text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
„A társaság többségi tulajdonosa 50 százalékot meghaladó részesedéssel Jellinek Dániel.”
A jogszabályi hivatkozások után ez az első érdemi információ a Hungarian Real Estate Financing Zrt. (HREF) bemutatkozó oldalán. A vállalat valóban a hetedik leggazdagabb magyar cégbirodalmának egyik ékköve. Az elmúlt években több tízmilliárd forintnyi profitot csinált abból, hogy jóval a tényleges értékük alatt megszerezte egyes bankok – például az állam által megmentett MKB – nem teljesítő hiteleit, majd elérte, hogy az adósok mégis fizessenek. Ekkor azonban már nem a hitelező banknak, hanem a HREF-nek.
A hatalmas nyereség egy jelentős része azonban annak ellenére sem Jellinek Dánielt gazdagította, hogy a bemutatkozóban is kiemelt állítás igaz, és a cégnek tényleg ő a többségi tulajdonosa. Ez a vállalat és a rossz banki hitelekből származó pénz volt a fő forrása annak a 27 milliárd forintnak, amely az elmúlt években folyt Jellinek Dánieltől a miniszterelnök családjának irányába.
Plázák, szállodák, lakópark – de honnan jött a pénz?
Múlt héten részletes cikkben mutattuk be, hogyan juthatott el az ország egyik leggazdagabb emberétől, Jellinek Dánieltől több tízmilliárd forint Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz. A történet röviden összefoglalva:
Jellinek Dániel egy ausztrál településről elnevezett vállalata, a Geraldton Zrt. az elmúlt években több tízmilliárd forintot fizetett ki osztalék formájában egy országos szinten kevéssé ismert pécsi vállalkozó cégének úgy, hogy a pénzmozgásokat igyekeztek elrejteni.
A pécsi vállalkozó cége azonnal tovább is fizette a Jellinektől érkező pénzt.
Bár a milliárdokhoz jutó vállalat egyedüli tulajdonosa papíron az említett pécsi vállalkozó, valójában itt is van egy rejtélyes másik részvényes, aki ráadásul a továbbfizetett pénz szinte egészét megkaphatta.
A pécsi vállalkozó Tiborcz István közeli ismerőse.
Amikor a pécsi vállalkozó cége osztalékot fizetett, Tiborcz István legfontosabb vállalatában minden alkalommal a kifizetett összegnek egy jól meghatározott része, valamivel több mint 94 százaléka jelent meg osztalékbevételként. Ennek forrását a kormányfő vejének cégénél külön kérdésére sem árulták el.
Az ügyben érintett társaságoknak – így a pécsi vállalkozó és Jellinek vállalatainak is – egy olyan iroda könyvelt, amelynek egyik tulajdonosa Tiborcz István cégcsoportjának dolgozott, és amely az Orbán-család számos vállalatának beszámolóit készíti évek óta.
A történet azzal zárult le, hogy Tiborcz István birodalma tavaly év végén egy érthetetlenül túlbonyolított ügylet keretében megvette Jellinek Dánieltől a korábbi kifizetőcéget, a Geraldton Zrt.-t.
A Geraldton volt tehát a két milliárdos, Jellinek és Tiborcz cégbirodalmát összekötő talán legfontosabb vállalat, amely hatalmas nyereségéből tízmilliárdokat fizetett ki rejtélyes tulajdonosának, és a lánc végén minden jel szerint a miniszterelnök vejének. Ez a hatalmas nyereség azonban nem a Geraldtonnál keletkezett, hanem a több száz céget számláló Jellinek-birodalom mélyén.
Persze a Geraldton önerőből is komoly profitot érhetett volna el az elmúlt években, a társaságnál ugyanis hatalmas vagyon halmozódott fel. A vállalat*más cégeken keresztül mások mellett olyan ingatlanokat birtokolt részben vagy egészben, mint a Duna Pláza, a Corvin Pláza, négy vidéki bevásárlóközpont (pdf), a Sofitel (pdf), a Gellért Szálló vagy éppen egy fejlesztés alatt álló lakópark. Több pláza esetében ráadásul az üzemeltető is a Geraldton érdekeltségébe tartozott.
Az említett ingatlanok egy része mostanra hivatalosan is Tiborcz Istvánhoz vagy hozzá kötött cégekhez, alapokhoz került, de a pénzáramlások alapján a vagyon haszna már az előző években is őt gazdagította. Vagyis inkább csak gazdagította volna, ezekből a vagyonelemekből ugyanis a Geraldtonnak az ebben az időszakban elért hatalmas nyereségéhez képest csak elenyésző bevétele származott.
A továbbadott profit jelentős része nem ingatlanokból, hanem teljesen más tevékenységből, úgynevezett követeléskezelésből érkezett.
Ezt azonban az érintettek láthatóan nem akarták nagydobra verni. Vélhetően már csak azért sem, mert állami biznisz is volt a háttérben.
Milliárdok a nem fizető hitelekből
Jellinek Dániel ingatlanokból gazdagodott meg. A 2000-es évek elején a piac sokak számára kevésbé vonzó szegmenseibe fektetett be: ipari ingatlanokba, raktárakba, alsóbb kategóriás irodaházakba. Vagyona akkor kezdett el látványosan nőni, amikor a 2008-as gazdasági összeomlás előtt nagyon jó ütemérzékkel vált meg ingatlanoktól, majd a válságban jó áron tudott vásárolni. Ekkor ráadásul már amerikai társtulajdonosokkal: cégbirodalmába ugyanis beszállt egy tengerentúli dollármilliárdos család is, jelentős tőkéhez juttatva a csoportot.
Ehhez a fajta ingatlanbizniszhez elég jól illik a követeléskezelési tevékenység, amit szintén jó érzékkel ismert fel az üzletember. Az üzlet lényege, hogy Jellinek csoportja megvásárolja a bankok olyan hiteleit, amelyeket az adósok nem törlesztenek megfelelően. Ezek – az úgynevezett nem teljesítő hitelek – legtöbbször csak nyűgöt jelentenek a bankoknak: meg kell próbálni behajtani őket, perek lehetnek belőlük, ráadásul még az üzleti eredményeiket is rontják. Azért, hogy ettől megkíméljék magukat, sok esetben hajlandóak a valósnál jóval alacsonyabb értéken, akár annak 30-40 százalékán megválni az ilyen kölcsönöktől.
Mindez viszont azt is jelenti, hogy
ha valaki az így megszerezett hiteleknek csak a felét be tudja hajtani, akkor rengeteg pénzt kereshet rajtuk. Jellinek Dániel cégei pedig épp ezt csinálják.
A kölcsönök mögött az esetek többségében ráadásul ingatlanfedezet van, azaz a követelések megvásárlásával adott esetben kifejezetten olcsón juthat ingatlanhoz a vevő, ez pedig abszolút Jellinek Dániel terepe.
A bankok és a vevő szempontjából is az a kulcskérdés, hogy jól becsüljék meg a hitelek kockázatát, behajthatóságának esélyeit, és ez alapján a követelés eladási árát. Ha valamelyik fél rosszul értékel, akkor rengeteget bukhat a dolgon, miközben a másik fél hatalmasat kaszálhat*Az üzlet alapfeltevése, hogy az erre specializálódott vevő hatékonyabban tudja behajtani az ilyen követeléseket, mint a bank. Így normál esetben mindkét fél jól járhat a biznisszel. Ha a bank csak a hitelei 30 százalékát tudná visszaszerezni, míg a követeléskezelő cég ugyanebből a portfólióból 40 százalékot képes behajtani, akkor a teljes érték 35 százalékán átadott követeléscsomaggal mindenki nyer. Ha azonban ugyanezt a bank 25-ért adja, vagy a követeléskezelő 45-ért veszi, akkor az egyik fél nagyot bukik, míg a másik sokat keres az ügyleten..
Jellinek Dániel cégcsoportjának egyik legnagyobb, ilyen tevékenységet végző cége a Hungarian Real Estate Financing Zrt. A vállalat az elmúlt években sok tízmilliárd forintért vásárolt bedőlt hiteleket. Négy éve az Országos Betétbiztosítási Alaptól (OBA) vett 71 milliárd forintért hitelezői követeléseket, de mások mellett ehhez a céghez került az MKB szanálása során elkülönített ingatlanok és követelések egy jelentős része is.
A nagy MKB-üzlet
Utóbbi üzlet azért érdekes, mert azt követően került rá sor, hogy az állam megvette, majd több tízmilliárd forintnyi állami támogatással megmentette az MKB-t. Azaz itt
egy rengeteg közpénzt felemésztő folyamatba került bele Jellinek Dániel cégcsoportja is.
Az MKB-sztori még a 2008-as válság idején indult. Az ekkor német tulajdonban lévő bank kifejezetten nehéz helyzetbe került, mivel rengeteg olyan projekt bedőlt, amelyhez a korábbi években ők nyújtottak hitelt. A baj akkora volt, hogy – amint az Index fogalmazott egy korábbi cikkében – „az MKB ebben az időben, ha kinyitott, 500 millió forintos bukást termelt” naponta. A németek nagyon meg akartak szabadulni a banktól, amely hosszú tárgyalásokat követően 2014-ben került az államhoz.
Az állam ezt követően szanálta (azaz átszervezéssel működőképessé tette) a hitelintézetet. Ennek a folyamatnak az egyik fontos lépése volt, hogy ezektől a bedőlt hitelektől megszabadították az MKB-t. Rengeteg pénzről volt szó, hiszen a rossz hitelportfólió teljes értéke elérte a 214 milliárd forintot. Az állományt végül a frissen létrehozott MSZVK Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt. vette meg, amely ugyan csak 96 milliárdot fizetett a hitelekért, de azok a behajthatóság kockázata miatt még ennyit sem értek. Az ár 32 milliárd forinttal haladta meg a tényleges piaci értéket. Ez volt az az összeg, amivel az állam – az Európai Bizottság jóváhagyásával – megtámogatta az MKB megmentését (pdf).
A rossz hitelek nélküli MKB-t ezután már viszonylag gyorsan értékesítették. A bank kerülőutakon végül kormányközeli milliárdosok, köztük Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került, majd összeolvadt a Budapest Bankkal és a Takarék Csoporttal, létrehozva a Magyar Bankholdingot, illetve új nevén MBH Bankot.
Az állami támogatással megvásárolt rossz hiteleken azonban már nehezebb volt túladni, még ha nem is annyira, mint azt előzetesen várták. Az MSZVK azzal számolt, hogy 8-10 év alatt szabadulhat meg a teljes állománytól, azonban Jellinek Dániel csoportjának hála ez már 2018-ban sikerült. Az üzletember érdekeltségei már a korábbi években is vásároltak az MKB hagyatékából, így került a csoporthoz például a Sopron Pláza 2017-ben. Egy évvel később azonban egy nyílt pályázaton a teljes maradék állományt megvették, igaz, azt már nem árulták el a felek, hogy pontosan mit és mennyiért adott el az MSZVK Jellinekéknek.
Átengedett tízmilliárdok
Több forrásunk is ehhez az ügylethez kötötte Jellinek Dániel és a NER közötti kapcsolat megerősödését. Mindenesetre a milliárdos cégcsoportja az ügylettel több tízmilliárd forintnyi, jellemzően ingatlannal fedezett követeléshez jutott, és a portfólióját a következő években – például a már említett OBA-biznisszel – tovább bővítette.
Ezek nagy része pedig a Hungarian Real Estate Financing Zrt.-hez került. Az elmúlt hetekben is tucatnyi olyan ingatlant árvereztek felszámolási eljárások keretében, amikhez még az MKB-portfólió révén jutott hozzá a HREF.
A vállalatnak a csúcson, 2021-ben közel 70 milliárd forintnyi követelése volt ügyfeleivel szemben, és ezeket tényleg nagyon hatékonyan hajtotta be. A társaság az előző öt évben több mint 55 milliárd forint nyereséget hozott össze, amiből bő 46 milliárdot osztalékként ki is fizetett*A cégnek van egyéb pénzügyi tevékenysége is, bevételének döntő hányada azonban a vásárolt követelések kezeléséből származott.. Ez még az ország tíz leggazdagabb embere között számon tartott Jellinek Dániel mércéjével mérve sem kevés. A profit több, mint amennyire teljes vagyonát 2018-ban taksálták, és a jelenlegi becsült vagyonának is negyedét–ötödét teszi ki. Azaz csak tette volna, ha a pénz teljes egészében hozzá kerül. De nem ez történt.
A HREF ugyanazzal a módszerrel terelte el a kifizetett nyereség jelentős részét, ahogy a pénz később a Jellinek-birodalmat is elhagyta Tiborcz István irányába: osztalékelsőbbségi részvényekkel. Ahogy korábbi cikkünkben is bemutattuk, ezek olyan részvények, amelyek tulajdonosai a többi részvényesnél előbb, és/vagy nagyobb kifizetésre jogosultak a cég profitjából. A HREF-ben 2018 óta vannak ilyen papírok, és az osztalék kétharmada jut annak, aki birtokolja ezeket.
Így hiába van a HREF honlapján szereplő információknak megfelelően 96 százalékos részesedése Jellinek Dánielnek*egy másik cégén keresztül a vállalatban, a hatalmas profit nagy része nem hozzá került. Hanem még egy vállalaton átfolyatva a Geraldtonhoz (részletek és további érdekes adalékok a csillagra kattintva olvashatóak)*A HREF teljes osztalékának kétharmadára jogosító, és így azóta összesen bő 30 milliárd forintot hozó elsőbbségi részvényeket a nagyon hasonló nevű Hungarian Real Estate Holding Zrt. szerezte meg mindössze 2 millió forintért. A társaságot 2018 júliusában alapította Jellinek Dániel és az üzletember cégbirodalmába tartozó két vagyonkezelő vállalat. Bár Jellineknek közvetlenül csak minimális részesedése volt, ezt azonban ő is elsőbbségi részvényeken keresztül gyakorolta, amelyek közül kettő a Hungarian Real Estate Holding Zrt. profitjának 99 százalékára tette jogosulttá. A két osztalékelsőbbségi részvény azonban egy idő után tulajdonost váltott: Jellinek Dánieltől két céghez kerültek a papírok. Ezek közül az egyik volt a Geraldton Zrt. Ez azért érdekes, mert ebben az esetben közvetlenül Jellinektől került át a tízmilliárdos nagyságrendű értéket képviselő részesedés ahhoz a vállalathoz, amelyen keresztül aztán a pénz elhagyta a cégbirodalmát. Emellett további fontos adalék, hogy a Hungarian Real Estate Holding Zrt. beszámolóit is évek óta az a könyvelőiroda végzi, amely Tiborcz István cégcsoportjának és Orbán Ráhel baba- és gyermektermékeket értékesítő vállalkozása számára is könyvel, és amelynek egyik tulajdonosa Facebook-profilján Tiborcz egyik cégét jelölte meg munkahelyeként..
Összefoglalva tehát:
Jellinek Dániel cégcsoportja rengeteg bedőlt hitelt szerzett az elmúlt években, mások mellett a több tízmilliárdos állami segítséggel megmentett MKB Banktól is.
A jellemzően ingatlanfedezetű hiteleken hatalmas, szintén több tízmilliárd forintos nyereséget ért el az ezek kezelésével foglalkozó Jellinek-cég.
A vállalat azonban hiába van a Jellinek Dániel többségi tulajdonában, a hatalmas profitot osztalékelsőbbségi részvényekkel eltérítették.
A nyereség jelentős része így a korábbi cikkünkben bemutatott Geraldton Zrt.-hez került, majd ezen a cégen keresztül elhagyta Jellinek Dániel cégbirodalmát, és a jelek szerint végül a miniszterelnök vejénél landolt.
Jellinek Dánielnek a Hungarian Real Estate Financing Zrt.-vel kapcsolatos kérdéseinket is feltettük, amikor személyesen találkoztunk vele. Az üzletember ezek egy részére akkor válaszolt is, de később ügyvédjén keresztül levélben jelezte, hogy válaszait nem használhatjuk fel a cikkhez, és egyben figyelmeztetett a lehetséges jogi következményekre is. Így hiába kérdeztük rá egyebek mellett a cégcsoportban több helyen feltűnő osztalékelsőbbségi részvényekre, a HREF ügyleteire és arra is, hogy végső soron miért engedte át másnak a vállalatnál keletkező nyereség egy jelentős hányadát.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízmilliárdok folytak az egyik leggazdagabb magyartól Orbán Viktor családja feléTiborcz István teljes vagyonához mérten is hatalmas összeg az a 27 milliárd forint, amely 2019 és 2022 egy rejtélyes forrásból érkezett cégbirodalmába. A pénz eredetéről egy céges dokumentumban megbúvó táblázat árulkodik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHamarosan beléphet a százmilliárdos vagyonú klubba Orbán Viktor családjaEgyre gyorsuló ütemben gazdagodik a miniszterelnök családja. Öt éve még a bányák hozták a nagy pénzt, most már a vagyonkezelés.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Molt várták, de Tiborcz és Jellinek is érkezettElső ránézésre is nehezen érthető, miért két NER-céggel karöltve venné meg a Mol az Alteo energetikai vállalatot. Úgy tudjuk, nem is ez volt az eredeti elképzelés.
|
Közpénzmilliárdok is vannak a Tiborcz István felé áramló vagyon mögött
|
Az állami tízmilliárdokból megmentett MKB Bank bedőlt hitelin is keresett a cég, amely felől hatalmas összeg áramlott Orbán Viktor családja felé.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20230727/kozpenzmilliardok-is-vannak-a-tiborcz-istvan-fele-aramlo-vagyon-mogott/
|
2023-07-27 16:28:43
| true | null | null |
G7
|
Csütörtöki közleményében jelentette be az Integritás Hatóság, hogy feljelentést tettek a NAV-nál költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználása vétségének a gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen, valamint egy közbeszerzést is felfüggesztett 50 napra a Tolna megyei Szálka község 3 fejlesztési beruházása ügyében folytatott vizsgálata lezárása után. A beruházásokra a település önkormányzata összesen 316 316 560 forint EU-támogatást nyert el.
Szálka történetével 2021 őszén mi is részletesen foglalkoztunk: az apró, rendkívül szép helyen fekvő falu lakói kezdtek el tiltakozni, eredetileg a strand lebetonozásának terve ellen, de aztán kiderült, hogy jóval nagyobb beruházásokat is tervez az önkormányzat, melyek szerintük ráadásul nem a falu, hanem csak pár ingatlanbefektető érdekeit szolgálnák.
Most, több mint másfél évvel később gyakorlatilag ugyanerre az eredményre jutott az azóta EU-s nyomásra létrehozott Integritás Hatóság vizsgálata is. A vizsgálat során három EU-s projektet vizsgáltak, egyrészt a strand esetét, ahol az az érdekes helyzet áll fenn, hogy a falu polgármestere egyben a strandot üzemeltető cég tulajdonosa is, és a hatóság szerint itt a fejlesztés célja a vállalkozás tényleges profittermelő képességének növelése volt.
A másik két projekt a papíron a település vízrendezését szolgáló összefüggő beruházás volt, és a hatóság ezek esetében is ugyanarra jutott, amit ott jártunkkor a civilek is kifogásoltak: hogy a vízelvezetés helyett a beruházás tényleges célja elő-közművesítés és betonút építése, amely az út környezetében lévő ingatlanok értékét többszörösére növeli. Ebből az értéknövekedésből egy jól körülhatárolható érdekcsoport profitál.
A vizsgálat nyomán a hatóság elrendelte a szálkai önkormányzat által kiírt közbeszerzés eljárás 50 napra történő felfüggesztését, valamint feljelentést tettek a NAV-nál bűntette és hamis magánokirat felhasználása vétségének a gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen, és a jogszabályi előírásoknak megfelelően elküldték a feljelentést az Európai Ügyészségnek és az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) is.
|
Az Integritás Hatóság pont ugyanazt találta gyanúsnak Szálkán, ami miatt civilek már évek óta tiltakoztak
|
Csütörtöki közleményében jelentette be az Integritás Hatóság, hogy feljelentést tettek a NAV-nál költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználása vétségének a gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen, valamint egy közbeszerzést is felfüggesztett 50 napra a Tolna megyei Szálka község 3 fejlesztési beruházása ügyében folytatott vizsgálata lezárása után. A beruházásokra a település önkormányzata összesen 316 316 560 forint EU-támogatást nyert el.
| null | 1 |
https://444.hu/2023/07/28/az-integritas-hatosag-pont-ugyanazt-talalta-gyanusnak-szalkan-ami-miatt-civilek-mar-evek-ota-tiltakoztak
|
2023-07-28 00:00:00
| true | null | null |
444
|
2023.03.18. 06:45
A volt MSZP-s polgármester tizenöt éve állt büntetőeljárás alatt, amikor is néhány napja a Kúria megsemmisítette az összes, őt eddig elmarasztaló ítéletet és kimondta: törvénysértések sora történt. Az időközben ledoktorált és immáron dr. Hunwald György néven jegyzett volt politikus ellen indult perújítási eljárást megszüntették. A határozat ellen nincs fellebbezési lehetőség, így az végleges.
Ítélkezési kuriózum, amit tanítani kellene a jogi egyetemeken – máris így emlegetik jogászi körökben a volt szocialista polgármester és országgyűlési képviselő, dr. Hunwald (a névváltoztatás és jogi egyetemi doktorátus előtt Hunvald) György ügyében a Kúria által minap meghozott végleges döntést, amellyel
megsemmisítették az egykori politikust korábban elmarasztaló ítéleteket, a perújítási eljárást pedig megszüntették.
Elítélték az MSZP volt polgármesterét, országgyűlési képviselőjét
Egy év letöltendő börtönt és mintegy 27 millió forint pénzbírságot szabott ki hétfőn a Fővárosi Törvényszék Hunvald György szocialista politikusra, volt országgyűlési képviselőre és erzsébetvárosi polgármesterre.
A legfelsőbb bírói fórum kimondta, hogy az ügyben az ügyészség valójában a perújítás törvényi szabályait megkerülő indítványt tett. Mint közölték, sérült az egyszeri eljárás követelménye azzal, hogy ugyanazon tények alapján született egy jogerős felmentő, később pedig egy új, jogerős elítélés. „A Kúria ettől nem tud eltekinteni, ha eltekintene, akkor saját maga lenne részese egy ügy kétszeri megítélésének, amint azt az eljárt bíróságok megtették” – indokoltak.
A Kúria azt is megállapította, hogy a büntetőeljárási törvény értelmében a bíróság a vád alapján ítélkezik, Hunwald büntetőjogi felelősségének megállapítására pedig vád hiányában került sor.
Bár a Kúria nem mondta ki, hogy az egykori erzsébetvárosi polgármester nem bűnös, ám maga Hunwald úgy érvel: törvénytelen eljárásban kizárólag törvénytelen megállapítások születhetnek, azaz nem tartja magát bűnösnek.
A volt politikus a Facebook-oldalán így summázta a végkifejletet: „A felülvizsgálati indítványomnak megfelelően hatályon kívül helyezték a büntető ítéleteimet, amelyek az ügyészség 2016-os perújítása nyomán születtek, és megszüntették az ügyészség indítványára ellenem kezdeményezett perújítási eljárást. Hét éven keresztül három bíróságnak, nyolc bírónak és két ügyésznek hiába mondtam és ismételgettem minduntalan, hogy törvénytelen eljárást folytattak le ellenem, de nem ért semmit. Hét évet vettek el az életemből.”
Az erzsébetvárosi polgármestert 2009 februárjában vették őrizetbe, majd helyezték előzetes letartóztatásba. Az erzsébetvárosi ingatlanpanama kapcsán 2010 novemberében hűtlen kezelés miatt emeltek ellene vádat. A vádpontok közt százmilliós csalástól kezdve kerékbilincsek levetetéséig sokféle bűncselekmény szerepel. Az ügyészség szerint Hunwaldék bűnszervezetben dolgoztak.
Hunvald György azt állítja, Gyurcsány megfenyegette
Gyurcsány Ferenctől és az önmaguk által „legeurópaibbnak” nevezett DK-tól enyhén szólva sem áll távol a fenyegetőzés, zsarolás.
Az eltelt évek során több, akár egymásnak is ellentmondó ítélet született az ügyben. Hunwaldot legutóbb 2020. január 13-án ítélték el perújításban, és letöltendő szabadságvesztést szabtak ki rá. Az ügyészség még 2016-ban kezdeményezte a perújítást és a több mint tíz évvel azelőtti megbízási, illetve munkaszerződések miatt kérte a szocialista politikus elmarasztalását.
Az utolsó szó jogán Hunwald tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését, mint mondta, a polgármestersége alatt történt visszaélések kapcsán ő csupán szemlélője volt a történteknek, tevékenyen nem vett részt a csalásokban.
Mint arról lapunk is többször beszámolt, az ügyészség szerint Hunwald György a VII. kerület MSZP-s polgármestereként színlelt szerződéseket kötött ismerőseivel, barátaival, ami után nem történt teljesítés, munkavégzés, és ezzel negyvenötmillió forint kárt okoztak Erzsébetvárosnak. A vád szerint volt olyan szerződő, aki ugyan havi kétszázezer forintot kapott, de a büntetőeljárás során sem tudta megmondani, mi volt a dolga. Ezért és más kisebb tárgyi súlyú bűncselekmények miatt az ügyészség három év szabadságvesztést kért, amely másfél év letöltendő börtönbüntetést jelentett volna Hunwaldnak.
A Kúria most ezt az ítéletet is megsemmisítette.
Borítókép: Hunwald György nevet változtatott, ledoktorált és a Kúria megsemmisítette az őt elmarasztaló ítéleteket (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
felülvizsgálat
VII.KERÜLET
MSZP
HUNWALD GYÖRGY
MSZP-S POLGÁRMESTER
Erzsébetváros Önkormányzata
kúria
Hunvald-ügy
erzsébetváros
perújítás
|
Megsemmisítették a Hunwald György elleni ítéleteket
|
A volt MSZP-s polgármester tizenöt éve állt büntetőeljárás alatt, amikor is néhány napja a Kúria megsemmisítette az összes, őt eddig elmarasztaló ítéletet és kimondta: törvénysértések sora történt. Az időközben ledoktorált és immáron dr. Hunwald György néven jegyzett volt politikus ellen indult perújítási eljárást megszüntették. A határozat ellen nincs fellebbezési lehetőség, így az végleges.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/03/megsemmisitettek-a-hunwald-gyorgy-elleni-iteleteket
|
2023-03-18 16:16:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Mészáros Lőrincnek két gyárát is megmenti az Orbán-kormány a tavaly ősszel bejelentett Gyármentő Programmal - derül ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium múlt szerdai oklevélátadó ünnepségén készült felvételből. Első körben 25 cég kapta meg a támogatási oklevelet, összesen 27,5 milliárd forint értékben az energiahatékonyságot növelő beruházásokhoz. Tehát átlagban közel egymilliárd forintot kaptak a nyertes cégek. Lapunk írta meg, hogy ezek egyike pedig a Szolnok melletti Tiszapüspökiben működő Kall Ingredients Kft., amely a felcsúti sikerember gigantikus kukoricafeldolgozó gyára.
A nyertesek listáján azonban szerepel Mészáros Lőrincnek még egy gyára: a bólyi központú Hard-Concrete Betonelemgyártó Kft. A támogatási oklevelet a cég műszaki igazgatója vette át Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztertől.
A HARD-CONCRETE Betonelemgyártó Kft. ipari, kereskedelmi, kommunális, vasútépítési, útépítési, hídépítési, mezőgazdasági és egyéb magas – és mélyépítési előregyártott vasbeton szerkezetek kivitelezésével foglalkozik. A szerkezetépítési munkáknál cégünk teljes körű szolgáltatást nyújt a gyártmánytervezéstől az elemek gyártásán és szállításán át a szerkezetek összeszereléséig
- szól a cég bemutatkozása.
A beszámolói alapján nem tűnik olyan gyárnak, amelyet közpénzből kellett volna megmenteni. Stabilan nyereséges társaságról van szó, az árbevétele pedig évről évre gyarapodik: 2020-ban például 3,1 milliárd forint forgalom 302 millió forint nyereséghez volt elég, 2022-ben pedig 5,2 milliárd forint bevételből 334 millió forint profit lett. A saját tőkéje pedig eleve 1,8 milliárd forint. A gyár a baranyai Bóly város legnagyobb adózója, a termelési tevékenységet pedig 7 ezer négyzetméter területű üzemben végzik.
A Hard-Concrete Mészáros Lőrinc egyik legnagyobb építőipari gigászának, a ZÁÉV Zrt.-nek a leánycége. A ZÁÉV végképp nem szorult rá, hogy közpénzből támogassák (eleve állami megrendeléseket során dolgozik): tavaly 79 milliárd forintos árbevételéből 10,4 milliárdos tiszta profitot tudott csinálni, melyet 37 millió forint híján osztalékként kifizetett a tulajdonosnak, a Talentis Group Zrt. birtokában lévő Pannon Speed Pro Zrt.-nek. A Talentis pedig a felcsúti sikeremberhez tartozik.
Mészáros Lőrincnek tehát két gyárát is megmentette az Orbán-kormány nagy Gyármentő Programja, de nem ő az egyetlen milliárdos, aki örülhet. Például támogatást kapott a Jász-Plasztik Kft. is, amelynek többségi tulajdonosa Kasza Lajos, a Forbes gazdaglistáján a 13. helyen szerepelt 135,8 milliárd forint becsült vagyonnal. Szintén a Gyármentő Program nyertese a Béres Gyógyszergyár Zrt. Béres József és családjának vagyonát 44 milliárd forintra becsülték, ezzel a 41. leggazdagabb magyar. A sokszoros milliárdos Garancsi István Prebeton Zrt. nevű cége is örülhet a kormányzati segítségnek.
A hivatalos magyarázat szerint a kormány azért indította el a Gyármentő Programot az ukrajnai háború kitörését követően, hogy a hazai vállalatok erősíteni tudják függetlenségüket a nemzetközi energiapiacok teljesen kiszámíthatatlan kilengéseitől, és így meg tudják őrizni a munkahelyeket, fenn tudják tartani a gazdasági teljesítményüket. A díjazott gyárak azonban vagy eleve nyereségesek, vagy Magyarország leggazdagabb embereinek tulajdonában vannak.
A pénzosztás hasonlóságokat mutat a korábbi Kisfaludy-pályázatokhoz, amikor a koronavírus-járvány miatt a leggazdagabb magyarok szállodáit mentették meg: Mészáros Lőrinc hoteleit így szintén közpénzből tatarozhatták ki.
|
Duplán örülhet Mészáros Lőrinc: két gyárát is megmenti Orbán Viktor
|
Mészáros Lőrinc cégbirodalma nem volt rest és két gyárával is pályázott az Orbán-kormány nagy Gyármentő Programjára. A kormányzat pedig úgy döntött, hogy közpénzből támogatja a leggazdagabb magyar gyárainak energetikai beruházásait:
Tiszapüspökiben működő Kall Ingredients Kft., amely a felcsúti sikerember gigantikus kukoricafeldolgozó gyára.
Bólyi központú Hard-Concrete Betonelemgyártó Kft. Stabilan nyereséges társaságról van szó.
Például támogatást kapott a Jász-Plasztik Kft. is, amelynek többségi tulajdonosa Kasza Lajos, a Forbes gazdaglistáján a 13. helyen szerepelt 135,8 milliárd forint becsült vagyonnal. Szintén a Gyármentő Program nyertese a Béres Gyógyszergyár Zrt. Béres József és családjának vagyonát 44 milliárd forintra becsülték, ezzel a 41. leggazdagabb magyar. A sokszoros milliárdos Garancsi István Prebeton Zrt. nevű cége is örülhet a kormányzati segítségnek.
A kormány azért indította el a Gyármentő Programot az ukrajnai háború kitörését követően, hogy a hazai vállalatok erősíteni tudják függetlenségüket a nemzetközi energiapiacok teljesen kiszámíthatatlan kilengéseitől, és így meg tudják őrizni a munkahelyeket, fenn tudják tartani a gazdasági teljesítményüket.
A pénzosztás hasonlóságokat mutat a korábbi Kisfaludy-pályázatokhoz, amikor a koronavírus-járvány miatt a leggazdagabb magyarok szállodáit mentették meg: Mészáros Lőrinc hoteleit így szintén közpénzből tatarozhatták ki.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/duplan-orulhet-meszaros-lorinc-ket-gyarat-is-megmenti-orban-viktor.html
|
2023-07-24 11:28:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
2023.07.31. 04:45 2023.07.31. 08:13
A Bajnai Gordon nevével fémjelzett DatAdat, a baloldal történelmi bukása ellenére mesés, több milliárd forintos bevételt könyvelhetett el. A nemrégiben nyilvánosságra került titkosszolgálati jelentésből kiderült, lényegében minden külföldi kampánytámogatás a cégcsoportnál landolt, de még a Karácsony Gergely 99 Mozgalmához tisztázatlan forrásból befizetett félmilliárd forint is a szóban forgó vállalkozásoknál kötött ki.
A baloldali kampány agya és legfőbb haszonélvezője a DatAdat volt. Ennél a cégcsoportnál találkozott a régi baloldali gárda és a külföldről érkezett pénz, valamint kampánytechnika.
A DatAdat tulajdonosi körét ismert figurák alkotják, közülük talán a legfontosabb, a kiváló amerikai kapcsolatokkal rendelkező egykori kormányfő, Bajnai Gordon.
Rajta kívül jelentős résszel bír Bajnai korábbi titkosszolgálati minisztere, Ficsor Ádám, de a tulajdonosok között ott van az exminiszterelnök egykori kabinetfőnöke, Szigetvári Viktor és egy meghatározó baloldali értelmiségi, Dessewffy Tibor.
A külföldről, főképp Amerikából érkező pénzekkel összefüggésben kulcsszerepe volt a korábban Bajnai Gordon és Karácsony Gergely tanácsadójaként is tevékenykedő Korányi Dávidnak, aki az általa vezetett Action for Democracy (AD) nevű amerikai nevű szervezeten keresztül Magyarországra csatornázta a baloldali kampánypénzek nagy részét.
A guruló dollárok Soros-dollárok
Az Amerikából érkező támogatások mögött lényegében mindig feltűnnek a spekuláns körei.
A titkosszolgálatok az ország szuverenitását súlyosan sértő külföldi beavatkozás vizsgálatakor megállapították, hogy bár a Márki-Zay Péter által létrehozott Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) az Action for Democracyn keresztül 1,85 milliárd forintot kapott több részletben a tengerentúlról, a pénz nagy része nem maradt náluk. Több mint 1,4 milliárd forint ugyanis az MMM-től továbbvándorolt a DatAdat-csoport számláira. Az AD közvetlenül is pénzelte a DatAdatot, méghozzá 148 millió forinttal. Mindemellett azonban egy harmadik pénzcsatorna is kinyílt az AD és Bajnaiék között, ez pedig az Oraculum 2020 Kft.-n át vezetett.
Utóbbi egy volt szocialista tanácsadó, Páva Zoltán vállalkozása. Az Oraculum működteti az EzaLényeg nevű lejáratóportált, amely kampányszerű, fizetett hirdetésekben próbálta már 2019-ben és 2022-ben is befolyásolni a választókat. Az Oraculum egymilliárd forintot kapott Korányiéktól, de ebből 324 milliót tovább is utaltak a DatAdatnak. Páváék ezenfelül 887 millió forintot kaptak egy svájci alapítványtól is.
Így elmondható, hogy lényegében a baloldal teljes kampányát külföldről finanszírozták, az amerikai és a svájci alapítványon keresztül összesen több mint négymilliárd forint érkezett magyar számlákra. De ez még nem minden, hiszen kiderült az is, hogy nem csupán a Márki-Zay Péter-féle MMM-hez és az Oraculum 2020 Kft.-hez ömlött gyanús eredetű pénz, hanem a Karácsony Gergely által életre hívott 99 Mozgalom Egyesület számláján is több mint félmilliárd forintnyi rejtélyes eredetű pénz landolt.
Az 506 millió forintot tizenkilenc részletben a párbeszédes Perjés Gábor fizette be készpénzben.
Az összeg négyötödét valutában – nagy részét euróban, kisebb részben fontban – helyezte el Karácsony Gergely párttársa a mozgalom számlájára. A 99 Mozgalmat és a Mindenki Magyarországa Mozgalmat, valamint az Oraculum 2020 Kft.-t egyvalami bizonyosan összeköti, mégpedig az, hogy mindhárom hatalmas összegeket költött a DatAdat-csoportnál.
Nyomoznak Karácsony mozgalmának ötszázmilliós támogatása miatt
Költségvetési csalás gyanújával vizsgálódik az adóhatóság.
Tisztázatlan okból az MMM az Action for Democracytól kapott források jelentős részét nem a magyarországi DatAdat-cégek számára, hanem a csoport Ausztriában bejegyzett vállalatának, a DatAdat GmbH-nak utalta tovább, és ettől a társaságtól rendelt meg különböző marketing- és kampányszolgáltatásokat.
A külföldi támogatás jelentős része tehát közvetve, lényegében Bécsből áramlott vissza a DatAdat magyar cégeihez. Itt főként a DatAdat Professional Kft.-re kell gondolni, hiszen a cégcsoporton belül ez a vállalkozás szolgálta ki az egységes ellenzékhez köthető politikai szervezeteket. Ez a társaság a titkosszolgálatok által vizsgált időszakban nem kevesebb, mint 3,3 milliárd forint értékben bocsátott ki számlát, vagyis ekkora összeget zsebelhettek be a cég vezetői.
Összességében tehát elmondható, hogy a baloldal elbukott országgyűlési választásából Bajnai Gordonék, vagyis a DatAdat-csoportot tulajdonló kör, bizonyosan jól járt. A külföldről érkező pénzek – több mint négymilliárd forint – egy nagyobb része és a Karácsony-féle mozgalom rejtélyes forrásból eredő félmilliárdjának egésze a DatAdatnál kötött ki.
Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester és Bajnai Gordon exkormányfő (Fotó: Máthé Zoltán)
Karácsony pénzes embere Bajnai bizalmi embere volt a kétezres években
Kicsoda Perjés Gábor: honnan jön, és hogyan mertek rábízni ennyi pénzt?
Action for Democracy
DatAdat GmbH
|
A Bajnai Gordon-féle DatAdat a baloldal bukott kampányának nyertese
|
A Bajnai Gordon nevével fémjelzett DatAdat, a baloldal történelmi bukása ellenére mesés, több milliárd forintos bevételt könyvelhetett el. A nemrégiben nyilvánosságra került titkosszolgálati jelentésből kiderült, lényegében minden külföldi kampánytámogatás a cégcsoportnál landolt, de még a Karácsony Gergely 99 Mozgalmához tisztázatlan forrásból befizetett félmilliárd forint is a szóban forgó vállalkozásoknál kötött ki.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/07/a-bajnai-gordon-fele-datadat-a-baloldal-bukott-kampanyanak-nyertese
|
2023-07-31 12:15:23
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
A fennmaradásáért küzd Iványi Gábor egyháza, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség. A több mint 40 intézményben 20 ezer rászorulóval foglalkozó szervezet jelentős köztartozást halmozott fel, miután a kormány 2012-ben elvette egyházi státuszát, és ezzel a bevételeinek 40 százalékát is.
Már fizetésre sincs pénz
Bár a státuszt azóta sikerült visszaszerezni (részben azért, mert az elvételének jogellenességét az Alkotmánybíróság is kimondta), az elmaradt támogatásokat nem. Az elmúlt hónapokban pedig a NAV elkezdte levonni a felgyülemlett tartozást a még nekik járó normatívából. Az egyháznál dolgozó ezer ember bére havonta 220 millió forint körül van, és nagyjából ennyi pénzt kaptak eddig az államtól - a NAV azonban most havi több mint 100 milliót von le a támogatásból.
Az egyház ezer alkalmazottjának ezért ebben a hónapban még csak 75 ezer forint fizetést tudtak adni, ami óriási gondokat okoz, mert sokan alig élnek jobban, mint az ellátottjaik.
A kormány tönkre akarja tenni az egyházát Iványi szerint
Iványi Gábor úgy érzi, hogy fokozatosan visszatér a rendszerváltás előtti berendezkedés Magyarországon, és az ellehetetlenítésük is ennek a trendnek a része.
„Megfosztanak olyan jogainktól, amikért a kommunizmusban nyolc évig küzdöttünk. Még fölfüggesztett börtönbüntetést is kaptam akkor, az utcán prédikáltam öt éven át. Hát ez a világ jön vissza az egyik rendszerváltó pártnak a vezetésével, amely elnökének az első két gyerekét például én kereszteltem" - mondta Iványi, majd elmesélt egy történetet a 2010-es évek elejéről:
A lelkész Orbánék távozásában látja a nemzet felemelkedésének egyetlen esélyét
Iványi szerint az egyik legutolsó összezördülése a Belügyminisztériummal volt, a minisztérium államtitkára ugyanis azzal az érvvel vette el a rászoruló iskolásoknak nyújtott segítség pénzügyi alapját, hogy ez nem megtérülő befektetés a kormánynak.
„Kérdeztem tőle, hogy hogy mondhat ilyet? Hát gyerekek százai érettségiztek le, vagy kaptak szakmunkás bizonyítványt, mióta mi ezeket az iskolákat működtetjük. Megvonta a vállát és azt mondta, hogy így is lehet nézni a dolgokat, ahogy én nézem, és kész. Nem folytattunk erről beszélgetést, de elvette azt a pénzt, amiből mi meg tudjuk etetni naponta háromszor a gyerekeket, mert a legszegényebbeknek sokszor péntektől hétfőig ez probléma."
A lelkész lesújtó véleménnyel van a hazai állapotokról:
Krízisalapot létesítettek, hogy ki tudják fizetni a dolgozókat
Iványi Gábor szerint a hatalom pusztán azért üldözi az egyházát, mert ő nyíltan kritizálja Orbán Viktor autokrata módszereit. A MET azonban nem adja fel. Az évtizedek alatt bejáratott rendszert építettek ki, szerdánként például a központjukban önkéntesek pucolják a zöldségeket a rászorulók ebédjéhez.
„Én 56 évesen diplomáztam a Gábornál, úgyhogy úgy gondoltam, hogy én ide tartozom. Tehát kötelességemnek is érzem, hog mindenképpen aktivizáljam magam, amennyire csak tudom" - mondta az egyik önkéntes, Kádárné Rajzó Kinga.
Az egyház most szponzorokat keres, az adományozóktól pedig egy krízisalapba gyűjti a pénzt a dolgozók fizetésére. A MET eddigi fennmaradásában kulcsfontosságú szerepet játszott, hogy még mindig nagy a társadalmi beágyazottságuk, és a bajban sem hagyják őket magukra az emberek. Tavaly 52 ezren adták nekik az adójuk 1 százalékát, ezzel negyedikek lettek az egyházak sorában.
|
A létéért küzd Iványi Gábor egyháza, már a dolgozókat sem tudja kifizetni
|
Ebben a hónapban eddig 75 ezer forintot kaptak a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség alkalmazottai. Pedig sokan alig élnek jobb körülmények között, mint azok, akiket ellátnak. Iványi Gábor az Euronewsnak azt mondta, Magyarországon diktatúra van.
| null | 1 |
https://hu.euronews.com/2023/07/26/magyarorszag-diktatura-ivanyi-gabor-orban-viktor
|
2023-08-26 00:00:00
| true | null | null |
Euronews
|
A Szolnoki Törvényszék másodfokú határozatával egy hónapra elrendelte annak a szolnoki orvosnak a letartóztatását, aki megalapozottan gyanúsítható 41 rendbeli vesztegetés elfogadásával – tájékoztatta a törvényszék csütörtökön az MTI-t.
A törvényszék ezzel megváltoztatta az elsőfokon eljáró nyomozási bíró végzését, amely még nem tartotta szükségesnek a legszigorúbb kényszerintézkedés elrendelését. Mint írták:
a másodfokú bíróság álláspontja szerint megalapozottan lehet tartani a gyanúsított szökésétől, elrejtőzésétől, figyelemmel arra, hogy a bűncselekményeket sorozatosan követte el és azok büntetési tétele 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztés.
Ezen kívül a gyanúsított feltehetően jelentős vagyonnal rendelkezik, amely biztosíthatja számára, hogy a büntetőeljárás alól megpróbálja magát kivonni. A másodfokú bíróság azt is megállapította, hogy az eljárás jelen szakaszában megalapozottan feltételezhető, hogy a gyanúsított a büntetőeljárásban részt vevő más személyt vagy személyeket jogellenesen befolyásolna, tárgyi bizonyítási eszközt, vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot rejtene el. A másodfokú bíróság döntése ellen nincs helye fellebbezésnek.
|
Letartóztatták a hálapénzt elfogadó szolnoki orvost
|
A másodfokú bíróság álláspontja szerint megalapozottan lehet tartani a gyanúsított szökésétől.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/bun/letartoztattak-a-halapenzt-elfogado-szolnoki-orvost-260603
|
2023-07-27 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
as
Egy ingatlanközvetítőn keresztül adta el a szombathelyi termálfürdő mögötti területet a Vasivíz Zrt. A területet egy ingatlanközvetítő oldalon meg is hirdették, a hirdetés 28 napig (május 4. – 31.), majd plusz öt napig kint is volt az oldalon - írja Facebook-posztjában Czeglédy Csaba városi képviselő (független).
Hírek, vélemények, tudás.
Támogasd a Nyugat.hu-t!
Támogatom
A képviselő ugyanis - hivatalos személyként, önkormányzati képviselőként - megvizsgálta a Vasivíz ingatlaneladását, miután kiderült, hogy nem volt licit.
Megállapította, hogy az ügyben a Vasivíz Zrt. erősen vitatható jogi álláspontot alakított ki, súlyos hiányosságára derült fény.
A vállalat azonban mégis törvényesen járt el, mert volt versenyeztetés
- írta Czeglédy. Megjegyezte, hogy a szombathelyi közgyűlés hozzájárult az ingatlan értékesítéséhez, de arra nem tért ki, hogyan hajtsa azt végre a vállalat.
Nemzeti vagyon, vagy nem nemzeti vagyon?
A Vasivíz igazgatósága - a felügyelőbizottság egyetértésével - azt az álláspontot képviselte, hogy az ingatlanvagyonuk nem a nemzeti vagyon része, és így nem kötelező a vevőjelöltek versenyeztetése sem.
Czeglédy szerint ez nem igaz, a Vasivíz vagyona önkormányzati vagyon, ez pedig a nemzeti vagyon része. Viszont nyilvánosan meghirdették az ingatlant, öt érdeklődő jelentkezett, aki meg is nézték a területet, ketten részletes tájékoztatás kértek, egy érdeklődő tett konkrét ajánlatot, végül ő vette meg az ingatlant.
A képviselő szerint az ingatlaniroda tisztességesen járt el, és ennek következtében valóban volt versenyeztetés az érdeklődők között, ezért a Vasivíz törvényesen járt el.
A képviselő megjegyezte, hogy a vállalatnak nem volt és nincs versenyeztetési szabályzata. Mint írta, Nemény András polgármester jelezte egyetértését abban, hogy kötelezzék a Vasivíz Zrt.-t, és valamennyi önkormányzati tulajdonú társaságot versenyeztetési szabályzat elkészítésére, ha azzal még nem rendelkeznek.
Nyugdíjasotthont épít az új tulajdonos
A Vasivíz Zrt. nemrég eladta a szombathelyi termálfürdő mögötti ingatlant, ami gyakorlatilag a termálfürdő területéhez tartozott. A térképen bejelöltük az eladott ingatlant.
Az ügy komoly hullámokat vetett, ahogyan ez az ingatlanértékesítésekre jellemző, de való igaz, hogy a város egyik legértékesebb területét adták el. Nem sokkal később lapunk kiderítette , hogy a közel 1,1 hektáros területet Horváth Roland vállalkozó vette meg 221 millió + áfa összegért.
Kérdésünkre Horváth Roland elmondta, hogy a tervei szerint prémium minőségű nyugdíjasotthon épül ide. Most kezdték el készíteni a terveket, és mintegy 2,5 év múlva épül fel az otthon. Hozzátette, nem terveznek magas épületet.
Az ingatlan értékesítésekor megkerestük a szombathelyi önkormányzatot, a Vasivíz Zrt. többségi tulajdonosát. Kérdéseinkre azt válaszolták, hogy a szóban forgó ingatlan kizárólagos tulajdonosa a Vasivíz, így az ingatlan értékesítéséről, annak módjáról a vállalat igazgatósága döntött.
|
Versenyeztetéssel adta el a Vasivíz Zrt. a szombathelyi termálfürdő területének részét
|
Meg is hirdették egy ingatlanközvetítő oldalon, öten érdeklődtek, végül csak egy maradt.
| null | 1 |
https://www.nyugat.hu/cikk/vasiviz_ingatlan_termalfurdo_eladas_verseny
|
2023-07-27 00:00:00
| true | null | null |
nyugat.hu
|
Az utóbbi években a magyar politikai és gazdasági elit, valamint a politikai elit hirtelen meggazdagodott családtajgainak körében is feltűnően megnőtt a magánrepülőgép-használat népszerűsége.
Ez nem ismeretlen dolog a világban, sőt Magyarországnál jóval szegényebb országokra is jellemző, hogy a magánrepülőzés és a luxusfogyasztás más feltűnő formái nagy népszerűségnek örvendenek a politikai elit és kapcsolt részeik körében. A londoni King’s College kutatói szerint ezen repülőutak követése és elemzése a kleptokrata, azaz az államkasszát magáncélokra használó rezsimek működésébe is mélyebb betekintést adhat, és a közös minták feltárása mentén a közvagyonnal való visszaélés különböző formáira is indirekt bizonyítékot szolgáltathat.
Mamadou Sacko, Pierre-Louis Vézina és Inês Conde egy közelmúltbeli összefoglalójában például az egyes fejlődő országok vezetésének magánrepülő-használatát vetette össze az adott országok egyes gazdasági jellemzőivel, és arra jutott, hogy a kőolajban és földgázban gazdag, de kevés belső fékkel és egyensúllyal találkozó rezsimek vezetői feltűnően sokat járnak nagy nemzetközi pénzügyi központokba.
Genf, Bázel, London
A kutatók a Dictator Alert nevű közösségi projekt által begyűjtött adatokat nézték át, amelyek autokratikus rezsimek elitjének globális pénzügyi központokba – egyebek mellett Genf, Bázel, Párizs, London, New York – tartó repülőútjait követi nyomon. Ezeket a repüléseket az érintett országok nyersanyagvagyonával vetették össze, miután ez hagyományosan jó indikátora a kleptokráciának: skandináv közgazdászok egy 2017-es tanulmányban arra jutottak, hogy a fejlődő országokban az állami olajbevételek nagyjából 15 százaléka megy közvetlenül a rezsim zsebébe, és az olajár duplázódása jellemzően 22 százalékos növekedést hoz az ilyen pénzügyi központokban parkoltatott vagyonban.
Az összevetésből az jött ki, hogy népszerű globális pénzügyi központokba tett magánrepülős látogatások mértéke erős összefüggést mutat az adott ország kőolaj-vagyonával. A legnagyobb magángép-használók az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Szaúd-Arábia és Bahrein, és természetesen az orosz és az azeri elit is rengeteget utazott Genfbe, Párizsba és Londonba magángépein, legalábbis 2019 és 2022 között, amely évekből az adatok származnak.
Ennél is érdekesebb, hogy kiemelkedő a fentieknél jóval szegényebb afrikai olajdiktatúrák magángép-használata is: Gabon, Egyenlítői Guinea, Angola és Líbia is az élmezőnyben szerepel. Míg Oroszországban vagy Szaúd-Arábiában egy jóval nagyobb gazdaság népesebb elitje repülőzik, addig Afrikában sokkal alacsonyabb fejlettségi szint és sokkal mélyebb társadalmi nélkülözés mellett egy jóval szűkebb elit használja magáncélra az ország erőforrásait.
A kutatók ezt Egyenlítői Guinea alelnökének, Teodoro Nguema Obiang Mangue példáján vezetik le, aki egyébként az 1,6 milliós országot 1979 óta vezető diktátor, Teodoro Obiang Nguema Mbasogo fia. Bár a méretéhez képest számottevő olajkinccsel rendelkező ország egy főre eső GDP-je afrikai összevetésben relatíve magas, a lakosság több mint kétharmada a szegénységi küszöb alatt él. Teodoro Nguema Obiang Mangue ennek ellenére egyebek mellett egy 35 millió dollárra taksált malibui villát, egy magánrepülőt, egy szuperjachtot, valamint impozáns sportautó-kollekciót is összegyűjtött.
Nemrég a nem a korrupcióellenes harc vezéreként ismert Dél-Afrikában két villáját és jachtját is lefoglalták, és korábban a szintén nem a feltűnő vagyonok forrásának kajtatásáról ismert Svájcban tizenegy sportautót koboztak el tőle (ezeket később 27 millió dollárért árverezték el), ahogy az amerikai villát már 2014-ben elkobozták korrupció vádjával. Ezzel együtt magángépe 2019 és 2022 között is tíz utat tett Madridba (Egyenlítői Guinea spanyol gyarmat volt), valamint Dubajban, Genfben, Milánóban és Rómában is féltucatszor fordult meg, míg tucatnyi isztambuli és néhány párizsi, washingtoni és moszkvai út is belefért.
A hasonló szereplők között van Islom Karimov néhai üzbég diktátor lánya, Gulnara Karimova, aki Obianghoz hasonlóan az Instagramon is közvetítette nagyzolását. Apja halála után azonban kiesett a pikszisből, és az Egyesült Államok 850 millió dollár értékű vagyont foglalt le tőle.
Katar, Glencore
A katari rezsim, amelynek nemzetközi pénzügyi befolyásszerzése a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogának megszerzése óta erős sajtófigyelmet kapott, elsősorban az Egyesült Királyságba szeret repülni, 2019 és 2022 között több mint 350 alkalommal landoltak Londonban, míg a második helyezett Iszambul és Párizs alig több mint száz úttal szerepel, míg New York-i, nizzai, Los Angeles-i útjaik száma nem érte el a százat sem, Genfben, Milánóban és Rómában pedig 50-nél is kevesebbszer jártak az államhoz köthető gépek.
Ez részben annak a jele, hogy a katari rezsim jelentős londoni befektetésekkel rendelkezik, mint például a patinás Harrods áruház, a Heathrow repülőtér, a Barclays bank, a Sainsbury’s üzletház, a Shard nevű ikonikus felhőkarcoló, valamint számos további nagy értékű ingatlanprojekt. Ugyanakkor a kutatók által idézett mélyebb megoldás, hogy a brit parlamentáris rendszer kedvező táptalajt biztosít a katari dinasztia külföldi pénzügyi tevékenysége számára: a parlamenti lobbizás csatornái minden vagyonos entitás előtt nyitva állnak; az ingatlanpiac vonzza a szupergazdag befektetőket; a fegyveripari jelentős politikai befolyása miatt a katonai megrendeléseken keresztül is jól puhítható a brit elit.
Vézina korábbi kutatásaiból az is kiderül, hogy a katonai költés kéz a kézben jár az olajkinccsel, és a fegyverkezésre is jelentős összegeket fordítanak az országuk nyersanyagvagyonából frissen meggazdagodott elitek. A nem demokratikus, magas korrupciós mutatókat produkáló fejlődő országok egy nagyobb olaj- vagy földgáz-lelőhely feltárását követő öt évben átlagosan 30 százalékkal növelik fegyverimportjukat. Ez a hatás ugyanakkor általában inkább az Oroszországból és Kínából származó importot növeli rövidebb távon; az amerikai, brit, francia vagy svéd beszerzések inkább a hosszabb ideje vagyonos, nagyobb összegek felett diszponáló olajmonarchiákra jellemző, mint például Szaúd-Arábia.
De a magánrepülőzés nemcsak a kőolaj- és földgázvagyon esetében feltűnő jelenség, a bányászati vagyon birtokosai, illetve annak kiaknázói is kiveszik a részüket a dologból. A Glencore nevű svájci központú bányászati és nyersanyagkereskedő vállalatot 2022-ben azért büntették 280 millió fontra az Egyesült Királyságban, mert magángépekkel szállította a különböző szolgáltatási díjként és üzleti kiadásként elszámolt kenőpénzeket Kamerunba, az Egyenlítői Guineába, Elefántcsontpartra, Nigériába és Dél-Szudánba.
A kuatók elismerik, hogy a magángép-használat csak a nép kifosztásának közvetett jele, de a repülők követését manapság a sajtó és a hatóságok is egyre gyakrabban használják a közpénz törvénytelen privatizációjának feltárására, és a módszer az ilyen rezsimek külföldi befolyásszerzési kísérleteire vonatkozóan is hasznos információkkal szolgálhat.
|
A kormányzati magángép-használat jól leköveti a közvagyon fosztogatását
|
A kőolajban és földgázban gazdag autokratikus rendszerek magánrepülői feltűnően gyakran járnak Genfbe, Bázelba, Londonba és más pénzügyi központokba.
| null | 1 |
https://g7.hu/vilag/20230730/a-kormanyzati-magangep-hasznalat-jol-lekoveti-a-kozvagyon-fosztogatasat/
|
2023-07-30 09:43:00
| true | null | null |
G7
|
A vádirat szerint Gyenesei István 2011. szeptember 14-én a területi választási iroda vezetőjének valótlan tartalmú iratot adott át, amely szerint Ormai István, a Somogyért Egyesület korábbi alelnöke Nagyatád polgármestere lemond megyei közgyűlési mandátumáról, amelyet 2010-ben az egyesület tagjaként szerzett – Gyenesei Istvánnal és Kövér Istvánnal, Nagyszakácsi polgármesterével együtt.
Az ügyben a Somogy Megyei Területi Választási Bizottság tett feljelentést ismeretlen tettes ellen magánokirat-hamisítás miatt, miután két, egymásnak ellentmondó dokumentumot kapott. Két nappal a Somogyért Egyesület beadványa után ugyanis Ormai István írásban azt közölte, hogy nem mond le a mandátumáról, a lemondó nyilatkozatra pedig nem ő írta rá a 2011. szeptember 12-ei dátumot.
A feljelentés szerint az egyesület elnöke a Somogy Megyei Közgyűlés képviselőjének nyilatkozatát annak ellenére nyújtotta be, hogy a lemondás nem állt az érintett Ormai István szándékában. A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságon január 4-én kezdődött nyomozás, amely május 5-én vádemelési javaslattal zárult, május 29-én pedig vádat emeltek Gyenesei István ellen.
A tárgyaláson Gyenesei István hozzávetőleg egyórás, a nyomozati szakban elmondottakkal egyező vallomást tett, amelyet azzal kezdett: “Nem vagyok vétkes, és a Somogyért Egyesület egyetlen tagja sem vétkes.” Azt állította: szabályosan, Ormai István tudtával jártak el, a lemondó nyilatkozatot ugyanis Ormai István korábbi megbízása alapján nyújtották be.
Felidézte: éppen Ormai István kezdeményezésére hatalmazták fel az elnökséget a mandátumot szerzők, hogy ha kilépnek az egyesületből, akkor érvényesítsék, azaz lássák el a kilépés dátumával a mandátumról lemondásról szóló nyilatkozatukat, amelyet 2010. október 6-án foglaltak írásba – mondta Gyenesei István. Hozzátette: ennek megfelelően jártak el, amikor Ormai István írásban közölte velük, hogy kilép az egyesületből, és a korábbi lemondó nyilatkozatot a kézírásával kiegészítette. (A lemondó nyilatkozatra a dátumot az egyesület egyik alelnöke írta rá.)
A tanúként megidézett Ormai István ezzel szemben az állította, hogy a kilépéssel együtt a mandátumról lemondó, “kényszer hatására” aláírt, dátum nélküli nyilatkozatra a géppel írt szöveg alá – miként a többiek is – 2010. október 6-án, és nem 2011. szeptember 12-én írta le kézzel azt a szöveget, amelyet elé raktak. “Ennek a dátumnak a ráírására soha senkit nem hatalmaztam fel, tudtomon és akaratomon kívül történt” – mondta a keltezésre utalva. A bíró kérdésére, hogy a becsatolt iratok közül miért csak az ő nyilatkozatán van a lemondást megerősítő kézzel írott nyilatkozat, azt mondta: erre nem tud válaszolni.
Ormai István azt is közölte: már akkor tudta, amikor megírták, hogy a lemondó nyilatkozat csak “formaság”, nem érvényes, ám a vádlott védője, Bárándy Péter kérdésére, hogy ezt miért nem közölte akkor a többiekkel, azt mondta: erre nem akar válaszolni.
A védő felvetésére – magára nézve miért nem érezte követendőnek azt az általa a tárgyaláson többször is hangoztatott kijelentést, hogy “általánosságban és elvileg” egyetért azzal, hogy ha valaki listán jut mandátumhoz, akkor az őt jelölő szervezetből való kilépéskor azt vissza kell adnia – azt mondta: nem az ő, hanem az egyesület elnökének a közgyűlésben tanúsított hozzáállása vezetett ehhez a helyzethez.
Kedden a bíróság még öt tanút – valamennyien az egyesület tagjai – hallgatott meg; mindannyian a Gyenesei István által elmondottakat erősítették meg.
|
Gyenesei István tagadja a magánokirat-hamisítás vádját
|
A Gyurcsány-kormány önkormányzati minisztere, korábbi megyei közgyűlési elnök ellen - pénzbüntetés kiszabását kérve - a Székesfehérvári Városi Ügyészség emelt vádat.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2012/09/26/gyenesei-istvan-tagadja-a-maganokirat-hamisitas-vadja/
|
2012-09-26 16:36:00
| true | null | null |
24.hu
|
Új, olaszos nevű céget alapított tavaly a Veronában balesetező buszos társaság vezetője, Czakó Tibor, a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány pedig már be is szerzett egy buszt a Settebello Invest Vagyonkezelő Zrt.-től – tudta meg a 24.hu. A Settebello jelentése luxus expresszvonat, de az olasz vízilabda-válogatottat is szokták így nevezni. A közbeszerzési értesítő szerint a Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Fidesz-alelnök által alapított Kozma István Magyar Birkózó Akadémia (KIMBA) egy legalább 56 fős buszt szeretett volna, mely 2012 decemberénél nem régebbi, és legfeljebb 650 ezer kilométert futott. A buszt végül 39 370 000 forintért vásárolták meg.
A közbeszerzési kiírásra egyetlen ajánlat érkezett, a negyedik kerületben bejegyzett Settebello Invest Zrt.-től. Az Opten adatai szerint a cég egyértelműen a Pizolit Kft. ügyvezetőjének, Czakó Tibornak a tulajdona, viszont a közbeszerzési értesítőben nem az ő, hanem az Agrárpályázatok oldal e-mail címe van megadva. A közbeszerzési értesítőben feltüntetett telefonszám szintén az Agrárpályázatok oldalát üzemeltető Agro-Assistance Kft. ügyvezetőjének, dr. Privóczki Zoltánnak az elérhetősége. Miután a cégközlöny szerint sem a két cégnek, sem a két vezetőnek nincsen semmi köze egymáshoz, így Privóczki Zoltántól próbáltuk első körben megtudni, milyen kapcsolat van közte és a közbeszerzésen nyertes cég, illetve Czakó Tibor között. A gazdasági mérnök, főiskolai docens Privóczki nem válaszolt a levelünkre, a telefont pedig többszöri próbálkozásunkra sem vette fel.
A KIMBA-tól viszont érkezett válasz, igaz, kérdéseink többségére nem reagáltak. Az kiderült, hogy
A Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány az ide járó akadémista fiatalok napi szállításának költséghatékony megoldása érdekében írt ki nyílt közbeszerzési eljárást – azaz olyan eljárást, amelyben bármely gazdasági szereplő tehet ajánlatot – autóbusz beszerzésére vonatkozóan.
Mint írták: valamennyi törvényi előírást betartva, szabályosan folytatták le az eljárást, melynek során a céljuk az volt, hogy a lehető legjobb minőségű buszt vásárolják meg a rendelkezésükre álló fedezetből. „Kiemelt szempontunk volt a beszerzés és lesz az üzemeltetés során az akadémistáink és a közlekedésben résztvevők biztonsága” – tették hozzá.
Miután mostanáig semmilyen elmarasztaló ítélet nem született Czakó Tibor és cégei ellen, így valóban nincs jogi akadálya annak, hogy elinduljon közbeszerzéseken. A veronai baleset előtt nyert is közbeszerzéseket a Pizolit Kft.: egy 54,4 milliós megbízás jutott a cégnek a Honvédelmi Minisztériumtól, és bár a pályázat elbírálása a busztragédia előtt történt, a szerződést a HM már a baleset után kötötte meg a céggel, miközben a nyomozás még tartott. Igaz, addigra már Czakó Tibor akkor 71 éves édesanyja lett a kft. többségi tulajdonosa. Friss fejlemény egyébként az is, hogy Czakó Tibor közben a Settebello nevű cégével többségi tulajdonosa lett a Pizolit Kft.-nek. Mindenesetre a baleset óta egyetlen közbeszerzésen sem nyertek, de most az új céggel sikerült behúzni egyet.
A vásárlás jogi részére tehát választ kaptunk az akadémiától, ám az erkölcsi részét firtató kérdéseinkre nem. Nem reagáltak arra, tudtak-e arról, hogy kitől vásárolnak, nem kaptunk választ arra sem, nem érzik-e visszásnak, hogy egy olyan vállalkozó cégétől vásároltak buszt, akinek az engedély nélkül átalakított járművében Veronában 18 ember lelte halálát. Végül azt sem árulták el, pontosan milyen márkájú és mikori évjáratú buszt vásároltak.
Czakó Tibort is próbáltuk elérni a mobilján, valamint a Pizolit Kft.-n keresztül is, de nem jártunk sikerrel.
Nyár végén perelhetik be Czakó Tibort
2017. január 20-án a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium tanulói és kísérői – tanárok, szülők, rokonok – egy, az iskola által szervezett sítúráról tartottak hazafelé, amikor Verona közelében autóbuszuk letért az útról, és fékezés nélkül az autópálya szalagkorlátjának hajtott, majd az egyik autópályahíd pillérének csapódva kigyulladt. A busz 56 utasa közül 18-an életüket vesztették, 26-an megsérültek. Csaknem öt évvel a tragédia után született meg a jogerős ítélet: 2021-ben a másodfokon eljáró bíróság hat évre ítélte V. Jánost, aki a tragédia idején az autóbuszt vezette.
A kirándulókat szállító jármű a Pizolit Kft. autóbusza volt, melyet a cég alkalmazásában álló két sofőr vezetett. (Kalmár Zoltán, a másik buszvezető a balesetben életét vesztette.) Az olaszországi nyomozáshoz készített szakértői jelentés szerint a buszt 53 személy szállítására vizsgáztatták le, ám engedély nélkül átalakították, beépítettek még egy sor ülést, így már 58 személy fért el benne. Szintén a szakértői vélemény tartalmazza, hogy egy 370 literes üzemanyagtartályt is beépítettek – ugyancsak engedély nélkül és műszakilag is szabálytalanul. 2017 februárjában a Pizolit Kft. ügyvezetője, Czakó Tibor közleményt adott ki, amelyben úgy fogalmazott: „a gyári leírások bizonyítják, a busz elől jobb- és baloldalon gyárilag üzemanyagtartályokkal van felszerelve.” Sándor Zsuzsa korábbi 24-es cikkében azt írja: természetesen a gyári leírás csak a gyárilag beépített tartályokat tartalmazza, de ez semmit sem bizonyít. Ellenben számos, az eljárás során készült fotó és szakértői vélemény bizonyította a póttartály utólagos és műszakilag sem megfelelő beépítését.
Három hónappal a baleset után Czakó Tibor a TV2-ben úgy nyilatkozott, hogy „hivatalosan” nem tudja, ki vezette a buszt, továbbá nem ismeri el, hogy apnoés volt a buszvezető. (Az alvási apnoe egy súlyos alvászavar, mely során a légzés alvás közben időről időre abbamarad, majd újra elindul.) Czakó nyilatkozatát azonban később maga V. János is cáfolta, amikor 2017 júliusában azt mondta: nem aludt el a volánnál, vagyis „nincs összefüggés a korábban napvilágra került alvászavara és a történtek között.” De cáfolta Czakó állítását a baleseti jegyzőkönyv is, amelyből kiderült, hogy a buszvezetőt korábban már felfüggesztették, ám mivel később egy szak- és üzemorvosi papírt is bemutatott a gyógyulásáról, újra engedték vezetni. A jegyzőkönyv szerint azonban a gyógykezeléséhez használt készülék és a szedett gyógyszerek miatt ezt nem tehették volna meg.
Az áldozatok hozzátartozói sérelmezték, hogy a járművet üzemeltető cég működését még csak fel sem függesztették, miközben itthon is folyt a nyomozás. Kérésüket azonban az összes hivatalos szerv elutasította. Eközben Czakó Tibor arról beszélt, hogy a hozzátartozók „pénzt akarnak kicsikarni gyermekük halálából.”
Az unokahúgát a balesetben elveszítő Szendrei Endre a 24.hu-nak korábban úgy fogalmazott: várják az írásba foglalt jogerős olaszországi ítéletet, és annak tükrében itthoni eljárásokat akarnak kezdeményezni. Miután Olaszországban az ítélet már 2021 végén megszületett, így most telefon megkérdeztük Szendrei Endrét, kezdeményeztek-e már eljárást Czakó Tiborral szemben.
Szendrei Endre elmondta, hogy még nem indult el az eljárás, de már minden szükséges dokumentumot összegyűjtöttek, lefordították az olaszországi ítélet indoklását, így az ítélkezési szünet után azonnal beadják a keresetet. Indítanak egy kártérítési pert is, de ezen kívül egy büntetőeljárást is kezdeményeznek.
Szeretnénk elérni, hogy a bíróság az olaszországi ítélet fényében mondja ki a Pizolit Kft. felelősségét is, illetve minden olyan személy felelősségét a cégnél, aki tisztában volt Varga János egészségi állapotával. A tanúvallomásokból az derült ki, hogy szinte mindenki tudott erről, és volt, aki rosszallását fejezte ki amiatt, hogy Varga Jánost és Kalmár Zoltánt küldték erre a hosszú útra. Ráadásul eredetileg nem is Varga Jánosnak kellett volna mennie Olaszországba, egy e-mailváltásban egy másik buszról és egy másik sofőrről volt szólt. Végül egy soha meg nem indokolt döntés miatt lecserélték a sofőröket, és Varga Jánosékat rendelte ki Czakó Tibor az útra.
|
Németh Szilárd akadémiája beszerzett egy buszt a Veronában balesetező vállalkozás vezetőjének új cégétől
|
Czakó Tibor tavaly egy új, olaszos nevű céget alapított. A megrendelő, a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány lapunknak azt írta: ők minden törvényi előírást betartottak.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2023/07/31/czako-tibor-veronai-buszbaleset-settebello-invest-vagyonkezelo-nemeth-szilard-kozma-istvan-magyar-birkozo-akademia-alapitvany-buszvasarlas/
|
2023-07-31 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Somogyért Egyesület színeiben a megyei közgyűlésben mandátumot szerző 64 éves politikus, a Gyurcsány-kormány önkormányzati minisztere, korábbi megyei közgyűlési elnök ellen – pénzbüntetés kiszabását kérve – a Székesfehérvári Városi Ügyészség emelt vádat.
A tárgyaláson Gyenesei István hozzávetőleg egyórás, a nyomozati szakban elmondottakkal egyező vallomást tett, amelyet azzal kezdett: “Nem vagyok vétkes, és a Somogyért Egyesület egyetlen tagja sem vétkes.” Azt állította: szabályosan, Ormai István tudtával jártak el, a lemondó nyilatkozatot ugyanis Ormai István korábbi megbízása alapján nyújtották be.
A tanúként megidézett Ormai István ezzel szemben az állította, hogy a kilépéssel együtt a mandátumról lemondó, “kényszer hatására” aláírt, dátum nélkül nyilatkozatra a géppel írt szöveg alá – miként a többiek is – 2010. október 6-án, és nem 2011. szeptember 12-én írta le kézzel azt a szöveget, amelyet elé raktak.
Kedden a bíróság még öt tanút – valamennyien az egyesület tagjai – hallgatott meg; mindannyian a Gyenesei István által elmondottakat erősítették meg.
A tárgyalás november 20-án folytatódik, akkor várhatóan ítéletet is hoz a bíróság.
|
Tagadta a vádakat Gyurcsány minisztere
|
Tagadta az ellene felhozott vádakat a magánokirat-hamisítással vádolt Gyenesei István, a Somogyért Egyesület elnöke a Kaposvári Városi Bíróságon kedden kezdődött perben.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2012/09/25/tagadta-a-vadakat-gyurcsany-minisztere/
|
2012-09-25 16:47:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Budapesti Közlekedési Központ – részben a napilap információja, részben saját adatai alapján – felügyelőbizottsági vizsgálatot kezdeményez az M5-ös autópálya felhajtója melletti telekegyüttes privatizációja miatt.
Az említett kéthektáros területet, amely a svéd Skankska Népliget Center irodaházával átellenben található, 2005 végén bruttó 500 millió forintért adta el a BKV egyik saját cége a Central Ingatlan Kft.-nek, amely azt kilenc hónap után 4,4 milliárd forintért adta tovább a Skankska leányvállalatának, az S.O.I. Ingatlan Kft.-nek.
A Demszky-korszakban, az MSZP–SZDSZ-es városvezetés idején nem ez az egyetlen terület tűnt el a közvagyonból. A Könyves Kálmán körúton egy csaknem héthektáros BKV-ingatlanegyüttesből a Centrál Kft. megszerezte a fent említett ingatlannal szomszédos, háromhektáros telek tulajdonjogának több mint a kilencven százalékát is. Az ügyletekben lényegében strómanszerepet játszó vevő ellen az APEH 2010 szeptemberében rendelt el végrehajtást.
A Könyves Kálmán körúti ingatlanok ügyében még a héten vizsgálatot kezdeményez a BKK – mondta a Magyar Nemzetnek Zana Tibor, a társaság szakterületi vezetője.
|
BKV: eltűnt milliárdok nyomában
|
Több milliárd forintos kárt okozhattak a fővárosnak a Demszky-korszakban a BKV-nál történt áron aluli ingatlaneladások - írja a Magyar Nemzet kedden.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2012/10/02/bkv-eltunt-milliardok-nyomaban/
|
2012-10-02 10:23:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az ajkai polgármester két társa ellen is vádat emeltek bűnsegédként elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt – közölte Gulyás Ildikó, a Veszprémi Megyei Főügyészség sajtószóvivője.
A vádirat szerint az ajkai futballklub licenckérelmét a Magyar Labdarúgó Szövetség 2008-ban egy vissza nem fizetett tartozás miatt a bajnokság következő idényére nem fogadta volna el, ezért a polgármester a sportegyesület támogatása érdekében – tisztségéből fakadó vagyonkezelői kötelezettségét megszegve – a polgármesteri hivatal egyik dolgozójának, valamint egy építőipari cég munkatársának közreműködésével biztosított anyagi forrást a tartozás visszafizetéséhez.
Az ajkai önkormányzat az építőipari céggel egy korábban már elvégzett és kifizetett beruházásra fiktív vállalkozási szerződést kötött, amelynek alapján a tényleges munkavégzés nélkül leszámlázott vállalkozói díjat a gazdasági társaság, majd onnan a futballklub számlájára utalták át – mondta a szóvivő.
A sportegyesület számlájára utalt pénzből a kölcsön egy részét visszafizették, de jogosultja a teljes összegre igényt tartott.
A polgármester ezért az építőipari vállalkozást működtető sértettel fenyegető hangnemben közölte, hogy ha követelését továbbra is fenntartja, a városban nem kap munkát, illetve az önkormányzatnak már elvégzett munka díját sem fizetik ki. A sértett végül a fenyegetés hatására beleegyezett, hogy követelésének egy részéről lemond, s azt támogatás címén az egyesületnek átadja.
Az ügyben indult nyomozásról a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság június 8-án közölte, hogy az ajkai önkormányzatnál három embert gyanúsítanak hűtlen kezeléssel. A Magyar Nemzet aznapi számában azt írta, hogy Schwartz Bélát, Ajka MSZP-s polgármesterét gyanúsította meg a rendőrség.
A nyomozás adatai szerint az ajkai Park Center mögött egy már létező járda megépítésére 10,7 millió forintot fizettek ki a polgármester irányításával. A kivitelezővel 2008 májusában kötött szerződést az önkormányzat, de a képviselő-testület csak a júniusi testületi ülésén fogadta el az erre vonatkozó költségvetési módosítást. A képviselők nem tudták, hogy a szerződést már megkötötték – közölte Léber Gabriella szóvivő. Hozzátette: a képviselőknek arról sem volt tudomásuk, hogy az érintett járdaszakaszt a Park Center kivitelezésekor a beruházó már 2008 márciusában megépítette, sőt április 16-án hivatalosan át is adta.
Schwartz Béla az MTI-vel akkor azt közölte, hogy megalapozatlanul vádolják hűtlen kezeléssel, az ügy a baloldali politikusok elleni lejárató kampány része. “A rendőrség által megfogalmazott vádakat cáfoltuk, azokat tisztáztuk” – írta közleményében a polgármester.
|
Vádat emeltek az ajkai polgármester ellen
|
Jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és zsarolás bűntette miatt vádat emeltek Schwartz Béla (MSZP) ajkai polgármester ellen.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2012/10/02/vadat-emeltek-az-ajkai-polgarmester-ellen1/
|
2012-10-02 10:48:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az ügyész felfüggesztett szabadságvesztést, a védő felmentést kért a hivatali befolyással üzérkedéssel és adócsalással vádolt államtitkárra. A vád szerint Kodela hivatali beosztásával visszaélve ígéretet tett Kulcsár Attila exbrókernek, miszerint elintézi, hogy a K and H Equities Rt. által a 2002 márciusa után tett, pénzmosás gyanújára utaló bejelentések ügyében ne induljon rendőrségi eljárás.
Az ügyészség szerint Kodela később telefonon tájékoztatta Kulcsárt: hivatalos értesítést fog kapni arról, hogy a bejelentések kapcsán nem indul rendőrségi eljárás. Ezután azt közölte: az ügyintézés ára ötmillió forint.
Az ügyészek szerint amikor megérkezett a rendőrségről a hivatalos levél, hogy bűncselekményre utaló nyomot nem találtak, Kulcsár Attila egy találkozón ki is fizette a kért összeget Kodela Lászlónak. Az ügyészség azzal is vádolja a volt helyettes államtitkárt, hogy mintegy 18 millió forintos bevételkiesést okozott az államnak.
|
Adócsalásért ítélték el a Kulcsárt milliókért segítő államtitkárt
|
A hivatali befolyással üzérkedés bűntette alól felmentette, adócsalás miatt azonban 1 év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 2,4 millió forint pénzbüntetésre ítélte első fokon a Fővárosi Bíróság Kodela Lászlót, a Miniszterelnöki Hivatal egykori humánpolitikai helyettes államtitkárát.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2008/06/20/adocsalasert_iteltek_el_kulcsart/
|
2008-06-20 10:54:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Leader-programot nem “az MSZP pénzosztó műhelyeként” hozták létre, hanem azért, hogy segítse a vidék fölzárkóztatását, a munkahelyteremtést az elmaradott kistérségekben – mondta a hódmezővásárhelyi önkormányzat városüzemeltetési bizottságának fideszes elnöke.
A hódmezővásárhelyi kistérség elkövetkező öt évének fejlesztéseit meghatározó, a pályázatok kiírásáról, azok elbírálásáról, a források elosztásáról döntő akciócsoportban azonban meghatározó befolyást szerzett a szocialista párt, valamint helyi vezetője, Hernádi Gyula és családja – közölte az önkormányzati képviselő.
Csak MSZP-sek vesznek részt?
Benkő Zsolt szerint “felháborító és visszatetsző”, hogy a Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Helyi Vidékfejlesztési Közösség tagjai Hernádi Gyula közvetlen családtagjai, a kistérség szocialista támogatású polgármesterei és MSZP-s képviselők.
Hozzátette: nem az a baj, hogy a szocialista párt helyi vezetői részt vesznek a Leader-program helyi munkájában, hanem az, hogy “csak ők vesznek részt” ebben.
A kistérség fejlesztési elképzeléseit a nyilvánosság teljes bevonásával kellene megalkotni, úgy, hogy az unióban már tizennyolc esztendeje sikerrel működő program forrásai azokhoz jussanak el, akiket az illet, a mikro- és kisvállalkozásokhoz, a civilszervezetekhez és az önkormányzatokhoz – hangsúlyozta Benkő Zsolt.
Hernádi méltánytalannak tartja a feltételezést
Hernádi Gyula – aki megdöbbentőnek, és méltánytalannak tartja a támadást – elmondta, a helyi Leader közösség egy esztendeje jött létre, tagjai ingyen, társadalmi munkában dolgoznak.
Az alapításakor a kistérség 128 civil szervezetét keresték meg, fórumokat szerveztek, a csatlakozásra buzdító hirdetéseket jelentettek meg újságokban, rádióban, egy helyi lapban pedig jelenleg is folyamatosan szerepel a felhívásuk. A hódmezővásárhelyi önkormányzatot is megkeresték – más településekkel ellentétben – azonban elutasító választ kaptak – közölte a képviselő.
Az akciócsoport megalakulása feltétele annak, hogy a kistérség számára elérhető legyen az 1,2 milliárd forintnyi uniós forrás. A szervezőmunka ellenére a közösségnek jelenleg csak 36 tagja van. Úgy tűnik sokaknak “nem fűlik a foga az ingyenmunkához” – mondta Hernádi Gyula.
|
Fidesz: MSZP-s monopólium Hódmezővásárhelyen
|
A helyi szocialista párt vezetőjének családjához és az MSZP-hez kötődő személyekhez került a vidékfejlesztést szolgáló, a helyben 1,2 milliárd forinttal gazdálkodó Leader-program hódmezővásárhelyi koordinálása - jelentette ki Benkő Zsolt önkormányzati képviselő.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2008/06/18/fidesz_mszp_monopolium_hodmezovasarhelyen/
|
2008-06-18 11:08:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Fidesz közleménye szerint a Fővárosi Ítélőtábla keddi ítéletében helybenhagyta a Fővárosi Bíróság korábbi elsőfokú ítéletét, és megállapította, hogy az MSZP megsértette Szijjártó Péter becsülethez és jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát.
A Fidesz szóvivője – aki a győri Fidesz elnöke is – azért perelte be a helyi MSZP-t, mert a szocialista párt 2007 márciusában a Kisalföld című lapban megjelent közleményben azt állította, hogy “Szijjártó Péter jól működő (önkormányzati) cégek hírnevét (…) taszítja sárba pusztán azért, hogy az átláthatóan gazdálkodó városi cégek tönkretétele, összevonása árán lophassák ki a város vagyonát”.
A kommüniké kiemeli: a másodfokú, jogerős ítélet szerint a bíróság eltiltotta az alperest a jogsértő magatartástól, valamint arra kötelezte az MSZP-t, hogy saját költségén jelentessen meg elégtételt adó közleményt, amely magában foglalja a jogsértésért történő sajnálkozást is.
Az MSZP-t nem vagyoni kár, 250 ezer forint megfizetésére is kötelezi a jogerős ítélet – írta közleményében a Fidesz.
|
Szijjártó legyőzte az MSZP-t
|
Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője jogerősen pert nyert az MSZP ellen; a szocialista párt győri szervezete tavaly lopással vádolta meg a helyi fideszeseket.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2008/06/18/szijjarto_legyozte_mszp_t/
|
2008-06-18 11:13:00
| true | null | null |
24.hu
|
A fideszes országgyűlési képviselő, Nyírbogát polgármestere fejlesztési forrásokból 40 millió forintot játszott át egy helyi vállalkozónak – közölte a szóvivő. Mint mondta, a legfőbb ügyész kérte a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.
MSZP: fel kell függeszteni
Nyakó István azt mondta: az Országgyűlés mentelmi bizottságának ülésén csak a kormánypárti képviselők gondolták úgy, hogy ilyen súlyos bűnügyben ki kell adni a képviselőt, azaz fel kell függeszteni mentelmi jogát. Arra kérik a Fideszt, figyeljen oda, mit csinál, ne gondolja azt, hogy ő és képviselői törvény felett állnak. Hozzátette: a parlament hétfőn szavaz a képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről, amelyhez kétharmados többség kell.
Nyakó István közölte: azt kérik minden országgyűlési képviselőtől, hogy egy ilyen súlyos bűnügyben ne gátolják az igazságszolgáltatást.
Nyírbogát még 2002-ben nyert meg egy vidékfejlesztési pályázatot, amellyel összefüggésben szabálytalanság gyanúja merült fel. Simon Miklós szerint a pályázat szabályos volt, így alaptalan a legfőbb ügyész indítványa.
A mentelmi bizottság múlt kedden úgy döntött, hogy Simon Miklós ügyében nem javasolja az Országgyűlésnek a mentelmi jog felfüggesztését.
Fidesz: „Veres bosszúja”
Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója azt mondta: a Fidesz azért döntött úgy, hogy fenntartja Simon Miklós mentelmi jogát, mert „Veres János bosszújához” nem hajlandóak asszisztálni.
Mint mondta, Simon Miklós – aki választókerületében Veres János politikai ellenfele – a pénzügyminiszter környezetéhez köthető bűncselekménygyanús ügyeket tárt fel.
Amíg az ellenzéki képviselő a pénzügyminiszter és a mögötte lévő üzleti kör viselt dolgait nyomozza, addig mi nem segítünk abban, hogy a képviselő elleni támadást akadály nélkül folytathassák – fogalmazott.
|
Fidesz: “Nem asszisztálnak Veres bosszújához”
|
Az MSZP azt kéri minden országgyűlési képviselőtől, hogy támogassa Simon Miklós (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztését; a képviselőt jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettével vádolják, ezzel szemben a Fidesz szerint „Veres bosszújáról" van szó.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2008/06/09/szocialistak_simon_mentellmi_joganak/
|
2008-06-08 11:18:00
| true | null | null |
24.hu
|
Gyurcsány Ferenc az ügyész kérdésére beszámolt arról, hogy 2007. augusztus végén, szeptember elején Kecskeméten találkozott az MSZP-frakció tagjainak egy csoportjával, ahol ott volt Zuschlag János is.
Felidézte, amikor távozóban volt a megbeszélésről, a szocialista politikus odament hozzá és mondott valamit arról, hogy büntetőeljárás folyik ellene. Én azt válaszoltam neki, hogy a legrosszabbat azzal teszed, hogy fűhöz-fához futsz ezzel. Korábban ugyanis hallottam, hogy többeket felhívott, például Lendvai Ildikót, ezután elváltunk egymástól – olvasható a tanúvallomásban.
Könnyen észrevehető ember
A miniszterelnök beszélt arról is, hogy Zuschlag Jánost 2002-2003-ban parlamenti képviselőként ismerte meg. Véleménye szerint a szocialista politikus “könnyen észrevehető ember volt”, ismeretségük munkatársi kapcsolat volt, hiszen minisztersége idején Zuschlag János vezette az MSZP-frakció ifjúsági és sport munkacsoportját.
A minisztériumi pályáztatásról szólva tanúvallomásában kitért arra: a kiírásról, vagyis a célról, a feltételekről és a lehetséges pályázók köréről a minisztérium döntött, a döntés minden esetben a tárcavezetőé volt. Hozzátette, a döntést hosszú és mély viták előzték meg, amelyben részt vettek kormánypárti politikusok, többek közt Zuschlag János is.
Hosszú útja a pályázatnak
Emlékeztetett arra, hogy a pályázat közzétételét, a pályázati tanácsadást, a dokumentumok érkeztetését, befogadását, vagyis a teljes döntés-előkészítést a minisztérium háttérintézményeként működő Mobilitas intézte.
A gyermek és ifjúsági helyettes államtitkár volt jogosult arra, hogy a szakértői véleménnyel ellátott pályázatok közül támogatásra érdemesnek minősítsen anyagokat, ez a lista került a közigazgatási államtitkárságra, majd tovább a miniszterhez – folytatta. Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta, miniszterként csak jóváhagyta az elé terjesztett listát és aláírta.
Csak fajsúlyos ügyekben
Az ügyész azon kérdésére, adott-e utasítást arra vonatkozóan, hogy a beérkező pályázatok, illetve egyedi támogatási kérelmek közül, melyeket bíráljanak el pozitívan, a miniszterelnök azt válaszolta: fajsúlyos, egyedi döntést igénylő kérdésekben biztosan volt véleménye.
A nagyságrendre példaként a Művészetek Völgyét, illetve a Sziget Fesztivált hozta fel. Elképzelhetetlennek tartom, hogy egyedi, kis értékű, országos jelentőséggel nem bíró pályázatok elbírálásába beleszóljak – jelentette ki tanúkihallgatásán.
Elfogadhatatlan gyakorlat
Ocsovai Tamás korábbi helyettes államtitkár vallomásával kapcsolatban leszögezte, amikor 2003 májusában miniszter lett, egy számára teljesen elfogadhatatlan kultúrával és gyakorlattal találkozott a tárcánál.
Kifogásolta, hogy parlamenti képviselők közvetlenül tartottak kapcsolatot minisztériumi beosztottakkal, mire a helyettes államtitkár rendszeresen azt válaszolta neki, hogy “a politikum ezt igényli”. A kormányfő tanúvallomásában azt állítja, hogy mindkét oldallal összeveszve, megtiltotta az ilyen szintű kapcsolattartást és annak érdekében, hogy nála ne lehessen lobbizni, megszüntette saját minisztériumi keretét.
(Ocsovai Tamás vallomásában többek között azt állította, hogy a minisztériumi kiírású pályázatok valamint a minisztériumhoz benyújtott egyedi támogatási kérelmek elbírálásánál rendszeresen előfordult, hogy utasításra járt el és javasolt támogatásra pályázatokat, kérelmeket.)
Ocsovait nem szerette
Megjegyezte azt is, Ocsovai Tamással kapcsolatban nem elfogulatlan, azért pályáztatta meg annak idején az összes helyettes államtitkári posztot, mert Ocsovait el akarta távolítani alkalmatlanság miatt.
A miniszterelnök szintén Ocsovai Tamás vallomásával összefüggésben hangsúlyozta: valamennyi olyan vezetőt, akit ő nevez ki, beiktatásakor azzal fogad, hogy eddigi tapasztalatai alapján, biztosan meg fogják keresni mindenféle emberek és rá hivatkozva, szívességet fognak kérni. Ha ilyet hall, legyen biztos benne, hogy hazudik és tegye ki a szobából – ismertette az ilyenkor szokásosan elhangzó mondatokat a kormányfő.
Nem tudott róla
Gyurcsány Ferenc tanúvallomásában kérdésre válaszolva arról is beszélt: nem volt tudomása arról, hogy a Fiatal Baloldal-Ifjú Szocialisták szervezete milyen költségvetéssel működött, küzdött-e finanszírozási problémákkal és ezért pályázati pénzeket használt fel céljainak megvalósítására.
A miniszterelnök 2007. szeptember 25-én Kecskeméten tett alig több mint másfél órás tanúvallomásában az ügy másik gyanúsítottjáról Marsovszky Balázsról annyit mondott, ennek az ügynek a kapcsán ismerte meg az elmúlt hónapokban. Különféle rendezvényeken futottunk össze, itt elmondta, hogy bajban van és a tanácsomat kérte, hogy mit kell csinálni. A feltett kérdésre azt válaszoltam, hogy együtt kell működni – olvasható Gyurcsány Ferenc tanúvallomásában.
|
Gyurcsány vallott a Zuschlag-ügyben
|
Gyurcsány Ferenc mindössze egyszer beszélt Zuschlag Jánossal a szocialista politikus büntetőügyéről, amikor azt tanácsolta neki, hogy ne fusson fűhöz-fához, mert azzal teszi a legrosszabbat. Ez derül ki a kormányfő Zuschlag-ügyben tett tanúvallomásából.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2008/06/07/gyurcsany_vallott_zuschlag_ugyben/
|
2008-06-07 11:23:00
| true | null | null |
24.hu
|
Összesen 280,5 millió forintért reklámozta a kormány Orbán Viktor legújabb konzultációját – derül ki a Vastagbőr blog által közzétett dokumentumból. A nemzeti levélváltásban a miniszterelnök elsősorban a munkahelyteremtéssel összefüggő kérdésekben kérte ki az emberek véleményét. A kérdéssorra augusztus 20-ig lehetett válaszolni.
A Magyar Posta összesen 8,2 millió konzultációs dokumentumot postázott, melyet a választópolgárok közül 698 780-an küldtek vissza kitöltve, ez 8 és fél százalék.
A nemzeti konzultáció közvetett költségvetése – a levelek legyártása, borítékolása, kézbesítése, a válaszok feldolgozása – körülbelül 850 millió forint volt a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint. Ez nem tartalmazza a konzultáció népszerűsítése fordított összeget.
A Vastagbőr bloggere a Ki mit tud közérdekű adatigénylő rendszeren keresztül közérdekű adatigénylést nyújtott be a Miniszterelnökség részére, hogy megtudja, mennyibe volt a reklámköltség. Mivel a Miniszterelnökség többször válaszra sem méltatta a Vastagbőrt, az Átlátszó.hu segítségével perre vitték a dolgok. A tárgyalás előtt azonban váratlanul mégis megérkeztek az adatok.
A blog által közzétett dokumentumból kiderül, a konzultáció reklámköltségei összesen 280,5 millióba kerültek. Az online sajtóban 28,3 millió forintért hirdettek: metropol.hu-n, az nlc.hu-n, a megyei site-okon, az Indexen, a Velveten és az inforadio.hu-n. A 28 milliónak közel a felét a velvet.hu-n költötték el. Televízióban 48,7 millió forintot költöttek el a reklámspot sugárzására: RTL (14,2 millió), TV2 (15 millió), M1 (7,4 millió), Echo TV (1,8 millió), ATV (2,5 millió), HírTV (7,6 millió). Az Echo TV-n összesen 115-ször adták le a reklámot. Rádióban 54,3 millió forint értékben hirdettek: a Class FM, Music FM, Kossuth, Inforádió és Juventus mellett még 16 megyei rádióban sugározták a hirdetéseket. A Class FM-en 18 millió forintot költöttek el. A legnagyobb tortaszelet a közterületre jutott: 81,7 millió forint, ebből 500 darab óriásplakát 40 millió forintért, 300 darab citylight poszter 13 millió forintért készült. Épülethálókra 9 milliót, járműreklámra pedig 19 millió forintot költöttek. Ehhez jönnek még a kreatívok és a gyártásuk 35 millióért.
A reklámkampányt az Inter Media Group cég végezte. Az IMG-vel tavasszal szerződött a Miniszterelnökség, hogy a 800 milliós keretösszeg erejéig végezzen médiakampányokat, médiavásárlásokat, online kommunikációs feladatokat. Ez a 280 millió forint ebben a keretösszegben nincs benne.
|
Százmilliókba került reklámozni a nemzeti konzultációt
|
A legtöbb pénzt közterületi reklámokra költötte a kormány. A kérdéssorra a megkérdezettek nyolc és fél százaléka küldte vissza válaszát.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2012/10/03/szazmilliokba-kerult-reklamozni-a-nemzeti-konzultaciot/
|
2012-10-03 11:14:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága, valamint a sport- és turisztikai
bizottság együttes ülésén Veres János (MSZP) pénzügyminisztert hallgatták volna
meg az Advertum Kft. részére nyújtott kormányzati hitelgarancia témájában. A
miniszter helyett államtitkára, Keller László (MSZP) jelent meg.
Az összevont bizottsági ülésekre vonatkozó szabályok szerint mindkét
bizottságnak külön-külön is határozatképesnek kell lennie ahhoz, hogy a
napirendről szavazhassanak, ezen az ülésen azonban csak a kulturális és
sajtóbizottság tagjai jelentek meg elegendő számban. A pénzügyminiszter
meghallgatását korábban fideszes és kereszténydemokrata képviselők
kezdeményezték.
A fideszes képviselők felháborítónak mondták, hogy a kormánypárti képviselők
távollétükkel “bojkottálták” az ügy napirendre vételét, valamint azt,
hogy bár korábban időpontot egyeztettek Veres János miniszterrel, ő nem jelent
meg a testület előtt.
Halász János (Fidesz) emlékeztetett arra, hogy a pénzügyminiszter
meghallgatását azért kezdeményezték, mert a kormány olyan, 2,1 milliárd forint
értékű garanciát adott egy magáncégnek, amelyből a cég országos médiahálózatot
építhet. Álláspontja szerint a példátlan eset európai uniós normákba ütközhet,
és az Állami Számvevőszéknek is vizsgálnia kellene a jogszerűségét. Jelezte: az
ügyet a kulturális bizottság rövidesen napirendjére kívánja tűzni, ezért
kezdeményezik a testület összehívását.
Szíjjártó Péter (Fidesz) szerint a szocialista képviselők azért bojkottálták az
ülést, hogy megmentsék a pénzügyminisztert, illetve államtitkárát attól, hogy
kínos kérdésekre választ kelljen adnia.
Keller László a mindössze negyedórás, határozatképtelen ülésen azt mondta: a
pénzügyminiszterrel együtt készen állnak a kérdések megválaszolására.
Hozzátette ugyanakkor, ha valóban érdemben kívánják megvitatni a témát, azt
javasolta: keressenek meg egy 2001-es kormánydöntést, melyben egy 8,3 milliárd
forintos kezességvállalás történt, majd a Fidesz-frakció hallgassa meg erről
Varga Mihályt (Fidesz), az akkori pénzügyminisztert.
|
A szocialisták bojkottálták az Advertum-bizottságot
|
Határozatképtelenség miatt csütörtökön elmaradt az úgynevezett Advertum-ügyben meghallgatásra kijelölt összevont országgyűlési bizottság rendkívüli ülése, miután a szocialista képviselők nem jelentek meg.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2008/06/19/szocialistak_bojkottaltak_advertum/
|
2008-06-19 11:32:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Fővárosi Közgyűlés Horváth Csaba MSZP-frakcióvezető javaslatára vizsgálóbizottságot hozott létre a 4-es metró, valamint a szennyvízberuházások vizsgálatára. A közgyűlés egyhangúlag fogadta el az előterjesztéseket, amelyek szerint a bizottságok héttagúak lesznek, a tagokat a következő ülésen, október végén választhatják meg.
Tarlós István főpolgármester azt javasolta, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyik szakértőjét kérjék fel a metró ügyeit áttekintő testület élére. Horváth Csaba egyetértett a külső szakértő bevonásával, de ellenzéki többséget szeretett volna a testületben. A főpolgármester azonban jelezte: a vitatott kérdések 2005 és 2010 között voltak, ezért nem helyesli az ellenzéki többséget.
Horváth Csaba a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülése előtt jelentette be, hogy öt vizsgálóbizottság felállítására tesz javaslatot. A 2010 októbere utáni beruházásokat, a BKV és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) busztenderét, a 4-es metró építését, a Petőfi Sándor utca felújításának „anomáliáit” egyaránt áttekintenék.
|
Tarlós és ellenzéke együtt szaglászik a 4-es metró ügyében
|
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakértője vezeti majd a vizsgálóbizottságot.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2012/10/03/tarlos-es-ellenzeke-egyutt-szaglaszik-a-4-es-metro-ugyeben/
|
2012-10-03 11:32:00
| true | null | null |
24.hu
|
„Én azt tapasztaltam, hogy Schadl Györgynek biztos, hogy volt olyan kapcsolatrendszere, ami szerepet tudott játszani a kinevezésekben”
Távollétében, videón keresztül hallgatták ki F. Vivient, a Schadl-Völner-ügy koronatanúját a Fővárosi Törvényszéken.
„Nem ismerem személyesen, párszor találkoztam vele, ezt nem nevezném ismeretségnek” – mondta F. Vivien Völner Pálról Tóth Erzsébet bírónő bemelegítő kérdésére kedden a Fővárosi Törvényszéjken a Schadl-Völner-ügy perének újabb fordulójában.
A nő 2011 december közepén került Schadl György, végrehajtással kapcsolatos pénzügyi kérdésekkel foglalkozott. Elmondása szerint csak sokkal később kapott olyan feladatokat, amelyek a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének privát ügyeihez kapcsolódtak. Bár F. Vivien többször jelezte, hogy ezeket nem szeretné ellátni, Schadl György ragaszkodott hozzá, hogy ő csinálja. Később F. Vivien sokszori kérésére vette fel Schadl György a negyedrendű vádlottat, az MBVK-elnök sofőrként is ügyintézőjeként ismert M. Viktort a privát ügyei intézésére.
A tanú elmondása szerint eleinte bankszámlát külön nem kezelt, ám a beérkező összegeket menedzselnie kellett - bevételi bizonylatokat, lezárásokat, előlegeket intézett. Később azonban egyre több, az iroda üzemeltetéséhez kapcsolódó feladatokat is kapott.
A „Házipénztár” nevű hírhedt excel-táblázatról úgy nyilatkozott, hogy abban eleinte az iroda belső ügyeit vezették. „Tudomásom szerint Schadl György már korábban is tartott a páncélszekrényben készpénzt, ám azt akkor nem én, hanem más, korábbi munkatárs intézte, és tudomásom szerint azt nem excelben, hanem papíralapon vezették - mondta.
Arra a bírói kérdésere, hogy van-e tudomása arról, miszerint vezető politikusokkal kapcsolatban állhatott-e Schadl György akár hivatali munkáján kívül is, a tanú nemmel válaszolt. F. Vivien szerint a budaörsi iroda páncélszekrényében először csak a céges papírok voltak, illetve egy pénzkazetta, amiben mindig volt pár tízezer forint váltópénz, hogy vissza tudjanak adni az ügyintézés során.
Egy idő után F. Vivien felszólítás nélkül egy excel-táblázatot hozott létre pozitív-negatív előjellel, ha például villanykörtét kellett venni az irodához. A sajtó nagy csalódására a bíró közölte, hogy a mai napon nem fog részletesen kérdezni az excel-táblázat tartalmáról.
F. Vivien elmondása szerint később már a végrehajtói bankszámlához is volt hozzáférése. Ezen a számlán mindig volt több tízmillió forint volt egyre intenzívebb be- és kifizetéssel, idővel Schadl György rezsijét is az erről a bankszámláról vett pénzzel csekken fizették be csekken. Az én számítógépem a páncélszekrénnyel egy helyiségben volt, amelyben F. Vivien szerint Schadl György „ékszereket, mindenféle devizát” tartott. Ami bekerült a páncélba a végrehajtói bankszámláról került be.
F. Vivien beszélt arról is, hogy tudomása szerint Schadl Györgynek „jó szokása” volt” kölcsönt nyújtani. – Szerintem azért adott kölcsönt, hogy lekötelezze azt, akinek ad - mondta F. Vivien, hozzátéve, hogy ő is kapott.
– Már az előző elnökség alatt is ez egy zárt kör volt, kívülről nem lehet bekerülni” - mondta. – Én azt tapasztaltam, hogy Schadl Györgynek biztos, hogy volt olyan kapcsolatrendszere, ami szerepet tudott játszani a kinevezésekben, de hogy pontosan kin keresztül azt nem tudom - mondta F. Vivien. Arról nem is volt tudomása, hogyan lehetett kiskaput találni a végrehajtói pályázatokon. Bár voltak a pályázatok objektív szempontjai – mint például a szakmai előélet –, meghallgatásokon a személyes, szubjektíven adható pontokkal lehetett manipulálni.
Schjadl György néha megfeledkezett pár tízmillió forintról
A Schadl-Völner ügy magát ártatlannak valló hatodrendű vádlottja, Cs. Éva is kapott 20 millió forint körüli kölcsönt Schadl Györgytől irodanyitásra. „Nem tudom, hogy ki kezdeményezte a hitelt” - mondta erről F. Vivien. – Tudja-e, hogy hány alkalommal milyen jogcímen fizetett Cs. Éva Schadl Györgynek? – Nem tudom összegszerűen – felelte, de hozzáfűzte, hogy M. Péter, Cs. Éva MBVK-mál dolgozó férje is elárulta neki, hogy hogy Schadl György segített a felesége végrehajtói kinevezésében és ezért az irodája osztalékának a felét kérte.
Egy másik esetben Schadl György tőle kérdezte meg, hogy van-e olyan ismerőse, aki szívesen pályázna és megbízható, akkor F. Vivien mondta, hogy van ilyen ismerőse. Ez az ismerős Sz. Balázs volt, akiről pár szót váltottak, hogy hol dolgozik és hogy ő vállal-e felelősséget érte. F. Vivien igent mondott, Sz. Balázst pedig kinevezték.
Schadl György a segítségéért cserébe Sz. Balázs irodája osztalékának az egyharmadát kérte, és
– Schadl György a budaörsi irodában kért meg rá, vezessek egy nyilvántartást, írjak fel bizonyos összegeket és amikor az Sz. Balázs az osztaléka egyharmadát átadja, akkor azt oda vezessem be – mesélte F. Vivien, aki szerint Schadl György és Sz. Balázs között nem volt közvetlen kapcsolat, ő közvetített közöttük.
„Sajnos én is kértem ebből”
2018-ban aztán Schadl György üzent F. Viviennek, hogy szüksége van készpénzre, kell a fele osztalék Sz. Balázstól. Ekkor F. Vivien fennhangon megkérdezte Schadl Györgytől, hogy miért a felét, mire azt a választ kapta, hogy ne hülyéskedjen, sosem volt szó egyharmadról és „kell” a pénz.
Ekkor hangzott el F. Vivien szerint először Völner Pál neve F. Vivien szerint. Tóth Erzsébet bírónő nem kérdezett rá, hogy pontosan milyen szövegösszefüggésben hangzott el az államtitkár neve. F. Vivien egy Monor környéki étteremben találkozott Sz. Balázzsal és itt F. Vivien elmondta Sz. Balázsnak, hogy az osztalék fele kell. Itt ismét elhangzik Völner Pál neve. – Ha korábban 30 százalék volt, abból hogyan lett ötven? - kérdezte Sz. Balázs. F. Vivien szerint Schadl György egyszerűen elfelejthette, hogy 30 százalékban állapodtak meg.
Sz. Balázs osztalékából F. Vivien is részesült. – Sajnos én is kértem ebből. Körülbelül 40 millió forinthoz juthattam hozzá így részletekben – mesélte a koronatanú.
|
Én azt tapasztaltam, hogy Schadl Gy.-nek biztos, hogy volt olyan kapcsolatrendszere, ami szerepet tudott játszani
|
„Nem ismerem személyesen, párszor találkoztam vele, ezt nem nevezném ismeretségnek” – mondta F. Vivien Völner Pálról Tóth Erzsébet bírónő bemelegítő kérdésére kedden a Fővárosi Törvényszéjken a Schadl-Völner-ügy perének újabb fordulójában.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3199051_schadl-volner-ugy-f-vivien-koronatanu-vallomas
|
2023-06-20 11:40:00
| true | null | null |
Népszava
|
Itt az ítélet, több mint félmilliárdos támogatást kell visszafizetnie az Országos Roma Önkormányzatnak
Az indoklás szerint a támogatások elszámolása során az ORÖ olyan súlyos hibákat és hiányosságokat vétett, melyek lehetetlenné tették a támogatások felhasználásának ellenőrzését, ezért a Belügyminisztérium követelése jogszerű.
A Fővárosi Törvényszék ítélete arra kötelezi az Országos Roma Önkormányzatot (ORÖ), hogy fizessen vissza a Belügyminisztériumnak, mint az Emberi Erőforrások Minisztériuma jogutódjának 527 100 000 forint még 2016-ban folyósított támogatást, annak ügyleti és késedelmi kamatait, valamint a perköltséget, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a korábban feljegyzett eljárási illetéket - írja a tárca az MTI-nek küldött tájékoztatásában.
A nem jogerős ítélet megállapította, hogy a támogatások elszámolása során az ORÖ olyan súlyos hibákat és hiányosságokat vétett, melyek lehetetlenné tették a támogatások felhasználásának ellenőrzését, ezért a Belügyminisztérium követelése jogszerű. Az ORÖ eleve késedelmesen nyújtotta be elszámolásait, azok alkalmatlanok az elszámolási kötelezettség teljesítésére, a támogatási időszakon kívül eső és el nem számolható tételeket - például korábbi támogatás visszafizetése - is tartalmaznak.
A bíróság megállapította azt is, hogy az EMMI, majd a Belügyminisztérium méltányos módon több alkalommal is felhívta az ORÖ-t a hiányosságok pótlására, annak ellenére, hogy egyszeri mulasztása esetén is helye lett volna a teljes támogatási összeg visszakövetelésének.
Ahogyan arról beszámoltunk, a Belügyminisztérium hat tételben összesen közel 540 millió forintot követel az ORÖ-től. Olyan követelésekről van szó, amelyek még az előző ciklushoz, a Farkas Flórián-féle Híd a munka világába szövetkezethez, vagy az ahhoz hasonló Út a szakmaválasztáshoz programhoz kötődnek.
A tartozások visszafizetéséről, ahogyan azt a lapunk birtokában lévő dokumentumok tanúsítják, az ORÖ részletfizetési megállapodásokat kötött a jogelőd tárcával, az Emberi Erőforrások Minisztériumával. Lakatos Oszkár egyebek között azért is alaptalannak tartja a Belügyminisztérium 540 milliós követelését, mert az ORÖ a kérdéses tételek jelentős részét már visszafizette. A minisztérium ellenben azzal érvelt, hogy a működési támogatásra szánt állami forrásból ezt nem tehette volna meg.
A tárca a szóban forgó több mint félmilliárdos összeg nagyobb részét, 323 millió forintot végrehajtás útján, az adóhatóság közreműködésével próbálja beszedni.
Válaszlépésként Lakatos Oszkár – az ORÖ közelmúltban hozott közgyűlési döntésének megfelelően – pénteken fizetési felszólítást küldött a Belügyminisztériumnak. Ebben emlékeztetett arra, hogy 2016-2021 között az ORÖ adósságrendezés keretében egész pontosan 944 millió 653 ezer 161 forintot fizetett az Emberi Erőforrások Minisztériuma, később annak jogutódja, a belügyi tárca részére. Mivel a Belügyminisztérium szerint működési támogatásból a visszafizetés nem történhetett volna meg, „az jogosulatlan, nem rendeltetésszerű felhasználást eredményez”. Lakatos Oszkár ezért azt kéri Pintér Sándor belügyminisztertől, intézkedjen, hogy a tárca nyolc napon belül utalja vissza az ORÖ számlájára a mintegy 945 millió forintot és annak kamatait. Összességében tehát az összeg meghaladja az 1 milliárd forintot.
|
Itt az ítélet, több mint félmilliárdos támogatást kell visszafizetnie az Országos Roma Önkormányzatnak
|
A Fővárosi Törvényszék ítélete arra kötelezi az Országos Roma Önkormányzatot (ORÖ), hogy fizessen vissza a Belügyminisztériumnak, mint az Emberi Erőforrások Minisztériuma jogutódjának 527 100 000 forint még 2016-ban folyósított támogatást, annak ügyleti és késedelmi kamatait, valamint a perköltséget, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a korábban feljegyzett eljárási illetéket - írja a tárca az MTI-nek küldött tájékoztatásában.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3200207_itt-az-itelet-tobb-mint-felmilliardos-tamogatast-kell-visszafizetnie-az-orszagos-roma-onkormanyzatnak
|
2023-06-29 11:47:00
| true | null | null |
Népszava
|
Letöltendő szabadságvesztést indítványozott az ügyész Kulcsár Attila mellett Kerék Csabára, a Britton cégcsoport volt magyarországi vezetőjére, Garamszegi Gáborra, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettesére, Bitvai Miklósra, az Állami Autópálya Kezelő volt vezérigazgatójára, Rejtő E. Tiborra, a K and H Bank volt vezérigazgatójára és Forró Tamás újságíróra.
Az ügyész többek között Kulcsár Attilára 230 milliós, Kerék Csabára 176 milliós, Bitvai Miklósra 150 milliós, Garamszegi Gáborra 58 milliós, Forró Tamásra 30 milliós, Schönthal Henrikre pedig 626 milliós vagyonelkobzást kért.
A Kulcsár-ügy a védőbeszédekkel folytatódik, amelyek várhatóan egész héten tartanak majd, ezt követi a vádlottak utolsó szó jogán előadott védekezése, majd pedig az elsőfokú ítélet kihirdetése a Fővárosi Bíróságon.
Kulcsár csak belebotlott
Kulcsár ügyvédje az enyhítő szakasz alkalmazását kérte és a sértettek felróható magatartását fejtegette.
A védő szerint a pénzt “odatették Kulcsár Attila lába elé, hogy belebotoljon”. Mint mondta, a sértett K and H Equities “felróható magatartása” is nagymértékben elősegítette, mi több előidézte a bűncselekmény-sorozatot, és ez Kulcsár vonatkozásában nyomatékos enyhítő körülmény, csakúgy, mint a vádlott beismerő, feltáró jellegű vallomása.
Továbbá a védő szerint a mintegy 3 milliárdos kár “rövid időn belül bőven megtérül” az eljárás során zár alá vett vagyonokból, s ez nagyrészt Kulcsárnak köszönhető.
8 milliárd
Az ügyészség Kulcsár Attilát és vádlott-társait sikkasztással, pénzmosással, okirat-hamisítással, bűnpártolással és más bűncselekményekkel vádolja. Az okozott kár meghaladja a 8 milliárd forintot.
A vád szerint Kulcsár Attila 1998 és 2003 között a K and H Equities brókercégnél jogosulatlanul használta az ügyfelek pénzét. A 2003 nyarán kipattant brókerbortrány nyomán indult büntetőeljárásban Kulcsár Attilát leszámítva szinte minden vádlott tagadja bűnösségét.
|
Kulcsár-ügy: börtönt és vagyonelkobzást kért az ügyész
|
Kétnapos vádbeszéde végén a Kulcsár-ügy vádlottjai közül tucatnyira kért börtönt, illetve összességében milliárdos vagyonelkobzást az ügyész a Fővárosi Bíróságon hétfőn. A per ezen a héten a védőbeszédekkel folytatódik.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2008/07/07/kulcsar_ugy_bortont_vagyonelkobzast/
|
2008-07-07 12:24:00
| true | null | null |
24.hu
|
Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indít a kormány a Miniszterelnökség részére “médiastratégia-alkotási, médiatervezési és vásárlási, médiagyártási reklámügynökségi, telemarketing és online kommunikációs szolgáltatási feladatok elvégzésére”. Ez emberi nyelven valami olyasmit jelent: a kormány ismét jelentősebb lakossági kampányt tervez.
Hogy miről fog szólni az ősszel induló megbízás tárgyául szolgáló kampány, egyelőre nem lehet tudni, de a kiírásból lehet következtetéseket levonni. Ebből az derül ki: amit kommunikálni szeretnének, van annyira fontos és összetett, hogy a megvalósítás stratégiáját és a különböző médiumokban való megjelenés lebonyolítását nem házon belül oldják meg, hanem vállalkozási szerződést kötnének rá. Az, hogy telemarketinget is igénybe szeretnének venni, arra utal, hogy sok telefonhívással vagy e-maillel járó kommunikációt (is) szeretnének folytatni – ilyen lehet például egy olyan kampány, amelynek keretében a lakosságot hívogatják egy callcenterből.
Azt, hogy az adott szerződést nem nyílt versenyben, hanem tárgyalásos eljárásban írja ki a kormány, azzal indokolták: „Magyarország lakosságának tájékoztatása érdekében előre nem látható okból és rendkívüli sürgősséggel médiakampány megindítása vált szükségessé”. Hogy mi lehet ilyen sürgős, azt megkérdeztük a Miniszterelnökségtől, várjuk a válaszukat.
Ugyanezen a címen egyébként van már a Miniszterelnökségnek egy 630 millió forintos szerződése az I.M.G. Inter Media Group Kft.-vel.
|
Újabb jelentős médiakampányt tervez az őszre a kormány
|
Nem lesz nyílt verseny a megbízásért.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2012/10/04/ujabb-jelentos-mediakampanyt-tervez-az-oszre-a-kormany/
|
2012-10-04 12:30:00
| true | null | null |
24.hu
|
Befejeződött a bizonyítási eljárás, és az ügyészi vádbeszéddel megkezdődtek a perbeszédek a Kulcsár-ügyben pénteken a Fővárosi Bíróságon (FB).A fél évtizede, 2003 nyarán kirobbant brókerbotrány ügyében három éve emelt vádat többmilliárdos sikkasztás és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Főügyészség Kulcsár Attila és 21 társa ellen.A vádlottak között van Rejtő E. Tibor, a K&H Bank volt vezérigazgatója, Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese, Bitvai Miklós, az Állami Autópályakezelő Rt. volt vezérigazgatója és Forró Tamás újságíró. A büntetőper két éve kezdődött el.A jövő héten várhatóan mindennap tárgyal az FB, és befejeződhetnek a védőbeszédek. Varga Zoltán tanácsvezető bíró ugyanakkor a pénteki tárgyaláson megjegyezte, hogy még sor kerülhet a bizonyítási eljárás újbóli megnyitására is.Az ügyben Kulcsár Attila korábban magát és társait is terhelő vallomásokat tett, amelyek szerint akkor, amikor a K&H Equities brókercégnél dolgozott, egyik vádlott-társa bírta rá arra, hogy az ügyfelek pénzét tudtuk és beleegyezésük nélkül felhasználják. Az eljárás során Kulcsár vádlott-társai javarészt tagadták bűnösségüket.
|
Kulcsár-ügy: öt év után megkezdődtek a perbeszédek
|
Befejeződött a bizonyítási eljárás, és az ügyészi vádbeszéddel megkezdődtek a perbeszédek a Kulcsár-ügyben pénteken a Fővárosi Bíróságon (FB).
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2008/07/04/kulcsar_ugy_ot_ev_utan/
|
2008-07-04 12:33:00
| true | null | null |
24.hu
|
A kormányzati negyed előkészítésére 8,227 milliárd forint szerepelt az idei költségvetésben támogatásként, a Pénzügyminisztérium fejezetben. Ebből februárban személyi és dologi költségként 1,2 milliárd, a 4,65 milliárdos beruházási költségből pedig 2,57 milliárd került átcsoportosításra.
A közel 3,8 milliárd viszont nem ilyen bontásban érkezett meg a vagyonnal kapcsolatos fejezetbe. Ott személyi kiadásokra 102 millió, dologi kiadásokra 1,65 milliárd, míg beruházásokra 2,03 milliárd forint fordítható.
A cégbíróság februárban tette közzé a Cégközlönyben a Kormányzati Negyed Projekt (KoNeP) Kft. cégbejegyzését, a társaság megalapítását még 2007. december 21-én az ÁPV Zrt. kérte, amelynek helyébe januártól az MNV Zrt. lépett.
A 3 millió forint jegyzett tőkéjű társaság tulajdonosa kizárólag az új vagyonkezelő lett, amely májusban 90 millió forinttal megemelte a jegyzett tőkéjét. A KoNeP ügyvezetője Görözdi György lett, aki a múlt év végi megszűnéséig a kormányzati negyed projekt irodát vezette. A szóvivő elmondta, hogy Görözdi György megbízási szerződése június 30-án lejár, és megválik ügyvezetői posztjától. Utódját a Nemzeti vagyongazdálkodási Tanács jelöli ki.
Száraz Gábor, az MNV szóvivője a június végi elszámolással kapcsolatban az MTI-nek annyit mondott, hogy a vagyonkezelő az elszámolást a napokban készíti el, és azt továbbítja a Pénzügyminisztériumnak, aki a kormány felé köteles elszámolni a projektre eddig felhasznált összeggel. Annyi már látszik, hogy a 3,8 milliárd forintos keretösszegnek csak egy része került felhasználásra.
A szóvivő 211 millió forintot nevesített, amely fordításra, ingatlan értékbecslésre, környezetvédelmi-, valamint mérnöki tanácsadásra, műszaki ellenőrzésre, sokszorosításra, szerzői jogdíjakra, bontási munkákra, szakértői díjakra, tanácsadói díjakra, tervdokumentáció elkészítésére, továbbá ügyvédi munkadíjakra került kifizetésre.
|
Maradt pénz a Kormányzati Negyedből
|
A Kormányzati Negyed projektre fordított összeggel a napokban számol el a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt., egyelőre annyi látszik, hogy lesz maradéka a 3,8 milliárd forintnak, mondta Száraz Gábor szóvivő. Egyúttal közölte, hogy a Kormányzati Negyed Projekt Kft. ügyvezetői posztjától június utolsó napjával megválik Görözdi György ügyvezető.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2008/06/29/maradt_penz_kormanyzati_negyedbol/
|
2008-06-29 12:39:00
| true | null | null |
24.hu
|
Saád Tamás és csapata végezte 2007-ben a 4-es metró projektjének átvilágítását (Fotó: Horváth Péter Gyula)
Az elúszásnak ezért nyilvánvalóan két oka lehetett, részint a korrupció, részint pedig a hülyeség, a szervezetlenség – mondta a lapunknak adott interjúban a 4-es metró beruházásának átvilágítását végző AAM Consulting Zrt. üzletágvezetője, Saád Tamás.
– A Hagyó Miklós és társai ügyében folyó büntetőügy vádiratában az szerepel, hogy az AAM Zrt.-vel megkötött szerződés is szükségtelen volt, legalábbis a BKV számára. Mit szólnak ehhez?
– Nem csupán ez szerepel a vádiratban, az is, hogy cégünknek nyolcnapi tanácsadásra ötvenmillió forintot fizetett ki a BKV. Ez nettó tévedés. Valótlan a vádiratnak egyébként az az állítása is, hogy a szerződésünket Balogh Zsolt megbízott vezérigazgató 2008-ban felmondta. A valóság ezzel szemben az, hogy a szerződést mi mondtuk fel, mert cégünk hírnevének ártott, hogy belekevertek minket egy kabátlopási ügybe.
– A BKV-ügyet, amelyben a vádirat szerint másfél milliárd forint közpénzt „loptak el”, kabátlopási ügynek nevezni nem igazán lehet.
– Valóban nem, de olyan cégeket belekeverni sem etikus, amelyeknek a jó hírnevét sértik a valótlan állítások. Az AAM Zrt. Magyarország piacvezető cége a projektvezetési tanácsadásban, 2008-ban az árbevétele csaknem ötmilliárd forint volt, melynek fele külföldről származott, tehát egyáltalán nem szorult rá a BKV megrendelésére, főként nem egy szükségtelenre. Az igazság az, hogy a BKV számára nyújtott tanácsadás már 2007 januárjában feltárta a 4-es metró projektjének hibáit, problémáit, magyarázatot adott arra, hogy mára a beruházás miért úszott el, miért emésztett fel a szükségesnél akár százmilliárddal vagy még ennél is több pénzt, s nem utolsósorban megoldást is talált a beruházás működésének rendbetételére.
– Azt állítja tehát, hogy önöket belekeverték egy kabátlopási ügybe. Hogy tudnak ez ellen védekezni?
– Mi nem szeretnénk a büntetőügy, illetve a vádirat kapcsán véleményt nyilvánítani, mivel minket valójában nem vádolnak az égvilágon semmivel, ám az AAM Zrt. által végzett tanácsadás kapcsán leírtak nem felelnek meg a valóságnak. A BKV nagy tanácsadói szerződését nyílt közbeszerzési pályázaton nyertük el olcsóbb árajánlatot téve egy nemzetközi cégnél. Ennek révén keretmegállapodást kötöttünk a 4-es metró projektjének az átvilágítására és a beruházás menedzselésére, amelyen összesen tizenhét emberünk dolgozott több mint egy évig, s nem nyolc napig. A BKV pedig a teljesítés arányában fizetett 130 millió forintot a cégünknek. Tanácsadóink a 4-es metró beruházását átvilágítva már 2007 januárjában megállapították mindazt, amit 2010-ben
az Állami Számvevőszék vizsgálata és a Bagdy-bizottság jelentése is feltárt.
– A Fővárosi Közgyűlés szerdán döntött arról, hogy egy vizsgálóbizottság tárja fel a 4-es metró beruházásának gyanús szerződéseit. Önök tudják segíteni ezt a munkát?
– A vizsgálóbizottság számára a mi anyagaink rendelkezésre állnak, hisz mindaz, amit a beruházás kapcsán feltártunk, s ennek kapcsán javaslatokat tettünk, megtalálhatók a BKV irattárában is.
– A korrupciógyanús szerződésekre is rávilágítottak?
– Arra világítottunk rá, hogy a 4-es metró beruházását a kivitelezői szerződések alapján menedzselik, és nem egységes projektként, ami kapitális hiba. Feltártuk azt is, hogy a döntések felelőssége „elporlad”, s a metróigazgatóság és a főváros között az informális mechanizmusok túl erősek. Feltártuk azokat a képtelenségeket is, hogy az egyik kivitelezőnek, aki az alagutat fúrja ugyanaz a tulajdonosa, mint egy másiké, aki viszont az állomást építi. Vagyis szinte a csúszásban érdekelt, mert a kötbér pajzsonként naponta 30-40 millió forint. Már akár egy húsznapos csúszás miatt is milliárd forintos kötbért kell fizetni, amit aztán a kivitelező persze megpróbál bevasalni a beruházó fővároson.
– Ez utóbbi, vagyis az informális csatornák „erőssége”, igen finom megfogalmazása a korrupciónak. Határozottabban nem jelentették ezt ki?
– A beruházás összehangolatlansága, vagy épp a szabálytalanul kiírt közbeszerzési eljárások révén felmerülő többletköltségek önmagukban is több tízmilliárddal drágították meg a 4-es metró építését. Amikor az átvilágításra felkértek bennünket, elkértük a beruházás ütemtervét, ami egy A4-es papír volt. Ez nonszensz. Összehasonlításként, a West End építésének ütemterve egy futballpályát befedett volna. A beruházásnak stratégiai irányító szerve sem volt, s a projektnek pedig nem volt érdemi felügyelete.
– Mégis, miért úszott el a beruházás ennyire, miért szálltak el irgalmatlanul a költségek?
– Azt hiszem, valakiknek ahhoz fűződött érdeke, hogy a folyamatok ne legyenek átláthatók, transzparensek. A kivitelezők is inkább a városházára jártak ügyeiket intézni, mint a metróigazgatóságra. Az elúszásnak ezért nyilvánvalóan két oka lehetett, részint a korrupció, részint pedig a hülyeség, a szervezetlenség. De hogyha a potenciális kivitelezők ne adj isten kartelleznek is, ami a munkálatokat valamelyest túl is árazza, önmagában ettől még pénzügyileg ennyire nem csúszhat szét, nem szállhat el egy ilyen méretű, sokszereplős beruházás. Ehhez végtelen ostobaság és káosz is szükségeltetett.
|
Korrupció, anarchia és hülyeség
|
A 4-es metró átvilágítását végző tanácsadó cég üzletágvezetője szerint már 2007 januárjában feltárták a beruházás anomáliáit
| null | 1 |
https://www.magyarhirlap.hu/belfold/korrupcio-anarchia-es-hulyeseg
|
2012-10-05 12:42:00
| true | null | null |
Magyar Hírlap
|
„Egy dolgozótól hallottam a minap, hogy a rabszolgatörvényhez megérkeztek a rabszolgák” – mondja László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség (Vasas) alelnöke.
Ázsiai vendégmunkások évek óta dolgoznak Magyarországon, ám azóta, hogy a munkaerőpiaci kereslet megnövekedésével párhuzamosan a kormányzat „akkumulátorgyártó nagyhatalommá” kívánja tenni az országot, egyre több távol-keleti munkavállalót igényel és szív fel az itthoni gazdaság. A gödi Samsung SDI 2019-es környezeti jelentése szerint a gyár munkavállalóinak 3,2 százaléka dél-koreai volt (115 fő); ez a szám mára emelkedett az üzem dinamikus növekedése miatt, és nemcsak dél-koreaiakkal, hanem például indonéziaiakkal is. A Debrecenben épülő BMW-gyár területén konténervárosokban szállásolják el azt a Törökországból, Pakisztánból és egyéb keleti országokból érkező több ezer vendégmunkást, akik az autógyári építkezésen dolgoznak. Az pedig egy Fülöp-szigeteki televízió riportjából derült ki nemrég, hogy Magyarország 10 ezer filippínót toboroz az év végéig gyári vagy mezőgazdasági munkásnak nettó 520 eurós (195 ezer forintos) fizetésért. Az rtl.hu júniusi cikke szerint egy indiai állami migrációs központban Magyarországra toboroznak teherautó-sofőröket nagyjából 400–600 ezer forintos fizetésért: a kiválasztottaknak vízumot és repülőjegyet is biztosítanak, és 250 ezer forintos ösztöndíjat is kapnak.
A távol-keleti vendégmunkások jelenléte hivatalos számokkal is szemléltethető: a G7 arra jutott a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, hogy 81 ezer külföldi dolgozik az országban, 14 százalékkal több, mint egy éve. Az elmúlt időszakban a Fülöp-szigetekről, Mongóliából és Indiából érkezett vendégmunkások száma nőtt a legnagyobb mértékben. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb, 2021-re vonatkozó adatai szerint két éve az Európán kívüli országokból származó dolgozóknak 20 ezret meghaladó munkavállalási engedélyt adtak ki, ami több mint duplája a 2020-as adatnak. Már két éve is több ezer kínai, vietnami, thaiföldi, mongol, dél-koreai és török munkavállaló dolgozott Magyarországon.
Nem maradhatnak
Orbán Viktor márciusban arról beszélt, hogy a következő egy-két évben 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség, s az állományt „belső tartalékokból” töltenék fel. Csak hát Magyarországon nincs ekkora tartalék: egyes számítások szerint 300 ezer külföldi munkavállalóra is szüksége lehet a magyar gazdaságnak. Június közepén elfogadták a vendégmunkások foglalkoztatásáról szóló törvényt, amely a kormányfő szavai szerint „Európa legszigorúbb szabálya”. Ennek értelmében csak annyi vendégmunkás jöhet be, amennyi betöltetlen munkahely van; aki behozza a vendégmunkást, vállalja érte a felelősséget; a cégeknek nyilatkozniuk kell arról, hogy először magyar munkaerőt kerestek, de nem találtak. Orbán ennek kapcsán arról is beszélt, hogy 80–90 ezer betöltetlen állás van Magyarországon, „és nem szeretnénk úgy járni, mint a nyugatiak, hogy a migráció mellett azzal érvelnek, hogy munkaerőhiány van”.
A törvény szerint, amíg a vendégmunkás itt dolgozik, az ő munkaviszonya is a munka törvénykönyve hatálya alá esik, azaz nem tesznek különbséget származás alapján a munkavállalók között – tájékoztatott Wellmann Barna Bence munkajogász. Ám a vendégmunkás csak addig jogosult Magyarországon tartózkodni, amíg azt a maximum három évre szóló tartózkodási engedélye lehetővé teszi, vagy amíg e jogot meg nem vonják tőle. „A tartózkodási engedély érvényességi ideje igazodik a munkavállalási engedély érvényességi idejéhez. Ha viszont már valamiért nem rendelkezik érvényes tartózkodási engedéllyel a harmadik országbeli állampolgár, úgy köteles elhagyni az országot, sőt az egész Európai Uniót, ellenkező esetben ez hatósági kényszerítő eszközök útján is elérhető” – magyarázta lapunknak a jogszabályt a jogász.
|
Nem veheted el! Távol-keleti vendégmunkások Magyarországon
|
Több százezer távol-keleti vendégmunkás behozatalában érdekelt a kormány az erőltetett iparosítás miatt. A toborzás javában zajlik, a munkaerő-kölcsönzést vagy -közvetítést jórészt kormánybarát cégek szervezik. Mindeközben a kormány változatlanul „migránsgettókkal” riogatja a közvéleményt.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/nem-veheted-el-260717#
|
2023-08-02 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Nagyjából olyan mértékben szaporodnak a Balaton körüli, főleg NER-es építkezések, a sem a tópartot, sem a környezetet nem kímélő beruházások, mint amilyen gyakorisággal bejelent egy-egy újabb, Magyarországra települő akkumulátorgyárat a kormány. A Balatonnál zajló egyre gátlástalanabb természetrombolást, a tópart ellopását, beépítését éppen ezért nehéz követni – jóllehet a sajtó folyamatosan napirenden tartja a kormánypárti politikusokhoz, oligarchákhoz köthető építkezéseket. Ezek nemcsak magát a tavat és közvetlen környezetét, hanem a Balatonhoz közeli településeket is sújtják. A nyár elején, majd július első napjaiban a Szabad Európa foglalkozott kétrészes videoriportban a helyiek és a nyaralók érdekeit egyaránt negligáló építkezésekkel. Tavaly a Telex és az Átlátszó publikált részletes cikket a NER-es politikusok Balaton környéki ingatlanvásárlásairól. Összeállításunkban egyfelől 2015-ig visszamenve mutatjuk be, mely településeken készülnek, folynak, vagy éppen fejeződtek be tájsebeket ejtő, a környezetet pusztító, sok esetben közvetlenül a tópartot letaroló, annak szakaszait kisajátító beruházások, másfelől térképen ábrázoljuk, hogyan ölelik körül a Balatont azok az építkezések, melyek többsége egyértelműen NER-es projektnek nevezhető. Gyűjtésünk 20 balatoni, illetve a Balatonhoz közel eső, a tó környékéhez tartozó település beruházásait tartalmazza. Lakó-, nyaraló- és szállodaépületek mellett üzemek, kikötők, kempingek egyaránt szerepelnek köztük – de mondhatnánk azt is, a lista nem végleges. Valamennyi projekt arra irányítja rá a figyelmet, hogy a Balaton és a magyar tenger körüli táj eltulajdonítása, a természeti környezet tönkretétele szüntelenül zajlik. (Térképünk a cikk végén található.)
Aszófő
Ez a Balatontól másfél kilométerre fekvő apró, északi parti település lett az elmúlt években a környék „szemétlerakója” a helyiek szerint. Néhány éve betonüzem és sittlerakó működik helyi civilek tiltakozása ellenére. A képviselő-testület viszont egy térségi zöldhulladék-feldolgozó aprítéküzem faluba telepedéséhez már nem járult hozzá, miután a civilek helyi népszavazási kezdeményezést nyújtottak be az ügyben. A betonüzem tulajdonosa a jó kormányközeli kapcsolatokkal bíró Molnár György által vezetett Molnárbeton Kft. Molnár érdekeltsége a siófoki viharjelző állomás mellett a meteorológusok tiltakozása ellenére felépült társasház-beruházás is. Aszófő Balaton-felvidéki kultúrtáj–Tihanyi-félsziget megnevezéssel világörökség-várományos helyszín része. Közvetlen környezetében országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti terület (Balaton-felvidéki Nemzeti Park) és egy Európai Unió által védelemre kijelölt természetmegőrzési terület (Öreg-hegyi Riviéra, Natura 2000) található.
Sittlerakó Aszófő határában
Fotó: Fónai Imre
Balatonakali
A településen néhány évvel ezelőtt még három vízparti kemping üzemelt. Akali Zánka felőli oldalán 2006 óta működött a Levendula Naturista Kemping, a terület a 24.hu cikke szerint azonban 2021 elején gazdát cserélt. Az új tulajdonos apartmanokat és egy sorházat álmodott ide. A község másik végében található kempingek esetében előbb az eredetileg különálló két szálláshely összevonásával hozták létre a Strand-Holiday kempinget, ami így az egyik leghosszabb balatoni partszakasszal büszkélkedhetett, majd az ingatlant tulajdonló Holiday Park Akali Kft. 2016-os felszámolását követően a kemping egyik része kalandos úton Mészáros Lőrinc körének érdekeltségébe került, másik részét pedig az SSS Group Kft. vásárolta meg. Itt néhány évvel később apartmanházakat kezdtek építeni, előbb azonban valaki 150 méter hosszan kiirtotta a kiemelten védett nádast. A beruházó honlapja szerint az 1 kilométer hosszú partszakasszal rendelkező közvetlen vízparti üdülő- és villaparknak 2020 augusztusában kellett volna elkészülnie. Ezzel szemben bár az épületek már állnak, többségük egyelőre lakatlannak és befejezetlennek tűnik.
Torzóban maradt épületek közvetlenül a tó partján Balatonakaliban
Fotó: Ambrus Vilmos
Balatonakarattya
A Koppány soron, a volt MÁV-üdülő területén épült a Magyar Nemzeti Bank (MNB) oktatási és konferenciaközpontja. Ez a beruházás részben azzal került be a hírekbe három évvel ezelőtt, hogy az MNB tulajdonában álló Optimum-Gamma Ingatlanbefektetési Kft. negyven férőhelyes kishajó kikötőt akart építeni a konferenciaközpont elé, részben pedig azzal 2022 augusztusában, hogy a területre, ahova csatorna formájában benyúlt kissé a tó, bevezették a Balaton vizét. A vízjogi létesítési engedélyt a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság adta ki.
Balatonaliga
A 47 hektáros hajdani pártüdülőt tulajdonló-vagyonkezelő Pro-Mot Hungária Kft.-ben a Mészáros–Tiborcz páros, majd Jellinek Dániel után jelenleg Balázs Attila NER-közeli ingatlanfejlesztő érdekelt Bayer Property elnevezésű cége által, és már többször is megtapasztalhatta a Club Aliga útjainak és parti sétányának közhasználatáért küzdő Aligai Fürdőegyesület „kellemetlenkedését”. A civilek egy társasházegyüttes és egy kikötőépület építését torpedózták meg bírósági úton, a Balaton-part telkekre parcellázását, vagyis a közvetlen vízparti szakasz elvételét a nagyközönségtől azonban nem tudták megakadályozni. A fejlesztés kormányrendelet által kiemelt beruházás, vagyis figyelmen kívül hagyhatók országos és helyi építési, környezetvédelmi előírások. A Balaton körüli építkezések és NER-es projektek közül a Narancs.hu a Club Aligáról cikkezett a legtöbbet; írásaink ide kattintva érhetők el.
Így nézne ki a "Club Aliga-fejlesztés": társasházak a tó fölötti magasparton, a kikötő és a magánkézbe került Balaton-part
Forrás: Aligai Fürdőegyesület Facebook
Badacsonyörs
2021 novemberében feszült hangvételű lakossági fórumot tartottak Badacsönyörsön, ugyanis a Badacsonytomajhoz tartozó településrészen a volt kemping területének tulajdonosa az összes fát kivágta. A helyiek arra voltak kíváncsiak, miért töltötték fel a területet, mit terveznek oda építeni, vagyis mi lesz az évtizedek óta ott működő strandjukkal. Az esetről beszámoló 24.hu megkereste a beruházót: a tulajdonost képviselő B-Fund Ingatlan és Befektetési Alapkezelő Zrt. azt a tájékoztatást adha, hogy az ingatlanegyüttes besorolása szerint „kemping terület”, ennek értelmében „az övezetbe kulturális, sport, szállásférőhely és szórakoztatási, valamint oktatási, illetve egészségügyi intézmények épületei és építményei helyezhetők el”. A területre négycsillagos szállodát, apartmanszállásokat és egy kempinget terveznek. Magántulajdonról van szó, és a helyiek csak ezen keresztül tudják megközelíteni az itt lévő szabadstrandot.
Balatonfenyves
Ez a történet még 2015-2016-ra datálható. 2016. május 12-én adták át azt a kikötőt és jachtklubot, melyet még átadása után is építettek. Az Átlátszó akkor azt írta, a kikötő ellen a helyiek aláírásgyűjtést indítottak, az LMP pedig feljelentést tett természetkárosítás miatt, de az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntették. A balatonfenyvesi kikötő építésének megkezdése után nagy mértékű iszaposodás jelent meg a településsel egybeépült Balatonmáriafürdőn 2015 szeptemberében. Az építkezés beruházója a Deák Gábor tulajdonolta Előny Kft. volt; a cég korábban Matolcsy György unokatestvérének pénzintézetétől, a Szemerey Tamás-féle Növekedési és Hitelbanktól kapott hitelt.
Balatonföldvár
E-kikötő épül azon a Nyugati strandon, mely néhány éve még a strand felújítására nyert el állami pályázati támogatást. A helyi érdekeltségű Balabo Kft. kivitelezésében készülő megaprojekt a strand kellős közepén épül, mostanra a mólószárak már el is készültek. A Mosolygó Balatonföldvár Egyesület bírósági úton támadta meg a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal által a kikötőépítésnek kétszer is zöld jelzést adó határozatait többek között arra hivatkozva, hogy a strand funkciója sem a Balaton-törvény, sem a helyi építési szabályzat szerint nem változtatható meg. A Pécsi Törvényszék tavaly novemberben és idén májusban is megsemmisítette a kormányhivatali határozatokat, ennek nyomán a Fejér megyei katasztrófavédelmi hatóság visszavonta a kikötő vízjogi létesítési engedélyét is. A Balabo Kft. birtokában tehát jelen pillanatban egyetlen, az építkezés folytatását lehetővé tevő dokumentum sincsen. Következik a veszprémi kormányhivatal harmadik engedélyezési eljárási köre, közben a balatonföldvári képviselő-testület módosítani tervezi a helyi építési szabályzatot.
A balatonföldvári Nyugati strandon épülő e-kikötő jelenlegi formájában
Fotó: Fónai Imre
Balatonfűzfő
Útban volt, a helyén építkezés előkészíse zajlott, ugyanis lakó- és vendéglátóegységeket szerettek volna felhúzni, ezért letarolták a nádast Balatonfűzfőn még 2019 márciusában. A több ezer négyzetméteres területen szemlátomást amatőr favágókommandó eshetett neki a nádasirtásnak, akik az akkori balatonfűzfői polgármester, Marton Béla megbízására hivatkoztak, amikor a környék lakói kérdőre vonták őket. A polgármester azt állította, „a terület 30 éve beépítésre szánt terület, így is lett értékesítve, a rendezési terv évtizedek óta ezt tartalmazta, csak az elmúlt 30 évben nem volt gondozva.” Hozzátette, az erdő útban volt az építkezés előkészítése miatt, a parszakasz ugyanis nem alkalmas kikötő vagy strand építésére. Egy nyaralótulajdonos kikérte a Veszprém Járási Kormányhivatal állásfoglalását a területtel kapcsolatban: a hatóság szerint azokra a helyrajzi számokra, ahol az erdőterület volt, érvényes volt a Natura 2000-es védettség. Egyébként Marton fia, Marton András ötlete volt, hogy strandröplabdapályák épüljenek az erdő helyén. A kormányhivatal félmillió forintos bírságot rótt ki, amit viszont nem kellett kifizetni, ugyanis másodfokon a Pest Megyei Kormányhivatal figyelmeztetésben részesítette a fakivágást végző céget.
Balatonhenye
Ezen a Balaton-felvidéki településen áll az a ház, amire a nemrégiben lemondott Varga Judit igazságügyi miniszter és férje felvették a falusi csok-támogatást. De található itt egy birtok is, melyet Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség korábbi vezérigazgatója kezdett építeni, majd egy Tiborcz Istvánhoz köthető tőkealapon keresztül Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter cégénél kötött ki. A faluról a 444.hu készített videoriportot idén májusban; eszerint a képviselő-testület olyan településrendezési tervet fogadott el, amelynek értelmében egy telken szanatóriumot építenének, továbbá szántókat minősítenének át, hogy oda apartmanok kerüljenek. Kapna új utat is a község, így megszűnne a zsákfalu jellege, valamint az Oszkó-féle majorságot átalakítanák üdülőövezetté. Az egykoron mezőgazdasági területekként megvásárolt szántók átminősítésével a tulajdonosaik nagyot kaszálhatnak az üzleten. A helyiek főként azért aggódnak, mert nincs elég víz a településen, és ha szállodák létesülnek, még annyi sem lesz, mint jelenleg.
Folynak a munkálatok Balatonhenyén
Forrás: Hadházy Ákos Facebook
Balatonmáriafürdő
A déli part e településén az borzolja a kedélyeket, hogy a keskeny utcákról megközelíthető egyik szabadstrand mellé, a tóparti nádas közvetlen közelébe hetvenhárom lakásos apartmanház épülne. A Népszava erről szóló cikke szerint komoly aggodalmat okoz sokakban, hogy a településképtől idegen betonmonstrumot húzhatnak fel közvetlenül a Balaton partjára, a nemrég felújított és korszerűsített Bárdos-strand szomszédságába. A beruházó Balaton Coast Kft. magánterületre tervezi a projektet; a lap információi szerint a cég engedélykérelmében szolgálati lakás besorolással lettek feltüntetve egyes ingatlanok. A cikkben szó van arról is, hogy a Balaton Coast Kft. Balatonmáriafürdőn egy hotelből és egy üdülőből is apartmanházat alakítana ki.
Balatonszabadi
A település ugyan nem közvetlenül a tó partján fekszik, mégis kedvelt – a lakópark-beruházások szempontjából is. Ahogy azt a Narancs.hu elsőként megírta, itt építene lakóparkot egy olyan cég, melynek egyedüli tulajdonosa egy 11 éves tanuló. A Gamásza nevű, gyönyörű környezetben fekvő településrészen beruházni kívánó Monroyal Kft. gazdasági eredménye alapján nehéz elképzelni, hogyan tudna építkezni a területen. Balatonszabadiban egy másik cég is lakóparképítésbe fogna: kérelmükben felbukkan Varga Tamás György siófoki nagyvállalkozó neve, aki egy túlnyomó többségben siófoki Fidesz-tagok alapította egyesületben is benne van. Az önkormányzat azt ígérte, levélben kikéri a helyiek véleményét a két lakópark-beruházásról. A település vezetése egyébként maga adott ötletet ahhoz a két cégnek, hogyan lehetne a most véderdő besorolású területet lakóövezet besorolásúvá tenni, hogy megvalósulhasson az építkezés. Mindez Polt Péterig is eljutott, de a legfőbb ügyész nem talált kivetnivalót a történetben.
Csopak
Az önkormányzat tudta nélkül kapott építési engedélyt egy több mint kétszáz méter hosszú kőszórásos védőmóló, ami a Bahart-kikötő elé épülne. Az esetről elsőként beszámoló Telex híre szerint a beruházás már az építési engedélyt is megkapta, miközben az önkormányzat nem értesült időben az építkezés részleteiről. Egy magánszemély vásárolta meg a területet, és mivel az nem érintkezik a szárazfölddel, így az önkormányzatnak nincs is ráhatása a beruházásra. Ambrus Tibor polgármester a lapnak azt mondta, az építkezés minden hatósági engedéllyel rendelkezik. A beruházó az egyik legnagyobb hazai építési vállalkozó, Abronits Róbert cége, a Sápi Major Kft. – írta meg május elején a 24.hu. Abronitsot a HVG360 egy korábbi cikkében Komárom-Esztergom megye Mészáros Lőrincének nevezte.
Dörgicse
Először 2020 augusztusában merült fel, hogy a képviselő-testület egy több pontból álló rendezésiterv-módosítást szeretne elfogadni, ám Jánó Levente, a Balatonakalitól északra, a Balaton-felvidéken fekvő település – egy évvel később távozó – polgármestere szerint ekkor még nem voltak elfogadott tervek. A 24.hu azonban hozzájutott egy levélhez, amelyben a polgármester a Dörgicsei Szőlőhegyért Civil Társaság kérdéseire válaszolva leírta: a turisztikai besorolású övezet kiterjesztéséről szóló kérelemben szereplő ingatlanok összterülete 65 ezer négyzetméter, a tulajdonosok pedig összesen 600 négyzetméternyi épületegyüttest szeretnének felépíteni. A Balázs-alja és Margya megnevezésű dűlők beépítésének terve három olyan ingatlanra vonatkozott, amelyek telekszomszédja ifj. Mészáros Lőrinc. Idén tavasszal a HVG360 is beszámolt egy nagyszabású dörgicsei beruházásról. Scheer Sándor, a magyarországi McDonald's éttermek tulajdonosa a családja által birtokolt 8 hektáron szeretné megvalósítani az Art&Wine projektet; pezsgőt gyártanának, valamint egy kilenc vendégszobával ellátott éttermet és tíz villaépületet is felhúznának. Ehhez a helyi építési szabályzat módosítására van szükség, ami kizárólag Scheeréknél tenné lehetővé a jogszabály adta legnagyobb, legfeljebb 3 százalékos beépítést, akik így a lehetséges kétszintes építményekkel akár 4000 négyzetméterben is gondolkodhatnak. A Dörgicsemajor Kft.-ben Scheer üzlettársa Gianni Annoni és testvére, Annoni Gergő étteremtulajdonosok, a projektet pedig az önkormányzat négy képviselője és Pflanzner Sándor polgármester is támogatja.
Fonyód
Újabb balatoni óriásmóló épülhet – adta hírül a Népszava még 2021 utolsó napjaiban, megemlítve: 200-220 méteres mólószárat tervez a Balatonba a tulajdonos. A lapnak a Fonyód Yacht Klub részéről Mátyás László beszélt a részletekről, ám nyilatkozatát utólag letiltotta. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság viszont arról tájékoztatta az újságot, hogy „a kiadott engedély alapján a meglévő keleti mólószár és a meglévő hullámvédő kőszórás bontását, a tervezett kikötő medence kotrását, a kikotort mederanyag elhelyezését, új keleti mólószár építését és a régi keleti mólószár helyén partvédelem kiépítését tervezik megvalósítani”. A beruházásról szóló cikk egyébként kitér arra, hogy Mátyás László neve a kétezres évek terézvárosi önkormányzati ingatlaneladások kapcsán vált ismertté.
Keszthely
A Balaton-part fejlesztésére hivatkozva 342 darab fa kivágására adott engedélyt a helyi önkormányzatnak a zalakarosi önkormányzati hivatal, ám ezt a határozatot a minap a Zala Vármegyei Kormányhivatal megsemmisítette a helyi ellenzék, a KÉVE Egyesület fellebbezése nyomán. Keszthely Balaton-parti sávjának szállodái, kempingje, vitorláskikötője a korábbi években sorra Mészáros Lőrinchez, Tiborcz Istvánhoz és köreikhez kerültek, majd állami támogatások segítségével megkezdődtek a felújítások; a hajdani Helikon szállóé időközben már el is készült.
Örvényes
A Tihanyi-félsziget mellett fekvő Örvényesen található az egyik utolsó nagy kiterjedésű, egybefüggő zöldterület a Balaton partján. Ám a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó 79 ezer négyzetméteres védett terület sincs biztonságban: a 444.hu cikke szerint ugyanis idén márciusban soron kívüli ülést tartott a képviselő-testület, amelyen kiderült, a hatalmas zöldterületen a Sport-Üdülőfalu Kft. kezdene építkezésbe. A helyiek szanatóriumként emlegetik a területre tervezett épületkomplexumot. Egy májusi lakossági tájékoztatón a cég képviselője is így próbált hivatkozni a létesítményre, a fórum résztvevői azonban emlékeztették, az általa képviselt cég fő profilja a szállodai szolgáltatás. Egyelőre nem tudni, hány férőhelyes lesz a hotel, a beruházás ellen petícióval is tiltakozó lakosokat ráadásul különösen felháborítja, hogy az oda vezető út kiszélesítése során mások telkéből vennének el területet.
Siófok-Töreki
Mezőgazdasági tevékenységre hivatkozva egyre több NER-hez köthető figura épít nyaralót a Siófokhoz tartozó Törekiben, ahonnan pazar kilátás nyílik a Balatonra és a Tihanyi-félszigetre – írta meg lapunk idén februárban. Ide épített emeletes, úszómedencés „gazdasági” épületet Jászai Gellért, a 4iG vezére, és készül Linczényi Aladin, a 4iG vezérigazgató-helyettese nyaralója is. Míg a hétköznapi emberek ingatlanvásárlási szándékát több esetben meghiúsította a kormányhivatal, addig gond nélkül vásárolhatott földeket Törekiben például a siófoki Plázst üzemeltető nagyvállalkozó, Barna Sándor és fia, György. A környezetet sem kímélik az itteni építkezések során: a Linczényi Aladin telkével közvetlenül határos természetvédelmi területen húzódó földútra valaki több tonnányi sittet szórt ki.
Építkezés Siófok-Törekiben
Szántód
A Narancs.hu is többször foglalkozott azzal, hogy a település Balaton-partjának egy részén úgy jött létre NER-es szálloda- és luxuslakópark-beruházás, hogy a partszakaszt kerítéssel elzárták a nyaralók elől, és „eltűntettek” egy közel 4 ezer négyzetméter nádast. A Balaland nevű gigaprojekt területe előtt lenne bőven hely a strandolásra, csakhogy ezt kerítés zárja el a „pórnép” előtt – annak ellenére, hogy a település szabályozási tervében az 500 méter hosszú, 10 méter széles parti sáv be nem építhető közterületként szerepel. Így a Szántód keleti felén lakók nem tudnak lejutni a tóhoz. A beruházó ugyan kialakított egy keskeny lejárót, ami a kerítés mellett vezet a Balaton vizéhez, és ezt bárki használhatja, mondjuk azért, hogy megcsodálja a naplementét, azonban ez szabad parti sávként aligha értelmezhető. A tavasszal átadott Balaland avatásán mások mellett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter vágta át a szalagot, az állam pedig 7 milliárddal támogatta a luxusprojektet.
A Balaland wellness részlege, háttérben a plebs elől lezárt partszakasszal
Fotó: MTI/Vasvári Tamás
Tihany
Arról a tihanyi beruházásról, aminek során közel 9 ezer négyzetméteren gyakorlatilag kibontották a hegyet, ezzel pedig messziről is jól látható tájsebet ejtettek a félsziget északkeleti oldalán, lapunk is beszámolt pár éve. Az Alsóóvári utcában található, több telekből álló ingatlant 2016-ban vásárolta meg egy energetikai tanácsadással foglalkozó magyar – a 2020-as cégadatok szerint moszkvai állandó lakcímmel rendelkező –magánszemély, ám helyi források szerint „feljebb kell keresni” a valódi építőt: NER-es körökben. A helyiek szerint Mészáros Lőrinc neve is felmerült, mások úgy vélik, másik ingatlanra cserélte a telket. Mindenestre tény: Tihanyban a NER-elit színe-java rendelkezik pazar ingatlannal. A hegycsonkítással kapcsolatban az önkormányzat semmi kivetnivalót nem talált, a tihanyi helyi építési szabályzat több passzusa alapján azonban a szabályok nem engedtek volna meg ekkora környezetpusztítást. A Veszprém Megyei Kormányhivatal vizsgálatot indított és 500 ezer forint természetvédelmi bírság megfizetésére kötelezte a tulajdonost, aki ennyivel meg is úszta. A Telex tavaly májusi cikke szerint ugyanis már elkezdték felhúzni a lakófunkcióval – és csodálatos kilátással – rendelkező „mezőgazdasági” épületet.
Zánka
Természetkárosítás miatt ismeretlen tettes ellen rendőrségi feljelentést tett a zánkai önkormányzat, miután munkagépekkel eltüntettek egy 180 négyezetméternyi alapterületű parti vízállást, tómederré változtatva azt. Az esetről beszámolva május végén azt írtuk, az egyik ingatlan előtti önkormányzati tulajdonú mocsaras, lápos, növényzettel borított területet munkagépekkel kimarkolták. Az érintett ingatlan a helyi építési szabályzat szerint zöldterület besorolású, amely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, a testedzést szolgálja. Az ügyben a kormányhivatal hatáskör hiányában nem intézkedhetett, a rendőrség azonban nyomozást indított. Zánkán más érdekes dolgok is történnek: a település Balatonszepezd felőli határában gyakorlatilag a semmiből nőtt ki vagy tucatnyi, közvetlenül tóparti, félkész, emeletes épület az utóbbi egy-két évben. A látvány hasonló a Balatonakaliban folyó építkezéshez.
Zánka sem akar lemaradni: ilyen épületeket húznak fel a vasút mellett, a Balaton partján
Fotó: Ambrus Vilmos
A Balaton NER-es ellopásával korábban ebben a publicisztikánkban foglalkoztunk:
Ez a cikkünk pedig azt mutatta be, hogyan szerez egyre több ingatlant a tó körül Mészáros Lőrinc és Tiborcz István a Balaton fejlesztésére hivatkozva:
(Címlapképünkön: az ún. üdülő- és villapark jelen állapotában Balatonakaliban. Fotó: Bajnai Marcell)
|
Térképen mutatjuk, hogyan építi körbe a NER a Balatont
|
Luxusszállodák és -apartmanok, közvetlenül a tóparton álló betonkockák, panorámás telekre felhúzott, mezőgazdasági épületként elkönyvelt nyaralók, letarolt nádasok – egyre inkább így néz ki a magyar tenger a fideszes nyomulás eredményeként.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/terkepen-mutatjuk-hogyan-epiti-korbe-a-ner-a-balatont-260005#
|
2023-08-04 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Hiába jelentette ki Szentkirályi Alexandra jó egy évvel ezelőtt, hogy az ukrajnai menekültek megsegítése „Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója”, a kormány most szigorított a menekültek lakhatási támogatásán. Most már csak azok jogosultak rá, akiknek a családjában van gyerek, terhes nő vagy 65 év feletti személy – vette észre Hadházy Ákos.
Nemcsak a jogosultak körét szűkítette a kormány, hanem sebtében az összeget is csökkentette. Budapesten például 80 ezer forint, de a „falusi CSOK-ra“ jogosult kistelepüléseken 120 ezer forint ez a pénz, ami – miként Hadházy megjegyzi – „pont a fordítottja annak, mint ami a lakásárak miatt logikus lenne.”
A Magyar Közlönyben megjelent rendeletmódosítás azt is rögzíti, hogy csökkentik az önkormányzatok menekültek után igénybe vehető támogatását is.
„A Magyarországra érkezett menekültek ellátását az első naptól kezdve civilek, egyházi személyek, lelkes önkéntesek oldották meg, az állam csak késve és inkább csak mutatóba szállt be. Most pedig még azt a keveset is megvonják tőlük, amit eddig adott a költségvetés. Más lehetőség nem nagyon marad tehát számukra, mint tovább állni. Amúgy sem jó Magyarországon ukrán az lenni, a kormánypropaganda megtette a hatását, erre fogékony honfitársaink részéről sok inzultus éri a menekülteket” – kommentálta a rendeletet Hadházy Ákos.
|
Tízezer forintokat spórol az ukrán menekültek támogatásán a kormány
|
Miközben a magyar kormány előszeretettel hangoztatja, mennyi ukrán menekültet fogadunk be és tartunk el, az önkormányzatok támogatását is megvágja.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/tizezer-forintokat-sporol-az-ukran-menekultek-tamogatasan-a-kormany-260744
|
2023-08-02 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
316 316 560 forintot nyert EU-s támogatásokból Szálka önkormányzata, hivatalosan infrastrukturális fejlesztésekre, valamint vízrendezésre. A támogatási összegből majdnem 300 milliót meg is kaptak, azonban az Integritás Hatóság szerint a pénzt nem arra költötték el, amire nyerték: szerintük az elkészült „beruházások nem a közösségi érdekeket, hanem a magánérdekeket szolgálják”.
A fejlesztési pénzt három projektre kapta meg az önkormányzat, ezek közül az elsőt a Szálkai Strand infrastrukturális fejlesztésére. Az önkormányzat erre 110 millió forintot kapott, azonban a Hatóság szerint ez a pénzt arra költötték, hogy növeljék a strand üzemeltetőjének bevételét.
A másik két projekt összefüggött: kaptak 89 milliót a település vízrendezésére, valamint belterületi vízrendezésre még 97 milliót. Azonban vízelvezetés helyett valójában elő-közművesítés történt, majd egy betonutat húztak – ami az út közelében lévő ingatlanok értékét a többszörösükre növelte. „Ebből az értéknövekedésből egy jól körülhatárolható érdekcsoport profitál” – írta az Integritás Hatóság, a csoport tagjait azonban nem nevezték meg.
Azt viszont a jelentésben külön kiemelték, hogy mindhárom projektben egy olyan cég vezette a tervezési munkákat (A.G. Projekt Bt.), aminek ügyvezetője Szálka alpolgármestere volt. A fennálló összeférhetetlenséget pedig valahogy elfelejtették jelezni.
A Hatóság pedig lépett: a település újabb, vízrendezésre kiírt közbeszerzését ötven napra felfüggesztették, valamint feljelentést tettek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználásának gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen.
A NAV-ot arra szólították fel, hogy
mindhárom projekt esetében folytassanak szabálytalansági eljárást az összeférhetetlenség kérdésében,
vizsgálják meg, hogy az újabb vízrendezés egyáltalán szükséges-e,
vizsgálják meg, hogy a strand fejlesztése és a vízrendezés esetében van-e lehetőség arra, hogy a település elálljon a Támogatási Szerződéstől (vagyis hogy ne kapjon több uniós pénzt ezekre a célokra).
A feljelentést az IH elküldte az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) is.
Az Integritás Hatóságról bővebben legutóbb itt írtunk:
|
Az alpolgármester cége tervezte az uniós százmilliókból támogatott projekteket
|
300 millió forintnyi EU-s támogatás érkezett Szálkára, ezeket pedig sikerült az Integritás Hatóság szerint úgy elkölteni, hogy egy „jól behatárolható kör” profitált belőle.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/gazdasag/20230727_szalka_korrupciogyanu_integritas_hatosag_nav
|
2023-07-27 09:20:00
| true | null | null |
HVG
|
Brüsszelnek és a tagországoknak rugalmasabban kellene fellépniük az EU bajkeverőivel szemben, írja a Politicón megjelent véleménycikkében az ismert elemző.
A felhőmentes éjszakai égbolt alatt gyorsan kiderül: mindenkiben ott rejlik egy hobbicsillagász. Csak nem mindenki vásárol hozzá megfelelő eszközt. A Celestron újdonsága részben lejjebb viszi, részben megemeli a belépési küszöböt.
Orbán Viktor segíti az európai gazdáknak, dicsérik Biden formálódó közel-keleti doktrínáját, a Human Rights Watch volt igazgatója helyesli, hogy az amerikai kormányzat szankciókkal sújtott több erőszakos izraeli telepest. Válogatás világlapok írásaiból.
|
Mészáros Lőrinc nagyban készül az országos energiahálózat fejlesztésére
|
Az Opus-csoport új cége, az Opus E-line elektromos, híradástechnikai célú közműveket építene.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20230727_hvg_opus_eline_elektromos_halozat_megujulo_energia_meszaros_lorinc
|
2023-07-27 14:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
olvasási idő
3 perc
megjelent
2023.08.01. 05:30
Egyre gyakrabban panaszkodnak a német vállalatok, amiért masszív jogsértések érik őket a hatóságok részéről, sőt időnként már az is megesik, hogy a magyar állam kisajátítja őket. Szinte hihetetlen, hogy ilyesmi az EU kellős közepén megtörténhet, és mégis: több társaság is panaszkodik, hogy a hatalom a megszerzésükre játszik - olvasható a Frankfurter Rundschau cikkében.
|
Német cégek kongatják a vészharangot a külföldi vállalatok magyarországi kisajátítása miatt
|
Egyre gyakrabban panaszkodnak a német vállalatok, amiért masszív jogsértések érik őket a hatóságok részéről, sőt időnként már az is megesik, hogy a magyar állam kisajátítja őket. Szinte hihetetlen, hogy ilyesmi az EU kellős közepén megtörténhet, és mégis: több társaság is panaszkodik, hogy a hatalom a megszerzésükre játszik
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20230801_Nemet_cegek_Frankfurter_Rundschau_kulfoldi_cegek_magyarorszagi_kisajatitasa_miatt#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2023_08_01&utm_content=hvg
|
2023-08-01 07:30:00
| true | null | null |
HVG
|
Intenzív térfoglalásba kezdett Mészáros Lőrinc a horvát piacon. Ez nem is lenne baj, ha csak a saját pénzéből, s nem közpénzből "fektetne ki".
Mi a csepeli fideszes belháború oka, hogy mert bajszot akasztani Németh Szilárddal, miért nem fordult a baloldal felé, miután távozni kényszerült a pártból? – ezekről beszélgettünk Borbély Lénárd újrainduló exfideszes csepeli polgármesterrel.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Parti Nagy Lajosnak most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: NERekmegőrző, kegyelmesasszony, végjáték, ellenterv, spórolj.
|
Sokat kivesz az adófizetők zsebéből Mészáros Lőrinc horvátországi bevásárlási rohama
|
Intenzív térfoglalásba kezdett Mészáros Lőrinc a horvát piacon. Ez nem is lenne baj, ha csak a saját pénzéből, s nem közpénzből "fektetne ki".
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20230803_hvg__meszaros_terjeszkedik__alma_es_stadion__krizisalap__palyadij
|
2023-08-03 13:10:00
| true | null | null |
HVG360
|
2023.08.03. 10:00
2023.08.03. 10:39
A társaság a milliárdos Jellinek Dánielé volt, most egy olyan, nemrég 28 milliárdos állami támogatást kapó befektetési alap vette meg, amely Tiborcz Istvánhoz kötődik.
A pókasszony pszichéje – Louise Bourgeois-kiállítás a bécsi Belvedere-ben
2024.01.17. 16:306 perc
|
Újabb több száz milliós ingatlanos cég került közelebb Orbán Viktor vejéhez
|
A társaság a milliárdos Jellinek Dánielé volt, most egy olyan, nemrég 28 milliárdos állami támogatást kapó befektetési alap vette meg, amely Tiborcz Istvánhoz kötődik.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20230803_hvg_tienen_holding_tiborczek_cimen
|
2023-08-03 12:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Szóról szóra ugyanazt az egymondatos, bármiféle konkrétumot nélkülöző választ kapta Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő két minisztériumtól is, amikor írásbeli kérdéseivel azt próbálta kideríteni, hogy mennyibe került az államnak, és így az adófizetőknek, hogy
március elején az egyiptomi hivatalos útjáról hazatérő Orbán Viktort útközben a kormányzati gép “kitette” egy közbenső állomáson: Olaszországban, ami útba sem esett, ráadásul elég nagy kitérőt is jelentett.
Hadházy a Honvédelmi Minisztériumnál, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál is külön érdeklődött a kitérő költségeiről, de mindkét helyről csupán az az egyenválasz jött:
A Magyar Honvédség állományában lévő repülőgépek üzemeltetése a hatályos magyarországi és nemzetközi légügyi, katonai és pénzügyi-költségvetési jogszabályoknak, valamint a szakmai előírásoknak megfelelően történik.”
A sajtóban a kormányzati gép olaszországi kitérője után megjelent képek szerint a miniszterelnök a feleségével, Lévai Anikóval előbb Firenzében, majd Velencében bukkant fel. Bár a fotókon Orbán egyik gyereke sem jelent meg, éppen Firenzében tanul az egyik lánya Erasmus programmal.
Akárhogy is, a kitérő Hadházy Ákos számításai szerint nagyjából 1000 kilométeres volt, és egy órával megnyújtotta a 160 fős utasszállító hazafelé tartó útját, mai legalább 3–3,5 millió forint kárt okozott. Ezek alapján az ellenzéki politikus hivatali visszaélés miatt feljelentést tett a miniszterelnök ellen.
Bár a Kormányzati Tájékoztatási Központ az eset után az RTL Híradóval azt közölte, hogy az olaszországi kitérő valójában “technikai landolás” volt, és eközben szállt ki a Magyarországra tartó honvédségi Airbus A319-esből Orbán, az RTL-nek
|
Titkolja a kormány Orbán olaszországi "stratégiai kitérőjenek" részleteit
|
Hiába kérdezett rá Hadházy Ákos két minisztériumnál is arra, mennyibe került március elején az Egyiptomból hazafelé tartó kormányzati gépnek, hogy Orbánt a magánprogramjára kitegye Olaszországban.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/itthon/20230325_Titkolja_a_kormany_Orban_olaszorszagi_strategiai_kiterojenek_reszleteit
|
2023-03-25 22:28:00
| true | null | null |
HVG
|
Tavaly januártól idén június közepéig 51 hivatalos látogatást tett külföldön Orbán Viktor kormányfő, ezek közül 18 alkalommal vette igénybe a Magyar Honvédség által vásárolt Airbus A319-es különgépet – tudta meg az rtl.hu. A Külgazdasági és Külügyminisztérium adatközlése szerint az utazások mindent beleértve (szállást, napidíjakat, útiköltséget) mintegy 502 millió forintba kerültek.
A tárca a költségek részleteiről már nem volt hajlandó nyilatkozni, így nem derült ki, hogy a miniszterelnök az egyes utazásai alatt milyen áron szállt meg, vagy hogy milyen összegben vett fel ezekért napidíjat. A portál ezekkel a kérdésekkel megkereste a kormányfőt is a sajtósán keresztül, ám ezekre nem érkezett válasz.
Egyelőre tehát mindössze annyi tudható, hogy Orbán Viktor utazásaira másfél év alatt 502 millió forintot költöttek, amiből 395 millió ment el szállásra, 14 millió a napidíjakra és 93 milliót fordítottak útiköltségekre.
Az elköltött összeg részletezése azért volna lényeges, mert több esetben is felmerült, hogy Orbánék utazásaik során nem tartózkodnak a luxuskategóriás szállásoktól és körülményektől, ezt támasztják alá azok az információk is, amiket a kormányfői stáb tavaly júliusi bécsi látogatásáról tudni lehet.
Mindezek fényében még alacsonynak is tűnik a külügyi tárca által megadott keret, ugyanakkor ezt magyarázhatja az is, hogy nem tudni, hogy milyen áron számolják el az Airbus A319-es különgép használatát. A portál az adatok alapján valószínűsíti, hogy ez a költség nem az utakat szervező külügyminisztériumnál keletkezik.
Azt is érdemes mindehhez hozzátenni, hogy az ömlesztett költségvetésnek lehet egy másik oka is, miszerint ezzel próbálja leplezni a tárca Orbán Viktor márciusi, pisai kitérőjét, amikor is egy kairói látogatását befejezve a kormányfő nem Budapestre tért vissza a honvédségi gépen, hanem Olaszországba utazott vakációra. Bár a Kormányzati Tájékoztatási Központ akkor technikai landolásról beszélt, ugyanakkor a témában megszólaló szakértő szerint a pisai kitérő nem felelt meg a technikai leszállás kritériumainak.
|
Másfél év alatt 500 millió forintot utazott el Orbán Viktor
|
Az összeg a Külgazdasági és Külügyminisztérium adataiból derült ki, ám a tárca a költségek részletezésére már nem volt hajlandó, így azt már nem tudjuk meg, hogy az egyes utakon milyen áron szállt meg a miniszterelnök delegációja, valamint hogy mekkora napidíjat utaltak ki a résztvevőknek.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/itthon/20230731_Orban_utazasok_Kulugyminiszterium_koltsegvetes_500millio
|
2023-07-31 07:47:00
| true | null | null |
HVG
|
Gőzerővel zajlik az egykori József főhercegi palota újjáépítése a Budai Várban, azonban a gigantikus beruházás pontos költségeit nem tették közzé. Kiderült, hogy a projektet menedzselő Várkapitányság a palota árát nemzetbiztonsági okokból titkolja az adófizetők elől. Közérdekű adatigényléssel eddig azt sikerült kideríteni, hogy nettó 7,3 milliárd forintba került csak az épület betonvázának felhúzása. A Várkapitányság 2022-re vonatkozó beszámolójában 24 milliárd forint szerepel a József főhercegi palota, a palotakert és az istálló újjáépítésénél. Az építkezéssel a kormányközeli Magyar Építő Zrt.-t bízták meg.
Gőzerővel folyik a Budai Várban az egykori József főhercegi palota újjáépítése. A gigantikus épület áprilisban lett szerkezetkész, azaz már felhúzták az épület vázát. A Szent György térre néző palota mellett a hozzátartozó istálló és a neoreneszánsz kert is újraépül. A betonmonstrum jelenleg a legrondább arcát mutatja kívülről, a későbbi ütemekben kapja majd meg az ablakait, és a homlokzatot is kidíszítik a jövőben. A múlt dicső visszaállítása során azonban egy dologról elfelejtkeztek, mégpedig beszámolni a költségekről.
A Budai Vár a Nemzeti Hauszmann Program keretében újul meg, aminek egyik célja, hogy visszaállítsák a II. világháborúban elpusztult középületek egy részét. A József főhercegi palotát, mondhatni, a semmiből építik újra, a telkén korábban egy középkori rommezőt lehetett megtekinteni. A II. világháborúban ugyanis megsérült az épület, amit nem állítottak helyre, hanem a hatvanas években lebontották és eltakarították.
A főhercegi palota a Vár impozáns részen áll. Szembeszomszédja a Sándor-palota és a Karmelita kolostor, előbbibe Novák Katalin köztársasági elnök, utóbbiba Orbán Viktor miniszerelnök költözött a hivatalával. A Szent György tér szintén nem épp a legszebb arcát mutatja: a tér felé az újjáépülő Honvéd Főparancsnokság hátulja magasodik torzóként, a füves részt pedig ásatásra hivatkozva körbezárták.
A látogatókat a Magyar Építő Zrt. molinói, kékre festett kordonok és kék konténerek fogadják. Egy „apróságot” nem találunk meg sehol: hogy mennyi közpénzbe került a palota felhúzása. A kivitelezés ára ugyanis sem a közbeszerzési értesítőben, sem a beruházásért felelős, közpénzből kormányszócsőként működő Várkapitányság oldalán nem található meg.
A helyszínen lévő táblákon is csak az újjáépítés két ütemét tüntetik fel. Az első ütem időtartama 2021. július – 2022. december, a második ütemé 2022. március – 2023. április. Tehát a 2021-ben kezdődött látványberuházás első ütemét sem a koronavírus-járvány, sem az orosz-ukrán háború által kiváltott gazdasági nehézségek nem ingatták meg, határidőre elkészültek vele.
Korábban egy közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a Várkapitánysághoz, mert a következőkre voltunk kíváncsiak:
1. mennyiért végzi el a József főhercegi palota kivitelezését a nyertes cég,
2. szerettük volna látni a kivitelezővel kötött szerződést,
3. merre található online a közbeszerzés eredménye.
A Várkapitányság azonban azt közölte, hogy versenyeztetési eljárást folytatott le, mely nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá.
A rendelkezésünkre bocsájtott adatok a következők:
Kivitelezés I. ütem – bontás és alapozás: nettó 3 976 459 552 Ft
Kivitelezés II. ütem – szerkezetépítés: nettó: 3 296 113 575 Ft
Összesen tehát közel 7,3 milliárd forintba került, hogy felhúzzák a palota falait.
A palota kivitelezésének költsége azonban több mint háromszor ennyibe kerülhet.
A Várkapitányság 2022-re vonatkozó beszámolójában 24 milliárd forint szerepel a József főhercegi palota, a palotakert és az istálló újjáépítésénél.
Az újjáépítés előkészítésére 1,7 milliárd forint, újjáépítés címszó alatt pedig 22,3 milliárd forint. A megvalósítás dátuma 2025 vége.
Most benyújtottunk még egy adatigénylést, hogy kiderítsük, mennyiért fejezi be a cég az épület kivitelezését.
A palota kapcsán még egy bruttó 50 milliárdos összeg is szerepelt a sajtóban. A Telex 2021-ben írta meg az állami Beruházási Ügynökség éves beszámolója alapján, hogy a József főhercegi palotára, a neoreneszánsz kertre és az istállóra 56 milliárd forintot irányzott elő a kormány. A Várkapitányságnál arra is rákérdeztünk, hogy ezt a teljes összeget tervezik-e rákölteni a palotára.
Az ár nemzetbiztonsági szempont miatt nincs kint
Azt is megtudtuk, hogy nemzetbiztonsági okokból nem írtak ki közbeszerzést. Valószínűleg az Alkotmánybíróság miatt kellett a közbeszerzési törvényt mellőzni. Az áprilisi bokrétaünnepségen ugyanis részt vett Dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke. Nem véletlenül, mert bár sokáig titkolták, végül kiderült, hogy az újjászülető József főhercegi palotába költözik majd a tervek szerint az Alkotmánybíróság – értesült a Mandiner.
„Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága határozatával mentesítette a Várkapitányságot az Egykori József főhercegi palota újjáépítése tárgyú beruházás vonatkozásában a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: „Kbt.”) hatálya alól a Kbt. 9. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontjára és a 492/2015. (XII. 30.) Korm. rendeletre tekintettel. A mentesítés kiterjedt a teljes beruházással kapcsolatos kivitelezői feladatok ellátására is. (…) A Kbt. 9.§ (11) bekezdése és az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának határozata alapján a beszerzés eredményeként megszületett szerződés megismerését az ajánlatkérő korlátozhatja, ezért a szerződést nem áll módunkban megküldeni az Ön részére” – írta korábban lapunknak a Várkapitányság.
Az Átlátszó által megkérdezett közbeszerzési szakértő szerint a mentesítés egy egyre ritkábban alkalmazott eljárás. Régebben előszeretettel éltek vele. 2015 óta a Várkapitányság válaszában is hivatkozott jogszabály alapján történik a mentesítés a Parlament nemzetbiztonsági bizottsága által. Felmerül, hogy a beszerzés során hogyan biztosították azt, hogy a kiválasztott cégek nem élnek vissza a nemzetbiztonsági információkkal. Kérdés, hogy van-e erre valamilyen tanúsítványuk, vagy egyszerűen csak „bíznak” bennük.
A Magyar Építők című, kormányközeli lapban (ami Szíjj Lászlóé) azt írják, hogy a betonvázat felhúzó Magyar Építő Zrt. 2025 végére készülhet el a palotával. Tehát a kivitelezés további szakaszát is ők végzik majd. „Az építkezés során eddig több mint 2.200 köbméter habbeton (műemlékek védelmére), közel 8.000 köbméter szerkezetibeton és 1.200 tonna betonacél került beépítésre” – mondta Oravecz László, a Magyar Építő Zrt. Műszaki vezérigazgató-helyettese.
A Magyar Építő Zrt. a Fidesz-kormány egyik nagy kedvence, ha építésekről van szó. A cég résztulajdonosa Paár Attila milliárdos, aki egyike az 50 leggazdagabb magyarnak a Forbes listája szerint. A G7 nemrég talált rá bizonyítékot, hogy a vállalat lényegében teljes egészében állami megbízásokból él. A társaság beszámolójában szerényen megbújik egy táblázat, amely szerint 2021-ben száz, 2022-ben pedig közel 95 százalék volt a forgalmukban a közbeszerzések aránya. A cég 2022-ben 50 milliárdos nettó árbevétel mellett 7,7 milliárd forint nyereséget könyvelhetett el.
A Várkapitányság Nonprofit Zrt. a Budai Várnegyed területén zajló állami beruházásokat koordináló cég, amit a Miniszterelnökség 2018 végén hívott életre. Az élére a kormány egyik megbízható kádere, Fodor Gergely került, aki korábban a Terrorelhárítási Központ (TEK) egyik osztályvezetője volt. A Várkapitányság tiszteletet parancsoló neve mögött két problémás működésű állami cég egyesítése áll. A közpénzzel kitömött Várkapitányság sem a sajtó kérdéseivel, sem a lakosság panaszaival nem foglalkozik érdemben.
18 milliárdos mélygarázs miatt kivájták a Várhegyet
A főhercegi palota előtt egy hatalmas munkagödör éktelenkedik, ugyanis egy modern épülethez mélygarázs is dukál. Ez az a 18 milliárdos beruházás, ami miatt a lakosság tiltakozott, ugyanis félszáz fát ítéltek kivágásra. Ezzel a projekttel szintén a Magyar Építő Zrt. járt jól, a munka befejezésének a dátuma 2025. február, a generálkivitelezés árát szintén nem tüntetik fel sem táblán, sem a közbeszerzési értesítőben.
Címlapkép: A József főhercegi palota a Budai Várban (fotó: Átlátszó)
|
„Nemzetbiztonsági okokból” nem írták ki, mennyiből épül a József főhercegi palota a Várban
|
Gőzerővel zajlik az egykori József főhercegi palota újjáépítése a Budai Várban, azonban a gigantikus beruházás pontos költségeit nem tették közzé. Kiderült, hogy a projektet menedzselő Várkapitányság a palota árát nemzetbiztonsági okokból titkolja az adófizetők elől. Közérdekű adatigényléssel eddig azt sikerült kideríteni, hogy nettó 7,3 milliárd forintba került csak az épület betonvázának felhúzása. A Várkapitányság 2022-re vonatkozó beszámolójában 24 milliárd forint szerepel a József főhercegi palota, a palotakert és az istálló újjáépítésénél. Az építkezéssel a kormányközeli Magyar Építő Zrt.-t bízták meg.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozadat/2023/07/17/nemzetbiztonsagi-okokbol-nem-irtak-ki-mennyibol-epul-a-jozsef-fohercegi-palota-a-varban/
|
2023-07-17 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A teljesítés fő helyszíne a Budapest, Széchenyi rakpart 19. szám alatti épület, vagyis a Képviselői Irodaház. Szerettük volna megtudni, miért van szükség a 42 millió forintos fejlesztésre, és azt is, hogy hova szerelik fel a nagy felbontású képeket készítő kültéri cső- és dómkamerákat. Kérdéseinkre azonban egyelőre nem kaptunk választ.
Megfigyelő és biztonsági rendszerekre, valamint eszközökre írt ki közbeszerzést az Országgyűlés Hivatala. A tendernek most lett meg az eredménye: 42,3 millió forintért összesen 116 darab kamerára és különböző tartozékokra, valamint 47 darab aktív hálózati eszközre kötöttek szerződést.
A kiírás két részből állt, az elsőre hat, a másodikra tíz ajánlat érkezett. Előbbit a D.S.C. Hungária Biztonságtechnikai Kft., míg utóbbit a 99999 Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nyerte.
Ami pedig a technikai részleteket illeti, vesznek többek között:
két darab 36x optikai zoom funkcióval rendelkező 4 Mpx felbontású IP PTZ dómkamerát infra megvilágítással,
15 darab kültéri 4 Mpx felbontású IP csőkamerát szintén infra megvilágítással,
52 darab kültéri 4 Mpx felbontású IP dómkamerát infra megvilágítással,
1 darab kültéri 32x optikai zoom funkcióval rendelkező 2 Mpx felbontású analóg PTZ dómkamerát infra megvilágítással,
és 4 darab kültéri multiszenzoros 3×5 Mpx felbontású IP kamerát.
Emellett konzolokat, tápegységeket, adaptereket és búrákat is beszereznek. A teljesítés fő helyszínének a Budapest, Széchenyi rakpart 19. szám alatti címet jelölték meg, vagyis a Képviselői Irodaházat.
Fotó: Google Maps
Az Országgyűlés Hivatala már tavaly is vett kamerákat. Akkor „behatolásvédelmi rendszer rekonstrukciójára” írtak ki anyag- és eszközbeszerzést. A 2022-es dokumentumok szerint többek között 22 darab biztonságtechnikai kamera felszerelését tervezték.
Nem nyilvános a kamerák száma
Akkor közadatigénylést nyújtottunk be az Országgyűlés Hivatalához, hogy megtudjuk, 2010 óta hány kamerát szereztek be, milyen összegben, és erre kivel kötöttek szerződést. Emellett arra is rákérdeztünk, hogy az aktuális tender 22 kamerája a már meglévőket pótolja, vagy bővítést jelent. Amennyiben pedig utóbbit, miért van rá szükség.
A Hivatal akkor azt válaszolta, hogy az „Országgyűlés Hivatala, mint a Kossuth tér, az Országház, az Országgyűlés irodaháza, a Tisza Lajos Irodaház, és a Szabad György Irodaház vagyonkezelőjeként az Országgyűlési Őrséggel közösen gondoskodik a létesítmények védelméről. Ezt oly módon teszi, hogy – az Országgyűlési Őrség javaslatait is figyelembe véve – gondoskodik a szükséges eszközök beszerzéséről.
Az alapbeszerzések jellemzően mentesültek a közbeszerzési törvény szabályai alól, és azok tartalma nem nyilvános, így a beszerzett kamerák számáról adatot nem szolgáltatunk.
A most beszerzésre kerülő kamerákat a 8-9 évvel ezelőtt beszerzett kamerák
cseréjére, és a szükséges tartalék készlet fenntartására tervezzük” – írták válaszlevelükben.
Azt a pályázatot egyébként a Sysman Informatikai Zrt. nyerte 17,9 millió forintos ajánlattal.
Ezúttal is megkérdeztük a hivatalt, hogy pontosan miért volt szükség a 74 darab új kamerára, és azután is érdeklődtünk, hova szerelik majd fel ezeket. Cikkünk megjelenéséig azonban ezúttal nem kaptunk választ.
Frissítés (2023.07.18.): Cikkünk megjelenését követően a sajtóiroda arról tájékoztatta lapunkat, hogy: „A tíz éve működésben lévő és elöregedett térfigyelő kamerák cseréjére szolgál az új eszközök beszerzése, amelyek az Országgyűlési Őrség által védett létesítmények közelében lesznek kihelyezve.”
|
Valamit nagyon figyelnek: 74 darab új kamerát vesz az Országgyűlés Hivatala
|
A teljesítés fő helyszíne a Budapest, Széchenyi rakpart 19. szám alatti épület, vagyis a Képviselői Irodaház. Szerettük volna megtudni, miért van szükség a 42 millió forintos fejlesztésre, és azt is, hogy hova szerelik fel a nagy felbontású képeket készítő kültéri cső- és dómkamerákat. Kérdéseinkre azonban egyelőre nem kaptunk választ.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/07/17/valamit-nagyon-figyelnek-74-darab-uj-kamerat-vesz-az-orszaggyules-hivatala/
|
2023-07-18 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Bessenyei Istvánról, a médiában csak felesége, Sarka Kata és cégei révén megjelenő 55 éves üzletemberről leginkább a kormány biztonsági szolgáltatójaként ismert Valton-Sec Zrt. kapcsán lehet hallani. Sarka Kata médiaszemélyiség és a NER egyik nagyasszonya, aki Rogán Antal propagandaminiszter volt feleségével, Rogán-Gaál Cecíliával hozott létre közös cégeket.
Portrécikkek tanúsága szerint Bessenyei (a Valton kisebbségi tulajdonosa és vezérigazgatója) és Varga Lajos (a Valton többségi tulajdonosa) az 1980-as években ismerkedtek meg egy Bonanza Banzai koncerten, akkor Bessenyi a Magyar Televíziónál dolgozott. Egy ideig a később felszívódott, offshore hátterű Apokalipszis Kft. tulajdonosa és ügyvezetője volt, és korabeli értesülésünk szerint tanácsadóként segítette Dirk Gerkens RTL-vezér munkáját.
A tavaly 18 milliárd forintos árbevétel mellett 2 milliárd forint adózás előtti eredményt elérő Valton-Sec az idei év elején új tulajdonost kapott. A januárban bejegyzett Prime Multi Magántőkealap Varga Lajossal közösen megalapította a Prime Multi Zrt.-t., amelybe Varga 6,7 milliárd forintnyi cégrészesedét és ezzel együtt a Valton-Secben lévő 89 százalékát tette bele, mellette Bessenyei megmaradt résztulajdonosnak a cégben.
A Valton állami megbízásairól rendszeresen beszámolunk, legutóbb azt sikerült kideríteni, hogy az EU által kikényszerített Integritás Hatóság az elsők között, közbeszerzés nélkül szerződött velük:
Bessenyeiről nyilvánosan elérhető fotót nem találtunk, ám sajtóhírek szerint szerepe lehetett abban, hogy 2016-ban Sarka Kata üzletasszony/modell/celebritás és Hajdú Péter televíziós személyiség elváltak. Sarka azóta Bessenyei felesége lett. Sarka jó barátnője Rogán-Gaál Cecíliának, Rogán Antal propagandaminiszter volt feleségének, sőt közös érdekeltségeik is vannak, amik szokatlanul jó üzleti eredményeket érnek el.
Bessenyei a Valtonon keresztül érdekelt a Hun-Jet Kft. nevű, légi szállítóeszköz bérbeadásával foglalkozó cégben is, amely a HA-BES lajstromjelű magánrepülőgép tulajdonosa. Erről a privát jetről korábban már többször is írtunk: a gép nettó közel 700 millió forintos vételárát az egykor Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére által vezetett és azóta bedőlt Növekedési Hitel Bank (NHB) finanszírozta, fedélzetén pedig Szijjártó Péter külügyminiszter is megfordult.
Bessenyei nagy túlélő: bár évekig az MSZP biztosította számára a parlamenti belépőt, 2022-ben a Szerencsejáték Zrt. támogatta vállalkozását, a Netrise Hungary Kft-t, mely a femcafe.hu-t adja ki. A HVG cikkéből kiderül, hogy nem először kapott támogatást a cég: 2019 februárjában szintén 40 milliót, 2018 áprilisában pedig 35 milliót kapott a cég azonos forrásból. A Femcafe csodás nyereségrátájával tavaly sokat foglalkoztak a lapok, 1,25 milliárdos árbevétel mellett 637 millió forint adózás utáni nyereséget könyvelhetett el.
A Netrise 2021-es beszámolójában Bessenyei luxemburgi lakcímmel szerepel, a postaládán nem csak Bessenyei, hanem felesége, Sarka Kata neve is látható. A jellegtelen társasház adott otthont egy darabig Rákosi Tamásnak is, aki televíziós szakemberként dolgozott az RTL Klubnak, majd a konkurens TV2-höz igazolt.
Bessenyei másik médiacége, az AC NEWS Kft. még jobb eredményt ért el: 784 millió forint nettó árbevétel mellett 736 millió forint eredményt értek el. A két tulajdonos, Simándi Erika és Bessenyei István 909 millió forint osztalék kifizetése mellett döntött, a tulajdoni hányadok arányában. Hasonló médiavállalkozás a naphire.hu, amelyet Németh S. Szilárddal közösen gründolt az üzletember. A 2021-ben alapított cég 47 millió forint árbevétel mellett 12 millió forint adózott eredményt ért el, és mindössze egy főt foglalkoztatott.
Floridában is terjeszkednek
Egy olvasónk hívta fel a figyelmet arra, hogy nemcsak Európában, hanem az Egyesült Államokban is gyarapodik a Bessenyei-Sarka házaspár ingó és ingatlanvagyona. Nem kellett sok kutakodás hozzá, hogy nyilvános adatbázisokban ráleljünk arra a floridai lakásra, amiből egész nap nézni lehet az óceánt, és ha úgy tartja kedvünk, a privát kikötőből kihajózhatunk.
Bessenyei István felesége, Sarka Kata gyakran oszt meg a közösségi médiában fotókat Miamiból. Az amerikai adatbázisok tanúsága szerint a házaspárnak Miamiban 171 négyzetméteres, három fürdőszobával és hálószobával rendelkező, 2008-ban épült luxuslakása van. Az öbölre néző, mindenféle jósággal felszerelt ingatlan minden szobájából látható az óceán. A portással, edzőteremmel, fitneszközponttal, medencével, jacuzzival ellátott társasháznak saját kikötője is van. A lakást 2019 elején 2,175 millió dollárért vásárolták. Két másik, kisebb lakást viszont eladtak ugyanabban a házban: 2021-ben 600 ezer, 2023-ban pedig 1,265 millió dollárért.
Autóval alig 4 percre, szintén a parton a vélhetően rokon Bessenyei Bencének is van egy lakása: a Venetian Way-i cím megegyezik Bessenyei István egyik amerikai érdekeltségének címével. Az ingatlant 2004-ben vásárolta Bessenyei István, majd 2010-ben került egy másik Bessenyei nevére. A 79 négyzetméteres lakás egy hálóval és egy fürdővel rendelkezik. A floridai érdekeltségek sorát gyarapítja egy helikopter is: az 1997-es gyártású, N448JM hívójelű Eurocopter AS 355N típusú gép 2020-ban került Bessenyei nevére.
Photo Courtesy of FlightAware.com
„Érdekes, hogy nem Szocsiban vett lakásokat a rendszer egyik álompárja, de biztos nekik nem szóltak, hogy a Nyugat rohad… Nem azzal van a baj, hogy vannak gazdag emberek. A gond az, hogy az ő vagyonuk valójában a mi pénzünk, amit politikai kapcsolataik révén szerezhettek meg. Valójában ez a rendszer egyik lényege, hogy a nemzeti vagyont egészen extrém módon koncentrálja néhány tőlük függő, vagy függővé tett ember kezében. A jelszó a „nemzeti tőkésosztály” létrehozása, meg hogy „legalább magyar kézben marad”. Butaság ez, a külföldre kimentett vagyonokból jól látszik, mennyire nemzeti ez a rablóbanda.” – kommentálta a vagyonelemeket Facebook oldalán Hadházy Ákos független parlamenti képviselő.
Az amerikai érdekeltségekkel kapcsolatban e-mailben kerestük Bessenyei Istvánt, de érdemben nem kívánt nyilatkozni, elhárította az érdeklődésünket.
Címlapkép: Google Maps / FAA
|
Helikopter és tengerparti luxuslakás várja Floridában a Valton vezérét
|
Miközben a Valton-Sec Zrt. a kormánypárt kedvenc őrző-védő cégeként sorra nyeri a közpénzes megbízásokat, a résztulajdonos-vezérigazgató Bessenyei István és Instagram-sztár felesége, Sarka Kata nyilvános adatbázisok tanúsága szerint tengerparti luxuslakásra és helikopterre is szert tett az Egyesült Államokban.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/07/17/helikopter-es-tengerparti-luxuslakas-varja-floridaban-a-valton-vezeret/
|
2023-07-17 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Kell-e koronavírus oltás, kell-e maszkot hordani a buszon, koronavírussal kapcsolatos kérdésekben ki tud segíteni – többek között ezeket kérdeztük a kormány által közel 400 millió forintból kifejlesztett chatrobottól. Ez az egyike azoknak a megrendeléseknek, amiket közbeszerzés nélkül intéztek a koronavírusra hivatkozva. A megrendelő a Belügyminisztérium volt, a kivitelezésben pedig több cég is részt vett.
Jó eséllyel egyre kevesebben emlékeznek arra, hogyan korlátozta a kormány az emberek mindennapjait a koronavírusra hivatkozva, pedig volt minden: kötelező maszkviselés, kötelező oltás, éttermek bezáratása, kijárási korlátozás – és közel 800 milliárd forintnyi közbeszerzés nélküli közpénzköltés a járványra hivatkozva.
Utóbbiról a K-Monitor győztes pere kapcsán írtunk részletesen. Már akkor megígértük, hogy a legérdekesebbnek tűnő ügyleteket bővebben is kifejtjük. A cikksorozat jelen részében a Belügyminisztérium (BM) egyik költését vizsgáltuk.
A K-Monitor által megkapott táblázatban ez a tétel úgy szerepel, hogy „A koronavírus hatásaival szembeni védekezés jegyében felmerült ügyféligények kiszolgálása robotizációs megoldással ChatRobot – VoiceChat funkcióval”.
Itt a szerződés, csak ne akard letölteni
A szerződés részleteit a BM-től közadatigénylésben kértük ki. A tárca nem küldte meg a dokumentumot, hanem feltette a Kormányzati Integrált Közérdekű Adatközlési Portálra (KIKAP), ahonnan nem lehet letölteni, csak elolvasni. Annyi baj legyen.
A szerződésből az derül ki, hogy az állami tulajdonú IdomSoft Zrt. „Elektronikus hatósági ügyintézést és tájékoztatást segítő telefonos szolgáltató rendszer (Effector) — érintettség: 25% Mesterséges Intelligencia Alapú Alkalmazások Szolgáltatása (MIA – MlaaS) Multi Tenant alapon — érintettség: 75%” chatrobotra kapott megbízást 2021. november 19-én.
A szerződés szerint az első részteljesítés 2021. október 15-ig megtörtént,
vagyis a szerződés aláírása előtt több mint egy hónappal kész lett az első fázis.
A második részteljesítés 2022. augusztus 5-ig tartott. Központi Azonosítási Ügynök kapcsolatot, valamint E-Papír kapcsolatot hoztak létre többek között, és lett időpontfoglalás is benne. A BM-től kapott adatok szerint a chatrobotot 2021. május 21-én vetették be először, a szerződés aláírása előtt több hónappal.
De erre is ott a válasz a minisztérium által megküldött papírokban: az Idomsoft már 2021. május közepétől dolgozott a MIA fejlesztésén, de 2021 júniusa előtt nem volt pénz a szerződéskötésre.
Közel 400 millióba került
A Belügyminisztérium nettó 392 millió forintot adott a chatrobotért az Idomsoft Zrt.-nek. Az összeg nagy része, nettó 341,9 millió forint az „alvállalkozói teljesítmények” nevű sornál szerepel. Az Idomsoft ugyanis közreműködőket vont be a munkába:
a Budapesti Műszaki Egyetem nettó 66,4 millió forintot,
az ELTE-Soft Kutatás-fejlesztő Nonprofit Kft. nettó 140,4 milliót,
az Oriana Kft. nettó 31,1 milliót,
a SpeechTex Kft. pedig nettó 104 millió forintot kapott.
A szerződésben 2022. október 31-et jelölték meg záró határidőnek. Emlékeztető: a chatrobotot „A koronavírus hatásaival szembeni védekezés jegyében felmerült ügyféligények robotizációs kiszolgálására” hivatkozva engedélyezte az Operatív Törzs. Azzal valószínűleg nem számoltak, hogy mire elkészül, addigra a koronavírus nem lesz napirenden.
Ne kérdezzetek a koronavírusról
A MIA nevű robotot az ugyfelkapu.gov.hu-ra tették ki először, ott próbáltuk ki. Előre jelezte, nem tökéletes, előfordulhat, hogy nem tudja a választ. Azt kérdeztük tőle:
Kell-e koronavírus-oltás?
Mire jó a koronavírus-oltás?
Kell-e oltási igazolvány?
Kell-e maszkot hordani a buszon?
Ha külföldre utazok, kell-e oltási igazolvány?
Mivel mindegyik kérdésre az a válasz jött tőle, hogy hívjam fel a 1812-es telefonszámot, megkérdeztem: koronavírussal kapcsolatban ki tud segíteni? Erre is az 1812 lett a válasz, majd azt írta: amennyiben nincs Ügyfélkapuval kapcsolatos kérdésem, meg kell szakítania a beszélgetést. Ekkor elköszöntem tőle.
Azt is kipróbáltam, hogy mit mond arra, ha útlevelet szeretnék. A válasz: menjek okmányirodába. Egyéni vállalkozás indításához viszont jó helyre irányított. Nem úgy, amikor azt a kérdést tettem fel: Kft.-t szeretnék alapítani, mi a teendő? „A kérdéssel kapcsolatban a Cégbírósággal vegye fel a kapcsolatot” – volt a válasza. A Katasztrófavédelem oldalán is teszteltem, ott a lakás kéményseprésével kapcsolatban az irányítószám alapján jó választ adott. De a chatrobot a koronavírusról nem tud semmit.
A BM-től azt is megtudtuk, hogy indulása óta 786 ezren használták MIA-t.
Régi, új köntösben?
„Egyre hatékonyabban működik a mesterséges intelligencia az ügyintézésben” – ezt még 2023 januárjában közölte honlapján a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ). Az állami cég akkor azt írta, hogy „A digitalizációs folyamatok az elmúlt tíz évben Magyarországon is jelentős fejlődésen mentek keresztül és az állami szektorban is megjelentek a mesterséges intelligenciára (MI) épülő technológiai megoldások.
Ezek közé tartozik a MIA chatrobot is, amely 2021 májusa óta sikeresen nyújt támogatást az ügyintézőknek a 1818 Közigazgatási Ügyfélvonalnál. A szolgáltatás bevezetése óta a chatrobothoz beérkező kérdések száma közel 1 000 000 db volt, ezek megválaszolása során az MI-vel támogatott válaszok aránya már elérte a 95%-ot. További előrelépés, hogy a tavaly beérkezett megkeresések 38%-át a chatrobot már automatikusan, emberi beavatkozás nélkül kezelte.”
A BM által megnevezett chatrobot is MIA, így a NISZ-t és a Belügyminisztériumot is megkérdeztük, hogy azonos-e a kettő, de nem válaszoltak.
Azonban valószínűleg ugyanaz a két MIA, hiszen ahogy fentebb írtuk, a szerződésben is szerepel, hogy az Idomsoft Zrt. már 2021 május közepétől dolgozott a chatrobot fejlesztésén, és ez a dátum szerepel a NISZ közleményében is. Ráadásul az Idomsoft közvetlen tulajdonosa a NISZ.
Hogy mennyiben vált a be chatrobot, amit a koronavírusra hivatkozva fejlesztettek, rejtély. Valószínűleg ügyintézésben segítség lehet azoknak, akik nem ismerik a Google-t, de a népszerűsége a BM adatai szerint sem kiugró.
|
Pont a koronavírusról nem tud semmit a koronavírusra hivatkozva fejlesztett kormányzati chatrobot
|
Kell-e koronavírus oltás, kell-e maszkot hordani a buszon, koronavírussal kapcsolatos kérdésekben ki tud segíteni – többek között ezeket kérdeztük a kormány által közel 400 millió forintból kifejlesztett chatrobottól. Ez az egyike azoknak a megrendeléseknek, amiket közbeszerzés nélkül intéztek a koronavírusra hivatkozva. A megrendelő a Belügyminisztérium volt, a kivitelezésben pedig több cég is részt vett.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/07/18/pont-a-koronavirusrol-nem-tud-semmit-a-koronavirusra-hivatkozva-fejlesztett-kormanyzati-chatrobot/
|
2023-07-18 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az agrárminiszter tavaly augusztusban jelentette be, hogy „a háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is.” Ahogy az Átlátszó később feltárta, betiltásról ugyan nem volt szó, ugyanakkor a kormány valóban jogszabályba foglalta a tűzifa- és a szén-export korlátozásának lehetőségét. Ezt az Európai Bizottság összeegyeztethetetlennek találta az uniós jogrenddel, ezért januárban kötelezettségszegési eljárást indított miatta.
Az Európai Unió egyik legfontosabb alapelve az áruk szabad áramlása. A magyar kormány által bevezetett exportkorlátozás az erről szóló rendelkezést sérti, ráadásul a bevezetése előtt nem értesítették róla a többi tagállamot és az Európai Bizottságot sem.
Ahogy korábbi cikkünkben részletesen feltártuk, az augusztusban elfogadott kormányrendelet nem tiltotta meg a tűzifa kivitelét Magyarországról. A rendelet csak azt mondja ki, hogy a tűzifa, faforgács, fűrészpor, fahulladék, brikett és pellet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (NÉBIH) történő bejelentést követően értékesíthető külföldre, illetve vihető ki az országból.
A NÉBIH a bejelentést továbbítja az Agrárminisztérium részére, amely megvizsgálja, hogy veszélyezteti-e a közellátást vagy jelent-e kockázatot az energiaellátás biztonságára nézve a fa külföldre történő kivitele. Ha a minisztérium úgy ítéli meg, hogy igen, akkor az államnak elővásárlási joga van az adott faanyagra valamelyik állami erdészeten keresztül. (Hogy milyen feltételek esetén korlátozhatja a kivitelt a minisztérium, arra nem kaptunk választ.)
Mi baja az EU-nak?
Az Európai Unió egyik legfontosabb alapelve az áruk szabad áramlása. Egy általunk megkérdezett jogász szakértő elmondása szerint ezt a szabadságot indokolt esetben átmenetileg lehet korlátozni, például ha az ellátásbiztonságról vagy valamilyen piaci zavarról van szó. Igazolni kell azonban, hogy a korlátozás nem terjed túl azon a körön, ami az ellátásbiztonság szempontjából szükséges, vagy hogy az intézkedés alkalmas a piaci zavar enyhítésére.
A jelek szerint erről az Európai Bizottságot nem sikerült meggyőzni. A Bizottság álláspontja szerint az exportkorlátozás sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés 35. cikkét, amely így szól: „A tagállamok között tilos a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.” Emellett Magyarország megsértette az egységes piac átláthatóságáról szóló (EU) 2015/1535 irányelv rendelkezéseit is, mert úgy fogadta el a jogszabályt, hogy nem biztosított lehetőséget a többi tagállamnak és a Bizottságnak arra, hogy visszajelzést adjon.
Az eljárás elindulása után a magyar kormánynak két hónapja volt arra, hogy válaszoljon a Bizottság aggályaira a bevezetett jogszabályokkal kapcsolatban. Értesüléseink szerint Magyarország ennek eleget is tett, a Bizottság pedig megvizsgálta a magyar álláspontot, azonban a néhány napja közzétett bizottsági közlemény szerint
az export korlátozására bevezetett intézkedéseket továbbra is ellentétesnek tartják az uniós joggal.
Ezért az Európai Bizottság felszólította hazánkat ezek megszüntetésére, Magyarországnak pedig újabb két hónap áll a rendelkezésére, hogy meghozza az ún. „indokolással ellátott vélemény” alapján szükségesnek ítélt intézkedéseket. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít Magyarország ellen.
Nem tilalom, csak korlátozás – elméletben
Az Átlátszó által kikért, illetve a KSH-tól letöltött adatok szerint egyébként a gyakorlatban nem került sor korlátozásra. A kormányrendelet elfogadása után is zajlott a faanyagok exportja, a NÉBIH és az Agrárminisztérium engedélyével:
2022-ben összesen közel 97 ezer tonna faanyagot vittek ki az országból,
vagyis nagyjából hasonló mennyiséget, mint a korábbi években.
A tűzifa mellett a széntermékek esetében hoztak hasonló kormányrendeletet szeptemberben. Eszerint a szén az energiapolitikáért felelős miniszterhez történő bejelentés után vihető ki az országból. A miniszter a bejelentés után ugyanazokat a körülményeket vizsgálja, amit a tűzifa esetében az agrárminiszter, és ha a korlátozás mellett dönt, akkor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolhatja az elővásárlási jogokat.
A KSH adatai szerint a kiviteli korlátozást lehetővé tévő rendelet elfogadása utáni hónapokban is közel
950 tonna barnaszén és lignit, valamint 33 ezer tonna koksz kivitele történt meg.
Minden elemében jól sikerült intézkedésről van tehát szó: az „export betiltásáról” szóló kormánykommunikáció hazugság volt, mert nem tiltották be, csak korlátozzák. Azonban valódi korlátozás nem történik, de az elvi lehetőségének megteremtése sérti az Európai Unió egyik alapjogát – és a vonatkozó jogszabályt is sikerült az uniós jogrendbe ütköző módon bevezetni.
|
A tűzifa- és szénexport korlátozása az uniós jogba ütközik, a kormánynak két hónapja van változtatni
|
Az agrárminiszter tavaly augusztusban jelentette be, hogy „a háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is.” Ahogy az Átlátszó később feltárta, betiltásról ugyan nem volt szó, ugyanakkor a kormány valóban jogszabályba foglalta a tűzifa- és a szén-export korlátozásának lehetőségét. Ezt az Európai Bizottság összeegyeztethetetlennek találta az uniós jogrenddel, ezért januárban kötelezettségszegési eljárást indított miatta.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2023/07/18/a-tuzifa-es-szenexport-korlatozasa-az-unios-jogba-utkozik-a-kormanynak-ket-honapja-van-valtoztatni/
|
2023-07-18 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
2023 májusában fogadta el az Országgyűlés az ún. Panasztörvényt, amely jelentős változásokat hoz azok számára, akik akár a magán-, akár közszféra szervezeteinél észlelt visszaéléseket kívánják bejelenteni.
A bejelentett visszaélések kivizsgálásának szabályait kibővítő új törvény megalkotását egy uniós irányelv írta elő Magyarország számára, ám az uniós jogszabály magyar jogba történő átültetése nem ment zökkenőmentesen. A visszaélések bejelentése szorosan kapcsolódik a korrupcióellenes küzdelemhez, ugyanakkor az Európai Bizottság mégsem szerepeltette a törvény elfogadását az uniós pénzek kifizetésének feltételeiként meghatározott, ún. „szupermérföldkövek” között. A magyar kormány nem is siette el a bejelentővédelmi irányelv átültetését, a 2021-es határidő helyett csak idén nyújtotta be az erre irányuló törvényjavaslatot. Voltak ugyan más uniós tagállamok is, amelyek késtek vagy formális megoldásokkal igyekeztek megúszni a harmonizációt, de a magyar jogalkotáshoz hasonló szintű érdektelenséget senki más nem mutatott az ügyben.
A törvényalkotási folyamatban volt egy feltételezhetően kizárólag kormányzati politikai kommunikációs célokat szolgáló vargabetű is: az eredetileg benyújtott törvényjavaslatban – az uniós irányelv szabályozási koncepciójától merőben idegen módon – a korrupciógyanús esetek bejelentése mellé bekerült „a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel benyújtható bejelentés” is. A Varga Judit igazságügy-miniszter által jegyzett törvényjavaslat konkrét példákkal is illusztrálja a „magyar életmód” sérelmének eseteit, ilyennek minősül például a „házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepének” vagy a „gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogának” kétségbe vonása.
Ezeket a szövegrészeket az Unió nem meglepő módon kifogásolta, így végül némi – Novák Katalin első köztársasági elnöki politikai vétóját is magában foglaló – közjáték után nem kerültek be a végleges törvényszövegbe. A szándék nyilvánvalóan arra irányult, hogy a kormány a korrupciós jelenségeket egybemossa egy olyan ideológiai gumicsonttal, amely esetében a közérdek védelmezőjeként léphet fel, mivel a korrupciós ügyek esetében ezt a szerepet már kevésbé érezhette önazonosnak. A politikai kommunikációs megoldás mindenesetre működött, a nyilvánosságban a törvényjavaslat vitája így „a magyar életmód védelméről” szóló, a Fidesznek kedves keretben jelenhetett meg, ahelyett, hogy a kényszeredetten és jelentős késéssel elfogadott antikorrupciós szabályozást kellett volna bárkinek kimagyaráznia.
A fentiek alapján tehát nehéz kitapintani a kormányzat lelkesedését és elkötelezettségét a bejelentővédelmi intézkedések iránt.
Miért fontos a bejelentővédelem?
Magyarországon rendkívül alacsony az emberek hajlandósága arra, hogy az általuk észlelt jogsértéseket vagy korrupciógyanús eseteket bejelentsék. Ennek több oka is lehet:
a) a retorziótól való félelem: a bejelentő attól tart, hogy a bejelentése miatt hátrány éri, például a munkahelyének elvesztése,
b) a bejelentés eredménytelensége: a bejelentő nem hisz abban, hogy bármilyen következménye lenne annak, hogy bejelenti a visszaélést. Ha az illetékesek úgysem fogják meghozni a szükséges intézkedéseket, akkor mi értelme kockázatot vállalni a bejelentéssel?
c) és végül érdemes lehet alámerülni a magyar néplélek bugyraiba is: más nemzetekkel ellentétben nálunk „népi igazságok” és közmondások sora utal arra, hogy a magyar a bejelentéseket erkölcsileg elítélendőnek tartja, a közvélekedés szerint „mindenki a saját portája előtt söprögessen”, az „árulkodó Júdások” pedig jogosan lesznek közmegvetés tárgyai már az óvodáskortól kezdődően. Azt, hogy mennyire idegen a „magyar életmódtól” a korrupció bejelentése, mi sem mutatja jobban, mint az, hogy nincs is a magyar nyelvben a törvény által szabályozott fellépésre használható összefoglaló kifejezés az angol „whistleblowing” mintájára.
A magyar miniszterelnök ennek ellenére többször „népszerűsítette” a bejelentői kultúrát a parlamenti viták során, és több alkalommal felszólította a korrupciós ügyeket felemlegető képviselőtársait, hogy amennyiben jogsértésről van tudomásuk, tegyenek feljelentést. De lássuk, hogy milyen módon könnyíti meg ezt az új törvény a fejlett igazságérzettel rendelkező honfitársaink számára?
Hogyan segíti az új törvény a bejelentőket?
Az előző bekezdésben foglaltakhoz kapcsolódva: a korrupció elleni harc hatékonyságát jelentősen növelné, ha a korrupciós cselekményeket észlelő munkavállalók, hivatali dolgozók biztosak lehetnének abban, hogy nem érheti őket retorzió, és érdemi vizsgálatot várhatnak a bejelentésük nyomán. Ezen jogos bejelentői igények kezelésére a törvény több intézkedést ír elő az érintett szervezeteknek.
a) Valamennyi, legalább 50 alkalmazottat foglalkoztató, magántulajdonban, állami- vagy önkormányzati tulajdonban lévő cég és létszámra való tekintet nélkül valamennyi állami szerv, önkormányzat köteles visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni. A rendszer felállítása alól mentességet kaptak a 10.000 főnél kevesebb lakosú települések önkormányzatai, bekerültek ugyanakkor a kötelezettek közé a pénzmosás elleni törvényben nevesített szervezetek, így például a pénzintézetek, könyvelők, könyvvizsgálók és ügyvédi irodák akkor is, ha kevesebb mint 50 főt foglalkoztatnak.
b) A fenti szervezetek kötelesek kijelölni egy személyt vagy szervezeti egységet, aki a bejelentéseket fogadja és kezeli.
c) A bejelentést névtelenül és névvel is meg lehet tenni, de amennyiben a bejelentő nem beazonosítható, a bejelentési rendszer működtetője a vizsgálatot nem köteles lefolytatni, kivéve, ha a „bejelentés alapjául súlyos jog- vagy érdeksérelem szolgál”. Ez az előírás megítélésünk szerint rendkívüli módon gyengíti a visszaélések hatékony kezelését, mivel a bejelentők többsége vélhetően anonim módon kívánja majd megtenni a bejelentését, és a „súlyos jog- vagy érdeksérelem” definiálásával adós maradt a törvény, így azt a szervezetek azt a saját érdekeik mentén értelmezhetik. Amennyiben a bejelentés közérdekűnek minősül (pl. korrupciógyanús cselekmény esetén), akkor a bejelentést az ún. „közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében” is meg lehet tenni. Ezt a felületet az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala üzemelteti, és a Hivatal a törvény értelmében köteles biztosítani, hogy a bejelentéssel érintett szervezet ne szerezzen tudomást a bejelentő kilétéről.
d) Amennyiben a bejelentést egy adott személy névvel tesz meg, a törvény előírja, hogy a bejelentési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a bejelentő adatait az arra jogosultakon kívül más nem ismerhesse meg. Rögzítésre került a törvényben az is, hogy a bejelentőt nem érheti hátrányos jogkövetkezmény a bejelentése miatt, így különösen nem mondhat fel neki a munkáltató vagy nem csökkentheti a munkabérét. Ha ez mégis megtörténik, akkor egy bírósági eljárásban a munkáltató köteles bizonyítani, hogy mégsem a bejelentés miatt született a munkavállalóra nézve hátrányos intézkedés.
e) A bejelentésre 30 napon belül köteles válaszolni a szervezet, és köteles a szükséges intézkedéseket megtenni a visszaélés megszüntetése érdekében, továbbá szükség esetén intézkedni a szervezeten belüli felelősségre vonás iránt, vagy amennyiben a helyzet orvoslása más szervezet hatáskörébe tartozik, akkor köteles ezen szervezetnél az eljárás megindítására.
Mit lehet majd bejelenteni?
A törvény – a több évtizede használt, igaz, a hatékony garanciák hiánya miatt némileg lejáratott fogalmakat fenntartva – két kategóriába sorolja a bejelentéseket:
a) panasz, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más bírósági, közigazgatási eljárás hatálya alá (pl. a munkavállalót sújtó jogellenes munkáltatói gyakorlat bejelentése a munkáltató felé),
b) a közérdekű bejelentés, amely olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja.
A korrupciós cselekmények jellemzően a második kategóriába tartozhatnak, ezért vélhetően ez lesz a gyakrabban használt forma.
Előrelépés vagy sem?
A Transparency, a K-Monitor és a TASZ már márciusban nyilvánosságra hozta a benyújtott törvényjavaslat értékelését. Az Átlátszó egyetért ezen szervezetek fő megállapításaival: az elfogadott törvény alapján nyilvánvaló, hogy a kormány az eleve nem túl szigorú uniós irányelvből is csak azokat a rendelkezéseket emelte át, amelyekkel a minimum elvárásokat teljesítheti. Az irányelv szerinti minimum ráadásul a kétéves jogalkotói késeshez képest is csak lassan valósul meg, hiszen a törvény könnyű kézzel osztotta a határidőket: így például az önkormányzatoknak és intézményeiknek elég 2025 elejére, azaz csak a következő helyi választás után létrehozniuk a bejelentővédelmi rendszerüket.
Ennek ellenére a törvény előrelépésként értékelhető, főként azért, mert a magán- és állami tulajdonú szervezetek jelentős részének számos feladata lesz a visszaélés-bejelentési rendszer létrehozásával, és legalábbis az implementációs időszakban ez fókuszba állítja majd ezt a kérdéskört. Az egyes szervezetek kötelesek lesznek új szabályzatokat készíteni, régi szabályzatokat felülvizsgálni, amely hozzájárulhat a szervezeteken belüli aktív párbeszédhez, az információhiány és a tabusítás felszámolásához a téma kapcsán. Félő viszont, hogy az érintett szervezetek nagy része ezeket a törvényi kötelezettségeket is csak nyűgként éli meg, ami gyakorlatban semmilyen változást nem hoz a szervezetek életében, csak „gyártottak egy csomó papírt”, ahogyan ezt a GDPR 2018-as bevezetése során is széles körben tapasztalni lehetett.
A bejelentővédelmi rendszerek a törvény előírásai szerint mindenesetre legkésőbb 2025. január 1-jére mindenhol felállnak majd, így alapvetően a potenciális bejelentőkön fog múlni, hogy élni fognak-e ezekkel a lehetőségekkel, és lesz-e bármilyen hatása ennek az intézkedésnek. A legfőbb kérdés viszont az, hogy a polgárok bíznak-e annyira az államban, hogy a bejelentéseket valóban a törvény szelleme szerint fogják kezelni, s hogy valóban nem éri-e a bejelentőket semmilyen negatív következmény.
|
Így reformálja meg a visszaélések bejelentését az új Panasztörvény
|
2023 májusában fogadta el az Országgyűlés az ún. Panasztörvényt, amely jelentős változásokat hoz azok számára, akik akár a magán-, akár közszféra szervezeteinél észlelt visszaéléseket kívánják bejelenteni.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2023/07/18/igy-reformalja-meg-a-visszaelesek-bejelenteset-az-uj-panasztorveny/
|
2023-07-19 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Harmincöt vádlott és sok-sok évi nyomozás után még ma sem jelenthető ki egyértelműen, kik és hogyan tehetők felelőssé azért, hogy az egykor látogatott és virágzó Herkulesfürdő mára Románia egyik szégyenfoltjává vált. Az épületek jelentős része erősen leromlott állapotban van, a privatizáció pedig inkább ártott, mint használt. A turisták körében még így is népszerű a műemlék – ha nem félnek a kóbor kutyáktól és a borsos áraktól. A RISE Project és az Átlátszó közös cikke a Journalismfund Europe támogatásával készült.
Bukaresttől 400 kilométerre, a Cserna völgyében található az Osztrák Császárság, majd később az Osztrák-Magyar Monarchia fontos építészeti hagyatéka: Herkulesfürdő, vagy román nevén Băile Herculane. A kisközség és fürdő Krassó-Szövény vármegye Orsovai járásához tartozott, vasútállomással, posta- és távíróhivatallal, posta-takarékpénztárral.
A folyó völgyében levő melegforrásokat már a rómaiak is ismerték. Herkulesnek templomot és oltárt emeltek itt, a fürdőjét valószínűleg Traianus császár építtette. A népvándorlások során ugyan a fürdő elpusztult, de 1773 nyarán egy bécsi orvos elemezte Herkulesfürdő vizét és megállapította, hogy csodálatos gyógyító ereje van. Ezután lett népszerű újra a hely, és ekkor épültek elegáns barokk palotái is.
Amikor 1854-ben Tatártzy Károly átvette a fürdő bérleti jogát, a telep még nem különbözött az ország többi provinciálisan elhelyezkedő fürdőjétől. Akkoriban még csak az I. Ferenc idején kiépített fürdőtelep létezett, amit elsősorban katonai fürdőnek használtak, és amelyet a török kort követően minden király valamelyest fejlesztett.
A fürdő tulajdonosa a magyar államkincstár volt, az igazgatása egészen 1873-ig katonai parancsnokság alatt állt. Tatártzy Károly első körben terveihez megnyerte elképzeléseinek a kor leghíresebb bécsi építészét, Wilhelm Doderert, a bécsi műegyetem tanárát. A cél az volt, hogy az ország legelegánsabb és legnépszerűbb fürdőhelyét hozzák létre.
Ez részben sikerült is, de főként az ország központjától való viszonylagos nagy távolság és gyakran a pénzhiány is akadályozta a nagyratörő tervek megvalósítását. Ennek ellenére Herkulesfürdő a Monarchia egyik legnépszerűbb fürdője volt, és minden beszámoló szerint impozáns látványt nyújtott.
Cikkek és levelek árulkodtak a fürdő állapotáról
Az Arcanum archívumában kutatva az 1876 és 1940 között megjelenő magyar lapok cikkei alapján a következőket sikerült megtudnunk a fürdő akkori tulajdonosi és gazdasági hátteréről. A fellendülést főként az hozta el, hogy a fürdőt bekapcsolták a vasúti forgalomba. Ennek következtében jelentősen megnövekedett a látogatók száma: volt olyan év, melyben ez a szám meghaladta a 8000 főt, a századforduló után pedig a 10 000 főt is.
Ekkoriban azonban (1878 körül) főként külföldiek: románok, szerbek, bolgárok, oroszok és török látogatták a helyet. A hiteles adatok szerint a vendégek mindössze tíz százaléka volt magyar.
Néhány vendég panaszkodott arra, hogy a kincstári gondnokság felügyeletére bízott épületrészekkel nem törődtek annyira forráshiány miatt, míg a katonai főhadparancsnokság rendelkezésére fenntartott épületek patinásak voltak. 1881-ben a kincstári és magánépületekben mintegy 600 szoba állt a vendégek rendelkezésére, az árakat hatóságilag állapították meg, hogy a fürdőt a szegény sorsúaknak is hozzáférhetővé tegyék. Így voltak szobák 60 koronától kezdve 5 forintig mindenféle árban.
Akkori híradások szerint állítólag a kormány ajánlatot kapott egy francia bankár-csoporttól, hogy megvennék Herkulesfürdőt negyedfél millió forintért, de ebből végül semmi sem lett.
1883-ban építési programot hirdettek Herkulesfürdőben: az építkezések összköltségét 200 000 forintra tervezték, és csak magyar honpolgárok pályázhattak. Végül 220 ezer forintért építették meg az új Szapáry-fürdőt.
1887-ben Erzsébet királyné is meglátogatta a fürdőt, majd 1896. szeptember 27-én jelentős diplomáciai találkozónak adott helyet a város: a Vaskapu-csatorna átadásakor itt találkoztak a Monarchia, Románia és Szerbia uralkodói. Addigra Herkulesfürdő már 681 szobával rendelkezett.
1910-ben Herkulesfürdő folyó évi tényleges bevétele 229 417 korona volt (az épületek bérletéből, üzleti anyagokból, vegyes gazdasági kezelési és üzemi bevételekből, zene- és gyógydíjakból állt.) Bár további fejlesztéseket is bejelentettek, az első világháború elsodorta azokat – és a fürdőről szóló beszámolókat is.
Új ország, új tervek
Az első világháború után, 1923-ban írta az Aradi közlöny, hogy a román kereskedelmi minisztérium elhatározta, állami kezelésbe veszi Herkulesfürdőt. 1924-ben a vendégeket állítólag már csak oláh nyelven volt szabad kiszolgálni, és magyar nyelvű sajtó sem lehetett a létesítményben.
1937-ben a Krassó-Szörényi Lapok arról számolt be, hogy a karánsebesi vagyonközösség letette Herkulesfürdő új szállodájának alapkövét.
A karánsebesi vagyonközösség úgy tervezte, hogy egy teljesen modern, minden kényelemmel berendezett új szállodát épít mintegy 6-7 millió lej költséggel.
Egy évvel később a Brassói Lapok azt írta, hogy a Bánáti Vagyonközösség, amely az egykori határmenti 94 községből álló karánsebesi vagyonközösség jogutódja volt, közgyűlést tartott. Itt hangzott el, hogy a Herkulesfürdőn létesítendő ötemeletes luxus-szállodának száz szobája, vendéglője, olvasóterme és a legmodernebb követelményeknek megfelelően berendezett szórakozóhelyiségei lesznek.
Ezenkívül a vagyonközösség felépíti Herkulesfürdőn az első, parasztok részére létesülő üdülőtelepet, amelynek épülete, a tervek szerint, négy emeletes lesz és naponta százötven vendéget tudnak ott elszállásolni. Mindkét intézményt át akarták adni 1939-ben.
Szerencsejátékkal a fejlesztésért
1940-ben a Brassói Lapok szerint az egészségügyi minisztérium javaslatára a minisztertanács szerencsejáték-jogot adott az Sf. Spiridon kórházegyesület kezelésében álló Herkulesfürdő, Slánicul Moldovei és Carmen Sylva fürdők részére.
A játékokból eredő jövedelmet elsősorban a herkulesfürdői telep tatarozására és kibővítésére akarták fordítani.
Kutatásaink szerint 1940-ben volt az utolsó magyar tudósítás Herkulesfürdőről. Eszerint négymillió lej költséggel Herkulesfürdőn építik fel Temes-tartomány tisztviselőinek üdülőotthonát. Az épület földszintjén helyezik el a jegyzőséget, elöljáróságot és a jegyzői lakást, az emeleten pedig tíz szoba áll majd az üdülők rendelkezésére. Az épület földszintjét már arra az évre ígérték.
A magyar híradások itt megszűntek, innentől már csak a román forrásokra hagyatkozva értesülhetett az olvasóközönség a fürdő további sorsáról.
Radikális visszafejlődés
A fürdő további sorsát román társszerzőnk, IONUȚ STĂNESCU mutatja be. Kutatásai alapján a 19. században Herkulesfürdő mellett több hasonló létesítmény volt a Monarchia egykori területén, de csak az első világháború végén Romániához került Herkulesfürdő volt az, amely száz év után radikálisan visszafejlődött: az Osztrák-Magyar Monarchia által hátrahagyott épületek nagy része itt mára romhalmazzá vált.
Az üdülőhely általános leépülése nagy részben annak a privatizációnak az eredménye, amely Adrian Năstase (PSD) kormánya idején történt 2001-ben.
Vannak ugyanis történelmi jelentőségű épületek, amelyeket nem érintett a privatizáció hengere, mégis ugyanolyan sorsra jutottak.
A Herkulesfürdőn eluralkodó pusztulás mennyiségi érzékeltetése céljából el kell mondani, hogy a Művelődésügyi Minisztérium műemléki listáján szereplő ötven építmény fele kiemelten romos állapotban van. Ez a statisztika, bármilyen sötétnek is tűnik, mégsem képes megragadni a lényeget. Ezek az épületek ugyanis nem rossz állapotban vannak, hanem szó szerint szétesnek.
Ha Herkulesfürdő történelmi központját egy olyan szűrőn keresztül néznénk, amelyen minden egyes épületet – a bomlás mértékétől függően – különböző színekkel jelölnénk, akkor az alábbi képet kapnánk:
A leromlott állapotú és az úgyszólván romba dőlt épületeket piros színnel ábrázoltuk. Sárgával jelöltük azokat, amelyek átlagos állapotban találhatók, a zöld színűek pedig a felújított épületek.
A vörös színnel jelzett épületek között található az Osztrák Császári Fürdő, a Kaszinó, a Rezső-udvar, valamint a Ferenc József Szálloda.
Mindez, kereszt alakban elhelyezve a Cserna folyó mindkét oldalán, együtt alkották a helység egykori legértékesebb építészeti együttesét. A Császári Fürdő például Alpár Ignácnak, a kor egyik legnagyobb magyar építészének tervei alapján épült.
A privatizáció átka
Miután az első világháború után a fürdő a román államhoz került és ott is maradt, 2001-ben a Szociáldemokrata Párt (PSD) által irányított kormány úgy döntött, olyan cégeknek adja el a létesítményt, amelyeknek semmi köze nem volt a fürdőturizmushoz – ellenben kiváló politikai összeköttetésekkel rendelkeztek.
Pontosabban a kormánypárt két parlamenti képviselőjének voltak alárendelve: éspedig a céget teljes egészében kezében tartó Iosif Armaș PSD képiselőnek (2000–2004), és a kisebbségi részvényesként szereplő Doru Ioan Tărăcilă PSD-szenátornak (1990–2008).
A PSD illetékesei egyáltalán nem törekedtek a kezükbe került történelmi műemlékek egész sorának felújítására, hanem hagyták, hogy tönkremenjenek.
2008-tól, amikor cégük már teljes egészében eladósodott, sorra elidegenítették az ingatlanokat: mindenféle magán- és jogi személyek kezébe kerültek – egyik a másik után.
Hat év nyomozás, 35 vádlott
A szállodák, fürdőépületek, sőt egyes melléképületek tömeges elidegenítését is górcső alá vették az utóbbi években a román Szervezett Bűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) ügyészei. A DIICOT arra a következtetésre jutott, hogy ezen vagyontárgyak szétszórására alkalmazott eljárások valójában összehangolt, mindenféle jogügyletbe álcázott sikkasztási műveleteket jelentettek.
Egyik módja annak, hogy becsapják a hitelezőket, akikkel szemben a két honatya tartozást halmozott fel, abban rejlett, hogy megfosztották értéküktől a vagyontárgyakat amelyek biztosítékul szolgálhattak volna a tartozások kifizetésére.
A DIICOT 2022-ben hat évig tartó bűnügyi nyomozás után eljárást indított azokkal szemben, akiket e kifinomult működési sémával kiagyalt rablás elkövetőinek tekint.
De nemcsak őket: másokat is egy rivális csoportból. Az ügynek összesen harmincöt vádlottja van. Ez egyfajta „mikrotársadalom”, amelyet üzletemberek, hozzátartozóik, bérlistás alkalmazottak, ügyvédek, ingatlanértékelők és bírósági végrehajtók népesítenek be – mindegyikük saját kisebb-nagyobb hozzájárulása kellett e vagyon szétherdálásához és pénzzé tételéhez.
Élükön Iosif Armaș áll, akit a bűncselekmény sorozat főkolomposának tartanak. Tărăcilă, a kettejük tulajdonában lévő cég kisebbségi tulajdonosa nem szerepel a vádlottak között.
Megnehezítik az eladást
Harmincöt személy fogtak perbe, ugyanakkor az ügy lezárása határozatlan időre fel van függesztve. Idén márciusban ugyanis a Temesvári Ítélőtábla egyik bírója a vádirat átfogalmazására kérte az ügyészeket. Mielőtt azonban visszaküldte volna a vádiratot az ügyészségnek, a bíró újabb, jelentős hatású döntést hozott.
Elrendelte, hogy jegyezzék be a sikkasztás gyanúját az összes olyan épület telekkönyvébe, amelyekben Armașt és bűntársait lopással vádolják.
Fontos ugyanis annak tisztázása, hogy az ingatlanok olyan tranzakciók során jutottak el jelenlegi tulajdonosaikhoz, amelyek esetében legalább egy tulajdonjog-átruházás bűncselekmény elkövetésével járt.
Hogy ez miért lehet különösen fontos? Azért, mert ha ma találnánk egy jóhiszemű befektetőt, aki megvásárolná az egyik romos épületet annak érdekében, hogy helyreállítsa és visszavezesse a turisztikai körforgásba, akkor a vételáron és a helyreállítási költség-előirányzaton kívül el kellene fogadnia annak lehetőségét, hogy egy jövőbeli bírósági határozat vagyon nélkül hagyja.
A bírósági döntést – amelyet egyes független jogászok „furcsának“ neveznek – jelenleg a legfelsőbb bíróság vitatja.
Az ügy kimenetele azért is érdekes, mert bármilyen hihetetlenül is hangzik, léteznek olyan befektetők, akik szeretnének vásárolni Herkulesfürdőn műemléki épületeket, és romos állapotukból újból felhasználhatóvá tennék őket.
Ők nincsenek sokan, és nem olyan vállalkozói múlttal rendelkeznek, hogy „jóhiszeműséggel lehetne vádolni” őket. Mindazonáltal elértek már néhány figyelemre méltó eredményt más üdülőhelyekkel kapcsolatban.
Látnak fantáziát az épületegyüttesben
A legbeszédesebb példa erre a Stefánia palota. Az 1869-ben épült és történelmi műemlékként nyilvántartott Stefánia manapság egy Gherga nevű család tulajdona. A jelentős felújítási folyamaton átesett, Versay névre keresztelt szálloda ötvenhét fő befogadására alkalmas, és négycsillagos kényelmet kínál.
Habár az épület egyes részei esztétikailag talán kifogásolhatók, maga a felújítás összességében látványos. Az őt körülvevő, kiterjedt pusztulás közepén felemelkedő szálloda megújult megjelenésével egy másik idő reflektorán keresztül a jelenbe vetített hologramnak tűnik.
Feltételezhető, hogy a pénz, amellyel a Gherga-család működteti ezt az intézményt, nemcsak a saját zsebükből származik, hanem az államéból is.
Az elmúlt négy évben például a szállodát üzemeltető cég mintegy 600 ezer eurót gyűjtött össze, elsősorban tűzifát értékesítve a román vasúttársaságnak. A nyertest viszont tárgyalásos eljárással választották ki.
A Căpuşan-család egy másik befektető, amely érdeklődik Herkulesfürdő történelmi központjában található épületek iránt. A kolozsvári származású, a város ingatlanpiacának vadnyugati eszközökkel megsokszorozott pénzéből Căpușan a közelmúltban restauráltatta az üdülőhely emblematikus Kaszinójának egy részét.
A többi, akár az állam, akár más magánszemélyek tulajdonában levő rész továbbra is elhagyatott, leromlott állapotban van.
A Kaszinó ezen része mellett a kolozsvári befektetők megkezdték a város egyik legszebb szállodájának, a Ferenc Józsefnek a rehabilitációját is, amelyet a két világháború közötti időszakban Ferdinándra kereszteltek, majd a kommunizmus idején Decebal volt a neve.
Căpușan azt mondja, kész 7-8 millió eurót költeni arra, hogy életre keltse ezt a szellemépületet, ahol százharminchat évvel ezelőtt Ferenc József császár állítólag vendégül látta I. Károly királyt és feleségét, Erzsébet királynét.
Még mindig vonzza a turistákat
A befektetők érdeklődése az üdülőhely iránt persze nem történelmi vagy értékmentő indíttatású. A hely természeti környezete és termálvizei ugyanis továbbra is vonzzák a turistákat, még ezekben az években is, amikor a helység történelmi része valójában egy hatalmas relikviává vált.
Bár az elmúlt húsz évben sok szállodát ellepett a rozsda és a penész, kárpótlásul panziók alakultak ki mindenütt a kisvárosban.
A két évtizeddel ezelőtti állapothoz képest 850-nel nőtt a szálláshelyek száma az ilyen típusú turisztikai egységekben.
A működő szállodák árai pedig jelzik, hogy Herkulesfürdőn a turizmus továbbra is jó üzlet lehet. Így például egy háromcsillagos szálloda, amely ugyan a Booking.com-on 10-ből 6,3 ponttal van megjelölve – ami nagyon alacsony értékelés ezen a webhelyen – 300 lejt (kb. 22-23 ezer forintot) kér egy éjszakai tartózkodásért. Egy másik, négycsillagos szálló (amelyet az odalátogatók 8,2-vel értékeltek) 700 lejért (kb. 53 200 forintért) hirdeti magát.
Az árak nagyon magasak azt figyelembe véve, hogy olyan üdülőhelyen vagyunk, ahol a látogatóknak a sok kóbor kutyától is tartaniuk kell.
S igyekezniük kell, hogy találjanak tíz méternyi, kátyúmentes járdát, és ne kerüljenek az összeomló épületek téglái alá.
Megmentik, ha mentesülnek a büntetéstől
Bogdan Verbiernek hívják azt a férfit, aki a legtöbb épülettel büszkélkedhet a város történelmi központjában. Ingatlangyűjteményében négy szálloda, két fürdőhely és a kaszinókomplexum egy „töredéke“ található. Verbier nem személyesen vásárolta meg ezeket az épületeket, hanem örökölte őket.
Bár már elhunyt, Verbier apja azon három tucat személy között szerepelt, akiket a DIICOT 2022 tavaszán sikkasztás miatt beperelt. Az ügyészek szerint, úgy tűnik, élete utolsó éveiben Iosif Armaș segítője volt abban a módszerben, amelyet a volt PSD-s országgyűlési képviselő Herkulesfürdőn alkalmazott.
A Verbier által örökölt, akár kétszáz éves műemlék épületek – két kivétellel – pusztulófélben vannak.
Verbier azt tervezi, hogy helyreállítja ezeket az ingatlanokat, de csak akkor, ha az épületet kivonják a büntetőjogi terhek alól. Jelenleg ugyanis – az apjának felrótt tényállás következtében – 25 millió eurós zárlat terheli őket. Ehhez jön még a Temesvári Ítélőtábla bírája által rávezettetett széljegyzet.
A Herkulesfürdő történelmi központját átszövő tulajdonosok mozaikjában egy olyan nagy név is szerepel, amely az elmúlt évek romániai nagypolitikájában is jelen volt. Marcel Veláról, Románia 2020-as belügyminiszteréről van szó, aki jelenleg a Szenátus alelnöke.
Az ő vejének és lányának a tulajdonában van az üdülőhely egyik legrégebbi, 1811-ben emelt, közepes méretű, ma nagyon rossz állapotú épülete.
Az épület nyolc éve került a Vela családhoz, és szintén abból a tételből származik, amely a 2001-es privatizációt követően került Iosif Armaș birtokába.
A volt miniszter azt állítja, hogy családjának szándékában áll helyreállítani az épületet, amely az összeomlás szélén áll, néhány munkálatot már meg is kezdtek. Többet viszont nem mondhat. Azt sem, hogy családja mennyi pénzt tervez befektetni a teljes helyreállításba, sem azt, hogy mikorra tervezik a helyreállítás befejezését.
Azt állítja, elfogyott a pénze
Az igen magas építészeti értékű épületek közül kiemelkedik a Rezső szálloda (1871), amelyet a két világháború közötti Romániában Carol-nak, később a kommunista Romániában Traian-nak kereszteltek át.
Az országos jelentőségű történelmi műemléknek minősített, csaknem 8000 négyzetméter alapterületű szálloda minden oldalán külső falainak tönkrement díszítményei láthatók.
Az épület egy bizonyos Alexandru Gavrilescu tulajdona –, aki vádlottként szerepel a DIICOT által szerkesztett ügyiratban, a többi harmincöt vádlottal egyetemben.
Gavrilescu azt állítja, hogy anélkül vette birtokba ezt a szállodát, hogy jól mérte volna fel saját gazdasági erejét. Az alapozó munkák után állítólag nem maradt pénze a felújítás folytatására.
Nem világos, hogy pontosan miért szűkültek be Gavrilescu előtt saját pénzügyi lehetőségeinek a határai. Kilenc évvel ezelőtt ugyanis a PRO TV-ben sugárzott egyik riportjában párhuzamot vont fejlesztési tervei és néhány ötcsillagos ausztriai szálloda között. Az újságírókat lenyűgözte a nekik bemutatott stratégia, s megjegyezték, hogy a román férfiú a szállodáján keresztül arra készül, hogy „magáévá tesz egy szeletet az európai luxuspiacból“.
Ma a Traian szálló csupán egyike a kizsigerelt épületeknek. A tulajdonos cég felhalmozott tartozásai miatt az elmúlt években többször is meghirdették, de nem jelentkezett rá vevő.
Az állam sem jobb gazda
Ha eltekintünk a Gherga, Căpușan, Verbier, Vela vagy Gavrilescu tulajdonában lévő épületek sorsától, a „kiszámíthatatlan ingatlan-magatartás“ magát a román államot is sújtja. Egyes intézményi ágazataival az állam segíthetne megmenteni az üdülőhely egyes műemlék jellegű épületeit a Cserna folyó völgyében: például a Honvédelmi Minisztérium (MApN) közreműködésével.
A Honvédelmi Minisztérium tulajdonában van egy történelmi műemlék szálloda ezen a helyen, amely évek óta elhagyatott állapotban van. A szomszédos szállodákkal ellentétben ez a szálloda soha nem került magánkézbe, az elmúlt húsz évben folyamatosan a román hadseregé volt.
A Honvédelmi Minisztérium még a bíróságon is kiharcolta magának a tulajdonjogot a szállodára, hogy ezzel saját anyagi bázisát gazdagítsa. Ám miután kiharcolta ezt a jogát, a szállodát Isten gondjaira bízta. A minisztérium csak nemrég kezdte el helyreállítani: eddig csupán a kétharmadáig jutott.
Az állam mellett a helyi hatóságok is érdekeltek Herkulesfürdőben.
A városháza és a város tanácsa kezeli például az Erzsébet villát. Ez az az 1875-ben emelt műemlék épület, ahol a melankolikus szépségéről híres, népszerű Sissi császárné a Cserna folyó völgyében töltött vakációi alatt lakott.
Az egykor a helyi kultúrház székhelyeként működő villát időközben magára hagyták. A város polgármestere, Cristian Miclău elmondása szerint a helyreállítása 4 millió euróba kerülne. Ennyi pénze azonban nincs a településnek.
A kaszinó oszlopcsarnokának egy része szintén a város tulajdonában van. Egy galéria, amelynek festett díszeit nap mint nap felemészti a nedvesség.
Bár a kaszinót 2001-ben eladták Armașnak, ez az építészeti együtteséhez tartozó elengedhetetlen oszlopsor részben a város örökségében maradt.
A legdrámaibb azonban az Osztrák Császári Fürdő esete – ez az egész üdülőhely messze legértékesebb épülete. És ugyanakkor a leginkább veszélyeztetett.
A homlokzat és a falak egyre jobban megrepednek a szivárgások nyomán. Négy éve be is omlott egy szerkezeti fal és a tető egy része is. Fontos tudni, hogy ha lenne is pénz, ennek az épületnek a megerősítése lehetetlen lenne.
A helyzete ugyanis szó szerint zsákutca, amolyan jogi korlátokból álló kényszerzubbony.
Míg ugyanis az alatta lévő telek magántulajdonban van és két bírói zárlat alatt áll, maga az épület a városé. A város viszont addig nem fektethet be az épületbe, amíg nem birtokolja az alatta lévő földterületet is, az alatta lévő telek pedig nem mehet át a város tulajdonába, amíg lefoglalási eljárás alatt áll.
Magyarországon sikerült megóvni a fürdők többségét
Miközben Herkulesfürdő sorsa drámai fordulatot vett, érdekes látni, hogy az ugyanebben az időszakban épült fürdők mennyivel jobb állapotban vannak a mai Magyarország területén.
Virágzik a fővárosi Széchenyi fürdő és a Gellért Fürdő, vagy akár a székesfehérvári Árpád fürdő, és az 1896-ban épült szegedi Anna fürdő is. Működőképes a Szent Lukács fürdő (1893) épülete is Budapesten, bár fizikai szempontból nem teljesen ép. A hévízfürdő egyik tulajdonostársa – a másik az állam – érdeklődésünkre elmondta, folyamatosan végzik az épület javítását, és a közeljövőben tető- és faszerkezetcserére is sort kerítenek.
Ugyanakkor az egyik híres budapesti fürdő – a Rácz – évek óta zárva van a tulajdonosi és jogi viták miatt. Az egykor pompás épületet egyszer már felújították, de most újabb, alapos renoválásra lenne szüksége. Úgy tűnik azonban, hogy végre lesz előrelépés az ügyben.
A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. ugyanis az uniós közbeszerzési értesítőben tette közzé március végén, hogy a fürdő rekonstrukciójának tervezését a Budapesti Építőművészeti Műhely Kft. végezheti el 119 millió forint értékben.
Az érintettek nem válaszoltak
A cikk írása során megpróbáltuk felvenni a kapcsolatot Iosif Armaș-sal. Érdeklődésünkre az őt védő ügyvéd elmondta, hogy az általa képviselt ügyfél a DIICOT által eszközölt pert a „titkosszolgálatok művének“ tartja, amely a román nemzetiségű kapitalisták elbizonytalanítását célozza meg.
Az ügyvéd megígérte, hogy megadja az üzletembernek a telefonszámunkat, hogy felvehesse velünk a kapcsolatot – ha akarja. Armaș nem hívott vissza minket.
A volt és a további harmincnégy vádlott fölött ítélkező bíróságok döntésétől függetlenül – ha majd ebben a mamutperben végső ítélet születik – Armaș immár a „bűnöző“ címkét viseli. 2016-ban ugyanis felfüggesztett börtönbüntetést kapott a Bukaresti Bíróság egyik bírójának a megvesztegetéséért.
Éppen arról a bíróról van szó, aki azon cég fizetésképtelenségi perével foglalkozott, amelyen keresztül Armaș 2001-ben megvette Herkulesfürdő szállodáit. Fontos tudni, hogy Armaș nem tiltakozott az ellen, hogy bűnözőnek titulálják. Az ügy vádemelési szakaszában ugyanis a bűnösségét beismerő megállapodást, azaz vádalkut kötött az ellene eljárást folytató ügyészekkel.
|
Út a pusztulásba: rablóprivatizálták és hagyták elrohadni az egykor világhírű magyar fürdőt Romániában
|
Harmincöt vádlott és sok-sok évi nyomozás után még ma sem jelenthető ki egyértelműen, kik és hogyan tehetők felelőssé azért, hogy az egykor látogatott és virágzó Herkulesfürdő mára Románia egyik szégyenfoltjává vált. Az épületek jelentős része erősen leromlott állapotban van, a privatizáció pedig inkább ártott, mint használt. A turisták körében még így is népszerű a műemlék – ha nem félnek a kóbor kutyáktól és a borsos áraktól. A RISE Project és az Átlátszó közös cikke a Journalismfund Europe támogatásával készült.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2023/07/19/ut-a-pusztulasba-rabloprivatizaltak-es-hagytak-elrohadni-az-egykor-vilaghiru-magyar-furdot-romaniaban/
|
2023-07-19 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
39 728 tonna – a NÉBIH idén május 10. és június 6. között ennyi Ukrajnából érkezett gabonát vizsgált. Holott a kormány április 15-én megtiltotta az észak-keleti szomszédunktól származó gabonaimportot, majd Bulgáriával, Lengyelországgal, Romániával és Szlovákiával közösen kilobbizott egy uniós behozatali tilalmat is. Az Agrárminisztérium nem válaszolt a kérdéseinkre.
„A magyar kormány Lengyelországhoz hasonlóan, átmeneti jelleggel megtiltja az Ukrajnából származó vagy onnan érkező gabona és olajosmagvak, valamint több más mezőgazdasági termék Magyarországra történő importálását” – jelentette be április közepén Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető kifejtette, hogy „a jelenlegi piaci folyamatok folytatódása olyan komoly károkat okozna a magyar mezőgazdaság számára, hogy rendkívüli intézkedésekkel kell ezeknek gátat szabni.”
Nagy István az áprilisi bejelentésben azt is közölte, hogy „a Magyarországra történő behozatal korlátozása átmeneti jellegű és 2023. június 30-ig tart, ez elegendő idő lehet érdemi és tartós megoldást jelentő uniós intézkedések meghozatalára, az ukrán áruk teljes körű vámmentességének, a szolidaritási folyosók működésének átgondolására”.
Az agrárminiszter egy hónappal később, május közepén számolt be arról, hogy „a nemzeti korlátozások helyébe az uniós forgalomba hozatali tilalom lép”. Ugyanis Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia kilobbizta a Európai Unióban, hogy Ukrajnából származó búza, kukorica, napraforgómag és repcemag nem bocsátható forgalomba ezekben az országokban. Nagy István a kormányzati honlapon közzétett közlemény szerint „megjegyezte, szóbeli megállapodás van arról, hogy ezt az uniós eljárást június 5. után is fenntartja az EU, erre vonatkozóan azonban írásbeli nyilatkozatot vár a brüsszeli döntéshozóktól a magyar agrártárca”.
De sem az uniós tilalom meghosszabbításáról nem találtunk információt, sem arról, hogy azóta újra lehetne Ukrajnából gabonát behozni hazánkba.
Tiltották, mégis jött Ukrajnából gabona
Az áprilisi bejelentés kapcsán fordultunk először a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (NÉBIH), mivel a kormány az ukrajnai import kapcsán azt hangoztatta, az a gabona rossz minőségű. A NÉBIH-től idén március 17-ig kaptunk adatokat. Eszerint addig a napig 67 887 tonna gabona lépte át az ukrán-magyar határt, ez a 2022-es teljes évi mennyiségnek a 67-szerese. Viszont a negatív kormányzati közleményekkel ellentétben 34 ezer vizsgálatból csupán kétszer talált problémás ukrán gabonát a magyar hatóság.
Újabb közadatigénylésünkre most a NÉBIH a 2023. május 10. és június 6. közötti időszakban végrehajtott vizsgálatok részleteit küldte meg. Ez az időszak a behozatali tilalom idejére esik, ekkor az összegzésünk szerint 39 728 tonna gabonát vizsgáltak meg.
16 tételnek már eredménye is lett: növényvédőszer-maradékra egy tétel bukott meg, de ott új mintavétel történt. A „megfelelt” jelzést a teljes 39 728 vizsgált tonnából 13 099 tonna kapta meg. Ezek a gabonák GMO-ra és mikotoxinra is megfeleltek.
A NÉBIH ezt írta az adatokhoz kiegészítésként: „Szeretnénk felhívni figyelmét, hogy a vármegyei kormányhivatalok szakemberei jelen célellenőrzés során csak azon ukrán származású tételekből vesznek mintát, melyek esetében ez idáig még nem történt – dokumentumokkal alátámasztott – laboratóriumi vizsgálat. Emellett kiemelnénk, hogy felmérő mintavétel zajlik, amennyiben a NÉBIH laboratóriuma nem megfelelőséget tapasztal, ismételt tételminősítő (megerősítő) vizsgálatra kerül sor.”
Nyugat-európai cégek is érdekeltek az ukrán termesztésben
Első cikkünk után egy kereskedő arról írt az Átlátszónak – kérve neve mellőzését -, hogy Ukrajnában kiváló termőföldek vannak, és iszonyatos nagyságú, sok tízezer hektáros területek, ahova bementek nyugati bankok, mint például a Raiffeisen, illetve hatalmas cégek Hollandiából és máshonnan (pont úgy, mint Oroszországban egyébként), és vittek nyugati technológiát, tőkét, tudást. Azt is megjegyezte, hogy „a magyar átlagnál lényegesen olcsóbban tudnak termelni Ukrajnában, mert egyrészt mérethatékony, másrészt olcsóbb a vegyszer, a műtrágya és a munkaerő is. Van olyan cég, amelyik EU-piacra termel EU-szabvány vegyszerekkel, de nagyon sokan termelnek afrikai piacra is, nyilván ott más szereket is használhatnak.”
A NÉBIH-vizsgálatra forrásunk úgy reagált, hogy „a magyar közigazgatás teljesen leépült, növényvédő állomások és a NÉBIH emberei nagyon kevesen vannak, szúrópróba-szerűen próbálnak keresgélni. Találtak rossz minőségű szennyezett tételeket, de 29 tonna a 1,5 millióból az gyakorlatilag nulla, viszont nem tudni, hogy valójában mennyi a szennyezett.”
Azt is írta az Átlátszónak, hogy „nagyon szeretnek azzal takarózni, hogy a magyar ellátásra elegendő a búza/kukorica, ez persze igaz. Csak normális esetben a hazai termelés 2/3-a megy exportra, szóval nagyon durva baj van, ha csak itthonra elegendő. Ez nem nagy büszkeség mellesleg, hiszen azt jelenti, hogy nagyon gyenge az élelmiszeripar, olcsó nyersanyagot adunk el, Nyugaton feldolgozzák, és visszahozzák, mint a sajt/sonka/szalámi esetében.
Összefoglalásként annyit, hogy a probléma valós, a mezőgazdasági termelőknek nagyon komoly problémát okoz, hogy az input és a késztermék ára is véletlenszerűen 50 százalékot ugrál föl/le az energiaárakkal párhuzamosan. Teljesen kiszámíthatatlan így a termelés, ez a valódi elsődleges probléma. Az ukrán gabona változó minőségű, de senki nem tudja Magyarországon (se), hogy mennyire. Azt megteheti a kormány, mint a lengyeleknél, hogy lepecsételi a vagonokat, és nem engedi nálunk kirakodni az árut, de az exportpiacaink ugyanúgy tönkremennek, azon nem segít, hogy Ausztria/Olaszország nem tőlünk veszi ezentúl.
Rendkívül szerencsétlen helyzet egyébként a nálunk zajló, Brüsszel elleni »szabadságharc«. Nem vagyok optimista egyáltalán, pedig teljesen valid érv, hogy ha az EU segít a vámmentes ukrán gabonának bejutni, akkor ennek a költségét ne kizárólag a szomszédok viseljék” – írta.
Az Agrárminisztériumot arról kérdeztük: megszűnt-e az ukrán gabonára bevezetett korlátozás júniusban, a tiltás ideje alatt érkezett-e ukrán gabona Magyarországra, ha igen, hogyan és miért. A tárca egyetlen kérdésünkre sem válaszolt.
A vártnál kevesebb a hazai termés
Raskó György agrárközgazdász közösségi oldalán arra mutatott rá, idén hiába volt kedvező az időjárás, elmaradt a gabonatermés a várttól. Mint írta: „Szinte mindenütt igen alacsony lett az őszi árpa fajsúlya, jellemzően alig 60, vagy az alatti. Ez arra utal, hogy az általam két héttel ezelőtt másfél millió tonnára becsült árpatermelés inkább csak 1,1-1,2 millió tonna lesz.”
Úgy fogalmazott, hogy „Hasonlóan kedvezőtlen adatok érkeznek a búzáról is. Egy Csongrád megyei nagy agrárvállalkozó a remélt 6 tonnás hozam helyett 3,9 tonnával zárt, igaz, a búzája kitűnő minőségű, de annyira nem, hogy nyereséget hozzon, sőt biztos, hogy veszteséges lesz. A Dunántúlon jobb hozamokról tudósítanak, de itt is a vártnál jó 20%-kal kevesebbről szólnak a hírek. Az átlagtermés valószínűleg alig fogja meghaladni az 5 tonnát, így nagy valószínűséggel mégsem lesz meg a 6 millió tonnás termelés, amit két héttel ezelőtt még biztosnak láttam.
Elnézést, tévedni emberi dolog. Hogy miért ennyire kiábrándítók a hozamok, arról a szakemberek majd sokat vitatkoznak. Egy azonban biztos: Ebben a ciklusban 40%-kal kevesebb nitrogén-tartalmú műtrágyát szórtak a gazdák az őszi kalászosokra. De biztos, hogy ez csak egy ok a sok közül. Kíváncsian várom a kommentárokat. Mivel a búza ára most nagyon alacsony, aki teheti, ne adjon el a betakarítás után.”
|
Legalább 40 ezer tonna gabona érkezett Ukrajnából azután, hogy a kormány betiltotta az importot
|
39 728 tonna – a NÉBIH idén május 10. és június 6. között ennyi Ukrajnából érkezett gabonát vizsgált. Holott a kormány április 15-én megtiltotta az észak-keleti szomszédunktól származó gabonaimportot, majd Bulgáriával, Lengyelországgal, Romániával és Szlovákiával közösen kilobbizott egy uniós behozatali tilalmat is. Az Agrárminisztérium nem válaszolt a kérdéseinkre.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozadat/2023/07/20/legalabb-40-ezer-tonna-gabona-erkezett-ukrajnabol-azutan-hogy-a-kormany-betiltotta-az-importot/
|
2023-07-20 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
„Ez, kérem, ismét egy szerény, kétemeletes gyümölcsfeldolgozó, 65 millió forint EU-s támogatásból – ami véletlenül sokkal jobban hasonlít egy luxusnyaralóhoz, mint egy lekvárfőző műhelyhez” – írja Hadházy Ákos országgyűlési képviselő a Facebookon, aki el is látogatott a balatonfüredi helyszínhez.
„Az igazán pofátlanság viszont az, hogy a 20 évnyi tanári fizetésnek megfelelő, mocskos brüsszeli pénzért egy korábbi fideszes államtitkár, Gál András Levente hajolt le. A pofátlanság faktort tovább növeli, hogy a takaros nyaraló (azaz „gyümölcsfeldolgozó“) felett egy másik luxusvilla is van. A cég honlapjáról megtudjuk, hogy az exállamtitkár cége egy egész balatonfüredi hegyet birtokol” - tette hozzá a képviselő.
A fideszes politikus tulajdonában lévő Száka-hegyre a turisták, kirándulók csak előre egyeztetve, nehézkesen tudnának eljutni. Gál cégének egy tokaji borászata is van, arra 55 millió forint EU-s forrást kaptak a vidékfejlesztési programból. „Ezt a balatonfüredi nyaralót viszont lehet, hogy kicsit szégyellik, mivel a honlapon nem dicsekedtek el vele, csak a helyszínen kitett táblából és a nyilvános adatbázisból tudhatunk Brüsszel újabb gaztettéről” - írja Hadházy.
Gál András Levente az első Orbán-kormányban oktatási államtitkár volt, a másodikban pedig igazságügyi államtitkár, és ő volt a botrányos, sok-sok milliárd EU-s pénzt eltapsoló Digitális Jólét Program egyik vezetője.
|
Uniós forrásból építtetett magának gigantikus nyaralót a fideszes ex-államtitkár
|
Gál András Levente ingatlanja papíron gyümölcsfeldolgozó, még ha a valóságban k*rvára luxusnyaralónak is tűnik.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/unios-forrasbol-epittetett-maganak-gigantikus-nyaralot-a-fideszes-ex-allamtitkar-260693#
|
2023-08-01 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Zala Vármegyei Főügyészség nyolc ember ellen, aki számítástechnikai eszközök értékesítésére hozott létre országos fiktív céghálózatot.
Jánky Judit, a zalai vádhatóság szóvivője szerint a nyolc vádlott 2018-tól 2020 októberéig az Európai Unió (EU) tagállamaiból beszerzett számítástechnikai eszközök értékesítéséhez kapcsolódó fiktív számlázási lánc működtetésével próbálta adófizetési kötelezettségét elkerülni.
Az elsőrendű vádlott a sógora bevonásával hozott létre és működtetett olyan számlázási láncolatot, amelyben a részt vevő gazdasági társaságok között a termékek ténylegesen nem cseréltek gazdát. A rendszer létrehozásának, a valótlan számlák kiállításának célja kizárólag az általános forgalmi adó (áfa) jogosulatlan levonási lehetőségének megteremtése és az adófizetési kötelesség elkerülése, minimalizálása volt.
A számlázási láncolatban közreműködő hat gazdasági társaság ügyvezetője csak névleges szerepet töltött be a vállalkozás irányításában, az elsőrendű vádlott cégétől csak papíron megvásárolt termékek „áfás” számláit állították ki, de a vádbeli időszakban áfabevallási kötelezettségüknek nem tettek eleget. Szerepük kizárólag az volt, hogy az EU területéről nettó áron beszerzett árut Magyarországon bruttó áron értékesítsék tovább, szintén a bűnszervezetet irányító vádlott érdekkörébe tartozó négy vállalkozásnak.
Valójában meg sem történt az áruk továbbértékesítése, a hasznot húzó társaságok az általuk eladott termékek utáni adóbevallási és befizetési kötelezettségüknek csak részben tettek eleget.
Az adókijátszásra létrehozott szervezet tevékenységében az elsőrendű vádlott mellett könyvelő és több cégvezető vett részt, akik csaknem 732 millió forint áfát nem fizettek be, az összeg a nyomozás során sem térült meg. A vádlottakkal szemben a Zala Vármegyei Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás és hamis magánokirat felhasználása miatt emelt vádat.
|
700 milliós áfacsalás miatt emeltek vádat Zala megyében
|
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Zala Vármegyei Főügyészség nyolc ember ellen, aki számítástechnikai eszközök értékesítésére hozott létre országos fiktív céghálózatot.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/bun/700-millios-afacsalas-miatt-emeltek-vadat-zala-megyeben-260794#
|
2023-08-04 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
„A beruházások nem a közösségi érdekeket, hanem a magánérdekeket szolgálják” – ezt állapította meg Integritás Hatóság, miután több projektet is megvizsgált Szálkán. A három, összesen bő 300 millió forintos uniós beruházásból kettőt tavaly áprilisi cikkünkben bemutattunk: akkor civilek jelezték, nem jó irányba mutatnak a fejlesztések.
A mindössze 5-600 lakosú Tolna megyei kistelepülést 20 éve Pálfi János vezeti. Lányával együtt ő a társtulajdonosa annak a cégnek is, ami a helyi tó melletti fizetős strand tulajdonosa. Ennek a partfalát erősítették meg közel 120 millió forintnyi európai uniós támogatásból. Az Integritás Hatóságnak sem ez, sem egy csapadékvíz-elvezetésnek nevezett útépítés nem tetszett.
„Az Integritás Hatóság (IH) a Tolna megyei Szálka községben zajlott három, európai uniós forrásból támogatott fejlesztéssel kapcsolatban folytatott le vizsgálatot bejelentések nyomán. A beruházásokra a település önkormányzata összesen 316 316 560 forint EU támogatást nyert el. A Szálkai Strand infrastrukturális fejlesztése I. ütemre 116,9 milliót, a Szálka község vízrendezése – III. ütemre 91,9 milliót, a Szálka község belterületi vízrendezés IV. ütemre 107,4 milliót. A vizsgálat során felmerült annak a gyanúja, hogy a beruházások nem a közösségi érdekeket, hanem a magánérdekeket szolgálják.” – írja az IH.
Feljelentést tett az Integritás Hatóság
„A Hatóság álláspontja szerint az első projekt esetében egy magánkézben lévő vállalkozás (strand üzemeltetése) tényleges profittermelő képességének növelése a cél. A másik két, egymással összefüggő, Szálka község vízrendezését célzó projekt a Hatóság álláspontja szerint ugyancsak a támogatási szerződéstől eltérő célt szolgál. Vízelvezetés helyett a beruházás tényleges célja elő-közművesítés és betonút építése, amely az út környezetében lévő ingatlanok értékét többszörösére növeli. Ebből az értéknövekedésből egy jól körülhatárolható érdekcsoport profitál.” – áll az Integritás Hatóság napokban megjelent jelentésében.
Azt is leírták, hogy ezért „az Integritás Hatóság elrendelte Szálka Község Önkormányzata által Szálka község belterületi vízrendezés IV. ütem tárgyban indított közbeszerzési eljárás 50 napra történő felfüggesztését”, valamint, hogy a strandfejlesztés kapcsán
feljelentést tettek a Nemzeti- Adó és Vámhivatalnál költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználása vétségének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.
A polgármesteré a strand
A hatóság által vizsgált beruházásokról tavaly áprilisban írtunk. Akkor cikkünkben bemutattuk, hogy közel 120 millió forintból erősítették meg a strand partfalát. Az eredeti tervek szerint ezt terméskővel és betonnal akarták megoldani, de a helyi lakók tiltakozása miatt végül fa cölöpöket és pallókat használtak.
Akkor Pálfi János polgármester azt mondta az Átlátszónak: „A strand vízfelülete az önkormányzaté, a mellette lévő területet, a szabadidőközpontot a Szálka Kft. üzemelteti. Az előtörténet az, hogy 1994-ben az akkori képviselő-testület és polgármester fölkérte a Szálka Kft.-t, hogy Szálka turizmusának fejlesztése érdekében alakítsunk ki egy fürdőhelyet, egy szabadidőközpontot a tó mellett. Ez ’94-ben volt. Ezt a területet akkor értékesítette a Szálka Kft. részére. A kft. saját költségén csinált mindent. A stranddal kapcsolatos költsége az önkormányzatnak egy forint sem merült idáig fel, és ezután sem merül fel, mert ez egy 100 százalékos pályázat. Tulajdonképpen itt minden, azt gondolom, hogy rendben van, de hát csak föl van fújva.”
A polgármester nem emelte ki, de a Szálka Kft. az ő és lánya tulajdona.
Az IH szerint a strandfejlesztési „projekt valódi célja nem a strand partjának műszaki védelme, hanem a strandnak, mint a vízterülettel közvetlenül határos ingatlan értékének és ezzel együtt az azt bérlő, illetve tulajdonló vállalkozás profittermelő képességének növelése. A strand használata belépődíj köteles. A belépőjegyekből befolyó bevétel a Szálkai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft-t illeti. A beruházással létrehozott vagyon bérbe adásához szükséges Irányító Hatóság előzetes jóváhagyása nem áll rendelkezésre.”
Vízelvezetésnek mondott útépítés
Tavalyi cikkünkben azt is bemutattuk Nemes Richárd, a Szálkai Civil Összefogás egyik alapítójának segítségével, hogy miként valósult meg a csapadékvíz-elvezetés, ami valójában egy út lett. Akkor a köves-betonos strandátépítés elleni küzdelem élharcosa azt mondta, hogy „Ez valójában egy előközművesítés, amire egyébként a pályázati pénzt nem is lehetne felhasználni. Az út maga vízgyűjtésre nem igazán alkalmas, hiszen jórészt egy dombgerincen fut, így legfeljebb azt a vizet gyűjti össze, ami ráesik.”
Az Integritás Hatóság szerint a civileknek van igazuk: a hatóság álláspontja a mostani vizsgálat után az, hogy „a III. ütemben megépült út és a IV. ütemben tervezett
út építése magánérdekeket szolgál, nem pedig Szálka Község közösségének érdekét.
A környéken több telket érintően telekalakítási eljárást indítottak, az így létrejött telkek egy dublini székhelyű gazdasági társaság tulajdonába kerültek 2021 nyarán. Ha az elő-közművesítés és a további tervekben szereplő betonutak a tervezettek szerint megvalósulnak, úgy a fejlesztés hatására az ott elhelyezkedő telkek, ingatlanok értéke várhatóan lényegesen emelkedni fog.”
Azt is megjegyezte a hatóság, hogy mindegyik projekt esetén egy olyan cég (A.G. Projekt Bt.) végezte a tervezési munkákat, amelynek ügyvezetője Szálka alpolgármestere volt. A fennálló összeférhetetlenséget nem jelentették be. Az Integritás Hatóság a feljelentést megküldte az Európai Ügyészségnek és az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) is.
Az Integritás Hatóságnak nevezett korrupcióellenes hivatalt 2022 végén hozta létre a magyar kormány, hogy megfeleljen az Európai Unió elvárásainak, és minél előbb megkapja a befagyasztott EU-s pénzeket. Az Átlátszó civil tagot delegált az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoportba.
Címlapkép: A szálkai strand 2022. április 20-án (fotó: Átlátszó/Segesvári Csaba)
|
Feljelentés lett a polgármester strandján uniós pénzből épült százmilliós fapallókból
|
„A beruházások nem a közösségi érdekeket, hanem a magánérdekeket szolgálják” – ezt állapította meg Integritás Hatóság, miután több projektet is megvizsgált Szálkán. A három, összesen bő 300 millió forintos uniós beruházásból kettőt tavaly áprilisi cikkünkben bemutattunk: akkor civilek jelezték, nem jó irányba mutatnak a fejlesztések.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/08/01/feljelentes-lett-a-polgarmester-strandjan-unios-penzbol-epult-szazmillios-fapallokbol/
|
2023-08-01 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
„Az a baj a Somogy megyei építéshatósággal, hogy a szegény ember szeméből a szálkát dózerrel szedi ki, az újgazdagokéban meg a gerendát még le is lakkozza – mondja egy neve mellőzését kérő helybeli. – Az ott például Jászai Gellért »fészere«. Totál illegál az én meglátásom szerint, és ezt papíron is meg tudom mutatni.”
Nézzük az utcafrontról csalósan szerénynek tűnő, ám hátrafelé jelentősen bővülő, kétszintes, medencés kerti pavilonos, garázsos, térkövezett ingatlant. „Maga szerint ez milyen művelési ágú? Ne is találgasson. Ez itt papíron szántó és gyümölcsös. Arra lejjebb van pár tőke szőlő, de a nagyobb tőke a teraszablak mögött aszalódik. Időnként lent a faluban a hegyre menő út előtt igazoltatnak a rendőrök mindenkit. Onnan lehet tudni, hogy fontos ember jár mifelénk. Ez így nyáron gyakoribb.”
Jászai Gellért luxusvillája Siófok-Törekiben
Nézzük a dokumentumokat, és mire összeáll a kép, rügyezni kezdenek rajta a kérdőjelek.
2020. július 29-én a Jászai család három egymás melletti telket vett Barna Györgytől (a siófoki Plázs üzemeltetőjétől, aki újabb földeket akar vásárolni Törekiben). Egy 5708 négyzetméteres szántót Jászai idősebb, akkor 18 éves fia vett 30 millió forintért, a másik, az előzőnél jobb aranykorona értékű 7802 négyzetméteres szántót akkor még kiskorú fia vásárolta ugyancsak 30 millió forintért. (A szerződést az édesanyja mint a kiskorú gondviselője is aláírta.) A rosszabb föld átlagára kerekítve 5255 forint négyzetméterenként, míg a nagyobb és jobb földet 3845 forintért adta Barna György. A harmadik 5048 négyzetméteres szántó és gyümölcsös besorolású földterület átlagára négyzetméterenként 47 544 forint.
„Jól látja – mondja forrásunk. –, itt nem megy el a traktor, de kapálni is bajosan lehetne. Ha megnézi a szerződést, azon egy mukk sincs arról, hogy itt lenne gazdasági épület. Pedig a térképvázlaton be van jelölve és már a szerződés megkötésekor is fel volt tüntetve.”
És valóban, amikor bemegyünk a siófoki földhivatalba kikérni a pontos földmérési adatokat, az ügyintéző végighúzza az egeret a feltüntetett „gazdasági építmény” körvonalain, és nagyjából 19,26 méter hosszúságot és 8,38 méter szélességet mutat. Ez 161 négyzetméter, önmagában is nagyobb annál a 3 százaléknál, amit a kormányrendelet megenged. De ha rávetítjük a földhivatali térképvázlatot a Google Maps térképre, rögtön kiderül, hogy az épület túllóg a piros vonalakon. Plusz létesítettek gépkocsibeállót, medencét, kerti építményt. Szóval a telek elvesztette szántó és gyümölcsös jellegét. Ráadásul a szomszédos Jászai-telkeken is megjelentek építmények.
„Érdekes, ez nem szúr szemet a tekintetes főispánnak és nem küldi rájuk a kabinetfőnöke kommandóját. Az, hogy a lómenhely mobil faház épülete »szabálytalan«, mert két saját tulajdonú telkükön fekszik, amit nem minősíttettek gyömölcsösnek, azzal már a határozat kézhezvétele napján szétböfögte a kormánymédia, lement a »hír« az M1-en másnap reggel a helyi szennylapban, hogy milyen »súlyos« szabálytalanságokat találtak A lómenhelyeseket persze senki nem kérdezte. Kíváncsi lennék, a Jászaihoz is olyan vehemenciával vonulnának-e ki, mint a szegény emberhez.” (Siófok-Törekiben működik az a Dharma Lómenhely, amelynek kálváriájáról lapunk számos alkalommal beszámolt. Legutóbb, június közepén arról írtunk, a megyei kormányhivataltól négyen vonultak ki szemlére a menhelyhez, köztük a kormányhivatal vezetőjének kabinetfőnöke. A lómenhelyet üzemeltető alapítvány és a kormányhivatal között egyébkét közigazgatási per van folyamatban.)
A Jászai-villa történetének azonban még nincs vége. A lapunk birtokába került szerződésben egy szó sem esik arról, hogy ott egyáltalán lenne épület. Egy általunk megkérdezett jogi szakértő szerint a vevő minden olyan nyilatkozatot megtett, ami a törvény szerint ahhoz kell, hogy illetékmentesen juthasson az ingatlanhoz. Arról is nyilatkozott Jászai, hogy megtekintett állapotban fél hektár szántó és gyümölcsös az, amit vesz, vagyis a puszta föld. Különben a forgalmi érték 4 százaléka az illeték, jelen esetben 9,6 millió forint lenne.
„Kérdés, járt-e a területen a NAV, megnézték-e a légifotókat, feltűnt-e az egy napon, egy eladóval közel azonos telekterületre kötött szerződések közötti feltűnő értékaránytalanság, és ha igen, miért nem – mondja a töreki civil. – Mert ha észrevették volna, a terület már át lenne minősítve, ott kivett lakóház és udvar lenne. De nem, továbbra is szántó és gyümölcsös, ami közröhej. A tekintetes építéshatóság persze itt nem kért szabályossá tételt, átminősítést, semmit, ehhez a dácsához nem jár az Orbán naccsúr, a főispáni kabinetfőnök. Mindenesetre a földbizottságnak sem tűnhetett fel semmi, pedig szokták nézni az árat, és időnként beleszólnak, hogy túl sok, eltér az átlagtól. Na, ez jól megdobhatta az átlagot.”
A 2020 júliusában vásárolt három szomszédos telek mellé a 4iG-t vezető Jászai megvett még egyet, a szintén szomszéd, 6308 négyzetméteres szántót 10 millió forintért, 1585 forint/négyzetméter átlagáron. A lapunk által megismert szerződés 23. pontjában már arról nyilatkozik, hogy földművesnek minősül, mert időközben aranykalászos gazda rész-szakképzést végzett el. Így a tulajdonában levő földterület meghaladhatta az egy hektárt.
A szerződéseket ellenjegyző ügyvéd Gyárfás Dániel volt. Gyárfás Barna György egyik cégében, a Plázs Nyár Kft.-ben résztulajdonos ausztriai vállalkozás, a Sensa14 kézbesítési megbízottja (a cég egy budapesti magyar magánszemély tulajdonában áll). Egyértelműen bizonyítható, hogy egy 2020 áprilisi és egy 2020 májusi dokumentum szerint Gyárfás és Barna György üzlettársak voltak több zártkörűen működő részvénytársaságban, többek között a VMD Kórházi Technológiai Zrt.-ben is, amely állami szerveknek, többek között kórházaknak, egyetemeknek, a honvédségnek, a büntetés-végrehajtásnak és titkosszolgálatoknak is szállít egészségügyi felszereléseket. A Közbeszerzési Értesítő csak erre az egy cégnévre 63 találatot hoz.
Egyébként a Nemzeti Agrárkamara kalkulátora szerint az összesen 2,48 hektár területért ha szántó, akkor hektáronként 2 176 000, ha szőlő akkor 3 338 000 forintot lehetett volna kérni, amit engedélyeznek, szóval az egész területért 10 millió forint is sok lett volna. Furcsa, hogy ez a földbizottságnak nem tűnt fel. Márpedig nem tűnt fel, mert a tulajdonosváltás már be van jegyezve az ingatlannyilvántartásba. Ráadásul az egyik telken rajta volt a ház, amiről az illetéktörvény egyértelműen fogalmaz: „Termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő (… ), ide nem értve a földrészleten bármilyen célra létesített épületet.” Vagyis felettébb furcsa, hogy a szerződésben meg sem említették a „gazdasági épületet”, és annak a térképvázlaton bizonyított léte a hatóságoknak nem tűnt fel. Az ugyanis illetékmentesség szempontjából nem osztozik a termőföld sorsában.
„Csodálkoznék, ha a cikkük alapján a hatóság akár csak a füle botját is mozdítaná a Jászai-villa ügyében – vélekedik beszélgetőpartnerünk. – Amúgy nézze meg ezt a színezett térképet. Ott a Jászai kék földjei meg a Barna piros földjei között van egy kicsi sáv, a 0168/7-es. Az nem az övék. Na, azt az embert nem irigylem.”
Forrás: Narancs.hu
Szerettük volna megkérdezni Jászai Gellértet az ingatlanvásárlásokról, de nem sikerült elérnünk a 4iG elnök-vezérigazgatóját.
|
Gazdasági épületből luxusvilla: így vásárol földeket és építkezik a 4iG-vezér Siófok-Törekiben
|
A Tihanyra panorámás Siófok-Törekiben lévő Jódi-hegy civiljeinek elege van a NER-elit nyomulásából, de legfőképpen abból, hogy mezőgazdasági területen sorra épültek, épülnek, épülnének a gazdasági épületnek álcázott luxusvillák, tűzivíztározónak becézett úszómedencék. Elkezdték gyűjteni a dokumentumokat, bizonyítékokat és adatokat, és eljárásokat indítanának.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/gazdasagi-epuletbol-luxusvilla-igy-vasarol-foldeket-es-epitkezik-a-4ig-vezer-siofok-torekiben-260804
|
2023-08-05 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Nagyon úgy tűnik, hogy van az az adatigénylés, ami már a Miniszterelnöki Kabinetiroda hétpróbás munkatársait is kizökkenti a napi rutinjukból. A sok-sok év alatt kidolgozott kérdéselhárító módszereik ugyanis nem alkalmazhatók, ha egy állampolgár nem egy kupac számra kíváncsi, hanem Orbán Viktor testdublőrére.
A dublőr (női alakja dublőz) egy francia eredetű szó, ami helyettest jelent. Közéjük tartoznak a kaszkadőrök is, akik a filmforgatásokon a veszélyes jelenetekben helyettesítik a híres színészeket. Sok sztár az erotikus jelenetek felvételéhez is dublőrt vesz igénybe, vagy egész egyszerűen akkor, ha épp nem érzi jól magát vagy máshol van dolga.
A dublőrök alkalmazása a politikusok körében is elterjedt szokássá vált, hiszen ők is lehetnek betegek vagy épp elfoglaltak egy-egy személyes megjelenés idején, illetve ha egy szereplés túl kockázatos lenne számukra, inkább a helyettesítőjüket küldik maguk helyett az életveszélybe. A merénylettől tartó Szaddam Husszeinnek és Sztálinnak is volt ilyen hasonmása, a jelenkorban pedig főként Vlagyimir Putyin orosz elnökről terjednek olyan hírek, hogy testdublőröket alkalmaz – bár ezt a Kreml kategorikusan tagadja.
Most hazánkban is előkerült a téma, egy kíváncsi olvasónk, Tamás ugyanis egy közadatigénylésben rákérdezett, hogy Orbán Viktornak is van-e testdublőre. Tamás a kérdését a Miniszterelnöki Kabinetirodának adta be, ami meglehetősen rutinos versenyző az adatigénylések kezelésében és elhárításában, most mégis kizökkent a napi rutinjából. Kiderült, hogy jelen esetben semmire nem mennek a szokásos módszereikkel.
Hiszen ami remekül működik az újságírók érdeklődésének visszaverésében, az itt nem segít. Az évek során tökélyre fejlesztett pdf-homályosító vagy az időpocsékoló személyes betekintés mit sem ér, amikor egy állampolgár nem a propagandakampányok költségei vagy más számok, hanem a miniszterelnök testdublőre után érdeklődik.
A Rogán Antal által vezetett tárca nem is próbálta leplezni megdöbbenését, az alábbi választ küldték az igénylésre:
„Ez valami vicc?”
Megkérdeztük Tamást, hogy miért érdeklődött Orbán Viktor testdublőre után: komolynak szánta-e a kérdést, vagy csak poénnak, ahogy Rogán Antal minisztériuma gondolja. Olvasónk elmondta, hogy Putyin (lehetséges) helyettesítőiről olvasva jutott eszébe a dolog, gyanúját pedig az is erősíti, hogy Orbánról régóta terjed az a szóbeszéd, hogy merénylettől tartva golyóálló mellényt visel egy-egy nyilvános szereplése alkalmával. Mivel szerinte „a NER eléggé közelíti már az újszovjet rendszert”, simán elképzelhetőnek tartja, hogy a magyar miniszterelnöknek is van testdublőre. Azt mondja, nem adja fel – levelezésbe kezdett a Kabinetirodával, hogy kiderítse az igazságot.
Olvasónk az adatigénylést az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalon adta be. A KiMitTud segítségével bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.
Címlapkép: Orbán Viktor telefonál 2023. május 31-én (fotó: a miniszterelnök Facebook-oldala)
|
„Tisztelt Adatigénylő! Ez valami vicc?”
|
Nagyon úgy tűnik, hogy van az az adatigénylés, ami már a Miniszterelnöki Kabinetiroda hétpróbás munkatársait is kizökkenti a napi rutinjukból. A sok-sok év alatt kidolgozott kérdéselhárító módszereik ugyanis nem alkalmazhatók, ha egy állampolgár nem egy kupac számra kíváncsi, hanem Orbán Viktor testdublőrére.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozadat/2023/07/20/tisztelt-adatigenylo-ez-valami-vicc/
|
2023-07-20 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Lőcsei Lajos momentumos országgyűlési képviselő kérdezte a Parlamentben Pintér Sándor belügyminisztert cikkünk nyomán a szegényeknek uniós pénzből biztosított élelmiszercsomagokról. Azokról, amelyekben a termékek rendkívül túlárazottak voltak, egy 159 forintos tej például 516 forintba került. A kormány szerint ezzel nincs semmi baj.
Többkörös adatigénylés, hosszas titkolózás és pereskedés után adta csak ki a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság az Átlátszónak, hogy milyen árakon rögzítették 2017-ben a szegényeknek osztogatott csomagokba szánt élelmiszerek árait. Az idén májusban végre megkapott adatok döbbenetes túlárazásról tanúskodnak: mintha 6 évvel ezelőtt az idei árakon vásárolták volna az élelmiszereket.
„A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnál indult-e belső vizsgálat a jelentős túlárazás ügyében?” – kérdezte írásban Lőcsei Lajos (Momentum) Pintér Sándor belügyminisztert május végén a Parlamentben. Az ellenzéki képviselő azért fordult Pintérhez, mert a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) évekig titkolta és megtagadta, hogy kiadja az RSZTOP-4.1.1. keretmegállapodás kötelező elemeként jegyzett záradékot, amelyben tételesen felsorolják, hogy milyen termékkel, milyen áron pályáztak a nyertes cégek.
Az emiatt indított adatpert 2021 végén megnyertük elsőfokon, majd 2022 májusában jogerősen, másodfokon is, és május 19-én megírtuk: „a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak ki kellett adnia, pontosan mit tartalmaztak az uniós pénzből osztogatott, szegényeknek szánt élelmiszercsomagokra vonatkozó keretszerződés mellékletei. Ezekben rögzítették 2017-ben, hogy a közbeszerzés nyertesei milyen áron kínálták a rászorulóknak szánt csomagba tett élelmiszereket. Brutális túlárazást mutatnak a számok.”
Az SZGYF-től kapott táblázatokból kiderült, hogy a szegényeknek (általában fideszes politikusok által) osztott élelmiszercsomagban 2017-ben 1 333 forintért árazták be az étolajat, ami akkor 489 forint volt akkor a kiskereskedelemben. A KSH szerint 137 forintos kilós liszt 343 forint lett, míg a 266 forintos kilós cukor 693 forint volt a csomagokban.
A kormány szerint minden rendben volt
Emiatt kérdezett rá Lőcsei Lajos momentumos országgyűlési képviselő cikkünk után az SZGYF felettes szervénél, a Belügyminisztériumnál arra, hogy indult-e a szervezetnél belső vizsgálat a jelentős túlárazás ügyében. A személyesen Pintér Sándor belügyminiszternek címzett kérdésre Rétvári Bence belügyi államtitkár válaszolt a képviselőnek.
Rétvári azt közölte, hogy „Az irányadó szabályok többek között a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (Xl. 5.) Korm. rendeletben, valamint a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról szóló 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben találhatók. A többszintű ellenőrzés eredményeként a hazai kormányzati és független szervek vizsgálatán túl az Európai Unió által akkreditált hatóság is vizsgálta a projektet.”
Lőcsei nem elégedett meg ezzel, visszakérdezett:
Az üggyel kapcsolatos vizsgálatok milyen jellegűen voltak, és milyen eredménnyel zárultak?
Az eljáró szervek milyen intézkedéseket tettek, így különösen alkalmaztak-e pénzügyi jellegű szankciókat?
Erre Pintér Sándor helyett ismét Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára reagált. Válaszában arról tájékoztatta a momentumos képviselőt, hogy a „223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak alapján történtek a vizsgálatok. Az RSZTOP-4.1.1 keretmegállapodáshoz kapcsolódó
közbeszerzési eljárás valamennyi eljáró hatóság által jóváhagyásra került, illetőleg az ellenőrzések intézkedést nem igénylő megállapításokkal végződtek.”
Vagyis a kormány szerint minden rendben volt a túlárazott csomagokkal.
A NAV és az Integritás Hatóság még vizsgálódik
Szerintünk viszont nem így van, ezért májusi cikkünk megjelenése után a nyilvánvaló túlárazás miatt a Transparency International (TI) Magyarország és az Átlátszó a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságához fordult. Úgy véljük ugyanis, hogy a jelentős túlárazás sérti az európai uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás követelményét és ezáltal veszélyezteti az Európai Unió pénzügyi érdekeit, ezért a NAV illetékes igazgatóságán költségvetési csalás gyanújával feljelentést tettünk.
Ezzel párhuzamosan az Integritás Hatósághoz (IH) is fordultunk, bejelentésünkben az ügy kivizsgálását kérve. Közös bejelentésünkben felhívtuk Bíró Ferenc figyelmét a szegényeknek vett élelmiszercsomagok brutális túlárazására, ami véleményünk szerint „sérti az európai uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás követelményét és ezáltal veszélyezteti az Európai Unió pénzügyi érdekeit”. Bejelentésünkben megkértük az Integritás Hatóságot, hogy vizsgálja ki az ügyet, és tegye meg a szükséges intézkedéseket a feltárt jogsértések orvoslása és a felelősök elszámoltatása érdekében.
Az Integritás Hatóságtól még semmilyen választ nem kaptunk a bejelentésünkre, és a NAV is csupán annyi tájékoztatást küldött egyelőre, hogy a feljelentésünket a Bűnügyi Főigazgatóság a Központi Nyomozó Főosztályra továbbította.
Címlapkép: Rétvári Bence KDNP-s országgyűlési képviselő, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára sajtótájékoztatót tart a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Pest Megyei Kirendeltsége által, a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program keretében adományozott segélycsomagok átadóján Szobon, a József Attila Művelődési Ház és Szabadidőközpont előtt 2020. június 22-én. Rétvári 2022 májusa óta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára (fotó: MTI/Máthé Zoltán)
|
A kormány szerint minden rendben volt a szegények túlárazott uniós csomagjaival
|
Lőcsei Lajos momentumos országgyűlési képviselő kérdezte a Parlamentben Pintér Sándor belügyminisztert cikkünk nyomán a szegényeknek uniós pénzből biztosított élelmiszercsomagokról. Azokról, amelyekben a termékek rendkívül túlárazottak voltak, egy 159 forintos tej például 516 forintba került. A kormány szerint ezzel nincs semmi baj.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/07/24/a-kormany-szerint-minden-rendben-volt-a-szegenyek-tularazott-unios-csomagjaival/
|
2023-07-24 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Bár a Nemzeti Filmintézet 2,5 milliárd forinttal támogatta az 1242 – A Nyugat kapujában című nagyszabású film elkészültét, a mai napig nem kezdődött el az utómunka, pedig a forgatás 2023 februárjában véget ért. Az alvállalkozók tartozásokat emlegetnek, az NFI szerint minden rendben, a filmkészítő cég nem nyilatkozik.
„A film a 13. századba repít vissza, amikor Batu kán, a világhódító Dzsingisz kán unokája, a sztyeppe kegyelmet nem ismerő ura seregével Esztergom falai alá ér. Európa meghódítása előtt el kell söpörnie útjából a magyar várat. A maroknyi védő Eusebius kanonok és a spanyol zsoldoskapitány, Simon vezetésével az utolsó harcra készül. Segítségre nem számíthatnak.” – harangozták be a magyar-mongol-angol koprodukcióban készülő akció-drámát tavaly májusban. Ebből mára szinte csak a kifizetetlen számlák miatti dráma maradt.
A film forgatása idén februárban véget ért, az utómunkák azonban még nem kezdődtek el. A Soós Péter rendezte, Sipos Kornél producersége alatt készülő film projektcégében, a Nyugat Kapujában Kft.-ben viszont jelentős változások történtek idén márciusban. Ennek vélhetően a pénzügyi gondok adtak alapot: cselekedni kellett, hogy a közpénzzel bőven ellátott projekt ne legyen hatalmas bukás. A korábbi tulajdonosok (Sipos Kornél és a Chelsea Pictures Limited) kikerültek a képből, helyükre pedig Farkas Dóra érkezett.
A nő annak a Farkas Zsigmondnak a felesége, aki Obrusánszki Zsolttal közösen résztulajdonolta a Közép Európa Filmiroda Kft.-t. És, hogy kicsoda Obrusánszki Zsolt? Jelenleg Rogán Antal apósa, aki korábban rengeteg földet akart vásárolni, és mit ad isten, ebben a vásárlásban szintén érintett volt Farkas Zsigmond is. A nyíregyházi üzletember idén is vásárolt némi földet, de felesége mellett a filmiparban is tevékeny szerepet vállal – bár csak informálisan kapcsolódik a Nyugat Kapujában Kft.-hez. Farkas és Obrusánszki egyaránt tulajdonosok abban a Ductus Kft.-ben, mely 2,2 milliárd állami támogatást nyert el.
Millárdok a tatárjárásra
Az NFI többször is támogatta a készülő nemzetközi produkciót: a forgatókönyv-fejlesztés (8,4 millió forint) és gyártás-előkészítés (44,9 millió) segítése mellett 2022 áprilisában 1,26 milliárddal, majd decemberben 1,23 milliárd forinttal segítette a film elkészültét. Vagyis összesen bő 2,5 milliárdnyi közpénzt adtak a műre, de úgy tűnik, ez nem volt elég.
Sipos Kornél producer korábban úgy nyilatkozott, hogy a film teljes költségvetése 3,7 milliárd forint lesz. A XIII. században játszódó film a mongolok és az esztergomi várat védők csatáját meséli el. Sipos szerint egy mongóliai utazáson pattant ki fejéből az ötlet, majd összefutott Obrusánszky Borbála történésszel, mongóliai nagykövettel, aki segítette, hogy létrejöjjön a film. (Borbála egyébként Zsolt testvére.) Információink szerint ehhez képest a film elkészülte nem halad, sőt többen már drasztikus lépéseket fontolgatnak az alvállalkozók közül, ha nem kapják meg a pénzüket.
A tartozásokkal kapcsolatban kerestük Pesti Ákost, az NFI gyártási igazgatóját, kérdéseink egy részére a sajtóosztály válaszolt. Azt írták, hogy „A támogatott a Nemzeti Filmintézet felé a szerződéses határidők betartásával eddig minden kötelezettségének eleget tett, melyekről az NFI Támogatási Szabályzata (22.fejezet) rendelkezik.” Telefonos érdeklődésünkre pedig azt válaszolták, hogy az NFI-nek nincs olyan rálátása, és feléjük rendben van a produkció.
Ehhez képest egy hozzánk eljutott e-mail szerint Pesti Ákos szorosan felügyelte a produkciót, április elején leltárt készítettek a kintlévőségekről, és fizetési ütemezést ígért a produkcióban dolgozóknak. Arról is írt nekik, hogy első körben a bérjellegű és kisebb tartozásokat rendezik, “közvetett támogatás hitel” első részéből, majd ezt követik a közepes tartozások, illetve a nagyobb nagyságrendeket részletesen ellenőrzik, és ezután sor kerülhet a részkifizetésre.
Farkas Dóra átvette a céget
Ez a levél néhány nappal egy másik után érkezett, amiben Farkas Dóra értesítette a stábtagokat, hogy opciós jogával élve átvette a Nyugat Kapujában Kft.-ben a tulajdonjogot és ezzel együtt az ügyvezetést is. Ezt azzal indokolta, hogy elfogadhatatlannak tartja, hogy nincsenek kifizetve a dolgozók és alvállalkozók, és célja továbbra is az, hogy a film elkészüljön.
„Nagy örömömre, a Nemzeti Filmintézettel sikerült megállapodnom, hogy közösen orvosoljuk a problémákat, és ahogy ezt a gyártási igazgató jelezte, mindenben közösen dolgozunk és segítségünkre lesznek.” – írta levelében, hozzátéve, hogy az NFI kiemelt szakmai ellenőrével közösen állítják össze a tartozáslistát, készítik elő a kifizetések ütemezését, végeznek el, ha szükséges kiemelt ellenőrzéseket, és „néhány esetben, ha szükséges a hatósági eljárást is”. A levélből, melyen aláíróként Farkas Zsigmond és Dóra szerepel, az is kiderül, hogy a pénzügyi helyzet rendezéséig a munkákat ideiglenesen felfüggesztik.
„Mindig mondanak egy időpontot, de nincs pénz”
Információink szerint van olyan cég, amelynek több mint százmillió forinttal tartoznak, de mások felé is több tízmillióra rúg a tartozás.
Egy neve elhallgatását kérő érintett szerint februárra vált nyilvánvalóvá, hogy az addig nehezen, de megérkező pénzek elapadtak. A stábtagok Pesti Ákos leveléből tudták meg, amit eddig is sejtettek, hogy problémák vannak. „Teljesen korrekt tájékoztatást kaptunk, de utána hónapokig nem történt semmi, csak annyit mondtak, hogy felülvizsgálat folyik. Kiderült, hogy Farkas Zsigmond vette át az operatív irányítást.” A hitegetés forrásunk szerint folytatódott, mindig 2-3 hetet kértek a számlák rendezésére, de erre cikkünk megírásáig nem került sor.
Egy másik forrásunknak azt ígérték, hogy a pénz egy részét megkapják szeptemberig, utána pedig a többit. „Mindig jön valaki, aki mond valami időpontot, aztán nincs belőle pénz” -summázta ő a helyzetet. A számlákat újra bekérték és ellenőrzik. „Hiába mondtuk, hogy az adót be kellett fizetni, és február régen volt, nem történik semmi. Megdolgoztunk ezért a pénzért, nem ingyen kérjük.
Többször feltettem a kérdést, hogy lehet az, hogy a végén veszik észre, hogy eltűnt a pénz egy államilag finanszírozott filmnél?
Azt gondolom, ilyen nincs.”
Elmondása szerint ellentétes információkat kap arról, miből fogják rendezni a számlákat, és úgy tudja, elég nagy a káosz a könyvelésen is, és a papírok feldolgozása után derül csak ki a tényleges helyzet. Forrásunk is megerősítette, hogy úgy tudja, hogy az utómunkára van pénz félretéve, de ha abból az elmaradásokat rendezik, akkor nem fog jutni a film befejezésére pénz. “Én magyar filmben biztos nem fogok többet dolgozni, és ezt sem vállaltam volna el, ha nem az NFI áll mögötte. Azt gondoltam, ez garancia lesz a kifizetésre.”
A Nyugat Kapujában Kft. ügyvezető-tulajdonosának,
Farkas Dórának emailben küldtünk kérdéseket a tartozásokról, azok kifizetéséről, és a film várható folytatásáról. Megkeresésünkre nem válaszolt.
Kerestük Farkas Zsigmondot is, hogy meghallgassuk az álláspontját, de csak annyit mondott, átmeneti pénzügyi problémák adódtak, majd visszahívást ígérve letette. Azóta nem sikerült vele kapcsolatot teremtenünk.
Siposnak nem ez az első gikszere
Sipos Kornélnak nem ez az első ügye, amelyben távoznia kell, mint producernek, 2001-ben a Hídember produceri posztjáról mondott le, azért, mert a Mafilm vezérigazgatójaként, nem tudta teljes mértékben ellátni a feladatát. Ehhez képest két héttel később a Mafilm éléről is távozott, sajtóinformációk szerint azért, mert az ÁPV Rt. egy rendkívüli közgyűlésen visszahívta volna, így azt megelőzve inkább benyújtotta felmondását.
2013-ban a Talent: A Sikercsapat kifizetéseivel adódtak problémák. A stáb akkor nyilvánosan állt ki az ügyben, azt mondva, hogy Sipos Kornél, az Origó Film Group Zrt. volt programigazgatója megtévesztette őket azzal, hogy azt kommunikálta, a film elkészültét az Origó Film Group Zrt. támogatja. Erről később kiderült, nem valid állítás, az Origó Film Group Zrt. szintén károsult az ügyben, amelynek akkor szintén tartoztak. A film készítői pedig jelezték, Sipos már nem a film producere.
Címlapkép: 1242/Facebook
|
Hiába a rengeteg közpénz, tartozások miatt áll a tatárjárásról szóló film
|
Bár a Nemzeti Filmintézet 2,5 milliárd forinttal támogatta az 1242 – A Nyugat kapujában című nagyszabású film elkészültét, a mai napig nem kezdődött el az utómunka, pedig a forgatás 2023 februárjában véget ért. Az alvállalkozók tartozásokat emlegetnek, az NFI szerint minden rendben, a filmkészítő cég nem nyilatkozik.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/07/25/hiaba-a-rengeteg-kozpenz-tartozasok-miatt-all-a-tatarjarasrol-szolo-film/
|
2023-07-25 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Munkavédelmi és kémiai biztonsági jogsértések miatt összesen közel 14 millió forint bírságot szabtak ki az Iváncsán épülő akkumulátorgyárra
– derült ki a Fejér megyei Kormányhivatal közleményéből, amely bár nem említi a cég nevét, de egyértelmű, hogy a 680 milliárd forintból épülő akkumulátorgyárról van szó.
Korábban lapunk is beszámolt arról, hogy a dél-koreai SK Innovation telephelyén tárolt toxikus és rákkeltő tulajdonságú veszélyes vegyi anyag miatt több mint tízen rosszul lettek június elején. Ezt követően a kormányhivatal munkavédelmi és kémiai biztonsági eljárást indított a vállalkozással szemben.
A vizsgálat megállapította azt is, hogy a veszélyes anyagok tárolását nem jelentették be előre és a dokumentációjuk is hiányos. A mulasztások miatt a kormányhivatal a vállalatra 10 millió forint kémiai biztonsági bírságot szabott ki, valamint kötelezte hiányzó dokumentáció pótlására, aminek a cég a közlemény szerint részben már eleget is tett.
Továbbá nem helyezték ki a veszélyre utaló biztonsági jelzéseket, és a belépést sem korlátozták. Mindezen túl a rákkeltő anyaggal érintkező személyek részére az előírás szerinti öltöző-, mosdó- és zuhanyzóhelyiség sem volt biztosítva.
A munkavédelmi szabályok miatt 3,78 millió forintos bírságot szabott ki a kormányhivatal.
A hatóság jelezte, hogy az ott dolgozók és a környéken élők védelme érdekében a jövőben is rendszeres ellenőrzéseket fognak tartani a telephelyen.
|
Majdnem 14 milliós bírságot kapott az épülő iváncsai akkugyár
|
Nem jelentették be a hatóságnak, hogy veszélyes, akár rákkeltő anyagokat tárolnak, és a gyár területén sem raktak ki figyelmeztető táblákat.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/majdnem-14-millios-birsagot-kapott-az-epulo-ivancsai-akkugyar-260814
|
2023-08-04 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
50 millió forint EU-támogatásból épült az az „élménypont”, vagyis a Ködfátyol-kilátó a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szegi községben, ami a fotók szerint csak egy kicsit magasabb a kundszentmiklósi törpekilátónál – és legalább szebb is.
„A kivitelező egy budapesti cég volt, amely több közbeszerzést nyert már Szegiben. Kellett ez, mint egy falat kenyér és a méteres gazból látszik az is, mennyire komolyan gondolta az egészet a Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság” – kommentálta Hadházy a Facebookon.
„A hiánypótló élménypont mellett másik kettő ilyen attrakció létesült még, összesen félmilliárdból” – tette hozzá a képviselő. „Erdőbényén egy »kádárház«, Hercegkúton egy »borpavilon« jött létre. A három közbeszerzés összesen bruttó 350 millióra rúgott, a maradék 150 millió sorsáról nem tudni. Biztos sokat költöttek pl. honlapra is, csak kicsit elfelejtették befejezni, pl. képeket, nyitvatartást , elérhetőséget feltölteni a »turistamágnesek« honlapjára.”
|
Újabb törpekilátót talált Hadházy Ákos
|
EU-s pénzből épültek „turistamágnesek” Borsodban.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/ujabb-torpekilatot-talalt-hadhazy-akos-260817#
|
2023-08-05 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Titkos nyilvántartásokra bukkantunk, ahol akár hónapokig is várakozhatnak a betegek, mielőtt felkerülnének a hivatalos kórházi várólistára. A jelenségről három, az ország különböző részein élő érintett számolt be az Átlátszónak, akik kitöltötték a kérdőíves felmérésünket. A betegek egy része elmondásuk szerint sokáig azt sem tudja, hogy nem a hivatalos listára iratkozott fel. „Szinte mindenkinek van egy másik várólistája” – erősítette meg lapunknak egy egészségügyben dolgozó szakember. Miközben milliárdokat költött a kormány a várólisták hosszának lefaragására, a Magyar Orvosi Kamara szerint ezek az intézkedések csak tűzoltásra elegendőek – a várakozási időket többek között betegirányítással kellene kiegyenlíteni.
Évának fokozatosan romló csípőízületi kopása miatt 2020 decemberében javasolta budapesti kezelőorvosa a csípőprotézis műtétet. A leendő műtétes kórház ambulanciájára 2021 tavaszára kapott időpontot, ezután nagyjából félévente kellett visszamennie állapotfelmérésre. Esetazonosítót, amivel megnézheti a hivatalos várólista-nyilvántartásban, hogy várhatóan mikor kerül sor a műtétre, csak a harmadik alkalommal, külön rákérdezésre kapott. Vagyis egészen addig nem szerepelt a nyilvántartásban, ami szerint egyébként az egyik leghosszabb várólista a csípőprotézis-műtétek esetében van: jelenleg közel 6500 fő vár erre a beavatkozásra. Az elmúlt hat hónapban több mint négyezer beteget műtöttek meg. Az átlagos várakozási idő 189 nap volt, azaz több mint fél év.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által vezetett várólista annak meghatározására szolgál, hogy a betegek milyen sorrendben juthatnak a szükséges ellátáshoz. A listára kerülés menete, hogy az orvosa megállapítja az ellátás szükségességét, majd regisztrálja a rendszerben. A páciens megkapja a személyes és titkosított azonosítóját (esetazonosítót), amelynek segítségével megnézheti, hogy előreláthatóan mennyit kell várakoznia, azaz mi az ellátás várható időpontja.
Az egészségügyi intézmények által vezetett várólistáknak két típusát különíthetjük el. A kötelező várólisták vezetését a törvény valamennyi szolgáltató számára előírja, összesen 13 beavatkozás tartozik ide – többek között a csípőprotézis műtét is. A kapacitáshiány miatt vezetendő várólistákat ezzel szemben csak azokban az intézményekben kell vezetni, ahol a várakozási idő az adott pillanatban meghaladja a 60 napot. Ez további 30 műtétfajtára vonatkozhat.
Korábban Éva csak annyi információt kapott, hogy több mint egy év várakozásra készüljön. A várólistára kerülés feltétele ugyanakkor egy előzetes, nem hivatalos listára való felkerülés volt. Az intézményben körülbelül kétszer annyian vártak a nem hivatalos listán, hogy a hivatalos műtéti várólistára felkerülhessenek. Ráadásul a betegek többsége nem is tudta, hogy egyelőre még nem a hivatalos várólistán van előjegyezve.
2021 decemberében Éva a fájdalmak és a hosszú várakozás miatt egy másik kórházba is bejelentkezett, ott három negyedéves várakozást jósoltak neki. 2022 tavaszán végül úgy döntött, szerencsét próbál a magánegészségügyben, ahol már a nyáron sor került a műtétre. Összesen kétmillió forintot kellett fizetnie a magánellátásért.
Éva története csak egy a több mint 200 válasz közül, amely az Átlátszó áprilisban indított kérdőíves felmérésére érkezett
a kórházi várólistákkal kapcsolatos tapasztalatokról az https://atlatszovarolistak.hu/ oldalon. Az esete ugyanakkor nem egyedi, a nem hivatalos lista létezéséről más kitöltőink is beszámoltak.
Több hónapos várakozás műtétre, ami papíron csak 13 nap
A hivatalos statisztikától való eltérést a saját bőrén tapasztalta meg Bence is, aki egy dél-dunántúli településen él. Idén áprilisban került fel a várólistára, lágyéksérv-műtétre vár, egyelőre nem tudni, hogy mennyi ideig. Mint mondja, a sérvet egy ortopéd sebész diagnosztizálta nála, aki a vizsgálat után jelezte azt is, hogy mindenképp szükség lesz műtétre. Hasi sebészetre nagyjából másfél hónap múlva kapott időpontot.
„Megkérdezték, mikor szeretném a műtétet, de semmi jóval nem kecsegtetett az orvos. Azt mondta, 2023 év vége előtt szinte biztosan nem fogok sorra kerülni.” Az orvos tanácsára egy alternatív úttal is próbálkozott – megtudta, hogy orvosa egy másik kórházban is dolgozik, így, ha oda bejelentkezik, lehetséges, hogy hamarabb sorra kerül – de még itt is nagyjából fél év várakozással kell számolnia. Azóta több kórházat is megjárt, mindenhol hasonló várakozási időt mondtak neki.
„Mielőtt elmentem a sebészhez,
megnéztem a NEAK kórházi várólistás adatbázisát. Eszerint, ahol én várakozok, az ilyen típusú műtétek esetében az utóbbi félévben átlagosan 13 nap volt a várakozási idő.
Bár matekból megszenvedtem a gimiben, azt azért számológép nélkül is kiszúrtam, hogy hat hónap nem 13 napból áll” – tette hozzá.
Bence egyelőre esetazonosítót sem kapott – vagyis hivatalosan nem szerepel a várólista-nyilvántartásban, így azt sem tudja megnézni, hogy mikor várható a műtéte. Legfrissebb információja, hogy ősszel tudhat meg közelebbit a beavatkozás időpontjáról. Akkor lesz éppen öt hónapja, hogy vár – miközben a NEAK adatbázisa szerint implantátum beültetésével történő hasfali és lágyéksérv-műtétre Dél-Dunántúlon átlagosan másfél hónap alatt kerültek sorra a betegek az elmúlt 6 hónapban. Jelenleg közel 70-en vannak a várólistán. A konkrét kórházaknál sorban állók számát megnézve a legtöbb intézményben, jellemzően kevesebb mint 20 nap alatt sorra kerültek a várakozók.
A várólista nyilvántartása alapján kiszámoltuk, hogy idén február és július között hogyan alakult a várakozási idő a hasfali és lágyéksérv-műtét esetében. Térképen ábrázoltuk, hogy az ország egyes intézményeiben az elmúlt fél évben átlagosan hány napot kellett várni arra az ellátásra, amire Bence három hónap alatt még hivatalos előjegyzést sem kapott.
A hasfali és lágyéksérv-műtétre (implantátum beültetésével) ebben az időszakban Somogy, Csongrád és Fejér megyében várakoztak a legtöbben. Azonban az látható, hogy a hivatalos statisztika szerint a dél-dunántúli átlagos várakozási idő szinte elenyésző az ország egyéb részeihez, és ahhoz képest, amivel Bence a régióban szembesült. Tolna megyében a legjobb esetben is az év végét említették neki, az állami adatbázis szerint viszont átlagosan 57 nap alatt lehet sorra kerülni. Baranya megyében három intézmény azt vallotta az adatszolgáltatás során, hogy átlagosan egy hónapnál is kevesebb várakozással lehet számolni – papíron.
Közel kétéves várakozást jósoltak az orvosok
Tavaly novemberben derült ki, hogy Máriának szaruhártya-transzplantációra lesz szüksége. Mint mondja, egy budapesti kórházban fel is került a várólistára, de azt javasolták neki, hogy várjon pár hónapot, mert lehet, hogy javulni fog az állapota. Amikor év elején visszament, kiderült, hogy nem ez történt. Ekkor azonban arról tájékoztatta az orvosa, hogy nem fogja tudni elvégezni a beavatkozást, ugyanis év elején megszűnt a Cornea Bank Budapest névre keresztelt, 20 éve működő szaruhártyabank. Mária elmondta, tudomása szerint az országban összesen három helyen végzik ezt a műtétet, ezentúl viszont már csak két helyen lesz lehetőség erre.
Az egyik kórházban másfél, a másikban kétéves várakozást jósoltak neki, tehát leghamarabb 2024 közepén kerülhet sorra. Mindkét helyen feliratkozott a várólistára, konkrét időpontot azonban nem kapott, sőt, az esetazonosítót sem találta a papírjain, amivel megnézhetné a várólista-nyilvántartásban, hogy mikor várható a beavatkozás. Vagyis a hivatalos statisztikákban egyelőre nem szerepel, mint várakozó. Igaz ugyan, hogy a szaruhártya-transzplantáció esetében a várólista-regisztráció nem minden intézmény számára kötelező, csak azoknak, ahol a várakozási idő meghaladja a 60 napot – a többi kórházra vonatkozóan a NEAK nem rendelkezik adatokkal.
A NEAK oldalán elérhető táblázat szerint három intézmény vezeti ezt a várólistát, az egyik az a kórház, ahol Mária is járt. Jelenleg 361 beteg várakozik ilyen beavatkozásra, mindannyian a Semmelweis Egyetem Klinikai Központjában állnak sorban. Az átlagos várakozási idő itt az elmúlt hat hónapban 454 nap, vagyis egy év és három hónap volt.
„Szinte mindenkinek van egy másik várólistája”
Három eset már nehezen magyarázható a véletlennel, ezért felkerestük egy egészségügyi területen dolgozó szakembert, hogy mik a tapasztalatai a nem hivatalos várólista létezésével kapcsolatban. Ő megerősítette, hogy a betegek által említettek egyáltalán nem egyedi esetek.
„Ezek ott vannak a fiókban, a valós számok. Szinte mindenkinek van egy másik várólistája, ahol jegyzik a betegeket, ez lehet egy kockás füzet, Excel-táblázat, vagy erre készített program, de az biztos, hogy nem mindig egyezik azzal, ami le van adva hivatalosan.”
Az okok kapcsán említette, hogy nem létezik olyan program, ami összefésülné a magánrendelésen vagy akár az ambulanciára beeső, és aztán műtétre előjegyzett betegeket a hivatalos kórházi várólistával. Azt ugyanakkor megjegyezte, hogy egyáltalán nem biztos, hogy minden esetben hosszabb a várólista a hivatalosan elérhető adatoknál, rövidebb is lehet, például, ha nem törlik a listáról azt a beteget, akinél mégsem kerül sor a műtétre.
A Portfólió tavaly tavaszi cikkében foglalkozott azzal, hogy a NEAK adatbázisában szereplőnél jóval többen várnak valamilyen operációra. A lap információi szerint ennek magyarázata lehet, hogy kórházak egy része egyszerűen nem közöl naprakész adatokat, hiába lenne kötelező. Arról is írtak, hogy mindezt alátámasztja, ha intézményi bontásban vizsgáljuk a várólistákat. Ahol ugyanis alacsony a várakozók száma, viszont az elmúlt félév során magas volt a várakozási idő, „ott valami biztosan nem stimmel.”
Az „alternatív” adatvezetésről szóló információkat a NEAK adatbázisában végzett gyűjtésünk szintén alátámasztja. A szürke hályog, a térdprotézis és a csípőprotézis az a három műtét, ami rendszeresen elöl szerepel a listákon, akár várakozási időről, akár a várakozó betegek számáról van szó. Ezért ezen a három ellátáson keresztül jártunk utána, hogy mely kórházak mutatnak kiugró, szélsőséges adatokat.
Például a tatabányai Szent Borbála Kórházban 125 fő volt a várakozók száma az elmúlt fél évben térdprotézis-műtétre, viszont a kezelésre közel nyolcszáz napot kellett várakozni átlagosan. Eközben Budapesten, az Uzsoki Utcai Kórházban több ezren várakoznak, mégis alacsonyabb a várakozási idő.
Ha a csípőprotézist nézzük meg intézményi felbontásban, akkor is hasonlóra jutunk. Az Uzsoki Utcai Kórházban közel kétezer a várakozó, ennek ellenére 356 nap alatt kerülhetnek átlagosan sorra a betegek. Közben ugyanilyen hosszú várakozási időt jósol többek között a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház, viszont csak tizedannyi beteggel.
A leglátványosabb kiugrás a szürke hályognál látható: a sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórházban 74 beteg szerepelt a listán hat hónap alatt, de 512 napot kell átlagosan várniuk.
Közel 60 milliárd ment el a várólisták csökkentésére
A hosszú várakozási idő a kormánynak is feltűnt: 2022 elején kormánydöntés született a várólisták csökkentéséről, és 13,6 milliárd forintot különíttek el a kiemelt várólista csökkentési programra.
Ennek része, hogy többletfinanszírozást kapnak azok a szolgáltatók, amelyek a gyorsabb ellátás érdekében a leterhelt intézményektől betegeket vállalnak át. A többletként végzett ellátások után 30 százalékkal magasabb összeget számolhatnak el az intézmények, a többletfinanszírozás 80 százalékát a műtéteket és vizsgálatokat elvégző orvosok és egészségügyi szakdolgozók kapják meg.
Nem ez az első alkalom, hogy erre a célra különít el forrást a kormány: a NEAK főigazgatója egy tavalyi konferencián arról beszélt, hogy tíz év alatt 58 milliárd forintot fordítottak a várólisták csökkentésére.
Tízezrek várnak műtétre
A tavalyi, kiemelt várólista csökkentési programra elsősorban azért volt szükség, mert a koronavírus-járvány alatt a halasztható egészségügyi beavatkozásokat hazánkban is felfüggesztették, az ellátatlan betegek száma így egyre nőtt. A várólistákat azóta sem sikerült teljesen lefaragni.
2023 áprilisi adatok szerint akkor negyvenezer beteg volt a várólistán, egyes műtéteknél nem ritka az sem, hogy több mint fél évet kell várni. Bár a NEAK szerint a pandémia során tapasztalt értékekhez képest csökkent a várakozók száma, áprilisban még így is 103 százalékkal volt magasabb a betegek száma, mint a pandémia előtt. Áprilisi cikkünkben infografikákon ábrázoltuk a várakozók száma mellett azt is, hogy átlagosan mennyit kell várnia egy betegnek arra, hogy sorra kerüljön egy adott műtétre, és melyek azok a beavatkozások, ahol a leghosszabb a várakozási idő.
Más európai országokkal összevetve nem olyan tragikus a helyzet nálunk, de vannak olyan beavatkozások, többek között a csípő-, vagy térdprotézis-műtét, ahol Magyarország a sereghajtók között szerepel a hosszú várakozási idővel.
Nem történt jelentős javulás a járvány óta
A járvány után feltorlódott várakozói létszámra az orvosok is igyekeztek megoldást találni. 2021 nyarán a Magyar Orvosi Kamara (MOK) nyílt levélben fordult Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterhez, melyben konkrét javaslatokat is megfogalmaztak a várólisták csökkentése érdekében. „Amellett, hogy általában hosszúak a várólisták, a magyar egészségügy jellegzetessége, hogy nagyon nagyok a különbségek az egyes intézményekben a betegek várakozási ideje között” – írták. Szerintük a várakozási időket betegirányítással kellene kiegyenlíteni,
vagyis ha a területileg illetékes kórházban hosszú a várakozási idő, fel kell ajánlani más intézményeket a betegeknek, ahol hamarabb kaphatnak ellátást.
E-mailben kerestük a MOK-ot, hogy arról érdeklődjünk: látnak-e érdemi változást a várólisták hosszában a kormányzati többletforrásoknak köszönhetően. Az Átlátszónak küldött válaszában a kamara arról írt, hogy jelentős javulásról a járvány lecsengése óta sem tudnak beszámolni, a magyar egészségügy lényegében ugyanazokkal a strukturális és pénzügyi gondokkal küzd, mint a járvány előtt. A gyorsabban elvégezhető, kisebb műtétek esetében látnak javulást, ezzel szemben a munkaerő -és eszközigényesebb beavatkozások, mint például a nagyízületi protézis-beültetések terén az erre szánt összeg szétforgácsolódott, így érdemi előrelépés meglátásuk szerint nem történt.
Hozzátették ugyanakkor, hogy a várólisták problémáját nem lehet elkülöníteni az ellátórendszer anomáliáitól: a széttagolt egészségügyi struktúra, a hiányzó személyzet, az alulfinanszírozottság mind-mind megoldásra váró feladatok, és ameddig ezek nem szűnnek meg, „addig minden beavatkozás tűzoltás, alacsony hatásfokkal.”
A hosszú várólisták mögött a kamara szerint több ok is húzódik: a pandémia hatására bázisfinanszírozás lépett érvénybe, ami ellenérdekeltté tette az intézményeket a várólisták ledolgozásában. Ez megszűnt ugyan, azóta újra visszaállt az egészségügy a teljesítmény alapú finanszírozásra, de a MOK szerint ez túl későn történt meg.
Kerestük a Magyar Kórházszövetséget is, ők azonban azt mondták, az áprilisi, RTL-nek adott interjú óta – amelyben Velkey György, a Kórházszövetség elnöke többek között arról beszélt, hogy „tarthatatlan, hogy éveket kelljen várni nagy műtétekre” – nincs semmilyen új információjuk a kérdéssel kapcsolatban, így most nem szeretnének nyilatkozni.
A témával kapcsolatban szerettük volna az illetékesek álláspontját is megismerni, azonban cikkünk megjelenéséig sem a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), sem az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ), sem pedig az egészségügyért felelős Belügyminisztérium nem válaszolt. A NEAK főigazgatója a Magyar Kórházszövetség 2022-es kongresszusán azonban beszélt a várólistákról is: többek között kifejtette, hogy hiába különítettek el a célra 13 milliárd forintot, a várakozó betegek számában nem érezhető igazán nagy elmozdulás.
A cikkben szereplők nevét kérésükre megváltoztattuk.
Pete Luca – Szopkó Zita
|
Hónapokat várhatnak titkos nyilvántartásokban betegek, hogy felkerüljenek a kórházi várólistára
|
Titkos nyilvántartásokra bukkantunk, ahol akár hónapokig is várakozhatnak a betegek, mielőtt felkerülnének a hivatalos kórházi várólistára. A jelenségről három, az ország különböző részein élő érintett számolt be az Átlátszónak, akik kitöltötték a kérdőíves felmérésünket. A betegek egy része elmondásuk szerint sokáig azt sem tudja, hogy nem a hivatalos listára iratkozott fel. „Szinte mindenkinek van egy másik várólistája” – erősítette meg lapunknak egy egészségügyben dolgozó szakember. Miközben milliárdokat költött a kormány a várólisták hosszának lefaragására, a Magyar Orvosi Kamara szerint ezek az intézkedések csak tűzoltásra elegendőek – a várakozási időket többek között betegirányítással kellene kiegyenlíteni.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2023/07/31/honapokat-varhatnak-titkos-nyilvantartasokban-betegek-hogy-felkeruljenek-a-korhazi-varolistara/
|
2023-08-01 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
20 perc sem telt el a 60 percesre tervezett, a börtönparancsnokság által engedélyezett interjúból, amelyben épp a róla megjelent, az Átlátszón részletesen bemutatott kötetben szereplő állításokról kérdeztük a ’90-es évek alvilági gyilkosságai (a Fenyő-, és a Prisztás-ügy, az Aranykéz utcai robbantás) miatt 2012 óta börtönben ülő Portik Tamást. A részben még folyamatban lévő bírósági ügyekről is kérdeztük volna Portikot, de a beszélgetés 19. percében besétált a helyiségbe egy Főfelügyelő Úrnak szólított egyenruhás férfi, aki technikai okra hivatkozva leállította az interjút. Hiába kérdeztük, mi a technikai ok, mert a Skype-videó kapcsolat kép- és hangminősége kiváló volt.
Miután az Átlátszón részletes elemzés jelent meg a Nagyfőnök – Portik Tamás és körének felemelkedése és bukása című kötetről (amely cikkben Pintér Sándor szerepére, felelősségére is kitértünk) interjút kértünk Portik Tamástól. A Budapesti Fegyház és Börtön parancsnokának általános helyettese, Rózsahegyi Tamás büntetés-végrehajtási ezredes, büntetés-végrehajtási főtanácsos végül 2023. július 31-én 11 és 12 óra között engedélyezte a Skype-beszélgetést. Hozzátéve: az interjú az intézet sajtóreferensének jelenlétében valósul meg, a hívást ő fogja kezdeményezni.
Ez így is történt, nem sokkal 11 után a bv-százados sajtóreferens és Portik Tamás ott is voltak a videókapcsolat másik végén, a börtön egyik helyiségében. Pár perc előzetes beszélgetés után a Dezső András által írt könyvről, illetve a benne szereplő, vele kapcsolatos állításokról kérdeztük Portikot. Aki válaszolt is. A beszélgetésről készült hangfelvétel 18. percében belépett a helyiségbe egy Főfelügyelő Úrnak nevezett egyenruhás férfi, és közölte:
„Technikai okok miatt meg kell szüntetnünk az interjút.” Aztán ismét azt mondta: „Kérem, szakítsák meg.”
Mármint a videókapcsolatot, amely kiváló minőségű volt. Hiába kérdeztük, mi az oka a megszakításnak, nem kaptunk választ: „Nem mondtak semmit, csak ennyit tudok” – mondta a főfelügyelő. A később telefonon, majd SMS-ben megkeresett sajtóreferens is technikai hibával indokolta a megszakítást. Ami furcsa, hisz a videó kiváló minőségben ment, minden látható és hallható volt. Kérdeztük, ma tudjuk-e folytatni, de a válasz nemleges volt. Hogy akkor mikor folytathatjuk az interjút, és pontosan mi a technikai hiba, arra egyelőre nem kaptunk választ.
Az Átlátszónak adott korábbi, 2015-ös interjújában golyófogónak mondta magukat, a kilencvenes évek éjszakai életének ismert alakjait Portik Tamás. Üzleteik hasznát 70-80 százalékban a politika fölözte le – állította. Nem érezte kétségbeesett, üres vagdalkozásnak, hogy beállt azoknak a sorába, akik minden sötét ügy mögött a magyar bűnüldözést a rendszerváltás óta különböző posztokon irányító Pintér Sándor belügyminisztert látják, de utalt más felső kapcsolatokra is nyolc évvel ezelőtt.
Címlapfotó: Portik Tamás vádlottat elvezetik az ellene és társai ellen emberölés bűntette miatt megismételt eljárásban indult büntetőper első tárgyalásáról a Fővárosi Törvényszéken 2019. március 11-én. MTI/Balogh Zoltán
|
Technikai okokra hivatkozva félbeszakították az Átlátszó Portik Tamással készített börtöninterjúját
|
20 perc sem telt el a 60 percesre tervezett, a börtönparancsnokság által engedélyezett interjúból, amelyben épp a róla megjelent, az Átlátszón részletesen bemutatott kötetben szereplő állításokról kérdeztük a ’90-es évek alvilági gyilkosságai (a Fenyő-, és a Prisztás-ügy, az Aranykéz utcai robbantás) miatt 2012 óta börtönben ülő Portik Tamást. A részben még folyamatban lévő bírósági ügyekről is kérdeztük volna Portikot, de a beszélgetés 19. percében besétált a helyiségbe egy Főfelügyelő Úrnak szólított egyenruhás férfi, aki technikai okra hivatkozva leállította az interjút. Hiába kérdeztük, mi a technikai ok, mert a Skype-videó kapcsolat kép- és hangminősége kiváló volt.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2023/07/31/technikai-okokra-hivatkozva-felbeszakitottak-az-atlatszo-portik-tamassal-keszitett-bortoninterjujat/
|
2023-08-01 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az egészségügyi korrupció Kelet-Európa nagy részén problémát jelent. Romániában a közelmúlt büntetőeljárásai rávilágítanak arra, hogy milyen szerepük van az egészségügyi dolgozóknak a betegellátásból származó források elcsalásában. Lengyelországban az állam több tízmillió eurót fizetett egy fegyverkereskedőnek olyan orvosi berendezésekért, amelyek egy része soha nem került kiszállításra. A járvány alatt kiírt közbeszerzések egy részét olyan cégek nyerték Csehországban, amelyek tanúsítvány nélküli védőmaszkokat értékesítettek. Ez a cikk az OCCRP nemzetközi újságírócsapat egészségügyi korrupcióról szóló kétrészes sorozatának első része.
Sorozatos korrupció a román egészségügyben
2010-ben hat csecsemő halt meg egy bukaresti kórháztűzben. Tíz évvel később ugyanez a kórház még mindig tűzvédelmi engedély nélkül működik. Nem egyedi esetről van szó, ez csak egy a sok kórház közül, amely veszélyezteti a betegek életét a korszerű, a páciensek biztonságát szolgáló berendezések hiánya miatt.
A hiányosságok többsége a koronavírus-járvány alatt, az egészségügy nagymértékű igénybevétele miatt került felszínre. Két év alatt, 2020-ban és 2021-ben tucatnyi kórház gyulladt ki Romániában, a tűzesetek pedig összesen több mint 30 áldozatot követeltek.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2021-es jelentése szerint az utóbbi években Románia jelentősen növelte egészségügyi kiadásait, de az uniós tagállamokkal összevetve továbbra is a rangsor végén található az egészségügyi ráfordításai tekintetében, mind egy főre jutó kiadásokhoz, mind pedig a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva. Még az Egészségügyi Minisztérium is úgy nyilatkozott, hogy a közegészségügyi infrastruktúrák javításra szorulnak, és az eddigi beruházások nem elegendőek a probléma megoldásához.
A szektorban jelen lévő korrupció azonban jelentősen hátráltatja az egészségügy fejlődését. Az infrastruktúra fejlesztésére fordított pénz ugyanis sokszor politikai kapcsolatokkal rendelkező cégek zsebében landol, a kórházak szükségletei pedig háttérbe szorulnak.
2022-ben az Országos Korrupcióellenes Ügyészség több mint 50, a román egészségügyi rendszerben dolgozó személy ellen emelt vádat, köztük volt egy menedzser, hét orvos és három kórházigazgató is.
A román sajtó is vizsgálta az egészségügyi ráfordítások hatékonyságával kapcsolatos hiányosságokat, illetve korrupciót. A Rise Project 2016-ban cikket írt a hiperbár kamrákról, amelyet többek között égési sérülések kezelésére használnak. A berendezés több mint félmillió euróba került, és kiderült, hogy ahelyett, hogy segítene, veszélyes a betegekre. A cég, amely bezsebelte a pénzt az eszközök beszerzéséért, az egykori bukaresti főpolgármester, Sorin Oprescu üzlettársa.
A gyógyszerlobbi ügyeskedései Lengyelországban
A források szűkössége, a személyzeti problémák és a szakemberhiány a korrupció leginkább elterjedt forrásai a lengyel egészségügyben.A rendszer alulfinanszírozottsága az alacsony fizetésekben is megmutatkozik, így nem csoda, hogy az orvosok gyakran a magánszférába kényszerülnek, vagy a külföldi munkavállalás mellett döntenek. Mindezek miatt jellemzően hosszú várakozási időre számíthatnak a betegek – derül ki az Európai Bizottság egészségügyi ellátásban tapasztalható korrupcióról szóló jelentéséből.
A lengyel egészségügyi korrupció másik példáját tárta fel a Frontstory.pl tavaly januári cikke, amely az oltás megtörténtét igazoló Covid-igazolványok kereskedelméről számolt be, a kórház alkalmazottainak részvételével.
A lengyelek többsége többnyire egyetért azzal, hogy az orvosnak adott kenőpénz korrupciónak számít, ugyanakkor a személyes vagy éppen szakmai kapcsolataikat előszeretettel használják fel arra, hogy lefaragják a hosszú várakozási időt és gyorsabb ellátáshoz jussanak. 2022 júliusában vádat emeltek Chodzież egyik kórházának palliatív ellátást vezető orvosa ellen, aki a gyanú szerint néhány száz és több ezer zloty közötti kenőpénzért cserébe betegeket vett fel az osztályára, vagy hosszabbította meg az ellátásukat – annak ellenére, hogy erre nem lett volna szüksége a pácienseknek.
A Bizottság jelentése szerint a közbeszerzési pályázatok szabálytalanságai is problémát jelentenek. A pályázati kiírásokat sokszor az orvosok készítik, akiknek ehhez az ipar képviselőitől is segítséget kell kérniük. Így könnyen olyan feltételeket szabhatnak, amelyek egy cégnek kedveznek, és más indulónak nem is nagyon van esélye a tender elnyerésére. 2022 decemberében őrizetbe vették Witkow város egyik rendelőintézetének igazgatóját, aki a gyanú szerint kenőpénzért cserébe orvosi berendezések szállítására vonatkozó pályázatot dolgozott ki.
Az egészségügyi korrupció egyik legfőbb területe ugyanakkor az állam és a gyógyszerlobbi közötti kapcsolat. 2023 januárjáig 911 esetben emeltek vádat korrupció miatt 12 ember, többek között egy gyógyszergyártó cég képviselője, gyógyszerészek, illetve orvosok ellen, Varsóban és környékén működő egészségügyi intézmények esetében. A gyógyszergyártó cég képviselője a gyanú szerint megállapodott az orvosokkal, hogy fizetségért cserébe az cég által gyártott gyógyszereket írják fel a betegeknek.
A probléma ugyanakkor nem csak egy-egy kisvárosi kórházat vagy orvost érint. Egy 2019-es jelentés szerint a lengyel egészségügyi minisztérium „különösen sérülékeny” a lobbizással, az informális nyomásgyakorlással és a korrupt pályázatokkal szemben, amikor külső szereplőkkel, főként a gyógyszeripar szereplőivel való kapcsolatáról van szó.
Több millió euró fegyverkereskedőtől származó lélegeztetőgépekért
Miközben a világ 2020-ban a COVID-19 járvány ellen küzdött, a lengyel egészségügyi minisztérium egy sor ellentmondásos szerződést írt alá orvosi felszerelések szállítására. Az egyikben hasznavehetetlen maszkokat vásároltak 1,1 millió euróért a miniszter egyik barátjának cégétől. Emellett az állam 44,5 millió euró értékben vásárolt lélegeztetőgépeket – amelyek egy része soha érkezett meg – egy olyan fegyverkereskedő cégétől, akit rejtélyes eltűnése után holtan találták Albániában. A maszkok beszerzésével összefüggő nyomozásnak nem lett vádlottja, a lélegeztetőgépekkel kapcsolatos nyomozást pedig 2021-ben megszüntették.
A Központi Korrupcióellenes Hivatal 2018-2020-as időszakra vonatkozó jelentése szerint az egészségügy a korrupció által leginkább veszélyeztetett területek közé tartozik. És hogy milyen lépések történtek a veszély csökkentése érdekében? A minisztérium dolgozóinak online tanfolyamot szerveztek etikáról, korrupcióellenességről, összeférhetetlenségről. A minisztériumban „az integritás kultúrájának anonim önértékelését” is elvégezték. Ennek eredményei egyelőre még nem ismertek.
A politikus, aki a korrupt pályázatok mögött áll
A cseh egészségügyi ágazat két jelentős korrupciós ügyét egy volt politikus kapcsolja össze egy személyben: Marek Šnajdr. A Dozimetr-ügy néven ismertté vált korrupciós ügy a prágai városházán, az Általános Egészségbiztosító Társaságnál (VZP), továbbá több mint tíz további intézményben tartott rendőrségi razzia után robbant ki tavaly júniusban. A nyomozók szerint a köztisztviselők kenőpénzt fogadtak el a közbeszerzési pályázatok manipulálására.
Marek Šnajdr volt cseh parlamenti képviselőt idén áprilisban vádolták meg vesztegetéssel. Közel 8500 eurót fizetett azért, hogy számára kedvező végkimenetele legyen egy 4,3 millió eurós informatikai szerződésnek, amelyet a VZP kötött. A megbízott informatikai cég nem tudta teljesíteni a szerződésben foglaltakat, ezért jelentős kötbért kellett volna fizetnie. A VZP-nek adott kenőpénz célja az volt, hogy a vállalat ne fizesse ki a büntetést, hanem bontsa fel a szerződést következmények nélkül. Marek Šnajdr tagadja a vádakat.
A politikus a Bulovka-ügyben is vádlott, állítólag szerződéseket manipulált a Bulovka kórházban. A vádirat Šnajdron kívül a bulovkai kórház korábbi igazgatóját és más személyeket is megnevez. A vádlottak állítólag úgy manipulálták a közbeszerzési pályázatokat, hogy azokat előre meghatározott cégek nyerjék. Ugyanezen szereplők ellen folyik nyomozás a Na Františku kórház kapcsán is, itt a korábbi igazgató ellen emeltek vádat, a korrupciós ügyben két tucat vádlott érintett. A rendőrség 2018-ban tartott razziát tartott a két kórházban. Az ügy egyik szereplője, Tomáš Horáček üzletember együttműködött a rendőrséggel, ez tette lehetővé, hogy feltárják a korrupció mértékét. Egyik ügyet sem zárták még le egyelőre, a nyomozás folyamatban van.
Covid csalások Csehországban
A cseh önkormányzatok több mint 8,4 millió eurót költöttek védőfelszerelésekre a koronavírus járvány alatt. Egy cég darabonként több mint 8 euróért, azaz több mint háromezer forintért árult védőmaszkokat.
2020 tavaszán a kormánynak nem sikerült elegendő védőmaszkkal ellátnia az önkormányzatokat, annak ellenére, hogy a politikusok rendre hangsúlyozták, hogy mindent kézben tartanak. Mindez azt eredményezte, hogy végül az egészségügyhöz egyáltalán nem kapcsolódó, Kínával jó kapcsolatokat ápoló cégek kezdtek védőmaszkokat árulni. Köztük volt olyan, ami eredeti profilja szerint textilpelenkákat gyártott, fegyvereket és tűzijátékokat árusított, valamint naperőmű-építéssel foglalkozott.
De miért foglalkozik védőfelszerelés gyártásával egy egészségügyi eszközök gyártásában nem jártas cég? Azért, mert jó üzlet, az állam ugyanis több millió cseh koronát fizetett érte. A ténylegesen egészségügyi berendezéseket gyártó cégek így szép lassan háttérbe szorultak.
A védőmaszkok árusításának feltétele volt, hogy rendelkezniük kell egy EU által jóváhagyott tanúsítvánnyal, ami azt jelenti, hogy a használatuk biztonságos. Ez azonban nem akadályozta meg a hamis, vagy tanúsítvánnyal egyáltalán nem rendelkező eszközök értékesítését.
Az egyik érintett a Black Consulting nevű marketing és PR cég volt. A cég darabonként 8 euró értékben adott el védőfelszerelést az államnak, ezért összesen egymillió eurót kapott. Maszkjaikon egy olyan cég logója szerepelt, ami nem védőmaszkokra, hanem más termékekre bocsát ki tanúsítványt. A szerződés pedig nem tartalmazott semmiféle utalást arra vonatkozóan, hogy a Black Consulting bármilyen tanúsítvánnyal rendelkezne.
David Snášel, a Black Consulting tulajdonosa az Investigace.cz-nek úgy fogalmazott, hogy egyszer felhívta őt egy barátja, aki harmincezer védőmaszkot ajánlott az alkalmazottai számára. Ezt követően Snášel rájött, hogy jó üzletet jelent a védőfelszerelések árusítása, mivel az önkormányzatok egyébként is hiányt szenvednek ezekből. Megírta és elküldte az ajánlatot, egy órán belül kapott is visszajelzést, az üzlet pedig beindult.
|
Korrupció az egészségügyben: egész Kelet-Közép Európa érintett
|
Az egészségügyi korrupció Kelet-Európa nagy részén problémát jelent. Romániában a közelmúlt büntetőeljárásai rávilágítanak arra, hogy milyen szerepük van az egészségügyi dolgozóknak a betegellátásból származó források elcsalásában. Lengyelországban az állam több tízmillió eurót fizetett egy fegyverkereskedőnek olyan orvosi berendezésekért, amelyek egy része soha nem került kiszállításra. A járvány alatt kiírt közbeszerzések egy részét olyan cégek nyerték Csehországban, amelyek tanúsítvány nélküli védőmaszkokat értékesítettek. Ez a cikk az OCCRP nemzetközi újságírócsapat egészségügyi korrupcióról szóló kétrészes sorozatának első része.
| null | 1 |
https://vilagterkep.atlatszo.hu/2023/08/02/korrupcio-az-egeszsegugyben-egesz-kelet-kozep-europa-erintett/
|
2023-08-02 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Bejelentés és engedély nélkül kezdtek fémcölöpöket leverni Örvényesen egy rét-legelő besorolású, kilenchektáros magánterület határán, amelyen mélygarázst, négyszáz fős wellnesshotelt és egyéb létesítményeket tervez építeni a tulajdonos – mondta a Szabad Európának egy helyi, aki nem akart névvel nyilatkozni. Mint mondta, többen is odamentek megnézni a munkálatokat, úgy vélik, körbe akarják keríteni a területet, ami szerintük szabálytalan.
A helyszínen megjelent a tihanyi főépítész és az aljegyző, akik Örvényesért is felelnek. Indulatos szóváltást követően felszólították a munkálatokat végzőket, hogy hagyják abba a cölöpök leverését, mert mezőgazdasági külterületet a helyi építési szabályzat szerint tilos bekeríteni, csak zöld sövény ültethető – mondta a helyi férfi, hozzátéve, hogy a munkások levonultak, de egy óra múlva visszatértek, és folytatták a cölöpök leverését.
Ehhez kapcsolódóan: A Balaton túl van tűrőképessége határán
A helyiek szerint másnap már nem folytatódott a munka, nem értek körbe a cölöpökkel. Azt hivatalosan továbbra sem tudják, hogy mi volt a cölöpverés célja, arra gyanakodnak, hogy egy könnyű drótkerítéssel akarták lekeríteni a hatalmas, 126 focipályának megfelelő zöldterületet, amely majdnem a Balaton partjáig nyúlik a nemzeti park határában.
A munkálatok közben traktorral bementek a nádasig, ahol védett növények és állatok élnek, ezt saját szemével látta, fotókat is készített. Valószínűleg a telekhatáron dolgoztak, de szerinte már az is védett övezetnek minősül, egy mocsaras-lápos terület nádassal, mintegy harminc méterre a természetes vízparttól.
Ha ott hotel épül, az lesz az első, hogy kiirtják ezt a mocsaras-lápos területet. A büntetés felső határa hárommillió forint, ami elhanyagolható összeg a tervezett beruházás költségvetéséhez képest – mondta a helybeli.
Korábbi cikkünk a témában: „Átverték a képviselő-testületet?” Tiltakoznak a vízi banánozás ellen Balatonvilágoson
Tavasszal tartott tájékoztatót a tulajdonos képviseletében Somorjai Imre, aki jelenleg el van tiltva a cégvezetéstől, ezért hivatalosan a felesége a vállalkozás vezetője. Néhány helyit vártak, de a 170 fős falu lakosai közül csaknem 120-an elmentek, alig fértek be a faluházba – mondta. Indulatos bekiabálások hangzottak el, a vállalkozó ragaszkodott hozzá, hogy valamit mindenképpen építeni fog oda. Az eredeti tervek egy négyszáz fős wellnesshotelről és a hozzá tartozó 12 ezer négyzetméteres mélygarázsról és egyéb épületekről szóltak.
Mint mondta, a beruházás engedélyezetetéséhez először az önkormányzatnak belterületté kellene nyilvánítania a területet. A helyiek attól félnek, hogy a négyfős képviselő-testület megvehető. Szerintük egy ilyen szálloda túl nagy pusztítással járna, természeti értékek vesznének el a Balaton egyik utolsó érintetlen, természetes partszakaszán.
A helyiek petíciót is indítottak májusban, amit már több mint ötezren aláírtak.
Polgármester: „Örvényes törvényes”
Bejelentést kaptak arról, hogy a területen kerítést építenek, fém szőlőkarókat vernek le a terület határánál – mondta a Szabad Európának Huszár Zoltán független polgármester. Hétfőn tartanak megbeszélést az önkormányzatban, azt követően tájékoztatják a tulajdonost arról, hogy lehet-e azon a területen kerítést építeni, vagy sem – tette hozzá.
Ő úgy tudja, hogy nem, mert a főépítész határozottan állítja, hogy a helyi építési szabályzat szerint külterületen nem lehet.
Ehhez kapcsolódóan: Mit bír még ki a Balaton?
A polgármester szerint a tulajdonosnak korábban többször volt olyan kifogása, hogy a horgászok az ő területén keresztül mennek le a tóparthoz, vagy egyes nyaralótulajdonosok egy-két méterrel kijjebb tették a kerítésüket, ami már az ő területe, ahová szerinte zöldhulladékot is leraktak. A terület a polgármester szerint nem védett, ugyanolyan külterület, mint amit máshol beépítettek, például a hétvégi házas Fürdőtelepet.
Hangsúlyozta: Örvényes önkormányzata már bizonyította, hogy természetvédő, mert 2001-ben hitelből megcsinálták a csatornarendszert, amely a nyaralókat is érintette, a szennyvíz így nem tudott a Balaton vizébe szivárogni. Azóta is igyekeznek a természet védelmét szem előtt tartani, de a másik oldalról meg az a helyzet, hogy míg a környező településeken a fejlesztések hatására hatvan–kétszázmilliós az éves bevétel, addig Örvényes 32 millióból gazdálkodik, amiből maximum évi egymillió jut fejlesztésre – mondta Huszár Zoltán.
Azt ígérte a helyieknek és a nyaralótulajdonosoknak, hogy bármilyen terv esetén tájékoztatják őket, figyelembe fogják venni a véleményüket.
„Itt nem lehet semmiféle sumákolás. Amit a helyi lakosság szeretne, annak kell lennie, persze a demokratikus szabályokat betartva” – fogalmazott.
Kertész Ádám
Kertész Ádám a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének külsős újságíró munkatársa. Több mint húsz éve van a pályán, ezalatt számos szerkesztőségben dolgozott, egyebek mellett az InfoRádió, a Független Hírügynökség, a Kossuth rádió, a TV2, a Hír TV és több online hírportál munkatársa is volt.
Vezetett rádióműsort, szerkesztett tévéműsort, tudósított, riportokat készített híradókba, hírműsorokba, cikkeket írt, hírt szerkesztett, a szakma szinte minden területén szerzett tapasztalatokat.
|
A védett Balaton-part közelében szabálytalanul kezdhettek munkálatokba Örvényesen
|
Traktorral forgolódtak az érintetlen örvényesi Balaton-part közelében egy magánterület határában, miközben cölöpöket vertek le, amit hatósági felszólítás ellenére is folytattak. A helyiek szerint a terület tulajdonosa négyszáz fős szállodát és mélygarázst tervez oda építeni, ami ellen tiltakoznak. A polgármester szerint csak a helyiek beleegyezésével épülhet ott bármi.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/a-vedett-balaton-part-kozeleben-szabalytalanul-kezdhettek-munkalatokba-orvenyesen/32532645.html
|
2023-08-03 12:23:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
Bod Péter;
Lázár János;Mezőhegyes;Mezőhegyesi Ménesbirtok;
2023-08-01 10:05:00
Dől a pénz Mezőhegyesre, a vemhes üszők 3,3 milliárdba kerülő vízágya csak apróság
Óriási pénzekkel tömték ki a miniszter irányítása alatt álló mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t. Most éppen 3,3 milliárd forintért vemhes üszőknek készülnek itt a vízágyak, amire felkapta az ország a fejét. Pedig ez aprópénz az ottani büdzsében.
Lázár János szereti a tettek emberének mutatni magát. Ezt tette közvetlenül első politikai bukása után 2018 októberében, amikor vidéki száműzetése részeként a Békés megyei Mezőhegyesre érkezett, ahol a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. kormánybiztosa lett. Első munkanapján hitvallásszerűen úgy fogalmazott: „Szeretném megmutatni, hogy nemcsak beszélni tudok az ország ügyeiről, nemcsak beszélni tudok kormányinfókon a kormányzat működéséről, hanem amiről beszélek az országgal kapcsolatban, azt meg is tudom valósítani. Jó kihívásnak is tartom ezt a lehetőséget, hogy bebizonyítsam, nemcsak beszélni, de cselekedni is tudni kell. Szeretnék ennek a vállalatnak jó tulajdonosa lenni.”
Munkához látott, de a dolgokat – hogy egészen finoman fogalmazzunk – nem bízta a véletlenre. A Ménesbirtok még Lázár megérkezése előtt 15 milliárd forintos állami támogatást kapott. Az összeg nagysága nem kizárólag önmagában megdöbbentő, ám annak fényében különösen, hogy abban az évben a cég árbevétele 5,6 milliárd forint volt. Az aránytalanság egészen nyilvánvaló. A sajtóba ezekben a napokban a mezőhegyesi Ménesbirtok azzal a hírrel került bele, hogy 3,3 milliárd forintból két új istállót építenek a teheneknek. Az első épület százötven férőhelyes lesz, ahol 8-15 hónapos növendékállatok kapnak helyet. A másodikban, a négyszáz férőhelyesben alakítják ki az elhíresült vízágyakat a vemhes üszőknek.
De nézzük a történtet az elejéről. Tehát jött 2018-ban Lázár, 15 milliárd forinttal együtt a 8200 hektár termőföldön és 1500 hektár erdőn gazdálkodó agrárcéghez, amelynek tevékenységének nagyon fontos része az állattartás, ezen belül a ló- és a tehéntenyésztés.
Öt éven belül Magyarország, tíz éven belül Európa legjobb agrárcégévé kell válnia a Ménesbirtoknak – ahogyan ez egy, a Népszavában megjelent cikkben olvasható. Jól hangzó lózung, mert nyilvánvaló módon ebben a Lázár hirdette versenyben soha nem derül ki a végeredmény.
Lázár öt éve még arról vizionált, hogy az általa vezetett mezőhegyesi cég tevékeny szerepet vállal a leszakadó Békés megye felzárkóztatásában. Csak azzal az aprósággal nem vetett számot, hogy egy szerény árbevételű cég erre a legjobb szándéka ellenére is képtelen. Az uniós pályázatokon amúgy jól szereplő Békés megyébe 2020-ig megközelítőleg 1000 milliárd forint brüsszeli pénz érkezett, és ez sem volt képes megállítani a térség lecsúszását. Ezek a tények.
Lázár János gigantikus mezőhegyesi terveinek megvalósulását kétarcúnak lehet mondani. Egyfelől megérkezése óta szinte mindenre van pénz. Ezt jelzi, hogy egymilliárd forintért felújították és a 2021-es tanévnyitóra átadták a mezőhegyesi szakképző iskola központi épületét, 9 milliárd forintért fejlesztik az agrárcég öntözési rendszerét, ami addig is az egyik legkorszerűbb ilyen jellegű rendszer volt az országban. Mellette 3,3 milliárd forintért négycsillagos szállodát építenek Mezőhegyesen, ami elsősorban a lovasturizmus igényeit szolgálja. A 16 szobás szálloda építése, ahogyan az az RTL Híradójában elhangzott, szobánként 200 millió forintba kerül. Nehéz elképzelni azt a megvalósíthatósági tanulmányt, ami alapján indokolt lehet ez a beruházás, mert a megtérülési idő – ha ez egyáltalán tényező – olyan messzeségbe tolódik, ami üzleti alapon aligha volna vállalható.
Ám találtunk egy mindenen túltevő számot. Az agrarszektor.hu-n még 2021. november elején vallott Lázár János: Óriási terjeszkedésbe kezdene a mezőhegyesi Ménesbirtok címmel jelent meg cikk, amiben szó szerint az szerepel, hogy immár a Jövő Nemzedéke Földje Alapítvány tulajdonában és vagyonkezelői jogában lévő Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t addig az időpontig a kormány összesen 43 milliárd forint tőkével támogatta. Hogy ez milyen tételekből jön össze, a cikkből nem derül ki.
Visszatérve a kétarcúságra, a valóság talaján maradva fontos jelezni, hogy a grandiózus fejlesztésekhez és a céget tulajdonló alapítványba áramló összegekhez mérten lényegesen szerényebbek a gazdálkodásról hírt hozó számok. Bár az éves árbevétel növekedett a 2018-ban jelzett összeghez képest, de nagy áttörésnek nem értékelhető, hogy 2021-ben 8 milliárd, míg 2022-ben 9,7 milliárd forintot értek el viszonylag jelentős adózott nyereség után. A cég még a gyenge gazdasággal rendelkező Békés megyében is kicsinek számít, mert az országos céges top 500-ba a Viharsarokból 40-60 milliárdos éves forgalommal lehet bekerülni. Igaz, csak a lista végére.
Könnyedén jelentheti ki ezek után Lázár János, amikor a szállodaépítés költségei felől érdeklődik a sajtó, hogy az ahhoz szükséges pénzt saját forrásból fedezik. Nagyjából hasonló a helyzet a mostani istállóépítésekkel is. Akit kitömnek pénzzel az azt vesz meg és azt épít, ami neki tetszik. Igaz, egy uniós pályázatnak köszönhetően az istállóépítés 3,3 milliárdos összköltségéből 1,2 milliárd forintot a közös európai kasszából nyeri el a mezőhegyesi agrárcég.
Persze érdekesség az eddig megismerteken túl is található a vemhes üszőknek készülő vízágyas istállókkal kapcsolatban. A beruházás kivitelezője a hárommillió forintos alaptőkével rendelkező mórahalmi A-Mezőgép Kft. lesz, amelynek legutolsó, 2022-es pénzügyi beszámolója szerint abban az évben 353 millió forint volt az árbevétele, a létszám adatai alapján öt embert foglalkoztat. Ha jól számolunk, utóbbi öt-hat gazdálkodási évének összesített árbevétele sem érte el a most elnyert beruházásra fordított összeget.
|
Dől a pénz Mezőhegyesre, a vemhes üszők 3,3 milliárdba kerülő vízágya csak apróság
|
Lázár János szereti a tettek emberének mutatni magát. Ezt tette közvetlenül első politikai bukása után 2018 októberében, amikor vidéki száműzetése részeként a Békés megyei Mezőhegyesre érkezett, ahol a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. kormánybiztosa lett. Első munkanapján hitvallásszerűen úgy fogalmazott: „Szeretném megmutatni, hogy nemcsak beszélni tudok az ország ügyeiről, nemcsak beszélni tudok kormányinfókon a kormányzat működéséről, hanem amiről beszélek az országgal kapcsolatban, azt meg is tudom valósítani. Jó kihívásnak is tartom ezt a lehetőséget, hogy bebizonyítsam, nemcsak beszélni, de cselekedni is tudni kell. Szeretnék ennek a vállalatnak jó tulajdonosa lenni.”
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3203860_lazar-janos-mezohegyesi-menesbirtok-tangazdasag-budzse
|
2023-08-01 22:01:00
| true | null | null |
Népszava
|
Bóka Tibor bíró – megjegyezve: “az időhúzás teljesen egyértelmű” – azzal érvelt a halasztás mellett, hogy a csere után jogi képviselője van ugyan, de “nem jelenthetjük ki azt, hogy a harmadrendű vádlottnak védője van”, mivel alig pár órája lehetett a felkészülésre.
A bíróság érdemi vizsgálat nélkül utasította el az elsőrendű vádlott és védője ismételt kérését, hogy szüntessék meg az egyetem egykori gazdasági főigazgatójának előzetes letartóztatását.
Bóka Tibor emlékeztetett arra, hogy a múlt kedden már elutasítottak egy ilyen beadványt, újabb körülmény pedig azóta nem merült fel. Hozzátette: az érintett és néhány más vádlott meghallgatása után vissza lehet térni a kérésre.
“Ha valakinek, akkor nekem nem áll érdekemen semmi módon sem ennek az eljárásnak az elhúzása” – indokolta I. Gábor elsőrendű vádlott felszólalásában a kérését, hozzátéve, a nyomozás tavaly decemberi lezárása óta rajta kívül álló okok miatt semmi nem történt érdemben az ügyben.
“A huszonkilencedik hónapot kezdtem meg előzetes letartóztatásban, és sehol, semmilyen fórumon nem tudtam érdemi védekezést előterjeszteni” – tette hozzá a férfi.
Szeptember 18-án indult a per, ám mivel az elsőrendű vádlottnak nem volt védője (egyiket a bíróság zárta ki, egy visszaadta megbízását, egynek pedig a vádlott mondott fel), az eljárás érdemi része csak e hét hétfőjén kezdődhetett meg.
Huszonhét ember ellen folyik eljárás költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények – egyebek mellett okirat-hamisítás, csalás és pénzmosás – miatt.
A vádirat múlt hétfői, csaknem három órán át tartó ismertetése során elhangzott: az elsőrendű vádlott olyan szerveződést hozott létre, amely valótlan okiratok alapján fizetett ki különböző összegeket, valamint úgy befolyásolt közbeszerzési pályázatokat, hogy az a cég jusson előnyhöz, illetve nyerjen, amelyik megfizeti a pályázati érték “visszavárt” nyolc-tíz százalékát.
A Nyári Roland ügyész által ismertetett vádirat szerint előfordult, hogy cégre szabott pályázatot írtak ki, miként az is, hogy egy indulót tájékoztattak a riválisok árajánlatáról, hogy alá tudjon ígérni, de az is, hogy “teljesítési szándék nélküli” cégekkel kötöttek szerződést, így szivattyúzva ki összegeket az egyetem számlájáról.
Múlt hétfő délután, valamint kedden és szerdán egész nap a védői beadványok elbírálásával foglalkozott Bóka Tibor tanácsa. A beadványok némelyike a tárgyalás felfüggesztését indítványozta, míg mások egyes vádlottak ügyének különválasztását kezdeményezték. Egyik esetben sem adott helyt a kezdeményezéseknek a bíróság.
A Pécsi Ítélőtábla büntetőkollégiumának vezetője május végén azt közölte az MTI-vel: a táblabíróság elfogultsága indokolja, hogy az ügyet illetékességi területükön kívül tárgyalják.
|
Pécsi vesztegetés: előzetesben marad a fővádlott
|
November 12-én folytatódik a Győri Törvényszéken a pécsi egyetemi vesztegetési ügy büntetőperének tárgyalása. A bíróság azért döntött így, mert hétfőn védőváltást jelentett be a harmadrendű vádlott.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2012/10/08/pecsi-vesztegetes-elozetesben-marad-a-fovadlott/
|
2012-10-08 11:45:00
| true | null | null |
24.hu
|
A város szeretné az E-Star Alternatív Nyrt.-vel való mindennemű együttműködését, valamint a felek közötti jogvitát végérvényesen lezárni, aminek érdekében az elmúlt hetekben tárgyalásokat folytatott a céggel. Az egyeztetések során az önkormányzat több alternatívát is felajánlott a pénzügyi kérdések rendezésére, továbbá a cég által a város több intézményében felszerelt fűtőberendezések megvételére.
“Az E-Star Alternatív Nyrt. az ajánlatokra nem adott választ, és a felszerelt fűtőeszközök segítségével, – miként korábban a cég számára átadott, mostanra viszont ismét az önkormányzat kezében lévő földgázvásárlási kvóta visszatartásával – zsarolni próbálja a várost, belekényszerítve az önkormányzatot egy előnytelen együttműködésbe.
Az önkormányzat szerint jól látható, hogy „az egyre komolyabb pénzügyi gondokkal küzdő cég mostanra már nem válogat a módszerek között, és csalással, zsarolással, valamint egyéb alvilági módszerekkel akarja kikényszeríteni a magyar adófizetők pénzét”– tájékoztatta Göbl Vilmos sajtóreferens kedden az MTI-t.
A hódmezővásárhelyi önkormányzat valamennyi érintett intézményébe saját fűtési rendszereket vásárol, amelyek segítségével 100 százalékban saját maga gondoskodik a fűtésről mind az idei, mind az elkövetkező fűtési időszakokban. Javasolják, hogy valamennyi „az E-Star Alternatív Nyrt. által átvert, megkárosított és zsarolással egy előnytelen együttműködés fogságában tartott önkormányzat” hasonlóképpen járjon el.”
Az E-Star leányvállalata, az RFV ESCO Kft. és a hódmezővásárhelyi önkormányzat 2006-ban kötött megállapodást, mely szerint a cég fűtéskorszerűsítési projekt részeként biztosította 12 önkormányzati intézmény fűtőberendezéseinek fenntartását és hőszolgáltatást.
|
Nincs megállapodás Hódmezővásárhely és az E-Star között
|
Nem született megállapodás a vitás kérdésekről a hódmezővásárhelyi önkormányzat és az E-Star Alternatív Nyrt. között, ezért saját maga gondoskodik a fűtésről.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2012/10/09/nincs-megallapodas-a-vasarhelyi-onkormanyzat-es-az-e-star-kozott/
|
2012-10-09 13:02:00
| true | null | null |
24.hu
|
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, ígéretéhez híven pert indított a HírTV ellen, az április 29-én bemutatott „Pancsolt bor” c. műsor miatt, amelynek készítői azt állították, hogy Gyurcsány Ferenc 1984-ben írott főiskolai szakdolgozata plágium.
A benyújtott kereset részletesen fölsorolja azokat az adásban tetten érhető manipulációkat, amelyek révén a műsor valószínűsíteni kívánta ezt az állítást.
A Fővárosi Törvényszék ma kihirdetett elsőfokú ítéletében igazságot szolgáltatott a volt miniszterelnöknek, amikor megállapította: a műsor a keresetben fölsorolt állításokkal azt a hamis látszatot keltette, hogy Gyurcsány Ferenc plagizált, vagyis hogy szakdolgozatában jogsértő módon használta föl Rozs Szabolcs diplomamunkájának egyes részleteit.
A bíróság ezért ítéletében helyreigazításra kötelezte a televíziót, mind az eredeti adásra, mind annak (esetleg más címen bemutatott) ismétléseire vonatkozóan.
|
Gyurcsány pert nyert
|
A Fővárosi Törvényszék igazságot szolgáltatott Gyurcsány Ferencnek a HírTV ellen.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2012/08/28/gyurcsany-pert-nyert/
|
2012-08-28 13:34:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Bloomberg IMF-ellenes kampányként értékeli az Orbán-kormány hirdetéseit, amelyek a nagyobb napilapokban jelentek meg. A hírügynökség felidézi, hogy a magyar kormány 11 hónapja kért pénzügyi segítséget.
Időközben kiderült, hogy a Miniszterelnökség az I.M.G. Inter Media Group Kft.-vel szerződött arra, hogy bemutassa a társadalom széles körének az IMF-EU-megállapodás állását, a tárgyalás sarkalatos pontjainak részleteit.
A kormány szerint a magyar lakosság „tájékoztatása érdekében előre nem látható okból és rendkívüli sürgősséggel médiakampány megindítása vált szükségessé” a szerződés, amely 35 napig hatályos.
A dokumentum egyebek között rögzíti, hogy a médiakampányban olyan kifejezésekre kell törekedni, amelyekkel az emberek könnyen tudnak azonosulni. A keddre meghirdetett jelszavak már meg is jelentek: “Nem engedünk az IMF-nek!”, “Nem adjuk fel Magyarország függetlenségét”.
|
200 millióért az IMF ellen
|
A kormány mintegy bruttó kétszázmillió forintot költ a médiakampányra.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2012/10/09/200-millioert-az-imf-ellen/
|
2012-10-09 13:53:00
| true | null | null |
24.hu
|
Budapest - Újabb előjogot szavazhatnak meg maguknak az országgyűlési képviselők? Matolcsy György (57) nemzetgazdasági miniszter azt szeretné, hogy a nyugdíjas közalkalmazottak válasszanak a bérük és az ellátásuk között. A politikusok azonban újra kivételt tehetnek magukkal.
– A közszférában megszűnik az a lehetőség, hogy a munkavállaló egyszerre kapjon munkabért és nyugdíjat – ismertette a múlt héten a megszorítási csomagja egyik részletét a nemzetgazdasági tárcavezető.
Márpedig szép számmal vannak nyugdíjas korú képviselők a parlamentben. A Blikk kiszámolta, hogy 44 olyan honatya és honanya ül a padokban, aki már elérte a nyugdíjkorhatárt, vagy éppen az idén tölti be a 62. életévét. Ehhez jön még Törő Gábor (50) és Gulyás Dénes (58) fideszes képviselő, aki korkedvezményes járadékot kap, párttársukat, Berényi Lászlót (51) pedig egy régi baleset miatt leszázalékolták. Ennek ellenére a vagyonnyilatkozatban mindössze nyolcan vallották be az állami ellátást.
A politikusok ujja azért is megremeghet a szavazógombon, mert az amúgy sem alacsony nyugdíj mellett szépen is keresnek. Fónagy János (70) fideszes államtitkár 1,2 milliós fizetése és majd 200 ezres nyugdíja között kellene hogy válasszon. Ő még a 140 ezres nyugdíjra jogosult, de 1,1 milliót kereső Pintér Sándor (64) belügyminiszternél is nagyobb fizetést kap, mert államtitkár és képviselő is egyben. Ezért nem kizárt, hogy a politikusok igyekeznének kibújni a törvény alól. Erre enged következtetni, hogy amikor nyáron szóba került: 62 év felett senki ne dolgozhasson a közszférában, ők különleges státusukra hivatkoztak. Hasonlóan érvelt most a nyugdíjak kérdésében a KDNP-s Rubovszky György (68).
– Nekünk nincs fizetésünk, mi tiszteletdíjat kapunk – magyarázta a Blikknek a szintén nyugdíjaskorú Rubovszky. A nyugdíj elvesztésének ötletétől nem repesett a fideszes Turi-Kovács Béla (77) sem.
– A javaslatot a kormány még nem tárgyalta, az csak egy ötlet – vágta rá kérdésünkre. Ám mint mondta, ha arra kerül a sor, úgy kész lesz lemondani a „rendkívül szerény" – Turi-Kovács vagyonnyilatkozata szerint havi 120 ezer forintos – ellátásáról.
Szintén óvatosan fogalmazott a KDNP-s Varga László (76) is, aki 330 ezer forintos járandóságot tüntetett fel, igaz, ennek nagy részét a református egyháztól kapja mint nyugalmazott lelkész.
– Az én állami nyugdíjam csak 65 ezer forint havonta. Ha Matolcsy György úgy akarja, én erről az összegről lemondok – állította Varga, ám az ellátás másik, nagyobbik részéről már nem mondott semmit.
|
Nyugdíjasként is kereshetnek a képviselők
|
Nem járna egyszerre fizetés és nyugdíj a közszféra idős dolgozóinak. A képviselők kivételek?
| null | 1 |
https://www.blikk.hu/aktualis/nyugdijaskent-is-kereshetnek-a-kepviselok/tdesl3g
|
2012-10-08 14:04:00
| true | null | null |
Blikk
|
Várhatóan nettó 170 millió forintba kerül majd a 2013. január 1-jével létrejövő, 349 tagú Országgyűlési Őrség ruházata. Az őrök zöld-fekete színű, bizonyos helyeken bordó díszítéssel ellátott egyenruhát viselnek majd – közölte csütörtökön az Országgyűlés Sajtószolgálata, amelyet annak kapcsán keresett meg az MTI, hogy az elmúlt időszakban több, az őrséggel összefüggő szerződés adatait is közzétették a parlamenti honlapon.
Az Országgyűlési Őrség gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat 2013. január 1-jétől az Országgyűlés Hivatala látja el, így a szervezet megalakulásával kapcsolatos kiadásoknak, így a ruházat beszerzésének fedezete is az Országgyűlés Hivatalához került.
Az őrség egyenruhája minden más fegyveres szervétől eltér majd formájában, kialakításában és színében egyaránt. A tervezést a honvédség és a rendőrség különböző szervezeteinek egyenruhaellátásával, valamint hadtörténettel foglalkozó munkatársai, továbbá más szakértők is segítették – olvasható a sajtószolgálat tájékoztatásában, amelyben hozzáteszik: törekedtek arra, hogy az alapfelszerelés költsége ne haladja meg a más fegyveres szerveknél hasonló, reprezentatív feladatokat ellátó őrök ruházatára szánt keretösszeget.
Az Országgyűlési Őrség egyenruhája – írták – alapvetően zöld-fekete színű lesz, bizonyos helyeken bordó díszítéssel, az öltözetek pedig zubbonyból, nadrágból, valamint két garnitúra (vékony és vastag) alsó- és felső-aláöltözetből állnak majd. A többfunkciós egyenruhákból 390-et szereznek be, mindenki egy garnitúrát kap, továbbá rendeltek belőle 15 százalék tartalékot.
Emellett méretre szabott társasági öltözetet is beszerez a hivatal. A díszelgési feladatokat is ellátóknak két öltönyt osztanak ki, a feladataikat döntően polgári ruhában ellátók viszont nem kapnak ilyen egyenruhát.
Az őrség hivatásos állományának személyenként két – a feladataikat polgári ruhában ellátóknak egy – szolgálati gyakorló ruházatot is kiszállítanak.
A ruházatra fordított kiadások várhatóan nettó 170 millió forintot tesznek majd ki – közölték, jelezve egyúttal, hogy a parlamenti honlapon folyamatosan közzéteszik a beszerzéssel kapcsolatos szerződéseket. Az eddig nyilvánosságra hozott adatokból kiderül, hogy például a többfunkciós szolgálati ruházat összesen 68,5 millió forintba, a társasági egyenruhák 25,3 millióba, a szolgálati gyakorlóruhák 18,8 millióba, a pólók 9,3 millióba, a fekete férfi félcipők 6,6 millióba, az egyenruha-kiegészítők pedig 16,6 millió forintba kerülnek. Utóbbi tételből 9,8 milliót egy paszománykészítőnek fizet ki a hivatal.
A Belügyminisztériumnak a napokban közzétett rendelettervezete szerint az Országgyűlési Őrségnél az “objektumvédelmi feladatok ellátására rendszeresített szolgálati beosztások esetében az egészségi alkalmassági vizsgálatoknál férfiak esetében minimum 180 centiméter, nők esetében minimum 170 centiméter testmagasság a megkövetelt”. Ezt a kritériumot azonban csak azoknál vennék figyelembe, akik a 2013. március 1-jét követően kerülnek be az őrségbe.
A parlament áprilisban az új országgyűlési törvény elfogadásával döntött arról, hogy 2013. január 1-jén létrejön az Országgyűlési Őrség, a házelnök irányítása alatt álló fegyveres szerv. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy az önálló költségvetési szervként működő őrségnek feladata lesz egyebek mellett a házelnök személyi védelme, az Országház és az Országgyűlési Irodaház biztosítása, tűzbiztonsági és protokolláris feladatok ellátása.
|
170 millióba kerül az országgyűlési őrök ruházata
|
A többfunkciós egyenruhákból 390-et szereznek be. A 349 tagú őrségből mindenki egy garnitúrát kap, a maradék tartalék.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2012/10/11/170-millioba-kerul-az-orszaggyulesi-orok-ruhazata/
|
2012-10-11 16:54:00
| true | null | null |
24.hu
|
A polgármester közleményében azt írta: a politikai ellenfeleik által kezdeményezett 19 ügyből mára 17 befejeződött, a feljelentések alaptalannak bizonyultak. Jelenleg még két eljárás van folyamatban, az egyik a 2011. május 1-jei beszédével összefüggésben rágalmazás miatt.
Hozzátette: a sporttámogatásokkal kapcsolatban fideszes képviselők tettek feljelentést, az FC Ajka Sportklub 2008-ban leváltott elnökének vádjai alapján.
Az ügyészség a vádemelésről szóló közleményében szó szerint a feljelentés szövegét idézi, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a vállalkozóval kötött mindösszesen 10,7 millió forint összegű szerződés nem útépítésről, hanem egy megrongálódott járda javításáról, a csingeri park és egy bódéi murvás út megépítéséről szól – írta Schwartz Béla. Hozzátette: a vádemelésről a sajtóból értesült, és nem igaz az a vád, miszerint fiktív szerződés alapján kétszer fizették ki egy út megépítését.
|
Politikai leszámolást gyanít az ajkai polgármester
|
Ajka szocialista polgármestere szerint elszámoltatás címén leszámolás folyik ellenük, a választások óta 19 eljárást kezdeményeztek a város MSZP-s vezetése ellen. Schwartz Béla ezt csütörtökön annak kapcsán közölte, hogy vádat emeltek ellene hűtlen kezelés és zsarolás miatt.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2012/10/11/politikai-leszamolast-gyanit-az-ajkai-polgarmester/
|
2012-10-11 17:34:00
| true | null | null |
24.hu
|
A 27 milliárd forintos jachton pihenő Mészáros Lőrinc és a 299 forintos Hell jegeskávét fogyasztó Várkonyi Andrea képe mellett Tiborcz István ingatlanportfóliójának aktuális állásával kezdődött a hét. Eszerint a miniszterelnök családja az ötcsillagos prémiumhotelek piacának legfőbb szereplője Magyarországon.
Mit tudunk? A Tiborcz-féle ingatlanérdekeltségek listája a Válasz Online gyűjtése alapján annál is tekintélyesebb, mint amit idáig láthattunk. A lap 36, Tiborcz Istvánhoz köthető projektet szedett össze.
Miből? A közvetlenül Tiborczhoz tartozó BDPST Group ingatlanvagyonán túl januárban egy azóta eltüntetett NAV-adatbázisból derültek ki a titkos magántőkealapok tényleges tulajdonosai. Ezekből egy sor további Tiborcz-érdekeltségre derült fény.
Felfejtett szálak: Orbán Ráchel férje több projektben a BDPST-tel közvetlen tulajdonos, máshol a Diófa Alapkezelő Zrt.-n, vagy pedig az Equilor Alapkezelő Zrt.-n keresztül jelenik meg, jellemzően résztulajdonosként. Az Equilor papíron nem az övé, hanem azé a Hornung Ároné, akinek szerepéről a Jellinek-pénzek sorsa kapcsán írtunk részletesen.
Számokban: a Tiborcz-érdekeltségnek tekintett projektek a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy-pályázataból összesen közel 30 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást, valamint 133 milliárdnyi kormányzati befektetést és 180 milliárd forint „baráti” és állami hitelt kaptak.
Hotelbiznisz: a 36 listázott Tiborcz-érdekeltség közül 14 prémium kategóriás hotel, illetve szállodafejlesztés. Ez a meglévő ötcsillagos kínálathoz képest is rendkívül jelentős szegmenst képvisel.
Hol? A portfólió gyorsan bővül: a hét, már működő szálloda mellett hét másikat most építenek vagy alakítanak át. Előbbieket a nagyítható térképünkön kék, az újakat vörös színnel jelöltük.
Budapesten az ötcsillagos, de kisebb Verno House, valamint a D8 és a MOL-torony közelében felhúzott Radisson BudaPart után hamarosan nyílik a Vörösmarty térnél az új luxushotel, a Hotel Dorothea. Utána a még nagyobb Sofitel következik, majd a felújítás után jön a Jellinektől megvett Gellért Szálló. A három együtt majdnem ezer új topkategriás szállodai szobát jelent Budapesten.
Vidéken a legismertebb turai kastély eltörpül az épülő hévízi gyógyszálló mellett, de a BDPST érdekelt az első vidéki, Debrecenben nyíló Hiltonban, és övék a Mészáros Lőrinctől átvett tarcali Andrássy Kúria is. Az Equilor ötcsillagos hotelt épít Tokajban és Sárváron, újítanak Galyatetőn (ez szintén Mészárosé volt korábban), és ott van a szántódi BalaLand, ahol Orbán Ráchel nyitott nemrég bababoltot.
Globális láncok: több Tiborcz-közeli szállodát a nagy láncok, a Marriott, az InterContinental, a Radisson és a Hilton fognak üzemeltetni. Tiborcz a kisebb luxusszállóit saját kézben tartja, ezekre “Botaniq Collection” néven épít új brandet.
Mit mond? “Bizonyos értelemben társadalmi felelősségvállalásként értelmezem a befektetéseink jó részét is, hiszen az ingatlanfejlesztési piaci tevékenységünk egyfelől nyilván üzleti döntéseken alapul, másfelől azonban társadalmi szintű értékmentés” – állítja Tiborcz egy friss interjúban. Szerinte a brit legénybúcsúsoknál Budapest többet érdemel, és a fejlesztésekkel ehhez teremti meg a kínálatot.
Piacszerzés: a folyamatban lévő fejlesztésekkel Tiborcz Istvánnak tucatnyi topkategóriás szállodában lesz tulajdona vagy egyéb érdekeltsége. Jelenleg 25, ötcsillagos hotel működik Magyarországon, vagyis a prémium hotelek harmadában-felében hamarosan Orbán Viktor családjának személyes érdekeltsége lesz.
|
A turai kastély csak a kezdet volt, Tiborcznak már tucatnyi ötcsillagos szállodában van érdekeltsége
|
A 36 Tiborcz-érdekeltség közül 14 prémium kategóriás hotel, illetve szállodafejlesztés.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20230808/a-turai-kastely-csak-a-kezdet-volt-tiborcznak-mar-tucatnyi-otcsillagos-szallodaban-van-erdekeltsege/
|
2023-08-08 10:22:10
| true | null | null |
G7
|
Az ügyészség – állampolgári feljelentés alapján – a kormányzati portál közbeszerzési pályázatával kapcsolatban rendelte el a nyomozást.
A kormanyszóvivo.hu július közepén indult, célja a kormány szerint az volt, hogy az országban bárhonnan online nyomon követhetővé teszi a kormányszóvivői tájékoztatókat. Daróczi Dávid kormányszóvivő akkor elmondta, hogy az oldal létrehozása, az eszközökkel együtt, 200 millió forintba került. Ebben egyévnyi üzemeltetés költsége is benne van. A közbeszerzési eljárást a Synergon Nyrt. és a HP nyerte meg, az internetes oldalt a Kopint Datorg Zrt. üzemelteti – mondta akkor.
|
Nyomoznak a kormányzati portál ügyében
|
Hűtlen kezelés gyanúja miatt indított nyomozást a rendőrség a kormanyszovivo.hu, kormányzati kommunikációs portál ügyében, egyelőre ismeretlen tettes ellen.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2008/08/06/nyomoznak_kormanyzati_portal_ugyeben/
|
2008-08-06 10:46:00
| true | null | null |
24.hu
|
Idén hét hónap alatt több tény derült ki Tiborcz István üzleti énjéről, gyarapodásáról, mint az elmúlt években összesen. S mivel a magyar jog szerint a kormányfő vejének friss szerzeményei házastársi közös vagyonnak minősülnek, az előző mondatba akár Orbán Ráhel nevét is beleírhatnánk. A lényeg mindenesetre, hogy 2023-ban szemnyitogató információk tömege zúdult a nagyérdeműre – s most újabbakat is közlünk. Az alábbi képes összeállítás elsődleges célja a mérlegkészítés; hogy álljunk meg egy pillanatra, és ítéljük meg, mennyit köszönhet a Tiborcz-kör a saját tehetségének – és mennyit az államnak, azaz végső soron nekünk. Nézzük hát, mit végzett a sajtó 2023-ban:
Januárban a Direkt36 rálelt egy NAV-adatbázisra, amelyből a titkos magántőkealapok tényleges tulajdonosainak neve is kiderült – legalábbis néhány esetben. A cikkből számunkra most csak az fontos, hogy a Közép-Európai II. Magántőkealap tényleges haszonhúzójaként egy Hornung Áron nevű pécsi ingatlankereskedőt azonosítottak.
Februárban a Válasz Online megírta: a NER-felépítményt tartó magántőkealapok nem teljesen „magánok”, hiszen ezek egy részét a magyar állam pumpálta nagyra. Egyértelművé tettük, hogy a Tiborcz Istvánhoz legközelebb álló két alapkezelő legalább 75 milliárd forintnyi befektetést kapott „fű alatt” az állami Magyar Fejlesztési Banktól. Az első, 50 milliárdos tétel az üzletember saját cégénél, a Diófa Alapkezelő Zrt.-nél landolt (és az itt menedzselt Főnix Magántőkealapba folyt). A második, 25 milliárdos utalás az Equilor Alapkezelő Zrt.-hez érkezett (pontosabban a társaság által gondozott Central European Opportunity II. Magántőkealapba). Lábjegyzet: az Equilor Alapkezelő papíron nem Tiborczé, a hasonló nevű brókercég viszont igen, s mind közös székházban működnek a kormányfő vejének központi vállalatával, a BDPST Zrt.-vel. Ráadásul az Equilor Alapkezelő közvetett (és még beazonosítható) nagytulajdonosa sem valami idegen lény, hanem a fent említett Közép-Európai II. Magántőkealap, azaz Hornung Áron. Még ízlelgessük ezt a Hornung nevet, mindjárt újra előkerül!
Áprilisban azt is bizonyítottuk, hogy a kormányzat újabb közel 60 milliárd forintnyi ajándékbefektetéssel jutalmazta a fenti két alapkezelőt – az úgynevezett Baross Gábor Tőkeprogram örve alatt. A Diófa Alapkezelő 30 milliárdos injekciót kapott (amit a Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alapba tölthetett), az Equilor Alapkezelő pedig 28,4 milliárdosat – amelyik az általa menedzselt Central European Ingatlanalapba folyt be.
Egy hónapja észrevettük továbbá, hogy ez a közpénzzel megtámogatott Central European Ingatlanalap hirtelen elkezdi begyűjteni a Jellinek Dániel által magánosított volt állami csúcsingatlanok egy részét – például a Svábhegyen, az Andrássy úton, a budai Várnegyedben. Újabb példa az úgynevezett perverz privatizációra, ahol a végső haszonélvező (tehát a Tiborcz-kör) kockázatait, terheit jelentős mértékben az állam viseli, majd az üzlet hasznaiból a „köz” részesül legkevésbé.
Nemrég aztán a G7 azt is kiszúrta, hogy az ország egyik leggazdagabbjaként jegyzett Jellinek Dánieltől nemcsak ingatlanok „áramlottak át” a miniszterelnök vejéhez, hanem korábban több tízmilliárd forint is – ráadásul a fent emlegetett Hornung Áronon keresztül. Akit ezek után nehéz nem Tiborcz István strómanjaként azonosítani. Emlékeztetőül: ugyanez a Hornung bukkant elő az imént az Equilor Alapkezelő mögül is.
Ezek után jöhet is a lista az Orbán–Tiborcz-kör eddig megkezdett/befejezett/átvett 36 darab luxusingatlan-projektjéről. (Azokat az alacsonyabb csillagozású, nem eléggé prémium hoteleket, amelyektől a miniszterelnöki család a közelmúltban megvált – például a Lifestyle Hotel Mátrát vagy két ausztriai síszállodát –, természetesen nem szerepeltetjük a lajstromban.) Összeállításunkban minden pontnál világossá tesszük, hogy közvetlen BDPST-tulajdonról, illetve Diófa- vagy Equilor-érdekeltségről van-e szó. Továbbá azt is részletezzük, hogy az adott fejlesztés mennyi kormányzati ingyenpénzt nyert – ha nyert – a Magyar Turisztikai Ügynökség által lebonyolított Kisfaludy-pályázatokon, illetve mekkora „ajándékbefektetést” kapott az államtól. Hiteloldalon pedig azt vizsgáljuk, egy-egy szálloda vagy irodaház esetében mennyi kölcsön jött a kormány Magyar Fejlesztési Bankjától (MFB), Mészáros Lőrinc bankholdingjától, vagy az immár Tiborcz-tulajdonú Gránit Banktól, esetleg az OTP-től. A rezümé: a Tiborcz-előretöréshez közel 30 milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatás, bő 133 milliárdnyi kormányzati tőkeinjekció, majd’ 29 milliárd forint MFB-kölcsön és 151 milliárdnyi „baráti” hitel kellett.
Természetesen nem zárjuk ki, hogy a jövőben egyéb projektek esetében is kiderül, hogy eddig strómanok takarták el a miniszterelnök családját. Illetve azt sem, hogy olyan óriásberuházások szállnak majd vissza közvetlenül Tiborczékra, mint az egykor általuk futtatott Club Aliga. Amit viszont már most látunk, hogy üzemeltetőként nagy nemzetközi szállodamárkák (Marriott, Accor, InterContinental, Radisson, Hilton) jelentek meg az érinett hotelek mögött – tehát a tulajdonosok vadul hisznek a nyugati profizmusban.
A Tiborcz-kör eddig megszerzett nagy értékű ingatlanjai (2023. augusztusi állapot)
PEST
1. Hotel Dorothea; Budapest V., Dorottya utca 2. (hamarosan átadják) – 40,14 milliárd forintos Mészáros-kölcsönnel. A kormány már évekkel ezelőtt nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette a BDPST Group luxushotel-fejlesztését, amely a Vörösmarty térre „bekacsintó” egyik óriástömböt érinti. A mintegy 35 ezer négyzetméter alapterületű, a Mahart- és a Futura-házat, valamint az egykor a Pesti Hazai Első Takarékpénztár központjaként funkcionáló ingatlant is magában foglaló épületegyüttes 216 szobás designszállodaként funkcionál majd – de lesznek benne exkluzív lakások, éttermek, üzlethelyiségek és konferenciaközpont is. Az ötcsillagos hotelt a Marriott International fogja üzemeltetni az Autograph Collection Hotels márka alatt. (Tiborcz István társszerzőként egy könyvet is jegyez a Mahart-házról.) A teljes tömbre 40,14 milliárd forint erejéig jegyeztek be jelzálogot – a hitelt a Mészáros Lőrinc-féle MBH Bank felé kell törleszteni.
2. Sofitel Budapest Chain Bridge és a volt Malév-székház; Budapest V., Széchenyi István tér 2. (felújítás alatt). A Dorotheához hasonlóan ezt az épületegyüttest is a belvárosi Dorottya és Apáczai Csere János utcák határolják – csak nem a Vörösmarty tér, hanem a Lánchíd felől. A hotelt, illetve az ugyancsak nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá minősített felújítási projektet nemrég Jellinek Dániel adta tovább az Equilor Alapkezelő Zrt. egyik alapjának (hogy konkrétan melyiknek, egyelőre nem árulják el a felek), továbbá a szállodával összeépült, korábban állami tulajdonú volt Malév-székház is Jellinektől került Tiborcz közelébe. (A miniszterelnök veje a Budapest Business Journalnak nyilatkozva is saját projektjeként beszélt a most zajló Sofitel-átépítésről.) A 350 szobásra tervezett, 15 apartmanlakosztályt és kereskedelmi egységeket is magában foglaló hotel üzemeltetője a francia Accor-csoport marad (e cég egyik luxusmárkája a Sofitel).
3. D8 Hotel; Budapest V., Dorottya utca 8. – 7,1 milliárd forintnyi Mészáros-kölcsönnel. A Sofitellel egy tömbben lévő, 137 szobás prémium szálló tulajdonosa a BDPST Group, az üzemeltetést azonban nemrég a brit hátterű InterContinental Hotels Groupnak szervezték ki. Az épületre 18,375 millió euró (mai áron 7,1 milliárd forint) erejéig jegyeztek be jelzálogot – a hitelt az MBH Bank felé kell törleszteni.
4. Verno House, Budapest V., Október 6. utca 26. – 5,5 milliárd forintnyi Mészáros-kölcsönnel. A Szabadság tér sarkán álló 50 szobás, ötcsillagos szállót (a volt Iberostar épületét) a BDPST Group birtokolja; a hotelt egy franchise szerződéssel felvették az előbb említett InterContinental Hotels Group Vignette Collection tagszállodái közé. Az épületre 14,1 millió euró (mai áron 5,5 milliárd forint) erejéig jegyeztek be jelzálogot – a hitelt az MBH Bank felé kell törleszteni.
5. Adria-palota; Budapest V., Zoltán utca 18. (felújítva, a fejlesztés szünetel) – 4,53 milliárd forintos Mészáros-kölcsönnel. Az ugyancsak a Szabadság térre néző, közel 6 ezer négyzetméter alapterületű, a BDPST Group tulajdonában álló épület földszintjén üzlethelyiségeket, a felsőbb szinteken lakásokat és irodákat alakítanak ki – de csak valamikor. A Tiborcz-cég honlapján ugyanis azt írják, „az Adria-palota fejlesztése a szerkezeti restaurálás lezártával határozatlan időre leáll”. (Tiborcz István egyébként erről az ingatlanról is írt egy könyvet – legalábbis társszerzőként szerepel a borítón.) Az épületre 4,53 milliárd forint erejéig jegyeztek be jelzálogot – a hitelt az MBH Bank felé kell törleszteni.
6. Dürer Park; Budapest XIV., Ajtósi Dürer sor 19-21. (építés alatt). A kultikus Dürer Kert egykori otthonát és a Sacré-Coeur-zárda épületét is érintő, nemzetgazdasági szempontból szintén kiemeltté minősített projekt örökre elzárja a Városliget egyetlen bővítési lehetőségét; a zöldülés helyett összesen két iroda- és három lakótömb nő ki a földből. A területet birtokló és fejlesztő Dürer Befektetési Kft. harmada Garancsi Istvánhoz tartozik, a kétharmad viszont a Tiborcz-féle Diófa Alapkezelő Zrt. által menedzselt Főnix Magántőkealapé.
7. Az egykori Magyar Királyi Államvasutak igazgatóságának épületegyüttese; Budapest VI., Andrássy út 73-75. és Izabella utca 51. (fejlesztés előtt). Az Andrássy út egyik legnagyobb palotáját (melynek teljes nettó alapterülete a 20 ezer négyzetmétert is meghaladja) 2021-ben vette meg az államtól Jellinek Dániel, majd az ingatlant birtokló Argentat Real Estate Zrt.-t idén júniusban jegyezte át a cégbíróság az Equilor Alapkezelő Zrt. által irányított Central European Ingatlanalapra.
8. Sváb-palota; Budapest VI., Andrássy út 21. (fejlesztés előtt). A Sváb Sándor terménykereskedő által építtetett, az Operaháztól és az ötcsillagos szállodává varázsolt volt Balettintézettől néhány lépésnyire lévő palota hosszú hányattatás után került a Pilendon Property Kft.-hez, melynek idén júniustól egyedüli tulajdonosa az Equilor Alapkezelő Zrt. Central European Ingatlanalapja.
9. Green House irodaház; Budapest XIII., Kassák Lajos utca 19-25. A Váci úti irodafolyosó 18 ezer négyzetméternyi hasznos alapterülettel rendelkező „tagintézménye” a Diófa Alapkezelő Zrt. által menedzselt Torony Ingatlan Befektetési Alapé.
10. V17 irodaház; Budapest XIII., Váci út 17. Ebben az ingatlanban – amely szintén a Váci úti folyosóhoz tartozik – 12 ezer négyzetméternyi kiadható irodaterülettel gazdálkodnak. A tulajdonos itt is a Diófa Alapkezelő Zrt.-hez tartozó Torony Ingatlan Befektetési Alap.
11. Shopmark (korábban Europark) bevásárlóközpont; Budapest XIX., Üllői út 201. Az összesen 23 ezer négyzetméter kiadható területtel rendelkező óriásplazát birtokló cég, vagyis az Euro-Mall Ingatlanbefektetési Kft. tulajdonosa a Diófa Alapkezelő Zrt. által menedzselt Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alap.
+1. Frissítés 2023. október 27-én: Soroksári, gyáli ingatlanfejlesztés. Az M0–M5-ös autópályák térségében egy ipari, logisztikai város képe kezd kirajzolódni. A Válasz Online mind a 144 tulajdoni lapot átnézte, hogy kiderüljön, kik a kormány által kijelölt célterület birtokosai. A 652 hektáros fejlesztési zóna 173 hektárja tartozik ahhoz a Földber Kft.-hez, melybe tavaly szállt be a Tiborcz-kör egyik legaktívabb magántőkealapja, a Főnix.
BUDA
12. Hotel Gellért Gyógyszálló; Budapest XI., Szent Gellért tér 2. (felújítás előtt) – az állami MFB 10,4 milliárd forintos hitelével. A patinás szállodát tavaly decemberben vette meg a BDPST Group Jellinek Dánieltől, s az épületben a tervek szerint 145 vendégszobát és lakosztályt alakítanak ki. Az épületre 26,73 millió euró (mai áron 10,4 milliárd forint) erejéig jegyeztek be jelzálogot – a hitelt a Magyar Fejlesztési Bank felé kell törleszteni.
13. Az Infopark A, E és G jelű irodaépületei; Budapest XI., Neumann János utca, Magyar Tudósok Körútja. A Gellért szállótól a Duna-parton haladva a Petőfi híd után találjuk Dél-Buda nagy irodakomplexumát. Az Infopark-területen három épületben 46 ezer kiadható négyzetmétere van a Diófa Alapkezelő Zrt. Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alapjának.
14. BudaPart/Kopaszi-gát; Budapest XI., Dombóvári út, Budafoki út, Hengermalom utca (részben még fejlesztés alatt) – az állami MFB 16,2 milliárd forintos kölcsönével, illetve 51,5 milliárd forintnyi Mészáros- és OTP-hitellel. Az Infopark után, a Rákóczi híd túloldalán a Lágymányosi-öböl színezi a tájat, ennek térségében épp gigantikus, az új Mol-tornyot is magában foglaló ingatlanfejlesztés zajlik a Kopaszi Gát Zrt. és leánycégei gondozásában. A BudaPart néven márkásított projektet nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá, sőt rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánította a kormány (ezzel a vásárlók lényegében áfamentesen vehetnek itt új lakást). A fejlesztési területen több irodaházat is felhúztak, az itt lévő új szállodát pedig a Radisson Hotels üzemelteti. A Kopaszi Gát Zrt. legnagyobb, 41,75 százalékot birtokló részvényese a Diófa Alapkezelő Zrt.-hez tartozó Főnix Magántőkealap (a DAM Invest Kft.-n keresztül), de Hernádi Zsolt Mol-vezér és Garancsi István is érdekelt a bizniszben. Az itteni hotelre, irodaházakra és lakótömbökre 91,4 millió euró és 32 milliárd forint (mai áron mindösszesen 67,7 milliárd forint erejéig jegyeztek be jelzálogot – 16,2 milliárdnyi hitelt az MFB, a többit az MBH Bank és az OTP felé kell törleszteni.
15. Alkotás Point irodaház; Budapest XII., Alkotás utca 50. A budai MOM Parkkal szemközti, 25 ezer négyzetméternyi kiadható irodával rendelkező épületegyüttest a Diófa Alapkezelő Zrt. Torony Ingatlan Befektetési Alapja birtokolja.
16. Botaniq Budai Klub; Budapest XII., Költő utca 30. (hamarosan átadják) – 1,4 milliárd forintos Mészáros-kölcsönnel. A korábban Fonográf Klubként vagy Svábhegyi Polgári Klubként ismert ingatlan tulajdonosa három éve a BDPST Group. Tiborcz István cége azt ígéri, a megnyitás előtt álló, luxusba „öltöztetett” helyszínen minden szabadidős és rekreációs igényt kielégítenek majd; konkrétan „exkluzív klubétteremmel, különböző wellness- és fitneszszolgáltatásokkal, teniszpályákkal, továbbá gyermekek számára fenntartott úgynevezett »kids clubbal« és többfunkciós sportpályával” várják a kikapcsolódni vágyókat. Az épületre 1,4 milliárd forint erejéig jegyeztek be jelzálogot – a hitelt az MBH Bank felé kell törleszteni.
17. A Frivaldszky–Mauthner–Pálffy-műemlékvilla és a körülötte lévő ingatlanok; Budapest XII., Béla király út 18/A., 18/B., 20., Laura út 1. (fejlesztés előtt). A Gyurcsány-kormány által bezárt svábhegyi gyermek-tüdőszanatórium összesen 3,34 hektáros területét – melynek környezetében ősfás lakóingatlanok, villák, intézményi és követségi rezidenciák vannak – 2019-ben szerezte meg az államtól az Equilor Alapkezelő Zrt. Central European Ingatlanalapja.
18. A volt gyermekkórház Mártonhegyi úti ingatlana; Budapest XII., Mártonhegyi út 6/A., Költő u. 27. (bontás alatt, fejlesztés előtt). Az ugyancsak a Svábhegyi Országos Gyermekallergológiai, Pulmonológiai és Fejlődésneurológiai Intézet volt telkeként ismert 2,58 hektárt 2019-ben Jellinek Dániel privatizálta. Aztán a terület – melyről remek panoráma nyílik a Dunára – nemrég az Equilor Alapkezelő Zrt. Central European Ingatlanalapjáé lett (a Montmartinus Kft.-n keresztül).
19. A volt Svábhegyi Nagyszálló; Budapest XII., Eötvös út 2. (fejlesztés előtt). Az egykor szintén a gyermekklinikához sorolt épülettel ugyanaz történt, mint az előzővel: Jellineken keresztül „magánosítódott” tovább az Equilor Alapkezelő Zrt. által irányított Central European Ingatlanalaphoz.
20. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal egykori vári székháza; Budapest I., Táncsics Mihály utca 1. (fejlesztés előtt). A magyar műemlékvédelem nagy korszakának jelképeként is ismert várbéli épületet – amely közel 1500 négyzetméteren terül el – 2021-ben privatizálta Jellinek Dániel. Az ingatlant birtokló Damvix Investment Zrt.-t idén májusban jegyezte át a cégbíróság az Equilor Alapkezelő Zrt. által irányított Central European Ingatlanalapra.
21. Műemlékház a budai Várban; Budapest I., Fortuna utca 11. (fejlesztés alatt). A Karmelita-kolostortól néhány száz méterre fekvő, 800 négyzetméteres lakóházban – amely a BDPST Group tulajdona – borospincét, ezen belül egy üvegfallal elválasztott, külön temperált bortrezort, valamint szivar- és moziszobát is kialakítanának.
22. IBS Office Center; Budapest II., Budenz út 1. A jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kollégiumaként funkcionáló épület – illetve az ingatlant birtokló Mbira Silver Holding Kft. – szintén a Jellinek-portfolióból került át az Equilor Alapkezelő Zrt. Central European Ingatlanalapjához.
23. Óbuda Gate irodaház; Budapest II., Árpád fejedelem útja 26-28. – 12 milliárd forintos Mészáros-kölcsönnel. A Duna-közeli épület honlapján azt írják, a 14 ezer négyzetméternyi irodahelyiséget rejtő ház tulajdonosa most is a Jellinek Dániel-féle Indotek Group. Ezzel szemben a valóság az, hogy az ingatlan – illetve az azt birtokló Dorkan Property Kft. – az Equilor Alapkezelő Zrt. által irányított Central European Ingatlanalapé. Az épületre 12 milliárd forint erejéig jegyeztek be jelzálogot – a hitelt az MBH Bank felé kell törleszteni.
TOKAJ-HEGYALJA
24. Minaro Hotel Tokaj MGallery és a közeli turisztikai központ; Tokaj, Csurgó völgy út – 4,44 milliárd forintos vissza nem térítendő kormánytámogatással és 4,2 milliárdos Gránit-kölcsönnel. Az ötcsillagos, 100 szobás hotelt egy korábbi kőbányaterületre húzták fel. Az MGallery a feljebb már emlegetett Accor-csoport almárkája, de fontosabb, hogy a szálló és a hozzá kapcsolódó gasztroudvar beruházója a Dreamland Holding. Utóbbi az Equilor Alapkezelő Zrt. által menedzselt Central European Opportunity II. Magántőkealap és a Szepesi család (értsd: a Matolcsy György jegybankelnök legszűkebb környezetéhez sorolt Nagy Róza lánya, Kante Awa, illetve férje, Szepesi Richárd) közös tulajdona. A fejlesztéshez 4,44 milliárd forintos Kisfaludy-pénzt adott a kormányzat, továbbá 4,2 milliárd erejéig jegyeztek be jelzálogot az ingatlanegyüttesre – és a hitelt Tiborcz István-féle Gránit Bank felé kell törleszteni.
25. Andrássy Kúria & Spa; Tarcal, Fő utca 94. – 325 millió forintos vissza nem térítendő kormánytámogatással és az állami MFB 2,04 milliárd forintos kölcsönével. A térségben a Minaro előtt csak ez az egy ötcsillagos szálloda működött. A BDPST Group 2019-ben Mészáros Lőrinctől vette meg a jelenleg 53 szobás hotelt, pontosabban a szállodát birtokló Témadesign Kft.-t. A fejlesztéshez 325 millió forintos Kisfaludy-pénzt adott a kormányzat, továbbá 2,04 milliárd erejéig jegyeztek be jelzálogot az épületre – és a hitelt a Magyar Fejlesztési Bank felé kell törleszteni.
26. Patricius Borház (Bodrogkisfalud) és további Orbán–Tiborcz-szőlőterületek (Tokaj, Bodrogkeresztúr, Sárazsadány, Mád). Nemrég jött a hír, hogy a miniszterelnök lánya és veje legalább 94 hektárnyi szőlőt vásárolt Tokaj-Hegyalján, illetve az is friss fejlemény, hogy a BDPST Group megvette a neves Patricius Borházat. Az ehhez tartozó földekkel együtt immár összesen 162,5 hektár felett rendelkezik a Tiborcz család.
DEBRECEN
27. Irodakomplexum a Debreceni Innovációs Tudásparkban; Debrecen, Vezér utca 39. – 5,5 milliárd forintos OTP-hitellel. A közel 14 ezer négyzetméternyi területű irodaházat először a jegybanki alapítványi hálózat szerezte meg 2016-ban, majd három évvel később az Equilor Alapkezelő Zrt. által menedzselt CW1 Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap lett a tulajdonos. Az épületre 14 millió euró (mai áron közel 5,5 milliárd forint) erejéig jegyeztek be jelzálogot – a hitelt az OTP felé kell törleszteni.
28. Hilton Garden Inn Debrecen City Center, Debrecen, Darabos út 3-7. (építés alatt) – 3,66 milliárd forintos vissza nem térítendő kormánytámogatással. Noha a 101 szobás hotel építése még tart, már bejelentették, hogy ez lesz Magyarország első vidéki Hilton szállodája. A projektcégben (tetrecen Kft.) egy ideje a BDPST Group is érdekelt. A fejlesztéshez 3,66 milliárd forintos Kisfaludy-pénzt adott a kormányzat.
MÁS TELEPÜLÉS
29. Botaniq Turai Kastély; Tura, Park utca 37. – 2,31 milliárd forintos Gránit-kölcsönnel. Az 1883-ban Schossberger Zsigmond báró megrendelésére épült, mintegy 3 ezer négyzetméter alapterületű, neoreneszánsz stílusú kastélyt (és 10,5 hektáros parkját) a BDPST Group újította fel (és üzemelteti); az ingatlan egy ideje exkluzív rendezvényhelyszínként, illetve 19 szobás luxushotelként funkcionál. Az épületre 2,31 milliárd forint erejéig jegyeztek be jelzálogot – a hitelt a Gránit Bank felé kell törleszteni.
30. Mövenpick BalaLand Resort Lake Balaton, Szántód, Móricz Zsigmond utca 96. – 6,9 milliárd forintos vissza nem térítendő kormánytámogatással. Az ötcsillagos, 109 szobás új létesítményt és a hozzá kapcsolódó nyári-téli „gyermekházat” az Accor-csoport Mövenpick-márkanév alatt üzemelteti, de a projekt tulajdonosa a Dreamland Holding – amely, mint írtuk, részben az Equilor Alapkezelő Zrt. által menedzselt Central European Opportunity II. Magántőkealapé. A hotel olyannyira Tiborcz-közeli, hogy Orbán Ráhel nemrég itt nyitotta meg második bababoltját (Odu Store). A szántódi építkezéshez az orosz dominanciájú Nemzetközi Beruházási Bank közel 10 milliárd forintos baráti hitelt nyújtott, de a pénzintézet jelzálogjogát már törölték a tulajdoni lapról (tehát a kölcsön már nem „él”). A fejlesztéshez 6,9 milliárd forintos Kisfaludy-pénzt adott a kormányzat.
31. Port Hotel Medical & Spa, Hévíz, az autóbuszállomás mellett (építés alatt) – 8 milliárd forintos vissza nem térítendő kormánytámogatással és 16,8 milliárdnyi Mészáros-kölcsönnel. Az ötcsillagos, 285 szobás leendő szállodamonstrum beruházója az Event Horizon Capital Zrt., amely közvetve a Diófa Alapkezelő Zrt.-hez tartozó Nivala Magántőkealap tulajdona. A fejlesztéshez közel 8 milliárd forintos Kisfaludy-pénzt adott a kormányzat, továbbá 16,8 milliárd erejéig jegyeztek be jelzálogot az épületre – és a hitelt MBH Bank felé kell törleszteni.
32. Grandhotel Galya; Mátraszentimre–Galyatető, Kodály Zoltán utca 10. (felújítás alatt) – 3,9 milliárd forintos vissza nem térítendő kormánytámogatással. A patinás szálloda a Mészáros Lőrinc-féle Hunguest Hotelstől került át 2021-ben a Galya Top Property Kft.-hez, amely részben az Equilor Alapkezelő Zrt. Central European Opportunity II. Magántőkealapjának tulajdona. A fejlesztéshez 3,9 milliárd forintos Kisfaludy-pénzt adott a kormányzat.
33. Modero Health Concept Hotel, Sárvár, Rákóczi Ferenc utca 28. (építés alatt) – 2,5 milliárd forintos vissza nem térítendő kormánytámogatással. A helyi Csónakázó-tó mellett lévő 3,7 hektáros területen 83 szobás, prémiumkategóriás szálloda nyílik. Az Unione Sárvár Kft. nevű projektcégbe nemrég szállt be társtulajdonosként az Equilor Alapkezelő Zrt. által irányított Central European Opportunity II. Magántőkealap (a hazai McDonald’s-ban és Market Építőben érdekelt Scheer Sándor mellé). A fejlesztéshez 2,5 milliárd forintos Kisfaludy-pénzt adott a kormányzat.
34. Samsara park, Visegrád, Lepence-völgy (fejlesztés alatt). A terület fejlesztésére eredetileg megálmodott Visegrád Lepence Völgy elnevezésű beruházás korábban közel 3,5 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást nyert a Kisfaludy-programban, de végül az állam ezt a forrást megvonta. Így a már emlegetett Dreamland Holding – amely tehát részben az Equilor Alapkezelő Zrt. Central European Opportunity II. Magántőkealapjáé – változtatott a terveken, és saját beruházásban 30 japán stílusú luxusvillát épít.
35. Pannónia Golf & Country Club, Alcsútdoboz, Máriavölgy. A Hatvanpusztától néhány kilométerre fekvő, exkluzív étteremmel, tíz kiadható szobával, illetve 18 szakaszos golfpályákkal rendelkező klub tulajdonosi körébe a közelmúltban szállt be a BDPST Group – Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége mellé.
KÜLFÖLD
36. Hotel Atrio del Mar; Spanyolország, Los Alcázares. A Costa del Solon, azaz a spanyol Naposparton, az ország legnagyobb lagúnája (Mar Menor) közelében található, 84 szobás, négycsillagos szálloda a BDPST Group tulajdona.
A fent látható képek/látványtervek jórészt az építésügyi hatósági engedélyezési eljárások dokumentációiból, illetve az egyes projektek weboldalairól származnak.
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt
#BDPST Zrt#ingatlan#magántőkealapok#NER#Orbán Ráhel#Tiborcz István
|
Itt a lista: mutatjuk az Orbán–Tiborcz-kör 36 luxusingatlan-projektjét
|
Közel 30 milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatás, bő 133 milliárdnyi kormányzati „ajándékbefektetés”, majd’ 29 milliárd forint MFB-kölcsön és 151 milliárdnyi „baráti” hitel. Az elmúlt néhány évben ezek a csillagászati források repítették az Orbán Ráhel–Tiborcz István házaspárt (és társaikat) a szállodai, irodaházas szektor élére. Noha a kormányfő veje egyre több iparágban tör előre, egyértelműen a hozzá köthető luxusingatlan-fejlesztések a leglátványosabbak – és egyben a legtitkosabbak is. Csak az utóbbi hónapokban kezdett világossá válni, hogy nemcsak a BDPST Group nevű központi érdekeltségét érdemes figyelni, hanem egyes magántőkealapokat, ingatlanalapokat is. A Válasz Online most összeszedte azt a 36 projektet, amely bizonyíthatóan a Tiborcz-kör tulajdonában vagy kezelésében áll.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2023/08/07/orban-rahel-tiborcz-istvan-36-luxusingatlan-projektjet-galeriaval-vagyon-magantokealapok-bdpst/
|
2023-08-08 11:09:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
A képviselő posztja szerint:
ezt a lenyűgöző panorámájú rózsadombi, 3500 négyzetméteres telket ugyanaz a cég vette meg, mint amelyik a Rogán Barbara falujában, Dédestapolcsányon található kastélyt és a körülötte fekvő földeket. Vajon véletlen-e, hogy a Dunai Fedélzet Zrt-ben pedig olyan alakok az érdekeltek, akik Rogán belvárosi polgármestersége alatt egy sor ingatlanhoz jutottak mélyen áron alul?
Hadházy Ákos ezután a következő felvetéssel folytatta posztját:
a fenti különös egybeesések alapján még akkor is hajlamos lenne igaznak vélni az információt, miszerint strómanok vettek hatalmas rózsadombi telket 718 milliós kikiáltási áron a propagandaminiszternek, ha az ember nem ismerné Tónit, Barbarát, Ádámot és az eddigi működésüket. Még egy hasonlóság: Dédestapolcsányon az azóta Mészároshoz került, akkor még állami Budapest Bank segítségével vásárolt volna Rogán harmadik felesége földeket- a bankban akkor Rogán korábbi alpolgármestere Puskás András volt a vezérigazgató-helyettese.
Végül hozzátette, a mostani rózsadombi telken pedig az MKB egymilliárdos jelzáloga látható. A képviselő posztjához több képet is csatolt, így pontosan látható, melyik telekről van szó.
|
Hadházy Ákos megint talált valamit: Rogán Antal köréhez került a II. kerületi ingatlan
|
A független képviselő ezúttal a Rózsadombon talált érdekességet.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/hadhazy-akos-megint-talalt-valamit-rogan-antal-korehez-kerult-a-ii-keruleti-ingatlan.html
|
2023-08-07 11:48:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Július végén számolt be Hadházy Ákos a Csákváron 2019-ben 277 millió forint EU-s támogatást kapott gombatermesztő üzemről, amely azóta is félkészen áll. A beruházás Zolnai Sándor, a város KDNP-s képviselője, Csákvár Pénzügyi és Jogi Bizottságának elnökéhez köthető, aki akkor azzal magyarázta a szomorú helyzetet, hogy az általa megbízott kivitelező "meglépett a pénzzel".
Egy kommentelő segítségével most további részletek derültek ki a gombatermesztő üzemről. A Pesti TV egyik korábbi, azóta az internetről gyorsan eltávolított adásában ugyanis Illés Szabolcs, a város Fidesz-KDNP-s polgármestere beszélt büszkén az üzemről és arról, hogy az önkormányzat segített megírni a pályázatot, és a projektet is ők koordinálták.
Ez nemcsak azért igen kellemetlen a városvezetés számára, mert a projekt jelenleg bedőlni látszik, hanem azért is, mert nem igazán menthető, hogy miért nyújtott ilyen szolgáltatásokat az önkormányzat Zolnai Sándornak, aki ebben az ügyben magánvállalkozóként teljesen függetlenül kellett volna eljárjon a beruházás ügyében.
Hadházy Ákos szerencsére még idejében lementette az eltávolított videót, amely itt is megtekinthető:
|
Még Hadházy Ákost is meg tudta lepni a KDNP valamivel
|
A párt képviselője mellett az önkormányzat is nyakig benne van egy figyelemre méltó ügyletben.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/agrarium/meg-hadhazy-akost-is-meg-tudta-lepni-a-kdnp-valamivel.html
|
2023-08-06 11:53:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Míg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter éjjel-nappal azon dolgozik, hogy minél több kínai akkumulátorgyár épüljön Magyarországon, addig a felesége sem tétlenkedik. A nyilvános cégadatbázisból ugyanis kiderült: Szijjártó-Nagy Szilvia is elérkezettnek látta az időt arra, hogy belevágjon az ingatlanbizniszbe. A külügyminiszter felesége június 30-án lett társtulajdonos a Centrum Property Szolgáltató Kft.-ben, amelynek főtevékenyége:
saját tulajdonú ingatlan adásvétele.
A céget még 2016-ban alapították és eddig Benkő Szilárdhoz tartozott, tőle szerezte meg a vállalkozást Szijjártó-Nagy Szilvia, aki az eladó személy feleségével, Benkő Judittal közösen lett tulajdonos. Benkő Szilárd neve már sokak számára csenghet ismerősen, hiszen Szijjártó Péter egykori futsalos munkatársáról van szó. A hvg.hu szedte össze, hogy Benkő Szilárdról többek között azt érdemes tudni, hogy
már a kétezres évek elején Szijjártó Péter sajtótitkára volt,
2011-től szintén Szijjártóval dolgozott a Miniszterelnökségen, ahol 885 ezer forintos fizetésért volt a szervezési stáb vezető munkatársa,
ugyanebben az évben lett a Dunakeszi Kinizsi játékosaként Szijjártó futsalos csapattársa, 31-es mezszámmal (a fideszes politikus főnöke 30-as mezt viselt),
2012-ben Szijjártóból külügyi államtitkár lett a Miniszterelnökségen, Benkő Szilárd pedig a kabinetfőnöki feladatokat látta el.
A 444.hu pedig tavaly decemberben közzétette azokat a 2 évvel ezelőtti fotókat, amelyek azt mutatják, hogy Benkő Szilárd együtt nyaralt Szijjártó Péterrel 2020-ban a Lady MRD nevű jachton.
Tehát eddig Szijjártó Péter egyik legrégebbi ismerőséhez, Benkő Szilárdhoz tartozott a Centrum Property, amelyben június vége óta Szijjártó-Nagy Szilvia lett a társtulajdonos. Maga a cég nem dübörög egyelőre: tavaly mindössze 3,8 millió forintos forgalom mellett 1,8 millió forintos veszteséggel zártak, de a befektett pénzügyi eszközök soron 524,8 millió forint szerepel. Ez pedig a Centrum Property leánycégének, a BP5 Ingatlan Kft.-nek köszönhető, amely így szintén a miniszter feleségének érdekeltsége lett.
Ez már egy sokkal izgalmasabb cég, amelynek még most is Benkő Szilárd az ügyvezetője. A Direkt36 írta meg, hogy Benkő Szilárd 2022 nyarán lett tulajdonos a BP5 Ingatlan nevű vállalkozásban is. A BP5 egy közel 500 millió forintnyi vagyonnal rendelkező ingatlanforgalmazó cég, legalább két ingatlant birtokol az Andrássy út egyik legforgalmasabb részén. Az ingatlanos cég korábban a Mellow Mood-csoporthoz tartozott, amely a magyar szállodaiparban érdekelt vagyonos üzletemberek, Sameer Hamdan és Zuhair Awad érdekeltsége.
Szijjártó-Nagy Szilviának eddig nem sok köze volt az ingatlanpiachoz, ellenben belsőépítész cége szépen prosperál évek óta, bár saját honlapja sincs. Lapunk is megírta, hogy a 2019 júniusában alapított Interior Design Belsőépítészeti Kft. évek óta egyre jobb eredményeket produkál, ez a tendencia pedig 2022-ben sem szakadt meg, hiszen 1,5 milliárd forintos árbevétel mellett 545,8 millió forintos nyereséget kaszált a cég.
A miniszter feleségének pedig Benkő Szilárd felesége, Benkő Judit lett az üzlettársa. Neki eddig egy hangszerboltja volt a budapesti Rákóczi úton, és egy Rétespajta nevű rendezvényhelyszíne Neszmélyben, de ez most zárva van fejlesztési munkák miatt.
|
Szijjártó Péter felesége sem akart kimaradni a NER-es ingatlanbizniszből
|
Szijjártó-Nagy Szilviának eddig nem sok köze volt az ingatlanpiachoz, de férje régi futsalos ismerősének feleségével úgy döntött, hogy bele mer vágni az új kalandba.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/szijjarto-peter-felesege-sem-akart-kimaradni-a-ner-es-ingatlanbizniszbol.html
|
2023-08-03 12:01:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Luxusnyaralóra hasonlító gyümölcsfeldolgozót fedezett fel Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Balatonfüreden. Mint a honatya kiderítette, a komplexum, melyhez 65 millió forint uniós pénzt használtak fel, Gál András Levente korábbi államtitkár cégének tulajdona. Mint írja,
„a pofátlanság faktort tovább növeli, hogy a takaros nyaraló (azaz »gyümölcsfeldolgozó«) felett egy másik luxusvilla is van”,
sőt a cég honlapjára hivatkozva Hadházy azt is írja, az egész hegy a volt államtitkár cégéé.
Az országgyűlési képviselő megjegyzi, az üzemet „elvileg megnyitották a köznépnek, a valóságban viszont ez nem így van: csak bizonyos ritka alkalmakkor, előre bejelentkezve, jegyet vásárolva tekinthető meg a Száka-hegy”.
Hozzáteszi, a cég honlapja szerint egy tokaji borászata is van, arra 55 millió forint EU-s forrást kaptak a vidékfejlesztési programból, az uniós forrásból megvalósított balatonfüredi fejlesztést viszont ott nem tüntették fel.
|
Ön szerint ez gyümölcsfeldolgozó vagy luxusnyaraló?
|
Hadházy Ákos újabb korrupciógyanús ügyet leplezett le.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/on-szerint-ez-gyumolcsfeldolgozo-vagy-luxusnyaralo.html
|
2023-08-01 12:07:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A Jobbik átfogó kampányba kezd, amelynek keretében megpróbálja bemutatni az Európai Unió pályázati rendszerével összefüggő, szerintük megjelenő visszaéléseket, s megkísérlik leleplezni azokat a nagyobb beruházásokat, amelyek folytán közpénzek tűnnek, illetve tűnhetnek el – erről Z. Kárpát Dániel, a párt frakcióvezető-helyettese beszélt szombaton sajtótájékoztatón, Budapesten.
A Jobbik szerint az ország uniós csatlakozásának mérlege egyértelműen negatív, tehát többszörös a ráfizetésünk, ahhoz képest, amit “visszacsorgatnak” nekünk.
Z. Kárpát Dániel azt mondta, az uniós forrásokat általában átláthatatlan pályázatokon keresztül, haszontalan célokra használja fel a kormányzat. Példaként említette azokat az uniós társfinanszírozással felépült wellness-szállókat és -hoteleket, amelyeket otthagynak a helyi önkormányzatoknak, ám azok a folyamatos forráselvonások miatt nem tudják ezeket fenntartani.
Az ellenzéki politikus bírálta a múlt pénteken bejelentett Matolcsy-csomag azon elemét, amely 15-ről 5 százalékra csökkentené az uniós projektek bizonyos társfinanszírozási formáit, és amelytől 55 milliárd forintos megtakarítást remélnek. Közölte, hogy ezt a gyorsított lehívást csak a jövő év végéig teszi lehetővé a jogszabály, így nem takarékoskodásról van szó, hanem egy újabb hitelfelvételről, amely újabb megszorításokat jelenthet.
Z. Kárpát Dániel szerint Magyarország 1000 milliárd forintos uniós forrástömeget pazarol el, miközben azt kommunikálja, hogy az uniós források lehívása tekintetében az élmezőnyben van az ország. A kormány azonban csak az abszolút értékeket figyeli, miközben a lehívási arányszám csak 29 százalékos, s azzal Magyarország az uniós rangsor hátsó felében van – tette hozzá.
A politikus úgy fogalmazott: a Jobbik végső célja – egyedüliként a politikai palettán – az IMF-től, az EU-tól és minden világszervezettől való függetlenség, hogy végre Magyarország kormányai határozhassák meg a magyar gazdaságpolitikát.
|
Haszontalanul felhasznált EU-s pénzek
|
A Jobbik kampányba kezd az átláthatatlan pályázatokon keresztül, haszontalan célokra felhasznált uniós források miatt.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2012/10/13/haszontalanul-felhasznalt-eu-s-penzek/
|
2012-10-13 13:37:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Porto Investment pénteki közleménye emlékeztetett: a cég 2011 augusztusában küldte meg a felmondási értesítőt, amelyben felsorolta, hogy szerinte a főváros milyen szerződésszegéseket követett el, és 60 napot adott a rendezésükre. Bagdy Gábor projektfelelős a Porto szerint a vitás pontok megoldása helyett a fővárossal szerződéses viszonyban nem álló generálkivitelezővel tárgyalt követelése megvásárlásáról 850 millió forint értékben; erről dönt hétfőn a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülése.
A Porto szerint a problémák megoldását, a műszaki átadás-átvétel lezárását, a használatba vételi engedély megszerzését és a CET megnyitását ez az előterjesztés sem hozza közelebb.
|
12,5 milliárdra perlik Budapestet a CET miatt
|
Beperli a CET beruházója, a Porto Investment a fővárost a szerződés szerint járó teljes összegre és kamataira, összesen 12,5 milliárd forintra, mert Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes a cég szerint nem tett semmit a viták rendezése érdekében.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2012/10/12/12-5-milliardra-perlik-budapestet-a-cet-miatt/
|
2012-10-12 14:25:00
| true | null | null |
24.hu
|
A bíróság helybenhagyva az ügyben korábban eljárt Pécsi Városi Bíróság ítéletét, sikkasztásban találta bűnösnek a nyugállományba vonulása óta ügyvédként dolgozó dandártábornokot, akit mellékbüntetésként két évre eltiltott foglalkozásának gyakorlásától. Kötelezte továbbá 50 ezer forint, és az általa a sértettnek okozott mintegy 2 millió forintos kár megfizetésére – mondta Hajdu István bíró a júliusban született, de csak csütörtökön napvilágra került határozat részleteiről.
A szóvivő elmondta: a tényállás szerint Ernyes Mihály még 2005-ben ügyfele meghatalmazásával mintegy 2,2 millió forintot vett fel egy biztosító társaságtól egy személyautóban keletkezett kár rendezésére, a pénzt azonban nem adta át, hanem elköltötte.
Megbízója ezért feljelentést tett ellene, az ügyvédi kamara pedig később kizárta tagjainak sorából.
Hajdu István megjegyezte, hogy a volt rendőrfőkapitány ellen többrendbeli, üzletszerűen elkövetett csalás miatt jelenleg is folyik eljárás a Pécsi Városi Bíróságon.
Ernyes Mihály 1991 és 2000 között állt a baranyai rendőrség élén.
|
Sikkasztott a volt rendőrfőkapitány
|
Baranya Megyei Bíróság hat hónap, két évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta sikkasztás miatt Ernyes Mihály volt
Baranya megyei rendőrfőkapitányt a közelmúltban hozott jogerős ítéletében - közölte a bíróság sajtószóvivője.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2008/08/14/sikkasztott_volt_rendorfokapitany/
|
2008-08-14 15:53:00
| true | null | null |
24.hu
|
A per lényegében arról szólt, hogy helyesen járt-e el a kiíró akkor, amikor a tenderben nevesítette a Microsoftot, s ezzel vajon megsértette-e a verseny tisztaságát, illetve közvetetten korlátozta-e a lehetséges, nem Microsoft-szoftvereket fejlesztő és forgalmazó ajánlattevőket.
A bíróság szerint a kiírás megfelelt a KSZF irányadó rendelkezéseinek, illetve a szoftvergyártó nevesítése szükséges volt ahhoz, hogy pontosan meghatározzák, milyen, azzal egyenértékű programok beszerzéséről van szó. A meghatározás nem sérti a versenyt, mert más, azzal egyenértékű szoftver is versenyezhetett a közbeszerzés során.
Az elsőfokú ítélet ellen, annak írásos kézhezvétele után, 8 napon belül lehet fellebbezni a Fővárosi Ítélőtáblánál.
|
Microsoft-per: első fokon jogszerű a közbeszerzés
|
Elutasította a Fővárosi Bíróság hétfőn első fokon az úgynevezett Microsoft-perben a felperes keresetét, s megállapította, hogy a Központi Szolgáltató Főigazgatóság (KSZF) által kiírt közbeszerzés során jogszerűen alkalmazták „a Microsoft, vagy azzal egyenértékű szoftverek közbeszerzése, cseréje, vétele és a programokhoz kapcsolódó szolgáltatások" kitételt.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2008/09/01/microsoft_per_elso_fokon_jogszeru/
|
2008-09-01 16:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Háromórányi utazás végén szállunk ki Kisvárda határában az autóból, körülöttünk mezőgazdasági épületek és területek. Azért ültünk kocsiba, hogy találjunk végre valakit, aki hajlandó beszélni arról a cégről, amelyet 2010 után állami milliárdokkal pumpáltak fel azért, hogy csodákat érjen el a nemzetközi kóserpiacon. Csak hogy csoda itt egy percig nem volt, pár év alatt csúfos bukta lett a történet, a számlát pedig a magyar adófizetők fizetik ki. Akik szerepet vállaltak a projektben, gyorsan bontják a vonalat, ha az okokról érdeklődünk.
De ne rohanjunk ennyire előre! Az állami tulajdonú céget Agro Rehabnak hívják, részben megváltozott munkaképességű emberek alkalmazásával szeretett volna meghatározó szereplő lenni nemcsak az európai, de az amerikai kóserbizniszben is. Csakhogy a cég honlapján megadott telefonszámot júliusban nem vette fel senki, ahogy email-re sem válaszoltak: nem volt mit tenni, autóba ültünk, és jöttünk.
Most egy bezárt kapu előtt állunk a kisvárdai Teichmann Kísérleti Telep előtt, ide van ugyanis bejegyezve a kóser karfiolra és brokkolira szakosodott cég, amelyhez szeretnénk bejutni. Csakhogy nincs portaszolgálat, élő telefonszám sincs kirakva, a kaputelefon pedig nem működik.
A cég teljesítményét ismerve tulajdonképp semmi meglepő nincs az elzárkózásban, az Agro Rehab ugyanis jó eséllyel kerülhetne be közgazdasági tankönyvekbe – csak sajnos nem a jó példák, hanem az üzleti horrortörténetek közé.
Íme néhány szám:
tavaly 62 millió forint bevétel mellett mínusz 721 milliós üzemi eredményt értek el. Ez tizenkétszeres veszteség, ami ráadásul nem egy kiugróan negatív érték. Volt a cégnél ennél durvább arány is.
A korábbi években is hasonló volt a különbség: 2019-ben 70 milliós bevétel mellett mínusz 900 milliós üzemi eredményt hozott össze a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonában álló vállalkozás, míg 2018-ban 42 millió bevétel mellé 615 milliós veszteség párosult.
Mindez azt jelenti, hogy van egy állami cég, amely egyik évben hol 15-szörös, máskor 12-szeres veszteséget termel, most már több mint fél évtizede.
Összesítésünk szerint csak 2018 óta 3,2 milliárd forint veszteség keletkezett a kisvárdai cégnél, ám valamiért mégsem zárják be, hanem adófizetői pénzen finanszírozzák ezeket a brutális mínuszokat. Vajon miért?
Ezt az évi több százmillió forintot az állam elvileg ugyanis bármire költhetné, mégis inkább ennek a kóser zöldséget gyártó cégnek adja, amely indulása óta fényévre van a gazdaságos működés fogalmától – és amelynek székhelyére be se lehet jutni, hogy megtekintsük, mire jutnak az állami milliárdok.
Brutális vízió, állami hátszél
A kóserüzletre specializálódott Agro Rehab alapításkor – akárcsak a csengelei kóservágóhíd esetében – nem volt hiány a nagy szavakban.
A cég akkori (azóta már leköszönt) ügyvezetője Szabó György arról beszélt 2016-ban, hogy az alapvetően kóser brokkoli és karfiol termesztésére fókuszálnak négy hektáron. A speciális fóliasátrak alatt termelt 100-100 tonna zöldség nagy része külföldi piacokra kerül (főleg az Egyesült Államokba), de Szabó azt is mondta, szerinte
a magyar mezőgazdaság az amerikai kóser mezőgazdasági és konzervipari termékeknek akár 70 százalékát is képes lenne előállítani.
Szabó úgy látta, a kóserüzletág azért jó befektetés, mert „ezek a termékek a hagyományoshoz képest többszörös haszonnal értékesíthetők, s a befektetés gyorsan megtérül.” Egy 2015-ös termékkonferencián államtitkári szinten hangzott el, hogy az Agro Rehab élvezi a kormány és a vidékfejlesztési minisztérium támogatását. Itt Szabó György azt mondta, hogy az
EMIH-nek (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség) van egy missziója. Összeállítottunk egy 30 alapvető élelmiszerből álló listát, és arra törekszünk, hogy ezeknek az árát megközelítőleg a nem-kóser alternatíváik árszintjére vigyük le – a különbözetet a gyártó, a forgalmazó és maga az EMIH finanszírozná meg. A magyar piac ugyanis nagyon kicsi, de ha választék bővülne és az árak csökkennének, akkor nőhetne, hiszen a kereslet megvan.
Elértük, de a végül milliárdos vesztéséget okozó történet okait Szabó György nem akarta a 24.hu-nak részletezni, ahogy nem kívánt nyilatkozni az Agro Rehab éléről történt 2020-as távozásának körülményeiről sem. Fontos körülmény, hogy az Agro Rehabot 2014-től 2020-ig vezető Szabónak mind a hazai zsidóság körében, mind politikailag komoly beágyazottsága van.
Szabó György korábban a 13. kerületben volt fideszes képviselő. Jelenleg a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) elnöke, és 2019-ben a Magyar Érdemrend Lovagkereszt (polgári tagozat) kitüntetést is kapott. Szabó évekig a szintén állami tulajdonú Főkefe vezetője volt, míg a Magyar Narancs korábban arról írt, hogy Szabót Köves Slomó szövetségeseként tartják számon, és egyébként maga Szabó a Heti Válasznak fogalmazott úgy korábban, hogy célja a liberális stigma letörlése a zsidó közéletről. Tavaly önmagát Szabó György „fideszes zsidóként” határozta meg egy nyílt levélben, amelyben nemzeti öngyűlölettel vádolta az Orbán-kormány ellenzékét.
De nemcsak Szabó tűnt fel a hazai zsidó közélet ismert, az EMIH-hez köthető részéből az Agro Rehab körül.
Az alapítás után az Agro Rehab vezetésében kapott szerepet például Megyeri András Jonatán kereskedelmi és marketing-igazgatóként. Megyeri a 2010-es évek közepén az EMIH érdekeltségének, a Brit Média Kft. résztulajdonosa és korábbi igazgatója volt, aztán évekre eltiltották a cégtevékenységektől. Megyeri rövid ideig volt az egyébként veszteséges, EMIH által tulajdonolt csengelei vágóhíd ügyvezetője is.
Az Agro Rehab részletes beszámolói elérhetőek, és ezeket dokumentumokat áttekintve legalább az látszik, hogy például mire könyvelték el a költségeket 2022-ben:
|
A NER nagy kósertitka: adófizetők milliárdjait égeti el egy állami cég – senki nem ad rá magyarázatot, miért
|
Jött egy cég, amely a 2010-es években meg akarta hódítani a világ kóserpiacát. A kisvárdai projektből azonban hatalmas bukás lett, épp csak arra nincs magyarázat, hogy a tavaly több mint 700 milliós veszteséget miért pont az adófizetők állják. Az ügyben az érintettek hallgatnak, de hallgat a korábban szorgoskodó Seszták Miklós, ahogy Nagy Mártonék is.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2023/08/08/koser-zoldseg-agro-rehab-kozpenz-veszteseg-mnv-sesztak-miklos/
|
2023-08-08 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Vasárnapi zárva tartás - Mégis dönthet a nép?
Elkaszálta Erdősi Lászlóné kérdését a Kúria, amely megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) döntését, majd pedig az MSZP-s Nyakó István kérdését hitelesítette. Az MSZP-t már kora reggel beengedték a Nemzeti Választási Irodába (NVI), de nem volt szükség sem közelharcra, sem új kérdés leadására a vasárnapi boltbezárásos népszavazással kapcsolatban. A bíróság ugyanis kimondta: Erdősinét februárban segítették a kopaszok, ami nem volt jogszerű, ám a szocialisták most sem készülhetnek nyugodt szívvel a napokon belül induló aláírásgyűjtésre.
Jogsértő módon segítették a kopaszok Erdősi Lászlónét február 23-án az NVI épületében, így a vasárnapi boltzárral kapcsolatos kérdése nem hitelesíthető - döntött a Kúria, amely másik döntésében hitelesítette a szocialista Nyakó István által benyújtott népszavazási kérdést. Vagyis az MSZP-sek kezdhetik meg az aláírásgyűjtést a vasárnapi boltbezárásról. Nincs szükség újabb kérdés leadására.
A Kúria a döntés után közölte, figyelembe vette, hogy az időbélyegzőnél Erdősi Lászlóné nem személyesen járt el, hogy a népszavazási kezdeményezés aláírással is igazolt átadásakor Erdősiné másodikként nyújtotta be a kérdést, figyelembe vette továbbá a február 23-án az NVI előterében történt eseményeket. A Kúria szerint a meglévő bizonyítékok alapján is kétséget kizáróan megállapítható, hogy Erdősiné "időbélyegző szerinti elsőbbségét az NVI előterében tartózkodó csoport jogellenes magatartása biztosította, függetlenül attól, hogy Erdősiné ebben a jogellenes magatartásban bármilyen módon közreműködött-e vagy sem". Ellenben a szocialisták kérdése a Kúria szerint a választópolgári és a jogalkotói egyértelműség követelményének megfelel, nem ütközik az alaptörvényben meghatározott tiltott tárgykörök egyikébe se. A legfelsőbb bírói fórum ezen döntése nyomán megszűnt a népszavazási eljárás akadálya: lehetőség nyílt a kiskereskedelmi üzletek vasárnapi zárva tartásával kapcsolatos népszavazási ügyben aláírásgyűjtésre, ezért e tárgyban újabb kérdés nem nyújtható be - írta a Kúria.
Az MSZP-sek már két napja ügyeletet tartottak a Nemzeti Választási Irodánál. Nyakó István ugyanis tájékoztatást kapott arról, hogy szerdán ítéletet hirdet a Kúria, így a szocialisták arra készültek, hogy akár újra indulhat a harc az időbélyegzőnél. Nem szerették volna, hogy ugyanaz megismétlődjön, mint február 23-án, amikor Erdősiné és segítője a kopaszok gyűrűjében meg tudta előzni négy másodperccel Nyakót. Egyébként a választási iroda közben keddre átalakította a népszavazási kérelem benyújtásának feltételeit; a hírhedté vált blokkoló órát a választási iroda belső udvarára vitték ki, és fekete-sárga ragasztószalaggal vették körbe.
Az NVI azzal magyarázta mindezt, hogy amíg a törvényt nem módosítják, addig a blokkoló órának szerepe van a népszavazási kérdések benyújtásakor, ám e retorika pikantériája, hogy a kúriai döntést követően lebontották a szürreális "oltárt", amelyre előző nap az időbélyegzőt emelték. Ezt, az egyébiránt 1,6 méter hatósugarú kört őrizte órákon át Lukács Zoltán, az MSZP alelnöke ugyanis ezúttal leváltotta a napok óta a helyszínen ügyelő Nyakót, hogy benyújthassa kezdeményezésüket.
Lukács Zoltán, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) alelnöke és Nyakó István szocialista politikus a székház aulájának közepére kihelyezett időbélyegző mellett. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Az újabb kérdés benyújtására viszont a jogerős döntés értelmében nem lesz szükség, az MSZP napokon belül elkezdheti az aláírásgyűjtést a vasárnapi boltzár ügyében. "Van remény ebben az országban, a független magyar sajtó és a független bíróság jelenti ezt a reményt" - jelentette ki Nyakó István az NVI-ben a döntést követően. A szocialista politikus elmondta, ez a népszavazás már többről szól a vasárnapi zárva tartásnál, itt már a demokrácia visszaszerzéséről beszélünk. Nyakó már szerdán egyeztetett a földügyben népszavazást kezdeményező Gőgös Zoltánnal, az MSZP elnökhelyettesével és az állami bérplafonról népszavazási kérdést benyújtó Kész Zoltán független országgyűlési képviselővel, hogy közösen gyűjtik össze a kérdésenként szükséges 200 ezer aláírást. Azt mondta, június 3-ig - amikor Késznek be kell nyújtani az aláírásokat - az összes aláírást összegyűjtik. Nyakó elmondta azt is: nem fogják elfelejteni, mi történt február 23-án. Felhívta a rendőrség, az ügyészség és az Alkotmányvédelmi Hatóság figyelmét törvényi kötelezettségeire, vagyis hogy nyomozzanak a Nemzeti Választási Irodánál történtek ügyében.
Emlékezetes: a Kúria döntésére azért volt szükség, mert az MSZP-sek megtámadták a NVB február végi döntését. Az NVB - saját elnökének jogi álláspontját leszavazva - ugyanis Erdösiné kérdését hitelesítette, Nyakóét elutasította, holott a jogsértés egyértelmű volt, ahogyan az is, hogy ezzel nem csupán az NVI vallott kudarcot feladata ellátásában - a választáshoz való jog érvényesülésének biztosítása -, de a voksolások tisztaságáért felelős NVB is. Mindezek miatt hetek óta egyre többen követelik a választási szervek vezetőinek távozását -, amit egyébként a szerdai kúriai döntés is indokolna. Ráadásul a kopaszok balhéja miatt több feljelentés is érkezett, a BRFK nyomoz az ügyben. A kormány közben benyújtotta az új népszavazási törvényt, amely kihúzza az egész népszavazás méregfogát, az időbélyegzős harcot. A javaslatról azonban még nem döntött a parlament, így jelenleg még a régi szabályok érvényesek.
Nyakó István és a blokkolóóra a szürreális „oltáron” FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD
A szocialisták ugyanakkor arra is számítanak, hogy a Fidesz valamilyen módon mégis megkísérli megakadályozni a népszavazást, hiszen a közvélemény-kutatások szerint a lakosság 60-70 százaléka van a nyitva tartás mellett, s még a Fidesz-szavazók jelentős hányada is a boltok újranyitására voksolna. A felmerült, lehetséges forgatókönyvek között a legvalószínűbb, hogy a Fidesz-KDNP végül visszavonja a vasárnapi törvényt, és lehetővé teszi a boltok vasárnapi nyitva tartását, vagy akár, hogy esetleg úgy módosítja a jogszabályt, hogy értelmetlenné tegye a szocialisták kérdését. A másik verzió szerint, ha a most benyújtott népszavazási törvénymódosítást elfogadják, akkor megszűnik a párhuzamossági moratórium - egészen a 200 ezer hiteles aláírás összegyűjtéséig. Tehát az új szabályok értelmében akárki benyújthat új kérdést a vasárnapi boltbezárásról, és akkor indul a verseny, ki gyűjti össze gyorsabban az aláírásokat. A NVB MSZP által delegált tagja szerint egyébként elkésett és szerencsétlen a kormány népszavazási törvényhez beadott módosító javaslata, ráadásul antidemokratikus szisztémát is hoz létre. Litresits András a Klubrádióban - magánvéleményét közölve - arról beszélt, az igazságügyi miniszter által múlt pénteken beadott törvénymódosító javaslat szerint csak az NVI által kiadott íveken lehetne gyűjteni a népszavazást támogató aláírásokat, ezek elvesztéséért pedig komoly pénzbüntetéssel lehetne sújtani - ezer forinttal minden ívet. Ahhoz, hogy 200 ezer érvényes aláírás legyen, általában 250 ezer aláírást szoktak összegyűjteni, s miután egy íven 9 szignó fér el, a gyűjtőknek 28 ezer ilyen ívet kell felvennie az NVI-től, s ha ezeket elveszti, 28 millió forintos bírságra számíthat. Ezzel pedig a magánszemélyek számára szinte lehetetlenné válna egy népszavazási kezdeményezés elindítása.
Ennyi mindent eldönthetünk?
- Nyakó István (MSZP) kérdése: Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt? - kezdődhet az aláírásgyűjtés
- Gőgös Zoltán (MSZP): Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról? - zajlik az aláírásgyűjtés
- Kész Zoltán (független): Egyetért Ön azzal, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. számú mellékletében meghatározott gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló természetes személy havonta legfeljebb bruttó 2 millió forint összegű javadalmazásban részesülhessen? - zajlik az aláírásgyűjtés
- Kész Zoltán (független): Egyetért Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselők választásán minden pártlistát állító párt köteles legyen a Magyar Államkincstárnak visszafizetni a számára közpénzből juttatott kampánytámogatást, ha a pártlista nem szerezte meg az országos listákra leadott érvényes szavazatok legalább 2 százalékát? - indulhat az aláírásgyűjtés
|
Vasárnapi zárva tartás - Mégis dönthet a nép?
|
Elkaszálta Erdősi Lászlóné kérdését a Kúria, amely megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) döntését, majd pedig az MSZP-s Nyakó István kérdését hitelesítette. Az MSZP-t már kora reggel beengedték a Nemzeti Választási Irodába (NVI), de nem volt szükség sem közelharcra, sem új kérdés leadására a vasárnapi boltbezárásos népszavazással kapcsolatban. A bíróság ugyanis kimondta: Erdősinét februárban segítették a kopaszok, ami nem volt jogszerű, ám a szocialisták most sem készülhetnek nyugodt szívvel a napokon belül induló aláírásgyűjtésre.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1090457_vasarnapi-zarva-tartas-megis-donthet-a-nep
|
2016-04-06 10:20:00
| true | null | null |
Népszava
|
Az Index információi szerint Erdősi László András herceghalmi polgármester felesége volt az a titokzatos idős nő, aki népszavazási kezdeményezést adott be kedden a Nemzeti Választási Irodában, és egy kopaszokból álló csoport segítségével beelőzte az MSZP-t.
A házaspárt kedden este vonalas telefonon kerestük. A kagylót először Erdősiné vette fel, de rögtön megszakította a vonalat, amint megtudta, hogy újságíró keresi.
Orbános kitűzőt hordott
Néhány perccel később a polgármester hajlandó volt beszédbe elegyedni velünk.
Erdősi László András nem cáfolta ugyan, hogy felesége vitte be népszavazási papírokat, de további kérdéseinkre, hogy mi vezette a vasárnapi nyitvatartással kapcsolatos kérdés beadásához, van-e üzlete, további információt nem adott. Később egy másik kollégánk is felhívta mobilon: akkor azt válaszolta, sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánja, hogy az ő felesége adta be a népszavazási kérdést.
Az idős nő délelőtt a Választási Iroda előterében sem árult el semmit, sem magáról, sem a kérdésről nem beszélt egyetlen újságírónak sem.
Erdősi László az ősfideszesek csoportjába tartozik, 1990-ben az I. kerületben egyéniben választották meg önkormányzati képviselőnek, majd alpolgármester lett. 2010-ben Herceghalmon is a Fidesz jelöltje volt, 2014-ben viszont már függetlenként indult. Ekkor már a Fidesz saját jelöltet állított Erdősi ellen.
Forrásaink szerint felesége azonban Orbán Viktort ábrázoló, "Az én miniszterelnököm" feliratú kitűzővel járt a településen a választási időszakban, közéleti tevékenységének viszont csupán egyetlen lenyomatást találtuk. A Herceghalmi Hírmondó 2011-es évfolyamában a kutyatartás tisztasági elvárásait propagálta egy saját maga által jegyzett cikkben, amelynek "Zacskózás és utána ... kuka!!" volt a címe.
Erdősiné és a kopaszok
Erdősiné és az NVI előterében felbukkant kopasztársaság összetartozását egy fotó is bizonyítja. Az Origo fotósa lefényképezte, ahogy a Nemzeti Választási Irodánál megjelent kopaszok egy átlátszó mappát mutatnak fel.
Az ellenfényben nehezen, de kiolvasható, hogy a mappában lévő beadvány készítőjének lakhelye Herceghalom.
A társaság a délelőtt folyamán úgy viselkedett az aulában, mintha külön beadvány beadására készültek volna, de a kép alapján egyértelmű, hogy végig a Erdősiné papírjával voltak felszerelkezve ők is.
|
Polgármesterfeleség előzte be az MSZP-t a kopaszokkal
|
Az Index információi szerint Erdősi László András herceghalmi polgármester felesége volt az a titokzatos idős nő, aki népszavazási kezdeményezést adott be kedden a Nemzeti Választási Irodában, és egy kopaszokból álló csoport segítségével beelőzte az MSZP-t.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2016/02/23/polgarmester_felesege_elozte_be_az_mszp-t_a_kopaszokkal/
|
2016-02-23 10:34:00
| true | null | null |
Index
|
Nem csoda, ha nehezen tudja követni, értelmezni azt, ami kedd reggel a Nemzeti Választási Iroda épületében történt. Korábban magunk is minősítettük abszurd drámának azt, ami a vasárnapi boltbezárásos népszavazás kérdésének leadása körül zajlik (egyetlen kérdés leadásáról van szó), de a keddi balhé minden eddigi eseménysoron túltett.
A választási irodánál ezúttal egy 20 fős, kopaszokból álló különítmény akadályozta meg, hogy az MSZP leadja a kérdését. Az akkor még ismeretlen asszonynak, Erdösi Lászlónénak négy másodperccel sikerült megelőznie a szocialista Nyakó Istvánt.
A következőkben a tudósítóink, a videofelvételek, illetve a nyilatkozatok alapján (csak MSZP-sek elmondásaira támaszkodhatunk, hiszen a kopaszok és Erdösiné is elutasította a média érdeklődését) próbáljuk tíz pontban rekonstruálni, mi, mikor és miért történt az Alkotmány utcában.
Kora hajnalban kopasz férfiak jelentek meg az NVI épületénél. Hogy kik ők? És miért mentek oda? Ki küldte őket? Nem tudjuk, nem árulták el, de sikerült beazonosítani napközben, hogy többen a Fradi Securitynál is feltűntek, márpedig akkor Kubatov Gábor FTC-elnöknek, egyben Fidesz-alelnöknek köze lehet hozzájuk. Az FTC közleményben cáfolta, hogy közük lenne a kopaszokhoz.
Hajnali 6 órakor megjelentek az Alkotmány utcában az MSZP-sek, Nyakó István hatkor érkezett. Azért ilyen korán, mert nem tudhatta, mikor jelenik meg a Kúria honlapján az előző kérdésről szóló döntés (vagyis mikor jár le a kérdés védettsége). És nem akart lemaradni.
Még mindig kora reggel, de Nyakó után megérkezett egy ismeretlen asszony a kísérőjével, egy fiatalabb férfival az oldalán. Mint azóta megtudtuk, ő Erdősi Lászlóné, neki sikerült végül az MSZP-nél előbb leadnia a kérdését, amely a megfogalmazása alapján támogatja a vasárnapi boltbezárást. A kopaszok Erdősinét az időbélyegzőhöz engedték, míg Nyakót - az elmondása szerint - akadályozták abban, hogy odaférkőzzön.
Délelőtt a bejáratnál állóháború alakult ki. A sajtó jelenlétében ott álldogált Nyakó, az időbélyegző mellett üldögélt Erdösiné, és ott állt 20 kopasz férfi mappával a kezében, még mindig nem tudni, miért. Mindenki várta a Kúria döntését.
11 óra után következett a csúcspont. A Kúria kitette a honlapjára, hogy elkaszálta az előző kérdést, szabaddá vált az út az új kérdés előtt. A szemtanúk szerint erről kapott telefont valakitől Nyakó is, illetve Erdösinéék is.
Perdöntő momentum, hogy az időbélyegzőhöz ki ér előbb. Ez dönt ugyanis a sorrendről, ami alapján az NVI vezetője elbírálja a kérdéseket. Az első kérdés ugyanis "foglalja" a témát, a többi kérdést így automatikusan el kell utasítani. Tehát mindegy, ki mikor érkezett az épülethez. A felvételek szerint bélyegzőhöz Erdösiné kísérője ért oda először, pecsételt, majd négy másodperccel később tudott csak bélyegezni Nyakó. Erdösiné kérdését kell tehát elsőként vizsgálnia az NVI-nek.
Nyakó a történtek után célzott rá, hogy akadályozták a kopaszok, hogy odaérjen előbb a bélyegzőhöz. Ezután panaszt tett a Nemzeti Választási Irodánál amiatt, hogy akadályozták jóhiszemű állampolgári jogának gyakorlásában a hivatal "felróható könnyelműsége, nemtörődömsége" miatt.
A mappával ácsorgó kopaszok viselkedése is figyelemre méltó. A bélyegzős jelenet után a kopaszok mindannyian elhagyták az épületet. Vagyis senki nem adott le kérdést, nem kezdeményezett népszavazást. Nehéz tehát más magyarázatot találni a jelenlétükre, mint azt, hogy az MSZP-t kellett akadályozniuk, az asszonyt segíteniük.
A kopaszok nem adtak magyarázatot arra, miért voltak ott, ki küldte őket, a sajtónak nem nyilatkoztak. Felvételünkön jól látszik, hogy eszük ágában nem volt kérdést leadni. Egyikük annyit mondott csak: "magánemberként jöttem ide", illetve "ültem és nyomkodtam a telefonomat".
Szintén nem nyilatkozott a kérdése leadása után Erdösi Lászlóné, nem volt hajlandó elárulni a benyújtott kérdését sem, amiről megkérdezné a magyar választópolgárokat. "Semmi különös" - hajtogatta.
Erdősi Lászlónéról estére aztán kiderült, hogy Erdősi László András, Herceghalom 2010-ben fideszes színekben, 2014-ben függetlenként megválasztott polgármesterének felesége, aki választási időszakban Orbán Viktort ábrázoló kitűzőt hordott információink szerint.
Kedd este egyébként az MSZP 200-300 fős tüntetést tartott az NVI épülete előtt.
Az MSZP-sek becsempésztek egy másik kérdést
Kedden hárman adtak le népszavazási kérdést az NVI nyilvántartása szerint. Ketten a vasárnapi boltbezárós témában, először Erdösiné, négy másodperc múlva Nyakó, illetve mindkettőjük előtt Őrsi Gergely. Ő is MSZP-s politikus, a II. kerületi szervezet elnöke, és ő erről rendezne népszavazást: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a 2011. december 31-én hatályos törvényi szabályozásnak megfelelően biztosítsa a népszavazáshoz való jogot?". Vagyis visszaállítaná a régi népszavazási szabályokat, amikor még nem kellett lökdösődni kopaszokkal az időbélyegzőnél.
Ezek után a hivatalosan a következő a forgatókönyv. Az NVI elnökének, Pálffy Ilonának öt napja van arra, hogy formai szempontból megvizsgálja a beadott kérdést. Vagyis például azt, hogy a kérdéshez benyújtottak-e húsz és harminc közötti támogató aláírást, a kezdeményezőt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az adatvédelmi nyilvántartásba vette-e, valamint a benyújtó magánszemély közölte-e a nevét, a lakcímét, a személyi azonosítóját és a nyilatkozatát arról, hogy a kezdeményezést magánszemélyként nyújtja be.
Ha minden megfelel a jogszabályi előírásoknak, akkor Pálffy a kérdést a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elé terjeszti. Ekkor az NVB-nek további 30 napja van a kérdés hitelesítésére. Ezután lehet megtámadni a döntést a Kúrián, vagyis indulhat újra a több hónapos hercehurca, amelynek vége, lehet, újra egy balhé lesz az Alkotmány utcai időbélyegzőnél.
Az ügyfélkaput is bevetnék a jövőben
A Nemzeti Választási Iroda elnöke, Pálffy Ilona szerint lehetővé kellene tenni, hogy a jövőben az ügyfélkapun keresztül is lehessen népszavazási kezdeményezéseket benyújtani az irodához. Jelezte: a nyáron már az igazságügyi miniszternél kezdeményezte, hogy szűnjön meg a népszavazási kérdések esetében a jelenleg érvényben lévő párhuzamossági moratórium.
Jelenleg "mindenki a Kúria honlapját figyeli", ezért már korábban javasolta az Igazságügyi Minisztériumnak, hogy a Kúria döntésének nyilvánosságra hozatalát követő munkanapon, reggel 8 órától szűnne meg a kérdés "védettsége". Pálffy Ilona az MTI-nek elmondta: a kedden történtek miatt azt kezdeményezi az igazságügyi tárcánál, hogy a jövőben - elkerülendő az iroda épületében a tömegjeleneteket - ügyfélkapun keresztül is be lehessen nyújtani a népszavazási kezdeményezéseket.
A délelőtt eseményeit videónkon is megnézheti:
Este pedig Lázár Jánost is reagáltattuk az eseményekre:
|
Tíz pontban elmondjuk, mi történt a kopaszok és az MSZP között
|
Szürreális körülmények között sikerült benyújtania vasárnapi boltbezárásos népszavazási kérdését egy asszonynak, akit feltehetően kigyúrt, kopasz emberek segítettek az MSZP megelőzésében. Tíz pontban rekonstruáltuk, mi történt reggel és délelőtt az Alkotmány utcában, és hogy miért kell egy kopaszkülönítmény egy időbélyegzőhöz.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2016/02/23/a_vasarnapi_boltbezarasos_nepszavazasi_balhe_tortenete_a_kopaszok_es_az_mszp_kozott/
|
2016-02-23 10:43:00
| true | null | null |
Index
|
A kormány kvótaellenes népszavazási kérdését 9 igen és 3 nem szavazattal hitelesítette az NVB.
Erdősi Lászlóné vasárnapi boltbezárós kérdését az elnök előzetes indítványa ellenére hitelesítette az NVB.
Az NVB azt is megállapította, hogy múlt hét kedden a kopaszok jogsértően viselkedtek, ám az NVI nem hibázott.
Összefoglaló az NVB hétfői esti maratoni üléséről, ahol az aktuális népszavazási kérdésekről és kifogásokról döntöttek.
Erdősiné kérdését mégis átengedték
Iktatási sorrendben tárgyalta az NVB a vasárnapi boltbezárós kérdéseket. Mivel az NVI formailag rendben találta Erdősi Lászlóné és Nyakó István kérdését is, az NVB-nek kellett döntenie, hogy melyiket hitelesítse. Nyakó a helyszínen izgult, Erdősiné viszont nem jött el az ülésre.
Az Index délelőtt már beharangozta, hogy az NVB elnöke nem Erdősi Lászlóné kezdeményezésének hitelesítését javasolja annak ellenére, hogy a beadványt néhány másodperccel korábban pecsételték le az érkeztető időpecséttel. Így elvileg automatikusan ezt kellett volna elfogadni.
Ám a felvételek bizonyítják, hogy a sorrendről döntő időbélyegzőnél nem személyesen Erdősiné pecsételt. Márpedig a törvény szerint csak személyesen (vagy postai úton) lehet leadni egy kérdést. A kísérő pecsételése tehát hivatalosan nem számít. Erdősiné beadványa esetében az a hivatalos időpont, amikor az emeleti irodában személyes átnyújtotta a kérdését, vagyis Nyakó István mégis megelőzte.
Ezt az álláspontot képviselte tehát Patyi András és az előzetesen beterjesztett indítványa.
A bizottság többsége tehát Patyi Andrással szembement, egész pontosan a Fidesz és a KDNP delegáltja, illetve a kormánytöbbség által választott tagok. Patyi álláspontját, vagyis Erdősiné kérdésének elutasítását támogatta az elnök mellett Fábián Adrián választott tag, illetve az MSZP, az LMP és a Jobbik delegáltja.
A párhuzamosság miatt Nyakó István kérdését elutasította a többség. Pedig Patyi András indítványa arról szólt, hogy ezt hitelesítse a bizottság. A végső szót feltehetően majd a Kúria mondja ki.
A kvótaellenes népszavazást hitelesítették
Ez előtt elsőként a kormány által benyújtott népszavazási kérdésről döntött a bizottság. Az NVB 9 igen, 3 nem szavazattal hitelesítette a kérdést, amely így hangzik:
Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?
A kérdés ellen szavazott Fábián Adrián választott tag, illetve Bodolai László, az LMP és Litresits András, az MSZP delegáltja.
Patyi András elnök azért érvelt a hitelesítés mellett, mert a választók el tudják dönteni, hogy igennel vagy nemmel válaszoljanak, tehát egyértelmű a kérdés. A kérdés egyértelműsíti a jogalkotó számára is a feladatot. A kérdéssel szemben az MSZP és az LMP delegáltja is ellenérveket fogalmazott meg (nemzetközi szerződésről nem lehet népszavazást rendezni), de az elnök szerint tiltott tárgykörbe sem esik a kérdés, vagyis nem ütközik nemzetközi szerződésbe.
Az elnök megjegyezte, hogy a kérdés ugyan nem határozza meg az EU konkrét szervét, de mivel az alaptörvény is csak Európai Unióról beszél, így emiatt nem lehet elutasítani a kérdést.
Patyi András szerint a kérdés valódi tartalma szuverenitási kérdés, amiben az Országgyűlés hatásköre nem vitatható. Az Országgyűlés hatásköre, hogy milyen mértékben engedi át szuverenitását, hol határozza meg a szükségesség szintjét
A döntést 15 napon belül meg lehet támadni a Kúrián. A Fodor Gábor-féle Liberálisok és a PM is rögtön közölte, hogy felülvizsgálati kérelmet nyújt be. Vagyis ebben az esetben majd a Kúria dönt a hitelesítésről véglegesen.
Videonézés a balhés délelőttről
Az NVB rátért a balhés délelőttöt érintett panaszok tárgyalására. Az ülésen több videofelvételt is bemutattak arról a délelőttről, amikor Nyakó István és Erdősiné benyújtotta a kérdését. Az egyik felvételen azt láttuk, amint a bejáratnál Nyakó nyilatkozik a sajtónak, majd arrébb megy, a másikon azt amikor az NVI munkatársának a kopaszok mutatják a dossziéjukat, hogy kérdések beadása miatt jöttek.
Megnéztük azokat a másodperceket is, amikor az időbélyegzőhöz lépnek a benyújtók. Jól látszódott, hogy nem Erdősiné, hanem a kísérője, majd utána Nyakó pecsételt. Az is látszott, hogy Nyakó útjában ott voltak a kopasz férfiak, bár erőszakkal nem tartóztatták őt fel.
Jogsértőek voltak a kopaszok, de nem hibázott az NVI
Patyi András elnök azt mondta, hogy az NVI magatartása nem volt jogszabálysértő, az "NVI nem követett el mulasztást", hiszen a kopaszok magatartása "látszólag" arra irányult, hogy kérdéséket adjanak le. A "jogsértő magatartásuk" csak azután derült ki, hogy kérdés beadása nélkül távoztak az épületből. Az elnök szerint a kopaszok "fizikai érintkezés nélkül" is akadályozták a többi beadványozót, és ez a magatartás nem felel meg az alapelveknek.
Az NVB 10 igen és 2 nem szavazat mellett megállapította a választás rendjének megsértését és helyt adott részben Nyakó István panaszának. Az NVB szerint
a kopaszok viselkedése alkalmas a választási eljárás alapelveinek megsértésére, nem fogadható el az NVI székházában.
De az NVI nem követett el jogsértést azon a délelőttön, mert ott helyben nem volt jogosítványa ellenőrizni a kopaszok szándékait. Nyakó István azt kifogásolta, hogy az NVI munkatársai nem ellenőrizték, hogy valóban kérdés benyújtása miatt vannak ott a kopaszok, és nem csupán azért, hogy őt akadályozzák. Az NVB-tagok az NVI előterében kedden készült biztonsági kamera-felvételek alapján sem tudták egyértelműen megítélni, hogy Nyakó Istvánt akadályozták-e a kezdeményezés benyújtásához szükséges pecsételést közvetlenül megelőzően.
Ezt követően Lukács Zoltán, az MSZP alelnöke visszavonta a hasonló panaszát, mert szerinte nem születhet más döntés, mint Nyakó Istváné esetében.
(Borítókép: Patyi András, az NVI elnöke beszél a bizottság ülésén, 2016. február 29-én. Fotó: Huszti István / Index)
|
Szembement az NVB az elnökével, mégis Erdősiné kérdését hitelesítették
|
A kormány, Erdősi Lászlóné és az MSZP-s Nyakó István népszavazási kérdését tárgyalta a Nemzeti Választási Bizottság. A múlt heti balhés délelőttöt is tisztázták.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2016/02/29/a_nemzeti_valasztasi_bizottsag_dontese_a_kvotaellenes_es_a_vasarnapi_boltbezaros_nepszavazasokrol/
|
2016-02-29 10:51:00
| true | null | null |
Index
|
Információink szerint az utasítással felérő kérés többek között a bukaresti, a zágrábi, a ljubljanai, a belgrádi és podgoricai magyar nagykövetségre, valamint a kolozsvári, ungvári, krakkói szabadkai konzulátusra jutott el. Érdekes egybeesés, hogy a MEGA-LOGISTIC-nek ezek közül több városban működik telephelye is az OPTEN céginformációs rendszer adatai szerint.
A minisztériumi kérés az volt, hogy az érintett külképviseletek mérjék fel, az adott országban van-e olyan a háború következtében „beragadt áru” a kikötőkben vagy logisztikai központokban, amiket a cég esetleg felvásárolhat. Még azt is megadták, hogy a MEGA-LOGISTIC-et elsősorban élelmiszer, informatikai eszközök, gyógyszer, sportruházat és elektronikai eszközök érdeklik.
A „piackutatásnak” hétfőig kellett megtörténnie.
Arról egyelőre nincs információnk, hogy az érintett képviseletek mekkora mennyiségű árut hajtottak fel a cégnek, de azt megtudtuk, hogy korábban már volt hasonló kérés a minisztériumtól.
A MEGA-LOGISTIC ugyanis kiemelt bánásmódban részesül a külügyminisztérium részéről a jelek szerint. A nagyon kiterjedt tevékenységet folytató vállalat már számos közbeszerzést elnyert – ők újították fel például a siklósi kórházat is –, köztük többet a Külügyminisztérium részéről.
A Népszava írta meg még 2019-ben, hogy a cég vette át például tizenöt külképviselet épületfenntartása és karbantartási munkáit, amit addig minden misszió saját hatáskörben végezte.
Miután a MEGA-LOGISTIC megkapta a munkát, a lap szerint rögtön meg is drágult annak elvégzése – a megbízásért négy év alatt összesen 4,8 milliárd forintot kap a cég.
Szintén a MEGA-LOGISTIC nyerte el a Moszkvai Magyar Kulturális Intézet épületének felújítását – összesen hat milliárd forint értékben.
A céget még 2003-ban alapították, egyik vezetője az a Lóki Géza, akit korábban okirathamisításért ítélt el a bíróság. Az ügyben kerestük a külügyminisztériumot, is, az alábbiakra voltunk kíváncsiak:
Hány alkalommal ment hasonló kérés a magyar külképviseletek felé?
Más cégnek is végez hasonló szolgáltatást a külügyminisztérium apparátusa?
Kérnek ezért valamilyen ellenszolgáltatást?
Mennyire volt eredményes a mostani piackutatás?
Mekkora értékben, milyen árukat sikerült felkutatni a diplomáciai képviseleteknek a MEGA-LOGISTIC részére?
Amennyiben válaszolnak, válaszaikat közölni fogjuk.
|
Baráti céget hozna helyzetbe a külügy az ukrán háború kapcsán
|
A magyar nagykövetségeket és konzulátusokat utasították a Külügyminisztériumból, hogy végezzenek háborús piackutatást a MEGA-LOGISTIC Zrt.-nek. A cég már eddig is több üzletet bonyolított a tárcával.
| null | 1 |
https://azonnali.hu/cikk/20220331_barati-ceget-hozna-helyzetbe-a-kulugy-az-ukran-haboru-kapcsan
|
2022-03-31 11:48:00
| true | null | null |
Azonnali
|
A kormány arról már januárban döntött, hogy állami tulajdonba venné a siklósi kórházat. Most megjelent a Magyar Közlönyben az az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett határozat, amelyből az is kiderült, mennyiért.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság 1 820 000 000 forintot fizethet a Siklósi Kórház Nonprofit Kft. magántulajdonban álló, 74,444%-os üzletrészének tulajdonjogáért. A vételár mellett a részesedés megszerzése még 23 millió forintos költséggel jár.
Ezt Varga Mihály pénzügyminiszternek kell biztosítania, és Pintér Sándor belügyminiszter kezdeményezése alapján, az ő feladata lesz az is, hogy miután kórház 100 százalékban a magyar államé lesz, a társaság működésének finanszírozásához egyszeri támogatásként adjon legfeljebb 50 millió forintot.
|
Közlöny: 1,8 milliárdért venné meg az állam a siklósi kórházat
|
A kormány arról már januárban döntött, hogy állami tulajdonba venné a siklósi kórházat. Most megjelent a Magyar Közlönyben az az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett határozat, amelyből az is kiderült, mennyiért.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság 1 820 000 000 forintot fizethet a Siklósi Kórház Nonprofit Kft. magántulajdonban álló, 74,444%-os üzletrészének tulajdonjogáért. A vételár mellett a részesedés megszerzése még 23 millió forintos költséggel jár.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2022/08/12/kozlony-18-milliardert-venne-meg-az-allam-a-siklosi-korhazat/
|
2023-08-09 12:05:38
| true | null | null |
24.hu
|
Februárban kiadta a Hírklikk adatigénylése után rekord lassúsággal a Covid-védekezéssel kapcsolatos szerződéseket a Külgazdasági és Külügyminisztérium. A legnagyobb figyelem az elhibázott lélegeztetőgép beszerzéseken volt, de találtunk anomáliákat a maszk-beszerzések körül is. Megírtuk, hogy sok tízmillió maszkot vett például több mint 17 milliárd forintért a külügy a Gyömrői-sarok Projekt kft-től. Ettől a cégtől 17 dollárcentért vett sebészi maszkokat Szijjártó tárcája, illetve 44 cent és 1,8 dollár közti áron FFP2-es maszkokat.
Most ráleltünk a TBÉSZ Zrt. szerződéseire is. A cég hátteréről a hvg.hu októberben írt. Eszerint a cég fő tevékenysége az „egyéb speciális szaképítés", a gyógyszer, gyógyászati termék, illetve a ruházat, lábbeli nagykereskedelmét idén tavasszal jegyeztették be a tevékenységek közé. A cég egyik tulajdonosa (egy másik cégén keresztül) Lóki Géza, aki nem ismeretlen szereplő a minisztériumok környékén. Lóki a Mega-Logistic Zrt. egyik vezetője is, amely az Orbán-kormány előtt a honvédelmi tárca beszállítója is volt, majd 2010 után a Külügyminisztériummal szerződött külképviseletek felújítására.
A TBÉSZ Zrt. sebészi maszkokat és FFP2-es maszkokat szállított, egészen horribilis áron. A sebészi maszkok darabját 156 forintért, míg az FFP2-es maszkok darabját 944 forintért adták. A sebészeti maszk még az első hullám maszk-hiányos napjaiban is beszerezhető volt 156 forintért még akkor is, ha csak egyet akart belőle az ember, így különösen megdöbbentő, hogy tízmilliós tételnél is ennyit kért TBÉSZ Zrt. Az FFP-es maszkokért kért majdnem ezer forint még annak figyelembevételével is óriási összeg, hogy a szerződés 2020. április végén köttetett. Most van olyan webshop, ahol kevesebb mint 200 forintért lehet már kisebb tételben is ilyen maszkot vásárolni.
Azt nem lehet pontosan nyomon követni a kiadott szerződésekből, hogy pontosan hány darab maszkot is szállítottak, mert a kiadott szerződés alapján úgy tűnik, mintha 9 millió sebészeti maszkot és 600 ezer FFP-es maszkot szállítottak volna 3 milliárd 686 millió 928 ezer forintért, de egy másik szerződésösszesítőn ennél nagyobb összeg, 4 milliárd 682 millió 398 ezer 560 forint szerepel. Hogy mennyi maszkot szállítottak ezért a pénzért valójában, arra onnan lehet következtetni, hogy Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő adatigénylésére Szijjártó Péter minisztériuma azt állította, 20,6 millió darab maszkot szállítottak le.
|
Aranyáron vette a maszkokat is a kormány
|
A Hírklikk által kikért szerződésekből kiderült, volt olyan cég, amelytől darabonként 156 forintért vett mezei sebészmaszkokat a kormány és majdnem ezer forintért FFP2-es maszkot.
| null | 1 |
https://hirklikk.hu/kozelet/aranyaron-vette-a-maszkokat-is-a-kormany/378732
|
2021-03-21 12:28:00
| true | null | null |
Hírklikk
|
A Budapesti Corvinus Egyetemen a tavaszi félévben több etikai vizsgálat is zajlott egy vizsga miatt, melynek során egy diákkal kivételeztek az egyetem vezetői, miután a hallgató befolyásos szülei panaszkodtak az egyetemen. A vizsgálatok első fokon elmarasztalták az egyetem – a vizsgálatok lezárulta után lemondott – rektorát, Takáts Elődöt és a Corvinus két másik vezetőjét. Másodfokon azonban fölmentette őket az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma és a rektorhelyettes, bár azt senki nem vitatta, hogy valóban kivételeztek a hallgatóval.
Ezt a bizonyos hallgatót Ádám Zoltán, a Corvinus docense tanította. Amikor kollégáival együtt jelezte a hallgatónak, hogy nem fog tudni levizsgázni a tárgyából, az érintett édesanyja először őt kereste meg. Ő indította az etikai vizsgálatokat is a két vezető és a rektor ellen, az ügyeket pedig most bíróságra vitte. Ádám Zoltán a 444-nek adott interjújában részletesen elmondta, az ő nézőpontjából hogyan nézett ki a vizsgabotrány onnantól, hogy egy szeminárium után megkereste őt az édesanya, odáig, hogy Hernádi Zsolt közölte vele és a rektorral: az ügyet lezárták.
|
„Előd azt mondta, hogy oldjuk ezt meg” – a Corvinus vizsgabotránya belülről
|
A Budapesti Corvinus Egyetemen a tavaszi félévben több etikai vizsgálat is zajlott egy vizsga miatt, melynek során egy diákkal kivételeztek az egyetem vezetői, miután a hallgató befolyásos szülei panaszkodtak az egyetemen. A vizsgálatok első fokon elmarasztalták az egyetem – a vizsgálatok lezárulta után lemondott – rektorát, Takáts Elődöt és a Corvinus két másik vezetőjét. Másodfokon azonban fölmentette őket az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma és a rektorhelyettes, bár azt senki nem vitatta, hogy valóban kivételeztek a hallgatóval.
| null | 1 |
https://444.hu/tldr/2023/08/09/elod-azt-mondta-hogy-oldjuk-ezt-meg-a-corvinus-vizsgabotranya-belulrol?fbclid=IwAR0AJTG9Sda3t5p0cJZsVvf-Inq1XewqwL05Xlk9MRtmWSkBg-k1TZVDbSU
|
2023-08-09 12:30:00
| true | null | null |
444
|
Mint korábban megírtuk, október elején útjára indult a Nemzeti Könyvtár elnevezésű sorozat, amelynek első hét kötetét már be is mutatta az alaptörvény terjesztésével kapcsolatos koncepció kidolgozásáért, végrehajtásának irányításáért felelős miniszterelnöki megbízott. Kerényi Imre a bemutatón kijelentette: ez egy kultuszkönyvtár, „azokat a hősöket választották ki, akik nemcsak lírai költeményeket írtak, (…) hanem valamit tettek is annak érdekében, hogy Trianon után hogyan lehet felemelni a hazát”. Azokat a műveket választották ki, amelyeket a kormány ajánl híveinek, leendő híveinek, a Békemenet résztvevőinek.
Mindez – az összesen 140 ezer példányban nyomott 14 kötet – az adófizetőknek 300 millió forintjába kerül. Mint Kerényi előre jelezte, a „sorozat mind a kiválasztott műveket, mind a kötetszámot illetően nyitott”, azaz a Nemzeti Könyvtár bővülésével az összeg egyenes arányban nő.
100 millióból is kijött volna
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) levelet küldött ezzel kapcsolatban Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternek, Kerényi Imre miniszterelnöki megbízottnak és L. Simon László kulturális államtitkárnak. A szerkesztőségünknek is megküldött levelekben azt írják, hogy az évi 12-13 új címet megjelentető hazai és határon túli kiadók saját pénzüket kockáztatva jelentetik meg könyveiket, gondoznak sorozatokat, s szigorú, esélyegyenlőséget jelentő pályázati feltételekkel kérhetnek csak állami támogatást a Nemzeti Kulturális Alaptól. A Nemzeti Könyvtár elindítása, s annak 300 millió forintos állami támogatása ugyanakkor közel 100 millió forinttal több, mint az NKA Könyvkiadás Kollégiuma által kiírt – a teljes magyar és határon túli magyar könyvkiadást megszólító – idei pályázata.
Az első hét kötet
Az MKKE méltatlannak találja azt is, hogy a piaci folyamatokba beavatkozó állami sorozat elindításáról a magyar könyvszakma szereplőivel nem konzultáltak. „Felhívhattuk volna ugyanis a figyelmet arra, hogy 14 cím 140 000 példányban történő megjelentetéséhez nincs szükség 300 millió forintra, ez súlyos pazarlás az adófizetők pénzéből. A kiadványok paramétereinek ismeretében bizton állíthatjuk, ez a cím- és példányszám-mennyiség 100 millió forintos ráfordítást sem igényel” – szögezik le.
A szerzői jogokra sem figyeltek
Azt is hozzáteszik, hogy tévesen állította Kerényi Imre, hogy a sorozat nem zavarja, nem befolyásolja a magyar könyvpiacot. A 140 ezer példány felét ingyen osztják ki közkönyvtáraknak, iskolai könyvtáraknak, politikusoknak, iskolaigazgatóknak, s így azok a kiadók, amelyek a sorozatban tervezett szerzők műveit eddig piaci körülmények között, saját üzleti kockázatukra jelentették meg, az ingyenes szétosztás „eredményeként” elveszítik a lehetőségét annak, hogy a könyvtárak rendeljenek tőlük. Arra is felhívja a könyves szervezet az illetékesek figyelmét, hogy a Közlönykiadó olyan szerző művének a megjelentetését is programjába iktathatta, akinek a szerzői joga más kiadónál van (Bánffy Miklós).
A miniszteri biztos a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, arról, hogy a „felülről nyitott sorozat” következő 24 kötetében mely művek szerepeljenek, értelmiségieket szeretne megkérdezni. Az MKKE ezzel kapcsolatban felteszi a kérdést, hogy az egész sorozat elindítása előtt, pl. annak indokolatlanul magas ráfordítási költségeiről miért nem előzetesen konzultáltak az érintettekkel, a magyar könyvkiadókkal? Mint írják, az adófizetők pénzének értelmes felhasználása érdekében, a hatályos törvényeknek megfelelően versenytárgyalásra kérhették volna nem csupán a magyarországi könyvpiac szereplőit, hanem a magyar nyomdákat is.
„Mindezekre tekintettel, tisztelettel kérjük, hogy a most hét kötettel debütáló Nemzeti Könyvtár sorozat folytatását felülvizsgálni szíveskedjenek!” – zárul a levél.
|
Brutálisan drága a Kerényi-könyvtár
|
A Nemzeti Könyvtár első 14 kötetére szánt összeg 200 millióval több, mint amibe normál piaci körülmények között kerülne. Az állam másfélszer annyit szán a Kerényi-könyvtárra, mint a teljes magyar könyvkiadásra.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2012/10/17/brutalisan-draga-a-kerenyi-konyvtar/
|
2012-10-17 13:43:00
| true | null | null |
24.hu
|
Lapunk ilyen címmel nem közölt ugyan írást, ám valóban ismertette az Eötvös Károly Intézet közleményét, amely szerint a Századvég-csoport a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak készített közpolitikai tanulmányokkal napi csaknem tízmilliót keres. Ezt a Századvég tagadja, így természetesen a véleményét ismertetjük.
Lánczi András szerint „nem felel meg a valóságnak, hogy a Századvég-cégcsoport a 2012-es 939,6 milliós keret 99,4 százalékát már június közepéig felvette. Ezzel szemben a valóságban a megjelölt összeg a 2011. évi időszak forrásából került lehívásra, míg a 2012. évi keretből május hónap végéig csak nagyságrendileg 20% került lehívásra.
„Nem felel meg a valóságnak, hogy a Századvég oldalanként 470 ezerért dolgozik. A valóságban: Az írásbeli tanulmányok és döntés előkészítő anyagok elkészítése mellett a Századvég tevékenységébe témánként havi rendszerességgel legfeljebb 200 óra, mindösszesen 800 óra tanácsadói tevékenység tartozik, valamint közvélemény-kutatatási és projekt-menedzsment feladatokat is ellát, ezért a megbízási díj a tanulmányok oldalankénti értékére vetítve nem számítható ki.
Nem felel meg a valóságnak, hogy a minisztérium az idén decemberig felhasználható keret 99,4 százalékát fizette ki az anyagokért. Ezzel szemben: A minisztérium a szerződésben meghatározottak szerint – 2012 májusának végéig – az idei keret nagyságrendileg 20 százalékának megfelelő összeget fizetett ki.”
|
Helyreigazítás – a Századvég oldalanként nem 470 ezer forintért dolgozik
|
A Századvég Politikai Iskola Alapítvány képviseletében Lánczi András elnök azt kérte a Hír24 szerkesztőségétől, hogy a 2012. október 16-án „Oldalanként 470 ezerért dolgozik a Századvég” című cikkünk valótlan állításait pontosítsuk.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2012/10/18/helyreigazitas-a-szazadveg-oldalankent-nem-470-ezer-forintert-dolgozik/
|
2012-10-18 13:55:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Gripen-jelentés nyilvánosságra hozatalát az LMP kezdeményezte. A honvédelmi miniszter a Hír TV-ben azt mondta, a dokumentum hivatalosan nem is létezik, tehát aki nyilvánosságra hozza, nem követ el államtitoksértést. A tárcavezető szerint a jelentést nem titkosították szabályosan, hiszen eddig tisztázatlan körülmények között még 2007-ben “átkerült” a Miniszterelnöki Hivatalba, “tehát Gyurcsány Ferenchez”, majd visszaküldték a HM-be, de oda már nem érkezett meg.
A 2010-es kormányváltáskor a dokumentum már nem volt a tárcánál, és azóta sem találják – mondta Hende Csaba.
Az LMP szeptember végén nyújtott be közérdekű adatkérést az ügyben. A párt szerint a jelentést nyilvánosságra kell hozni, hogy kiderüljön, kik és milyen okokból döntöttek a vadászgépek beszerzéséről. Jávor Benedek frakcióvezető ezt azzal indokolta, hogy meg akarják tudni, hol van az akkori szocialista honvédelmi államtitkár, Vadai Ágnes vezetésével dolgozó, a Gripen vadászgépek beszerzését vizsgáló bizottság jelentése, és ki a titokgazda.
Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja szintén szeptember végén jelentette be, pártjuk azt várja az ügyészségtől, hogy indítson vizsgálatot a Gripen vadászgépek beszerzéséről szóló 2001-es döntéssel összefüggő korrupciógyanú miatt. A korábbi honvédelmi államtitkár akkor arra hivatkozott, hogy a Profil című osztrák hetilap nemrégiben azt írta: egy tanúvallomás szerint kenőpénzek kifizetéséről is szó volt a BAE Systems fegyverkonszern és kelet-európai tanácsadója, az osztrák Alfons Mensdorff-Pouilly megbeszélésén a vadászrepülő-beszerzésekkel kapcsolatban.
Vadai Ágnes azt is javasolta, hogy oldják fel annak a jelentésnek a titkosságát, amelyet az előző kormányzati ciklusban az általa vezetett bizottság készített, és amely szabálytalanságokat állapított meg a Gripen-beszerzés körül.
A bécsi ügyészség szóvivője, Thomas Vecsey akkor azt mondta, nincs jele magyar szálnak az Alfons Mensdorff-Pouilly elleni osztrák vádiratban.
Magyarország egy 2001-ben kötött, 2003-ban módosított megállapodás értelmében lízingel Svédországtól 14 Gripen vadászgépet. Az eredetileg 2015-ben lejáró, ám idén módosított szerződés szerint Magyarország további tíz évig fizeti a vadászgépek részleteit.
|
Eltűnt Gripen-jelentést keres a honvédelmi tárca
|
Nem találják a Honvédelmi Minisztériumban a Gripen-bizottság 2007-es jelentését. A dokumentumnak még a kormányváltás előtt veszett nyoma - mondta Hende Csaba csütörtök este a Hír TV Rájátszás című műsorában.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2012/10/19/eltunt-gripen-jelentest-keres-a-honvedelmi-tarca/
|
2012-10-19 14:14:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Hadtörténeti Múzeum is csatlakozott azoknak a nagy országos közgyűjteményeknek a sorához, amelyek sorsa tartósan bizonytalanná vált, vagy már hosszabb ideje állandó kiállítóhely nélkül kénytelenek létezni. Ilyen hányódó múzeum az Iparművészeti, amelynek Üllői út főépülete 2018 óta zárva tart, és a felújítása ténylegesen el sem kezdődött, és a Közlekedési Múzeum, amelynek városligeti régi épületét 2016-ban bontották le, a Kőbányai úti új múzeum megépítése viszont a költségvetési helyzet miatt teljesen bizonytalan. A Magyar Építészeti Múzeumnak legalább egy kiállítóhelye elkészült tavaly a Walter Rózsi-villában, de az új főépület tervezése még csak pályázati szakaszban van. A bezárás veszélye folyamatosan ott lebeg a Magyar Természettudományi Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria fölött, mindkettő egyre szűkebb helyre kénytelen összehúzni magát – az egyik a Ludovikának, a másik a Királyi Palota rekonstrukciójának van útjában, de nincs belátható közelségben az új otthonuk felépítése. Eddig egyedül a Néprajzi Múzeum volt olyan szerencsés, hogy átvészelt egy évekig tartó nagy költözést, és meg is kapta az új épületet (meg a szükséges raktárakat, restaurátorműhelyeket).
Egy múzeummal nem sok rosszabb történhet annál, mint hogy beláthatatlan időre félvirtuális létre kárhoztatják. A műtárgyak ilyenkor raktárakba kerülnek, többnyire nem a legjobb körülmények közé, sokszor még a gyűjteménnyel foglalkozó muzeológusok számára is nehezen hozzáférhetőek lesznek. Az épület nélküli múzeum csak korlátozottan tud tudományos munkát végezni, műtárgyakat begyűjteni, kiállításokat rendezni, és küzdenie kell azért, hogy ne essen ki a köztudatból. Ha az emberek és a döntéshozók elfelejtik, hogy létezik, végzetes leépülési spirál indulhat el. Még egy rossz, alkalmatlan, szűkös, vagy akár időnként beázó épület is jobb a semminél.
A Hadtörténeti Múzeumot ez a veszély a közelmúltig egyáltalán nem fenyegette: Kapisztrán téri épülete stabil bázisnak látszott, nagy költöztetési tervek nem érintették, nagyszabású fejlesztésében sem gondolkodott a fenntartó honvédelmi tárca. Aztán egyszer csak beütött a krach: a múzeumnak parancsszóra mennie kellett a Várból. Mégpedig a lehető legbanálisabb ok miatt: a miniszter kinézte a szép fekvésű épületet saját irodájának.
A költözést katonás módon valósították meg: sem érdemi kommunikáció, sem szakmai párbeszéd nem volt, a tárca nem árulta el, hogy milyen jövőt szán az intézménynek, a szűkszavú közlemények már csak a befejezett helyzetet írták le.
A múzeum is hallgatott, nem kért, nem is kérhetett segítséget a nyilvánosságtól. Ez nem fért volna bele egy olyan közintézmény szervezeti kultúrájába, amely múzeum ugyan, de nem főigazgatója, hanem parancsnoka van, és egész vezetősége honvédségi kötelékben szolgál. Ebben a közegben nem szokás visszaszólni, a parancsot teljesíteni kell, akkor is, ha hülyeség.
Márpedig a parancs ezúttal teljes hülyeség volt. Sehol a világon nem tesznek utcára egy nagy, nemzeti közgyűjteményt azért, hogy a miniszter és közvetlen stábja szebb irodákat kapjon, a budai hegyekre nyíló kilátással. Ez olyan barbár, önkényes eljárás, amire eddig itthon sem volt példa.
A múzeum kiebrudalása Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszteri kinevezése után, tavaly tavasszal vetődött fel először. Kezdetben a munkatársak olyan híreket kaptak, hogy csak a miniszter és közvetlen stábja érkezik, a múzeum ettől még a helyén maradhat. Tavaly májusban aztán közölték a döntést, hogy nyár végére a Kapisztrán téri szárnyat ki kell üríteni a földszintet elfoglaló Hadtörténelmi Levéltár kivételével, a Tóth Árpád sétányra néző múzeumi épületszárny felső szintjét is át kellett adniuk. Egy július 1-jei állománygyűlésen bejelentették a múzeumot tizenegy évig vezető Kovács Vilmos parancsnok leváltását, bár hallottunk olyan véleményt, hogy ez inkább megédesítette a keserű pirulát. Az új vezető, Töll László ezredes mindenesetre jó szakember, érti a múzeumot, de ahhoz hiányzott a befolyása, hogy megmentse a kilakoltatástól. Végül idén május 21-én végképp bezárt a Kapisztrán téri épület, az összes kiállítást lebontották. A fenntartó – bár ebben az esetben ez a kifejezés talán eufémizmus – május 31-ig adott határidőt a múzeum távozására, bár a nagyon nehezen mozdítható levéltár még legalább két-három évig az épületben maradhat.
A minisztérium felköltöztetését a Budai Várba semmilyen racionális érv nem támasztja alá. Az egyetlen értelmezhető indok, hogy a honvédelmi tárca is szeretett volna helyet kapni abban az új kormányzati negyedben, amely a Várnegyedben éppen kialakul. A köztársasági elnök és a miniszterelnök irodája mellett már most itt van a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda (a Karmelitában), belátható időn belül visszaköltözik háború előtti, rekonstruált székházába a Pénzügyminisztérium, a visszaépülő József főherceg-palotát az Alkotmánybíróságnak szánják, és a háború előtti Külügyminisztérium éppen visszaépülő székháza is valamilyen kormányzati célt fog szolgálni. A Honvédelmi Minisztérium Várba költöztetése a korábbi tervekben nem szerepelt, és az egész tárca nem is hagyhatta el a lipótvárosi Balaton utcát, mert
a Kapisztrán téri Nándor-laktanya épülete alkalmatlan a teljes minisztérium befogadására. Szalay-Bobrovniczky és néhány szervezeti egység azonban felköltözhetett, és a Kapisztrán téri homlokzatra felkerült a felirat.
Az épületet belülről felújították, és június 26-án Szalay-Bobrovniczky már itt fogadta Alkassoum Indattou nigeri védelmi minisztert. A találkozókról kiadott MTI-fotókon látszik egy jellegzetes kettős ablak, ami egyértelművé teszi, hogy a miniszter a Tóth Árpád sétányra néző volt múzeumi szárnyat használhatja, ahonnan a budai hegyekre nyílik kilátás.
A miniszter átköltözéséről kiadtak egy hivatalos közleményt június 12-én, aminek már a címe is csúsztatás: „Történelmi helyére költözik a Honvédelmi Minisztérium”. Ez alatt azt kellene érteni, hogy a Budai Várba, ahol a kiegyezés utáni időszakban működött egészen a kormányzati negyed 1945-ben bekövetkezett pusztulásáig. A Honvédelmi Minisztérium valóban a Várban volt, de egyáltalán nem a Kapisztrán téri Nándor-kaszárnyában, hanem a Szent György téren. Impozáns, neoreneszánsz palotáját 1879 és 1881 között emelték, és valóban kiemelt szerepet játszott a dualizmus kori magyar állam hatalmi reprezentációjában, nem függetlenül attól, hogy az önálló magyar hadsereg hiánya magyar szempontból a kiegyezés rendszerének legnagyobb negatívuma volt. A háború után a romos épületegyüttest lebontották. A Nemzeti Hauszmann Programban ez is visszaépül, de nem hiteles formában, hanem kulisszaszerű tűzfaltakarásként, minden valószínűség szerint azért, hogy ne takarja ki a Karmelita épületét. Ha a tárca valóban a történelmi hagyományokat akarta volna ápolni, ennek a palotának a tényleges visszaépítése, visszakérése mellett akár érvelhetett is volna.
Ezzel szemben a Nándor-laktanya sosem szolgált minisztériumi célt. A múzeumot nem valamiféle szocialista ármány telepítette oda, hanem a Horthy-korszak.
A Hadtörténeti Múzeum meglehetősen későn, 1918 novemberében jött létre, noha a millennium óta folyamatosan napirenden volt a sajtóban, hogy szükség lenne egy olyan intézményre, amely a magyar hadsereg dicsőséges múltját bemutatja, emlékeit összegyűjti. Nem véletlen, hogy ez a múzeum a dualizmus idején nem jöhetett létre: a hadsereg akkor közös intézmény volt, múltjának emlékeit a bécsi Heeresmuseum őrizte, a magyar kormányok nem vállalták a konfliktust az uralkodóval, amit egy magyar hadimúzeum alapítása jelentett volna. Végül az első világháború végnapjaiban született döntés a létrehozásáról, de azzal a feltétellel, hogy nem a honvédség egész történelmét fogja bemutatni, hanem csak a nagy háborúét.
Ezek a problémák a Monarchia bukása után mind elhárultak, és néhány nappal az őszirózsás forradalom után a honvédelmi tárca keretei között megkezdődött a múzeum felállítása. Van azonban ennek a mára elfelejtett történetnek egy máig ható öröksége: a múzeum a megkésett alapítás miatt nem kapott olyan reprezentatív épületet, mint az Iparművészeti vagy a Szépművészeti. A Horthy-korszakban a korlátozott anyagi lehetőségek miatt csak egy meglévő laktanya átalakítása jöhetett szóba: ez lett a vári Nándor-kaszárnya, amit kezdettől fogva az új múzeum otthonának szántak, részben azért, mert a vári elhelyezkedés mégis csak presztízst adott, részben pedig azért, mert az Országos Levéltár szomszédságában állt, ahol a Hadtörténelmi Levéltár abban az időben helyet kapott. Az 1847-es klasszicista épület felújítását és átalakítását múzeum céljára 1926-ban kezdték meg, de a munka annyira elhúzódott, hogy csak több mint tíz évvel később készült el.
A Hadtörténeti Múzeum ünnepélyes megnyitására 1937. május 29-én került sor a kormányzó és Rőder Vilmos honvédelmi miniszter jelenlétében. A bástyasétányra néző épületet a múzeum végleges otthonának szánták, és eltekintve a második világháború okozta traumatikus megszakítástól – amikor a gyűjtemény jelentős része megsemmisült, és az épület megsérült – az is maradt egészen Szalay-Bobrovniczky Kristóf érkezéséig. A kilakoltatás tehát a hagyományokat is sérti. A Hadtörténeti Múzeum nyolc évtizedes vári létezésére ma már csak a Tóth Árpád sétányon hagyott muzeális ágyúk emlékeztetnek.
De hol van most a múzeum?
Szerteszét. A honvédelmi tárca a Bálna épületében hozott létre egy „felejthetetlen, izgalmas, interaktív katonai kiállítást” a Honvédség alapításának 175. évfordulójára. Ez valójában két részből áll, az egyik fele egy teljesen modern toborzókiállítás a Honvédség mai működéséről, a másik fele pedig egy olyan tárlat, ami nagyrészt az első és a második világháborút idézi meg néhány eredeti ágyúval, fegyverrel, egyenruhával, gulyáságyúval, és elég jól sikerült installációval. Mint tárlat főként attól felejthetetlen, hogy akik összeállították, megvalósították a teljes tartalomnélküliséget: a kiállítást, ami nem állít semmit, nyomokban sem fedezhető fel benne semmiféle narratíva, vagy mondanivaló. Ez egyfajta bravúr.
Hogy mi lesz az állam által a fővárostól átvett, de az építése óta semmilyen célra nem használható Bálnával, az továbbra is rejtély. Most nagyrészt üresen áll, eltekintve a honvédségi kiállítástól és az időnként ott megrendezett kormányközeli rendezvényektől. Az épület belülről leginkább egy rosszul kitalált bevásárlóközpont, múzeumi célokra teljes mértékben alkalmatlan, és semmilyen átépítéssel nem is tehető alkalmassá. Legfeljebb abban merülhet fel a gondolat, hogy ez legyen a Hadtörténeti új otthona, aki még soha nem látott belülről múzeumot.
A már említett minisztériumi közlemény szerint „a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteménye a modern kiállítótérré alakított Bálnában, illetve a magyar történelem egyik legjelentősebb központjában, Székesfehérváron kap méltó helyet.” Székesfehérvár úgy kerül a képbe, hogy a múzeumi könyvtár már a tavaly nyári kiköltöztetés során valahogy a megyeszékhelyre került, nemsokára, augusztus 15-én pedig nyílik egy öt teremből álló kiállítás a Szent István Király Múzeum (SZIM) Rendház épületében, amely a lebontott állandó kiállítás zanzája lesz, és a múzeum legértékesebb műtárgyait mutatja be. A Rendház volt tavaly a helyszíne a rosszemlékű Királyok és szentek Árpád-házi kiállításnak, amit botrányos körülmények között einstandolt a Nemzeti Múzeumtól a Magyarságkutató Intézet.
Ez az épület egy szépen felújított, elegáns kiállítótér, és önmagában az kedvező fejlemény, hogy a Hadtörténeti a mostani szorult helyzetében kap egy bemutatkozási lehetőséget. Sőt, úgy látszik, hogy az együttműködés tartósabb is lesz, mivel 2024-ben ugyanitt egy másik, jelentősebb kiállítással is jelentkezik az intézmény (Kardokkal és koszorúval ékesítve – A magyar katonai vitézség jelképei). A Rendház azonban nem a Hadtörténeti Múzeum számára készült, hanem a Szent István Király Múzeumnak, emellett a barokk kolostor téri adottságai miatt nem is lenne alkalmas a Hadtörténeti végleges otthonának. Belényesy Károly, a SZIM igazgatója kérdésünkre azt válaszolta, hogy „az épületet a Szent István Király Múzeum nem adja át használatra, hanem együttműködési megállapodás alapján helyet biztosít a Hadtörténeti Múzeum tematikus kiállítása számára”, és hangsúlyozta, hogy nem állandó kiállítás nyílik jövőre, hanem „egy hosszabb időtartamú időszaki kiállítás, amelynek egyes elmei időszakosan frissülni fognak.”
Vagyis Székesfehérváron a Hadtörténeti Múzeum szívesen látott vendég – de vendég.
A honvédelmi tárca nem tolhatja le magáról végleg azt a felelősséget, hogy a saját intézményét méltó módon elhelyezze, ha már utcára tette. És ennek az intézménynek a fővárosban, Budapesten lenne a helye, ahogy azt az alapításakor megfogalmazták. „Kívánatos, hogy Budapesten egy mindenki által könnyen hozzáférhető olyan hadimúzeum létesíttessék, melyben a Magyarországból kiegészített csapatoknak, a magyar katonáknak hősi küzdelmeiből származó hadi emlékek gyűjteménye hirdesse a késő utókor számára a múltak dicsőségét” – olvashatjuk a múzeum létesítéséről 1917-ben először megfogalmazott javaslatban.
Azóta valamivel összetettebb módon fogalmazzák meg a világban a hadimúzeumok küldetését: a múlt katonai dicsőségének bemutatása mellett a korszerű intézmények, például a világhírű manchesteri, drezdai és bécsi múzeumok a háború társadalomformáló szerepével és tragédiáival is azonos súllyal foglalkoznak. De legalább ennek a százéves alapcélnak – egy mindenki által könnyen hozzáférhető hadimúzeumnak Budapesten – muszáj lenne teljesülnie.
A múzeumnak több saját telephelye van jelenleg is. A Verseny utcában központi irattár és raktárak, a Kerepesi út 29/b alatti épületegyüttesben szintén raktárak található, valamint a Várból ide költöztek át az irodák is. A Kerepesi út 29/b egy meglehetősen jellegtelen, sivár külvárosi épületegyüttes. Faárugyárnak épült 1911-ben, majd a Horthy-korban nagy befogadóképességű hajléktalan-menhellyé alakították, és ki is bővítették. Évtizedek óta honvédségi tulajdon, itt található a Zrínyi Kiadó székhelye, honvédségi sportegyesületek, a hadisírgondozó, valamint most már a múzeum is.
Néhány hónapja a 24.hu vette észre, hogy az ÉTDR építési engedélyezési rendszerben megjelent a Magyar Nemzeti Táncegyüttes (a korábbi Honvéd Táncegyüttes) új színházának 2021-ben engedélyt kapott tervcsomagja. A színház mellett ezen egy új portaépület is látszik Magyar Hadtörténeti Múzeum felirattal a homlokzatán.
Ezt látva joggal hihetnénk, hogy a tárca a Kerepesi utat szánja a múzeum valódi, végleges otthonának, és gőzerővel dolgozik a megépítése előkészítésén. Ez sajnos nincs így. Nem tudni, milyen tervei vannak a minisztériumnak, hiszen az elküldött kérdésekre – természetesen – nem válaszolnak, de ha megnézzük a tervcsomagban lévő helyszínrajzot, láthatjuk, hogy a beruházás a telep többi épületét, amelyek a múzeum céljaira alkalmasak lennének, nem érinti. Mindössze az új portaépület szerepel tehát ebben a tervben, ami a mellékelt felirat szerint valóban a Hadtörténeti Múzeum személyi bejárata lenne.
Mindenesetre ha már úgy alakult, hogy a Hadtörténetinek méltatlan körülmények között mennie kellett a Várból, a Kerepesi út lehetséges helyszín egy új múzeum felépítésére, esetleg a telep egyes épületeinek megőrzésével. Szakmai érv ugyanis lehetett volna a Nándor-laktanya feladása mellett: egy modern hadtörténeti múzeumnak rengeteg szabad térre van szüksége, és egy régi laktanya szűkös terei csak korlátozottan alkalmasak korszerű intézmény elhelyezésére.
A látogatók számára a tárolókba helyezett régi fegyverek, interaktív kiállítási elemek, vagy akár nagyon jól megcsinált lövészárok-installációk mellett legalább olyan, ha nem nagyobb vonzerőt jelentenek a régi harci járművek, tankok, tehergépkocsik, ágyúk, lövegek, rakéták – csupa olyan dolog, aminek sok tér kell, szabad és fedett egyaránt. Ez a két komponens szerencsés esetben egymást erősíti. A régi vári múzeum esetében a szabadtéri bemutatás lehetőségei nagyon korlátozottak voltak, ezért a múzeum ilyen jellegű műtárgyainak többsége egy privát helyszínen, a keceli Pintér Művek Haditechnikai Parkban található letétként. Egy közönségvonzó Hadtörténeti Múzeum végre bemutathatná a legértékesebb nagy méretű történelmi haditechnikai eszközöket is – olyan látogatószámokkal, amilyenekről a régi vári intézmény nem is álmodhatott.
Ehhez végiggondolt projekt, jó helyszín, felelősen viselkedő fenntartó és jelentős anyagi áldozatvállalás kellene. Ezzel akár szerencsés végkimenetelt kaphatna ez a szégyenletes történet. A tárca eddigi eljárása azonban semmi jót nem ígér.
Nyitókép: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a 175 éves a Magyar Honvédség című kiállítás megnyitóján a fővárosi Bálnában 2023. május 2-án (fotó: MTI / Balogh Zoltán)
#Budai Vár#hadtörténet#Hadtörténeti Múzeum#múzeum#Szalay-Bobrovniczky Kristóf#Székesfehérvár
|
A miniszternek kellett a kilátás: így lett földönfutó a százéves Hadtörténeti Múzeum
|
Hosszú hányattatás vár a Hadtörténeti Múzeumra, amit azért költöztettek ki Kapisztrán téri épületéből, mert Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter mindenképpen a Budai Várba akart költözni. A múzeumot csendben bezárták, azóta szétszórt telephelyeken, időszakos kiállításokkal működik, és a jelek szerint hosszabb időre Székesfehérvárra kerülhet. A vidékre költöztetés ellentétes az alapítói szándékkal, valamint a múzeum érdekeivel is. Ilyen banális okból még nem nagyon tettek tönkre fontos nemzeti kulturális intézményt.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2023/08/09/hadtorteneti-muzeum-koltozes-budai-var-nandor-laktanya-szalay-bobrovniczky-kristof/?fbclid=IwAR2C9XV08lDDBSVGFX4zW2OMhmyGNKdgNUDF3Ri94MDI2yNQQU2afSXkb8M
|
2023-08-09 14:04:49
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
A kormány a politikai álláshalmozás újabb lehetőségének megnyitását készítette elő, amikor a járási hivatalok létrehozásáról szóló törvényben azt mondta ki, hogy az országgyűlési képviselőség is közigazgatási gyakorlatnak számít. Ezzel megnyílt az út a 2014-től létrejövő kisebb parlament miatt állásukat elveszítő fideszes honatyák előtt, hogy a járások élén folytassák munkájukat – ismertette a Jobbik álláspontját Novák Előd, a párt alelnöke.
A Jobbik most törvénymódosítást nyújt be az Országgyűlésnek, amelyben kimondanák, hogy országgyűlési képviselő, polgármester, valamint megyei vagy helyi önkormányzati képviselő nem vezethet járási hivatalt. Emellett annak rögzítését is kezdeményezik, hogy a hivatalvezetőnek felsőfokú igazgatásszervezői, okleveles jogász képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser, illetve egyetemi vagy főiskolai szintű közgazdász szakképesítéssel kell rendelkeznie, és legalább öt év közigazgatási gyakorlat is feltétel lenne.
Novák Előd szerint minderre azért van szükség, hogy ne álljon elő az az „abszurd helyzet”, hogy közigazgatási ügyekben a hivatalvezetőnél képzettebb a saját helyettese, vagy akár az általa felügyelt legkisebb falu jegyzője is.
|
Gátat szabna a politikusok álláshalmozásának a Jobbik
|
A Jobbik szerint a kormány országgyűlési képviselőkkel akarja feltölteni a 2013-tól megalakuló járási hivatalok vezetői posztjait, ami felháborító és elfogadhatatlan. Az ellenzéki párt törvénymódosítást kezdeményez az összeférhetetlenség kimondására.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2012/10/19/gatat-szabna-a-politikusok-allashalmozasanak-a-jobbik/
|
2012-10-19 14:35:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Blikk megkérdezte az egyes minisztériumokat, mennyit költöttek 2012-ben hivatalos utazásokra. Az összegyűjtött adatokat nézve óriási számok jöttek ki. Az igazságügyi tárca például 110 millióról számolt be, ám ez még egy korábbi állapotot tükröz.
Teljes listát ugyanis nem küldtek, csak arra hívták fel a figyelmünket, hogy Józsa István szocialista képviselő augusztusban hasonló kérdéseket küldött a tárcáknak, s ezt az összesítést bocsátották a rendelkezésünkre.
Legnagyobb összegről a honvédelmi tárca számolt be: az augusztusi állapot szerint 606 millió forintot költöttek. Bár itt olyan költségekkel is számoltak, mint a repülőgéppilóták kanadai vagy csehországi továbbképzési kiküldetése, egyéb nemzetközi missziókra történő kiutazás.
Őket 326 millióval a Vidékfejlesztési Minisztérium követi, nem sokkal lemaradva a nemzetgazdasági tárca 322 milliója mögött. Számottevőek voltak még a külügy (217 millió) és a fejlesztési minisztérium (100 millió) tételei is.
Izgalmasak azok a listák is, amelyek csak a vezetők – miniszter, államtitkárok, helyettes államtitkárok – kiküldetéseit taglalják. Itt sok esetben a Blikk kérésére október közepi összesítést is közöltek a tárcák. Mint kiderül, a fejesek is több százmillió forintért utaztak.
A legnagyobb kiadással Csizmadia Norbert fejlesztési államtitkár egyik kínai missziója járt. Ez 14,8 millió forint volt, igaz, a tanulmányútként feltüntetett kiküldetésen 49 nem állami vezető is részt vett. Fazekas Sándor agrárminiszter és kísérőinek legdrágább útja Brazíliába vezetett, ott 8 napot töltött 5,2 millióért, bár csak egy háromnapos konferenciára érkezett. Érdekes tétel az államadósság-kezelő két munkatársának Japánt, Tajvant, Szingapúrt és Dél-Koreát érintő körútja 5,4 millióért. Valószínű, hogy ez esetben is külföldi hitelezőkre vadászott Magyarország.
Gyakran azonban néhány tízezer forintból is megúsztunk egy-egy kirándulást. Ilyenkor ugyanis a magyar felet vendéglátója meghívta, vagyis a költségek nagy részét is állta.
– Ha a két ország külügyminisztériuma megállapodik, akkor a repülőjegyen kívül a delegáció ott-tartózkodását a vendéglátó fizeti – mondta Görög Ibolya protokollszakértő.
– Ám ezeket a gesztusokat viszonozni is kell, vagyis a következő találkozón a költségeket a korábbi vendég állja, így hosszabb távon az ilyen látogatásokat sem ússzuk meg kiadás nélkül.
|
Százmilliókért utaztak az állami fejesek
|
Budapest - Jó ügyfelei a repülőtársaságoknak a minisztériumok. Idén eddig több mint 1,8 milliárd forintba kerültek a tárcák kiküldetései.
| null | 1 |
https://www.blikk.hu/eletmod/utazas/szazmilliokert-utaztak-az-allami-fejesek/4lw48md
|
2012-10-19 14:53:00
| true | null | null |
Blikk
|
Szerdán erősítette meg a kormányfő szóvivője a Hír24 információját, hogy különgéppel repült Orbán Viktor Bukarestből Brüsszelbe. Havasi Bertalan a Vasárnapi Blikknek ennek költségét is elárulta. Ennyiből már takaros lakást lehet venni, egy minimálbérből élőnek pedig több,mint 10 évnyi fizetését jelenti.
Orbán Viktor az Európai Néppárt (EPP) tisztújító kongresszusán vett részt szerdán Bukarestben. A miniszterelnök sajtófőnöke szerint azért kellett különgépet rendelni, mert menetrendszerinti járattal a kormányfő nem ért volna időben Brüsszelbe, a csütörtöki V4-találkozóra.
|
Egy lakás áráért repült Orbán Bukarestből Brüsszelbe
|
Tizenhárom millió forintért bérelték a miniszterelnök különgépét a héten.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2012/10/21/egy-lakas-araert-repult-orban-bukarestbol-brusszelbe/
|
2012-10-21 15:32:00
| true | null | null |
24.hu
|
Visszavonta a Club Aliga júniusban megnyitott új kikötőjének vízjogi engedélyét a katasztrófavédelmi hatóság, mert rájött, hogy több ponton is törvénysértő volt az eljárása. A NER-közeli tulajdonos az állami tulajdonú, szárazföldként nyilvántartott mólót és parti sétányt eltüntette a víz alá, és készített egy felépítményt, amely már az ő tulajdona, a várható törvényi változások alapján pedig az alatta lévő föld is az övé lehet.
Újabb sikert ért el az Aligai Fürdőegyesület, mert beadványának hatására a Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megállapította, hogy saját hatósági elektronikus hirdetményi felületén nem található meg az üzemeltetési engedélyezési eljárás megindításáról szóló hirdetmény, amit jogszabály ír elő.
A hatóság azt is megállapította, hogy az engedélyezési eljárásban a civil szervezetet megillette volna az ügyféli jogállás, az eljárás kihirdetésének elmaradása miatt azonban az egyesület nem szerezhetett tudomást az eljárásról, így nem tudott élni ügyféli jogaival.
A felülvizsgálattal az is kiderült, hogy a hatóság az üzemeltetési engedélyezési eljárásban helytelenül minősítette nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak.
Ehhez kapcsolódóan: Club Aliga: a helyiek szerint le akarja zárni az egyetlen lejárót az új tulajdonos, aki újabb zárt körű tájékoztatót szervez
„A Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a fentebbi indokokra figyelemmel a keresetlevél alapján az engedély felülvizsgálata után annak visszavonása mellett döntött az Ákr. 115. § (1) bekezdése alapján, az eljárást a szükséges intézkedésekkel tovább folytatja. Az eljárás a visszavonó határozat véglegessé válásával folytatódik. A keresetlevélben feltárt környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdéseket érintő kifogások a tovább folytatott eljárás során kerülnek tisztázásra az érintett szakhatóság bevonásával. Az egyesület ügyféli jogállásáról az eljárás tovább folytatása során külön döntést hoz az igazgatóság” – olvasható a hatósági határozatban.
A Club Aliga kikötője június 1-jén nyitott meg, akkor szembesült azzal, mi történt ott, mert az építkezés alatt úgy körbekerítették a területet, hogy nem lehetett belátni – mondta a Szabad Európának Bukovszki András balatonvilágosi önkormányzati képviselő, az Aligai Fürdőegyesület alelnöke.
Mint mondta, az állami tulajdonú, a fejlesztő vagyonkezelésében lévő, kőágy alapon megépített földnyelveket, a két masszív, korábbi mólót elbontották, helyette vasbeton oszlopokon álló mólót építettek, és ez a felépítmény már a fejlesztő Pro-Mot Kft. tulajdona a vízjogi engedély szerint. Az állami földterület megvan, csak már nem szárazföld, mint a birtoklapon, hanem víz alatt van – tette hozzá.
A korábbi móló 15 méter széles szárazföld volt platánfákkal, ezt verte szét a fejlesztő, és épített egy 3,4 méter széles vasbeton felépítményt – mondta Bukovszki András. A móló közterület volt, elvileg most is az, a fejlesztő azonban vaskapuval lezárta, ami szerinte törvénytelen. Emlékeztetett arra, hogy Rákosi egyszer már építtetett oda vasbeton mólót, amelyet egy tél alatt elvitt a jég, utána építették meg azt a stabil, széles mólót, amelyet most elbontottak.
Korábbi cikkünk a témában: Időt nyertek a magaspartnak a civilek Balatonaligán
Eltüntették az állami tulajdonú felépítményt: az országos térségi nagyhajókikötőt, a parti sétányt és az országosan kijelölt horgászhelyet – hangsúlyozta. Úgy tudja, az októbertől hatályos építési törvényben az lesz, hogy ahol elválik a földrészlet és a felépítmény tulajdonjoga, ott a felépítmény tulajdonosa ingyen jogosulttá válik az alatta lévő földrészlet megszerzésére.
Vagyis a Club Aligában eltüntették az állami kikötőt, helyette magánkikötő épült egymilliárdos állami támogatásból, és az új szabályozás alapján az alatta lévő állami föld is a tulajdonosé lesz ingyen.
Bukovszki András szerint a vízjogi engedély visszavonásával a használatbavételi engedély is hatályát vesztette, de erről nagy a hallgatás, döntés még nincs, elképzelhető, hogy a fejlesztő megtámadta az egyesület keresetét.
A kikötő egyébként tele van hajóval, úgy tudja, 213 bérlője van Balázs Attila cégének. Mint mondta, nem a bérlők ellen lépnek fel, hanem a helyiek érdekeit képviselik, akiknek eltűnt a szárazföldi parti sétányuk, a horgászhelyük, a mólójuk és a nagyhajókikötőjük. Ezeket kérik eredeti állapotban visszaállítani.
Ehhez kapcsolódóan: Aligai civilek: Hiába ígérgetett Lázár János és a beruházó, mégis elvennék a Balaton-partot
Az Aligai Fürdőegyesület korábban már sikeresen megakadályozta, hogy a magaspart tetejére öt darab hatemeletes, húsz méter magas társasház épüljön. Az építési engedélyt március elején az egyesület által indított perben a bíróság megsemmisítette. Később a kikötőépület építési engedélyét is sikerült visszavonatniuk. Bukovszki András úgy tudja, erről az épületről már lemondott a beruházó. Mindkét esetben kimondta a bíróság, hogy a kiemelt kormányrendelet nem alkalmazható. A kikötőépület egy közparkban épült volna meg, állami területen, amelynek önkormányzati tulajdonba kellene kerülnie a törvények szerint, de nem került, mert a közfunkciók nem lettek bejegyezve a földhivatalnál az MNV korábbi vezetője által, aki később tulajdonosként jelent meg a területen.
1948-ban Rákosiék kártalanítás nélkül elvették az ingatlantulajdonosoktól ezt a 47 hektárt. 24 órájuk volt arra, hogy elhagyják a házukat, egy csomag ruhát vihettek magukkal – mondta Bukovszki András. A helyiek elől lezárták a Balaton-partot, zárt objektum lett, fegyveres őrök védték, ott nyaraltak a pártfunkcionáriusok. A rendszerváltáskor állami tulajdon maradt, egyesületük pedig harminc éve küzd azért, hogy a közutak és közterek révén visszacsatolják a településhez. Szerinte ezt próbálja megakadályozni az új tulajdonos azzal, hogy sorra próbálja eltüntetni a tízhektáros állami területen a közfunkciókat, a kikötő esetében pedig megpróbálta a közterületet is eltüntetni.
Kerestük az ügyben a Balázs Attila vezette Bayer Property Zrt.-t, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Kertész Ádám
Kertész Ádám a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének külsős újságíró munkatársa. Több mint húsz éve van a pályán, ezalatt számos szerkesztőségben dolgozott, egyebek mellett az InfoRádió, a Független Hírügynökség, a Kossuth rádió, a TV2, a Hír TV és több online hírportál munkatársa is volt.
Vezetett rádióműsort, szerkesztett tévéműsort, tudósított, riportokat készített híradókba, hírműsorokba, cikkeket írt, hírt szerkesztett, a szakma szinte minden területén szerzett tapasztalatokat.
|
Club Aliga: nem tűnt el az állami földterület, csak víz alá került
|
Visszavonta a Club Aliga júniusban megnyitott új kikötőjének vízjogi engedélyét a katasztrófavédelmi hatóság, mert rájött, hogy több ponton is törvénysértő volt az eljárása. A NER-közeli tulajdonos az állami tulajdonú, szárazföldként nyilvántartott mólót és parti sétányt eltüntette a víz alá, és készített egy felépítményt, amely már az ő tulajdona, a várható törvényi változások alapján pedig az alatta lévő föld is az övé lehet.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/club-aliga-felulbiralta-donteset-a-hatosag-ujabb-csatat-nyertek-a-civilek/32540900.html
|
2023-08-10 10:53:19
| true | null | null |
Szabad Európa
|
Balatonvilágos polgármestere letagadta a kormányhivatal kérdésére a vízi élménypark bérleti szerződésének visszavonását, miközben a képviselő-testület megszavazta. A kormányhivatal azonban nem a polgármesternek hitt, hanem egy helyinek és a szavazásról beszámoló sajtónak, ezért az élménypark nem kapott működési engedélyt.
„Hatalmas győzelmet arattunk” – mondta a Szabad Európának Bukovszki András helyi önkormányzati képviselő, az Aligai Fürdőegyesület alelnöke. A helyi ingatlantulajdonosok és a civil szervezet fellépésének hatására sikerült végleg megakadályozniuk, hogy vízi banánozás zaja zavarja meg a csendes balatonvilágosi part nyugalmát és az ottani élővilágot.
A fővárosi kormányhivatal hajózási hatósági főosztálya a folytatódó eljárásban nem adott engedélyt a vízi élményparkra, miután Takács Károly polgármester nyilatkozatával ellentétben nyilvánvalóvá vált, hogy az önkormányzat visszavonta hozzájárulását a beruházáshoz – mondta Bukovszki András.
Az ügy előzménye – amelyről korábban már beszámoltunk –, hogy a balatonvilágosi lakók és nyaralótulajdonosok újabb tiltakozására a polgármester kénytelen volt összehívni egy rendkívüli testületi ülést, amely július 26-án volt. A tiltakozók azt szerették volna elérni, hogy tárgyalják újra a vízi élménypark ügyét, amiről korábban többször is írtunk.
Ehhez kapcsolódóan: Civil győzelem Világoson: „Ha itt elvérzünk, az egész Balatont letarolhatták volna”
Csodával határos módon négy év után először az addig mindenben a polgármester mellett álló képviselők közül egy tartózkodott, egy pedig váratlanul a tiltakozók mellett szavazott, így sikerült elfogadni egy olyan határozatot, amelyben visszavonták a vízi élményparknak februárban megadott területhasználati jogot a fizetős strand sarkában egy tíz négyzetméteres területre. A szárazföldi kapcsolat a vízjogi engedély kiadásának fontos feltétele, enélkül nem kaphatnak működési engedélyt – magyarázta a civil szervezet alelnöke.
A szükséges engedélyt korábban egyébként már megkapták a vállalkozók, de a tiltakozások hatására a kormányhivatal visszavonta, folytatta az eljárást, amelynek keretében megkérdezte az érintett szakhatóságokat és az önkormányzatot, hogy fenntartják-e korábbi hozzájárulásukat a vízi élményparkhoz.
A fővárosi kormányhivatal hajózási hatósági főosztályának kérdésére Takács Károly polgármester augusztus 4-én azt a választ adta, hogy a testület nem vonta vissza hozzájárulását, miközben a képviselők megszavazták a bérleti szerződés visszavonását. A hatóság azonban leírja, hogy egy helyi lakos a testületi ülés után két nappal, július 28-án arról adott tájékoztatást, hogy az önkormányzat visszavonta a szerződést, és a sajtóból is erről értesültek.
„A fentiekre tekintettel megállapítottam, hogy az ügyintézési határidőn belül az ellentmondások nem oldhatók fel, a létesítéshez elengedhetetlenül szükséges önkormányzati hozzájárulás kétséget kizáróan nem igazolt. Ennek következtében az ügyfél részére a létesítési engedély jogszerűen nem adható meg” – írta a kormányhivatal határozatában.
Korábbi cikkünk a témában: „Átverték a képviselő-testületet?” Tiltakoznak a vízi banánozás ellen Balatonvilágoson
„Magyarul hazudott a polgármester a hatóságnak?” – tette fel a kérdést Bukovszki András. Szerinte ezt maga a hatóság is kimondja. Harminc napon belül a beruházónak el kell bontania a stéget és a hatalmas cölöpöket, amelyeket levertek a Balatonba. Bukovszki szerint – aki maga is a világosi képviselő-testület tagja – a polgármester cselekedete akár okirat-hamisítás is lehet, reméli, hogy az illetékes Somogy Vármegyei Kormányhivatal törvényességi felügyeleti osztálya vizsgálatot indít.
Az ügyben küldtünk kérdéseket a kormányhivatalnak, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket. Felhívtuk Takács Károly polgármestert is, hogy megkérdezzük, miért mondta a kormányhivatalnak, hogy az önkormányzat nem vonta vissza a hozzájárulását, de közölte, hogy nem kíván nyilatkozni.
Ehhez kapcsolódóan: Visszavont engedélyek a Balatonnál: Földváron és Világoson is fellélegezhetnek a civilek?
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a félóránként nyolcezerért vízi banánozást és egyéb vízi élményeket tervező fiatal vállalkozók korábban megkapták az engedélyt, júniusban el is kezdték a terület körbekerítését és egy stég építését. A lakosság csak ekkor értesült arról, hogy vízi élménypark készül, ami ellen egyből tiltakozni kezdtek, főleg azok, akiknek vízparti nyaralójuk épp arra a területre esik.
Az Aligai Fürdőegyesület is beszállt az élménypark elleni küzdelembe, és jelezték a fővárosi kormányhivatal hajózási hatóságának, hogy úgy adtak ki engedélyt, hogy az érintett ingatlantulajdonosokat nem tájékoztatták és nem hallgatták meg. A hatóság, elismerve a hibát, visszavonta az engedélyt, és az eljárás folytatásáról döntött. Ez zárult most le azzal, hogy miután az önkormányzat visszavonta hozzájárulását, a hatóság nem adott engedélyt a vízi élményparkra.
A Balatonvilágosra terezett vízi élményparkkal a Szabad Európa riportere, Benyó Rita is foglalkozott a Balatonról készülő videóriportjának második részében, a Szabadon újabb epizódjában, amely elérhető a Szabad Európa oldalán és YouTube-csatornáján.
Hamarosan újabb cikkben foglalkozunk a Club Aliga kikötőjével kapcsolatos fejleménnyel.
Kertész Ádám
Kertész Ádám a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének külsős újságíró munkatársa. Több mint húsz éve van a pályán, ezalatt számos szerkesztőségben dolgozott, egyebek mellett az InfoRádió, a Független Hírügynökség, a Kossuth rádió, a TV2, a Hír TV és több online hírportál munkatársa is volt.
Vezetett rádióműsort, szerkesztett tévéműsort, tudósított, riportokat készített híradókba, hírműsorokba, cikkeket írt, hírt szerkesztett, a szakma szinte minden területén szerzett tapasztalatokat.
|
Balatonvilágosi élménypark: hazudott a polgármester a kormányhivatalnak?
|
Balatonvilágos polgármestere letagadta a kormányhivatal kérdésére a vízi élménypark bérleti szerződésének visszavonását, miközben a képviselő-testület megszavazta. A kormányhivatal azonban nem a polgármesternek hitt, hanem egy helyinek és a szavazásról beszámoló sajtónak, ezért az élménypark nem kapott működési engedélyt.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/balatonvilagosi-elmenypark-hazudott-a-polgarmester-a-kormanyhivatalnak-/32539092.html
|
2023-08-08 11:04:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
Immár tényként közli a SuperYachtFan szakmai portál, hogy az Euroleasing Zrt. a tulajdonosa a Rose d’Or jachtnak, amelynek fedélzetén a 444 lefotózta Mészáros Lőrincet és Várkonyi Andreát.
Hétfőn, amikor a fényképek megjelentek, a SuperYachtFan azt írta: a hajó egy magyar lízingcégen keresztül az orosz milliárdos, Konsztantyin Sztrukov birtokában van.
Ma reggelre a portál meg is nevezte az Euroleasinget mint a Rose d’Or tulajdonosát, hozzátéve: úgy tudják, a jacht tulajdonosa Sztrukov, de a magyar média szerint Mészáros Lőrinc az.
A Szabad Európa máltai újságírók (a meggyilkolt máltai újságírónő családja által létrehozott alapítvány, aThe Daphne Caruana Galizia Foundation) segítségével most megtudta: a Rose d’Or (ideiglenes) regisztrációs adatai is igazolják ezt, 2023. július 5. óta az Euroleasing szerepel tulajdonosként a máltai hajóregiszterben.
Az Euroleasing Zrt. a Mészároshoz köthető Magyar Bankholding lízingcége. Abból, hogy a hajó esetleg tényleg az Euroleasing tulajdonában van, még nem derül ki, ki rendelkezik a jacht felett, a lízing ugyanis egy speciális tartós bérlet. Leegyszerűsítve: a lízinget az különbözteti meg a hiteltől, hogy a futamidő alatt a lízingelt tárgy a lízingbe adó tulajdonában marad, a lízingbe vevő csak használja.
A lízing keretében a lízingbe adó vásárol meg egy vagyontárgyat a lízingbe vevő kérésére. A határozott időre kötött szerződés ideje alatt a lízingtárgy használati joga átszáll a lízingbe vevőre, a tulajdonos azonban a lízingbe adó marad. A szerződés ideje alatt a tárgyat használó lízingbe vevő valamekkora lízingdíjat fizet. A szerződés lejártakor jellemzően a lízingtárgy az addig azt használó lízingbe vevő tulajdonába kerül.
Hétfőn a Rose d’Or tulajdonosa hátterét firtató kérdésekre a Mészáros Lőrinc egyes érdekeltségeit (Opus, Talentis Agro, Talentis Group) tömörítő Mészáros Csoport a következőket válaszolta: „Érdemi tájékoztatást nem tudunk adni, tekintve, hogy Mészáros Lőrinc magánemberként vette igénybe a szolgáltatást.”
|
Mészáros Lőrinc cége lízingeli a jachtot, amelyen a leggazdagabb magyar nyaral
|
Máltai cégadatok szerint az Euroleasing Zrt. a tulajdonosa a Rose d’Or jachtnak, amelynek fedélzetén lefotózták Mészáros Lőrincet és Várkonyi Andreát. Az Euroleasing Mészáros Lőrinc bankjának, a Magyar Bankholdingnak a cége.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/meszaros-lorinc-jacht-rose-dor-euroleasing/32540571.html
|
2023-08-09 11:37:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
Julian Assange egész eddigi életében olyan adatokat, információkat akart megszerezni, amiket a nagy cégek, vállalatok, vagy éppen a kormányok alaposan eldugtak az átlagos állampolgár elől. Vagy azért, mert ezek érzékeny, személyes adatoknak minősültek, esetleg azért, mert valami visszaélésre szolgáltattak volna bizonyítékot, vagy pedig azért, mert a nyilvánosságra kerülésük többeket sodort volna életveszélybe. A WikiLeaks alapítójaként a köztudatba berobbant Julian Assange azonban nem minden esetben érzékelte a különbséget ezen kategóriák között.
A légitársaságok 2022-ben bevezetett különadója minden budapesti repjegy árát 2700-12 700 forinttal dobja meg. Most, hogy a kormány berken belül került a Budapest Airportban, kiemelt cél lett az utasszám növelése, érthető, hogy ezt a különadót elengedik. Általánosságban a különadók kivezetését a kormány vállalta az EU felé, jövőre a gyógyszergyártók és a telekomszektor plusz sarcáról is lemondanak. Maradnak viszont a nagy pénzt hozó különadók (bankok, kiskereskedelem, energiaszektor), pedig ezeket is ki kellene vezetni.
|
A kormányfő Lázár Jánosra bízta a turizmus fellendítését Orbán Ráhel tokaji szőlőjénél
|
Indoklás nélkül kapta meg az építésügyi miniszter azoknak a fejlesztéseknek az irányítását, amelyekért eddig a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács elnökeként Wáberer György volt felelős.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20230808_Lazar_az_Orbanbirtokok_kornyeken
|
2023-08-08 12:50:00
| true | null | null |
HVG360
|
18 millió forintot kapott a koreai vállalat iparűzési adójából Kammerer Zoltán által vezetett Dunakanyar Kapuja Területfejlesztési Alapítvány még jóval a volt sportoló polgármesterré választása előtt, hogy vitaanyagot dolgozzon ki Göd fejlesztési lehetőségeiről. A tanulmány meglepő következtetésre jutott: együtt kell működni az akkumulátorgyártó céggel.
Májusban választották meg Kammerer Zoltánt Göd polgármesterének. A többszörös olimpiai bajnok kajakozó függetlenként, a Fidesz támogatásával indult, és amióta ő vezeti a települést, újra megnyíltak a pénzcsapok: 1,5 milliárd forint plusztámogatást kap a város a Samsung iparűzési adójából. Nemrégiben arról posztolt a polgármester, hogy további 500 millió forint plusztámogatás érkezik a városba – írta meg a Magyar Narancs.
A lap azt is megírta, hogy a beszámoló szerint részletes kutatás készült Göd környezetének jelenlegi helyzetéről és adottságairól, a város jövőképét, fejlesztési céljait taglalva, amihez összesen 17 személlyel készítettek „szakértői mélyinterjút” . Érdemes részletezni, hogy kik voltak köztük: Paplanos Péter, a Samsung SDI közügyekkel foglalkozó igazgatója, valamint Hongbum Shin pénzügyi igazgató. A Dunakanyar Kapuja Településfejlesztési Alapítvány részéről Kammerert, Csabait, Gubát, valamint további tagokat kérdeztek a kutatás során. A „vitaanyag” elkészültét olyan helyi intézményvezetők és „szakértők” segítették még, akikkel a polgármester az időközi kampányában közös fotót posztolt. Ugyanakkor az eredeti tervektől eltérően nem került sor lakossági és vállalati kérdőíves felmérésre.
A tanulmányban a győri Audi példája bemutatta, hogy egy nagy külföldi vállalat hogyan telepedett le és ágyazódott be egy eltérő kultúrával rendelkező környezetbe.
„A párhuzam Göd esetében a Samsung gyár, azaz egy külföldi (koreai) vállalat, mely letelepedett a város szélén. Fontos kérdés, hogy az Audi beágyazottságából és működéséből miket lehet átvenni Gödnél” – írják.
Jelenleg Göd van abban a helyzetben, hogy a „kialakított feltételekhez igazodva tegyen lépéseket a saját igényei érvényesítése érdekében”.
„Ennek részeként alapvetően szükséges, hogy a mostani inkább ad-hoc jellegű, elsősorban problémaelhárításra irányuló attitűd helyett egy állandó, folyamatos meghatározott keretek között, dedikált, felelősségi körrel felruházott szereplők bevonásával zajló együttműködés kerüljön kialakításra.
Ennek az együttműködésnek az alapját pedig egy kölcsönös érdekeken alapuló, hosszabbtávú együttműködési terv adhatja meg – írják.
Tehát nem nem nagy meglepetés, hogy Kammerer Zoltán a Samsung-gyárral együttműködésben képzeli el Göd vezetését.
|
Kammerer Zoltán alapítványának 18 millióért belefért, hogy interjút adjon önmagának
|
Kammerer Zoltán alapítványa meginterjúvolta saját magát arról, hogy együtt kell működni a Samsunggal.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/itthon/20230809_godi_Samsunggyar_Kammerer_Zoltan_polgarmester_Alapitvany_interju_tamogatas
|
2023-08-09 20:19:00
| true | null | null |
HVG
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.