text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Hanyag kezelés vétségének gyanúja miatt feljelentést tett az Integritás Hatóság a kazári bölcsőde építése ügyében. Ez volt az az intézmény, amelyről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő már tavaly januárban is beszámolt, novemberben pedig megírta, hogy az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF is vizsgálja.
A nógrádi falu bölcsődéjének építésére 676 millió forint uniós támogatást vettek fel, a hatóság pedig arra jutott, hogy 219 millió forinttal drágább volt a kivitelezés a reális költségeknél. Ráadásul a ingatlan mérete indokolatlanul nagy lett ahhoz képest, hogy az intézmény 12 férőhelyes.
A közbeszerzési eljárás során a legalacsonyabb árat kínáló pályázót ráadásul az ajánlatkérő kizárta, aránytalanul alacsony árra hivatkozva. Így a végső győztes az a cég lett, amely közel 60 százalékkal magasabb árajánlatot adott. Ezen túl a nyertes 97 millió forint értékű alvállalkozói teljesítést be sem jelentett.
|
Feljelentést tett az Integritás Hatóság a 677 millióból épített, 12 férőhelyes bölcsőde miatt
|
A legolcsóbb ajánlatot kizárták, helyette 60 százalékkal drágábban, túlárazva készült bölcsőde.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250723_feljelentes-Integritas-Hatosag-kazar-bolcsode?utm_source=related&utm_medium=hvg.hu&utm_campaign=widget-5130974
|
2025-07-23 16:10:00
| true | null | null |
HVG
|
351 millió forintba kerültek az Ukrajna uniós csatlakozásáról indított, Voks 2025 elnevezésű véleménynyilvánító szavazás szavazólapjai, amiket Balásy Gyula cége, a Lounge Design Kft. készített – tudta meg az aHang, miután közérdekű adatigénylést nyújtott be a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodához.
A válaszuk szerint 7,8 millió szavazólapot gyártottak, igaz, azt egyelőre nem tudták megmondani, hány szavazólapot küldtek ki végül postai úton. Arról sem sikerült többet megtudni, hogy mennyit költöttek a Voks 2025 reklámozására, de tény, hogy a Kabinetiroda betekintést biztosít számukra – írja a Telex.
És tényleg lehet, hogy hamarosan többet tudunk majd, Kálmán Olga, a Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselője ugyanis hétfőn arról számolt be, hogy pert nyert a DK, és a döntés alapján ki kell adni a Voks 2025 kampány lebonyolításával kapcsolatban kötött összes szerződést, a kifizetések számláit.
A civil szervezet arra is kíváncsi volt, hogyan tudták kiszűrni a kétszer szavazókat. „A kormányzat tisztelettel fordul a magyar emberek felé, hisz abban, hogy a polgárok felelősségteljesen és becsülettel kívántak élni a véleménynyilvánítás lehetőségével egy nagy horderejű kérdésben” – válaszolta erre a kabinetiroda.
A hivatalos adatok szerint a magyar emberek 95 százaléka szavazott nemmel Ukrajna uniós csatlakozására, és összesen 2 278 015 érvényes szavazat érkezett. A Telex szerint így a Voks 2025 lett a kormány második legsikeresebb nemzeti konzultációja, csupán 72 ezer kitöltéssel maradt el a Soros-tervről szóló nemzeti konzultációtól, amin 2 millió 356 ezren vettek részt.
Ami a Lounge Designt illeti, a cég tavaly is jó évet zárt, az adózott nyeresége 4,25 milliárdra nőtt, melyből Balásy Gyula 4 milliárd forintot osztalékként ki is vett. Várhatóan pedig az idei évre sem lesz majd panasz, a vállalkozó 3,9 milliárdos megbízást kapott, hogy külföldön is terjessze a kormánypropagandát, egymilliárdért pedig zászlókat, rendezvényeszközöket és kapcsolódó szolgáltatásokat rendeltek tőle, az állami vasúttársaság szerződött partnerei között pedig feltűnik a Lounge Design mellett Balásy Gyula másik cége, a New Land Media Kft. is.
|
Balásy Gyula cége gyártotta a Voks 2025 szavazólapjait több mint 350 millió forintért
|
A Miniszterelnöki Kabinetiroda azt is elárulta, bíztak abban, hogy az emberek becsületesek, és nem szavaznak kétszer.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250728_voks-2025-szavazolap-balasy-gyula-ahang
|
2025-07-28 19:39:00
| true | null | null |
HVG
|
„Európa legnagyobb tűzijátékát rendezzük meg Szent István-napon: a 30 perces műsor alatt 46 ezer pirotechnikai effektet lőnek fel” – büszkélkedik csütörtöki Facebook-bejegyzésében Magyarország Kormánya. Az augusztus 20-i tűzijátékot és drónshow-t egy hatnapos, csak a fővárosban 19 helyszínen folyó rendezvénysorozat fénypontjának szánják, de a bejegyzés alapján lesz lézerjáték és fényfestés is. A pirotechnikai effektet a Szabadság, az Erzsébet és a Margit hídról, 9 uszályról és 65 pontonról indítják majd este kilenckor.
Az ünnepség csütörtöki sajtótájékoztatóján Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár ismertette a részleteket. Kovács szerint a hatnapos ünnepély lesz Európa talán legnagyobb ingyenes fesztiválja, melynek programjai ezúttal már augusztus 16-án megkezdődnek. A nyitányt Mága Zoltán gálakoncertje jelenti majd. A programsorozatot augusztus 21-én a Mándoki Soulmates koncertje zárja.
A Szent István-napi ünnep szokásos fénypontjához idén több mint 3 milliárd forintot füstöl el a kormány – írtuk meg májusban. Az esemény megszervezésére Balásy Gyula Lounge Event Kft.-jével szerződött a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zrt.
A jeles napnak tavaly is megadta a módját a kormány, Balásy cégével akkor „minden idők legnagyobb” augusztus 20-i csinnadrattáját szerveztették meg.
|
„Európa legnagyobb tűzijátékával” készül Augusztus 20-ára a kormány
|
Az államalapítás évfordulóját ünneplő hatnapos rendezvénysorozat fénypontjaként 46 ezer töltetet lőnek el, mintegy 3 milliárd forintért.
| null | 1 |
https://hvg.hu/elet/20250731_Europa-legnagyobb-tuzijateka-Augusztus-20-kormany-ebx
|
2025-07-31 19:50:00
| true | null | null |
HVG
|
Már 15,6 százalékra nőtt a Citadel Alapkezelő Zrt. tulajdonrésze az ország második legnagyobb pénzintézetében, az MBH Bankban.
Ez pedig azt jelenti, hogy csökken a volt jegybankelnök, Matolcsy György köreinek az érdekeltsége a pénzintézetben.
A Citadel Alapkezelőnél ugyanis június végén ugyancsak változás történt: a cégnek már nem az ifjabb Matolcsy barátja, vagyis Száraz István a végső tulajdonosa, hanem Tajthy Attila, valamint a Citadel Investen, valamint a PLSC Ingatlankezelő Zrt.-n keresztül valaki, akinek a személye még a cégbíróságon fellelhető iratokból sem derül ki.
A PLSC-nél csak annyi látszik, hogy Martzy Antal még tavaly szeptemberben vált meg tulajdonrészétől, pontosabban a cég akkor frissített alapszabályában kihúzták a nevét a részvényesek közül. Más viszont nem került a helyére, csupán az a mondat maradt a dokumentumban, hogy a tulajdonosok neve megtalálható a részvénykönyvben. A vezérigazgató viszont Bertalan Sándor maradt, aki éveken át Mészáros Lőrinc alapkezelőjénél, majd bankjánál, az MBH-nál dolgozott vezető pozíciókban.
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az MBH Bank tulajdonosi körét nemcsak azért nehéz egészen pontosan beazonosítani, mert magántőkealapok fedik az érdekelteket, hanem azért is, mert a cégnyilvánosság kötelezettségeit tág határok között értelmezik a tulajdonosok.
Tajthy Attila mindenesetre 2016-tól az Orbán-kormány egyik legfontosabb gazdasági-pénzügyi projektjének az egyik vezetője volt: a takarékszövetkezeti rendszer átalakításával akkor indították el az MBH Bank összerakását, vagyis azt, hogy a magyar bankszektor több mint a fele magyar kézbe, és azon belül is a kormányhoz közel állók kezébe kerüljön. Tajthy a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének szabályozáspolitikai, jogi, titkársági és kommunikációs területeinek igazgatója volt.
A Citadel története fordulatos volt: eredetileg Tajthy MBH-s és takarékszövetkezeti kollégáihoz kötődött, de tavaly szeptemberben Száraz Istvánhoz került. Az elmúlt hetekben azonban már megfigyelhető volt, ahogy Matolcsyék kiszorulnak azokból a vállalkozásokból, amelyek ügyében hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz a rendőrség. Ennek egyik eleme, hogy Száraz megvált a Citadel Alapkezelőtől, illetve csökkent a részesedése az MBH Bankban.
A HVG egyébként két évvel ezelőtt beszámolt róla, amikor Citadel Invest Zrt. néven új vállalatot hozott létre Lásztity Dusán ügyvéd. Lásztity már addig is többször is besegített Mészáros Lőrincnek, hogy új vagyonelemekhez jusson.
A vagyonkezeléssel foglalkozó cég vezérigazgatója akkor Martzy Antal lett, aki tavaly szeptemberben távozott a PLSC tulajdonosi köréből. Martzy 2022 végéig az MKB Bank pénzügyekért felelős vezérigazgató-helyettese volt.
Lásztity Dusán 2020-ban néhány hónapig az óbudai Kolosy téri piac épületegyüttesének tulajdonosa volt, miután cége, a Kolosy Invest Kft. megnyerte az önkormányzat tenderét. Utána viszont a kft a Dine&Fun Magántőkealapé lett, amely akkortájt került át az MKB Bank kezeléséből a bankcsoport egyik menedzserének, Márkus Balázsnak a kezelésébe. Lásztity kezén mentek át azok a vállalatok is, amelyek utóbb Mészáros Lőrinc környezetvédelmi-hulladékgazdálkodási üzletágát erősítették.
|
Szorulnak ki Matolcsyék az MBH Bankból, de titok is van a dologban
|
A volt jegybankelnök fiának barátja helyett azok törnek előre, akik segítettek összetenni Mészáros Lőrinc bankját.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250731_mbh-bank-citadel-alapkezelo-tajthy-attila-szaraz-istvan-matolcsy-gyorgy-hvg
|
2025-07-31 06:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Kicserélték az MNB-alapítványok vagyonkezelőjénél a felügyelőbizottság két tagját.
Az új kinevezettek egyike jelenleg is a Gránit Bankban dolgozik, másikuk pedig januárig volt vezető munkatárs a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak a bankjában.
Az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. volt az a vállalat, amely kezelte az MNB által Matolcsy György elnöksége alatt létesített alapítványok befektetéseit. Így alapvető szerepe volt abban, hogy sok tízmilliárd forintos nagyságrendben kerültek vagyonelemek a jegybankelnök fiának baráti köréhez, és vált bizonytalanná a közpénz sorsa.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt vizsgálódik az ügyben. Az MNB új elnöke, Varga Mihály tavasszal új vezetőséget nevezett ki az alapítványi cégháló élére, de az alapkezelőnél a tulajdonosi érdekeket képviselő felügyelőbizottság eddig érintetlen volt.
Most távozott a Matolcsy-időszakhoz kötődő Kardos Miklós és Bánkuty Tamás, és helyettük Antall Pál és Bede Zoltán érkezett. A harmadik tag, az Orbán-kormány tehetséggondozójában, a Mathias Corvinus Collegiumban gazdaságpolitikai műhelyvezető Sebestyén Géza a helyén maradt.
Antall Pál a néhai miniszterelnök, Antall József rokona, 2023 és 2025 januárja között a Gránit Bankban dolgozott, azóta egy kriptovalutával foglalkozó cég tulajdonosa és egyéb pénzügyi vállalkozások igazgatósági tagja. Bede Zoltán 2010 óta a Gránit Bank munkatársa, jelenleg a pénzügyi stabilitásért felelős Treasury igazgatóság ügyvezető igazgatója.
Közben az Optima-csoport új vezetősége „harcosan és határozottan” képviseli a saját érdekeit és az összes kisrészvényes érdekeit a svájci Ultima Capital SA tőzsdei cég többségi részvényesével szemben, legalábbis június végén ezt közölte a HVG érdeklődésére Hegedüs István, a jegybank Pallas Athéné Domus Meriti alapítványa új vagyonkezelő főnöke.
Ez egyben azt is jelzi, hogy Varga Mihály az Állami Számvevőszék elmarasztaló jelentése után ugyan hozzákezdett az alapítványi rendszer felszámolásának, de egyelőre nincs garancia arra, hogy a részben átláthatatlan módon, részben valószínűleg dilettánsan befektetett több százmilliárd forintos alapítványi vagyon visszakerülhet még az MNB ellenőrzése alá.
|
Tiborcz bankjából érkezik a tudás az MNB-botrány központi cégéhez
|
Az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt.-nél ma már hűtlen kezelés miatt nyomoznak, de közben az új jegybankelnök folyamatosan váltja le elődje bizalmi embereit.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250731_optima-befektetesi-alapkezelo-matolcsy-gyorgy-granit-bank-hutlen-kezeles-hvg
|
2025-07-31 12:15:00
| true | null | null |
HVG360
|
Január harmadikán jelentette be a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), hogy számos képalkotó diagnosztikai termékeket (azaz, MRI-, CT- és röntgenberendezéseket) gyártó és forgalmazó vállalkozás tanúsított jogsértő magatartást az „Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása” elnevezésű EU-s pályázathoz kapcsolódó közbeszerzési eljárásokban, ezért a hatóság a cégekre összesen több mint 1,6 milliárd forintnyi bírságot szabott ki.
2015-ben az érintett cégek – azaz, a Siemens Healthcare Kft., a Siemens Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt., a GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft., a PHILIPS Magyarország Kft., a HOGE Orvosi Műszer Kft., a Premier G. Med Kft., az Euromedic Technology Kft., a Chemium Zrt. ,,f.a.”, a Medirex Zrt., valamint a Mediszer Kórháztechnika és Kereskedelmi Kft. – felosztották egymás között a Környezet és Energia Program keretében kiírt közbeszerzéseket, ami a GVH szerint az egyik legsúlyosabb versenyjogi jogsértésnek minősül. Néhányan azonban, mivel együttműködtek a hatósággal a bírság megfizetését is megúszták, vagy éppen jelentősen (akár 70 százalékkal) is megvágták azt.
Ezzel kapcsolatban tette fel kérdést Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő és Bangóné Borbély Ildikó MSZP-s képviselő Polt Péter legfőbb ügyésznek (képünkön), az iránt érdeklődve, hogy mivel az eset nemcsak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény előírásait sértette meg, hanem büntetőjogi vonatkozásokkal is bírhat, ezért folyik-e bármilyen nyomozás az ügyben.
Polt mostani válasza (amit mindkét képviselőnek eljuttatott) szerint a BRFK „versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntettének gyanúja miatt” folytat nyomozást, ám eddig még egyetlen gyanúsítottat sem hallgattak ki. Ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy mivel egy 2018-as változtatás miatt a nyomozást immár két részre bontják – felderítésre és vizsgálatra –, ami között a határvonalat a kihallgatás jelenti, ezért a nyomozás felderítési szakaszában az ügyészségnek csupán felügyeleti jogköre van. Így pedig a „nyomozás ura tehát nem az ügyészség, hanem maga a nyomozó hatóság.”
|
Megerősítette az ügyészség: nyomoznak a magyarországi egészségügyi kartell ügyében
|
Igaz, kihallgatás még nem történt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20200116_Megerositette_az_ugyeszseg_nyomoznak_a_magyarorszagi_egeszsegugyi_kartell_ugyeben
|
2020-01-16 11:32:00
| true | null | null |
HVG
|
Kartellezés miatt 547,8 millió forint bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) három egészségügyi eszközöket gyártó és forgalmazó cégre, amelyek vitatták a versenyhatóság korábbi döntését.
Az ügy előzménye, hogy a GVH 2020 elején összesen több mint 1,6 milliárd forint bírságot szabott ki tíz vállalkozásra képalkotó diagnosztikai eszközökkel kapcsolatos közbeszerzési eljárásokban történő összejátszás miatt. Ekkor több vállalkozás is együttműködött a GVH-val, három önként jelentette be a jogsértő magatartását, és arra bizonyítékokat is szolgáltatott. Ezek a cégek a kiszabott bírságokat – több mint 861 millió forintot – azóta be is fizették.
Három vállalkozás ugyanakkor (a GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft., a Premier G. Med Egészségügyi Kft. és a Medirex Zrt.) jogorvoslati jogával élve megtámadta a GVH határozatát. A bírósági eljárásban a Kúria megerősítette a GVH döntését, miszerint a tiltott piacfelosztás, vagyis kartellezés megtörtént, így indokolt a bírság kiszabása, azonban ismételt eljárásra kötelezte a versenyhatóságot.
A kezdeti védekezést követően az érintett cégek a megismételt eljárásban már együttműködést tanúsítottak, nem vitatták a tényállást, és a jogorvoslati jogukról is lemondtak.
A GVH a GE Hungary-t 238,8 millió forint, a Premier G. Medet 202,3 millió forint, a Medirexet pedig 106,7 millió forint bírsággal sújtotta.
|
Több százmillió forintra büntetett kartellező egészségügyi cégeket a GVH
|
Egy 2020 elején kezdődött ügy végére került pont.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250801_gazdasagi-versenyhivatal-gvh-egeszsegugyi-cegek-kartellezes-birsag
|
2025-08-01 11:42:00
| true | null | null |
HVG
|
„Évről évre milliókkal támogatta a fideszes vezetésű XII. kerületi önkormányzat a kormány gyűlöletkampányait” – írta Facebook-oldalán Kovács Gergely, a kerület mostani polgármestere elődje, a fideszes Pokorni Zoltán gyakorlatáról.
A módszer az volt állítása szerint, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető Mahír kedvezményeket kapott az önkormányzattól a plakátjaikon szereplő „társadalmi célú reklámok” aránya alapján. Ezek a hirdetések viszont Kovács Gergely szerint „95 százalékban az adófontokból fizetett és a Rogáni gyárban kiötölt Sorosozást meg a szokásos kormányzati uszításokat jelentik”.
Egyedi polgármesteri döntések alapján a következő kedvezményeket kapta a Mahír:
2021-re 3,76 millió forint,
2022-re 2,13 millió forint,
2023-re 0,6 millió forint,
2024-re 4,2 millió forint kedvezmény jutott volna, de Kovács Gergely megszüntette ezt a megállapodást.
Pokorni Zoltán a kerületi közterület használatról szóló rendelet alapján járt el, ami „kulturális célú használat és kiállítás esetén” teszi lehetővé a kedvezmény biztosítását.
Köszönjük Pokorni Zoltán hozzájárulását a magyar kultúra fejlődéséhez – fogalmazott Kovács Gergely.
Budapest XII. kerületének polgármestere azt írta: ez a néhány millió forintos összeg ugyan önmagában nem jelentős tétel, de maga az elv kifogásolható, ráadásul ha ez országos szinten zajlik, akkor végeredményben jelentős tételt spórolhatott meg a cég.
A HVG az ügyben megkereste a Fideszt is, ha válaszolnak, beszámolunk róla.
|
Kovács Gergely: Milliókkal támogatta a Pokorni Zoltán vezette hegyvidéki önkormányzat a kormány propagandáját
|
Az előző polgármester, Pokorni Zoltán „kulturális célú használatra” hivatkozva adott kedvezményt a hirdetési árakból.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250803_Milliokkal-tamogatta-a-Pokorni-Zoltan-vezette-hegyvideki-onkormanyzat-a-kormany-propagandajat
|
2025-08-08 18:52:52
| true | null | null |
HVG
|
A felcsúti milliárdos Vál-völgye Vadásztársasága november óta négy esetben kért engedélyt közepesen veszélyes állatok tartására, a vadgazdálkodási feladatokat pedig Mészáros Lőrinc cége, a Vért Vadászati Kft. végzi el.
A kérelmek – úgy tűnik – nyilvánosak, legalábbis ez a négy megtalálható, az engedélyeket azonban már nehezebb fellelni.
Az engedélykérelmek tíz zebrára, két nyársas antilopra, hat dagesztáni túrra (kelet-kaukázusi kecskére) és 25 amerikai bölényre vonatkoznak, ezek közül
hat zebra kivételével a szaporítást is engedélyeztették.
Az állatokat hat alcsútdobozi és 14 bicskei helyrajzi számon lévő ingatlanokon lehet tartani.
Legalábbis ez derül ki azokból a dokumentumokból, amelyek a Fejér megyei kormányhivatal honlapján szerepelnek. Az iratokat jegyző Tanárki Gábor főispán rendszeres látogatója a különböző vadásztársaságok rendezvényeinek a megyében.
Februárban például hagyományteremtő szándékkal rendezték meg az első Fejér Vármegyei Vadászbált Kápolnásnyéken, a Halász Gedeon Eseményközpontban, amely a volt kulturális államtitkár, L. Simon László birodalma. A bál fővédnökségét Tanárki Gábor főispán vállalta, aki “jelenlétével és egy értékes tombolaajándékkal is hozzájárult az est sikeréhez” – tudósított a Velencei-tó online magazinja.
Az állatokról a napokban készült fotókon ugyanakkor egyértelműen több antilop látható, tehát annyi bizonyosan elmondható, hogy nem minden engedélykérelem található meg a hirdetmények között.
Az azonban továbbra sem világos, hogy a vadásztársaság miért gyűjti ezeket a nem őshonos állatokat Alcsútdobozon és Bicskén. A Mészáros-csoport állította, hogy nem vadászat céljából hozták a jószágokat. A zebrákról azt mondták, mentett, beteg állatokat tartanak, hogy meggyógyítsák azokat.
A Vál-völgye Vadásztársaságot és a Vért Vadászati Kft.-t Mészáros Lőrinc alapította 2016-ban, előbbinek a beszámolója szerint 2024-ben 80 millió forint bevétele volt. A Vért a vadgazdálkodás mellett több vadászházat is üzemeltet, miután Mészáros Lőrinc a csődbe ment brókerház, a Buda-Cash vagyonából megszerezte a hidasháti gazdaságot a bélmegyeri kastéllyal, a Simicska Lajostól elrekvirált agrárgazdasággal pedig egy hansági vadászház került a birtokába.
A vadászati vállalat 2024-ben 600 milliós forgalmat és 60 milliós adózott eredményt ért el. A társaság növendékállatainak az értéke tavaly már 260 millió forint volt, ami 75 milliós emelkedést jelentett, az azonban nem derül ki a mérlegbeszámolóból, hogy ebbe mely jószágok tartoznak bele. Külföldi vendégvadászok elsősorban Ausztriából érkeztek tavaly, a szlovákok viszont elmaradtak, helyettük pedig az unión kívüli harmadik országokból érkeztek Mészáros erdeibe.
Mészáros Lőrinc – ahogy Bayer Zsolt és Semjén Zsolt is – amúgy maga is szeret vadászni, a HVG év elején írta meg a birtokába került hivatalos dokumentumok alapján, hogy a milliárdos tavaly két vadásztársával a Pamír hegységben vadászott a tádzsikisztáni Murgab Hunting vadászturisztikai cég szervezésében. Mészáros több millió forint összegben összesen 2 db kőszáli kecskét, 2 db Marco Polo argalit, 1 db argalit, 1 db házi jakot, 1 db vaddisznót és 1 db szikaszarvast lőtt ki.
|
Árulkodók Mészárosék engedélykérelmei a zebrák, antilopok, bölények és dagesztáni túrok tartására
|
A HVG által megtalált dokumentumokban a számok nem feltétlenül egyeznek a hatvanpusztai Orbán-birtok környékén fényképezett állatokéval.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250806_vert-vadaszati-kft-val-volgye-vadasztarsasag-meszaros-lorinc-zebra-antilop-tanarki-gabor-hvg
|
2025-08-06 10:04:00
| true | null | null |
HVG360
|
Nemhogy a NER elmúlt 15 évének konszolidált pénzügyi aranykorához, de a magyar foci legvadabb és legcsóróbb korszakaihoz képest is meglepően heves konfliktus tört ki a 2025/26-os bajnokság rajtjára időzítve. A verbális adok-kapokot, amiben klubok, edzők, klubelnökök, az MLSZ, a sportállamtitkárság és szurkolói csoportok is részt vesznek, az teszi különösen abszurddá, hogy olyan téma miatt robbant ki, amiben elvileg az összes említett fél egyetért: hogy minél több fiatal magyar focista játsszon a magyar bajnokságbanA helyzet abszurditását egyetlen mondatban illusztrálja egy mai hír:a Fradi - Kubatov Gábor klubelnök, Fidesz-pártigazgató és deklarált Orbán Viktor-rajongó által 100 százalékig kézben tartott - hangsúlyozottan nemzeti érzelmű drukkerei petícióban követelik, hogy töröljék el a köztudottan Orbán Viktor ötletének számító új magyarszabályt, aminek értelmében elesik a plusztámogatástól az a csapat, amelyik a bajnokikon nem szerepeltet legalább öt magyar játékost, aki közül egynek fiatalnak is kell lennie.A gyakran a nemzet klubcsapataként kezelt Ferencváros szurkolói petíciójukban szó szerint "aljas eszköz"-nek nevezik, hogy csak az kapjon pluszpénzt, aki vállalja, hogy hajlandó magyarokat játszatni. A klubelnökük pedig arra célozgat, hogy a NER kedvenc kirakatcsapata összeesküvés áldozata:Hogyan történhet meg, hogy az állampárt egyik legfontosabb és legnagyobb hatalmú háttérembere a legnagyobb nyilvánosság előtt megy szembe a főnöke ötletével? És igaz, hogy pár nappal a bajnokság kezdete előtt még egyet csavartak a szabályokon és a csapatok egyik felének előírták, hogy egy helyett két magyar fiatalt kell betenniük? Cikkünkben megpróbáljuk elmagyarázni a valós helyzetet, amit egyelőre még az életvitelszerű focifogyasztók jelentős része is félreért a rengeteg keringő álinformáció miatt.Mi miatt háborognak és ki találta ki az új szabályokat?A háborgást az MLSZ azon rendelkezése indította el, ami szerint csak azok a csapatok kapnak jövőre bónusztámogatást, amelyekben minden bajnoki meccsen végig a pályán van öt magyar játékos, akik közül legalább egy fiatal, ami ebben az esetben 21 évesnél fiatalabbat jelent. Fontos, hogy az öt magyar szerepeltetése nem kötelező, aki nem tartja be a szabályt, azt nem büntetik meg és nyugodtan játszhat a bajnokságban. Aki betartja, az viszont jelentős pluszpénzt kap.Ezt tényleg Orbán Viktor találta ki?Nem tudni. De mivel márciusban, a Trollfoci nevű Facebook-oldal gazdáival beszélgetve megemlítette, hogy szeretne ilyen szabályt, aztán lett ilyen szabály, mindenki így gondolja.Ez nacionalista hülyeség vagy fideszes kampányötlet?Egyik sem. A legkevésbé sem. Az aktívan bajnoki meccsre járó szurkolók túlnyomó többségének ez a vágya. Mármint hogy minél több magyar és azon belül fiatal magyar játékos szerepeljen. Hozzájuk a szurkolók is sokkal jobban tudnak kötődni, és belőlük állhat össze erős válogatott, mégpedig nagyjából ez a két elem indokolja például a fociakadémiák állami támogatását. Mivel ezeket a mindenki által áhított fiatal magyarokat közpénzből képzik, a klubok viszont néhány kivétellel nem hajlandók játszatni őket, abszolúte legitim próbálkozás a jutalmazás eszközével terelni a csapatokat a magyarok és azon belül a fiatal magyarok felé.Miért nem játszatnak a klubok maguktól is több magyart, ha azok egyszer eleve kéznél vannak?Mert nincs elég elfogadható szintű magyar játékos, az akadémiák ugyanis a jelentős állami támogatásuk ellenére nem nevelnek ki ilyeneket. A friss és bizonytalan minőségű eresztést kockázatos betenni, ha lehet venni olyan külföldit helyette, akiről legalább tudni, mire képes.És igaz, hogy az MLSZ ezt a 4+1 -es szabályát az utolsó pillanatban azzal egészítette ki, hogy akinek van államilag támogatott akadémiája, annak nem is egy, hanem két U21-est kell játszatnia, ami az esélyegyelőség felrúgása?Nem. Pedig emiatt ordítanak most a legtöbben. Pont ebből ered a legtöbb félreértés, sokan ugyanis – köztük újságok és klubvezetők – összekevernek két dolgot. Az MLSZ eddig elemzett 4+1-e szabályától teljesen függetlenül írta elő az MLSZ-től független, a kormány fennhatósága alá tartozó, a 9 államilag finanszírozott akadémiát felügyelő NSMI nevű szervezet, hogy azok a csapatok, amelyek akadémiáit az állam keményen támogatja – 7 ilyen van az NB I.-ben a 12 csapatból – csak akkor kapják meg az elképzelhető legnagyobb támogatási összeget, ha a 21 év alattiak összesített idénybeli játékideje meghalad egy bizonyos mennyiséget. Ami a gyakorlatban a legtöbb esetében akkor teljesül, ha meccsenként két fiatalt is a pályára küldenek, nemcsak egyet. Vagyis a két fiatalhoz semmi köze az MLSZ-nek. Az a kormány – vagyis közvetetten, de Orbán miniszterelnök – kívánsága.Mit mond Orbán?Ő egyelőre direktben semmit. De szerdán az a Schmidt Ádám sportállamtitkár tartott háttérbeszélgetést újságíróknak a témában, aki személyesen Orbánnak jelent. Az egész NER egyik legemlékezetesebb sportügyi pillanata volt, amikor a párizsi olimpia után Orbán elmesélte, hogy egyszavas SMS-ben értékelte Schmidtnek az eseményt, az az egy szó pedig az volt, hogy „MARADHAT”. Vagyis Schmidt jó eséllyel a miniszterelnöki szándék kommunikálója.Szóval Schmidt és a vele együtt tájékoztató Szalai Ádám exfocista, az NSMI igazgatóhelyettese a következőket mondták:Schmidt legfontosabb, többször megismételt üzenete az volt, hogy ha valaki olyan mértékű állami támogatást kap, mint az érintett klubok akadémiái 2020 óta, akkor az államnak nyugodtan lehetnek elvárásai velük szemben. Vagyis, ha úgy tetszik, teljes joggal esnek más elbírálás alá.Ezek a klubok szerintük nem kerülnek versenyhátrányba, egyrészt mivel eddig töméntelen pluszpénzt kaptak, ami versenyelőnyt jelentett, másrészt azért, mert a felröppent hírekkel ellentétben az akadémiák nem kerülnek veszélybe akkor sem, ha a klub esetleg nem teljesíti a fiatalperceket. A működési kiadásaikra ugyanis továbbra is megkapják a tervezett összeget, ráadásul év elején. Az állami támogatás másik fele az ún. sportszakmai támogatás. Ennek is megkapják a felét előre és a másik fele függ csak attól, hogy teljesítik-e a fiatalperceket.Eleve nem igaz – hangzott el –, hogy bármelyik klubot meglepetésként érte volna a fiatalok elvárt játékperceinek növelése. A követelmény nem egységes, minden érintett klubnak más percmennyiséget kell produkálnia, de ezt a számot eleve nem felülről kényszerítették rájuk, hanem minden esetben a két fél megállapodásának eredménye.Bár most a Ferencváros elnöke hisztizik a leghangosabban a Facebookon, az érintettek szerint a valóságban igen könnyen egyeztek meg a klubbal, „16 perc alatt”. Vagyis nemhogy tudtak róla, de egész pontosan tudták, mi a híradó, a rájuk vonatkozó keretszám ráadásul az ő beleegyezésükkel született meg.Vagyis az mindenképp kamu és terelés, hogy egy, a bajnokság rajtja előtt pár nappal kézhet kapott levélből tudták meg sokan, hogy a tervezettnél több fiatalt kell majd pályára küldeniük.A dolog ráadásul eleve nem is újdonság, 2023 óta működik így a rendszer. A beszélgetés talán legérdekesebb részéből az derült ki, hogy a jelenlegi felállásban 2020 óta finanszírozott kiemelt fociakadémiák három évig úgy kapták a pénzt, hogy cserébe semmit sem kellett teljesíteniük.Így amikor Szalai 2023-ben munkába lépett, és pár hónap alatt felmérte a helyzetet, azt találta, hogy az NB I.-ben a környező országok adataihoz képest is feltűnően keveset játszottak hazai fiatalok. De nem azért, mert mindet eladták volna külföldre jó áron. Az elmúlt öt évben 53-54 magyar focista igazolt külföldre az NB I.-ből – idézte fel Szalai –, de közülük 45-46 ingyen, vagyis 8 magyar játékosért fizettek összesen öt év alatt, összesen 13,2 millió eurót, vagyis sokkolóan keveset. Ez az összeg a környező országok bajnokságainak számaihoz képest is alacsonynak számít.Három év után találták ki tehát kormányzatilag, hogy nem csak úgy átadják a pénzt, hanem kérnek is érte cserébe valamit.Az eredmény: ezalatt a három év alatt 25 százalékkal kevesebb közpénzt fizettek az akadémiáknak, mint korábban, a magyar fiatalok játékpercei mégis 25 százalékkal növekedtek.A magyar futballközeg egészen furcsa agyi állapotát tökéletesen illusztrálta, hogy a tájékoztatón egy aránylag fiatal és addig kifejezetten értelmesnek tűnő kolléga halál komolyan megkérdezte, hogy az új szabályok nem fogják-e lelkileg-testileg összetörni azokat a tehetséges U21-es magyar focistákat, akiknek az új felállás miatt hirtelen NB I.-es meccseket kell játszaniuk. Nem ironizált, komolyan aggódott és többször is nekifutott, hogy érzékeltesse, mennyire veszélyes lehet, ha az erre felkészületlenek túl sok lehetőséget kapnak.De akkor miért tiltakozik kézzel-lábbal Kubatov és pár másik sportvezető?Ezt nem egészen érteni. Kubatov végképp pontosan tudhatta, hogy Orbánnak mi a szándéka. (Az mondjuk vicces, hogy bár Orbánnak igaza volt, ha tényleg ő dobta be az öt magyart játszatók jutalmazását, de az ő saját klubja, a Felcsút eddig ugyanúgy nem adott lehetőséget a magyar fiataloknak, pedig nekik van a messze-messze legmódosabb akadémiájuk. De az se kevés, ha valaki 15 év után jön rá.)A 4+1-es szabály, illetve a kiemelt akadémiákra vonatkozó szabály kényelmetlenséget azoknak a kluboknak okoz, amelyek kevesebb magyart játszattak eddig. Ők nyilván attól tartanak, hogy kevésbé lesznek versenyképesek a nemzetközi kupákban, ha túl sok magyar játékosuk van. De mivel a finanszírozásuk döntő részben az államtól jön, a tiltakozásuk teljesen irreleváns. Az új szabályokra persze igaz, hogy azok leginkább a jövő magyar válogatottját erősítik, de természetesen a klubok piaci bevételeit is jelentősen növeli, ha némi NB I.-es rutinnal rendelkező fiatalokat tudnak eladni valódi összegekért. A mostani kiabálás valószínű oka, hogy eddig semmiféle piaci kényszernek nem voltak kitéve, hanem simán csak megkapták a közpénzt.A szerdai háttérbeszélgetésen jól érzékelhető volt, hogy Schmidt Ádám nem akar beleállni semmilyen szócsatába. A kubatovos kérdésekre többször is annyit reagált, hogy egy klubvezetőnek vannak teljesen érhető saját érdekei és érthető, ha ezeket kommunikálja is. A sosem tapasztalt hörgés oka leginkább a magyar futballpiramis teljesen egyedi jellegében keresendő: a rendszert pont ugyanannyira hatja át a politika, mint az államszocializmus idején. Mivel minden szereplő a NER része, bármilyen döntés NER-es arcok közötti konfliktust generál.A kormányzati sportirányítás a szavak szintjén mostanra felismerte, hogy nem jó, hogy ennyire távol kerültünk már a szlovák meg a román gazdasági focirealitástól is. Vicces látni, hogy már a minimális számonkérés és a racionálisabb működés jutalmazással való óvatos kikényszerítése is micsoda – végre jogosan használhatjuk ezt a szót – sivalkodást váltott ki az örökös eltartottakból.A végére még annyit, hogy ha elgondolkodsz a témáról, mindig vésd az eszedbe, hogy az érintettek itt nem azért háborognak, mert az MLSZ vagy a sportállamtitkárság kötelezővé tett volna bármit vagy pénzeket venne el tőlük, hanem amiatt, hogy nem kérdezés nélkül ad bónuszpénzt és feltételhez kötötte a plusz összeg folyósítását.
|
Akik az őket megteremtő Orbánnak is beszólnak, ha nem jön az ingyen kapott közpénz - elmagyarázzuk a NER leghangosabb focibotrányát
|
Orbán és a magyar focipiramis egy fokkal racionálisabb és számokérhetőbb közpénzes működésre próbálna áttérni, erre azonnal sivalkodni kezdtek az örökös eltartottak. De mi a probléma, és igazuk van-e a most panaszkodóknak?
| null | 1 |
https://444.hu/2025/07/30/akik-az-oket-megteremto-orbannak-is-beszolnak-ha-nem-jon-az-ingyen-kapott-kozpenz-elmagyarazzuk-a-ner-leghangosabb-focibotranyat
|
2025-07-30 18:57:00
| true | null | null |
444
|
Még az is lehet, hogy sínre került végre az ügy. Ugyanis Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész a nyomozó hatósághoz továbbította azt a levelet, amelya kormányzati felelősséget vizsgáltatná ki a vasúti informatikai fejlesztések ügyében.Arató Gergely DK-s országgyűlési képviselő a legfőbb ügyésznek felidézte, hogy a vasúti informatikai fejlesztési projektet érintő, számos szabálytalanság és visszaélés gyanúját felvető ügy hatósági vizsgálatát és a folyamatban lévő nyomozás menetét nagy társadalmi érdeklődés övezi, különösen annak fényében, hogy jelentős közpénzek, uniós források és számos hazai kisvállalkozás sorsa is érintett az ügyben.Ezért arra volt kíváncsi:Vizsgálja-e, illetve annak során vizsgálták-e a folyamatban lévő nyomozás keretében, hogy a kormányzat - azon belül a döntéshozó minisztériumok, vagy illetékes vezetők - felelőssége megállapítható-e bármely, a projektet érintő jogellenes, mulasztásos vagy felelőtlen döntés vagy intézkedés vonatkozásában?Ha igen, e vizsgálat kiterjed-e a projekt teljes előkészítési, jóváhagyási és végrehajtási folyamatára, valamint milyen eredmények születtek e körben eddig?Az írásbeli kérdésre Nagy Gábor Bálint egyrészt közölte, az érintett ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Gazdaságvédelmi Osztályán már hűtlen kezelés bűntette miatt felderítési szakban van folyamatban nyomozás. Másrést a DK-s képviselő kérdésétezért a nyomozó hatósághoz továbbította az eljárás keretei között történő értékelésre- tette hozzá.
|
Döntött a legfőbb ügyész: a rendőrségnek kell kiértékelnie a kormányzat felelősségét
|
Már zajlik a nyomozás hűtlen kezelés bűntette miatt, de a rendőrség most már a kormányzati felelősséget is vizsgálhatja. Erről pedig a legfőbb ügyész döntött.
| null | 1 |
https://www.economx.hu/belfold/mav-vasut-legfobb-ugyesz-rendorseg.814111.html
|
2025-08-08 16:05:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Különösen jelentős, azaz ötszázmillió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával zajlik már a nyomozás a fővárosi számlagyár ügyében - értesült lapunk. Az ügy még 2023 novemberében robbant ki, amikor a NAV akkor még adócsalás miatt őrizetbe vette a praxisától eltiltott exügyvédet, Vig Mórt, miután a férfi belebukott a sok száz milliós számlagyárba.A NAV nyomozói az ügyben összesen 33 helyszínre szálltak ki - két kábítószer- és pénzkereső kutyát is bevetve -, majd dokumentumokat, elektronikus adatokat, hamis kormányhivatali bélyegzőt, valamint rengeteg készpénzt foglaltak le. A nyomozás során eddig tizenöt gyanúsítottat hallgattak ki, köztük több strómant.Érdekesség, hogy az eljárás keretében korábban házkutatást tartottak a Lánchíd felújítását végző A-Híd Zrt.-nél is. Mindez azért történhetett, mert az eddigi információk szerint a Vig Mórhoz kapcsolható botrány a túlárazott Lánchíd-felújításhoz vezethető vissza. Ismert, 2019 őszén Karácsony Gergely főpolgármesterré választásával a baloldal átvette a hatalmat Budapesten. Karácsonyék a váltás után megfúrták a Tarlós Istvánék által a Lánchíd felújítására kedvező feltételekkel kötött tendert és új közbeszerzési eljárást írtak ki. A pályázaton az előző városvezetés alatt is befutó A-Híd Zrt. lett a győztes, ám ötmilliárd forinttal drágább ajánlattal nyertek, mint amennyiért a Tarlós-érában végezték volna el a munkát. Ráadásul majdnem hatvanszorosára, 4,2 milliárd forintra emelték a Tarlós idején zajló tenderhez képest a vállalkozónak járó előleget, a céget terhelő kötbért viszont megfelezték.Beszámoltunk arról is , hogy 2020 novembere és 2022 júliusa között az A-Híd 1,4 milliárd forintot utalt az exügyvéd cégének, a Sunstrike Hungary Kft.-nek, aminek nagy részét Vig Mór készpénzben fel is vette, amihez egy másik ügyvéd is segítséget nyújtott. Az ügyben hónapokkal ezelőtt fordulat történt: egy ismeretlen személy levelet küldött az egykori elszámoltatási kormánybiztosnak, Budai Gyulának. A levélben az szerepelt, hogy Vig Mór a Mammut bevásárlóközpontnál található biztonsági cég irodájába járt "elszámolni" a Lánchíd-beruházásból kiszivattyúzott, majd készpénz formájában felvett összegekkel. A levélíró azt is közölte Budaival, hogy a hídpénzből jelentős összegek kerültek a fővárosi baloldalhoz. A fideszes képviselő vesztegetés gyanújával feljelentést tett, információink szerint a rendőrség nyomozást is indított, majd az eljárást áttették a NAV-hoz.Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester (
|
Lánchíd-botrány: már félmilliárdos hűtlen kezelés miatt nyomoz a NAV
|
Egy bennfentes szerint az ügyben korrupció is történt és jelentős összegek vándorolhattak a budapesti Városházára.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/08/lanchid-botrany-nyomozas-hutlen-kezeles-nav
|
2025-08-07 10:37:41
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Néhány nappal ezelőtt írtuk meg a 444-en, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt. sok esetben szerződés nélkül végezteti el az alvállalkozóival a jórészt közbeszerzéseken elnyert munkákat, ráadásul gyakran nem, vagy csak késve fizeti ki őket, emiatt több építkezésről levonultak az alvállalkozók.Ismét bebizonyosodott, hogy az újságírásnak hatása van: az első cikkünk megjelenése napján a V-Híd közleményt adott ki, amely szerint aznapi hatállyal távozik a vállalat éléről Sárváry István vezérigazgató. Úgy tudjuk, nem csak Sárváry távozásáról született döntés, hanem arról is, hogy felveszik a kapcsolatot a bajba került alvállalkozókkal és fizetést ígérnek nekik.A Mészáros-birodalom koronaékszeréről, túlárazásokról, az ország leggazdagabb emberéhez száguldó közpénz-milliárdokról és cserben hagyott alvállalkozókról beszélgettünk az eredeti cikk szerzőivel, Haszán Zoltánnal és Kaufmann Balázzsal.A tartalomból:01:35: V-Híd: a koronaékszer, a Mészáros-birodalom ékköve, a fizikai munkások nélküli építési gigavállalat. Pénz, pénz, közpénz.02:50: A V-Híd csak akkor nem nyer közbeszerzést, ha nem akar. De mennyi megy ebből Mészáros Lőrinc magánvagyonába? Milliárdok nyomában.05:20: Máshol is voltak hasonló problémák: az R-Kord kalandos története Mészáros zsebéig.10:50: Ahogy terjeszkedik az R-Kord, úgy távolodik a vasúti szakmunkáktól.12:50: Az R-Kord és a V-Híd kéz a kézben uralja le a piacot. Voltak már problémák uniós pályázatokon.16:30: Ha te vagy az ország leggazdagabb embere, folyamatosan növeled a magánvagyonodat a V-Hídból, akkor miért nem fizeted ki az alvállalkozókat? Így veszik ki a pénzt a rendszerből.19:00: Éjszaka a kelenföldi pályaudvaron.24:30: Orbán Viktor három dolgot vár el minden nagytőkéstől. Hányat teljesít ebből Mészáros Lőrinc?27:08: Problémák a kifizetésekkel: nem akkor, nem annyit, nem úgy.30:10: Ha kifizetnék az alvállalkozó alvállalkozójának az alvállalkozóját, akkor is mindenki haszonnal tudna kiszállni, de mégsem ez történik.31:55: Így szedi ki Mészáros Lőrinc a közpénzt a projektekből több körben is.37:43: Az újságírásnak ismét hatása volt, Sárváry István távozott a V-Híd éléről. Hol találkozhattak eddig a szemfüles olvasók Sárváryval? És mivel ment Münchenbe a BL-döntőre?42:26: Mennyire reális az, hogy Mészáros nem tudta, hogyan működik a legerősebb sugarú pénzcsapja?45:57: A nagy kérdés: lesz-e valódi változás a működésben.
|
A V-Híd sztori mindennel szembemegy, amit Orbán elvárásként fogalmazott meg Mészáros Lőrinccel kapcsolatban
|
A Mészáros-birodalom koronaékszeréről, túlárazásokról, az ország leggazdagabb emberéhez száguldó közpénz-milliárdokról, és cserben hagyott alvállalkozókról beszélgettünk az eredeti cikk szerzőivel, Haszán Zoltánnal és Kaufmann Balázzsal.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/07/31/a-v-hid-sztori-mindennel-szembemegy-amit-orban-elvaraskent-fogalmazott-meg-meszaros-lorinccel-kapcsolatban
|
2025-07-31 12:49:00
| true | null | null |
444
|
Újdonságot nem hozott egy amúgy is zajló NAV-nyomozáshoz képest a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) friss jelentése a Lánchíd felújításának ellenőrzéséről. Megállapításaival a jelentés a kormánypropagandának és a Fidesznek azt a hónapok óta tartó sugalmazását, sőt vádját erősíti, miszerint egy számlagyár-gyanús, folyamatban lévő ügynek köze lehet a hídfelújításhoz és ezen keresztül Karácsony Gergely főpolgármesterhez. Kimondatlanul is ez jön át a Kehi jelentéséből, bár
az ellenzéki vezetésű fővároshoz köthető gyanúra az amúgy Rogán Antal miniszter felügyelete alá rendelt kormányzati szerv, a Kehi a jelentésében semmilyen bizonyítékot nem mutat fel.
Az ügy, amelynek a Fidesz politikai céljainak megfelelő keretezéséhez most, két hónappal az önkormányzati választások előtt muníciót szolgáltat a Kehi, egyáltalán nem új. A kormánypárti médiában és a budapesti választásra készülő Fideszben hónapok óta téma a “Lánchíd-ügy”. Ennek szereplője a főváros hídját felújító – amúgy NER-közelinek besorolt – A-Híd Zrt., egy Vig Mór nevű ügyvéd és a cége, a Sunstrike Kft., amelyre a “számlagyár” gyanúja vetült, miután a hídépítő cég mintegy 1,5 milliárd forintot utalt a vállalkozásnak, a pénzt pedig később készpénzben felvették.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) már tavaly nyomozott a Sunstrike és az A-Híd kapcsolata miatt, a kormánypárti sajtó pedig a Sunstrike Kft. kapcsán nem mulasztotta el megjegyezni, hogy az Amnesty International jogvédő szervezet magyarországi vezetőjének, Vig Dávidnak a nyomozás során egy időre letartóztatásba is került testvéréről és az ő cégéről van szó, mindezt pedig igyekeztek felhasználni az újrainduló Karácsony Gergely főpolgármester elleni kampányban. A kormánysajtó ugyanis azt is sugallta, hogy a pénz egy része vagy egésze pártcélokat szolgálhatott.
Ennyire direkt következtetést azért a pénteken közzétett Kehi-jelentés nem mer levonni, viszont a főváros érintettségét sejteti az ügyben. Sőt, ennek az olvasatnak már megágyazott a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is, amikor a Magyar Nemzet Lánchíd-ügyi kérdésére elárulta, hogy a Kehi közzéteszi a jelentését, amelynek “szálai a Városházára vezetnek”, majd az Origo ismételt kérdésére hozzáfűzte: a jelentés alapján “lesznek olyan fővárosi állítások, amelyek nehezen tarthatóak”.
A mindössze 7 oldalas jelentés azonban semmilyen újdonsággal nem szolgál. A csupán 1,5 oldalnyi “megállapítást” tartalmazó rész rögzíti, hogy a főváros cége, a BKK 2021 februárjában kötött fővállalkozói szerződést a Lánchíd felújítására az A-Híd Zrt.-vel nettó 18 721 210 427 forintért, ami aztán még nőtt egy kicsit. Az összesen csaknem nettó 20 milliárdos összeget a főváros az Európai Beruházási Banktól felvett hitelből fizetett ki – a hitelfelvételhez pedig kormányzati engedély kellett, emiatt vizsgálhatta egyáltalán a Kehi az egész ügyletet.
A Kehi a számlamozgásokat vizsgálva – ide ki is gyűjtötték táblázatba – azt is megállapította, hogy az A-Híd Zrt. összesen több, mint 1,5 milliárdot utalt át a Sunstrike Kft-nek, de a szerződéskötés előtt is volt a két vállalkozás között számlamozgás és pénzügyi kapcsolat, mert csak 1,3 milliárdos összeg került Vig kft-jéhez a Lánchíd-szerződés megkötése után, a többi még előtte. A Kehi feltárta azt is, hogy a Sunstrike majdnem a teljes 1,5 milliárdot tovább utalta két ügyvédnek, és ezt később felvették készpénzben.
Bár a Kehi-jelentésnek már a legelején szerepel, hogy “további bűncselekmények gyanúja is felmerülhet”, ezekről később nem esik szó, és egyáltalán nem állítja maga a Kehi-jelentés, hogy az amúgy más magyarországi magasépítési munkákon is párhuzamosan dolgozó, máshonnan is bevétellel rendelkező A-Híd Zrt. éppen a Lánchíd-munkából kapott pénzt utalta volna tovább a számlagyár-gyanús vállalkozásnak, vagy az egészben szerepe lehetett a fővárosnak, azt pedig főleg nem állítja, hogy a pénz netán bujtatott pártfinanszírozási célokat szolgálhatott.
Ami miatt mégis érdekes a Kehi-jelentés, az az, hogy célját tekintve azt vizsgálta, teljesültek-e a főváros által felvett hitel felhasználásának törvényi feltételei. A jelentés ugyan konkrétan azt sem mondja ki, hogy nem teljesültek a törvényi feltételek, ám ha így lenne, az lehetetlen helyzetbe hozhatja az önkormányzati kampány kellős közepén a fővárost és Karácsonyt, mivel ez esetben felmerülhet a jogsértésre hivatkozva a hitelfelvételhez nyújtott kormányengedély visszavonás, amely a hitel azonnali és egyösszegű visszafizetését is maga után vonhatja.
Egyelőre a Fővárosi Önkormányzat vagy Karácsony Gergely nem reagált a friss Kehi-jelentésre. Az A-Híd Zrt. pedig korábbi közléseiben ragaszkodott ahhoz, hogy az ügyben a cég nem gyanúsított vagy tanú, hanem – saját szóhasználatával – adatszolgáltató. A cég állítása szerint egyébként valós tartalma volt a Sunstrike-megbízásoknak, a számlák mögött tehát valós teljesítés állt. A sajtóhírek miatt a Jobbik és a fővárosi Fidesz januárban közösen sürgetett az ügyben vizsgálóbizottságot. Akkoriban Karácsony Gergely főpolgármester pedig úgy nyilatkozott az ügyről:
Mi köze a Fővárosi Önkormányzatnak egy olyan nyomozáshoz, ami egy olyan cég irodájában volt (…), akivel mi ugyan szerződésben voltunk, de akinek ezer másik szerződése van? Fel voltam készülve arra, hogy a kampány rendkívül alacsony színvonalú lesz, de azért ilyen mélyre nem tudok lesüllyedni, hogy vitába szálljak ezekkel az érvekkel. Ez egy marhaság.”
|
A Kehi jelentése szerint is számlagyárgyanús cégnek utalt a Lánchidat felújító cég, kérdés, mi köze ehhez Karácsonynak
|
Másfél milliárd forint értékben fogadott be számlákat a Lánchíd felújítását végző cég egy számlagyárgyanús vállalkozástól – állapította meg a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal friss jelentésében, és bár ezzel nem mondott semmi újat, kiváló kampánytémát adott Karácsony Gergely ellen a Fidesznek, holott bizonyíték a Kehi-jelentésben sincs erre az összefüggésre.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20240412_a-kehi-jelentese-szerint-is-szamlagyargyanus-cegnek-utalt-a-lanchidat-felujito-ceg-kerdes-mi-koze-ehhez-karacsonynak
|
2024-04-12 16:47:00
| true | null | null |
HVG
|
Tavaly óta nyomoz a NAV egy praxisától eltiltott ügyvéd, Vig Mór által működtetett számlagyár ügyében. Vig cége, a Sunstrike Hungary Kft. reklámszerződést kötött a Lánchidat is felújító A-Híd Építő Zrt.-vel, amelynek keretében 1,545 milliárd forintért gyártott rövidfilmeket 2020 novembere és 2022 augusztusa között. A kormányközeli sajtó ezt az összeget a Lánchíd felújításából kilapátolt közpénzként igyekszik feltüntetni.
A „corpus delicti” pedig az volna, hogy a NAV eddigi nyomozása alapján a Sunstrike a teljesítés napján továbbutalt 1,5 milliárd forintot két ügyvédnek, akik ennek az összegnek a nagy részét később készpénzben felvették.
Bár a Viggel kapcsolatos nyomozás keretében – 32 egyéb helyszínnel együtt – az A-Híd székházában is tartott razziát az adóhatóság, a cég közleménye szerint ők nem alanyai az eljárásnak, csupán a velük szerződött külső cégekkel kapcsolatos adatokat szolgáltattak a NAV munkatársainak. A hídépítő vállalat azt is többször hangsúlyozta, hogy mivel a Sunstrike-kal nem a felújítás ügyében állt kapcsolatban, a filmes szerződésnek nincs köze a közbeszerzésen elnyert hídfelújítási projekthez.
A sajtóhírekre alapozva az év elején a fővárosi Fidesz, valamint a Jobbik azóta visszalépett főpolgármester-jelöltje, Brenner Koloman is vizsgálóbizottság felállítását követelte az ügyben. Az összehangoltnak tűnő médiahadjárathoz kapcsolódóan ők is azt a narratívát feszegették, hogy a főváros érintett lehet a feltételezett számlágyárhoz juttatott másfél milliárd forint ügyében.
„Fel voltam készülve arra, hogy a kampány rendkívül alacsony színvonalú lesz, de azért ilyen mélyre nem tudok lesüllyedni, hogy vitába szálljak ezekkel az érvekkel” – mondta a Fővárosi Önkormányzat ellen felhozott vádakra Karácsony Gergely korábban az ATV-nek. A főpolgármester azóta sem volt hajlandó a részletekbe belemenni.
Nem hagyta viszont annyiban a dolgot a be-, illetve feljelentéseiről ismert Tényi István, aki a Lánchíd-ügyben sem volt rest bejelentést tenni a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál (Kehi). A Rogán Antal miniszter felügyelete alá rendelt szerv készségesen teljesítette is a kérést, saját jelentést állítva össze az ügyről.
Az április közepén befejezett vizsgálatnak elvben az lett volna a célja, hogy kiderítse, teljesültek-e a főváros által a Lánchíd felújításához felvett hitel felhasználásának feltételei, ám azt még a jelentés sem mondta ki, hogy törvénytelenség nyomára bukkantak volna. Csupán annyit állapított meg – ami már korábban ismert volt –, hogy az A-Híd pénzt utalt a Sunstrike-nak. Ezen túlmenően
a Kehi-jelentés semmilyen bizonyítékot nem vonultat fel arra nézve, hogy a Vig Mórhoz köthető számlagyárgyanús ügynek köze lenne a Lánchíd felújításához vagy a budapesti városvezetéshez.
A bizonyítékok hiánya sem zavarta a kormánysajtót abban, hogy az önkormányzati választási kampányban Karácsony Gergely főpolgármester ellen igyekezzen felhasználni minden „rosszat”, ami a Lánchíddal kapcsolatba hozható. Kezdve a folytatódó „autósüldözés” vádjával, mondván: ennek bizonyítéka, hogy csak a kerékpárok és a tömegközlekedés előtt nyitották meg a hidat (a kabinet erre hivatkozva nem is adja oda a szerződésben vállalt 6 milliárdos hozzájárulást).
Az adu ász pedig az, hogy a híd bruttó 26 milliárd forintból elkészült felújítása jelentősen túlárazott. (Arról, hogy eközben például a Pénzügyminisztérium várbeli építkezése 2021-től mostanáig négyszer – 54,3 milliárdról 61,2 milliárd forintra – drágult, valahogy nem esik szó.) A kormánysajtó ezzel kapcsolatban azt próbálja elültetni a fejekben, hogy a pénzek egy része – így a Sunstrike-hoz utalt összegek – valójában pártcélokat szolgáltak.
A lóugrásos érvelésben minden adandó alkalommal felhozzák, hogy Vig Mór annak a Vig Dávidnak a testvére, aki az Amnesty International jogvédő szervezet magyarországi vezetője. Az pedig ugye ebben a körben „köztudott”, hogy utóbbi egy sorosista szervezet. A Magyar Nemzet legújabb találata szerint Vig Mór üzleti kapcsolatai már egészen az olasz maffiáig érnek. Az ő GattobInc Zrt.-je volt ugyanis a tulajdonosa annak a Veritas Menedzsment Kft.-nek, amely a calabriai maffia, a ’Ndrangheta elleni – jelenleg is zajló – nyomozásban is érintett.
Bár az ügyben napról napra újabb kacifántos érvelésre alapozott cikkek születnek, mind ez idáig semmilyen közvetlen kapcsolatot nem tudtak kimutatni Vig és a budapesti városvezetés között. Budai Gyula, a Fidesz országgyűlési képviselője a napokban ugyanakkor bejelentette, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda hivatali vesztegetés miatt rendelt el nyomozást a Lánchíd felújításának ügyében – amit később „célszerűségi okból” szintén a NAV vett át.
A 2010 után egy ideig elszámoltatási biztosként is működő – és e téren vajmi csekély eredményt felmutatni képes – Budai azt állítja, eljuttattak hozzá egy levelet, mely szerint Vig Mór a Sunstrike-ból kiutalt pénzekkel az Árgus Security irodájában a cég vezetőjével, László Györggyel számolt el. A levélíró információi szerint ebből a pénzből jelentős összegek kerültek a fővároshoz. Csakhogy ezen a vonalon elindulva egészen más körökhöz is el lehet(ne) jutni. László ugyanis egy másik céget is irányít, a Hattyú Projekt Kft.-t, amelynek tulajdonjogán jelenleg az általa birtokolt Swan Project Zrt., a Tiborcz István-féle BDPST Property Kft. és a Hamar Endre tulajdonában lévő EAS Equity Vagyonkezelő Zrt. osztozik.
Ráadásul – ahogy azt a Népszava megírta – a kormánymédiában nemes egyszerűséggel „baloldali kifizetőhelynek” titulált A-Híd ennek az Orbán Viktor családjáig és oligarcháiig terjedő körnek is dolgozik. A közös társaság, a Hattyú Projekt alá tartozó Tetrecen Ingatlanforgalmazó és Beruházó Kft. pedig 3,6 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást nyert a Magyar Turisztikai Ügynökség által lebonyolított Kisfaludy-pályázaton. Az ebből a pénzből épülő új, négycsillagos debreceni szálloda kivitelezési tenderét pedig az A-Híd nyerte meg.
|
Karácsonyhoz vezető szálakat keresnek a "Lánchíd-botrányban" – épp így találhatnának Tiborczhoz vezetőket is
|
Bizonyítékokkal még senki nem állt elő, de a kormánymédia a sorosozástól az olasz maffiáig különböző rémképeket bevetett már az általa Lánchíd-botrányként emlegetett ügy színesítésére. Csakhogy a Karácsony Gergelyhez vezető szálak éppen annyira “erősek”, mint amelyek végén Orbán Viktor veje áll.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20240510_lanchidugy-felujitas-karacsony-vig-mor-sunstrike-ahid-tiborcz
|
2024-05-10 10:22:00
| true | null | null |
HVG360
|
Néhány éve az egyik fián keresztül ajánlatot tettek a vállalkozására – mondta Felföldi József az RTL Házon kívül című műsorában:
„Elmondták neki 2021-ben, hogy mindenképp elveszik a céget tőlem” – mondta a szívószálpápaként elhíresült milliárdos debreceni édességgyáros, aki a kérdésre, hogy kik üzenték ezt, azt válaszolta: „Mészáros Lőrinc csapata”. „Én kifejezetten azóta politizálok, mióta ez megtörtént.”
Felföldi, bár az utóbbi években valóban sokat kritizálta a kormányt a Facebookon nyilvánosan, igazán pár hete robbant be ebben a minőségében a köztudatba, miután Tiborcz István miniszterelnöki vő magatartásáról egyebek mellett azt mondta: „Az igazán sikeres üzletemberek nem pattognak, mint kecskeszar a deszkán.”
Felföldi pár napra rá bejelentette, hogy szeptember közepére korrupcióellenes tüntetést szervez a Parlament elé. Ekkor beszélt egy ugyancsak 2021-es és ugyancsak a fia szereplésével zajlott üzleti ügyről. Azt mondta, korábban úgy döntött, visszavonul, viszont visszatérni kényszerült, mert a fiát, aki átvette a bizniszt, „megszédítették, és megpróbálták tőle potom pénzért elvenni a családi vállalkozást”.
A szívószálpápa nemrég azt is elmondta: nem hiszi, hogy országgyűlési választásokon megdönthető az Orbán-kormány. Szerinte ha nem sikerül Magyar Pétert kiütniük, akkor „nem lennék meglepve, ha elhalasztanák a jövő évi választásokat. Hallottam ilyen tervekről, majd ráfogják a háborúra. Bármit megtehetnek”.
Felföldi még gyerekkorában, a szocializmus idején kezdett üzletelni, világszintű ismertséget a Quick Milk nevű, szívószálakat gyártó vállalkozásának köszönhetően szerzett, innen a beceneve. A debreceni gyárból a világ számos pontjára szállítják a termékeket – több mint 90 százalékuk külföldre megy –, az exportközpontúsága pedig nem véletlen, az RTL műsorában most azt mondta, nem szeretne kiszolgáltatottja lenni az éppen aktuális magyar hatalomnak.
|
A szívószálpápa szerint Mészárosék pár éve megüzenték neki, hogy mindenképpen elveszik a cégét
|
Felföldi József azt mondta, ezután kezdett el nyilvánosan politizálni.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250804_Felfoldi-Jozsef-szivoszalpapa-Meszarosek-par-eve-meguzentek-mindenkeppen-elveszik-a-ceget
|
2025-08-04 14:50:00
| true | null | null |
HVG
|
A nyári szabadtéri előadásokat szervező Margitszigeti Színház Nonprofit Kft. aktuális reklámjait a Publimont és annak leányvállalata, a Mahir Cityposter Kft. plakátjain lehet látni.
Előbbi a budapesti járművek, utóbbi pedig a hirdetőoszlopok reklámfelületeit kezeli és értékesíti.
A Publimont évtizedes távra visszamenőleg nyerte el a főváros megbízását a járművek reklámfelületeinek kezelésére, és választási eredmények ide vagy oda, a szerződését nem bolygatják. A Publimont végső tulajdonosát jelenleg már a Prime Target Magántőkealap rejti, de egyelőre a felcsúti milliárdoshoz köthető.
A Margitszigeti Színház Kft.-t egyébként a főváros és a kulturális minisztérium közösen működteti, a tárca ugyanannyival támogatja a vállalatot, amennyivel az önkormányzat. A cég közbeszerzését idén is a Publimont és a Mahir Cityposter nyerte el, így ezekben a hónapokban 26,7 millió forintért lehet látni a szabadtéri színház előadásainak hirdetéseit a 4-es és a 6-os villamosokon, valamint a hirdetőoszlopokon.
A Publimontnak tavaly 15,3 milliárd forint árbevétele volt, és 3,3 milliárd forint adózott eredménye. A cég eszközállománya 50 milliárd forint, amibe beleértődnek az óriásplakátok tartószerkezetei és egyéb reklámeszközök.
A Fővárosi Önkormányzat még 2006-ban kötött szerződést az akkor még Simicska Lajos tulajdonában lévő Mahirral, valamint egy akkor francia hátterű céggel, a JCDecaux-val az úgynevezett utcabútorok reklámcélú hasznosítására. Az óriásplakátoktól kezdve a buszmegállók világító reklámfelületéig sokféle eszköz tartozik ide, de a lényeg az volt, hogy a nyertes vállalkozóknak nem túl sok kötelezettségük volt a megbízással kapcsolatban, ezért szakemberek úgy ítélték meg, hogy előnytelen a szerződés a fővárosnak.
|
Milliárdos gazdagszik a Margitszigeti Színház fővárosi reklámjain
|
Ezen a nyáron is gyakorlatilag visszabérli a főváros cége a BKV járműveinek hirdetési felületeit a Mészáros Lőrinchez köthető egyik vállalattól.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250807_margitszigeti-szinhaz-publimont-mahir-cityposter-meszaros-lorinc-prime-target-magantokealap-hvg
|
2025-08-07 06:15:00
| true | null | null |
HVG360
|
Meglepte az Állami Számvevőszék három jelentése a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodásáról?
Tizenkét évig voltam az ÁSZ alelnöke, ambivalens érzéseim vannak e jelentésekkel kapcsolatban. Soha nem kellett olyasmit leírnunk, hogy hanyag és hűtlen kezelés gyanújával az ügyészséghez fordulunk. Meglepett, hogy ezt leírták.
Indokoltnak tartja ezt a megállapítást?
Olyannyira, hogy ez a felügyelőbizottságban is felmerült, bár a jelentésekbe nem került be. De az fb felkért jogászai is hasonló megállapításokat tettek. Ez ellenőrizhető, mert a testület valamennyi hivatalos üléséről készült szó szerinti jegyzőkönyv.
Hol lehet ezeket megtekinteni?
Bár semmiféle banktitok vagy államtitok nincs bennük, nem nyilvánosak. Betekintésért először az fb titkárságához lehet fordulni, ami aligha lesz sikeres, azt követően bírósághoz.
Az előző, 2014 márciusáig működő fb már megpendítette, hogy a jegybanktörvényből nem lehet levezetni sem az Értéktár programot, sem a Pallasz Athéné közgondolkodási programot. Emellett kifogásolta, hogy ingatlanstratégia nélkül döntöttek a 90 milliárd forintos ingatlanvásárlási és -felújítási keretről. Utána viszont 2015 szeptemberéig nem volt fb, és az MNB akkor fordította az árfolyamnyereség egy részét a Pallasz Athéné-alapítványokra: 2014-ben 245 milliárdot, 2015-ben újabb 12 milliárdot. Az fb hiánya és az alapítványok gründolása között nem lát összefüggést?
Felügyelőbizottság hol volt, hol nem volt. Ennek történelmi előzményei vannak. Az 1924-es jegybanktörvény részvénytársasági formában hozta létre az MNB-t, de nem volt felügyelőbizottság – egészen 1991-ig. Kupa Mihály pénzügyminisztersége idején fogadta el az Országgyűlés az új jegybanktörvényt, viszont az fb-t még évekig nem tudták összehozni.
A fő kérdés az, hogy egy részvénytársaság tulajdonosi jogait ki gyakorolja. Kormányzati előterjesztésre a jegybanktörvény 2011-es és 2013-as módosításával a közgyűlés kikerült a törvényből, és az igazgatóság kapta meg azokat a hatásköröket, amelyeket a már egyszemélyes részvénytársaság közgyűlésének, vagyis a pénzügyminiszternek kellene birtokolnia.
A 2015-ös megválasztásom után felkerestem Varga Mihályt, elmondtam neki, hogy az érdemi részvényesi hatáskörök az MNB igazgatóságához lettek delegálva, emiatt az ügyvezetésnek túlhatalma van: elkészíti a költségtervet, a végrehajtásáról szóló beszámolót, majd jóvá is hagyja azt, és dönt arról, mire fordítja az osztalékot. Ez példátlan, hungarikum.
Érdekesnek találta a felvetéseimet, és azt válaszolta, ha majd az fb is ezt az álláspontot képviseli, foglalkoznak vele. Az fb viszont nem vette napirendjére az előterjesztésemet, mondván: mi törvényalkalmazók vagyunk, nem törvényalkotók.
A HVG 2016 áprilisában címlapsztoriban írt a Pallasz Athéné alapítványok létrehozásáról. Annak körülményeit az fb utólag szentesítette. Az első kifogásokat az fb 2024-es jelentése, majd Matolcsy György elnök távozása után az ÁSZ tette meg. Mi történt a kettő között?
2015-ben, az fb megalakulása után Papcsák Ferenc fb-elnök javaslatára kialakítottunk egyfajta munkamegosztást: az alapítványokkal Madarász László, az Értéktár programmal Szényei Gábor foglalkozik, én pedig „rámozdulok” az ingatlanstratégia megvalósítására. A törvény későbbi módosítása szerint az alapítványokat csak a számvevőszék ellenőrizheti, amely eleinte csupán törvényességi és szabályszerűségi szempontból vizsgálódott, az fb pedig tudomásul vette, hogy a továbbiakban semmi köze hozzájuk. Az MNB honlapján látható, hogy az fb-jelentések többségét én készítettem, ezek némelyike nyilvános.
Hogy lehet az, hogy az fb-nek épp azok a tagjai nem kezdeményeztek és nem vezettek külön vizsgálatokat, akiket a pénzügyminiszter delegált a testületbe?
A két miniszteriális kolléga totál passzív volt. Tóth Attila Simon, Varga Mihály képviselője az ülésekről fél- vagy egész órákat késett, gyakran hiányzott, semmihez nem szólt hozzá, aztán úgy szavazott, ahogy a testület elnöke.
Őszintén megmondta nekem, hogy nem ért ezekhez az ügyekhez.
Az MNB új szervezetében viszont az eddig nem létező „kapcsolati és biztonsági vezető” titulust kapta, ami ügyvezető igazgatói beosztásnak felel meg, ezért is tolhatott alá Varga a 35 igazgatóságból hármat is. Az fb helyzete akkor változott meg, amikor 2022-ben a miniszter cserélt, és behozta Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkárt. Banai kiváló szakember, korrekt partner. Az ő és a másik új minisztériumi delegált tag támogatásával tudtam a Balatonakarattyai Oktatási és Konferencia Központról (BOKK) és a Krisztina körúti székházról készített jelentésemet elfogadtatni, az előbbi egyhangúlag, az utóbbi 4:2-es szavazati aránnyal ment át úgy, hogy a bizottság elnöke nem szavazta meg.
Az új képzési és szabadidőközpont helyszínének megválasztása nem volt megalapozott. A BOKK olyan ingatlan, amelyen közút megy keresztül, nincs közvetlen vízpartja. A 2014-es jegybanki stratégiában deklarált képzési, jóléti és sportfunkciókhoz szükséges körülményeket, amelyeket az MNB vezetői eredetileg Tiszaroffon szándékoztak megvalósítani, Akarattyán jóval drágábban építették ki. A beruházásra vonatkozó igazgatósági döntések ülésen kívüli határozathozatallal, gyorsított eljárásban születtek. A BOKK-ot a tiszaroffi Borbély-kastélyhoz képest háromszoros, folyamatos ráfordítással lehetne üzemeltetni.
További tucatnyi általános érvényű megállapításom között szakmai szempontból a legfontosabb az, hogy a közpénzek kezelésének ellenőrzésére vonatkozó, nemzetközileg általánosan elfogadott két fő kritérium, az áttekinthetőség és az elszámoltathatóság egyike sem érvényesült maradéktalanul. Folytassam?
Az ÁSZ ehhez hozzáfűzte, hogy a BOKK-ban az MNB alkalmazottai és családtagjai közül 2023-ban 2177-en, 2024 első tíz hónapjában 2662-en üdültek, amihez az MNB alkalmazottanként átlagosan 1,9 millió, illetve 2,2 millió forint támogatást nyújtott. Ingyennyaraltatás folyt?
Ennek most vége, az MNB szeretné eladni a BOKK-ot. De vajon ki fogja megvenni és mennyiért? A közvetlen tópart hiánya és az átvezető közút értékvesztő tényező.
Ön vizsgálta a Postapalota felújítását is, amelyet az MNB saját leányvállalata vitt végbe. A beruházás 16–19,5 milliárdos előzetes kerete 47,35 milliárd forintra duzzadt. Az elkészült épületet az MNB-Ingatlan Kft. 25 évre bérbe adta az MNB-nek. Mi a személyes véleménye erről?
Ez elképesztő konstrukció. Az első hat ingatlant, amelyek megvásárlását és fejlesztését 2013-tól 2015-ig vizsgáltam, az MNB még saját beruházásban valósította meg, ezért hozzáfértünk minden információhoz. Amikor sorra került a Postapalota, akkor találta ki Varga Levente igazgató – már nincs az MNB-ben –, hogy a beruházás lebonyolítására saját leányvállalatot hoznak létre, kiszervezik az MNB-Ingatlan Kft.-be, hogy kíméljék a jegybanki apparátust.
Onnan elveszítettük a fonalat. Nem ismerhettük meg sem a tervezői, sem a kivitelezői szerződéseket, arra hivatkozva, hogy a kft-nek saját felügyelőbizottsága van.
A felújítás sikeres műemlékmegóvó akció volt, viszont a költségek megugrottak, és itt sem tudtuk megállapítani ennek az igazi okait, nem láttuk a számlákat.
Az MNB tőkejuttatásaiból a többi ingatlanfejlesztést is ez a leányvállalat hajtotta végre. Ön a Krisztina körúti székház felújításáról is készített jelentést, ide költözött az MNB a Szabadság téri épület rekonstrukciója miatt. Ez 42,5 milliárd forintba került, és ez a jelentés sem publikus. Mi történt ott?
Covid, orosz–ukrán háború, nagy infláció, a forint gyengülése – ezekkel indokolta a költségek megugrását a Somlai Bálint érdekeltségébe tartozó Raw Development Kft., az MNB házi beruházója. Az újabb és újabb szerződésmódosítási igényeket benyújtotta az MNB leányvállalatának, az pedig a főigazgató útján az igazgatóságnak, amely nem hagyományos üléseken, hanem online módon döntött arról, hogy mehet a pénz. Pedig akkor már veszteséges volt a jegybank.
Ez azért érdekes, mert 2019 őszén azt ígérte az MNB, hogy a nyeresége terhére újítja fel 54 milliárd forintból a székházat az „eredeti állapot lehetőség szerinti” megőrzése mellett, és az alapítás századik évfordulóján, 2024-ben átadja.
Egyik cél sem valósult meg. A székházfelújításnál sem fértünk hozzá a szerződésekhez, a kivitelező számláihoz, vagyis konkrétan és igazolhatóan, bizonylatokkal alátámasztható módon nem tudtuk feltárni, mi történt. Van egy elvi probléma is: az 54 milliárdot már az is sokallhatta, aki leírta, de hozzátette, hogy futja rá a nyereségből. Aztán eltűnt a nyereség, mégsem állt le a felújítás, a leányvállalat tőkéjének folyamatos emelésével folytatták, mintha mi sem történt volna.
Az ÁSZ szerint a végösszeg 104,9 milliárd forint. Az fb pedig a legutóbbi jelentésében megállapította, hogy 2020-tól a Raw Developmentet is magában foglaló Somlai-csoport cégei – amelyek szinte egyetlen megrendelője az MNB volt – „a jegybanki megbízások révén realizáltak 35 milliárd forint üzemi eredményt, 10,5 milliárd forint pénzügyi eredményt és halmoztak fel 2023 fordulónapjára közel 35 milliárd forint saját tőkét.” Ekkora profitot lehet keresni az MNB-n?
Ennyit, ezek nyilvános számok. Az fb üléseire gyakran volt meghívott az MNB-Ingatlan Kft. ügyvezetője, de nekünk nem ő lett volna a partnerünk, hanem az igazgatóság. Két-három esetet leszámítva onnan senki nem jött. A főigazgató volt jelen mindig, aki felkészült volt, de ő nem tagja az igazgatóságnak.
Mindez következménye annak, hogy a kormány szakszerűtlen jegybanktörvényt készített, azt elfogadva az Országgyűlés bedobta a gyeplőt a lovak közé, és a legfőbb tulajdonosi jogok az igazgatóság hatáskörébe kerültek. Bár Matolcsyt ostorozzák, többen döntöttek. Kezdetben Balog Ádám és Gerhardt Ferenc volt az igazgatóság tagja, a harmadik, 2013-tól 2019-ig Windisch László, akinek a pozícióját a pénzügyi felügyelet élén a korábban is alelnök Kandrács Csaba vette át. Az ő felszabaduló posztjára Patai Mihály érkezett. Amikor Balog átigazolt egy kereskedelmi bankba, Nagy Márton lépett a helyére, őt a menesztése után Virág Barnabás váltotta. Az esztelen költekezést csak Patai kifogásolta, akit – törvénytelenül – félre is állítottak.
Most akkor a számvevőszék élén Windisch korábbi önmagát ellenőrzi?
Ez nagyon jó kérdés. Meg kell nézni a jegyzőkönyveket. Azt hiszem, egy kivételével minden döntés egyhangúlag született. Testületi felelőtlenségről van szó. De a testületek döntéseit az elnök dominálta.
Ön azt nyilatkozta 2016-ban Matolcsy Györgyről, hogy nem korrupt, hanem fantaszta, az az elhivatottsága, hogy a népet boldogítsa. Ma is ez a véleménye?
Fantasztának megmaradt, a nép boldogítása inkább a család boldogítására szűkült le. Régről ismerem, még a Pénzügyminisztériumban együtt dolgoztunk; kérleltem, értse meg, a részvénytársasági mechanizmus úgy működik, hogy az fb előtt megjelenik az igazgatóság elnöke, vagyis ő, mert lettek volna kérdéseink bőven. Ezt azzal hárította el, hogy ott van Fömötör Barna, a főigazgató, ő úgyis mindent tud. A tulajdonosi döntéseket Matolcsyn nem tudtuk számonkérni, azt sem tudtuk meg, miért így szerződtek a Raw Developmenttel.
És miért?
Itt már bekerülnek a képbe a baráti szálak. Vállalom a minősítést: a Raw házi beruházóvá avanzsált. Fb-tagként sokakkal interjúztam, hivatalosan kerestem Somlai Bálintot is, de nem volt rám ideje.
Összességében mi a véleménye a Szabadság téri székház felújításáról?
Az Alpár Ignác tervezte épület felújítása időszerű volt, műszaki, esztétikai és műemlékvédelmi szempontok miatt is szükséges. Csak nem ennyi pénzből, és nem azzal, aki ezt végrehajtotta. Mert például az, hogy a tető alá beiktattak egy üvegkalitkát, a műemlékvédelem megcsúfolása. De ehhez sem tudtunk hozzászólni.
Lát szándékot arra, hogy az alapítványi és ingatlanügyeket rendbe tegyék, és a vagyonból visszaszerezzék, amit lehet?
A BOKK-ért aligha ad bárki 23 milliárdot. Esetleg ott maradhat mementónak, mint a néhai Stadler József stadionja Akasztón. Az alapítványokat pókhálószerű összefonódás övezi, ami szinte kibogozhatatlan. A vagyon részvényekben van, azoknak a tőzsdei értéke változó. A hitelért fájjon az MBH Bank feje, bár abban is benne van az állam.
Matolcsy váltig erősítgette, hogy megvan a pénz, de kidurrant a lufi, amikor a kecskeméti egyetem a Pallasz Athéné vagyonkezelőjétől, az Optima Befektetési Zrt.-től visszakérte. Kiderült, hogy a cég nem likvid, Lentner Csaba lemondott kuratóriumi elnökhelyettesi tagságáról. Arról ő tudna mesélni, hogyan történtek a kuratóriumi döntések.
Varga Mihály elismerte, hogy vagyonvesztés történt. Csak akkor jött rá, amikor kinevezték az MNB elnökének?
Hát ez az! Rácsodálkozott, hogy jé, tényleg?
Ön szerint lesz felelősségre vonás az eltűnt közpénzek miatt?
Teljes körűre nem számítok, nem hiszem, hogy a csúcsokig elmennének a hatóságok.
Matolcsy elnöksége első három évében közel 900 milliárd forint árfolyamnyereség jött össze, ott ült ezen a hatalmas pénztömegen, és olyan hatásköröket kapott, amelyek józan ésszel nem érthetők.
Észszerűtlenül, pazarló módon, viszont többnyire szabályosan költött. Úgy látom, egyesekre van „kilövési engedély”, Somlai Bálintra, Matolcsy Ádámra, és bűnbak lehet esetleg a volt főigazgató vagy az MNB-Ingatlan Kft. ügyvezetője.
A volt elnök felelőssége jogilag nehezen bizonyítható, morális felelőssége viszont óriási. A jegybank nem volt, ma sem költségérzékeny, az éves működési költsége tíz év alatt 32 milliárdról 90 milliárd közelébe nőtt. Ez nagyobb, mint Debrecen város éves működési költsége.
Ön személy szerint hogyan tekint vissza közel tízéves fb-tagságára? Van lelkifurdalása?
Van. Lehettem volna vagányabb vagy harcosabb. Bár fenntartásaik voltak velem szemben, mivel a Jobbik javasolt az fb-be, hamar elfogadtak, és a testület szakmai alapon működött. Inkorrekt lépés lett volna, ha azokat a jelentéseimet, amelyeket az fb nem engedett nyilvánosságra hozni, magam közlöm vagy kiszivárogtatom. Nem tettem meg, nem mentem el a falig.
De facto már nem vagyok tag, de jure viszont nem járt le a mandátumom. A törvény szerint ugyanis az fb-tag megbízatása a jegybankelnöki megbízatás időtartamára szól, egy másik passzus szerint pedig a jegybankelnöki megbízatás hat évre. Egymás után háromszor választott meg az Országgyűlés, legutóbb 2022 decemberében. Akkor most hány éves a kapitány? Az lett volna a korrekt jogi megoldás, ha az Országgyűlés Matolcsy mandátumának lejárta kapcsán a teljes fb-t visszahívja, és újraválasztja azokat a tagokat, akiket akar. De nem ez történt, engem nem hívott vissza. Jogi vitám van az MNB-vel, még nem tettem le a fegyvert, lehet, hogy perre megyek.
Nyikos László
Közgazdász, 81 éves. Pályája Ganz-vállalatoknál kezdődött, 1973-tól 1984-ig a Pénzügyminisztérium ellenőrzési főigazgatóságának vezérigazgató-helyettese. Egy szakszervezeti kitérő után 1989-től 2001-ig az Állami Számvevőszék alelnöke. A Jobbik országgyűlési képviselője, a párt jelölésére az Országgyűlés 2015-ben az MNB felügyelőbizottsági tagjává választotta.
|
„Matolcsy váltig erősítgette, hogy megvan a pénz, de kidurrant a lufi” – megszólalt a HVG-nek a jegybank felügyelőbizottsági tagja
|
Van lelkifurdalásom, lehettem volna vagányabb vagy harciasabb, de évekig tudomásul vettük, hogy az MNB alapítványait és ingatlanfejlesztéseit nem ellenőrizhetjük – ismeri el Nyikos László felügyelőbizottsági tag. Így 266 milliárd, illetve 210 milliárd forintot a testület ellenőrzése nélkül költött el a jegybank.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250807_hvg-nyikos-laszlo-interju-mnb-felugyelobizottsag-matolcsy-alapitvanyok-500-milliard-forint
|
2025-08-07 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Március 17-én írta meg a Direkt36, hogy az Állami Számvevőszék elkészített egy jelentéstervezetet arról, milyen súlyos hiányosságok voltak a Magyar Nemzeti Bank alapítványi vagyona körül. Két nappal később az ÁSZ nyilvánosságra hozta a jelentést, sőt, feljelentést is tett. De a Direkt36 által megszellőztetett tervezet és a végleges szöveg között van néhány eltérés, például a tervezettel ellentétben a hivatalos verzióban már nincs szó az MBH Bankról – írja a Telex.
Abban az első szövegben, amelyet a Direkt36 hozott nyilvánosságra, az szerepelt, hogy az MNB-alapítványok vagyonkezelő cége 170 millió euró, azaz mai árfolyamon közel 70 milliárd forint hitelt vett fel az MBH Banktól. Az Állami Számvevőszék végleges jelentésében ez a 170 millió eurós összeg valóban szerepel, a bank neve azonban nem. Banki hitelként, illetve rövid lejáratú banki hitelként hivatkozik az ÁSZ az összegre a szövegben, a hitelezőt pedig úgy nevezték meg, mint „a hitelt folyósító bank”.
A jelentés végleges verziójához csatolták a vagyont kezelő Optima Csoport észrevételeit is. Ebben egyszerűen kisatírozták a bank nevét.
Az MBH a Telex kérdésére azt írta, a banktitok szabályai miatt nem adhat ki információt. Az Állami Számvevőszék pedig amellett, hogy jogsértéssel vádolta meg a jelentéstervezetet megszellőztető portált, arról írt, hogy a végleges jelentésben foglalt megállapítások megalapozottságáért vállal felelősséget.
|
Kikerült az MNB-botrány jelentéséből az MBH Bank neve
|
A számvevőszéki jelentésből csak az derül ki, hogy 170 millió euró hitelt vett fel az MNB alapítványi vagyonát kezelő cég, azt kihagyták belőle, hogy kitől.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250326_MNB-botrany-jelentes-MBH-Bank-ASZ
|
2025-03-26 07:55:00
| true | null | null |
HVG
|
Gáspár Bea gyerekként szerényen élt a családjával, ennek ellenére semmiben sem szenvedtek hiányt. Később, amikor a férjével, Gáspár Győzővel együtt ő is országosan ismert lett, azt is megtapasztalta, mit jelent gazdagnak lenni.Fura is volt nekem, évekbe telt, míg megszoktam, mi merre, de a nincstelenséget is megtapasztalhattam a férjem révén - vallotta be Bea, aki a Best Podcastben idézte fel a viharos éveket, amelyek a férje sikkasztási ügyével kezdődtek.Ez is érdekelheti"Hála Istennek, nagyon jól indul nekünk az idei év" - Megtalálta új otthonát Gáspár Győző és Bea: 248 négyzetméteres, kétszintes kertes házat vettek - fotókMeglátni és megszeretni egy pillanat műve volt: megtalálta új otthonát Gáspár Győző és Bea! A showman és felesége lecsapott egy tágas, 248 négyzetméteres, modern ingatlanra. A kertes házban már el is kezdték a felújítási munkálatokat, és ha minden jól megy, Győziék még a nyár előtt beköltözhetnek."2017-ben valaki feljelentette az adóhivatalnál, a vád: ötvenmilliós sikkasztás. Mindenünket lefoglalták, a széfben a készpénzünket, az autónkat, az aranyainkat, zárolták a bankban a számlánkat... Harmincezer forintunk maradt összesen. Két napon át sírtam, aztán az apósom segített, hogy talpra álljunk. Majd jött A Konyhafőnök műsor, amit megnyertem, és elindítottam a borvacsorákat" - magyarázta Bea. Ez utóbbi azonban eleinte csak vitte a pénzüket.Bár a sikkasztási ügyben indított eljárást hosszú pereskedés után megszüntették, a házaspárnak most ismét bíróságra kell járnia.Most a Kúria elrendelte a perújrafelvételt, mert sok eljárási hiba történt. Összegszerűen sem egyeztek a dolgok - idézte Gáspár Beát a story.hu.A következő tárgyalást szeptemberre tűzték ki.Ez történtA Romantic frontembere ellen nyolc évvel ezelőtt költségvetési csalás és sikkasztás miatt nyomozott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A showman vidéki otthonában akkor házkutatást is tartottak, és több ingóságot is zár alá vettek. Többek közt azzal vádolták Győzikét, hogy az édesapja érdekkörébe tartozó egyik cég számlájáról 50 millió forintot vett ki, majd nem adózott utána. Később kiderült, hogy a vádak nem állták meg a helyüket, ami azt is jelentette, hogy az időközben sikkasztás miatt is indult büntetőeljárást ebben a bűncselekményben meg kellett szüntetni.
|
A Kúria perújítást rendelt el Gáspár Győző sikkasztási ügyében
|
Évekkel azután, hogy megszüntették a sikkasztás miatt indított büntetőeljárást, Gáspár Győzőék ismét bíróságra járnak. A showman felesége, Gáspár Bea most elárulta, hogy a Kúria szerint több eljárási hiba történt, ezért szeptemberben újratárgyalják az ügyet. A házaspár most ismét nehéz időszak elé néz.
| null | 1 |
https://www.blikk.hu/sztarvilag/hazai-sztarok/gaspar-gyozo-bea-sikkasztas-birosag-per/5ck4vcx
|
2025-08-10 11:03:37
| true | null | null |
Blikk
|
Két Mészáros Lőrinchez köthető cég is felbukkant a Sziget fesztivál szuper szponzorai és partnerei között, derül ki a fesztivál oldaláról. A több tucatnyi márka között ott szerepel a Chateau Dereszla és a Gallicoop is. Megkérdeztük a Sziget szervezőitől, hogy a felcsúti milliárdos érdekeltségei már a korábbi években is támogatták, szponzorálták-e a Szigetet, vagy csak idén csatlakoztak be, és hogy pontosan miként jellenek majd meg a fesztiválon.Először partnerünk idén a Dereszla, aki a kizárólagos borbeszállítói kategóriát vette meg (listázás), korábban Borháló és Paulus bor volt évekig. A Gallicoop pedig egy brandelt foodtruck az egyik foodcourt-ban, ez egy marketing megjelenés, nincs hozzá kizárólagosság, de természetesen ételt árusítanak- válaszolta a fesztivál.Tehát a Dereszla a kizárólagos borbeszállítói kategóriát vette meg, így a fesztiválozók Mészáros Lőrinc borait fogyaszthatják koncertek előtt, alatt és után egy héten keresztül. Arról lapunk számolt be 2023-ban, hogy kicsivel még átláthatatlanabb lett Mészáros Lőrinc vagyona, ugyanis több, addig hozzá köthető cégnek magántőkealapok lettek a tulajdonosai. Ezeknek az alapkezelőknek pedig pont az a lényegük, hogy nehezebb legyen kideríteni, pontosan ki áll a háttérben és milyen pénzek vándorolnak ezekbe a kasszákba.A Mészáros-cégbirodalomból a tokaji borvidéken terpeszkedő Dereszla Bortermelő és Értékesítő Kft. is átvándorolt egy magántőkealaphoz. Mészáros Lőrinc 2016-ban bukkant fel a tokaji borvidéken: a Búzakalász 66 nevű vállalkozása akkor szerezte meg a bodrogkeresztúri Dereszla Bortermelő Kft.-t, illetve a Dereszlához kötődő másik két borászatban, a Henye és a Tokaj-Major Kft.-kben is a Búzakalász lett a tulajdonos. Most már viszont a Béta magántőkealap, amely persze nem mentes a felcsúti vállalkozó befolyásától: a Status Capital Zrt. kezeli, ennek pedig Mészáros Lőrinc a gazdája.Ha valami igazán magyart, játékosat, mégis elegánsat szeretnél, válaszd a Dereszlát - a nyár ízét! Kipróbálod jövő héten?- bukkant fel egy bejegyzés a Sziget Facebook oldalán augusztus 1-én angol és magyar nyelven.Ráfér a marketing Mészáros Lőrinc borára, ugyanis a 2024-es beszámolójuk szerint a Dereszla Bortermelő Kft. - amely tavaly exportált először Oroszországba is, mindjárt 40 millió forint értékben -, úgy tudott nyereségessé válni, hogy tavaly ősszel három céget is beolvasztottak: a Dereszla Sparkling Kft.-t, a Henye Borászat Kft.-t, és a Tokaj-Major Bortermelő Kft.-t-. Ennek köszönhetően a cég a korábbi 35,4 millió forintos veszteséget 15,5 milliós profitba fordította át, viszont még az összeolvadás után is kevesebb volt a forgalma: a korábbi 1,6 milliárd forintos árbevétel után 952 millióval zárta az évet.A Dereszla borai mellett a Gallicoop termékeit is megkóstolhatják a fesztiválozók. Lapunk írta meg januárban, hogy a Mészáros Csoport a Csabatáj Mezőgazdasági Zrt.-n keresztül egyedüli irányítást szerzett a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt.-ben. A Gallicoop főbb termékei: panírozott pulykafasírt, panírozott pulykamell, panírozott, sajttal és sonkával töltött pulykamell.A Sziget szervezőitől azt is megtudtuk, hogy a korábbi évektől eltérően a Magyar Turisztikai Ügynökség nem támogatta anyagilag a fesztivált, de a Visit Hungary két sajtótúrát szervez Budapesten külföldi újságírók egy-egy kisebb csoportjának.
|
Csak Mészáros Lőrinc borait lehet inni a Sziget fesztiválon
|
Kizárólagos borbeszállító lett a Dereszla, de a felcsúti milliárdos más márkáival is megismerkedhetnek a külföldi fesztiválozók.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/csak-meszaros-lorinc-borait-lehet-inni-a-sziget-fesztivalon.html
|
2025-08-07 14:02:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Szolgák, testőrök és médialakájok hada a ház körül, megszámlálhatatlan autó magánhasználatra (is), utazás magángéppel VIP-páholyba a legdrágább sporteseményekre, nyaralás magánszigeten, fényűző családi rezidencia földbirtokkal, kazettás mennyezetű könyvtárszobával, narancskerttel és szafariparkkal - vitatható, mi minősül egy szegényedő kelet-európai országban irritáló pénzszórásnak, de azon talán fölösleges vitázni, hogy a fentiek (így egyben) annak minősülnek. Ugyanakkor - és ez talán az elmúlt napok Dopeman-turnéjának igazi tanulsága - már rég nem a legális forrásból nem eredeztethető Orbán-vagyon a rezsim legnagyobb problémája. Persze ha meg lehetne magyarázni, nyilván megtenné(k) - ehelyett csak egy primitív hazugságot kap a publikum: "nincs kastélyom, nem is élek úgy". Holott a hétvégén az egész ország láthatta a kastélyt (leszámítva természetesen a pártsajtó közönségét: őket bizonyára nem érdekli), az Orbán-família rongyrázó életvitele pedig olyannyira nem titok, hogy jobb időkben maga a családfő szokta mások orra alá dörgölni valamelyik európai stadionbejáratnál: "harminc év óta mindig is így mentem, jövő héten is így fogok menni".A mostani rosszabb időkhöz viszont más mondások járnak: "amit nem bír a magyar - joggal - az a hivalkodás, hogyha betolják az arcába, hogy nekem van". Kicsit talán késő erre 15 olyan év után ráébredni, ami másról sem szólt, mint a törvénytelen úton-módon egy kézbe koncentrált hatalommal, vagyonnal és lehetőségekkel történő hivalkodásból, de sajnos emiatt Magyarországon még nem szoktak választást veszíteni. Ami miatt ugyanakkor (tiszta eszközökkel) gyakorlatilag lehetetlen nyerni, az a miniszterelnök tájékozódó képességének teljes leépülése. Arról az emberről beszélünk, aki 2020 óta a világ összes nagy trendváltását benézte (két konkrét példa, hogy kézzelfogható legyen: 2020 elején új aranykort ígért, akkor, amikor Olaszországban már aratott a járvány, sőt a magyarok is buzgón vásárolták a gumikesztyűt meg a vécépapírt idehaza; Trump esetében pedig nem az volt a kérdés, hogy nyer-e, hiszen a kutatások átlagát nézve mindig ő volt az esélyes, hanem az, hogy lesz-e Trump-hátszél, meg főleg az, hogy lesz-e béke). Azaz, miközben körülöttünk épp felfordul minden, ötödik éve vakon repülünk egy politikai világtalan vezetésével. De hasonlóan súlyos válságtünet a riporternek és riportalanynak egyaránt alkalmatlan Dopeman pódiumra emelése is: ugyanarról a nihilről árulkodik, mint a szolgalelkűen kihagyott kérdések - vagy mint a Fidesz bezuhanásának közvetlen előzménye, a kegyelmi botrány (amit a NER-sajtó a Mandinertől az Indexig azóta sem nevez botránynak: nem is értik, hogyan lehetne botrányos, ha egyszer az övéik csinálták). Maga a reaktivált rapper meg a tökéletes emblémája annak, hogy honnan hova jutottunk: 90-ben a rendszerváltók még sportoló- és színészlegendákat, nemzeti ikonokat igyekeztek a csapatukba igazolni, most viszont ott tart a "morális többség", hogy az emésztő legaljára is habozás nélkül lemerül néhány kallódó szavazatért.
|
Kastélya van, úgy is él
|
Szolgák, testőrök és médialakájok hada a ház körül, megszámlálhatatlan autó magánhasználatra (is), utazás magángéppel VIP-páholyba a legdrágább sporteseményekre, nyaralás magánszigeten, fényűző családi rezidencia földbirtokkal, kazettás mennyezetű könyvtárszobával, narancskerttel és szafariparkkal – vitatható, mi minősül egy szegényedő kelet-európai országban irritáló pénzszórásnak, de azon talán fölösleges vitázni, hogy a fentiek (így egyben) annak minősülnek. Ugyanakkor – és ez talán az elmúlt napok Dopeman-turnéjának igazi tanulsága – már rég nem a legális forrásból nem eredeztethető Orbán-vagyon a rezsim legnagyobb problémája. Persze ha meg lehetne magyarázni, nyilván megtenné(k) – ehelyett csak egy primitív hazugságot kap a publikum: „nincs kastélyom, nem is élek úgy”. Holott a hétvégén az egész ország láthatta a kastélyt (leszámítva természetesen a pártsajtó közönségét: őket bizonyára nem érdekli), az Orbán-família rongyrázó életvitele pedig olyannyira nem titok, hogy jobb időkben maga a családfő szokta
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3290214_kastelya-van-ugy-is-el
|
2025-08-09 06:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
Néhány hónapja derült ki, hogy a lakossági villamosenergia-piacon monopol helyzetben lévő Magyar Villamos Művek (MVM Zrt.) nagyjából 8,5 milliárd forint értékben jelentetett meg hirdetéseket csaknem két év alatt. A HVG írta meg, hogy az MVM - a legnagyobb állami hirdetőként - a legtöbb pénzt kormánypárti médiumoknál költötte el, ám influenszerekre is szánt 30 millió forintot. Ugyanakkor azt nem közölték, hogy az állami vállalat pontosan mely influenszereknek és milyen címen fizetett milliókat. Hogy ezt megtudjuk, közérdekű adatigényléssel fordultunk az MVM-hez.A társaság tájékoztatása szerint az MVM kizárólag tudományos, energetikai ismeretterjesztő, illetve CSR (társadalmi felelősségvállalási) témákban működött együtt influenszerekkel 2023-ban és 2024-ben. Mint írták, a 2023-as MVM Future Talks tudományos talks show-hoz több influenszerrel is szerződtek, akik "edukációs posztot vagy kisfilmet" készítettek, amit saját felületeiken is megjelenítettek. A "Magyarország egyik legmeghatározóbb online tudományos eseményeként" beharangozott videókért az alábbi tartalomgyártóknak fizettek:Abosi Barna - 1 449 275 forint,Bazsó Gábor - 724 637 forint,Magyarósi Csaba - 1 449 275 forint,Ördög Nóra - 1 449 275 forint,Osbáth Norbert (PamKutya) - 1 449 275 forint,Till Attila - 724 637 forint,Wossala Rozina - 1 449 275 forint.Hozzátették, hogy 2023-ban Magyarósit egy külön együttműködésen keresztül is pénzelték. Több nemzetközi energetikai projektet mutatott be a saját YouTube-csatornáján, ennek költsége további kétmillió forint volt. Rákóczi Ferenc rádiós műsorvezető pedig az MVM Edison startup-versennyel kapcsolatban osztott meg tartalmat a saját felületén, amiért 322 ezer forintot kapott.2024-ben szintén több influenszer készített edukációs posztot vagy kisfilmet az MVM Future Talks keretében, így újabb nevek is feltűntek az MVM fizetési listáján:Szirmai Gergely 1 300 000 forintért,Schumacher Vanda 1 374 118 forintért,Dezső Bence 301 176 forintért,Török Ábel 517 647 forintért,míg visszatérőként Wossala Rozina 1 615 000 forintért,Ördög Nóra 1 150 000 forintért,Abosi Barna pedig 1 129 412 forintért szerződött.Az állami vállalat azt is közölte, hogy a tavalyi MVM EDISON startup-versennyel kapcsolatban is felkértek tartalomgyártókat közreműködőnek:Diverzumnak 413 000 forintot,Gyarmati Fanninak 1 239 000 forintot,Kapi Leventének 3 080 000 forintot,Rákóczi Ferencnek 3 923 500 forintot fizettek ki közpénzből.A felsoroltak közül az MVM Future Talks videói külön figyelmet érdemelnek, azok ugyanis jóval többe kerültek az adófizetőknek, mint amennyit az MVM első körben közölt lapunk megkeresésére. Az influenszerek ugyanis szinte egytől egyik jelentős költségvetésű külföldi utakra mentek videókat forgatni.Wossala Rozina például a 2023-ban készített 23 perces videójában Szingapúrba látogatott el egy stáb kíséretében, ahol olyan cégek képviselőivel készített interjúkat, amelyek laborban tenyésztett húsokkal igyekeznek megoldást biztosítani a jövő élelmezésére. A film a gyártási folyamatából alig mutat be valamit, a technológia lényege inkább a szakértőkkel készült interjúkból derül ki, ezeket viszont akár online is el lehetett volna készíteni, ahogy a filmben szereplő összes magyar szakértővel és szereplővel készült beszélgetéseket is online vették föl.A kisfilm képi világának leglátványosabb részét talán a délkelet-ázsiai törpeállamban készült vágóképek adják, illetve az a rész, amikor a videó egy pontján Wossala egy üvegpalota Michelin-csillagos éttermében vendégeskedik. A videónak csaknem két év alatt 177 ezer megtekintése van – de mint később visszatérünk rá, aligha organikusan.Abosi Barna állami pénzen azért utazott az Egyesült Államokba, hogy a „globális hulladékhelyzetet” mutassa be egy 12 perces videóban. Erről nem sok derül ki a kisfilmből, ám Abosi azt bemutatja, hogy Los Angelesben is vannak, akik szemetelnek, és olyan városrészek is, ahol sok a hulladék az utcán.A legnagyobb utat Magyarósi Csaba járta be, aki a klímaváltozás kérdéséről, a globális hőmérséklet emelkedéséről forgatott egy 24 perces „mini-dokumentumfilmet”. Ehhez elsőként elrepült az Egyesült Arab Emírségekbe, Dubajba, majd Ausztriába látogatott, ahol ismét repülőre szállt, és a Maldív-szigetekre utazott, végül Izlandon zárta utazását. A kisfilm társadalmi megtérülése meglehetősen kérdéses, főleg úgy, hogy a klímaváltozás okait, a szén-dioxid kibocsátást és kezelésének kérdését egy több ezer kilométeres repülőút során mutatja be a főszereplő influenszer.Magyarósi videója 188 ezer megtekintést ért el a YouTube felületén, azonban Wossaláéhoz ehhez a filmhez sem szólt hozzá senki, ami a viszonylag nagy számú megtekintéshez mérten furcsa. Ám a Google hirdetési adataiból kiderül, hogy azért is fizettek, hogy Future Talks videói reklámként fussanak más videók előtt, így növelve azok megtekintési számait. Ez lehet tehát a magyarázata annak, hogy az MVM videói alatt nem szólt hozzá egyetlen néző sem. (Az MVM YouTube-csatornáján olyan videó is van, amit mindössze két hónap alatt 1,3 millióan indítottak el, illetve olyan is, ami kilenc hónap alatt mindössze 79 megtekintést ért el – ez világosan jelzi, mennyit számít, hogy hirdet-e egy tartalmat az állami cég.)Mivel az influenszereknek kifizetett állami pénzek látványosan nem fedték a videók elkészítésének valós költségeit, ismét az MVM-hez fordultunk, és újabb adatigénylésben kértük ki a filmek elkészítésének tételes költségeit. Végül a határidőn túl és csak részben válaszoltak a megkeresésünkre. Azt írták, a 2023-as kampányban megvalósult hat epizód (globális kihívásokat bemutató dokumentumfilm) esetébenösszesen 110 millió forintot fizettek ki a Lounge Event Kft.-nek a tartalmak gyártása és a vagyoni jogok átruházásának ellenértékeként.Ez az a társaság, amiből legutóbb 9 milliárd forintos osztalékot vett ki a kormánykommunikációs közbeszerzések győztese, a NER kedvenc PR-osaként számon tartott Balásy Gyula, akinek 79 milliárd forintra becsültik a vagyonát, és ezzel a 34. a legvagyonosabb magyarok listáján. Balásy nemrég azzal került be a hírekbe, hogy feleségével 6,5 millió dollárért, azaz mintegy 2,4 milliárd forintért vásárolt két luxuslakást Miami Beachen.Szintén Balássy cégének utalt az MVM a 2024-es epizódok után, igaz, ekkor már „csak” 56 699 260 forintot fizettek a Lounge Event Kft.-nek.Ezek alapján látható, hogy valójában nem csupán 30 millió forintot, hanem két év alatt több mint 166 millió forint közpénzt fizetett ki az MVM az influenszerek közreműködéséért és a kisfilmek gyártásáért, csak az MVM Future Talks keretében. Figyelemre méltó, hogy az állami társaság azt írta, a forgatások helyszíni körülményeiről, az igénybe vett technikáról, a stáb tagjainak nyújtott egyéb szolgáltatásokról (szállás, utazás, stb.), azok költségeiről nem rendelkezik információval, ilyen adatokat nem kezel. Ez alapján úgy tűnhet, hogy az MVM nem kért és kapott tételes elszámolást a Lounge Event Kft.-től arra vonatkozóan, hogy a két év alatt elköltött 166 millió forintot hogyan használta föl a cég.Ugyanakkor valamilyen elszámolás mégis készülhetett, hiszen azt fillérre pontosan közölni tudta az MVM, hogy mennyit kerestek az influnszerek a kifizetett pénzből.Mint említettük, az MVM nem válaszolt lapunk megkeresésére a törvényi határidőn belül, ezért a 24.hu pert indított a társaság ellen az adatok kiadásáért. Igaz, mivel időközben megérkezett társaság részleges válasza, elálltunk a pertől. Az MVM ellenkérelmében ugyanakkor különös érvekkel hivatkozott arra, miért nem adja ki azokat az adatokat, amelyek állítása szerint nem is állnak a rendelkezésére.Az állami cég mások mellett nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozott az influenszerekkel kötött szerződések nyilvánosságának korlátozása érdekében.Az írták: „Védekezésünk elsődleges iránya tehát azon alapul, hogy a jogalkotó az Info tv. 27.§ (2) bekezdés b) és e) pontja szerinti nemzetbiztonsági és központi pénzügyi érdekek biztosítása mentén korlátozta az adatnyilvánosságot akként, hogy meghatározott adatokra vonatkozva azt kizárta.”Hogy a médiacelebekkel és influenszerekkel kötött szerződés mely vonatkozásai érdemesek a nemzetbiztonsági védelemre, az nem derült ki tisztán az érvelésből. Ezen kívül üzleti titokra is hivatkoztak, valamint arra, hogy a kért adatok nincsenek az MVM birtokában, így azokat nem kezeli.
|
Ők azok az influenszerek, akiknek milliókat fizetett az MVM, nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva titkosak a részletek
|
Az állami vállalat fizetési listáján 14 influenszer szerepelt az elmúlt két évben, akik többek közt a Maldív-szigeteken Szingapúrban és Los Angelesben készítettek "mini-dokumentumfilmeket" közpénzből.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/08/05/influenszerek-mvm-szerzodes-ordog-nora-rakoczi-ferenc-magyarosi-csaba-pamkutya-kozpenz/
|
2025-08-05 05:52:15
| true | null | null |
24.hu
|
Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség (MVLSZ) korábbi elnöke tavaly óta egy jótékonysági alapítványt vezet, miközben két hozzá köthető ügyben is rendőrségi nyomozás folyik. Jobbkeze most is a pécsi Fidesz-frakció volt sajtófelelőse, akinek a rokonával fejlesztettek le egy soha nem használt szoftvert az MVLSZ-nél még Vári vezetése alatt.Hűtlen kezelés miatt nyomoznakTavaly év elején a Civil út Alapítvány közleményben tudatta, hogy Ruttkay Réka átadja elnöki tisztségét a kétszeres olimpiai bajnok és világbajnok Vári Attilának. Az alapítvány jó célt szolgál, felhívja a figyelmet a társadalmi felelősségvállalás fontosságára, ösztönzi az önkéntességet. "Hisszük, hogy ezzel erősebbé válik a társadalmi együttműködés" - írják a szervezet Facebook-oldalán, ahol az is látszik, hogy az alapítványnak saját podcast műsora van, sok programot szerveznek, melyekhez gyakran közéleti szereplők, ismert emberek is csatlakoznak.Az viszont nehezen érthető, hogy miért Vári Attilát látták a legalkalmasabbnak a pozícióra, miközben már kinevezésekor tudni lehetett, hogy az MVLSZ-nél a vezetése alatt többen panaszkodtak az átláthatatlanságra, majd 2023 májusában az új elnök, Madaras Norbert bejelentette, hogy csaknem félmilliárd forint hiány keletkezett a szövetségnél Vári vezetése alatt.Ezután lapunk a Transparency International segítségével megszerezte a Vári-korszakról készült átvilágítási jelentést, amelyből kiderült, hogyan szórta a pénzt a szövetség például 25 ezres pólókra, valamint egy 93 milliós buszra, amit végül alig használtak, és féláron lehetett csak eladni. Az ügyben jelenleg is nyomozás folyik, az Országos Rendőr-főkapitányság lapunkkal azt közölte, hogya Magyar Vízilabda Szövetséggel kapcsolatos eljárás a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál továbbra is folyamatban van.A nyomozás érdekeire hivatkozva ennél bővebb tájékoztatást nem adtak, az viszont már korábban kiderült, hogy hűtlen kezelés miatt nyomoznak a szövetségi pénzszórás miatt.A rendőrség egy másik ügyben is nyomozást folytat, miután Vári vezetése alatt az MVLSZ 50 millió forintnak megfelelő összeget utalt át csalóknak.Kétszer is becsapták a szövetséget, amelynek apparátusa előbb egy valenciai, majd egy lisszaboni bankszámlára utalt olyan szállásköltségeket, amelyekre Montenegróban és Rijekában vártak a jogosultak. Ebben az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság csalás gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen. Az eljárás folyamatban van, gyanúsítotti kihallgatás ebben az esetben sem történt.Vári egyik legközelebbi munkatársa most is Vezér Tamás, aki az MVLSZ-nél operatív igazgató volt a Vári-érában, és az alapítványnál is ez a munkája, korábban pedig a pécsi Fidesz-frakció sajtófelelőseként dolgozott. (Vári 2019-ben a Fidesz pécsi polgármesterjelöltje volt, de alulmaradt a várost azóta is vezető ellenzéki Péterffy Attilával szemben.) A szövetségnél Vezér rokonával, Vezér Andrással fejlesztettek le egy soha nem használt számítógépes szoftvert, illetve a szintén nem működő waterpolonew.webpont.com oldalt. Madaras Norbert lapunknak korábban azt mondta, hogy „Vezér Tamás tájékoztatása szerint a mögöttes szerverre a kommunikáció számára kerültek fotók, videók tárolásra, azonban ezeket nem adták át az MVLSZ részére”.A szövetség 8 millió forintot fizetett ki a weboldal fejlesztésére, ezt követően pedig havonta közel 2 milliót üzemeltetési díj jogcímen a pécsi székhelyű Felanetre Kft.-nek – ez Vezérék családi cége –, valamint a Webpont Informatikai Kft.-nek.Megugrott a támogatás Vári érkezésévelA Magyar Hang 2023-ban írt arról, hogy a Civil út Alapítványban több kormányhoz közel álló ember is dolgozik, és ez azóta sem változott. A szervezet szóvivője, kuratóriumi tagja Gulyás Andrea, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára volt. Szíjgyártó Judit társadalmi kapcsolatokért felelős igazgató Répássy Róbert államtitkár kabinetfőnökeként tevékenykedett, és a Blikk korábbi értesülései alapján egy nyelvvizsgabotrányban is érintett volt. A szervezet előző elnöke, Ruttkay Réka pedig még Rogán Antal vezetése alatt osztályvezető volt az V. kerületi polgármesteri hivatalban.Vári tavaly Ruttkay Rékától átvette a Civilút Nonprofit Kft. vezetését is. Ez a cég ugyan 2024-ben nem részesült támogatásban, viszontaz alapítvány Vári érkezésével egy év alatt megduplázta a központi költségvetési támogatását,és tavaly már 507 millió forintot kapott az államkasszából. Eközben az adományok összege 32 millióról 6,5 millióra csökkent – derül ki a beszámolóból.Vári érkezésével a személyi jellegű ráfordítások is megduplázódtak: 141 millióról 285 millió forintra. Ennek megfelelően nőtt a foglalkoztatottak száma is: 2023-ben kilenc munkavállalója volt az alapítványnak, 2024-ben már 19. Miután a beszámolóban nem tüntették fel a vezető tisztségviselők fizetését, ezzel kapcsolatban kérdést küldtünk az alapítványnak, de választ nem kaptunk.
|
A szövetségi pénzszórás és a rendőrségi nyomozások ellenére jótékonysági alapítványt vezet Vári Attila
|
Meg is duplázták a költségvetési támogatását.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/07/02/vari-attila-rendorseg-nyomozas-civil-ut-alapitvany/
|
2025-07-02 07:30:29
| true | null | null |
24.hu
|
Az Újbuda Önkormányzata által kiírt hivatalos véleménynyilvánító szavazáson a résztvevők 70 százaléka elutasította a beruházást. Ezzel összhangban az önkormányzat határozottan tiltakozik a megvalósítás ellen - írták közleményükben.A területre korábban az egyház olyan fejlesztést tervezett, amely szabadidős és sportlétesítmények mellett egy Lidl-áruház építését is magában foglalta. A helyiek tiltakozása miatt az önkormányzat szavazást kezdeményezett. A Lidl és az egyház ígéretet tett rá, hogy figyelembe veszik az eredményt, ám a kormány váratlanul kiemelt beruházássá minősítette a projektet, ezzel megkerülve az önkormányzat és a helyi közösség döntési jogát.Bár a szavazás jogilag nem kötelező erejű, de az önkormányzat véleménye szerint a helyiek többségi akaratának figyelmen kívül hagyása a demokrácia súlyos semmibevétele lenne.Ezért Újbuda Önkormányzata hivatalos levélben fordul a Lidl Magyarországhoz és a Szent Angyalok plébánia vezetőjéhez, felszólítva őket, hogy álljanak el a beruházástól. Emlékeztették őket: korábban ígéretet tettek arra, hogy figyelembe veszik a szavazás végeredményét és a helyiek véleményét. Az önkormányzat vezetése Magyarország Kormányát is felszólítja, hogy vegye tudomásul: a beruházás a helyi közösség akaratával ellentétes.Újbuda számára egyértelmű: Gazdagréten és Madárhegyen a lakók döntöttek - ezt a döntést pedig a kormánynak is tiszteletben kell tartania.
|
Újbuda Önkormányzata nemet mond a Lidl gazdagréti beruházására
|
A Gazdagréten és Madárhegyen lakók világosan üzentek: nem kérnek a Szent Angyalok plébánia mellé tervezett Lidl-áruházból.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/08/11/ujbuda-onkormanyzata-nemet-mond-lidl-gazdagreti-beruhazasara/
|
2025-08-11 15:27:24
| true | null | null |
24.hu
|
Július közepén röppent fel a hír: az állam úgy döntött, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn keresztül át számos, hosszú évtizedek óta állami használatban lévő, minisztériumoknak, állami szervezeteknek vagy épp azok különböző leágazásainak otthont adó épülettől válik meg. A terjedelmes listát egy, az MNV oldalára feltöltött dokumentumban tették közzé, az eladás okát a kormánynak azonban nem sikerült egyértelműen megfogalmaznia.A Nemzetgazdasági Minisztérium július 31-én, az MTI-hez eljuttatott közleményében leszögezte: a sajtó a lehetséges új gazdák kilétét latolgató részének "hangulatkeltő állításaival" szemben az eladásraa minisztériumok olcsóbb fenntartású irodakomplexumokba költözése miatt kerül sor,a bevétel pedig az államadósságot fogja csökkenteni.Bátonyi Péter műemlékvédő, a Lázár János miniszter által hirtelen kirúgott korábbi kormányfőtanácsos az állítás létjogosultságát az Építészfórumon megjelent írásában boncolgatta, és amellett érvelt, hogy a Budapest belvárosában lévő műemlékek eladása komoly felelőtlenség, az államnak pedig igenis be kell vállalnia nem gazdaságos épületek fenntartását, valamint felújítását is. A szakember hozzátette: ő maga több, hasonló korú középületben is rendszeresen megfordult, sőt, hosszú időn át dolgozott, azok pedig a modernizáció után tökéletesen el tudták látni a feladatukat.Az eladásra kiszemelt kiemelt műemlékek közül egynek (a Belügyminisztérium egykori otthonának) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon státuszát is megszüntették, hiszen ez az eladás útját állta - írja Bátonyi, aki szerint ez nem helyes, hiszen a nemzet önreprezentációs igényének fenntartását, illetve az épület történelmi auráját kár lenne lecserélni egy modern irodaházra.A volt kormányfőtanácsos hangsúlyozta: a tervezett változás épp olyan, mintha a nehezen kifűthető, költséges fenntartású Országház helyett (ezt a következő bő tíz évben egyébként teljesen felújítaná a kormány) egy biatorbágyi logisztikai központ könnyűszerkezetes épülete adna otthont az Országgyűlésnek.Arra a szent praktikum jegyében különösen kíváncsi vagyok, hogy például a vári új épület bekerülési költségei és a pesti tömb eladásából származó haszon hogyan viszonyul majd egymáshoz úgy, hogy a fenntartásra az új helyen is költeni kell majd- írja Bátonyi.De melyek azok az épületek, amik a közeljövőben gazdát cserélnének? És milyen értékeket rejtenek? Cikkünkben ezek közül mutatjuk be a legfontosabbakat.A pénz háza
|
Ezektől a felbecsülhetetlen értékű középületektől válna meg az állam
|
Hosszú évtizedek óta állami tulajdonban lévő, sokszor a 20. század kiemelkedő építészeti értékeinek számító óriások váltanának gazdát alig néhány hónappal a választások előtt. Bemutatjuk az ingatlancsomag meghatározó elemeinek legfontosabb értékeit.
| null | 1 |
https://24.hu/kultura/2025/08/11/ezektol-a-felbecsulhetetlen-erteku-kozepuletektol-valna-meg-az-allam/
|
2025-08-11 15:01:17
| true | null | null |
24.hu
|
35,77 millió eurós minimáláron hirdette meg a felszámoló a dunaújvárosi acélmű, a felszámolás alá került ISD Dunaferr Zrt. romjain létrehozott Dunai Hengermű Kft.-t. Egyetlen pályázó akadt, a cseh Dunaferr Steel Rolling, a.s., de a ma kiadott közlemény szerint a megajánlott összeg nem érte el a meghirdetett minimálárat.Nem hivatalos források úgy tudják, a Dunaferr Steel Rolling, a.s. 10 millió eurónál nem sokkal többet ajánlott a cégért. A pályázatokat eredetileg július 29-ig kellett beadni, de forrásunk úgy tudja, mivel nem tülekedtek a jelentkezők, meghosszabbították a határidőt egy héttel. Az augusztus 5-én lejárt határidőhöz képest újabb egy héttel, ma jelent meg a Cégközlönyben a pályázat érvénytelenségéről szóló közlés.Ami az előzményeket illeti, a Dunaferr bedöntése után kormányrendeletekkel intézték a vasmű sorsát, két cégbe szervezték a termelőeszközöket - Dunarolling és Duna Furnace Dunai Vasmű Kft. - és így értékesítették a vagyont. A működtetésre a brit-indiai hátterű Liberty Steel vállalkozott, de a két kft rövid úton fizetésképtelenné vált, és a felszámolás sorsára jutott. A kormány újra ugyanazt a koreográfiát vette elő, ami egyszer már rosszul sült el: a termelőeszközöket új cégbe szervezik és ezt próbálják értékesíteni. A Dunarolling eszközeivel megalapították a már említett Dunai Hengermű Kft.-t, és erre lehetett ajánlatot tenni.Itt írtunk arról, hogy brutális 700 milliárd forintot meghaladó tartozást halmozott fel a Dunaferr, és hogy miképpen tervezik az újabb értékesítést.A Dunaferr ügyeit közelről ismerő informátorunk úgy véli, az lett volna a meglepő, ha érdemi ajánlat érkezik a Dunai Hengermű Kft.-re. A pályázók ugyanis a jelenlegi feltételek alapján nem tudhatják, milyen költségekkel kell majd számolniuk például az energiaellátás, a kikötői, illetve vasúti szállítás terén.Az egykori Dunaferr dolgozóit - mint megírtuk - mind elbocsátották, ha valaki megveszi a vasmű eszközeivel alapított céget vagy cégeket, eldöntheti, hány dolgozóra lesz szüksége és honnan szerződtet alkalmazottakat. Dunaújvárosban nem sok jóra számítanak: az ugyancsak felszámolásba dőlt Duna Furnace Kft. maradványaira még nem írtak ki pályázatot.
|
Egyetlen pályázó volt, az sem adta meg a minimálárat a Dunaferr romjaiért
|
Ami a vasműt illeti, a dunaújvárosiak nem sok jóra számítanak.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/08/11/dunaferr-egyetlen-palyazo-felszamolas-minimalar/
|
2025-08-11 13:37:25
| true | null | null |
24.hu
|
Újabb dokumentumokkal állt elő Hadházy Ákos Orbánék hatvanpusztai ingatlanával kapcsolatban.A független képviselő Facebookján olyan fotókat közölt, amelyek az építés időszakában, mintegy négy éve készültek.Az egyik fényképen az látható, hogy az egyik készülő útszakasz, vélhetően a földalatti garázs lejárójának aljzatába fűtőszálat építettek. "Hogy a miniszterelnök úrnak ne kelljen lapátolnia, ha esik a hó" - írta Hadházy.A másik két fotón földalatti boltozatos folyosók láthatók. A képviselő szerint ezek a folyosók kötik össze az épületeket.Hadházy szerint a képeket egy munkás készítette, aki rövid ideig dolgozott Hatvanpuszta építésén. A képviselő a tőle kapott információk alapján állítja, hogy a földalatti folyosók ugyan téglával vannak kirakva, de azon kívül hatvan centis vasbeton faluk van. A folyósók építése a képviselő által készített korábbi légifelvételen is látszik.Sajnos egyelőre nagyon kevés belső fotó látható. A Hvg által közölt, a galériás, kazettás mennyezetű könyvtárt ábrázoló kép hiánypótló. A munkásoktól belépéskor elveszik a telefonokat és megfenyegetik őket. Én láttam az épületeken belül készült képeket (megdöbbentőek voltak), de készítőjük nem merte őket ideadni. Mindenesetre azok alapján száz százalékig biztos vagyok abban, hogy a folyosó képe valóban ott készült- írta a képviselő.Hatvanpuszta körül az elmúlt hetekben ismét felélénkült a vita, miután Orbán Viktor több megszólalásában is állította, hogy neki nincs köze a több tíz milliárdos ingatlanegyütteshez, azt az édesapja építette, és mezőgazdasági birtokként működteti.Hadházy Ákos a napokban idegenvezetést tartott a birtok körül. Az eseményre több száz érdeklődő látogatott el az Alcsútdoboz közelében található területre, ahol létrákról, emelőkosaras autóról igyekeztek eldönteni, hogy gazdaság vagy kastélyszerű lakóingatlan az elmúlt évtizedben felépült épületcsoport. Hadházy a múlt héten bemutatta a épületekre kért hivatalos energetikai tanúsítványokat is, amelyből kiderült, hogy a nagyobb rész lakóingatlanként lett regisztrálva.
|
Hadházy: Fűtőszálakat is beépítettek a hatvanpusztai birtok belső útjai alá
|
A képek az építés idején készültek.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/08/11/hadhazy-futoszalat-is-beepitettek-a-hatvanpusztai-birtok-belso-utjai-ala/
|
2025-08-11 09:53:42
| true | null | null |
24.hu
|
Kizárólag védelmi, hadi vagy űr-, illetve légipari területen tapasztalt alapkezelők jelentkezését várta a Nemzeti Tőkeholding (NTH) egy idén áprilisban meghirdetett pályázatra. A kiírásban a Védelmi Ipari Magántőkealap további feltőkésítésére keresett jelöltet az állami tőkebefektetések koordinálására létrehozott csúcsszervezet, miközben az alap 50 milliárd forintos keretének kezelését is átadja. A főnyereményt a 4iG Nyrt mint anyavállalat által jegyzett 4iG Befektetési Kft. és a 4iG-vezér, Jászai Gellért által tulajdonolt iG TECH Capital Befektetési Alapkezelő Zrt. vitte el. Más pályázóról nem tesznek említést.A pályázat teljes, tekintélyes kerete a Védelmi Ipari Magántőkealap (VIMA) állami forrásaiból származik. Az alapot a korábban a Magyar Fejlesztési Bankhoz, jelenleg pedig az NTH-hoz tartozó Focus Ventures Zrt. nevű állami alapkezelő menedzseli. A Nagy Márton-féle nemzetgazdasági tárca alá tartozó tőkeholding tavaly a VIMA 100 százalékos befektetője lett, ezzel a magántőkealap 50 milliárd forint értékű befektetési jegyeinek tulajdonosává vált. Ez a vagyontömeg szolgált az említett pályázat fedezeteként.Műholdak és kaszinók - galaxis útikalauz csókosoknakDicséretes, hogy ezúttal nyilvánosan keresett jelöltet forrásai kezelésére az NTH, hiszen volt már ennek az ellenkezőjére is példa, lásd a Baross Gábor Tőkeprogram egyes pilléreit, amelyek kapcsán a Transparency International Magyarország több adatigénylést indított, és első fokon már meg is nyert. Az áprilisi pályázatban megfogalmazott, hadászati és űripari befektetési tapasztalatokat előíró feltételeknek ugyanakkor az állami szervezeteket nem számítva nehezen tudott volna a nyertes alapkezelőn kívül bárki más megfelelni. Vagyisa kiírás erősen versenykorlátozónak mondható.A nyertes iG TECH Capital korábban mindössze egyetlen alapot menedzselt, a Herius-1 nevű magántőkealapot, amelyet az Eximbank szintén állami forrásaival pumpáltak fel. Az Eximbank beszámolójának tanúsága szerint 2024. december 31-éig 5,7 millió eurót (bő 2 milliárd forintot) fektetett a Herius-1 alapba, amelyben 99,7 százalékos részesedéssel bírt. Ez az összeg ugyanakkor nem éri el azt a 20 milliárd forintnyi kezelt vagyontömeget, amit pályázati feltételeként szintén megfogalmaz a kiíró a kiválasztásra kerülő alapkezelő felé. Így kérdés, hogy a további forrást mikor és honnan szerezte be a pályázat benyújtásáig az alapkezelő.A tevékenységi területe azonban megfelel az elvárosoknak, hiszen 2021-es létrehozásakor aHerius-1 Magántőkealap célja űr- és légiipari befektetések megvalósítása volt. Erre leginkább külföldön keresett lehetőségeket. Így például egy műholdak irányításával foglalkozó német startupba szállt be. Az Eximbank 2024-es beszámolójából az is kiderül, hogy társbefektetőként a Space Oddity Kft. tűnt fel az alap mögött. Ez a vállalkozás annak az Imperium Galactica Vagyonkezelő Alapítványnak a tulajdonában áll, melynek képviselői a kormányközeli megbízásokban bővelkedő Sárhegyi és Társa Ügyvédi Iroda alapítói, illetve családtagjaik: a 4iG Nyrt. vezetőségéből ismert Sárhegyi István, a Nemzeti Választási Bizottság Fidesz által delegált tagja, Sárhegyi Zoltán, a Habony Árpád-féle médiacégek megalapításában közreműködő Bártfai Beatrix ügyvéd, valamint a szintén ügyvéd és családtag, Rábely Balázs.Az alapkezelő korábbi elnevezését, a Herius Capital Zrt. nevét viselő weboldalon ugyanakkor most éppen nem a szakmai tapasztalataival büszkélkedik a vállalkozás. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nyilvántartásában is közzétételi felületként szereplő, valamint az Európai Unió Űrügynökségének befektetési lehetőségeket listázó portálján feltüntetett oldal ugyanis cseppet sem űripari, netán katonai tartalmakat mutat, hanem egy kaszinós alkalmazás reklámját hirdeti. Mindez idehaza a védelmi területért felelős miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf korábbi befektetéseire tekintettel kap csak igazán különös színezetet.Ki pénzel kit?A pályázat eredményeként az NTH által kiválasztott alapkezelő, vagyis az iG TECH Capital átvehette az alap kezelését, és a 4iG Befektetési Kft.-vel közösen vállalják magánforrás bevonását. A magánbefektetés összege minimum 500 millió forint, de legfeljebb 5 milliárd forint lehet alapesetben. Ezért cserébe az alapkezelő a szokásos, 1 százalékos alapkezelői díj mellett20 százalékos hozam illeti meg a befektetések sikerdíjaként az alap zárásakor, derül ki a pályázatból.A pályázat április végi lezárását követően felpörögtek az események, sőt az érintettek láthatólag már ezt megelőzően felkészültek az esetleges győzelemre. A nyertes páros egyik tagját, a társbefektetőnek kikiáltott 4iG Befektetési Kft.-t néhány nappal a pályázat kiírása előtt, 2025. március 24-én jegyezte be a cégbíróság. Az iG TECH Capital számára pedig az MNB már április 24-én regisztrálta azt az iG TECH III nevű magántőkealapot, amelybe június végén beolvadt az 50 milliárd forintos vagyontömeget képviselő Védelmi Ipari Magántőkealap. Az utóbbi fordulat az MNB határozatából derül ki.Mindezek a fejlemények különösen a közelmúltban bekövetkezett, jelentős hadiipari átrendeződés tükrében érdekesek. Június közepén ugyanis a nemzetgazdasági tárca és a 4iG-csoport közleményben jelentette be, hogy a magyar állami hadiipari szereplőket tömörítő N7 Holding Zrt. előzetes megállapodást írt alá a 4iG-csoport egyik, 2024-ben alapított cégével, a 4iG Űr és Védelmi Technológiák (4iG SDT) Zrt.-vel. A paktum értelmében az N7 Holdinghoz tartozó kilenc hadipari vállalatban birtokolt állami részesedések többségét a kormány külön cégbe szervezné ki, és a 4iG ennek a cégnek a többségét venné meg, miáltal a most még teljesen vagy részben állami tulajdonban lévő védelmi ipari vállalatok túlnyomórészt magántulajdonba kerülnének. Az érintett társaságok összesített értékét 74,5-82,8 milliárd forintra becsülték.Az azonban akkor nem derült ki, hogy a 4iG kiválasztása nyilvános pályázat útján történt-e, vagy ha nem, akkor miként, milyen kivételnek köszönhetően nyerhette el versenyeztetés nélkül a 4iG-csoport érdekeltsége a felvásárlás jogát, ezért a Transparency International Magyarország közérdekűadat-igényléssel fordult az érintettekhez. Érdemi válaszok hiányában pedig pert indított az adatokért. Annyi már kiderült, hogyaz állami tulajdonú N7 Holdinghoz tartozó cégeket sem az N7 Holding, sem a kormány nem tekinti állami tulajdonnak, ami legalábbis kreatív jogértelmezésre utal.A 4iG Nyrt. augusztus 5-én friss bejelentéssel rukkolt elő, mely arra enged következtetni, hogy az NTH pályázata és az állami védelmi cégek magánosítása nagyon is összefügg. A vállalat ugyanis arról adott hírt, hogy leánycége, a 4iG SDT két lepésben jelentős, összesen 96 milliárd forint értékű tőkebevonást eszközöl légi- és/vagy űripari beruházások, valamint a magyar védelmi iparhoz kötődő iparágakban megvalósításra kerülő projektek finanszírozására.A tőkebevonásra két magántőkealap segítségével kerül sor.Az egyik éppen az iG TECH III, amelybe beolvadt az NTH 50 milliárd forintja.A másik egy friss alap, az iG TECH II, amelyről egyelőre kevés hivatalos információ áll rendelkezésre. Ám az MNB és az értékpapír-információkat gyűjtő KELER Központi Értéktár adatainak tanúsága szerint annak a Herius-1 Magántőkealapnak az utódja, melyben az Eximbank és Sárhegyi és Társa Ügyvédi Iroda alapítóinak érdekeltségei sürgölődtek.Így teháttovább folytatódik a 4iG körüli, már a korábbi években is jelentős állami forrásokban részesült cégek feltőkésítése közpénzből, ami azt a célt szolgálhatja, hogy ilyen módon vásároljanak fel állami vállalatokat. Mindezt átláthatatlan hátterű és tulajdonosi szerkezetű magántőkealapokon keresztül teszik, ahol a magánbefektetők kilétét csak találgatni tudjuk.A recept most is ugyanaz, csak a telekommunikációs és IT tér leuralása helyett a cél a haza védelme és a világűr meghódítása. A kérdés már csak az, hogy mit nyernek ezzel az adófizetők.
|
Újabb 50 milliárd forintot pumpál az állam a 4iG-univerzumba
|
Egy 50 milliárd forintos állami pályázat segített megtolni a 4iG terjeszkedését a védelmi iparban. Így zajlik a hadiipar magánosítása állami pénzből, részben köztulajdonban álló cégek bekebelezése árán.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/08/11/4ig-vedelmi-ipar-magantokealap/
|
2025-08-11 06:00:34
| true | null | null |
24.hu
|
Az olasz tulajdonban lévő GG Space Kft bezárt telephelyeit a NAV bűnügyi zár alá helyezte múlt hét pénteken délelőtt. A vámhatóság intézkedésével egy időben tartott sajtótájékoztatót a történtekről Horváth László Heves vármegye fideszes országgyűlési képviselője. Két nappal előtte Czomba Sándorral, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárával tárgyalt az olasz cégtulajdonosok által június 30-án botrányos körülmények között kirúgott 165 gyöngyöstarjáni és gyöngyösi munkavállaló megsegítésére. Ennek nyomán a magyar kormány szeptemberben megelőlegezi a dolgozók ki nem fizetett bérét. - olvasható a portálon.Korábban a 24.hu is többször beszámolt arról, hogy az olasz központú Giovenzana International B.V. cég GG Space Kft-je a gyöngyösi és gyöngyöstarjáni telephelyének valamennyi dolgozóját elbocsátotta június 30-án. Minderről a 165 érintett munkavállaló június 17-én mindössze egy messenger-üzenetben kapott hírt, azóta sem a májusi, sem a júniusi bérüket, sem egyéb, jogos járandóságaikat nem kapták meg a dolgozók. Azt biztosan tudni, hogy a cég tulajdonosai, Massimo Giovenzana és Paolo Cavadini áfacsalást követtek el, ügyükben az illetékes olasz bíróságon már ítélet is született, ami 1 év 11 hónap felfüggesztett börtönbüntetés, és 5 millió euró értékben vagyonelkobzás. A dolgozók időközben postán megkapták a kilépési papírokat, de azok több ponton is sértik a munkavállalók jogait.Horváth László azzal kezdte a tájékoztatást, hogy két hete még a felháborodás és a tanácstalanság uralta a demonstrálók hangulatát, hiszen tudatosan félrevezették, magukra hagyták és meglopták a volt dolgozókat a tulajdonosok. Az olasz cég ellen a büntetőeljárás már évekkel ezelőtt elindult, elvárható lett volna tisztességes tájékoztatás, tette hozzá."A cég vezetői láthatóan számítottak rá, hogy adócsalás miatt el fogják őket ítélni Olaszországban. Ezt bizonyítja az is, hogy már a tavalyi évben jelentősen csökkent a cég vagyona, megkezdődött a cég kiürítése. Mindenféle tájékoztatás, továbbá két havi bér és egyéb, őket jogosan megillető járandóság nélkül maradtak a dolgozók. A munkaviszonyokat is szabálytalanul szüntette meg az olasz cég. Ez annál is szomorúbb, mert egy európai uniós országban bejegyzett cég tette mindezt egy másik uniós ország munkavállalóival. Ilyen esetben a magyar állam részéről a Bérgarancia Alap nyújt biztosítékot az elmaradt és jogos járandóságok kifizetésére. Mert ami jár, az jár" - emelte ki Horváth László.Dolgozói összefogás nélkül aligha ment volnaJúniusban elsőként a Munkástanácsok Országos Szövetsége képviselői jelentették be, hogy támogatni fogják a bajba jutott Heves vármegyei munkavállalókat.A sajtótájékoztatóval egybekötött munkásgyűlésen Palkovics Imre, a szakszervezet elnöke elmondta, hogy az érdekképviselet és a politikai szereplők együttműködése eredményt tudott hozni. "Ez az eset ékes példa arra, hogy a szakszervezet olyan, mint a levegő: amikor nincs csak akkor döbbenünk rá, hogy a létfontosságú a jogok érvényesítéséhez."Szabó Imre Szilárd ügyvéd, a Munkástanácsok ügyvezető alelnöke elmondta, hogy mivel a vállalkozás jelenleg nincs fizetésképtelenségi eljárás alatt, így a bérgarancia alap alkalmazása csak hosszadalmas folyamat eredményeként jelenthet megoldást. Ezért olyan támogatásra van szükség, amely átmenetileg képes orvosolni a munkavállalók problémáit. Ezekre tettek javaslatokat az elmúlt hetekben és kézzelfogható eredményt értek el. A munka további része azonban még folyamatban van: munkaügyi perek, hatósági eljárások és minden olyan további jogi lépés, amely végén a dolgozók minden fillérükhöz hozzá kell, hogy jussanak.Kozma Zsolt, a munkavállalókat képviselő szakszervezet elnöke a rendezvény végén kiemelte, hogy rendkívül demonstratív volt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal akciója, amely nagy segítséget biztosít a kedélyek megnyugtatásában. Az elmúlt hetekben filmbe illő jelenetek zajlottak le a gyárak környékén, a dolgozók szinte folyamatosan "őrizték" az ingóságokat és az ingatlanokat.
|
Bűnügyi zár alá helyezte a NAV egy multicég gyárait Heves vármegyében
|
A hatóság kiszállása előtt a dolgozók "őrizték" a helyszíneket.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/08/04/gg-space-elbocsatas-leepites-gyarbezaras-nav-szakszervezet-fizeteskeptelenseg-munkavallalo/
|
2025-08-04 09:16:27
| true | null | null |
24.hu
|
Tóth Bertalan (MSZP) az építési és közlekedési minisztert arról kérdezte, milyen ügyekben váltak nélkülözhetetlenné a mindössze 5 főt foglalkoztató külföldi vállalat tanácsai a MÁV számára? A sokat hivatkozott forráshiány dacára ugyanis a MÁV Pályaműködtetési Zrt., illetve a MÁV Személyszállítási Zrt is Klaus Mangold tanácsadócégével kötött egyenként 122 625 euró, azaz mintegy 98 millió forint értékben.Az ellenzéki képviselő idézte a G7 cikkét, amely szerint a két szerződést március 20-án és 25-én írták alá. A cégnek (Mangold Consulting GmbH) utolsó beszámolója szerint összesen öt munkavállalója van, így kérdéses, miként lehet olyan tudása, ami hazánkban nem lelhető fel. A lap szerint a vállalat angol, német és orosz nyelven elérhető honlapján nem rejti véka alá, hogy mivel foglalkozik: a főoldal szerint "Your top Connection in the East". Vagyis alapvetően a keleti országokban kiépített kapcsolatrendszert kínálják fel a megbízó céljainak eléréséhez.A MÁV-ot felügyelő Lázár János jó viszonyt ápol német üzleti körökkel, a 444.hu korábbi értesülései szerint ő mutatta be Orbán Viktornak a Mr. Oroszországként is emlegetett Klaus Mangoldot. Tóth Bertalan ezért arról kérdezte a minisztert:1. Milyen eljárásban választották ki Klaus Mangold tanácsadócégét a feladatra? Volt-e közbeszerzési eljárás?2. Milyen ügyekben váltak nélkülözhetetlenné a mindössze 5 főt foglalkoztató vállalat tanácsai a MÁV számára?3. Mivel támasztja alá, hogy sem az állami szervezetben, sem a vállalati szférában nincs olyan hazai szereplő, aki ezt a feladatot el tudja látni?4. Mikor hozzák nyilvánosságra a tanácsadás eredményeit, azaz hogy mire költöttek a MÁV cégei a forráshiány ellenére mintegy száz millió forintot?5. Lesz-e egyáltalán szakmai tevékenység, vagy csak a "kiváló keleti kapcsolatot" kell megfizetni?Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára emlékeztett arra, hogy a magyar vasút sem kap uniós forrásokat, noha azokra számos beruházás épülne. Azt írta: a közlekedési kormányzat döntött úgy, hogy nem várja meg, amíg a politikai vita nyugvópontra jut, az átmeneti időben is nekiáll a magyar vasút fejlesztésének, felzárkóztatásának.Erre alternatív finanszírozási megoldások és a nemzetközi piacok megoldások beazonosításán és igénybevételén kertesztül nyílhat lehetőségünk.Mindehhez a nemzetközi térben otthonosan mozgó, tapasztalt és profi tanácsadókra van szükség. Ágh Péter szerint a Mangold-féle cég kétségbevonhatatlanul ilyen.
|
Pénzszerzésért fizet csaknem 100 milliót Mr. Oroszországnak a MÁV
|
Klaus Mangold cégével csökkentenék a forráshiányt.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/08/01/kormany-mav-szerzodes-klaus-mangold/
|
2025-08-01 10:00:39
| true | null | null |
24.hu
|
Nagy a tolongás a végrehajtói helyekért, egy átlagos irodából ugyanis akár több tízmillió forintot is kivehet osztalékként a tulajdonos. Miután csak körülbelül kétszáz iroda működhet az országban, sokan örülnek annak is, ha elveszik valamelyik végrehajtó engedélyét, és megüresedik egy hely.
Márpedig több alkalommal előfordult már, hogy szabálytalan működésre hivatkozva megfosztottak valakit a tisztségétől, miután a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) vagy a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) eljárt. Ám ilyenkor a döntést eddig rendszerint egy igen hosszú fegyelmi eljárás végén hozták meg, a végső szót pedig többnyire a bíróság mondta ki.
Az elmúlt hónapokban viszont a HVG információi szerint volt olyan végrehajtó, akit úgy távolítottak el a pozíciójából, hogy nem folytatták le ezt a fegyelmi eljárást – ehelyett elég volt mindössze az is, hogy a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke egy határozattal lényegében bezáratta az irodáját.
A HVG egy konkrét esetet ismert meg, de szakmai körökben már három hasonlóról tudnak. Ezt az eljárást az a 2013 óta élő jogszabály teszi lehetővé, amely szerint a hatóság elnöke megszünteti a végrehajtói szolgálatot, ha az iroda ellenőrzése következtében megállapítható, hogy a végrehajtó a jogszabályban meghatározott kötelezettségeit súlyosan vagy rendszeresen ismétlődően megszegte.
A történet hátteréhez tudni kell, hogy a végrehajtókat rendszeresen ellenőrzi a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar: ilyenkor egyebek mellett megvizsgálják a pénzkezelést, a hivatali működés szabályosságát, valamint a végrehajtó magatartását, a kari iránymutatások betartását is. Gyakran megállapítanak kisebb-nagyobb szabálytalanságokat, de ezekben az esetekben eddig a vizsgálatot fegyelmi eljárás követte, ahol a végrehajtó tisztázni tudta magát. Ha a fegyelmi eljárás során nem sikerül bizonyítani a megfelelő működést, akkor akár meg is szüntethetik a végrehajtói szolgálatot, de ez ellen fellebbezni is lehet, azaz adott a jogorvoslat lehetősége is.
Ezek a fegyelmi eljárások viszont igen hosszú ideig, évekig is tarthatnak, és feltehetően jelentős költséget jelentenek a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak. Ráadásul ez idő alatt a végrehajtók bizonyos esetektől eltekintve tovább dolgozhattak, tehát a körzetükre nem írtak ki új pályázatot.
A HVG által megismert esetben viszont nem volt fegyelmi eljárás, ehelyett a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke hozott egy határozatot, amelyben a rendszeres vizsgálat által megállapított szabálytalanságokra hivatkozva szüntette meg a végrehajtói szolgálatot. A döntés ellen fellebbezni nem lehet, csak közigazgatási per indítható.
Az eljárás azért lehet különösen aggályos, mert a döntést éppen a kar által lefolytatott vizsgálatra alapozza, miközben ezeknek az ellenőrzéseknek a pártatlanságát többen is megkérdőjelezték már.
Évek óta nyomoznak például egy olyan ügyben, amelyben több végrehajtó és egy ellenőrzést végző alkalmazott is elfogultság miatt tett feljelentést.
Szerintük ugyanis az ellenőrzéseket bizonyos esetekben csak arra használták, hogy a korábbi végrehajtói döntéshozók kigolyózzák a hivatalukból Schadl György, a végrehajtói kar volt elnökének ellenfeleit. Ezáltal pedig a belső kör emberei ülhettek be a jól fizető végrehajtói helyekre. (A Völner–Schadl-ügy vádja szerint egyes végrehajtók összességében több száz millió forintot osztottak vissza annak érdekében, hogy megkapják az irodanyitás lehetőségét.)
Az egyik korábbi alkalmazott, aki az ellenőrzésekben is részt vett, az rtl.hu cikke szerint azt állította egy közjegyző előtt tett nyilatkozatban: előre megmondták nekik, hogy mely végrehajtóknál kell valamilyen problémát feltárni, miközben másoknál hiába találtak gondokat, ezeknek nem lett jelentős következménye. Vagyis akik kedvesek voltak a vezetésnek, zavartalanul folytathatták a munkát, míg azok, akik útban voltak, büntetést kaptak, és idővel elveszthették az irodájukat is – állították a feljelentők. (Schadl György, a végrehajtói kar volt elnöke tagadta, hogy bármilyen köze lett volna a fegyelmi eljárásokhoz.) Az ügyben még nem zárult le az évek óta tartó nyomozás, azaz vádemelés sem történt.
Akár elfogultak voltak a vizsgálatok, akár nem, a végrehajtónak eddig legalább esélye volt bizonyítani az igazát az ellenőrzéseket követő fegyelmi eljárásban. Ha viszont a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke egy határozattal megszüntetheti a végrehajtói szolgálatot az eleve vitatott ellenőrzés eredményére hivatkozva, akkor lényegében jogorvoslati lehetőség nélkül maradnak az irodák.
Hiába indítanak ugyanis közigazgatási pert, annak nincs halasztó hatálya, tehát az irodát azonnal át kell adni a kijelölt végrehajtó-helyettesnek. Utólag visszahelyezhetők ugyan a végrehajtók, de egy jogerős ítéletig akár évek is eltelhetnek, addig pedig más viszi az irodát, az eredeti végrehajtó pedig elveszíti az infrastruktúráját és az alkalmazottait is.
A jogszabályok szerint ráadásul a megüresedett helyekre kötelező hat hónapon belül pályázatot kiírni, azaz hiába nyeri meg a pert a sértett, jó eséllyel nem lesz hova visszatérnie, mert már más ül a helyén.
A HVG-nek nyilatkozó végrehajtó állítása szerint esetében a döntés alapjául szolgáló vizsgálatot már tavaly tavasszal lefolytatta a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar, és csak olyan szabálytalanságokat találtak, amelyek szinte minden iroda működésénél becsúsznak. Szerinte a karnak eleve törvényi kötelessége lett volna jelezni, ha súlyos rendellenességet talál, de ilyen jelzés nem keletkezett. Az SZTFH elnöke idén januárban mégis megszüntette a végrehajtói szolgálatát.
Nálam éltek ezzel a lehetőséggel, de például a súlyos korrupciós vádak miatt bíróság előtt álló végrehajtók esetében nem - fogalmazott a HVG-nek az irodájáért küzdő végrehajtó.
Az ügyben megkerestük a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart, valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát is, hogy bemutathassuk az álláspontjukat, de megkeresésünkre semmilyen reakció nem érkezett.
Azonnali jogvédelem oda és vissza
Az ügy pikantériája, hogy a cikkben említett végrehajtóval nem is közölték hivatalosan, hogy megfosztották a hivatalától. Levélben ugyan megpróbálták értesíteni őt, de a határozatot rossz címre küldték, és ott egy olyan ember vette át a papírt, aki erre nem volt jogosult. (Ezt a posta is elismerte.)
A végrehajtó közigazgatási pert indított (magát a döntést és a kézbesítés elmaradását is vitatva), valamint azonnali jogvédelmet is kért, az első tárgyalási napot ugyanis októberre tűzték ki. Az azonnali jogvédelemnek első fokon helyt adtak, így visszahelyezték őt, de néhány hétig így is egy kijelölt helyettes vitte a területét, aki az eredeti végrehajtó szerint többmilliós kárt is okozott a tevékenységével. Másodfokon a bíróság megsemmisítette a jogvédelemről szóló döntést, így újra elveszítette az irodáját. Feladni viszont nem fogja: újabb azonnali jogvédelem iránti kérelmet nyújt be, így előfordulhat, hogy ismét dolgozhat majd végrehajtóként – amíg a másodfok nem dönt újra másként. Az állandó cserélgetés és bizonytalanság viszont jelentős fennakadást okoz az ügymenetben, az adósok és a hitelezők ügyei is állnak.
Az új végrehajtónak gondoskodnia kell például több mint 30 ezer irat fizikai átvételéről, azok elszállításáról, és ugyanennyi ügyben a bankszámlaváltozások bejelentéséről az ügyfelek, valamint munkáltatók felé. „A telefonos és a személyes ügyfélfogadás szünetel, nem lehet intézkedni több száz kényszerintézkedés feloldásával, az inkasszók feloldásával, valamint az árverések lezárásával kapcsolatban, csúszik a részletfizetés megállapítása is. Ezzel jelentősen sérülnek az adósok és a hitelezők érdekei is” – fogalmazott az a végrehajtó, akitől elvették az irodáját.
|
Egyszerű módszerrel csavarták ki az irodát egy végrehajtó kezéből, fellebbezés nincs
|
A korábbi hivatali eljáráshoz képest sokkal hatékonyabb módszerrel vették el egy végrehajtó irodáját – értesült a HVG. Úgy tudjuk, más végrehajtók is érintettek hasonló eljárásban, és többen attól tartanak: ha nem ápolnak jó viszonyt a végrehajtói kar vezetésével, akkor beültethetnek valakit a helyükre.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250731_vegrehajtok-konnyen-lecserelhetik-oket-fellebbezes-nelkul
|
2025-07-31 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Nemrég írtunk róla, hogy tendereztetés nélkül 50 évre bérbe adta Demeter Szilárd Magyar Kultúráért Alapítványához tartozó Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) az óbudai Hajógyári-sziget déli részének 27 ezer négyzetméteres területét, számos értékes műemléki épülettel egyetemben.
Eddig módjával szivárogtak az információk a projektről, ám csütörtökre sajtótájékoztatót szervezett a bérlő, a MultiKulti Zrt. Meglepően nem a Hajógyári-sziget déli részére, ahol a terület fekszik, és fejlesztetés megvalósul, hanem a Sziget Fesztivál területére. Így nem is lehetett megnézni a jó tíz éve – a Vizoviczki-birodalom összeomlása óta bezárt helyszíneket. Nyilvános kérdéseket nem lehetett feltenni, interjút is csak a MultiKulti ügyvezetője, Kiss Krisztián adott. Nem volt ott Demeter Szilárd sem, aki pedig általában minden lehetőséget kihasznál a szereplésre, és azért kapta meg évekkel ezelőtt a szigetnek ezt a részét, hogy ott könnyűzenei központot hozzon létre. Így nem tudtuk megkérdezni mikor, és miért változott meg gyökeresen az elképzelés.
Helyette viszont ott volt Kiss László, a III. kerület ellenzéki polgármestere. „Szépségtapasznak kell” – mondta az egyik bennfentes, s valóban, mint korábbi cikkünkben is megjegyeztük, Demeterrel szemben a bérlő nem harcol a kerülettel, (és a Sziget Fesztivállal sem) hanem partnerséget ajánl. Teljesítették Kiss Lászlóék kéréseit, például, hogy a sziget déli részén a rendezvények nem zavarhatják majd a lakosokat, megnyílik egy nagyszabású játszótér, és gyerekbirodalom, amit a kerület óvodásai ingyenesen használhatnak majd, illetve felajánlották, hogy befogadják a városrész egyes rendezvényeit, kedvezményeket adnak a kerületi lakosoknak, és összenyitják a sziget déli és északi részét. „Ez elől nem ugorhatott el Laci” – mondta a polgármester egyik munkatársa. A barátságosság és Demeter otthonhagyásának az oka az lehet, hogy a hosszú távra tervező bérlők az üzletet igyekeznek a NER-től látszólag minél távolabb vinni. Pedig a döntés, hogy havi 16,7 millió forintos bérleti díjért – aminek ráadásul 30 százaléka lelakható –, épp ez az üzletkötés előtt három hónappal alakult cég kapja meg fél évszázadra az egykori Vizoviczki-birodalom üres álló épületeit, minden bizonnyal a NER legfelsőbb köreiben született meg.
Erre utal, hogy most kiderült: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter testvéréhez köthető tőkealap száll be a hosszú távú üzletbe. A frissen alakult, egyszemélyes MultiKulti Zrt.-nek a Trustify Befektetési Alapkezelő biztosítja majd a forrásokat az épületek felújításra, az új funkciók kialakításra, sőt még az infrastruktúra, és a H-híd szükséges javítására is. Arról nem beszéltek a felek, hogy mindez mennyibe kerül, de bizonyára több milliárdos befektetést igényel. Fenyvesi Péter, az alapkezelő elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a Trustify Impact I. és II. magántőkealap is részt vesz a befektetésben, márpedig a Trustify Impact I. tőkéjének a zöme az államtól származik.
A mintegy 25 éves rendezvényszervezői múlttal rendelkező Kiss Krisztián, akinek Kopaszi-gáton vannak üzletei, azt mondta, a Covid idején született meg az ötlet benne egy nagy befogadású rendezvényhelyszín létrehozásról, amit először a XI. kerületben, majd Csepelre álmodott meg, de – mint a HVG-nek elmondta – egy szombati séta alkalmával döbbent rá, hogy a Hajógyári-sziget a legalkalmasabb helyszín. Megkereste hát Demeter Szilárdot, a többi pedig gyorsan ment.
A funkciókról túl sok újdonság nem derült ki azon túl, amit korábban megírtunk. A projekt legfontosabb eleme az 5000 négyzetméteres, 7000 főt befogadó műemlék szerelőcsarnok, az egykori Event Hall és a Dock nevű szórakozóhely. Ez 6-10 hónap múlva nyithat meg multifunkciós térként. Zenei és kulturális eseményeket rendeznek majd, de helyszíne lehet sporteseményeknek, tematikus kiállításoknak, konferenciáknak, vállalati eseményeknek, valamint film- és reklámfilm forgatásnak is.
Legkorábban, szeptemberben, a szabadtéri rendezvény helyszínt nyitják meg, karácsony környékén pedig a fénymúzeumot, ami egy látványos, digitális élményközpont lesz. Ezt a Limelight Kft. hozza létre. Legvégül, a gyerekeknek szóló sportolási helyszínt adják át.
Bényei István a felújítás tervezője elmondta, hogy rendkívül nagy alázattal nyúlna a 19. századi ipari műemlékhez, igyekeznek eltávolítani a későbbi beépítéseket, a visszaadni az eredeti tér monumentalitást, és építészeti elemeit. Azt ígérik, nem lesznek újabb épületek a területen, csak meglévőket hasznosítják.
A projekt megmutatta, hogy Demeter Szilárd képtelen teljesíteni a vállalt feladatát, de a választások előtt mégis megújulhat a Hajógyári-sziget egy évtizede lezárt területe. Nem teljesen állami pénz nélkül, de a hasznából a NER oligarchái részesednek majd. A Trustify Befektetési Alapkezelő Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter testvére, Nagy Szilárd köreihez köthető. Nyáron alapítottak új vagyonkezelő és tanácsadó céget SP Property Zrt. névvel. A Trustify Alapkezelő igazgatósági elnöke és az SP Property vezérigazgatója egyaránt Fenyvesi Péter, Nagy Szilárd egyik korábbi üzlettársa. Fenyvesi 2022 júniusáig ügyvezető volt a Vincent Properties Kft.-ben, amely a Nagy Szilárd lakcíméül szolgáló II. kerületi villát birtokolja. Fenyvesi vezeti az Equity Expert Zrt.-t is, amely 2023 végén a Trustify alaptól átkerült a nemzetgazdasági miniszterhez bekötött GloCap alaphoz.
|
Nagy Márton testvéréhez köthető tőkealap finanszírozza a Hajógyári-sziget szórakoztató-központtá válását
|
Trustify Befektetési Alapkezelő finanszírozza az óbudai Hajógyári-sziget déli részét Demeter Szilárdtól ötven évre bérbe vevő MultiKulti Zrt. projektjét, derült ki egy csütörtöki rendezvényen, ahol a cég ismertette a terveit.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250807_Nagy-Marton-testverehez-kotheto-tokealap-finanszirozza-a-Hajogyari-Sziget-szorakoztato-kozpontta-valasat
|
2025-08-07 18:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Az idén már másodszor töltenek pénzt a kormány bankja, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. leánycégébe, az MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.-be.Tavasszal 25 milliárd,július elején pedig 161 milliárd forintos tőkeinjekcióról határoztak.A Gránit Bank igazolása szerint 40,25 milliárd forint már meg is érkezett MFB Invest számlájára július 2-án, a további 120,75 milliárdnak pedig 2026 március végéig kell bejönnie."Az üzleti aktivitás finanszírozása érdekében" - ennyi az indoklás a közgyűlési határozatban, amelyből konkrétum nem derül ki, hogy pontosan mire fordítják a pénzt. Az MFB Invest eddigi működéséhez képest nagy ugrásról van szó, áprilisig 166,6 milliárd forint volt a jegyzett tőkéje, ez mostanára több mint a duplájára, 352,6 milliárd forintra nőtt."Az MFB Invest Zrt. jelenleg a Lakhatási Tőkeprogramban részt vevő alapkezelők forrásigényének teljesítésére készül" - válaszolta lapunknak az MFB-leány.Mint megtudtuk, az összesen 186 milliárd forintos állami tőkefröccs döntően az idén tavasszal meghirdetett program finanszírozására szolgál. A pénz kisebb részével az MFB Invest korábbi kötelezettségvállalásait fedezik, „nagy számosságú alap működéséhez szükséges forráslehívásokat biztosítja”. Az MFB Invest Zrt. tevékenysége révén tőkeforrás biztosításával járul hozzá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű projektek fejlesztési célú megvalósulásához. Működése során az MFB Invest Zrt. kötelezettséget vállal a tőkealapokba történő befektetésekre, amelyre a forrást tőkeemelés formájában, ütemezetten, a lehívásokhoz igazítva kapja – magyarázták.A Lakhatási Tőkeprogram a megfizethető lakhatás elősegítése érdekében kíván lendületet adni a hazai lakáspiac bővítésének, ezzel megkönnyítve sok ezer család, egyedülálló, fiatal és idős honfitársunk lakhatásának megoldását. Az összesen 300 milliárd forint keretösszegű programnak köszönhetően – ingatlanalapok fejlesztéseinek ösztönzésén keresztül – a következő években közel 30 ezer új lakás, bérlakás, kollégium épülhet, melyek az elérhető lakásállomány növekedésén túl hozzájárulnak Magyarország gazdasági teljesítményének fokozásához is – vázolta a terveket az MFB Invest, lényegében megismételve a Nemzeti Tőkeholding honlapján olvasható szöveget.A tavasszal meghirdetett programra összesen 20 piaci alapkezelő adta le jelentkezését az alapjaival, és közülük 19 megfelelt a kiírt követelményeknek. A lista a Nemzeti Tőkeholding oldalán látható.A Lakhatási Tőkeprogram lebonyolításában részt vevő alapkezelők mögött az ingatlanpiac moguljai sejlenek fel, olyanok, mint Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, Jellinek Dániel, de a listán szerepel a Rogán Antallal kapcsolatba hozható Carion-csoport egyik tagja és a Kövér László házelnökkel jó kapcsolatot ápoló tajvani milliárdos, Frank Liu érdekkörébe tartozó Chi Fu Investment Fund Management Zrt. is.A korábbi közlések szerint a támogatás összege alaponként minimum 5 milliárd és legfeljebb 20 milliárd forint lehet alapkezelőnként, az elvárt önerő pedig az alap nettó eszközértékének minimum 30 százaléka kell legyen. Az MFB Invest Zrt. hozzáfűzte: az alapkezelőkkel szemben támasztott feltételek teljesítése után bocsájtja rendelkezésre a forrásokat, és e feltételek teljesítése a legtöbb esetben még folyamatban van. Az alapkezelők ezt követően kezdhetik meg a pénz felhasználását.Az előzményekről annyit, hogy a kormány is érzékelte, szűkös a lakáskínálat, nem épül megfelelő számú új ingatlan, és ennek következtében egyre emelkednek az árak. A 2024-ben 13,3 ezer új építésű lakóingatlanra kiadott használatbavételi engedély 29 százalékos visszaesést jelent 2023-hoz képest – legutóbb 2016-ban volt ennél kisebb az átadott lakások száma. A hazai lakásállomány 0,29 százalékos éves megújulási rátája a legalacsonyabb volt európai összevetésben – áll a Magyar Nemzeti Bank lakáspiaci jelentésében. Szakértők régóta sulykolják, hogy a kínálatot kell növelni, az egyre újabb vásárlói kedvezmények ugyanis a keresletet fűtik még jobban, és további áremelkedés a következmény.A kínálati oldal ösztönzése rendben van, csakhogy mire az említett tőkeprogramból lakás lesz, az három évbe telik, és még a pénzt sem osztották ki az ingatlanalapoknak. Közben pedig a kereslet kap újabb jelentős lökést a 3 százalékos fix kamatozású elsőlakáshitellel és a közszolgáknak belengetett évi 1 millió forintos lakástámogatással.Előbb kellett volna megteremteni a kínálatot, és azután ráengedni a piacra a keresletet– summázta kérdésünkre Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezető kutatója. Az elemzői előrejelzések szerint egyébként a szuperkedvezményes Otthon Start hitelprogram fél éven belül akár 10, egy éven belül pedig 15–20 százalékos áremelkedést is eredményezhet.Ez pedig éppen a program célközönségét, az első lakásra váró, kevés önerővel és törlesztési képességgel rendelkező fiatalokat hozza még nehezebb helyzetbe. Jól járnak viszont a használt lakások tulajdonosai, hiszen az ő lakásaik drágulnak megállíthatatlanul. Pedig az MNB legutóbbi lakáspiaci elemzésében már eddig is túlértékeltségről írt, becslése szerint 2024 negyedik negyedévében országosan 14,3 százalékkal haladták meg a lakásárak a fundamentumok által indokolt szintet, és ez azt jelenti, hogy a túlértékeltség a 2023 eleje óta tartó enyhülés után ismét emelkedett.
|
Lakástámogatás: ingatlanalapoknak osztják a pénzt
|
A lakáspiac minden pontján az államba botlunk: a leendő lakásvásárlóknak juttatott szuperkedvezményes hitel gerjeszti a keresletet, a másik oldalon a befektetőknek nyújtott 300 milliárd forint állami pénzzel növelnék a kínálatot. De mi lesz az árakkal?
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/08/04/lakhatasi-tokeprogram-allami-tamogatas-ingatlanalapok-rogan-antal/
|
2025-08-04 05:59:33
| true | null | null |
24.hu
|
Takács Péter egészségügyi államtitkár családja milliárdokat szakíthatott a lélegeztetőgép-mutyiban. De hogyan került 8 milliárd forint közpénz a sógora cégéhez, miközben Takács Péter egészségügyi vezető volt a COVID-járvány legsúlyosabb éveiben? A történet egyszerű, de bicskanyitogató.Ezt állította Kulja András csütörtöki Facebook-bejegyzésében. A Tisza Párt politikusa azt írta: "A COVID alatt ömlöttek a milliárdok a Fidesz-közeli cégekhez. A Külügyminisztérium egy ismeretlen tanácsadó céget, a Fourcardinal Zrt.-t bízta meg többek között lélegeztetőgépek, betegmonitorok és infúziós pumpák beszerzésével - összesen több tízmilliárd forintért."A politikus hozzátette, hogy a szerződés aláírásának napján megjelent egy új tulajdonos a cégben: a Silk Road Fund Holding Zrt. "Ez a cég azonnal megszerezte a Fourcardinal 10%-os tulajdonrészét, amivel a profit 87,5%-át (!) söpörhette be. 2022 májusában a Silk Road Fund Holding 8 milliárd forint (!) osztalékot vett ki a cégből, majd a céget gyorsan eladták és felszámolták... Magyarul: eltüntették.".Kulja közlése szerint Takács Péter sógora, Kőszegi Gábor volt a Silk Road Fund Holding Zrt. egyik vezetője ebben az időszakban (2020-2022).A cég székhelye ráadásul megegyezett a család korábbi vállalkozásainak címével - azzal a címmel, ahol Takács Péter felesége, K. Éva és testvére, Kőszegi Gábor felnőtt, akiknek korábban még közös cégük is volt.- írta.Hozzátette: "Takács Péter, jelenlegi egészségügyi államtitkár 2020-2022 között az OKFŐ (Országos Kórházi Főigazgatóság) alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyettese volt."Takács Péter szerint viszont Kulja András megbukott, a Tisza Párt megfutamodott. Az államtitkár a Facebookon válaszolt Kulja vádjaira. Azt írta, "a világ leggagyibb korrupciós rágalmával akarják elterelni a figyelmet."A Fidesz politikusa 4 pontban válaszolt a vádakra:A rágalmukban leírtakkal ellentétben egyik hozzátartozóm sem volt tulajdonos/részvényes abban a cégben, amiről Kulja András beszél.Ily módon osztalékot sem tudtak felvenni.Sógoromat alkalmazottként foglalkoztatták külkeres tapasztalata és széles körű nyelvtudása (köztük mandarin) miatt, a munkaszerződésében rögzített járandóságán kívül semmilyen pénzt onnan soha fel nem vett.Kulja András még arról is hazudik, hogy 2020-ban hol dolgoztam... Kedves András, én akkor még a János Kórházat vezettem, ami frontkórház volt a COVID-ban. Az OKFŐ pedig csak 2021-ben jött létre.A lélegeztetőgép-biznisz részleteivel több cikkben is részletesen foglalkozott a 24.hu:
|
Takács Péter cáfolta, hogy családja érintett lenne a lélegeztetőgép-mutyiban: sógora csak alkalmazott volt
|
Kulja András, a Tisza Párt politikusa azt állította, hogy az egészségügyi államtitkár családja milliárdokat szakíthatott, ám Takács szerint ez nem igaz.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/07/31/takacs-peter-egeszsegugyi-allamtitkar-kulja-andras-tisza-part-cafolat-csalad-erintett-lelegeztetogep-mutyi-sogora-alkalmazott/
|
2025-07-31 13:41:40
| true | null | null |
24.hu
|
A nyomozó ügyészség bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat 59 személy ellen a Kecskeméti Törvényszéken - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.A vádirat lényege szerint a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal 10 kormánytisztviselője, a kecskeméti műszaki vizsgaállomáson gépjárművek műszaki vizsgáztatásával kapcsolatos hatósági tevékenységükkel összefüggésben - rendszeres haszonszerzésre törekedve - vesztegetési pénzt fogadtak el az ügyintézés során, a vizsgaállomáson megjelent ügyfelektől.A vizsgabiztosok korábbi megállapodásuknak megfelelően 2023. január végéig szervezetten és leplezetten fogadtak el ügyfeleiktől készpénzt, ügyintézésenként legalább 5 ezer forintot, illetve kisebb értékű ajándéktárgyakat, például pálinkát. A hivatalos személynek minősülő kormánytisztviselők a megállapodásnak megfelelően végezték az átvett készpénz gyűjtését is úgy, hogy az ügyfelektől átvett jogtalan előnyökről nyilvántartást vezettek - amelyben ezer forintot "egy perc" kifejezéssel helyettesítettek - majd, a nap végén egymás között egyenlő arányban osztoztak.Az ügyészség továbbá hivatali vesztegetés bűntettével vádolja azt a 49 ügyfelet is, akik a kormánytisztviselőket az ügyintézéseik során jogtalan előnyben részesítették. Az ügyfél vádlottak rendszeresen jártak el részben cégek, illetve magánszemélyek meghatalmazása alapján, részben pedig saját nevükben járművek forgalomba helyezését és forgalomban tartását érintő hatósági ügyekben, így személyes ismeretségben álltak a kormánytisztviselőkkel. Az ügyfeleknek tevékenységük hatékony ellátása miatt érdekükben állt a vizsgabiztosok befolyásolása a zökkenőmentes és gördülékeny hatósági ügymenet kialakítása és fenntartása céljából.A vádiratban foglalt bűncselekmények összesen 100 munkanapot érintenek, melynek során a kormánytisztviselők 1068 alkalommal fogadtak el az ügyfelektől készpénzt vagy más ajándékot.A nyomozás során - amelyben a Nemzeti Védelmi Szolgálat az ügyészséggel hatékonyan együttműködött - a hivatalos személyek mindegyike beismerő vallomást tett.Vádiratában a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség a vizsgabiztosok esetében letöltendő börtönbüntetést, több százezer forintos pénzbüntetést, valamint foglalkozástól és közügyektől eltiltást és vagyonelkobzást indítványozott.
|
Műszaki vizsgáztatás: száz nap alatt 1068 alkalommal vesztegették meg a kormánytisztviselőket
|
Az ügyészség vádat emelt a vizsgaállomáson történt vesztegetés miatt. A vádlottak elfogásáról videó is készült.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/07/31/muszaki-vizsga-vesztegetes-kormanytisztviselo-vizsgaallomas-vademeles-video/
|
2025-07-31 10:07:44
| true | null | null |
24.hu
|
A Magyar Nemzeti Bank alapítványi vagyonának része a balatonakarattyai part háromhektáros területe, benne az egykori Piroska nudistakempinggel. A hosszú évek óta bezárt ingatlan kalandos úton került Matolcsy György és a fia, Matolcsy Ádám közelébe. Tíz éve Csányi Sándor OTP-elnök érdekeltségéből szerezte meg az MKB-bankcsoport, amely utóbb nagyrészt Mészáros Lőrinc fennhatósága alá került, majd az MBH-gömböc egyik pillére lett.
Négy évvel ezelőtt újra gazdát cseréltek a vízparti ingatlanok: miután az önkormányzat lemondott az elővásárlási jogáról, a Garda Ingatlanfejlesztő Alap lett az új gazda, amelyet az ifjabb Matolcsy üzleti-baráti köréhez sorolt Száraz István Quartz alapkezelője navigált. A település polgármestere akkoriban Matolcsy Gyöngyi, az exjegybankelnök exneje volt.
Meglehet, afféle grandiózus építkezést terveztek ide is, amilyet az egykori kempingtől nem messze, az egykori MÁV-üdülő helyén megvalósítottak. Az alapítvány sajátos vagyonkezelését és -vesztését leleplező Állami Számvevőszék külön jelentést szentelt az MNB ingatlangazdálkodásának, amelyben kiemelte a pazar oktatási és üdülési centrumot. Egyrészt a felépítésében Matolcsy Ádám másik cimborája, Somlai Bálint kapott indokolatlanul vaskos megbízásokat, másrészt az MNB luxuskörülmények között nyaraltatta ott a munkatársait. Nem csoda, ha Varga Mihály, az új jegybankelnök úgy döntött, takarékossági okokból eladja a létesítményt.
Mi lesz a kempinggel?
Még titok, hogy ez a sors vár-e a Piroska kempingre és a szomszédos területekre is, de a HVG információi szerint augusztustól legalább a vagyonkezelésük joga visszakerült a Pallas Athéné saját vagyongazdájához, az Optima Zrt.-hez. Ebből jelenleg annyi látszik, hogy a Quartz honlapjáról eltűnt a Garda alap, az MNB nyilvántartása szerint pedig az Arcadia nevű alapkezelő menedzseli, amely az Optima-cégcsoport tagja.
A Magaspart alatti területek fejlesztése különösen érzékeny téma Akarattyán, miután a helyi természetvédők már 2017-ben felléptek a Matolcsyné vezette önkormányzat által fellazított építési szabályok ellen. Az ügyben ombudsmani jelentés is született, vészharangként a potenciális környezetkárosítás és az ingatlanok hosszú távú leértékelődése miatt. A Quartz vezérigazgatója, Valkó Mihály 2025 elején még úgy nyilatkozott a HVG-nek: bármiféle fejlesztés esetén próbáljuk a legtöbb szempontot figyelembe venni, így az ombudsmani jelentés megállapításait is.
A Pallas Athéné Alapítvány Varga által delegált, új vagyonkezelői fokról fokra próbálják visszavenni a Matolcsy fiú kalandor baráti köréhez kihelyezett közvagyont, amelynek még a számbavételével sem végeztek. A Quartztól a minap egy másik alap, a Közép-európai III. Magántőkealap is szerencsésen visszakerült az Optima hasonló nevű alapkezelőjéhez. E magántőkealap fő befektetése a Metropolitan Egyetem, amelynek elnök-vezérigazgatója, Czene Gréta (Matolcsy György bizalmasa) nemrégiben megalapította a rejtélyes Eurázsia Pénzügyi Központjáért Alapítványt, amelynek kuratóriumi elnöke az idősebb Matolcsy. Rejtély, ki, mennyivel és milyen célra tölti majd fel az új alapítványt.
Száraz István csendben elvonul
A háttérben közben csendben megindult a Száraz István nevére vett, illetve irányítása alá helyezett vagyonok átrendezgetése, porlasztása. Tán arra is készülve, hogy a Pallas Athéné százmilliárdos közpénzvesztéséért – hozzon bármit 2026 áprilisa – valakinek mégiscsak felelnie kell. A nyár eleje óta a Quartz alapkezelőnek nem Száraz a kizárólagos tulajdonosa: kisebbségben bekerült mellé egy Matolcsy Ádámhoz köthető dubaji cég, a fiatalember köreihez tartozó – és a Pallas Athéné vagyoni ügyeivel a Matolcsy-éra utolsó hónapjaiban megbízott – Stofa György holdingja, egy további magyar, baráti kft., illetve a csapatnak dolgozó Sándor Tamás ügyvéd.
Eközben megkezdődött a Quartz fennhatósága alatt álló, titkos befektetői hátterű tőkealapok átalakítása, amelyek korábban jelentős – 23 százalékos – kisebbségi tulajdont szereztek az MBH Bankban. Egyikük a Shihon Magántőkealap, amelynek az irányítása a Száraz-féle érdekeltségi körből Mészáros-közeli kezekbe került, miközben a tulajdonosi részesedése 15 százalék fölé nőtt.
Megszólalt Tajthy Attila
Új alapkezelője a Citadel, amely a cégiratok alapján szintén a Száraz-birodalom része volt, de ma már felerészben Tajthy Attila, az egykori takarékszövetkezeti integrációs szerv, a SZHISZ főnöke a tulajdonosa. A vezetői viszont eddig is az MBH gerincét alkotó takarékos érából ismert pénzügyesek voltak.
Tajthy a HVG kérdésére elmondta: a Citadel egy kis butik alapkezelő, mindössze két, zárt körű alappal (a másik egy ingatlanalap). Hogy a Shihon áthelyezésével együtt megváltozott-e a mögötte álló befektetők személye is, arról nincs információ, ám Tajthy szerint a Citadelnek nincs tulajdonosi kötődése az általa kezelt magántőkealaphoz.
Ez azt jelenti, hogy az alapkezelő tulajdonosainak nincsenek befektetési jegyei.
Az MBH hitelágon százmilliárdos nagyságrendben köteleződött el az alapítvány és Matolcsy Ádám érdekeltségei felé. A tulajdonosi szerkezet kitisztítása immár a szalonképesség kritériumává válhat az MBH számára, főleg ha az állam a tőzsdén akar megválni a részesedésétől. Az Európai Bizottság pedig a közelmúltban információt kért a magyar hatóságoktól, hogy tisztázza: segítette-e tiltott állami támogatás a takarékszövetkezeti szektort is elnyelő MBH létrehozását.
|
Volt nudista kempinget is szerzett Matolcsy távozása előtt az MNB alapítványa
|
Matolcsy György volt MNB-elnök még a távozása után öt hónappal is tud meglepetést okozni. Kérdés, miért kellett az MNB Pallas Athéné Alapítványának egy hajdanvolt nudistastranddal gyarapítania szerteágazó vagyontárgyai körét.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250806_mnb-matolcsy-pallas-athene-alapitvany-balatonakarattya-piroska-nudista-mbh-Tajthy-Attila
|
2025-08-06 13:43:00
| true | null | null |
HVG360
|
Az építési minisztérium honlapján egymással néz farkasszemet két államtitkár, Lánszki Regő és Nagy Bálint. Vajon megbeszélték-e egymással, hogy amit Lánszki most szapul, hogy ugyanis eddig nem védték kellően a Balatont, abban Nagy Bálint tettestárs volt? Merthogy Nagy 2022-ig Keszthely fideszes polgármestere volt, és a lakosság hiába tiltakozott a beépítések miatt, a politikus nem állt ellen a beruházóknak. Így a korábbi Zala Kemping és Üdülőfalu zöldterületén idén tavaszra felépült a kormányfői vő, Tiborcz István üzlettársának, Paár Attilának a jókora, saját stéggel rendelkező lakóparkja, amelynek a lakásait már másfél éve kínálják eladásra.
Az üzlet azonban nem igazán pörög, eredetileg 288 lakást terveztek, de csak az első ütem készült el, és annak 120 lakásából még csak 16-ot tudtak eladni.
A kereslet tehát megfogyatkozott, így most már a kormányhoz közel álló befektetőknek sem jön jól, ha továbbra is boldog-boldogtalan építkezhet a tóparton, konkurenciát támasztva a már megépült ingatlanoknak.
Elérkezett a „védjük meg a Balatont” kormányzati kommunikációjának az időszaka, amit az építési államtitkár július közepén ki is posztolt a közösségi oldalára. Mint Lánszki Regő írta, „az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a jelenlegi szabályozás nem minden esetben kielégítő. Ezért alaposan megszigorítjuk a Vízparti tervet, mellyel világos célokat tűztünk ki: megőrizni a balatoni zöldterületeket, megállítani a beépítéseket, átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá téve az építési szabályokat.”
A Balaton új vízparti szabályozási tervének valójában már évekkel ezelőtt hatályba kellett volna lépnie, több fordulóban társadalmi vitára is bocsátották, de a kormány valahogy mindig elodázta az elfogadását és a kihirdetését. Így ma már hiába kezdődik a rendelettervezet azzal, hogy „a Balaton mindannyiunké: elérhetősége és a part szabad megközelíthetőségének biztosítása közérdek”, fájdalmas mondat ez azoknak a civileknek, akik például a Kádár-korszak egykori pártüdülőjének, a Club Aligának a privatizációja és beépítése ellen küzdöttek, miközben a kormány a kiemelt beruházási célterületté nyilvánítással szabad kezet adott a Bayer-csoportnak a magas épületek felhúzásához és a vízpart jelentős részének lezárásához. A Bayer tulajdonosa, Balázs Attila szintén remek kapcsolatokat ápol a kormánnyal.
A csopaki civil szervezetek ugyancsak évek óta próbálnak gátat szabni a befektetői érdekek érvényesülésének. A kormány akárhányszor vitára bocsátotta a szabályozási terveket, ők mindannyiszor benyújtották javaslataikat, és bár néhány meghallgatásra talált, a csopakiak nem lehetnek biztosak abban, hogy az egykori Bahart-kikötő mólóján fennmarad a parti sétány, és hozzáférhetnek a vízhez. A telket ugyanis pár éve egy építési vállalkozó, Abronits Róbert cége vásárolta meg (Abronits ugyanúgy nyergesújfalui, mint a végrehajtói botrányba belebukott igazságügyi államtitkár, Völner Pál, sőt Abronits Völner fiától bérelt irodákat), és bár a kikötői területről szóló adásvételi szerződés szerint hozzáférést kellene biztosítania a mólóhoz, amint birtokon belülre került, azonnal lezárta a kikötőt és a parti sávot.
A mólót utóbb ugyan megnyitották a civilek és az önkormányzat nyomására, ám az újabb társadalmi vitára bocsátott Vízparti tervben nem szerepel a gyalogos kijárást lehetővé tevő jelzés. Így könnyen lehet, hogy megvalósul a beruházó gigakikötő-építése, amelynek része az útban lévő védett nádas „áthelyezése” – kérdés, hogy a növény túlélőnek bizonyul-e.
Üzleti szempontból persze nagyon is érthető a törekvés, hiszen jelenleg 9 ezer regisztrált hajó van a Balatonon, és már azok számára sincs elég kikötőhely, miközben évente 100-150 új járművet bocsátanak a tóra, és az elektromos hajók még csak most robbannak be a piacra. Irtózatos a küzdelem a dokkokért, és ez a bérleti díjakat is feltornázta: egy átlagos – 7 méter hosszú, kéttonnás – hajó 2 millió forintért áll a vízben az esztendő nagy részében.
Holott a Vízparti tervnek éppen az lenne az értelme, hogy úgy védjék meg a nádast és a tó menti zöldterületeket, hogy azt semmilyen politikai vagy gazdasági érdek ne írhassa felül, ellenkező esetben a Balaton vízminősége és természetes környezete védhetetlenné válik.
Ehhez képest a szakértők állítják, hogy a szabályozásban pontatlanok a nádlehatárolások, illetve a minőség alapján osztályozott nádasokat is a szabályozási elemek közé kellett volna sorolni. Így ugyanis, hogy csak a tájékoztató elemek körében szerepelnek, a természetvédelemnek egy-egy beruházás engedélyezési eljárásában sokkal kisebb esélye lesz arra, hogy megóvja ezeket a területeket a további beépítésektől.
Az új szabályozás, amelyről az Építési és Közlekedési Minisztérium azt mondta a HVG-nek, hogy még augusztusban kihirdetik, és azt követően 30 napon belül hatályba is lép, gyakorlatilag szemet huny a korábban keletkezett illegális feltöltések felett is. A tervezett rendelet meghatározza ugyan a tómeder övezetét, ám abba jelenleg számos helyen belelógnak a jelölésben is „illegális, elbontandó feltöltések” megnevezésű területek, de erről szót sem ejtenek a szövegben, és ezzel fenntartják a szabályozatlan, illetve rendezetlen jogi helyzetüket.
A Nők a Balatonért Egyesület tavasszal készült környezeti értékelésében 134 olyan helyszínt azonosítottak a tó környékén, ahol a Vízparti terv tervezete lehetőséget nyújt arra, hogy csökkenjen a zöldfelület, és ezáltal intenzívebbé váljon a beépítés. Azzal például, hogy tíz településen is összevont különleges övezetbe vagy beépítésre szánt területbe sorolják át az eddigi kempingterületeket, összesen 47,5 hektár sorsa pecsételődik meg: ezek a területek megszűnnek kizárólagos kempingként funkcionálni. A tervezet helyenként legalizálja az olyan beépítéseket és rendeltetéseket, mint amilyen a siófoki Aranyparton felhúzott apartmanház. Ugyancsak legalizálják azokat a kikötőket vagy egyéb funkciójú épületeket is, amelyeket az elmúlt 20 évben strandterületeken létesítettek, illetve éppen most adnak lehetőséget a strandtól eltérő, más besorolású területhasználatra például Csopakon, Balatonőszödön, Révfülöpön, Keszthelyen, Balatonalmádiban vagy Ábrahámhegyen.
A civil szervezet szakértője úgy látja, hogy mindez több pontban sincs összhangban azokkal a célokkal, amelyeket a rendelet preambuluma megfogalmazott. Éppen ellenkezőleg, a közérdek csorbulását jelentheti, ha az önkormányzatok elveszítik annak lehetőségét, hogy közparkot vagy strandot alakítsanak ki, miközben a rendelet jelentős magángyarapodást idéz elő, hiszen megnő a jelenlegi telektulajdonosok ingatlanának értéke a számukra kedvező átminősítésnek köszönhetően. A vízparti sávban több mint 6 hektárral csökken az erdőterület is, jellemzően új utak, kerékpárutak és parkolók miatt.
Minimális esély ugyan van még, hogy egy-két észrevételt figyelembe vesz a kormány, de alapvető változás már nem valószínű a Vízparti tervben. A minisztériumban a HVG érdeklődésére azt mondták, hogy a mostani, júliusban zárult egyeztetésen több mint kétszáz véleményező több száz észrevételét dolgozták fel. „Nem fogadtuk be azokat a véleményeket, amelyek a természeti erőforrások védelmi szintjének csökkenését eredményezik, vagy a tulajdonhoz fűződő jogot jelentősen korlátozzák” – állították. Csakhogy a Nők a Balatonért Egyesület kimutatásából jól látszik, milyen tágan értelmezhető a tulajdonhoz való jog a kempingek és strandok magántulajdonosai esetében. A kikötőkkel kapcsolatban pedig a minisztérium azt közölte, hogy a Vízparti terv csak ott jelöl meg helyszínt a dokkoknak, ahol a természetvédelemért felelős Agrárminisztérium és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága kifejezetten hozzájárult ehhez, és a kijelölés természetvédelmi érdekeket nem sért, minősített nádast nem érint. Ezen a ponton azonban visszacseng az, amit a szakemberek mondtak, hogy az alaposan megtépázott állami természetvédelem ma már nem olyan ellenálló, mint néhány évtizeddel ezelőtt.
|
Megszerezte, amit akart, most elkezdi „védeni” a Balatont a NER
|
Egy évtizednyi szabad rablás után a kormány most megvédené a Balatont – legalábbis az újonnan érkező befektetők elől. Az eddigi rombolást viszont legalizálja a heteken belül hatályba lépő Vízparti terv.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250808_hvg-balatonpart-beepitese-szabalyozas-lakoparkok-vizparti-terv
|
2025-08-08 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Minden banki belsős jóváhagyáson átment a MÁV egymilliárd eurós (jelenlegi árfolyamon közel 400 milliárd forintos) hitelkérelme az Európai Beruházási Banknál (EBB). Ez a banki szakmai elfogadást jelenti, a projektet még jóvá kell hagynia az igazgatótanácsnak is.Az EU tagállamainak tulajdonában álló bank igazgatótanácsát a 27 tagállam és az Európai Bizottság delegálja. A szavazati súlyokat a tagállami jegyzett tőke arányában határozzak meg, ez utóbbit pedig az országok bruttó hazai terméke (GDP) jelöli ki. Magyarország súlya így csupán egy százalék.A még hátralévő döntési körrel kapcsolatban az ügy legfrissebb fejleményeiről nemrég beszámoló Szabad Európa aztírta, hogy az már csak formalitás, a tulajdonosi testület igent szokott mondani azokra a hitelkérelmekre, amiket a menedzsment javasol.Saját információink egybevágnak azzal a Szabad Európa cikkében szintén szereplő értesüléssel is, miszerint Kollár Kinga, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője levélben kérte az egymilliárd eurós hitel jóváhagyását. Kérdésünkre ezt maga a politikus is megerősítette.Ez azért érdekes, mert Lázár János építési és közlekedési miniszter, a Fidesz, illetve a kormányközeli média nemrég kampányt folytatott Kollár Kinga ellen, mondván, azért dolgozik, hogy Magyarország ne kapja meg a felfüggesztett uniós pénzeket. Lázár júniustól kezdvetöbbvideóbanés Facebook-bejegyzésbenis azt állította, hogy a Tisza Párt támadja az EBB-hitelprojektet.A hazai közlekedési intézményekben is az a hír terjedt el, hogy nem fogja az EBB finanszírozni a fejlesztéseket, pedig más forrásaink szerint erről nem volt szó. A folyamat elhúzódása egyáltalán nem szokatlan az EBB nagy összegű hiteleinél, nagyjából két évbe tellett például, mire sikerült végigzongorázni a MÁV 21 darab emeletes KISS motorvonatának finanszírozásifolyamatát.Az egymilliárd eurós hitelt nem a magyar állam, hanem a MÁV veszi fel, a kormány pedig ugyanennyi önerőt biztosít. Így nagyjából 800 milliárd forintos vasútfelújítás indulhat.Igaz, Lázár János az egyik legnagyobb vasútfejlesztésének titulálta a hitelből megvalósulóprojektet, projekteket. Ez azonban eléggé fellengzős kifejezés, inkább a jó ideje elmaradt karbantartások pótlásáról van szó.A projekteket tartalmazókormányhatározategyértelműen pályafelújításról szól, ezt néhány biztosítóberendezés és forgalomirányítási fejlesztés egészítené ki. A központi forgalomirányítást Lázár János Facebook-posztjaszerint 490 kilométeren terjesztenék ki - ez azonban a határozatban nem szerepelt.Bár Lázár János a Szeged-Cegléd vasútvonalkétvágányúsításárólés óránként 160 kilométeres sebességre emeléséről beszélt, ez nem teljesen felel meg a valóságnak. A szakasznak csak egy kisebb részén, Szeged és Kiskunfélegyháza között emelik majd meg a pályasebességet, és csak részlegesen, egyes szakaszokon épül kimásodik vágány.Dinamikusan változott a fejlesztések összetétele és költségkerete is. A hivatalos 2024-eskormányhatározatban782 milliárd forintos teljes költés szerepel egymilliárd eurós EBB-hitellel, a bank honlapján elérhetőprojektleírásmár 868 milliárd forintról szól. Lázár János Inforádiónak adott interjújában pedig 800 milliárd forintos hitelösszegszerepelt.Számos kérdés nyitott még a projektek kapcsán. A Veszprém-Boba szakasz például - ahol éppen szünetel a forgalom egy olyan, pár száz méteres szakasz felújítása miatt, amelyet az elmúlt évtizedekben már többször felújítottak - a MÁV-tól a GYSEV kezelésébe kerül idéntől. Mégis, a hitelből a MÁV-nak kellene felújítania.Az együttműködés a hitel jóváhagyása után sem ígérkezik feltétlenül egyszerűnek. Az EBB beszerzésielvárásaiigen szigorúak: nemcsak a hazai és uniós közbeszerzési szabályokat kell betartani, de oda fognak figyelni a verseny tisztaságára, a közbeszerzési kiírások feltételire. A testre szabott kiírásokat az EBB nem fogja elfogadni.Az más kérdés, hogy mennyire képzelhető még el érdemi verseny ezen a piacon Magyarországon. Az elmúlt években a vasútfejlesztési tendereket többnyire Mészáros Lőrinc egyik legfontosabb éslegjövedelmezőbbvállalata, a V-Híd nyerte meg, így erősen kérdéses, van-e még elegendő kapacitás az országban rajta kívül. Leginkább az osztrák Strabag és Swietelsky, a cseh Metrostav és Subterra jöhet szóba befutóként egy valóban nyílt kiíráson. Mindenesetrenehezen elképzelhető, hogy az EBB számára elfogadható lesz, ha a 800 milliárdos projektek java része a V-Hídhoz kerül, és nem jut érdemi megrendelés más vállalkozásnak.Különösen akkor, ha az árak is elszállnak. Márpedig a magyarországi vasútépítések jóval drágábbak, mint más országokban. A Budapest-Belgrád-vasútvonal kilométerarányos költsége negyedével magasabb idehaza, mint a szerb szakaszon. Mindezt úgy, hogy Szerbiában óránként 200 kilométeres sebességre építik a pályát, és csak külön szintű kereszteződések (alul- vagy felüljárók) vannak.Idehaza viszont csak óránként 160 kilométeres sebességre alkalmas pálya épül, és csupán két különszintű átjáró lesz a 166 kilométeres szakaszon. A projektben természetesen jelentős szerepet játszanak Mészáros Lőrinc érdekeltségei - érdemben főként a V-Híd - a költségek nagy részét meghitelező Kína vállalatai mellett.Egy másik nyitott EBB-ügy is hamarosan rendeződhet: a GYSEV Cargo többségi részesedésénekeladásához- Tiborcz István Waberer's-ének tulajdonszerzéséhez - is megkaphatja a kormány a jóváhagyást, ehhez várhatóan kezességet kell vállalnia a GYSEV korábbi hiteleiért.
|
Sínen van a magyar uniós óriáshitel, de a Mészáros-felár még gondot okozhat
|
Biztosra vehető, hogy megkapja az egymilliárd eurós kölcsönt a MÁV, a közbeszerzési folyamat azonban tartogat kockázatokat.
| null | 1 |
https://telex.hu/g7/2025/07/28/mav-ebb-hitel-felujitas-lazar-meszaros-kollar
|
2025-07-28 05:40:50
| true | null | null |
Telex
|
Három éve akadozik az uniós pénzek érkezése, és azóta vergődik a magyar gazdaság. A tavalyi utolsó negyedévben lényegében még mindigugyanott tartotta GDP, mint 2021 azonos időszakában, és az idei folyamatok sem fényesek: az első negyedévben a legkedvezőbb, nyers adat szerintstagnálta gazdaság, és akormányzativárakozásszerint ugyanezt mutatja majd a második negyedéves adat is, amelyet szerda reggel közöl a KSH.A kormány ezért rendszeresen az ukrajnai háborút, a hibás uniós gazdaságpolitikát és a német gazdaság problémáit teszi felelőssé, de az egyik legnagyobb hatása a növekedés leállásában annak volt, hogy 2022 tavaszától az uniós források jelentős részének kifizetésétfelfüggesztetteaz Európai Bizottság a jogállamisági problémák miatt. A kilátások sem jók, 420 milliárd forintot márelvesztettaz ország, idén pedig még több forrástól eshetünk el.Ennek a folyamatnak látványos a hatása az állami beruházásokra és közbeszerzésekre, az alábbiakban a közbeszerzési eljárások eredménytájékoztatói alapján mutatjuk be a folyamatokat. Ezek az adatok persze nem feltétlenül azt mutatják, hogy az adott évben mennyit költött a kormány, hiszen csak az eredményhirdetés pillanatában ismerhetjük meg azt az összeget, amire leszerződött az állam. Többéves távlatban viszont jól látható az állam megrendelői szerepének változása. (További módszertani információk a cikk végén olvashatók.)A közbeszerzési eljárások értékét az adott évi GDP-hez viszonyítva látható, hogy az elmúlt két évben nagyon jelentősen visszaestek az állami beszerzések.Míg 2020-2022 között az állami közbeszerzések értéke a GDP arányában átlagosan 7,9 százalékot tett ki, 2023-2024-re ennek közel felére, 4,3 százalékra esett.Nem egyformán érintette a visszaesés az egyes beszerzési típusokat: a szolgáltatások megrendelésének értéke a GDP-hez viszonyítva 20 százalékkal esett, az árubeszerzéseké 35 százalékkal, míg az építési beruházásoké szinte földbe állt 63 százalékos csökkenéssel.Látványos eredményeket ért el Lázár János építési és közlekedési miniszter 2023. januári állami beruházásilehúzásiakciója is: abban az évben már csak a GDP 2,7 százalékát tette ki a hazai közbeszerzési források értéke az előző évi 4,2 százalék után.Az is érdekes, hogy az uniós forrásoknál is nagyobb mértékben fogta vissza az állam a hazai közbeszerzési forrásokat 2023 elejétől fogva. Tavaly valamelyest enyhült a szigor, de a GDP 3,5 százaléka továbbra is kifejezetten alacsony.A visszaesést nem magyarázza az uniós források ciklikussága, hiszen a mostani uniós költségvetési időszak 2021-től 2027-ig tart, és inkább az elején jellemző hullámvölgy, amíg az új programok beindulnak. Ám itt nem ez a gond, hanem inkább a források sorsának említett bizonytalansága.Ami pedig a hazai költségvetési forrásokat illeti, a közgazdászok által gyakranbíráltprociklikus gazdaságpolitika hátulütőjét látjuk: a kormány a jó években hazai forrásból is fűtötte a gazdaságot - nyilván nem függetlenül a 2022-es választásoktól -, így viszont akkor kellett megszorítani, amikor az amúgy is lefulladt.Az állami beszerzéseken belül leginkább a beruházásoknál hiányoznak az uniós és magyar állami források. Míg 2020-2022 között a GDP körülbelül négy százaléka jutott ilyen közbeszerzésekre, 2023-ban és 2024-ben már csak másfél százalék.Ez abból a szempontból nem meglepő, hogy az ipar gyengélkedése mellett a beruházások visszaesése a magyar gazdaság utóbbi évekbeli szenvedésének másik fontos tényezője. Ezen belül pedig nagyon fontos szerepe van az állami megrendelések visszaesésének.Az uniós pénzek hiánya itt is látványos: 2020 és 2023 között a közbeszerzések harmadát finanszírozták brüsszeli forrásokból, ez 2024-re alig 19 százalékra csökkent. Fontos kiemelni, hogy ez nem azt jelenti, hogy ténylegesen ki is fizette az unió ezeket az összegeket: a magyar kormány előfinanszírozza az uniós támogatásokat, és jó esetben ez a pénz később befut a magyar költségvetésbe.Ez kérdőjeleződhetett meg egyre jobban a kormány számára is, bár a kohéziós pénzek egy részéhez már ismét hozzáfér. Mindenesetre a tavalyi 651 milliárd forintnyi uniós forrás csupán fele a 2021-es összértéknek. A GDP arányában pedig még nagyobb a visszaesés.A visszaeső kereslet hozzájárulhatott ahhoz, hogy élénkült a verseny, legalábbis a statisztika ezt mutatja. Ahogy az alábbi ábrán látható, az egy tenderen átlagosan elinduló cégek száma a 2020-as 3-ról 2024-re 3,5-re növekedett.A növekedés okaként a szűkülő közbeszerzési piac, a gazdasági növekedés hiánya is felmerülhet. De annak is lehet szerepe, hogy ezt pozitívumkéntállíthatja bea kormány az Európai Bizottság felé - az egy ajánlatos tenderek arányának csökkentése az uniós pénzek felszabadításának is az egyik feltétele,kormányrendeletis készült ennek érdekében.A legérdekesebb folyamatokat az építési beruházásoknál lehet követni. Jól hangzik, hogy összességében növekedett a verseny a NER-es szállítók jelenléte mellett - de ha kicsit az adatok mögé nézünk, a kép összetett.Csak a NER domináns szállítói által elkerült kisebb értékű beszerzéseknél élénkült a verseny, az igazán jelentős megrendeléseket továbbra is főként Szíjj László és Mészáros Lőrinc cégei nyerik el.Az alábbi grafikonon a tenderek értékét és a pályázók számát mutatjuk be a megkötött szerződések értéke szerint. Jól látható, hogy a 20 milliárd forint alatti megrendeléseknél - amik részben az önkormányzati szektortól származnak - valóban felpezsdülő verseny jelei látszódnak. A 20 milliárd forint feletti - főként állami szereplők által kiírt - tendereknél viszont nem látni ezt a folyamatot.A nagyobb tolongást kiváltó, kisebb értékű közbeszerzéseken nem túl sikeresek a NER-cégek: a 10 milliárd forint érték alatti beszerzéseknél tavaly csak 11 százalékos volt a részesedésük, míg efelett minden szerződést elvittek legalább konzorciumi partnerként.A megszorítások így sem kerülték el a kormányközeli cégeket: a korábbi évek 800-1600 milliárd forintos megbízásai után 2023-ban csak 280 milliárd forint jutott, igaz, 2024-re sikerült 600 milliárdot leszerződni. Ezzel helyreállt a korábbi évek 50 százalékos piaci aránya. A képlet továbbra is egyszerű: a nagy állami projekteknél fix befutók Mészáros Lőrinc, Szíjj László, illetve általában a NER-elit építőipari cégei, a többieknek marad a versengés a kisebb falatokért.Az adatok az EKR rendszerből származnak, ahova a közbeszerzést kiíró szervezetek töltik fel a kiírások információit. Az adatok nem ritkán tartalmaznak hibákat, a kirívó eseteteket javítottuk az adatbázisban. A nem forintban megkötött szerződések értékét éves MNB-árfolyamon váltottuk át, ahol nem volt pénznem megadva, azt forintnak tekintettük. A rosszul megadott pénznemeket a kirívó esetekben javítottuk.Ki kellett hagyni a keretszerződéseket, csak az ezekből történő lehívásokat vettük figyelembe. A szerződéses érték nem feltétlenül esik egybe a végül ténylegesen kifizetett összeggel, lehet kevesebb (például nem valósítják meg a teljes beruházást, minőségi kifogások miatt levonnak, visszatartanak) vagy több is (például pótmunkák, szerződésmódosítások miatt).Emellett az sem triviális, hogy mely állami beszerzés kerül a közbeszerzés rendszerébe. Például a koncessziókkal olyan állami megbízások kerülnek át a magánszférába, amelyekre korábban közbeszerzéseket írtak ki. De annak is hatása lehet, hogy határérték alatti vagy feletti eljárásokat indítanak.
|
Fogyókúrára fogta a kormány a gazdaságot, és ezt még a NER elitcégei is megérezték
|
Az uniós pénzek befagyasztása és a hazai költségvetési problémák miatt jelentősen visszaestek az állam közbeszerzés-köteles megrendelései, ami az egész gazdaságon nyomot hagyott.
| null | 1 |
https://telex.hu/g7/2025/07/30/kozbeszerzes-tender-unios-penzek-sporolas-meszaros-szijj-epitoipar-verseny
|
2025-07-30 04:22:50
| true | null | null |
Telex
|
"A kivitelező professzionális, nagyon gyorsan épít" - mondta Pávkovics Gábor, Mohács fideszes polgármestere a térség parlamenti képviselőjének, a KDNP-s Hargitai Jánosnak még2022 márciusábana leendő mohácsi kikötőről. Hargitai a videó tanúsága szerint annak is örült, hogy sikerült az anyagi akadályokat elhárítani. Azonban a projekt, vagyis a baranyai város új kikötője azóta sem készült el, a kezdeti büdzsé pedig legalább megduplázódott. Sőt, arra utaló jelek is vannak, hogy az illetékesek már az eredeti költségvetés majdnem háromszorosával, bruttó 15 milliárd forinttal számolnak. A beruházással kapcsolatos, hetekkel ezelőtt feltett kérdéseinkre sem a mohácsi önkormányzat, sem az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) nem válaszolt. Közben a munkaterület kreatívan hasznosul, a készülő Duna-híd néhány elemét itt építik.Mohács tíz évvel ezelőtt nyert európai uniós támogatást egy nemzetközi áruforgalmi kikötő megépítésére. A tervek szerint a "régió logisztikai központjává" tennék a várost, és ehhez intermodális (vasúti, közúti, vízi) közlekedési csomópontra van szükség. Az áruforgalmi kikötővel kapcsolatban már bő 20 éve voltak elképzelések, lényegében azóta, hogy 2007-ben a város iparterületén célegyenesbe ért a schengeni határkikötő megépítése. A szomszédos területre tervezett, újabb fejlesztéssel kapcsolatban az első konkrét bejelentést még Szekó József, Mohács korábbi fideszes polgármestere tette.2015-ben 5 milliárd forintosköltséggel számoltak, amihez a városnak csupán 300 millió forintos önerőt kellett hozzátenni. Azonban egy sikertelen közbeszerzés után - és majdnem három évvel később - kiderült, hogy az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programból (IKOP) származó támogatás nem lesz elegendő. Az új, megemelt keretösszegű tendert 2019-ben sikerült csak kiírni, és majdnem egy újabb évnek kellett eltelnie a győztes kihirdetéséig. Ekkor az Átlátszómegírta, hogy a nettó 5,79 milliárd forintos - vagyis bruttó 7,35 milliárd forintos - ajánlatával a pécsi Platina-Bau Zrt. lett a befutó. Ezen kívül még öt ajánlat érkezett, de a Platina-Baun kívül - mint esélyes vállalkozásoktól - csak a B. Build & Trade Kft.-től kért be a mohácsi önkormányzat bírálóbizottsága minden dokumentumot. Azazóta bedőlő B. Buildaz első komolyabb megbízásait, referenciáit Bánki Erik hazai pályáján nyerte, sőt a Fidesz baranyai erős emberéhez (és felesége cégéhez) köthető lovardát is ők építették.Jelenleg azonban egy másik cég részvétele, illetve kihagyása érdekes: ajánlatot nyújtott be a Swietelsky Építő Kft. is, de a második körbe már nem jutottak be. Az ajánlat pikantériáját az adja, hogy több jel is arra utal: valahogy végül őket is bevonták a projektbe, igaz, ennek hivatalos nyomát nem találtuk.A Platina Baunak az eredeti szerződés szerint már 2023 végén át kellett volna adnia a kész kikötőt, azonban a Telex több forrásból is úgy értesült, hogy egy sor nem várt probléma nehezítette a kivitelezést.Volt olyan szakmabeli nyilatkozó is, aki úgy látta, hogy a Platina eleve alkalmatlan volt a feladatra.Igaz ugyan, hogy rengeteg különböző építési közbeszerzést nyertek, de korábban még csak hasonló projektben sem vettek részt. A kikötőépítés komplexitását, kihívásait jól érzékelteti a Magyar Építőkcikke: több mint 300 méternyi, több ezer köbméteres vasbeton partfalat kell kialakítani. Tény, hogy a kért referenciákat, szükséges szakembereket be tudta mutatni a cég.A feladatok mégsem teljesen az eredeti terveknek megfelelően alakultak, vállalkozás javaslatára a szerződés tartalma 2022-ben módosult. A módosításokat elsősorban nem várt, korábban nem ismert kőzettani, vízügyi körülményekkel indokolták. A terület egy részén az acélszádfal helyett hátrahorgonyzott résfalat javasoltak a biztonságosabb és költséghatékonyabb kivitelezés érdekében. Aszerződésmódosítása projekt költségvetésének módosítását is tartalmazza, ekkorra már nettó 7,53 milliárd forintra vagyis nagyjából bruttó 9,4 milliárd forintra nőtt és 2023. december 8. lett a teljesítés határideje. Azonban tíz nappal a határidő után egy újabb közbeszerzésihirdetményjelent meg, újabb technikai, tartalmi módosításokkal és már nettó 9,29 milliárd forintos büdzsével. Ez a szerződésmódosítás - a korábbiakkal ellentétben - a közbeszerzési rendszerbennem szerepel. Aprojektés a kormányzati pályázati portáloldalánviszont így már 11 milliárd forintos teljes költségvetést tüntettek fel. Az utolsó emelés láthatóan már az IKOP Pluszból és így az aktuális európai uniós finanszírozási ciklusból származik. A tervezett befejezési határidő pedig ez év júniusa volt.A mohácsi ellenzék (Változást Akarók Nemzedéke, VAN) az építkezés állásával kapcsolatban többször próbált hivatalos úton információkhoz jutni, de folyamatosan falakba ütköztek. Így nem hivatalos, meg nem erősített értesüléseik voltak csak például állítólagos partfalbeszakadásokról, valamint arról, hogy a Platina-Bau kivitelezési problémákkal küzdött, ezért egy ponton a Swietelskyt - tehát az egyik eredeti pályázót - is be kellett vonni. A nemzetközi cég gépei, molinói már 2023-ban felbukkantak és a bécsi központjukat a VAN megyei képviselője, Schwarcz-Kiefer Patrik ekkor levélben is megkereste. Nem cáfolták az értesülést, de a részletekkel kapcsolatban a mohácsi önkormányzathoz és Platina-Bauhoz irányították a politikust. A Swietelsky molinóit a Telex is látta, amikor a helyszínen járt."Bár többször kértünk tájékoztatást, Mohács város önkormányzata, ahogy más kérdésekben, úgy ebben sem adott válaszokat. Sajnálatos módon Pávkovics Gábor polgármester rendszert csinál abból, hogy választ ígér, de végül az elmarad. Úgy érezzük, hogy feneketlen kútba öntik a közpénzt, nekünk pedig kötelességünk ezt szóvá tenni" - mondta Schwarcz-Kiefer a Telexnek.A mohácsi közgyűlésben idén is többször a polgármesternek szegezték a kérdést. Februárban a Pávkovicsazt mondta, a problémák abból is adódnak, hogy a tervezés a kivitelezési közbeszerzés részét képezte. Azaz amikor 2019-ben kiírták a pályázatot, még valójában nem is lehetett tudni, hogy pontosan mi lesz a feladat. Információink szerint egyébként ez gyakori probléma a magyarországi közbeszerzéseknél. A polgármester szerint a valós körülmények későn derültek ki, ezért módosult a műszaki tartalom, valamint ennek megfelelően a költségvetés is nőtt.A VAN képviselői arra is rákérdeztek, hogy miért szerepel már a város kalkulációjában 15 milliárd forintos költségvetés. Pávkovics Gábor türelmet kért, mivel elmondása szerint március végére dolgozza ki az Építési és Közlekedési Minisztérium, hogy milyen forrásból (EU-s vagy hazai költségvetés) lehet majd befejezni a projektet. A kérdések aztán az áprilisi közgyűlésen is előkerültek, a polgármesterírásbeli tájékoztatást ígért, amit az ellenzéki képviselők azóta sem kaptak meg. Annyit elárult, hogy az újabb emelést már megkapta kikötőépítés. Ennek nyilvános nyomát nem találtuk, de 2025 áprilisa óta egy kormányhatározat szerint a projektbe az ÉKM hivatalosan is belépett, azaz az állam hivatalosan is szerepet vállal a kikötőépítésben.Tisztázó kérdéseinkkel Mohács város önkormányzatát és Lázár János minisztériumát is megkerestük. Többek között kíváncsiak voltunk, hogy mikor és mennyiből készülhet el a kikötő, hogyan kerülhetett a projektbe az eredeti közbeszerzés egyik vesztese, és lesz-e következménye a csúszásoknak. Válaszokat egyelőre nem kaptunk. A mohácsi VAN képviselői azonban egy érdekes fejleményre hívták fel a figyelmünket. Információik szerint - amit Hargitai János posztja ismegerősített- a kérdéses területet most a Duna Aszfalt használja, ugyanisaz épülő, rekorddrága Duna-hídegyes elemeit itt rakják össze.A cikk szerzője a Pécsről szóló Mecseki Müzli hírlevél szerkesztője, amireitt lehet feliratkozni.
|
Többszörösére emelkedtek a mohácsi kikötő költségei, de a befejezés nincs a láthatáron
|
Több mint tíz éve tervezgetik, de még mindig nem készült el a mohácsi áruforgalmi kikötő. A legutóbbi határidő idén június volt, a kivitelezés azonban többször is csúszott, közben a költségek folyamatosan emelkednek, ráadásul a helyszínen megjelent egy olyan építőipari cég is, amely eredetileg nem is szerepelt a nyertesek között.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/07/31/mohacs-kikotot-duna-hid-hargitai-pavkovics-lazar
|
2025-07-31 13:30:59
| true | null | null |
Telex
|
Ha a nyári hónapokban végigsétálunk a Duna belvárosi szakaszán, akkor gyakorlatilag nincs olyan napszak, hogy ne lenne minden pontonhoz 3-4 szállodahajó kikötve, de hasonló a helyzet délre a Rákóczi hídig, északra pedig egészen az Árpád hídig. A budapesti turizmus nagyon fontos elemei a szállodahajók, amelyekkel egy turisztikai szempontból átlagosnak tekinthető évben körülbelül 420-450 ezer látogató érkezik a fővárosba.A legtöbb fővárosi kikötőt a Mahart-PassNave Kft. üzemelteti, amelynek 51 százalékos tulajdonosa a magyar állam, 49 százalék tulajdonrész pedig a Viking Hungary Kft.-é, amely az egyik legnagyobb dunai szállodahajó-üzemeltető, a norvég gyökerű, svájci bejegyzésű Viking River Cruises AG magyar leányvállalata. Úgy tűnik, a Viking most a Dunakanyarban próbál terjeszkedni. A környék több önkormányzatát is megkeresték azzal a céllal, hogy új szállodahajó-kikötőt létesíthessenek a településeken.Az egyik érintett település Nagymaros, ahol tavaly januárban merült fel a kérdés: kiköthessenek-e náluk szállodahajók. Bár a polgármester szerint még nem engedélyezték a kikötőépítést, a Viking legyártatta a 12 méteres beszállóhidat, a projektben részt vevő egyik szakértő szerint pedig heteken belül megvalósul a terület közműfejlesztésének első része. A projekt támogatottsága a településen nem egyértelmű, az egyik helyi képviselő szerint pedig legalábbis megkérdőjelezhető, hogy a településnek a hátrányokhoz képest több haszna származna abból, ha valóban megépül a kikötő.A2025. január 28-i képviselő-testületi ülésenesett szó először hivatalos formában szállodahajó-kikötő létesítéséről. A napirendi pont és az azzal kapcsolatos határozati javaslat előterjesztője maga a polgármester, Petrovics László volt. "Itt nem arról van szó, hogy valakit megbízunk a szállodahajó-kikötő létesítésével, hanem ez egy elvi támogatás" - mondta Petrovics, hozzátéve, hogy ő komoly bevételi forrást lát a beruházásban. Bár az ülés jegyzőkönyve erőteljesen hiányos, az ülésről készült videó pedig rossz hangminőségű - többször nem érteni, hogy a képviselők mit mondanak -, az azért kiderül, hogy a képviselők több problémát felvetettek az elvi hozzájárulás kapcsán.Az egyikük arról beszélt, hogy hiányolja a kikötő létesítésének gazdasági és környezeti hatásait vizsgáló tanulmányokat, mert nem szeretné, hogy alaptalan döntés meghozatalával vádolhassák majd az önkormányzatot. Petrovics ezt a felvetést azzal söpörte le, hogy ezzel a határozattal nem döntenek még semmi konkrétról, így ezekkel a kérdésekkel szerinte majd csak később kell foglalkozni. Egy másik képviselő, Kiss Károly, az ülésen azt mondta, hogy a település turisztikai adottságait figyelembe véve nehezen érthető, hogy miért érné meg a városnak a kikötő.A képviselői aggályok ellenére, minimális - a határozat tartalmán érdemben nem változtató - módosítással 7 igen, 2 nem ellenében a képviselő-testület elfogadta a következő határozatot:"Nagymaros Város Önkormányzata Képviselő-testülete1. üdvözli és támogatja annak lehetőségét, hogy Nagymaros területén szállodahajó kikötő létesüljön a Dám fölötti területen,2. ennek érdekében felkéri a Polgármestert, hogy ezzel kapcsolatban egyeztetéseket tárgyalásokat folytasson, valamint ezt a testület elé tárja."A januári határozat meghozatala után egészenmárcius végéigkellett várni, hogy képviselői kérdésre a polgármester tájékoztassa a képviselőket arról, hol is tart a szállodahajó-kikötő ügye. Petrovics ekkor azt mondta, hogy a vízügyhöz egy cégtől érkezett engedélyezési kérelem, "nekik nem muszáj versenyeztetni, így rajtuk áll, hogy kinek fogják megadni" az engedélyt. A polgármester még ekkor is arról beszélt, hogy ha megkapja a cég az engedélyt, a várossal még akkor is egyeztetnie kell majd, mielőtt megépülne a kikötő.A következő alkalom, amikor a polgármester - ismét képviselői kérdésre - beszélt a projektről,2025. június 30-avolt. Petrovics ekkor szűkszavúan csak annyit mondott, hogy "nem lett folytatása az ügynek". "Azt mondtuk, hogy kapja meg a vízügyi engedélyt, nyilván anélkül nekünk felesleges bármilyen határozatot hozni" - mondta a polgármester.Az ügynek azonban nagyon is lett folytatása, ekkorra a Viking Kikötő Zrt. ugyanis már két engedélyt is megszerzett.2025. március 26-án a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságtól megkapta a cég a vagyonkezelői hozzájárulást. Erre azért volt szükség, mert a kikötő maga a folyómederben helyezkedik el, ez pedig nem önkormányzati, hanem állami terület. A kikötőlétesítéshez vagyonkezelői engedélyre van szükség, amit a területileg illetékes vízügyi hatóság adhat ki. A vízügy honlapjáról kiderül, hogy az engedély kiadása előtt "a területileg illetékes Önkormányzat [...] állásfoglalását is előzetesen meg szükséges kérni az úszómű létesítés és a városképi szempontok összeegyeztethetőségével kapcsolatban. [...] Az állásfoglalások benyújtásának hiányában a kérelem elutasításra kerül." Ez tehát ellentmond Petrovics László azon állításának - amelyet az egyik polgármesteri beszámolójába is beleírt -, miszerint a hatósági engedélyezési folyamat az önkormányzattól független lett volna.A vagyonkezelői hozzájárulásból kiderül, hogy Nagymaros esetében a Viking Zrt. a januári "elvi határozatot" csatolta önkormányzati állásfoglalásként, amit a vízügy megfelelőnek tartott, így kiadták az engedélyt.Ezen kívül Budapest Főváros Kormányhivatalától (BFKH) a Viking 2025. június 17-én építési engedélyt is kapott a kikötő terveire. Ebben a dokumentumban szintén említik a képviselő-testület januári határozatát mint a kikötő építését támogató önkormányzati állásfoglalást.Július 22-én Kiss Károly, a januári határozatra nemmel szavazó egyik képviselőnyilvánosságra hozta, hogy az önkormányzat Petrovics Lászlónak címezve 2024. október 1-jén - Petrovics hivatalba lépésének napján - levelet kapott a Vikingtől. A Telexhez is eljutott levélben ez áll: "A kikötő környékének rendezését, parkosítását saját költségen vállaljuk. A kikötőből származó bevételek 50-50 százalék arányban oszlanak meg az Önkormányzat és társaságunk között."Az új polgármesternek pedig azt írták, hogy "amennyiben nyitottak az együttműködésre, úgy tisztelettel kérjük hozzájáruló nyilatkozatukat a kikötő létesítéshez, mely a létesítési folyamat lebonyolításához szükséges". Kiss arról is ír bejegyzésében, hogy 2025. február 20-án a Viking megküldte a hivatalnak a kikötő engedélyezési tervét, a vízügynek megküldött vagyonkezelői hozzájárulási kérelemmel együtt. Ezeken kívül a polgármestert június 16-án a fővárosi kormányhivatal is tájékoztatta, hogy kikötőlétesítést engedélyeztek.Január 28-án, "az elvi hozzájárulás" megszavazásakor tehát a polgármester már régen konkrét ajánlatot kapott a Vikingtől a kikötő létesítéséről, amiről a képviselőket az ülésen nem tájékoztatta.Öt hónappal később, június 30-án a polgármester emailfiókjában pedig legalább három dokumentum volt, amelyek egyértelműen a projekt előrehaladását mutatták, ezekről mégsem beszélt a képviselőknek.2025. július 4-énközmeghallgatást tartott az önkormányzat, az eseményen pedig több kérdést kapott a polgármester a szállodahajó-kikötőről. Petrovics itt a már korábban is használt érvelését vette elő: csak elvi engedélyt adott az önkormányzat, nincs még semmi konkrét, nincs még semmi eldöntve.A közmeghallgatás egy pontján azonban a polgármester egyszer csak szót adott egy, a lakosság soraiban ülő férfinak, aki Petrovics szerint "sokkal autentikusabb ember" arra, hogy megválaszolja a kikötővel kapcsolatos kérdéseket. A férfit a polgármester Spányik Gáborként mutatta be, azt azonban nem mondta el, hogy milyen minőségben, szerepben vesz részt a közmeghallgatáson.Spányik Gábor nem ismeretlen a hajózás területén, tíz éven át vezette a budapesti kikötőket üzemeltető Mahart-PassNave Személyhajózási Kft.-t, amelynek vezetői székből 2023 augusztusában távozott. AVálaszOnlineírta meg még 2021-ben, hogy Spányik egy osztrák cégen keresztül 50 százalékos tulajdonosa a Mahartlog Port Kft.-nek, amelynek másik fele többszöri adásvételen keresztül végül a Völner-Schadl-ügy miatt lemondott Völner Pál fiához, Völner Marcellhez került.Spányik a Mahartlog Portban acég honlapja szerintjelenleg ügyvezetői szerepet tölt be, más cégben - így a Vikingben sem - nincsen vezetői pozíciója. Spányik Gábornak a Mahartlog Portnál megadott elérhetőségére részletes kérdéseket küldtünk a projektről és az abban betöltött szerepéről. Levelünkre azonban nem tőle, de még csak nem is a Mahartlog Porttól, hanem a Viking Kikötő Zrt. jogi képviseletét ellátó ügyvédi irodától kaptunk rövid választ. "Figyelemmel arra, hogy a Nagymarosi Önkormányzattal nem állunk jogi kapcsolatban, az ügyben nyilatkozni nem kívánunk" - írták. Spányik szerepéről Kiss Károly is kérdezte a Viking Kikötő Zrt.-t, a cég képviselője neki annyit mondott, hogy Spányik Gábor nem a cég dolgozója, megbízás alapján képviseli a céget, ennél több tájékoztatást azonban nem tudnak adni.De nem a közmeghallgatás volt az egyetlen esemény, amin Spányik megjelent, hogy ő tájékoztassa a lakosságot vagy éppen a képviselőket a beruházásról, ami a polgármester szerint nem is biztos, hogy megvalósul. Kiss Károly július 18-án arrólposztolt, hogy egy nappal korábban egy nem hivatalos, nem nyílt találkozón - a polgármester elmondása szerint egy munkacsoport-megbeszélésen - Spányik Gábor tájékoztatta a képviselőket a beruházásról. "Mi ekkor tudtuk meg, hogy a kikötő hídja már el is készült, és heteken belül megvalósul a terület közműfejlesztésének első része is" - mondta a Telexnek Kiss. Azt, hogy Spányik pontosan milyen szerepet tölt be a beruházásban, a képviselő sem tudta megmondani, miután nekik se mondták ezt el.Július 25-én rendkívüli képviselő-testületi ülést tartottak Nagymaroson, a téma a szállodahajó-kikötő építése volt. Ezen a polgármester arról beszélt, hogy tudatos munkaterv mentén haladnak a kikötőlétesítési projekttel. Ennek több fázisa van, az első fázis végére pedig most érkeztek el. Ilyen munkatervnek Kiss Károly szerint semmilyen korábbi döntésben nincs nyoma.Petrovics a rendkívüli ülésre hozott polgármesteri beszámolójában egyébként elismerte, hogy "voltak hibák a folyamatban", például "egyes email üzenetek »bent ragadtak« a polgármesteri email fiókban", illetve hogy "a képviselő-testületi határozat szükségtelenül lett átadva Vikingnek", mert a polgármester szerint "erre nem volt szükség az elvi engedélyeztetési folyamatokhoz". Itt a polgármester zárójelben a vízügyi igazgatóság és a kormányhivatal engedélyeit jelölte meg, azonban lehet tudni, hogy előbbihez szükség volt az határozatra.Kiss Károly részletesen kérdezte a polgármestert azokról a kikötőhöz kapcsolódó dokumentumokról, amik a polgármesteri emailcímre érkeztek, amelyek a projekt előrehaladását mutatták, és amelyekről a képviselő-testületet nem tájékoztatta. Petrovics László a saját elmondása szerint a dokumentumok egy része esetében nem emlékezett arra, hogy megkapta volna ezeket. Arról is kapott kérdést a polgármester, hogy hogyan jutott el a Vikinghez az a januári határozat, amit a cég minden kérelméhez csatolt, azonban a Petrovics erre sem tudott válaszolni.Arra a kérdésre, hogy a hivatalos polgármesteri címre érkező dokumentumok miért nem lettek iktatva, a jegyző azt válaszolta, hogy figyelmetlenségből nem láthatta senki az érkező dokumentumokat, de ezeket törvényileg nem is köteles az önkormányzat iktatni, így senki nem hibázott, felelősség nem róható fel.Emellett azonban a hivatalos önkormányzati informatikai rendszeren keresztül érkezett kormányhivatali határozat sem lett iktatva, a polgármester pedig állította: ő nem tudott annak megérkezéséről.Az ülés végén a képviselő-testület - nem egyhangú döntéssel - megszavazta a kikötőlétesítési projekt első szakaszának lezárását, valamint elfogadták, hogy online lakossági szavazást fognak tartani az ügyben, továbbá szeptemberben lakossági fórumot is szerveznének a kikötő létesítéséről.Kiss Károly szerint a Viking arról tájékoztatta az önkormányzatot, hogy a képviselő-testület visszavonhatja ugyan a korábban kiadott támogatóhatározatot, de a cég csak akkor tekint el a kártérítési igénytől, ha az önkormányzat vállalja, hogy 15 éven át más hajózási társaságnak sem fog engedélyt adni kikötő létesítésére. Az, hogy mekkora lenne az önkormányzat által fizetendő kártérítés összege, még nincs meghatározva, mondta a Telexnek.A Viking Zrt.-nek kérdéseket küldtünk, hogy miként jutottak hozzá a januári képviselő-testületi határozathoz, illetve milyen jogi alapon tartanának igényt kártérítésre az önkormányzattól. A cég jogi képviselete azt válaszolta a Telexnek, hogy üzleti titkokat képző válaszokat nem közölhetnek, de az önkormányzat testületi határozatai, a döntéshozatal részletei nyilvánosak, így szerintük azok megismerhetők mindenki számára.Petrovics László polgármesternek is részletes kérdéseket küldtünk az ügy kapcsán, amelyekre július 25-ig ígért választ, de cikkünk megjelenéséig ezek nem érkeztek meg.A nagymarosiak között nem örvend nagy népszerűségnek a szállodahajó-kikötő terve. Ennek helyi Facebook-csoportokban is nyoma van, de a rendkívüli képviselő-testületi ülésen is megjelent 15-20 helyi lakos, akik többségében élesen kritizálták a projektet, valamint Petrovics László polgármestert és a képviselőket.Az egyik leggyakrabban felmerülő kritika a kikötővel kapcsolatban, hogy nem lehet tudni, milyen környezeti hatása lesz. A helyiek attól tartanak, hogy a hajók motorjai nagyon hangosak lesznek, és szennyezni fogják a vizet. Az is többször felmerült, hogy átjáróházzá változna a város központja a hajók utasait - 200-250 fő - szállító buszok miatt, a helyiek szerint ezek ráadásul a légszennyezettséget is növelnék. "Legyünk hálásak, hogy tönkreteszik a környezetünket? Milyen szakemberek maguk? Szégyelljék magukat!" - mondta az egyik lakos a képviselő-testületnek.A legtöbben alapvetően attól tartanak, hogy a csendes Nagymarosból zajos turistaterminál lesz úgy, hogy ebből érdemi bevétele sem származik a településnek. "Ennyi pénzért maguk ezt el akarják viselni?" - tette fel a kérdést egy helyi lakos a képviselőknek, utalva ezzel arra, hogy szerinte irreálisan kevés pénzt ígér a Viking a településnek. Többen elfogadhatatlannak tartják a Viking azon kitételét is, hogy a cég csak akkor tekint el a kártérítési igénytől, ha a város vállalja, hogy 15 évig más hajózási társaságnak sem fogja Nagymaros engedélyezni a kikötőépítést.Sok kritikát kapott Petrovics László az egész ügy átláthatatlansága miatt, hogy a projekthez kapcsolódó dokumentumokat nem a polgármester vagy az önkormányzat hozta nyilvánosságra, hanem kvázi véletlenül bukkant rá azokra néhány lakos. Azt is érthetetlennek tartják, hogy miért csak az egész engedélyeztetési folyamat lezárása után fordul az önkormányzat a lakossághoz. Sokak szerint ennek fordítva kellett volna történnie, a képviselő-testületnek csak a lakosság véleményének ismeretében lett volna szabad bármiről is szavaznia. Az egyik képviselő az ülésen ráadásul azt is elismerte, hogy nem teljesen értette, hogy mit is szavaztak meg a januári ülésen.A Viking Zrt. a rendkívüli képviselő-testületi ülésre elkészített egy dokumentumot, amelyben megválaszolták a projekt kapcsán felmerült lakossági kérdéseket. Ebben egyebek között azt írják, hogya kikötő engedélye 1 darab 135 méteres hajó megállására szól;a kikötő szállodahajó kikötésére lesz alkalmas, normál személyhajó, vagy a bulihajóknak nevezett kishajók nem tudnának kikötni;szemétlerakást, szennyvízkiadást, árufeltöltést nem terveznek a kikötőben;a szállodahajók semmilyen káros anyagot nem bocsátanak ki a vízbe;a kikötő működése nem jelent majd többletforgalmat a városban.A lakosokat azonban nem nyugtatták meg a Viking válaszai, szerintük az üzletben érdekelt cég nyilván próbálja jó színben feltüntetni a projektet."Komoly bevételi lehetőség Nagymaros számára" - így jellemezte a projektet Petrovics László még a januári képviselő-testületi ülésen. Bár hivatalos számítások, tanulmány nem készült a várható gazdasági hatásokról, a polgármester többször is arról beszélt, hogy Nagymaros turisztikai fellendülését várja a szállodahajók kikötésétől. Az egyik képviselő-testületi jegyzőkönyv szerint Kiss azon kritikájára, miszerint a településen nincsen a turistákat felszívó szolgáltatás, a polgármester azzal reagált, hogy 1,5-2 kilométeres "körsétákat terveznek kijelölni, bemutatva az építészeti, egyházi és természeti örökséget".Kiss Károly azt monda a Telexnek, hogy a projekt gazdasági haszna erősen megkérdőjelezhető. Spányik a július 17-i megbeszélésen azt mondta, hogy az önkormányzat a kikötői bevételek 50 százalékát kapná meg, ami a cég számításai szerint éves szinten körülbelül 6 millió forint bevételt jelentene az önkormányzatnak, ez azonban nagyban függ attól, hogy ténylegesen végül hány hajó fog kikötni a településen. Ezen kívül még némi közvetett önkormányzati bevételre lehet számítani a különböző vendéglátóipari egységek jövedelemnövekményéből, Kiss szerint azonban ez valószínűleg elhanyagolható mértékű lesz. "Egy hajó kikötési ideje nagyjából 6 óra. A tervek szerint innen főként a gödöllői kastélyhoz vinnék a turistákat, Nagymaroson legjobb esetben is egy ebédet, egy fagyit, egy lángost fogyasztanak el" - mondta a képviselő.Abban egyébként nem téved a polgármester, hogy a kikötőüzemeltetés tud nagyon jövedelmező is lenni, legalábbis ezt mutatja a Mahart-PassNave Kft. 2024-es beszámolója. E szerint tavaly megközelítőleg 5,4 milliárd forint bevétele volt a cégnek, adózott eredménye 2,2 milliárd forint volt, a teljes bevételből 3,31 milliárdot a kikötői díjak tettek ki. Ahogy arra a24.hu cikkeis rávilágít, ezzel jól jár a Viking River Cruises is, amely a pontondíjak legnagyobb részét befizeti, ám a tulajdonosi szerkezetből - 49 százalékos tulajdonrész - eredően osztalékágon visszakaphatja a díjak felét, sőt a többi hajózós cég által befizetett kikötődíjakból is jut számára.Ha az önkormányzat a lakossági felháborodás miatt mégis kihátrálna, akkor vannak még opciói, de a legerősebbet már korábban eljátszotta. Ez az lett volna, hogy a vagyonkezelői hozzájárulás igénylésénél nem adnak ki önkormányzati állásfoglalást a kérelmezőnek. Ennek hiányában ugyanis a vízügy azonnal elutasítja a kérelmet, az önkormányzatnál marad a kormányrúd. A nagymarosi képviselő-testület viszont adott ilyen állásfoglalást, vagy legalábbis a kérelmező és a vízügyi hatóság annak értelmezte a januári határozatot, ennek megfelelően pedig a Viking meg is kapta az engedélyt - vagyonkezelői hozzájárulást -, ami 3 évig érvényes.A vízügyi engedély kiadása után az önkormányzat mozgástere a kikötőépítés korlátozására, megakadályozására rendkívül leszűkült. A kikötő létesítéshez építési engedélyre is szüksége volt az építtetőnek, amit a területileg illetékes kormányhivatalnál kérelmezett is. Ennek elbírálásakor fontos szempont, hogy a városban nem épülhet olyan építmény, ami a Helyi Építési Szabályzattal nem összeegyeztethető. A Budapest Főváros Kormányhivatala által kiadott engedélyben azonban azt írják, hogy a hivatal ezt vizsgálta, és arra jutottak, hogy "a tervezett hajózási létesítmény a helyi településrendezési tervvel és szabályokkal nem ellenkezik", így helyt adtak a kérelemnek.A polgármester ennek ellenére most azt állítja, hogy az önkormányzatnak településképi engedélyt kell kiadnia a Vikingnek, a cég azonban egyelőre ezt nem kérte, így a polgármester szerint a kikötő megépítése még jogilag nem lehetséges.Budapest Főváros Kormányhivatalának kérdéseket küldtünk arról, hogy az engedélyek, és a korábban kiadott támogató önkormányzati határozat birtokában van-e még bármilyen engedélyre szüksége a Viking Kikötő Zrt.-nek a kikötő megépítéséhez, illetve hogy a nagymarosi önkormányzatnak van-e még bármilyen jogi lehetősége arra, hogy megakadályozza a kikötő létesítését a korábban megszavazott támogató önkormányzati határozat ellenére.A BFKH válaszában azt írta, hogy a hatóság engedélyt adott kikötő létesítésére, miután "a kérelem és annak mellékletét képező műszaki dokumentáció alapján a létesítmény megfelelt a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott engedélyezési követelményeknek, és a szükséges hozzájárulások - így a helyi önkormányzaté is - rendelkezésre álltak. Az ügyben a kormányhivatalnak mérlegelési lehetősége nincs." Ugyanakkor a helyi önkormányzatnak még mindig van beleszólása a kikötő működésébe, "a helyi önkormányzat hozzájárulásának az építés, illetve a tervezett működés alatt folyamatosan rendelkezésre kell állnia", illetve "a hatóság által kiadott létesítési engedély a kérelmezőt nem mentesíti egyéb jogszabályokban előírt engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól".Végül pedig még két indirekt eszköze van az önkormányzatnak, amivel megtiltani nem tudja ugyan a kikötőépítést, de elveheti a Viking kedvét a projekttől. Ezek a lehetőségek azért adottak, mert a part, amihez a kikötő csatlakozik, önkormányzati terület, így itt muszáj egyezkednie a Vikingnek az önkormányzattal. Az egyik lehetőség, hogy parthasználati díjat vet ki az önkormányzat. Ha ez kellően nagy, akkor jelentősen csökken a Viking számára a kikötőüzemeltetés jövedelmezősége, emiatt pedig elállhat a projekttől. A másik lehetőség, hogy az önkormányzat nem engedélyezi a Vikingnek, hogy járművel - busszal, áruszállító teherautóval - is oda lehessen menni a jelenleg csak gyalogosan megközelíthető kikötőhöz. Ez szintén elveheti a Viking kedvét a kikötőépítéstől.
|
Telex: Legyünk hálásak, hogy tönkreteszik a környezetünket? - balhé lett a sutyiban engedélyezett kikötőből
|
Nagymaroson gyanús körülmények között kapott engedélyt szállodahajó-kikötő építésére a Viking Cruises. Az önkormányzatnál „bent ragadt” levelek és elkallódott dokumentumok kísérték a folyamatot. A helyiek aggódnak, hogy évi pár millió forintos bevétel fejében átjáróház lesz a településük.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/07/31/a-viking-szallodahajo-kikotot-epitene-nagymarosra-1
|
2025-07-31 06:51:19
| true | null | null |
Telex
|
"Jogszerűsítették azt, amit a lakosság nem akart"- mondta egy gazdagréti lakó hétfőn a helyi plébánián, a közelbe tervezett Lidlről szóló lakossági fórumon arról, hogy a beruházást kiemeltté nyilvánította a kormány. A hozzászóló hatalmas tapsot kapott a lakossági fórum résztvevőitől, akik teljesen megtöltötték az eseménynek helyet adó termet.A lakók azért kezdtek tiltakozásba, mert attól tartanak, hogy ha Lidl épülne a gazdagréti plébánia használatában álló telekre, akkor azzal nemcsak zöldterületet veszítenének, de a forgalom is megnőne a környéken.A plébánia 1992-ben kapta meg a gazdagréti lakótelep melletti zöldterületet a Fővárosi Önkormányzattól 99 év ingyenes használatra, de a tulajdonos az önkormányzat maradt. Eleinte grandiózus terveket szőttek arról, mik is épüljenek erre a gazzal benőtt, rendezetlen területre. Többek között sípálya, zarándokház és műfüves focipálya létesítését is tervezték, de ebből csak egy salakos teniszpálya valósult meg.Szederkényi Károly Miklós gazdagréti plébános szerint a jelenlegi bevételek a további fejlesztésekre nem elegendőek, ezért úgy biztosítaná a templom fenntartását, hogy a használatba kapott terület egy részétátadná a Lidlnek. A terület használatáról szóló szerződés szerint a bevételek 66 százalékát a plébánia kapná, a 34 százalékát pedig a tulajdonos, vagyis a Fővárosi Önkormányzat.A helyiek felháborodását látva az újbudai önkormányzat véleménynyilvánító szavazást akart kezdeményezni, mielőtt még a beruházás érdekében módosítanák a helyi építési szabályzatot, de a kormány közbeszólt. Június 19-énkormányzatilag kiemelt beruházássányilvánították a gazdagréti Lidl építését, de úgy, hogy erről se a helyieknek, se a tulajdonosnak, a Fővárosi Önkormányzatnak nem szóltak. A Fővárosi Önkormányzat júliusban azt írta a Telexnek, hogy addig nem járulnak hozzá az építkezéshez, amíg nem kapják meg a tervet és kérelmet a plébániától.Király Nóra fideszes parlamenti képviselő, korábbi XI. kerületi alpolgármester és a Fidesz volt polgármesterjelöltje nyitotta meg a fórumot pár perccel délután öt után. Előbb megköszönte Szederkényi Károly Miklósnak,a KDNP-vel jó kapcsolatot ápolóplébánosnak, hogy helyet biztosított a fórumnak, majd elmondta, az esemény szervezésével közvetíteni szeretne a lakók és a többi szereplő között. Király július elején egyébként azt írta a Telexnek, hogy nem ért egyet a Lidl építésével, azzal pedig főleg nem, hogy a lakosság megkérdezése nélkül indítanának el egy ilyen nagy volumenű beruházást.A fórum több pontján is elismételte, hogy ő maga is a sajtóból, a Telex cikkéből értesült arról, hogy a beruházás már előrehaladott állapotban van. Bejelentette: hétfőtől véleménynyilvánító szavazás indul a beruházásról, a helyiek online és személyesen is szavazhatnak arról, támogatják-e, hogy épüljön egy Lidl a plébánia melletti zöldterületen.Az újbudai önkormányzatot Erhardt Attila, momentumos alpolgármester, a beruházót pedig Daróczi Ferenc képviselte. Igaz, utóbbi nem mondta el, pontosan milyen cég képviseletében van jelen, csak annyit, hogy "nagyberuházások tervezésével" foglalkozik. Azt állította, hogy ő maga javasolta a gazdagréti Lidl tervezetének kiemelt beruházássá nyilvánítását. Mikor ezt kimondta, erős fújolásba kezdtek a fórum résztvevői, volt, aki úgy reagált, hogy"akkor te vagy az egyik tolvaj".A több mint kétórás fórum végig pattanásig feszült hangulatban telt, a megjelent gazdagrétiek többsége tiltakozott a beruházás ellen. Ez nemcsak a kérdésekből, hanem abból is kiderült, hogy a tiltakozó felszólalók rendre vastapsot kaptak. Olyan komoly ellenállást váltott ki a helyiekből a beruházás, hogy a konkrét tervekről nem is nagyon esett szó. A fórum egyik korai megszólalója azt mondta,"nem akarjuk hallgatni a terveket, tiltakozni akarunk".A felszólalók többsége egyrészt környezetvédelmi aggályokat fogalmazott meg, másrészt azt kifogásolta, hogy a beruházásról eddig gyakorlatilag egyáltalán nem kérdezték meg a helyieket. Nem tartottak lakossági egyeztetést arról sem, hogy a beruházást kormányzatilag kiemeltté tegyék.Daróczi Ferenc a beruházás ellen indulatosan tiltakozó helyiek kérdéseit gyakorlatilag annyival intézte el, hogy amit csinálnak, az egyszerű "hangulatkeltés". Király Nóra országgyűlési képviselő pedig azzal próbálta elég sikertelenül csitítani a kedélyeket, hogy a véleménynyilvánító szavazás azért lesz majd jó, mert eldönti, milyen arányban támogatják a gazdagréti Lidl építését a helyiek. Azt ígérte, arra fogja kérni az Építési és Közlekedési Minisztériumot is, hogy a véleménynyilvánító szavazás értelmében "feltétlenül vegyék figyelembe a lakók követelését". Sokan ezt elég szkeptikusan fogadták a padsorokból, mert úgy érezték, semmi konkrétat nem ígért meg ezzel a képviselő.Sokan kritizálták egyébként a gazdagréti plébánost, Szederkényi Károly Miklóst is, aki korábban, és a fórumon is arra hivatkozott, hogy a beruházásra azért van szükség, mert ebből tudnák fenntartani a plébániát. A plébánia fenntartásáról azt mondta, a megnövekedett rezsiköltségek miatt ez egyre nehezebb. A fórum egyik résztvevője elmondta, szerinte a jelenlegi kormány sok pénzzel támogatja az egyházakat, úgyhogy "ha az atyának pénzügyi gondjai vannak, a kormányhoz azért kell menni, hogy segítsenek rajta".A kaotikus lakossági fórum fél nyolc körül véget ért, de a lakók nem távoztak túl elégedetten. Egyikük azzal hagyta el a termet, hogy"nem jutottunk előrébb semmivel".
|
Lincshangulatú tiltakozás lett a Gazdagrétre tervezett Lidlről szóló lakossági fórumból
|
A beruházást úgy minősítette kiemeltté a kormány, hogy nem kérdezte meg a helyieket. Hatalmas tiltakozást váltott ki a gazdagrétiekből a zöldterületre tervezett Lidl.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/07/29/gazdagret-ujbuda-lakossagi-forum-szent-angyalok-plebania-lidl-kiemelt-kormanyzati-beruhazas
|
2025-07-29 04:50:40
| true | null | null |
Telex
|
Rogán Antal ès Rogán Barbara Capri szigetén nyaraltak most szombaton - írja Hadházy Ákos. A képviselő bejegyzése szerint a miniszter és felesége a helyi Chanel boltnál is járt.A propagandaminiszter harmadik feleségén 115 milliónyi táska, karperec és cipő villog- tette hozzá Hadházy, aki egy képet is megosztott a párról (ez cikkünk végén látható). A bejegyzés szerint Rogán Barbara egy 91 milliós karkötőt, egy 23 milliós táskát és egy 1,2 milliós Chanel cipőt viselt. A képviselő a bejegyzésében emlékeztet arra, hogy most szombaton volt a Bálványosi Szabadegyetemen, de ezek szerint Rogánék inkább Olaszországot választották.Hadházy szerint két tanulság van:A Fideszben nem mindenkinek van elege a luxiból.Rogán felesége jobban bírja Capri szigetét, mint Tusványos posványosát.Rogán Antalnak kérdéseket írtunk Hadházy Ákos bejegyzésével kapcsolatban, amint választ kapunk, frissítjük cikkünket.
|
Hadházy: 91 milliós karkötőben sétált Rogán Barbara Rogán Antallal Capri szigetén a tusványosi fesztivál idején
|
A párról egy fotót is megosztott a független képviselő.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/07/29/hadhazy-akos-rogan-antal-rogan-barbara-capri-sziget-tusvanyos-chanel/
|
2025-07-29 08:40:29
| true | null | null |
24.hu
|
Deme Zoltán összesen hat hónapot dolgozott 2013-ban az MNB-nél Matolcsy György elnöksége alatt. Elmondása szerint egy "megszállás" szemtanúja volt Simor András távozása után. Például Matolcsy és embereinek megjelenését követően minden technikai rendszert lekapcsoltak, ami a jegybankban működött. Minden dolgozótól minden jogosultságot megvontak, majd mindenkinek sorban kellett állnia a főigazgató szobája előtt, hogy bemutassa, hogy mit szeretne csinálni a későbbiekben és erre engedélyt kérjen - hangzott el a portál podcast műsorában.Vagyis Deme szerint felépítettek egy új rendszert, ami úgy működik, ahogy Matolcsyék szerették volna. Az új vezetés elbocsátásokat kezdeményezett, miközben sok ember elment magától, mert nem szeretett volna az új környezetben dolgozni.Egy év alatt kialakult egy olyan modell, amely lehetővé tette, hogy mindazt megcsinálják, amiről az utóbbi időben olyan sokat olvastunk és hallottunk.A közbeszerzési szakértő szerint az igazán érdekes az lenne, ha sikerülne azt levezetni, hogy sok alkalmazott tudatosan összedolgozva, együttműködve játszotta ki a pénzt a jegybanktól. Erre analógia a Tiborcz István-hoz köthető Elios-ügy lehet, amelynél sikerült összeszedni elsősorban az újságíróknak, hogy ki és kinek mit mondott, milyen utasításokat kaptak egyes szereplők, hogy az adott pályázatot úgy írják ki, hogy az Tiborczéknak legyen megfelelő.Ezt a láncolatot kellene összerakni, hogy bizonyítani lehessen, hogy valami törvénytelen történt. Egy rendszerszerű működés, összejátszás nyomán összességében már megvalósulhat egy bűncselekményt.De ehhez az kell, hogy a rendőrség és az ügyészség ennek alapján összerakjon egy képet, hogy aztán a bíróság döntést tudjon hozni- fejtette ki.A frissebb ügyek közül például a Völner-Schadl ügyben valamilyen szinten már megtörtént, hogy a hatóságok összerakták ezt a puzzle-t, hogy ki, kivel és mit intézett el.Úgy látja. ahhoz, hogy a jegybanki alapítványok gyanús ügyleteit bűncselekményként lehessen kezelni, még több embernek kellene tanúskodnia. Az ügy felgöngyölítését a rendőrségnek kellene elvégeznie, mert az oknyomozó újságírók eszközei nagyon korlátozottak. A tanúvallomásokat begyűjtése és egyebek nyomán összeállhatna a kép, vagy legalábbis egy része a kirakósnak, amelynek alapján lehetne bizonyítani belőle azokat a mozzanatokat, amelyek csalásnak, sikkasztásnak, vagy egyéb bűncselekménynek minősülnek .Jelenleg viszont legfeljebb csak az vetíthető előre, hogy egyeseket megtalál az állam büntetőigénye, egyes embereket tessék-lássék módon megtalálnak a hatóságok, hogy demonstrálják, előrelépés történt az ügyben. Amióta az ügy kirobbant, azóta nem láttuk, hogy bárkit is vezetőszáron elvittek volna. Somlai Bálint, a Matolcsy-körhöz köthető üzletember autóit például lefoglalták, és lehet hogy valakit még meg fog találni az állam büntetőigénye.A teljes ügyet megfogni azonban csak akkor lehet majd, ha politikai fordulat jön, amely egy dominóhatást vált ki, és sok érintett elkezd majd vallani, beszélni és bizonyítékokat kiadni.- szögezte le Deme Zoltán.A közbeszerzési szakértő egyebek közt arról beszélt, hogy:
|
"Ha Orbán Viktor bukik, sokaknak megeredhet a nyelve", megszólalt MNB-ügyben az egykori jegybanki alkalmazott
|
Varga Mihály, Nagy Márton, és Windisch László is érintett az MNB-botrányban a szakértő szerint.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/07/28/mnb-magyar-nemzeti-bank-korrupcio-matolcsy-gyorgy-matolcsy-adam-alapitvany-orban-viktor-magyar-peter/
|
2025-07-28 12:29:28
| true | null | null |
24.hu
|
Bő másfélmilliárd forint invesztíció az egyik oldalon, 182 millió forint veszteség a másikon - tavaly év végén így állt a győri Széchenyi István Egyetem (SZIE) egészségügyi befektetése. Mint korábban megírtuk, az egyetem MR-rel felszerelt egészségügyi szolgáltatót vásárolt: a Rába Medical Center Kft.-ért és az azt tulajdonló vagyonkezelő Rába Medical Invest Kft.-ért 370 millió forintot fizetett. Hír leginkább azért lett a bevásárlásból, mert a SZIE a két céget a labdarúgósztár Dzsudzsák Balázstól és üzlettársaitól szerezte meg, és talán azért is, mert a 2023 tavaszán lezavart üzlet idején az egyetemi alapítvány kuratóriumi tagja volt a Dzsudzsák-rajongó, nem mellesleg győri gyökerekkel rendelkező Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.A 2024-es beszámoló alapján úgy fest, az üzlet azóta inkább vitt, mint hozott a győri egyetemnek.A Rába Medical Center Kft. árbevétele ugyan nőtt, 2022-ben 168 millió forintot könyvelt el, a rákövetkező két évben 196 millió, illetve 186 millió forint volt a forgalma, de szemmel alig látható nyereséget hozott a vállalkozás, adózás után mindössze 58 ezer, illetve 574 ezer forint profitot mutattak ki.Dzsudzsákék idejében ezzel szemben évi 29 millió, illetve 47 milliós nyereség keletkezett. „Viszonylag gyorsan lehet időpontot kapni MR-re, a leletek néhány napon belül megvannak, az eredmény pedig korrekt” – így jellemezte a Rába Medical szolgáltatását a lapunk által megkérdezett győri sebész a páciensein keresztül begyűjtött tapasztalatok alapján. Elmondása szerint maga is szokta ajánlani a helyet, tekintve, hogy az állami egészségügy nem képes kezelni Győrben sem az igényeket, így tódulnak a betegek a magánellátásba. Megrendelésben tehát aligha lehet hiány a Rába Medical Center Kft.-nél.Egy másik forrásunk az egyetem távlati terveivel magyarázta az egészségügy vállalkozások megvételét.Az egyetemnek a célja az orvosképzés beindítása, hogy az itthoni betegellátásba és alapellátásba képezzünk orvosokat– mondta az egyetemen tanító vezető beosztású tanár, aki nyilatkozati engedély hiányában kérte, hogy ne írjuk le a nevét. Elmondása szerint először a Pécsi Egyetemmel közös koprodukcióval képzelték el még 7-8 évvel ezelőtt (ahogy a jogi képzés is először az ELTE győri tagozataként indult, és lett végül önálló jogi kar az egyetemen), de végül a lassú, fokozatos bevezetés mellett tették le a garast. Egészségügyi, ápolástani képzéssel kezdtek, emellett kezdtek olyan egészségügyi funkciókat is bevonni az egyetem működésébe, portfóliójába, amelyek reményeik szerint előbb-utóbb majd elvezetnek egy orvosi egyetemhez. „Ezért döntöttek úgy, hogy egészségügyi cégeket vásároljanak fel” – vázolta fel nekünk az egyetemi vezetés gondolkodását. Arról, hogy pont Dzsudzsák érdekeltségeit vásárolták meg, azt mondta, hogy számára ez véletlen, nem igazán látott bele ebbe. Neki és kollégáinak az a cél a fontos, hogy legyen orvosképzés Győrben is.A Rába Medical Center Kft. száz százalékos tulajdonosa, a vagyonkezelő Rába Medical Invest Kft. viszont vaskos veszteséget mutatott ki 2024-ben, a mérlegben 182 millió forint mínusz szerepel. A céget 2025 januárja óta vezető Ekler Gergelynek küldtünk kérdéseket, hogy megtudakoljuk, mi az oka a minden eddiginél nagyobb veszteségnek. (Az ügyvezető korábban az Orbán-kormány tagja volt, 2018-tól a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár kabinetfőnöke, 2020. október 1-től a családokért felelős tárca nélküli miniszter (a későbbi államfő Novák Katalin) stratégiai államtitkára volt. A Miniszterelnökségről 2022-ben távozott. Korábban számos állami és Fidesz-közeli cégben megfordult, az álláshalmozó egykori HÖOK-elnökről itt írtunk részletesen.)A veszteséget firtató kérdésekre azonban nem tőle, hanem Hancz Gábortól, a győri egyetem kommunikációs igazgatójától kaptunk választ. Eszerinta Rába Medical Invest Kft. 2024-es gazdasági eredményét elsősorban egy technikai jellegű, egyszeri könyvviteli tétel befolyásolta.A társaság 2019-ben jelentős értékű beruházást valósított meg, és a korábbi beruházás értékét a számviteli szabályoknak megfelelően le kellett írni, illetve az ehhez kapcsolódó áfa-fizetési kötelezettség teljesítésére is szükség volt – szól a magyarázat.A cégek megvásárlása után néhány hónappal az egyetem összesen 1,2 milliárd forint tőkét invesztált a Rába Medical Invest Kft.-be. „A tulajdonos tőketartalékot bocsátott a vállalkozás részére 1 198 000 E Ft értékben” – áll a mérleghez fűzött szöveges kiegészítésben. Dzsudzsákék 2023. március 13-ig voltak tulajdonosok, és a cégiratokból kibogarászható, hogy ezt követően az egyetem két lépésben emelt tőkét: 2023. április 27-én 400 millió forintot, 2023. november 27-én pedig 800 millió forintot toltak be a Rába Medical Invest Kft.-be. Úgynevezett ázsiós tőkeemelésre került sor, aminek végeredménye, hogy a jegyzett tőke 3 millióról 5 millióra nőtt, 2 millió híján 1,2 milliárd forint pedig a tőketartalékba került. (Egyébként a Rába Medical cégbírósági beadványait intéző ügyvéd sem akárki, a cégiratokon Gál András ügyvéd aláírása látható. Gál András Levente 2002-ben alapította a Gál és Társai Ügyvédi Irodát, 2011 decemberéig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, 2012. szeptember 1-jéig pedig a Jó Állam fejlesztési koncepció végrehajtásának összehangolásáért felelős kormánybiztosként működött.)A milliárdos befektetést azzal indokolta Hancz Gábor, hogy a győri egyetem 100 százalékos tulajdonában lévő modern magánegészségügyi központ (UniMedical Center) fejlesztése és végleges kialakítása jelentős forrásigényt jelentett,ezért került sor a tőkeemelésre. A beruházás eredményeként közel kétszer akkora alapterületen nyílt lehetőség magas színvonalú képalkotó diagnosztikai szolgáltatás és járóbeteg-szakellátás biztosítására – írta lapunk kérdésére.A fejlesztés szorosan illeszkedik a Széchenyi István Egyetem hosszú távú stratégiájába, különösen az Egészség- és Sporttudományi Kar képzési és kutatási célkitűzéseihez. Az egyetem célja olyan korszerű tudás- és gyakorlati bázis biztosítása, amely hozzájárul a térség egészségügyi ellátásának fejlesztéséhez, valamint az újonnan indított képzések – például táplálkozástudomány, gyógytornász, egészségpszichológia – magas színvonalú gyakorlati hátterének megteremtéséhez. Az UniMedical Center így nemcsak a lakossági egészségügyi szolgáltatások színvonalát emeli, hanem az egyetemi egészségtudományi képzések és kutatások infrastrukturális és szakmai bázisaként is működik – tette hozzá.A győri egyetem tavalyi beszámolójában nagyívű fejlesztési tervek körvonalazódnak, amihez csak bevezetésnek látszik, hogy 2024-ben több mint 300 millió forint értékben szereztek be csúcskategóriás képalkotó és diagnosztikai eszközöket (CT, röntgen, nőgyógyászati ultrahang, mammográf és csontsűrűségmérő). A Rába Medical Invest Kft.-t 1,57 milliárd forint értéken tartották nyilván, de Dzsuzsákék volt cége ebben a formában valószínűleg utoljára szerepelt a könyvekben: beolvasztják ugyanis az egyetem által alapított egészségügyi vállalkozásba, az Uni-Medicampus Kft.-be.
|
A Dzsudzsák Balázséktól vásárolt vállalkozás 180 milliós veszteséget hozott a győri egyetemnek
|
Ez volt a Rába Medical Invest Kft. történetének legsúlyosabb vesztesége.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/07/28/dzsudzsak-balazs-gyori-szechenyi-istvan-egyetem-180-millios-veszteseg/
|
2025-07-28 05:59:24
| true | null | null |
24.hu
|
A Tisza Párt elnöke szerint a jelenlegi rendszer rossz, átláthatatlan, pazarló és nem veszi figyelembe a pártok valódi támogatottságát. Közösségi oldalán Magyar Péter azt írta, hogy övék a legtámogatottabb párt, noha nem kapnak állami pénzt, csak közösségi finanszírozásból gazdálkodnak.Eközben a kamupártok és a valódi társadalmi támogatottsággal nem rendelkező pártok több száz millió forint közpénzt kapnak évente a semmire. Ezen pártok közül többet csak arra hozott létre vagy azért finanszíroz a mi pénzünkön az orbáni hatalom, hogy néhány szavazatott elvegyenek a fő kihívójuktól.Magyar Péter nem tartja sem igazságosnak, sem jogszerűnek, hogy mígegy 52 %-os támogatottságú párt a civilektől kapott havi támogatásból bérel egy kis központi irodát, addig egy 2%-os párt óriási, államtól kapott székházban teszi a semmit.Azt ígérte: 2026-tól - egyeztetve a társadalommal, a valódi tevékenységet végző pártokkal - gyökeresen átalakítják a pártfinanszírozást, a frakciók és a pártalapítványok támogatását.Ellentétben a Fidesszel, nem saját érdekeik szerint lépnek fel. Egy igazságosabb, átláthatóbb, kiszámíthatóbb rendszerre tesznek majd javaslatot. Abban nagyobb szerepet kapna a közösségi finanszírozás, a választók döntése, akár az 1 %-os adófelajánlás kiterjesztésével.Magyar Péter szerint az új szabályozásnak meg kell tudnia akadályozni, hogy a mindenkori kormányzat pártcélokra, pártpolitikai üzenetek népszerűsítésére, más pártok lejáratására akár csak egy forint közpénzt is felhasználhasson.
|
Magyar Péter átalakítaná a pártfinanszírozást is
|
Egy igazságosabb, átláthatóbb, kiszámíthatóbb rendszert akar.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/07/25/magyar-peter-parttamogatas-partfinanszirozas-atalakitas/
|
2025-07-25 12:37:39
| true | null | null |
24.hu
|
Súlyosabb börtönbüntetést kért a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a volt földügyekért felelős helyettes államtitkárra, Nagy Jánosra és a volt beosztottjára.Csiha Gábor, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szóvivője az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre azt mondta, hogy az ügyészség azt szeretné elérni, hogy az ítélőtábla középmértéket elérő büntetést szabjon ki a volt helyettes államtitkárra. Ez Nagy esetében hét és fél év. Hozzátette, az ügyészség súlyosabb büntetést kért a volt helyettes államtitkár egykori beosztottjára is.A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség négy évvel ezelőtt emelt vádat az Agrárminisztérium egykori helyettes államtitkárával és három társával szemben korrupciós bűncselekmények miatt. Az elsőfokú ítélet lényege szerint a volt helyettes államtitkár öt százalékos tulajdonrészért cserébe vállalta, hogy a kapcsolatait felhasználva támogat egy cégcsoport által már üzemeltetett és egy tervezett mezőgazdasági vállalkozást a szükséges állami földterületek használati, illetőleg tulajdonjogának megszerzésében és a jövőben meghirdetni tervezett pályázat elnyerésében.Ezen túlmenően a helyettes államtitkár és az osztályvezetője előzetesen abban állapodtak meg, hogy egy gazdasági társaság bevonásával jogtalan előnyre tesznek szert egy tanulmány készítésére irányuló pályázat kiírása révén. A megállapodás alapján valódi verseny nélkül, a helyettes államtitkár által előre meghatározott nyertes cég helyett az osztályvezető készítette volna el a tanulmányt, amelyet később jóvá is hagyott volna. A megbeszéltek szerint a vállalkozónak kifizetendő 10 millió forintot elosztották volna hármuk között. A szerződéskötésre végül a keretösszeg hiányára való hivatkozással nem került sor, a kiírt pályázatot visszavonták.Nagy János az utolsó szó jogán azt mondta, hogy a vádiratban lévő bűncselekmények egyikét sem követte el, és hogy az ügyészség mindent megtett azért, hogy elvarrja a magasabb szintre vezető szálakat és minél rosszabb színben tüntessék fel őt.A Fővárosi Törvényszék bűnösnek mondta ki a volt államtitkárt a terhére rótt korrupciós bűntettekben, illetve közokirat-hamisítás bűntettében is. Nagy hat és fél év letöltendő börtönt és 3 millió 200 ezres pénzbüntetést kapott, emellett pedig hét évre eltiltották a közügyektől is.A bíróság bűnösnek mondta ki a helyettes államtitkár egykori osztályvezető beosztottját is társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében, ezért őt 2 év és 6 hónap börtönre és 2 millió 400 ezres pénzbüntetésre ítélte. A két vállalkozót hivatali vesztegetés miatt ítélték el: egyikük 2 év letöltendőt, és 3 milliós pénzbüntetést, a másikuk pedig két év felfüggesztettet kapott. A letöltendő szabadságvesztésre ítélt volt osztályvezetőt és vállalkozót két évre eltiltották a közügyektől is.Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész a végrehajtandó szabadságvesztés büntetések és a mellékbüntetések tartamának súlyosításáért fellebbezett, míg a határozat ellen előterjesztett védelmi fellebbezések felmentésre, illetve enyhítésre irányulnak. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség büntetések súlyosítása mellett azt is kérte, hogy a volt helyettes államtitkárral, illetve minisztériumi osztályvezetővel szemben a bíróság szabjon ki kormányzati tisztviselői és közszolgálati tisztviselői foglalkozások gyakorlásától eltiltás büntetést is. Nagy bűnügyi felügyeletben várja a fellebbviteli eljárás befejezését, míg terhelt társai szabadlábon védekeznek.
|
Minimum hét és fél év börtönt kértek Nagy Jánosra, a földügyekért felelős volt helyettes államtitkárra
|
A volt osztályvezetőre is súlyosabb büntetést kért az ügyészség.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/07/24/minimum-het-es-fel-ev-bortont-kertek-nagy-janosra-a-foldugyekert-felelos-volt-helyettes-allamtitkarra/
|
2025-07-24 10:08:32
| true | null | null |
24.hu
|
Hadházy Ákos független képviselő a tavalyi évet egy rekord bejelentésével, azzal kezdte, hogy 677 millió forintból épült fel egy 12 fős bölcsőde a nógrádi Kazáron. A politikus jelezte: ez azt jelenti, hogy egy férőhelyet 56 millió forint uniós pénzből valósítottak meg. Az ügyben Hadházy Ákos bejelentést tett az Integritás Hatóságnál (IH) és az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF). Mindkét szervezet vizsgálatot indított.Az uniós források felhasználását vizsgáló IH a kazári bölcsőde ügyében súlyos túlárazást, közbeszerzési szabálytalanságokat, a közpénzek nem megfelelő felhasználását állapította meg.Túlárazás, szabálytalanságokAzt írták: a projekt teljes támogatási összege 676 875 095 forint volt. A bölcsőde megvalósult, de a vizsgálat szerint kivitelezése bruttó 219 312 136 forinttal haladta meg a reális költségeket. Az intézmény indokolatlanul nagy a férőhelyek számához képest, ami sértheti a közpénzek hatékony, felelős felhasználásának elvét.A közbeszerzési eljárásnál kizárták a legalacsonyabb árat kínáló pályázót aránytalanul alacsony árra hivatkozva, így a végső nyertes a csaknem 60%-kal magasabb ajánlatot adó vállalkozás lett. Ezen túlmenően a nyertes kivitelező több mint 97 millió forint értékű alvállalkozói teljesítést nem jelentett be az ajánlatkérőnek.Az IH a szabálytalansággal érintett támogatási összeg visszakövetelését javasolta, a közbeszerzési eljárásnál feltárt további feltételezett jogsértések miatt a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalbóli eljárását kezdeményezte.Az Integritás Hatóság feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Nógrád Vármegyei Rendőr-főkapitányságon hanyag kezelés vétségének gyanúja miatt, jelzéssel élt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál számlakibocsátási kötelezettség elmulasztása miatt.
|
Túlárazták a 677 millióért épített 12 fős bölcsődét
|
Az Integritás Hatóság feljelentést tett ismeretlen tettes ellen.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/07/24/integritas-hatosag-feljelentes-kazar-bolcsode-hadhazy/
|
2025-07-24 07:00:14
| true | null | null |
24.hu
|
Nem ítélte el Bukarestet, hanem jóváhagyta június végén a román hatóságok és törvényszékek eljárását az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) abban a perben, amelyet a korábbi Kolozs megyei rendőrfőnök Strasbourgban indított a hazája ellen. A strasbourgi bírósághoz azért fordult Ioan Pacurar, mert a román állam 57 ezer euró értékben vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. Pacurar ugyanis nem tudta igazolni a különbséget a korábbi vagyonnyilatkozata és a tényleges vagyona között. Márpedig Romániában az a szabály érvényes az ottani Nemzeti Integritási Ügynökség (ANI) vagyonosodási eljárása során, hogy nem a hatóságnak, hanem az általa vizsgált személynek, köztisztviselőnek kell bizonyítania a vagyona eredetét, azaz a bizonyítási kötelezettség (ami általában az államot terheli) az ilyen eljárásokban megfordul.Mindezek nyomán a különböző romániai bíróságok Pacurart előbb 250 ezer eurós vagyonelkobzásra ítélték, majd az összeget 57 ezer euróra csökkentették, de a rendőrtiszt még ezt is sérelmezte - ezért fordult az EJEB-hez.A strasbourgi bíróság azonban az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikkét alapul vevő döntésekor a Pacurar elleni romániai procedúráról nem állapította meg azt, hogy megsértette volna a felperes tisztességes eljáráshoz való jogát. Sőt, nemcsak a konkrét eljárás nem sérti az emberi jogokat, de maga az irányadó román jogalkotás is jogszerűen rendelkezett a tulajdonjog korlátozásáról, azaz jelen esetben a vagyonelkobzásról.Mindezek után felvetődik a kérdés, hogyha a strasbourgi bíróság nem minősítette jogsértőnek a román főrendőr vagyonelkobzását, akkor mostantól kezdve ez a precedens értékű ügy hatással lehet-e más országokra is? Azaz: ha a valóságos vagyon és a vagyonnyilatkozatok összevetéséből különbség adódik, akkor mostantól más országokban is megfordul-e a bizonyítási kötelezettség, azaz a jövőben nem az államnak, hanem a vizsgálat alá vont személynek kell igazolnia a vagyongyarapodás eredetét?Lattmann Tamás nemzetközi jogász ezzel kapcsolatban a 24.hu-nak elmondta: valóban precedens értékű a bírósági döntés, de nem abban az értelemben, hogy ezentúl minden országban a román jogalkotást kéne átvenni, és el kellene rendelni máshol is a fordított bizonyítási kényszert. Az, hogy ezt a jogalkotást nem kifogásolta a strasbourgi bíróság, inkább abból a szempontból jelentős Magyarországra nézve, hogy, amennyiben a korrupcióellenes küzdelmet egy ország komolyan veszi, és a különböző nemzetközi emberi és polgári jogi egyezményi előírásokat betartva jogszerűen jár el egy korrupcióval gyanúsított személy ellen, akkorakár a tulajdon is korlátozható, így végső esetben akár a vagyonelkobzás is igazolt lehet.Lattmann hangsúlyozta, hogy a konkrét vagyonosodási vizsgálatok és az azokra vonatkozó jogi előírások országonként különbözők lehetnek. Egyes hivatásrendekre – mondjuk a román rendőrség tagjaira – pedig az országon belül is specifikus szabályok lehetnek érvényben, amelyek eltérhetnek például a tűzoltók vagy a mentőorvosok szabályozásától.Lattmann elmondta, hogy neki is kellett vagyonnyilatkozatot tennie például akkor, amikor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szenátusába beválasztották az oktató kollégái, ebben tehát semmiféle különleges dolog nincs, azt fejezi ki mindez, hogy a szenátusi tagokkal szemben, az ő vagyoni helyzetükkel kapcsolatban magasabb szintűek a társadalmi elvárások. Így, ha például nem tartotta volna be a vagyonbevallási szabályokat, az a megbízatása megszűnéséhez is vezethetett volna.A strasbourgi bíróság ilyenkor viszont nemcsak az egyedi szabályokat vizsgálja, hanem azt is, hogy ezek a szabályok mennyire illeszkednek az adott ország teljes jogrendszerébe. Így például a vagyonosodási vizsgálatoknál nem a konkrét megoldások önmagukban érdekesek az Emberi Jogok Európai Bírósága számára, hanem az, hogy ezek a megoldások mennyire jogszerűek, vagyis a román rendőrfőnök esetében nem kivételes szabályozás alapján történt-e a vagyonelkobzás. Kiderült, hogy nem erről van szó, ráadásul a bírósági procedúra során a tisztességes eljáráshoz való jogát sem sértették meg Ioan Pacurarnak.Konkrétan az történt, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 2025. június 24-én a Pacurar kontra Románia ügyben egyhangúlag úgy határozott, hogy nem sértették meg az Emberi jogok európai egyezményének 6. cikkének (tisztességes eljáráshoz való jog) 1. bekezdését, illetve az 1. kiegészítő jegyzőkönyv 1. cikkét (tulajdonvédelem) esetében is ugyanez volt a bírói testület álláspontja.Az EJEB úgy ítélte meg, hogy Ioan Pacurarnak bőségesen volt lehetősége részt venni az elkobzási eljárásban, mind írásban, mind szóban egy általa választott ügyvéd képviselte, az eljárás pedig nem volt önkényes.Továbbá a vagyon jogszerű megszerzésére vonatkozó bizonyítási teher román bíróságok általi megfordítása jogszerűnek tekinthető.A strasbourgi bíróság azt is megállapította, hogyaz elkobzási intézkedés arányos volt, mivel az elkobzás végrehajtásának alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések megfelelő biztosítékokat tartalmaztak, és Románia a közszolgálatban a korrupció elleni küzdelemben a mérlegelési jogkörének keretein belül járt el.Egyedi, eltérő szabályok tehát mindenütt érvényesülhetnek, de ezek a konkrét jogszabályok nem általánosan kötelezők az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez (EJEE) csatlakozott összes állam számára. A strasbourgi bíróság nem egy európai uniós szervezet, hanem az EJEE-hez csatlakozott államokban őrködik az emberi és polgári jogok betartása felett.Magyarországon két aktuális politikai kérdés miatt is érdekes lehet a román rendőrfőnök vagyonelkobzásáról és vagyonnyilatkozatáról szóló strasbourgi ítélet.Egyrészt a Fidesz megszavazta a magyar parlamentben, hogy az Európai Parlament (EP) képviselőire szigorú vagyonnyilatkozat-tételi szabályok vonatkozzanak. E szabályok megsértése pedig különböző szankciókkal, akár a mandátumuk visszavonásával, megszűnésével is járhatnak.Lattmann szerint, ha emiatt jogorvoslatra lenne szüksége például Magyar Péternek vagy bármely másik ellenzéki EP-képviselőnek, akkor esetükben nem az Európa Tanács alá tartozó strasbourgi bírósághoz kéne elsőként fordulniuk (bár ez sem lenne kizárt). Lattmann jogi álláspontja szerint ugyanis Magyarország egyáltalán nem is rendelkezhet az EP-képviselőinek a mandátumáról, tehát az egész törvény valószínűleg ütközik az uniós szabályokkal. Ezért álláspontja szerint praktikusabb Luxemburghoz, az EU Bíróságához fordulni, amely kimondhatja ennek a fideszes jogszabálynak az uniós joggal való összeférhetetlenségét. Sőt, a luxemburgi testület akár azonnali hatállyal is intézkedhet. Azaz egy, a Nemzeti Választási Bizottság által esetlegesen meghozott, az EP-mandátum megszűnését kimondó határozat elleni magyarországi bírósági eljárás során egy úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárásban még a végleges magyarországi ítélet megszületése előtt is beavatkozhat a luxemburgi bíróság. Ilyenkor az esetleges jogsértések megszüntetése érdekében kimondhatja, hogy a magyar jogszabály sérti az uniós jogot.A luxemburgi bírói testület az európai uniós alapító szerződéseit veszi alapul a döntéseihez, Strasbourgban viszont az emberi jogi egyezmények azok az alapvető dokumentumok, amelyek alapján ítélkeznek.Lattmann szerint a román rendőrfőnök és a Tisza Párt esetleges jogsérelmei már csak azért sem hasonlíthatók össze, mert a román eset egy konkrét hivatásrendet érintő szabály jogszerűségéről, arányosságáról, fokozatosságáról, illetve a Pacurar elleni eljárás tisztességességéről szóltak.A Tisza Pártot sújtó esetleges jövőbeli szankciók, a mandátumtól való hipotetikus, feltételezett megfosztás viszont politikai természetű ügy, így egészen más megítélés alá esik. Ugyanakkor nem kizárt, hogy hosszú évek múlva, amikor már minden jogi fórumot megjárt a hipotetikus ügy, esetleg Strasbourgban is születhetne egy ítélet a feltételezett mandátummegvonásokról, de nyilvánvaló, hogy a magyar állam által kivetett esetleges ilyen szankciók a 2026-os választások idején lehetnek relevánsak, nem pedig hosszú évek múlva, amikor már hiába dönt a strasbourgi bíróság.Egy másik, szintén Magyar Péter kapcsán felvetődött ügyben sem illetékes alapesetben a strasbourgi bíróság Lattmann szerint. A vagyonvisszavételi hivatalt ígérő tiszás pártelnök ötletét ugyanis nem az emberi jogi bíróság hivatott megítélni – legalábbis elvileg.Azt a hazai bíróságok dolga lesz eldönteni, hogy visszavesznek-e vagyonokat a korrupció elleni esetleges jövőbeni eljárások nyomán. Strasbourg abban az esetben lehet végső jogi fórum ilyen ügyekben, ha kiderülne, hogy a vagyonvisszavételt rendszerszintű jogsértések közepette hajtják végre.Azaz a magyar jogrendszerrel és az alapvető emberi és polgári jogokkal ellentétes módon zajlana ez a folyamat egy esetleges Tisza párti kormány idején. Akkor kerülhetnek tehát eséllyel Strasbourg elé a jövőbeni vagyonvisszavételi ügyek, ha kiderülne, hogy politikai bunkósbotként használná egy későbbi kormány ezeket a hivatalokat és jogintézményeket, azaz rendszerszintű jogsértés történne – mondta lapunknak Lattmann Tamás.A nemzetközi jogász szerint arról van szó, hogy a tulajdonhoz való jog alapvető polgári jog. Korlátozni tehát csak jogszerűen, arányosan és fokozatosan lehet – a meglévő jogrendszerhez igazodva. Itt az eljárások jogszerűségén van a hangsúly, azon, hogy ne egyedi eseteket kiemelve történjenek intézkedések – tette hozzá.Mi a különbség a strasbourgi és a luxemburgi bíróság között?Az 1950-ben megkötött Emberi jogok európai egyezményének 6. cikke leszögezi: „Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és észszerű időn belül tárgyalja és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában” – olvasható az Európa Tanács (ET) kiadványában. Az 1950-ben kötött egyezmény betartásán az ET-hez tartozó strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) őrködik. Az ET nem az Európai Unió testülete, és nem keverendő össze az unió legfőbb döntéshozó testületével, az Európai Tanáccsal. A strasbourgi bíróság azért hozhat Magyarország számára is releváns döntéseket, mert nemcsak az uniónak, hanem az Európai Tanácsnak is a tagjai vagyunk. Magyarország ugyanis a rendszerváltó államok közül elsőként csatlakozott az Emberi jogok európai egyezményéhez, melynek kihirdetéséről a magyar országgyűlés 1993-ban törvényt is hozott. Tehát itthon több mint harminc éve hatályos ez a nemzetközi jogi – ugyanakkor nem uniós – szabályozás. Az EJEB 46 országban illetékes, míg az EU bírósága Luxemburgban az unió 27 tagállamára, valamint magára az unióra vonatkozó döntéseket hozhat.
|
Strasbourgi precedens ítélet: a vizsgált személynek kell bizonyítania, honnan van a vagyona
|
Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint a precedens jellegű ítélet nem írja felül a hazai jogszabályokat, viszont meghatározhatja azok alkalmazási feltételeit. A "fordított bizonyítási teher" azonban megmarad román sajátosságnak.
| null | 1 |
https://24.hu/kulfold/2025/07/24/precedens-erteku-strasbourgi-itelet-roman-rendor-vagyonelkobzas-forditott-bizonyitas-lattmann-tamas/
|
2025-07-24 06:00:14
| true | null | null |
24.hu
|
Szakmai tanulmány elkészítése címén 15 millió forintos szerződést kötött a Magyar Turisztikai Ügynökség egy céggel, melynek az idén január óta Hévíz volt fideszes polgármestere a vezetője - tudta meg a 24.hu.Férj, 5 gyermek édesapja, nagyapa, patrióta, hévízi, keresztyén, konzervatív, kálvinista, harcos hazafi, Hévíz polgármestere 2010-től 2024-ig, Zala vármegyei képviselő, a Fidesz hévízi elnöke - így mutatja be magát hivatalos Facebook oldalán Papp Gábor, aki egy dologgal biztosan bővítheti a felsorolást. Január óta ugyanis már cégvezető is. Ráadásul annak a Projekt Dominus Kft.-nek a vezetője, amely nemrég 15 milliós szerződést kötött a Magyar Turisztikai Ügynökséggel (MTÜ)szakmai tanulmány elkészítésére. A szerződés érvényességének kezdete az MTÜ közérdekű dokumentuma szerint 2025. április 24-e, a vége pedig 2025. szeptember 30., így a 15 milliós tanulmány elkészítésére nagyjából 5 hónapja van a vállalkozásnak.A kft.-t még 2012-ben alapították, és egészen az idén januárig Dömötör Károly volt az ügyvezetője. Az év elején viszont Papp Gábor, Hévíz volt polgármestere, a Fidesz városi elnöke vette át a vezető pozíciót. A cégnek egyébként nem volt valami sikeres éve tavaly, árbevétele mindössze 1 millió forint volt, miközben közel 10 milliós mínuszt ért el.Nem az én cégem, csak ügyvezető vagyok. Ha jól tudom, akkor egy pályázat volt kiírva, és ezen a pályázaton nyerte el a cég ezt a feladatot. Ha jól emlékszem egyfajta turisztikai anyagok elkészítésére– mondta Papp, hozzátéve, hogy Hévízzel, egészséggel és a gyógyturizmussal kapcsolatos a szerződés. Miután nem találtunk ilyen pályázatot, a volt polgármestert később arra kértük, küldje el nekünk annak pontos címét, illetve hogy mikor nyerték el a támogatást.Választ végül a Magyar Turisztikai Ügynökségtől kaptunk. Az MTÜ reakciójából az derült ki, hogy ez nem egy nyílt pályázat volt.Kiderült, hogy az állami ügynökség kért be ajánlatokat, de dátumokat erről nem közöltek.„A Magyar Turisztikai Ügynökség «A gyógyturizmus szerepe és fejlődési lehetőségei, finanszírozási modellje Magyarországon – Hévíz fókusszal című tanulmány elkészítése» tárgyban versenyeztetési eljárást folytatott le, melyben – az átláthatóság feltételeinek teljes mértékben megfelelve – három gazdasági szereplőtől kért be árajánlatot. A legalacsonyabb árat tartalmazó ajánlatot a Projekt Dominus Kft. nyújtotta be, mely társaság minden egyéb feltételnek megfelelt, így vele kötött az MTÜ vállalkozói szerződést” – írták kérdésünkre.Az MTÜ-t kérdeztük arról is, hogy szerepet játszott-e a döntésükben az a tény, hogy a cég vezetője idén január óta Papp Gábor volt hévízi polgármester, a Fidesz hévízi elnöke, de erre már nem kaptunk választ.Papp tavaly februárban jelentette be, hogy nem indul újra a 2024-es áprilisi önkormányzati választáson a polgármesteri címért. Döntését azzal indokolta, hogyaz elmúlt években emberfeletti munkát kellett végeznie azért, hogy Hévíz talpon maradjon,és ez minden kétséget kizáróan sikerült”. Majd azzal folytatta, hogy a városnak szüksége van az új energiákra és a megújulásra, és hogy bízik abban, hogy Hévíz a megújulás útjára léphet.A megújulást a független Naszádos Péter hozhatja meg a településnek, de nem lesz könnyű dolga. A Tófürdő központi épületét ugyanis júniusban be kellett zárni, annak rossz statikai állapota miatt.A polgármester kérdésünkre elmondta, hogy Hévíz egyedülálló, és ennek a tónak a fejlesztése nemcsak Hévíznek és a térségnek fontos, hanem az egész országnak.A világon egy ilyen van még, Új-Zélandon, de abban nem lehet fürdeni, olyan forró. Ez egy nagyon fontos téma. Ha Hévíz nem fejlődik, akkor arra egész Magyarország, sőt egész Európa felfigyel. Az nem kérdés, hogy 21. századivá kell tenni a fürdőt és a kórházat is– mondta a polgármester, aki beszélt egy kormányhatározatról is, amely két részből áll. Egyik része egy 380 milliós gyorssegély arra a feladatra, hogy rosszabb időben is lehessen fürödni a tóban. A kormányhatározat harmadik pontja pedig kimondja, hogy három minisztériumnak el kell készítenie egy koncepciót a nagy, 30-40 milliárdos fejlesztési projektre. Mivel 2013 óta nincs tulajdona a városnak a fürdőben, ezért tárgyalási jogkörrel ezekre a megbeszélésekre meghívják Hévíz város önkormányzatát is. Ez is egy előrelépés – tette hozzá.A határozat egyébként a Tófürdőt és a kórházat egyben kezeli, ezt is fontosnak nevezte Naszádos Péter, aki annyit még megjegyzett, hogy az önkormányzat a tó körül, a saját ingatlanjait rendbe tette az elmúlt 9 hónapban, és most hétvégén adták át a tó közelében fekvő új közösségi teret.
|
A Fidesz hévizi elnöke januárban cégvezető lett, áprilistól már munkát is kaptak a Magyar Turisztikai Ügynökségtől
|
Az MTÜ lapunknak küldött válaszából kiderült, hogy nem nyílt pályázaton, de "az átláthatóság feltételeinek teljes mértékben megfelelve" választották ki a volt politikus vezette társaságot.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/07/22/fidesz-heviz-papp-gabor-magyar-turisztikai-ugynokseg-szerzodes/
|
2025-07-22 06:45:34
| true | null | null |
24.hu
|
Adósi vagyon hiányában a Fővárosi Törvényszék a Top Hygine Kft. ügyében a felszámolási eljárást egyszerűsített módon megszüntette. A jogszerűen benyújtott és elbírált pályázattal kapcsolatban a minisztériumban nem került sor belső vizsgálat lefolytatására.Ezt a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium közölte a 24.hu megkeresésére azután, hogy biztossá vált, egyetlen forint sem fog megtérülni abból a 288 millió forint vissza nem térítendő támogatásból, ami néhány éve különös körülmények közt landolt az elmúlt évek egyik legnagyobb számlagyárában.A Top Hygiene Kft.-ről lapunk írta meg, hogy nem sokkal azután került felszámolási eljárás alá, hogy az említett, több mint negyedmilliárd forint közpénzt elnyerte a külügyminisztérium pályázatán. Ezt a tárca a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai ellentételezésére írta ki versenyképesség-növelés céljából.A társaság már a pályáztatás során gyanús lehetett volna a minisztériumnak. Például azért, merta cég a pályázat benyújtása idején papíron 174 főt foglalkoztatott, ám egy zuglói családi ház alagsorába volt bejegyezve. Továbbá a társaság már a támogatói döntés meghozatala idején megsértette a pályázati kiírás feltételeit.A külügy kikötései közt szerepelt ugyanis, hogy a pályázóknak meg kellett tartaniuk a pályázat előtti egy év foglalkoztatotti átlag létszámát a beruházás befejezéséig. A Top Hygiene Kft. a pályázata benyújtásakor – 2020 novemberében – papíron 174 embert foglalkoztatott, ám a támogatói döntés meghozatalakor – 2021 februárjában – már csak kilenc dolgozója volt.Tehát néhány hónap leforgása alatt kirúgta az alkalmazottai több mint 90 százalékát, majd felvette a 288 millió forint támogatást.A pályázatot a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zrt. bonyolította a tulajdonosi jogokat gyakorló külügyminisztérium nevében. Az ügynökségnek a pályázati kiírás szerint a támogatói okirat aláírását követően 60 nap állt volna rendelkezésre, hogy átutalja a támogatási összeget. De mint megírtuk, a Top Hygiene Kft. esetében a HIPAa támogatás elnyerése után 7 nappal már át is utalta a teljes összeget.Ezután pedig pár hónappal a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága zár alá vételt rendelt el a társaságnál. Majd végrehajtás, és végül felszámolási eljárás indult. A külügyminisztérium utóbbi eljárásban jelentette be, hogy kamatokkal együtt 293 millió forintot követel vissza a cégtől, egyben visszavonta a támogatói okiratot. Ugyanakkor már a Szijjártó Péter által személyesen aláírt levél keltezésekor lehetett sejteni, hogy a kár megtérülése igencsak kétséges.Mindezek fényében érdeklődtünk a minisztériumnál, hogy indult-e belső vizsgálat a történtek miatt, ám a tárca válasza alapján se vizsgálat, se felelős nincs az ügyben, és szerintük minden szabályosan zajlott.A cégnél a bűnügyi zárat a NAV egy 2019 óta zajló nyomozás keretében rendelte el, kiderült ugyanis, hogy a társaság része volt egy számlagyár-hálózatnak, amelyre a hatóságok 2021 nyarán csaptak le nyolcvan helyszínen. A gyanú szerint a több mint harminc cégből álló csoport 19 milliárd forint áfáját tüntette el takarításról és informatikai szolgáltatásról kiállított fiktív számlákkal. A nagyszabású akcióban a költségvetést ért kár megtérülésére a NAV összesen 3,2 milliárd forint értékben zárolt bankszámlákat, ingatlanokat, továbbá nagy értékű gépkocsikat, részvényeket és készpénzt is lefoglalt.Kiderült, hogy a hatóságok vizsgálata érintette a többi között a T-Systems Magyarország Zrt., a Vodafone-t megvásárló kormányközeli 4iG Nyrt., az Antenna Hungária Zrt. és a BKV informatikai szolgáltatójaként elhíresült Sys IT Services Kft. központját is. A letartóztatásban tartott gyanúsítottak többsége e cég körül mozgott. Itt kapcsolódott az ügyhöz a börtönviselt és ragadványnevén „Nagymesterként” ismertté vált F. Zsolt is, aki összeforrt a számlagyár ügye. Ő korábban az Axel Springernél, majd a BKV-nál, végül – a tettek elkövetése idején – a CBA-nál volt informatikai vezető. A BKV vezetőjét, Bolla Tibort, épp az F. Zsolttal való szoros viszonya miatt mentette föl posztjáról nemrég Karácsony Gergely főpolgármester a 444.hu feltárása nyomán. A lap azt is megírta, hogy F. Zsolt mögött egy nála jóval nagyobb mester, az Orbán-rendszer egyik titokzatos és rejtőzködő háttérembere, Tombor András áll.Ugyanakkor a bűnügy politikai vetületei közül szinte kizárólag csak az ellenzéki szálakkal foglalkoztak a hatóságok. F. Zsolt vádalku keretében több MSZP-s politikust is feldobott, akiket állítása szerint különféle üzletek kapcsán kent meg. Vallomása alapján vádolták meg a volt MSZP-s zuglói polgármestert, Horváth Csabát, valamint Tóth Csaba volt zuglói szocialista országgyűlési képviselőt, aki a vád szerint 280 millió forint kenőpénzt vett át. Mindkettőjüket a számlagyártól független – de azzal személyi és céges átfedéseket mutató – zuglói fizetős parkolási rendszerrel kapcsolatos visszaélések miatt állították bíróság elé.Ugyanehhez az ügyhöz kapcsolódóan költségvetési csalás miatt 250 millió forintos pénzbírságot kapott Jellninek Dániel, a hetedik leggazdagabb magyar vállalkozó, aki a bíróságon teljeskörűen beismerte a terhére rótt bűncselekményt.
|
Végleg odaveszett 288 millió forint közpénz, amit Szijjártóék utaltak át az elmúlt évek legnagyobb számlagyárának
|
Biztossá vált, hogy egyetlen forint sem fog megtérülni abból a több mint negyedmilliárd forint vissza nem térítendő támogatásból, ami néhány éve az elmúlt évek egyik legnagyobb számlagyárában landolt. A külügyminisztériumban nem indult vizsgálat, és felelős sincs.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/07/22/szijjarto-peter-kulugyminiszterium-tamogatas-szamlagyar-top-hygiene-felszamolas-vagyon-vizsgalat-felelos-nagymester/
|
2025-07-22 06:00:50
| true | null | null |
24.hu
|
A független képviselő arról kérdezte a legfőbb ügyészt, indult-e hivatalból eljárás a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvánnyal szemben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által feltárt szabálytalanságok miatt. Hadházy Ákos felidézte, hogy az Alapítványt az Orbán-kormány alapította 2019-ben, fő feladata a rákellenes nemzetközi összefogás koordinálása, ehhez 1,95 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott. Az ÁSZ 2021-2023 közötti időszakot vizsgálta, és súlyos szabálytalanságokat tárt fel:Az állami támogatások felhasználását az eredeti számlák, bizonylatok és egyéb okiratok nem igazolták megfelelően, így nem volt visszakövethető, hogy azokat mely támogatás terhére használták fel.A székház felújításának tervezési költségeihez nem tudtak számlát felmutatni.Az Alapítvány állami támogatásból ismeretlen értékű tárgyi eszközöket szerzett be, amelyekre nem lett volna jogosult.A 2022-es és 2023-as pénzügyi beszámolók nem készültek el időben, illetve nem feleltek meg a jogszabályi előírásoknak, és a kuratórium sem hagyta jóvá azokat.A könyvvezetés nem volt jogszabályszerű, a támogatásokat nem mutatták ki kötelezettségként, illetve a követeléseket sem.A felügyelőbizottság 2023 első felében elnök nélkül működött.Az alapítvány nem különítette el az államtól kapott közcélú és működési támogatásokat, így utólag nem állapítható meg, hogy a támogatásokat a civil törvény szerinti célokra költötték-e el.Egyes számlák, bizonylatok nem tartalmazták, hogy mely támogatás terhére számolták el azokat.Számla nélküli elszámolás is történt, illetve az alapítvány által alapított akadémia nevére kiállított számlákat az alapítvány fizette ki.A 2022-es és 2023-as pénzügyi beszámolók nem a törvényben előírt tartalommal készültek el, és nem is hagyta jóvá az alapítvány kuratóriuma, felügyelőbizottsági jelentés sem készült.Az alapítvány könyvvezetése sem felelt meg a jogszabályoknak a vizsgált időszakban.Hadházy Ákos idézte a Népszava és a Telex cikkeit, amelyek kiemelték, hogy az ÁSZ korábban hasonló vagy enyhébb szabálytalanságoknál más szervezeteknél büntetőfeljelentést tett, szankciókat helyezett kilátásba. Az alapítvány felügyeletét a kormányban Kásler Miklóstól 2022-ben Pintér Sándor vette át. A Népszava külön kitért rá: nem tudni, hogy a számvevők óvatossága a kuratóriumot felügyelő belügyminiszter, illetve az elnöki posztot tavaly óta betöltő exminiszter személyének szól-e, (Kásler Miklós ugyanis tavaly átvette a kuratórium vezetését).A lap megkeresésére a Belügyminisztérium (BM) az ÁSZ-jelentésből azt emelte ki, hogy "a támogatások terhére teljesített, ellenőrzött kifizetések jogcímei a támogatói okiratokban foglaltaknak megfeleltek", amit úgy fordítottak le, hogy "a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvány nem lopott, nem csalt, nem hazudott, a kapott állami támogatás felhasználása célhoz kötötten történt". Azt is írták: az ÁSZ jelentést követően elrendelt könyvvizsgálói átvilágítás javaslatai alapján a feltárt hiányosságokat megszüntették, meghozták a szükséges szervezeti, szakmai és humánpolitikai intézkedéseket azért, hogy a jövőben hasonló működési problémák ne forduljanak elő.Mivel az ügyészségnek, független közvádlóként kötelessége fellépni minden jogsértő cselekménnyel szemben, Hadházy Ákos arról kérdezte a legfőbb ügyészt: a feltárt szabálytalanságok alapján az ügyészség vizsgálta-e az alábbi bűncselekmények (költségvetési csalás, hűtlen kezelés, számviteli rend megsértése), gyanúját a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvány esetében.Indult-e hivatalból vagy bejelentés alapján eljárás az alapítvánnyal szemben?Amennyiben nem indult eljárás, mi indokolta ennek elmaradását, figyelembe véve, hogy más szervezetek esetében hasonló szabálytalanságok komoly retorzióval jártak?Történt-e bármilyen felelősségre vonás az Alapítvány vezetői vagy felügyelői részéről?Milyen lépéseket kíván tenni a Legfőbb Ügyészség annak érdekében, hogy hasonló esetekben a jogszabályok betartása és az állami támogatások átlátható felhasználása biztosított legyen?
|
Fordulat a Kásler-féle rákellenes alapítványnál
|
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által feltárt szabálytalanságok miatt ismét feljelentés lett Hadházy Ákos kérdéséből.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/07/21/asz-vizsgalat-feljelentes-nav-kozep-es-kelet-europai-onkologiai-akademia-alapitvany/
|
2025-07-21 11:25:21
| true | null | null |
24.hu
|
Bírósághoz fordul a Transparency International Magyarország a hazai hadiipar ékköveit jelentő cégek privatizációja miatt. A jogvédő szervezet az állami N7 Holding Zrt. ellen kezdeményez peres eljárást, miután hiába kérte ki annak az előzetes megállapodásnak a kiadását, amit a 4iG űrkutatási cégével hoztak tető alá.A dokumentum kiadását az N7 és a hadiipart eddig felügyelő Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is megtagadta. Az adatkérést mindkét helyen üzleti titokra és a döntés előkészítést szolgáló adatokra hivatkozva utasították vissza.Nagy Márton tárcája egy hónapja jelentette be, hogy új védelmi ipari holdingvállalatot hoznak létre, amelybe kilenc, eddig állami fennhatóság alatt működő cég kerül át. A 4iG csoport pedig egy 74,5-82,8 milliárd forint becsült értékű tranzakcióval megveszi az egész konglomerátumot. A privatizált cégcsomagba egyebek mellett beletartozik a német licencű Lynx KF-41 gyalogsági harcjármű gyártásával foglalkozó a Rheinmetall Hungary Zrt. is.A Transparency szerint a bejelentésekben nem volt nyoma annak, hogy versenyeztetésre vagy közbeszerzésre sor került volna sor, holott a törvény egyértelműen fogalmaz: 25 millió forintot meghaladó értékű nemzeti vagyont csak versenyeztetéssel lehet értékesíteni.Egyből arra gyanakodtunk, hogy ezúttal is olyan trükkel van dolgunk, mint azoknál a korábbi alkalmaknál, amikor a 4iG-t több százmilliárdnyi adófizetői pénzből erősítették meg. Nevezetesen az Antenna Hungária és a Vodafone állami tulajdonból, illetve állami segédlettel történő átvételére gondoltunkmondta a 24.hu-nak, Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi vezetője.A szervezet adatigénylést küldött az NGM-nek és az N7 Holdingnak. A már említett előzetes megállapodás mellett arra is rákérdeztek, hogy milyen jogszabályi felhatalmazás alapján tekintettek el a versenyeztetéstől, ami a nemzeti vagyonról szóló törvény értelmében kötelező lenne.Az elutasító válaszban nem az volt a meglepő, hogy megtagadták a megállapodás átadását, hanem az, hogy vitatták a nemzeti vagyonról szóló törvény alkalmazására vonatkozó kötelezettséget. A kormány és az állami N7 Holding szerint bár maga az N7 Holding az állami vagyon része, de az általa kezelt társasági portfolió, vagyis az irányítása alá tartozó állami cégek már nem tartoznak a nemzeti vagyon körébe– közölte Ligeti, aki szerint ez az „elvesztette állami vagyon jellegét” érvelés teljességgel ellentétes a nemzeti vagyonról szóló törvénnyel, amely egyértelműen fogalmaz: a nemzeti vagyonba tartozik minden, az államot megillető társasági részesedés. Vagyis függetlenül attól, hogy az állam közvetlenül, vagy valamelyik cégén keresztül gyakorolja a tulajdonosi jogokat, az állami cégek a nemzeti vagyon körébe tartoznak.A kormány és az N7 Holding érveléséből két dolog következik: vagy elhatározták, hogy akár törvénysértés árán is átverik a készülő bizniszt, vagy úgy vélik, hogy az eladásra szánt hadiipari konglomerátum értéke nem éri el a 25 millió forintot– tette hozzá a TI Magyarország vezetője.A Jászai Gellért nevével fémjelzett 4iG-csoport június 11-én adott ki közleményét az ügyletről, amelyben többek között azt írta, hogy két lépésben bonyolítják le. Először az N7 Holding N7 Defence Zrt. néven alapít új vállalatot, amelybe apportálja az érintett védelmi ipari leányvállalataiban lévő tulajdonrészét. A második lépés az lesz, hogy a cégben „adásvétel útján” 75 százalék +1 szavazat arányú többségi tulajdont szerez a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. (4iG SDT), míg az N7 Holdingnak 25 százalék -1 szavazat részesedése marad.Az új holdingban egyesítik például az aknavető- és lőszergyártást, a gyulai Airbus helikopterkomponens-gyártó céget, és a kézilőfegyvereket, gépkarabélyokat gyártó cégeket, míg a kritikus infrastruktúra – gyárak, berendezések, ingatlanok – állami tulajdonban maradnak.Az érintett cégek:az AeroplexKft. repülőgép-javító,az Airbus Helicopters Hungary Kft. helikopterkomponens-gyártó,a Rheinmetall Hungary Munitions Zrt. várpalotai lőszergyár,a Rheinmetal Hungary Zrt. – amely a Lynx KF41 gyalogsági harcjárművek fejlesztését és gyártását végzi –,a Hirtenberger Kft. és leányvállalatai (aknavető- és lőszergyártás),a SATYPS PSP Hungary Zrt. speciális felületkezelő,a Dynamics Nobel Defence Zrt. – ide tartozik az RGW 110 típusú vállról indítható páncéltörő gránátvetők csöveinek gyártása, valamint komplex fegyverrendszerek fejlesztése és gyártása –,az Arzenál Fegyvergyár Zrt. (kézilőfegyver és hadiipari alkatrészek gyártása),illetve a Colt CZ Hungary Zrt. (kézifegyverek, például a CZ BREN2 gépkarabélyok gyártása).
|
Nagy hadiipari privatizáció: az eltitkolt részletek miatt perre megy az állami holdinggal a Transparency International
|
Egy hónapja jelentették be, hogy a Nagy Márton alá tartozó hadiipari cégek közül 9-et eladnak a 4iG űrkutatási cégének.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/07/16/per-hadiipar-privatizacio-n7-allami-holding-4ig-transparency-international/
|
2025-07-16 09:02:43
| true | null | null |
24.hu
|
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentéséből kiderült, hogy a HM EI Zrt. vásárolta a szóban forgó ingatlant (235 millió forintért), és a cég hajtott végre az ingatlanon saját forrásból beruházásokat (652,5 millió forintért), továbbá a volt vezérkari főnök és felesége igényei alapján a HM EI Zrt. további bruttó 132,2 millió forintért vásárolt ingóságokat.Ám arra nem tér ki a Kehi-jelentés, hogy ezeket a beszerzéseket ki engedélyezte.A cégnek az ügylet idején hatályos, a cégbíróság adatbázisában föllelhető alapszabályából az olvasható ki, hogy ilyen horderejű ügy esetében nem a HM EI Zrt. igazgatósága, hanem a tulajdonos (a dokumentum megfogalmazása szerint a részvényes), azaz a Honvédelmi Minisztérium dönt.A tulajdonosi jogok gyakorlója az ingatlanfelújítás idején Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter volt, ő maga írta alá ebbéli minőségében a cég 2022-es beszámolóját elfogadó határozatot 2023 májusában. (A 2022 márciusában történt ingatlanvásárlásról még nem Szalay-Bobrovniczkyék döntöttek, mivel akkor még Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszterhez tartozott a HM EI Zrt., és 2022 júniusában került a cég a HM-hez).Az alapszabály szerint a tulajdonos (részvényes) kizárólagos hatáskörébe tartozik a cég beszerzési tervének jóváhagyása. Ha a vezérkari főnök szolgálati villájának felújítása esetleg nem szerepelt a beszerzési tervben, akkor csak a tulajdonosi jogok gyakorlója döntése, jóváhagyása esetén kerülhetett sor a beruházásra, mert a projekt elérte az alapszabályban meghatározott nettó 500 millió forintos értékhatárt.A döntése pedig parancs, erről az alapszabály is világosan fogalmaz: a tulajdonosi jogok gyakorlója a döntéséről három munkanapon belül köteles értesíteni az igazgatóságot, és a döntés a közléssel hatályossá válik. Az írásbeli utasításait pedig a vezető tisztségviselő köteles végrehajtani.Ruszin-Szendi szolgálati lakásának felújítása még a HM EI Zrt.-nek is nagy tétel volt: a cég összesen 932,7 millió forint értékben hajtott végre ingatlanfelújításokat 2022-ben, ennek több mint kétharmada – 652,5 millió forint – az akkori vezérkari főnökhöz kapcsolódott a cég beszámolója szerint.Kerestük a Honvédelmi Minisztériumot Ruszin-Szendi Romulusz szolgálati lakásával és a Kehi-jelentéssel kapcsolatban. Az alábbi kérdéseket tettük fel:Ki hagyta jóvá azt, hogy az ingatlanon több mint 650 millió forint értékben hajtsanak végre beruházásokat?Ki hagyta jóvá a luxustárgyak, drága bútorok (biliárdasztal, szauna, stb.) beszerzését? Hogyan zajlott a folyamat, a HM EI Zrt. vezetése kért-e jóváhagyást a tulajdonosi jogokat gyakorló Honvédelmi Minisztérium vezetésétől? Tudott-e az ügyről az akkori honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf?Volt-e olyan igény Ruszin-Szendi Romulusztól vagy feleségétől, amit visszautasítottak, és nem teljesítettek?Tesznek-e feljelentést a pazarló, indokolatlan beszerzések miatt?Mennyire kirívó Ruszin-Szendi Romulusz szolgálati lakása az elődjéhez vagy utódjához képest? Mennyit költöttek Korom Ferenc, illetve Böröndi Gábor vezérkari főnökök szolgálati lakásaira (vételár, felújítás, illetve berendezések)?Válasz azonban több nap elteltével sem érkezett a tárcától.Megkerestük kérdéseinkkel a HM EI Zrt.-t is, ahonnan szintén nem kaptunk válaszokat. Ezzel egyidőben közérdekű adatigényléssel fordultunk a céghezEddig honvédelmi, nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva titkolóztakMint említettük, Ruszin-Szendi Romulusz szolgálati lakását a HM EI Zrt. vásárolta meg, a beruházásokat és a beszerzéseket is ez a cég intézte. Ezekről azonban egyetlen szerződés sincs fenn a szervezet honlapján, ami csak azzal magyarázható, hogy a vezérkari főnök szolgálati ingatlanával kapcsolatos szerződéseket nemzetbiztonsági vagy honvédelmi érdekből nem hozták nyilvánosságra. Mivel azonban a Kehi-jelentés nyilvános lett, maga az ingatlan pedig használaton kívül van már több mint két éve, így nehezen állhat fent már bármilyen nemzetbiztonsági vagy honvédelmi indok a szerződések titkosságát illetően, ezért közérdekű adatigénylést küldtünk a HM EI Zrt.-nek, hogy adják ki az ingatlannal kapcsolatos valamennyi szerződést a vásárlástól az utolsó beszerzésig.Megkerestünk néhány korábbi vezetőt is, mondják el, hogyan működött az ő idejükben a szolgálati lakásokkal kapcsolatos rendszer.Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter saját bevallása szerint nagyon pontosan emlékszik a honvédségi szolgálati lakásokkal kapcsolatos eljárásokra, mivel ő maga hat évig járt bíróságra hasonló okok miatt. (Juhászt hűtlen kezeléssel vádolta meg az ügyészség, amiért engedélyezte a közigazgatási államtitkárának, hogy megvásárolhassa a szolgálati lakását, a bíróság azonban jogerősen felmentette a vádak alól.)A mi időnkben a minisztériumnak kellett minden ehhez hasonló beszerzést engedélyeznie. Tehát, amikor mi vásároltunk a vezérkari főnöknek lakást, minden az én tudtommal, beleegyezésemmel, jóváhagyásommal történt, és ez egyébként most sincs másképpen– vezette fel Juhász Ferenc a 24.hu-nak.„Ruszin-Szendi Romulusznak forrás, költségvetési pénz nem állt rendelkezésre, mindent a Honvédelmi Minisztérium és azon belül a közigazgatási államtitkárság határoz meg. Tehát az, hogy ezt vett meg azt vett – egyszerűen nem igaz. Ruszin-Szendi a rendszer része volt. Közvetlenül látta, hogy a minisztérium vezetői, mit csinálnak, mit lopnak, mit kapnak, hogyan élnek. És amikor a szolgálati lakást felajánlották neki, akkor ezt járandóságként foghatta föl. Semmiféle skrupulusa nem volt, mint, ahogy most sincs azzal kapcsolatosan, hogy kapja az állami juttatást. Egyszerűen azért, mert a rendszer része volt, és azoknak ez szerinte jár. Nem csinált törvénytelenséget, mert nem ő engedélyezte a saját lakásának a megvásárlását, nem ő volt az, aki aláírta a kiadásokról szóló papírost. Ez vagy a miniszter volt, vagy a közigazgatási államtitkár” – fejtette ki Juhász, aki szerint, ha Ruszin-Szendi nem ugrik ki a rendszerből, akkor a NER nem látna semmit etikátlant, törvénytelent vagy szabálytalant.Így akarták kifizetni az első katonát, így akarták megvenni a lojalitását, így akarták bevenni a brancsba, merthogy mi kaszinózunk, lopunk, neked meg adunk szolgálati lakást– vélekedett a volt honvédelmi miniszter.Beszéltünk egy másik volt minisztériumi vezetővel is, aki arra hívta fel a figyelmünket, hogy egy 2009-es, azóta többször módosított miniszteri rendelet szabályozza a szolgálati lakások kérdését, és ez vonatkozik mindenkire az egyszerű honvédtől a vezérkari főnökig. „Az én időmben vezető tiszteknek, tábornokoknak egy szobaszámmal nagyobb lakást kellett biztosítani dolgozószoba jelleggel, hogy otthon is tudjanak dolgozni, később azonban a vezetői lakások esetében eltörölték a szobaszám-korlátozásokat” – mondta az egykori vezető, aki azt kérte tőlünk, hogy ne írjuk le a nevét a cikkben.A berendezésre, ingóságokra vonatkozóan semmilyen jogszabályi rendelkezés nincs. A fürdőszoba, vécé, konyha fel volt szerelve, a beépített szekrények kivételével azonban a katonáknak kellett bebútorozniuk a szolgálati lakásukat– jegyezte meg. Elmondta, hogyan nézett ki a gyakorlatban egy szolgálati lakás átadása, ami teljesen eltért Ruszin-Szendi ingatlanának a kezelésétől. „Amikor a Honvédelmi Minisztériumban megvásároltak egy adott ingatlant, akkor egy tisztasági festést és egy nagytakarítást végeztek el. Ez volt a HM EI Zrt. feladata az átadáskor. De olyan egyedi igényekkel nem lehetett fellépni, hogy én szeretnék ezt is, meg szeretnék azt is az ingatlanba, legalábbis a normál katonatiszti-tábornoki világban ilyen nem volt. Egy dolgot tehettek, ha valami nem tetszett nekik, azt, hogy visszautasították az ingatlant” – jelentette ki.A volt vezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a vezérkari főnöknek csak a Magyar Honvédség tekintetében van szigorú alá-fölé rendeltsége, a Honvédelmi Minisztérium, illetőleg annak gazdálkodó szervei tekintetében semmilyen hatásköre nincs. „A HM EI Zrt. nem fog biliárdasztalt vásárolni vezérkari főnöki igényre négymillió forintért, ezt valakinek jóvá kellett hagynia a tulajdonos részéről. A HM EI Zrt. tulajdonosa pedig a Honvédelmi Minisztérium, amelynek képviseletében a honvédelmi miniszter vagy az általa kijelölt államtitkár jár el” – mondta a vezető, aki szerint minimum államtitkári szinten történhetett a Ruszin-Szendi Romulusz szolgálati villájával kapcsolatos beszerzések jóváhagyása, engedélyezése, vélhetően ezért sem tettek feljelentést az ügyben.A Transparency International jogi igazgatója is hasonlóképpen látja a helyzetet.„Ha valaki megsértette a rábízott vagyonnal való felelős gazdálkodás kötelezettségét, és ezzel vagyoni hátrányt idézett elő, tehát hogy legalább hanyag kezelést megvalósított, az nem az igénybe vevő, hanem a jóváhagyó volt” – jelentette ki Ligeti Miklós, aki nem igazán látja ebben a büntetőjogot, inkább csak a pazarló gazdálkodást. „Sokat költenek, pazarlóan gazdálkodnak, de nem úgy tűnik az egész, mintha annak tudatában tették volna mindezt, hogy ez kifejezetten tilos és a minisztérium által meghatározott költségkeretet meghaladta volna” – tette hozzá.Felhívtuk Ruszin-Szendi Romuluszt a szolgálati villájával kapcsolatosan, de nem kívánt semmit hozzátenni azon kívül, amit a Tisza Párt korábban közölt az üggyel kapcsolatosan. Ezek szerint a volt vezérkari főnök nem tudott a költségekről, nem látta az árakat, az árképzést, nem közölték vele, hogyan történik a beszerzés, az ingatlan és a megvásárolt ingóságok pedig továbbra is az állami cég tulajdonát képezik.
|
Szalay-Bobrovniczky is dönthetett Ruszin-Szendi luxusvillájáról
|
Az alapszabály szerint legalábbis csak a tulajdonosi jogok gyakorlója hozhatott olyan horderejű döntést, amelynek nyomán több mint egymilliárd forintot költöttek a volt vezérkari főnök szolgálati villájára.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/07/16/szalay-bobrovniczky-is-donthetett-ruszin-szendi-luxusvillajarol/
|
2025-07-16 06:00:11
| true | null | null |
24.hu
|
Napi Gázos luxi, elveszve New Yorkban...: Egy honfitársunk videója szerint tegnap Lőrinc és Andi abban a híres luxusszállóban szállt meg New Yorkban, ahol a Reszkessetek betörők 2. főszereplője, Kevin McCallister vett ki luxus lakosztályt- írja szerdai Facebook-posztjában Hadházy Ákos, aki egy általa meg nem nevezett magyar fotós által készített képeket is mellékelt a bejegyzéséhez.Hadházy felidézi, hogy a népszerű vígjátékban Kevin ebben a hotelben találkozott "a későbbi hazug, korrupt amerikai elnökkel, egy bizonyos Trumppal is. Azt nem tudom, hogy a neves magyar üzletember kivel találkozott".Éppen a filmet körülvevő rajongói tábor miatt a Plaza Hotel kifejezetten drága szálláshelynek számít, a független parlamenti képviselő szerint "napi 400 ezer forinttól 1,7 millióig terjednek a szobák árai".Hadházy nyilvános repülési adatokra hivatkozva azt írja, hogy a Mészáros-Várkonyi házaspár tagjai Ferihegyről "a saját luxus jettel (OE-LOT lajstrom) repültek New Yorkba", ezért azt feltételezi, hogy "nem a snassz 400 ezres szobát vették ki".Amúgy találtam egy friss cikket a New York Postban, ahol arra panaszkodik egy influenszer, hogy 500 dollár, azaz 200 ezer forint volt EGYETLEN FAGYIKEHELY. Igaz, pont olyan, amit Kevin is rendelt magának. A szálloda azzal magyarázta a dolgot, hogy a fagyi a legfrissebb alapanyagokból készült, és eredetileg csak 300 dollár, csak tartalmazza a szobába szállítást és a szervízdíjat is. Andi amúgy a minap azzal dicsekedett, hogy 200 millió értékben támogatnak náluk kérelmező családokat abban, hogy Balatonfüreden nyaralhassanak. És szerinte emiatt sokan fanyalogni fognak. Nos, most gyorsan elnyaralnak ők is ugyanennyit. Én nem fanyalgok, csak azt mondom, hogy Andi, menj a p.csába- zárja a posztját Hadházy.
|
Hadházy fotót posztolt a New York-i luxushotelben felbukkanó Mészáros Lőrincről és Várkonyi Andreáról
|
A független képviselő azt üzente Várkonyinak: "Én nem fanyalgok, csak azt mondom, hogy Andi, menj a p.csába."
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/07/02/hadhazy-akos-fotot-posztolt-new-york-plaza-luxushotel-meszaros-lorinc-varkonyi-andrea/
|
2025-07-02 08:28:06
| true | null | null |
24.hu
|
Tiborcz István egy szerény, négyszázezer forintos, borjúbőr cipőben parolázott az amerikai követség ünnepi fogadásán- írja Hadházy Ákos a közösségi médiában. A független országgyűlési képviselő hozzáfűzte, hogy a luxuskategóriás férficipők között az általa azonosított modell "nem számít drágának", de szerinte "kár, hogy mi fizettük".Hadházy a képekkel illusztrált bejegyzésében ezután nem is annyira a luxuscipőt kifogásolta, hanem azt, hogy a miniszterelnök vejét egy "olyan ország követségére hívták meg, amelyik korábban kínosan kerülte a hozzá hasonló, korrupt figurákat és - legalábbis nyilvánosan - mindent megtett az ilyen maffiózók ellen. A képviselő azt írta:Annak ellenére hívták meg, hogy a követség és az ügyvivő is nyilvánvalóan mindent tud az Elios botrányról és a Microsoft-ügyről (is).A képviselő megemlítette, hogy Tiborcz a fogadáson készült "egyik képen Nagy Istvánnal, volt berni nagykövettel, Orbán svájci bankárával sutyorog", és kifogásolta, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az eseményen ünnepi beszédet mondott. Hadházy a posztjában Szijjártót "az oroszok fedetlen ügynökének" nevezte.A Magyar Hang már korábban írt arról, Tiborcz István és más NER-es celebek is elmentek az amerikai nagykövetség függetlenség napi fogadására. Hadházy Ákos azt írta, ő is a meghívottak között volt, de egyéb teendői miatt végül nem tudott ott lenni.
|
Hadházy szerint Tiborcz 400 ezres bőrcipőt villantott az amerikai követségen, de nem ez a baj
|
A képviselő szerint annak ellenére hívták meg a miniszterelnök vőjét, hogy a követség mindent tud az Elios botrányról.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/07/10/hadhazy-akos-tiborcz-istvan-borcipo-amerikai-nagykovetseg/
|
2025-07-10 08:47:35
| true | null | null |
24.hu
|
Az első fokú bírósági ítélet szerint nyilvánosságra kell hozni, hogy miért késik másfél éve a 16 milliárd forintból digitalizált ingatlan-nyilvántartás bevezetése - írta közösségi oldalán a Transparency International Magyarország.A szervezet szerint az állami Lechner Tudásközpont kerek egy évtizede, 2015-ben kapott 16 milliárd forintot európai uniós forrásból arra, hogy kialakítsák az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszert. 2023. végére el is készültek a digitális tulajdoni lapok, legalábbis papíron: a 16 milliárdot elköltötték, de az elektronikus rendszer azóta sem indult el.A késedelem okaira Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kérdezett rá, majd, válasz hiányában, a Transparency International segítségével pert indított, amit a Fővárosi Törvényszéken, egyelőre első fokon, meg is nyertünk. Hadházy májusban írta, hogy kapott néhány fontos dokumentumot arról, "hogyan loptak szét egy 16 milliárdos (!) szoftverfejlesztést a földhivatalokban". 2023-ban a kormány készre jelentette az európai uniós forrásból elkészült "E-ingatlan" rendszert Brüsszel felé, de állítólag óvatosságból nem vezetik még be a használatát". A független parlamenti képviselő szerint ezzel szemben földhivatalokból jelezték számára, hogy a rendszer egyszerűen működésképtelenA Lechner Tudásközpontnak láthatóan nagyon nem megy a digitalizálás: a bíróságon előadott, szürreális jogi védekezés szerint a kért iratok 6 ezer oldalt tesznek ki, és ezek digitalizálása 45 napba telik.Csak hogy jobban értsük: eltapsoltak 16 milliárdot a magyar ingatlannyilvántartás digitalizálására, ami hogy, hogy nem nem sikerült, az erről szóló 6 ezer oldal pedig kizárólag kinyomtatva létezik, és most 45 napon át megszakítás nélkül fogják szkennelni az iratokat - amennyiben végleges, jogerős döntés születik az ügybenírta a Transparency.
|
Ki kell adni Hadházyéknak, miért nem sikerült az ingatlan-nyilvántartás 16 milliárdos digitalizációja, de az iratok nincsenek digitalizálva
|
Az E-ingatlan rendszert 2023-ban készre jelentették Brüsszelben, azóta sem működik.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/07/09/hadhazy-akos-biroag-e-ingatlan-nyilvantartas-16-milliard-digitalizalas/
|
2025-07-09 15:32:11
| true | null | null |
24.hu
|
A Rogán Antal helikopterezéséről elhíresült Fly-Coop Kft. új magánrepülője méregdrága típus, s van olyan tulajdonsága, amivel kiemelkedik a Magyarországon eddig honosított repülőgépek mezőnyéből: óriási a hatótávolsága. A Bombardier Global 5000-esek a hivatalos gyári adatok szerint képesek közel 10 ezer kilométert megtenni egyetlen üzemanyag-felvétellel, ami annyit jelent, hogyha Budapesten felszáll valaki a fedélzetre, megszakítás nélküli repüléssel akár Dél-Amerikába is eljuthat kevesebb mint 10 óra alatt.A 24.hu írta meg, hogy az idén tavasszal egy ilyen, kanadai gyártású, úgynevezett ultra long range, azaz ultra nagy hatótávú luxusrepülőgéppel bővült a Fly-Coop Kft. flottája. A Bombardier egyelőre nem állt szolgálatba, a cég sem tette fel a gépparkját bemutató internetes oldalára. A magyar hatóságok azonban már márciusban kiadták rá a HA-EAR lajstromjelet, az viszont homályban maradt, hogy ki lehet a valódi tulajdonosa.A két Rolls-Royce hajtóművel felszerelt gép - amely jelenleg Bécsben esik át egy alapos felújításon - 2009-ben készült, a becsült piaci ára így is 6-8 milliárd forintra tehető.Az Építési és Közlekedési Minisztérium oldalán közzétett aktuális lajstromlistában az áll, hogy a tulajdonos egy ciprusi cég, az Aeroblue Engineering Ltd. A Nicosiában alapított cég, amelyben egy magyar állampolgár, Baljer Lajos Csaba az igazgató, viszont nem egy önálló, tőkeerős vállalkozás még annak ellenére sem, hogy korábban - papíron - egy másik repülőt is behozott az országba.Az ÉKM lajstromlistájából kiderül, az Aeroblue nevén van egy HA-EMA jelű, szintén milliárdos értéket képviselő Embraer EMB-505 Phenom is, amit 2023 októberében regisztráltak a magyar hatóságok. Az Embraer működtetését is a budaörsi központú Fly-Coop végzi, ezért először tőlük kértünk segítséget a tulajdonosi háttér kibogozásához. A cég azonban elzárkózott a válaszadástól, így kénytelenek voltunk a ciprusi cégnyilvántartás fizetős rendszerével próbálkozni.(Az egykor Európa offshore paradicsomaként számon tartott Cipruson az unió nyomására nyilvánosan elérhetővé tették az ott bejegyzett vállalkozások adatait, viszont a szigetországban magyar mércével mérve jelentős összegeket számolnak fel az információszolgáltatásért.)A keresés eredményeként kiderült, hogy az Aeroblue egy háromszintes céglánc első darabja, vagyis töltelékcégként került a valódi tulajdonos elé. A cégláncra nem találtunk más magyarázatot, minthogy a költségek megtöbbszörözése esetleg csökkentheti a nem kívánatos érdeklődők számát.A magyar hatóságok előtt tulajdonosként fellépő Aeroblue részvényeit egy másik nicosiai cég, a Troy Secretaries Limited birtokolja. A Troy gyakorlati vezetését a Crystal Cyprus Corporate & Finance Services Ltd. végzi. Csak a harmadik szint, a Crystal Cyprus mögött tűnik fel tulajdonosként egy névvel, címmel rendelkező magánszemély. A ciprusi illetőségű Pavlos Pavlouról persze így sem deríthető ki sok minden azon kívül, hogy számos vállalkozásban érdekelt. A körülötte kialakult hálózatnak azonban van egy magyarországi leágazása is. A Crystal Cyprus angol nyelvű cégismertetője szerint a társaság a Crystal Worldwide Csoport tagja, amely több mint húszéves tapasztalattal rendelkezik a nemzetközi adó- és vagyontervezés, valamint a cégek bejegyzése és működtetése terén, és irodájuk van Máltán, Liechtensteinben, Magyarországon, a Seychelle-szigeteken és Anguillán.Magyarországon 2018-ban alapították a Crystal Worldwide Zrt.-t (CW), amelynek Pavlou a végső tulajdonosa. A CW a honlapja szerint offshore-tanácsadással, cégalapítással és adóoptimalizálással foglalkozik, és fontos üzletágnak számít a bizalmi vagyonkezelés is. A tavasszal indított reklámkampányukban éppen az volt a fő üzenet, hogy a bizalmi vagyonkezelés Magyarországon még gyerekcipőben jár, a cég viszont a felhalmozott tapasztalataival és nemzetközi kapcsolatrendszerével nagy segítségére lehet a magyar ügyfeleknek.Emaiben megkerestük a zrt.-t, hogy a két, milliárdos értékű repülőgép is bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján került-e Pavlouhoz és a Crystal-hálózathoz.Magyar Csaba, a CW Zrt. vezetője válaszában azt írta: a kérdéseket továbbították a csoport ciprusi irodájába. Hozzáfűzte azt is, hogy a Crystal Cyprus Corporate & Finance Services Ltd. a ciprusi pénzügyi felügyelet engedélye alapján végzi a tevékenységét.Az ilyen szervezeteket törvény által előírt titoktartási kötelezettség terheli harmadik személyek irányába. Emiatt kizárólag akkor tudnának önnek tájékoztatást adni a tevékenységükkel kapcsolatban, ha a felügyeleti hatóság erre kifejezett engedélyt ad– írta az igazgató. A jelek szerint nem kapott engedélyt, mert Ciprusról hiába vártuk a választ.A magyar sajtóban közétett reklámcikk szerint egyébként a bizalmi vagyonkezelés lényege, hogy a vagyontárgy – cég, ingatlan, jármű – tulajdonosa egy szerződés alapján hosszú távra átadja a vagyontárgyat a cégnek, amely azt a megállapodásban foglaltak szerint működteti, kezeli, menedzseli. A cikk szerint ez nem csupán a tulajdonos kilétének elrejtését, a „diszkréciót” szolgálhatja, hanem konkrét adózási előnyökkel is járhat.A legtöbb jogosítványa a vagyonrendelőnek van, tekintve, hogy ő választja a vagyonkezelőt és a kedvezményezetteket, ő határozza meg a vagyonkezelő feladatait és a vagyonkezelés alapelveit, illetve azt, hogy milyen feltételeknek kell ahhoz teljesülniük, hogy a kedvezményezettek részesüljenek a kezelt vagyonból– idézték a cikkben a zrt. szakértőjét.A kétfős CW Zrt. tavaly nem zárt túl kiemelkedő évet, mindössze 76 milliós árbevétele volt. A 10 milliós nyereséget Pavlou osztalékként kivette a cégből.Az CW Zrt. az adóoptimalizáció terén maga is élen jár. A részvénytársaság ugyanis egy csomádi címre van bejelentve száz másik céggel együtt. Lapunk már 2019-ben írt arról, hogy a Pest vármegyei faluba minden lakosra jut egy cég, mert nem kell helyi iparűzési adó fizetni. Arról pedig júniusban, a European Investigative Collaborations (EIC) koordinálásával zajló Dirty Payments (Piszkos kifizetések) nevű nyomozás keretében írtunk, hogy olyan cégek is a településre jelentették be a székhelyüket, amelyek valós tevékenység nélkül gyanús randioldalak üzemeltetéséből szerezték a pénzüket.HelyesbítésCikkünk első verziójában tévesen írtuk azt, hogy az Aeroblue részvényei a Troy és a Crystal Cyprus Corporate & Finance Services Ltd. kezében vannak. Írásunk megjelenése után Magyar Csaba, a Crystal Worldwide vezetője jelezte, hogy a Troy Secretaries Limited nem részvényese az Aeroblue Engineering Ltd.-nek, hanem a cég gyakorlati vezetését végzi. A három vállalkozás ugyanazon a nicosiai címen működik.
|
Professzionális ciprusi védelmet kapott a Rogánt helikoptereztető cég több milliárdot érő luxusrepülője
|
Az új magánrepülő köré háromlépcsős céghálót húztak, a végén bukkan elő egy nemzetközi bizalmi vagyonkezelő csoport.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/07/09/professzionalis-ciprusi-vedelem-ner-luxusrepulo-bombardier/
|
2025-07-09 06:00:58
| true | null | null |
24.hu
|
Azonnali jogvédelmet kaptak Homlok Zsolt cégei: a Fővárosi Ítélőtábla döntése alapján Mészáros Lőrinc korábbi vejének egyelőre nem kell befizetnie a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által kiszabott 1,2 milliárd forintos versenyfelügyeleti bírságot és az ahhoz később hozzácsapott 25 millió forintos eljárási bírságot.A Homlok-csoport cégei arra hivatkozva kérték a bíróságtól a büntetések halasztását, hogy a végrehajtás esetén "gazdasági tevékenységük helyreállíthatatlanul ellehetetlenülne."Információink szerint a június elején meghozott végzés nemcsak helyt adott a kérésnek, hanem azt is elrendelte, hogy a hatóságok fizessék vissza az eddig inkasszózott összegeket is.Lapunk kérdésére a GVH elismerte, hogy a bíróság azonnali jogvédelmet rendelt el a cégcsoport számára.A Homlok Kft.-nek és Homlok Zrt.-nek a folyamatban lévő közigazgatási per lezárultáig nem kell befizetniük a kiszabott bírságokat a központi költségvetésbe. Horváth Bálint kabinetfőnök, a GVH kommunikációs vezetője azonban szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy a döntéssemmilyen módon nem befolyásolja a GVH által feltárt súlyos jogsértések megítélését.A versenyhivatal tavaly, év végén tette közzé azt a határozatát, amelyben bejelentette:brutális vasúti kartellezésmiatt összesen 1,2 milliárd forintra büntette Homlok Zsolt cégeit.Az összejátszásra a debreceni Észak-nyugati Gazdasági Övezettel összefüggő vasúti infrastruktúra-fejlesztést vizsgálva bukkant rá a GVH. A vizsgálat szerint a Homlok-cégek folyamatosan egyeztettek az Inter Mobility Kft.-vel. Az Inter Mobility a versenyhivatal felé mutatott együttműködő készségére tekintettel mindössze 30 millió forint bírságot kapott, a Homlok-csoporttal szemben azonban a lehető legszigorúbb intézkedéseket hozta a GVH.A közlemény szerint a cégcsoport nem is védekezett, az iratokba sem tekintett be, viszont többször halasztást kért az észrevételei benyújtására. A versenyhivatal szerint a sok halasztás miatt egyértelművé vált, hogy az eljárás késleltetésére játszanak, ezért további 25 millió forint eljárási bírságot is kiróttak rájuk.A GVH nem állt meg a rekordnagyságú pénzbüntetésnél, fel is jelentette a kartellezést, amiért egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki a személyi felelősökre.Azt azért érdemes megjegyezni, hogy miközben a GVH azzal érvelt, hogy a kartellezés azért üldözendő, mert „jellemzően az árak emelkedését is eredményezi”, a börtönnel fenyegetett exvő cégének ajánlata valójában komoly spórolást jelentett volna az államnak. Az eredetileg 25 milliárd forintosra becsült debreceni vasútfejlesztést ugyanis 18,5 milliárdért vállalta volna a cégcsoport, ám a kiesésükkel a munkát végül az egykori após, Mészáros Lőrinc cége vitte el majdnem kétszeres áron:a V-Híd Zrt. 35,5 milliárd forintos ajánlattal nyerte meg a közbeszerzést.Homlok Zsolt 2017-ben házasodott be a Mészáros családba, a milliárdos középső lányát vette feleségül. A következő években a közös tulajdonban kialakított cégcsoport komoly megrendelésekhez jutott, milliárdos jövedelmet biztosítva Homlokéknak. 2023-ban azonban megváltozott a helyzet, Mészáros fővállalkozóként két fontos vasúti beruházásból is kitette Homlok Zsolt kft.-jét. Mindez azt követően történt, hogy Homlok és a Mészáros lány házassága megromlott, Mészáros Ágnes neve eltűnt a közös cégekből, Homlok pedig más címre költözött Mészárosék felcsúti házából.Homlok Zsolt külföldi megrendelésekkel próbált a felszínen maradni, mint megírtuk: fő cége szerb fiókot alapított, illetve egy 25 milliárd forint értékű romániai építési projektre is bejelentkezett.A GVH közlése szerint Homlok cégei nem fizették be a határidő lejártáig a versenyfelügyeleti bírságot, illetve az eljárási bírságot, ezért elrendelték a végrehajtást.Visszafizetési kötelezettsége a GVH-nak nincs, ugyanis az érintett cégek nem teljesítették a befizetési kötelezettségüket– írta lapunknak a GVH, hozzátéve: a pénz beszedése a NAV feladata volt. Lapunk megkereste az adóhatóságot is, hogy megtudjuk, a bírósági döntés értelmében mennyi pénzt kell visszautalni a Homlok-csoportnak, a NAV azonban az adótitokra hivatkozva közölte, nem hozhatja nyilvánosságra az adatokat.
|
Mészáros exveje első körben megmenekült a milliárdos kartellbírságtól
|
Homlok Zsolt cégei a NAV-tól is visszakapják az elmúlt hónapokban inkasszózott összegeket.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/07/08/meszaros-exveje-homlok-zsolt-birosag-megmenekult-milliardos-birsag-gvh/
|
2025-07-08 10:11:36
| true | null | null |
24.hu
|
Egészen abszurd módon próbálja Lázár János államtitkára védeni a debreceni Közlekedési Múzeum kinézett helyszínét - írta pénteki Facebook-bejegyzésében Vitézy Dávid.A Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője Lánszki Regőt idézte, aki azt mondta, nem ritka, hogy a múzeumok nem a fővárosokban és a nagyvárosokban, vagy a városokon belül helyezkednek el, hanem "kifejezetten olyan területeken, ami megmozgatja az embereket és új távlatokat nyit".Vitézy szerintlátványos, ahogy Lázár mellett mindenki bohócot csinál magából.Azt írja ugyanis, hogy egyrészt egy bármiféle tömegközlekedés nélküli, autópálya melletti szántóföldre tenni egy országos múzeumot "valóban új távlatokat nyit, az átgondolatlan, dilettáns tervezés egészen új távlatait. És majd jól megmozgatja az embereket valóban, ha oda akarnak jutni".Másrészt azonban a döntéssel a saját építészeti törvényét sem tartja be a kormány:Ugyanis az idén októbertől hatályos, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 3. § (1) e) pontja alapelvi szinten rögzíti, hogy az épített környezet védelme és alakítása során érvényesíteni kell a barnamezős területek elsődlegességének" elvét. Majd a 9. § (4) bekezdésében rendelkezik arról, hogy »a barnamezős területek hasznosítását - ha az adott fejlesztés nagysága alapján a beruházás barnamezős területen is megvalósítható - előnyben kell részesíteni a zöldmezős területekhez képest«.Márpedig, írja Vitézy, ahonnan el akarják költöztetni a múzeumot, a MÁV felhagyott Északi Járműjavítója, az egy barnamezős terület, míg az új helyszín zöldmezős.A törvény július elsején lépett hatályba, de már az első döntésből kiderült: a jól hangzó, korszerűnek tűnő alapelvekből semmit nem vesz komolyan a benyújtó szaktárca, ha a Budapest-ellenes bosszúpolitika épp fontosabbnak bizonyul.
|
Vitézy az új közlekedési múzeumról: Lázárék a saját törvényeiket sem tartják be
|
A zöldmezős beruházásokkal szemben elsőbbséget élveznek a barnamezősök.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/07/04/kozlekedesi-muzeum-epiteszeti-torveny-vitezy/
|
2025-07-04 09:34:09
| true | null | null |
24.hu
|
Az új szolgálati jogviszonyról szóló törvény hatályba lépése óta az Országos Kórházi Főigazgatóság hatáskörébe tartozó kórházak 375 ismert és 39 ismeretlen orvosával, továbbá 196 ismert és 53 ismeretlen egyéb besorolású személlyel szemben indított eljárást a Nemzeti Védelmi Szolgálat vesztegetés elfogadása, illetve más, a szolgálati jogviszonyhoz kötődő bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt- közölte lapunk kérdésére az NVSZ.A feljelentések száma is megugrott: amíg a 2021-es évben 9 ilyen volt, a múlt hónap végéig 130 orvossal, továbbá 141 egyéb besorolású személlyel szemben tettek feljelentést.A törvény egyértelmű: egészségügyi szolgálati jogviszony nem létesíthető azzal, aki vesztegetés elfogadása miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll. Emellett „az egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesített személy köteles a munkáltatóját tájékoztatni arról, ha vele szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját közölték”.Az OKFŐ a 2022. decemberi riportunkban egyértelműen fogalmazott: „e feltétel alól felmentés nem adható, és a szolgálati jogviszonyban álló személynek a jogviszony teljes időtartama alatt meg kell felelnie a törvényben meghatározott feltételeknek, azok hiánya azonnali hatályú felmondási oknak minősül”. Tehát amennyiben az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy vesztegetés elfogadása miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, a jogviszonyát azonnali hatállyal meg kell szüntetni, mérlegelésre nincs lehetőség.Az elbocsátáshoz nincs szükség jogerős ítéletre, de még vádemelésre sem: elég, ha egy feljelentésre nyomozás indult a dolgozóval szemben.Megkérdeztük az OKFŐ-t, hány elbocsátás történt a fenti cselekmények miatt, de nem válaszoltak.Még érdekesebben alakult, mikor a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházat kérdezte a 24.hu tudósítója az elbocsátott orvosok számáról. Azt felelték május 22-ei válaszukban, hogy a személyiségi jogok védelme, valamint az adatvédelmi és jogi előírások betartása érdekében nem adhatnak tájékoztatást.Csakhogy amikor 2024. október 21-én egy konkrét orvosra vonatkozó büntetőeljárásra, illetve elbocsátásra kérdeztünk rá, ugyancsak a győri kórház kommunikációs csoportja ezt válaszolta: „Az érintett orvossal fennálló munkaviszony 2022. november 4-én megszüntetésre került, jelenleg sincs semmilyen munkavégzésre irányuló szerződéses jogviszonyban a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházzal.”Ha egy konkrét ügyre, illetve orvosra vonatkozóan meg lehetett mondani, hogy elbocsátották, és mikor szűnt meg a munkaviszonya, akkor általában az elbocsátott orvosok, kórházi dolgozók számát, az elbocsátásuk dátumát, illetve beosztásukat miért nem lehet megadni? – kérdeztük az intézményt. Hiszen a személyes adat és a személyiségi jog védelme csak konkrét emberek személyes adataira (név, születési dátum, képmás, hang, lakcím, azonosítószám stb.) vonatkozik, melyek alapján az illető egyértelműen azonosítható. Mivel a 24.hu ilyen adatokat nem kért, illetve a fenti kérdésekhez hasonló témában már kapott érdemi választ, ezúttal is kértük kérdéseink érdemi megválaszolását. Ha ez megtörténik, beszámolunk róla.
|
Több mint 400 orvos ellen indult eljárás az új szolgálati jogszabály óta
|
Rendkívüli mértékben megugrott a hálapénz és más korrupciós bűncselekmények miatt indult ügyek száma.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/07/04/nemzeti-vedelmi-szolgalat-halapenz-paraszolvencia-korrupcio-orvosok-egeszsegugyi-dolgozok-nyomozas/
|
2025-07-04 07:30:58
| true | null | null |
24.hu
|
A jegybanki botrány kapcsán arról már írtunk, hogy az eredetileg a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) elődjeinek adott 266 milliárd forint közpénz hogyan alakult át forgalomképtelen Optima-kötvényekké. Annak is cikket szenteltünk, hogyan fagyott be a kecskeméti Neumann Egyetem 127,5 milliárdja ugyancsak Optima-kötvényekbe. És azt is érintettük, milyen ingatlanbizniszekbe gurult több száz milliárd forint közpénz. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentésében az alapítvány kapcsán mintegy 500 milliárd forint vagyont említenek, amiből durván 400 milliárd közpénz. Ebből 150-200 milliárd forint veszhetett el.Arról azonban eddig nem esett szó, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az indulótőkén felül más módon is etette a jegybanki alapítvány köré font hálózatot, segítette az ahhoz kapcsolódó ingatlanbizniszeket.A jegybank növekedési kötvényprogramjában közel 100 milliárd forint nagyon kedvezményes forráshoz jutott két, a jegybanki alapítványhoz, illetve a Matolcsy-klánhoz kapcsolódó cég.Egy sorban Csányi Sándorral és Mészáros LőrinccelA 2019-től futó programban jellemzően NER-közeli vállalkozások kaptak lehetőséget kötvénykibocsátásra. A kötvények 70 százalékát maga az MNB jegyezhette le, a cégek pedig a hozzájuk befolyó pénzből megvalósíthatták tervezett projektjeiket. A fizetendő kamat igen kedvező volt, jellemzően 2 és 6 százalék között mozgott, ráadásul fix, tehát a futamidő (jellemzően 10-15 év) alatt változatlan, bármi történjék is. A közelmúlt viharos inflációját figyelembe véve nem kell magyarázni, hogy a kötvényprogram milyen olcsó forrást jelent a résztvevők számára. Részesült belőle a többi között a nemzeti olajvállalat, a Mol Nyrt., Csányi Sándor OTP-je, az egyik leggazdagabb építési vállalkozó, Szíjj László Duna Aszfalt Zrt.-je, Mészáros Lőrinc tőzsdei cége, az Opus Global Nyrt. és nem utolsósorban összesen közel 400 milliárd forinttal a már a világűrt ostromló 4iG Nyrt. is.A kötvénykibocsátás lényegében hitelfelvétel, csak nem feltétlenül egy bank adja kölcsön a pénzt, hanem az, aki lejegyzi a kibocsátott kötvényt. Azután évente kell fizetni a kamatokat, a kölcsönkapott tőkét pedig a futamidő végén törleszteni.A programba bevont cégek között akadnak olyanok is, melyek a jegybanki alapítvány köré vont hálózathoz tartoznak: a kötvénykibocsátók minősítését tartalmazó MNB-listán szerepela SkyGreen Buildings Kft.,valamint a GTC Magyarország Ingatlanfejlesztő Zrt. és anyavállalata, a lengyel Globe Trade Center is.A GTC Magyarország Ingatlanfejlesztő Zrt. összesen 59,4 milliárd forint kötvénykibocsátásra kapott lehetőséget, szuperkedvezményes, jóval 3 százalék alatti kamattal. Ebbőla 2030 decemberében lejáró, 39,6 milliárd forintos csomag 2,26 százalék kamatozású,a 2031. márciusi lejáratú, 19,8 milliárd forintos adag 2,6 százalékkal kamatozik.Eredetileg egyébként 100 millió euróról volt szó, de végül megfejelték a 36 milliárd forintos tervet. A pénzt ingatlanhitelek refinanszírozására, a kamatköltségek csökkentésére, valamint felvásárlások, felújítások és építések finanszírozására szánták.Az MNB tehát a saját alapítványa érdekeltségének nyújtott olcsó forrást, amiből az kiválthatta drágább hiteleit, vagy olcsó pénzből üthetett nyélbe ingatlanügyleteket.A GTC Magyarország Ingatlanfejlesztő Zrt. az 1994-ben alapított GTC-csoportba tartozik. Az ingatlanbefektető és -fejlesztő csoportnak Lengyelországban, Kelet- és Dél-Európa fővárosaiban (Budapest mellett Belgrádban, Bukarestben, Szófiában és Zágrábban) vannak befektetései és fejlesztései. Az anyavállalat, a lengyel tőzsdén jegyzett Globe Trade Center S.A. (GTC) az a cég, amelynek többségi részét a PADME 2020-ban megszerezte az Optima Befektetési Zrt.-n keresztül, és amely az ÁSZ-jelentés alapján a legnagyobb veszteségokozó a PADME portfóliójában. Simor András volt jegybankelnök vezette le lapunkban, hogyan zuhant öt év alatt a felére a GTC-részvények árfolyama.Ami a magyarországi leányt illeti, kereskedelmi célú irodákkal rendelkezik Budapesten és Belgrádban, és a tavalyi mérlegbeszámolója alapján rendesen eladósodott. 2024 végén a kötelezettségei meghaladták a 308 milliárd forintot, amiből 59,4 milliárd az említett növekedési kötvény.A hitelminősítő Scope legutóbb június elején jelentett a GTC-ről: mind a lengyel anyavállalat, mind a magyar leány kibocsátói minősítésén rontott. A lengyel GTC március végén 650 millió eurónyi tőkepiaci adóssággal rendelkezett, vagyis 260 milliárd forintot kell előteremtenie a nem túl távoli jövőben. A Scope a magyar többségi tulajdonost érintő ÁSZ-vizsgálatra és büntetőfeljelentésekre egy megjegyzés erejéig utalt, e szerint az Optima Befektetési Zrt.-t érintő vizsgálatok eddig nem hatottak a GTC működésére vagy pénzügyi helyzetére, de idővel felmerülhetnek olyan kockázatok, amelyek „befolyásolhatják a piaci hangulatot”.Az MNB adta a pénzt, a Matolcsy-kör szedi a hasznátA másik cég, a SkyGreen Buildings Kft. összesen 32 milliárd forint kötvénykibocsátásra kapott lehetőséget a jegybanki programban. Ebből25 milliárd forintnyit 2020 decemberében, évi 3 százalék fix kamatozással, 10 éves lejárattal,majd 2021-ben még 7 milliárd névértékű kötvényt bocsátott ki.Hogy kié a SkyGreen Buildings, azt nem lehet egyszerűen kiolvasni a cégadatbázisokból, a tulajdonos ugyanis két magántőkelap, a Sky I., illetve a Sky II., a magántőkealapok tulajdonosi köre pedig nem nyilvános. Annyit tudni, hogy kezelőjük a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. A Quartz pedig Száraz István érdekeltsége, ő a volt jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a jó barátja.A Quartz a Matolcsy-klán főhadiszállására, a Pusztaszeri út 59. alá van bejegyezve, és a jegybanki botránynak már az első felvonásában színre lépett. Amint a 24.hu megírta, Matolcsy György leköszönte előtt röviddel a PADME fő vagyonkezelőjénél hirtelen manőverbe kezdtek: a részvények az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt.-től a Quartz kezelésében lévő Közép-Európai III Magántőkealaphoz kerültek. Akármi volt is a szándék ezzel, az új jegybankelnök, Varga Mihály visszacsinálta az akciót.A SkyGreen Kft.-nek egy sor irodaépület van a tulajdonában, köztük olyan is, melynek köze van a jegybanki alapítványhoz. Az Úri utca 72.-t eredetileg az egyik jegybanki alapítvány vette meg, és végül bérlő lett benne a PADME. Az ÁSZ-jelentésben ennyi olvasható erről: „Az alapítvány egy budapesti Úri utcai műemléki épületet szintén a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt befektetési alapok tulajdonában álló vállalattól bérli.”A történet úgy kerek, ha végigvesszük a budai Várban található Hasslinger-Scossa-ház útját, melyben a történelmi időkben az aranytartalékot tárolták.2015-ben a PADME egyik elődje, az MNB Pallas Athéné Geopolitikai Alapítványa vásárolta meg az épületet, a korabeli közlések alapján 795 millió forintért.Azután 3,4 milliárdért felújította a Raw Development Kft., a jegybank udvari építőcége, Matolcsy Ádám másik barátjának, Somlai Bálintnak a vállalkozása. (Somlai cégeivel és a jegybanki kaszálásával ebben a cikkben foglalkoztunk részletesen.)A felújítási munkálatok 2021-ben készültek el, a kikupált épületet pedig a SkyGreen Buildings Kft. vette meg.Az ingatlant aztán visszabérelte a PADME, az ÁSZ-jelentés szerint 2023-ban például havi 43 millió forintot fizetett érte. Ez egyetlen év alatt 516 millió forint, több mint a fele az ingatlan eredeti vételárának.Egy cég életében nehéz megmondani, hogy melyik forrásból pontosan milyen kiadást finanszíroznak, így a SkyGreennél sem állíthatjuk, hogy biztosan a növekedési kötvényből vették az Úri utcai ingatlant, és a képlet olyan egyszerű, hogy az MNB olcsó pénzt adott a cégnek ahhoz, hogy megvegye azt az épületet, amit aztán atombiztosan és hosszú távra kibérel majd tőle az MNB alapítványa. Annyi azonban tény, hogy az MNB olcsó pénzt biztosított, a PADME kibérelte az irodaházat, és időben nem esett távol egymástól a kötvénykibocsátás, illetve az Úri utcai ingatlanvásárlás.A cég 2024-es üzleti jelentése szerint 2021. szeptember 13-án kötött szerződést az Úri utca 72. alatt található irodaház megvételére, a tranzakció zárására és az ingatlan birtokbavételére 2021. október 28-án került sor.A BCRA hitelminősítő 2024-es évről készített elemzése alapján a SkyGreen kilenc irodaingatlanból álló portfóliójának piaci értéke 356,5 millió euró (140–150 milliárd forint), az összes bérbeadható terület 112 004 négyzetméter, ami Budapest modern irodaállományának körülbelül 2,5 százalékát teszi ki.A portfólióból a legkisebb irodaépület az Úri utca 72. A SkyGreen honlapja szerint „a legmagasabb elvárásoknak is megfelelő módon kialakított ingatlan” kiadható alapterülete 1794 négyzetméter, és „a legfontosabb bérlője a PADME”.De nem csak a jegybanki alapítvány találta a legjobb megoldásnak a SkyGreen ajánlatát. Az állami szervezetek központosított közbeszerzéseit menedzselő Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, a KEF is bérel tőlük irodát a Kálmán Imre és a Vadász utca sarkán, világörökségi környezetben.A 2025 májusában készült hitelminősítésből az látszik, hogy kiemelkedő üzlet az Úri 72., ott ugyanis 100 százalék a töltöttség, és 11,2 év az átlagos bérleti idő. A Kálmán Imre utcai iroda sem rossz, szintén 100 százalék a kihasználtság, és 5,2 év a bérleti idő. Ezek jóval a SkyGreen átlaga feletti számok: a 2024 végi adatok alapján az átlag 89 százalékos telítettség és 3 év bérleti idő volt. Úgy fest tehát, hogy az állami megrendelőkkel szerencséje van a SkyGreennek.Ezzel együtt szépen hoztak a konyhára a Matolcsy-klánhoz sorolt magántőkealapoknak a SkyGreen fővárosi irodái. A tavalyi 9,4 milliárd forintos árbevétel rekordot döntött, a 4,9 milliárdhoz közelítő adózott eredmény pedig kiugró, 50 százalék feletti nyereségrátát jelent. Azazminden második forint nyereséggé vált a Matolcsy-kör két tőkealapjának kezében.A rejtélyes tulajdonosok pedig a nyereségből 3,9 milliárd forint osztalékot vihettek haza.A kötvényekről Varga Mihályék is hallgatnakAz immáron Varga Mihály vezette jegybanknál érdeklődtünk, hogy a cikkben említett cégekmennyi kötvényt bocsátottak ki, pontosan mennyit jegyzett le belőlük az MNB, és jelenleg mekkora a jegybank kitettsége ezen kötvénykibocsátások kapcsán?Bevonta-e az MNB a jelenleg folyó átvilágításba ezeket a kötvényügyleteket?Összefér-e az, hogy a nemzeti bank a kötvénylejegyzéssel voltaképpen a saját alapítványa érdekeltségének nyújtott hitelt?Az MNB ezekre a kérdésekre nem válaszolt, mindössze annyit írt: „Az NKP program keretében történő jegybanki vásárlásokról, valamint kötvénykibocsátásokról kiadott tájékoztatók nyilvánosan elérhetők az MNB és a Budapesti Értéktőzsde honlapján.”A botrányt kirobbantó ÁSZ-t is megkerestük, de közölték, hogy ez a kérdéskör nem tartozott a fókuszukba.Az ellenőrzés fókusza a PADME gazdálkodásának az ellenőrzése volt. Az Állami Számvevőszék az ellenőrzései során kötve van a vonatkozó törvényi előírásokhoz, így például az ellenőrzés jogalapját, hatókörét meghatározó rendelkezésekhez. Az ellenőrzés tárgya és az ellenőrzött szervezetek köre a jogszabályi előírásoknak megfelelően, az ellenőrzés fókuszának, céljának megválaszolása, elérése érdekében került meghatározásra. A megkeresésében megjelölt jogi személyek, illetve azok hivatkozott tevékenységei az ellenőrzés fókuszába nem tartoztak bele.A SkyGreen Building Kft., a GTC Magyarország Ingatlanfejlesztő Zrt. és a számukra olcsó forrást teremtő, az MNB által biztosított növekedési kötvények dolgát tehát nem vizsgálták a számvevők.
|
Matolcsy Györgyék szuperkedvezményes kötvényekkel is segítették a jegybanki alapítvány körül burjánzó ingatlanbizniszt
|
Találtunk még 100 milliárdot a Matolcsy-klán játszóterén.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/07/02/matolcsy-gyorgy-jegybank-botrany-padme-kotvenyprogram-matolcsy-adam-szaraz-istvan/
|
2025-07-02 05:53:03
| true | null | null |
24.hu
|
Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész feljelentésként értékelte a független képviselő kérdését, amit a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának kelll majd elbírálnia. Hadházy Ákos szerint a zuglói kórház mára átkeresztelt "VIP" osztályához visszaélések kapcsolódnak. A képviselő azért fordult a legfőbb ügyészhez, mert a jogszabályok "egyértelműen rögzítik, hogy magyar állampolgár, aki társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezik, magyar állami kórházban az egészségbiztosítás által finanszírozott egészségügyi ellátásért nem kötelezhető fizetésre. Az állami kórházi fekvőbeteg-ellátás térítésmentes a magyar betegek számára, kivéve a jogszabályban meghatározott, külön térítési díjas szolgáltatásokat (pl. egyágyas szoba igénylése, nem orvosilag indokolt extra szolgáltatások). A betegközvetítésért vagy az ellátásért közvetlenül pénzt kérni a magyar betegtől jogszabályellenes, és sérti az egészségügyi ellátás közfinanszírozásának elvét."Hadházy Ákos a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) hivatalos tájékoztatására és az országos tisztifőorvos válaszára hivatkozva azt írta, hogy Papcsák Ferenc volt zuglói polgármester cége, a Magyar Egészségügyi Szolgáltatóház Kft. semmilyen működési engedéllyel nem rendelkezett egészségügyi szolgáltatás végzésére, még közreműködő cégként sem. Ennek ellenére a cég - az Uzsoki Utcai Kórházzal kötött szerződés alapján - a "VIP" (később "Térítéses Betegellátó Osztály") részlegre történő betegbejutás egyedüli útjaként szolgált, és jelentős, több százmillió forintos bevételt ért el ezen tevékenységből.A Hadházy Ákos rendelkezésére álló információk szerint Papcsák Ferenc cégének sem egészségügyi tevékenységre szóló felelősségbiztosítása, sem ÁNTSZ (NNGYK) által kiadott működési engedélye nem volt, így fővállalkozóként sem volt jogosult egészségügyi szolgáltatás számlázására, szervezésére. A cég tényleges tevékenysége kimerült a betegek "közvetítésében", amelyért jutalékot szedett, miközben a beavatkozásokat végző egészségügyi szolgáltató volt jogosult a számlázásra és a felelősségbiztosításra. (A képviselő mellékelte a NNGYK tájékoztatását.)Szerinte Papcsák cége a betegek és a közvélemény számára azt sugallta, hogy "a cég jogszerűen jár el, illetve jogosult egészségügyi szolgáltatások szervezésére, közvetítésére. A cég több százmillió forintos bevételre tett szert ilyen módon, miközben a szolgáltatásokat ténylegesen a kórház dolgozói végezték."Hadházy Ákos súlyos körülménynek tartja, hogy a kórház a közérdekű adatigénylésre nem adott választ arra, hogy "a Papcsák cégén keresztül beszedett összegekből mennyi jutott vissza az intézménynek, ezért jelenleg peres eljárás is folyamatban van. (...) A cég egy kórházi helyiséget bérel, ahová a betegeknek jelentkezniük kell. A befolyt összegeket Papcsákék szedték be a betegektől. Bár a szerződés preambuluma szerint a fizetős ellátás kizárólag külföldi, magyar TAJ-számmal nem rendelkező pácienseknek szól, a gyakorlatban magyar állampolgárok számára is elérhető, akik nem kívánnak éveket várni egy-egy beavatkozásra, és ezért hajlandóak fizetni. Ez súlyosan sérti a társadalombiztosítási ellátáshoz való egyenlő hozzáférés elvét."A képviselő szerint a szerződésből egyértelműen kiderül, hogy nem igaz az az állítás, miszerint a fizetős ellátásokat az orvosok szabadidejükben végzik. Mivel az osztályon dolgozó valamennyi orvos és szakdolgozó egészségügyi szolgálati jogviszonyban áll, nagy valószínűséggel a rendes munkaidejük terhére végzik a fizetős ellátásokat is. Ez azt eredményezi, hogy a társadalombiztosítási (tb-s) betegek várakozási ideje indokolatlanul meghosszabbodik, mivel az erőforrásokat a fizető betegek javára csoportosítják át.Szerinte az nem derül ki, hogy a kifizetések hogyan történnek az orvosok és a szakdolgozók felé, illetve, hogy a befolyt összegek pontosan hogyan kerülnek elosztásra a cég és az intézmény között. A szerződés mellékleteként kapott árlista szerint egy kardiológiai kivizsgálás (ún. "Kánaán" csomag) 120 000 forintba kerül, egy térd- vagy csípőprotézis műtét 2,4 millió forint (+ 50 000 forint/nap a kórházi tartózkodásért). A képviselő felháborítónak tartja, hogy onkológiai műtétek is szerepelnek a listán, vagyis a rákos betegek között is anyagi helyzet alapján tesznek különbséget. Felidézte, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az április 10-én tartott Kormányinfón arról beszélt, hogy szerinte bűncselekménynek számít, ha egy kórházban több millió forintért cserébe hajlandóak elvégezni egy műtétet, amire amúgy évek múlva kerülne sor."Állami ellátásban a várólistán pénzért előzni szigorúan tilos, és ha egy orvos a betegének irreálisan hosszú várakozási időt mond, ezzel magánellátásba kényszerítve őt, az szintén üldözendő." Ezt a Miniszterelnökség közölte, mivel a Btk. 373. § (1) kimondja, hogy "aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el." Márpedig ebben az esetben nem zárható ki, hogy egyes vállalkozások jogosulatlan (semmilyen működési engedéllyel nem rendelkező) egészségügyi szolgáltatás végzésről számláztak, amelyekkel megtévesztették a betegeket, és - több millió forint számlázással- kárt okoztak a magyar államnak, illetve a betegeknek.Hadházy Ákos arról kérdezte a legfőbb ügyészt, hogy:Indult-e hivatalból büntetőeljárás a Magyar Egészségügyi Szolgáltatóház Kft. engedély nélküli egészségügyi szolgáltatási tevékenysége, illetve csalás gyanúja miatt? Amennyiben igen, hol tart az eljárás?Vizsgálja-e az ügyészség, hogy az Uzsoki Utcai Kórház jogszerűtlenül szerződött-e Papcsák cégével, illetve hogy a kórház vezetése tudott-e a működési engedély hiányáról?Folyik-e vizsgálat arra vonatkozóan, hogy a Papcsák cégén keresztül beszedett összegekből mennyi jutott vissza az Uzsoki Utcai Kórháznak, illetve történt-e közpénzekkel való visszaélés?Indult-e vizsgálat arra, hogy a várólistán lévő betegek pénzért előbbre kerülhettek-e, illetve történt-e vesztegetés, hivatali visszaélés vagy más bűncselekmény?Megállapította-e bármely hatóság, hogy Papcsák Ferenc vagy cége jogtalan előnyt szerzett a Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnökeként, illetve hogy összeférhetetlenség vagy más jogsértés fennállt-e?Az ügyben érintett személyek felelősségre vonása érdekében milyen lépéseket tett eddig az ügyészség, illetve milyen további intézkedéseket terveznek?Hogyan értékeli az ügyészség azt a tényt, hogy a magyar jogszabályok szerint magyar állampolgár magyar állami kórházban nem kötelezhető az egészségbiztosítás által finanszírozott ellátásért fizetésre, és ezzel szemben az Uzsoki Utcai Kórházban a VIP/Térítéses Betegellátó Osztályon keresztül, Papcsák cégén át mégis pénzt kértek a magyar betegektől?A Legfőbb Ügyészség vizsgálja a fenti ügyet, különös tekintettel az engedély nélküli egészségügyi szolgáltatás, csalás, közpénzekkel való visszaélés, valamint esetleges hivatali visszaélés gyanújára vonatkozóan?Az ügyészség a törvényben írt kötelességének megfelelően hivatalból eljárva vizsgálja-e az említett rendszerek/ügyek vonatkozásában esetlegesen megállapítható jogellenes cselekményeket és az esetleges törvénysértésekkel kapcsolatos büntetőjogi felelősséget?Hadházy Ákos ezekre a kérdéseire nem kapott választ Nagy Gábor Bálinttól.
|
Rendőrség előtt az Uzsoki Kórház "VIP" ügye
|
Az ügyészség hivatalból nem indított vizsgálatot.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/06/30/rendorseg-uzsoki-korhaz-vip-ugy/
|
2025-06-30 10:27:22
| true | null | null |
24.hu
|
Magyar cégek is vannak az eperjesi katonai kórház építésére kiírt pályázat nyertesei között: a Napunk írása szerint a szlovákai beruházást egy három cégből álló csoport ütheti nyélbe, ezek közül az egyik a magyarországi West Hungária Bau. A cég vezetője Paár Attila győri vállalkozó, aki korábban Tiborcz István üzlettársa volt, cége az utóbbi 15 évben jelentős számú, jövedelmező állami megbízást nyert el. Paár 2024-ben 111 milliárd forintos vagyonával az ország 16. leggazdagabb embere volt.A West Hungária Bau mellett egy másik magyar cég, a Holman Sándorhoz köthető Confector is részt vesz a projektben. E vállalatnak szintén jó kormányközeli kapcsolatai vannak, korábban a Karmelitát is ők újították fel. A harmadik résztvevő Gyurkovics Sándor üzletember Bekor nevű cége. Az ő tulajdonában van például az AVA-stav nevű vállalat is, amiről a lap megjegyzi, hogy korábban elvesztette a kassai futballaréna második és harmadik ütemének kivitelezésére vonatkozó szerződést, mert túl akarta árazni a projektet.A lap megjegyzi: A megbízás becsült értéke 360 millió euró volt áfa nélkül, vagyis nagyjából 430 millió euró, 20 százalékos adóval sázmolva. A nyertes ajánlat azonban jóval nagyobb összegről szól, áfa nélkül 450 millió euró, adóval kiegészítve nagyjából 540 millió euró.Az eperjei kórház projektje nemrég került át a szlovák egészségügyi tárcától a védelmi minisztériumhoz, a szlovák kormány 2024. május közepén hagyta jóvá a jogkörök átruházását, később pedig a katonai kórház megkapta a stratégiai beruházás státuszát is. Az építkezés közbeszerzője nem közvetlenül a védelmi minisztérium, hanem a rózsahegyi Központi Katonai Kórház. Ez utóbbi néhány nappal ezelőtt, június 20-án választotta ki a győztest, illetve a három nyertes céget - írja a szlovákiai lap.A védelmi minisztérium eredetileg nettó 550 millió euróra értékelte a projektet, aminek 2026 végére kell elkészülnie, közel ezer ágyas kapacitással. Ha elkészül, ez lehet Szlovákia második katonai kórháza.
|
Jól ismert magyar cégek építenek katonai kórházat Szlovákiában
|
A megbízást 450 millió eurós ajánlattal nyerték el áfa nélkül, ami több, mint amire az ajánlatkérő számított.
| null | 1 |
https://24.hu/kulfold/2025/06/27/eperjes-katonai-korhaz-kozbeszerzes-west-hungaria-bau-paar-attila/
|
2025-06-27 12:51:20
| true | null | null |
24.hu
|
Súlyos visszaélések történtek a 2024-ben megszüntetett Hegyvidéki Egészségügyi Központnál, a központ volt vezetője több tízmillió forintos vagyoni hátrányt okozott az önkormányzatnak - közölte csütörtökön Kovács Gergely.A kerület polgármestere azt írta a Facebookon, hogy a volt vezető a jelenlegi adatok szerint az egészségügyi központ bankkártyáját magáncélú vásárlásokra használta a romantikus-erotikus könyvektől kezdve a paradicsompalántákon át az X-Box játékokig.Ezen felül visszaélt a központ üzemanyag-tankolási kártyájával is, ugyanis miközben a központ egyetlen gépkocsija benzinüzemű, ő prémium dízelről szóló számlákat is elkönyveltetett, sőt, többek között az önkormányzat kontójára vásárolt drága kozmetikumokat is - tette hozzá Kovács.Az önkormányzat előző vezetése pontosan tudott a visszaélésekről, ám amikor megkapták a könyvvizsgáló jelentését, nem tettek feljelentést a HEK vezetője ellen, az okozott kár megtérítése iránt sem léptek fel, inkább azt a »megoldást« választották, hogy ijedtükben megszüntették az egész intézményt,
|
Erotikus könyveket és videojátékokat is vett a céges kártyával a Hegyvidéki Egészségügyi Központ volt vezetője, több tízmilliós károkozással vádolják
|
A kerület mostani vezetése feljelentést tett.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/06/26/erotikus-konyveket-es-videojatekokat-is-vett-a-ceges-kartyaval-a-hegyvideki-egeszsegugyi-kozpont-volt-vezetoje-tobb-tizmillios-karokozassal-vadoljak/
|
2025-06-26 18:10:58
| true | null | null |
24.hu
|
Az Alkotmánybíróság szerint "amennyiben a rendes bíróság vagy az Alkotmánybíróság felülmérlegelhetné a külügyi és külgazdasági érdek megfelelőségét, akkor az Országgyűlés és a kormány felelősségi területébe avatkozna be", és ez a beavatkozás a "hatalommegosztás rendszerének az igazságszolgáltatás és az Alkotmánybíróság irányába történő elbillenését idézné elő."Bárki okkal kérdezheti: mi a gond ezzel a még szakjogászok számára is elvontnak tűnő állítással? Hiszen attól se lesz olcsóbb a kenyér, ha az igazságszolgáltatás felülbírálhatja a kormány külügyi érdekre vonatkozó álláspontját. Sajnos azonban az ügy nagyon is érinti a mindennapjainkat, ugyanis arról szól, hogy mekkora erőfeszítést kell tegyen a kormány annak érdekében, hogy titokban tarthassa a közpénzköltéseket. A friss alkotmánybírósági döntés eredményeként a jövőben sokkal kisebbet, mint bármikor korábban.Mi is történt pontosan?Kezdjük kicsit távolabbról. Bár szinte biztosra vehető, hogy az újvidéki halálos tömegszerencsétlenség miatt nem valósul meg az Orbán-Vucic-Hszi Csin-ping-féle hármas átadóünnepség, a NER mégis jól járt az évek során 800 milliárd forintra drágult Belgrád-Budapest vasútépítéssel. A beruházás formai értelemben ugyan nem magyar közpénzből, hanem kínai állami hitelből valósul meg, de a számlát a végén a magyar adófizetők állják.A kormány szerint a magyar embereknek ennél több köze nincs is az ügyhöz, arra meg végképp semmi szükség, hogy megismerjék a költések részleteit, mert az sértené Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeit.Amint a Transparency International Magyarországgal együttműködő, a 2020 nyarán kezdődő bírósági eljárás idején még a HVG-nél dolgozó újságíró, Oroszi Babett összegezte, a Budapest-Belgrád vasúti felújítás összköltségének - ez az eredetileg becsült 750 milliárdról 800 milliárd forintra nőtt - 85 százalékát kínai hitelből fedezik, a fennmaradó 15 százalék önrész. A kivitelezőket 2019-ben választották ki, a közbeszerzést a kínai vasúttársaságot képviselő China Railway Electrification Engineering Group Kft. és a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft. nyerte, magyar részről pedig Mészáros Lőrinc érdekeltsége, az RM International Zrt.Az Országgyűlés tíz évre titkosította a közbeszerzés dokumentumait, és azt sem tudni, hogy kikkel, milyen értékben kötöttek szerződést a munkákra. Csupán annyi derült ki, hogy a Mészáros család érdekeltségei, így az R-Kord Kft., a V-Híd Zrt., a Fejér B.Á.L. Zrt., és a Vasútvill Kft. nemcsak fővállalkozóként, hanem alvállalkozóként is megbízásokhoz jutnak.A kormány megijedt az adatigényléstőlA pert megelőző adatigénylés az 5 millió forintot meghaladó értékű szerződések listájának és a projektben részt vevő magyar alvállalkozók cégeinek, valamint annak kiderítésére irányult, hogy az alvállalkozók mekkora értékben részesülnek a beszerzésből. Az oknyomozó újságíró a beruházás magyarországi megvalósításáért felelős Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt.-től várta a válaszokat. A törvények és a bíróság akkor még töretlennek hitt gyakorlata ismeretébena kormány nyilván sejtette, hogy az adatok megismerését megakadályozni nem, legfeljebb késleltetni tudja, ezért egy hónappal a 2020 májusában benyújtott adatkérést követően megváltoztatta a szabályokat.Az addigra már sokszorosan kipróbált NER-es szokás szerint visszamenő hatállyal életbe léptetett szabályozás egyik érdekessége, hogy van olyan mondata, amiben négyszer is elismétlik, hogy a Belgrád-Budapest vasúti beruházás mennyire fontos:egyrészt "kiemelten közérdekű beruházásnak minősül",másrészt a "megvalósítása kiemelkedően fontos közérdek",illetve "a megvalósítása érdekében kötendő szerződések halasztást nem tűrő, kiemelkedően fontos közérdek célját [szolgálják, amelyek teljesítéséhez] kiemelkedően fontos közérdek fűződik."A sulykolás hatására talán a kormány is elhitte, hogy igaz ez az állítás. Ennél azonban fontosabb, hogy a törvény értelmében a beruházással összefüggő adatokat tíz évre el kell zárni, ha azok megismerése "Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését veszélyezteti". És itt jön a lényeg:a külügyminiszter a "Kínai Népköztársaság Kormányának álláspontját beszerezve" dönt arról, hogy a beruházási adatok megismerhetők-e.Jogerősen pernyerés után hidegzuhany a KúriánA papírforma érvényesült: az adatokat nem adták ki, így a Transparency International Magyarország a nemrég tragikusan fiatalon elhunyt Karsai Dániel segítségével pert indított Oroszi Babett nevében. A per során a jogi szempontból legfontosabb kérdés az volt, elegendő-e a külügyminiszternek bemondania, hogy külügyi érdekek sérülnének, ha megtudnánk a Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez került szerződések tárgyát és értékét, vagy részletesen indokolnia kell az álláspontját. Az elsőfokú bíráság elégségesnek találta az adatigény megtagadásához Szijjártó Péter elutasító érveinek a puszta bemondását, a Fővárosi Ítélőtábla azonban részletes bizonyítást rendelt el.Ekkor ismertük meg azt a mindent vivő emailt, amelyben a külügyi tárca akkori kabinetfőnöke arról tájékoztatott, hogyMiniszter úr nem járul hozzá (...) az adatok nyilvánosságra hozatalához.Másodfokon ez kevésnek bizonyult, az ítélőtábla a javunkra döntött, és elrendelte az adatok kiadását.A per azonban felülvizsgálati eljárással folytatódott, és a Kúrián a feje tetejére állt az igazság. Nemcsak veszítettünk, de a Kúria azt is kimondta, hogya külügyminiszternek semmilyen módon nem kell megindokolnia az adatigénylést megtagadó álláspontját, ráadásul a bíróságnak nincsen joga felülbírálni a kormányt.Az érzékeny ügyeket érintő adatigénylések a gyakorlatban szinte kivétel nélkül úgy zajlanak, hogy az információt birtokló szervezet megtagadja a kérés teljesítését. Az állami szervek és cégek nem szokták magukat túlzottan megerőltetni, ha a megtagadás indokait kell előadni, és általában ez okozza a vesztüket az információszabadság perekben. A bíróságok és az Alkotmánybíróság ugyanis - legalábbis eddig - megkövetelték, hogy az adatkezelők ténylegesen indokolják meg, a kiadni kért adat titokban maradásához miért fűződik nyomósabb érv, mint az információ nyilvánosságra kerüléséhez. A bíróságok ráadásul az ilyen indokolást tartalmi értelemben felülbírálták, és általában a nyilvánosság mellett döntöttek.Ennek a megközelítésnek volt köszönhető, hogy a kormányzati érveléssel szemben a nyilvánosság győzött olyan kiemelkedő fontosságú adatperekben, mint Lázár János kancelláriaminiszteri szállodaszámláinak, a tao-pénzek néven elhíresült látványcsapatsport-támogatások összegét igazoló iratoknak vagy éppen a bíróságok szerint a közpénzjelleget mégsem elveszítő jegybanki alapítványi pénzek sorsának a megismerhetősége.Kegyelemdöfés az AlkotmánybíróságtólAz Alkotmánybíróság egyetértett a Kúriával, amit azzal indokolt, hogy ellentmondana a hatalmi ágak elválasztása elvének az, ha a bíróságok vagy éppen maga az Alkotmánybíróság külpolitikai kérdésekben foglalna állást. Az Alkotmánybíróság szerint a "külügyi érdekek ellenőrzésének jogilag rögzített szempontrendszere nincs, [ezért] a rendes bíróság és az Alkotmánybíróság szabadon bírálhatná felül a végrehajtó hatalom politikai döntéseit". Ezáltal "úgy válna a rendes bíróság és az Alkotmánybíróság a külpolitika alakítójává, hogy politikai felelősséget nem visel".Ez azonban tévedés. Egyrészt az igazságszolgáltatás szereplői évtizedek óta felülbírálhatják a kormány egyes jogilag nem vagy kevéssé szabályozott döntéseit. Olyannyira, hogy nemcsak a bíróság, hanem az ügyészség, sőt bizonyos esetekben még a nyomozó hatóság is jogosult a kormány elsődleges felségterületének tűnő nemzetbiztonsági kérdésekben dönteni. Ez történik akkor, amikor a bűnüldözés nemzetbiztonsági okok miatt mellőzi a büntetőjogi felelősségre vonást. Magyarul: a rendőrség vagy az ügyészség futni hagyhatja az elkövetőt, ha az illetővel való együttműködés nemzetbiztonsági okból jelentős. A bűnüldöző szervek tehát simán és amúgy nagyon helyesen mérlegelnek a szűken vett szakterületükön kívül eső nemzetbiztonsági szempontokat is a munkájuk során.Nem is annyira régen még az Alkotmánybírság is helyesnek gondolta ezt. A Transparency International Magyarország sikerrel hivatkozott Lázár János nemzetbiztonsági okokból titkosított szállodaszámláinak a nyilvánosságáért indított perben az Alkotmánybírság 2/2014-es határozatára. Az AB akkor az adatkéréseknek a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója által történő megtagadásával kapcsolatban azt írta elő, hogy a "bíróság felülvizsgálja a főigazgató nemzetbiztonsági érdek vagy mások jogainak sérelmére mint a megtagadási döntés feltételére való hivatkozása megalapozottságát". Vagyis a bíróságnak nemcsak joga, de kötelessége a szorosan vett igazságszolgáltatási szakterületén túl tekintve nemzetbiztonsági kérdéseket is figyelembe venni.Nyilván a rendőrség, az ügyészség és a bíróság nem magának a nemzetbiztonsági ügynek a helyességét ítéli meg, hiszen nem ez a rendeltetésük. A bíróságnak a közérdekű adatok nyilvánossága ügyében azt kell vizsgálnia, hogy elég fontos-e a nemzetbiztonsági érv az információ titokban tartásához. Ezt tette a törvényszék Lázár János szállodaszámlái esetében, a nyilvánosság mellett döntött, és a nemzet biztonsága láthatóan nem esett az ügy áldozatául.A bíróság tehát, amikor a közérdekű adatoknak a külügyi érdekek védelmére alapított titkosítása tárgyában ítél, valójában nem arról kell döntést hozzon, hogy helyes-e a kormány külpolitikája. Abban kell állást foglalnia, hogy a külügyi érvek elég fontosak-e ahhoz, hogy titkosítás alapjául szolgáljanak. Véleményünk szerint a Belgrádot Budapesttel összekötő vasút fejlesztése ügyében nem elég fontosak. Persze érteni véljük, hogy az államhatalom miért gondolkodott ezzel ellentétesen:a mindig blazírt Szijjártó Péter sem tudná megvédeni, ha kiderülne, hogy mennyi pénzhez jut Mészáros Lőrinc ebből a buliból.Hogyan tovább?Az Alkotmánybíróság döntése még nem a világ vége, de az borítékolható, hogy nemcsak a Belgrád-Budapest vasúti beruházás szerződéseit nem fogjuk megismerni, a Kúria döntésének a megerősítése ugyanis várhatóan nem marad következmények nélkül. Fontos, hogy az Alkotmánybíróság kizárólag a külügyi kapcsolatokkal összefüggésben mondta ki azt, hogy a közérdekű adatok erre az indokra alapított megtagadása esetén a bíróságnak nincs lehetősége felülbírálni a kormány álláspontját. Ebből az következik, hogy az adatkezelők nagyon igyekeznek majd valamiképp külügyi érvekre hivatkozni az adatigénylés teljesítésének a megtagadásakor. Ez alacsonyan függő gyümölcs lesz az állami szervek számára, hiszenmostantól a külügyi kártyával szemben nem létezik hatékony jogorvoslat.A többi megtagadási ok esetében azonban az adatkezelők továbbra is kötelesek részletes indokolást előterjeszteni. Ha tehát az üzleti titkaik védelmére vagy a jövőben meghozandó döntések bizalmas mivoltára hivatkozással tartanak vissza információt, akkor - reményeink szerint legalábbis - számítaniuk kell arra, hogy a bíróságok változatlanul felülbírálják és tartalmi vizsgálatnak vetik alá a megtagadás indokait.Az igazság a különvéleményekben rejlik, megoldás Strasbourgtól várhatóA határozattal három alkotmánybíró nem értett egyet. Különvéleményükben Marosi Ildikó, Schanda Balázs és Varga Réka aggályosnak találták egyebek mellett azt, hogy az Alkotmánybíróság rendben találta azt a pert, amiben a "bíróság (...) kizárólag a külgazdasági ügyekért felelős miniszter indokolást nem tartalmazó állásfoglalása alapján határozott" a Belgrád-Budapest vasúti beruházás adatainak a titokban maradásáról. Rámutatnak, hogy az "információszabadság kiüresítéséhez vezet, ha (...) a miniszter érdemi indokolás nélkül tett megállapításait a bíróságra kötelezőnek és általa felül nem vizsgálhatónak ismerjük el". A különvéleményen lévő alkotmánybírák szerint ezért "az alkotmányjogi panasszal támadott bírói döntést az Alkotmánybíróságnak meg kellett volna semmisítenie".További hazai jogorvoslati lehetőség hiányában az ügy Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán folytatódik.
|
"Miniszter úr nem járul hozzá az adatok nyilvánosságra hozatalához" - Strasbourgban folytatódik a Belgrád-Budapest vasút alvállalkozói szerződéseinek ügye
|
Még NER-mércével is kirívóan rossz döntést hozott az Alkotmánybíróság; a Belgrád–Budapest vasútvonali beruházás adatainak megismerhetőségét kizáró határozat kétségessé teheti a közügyek és a közpénzek átláthatóságáért vívott küzdelem eredményeit.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/06/26/belgrad-budapest-vasut-szerzodesek-alkotmanybirosag-transparency/
|
2025-06-26 05:57:16
| true | null | null |
24.hu
|
Atomtitkot nem őriznek annyira, mint a Külügyminisztérium azt az információt, hogy kiket hívnak meg Szijjártó Péter sajtótájékoztatóira. Előbb próbáltuk meghívatni magunkat, miután Gulyás Gergely ezt a tanácsot adta, de ez nem jött be. Aztán megkérdeztük, hogy kik mehetnek Szijjártó sajtóeseményeire egyáltalán, nem kaptunk választ. Majd közadatigényléssel kikértük a sajtótájékoztatókra meghívottak és az azon résztvevők listáját. Nem adták ki. Ezután a közérdekű adatigénylés visszautasítása miatt indított pert is megnyertük jogerősen, és vártuk a listát. De még mindig nem jött. Ezért végrehajtást kellett kérnünk a Külügyminisztérium ellen. Itt tartunk most.Mindez azért is érdekes, mert Szijjártó Péter külföldön szeret elbüszkélkedni azzal, hogy Magyarországon a média sokkal szabadabb, mint több nyugat-európai országban, az Orbán-kormány pedig biztosítja a sajtó szabadságát.Egy kormányinfós kérdéssel indultA konkrét ügyünk Szijjártó minisztériumával még 2023. július 6-án kezdődött. Kormányinfót tartottak aznap, ez maradt az egyetlen fórum, ahol kormánytagot kérdezhet független szerkesztőség munkatársa, bár itt is korlátozzák a meghívottak körét. Éppenhogy túl voltunk a rövid ideig nagy izgalmakat okozó, Moszkvát célzó Prigozsin-felkelésen. Érdekes fejlemény volt az ügyben, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter azzal büszkélkedett, hogy a felkelés alatt folyamatosan kapcsolatban volt a barátjának tartott orosz kollégájával és a háborúban csendestárs Fehéroroszország külügyminiszterével.A kérdésünk így hangzott:"Szijjártó Péter megosztotta-e az orosz és fehérorosz minisztertől kapott információkat a szövetséges kollégáival is?"Az, hogy egyáltalán előjöhet ez a kérdés, jól mutatja, hogy milyen a feltételezett vagy valós kapcsolatunk a saját szövetségeseinkkel. És Gulyás válasza sem azt sugallta, hogy a látszat ellenére a szövetségeinkkel való kapcsolattartással az égvilágon semmi gond nincs."A külügyminisztert javaslom megkérdezni. (...) Rendszeresen tart sajtótájékoztatókat, ahol - ha jól követem a sajtót - rendszeresen kérdeznek is a jelenlévők. Tehát Szijjártó Pétert sok mindennel meg lehet vádolni, de azzal, hogy elmenekülne a sajtó elől, ezzel nem."Megpróbálunk eljutni a sajtó elől nem menekülő miniszter sajtótájékoztatóiraGulyásra hallgatva még aznap írtam a Külügyminisztériumnak, hogy ugyan jó ideje nem hívnak minket Szijjártó sajtóeseményeire, de akkor jelzem, hogy mennénk. Semmi választ nem kaptunk. Közben a sajtótájékoztatók mentek a megszokott módon. Nem a külügy, hanem Szijjártó Péter Facebook-oldalán elindítottak egy élőt, a kamera mutatta Szijjártót és a vendégét, és ha volt egyáltalán kérdező, az nem mutatott nagyon színes médiajelenlétet: közmédia, Hír TV, Magyar Nemzet, ATV (Csuhaj Ildikó).Szijjártó Facebook-élőin csak a miniszter és a vendége látszódott, a kérdezők soha, ezért azt nem lehet tudni, hogy egyáltalán kik vesznek részt ezeken a sajtótájékoztatóknak nevezett eseményeken. A minisztériummal folytatott féléves, teljesen egyoldalú kommunikációt megunva 2023. december 3-án fordultam közérdekű adatigényléssel a tárcához, arról érdeklődve, hogy mely szerkesztőségeknek küldenek ki meghívókat, és kik vesznek részt Szijjártó budapesti és brüsszeli sajtótájékoztatóin.Ezek a válaszok közelebb vinnének ahhoz, hogy mekkora szabadságot biztosít a kormány a kérdezésre. Miközben Szijjártóék az előszűrt újságírókkal megtartott "sajtótájékoztatókon" sem kockáztatnak, az események lebonyolítása is garancia arra, hogy megkerülhetőek legyenek az érdemi válaszok. A Szijjártó és a vendége által elmondott udvariassági körök után hangzik el, hogy "a sajtó munkatársainak most lehetősége nyílik kérdezni a miniszterektől". A kérdéseket - ha vannak - egybegyűjtik, aztán Szijjártó úgy válaszol ezekre, ahogy neki tetszik, visszakérdezésre nincs lehetőség.A közérdekű adatigénylésre nem a meghívott és megjelenő szerkesztőségek listáját küldték el Szijjártóék, hanem ezt:"Minden sajtótájékoztató esetén - itthon és külföldön - gondoskodunk arról, hogy minden újságíró élőben követhesse az eseményeket, s utána is korlátlanul, teljes egészében hozzáférhessenek a vonatkozó tartalmakhoz."Vagyis - ahogy ebben a cikkben összegeztük - megnézhetjük a Facebook live-ot, nem is csak egyszer, hanem ahányszor a kedvünk tartja, ami tényleg a szabadság tetejének tűnik.A nagy terelésMiután "az újságírók kedvükre nézhetik Szijjártó sajtótájékoztatóit a miniszter Facebook-oldalán" magyarázat nem volt igazán kielégítő válasz, pert indítottunk. Őszintén ajánlom a per fordulatairól szóló cikkünket, amiből kiderül, hogy a külügy hogyan próbált bevetni tényleg mindent annak érdekében, hogy azt a nagyon egyszerű tényt, hogy kiket hívnak meg a sajtótájékoztatóikra, ne kelljen elárulni, és hogyan verte vissza ezeket a magyarázkodásokat a 444-et képviselő jogász, Palatics Edit.A külügy megette a kutya a leckémet magyarázatai, nagyjából időrendben:Nem is közérdekű adatNincsenek is meg, mert nem kell megőrizni azokatLehet, hogy őrizni kellett volna, de hát töröltükSzemélyes adatNincs nyilvántartás a sajtótájékoztatókra meghívottakról és a résztvevőkrőlA változatos próbálkozásokat félresöpörve a Fővárosi Törvényszék 2024. februárban, a Fővárosi Ítélőtábla 2024. szeptemberben döntött úgy, hogy a minisztériumnak ki kell adni az általunk kért adatokat. Itt még nem volt vége, a külügy ugyanis a Kúriához is fordult, de 2025 januárban a Kúria sem a titkolózó minisztériumnak adott igazat.Ezek után vártunk, ügyvédünk február 13-án és május 16-án is küldött felszólítást a minisztériumnak az ítéletben foglaltak teljesítésére. De hiába. Így nem maradt más, végrehajtást kellett kérném a Külügyminisztériummal szemben, hogy kiderüljön végre: mely szerkesztőségek kaptak lehetőséget Szijjártó kérdezésére. Még 2023-ban.
|
Végrehajtást indítottunk a Külügyminisztérium ellen, mert a jogerős ítélet ellenére sem adják ki, hogy kiket hívtak meg Szijjártó Péter sajtótájékoztatóira
|
Első fok, másodfok, Kúria, mindenhol nyertünk. De Szijjártó minisztériuma mégsem teljesíti, amire az ítélet kötelezi őket.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/08/12/vegrehajtast-inditottunk-a-kulugyminiszterium-ellen-mert-a-jogeros-itelet-ellenere-sem-adjak-ki-hogy-kiket-hivtak-meg-szijjarto-peter-sajtotajekoztatoira
|
2025-08-12 10:39:00
| true | null | null |
444
|
Mindenki emlékszik a G-napra, 2015. február 6-ra, amikor Simicska Lajos és Orbán Viktor a nyilvánosság előtt egymásnak mentek.A Fidesz gazdasági hátországa összeomlott. A teljes káosz közepette két kápót küldtek a fővárosba: Kocsis Mátéra bízták a politikai ügyeket, és egy rejtélyes életet élő háttérember feladata lett a gazdasági ügyek kézben tartása.Ő volt Tombor András üzletember, az MCC alapítója.Pont ekkor indult be a Nagymester karrierje is, aki a vád szerint bűnszervezetével beépült többek között a BKV-ba és a budapesti parkolási bizniszbe.Több tanúvallomás is utal arra, hogy F. Zsolt, vagyis a Nagymester bűnszervezete fölött állt Tombor András.Ezzel végre tisztán láthatjuk, hogyan kapcsolódott a BKV-ba beépülő bűnszervezet és a parkolási maffia a hatalom legfelsőbb köreihez.
|
A rendszer titokzatos háttérembere, aki a Nagymester mögött állt
|
Ki vette át Simicska Lajos helyét a fővárosban a G-nap után? Ki volt a két kápó Tarlós alatt? Hogy lehet, hogy szinte csak szocialisták ülnek a vádlottak padján a Nagymester-perben? Milyen fideszes belharcok folytak a budapesti pénzek körül?
| null | 1 |
https://444.hu/2025/07/16/a-rendszer-titokzatos-hatterembere-aki-a-nagymester-mogott-allt
|
2025-07-16 19:24:00
| true | null | null |
444
|
Esélyes, hogy a Völner-Schadl botrányban amúgy is megtépázott tekintélyű Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) fennállásának 10. születésnapját ünneplő szeptemberi buli hangulatát is elrontja egy, a hivatásrend történetében példátlan eset: végrehajtás a végrehajtói kar ellen, annak mintegy 2 milliárd forintos, ki nem fizetett tartozása miatt.
Nemrég ugyanis jogerősen is elvesztett a szervezet egy hosszú jogvitát lezáró pert. A HVG megtudta: a Fővárosi Törvényszék elsőfokú, márciusi ítélete után júniusban a Fővárosi Ítélőtábla határozata is kötelezte az MBVK-t bő egymilliárd – pontosan 1 113 985 346 – forint és kamatai megfizetésére, ami így bő 1,9 milliárdot tesz ki.
Ez a jogerős ítélet egy évek óta tartó és szövevényes peres eljárás részeként született.
Ennek lényege, hogy az MBVK korábban, hibás teljesítésre hivatkozással felmondott egy, még Schadl György – a korrupciós vádakkal most bíróság előtt álló volt elnök – idején kötött szerződést, ám ennek jogosságát a partner vitatta, így bíróságra mentek.
A HVG korábban az MBVK-tól kiperelt szerződéslista alapján írta meg, hogy a kar által kötött megbízások mögött feltűnik Habony Árpád rokona és a kormányfő testvére, Orbán Győző birkózótársa, továbbá a Rogán Antal találmányáról elhíresült Hunguard cég is, de az eddigi legnagyobb értékű, önmagában többmilliárdos szerződés éppen ez, a perben érintett megbízás volt.
A Sysdata PSE Kft.-vel 2017–2019 között öt szerződést is kötött a kar 6,16 milliárd forint összértékben. Az egyik, egy 2017-es szoftverfejlesztési megbízás értéke 3,427 milliárd forint volt. A kar ezért a pénzért speciális, az ügykezeléstől az elektronikus árverésekig a működése minden területére kiterjedő, a végrehajtók által használt új szoftvert rendelt.
Az addig használtról ugyanis addigra kiderült, hogy kockázatot jelent, nem biztonságos, elavult és sebezhető – többször is túlterhelés bénította meg. Az addigi Egységes Végrehajtási Ügyviteli Rendszer (EVÜR) lecseréléséről 2017-ben írták alá a szerződést, és a Szekendy Ákos magánszemély tulajdonában álló cég neki is látott a munkának.
Az összesen 114 hetesre tervezett szoftverfejlesztési munka jó ideig, 2019 nyaráig a tervezett ütemben folyt, úgy tűnt, hogy minden rendben halad, ám miután Varga Judit igazságügyi miniszter az MBVK felügyeletét államtitkárára, a Schadl mellett most szintén vádlott Völner Pálra bízta, a cég és a kar kapcsolata hirtelen megváltozott.
Ahogy arról a HVG korábban írt, a Sysdata szerint az MBVK „indoklás nélkül megtagadta már átvett és leszámlázott munkarészek kifizetését”, majd „a teljes együttműködést beszüntette”, végül 2020 nyarán fel is mondta a szerződést, hibás teljesítés miatt. A Sysdata ezt vitatva bírósághoz fordult és követelte a már elvégzett munkák kifizetését.
A per 2020 őszén indult, és a legutóbbi, az MBVK fizetési kötelezettségét jogerősen is kimondó határozat már a hetedik bírósági döntés volt a sorban. Előzőleg a 2023 márciusában jogerőssé vált részítélet szerint nem volt megalapozott a kar elállása a szerződéstől. Ezt a döntést felülvizsgálati eljárásban azóta a Kúria is helybenhagyta.
Ami a legújabb döntést illeti, a HVG erről szóló információját a Sysdata jogi képviselője, Katona Tímea is megerősítette. Elmondta, hogy a Fővárosi Törvényszék március 4-én kihirdetett elsőfokú ítéletét azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással a Fővárosi Ítélőtábla június 17-én kihirdetett jogerős ítélete is helybenhagyta.
Ez a döntés a Sysdata PSE Kft.-nek adott igazat és kötelezte az MBVK-t a cég által követelt összeg majdnem 90 százalékát jelentő, bő egymilliárd forint, annak kamatai, valamint a perköltség megfizetésére. Az ügyvéd szerint a kar által július 16-án átvett, írásba foglalt jogerős ítélet alapján a 15 napos fizetési határidő július 31-én járt le, de hiába küldtek előzetes fizetési felhívást is, a végrehajtói kar nem fizetett.
Takács Katalin, az MBVK hivatalvezetője csak a fizetési határidő után, augusztus 1-én küldött egy levelet, miszerint a kar rendkívüli jogorvoslati eljárásban felülvizsgálati kérelmet és a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet kíván benyújtani a Kúriához, és ezért nem fizetnek. Csakhogy az ügyvéd szerint
a fizetési határidő lejárta előtt az MBVK-nak rendeznie kellett volna a tartozását, mivel a felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.”
Erről és arról, hogy nem fizetés esetén a Sysdata kénytelen lesz végrehajtási eljárást kezdeményezni a kart is tájékoztatták, majd a cég nevében az ügyvéd augusztus 6-án be is nyújtotta a végrehajtási kérelmet az MBVK ellen az aktuálisan bő 1,9 milliárd forintnyi tartozás behajtása érdekében – az összeg közben azóta is nő a kamatok miatt.
Az ügyvéd az MBVK törvénysértő, a jogerős ítéletet semmibe vevő magatartását a kar törvényességi felügyeleti szerve, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága felé is jelezte. A HVG kereste az ügyben az MBVK-nál a hivatalvezetőt és Lupkovics Beáta elnököt is, ám cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak arra, miért nem fizettek.
Ráadásul az MBVK ki tudta volna fizetni az ítélet alapján kirótt összeget, mivel jelentős likvid tőkéje van. Persze a 2 milliárd forint nem kis összeg, és a kar 2023-as nyeresége is csak 1,07 milliárd forint volt, a 2024-es évet pedig fele ennyi, 497 milliós profittal zárták, de tavaly év végén az eredménytartalékban 9,6 milliárd forintjuk volt, és a végrehajtói kar csaknem 10 milliárdos megtakarításának nagy része, közel 7,4 milliárd forint könnyen mozdítható formában, bankbetétként állt rendelkezésre.
Vagyis inkasszóval bőven leemelhető lenne a végrehajtói kar számlájáról a Sysdatának jogerősen megítélt összeg. Persze csak akkor, ha a végrehajtási kérelemre meginduló eljárásban lesz, aki végrehajtja a bírósági ítéletet. Elvileg a kar bejegyzett budapesti, XIV. kerületi székhelye alapján 16 önálló bírósági végrehajtó is szóba jöhetne.
Ám mivel az MBVK a végrehajtók szakmai ellenőrző-felügyeleti szerve, a végrehajtó jelenthet elfogultságot a bírósági végrehajtásról szóló törvény vonatkozó paragrafusa alapján, mondván: az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el tőle. Ez esetben a végrehajtónak ügyből való kizárásról ráadásul maga az MBVK hivatalvezetője határoz, vagyis mindenképpen érdekes folyamat várható, már csak azért is, mert sosem fordult még elő, hogy az MBVK-val szemben induljon végrehajtás.
Ami pedig a Sysdata-féle informatikai fejlesztést illeti, az ugye a jogvita, majd a kar szerződéstől való elállása miatt leállt. Az így nem működő új rendszer hiánya viszont mulasztásos törvénysértést is okoz a biztonsági kockázat mellett, mert egy jogszabály 2019-ben kötelezően előírta az MBVK számára az új rendszerre átállást.
Akárhogy is, a helyzet most az, hogy a végrehajtói kar elköltött egy csomó pénzt egy amúgy indokoltan beszerzendő új informatikai rendszerre, ami majdnem teljesen el is készült, mégsem használható, és a hosszas pereskedés után még 2 milliárdot ki is fizethet az MBVK, miközben kénytelen a régi, elavult és sebezhető rendszert használni.
|
Végrehajtás indul a végrehajtói kar ellen kétmilliárdos tartozás miatt, a jogerős ítélet ellenére sem fizetnek
|
Először fordul elő, hogy végrehajtás indul a végrehajtói kar ellen. Azért, mert a szervezet jogerősen pert vesztett egy általa alaptalanul felmondott szerződés ügyében, de nem fizette ki határidőre egy cégnek a bíróság által megítélt bő 1,9 milliárd forintot.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250808_Ketmilliardos-tartozas-miatt-vegrehajtas-indul-a-vegrehajtoi-kar-ellen-ebx
|
2025-08-08 09:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
A vagyonkezelés általában a jövedelmek növeléséről szól, azért fektetik be cégek és magánszemélyek a pénzüket, hogy annak hozamából gyarapodjanak, tartalékot halmozzanak fel, vagy nagy értékű beszerzéseket, beruházásokat finanszírozzanak. Az állami vagyonkezelés célja ennél egy fokkal összetettebb, ugyanis itt kiegészül a célfüggvény a közjó szolgálatával. Ide sorolható az állami ingatlanok üzemeltetése, felújítása, hogy azokban az állam szempontjából fontos hivatalok (rendőrség, minisztériumok, hatóságok) működhessenek, vagy olyan infrastruktúrák üzemeltetése, mint az autópályák, közutak. (Más kérdés, hogy az autópályák üzemeltetését az Orbán-kormány az elmúlt években a NER kezére játszotta - így az egyébként nyereséges gazdasági tevékenységből már nem az adófizetők, hanem NER-milliárdosok húznak hasznot.) Ezen túl az állami vagyon kezelésének az is a feladata lenne, hogy nyereséget termeljen, az így megszerzett jövedelmet pedig a költségvetésbe befizetve olyan jóléti kiadások refinanszírozására fordítsa, mint mondjuk az oktatás vagy az egészségügy.A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. a napokban hozta nyilvánosságra a tavalyi évről szóló vagyonkezelői beszámolóját, amelyet a tulajdonos magyar állam képviselőjeként Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter el is fogadott, mint egyszemélyes közgyűlés. A Nagy Márton által aláírt határozat szerint tavaly az állami vagyon kezelésének "eredménye" mínusz 303 milliárd forint volt - vagyis ekkora veszteséget termelt az állami vagyon. A tavalyi veszteség némileg kisebb az előző évinél, amely 341 milliárd forint volt, de ez sovány vigasz. Az MNV utoljára 2018-ban tudott pozitív eredményt elérni: akkor még 95,4 milliárd forintos hozamot biztosított az állami vagyon, ám az azóta eltelt években folyamatosan veszteséges a működtetése. 2019 és 2024 között eltelt hat évben összesen 2076 milliárd forint volt a veszteség, vagyis az Orbán-kormány ennyi pénzt égetett el vagyonkezelés címén.Az Orbán-kormány 1100 milliárdnyi vagyont ajándékozott el 2020-23 között, miközben privatizációs bevétele csak 130 milliárdot tett kiA 2010-es években éves átlagban még plusz 174 milliárd forint volt a hozam - ekkor is volt olyan év, amikor veszteséggel zárt az állami vagyonkezelő, de a nyereséges évek kiegyenlítették a mérleget. 2019 után megváltozott a helyzet: a kormány számára láthatóan nem volt fontos szempont a nyereséges működés, sőt az állami vagyon magánkézre játszása vált elsődleges feladattá. 2019 után szaporodtak el a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA), amelyek több mint ezer milliárd forintnyi állami vagyont kaptak ingyenes vagyonjuttatás keretében - olyan egyetemi, kulturális és vagyonkezelő alapítványok, amelyek vezetését kizárólag fideszes politikusokkal, illetve a NER-hez köthető üzletemberekkel töltötték fel. Az állami vagyon kiszervezése apasztotta a jövedelmeket is - ennek eredménye a folyamatos veszteség.Nemcsak hogy veszteséges volt tavaly az állami vagyon kezelése, de kevesebbet is ért: 2024-ben 11 357 milliárd forintra értékelték az állami vagyon összértékét, ami 85 milliárd forintos csökkenés az előző évhez mérten, amit a beszámolóban az MNV Zrt. az amortizációval, vagyis a tervezett értékcsökkenéssel magyarázott. Nem segítette a vagyonnövekedést az sem, hogy csak tavaly 76 milliárd forintnyi vagyont adott át különféle nem állami vagyonkezelő szervezeteknek az MNV Zrt. a kormány határozata alapján - mindezt ingyenes vagyonátadás keretében. A szöveges beszámolóból nem derül ki, hogy az ingyenes vagyonátadás keretében mely szervezetek, önkormányzatok kaptak kisebb-nagyobb vagyonelemeket. Egy dolog azonban kiolvasható a táblázatokból: az átadott vagyon jelentős része tavaly ingatlan volt. Ez a normál állami vagyonkezelés része, amikor kisebb-nagyobb ingatlanokat az állam önkormányzatoknak vagy egyházaknak ad át további hasznosításra.Lázár János figyelmeztetett, az Orbán-kormány szakítani fog, ha a milliárdosok életmódjuknál vagy mentalitásuknál fogva megszegik a társadalmi normákatA beszámoló szerint az MNV közvetlenül mindössze alig 4,7 milliárd forint értékben vásárolt társaságokat, illetve társasági részesedéseket, valamint 4,5 milliárdot fordított a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt. tőkeemelésére. A felsorolásból hiányzik a ferihegyi nemzetközi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. tavalyi megvásárlása, amelyre kiadásként és hitelátvállalások keretében 1800 milliárd forintot költöttek. Ugyanakkor a BA Zrt. megvásárlását nem az erre hivatott MNV Zrt. végezte, hanem az állam másik befektetési cége, a Corvinus Zrt. - így ezek a számok nem jelennek meg az MNV Zrt. mérlegeiben.A KItartóan veszteséges állami vagyonkezelési eredmény oka, hogy az államnak már alig maradtak nagy jövedelmet termelő részesedései: a Mol Nyrt.-ben és a Richter Nyrt.-ben évtizedeken keresztül tartogatott több mint 20-20 százalékos részesedéseit a kormány az elmúlt években ingyenes vagyonjuttatás keretében elajándékozta, például a Fidesz-közeli Matthias Corvinus Collegium (MCC) alapítványnak.A legnagyobb bevételt 2024-ben az ingatlaneladások tették ki: ebből 27,4 milliárd forint folyt be - ezzel szemben áll a tavalyi 76 milliárd forint értékű ingyenes vagyonjuttatás. Vagyonkezelői és koncessziós díjakból még befolyt 1,9 milliárd forint - ennek java részét két cég fizette be: a légi forgalmi irányításért felelős HungaroControl Zrt. 1,2 milliárd forint értékben, és 800 millió forint vagyonkezelési díjat fizetett a már idézett Budapest Airport. A korábbi évtizedben megszokott több tízmilliárdos osztalékok azonban eltűntek a bevételekből a Mol- és Richter-részvények elajándékozásával.Idén sem auditálták a beszámolótAhogy az elmúlt években, idén sem auditálta - pontosabban korlátozó rendelkezéssel látta el - az állami vagyonkezelésről szóló jelentést az MNV könyvvizsgálója, az Ernst & Young Kft. A könyvvizsgáló feladata lenne, hogy igazolja: a beszámoló teljes mértékben tükrözi a valóságot. Az Ernst & Young azonban évek óta erre nem hajlandó, mondván, hogy az MNV megbízott könyvvizsgálójaként az állami vagyon túlnyomó részére - mintegy 9500 milliárd forintnyi vagyonelemre a teljes, 11 600 milliárdos állami vagyonból - nincs rálátása. Ezek a vagyonelemek ugyanis más állami vagyonkezelő cégeknél vannak vagyonkezelésbe adva. Mivel ezen beszámolók helyessége és teljessége nem az MNV felelőssége, azok megbízhatóságát a könyvvizsgáló sem tudta ellenőrizni. Ez egy évtizedes anomália az állami vagyonbeszámolók esetében, amelynek megoldására az elmúlt 15 év sem volt elegendő az Orbán-kormány számára. Így viszont évről évre úgy fogadja el a kormány a vagyonkezelési beszámolót, illetve a parlament az MNV beszámolóját, hogy azt a könyvvizsgáló nem hitelesítette.Játék a számokkalNagy vihart kavart Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egyik korábbi Facebook-bejegyzése: a miniszter szerint az Orbán-kormány 14 éves regnálása alatt, azaz 2010 és 2024 között megduplázódott az állami vagyon értéke. Az általa közölt számok szerinta 2010-es 11 650 milliárd forintról 2023-ra 22 939 milliárd forintra emelkedett. A miniszter nem jelölte meg, hogy mit tekint állami vagyonnak, de az általa közölt táblázatból kiderül, hogy annak legnagyobb részét az állami ingatlanok teszik ki; ezekbe pedig olyan, nem értékesíthető vagyonelemeket is beleszámolnak, mint a vasútvonalak és a közúthálózat. Ugyanakkor Nagy Márton megfeledkezett az időközben bekövetkezett infláció mértékéről, amely 2010 és 2023 között 65 százalék volt. Szintén megfeledkezett az államadósság növekedéséről is - ugyanis, ha az állam vagyonának változását nézzük, akkor azt a tartozásokkal is célszerű ellensúlyozni. 2010-ben a magyar államadósság 22 000 milliárd forint volt, ami jelenleg 62 000 milliárd forintra rúg, vagyis 40 000 milliárd forinttal nőtt az Orbán-kormányok országlása alatt. A két számot összevetve jól látható, hogy az állam nettó vagyona több tízmilliárd forinttal csökkent 2010 óta - mind nominálisan, mind pedig reálértéken számolva is.Költséghatékony működtetéssel és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodással indokolja Nagy Márton a minisztériumi költözések 500 milliárdos mínuszát
|
Duplázás helyett jött az ezermilliárdos bukás, az Orbán-kormány szűk évtizede képtelen nyereséggel kezelni az állami vagyont
|
Tavaly az állami vagyonkezelés „eredménye” mínusz 303,66 milliárd forint volt – derül ki a Nagy Márton által elfogadott beszámolóból. Ha 2010-2024-et, azt az időszakot nézzük, ami alatt a nemzetgazdasági miniszter állítása szerint megduplázódott az állami vagyon értéke, az derül ki, hogy a tevékenység 2010 óta 1600 milliárd forint veszteséget okozott az adófizetőknek.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3290558_allami-vagyon-orban-kormany-duplazas-helyett-jott-az-ezermilliardos-bukas
|
2025-08-12 14:05:00
| true | null | null |
Népszava
|
Több mint négy évvel ezelőtt alig öt napot adott a kormány nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. a III. kerületi önkormányzatnak arra, hogy aláírja a 15 ezer négyzetméteres Zichy-kastély felének átadásáról szóló dokumentumot. A műemléképületet ugyanis teljes egészében a Demeter Szilárd vezette Magyar Kultúráért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Ügynökség (PIÜ) kapta meg a kormánytól. Az óbudai önkormányzat ellenállt, az öt nap elmúlt, ahogy azóta még négy év, de nem történt semmi. A vagyonkezelőtől nem jött új ajánlat.- válaszolta a Népszava kérdésére Kiss László III. kerületi polgármester. Demeter Szilárd alapítványi elnök lapzártánkig nem reagált a kérdéseinkre.Az ingatlan ingyenes átadásáról szóló törvény kihirdetése után egyébként hónapokig nem történt semmi, majd 2021 őszén az MNV Zrt. hirtelen előállt az önkormányzat számára elfogadhatatlan ajánlattal. A szerződés-tervezet ugyanis egyetlen önkormányzat számára fontos kérdést sem rendezett megnyugtatóan. Így nem derült ki belőle az sem, hogy miképpen kárpótolják a kerületet a műemléképület csaknem felét, 7319 négyzetmétert érintő használati jog átadásáért, illetve mi lesz a sorsa az itt működő kerületi hivataloknak vagy az Óbudai Múzeumnak. Kiss László kerületi polgármester akkor sietve leszögezte: nem kívánnak lemondani a használati jogáról és az Óbudai Múzeumot sem akarják máshová költöztetni. Ezen felül ott működik a Kobuci-kert és a Kassák Lajos Múzeum is.Az önkormányzat továbbra is kíváncsi lenne arra, mivel töltené meg az alapítvány a műemléképületet, ha már ott van a kerület főterén, közvetlenül a városháza mellett. Korábban ugyanis csak annyit közöltek, hogy kulturális tevékenységre, tehetséggondozó programokra, kreatív ipari innovációkra, médiatartalom előállítására használnák. Azóta se derült ki több. Az önkormányzattal nem egyeztetett erről senki.Demeter Szilárd szerint véletlenül lecsukhatják Óbuda polgármesterét, Kiss László inkább bocsánatkérést várDemeter Szilárd, akkoriban könnyűzenéért felelős miniszteri biztosként popkulturális és társművészeti központot akart nyitni Vizoviczki László egykori óbudai birodalmának helyén, amelynek központja a Dunán átellenben lévő Zichy-kastély lett volna. Az Orbán-kormány több tízmilliárdos ingatlanügylet keretében adta át a Zichy-kastélyt s még másfél tucatnyi ingatlant a Magyar Kultúráért Alapítványnak. Az akkori hírek szerint 60 milliárd forint apanázst is kapott volna az ingatlanok mellé, ezen belül öt év alatt több mint 23 milliárd forintból hangolhatta volna újra a tágabban értelmezett magyar popkultúrát. Úgy tűnt, lesz pénz a Zichy-kastély és a hajógyári épültetek rendbetételére.A pénz azonban vagy nem érkezett meg, vagy másra fordítódott, a tervekből semmi sem lett. Az Óbudai Sziget tulajdonba kapott 27 ezer négyzetméteres részét mindenesetre idén áprilisban mindenféle tendereztetés nélkül 50 évre bérbe adták a Multikulti Zrt-nek havi 16,7 millió forintos bérleti díjért, ami az ipari műemléképületek felújítására fordított összeggel csökkenthető. A bérlő összesen 3,5 milliárd forint beruházást vállalt. A héten bemutatott új rendezvényközpont aligha jön ki ennyiből, de már meg is jelent a NER társadalmilag érzékeny befektetője, a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez és testvéréhez köthető Trustify Befektetési Alapkezelő, hogy besegítsen a projektbe.Ultimátummal felérő ajánlatot kapott a kormánytól a III. kerület - Demeter Szilárd áll a háttérbenKönnyen elképzelhető, hogy hasonló sors vár a jó helyen lévő, impozáns Zichy-kastélyra, amely gyakorta szolgál filmek díszletéül. A műemléképület sok milliárdos felújítása mindenesetre már nem halogatható sokáig.
|
Nincs forrás a III. kerületi Zichy-kastély felújítására, amelyet az Óbudai-sziget ingatlanjaival együtt kapott meg Demeter Szilárd alapítványa
|
Se pénz, se új ajánlat.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3290583_obudai-sziget-zichy-kastely-felujitas-penzhiany-demeter-szilard-alapitvany
|
2025-08-12 05:55:00
| true | null | null |
Népszava
|
Alkotmányjogi panasszal él Márki-Zay Péter (MMM) hódmezővásárhelyi polgármester a Versenyképes Járások Program miatt.A polgármester levélben fordult Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszterhez, amelyben újra sérelmezte, hogy a város egyetlen fillér támogatásban sem részesült a Versenyképes Járások Program keretében, miközben a járáshoz tartozó három kisebb, fideszes polgármester által vezetett település annak ellenére megkapta a járás egészének járó 500 millió forintos támogatást, hogy a rendeletben megfogalmazottakkal ellentétes célokra pályáztak. Mint jelezte,Márki-Zay szerint egyértelmű politikai diszkrimináció történt nemcsak Hódmezővásárhellyel, hanem a Lázár János választókörzetéhez tartozó öt másik kisebb településsel szemben is, ami "még az alaptörvény szerint is tilos és súlyos jogsértés", továbbá ellentétes az Európai Unió és más nemzetközi egyezmények szabályaival.A polgármester levelében kérte a minisztert a "jogsértő döntései módosítására", hogy Hódmezővásárhely is megkaphassa a neki jogosan járó támogatást. Javaslatot tett a rendelet módosítására is, amelynek célja, hogy a támogatásokból egyetlen megyei jogú várost se lehessen kirekeszteni - akár egyedül is pályázhassanak, és a pályázati elbírálás során vétójogot kapjanak. Javasolta azt is, hogy a keret minél nagyobb részét lakosságszám-arányosan osszák el.Navracsicsnak küldött levele végén a polgármester úgy fogalmazott, "a magyar történelemkönyvek tankönyvi példaként fogják említeni a rendszerük romlottságát, köztük az ön nevéhez kötődő, de az önök kormányának legkorruptabb tagjai által politikai fegyverré silányított támogatási programokat", majd kifejezte abbéli reményét, hogy "legkésőbb 2026. április 12. után olyan kormánya lesz az ön által is szeretett közös hazánknak, amely Hódmezővásárhely népe számára igazságot szolgáltat majd".
|
Alkotmányjogi panaszt nyújt be Márki-Zay Péter a Versenyképes Járások Program miatt
|
Hódmezővásárhelynek egy fillér sem jutott a programból, miközben a járáshoz tartozó három kisebb, fideszes polgármester által vezetett település annak ellenére kapott 500 millió forintos támogatást, hogy a rendeletben megfogalmazottakkal ellentétes célokra pályáztak.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3290569_marki-zay-peter-alkotmanyjogi-panasz-versenykepes-jarasok-program-orban-kormany-navracsics-tibor
|
2025-08-11 17:47:00
| true | null | null |
Népszava
|
A pécsi tűzoltóság Engel János utcai épületének felújítása és bővítése már az ezredforduló táján sürgős szakmai igényként fogalmazódott meg. A beruházás azonban csak akkor indult el, amikor az Unió magára vállalta a munkák csaknem teljes költségét. Így az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) 2021 januárjában kötött szerződést a szervezet pécsi bázisának kivitelezésére. A terv az volt, hogy az OKF Baranya megyei igazgatóságának háromemeletes, felújíthatatlannak minősített épületét földszintig lebontják, csak a 9 autóállás marad meg, s pár méterrel odébb emelnek egy új, korszerű épületet a megyei igazgatóságnak, a földszinten 10 kocsiállással.Ezt a munkát a Falcon Global Zrt. és az Octopus Invest Kft. nyerte el. Az Octopus vezette konzorcium 3,3 milliárdért vállalta el a munkát. A közbeszerzési pályázaton nyerő, ugyanazon tulajdonosi körhöz tartozó, két fővárosi cégneknem volt érdemi múltja az építőiparban, nem rendelkeztek az ilyen munkákhoz szükséges szakemberekkel és gépekkel, ezért alvállalkozókra bízták a kivitelezést, 2,4 milliárd forintért.A közbeszerzésen nyerő konzorcium és az alvállalkozók közötti viszony néhány hét múlva konfliktusossá vált, mivel az Octopus nem biztosította a munkához alapvetően szükséges terveket és engedélyeket. Amikor az alvállalkozók 2022 tavaszán benyújtották az addig elvégzett munkák esedékes számláit az Octopushoz, a generálkivitelező szerződést bontott velük, és követeléseiket csak részben fizette ki. Pár hónappal később, az OKF - miután látta, hogy leállt a munka - szerződést bontott a generálkivitelezővel. Így a tizedkész épületet azóta is eszi az elmúlás.Minderről írtunk már lapunkban, s szóltuk arról is, hogy az Octopus-Falcon duó még számos helyen nem tudta befejezni a közbeszerzéseken elnyert munkákat. Így nem készültek el az őriszentpéteri általános iskola 590 milliós korszerűsítésével és Vácon egy bölcsőde 415 millióért vállalt kivitelezésével, ezért mindkét helyen szerződést bontottak velük. Ez történt Csornán és Mosonmagyaróváron is, ahol tanuszoda megépítésére kötöttek kontraktust 1,2, illetve 1,1 milliárdért. De nem boldogultak a piliscsévi iskola mindössze 80 milliós korszerűsítésével se. Mindenütt azért álltak le a munkák, mert a Falcon-Octopus tandem nem fizette ki az alvállalkozókat. Emiatt 2023 tavaszán felszámolás indult a két cég ellen.Mindkét cégnek Németh János és Németh Zsuzsanna voltak a tulajdonosai. 2023-as cikkünk megírásakor próbáltunk beszélni a házaspárral, ám aktuális elérhetőségüket nem tudtuk felderíteni. Az atlatszo.hu több alkalommal is foglalkozott a két cég kudarcos múltjával, a két tulajdonost azonban ők sem tudták megszólaltatni.Milliárdok tűntek el a "polip" építkezésein, bizonytalan, hogy a pécsi tűzoltólaktanya egyre sürgetőbb felújítása mikor folytatódhatCikkünkben kerestük annak az okát, hogy a két, referencia nélküli cég miképp tudott sorozatban közbeszerzéseket nyerni. Beszéltünk a konzorcium több alvállalkozójával, akik elmondták: a két cég azt terjesztette magáról, hogy remek kormánykapcsolataik vannak, s emiatt a velük szerződő vállalkozások bíztak abban, hogy nem lesz gond munkájuk kifizetésével. A pécsi tűzoltólaktanya építői ráadásul úgy értesültek, hogy az Octopusban - közvetve - tulajdonrésszel bír Orbán Áron, a miniszterelnök testvére. A pécsi beruházás egyik alvállalkozója szerint Orbán Áron járt is Pécsen a laktanya-beruházás okán. A cégbírósági adatokban viszont nem volt nyoma annak, hogy Orbán Viktor öccsének köze lett volna az Octopushoz. Az atlatszo.hu is értesült a kormányfő testvérének Octopus-beli érintettségéről, meg is kérdezték erről Orbán Viktor sajtófőnökét, aki ennyit válaszolt: "a miniszterelnök nem foglalkozik üzleti ügyekkel".Azt, hogy Orbán Áronnak lett volna kapcsolata az Octopusszal, nem tudjuk dokumentumokkal bizonyítani, annak viszont számos jele van, hogy a cégnek - nevéhez hűen - mindenhová, akár még kormánykörökhöz is elérhettek polipkarjai. Ezt gondolja az Octopusról tucatnyi hoppon maradt alvállalkozó is. Hisz befolyásos kapcsolatok nélkül miképp tudott a korábban pártízmilliós bevételű cég 2020 után többmilliárdra rúgó állami megrendelésekhez jutni? Több alvállalkozó állította, hogy amikor az Octopust próbálták benyújtott számlájuk kifizetésére ösztönözni, akkor a cég vezetői - újból kormánykapcsolataikra hivatkozva immár - megfenyegették őket.2023-ban szerettük volna megtudni, hogy az Octopus ellen indított felszámolási eljárásában hányan és milyen értékben jelentettek be követelést a felszámolónak, a Vámház-Audit Zrt.-nek. Beszéltünk az eljárást vezető Muth Ferenccel, aki arra hivatkozott, hogy a felszámolás nem nyílt eljárás, ezért nem köteles a sajtónak nyilatkozni. Az Octopus egyik kárvallottjától viszont megtudtuk, hogy a cég ellen a 2023. májusi hitelezői megbeszélésen 56-an több mint 2 milliárd forintos követelést nyújtottak be. Ennél nagyobb, 4 milliárdos tartozásról értesült Novák Előd, a Mi Hazánk parlamenti képviselője, aki az Országgyűlésben "Hová tűnik el a közpénz?" címmel szólította meg ebben az ügyben Pintér Sándor belügyminisztert júliusban. A kérdésre az építési tárca miniszterhelyettese, Csepreghy Nándor válaszolt, ám abból nem tudtuk meg, hogy az Octopus esetében hová folyt el a közpénz. Az alvállalkozók ebből újra arra következtettek, hogy az Octopus "érinthetetlen" cég, s vezetőiken aligha kérik számon az eltüntetett pénzeket.Azóta ez a prognózis megerősödött. Gondolván, hogy az elmúlt másfél évben lezárult az Octopus felszámolása, júliusban újra megkérdeztük Muth Ferencet, miképp zárult a procedúra.Tudni akartuk, mekkora adósságot hagyott maga után az Octopus,illetve felmerült-e a pénzek eltűnése okán valakinek a büntetőjogi felelőssége,s ha igen, történt-e feljelentés, és ennek következtében melyik nyomozóhatóságnál érdeklődjünk a vizsgálatról?A felszámoló ezúttal is megtagadta a választ.Jeleztük, hogy nem értünk egyet elzárkózásával, hisz nem csupán egy felszámolásról, hanem uniós és állami források elherdálásáról van szó, ráadásul olyan közcélú épületek kivitelezéséről, amelyek sokakat érintenek (a pécsi tűzoltóság esetében például félmillió embert), így indokolt lenne egy rövid, a száraz tényekre és a számokra koncentráló válasz. Ám hiába érveltünk.Az előbbiekből az is kikövetkeztethető, hogy a felszámoló nem talált bűncselekményre utaló jeleket az Octopus gazdálkodásában (ha talált volna, nyilván, elbüszkélkedik vele). Azt, hogy nem történt bűncselekmény, több alvállalkozó érthetetlennek tartja, mivel szerintük a felszámolt cég nem tudott elszámolni a rábízott állami beruházások pénzével. Amúgy a tűzoltólaktanya építésének egyik alvállalkozója maga is tett feljelentést 2022-ben a ki nem fizetett számlái miatt, az adóhatóság indított is vizsgálatot, ám bűncselekmény hiányára hivatkozva megszüntették azt. A feljelentő ebből is az Octopus védettségére következtet, hisz a máskor végletekig kitartó adónyomozók ezúttal pár hét alatt lezárták a vizsgálatot, holott a pénzek lenyúlása a feljelentő számára cáfolhatatlannak tűnt.Nem segíti a tisztánlátást az ügyben - és újra csak erősíti az alvállalkozók Octopus támadhatatlanságáról megfogalmazott gyanúját - az, hogy a pécsi laktanyaépítés dolgában az OKF sem hajlandó megfelelő információkat adni. Miután megtudtuk, hogy a baranyai katasztrófavédelem számára elodázhatatlan a pécsi laktanya mihamarabbi megépítése, levélben megkerestük a főigazgatóságot,s ők megírták, hogy ősszel várhatóan másodjára is kiírják a beruházás közbeszerzési pályázatát. Az új bázist 2029 őszén tervezik birtokba venni.Azt is szerettük volna megtudni az OKF-től, hogy az első pályázat kudarcos generálkivitelezőjével miképp számoltak el? Azt válaszolták, hogy"a szerződés felmondásával egyidejűleg felszólították a vállalkozói konzorciumot a munkaterület átadására, az előleg visszafizetésére és a meghiúsulási kötbér teljesítésére, amelyek vissza-, illetve megfizetésének a vállalkozó nem tett eleget.Emiatt polgári peres eljárás indult, amely a BM OKF pernyertességével zárult, a bíróság jogerős ítéletében maradéktalanul helyt adott a szervezet keresetében foglaltaknak."Ez jól hangzott, ezért megkérdeztük, hogy a pénzt a BM visszakapta-e az Octopustól. Erre már az OKF nem válaszolt, lapunk viszont biztos forrásból megtudta, hogy a BM egy fillért se kapott, merthogy a perelt pénzt az Octopus maradéktalanul "lenyelte".Arra is kíváncsiak voltunk,hogy az Unió indított-e vizsgálatot az elveszett támogatás ügyében, illetve továbbra is támogatja-e a beruházást az EU, s ha igen, mekkora összeggel?De megkérdeztük azt is, hogy a 2021-22-ben még 3,3 milliárdból megépíthető laktanya kivitelezése mennyi pénzbe kerül majd, s annak hány százalékát adja a magyar állam és hány százalékát az Unió?Ezekre a kérdésekre azonban nem kaptunk választ.Az ügyben jártasak (a pécsi tűzoltók is) ebből arra következtetnek, hogy az OKF azért titkolózik, mert fensőbb parancsot kaptak arra, hogy ne áztassák el a kormánykörökhöz kötődő Octopust.Az előbbiek alapján van okunk attól tartani, hogy a pécsi tűzoltó laktanyát - amit megépíthettek volna az Unió támogatásából - immár alapvetően a magyar állam pénzéből kell megvalósítani. És valójában nem 3,3 milliárdért, hanem 8-ért, vagy inkább tízmilliárdért, az inflációs hatások miatt ugyanis - az általunk megkérdezett kivitelezési szakemberek szerint - a 6 ezer négyzetméteres épület kivitelezése ennyibe kerül majd a magyar költségvetésnek.
|
Újra kiírják a közbeszerzést a pécsi tűzoltólaktanya megépítésére, az első tender nyertese félbehagyta a sokmilliárdos beruházást
|
Az Octopus Invest Kft. vezette konzorcium 3,3 milliárdért vállalta el a munkát. 2022-ben következmények nélkül szállt ki a projektből. Válaszok azóta sincsenek.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3290168_milliardos-kozbeszerzes-pecsi-tuzoltolaktanya-beruhazas-octopus-invest-kft
|
2025-08-08 05:50:00
| true | null | null |
Népszava
|
Honlapján tette közzé a közép-kelet-európai régióban testes kereskedelmi ingatlanportfólióval bíró varsói székhelyű, tőzsdei GTC, hogy három új tag lép be a vállalat igazgatóságába. Ezzel együtt távoznak azok a korábbi igazgatók, akik Matolcsy György jegybankelnök, de legfőképpen a fia – az évek során 500 milliárd forintot megmozgató Pallas Athéné Alapítvány üzleti ügyeit a háttérből mozgató Ádám – bizalmasai voltak.
Az eredetileg 266 milliárd forintnyi közpénzből gründolt jegybanki alapítvány visszás vagyonkezeléséről épp a jegybankelnökváltáskor tett közzé jelentést az Állami Számvevőszék. A százmilliárdosra taksált vagyonvesztés egyik alapvető okát abban látták a számvevők, hogy a koronavírus tombolása idején túl drágán vett, nagyjából a részvények kétharmad részét lefedő GTC-pakett radikálisan, több mint ötven százalékkal leértékelődött a tőzsdén.
A három új tag, aki augusztus-szeptemberben munkába áll: Jacek Baginski, Rencz Botond és Ország Mihály. Jacek Baginski harminc éve különböző lengyel, régiós és multinacionális kereskedelmi vállalatoknál dolgozik. Az elmúlt nyolc évben például az EPP NV vezetésében, amely a legnagyobb bevásárlóközpont-tulajdonos cég Lengyelországban, s a johannesburgi, illetve a luxemburgi börzén jegyzik. Korábban megfordult olyan vállalatok vezető testületeiben is, mint a PepsiCo vagy a BP/Amoco.
Rencz Botond három évtizede olyan nagy auditor cégeknél dolgozik, mint az Ernst & Young vagy az Arthur Andersen. Az EY magyar és regionális vezetőjeként cseh, szlovák, szlovén, horvát szerb és hazai tranzakciókkal foglalkozott, továbbá tagja volt az Amerikai Kereskedelmi Kamara adóügyi bizottságának, s tavaly még egy napelemes cég, a pécsi EU-Solar SE irányításában is tapasztalatokat szerzett. Tagja továbbá budapesti tőzsdén jegyzett – Tiborcz István fennhatósága alatt álló – Waberer’s logisztikai vállalat felügyelőbizottságának.
Ország Mihály 28 éven át a belga hátterű K&H Bank menedzsmentjének tagja volt, feladatai közé tartozott például a kereskedelmi ingatlanok finanszírozása, a zöld energia vagy pénzpiaci ügyletek felügyelete. Karrierjét az Arthur Andersen auditor cégnél, illetve a holland ABN AMRO banknál kezdte.
Az ügyek átadása után távozik a GTC vezetéséből Farkas Zsolt és Gosztonyi Balázs, akiket a Pallas Athéné vagyonkezelő cége, az Optima – pontosabban annak a GTC-ben közvetlenül tulajdonos érdekeltségei – még a Matolcsy-érában delegáltak. Az új igazgatók közül ugyanakkor Rencz közvetve hallhatott már egyet s mást az MNB vagyonkezelési módszereiről, miután a tulajdonában álló, bükkösdi Agro Termék Trade Kft.-t Figura Balázs vezeti. Figura korábban, 2022-ig tagja volt a jegybanki alapítvány vagyonát kezelő stábnak, tavaly tavasz óta pedig az egyik vezető tisztségviselője az MNB Ingatlan Kft.-nek. Ez utóbbi céget külön vizsgálta az ÁSZ, és itt is roppant súlyos megállapításokat tett a tízmilliárdokat felemésztő pazarló gazdálkodása miatt. Figurát azonban Varga Mihály kivételesen nem váltotta le.
Habár a GTC ingatlanvagyonának könyv szerinti értéke meghaladja a kétmilliárd eurót, a valós érték ennél alacsonyabb, miután a cégnek súlyos, euróban milliárdos nagyságrendű adósságai vannak. Az új vezetés egyik fő feladata épp ennek a vagyonnak az áttekintése, továbbá a jövőre lejáró 500 millió eurós kötvényadósság megújítása. A 2,25 százalékkal kamatozó kötvényeket valószínűleg csak drágábban lehet refinanszírozni, nemcsak az időközben változó kamatkörnyezet miatt, hanem azért is, mert – ahogyan a Telex a minap megírta – a GTC hitelminősítése is romlott, nem függetlenül a közvetve főtulajdonos Pallas Athéné alapítvány körüli botrányoktól.
Közben a GTC kétharmados részvénycsomagja egy, az MBH Bank által a Pallas Athéné vagyonát forgató Optima-csoportnak nyújtott, eredetileg 170 millió eurós – a kamatokkal együtt 255 milliós terhet jelentő – hitelnek a fedezete. A törlesztés 2025 végén esedékes. A banknak sem érdeke, hogy GTC-tulajdonos legyen, ezért vélhetően a felek megállapodnak majd egy új törlesztési ütemezésben, ha netán az Optima-csoport nem fog tudni fizetni (az ÁSZ megállapítása alapján a cégcsoport kvázi csődben van).
A HVG információja szerint a bank, ha akarta volna, már eddig is rátehette volna a kezét a részvényekre, pont annak ürügyén, hogy a Matolcsy-féle irányítás alatt a beleegyezése nélkül változtattak a GTC vezetésén, amelynek átmenetileg tagja volt a Matolcsy-fiú üzleti és baráti köréhez tartozó Stofa György is. Ő az, akit Varga Mihály, az új jegybankelnök márciusban elsőként rúgott ki, amikor hivatalba lépett, visszafordítva ezzel utolsó húzását, amellyel Matolcsy Ádám üzleti cimboráihoz telepítette volna ki a Pallas Athéné alapítvány még megőrzött vagyonkezelési jogait is.
Stofa György érdekeltsége a tulajdonosa a műemlék csalapusztai Kégl-kastélynak és a környező, részben Natura 2000-es védettséget élvező ingatlanoknak, amelyeket szintén elzálogosítottak az ominózus MBH-hitel fejében. Az egyik – a hajdani horgásztó melletti – ingatlanon egy luxus-rönkház építkezése folyik, amit a környékbeli juhászok csak a kis Matolcsy nyugdíjasházának neveznek. Az építkezés miatt a rendőrség illegális fakitermelés okán nyomoz, ám a környezetvédelmi hatósági feladatokat ellátó kormányhivatal is vizsgálódik. A májusi rossz időben az építkezés leállt, ám a HVG birtokába került friss fotók szerint most gőzerővel folytatódik. Hogy a hatósági vizsgálat ideje alatt ez hogyan lehetséges, arra a Fejér Vármegyei Kormányhivatal a HVG kérdésére nem válaszolt, ám azt megerősítette, hogy az általa indított eljárások „továbbra is folyamatban vannak”.
|
Sikerült leváltani Matolcsyék embereit: új vezérkart neveztek ki az MNB-alapítvány fő vagyonelemének élére
|
Majdnem fél évbe telt, amíg az új jegybankelnök bizalmát élvező vagyonkezelőknek sikerült eltávolítaniuk a GTC ingatlanvállalat vezetéséből a Matolcsy-klánhoz kötődő embereket. A varsói tőzsdén folyamatosan leértékelődő vállalat még mindig az MNB Pallas Athéné alapítványa legértékesebb vagyona.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250808_mnb-pallas-athene-alapitvany-gtc-matolcsy-gyorgy-matolcsy-adam-ingatlan-optima-ebx
|
2025-08-08 15:51:00
| true | null | null |
HVG
|
Látványosan visszafogta ugyan a költekezést a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) 2023/2024-ben, de így is százmilliós megbízások landoltak NER-közeli cégeknél - derült ki abból a szerződéslistából, amit közérdekű adatigénylésre nem, csak egy elveszített per után volt hajlandó kiadni a HVG-nek a Schadl-Völner botrányban megtépázott hírnevű szervezet. Ez már a második vesztes pere az MBVK-nak, mert a korábbi időszak szerződéslistáját ugyanígy kellett megszereznünk, így viszont már 2015-től, a hivatásrend újjáalakításától, az MBVK létrejöttétől egészen 2024 végéig nyomon követhetők a költései.A 2015-2023 közötti időszakban több mint 15 milliárdot költöttek, akkor a szerződéslistán a NER-es udvari beszállítók mellett feltűnt Habony Árpád rokona és a kormányfő testvére, Orbán Győző birkózótársa, továbbá a Rogán Antal találmányáról elhíresült Hunguard cég is. A friss lista 2023 júniusától 2024 végéig tartalmaz adatokat: az 53 tétel összértéke a korábbi időszakhoz képest kicsi, egymilliárd forint körüli. A számszerűsíthető tételek 853,29 milliót tesznek ki, de néhány tanácsadási illetve bérleti szerződés óra- vagy darabáras, viszont nincs adat arról, hogy hány órát, alkalmat fizetett ki az MBVK.Nézzük a frissen kiperelt szerződéslista dobogós tételeit jelentő legnagyobb összegű megbízásokat és azt, hogy ezekből kik profitáltak.
A listán szereplő tételek harmada kis összegű – összesen 341 ezer forintnyi –, és saját munkavállalóival kötötte a kar „leselejtezett informatikai eszköz ingó adásvételéről”. A nagyobb tételeket egy 635 milliós szerződés vezeti, amely kiteszi a vizsgált időszak szerződésértékének kétharmadát. Ez a megbízás televíziós műsorgyártásról és sugárzásról szól. A partner a Digital Minds Kft., amely régi, kedvelt NER-közeli cég. Megbízta már őket az MTVA, jutott nekik szponzorpénz a Szerencsejáték Zrt.-től, és ők működtek közre a Rogán Cecíliához köthető – jelentős állami támogatással megvalósuló – sportrendezvényeknél, valamint ez a cég vette meg az állami vagyonkezelőtől a Rába egykori siófoki üdülőjét is.
A Digital Minds egy idén 10 éves vállalkozás, amely két magánszemélyé, és igazán 2020 után szaladt meg nekik. Míg 2020-ban csak 384 milliós nettó árbevételt és alig több mint 1 százalékos profitrátával, 4 millió forint adózott eredményt ért el a cég, 2021-ben árbevételét a 34-szeresére, 13 milliárd forintra növelte, miközben a nyereségessége ennél is jobban kilőtt: a tiszta profit az előző évi 1170-szeresére, 4,7 milliárd forintra ugrott, az árbevétel-arányos eredménye 36 százalék lett. A sikerszériát azóta is tartja a 4 fős mikrovállalkozás, amelynek nettó árbevétele 2022-ben 12,7, 2023-ban 13, tavaly pedig 13,9 milliárd forint volt, miközben a profitja jobban ingadozott: 2022-ben 2, 2023-ban 2,5, míg tavaly mindössze 1,09 milliárd forint volt. De így is a két tulajdonos mindig vett ki bőven osztalékot: a 4 év alatt a 10,3-ból 7,8 milliárdot.
Az a szerződéslistából nem derül ki, hogy a Digital Minds milyen műsorokat gyártott a karnak a 2023. augusztus 30-án aláírt, 635 milliós szerződés ellenében, de talán valamilyen oktató- vagy reklámvideókra érdemes gondolni, mert ilyeneket korábban is gyártatott az MBVK. A kar létrejötte utáni első négy évben a Magno Studio Kft.-t bízták meg összesen bő 4 milliárd forint értékben televíziós műsorgyártással és sugárzással: 2016-ban 1,079 milliárdért, majd 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben is, utóbbi három évben egységesen 1,016 milliárdért. Ezt, a NER-es megbízásokkal elhalmozott, egy békásmegyeri panelből indult társaságot aztán az MBVK lecserélte, és ugyanezzel a munkával, ugyanazért az 1,016 milliárdért 2020-ban már egy új vállalkozást, a Wescam Film & Media Kft.-t bízták meg. Ezután, 2021-ben és 2022-ben, a kar nem költött ilyen jellegű és nagyságrendű szerződést, míg 2023-ban meg nem bízta a Digital Mindsot.
A frissen kiperelt szerződéslistában a Digital Mindstól jelentősen lemaradva a második legnagyobb tétel egy 45,6 millió forintos informatikai szakértői tanácsadásra 2024. január 30-án kötött szerződés az Alpha Machine Kft.-vel. Ez egy régi, 2009-es alapítási informatikai cég, a fő tulajdonosa pedig nem más, mint Balásy Bulcsú. Ha a neve hallatán sokaknak a NER egyik kedvenc cége, a nemzeti konzultációktól az állami hirdetések évi több tízmilliárdos piacába bevont, évek óta az augusztus 20-i állami rendezvényekért is felelős, cégeiből idén már 18 milliárdos osztalékot kivett Balásy Gyula jut eszébe, nem sokat téved, mert ők ketten féltestvérek. Balásy Bulcsú más, hasonló profilú cégeivel egyébként gyakran szerződik például a közmédia is. Ami az Alpha Machine-t illeti, tavaly 1,65 milliárdos nettó árbevételből 325 milliós profitot csinált.
A szerződéslista harmadik, dobogós helyén egy 2023 őszi, 23,89 milliós megbízással a Club Tihany Zrt. szerepel: a négycsillagos tihanyi szállodát üzemeltető cég fő tulajdonosai Habony Árpád nagynénjének, Pápa Marianne-nak a gyerekei. Ebben a szállodában tartott tehát szakmai napot szállással, étkezéssel a végrehajtói kar. Amúgy már nem először, mert 2022 őszén is tartottak ott szakmai konferenciát. A következő évben, 2024 nyarán már a siófoki, szintén 4 csillagos Hotel Azúrban tartott hasonló szakmai napot az MBVK – erre az üzemeltető Breeze Lake Zrt.-nek 21,2 milliót fizettek. A szerződéslistán van még néhány 10-20 millió közötti tétel, jobbára informatikai és szoftverbeszerzések, de van például egy 12,5 milliós színháztechnikai eszközbeszerzés is – akármi is az, és akármiért volt is rá szüksége az MBVK-nak.
A vizsgált másfél év szerződései között nincsenek olyan nagy kiadások, mint pár évvel korábban, vagyis úgy tűnik, spórol a Schadl György elnöksége idején még erősen költekező végrehajtói kar. A takarékosság meg is látszik az MBVK mérlegében: a kar 2023-as nyeresége 1,07 milliárd forint volt, a 2024-es évet ugyan csak feleennyi, 497 milliós profittal zárták, de tavaly év végén az eredménytartalékban 9,6 milliárd forintjuk volt, és a végrehajtói kar csaknem 10 milliárdos megtakarításának nagy része, közel 7,4 milliárd forint bankbetétként állt. Hiába van bőven pénze az MBVK-nak, nem fizetett ki egy közel kétmilliárdos számlát, pedig egy évek óta húzódó perben született jogerős bírósági ítélet kötelezte erre.
Az MBVK amúgy azzal a céggel pereskedett, amellyel az eddigi legnagyobb összegű szerződését kötötte: a 2017-es szoftverfejlesztési megbízás értéke 3,427 milliárd forint volt. A kar ezért a pénzért speciális, az ügykezeléstől az elektronikus árverésekig a működése minden területére kiterjedő, a végrehajtók által használt új szoftvert rendelt a Sysdata PSE Kft.-től. Az addig használt szoftverről ugyanis kiderült, hogy nem biztonságos, elavult és sebezhető. A Sysdata el is kezdte a munkát, és sokáig minden rendben ment, ám 2019-ben, miután Varga Judit igazságügyi miniszter az MBVK felügyeletét államtitkárára, a volt elnök Schadl György mellett most szintén vádlott Völner Pálra bízta, a cég és a kar kapcsolata megromlott.
A Sysdata szerint az MBVK „indoklás nélkül megtagadta már átvett és leszámlázott munkarészek kifizetését”, majd „a teljes együttműködést beszüntette”, végül 2020 nyarán felmondta a szerződést, hibás teljesítés miatt. A Sysdata ezt vitatva bírósághoz fordult, és követelte a már elvégzett munkák kifizetését. Időközben egy jogerős – a Kúria által is jóváhagyott – bírósági ítélet azt állapította meg, hogy nem volt megalapozott a kar elállása a szerződéstől. A Fővárosi Ítélőtábla júniusi, jogerős ítélete pedig kötelezte az MBVK-t a cég által követelt összeg megfizetésére. A közel kétmilliárd forintot a július 31-i határidőre mégsem fizették ki, ezért a Sysdata végrehajtási eljárást indított. Ez példátlan.
Még sosem indult végrehajtás a végrehajtói kar ellen, amelynek illetékes végrehajtói ráadásul elfogultságot jelentve kérhetik kizárásukat az eljárásból.
Közben a bíróság el is indította a végrehajtási eljárást. A várható lépéseket velünk név nélkül megosztó végrehajtók több forgatókönyvet is vázoltak. Az egyik, hogy a megbízást egymás után visszadobják a végrehajtók elfogultság miatt: ezzel a folyamatot hosszan elhúzhatják. Végigmehetnek akár mind a kétszáz végrehajtón, a végén pedig joghézagba futnak bele. Ám a már eddig is megtépázott hírnevű MBVK-t és általában a végrehajtói szakmát ez nevetségessé tenné. Így néhány ilyen eset után elképzelhető, hogy a kar nevében a hivatalvezető kijelöl egy olyan végrehajtót, aki végre is hajtja az intézkedést.
A másik lehetőség, hogy a neki jogerősen megítélt 2 milliárdja után futó Sysdata már előbb megelégeli ezt a macska-egér játékot, és más taktikát választ. Ügyvédi úton a cég ugyanis annak ellenére, hogy van egy hatályos végrehajtási folyamat, kérhet a bíróságtól egy külön letiltó végzést is a végrehajtói kar amúgy nyilvános bankszámlájára a követelt összeg erejéig. Ha minden bankszámlájára kérik ezt, akkor nem opció az amúgy az MBVK-nál bankbetétben rendelkezésre álló összeg egyik számláról a másikra mozgatása sem mint „elkerülő manőver”.
Akárhogy is, a végrehajtói kar elköltött egy csomó pénzt az új informatikai rendszerre, amely majdnem teljesen el is készült, mégsem használható, és most még 2 milliárdot ki is fizethet, miközben kénytelen a régi, elavult és sebezhető rendszert használni.
Az MBVK-nál eközben amiatt is áll a bál, mert szabálytalan működésre hivatkozva nemrég megfosztottak egy végrehajtót a tisztségétől és ezzel a praxisából származó évi több tízmilliós profittól. Ehhez eddig hosszú fegyelmi eljárás és többnyire bírósági közreműködés kellett, most fegyelmi nélkül, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke határozatával zárták be az irodát. Más végrehajtók is érintettek hasonló eljárásban, és többen attól tartanak: ha nem ápolnak jó viszonyt a kar vezetésével, mást ültetnek be a helyükre.
|
Önként nem adta, kipereltük a végrehajtói kar szerződéslistáját: tíz- és százmilliók landoltak a NER figuráinál
|
Kipereltük a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar másfél évet felölelő szerződéslistáját, amiből az látszik, hogy visszafogták a költekezést. Nem fizetnek ki egy kétmilliárdos tartozást sem, ami miatt viszont végrehajtás indult ellenük.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250815_Vegrahajtoi-kar-szerzodesek-szerzodeslista-kiperelt-adatok-NER-szazmilliok-hvg
|
2025-08-15 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
A tervezett lakások 35, 53, 71 és 81 négyzetméteresek lesznek, tehát már csak árazás kérdése, hogy beférnek-e az Otthon Start programba.Az engedélyeztetési eljárás megindult, a 471 lakás építését tervező ingatlanfejlesztés máris kapott kedvezményeket.
A helyszín Budapest XI. kerületének újraéledő része, a Kelenföldi pályaudvar közelében. A projektet a Nenuel Ingatlanforgalmazó és Hasznosító Kft. viszi, amely az ország hetedik leggazdagabb emberéhez, a kormányfő vejével is gyakran üzletelő Jellinek Dánielhez kötődik.
A Nenuel tulajdonosa a Reoco Value Added Ingatlanalap, amelyet Jellinek cége, az Indotek-Investments Alapkezelő Zrt. igazgat. A Reoco az elmúlt években számos értékes ingatlanra tett szert, különösen azokból a csomagokból, amelyeket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől (MNV) vett meg.
A volt Malév-székház épülete is az MNV-től került Jellinekékhez (a székház melletti Sofitel szálloda is a milliárdosé volt akkor), és a székházért 3,8 milliárd forintot fizetett az ingatlanalap. 2021-ben egy 9 ingatlanból álló csomagot is vásárolt a Reoco az államtól, abban egyebek között az Andrássy úti MÁV-székház, a budai Várban egy Táncsics Mihály utcai épület, valamint három balatoni szálloda, illetve üdülő is szerepelt. Utóbb a Sofitel és a MÁV-székház is olyan ingatlan-, illetve magántőkealaphoz került, amely a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak a környezetébe tartozik.
A Reoco által most benyújtott környezetvédelmi engedély-kérelem hat épülettömbből álló lakóparkra vonatkozik, amely a Bartók Béla út és a Fraknó utca közé ékelődik be, a földszinten üzlet- és irodasor is létesül, valamint 543 parkolóhely. A telken néhány épületet lebontanak, néhányat felújítanak, a többit pedig újonnan építik. A bontást már ebben a negyedévben elkezdenék, de az átadást csak 2028-ra tervezik.
A beruházás máris kapott kedvezményeket: a kormány 2023-ban rozsdaövezeti besorolást adott a teleknek. Ez azt jelenti, hogy az ott épülő lakásokat 27 helyett 5 százalékos áfá-val lehet értékesíteni, ami árelőnyt jelenthet, illetve nemzetgazdasági szempontból is kiemelt lett a projekt, vagyis gyorsabban és könnyebben kapja meg az engedélyeket.
A tervezett lakások 35, 53, 71 és 81 négyzetméteresek lesznek, tehát már csak árazás kérdése, hogy beférnek-e az Otthon Start programba. Ehhez egy lakásnak az ára legfeljebb 100 millió forint lehet, illetve négyzetméterenként nem kerülhet többe 1,5 millió forintnál.
|
Extra jó helyen készül lakásokat építeni az ország hetedik leggazdagabb embere
|
Az Otthon Start program küszöbén igazán remek időzítés ez a rengeteg állami segítség mellett.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250815_jellinek-daniel-nenuel-lakasepites-otthon-start-hvg
|
2025-08-15 12:15:00
| true | null | null |
HVG360
|
Elkészült a Fidesz újabb politikai terméke a választásokra, már csak az optimális időzítés a kérdés, és a propagandagépezet harsogni kezdi, hogy a lakástulajdonosok akár ingyen hozzájuthatnak energiaspóroló beruházásokhoz. Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) már 2021 óta ismert, de eddig nem elsősorban a lakosságra, hanem inkább a vállalatokra hegyezték ki. Június 12-én azonban életbe lépett az a módosítás, amely előnyben részesíti azokat a beruházásokat, amelyeket a lakásokon, társasházakon, családi házakon végezhetnek el a tulajdonosok.Ezek a felújítások - például födém-, illetve homlokzatszigetelések vagy hőszivattyúk telepítése - az esetek egy részében akár ingyenesek is lehetnek, de legalábbis sok százezer forintot meg lehet spórolni az EKR segítségével. Ez egy 2035-ig futó program, amely mintegy 600 milliárd forintot mozgat meg. Kisebb-nagyobb kivitelezők, energetikusok, az energiamegtakarítást auditáló cégek hosszú ideje készülnek erre a lehetőségre.Most azonban, hogy beindul az EKR piaca, azzal kellett szembesülniük, hogy a mézesbödöntől elzárták azokat, akik nem a kormányhoz legközelebbi körökből érkeznek.Mi is ez az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer?
Az EKR azért kötelezettségi rendszer, mert az európai uniós irányelvek alapján energiamegtakarításra kötelezik azokat a vállalatokat, amelyek élen járnak a szén-dioxid-kibocsátás ördögi körének fenntartásában, vagyis elsősorban az energiakereskedő cégek azok, amelyek kötelezettek. Ilyen vállalat például az állami MVM-csoport, a Mol, de gyakorlatilag az összes üzemanyag-forgalmazó, például az OMV vagy a Shell, valamint a gáz- és áramkereskedők, például az E.On vagy a MET, hogy csak a legnagyobbakat említsük. Ezek a cégek, vagyis a megtakarításra kötelezettek vagy befizetnek a forgalmuk után gigajoule-onként 50 ezer forintot az államkasszába, vagy a piacon vásárolnak energiamegtakarítást.
És itt jön képbe a lakosság: ha egy háztartás valamilyen beruházással megtakarít egy gigajoule energiát, akkor azért pénzt kaphat a piacon, az elmúlt években kialakult gyakorlat alapján 10–15 ezer forintot. Így egy komolyabb energiamegtakarító projekt, például egy födémszigetelés 1–2 millió forintját akár meg is lehet úszni azzal, ha ezt a hitelesített energiamegtakarítást, amit a szakzsargonban HEM-ként emlegetnek, az ingatlantulajdonos eladja például az MVM-nek.
Kinek éri meg?
Ezzel mindenki jól jár. Valóban lesz energiamegtakarítás, vagyis kevesebb lesz a szén-dioxid-kibocsátás; az ingatlantulajdonos olcsóbban jut hozzá a lakása korszerűsítéséhez, és kisebb lesz az energiaszámlája; az eredeti kötelezettek, vagyis az energiakereskedők pedig nem 50 ezer forintot fizetnek egységenként, hanem nagyjából a harmadát.
Miért is a harmadát?
Egyrészt azért, hogy nekik is megérje az üzlet, másrészt a beruházó természetesen nem személyesen sétál be a HEM-jével mondjuk az MVM-hez, hanem közbeékelődnek az auditorok és a HEM-mel kereskedők. Az auditor az egyik legfontosabb szereplő, aki hitelesíti az energiamegtakarítást, és kimondja, hogy keletkezett valamekkora mennyiségű HEM. A HEM pedig különleges jószág, mert vagyonértékű jog, vagyis adható-vehető, tőzsdén is forgalmazható. A rendszer az első évek tapasztalatai alapján – amikor még többnyire vállalatok energiahatékonysági beruházásainál lehetett HEM-eket elszámolni és azokat a kötelezettekkel kifizettetni – elég jól profitál.
A rendszerben részt vevő cégeknél a HEM árfolyamától függően nem ritka az 50 százalékos árbevétel-arányos nyereség, vagyis a forgalom fele színtiszta profit.
Ki jár pórul?
Az elmúlt években az a szisztéma alakult ki, hogy például egy-egy szigeteléssel foglalkozó csapat üzleti partneri körében volt olyan, aki a HEM-mel kereskedett, és volt olyan, aki auditált. Az ilyen összenövésekből persze esetenként baj is keletkezett, mert néhányan olyan beruházást is hitelesítettek, amelyet jogszerűen nem lehetett volna, vagy a szigetelőanyag egyik épületből a másikba vándorolt. A tisztességes vállalkozóknak nem is volt bajuk azzal, hogy ezt ki akarják küszöbölni. A megoldás azonban nem ezt szolgálta. Erre akkor kellett rájönniük a kisebb szereplőknek, amikor az elmúlt hetekben hiába kilincseltek a korábban megszokott módon az MVM-nél vagy a Molnál, hogy a jövőben hogyan és milyen áron vásárolnak fel tőlük HEM-eket, a legnagyobb szereplők rendre elutasították őket. Először azzal, hogy még nem szerződnek, azután azzal, hogy már nem szerződnek.
Olyan, mint a trafikmutyi?
Ekkor még egy furcsaság eszükbe jutott ezeknek a pórul járt vállalkozóknak: tavasszal körözték a szakmában a törvénytervezetet, de nem azért, hogy véleményezzék. Ezek a tervezetek esetenként olyan szereplőknek a számítógépén készültek, akik maguk is auditáló cégnél dolgoznak. Mintha a trafikmutyiba csöppentek volna, amikor a Fidesz-kormány a dohánykereskedelmet monopolizálta. Az ahhoz szükséges törvényjavaslatot éppen annak a dohánykereskedőnek, Sánta Jánosnak a számítógépén írták, aki a legnagyobb haszonélvezője lett a nemzeti dohányboltoknak, és nem utolsósorban az akkor a miniszterelnökség államtitkára, Lázár János barátja volt.
Idén, alig egy hónappal a törvényjavaslat benyújtása előtt, márciusban a legnagyobb auditálók részvételével megalakult egy szervezet, az Energetikai Auditorok Szövetsége (EASZ), amelyre mintha bizonyos szempontból rászabták volna az új jogszabályt. Az ugyanis már csak azoknak az auditáló szervezeteknek engedi a HEM-ek hitelesítését, amelyek eddig legalább 200 ezer gigajoule-nyi energiamegtakarítást hitelesítettek, vagy legalább 3 nagyvállalatnak állítottak már ki energetikai auditot. Ez – főleg a 200 ezer gigajoule – nagyon kemény feltétel, nem minden vállalkozás tud felmutatni ekkora hitelesítést, de az új szövetség alapító tagja igen. Persze lehet csatlakozni a szervezethez, de a következő feltételekkel: csak azok válhatnak kiemelt taggá, akik már legalább 200 ezer gigajoule energiamegtakarítást auditáltak, az ő szavazatuk pedig tízszer többet ér a döntéshozatalban, mint egy rendes tagé.
A szövetség vezető testületeinek is ezek a cégek a tagjai, köztük csupán Kaderják Péter a kakukktojás mint a felügyelőbizottság egyik tagja. Kaderják elismert energiapolitikus, egyben a Fidesz egyik alapító tagja, 2018 és 2021 között az Orbán-kormány energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára, és jelenleg is felügyelőbizottsági tagja az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt.-nek, amelynek a Mol és a Tiborcz Istvánhoz közel álló Főnix Magántőkealap is a tulajdonosa.
A szövetség elnöki tisztségét betöltő Axing Zrt. tulajdonosa, Tatár Dénes a HVG kérdésére elmondta, hogy a szakma képviseletére alakult EASZ a törvény kidolgozásakor mindössze arra kapott felkérést, hogy szakmailag segítse egy olyan jegyzék megalkotását, amely pontosan megszabja, hogy az energiahatékonyságot javító egyes intézkedések mennyi energiamegtakarítást érnek, mennyit lehet elszámolni utánuk, és ezt meg is tették. Szerinte a szövetség alapítói azért nem kedvezményezettjei az új törvénynek, mert ők eddig elsősorban a vállalati piacon, a nagy energiafogyasztók körében dolgoztak, a jogszabály által erősített lakossági beruházások számukra új terepnek számítanak. Mint magyarázta, a tagság feltételeit azért szigorították, mert az elmúlt években sok hitelesítés megkérdőjelezhető volt, ők viszont azokat az auditorokat látják szívesen, akik magas minőséget képviselnek, és a munkájukért felelősséget vállalnak. Arra a felvetésre, hogy a tisztesség nem a mérettől függ, Tatár Dénes azt mondta, hogy bárki tag lehet, legfeljebb nem kiemelt státusban, és várják is az új csatlakozókat.
Az auditoroké a pálya
Az auditorok szövetségének tagja a Holistic Energy (előző nevén Get-Energy) Kft. is, amelyben korábban tulajdonos volt a jelenlegi energiaügyi miniszter üzleti köre. 2011 decembere és 2012 decembere között a Holistic egyik tulajdonosa az Atticus Investments Tanácsadó Zrt. volt, amelynek 2009–2010-ben a jelenlegi energiaügyi miniszter, Lantos Csaba volt az egyik igazgatósági tagja, az Atticus felügyelőbizottságában pedig 2009–2010-ben Stumpf István, 2010–2011-ben Habony Árpád ült. Az egykori századvéges társaság akkor sem hagyta ott az Atticust, amikor már a Holistic jelenlegi tulajdonosa, Tóth Zoltán is érdekelt volt a cégben, hiszen az igazgatóságban akkor is ott volt Tiszolczi Renáta, aki menedzserként folyamatosan viszi a Szalay-Bobrovniczky Kristófhoz, illetve Habony Árpádhoz köthető cégeket. Tiszolczi legutóbb akkor bukkant fel, amikor egy lombardiai luxusvillát vásárolt.
Bár nyilvánosságra még nem hozták, de ugyancsak a kormányhoz közeli szereplők lettek azok, akik az újonnan indult EKR-ben leszerződhettek a legnagyobb kötelezettekkel, így például az MVM-mel, méghozzá jellemzően a teljes tízéves periódusra, és a hírek szerint gigajoule-onként 18–20 ezer forintos értéken. (A HEM-ek legnagyobb vevője, az MVM vezérigazgatója, Mátrai Károly, aki szintén Lantos Csaba régi munkatársa.) Ennek pedig az a következménye, hogy ezentúl elsősorban a kormányközeli szereplőkön keresztül lehet HEM-et értékesíteni, a többiek legfeljebb akkor tudnak labdába rúgni, ha elfogadják az ő feltételeiket. Ezek a feltételek pedig egyről szólnak: minél lejjebb szorítani azt az értéket, amelyért a kivételezettek megvásárolják a HEM-et a többiektől. Ez sokszor már azt a gigajoule-onként 10 ezer forintot sem éri el, amennyiért magát az energetikai beruházást el lehet végezni.
A bizniszből kirekesztettek azt mondják, ez a szürkegazdaságba szorítja a kivitelezőket, ami a várható minőségi problémák miatt a megrendelőkön, a lakástulajdonosokon fog csattanni, és összességében kevesebb lesz az a pénz is, amely a lakások energetikai felújítására jut.
|
A lakások akár ingyenes energetikai korszerűsítéséből is a kormányközeli üzleti körökhöz dől a pénz
|
Újraírták azt a törvényt, amely alapján akár ingyen is megoldható a lakóházak szigetelése vagy a fűtésrendszerek korszerűsítése. Csakhogy mire a jogszabály hatályba lépett, már csak a bennfentesek juthatnak be a több százmilliárd forintos üzletbe.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250815_hvg-valasztasi-osztogatas-lakas-energetikai-korszerusites-ingyen-ekr
|
2025-08-15 09:40:00
| true | null | null |
HVG360
|
Orbán Viktor miniszterelnök írta alá azt a rendeletet, amely 11,8 milliárd forint uniós támogatást hagy jóvá gyermekkori barátja, Mészáros Lőrinc cégének.Az Opus Titász Áramhálózati Zrt. a következő hónapokban ennyi pénzt fordíthat rendszerének digitális fejlesztésére.Az elmúlt években az áramszolgáltatók és az áramszolgáltatást lehetővé tevő hálózati elosztó cégek, amilyen az Opus Titász is, nagy kihívással szembesültek a naperőművek elterjedése miatt, mert az energiabevitel kevésbé szabályozható, ami esetenként komoly terhelést jelent a hálózatoknak.Az Opus Titász 2022-ben már kapott 20,7 milliárd forint uniós támogatást a rugalmas és biztonságos hálózat fejlesztésére, méghozzá abból az uniós alapból, amelynek lehívását valószínűleg végleg elvesztette Magyarország, tehát végleg állami forrásból pótolják.A Titász működési területe az ország észak-keleti régiója, ahová Debrecen is tartozik, tehát a hálózati szolgáltató fejlesztése azoknak a beruházásoknak a biztonságos áramellátását is szolgálja, amelyeket a kormány különösen fontosnak tart, tehát a kínai akkumulátorgyár, a CATL vagy a BMW autógyára. Itt készül a Debrecen-Macs Ipari Park intermodális konténerterminál is, amelynek az üzemeltetője – az állammal kötött szerződés alapján – a GySEV Cargo. Ez utóbbi cégbe a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak a többségi tulajdonában álló Waberer’s logisztikai cég vásárolt be, tehát a fejlesztések közvetve az ő érdekeit is szolgálják.A Titász, amelynek meghatározó tulajdonosa a felcsúti milliárdos, a most megítélt 11,8 milliárd forintból a digitális átállást valósíthatja meg az áramhálózati szolgáltatónál egyebek között a munkairányítás, az üzemirányítás, az üzemzavari adatmegjelenítés, a mérés és adatfeldolgozás, a térképes nyilvántartás, valamint az ügyfélszolgálat területén.Az Opus Titásznak 2024-ben 127,5 milliárd forint árbevétele volt, 6 milliárd forintos adózott eredménnyel, amelyet a tulajdonosok nem vettek ki, hanem eredménytartalékba helyeztek
|
Orbán Viktor keze is benne van, hogy Mészáros Lőrinc cége megint támogatást kap
|
A tervezett fejlesztéseknek haszonélvezője a kínai CATL, a német BMW, de még a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó GySEV Cargo vasúti áruszállító cég is.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250814_opus-titasz-meszaros-lorinc-orban-viktor-unios-tamogatas-hvg
|
2025-08-14 11:25:00
| true | null | null |
HVG360
|
Az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) arról tájékoztatta Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőt, hogy lezárták a vizsgálatot az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) Zrt. tízmilliárdos projektjének ügyében - írta Facebook-oldalán a képviselő. "A projekt fantázianeve A gazdasági fokozatváltást támogató innovatív képzések volt, és a jelek szerint pont úgy lopták szét, mint ahogyan azt a címe sejteti" - fogalmazott Hadházy.Az OLAF javaslatot tett Brüsszelnek a csalással érintett pénz visszakövetelésére, a magyar ügyészségnek pedig nyomozás elindítására. A képviselő eredetileg egyébként egy másik IKK-s projekt kapcsán tett bejelentést, mert az EU-s pénzből négyszer drágábban finanszírozták ugyanazokat a képzéseket, amelyeket a piacon sokkal olcsóbban ajánlottak az ezzel foglalkozó ugyanazon cégek."Információim szerint a most elmeszelt tízmilliárdos »fokozatváltó« projekt úgy jött a képbe, hogy arra is elszámolták az ezer államilag támogatott informatikusképzést. Azonban ebben a projektben állítólag az előzőekben említett csalásoknál is durvább csalások voltak" - állítja a képviselő, hozzátéve, hogy szerinte hosszú évekig nem derülnek majd ki a vizsgálat részletei, mert az OLAF csak azután hozhatja nyilvánosságra, miután lezárul az ügyészség nyomozása. Hadházy úgy gondolja, hogy a nyomozásnak nem lesz eredménye, kivéve egy rendszerváltás esetén.
|
Hadházy: Az OLAF visszakövetelné egy tízmilliárdos képzési projekt pénzeit
|
A projektet Hadházy Ákos szerint „pont úgy lopták szét, mint ahogyan azt a címe sejteti”.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250814_Az-OLAF-azt-javasolja-az-ugyeszsegnek-hogy-inditson-nyomozast-egy-tizmilliardos-projekt-miatt
|
2025-08-14 10:47:08
| true | null | null |
HVG
|
A legújabb Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint "Magyarország nem hagyja, hogy az ország védelmi kapacitásának megőrzéséhez kiemelt szolgáltatással hozzájáruló gazdasági társaságok fennmaradása az orosz-ukrán háború, valamint az elhibázott brüsszeli szankciók káros gazdasági hatásai miatt veszélybe kerüljenek".A dokumentum kimondja: a kialakult helyzetben a dunakeszi járműgyártás működésének fenntartása kiemelt nemzetgazdasági érdek. Emiatt az üzem folyamatos működését biztosítani kell; az ott dolgozók munkahelye nem kerülhet veszélybe és nem szűnhet meg; a nemzetközi kötelezettségeket teljesíteni kell; a gyár működése által biztosított közszolgáltatások folyamatos fenntartása nem kerülhet veszélybe.A Magyar Közlöny ugyanezen csütörtök esti számában megjelent kormányrendelet pedig a Ganz-MaVag Invest Zrt. felszámolási eljárását stratégiailag kiemelt jelentőségű felszámolási eljárássá minősítette augusztus 8-i hatállyal. Az indoklás szerintadósságainak rendezéséhez és a hitelezőkkel való megegyezéséhez kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik.Emiatt reorganizációs tervet kell készíteni. A kiemelt eljárás azt jelenti, hogy az erre kijelölt állami felszámoló veszi át a feladatot.A mostani bejelentéssel egy hosszabb lejtmenet végére kerülhet pont. Júniusban számolt be róla lapunk, hogy "mint a szenet, úgy égeti a pénzt a Magyar Vagon (avagy Ganz-MaVag) csoport. A csoport legnagyobb pénztermelőjének alighanem a Ganz-Mavag International nevű vállalatnak kellene lennie, ez könyveli ugyanis a nagy egyiptomi vasútikocsi-beszerzésből (1300 kocsi, egymilliárd euró) származó bevételeket. Nyereségről azonban szó sincs, a tavaly előtti 11 millió eurós veszteséget tavaly mínusz 22 millió eurós (8,8 milliárd forintos) adózott eredmény követte."Emlékeztetőül: az egyiptomi megrendelés eredetileg orosz-magyar kooperáció volt, tipikus NER-konstrukcióban. A finanszírozást az orosz és a magyar állami eximbankok biztosították Kairónak, a gyártásban a Transzmasholding (TMH) tveri gyára és a MÁV Dunakeszi Járműjavítója (DJJ) vett részt. Utóbbit még előbb megvásárolta a TMH magyarországi leányvállalata, amelyben részesedést kapott a Magyar Vagon - a cég alapító-tulajdonosa Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi honvédelmi miniszter.Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, Moszkva kiszállt az üzletből, a DJJ-t tulajdonló TMH-céget átkeresztelték Ganz-MaVagra, és egyedüli tulajdonosa a Magyar Vagon lett. A másik, az egyiptomi megrendelést könyvelő TMH-leányba pedig a Magyar Vagon mellé belépett, feles tulajdonrésszel, a Habony Árpád köréhez sorolt Tombor András frissen gründolt Cato Investments Zrt.-je. Miniszteri kinevezése után Szalay-Bobrovniczky kiszállt a Magyar Vagonból.A cégháló azóta sokat bonyolódott - illetve az utóbbi időben éppenséggel egyszerűsödött, de még mindig meglehetősen összetett -, a csoport főtulajdonosa a Solva II. magántőkealap. A NER elitje előszeretettel tartja vagyonát átláthatatlan magántőkealapokban,erről sem tudni, kinek a vagyona van benne, az alapot mindenesetre Hernádi Zsolt Mol-vezér alapkezelője kezeli.A Magyar Vagon-csoport többi leágazása sem tekinthető az üzleti - piaci - sikeresség mintaképének. Kiemelendő a Ganz-Mavag Europe nevű leányvállalat, amelyet a spanyol Talgo vonatgyártó felvásárlására gründoltak, s amelybe a magyar állam is beszállt. Egyrészt társtulajdonosként, másrészt az állami Exim(bank) hitelével.A Talgo-felvásárlás kútba esett, a spanyol kormány nem engedélyezte a tranzakciót. Madridot a hírek szerint a Magyar Vagon és a magyar állam vélt orosz kötődései zavarták - a kötődés a Magyar Vagon és az Orbán-kormányok története alapján triviális, bár a cégcsoport tagadta annak meglétét. A spanyol kormányt a Magyar Vagon tulajdonosi szerkezetének átláthatatlansága is aggasztotta - bár a végső tulajdonosát (minden bizonnyal a Mol energiacéget) a tárgyalások során a Magyar Vagon felfedte, maga a struktúra lehetett túlságosan aggasztó. A magántőkealapok befektetőinek köre ugyanis átláthatatlanul változhat, semmire sem garancia, hogy adott pillanatban éppen kinek a pénze van egy alapban. A friss Magyar Közlönyben – vélhetően a Ganz-MaVag Invest ügyétől nem függetlenül – megjelent egy kormányrendelet is “a felszámolást megelőző reorganizációs célú eljárásról, valamint a csőd- és felszámolási eljárás egyes veszélyhelyzeti szabályairól”.
|
Újabb bajba került NER-es céget ment meg a kormány
|
A kabinet szerint kiemelt nemzetgazdasági érdek fűződik a dunakeszi járműgyártás fenntartásához.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250808_vasut-magyar-vagon-felszamolas-csod-kozlony
|
2025-08-08 11:05:31
| true | null | null |
HVG
|
Mint arról a HVG is beszámolt, mentőövet dob a kormány a Magyar Vagonnak, amely az elmúlt években az orosz Transmasholdinggal közös egyiptomi vasútikocsi-beszerzéssel, valamint a Talgo – balul elsült – felvásárlási próbálkozása miatt került be a hírekbe. Az erről szóló, augusztus 7-én megjelent kormányhatározat leszögezi: „Magyarország nem hagyja, hogy az ország védelmi kapacitásának megőrzéséhez kiemelt szolgáltatással hozzájáruló gazdasági társaságok fennmaradása az orosz–ukrán háború, valamint az elhibázott brüsszeli szankciók káros gazdasági hatásai miatt veszélybe kerüljenek”.
A dokumentum kimondja: a kialakult helyzetben a dunakeszi járműgyártás működésének fenntartása kiemelt nemzetgazdasági érdek. Emiatt az üzem folyamatos működését biztosítani kell; az ott dolgozók munkahelye nem kerülhet veszélybe és nem szűnhet meg; a nemzetközi kötelezettségeket teljesíteni kell; a gyár működése által biztosított közszolgáltatások folyamatos fenntartása nem kerülhet veszélybe.
Ezért egy ugyanaznap megjelent rendeletben a Ganz-MaVag Invest Zrt. felszámolási eljárását stratégiailag kiemelt jelentőségű felszámolási eljárássá minősítette augusztus 8-i hatállyal. Az indoklás szerint a cég „adósságainak rendezéséhez és a hitelezőkkel való megegyezéséhez kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik”. Emiatt reorganizációs tervet kell készíteni. A kiemelt eljárás azt jelenti, hogy az erre kijelölt állami felszámoló veszi át a feladatot.
A Magyar Vagon Dunakeszi Kft.-nek 2024 végén mínusz 5 milliárd forint volt a saját tőkéje, további 16 milliárd forinttal tartozott partnereinek, 8 milliárddal a kapcsolt vállalatainak, rövid lejáratú kötelezettsége pedig 38 milliárd forint volt. A G7 számításai szerint tehát közel 40 milliárd forintra lesz szükség, hogy egyenesbe állítsák a vállalatot – amiből a magántőkealapok mögé rejtőző tulajdonosok 2022 óta kivettek 10 milliárd forint osztalékot.
A csoport főtulajdonosa a Solva II. magántőkealap, ezt a Hernádi Zsolthoz, a Mol vezérigazgatójához tartozó alapkezelő kezeli.
|
40 milliárd forint közpénzbe kerül, hogy a kormány megmenti a Magyar Vagont
|
A cégből 2022 óta tízmilliárd forint osztalékot vettek fel a magántőkealapok mögé rejtőző tulajdonosok.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250811_40-milliard-forint-kozpenz-magyar-vagon-megmentes
|
2025-08-11 14:42:00
| true | null | null |
HVG
|
Orbán Viktor miniszterelnök múlt héten részletesen beszélt a Harcosok órája című YouTube-csatornán repülőhasználati szokásairól. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő ugyanis korábban azt tette szóvá: a kormányfő Tusnádfürdőre is a Magyar Honvédség gépével utazott.A miniszterelnök ezt a műsorban nem is tagadta, majd magyarázatként azt mondta: "Persze, hogy honvédségi géppel voltam, mert nem Orbán Viktort hívták meg, hanem a magyar miniszterelnököt. Hivatalos úton voltam."Ezt részletesebben kifejtve azt mondta: "Nagyon egyszerű szabályt követek. Ha valahova elmegyek magánútra - ahová nem az állami kötelesség visz, nem hivatalos látogatásra, tárgyalásra megyek vagy onnan jövök -, hanem saját célból, magam elmegyek valahova, akkor menetrend szerinti járattal szoktam menni. Ha éppen csak fapados van, akkor fapadossal megyek, lesz még ilyen a nyáron biztosan."Hozzátette: "Ha pedig állami út van, akkor mindig állami géppel megyek. (...) Előfordulhatna ugyan az is, hogy azt mondja a TEK, hogy olyan állapotok vannak, amikor bár magánútról van szó, mégis védett járaton kell menni, de még ilyen nem volt."Két éve viszont mégis lehetett ilyen kitérő, és ezt az utat még a bíróság is vizsgálta.Orbán Viktor ugyanis 2023. február 27-én Egyiptomba repült tárgyalni, innen azonban nem Budapestre tért vissza a honvédségi géppel, hanem Olaszország felé vette az irányt. Egyiptomban még miniszterelnökként volt jelen, de Olaszországban már magánúton járt: erre utal az is, hogy a külügyminisztérium hivatalos adatai szerint a kormányfő kairói látogatása március 1-jén véget ért.A honvédségi repülőgép Toszkánában landolt, és onnan tért vissza Magyarországra, Orbán Viktor nélkül. A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerint ez csupán technikai landolás volt, a megkérdezett légi közlekedési szakértő szerint viszont a technikai landolás követelményeinek egyáltalán nem felelt meg a honvédségi gép pisai leszállása.A 24.hu egyik olvasója pedig lefotózta a miniszterelnököt, aki a feleségével, szatyorral a kezében sétált Firenze belvárosában.Az üggyel kapcsolatban Hadházy Ákos akkor feljelentést tett, a kitérő ugyanis becslések szerint akár 3-3,5 millió forintba is kerülhetett az adófizetőknek, de végül azt állapították meg, hogy sem a miniszterelnök, sem pedig más személy részéről nem valósult meg hivatali visszaélés.Az ügyészség közleményében az esettel kapcsolatban arra is kitért, hogy a miniszterelnököt megillető védelem a magánútra is kiterjed, azaz feltehetően ez egy fontos szempont volt a vizsgálat során. "Más országok gyakorlatához hasonlóan a miniszterelnök állami érdekből személyi védelemben részesül. A védelem kiterjed a védett személy életének, testi épségének megóvására, közlekedésének biztosítására. A személyi védelem a miniszterelnököt nemcsak hivatali tevékenysége körében illeti meg, hanem szabadsága, magánprogramjait illetően is" - írta az ügyészség.Hozzátették: "A jogszabály a honvédségi személykísérés nyújtotta technikai segítséget kiterjeszti a politikai felső vezető házastársára is, amennyiben a házastárs a politikai felső vezetővel utazik. A személyi védelem nem miniszterelnöki juttatás, hanem állami kötelezettség, így a költségei szükség szerint az államot terhelik."A kormány számára igen kínos lett a sok különjárat igénybevétele, erre utal legalábbis, hogy a miniszterelnök hosszabban beszélt a saját szokásairól, valamint hogy egy decemberi törvény alapján öt évre titkosították az utazásra vonatkozó adatokat. Ennek megfelelően azt sem lehet tudni 2030-ig, hogy Orbán Viktornak milyen drága szállásokat béreltek külföldön, valamint hogy mekkora összegű volt a napidíj.Ezzel elfedik az olyan luxuskiadásokat is, mint amilyen például a párizsi olimpiával kapcsolatban merült fel. A HVG korábban megírta, hogy Novák Katalin volt köztársasági elnöknek és kíséretének a párizsi olimpia teljes idejére lefoglaltak 15 szobát a város egyik legelegánsabb szállodájában. Utódja, Sulyok Tamás viszont csak három napot töltött ott, ennek ellenére a foglalás teljes összegét, 228 millió forintot ki kellett fizetni.Orbán Viktor külföldi útjairól tavaly ősszel írt utoljára a HVG, akkor ugyanis megtudtuk, hogy 2023 júniusa és 2024 szeptembere között 800 millió forintot költöttek erre a célra. Ez jelentős, 60 százalékos emelkedés a korábbi másfél éves időszakhoz képest - ráadásul gyakran a honvédség gépével utazott, ennek költségei pedig nem szerepeltek a kimutatásban.A hatvan - jellemzően egy-két napos - út során szállásra nagyjából 540 millió forint ment el, útiköltségre körülbelül 255 millió, e mellé napidíjként még 15 millió forintot is elszámoltak.A HVG ezúttal is megkereste a miniszterelnököt sajtóirodáján keresztül, hogy bemutathassuk az álláspontját, de kérdéseinkre nem érkezett válasz.
|
Orbán Viktor azt állítja, soha nem használta magáncélra a honvédségi gépeket - ez a kitérő lehetett a kivétel
|
A miniszterelnök azt mondta a Harcosok órájában, hogy még soha nem vette igénybe a honvédség gépét magáncélú utazásai során, pedig erre a jogszabályok lehetőséget adnának neki a védett személyek biztonságának garantálása miatt. Egy korábban ismertté vált olaszországi kitérő kivételt jelenthetett.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250805_Orban-Viktor-honvedsegi-repulogep-magan-utazas-kitero-ebx
|
2025-08-05 05:45:00
| true | null | null |
HVG
|
A 4 éven át működő, fiktív számlák kiállításával foglalkozó bajai bűnszervezet tagjai és a bűnszervezettől fiktív számlákat befogadó cégek ügyvezetői ellen történt meg a vádemelés.Az ügyészség szerint a bajai férfi 2019-től vezette a fiktív számlázással foglalkozó bűnszervezetet, amely a férfi két saját cége mellett további 16 gazdasági társaságnak és 2 egyéni vállalkozónak biztosított valótlan tartalmú számlákat.A számlázási rendszer működését egy bajai könyvelő dolgozta ki és koordinálta, további két férfi és egy nő segítette még a törvénytelen működést. Egyikük feladata volt a számlázó cégek stróman ügyvezetőinek beszervezése, a bankszámla nyitások felügyelete, emellett a fiktív számlák egy részét is ő állította ki. A másik névleges ügyvezetőként eljárva számlákat állított ki, szerződéseket és teljesítési igazolásokat írt alá, illetve pénzt vett fel a cégláncolatban központi szerepet betöltő társaság bankszámlájáról.A számlázási tevékenységhez a bajai férfi két saját cége mellett másik 8, valós gazdasági tevékenységet nem végző céget is használtak. A fiktív számlák befogadásával csak a két saját cégével 300 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek. A többi gazdasági társaságnak és egyéni vállalkozónak pedig összesen 380 millió forint áfa értékben adott át fiktív számlákat, amelyek kiállításáért a bruttó számlaérték 8 százalékát kérte.A férfi a fiktív számlázással négy év alatt több mint 100 millió forintot keresett, amelynek egy részét bűnszervezeti társai között osztotta szét.A bajai férfinek felelnie kell azért is, mert egy Baja közeli településen lévő benzinkutat üzemeltető cég ügyvezetőjével megállapodott abban, hogy a benzinkutas a férfi egyik cége részére jogosulatlanul hatósági áron ad el gázolajat, amelyért a bajai férfi tankolásonként 30 ezer forint kenőpénzt ígért. A bajai férfi közel 50 000 liter üzemanyagot vásárolt meg a megegyezés alapján.A nyomozás során az önkéntes megtérítések, valamint a zár alá vételek eredményeként az ügyben összesen okozott vagyoni hátrányból több mint 300 millió forint megtérült.A főügyészség 17 emberrel és öt jogi személlyel szemben emelt vádat. A főügyészség a bajai férfit 19 rendbeli az okozott vagyoni hátrány mértékének megfelelően minősülő költségvetési csalás bűntettével, 16 rendbeli vesztegetés bűntettével, 10 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettével, valamint 20 rendbeli hamis magánokirat felhasználása vétségével vádolja.A vádlottak bűnösségéről a Kecskeméti Törvényszék fog dönteni.(képünk illusztráció)
|
Vádat emeltek a bajai számlagyárban közreműködő cégvezetők ellen
|
18 vállalkozást szolgált ki éveken át fiktív számlákkal egy bajai számlagyár, amely ellen a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt emelt vádat.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250702_Vadat-emeltek-a-bajai-szamlagyarban-kozremukodo-cegvezetok-ellen
|
2025-07-02 08:40:01
| true | null | null |
HVG
|
Már csak a hollywoodi forgatókönyvírók húzhatják keresztül Orbán Viktor számításait, hogy a magyarországi filmgyártásból is minden eddiginél több pénz landoljon a kormányfő barátainál. Az amerikai forgatókönyvírók céhe ugyanis már több mint egy hónapja sztrájkol azért, hogy a szerzők nagyobb arányban részesüljenek az online filmletöltések busás bevételeiből. Miután így több produkciónál, sorozatfilmnél is késnek a szövegkönyvek, esetenként Magyarországon is akadoznak a forgatások, szerződéskötések. Annál is inkább, mert Európában Anglia után immár Magyarországon készül a legtöbb amerikai film bérgyártásban.
A külföldi (zömében amerikai) alkotók 2022-ben már 280 milliárd forintot költöttek el Magyarországon. Vitathatatlan, hogy ehhez az Orbán-kormány gazdaságpolitikája és azon belül az időközben elhunyt producer, Andy Vajna által javasolt filmtámogatási rendszer is kellett. Az viszont már nem lenne törvényszerű, hogy az ágazat hasznát többnyire a kormányhoz közel álló vállalkozók fölözzék le. Orbán receptje azonban a filmgyártásban is működik: ahol az állami támogatások, adókedvezmények befolyásolni tudják a piacot, és a tevékenység az átlagosnál is nagyobb haszonnal kecsegtet, könnyedén feltőkésíthetők azok, akik kedvesek számára.
Hajdu Szabolcs: „Bárki labdába rúghat, ha lojális a rendszerhez. Én nem akartam labdába rúgni"
A pályázatosdi helyett ki kellene mondani, ha nem vagy lojális a NER-világhoz, nincs számodra hely - mondja Hajdu Szabolcs, akinek nemrég mutatták be a Radnóti Színház színészeire írt darabját. A Legközelebbi embernek ő a rendezője, és játszik is benne.
Tavaly együttesen mintegy 50 milliárd forint árbevétele volt annak a négy magyar cégcsoportnak, amely a legnagyobb filmstúdiókat üzemelteti, bővíti vagy éppen építi Budapesten és vonzáskörzetében. Kapcsolati hálójuk, illetve működésük alapján immár egyikük sem kormánykritikus mivoltáról ismert.
Itt van mindjárt a legújabb csoda, a filmgyártókat több száz négyzetméteres LED-fallal akár a Csillagok háborúja univerzumába is elröpítő stúdiókomplexum, amelyet Balásy Gyula építtet. Ő a kormány hazugságokkal teli plakátkampányaiból gazdagodott meg. Balásynak a New Land Media nevű cégén az elmúlt években százmilliárdok folytak át az állam megbízásából, így bőven maradt pénze olyan befektetésekre, amelyekkel tovább fejheti az állami büdzsét.
Az első lépés a Visual Europe-csoport többségének megszerzése volt, amely eredetileg arra alakult, hogy rendezvényeken, például koncerteken szolgáltassa a technikát, de idővel ennek a piacát is az állami vagy az államhoz közeli, például sportrendezvények uralták. Most ez a Visual Europe lépett tovább, és a Nemzeti Filmintézet (NFI) fóti telephelyénél, több mint 4 milliárd forint saját forrásból épít fel új stúdiókat és szereli fel azokat a legmodernebb technológiával.
Válság ide vagy oda, a NER-média és a hatalomközeli celebek 2022-ben is kaszáltak
A 2022-es gazdasági visszaesést még az államhoz közel álló cégek is megérezték, a kormányközeli kommunikációs vállalatok és hírességek azonban még a tavalyi évet is masszív bevételekkel zárták.
A Visual Europe árbevétele már tavaly meghaladta a 34 milliárd forintot, az adózott eredménye több mint 7 milliárdra rúgott, így miután a tulajdonosok ebből csak 3 milliárd forintot vettek ki osztalékként, zsebben maradt a fóti beruházás költsége. A projekt és a filmintézet kölcsönösen profitálhat abból, hogy az NFI maga is most épít négy új filmstúdiót és kiegészítő létesítményeket Fóton, amit az állam 42 milliárd forinttal támogat. A cél az, hogy a fóti telephelyen még több olyan filmet forgassanak, mint a Terminátor 2019-ben elkészült része vagy a Netflix most is futó sorozata, a Vaják. És hogy maga a beruházási költség se kerüljön ebek harmincadjára, a fóti építkezés kivitelezője Orbán Viktor két barátja lett: Garancsi István cége, a Market és Mészáros Lőrinc családi vállalkozása, a Fejér B.Á.L.
A jelek szerint Garancsiéknak is megtetszett a filmipar. Miután a magyarországi stúdiók rendre arról számolnak be, hogy hónapokra előre lekötötték a kapacitásaikat, több se kellett egy ingatlanüzemeltető-építőipari cégcsoportnak: úgy döntött, felhúz még pár filmstúdiót. A Market két évvel ezelőtt már ki is szemelte a számára tetszetős telket, csakhogy a nyugalomra vágyó budakalásziak megfúrták az elképzelést. A Filmstudios Group Zrt. egyelőre parkolópályán van, de várja a kibontakozás lehetőségét.
Fóttól néhány kilométerre, Mogyoródon viszont már terjeszkedik az Astra Filmstúdió, amely egészen a legutóbbi hónapokig a filmművészet olyan elismert producereinek a munkájával épült, mint Rajna Gábor és Sipos Gábor, akik egyebek között az Oscar-díjas Saul fiát jegyzik, filmgyártó cégüket, a Laokoont tavaly Európa legjobbjai közé választották be. Ők is már két évvel ezelőtt bejelentették, hogy – szintén csúcstechnológiával felszerelve – több új stúdiót és kiszolgálóépületet hoznak létre, köztük egy mély vizes medencét, jelmeztárat, utómunkálatokra szánt helyiségeket, mindezt 40 milliárd forintból.
Habony Árpád köréből szálltak be a nagy mogyoródi filmgyárfejlesztésbe
Egy ügyvédi iroda társult be bizalmi vagyonkezelőként a Saul fia producerei mellé a mogyoródi Astra Filmland több tízmilliárdos fejlesztési projektjébe.
Bár a befektetés forrását a mai napig nem kommunikálták, némi támpontot nyújthat, hogy Rajnáék cégcsoportjában tavaly novemberben egy meg nem nevezett tulajdonostárs jelent meg. A „bizalmi vagyonkezelés” jogszerű álcájával ugyanis mára a Sine Qua Non Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. fedi el az Astra Film Center 51 százalékának, a Mogyoród Filmpark Kft. negyedének és a filmforgatásokhoz szükséges eszközök, kamerák bérbeadásával foglalkozó Visionteam mintegy 14 százalékának a tulajdonosát. A beazonosításhoz ugyanakkor segítséget ad, hogy a vagyonkezelést ellátó cég a Békés Balázs Ügyvédi Iroda, valamint Billwachs Tibor birtokában van.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után Rajna Gábor azzal egészítette ki nyilatkozatát, hogy a Sine Qua Non Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt.-vel ő, mint vagyonrendelő kötött szerződést a cégcsoportban meglévő vagyonának a kezelésére. „Az Astra Film Center Kft. és a Mogyoród Filmpark Kft. ugyan az Sine Qua Non Trust Zrt. tulajdonában van, a cég azonban ezen részesedéseket csak mint üzleti bizalmi vagyonkezelő tartja. Ez azt jelenti, hogy az én vagyonrendelési elveim szerint kezeli, és ezen tevékenység eredménye is az én kezelt vagyonomat növeli, nem pedig a vagyonkezelőjét” – közölte Rajna Gábor.
Békés Balázs akkor került a nyilvánosság elé, amikor a Szabad Európa megírta, hogy Orbán tanácsadója, Habony Árpád és üzlettársai megvásárolták a kormányfő szlovén szövetségesének, Janez Jansának a pártlapját kiadó céget. 2017-ben pedig lefotózták, amint az ügyvéd egy magángépen Makaóról Budapestre érkezik Habony társaságában. Az ügyvédi iroda adószakértője, Orbán Nikolett tavaly január óta a Pénzügyminisztérium munkatársa, Billwachs pedig a Hír TV műsorainak állandó pénzügyi elemzője.
Rajna kitért az ismeretlen tulajdonost firtató kérdés elől, de azt nem rejtette véka alá, hogy a tavalyi év nagyon sikeres volt az Astra számára. Igaz, a legnagyobb árbevételt nem a stúdiókon érték el, hanem az eszközkölcsönzésen: a Visionteam Camera Rental profitja 10,2 milliárd forint lett, amiből 4,7 milliárdos osztalék ütötte a tulajdonosok markát. A producer azon sem aggódik, hogy esetleg túlzott kapacitások épülnének ki Budapest környékén, „inkább ahhoz hasonlítanám – magyarázza –, amikor egy utcába beköltözik egy kávéház, ami felkapott lesz, újabbak létesülnek mellette, és végül egy népszerű kávéházi utca alakul ki. Minél több színvonalas szolgáltatás található Magyarországon, annál több nemzetközi produkció fogja az országunkat választani” – vélekedik. A mogyoródi fejlesztésnek eddig három üteme készült el, a következő kettő folyamatban van, illetve az Astra Terminal nevű filmes közösségi épület felújítását is megkezdték.
Habony Árpád neve azonban nem véletlenül bukkan fel ebben az iparágban. A legelső Orbán-kormány idején még láthatóan nem született meg a koncepció a filmipar kiaknázására, hiszen az állam önerőből nem fejlesztette az ágazatot, azt pedig visszautasította, amikor a magyar származású Robert Halmi felajánlotta, hogy két stúdiót épít a fóti bázison. Alig egy évtized múlva viszont Orbán már konkrét elképzelésekkel került újból hatalomra. Ennek nemcsak az volt a része, hogy a kormányfő 2011 januárjától kormánybiztosként vonta be a filmipar megújításába Andy Vajnát, az etyeki Korda Stúdió akkori társtulajdonosát, hanem az is, hogy Habony Árpád köreiből 2010 decemberében új befektető jelent meg az addig külföldi tulajdonban lévő rákospalotai filmstúdióban.
Az Origo Film Group cégcsoport új többségi tulajdonosa a Komondor Holding lett, amelyet még a kilencvenes években alapított Szetlik Ferenc családja. Szetlik Habony Árpád édesanyjának az öccse volt. Bár ő már a kilencvenes évek végén meghalt, özvegye, Pápa Marianne azóta is együttműködik Habonnyal, az Origo Film Group vezérigazgatója pedig Szetlik Gergő, Habony unokatestvére. A 2010-es évek első felében az Origo Filmstúdióban készültek azok a sorozatok, amelyekkel Habonyék és Simicska Lajosék milliárdokat talicskáztak ki a közszolgálati tévéből. Például a Marslakók Kft. – amely az azonos című sorozatot készítette – Jáksó László cége volt. Jáksót egykori barátnője, Kaminski Fanny köti Habonyékhoz. Kaminski ugyanis egy időben Habony felesége volt, és nem utolsósorban Orbán Viktor Facebook-oldalának a kezelője.
Az Origo-csoport tavalyi árbevétele is rekordot döntött, együttesen a 9 milliárd forintot is meghaladta, a tulajdonosok azonban egy fillért sem vettek ki a 2,5 milliárd forintos adózott eredményből. A HVG érdeklődésére a cégnél azt mondták, hogy miután magánfilmstúdióról van szó, ezért működéséhez, fejlesztéseihez nem kap állami támogatást, „mindent saját erőforrásainkból finanszírozunk”. Jelenleg egy kisebb stúdió és egy új lámparaktár épül. Bizakodóak az idei eredményekkel kapcsolatban is, bár egyelőre azok a produkciók forognak a stúdióban, amelyekről még tavaly állapodtak meg. A forgatókönyvírói sztrájk miatt ugyanis „újabb szerződéseket nem írtunk alá”. Mint mondják, „számtalan megkeresésünk és az azokra adott ajánlat tárgyalása van folyamatban, a sztrájk befejezését követően várható szerződéskötés”.
Elégedettek eredményükkel az etyeki Korda Filmstúdiónál is, amelynek az alapítói közül az elmúlt években nemcsak Vajna, hanem az ingatlanbefektető Demján Sándor is meghalt. Az örökösök kilétét egy ciprusi cég fedi, amelynek a kézbesítési megbízottja a cégjegyzék szerint még mindig Demján ügyvédje, Fiák István, aki egyben Kósa Lajos fideszes politikus barátja is. A Korda két cégének tavaly együttesen 3,5 milliárd forint volt az árbevétele, és mintegy 800 millió forint a profitja.
Mint Rajnai György vezérigazgató mondja, tavaly és az idén is 100 százalékos a telítettség az összes stúdiójukban és irodájukban, így nem csoda, ha ők is fejlesztésekben gondolkoznak. Legjelentősebb bérlőjük a Paramount+, amely a videójátékból lett sci-fit, a Halo című sorozatot készíti Etyeken. Rajnai szerint az igazi növekedés még előttük van: „Az Egyesült Királyságban gyártott, nagy költségvetésű amerikai filmek tízszer akkora volument képeznek, mint amit Magyarországon gyártanak, tehát bőven van még fejlődési potenciál, amit inkább a képzett stáb hiánya korlátoz, semmint az eszköz- és a stúdióállomány.”
A Visionteam mellett az eszközök kölcsönzésével olyan tőkeerős külföldi cégek kényeztetik el a stábokat, mint a német ARRI Rental és a kanadai Sparks Camera and Lighting. Az ő piacukat bolygathatja meg Balásy cége, a Visual Europe, ha a saját stúdiójával egy év múlva rástartol a filmiparra. A többi budapesti stúdió egyelőre inkább csak kapaszkodik a négy nagy nyomában. Ilyen a Kanadából visszaköltöző Szabados Róbert Stern Stúdiója Pomázon, valamint a négy kisebb budapesti stúdiót és eszközkölcsönzőt is üzemeltető, magyar szakmai befektetők tulajdonában lévő Kraft-csoport, amelynek az alapjait még a Visionteamből Rajna Gábor rakta le. A filmek magyarországi bérgyártásának százmilliárdos nagyságrendben mérhető maradékát számos kisebb, egyelőre független vállalat látja el szolgáltatásaival.
|
Megtetszett a kormányközeli milliárdosoknak a filmipar, rá is tették a kezüket
|
Mire beérett a kormány igyekezete, hogy a külföldi filmgyártók évente több százmilliárd forintot költsenek el Magyarországon, az iparág legfontosabb szereplői valahogy éppen a kormányhoz közel állók kezébe kerültek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20230623_hvg_filmgyartas_kettos_szereposztas_balasy_gyula_andy_vajna_habony_arpad_garancsi_istvan
|
2023-06-23 09:10:00
| true | null | null |
HVG360
|
Fotókat tett közzé az Orbán család hatvanpusztai uradalmáról Hadházy Ákos – ami Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint „majorság”, a kormányfő szerint pedig édesapja gazdasága, amely még nincs is készen. A független országgyűlési képviselő most korábbi, négy évvel ezelőtt készült fotókat tett közzé a komplexumról, ahol az általa korábban bemutatott dokumentumok szerint lakóépületek is vannak. Akkoriban még javában folyt az építkezés.
Hát, ha ez egy mezőgazdasági üzem, akkor annak igen furcsa” – írta Facebook-bejegyzésében Hadházy, akinek ismertetése szerint a képeken például az látszik, hogy „fűtőszálat építettek be a park útburkolata alá, hogyha esik a hó, a miniszterelnök úrnak ne kelljen lapátolnia (a burkolat aztán a lehető legdrágább macskakő lett)”. További fotókon az épületeket összekötő, téglával kirakott föld alatti folyosó látható.
A képviselő azt írta, hogy a felvételeket „egy rövid ideig ott dolgozó munkás készítette, de hamar otthagyta, megundorodott”. Mostanra a bejegyzése szerint már óvatosabb az építtető, mert „a munkásoktól belépéskor elveszik a telefonokat és megfenyegetik őket”.
Azt is hozzátette: „Én láttam az épületeken belül készült képeket (megdöbbentőek voltak), de készítőjük nem merte őket ideadni… Mindenesetre azok alapján száz százalékig biztos vagyok abban, hogy a folyosó képe valóban ott készült (az út pedig beazonosítható a szegélykőről, az ívéről, és a környezetéről).”
A képviselő azt is írta, hogy „sajnos egyelőre nagyon kevés belső fotó látható” Hatvanpusztáról, de megemlítette, hogy a kevesek egyike volt, amelyet a HVG közölt korábban a galériás, kazettás mennyezetű könyvtár építéséről még 2021 nyarán. Akkor azt írtuk: átriumos, galériázott könyvtárszoba épül, másfél méter magas égésterű kandallóval. Az ívelt gerendák közé XVIII. századi református templomok mennyezetén lévőkről mintázott, festett kazettákat rögzítettek.
Hadházy jelezte azt is: mivel sokan jelezték, hogy lemaradtak a betekintésről, szervez még túrát Hatvanpusztára. Az első ilyen látogatáson az érdeklődők létráról tekinthettek be a gondosan elkerített ingatlanra. Az akcióról a HVG stábja videót is forgatott, illetve fotókon mutattuk meg a szomszédos Mészáros-uradalom antilopjait:
Közben Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke bejelentette, hogy a Tisza-kormány megalakulása után az az első vizsgálatok a volt miniszterelnökök és családjuk kapcsán indulnak majd, és a vizsgálatok kiterjednek majd Orbán Viktor hatvanpusztai uradalmi birtokára is. Erről itt írtunk bővebben:
|
Fotókon az Orbán család hatvanpusztai „majorságának” fűtött gondolkodósétánya és föld alatti alagútjai
|
Hát, ha ez egy mezőgazdasági üzem, akkor annak igen furcsa – vont mérleget Hadházy Ákos.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250811_Fotokon-az-Orban-csalad-hatvanpusztai-majorsaganak-futott-gondolkodosetanya-es-fold-alatti-alagutjai
|
2025-08-11 10:10:00
| true | null | null |
HVG
|
Stratégiai változást jelentett be csütörtökön tulajdonosi szerkezetében Szlovákia egyik vezető építőipari vállalata, a Doprastav a.s., ami a magyar olvasóknak azért érdekes, mert a társaság eddigi többségi tulajdonosa, Dušan Mráz augusztus 8-án a Talentis International Infrastructure Investments Operations s.r.o.-val írta alá az adásvételi szerződést a vállalat részvényeinek többségéről.
Ennek a Talentisnek végső tulajdonosa a Mészáros Csoport érdekeltségébe tartozó Talentis Group Zrt., illetve annak leányvállalata, a Talentis International Infrastructure Investments Kft..
A Mészáros Csoport közleménye szerint a cégfelvásárlást maga Mészáros Lőrinc a következőképp kommentálta:
„A Doprastav akvizíciója új lehetőségeket nyit meg számunkra az építőiparban, tovább erősítve vállalatcsoportunk pozícióját a közép-kelet-európai régióban. Szlovákia egyik legnagyobb építőipari vállalata jelentős nemzetközi és szakmai tapasztalatokkal bír, amely tökéletesen illeszkedik a Mészáros Csoport hosszú távú stratégiájához. A Doprastavval közös munka jelentősen elősegíti majd az iparág nemzetközi fejlődését.”
A tranzakció a szokásos hatósági jóváhagyások függvénye, és várhatóan 2025. október végéig lezárul. A felek kölcsönösen megállapodtak abban, hogy az üzleti megállapodás további feltételeit bizalmasan kezelik.
|
Mészárosék megvették Szlovákia egyik legnagyobb építőipari cégét
|
A felcsúti milliárdos Talentis nevű cége többségi tulajdonrészt vásárolt a Doprastav a.s.-ben.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250814_Meszaros-Lorinc-Dopastrav-Talentis-cegvasarlas-Szlovakia-egyik-legnagyobb-epitoipari-cege
|
2025-08-14 13:09:00
| true | null | null |
HVG
|
Mészáros Lőrinc eddig kegyelt vállalkozói a csőd szélén táncolnak, mert nem fizeti ki őket a leggazdagabb magyar legjövedelmezőbb cége - írtuk július végén. Nem csak a pénzzel van a gond, az alvállalkozók többször szerződés nélkül kezdik meg a munkát.Mészáros a cikkünk után kirúgta a V-Híd vezérigazgatóját, Sárváry Istvánt.A magyar csúcsmilliárdos az anomáliák ellenére jelentős osztalékot vesz ki a V-Hídból úgy, hogy a cég közbeszerzéseken jut százmilliárdokhoz, majd a munkát továbbosztja. Több minisztert megkérdeztünk erről, és arról is, hogy a szabálytalanságok miatt indult-e vizsgálat.A Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós arról beszélt: lánctartozás Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején is volt, de a kettőnek más az eredője.Láthatóan megdöbbent Gulyás Gergely, mikor az e heti kormányinfón megkértük, magyarázza el az adófizető állampolgároknak, hogy miért jó nekik, hogy az európai uniós és hazai finanszírozású vasútépítési projekteket megvalósító V-Híd tulajdonosa, Mészáros Lőrinc idén 39, tavaly 51 milliárd forint osztalékot tudott kivenni a cégből.Pár másodperc gondolkodás után visszakérdezett: "mennyiben része ez a kormányzati tájékoztatásnak? Egy cég nyeresége mennyiben tartozik a kormányra?" Gulyás szerint egyébként sem lenne helyes, ha a kormány egyes cégek könyveinek mélyére lapozna, mert ez rossz időket idézne.Ilyen aggályaik azért az árrésstop bevezetésekor nem voltak, ott kifejezetten azzal érveltek, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben nem fogadható el, hogy a kereskedők "indokolatlan" profitot szedjenek be.A V-Híd pedig olyan alapon tartozik a kormányra, hogy Mészáros Lőrinc a közpénzekből származó teljes bevétel 20-30 százalékát tudja nyereségként kivenni.Gulyás erre azt magyarázta, a közbeszerzések nem csak magyar cégek számára elérhetők, ha pedig a kihirdetett eredmény vitatott, azt meg lehet támadni."Abba, hogy utána egy cég az így elért legkedvezőbb árból mekkora nyereséggel rendelkezik, hogy az sok vagy kevés, a világon egyetlen kormánynak sincs beleszólása. Abba sincs, hogy ezt osztalékként kiveszi, vagy más fejlesztésre fordítja."Csakhogy a V-Hídnál is az a gyakorlat, hogy ha a cég nyer, a munkát alvállalkozók alvállalkozói(nak az alvállalkozói és így tovább) végzik, jóval kevesebbért, mint amekkora ajánlattal fővállalkozóként nyert. Megkérdeztük Gulyást, ez nem gondolkodtatja-e el a kormányt, és mindez nem azt mutatja-e, hogy túlárazottak a közbeszerzések, amire azt mondta, a közbeszerzési törvény 95 százalékban uniós szabályokon alapul, és szinte minden nagy cég alvállalkozókkal dolgozik.Megismételte, a közbeszerzésen nem csak magyar cégek indulhatnak, és ha az ár magas, akkor alacsonyabb ajánlatot kell tenni, és az fog nyerni. „A legkedvezőbb árnak olyan jelentősége van az elbírálásnál, hogy az gyakorlatilag eldönti a versenyt” – mondta Gulyás.Ezek elől a kérdések elől Lázár János minisztériuma is kitért. A kormányinfó után a többi között azt kérdeztük írásban az építési és közlekedési minisztertől, hogy a közpénzek elköltésének egyik felelőseként mivel tudja magyarázni, hogy Mészáros kiveszi a V-Hídból a bevétel 20-30 százalékát, illetve mennyire tartja ezt a közpénz helyes felhasználásának. Azt a választ kaptuk, hogy a cikkünk „általunk levont” következtetéseit nem akarják kommentálni, már csak azért sem, mert korábban, egy másik cikkünkben arra a következtetésre jutottunk, hogy Lázár János fia „gyengeelméjű, ultrahomofóbot alakító gyerek”, így a minisztérium szerint a megfejtések nem vehetők komolyan.A V-Hídról szóló cikk nem „megfejtés”, hanem számokkal alátámasztott és interjúkon alapuló feltárás eredménye. Lázár fiáról pedig azután írtuk ezt, hogy a miniszter által feltöltött videóban a fiának egy olyan „szereplőt” kellett alakítania, aki nem megy a Kincsem Parkba vagy a Puskás Arénába többet, ha ott lesz a Pride.Mészáros, a tenderkirályLigeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a 444-nek a V-Híd ügyében azt mondta, a közbeszerzési eljárásoknak az kell legyen a célja, hogy a közpénzeket takarékosan használják fel. Ezt az alapelvet a NER által alkotott valamennyi nagy, közpénzügyi törvény kimondja, a kormány azonban a gyakorlatban nem érvényesíti a követelményt.A kormány abba tud kapaszkodni, hogy egy-egy eljárás esetén a tételes jogi rendelkezés nem sérül, például mert nem volt olcsóbb ajánlat – tette hozzá Ligeti.A cikkünkben is említett konkrét példánál, a Ferencváros-Kelenföld vasútvonal kapacitásbővítésére kiírt pályázatnál például két jelentkező volt, az egyik a V-Híd, a másik egy „kkv”-nak minősített konzorcium, olyan szereplőkkel, amelyek később direktben vagy egy áttéttel a Szíjj László-féle Duna Aszfalt tulajdonában kötöttek ki.A V-Híd 337,9 milliárdos ajánlattal nyert, a másik pályázó ennél 7 milliárddal magasabb ajánlatot tett. Csakhogy pár éve a G7-nek nyilatkozó, névtelenséget kérő szakértők azt mondták, annyira túlzónak tűnik a nyertes ajánlat, hogy egy nagyságrenddel alacsonyabb lehet a munkák valós értéke, valahol 30-50 milliárd forint körül.Nyilván kérdés, hogy ezek a szakértők mit számoltak, és mit nem, de azért beszédes, ahogy például a tavalyi számok alakultak a V-Hídnál.A cég szinte teljes bevétele, 98,1 százalék „építési munkákra szóló közpénzes megbízás” volt, összesen 184,5 milliárd forint értékben.A fizikai munkásokat nem alkalmazó építőipari cég 87,1 milliárdért rendelt meg építésszerelési munkákhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, Mészáros pedig kivett 39 milliárd forint osztalékot.Azok között a cégek között, amelyektől szolgáltatást vett a zrt., a saját érdekeltségébe tartozó vállalkozások is vannak. Ők is nagyon jól jártak a lepasszolt munkákkal. A V-Híd Network árbevétele 33,9 milliárd forint volt tavaly, ebből 4,5 milliárdos tiszta nyereséget tudtak csinálni. A bérköltség itt sem eget rengető, a nettó árbevétel 10 százalék alatti. De a szép hasznot húzó Network is passzolt tovább munkákat, nem is kis értékben: 12,6 milliárd forintot fizettek alvállalkozóknak.Ezt az időszakot a Transparency még nem elemezte, a 2021–2023 köztit már igen. Abban a két évben is Mészáros Lőrinc lett a „tenderkirály”, vagyis a közbeszerzések legnagyobb győztese a 14 cégével. A V-Híd önmagában is kiemelkedő volt, a cégek versenyében második lett a győztes közbeszerzések értékét nézve. A Transparency összesítése szerint ebben az időszakban a V-Híd 461 milliárdot nyert el, a már említett vasúti beruházás pedig kiemelkedő volt.Abba a találgatásba a TI nem ment bele, hogy mennyiből épülhet valójában a vasút, de megjegyezték, hogy a sajtó „az évszázad túlárazott vasútépítéseként” szokta emlegetni. Azt viszont leírták, hogy a projekt megvalósítása akadozik, mert az EU – általános korrupciós kockázatokra hivatkozva – befagyasztotta az operatív programot is, amiből ezt finanszírozták. A kormány viszont előfinanszírozta a projektet, „talán ennek is köszönhető, hogy az elapadt uniós források ellenére a V-Híd 30,2 százalékos nyereségrátával zárta a 2023-as évet az adózott eredmény és az értékesítés nettó árbevételének arányát tekintve, ami ágazati szinten is kiemelkedőnek mondható.” Így vett ki akkor 51 milliárdos osztalékot Mészáros – közpénzből.Ligeti Miklós azt mondta, nem akarja menteni az állami szerveket és az ajánlatkérőket, de azért a közbeszerzési piac nem hófehér szereplőkből áll. „A piac nyakig benne van az árfelhajtásban. Sokszor tapasztalni, hogy a cégek egymás területére nem szállnak be, nincs igazi verseny, felosztják a piacot.”Ez nem új jelenség, az változott, hogy ki veszi le a sápot. Ligeti szerint a Gazdasági Versenyhivatalnak és a Közbeszerzési Hatóságnak kellene aktívabban figyelnie a piacot, és szankcionálni a visszaélésszerű magatartásokat. „Hiába kapaszkodnak bele abba, hogy egy-egy eljárás esetén tételes jogi rendelkezés nem sérül, például mert nem volt olcsóbb ajánlat, ha komolyan vennék a feladatukat, muszáj lenne észlelniük, hogy egész ágazatokat hajtottak az uralmuk alá, ha úgy tetszik, monopolizáltak a NER kiemelt szereplői, és ezt nem hagyhatnák következmények nélkül” – tette hozzá Ligeti.A közbeszerzések elemzésekor arra nem kerestek választ, hogy például az említett vasútépítésre miért nem pályáztak többen, akár külföldi szereplők is, ezért csak feltételezni tudják, hogy ha a szereplők sejtik, úgyis egy Mészáros-cég lesz a befutó, akkor nem fektetnek energiát a pályázatba, és esetleg abban bíznak, hogy jutalmul alvállalkozói szerződéshez jutnak. Nekik ugyanis mindegy, mekkora sápot húz le a NER, ha ők is a pénzüknél maradnak.Lázárék: Fizetni kell!Azon lehet vitatkozni, hogy a közbeszerzés túlárazott volt-e, vagy sem, az viszont tény, hogy a V-Híd (és Mészáros másik cége, az R-Kord) több alvállalkozója késve kapja meg a fizetséget, és az is előfordul, hogy az elején szerződés nélkül dolgoznak.Ez szembemegy az orbáni elvárással is. A miniszterelnök egy interjúban arról beszélt, „három dolgot várok el minden nagytőkéstől és nagytőkés csoporttól, és többet nem is vagyok hajlandó foglalkozni velük, de ezt a három dolgot elvárom. Mindegy, hogy mennyi pénzed van, minden törvényt be kell tartani. Az adódat mindig be kell fizetni, és ha van pénzed, adjál munkát más embereknek. Ez a három elvárásom van. Egyébként nem foglalkozom a gazdagokkal, mert nekem nem azokkal van dolgom, hanem a szegényekkel meg a középosztállyal.”Erre a részre már könnyebben reagált mind Gulyás Gergely, mind a sajtóosztályon keresztül Lázár János. Gulyás azt mondta, ha egy cég nem tartja be a szabályokat, az más helyzet, ahhoz már van köze a kormánynak, ilyen esetekre ott a munkaerő-felügyelet és a kormányhivatal.„Ha az az állítás igaz, hogy állami tenderen győztes cég az alvállalkozóit nem fizeti ki, és a közbeszerzési törvény erre lehetőséget ad, akkor mi biztos, hogy minden ilyen esetben az illetékes céget tulajdonosra való tekintet nélkül kizárnánk. Ami a legminimálisabb elvárás szerintem egy állami tendert elnyerő cégtől, hogy az alvállalkozóit fizesse ki.”Lázár minisztériuma a következőt írta:„az megengedhetetlen, hogy egy állami beruházás (és ez általában igaz minden beruházásra!) során bárki, az elvárt és aszerint vállalt, majd elvégzett munka után fizetség nélkül maradjon.”Az ÉKM által megalkotott állami építési beruházások rendjéről szóló törvény alapján a megrendelő a teljes alvállalkozói láncot feltárhatja a legalsóbb szintekig, és átláthatóbbá válik, hogy az alsóbb szinteken bevont kis- és középvállalkozásokat kifizetik-e. Mindez a közpénz hatékonyabb felhasználását szolgálja, és „előremozdítja a közbeszerzési eljárások tisztaságát”.Ez jól hangzik, csak kérdés, mire elég abban a helyzetben, amikor például az egyik Mészáros-cég az alvállakozóként bevont másik Mészáros-cégnek fizet (és onnan nem is hallani problémákat), „csak” a további szinteken vannak fennakadások.Megkérdeztük az ÉKM-et, hogy a V-Híd ügyében indítottak-e vizsgálatot, illetve volt-e már arra példa, hogy a közpénzzel való felelős gazdálkodás érdekében egy beruházásnál feltárták a teljes alvállalkozói láncot, de erre nem kaptunk választ. A Nemzetgazdasági Minisztérium sem válaszolt a vizsgálatra vonatkozó kérdésünkre.Uniós helyett adófizetői pénzek egy torz piaconLigeti szerint ahhoz a kormánynak nincs köze, hogy a V-Híd nem fizeti ki az alvállalkozókat, ezt a magánszereplők bizniszének tekintik. Egy Handó Tünde által jegyzett 2022-es alkotmánybírósági határozat ki is mondta, hogy a közpénz a fővállakozóig marad közpénz, utána nem. Vagyis „az alvállalkozói láncban elvész a közpénz jelleg, onnantól céges pénz lesz” – mondja Ligeti, aki szerint ez a hozzáállás trend lett, újabban már az állami tulajdonú vállalatok befektetéseit sem akarják közpénznek tekinteni.Nemcsak a túlárazottnak tűnő szerződések, a lánctartozás sem új jelenség.„Ez Gyurcsány Ferenc idejében is megjelent, majd a Fidesz-érában visszaszorult, és mintha csak az utóbbi két-három évben, az európai uniós források elapadásával jelent volna meg újra. Viszont a kettőnek egészen más az eredője. A Gyurcsány-korszakban abból volt probléma, hogy az állam nem fizetett. Most az állam fizet a fővállalkozónak, jelen esetben a V-Hídnak, adófizetői pénzzel váltva ki a hiányzó EU-s támogatásokat, amiből telik osztalékfizetésre, a kifizetések azonban a további szinteken elakadnak. Ez azt mutatja, hogy eltűnt a pénz a rendszerből, de az olyan kapzsi szereplők, mint Mészáros Lőrinc, mindenképp leszedik a sápot.”Ligeti azt mondja, az államnak, pontosabban a Közbeszerzési Hatóságnak akkor kell beavatkoznia, ha a nyertes ajánlattevő megszegi a vállalkozási szerződést. Ekkor a közpénz védelme érdekében a megrendelőnek kötbéreztetnie kell, végső esetben pedig fel kell mondania a szerződést, és erről értesíteni kell a Közbeszerzési Hatóságot.Amire Gulyás Gergely utalt, az az, hogy a közbeszerzési törvény szerint ki lehet zárni az eljárásból azt, aki „az alvállalkozója felé jogerős bírósági ítéletben három éven belül megállapított szerződésszegést követett el” azzal, hogy nem fizette ki.Ligeti szerint ez nem jelent valódi védelmet az alvállalkozóknak, hiszen kevés a per, ráadásul mire a bíróság jogerős ítéltet hoz, rengeteg tender fut le.„Ahhoz, hogy ez működő előírás legyen, azt kellene szabályozni, hogy hány szintű lehet az alvállalkozói láncolat, illetve hogy a nyertes ajánlattevőnek csak akkor fizetik ki a következő részletet, ha a teljes alvállalkozói láncolatra igazolja, hogy nincs lejárt tartozása a beszállítók felé.”Az állam szigorúbb összeférhetetlenségi követelményeket is támaszthatna az állami vagy uniós pénzek felhasználásakor – mondja Ligeti. „A közbeszerzési törvényben előírhatnák, hogy a nyertes ajánlattevő nem vonhat be olyan alvállalkozót, amellyel függelmi viszonyban van – például a befolyása alatt áll, a cég a tulajdonában van –, és családtagok cégeivel se szerződjön.” Ligeti szerint azt is meg kellene tiltani, hogy a nyertes ajánlattevő teljes a munka egészét vagy jelentős részét alvállalkozóknak szervezze ki, hiszen ez a gyakorlat arra utal, hogy aki elnyeri az állami tendert, az csak lefölözi a hasznot, miközben nem végez érdemi munkát.Ligeti kétségesnek tartja, hogy az ÉKM által hivatkozott passzus mennyire válik be a gyakorlatban, attól ugyanis még nem kapják meg a pénzüket a beszállítók, ha például kiderül, hogy hány alvállalkozó vesz részt a munkában. Hozzátette, ha a kormány valóban arra törekedne, amit az elmúlt 10-15 évben kommunikál a kkv-k helyzetbe hozásáról, akkor egészen máshogy kellene kinéznie a piacnak.Például eleve kisebb tételekben kellene kiírni a pályázatokat, hogy a kkv-knak esélyük legyen, és nem alkalmaznának olyan versenyszűkítő feltételeket, amelyeknek csak a NER-ista mogulok tudnak megfelelni.Úgy gondolja, ez az elv valóban nem alkalmazható maradéktalanul az infrastruktúra-fejlesztésre, hiszen legitim állami érv, hogy nem akarnak autópálya- vagy vasútszakaszonként 30 céggel szerződni, ezért kell egy generálkivitelező, amely felelős a munkavégzésért.Ugyanakkor „a NER a működő, sokszereplős piacokon is előszeretettel alkalmaz versenykorlátozó, sőt egész piacokat lezáró megoldásokat, mint amilyenek a Balásy Gyula cégei által uralt kommunikációs és rendezvényszervezési piacon jellemző keretmegállapodások, vagy a 35 évre kiosztott óriáskoncessziók.” Utóbbi a hulladékkezelési piac jelentős részét verseny nélkül a MOL-nak juttatta, amivel a NER működőképes hazai kkv-k sokaságát tette tönkre, mondta Ligeti Miklós.
|
"Eltűnt a pénz a rendszerből, de az olyan kapzsi szereplők, mint Mészáros Lőrinc, mindenképp leszedik a sápot"
|
Nem érti a kormány, mi köze ahhoz, hogy Mészáros Lőrinc a közpénzzel megtömött V-Hídból a bevétel 20-30 százalékát osztalékként kiveszi, a munkát pedig továbbosztja. Az alvállalkozók kifizetésével gond van, de emögött egészen más a mintázat, mint a Gyurcsány-kormány idején.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/08/11/eltunt-a-penz-a-rendszerbol-de-az-olyan-kapzsi-szereplok-mint-meszaros-lorinc-mindenkepp-leszedik-a-sapot
|
2025-08-11 05:59:00
| true | null | null |
444
|
"Lehet okoskodni, de én a produktumban hiszek és a produktum mégiscsak az, hogy itt van a BMW gyára, hogy a Mercedes legnagyobb európai gyára itt van, hogy a BYD az első európai gyárát itt építi, hogy a CATL Europe legnagyobb elektromos akkumulátorgyárát itt építi, hogy a Bosch ma már a legnagyobb foglalkoztató Magyarországon" - kommentálta Szijjártó Péter az Állami Számvevőszék jelentését, ami komoly kritikákat fogalmazott meg a kormány beruházásösztönző támogatásairól. A tanulmány megállapította többek közt, hogy az egyedi kormánydöntések nincsenek kellően előkészítve, megalapozva, illetve nem nyomon követhető, hogy mekkora mértékben térülnek meg a támogatások. A kormány 2011 óta mintegy 800 milliárd forintot adott külföldi cégeknek ilyen egyedi döntéseken keresztül. A külügyminiszter szerint "teljes mértékben hamis és megalapozatlan állítás," hogy a kormánydöntések nem pontos mérlegelés alapján születnek. Szijjártó az Indexnek kijelentette:"Minden egyes esetben készült egy részletes nemzetgazdasági hatáselemzés és ezek alapján adtuk ki az ajánlatokat. Ezekért vállalom a felelősséget, bárkivel szemben kiállok a vitára. És az, hogy egy-egy projekt gazdaságpolitikai vagy stratégiai szempontból helyes döntés volt-e - nos, ennek megítélése nem az Állami Számvevőszék feladata."Az ÁSZ jelentésben megfogalmazott kritikákra érdemben természetesen nem reagált Szijjártó, a témát lezárta azzal, hogy közölte:"Az Állami Számvevőszék emberei papírokat gyártanak, én meg munkahelyeket hozok Magyarországra."A külügyminisztert, akit három éve fotózott jachtozás közben Németh Dániel kollégánk, kérdezték a luxizásról is."Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni: a hivalkodás nyilvánvalóan nem erény.Én gazdaságpolitikával és nagyvállalatokkal foglalkozom, tehát az én látókörömben legalább annyi, de inkább több olyan gazdag ember, vállalkozó, vállalatvezető van, akiknek a vagyonosodása még bőven a 2010 előtti időszakhoz kötődik. Érdekes módon ők nincsenek kitéve az ilyen típusú erkölcsi ítéleteknek. Bár a hivalkodás nem erény, fontosnak tartom, hogy ezt ne csak a jobboldalra szűkítsük, hanem általános normaként kezeljük"- válaszolta Szijjártó.
|
Szijjártó: Az Állami Számvevőszék emberei papírokat gyártanak, én meg munkahelyeket hozok Magyarországra
|
„Lehet okoskodni,” kommentálta az Állami Számvevőszék jelentését a külügyminiszter.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/08/11/szijjarto-az-allami-szamvevoszek-emberei-papirokat-gyartanak-en-meg-munkahelyeket-hozok-magyarorszagra
|
2025-08-11 09:06:00
| true | null | null |
444
|
Orbán Viktor rendre azzal hárítja el a pazar hatvanpusztai majorságra vonatkozó kérdéseket, hogy az nem az övé, hanem az apjáé. Ráadásul nem is luxusrezidencia, hanem csak egy gazdaság. A miniszterelnök legutóbb kedden, a Telexnek nyilatkozva javasolta azt, hogy a tulajdonostól kell megkérdezni, mégis milyen gazdasági tevékenység zajlik a földi tekintetek elől gondosan elzárt, az égből azonban közel sem gazdasági épületnek látszó Hatvanpusztán."Szót fogadva" a miniszterelnöknek, elindultunk, hogy megkérdezzük Orbán Győzőt.A golfklub, ami már Tiborczék ízlését tükröziElőször az alcsútdobozi golfklubba mentünk, amihez a területet Orbán Győző adja (a tavacskás, puha pázsitos területért évi 17 millió forint bérleti díjat szed be), de magát a klubot közösen működtetik Mészáros Lőrinc és Tiborcz István cégei.A miniszterelnök vejének a befolyása lehet hangsúlyosabb most már az üzemeltetésben, legalábbis a klub a Tiborczék által bevezetett brand, a Botaniq nevet viseli, és nemcsak átkeresztelték, hanem nyáron fel is újították a klubházat. Ittunk egy kávét, megcsodáltuk a golfautóval járó vendégeket, a vizet dúsan fröcskölő locsolórendszert, a kertet gondozó alkalmazottakat, de Orbán Győzőt itt nem találtuk. A klub területén tilos forgatni vagy fényképezni, ez a bejárat után szinte rögtön ki van írva, így a kamerát csak Hatvanpusztán vettük elő, ami pár perc távolságra van.Az összekuporgatott milliárdokból épülő luxus mezőgazdasági központA nagyszabású állami építkezésekhez köveket és építkezési alapanyagokat szállító Orbán Győző 2011-ben vette meg az egykori József főhercegi majorságot. Az öt műemléki épületet magába foglaló ingatlan korábban a Csákvári Állami Gazdaság kezelésében lévő állami tulajdon volt. Ferenczi Kriszta 2014-es könyvéből, a Narancsbőrből lehet tudni, hogy a 13 hektáros területen fekvő majorságot először Mészáros Lőrinc cége bérelte. Ferenczi szerint Mészáros Lőrinc cége 2011-ben előre kifizette Orbán Győzőnek a tízéves bérleti díjat, 155 millió forintot. Ebből a miniszterelnök apjának cége egyben kifizette a majorságra felvett hitelét a CIB Ingatlanlízingnek. A szerző szerint ez arra utal, hogy a bérleti díjjal valójában zömmel Mészáros vette meg a nagy értékű ingatlant az Orbán családnak.A külvilágot megpróbálták távol tartani a birtoktól, de Hadházy Ákos éppen 10 éve készítette az első képet a levegőből, ahonnan leginkább nyomon követhetőek a változások. A nagyszabású építkezések során egy műemléki istállót is leromboltak, hogy földalatti objektumot építsenek a helyére, és számos változás történ még. A HVG által megszerzett belső fotók a régi főúri-apátsági könyvárakat felidéző, festett mennyezetű, belül karzatos, egyik végén hatalmas kandallóval díszített teret mutattak. Ezekben erősen visszaköszön Orbán Viktornak a Karmelitából megismert ízlése, bár Szily kollégát leginkább Las Vegasra emlékeztette.Közben hiába próbálta eltolni magától Orbán Viktor Hatvanpusztát, egy kutyás fénykép miatt magyarázkodásra kényszerült már 2016-ban is. Érdemes megnézni az erről 2016-ban készült videónkat, mert a magyarázkodás ugyan maradt, de a változások azért erősen szembeötlőek azóta.Az építkezés most már erősen a vége felé közeledik. Vannak olyan magyarázkodásnak tűnő magyarázatok, hogy Orbán Győző a cégei nyereségéből (vagyis közvetetten jórészt állami és EU-s pályázatokból szerzett haszonból, például mint tavaly kiderítettük, a Budapest-Belgrád vasútvonalból) építgeti Hatvanpusztát, mikor mennyit tud rá költeni. Ha ez így is lenne, ezek szerint egy luxus mezőgazdasági központra fordítja az évente termelődő, valóban milliárdos, a konkurenciát lepipáló tiszta nyereségét.De Orbán Győzőt Hatvanpusztán sem találtuk. Munkások még dolgoztak egy melléképület padlóján, bár az ajtót gyorsan becsukták, amikor megjelentünk. A majorság főbejáratát továbbra is fekete ponyvaszerűség takarja, amivel még Hadházy Ákost és a tüntetőket fogadták.A sarkon álló biztonsági őrök is őket emlegették, Hadházyt Ákoskának gúnyolva. A kérdésükre, hogy mi járatban vagyunk, elmondtuk, hogy miniszterelnöki javaslatra Orbán Győzőt keressük. Nagyon nem jártunk rossz helyen, csak rosszkor, mert a beszédesebb őr szerint elő szokott ott fordulni ott a kormányfő apja, de most nincs ott. Próbáljuk meg Gánton, Orbán Győző kőbányájánál.Elmentünk még megnézni a zebrákat a kőhajításra lévő Mészáros birtokra, de hiába etettük volna őket fakenews-zal, nem jöttek elő. Elkezdett viszont kísérni minket egy fehér terepjáró, és követett is egészen messzire, az Orbán Viktor háza mellett felhúzott felcsúti stadionig.A poros bányaEgy kőbánya környéke meglehetősen poros. Ezt elég hamar megtapasztaltuk, de nem volt időnk a csodálkozásra, mert alig pár tíz métert tettünk meg az autóból kiszállva a gyár felé, a bejárathoz sem jutottunk el, már elénk sietett a Dolomit Kft. irodájának tűnő helyiségéből egy férfi. Tisztáztuk, hogy mi járatban, ő pedig sajnálkozva mondta, hogy Orbán Győző szabadságon van. Emailt kellett volna írnunk, akkor nem fáradtunk volna hiába. Emailt valóba írhattunk volna, de az eddig teljesen feleslegesnek bizonyult, mert soha nem kaptunk választ. Nem adtuk fel, hogy Orbán Győzőt személyesen kérdezzük.A székesfehérvári szerencseOrbán Győzőnek van egy székesfehérvári címe a céges adatbázisban. Oda mentünk, becsöngettünk, és semmi. A szomszédba is becsöngettünk, ami Orbán Győző feleségéhez, vagyis a miniszterelnök édesanyjához köthető, szintén hiába. Becsöngettünk volna a harmadik házba is, aminek pont ugyanolyan kerítése van, mint a hivatalos címen lévő háznak, de azon nem volt csengő. Próbálkoztunk még telefonnal, küldtünk emailt.A kudarc kesernyés íze vegyül az ebédbe, hogy nem tudtunk megfelelni a miniszterelnöki útmutatásnak. Elindultunk hazafelé, amikor Németh Dániel kollégánk balra nézett, és megkérdezte, hogy nem Orbán Győző az, aki a piros lámpánál mellénk besoroló autó kormánya mögött ül? Ilyen mázli nincs. Nem voltunk messze a háztól, a miniszterelnök apja és édesanyja éppen hazafelé tartott, utánuk mentünk. Sok időnk nem volt, de a kapu szerencsére lassan nyílt, így végre meg tudtuk kérdezni az ablakot lehúzó Orbán Győzőtől, hogy milyen mezőgazdasági tevékenység folyik Hatvanpusztán.De, mint látták, azt ő sem árulta el.
|
Megfogadtuk Orbán Viktor javaslatát, és megkérdeztük az apját, hogy milyen gazdasági tevékenység zajlik Hatvanpusztán
|
Fél napon keresztül próbáltuk megtalálni Orbán Győzőt, mire váratlanul megállt mellettünk a pirosnál.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/08/14/megfogadtuk-orban-viktor-javaslatat-es-megkerdeztuk-az-apjat-hogy-milyen-gazdasagi-tevekenyseg-zajlik-hatvanpusztan
|
2025-08-14 06:01:00
| true | null | null |
444
|
Olyan mértékben lesz ez valós és szükséges kormányzati tájékoztatás, mint amit megszokhattunk az utóbbi időben, tehát nyílt propagandát kapunk. Ehhez az adóhatóság valódi szükségből fakadó felhatalmazáson alapuló adatkezelési jogosultságát éppen megerőszakolja a kormány - fogalmazott a Népszavának Ligeti Miklós a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója egy, a Népszava által elsőként kiszúrt friss kormányrendelettel kapcsolatban.Az Ukrajnában háborúra és annak humanitárius következményeire hivatkozva lazított a kabinet az adatvédelmi szabályokon. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint a Magyar Államkincstár (MÁK) mostantól közvetlenül küldhet kormányzati üzeneteket az üembereknek. Az augusztus 14-én hatályba lépő rendelet indoklása szerint - derült ki a Magyar Közlönyből - kulcsfontosságú, hogy az állami kedvezményekről és támogatásokról szóló információk a lehető legtöbb emberhez eljussanak. Vagyis, hogy "biztosított legyen a közvetlen kapcsolattartás az állampolgárok és az érintett állami szervek" között.illetve kedvezményes adózást választottak. Az adatkezelés célja a kormányzati üzenetek eljuttatása és a kedvezmények érvényesítésének elősegítése, meghatározott időtartamban, az adótitok védelme mellett.Lazítanak az adatkezelési szabályokon, már a NAV és a MÁK is szórhatja az Orbán-kormány propagandájátLigeti Miklós szerint ez pont olyan törvénysértő árukapcsolás, mint amikor a kormány azokon a kommunikációs csatornákon szórta a választási propagandát, amelyekre az emberek eredetileg a Covid-hírek miatt iratkoztak fel.Nyilván formai értelemben megteremtik az adatkezelés alapját,- szögezte le a TI jogi igazgatója, aki hozzátette, ez széles rétegeket érint, hiszen valamilyen adókedvezményben szinte mindenki részesül. Az adókedvezményre vonatkozó szükségszerű adatkezelési felhatalmazásból, miért következik az, hogy én kapni fogom a propaganda híreit mondjuk arról, hogy Magyar Péter éppen mit művelt? - tette fel a kérdést a szakértő.Ligeti Miklóst igazolja, hogy a MÁK esetében a rendelet 33 pontban sorolja fel, hogy kiknek az adatait használhatják fel ilyen tájékoztatásokra. A kör gyakorlatilag mindenkit lefed: nyugdíjasokat, fogyatékossággal élőket, családtámogatásban, lakástámogatásban vagy különféle hitelprogramokban résztvevőket (például diákhitel, munkáshitel, babaváró hitel, CSOK Plusz, Vidéki Otthonfelújítási Program, Otthon Start FIX 3%). Ha valamelyik elérhetőség - például lakcím vagy e-mail-cím - hiányzik, a MÁK más állami szervtől vagy az elektronikus azonosítást biztosító szolgáltatótól is lekérheti, amelynek nyolc napon belül kötelessége az adatokat átadni. A jogszabály kiterjeszti a hasonló célú adatkezelést a Nemzeti Sportinformációs Rendszer, a horgászregiszter és az őstermelői nyilvántartás adataira is.- Ez újabb bizonyítéka annak, hogy állampárti rendszer működik, ha nem is teljesen abban az értelemben, mint az MSZMP idejében, mert a Fidesz nem gyakorol közhatalmat, még nincs például hatósági főosztályuk, mégis az állami eszközöket, szabályozást, adatkezelést, és a NAV erőforrásait használják a saját győzelmük érdekében - fogalmazott Ligeti Miklós.
|
Megerőszakolja az adatkezelési jogosultságot, kampányra veti be a NAV-ot és a Magyar Államkincstárat az Orbán-kormány
|
Itt az újabb bizonyíték annak, hogy Magyarországon állampárti rendszer működik, de az adókedvezményre vonatkozó szükségszerű adatkezelési felhatalmazásból miért következik az, hogy én kapni fogom a propaganda híreit mondjuk arról, hogy Magyar Péter éppen mit művelt? – teszi fel a kérdést a Népszavának adott nyilatkozatában Ligeti Miklós , a Transparency International jogi igazgatója az Orbán-kormány friss rendelete kapcsán.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3290973_nav-mak-kampany-fidesz-orban-kormany-rendelet-adatkezeles
|
2025-08-15 07:05:00
| true | null | null |
Népszava
|
Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezetőt és csapatát nem könnyű lerázni. Ha egyszer egy méltánytalanság becsípődik náluk, ráharapnak és nincs az a pajszer, ami onnan lefeszíti őket. Ez történt például az eredendően sima kis belterjes NER-mutyinak induló Mátrai Erőmű-ügyben is. Történt, hogy az egykori Gagarin Hőerőművet 1995-ben az államtól megvásárló németek az őket addig is támadó Fidesz 2010-es győzelme után nyitottnak mutatkoztak az eladásra. A Paks mellett akkor még második legfontosabb, de idősödő, környezetszennyező, széntüzelésű áramtermelő ugyanis egyre csökkenő nyereséggel kecsegtetett.A végül 2017-ig húzódó tárgyalásokból furamóad nem az egykori eladó, a cég negyedét mindvégig megtartó, állami MVM, hanem (egy hamar lelépő cseh csapat mellett) Mészáros Lőrinc "tőkealapjai" kerültek ki győztesen. Ám a magát Zuckerbergnél is okosabbnak tartó felcsúti billiárdos nem sokáig bírta a több ezer világító szénbányász-szempárt. Így miután a kulturált bezárásra a németek által félretett tízmilliárdokból felnyalt vagy tízet, jelentette a főninek, hogy akkor ő lépne. Semmi gond, bátyám, lesz egy fain vagyonértékelés és az MVM megdob még pár tízmilliárddal. Bár ez a gyanú bűncselekményt sejtet, Tóth Bertalanék első körben az ügy állami aktáit kérték ki. Ez persze perekbe torkollott, olyan szürreális fordulatokat hozva, mint hogy a felek éveken és hat bírósági fórumon át arról vitáztak, mennyi pénz jár a pakk összeállításáért. Máskor az illetékes tárca a kérést törvénysértőn félreértve, egy magyar nemzetes kioktatás kíséretében teljesen más listát adott ki, vagy amikor legutóbb bírósági végrehajtó tudakolta az Energiaügyi Minisztériumnál, kiadnák-e végre kitakarások nélkül a megítélt iratokat, mert különben azt maga lesz kénytelen kihozni.Az már az eddig megismert töredékekből is kiderül, hogy az MVM "hitelkiváltás" címén további 5 milliárdot állami tulajdonosi engedély nélkül utalhatott át Mészároséknak. Ezért normál esetben szintén börtön járna. De a NER-kupola kitart: a rendőrség és az új legfőbb ügyész is úgy véli, egy általuk öt éve már elutasított beadványhoz képest az MSZP-sek nem álltak elő újdonsággal. Mivel ráadásul erről nem "megszüntető határozat" született, a válasz perre se vihető. Az energiaügyi tárca közben indulatos közleménnyel nyomatékosította, nincs itt semmi látnivaló és aki az adásvételt támadja, az a magyar energiabiztonságot támadja. Bár ez úgy is érthető, hogy ezek szerint az energiabiztonság egyenlő a korrupcióval, a dörgedelem valójában azért csacskaság, mert az azóta beleölt köz-százmilliárdok ellenére a lelakott mátrai blokkok ma már alig pöfögnek. Igaz, lesz új gázerőművük: megépítésével, ki mást, mint az ehhez is értő Mészáros Lőrincéket bízták meg.Remélem, Tóth Bertalanék nem hagyják annyiban és újabb réseket keresnek a (tőlünk lopott) pajzson.Talán e kitartásnak köszönhető, hogy sokan a 2026 utánra várt elszámoltatástól eme, igencsak felpüffedt NER-mutyi feltárását is remélik.
|
A közpénztüzelésű erőmű
|
Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezetőt és csapatát nem könnyű lerázni. Ha egyszer egy méltánytalanság becsípődik náluk, ráharapnak és nincs az a pajszer, ami onnan lefeszíti őket. Ez történt például az eredendően sima kis belterjes NER-mutyinak induló Mátrai Erőmű-ügyben is. Történt, hogy az egykori Gagarin Hőerőművet 1995-ben az államtól megvásárló németek az őket addig is támadó Fidesz 2010-es győzelme után nyitottnak mutatkoztak az eladásra. A Paks mellett akkor még második legfontosabb, de idősödő, környezetszennyező, széntüzelésű áramtermelő ugyanis egyre csökkenő nyereséggel kecsegtetett.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3290800_a-kozpenztuzelesu-eromu
|
2025-08-14 06:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
Egy nap alatt 110 aláírás gyűlt össze Nagymaroson a 444 információi szerint, ahol helyi lakosok egy csoportja csütörtökön folyóparti pikniket szervezve tiltakozott a kisváros Duna-partjára tervezett szállodahajó-kikötő ellen.A civil tiltakozók három dolgot kérnek a kisváros független polgármesterétől és csupa független képviselőből álló testületétől:1. Minden lehetséges eszközzel lépjen fel a szállodahajó-kikötő megvalósítása ellen.2. Vonja vissza az ügyben korábban kiadott, a beruházást támogató határozatait.3. Biztosítsa, hogy a Duna-part jövőjéről csak a helyi lakosság teljes körű tájékoztatása és bevonása után szülessen döntés.Petrovics László polgármester és a testület lehetőségei azonban már korlátozottak, nem függetlenül attól, hogy a polgármesterről kiderült, hogy már hónapokkal a téma testületi megtárgyalása előtt titokban egyezkedett a kikötőt építeni tervező Vikinggel, a testülettel pedig olyan támogató határozatot fogadtatott el idén januárban, ami üdvözli és támogatja, hogy a településen ilyen kikötő épüljön. Petrovits akkor azt állította, hogy ez csak valamiféle általános elvi állásfoglalás, ami nem dönti el a kikötő sorsát, mert arról később még konkrétan szavazniuk kell. Csakhogy ez nem volt igaz.A testületi határozatot valaki - azóta sem derült ki, hogy kicsoda - átadta a Vikingnek, a cég pedig ezt a határozatot felhasználva kapta meg az elmúlt hónapokban a kikötő létesítéséhez szükséges vízügyi és egyéb engedélyeket a Vízügytől és az illetékes kormányhivatalról. Vagyis nagyon is konkrétan az általánosnak mondott határozatra volt szüksége a Vikingnek ahhoz, hogy megkapja az engedélyeket. Ezek birtokában pedig akkor is nehezebben tudja kitenni őket az önkormányzat akkor is, ha a helyi lakosok nyomására esetleg megpróbálna kimozogni a bizniszből.De mi a baj egyáltalán a szállodahajókkal, illetve azzal, hogy ilyenek Nagymaroson kiköthessenek? A tiltakozó pikniket is szervező Varga Dániel szerint a 135 méter hosszú szállodahajók nemcsak hangosak, büdösek és nagy hullámokat kavarnak, de a rendszeres megjelenésük átalakíthatja Nagymaros megszokott életritmusát és az itteni turizmust is.A terv ellenzői szerint az egyik fő probléma abból ered, hogy a Viking minden bizonnyal nem Nagymaros nevezetességei miatt akar ide kikötőt építeni. Tudható, hogy a cég eleve több környékbeli települést is megkeresett a tervével. Nekik a kikötő létesítése a fontos, nem a pontos helye. Nagymaroson némi túlzással eleve nincs semmi olyan nevezetesség, ami a szállodahajók utasait érdekelhetné. A település a szép környezete, az - eddig - békés és csendes Duna-partja és az onnan feltáruló különleges panoráma miatt népszerű. A helyiek ki sem tudnák igazán használni azt a fajta turizmust, ami egyszerre 190 turista alkalmanként megjelenésével jár, mivel egyszerűen nincsenek ilyen befogadóképességű vendéglátóhelyei. A helyben terjedő információk szerint a Viking eleve azért tervez errefelé kikötőt építeni a bal parton, hogy onnan buszokkal vigye az utasokat a gödöllői Grassalkovich kastélyba. Ezért próbálkoztak be például Vácon is. Az ellenzők szerint a projekt miatt jelentősen nőne a településen belüli turistabusz-forgalom és sokat romlana a városi Duna-part élvezeti értéke, miközben az egészből minimális haszon csapódna le helyben.De a hátrányok közül a fizikaiakat sem érdemes kihagyni. A szállodahajók eleve a Duna élővilágának pestisei. Nagy hullámaikkal óriási pusztítást végeznek a halivadékok és más kisméretű, a partközelben élő lények körében. Szendőfi Balázs természetfilmes nem véletlenül idézte fel a csütörtöki pikniken mondott beszédében, hogy a COVID két éve alatt, amíg nem jártak a szállodahajók, a partok mentén a megmaradt dunai halivadék szokásos mennyiségének a tízszeresét lehetett kimutatni.De az emberekre nézve is kellemetlen a szállodahajók jelenléte. Bármilyen dunai vízi járműnél jóval nagyobb hullámaikkal folyamatosan rombolják, veszélyeztetik a kisebb úszó stégeket, kikötőket, csónakokat. Zavarják a kajakosokat, kenusokat, SUP-osokat. A hullámaik a Duna-kanyar jellegzetesen lapos kavicsos partjain és zátonyain rendszeresen sodorják magukkal a napozók, fürdőzök cuccait. És persze életveszélyesek az összes többi Dunán közlekedőre, 135 méteres hosszuk és rossz manőverezőképességük miatt. A kézi erővel hajtott járművek utasaira, például a kaja-kenusokra különösen. Nagymaros egyik különleges adottsága, hogy a település területén is lehet élvezni a Dunát. A bőgő motorral, hatalmas hullámokat tolva kikötő monstrumok a forgalmas közutakkal határolt fővárosi Duna-szakaszon nem lógnak ki annyira, de Nagymaroson egészen más lenne a helyzet.Az ügyben kérdéseket küldtem a polgármesternek, ha válaszolt, bővítem a cikket.
|
Aláírásgyűjtás indult Nagymaroson a Viking cég szállodahajó-kikötője ellen
|
Nem akarnak óriáshajókat a kellemes Duna-partja miatt népszerű kisvárosban.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/08/15/alairasgyujtas-indult-nagymaroson-a-viking-ceg-szallodahajo-kikotoje-ellen
|
2025-08-15 17:04:00
| true | null | null |
444
|
Elindult, majd hirtelen leállt az előző időszak korrupciógyanús ügyeit vizsgáló munka a Hegyvidéken. Akkor, amikor Tiborcz István vállalkozó meglátogatta Kovács Gergely polgármestert.Kovács egyik legfontosabb embere a kerületben Borsodi Klaudia, aki az előző vezetés számára is nélkülözhetetlen volt. A hozzá köthető gyanús ügyeket sem engedi feltárni a polgármester.Több hibás személyi döntés is állandó konfliktusforrás a polgármester környezetében és a hivatalban, de Kovács nem hallgat a kritikákra, ami tovább fokozza a feszültségeket.Az ügyek egy júliusi testületi ülésen kerültek nyilvánosságra, és mára a kutyapárti frakció szakadásával fenyegetnek. Kovács akkor a Fidesszel együtt szavazta le az átvilágítási bizottság felállításáról szóló javaslatot."Nagyon fura ebben az ügyben Gergő, mintha nem ő lenne. Biztos nem tesz el közpénzt se magának, se a pártjának, valami más lehet a háttérben. Valami nagyon nem stimmel."Ezt a XII. kerületi önkormányzati munkát közelről ismerő forrás mondta a 444-nek, amikor arról kérdeztük, miért szavazhatta le Kovács Gergely polgármester, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke a helyi Fidesszel együtt azt a saját frakciójából érkező javaslatot, hogy bizottság vizsgálja ki a Pokorni Zoltán-éra korrupciógyanús ügyeit. A július 17-ei képviselő-testületi ülésen annyira furcsán érvelt több előterjesztésnél a kutyapártos polgármester, hogy arra több forrás is kifejezetten felhívta a 444 figyelmét.Cikkünkhöz fél tucat, egymástól független forrással beszéltünk. Voltak köztük civilek, az önkormányzat munkáját belülről ismerő szakemberek, illetve politikusok is. Többségüknek már az előző vezetés munkájára is volt rálátásuk. Ők - a polgármestertől és a mögötte állóktól tartva - csak név nélkül vállalták, hogy beszélnek velünk.Szerettünk volna Kovács Gergely polgármesterrel is leülni, hogy forrásainkkal azonos feltételek mentén tudjon reagálni az általunk megismert információkra. Időhiányra hivatkozva a sajtósán keresztül azt kérte, emailben küldjük el a kérdéseinket. Ezt meg is tettük, ám válaszok helyett Kovács egy vádaskodó Facebook-posztot tett közzé, amelyben előre "hülyeségnek" minősítette a cikkünket.Ezt a posztot a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) pénzén fizetett hirdetésként is megtolta, a kerületi választópolgárokra célozva. A független sajtó tényfeltáró munkáját ilyen módon akadályozó magatartást eddig csak elszánt kormánypárti politikusoktól, illetve Magyar Pétertől láttunk.Elindult az átvilágítás, majd leállt - százmilliók úszhatnak elKovács Gergely 2019-ben lett önkormányzati képviselő a XII. kerületben, ahol kitartó korrupcióellenes munkájával hívta fel magára a figyelmet. Számos visszaélésgyanús esetet tárt fel, 2024-es kampányát is erre húzta rá. A kutyapárt elsöprő győzelme és Kovács polgármesterré választása azt mutatta, a lakóknak komoly igényük van arra, hogy valaki rendbe tegye a kerület ügyeit, és feltárja, hogyan folytak ki a közpénzek a kerületből. "Nem kell, nem is lehet minden ügyben perelni, de meg akartuk ismerni a korrupt csatornákat, nyilvánosságra hozni a mintázatokat, ami alapján működött az előző testület" - mondta a 444-nek egy képviselő.Eleinte a kutyapártos képviselők átvilágítási bizottságot szerettek volna felállítani, ám végül polgármesteri megbízott kapta a feladatot. A polgármester Balla Juditot, egy korábbi bírót, a kerületben addig is aktív civilt kérte fel a feladatra, aki neki is látott a munkának, ám az látszólag semmit nem haladt - pedig a lakosok, a civilek és a kutyapártos képviselők is várták volna az eredményeket. Kerestük Ballát, aki titoktartási kötelezettségére hivatkozva nem válaszolt kérdéseinkre. Mivel ő a polgármesternek tartozik elszámolással, a képviselők sem kérhetik számon, végzi-e a munkáját.„Hónapok óta küzdünk ezzel, a kutyapárti frakcióval szerettük volna meghallgatni az átvilágítási biztost, de a polgármester nem adott erre lehetőséget. Balla azt mondja, hogy dolgozik, de a döntések nem születnek meg a hogyan továbbról” – mondta az egyik képviselő arról, hogy miért álltak elő ismét az átvilágítási bizottság ötletével. Az előterjesztésről tudott Kovács, egyeztettek vele előzetesen, semmiképp sem lehetett neki újdonság az egy évvel ezelőtti ötlet, mondta az előterjesztők egyike. Ennek ellenére Kovács öt MKKP-s képviselővel és a teljes Fidesz-frakcióval együtt leszavazta, hogy létrejöjjön az átvilágítási bizottság.Ennek elkaszálásához Kovácsnak szüksége volt a fideszes szavazatokra. A polgármester hangos „YESSS” kiáltással vette tudomásul, hogy a képviselők 9-7-re leszavazták a Pokorni-korszak gyanús ügyeit vizsgáló bizottság felállítását.A polgármester fő érve az volt, hogy az ilyen bizottságok soha nem tárnak fel semmit. Az ülés utáni hetekben kirakta az MKKP frakciójából Visi Piroskát, Kocsis Borbála pedig önként távozott onnan. Mindketten szerették volna tovább vizsgálni a korrupciógyanús ügyeket.Több forrásból úgy értesültünk, Balla a választások után azonnal nekilátott a korrupciós ügyek feltárásának. Az első jelentésével már 2024 novemberében elkészült, és lerakta azt a polgármester asztalára, ám Kovács valamiért csak idén júliusban hozta nyilvánosságra a dokumentumot. Kovács nem válaszolt arra, miért pihentette a dossziét több mint fél évig. Ez az ügy arról szól, hogy a Hegyvidéki Egészségügyi Központ volt vezetője személyes dolgokat vett céges bankkártyával.„Balla a jelentést pilotnak szánta: kisebb ügy, már Pokorniék is rájöttek a csalásra, csak nem akartak botrányt, és csendben kirúgták az illetőt. Vannak azonban olyan ügyek is, ahol nagyságrendileg több pénz tűnt el, ilyenek az önkormányzati építkezések” – mondta a kerület gazdálkodására rálátó forrásunk. Ezek elsősorban az előző éra házi építőipari cége, az Archibona Kft. megbízásaival kapcsolatosak.Forrásaink arról beszéltek, hogy az előző ciklusban rendre ez a cég nyerte el a kerülettől a különböző felújítási munkákat, amelyeket túlárazva, rossz minőségben végzett el. Úgy tudjuk, Balla még tavaly év végén nekikezdett a nagyobb ügyeknek, és legalább két felújításnál – az Alkotás úti Fecskeház és a Szilágyi Erzsébet fasori rendelő esetében – jogi útra lehetne vinni a visszaéléséket, sőt a garanciák, kötbérek érvényesítésével 200 millió forint követeléssel is fel lehetne lépni a kivitelezővel szemben. Forrásaink szerint a lakásgazdálkodás területén is találtak visszaélésekre utaló nyomokat, amelyek alapján tovább lehetett volna vinni az ügyeket. (Ez utóbbi a vagyongazdálkodási irodához tartozik, melynek vezetője 2024 előtt és után is Borsodi Klaudia volt. Az ő személye különösen fontos a kerületben, szerepére később visszatérünk.)Tudomásunk szerint idén év elejére több olyan jelentés is Kovács Gergely asztalára került, mely nemcsak feltárta az előző korszak korrupciós mintázatait, de nyerhető perekkel és a kerület számára visszaszerezhető százmilliókkal kecsegtetett. Ezek az ügyek azért is érdekesek, mert az Archibona szerepét is Kovács tárta fel, még ellenzéki képviselőként.A polgármester minderre annyit írt nekünk „címzett” posztjában, hogy „a legnehezebb az egészben, hogy ha szabálytalan eljárásokat találunk a múltból, azokért a mai önkormányzatot fogják megbüntetni, és nem Pokorni Zoltánt vagy Béres Istvánt, aki a kerület »gazdasági« ügyeit intézte. Én lennék a legboldogabb, ha ezt a két embert felelőssé lehetne tenni a kerületi korrupcióért, dolgozunk rajta.”Az ügyek tényleg haladtak, ám tavasszal leállt a munka. A visszaélések után érdeklődő képviselőket elhajtja Kovács, és minden kapcsolódó irat kiadását letiltotta.Több egymástól független forrásunk egybehangzó állítása szerint Kovács Gergely azután állította le az előző időszak átvilágítását, hogy idén február 25-én meglátogatta őt Tiborcz István.Arról, hogy Orbán Viktor milliárdos veje látogatóba érkezik, Kovács senkinek sem szólt, a kutyapártos képviselők is csak utólag, a sajtóból értesültek a vizitről. Kovács azt állítja, mint kerületi beruházóval tárgyalt Tiborczcal, de az időzítés kérdéseket vet fel. Míg korábban maga Kovács tárta fel az ügyeket, a miniszterelnöki vő látogatása óta indulatosan kéri számon azokat, akik kérdeznek az előző időszak korrupciógyanús ügyeiről. Kovács azzal védekezik, hogy azért nem akar vizsgálatokat, mert az rontaná a hangulatot a hivatalban, és hogy ha valaki az előző ciklusban alá is írt valamit, azt csak parancsra tette.Ezzel szemben minden forrásunk azt mondta, a hivatali dolgozók nagyon várják, hogy eredménye legyen az átvilágítási munkának, és csak kevesen lehetnek azok, akiknek bármi félnivalójuk van.Több beszélgetőtársunk is felhívta a figyelmet: nemrégiben Fekete-Győr András beszélt arról, hogy idén tavasszal Tiborcz köreiből keresték meg a Momentumot, és ajánlottak pénzt azért, hogy a párt induljon a 2026-os országgyűlési választásokon. Az MKKP tavasszal jelentette be, hogy önállóan indul jövőre.Az ezzel kapcsolatos kérdésünkre Kovács annyit válaszolt: „LOL” – és hozzátette, sikerült Tiborcztól pénzt szereznie a kerületnek.Kovács viselkedésének változására egy másik magyarázatot is hallottunk. Több forrásunk említette, hogy tudomásuk szerint még függőben van egy kábítószerrel való visszaélési ügye, és ezzel is „foghatják”.Azt minden beszélgetőtársunk kizártnak tartotta, hogy Kovács akár magának, akár az MKKP-nak egy fillér közpénzt is eltett volna.Ebből a szempontból érdekes a polgármesternek az a kampánya, ami most indult, és arról szól, hogy mennyire sok pénzt spórol az új kerületvezetés a közbeszerzéseken.Senki sem tagadja, hogy az előző időszak túlárazott közbeszerzései után kevesebbet költ az önkormányzat, de a kampányban szereplő számok túlzók. Van szerződés – például a jogi tanácsadásra vonatkozó –, ami az előző időszakhoz képest többszörösére drágult, és ez nem szerepel a kampányban. Más közbeszerzéseket egészen egyszerűen más tartalommal írtak ki, mint korábban, illetve a feladatok egy részét önkormányzati feladatkörbe vonták: így az ezekre bemondott „spórolási” számok vagy túlzók, vagy ellenőrizhetetlenek (ezekre példának a zöldfelület- és a parkolásfenntartást említették forrásaink).Káderhiány és rossz személyi döntésekAhogy Kovács nyilvános megszólalásaiból is kitűnik, az egyik legnagyobb félelme, hogy működésképtelenné válik alatta az önkormányzat, vagy hogy a hivatalon belülről próbálják ellehetetleníteni. Úgy tudjuk, volt frakcióülés, ahol Kovács a kritikákra kiabálva reagált, és olyanokat mondott, hogy „tönkretesztek”, „szétbasszátok a hivatalt”. Volt, aki szerint részben ezért is akadályozza az átvilágítást, és ezért kezeli rosszul, ha kinevezettjeit érik kritikák. Ez utóbbiból akadt bőven az utóbbi hónapokban.A 2024-es önkormányzati választások előtt már a jelöltállításhoz sem volt elég kutyapártos embere Kovács Gergelynek, így helyi civilek körében is kerestek jelölteket, de momentumos, korábbi MSZP-s politikus is a támogatásukkal indult és nyert a kerületben. A káderhiány az elsöprő győzelem után az önkormányzati tapasztalattal alig rendelkező Kovács számára komoly nehézségeket okozott, és a mostanra kialakult helyzetnek is ez az egyik kiindulópontja.„Nem ez [az átvilágítás] volt az elején a prioritás, hanem hogy működjön a kerület” – írta kérdésünkre Kovács a már említett posztban. Az emberhiányból fakadó nehézségeket forrásaink szerint többszörösen is rosszul kezelte a polgármester:-olyan kutyapárthoz kötődő embereket vett fel jól fizető pozíciókba, akik munkája komoly feszültségforrás a hivatalban és az önkormányzatban;-korábbi ígérete ellenére pályázat nélkül nevezett ki embereket fontos pozíciókra;-helyükön hagyott olyan, az előző vezetéshez kötődő személyeket, akiket nem kellett volna.Az ember, aki nélkülözhetetlen tudott maradniBorsodi Klaudia Kovács Gergely egyik legfontosabb embere az önkormányzatban, hivatali hatalma megkérdőjelezhetetlen, a polgármester nagyban támaszkodik a munkájára. „Más kerületi vezetők 3-4 napra kapnak időpontot Gergőhöz, Klaudia heti 2-3 alkalommal is ott van nála” – mondta róla forrásunk. Egy másik önkormányzati dolgozó szerint „aki kritizálni meri Klaudiát, másnap a szőnyeg szélére van állítva”. Minden vezetőnek szüksége van bizalmi emberekre, ám az mindenkit meglepett, hogy Kovács esetében ez az ember épp Borsodi lett. Aki kicsit is követte a XII. kerületi közéletet az elmúlt években, arra számított, hogy Kovács érkeztével ő lesz az első, aki távozik. Ehhez képest ma is a vagyongazdálkodási iroda vezetője.Borsodi a kétezres évek elején kezdett a polgármesteri hivatalban, több ciklus óta vezeti a vagyongazdálkodási irodát, az előző nyolc évben aljegyző volt Pokorni Zoltán alatt. Pokorni idején polgármesteri tanácsadó volt Béres István, aki a kerület tényleges irányítója volt, és az előző ciklusok nagy korrupciógyanús ügyeletei javarészt hozzá kötődnek, erre célzott Kovács is a fent idézett posztjában.A vagyongazdálkodási iroda vezetőjeként Borsodi Klaudia volt Béres István legfőbb intézője forrásaink szerint. Ő közvetítette Béres kéréseit, és ha valaki vonakodott végrehajtani azokat, Borsodi annyit mondott: „István szomorú lenne.” Ebből pedig mindenki tudta, hogy végre kell hajtani a feladatot. Ezek mellett Borsodihoz tartoztak és tartoznak azok az ingatlanügyletek is, amelyek visszásságait még ellenzékből Kovács tárta fel.Ahogyan a lakásgazdálkodás is Borsodi területe, melynek ellenőrzését Kovács szintén leállíttatta – pedig itt is gyanítanak visszaéléseket forrásaink. A gyanús körülmények között kijátszott vagy örökbérletbe adott önkormányzati lakások mellett hallottunk olyan esetről is a Pokorni–Béres-időszakból, hogy Borsodi egy önkormányzati többségű társasházban nem járult hozzá semmiféle felújításhoz – azért, hogy az épület állaga leromoljon, és olcsón ki lehessen játszani a kerületi vagyonból.Ennél is érdekesebb az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése, amely a kerület 2020–22 közötti működését vizsgálta. Ez komoly hiányosságokat tárt fel a vagyongazdálkodással kapcsolatban. Az ÁSZ egyebek közt megállapította: a térítés nélküli vagyonátadások többször jogszerűtlenül történtek. A kerület szabálytalanul adott át ingyen több ingatlant. Két autót úgy adott oda tulajdonba, hogy az érintettek csak a használatra lettek volna jogosultak. A jelentés szerint szabálytalanul vezettek ki a kerület tulajdonából vagyontárgyakat, több hasonló ügyletnél nem derül ki a papírokból, hogy a döntéseket ki hozta meg. Szabálytalanul könyveltek el követeléseket behajthatatlannak, több mint 400 millió forint értékben. A vagyonra vonatkozó nyilvántartások nem feleltek meg sem az előírásoknak, sem a valóságnak az ÁSZ szerint. 2022-ben az év végi leltárt is elmulasztották, de a beruházások és felújítások során sem végeztek szabályszerű leltárt.Ez annak az Állami Számvevőszéknek a jelentése az ősfideszes Pokorni vezette kerületről, amely kifejezetten barátságos a Fidesz–KDNP-vel.„Már önmagában egy ilyen számvevőszéki jelentés után azonnal ki kellett volna rúgni az irodavezetőt” – fogalmazott a kerület gazdálkodását ismerő forrásunk. Ehhez képest júliusban egy olyan, Borsodi irodája által készített vagyongazdálkodási koncepciót fogadott el a képviselő-testület, amelyet az ülésen kizárólag a kutyapárti frakcióban ülő képviselők kritizálták, akik hiányosnak találták azt. Forrásaink szerint komoly szakmai problémák is felmerülnek a politikai koncepciót és nagyobb ívű terveket nélkülöző tervben. Többen is arról számoltak be a 444-nek, hogy Borsodi előzetesen nem volt hajlandó senkinek elküldeni a tervet, azt csak kinyomtatva lehetett átvenni tőle.Borsodi pozícióban maradása azért is nehezen érthető, mert épp az MKKP és Kovács munkájának köszönhető, hogy Béres István és az ő neve, illetve a hozzájuk köthető kérdéses ügyletek ismertek lettek a kerületben. Kovács nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy milyen speciális tudása van Borsodinak, ami a fentiek ellenére a mai napig nélkülözhetetlenné teszi.Furcsa döntésekForrásaink arra sem tudtak észszerű magyarázatot adni, miért nem indult el a Hegyvidéken a belsővisszaélés-bejelentési rendszer. Idén január 1-től minden önkormányzatnak kötelessége létrehozni egy ilyet. Ez uniós kötelezettség, 2023 óta lehet tudni, hogy idén életbe lép a szabály. Úgy tudjuk, a kerület már megvásárolta a szükséges informatikai rendszert, készült szabályzattervezet is, ám Kovács blokkolja a bevezetését. Ha életbe lépne, akkor olyan rendszer lenne, amelyen keresztül bárki anonim módon tudná jelenteni a kerülettel kapcsolatos visszaéléseket, és ezeket kötelező lenne kivizsgálni. Ennek hiányában a kerület mulasztásos törvénysértést követ el, a kormányhivatal bármikor eljárást indíthatna.Furcsának találják forrásaink a kerület viselkedését a Normafára tervezett sípálya ügyében is. Az évek óta húzódó ügyben röviden arról van szó, hogy a sípályára kiadott engedélyt a Védegylet a bíróságon megtámadta, a kerület előző vezetése pedig érintettként beszállt a perbe a kormányhivatal oldalán. A per még zajlik, a Kovács vezette kerület továbbra is a sípálya mellett, a környezetvédők ellenében részese a pernek. Annak ellenére, hogy Kovács bármikor kiszállhatna, a környezetéből többen kérték is erre.Problémás személyi döntésekBorsodi mellett a másik személy, aki komoly konfliktusok forrása, az egyik alpolgármester, Kocsik Tekla. Forrásaink szerint az önkormányzatban elégedetlenek a munkájával, „nem hozza a szakmailag elvárható minimumot sem” – fogalmazott egyikük. Volt, aki arról beszélt, hogy milliókban mérhető kárt okozhatott Kocsik mulasztása, más azt mondta „többször is válságstábnak kellett kármentesítést végeznie utána”. Gyakori kritika, hogy nem ismeri a kerületet, és a vezetési stílusára is sokan panaszkodnak.Ez a konfliktus is nyilvános lett egy ponton, mert a cikkünkben már többször említett júliusi képviselő-testületi ülésen (egy törvényi kötelezettség miatt) az alpolgármesterek fizetése is előkerült. Kocsik esetében arra volt javaslat, hogy a törvényi minimum legyen a díjazása, mondván, a teljesítménye nem felelt meg a szakmai elvárásoknak. Az MKKP frakciójában is voltak olyan képviselők, akik inkább nem szavaztak a fideszes előterjesztésre, hogy így fejezzék ki elégedetlenségüket. (A másik alpolgármester esetében ilyen indítvány nem volt.) Kocsiktól a kulturális területet már elvették, a szociális területért felel, de itt sem történt eddig előrelépés. Pedig „a kerület kiváltságos helyzetben van ilyen téren, lehetnénk igazán progresszívek” – mondta egy képviselő.Úgy tudjuk, a frakcióból többen kérték Kovácsot, hogy mentse fel Kocsikot, aki ezt nem tette meg, „mert nem akarja beismerni, hogy tévedés volt a kinevezése”. Volt forrásunk, aki alapvetően ennek a konfliktusnak tudja be, hogy Visi Piroskát Kovács kitette az MKKP frakciójából. A Kocsik Teklával kapcsolatos kritikákra Kovács nem reagált.A kutyapártosok közül azzal is elégedetlenek többen, hogy Kovács korábbi ígéretével ellentétben nem írt ki pályázatot több fontos pozícióra, hanem bizalmi embereit nevezte ki, és számos egyeztetésből kihagyja saját képviselőit. További négy kutyapártos kinevezettről forrásaink egybehangzó véleménye szerint „senki sem tudja, hogy mit csinálnak”. Van, aki már a harmadik pozíciót tölti be október óta. Kovács mindezekre annyit mondott, hogy elégedett a munkájukkal, de hogy mit csinálnak, azt nem árulta el.Az első hónapokban egy olyan közbeszerzési tanácsadója volt Kovácsnak, aki a Belügyminisztériumból érkezett, és maga hangoztatta, hogy milyen bizalmi viszonyban van Pintér Sándorral. (Ő végül pár hónap után távozott, szakmai kifogások is érték a munkáját. Utódja forrásaink szerint már jó szakember.)Mindezek komoly feszültségforrást jelentenek a hivatalban, alapvetően azért, mert a dolgozók 300-400 ezer forintokat vihetnek haza, Kovács kinevezettjei pedig a többszörösét. „A polgármester nem is biztos, hogy tudja, milyen a hangulat a hivatalban. Pár vezetővel tartja csak a kapcsolatot, akiktől nem biztos, hogy pontos képet kap a valóságról” – mondta egy forrásunk. Kovácstól idegen a hivatali működés, még egy bemutatkozó kört se tett a hivatalban érkezése után, amit sokan rossz néven vettek.A hivatali működés sem megy flottul, „átcsúsznak javaslatok, építkezéssel kapcsolatos engedélykérelmek, melyeknek nem lenne szabad, mert az előző időszak gyakorlatára hajaznak” – mondta egy képviselő. Ennél nagyobb probléma, hogy forrásaink egybehangzó állítása szerint a fideszes képviselők hamarabb értesülnek előterjesztésekről, mint a kutyapártosok.„Szivárognak az információk a hivatalból, Béres István ma is mindenről tud” – mondta egy forrásunk. Eközben az MKKP-s képviselők is csak a jegyzőn keresztül kérhetnek információkat az irodáktól, „még Pokorni idején is hamarabb kaptunk választ, mint most” – mondta egyikük. Azt is sérelmezik, hogy Kovács a tanácsnokok irodáját is elvette, ami tovább nehezíti munkájukat.Miközben Kovács szerint mindössze két képviselő terjeszt róla „hülyeségeket”, valójában ennél jóval komolyabb a probléma a XII. kerületi önkormányzatban, ahol mostanra veszélybe került a kutyapártos többség is.
|
"Nagyon fura ebben az ügyben Gergő, mintha nem ő lenne, valami nem stimmel" - kaotikussá vált a helyzet a Hegyvidéken
|
A korrupció feltárásának ígéretével lett polgármester a kutyapártos Kovács Gergely a XII. kerületben, ám kevés eredményt tud felmutatni. A gyanús ügyek feltárása elkezdődött, de nem tartott sokáig. A polgármester fő bizalmasa ráadásul már az előző vezetés idején is helyzetben volt a Hegyvidéken.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/08/05/nagyon-fura-ebben-az-ugyben-gergo-mintha-nem-o-lenne-valami-nem-stimmel-kaotikussa-valt-a-helyzet-a-hegyvideken
|
2025-08-05 05:54:00
| true | null | null |
444
|
A katolikus Szeged-Csanádi Egyházmegye egyik építési közbeszerzésén sikerült éppen azt a kivitelező céget kihozni győztesnek öt induló közül, amelyik az egyházmegye tulajdonában lévő NBII-es labdarúgócsapat egyik szponzora is, derül ki a Közbeszerzési Értesítőből. A közbeszerzést konkrétan a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez tartozó Szent Gellért Katolikus Iskolai Főhatóság írta ki, a feladat az egyházmegyéhez tartozó Grosics Akadémia mórahalmi sportpályához kapcsolódó szociális létesítmények megépítése, a győztes pedig a Ferroép Fővállalkozó Zrt. lett 257,7 millió forintos ajánlattal, legyőzve többek között a Strabagot is.A Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök által fémjelzett egyházmegye és a közbeszerzési győztes építőipari vállalkozás jól ismerik egymást. Az egyházi tulajdonban lévő Szeged-Csanád Grosics Akadémia egyik támogatója ugyanis éppen a 4,5 milliárd forintos éves forgalmú Ferroép, amelynek hirdetései gyakran felbukkannak a szegedi stadion hirdetőtábláin is. A Ferroép-csoport alapítója nem más, mint Nemesi Pál, aki 2019-ben fideszes támogatással indult el Botka László ellen a szegedi polgármesterségért, de kikapott. Orbán Viktor kormányfő azonban nem hagyta az út szélén, és 2020-ban a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosnak nevezte ki 2022-ig.Az már májusban kiderült, hogy magát a műfüves futballpályákat is a Ferrogép építi 609 millió forintért, nem csak a körülötte lévő infrastruktúrát. Azt a közbeszerzést a Szeged 2011 Kft. írta ki, a cég az egyházmegye és az általa fenntartott akadémia tulajdona.Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök politikai hovatartozásáról mindent elárul, hogy a napokban megalakult a Szuverenitásvédelmi Digitális Polgári Kör, amelynek a püspök is tagja lett Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter mellett. A Ferroép közbeszerzési sikereiről pedig az Átlátszó szeret írni, például azt, hogy kormánybiztosi kinevezése után több mint 30 milliárd forintnyi közbeszerzésen indultak, és 12,3 milliárdot meg is nyertek.Nem szeretik a versenytMostanában a különböző állami hivatalok szeretnek azzal elbüszkélkedni, hogy mennyire eredményesek az egyajánlatos közbeszerzések visszaszorítása érdekében tett intézkedések. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter 2022 nyarán jelentette be, hogy Magyarország az uniós pénzek mielőbbi megszerzése érdekében az EU elvárásainak megfelelően a 30-40 százalékos szintről tartósan 15 százalékra csökkenti az egyszereplős közbeszerzések arányát 2024 végéig. Amennyiben ugyanis csak egy ajánlat van, akkor nincs verseny, azaz nagy a korrupció veszélye.Ezt a 15 százalékos szintet nem sikerült elérni.2021 óta az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya mind az uniós, mind pedig a nemzeti eljárásrendben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Kiemelendő, hogy az Európai Bizottság által is vizsgált uniós eljárásrendben megkötött egyajánlatos közbeszerzési szerződések számának aránya 2024-ben 6,8 százalékponttal, míg értékének aránya közel 10 százalékponttal (9,8) volt kevesebb, mint egy évvel korábban- olvasható a Közbeszerzési Hatóság 2024-es gyorsjelentésében. Még ez a csökkenés is 25 százalék körüli arányt jelent. Persze az sem jelent garanciát a tiszta versenyre, ha több induló van, a Gazdasági Versenyhivatal gyakran százmilliós bírságokat osztogat kartellezés miatt.Segít az önkormányzatA Grosics Akadémia építkezésének mórahalmi helyszíne sem véletlen. Azt már 2024-ben bejelentették, hogy oktatási- és sportkomplexumot épít a Szeged-Csanádi Egyházmegye Mórahalmon, az ehhez szükséges ingatlanokat az önkormányzat ingyenesen ajánlotta fel az egyháznak. A település polgármestere a fideszes Nógrádi Zoltán. A fejlesztés megvalósítása érdekében módosították a helyi építési szabályzatot. A kormány 2018-ban nyilvánította nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá az építkezést. Kiss-Rigó László tavaly úgy fogalmazott, hogy eredetileg Szegeden építkeztek volna, de méltatlan politikai támadások indultak a projekt és az egyházmegye ellen. A Ferroép otthonosan mozog Mórahalmon is, hiszen ők dolgoztak a városháza építkezésénél.Hogy a szereplők keresztbe-kasul jól ismerik egymást, azt egy 2022-es átadási ceremónia bizonyítja a legjobban. Ekkor nyílt meg a négycsillagos Hungarikum Hotel Lakitelken. A kiemelt kormányzati beruházás keretében, nettó 7,895 milliárd forintból építette a Mészáros Lőrinc féle ZÁÉV és a Ferroép konzorciuma. Az átadón beszédet mondott Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere, a műszaki csoport tagja, majd Kiss-Rigó László szentelte fel az épületet.A Magyar Katolikus Egyház különféle intézményei alig leplezett módon támogatják az Orbán-kormányt. Például a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett július végi esztergomi MCC feszt támogatói és partnerei között felbukkant a Szent Máté Ingatlanüzemeltetési Központ három intézménye is: a Hotel Adalbert, a Prímás Pince és a Szent Adalbert rendezvényközpont. A Központ célkitűzése, hogy az üzemeltetésébe adott ingatlanokat a Magyar Katolikus Egyház értékeit szem előtt tartva, az épületekben rejlő lehetőségek széles skálájának kihasználásával hasznosítsa. Az MCC fesztiválon Orbán Viktor miniszterelnök is felszólalt és elmondta: a Fidesz erős és nyerni fog a 2026-os választáson.
|
Mindenki fideszes az egyházi focis közbeszerzés szereplői közül
|
Stadion helyett már csak sportpályát építenek. A közbeszerzést kiíró egyház, a telket ingyen adó önkormányzat és a nyertes cég is fideszes.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/mindenki-fideszes-az-egyhazi-focis-kozbeszerzes-szereploi-kozul.html
|
2025-08-15 14:02:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Elkezdték reklámozni az augusztus 28-31. között rendezendő tihanyi Tranzit Fesztivált. A rendezvény Facebook-oldaláról az derül ki, hogy Kapu Tibor már egész biztosan ott lesz. A második magyar űrhajós, aki 19 napot töltött az űrben az Axiom-4 küldetés magyar tagjaként, még mindig az Egyesült Államokban tartózkodik, de a Tranzitra már hazaér.Azt is lehet tudni, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke a Tranziton beszélgetnek arról, hogyan rajzolódnak ki a szuverenitás határai a magyar és nemzetközi politikában - de a részletes program még nem szerepel a Tranzit honlapján.Az viszont tény, hogy a fesztivált rendező, 2005-ben alapított Fidesz-közeli Kommentár Alapítvány továbbra is szép büdzséből gazdálkodhat. Nyilvános beszámolójukból ugyanis az derül ki, hogy jelentős támogatást kaptak 2024-ben is a kormánytól.Két év alatt 1,5 milliárddal nőtt az alapítvány vagyonaA Miniszterelnöki Kabinetiroda és a támogatók 2022-ben 3 milliárd, 2023-ban 3,4 milliárd, míg 2024-ben már 5,6 milliárd forintot folyósítottak a Tranzit Fesztiválért is felelős civil szervezet támogatására. Ám ebből 2024-ben "csak" 2,6 milliárdot költöttek el, a maradék pénzt 2025-ben használják fel.A 2024-es támogatók között ott volt a Diákhitel Központ, amely 1 millió forintot adományozott, ám a Hans Seibel Alapítvány a korábbi 3,2 millió helyett tavaly csak 1,6 milliót tudott áldozni az ügyre. Tavaly azonban már kiszállt a támogatók közül a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft., az MVM Energetika Zrt., és a Magyar Kultúráért Alapítvány is.Az MCC Alapítvány 2021-2032 közötti időszakra szánt, vissza nem térítendő 11,5 milliárd forintjából tavaly 528,2 milliót használt fel a balatonszepezdi székhelyű szervezet.Viszont az alapítvány vezető tisztségviselőinek tiszteletdíja tovább nőtt. Az erre szánt összeg 2022-ben 10,3 millió forint volt, 2023-ban 17,5 millió, 2024-ben pedig már évi 22,5 milliót vihettek haza.Azaz három év alatt több mint kétszeresére emelte a kormány az alapítvány vezetőinek a munkabérét. De a 12 főről 20 főre duzzadt kollektívát sem hagyták cserben, személyi ráfordításokra 229,8 millió helyett immár 304 milliót osztottak szét.Mindeközben az alapítvány saját tőkéje is szépen hízott: 2023-ban 1 milliárd, 2024-ben pedig 510 millió forinttal nőtt, így most már 2,2 milliárd forintos vagyonnal büszkélkedhetnek.A beszámoló szerint a pénzügyeik is jól alakulnak: ugyan a bankbetétjeikben őrzött pénzük 4,7 milliárdról 1,2 milliárd forintra apadt, aggodalomra nincs ok, mert mindeközben az értékpapírjaik értéke 2 milliárdról 8,1 milliárdra hízott - minden bizonnyal az alapítvány is a magyarok kedvenc befektetését, az állampapírokat választotta.Tavaly is voltak emlékezetes viták és mondatok az előadóktól a Tranziton. Arról, hogy Szijjártó Péter hogy fogalmazott, itt írtunk:https://mfor.hu/cikkek/kulpolitika/elkepeszto-hogy-mit-hordott-ossze-szijjarto-peter-a-tranzit-fesztivalon.htmlAz alapítvány szívügye mégsem a TranzitBár az idei tihanyi Tranzit Fesztivál résztvevőinek névsorát és a programok listáját még nem tudni, de az alapítvány beszámolója szerint legfontosabb feladatának a Kommentár folyóirat kiadását tartja, ami mellett könyveket is kiad és továbbképzéseket is szervez.A Kommentár Alapítvány hangsúlyozza, hosszú távú célkitűzése, hogy Budapesten is helyet biztosítson a párbeszédnek a közéletet érintő legfontosabb kérdésekben és színvonalas otthont adjon a fiatal korosztályt érintő rendezvényeknek. A 2020-ban az Alapítvány birtokába adott Puskin utca 4. szám alatti lepusztult ingatlant felújítva kívánják visszaadni a nagyközönségnek2025 elején derült ki, hogy fél évvel tolódik és drágul is a Tranzit Ház felújítása. A hányatott sorsú belvárosi palotát, az Alapítvány tulajdonát, a Szcientológiai Egyház korábbi ingatlanát végül Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cége rakja rendbe. A kiemelten védett, 5839 négyzetméteres műemlék felújítását a Fejér B.Á.L. Zrt. 10,9 milliárdért újíthatja fel.Az eredeti befejezési határidő 2025. október 24. volt, de előre nem látható körülmények miatt 2026. április 16-ára tették át az átadást.
|
Jön az ismét közpénz-milliárdokból finanszírozott Tranzit Fesztivál - Kapu Tiborral
|
Még a kötcsei piknik előtt, augusztus 28-31. között rendezik meg a Fidesz soron következő rendezvényét, a tihanyi Tranzit Fesztivált. Már azt is tudni lehet, hogy a második magyar űrhajós is ott lesz. A fesztivált rendező Kommentár Alapítványt most is rendesen támogatja a kormány.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/kozelet/jon-az-ismet-kozpenz-milliardokbol-finanszirozott-tranzit-fesztival--kapu-tiborral-.html
|
2025-08-12 10:10:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Nagyon jól lekövethetőek a hazai gazdaságpolitikai, illetve esetenként a politikai változások is a magyar építőipari toplista alakulásában. Az elmúlt 15 évben a NER-es cégekhez ezermilliárdok vándoroltak, jelentős részben az államtól, miközben a korábban szintén állami megbízásokból élő multik erősen visszaszorultak, illetve új nemzetközi szereplők léptek a helyükre.A 2010-es évek elején egyértelműen a nyugati multik uralták a hazai építőipart. Ahogy a lenti grafikonon is látszik, ebben az időszakban a tizenöt legnagyobb cég rendre nagyjából fele tartozott valamely külföldi építőipari csoporthoz* A listát a megadott főtevékenységük alapján építőipari tevékenységet végző vállalatok árbevételi rangsora alapján állítottuk össze. Kihagytuk a PPP-konstrukcióban épített autópályákat (M5 és M6) üzemeltető cégeket, a projektvállalatokat, illetve az állami MVM és MÁV belső, saját fejlesztéseket végző, szakosodott leánycégeit. Figyelembe vettük ugyanakkor azokat a köztudottan építőipari cégeket, amelyek valamilyen okból más főtevékenységet adtak meg, mint például a Közgép Zrt. vagy a KÉSZ Zrt.. A Strabagot és a Colast például éveken keresztül három-három, különböző területre szakosodott leányvállalata is képviselte a top 15-ben, de a Swietelsky is évekig két céggel szerepelt a toplistán. A 2010-es kormányváltás évében a multik mellett még féltucat, kormánytól független magyar tulajdonú cég volt a legnagyobb 15 között, illetve már ekkor is elég előkelő helyen állt Simicska Lajos Közgépe, valamint a kabinethez így vagy úgy már ebben az időben is köthető két másik vállalat. (A lejátszás a bal alsó ikonnal állítható meg és indítható újra, a csúszka jelével léptetni is lehet az évek között.)Ezek a számok azonban elég jól mutatják, hogy másfél évtizeddel ezelőtt a NER még egyértelműen kisebbségben volt az építőipari toplistán. A vállalatok számát tekintve ráadásul ez még évekig nem is változott. Annak ellenére sem, hogy a kezdetektől egyértelmű volt: a Nemzeti Együttműködés Rendszerében az építőipar lesz a tőkefelhalmozás egyik legfontosabb eszköze.Jelenleg az ország 20 leggazdagabb embere közül kilenc egyértelműen kormányközeli milliárdos, akiknek többsége2010-ben még a százas listán sem szerepelt. Az elmúlt 15 évben meggazdagodott NER-oligarchák nagy része pedig az építőiparban alapozta meg vagyonát, és ezt forgatta később tovább más ágazatokba is. Így indult Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Garancsi István vagy éppen Paár Attila milliárdosi pályafutása is, de nincs távol az építőipartól az ingatlanokban utazó Jellinek Dániel és Tiborcz István sem.Nem véletlenül volt épp az építőipar a kiindulási pont: mivel itt a legnagyobb beruházásoknál gyakran az állam a megrendelő, viszonylag könnyen lehet hatalmas összegeket kiválasztott üzleti körökhöz irányítani. Bár ez a folyamat elég egyértelműen már 2010-ben megindult, akkor még túl sokan nem profitáltak ebből - legalábbis nem olyan mértékben, mint most.A NER első öt évében ugyanis az építőiparban - ahogy más területeken is - valójában csak egy kedvezményezettje volt a hatalomnak: Simicska Lajos.Az egykori Fidesz-pénztárnok cégbirodalmának zászlóshajója, a Közgép nagyon hamar a legnagyobb hazai építőipari vállalattá vált. 2012-ben már egyértelműen vezette a listát, és az első olyan cég volt, amely átlépte a 100 milliárdos árbevételt.A 2015 előtti időszakban Simicskáék mellett a Market és a Duna Aszfalt volt még rendre top 15-ös cég, de előbbi inkább csak tartotta 2010-es pozícióját, míg utóbbi nem igazán tudott kilépni az építőipar hasonló szegmensében (a mélyépítésben) ténykedő Közgép árnyékából. Az évtized közepére aztán megerősödött néhány más NER-es építőcég is, de ezek jellemzően csak a nem kormányközeli magyar vállalatokat tolták le a toplistáról: 2015-ben még mindig hét nemzetközi vállalat volt a top 15-ben.Az igazi átrendeződés ezt követően indult meg. A Simicska-Orbán háború kirobbanása után a Közgép szinte minden állami megrendelését elvesztette, amivel két év alatt lényegében lenullázták a vállalatot. Ekkor indult meg a Market és a Duna Aszfalt igazi szárnyalása, és ebben az évben tűnt fel a legnagyobb cégek listáján először egy akkor még kevésbé ismert felcsúti üzletember saját nevét viselő vállalata, a Mészáros és Mészáros Kft.* A vállalat később cégformát váltott, és ma már zrt.-ként működik, az ábrán is így jelöltük.Két évvel később már három Mészáros-cég volt a top 15-ben, és a következő néhány esztendőben az egykori gázszerelő és más kormányközeli oligarchák vállalatai a nyugati cégeket is elkezdték leszorítani a listáról. A NER leuralta az építőipart. Ez a folyamat 2022-ben érte el a csúcsát.Abban az évben a szektor 15 legnagyobb árbevételű vállalatából hat volt Mészáros Lőrinc nevén, és további öt valamely másik kormányközeli milliárdos tulajdonában.Az utóbbi két évben annyi változott, hogy ismét elkezdtek feltűnni a rangsorban nemzetközi cégek, ám jellemzően már nem azok, amelyek a 2010-es évek elején dominálták a listát. Abból az időszakból egyedül a Colas egy leányvállalata maradt mutatóban, bekerült viszont a legnagyobbak közé a Budapest-Belgrád vasútvonalon dolgozókínai tulajdonú China Tiejiuju,a paksi munkagödröt ásónémet Bauer, illetve a több hazai - például a debreceni BMW és a szegedi CATL -üzemet is építőtörök hátterű Synergy.Az építőipari toplistát azonban a keleti nyitás szektorális beérése ellenére továbbra is a NER uralja. Mészáros Lőrincnek öt cége van a top 15-ben, de az övé egyébként a tizenhatodik és a tizenhetedik hely is. Az egykori gázszerelőnek ez a hét vállalata közel 700 milliárd forintos árbevételt hozott össze 2024-ben. A listán szereplő többi NER-es társaság pedig további 1000 milliárdot húzott be.Jelentős részben állami megbízásokból, hiszen ezek közül a vállalatok közül több is lényegében kizárólag közpénzes megrendelésekből él. Ilyen például azMNB-botrányban nyakig benne lévőRaw Development Zrt., amelyrőlszámvevőszéki jelentés mondta ki, hogy szinte csak a jegybanktól és a Matolcsy György vezette intézményhez köthető szervezetektől kapott megbízásokat az elmúlt években.Talán még látványosabb, hogy miként uralta le a NER az építőipart, ha az előző 15 év bevételi számait összesítve nézzük. Ezt mutatja a lenti grafikon. Ezen is jól látszik a Közgép 2015-ig tartó dominanciája, majd bukása is, illetve a NER többi kegyeltjének ezt követő térnyerése.Ebben a másfél évtizedben csak a listára felkerülő nyolc NER-cég közel 7900 milliárd forint árbevételre tett szert. A cégek között ráadásul akad olyan, amely nem is 15 év alatt hozott össze több százmilliárdos bevételt: a 2024-es harmadik, összesített kilencedik, Mészáros-féle V-Híd Zrt.-t például csak 2015-ben alapították.Ezen a grafikonon az is látszik, hogy teljesen azért a nemzetközi cégek sem tűntek el a süllyesztőben. A Strabag három céggel is szerepel a top 15-ben, más kérdés, hogy ezek együttesen sem értek el akkora bevételt, mint a Duna Aszfalt vagy a Market egyedül. A nyugati cégek építőipari láncban betöltött szerepe azonban változott: míg a 2010 előtti időszakban közvetlenül ők nyerték el az állami megbízásokat, az elmúlt években sok esetben NER-es cégek által elnyert közbeszerzéseken dolgoznak. Már hat-nyolc éve ishallottunk olyan véleményt, hogy"az osztrák Strabag lett az ország legnagyobb építőipari alvállalkozója".Önmagában ezzel az átalakulással nem lenne gond. A probléma azzal van, hogy a közbeszerzéseket közvetlenül megnyerő NER-cégek munkája sok esetbena tender behúzásával véget is ér. Erről a járadékvadászatnak nevezett jelenségről a G7-en is többször írtunk már. Ahogy egy korábbicikkünkben is fogalmaztunk: "ezeknek a vállalatoknak az egyetlen versenyelőnye, hogy másoknál sokkal hatékonyabban nyernek el állami megbízásokat, amiket utána nagyrészt továbbpasszolnak másoknak, lehúzva a saját hasznukat".
|
Mészáros Lőrincék után a keleti nyitás nyertesei is révbe értek az építőiparban
|
Látványos grafikonon mutatjuk meg, hogy a nemzeti tőkésosztály tagjai után a keleti finanszírozású fejlesztések kivitelezői is a legnagyobb szereplők közé emelkedtek.
| null | 1 |
https://telex.hu/g7/2025/08/14/epitoipar-toplista-meszaros-lorinc-ner-keleti-nyitas
|
2025-08-14 05:01:50
| true | null | null |
G7
|
Akadtak problémák a könyveléssel az elmúlt években az MNB-botrány egyik központi cégénél, a Raw Development Kft.-nél. Az előző két évben az utólagos ellenőrzéseknél milliárdos hibák buktak ki az éves beszámolókban, de az is előfordult, hogy a vállalat éves jelentését nem a megfelelő tartalommal töltötték fel az erre kijelölt oldalra, ezért azt két nappal később passziválni kellett. A társaság könyveit legutóbb viszont már egy olyan könyvvizsgáló nézte át, amely Mészáros Lőrinc több tucat vállalatánál végez hasonló munkát, és bár vannak más kisebb ügyfelei is, tulajdonképpen a Mészáros-csoport házi könyvvizsgálója."Jelentős összegű hibák kerültek feltárásra, amelyek a 2023. üzleti évre vonatkozóan befolyásolták a beszámoló egyes adatait. Az ellenőrzés hatással volt az eredménykimutatás és a mérleg egyes tételeire". A cég főbb adatainak felsorolása, és a számviteli elvek rögzítése után lényegében ezzel a két mondattal indul a Raw Development Kft. 2024-es évről szóló beszámolója. A következő oldalakon pedig az is kiderül, hogy a figyelmeztetéssel nem a levegőbe beszéltek: több soron százmilliós, helyenként pedig milliárdos korrekcióra volt szükség az egy évvel korábbi beszámolóhoz képest.Ez ráadásul nem az első ilyen eset volt a cég életében. A társaság egy évvel korábban már a 2022-es beszámolóját is hasonló módon volt kénytelen korrigálni: az ellenőrzésen akkor is milliárdos nagyságrendű hibák buktak ki.Persze nem példa nélküli, hogy egy cég könyvelésébe hiba csúszik, nem véletlenül van meg a törvényi módja annak, hogyan lehet az ilyen tévedéseket javítani. A Raw Development Kft. azonban nem egy mikrovállalkozás - ahol az anyagi keretek miatt talán könnyebben előfordulhatnak ilyen bakik -, hanem évek óta az ország egyik legnagyobb építőipari cége, és nem utolsó sorban az MNB-botrány egyik legtöbbet emlegetett vállalata.A társaságot 2014-ben alapították, pályája azonban csak azt követően kezdett el látványosan felfelé ívelni, hogy 2018-ban az akkori jegybankelnök fiával,Matolcsy Ádámmal jó barátságot ápoló Somlai Bálintérdekeltségébe került. Az új tulajdonos megjelenését követően a céget elöntötték a Magyar Nemzeti Bank megbízásai. Ez rengeteg pénzt jelentett, a jegybank befolyása alatt álló szervezetek 2019 és 2023 között összesen több mint150 milliárd forintot fordítottakkülönféle beruházásokra, és ennek jelentős része áramlott Matolcsy Ádám üzleti köréhez, ezen belül a Raw Developmenthez.A rengeteg jegybanki megbízásnak köszönhetően a cég árbevétele négy év alatt több mint százszorosára nőtt, profitja pedig ennél is gyorsabb ütemben gyarapodott. A vállalat 2021-ben már a tíz legnagyobb forgalmú hazai építőipari cég között volt, és bár azóta kissé visszacsúszott a listán, az évi 35-70 milliárd forintos árbevétel rendre elég volt a top 20-as helyezésekhez.A gyorsan növekvő bevételhez kiugró, az iparági átlagot messze meghaladó profitráta is társult, aminek köszönhetően a Raw Development a szektor egyik legjövedelmezőbb vállalatává vált. Ehhez pedig még építőipari munkásokra sem volt szükség, a cég ugyanis úgy ért el több tízmilliárdos árbevételt és több milliárdos profitot évente, hogy a vállalatnálegyetlen fizikai alkalmazott sem dolgozott. Kizárólag szellemi foglalkoztatottjai voltak.Ahogykorábbi cikkünkben bemutattuk, Somlai Bálint cége az évek során a járadékvadász NER építőipar egyik állatorvosi lova lett, tökéletesen megmutatva, hogyan működik ez a szektor a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. Ráadásul a jelenséget tavasszal maga az Állami Számvevőszék (ÁSZ) írta le.Nem meglepő módon ugyanis a Rawtöbbször előkerültaz Állami Számvevőszék nagy port kavaró, MNB-ről szóló jelentéseiben. Bár a hazai építőipar ismerői korábban is úgy kezelték a vállalatot, mint az MNB házi építőcégét, az ÁSZ-jelentés megjelenése óta erről állami dokumentum is van. A beszámoló szerint a 2020 és 2022 közötti időszakban a cég árbevételének 92-93 százaléka származott az MNB-től, vagy a jegybank befolyása alá tartozó különböző szervezetektől*A függés ráadásul kölcsönös volt: MNB-s építőipari projektekből hasonló arányban részesült a Raw és a hozzá kapcsolódó cégbirodalom.. A Raw kiválasztása ezekre a feladatokra több ponton is problémás volt, az ÁSZ a jelentésben (pdf) többször is a túlárazás kockázatáról írt.Összefoglalva tehát a Raw Development - amelynek tulajdonosa a jegybankelnök jó barátja volt - évekig termelt mesés profitot olyan hatalmas MNB-megbízásokból, amelyek még egy állami jelentés szerint is felvetették a túlárazás lehetőségét. Azt gondolnánk, hogy egy ilyen cégnél legalább arra figyelnek, hogy a könyvelés rendben legyen, a jelek szerint azonban ezen a területen is voltak hiányosságok.Nem egyértelmű, hogy ezek a hiányosságok hogyan buktak ki, de könnyen lehet, hogy épp az a könyvvizsgálócég tárta fel őket, amely Mészáros Lőrinc cégbirodalmában is több tucat vállalatnak dolgozik.Az MNB-botrány kirobbanása után az egyik kulcskérdéssé ugyanis az vált, hogy mi lesz a Matolcsy-féle üzleti kör különböző gazdasági érdekeltségeivel. Ebből a szempontból pedig elég fontos fejlemény, hogy aMatolcsy klánvállalatai az elmúlt hónapokban sorra bízták meg könyveik ellenőrzésével Mészáros Lőrincjól bejáratott könyvvizsgálóját.Ez egy bizalmi pozíció. A könyvvizsgáló ugyanis az a szakember, aki a vállalatok pénzügyi beszámolóiról, azok pontosságáról alkot független véleményt. A vállalat, illetve annak könyvelője elkészíti a cég beszámolóját, amit aztán egy - a társaságtól független - szakember ellenőriz. Ezzel az elsődleges cél az lenne, hogy a beszámoló valóban megbízható és valós képet nyújtson a vállalat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Emiattsokan jelzésértékűnek tartották, hogy aMatolcsy-érdekeltségekegy ennyire egyértelműen Mészáros Lőrinchez köthető céget és szakembert bíznak meg ezzel a feladattal.A sorba ráadásul elég hamar belépett a Raw, hiszen még a botrány (hivatalos) kirobbanása előtt, 2024 végén cserélte le a korábbi könyvvizsgálóját. A beszámoló ellenőrzése azonban így sem lehetett könnyű feladat, legalábbis erre utal, hogy a dokumentum szerint a könyvvizsgálat csak jóval a beszámolók törvényben előírt május 31-i leadási határideje után, július 4-én zárult le.Vélhetően ez is hozzájárult ahhoz, hogy a cég késve adta le az éves jelentését. A G7-nek nyilatkozó szakértők szerint a csúszást akár a korábbi év kényszerű korrekciója is okozhatta, amihez az új könyvvizsgálónak is lehetett egy-két megjegyzése.Már csak azért is, mert a korrekciók tényleg jelentősek voltak. Csak néhány példát említve: a Raw Development 2023-ban a ténylegesnél 130 millió forinttal kisebb árbevételt, és közel 1,3 milliárd forinttal alacsonyabb anyagköltséget mutatott ki. Bár más jellegű ráfordításokat ezzel párhuzamosan alábecsültek, az ellenőrzés alapjána profit így is 930 millió forinttal lett magasabb, mint ami az eredeti, 2023-as beszámolóban szerepelt. Pedig már ott sem volt alacsony: először 5,3 milliárdos nyereséget jelentett a cég.Érdekes kérdés, hogyan mehetett át a könyvelőn és a korábbi könyvvizsgálón ennyi hiba. Különösen úgy, hogy már egy évvel korábban, azaz tavaly is javítani kellett az akkori számokon: akkor ennél is többet, majdnem 4 milliárdos eltérést mutatott ki az ellenőrzés az adózott eredményben.Annak, hogy a könyvelőt ilyen hibák ellenére sem cserélték le, az lehet a magyarázata, hogy bizalmi emberről van szó. A Válasz Online aMatolcsy-hálózat egyik alapembereként azonosítottaa Raw könyveit vezető szakembert, aki az építőipari cég mellett korábban az Origo kiadójának könyvelőjeként is dolgozott, és a Mészáros Lőrinc mellett a Matolcsy családhoz is erősen kötődő MBH Bank felügyelőbizottságában is helyet kapott.A beszámolókban azonban még a jelentős javítások után is maradt legalább egy nagyon furcsa elem. A 24.hu mégmájusban írt róla, hogy Somlai Bálint cégbirodalmában 2020-ban sor került egy rejtélyes, 50 milliárd forintos kötvénykibocsátásra, amellyel párhuzamosan a Raw Development Kft. hasonló értékben szerzett minimális, alig 2 százalékos részesedést a Matolcsy-kör egy másik vállalatában.Ez a befektetés azért nem volt egyértelműen aránytalan, mert a Raw egy olyan, úgynevezett osztalékelsőbbségi részvényt is kapott, amellyel a tulajdonába került vállalat kifizetett profitjának 99 százalékára tarthatott igényt. Ez a módszer az elmúlt években elég bejáratott lett a NER-ben: ahogy a G7 korábban megírta, így folytak tízmilliárdok például az egyik leggazdagabb magyartólOrbán Viktor családja felé, de más kormányközeli milliárdosok iselőszeretettel használnakosztalékelsőbbségi részvényeket.Az 50 milliárdos részesedés azonban először kölcsönné alakult, majd egyszerűen eltűnt a Raw Development könyveiből.Ebből valójában az első lépés a furcsa, különösen azért, mert a cég 2023-as beszámolója egyszer így, egyszer úgy hivatkozik a hatalmas összegre. A mérlegben már ebben az évben is kölcsönként szerepelt, a szöveges kiegészítő mellékletben azonban részesedésként. A G7-nek nyilatkozó szakértő szerint ez teljesen érthetetlen, nem nagyon lehet ugyanis elképzelni olyan ügyletet, amellyel így változna meg a besorolás. Egy kölcsönt nem bonyolult eltüntetni (vissza kell fizetni), ez esetben azonban a céltársaságnak vagy a tulajdonosa, vagy a tőkéje változott volna meg, márpedig erre utaló jelet nem találtunk a vállalatnál. Utóbbi ellenőrzését egyébként még az is megnehezíti, hogy ez a cég a mai napig nem adta le a 2024-es beszámolóját.Mindenesetre ezzel a milliárdos nagyságrendű hibák mellett így már egy tízmilliárdos, hibaként ugyan nem jelölt, de elég furcsa ügylet is feltűnt a Raw Development könyveiben. Más kérdés, hogy az elmúlt évek hatalmas nyereségeinek köszönhetően a cégnek így is tízmilliárdos nagyságrendű vagyona van, és csak a bankszámláján közel 4,5 milliárd forint pihen.A vállalatot és a tulajdonosát is megkerestük a témában feltett kérdéseinkkel, de válaszokat nem kaptunk.
|
Milliárdos hibákat találtak a Matolcsy klán építőcégének könyvelésében
|
A Raw Development Kft.-nél azután derültek ki az eltérések, hogy Mészáros Lőrinc könyvvizsgálója átvette a beszámolók ellenőrzését.
| null | 1 |
https://telex.hu/g7/2025/08/12/matolcsy-mnb-botrany-raw-development-konyveles-hiba-milliard
|
2025-08-12 04:56:57
| true | null | null |
G7
|
A harmadik lezárt üzleti évben is hozta, és nem vitte a sztrádakoncesszió a pénzt Mészáros Lőrinc és Szíjj László autópályás koncessziós cégeinek. Két év és négy hónap alatt így már körülbelül 8 százalékát kivették osztalék formájában annak az összegnek, amit az állam a NER-es vállalkozók cégeinek a gyorsforgalmi utak üzemeltetésére és fejlesztésére adott.A hazai gyorsforgalmi úthálózat legnagyobb részét 2022 szeptembere óta egy 35 éves koncessziós szerződés keretében a Szíjj László és Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. fejleszti és üzemelteti.2022 szeptembere és 2024 decembere között összesen 383 milliárd forint koncessziós díjbevételt számolt el a cég, a koncesszorhoz tartozó üzemeltető és fejlesztő társaságokkal együtt pedig összesen 30,9 milliárd forintnyi nyereséget realizáltak.Ennek pedig csaknem a teljes egészét, 30,5 milliárd forintot fizettek ki a tulajdonosaiknak a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető magántőkealapok, amelyek az MKIF tulajdonosai.Mindez azt jelenti, hogy eddig nem a koncessziós társaság finanszírozta az államnak a sztrádák megújítását és fejlesztését, hanem pont fordítva: az állam fizetett több koncessziós díjat, mint amennyibe a 2022. szeptember 1-jei indulás óta a pénzügyi beszámolók szerint a sztrádák üzemeltetése, felújítása került - eltekintve a vállalkozás indításának költségeitől. Eddig jelentős új építésbe még nem fogtak bele, de a nagyszabású építkezések hamarosan elkezdődnek. Ebben a cikkben azt is körbejárjuk, hogy ez mekkora költséget jelenthet majd Mészáros Lőrincnek és Szíjj Lászlónak.Az osztalékokkal kapcsolatban arra hívták fel a figyelmünket az MKIF-nél, hogy a tavalyi eredmények után az MKIF Zrt. 542 millió forintos osztalékát a tulajdonosok olyan - szintén magántőkealalapok tulajdonában álló - cégek pénzügyi forrásainak növelésére (tőkeemelésre) fordították, amelyek részt vesznek a fejlesztésekben. Ezek a fejlesztők pedig a 2024-es eredmény után nem fizettek osztalékot, a pénz a cégen belül maradt*Az eredménytartalékot növelték..A legnagyobb osztalékot, 3,8 milliárd forintot viszont a nyertes koncesszor üzemeltetésért felelős vállalata, az MKIF Infrastruktúra Üzemeltető Zrt. ténylegesen kifizette. Tovább árnyalja a képet, hogy mindkét tulajdonosnak van saját építőipari cége, Mészáros Lőrincnek a V-Híd, Szíjj Lászlónak a Duna Aszfalt által fémjelzett Duna Group. Márpedig a felújításokban a tulajdonosok cégei is részt vettek, nem kellett közbeszerzésen indulni a munkákért, így a tulajdonosok ilyen módon is nyereséghez juthattak.Az, hogy nem hagyták teljes mértékben a cégekben a nyereséget, azért is nehezen érthető, mert a következő években jelentős költségeik keletkeznek majd a beruházási kötelezettségeik miatt. Az M1-es autópálya kétszer háromsávosra bővítése 2025 szeptemberében indul el, az M7 bővítése és az M200 (Bicske-Esztergom) építése pedig 2027-ben. Ezekmindtöbbszáz milliárd forintosprojektek.2025 és 2034 között ezek után csaknem 300 kilométeren bővítik a meglévő hálózatot, 279 kilométeren pedig új pályát építenek. De csomópontokat és pihenőket is átépítenek majd.Az MKIF saját becslése szerint ezeknek a fejlesztéseknek az együttes értéke több mint 5000 milliárd forint lesz.Az 5000 milliárdos összeg alapján kilenc év alatt átlagosan 556 milliárd forintos mélyépítési többletmunka várható évente. Ha egy hozzávetőleges becslés erejéig azt vesszük alapul, hogy Központi Statisztikai Hivatal (KSH)adataiszerint 2023-ban 696 milliárd forint volt az utak, felüljárók, hídak és alagútépítések teljes értéke országosan,az MKIF koncessziós megrendelései hatására az útépítés és a kapcsolódó piac alsó hangon legalább harmada kerülhet közbeszerzés nélkül a két legjelentősebb hazai építőipari vállaltcsoport tulajdonosához: Szíjj Lászlóhoz és Mészáros Lőrinchez.Ez kontextusba helyezi azt is, hogy miért is gondolja úgy az Európai Bizottság, hogy Magyarországuniós jogot sértetta sztrádák üzemeltetésének és fejlesztésének koncesszióba adásával. A Bizottság szerint a koncesszorra nem hárul elég működési kockázat ahhoz, hogy ezt a megoldást koncessziónak lehessen nevezni, ráadásul az időtartama is meghaladja a koncessziókról szóló irányelv által megengedettet.De konkrétabban milyen kockázat hiányozhat Brüsszelnek? Vélhetően leginkább azzal van a probléma, hogy a karbantartás és felújítás költségét megtéríti a koncessziós díj, de ahogy látni fogjuk, a nagyobb beruházást jelentő sávbővítések és az új sztrádák építései sem igazán kockázatosak és nem igényelnek túl sok saját forrást sem.Jól példázza ezt az első igazán jelentős projekt, amely költségeinek java részét bankhitel finanszírozza, az önerőt pedig részben az eddigi profit biztosítja. A legelső új felállásban elvégzendő fejlesztés az M1-es bővítése lesz az M1-M0 csomópont és a 94-es kilométernél lévő Concó pihenőhely között. A koncessziós szerződés szerint ez 663 milliárd forintba kerülne 2022-es árakon. A fejlesztés részben bankhitelből valósul majd meg, és ahogy azt az MKIF-nél kérdésünkre elmondták, elhárult az akadálya annak, hogy lehívják a hitel első részét.A hitelt az MKIF Primus Zrt. veszi fel, értéke 400 milliárd forint (egymilliárd euró). Fele részben a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló MBH Bank adja, további három magyar bankkal közösen. Ugyan a többi bankot nem nevezeték meg, de a hitelbiztosítéki nyilvántartás adatai szerint a legnagyobb hitelező az OTP Bank, mivel részükre jegyeztek be jelzálogot.Az OTP Bank részére 1,5 milliárd euró, nagyságrendileg 600 milliárd forint jelzálogjogot jegyeztek be az MKIF cégében, így a hazai sztrádafejlesztés fő finanszírozója a legnagyobb magyar bank lett.A konstrukció után biztosítást is fizetnek. A biztosítók a Colonnade Insurance SA, az Uniqa Biztosító Zrt. és a Mészáros Lőrinc résztulajdonában álló CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.Összefoglalva tehát, Mészáros Lőrinc és Szíjj László sztrádakoncessziós cége javarészt a saját tulajdonú építőipari cégeikkel épít és üzemeltet sztrádákat, és az első fejlesztést a Mészáros Lőrinc résztulajdonában álló MHB Bank hitelezi, és szintén az ő biztosítója biztosítja.A projekthez önerőre is szükség van, amelynek az aránya az MKIF közlése szerint 30 százalék, tehát körülbelül 170 milliárd forint. Ez azonban csak a Bicske és Concó pihenő közötti kb. 64 kilométeres szakasz költsége.Az M0 és Bicske közötti 24 kilométeres szakasz finanszírozása még nem végleges, de becslésünk szerint ez körülbelül 140 milliárd forintba kerülne. 30 százalékkal számolva itt 42 milliárd forint önerőre lenne szükség (de ha a 64 kilométeres rész költségeit arányosítjuk, 64 milliárdra).Az M1-es bővítése így hozzávetőlegesen 210-235 milliárd forint önerőt vár el Mészáros Lőrinctől és Szíjj Lászlótól, amiből 30 milliárd forint már a koncesszión befolyt nekik.Az önerő biztosítása azonban így sem biztos, hogy túl nagy nehézséget okoz. Szíjj László főbb építőipari cégei az elmúlt öt évben átlagosan 16 százalékos profitrátával dolgoztak, Mészáros Lőrinc, már a nevében is az M1 koncessziós sztráda fejlesztésére utaló Mészáros M1 Útépítő Kft.-je pedig az első évben 24, a másodikban 23 százalékos adózott eredményt mutatott ki.Az önerő túlnyomó többségét így úgy is biztosítani tudják a sztrádakoncesszió tulajdonosai, ha a saját cégeiket bízzák meg a munkákkal.Az építkezéseket figyelve rendre feltűnnek a NER-építőipari cégek logójával ellátott munkagépek. Az alábbi, az MKIF Facebook-oldaláról származó képeken a V-Híd, a Duna Aszfalt, a szintén a csoportba tartozó He-do és Dömper munkagépei láthatók.Így egy igen jól kitalált modellnek tűnik a koncesszió, ami azonban mégsem annyira kockázat nélküli, már amennyiben a kockázatot nem üzleti kockázatként értelmezzük. Van ugyanis egy olyan forgatókönyv is, hogy egy esetleges végleges uniós kötelezettségszegési döntés alapján Magyarországnak ki kell szállnia a koncessziós szerződésszerint14 ezer milliárd forintos szerződésből.
|
Már 30 milliárd forintot zsebelt be Mészáros Lőrinc és Szíjj László a koncessziós sztrádákból
|
A harmadik lezárt üzleti évben is hozta, és nem vitte a sztrádakoncesszió a pénzt Mészároséknak, az állam által fizetett díjak nyolc százalékát tudták osztalékra váltani.
| null | 1 |
https://telex.hu/g7/2025/08/08/meszaros-lorinc-szijj-laszlo-autopalya-koncesszio-profit-sztradafejlesztes
|
2025-08-08 07:00:50
| true | null | null |
G7
|
Vádat emelet 16 személy ellen a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség, akik ellen az a vád, hogy külföldi gépjárművek Magyarországon történő forgalomba helyezésével kapcsolatos hatósági tevékenységével összefüggésben vesztegetési pénzt fogadtak el - áll az Ügyészség közleményében.Hivatalosan ez úgy hangzik, hogy előnyért hivatali kötelességét megszegve bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette.Az Egri Törvényszéken beadott vádirat szerint a vizsgabiztos a járművek Magyarországra történő behozatalával és értékesítésével foglalkozó gazdasági társaságok, egyéni vállalkozások képviselőivel személyes jellegű kapcsolatokat alakított ki.Ezek a személyek - esetenként a ügyfeleiktől pénzt kérve - a vizsgabiztosnak rendszeresen fizettek, illetve a készpénz mellett több esetben szeszes italt is átadtak.Cserébe a kormánytisztviselő eltekintett a vizsgára bocsátott járművek vonatkozásában felmerült hiányosságok szankcionálásától, lehetőséget biztosított az észlelt hibák kijavítására az eljárás alatt, annak félbeszakítása helyett - amely a szolgáltatási díj ismételt megfizetésével járt volna. Emellett soron kívül vagy alaptalanul állította ki a hatósági szolgáltatás körében szükséges iratokat.A vizsgabiztos a vádirat szerint több mint harminc esetben szegte meg hivatali kötelezettségét és ezzel több százezer forint jogtalan előnyre tett szert. Az ügyészség vizsgabiztosra végrehajtandó börtönbüntetést, pénzbüntetést, valamint foglalkozástól és közügyektől eltiltást, továbbá - a bűncselekmények elkövetéséből eredő vagyonra - vagyonelkobzást indítványozott.A közelmúltban a nyomozó ügyészségek hasonló bűncselekmények miatt vádat emeltek további 27 személy ellen egy Pest vármegyei, valamint 2 főt érintően egy Somogy vármegyei műszaki vizsgaállomáson történt korrupció miatt.
|
Börtönbe küldenék a korrupt vizsgabiztost
|
Pénzt és szeszes italt is kapott az vizsgabiztos, aki nem megfelelő műszaki állapotú autókat sem buktatott meg. Az ügyészség vagyonelkobzást és börtönt javasol.
| null | 1 |
https://www.vezess.hu/vezetunk/2025/08/16/bortonbe-kuldenek-a-korrupt-vizsgabiztost/
|
2025-08-16 13:40:55
| true | null | null |
vezess.hu
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.