folyt, illetve folyik ki az MNB kasszájából a 24.hu tavaly november végi cikke szerint.
Az előző grafikonunkon ennél részben azért szerepel kisebb összeg, mert az egyik legnagyobb egyedi tétel az MNB Szabadság téri székházának felújítása, amely 55 milliárd forintba kerül, de ennek csak egy része jelent meg 2022 végéig a kiadások között. Ugyanis bár már 2013-ban tanulmányt készíttetett a jegybank erről a munkáról, a felújítás csak azt követően kezdődhetett el, hogy 2021 decemberében kiürítették az épületet.
Az MNB-Ingatlan első szerzeménye 2016-ban a Széll Kálmán téri Postapalota volt, amelyben a felújítása után az MNB Felügyeleti Központ és a Pénzmúzeum működik. Másodikként a budai Várban lévő Bölcs Várat szerezték meg, 2019-ben, amely az MNB oktatási programjának a központja. A Krisztina körúti volt Magyar Telekom-székházat egy évre rá vették meg, jelenleg itt dolgozik a felújítás miatt a Szabadság térről a felújítás miatt átköltöztetett állomány. Szintén ebben az évben vásárolták meg a balatonakarattyai MÁV-üdülőt, hogy oktatási és konferenciaközpontot alakítsanak ki belőle. Végül a Bölcs Vár melletti Burg Hotelt tavaly nyáron vette meg az MNB-Ingatlan 1,6 milliárdért.
Mint a fenti grafikonon látható, a legnagyobb volumenű költés 2020-ban volt, az éves beszámoló szerint az MNB-Ingatlant gyarapító tőkeemelések az ingatlanberuházásokkal összefüggő vásárlásokhoz és fejlesztésekhez, az épületekben helyet kapó műalkotások beszerzéséhez, valamint az említett balatonakarattyai üdülő megvásárlásához biztosítottak forrást.
Kicsit jobban megnézve a grafikont, még egy dolog lehet feltűnő: az üzemeltetési költségek elszállása tavaly és tavalyelőtt. A beszámoló szerint a 2021-es növekedés főként az új ingatlanok bérléséből és üzemeltetéséből, valamint – a székház felújításához kapcsolódó – költöztetésből fakad. Ehhez képest is drámai ugrást hozott 2022, főként az ingatlanok bérleti díjai, fenntartási, őrzésvédelmi és a közüzemi költségei miatt.
A költségnövekedést elsősorban az új ingatlanok, a hozzájuk tartozó parkolók, valamint a Bölcs Vár egész évi bérlése, üzemeltetése és őrzésvédelme befolyásolta
– írja a beszámoló. Ennek megértéséhez tudni kell, hogy az MNB bérleti díjat fizet az MNB-Ingatlan Kft.-nek – azok után, hogy a Bölcs Vár épületét kétszer is megvette, 2014-ben a Magyar Tudományos Akadémiától, majd 2019-ben az egyik jegybanki alapítványtól, amelynek korábban odaajándékozta. Ekkor került az MNB-Ingatlanhoz a régen a városházának helyet adó épület.
Az időzítésen túl a jegybanki ingatlanos manővereket még kellemetlenebbé teszi, hogy azok több körben is hozzájárultak a jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám és baráti köre gazdagodásához – az egyik legnagyobb falat az MNB székházának említett felújítása. Ennek fényében különösen pikáns lenne, ha a jegybank veszteségét a költségvetésen keresztül végső soron az adófizetőknek kellene állniuk. Ha a kormány tényleg megfogadja a jegybank tanácsát a negatív tőke fenntarthatóságáról, akkor ezt sikerül elkerülni, cserébe könnyen lehet, hogy kiváltja az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank kritikáját és vizsgálódását.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA forint gyengülése és a közpénz jellegét visszanyerő közpénz mentheti meg a költségvetést jövőreEsetleg egy gyors törvénymódosítás, ha nem találnak más módot arra, honnan lehetne 430 milliárd forintot szerezni a Magyar Nemzeti Bank tőkepótlására.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz elmaradt tanári béremelés árához mérhető veszteséget okoz a NER-cégeket is segítő jegybanki programBárhogy is számolunk, a növekedési kötvényprogram költsége százmilliárdos nagyságrendű. A nyertesek közt sok a kormányközeli vállalat, a veszteséget jó eséllyel az adófizetőknek kell állniuk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTíz évre az adófizetők nyakába rakták a NER-nagyvállalatok kockázatátPiaci körülmények között nem bizonyított, politika-közeli vállalatok is sok tízmilliárd forint forráshoz jutnak az MNB legújabb programjában. Ennek vannak kockázatai.
|
Százmilliárdos tételben ingatlanozott, le is csapott a székház átok a nemzeti bankra
|
Az ingatlanvásárlásokat sokáig meghagyta alapítványainak a jegybank, majd miután belevetette magát, elkezdte halmozni az egyre brutálisabb veszteségeket.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20230707/szazmilliardos-tetelben-ingatlanozott-le-is-csapott-a-szekhazatok-a-nemzeti-bankra/
|
2023-07-07 13:16:00
| true | null | null |
G7
|
Az elmúlt években a magyar politikai felső vezetők és elöljárók körében jelentősen megnövekedett a különjáratú repülőgépekkel bonyolított hivatali utak száma. Az emelkedő trend mögött a világpolitika történései és az ezzel járó diplomáciai csúcsforgalom áll, ám ezzel párhuzamosan a téma jogi szabályozása is megengedőbbé vált.
Pár törvénymódosítás és kormányrendelet hatására mára a honvédségi repülőgépek szinte magánrepülőgépekként működnek egy szűk kör számára, használatuk pedig három vezető politikus számára nemcsak a hivatali, hanem a magánútjaikra is lehetővé vált.
Miután a honvédségi és más bérelt különjáratokkal megtett hivatali utak az elmúlt években tízmilliárdokat emésztettek fel, és az éves költségük is több milliárd forintra rúg, az Átlátszó utánajárt, milyen jogszabályi keretek adnak lehetőséget a szinte automatikus igénybevételükre, miként történik a „repülőjegyek” beszerzése a bérelt különjáratokra, illetve mi változott e téren az elmúlt pár évben a honvédségi repülőgépek megjelenésével.
Cikkünk külön figyelmet fordít a legtöbb időt levegőben töltő magyar politikus, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter útjaira, aki a jogszabályok szerint – alapból – nincs is feljogosítva arra, hogy bérelt különjárattal utazzon, ha csak ezt saját magának nem engedélyezi.
A nemzeti büszkeség megtestesítői
A modern, profi politikusi gyakorlatnak megfelelően, pár éve hazánk elöljárói is rendszeresen posztolják hivatalos programjaik képes beszámolóit a közösségi oldalaikon. Ennek köszönhetően külföldi utazásaik részletei is sokkal inkább követhetők, mint korábban.
Ráadásul, amióta a közpénzből vásárolt, a Magyar Honvédség kötelékébe tartozó két csapatszállító- és két futárrepülőgép is – részben – a politikai vezetés szolgálatába állt, az épp igénybe vett légijármű fotója szinte mindig felbukkan a hivatali utak programjait megörökítő összefoglalókban.
A jelenség arra utal, hogy az egyenként tízmilliárd forintos vételárat is meghaladó – érzékelhetően kirakatba tett – honvédségi gépek 2018 óta nem csupán közlekedési eszközéül szolgálnak a jelenlegi politikai vezetésnek, hanem a nemzeti büszkeség és öntudat megtestesítői is egyben. PR-szempontból pedig a kormány által vágyott középhatalmi státusz képét erősítik.
A honvédségi repülőgépek használatával párhuzamosan, egyre csökkenő számban és egyre kevésbé szem előtt, de létezik a különjáratokkal bonyolított hivatali repülőutaknak egy másik, korábban általános gyakorlatként működő változata. Alkalmanként, a honvédségi repülőgéppel történő utazásnál költségesebb módon, magyar vagy külföldi légi fuvarozó cégektől bérelt business jetekkel hasítják az eget vezető politikusaink.
Honvédségi repülőgépek vs. bérelt járatok
Katonai repülőgépek vagy a honvédség üzemeltetésében működő repülőgépek más országokban is részt vesznek a politikai vezetők és a velük utazó küldöttségek utaztatásában.
A legtöbb országban jellemzően erre a célra külön flottát is fenntartanak, amelynek mérete és típuspalettája többnyire összefügg az ország gazdasági erejével, illetve a világpolitikában betöltött szerepével.
Bár hiteles és pontos forrásként nem hivatkozhatunk rá, mégis érdemes rápillantani az egyes államok vezetői által használt repülőgépflottákat országonként összesítő és részletező Wikipedia-oldalra, amely ha másra nem, a nagyságrendek érzékeltetésére mindenképpen alkalmas.
Az egyes országok flottái legtöbbször az államelnöknek, adott esetben a királyi családnak, és meghatározott keretek között, a miniszterelnöknek és a kormánytagoknak állnak rendelkezésére. A menetrend szerinti járatokhoz képest az ilyen gépekkel lebonyolított utak könnyebben, rugalmasabban tervezhetők és kényelmesebb utazást tesznek lehetővé, valamint a VIP-utasok személyi védelme is egyszerűbben biztosítható.
A több szempontból is racionális megoldás azonban – költségeit tekintve – adófizetői szemmel ijesztőnek tűnhet, akár egy honvédségi repülővel, akár a légi fuvarozó cégektől bérelt különjárattal történik az utazás.
Ha csupán a piaci alapon működő légi fuvarozó cégek által bérelhető business jetekkel vetjük össze, úgy a honvédségi repülőgépek használata egyértelműen észszerű választás. Hiszen így az adófizetőknek „csupán” a repülőgép vételárát, valamint fenntartási és üzemeltetési költségeit kell állniuk. Vagyis megspórolhatók mindazon összegek, amelyekből a légi fuvarozó cégek nyeresége származik.
Ezek a tételek azonban önmagukban is többmilliós nagyságrendet – szakértői becslések szerint, akár 2,5-3 millió forintot – tesznek ki üzemóránként, ráadásul még további, igen jelentős költségek adódnak hozzájuk a fedélzeti étel- és italfogyasztás, valamint a légtérben méregdrága internethasználat miatt.
Szijjártóék 33 millióért ettek-ittak, és 102 millióért interneteztek a katonai repülőkön | atlatszo.hu
A Honvédelmi Minisztériumtól kapott adatok szerint 2021 január eleje és 2022 szeptember vége között a Miniszterelnökség, a Köztársasági Elnöki Hivatal és a Külügyminisztérium delegáltjainak repülése után 644 millió forint költséget számoltak fel. Az összegben sok esetben nem szerepel üzemanyagköltség, viszont a delegációk fedélzeti ellátása és internetezése egy vagyonba került az adatok alapján.
A fő kérdés tehát nem az, hogy a piaci alapon működő légi fuvarozó cégek business jetjeihez képest jobb megoldás-e a honvédségi gépek használata, hanem inkább az, hogy minden esetben indokolt és szükségszerű-e a különjárattal történő utazás.
A katonai repülőgépes hivatali utakkal kapcsolatban – magas költségük mellett – az is negatívumként róható fel, hogy csak részben, illetve van, hogy egyáltalán nem ellenőrizhetők a közpénzből fizetett utak.
Bár Novák Katalin, Orbán Viktor és Szijjártó Péter, valamint több kormánytag és politikus is rendszeres élménybeszámolót tesz közzé külföldi programjairól a honvédségi repülőgépek fotóinak szerepeltetésével, mint azt az Átlátszó korábbi közadatigényléseire adott válaszokból is látható, a költségek kapcsán rendre hiányos vagy nehezen értelmezhető adatok érkeznek.
Sokszor az üzemanyagot sem számolták el, mégis százmilliókba került a politikusok reptetése a katonai gépeken | atlatszo.hu
Mindez annak ellenére is így van, hogy a Miniszerelnökség (ME) és a Honvédelmi Minisztérium (HM) között létrejött – és mára hatályát vesztett – keretszerződés ismeretében az Átlátszó pontosan rá tudott kérdezni a hivatal által megrendelt, honvédségi repülőgépekkel megtett utak költségtételeire.
Még rosszabb a helyzet az átláthatóság terén azokban az esetekben, amikor a honvédségi repülőgépek útjai nem köthetők ismert, könnyen beazonosítható politikusi programokhoz. Pedig a katonai gépek – főleg hadrendbe állításuk kezdetén – többször is megfordultak olyan helyszíneken, amelyek nehezen társíthatók katonai vagy akár politikai kiküldetésekhez.
Ám ezen utak adatai 30 évre rejtve maradnak az adófizetők előtt, mert titkosításra kerültek honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekekre való hivatkozással. Vagyis jó esetben majd csak 2050 körül tudhatjuk meg, miért, milyen költségek mellett és kikkel a fedélzetükön jártak magyar katonai repülőgépek egzotikus nyaralóhelyeken, adóparadicsomban vagy éppen a legfelkapottabb amerikai kaszinóvárosban az elmúlt években.
Mit keres a Magyar Légierő a Kanári-szigeteken, Las Vegasban, Dubajban, Máltán vagy Panamában? | atlatszo.hu
Mit keres a Magyar Légierő a Kanári-szigeteken, Las Vegasban, Dubajban, Máltán vagy Panamában?
De a politikusok katonai repülőgépes hivatali útjai még egy további szempontból is változást hoztak a korábbi különrepülőgépes gyakorlathoz képest. Mégpedig azt, hogy az utazás e formája – a közpénzfelhasználást tekintve – az eddigieknél is szabadabban valósulhat meg, és kis túlzással csak a honvédségi kapacitás, azaz a repülőgépek rendelkezésre állása az egyetlen korlát azon túl, hogy egy kormányrendelet meghatározza, kik vehetik igénybe a honvédségi légi járműveket.
A HM és ME közötti – korábban fennálló – keretmegállapodásból kiolvasható volt, hogy az utazást igénylő ME és a HM évi egyszeri, utólagos elszámolásra szerződött, a szükséges forrást pedig a megrendelő ME biztosította egy, a HM-mel kötött, fejezetek közötti előirányzat átcsoportosításáról szóló költségvetési megállapodással.
A rendelkezésre álló forrást egyébként a honvédségi repülőgéppel történő politikusi utak esetén, úgy tűnik, végtelenre tervezték: a keretszerződésben az is lefektetésre került, hogy „amennyiben a tárgyévben lebonyolításra kerülő utazások forrásigénye a HM előzetes kalkulációinak figyelembevételével várhatóan meghaladja a tárgyévi költségvetési megállapodás alapján már átcsoportosított előirányzatok összegét, akkor felek haladéktalanul rendelkeznek további tárgyévi forrás átcsoportosítása érdekében”.
A téma érzékenységét jelzi a jogszabályi környezet többszöri változása, és az is, hogy a HM-ME együttműködés részleteit lefektető keretszerződés már nincs is hatályban.
Ezt egy április közepén kezdeményezett közadatigénylésünk kapcsán tudtuk meg, amelyben rákérdeztünk, hogy a Honvédelmi Minisztérium – a Miniszterelnökségen kívül – kötött-e más állami intézménnyel hasonló tartalmú keretszerződést.
A HM érdemben nem válaszolt a kérdésünkre, hiszen azt nem árulta el, hogy volt-e más állami intézménnyel szerződése. Csupán annyit közöltek, hogy „A Honvédelmi Minisztérium jelenleg nem rendelkezik e tárgyban hatályos szerződéssel…”.
Letölthető táblázat és 5 fontos ábra a politikusok katonai repülős útjairól | atlatszo.hu
A honvédségi repülőgépek „civil” használatának törvényi háttere
A Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló, 2011. évi CXIII. számú törvény alapján a Magyar Honvédség fegyverhasználati jog nélkül közreműködhet katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő feladatokban, illetve szállítóeszközei kérelemre, az MH parancsnoka engedélyével, külön megállapodás alapján, térítés ellenében – vagy közfeladatot érintő feladat kapcsán, akár térítésmentesen – ideiglenesen átengedhetők.
A fent idézett jogszabály, mely alapjául szolgált a honvédségi repülőgépek civil használatának 2022 október végéig volt hatályban. Másnap a helyébe lépett a már korábban alkalmazott, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény.
E jogszabály 2023. január 1-jén hatályba lépő verziójában több, a témánkat érintő újdonságra bukkantunk, amelyek közül az egyik legfontosabb, hogy a Honvédség fegyverhasználati joggal ellátott feladatai közé bekerült „a felkészített erőkkel védett személyek személykíséretében való részvétel”.
A passzusnak azért van kiemelt jelentősége, mert indirekt módon ez a félmondat teremti meg a jogszabályi hátterét annak, hogy a külföldön is állandó személyi védelemben részesülő személyek – alapból a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a külpolitikával foglalkozó miniszter – ne csak hivatali, hanem magánúton is igénybe vehessék a honvédségi repülőgépeket.
Ezt igazolja vissza az is, hogy a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség nemrég bűncselekmény hiányában elutasította Hadházy Ákos országgyűlési képviselő feljelentését, miután nem talált törvénytelenséget Orbán Viktor miniszterelnök és felesége katonai repülőgéppel tett – az ügyészség által is magánútnak titulált – olaszországi kitérője kapcsán.
Indoklásuk szerint ugyanis, miután a miniszterelnök és felesége külföldi útjaik során védett személynek minősülnek – attól függetlenül, hogy utazásuk hivatalos vagy magánjellegű –, a Honvédség törvényben meghatározott feladatánál fogva segítséget nyújt a felkészített erőkkel védett személyek személykísérésében, és biztosítja az ehhez szükséges technikai és személyzeti feltételeket. (Azóta kiderült, hogy a bíróság utasítására mégis nyomoznia kell az ügyészségnek a toscanai leszállás miatt, mert a bíróság szerint az ügyész által hivatkozott tényállás részben felderítetlen – a szerk.)
Szintén a korábban említett kormányrendelet határozza meg azt is, hogy a mindenkori hadügyminiszternek kell döntenie a személykísérési feladat rendeletben felsorolt személyek tekintetében történő végrehajtásáról. Illetve az ő dolga az is, hogy gondoskodjon a honvédségi részvétellel kapcsolatos egyeztetésről, valamint a feladatban való részvétel végrehajtásának elrendeléséről.
A fentiek – és Orbán Viktor példája – alapján megállapítható, hogy a törvényi keretek immár arra is lehetőséget teremtenek, hogy Novák Katalin köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter honvédségi repülőgéppel utazzon a legközelebbi családi nyaralására vagy oda, ahová épp kedvük szottyan.
Orbán Viktor valószínűleg honvédségi luxusgéppel ment nyaralni Horvátországba | atlatszo.hu
A Magyar Honvédség 2018 vásárolt 2 darab Airbus A319 és 2 db Dassault Falcon 7X típusú repülőt. A Falconok a szupergazdagok által magángépnek használt, business jet kategóriájú repülőgépek, amelyeket a honvédség „többcélú szállító- és futárgéptípusnak” nevez. Kategórikusan tagadják, hogy kormánygépnek vették volna a repülőket, de Orbán Viktor és más kormánytagok rendszeresen használják őket, az utakat pedig 30 évre titkosították.
A fent említett törvényhez kapcsolódóan – annak egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról – 2022 legvégén kormányrendelet is született, melynek 2023 elején hatályba lépett verziójában többek közt az is lefektetésre került, hogy a hadsereg mindenkori vezérkari főnökének kell biztosítania a honvédség számára „a felkészített erőkkel védett személyek személykísérésében való részvételhez szükséges személyi és technikai feltételeket”.
A rendelet a vezérkari főnök feladatait és hatáskörét részletező paragrafusai között határozza meg a honvédségi repülőgépes utazásra jogosult „civil” személyek körét is. Ez alapján ilyen személynek minősül a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a politikai felső vezető (miniszterelnök, a miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója és az államtitkár), a kormánybiztos, az előbbiek házas- vagy élettársa és gyermeke, valamint az előbb felsorolt tisztségek küldöttségének tagjaként meghatározott személyek. Ezen felül a honvédségi gépek – rendkívül indokolt esetben – a Kormány egyedi döntésével kijelölt személyek számára is rendelkezésre állnak.
Mi a klasszikus módja a különjárattal történő hivatali utaknak?
Az elmúlt évtizedben, a Malév 2012-es megszűnését követően és a honvédségi gépek vásárlása előtti időszakban politikai elöljáróink jellemzően külföldi vagy magyar légi fuvarozók által üzemeltetett, és tőlük bérelt business jetekkel utaztak hivatalos külföldi útjaikra. Illetve utaznak még most is, ha a honvédségi gépek épp nem állnak rendelkezésre.
Az Átlátszó egy korábbi írásából például kiderült, hogy Szijjártó Péter 2019 és 2021 között legalább 65 alkalommal utazott hivatali útra bérelt – nem honvédségi – különjárattal, pedig 2018-tól már a katonai repülőgépek is szolgálatot teljesítettek.
Szijjártó Péter legalább 65 alkalommal utazott bérelt repülővel az elmúlt 3 évben | atlatszo.hu
Közadatigénylésünkben arra is kíváncsiak voltunk, hogy Szijjártó Péter külkereskedelmi és külügyminiszter mikor, hová és milyen hivatalos program keretében utazott az elmúlt három évben nem menetrendszerinti járatra váltott repülőjeggyel. Pontos válasz ezekre a kérdéseinkre sem érkezett, de az utazási célokat ömlesztve, az időpont és a hivatalos program megjelölése nélkül megkaptuk.
A külügyminiszter egyik ilyen útjára a kormány kedvenc őrző-védő cégének, a Valton-Sec Zrt-nek az érdekeltségébe tartozó és a Rogán Antalt is reptető Fly-Coop Kft. által üzemeltetett privát jettel ment. A magyar külügyér és csapata pár órás Pécs-Genf-Budapest villámlátogatásának „repülőjegyei” akkor, 2021 végén 7,5 millió forintba kerültek. A géppel korábban Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke többször is utazott magánútra, Kövér László és küldöttsége pedig hivatalos útra repült vele Rómába.
De a hosszabb, interkontinentális utazásra is alkalmas repülőgépek bérlése még ennél is többet kóstál: akár 4,5 millió forint is lehet üzemóránként. Így Szijjártó egy-egy ilyen, földrészeket is átívelő útjának repülőgépköltsége több 10 milliós tétel, a járulékos költségekkel együtt pedig elérheti akár a 80-100 millió forintot is.
E hosszabb utak közé sorolható például a külügyminiszter 2021 februári indonéziai útja, majd márciusi látogatása Japánba, amikor is a katonai repülőgépek máshol teljesítettek szolgálatot. Utóbbi út esetén az adsbexchange.com weboldal adatai alapján kikövetkeztethető, hogy a Szijjártó vezette küldöttségnek a máltai bejegyzésű VistaJet cégtől béreltek egy ezüstszürke Bombardier Global 6000 típusú business jetet.
Az újonnan 14 milliárd forintba kerülő típus egyébként népszerű a kormányközeli magyar milliárdosok körében is: Mészáros Lőrinc és Szíjj László is egy ilyen, osztrák bejegyzésű magánrepülőgépet használ utazásaihoz. Sőt, 2018-ban Orbán Viktor miniszterelnök is az oligarcha-kedvenc repülő fedélzetén ugrott ki Bulgáriába focimeccset nézni. Ráadásul Szíjj már nem is (mindig) közösködik a felcsúti nagyvállalkozóval: nemrég egy másik, ugyanolyan típusú luxusjetre váltott.
Orbán Viktor, a magánrepülőgép, a luxusjacht, és a Mészáros-klán – tudjuk, hol nyaraltak idén nyáron | atlatszo.hu
Kik és hogyan repülhetnek nem honvédségi különjárattal hivatalos útra?
A központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó – vagy annak rendszeréhez önként csatlakozó – állami intézmények hivatali utazásai egy „Nemzetközi utazásszervezések” tárgyú keretmegállapodás keretösszegének terhére valósulnak meg, egyedi megrendeléseken keresztül.
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) 2019 végén nettó 35 milliárd forintos keretösszeggel kötött a témában keretmegállapodást öt utazási irodával, majd ez év elején új közbeszerzési eljárást írtak ki.
Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) oldaláról már letölthető az aláírt új keretszerződés, amelyből kiderül: ugyanazzal az öt utazási irodával, azaz szolgáltatóval kötött keretszerződést a KEF, a keretösszeg azonban most már nettó 48 milliárd forint, amit – csakúgy, mint az előző szerződésnél – európai uniós forrásból is finanszíroznak.
Témánk szempontjából érdemes megjegyezni, hogy a korábbi szerződéshez képest nemcsak a keretösszeg, hanem az utazási irodák szolgáltatási árai is jelentős mértékben emelkedtek: a repülőjegy-foglalások esetén – a 2019-ben megadott árakhoz képest – nagyságrendileg csaknem megháromszorozódtak.
A 48 milliárd forintos keretösszeg terhére természetesen nem csak a különjáratú repülőgéputak kerülnek kifizetésre. Az állami intézmények a keretszerződésben szerződött szolgáltatócégek közvetítésével ebből a keretből szerzik be például az utazásokhoz szükséges menetjegyeket, szállásokat, biztosításokat, vagy bérelnek autót.
Az ilyen témájú beszerzések – jogszabályban előírt módon – az úgynevezett Központi Kormányzati Utaztatási Portálon keresztül zajlanak. A portál szinkronizálva van a nagy nemzetközi repülőjegy- és szállásfoglalási rendszerekkel, a diszkont légitársaságok weboldalain megjelenő aktuális ajánlatokkal, valamint a keretszerződésben résztvevő szolgáltatók kedvezményes ajánlataival.
A rendszer lényege, hogy a foglalás megtörténtéig az állami intézmény utazásszervezője nem tudja, melyik szerződéses szolgáltató ajánlatát választotta.
Az állami intézmény utazásszervezője elsődlegesen és alapértelmezésben az Utaztatási Portál úgynevezett „aktív” felületét köteles használni. Itt a szolgáltató cégek ügyintézőinek bevonása nélkül kap ajánlatokat az általa megadott úti célok és időpontok alapján, majd választhatja ki és foglalhatja le a legolcsóbbat. Amennyiben az intézményi utazásszervező nem a legolcsóbb ajánlatot választja, akkor azt írásban indokolnia kell.
A repülőgépes hivatali utak, azaz a repülőjegy-beszerzések esetén a fentiek egyúttal azt is jelentik, hogy az állami intézményeknek alapból a hagyományos, menetrend szerinti és a fapados, diszkont légitársaságok ajánlatai közül kell választaniuk, és csak akkor jöhet szóba bérelhető különjárat (charter), ha más módon nem szervezhető le a repülőút.
Erre szólít fel egy pénzügyminisztériumi utasítás is, amely az állami normatívarendszer, azaz a közbeszerzésre kerülő kiemelt termékek és szolgáltatások struktúráját, specifikációit, valamint szabályrendszerét is tartalmazza.
Persze a különjárattal történő hivatali utazás nem mindenki számára opció. Az intézményi utazásszervezőknek azt is figyelembe kell venniük, hogy az utas milyen állami tisztséget tölt be és ahhoz milyen utazáshoz kapcsolódó juttatás vehető igénybe, vagyis mik a megengedett utazástípusok és komfortfokozatok a törvények szerint.
A miniszterelnök jogosultságát a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény taglalja. Ebben, a Miniszterelnök című fejezet alatt megtudhatjuk, hogy a kormány feje, más juttatások mellett, a hivatalos külföldi kiküldetése idején kíséretre, napidíjra, költségtérítésre, valamint „szükség esetén” különjáratú légi utazásra jogosult. Amennyiben a miniszterelnök menetrend szerinti járattal utazik hivatalos útra, úgy 1. osztályt vagy annak megfelelő utazási komfortfokozatot vehet igénybe.
A Külügyminisztérium sem tud arról, hogy jegyeket vett volna Orbán magánrepülős útjaira | atlatszo.hu
Mivel egy közérdekűadat-igénylésre valótlan választ adni bűncselekmény (visszaélés közérdekű adattal) lenne, így a három minisztérium válaszát jóhiszeműen nem kérdőjelezzük meg. Ha viszont tényleg sem a Miniszterelnökség, sem a Miniszterelnöki Kabinetiroda, sem a Külügyminisztérium nem vett repülőjegyeket Orbán Viktor magánrepülős útjaira, akkor valószínűleg nem volt igaz Havasi Bertalan ezzel kapcsolatos állítása.
A köztársasági elnök esetén a témát a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló, 2011. évi CX. törvény szabályozza. A jogszabály szövegezése és tartalma szinte szóról-szóra megegyezik a miniszterelnöki juttatást megfogalmazó paragrafusokkal. Azaz „szükség esetén” a köztársasági elnök is különjáratú légi utazást vehet igénybe, menetrend szerinti járaton pedig az 1. osztály kényelmét élvezheti.
Az állami vezetők (miniszter, miniszterelnök politikai igazgatója, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár) és az állami vezetőnek nem minősülő egyéb hivatali tisztséget betöltők hivatali útjaival kapcsolatos juttatásait egy 2015-ös, azóta többször is módosított kormányrendelet tartalmazza.
Ezen jogszabály szerint, az abban felsorolt állami tisztségeket betöltő személyek egyike sem utazhat alapból különjárattal. A legmagasabb szintű utazással kapcsolatos juttatást a miniszter élvezheti, aki magán és hivatali útjaira is 1. osztályon (First Class, Premium First Class) utazhat, illetve igénybe veheti a reptéri kormányvárót és annak szolgáltatásait.
A fentiek fényében különösen érdekes, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az elmúlt 5 évben 65-nél is több alkalommal repült bérelt különjárattal hivatali útra. Erre a jogszabályi felhatalmazást a már említett kormányrendeletben lévő – meglehetősen nagyvonalúan megfogalmazott – mondat teremtheti meg.
Ez utóbbi szerint, az utazással kapcsolatos juttatások témájában, a rendeletben foglaltaktól „…a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője engedélyével el lehet térni, ha azt a protokolláris előírások és az ellátandó feladatok indokolják.”
Ha valóban erre hivatkozva repül Szijjártó bérelt business jetekkel, akkor az azt jelentené, hogy mint a Külgazdasági és Külügyminisztérium vezetője, saját magának engedélyezi a különjáratú – nem honvédségi – repülőgépes utakat. Mint az cikkünk további részéből kiderül, egy másik jogszabály szerint erre akkor kerülhet sor, ha a miniszter utazása menetrend szerinti járattal nem megoldható.
Bár Szijjártó miniszterként igen aktív, és emiatt rendkívül feszes munkarend szerint végzi a feladatait, mégis beszédes, hogy pályafutása hosszú évei alatt még egyszer sem hallottunk arról, hogy menetrend szerinti járattal ment volna hivatali útra.
Szijjártó Péter ezúttal „valtonos” magángéppel repült hivatalos útra | atlatszo.hu
Miután a miniszter ezúttal is részletesen dokumentálta a munkanapját a hivatalos közösségi oldalán, az ott közzétett fotókból az is kiderült, hogy kora délután Svájcba, pontosabban Genfbe utazott. Itt a bejegyzések szerint – többek közt – az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának gyűlésén vett részt, ahol a magyar jogállamiság kérdése is terítékre került.
Szijjártónak egy, már a cikkünkben említett különgépes utazása kapcsán például azért kellett bérelt géppel repülnie Genfbe 7,5 millió forintért, mert aznapi programját Pécsett kezdte, ahol egy cég kutatólaborját és kiválósági központját avatta fel, majd a helyi kosárlabda akadémiánál járt, ahol a létesítmény további fejlesztéséről állapodott meg a vezetőkkel.
Miután Pécsről nem indul menetrend szerinti járat Genfbe, a feszített munkarend miatt pedig már nem fért volna bele a visszaautózás Budapestre, illetve a menetrend szerinti járat használata, így – ha a jogi szabályozásból indulunk ki – a miniszter kénytelen volt az utazás szervezésekor engedélyezni magának, hogy különgéppel utazzon Svájcba.
„Repülőjegy-vásárlás” a bérelt különjáratokra
Mint arról korábban szó volt, a repülőjegyek többségét az Utaztatási Portál „aktív” felületén keresztül foglalják az intézményi utazásszervezők, ahol fapados és hagyományos menetrend szerinti járatokra tudnak jegyeket vásárolni.
Ennek használatától csak meghatározott esetekben térhetnek el, és élhetnek árbekéréssel az utazási szolgáltatók felé a rendszer „passzív” felületén keresztül. Itt a szolgáltató cégek direktben adnak ajánlatokat a megrendelő intézmény utazásszervezőjének.
Repülőjegy-vásárláskor a passzív felület akkor használható, ha csoportos foglalást kell teljesíteni (9 fő fölött), ha retúrutazásnál bonyolultabb körutazásról van szó (minimum kétszeri útmegszakítás, minimum három úti cél), illetve, ha az „aktív” rendszeren keresztül nem elérhető szolgáltatást kell megrendelni. A „passzív” felületen történő beszerzést minden esetben indokolni kell írásban.
A különjáratok bérlése is az Utaztatási Portál „passzív” felületén keresztül zajlik, egy pénzügyminisztériumi utasítás iránymutatásai alapján, amely a központi közbeszerzések alkalmával beszerezhető kiemelt termékek leírását is tartalmazza.
A „nemzetközi utazásszervezés” termékkör meghatározásakor a rendelet lefekteti: charterjárat biztosítása a szolgáltató részéről csak abban az esetben lehetséges, ha az utazás se menetrend szerinti direkt járattal, se átszállással nem teljesíthető.
A foglalás teljesüléséig egyébként a portál „passzív” felületén sem látja az intézményi megrendelő, hogy melyik szolgáltató cégtől kapta az ajánlatot, de a nem menetrend szerinti, vagyis charterjáratok foglalása esetén előfordulhat, hogy nem érkezik minden szolgáltatótól ajánlat, és nem alakul ki árverseny az ajánlatok között.
A különjáratú repülőgépek „jegyvásárlásával”, értsd bérlésével kapcsolatban más furcsaságok is adódnak. A szerződéses utazásközvetítők a központosított közbeszerzési eljárás első szakaszában, amikor a szolgáltatásáraikat adják meg, különjáratra nem adnak meg foglalási árat, csak „hagyományos, menetrend szerinti” és „fapados, diszkont” légitársaságokra.
Ez azért érdekes, mert a különjáratú repülőgépek bérlése a legtöbb esetben nem e két légitársaság-típusnál történik, hanem más, kimondottan üzleti utakkal foglalkozó légi fuvarozó cégektől, akik nem szerepelnek a nemzetközi foglalási rendszerekben. A jogszabályok szerint pedig olyan szolgáltatás nem ajánlható ki és rendelhető meg, amelyet nem tartalmaz az állami normatívarendszer kiemelt termékeket felsoroló listája.
Alaposabb kutakodásunk során azonban kiderült, egy kis kreativitással minden probléma orvosolható: a két legutóbbi keretszerződésben ugyanis rögzítésre került, hogy – lényegét tekintve – minden olyan légitársaság a „hagyományos, menetrend-szerinti” típusba tartozik, amely nem felel meg a már többször idézett PM-utasításban szerepelő „diszkont, fapados” légitársaság definíciójának.
Címlapkép: Orbán Viktor felszáll az egyik honvédségi repülőre 2021. május 6-án (fotó: a miniszterelnök Facebook-oldala)
|
Novák Katalin, Orbán Viktor és Szijjártó Péter akár családi nyaralásra is utazhat honvédségi repülőgéppel
|
Az elmúlt években a magyar politikai felső vezetők és elöljárók körében jelentősen megnövekedett a különjáratú repülőgépekkel bonyolított hivatali utak száma. Az emelkedő trend mögött a világpolitika történései és az ezzel járó diplomáciai csúcsforgalom áll, ám ezzel párhuzamosan a téma jogi szabályozása is megengedőbbé vált.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/06/19/novak-katalin-orban-viktor-es-szijjarto-peter-akar-csaladi-nyaralasra-is-utazhat-honvedsegi-repulogeppel/
|
2023-06-19 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Május végén az Ormosszén Zrt. is közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. Abból kiderül, hogy bár bevételét sikerült közel kétszeresére növelnie, mégis veszteséges volt a működése: 1,24 milliárdos nettó árbevétel mellett az adózott eredménye -104 millió forint lett a barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó cégnek. A vállalatban korábban a kormánymédia által „a baloldal legbefolyásosabb vörösbárójának” nevezett Leisztinger Tamás volt a meghatározó tulajdonos, tavaly azonban állami kézbe került. Nem sokkal ezután a cég milliárdos támogatást kapott a kormánytól.
A miskolci székhelyű Ormosszén Zrt. a borsodi szénmedence barnakőszén-vagyonának kitermeléséért felel. „Az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók” okozta energiaválság miatt tavaly a Fidesz-kormány hétpontos energia-veszélyhelyzeti csomagról döntött, amelynek része volt a szénbányászat és lignitkitermelés fokozása is. Emellett barnakőszén program is indult, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig a Belügyminisztérium alá utalt két szénbányászattal foglalkozó céget – ezek egyike volt az Ormosszén.
Titkolják a vételárat
Közérdekű adatigénylésben kérdeztük az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t az Ormosszén állami tulajdonba kerülésének részleteiről, illetve arról, mennyiért vásárolták meg a céget.
Az MNV válaszában azt írta,
az általunk kért szerződés üzleti titkot képez, ezért nem áll módjukban rendelkezésünkre bocsátani azt.
A vételárral kapcsolatos kérdésünkre sem kaptunk választ.
Múlt hónapban az Ormosszén Zrt.-t is megkérdeztük az állami kézbe kerüléséről, ám meglehetősen szűkszavú választ adtak. A vezérigazgató, Huszti Béla levelében mindössze annyit írt, hogy „a tulajdonos kompetenciájába tartozik a válaszok megadása”. Korábban egyébként már a Magyar Narancs is megpróbálta megtudni, mennyi volt a vételár, ám hozzánk hasonlóan ők sem jártak sikerrel.
Az állami kézbe került Ormosszénben korábban Leisztinger Tamás volt a meghatározó tulajdonos (az A2 IT ARAGO Zrt.-n keresztül). Leisztinger Magyarország egyik leggazdagabb embere. A kormánymédia által a „baloldal legbefolyásosabb vörösbárójának” nevezett milliárdos korábban a szocialistákkal ápolt jó kapcsolatokat, az elmúlt tíz évben azonban számos alkalommal együttműködött az Orbán-kormánnyal. Legutóbb például a szociális tüzelő program kapcsán, amiről két éve azt írtuk, hogy a lakosság és több önkormányzat is panaszkodik a minőségre, sőt, egy vizsgálat szerint rákkeltő anyagokban dús lignit is juthatott a legszegényebbeknek.
Meglódult bevétel, de veszteség
A cégbeszámolóból azonban kiderül, hogyan futott a tavalyi évben a cég szekere. A nettó árbevétel egy év alatt közel kétszeresére nőtt, a 2021-es 679 millióról 1,24 milliárd forintra. Ennek jelentős részét szén értékesítéséből szerezték meg, ami közel 800 millió forintot tett ki. Ez az elmúlt évek legmagasabb bevétele.
Az adózott eredmény (azaz a profit) ugyanakkor nem követte ezt a tendenciát. Két éve még 61,2 milliós nyereséget könyvelhetett el a barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó cég, 2022-ben azonban 104 milliós veszteséget hozott össze.
Beszámolója szerint a cég eszközeinek értékét 3 milliárd forinton tartották nyilván, saját tőkéje bő 800 millió forint volt, költségei 833 millióról közel 2 milliárdra emelkedtek.
1,5 milliárdos állami támogatás
Nem sokkal állami tulajdonba kerülése után az Ormosszén egy nagyobb összegű, visszatérítendő támogatást is kapott az államtól. A pénzügyi beszámolóhoz csatolt szöveges melléklet a hosszú lejáratú kötelezettségek között említi az alapítótól kapott támogatást, összesen 1,45 milliárd forintot. Ezt a tulajdonosi joggyakorló, azaz a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) nyújtott a barnaszén termelésének fokozása céljából december végén.
„A bányászati tevékenység hosszú előkészítést igényel, több hónapos munka előzi meg azt az időpontot, amikor a szén kitermeléséhez hozzá lehet kezdeni” – olvasható az indoklásban.
Sok a probléma a vadnai bányával
Az Ormosszén Zrt. több borsodi településen is működtet bányát, telephelyei vannak Szuhakállón, Felsőnyárádon, Sajókazán és Vadnán is. A kiegészítő mellékletből megtudhatjuk, hogy a cég fő célkitűzése 2023-ra a bányaterület hatékonyabb igénybevétele, illetve bővítése lesz. Ennek jeleit már lehet is látni. A felsőnyárádi bányaüzembe például nem sokkal az Ormosszén állami tulajdonba kerülése után ellátogatott Rétvári Bence államtitkár és Riz Gábor miniszteri biztos. A bejáráson elmondták: a kitermelés hatszorosa a tavalyi év hasonló időszakához képest.
2022 elején a Sajókaza III. szén „Kacola” védőnevű külfejtéses bánya terület- és kapacitásnövelésére irányuló környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását kezdeményezték a hatóságnál, májusban pedig a „Sajókaza IV.-szén és kavics” bányatelek részét képező Vadna I. bányaüzemben szerették volna növelni a kitermelést. Ez utóbbit azonban végül elutasította a Kormányhivatal.
A megyeszékhelytől, Miskolctól nagyjából 30 kilométerre található Vadna határában, Natura 2000 területen működő szén- és kavicsbányáról május végén írtunk részletesen az Átlátszón, és a témáról videóriportot is készítettünk. A bánya a lakóházaktól kevesebb mint 100 méterre helyezkedik el, a helyi lakosok porra és zajra, valamint az ingatlanok elértéktelenedésére panaszkodnak.
Megkeseríti a közelben lakók életét, rombolja a természetet az állami barnaszénbánya | atlatszo.hu
A kicsit több mint 600 fős lakosságszámú Vadna a festői Sajó-völgyben fekszik, Miskolctól nagyjából 30 kilométerre. A lakosok egy részének azonban hosszú idő óta okoz problémát a településen működő szén- és kavicsbánya, ami a lakóházaktól alig pár száz méterre üzemel.
Az üzemeltető szerint tevékenységük káros mellékhatásai az előírások szerinti határértékek alatt maradnak, ugyanakkor a környezetvédelmi hatóságtól kapott információk nem ezt támasztják alá. Cikkünkben bemutattuk, hogy a cég a Vadna bányaüzemmel összefüggésben másfél év alatt közel 2,5 milliós bírságot kapott, többek között légszennyezésért és zajszennyezésért, de természetvédelmi bírságot is kellett fizetniük.
|
Milliárdos támogatást kapott az állami tulajdonba került borsodi barnaszénbánya
|
Május végén az Ormosszén Zrt. is közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. Abból kiderül, hogy bár bevételét sikerült közel kétszeresére növelnie, mégis veszteséges volt a működése: 1,24 milliárdos nettó árbevétel mellett az adózott eredménye -104 millió forint lett a barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó cégnek. A vállalatban korábban a kormánymédia által „a baloldal legbefolyásosabb vörösbárójának” nevezett Leisztinger Tamás volt a meghatározó tulajdonos, tavaly azonban állami kézbe került. Nem sokkal ezután a cég milliárdos támogatást kapott a kormánytól.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/06/22/milliardos-tamogatast-kapott-az-allami-tulajdonba-kerult-borsodi-barnaszenbanya/
|
2023-06-22 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Végre kiderült, amit 2018 óta hiába próbáltunk megtudni a be nem fejezett, közel 800 millió forintos uniós támogatásból épült villánykövesdi hotelről. Bár az Átlátszó megkereséseire korábban senki nem reagált, most a területfejlesztési minisztérium elárulta, hogy a feltárt szabálytalanságok miatt az irányító hatóság elállt a projekttől, a támogatási összeget pedig visszakövetelik. Mindehhez csak az kellett, hogy Hadházy Ákos szelfizzen egyet az épületnél.
A soha el nem készült villánykövesdi medihotelnél tett látogatást a napokban Hadházy Ákos. A független parlementi képviselő Facebook-oldalán azt írta, a szellemszállodának már 5 éve működnie kellene, de „ehelyett maximum a mókusok gyönyörködnek benne.” Hozzátette, mivel a hotel nem működik, már rég vissza kellett volna venni a háromnegyed milliárdot a beruházótól, de „valamiért semmilyen szabálytalansági eljárás nem történt.”
A kiírást több ezren megosztották, és a hírre – szemben Polt Péterrel, aki nem tájékozódik sajtóhírekből – még aznap reagált is a területfejlesztési minisztérium. Mint közleményükben írták, a „villánykövesdi hotel-projekttel szemben több szabálytalansági eljárást is lefolytatott az intézményrendszer”, és „a legutóbbi eljárás eredményeképp az irányító hatóság elállt a projekttől”. A támogatási összeget pedig visszakövetelik.
Megtörtént tehát a csoda, amire lapunk 2018 óta várt. Azóta próbáltunk ugyanis választ kapni arra a kérdésre az államtól, hogy mi történt pontosan a projekttel.
Hiába volt a több száz milliós uniós támogatás, nem készült el a villánykövesdi Medihotel sem | atlatszo.hu
Lázár János volt kancelláriaminisztert emlegetik a helyiek a felépült, de egyelőre zárva tartó villánykövesdi gyógyászati hotel mögött álló személyként. Az építtető cégtől üzlettársak révén el lehet jutni a politikusig, de bizonyíték az érdekeltségre nincsen, és sajtófőnöke is határozottan cáfolja a szóbeszédet. Bárhogyan is áll a dolog, a beruházó cég gondjai miatt az ígért munkahelyek sem valósultak meg. Az egészségügyi-turisztikai szolgáltatást nyújtó Medihotel szállodák uniós és állami támogatásokkal segített építését máshol sem kíséri szerencse hazánkban.
Nem tudni, mi ment félre
Az eredetileg 24 szobásra tervezett Hotel 135 medical wellness szálloda, más néven a Dél-dunántúli Medihotel**** kiemelkedően magas színvonalú egészségügyi-turisztikai szolgáltatásokat, programcsomagokat kínált volna az egészségfejlesztő és egészség-stabilizáló kezelés-sorozatra érkező 18–80 év közötti szerb, horvát, osztrák, német, valamint magyar pácienseknek. A wellness szálló 27 új munkahely teremtését is ígérte.
Minderre a DDOP 2.1.1/H-12 „Egészségügyi turizmus szolgáltatásainak fejlesztése a konvergencia régiókban” elnevezésű pályázati kiírás keretében 70 százalékos támogatottsággal 782,7 millió forint uniós és állami pénzt nyert a Geone Építőipari Kft. A gyógyszálló azonban nem készült el, a cég pedig felszámolás alá került. Erről 2018-ban részletesen beszámoltunk.
Hogy megtudjuk, mi lesz a projekt és a megítélt állami támogatás sorsra, a vállalkozón és alvállalkozókon túl akkor megkerestük a Baranya Megyei Fejlesztési Ügynökséget, amely szerint a Magyar Államkincstár volt az illetékes. Ott érdeklődésünkre egyáltalán nem reagáltak.
Írtunk a Nemzetgazdasági Minisztériumnak is, ahonnan annyi válasz érkezett, hogy nézzük meg a projekt adatait a palyazat.gov.hu-n. Itt akkor mindössze annyi volt látható, hogy bár az időszakos beszámolókat elfogadták, záróbeszámoló nem készült (vagy nem került fel a honlapra), így nem tudni, elfogadta-e azt a minisztérium vagy sem.
Az oldalon semmilyen információ nem volt arról, hogy a beruházó esetleg kapott-e további haladékot a projekt befejezésére, vagy indult-e vizsgálat az ügyben, és ha igen, akkor mit állapítottak meg: történt-e szabálytalanság vagy sem, esetleg vissza kell-e fizetni az uniós támogatást.
780 millió forint uniós támogatást nyelt el a villánykövesdi szellemszálloda | atlatszo.hu
Már 4 éve működnie kellene a Villánykövesd határában épített hotelnek, mégis évek óta befejezetlenül, üresen áll. A beruházásra több mint 780 millió forint uniós támogatást nyert a kivitelező cég, amelyet azonban 2020-ban felszámoltak. A befuccsolt projekttel kapcsolatban közadatigényléssel próbáltunk információhoz jutni, de a Pénzügyminisztérium kétszer 45 nap után csak egy egysoros, „lerázó” választ küldött. A Transparency International szakértője szerint gyakori Magyarországon, hogy az uniós forrást elnyerő cég csődbe megy, ami felveti a kérdést, hogy vajon mennyire körültekintően járnak el a pénzek kiosztásakor.
Tavaly nyáron újra nekifutottunk az ügynek, de akkor sem jutottuk előrébb. Addigra a Geone Építőipari Kft. felszámolása lezárult, és a tulajdonost – egy másik vállalkozásán keresztül – hiába faggattuk, hogy
2018 óta történt-e fejlemény a dél-dunántúli Medihotellel kapcsolatban,
miért került át az ingatlan és a jelzálog más nevére,
vizsgálta-e azóta állam a beruházást.
Ahogy a kft., úgy a Nemzetgazdasági Minisztérium sem válaszolt egyetlen kérdésünkre sem. Közadatigénylés a Pénzügyminisztérium kétszer 45 nap hosszabbítás után mindössze annyit közölt, hogy
„a DDOP-2.1.1/H-12-2012-0012 projekttel kapcsolatban az összes adat a következő linken érhető el: palyazat.gov.hu”.
Itt azonban a már korábban is ismert alapadatokon kívül semmilyen további információ nincs a projektről. A táblázatból mindössze annyi derült ki, hogy a projekt 2014-ben kezdődött és elvileg 2018-ban ért véget, a kifizetett előleg 300 millió, a kifizetett támogatás 482 millió forint volt, az utolsó kifizetés pedig 2016-ban történt.
Válaszok hiányában végül nemrég az Integritás Hatósághoz fordultunk, kérve az ügy kivizsgálását.
De erre valószínűleg már nem kerül sor, hiszen Navracsics Tibor végre elárulta, amit eddig hiába kérdeztünk. Vagyis: az irányító hatóság a teljes támogatási összeget visszaköveteli az uniós támogatásból épített hotel kivitelezőjétől, miután több szabálytalansági eljárást is lefolytatott az intézményrendszer.
Egyben azt is közölték, hogy a 2014-ben támogatást kapott projekttel szemben már korábban is állapítottak meg szabálytalanságot, amely a támogatás egy részének visszafizetésével járt.
Nyitókép: Hadházy Ákos és a villánykövesdi medihotel. Fotó: a képviselő Facebook-oldala
|
Hadházy Ákos szelfije kellett, hogy kiderüljön, amit évek óta hiába kérdeztünk
|
Végre kiderült, amit 2018 óta hiába próbáltunk megtudni a be nem fejezett, közel 800 millió forintos uniós támogatásból épült villánykövesdi hotelről. Bár az Átlátszó megkereséseire korábban senki nem reagált, most a területfejlesztési minisztérium elárulta, hogy a feltárt szabálytalanságok miatt az irányító hatóság elállt a projekttől, a támogatási összeget pedig visszakövetelik. Mindehhez csak az kellett, hogy Hadházy Ákos szelfizzen egyet az épületnél.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/06/26/hadhazy-akos-szelfije-kellett-hogy-kideruljon-amit-evek-ota-hiaba-kerdeztunk/
|
2023-06-26 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
„Az adatigénylésében kért dokumentumot az Infotv 27. § (6) bekezdésére tekintettel nem áll módunkban megküldeni az Ön részére” – ennyit válaszolt 2023. március 31-én az Építési és Közlekedési Minisztérium az Átlátszó közadatigénylésére. A kérést március 6-án küldtük el, a 15 napos határidőt jóval meghaladva érkezett az elutasítás. A Lázár János vezette minisztériumtól a „Bicske térségében keskeny nyomtávú vasútvonal létesítése, megvalósíthatósági tanulmány készítése” közbeszerzés kapcsán még 2015-ben elkészült dokumentumot kértük.
A 24,8 millió forintért megrendelt dokumentum arról szól, hogy:
Bicske város térségében keskeny nyomtávú vasútvonalat kívánnak létesíteni, mely térségi ráhordó funkciót töltene be az 1. számú Budapest – Hegyeshalom – Rajka Országos Közforgalmú vasútvonalra Bicske és Herceghalom állomásokon, valamint közvetlenül kapcsolódna a kiépítés alatt lévő Felcsút Puskás Akadémia-Alcsútdoboz Arborétum közötti kisvasúthoz. A tervezett vasútvonal térségi lehatárolása: Bicske – Felcsút – Alcsútdoboz- Etyek – Herceghalom települések, a tervezett nyomvonal hossza ~ 45 km.
A projekt célja egy olyan Megvalósíthatósági Tanulmány (továbbiakban: MT, Előtanulmány: ET) elkészítése, amely alapján a kiválasztott tervváltozatra az engedélyezési tervek elkészíthetőek, az engedélyezési eljárások lefolytathatóak. Az így elkészített dokumentációk képezik a tárgyi beruházás soron következő lépcsőben való kivitelezésének alapját.
Az Építési és Közlekedési Minisztériumot, miután megtagadta a felcsúti kisvasút meghosszabbítására elkészített tanulmány kiadását, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) bepanaszoltuk. Már csak azért is, mert a tanulmány kikérésének időpontjában már 270 leállított beruházásnál tartott Lázár János. Talán ezért is lett meglepő az ÉKM válasza az adatvédelmi hatóságnak.
A NAIH vizsgálatot indított a minisztériummal szemben, ahonnan úgy reagáltak, hogy
a tanulmány „a Bicske térségében keskeny nyomtávú vasútvonal további előkészítéséről (engedélyezési tervek előkészítése, építési engedélyek megszerzése stb.), illetve távlatban esetlegesen kivitelezésről születő döntés megalapozását szolgálja”;
a térségben jelenleg is zajlik a Bicske vasútállomás intermodális átszállókapcsolatainak fejlesztése és P+R parkoló kialakítása című projekt megvalósítása, és nem zárható ki, hogy a jövőben más beruházásokra vonatkozóan szülessen döntés, melyek meglapozását szolgálhatja a kért tanulmány”.
„a teljes tanulmány egy egységben értelmezhető, egyben szolgálja a döntés megalapozását, így a tanulmány egy részének megismerése hibás, illetve félrevezető/téves értelmezést adhat”.
Vagyis a 270 leállított beruházás mellett az ÉKM szerint „nem zárható ki, hogy a jövőben más beruházásokra vonatkozóan szülessen döntés, melyek meglapozását szolgálhatja a kért tanulmány”
és tényleg meghosszabbítják Bicskéig a felcsúti kisvasutat.
Annak kapcsán pedig, hogy Lázárék szerint a tanulmány „megismerése hibás/téves értelmezést adhat”, emlékeztetőül: az Átlátszó sikeresen perelte ki a Szeged-Hódmezővásárhely között épült tram-train Megvalósíthatósági Tanulmányát, amit 10 évig akartak titkolni. És ezekből nem csak az derült ki, hogy felülbecsülték a várható utasszámot, de az is, hogy a többszörösére nőtt beruházási költségek miatt valójában az uniós támogatás létjogosultsága is kétséges.
De vissza a kisvasúthoz. A NAIH viszont azt hangsúlyozta, „Egy demokratikus társadalomban tehát a közérdekű adatok nyilvánossága a főszabály; ehhez képest a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozását kivételnek kell tekinteni.” [12/2004. (IV. 7.) AB határozat] Ebből következik az is, hogy a közérdekű adatok vonatkozásában a nyilvánosság korlátozása csak akkor fogadható el indokoltnak, ha azt más alapjog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme kényszerítően indokolja, illetve elkerülhetetlenül szükségessé teszi.”
A Péterfalvi Attila vezette hatóság hangsúlyozta: „A Minisztérium az adatigénylés megtagadásakor egyáltalán nem tért ki – a jogszabályhelyre való hivatkozáson túl –, hogy milyen későbbi döntéshez kapcsolódnak a tanulmányban szereplő adatok, sem a korábbi, sem a későbbi döntést, döntési folyamatot nem nevezte meg az adatigénylőnek, kizárólag a Hatóság második megkeresésére adott válaszban említette meg.” Azt is leírta „A közfeladatot ellátó szerv akkor jár el jogszerűen, ha részletes indokolást, felvilágosítást ad az állampolgárok részére, hogy a dokumentum mely részét és milyen okból kívánja elzárni a megismerés elől. A dokumentumok eseti mérlegelés nélküli teljes döntéselőkészítő irattá minősítése nem fogadható el.” A NAIH arra kötelezte az ÉKM-et, „hogy 8 napon belül az adatigényléssel érintett adatokat – a fentiekben kifejtett sarokpontoknak megfelelő módon.”
De nem kaptunk semmit.
Azzal védekeznek, hogy „de per van”, és amúgy is azt hamarabb kellett volna
Miközben a NAIH-ra vártunk, adatpert indítottunk az ÉKM ellen. A tárgyaláson az ÉKM azt hangsúlyozta, a keresetünk elkésett – fontos rész jön! – mert akkor kellett volna már perelnünk, amikor ők még nem is válaszoltak.
Tehát azt mondják, ha nincs válasz, tessék azonnal perelni.
Ezt a védekezést a Fővárosi Törvényszék megfelelőnek találta, így az Átlátszó első fokon elvesztette az adatpert. Ez a jogértelmezés az általunk is ismert gyakorlattal összhangban van, de problémásnak tartjuk. A törvény úgy szól, hogy a pert az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen elteltétől számított harminc napon belül kell megindítani. Vagyis a törvény szövege lehetővé teszi a válaszadási határidőtől harminc napon belüli perlést.
Ugyanakkor a válaszadási határidő 15 napos törvényi határidejének elmulasztását a minisztérium részéről a törvény semmivel nem szankcionálja, ahogy azt sem, ha olyan okból védekezik a közérdekű adatperben, amire a megtagadásban nem is hivatkozott. Ehhez képest ha az adatigénylésre adott válasszal az adatgazda késlekedik, akkor arra hivatkozva tud pert nyerni, hogy a pert azt követően 30 napon belül indítja az adatot igénylő újságíró, hogy a minisztérium megírta: megtagadja az adatigénylés teljesítését.
Majd miután a NAIH-nak jeleztük, hogy az ÉKM nem adja ki az adatokat, az ÉKM azt mondta: azért, mert per van. Itt tartunk most. Csak mellékszál,
ha a minisztérium – ahogy a MÁV esetében is – elbukja a pert, azt az adófizetők állják.
Pedig a magyar kormány – benne Lázár Jánossal – tavaly ősszel az uniós források eléréséért még törvényt is módosított közérdekű adatperek kapcsán. A benyújtott módosításról Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebookon azt írta, „a módosítás gyorsítja a közérdekű adatok megismerésére irányuló perek lefolytatását, illetve növeli azok hatékonyságát”. Azt is ígérték, „a tervek szerint a Központi Információs Közadat-nyilvántartásban kéthavi rendszerességgel, a közzétételt követő legalább öt évig elérhető módon kell majd közzétenni a közérdekű adatokat.”
Ehhez képest Lázárék minisztériuma nem válaszolt jogszerűen az adatkérésre, majd a perben olyan védekezést ad elő, ami lehet, hogy jogszerű, de inkább örkényi/Monty Python-os/kafkai – kinek-kinek ízlése szerint.
|
Lázár minisztériuma bíróságon akadályozza a kisvasút-hosszabbítás adatainak kiadását
|
Törvénysértő módon későn válaszol, majd a bíróságon azzal védekezik a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium, hogy valójában nekünk már a válaszuk előtt perelni kellett volna őket – nem Kafka, de még csak nem is Örkény-regény, hanem az Átlátszó adatpere zajlik így ma a bíróságon. A NIF 2015-ben közel 25 millió forintért rendelt tanulmányt a felcsúti kisvasút Bicskéig történő meghosszabbításáról. Ezt tartja vissza az ÉKM. Miközben a NAIH-vizsgálat megállapította, Lázár minisztériuma jogellenesen viselkedik.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozadat/2023/06/27/lazar-miniszteriuma-tesz-az-adatvedelmi-hatosagra-birosagon-akadalyozza-a-kisvasuthosszabbitas-adatainak-kiadasat/
|
2023-07-01 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Tizenkétszeresére nőtt 2002 óta a 100 leggazdagabb magyar összvagyona, meghaladja a 7500 milliárd forintot is. Mészáros Lőrinc továbbra is az ország leggazdagabb embere, becsült vagyona elérte a 660 milliárd forintot. A lista élén Mészáros mellett Csányi Sándor és Felcsuti Zsolt áll. Továbbra is Orbán Viktor az ország legbefolyásosabb embere, Novák Katalin azonban nagyot zuhant a befolyás-barométeren.
Idén tizenkettedik alkalommal jelent meg a Szakonyi Péter által szerkesztett 100 leggazdagabb magyar listája. A lista 2002-ben még a Magyar Hírlapban volt olvasható, később a Manager Magazinban, a Napi Gazdaságban, a napi.hu weboldalon kapott helyet, 2019-től pedig a Perche Kft. közli az adott évi listát A 100 leggazdagabb magyar című kiadványukban.
Korábban megnéztük a vagyoni koncentrációt Magyarországon, miszerint a magyarok leggazdagabb egy százaléka birtokolja a hazai összvagyon egyharmadát. Most megvizsgáljuk, hogy a leggazdagabb 100 magyar listája hogyan tevődik össze, és miként változott az évek során.
A magyarok leggazdagabb egy százaléka birtokolja a hazai összvagyon egyharmadát | atlatszo.hu
A kiadvány szerint nagyot ugrott tavaly a leggazdagabb magyarok összvagyona is. Egy év alatt együttesen 1431,7 milliárd forinttal növelték vagyonukat, ami összesítve 7655,2 milliárd forint. Ez több mint a duplája a 2020-2021 közötti vagyongyarapodásnak. A száz leggazdagabb összvagyonának majdnem felét – 3560,5 milliárd forintot – a lista első tíz helyezettje birtokolja, ami a szerkesztő szerint szintén rekordnak számít.
Az élmezőny szinte változatlan
Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor miniszterelnök barátja 2021-ben nyerte el először a Magyarország leggazdagabb embere címet. Az akkori 455 milliárd forintos becsült vagyonát további 205 milliárd forinttal növelve még 2023-ban is megtartotta az első pozíciót. A tavalyi évben folytatódott a cégcsoport expanziója: autópálya-koncessziós szerződés, agrár- és élelmiszeripari akvizíciók, energiakereskedő cég megvásárlása, őrző-védő cég felvásárlása és szállodaipari terjeszkedés külföldön – sorolja a kiadvány.
Csányi Sándor 2020-ig vezető pozícióban volt, neki 610 milliárd forinttal csak a második hely jutott. Búslakodásra nincsen oka, hiszen vagyona a becslések szerint egy év alatt közel 200 milliárd forinttal gyarapodott. Felcsuti Zsolt áll a dobogó harmadik fokán, akinek becsült vagyona 460 milliárd forint.
Kiemelkedő növekedést produkált 2023-ban Kis-Szölgyémi Ferenc, aki 21 pozíciót javítva a tavalyi 71. helyről az 50. helyre küzdötte fel magát. Lugos Roland 19 pozíciót javított, tíznél több helyezést ugrott fel Balogh Ákos, Bárdi István és Bárdi Viktor, Jászai Gellért és Tiborcz István is.
Schmidt Mária vagyona a tavalyi becsült 63 milliárd forintról 43 milliárd forintra csökkent 2023-ban, így ő zuhant a legtöbb helyezést az idei listán (22 pozíciót). Nagyot esett Vida József, aki jelenleg a 98. helyen áll, Váradi József, Tibor Dávid, Darvas Ferenc és Boros József is. Simicska Lajos 2015 óta részét képezte a 100 leggazdagabb magyar listájának, azonban 2022-ben a vagyona jelentőset zuhant, így azóta teljesen eltűnt a listáról.
Tizenkétszeresére gazdagodtak
A 100 leggazdagabb magyar összvagyona a lista indulásakor, vagyis 2002-ben 632,4 milliárd forintra jött ki. Az idei toplistásoknak egy lényeges része már akkor is jelen volt: Csányi Sándor vagyona ebből 15 milliárd forintot tett ki, a 2023-as listán szereplő nevek 2002-ben összesen 201,2 milliárd forinttal járultak hozzá az összvagyonhoz, egyéb gazdasági szereplők pedig 416,2 milliárd forinttal. Felcsuti Zsolt és Mészáros Lőrinc neve ekkoriban még fel sem merült a 100 leggazdagabb magyar között.
Felcsuti Zsolt 2003-ban került a listára legelőször, ekkoriban még 9 milliárd forinttal. Mészáros Lőrinc vagyona 2014-ben érte el először azt a szintet, hogy helye legyen a listán: ekkor 7,7 milliárd forintos vagyonnal rendelkezett. 2006-ra az idei toplistás személyek már a 100 leggazdagabb összvagyonának felét alkották, 2012-re pedig meg is haladták. Idén a 100 toplistás összvagyona a 7655,2 milliárd forintot érte el, vagyis
közel tíz év alatt tizenkétszeresére növekedett a leggazdagabb magyarok vagyona.
Új arcok
Az idei 100 leggazdagabb magyar listáján négy új arc tűnt fel: Futó Gábor, Papp Edward, a „Piukovics fivérek” és Tarány Gábor. Minek köszönhetik vagyonukat?
Futó Gábor a lista 46. helyén áll, ingatlanfejlesztéssel és befektetésekkel foglalkozik. Édesapjával, Futó Péterrel alapította meg közösen a Futureal cégcsoportot, az ő nevükhöz fűződik a Corvin Sétány projekt, az Etele Plaza és az M1-M7 autópálya bevezető szakaszánál épült Budapest One. Becsült vagyona 89 milliárd forint.
Papp Edward a 81. helyet foglalja el, informatikával, üzleti tanácsadással és befektetésekkel foglalkozik. A három legnagyobb magyar tulajdonú rendszerintegrátori tanácsadó vállalkozás egyikének, az SMP Solutions Zrt.-nek az első számú vezetője és többségi tulajdonosa. Többek között a cégcsoport ügyfele az OTP-csoport is. Becsült vagyona 25 milliárd forint.
Piukovics András, Domokos, Gábor és István 87. a leggazdagabbak listáján, ingatlanfejlesztéssel foglalkoznak. A négy testvér egyenlő részben birtokolja a GOPD Nyrt.-t, valamint a SunDell Estate Nyrt.-t. A két cég együttes saját tőkéje meghaladja a 35 milliárd forintot, a két cég értéke pedig 30-35 milliárd forint körül van. A fivérek becsült vagyona 22 milliárd forint.
Tarány Gábor a 96. helyet foglalta el a listán, acélszerkezet-gyártással, valamint közlekedési eszközök gyártásával foglalkozik. Tarány birtokolja a magyarországi acélszerkezet-gyártó szektor egyik legjelentősebb vállalatát, a DAK Kft-t. A DAK a hazai autópálya- és útépítések jelentős beszállítója, a cégcsoport árbevétele a korábbi években a 20-22 milliárd forintot is meghaladta, tavaly megközelítette a 20 milliárdot. Emellett a repülőgépgyártó Magnus Aircraft Zrt. tulajdonosa. A cég saját fejlesztésű repülőket gyárt, illetve versenykajakok, elektromos jachtok előállítását is elkezdték. Becsült vagyona 15,4 milliárd forint.
Orbán Viktor a legbefolyásosabb, Novák Katalin zuhant a listán
Az elmúlt év kormányzati változásai néhány ponton jelentősen megbolygatták a kiadvány által készített befolyás-barométert. Vezető pozíciókból többen is hirtelen tűntek el a legbefolyásosabbak közül, a listára csekély mennyiségben felkerülő ellenzéki politikusok pedig tovább veszítettek politikai befolyásukból.
Az idén tizedik alkalommal elkészült lista rendezőelve az, hogy a politikai-gazdasági elit szereplői mennyiben képesek pénzt vagy egyéb hatalmi erőforrásokat mozgósítani céljaik elérése érdekében.
Nagy súllyal szerepelnek a listán kormánypárti politikusok, valamint kormányközeli nagyvállalkozók és rokonok. A lista egészét tekintve továbbra is a politikai, és a politikához kötött gazdasági szereplők magas aránya jellemző.
A 100 leggazdagabb magyar listájáról 15 név a befolyás-barométeren is előkerül. A lista 2014-es létezése óta Orbán Viktor és Csányi Sándor foglalja el a dobogó első két helyét. A listát készítő elemzők hagyományosan a kormányfőhöz leginkább közel álló erős embernek adják a harmadik helyet. Ez az illető 2018 és 2022 között Mészáros Lőrinc volt, azonban idén Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője vette át Mészáros helyét.
A tíz legbefolyásosabb szereplő között említi a lap többek között Pintér Sándor belügyminisztert, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgatót és Varga Mihály pénzügyminisztert. Látványos, hogy miután tavaly Novák Katalin személyében először került női szereplő a legfelső ligába (a 10. helyezést kapta), hirtelen jött befolyása alább is csökkent. Kilenc helynyi zuhanással éppen hogy befért a top 20-ba.
A lista negyede új szereplőkből áll, például 2023-ban először szerepelt a befolyás-barométeren Soros György magyar származású amerikai üzletember, aki a 22. helyezést kapta meg. De újonnan került fel többek között Varga Judit igazságügyi miniszter, Nagy István agrárminiszter és Barna Zsolt, a Magyar Bankholding elnök-vezérigazgatója.
A két évvel ezelőtti, 2021-es leggazdagabb és legbefolyásosabb magyarok listáinak feldolgozása itt olvasható:
Az év, amikor Mészáros Lőrinc gazdagabb lett Csányi Sándornál – így tört az élre a felcsúti gázszerelő | atlatszo.hu
Ez utóbbi lista élén 2011 és 2020 között Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója volt, azt megelőzően pedig 2005-ben és 2006-ban töltötte be Magyarország leggazdagabb emberének szerepét. 2021-ben 420 milliárd forinttal a második helyre csúszott vissza a rangsorban, első helyre pedig Mészáros Lőrinc, az Opus Global Nyrt.
Frissítés: Simicska Lajos nem 2002-ben szerepelt először a listán, hanem 2015-ben. A korrekciós megjegyzésért köszönet Szakonyi Péternek, A 100 leggazdagabb magyar kiadvány szerkesztőjének.
Pete Luca
Nyitókép: Saját szerkesztés (felhasznált fotó: Mészáros Lőrinc Alcsútdobozon 2014. november 18-án; forrás: MTI/Koszticsák Szilárd)
|
Mészáros 7,7 milliárddal lépett 8 éve a leggazdagabbak listájára, most 660 milliárddal vezeti
|
Tizenkétszeresére nőtt 2002 óta a 100 leggazdagabb magyar összvagyona, meghaladja a 7500 milliárd forintot is. Mészáros Lőrinc továbbra is az ország leggazdagabb embere, becsült vagyona elérte a 660 milliárd forintot. A lista élén Mészáros mellett Csányi Sándor és Felcsuti Zsolt áll. Továbbra is Orbán Viktor az ország legbefolyásosabb embere, Novák Katalin azonban nagyot zuhant a befolyás-barométeren.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/adat/2023/07/03/meszaros-77-milliarddal-lepett-8-eve-a-leggazdagabbak-listajara-most-660-milliarddal-vezeti/
|
2023-07-06 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Közbeszerzési szakértői tanácsadásra írt ki közbeszerzést a Miniszterelnökség. Az összesen 470 millió forintos tendert azonban hirtelen visszavonták. Bár az okokat nem tüntették fel, a döntés azután született meg, hogy az egyik pályázó panaszt tett, mert véleménye szerint jogsértő módon írták ki a közbeszerzést. Az eset teljesen abszurd, hiszen éppen azokat a szakértőket keresték a felhívással, akik a közbeszerzések szabályosságát vizsgálták volna – többek között az uniós források felhasználásánál.
Keretmegállapodást szeretett volna kötni a Miniszterelnökség „a szervezeti egységeiként működő irányító hatóságok, valamint a Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály (KFF) uniós támogatású pénzeszközök felhasználásához rendelt feladataihoz kapcsolódó közbeszerzési és jogi szakértői tanácsadás ellátására”. A tender azonban eredménytelen lett, ugyanis a Miniszterelnökség visszavonta azt.
A kiírás öt részből állt, és mindegyik különböző uniós pályázati forráshoz kapcsolódott:
1. rész (KFF): 200 db
2. rész (IKOP és IKOP Plusz): 75 db és 1500 szakértői óra
3. rész (KEHOP és KEHOP Plusz): 310 db és 150 szakértői óra
4. rész (EFOP és EFOP Plusz): 500 db és 100 szakértői óra
5. rész (GINOP és GINOP Plusz): 70 db és 100 szakértői óra.
A Miniszterelnökség ugyanakkor leszögezte: bár a felhívást közzétették, valójában csak „tartalékosokat” keresnek, akik be tudnak ugrani, ha éppen túl sok lenne a munka. A leírásban ezt így fogalmazták meg: „Ajánlatkérőt megrendelési kötelezettség nem terheli. A fent meghatározott feladatokat Ajánlatkérő elsősorban saját kapacitásai igénybevételével maga látja el. Megrendelésre kizárólag abban az esetben kerül sor, amennyiben a fent meghatározott feladatokat Ajánlatkérő átmeneti vagy tartós kapacitáshiány miatt határidőre nem tudja ellátni.”
Több ponton is kifogásolták a felhívást
Egy ajánlattevő többek között emiatt nyújtott be vitarendezési kérelmet.
Szerinte ugyanis a Miniszterelnökség „valamennyi közbeszerzési rész vonatkozásában jogellenesen határozta meg az alkalmassági minimumkövetelményeket” (jelen esetben a pályázóknak előírt referenciákat), emellett „a kiírás nem biztosítja, hogy a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel műszakilag megfelelő, fizikailag teljesíthető és gazdaságilag reális ajánlatot tehessenek.”
Hogy mi köze a referenciáknak a lehívási kötelezettség hiányához? A közbeszerzési törvény előírja, hogy legfeljebb a becsült teljes mennyiség 75 százalékának megfelelő mértékű referencia írható elő. Tehát ha például az első tenderrész esetében 200 közbeszerzési eljárás ellenőrzése lett volna a feladat, akkor maximum 150 közbeszerzés ellenőrzésére vonatkozó referencia követelhető meg. Ennek a feltételnek a kiírás papíron meg is felelt, hiszen 100 közbeszerzési eljárás ellenőrzésére/lebonyolítására vonatkozó referenciát írtak elő. A csavar ugyanakkor az, hogy ez a 75 százalékos szabály csak akkor biztosítja a jogszerűséget, ha a kiíró lehívási kötelezettséget vállal a teljes mennyiségre. Hiszen ellenkező esetben lehetőség lenne egy eredetileg kis értékűre tervezett közbeszerzés esetében mesterségesen, minden kötelezettség nélkül megemelni a keretösszeget, és az ehhez igazított magas referenciafeltételekkel kizárni a kisebb cégeket – mindezzel a versenykorlátozás tankönyvi példáját valósítva meg.
A pályázó indítványozta, hogy a Miniszterelnökség vállaljon lehívási kötelezettséget, és ehhez igazítsa az alkalmassági követelményeket, vagy törölje a minimumkövetelményeket. Erre azt a választ kapta, hogy az eljárás nem keretszerződésre, hanem „egy gazdasági szereplővel történő keretmegállapodás megkötésére irányul”.
Ahogy arról korábban már írtunk, az egyrésztvevős keretmegállapodások alapvetően problémásak, mert magukban hordozzák a versenykorlátozás veszélyét.
Megtaláltuk a „tenderkirály” cégeket és a várost, ahol több száz megbízást nyertek | atlatszo.hu
Amióta a budapesti Korrupciókutató Központ nyilvánosságra hozott pár érdekességet a magyarországi közbeszerzésekről, mindenki azt találgatja, melyik lehet az a fideszes város, ahol 3 cég szinte minden közbeszerzést megnyert, amin indult, ráadásul verseny nélkül. Az Átlátszó egy közbeszerzési szakértő segítségével kiderítette, hogy a meg nem nevezett település Győr, a három vállalkozás pedig a STRABAG Általános Építő Kft., a KIFÜ-KAR Zrt. és a VILL-KORR HUNGÁRIA Villamosipari Kft. volt. Mindhárom cég tulajdonosai erős politikai hátszéllel rendelkeznek.
A Miniszterelnökség válaszában azt is írta, hogy mennyiséget sem tudnak meghatározni, mivel nem tudhatják előre az ellenőrzésre beküldött eljárások számát. Ezért továbbra sem vállalnak lehívási kötelezettséget, és nem módosítják az alkalmassági követelményeket sem, amelyek szerintük csak a szükséges mértékig korlátozóak.
Az ajánlattevő jelezte azt is, hogy a kiírásban túl sok a tervezhetetlen elem, a kötbér pedig aránytalanul magas.
A pályázó emellett két további jogsértő részletre is (ld.: elszámolható óraszámok növekedése és az építési beruházások becsült értékére vonatkozóan előírt korlátozó rendelkezés) felhívta a figyelmet, amelyeket a kiíró Miniszterelnökség aztán módosított/törölt is, elismerve a jogsértést.
A cég a Miniszterelnökség (részben) elutasító válasza után a Közbeszerzési Hatóság döntőbizottságához fordult, majd hirtelen – minden indoklás nélkül – visszavonták a közbeszerzési eljárást. Egy általunk megkérdezett közbeszerzési szakértő szerint ez egyértelmű beismerése annak, hogy kiírás nem felelt meg a jogszabályoknak. Ami teljesen abszurd, hiszen éppen azokat a szakértőket keresték volna a felhívással, akik a közbeszerzések szabályosságát vizsgálták volna.
Érdeklődtünk a Miniszterelnökség sajtóosztályán, hogy miért vonták vissza a közbeszerzési eljárást, és hogy van-e köze a döntésnek a vitarendezési kérelemben leírtakhoz.
A Miniszterelnökség cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.
Nem ez az első alkalom egyébként, hogy jogszerűtlenség gyanúja merül fel a szabályosság vizsgálatára hivatott cégek kiválasztása során. 2016-ban írta meg a HVG, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) fiktív számlákra és készpénzes kifizetésekre bukkant az EU-s támogatások elosztását akkoriban végző, azóta megszüntetett Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek dolgozó tanácsadó konzorcium alvállalkozói körében. Vagyis azoknál az ellenőröknél, akiknek az volt a feladatuk, hogy ellenőrizzék az uniós pénzek kifizetéseinek tisztaságát.
Átalakítják a teljes közbeszerzési rendszert
Érdekesség, hogy épp a napokban fogadták el az állami építési és beruházási törvényt, amely alapvető változásokat hoz abban, hogy a jövőben kik és hogyan bonyolíthatják le a közbeszerzéseket.
A legfontosabb eleme a törvénynek, hogy
a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók (FAKSZ) mellett/helyett megjelennek az állami közbeszerzési szaktanácsadók (ÁKSZ).
A Telex gyűjtése szerint ezután akkor lehet független közbeszerzési szaktanácsadót megbízni, ha
a tender kiírója egy önkormányzat, önkormányzati tulajdonú költségvetési szerv, társaság, egy állami tulajdonú társaság vagy támogatott szervezet,
vagy ha a – várhatóan hamarosan érkező – kormányrendeletben meghatározott, jelenleg nem megnevezett költségvetési szerv árubeszerzési vagy szolgáltatási szerződéséről van szó.
Amennyiben a kormány irányítása alatt álló költségvetési szerv építési és beruházási szerződése, vagy egyéb (egyelőre nem ismert) meghatározott szervezetek árubeszerzése és szolgáltatása érintett, akkor viszont már nem.
A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (FAKSZ) a Közbeszerzési Hatóság névjegyzékében szereplő olyan természetes személy, aki a közbeszerzési eljárások szakszerű előkészítését és lefolytatását segíti elő. A közbeszerzési szaktanácsadónak többek között felsőfokú végzettséggel, igazolt közbeszerzési gyakorlattal és felelősségbiztosítással kell rendelkeznie. Bizonyos eljárásoknál kötelező, máskor választható (volt) a bevonásuk.
A pontos részletek majd a kormányrendeletből derülnek ki, de az várható, hogy egyre több területen lesz kötelező az állami közbeszerzési szaktanácsadó (ÁKSZ) igénybevétele, aki csak állami alkalmazott lehet (vagyis független szakértő nem). Egyelőre viszont azt sem tudni, hogy ki és milyen feltételekkel kerülhet fel az ÁKSZ-listára.
A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült.
Nyitókép: Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter (b) és Navracsics Tibor, az uniós forrásokkal kapcsolatos feladatokért felelős területfejlesztési miniszter sajtótájékoztatót tart Budapesten 2022. december 13-án. MTI/Illyés Tibor
|
Jogsértő közbeszerzéssel keresett volna közbeszerzési szakértőket a Miniszterelnökség
|
Közbeszerzési szakértői tanácsadásra írt ki közbeszerzést a Miniszterelnökség. Az összesen 470 millió forintos tendert azonban hirtelen visszavonták. Bár az okokat nem tüntették fel, a döntés azután született meg, hogy az egyik pályázó panaszt tett, mert véleménye szerint jogsértő módon írták ki a közbeszerzést. Az eset teljesen abszurd, hiszen éppen azokat a szakértőket keresték a felhívással, akik a közbeszerzések szabályosságát vizsgálták volna – többek között az uniós források felhasználásánál.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/07/06/jogserto-kozbeszerzessel-keresett-volna-kozbeszerzesi-szakertoket-a-miniszterelnokseg/
|
2023-07-06 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Botrányos pillanatok a parlamentben a "Gyurcsányi-ügy" miatt
Áder János, a Fidesz frakcióvezetője szerdán váratlanul tárgyalási szünetet kért a kormányprogram megvitatása közben. A Fidesz képviselői elhagyták az üléstermet és a frakcióirodába mentek. Gyurcsány Ferencnek tisztáznia kell, hogy milyen kapcsolatban volt Kulcsár Attilával - közölte a szünetről visszatérve Répássy Róbert fideszes képviselő. A kijelölt miniszterelnök közleményben utasította vissza a vádakat.
Répássy felszólalásában ismertette az internetes lap dokumetumait, és felszólította Gyurcsányt, hogy még a személyéről szóló szavazás előtt adjon magyarázatot a Kulcsár Attilához fűződő kapcsolatáról.
"Megtörtént már, hogy az Országgyűlés olyan miniszterelnököt választott meg, akiről később kiderült, hogy D-209-es ügynök volt" - mondta az ellenzéki képviselő a kormányprogram vitája közben tartott tárgyalási szünet után.
A Fidesz a Magyar Nemzet internetes honlapján megjelent, a brókerbotránnyal kapcsolatos tanúkihallgatási jegyzőkönyv és az egyik lehallgatott, a titkos minősítés alól feloldott beszélgetés szöveghű változata miatt kért szünetet.
Répássy Róbert elmondta, hogy a lehallgatási jegyzőkönyv, Bitvai Miklós, az Állami Autópálya Kezelő Rt. vezérigazgatója, és Kulcsár Attila telefonbeszélgetését rögzíti, és ebben szó esik "egy bizonyos Gyurcsányiról", aki segíthet a probléma elsimításában. A tanúkihallgatási jegyzőkönyv az Altus Befektetési Rt. vezérigazgatójának vallomását rögzíti, és ebből az derül ki, hogy Kulcsár Attilát Gyurcsány Ferenc - aki korábban vezette az Altus Rt.-t - irányította hozzá, és a bróker különböző befektetési lehetőségeket ajánlott.
Gyurcsány visszautasítja a vádat
"Kijelentem, hogy a K and H Equities Rt.-nél sem most, sem korábban számlával nem rendelkeztem, ott semmilyen tranzakciót nem bonyolítottam" - szögezte le szerdán közleményben Gyurcsány Ferenc. A kijelölt miniszterelnök a Kormányszóvivői Iroda által az MTI-hez eljuttatott közleményben hozzátette: "Felhatalmazom egyúttal a K and H Equities Rt.-t arra vonatkozóan, hogy ezen nyilatkozatomat megvizsgálja és megerősítse".
"Nem képzeled, hogy válaszolni fogok neked erre..."
Demeter Ervin fideszes képviselő, volt titokminiszter az ülésteremben előtte helyet foglaló Gyurcsány Ferenccel a vita ideje alatt rövid beszélgetést kezdeményezett, amelyről az MTI-nek nyilatkozott. "Azt mondtam neki, hogy Feri, tedd meg az én kedvemért, hogy válaszolsz nekem, ismered-e a Kulcsár Attilát, vagy találkoztál-e vele valaha" - idézte vissza mondatát az ellenzéki politikus. Hozzátette: Gyurcsány azt mondta, "nem képzeled, hogy válaszolni fogok neked erre, amikor olyan sok kellemetlenséget okoztál nekem". Arra a kérdésre, hogy lesz-e folytatása ennek az ügynek, Demeter Ervin azt válaszolta: egy ellenzéki pártnak kötelessége felvetni azokat a kérdéseket, amelyeket tisztázni kell.
"Vajúdtak az egerek és Répássyt szültek"
Répássy Róbert felszólalása után bekiabálásokkal tűzdelt vita alakult ki az Országgyűlésben. Juhász Gábor kormánypárti képviselő szerint a Fidesz alulmúlta minden eddigi parlamenti tevékenységét. Kijelentette, hogy az említett honlapot elég lett volna kicsit tovább olvasni, akkor kiderült volna a vezérigazgató vallomása.
"Vajúdtak az egerek és Répássyt szültek" - kezdte rövid felszólalását Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője. A politikus azt mondta, a Fidesz a kormányprogram vitája során többször megkísérelte az érdemi vita megakadályozását, többek között azért, mert "nincs érdemi mondanivalójuk".
A „Gyurcsányi-jegyzőkönyv” Demeter régi vesszőparipája
Az Országgyűlés tavaszi ülésszakán már felmerült a „Gyurcsányi”-névvel dobálózó Bitvai Miklós Kulcsár Attilával folytatott lehallgatott telefonbeszélgetése. A parlament 2004. április 5-ei ülésén Demeter Ervin felszólalásában egy 2003. június 22-ei telefonbeszélgetésre hivatkozott, amely – mint a képviselő a lehallgatási jegyzőkönyvre hivatkozott - Bitvai Miklós, az Állami Autópálya Kezelő vezérigazgatója és Kulcsár Attila sikkasztással vádolt, előzetes letartóztatásban lévő bróker között zajlott. Demeter megemlítette, a beszélgetés öt nappal azok után zajlott, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét megverték, kipattintva ezzel az ún. brókerbotrányt. A képviselő a lehallgatási jegyzőkönyvre hivatkozva megemlítette, Bitvai egy bizonyos „Gyurcsányi”-tól várta a botrány elsimítását.
|
Botrányos pillanatok a parlamentben a "Gyurcsányi-ügy" miatt
|
A Fidesz a Magyar Nemzet internetes honlapján megjelent, a brókerbotránnyal kapcsolatos tanúkihallgatási jegyzőkönyv és az egyik lehallgatott, a titkos minősítés alól feloldott beszélgetés szöveghű változata miatt kért szünetet.
Répássy Róbert elmondta, hogy a lehallgatási jegyzőkönyv, Bitvai Miklós, az Állami Autópálya Kezelő Rt. vezérigazgatója, és Kulcsár Attila telefonbeszélgetését rögzíti, és ebben szó esik "egy bizonyos Gyurcsányiról", aki segíthet a probléma elsimításában. A tanúkihallgatási jegyzőkönyv az Altus Befektetési Rt. vezérigazgatójának vallomását rögzíti, és ebből az derül ki, hogy Kulcsár Attilát Gyurcsány Ferenc - aki korábban vezette az Altus Rt.-t - irányította hozzá, és a bróker különböző befektetési lehetőségeket ajánlott.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/00000000005A41C0
|
2004-07-15 20:40:00
| true | null | null |
HVG
|
A tavalyinál is többe kerülhet idén a tűzijáték és a Szent István napi ünnepségsorozat. Ez azokból a szerződésekből derül ki, amelyeket a Párbeszéd kért ki a kormánytól. A tűzijáték rendezvény-szervezése 1,4 milliárd forintba, a kísérő rendezvények pedig több mint 10 milliárd forintba kerülhetnek. A Párbeszéd szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben ez nagyon sok. A kormány szerint az ünnepnek kiemelkedő gazdasági haszna van.
|
A tavalyinál is drágább lehet augusztus 20.
|
A tavalyinál is többe kerülhet idén a tűzijáték és a Szent István napi ünnepségsorozat. Ez azokból a szerződésekből derül ki, amelyeket a Párbeszéd kért ki a kormánytól. A tűzijáték rendezvény-szervezése 1,4 milliárd forintba, a kísérő rendezvények pedig több mint 10 milliárd forintba kerülhetnek. A Párbeszéd szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben ez nagyon sok. A kormány szerint az ünnepnek kiemelkedő gazdasági haszna van.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2023/07/10/meg-dragabb-lehet-augusztus-20
|
2023-07-10 09:26:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Közérdekű adatigényléssel kikérte Párbeszéd-Zöldek, hogy pontosan mennyibe kerül majd az augusztus 20-i ünnepségsorozat, valamint hogy kikkel szerződött a magyar állam a feladatok ellátására.
A kapott válaszokat Jávor Benedek, a párt politikusa ismertette Facebook-oldalan, e szerint
csak a tűzijáték nagyjából 1,4 milliárd forintba kerül,
több mint ötször ennyit – nettó 10 milliárd forintnál is többet – terveznek elkölteni a kísérő ünnepségsorozatra.
A szerződők között alvállalkozóként felbukkan a Balásy Gyula-féle New Land Média, a közbeszerzéseken rendszeresen nyertes kommunikációs cég, amely a kormányzati óriásplakátokat is teríti – e cég elsöprő sikereiről korábban itt írtunk.
További szerződő fél a Visual Europe rendezvénytechnikai cég, amely korábban Garancsi István, a miniszterelnök „kötélbarátjának” tőkealapjához volt köthető, 2020 óta azonban ez a vállalat is a Balásyhoz köthető cégcsoporthoz tartozik.
Az állami rendezvényszervező eleve 50 milliárdos keretösszeget állított be az ünnepségsorozatra lehetséges büdzsének, így az sem okozna gondot, ha addig emelkednek az árak.
Előírták a szerződésekben, hogy a csaknem nettó 12 milliárdos teljes büdzsé legalább 70 százalékát muszáj elkölteni.
„Miközben az infláció az egekben, az embereknek fogy a pénzük, az augusztus 20-i tűzijáték elleni civil tiltakozást az aHang felületén már közel 200 ezren írták alá” – fogalmazott Jávor Benedek, aki szerint ez az ünneplés drága, környezetszennyező, ráadásul az állatokat is rettegésben tartja.
|
Ismerős üzletemberhez köthető cégek kereshetnek az augusztus 20-i tűzijátékon is
|
Csak a tűzijáték nagyjából 1,4 milliárd forintba kerül, de a további ünnepi rendezvényekre beállított keretösszeg egészen mellbevágó.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2023/07/10/szerzodes-augusztus-20-i-rendezvenyek-balasy-garancsi
|
2023-07-10 09:38:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Áron alul jutottak hozzá önkormányzati ingatlanhoz a polgármester gyermekei egy Somogy megyei községben az ügyészség szerint, ezért vádat emeltek a polgármester és három társa ellen – közölte a Somogy Vármegyei Főügyészség hétfőn.
A helyi képviselő-testület 2020-ban az ingatlanvagyon egy részének eladásával – köztük a 4,5 hektáros, nagyrészt erdővel borított földterület értékesítésével – akart javítani a település nehéz anyagi helyzetén.
A terület 20 millió forintot ért, az alpolgármester ugyanakkor a polgármester tudtával olyan becslést szerzett be, amely szerint az ingatlan forgalmi értéke 5,9 millió forint.
A testület annak ellenére szavazta meg a föld eladását a polgármester közeli hozzátartozóinak, hogy az értékbecslőnek nem volt jogosultsága a területen található faállomány értékének meghatározására.
A községnek 14 millió forint vagyoni hátrányt okozó jogszabálysértő adásvételi szerződést, amelynek elkészítéséhez a jegyző is segítséget nyújtott, 2020 októberében az alpolgármester írta alá.
|
Bőven áron alul vették meg a polgármester rokonai az önkormányzat földjét Somogyban
|
2005-ben még nem sikerült a polgármesternek az erdőterület megszerzése, 2020-ban már igen. A települést 14 millió forint kár érte, az ügyészség vádat emelt.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2023/07/10/ugyeszseg-somogy-polgarmester-fold-ingatlan-csalas-rokon
|
2023-07-10 09:42:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
„Megalapítottunk egy nem jogi alapú szervezetet, amit úgy hívnak, hogy Független Helyi Lapok Közössége. Kilencen írtuk alá az alapító okiratot, és nyitottak vagyunk arra, hogy mások is csatlakozzanak, azok, akik elfogadják ennek a szervezetnek az alapelveit” – fogalmazott a Híradónak Roznár Gyöngyi, a nyugat.hu főszerkesztője.
Olyan lap nem csatlakozhat hozzájuk, amelynek párt, vagy pártalapítvány a tulajdonosa, és olyan sem, amely önkormányzati tulajdonban van.
Feltétel az is, hogy a lap tartalmába a szerkesztőségen kívül senki sem szólhat bele. A jövőben nem csak átveszik egymás tartalmait, de közösen tárnak fel ügyeket.
„Sokkal jobban lehet látni majd országos folyamatokat és dolgokat, ha közösen dolgozzuk fel az egyes témákat. Például, hogy hogy szüntették be a postákat ma Magyarországon, vagy hogy mekkora várólistákkal működnek a vidéki kórházak” – mondta Roznár Gyöngyi.
A szabadpecs.hu nemrég a pécsi buszbeszerzés körüli korrupciógyanús ügyről forgatott. A portál főszerkesztője azt mondja, az ilyen, országos jelentőségű ügyek feltárásában is segíthet az együttműködés.
|
Összefogott és közösen tárna fel ügyeket kilenc független vidéki portál
|
Összefogtak a független vidéki portálok. A kilenc internetes médium célja, hogy együtt nyújtsanak alternatívát a vidéki nyilvánosságban a kormányközeli megyei lapokkal szemben. Nem lehet tag sem párt, sem önkormányzat tulajdonában lévő médium. A tervek szerint a jövőben nem csak átveszik egymás tartalmait, de közösen dolgoznak majd olyan témákon, amelyek az egész vidéki Magyarországot érintik.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2023/07/09/videki-lapok-osszefognak
|
2023-07-09 09:50:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
A Market Építő Zrt, azaz Garancsi István cége nyerte el a Debrecenben épülő kínai akkumulátorgyár központi gyártócsarnokának szerkezetépítési munkáit. Erről a Magyar Építők lapja írt először. A milliárdos vállalkozó a valaha volt legnagyobb magyarországi beruházásban vehet részt, amit a kormány is több százmilliárd forinttal támogat. Hétfőn a Parlamentben egy LMP-s kérdésre Orbán Viktor azt válaszolta, lehet, hogy több akkumulátorgyár lesz Magyarországon, mint amennyi tagja van az ellenzéki pártnak.
|
Többszintes, közel 80 ezer négyzetméteres központi csarnoka lesz a debreceni akkugyárnak
|
A Market Építő Zrt, azaz Garancsi István cége nyerte el a Debrecenben épülő kínai akkumulátorgyár központi gyártócsarnokának szerkezetépítési munkáit. Erről a Magyar Építők lapja írt először. A milliárdos vállalkozó a valaha volt legnagyobb magyarországi beruházásban vehet részt, amit a kormány is több százmilliárd forinttal támogat. Hétfőn a Parlamentben egy LMP-s kérdésre Orbán Viktor azt válaszolta, lehet, hogy több akkumulátorgyár lesz Magyarországon, mint amennyi tagja van az ellenzéki pártnak.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2023/07/08/garancsi-istvan-debreceni-akkugyar
|
2023-07-08 09:56:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Feleségével és két gyermekével élt Mezei László az egyik recski házban. Egy hónapja zúdult rájuk sár a felettük lévő bányából egy nagy esőzés után. Mindenük odalett, a házuk lakhatatlanná vált.
A munkánk felerészt odaveszett, a vagyonunk bent van, odaveszett és senki nem akar se kártalanítani semmit. Lakás szempontjából bérlakást ajánlottak fel, de ezt nem fogják elfogadni a saját tulajdonjogú emberek
– mondta az RTL Híradónak, Mezei László.
Néhány napon belül kétszer elöntötte a sár azt a recski utcát, ahol tíz családot érintett a katasztrófa. Négy ház továbbra is lakhatatlan.
Drónfelvételen jól látszik, ahogy a sárlavina lekopaszította a dombtetőt. A sár az utca feletti dombon lévő bányából zúdult le, amit 2021-ben a helyiek tiltakozása ellenére nyitottak meg. A polgármester szerint a bányában azon dolgoznak, hogy többé ne forduljanak elő a júniusihoz hasonló sáromlások.
|
Recski sárlavina: mégis nyomozás indul, hogy kiderítsék, ki a felelős
|
Az ügyészség hatályon kívül helyezte a rendőrség korábbi döntését. A júniusi, nagy esőzések következtében a település egyik utcáját többször is sártenger öntötte el. Az utca feletti bányából mosta le a víz a sarat, ami 21 család házát öntötte el. Négy házba azóta sem tudtak visszaköltözni. Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője tett feljelentést az eset miatt, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2023/07/07/recski-banya-sarlavina-tordai-bence-nagy-istvan-kosa-lajos
|
2023-07-07 10:04:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Óriási, vízparti területen szállodák, faházak, kemping – így néz ki a Honvédségi Üdülő Balatonakarattyán Ez az egyik olyan állami tulajdonú üdülő, amelyik szerepel a Válasz Online birtokába került listán azzal, hogy eladásra javasolt. Csütörtökön a honvédelmi miniszter a Facebookon azt közölte, hogy marad, akárcsak a budapesti Stefánia Palota. Viszont a rendőrség, a vámhivatal, a büntetés-végrehajtás, a mentők, a katasztrófavédelem üdülőit eladhatják. Harangozó Tamás, szocialista országgyűlési képviselő hétfőn a Parlamentben azt mondta, hogy szerinte ez hiba.
Igal és Pilisszentkereszt, miniszterelnök úr, nem tudom, tudja-e az elmúlt években az ön kormánya alatt fogvatartottak segítségével a büntetésvégrehajtás a saját költségén újította fel európai színvonalúra, hogy a munkatársaknak legyen hol azt az elképesztő munkát kipihenni
– mondta Harangozó Tamás.
Orbán Viktor erre azt válaszolta, hogy egy-két kivételtől eltekintve az állam semmilyen üdülőt nem akar fenntartani.
Az a helyes, ha az állam ezzel nem foglalkozik, viszont úgy, ahogyan ön is mondta, ad elegendő pénzt az alkalmazottainak, hogy nyaralhassanak
„Ezek a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak, biztonsági őrök, iskolaőrök. Ők nem a szolgálati törvény alapján kapják a fizetésüket, de még a hivatásos állomány sem rendelkezik annyi illetménnyel, hogy fogja a családját, egy három-négy tagú családot és bevonuljon valamelyik szállodába” – mondta Bárdos Judit.
A kormány nem egészen 33 milliárd forint bevételt remél az állami üdülők eladásából.
|
Gulyás Gergely azzal indokolta az állami üdülők eladását, hogy nem akarják arra kényszeríteni a munkavállalókat
|
„A kormány nem akarja arra kényszeríteni a munkavállalókat, hogy együtt nyaraljanak”. 74 ingatlan szerepel a kiszivárgott listán, ezek közül két honvédségiről mostanra kiderült, hogy mégis megmaradhat. A miniszterelnök szerint az a helyes, ha az állam nem foglalkozik üdültetéssel, hanem elegendő fizetést ad az embereknek. Csakhogy a szakszervezetek szerint nem ad annyit, hogy abból nyaralni lehetne.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2023/07/06/allami-udulok-eladasa-gulyas-gergely
|
2023-07-06 10:12:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Szőrét hullató, rossz, vidéki, sompolygó sunyi róka - ilyen jelzőkkel illette Hadházy Ákost Orbán Viktor. A független képviselő a parlament folyosóján szerette volna megtudni a miniszterelnöktől: kinek az utasítására tett az őt szállító katonai gép ezer kilométeres kerülőt tavasszal, hogy egyiptomi tárgyalásáról hazafelé feleségével Toszkánában kirándulhasson. Választ nem kapott. Hadházy Ákos szerint ez is bizonyítja: a miniszterelnök gyáva.
|
Hadházy Ákos a toszkánai kirándulásáról kérdezte Orbán Viktort
|
Szőrét hullató, rossz, vidéki, sompolygó sunyi róka – ilyen jelzőkkel illette Hadházy Ákost Orbán Viktor. A független képviselő a parlament folyosóján szerette volna megtudni a miniszterelnöktől: kinek az utasítására tett az őt szállító katonai gép ezer kilométeres kerülőt tavasszal, hogy egyiptomi tárgyalásáról hazafelé feleségével Toszkánában kirándulhasson. Választ nem kapott. Hadházy Ákos szerint ez is bizonyítja: a miniszterelnök gyáva.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2023/07/06/hahdazy-akos-orban-viktor-szoret-hullato-roka-toszkanai-utazas-allami-repulo
|
2023-07-06 10:15:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Tartsa vissza a maradék 800 millió forintot és folytasson eljárást a kormány – ezt javasolja az Integritás Hatóság a babócsai iskolafelújítás ügyében. A Kaposvári Tankerület nyert rá 1,8 milliárd forintot, döntően uniós pénzből. A munka 2019 óta nem fejeződött be. A pénzből 1 milliárdot megkaptak, de 700 millióval még nem számoltak el. A tankerület szerint az ügyben számos bírósági eljárást kezdeményeztek.
|
Kétszer kezdték el az építkezést, aztán eltűntek a munkások
|
Tartsa vissza a maradék 800 millió forintot és folytasson eljárást a kormány – ezt javasolja az Integritás Hatóság a babócsai iskolafelújítás ügyében. A Kaposvári Tankerület nyert rá 1,8 milliárd forintot, döntően uniós pénzből. A munka 2019 óta nem fejeződött be. A pénzből 1 milliárdot megkaptak, de 700 millióval még nem számoltak el. A tankerület szerint az ügyben számos bírósági eljárást kezdeményeztek.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2023/07/06/babocsai-iskolafelujitas-unios-penz-eljaras
|
2023-07-06 10:18:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
A szocialista és a jobbikos képviselők támogatásával az LMP 89 aláírást gyűjtött össze, így a házszabály alapján felállhat a MÁV ügyeit vizsgáló parlamenti bizottság – jelentette be keddi, budapesti sajtótájékoztatóján Jávor Benedek. Az LMP frakcióvezetője benyújtotta az Országgyűlésnek a testület létrehozásáról szóló javaslatot.
A bizottság azt venné górcső alá, hogy hozott-e érdemi megtakarítást a tavaszi járatritkítás, amely Jávor szerint „ellehetetlenítette a megfelelő szintű szolgáltatások igénybevételét”. Emellett azt is vizsgálnák, hogy milyen cégek kapták meg a vasúti beruházásokba fektetett közpénzeket.
Miközben a Fidesz korábban azt ígérte, hogy kiemelt figyelmet fordít a vasútra, az elmúlt két évben annak „példátlan mértékű leépítése zajlik”. Egy három hete kiszivárgott rejtett kamerás felvétel pedig megerősítette azt a gyanút, hogy „a korrupció is szerepet játszik” a vasúti beruházásokban – tette hozzá az ellenzéki párt frakcióvezetője.
Számos olyan nagyberuházást találni, amelyeket indokolatlanul felüláraztak, és ezek a beruházások „hogy, hogy nem, rendre a Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó Közgépnél landolnak” – jegyezte meg a politikus.
|
Terítékre kerülhet a járatritkítás és Simicska Lajos
|
Az LMP-s Jávor Benedek szerint ha nem trükköznek a kormánypártok, hamarosan megkezdheti munkáját a MÁV ügyeit vizsgáló parlamenti bizottság.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2012/07/03/teritekre-kerulhet-a-jaratritkitas-es-simicska-lajos/
|
2012-07-03 10:47:00
| true | null | null |
24.hu
|
Évek óta nyomoz a NAV a gyulai Göndöcs Benedek katolikus középiskolát érintő költségvetési csalás gyanúja miatt, ám a Békés Megyei Főügyészségtől kapott tájékoztatás szerint az ügynek még gyanúsítottja sincs. Az ügyben még 2019 májusában tettek feljelentést. Az ügyészség korábbi tájékoztatása szerint az ügyben "a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóság Békés Megyei Osztálya folytat nyomozást".
"A kérdezett ügyben sajtónyilvános fejleményekről nem tudok beszámolni, a nyomozás változatlanul felderítési szakaszban van, gyanúsított kihallgatására nem került sor"
- ezt a megyei ügyészség most, 2023. július 6-án, több mint négy évvel a nyomozást elindító feljelentés után válaszolta a megkeresésünkre. A NAV-ot időkorlát egyelőre nem köti, a büntetőeljárásról szóló törvény a felderítési szakaszra nem ír elő határidőt, csak annyit, hogy "a nyomozást a lehető legrövidebb időn belül le kell folytatni" (ha már lenne gyanúsított, azaz átkerülne az ügy a vizsgálati szakaszba, akkortól két év lenne a nyomozás határideje).
A rendszerváltás időszakában Gyulai Népfőiskola néven létrejött, most Göndöcs Benedek Katolikus Technikumnak hívott iskolát az alapítástól az a Czirok Sándor vezette, aki 1990-ben alapító tagja volt a KDNP gyulai szervezetének, és aki 1998-ban a párt parlamenti képviselőjelöltje volt a városban (1,9 százalékos eredményt ért el). Czirok Sándor és felesége, Gedeon Éva, aki addig az általános igazgatóhelyettesi feladatokat látta el az intézményben, 2019. augusztus 31-i hatállyal nemcsak a vezetői beosztásról mondott le, hanem mindketten távoztak is az iskolától. A városi lap néhány nappal később megjelent cikke szerint közös megegyezéssel szűnt meg a munkaviszonyuk; a cikkből az is kiderül, hogy már augusztus 26-tól megbízott vezetője volt az iskolának.
Hogy a költségvetési csalás a gyanú szerint milyen nagyságrendű lehetett, milyen időszakban és mivel összefüggésben keletkezett, az ügyészségi válaszból nem derült ki. Az ügyészség válaszából az sem derül ki, hogy ebben a felderítési szakaszban milyen lépések történtek eddig.
Mivel az eset idején még a Kiss-Rigó László megyéspüspök vezette Szeged-Csanádi Egyházmegye fenntartásában volt az iskola, és közvetve most is hozzájuk tartozik, az egyházmegye által fenntartott Gál Ferenc Egyetem intézménye, még a múlt héten megkerestük az egyházmegyét is. Levelünkre a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ (korábban ez ügyben, még egy másik szerkesztőség munkatársaként szintén folytattam egyoldalú, válasz nélkül maradt levelezést az egyházmegyével).
Az ügyben nemcsak az egyházmegye hallgat, de a Magyar Narancs idén januári cikke szerint a sajtó ismétlődő megkereséseire a távozott igazgató és helyettese nem reagált eddig. Czirok Sándornak a mostani cikkünk megjelenése előtt küldtem kérdéseket sms-ben, de arra egyelőre nem reagált. Amikor 2021 őszén kerestem a nyomozás miatt, akkor is csak annyit válaszolt: „Köszönöm megkeresését, de az ügyben nem tudok és nem kívánok nyilatkozni.”
|
Négy éve nyomoznak egy katolikus iskolát érintő költségvetési csalás miatt, még gyanúsított sincs
|
Évek óta nyomoz a NAV a gyulai Göndöcs Benedek katolikus középiskolát érintő költségvetési csalás gyanúja miatt, ám a Békés Megyei Főügyészségtől kapott tájékoztatás szerint az ügynek még gyanúsítottja sincs. Az ügyben még 2019 májusában tettek feljelentést. Az ügyészség korábbi tájékoztatása szerint az ügyben "a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóság Békés Megyei Osztálya folytat nyomozást".
| null | 1 |
https://444.hu/2023/07/11/negy-eve-nyomoznak-egy-katolikus-iskolat-erinto-koltsegvetesi-csalas-miatt-meg-gyanusitott-sincs
|
2023-07-11 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Máté Kinga bíró, a kisalföldi megyeszékhely törvényszékének szóvivője elmondta: az I. Gábor és 26 társa ellen hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőügy első tárgyalását a kiemelt ügyekre vonatkozó szabálynak megfelelően szeptember 19-e előtt kell megtartania Bóka Tibor tanácsának.
A szóvivő jelezte: az ügy 27 vádlottja ellen 30 pontban emeltek vádat, 16 ezer oldalnál is hosszabb nyomozati iratok alapján. Az ügy elsőrendű vádlottja jelenleg előzetes letartóztatásban van.
Az április elején benyújtott vádirat szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda által (NNI) 2010 tavaszán indított nyomozás adatai szerint a vádlottak padjára került emberek bűnszervezetet alkotva, csúszópénzek fejében kötöttek beszállítói és szolgáltatási szerződéseket, s ezzel több mint százmillió forint kárt okoztak.
Pilisi Gábor, az NNI dél-dunántúli régióvezetője azt mondta: a 2010 áprilisát megelőző másfél évben titkos nyomozást folytattak bírói engedélyhez kötött helyiség- és telefonlehallgatással, postai küldemények ellenőrzésével. Mindez megerősítette: “A háttérben korrupciógyanús bűncselekmények vannak.”
A Pécsi Ítélőtábla büntetőkollégiumának vezetője május végén azt közölte: a táblabíróság elfogultsága indokolja, hogy az ügyet illetékességi területükön kívül tárgyalják. Ezzel kapcsolatban a Kaposvári, a Zalaegerszegi és a szintén az ítélőtábla illetékességi területén működő Szekszárdi Törvényszéket nem keresték meg, miután a Pécsi Törvényszék mellett a Pécsi Ítélőtábla is elfogultságot jelentett be .
|
Győrben tárgyalják a pécsi egyetemi vesztegetési pert
|
Szeptember első felében kezdődik Győrben a Pécsi Tudományegyetem gazdálkodásával összefüggő vesztegetési per.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2012/07/04/gyorben-targyaljak-a-pecsi-egyetemi-vesztegetesi-pert/
|
2012-07-04 11:06:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Tatabányai Törvényszék bűncselekmény hiányában felmentette csütörtökön a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádja alól Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezetőjét és Mezei Lászlót, a Nemzeti Ménesbirtok volt ügyvezetőjét.
Tátrai és Mezei ellen a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség emelt vádat Budai Gyula akkori Magosz szövetségi igazgató és Medgyasszay László kereszténydemokrata képviselő 2009. áprilisi feljelentése alapján. A vádirat szerint Mezei tettesként, Tátrai utasítására fiktív megállapodás és számla alapján utalt át 365 millió forintot a felszámolás alatt álló Bábolna Zrt.-nek.
A bíró az ítélet indoklásában elmondta, nem állja meg a helyét a főügyészség álláspontja, mert a megállapodás valós gazdasági érdekek mentén köttetett, mindkét állami tulajdonú cégnek hasznot hajtott, és semmilyen kárt nem okozott. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész fellebbezett a vádlottak bűnösségének megállapítása érdekében.
|
Újabb pofon Budai Gyulának
|
A bíróság felmentette a nemzeti vagyonkezelő volt elnökét. Az elsőfokú ítélet szerint nem okozott kárt Tátrai Miklós döntése.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2012/07/05/ujabb-pofon-budai-gyulanak/
|
2012-07-05 11:33:00
| true | null | null |
24.hu
|
Leonov Péter, a Malév korábbi vezérigazgatója pedig kifejtette, hogy a garanciát adó Vnyesekonombank olyan orosz állami fejlesztési bank, amelynek elnöke a mindenkori miniszterelnök, azaz akkor Vlagyimir Putyin volt.
Veres János volt a pénzügyminiszter a Malév privatizálásakor. A pályázatot a privatizálásra létrejött projektcég, az AirBridge Zrt. nyerte, amelynek tulajdonosai között volt Borisz Abramovics orosz üzletember is. Leonov Péter közvetítette Abramovics vásárlási szándékát a projektcég magyar tulajdonosainak, és később a Malév vezérigazgatója is volt. A bizottság rajtuk kívül meghallgatta Markó Andreát, az ÁPV Rt. akkori igazgatósági tagját, aki pénzügyminisztériumi államtitkárként szavazott az igazgatóságban a privatizáció győzteséről.
A korábbi meghallgatások során is kiderült, és ezúttal Leonov Péter is hivatkozott rá, hogy őt Kiss Kálmán – volt határőr tábornok, akkor már üzletember – kereste meg, hogy orosz partnerrel vegyenek részt a Malév privatizációjában. A szerdai meghallgatáson elhangzott, hogy a magyar állami tulajdonos az uniós csatlakozás után nem támogathatta a Malévet, így a privatizáció maradt az életben tartásához szükséges egyetlen járható út. Ehhez olyan partnerre volt szükség, amely nagy tömegű utast hoz Budapestre. Így változatlan költség mellett jelentősen nőtt volna a bevétel.
Leonov Péter kifejtette: a volt szovjet állami légitársaság, az Aeroflot feldarabolása után Borisz Abramovics egy hattagú, jelentős légi szövetséget hozott létre, előbb Airbridge, majd AirUnion néven. Ennek éppen olyan partnerre volt szüksége, amelynek van leszállási joga Európában, közös volt tehát a Malév és az orosz szövetség érdeke.
Veres János elmondta, hogy az orosz közlekedési miniszter adott garanciát neki arra, hogy a szóban forgó légi cégek hosszabb távon működőképesek. Így amikor 2008 végén – a válság hatására – nem jöttek az orosz utasok, és gond volt az ottani partnerrel, a Vnyesekonombank szállt be a Malévbe Abramovics cégei helyett. A korábbi garancia nélkül erre nem lett volna mód – mutatott rá Veres János.
A meghallgatás másik pontja a 100 millió eurós viszontgarancia volt, amelynek fejében a Vnyesekonombanknak a Malév vagyonát engedte át Abramovics. Leonov Péter ezt úgy fogta fel, mint a bank által nyújtott hitel számos garanciájának egyik elemét. A bizottság tagjai kezdettől vitatják ennek jogszerűségét, mivel Abramovicsnak – mint az igazgatóság elnökének – nem adott erre felhatalmazást maga az igazgatóság.
Veres János csak a visszaállamosításkor, a sajtóból értesült az ügyről. Amikor ez történt, akkor már a Malév privát cég volt, így neki semmi köze nem volt hozzá – mondta a volt pénzügyminiszter.
A harmadik kérdéskör a szerdai meghallgatáson a 73 millió eurós tiltott állami támogatás visszafizetése volt. Veres János hangsúlyozta: amíg ő miniszter volt, ilyen eljárás nem indult a magyar kormány ellen. Ezt azzal magyarázta, hogy ő az uniós apparátusban tárgyalt a felmerülő problémákról. Ennek hatására például addig nem írták alá a Malév privatizációs szerződését, amíg az uniós versenyjogi illetékesek nem bólintottak rá. Hangsúlyozta: az ő minisztersége alatt mindig felszálltak a gépek, és kaptak fizetést az alkalmazottak.
Az utódai nem folytatták az egyeztetést az uniós apparátussal, ezért született meg a tiltott állami támogatás visszafizetéséről szóló határozat – jegyezte meg.
A meghallgatások után a bizottság saját szakértők kijelöléséről döntött.
|
Veres: nálam felszálltak a Malév gépei
|
Veres Jánost is meghallgatta a Malév privatizációját vizsgáló országgyűlési bizottság szerdán. A volt pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az AirBridge azért nyerte meg a légitársaság privatizációs pályázatát, mivel egyedül ez a cég tett bankgaranciát ajánlata mögé.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2012/07/11/veres-nalam-felszalltak-a-malev-gepei/
|
2012-07-11 13:53:00
| true | null | null |
24.hu
|
A nyugállományú dandártábornok ellen azért tesznek feljelentést, mert az általa 2007 és 2010 között vezetett HM Állami Egészségügyi Központnál, illetve a Honvédkórház jogelődjeinél számos szabálytalanságot tárt fel a honvédelmi tárca belső ellenőrzési főosztálya.
A vizsgálat szerint a honvédkórház és jogelődjei többmilliárdos értékben, a közbeszerzés megkerülésével szereztek be gyógyszereket, illetve több száz milliós értékben rendeltek meg higiéniás takarítást a 2002 és 2010 közötti időszakban. Az ellenőrzés megállapításai alapján ugyanakkor nem zárható ki, hogy sokszor szándékosan nem írtak ki pályázatot.
A feljelentés alapján a volt kórházigazgató mellett felelősségre vonhatják az egykori gazdasági igazgatót és a pénzügyi osztályvezetőt is.
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos a lapot arról tájékoztatta, hogy a HM jelentése az intézmények 2002 és 2010 közötti közbeszerzéseinek ellenőrzéséről a napokban érkezett meg.
|
Hende Csaba feljelenti Szilvásy testvérét
|
Hűtlen kezelés és egyéb gazdasági vétségek gyanújával büntetőfeljelentést kezdeményezett Hende Csaba honvédelmi miniszter Szilvásy István, a volt titokminiszter testvére ellen - írja a pénteki Magyar Nemzet.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2012/07/13/hende-csaba-feljelenti-szilvasy-testveret/
|
2012-07-13 14:25:00
| true | null | null |
24.hu
|
A kiskunhalasi székhelyű társaság 24 millió 735 ezer forintnyi vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el egy két évvel ezelőtti pályázaton, mégpedig versenyképességének erősítéséhez, új fény- és hangtechnikai berendezések vásárlásához – áll a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) közleményében. Az NFÜ az elmúlt év októberében indított vizsgálatot egyrészt a sajtóban megjelent híradások, másrészt a Disco Magic Kft. beszámolási kötelezettségének elmulasztása miatt.
A helyszíni ellenőrzés során nyilvánvalóvá vált, hogy bár a cég számlával igazolt, tételes elszámolást nyújtott be az NFÜ-nek, az abban feltüntetettnél jóval gyengébb minőségű és alacsonyabb árú eszközöket szerzett be. Ezért a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség úgy rendelkezett, hogy a Disco Magic Kft. fizesse vissza a teljes támogatási összeget.
Miután a vizsgálat nem csak szabálytalanságokat állapított meg, hanem bűncselekményekre utaló jeleket is felfedett, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feljelentést tett a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokságán.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007 első három negyedévében az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) magyarországi irodájának 46 olyan, 10 ezer euró feletti esetet jelentett, amelyek kapcsán szabálytalanságot vizsgált. Az elkövetett szabálytalanságok egy részében a kedvezményezettek már pályázatuk benyújtása előtt megkezdték a projektet, más részében meg sem valósították azt. Típushibának bizonyult a pénzügyi nyilvántartás szakszerűtlensége, illetve az, hogy a kedvezményezettek eltértek a támogatási szerződésben foglaltaktól.
A sikeresen pályázók számos esetben megsértették a közbeszerzési törvényt, téves elszámolást nyújtottak be, vagy nem elszámolható költségeket próbáltak meg elfogadtatni. Néhány esetben büntetőjogi értelemben vett csalás történt. Előfordult, hogy a projekteket megvalósító cégeknek közös volt a tulajdonosuk, aki saját cégei között számlázott. De akadt olyan is, aki már megvalósult beruházást akart újra kifizettetni az uniós források terhére.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Disco Magic Kft. ügyében eddig hozott és szükség esetén még várható intézkedéseivel is nyilvánvalóvá kívánja tenni, hogy az Európai Uniótól érkező források lekötésekor, a pályázatokon elnyerhető támogatások odaítélése során a lehető legteljesebb körültekintéssel, és a legnagyobb szigorral jár el – álla közleményükben.
|
Perelik az uniós pénzekkel csaló kiskunhalasi diszkót
|
Inkasszót rendeltek el a pályázati csaláson ért Disco Magic Kft. ellen. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egyébként kész pert indítani az uniós támogatást szabálytalanul felhasználó cég ellen. A támogatási összeg visszafizetésének határideje december 29 volt.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2008/01/08/perelik_unios_penzekkel_csalo/
|
2008-01-08 14:48:00
| true | null | null |
24.hu
|
A DBR Metró Igazgatóság vezetőjét sokat támadták mind civil, mind szakmai körökben. Az 1997-ban létrehozott szervezet élére 2001-ben került, és többen szinte azonnal támadni kezdték állítólagos gyanús szerződések és szakmaiatlan döntései miatt. A DBR-t a Fővárosi Közgyűlés hozta létre, formailag azonban a BKV alapította, így mindkét szervezetnek nagy befolyása volt a cég működésére.
A hosszú BKV-s múlttal rendelkező szakember sokáig állta a sarat, de a metróépítés beindulása után megingott a főváros vezetőinek bizalma is. Nagyjából Aba Botond távozásával egyidőben gyakorlatilag lefokozták, amikor a főváros kinevezte Becker Lászlót a metróépítés koordinátorának, a projekt igazgatója pedig Balogh Árpád lett.
Gulyás László 2006-ban még Demszkyvel egyeztetett a Szent Gellért téri állomásról (Fotó: MTI)
|
Távozik a metróépítés felelőse
|
Közös megegyezéssel elhagyja a BKV-t a négyes metró építéséért felelős Gulyás László. A DBR Metró Igazgatóság vezetőjét sokat támadták mind civil, mind szakmai körökben. Az 1997-ban létrehozott szervezet élére 2001-ben került, és többen szinte azonnal támadni kezdték állítólagos gyanús szerződések és szakmaiatlan döntései miatt.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2008/01/08/tavozik_metroepites_felelose/
|
2008-01-08 15:03:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Fővárosi Törvényszék végzése egyelőre nem jogerős. Az elsőfokú döntés kimondta: az elszámoltatásért felelős kormánybiztos két éve a TV2 Tények című műsorában, majd a köztévé Az Este című műsorában valótlanul állította, hogy Tátrai Miklós számláján kötött ki az a 365 millió forint, amit a Bábolnai Ménesbirtok Kft. utalt át a Bábolna Zrt. felszámolójának.
Budainak ezt közöltetnie kell a két hírműsorban is, méghozzá a saját költségén, emellett 15 napon belül át kell utalnia egymillió forintot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezetőjének. Azt nem tudni, Budai fellebez-e az ítélet ellen.
Budai: megint mellé
A napokban egyébként a Tatabányai Törvényszék nem jogerős ítélete felmentette Tátrai Miklóst, valamint Mezei Lászlót, a Nemzeti Ménesbirtok volt ügyvezetőjét a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádja alól. Tátrai és Mezei ellen a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség emelt vádat Budai Gyula akkori Magosz szövetségi igazgató és Medgyasszay László kereszténydemokrata képviselő 2009. áprilisi feljelentése alapján.
A vádirat szerint Mezei tettesként, Tátrai utasítására fiktív megállapodás és számla alapján utalt át 365 millió forintot a felszámolás alatt álló Bábolna Zrt.-nek. A bíró az ítélet indoklásában elmondta, nem állja meg a helyét a főügyészség álláspontja, mert a megállapodás valós gazdasági érdekek mentén köttetett, mindkét állami tulajdonú cégnek hasznot hajtott, és semmilyen kárt nem okozott.
Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész fellebbezett a vádlottak bűnösségének megállapítása érdekében.
A filozófusok is győztek
Megszüntették az összes, úgynevezett „filozófusüggyel” kapcsolatos gazdasági jellegű nyomozást – erősítette meg május végén a Népszava értesülését a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője. Nem találtak bűncselekményre utaló jelet, pedig csaknem másfél évig nyomoztak.
Ez azt jelenti, hogy alaptalanul hozta hírbe a pályázatok miatt a legjelesebb filozófusokat az elszámoltatási kormánybiztos. Budai Gyula ugyanis úgy vélte, több olyan külsős cég volt, amelyekhez „kiszervezték” a filozófiai tárgyú pályázatok megvalósítását, pedig – mint mondta – a filozófusok „munkaköri leírásához tartozott”, hogy részt vegyenek ezekben a projektekben.
|
Fizetnie kell Budai Gyulának
|
Egymilliót kell átutalnia a vagyonkezelő volt vezetőjének, továbbá sajnálkoznia kell két hírműsorban is, amiért megsértette Tátrai Miklós jó hírnevét.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2012/07/17/fizetnie-kell-budai-gyulanak/
|
2012-07-17 15:08:00
| true | null | null |
24.hu
|
A kormányzati negyed felépítésére kiírt közbeszerzési eljárás hivatalos eredményét az ajánlatkérő Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) 2007. december 29-én meghozta, azonban már nem volt lehetősége erről tájékoztatni az ajánlattevőt. Ezért jogutódja, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt (MNV) Szuhanyik Zoltánt, a bíráló bizottság elnökét kérte fel, hogy hivatalosan tájékoztassa az ajánlattevőt a közbeszerzési eljárás eredményéről.
Görözdi György miniszterelnöki megbízott elmondta, hogy a közbeszerzést azért nyilvánították eredménytelennek, mert előre nem látható és elháríthatatlan ok (vis maior) következtében beállt lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére – illetve megkötése esetén a szerződés teljesítésére – az ajánlattevő nem lenne képes. Az előre nem látható és elháríthatatlan ok az, hogy a kormány „megállította” a kormányzati negyed beruházását és nem biztosított forrást a megépítésére – mondta a miniszterelnöki megbízott.
Széll Csaba, az egyetlen érvényes ajánlatot tevő konzorcium egyik tagja, az Europolis Kft. ügyvezetője – a másik tag a KÉSZ Kft. – szerint az eredmény indoklása nem segítette a kormányzati negyed „megállítási okának a megértését”. A cég szakértői vizsgálják a kialakult helyzetet, többek közt az esetleges jogorvoslat lehetőségét is.
|
Vis maior miatt eredménytelen a kormánynegyed-pályázat
|
Előre nem látható ok – vis maior – következtében nem került sor a kormánynegyed pályázatának eredményhirdetésére – válaszolta a tenderen győztes konzorcium megkeresésére a vagyonkezelő. Ez az ok nem más, mint hogy a kabinet lefújta az építkezést. A vagyonkezelő pedig azért nem küldött értesítést, mert megszűnt. A nyertes most a jogorvoslat lehetőségét vizsgálja.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2008/01/11/vis_maior_miatt_eredmenytelen/
|
2008-01-11 15:29:00
| true | null | null |
24.hu
|
Princz Gábort 3 millió-hatszázezer, a másik három vádlottat másfél-másfél millió forint pénzbüntetéssel sújtották. Az ítélet nem jogerős. Az ügyész az ítélet súlyosbításáért, az ügyvédek felmentésért fellebbeztek.
Princz Gábor és társai ellen összesen 34,5 milliárd forint, vagyis különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt indult büntetőeljárás.
A hatályos törvények szerint ilyen esetekben akár kettőtől nyolc évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható. Az ítélet szövege és annak indoklása a törvényeknek megfelelően hatvan napon belül lesz - nevek nélkül - elérhető a nyilvánosság számára.
Öt éve emeltek vádat
Mivel a másodfokú ítélet a korábbi döntéssel szemben bűnösnek mondott ki négy vádlottat, az érintettek a hatályos jogszabály szerint fellebbezéssel élhetnek.
Princz Gábor a bíróságon (
A Fővárosi Főügyészség 2003-ban a Postabank és Takarékpénztár Rt. egykori elnök-vezérigazgatója és a pénzintézet korábbi hat vezető beosztású tagja ellen azért emelt vádat, mert álláspontjuk szerint a vádlottak még 1995 és 1997 között szándékosan megszegték a törvényi kötelezettségeiket, hibás üzletpolitikát folytattak, sorozatosan megtévesztették a bank tulajdonosait és a bankfelügyeletet. Nem képeztek céltartalékot és jól prosperáló bank látszatát keltették.
A Postabank-sztori
Mint emlékezetes, 1997 februárjában azt követően rohanták meg a betétesek a Postabank fiókjait, hogy egy tudatosan terjesztett hír szerint a pénzintézet csődközelbe jutott, s így fizetésképtelenné vált. Néhány nap alatt az akkor második legnagyobb lakossági banknak számító intézetből 70 milliárd forintnyi betétet vettek ki tulajdonosaik, ami így valóban a fizetésképtelenség szélére sodródott, amit csak a Horn-kormány állami mankójával került el.
A Postabank híres macija 1995-ben még büszkén hirdetette a pénzintézetet (
Természetesen a "számla kiegyenlítése" sem maradt el, noha a bank könyvvizsgálója ’98-ban 20 milliárdos hiányt állapított meg a Postabanknál - később 30 milliárdos kárról beszéltek -, az Orbán-kormány mégis 170 milliárd forint állami pénzből konszolidálta a bankot. Ezért a lépéséért számos támadás érte az akkori kormányt, vitatták, hogy valóban ennyi pénzre volt szükség a Postabank talpraállításához. Válaszul 20 évre titkosították a konszolidáció részleteit.
Ma is sok a kérdőjel
Később arról is ellentmondó információk láttak napvilágot, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) folytatott-e vizsgálatot a konszolidáció ügyében, készült-e erről jelentés. A kormány akkori tagjai szerint nem volt ilyen jelentés, s így nem is marasztalta el a Kehi az eljárást. Mindenesetre 2003-ban az Állami Számvevőszék nem talált igazán kivetnivalót a konszolidációban.
Az ügyhöz tartozik, hogy a magyar állam 132 milliárd forint értékben jelenleg is tartó kártérítési pert indított a Postabank három könyvvizsgáló cége ellen, mondván hogy felületes ellenőrzésük járult hozzá a Postabank hanyag gazdálkodásához.
|
Bűnösnek találták Princz Gábort
|
Megváltoztatta a Fővárosi Bíróság korábbi döntését csütörtökön az Ítélőtábla a Postabank-ügyben. Hanyag kezelés vétsége miatt pénzbüntetésre ítéltek a per hét vádlottja közül négyet, köztük Princz Gábort, a pénzintézet egykori elnök-vezérigazgatóját. Princznek 3,6 millió forintnyi büntetést kell fizetnie.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2008/01/10/bunosnek_talaltak_princz_gabort/
|
2008-01-10 15:33:00
| true | null | null |
24.hu
|
Keresztes Imre főügyész pénteken arról számolt be, hogy bár a hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja Gyurcsány Ferenc vonatkozásában fennállt, ugyanakkor “nem lehetett egyértelműen bizonyítani a volt miniszterelnök szerepét a cseréről hozott döntésben, mint ahogy az eljárásának a célját sem”.
A közlemény szerint ezzel egyidejűleg a főügyészség vádat emelt Tátrai Miklós, az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács volt tagja, Császy Zsolt, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatója, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács volt tagja, valamint F. Zsolt értékbecslő és V. Bálint ügyvéd ellen.
|
Megszüntették a Gyurcsány Ferenc elleni nyomozást
|
Bizonyítottság hiányában megszüntette a Központi Nyomozó Főügyészség a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, országgyűlési képviselő ellen hivatali visszaélés bűntette miatt folytatott nyomozást az úgynevezett Sukoró-ügyben. Öt ember ellen ugyanakkor vádat emeltek.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2012/07/20/megszuntettek-a-gyurcsany-ferenc-elleni-nyomozast/
|
2012-07-20 15:47:00
| true | null | null |
24.hu
|
Összesen 155 millió forintot zsarolt ki két üzletembertől az a háromfős banda, amelynek tagjait 2003 nyarán fogták el budapesti kommandósok. A zsarolókra akkor csaptak le az Országos Rendőr-főkapitányság kommandósai, amikor a szegedi vállalkozó az utolsó részletet, 14 millió forintot adott át az egyik arab férfinak, aki azt állította, hogy ő csak tartozást vett át.
A mezőgazdasági termékek nagykereskedelmével foglakozó vállalkozót a két arab mellett a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozó osztályának egykori vezetője, Kumbor Tibor zsarolta annak idején. Az egyik arabot 2008 novemberében Gyönk közelében egy álarcos férfi agyonlőtte – emlékeztetnek a Délmagyarország cikkében.
A szegedi vállalkozó kedden kereste meg a lap szerkesztőségét a Budapest Környéki Törvényszék 2012. július 6-án hozott jogerős ítéletével. A férfi azt mondta: csaknem 10 év után került pont a Kumbor-ügy végére, a bíróság jogerősen is megállapította, hogy Kumbor Tibor folytatólagosan zsarolta őt azzal, hogy ha nem ad pénzt neki, kiirtja a családját.
A Budapest Környéki Törvényszék egyetemlegesen kötelezte Kumbort és a másik arab férfit arra, hogy 30 napon belül fizesse meg a korábban átadott összeget kártérítésként a vállalkozónak. A bíróság rendelkezett a két vádlott tulajdonában lévő ingatlanok és ingóságok zár alá vételéről – tette hozzá.
|
Kártérítés jár a megzsarolt szegedi vállalkozónak
|
Több 10 millió forintot ítélt meg jogerősen a Budapest Környéki Törvényszék, annak a szegedi vállalkozónak, akitől 2001-től pénzt zsarolt ki egy szegedi nyomozó.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2012/07/25/karterites-jar-a-megzsarolt-szegedi-vallalkozonak/
|
2012-07-25 16:31:00
| true | null | null |
24.hu
|
Áron alul jutottak hozzá önkormányzati ingatlanhoz a polgármester gyerekei egy Somogy megyei községben
az ügyészség szerint, ezért vádat emeltek a polgármester és három társa ellen – tájékoztatott a Somogy megyei Főügyészség hétfőn.
Azt írták, hogy a helyi képviselő-testület 2020-ban az ingatlanvagyon egy részének, köztük a 4,5 hektáros, nagyrészt erdővel borított földterület értékesítésével akart javítani a település nehéz anyagi helyzetén.
A terület 20 millió forintot ért, az alpolgármester ugyanakkor a polgármester tudtával olyan "értékvéleményt" szerzett be, amely szerint az ingatlan forgalmi értéke 5,9 millió forint.
A testület annak ellenére szavazta meg a föld eladását a polgármester közeli hozzátartozóinak, hogy az értékbecslőnek nem volt jogosultsága a területen található faállomány értékének meghatározására.
A községnek 14 millió forint vagyoni hátrányt okozó jogszabálysértő adásvételi szerződést, melynek elkészítéséhez a jegyző is segítséget nyújtott, 2020 októberében az alpolgármester írta alá – tették hozzá.
A főügyészség hűtlen kezelés miatt emelt vádat a polgármester és társai ellen, a főügyészség közjogi szakága pedig polgári peres eljárást indított, kérve a vevők tulajdonjogának törlését és az érvénytelen bejegyzéssel érintett jogügylet előtti, eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállítását. Ezt a Kaposvári Törvényszék elsőfokú, nem jogerős ítéletében elrendelte.
Az ügyészség kitért arra is, hogy a polgármester már 2005-ben megpróbálta jóval a piaci érték alatt megszerezni az önkormányzati ingatlant, a bíróság azonban érvénytelennek találta az adásvételi szerződést, így az ügylet nem jöhetett létre.
|
Vádat emeltek egy somogyi polgármester ellen önkormányzati föld áron aluli eladása miatt
|
A polgármester gyerekei 4,5 hektáros, nagyrészt erdővel borított földterülethez jutottak 20 millió helyett 5,9 millió forintért.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/vadat-emeltek-egy-somogyi-polgarmester-ellen-onkormanyzati-fold-aron-aluli-eladasa-miatt-260145
|
2023-07-10 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Jelentős értékre, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztás illetve magánokirat-hamisítás miatt emelt vádat a Fonyódi Járási Ügyészség egy férfival szemben, aki egy Somogy megyei gyermekotthon igazgatójaként a gyerekeknek járó ellátmányi pénzt sikkasztotta el.
A vádlott több, mint 20 éve vezette a gyermekotthont, ahol feladatai közé tartozott a fenntartó által folyósított összegek felhasználása, és az azzal való elszámolás.
A férfi jogosultságaival visszaélve 2018-ban havonta 2,5 millió forintot, 2019-ben négy alkalommal 1,5 millió forintot vett fel készpénzben az otthon házipénztárából.
A pénzt nem a gyermekek javára fordította, nem zsebpénzt, jutalmat vagy ösztöndíjat adott belőle, hanem eltette.
A vádlott a pénz legális felhasználásának igazolására 16-szor nyújtott be hamis tartalmú nyomtatványokat a fenntartó felé, amiket korábban előre aláíratott a gondozottakkal.
|
36 millió forintot sikkasztott a gyerekeknek járó ellátmányi pénzből egy gyermekotthon vezetője
|
Jelentős értékre, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztás illetve magánokirat-hamisítás miatt emelt vádat a Fonyódi Járási Ügyészség egy férfival szemben, aki egy Somogy megyei gyermekotthon igazgatójaként a gyerekeknek járó ellátmányi pénzt sikkasztotta el.
| null | 1 |
https://444.hu/2023/07/12/36-millio-forintot-sikkasztott-a-gyerekeknek-jaro-ellatmanyi-penzbol-egy-gyermekotthon-vezetoje
|
2023-07-12 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Belváros;önkormányzat;közgyűlés;ingatlanbotrány;V. kerület;Juhász Péter;
2015-11-11 20:00:00
Sokasodó belvárosi botrányok
A Belváros csütörtöki képviselő-testületi ülésén újra napirendre kerülnek az V. kerületi ingatlanügyek. Juhász Péter, az Együtt helyi politikusa nem vár tartalmi eredményt, de mindenképpen erős kérdéseket fog feltenni a fideszes Szentgyörgyvölgyi Péter által vezetett önkormányzatnak. Az ellenzéki politikus szerint a jelenlegi és a volt V. kerületi polgármester között nincs nagy különbség: Szentgyörgyvölgyi folytatja azokat a piaci árhoz képest feltűnően nagyvonalú belvárosi ingatlaneladásokat, amelyeket még Rogán Antal kezdett el a kerületben.
Tartalmilag nem sokat várok a csütörtöki képviselő-testületi üléstől, az önkormányzat kellőképpen cinikus ahhoz, hogy ne válaszoljanak a konkrét kérdéseimre - nyilatkozta a Népszavának Juhász Péter. Az Együtt alelnöke, V. kerületi képviselője kiemelte: az ülésen elhangzó kérdésekre az önkormányzatnak 30 napja van válaszolni, azonban ezek a határidő lejárta után sem szoktak megérkezni. Kísértetiesen hasonlít ez a gyakorlat a Fővárosi Főügyészség eljárásához, hiszen a napokban már negyedszer hosszabbították meg a Juhász által indított ingatlanügyek nyomozási határidejét.
Szentgyörgyvölgyi "méltó" utód
Az Együtt alelnöke még október végén a budapesti Alkotmány utca 21. szám alatti ház bejárata előtt tartott sajtótájékoztatót. Elmondta, az önkormányzat az épületben 150 millió forintért, vagyis 178 ezer forintos négyzetméteráron adott el egy 840 négyzetméteres ingatlant. Hangsúlyozta, hogy az utcában átlagosan négyzetméterenként, 800 ezer és 1,1 millió forint közötti összegért árulják a lakásokat.
Az önkormányzati képviselő kiemelte, hogy az ingatlanról készült értékbecslés eredetileg 215 millió forintos árat állapított meg, de miután a vásárló fél éve már bérelte az ingatlant, ezért 30 százalékkal olcsóbban vehette meg a lakást. A bérleti jogot pályázaton kívül nyerték el, azzal, hogy meditációs és rekreációs központot akarnak létrehozni benne, ami nyilvánvalóan közérdek a belvárosiak számára – fogalmazott. Kitért arra is, hogy az eladásról szóló döntést az önkormányzati testületi ülésen részt vevő ellenzéki képviselők nem szavazták meg.
Juhász sajtótájékoztatóján fel is szólította Szentgyörgyvölgyi Péter V. kerületi polgármestert, hogy ne írja alá azt a szerződést, amelynek alapján a valós árnál legalább 60 millió forinttal kevesebbért adnának el egy belvárosi ingatlant. Arra az esetre, ha a polgármester aláírná az eladásról szóló határozatot, Juhász Péter rendőrségi feljelentést helyezett kilátásba. Az, hogy végül megtörténik-e az aláírás, a csütörtöki ülésen választ kapunk. Az Együtt politikusa hozzátette: az a különbség Rogán Antal és Szentgyörgyvölgyi Péter között, hogy az utóbbi nem rendelkezik mentelmi joggal, így nehezebb dolga lesz a bíróságon.
Az önkormányzat közleménye szerint Juhásznak lett volna lehetősége kifejteni a véleményét a testületi ülésen, de azon - sok más alkalomhoz hasonlóan - nem vett részt. Hangsúlyozták: az Alkotmány utcai épület olyan leromlott állapotú ingatlan, amely évek óta üresen áll, felújítására több mint 100 millió forintot kellene költeni. Mivel nem lakásokról, hanem helyiségekről van szó, a hasznosításra ennek az összegnek a többszörösét kellene fordítani - szögezte le a belvárosi önkormányzat.
Nem ma kezdték
Nem ez volt az első „érdekes” belvárosi ügy, hiszen korábban Juhász Péter a belvárosi ingatlanbotrányokkal kapcsolatban üzletszerűen, bűnszervezetben való hivatali visszaéléssel vádolt meg politikusokat, így a kerület korábbi polgármesterét, Rogán Antalt is. Feljelentése szerint az önkormányzat vagyongazdálkodása nem volt kiszámítható, saját szabályait sem tartotta be, és a vagyonvesztés mértéke túlmegy a hanyagság, a gondatlanság, a hozzá nem értés körén, szándékos bűncselekményt valósít meg. Juhász szerint a kerület vezetése több milliárd forinttal károsította meg a helyi költségvetést.
Annyi eredményt sikerült elérnem, hogy körülbelül fél évig szüneteltek a kerületben ezek a „furcsa” eladások – jelezte Juhász, hozzátéve: sajnos másfél hónappal ezelőtt újra indultak az ügyletek, és Szentgyörgyvölgyi folytatja elődje akcióit.
De Juhász szerint újabb botrány van készülőben a kerületben: a Belváros ingatlaneladásait intéző ügyvédi iroda vehetett nagyon kedvezményesen lakást az önkormányzattól. Az Együtt alelnöke Facebook oldalán jelentetett meg részleteket az eladásról. Mint írta: a Deák téri, 237 négyzetméteres ingatlan 154 millió forintot ér (felújítva 192 milliót), ennek ellenére 78 millióért jutott hozzá a Sándor Zsolt vezette ügyvédi iroda. Juhász ezért követeli, a kerület indítson vizsgálatot annak kiderítésére: összejátszott-e az ügyvéd az értékbecslővel, hogy ilyen alacsony árat állapítson meg, és kéri azt is, amíg a vizsgálat tart, addig ne bízza meg ezeket a cégeket az önkormányzat. Azt is szeretné elérni, hogy ezentúl két értékbecslés kelljen minden ingatlanértékesítéshez a Belvárosban.
Nem csak olcsón kap ingatlant a belvárostól Sándor Sz. Zsolt ügyvédi irodája, de azt sem árulja el, mennyi bevétele származott az önkormányzattól – írta szerdán a Facebook-oldalán Juhász. A politikus megkérdezte az ügyvédet, mekkora bevétele származott az önkormányzattól - illetve más önkormányzatoktól -, hogy kiderüljön, mennyi közpénzhez jutottak az évek során. A válasz szerint ez nem ismerhető meg, "mert ő ügyvéd". Juhász nem hagyta annyiban, az Adatvédelmi Hatósághoz fordult. Péterfalvi Attila hivatala kötelezte Sándor Sz. Zsoltot, hogy adja ki az önkormányzati képviselő számára a kért adatokat. Juhász, amint megkapja, az iratokat, nyilvánosságra hozza, hiszen szerinte "az mégiscsak lehetetlen, hogy ne tudjuk meg mennyi ment el a mi pénzünkből ehhez az ügyvédhez".
Cseppek a pohárban
|
Sokasodó belvárosi botrányok
|
A Belváros csütörtöki képviselő-testületi ülésén újra napirendre kerülnek az V. kerületi ingatlanügyek. Juhász Péter, az Együtt helyi politikusa nem vár tartalmi eredményt, de mindenképpen erős kérdéseket fog feltenni a fideszes Szentgyörgyvölgyi Péter által vezetett önkormányzatnak. Az ellenzéki politikus szerint a jelenlegi és a volt V. kerületi polgármester között nincs nagy különbség: Szentgyörgyvölgyi folytatja azokat a piaci árhoz képest feltűnően nagyvonalú belvárosi ingatlaneladásokat, amelyeket még Rogán Antal kezdett el a kerületben.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1076005_sokasodo-belvarosi-botranyok
|
2015-11-11 11:55:00
| true | null | null |
Népszava
|
A médiában megjelent hírek kapcsán igazoló jelentést kért az érintett ügyésztől, s miután azt megismerte, fegyelmi eljárást rendelt el – mondta Ihász Sándor fővárosi főügyész. Az Index internetes portál a napokban hozott nyilvánosságra egy hangfelvételt, amin Varga Gergely egy tavaly szeptemberi, rendőrök ellen folyó büntetőügy tárgyalása kapcsán azt mondta: tudja, kik a valódi elkövetők, de nem ők ülnek a vádlottak padján.
Az eljárás célja, hogy tisztázza, mi történt, és amennyiben a főügyészségi szóvivő vétkesen megszegte foglalkozása szabályait, akkor megállapítsa fegyelmi felelősségét és szankciót szabjon ki. A legenyhébb szankció a feddés lehet, a legsúlyosabb pedig a hivatalvesztés. Ezen kívül fegyelmi eljárásban például vezetői kinevezéstől is megfoszthatják az érintettet, vagy fizetési fokozatában visszasorolhatják, illetve megrovásban is részesíthetik – fűzte hozzá Ihász Sándor.
Varga Gergely az ellene folyó fegyelmi eljárás közben tovább dolgozhat ügyészként, csupán szóvivői megbízatása alól van felfüggesztve. A fegyelmi eljárás határideje 30 nap, ami meghosszabbítható. Ihász kérdésre válaszolva hozzátette: csak a sajtóból értesült arról, hogy feljelentik, vagy feljelentették Varga Gergelyt. Ha ez megtörténik, az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség jár el, nem pedig a Fővárosi Főügyészség – jelezte.
|
Felfüggesztették a Fővárosi Főügyészség szóvivőjét
|
Fegyelmi eljárás indult a Fővárosi Főügyészség szóvivője ellen, akit egyben szóvivői beosztásából is felfüggesztettek.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2008/01/21/felfuggesztettek_fovarosi_fougyeszseg_szovivojet/
|
2008-01-21 15:27:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az önkormányzat száz százalékos tulajdonában lévő vagyonkezelő cégének igazgatóját gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által elkövetett vesztegetéssel, egy másik személyt pedig ugyanennek a bűncselekménynek a bűnsegédi alakzatával gyanúsítja a Nemzeti Nyomozó Iroda.
A bíróság az alapos gyanút nem vitatta, ám az ügyészség által felhozott letartóztatási indokokat, azaz a szökés, elrejtőzés, illetve az eljárás meghiúsításának veszélyét nem látta megalapozottnak, így az őrizetbe vett gyanúsítottak szabadlábra kerültek.
A helyi bíróság döntése ellen az ügyészség fellebbezett, így a terézvárosi vagyonkezelő vesztegetéssel gyanúsított vezetője és a másik személy letartóztatásának ügyében a Fővárosi Bíróság dönt majd jogerősen. Szerdán rendőrök vitték el a Terézvárosi Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját az igazgatótanácsi ülésről. A hvg.hu internetes portál a napokban azt írta, hogy a férfit egy nagy értékű ingatlan eladásával kapcsolatos vesztegetési ügyben hallgatták ki gyanúsítottként.
|
Elengedték a Terézvárosi Vagyonkezelő vezetőjét
|
Elutasította a terézvárosi vagyonkezelő vesztegetéssel gyanúsított vezetőjének és egy másik személynek az előzetes letartóztatására irányuló ügyészségi indítványt a Pesti Központi Kerületi Bíróság.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2008/01/26/elengedtek_terezvarosi_vagyonkezelo_vezetojet/
|
2008-01-26 15:36:00
| true | null | null |
24.hu
|
Úgy tűnik, a reformok idején megéri politikusnak lenni, ugyanis az Országgyűlés honlapján frissen közzétett 2007-es vagyonnyilatkozatok alapján kijelenthető, az ország vezetői jobban élnek, mint egy éve.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök – annak ellenére, hogy kormányfői és képviselői tiszteletdíját civilszervezeteknek és alapítványoknak utalja – 96 millió forint nettó jövedelemre tett szert, főképp a cégei osztalékaiból. Orbán Viktor Fidesz-elnöknek is bőséget hozott 2007. Ő ugyanis a könyvei után részesedett és kapott 12 millió forintot. Az ellenzéki párt vezetője így könnyen megtehette, hogy Felcsúton több mint ötezer négyzetméternyi földet ötven évre ingyenes használatba adott helyi alapítványoknak.
Kóka János szabad demokrata pártelnök három nappal a 2007-es év vége előtt is vásárolt még. Végre megvette ugyanis – igaz, saját cégétől – azt a házat, amelynek építésétől már 2006 óta hangos a sajtó. Érdekesség, hogy Kóka nem vesz fel fizetést, mint az SZDSZ elnöke, megteszi ezt helyette az exelnök Kuncze Gábor, aki – bevallása szerint – 2008 márciusáig kapja az elnöki díjazást. Talán ennek a pénznek is köszönhető, hogy Kuncze vásárolt egy Skodát is tavaly. A volt gazdasági miniszter pedig egy kétszázezer forintos telefont kapott juttatásként.
Kóka János épülő háza – sokan támadták (Fotó: MTI)
Dávid Ibolya MDF-elnöknek különösebben nem változott a vagyoni helyzete, Budán két lakása, Zamárdiban egy nyaralója van, sikeresen törlesztette viszont a hitelét, amely így a felére, hatmillió forintra csökkent. Semjén Zsolt, a kereszténydemokraták elnöke viszont tavaly hozzájutott egy újabb második kerületi lakáshoz. Az egyébként antik bútorokat gyűjtő politikusnak idén már nem szerepel a vagyonbevallásában az a rendjelgyűjteménye, amely korábban részét képezte a nyilatkozatának.
Bútorokat más is gyűjt a konzervatív oldalon: a Fideszből kilépett, rendőrökkel dulakodó Lengyel Zoltán például neobarokk garnitúráját is feltüntette az értéktárgyai között.
Gyűjtők
A szabad demokrata koalíciós államtitkár, Horn Gábor könyveket gyűjt (ötezer kötet), a szocialisták részéről pedig Schiffer János gyarapítgatja évről évre a kétezer darabos matchboxgyűjteményét.
Motorosok
Vannak honatyák, akik két keréken is el tudják képzelni az életüket. Mesterházy Attila (MSZP) például egy nyolcszáz köbcentis Hondával közlekedhet, míg az ellenoldali „öreg motoros” Kósa Lajos debreceni fideszes polgármester egy ezer köbcenti feletti BMW-vel szánthatja az M3-ast.
Az autós képviselők közül kiemelnénk Kubatov Gábort (Fidesz), aki továbbra is boldog tulajdonosa három veterán Opel Kadettnak, a szocialista főpolgármester-helyettes, a XII. kerületben lakó Hagyó Miklós viszont nagy értékű ingóságai közé mindössze egy autót jegyzett fel: egy 1993-as Trabantot.
Miniszterek gyalog
A kormánytagok közül még mindig Veres János az egyik leggazdagabb számtalan nyírségi földterülettel, de üzemeltet még gyógyszertárat és tésztagyárat is. A milliárdos pénzügyminiszternek saját autója nincs, mindössze egy 24 éves utánfutót szerepeltet a vagyonnyilatkozatában.
Bár autója a külügyminiszternek sincs – saját tulajdonban lévő Toyota Corolla gépkocsiját augusztusban ellopták – Göncz Kinga mégsem kénytelen gyalog járni, jelenleg 4 és fél milliós szolgálati autóját használhatja. 7,5 millió forintos hiteltörlesztését 13 millió forintos megtakarítással ellensúlyozza. A külügyminiszter életbiztosítást nem kötött, viszont kapott két afgán szőnyeget ajándékba. Jobban spórolt Kiss Péter kancelláriaminiszter, akinek megtakarítása 34,5 millió forint, ennek ellenére sem saját, sem pedig szolgálati autója nincsen.
Takács Albert igazságügyi miniszter 3000 darabos CD-gyűjteményt halmozott fel az elmúlt 20 évben. Mindez azonban kicsinek számít 4300 kötetes társadalomtudományi könyvtára mellett. 2007-ben pedig két olyan órát is vásárolt, amelynek értéke meghaladja a mindenkori képviselői alapdíj hat havi összegét. Saját autója sincsen, szolgálati kocsijához viszont sofőr is jár.
Miniszterek négy keréken
Az agrártárca vezetője, Gráf József két 100 négyzetméteres ingatlanja mellet 109,0908 hektár szántófölddel rendelkezik. Banki megtakarítása a bevallása szerint nincsen, készpénzállománya viszont 8 millió forint. Havi 1 millió 200 ezres miniszteri fizetéséből tartja fenn BMW 5-ös kocsiját, valamint törleszti 13 millió forintos lakáshitelét.
Vagyonnyilatkozata szerint a tavaly házasodott Horváth Ágnes nevén ingatlan nem szerepel, csupán egy Suzuki Swift 1.0. gépkocsi. Miniszteri tisztségéhez ugyanis hivatali lakást, valamint szolgálati autót is kapott az egészségügyi miniszter. SIM-kártyája viszont 4800 forintot ér.
|
Gyarapodott a politikai elit a megszorítások alatt
|
Mindkét politikai oldalnak jól jött a 2007-es esztendő, a vezető politikusok többsége ugyanis milliókkal gyarapította vagyonát. Kóka János pedig a saját cégétől megvette a saját házát.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2008/02/01/gyarapodott_politikai_elit/
|
2008-02-01 15:45:00
| true | null | null |
24.hu
|
a végső haszonélvező kockázatait, terheit jelentős mértékben az állam viseli, majd az üzlet hasznaiból a „köz” részesül legkevésbé – és még az ország is „megcsonkul” valamelyest.
Nézzük mindezt kifejtősebben! A kormányzat 2019-ben kezdte csomagban értékesíteni az állami ingatlanvagyont, s mind az eladás, mind a csomagolás mellett szóltak észszerű érvek. Sok roskatag, lerohadt vagyonelemet már régóta árultak, de ezek külön-külön nem kellettek senkinek – viszont miután egy pakkba rendeztek exkluzív fekvésű telkeket és a „kutyának sem kell” típusú épületeket, végül a gyerekkel együtt a fürdővizet is a vásárló nyakába lehetett önteni. Ekkor még azt hihette a nagyérdemű, hogy az állam a köz javát szolgálja.
Csakhogy aztán a hatalom – mint lapunk annak idején észrevette – e módszerrel lényegében két hét alatt magánszereplőkhöz juttatta a Gyurcsány-kormány által bezárt svábhegyi gyermekkórház méretes ingatlanhagyatékát, melynek eltékozlása ellen a régi Fidesz határozottan tiltakozott. A még ellenzéki Orbán Viktor 2007-es évértékelőjében egyenesen így kommentálta a részben ősparkok közepén lévő, kastélyokba, kúriákba szorult egészségügyi intézmények megszüntetését: „Igen, mi magyarok megérthettük, mi történik körülöttünk. Megértettük, hogy a reformok mögött pénzéhes csoportok csupasz üzleti érdeke rejtőzik. Megértettük, hogy a kórházbezárások mögött ingatlanspekuláció húzódik.” A nagy felháborodás nyomán a fideszes vezetésű XII. kerület 2008 februárjában változtatási tilalmat is elrendelt az érintett területekre, amely csak a 2010-es hatalomváltás után „oldódott” fel. És persze a változtatási tilalommal együtt hamarosan az elvek is „feloldódtak”.
A lényeg, hogy 2019 nyarán a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő két csomagocskát készített. Az egyikbe a svábhegyi gyermekkórház Béla király úti tüdőszanatóriumának 3,3 hektárját tették – melynek központi egysége a Frivaldszky–Mauthner–Pálffy-műemlékvilla –, továbbá jóval értéktelenebb, nevelőintézetként, laktanyaként, rakétakilövő-állomásként hasznosított vidéki ingatlanokat, egyebeket. A másik zsákba került a gyermekklinika közel 2,6 hektáros, a Jókai-kert és a Szépkilátás Cukrászda közvetlen közelében lévő, Mártonhegyi úti területe, a Svábhegyi Nagyszálló épülete az Eötvös úton (a fogaskerekű mellett), valamint több egyéb budai telekszelvény. Az állam akkor közel 6 milliárd forintot szedett be a privatizáció győzteseitől.
Az első csomagot már 2019-ben a Central European Ingatlanalapnak (CEI) ítélték, csak akkor még nem lehetett tudni, hogy e „cég” annyira összefonódott Tiborcz Istvánnal, mint alább bemutatjuk. Azt meg pláne nem, hogy a CEI-t 2023-ban közpénzmilliárdokkal fogják teletömni. A második pakk viszont először az ingatlanfaló Jellinek Dániel Indotek-csoportjához került, majd most, öt évvel később az üzletember továbbadta a Mártonhegyi és az Eötvös úti egységeket is a CEI-nek. (A Jellinek és Tiborcz közötti vagyonmozgatás nem újkeletű; utóbbi előbbitől vásárolta például a Gellért szállót, illetve együtt birtokolják a tőzsdei Waberer’s International Nyrt.-t.) Az alábbi térképen sárgával jelöltük a Béla király úti területet, melynek fejlesztése az Építészfórum szerint már küszöbön áll, pirossal a CEI által frissen szerzett Mártonhegyi- és Eötvös-telkeket – és van ott egy lila folt is, nem véletlenül. A Költő utca 30. alatt épp elitpihentetőt épít a kormányfő vejének BDPST Groupja – ahol hamarosan „exkluzív klubétteremmel, különböző wellness- és fitneszszolgáltatásokkal, teniszpályákkal, továbbá gyermekek számára fenntartott úgynevezett »kids clubbal« és többfunkciós sportpályával” várják a kikapcsolódni vágyókat. Ez a négy, a miniszterelnök Cinege úti házának vonzáskörzetében található ingatlan tehát már biztosan megérkezett a Tiborcz-körhöz.
Van itt azonban egyéb látnivaló is. Két éve Jellinek Dániel újabb kilenc épületet szerzett meg az államtól 14,6 milliárdért. Lássunk csodát, ezek közül a két legpatinásabb palota,
az egykori Magyar Királyi Államvasutak igazgatóságának székháza az Andrássy úton, valamint az I. kerületi Táncsics Mihály utcában lévő örökségvédelmi központ szintén a CEI-hez került az elmúlt hetekben.
Sőt, ha nem csal a szimatunk, a Sofitel szállóval összeépült, ugyancsak Jellinek által privatizált volt Malév-bázis is átszállhat majd a CEI-re (vagy valamelyik társalapjára). Az üzletember Indotek-csoportja legalábbis megerősítette lapunknak, hogy a Széchenyi téri hotellel együtt ezt a volt állami ingatlant is továbbértékesítik az Equilor Alapkezelő Zrt. által irányított egyik alapnak – ez pedig praktikusan a CEI lehet, esetleg egy másik, szintén állami pénzzel feldúsított magántőkealap. (A márciusban bejelentett Sofitel-tranzakció befejezéséhez már csak a banki engedélyeket várják a felek, és akkor kiderülhet, ki is pontosan a vevő. Egy biztos: Orbán Ráhel férje a Budapest Business Journalnak nyilatkozva lényegében már saját projektjeként beszélt a most zajló Sofitel-átépítésről.)
Az első kulcskérdés, amelyre mindezek után válaszolnunk kell: miért állítjuk ennyire magabiztosan, hogy a CEI a Tiborcz-kör része? Nos azért, mert az ingatlanalapot menedzselő Equilor Alapkezelő testvérvállalatában, az Equilor Befektetési Zrt. nevű brókercégben már hivatalosan is tulajdonrészt szerzett a kormányfő vejének Gránit Bankja – s mind az alapkezelő, mind a brókerérdekeltség, mind a Tiborcz István-féle BDPST Group egy közös budai, Pasaréti úti irodaobjektumban működik. Noha a hivatalos kommunikáció szerint maga az Equilor Alapkezelő független a miniszterelnök családjától, ezt a képet az a tény is árnyalja, hogy a társaság mögötti egyik végső haszonhúzó entitást, a Közép-Európai II. Magántőkealapot a Direkt36 másképp is legbefolyásosabb magyar famíliához kötötte. Mi több, az Equilor Alapkezelő ingatlan- és magántőkealapjainak cégjogi, vállalatalapítási feladatait részben Tiborcz bejáratott ügyvédcsapata (Hamar Endre, M. Szabó Nóra, Nagy Zsuzsa Klaudia) látja el. Ráadásul nemcsak a CEI kapott már több tízmilliárdos állami tőkeinjekciót, hanem az Equilor Alapkezelő magántőkealapjai is – melyek tokaji, szántódi, galyatetői szállodákat, illetve napelemes és hulladékgazdálkodás-fókuszú társaságokat birtokolnak.
A második megválaszolandó kulcskérdés: honnan tudjuk, hogy a CEI a Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter Baross-tőkeprogramjából nyert 28,4 milliárdos befektetést is használja a fenti tranzakciókhoz – vagy fogja használni az ingatlanokon folyó építkezésekhez? Hivatalos információink erről nem lehetnek, mert az Equilor Alapkezelő pénzügyeit üzleti titokként kezelik – megkereséseinkre soha nem kapunk egyértelmű válaszokat a cégtől. Az viszont tény, hogy a Nagy Márton-féle ingatlanalapos tőkekifolyatás éppen azokra a hetekre esett, amikor a friss Jellinek–CEI-üzleteket nyélbe ütötték. (Lábjegyzet: a Baross-program nem vissza nem térítendő állami támogatásokat jelent, hanem kvázi „kamatmentes kölcsönöket”.
A kormányzat konkrétan úgy adott ki tízmilliárdokat a közkasszából, hogy később semmilyen banki jellegű kontrollt nem gyakorol például a CEI projektjei felett.
Tehát nincs folyamatos elszámoltatás a beruházások menetéről, a megtérülésről, illetve biztosítékok – zálog, kezesség, stb. – sincsenek beépítve a rendszerbe.)
A harmadik kulcskérdés a végére: Jellinek Dániel csak a Tiborcz-klubnak „szórt szét” volt állami telkeket, vagy más NER-nagyságok is részesültek a jóból? A kormányzat által frissen felpumpált többi ingatlanalapot (egyelőre) nem látjuk a Jellinek-portfolió vevői között. Alábbi gyűjtésünkből kiderül viszont, hogy Garancsi István üzletember, a rogáni állami kommunikációs tendereken hasító Balásy Gyula, továbbá Pintér Sándor bizalmasa, a volt III/II-es tiszt Tasnádi László csapott le a „resztlire” – vagyis szinte minden olyasmire, ami nem kellett Tiborczéknak.
Nem tudjuk, a fenti történet az ugyancsak a Válasz Online által megénekelt nagy üdülőkiárusítás főpróbája volt-e, azt viszont ígérhetjük, hogy továbbra is figyeljük az urak kezét – legyen szó kastélyokról, Balaton-partról, egyéb ingatlancsomagokról.
Milyen volt állami ingatlanokat szerzett meg Jellinek Dánieltől a Tiborcz Istvánnal összeépült Central European Ingatlanalap (CEI)?
1. Budapest XII. kerület, Mártonhegyi út 6/A. (Költő u. 27.): A Gyurcsány-kormány által bezárt Svábhegyi Országos Gyermekallergológiai, Pulmonológiai és Fejlődésneurológiai Intézet 2,58 hektáros területét 2019-ben Jellinek Dániel egyik érdekeltsége privatizálta. A cégbíróság most, július 7-én hagyta jóvá a tulajdonosváltást a „hegyoldalt” birtokló Montmartinus Ingatlanfejlesztő Kft.-ben; a lejtős ingatlan – melyről remek panoráma nyílik a Dunára – új birtokosa a CEI lett. A földhivatali nyilvántartás szerint ugyanakkor az ingatlanalap javára már idén áprilisban jelzálogjogot jegyeztek be 6,7 millió euró, azaz 2,5 milliárd forint erejéig. A telken jelenleg bontási munkák folynak.
2. Budapest XII. kerület, Eötvös út 2. (Karthauzi utca eleje): A volt Svábhegyi Nagyszálló 3519 négyzetméteres ingatlanát – amely később szintén a gyermekklinikához tartozott – ugyancsak Jellinek Dániel magánosította 2019-ben. A telek tulajdoni lapján jelenleg már a CEI tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelme szerepel. Ahogy fent írtuk, a Mártonhegyi és az Eötvös úti terület mellett a Béla király úti volt tüdőszanatóriumot – benne a Frivaldszky–Mauthner–Pálffy-műemlékvillával – is a CEI birtokolja, csak ezt négy éve közvetlenül (tehát Jellinek kihagyásával) privatizálta a Tiborcz-közeli ingatlanalap. A szintén egy kőhajításnyira lévő Botaniq Budai Klub (azaz a korábbi Fonográf Klub) pedig egyértelműen a kormányfő vejéé a BDPST Groupon keresztül.
3. Budapest VI. kerület, Andrássy út 73-75. és Izabella utca 51.: Az egykori Magyar Királyi Államvasutak igazgatóságának épületegyüttese közel hatezer négyzetméteren fekszik, teljes nettó alapterülete a 24 ezer négyzetmétert is meghaladja. Az Andrássy út egyik legnagyobb palotáját 2021-ben vette meg az államtól Jellinek Dániel érdekeltsége, majd az ingatlant birtokló Argentat Real Estate Zrt.-t idén június 5-én jegyezte át a cégbíróság a CEI-re. A földhivatali nyilvántartás szerint ugyanakkor az ingatlanalap javára már idén áprilisban jelzálogjogot jegyeztek be 6,05 milliárd forint erejéig.
4. Budapest I. kerület, Táncsics Mihály utca 1.: A magyar műemlékvédelem nagy korszakának jelképeként is ismert várbéli épületet – amely közel 1500 négyzetméteren terül el – ugyancsak 2021-ben privatizálta Jellinek Dániel egyik „leágazása”. Az ingatlant birtokló Damvix Investment Zrt.-t a cégbíróság idén május 26-án írta át a CEI-re. A Táncsics utcai telek esetében is igaz, hogy már idén áprilisban jelzálogjogot jegyeztek be a Tiborcz-közeli ingatlanalap javára – itt konkrétan 1,93 milliárd forint erejéig.
+1. Budapest V. kerület, Széchenyi István tér 2.: Noha a Lánchídra „tekintő” Sofitel szállót Jellinek Dániel a piacról vásárolta, a vele összeépült, 3500 négyzetméteres volt Malév-székházat 2021-ben az államtól szerezte meg – szintén 2021-ben. Aztán idén márciusban az üzletember bejelentette, hogy a Sofitel az Equilor Alapkezelő által menedzselt egyik alapé lesz, mostanra pedig azt is tudjuk, hogy a tranzakciónak a korábbi Malév-bázis is a része. A tulajdoni lapokon az új gazda még nem szerepel, de az alighanem CEI lesz (vagy az Equilor által kezelt egyik magántőkealap).
Kiknek szórt még szét volt állami épületeket Jellinek Dániel?
– A miniszterelnök barátjaként jegyzett Garancsi István Garanimmo Zrt.-je kapta meg bő egy éve a 2021-ben privatizált Hotel Aranypartot/Erzsébet szállodát (Siófok, Beszédes József sétány 82.), a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat korábbi tóparti üdülőjét (Balatonlelle, Köztársaság utca 18.), továbbá Budán a Naphegy tér közelében lévő egykori MTI-műteremházat (I. kerület, Fém utca 8.), egy zuglói volt BRFK-ingatlant (XIV. kerület, Stefánia út 87-89.), valamint az Andrássy úti–Podmaniczky utcai zónához tartozó két egyéb épületet (VI. kerület, Vörösmarty utca 52. és Rózsa utca 109.). A Garanimmo nem közvetlenül vette meg az ingatlanokat, hanem az ezeket birtokló Jellinek-cégeket vásárolta fel, azaz – az iménti sorrendet követve – a Derval Property Zrt.-t, a Confolens Real Estate Zrt.-t, a Felletin Investment Zrt.-t, a Salers Investment Zrt.-t, a Nevers Property Zrt.-t és a Montendre Real Estate Zrt.-t.
– A Pintér Sándor belügyminiszter üzleti „énjeként” emlegetett Tasnádi László BLK Corporation Kft.-je is kapott tavaly egy tóparti, jachtkikötő melletti ingatlant (Balatonlelle, Köztársaság utca 40.). Ez a cég sem közvetlenül lett tulajdonos, hanem a telket tulajdonló Crozant Property Zrt. nevű Jellinek-érdekeltség megszerzésével. Tasnádi egyébként más lellei ügyleteket is futtat.
– A Rogán Antal kabinetminiszter által naggyá lett Balásy Gyula azt a Viharbükk Residence Zrt.-t vette magához két éve, amelyhez a Jellinek által 2019-ben privatizált svábhegyi volt MÁV-szanatórium területe tartozik (XII. kerület, Normafa út 20.).
A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
#Budapest#NER#Svábhegy#Tiborcz István
|
Svábhegy, Andrássy út, Vár: így játszották át a Tiborcz-körnek az állam volt csúcsingatlanjait
|
Az állam úgy adta el az elmúlt években a Svábhegy maradékát, az Andrássy út egyik legnagyobb palotáját és a magyar műemlékvédelem jelképét, hogy ezeket most részben maga veszi vissza (vagy fejleszti), de persze nem a „köz”, hanem a Tiborcz-kör javára – szúrta ki a Válasz Online. A magánosítási folyamat konkrét győztese a miniszterelnök vejével összeépült Central European Ingatlanalap – a közbeiktatott kulcsfigura pedig Jellinek Dániel volt. Mellékszereplők: Garancsi István, Balásy Gyula és Tasnádi László. Perverz privatizáció á la Orbán-kormány, legújabb fejezet.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2023/07/11/central-european-ingatlanalap-jellinek-tiborcz-privatizacio/
|
2023-07-11 16:30:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
„Mivel a cselekmény nem bűncselekmény”, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) megszüntette azt az eljárást, amit többek között Hadházy Ákos feljelentése nyomán folytatott nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, pénzmosás és hivatali visszaélés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A nyomozás megszüntetéséről szóló határozatot Hadházy Ákos a Telexnek is elküldte.
A feljelentés alapján azt vizsgálták, hogy történt-e bűncselekmény akkor, amikor a győri önkormányzat volt ügyvédje elkezdte felvásárolni a győri Audi-gyár közelében lévő földeket, amiket aztán Borkai Zsolt vezetése alatt az önkormányzat szántóból ipari fejlesztési területté alakított. Az NNI megállapítása szerint jogszerű volt az az értékesítés, amely során az önkormányzat az elővásárlási jogáról lemondva eladta tulajdonrészét az ügyvéd cégének.
A határozatban szerepel az is, hogy az ügylet lezárása után Borkai Zsolt fia állást kapott az ügyvéd egyik cégénél, itt az NNI vizsgálta azt is, hogy történt-e bűncselekmény, de azt állapították meg, hogy annak ellenére, hogy a volt polgármester fia havi egymilliós fizetést vett fel a gazdasági tevékenységet nem folytató cégtől, a vállalkozás az alapítótól kapott kölcsönt és az eszközállománya értékesítéséből származó bevételeket élte fel, ezért nem lehet hűtlen kezelésről beszélni. Ez a cég ugyan egy fillér hasznot sem termelt, Borkai fia havi egymilliós fizetést kapott az ügyvéd érdekeltségéből.
Azt a rendőrség is elismerte, hogy a cég gazdasági tevékenységet nem folytatott, ám a vállalkozás az alapítótól kapott kölcsönt és az eszközállománya értékesítéséből származó bevételeket élte fel, ezért a rendőrség szerint nem lehet hűtlen kezelésről beszélni. Borkai Ádám cégéről és annak tevékenységéről ebben a cikkben írtunk részleteket.
A határozat egy másik pontján azt is megállapította, hogy a Borkai család „valamennyi tagjának a legális jövedelme fedezte a vagyongyarapodást”.
|
Lezárta a rendőrség a Borkai Zsolt körül hűtlen kezelés és pénzmosás gyanújával indult ügyeket
|
„Mivel a cselekmény nem bűncselekmény”, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) megszüntette azt az eljárást, amit többek között Hadházy Ákos feljelentése nyomán folytatott nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, pénzmosás és hivatali visszaélés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A nyomozás megszüntetéséről szóló határozatot Hadházy Ákos a Telexnek is elküldte.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/06/13/nemzeti-nyomozo-iroda-eljaras-nyomozas-megszuntetes-borkai-zsolt-hadhazy-akos
|
2023-06-13 10:56:00
| true | null | null |
Telex
|
Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség egy fuvarozó vállalkozó ellen, aki 1,1 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek az útdíjak és egyéb közterhek megfizetésének kijátszásával – közölte a főügyészség szerdán az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint a férfi stróman ügyvezetők közreműködésével olyan céghálózatot hozott létre, amellyel éveken keresztül elkerülte az útdíjak, bírságok, valamint a munkabért terhelő járulékok befizetését. A Fővárosi Főügyészség a férfival szemben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, valamint 90 rendbeli közokirat-hamisítás miatt emelt vádat. Vele szemben végrehajtandó börtönbüntetés, valamint pénzbüntetés kiszabását indítványozzák. Emellett 250 millió forint erejéig, illetve több céggel szemben további vagyonelkobzásra is indítványt tett a főügyészség.
Az ügy lényege szerint a férfi olyan céghálózatot alakított ki, amelyben a fuvarozáshoz használt járművek bejegyzett tulajdonosa és üzembentartója eltérő cég volt, a fuvarozást pedig egy tőlük független, harmadik társaság számlázta ki.
Azzal, hogy a gépjárművek tulajdonosa és üzembentartója elvált egymástól, az üzembentartó társaságok vagyonnal nem rendelkeztek, a fuvarozási tevékenységből származó bevétel pedig a számlázó társaságoknál realizálódott, a férfi ellehetetlenítette az útdíj és az egyéb közterhek behajtását. Kiderült az is, hogy a vádlott a cégeket rendszeresen cserélte annak érdekében, hogy ne keltse fel a hatóságok figyelmét. A strómanokkal szemben külön büntetőeljárások folynak.
|
Az útdíjfizetést is kijátszotta egy fuvarozó vállalkozó, 1,1 milliárd forint kárt okozott az államnak
|
Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség egy fuvarozó vállalkozó ellen, aki 1,1 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek az útdíjak és egyéb közterhek megfizetésének kijátszásával – közölte a főügyészség szerdán az MTI-vel.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/06/14/fuvarozo-koltsegvetesi-csalas
|
2023-06-14 10:59:00
| true | null | null |
Telex
|
„Voltak, akiket nem érte meg bejelenteni, mert akkora mínusz volt” – hangzott el kedden a Szegedi Törvényszéken annak a több százmilliós csalási ügynek a tárgyalásán, melyben egy szegedi MSZP-s önkormányzati képviselő, a háromszoros világbajnok kenus Joób Márton és társai érintettek. Az előkészítő üléseken hat ember már bűnösnek vallotta magát, közülük többeket jogerősen el is ítéltek, Joóbra az ügyészség kilenc év fegyházbüntetést kért annak esetén, ha vall. A vád szerint ő és köre egy négy megyében működő bűnszervezetet hoztak létre, így próbálva piacon tartani a képviselő szórólapterjesztéssel és műsorújság kiadásával foglalkozó cégét.
Nem adóztak rendesen, fiktív számlákat bocsátottak ki és fogadtak be, alkalmazottaik után több esetben nem fizettek járulékot: az érintettek a vádirat alapján mintegy 271 millió forint értékben okoztak vagyoni hátrányt az államnak 2013 és 2017 között. A képviselőt május végén egy egész napon át hallgatták meg az ügyben, szóba került a Mészáros cégcsoport és a szórólappiac helyzete is, nem vallotta bűnösnek magát.
A másodrendű vádlott, aki korábban a szórólapok terjesztését végezte Joóbnak, viszont hosszasan beszélt a fiktív számlák kiállításáról, elmondása szerint ezek nélkül nem is lehetett volna életben maradni a bizniszben. Korábban feljött az is, hogy ezért vettek igénybe olyan „szolgáltatásokat”, amik valótlan számlák kibocsátásával ígértek magasabb hasznot, és mivel ezt a vád szerint a nyolcadrendű vádlott biztosította a képviselőnek és körének, most ő állt a vádlottak padjára.
A legnagyobb cég akart lenni
Vallomásában elsősorban azt sérelmezte, hogy bűnözőnek titulálják, aki bűnszervezetet vezet, munkanélkülinek mondják, holott 30 éve dolgozik. A férfi börtönviselt, korábban katona is volt, majd vállalkozó lett. Elmondása szerint azt szeretné bizonyítani az eljárás során, hogy nem tagja bűnszervezetnek. Megbízottként több cégben is dolgozott, egész Pest megyét és a Dunántúlt ő irányította a szórólapbizniszben, a legnagyobb cég akart lenni az országban.
„Azok nincsenek a teremben, akik engem is átvertek”
– célzott ezzel azokra a munkaerő-kölcsönző cégekre, amik vállalkozása és az alatta lévő cégek között álltak.
Hivatalosan nála dolgozott a másodrendű vádlott is, aki korábban többször hangsúlyozta, hogy fiktív számlák cseréltek gazdát Joób és a volt katona között. Utóbbi most elismerte, hogy bár dolgoztak náluk feketén „akiket nem érte meg bejelenteni, mert akkora mínusz volt”, de volt alkalmazottja vallomása szerinte fikció.
„Én is ezt csináltam volna az ő helyében”
– jegyezte meg, majd elmesélte, hogy a másodrendű vádlott az egyik előkészítő ülés szünetében odament hozzá és bocsánatot kért, amiért korábban terhelő vallomást tett rá, és azt is mondta, hogy a továbbiakban azt vallja majd, hogy nem voltak a cégben fiktív számlák.
A nyolcadrendű vádlott szerint cége normálisan működött, minden adót befizetett, de voltak, akik borítékban kapták a fizetésüket. Őt a kérdéses időszakban már nem is érdekelte a szórólapterjesztés, más vállalkozásaira koncentrált. Vallomásához biztosítása mellett füstöltkolbász-versenyekről szóló emléklapot, valamint sportolókról készült képeket is csatolt, hogy igazolja más típusú tevékenységeit.
Még mindig bent ülök, ha ezt a vallomásomat nem teszem meg
A bíró a korábbi vallomásaiból is felolvasott. Kiderült, hogy a férfi korábban a Magyar Posta címzett kiadványok feletti monopóliumának megszűnésére apellált, és ennek időpontjához rendezgetve próbálta meg kiépíteni médiabirodalmát. A kérdésre, miszerint honnan szerzett tudomást a Posta monopóliumának megszűnéséről, azt felelte, hogy a Magyar Közlönyből. Hat évig kilincselt kapcsolatok után, de végül a Postánál maradt a kizárólagosság, így eladta a cégét.
Egyik korábbi nyilatkozatában azt mondta, hogy a foglalkoztatott embereknek csak a 20 százaléka volt bejelentve, és 2015 végéig állított ki fiktív bizonylatokat Joób részére.
Ezeket most visszavonta és azzal érvelt, hogy a vallomását fogvatartása alatt tette,
mikor már mindenki szabadlábon volt, ki akart jutni ő is, így két másik vallomásából rakta össze a sajátját. „Még mindig bent ülök, ha ezt a vallomásomat nem teszem meg” – mondta.
Módosítva korábbi állításait most azt állította, hogy Joób a munkavállalóknak nem adhatott utasítást, maximum csak kérhetett tőlük, mint fővállalkozó, és a képviselő és közte sem cserélt gazdát készpénz. A sanyi2015.xls dokumentumot, melyben a vád szerint az illegális pénzmozgásokat vezették, a nyomozati szakaszban látta először, és bár
hiába szerepel benne a neve, és hogy kinek mennyi „jár”,
nem tudott róla semmit. Ügyészi kérdésre azt mondta, hogy nem állítottak ki egyetlen fiktív számlát sem Joób Márton részére.
Jelenthet Sümeget is
Sima üzleti kapcsolata volt a képviselővel, az alvállalkozója volt. A korábban emlegetett hierarchiát sem látta a másodrendű vádlott és a képviselő között, szerinte ez inkább baráti kapcsolat volt. Szóba került egy pénzes boríték is, amit a tizedrendű vádlottnál találtak egy házkutatáson.
A borítékon a „Szeged S” felirat szerepelt, amiből az „S” megegyezik a volt katona keresztnevének kezdőbetűjével,
ő mégsem tudott róla semmit. „Jelenthet Sümeget is” – mondta.
A férfit a kilencedrendű vádlott váltotta a pulpituson, aki a vádirat szerint könyvelőként vett részt a szervezet működésében. Vallomást tenni nem akart, ezért a bíró idézte korábbi szavait. Kiderült, hogy az előző vádlott beosztottjaként dolgozott éveken át, irodai adminisztrációval foglalkozott, később ügyintéző lett. Főnöke dolgaiba nem látott bele, munkáltatói utasításra végezte a feladatait annak ellenére, hogy
több közös cégben is érdekeltek voltak.
Azt mondta, hogy semmilyen bűncselekményben nem vett részt, a Csongrád és Békés vármegyében történő szórólapterjesztésről nem is tudott semmit, számlát nem állított ki, és nem is könyvelt. Ezt több vallomás is megerősítette. Ő is beszámolt arról a szóváltásról, ami korábbi főnöke és a másodrendű vádlott között hangzott el az egyik előkészítő ülés szünetében, igazolta a bocsánatkérést. Ehhez a tizedrendű vádlott is csatlakozott, aki szintén tanúja volt a beszélgetésnek. Bírói kérdésre a másodrendű vádlott is felszólalt és elmondta, fenntartja a fiktív számlákkal kapcsolatos kijelentéseit.
Más bűncselekmények miatt ugyan, de végül a tizennyolcadrendű vádlottat vezetőszáron a büntetés-végrehajtás két munkatársa kísérte a terembe. A férfi nem kívánt vallomást tenni, és mivel az eljárás korábbi szakaszaiban sem nyilatkozott, a bírónak nem volt mit felolvasnia. Az ügy, további vádlottak és egy szakértő meghallgatásával októberben folytatódik.
|
Nem állítottak ki fiktív számlát a százmilliós csalással vádolt MSZP-s képviselőnek az egyik vádlott szerint
|
„Voltak, akiket nem érte meg bejelenteni, mert akkora mínusz volt” – hangzott el kedden a Szegedi Törvényszéken annak a több százmilliós csalási ügynek a tárgyalásán, melyben egy szegedi MSZP-s önkormányzati képviselő, a háromszoros világbajnok kenus Joób Márton és társai érintettek. Az előkészítő üléseken hat ember már bűnösnek vallotta magát, közülük többeket jogerősen el is ítéltek, Joóbra az ügyészség kilenc év fegyházbüntetést kért annak esetén, ha vall. A vád szerint ő és köre egy négy megyében működő bűnszervezetet hoztak létre, így próbálva piacon tartani a képviselő szórólapterjesztéssel és műsorújság kiadásával foglalkozó cégét
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/06/14/joob-marton-csalas-fiktiv-szamlak-targyalas-bocsanatkeres
|
2023-06-14 11:00:00
| true | null | null |
Telex
|
Folytatódott az önkormányzati tulajdonú Pécsi Vagyonhasznosító (PVH) volt vezetője ellen indított pótmagánvádas eljárás a Pécsi Járásbíróságon csütörtökön. Az egykori cégvezetőt – ebben az ügyében – hűtlen kezeléssel vádolják: egy furcsa szoftverbeszerzés, valamint egy marketingkommunikációról szóló keretszerződés tárgyalását vonták egybe.
A korábbi tárgyalási napokon már kiderült, hogy az új cégvezetés által megbízott informatikai vállalkozás fele annyiért megvalósította azokat a fejlesztéseket, amiket az előzőnek egyáltalán nem sikerült, mégis kifizették. Korábban pedig a kommunikációs szerződés felelősét és az ügy egyik kulcsfiguráját, a volt vezérigazgató párját azért nem sikerült meghallgatni, mert életvitelszerűen Dubajban tartózkodik és ott nem működik a Skype.
A negyedik tárgyalási napon elsőként a marketingkommunikációs stratégiaalkotással megbízott budapesti cég többségi tulajdonosát, ügyvezetőjét hallgatta meg a bíróság. A tanú előadta, hogy a PVH volt vezérét egy korábbi munkahelyén keresztül ismerte meg, ekkor cseréltek elérhetőséget és csak később derült ki, hogy a feleségének a testvére pont ennél a pécsi cégnél dolgozik, aki egyébként a cégvezető párja. Feladatként az önkormányzati cég imázsának javítását kapták, és úgy látja, „értékhatár alatti, meghívásos beszerzésben” szabályosan választották ki őket. A vád kérdéseiből kiderült – és ezt a tanú is elismerte –, hogy az ajánlattételre felkért másik két vállalkozás tulajdonosait is személyesen ismerte. Állítása szerint erről a körülményről csak később szerzett tudomást. A tanú egyébként alapvetően úgy látja:
„az az okés, ha ismeretségi körből hívják meg a cégeket és nem az internetről vadásszák”.
Arra nem tudott magyarázatot adni, hogy a legkedvezőbb ajánlat benyújtóiként végül miért egy magasabb, a volt munkahelye által benyújtott ajánlattal megegyező összegre kötöttek szerződést. A vállalkozó szerint ők rendben teljesítették a vállalt stratégiaalkotási feladatokat, de részletekre már nem emlékezett. A heti egyeztetésekről szóló teljesítési igazolásokon végig pécsi helyszín szerepelt, azonban gyakran online, Skype-meetingeken egyeztettek a sógornőjével, vagyis az önkormányzati cég kommunikációs vezetőjével.
A védelem kérdésére már fel tudott idézni néhány gondolatot a stratégiából: leírták például, hogy hogyan lehet elindulni az imázsváltás útján.
Ezután a bíróság már a Pécsi Vagyonhasznosító jelenlegi vezetője idején megbízott informatikai vállalkozás képviselőjét hallgatta meg. A cégnek és a vagyonhasznosítónak valamint jogelődjeinek több évtizedes együttműködése volt, és 2017-ben is ők adták a legkedvezőbb ajánlatot egy új vállalatirányítási, számlázási, ingatlannyilvántartási rendszer kifejlesztésre. A NAV-kompatibilis online számlázó ekkor már működött, ezt azonnal be lehetett volna vezetni az önkormányzati cégnél. Ez 2017 végén meg is valósulhatott volna, de mivel az ígéretek ellenére nem volt aláírt szerződésük, így mégsem vezették be. Ezután már az új cégvezetés kereste meg a vállalkozást, akik gyakorlatilag majdnem ugyanazokat az igényeket fogalmazták meg, mint elődjeik évekkel korábban. Azóta ezek megvalósultak és a szerződéskötés óta folyamatosan a felhasználói igényekhez igazítják a fejlesztéseket.
Ezután az önkormányzati cég több volt és jelenlegi dolgozóját meghallgatták, akik megerősítették, hogy az előző cégvezetés idején megrendelt és kifizetett szoftvert lényegében nem tudták hasznosítani a munkájuk során. Sőt volt, aki nem is tudott róla, csak hallomásból értesült az esetleges funkciókról, amik megkönnyíthették volna a mindennapi munkát. A Pécsi Vagyonhasznosító egyik korábbi felsővezetője elmondta, hogy lényegében nem volt rálátása a marketinges szerződésre, a megbízott céggel a kommunikációs vezetőn keresztül tartotta a kapcsolatot. Az elkészített stratégiát pedig csak az új ügyvezető mutatta meg neki.
A tárgyalás szeptemberben folytatódik.
|
Véletlenül pont a sógort hívta meg a pécsi önkormányzati cég előző vezetése egy pályázatra. Hát, nem megnyerte?
|
A Pécsi Vagyonhasznosító kommunikációs vezetőjének sógora nyert egy pályázaton, amire csupa ismerős arcot hívtak meg. Az önkormányzati cég volt ügyvezetőjét ebben az ügyben és egy informatikai beszerzés miatt is hűtlen kezeléssel vádolják.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/06/16/pecsi-vagyonhasznosito-hutlen-kezeles-targyalas
|
2023-06-16 11:04:00
| true | null | null |
Telex
|
Néhány napja megvásárolta a Libri többségi tulajdonát a Mathias Corvinus Collegium, amely egyre komolyabb, az egész Kárpát-medencére kiterjedő oktatási és kulturális hálózatot épít.
A magyar közoktatás egyre romló állapota mellett a magas színvonalú képzéseket ingyen nyújtó MCC a tehetséggondozó programjaival jó alternatívának tűnhet azoknak, akiknek nincs pénzük magániskolába járatni a gyereküket.
De mennyire engedi be a politikát a falai közé a Fideszhez ezer szálon kötődő Mathias Corvinus Collegium, mennyire hatja át a képzéseket az, hogy az intézményt vezető Szalai Zoltán és az alapítvány élén álló Orbán Balázs az új generációs fideszes értelmiség fontos gondolkodói. Ez az a csoport, amelyben többen is úgy gondolják, a magyar jobboldal feladata a kulturálishegemónia-építés.
Cikksorozatunk első része.
Június 13-án érkezett a hír, hogy a Mathias Corvinus Collegium (MCC) egyik cége megszerezte a hazai könyvpiacon egyeduralkodó Libri-csoport többségi tulajdonát. Azóta a fél ország azt találgatja, milyen hatása lesz ennek a magyar kultúrára. Az interneten megjelentek az iLLibri-mémek, Bödőcs Tibor azzal viccelődött, hogy Németh Szilárd gondolatait, Brüsszel-űző türk csujogatókat és Goebbels prózájáról szóló elemzéseket adnak majd ki, közben Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója állítja, sem a könyvkínálatban, sem a Libri vezetőségében nem terveznek változásokat.
Az 1996-ban alapított, az Orbán-kormány által 2020-ban több százmilliárdos vagyonnal megtámogatott MCC-t a magyar kormánykritikus nyilvánosságban gyakran a Fidesz káderképzőjének, sőt janicsárképzőjének nevezik, és ha tényleg az, akkor persze érthető a Libri felvásárlása miatt érzett félelem (persze a magyar kultúra pluralitásának már önmagában a Libri-csoport könyvpiaci hegemóniája sem tett jót, függetlenül attól, ki épp a cég többségi tulajdonosa). Közelebbről nézve viszont úgy tűnik, hogy akik janicsárképzőnek nevezik az intézményt, nem csupán leegyszerűsítik a dolgot, de éppen a legfontosabbat nem látják, hiszen az MCC képzésein – egyelőre legalábbis – nincs nyoma direkt politikai agymosásnak, a magyar kultúra egészével azonban valóban komoly tervei vannak az intézményt irányító szellemi körnek.
Hogy a valóságot kiderítsük, beszéltünk az MCC több oktatójával, több tanulójával és az intézményt vezető Szalai Zoltán főigazgatóval is.
A nagy kérdés az, hogy ezzel az ezer diákkal mi a cél. A janicsárképző megnevezés azt sugallja, hogy az MCC vezetése az ott végzett fiatalokat politikai és közigazgatási pályára, a Fidesz szellemi hátországába szánja. Egy engedékenyebb megközelítés szerint a cél egy konzervatív elit kinevelése, amely közvetlenül nem venne ugyan részt a politikában, de hosszú távon biztosítaná Magyarországon a jobboldal szellemi fölényét.
Beszélgetéseink alapján az első verzió biztosan nem igaz, és valószínűleg a második sem.
A cikksorozat készítésekor megkerestük az MCC-t, akik gondoskodtak nekünk interjúalanyokról, de őket megkerülve is sikerült beszélnünk több olyan jelenlegi és volt MCC-s diákkal, akik magukat ellenzékinek vallják, és kifejezetten kritikusak voltak mind a kormánnyal, mind az MCC bizonyos lépéseivel. Azt azonban egyhangúlag és következetesen állították, hogy a képzésben sehol, senkire nem erőltetnek semmilyen ideológiát, és a véleményéért senkit nem néznek ki vagy büntetnek meg.
„Az egyetemista program első évében Orbán Balázs tartotta az egyik, politikai gondolkodásról szóló kurzust – mesélte nekünk az MCC egyik diákja. – Ezen a kurzuson sorban vesszük végig a különböző ideológiákat, világnézeteket és ezek filozófiai hátterét. Az egyik órán, már nem is tudom, mi után, a nyílt társadalom következett. Megkérdezték, hogy valaki el tudja-e mondani, mit jelent az, és tud-e mellette érveket felhozni. Senki nem jelentkezett. Végül Orbán Balázs szólalt meg, perceken keresztül magyarázott a nyílt társadalomról, és érvek egész sorozatát hozta fel mellette anélkül, hogy akár egy fél mondattal is elmondta volna, mit gondol az egészről.”
Az idézet jól jellemzi az önmagát „ideológiailag függetlennek, de nem értéksemlegesnek” tartó MCC-t. Orbán Balázsról, a kormányfő szűk környezetébe tartozó, a parlamentben is sokat felszólaló politikusról (és az MCC-t fenntartó alapítvány kuratóriumi elnökéről) valószínűleg mindenki tudja, hogy politikusként elítéli a nyílt társadalmakat – legalábbis nehéz lehet neki a szüntelenül a nyílt társadalom ellen ágáló Fideszben, ha nem így érez. Viszont míg egy tanár esetében kifejezett elvárás az oktatott téma tárgyilagos és higgadt bemutatása, addig Orbán Balázsnál – a kormányzati kommunikációban betöltött kiemelt szerepe miatt – sok diák szemében nagyvonalú önmegtartóztatássá válik már pusztán az is, hogy nem esik ki a tanár szerepéből.
Egy másik diák azonban arról számolt be, hogy az MCC-nek vannak „kifejezetten fideszes” részei is, de ezek ritkán érnek össze az oktatási tevékenységgel. „Az egyetlen hely, ahol az MCC képzése és az MCC kifejezetten fideszes könyvkiadó részlege (MCC Press) összeér, az a rendezvények. Az egyetemi programban pontokat kapunk azért, ha részt veszünk ezeken a rendezvényeken, a meghívottak pedig túlnyomó többségben jobboldaliak. Ezt leszámítva én egyszer sem találkoztam olyannal, hogy az arcomba nyomtak volna bármilyen ideológiát.”
Az MCC-s diákok tavaly még anonim felmérést is végeztek maguk között, hogy képet kapjanak a közösség politikai preferenciáiról, erről a felmérésről minden beszélgetőpartnerünk beszámolt. Azt mondták, a kitöltők között szinte tökéletesen fele-fele arányban voltak a fideszesek és az ellenzékiek. Szerintük ez is azt bizonyítja, hogy az MCC nem janicsárképző, és senkit nem ér hátrány azért, mert máshogy gondolkodik valamiről, mint Orbán Viktor.
Az MCC Média Iskoláját vezető Boris Kálnoky azt mondta: ő soha nem kérdezte a diákjaitól a politikai véleményüket, és nem is volt arra kíváncsi. Akkor merült ez először fel, amikor külföldi újságírók jöttek be az órájára és ők kérdezték végig a diákokat. Ekkor tudta meg, hogy osztálya a társadalom tükre – van köztük konzervatív és liberális is.
Hasonlóról számolt be Gallai Sándor, a Történelem- és Társadalomtudományi Iskola vezetője. Ő egy olyan diákját említette, aki tavaly a választások előtt az ellenzéknek kampányolt. Meg is kérdezte tőle, hogy mit szólnak az ottani barátai ahhoz, hogy ő a „janicsárképzőbe” jár, de szerinte csak barátian ugratták. Egy másik diák arról mesélt, hogy több MCC-s is segített a 2021. őszi ellenzéki előválasztás lebonyolításában.
A Politikatudományi Műhelyt is vezető Gallai szerint náluk a jelentkezők többsége nem is feltétlenül politikai karrierben gondolkodik, és ő nem hiszi, hogy az MCC más iskoláiban nagyobb lenne azok aránya, akik kifejezetten politikusnak szánják magukat. A fiatalok számára ugyanis általában taszítóan hathat a politika, és erre a pályára nem is lehet akárki alkalmas, ez részben alkati kérdés, személyiségjegyektől is függ. Gallai szerint naivitás azt hinni, hogy huszonéves fiataloknak a katedráról meg lehet mondani, hogy mit gondoljanak a világról. Szerinte „a hallgatók lennének az elsők, akik fellázadnának és otthagynák az oktatót, ha az bármilyen ideológiát rájuk akarna erőltetni”.
A kormány kritizálásának persze van határa, sőt már a 2020-as kormányzati vagyonátruházás előtt is volt. Az MCC-nek korábban kifejezetten jó kapcsolata volt a CEU-val, több oktató párhuzamosan tanított a két intézményben. Az egyetem elleni kampány, és az azt elüldöző törvény 2017-es elfogadása idején az MCC-s diákok egy része kezdeményezte, hogy a legtöbb nagy egyetem polgáraihoz hasonlóan ők is fogadjanak el egy, a CEU melletti kiálló nyilatkozatot. Többek elmondása szerint ezt a kollégium vezetése akkor megfúrta, helyette egy semleges, a CEU-t nem említő nyilatkozatot adtak ki az oktatás szabadságáról.
A Fidesz mögött azonban az utóbbi években kialakult egy második, az elsőtől elég jól elválasztható szellemi hátország is. Ennek a körnek meghatározó figurái Orbán Balázs, Szalai Zoltán vagy éppen Békés Márton. Ezt a kört nevezik a magyar jobboldal harmadik nemzedékének is, legfontosabb lapjuk a Mandiner, politikai agyalásaikat a Kommentár folyóiratban szokták közölni.
Ebben a körben is nagyon erősek a személyi és intézményi összefonódások, Szalai Zoltán például egyszerre az MCC főigazgatója, a Mandiner-csoport lapigazgatója, a Mandiner hetilap főszerkesztője és a Kommentár folyóirat szerkesztője. Az egyik kéz pedig néha kisegíti a másikat, így az MCC például nemrég 11 milliárd forinttal támogatta a Kommentárt.
Bár Szalai jellemzően pont tartózkodik a közpolitikát érintő megnyilvánulásoktól, a Fidesz új szellemi hátországából sokan elég konkrétan le szokták írni, mit és hogyan szeretnének megvalósítani. A közvetlenül a miniszterelnökkel együtt dolgozó Orbán Balázs nemrég könyvet írt erről, a lényeget viszont legegyértelműbben Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője (ebben a felállásban Szalai főnöke) fogalmazta meg, amikor márciusban a Magyar Nemzetben megjelent véleménycikkében közösségük céljaként ezt határozta meg:
„A végső politikai cél a kulturális hegemónia létrehozása, hiszen ez tetőzi be magát a politikai folyamatot: eseménysorozatát visszamenőlegesen szentesíti s önmagán túli, sőt, kívüli horizontra emeli. A kulturális hegemónia kialakításának stratégiája van, amely nem egyetlen gyors villámháború taktikai lépéseiből áll, hanem egy hosszadalmas kulturális hadviselés stratégiájával dolgozik. Ez Blitzkrieg helyett lövészárok-hadviselés.”
A kulturális hegemónia fogalmát Antonio Gramsci marxista filozófus alkotta meg. A lényege nagyon röviden az, hogy egy bizonyos világnézet képviselői úgy befolyásolják a kultúrát (tehát a hiedelmeket, értékeket, magyarázatokat), hogy az ő világnézetük váljon az egyetlen elfogadott kulturális normarendszerré. A cél, hogy az általuk képviselt társadalmi berendezkedés természetesnek, elkerülhetetlennek és állandónak tűnjön, mint amit nem lehet és nem kell megváltoztatni.
Ahogy szövegében Békés is írja, ez nem egy egyik napról a másikra megvalósuló projekt, hanem hosszú, évtizedes távlatban megvalósítható építkezés. Olyan vállalkozás, amelynek a középpontjában a tudomány és a kultúra, ezek mögött pedig elsősorban az oktatás áll. Ha pedig úgy vesszük, hogy a Szalai Zoltán és Orbán Balázs körül csoportosuló kör célja a kulturálishegemónia-építés, akkor az MCC tevékenysége is egészen más megvilágításba kerül.
Az MCC Press a honlapja alapján sokféle könyvet kiadott az elmúlt kevesebb mint két évben, amelyek között politikai, közgazdasági és történelmi munkák is vannak. Ezen kívül néhány Fidesz-közeli alak különböző témába vágó írását is kiadták, így Orbán Balázs politikai gondolkodásról szóló fejtegetéseit, Kovács Ákos novelláskötetét vagy Thibaud Gibelin, szerelmes levélnek is beillő könyvét Orbán Viktorról.
A történelem, a gazdaság és a politika mellett van egy visszatérő témája az MCC-nek, ez pedig a gender. Az elmúlt másfél évben több, társadalmi nemekről, transzneműekről és a feminizmus kritikájáról szóló könyvet gondoztak, amelyekben más mellett „genderkomédiáról” a „genderkultuszból való kiszabadulásról” és „a feminizmus kudarcáról” írnak.
Az MCC Pressnek pedig most külön jelentőséget ad a Libri felvásárlása, hiszen az MCC 98 százalékos tulajdonosa lett az ország legnagyobb könyvkereskedési láncának számító Libri–Bookline-csoportnak. Tavaly előtt már kisebbségi tulajdonrészt szereztek, akkor úgy tűnt, több budapesti Libri-üzletben elszaporodtak az MCC Press és az Alapjogokért Központ genderkérdésről szóló könyvei. Volt olyan, ahol a ezeket a könyveket egymás mellé, kiemelt helyre rakták ki a polcokra.
A Libri tagadta, hogy ennek ideológiai okai lettek volna, azt, hogy ez felsőbb utasítás, szerencse vagy egy-egy üzletvezető túlbuzgóságának következménye, nem tudtuk kideríteni. Az viszont egyértelműnek tűnik, hogy a piaci megtérülést a Libri nem cserélte le a politizálásra, hiszen az üzletekben kormánykritikus írók könyvei is szoktak kiemelt helyen szerepelni, a változás legfeljebb a társadalomtudományi szekciót érintette.
A könyvkiadás mellett az MCC másik, ideológiailag terhelt része a falaikon belül működő intézetek tevékenysége. Ebből öt van: a Nézőponttal közösen alapított Ifjúságkutató Intézet, a Századvéggel létrehozott Klímapolitikai Intézet, a Tanuláskutató Intézet, a Magyar-Német Intézet és a szintén századvéges Migrációkutató Intézet.
Bár az intézetek méretre és tevékenységre is elég különbözők, kutatóintézetként jellemzően rendezvényeket szerveznek és kiadványokat, elemzéseket adnak közre. Ezek egy része valóban szakmai munkának tűnik, de az ideológiai elkötelezettség elég egyértelműen látszik, az egész MCC-hez hasonlóan a Nyugatról meghívott vendégek döntő többsége itt is konzervatív-jobboldali vonalról jön.
A leginkább átpolitizált ezek közül logikus módon a Migrációkutató Intézet (MKI), amelyet 2015-ben, a menekültválság idején alapítottak. Az intézetben dolgoznak valóban neves kutatók, de az azt vezető Dezső Tamás például egyáltalán nem rejti véka alá kormánypártiságát, a kiadványaik pedig elég jó muníciót szolgálnak a kormánymédia örökös hergeléséhez.
A még 2021-ben nekünk nyilatkozó diákok szerint a Migrációkutató Intézet 2015-ös megjelenése volt a leglátványosabb jele annak, hogy a politika belépett az MCC kapuján. Sokan úgy érezték, az MKI nem tudományos, hanem propagandaintézmény, amelynek egyetlen feladata, hogy szakmai, vagy annak mondott hátteret adjon a kormány migrációellenes politikájához.
Szintén jobboldali fölény látszik az MCC rendezvényein. Bár ezek nagy részének közvetlenül nincs köze a politikához, így a meghívottak sem besorolhatók ideológiailag, a politikai jellegű előadásoknál azért többnyire az angolszász világ konzervatív és alt-right szereplői jelennek meg. Ez a leglátványosabb a 2021-es MCC Feszten volt, ahol Dennis Prager és Tucker Carlsson is előadtak, de idén májusban az MCC szervezésében lépett fel Budapesten Jordan Peterson is, akivel később maga Szalai készített interjút a Mandinerre. Idesorolható az MCC júniusi, kétnapos „békekonferenciája” is, amelyen mások mellett Szijjártó Péter, Nagy Márton és Köves Slomó szólalt fel. Az MCC szerint persze ha végignézzük a kiadott könyvek vagy a rendezvényeken felszólalók listáját, akkor mindenféle világnézetből érkezőkkel találkozhatunk, valójában viszont a konkrét politikusokat leszámítva mindenhol látszik a jobboldali túlsúly.
A hegemóniaépítés tehát nem úgy valósul meg, hogy valakinek a szájába rágják, hogy mit kell gondolni és kire kell szavazni. Sokkal inkább úgy, hogy a kiválasztott narratívát erősítő, azzal egyetértő gondolatokat hangosítják fel, állítják be fontosnak és megalapozottnak. És ezt persze így csinálja a világ minden szervezete, csak az MCC ezt több százmilliárd forint állami pénzből teszi.
Ez utóbbi csoportból a legnagyobb név talán Rod Dreher, a The American Conservative című konzervatív kéthavi lap szerkesztője. (Az amerikai lap koppintásaként 2021-ben Hungarian Conservative néven a Batthyány Alapítvány elindított egy angol nyelvű kéthavi lapot, amelynek célja szerintük a magyar konzervatív hangok eljuttatása a világ többi részére.)
Az MCC vendégoktatói közül ezen a vonalon leginkább Thibaud Gibelin francia történész tűnik ki. Gibelinnek tudományos munkássága nincs, egy párizsi egyetemen doktorál, de 2020-ban kiadott egy esszét Orbán Viktor győzelemre játszik címmel. Ebben az írásban Orbánt Napóleonhoz hasonló vezetőnek nevezi, a munkásságát pedig egészen gátlástalan kritikátlansággal dicséri az első oldaltól az utolsóig. Az eredetileg franciául írt könyvet az MCC Press magyarul is kiadta, annak ellenére, hogy abban Gibelin első ránézésre több dolgot is összekevert Közép-Európa történetében. Ahogy Dreher, úgy Gibelin is vendégeskedett Orbánnál mostanában.
Az MCC-t is megkérdeztük a vendégoktatókról, hivatalos válaszukban azt írták: „az elvi meggyőződését, ideológiai, politikai irányultságát a pályázóknak nem vizsgáljuk, így azok nem képezik szempontját a kiválasztásnak”. A vendégoktatók felvételiztetésében is részt vevő Gallai Sándor szerint az ő értékrendjük valóban nem kiegyensúlyozott, több a magyar kormánnyal szimpatizáló, és kevesebb a kormánykritikus közöttük, bár van olyan is, aki nyíltan kritizálta a kormányt. Gallai szerint viszont a jobboldali többségnek nem az az oka, hogy direkt ilyen embereket keresnének, hanem hogy ők jelentkeznek többen.
Az MCC ugyanis nem keres meg senkit, hogy jöjjön vendégoktatónak, a külföldiek maguk jelentkeznek, ami pedig már egy elég erős szűrő. Gallai szerint ez azért van így, mert „a nemzetközi sajtóban nagyon negatív kép alakult ki az MCC-ről, azok, akik itthon janicsárképzőnek nevezik az intézményt, azok külföldön is ezt mondják, ami sok potenciális jelentkezőt elrettent. Ugyanez a hír viszont olyan jelentkezőket is felbiztat, akik otthon meg nem értettnek érzik magukat. Vannak nagyon erős jelöltek, de egészen furcsa kalandorok is beadják a jelentkezésüket; a felvételinél szűrni kell, hogy csak az emberileg és szakmailag-közéletileg is vállalható jelentkezők maradjanak.”
Egy nekünk nyilatkozó diák szerint „a vendégoktatók 90 százaléka tényleg jó helyekről jön, érti a szakterületét. Aztán van a másik tíz százalék, akik mindig ugyanazt gondolják és mondják, mint Orbán, őket szerintem csak a politikai legitimáció miatt tartják. Leírják angolul, franciául meg olaszul, hogy Orbán mekkora zseni, ő meg biztos úgy érzi, hogy külföldön mennyien támogatják, és hálás az MCC-nek, hogy ilyen arcokat hoznak Budapestre. De a vendégoktatók amúgy elég kevés órát tartanak, nem hiszem, hogy érdemben befolyásolnának bármit.”
Az MCC itthoni oktatói között inkább keresni kell azokat, akik a kormányhoz kötődnek vagy nyíltan politikai véleményt szoktak alkotni. Ott van persze a kollégiumban oktató Orbán Balázs, Orbán Viktor politikai igazgatója, vagy az MCC Szólásszabadság Műhelyét vezető Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, de ők egyértelműen a kisebbség.
|
Kulturális Blitzkrieg helyett lövészárok-hadviselés – mennyire átpolitizált a Librit megvásárló MCC?
|
Néhány napja megvásárolta a Libri többségi tulajdonát a Mathias Corvinus Collegium, amely egyre komolyabb, az egész Kárpát-medencére kiterjedő oktatási és kulturális hálózatot épít. A magyar közoktatás egyre romló állapota mellett a magas színvonalú képzéseket ingyen nyújtó MCC a tehetséggondozó programjaival jó alternatívának tűnhet azoknak, akiknek nincs pénzük magániskolába járatni a gyereküket. De mennyire engedi be a politikát a falai közé a Fideszhez ezer szálon kötődő Mathias Corvinus Collegium, mennyire hatja át a képzéseket az, hogy az intézményt vezető Szalai Zoltán és az alapítvány élén álló Orbán Balázs az új generációs fideszes értelmiség fontos gondolkodói. Ez az a csoport, amelyben többen is úgy gondolják, a magyar jobboldal feladata a kulturálishegemónia-építés.
| null | 1 |
https://telex.hu/komplex/2023/06/19/mcc-ideologiamentes-elitkepzes-a-kulturalis-hegemoniaepites-arnyekaban
|
2023-06-19 11:06:00
| true | null | null |
Telex
|
A „koronatanúnak” nevezett F. Vivient, Schadl György bizalmasát hallgatta meg kedden a bíróság, aki Excel-táblázatokban vezette Schadl pénzügyeit.
F. Vivien korábban mindent borított az ügyészségnek, ezért nem vádlott, hanem tanú az úgynevezett Schadl-Völner-perben.
Azt mondta, Schadl és a fideszes exállamtitkár, Völner Pál gyakran találkozott, volt, hogy az Igazságügyi Minisztériumban, máskor a végrehajtói kar volt elnökének irodájában, ahol kettesben beszélgettek.
Állítása szerint Schadl egyre többet kért a pénzért kinevezett végrehajtók irodáinak osztalékaiból, azokból pedig Völner Pálnak adott tovább.
Olyan is volt, hogy F. Vivien fehér jelöletlen borítékba tette a Schadl által meghatározott összeget, ami ment tovább „barátunknak”, Völner Pálnak.
Szerinte Schadl érinthetetlennek hitte magát.
A „koronatanúnak” nevezett F. Vivien meghallgatásával folytatódott a végrehajtói kar volt elnöke, Schadl György és a fideszes volt igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, Völner Pál korrupciós pere kedden.
F. Vivien Schadl bizalmi embere volt, nagyjából tíz évet dolgozott mellette, és ő volt az, aki „Házipénztár” és „EgyenlegMoncsi” elnevezésű Excel-táblázatokban dokumentált minden pénzmozgást, így a Völner Pál volt államtitkárnak juttatott állítólagos kenőpénzek kifizetését. F. már korábban vádalkut kötött az ügyészséggel, akiknek részletesen vallott Schadl ügyeiről, ezért nem lett belőle vádlott, csak tanú.
A Schadl–Völner-ügy lényege a vádirat szerint, hogy Schadl „korrupciós kapcsolatot alakított ki” Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott tőle – összesen legalább 83 millió forintot. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében.
A keddi tárgyaláson Schadl György apja is megjelent, aki szintén vádlott – a férfi egy vállszorítással és mosollyal üdvözölte Völner Pál fideszes exállamtitkárt, akivel végül egymás mellé ültek le.
F. Vivien arról beszélt kedden a bíróságnak, hogy 2011 óta ismeri Schadl Györgyöt, Völner Pállal pedig párszor találkozott a végrehajtói irodában, ezt viszont nem nevezné ismeretségnek. F. Vivien úgy vallott, eleinte csak a pénzügyi feladatok ellátása volt a munkaköre Schadl irodájában (bankszámlára beérkező összegekkel intézkedett végrehajtási ügyekben), és „sokkal később kapott olyan feladatokat, amik nem a végrehajtáshoz, hanem Schadl privát ügyeihez kapcsolódtak”, pedig ő maga sokszor jelezte, hogy ezt ő nem szeretné.
Ennek ellenére egyre több ilyen feladatot kapott. Amikor már egyre többször jelezte, hogy túl sok a személyesen Schadlnak elintézendő feladat, például az ingatlanjaival és cégeivel, Schadl akkor vette fel M. Viktort, a szintén vádlottak padján ülő sofőrt, aki a vád szerint vitte-hozta a pénzeket Schadlnak.
A tanú szerint Schadl régóta az iroda páncélszekrényében tartotta a saját pénzét, de azt eleinte papíralapon vezette egy másik munkatársa, nem számítógépen. Később lettek ebből „Házipénztár” és „EgyenlegMoncsi” elnevezésű Excel-táblázatok. Ebbe a páncélszekrénybe kerültek Schadl ékszerei, családi vagyonnyilatkozatai is, de voltak ott még autókulcsok is. Ehhez a szekrényhez F. Vivienen kívül például M. Viktor is hozzáfért.
F. Vivien elmondása szerint neki már „az is nagyobb összeg volt, amikor 5-10 millió forintok kerültek be a páncélba”, és ebből fizették ki például az építési vállalkozót, aki Schadl túlépített balatoni nyaralójával ügyeskedett. A tanú szerint „ezekből a pénzmozgásokból egyre több volt, egyre intenzívebb volt a befizetés-kifizetés”.
Schadl az osztalék felét kérte
F. Vivien szerint Schadlnak „jó szokása volt kölcsönt nyújtani, többen kaptak tőle. (…) Nem önzetlenül, de ha úgy ítélte meg, adott” a hozzá közel álló személyeknek. Több olyan esetről is tudott a tanú, amikor ezek a kölcsönök nem voltak lepapírozva, és F. Vivien szerint Schadl azért adta ezeket a pénzeket, „hogy lekötelezze azt, akinek ad”. Schadl adott kölcsön például M. Viktornak és F. Viviennek is – a nő erről azt mondta, ő maga azért kapta a pénzt, hogy abból ingatlant vegyen.
A tanú szerint kapott kölcsönt Csiszár Éva is – 21 millió forintot –, az egyetlen végrehajtó a hétből, aki nem vallotta magát bűnösnek a bíróságon, ezért továbbra is a vádlottak padján ül. A vád szerint ugyanis őt is pénzért cserébe nevezték ki végrehajtónak, Schadl pedig az irodanyitását is megtámogatta, a végrehajtói kar volt elnöke mindezért pedig azt kérte, az iroda osztalékából kapjon nagyobb összeget.
Csiszár korábban annyit ismert el a bíróságon, hogy háromszor pénzt adott át Schadl Györgynek, vagyis szerinte „polgári jogviszonyban” visszafizette a korábban kapott kölcsönt Schadlnak.
Ennek viszont most ellentmondott F. Vivien vallomása, aki azt mondta, a kölcsönt Csiszár egy összegben, átutalással adta vissza Schadlnak. Viszont a tanú szerint Csiszár ezen felül is adott még pénzt Schadlnak.
F. Vivien most úgy vallott, Schadl György Csiszár végrehajtói irodája osztalékának a felét kérte.
A vádakat Csiszár mellett Schadl is tagadja.
A pénzek mentek tovább Völnernek
Szóba került egy másik pénzért kinevezett végrehajtó is, Szabó Balázs. F. Vivien azt mondta, ő volt az, aki minden üzenetet átadott Schadl és Szabó között, így azt is, hogy Schadl Szabó irodája osztalékának egyharmadát kéri a férfitól. F. Vivien most azt állította a bíróságnak,
Schadl azt mondta neki, ebből a pénzből havi egymillió forintot fog adni „annak, aki segített”, aki pedig Völner Pál.
A tanú szerint ő maga pedig „sosem volt abban a helyzetben, hogy kérdőre vonja Schadl Györgyöt”. (A végrehajtói irodás kenőpénzeket Szabó Balázs már elismerte a bíróságon, felfüggesztettre ítélték.)
Egy idő után viszont Schadl az egyharmadot módosította: már az osztalék felét kérte Szabó Balázstól F. Vivienen keresztül, mert készpénzre volt szüksége. A nőnek viszont ez nem tetszett, ezért szerinte
kérdőre vonta Schadlt, aki „erősen felemelte a hangját, közölte, hogy ne beszéljek hülyeséget, értsem meg, hogy a felét kéri az osztaléknak, és ennek a felét fogja továbbadni Völner Pálnak”. A bíró kérésére a tanú megerősítette, hogy Schadl név szerint említette neki Völner Pál nevét.
„Amikor Schadl ezt a nevet említette nekem, tudom, hogy szégyen, de nem tudtam, kiről van szó, én is az interneten néztem utána”, mondta F. Vivien Völnerről.
Egy ponton Schadl felvetette, hogy ha már F. Vivien is ennyire részt vesz az ügyben, kapjon ő is valamennyit a pénzből. Ő maga pedig „sajnos” beleegyezett ebbe, ezzel pedig körülbelül 40 millió forinthoz jutott így, készpénzben.
F. Vivien ezután részletesen vallott a többi végrehajtóról is: osztalékok odaadása, juttatások visszacsepegtetése, így ment ez szerinte. A gépén lévő táblázatból arra következtetett, hogy több végrehajtó (például Nagy Gábor, aki szintén bevallotta a bűnösségét) az egész osztalékát odaadta Schadlnak, aki ezért vissza néhány milliót adott nekik havonta. A „havi elszámolás” nevű táblázatban lehet szerinte vezetve az, hogy havi 1, másfél és 2 millió forintok voltak ezek a visszajuttatások. Volt olyan alkalom is szerinte, amikor Schadl sofőrjét, M. Viktort már a bankhoz rendelték oda, és egyenesen onnan vitte a pénzt.
Barátunk, Völner Pál
F. Vivien szerint Schadlnak „olyan habitusa volt, aki maga köré gyűjti az embereket. Presztízs volt a közelében lenni, többen a kegyeibe akartak kerülni. Volt, aki azt gondolta, ha szorosabbra fűzi vele a kapcsolatot, nem kell tőle tartania”. A köré gyűlt embereket viszont nem becézte, csak Völner Pálra hivatkozott úgy, hogy Pali (amikor Schadl Paliról beszélt, F. Vivien a biztonság kedvéért még vissza is kérdezett, hogy biztosan Völner Pálról van-e szó, nehogy eltévessze a neveket. Róla volt szó.), vagy barátunk, más közeli ismerősét nem jellemezte így. „Ha elhangzott, hogy barátunk, az Völner Pál volt. Nem volt egyébként közös barátunk, amúgy sem cseverésztünk a barátairól”. Ez a barátunk meg is jelent a nyilvántartásban, táblázatban, amit Schadl kérésére kezdett el vezetni.
F. Vivien arról is beszélt, Schadl bejárt az Igazságügyi Minisztériumba is, ahol Völner Pállal találkozott. A fideszes exállamtitkár is járt a végrehajtói irodában, négyszemközt beszélgetett Schadllal a végrehajtói kar elnökének irodájában, senki mással nem kommunikált. Azt viszont nem tudja, milyen egyeztetések voltak Schadl és Völner között, de a személyes egyeztetések kettőjük között egyre gyakoribbak voltak, „kéthetente biztos, hogy találkozgattak (...) Pénzátadást sosem láttam, de onnantól kezdve, hogy ezt a nyilvántartást elkezdtem vezetni, abban a tudatban éltem – és ezt semmi sem cáfolta –, hogy ezeket a pénzeket Schadl György Völner Pálnak adja át”.
Volt, hogy Schadl beíratta vele a táblázatba, hogy pénzt visz Völnernek, de arra is volt példa, hogy Schadl nem emlékezett, mikor adott át pénzt Völnernek, ezért visszanézték a naptárában, mikor volt köztük találkozó. Ez alapján ment a pénzügyeket összegző táblázatba is a fideszes exállamtitkár neve. „Természetesen” olyan is volt, hogy F. Viviennek kellett a széfből kivennie a pénzt, a nő erről azt mondta:
„Fehér jelöletlen borítékba tettem a Schadl által meghatározott összeget”, ami ment tovább Völner Pálnak.
Schadl nem magyarázta, de F. Vivien sem kért magyarázatot arra, mik voltak ezek a pénzügyletek. Egyszer az is megtörtént, hogy egy pénzátadás meghiúsult – F. Vivien szerint bár egy összeg Völnernek ment volna, inkább átváltották devizára.
Egy ideig „nem merült fel bennem a korrupciós kifejezés, sem az, hogy bűncselekmény történik. Nyilván ha belegondolok, ez egyértelmű”, mondta F. Vivien, aki viszont arra nem gondolt, hogy ezzel Schadlt szembesítse. Schadl „nagyon határozott, nagyon céltudatos jellem, szerintem ő maga is elhitte, de velem és másokkal is elhitette, hogy ő érinthetetlen, és minden célját eléri. És nagyon sokáig így is ment. Sajnos egy burokban éltem”, mondta.
Röviden szóba került a Gazdiként ismert R. Róbert vádlott, aki többször találkozott Schadllal a végrehajtói irodában. A tanú szerint a két ember „baráti viszonyban volt”. Gazdinak „az átlagostól eltérő a stílusa, egyedi, sokan nehezen tudják elfogadni. Egy vehemens, nagyhangú, jó kedélyű úriember” – az úriember jellemzés kisebb mosolyt csalt a bíróság és a védők arcára is.
Szóba került Schadl túlépített siófoki nyaralója, amiben egy építési vállalkozó segített Schadl Györgynek megszerezni a használatba vételi engedélyt (a vállalkozó és az ügyben szintén ügyeskedő kormányhivatali dolgozó már elismerte a bűnösségét). F. Vivien szerint a nyaraló felhúzásánál egy számlát sem állítottak ki, mert Schadl az áfa befizetését akarta elkerülni.
F. Vivien kihallgatása csütörtökön folytatódik.
A bíróság az előző tárgyaláson meghallgatta F. Vivien élettársát, aki a pénzért cserébe végrehajtói pozícióhoz jutott Szabó Balázs végrehajtó irodájában dolgozott. Szabó cserébe azért, hogy kinevezzék végrehajtónak, vállalta, hogy az irodája adózott eredményéből összesen 190,5 millió forintot ad át Schadl Györgynek. A tanú, S. Zoltán szintén azt mondta, az előzetes alku egy idő után megváltozott Szabó és Schadl György között, 30 helyett 50 százalékot kellett végül visszafizetnie az osztalékból Schadlnak, „és ez lett a Völner Pállal indokolva”, mint akinek ezt a pénzt Schadlnak tovább kell adnia.
|
Fehér jelöletlen borítékba tettem a Völner Pálnak szánt összeget, mondta Schadl bizalmasa a bíróságon
|
A „koronatanúnak” nevezett F. Vivient, Schadl György bizalmasát hallgatta meg kedden a bíróság, aki Excel-táblázatokban vezette Schadl pénzügyeit. F. Vivien korábban mindent borított az ügyészségnek, ezért nem vádlott, hanem tanú az úgynevezett Schadl-Völner-perben. Azt mondta, Schadl és a fideszes exállamtitkár, Völner Pál gyakran találkozott, volt, hogy az Igazságügyi Minisztériumban, máskor a végrehajtói kar volt elnökének irodájában, ahol kettesben beszélgettek. Állítása szerint Schadl egyre többet kért a pénzért kinevezett végrehajtók irodáinak osztalékaiból, azokból pedig Völner Pálnak adott tovább. Olyan is volt, hogy F. Vivien fehér jelöletlen borítékba tette a Schadl által meghatározott összeget, ami ment tovább „barátunknak”, Völner Pálnak. Szerinte Schadl érinthetetlennek hitte magát.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/06/20/schadl-gyorgy-volner-pal-tanumeghallgatas-per-birosag-targyalas-korrupcio
|
2023-06-20 11:12:00
| true | null | null |
Telex
|
Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott, Keresztes Imre főügyész által jegyzett közlemény szerint a vádlottak ellen összesen 297 bűncselekmény – vezető beosztású hivatalos személy által, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette, hivatali visszaélés, kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés, vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés, valamint más bűncselekmények – miatt emeltek vádat. Három tisztviselő és három vállalkozó esetében döntően bizonyítottság hiányában megszüntette a nyomozást a főügyészség.
Az ügy vádlottjai között 14 adóhatósági tisztviselő – köztük négy osztályvezető -, valamint 52 magánszemély (vállalkozó, könyvelő) és egy ügyvéd van. Az ügyben az érintett gazdasági társaságok képviselői, illetve néhány esetben könyvelői, valamint az adóügyekkel érintett magánszemélyek mellett vádlottként olyan adóhatósági tisztviselők is szerepelnek, akik a bűnszervezet működésében nem vettek részt, de alkalmi anyagi ellenszolgáltatásért vagy szívességből a kötelességüket megszegve jártak el.
A vádirat szerint a korrupciós bűncselekmények többségét a legalább nyolc emberből álló, N. Lajos volt társadalombiztosítási tisztviselő által vezetett bűnszervezet tagjai követték el. (A feltételezett vezető ellen 104 bűncselekmény miatt emeltek vádat.) A bűnszervezetnek a székesfehérvári adóhatóság részéről egy osztályvezető, három végrehajtási ügyintéző, egy kijáró végrehajtó, egy árverési ügyintéző, valamint egy ügyvéd volt a tagja.
A Székesfehérvári Törvényszékhez benyújtott, 110 oldalas vádirat szerint a bűnszervezet 35 cég és 10 magánszemély adóügyében igyekezett – sokszor eredménnyel – befolyásolni az ellenük indult eljárást. Ennek nyomán az adóhatóság – s azon keresztül a magyar állam – 150 millió forintot meghaladó bevételtől esett el. A hivatalos személyeket alkalmanként jellemzően 200-300 ezer forinttal, összesen 10,9 millióval vesztegették meg.
Az ügyben 2010 elején indult nyomozás a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságon, mert a titkos információgyűjtés során felmerült adatok szerint fennállt annak gyanúja, hogy az APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatóságának egyes munkatársai – köztük vezető beosztású dolgozók – és velük kapcsolatban álló közvetítők az adóhatósági eljárásokban anyagi ellenszolgáltatás fejében jogtalan előnyben részesítenek egyes érintett cégeket és magánszemélyeket.
Miután a nyomozás során a gyanú megerősödött, egy párhuzamos nyomozás keretében a Székesfehérvári Nyomozó Ügyészség is bekapcsolódott az ügy felgöngyölítésébe.
Házkutatások, s több ember – köztük egy osztályvezető – őrizetbe vétele után, az ügyészi nyomozás hatásköri szabályainak változása miatt az ügy iratait áttették a Központi Nyomozó Főügyészséghez. Ott a korrupció elleni ügyek osztálya folytatta le a nyomozást a Fejér Megyei Rendőr-főkapitánysággal szoros együttműködésben.
A nyomozás végére 73-ra bővült a gyanúsítottak száma. Az egyikük időközben elhunyt, így a vádelőkészítő szakaszban 72 terhelt – 17 adóhatósági tisztviselő, köztük 4 osztályvezető, és 55 magánszemély cselekvőségét kellett értékelnie az ügyészségnek.
A vádirati tényállás lényege szerint az APEH (jelenleg NAV) Közép-dunántúli Regionális Igazgatóságán folyamatban levő adóigazgatási eljárásokban érintett magánszemélyek, illetve gazdasági társaságok képviselői személyesen vagy közvetítő útján megkeresték a bűnszervezet vezetőjét azzal a kéréssel, hogy azok segítsenek az ügyeiket különböző összegű készpénzért, illetve egyéb jogtalan előnyért cserében az illetékes hivatali ügyintézők, illetve vezető beosztású dolgozók befolyásolásával számukra kedvező módon elintézni. N. Lajos határozta meg az ügyben szükséges lépéseket, illetve az azokért kérhető vagyoni előny nagyságát.A vádirat szerint az adóigazgatási eljárások befolyásolásának három iránya volt.
A működésüket fenntartani kívánó adózók esetében a végrehajtási eljárásoknál igyekeztek számukra kedvezőbb helyzetet teremteni, illetve az ügyintézők megkeresésével, kisebb ajándékokkal, a hivatali helyzettel való visszaéléssel és személyes ismeretség révén elérni, hogy az adózó fizetési kedvezmény iránti kérelmeit kedvezően bírálják el.
A tevékenységüket folytatni nem kívánó adózók esetében jogellenesen közreműködtek abban, a hátralékkezelési, végrehajtási eljárások olyan irányba terelődjenek, hogy az adózónak az adótartozás fedezetéül szolgáló vagyontárgyai ismeretlenek maradjanak az adóhatóság előtt, lehetővé váljon azok elidegenítése, majd miután az érintett nem tudja az adótartozását kifizetni, vele szemben felszámolási javaslat készüljön, illetve behajthatatlanság címén a tartozását töröljék.
Jellemző elkövetési módként az adóhatóság által lefoglalt ingó, illetve ingatlanvagyon vonatkozásában – általában jogtalan anyagi előnyért cserébe – az ügyintézők úgy jártak el, hogy azokat vagy feloldják, vagy a végrehajtás során piaci értéküknél alacsonyabb becsértéken értékesítsék az adósnak vagy az általa kijelölt személynek.
A bűnszervezet tagjai – ha arra igény volt – befolyásukat a konkurens vállalkozások adóhatósági vizsgálatokkal történő ellehetetlenítésére is felhasználták. A bűnszervezet vezetője jelenleg lakhelyelhagyási tilalom alatt áll, az ügy többi vádlottja szabadlábon védekezik.
|
Vádemelés az adóügyekre szakosodott székesfehérvári bűnszervezet ellen
|
A Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt az adóügyek elintézésére szakosodott székesfehérvári bűnszövetkezet tagjai ellen; az ügynek 66 vádlottja van.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2012/08/16/vademeles-az-adougyekre-szakosodott-szekesfehervari-bunszervezet-ellen/
|
2012-08-16 12:14:00
| true | null | null |
24.hu
|
Jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt emelt vádat a Siófoki Járási Ügyészség négy személy ellen, akik közreműködtek abban, hogy áron alul adjanak el önkormányzati területet a polgármester közeli hozzátartozóinak.
A vádirat szerint a község polgármestere először 2005-ben próbálta meg jóval a piaci értéke alatt megszerezni a 4,5 hektáros, jórészt erdős önkormányzati földet, azonban akkor ez még nem jött össze neki.
2020-ban azonban a település önkormányzata nehéz helyzetbe került, így a képviselő-testület elhatározta, hogy az önkormányzati ingatlanvagyon egy részét eladják és így fognak bevételhez jutni. Így került elő ismét az a terület, amire a polgármester már korábban is szemet vetett. A terület valójában viszont húszmilliót ér, az alpolgármester viszont – a polgármester tudtával – egy olyan értékbecslést szerzett be, miszerint a forgalmi értéke csupán 5,9 millió. A becsléssel viszont volt egy komoly probléma: az értékbecslőnek a faállomány értékének meghatározására nem volt joga.
A képviselő-testület viszont ennek ellenére megszavazta, hogy a polgármester gyerekeinek fogják eladni a földeket.
A szerződést 2020-ben az alpolgármester írta alá, ezzel pedig 14 milliós kárt okoztak a településnek. A Somogy Vármegyei Főügyészség korábban már polgári peres eljárást indított az ügyben, a Kaposvári Törvényszék pedig elsőfokú, nem jogerős ítéletében elrendelte a vevők tulajdonjogának törlését és visszaadta a területet az önkormányzatnak.
|
Kijátszották az önkormányzati földet egy somogyi polgármester gyerekeinek
|
A 4,5 hektáros területért 5,9 milliót fizettek, holott az húszmillió forintot ér.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20230710_somogy_hutlen_kezeles_vademeles
|
2023-07-10 08:50:00
| true | null | null |
HVG
|
A Rogánt és Habonyt reptetők cége veszi át a budaörsi repülőteret
Több évtized után a Magyar Repülő Szövetség csütörtökön kivonul a budaörsi reptérről, az üzemeltetést pedig az a cég veszi át, amely ugyanazok tulajdonában van, mint a Rogánék helikopteres útját is intéző Fly-Coop – tudta meg a hvg.hu. Egyesek szerint bejött a papírforma azzal, hogy pályázat nélkül kerül a Habonyt is reptető családi cégcsoporthoz az ország második legnagyobb reptere. Az állami vagyonkezelő szerint viszont mindez csak átmeneti, a végleges üzemeltetésre pályázatot fognak kiírni.
Három héttel ezelőtt hoztuk nyilvánosságra, hogy nagy változások lesznek a budaörsi repülőtéren, miután a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. visszaveszi az ingatlant az évtizedek óta ezt üzemeltető Magyar Repülő Szövetségtől (MRSZ). Informátoraink már akkor azt jósolták, hogy a stafétát a Fly-Coop Kft. veheti át, amely tavaly arról lett ismert, hogy ennek a cégnek a helikopterével repült egy vidéki lagzira üzletasszony feleségének hála Rogán Antal, de Habony Árpád is velük utazik.
Egy kanyarral ugyan, de bejött a jóslat: Magyarország második legjelentősebb repülési központjának új üzemeltetője az Aeroglobe Kft. – tudta meg a hvg.hu. Az Aeroglobe ugyanúgy a Jakab család – Jakab Ernő és fia, Jakab Tamás – tulajdonában és vezetésében van, mint a Fly-Coop. Jakabék működnek a Somogy megyei Kadarkút repterén is, ide van bejegyezve az Aeroglobe, amely ráadásul az a cégük, amellyel összebútoroztak a kormány kedvenc biztonsági cégével, a Valtonnal. Az Aeroglobe és a Valton-Sec Kft. év elején alapított közös céget Hun-Jet néven, az állami események állandó biztonsági cége ezzel szállt be a légi bizniszbe. A Fly-Coop, Aeroglobe vezetésében részt vevő Jakab Tamás egyben a Valtonnal közös cég egyedüli ügyvezetője is.
A vagyonkezelő is megerősítette
Az MNV Zrt. kommunikációs osztálya megerősítette információnkat, a vagyonkezelő már meg is kötötte a „határozott – 180 napos – időtartamra szóló bérleti szerződést kötött az Aeroglobe Kft.-vel”. „A reptér birtokátruházásának lefolytatására tervezetten augusztus 31-én fog sor kerülni. A bérlő ettől az időponttól kezdve veszi át a reptér működtetésének feladatait” – közölték.
A döntést azzal indokolták, hogy a cég „kellő tapasztalattal rendelkezik már repterek működtetésében, mely fő szempont volt a kiválasztás során annak érdekében, hogy a reptér biztonságos és folyamatos működése kellően biztosított legyen”.
Korábbi cikkünkben felmerült, vajon hogyan biztosítható a zökkenőmentes váltás, hiszen egy reptér üzemeltetéséhez speciális engedélyek sora, hatósági eljárások végigjárása szükséges. A repülőszövetség ezekkel mind rendelkezik, utódjának viszont ezeket mind be kell szereznie. Forrásaink egyetértettek abban, hogy a budaörsi reptér egy napra sem zárhat be, hiszen innen indulnak a katasztrófavédelem, a rendőrség gépei, de a műtéti szervszállítások is, sok bérlő cégnek pedig a megélhetése függ az ország második legnagyobb légi központjától.
Ideiglenes a hatalomátvétel, a végső üzemeltetőt tenderen keresik
Az állami vagyonkezelő szerint az új bérlő „intézkedett a szükséges engedélyek beszerzése iránt annak érdekében, hogy a működtetés továbbra is zavartalanul folytatódjon”. „Információink szerint az Aeroglobe a zavartalan működés elősegítése érdekében tárgyalásokat folytat a jelenleg ott dolgozó szakszemélyzet több tagjával” – közölték.
Miközben erre a fix, 180 napos időtartamra átveszi a repteret az Aeroglobe, az MNV megkezdi a pályázat előkészítését – ezen dől majd el ugyanis, ki kerül véglegesen birtokba (erről az MNV igy tájékoztatott).
"Szereljük le az irányítótornyot?"
Mindössze egyetlen nappal a váltás dátuma előtt, szerdán a jelenlegi üzemeltető, a Magyar Repülő Szövetség vezetője nem tudta megmondani, mégis hogyan zajlik majd le a reptér átvétele. Mészáros László elnök szerint erre nézve nem kapott részletes tájékoztatást a vagyonkezelőtől, így egy sor tisztázatlan kérdés van. „Olyan alapvető dolgokat sem tudunk például, hogy szereljük-e le az irányítótorony berendezését, hiszen ingyen csak nem hagyjuk itt nekik. De olyan dokumentumokat meg kér tőlünk a vagyonkezelő, aminek náluk is meg kell lennie, illetve ami nem is létezik, ilyen az egykori átadás jegyzőkönyve” – sorolta Mészáros. Neki ezért kétségei vannak, vajon sikerül-e csütörtökön valóban zökkenőmentesen, kényszerszünet nélkül átvenni a stafétát tőlük több évtized után.
Az országos sportszövetség az elnök szerint mindenesetre patthelyzetbe kerül, mivel a napi üzemeltetést végző embereiket – légi irányítókat, hangármestereket – az utód cég ugyan átvenné, de nem jogfolytonosan. „Azt akarják, hogy mondjunk fel mindenkinek, és majd ők felveszik őket. Csakhogy akkor a szervezetnek ki kell fizetnie a szeptemberi bérüket és a végkielégítéseket, ami nagyjából 15 millió forint. De erre nekünk nincs forrásunk” – jelentette ki.
Mészáros László úgy tudja: többen is bejelentkeztek, hogy szeretnének a helyükbe lépni. „Az világos, hogy a végleges üzemeltetés majd pályázaton dől el, de most mégis mi alapján választottak? Hiszen ha több cég is szóba jöhetett, miért nem írtak ki pályázatot, illetve milyen alapon hoztak döntést arról, ki vegye át ideiglenesen?” – tette fel a kérdést az elnök.
Velük utaznak, de "attól még nem a cégük"
Egy az ügyet közelről követő, névtelenséget kérő forrásunk viszont azt állította, hogy „mindenki megnyugodott” a reptéren, mert sem a dolgozók, sem a bérlők nem voltak igazán elégedettek azzal, ahogy a repülőszövetség üzemeltette az objektumot. Szerinte nincs jelentősége, hogy a cég tulajdonosait politikusokkal hozták összefüggésbe. „Kétségtelen, hogy szokták szállítani a nevezett személyeket, de ettől nekik még nincs közük a céghez, csak mert velük repülnek” – fogalmazott. Jakabék cége pedig már csak azért is jobb gazdája lehet a reptérnek, mert „helyben érdekeltek”, hiszen régóta itt működnek – jegyezte meg.
Forrásunk szerint a céget hátszéllel beprotezsált befutónak tekinteni már csak azért sem lehet, mert az ideiglenes megbízásuk rövidsége miatt nem is számít „nagy biznisznek” a reptér átvétele. „Kötelesek az állagmegóvásra, így valamennyi pénzt biztosan bele is kell tenniük. A felújítás viszont már több százmilliós, akár milliárdos nagyságrend lenne, ilyen szintű beruházásról csak a tulajdonos állam dönthetne” – mondta.
Már első cikkünkben felmerült, hogy bizonytalan, hosszú távon mi lesz a sorsa a mostanra leromlott ingatlannak. Egy forrásunk akkor azt prognosztizálta: az is lehetséges, hogy a repülőszövetség kiebrudalása után az állam hirtelen pénzt fog pumpálni a reptérbe, amelynek központi műemlék épülete mellett a Budaörs és Budapest határán fekvő telke éri a legtöbbet. És semmi akadálya nem lesz annak sem, hogy – mondjuk meghívásos tendereken kiosztott beruházások után – ugyanilyen „váratlanul” akadjon majd egy alkalmas vevőjelölt a milliárdos értékű, állami vagyonra.
|
A Rogánt és Habonyt reptetők cége veszi át a budaörsi repülőteret
|
Több évtized után a Magyar Repülő Szövetség csütörtökön kivonul a budaörsi reptérről, az üzemeltetést pedig az a cég veszi át, amely ugyanazok tulajdonában van, mint a Rogánék helikopteres útját is intéző Fly-Coop – tudta meg a hvg.hu. Egyesek szerint bejött a papírforma azzal, hogy pályázat nélkül kerül a Habonyt is reptető családi cégcsoporthoz az ország második legnagyobb reptere. Az állami vagyonkezelő szerint viszont mindez csak átmeneti, a végleges üzemeltetésre pályázatot fognak kiírni.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20170831_Rogan_es_Habony_kedvenc_legi_cege_veheti_at_a_budaorsi_repteret
|
2017-08-31 12:26:00
| true | null | null |
HVG
|
Ahhoz képest, hogy a baranyai Versenden alig ezren élnek, a falu mégis sokat szerepel a hírekben. 2011-ben Kárász István polgármester csődöt jelentett, de nem sokkal később kiderült, hogy Kárász a közmunkaprogramban úgy foglalkoztatott embereket, hogy ők erről nem is tudtak. Az ügyben költségvetési csalás miatt indított nyomozást a rendőrség.
Az első ügy kirobbanása után újabb nyomozás indult a polgármester ellen, mivel fiktív önkormányzati beruházásokat fizetett ki közpénzből. Kárász mintegy 4,5 millió forintot vett fel az önkormányzat házipénztárából olyan munkákra, amiket senki sem végezett el a valóságban, az összeget pedig egy társával megosztva zsebre tette.
Ebben az ügyben idén tavasszal találták bűnösnek a polgármestert, gazdasági csalás miatt egy év börtönre ítélték, két év próbaidőre felfüggesztve.
Az RTL Híradója szerint a helyzet most már ott tart a közétkeztetés és az önkormányzati dolgozók bére is veszélybe került.
Az önkormányzat több szolgáltatónak is tartozik, ezért a falu két buszát végrehajtók akarják elvinni.
Ennek ellenére Kárász István, aki 2010-ben lett polgármester, azóta minden választást megnyert.
A Pécsi Törvényszék szóvivője, Barkaszi Attila azt mondta: a bíróság már megállapította, hogy a jogerősen elítélt Kárász méltatlan a polgármesteri pozícióra, vagyis megszűnik ez a tisztsége. Sőt, mivel a bíróság „nem mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól”, a következő választáson nem is indulhat el.
|
Versend polgármestere csődöt jelentett, aztán kiderült, hogy 4,5 milliót nyúlt le a falu kasszájából
|
Az első nyomozás több mint egy évtizede indult ellene, mégis mindig újraválasztották.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20230711_Versend_polgarmestere_csodot_jelentett_aztan_kiderult_hogy_45_milliot_nyult_le_a_falu_kasszajabol
|
2023-07-11 20:25:00
| true | null | null |
HVG
|
A 7 milliárd forint közpénzből készülő Hunyadi-tévésorozat forgatásán járt Novák Katalin
"Készül a magyar Trónok harca” - fűzte hozzá a képekhez a köztársasági elnök.
Novák Katalin a készülő Hunyadi-tévésorozat forgatásán járt - írja a köztársasági elnök a Facebook-oldalán.
Az államfő a „magyar Trónok harca” fóti forgatásán Robert Lantos és Krskó Tibor producerek kalauzolták körbe a Hunyadi János nagy csatáit megidéző díszletek között. A köztársasági elnök találkozott a Hunyadi Jánost alakító Kádár L. Gellérttel is, és kijelentette, "a forgatás kulisszáit látva biztos a sikerben."
Korábban írtunk arról, hogy közel 7 milliárd forintot ad a kormány a Hunyadi-sorozatra (a Nemzeti Filmintézet pedig további 3,5 milliárdot). A tévésorozat első trailerét idén áprilisban a televíziós szakma fontos eseményén, az évente megrendezett cannes-i MIPTV vásáron és konferencián mutatták be.
A hvg.hu-n és a hvg.hu podcastokban részletesen foglalkoztunk a NER történelmifilm-fétisével: a Rákay Philip-féle Petőfi-filmtől és Aranybullától kezdve a Blokádon át a mohácsi csatáról szóló, szintén készülőfélben lévő Rákay-produkcióig közpénzmilliárdok folynak olyan filmekbe, amelyek minden szakmai megmérettetésen és a jegypénztáraknál elhasalnak, cserébe remekül ábrázolják a rendszer magáról alkotott "nemzeti-heroikus", de a valósággal köszönöviszonyban sem lévő természetét.
Gőzerővel száguldunk neki a falnak, és nem fogunk megállni - A magyar film 2022-ben
Noha tavaly az ElkXrtukot nézve azt gondoltuk, ennél már nehéz mélyebbre süllyedni, a magyar film idei éve sokkal tragikusabb volt az előzőnél is. És úgy tűnik, ebbe az irányba indultunk el, nagy sebességgel és elágazások nélkül.
Fülke: Van-e különbség egy 1953-as és egy 2023-as kurzusfilm között?
Amikor kormánypropagandisták készítenek közpénzmilliárdokból történelmi filmeket, amelyek képesek a tényeket is elferdíteni, csak hogy beférjenek az ideológiai keretbe, joggal vetődik fel a kérdés: nem láttunk mi már ilyet? Közéleti podcastunk legfrissebb adásában történész kollégánk, Lenthár Balázs mesélt arról, hogy mit akar mondani magáról és nekünk a rendszer az Aranybullához hasonló alkotásokkal, és milyen, olykor rémisztő hasonlóságot mutat ez a szocialista múlttal.
Nem az a baj, hogy történelmi film készül, hanem hogy rossz - Deák Kristóf és Madarász Isti a Fülkében
Az Oscar-gála előre megy, a magyar nevezések hátra: évek óta közünk nincs a világelithez, pont amióta kurzusfilmeket nevezünk minden díjra. De miért tartunk ott, hogy a feltörekvők kezét elengedjük, a tehetségeket feketelistázzuk, a rendszerhű dilettánsok viszont végtelen pénzből dolgozhatnak?
„A történelem nem szolgája az ideológiának" - interjú II. Andrásról és az Aranybulla-sorozatról Zsoldos Attila történésszel
Az Aranybulla-sorozatban megjelenő, pozitív II. András kép alapját lényegében Zsoldos Attila történész, akadémikus kutatásai adták, aki 2010-ben szakított azzal a 2-300 éves trenddel, miszerint a király csak sodródott az eseményekkel és ami jót tett, arra is úgy kényszerítették rá az alattvalói.
|
A 7 milliárd forint közpénzből készülő Hunyadi-tévésorozat forgatásán járt Novák Katalin
|
"Készül a magyar Trónok harca” - fűzte hozzá a képekhez a köztársasági elnök.
| null | 1 |
https://hvg.hu/elet/20230707_Hunyaditevesorozat_Novak_Katalin
|
2023-07-07 17:50:00
| true | null | null |
HVG
|
Botrány a TF-en: szabálytalanul kapott diplomát a fideszes képviselő fia?
Befolyással üzérkedés, többrendbeli közokirat-, illetve magánokirat-hamisítás gyanújával tettek feljelentést ismeretlenek a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának (TF) idei diplomaosztóján történtekkel kapcsolatban a BRFK-n. Az egyik érintett hallgató egy sportügyekben illetékes fideszes politikus fia.
Július közepén L. J. és Gy. Zs. ünnepélyes keretek között, több tucat évfolyamtársukkal együtt átvették a testnevelő-edző szakos diplomájukat Tóth Miklós dékántól. Tették ezt úgy, hogy a dékán is, a hallgatók is tudták: az államvizsga előtt a két egyetemistának összesen 15 jegye hiányzott az abszolutóriumhoz. Egy harmadik hallgató is hasonló körülmények között abszolvált, ám F. M. mégsem kaphatott diplomát, mert ehhez még hiányzik a nyelvvizsgája.
A dékán – a kari adminisztráció ellenállását letörve és jelzéseit figyelmen kívül hagyva – saját, frissen szerzett kódja segítségével igazolta a hiányzó krediteket az intézmény elektronikus nyilvántartásában, és Hamar Pál oktatási dékán-helyettes, illetve Hrabacsik Mihály tanulmányi osztályvezető segítségével tette hivatalossá az ügyet. A friss diplomások egyike egy sportügyekben illetékes kormánypárti parlamenti képviselő, Lasztovicza Jenő fia, két társa pedig a fiú korábbi kollégiumi szobatársai. A diplomaszerzés körülményeit a BRFK Bűnügyi Főigazgatóságának címére is feladott, a hvg.hu birtokába jutott többoldalas, mellékletekkel ellátott névtelen feljelentés részletezi.
Vizsgázni se mehettek volna
A dokumentumokból rekonstruálható történet szerint a három egyetemista 2012. június 18-án annak ellenére jelent meg a záróvizsgán és szerzett abszolutóriumot, hogy összesen 21, fejenként nagyjából egy-egy félévre elegendő érdemjegyet az államvizsga napján kaptak meg. A feljelentés szerint a reggel 8 órakor kezdődő államvizsgán úgy mentek át, hogy a hiányzó jegyeket aznap délelőtt 10-13 óra között vitték fel az elektronikus tanulmányi rendszerbe (etr), ami sok szempontból szabálytalan lenne, sőt elvileg lehetetlen is.
Az intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata szerint az érintett hallgatók eleve fel sem iratkozhattak volna az államvizsgára. A TF tanulmányi és vizsgaszabályzatának kikötése szerint az abszolutórium feltétele „a tantervben előírt vizsgák eredményes letétele”. A végbizonyítvánnyal ugyanis azt igazolják az egyetemek, hogy a végzős hallgató megszerezte az előírt kreditpontokat.
A feljelentéshez csatolt, a tantárgyakat és érdemjegyeket tartalmazó táblázat szerint a három diák négy félévnyi edzésmegfigyelést és edzésvezetési gyakorlatot, valamint több szemeszternyi Sportági elmélet és módszertan nevű tantárgyat alig néhány perc alatt teljesített. A Neptun nevű rendszer – leegyszerűsítve: az említett táblázat – közokiratnak minősül, így minden bejegyzést hitelesen naplóz, azaz minden változtatásnál megjegyzi például a bejegyző kódját vagy a bejegyzés időpontját. A hallgatók pár perc alatt bejegyzett tantárgyait és a 2-es, 3-as és 4-es jegyeket az államvizsga napján Tóth Miklós dékán kódjával vitték fel az elektronikus indexekbe, holott a szabályzat szerint ezeknek még a képzés során, legkésőbb a vizsgaidőszak lezárását megelőzően kellett volna bekerülniük a nyilvántartásba.
A Schmitt-ügy dékánja
Pozíciójánál fogva Tóth Miklós Schmitt Pál plágiumügyében is feltűnt, nem is akárhogyan. Amikor az év elején a hvg.hu feltárta, hogy az akkori államfő doktori disszertációja plágiumgyanús, Tóth Miklós közölte: nincs ok azt feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely húsz évvel ezelőtt elbírálta Schmitt Pál doktoriját. Tóth akkor egyenesen azt állította, hogy a kisdoktori cím kiadása szabályszerűen történt, az értekezés tartalma pedig megfelelt az akkori követelményeknek. Néhány nappal később azonban – elsősorban a tudomány „erős embereinek” nyomására – a testnevelési egyetem vezetése mégiscsak úgy döntött, felállít egy vizsgálóbizottságot.
A bizottsági tagok nevét a jelentést elkészítéséig titokban tartották, de utóbb kiderült, a plágium tényét elismerő testület több tagja is kapcsolatba került a korábban Schmitt Pál vezette Magyar Olimpiai Bizottsággal (MOB), vagy annak valamilyen szervezetével. Tóth volt az, aki a vizsgálat alatt ellátogatott a Sándor-palotába, hogy Schmittet az 1992-es ügy hátteréről megkérdezze. A bizottságnak egyébként maga a dékán is a tagja volt, akitől nem idegen a sportdiplomácia világa, hiszen 2010-től a MOB orvosbizottságának a tagja. (Ebben az évben hagyta ott Schmitt Pál a MOB elnöki posztját.) A Schmitt-ügy januári kirobbanása után egy hónappal Tóthot a MOB egyik alelnökévé választották.
A mostani történetben is feltűnő ügyvéd, Istvánfi Dániel a Testnevelési Egyetem jogtanácsosa, tanácskozási jogú tagja a kar vezető testületének, a Kari Tanácsnak. Istvánfi édesapja, Istvánfi Csaba nagy tekintélyű professzor, 1988 és 2000 között pedig a MOB elnökségi tagja is volt. Schmitt Pál doktori disszertációjának opponense, Kertész István emlékei szerint az idősebb Istvánfi a Testnevelési Egyetem rektoraként jelen volt akkor, amikor a plágiumbotrány miatt lemondott államfő megvédte a doktori disszertációját.
„Kapott információim alapján”
A dékán már korábban jelezte a tanulmányi ügyekkel foglalkozó dékánhelyettesnek, Hamar Pálnak, hogy a három hallgató hiányzó tantárgyait és a kívánt jegyeket vigyék fel az elektronikus rendszerbe, de a táblázat bizonyítja: ez az államvizsga napjáig nem történt meg. A dékán június 15-én – azaz három nappal az államvizsga előtt – keltezett, hivatalos levelében az szerepel, hogy a Lasztovicza fiának és F. M.-nek hat-hat, Gy. Zs.-nek pedig összesen kilenc jegyet milyen bontásban kellene Hamarnak igazolnia. A dékán indoklásként azt írta: „kapott információim alapján” a tanulmányaikat levelező tagozaton befejező hallgatók még a nappali tagozaton teljesítették a hiányzó krediteket, ezért kéri azok pótlását.
A hvg.hu kérdéseire reagáló Tóth Miklós pénteken több, fénymásolt dokumentumot is bemutatott, amelyek szerinte ezeket a bizonyos „kapott információkat” tartalmazzák. A dékán által átadott másolt okmányok közül az egyik a három hallgató Tóth-hoz címzett június 13-i „méltányossági kérelme”, melyben tantárgyaik utólagos elismerését kérvényezték. Ebben arra hivatkoztak, hogy „most, a záróvizsga előtt szembesültünk azzal", hogy a nappali és a levelező tagozat közt elvárásbeli különbségek vannak: míg a nappalin bizonyos gyakorlati tantárgyakat 2-3 félév alatt lehet elvégezni, ugyanezek a tantárgyak a levelező tagozaton 6 félévesek. A kérelemben azt állították, hogy „a tantárgyak óraszámait a nappali tagozaton többszörösen” teljesítették „a levelezői óraszámokhoz képest", ezért kérték, hogy az egyetem tekintse teljesítettnek a hiányzó órákat.
A birtokunkban lévő adatok szerint viszont az elektronikus nyilvántartási rendszerben nincs nyoma annak, hogy akár a levelező, akár a nappali tagozaton az évek során bármikor, a három hallgató közül bármelyik is felvette volna ezeket a tantárgyakat. (A három egyetemista az utolsó évre kérte át magát nappaliról levelező tagozatra.)
A Szalma-szál
A dékán a hvg.hu-nak megmutatott egy másik levelet is, amelyet a nemrég kinevezett sportszakmai dékánhelyettes írt alá, és amely Tóth szerint alátámaszthatja a hallgatók állításait és őt magát is „megnyugtatta”, hogy helyesen jár el (lásd Kreditekvivalencia című keretes írásunkat). Az egykori világklasszis távolugró, Szalma László nevét tartalmazó dokumentum szerint a diákok a kari előírásokhoz képest jóval korábban, évekkel az előírt idő előtt teljesítették a formálisan hiányzó tantárgyakat, csak a Neptun nevű számítógépes rendszer nem engedélyezte azok hivatalos felvételét.
A levél szerint a kurzusokat tanulmányaik olyan korai szakaszában vették föl, hogy a formális szabályokat szigorúan betartó elektronikus rendszer még nem is engedte kezelni az adataikat. A dokumentumban az szerepel, hogy a nappali tagozaton az Edzésmegfigyelés című tantárgy például csak a 4. félévtől vehető fel, ám azt korábban teljesítették a kurzusokat tartó tanároknál, így annak a Neptunban formálisan nincs nyoma.
Egy a tanulmányi ügyekben napi gyakorlattal rendelkező egyetemi forrás cáfolta Szalma dékánnak írt teóriáját, mondván: az a variáció, hogy teljesítették ugyan az órákat, de azt nem vitték fel a Neptunba, azért nem lehetséges, mert ha a hallgatók az órákat nem vehették föl, akkor nem is teljesíthették a kurzusokat.
A dékán arra hivatkozva, hogy engedélyt kell kérnie Szalmától a levél átadásához, visszatartotta a megmutatott dokumentumot. Végül három nappal később Szalma László e-mailben reagált, melyhez csatolva átküldte a június 13-i levele másolatát, illetve egyetlen mondatot fűzött ehhez, hogy a levél tartalmát megerősíti. Arra a kérdésünkre viszont nem reagált, honnan tudja, hogy a diákok a tantárgyakat valóban elvégezték és időben vizsgáztak.
"Ezt rögzíteni nem lehetett"
Miután a feljelentés a birtokunkba került, négy napon keresztül többször hívtuk Szalma Lászlót a munkahelyi és a mobiltelefonján is. Pénteken késő délután sikerült utolérnünk a dékánhelyettest, aki megkeresésünkre azzal zárkózott el a válaszoktól, hogy nincs engedélye a nyilatkozattételre. Így Szalma László nem reagált többek között arra sem, miképpen bizonyosodott meg arról, hogy a hallgatók valóban elvégezték a rendszerből formálisan hiányzó tantárgyakat, és valóban ő igazolta-e Tóth felé az órák és a vizsgák teljesítését.
Cikkünk megjelenése előtt, vasárnap levelet kaptunk a Szalma-ügyben a dékántól, aki megismételte korábbi állításait, és azt hangsúlyozta, hogy a tanulmányi és vizsgabizottságot bevonva hétfőn "a már megkezdett vizsgálatot" kiterjeszti, hogy kiderítsék, miért nem garantált a nappali-levelező képzés közti átmenet, amivel ő „a három hallgató esete kapcsán” szembesült először. Azt is hangsúlyozta, hogy a diákok nappalin sokkal több órát teljesítettek, mint levelezőn kellett volna, ezért szerinte „elfogadhatatlan lett volna a hallgatok diplomáit nem kiadni levelező tagozaton”. A levélből továbbra sem derül ki, Szalma László – és rajta keresztül a dékán – hogyan bizonyosodott meg arról, hogy a hallgatók valóban elvégezték a tantárgyakat.
Szalma hétfőn másolatban átküldött június 13-i levelében az szerepel, hogy "a nappali tagozat óra- és vizsgaterve szerint a Neptunban az említett tantárgyakat a 4., az 5. és a 6. félévben lehet fölvenni és teljesíteni". A Tóthnak átadott igazolás szerint a Neptunban "ezt rögzíteni nem lehetett, (...) mert a mintatantervükhöz ezek az óra- és vizsgaterv miatt nincsenek hozzárendelve". A dékánhelyettes szerint ezzel szemben a hallgatók levelező tagozaton fejezték be a tanulmányaikat, ahol "minden félévben szerepelnek ezek a tantárgyak". A dékánhelyettes egyéb kommentárt nem fűzött az e-mailben csatolt leveléhez.
Mint a villám
A dékán által pénteken a hvg.hu-nak bemutatott dokumentumok közül az egyiken egy ügyvéd, a kar jogtanácsosa, Istvánfi Dániel neve szerepelt. Az ügyvéd a június 13-i levélben azt írta: „a fent nevezett hallgatók – eddigi tudomásom szerint – levelező tagozatra történő átvételük idején semmilyen külön tájékoztatást, felhívást nem kaptak a Kartól arra nézve, hogy a nappali és levelező tagozatok gyakorlati tantárgyainak teljesítése során jelentős eltérések lehetnek”. (A levélből az nem derül ki, honnan tudta az ügyvéd, hogy a hallgatók valóban nem kaptak az évek alatt tájékoztatást.)
A hvg.hu-nak átadott dokumentum szerint az ügyvéd ebből, illetve abból az alapelvből kiindulva, hogy a nappali és levelező tagozat közti átjárhatóság biztosítása elemi feltétel, levezette, hogy az egyetemnek a méltányossági kérelmet meg kellene adnia. "Különös tekintettel arra is, hogy egy esetleges peres eljárásban az Egyetemnek kellene igazolnia, hogy a hallgatók milyen tájékoztatást kaptak” – írta.
Tehát azon a napon, amikor a három hallgató megírta Tóthnak a kérelmét és megszületett a Szalma-féle igazolás is, a dékán már kapott is egy jogi szakvéleményt, mely szerint még a per sem zárható ki, melyben az egyetemnek kell majd magyarázkodnia. A dékán másnap, június 14-én levelet írt Hamar Pál dékánhelyettesnek, melyben azt írta: helyt ad a hallgatók kérelmének, és kéri a tanulmányi osztály intézkedését, hogy a Neptun rendszerben ezek adminisztrációja megtörténjen. Aztán írt egy másikat június 15-én is, melyben az szerepel, hogy vigyék is fel a Neptunba a jegyeket.
A játékszabályok
A TF tanulmányi és vizsgaszabályzata szerint a gyakorlati jegyet a szorgalmi időszak utolsó napjáig kell megszerezni. Ha ez nem sikerül, akkor az etr-be elégtelennek kell kerülnie, és a tantárgyat az illetőnek újra fel kell vennie. De az „újrafelvétel ideje a tantárgy ismételt meghirdetésének féléve”. A szabályzat azt is világosan kimondja, hogy „az etr-en történő jelentkezés nélkül a hallgató nem vizsgázhat”, sőt azt is, hogy a leckekönyv (jelesül az internetes nyilvántartás) közokirat, és abban „bármiféle illetéktelen bejegyzés okirat-hamisítás”.
A jegyek ellenőrzéséről a kari vizsgaszabályzat úgy rendelkezik, hogy „az oktató köteles a megszerzett érdemjegyet a vizsgalapra a vizsga napján az etr-rendszerbe legkésőbb a vizsgált követő napon – utolsó vizsganap esetén aznap – bejegyezni. A vizsgalapot a tanár aláírásával hitelesíti”.
A feljelentésből rendelkezésünkre álló dokumentumok, illetve a dékán által bemutatott okmányok alapján úgy tűnik, Tóth Miklós a hallgatók bemondására és Szalma László levelére támaszkodva, a tanulmányi osztályt meg sem kérdezve, a szabályzatot és a vonatkozó jogszabályokat, valamint a teljesítési időpontokat figyelmen kívül hagyva, az ügyvéd által említett per elől kitérve saját maga vette kezébe az ügy kezelését. Erre Tóth sem adott másfajta magyarázatot a hvg.hu kérdéseire válaszolva.
„Pancser dolog volt”
Egy a TF tanulmányi ügyeiben járatos, de a hírzárlat és saját maga védelmében névtelenséget kérő forrás azt hangsúlyozta, éppen az a kreditrendszer lényege, hogy csak akkor tekinthető teljesítettnek egy tantárgy, ha a jegyek a megfelelő időpontban bekerülnek a Neptunba.
Ezt a felsőoktatási törvény szavatolja, mert előírja az elektronikus tanulmányi rendszer használatát, amit a Semmelweis Egyetemen épp a jelenlegi rektor, Szél Ágoston irányítása alatt vezettek be, sőt a TF kari tanácsa is már több éve az elektronikus index használatát írja elő. „A hallgatóknak föl kell venniük az etr-be a tantárgyat, a tanárnak pedig be kell írnia a jegyet, és igazolnia kell a kurzust. Csak az létezik, ami oda be van írva. A lapok, cetlik, igazolások nem számítanak” – mondta a szakember.
Megkerestük a kérdéses tantárgyak ügyében illetékes oktatókat is, akiknek fel kellett volna vinniük az érdemjegyeket a rendszerbe. Vágó Béla, az atlétika tanszék tanára az az ember, aki a kérdéses jegyek egy részét eredetileg igazolhatta volna, sokirányú, többszöri megkeresésünket végül azzal az sms-ben küldött üzenettel hárította el, hogy „A TF Nyilatkozattételi Szabályzata alapján csak a Dékáni Hivatal engedélyével nyilatkozhatom! Kérem, hogy ennek hiányában ne keressen!”.
Több tanszéken ugyanakkor egyértelműen megerősítették: teljesen kizárt, hogy bármelyik hallgató észrevétlenül, egyetlen nyom nélkül végezhessen el ennyi kurzust. Az egyik, kizárólag név nélkül nyilatkozó tanár szerint azért nonszensz az egész feltevés, mert az a hallgatóknak is elemi érdeke, hogy a saját elvégzett kurzusaik után, a kreditjeik érdekében ezt az iktatást, igazolást a nyilvántartásban rögzíttessék.
A Semmelweis Egyetemen a hallgatók minden hivatalos egyetemi ügyletét ügyintézőn keresztül kezelik, így ebben az esetben a diákokat jó előre ki kellett értesíteni, hogy ki-ki még mely kreditek teljesítésével „adós” ahhoz, hogy államvizsgára jelentkezhessen. Az egyik név nélkül nyilatkozó tanszékvezető azt mondta a hvg.hu-nak, hogy „pancser dolog volt” így intézni az ügyet, mert ha már a három diák minden határidőből kicsúszott, egy fél év halasztással, a szeptemberben felvetetett tanegységekkel az egész adminisztráción észrevétlenül át lehetett volna vinni az ügyet. Igaz, így júliusban viszont nem kaphattak volna diplomát. Most viszont szerinte az a helyzet, hogy a vizsgaszabályzat sokszoros megszegésének és okirat-hamisítások gyanújának kivizsgálására egy újabb egyetemi belső vizsgálat indulhat, ami szerinte nem tesz majd jót a Schmitt-botrány után az intézmény hírnevének.
Privilegizált dékán
A hvg.hu birtokában lévő dokumentumokból kiderül, hogy Tóth dékánhelyetteséhez címzett június 15-i kérése a tanulmányi osztályon dolgozó ügyintézők ellenállásán megbukott. A feljelentés szerint senki nem volt hajlandó a hiányzó jegyeket utólag beírni a rendszerbe, így végül az összes adminisztrációs munkát a dékán saját hatáskörét kibővítve, saját kódjával végezte el.
A birtokunkban lévő dokumentáció szerint három nappal a dékán írásos kérése után, az államvizsga napján Tóth Miklós tanszéki adminisztrátori jogosultságot kapott az addigi oktatói jogosultsága helyett – az erre vonatkozó tanulmányi osztályhoz intézett írásos utasítást az osztályvezető, Hrabacsik Mihály írta alá.
A dékán saját kódjával elvégzett pótlásokkal kapcsolatban ráadásul az is felmerül, hogy Tóth Miklós úgy tömte be az indexekben tátongó lyukakat, hogy azokra semmiféle szakmai kompetenciája nincs. A TF dékánja ugyanis az orvosi egyetemen volt korábban oktató, belgyógyászati és közigazgatási szakvizsgával rendelkezik, ám a sportszakmai tantárgyakhoz nincs meg a szükséges végzettsége.
Erős ellenállásba ütköztek
A BRFK-nak címzett feljelentésből kiolvasható, hogy a TF bürokráciája ellenezte a különleges eljárást. A tanulmányi osztály hallgatói ügyekben is illetékes ügyintézője még a diplomaosztó előtt írásban jelezte az osztályvezetőnek, hogy határozottan ellenzi Gy. Zs. és L. J. diplomájának átadását. Hrabacsik Mihály azonban szó nélkül átvette és aláírta a diplomát kapó hallgatók névsorát. A tanulmányi osztályvezető ezzel kapcsolatos megkeresésünket azzal hárította, hogy a Schmitt-ügy óta semmiféle nyilatkozatot nem tehetnek a médiában. Majd amikor a megkeresés okát mégis végighallgatta, egyszerűen lecsapta a telefont.
A diplomaátadóra készült listát készítő ügyintéző sem nyilatkozott, azonban annyit elismert, hogy a kérdéses dokumentum valódi, ahogyan a két hallgató neve mellé tett megjegyzés is tőle származik. Ám arról, hogy miért írta oda a két név után, hogy „??? Határozottan elítélem”, szintén nem beszélt.
Noha a záróvizsgára a vizsgaszabályzat szerint csak az engedhető, akinek a szakra vonatkozó minimális kreditpontja megvan – az utólag a rendszerbe felvitt kurzusok az egyetem óra- és vizsgaterve szerint kötelező tantárgyak voltak –, a három hallgató államvizsgája végül rendben lezajlott. Akkor is, ha a vizsga megkezdése előtt a sportszakmai dékánhelyettes, az államvizsga-bizottsági elnökjelölt Szalma László a kezdés előtt lemondta a megbízatását. (Az egykori világklasszis a hvg.hu erre vonatkozó kérdéseire sem reagált.)
A vizsgabizottság egy másik tagjától, Soós Csabától (mesteredző, tanszékvezető) azonban megtudtuk, hogy a június 18-i államvizsga bizottságba Szalma helyett végül Kovács Etele ugrott be (ő a Schmitt-ügyet vizsgáló bizottságnak is tagja volt).
Ráütötte a pecsétjét
A karon az ügyben kialakult feszült hangulatot jelzi, hogy a dékán végül magánál tartotta Lasztovicza fiának oklevelét. A feljelentésben az áll, hogy Tóth Miklós arra hivatkozott, saját kezűleg akarja megmutatni a parlamenti képviselőnek a fia diplomáját. A dékán végül a diplomát nem is a más hallgatók okiratánál használt intézményi pecséttel hitelesítette, hanem – és ez a diplomán egyértelműen látható – a saját dékáni pecsétjét használta.
A július 14-én tartott diplomaosztón Lasztovicza fiának és Gy. Zs.-nek átadott oklevélen szerepel egy záradék is: „Az oklevél tulajdonosa tanulmányai során a(z) Testnevelő tanári szakképesítés megalapozásához szükséges 50 kredites modult elsajátította.” Az állítás igazságtartalmát Tóth Miklós dékán, és Kovács Etele, a záróvizsga-bizottság elnöke is aláírásával igazolta.
Kreditekvivalencia
hvg.hu: Kért-e extra jogosultságot a tanulmányi ügyintézői rendszerben való tevékenységéhez?
Tóth Miklós: Igen.
hvg.hu: Mi az oka, hogy három hallgatónak összesen 21 érdemjegy beírását kérte a vizsgaidőszak befejezését követően?
T. M.: Ennek az az oka, hogy a nappali tagozatról levelező tagozatra jelentkeztek át, a törvény szerint az átjárhatóságot biztosítani kell a két tagozati forma között, és a hallgatók nem kaptak megfelelő tájékoztatást arról, hogy nekik milyen kreditjük hiányzik. A levelező tagozat követelménye némiképpen eltér a nappalitól, olyan előfordul, hogy egy-egy tantárgyat nappali tagozaton 3 félévben, levelezőn 6 félévben tanulnak. Óraszámilag kiteljesítették a tanulmányi kötelezettségüket, ezért úgy döntöttem, hogy a hallgatói jog nem sérülhet az átjárhatóság kérdésében és kreditekvivalenciát gyakorolok.
hvg.hu: Mi a magyarázat arra, hogy ezek a hallgatók az említett jegyeiket, mint az elektronikus nyilvántartásból kiolvasható, az államvizsgájuk napján, Tóth Miklós dékán kódjával írták be?
T.M.: Az ügy fontosságára való tekintettel, és tekintettel arra, hogy egy rendszeranomáliát fedeztünk föl, úgy gondoltam, hogy a dékánnak, mint felelős vezetőnek kell felvállalnia a felelősséget a megoldás mikéntjéért.
(Tóth Miklós július 20-án lapunknak szóban válaszolt az írásban korábban feltett kérdéseinkre. Minden egyéb kérdést azzal hárított el, hogy azoknak egyelőre nincs helye.)
|
Botrány a TF-en: szabálytalanul kapott diplomát a fideszes képviselő fia?
|
Befolyással üzérkedés, többrendbeli közokirat-, illetve magánokirat-hamisítás gyanújával tettek feljelentést ismeretlenek a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának (TF) idei diplomaosztóján történtekkel kapcsolatban a BRFK-n. Az egyik érintett hallgató egy sportügyekben illetékes fideszes politikus fia.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20120723_botrany_tf_diploma
|
2012-07-23 12:56:00
| true | null | null |
HVG
|
Nettó 1,4 milliárd forintba fog kerülni az augusztus 20-i tűzijáték, emellé pedig még több mint tízmilliárdot tapsol el az állam a robbanásokat kísérő ünnepségsorozatra
– derült ki a Párbeszéd adatigényléséből.
A párt ugyanis kikérte, pontosan kikkel is szerződött minderre az állam: kapott feladatot augusztus 20-a körül a Balásy Gyula-féle New Land Média kommunikációs cég is, akik a kormányzati plakátokat szokták csinálni, valamint a Garancsi Istvánhoz köthető Visual Europe rendezvénytechnikával foglalkozó cég is. A pluszköltségeket egyébként a fellépők, valamint a hang-, és színpadtechnika fogja elvinni.
A költségek azonban augusztusig még nőhetnek:
az állami rendezvényszervező a Párbeszéd szerint ötvenmilliárd forintos keretösszeget állított be lehetséges büdzsének.
|
1,4 milliárdba kerül majd a tűzijáték, de tízmilliárdot még elkölt az állam az ünnepségekre is
|
Balásy Gyula és Garancsi István is kaszálni fog.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20230710_tuzijatek_milliardok
|
2023-07-10 12:31:00
| true | null | null |
HVG
|
170 millió forintot szán a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) munkatársai külföldi utaztatására, 30 millióval többet az előző, szeptemberben lejáró szerződéshez képest – írja a Media1.
Mint írják, a nyertes vállalkozás feladatai közé tartozik majd az Európán belüli és kívüli hagyományos és fapados járatokra szóló repülőjegy mellett a transzfer, az autóbérlés, és a vízumügyintézés is, valamint vasúti hálókocsi, hajó- vagy autóbuszjegy megrendelése, és az esetleg elvesző poggyászok miatti kártérítés rendezése is.
Csepp a tengerben az MTVA működtetésére a 2024-es állami költségvetésben előirányzott 126,5 milliárd forinthoz képest, mégis, 20 százalékkal több az előző kétéves szerződéshez képest.
A közbeszerzésen 2019-ben és 2021-ben egyaránt a Mauri Utazási, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nyert, egyedüliként pályázott ugyanis. Tavalyi pénzügyi beszámolója nincs, pedig a határidő már lejárt, de 2021-ben csaknem 3 milliárd forintos bevétel mellett 169 millió forint volt az adózott nyeresége.
Nemcsak az MTVA bízta utazásait a Maurira, hanem többek közt a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC), a Batthyány Lajos Alapítvány, valamint Orbán Viktor egyik kedvenc folyóirata, a European Conservative is
A Media1 azt írja, valószínűleg idén is ők nyernek, ha indulnak, persze.
|
70 milliót szán az MTVA a dolgozói utazásaira
|
Ez 30 millióval több, mint tavaly.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20230626_170_milliot_szan_az_MTVA_a_dolgozoi_utazasaira
|
2023-06-26 14:39:00
| true | null | null |
HVG
|
Szerdán számolt be róla Tompos Márton, a Momentum szóvivője és frakcióvezető-helyettese, hogy Rogán Antal államtitkárának családjához köthető, illegális gumilerakatot talált Zalában, ahol több ezer tonnányi gyúlékony abroncsot tárolnak. Most egy újabb telepre bukkant, ezúttal Devecseren. Erről a Facebook-oldalán számolt be a politikus.
„Benkő Ádám, Rogán államtitkárának testvérének cége még 2016-ban kezdte Devecserre hordani a gumikat, aztán egy idő után az önkormányzatnak elege lett és eljárást indított ellenük, azonban csakúgy, mint Zajdán, itt is felszívódtak a környezetszennyezők” – mondja a videóban Tompos Márton, miközben az otthagyott abroncshegyeket mutatja be.
A Momentum politikusának elmondása szerint az önkormányzat arról tájékoztatta, hogy az otthagyott hulladék 90 százalékát ők már elhordták. „Egészen elképesztő, hogy ezek szerint, amit most látunk, már csak a teljes hulladék 10 százaléka” – teszi hozzá Tompos, miközben drónfelvételeket mutat a lerakatról.
|
Újabb, Rogán államtitkárához köthető, illegális gumilerakatot mutatott meg a Momentum
|
Úgy tűnik, a Zala vármegyei Zajda mellett Devecseren is volt egy hatalmas, környezetpusztító járműabroncs-lerakata Benkő Tamás János közigazgatási államtitkár testvérének.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20230706_Ujabb_Rogan_allamtitkarahoz_kotheto_illegalis_gumilerakatot_mutatott_meg_a_Momentum
|
2023-07-06 17:41:00
| true | null | null |
HVG
|
– Cél a kormánytisztviselők életkörülményeinek javítása – hirdeti a tavaly bejelentett Ereky Terv. Ez az a program, amely célul tűzte ki a kormánytisztviselők – többek közt a Miniszterelnökség, a tárcák, a kormányhivatalok dolgozóinak egy része, a közigazgatási államtitkárok és a helyettes államtitkárok – helyzetének jobbítását. Az intézkedések közé tartozik a kedvezményes bölcsődei és óvodai ellátás biztosítása is. A kezdeményezésben immár három intézmény is fogadja a kormánytisztviselők gyermekeit, s a környezetet, ellátást nézve senkinek nem lehet oka panaszra. Mind a három Budán van, ezeket az állami tulajdonú Human-Jövő 2000 Nonprofit Kft. üzemelteti.
A Humán-Mini Művész Utcai Óvoda és Bölcsőde honlapján hirdeti: a kicsikkel angolul vagy németül felső fokon beszélő nevelők foglalkoznak, s játékos keretek között oktatják őket a nyelvre. A csemeték fejlődését logopédus, pszichológus és gyermekorvos vigyázza, biztonságos játszótéren ugrálhatnak vagy sókamrában gyógyulhatnak. A foglalkozásokon balettozni, karatézni, úszni, focizni tanulhatnak. Igény esetén különbusszal szállítják a belvárosból az ősfás parkú intézménybe a gyermekeket, s nap végén ide is hozzák vissza a csöppségeket. Az óvodai tarifáról nincs információnk, de a bölcsőde 90 ezer forintba kerül a külsősöknek, a kormánytisztviselőknek pedig havi 20 ezer forint.
A Humán-Mini Pikler Emmi Bölcsődében személyre szabott nevelésről gondoskodnak a szakképzett gondozónők. A gyerekek a nap nagy részét a szabadban töltik, ott is alszanak. Az ár az internetes honlap szerint havi 80 ezer forint plusz az étkezés, ám a hivatalnoknak ismét kevesebb mint a negyedét, 20 ezret kell leróni. Magasabb, havi 35 ezer forint a fizetnivaló a Bíró Utcai Óvoda és Bölcsőde esetén, bár úgy tudjuk, itt nem ilyen nagy a különbség a külsős és a kormánytisztviselők csemetéi szolgáltatási árai között. A 80-90 ezer forintos árak egyébként a budai magánintézményekben általánosak.
Az állam minden bölcsis és ovis gyerekre költ, tudtuk meg az Emberi Erőforrások Minisztériumától. Előbbieknél havi bő 41 ezer, utóbbiak esetében közel 16 ezer forint/hó az állami hozzájárulás. Ezzel szemben a kormánytisztviselők csemetéi után gyakran 60 ezer forintot is fizet az állam, miközben az intézmények a minden gyermek után járó állami támogatásra is jogosultak.
|
Luxusóvoda főhivatalnokoknak
|
Budapest — Nincs gondja óvodára, bölcsődére egy sereg kisgyermekes kormánytisztviselőnek. A köztisztviselők krémjének számító réteg három csodálatos budai intézmény között is válogathat, ha csemetéjét biztonságban akarja tudni, ráadásul a többiekhez képest potom pénzt fizet a szolgáltatásért.
| null | 1 |
https://www.blikk.hu/aktualis/luxusovoda-fohivatalnokoknak/sg2q0pc
|
2012-08-03 13:28:00
| true | null | null |
Blikk
|
Felcsúti „Aranycsapat” Labdarúgó Stadion – ez a neve annak a több milliárd forintos, részben adókedvezményből megvalósuló stadionberuházásnak, amelyet a miniszterelnök által létrehozott alapítvány épít Orbán Viktor szülőfalujában. Az alapítvány májusban több százmillió forintért vásárolt földeket, februárban pedig három ingatlant vett a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia épülő szakiskolájához. A Talpalatnyi föld cikksorozat VIII. része.
Egyre nagyobb léptékben nő a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PFLA) vagyona. Az Orbán Viktor által 2006-ban alapított, a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány által működtetett és éppen a miniszterelnök felesége magánbirtokai mellett épülő intézmény az atlatszo.hu kutatásai szerint májusban hat hektár újabb földterülettel gyarapodott: ezúttal az épülő stadion és az azt övező sportpályák földterületeit vásárolta meg, amit korábban a tulajdonosoktól 50 évre használatba kapott. Ennek egy részét az önkormányzattól szerezte meg, egy másik részét pedig az állami földbérleti pályázatok egyik helyi nyertesétől, Flier Tamástól, az Akadémia támogatójától. Februárban pedig a szakiskola építéséhez vásárolt fel három ingatlant. A kivett sporttelep övezeti besorolása „különleges sportterület” lett.
Talpalatnyi föld – A felcsúti Orbán-uradalom terjeszkedése from atlatszo.hu on Vimeo.
A földeken jelentős beruházások zajlanak, szakiskola és futballstadion épül. Lapunk Talpalatnyi föld című sorozatának újabb részéből kiderül, hogyan gyarapodott az Orbán-féle alapítvány az elmúlt években, és az is, hogy milyen pénzekből tervezik a fejlesztést.
Adókedvezményből magánklub?
Több milliárd forintos nagyságrendű lehet az a beruházás, amely ezekben a hónapokban zajlik Felcsúton. A miniszterelnök által létrehozott alapítvány fociakadémiát működtet, szakiskola létesül mellette és a tervek szerint egy futballstadion is épül a településen. A milliárdos összeg a földterületekre költött forintokból, és az egyéb fejlesztésekből jön össze.
Cikkünk előző részéből kiderült, hogy akár 600 millió forintot is költhetett a miniszterelnök által létrehozott alapítvány a fejlesztésekhez szükséges földterületek megvásárlására. Ezen túl az alapítvány februárban a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiával szemben lévő telkeket vásárolta fel az akadémia szakiskolája részére. A több épületből álló, és a tervek szerint szeptemberben megnyíló iskola rohamtempóban épül, a beruházás aligha marad a százmilliós nagyságrend alatt. (Mint az atlatszo.hu korábbi cikkéből kiderült, a szakiskola tangazdasága a helyi polgármester, egyben akadémiai elnök Alcsútdoboz-Göböljárási mezőgazdasági telepe lesz. Mészáros Lőrinc a vitatott és tíz évre titkosított állami földbérlet pályázatok egyik helyi nyertese, összesen 1377 hektár állami földbérletet nyert el. Az előző évtizedekben állattartással nem foglalkozó gázszerelő több száz marhával népesítette be az elmúlt hónapokban földjeit).
Ékszerdoboz Felcsúton
Az atlatszo.hu megszerezte a stadion terveit. A fedett lelátós stadion beépített területe a Makovecz tanítvány által készített építési terven 8 650 négyzetméter, az összes burkolt felület több mint 22 ezer négyzetméter lesz. A létesítmény a labdarúgó mérkőzéseken 3500 fő befogadására lesz alkalmas. Koncerteket, kulturális fesztiválokat is terveznek a Közép-Európa ékszerdobozának tervezett, Makovecz-stílusú építményben – a focipályára tett székekkel akár 15 ezerre is növelhető a befogadóképesség. Orbán Viktor a pfla.hu-nak adott interjúban arról beszélt, hogy a stadion „több lesz, mint futballpálya (…)ha technikailag és akusztikailag sikerül jól megépítenünk, akkor a négyhetes nyári szünetben kulturális fesztiválokat is idehozhatunk majd.”
A földterületek megvásárlásán, és a szakiskola felépítésén túl azonban az igazi nagyberuházás az a fedett stadion, amelynek megvalósítása több milliárd forintos befektetés lehet. A tervek szerint az építkezés pénzügyi hátterét az a törvénymódosítás tette lehetővé, amelyet tavaly hagyott jóvá a parlament. Eszerint meghatározott feltételek mellett társasági adókedvezményben részesülhetnek azok a cégek, amelyek látványsportokat, így labdarúgással kapcsolatos beruházásokat támogatnak. Az atlatszo.hu értesülései szerint az alapítványnál úgy számolnak, hogy stadion felépítéséhez 2,7 milliárd forint folyik be hozzájuk társasági adókedvezmény formájában az építkezéshez pedig további 810 millió forintos önrészt szednek majd össze. (Hozzávetőlegesen ugyanezt a becslést közölte korábban egy másik sajtóértesülés is.) Az atlatszo.hu szerette volna megtudni a beruházás pontos terveit, számadatait, de kérdéseire nem kapott választ. Annak ellenére, hogy a miniszterelnök által létrehozott alapítványról, az adókezdvemények felhasználása miatt pedig lényegében közpénzek, adóbevételek hasznosításáról van szó, Szöllősy György a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia szóvivője lapunknak azt hangsúlyozta: itt magánpénzek felhasználásáról van szó, vagyis a nyilvánosságnak, a sajtónak nem osztanak lapot az adatok megismeréséhez.
Zsinór és gödör
A stadionépítkezés előkészületi munkálatai már javában zajlanak. Első lépésben áprilisban elbontották a meglévő pályákat: felszedték a Magyarországon egyedülálló, a FIFA által két csillagos kategóriába sorolt füvet, és elszállították a százmillió feletti értéket képviselő, és egyébként az akadémia beruházásával megvalósult tesztpályát is. Az atlatszo.hu riportere helyszíni bejárása során azt tapasztalta, hogy az építkezésen vélhetően nem tartják be a biztonsági előírásokat. Mint az általunk elkészített fenti fotó bizonyítja a mintegy 7 méter mély építési gödröt egy jelentős szakaszon hetek óta egyetlen, felnőtt ember mellmagasságában elhelyezett zsinór választja el az utcától, és semmi nem jelzi a közúton gyanútlanul közeledő járókelő számára, hogy itt építkezés folyik.
Az akadémia helyszínen tartózkodó biztonsági őre kérdésünkre azt mondta, hogy szerinte a szülők felelőssége, ha mondjuk egy gyerek véletlenül beesik a gödörbe. A másik őr hol trágár szavakkal, hol a kezében fenyegetően tartott kötéllel és farkaskutyával próbálta elkergetni az átlátszó.hu munkatársát.
|
Milliárdos ékszerdoboz adókedvezményből
|
Felcsúti „Aranycsapat” Labdarúgó Stadion – ez a neve annak a több milliárd forintos, részben adókedvezményből megvalósuló stadionberuházásnak, amelyet a miniszterelnök által létrehozott alapítvány épít Orbán Viktor szülőfalujában. Az alapítvány májusban több százmillió forintért vásárolt földeket, februárban pedig három ingatlant vett a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia épülő szakiskolájához. A Talpalatnyi föld cikksorozat VIII. része.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2012/08/07/milliardos-ekszerdoboz-adokedvezmenybol/
|
2012-08-07 13:47:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
35,4 millió forinttal tolta meg Mészáros Lőrinc cége a Fidelitast tavaly
A V-Híd amúgy százmilliárd forintos árbevételt csinált 2022-ben, ebből egy kevés pedig lecsöppent a Fidesz ifjúsági szervezetének is.
Működik-e a sokadik ellenzéki összefogás-recept? Meggyőző tud-e lenni Márki-Zay Péter? Vagy marad minden a régiben, és győz a Fidesz, legfeljebb kétharmada nem lesz? Vagy akár az is? Egyáltalán: le lehet győzni ma Magyarországon Orbán Viktort? Belelendült a választási kampány, mi pedig minden pillanatát követjük. Tartsanak velünk!
35,4 millió forinttal támogatta a Fidesz ifjúsági szervezetét, a Fidelitast a választás évében a Mészáros Lőrinc-féle V-Híd – írja a K-Monitor korrupciókutató civil szervezet a V-Híd 2022-es beszámolója alapján.
Szabad Európa: Nem fizet Mészáros cége, nehéz helyzetbe került több magyar vállalkozás
A lap információi szerint az R-Kord arra hivatkozik, hogy az állam neki sem fizet.
A szervezet a Facebook oldalán felidézi: az amúgy 100 milliárd forintos árbevételű V-Híd építi többek között a déli körvasutat és a Kétegyháza és Lökösháza közötti, kilométerenként csaknem ötmilliárd forintba kerülő vasúti szakaszt is. A K-Monitor azt írja: a Fidelitas 350 millió forintból gazdálkodott tavaly.
Több mint 53 milliárdba kerül a Budapest-Belgrád vasútvonal újabb szakaszának felújítása, Mészáros Lőrinc többszörösen örülhet
A Ferencváros-Soroksár szakasz felújítását konzorciumi partnerként elnyerő V-Híd alvállalkozóként a felcsúti mágnás több cégét is bevonja, és munkát ad Mészáros János Híd-Támjának is.
|
35,4 millió forinttal tolta meg Mészáros Lőrinc cége a Fidelitast tavaly
|
A V-Híd amúgy százmilliárd forintos árbevételt csinált 2022-ben, ebből egy kevés pedig lecsöppent a Fidesz ifjúsági szervezetének is.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20230621_meszaros_lorinc_v_hid_fidelitas_tamogatas_k_monitor
|
2023-06-21 07:48:00
| true | null | null |
HVG
|
Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség az MVM-ügyben Kocsis István, a cég korábbi vezérigazgatója és öt társa ellen bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt – közölte a főügyészség pénteken.
A vádirat szerint a vádlottak különféle szerződések megkötése révén összesen több mint 15 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.-nek, illetve az MVM cégcsoportjába tartozó Paksi Atomerőmű Zrt.-nek.
A Nemzeti Nyomozó Iroda még áprilisban küldte meg az ügy iratait vádemelési javaslattal a Fővárosi Főügyészségnek, de akkor további adatok beszerzését kérte az ügyészség.
Az MVM, majd a BKV volt vezérigazgatóját csaknem egy éve gyanúsítottként hallgatták ki. Akkor a Lehet Más a Politika azonnal jelezte: reméli, hogy a Kocsis István ellen folytatott nyomozás nemcsak a sajtóban említett két ügyre, hanem a Magyar Villamos Művek (MVM) “szállodabizniszeire” is kiterjed majd. Az LMP 2009 augusztusában, még parlamenten kívüli pártként fordult az MVM-hez, hogy adja ki a 2008-2009-ben készült, az úgynevezett offshore és szállodaügyekre vonatkozó vizsgálati jelentéseket és ezek költségét.
Kocsis István szerint nem ő, hanem az ellene fellépők okoztak több százmilliárdos vagyoni hátrányt a cégnek – írta egy éve a Magyar Nemzet. A lap szerint a Magyar Villamos Művek (MVM) volt vezetője Gyurcsány Ferencre, Szilvásy Györgyre és Kóka Jánosra tett terhelő vallomást.
|
Vádat emeltek Kocsis István ellen
|
Kocsist és társait 15 milliárdos károkozással gyanúsítják.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2012/08/10/vadat-emeltek-kocsis-istvan-ellen/
|
2012-08-10 14:30:00
| true | null | null |
24.hu
|
Szabó Gábor lézerfizikus, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora kissé pikírten azt nyilatkozta akkor az MTI-nek: a kormánynak minden formális vizsgálat nélkül is lehetősége van kideríteni, mitől csúszik a tudományos nagyberuházás megkezdése, mivel a tervek szerint 60 milliárd forintba kerülő lézerkutató központot egy olyan, Budapesten működő projektcég menedzseli, amely 90 százalékban állami tulajdonban van. (A maradék 10 százalékon osztozik az SZTE és Szeged város önkormányzata.)
A korábbi tervekhez képest lassan egy év késésben van a beruházás elindítása –miközben az Európai Unió költségvetési ciklusa miatt 2015 végére be is kellene fejezni. Emiatt azonban a kormány csak a saját háza táján keresheti a felelőst. Bár a kormányszóvivői iroda közleménye hangsúlyozta, hogy „a kormány számára kiemelt fontosságú és nemzetközi vonatkozásai miatt rendkívüli jelentőségű fejlesztés megvalósítása elsődleges nemzeti érdek”, korántsem biztos, hogy e szöveg a tényleges helyzetet tükrözi. Az előzmények tükrében inkább kommunikációs blöffről, annak a szándéknak az elkendőzéséről lehet szó, hogy a kormány más célokra akarja elvonni a beruházásra szánt európai uniós támogatás egy részét.
Hosszas kutatás után sem találtunk olyan illetékest, aki érdemben, névvel nyilatkozott volna. Lehrner Lóránt, a nagyberuházást menedzselő projektcég, az ELI-HU Fejlesztésszervező Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője kérdéseinket azzal hárította el, hogy a közeljövőben nyilatkozatot adnak ki az ügyről. Több forrásból származó háttérinformációink szerint az ELI ügyében az Orbán-kormány megalakulásától kezdve ellentétes álláspontot képviselt a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Fellegi Tamás, majd Németh Lászlóné által vezetett Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).
Hatvanmilliárd forint elég nagy összeg ahhoz, hogy az állandóan megtakarítható forrásokat kereső NGM figyelmét felkeltse. Ugyanakkor a lézerberuházás az egyik legígéretesebb projekt, amely az európai gazdasági térség fokozódó lemaradását hivatott mérsékelni a kutatás-fejlesztés területén. A beruházás nem csupán Magyarország ügye: összesen három ilyen, egymást kiegészítő központ épül, Szegeden kívül Prágában és Bukarestben. A program 2006 óta tartó előkészítésében egy 14 uniós tagország által alakított konzorcium vett részt. A szegedi beruházás leállítása egyrészt veszélyeztetné a prágai és a bukaresti központ megvalósulását is.
Másrészt olyan mértékű és jellegű presztízsveszteséggel járna, amelyet nem lehet a „gazdasági szabadságharc” paneljeivel kommunikálni. Itt ugyanis nem arról van szó, hogy az EU nálunk fejlettebb országai vagy azok cégei, bankjai kivisznek értéket az országból, hanem éppen arról, hogy a 2004-től csatlakozott közép- és kelet-európai félperiféria országai bizalmat kaptak: ők is képesek megvalósítani és működtetni a világ tudományos élvonalába tartozó kutatóhelyeket. Az ELI jelentőségét nem is vitatja senki – mégis nehezen illeszthető az Orbán-kormány gondolkodásába és politikai gyakorlatába. A lézerközpont hosszú távú befektetés a rövid távú érdekekre koncentráló, kapkodó politizálás idején.
Ha elkészül is 2015-re, első eredményei majd csak 2016–2020 között jelennek meg, miközben a kormánypártok minden lehetséges forrást a 2014-es újraválasztásuk szolgálatába kívánnak állítani. A beruházás Szegedre került, mert Bor Zsolt és Szabó Gábor nevével fémjelezve a szegedi egyetemen működik a világ egyik legjobb lézerfi zikus iskolája. Ugyanakkor Magyarországon Szeged az egyetlen nagyobb város, ahol nem fideszes a polgármester, hanem MSZP-s, aki rá adásul a párt országos választmányának elnöke: Botka László. Nem véletlen, hogy már a 2010-es helyhatósági választások előtt azt találta mondani Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, aki a Fidesz ügyvezető alelnökeként kampányolt Szegeden Botka ellen, hogy Szegednek nem lézerközpontra, hanem munkahelyekre van szüksége.
Ez a pökhendi kijelentés sok szavazatot hozott Botkának. Kósa Lajos ellenérzését az is motiválhatta, hogy Debrecen végül nem kapta meg a másfél milliárd euróba kerülő nemzetközi neutronkutató központ felépítésének lehetőségét – helyette a svédországi Lundot választották az európai döntéshozók. Nincs szó arról, hogy ha a szegedi lézerközpont elbukna, akkor Debrecen mégis megkaphatná a neutronkutatót – az a kérdés már 2009-ben eldőlt. Debrecen kudarca azonban erősítette Szeged esélyeit – mint amikor a sportversenyek bírái egyik ítéletüket egy másikkal igyekeznek kompenzálni. Csakhogy Magyarországon köztudomásúan a „dögöljön meg a szomszéd tehene is” mentalitás érvényesül, ezért azok a politikusok és tudománypolitikusok, akik a debreceni nagyberuházás megvalósulásában voltak érdekeltek, enyhén szólva kevésbé támogatják a szegedit.
Van még egy probléma a szegedi lézerközponttal: az, hogy nem Budapestre kerül. Az Európai Unió támogatási rendszere jelentős mértékben még mindig a területi és társadalmi felzárkózást, kiegyenlítést szolgálja. Azok a térségek kapnak a kohé ziós alapokból támogatást, ahol a regionális GDP az uniós átlag 75 százaléka alatt van. Magyarországon a Budapestet is magába foglaló központi régió egy főre jutó GDP-je az Európai Unió átlagának 109 százaléka, önmagában a fővárosé pedig 136 százaléka. A Szegedet is magába foglaló Dél-Alföld régió GDP-je ugyanakkor nem éri el a 42 százalékot – ezzel az Európai Unió 271 régiója közül a 20 legfejletlenebb közé tartozik. Ezért szóba sem jöhetett, hogy – az első szándék szerint – ez a beruházás is Budapesten, a Központi Fizikai Kutatóintézet területén valósuljon meg.
Illetve szóba jöhetett volna, de akkor nem 85 százalékos uniós támogatással, hanem 100 százalék magyar önerővel lehetett volna csak finanszírozni. A 15 százalékos magyar önerő nem sok – mindössze néhány kilométernyi autópálya ára. Bonyolítja azonban a helyzetet, hogy az ELI-programban részt vevő országok nem kapnak külön uniós pénzt a beruházásra, hanem a saját, hétéves keretükből kellett elkülöníteni a megfelelő összeget. A csehek 260, a románok 280, a magyarok 200 millió eurót ajánlottak fel erre a célra. Ez a felajánlás még a Bajnai-kormány időszakában született. Abból a keretből – a gazdaságfejlesztési operatív programból – azonban, ahonnét ezt a pénzt elvennék, más célokat is lehet támogatni. Többek között a kis- és középvállalkozások fejlesztését, amitől az Orbán-kormány a foglalkoztatás bővülését reméli még a 2014-es választások előtt.
A jelenlegi kormány mindeddig ellentmondásosan és következetlenül foglalkozott az ELI ügyével. Közvetlenül a hatalomra kerülésük után majdnem egy évre befagyasztották azt az egymilliárd forintot, amit a Bajnai-kormány a projekt előkészítésére elkülönített. Mivel az új kormány elődje gyanús örökségének tekintette az ELI-t, meg akarta vizsgálni – de nem jutott rá ideje, mert energiáit még gyanúsabbnak tartott ügyek vizsgálata kötötte le. Botka László 2010 őszén kétszer is interpellált a lézerközpont ügyében. Először azt a választ kapta Fónagy Jánostól, az NFM parlamenti államtitkárától, hogy vizsgálják az ügyet, másodszorra azt, hogy támogatják. 2011 tavaszán az Orbán-kormány valóban hozott egy határozatot, amelyben nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásnak minősítette az ELI-t. Ez azzal járt volna, hogy például a közbeszerzési eljárások során számos könnyítést és mentesítést kaphatnak a normál ügymenethez képest.
Amikor kiírták a közbeszerzési pályázatot a tervezésre, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség hozzájárult, hogy speciális épületnek nyilvánítsák a lézerkutató épületét, mivel eddig ilyet senki sem tervezett Magyarországon. Később azonban az engedélyt visszavonták, az eljárás elnyúlt, újabb 4-5 hónapot elvesztegettek. Ez annál furcsább, mivel Lehrner Lóránt, az ELI-HU Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség integrációs elnökhelyettese volt előzőleg. Az ügyet ismerő forrásaink szerint nincs szükség semmilyen széles körű vizsgálatra.
Arra volna inkább szükség, hogy a kormány még augusztusban határozatot hozzon a projekt támogatásáról, mert akkor szeptemberben – közel egyéves késéssel – be lehetne adni Brüsszelben a pályázati dokumentációt. Így is nagyon feszített ütemben kellene a munkát végezni, hogy 2015 végére elkészüljön a beruházás. Többen attól tartanak, hogy a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság köztes megoldást választ: elvonnak egy jelentős összeget az ELI-nek szánt pénzből, s azt esetleg a kisvállalkozók támogatására csoportosítják át.
Ugyanakkor legalább az építkezést elkezdik, hogy a 2014-es választási kampányra valamilyen szerkezetkész épületet fel lehessen avatni Szegeden, a volt szovjet laktanya területén kijelölt helyszínen. Csakhogy, ha a beruházás lelkét jelentő lézertechnikai berendezésekre nem lesz elég pénz, akkor a beruházás nem lesz kész időben. 2014-től új vagy legalább más összetételű kormány lehet Magyarországon, és az euróválság miatt az új uniós költségvetési ciklus körül is nagy a bizonytalanság. Ha pedig ez a tudományos próbaprojekt kudarcba fullad, az arról győzi meg az Európai Unió döntéshozóit, hogy a keleti perifériára nem érdemes semmilyen tudásközpontot telepíteni.
Szeged Mercedese
Szeged gazdasági kitörését várják sokan a szuperlézertől. A tervek szerint közvetlenül mintegy 200 munkahelyet teremt a beruházás, de a világ minden részéből jönnek majd ide fizikusok kutatni. Az ELI tízhektáros területe mellett hatvanhektáros tudományos parkot terveznek, ahová vállalkozások sora települhet be. Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora korábban elmondta: a lézertechnikát hasznosító fotonukleáris és fogyasztói elektronikai piacon Európa általános versenyhelyzete kedvező. Ez egy 270 milliárd eurós piac, amely a válság idején is évente 7,5 százalékkal nő.
Az élenjáró lézertechnika idevonzza a világ vezető kutatóit, de nagyon sok kis- és középvállalkozás is megél a központ mellett benépesülő tudományos parkban. A 245 millió euróból létrejövő beruházás 600 milliós eurós jövedelemgeneráló ha tással bír majd. Fenntartási költsége évente 15 millió euró lesz. Lengyel Imre, az SZTE Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézetének professzora szerint 100 kutatói hely kétszer annyi fejlesztői és 600 kiszolgálói munkahelyet is teremthet. Más forrásunk szerint a hazai gazdaság legnagyobb szereplői egyelőre nem érdeklődnek: a nemzeti nagytőkének idegen a kutatás-fejlesztés területe; eddigi tapasztalataik alapján nem látják át, hogyan lehetne pénzt kivenni ebből a beruházásból. (T. I.)
|
Csigalassú szuperlézer
|
Senki sem érti, miért akar széles körű vizsgálatot indítani a nemrég alakult Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság a szegedi szuperlézer-beruházás, az ELI késése ügyében.
| null | 1 |
http://nol.hu/belfold/20120811-nem_terul_meg_a_valasztasig-1324857
|
2012-08-11 15:07:00
| true | null | null |
NOL (Népszabadság)
|
2022-ben rekord összegű, 1017 milliárd forint támogatást osztottak ki, a vidékfejlesztési kassza kiadásai pedig megközelítették a közvetlen támogatások összegét, áll a K-Monitor friss agrártámogatási elemzésében.
A támogatási rendszer az adatok szerint továbbra is a legnagyobb gazdálkodóknak kedvez, a támogatások csaknem 80 százaléka a kedvezményezettek felső 10 százalékának jut. Tavaly azok az agrárgazdálkodók nyerték el a legtöbb pénzt, akik hatékonyságnövelő beruházások megvalósítására pályáztak, értelemszerűen ez is a nagyobb, tőkeerősebb, hitelképesebb vállalkozások irányába tolta el a mérleget.
A legnagyobb összegeket – hasonlóan az eddigi évekhez – a területalapú és a zöldítési támogatások képében osztották szét: mintegy 148 ezer földhasználó részesült összesen 257 milliárd forint értékben területalapú, 140 milliárd forint értékben pedig zöldítési támogatásban.
A beruházási támogatások kissé átrendezték a megszokott rangsort: a legtöbb pénz az OTP alá tartozó Nagisz-csoporthoz jutott (8,6 milliárd forint), ezt követik a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó agrárcégek (6,7 milliárd forint), illetve a Somogyban gazdálkodó Claessens-család vállalkozásai (5,9 milliárd forint). A Csányi Sándor tulajdonában álló Bonafarm-csoport stratégiai partnereivel együtt 4,8 milliárd forint támogatásban részesült, de rajtuk kívül milliárdos nagyságrendű támogatásban részesültek a korábbi évekből ismert külföldi és belföldi nagy gazdálkodók, élelmiszeripari vállalkozások is.
|
Több mint ezermilliárd forint agrártámogatást osztottak ki tavaly, bőven jutott pénz Mészárosnak és Csányinak is
|
Az összeg rekord, a legnagyobb nyertesek továbbra is a legnagyobb gazdálkodók.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20230711_agrartamogatas_Meszaros_Csanyi_EUs_penzek
|
2023-07-11 10:50:00
| true | null | null |
HVG
|
Az illető több mint 20 éve vezette a gyermekotthont, feladatai közé tartozott a fenntartó által ellátmányként folyósított összegek célnak megfelelő felhasználása és az azzal való elszámolás is. Az igazgató azonban vezetői jogosultságaival visszaélve 2018-ban havonta 2,5 millió forintot, majd 2019-ben négy alkalommal 1,5 millió forintot úgy vett fel készpénzben az otthoni házipénztárából, hogy azt nem a gyerekek javára – zsebpénz, jutalom, ösztöndíj – fordította, hanem megtartotta.
A Somogy Vármegyei Főügyészség közleménye szerint a férfi az elsikkasztott 36 millió forint legális felhasználásának igazolására 16 alkalommal nyújtott be valótlan tartalmú nyomtatványokat a fenntartónak, a kitöltetlen okiratokat előre aláíratta a gondozottakkal.
A férfit jelentős értékre, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolják.
|
36 millió forintot inkább magára költött a gyerekek helyett egy somogyi gyermekotthon volt vezetője
|
Sikkasztás miatt vádat emeltek az egyik Somogy vármegyei gyermekotthon korábbi vezetője ellen, aki a gyerekeknek járó ellátmányi pénzből eltulajdonított 36 millió forintot.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20230712_Elsikkasztotta_a_gyerekeknek_jaro_ellatmanyi_penzt_egy_somogyi_gyermekotthon_volt_vezetoje
|
2023-07-12 10:02:00
| true | null | null |
HVG
|
Mint Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta, csak arra kérték a nagy üzletláncokat, hogy ebben az évben is a tavalyihoz hasonló árban indítsák és fejezzék be a dinnyeértékesítést, és külföldről ne vásároljanak. Jelezte, az üzletláncokkal történt megbeszélésen “árakról nem is volt szó”.
Elmondása szerint az akció részeként megkezdték a nagybani piac megtisztítását a tisztességtelen viszonteladóktól, akik áron alul vásárolják fel a termékeket a magyar vidéki termelőktől, és átcsomagolt, ismeretlen eredetű külföldi terméket értékesítenek magyarként.
|
Budai tagadja a dinnyekartellt
|
Az államtitkár állítja, nem történt kartellezés a dinnyetermesztők védelmében született megállapodás során.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2012/08/14/budai-tagadja-a-dinnyekartellt/
|
2012-08-14 15:30:00
| true | null | null |
24.hu
|
Több ezer tonnányi gyúlékony abroncshulladék áll gazdátlanul a Zala megyei Zajdán, a volt laktanya területén – ezt videófelvételen mutatta meg szerda délelőtt Tompos Márton a Facebookon.
A Momentum szóvivője és frakcióvezető-helyettese ezután szerda este még egy poszttal-jelentkezett a témában, amiben azt mutatta meg, hogyan jutott arra a következtetésre, hogy a kivételes környezetszennyezésért Rogán Antal államtitkárának a testvére felelős.
Az ellenzéki politikus Tompos az interneten elérhető cégadatok alapján vezeti le, hogy hogyan kötődik a lerakó dr. Benkő Tamás János – közigazgatási államtitkár – testvéréhez. Sőt, arról is beszél a videóban, hogy nem ez az egyetlen gumilerakata az államtitkár családjának.
Azt látjuk, hogy van az országban több ilyen lerakat, odahozzák Ausztriából a gumikat, majd otthagyják. A környezetvédelmi hatóságok pedig ott állnak, hogy ez van, nincs pénz az elszállításra. Ez a cég pedig egyértelműen Benkő államtitkárhoz kötődik, úgyhogy meg fogom kérdezni tőle, hogy itt mégis mi a terv
|
Momentum: Rogán államtitkárának a testvéréhez tartozik az illegális zalai gumilerakat
|
A párt szerint ez a környezetszennyezés még az űrből is látszik.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20230705_Momentum_Rogan_allamtitkaranak_a_testverehez_tartozik_az_illegalis_zalai_gumilerakat
|
2023-07-05 21:47:00
| true | null | null |
HVG
|
Nemcsak nehézkesen indult július 1-én az új, 35 évre a Mol leányvállalatának adott hulladékkoncesszió, hanem úgy tűnik, elképesztően drága is.
Korábban az derült ki, hogy a hazainál közel háromszor magasabb bérszínvonalú Ausztriában kevesebb pénzből sikerült a főbb hulladéktípusok visszagyűjtését megszervezni, mint a MOHU-Mol Hulladékgazdasági Zrt.-nek. De nem az osztrákok találtak ki valami különlegesen hatékony rendszert.
A hazai érintettek szerint az eddigi 80 milliárd forintos termékdíj helyett a most életbe lépő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben (EPR) a gyártóknak várhatóan 230-300 milliárd forintot kell fizetni azért, hogy az általuk gyártott termékek begyűjtését és újrahasznosítását a MOHU majd elvégezze.
Pethő Zsolt, a MOHU vezetője a hvg.hu-nak erre azt mondta, hogy “abból fakad, hogy a korábban megállapított környezetvédelmi termékdíjak nem tükrözték az adott termék hulladékká válása után felmerülő valós költségeket.”
Megkerestük a Mol sajtóosztályát, hogy szerintük a magyar hulladékkezelési rendszer európai összehasonlításban miért ilyen drága, ám kérdéseinkre konkrét, érdemi választ nem adtak. (A részletek a csillagra kattintva olvashatók *-Van információjuk arról, hogy a hazai EPR költségek európai összehasonlításban mekkora terhet jelentenek a hazai vállalatoknak és fogyasztóknak?
Az EU elvek alapján bevezetett EPR már 2018 óta több tagállamban sikeresen működik. Magyarországon ezt 2023-tól egyszerre vezetik be, ezért ennek a hatása eleinte jobban érezhető. Az alapelv itt is ugyanaz, mint az EU-ban mindenhol – a termékből származó hulladék költségeiért a gyártónak kell felelnie, és az EPR díj pedig kizárólag azt a költséget fedezi, ami a hulladék kezeléséért jár. Az EU-s hulladék célértékeket mindenhol teljesíteni kell, és az EPR rendszer ezt támogatja.).
A fenti gyűjtésünk a Packaging Recovery Organisation Europe jelentése alapján készült, azon országokat vettük figyelembe, ahol a magyarral összevehető EPR-rendszerek működnek. Az összehasonlítás nem lehet tökéletes az egyes eltérések miatt, de a nagyságrendi különbségek olyan nagyok, hogy az egyes részletszabályok eltéréseinek nincs is igazán nagy szerepe:
az európai mezőnyből a magyar rendszer messze kilóg magas áraival.
Hazánkkal 15 országot lehetett összehasonlítani, és azokat a hulladéktípusokat mutattuk ki, amik Magyarországon is megjelennek az EPR-rendszerben. Emellett feltüntettük a hazai rendszerben nem szereplő alumínium és PET árakat is.
Jól látható, hogy szinte minden kategóriában a legmagasabbak az EPR-díjak Magyarországon. A műanyagok után fizetendő EPR-díj Svédországban és Csehországban, a fa csomagolás négy másik országban drágább, de
a papír és karton csomagolás, illetve a fém csomagolás EPR díja Európa-bajnok a MOL rendszerében.
A négy fő hulladékkategóriában, amire minden országban volt EPR-ár, kiszámoltuk, hogy mekkora lenne a hazai termelők költsége, ha a Mol rendszerében, illetve ha más, alapvetően fejlettebb és jóval magasabb jövedelmi színvonalú országban termelnének. Ahogy az alábbi ábrán látható, a korábbi termékdíjas rendszer Európa középmezőnyébe tartozott,
a MOHU hulladékrendszerében a magyar termelők háromszorosát fizetik, mint 14 európai ország átlaga alapján máshol.
A fenti számításban csak a 2020-as magyarországi csomagolási hulladék mennyiségének 88 százalék szerepelt, amire minden országban sikerült adatokat találni*Svédország esetében nem volt a fa csomagolásra költség, ezért a Magyarországon kívüli átlagot vettük figyelembe.. A termelt csomagolási anyagok és a keletkező hulladék mennyisége sem teljesen esik egybe, de megközelítő számításnak ez megfelelő részletességű.
A legfontosabb hulladékáramokkal kalkulálva is nagyon közel van a négy fő hulladékáram mennyiségéből számított termékdíj költség a 2022-ben ténylegesen befolyt 80 milliárdos tényhez. Ha ugyanezekre az új EPR-díjakat is kalkuláljuk, akkor
a hazai csomagolási hulladék felhasználók 280-290 milliárd forint költséggel számolhatnak éves szinten, ami 3,5-szeresére emeli eddigi költségeiket.
Pedig változásra biztosan szükség lenne, mert Magyarország a hulladékok újrahasznosításában is az utolsók egyike az EU-ban, ahogy az az alábbi grafikonon látható.
Az utolsó, 2020-as adatok alapján Magyarország szinte minden kategóriában az utolsó harmadban van. Egyedül a papírban áll jobban az ország – amiben a MOHU megjelenése a hatszorosára emelte a termelők költségeit egyes papírtermékek, illetve háromszorosára mások esetében*a kartonok ára 57 forint volt, de az italos kartoné 19 forint, a papíré 19 forint. Mostantól egységesen 173 forint.. Ráadásul a lemaradás legfőbb oka, hogy a lakossági hulladékok esetében nagyon alacsony a szelektív gyűjtés, míg a vállalatoknál sokkal közelebb áll az uniós szinthez.
Kíváncsiak lettünk volna, hogy a MOHU szerint reálisak-e a számításaink, de konkrét választ nem adtak arra, hogy éves szinten tényleg 230-300 milliárdos EPR-költség várható-e: Mint írták, “a jövő évi EPR bevételek meghatározása az idei második féléves adatok alapján kerül meghatározásra.”
Ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk a fémhulladékok példáján keresztül, hiába nő meg rendkívül a MOHU bevétele a termékdíjakhoz képest, az átvett hulladékért jóval alacsonyabb árat adnak, mint a piaci. A nagyon alacsony átvételi árakkal kapcsolatban a MOHU azt írta, hogy “az árakat a nemzetközi jegyzésárak és speciális földrajzi viszonyok benchmarkja határozza meg a jelenlegi piaci árakhoz hasonlítva.” Mivel a nemzetközi piaci árak nem változtak érdemben, ahogy Magyarország földrajzi helyzete sem, érthetetlennek tűnik az átvételi árak óriási mértékű csökkenése.
A vállalatoknak az fáj a legjobban, hogy nagyon erőteljesen emelkedik az eddigi termékdíj helyett gyártói felelősségi rendszerben fizetendő díj. Minden csomagolóanyag és a külön meghatározott anyagok után meg kell ezt fizetni, ami számításaink szerint egy százalékkal dobhatja meg az Európa-bajnok magyar inflációt.
A két díj eltérő kategóriákat használ részben a hulladéktípusokra, de összehasonlítva jól látható, hogy egyrészt több termékre kell megfizetni, illetve minden esetben jelentős a növekedés. Környezetvédelmi szempontból viszont erősen megkérdőjelezhető, hogy a műanyag zacskók és a lebomlónak mondott, ám csak speciális körülmények között komposztálható zacskók díja végső soron csökken, ezek ugyanis már nem képeznek kiemelt kategóriát*A műanyag hordtasak a biológiailag lebomló műanyagból készült műanyag hordtasak kivételével 1900 Ft/kg, a biológiailag lebomló műanyagból készült műanyag hordtasak 500 Ft/kg, a műanyag művirág, levél- és gyümölcsutánzat és ezek részei; ezekből készült áru 1900 Ft/kg, illetve a szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek 11 Ft/kg, valamint a szépség- vagy testápoló készítmények 57 Ft/kg díjtétele az új rendszerben nem fellelhető.
Megpróbáljuk néhány példán szemléltetni, hogy mennyire nem életszerűen állapították meg az EPR díjakat. Az irodai papír 128 forintos EPR díja kilónként nemcsak azért sok, mert eddig 19 forint volt. Egy ezer darabos A4-es papír után, aminek kilója körülbelül 700 forint, a korábbi termékdíj a termék árának 3 százaléka volt, az új 128 forintos EPR-díj 18 százaléka, ami aránytalanul soknak tűnik.
A csomagolási papír azonban ennél olcsóbb: például a többrétegű papírból készült orsó kilója körülbelül 200 forint, ezután kell szinte ugyanekkora összegű termékdíjat fizetni. A csomagolási papír EPR díja ugyanis 171 forint. Elég nehezen érthető, miért kerül a begyűjtés annyiba, mint a gyártás és kiszállítás – ráadásul a használt papírért még fizetnek is a papírgyárak.
Nemcsak a rekorder díj miatt fogják a fejüket a cégek
A vállalatok jelentős része egyébként a mai napig nem érti, hogy kell-e regisztrálniuk a MOHU rendszerébe, és ha igen, hogyan. A cég honlapján mindössze egy pár bekezdéses információ van erről. Talán ez lehet az oka, hogy a vállalatok jelentős része nem is regisztrált a rendszer indulásáig: ahogy a MOHU-nál elmondták:
Az intézményi elkülönítetten gyűjtött hulladék volumenének közel 30 százalékát termelő szervezetek nem regisztráltak még a MOHU-nál.
Mivel a darabszámot nem adta meg a MOHU, feltételezhető, hogy még mindig cégek tízezrei nem regisztráltak.
A megrendelés sem igazán működik, mert a MOHU informatikai rendszere az indulás előtti napokban gyakorlatilag elérhetetlen volt, és vállalati vezetők elmondása szerint azóta is akadozik.
De aki sikeresen belépett, az sem biztosan örülhetett: mert olyan vállalatok is megjelentek az alvállalkozói listában, akik le sem szerződtek a MOHU-val, és ez jogilag is aggályos lehet. Rákérdeztünk az okokra, amire a MOHU azt válaszolta: “A hulladékbirtokos regisztráció indulásakor minden cég, aki pályázatott bekerült a rendszerbe, ezért fordulhatott elő, hogy olyan cég is megjelent, aki még nem szerződött. Csak azon cégek kerültek ki a rendszerből időközben, akikkel nem állapodott meg a MOHU”.
A költségvetés nem jár jobban az új rendszerrel
A vállalatok a fentiek alapján a következő évben legalább 200 milliárd forintnyi többletköltségre számíthatnak, aminek java részét a fogyasztókra lesznek kénytelenek áthárítani. Azonban nem csak ők járnak rosszul:
a költségvetés 2024-es tervezete szerint a MOL hulladékkoncessziója egyáltalán nem csökkenti az állami kiadásokat sem.
A 2022-es 93 milliárd forintos támogatást kapó Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt-t. (NHKV) meg fogja vásárolni a MOHU. Ezt a jövőben már nem kell támogatni. Ez a szervezet fizette a rezsicsökkentett lakossági szemétszállítást a szolgáltatók felé.
A MOHU-nak a továbbiakban a termékdíjakból kell finanszírozni egyrészt a rezsicsökkentett lakossági személyszállítást, aminek forrásigénye az infláció miatt bizonyosan növekszik, és évi 100 milliárd forint felé is nőhet.
Eddig a piac vállalati hulladékkezelést meg tudta oldani a vállalatok saját költségén. Ezek a szállítási díjak a jövőben ugyanúgy megmaradnak, csak a MOHU-nak kell fizetni a nem értékes hulladék iránt, az értékkel bíró hulladékok után pedig ugyan nem piaci alapon, hanem a MOHU belátása szerint, de kapnak pénzt a vállalatok, intézmények. Így összességében a MOHU ugyanazt a munkát végzi el nagyjából hasonló költségek mellett, mint az eddigi piaci szolgáltatók.
Nem csak drága, nincs is alátámasztva
Azért sem tudhatjuk, hogy miért pont így határozta meg a kormányzat az EPR-díjakat, mert a saját szabályaikat sem tartják be. A termékdíjat váltó EPR rendszerről szóló kormányrendelet* 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet a kiterjesztett gyártói felelősség kapcsán előírja, hogy az átvételi árak kialakításában fórumot és díjtanácsot kell létrehozni hulladékáramonként.
Magyarán az adott terület érintettjei, például a kartonpapírgyártók, a begyűjtésért felelős szervezetként a MOHU, a terméket felhasználó vállalatok és az újrahasznosításban érintetteknek le kellene ülni, és kitalálni, hogyan lehet minél nagyobb arányban – de legalább az uniós irányelvekben meghatározott mértékig – újrahasznosítani. Ez a papír esetében 2030-ra 85 százalékot jelent.
Azonban a kormány rendeleti úton hirdette ki a a díjakat. Kerestük a témában illetékes Energiaügyi Minisztériumot, de egy hét alatt sem kaptunk választ tőlük.
A hivatkozott rendelet szerint rendszeres párbeszédet kell biztosítani az EPR-díjak kapcsán. Ezért termékáramonként működő országos konzultatív testületeket kell létrehozni, amelyek
kiterjesztett gyártói felelősség fórumok
kiterjesztett gyártói felelősség díjtanácsok
A körforgásos gazdaság megteremtésében, a környezet védelmében nem látszik semmilyen érdemi előrelépés, a kaotikus viszonyok inkább a visszalépés irányába mutatnak. Továbbra sem lehet arra választ kapni, a Mol-on kívül kinek jó az egész nemzetközi szinten is példátlan hulladékkoncesszió.
Senki nem láthatja, hogy milyen alapon sikerült Európa legdrágább hulladékkezelési rendszerét megalkotnia, de a hatásaival mindenki találkozni fog a boltokban: az élelmiszerek ára várhatóan 3 százalékkal növekedhetnek az év második felében.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAlig pár helyen lehet mától fémhulladékot leadni, térképre vittük a telephelyeketElindult a hulladékkoncesszió, ami a lakossági fémátvételben egyelőre alacsonyabb árakat és sokkal kevesebb leadási lehetőséget hozott.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHúszezer magyar dolgozó várja, összeomlik-e néhány nap múlva a hazai hulladékkezelésAggasztó előjelek közepette veheti át júliustól a Mol leányvállalata az országos hulladékkezelést, az ezzel párhuzamosan növekvő díjak miatt pedig ismét drágulhatnak az élelmiszerek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKártérítés jár a Mol-nak, ha nem lép életbe a 35 éves hulladékmonopóliumaDe hogy miért hiúsulna meg az indulás, azt nem részletezi a törvénytervezet.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok ezer milliárdos bevételhez jut a legnagyobb magyar cég a monopolizált hulladékpiaconA koncessziós eljárás lezárása után módosított szabályokkal az addig veszteségesnek látszó üzletet valószínűleg aranybányává tette a kormány a Molnak.
|
Európa legdrágább hulladékkezelési rendszerét vezette be a Mol
|
Senki nem láthatja, hogyan sikerült Európa legdrágább hulladékkezelési rendszerét megalkotnia a Mol-nak, de a hatásaival mindenki találkozni fog.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20230711/europa-legdragabb-hulladekkezelesi-rendszeret-vezette-be-a-mol/
|
2023-07-11 15:30:00
| true | null | null |
G7
|
Évekre visszanyúló nemzetközi vita után, EU-nyomásra nyitotta meg a magyar kormány az online sportfogadási piacot. A „liberalizáció” utáni első engedélyt a kaszinóbizniszből is ismerős kormányközeli szereplőknek, a Habony Árpádhoz és Garancsi Istvánhoz köthető Las Vegas Casino-csoportnak adták ki – vette észre az Mfor.hu.
Mit jelent ez? A budapesti kaszinókat üzemeltető LVC Diamond Kft. sikeresen pályázott online sportfogadási szolgáltatásra, vagyis „távszerencsejáték szervezési engedélyt” kapott a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságától (SZTFH), így jól ismert NER-háttéremberekhez köthető cég lett az első hivatalos versenytársa a TippMixPro-rendszerrel állami monopóliumot élvező Szerencsejáték Zrt.-nek.
Számokban: Több nyilatkozatból tudható, hogy tavaly az online sportfogadás a Szerencsejáték Zrt. árbevételének mintegy 20 százalék adta ki, ami körülbelül 160 milliárd forint. Erre a szegmensre kapott most belépési engedélyt a Vegas. Ráadásul mind a magyar sportfogadás, de főleg az online sportfogadás piacán jelentős a növekedési potenciál: a régióban a sportfogadás egy főre jutó forgalma messze Magyarországon volt a legalacsonyabb 2021-ben.
Az öt fővárosi kaszinó koncessziós jogát birtokló LVC Diamond masszív nyereséget termelt tavaly: 48,1 milliárd forint árbevétel mellett 19,2 milliárd forint profitja volt.
Kormányközeli tulajdonosaiknak a pandémia idején is nyitva tartó kaszinók a nehéz időkben is milliárdokat hoztak.
Tágabb kontextus: Az online sportfogadás 2014-ben került állami monopóliumba, onnantól a külföldi sportfogadó cégek a magyar jogértelmezés szerint lényegében illegálisan szolgáltattak Magyarországon. Az olyan cégek, mint az Unibet vagy a Sporting Odds viszont az EU-s elvekkel ellentétes versenykorlátozásra hivatkozva támadták a szabályozást az Európai Unió Bíróságán. A bíróság megállapította, hogy az EU-engedéllyel rendelkező szolgáltatókat nem lehet csak úgy kizárni az országos engedélyeztetési eljárásból. Végül az új szabályozást a magyar kormány tavaly dolgozta ki, és év végére vitte át a törvényhozási eljáráson.
Szürke zóna: Bonyolítja a képet, hogy például az Unibet – vagy a Bet365 – magyar nyelvű oldalon vár magyarországi online sportfogadókat, egy máltai bejegyzésű engedély alapján. Fontos kérdése a piacnak, hogy a „liberalizáció” után a hatóságok hogyan fogják kezelni az efféle működési modellt.
Mindenesetre június végén a SZTFH közölte: a bankokkal együttműködve megkezdi az illegális szerencsejátékokkal összefüggő bankszámlák pénzforgalmi blokkolását, és júliustól korlátozzák az engedély nélküli szerencsejáték-oldalakkal kapcsolatos be- és kifizetéseket.
Kormányközelből kormányközelbe: A szerencsejáték-biznisz kulcspozícióit korábban sem engedte ki közeléből a NER: a budapesti kaszinóbiznisz hosszú évekig Andy Vajna magyarországi cégbirodalmának fejőstehene volt. Az egykori filmmogul 2014-ben szerezte meg mind az öt fővárosi kaszinókoncessziót, ami azt jelentette, hogy ettől kezdve csak neki voltak ilyen létesítményei a fővárosban, így nagyjából évi 4 milliárd forintos koncessziós díjért cserébe az üzlet minden haszna őt gazdagította.
Vajna halálát követően némi átfutási idő után a budapesti kaszinók működtetési jogát a leggyakrabban csak Orbán Viktor túravezetőjeként emlegetett Garancsi István, és a kormányszóvivő férje, Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerezte meg. Szalay-Bobrovniczky akkor adta le ezeket az érdekeltségeket, amikor honvédelmi miniszter lett.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMilliárdokat hoztak kormányközeli tulajdonosaiknak a járványban is nyitva tartó kaszinókA játékasztal-bevételek nagyot estek, de a nyerőautomatáknál sokkal kisebb volt csökkenés, az online bevételek pedig még emelkedni is tudtak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk50 milliárdot kaszál, aki megörökli Vajna kaszinóit, pedig neked is járna belőleMég hat év van hátra a koncesszióból, és az éves tiszta profit valószínűleg meghaladja majd a 8 milliárdot. Mindez egy állami cégé is lehetne.
|
Liberalizáltak egy piacot, a Habony-Garancsi duó kapta az első engedélyt
|
Mintegy 160 milliárdos, növekedő piacra léphet be a kaszinós cég, a nagy nemzetközi szereplők helyett.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20230711/liberalizaltak-egy-piacot-a-habony-garancsi-duo-kapta-az-elso-engedelyt/
|
2023-07-11 15:37:00
| true | null | null |
G7
|
Kiszabhatja az ÁSZ az ellenzéki pártokra a 3,3 milliárdos büntetést, de behajtani még nem tudja
A Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom összesen 1,68 milliárd forint tiltott kampánytámogatást nyújtott a tavalyi választáson közösen induló 6 ellenzéki pártnak – állapítja meg az Állami Számvevőszék, amely büntetésként ennek a dupláját, 3,3 milliárd forintot készül kiszabni a pártokra, igazolva a kormányzat és a Fidesz „guruló dollárok” politikai vádját. A rekordösszegű büntetés után semmi pénze nem maradna a 6 ellenzéki pártnak a 2024-es választások kampányára.
Működik-e a sokadik ellenzéki összefogás-recept? Meggyőző tud-e lenni Márki-Zay Péter? Vagy marad minden a régiben, és győz a Fidesz, legfeljebb kétharmada nem lesz? Vagy akár az is? Egyáltalán: le lehet győzni ma Magyarországon Orbán Viktort? Belelendült a választási kampány, mi pedig minden pillanatát követjük. Tartsanak velünk!
Nagy bajban vannak az ellenzéki pártok, miután az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is igazolva látja a Fidesz és a kormányzat által már régóta tényként kezelt tiltott kampányfinanszírozás, és a „guruló dollárok” vádját. Az egyik ellenzéki párt a hvg.hu-nak megerősítette: mind a 6 párt megkapta az ÁSZ részjelentés-tervezetét, amelyben leírják, hogy
a Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalmán keresztül – nagyrészt a vitatott amerikai adományokból – összesen 1,683 milliárd forintnyi „tiltott párttámogatást” fogadott el a 6 ellenzéki párt, ezért ennek az összegnek a duplájára, mintegy 3,3 milliárd forintra büntethetik őket.
Az ÁSZ egyelőre nem végleges jelentésében, csak részjelentés-tervezetében szereplő fenti megállapításról és annak következményeiről kedden a 24.hu írt először, de a hvg.hu-nak azóta a hat közül három érintett ellenzéki párt is megerősítette a hírt, amely alapján az ellenzék komoly bajba kerülhet a 2024-es önkormányzati és Európai Parlamenti választás előtt. Mivel
ha a büntetést behajtja az ÁSZ, akkor lényegében a hat párt egyikének, tehát még a legnagyobbaknak sem marad egy fillérje se a jövő évi összevont választás kampányára.
Az ÁSZ egyelőre a nem végleges részjelentés-tervezetet küldte el az ellenzéki pártoknak, akik észrevételeket tehetnek, reagálva a számvevőszék megállapításaira, de ez többük szerint érdemben már aligha befolyásolja a végleges jelentést, mivel az ÁSZ nagyon magabiztosan megállapítja már most, hogy az ellenzéki pártok tavalyi évi választási kampányköltésekről leadott beszámolói nem pontosak, mert azokban nem szerepelt a Márki-Zay Péter közös miniszterelnök-jelölt szervezetétől, az MMM-től „tiltott, nem pénzbeni vagyoni hozzájárulás, tiltott párttámogatás". Az ÁSZ szerint ez,
az összesen 1,683 milliárd forint a miniszterelnök-jelölt és rajta keresztül a hatpárti összefogás érdekeit szolgálta."
Tóta W.: Hej, Rákóczi, Bercsényi, Márki-Zay!
Nyugi, lehet rendes hazafi az a magyar, aki amerikai vagy brüsszeli pénzből próbál több szabadságot kivívni ennek a népnek, amely önerejéből már nem képes erre. Vélemény.
Ez az a pénz, amely az Action for Democracy-n (AD) keresztül érkezett amerikai adomány, amire hivatkozva a kormányzat és a Fidesz már régóta „guruló dollárokat" emleget, sőt, a 2022-es magyar parlamenti választás külföldi befolyásolásáról beszél. Azt korábban Márki-Zay Péter is elismerte, hogy az AD-n keresztül kaptak külföldi adományt, de szerinte csak egy „kiskaput" használtak ki:
Márki-Zay a külföldi kampánypénzről: "Ez nem kiskapu, hanem óriási nagy kapu"
Nem keresett még senki a nyomozás ügyében, de nyugodt vagyok - mondta a hvg.hu-nak Márki-Zay Péter a milliárdos külföldi kampánytámogatásról. Az amerikai adományokról úgy vélte, arról az ellenzéki pártok tudtak, márciusban be is jelentették, amúgy meg nem tiltja semmi, mert a CÖF is ezt csinálja, csak "itthon lopott pénzből".
Egy januári, időközben titkosítás alól feloldott nemzetbiztonsági bizottsági tájékoztató már arra jutott, hogy a korábban ismert 3 milliárdos összegnél 160 millióval több pénz érkezett amerikai támogatásként az AD-tól a tavalyi kampányba, javarészt Márki-Zay mozgalmához, vagyis „a pénzügyi támogatás végösszege 3 174 076 395 Ft”. A jelentés szerint ennek az összegnek az 58 százaléka landolt az MMM-nél, ez pedig meg is felel annak a közel 1,7 milliárdnak, amiről most az ÁSZ megállapította, hogy tiltott párttámogatás.
A hvg.hu által elért, de név nélkül nyilatkozó ellenzéki pártvezetők közül az egyik fel is olvasott néhány megállapítást az ÁSZ nekik megküldött, 70 oldalas részjelentés-tervezetéből. Eszerint például „figyelemmel a választók befolyásolásának igen összetett mechanizmusára, az nem képezheti jogi eljárás tárgyát, hogy egy konkrét kampánytevékenység ténylegesen mely jelölt vagy párt választási eredményét befolyásolta".
Nem is az ellenzéki kampányra kapták a 2 milliárdot, ezek politikamentes szerződések voltak - állítja a DK-közeli médiavállalkozó
Hazug vádnak nevezi a kormánykritikus portál kiadója azt a titkosszolgálati jelentést, amely szerint az ellenzéki kampányba ment a céghez az Action for Democracytól és egy svájci alapítványtól érkezett 1,97 milliárd forint. Ez állítólag politikamentes piaci megbízások ellenértéke volt, de hogy milyeneké, azt a korábban a Pegasus kémszoftverrel is megfigyelt cégvezető, Páva Zoltán már nem árulta el.
A fenti idézettel az ÁSZ elismeri, hogy a közös kampányra – jogi álláspontjuk szerint törvénysértően – költött MMM-es pénz „hatását" lehetetlen lebontani az ellenzéki összefogásban részt vett hat pártra, a DK-ra, az MSZP-re, az LMP-re, a Párbeszédre, a Jobbikra és a Momentumra. És ez a probléma a büntetés kiszabásánál is. Az ÁSZ jelentéstervezete is elismeri a "jogkövetkezmények" résznél, hogy
mivel a tiltott párttámogatás összegének arányosítása nem követhető, a jogsértés megállapítása esetén kiszabni tervezett, a törvény szerinti dupla összegű, vagyis mintegy 3,3 milliárd forintnyi büntetés pártok közötti megoszlása sem rendezett, emiatt pedig további törvényi rendelkezés nélkül a büntetés behajtása nem megvalósítható.
Nem tudják ugyanis, hogy egyenként mennyit fizettessenek meg a 3,4 milliárdból a hat párttal: egyenlően osszák-e fel a büntetés összegét közöttük, vagy például a választáson elért listás eredmények arányában. Ezt az ÁSZ szerint a jogalkotó – vagyis végső soron a kormány és a kétharmados parlamenti többséggel bíró Fidesz-KDNP – feladata tisztázni, mondjuk egy jogszabály-pontosítással, módosítással.
Törvénymódosítással állná útját a „guruló dollároknak" a kormány
Május végéig módosíthatják a kampányfinanszírozási szabályokat.
Ezután hajtható csak be az arányok ismeretében a büntetés összege. A behajtás a pártoknál a nekik járó állami támogatás terhére levonással történik: várhatóan az idei harmadik negyedéves utalástól kezdve folyamatosan visszatartják majd a költségvetési támogatásukat, amíg így „le nem dolgozzák" a büntetést. Ez azonban a kisebb pártoknál akár 1,5-2 éves támogatásmentes időszakot is jelenthet, de a nagyobbaknál is akár egy teljes évet. Ez pedig azt jelenti, hogy
a következő egy évben pénz nélkül maradnak a pártok – mivel a legtöbbnek nincs jelentős cash flow-ja, inkább csak adóssága –, vagyis a 2024-es összevont Európai Parlamenti (EP), és önkormányzati választások kampányát az ellenzéknek lényegében egy fillér nélkül kell végigcsinálnia, miközben a kormánypártoknak lesz pénzük bőben plakátra, kampányhirdetésre – a „támogató" állami-kormányzati hirdetéseken túl.
2023. március. 30. 14:21 Lengyel Tibor Itthon
Mind fideszes a tavalyi választás három olyan jelöltje, aki szabálytalanul használt fel állami kampánypénzt
A 2022-es parlamenti választás több képviselőjelöltjénél is szabálytalanságokat tárt fel az Állami Számvevőszék vizsgálata, az érintett összeg dupláját fizettették vissza velük. Mindhárman Fidesz-KDNP-s jelöltek voltak: Mészáros Lajos, Pánczél Károly és Pócs János.
2023. január. 27. 12:09 hvg.hu Itthon
Korányi Dávid: A kormánypártok egyre nyíltabban használják a titkosszolgálatokat politikai céljaik eléréséhez
Az Action for Democracy elnöke az újabb nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentésre reagált.
|
Kiszabhatja az ÁSZ az ellenzéki pártokra a 3,3 milliárdos büntetést, de behajtani még nem tudja
|
A Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom összesen 1,68 milliárd forint tiltott kampánytámogatást nyújtott a tavalyi választáson közösen induló 6 ellenzéki pártnak – állapítja meg az Állami Számvevőszék, amely büntetésként ennek a dupláját, 3,3 milliárd forintot készül kiszabni a pártokra, igazolva a kormányzat és a Fidesz „guruló dollárok” politikai vádját. A rekordösszegű büntetés után semmi pénze nem maradna a 6 ellenzéki pártnak a 2024-es választások kampányára.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20230620_Kiszabhatja_az_ASZ_a_MarkiZayfele_vitatott_kampanytamogatas_miatt_a_33_milliardos_buntetest_a_6_ellenzeki_partra_de_behajtani_meg_nem_tudja
|
2023-06-20 14:49:00
| true | null | null |
HVG
|
Megszólalt az a cég, amelyik az ellenzék kampánytevékenységének pénzügyi hátterét vizsgáló titkosszolgálati anyagokban visszatérően felbukkan mint az egyesült ellenzék, valamint annak kormányfőjelöltje, Márki-Zay Péter választási kampányában felhasznált, külföldről érkező anyagi támogatások hazai kedvezményezettje. A vállalkozás az Oraculum 2020 Kft., amely az ellenzéki hírportált, az Ez a lényeg kiadója, ügyvezetője és tulajdonosa pedig a korábbi MSZP-s képviselő és komlói polgármester azonos nevű fia, Páva Zoltán.
A hírportál 2019 őszén, az önkormányzati választásokra időzítve indult, és hirdetési kampánya volt a Facebookon a tavalyi választás előtt is. A cég neve tavaly novemberben bukkant fel egy titkosszolgálati jelentésben, mint amelyiknél 1,08 milliárd forint landolt, méghozzá a Márki-Zay Péter kampányát segítő Action for Democracy-tól (AD). A minapi újabb titkosszolgálati anyag pedig további 887 milliót azonosított a céghez érkező külföldi kampánytámogatásként, ezúttal egy svájci alapítványtól:
Itt a titkosítás alól feloldott újabb "dollárbaloldal"-jelentés: találtak még egymilliárdot és egy svájci alapítványt
Tovább bogozták a titkosszolgálatok és nyomozó hatóságok az ellenzék tavalyi kampányának külföldi pénzügyi támogatásait, és arra jutottak, hogy egy svájci alapítványon keresztül e célra, de már nem közvetlenül a Márki-Zay-féle MMM-hez további 900 millió forint körüli összeg érkezett.
A jelentés nyilvánosságra kerülése után a hvg.hu számos ezzel kapcsolatos kérdést feltett az Oraculum 2020 Kft.-t vezető és tulajdonló Páva Zoltánnak, ám nem kaptunk ezekre semmilyen választ. Megírtuk viszont, hogy a korábban a Pegasus kémprogrammal is megfigyelt, egy másik cégével pedig a DK-val szerződő Páva vállalkozásához a jelek szerint 2 milliárd forint folyt be.
Ki az a Pegasussal megfigyelt, DK-közeli médiavállalkozó, akinek a cégéhez több pénz folyt be a kampányban, mint Márki-Zay mozgalmához?
Kerüli a nyilvánosságot a korábban a Pegasus kémszoftverrel is megfigyelt ellenzéki médiavállalkozó, a DK-frakcióval is tízmilliókra szerződő Páva Zoltán, akinek a cégéhez a titkosszolgálatok szerint a kampányidőszakban több külföldi pénz áramlott, mint Márki-Zay Péter mozgalmához összesen.
Ha fenti cikkünk megjelenéséig nem is, egy nappal később levelet kapott a hvg.hu Páva Zoltántól. Ebben a cégvezető egy közleményt küldött – amely közben a cég által kiadott Ezalenyeg.hu-ra is felkerült –, és ebben “hazug vádakat” említve azt írja: “sem az EzaLényeg szerkesztősége, sem kiadója nem kapott külföldi támogatást”.
A híroldal főszerkesztőjével közös Páva-közlemény magyarázata szerint a portál “a híresztelésekkel ellentétben nem kapott külföldi támogatásokat, és maga sem támogatta semmilyen politikai párt kampányát”. Mint írták, “portálrendszerünk online és offline hír- és tartalomszolgáltatói munkát végzett, törvényes szerződésesek alapján“. Úgy fogalmaztak:
Orbán propagandabirodalmának állításaival szemben a valóság az, hogy az Oraculum 2020 Kft. nem támogatásként kapta a jelentésben megjelölt összegeket. Jogszerűen megkötött szerződéses jogviszony keretében nyújtottunk szolgáltatást, amelyet számla ellenében egyenlítettek ki a szerződött partnerek. Ezeknek a megbízásoknak semmi köze nem volt Márki-Zay Péter kampányához.”
A közlemény nyomán újabb, tisztázó kérdéseket küldtünk Pávának, ám ezekre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Pedig – ha jól értjük –, az Action for Democracytól kapott 1,08 milliárdra és a svájci 887 millióra egyaránt vonatkozó állítása, miszerint nem politikai kampányt támogattak belőle, és ezeknek semmi köze az ellenzék és Márki-Zay Péter kampányához, némi magyarázatra szorulna.
Ha ugyanis így van, miért nem jelezték ezt korábban, amikor novemberben nyilvánosságra került az 1,08 milliárdos első összeg. Érdekes az is, hogy az amúgy Márki-Zay kampányát támogató AD miért éppen a kampányidőszakban és miért pont ezt a céget találta meg egy piaci megbízással – a cég méretéhez és forgalmához képest jelentős, milliárdos értékben. Kérdés maradt az is, hogy
az Oraculum 2020 Kft. vajon pontosan milyen, az ellenzéki kampánnyal össze nem függő, politikamentes feladatot végzett a két, összesen csaknem 2 milliárd forintos értékű megbízásért, ami a vállalkozás teljes, 2021-es árbevételének a háromszorosa?
Nem sokkal Páváék előtt egyébként közleményben válaszolt Korányi Dávid, az AD elnöke is a titkosítás alól feloldott jelentésre, amelyben a Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter alá rendelt új szuper-titkosszolgálat, a Nemzeti Információs Központ (NIK) vizsgálta az ellenzék tavalyi kampányának külföldi pénzügyi támogatásait:
Korányi Dávid: A kormánypártok egyre nyíltabban használják a titkosszolgálatokat politikai céljaik eléréséhez
Az Action for Democracy elnöke az újabb nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentésre reagált.
|
DK-közeli médiavállalkozó: Nem is az ellenzéki kampányra kapták a 2 milliárdot, ezek politikamentes szerződések voltak
|
Hazug vádnak nevezi a kormánykritikus portál kiadója azt a titkosszolgálati jelentést, amely szerint az ellenzéki kampányba ment a céghez az Action for Democracytól és egy svájci alapítványtól érkezett 1,97 milliárd forint. Ez állítólag politikamentes piaci megbízások ellenértéke volt, de hogy milyeneké, azt a korábban a Pegasus kémszoftverrel is megfigyelt cégvezető, Páva Zoltán már nem árulta el.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20230127_Nem_is_az_ellenzeki_kampanyra_kaptak_a_2_milliardot_ezek_politikamentes_szerzodesek_volt__allitja_a_DKkozeli_mediavallalkozo
|
2023-01-27 16:25:00
| true | null | null |
HVG
|
Mindenkinek alkotmányos joga hülyének lenni, még a végrehajtói kar hivatalvezetőjének is – körülbelül így fordítható le a szállóigévé vált Simicska-bölcsességet továbbgondolva a rendőrség június 29-i határozata, amellyel bűncselekmény hiányát megállapítva megszüntették a nyomozást a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar két ingatlanának értékesítése ügyében.
Az irodaként használt két ingatlanról, az azokat birtokló, a végrehajtói kar tulajdonában álló cégekről és az épületek értékesítéséről nemrég írtunk, kiemelve, hogy nyomozás folyik amiatt, hogy az ingatlanokat féláron adhatták el. Az egyik vevő Rogán Antal miniszter kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak a cége. Az eladás után az egyik ingatlan addig tulajdonló saját cégét a kar bedöntötte:
Veszteséges cégháló szövődött a végrehajtói kar körül
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által létrehozott cégek jelentős ingatlanvagyont - feljelentések szerint áron alul - értékesítettek, majd az egyik ilyen vállalkozás megszűnt, a másik veszteségesen létezik. A kar közben bedöntötte a saját informatikai cégét is, ami még az ügyvezető bérét is képtelen volt önállóan kitermelni.
A hvg.hu fenti cikke június 27-én jelent meg. Másnap rákérdeztünk a rendőrségnél a csaknem egy éve zajló vizsgálatra, mire június 29-én reggel azt válaszolták, hogy a hűtlen kezelés gyanújával folyamatban lévő nyomozásnak gyanúsítottja nincs, és “bővebb tájékoztatás nem adható”. Néhány órával később a BRFK gazdasági bűnözés elleni főosztályán meg is szüntették az eljárást, mondván:
a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése.”
Pedig maguk a nyomozók is leírták – derül ki a hvg.hu birtokába jutott, az eljárást megszüntető határozatból –: “felmerült annak a gyanúja, hogy az ingatlanok kezelése, majd később az értékesítése során – az MBVK elnöke, dr. Schadl György utasítására – dr. Takács Katalin, az MBVK Hivatalának vezetője olyan döntéseket hozott, melyek az észszerű gazdálkodással ellentétesek voltak.” Az ügy lényege, hogy
a végrehajtói kar – azóta egyébként megszüntetett – cége, a Lóvasút Indóház Kft. az 1999-ben vásárolt, a főváros XIII. kerületében álló, Váci út 201. szám alatti ingatlant 2021 őszén 142 millió forintért adta el.
A végrehajtói kar egy másik, most is működő cége, a Városliget-Ház 13 Zrt. pedig a 2018-ban 490 millió forintért vásárolt, szintén a főváros XIII. kerületében álló, Szegedi út 35-37. szám alatti irodaházat ugyancsak 2021 őszén adta el.
Vagyis a végrehajtói kar – amelynek elnöke korrupciós bűncselekmények vádjával bíróság előtt áll, hivatalvezetője pedig továbbra is a helyén van, miközben élettársa szintén a büntetőeljárás vádlottja – a saját cégein keresztül 2021 őszén két ingatlanától is megszabadult. Az egyiktől egy hónappal Schadl őrizetbe vétele előtt, a másiktól 4 nappal azután.
Mindkettőn áron alul adtak túl, százmilliós nagyságrendű összeget bukva.
Hogy mennyi veszteséggel adták el az ingatlanokat, azt többféleképp is számolhatjuk, és ezeket az adatokat a rendőrségi dokumentum is tartalmazza. A Váci úti, 3 szintes műemléki épület az egykori lóvasúti indóház a tulajdonos cég mérlegében 2021-ben 284 milliós eszközértéken szerepelt, végül felennyiért kelt el. Ez így 142 milliós különbség. Az ingatlant a végrehajtók által kért, a Deutsche Immo Hungary Kft. által készített 2014. december 31-i értékbecslés 290 millióra értékelte, ami közel azonos a könyv szerinti értékkel, azaz a különbség így számolva is szinte pontosan ugyanannyi.
Ám mivel az értékbecslés régi volt, és az ingatlan 2015 után üresen állt, úgy, hogy állagmegóvási munkákat sem nagyon végeztek rajta, az állapota romolhatott. A nyomozás során a rendőrség is ingatlanforgalmi szakértői véleményt szerzett be, és ez alapján az ingatlan 2021 őszi, eladáskori becsült értéke 199,5 millió volt. Így 57,5 millió forint az az összeg, amennyivel olcsóbban eladták az ingatlant.
A másik ingatlan, a Szegedi úti irodaház 2018 őszén került a végrehajtói kar másik cégéhez, a Városliget-Ház 13. Zrt.-hez, 490 millió forintért. Erről a kar megbízásából az évek során három ingatlanforgalmi szakvélemény is készült, és mind jóval a vételár alá becsülte az épület értékét: a 2020-as 243,4 millióra, a 2021 tavaszi 243,6 millióra, míg a 2021 nyári 285,8 millióra.
Ehhez képest 2021 szeptember végén 248 millióért adták el, vagyis 37,8 millióval a frissen becsült forgalmi értéke alatt. A nyomozás során a rendőrség itt is kirendelt saját szakértőt, az ő becslése pedig az ingatlan eladáskori értékét 354,1 millióra tette, ami 106,1 millióval volt magasabb az eladási árnál. Összességében tehát
a végrehajtói kar az ingatlanok eladásán a saját, friss nyilvántartásai, illetve értékbecslése alapján 180 milliót bukott, a rendőrségi nyomozás során becsült értékeket alapul véve 163 millióval járt rosszabbul, de ha a Szegedi úti ingatlan egykori vételárát is nézzük, akkor a kar összes vesztesége eléri a 384 milliót.
Mindez a rendőrség szerint bár felvetheti a hűtlen kezelés gyanúját, nem feltétlenül minősül annak. A nyomozást megszüntető határozatban ugyanis azt írják: ugyan a vagyonkezelő kötelessége, hogy a vagyont lehetőség szerint gyarapítsa, bűncselekményt csak akkor követ el, ha szándékosan szegi meg ezt a kötelességét, felismerve, hogy vagyoni hátránya keletkezhet.
Még nyomoznak a Schadl-barát mentős cégének 50 ezres Covid-tesztjei ügyében, hallgat a végrehajtói kar hivatalvezetője
Mi került 50 ezer forintba egy koronavírus gyorsteszten, amit a végrehajtói kar Schadl György egy barátján keresztül vett? - erre is keresi még a választ a rendőrség. A szerződés aláírói, a kar hivatalvezetője - akinek az élettársa a Schadl-Völner büntetőper egyik vádlottja - és a Schadl-barát mentős cégvezető is hallgat.
Furcsa a felismerés hiányát emlegetni azonban akkor, amikor a gazdálkodásért felelős végrehajtói kari hivatalvezető, Takács Katalin és az ingatlanok adásvételi szerződéseit aláíró két saját cég ügyvezetője, Martonosi László számára a rendelkezésre álló adatokból minimális matematikai tudással is egyértelmű kellett legyen, hogy biztosan 180 millió forintot buknak az értékesítéseken.
Persze előállhat olyan vis maior helyzet, nem várt külső körülmény, ami miatt még vesztességgel is muszáj vagyonelemet értékesíteni. Ilyet azonban a nyomozás nem tárt fel. A rendőrségi határozat rögzíti is: “az értékbecsléssel megállapított értékkel kapcsolatban lényeges körülmény, hogy nincs 'kényszer eladás', az eladó határozhatja meg, hogy milyen árat kíván az ingatlan fejében”.
Ezen a ponton egyébként a rendőrségi határozat átalakul “közgazdaságtan kezdőknek” munkafüzetté és olyan megállapításokat tesz, mint például:
ha kereslet magasabb a kínálatnál, akkor válik jövedelmezővé az ügylet;
a piacgazdaság elmélete szerint az árat az egyensúlyi szakasz határozza meg, ahol a kínálat függvény keresztezi a keresleti függvényt;
a gyakorlatban az ingatlanpiac nem tökéletes piac, nem teljesek az információk, valamint jelen vannak befolyásoló és gátló tényezők;
az értékbecslés fő feladata, hogy megpróbálja felbecsülni az ingatlan árát, szem előtt tartva a rengeteg piaci befolyásoló tényezőt.
A rendőrségi nyomozás végül rögzíti, hogy már csak azért is szüntetik meg a hűtlen kezelés gyanújával folytatott nyomozást, mert az általuk kirendelt ingatlanforgalmi szakértői vélemény alapján a Váci úti ingatlan értékénél az eladási ár csak 28,83%-kal volt kevesebb, a Szegedi úti irodaház esetében az értékbecslésnél 13,23%-kal volt alacsonyabb az eladási ár. Mindez pedig
nem mutat olyan kirívó értékkülönbözetet, amelyből arra lehetne következtetni, hogy nem érvényesültek a rendes gazdálkodás szabályai vagy hogy a hűtlen kezelés bűncselekmény elkövetési magatartásai – különös tekintettel a szándékosságra – megvalósultak volna".
A Váci úti ingatlan vevője a Monk Property Kft. volt. A 2019-es alapítású ingatlanüzemeltető 2022-ben 165 milliós rekordprofitot ért el. Ügyvezetője a veresegyházi Lotharidesz Balázs, a cég tulajdonosa pedig a Monk Solution Kft., amelynek a tulajdonosa Lotharidesz. A végrehajtói kar – miközben a Cházár András utcában saját székháza van – a Hermina úton többszintnyi irodát bérel a Monk Propertytől.
A Szegedi úti ingatlan vevője pedig a Nadan Property Kft. volt, amelynek tulajdonosa Rogán Antal miniszter kabinetfőnöke, egyben egyik gyerekének keresztapja, Nagy Ádám. A Völner–Schadl-ügy nyomozati irataiban többször felbukkan a neve, mint akinek Schadl György a kar elnökeként segített vizsgákat „intézni”, akár úgy is, hogy Nagy helyett más vizsgázott a Pécsi Tudományegyetem jogi karán – az egyetem belső vizsgálata ugyanakkor nem tárt fel szabálytalanságokat e téren.
Belezavarodott a Schadl-ügybe? Elmagyarázzuk, hol tart az eljárás és mi derült ki eddig
Schadl, Völner és Gazdi mindent tagadnak, a korrupciós botrány kirakósának darabjai viszont ha nagyon lassan is, de elkezdtek a helyükre csúszni - a jogerős ítéletre viszont még éveket kell várni.
Nagy Ádámot vélte Hadházy Ákos független képviselő a Schadl–Völner-ügy nyomozati irataiban az akár Rogán Antalra és feleségére is illő keresztnevek társaságában felbukkanó „Tóni, Barbara és Ádám” hármas egyik tagjának, de ezt aztán nem igazán vizsgálták a hatóságok. A Nadan Propertyt és a Monk Propertyt összeköti, hogy ugyanaz a könyvelőjük, ugyanaz az ügyvéd is gründolta őket, és Nagy a saját cége székhelyén adott székhely-használati jogosultságot Lotharidesz vállalkozásának.
Az ingatlanügynek még nincs vége, mert a nyomozást megszüntető rendőrségi határozat ellen a hvg.hu információi szerint a feljelentő panasszal élt. Ebben például arra hivatkozott – és itt a Váci útira utalt – "2015-2021 között az ingatlanárak nem megfeleződtek, hanem a duplájára emelkedtek még abban az esetben is, ha az ingatlan állagában romlás következett be". A feljelentő ehhez hasonlóan az eredeti vételár dupláját tartotta volna reális eladási árnak a Váci úti irodaház esetében is, e számítás alapján pedig összességében még nagyobb, 870 milliós veszteség is érhette a végrehajtókat.
(Nyitóképünkön a végrehajtói kar Cházár Andás utca 13. szám alatti, zuglói székháza, amit még nem adtak el)
|
Több százmilliós buktával adta el ingatlanait a végrehajtói kar, de a rendőrség szerint ez nem hűtlen kezelés
|
Biztos, hogy ráfizetett Schadl György elnöksége idején a végrehajtói kar arra, hogy eladta két budapesti ingatlanát. Hogy mennyire járt rosszul, arra több számítás is van: legalább 163, de akár 384 milliót is bukhatott. Jól járt viszont Rogán Antal kabinetfőnöke, az egyik ingatlan vevője. A rendőrség nemrég bűncselekmény hiányában zárta le a hűtlen kezelés gyanújával folyó nyomozást, mondván: az áron aluli értékesítés lehetett akár figyelmetlen véletlen is.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20230705_vegrehajtoi_kar_ingatlan_eladas_nyomozas_schadl
|
2023-07-05 10:10:00
| true | null | null |
HVG
|
A jelek szerint megszűnőben van az az alapítványhálózat, ami beteg gyerekek és segítségre szoruló állatok fotóival kampányolva hosszú évekig elképesztő hatékonysággal hajtott az 1 százalékos adófelajánlásokra. A három alapítványból egy megszűnt, kettő eltűnt a Facebookról, a honlapjuk nem frissül, az 1 százalékos forrásuk is elapadt.
A jógaközpont és az állatok nélküli állatmenhely
Három alapítványt mutattunk be a „Ha beteg gyerekekre hivatkozva trükköznének az 1 százalékos adóval, az pont így nézne ki” című cikkünkben 2018 végén. Az
az Országos Állatmentő Alapítványról,
a Gyermekmentő Támogató Alapítványról
és a Daganatos.hu Alapítványról van szó.
|
Megroppant az 1 százalékos adókból milliárdokat begyűjtő alapítvány-birodalom
|
A jelek szerint megszűnőben van az az alapítványhálózat, ami beteg gyerekek és segítségre szoruló állatok fotóival kampányolva hosszú évekig elképesztő hatékonysággal hajtott az 1 százalékos adófelajánlásokra. A három alapítványból egy megszűnt, kettő eltűnt a Facebookról, a honlapjuk nem frissül, az 1 százalékos forrásuk is elapadt.
| null | 1 |
https://444.hu/2023/07/14/megroppant-az-1-szazalekos-adokbol-milliardokat-begyujto-alapitvanybirodalom
|
2023-07-14 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Van három, egymással szorosan összefonódó alapítvány, ami elképesztően sikeresen gyűjti az egyszázalékos felajánlásokat, beteg gyerekekkel és segítségre szoruló állatokkal kampányolva.
Annyira hatékony volt az ezen a területen először használt agresszív, az adományokból finanszírozott online kampányuk, hogy félretoltak mindenkit a pályáról.
Ezt segítette az is, hogy a nevük megtévesztésig hasonlít bevált, valóban beteg gyerekekkel és állatmentéssel foglalozó szervezetekéhez.
Az alapítványbirodalom összesen 2,5 milliárd forintot gyűjtött eddig csak egyszázalékos adókból, és még több százmillió forintot egyéb adományokból, támogatásokból.
Csakhogy a tevékenységük messze nem az, amit a nevük alapján sejtene az adományozó.
„Hány állat van most itt?
Ja, itt nincsen most egy sem.”
A meglepő párbeszéd Csobánkán, az egyszázalékos adófelajánlásokat óriási sikerrel gyűjtő Országos Állatmentő Alapítvány székhelyén hangzott el. A faházban kuksoló munkatárssal beszélgettünk, aki a csengetésre nem, de az érdeklődő kiabalásunkra kijött a faházból.
A Muskátli utca 1. nemcsak az alapítvány székhelye, de itt működik a szervezet Ideiglenes Befogadó és Rehabilitációs Központja is. Alighanem ez az, amiről így írnak:
„Az Önök összefogásával megtudjuk valósítani a célunkat, hogy egy európai szintű állatmenhelyet nyithassunk! Kérjük járuljanak adó 1%-ukkal hozzá, hogy az Országos Állatmentő Alapítvány, minél több állatkának adhasson az élethez egy új esélyt!”
Az ingatlan a sajátjuk, az adófizetők felajanlásaiból vették két éve 9,3 millió forintért.
Még októberben jártunk ott, lehet, hogy éppen akkor, amikor már minden állatot megmentettek. Előzetesen nem arra számítottunk, hogy egyetlen macskát vagy kutyát sem találunk itt, hiszen tavaly - ugyancsak az egyszázalékokból - a szomszédos telket is megvette az alapítvány, ahol a beszámolójuk szerint „a szintén kiépítésre került kennelek a gyógykezelés alatt álló állatok ideiglenes elhelyezését szolgálják”.
Érdeklődtünk az alapítványról, de a helyben talált munkatárs azt mondta, hogy ő csak egy önkéntes, keressük az elnökasszonyt emailben. Hogy ez mekkora csapda, az később derült ki. Az önkéntes tanácsát megfogadva ugyanis írtunk a kuratórium elnökének, Gombár Györgyinek, de egy hónap is kevés volt ahhoz, hogy válaszoljon.
Egyebek között arra lettünk volna kiváncsiak, hogy az adóhatóság miért zárta ki idén az egyszázalékos adófelajánlásokat gyűjtő szervezetek közül az Országos Állatmentő Alapítványt.
Elég sikeresek voltak eddig, összesen 185 millió forintot húztak be csak az adófelajánlásokból 2012 és 2017 között, további tízmilliókat egyéb adományokból, támogatásokból. Az alapítvány már a kezdet kezdetén sem csinált titkot abból, hogy eleve az egyszázalékos adófelajánlások gyűjtése a céljuk, a 2011-es beszámolójukban ezt írták: az alapítványnak a
„hosszú távú tervei megvalósításához komolyabb bevételi forrásokra van szüksége, melyre kiválóan alkalmas lehet az adó 1 százalékos felajánlás”.
A hosszú távú terv volt például a központ, amit meglátogattunk Csobánkán.
Azt, hogy idén nem gyűjthetnek adófelajánlásokat, elég sajátosan jelentették be:
Valójában arról van szó, hogy a NAV letiltotta őket. Ez az adóhatóság nyilvántartásából derül ki. Hogy miért, azt nemcsak Gombár Györgyi elnökasszonytól, hanem az egyszázalékos homályzóna oszlatásában nem kifejezetten segítőkész NAV-tól is hiába kérdeztük, nem kaptunk választ.
Nem szüntették meg a tevékenységüket, mert a honlapon megjegyezik azt is, hogy „Egyéb anyagi és tárgyi támogatásaikat/felajánlásukat továbbra is szívesen fogadjuk”.
Az alapítvány úgy lett letiltva az egy százalék gyűjtéséről, hogy éppen tavaly a Nemzeti Együttműködési Alaptól 1,1 millió forintot kaptak működési költségre, amit a beszámolójuk szerint könyvelési és ügyvédi díjra költöttek.
A meg nem született kutyák alapítványa
Miközben a honlapjukon azzal adják el a tevékenységüket, és nyerik meg az adózók szívét, hogy az utcán lévő, bajba jutott, beteg, megkínzott, kidobott állatokon (vagy ahogy írják, állatkákon) akarnak segíteni, időközben áthangolták a tevékenységüket. A Facebook oldalukon akadnak arról szóló hírek, hogy elvittek orvoshoz beteg állatokat, időnként keresnek gazdákat kutyáknak, vagy megosztanak erről szóló posztokat, de mostanra az ivartalanítás lett a fő tevékenységük. Volt, hogy pályázatot írtak ki civil szervezetek részére ivartalanítás támogatására (2015-ben, 10 milliós kerettel), de 2014-ben például oktatási segédanyagra fordítottak 34,3 millió forintot. Hogy pontosan mire, azt nem tudni, vélhetően az ivartalanítás a téma. A név maradt Országos Állatmentő Alapítvány, az adománygyűjtés aligha menne ilyen jól Alapítvány Az Állatok Ivartalanításáért néven.
Korábban büszkén hirdették, hogy nem költenek bérekre, a személyi jellegű kiadások mégis elkezdtek megszaladni. 2015-ben 2,6 millió, 2016-ban 5,5 millió, tavaly már 11,5 millió szerepelt ennél a tételnél.
A fonyódi faház
A csobánkai állatmentőknél is sikeresebben gyűjti az egyszázalékokat a Gyermekmentő Támogató Alapítvány. 2007 óta 600 millió forintot húztak be adózóktól az agresszív, az adófelajánlásokból bőségesen finanszírozott online kampánnyal. Lehetne ez a szám még magasabb is, ha két évre nem lettek volna letiltva ők is. 2017-ben visszatérhettek az egyszázalékos pályára, újra sikeresek, tavaly és idén összesen 120 millió forintot kaptak.
Fonyódon a Mecsek utca a vasút mellett van. Egyik oldalon a sínek, a másikon házak. Így aztán ebben az utcában nincs páros és páratlan oldal a számozásban, egyesével nőnek a házszámok. A 10. és a 12. között ez az épület van.
Vagyis feltételezhetően ez a Mecsek utca 11.. Nincs kiírva házszám, ahogy semmilyen felirat sem.
Pedig a faház a Gyermekmentő Támogató Alapítvány székhelye. (Semmiképpen sem keverendő össze a nyaranként Balatonlellén valóban mentőautókkal mentő Magyar Gyermekmentő Alapítvánnyal.) Hetek óta próbáltuk őket elérni a honlapon megadott telefonszámon, de hiába. A ház elhagyatottnak tűnik, nem úgy nézett ki, mintha csak a boltba ugrottak volna ki. A kukásmatricából is az derül ki, hogy csak nyáron kérnek szemétszállítást. A leveleket sem ide irányítja az alapítvány, hanem egy csobánkai postafiókba. Ez megegyezik az Országos Állatmentő Alapítvány postacímével.
A két alapítványnak nemcsak a postacíme azonos. Mindkét kuratórium elnöke Gombár Györgyi.
A két alapítvány sokáig egy címen is működött, Budapesten a XIII. kerületben, a Párkány utca 33-ban. Innen költöztek Csobánkára, illetve Fonyódra. Mindkét kuratóriumban tag volt Gombár Györgyi mellett Radó Krisztina is.
A kuratórium elnökéről, a sminktetoválóként dolgozó Gombár Györgyitől nem találtam olyan nyilatkozatot, ahol az arcát vállalva állt a nyilvánosság elé. A honlapon sincs róla fotó.
Bár az egyszázalékok elkérése bizalmi dolog, és igényelné az átláthatóságot, arról, hogy a Gyermekmentő Támogató Alapítvány az elmúlt években mire költötte a nekik átutalt pénzt, szinte semmi sem derül ki.
Megemlítik, hogy vettek ingatlant, ahol a rászoruló gyerekek nyarlhatnak majd, a munkálatok is megkezdődtek. Hogy hol, azt nem említik. Van időbeli egybeesés az átjelentkezéssel Fonyódra. Lehet, hogy a székhelyükön lesz a nyaraló, de ez nem állítható biztosan. A munkálatoknak sem látni nyomát.
A honlapra kötelező minimumként az éves beszámolóka tették ki. Ezekben a gazdálkodás alapadatain kivül lényegében semmi sincs. A tavalyi évről például ennyi tudható meg: az alapítvány „2017-ben is folytatta közhasznú tevékenységét. Fő célja 2017-ben is alapító céljainak megfelelően a gyermekek egészségmegőrzése, betegségmegelőzése”.
Ami eleve egy óriási csúsztatás. Az alapítvány eredeti célja - akárcsak az Országos Állatmentő Alapítványnál - ugyanis messze nem ez volt. A neve - különösen a rövidebb névváltozat, Gyermekmentő Alapítvány - sem azt sugallja, hogy a betegségmegelőzés lenne a fő feladatuk.
Az eredeti célok ezek voltak:
a gyermek intenzív, illetve a baleseti sebészeti osztályok műszerezettségének korszerűsítése;
országos és megyei szinten segíteni az egészségügyi intézményekben a betegellátást;
újszülött osztályok, szülőszobák és égési sérültek ellátását;
rossz szociális helyzetben levő balesetet szenvedett gyermekek megsegítése;
fontos kórházi osztályok támogatása, a bezárásuk megelőzése érdekében
Klasszikusan olyan célok, amikre könnyű az emberek támogatást kérni. Annak viszont semmi nyoma, hogy ilyen célokra költene az elmúlt években az alapítvány.
Küldtünk ide is kérdéseket, de nem kaptunk tőlük sem választ.
A beszámolójuk azzal zárul, hogy a tevékenységükről bővebben az alapítvány honlapján lehet tájékozodni. Itt valóban megtalálható egy tevékenységünk menüpont, amire kattintva fájdalmasan sok, segítségre szoruló beteg gyerek fényképe látható. Valószínűleg nem véletlenül nincs jelezve, hogy a szívszorító esetek közül a legutolsó is jó régen volt már, hét évvel ezelőtt került fel a honlapra. Ez onnan derül ki, hogy a Facebookra a 12 éves, agydaganattal műtét Zsolt történetét ekkor tették ki.
Ezek a 2011-es, vagy még régebbi posztok sem arról szólnak, hogy mennyi pénzzel támogatta a bemutatott gyerekeket az alapítvány, hanem arról, hogy számukra külön gyűjtéseket indítottak, egyben felhasználták ezt a lehetőséget is arra, hogy kampányoljanak saját maguk mellett és az egy százalékokat is elkérjék.
A honlapon két friss cikk van. Az egyik egy tájékoztató arról, hogy 15 éve működnek. Ebben van két olyan videó is, amiben műszert ajándékoznak kórháznak. Mindkettő még 2012-es. A másik egy családi napról szól, amit egy kalandparkban tartottak szeptemberben.
Mintha hat éve megállt volna az idő a Gyermekmentő Támogató Alapítványnál. Pedig azóta is kaptak 250 millió forintot az egyszázalékokból.
A Facebook-oldaluk sűrűbben frissül. Itt a tevékenységüknél a „beteg gyermekek és családjuk támogatása” van feltüntetve. Többnyire más posztjait osztják tovább, soknak semmi köze nincs beteg gyerekekhez. Ami saját: tavasszal kérik az egy százalékot, még játékot is hirdetnek, tabletet sorsolnak ki azok között, akik megosztják a felajánlásokat kérő posztjukat.
A facebookos posztok és a honlapon az egyetlen friss cikkben talált bekezdés alapján egyetlen egy konkrét tevékenységük látszik az elmúlt évekből. Az nem a beteg gyerekek, családjaik vagy a kórházak megsegítése: félévente beszállnak egy egészségnapként hirdetett családi rendezvénybe (idén ősszel és tavasszal Nőtincsen, tavaly Pilisvörösváron). Elsősorban azért, hogy 200 gyerek számára ingyenes ételintolerancia tesztet végezzenek el. Nem rászorultsági alapon, jelentkezési sorrendben. Az alapítvány bőkezűen fizet érte, alkalmanként 11 millió forintot. Az eseményen készült fotók alapján ez erősen az 55 ezer forintos tesztet forgalmazó cég reklámja is.
A beszámolókból kinyerhető töredékes információk alapján az elmúlt években ezekre a tesztekre összesen megközelítőleg százmillió forintot fordíthatott az alapítvány, és mindig ugyanattól a cégtől vásárolták ezeket. Csak egy példa a 2011-es beszámolóból, ami beszédesen mutatja az arányokat:
kórházból hazatérő beteg gyerekeknek steril szoba és élhetőbb környezet kialakítása 607 296 forint értékben
az alapítvány által megfinanszirozott ételintolerancia vizsgálatok: 21,7 millió forint
Hogy melyik az a szerencsés cég, amelyiktől ilyen mennyiségben vesz ételintolerancia teszteket az alapítvány, és az milyen viszonyban van az alapítványbirodalom legfontosabb szereplőjével, arról mindjárt bővebben.
Akik miatt szigorították az egyszázalékos szabályokat
Nemcsak az Országos Állatmentő Alapítványnál és a Gyermekmentő Támogató Alapítványnál nem fedi le hajszál pontosan a tevékenységüket az, amire eredetileg pénzt kérnek.
Az egyszázalékos adománygyűjtés évekig legsikeresebb, eddig összesen 1,7 milliárd forintot gyűjtő szereplőjénél, a Daganatos.hu-nál sem arra gondolna az ember, hogy gyerekjógaközpontra megy az egy százalék jelentős része.
Ők stabilan az első helyen álltak az 1 százalékos toplistán, amíg le nem tiltották őket is, a Gyermekmentő Támogató Alapítvánnyal együtt.
2017-ben visszatértek, rögtön a második helyre.
A három alapítvány bevétele 1 százalékos felajánlásokból (Ft) Adóév Gyermekmentő Támogató Alapítvány Daganatos.hu Országos Állatmentő Alapítvány 2007 2,391,516 2008 6,959,550 5,775,861 2009 23,960,948 103,474,094 2010 70,003,313 285,688,249 2011 129,979,764 338,566,849 2012 110,002,795 328,058,831 13,223,017 2013 111,387,738 346,934,063 35,854,578 2014 19,045,586 71,773,902 46,712,517 2015 31,090,488 2016 32,513,206 2017 44,347,775, 122,268,275 25,964,422 2018 75,509,622 140,928,234 Összesen: 593,588,607 1,743,468,358 185,358,228 Forrás: 444-gyűjtés/NAV
Nem meglepő, de a Daganatos.hu alapítványnál is megtalálható Gombár Györgyi. Kivételesen nem kuratóriumi elnökként, hanem alapítóként és egyszerű kuratóriumi tagként.
Ezt a kuratóriumot Bornemissza Tamás vezeti, aki alapító a korábban említett alapítványoknál. Hogy még erősebb legyen az összefonódás: mindhárom kuratóriumban tag volt Radó Krisztina, és kettőben Fazekas Krisztina Tünde.
Van még azonosság. A Dagantos.hu és a Gyermekmentő Támogató Alapítvány annak is köszönhette a sikerét, hogy valódi tevékenységet folytató alapítványhoz hasonló néven működtek. De annyira hasonló néven, hogy a Dagantos.hu-nak ez már egy módosított neve. Az eredeti Daganatos Gyermekekért Alapítvány volt. Ez egyetlen szó kivételével megegyezett egy évek óta működő alapítányéval, az Együtt a Daganatos Gyermekekért Alapítványéval. A régebb óta működő szervezet bírósághoz fordult és nyert is, 2012-ben névváltoztatása kötelezték a Bornemissza-Gombár-féle alapítványt. Ebből lett a Daganatos.hu. A Gyermekmentő Támogató esetében a Nemzetközi Gyermekmentőre és a Magyar Gyermekmentőre rímel a név. Az nagy különbség, hogy Gombár alapítványának nincs mentőautója, mint arra sajátos védekezésként maguk is felhívták a figyelmet, amikor kirobbant körülöttük a botrány 2012-ben. Ezzel próbálták jelezni, hogy biztosan nem róluk van szó, amikor egy meg nem nevezett gyermekmentő alapítvány gyanús ügyeiről kezdett beszélni a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal.
A Heti Válasz foglalkozott először a két alapítvánnyal 2012-ben.
A cikkben az szerepelt, hogy a két alapítványba a befolyt támogatásoknak mindössze hét százalékát költötték elsődleges céljukra, a betegek családjainak megsegítésére. Miközben arra, hogy a Google keresője az ő honlapjukat dobja ki első helyen, s így további adományokat gyűjtsenek, több mint százmillió forintot fordítottak.
Az egyszázalékos adományokra keresőoptimalizálással és agresszív online kampánnyal hajtó két alapítvány rettenetesen zavarta a hasonló területen tevékenykedő szervezeteket. Arra panaszkodtak, hogy vagy elkezdenek ők is költeni hirdetésekre, de akkor kevesebb jut a beteg gyerekek támogatására, vagy a céljaikra koncentrálnak, de akkor besöpri az egy százalékokat a Daganatos.hu és a Gyermekmentő Támogató Alapítvány. A Gombár-féle alapítványoknak ilyen dilemmája nem volt: a két alapítvány 2010 után elfoglalta az első két helyet az egyszázalékos toplistán.
A Heti Válasz 2012-es cikke után a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálódni kezdett, a parlament pedig módosította az egyszázalék felhasználására vonatkozó szabályokat. A bevétel negyedét lehetett csak működésre fordítani, és 10 százalékban maximalizálták a reklám- és marketintköltségeket, amit addig nem szabályoztak. (A dagantos.hu kuratóriumának elnöke, Bornemissza Tamás a Heti Válasznak évekkel ezelőtt azt mondta, hogy egy informatikai cég projektmenedzsere.)
A Kehi 2012 őszén bejelentette, hogy a két, általuk ekkor még meg nem nevezett alapítványnál is súlyos visszaéléseket tárt fel. Erről Varga András, a KEHI osztályvezetője egy előadásban beszélt 2013 novemberben.
Varga utalt arra, hogy az alapítványok hirdetett tevékenysége gyermekmentés, anyagi támogatás nyújtása beteg gyermekek családjainak, illetve kórházak fejlesztése volt. „A valós tevékenységek kis átfedést mutattak ezekkel a célokkal. A gyermekmentéssel kapcsolatban például az alapítványoknál egyetlen mentőautót sem találtunk, és semmi olyan tevékenységgel nem találkoztunk, ami tényleges gyermekmentésre utalt volna. Kiderült, hogy ez csak egy „hívószó" volt az adományok gyűjtéséhez" - mondta.
Az ellenőrzés arra kereste a választ, hogy milyen törvénysértő, pazarló és magáncélú kiadások voltak a kiadások között. „Ilyennek tekinthető végső soron az internetes reklám is, de itt professzionálisak voltak az alapítványok. A felhasználásnál azonban már nem. Találtunk magáncélú mobiltelefon-használatot, illetve elegáns lakóparkban bérelt többszobás lakásokat, mint irodákat. Személygépkocsikat is vásároltak, ami önmagában nem lenne gond, de ezeket nem az alapítvány céljainak megvalósítására használták. Egyik alapítványnál ismerősöket támogattak a pénzből, és bár tökéletesen „lepapírozott" esetekről volt szó, de mégis feltételezhető, hogy nem ez volt a támogatói cél. A legnagyobb költési kört a túlárazott eszközbeszerzések és vizsgálatfinanszírozások jelentették. Mintegy 250 millió forint értékben finanszíroztak az alapítványok orvosi vizsgálatokat, a vizsgálatok végrehajtója jellemzően egy azonos tulajdonosi körhöz tartozó cég volt. Ezek az árak a piacinál jóval magasabbak voltak, és jó részének elvégzését nem is tudták igazolni. Az eszközbeszerzéseknél is ez volt a jellemző, a túlárazás" - mondta az előadó.
Bőcz Sándor, a KEHI kabinetfőnöke 2013-ban az általuk lezárt vizsgálatakról azt mondta, hogy volt olyan alapítvány, ami a piacon 37 millió forintért beszerezhető eszközt nem közvetlenül a forgalmazótól, hanem egy másik cég közbeiktatásával 87 millió forintért vett meg. Az ötvenmilliós különbség a közbeiktatott cég haszna volt.
A KEHI megállapította, hogy céltól eltérően használtak fel 127,7 millió forintot, és pazarlónak ítéltek 287 millió forintnyi felhasználást. Összesen 231 millió forint ment reklámra a 966 millió forintos bevételből, végül összesen 68 millió forintot kaptak meg ténylegesen a rászorultak. Mindezek alapján a Hivatal feljelentést tett költségvetési csalás bűncselekmény miatt.
Annak ellenére, hogy meglehetősen konkrét dolgokat említett a Kehi osztályvezetője és a kabinetfőnöke, a Legfőbb Ügyészség végül megszüntette a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hűtlen kezelés bűntette miatt indított nyomozást 2016 végén, illetve 2017 márciusban. Megkeresésünkre bizonyítottság hiányával indokolták a vádemelés elmaradását. A fellebezéseket is elutasították.
A KEHI-t is megkerestük, hogy megismerhessük az akkor készült jelentésüket. Azt azonban nem adták ki, arra hivatkozva, hogy az döntés megalapozását szolgáló adat, ezért tíz évig titkos.
A Daganatos.hu Alapítvány a vizsgálatok idején közelményet adott ki, amiben azt írták: „Sajnálattal tapasztaljuk, hogy az évről-évre csökkenő adóbefizetések miatt rendkívül éles-, és mára lejárató kampány is indult a civil szervezetek között. Emiatt nem csak bennünk, hanem az összes alapítványban megrendülhet a támogatók bizalma, pedig mi hiszünk abban, hogy minden egyes segítő- és támogató alapítvány azért jött létre, hogy valóban megfogja az elesettek kezét”.
Parádés visszatérés az eltiltásból
Az egyszázalékos mezőre kétéves száműzetés után visszatérő Daganatos.hu és a Gyermekmentő Támogató Alapítvány 2017-ben ismét tarolt, ahogy idén is sokan támogatták őket.
A három alapítvány együtt eddig 2,5 milliárd forinthoz jutott egyszázalékos felajánlásokból.
Ehhez jön még több száz millió forint egyéb támogatásokból, adományokból.
Egy pillantra visszatérve, honnan is indult az egyszázalékos adománygyűjtés egykori és lendületesen visszatérő királya:
„A Daganatos Gyermekekért Alapítvány fő célja a daganatos, hematolgóiai daganatos betegségben szenvedő gyerekek támogatása, felépülésének elősegítése. Fő tevékenységünket alapítványunk neve is kiválóan tükrözi” - írták a 2009-es közhasznúsági jelentésükben, megerősítve, hogy mégiscsak a daganatos gyerek a fő hívószó.
Ehhez képest - akárcsak a Gyermekmentő Támogatónál - mostanra már főleg a megelőzés lett a céljuk. Az alapítvány az új irányvonalat már így foglalja össze:
„Nagy öröm számunkra ha egy daganatos gyermek meggyógyul, ám még nagyobb, ha meg se betegszik!”
Amivel nehéz vitatkozni. Amennyiben jut az eredeti célra, a daganatos betegek és családjainak támogatására.
És mintha a Facebook-oldalul kezelője is elfeledkezne néha arról, hogy kikről is szól az alapítvány neve.
A Dagantos.hu a Pünkösdfürdő utca 48. szám alatt vásárolt egy lakást 2016-ban. Ott egy Egészségközpontnak nevezett "gyermekvitál stúdiót" alakítottak ki. Erre tavaly és tavalyelőtt összesen 61 millió forintot fordítottak. Ezt az egészségközpontot nem úgy kell elképzelni, hogy oda elsősorban daganatos betegséggel küzdő gyerekek járnak. Ez várja a gyerekeket:
Mora Nova kezelés (Ez az orvosok körében finoman szólva is vitatott módszeren alapul. Az alapítvány így foglalja össze: „a természetgyógyászat hatókörében működő, biofizikai állapotfelmérő és energetikai harmonizáló rendszer”. Állításuk szerint sem helyettesíti a klinikai diagnosztikát és kezelést.).
Spirituális Választerápia (ez „egy szellemi-lelki, tanácsadó módszer amely életünk bármely területét akadályozó okok feltárására szolgál”).
elektroszmog mérés
Yin jóga
gyerekjóga
Utóbbinál kissé furán vette ki magát, amikor a Daganatos.hu nevében az RTL Klub reggeli műsorában nyilatkozó Almási Fannitól tavaly megkérdezték, hogy egészséges gyerekek jönnek-e a jógára vagy valamilyen mozgáskoordinációval vagy bármilyen problémával rendelkező gyerekek, a válasza pedig az volt, hogy alapesetben egészséges gyerekeknek tart gyerekjógát, de „vannak enyhe olyan problémák, amiket tudunk ezzel kezelni”, akár dadogás, akár mozgáskoordinációval kapcsolatos vagy tanulási zavar. Szerinte fontos célja az alapítványnak, hogy a daganatos gyerekeket és családokat támogassa, de aztán arra jutottak, hogy mi lenne, ha ezt kiterjesztenék az egészséges gyerekekre, mert testi és szellemi egyensúllyal sok betegséget meg lehet előzni. Egy későbbi posztból az derült ki, hogy várják azért gyerekjógára a daganatos gyerekeket is. A központ idén januárban nyílt meg, így néz ki, felnőtteknek is tartanak jógát.
Amikor a 100 négyzetméteres ingatlant megvette az alapítvány, a kuratórium arra is felhatalmazta az elnököt, hogy adja el a hozzá tartozó garázst, és vegyen egy jobb parkolásra alkalmas garázshelyet 2,5 millió forintért.
A Pünkösdfürdő utcai, 61 millió forintos jóga- és életmódközpont mellett Balatonfüreden is vett ingatlant az alapítvány.
Hogy hol van, azt kérdésünkre nem árulták el az alapítványnál telefonon, ahogy mást sem. („Miért lenne kötelességünk tájékoztatni a sajtót?” - kérdezte az adófelajánlásokból élő alapítvány munkatársa.) Ő is írásban kérte a kérdéseinket, elküldtük, tőlük sem kaptunk választ. Végül más úton megtaláltuk a balatonfüredi nyaralót, de előtte muszáj átfutni a történetét.
Az alapítvány 2008-ban gyűjthetett először egyszázalékot, egy évvel később, 2009-ben az ebből befolyó pénzből már vásároltak is ingatlant a Balatonnál, rögtön kettőt is, hogy ott beteg gyerekek családostul nyaralhassanak. Egyszerre akár öt család is.
A nyaralóra eddig minimum 76 millió forintot költöttek az adófelajánlásokból, csak tavaly 12 milliót.
Az elmúlt hosszú 9 év kronológiája az alapítvány kuratóriumának rövid beszámolóiból:
2009: „A 2 db egymás mellett elhelyezkedő telek egy helyrazji számra történő rendezése, és az építési engedélyezési tervek elkészítése elkezdődőtt.” A munkák befejezését 2011 végére ígérték.
2010: „a többször módosított építési engedélyezési tervek elkészítése sikeresen befejeződött, az építési engedély jogerőre emelkedett”. Áthelyezték a közműveket (vízóra, gázóra), kerítést építették, kiválasztották a kivitelezőt.
2011-ben - amikor eredetileg be kellett volna fejezni a közösségi házat - a beszámoló szerint az épület szerkezetkész állapotban volt, épületgépészeti munkák folytak.
2012: szerződtek nyílászárók legyártására és beszerelésére, épületgépészeti munkákra, medence vásárlásra, villanyszerelési munkákra, belsőépítészeti munkákra, burkolatok vásárlására, homlokzati hőszigetelésre, biztonságtechnikai rendszer kiépítésére, távfelügyeletre. Saját beszámoljuk szerint 2012 végéig 50 millió forintot fordítottak a nyaralóra.
2013: beltéri megfigyelőrendszer kiépítésére, dryvitozásra, a régi kisház elbontására, ablakpárkány megrendelésére és beszerelésére, kerítésépítésre, konyhabútorok beszerzésére és beszerelésére, külső faborításra, térburkolatra, bádogos munkákra, belső takarításra, kertkarbantartásra, kukakihelyezésre, bútorbeszerzésre. 2013-ra 1,1 milliót írtak kiadásra, hogy „kényelmesebbé tegyék a gyermekek ottlétét”.
2014: „a daganatos, leukémiás gyermekek részére épülő rehabház építésének folytatása”
2015: „ rehab. ház építésének folytatása”. Medence karbantartására is szerződtek és szakipari javítási munkálatokat végeztettek. Kiderült, hogy el akarták adni az ingatlant, legalábbis váratlanul felbukkant egy kuratóriumi döntés arról, hogy a visszavonják a balatonfüredi ház értékesítését. Ezután még a pinceszint utólagos szigeteléséről is elfogadtak ajánlatot. Beszámolójuk szerint ebben az évben 5,4 millió forintot költöttek a rehabilitációs házra, hogy még kényelmesebbé tegyék a gyermekek ottlétét.
2016: rehabilitációs ház építésének folytatása. Nehéz hova tenni a döntést, hogy elfogadták a kuratórium elnökének a javaslatát kültéri medence építésére, amire 9 milliót szánnak, hiszen négy évvel korábban már vettek medencét és annak karbantartására is szerződtek 2015-ben. Lehet, új medencét vettek.
2017: rehabilitációs ház építésének folytatása, erre 12 milliót költöttek abban az évben.
A balatonfüredi egybenyitott ingatlan a Balaton utca-Oszlop köz sarkán van. Felirat ezen sincs, csak annyi, hogy kamerával megfigyelt terület. Viszont teljesen más, mint a déli parton a Gyermekmentő Támogatók fonyódi székhelye, és egészen késznek tűnik.
Arról eddig egyetlen egy hír sem jelent meg az alapítvány honlapján vagy akár a Facebookon, hogy dagantos, leukémiás gyerekek nyaraltak volna itt. Pedig nem az az alapítvány, amelyik szemérmesen elhallgatja, ha odaad/átad valamit, a gyerekjógáról is rendszeres beszámolnak, mástól is átvesznek posztokat. Különös lenne, ha éppen a nyaraló beteg gyerekek maradtak volna ki. 2013-ban - amikorra már régen működnie kellett volna a háznak - posztolták a látványtervet. Az épület befejezéséről viszont egy szó sincs sehol.
A balatonfüredi ház egyébként többször is előjött hivatkozásként, amikor járművet vásárolt az alapítvány. Az autóvásárlás egyébként is kötelező ezeknél az alapítványoknál. A Gyermekmentők 2011-ben 8 millió forintért vettek egy autót „rossz szociális helyzetben lévó beteg gyermekek családjának látogatására, környezettanulmány készítésére, eszközök szállítására, kórházlátogatásokra”. A Daganatos.hu két éven belül két autót is vett. 2010-ben 5,5 millióért egy Mercedes Viano 2.2 cdi-t „daganatos, leukémiás beteg gyermekek támogatására szánt eszközök országos szintű kiszállításához, környezettanulmányok elvégzéséhez, családlátogatáshoz”. Egy évvel később 9,9 millió forintért vettek egy Toyota Avensis 2.2 WG D-Catot is, „daganatos, leukémiás beteg gyermekek támogatására szánt eszközök országos szintű kiszállításához, környezettanulmányok elvégzéséhez, balatoni nyaraló építésének koordinálásához.”
Aztán 2016-ban is hivatkoztak a nyaralóra egy járművásárlásnál. Egy 7 személyes kisbuszt vettek 10,5 millió forintért „az Alapítvány által szervezett célszerinti programok, rendezvények kiszolgálására, továbbá a gyermekek rehabilitációs házba történő szállítására a szükséges használatba vételi engedélyek megszerzését követően”. Közben lecseréltek egy Mazdát is egy Skoda Octaviára. A kuratórium 2016 végén felhatalmazást adott az elnöknek, hogy a pár hónappal korábban vásárolt kisbuszt 8 millióért eladja. Azt, amivel a balatonfüredi nyaralóba vitték volna a gyerekeket. Hogy sikerült-e eladni, kinek és vettek-e azóta újabb buszt, autót, arról nem tudni, mert a tavalyi kuratóriumi döntések már nincsenek fent a honlapon.
Alapítvány az egészséges gyerekeknek
A Daganatos.hu - számos egyéb támogatás és adomány mellett - csak egy százalékokból 1,7 milliárd forintot gyűjtött eddig. Ebből saját - a két másik alapítványnál egyébként részletesebb, de fontos információkat így is kihagyó - számításaik szerint is csak 899 millió forintot fordított „daganatos, és leukémiás beteg gyermekek kezelésére, és a betegség kialakulásának megelőzésére”. Előbbibe sorolható például a 9 éve épülő nyaraló, utóbbi meg például a jógaközpont, és még egy sor meglepő dolog, ami elsőre furcsán hangzik egy daganatos gyerekek megsegítésére gyűjtő alapítványtól.
Itt például azt hirdetik, hogy megfelelő táplálkozással megelőzhető a rák.
Az összefonódásokat ismerve aligha véletlen, hogy a Gyermekmentő Támogató és a Daganatos.hu is ugyanabban találta meg a beteg magyar gyerekek megsegítésének nagyon fontos eszközét: ez nem a családok anyagi támogatása vagy az onkológiai központok felszereltségének javítása, hanem az ételintolerancia vizsgálat. Az ezt központba állító családi egészségnapot lényegében közös rendezvényként hirdetik a teszt forgalmazójával.
A meglehetősen drága, 55 ezer forintos tesztet az alapítványok több százas tételben vásárolják annak forgalmazójától. A Gyermekmentőnek - mint írtuk - nagyjából ez a látható tevékenysége az elmúlt években. A tesztet forgalmazó cég egy diósdi címre, az Álmos fejedelem utca 27. szám alatt van bejegyezve. Az itt található cégek egy tulajdonosi körhöz tartoznak, Suchman Béla és fia, Ádám érdekeltségei. Cégük, a Laborexpert erősen összefonódott a Daganatos.hu-val, volt közösen finanszírozott kutatásuk is.
A KEHI utalt rá a vizsgálata lezárásakor, hogy az alapítvány több esetben sem a gyártótól vett eszközöket, hanem közbeiktatott egy céget, amitől piaci ár felett vásárolt műszert, amit aztán egy kórháznak adományozott. A Daganatos.hu honlapjáról az nem derül ki, hogy mely cégektől vették az eszközöket, főként ugye 2011-ben és 2012-ben.
Nem tudjuk, hogy a KEHI a Laborexpertre gondolt-e, az biztos, hogy a Daganatos.hu vásárolt a Laborexperttől is. Sőt, éppen egy olyan, 2011-es vásárlást is megtámadott a KEHI, amit a Laborexperttel bonyolított le a Daganatos.hu. A KEHI ebben a konkrét esetben amellett érvelt, hogy az egyszázalék közpénz, így az abból finanszírozott vásárlásoknál közbeszerzést kellene kiírni, hogy valódi verseny alapján dőljenek el a beszerzések. De a bíróság elutasította, arra hivatkozva, hogy valóban közpénzről van szó, viszont nem célzott támogatás, így az elköltésére nem kell közbeszerzést kiírni. Vagyis attól vesz az alapítvány, akitől akar.
A Daganatos.hu és a Gyermekmentő Támogató Alapítvány nemcsak ételintolerancia tesztet vásárol a Laborexperttől nagy tételben. A Daganatos.hu finanszíroz Down-kór szűréseket is, arra hivatkozva, hogy a Down-kórosok között sokan leukémiások lesznek. Ami igaz, az immunrendszerük is gyengébb, számos egyéb kockázattal élnek együtt. Más kérdés, hogy egy daganatos gyerekek megsegítésére létrehozott, és ezért pénzt kérő alapítvány feladata-e a Down-szűrések finanszírozása. Nem annyira meglepő, hogy az alapítvány abban az időben kezdett ebbe bele, amikor a Laborexpert azt közölte: „2002-2012: Cégünk jelentős szerepet vállalt az anyai vérből történő Down-kór szűrés hazai bevezetésében. A Down szindróma biokémiai szűrésének tekintetében a Laborexpert Kft. piacvezető szerepet tölt be Magyarországon, számos egészségügyi centrumban végeznek szűrést termékeinkkel és szakmai támogatásunkkal.” A Daganatos.hu ilyen típusú teszteket finanszírozott, 70 millió forint értékben.
A sok mindennel megbízható Laborexpert működtet több honlapot is, amit a Daganatos.hu finanszíroz. Az elozdmeg.hu-ra 15,6 millió forintot költött az egy százalékokból alapítvány, ezen „dietetikai, és elektroszmog tanácsokat olvashatnak a megfelelő életmód, táplálkozás, és lakókörnyezet kialakításáról”. Az elektroszmognál nem derült ki, mennyit költöttek rá, ezt a honalpot is a Laborexpert működteti.
Finanszírozott videókat is a Daganatos.hu, amikhez szintén köze volt a Laborexpertnek, alighanem gyártóként. A melanóma szűrés fontosságáról készült filmre és a kampányra 23 millió forintot költött az alapítvány az adótámogatásokból. A videó végén ez a felirat látható:
Ugyanez a felállás, ugyanezzel a felirattal a Lassabban egyél, vagy a kampánnyal együtt 29 millió forintba kerülő gyermekgyógytorna oktatófilm esetében. Az ár ellenére nem kifejezetten igényes videókról van szó.
Az alapítvány természetesen nem feledkezik meg az egyszázalékok gyűjtéséről sem, akárcsak a Gyermekmentő Támogató Alapítvány, ők is tabletet sorsoltak ki azok között, akik megosztják az alapítvány posztját.
Az látszik, hogy a három alapítvány tudatosan alapozott arra, hogy legalábbis a nevükben tökéletesen lefedjék azokat a területeket, amire szívesen terelik át adóforintjaikat az adományozók.
Hogy a nekik juttatott összesen 2,5 milliárd forintot egészen pontosan hogyan használják fel, kiktől vásárolnak eszközöket, mi alapján döntik el, hogy a beteg gyerekek családjainak támogatásánál vagy az állatok megmentésénél mit tartanak fontosabb feladatnak, arról semmit sem árulnak el. Tavasszal pedig újra előveszik az eddigi használt, kipróbált eszközöket, és írhatják ki a Facebookra megint:
„Nincs más dolgotok, csak a szokásos”.
A megszokás helyett egy javaslat: érdemes olyan alapítványt választani, amelyik teljesen átláthatóan költi el a támogatásokat, és arra, amire kérik.
|
Ha beteg gyerekekre hivatkozva trükköznének az 1 százalékos adóval, az pont így nézne ki
|
Van három, egymással szorosan összefonódó alapítvány, ami elképesztően sikeresen gyűjti az egyszázalékos felajánlásokat, beteg gyerekekkel és segítségre szoruló állatokkal kampányolva. Annyira hatékony volt az ezen a területen először használt agresszív, az adományokból finanszírozott online kampányuk, hogy félretoltak mindenkit a pályáról. Ezt segítette az is, hogy a nevük megtévesztésig hasonlít bevált, valóban beteg gyerekekkel és állatmentéssel foglalozó szervezetekéhez.
| null | 1 |
https://444.hu/tldr/2018/12/04/ha-beteg-gyerekekre-hivatkozva-trukkoznenek-az-1-szazalekos-adoval-az-pont-igy-nezne-ki
|
2018-12-04 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Július 1. óta nem lehet leadni a papírhulladékot Szombathelyen sem. Az átvételi helyet működtető cég weboldalán azt írják, egészen addig szünetel a hulladék átvétele, amíg nem kapnak központi átvételi árakat a MOHU Zrt.-től.
„Rendszeresen viszek újságpapír-hulladékot a Söptei útra, ahol ugyan nem sokat, de kilónként húsz forintot fizettek érte. Nos, ma van az első (munka)nap, hogy az állam üzemelteti az ágazatot, és bár több hónapjuk volt felkészülni rá, láthatóan mégsem sikerült” – írta egy olvasó a Nyugat.hu szerkesztőségének.
Fotót is készített a telephely bejáratáról:
Az átvételi helyet a Hozd Ide Papír Hulladék Kft. működteti. A cég weboldalán azt írják: a hulladék átvétele egészen addig szünetel, amíg nem kapnak központi átvételi árakat a MOHU Zrt.-től.
Július 1-jétől a Mol, pontosabban a Mol erre a célra alakított leányvállalata, a MOHU Zrt. látja el koncesszióban a hulladékgazdálkodás feladatait az országban.
Bár a lakossági szolgáltatás nem működik megfelelően, a nagyobb kockázatot nem ez, hanem a vállalati hulladékkezelés jelenti, aminek ellátására többek szerint nem készült fel a koncesszor. Azt még nem tudni, hogy a hulladékszállítás hogyan vizsgázik a rendszerben, de ebben nem számítanak komoly fennakadásra. A hulladékot gyakorlatilag ugyanazok a cégek szállítják el a háztartásokból, mint korábban. A MOHU sem tehetett mást, mint hogy tovább foglalkoztatja a korábbi alvállalkozókat (ez Szombathelyen a SZOVA Zrt.).
Székesfehérvártól nyugatra nincs partnercég
Nagyon sok vállalkozás alakult az elmúlt időszakban a nagyobb mennyiségű újrahasznosítható hulladék, mint például a papír vagy a fém átvételére, kezelésére, és a rendszer jól működött. Most viszont fennakadások vannak, mint a fent említett papírhulladék-átvételi helyen.
A MOHU ugyanis – mint írtuk – még nem kötött szerződést az érintett vállalkozásokkal. A G7 gazdasági lap szerint a fémhulladék-átvételi helyek csak kis százaléka működik, mert az érintett vállalkozások csak kis részével kötött szerződést a MOHU. (A G7 cikke óta több átvételi helyet is felvitt a cég a térképre.)
A MOHU térképre rakta a jelenleg is működő fémhulladék-átvételi helyeket:
Jóval kevesebbet fizet a hulladékot leadóknak a MOHU
A térképen jól látszik, hogy Székesfehérvártól nyugatra nincs egyetlen szerződéses partnere sem a MOHU-nak. A G7 cikke kitér arra is, hogy nemcsak az átvételi hely lett kevesebb, de a MOHU kevesebbet fizet az átvett fémhulladékért is. Mint írják, az eddigi lakossági átvételi ár az alumínium esetében öt-hatszáz forint volt minőségtől függően, a MOHU-nál ez 368–370 forint kilónként (az italosdoboz 144 forint).
A vörösréz 2000–2200 forintos kilónkénti ára helyett a MOHU csak 1844-et ad. A legalább 35 százalékos vörösréz kábelért piaci alapon adtak kilónként hétszáz forintot, a MOHU a legalább harmincszázalékosért 237 forintot ad.
Az új rendszer szombat óta működik, a szakma egyelőre kivár, de sokak szerint jelzésértékű, hogy közel egy év alatt sem sikerült felkészülni az új struktúra működtetésére.
|
Hulladékügy: Megérkezett a Mol, az ország nagy részén lefagyott a rendszer
|
Július 1. óta nem lehet leadni a papírhulladékot Szombathelyen sem. Az átvételi helyet működtető cég weboldalán azt írják, egészen addig szünetel a hulladék átvétele, amíg nem kapnak központi átvételi árakat a MOHU Zrt.-től.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/hulladekugy-megerkezett-a-mol-az-orszag-nagy-reszen-lefagyott-a-rendszer/32488570.html
|
2023-07-04 13:10:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
Nemrég írtunk arról, hogyan bővült a miniszterelnök édesapjának alcsút-hatvanpusztai birtoka. A hatalmas ingatlant körülvevő területek jelentős része évek óta Mészáros Lőrinc és családja kezében van. A földhivatali adatok szerint már nemcsak az egykori felcsúti polgármester és gyermekei tulajdonolnak itt földeket, hanem a legfiatalabb Mészáros-generáció isa földbirtokosok közé lépett Alcsút-Hatvanpusztán.
A legújabb fejlemény az alcsúti Orbán-birtok kapcsán az volt, amit a Szabad Európa írt meg nemrég: a miniszterelnök édesapja további földet (5 hektár 174 m²-t) vett a több mint 13 hektáros birtokhoz.
Évekkel ezelőtt az Index írt arról, hogy a hatvanpusztai birtok körül az egykori felcsúti polgármester, Orbán Viktor gyerekkori barátja és családja birtokolja a földek jelentős részét. A földhivatali adatok szerint ez azóta sem változott.
Egy részlet mégis különbözik a korábbi állapothoz képest: az Orbán-majorság melletti telkek közül az egyik tulajdonost váltott. 2021 szeptemberéig három földrészlet tulajdonosa volt Mészáros Lőrinc egyik lánya, a Magyar Bankholding Zrt.-ben igazgatósági tag Mészáros Beatrix. Azóta azonban már csak két földterület van a nevén, a harmadik, 3449 négyzetméteres telek a tulajdoni lap szerint már 2020-ban született lányáé. A gyerek ingatlana közvetlenül az édesanyja által tulajdonolt, közel összesen egy hektár területű két telek mellett fekszik.
Mészáros Lőrinc unokájának családneve (amit adatvédelmi okokból nem közlünk) megegyezik az egyik igazgatósági tag nevével Mészáros Lőrinc egyik nagy érdekeltségénél. A pár gyermekének születéséről 2020-ban hírt adott egy helyi újság – névvel és képpel.
|
Mészáros Lőrinc hároméves unokája is földtulajdonos lett Alcsút-Hatvanpusztán
|
Nemrég írtunk arról, hogyan bővült a miniszterelnök édesapjának alcsút-hatvanpusztai birtoka. A hatalmas ingatlant körülvevő területek jelentős része évek óta Mészáros Lőrinc és családja kezében van. A földhivatali adatok szerint már nemcsak az egykori felcsúti polgármester és gyermekei tulajdonolnak itt földeket, hanem a legfiatalabb Mészáros-generáció is a földbirtokosok közé lépett Alcsút-Hatvanpusztán.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/meszaros-lorinc-3-eves-unokaja-is-foldtulajdonos-lett-alcsut-hatvanpusztan/32499301.html
|
2023-07-13 13:23:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.