text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Gabonatermesztő céget alapított és az agráriumban terjeszkedik az a mezőgazdasági társaság, amely Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselőjének 83 éves édesanyja tulajdonában áll – vette észre a 24.hu. A frissen alapított mátészalkai Bászna Gabona Kft.-t tavaly év végén jegyezte be a Nyíregyházi Törvényszék Cégbírósága.
A társaság tulajdonosai közt van Kósa Lajosné sertéstenyésztő cége, annak két társtulajdonosa, illetve Kósa Lajos testvére, aki orvos.
Emlékezetes, hogy Kósa Lajos édesanyjának cége, a Méker Kft. 123 millió forint vissza nem térítendő európai uniós forrást nyert egy sertéstelepek korszerűsítését támogató pályázaton. A kormánypárti politikus minderről annyit mondott, hogy magánemberek magánügyleteiről nem nyilatkozik. Ugyanakkor hangsúlyozta:
Édesanyám nem strómanja senkinek sem.
Kósa édesanyjának cégéről tavaly novemberben azt írtuk meg, hogy a társaság három nagy értékű járművet lízingel, köztük egy éppen ugyanolyan motort (BMW K1600-as), amivel a Fidesz országgyűlési képviselője megjelent a kormánypárt 2017-es szeptemberi kihelyezett frakcióülésén. Az akár 9 millió forintos motor mellett a vállalkozás birtokában két BMW 530e iPerformance típusú, hibrid meghajtású felső-középkategóriás autó is van, amelyek ára elérheti a 25 millió forintot.
A BMW motorokkal kapcsolatos furcsa véletlenről szólva a kormánypárti képviselő azt mondta, pont annyi köze van a járműhöz, mint a MOL-elnök autójához.
Kiemelt kép: MTI / Varga György
|
Új üzletbe fogott Kósa Lajos 83 éves édesanyja
|
Gabonatermesztő céget alapított és az agráriumban terjeszkedik az a mezőgazdasági társaság, amely Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselőjének 83 éves édesanyja tulajdonában áll – vette észre a 24.hu. A frissen alapított mátészalkai Bászna Gabona Kft.-t tavaly év végén jegyezte be a Nyíregyházi Törvényszék Cégbírósága.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/01/31/uzlet-kosa-lajos-edesanyja-testvere-meker-sertestenyeszto-gabona/
|
2019-01-31 14:17:00
| true | null | null |
24.hu
|
Egyre furcsábbak a pénzügyei annak a sertéstenyésztéssel foglalkozó társaságnak, amelynek felét Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselőjének 82 éves édesanyja vásárolta meg néhány éve. A nemrég 123 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást is elnyerő Méker Kft. törzstőkéje a nyár végén egyszer csak 3 millióról 93 millió forintra nőtt. A nyilvános cégadatbázisban fellelhető dokumentumok szerint ez úgy történt, hogy a tulajdonosok – köztük a volt miniszter édesanyja – elengedték a korábbi befizetéseik visszafizetését, ezek mértékével nőtt az üzletrészük értéke.
A nyugdíjazása előtt védőnőként, majd bölcsődei vezetőként dolgozó Kósa Lajosné a dokumentumok alapján a 2015. augusztus 13-án befizetett 45 millió forintja visszafizetéséről mondott le.
Az továbbra sem világos, hogy miből lett milliomos a politikus édesanyja.
De ez még nem minden, a kérdések számát tovább szaporítja az, hogy a társaság három – a sertéstenyésztéssel nehezen összefüggésbe hozható – nagy értékű járművet is lízingel az MKB-Euroleasing Autólízing Zrt.-től.
Ezek közül a legérdekesebb egy K1600-as típusú BMW motorkerékpár, amit a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartása szerint az idén április óta lízingel a Méker Kft. A motor ára újonnan körülbelül 7 millió forint, de extrákkal együtt a 9 milliót is meghaladhatja.
A jármű lízingelése nem csupán azért szokatlan, mert a motor nehezen illeszthető a disznótenyésztéssel foglalkozó cég profiljába, hanem azért is, mert köztudott, hogy Kósa Lajos a motorozás szerelmese, és egy ugyanilyen típusú motorral jelent meg a Fidesz 2017. szeptemberi kihelyezett frakcióülésén Velencén (ez látható nyitóképünkön). Akkor a politikus vagyonnyilatkozatában két BMW motor szerepelt, ám egyik sem a képen látható típus volt, ezért a 444.hu megkérdezte a Fidesz sajtóosztályát a járműről. Azt a választ kapták:
Kósa Lajos frakcióvezető egy 4 éves, használt motorral érkezett a kihelyezett frakcióülésre, amelyet egy barátjától kipróbálásra kapott kölcsön. Amennyiben a motor beváltja a hozzá fűzött reményeket, az sem kizárt, hogy a későbbiekben meg is vásárolja.
Idei vagyonnyilatkozata alapján Kósa Lajos nem vásárolta meg a motort. Viszont egy éppen ugyanolyan kétkerekű került az édesanyja cégének birtokába.
A BMW motor mellett a Méker Kft. két BMW 530e iPerformance típusú, hibrid meghajtású felső-középkategóriás autót is lízingel. Ennek
a járműnek az alapára nagyjából 17 millió forint, ám különböző extrákkal akár 25 millió forintba is kerülhet.
A nyilvánosan elérhető adatok pedig arra utalnak, hogy nem az alapmodellt választotta Kósa Lajos édesanyjának cége. Mindkét autó metálfényezésű, automataváltós és 248 lóerős motorral van szerelve, továbbá exkluzív bőrüléseket választottak hozzájuk.
Természetesen édesanyja cégügyeivel és a lízingelt járművekkel kapcsolatban megkerestük Kósa Lajost, illetve a Fidesz sajtóosztályát is. Az alábbi kérdéseket tettük fel a politikusnak:
Van-e tudomása arról, hogy édesanyjának miként állt rendelkezésére 45 millió forint 2015-ben?
Van-e tudomása arról, hogy a járműveket kik használják, és milyen jogcímen?
Mit gondol, egy sertéstenyésztéssel foglalkozó cégnek miért van szüksége luxusjárművekre?
Használta-e a motorkerékpárt, ha igen, hova utazott vele?
Kósa Lajos a Fidesz sajtóosztályán keresztül kérdéseinkre mindössze annyit reagált:
A MÉKER Befektetési és Tanácsadó Kft. magánszemélyek tulajdonában álló vállalkozás, minden felvilágosításért forduljon a cég ügyvezetőjéhez. További jó munkát kívánok!
Megfogadtuk a politikus tanácsát, és a cégnek is elküldtük kérdéseinket. A társaság ügyvezetője, Szilágyi Gábor válaszolt megkeresésünkre, de kikerülte azt a kérdést, hogy Kósa Lajos édesanyjának honnan állt rendelkezésére 45 millió forint. Mint ahogyan arra sem válaszolt, hogy egy sertéstenyésztéssel foglalkozó cégnek miért van szüksége luxusjárművekre. Mindössze annyit közölt:
Az Ön által feltett kérdésekkel kapcsolatban azt tudom válaszolni, hogy a Társaságunk gépjárműveit Kósa Lajos nem használta, nem használja és nem is használhatja, mivel nem áll semmilyen kapcsolatban a Méker kft.-vel.
Kósa neve már korábban összefüggésbe került az édesanyja cégügyeivel és a százmilliós brüsszeli támogatással, ám az ezt firtató kérdésekre csak annyit mondott:
édesanyám nem strómanja senkinek sem.
Arra sem adott érdemi magyarázatot a politikus, hogy felesége, Porkoláb Gyöngyi hatmillió forintért szerezte meg a Tócó-Pece Kft-t, amelynek 2016-os beszámolója szerint 140 millió forintos vagyona volt. A céget Kósa régi ismerőse, Fiák István alapította, tőkésítette fel és adta el. Akkor Kósa úgy érvelt:
A 2018-as választási kampányban derült ki, hogy egy csengeri illetőségű nő megkereste Kósát, és a képviselőre bízta az állítólagos, 1300 milliárd forintos örökségét, hogy a politikus vegyen belőle állampapírt. Ezért cserébe papíron az akkor tárca nélküli miniszter feleségének ajándékozott 2,6 millió eurót, akkori árfolyamon több mint 800 millió forintot. Annak nincs nyoma, hogy Porkoláb Gyöngyi kapott volna pénzt, de az ajándékozás minden mozzanatáról készült közokirat.
Kiemelt kép: Kósa Lajos érkezik a Fidesz-KDNP frakciószövetség kihelyezett ülésére egy velencei szállodához 2017. szeptember 13-án. (MTI / Máthé Zoltán)
|
Kósa Lajos 82 éves anyjának sertéstenyésztő cége luxus BMW-ket lízingel
|
Egyre furcsábbak a pénzügyei annak a sertéstenyésztéssel foglalkozó társaságnak, amelynek felét Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselőjének 82 éves édesanyja vásárolta meg néhány éve.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2018/11/06/kosa-lajos-anyja-nem-stroman-bmw-motor-lizing-meker-kft/
|
2018-11-06 06:02:00
| true | null | null |
24.hu
|
Czeglédy Csaba és 20 társa ellen hivatalosan is vádat emelt a Csongrád Megyei Főügyészség. Az ügyészség honlapján közzétett közlemény szerint „különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt” történt a vádemelés.
„A vádirat szerint dr. Czeglédy Csaba, mint a szombathelyi székhelyű Humán Operátor Zrt. igazgatóságának elnöke és tényleges ügyvezetője a 2011. évtől kezdődően egy olyan bűnszervezetet hozott létre, amelynek célja a döntően diákmunkaerő közvetítéssel foglalkozó részvénytársaság adófizetési kötelezettségének csökkentése általános forgalmi adó adónemben, valamint a diákmunkához kapcsolódó más közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt” – írja a közlemény.
A vádhatóság szerint Czeglédyék 2011 és 2017 között közvetített diákmunkaerőt multinacionális vállalatoknak.
„Az ehhez kapcsolódó közterhek megfizetésének elkerülése céljából dr. Czeglédy Csaba iránymutatásai alapján létrehoztak egy olyan számlázási láncolatot, amelynek alsó szintjén iskolaszövetkezetek, középső szintjén ténylegesen gazdasági tevékenységet nem, csak átszámlázást végző gazdasági társaságok, míg a legfelső szintjén a Humán Operátor Zrt. állt. A bűnszervezet által folytatott módszer szerint a döntően diákmunka közvetítéshez kapcsolódóan az általános forgalmi adót az iskolaszövetkezetek az egyes esetekben bevallották az adó megfizetésének szándéka nélkül, más esetekben az ezzel kapcsolatos bevallási kötelezettségüknek sem tettek eleget” – közölte az ügyészség.
A vádirat arra is kitér, hogy Czeglédy a bűnszervezet egy részét közvetlenül, másik részét pedig közvetítőkön – például „az iskolaszövetkezetek elnöki tisztségét betöltő strómanok”-on – keresztül irányíthatta.
A dokumentum 6 milliárd 215 millió 705 ezer forint értékű vagyoni kár keletkezéséről ír, ennyivel kurtíthatta meg a magyar államot a bírósági bizonyítás előtt álló állítólagos bűncselekmény.
Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt színeiben szombathelyi önkormányzati képviselőként tevékenykedő Czeglédyt 2017 júniusában vették őrizetbe a pénzügyőrök, tavaly márciusban, miután független országgyűlési képviselőjelöltként nyilvántartásba vették, másfél napra szabadlábra helyezték a férfit, de gyorsan fel is függesztették mentelmi jogát, így újra előzetesbe kellett vonulnia. Másfél évnyi előzetes után a férfi december közepén házi őrizetbe került át.
Mivel Czeglédy az MSZP és a DK környékén is megfordult, a kormány és médiumai a kezdettől fogva kiemelt figyelemmel kezelik az ügyet. Még 2017-ben az Origo ezret is meghaladó diákkárosultról beszélt, ám a bíróság ezt később helyreigazíttatta ezt. Ettől függetlenül a cikkben szereplő álhírekre alapozva a kormánytöbbség parlamenti határozatot is elfogadott az ügyben, majd később a kormány rendeletet írt a Czeglédy-ügy kárrendezéséről.
Az ügyben Gyurcsány Ferenc feleségét, Dobrev Klárát is kihallgatták tanúként, amiért cégei több alkalommal kölcsönt adtak Czeglédy-cégeinek. A kihallgatás után Dobrev nyilvánosságra hozta a jegyzőkönyvet, és kijelentette: azt nem tudja eldönteni Czeglédy bűnös-e vagy sem, de nevetségesnek tartja a saját magával szembeni eljárást. Kifogásolta, hogy a kormánypárti sajtóban előbb jelent meg, hogy őt befogják idézni kihallgatásra, mint hogy ő maga tudott volna róla.
|
Költségvetési csalás miatt vádat emelt az ügyészség Czeglédy Csaba ellen
|
Czeglédy Csaba és 20 társa ellen hivatalosan is vádat emelt a Csongrád Megyei Főügyészség. Az ügyészség honlapján közzétett közlemény szerint „különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt” történt a vádemelés. „A vádirat szerint dr. Czeglédy Csaba, mint a szombathelyi székhelyű Humán Operátor Zrt. igazgatóságának elnöke és tényleges ügyvezetője a 2011. évtől kezdődően egy olyan bűnszervezetet hozott létre, amelynek célja a döntően diákmunkaerő közvetítéssel foglalkozó részvénytársaság adófizetési kötelezettségének csökkentése általános forgalmi adó adónemben, valamint a diákmunkához kapcsolódó más közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt” – írja a közlemény. A dokumentum 6 milliárd 215 millió 705 ezer forint értékű vagyoni kár keletkezéséről ír, ennyivel kurtíthatta meg a magyar államot a bírósági bizonyítás előtt álló állítólagos bűncselekmény.
| null | 1 |
https://merce.hu/2019/02/04/koltsegvetesi-csalas-miatt-vadat-emelt-az-ugyeszseg-czegledy-csaba-ellen/
|
2019-02-04 12:31:39
| true | null | null |
Mérce
|
Honnan veszed, hogy én veled ujjat akarok húzni, baszd meg? Hát én meg vagyok őrülve?!
– kérdezte hitetlenkedve Gyárfás Tamás attól a Portik Tamástól, akivel időnként találkoztak, és sétálgatva, esetleg kocsiban ülve beszélgettek. Gyárfás nem értette, Portik miért őt sejti egy olyan APEH-ellenőrzés hátterében, amit az adóhivatal az érdekeltségébe tartozó éttermében tartott.
De minek? Mit tudok csinálni azon kívül, hogy bemegyek a rendőrségre, és megmondom a rendőröknek, hogy te voltál az, aki ott azt csinálta. És akkor kezdődik a játék
– jegyezte meg Gyárfás, mire Portik felhúzta magát, és fenyegető stílusra váltva így szólt hozzá:
Hát akkor te...kinyírlak! Kinyírlak! Én el fogok kezdeni arról akkor beszélgetni, amiről egyértelmű, hogy csak te tudhatsz ilyet.
Mindez egy részlet azokból az Index által megszerzett leiratokból, amelyek a kilencvenes évek alvilágának prominens figurája, Portik Tamás és az egykor a Nap TV tulajdonosaként ismertté vált médiavállalkozó, Gyárfás Tamás között lezajlott beszélgetésekről készültek valamikor a kétezres években. A beszélgetéseket – nem túl jó minőségben – a mindenhova diktafonnal járkáló és mások titkait már-már betegesen fürkésző Portik rögzítette titokban. Jórészt ezen felvételek tartalma miatt lett gyanúsított Gyárfás Tamás a Fenyő-gyilkosság ügyében.
Arról, hogy kicsoda Portik, már többször írtunk, így most csak röviden foglalnánk össze: a kilencvenes évek közepén ő a legnagyobb olajos bűnszervezethez, a részben egykori betörők által alapított Energolhoz tartozott, egy időben körözték is, de 2003-tól már nem folyt ellene eljárás, bűnei elévültek. Ennek ellenére a rendőrség és az alvilág is a szervezett bűnözés egyik ismert figurájaként tartotta nyilván a kétezres években is. Az már bebizonyosodott, hogy az Energol biztonsági főnökeként végső soron Portiknak dolgozott az a Jozef Roháč szlovák bérgyilkos is, akit jogerősen elítéltek Fenyő János meggyilkolása miatt. Roháč ugyanakkor tagadja, hogy ő ölte volna meg a médiamágnást.
Még mielőtt rátérnénk néhány Portik és Gyárfás között zajló beszélgetés tartalmára, érdemes kitérni arra is, mit nem tudunk a hangfelvételekkel kapcsolatban:
Nem tudjuk, hogy egyes hangfelvételek pontosan mikor készülhettek, csak annyi bizonyos, hogy a Fenyő János halála utáni időszakban. A beszélgetések alapján a 2003 és 2009 közötti időszakról lehet leginkább szó.
Nem tudjuk biztosan, hogy Portik és Gyárfás miért és hányszor találkozott egymással a kétezres években. Gyárfás azt állítja, nem emlékszik már erre. Nyilatkozataiból úgy tűnik, tartott Portiktól, és ezért nem merte „kikosarazni” a találkozókat, ugyanakkor más nyilatkozataiban azzal is magyarázta ezt, hogy az Energol egykori marketingigazgatójával hosszú ideig „korrekt” viszonya volt, élvezte a gyors észjárású férfi társaságát.
Azt sem tudjuk, hogy pontosan mennyi és milyen tartalmú Portik-felvétel került a rendőrség birtokába. Azt viszont igen, hogy a nyomozók olyan beszélgetések leiratával szembesítették eddig Gyárfást, amiket Portik Fenyő János meggyilkolása után rögzített.
Az időnek a bizonyítás szempontjából van jelentősége, mert egy gyilkosságot megrendelni, arra felbujtani valakit csak a gyilkosság előtt lehetséges. Ennek ellenére évekkel később rögzített beszélgetések is lehetnek erős bizonyítékok egy ilyen ügyben, feltéve, ha azokból egyértelműen kiderül, hogy mi is történt évekkel korábban. Ám azok a leiratok, amelyekkel eddig szembesítették Gyárfást, közös titkokról, furcsa viszonyról árulkodnak.
A leiratokban ugyanis – amelyek egy részével a birtokunkba került rendőrségi jegyzőkönyvek szerint már szembesítették is Gyárfást – nincs egyetlen olyan elejtett mondat sem, ami bizonyítaná, hogy az úszószövetség egykori elnöke és a Nap TV volt tulajdonosa adott volna utasítást Fenyő meggyilkolására. Ráadásul Gyárfás magabiztosnak tűnik abban is, hogy ilyen tartalmú hangfelvételt a rendőrök nem fognak találni, merthogy ő erre soha nem adott utasítást.
Valamelyikünk ebbe belebukik
Gyárfásból mégis okkal lett gyanúsított. Bőven akadnak ugyanis a hangfelvételek között olyan részletek, amelyek arra utalnak, hogy Portik valamivel szorongatta, sőt, zsarolta őt. És olyan részleteket is találni, amelyekből arra lehet következtetni, hogy Portik és Gyárfás is vesztese lehetett volna annak, ha bármelyikük a rendőrségre megy. Mintha mindketten tudtak volna ezt-azt a másikról. Csak éppen az nem derül ki, mi volt a kötőeleme ennek a furcsa, „húzd meg, ereszd meg" típusú kapcsolatnak.
Gyárfás eddigi nyilatkozatai szerint neki köze nincs a gyilkossághoz. Szerinte Portik csak azzal fenyegette őt hol burkoltan, hol pedig kevésbé burkoltan, hogy a Fenyő-gyilkossággal már amúgy is hírbe hozott üzletembert befeketíti, besározza a rendőrök előtt, ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy szeretné.
Csakhogy a kettejük között párbeszédek egyes részleteiből néha kitűnik, hogy nemcsak általánosságban beszélnek a múltról, hanem összeköti őket valamilyen közös ügy. Úgy tudjuk, Gyárfás egyetlen olyan ügyet említett a rendőrségnek, amiben Portik felajánlotta neki a segítségét, ő pedig lényegében elfogadta azt. Eszerint Portik vállalta, utánanéz, van-e Kaposváron rendőrségi kapcsolata, merthogy 1996 környékén abban a somogyi városban folyt a Nap TV tulajdonosa ellen egy büntetőeljárás adócsalás miatt.
Tény, hogy a kaposvári büntetőeljárás, amiről a Fenyő János tulajdonában álló Népszava rendszeresen tudósított, nagyon rosszul jött Gyárfásnak, noha a végén felmentették. Ő most azzal védekezik, hogy Portik kizárólag ebben a kaposvári ügyben ajánlotta fel neki a segítségét, de ez a segítség is elmaradt, miután kiderült, Portiknak nincsenek kaposvári kapcsolatai. Gyárfás ezzel a kaposvári sztorival magyarázta a rendőröknek, hogy évekkel később Portik miért akarta kimondatni vele, hogy ő, mármint Gyárfás volt az, aki „szarban volt" és segítségért fordult hozzá.
Gyárfás narratívája szerint tehát Portik nem a gyilkosságról, hanem a kaposvári ügyről beszélt neki, de szándékosan úgy csűrte-csavarta a beszélgetést, hogy mást, így a Fenyő-ügyet is bele lehessen látni. Mivel a leiratokban kétértelműen vagy virágnyelven fogalmaznak mindketten, ezért azt, hogy konkrétan miről csevegtek, Portik tudná megerősíteni vagy megcáfolni, ám a Prisztás József meggyilkolása és az Aranykéz utcai robbantás miatt hosszú évekre elítélt férfi jelenleg a szegedi Csillag börtönben ül, és ügyvédei szerint nem igazán kommunikál senkivel.
Te széttártad... és én nem tiltakoztam
A birtokunkba került jegyzőkönyvek szerint a nyomozók arra is kíváncsiak, hogy a kaposvári ügyön kívül Portik ajánlott-e más ügyben is segítséget Gyárfásnak. Van ugyanis a rendőrség birtokában egy olyan hanganyag, ami arról szól, hogy annak idején, amikor a kaposvári ügyben kiderült, hogy Portiknak nincs rendőrségi kapcsolata a városban, a bűnöző mutatott valamit Gyárfásnak és megkérdezte, mi lenne ha így oldanák meg, mire Gyárfás „nem tiltakozott".
Csakhogy ebből a beszélgetésből sem derül ki, hogy Portik mit mutogathatott anno. A rendőrök gyanúja szerint ez már Fenyő meggyilkolására vonatkozhatott, Gyárfás szerint viszont ez is a kaposvári üggyel volt kapcsolatos. Gyárfás magyarázata szerint Portik a kezével a pénzre utalt, arra, hogy mivel nincsenek ott rendőrségi kapcsolatai, így azt esetleg pénzzel lehetne megoldani. Gyárfás legfőbb érve, hogy már jóval Fenyő halála előtt rendeződött az a konfliktus, ami kettejük között volt, a Vico Rt. elnöke nem tudta megszerezni a Nap TV-t, így tehát nem állt érdekében a meggyilkolása.
Egy emberölési ügyekben jártas nyomozó szerint azonban az, hogy papíron rendeződtek a konfliktusok, nem jelenti a harag múlását vagy azt, hogy Fenyő később ne jelenthetett volna veszélyt Gyárfás gazdasági érdekeltségeire – és valószínűleg így gondolják azok a rendőrök is, akik Gyárfást meggyanúsították. De ha sikerülne is a rendőröknek bizonyítaniuk, hogy Portik a mutogatásával arra utalt, hogy akár meg is lehetne öletni Fenyőt, Gyárfás pedig ezt úgymond tudomásul vette, akkor sem feltétlenül állna meg a felbujtásos vád az úszószövetség egykori elnökével szemben. Önmagában ugyanis az, hogy valaki esetleg tudomást szerez egy tervezett gyilkosságról, vagy tudomásul veszi azt, nem meríti ki a felbujtást.
Szorongatott helyzetben
A felvételek tartalma alapján egyelőre csak annyi bizonyos, hogy Portik időnként megszorongatta Gyárfást, hogy így jusson előnyökhöz. Gyárfás a szorongatást ugyan már elismeri, azt azonban tagadja, hogy Portik, aki az ő kapcsolatrendszerét és befolyását szerinte túlértékelte, bármit is elért volna rajta keresztül. Az sem világos, ha időnként Portik szorongatta Gyárfást, akkor utóbbi miért vallotta a rendőrségen, hogy egészen addig, amíg ki nem derült számára, hogy a férfi rögzíti a beszélgetést, „korrekt" volt a kapcsolatuk.
A beszélgetések alapján tényleg úgy tűnik, Portik nem pénzt, hanem Gyárfás kapcsolati tőkéjét akarta használni. Ez életszerű is annak fényében, hogy a sokáig teljes illegalitásban élő egykori olajos bűnöző a kétezres évek közepén valóban aggódhatott azon, hogy a kilencvenes évek gyilkossági ügyei miatt előveszi őt a rendőrség. Ezért kereshette a felsőbb körök, politikai vezetők, mi több, a titkosszolgálat védelmét is, utóbbira bizonyíték a Nemzetbiztonsági Hivatal akkori vezetőjével, Laborc Sándorral való kapcsolatfelvétele. Ez megmagyarázná azt is, miért akarta, hogy Gyárfás hozza őt össze az akkoriban regnáló Gyurcsány Ferenccel. (Amit Gyárfás állítása szerint nem teljesített.)
Ahhoz, hogy megértsük Portik kétezres évekbeli helyzetét, nem árt tudni: miután 2003-ban elévült az ügye, ő továbbra is élte tovább rejtőzködő életét, miközben egyre több jel utal arra, hogy a bujkálás ideje alatt erősen megfogyatkoztak anyagi tartalékai. 2003 után ugyan megpróbált pozíciókat szerezni az éjszakai életben, de információnk szerint ez már nemigen sikerült neki, egykori társaival pedig csúnyán összeveszett. Információnk szerint 2007 tavaszán már ő maga ballagott be a Nemzeti Nyomozó Irodába, hogy egykori mentorát, az Energol-vezér Drobilich Gábort félreállítsa. Ez azonban nem sikerült, pedig máskor is próbálkozott hasonlóval. Mindez persze azt is jelzi, hogy ha voltak is hatósági kapcsolatai, ezeket az egykori társa ellen nem tudta eredményesen bevetni.
A Gyárfással folytatott beszélgetésekből kiderül, hogy nemcsak Gyurcsány, de egy, a szervezett bűnözéssel foglalkozó rendőri vezető felé is megpróbált kapcsolatot építeni a kétezres években. Ám a rendőri vezető neve is úgy kerül szóba, mint akivel Portik már nem tud kapcsolatba lépni, pedig régen tudott. Ez azért is érdekes, mert korábban ez a rendőr éppen Kaposváron dolgozott. Egyik beszélgetés során pedig szóba hozta a Torgyán József volt kisgazda vezető lakásánál 1998 márciusában elkövetett robbantást, arra utalva, hogy azt az akkor ellenzéki politikus maga rendelte volna meg, így érve el sajnálatot és annak hangoztatását, mennyire rossz a közbiztonság. (Ez az 1998-as választási kampány idején történt, nemcsak Torgyánnál, más ellenzékinél is robbant bomba.)
Az, hogy Portik mindenféle nevekkel dobálózik, megszokott, Laborc Sándorral való találkozásakor is bőszen dicsekedett kapcsolataival. Gyárfást arra is megkérte, hogy az ország egyik leggazdagabb emberével, egy tekintélyes és befolyásos bankárral hozza őt össze, akivel állítása szerint ismerik egymást, mert az olajos ügyletekre több százmillió forint kölcsönt is adott neki. Utóbbi állítás erősen életszerűtlennek tűnik, ráadásul a felvételen Portik mintha előre menekülne. Gyárfásnak azt fejtegeti, hogy ez a bankár most már biztos eljátszaná, hogy nem ismeri őt, ami egy jó taktika arra az esetre, ha ezt a kapcsolatot a bűnöző csak kitalálta.
Ám a Fenyő-ügy szempontjából lényegtelen, hogy Portik kikre hivatkozott és merre akart kapcsolatokat építeni. Egy dolog számít egy ilyen büntetőeljárásban: van-e köze Fenyő halálához neki és Gyárfásnak, s mindezt be lehet-e bizonyítani a bíróságon? Erre lehetne megfejtés, ha tudnánk, mivel tartotta sakkban Gyárfást. Csak azzal, hogy besározza őt? Vagy ennél többről volt szó? Pontosan ez az, ami nem derül ki a beszélgetéseikből, legalábbis azokból, amelyeket az Index megszerzett. Ettől függetlenül lehetnek olyan bizonyítékok a rendőrség kezében, amelyekből mindez egyértelműen kiderül, csak taktikai okokból még nem tárták fel minden ütőkártyájukat.
Mert azt hitted, rád hívom a rendőrséget
A beszélgetéseket olvasva az is felmerül, kell-e valakinek aggódnia a rendőrség miatt, ha amúgy nincs vaj a füle mögött. Az egyik felvételen Portik például azzal fenyegeti Gyárfást, hogy bemegy a rendőrségre. „Az, hogy valaki, ha bemegy... és ez megoldás, akkor nem tudok mit csinálni, felteszem a kezem" – reagál erre Gyárfás, mire Portik láthatóan visszakozik. „Na!" – mondja, Gyárfás pedig arra kéri, hogy ne menjen be a rendőrségre.
Az a legbiztosabb, hogy egyikünknek sem jó, ha mi elkezdünk háborúzni
– magyarázta Portiknak a Nap TV feje, mire a bűnöző azt felelte: tudja, hogy Gyárfás kvalifikáltabb, jobb kapcsolatrendszere van, de nem bírja úgy a börtönt, mint ő.
De én bírom a börtönt, intézetben nőttem fel
– tette hozzá Portik. Ez egyébként egy érdekes megjegyzés Portiktól. Ügyvédei szerint ugyanis Portik megtört, megzuhant a börtönben, szinte katatón állapotban van, akit nem érdekel már a külvilág. Vagy mindez csak színjáték lenne? Ez azért sem mindegy, mert a Gyárfás zsarolásával megbízott emberek 2017 nyarán Portik élettársától kapták meg azt a felvételt, amivel az úszószövetség akkori elnökét elkezdték zsarolni.
Az is érdekes, hogy Gyárfásban mikor tudatosult, hogy Portik rögzíti a beszélgetéseket. A beszélgetések között találtunk olyan részletet is, ami alapján úgy tűnik, Portik már korábban utalt arra Gyárfásnak, hogy másokról és róla is őriz hangfelvételeket.
Ha a sajtónak tett nyilatkozatait és a rendőrségen tett, birtokunkba került vallomásait nézzük, akkor Gyárfásnak többféle magyarázata is van arra, miért nem akarta, hogy Portik a rendőrségre menjen.
Gyárfás azt állítja, a Fenyő-ügy egykori nyomozója, Kovács Lajos olyannyira ellene hergelte a közvéleményt, hogy ezt mindenféle bűnözők kihasználták. Köztük Portik is. Emiatt nem bízott a rendőrökben.
Portik azért tudta megszorongatni, mert időnként azt lebegtette, hogy ha bemegy a rendőrségre, akkor rá tudja verni a gyilkosságot, függetlenül attól, hogy neki ahhoz semmi köze.
Gyárfás másik sokat hangoztatott érve, hogy Portik manipulálta és a beszélgetéseket is szándékosan úgy alakította, hogy szóba kerüljön a Fenyő-ügy. Majd olyan mondatokat próbált kimondatni vele, amivel később akár kompromittálhatja. E narratíva szerint tehát Portik egy olyan ravasz, minden hájjal megkent ember, aki úgy manipulálta a beszélgetéseket, amivel csőbe húzta Gyárfást.
Bár a beszélgetések valóban sokat sejtetőek, a rendőrségnek bizonyítékokra van szüksége. A Nap TV egykori tulajdonosa, aki jelenleg még csak gyanúsított, akkor lenne igazán szorult helyzetben, ha a Fenyő-gyilkosságért már elítélt Jozef Roháč vagy a Prisztás-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás miatt elítélt Portik Tamás terhelő vallomást tenne rá. Vagy ha előkerülne, esetleg már a rendőrség birtokában van egy olyan felvétel, amely egyértelműen bizonyítja, hogy ő adott utasítást Fenyő meggyilkolására.
Ha viszont kizárólag ezek és ehhez hasonló tartalmú felvételek állnak a hatóságok rendelkezésére, akkor a vád, miszerint Gyárfás volt a felbujtó, nem áll majd túl erős lábakon. Ebben az esetben a vádat valószínűleg annak a K. Györgyinek a vallomására alapozzák majd, aki korábban több leszámolásos ügyben védett tanúként szerepelt. A Kisbandi egykori „titkárnőjeként" ismert nő, aki évekig Portik mellett is dolgozott, egy vallomásában azt állította, hogy jelen volt a Művészinas étteremben, amikor Portik kijelentette: megöleti Fenyőt. A nő vallomása szerint ekkor az étteremben tartózkodó Gyárfás azt mondta, hogy Portik ezzel neki is nagy szívességet tenne. Gyárfás azonban tagadja, hogy valaha is járt volna a Művészinasban. Ráadásul K. Györgyi korábbi vallomásaiban is bőven akadtak ellentmondások, így kérdéses, mennyire tartja a bíróság szavahihetőnek ebben az ügyben.
K. Györgyi állítása mellett még Tasnádi Péter nyilatkozatát is felhasználhatják a nyomozók, a kilencvenes évek „sztármaffiózója" ugyanis azt vallotta és mondta: Gyárfás megbízta őt Fenyő megölésével. Ám ő ahelyett, hogy ennek eleget tett volna, csak lehúzta pénzzel a Nap Tv tulajdonosát. Tasnádi ezzel a kijelentéssel ugyanakkor nem csak vádol, véd is, mivel azt is bizonygatja, szerinte Gyárfás nem fizetett volna neki Fenyő halála után, ha tudja, hogy végül más ölette meg a Vico Rt. elnökét. Ennek ellenére a vallomásnak az a része, hogy egyáltalán megbízást adott a gyilkosságra, nem éppen Gyárfás védekezési pozícióját erősíti.
Borítókép: Gyárfás Tamás volt úszószövetségi elnök, médiavállalkozó távozik tárgyalása után a Budai Központi Kerületi Bíróság épületéből 2018. április 20-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
|
Csak azt mondtam, te kurva okos vagy Exkluzív részletek Gyárfás Tamás és Portik beszélgetéseiből
|
Több olyan hangfelvétel leiratát szereztük meg, amelyek Gyárfás Tamás és Portik Tamás kétezres években rögzített beszélgetéseit tartalmazzák. Noha a leiratok arról árulkodnak, hogy az úszószövetség egykori elnökét a Prisztás-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás miatt elítélt bűnöző szorongatta, de csak következtetni lehet arra, hogy ez Fenyő János meggyilkolásával függött össze. Mire építik a rendőrök a gyanújukat, és mivel magyarázza az ártatlanságát hangsúlyozó Gyárfás a Portikkal való kapcsolatát? Ezt próbáltuk kibogozni a megszerzett dokumentumok alapján.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/02/04/portik_gyarfas_hangfelvetel/
|
2019-02-04 13:10:31
| true | null | null |
Index
|
Győri Törvényszék;vörösiszap-per;
2019-02-04 13:35:04
Ítéletet hirdettek a vörösiszap-perben: tíz ember bűnös, ötöt felmentettek
Tíz ember, köztük az első- és másodrendű vádlott bűnösségét mondta ki a Győri Törvényszék.
Tíz ember, köztük az első- és másodrendű vádlott bűnösségét mondta ki a vörösiszapper megismételt elsőfokú eljárásában a Győri Törvényszék hétfőn. Öt vádlottat felmentettek.
Az I. rendű vádlott, B. Zoltán cégvezetőt 2 év hat hónap, fogházban letöltendő, a 2. rendű vádlott, D. József műszaki szolgáltatási igazgató 2 év, fogházban letöltendő, a 3. rendű vádlott, F. Józsefné laboratóriumi és környezetvédelmi vezető, a 4. rendű vádlott, Sz. Tibor diszpécser, az 5. rendű vádlott, G. József hidrátgyártás-üzemvezető, a 6. rendű vádlott P. Ferenc vörösüzemi területfelelős, a 8. rendű vádlott L. László hidrátgyártás-termelési vezető és a 14. rendű vádlott, P. Sándor szivattyú kezelő 1 év, két évre felfüggesztett büntetést kapott. Egy-egy vádlott pénzbüntetést, illetve megrovást kapott, ötöt felmentettek.
A Mal Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.
Az ügyben 2012 januárjában tizenöt ember – köztük a cég egykori vezetői és több alkalmazottja – ellen emeltek vádat. A Veszprémi Törvényszék 2016. január 28-án bűncselekmény hiányában valamennyi vádlottat felmentette a vádak alól. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a katasztrófa oka „altalaj eredetű stabilitásvesztés” volt, ami miatt a töltés tönkrement.
A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla azonban 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte a határozatot és új eljárás lefolytatására kötelezte az első fokot. A hatályon kívül helyező határozat indoklása szerint az elsőfokú bíróság több eljárási szabályt megsértett, ítélete pedig alkalmatlan a felülbírálatra, ezért megismételt eljárásra van szükség.
Az ítélőtábla 2017 márciusában közölte, hogy a Győri Törvényszék folytatja le a megismételt elsőfokú eljárást. A Veszprémi Törvényszék elnöke jelezte ugyanis, hogy nincs olyan bírája, aki jogosult lenne eljárni az ügyben és nincs kizárva a megismételt eljárásból. A megismételt eljárás 2017. december 11-én kezdődött.
Reagáltak az ellenzéki pártok
A bíróság mai döntése után az LMP parlamenti frakciója nevében Schmuck Erzsébet, az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága elnöke juttatott el közleményt azt MTI-hez, amelyben az áll, "tíz ember halt meg, több mint százötvenen szenvedtek súlyos sérülést, több tízmilliárd forintnyi környezeti kár keletkezett, a térség lakossága most is nyögi a tragédia pszichés, környezetegészségügyi és gazdasági következményeit. A kormány pedig máig úgy tesz, mintha nem történt volna semmi." A pártot megdöbbent, hogy " a kormány részéről mindmáig elmaradt a nagy környezeti kockázatú ipari létesítmények teljes körű felmérése". Az LMP politikusa ráadásul hozzáteszi,
|
Ítéletet hirdettek a vörösiszap-perben: tíz ember bűnös, ötöt felmentettek
|
Tíz ember, köztük az első- és másodrendű vádlott bűnösségét mondta ki a Győri Törvényszék.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3024203_iteletet-hirdettek-a-vorosiszap-perben-tiz-ember-bunos-otot-felmentettek
|
2019-02-04 17:13:35
| true | null | null |
Népszava
|
Vádat emelt Czeglédy Csaba és húsz társa ellen hétfőn a Csongrád Megyei Főügyészség; a vád szerint több mint hatmilliárd forint adót csaltak el.
A főügyészség a bűnszervezet működésében való közreműködésük szerint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, illetve hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat a vádlottakkal szemben. Czeglédy Csabát és két társát a Humán Operátor Zrt. működésével összefüggésben elkövetett gazdasági csalás bűntettével is vádolják.
A vád szerint Czeglédy Csaba mint a szombathelyi székhelyű Humán Operátor Zrt. igazgatóságának elnöke és tényleges ügyvezetője 2011-től egy olyan bűnszervezetet hozott létre, amelynek célja az volt, hogy csökkentsék a döntően diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó részvénytársaság adófizetési kötelezettségét, és mentesüljenek a személyi jövedelemadó (szja) megfizetése alól.
Multiknak közvetítettek diákmunkaerőt
A bűnszervezet működése során több magyarországi multinacionális vállalatnak, vállalkozásnak közvetített diákmunkaerőt 2011 és 2017 között. A közterhek megfizetésének elkerülése céljából, Czeglédy Csaba iránymutatásai alapján létrehoztak egy olyan számlázási láncolatot, amelynek alsó szintjén iskolaszövetkezetek, középső szintjén ténylegesen gazdasági tevékenységet nem, csak átszámlázást végző gazdasági társaságok, míg a legfelső szintjén a Humán Operátor Zrt. állt.
Az általános forgalmi adót az iskolaszövetkezetek az egyes esetekben bevallották az adó megfizetésének szándéka nélkül, más esetekben az ezzel kapcsolatos bevallási kötelezettségüknek sem tettek eleget. Ugyanígy jártak el az iskolaszövetkezetek a diákok foglalkoztatása utáni más közterhek, így jellemzően az szja-val kapcsolatos adóbevallási és adófizetési kötelezettség teljesítése során is.
Hatmilliárdos kárt okoztak az államnak
A főügyészség közölte: Czeglédy Csaba a bűnszervezet egy részét közvetlenül, míg más részét közvetítőkön keresztül irányította, az iskolaszövetkezetek elnöki tisztségét betöltő strómanoktól át egészen a Humán Operátor Zrt. alkalmazásában álló vagy a részvénytársaságban más vezetői tisztséget betöltő vádlottakig.
A bűnszervezet működtetésében a vádirat szerint huszonegy ember vett részt, nyolc iskolaszövetkezet, két korlátolt felelősségű társaság és egy részvénytársaság keretében. 2011 és 2017 között az általános forgalmi adót nézve 3 milliárd 254 millió 729 ezer, míg egyéb adók és járulékok tekintetében 2 milliárd 960 millió 976 ezer forint, azaz összesen 6 milliárd 215 millió 705 ezer forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.
A főügyészség kilenc terhelttel egyezséget kötött a bűnösség beismeréséről és annak következményeiről, vagyis a velük szemben alkalmazandó büntetésről. A vádiratban indítványozták, hogy a bíróság a megállapodást hagyja jóvá és az érintettekkel szemben az egyezségben meghatározott mértékű büntetést szabja ki az előkészítő ülésén.
Czeglédy bűnügyi felügyelet alatt
Czeglédy Csaba jelenleg bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll, a többi vádlott szabadlábon védekezik. A vádiratot a Csongrád Megyei Főügyészség a Szegedi Törvényszékre nyújtotta be, figyelemmel arra, hogy egyes bűncselekményeket ennek a bíróságnak az illetékességi területén követtek el.
Czeglédy Csabát 2017 júniusában vették őrizetbe a pénzügyőrök, majd előzetes letartóztatásba került. Tavaly március 1-jén, miután független országgyűlési képviselőjelöltként nyilvántartásba vették, és így mentelmi jog illette meg, elhagyhatta a börtönt. Másfél nap múlva, mentelmi jogának felfüggesztése után egy másik bűncselekmény - gazdasági csalás - gyanúja miatt újra őrizetbe vették.
A Szegedi Törvényszék tavaly decemberben megszüntette a letartóztatását és elrendelte a bűnügyi felügyeletét. Tartózkodási helyéül szombathelyi otthonát jelölték ki, mozgását - a bíróság akkori tájékoztatása szerint - technikai eszközzel felügyelik, lakóhelyét csak bizonyos esetekben - például orvosi kezelésre - hagyhatja el.
Czeglédy Csaba (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselő volt, de mandátuma - miután egy évig nem vett részt a közgyűlés munkájában - megszűnt. Ügyvédként az MSZP és a DK jogi képviseletét is ellátta több ügyben.
|
Vádat emelt az ügyészség Czeglédy Csaba ellen
|
Vádat emelt Czeglédy Csaba és húsz társa ellen hétfőn a Csongrád Megyei Főügyészség; a vád szerint több mint hatmilliárd forint adót csaltak el.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2019/2/hatmilliardos-adocsalassal-vadoljak-gyurcsany-es-botka-ugyvedjet-czegledy-csaba
|
2019-02-04 09:35:00
| true | null | null |
Origo
|
Tavaly november 24-én ingyenes koncertet adott a budapesti Hősök terén Sting, brit énekes, zenész és a jamaicai-amerikai Shaggy. A rendezvényt a hatoslottó 30. születésnapja alkalmából a kizárólagos állami tulajdonban álló Szerencsejáték Zrt. finanszírozta, ám a koncert költségeit több mint két hónap elteltével sem hajlandó elárulni az állami társaság.
A Szerencsejáték Zrt.-t november 20-án kerestük meg közérdekű adatigénylésünkkel, amelyben a rendezvény költségeiről és a fellépők tiszteletdíjáról érdeklődtünk. Azonban hiába fizették közpénzből a számlát, a társaság többszöri megkeresésünkre sem adott érdemi választ, így a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk az ügyben.
Bár a NAIH vizsgálata még tart, a Szerencsejáték Zrt. különös választ küldött az ügyben a múlt héten. Mint írták, a koncert szervezésének feladataival a 2018-2019. évi integrált marketing-, kommunikációs- és rendezvényszervezési feladatok ellátására szerződött partnerét bízta meg a társaság, ebből kifolyólag közvetlenül nem szerződött a művészekkel. A koncertet az erre a célra megállapított keretösszegből fizették ki.
Hozzátették:
A keretszerződés mellékletei üzleti titkot képeznek, mert annak nyilvánosságra kerülése a rendezvényszervező céget a piacon hátrányos helyzetbe hozná.
Vagyis nem árulják el, hogy mennyi volt az összköltsége a rendezvénynek. Az említett keretösszeg különben több mint 13,5 milliárd forint, amit a kormány egyik kedvenc kommunikációs cége, a New Land Media Kft. nyert el. A társaság Balásy Gyula érdekeltsége, amelynek káprázatos teljesítményéről korábbi cikkünkben írtunk:
Kiemelt kép: Sting a Szerencsejáték Zrt. ingyenes koncertjén a Hősök terén 2018. november 24-én. Fotó: MTI/Balogh Zoltán
|
Szerencsejáték Zrt.: üzleti titok, hogy mennyi közpénzbe került a Sting-koncert
|
Tavaly november 24-én ingyenes koncertet adott a budapesti Hősök terén Sting, brit énekes, zenész és a jamaicai-amerikai Shaggy. A rendezvényt a hatoslottó 30. születésnapja alkalmából a kizárólagos állami tulajdonban álló Szerencsejáték Zrt. finanszírozta, ám a koncert költségeit több mint két hónap elteltével sem hajlandó elárulni az állami társaság.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/02/05/szerencsejatek-zrt-sting-shaggy-koncert-hosok-tere/
|
2019-02-05 07:03:00
| true | null | null |
24.hu
|
A nagy Strabag-sztori alapjai, dióhéjban:
A sógorok lobbistája, Aczél Zoltán együtt ült be fontos testületekbe a Nemzeti Együttműködés Rendszere egyik oszlopával, Nyerges Zsolttal.
A 2010 előtti kartellbotrányokban, BKV-ügyletekben megégett Strabag-kört egy percre sem küldte büntibe a jobboldali hatalom: a társaság továbbra is hasíthat az állami tendereken – és közben példamutató lelkesedéssel támogatja a miniszterelnök kedvenc sportját, a focit.
Egy Aczél apja által jegyzett bécsi érdekeltség nemrég már a „magyar királyi építő”, azaz a Duna Aszfalt tulajdonostársaként alapíthatott horvátországi céget.
Ám még ez is csak előjátéka volt a mostani cikkünk apropóját jelentő közös budapesti Mérföldkő-vállalkozásnak. A Válasz megmutatja, hogyan nőtt össze, amiről tíz éve még senki sem hitte volna, hogy összetartozik.
Orbán Viktor úgy kezdte a politikai újévet, hogy maga tartotta az eredetileg Gulyás Gergely kancelláriminiszterre szignált kormányinfót. Néhány médium aztán az irányítottnak tűnő közbeszerzésekkel, a korrupció jelenkori egészségtelen mértékével is szembesítette a házigazdát, ő pedig igyekezett egyértelművé tenni: „Nincs elfogadható szintje a korrupciónak. Érdemes elgondolkodni (…), hogy mi volt 2010 előtt. Nem volt növekedés, csökkent a közvagyon, emelkedett az adósság, részben azért, mert a pénz nagy részét ellopták.”
Noha e logikai felépítményt az Index már kritikai elemzés alá vette, mi most nem merészkednénk ilyen messzire. Csak annál az egy premisszánál maradnánk, hogy „a pénz nagy részét” 2010 előtt ellopták. Hogy lehet ilyesmit mondani, ha egyszer a Fidesz időszakában kudarcba fulladt az úgynevezett elszámoltatás – tehát alig-alig találunk olyan ügyészségi iratot s pláne bírósági verdiktet, amelyik megerősítené a miniszterelnök értékítéletét?
I. Az előzmények
Mindenkit megnyugtatunk: egyáltalán nem túlzás lopásról beszélni. Erre leginkább a Gazdasági Versenyhivatal, az EU-szervek és a sajtó tényfeltáró munkája adott okot. A GVH például az MSZP–SZDSZ-érában elkövetett kartellezésekért többször megrótta a mára Európa hatodik legnagyobb építőipari csoportjává terebélyesedett Strabagot (mivel mind autópályaépítési, mind vasúti ügyekben bizonyítva látta a piacfelosztási gyakorlatot). Mi több: a versenyhatóság akkori elnöke, Nagy Zoltán szinte kérlelte a szociálliberális kormányzatot, ugyan zárja már ki az árfixáláson kapott jogsértő cégeket a későbbi állami tenderekből.
Később a Fidesz újabb lopásügyi munícióhoz jutott: a párt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 4-es metrós vizsgálati anyagára alapozva még 2017-ben is kommunikációs kampányt tudott indítani az enyveskezű baloldal ellen (mondván, ez a beruházás volt „minden idők legnagyobb magyar korrupciós botránya”). Ebben a dokumentumban szintén többször szerepel a Strabag-név, sőt az OLAF-munkával párhuzamosan futó brit, osztrák és magyar nyomozások az Alstom-metrókocsik beszerzése ügyében is megemlítettek olyan, a pénzfolyamba gyanúsan beiktatott tanácsadócégeket (Medgyessy Péter exkormányfő egyik érdekeltsége mellett), amelyek a Strabag híres-hírhedt, magyar-osztrák vegyes kötődésű lobbistáihoz, Aczél Zoltánhoz, apósához, Terner Gézához, illetve Alexander Zachhoz tartoztak.
Tíz éve a Heti Válaszban egész cikksorozatot szenteltünk annak, hogy a Strabag miként tartotta a szoci időkben a kapcsolatot – a fenti trión keresztül – a magyar politikai-gazdasági felvilággal. Majd egy 2017-es, az Átlátszó által közreadott bécsi ügyészségi irat Alstom-témában is úgy fogalmaz: Aczél, Terner és Zach „azzal volt gyanúsítható, hogy tudatos és akaratlagos együttműködésben 2005 eleje óta Ausztriában és Magyarországon magyar hivatalos személyeknek, az ő javukra vagy politikai pártok javára anyagi előnyt nyújtottak, hogy a nemzetközi üzleti forgalomban 2006-ban megkapják az Alstom vállalatok számára a Budapesti Közlekedési Vállalatnak (BKV) a 2-es és 4-es metróvonalra vonatkozó, metrószerelvények szállításával kapcsolatos szerződést, illetve, elfogult okokból előnyben részesítsék őket, vagy egyáltalán előnyt szerezzenek a nemzetközi versenyben.”
Hiába azonban az OLAF-jelentés, a nemzetközi ügyészségi felbuzdulás és Jávor Benedek EP-képviselő témakövetése, mára az osztrákok lényegében ejtették a Strabag-lobbisták Alstom-kalandjának vizsgálatát, a brit nyomozás is felmentésekbe torkollt, egyedül a magyar hatóságok üldözgetik vesztegetés miatt az állítólag Izraelben bujkáló Terner Gézát. Közben a vej, vagyis Aczél Zoltán a nyilvánosságban néha megismétli, hogy a Strabag-aktát az Osztrák Legfelsőbb Bíróság már régen becsukta (bűncselekmény hiányában), illetve ő aztán Alstom-ügyben is patyolat tiszta.
II. Aczél Zoltán: az ember, akit mindenki szeret
Ha tehát igaz, amit Orbán Viktor mondott január elején, hogy 2010 előtt sok pénzt loptak el állami tendereken, nemigen gondolhatott másra, mint a Strabag közreműködésével megvalósított kartellcselekményekre, illetőleg „minden idők legnagyobb magyar botrányára”, a 4-es metróprojektre – hiszen ezek valóban jól dokumentált, nemzetközi mércével is gigantikusnak látszó korrupciógyanús esetek. Még úgy is, hogy végül nem vonultak csapatostul börtönbe a bűnszervezetek állítólagos tagjai. Akkor volnának tehát következetesek a Fidesz-erőtér szereplői, ha soha semmilyen alkut, üzletet nem kötnének sem a Strabaggal, sem a lobbistáival.
Pláne, hogy Kövér László már 2006-ban megalapozta az osztrák óriásvállalat elleni hangulatot – azzal, hogy nagy nyilvánosság előtt Strabag Demokraták Szövetségének becézte az ősellenség SZDSZ-t. Hasonló tónusban nyilatkozott az akkor még csak fővárosi Fidesz-listavezető Tarlós István, és az archívumok a 2010-es váltás utánról is őriznek olyan közleményeket, amelyekben az új kormányerő szimplán csak Strabag-koalícióként emlegeti a baloldali ellenzéket. Orbán Viktor pártja persze most is bőven találhatna fogást a bécsi–villachi multin, hiszen a cégcsoport tulajdonosi körében máig ott van a régi liberális pártfinanszírozóként ismert Hans Peter Haselsteiner és családja, a felügyelőbizottságot pedig egy volt szocdem csúcsfej, az egykori kancellár, Alfred Gusenbauer elnökli.
A részvényesi struktúrából és a vállalattörténetből azonban még egy fontos információ kiolvasható. A Strabag Group 25,9 százaléka a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz igen-igen közel álló oligarcháé, az Egyesült Államok szankciós listáján „egy kicsit” még mindig szereplő Oleg Gyeripaszkáé. Vagyis Ausztria zászlóshajója mögött valamennyire Moszkva is ott áll. Hogy a Keletre nyitó magyar jobboldal esetleg emiatt lett-e elnézőbb az osztrák féllel, nem tudhatjuk, de egy biztos:
miközben a Fidesz és környéke 2012-ig még csak-csak kritizálgatta a „szoclib” Strabagot, a mélyben már 2009-től barátkozni kezdett a bécsi lobbistákkal.
Mára pedig egy közös budapesti vállalata is lett a NER-nek és az egykor az MSZP–SZDSZ-t is az ujja köré tekerő Aczél-érdekkörnek. Nézzük sorjában az eseményeket!
1. Aczél Zoltán 2009-ben váratlanul bekerült a köztévés lottósorsolásokat gyártó Hung-Ister Zrt. felügyelőbizottságába (és 2011-ig ott is maradt). Olyan személyiségek voltak a társai testületben, mint a Fidesz-bizalmas (értsd: akkor még Simicska-lekötelezett) Nyerges Zsolt, valamint az MSZP-pénztárnok Puch László jobbkezeként működő ügyvéd, Dávid Gyula. A Strabag kijárója tehát afféle hídemberként szolgált a leköszönő és a leendő hatalom számára egyaránt fontos beszállítónál.
2. Aczél Zoltánnak 2010-ben a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt.-ben, pontosabban a magyar állam többségi, illetve az Osztrák Köztársaság és a Strabag kisebbségi befolyásával működő közlekedési vállalat felügyelőbizottságában is helyet szorítottak (és azóta sem tették ki onnan). Hősünk természetesen az osztrák építőcég delegáltja, ugyanakkor a közgyűlési jegyzőkönyvek szerint Ausztria tartózkodott Aczél megválasztásakor – szemben a frissen alakult Fidesz-kormány képviselőjével, aki lelkesen támogatta a „vérfrissülést”.
3. A 2010-es választási esztendőben Aczél Zoltán az RTL Klubot működtető Magyar RTL Televízió Zrt. igazgatóságába is beülhetett – megint csak Nyerges Zsolt társaságában. A Fidesz gazdasági hátországáért 2015-ig felelő Simicska Lajos később maga árulta el, hogy Orbán Viktor régi terve volt a német hátterű csatorna megszerzése, de végül a nyolc-kilenc évvel ezelőtti és a későbbi kísérletek sem értek célt (egyelőre).
4. Aczél Zoltán apósa, a magyar rendőrség által jelenleg körözött Terner Géza feltűnt a külügyi tárca által szervezett magyar kereskedőházi hálózat szubszaharai egysége mögötti céghálóban.
5. Bár az újságolvasók többsége talán ma is úgy emlékszik a Strabagra, mint az MSZP–SZDSZ-korszak kedvenc infrastruktúrafejlesztő cégére,
az osztrák mamut valójában 2015–2016-ra vált a magyar építőipar igazi bajnokává
– csoportszintű árbevételben megelőzve mind a Közgépet, mind a „simicskátlanítás” jegyében helyzetbe hozott Duna Aszfaltot, mind Mészáros Lőrinc érdekeltségeit. Érdekesség, hogy Orbán Viktor ugyanebben az időszakban ismerte el: aktívan beleszól abba, hogy ki nyerjen egy-egy nagyobb közbeszerzést. A kormányfő tehát biztosan értesült arról, hogy a 2010 előtti kartellezések, pártfinanszírozásgyanús umbuldák egyik főszereplője, a Strabag jobban hasít a magyar állami tendereken, mint a „komcsik” idején. A bécsi partner tényleges jövedelmezősége (bevételarányos nyeresége) persze elmarad a Fidesz-udvar építőipari kulcsvállalatainak 20-25 százalékos profitrátájától, ám a NER-világ második szintjén már-már bérelt helye van a Strabagnak.
6. Az elmúlt két évben a Strabag állandó, szintén osztrák gyökerű konzorciumi társat fogadott maga mellé az emblematikus magyarországi beruházásaihoz (például a Szeged–Hódmezővásárhely-tramtrain kivitelezéséhez, a székesfehérvári Vidi-stadion felhúzásához, az M85-ös gyorsforgalmi út egyik szakaszához vagy a Budapest–Hatvan-vasút megújításához). Az Aczél Zoltán apja által vezetett, korábban teljesen ismeretlen Belfry PE Kft.-ről van szó, amely bár papíron nem a Strabag-lobbista fiúé, mégis – mint cikkünk utolsó részében bizonyítani fogjuk – annyira közel áll hozzá, hogy nyugodtan a nevére vehetné.
7. Az állami tendereken aratott friss győzelmek után a Strabag és a Belfry elkezdte vadul támogatni a Fidesz-kormány „nemzetstratégiai” jelentőségű focicsapatait: a felcsúti Puskás Akadémiának jelenleg mindkét cég kiemelt szponzora, Mészáros Lőrinc eszéki klubját „csak” a semmiből előbújt Belfry, a Vidit pedig a Strabag pénzeli. Utóbbi a Magyar Idők nevű kormánylap anyagi megtámasztásában szintén közreműködött – legalábbis az újság felületein megjelent csíkhirdetések erről tanúskodnak.
8. Egy bő éve arra is megérett az idő, hogy az Aczél papa által vitt Belfry-csoport közös horvátországi vállalkozást alapítson a Duna Aszfalttal – praktikusan Eszéken, Mészáros Lőrinc második otthonában – Osijek Asfalt d.o.o. néven.
9. És mára elérkeztünk a mérföldkőhöz, pontosabban a Mérföldkő Közlekedési Fejlesztő és Szolgáltató Kft.-hez. A mérnökcégről eddig a Budapest–Velencei-tó–Balaton-bicikliúthálózathoz kapcsolódó hírek „farvizén” lehetett hallani; ez a társaság biztosított forgalomszámlálót a fejlesztésekhez. A kft. 2017-es árbevétele meghaladta az 526 millió forintot, de tavaly ennél is jelentősebb dolgok történtek vele. Augusztusban először az Aczél-féle Belfry Holding jelent meg a Mérföldkő tulajdonosi körében – az eredetei cégbirtokos, a Flavus Mérnökiroda mellett. Majd decemberben, azaz szűk két hónapja a titokzatos Themis Magántőkealapnak is lett egyharmadnyi üzletrésze. Ez utóbbi entitás mögött álló személyekről hivatalos tudásunk nem lehet, tény viszont, hogy annak idején ugyanebből a „pénzeszsákból” fizették ki a Mészáros Lőrinc által használt legelső magánrepülőt, melyről már mi is írtunk itt a Válaszon. Az említett magántőkealap NER-illatúságát csak fokozza, hogy kezelője nem más, mint a felcsúti milliárdos MKB Bankjának elnöke, Jaksa János (a Minerva Zrt.-n keresztül).
Azt ma még nem látjuk, pontosan miért kell közös magyarországi mérnökvállalat a Fidesz holdudvarát szolgáló Themisnek és a Strabag kvázi társvállalataként működő Belfry-csoportnak, de a „házasságot” ezennel érvényesnek nyilváníthatjuk. (Ahogy írtuk, a jegyben járás a külföldi Osijek Asfalt-biznisszel kezdődött.)
III. Kié tehát a Belfry?
Ahogy már jeleztük, a Belfry papíron nem Aczél Zoltáné, de olyan közel áll a címeres Strabag-lobbistához, hogy akár a nevére is vehetné. Ezt az összefüggést néhány hónapja a G7 gazdasági portál már észlelte, de a Válasz további adatokat talált a bizonyításhoz.
Akkor a részletek: egyrészt a cégcsoport anyavállalata a bécsi bejegyzésű Belfry Holding GmbH, melynek a frissen szerzett Mérföldkő-darab mellett négy magyarországi leánya van. Név szerint: Belfry CC, Belfry RE, Belfry MS és Belfry PE Kft. Az első az egyenlők között egyértelműen a PE márkajelű egység (amely nem teljesen új, hiszen a TRSZ Gyenge és Erős Áramú Hálózatépítő Kft. felvásárlásával, átnevezésével nyerte el mai alakját). Ez a társaság már a 2017-es kezdőévben is 7,3 milliárd forintos árbevételt produkált – de a közbeszerzési sikerszéria láttán bátran állíthatjuk: a határ a csillagos ég.
Jelenleg az összes Belfry előtagú kft.-t és az osztrák holdingközpontot is Aczél Tamás András – ahogy írtuk: Aczél Zoltán édesapja – ügyvezeti. A hivatalos tulajdonos azonban nem a szülő, nem a fiú, nem valamely más családtag, hanem egy Daniel Neubauer nevű bécsi ügyvéd irodája. A jogászkolléga kulcsfontosságú figura az Aczél-klubban: a már korábban is linkelt ügyészségi dokumentumból kiolvasható, hogy Ausztriában éppen ő védte Zoltánt a korrupciós vádakkal szemben. Szintén nem lényegtelen információ, hogy az Aczél Zoltán édesanyja nevét viselő magánalapítvány kiállításait rendre a Strabag, illetőleg a Neubauer-iroda tulajdonában álló Belfry támogatja. Szintén beszédes, a Belfry PE Kft. és az Aczél Zoltán elismert érdekeltségeként jegyzett AZH Holding Zrt. közösen állt neki egy balatonberényi naperőmű-beruházásnak (majd adta tovább tavaly a Péberény Ingatlanhasznosító Kft. nevű projektcéget).
A Fidesz tehát valóban fontos embert idomított magához, csak közben – járulékos veszteségként – az egykor az SZDSZ-re illő „Strabag Demokraták Szövetsége” gúnynevet is magára ragasztotta.
Borítókép: dpa/Oliver Berg
Ha tetszett a cikk, kérjük,támogassa a Válasz Online munkáját, éskövessen minket Facebookon!
#Mészáros Lőrinc#Mol-Vidi#Oleg Gyeripaszka#Strabag#SZDSZ
|
Strabag Demokraták Szövetsége: így nőtt össze a Fidesz a korábbi főmumus osztrák óriáscéggel
|
A sógorok lobbistája, Aczél Zoltán együtt ült be fontos testületekbe a Nemzeti Együttműködés Rendszere egyik oszlopával, Nyerges Zsolttal.
A 2010 előtti kartellbotrányokban, BKV-ügyletekben megégett Strabag-kört egy percre sem küldte büntibe a jobboldali hatalom: a társaság továbbra is hasíthat az állami tendereken – és közben példamutató lelkesedéssel támogatja a miniszterelnök kedvenc sportját, a focit.
Egy Aczél apja által jegyzett bécsi érdekeltség nemrég már a „magyar királyi építő”, azaz a Duna Aszfalt tulajdonostársaként alapíthatott horvátországi céget.
Ám még ez is csak előjátéka volt a mostani cikkünk apropóját jelentő közös budapesti Mérföldkő-vállalkozásnak. A Válasz megmutatja, hogyan nőtt össze, amiről tíz éve még senki sem hitte volna, hogy összetartozik.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2019/01/29/strabag-fidesz-sztori-meszaros-belfry/
|
2019-01-29 13:55:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
„Kedves Kollégák, kedves Barátaim!
Közel 20 év után eljött a búcsú pillanata. Amikor ’99 nyarán fogalmazóként megkezdtem bírósági pályafutásomat, még azt gondoltam, röpke pár évtized után Tőletek (Veletek) megyek majd nyugdíjba, de még egy éve is ebben reménykedtem. Mára minden megváltozott, képlékennyé vált, relativizálódott, és azok az erkölcsi, morális értékek, melyekről a csendes többség még mindig azt gondolja, elválaszthatatlan jellemzői a bírói létnek, már alig látszódnak, alig hallatszódnak a harsány, törtető, technokrata kisebbség dübörgésétől.
A bírói hivatáshoz elengedhetetlen, külső és belső befolyástól mentes környezet már a múlté, hivatásunk gyorsuló ütemben zuhan és válik majd immanens részévé a mai magyar valóságnak. Én azt már nem akartam megvárni, hogy velem együtt zuhanjon a mélybe, hát távoztam, de lélekben, tettekben eztán is Veletek maradok, számíthattok rám, hiszen – titulus nélkül is – egy kicsit mindig bíró maradok.”
(Keviczki István bíró lemondását indokló Facebook-bejegyzése)
– Kiégett? Megcsömörlött? Elege lett a bírói munkából?
– Egyáltalán nem. Imádtam ezt a szakmát, élethivatásomnak tekintettem. A lemondásom fájdalmas döntés volt, egy kicsit úgy éreztem, mintha öngyilkosságra szántam volna magam.
– Az egyetem után majdnem hat év telik el, mire valaki a bírói pulpitusra ülhet, és még nyolc évbe telt, amíg a Fővárosi Törvényszék bírájává vált. Nem akármit dobott el magától.
– Nem. Hat évig gondolkodtam rajta, mert számomra ez volt a bírói pálya csúcsa. Amikor hívtak a Fővárosi Ítélőtáblára, nagy tisztelettel visszautasítottam, úgy éreztem, én már eljutottam abba a pozícióba, ahova mindig is szerettem volna. Elsőfokú bíróként képzeltem a karrieremet.
– Szeretek emberekkel foglalkozni, és az elsőfokú tárgyaláson hallgatják meg a vádlottakat, tanúkat, szakértőket. Pörgős, élő, nem iratalapú, mint a másodfok.
– „Szeretek emberekkel foglalkozni”? De akikkel ön találkozik, azok jó része bűnöző!
– Nekik is van emberi oldaluk, ami számomra nagyon fontos. Felfogásom szerint a bírónak, a védőnek és az ügyésznek azért kell közösen dolgoznia, hogy aki a vádlottak padján ül, soha többé ne kerüljön oda.
– Nem azért, hogy ha bűnös, akkor megbűnhődjön?
– Természetesen a tettarányos büntetés is velejárója ennek, de nem csinálhatok ellenséget a vádlottból. El kell jutnia odáig, hogy a büntetésen túl kirajzolódjon számára egy jövőkép.
– Mire megyünk egy olyan büntetéssel, aminek a letöltése után a tettes bosszút akar állni a társadalmon?
– Pontosan, és ehhez megengedhetetlen egy ellenséges vagy akár csak közönyös bírói hozzáállás.
– Már nem bíró, miért beszél mégis úgy, mintha az volna?
– Egy kicsit mindig bíró maradok.
– Azt mondja, hat éve fogalmazódott meg önben a gondolat, hogy beadja a lemondását. Vagyis a jeleket ennél is korábban észlelte már.
– Nem lehetett nem észrevenni. 2012-ben – utóbb alkotmánysértőnek bizonyuló módon – kényszernyugdíjazást rendeltek el a bírói karon belül, és jött egy semmisségi törvény, amellyel földbe döngölték a bírákat.
– A 2006. őszi zavargások nyomán ártatlanul összefogdosott fiatalok kálváriájáról mi is riportsorozatot írtunk annak idején, mert aggódtunk a jogállamiság állapotáért. Miért érezte bántónak az ezt helyretevő semmisségi törvényt?
– Mert válogatás nélkül semmisítették meg az ítéleteket. Elfogadható lett volna, ha a bíróságok újratárgyalják ezeket az ügyeket, hiszen kiderült, hogy gyakran mondvacsinált indokkal, hamis rendőri jelentésre alapozva és olyanok ellen indítottak büntetőeljárást, akik semmilyen büntetőjogba ütköző cselekményt nem követtek el. Igen, ez egy létező probléma volt, de nem jól kezelték, mert szervezetileg bélyegezték meg a bíróságot.
– Személyesen is érintette önt? Hozott 2006-os ítéletet?
– Nem, semmilyen szinten nem voltam érintett.
– A Facebook-oldalán megjelentetett „lemondólevelében” súlyos kijelentéseket tesz, azt írja, minden megváltozott, képlékennyé vált, relativizálódott. De mégis hogyan?
– Személyemben nem ért semmilyen atrocitás, semmilyen befolyásolási kísérlet, ami közvetlenül negatívan érinthette volna a munkámat.
– Nem mondták meg, hogyan kell ítélkeznie?
– Ha nem szóltak bele a döntéseibe, akkor miért mondott le?
– Gazdasági ügyekben ítélkezem, és a Polt Péter-féle ügyészség politikai alapon főként ezen a területen szelektál, hogy miből lesz büntetőeljárás és miből nem.
– Konkrétumot kérünk.
– Vegyük példaként az Elios ellen bűncselekmény hiányában novemberben megszüntetett nyomozást. Ez tipikus példa arra, hogy az ember elolvassa az unió csalás elleni hivatalának, az OLAF-nak a jelentését, és azt gondolja, ebből nagyon komoly büntetőeljárás lesz.
– Büntetőeljárás vagy elmarasztaló ítélet?
– Előre látható volt, hogy egyetlen kollégám elé sem kerül ez az ügy, hogy ők mondhassák ki, történt-e bűncselekmény. Ha pedig nincs vádemelés, nincs ítélet. Vég nélkül lehetne sorolni a példákat arra, hogy tényfeltáró újságírók próbálják ellátni azt a tevékenységet, ami a nyomozók feladata lenne, és ha a cikkeik alapján bűncselekmény gyanúja vetődik fel, az ügyészség azt mondja: nem járnak el sajtóértesülések alapján.
– Egyikünk sem most először éli meg ezt a saját pályáján.
– Valóban volt ilyen korábban is.
– És akkor mégsem mondott le.
– Igaz, nem Polt Péter legfőbb ügyészsége az első a világtörténelemben, amely valamilyen szinten blokkolja az igazságszolgáltatás működését. Nem gondolom, hogy 2010 előtt tökéletesen működött volna a rendszer, ez távolról sincs így. Az előző kormány alatti korrupciós ügyek is akkor keltették fel a nyomozó hatóság érdeklődését, amikor napnál világosabb volt, hogy 2010-ben hatalomváltás lesz, és az elszámoltatás így is, úgy is elkerülhetetlen. Csakhogy az utóbbi időszakban ez a tendencia felerősödött, és ez már hitelességi probléma. Méghozzá az én szemszögemből.
– Az önéből? Hogy az ügyészség vádat emel-e valaki ellen? Mi köze ehhez?
– Jellemzően a gazdasági bűncselekmények azok, amelyek elvéreznek az ügyészségen.
Nagyon nehéz úgy bíráskodni, hogy benne van a levegőben: a velem szemben ülő vádlott tudja, nem élvez politikai védettséget, ezért emeltek vádat ellene, miközben azzal is tisztában van, hogy mások, hasonló ügyekben soha nem kerülnek oda. Hogyan legyen így hiteles egy bíró?
Elég-e, ha az adott ügyben maximálisan felkészül és mindent beleadva, korrekten igyekszik a hiteles igazságszolgáltatás képét mutatni?
– Hasonló dilemmával sok ember néz szembe, és az a válaszuk, hogy építenek egy kis oázist maguknak. Egy bírónál nem járható ez az út? Becsukja a terem ajtaját, magára marad a törvénnyel, a váddal és a védelemmel, és kész.
– Nem. Ha egy adott ügyben maximális korrektséggel, szakmai hozzáértéssel járok el, az nem biztosíték arra, hogy a bírói becsület ne szenvedjen csorbát, és összességében is teljesítsük alkotmányos kötelességünket. A büntető igazságszolgáltatást egészében kell nézni, nem tudom függetleníteni magamat attól, ami hiátusként jelenik meg a bíróságon. A vádiratok hiányában.
– A legfőbb ügyész jelentése szerint még nőtt is az országban a korrupciós ügyek száma.
– Ezek a kimutatások nem különböztetik meg az ötezer forintért félrenéző parkolóőrt a nagy korrupciós bűnesetektől. Nézzen körül, hány nagy ügyben lát vádemelést?
– Ez egy tiszta ország.
– Legalábbis ez a benyomása alakul ki, ha megnézi a Fővárosi Törvényszéken, hány adóhatósági és minisztériumi vezető ellen indult eljárás. Az utóbbi egy évben más okból is sokat romlott a helyzet. Három olyan nagy törvény is hatályba lépett, amely véleményem szerint végső soron arra szolgál, hogy csökkentse a bíróságok súlyát. A büntetőügyekben az ügyész köt egyezséget a vádlottal még a nyomozati szakaszban, a bírónak ilyen esetekben annyi dolga marad, hogy rábólintson erre, de egyébként is, a korábbinál sokkal erősebb lett az ügyész szerepe.
– Legalább rövidülnek a rétestésztaként nyúló perek.
– Önmagában ez akár örömteli is lehetne, de menjünk tovább: a polgári ügyek jelentős része el sem jut el a bíróságokig, mert rendkívüli módon megnehezültek tavaly óta a perindítás feltételei, és ezáltal drasztikusan csökkent a befogadott polgári keresetek száma. Végül az új közigazgatási bírósági rendszer bevezetésével az állam számára fontos ügyek a Patyi András vezette új bírósághoz kerülnek majd.
– Arra utal, hogy Patyi András jelenlegi kúriai bírót tartja a sajtó a legesélyesebbnek a 2020-tól felálló közigazgatási bíróságok élére.
– Aki látta azt a videót Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán, amelyben bírságbajnoknak nevezte és nyilvánosan megalázta Patyi Andrást, még a választási bizottság elnökeként, ő pedig bocsánatot kért a miniszterelnöktől, pontosan tudja, mire számíthatunk tőle a Közigazgatási Felsőbíróság élén. Így néz ki egy független főbíró?
Van tehát egy makacskodó hatalmi ág, az önálló igazságszolgáltatás, amin a politika eddig nem tudott komoly sebeket ejteni. Most úgy gondolják, ha nem képesek befolyásolni, megpróbálják a perifériára tolni,
azzal, hogy a büntetőügyek még erősebb ügyészi befolyás alá kerülnek, a polgári perek száma csökken, az állammal kapcsolatos ügyek pedig külön bíróság elé kerülnek.
– Makacskodó hatalmi ág, amin nem ejtettek komoly sebeket? Az nem seb, hogy a Handó Tünde bírósági hivatali elnököt (OBH) ellenőrizni hivatott Országos Bírói Tanács (OBT) tagjai sorozatban mondanak le, a maradékot pedig az összes törvényszéki elnök nyílt levélben szólítja fel távozásra?
– Két részre osztanám Handó Tünde működését. 2012-ben iktatta be a parlament a kormánypárt javaslatára a bírósági hivatal élére. Az én értelmezésemben az ő elsődleges feladata a bírói függetlenség védelme, és nem gondolom, hogy regnálásának első kétharmadában ezzel jelentős gond lett volna. Amikor például az önálló közigazgatási bírósági rendszer ötlete először felvetődött, Handó Tünde még határozott ellenvéleményt fogalmazott meg. Azóta beállt a sorba: támogatja.
– Mi változott?
– Ma már jól érzékelhetően nyomás alá helyezik a bírókat, nyílt hatalmi háború folyik, és ez összeegyeztethetetlen a bírósági ethosszal.
Ezek nem „félrenézünk és hümmögünk kettőt, vállat rántunk és megyünk tovább” történések. Megengedhetetlen események, amelyek romba döntik a bíróság hitelességét. Nem vet jó fényt a bírói karra, hogy az elnöknél kiborult a bili, miután a tavaly felálló új bírói tanács nekiállt ellátni a törvénybe foglalt feladatát.
– Tessék?
– Vagy elgurult a gyógyszer, nem tudom, hogy fogalmazzak. Nehéz szavakat találni rá, mi következett azután, hogy a tanács jogsértőnek találta a bírósági vezetők kinevezési gyakorlatát és egyes bírói pályázatok elbírálását.
– Azért fogalmaz ilyen erősen, mert itt a saját bírósága is érintett? A közvélemény akkor szembesült a folyamatokkal, amikor Handó Tünde a Fővárosi Törvényszék korábbi elnökének pályázatát is érvénytelenítette, és megbízott vezetőt nevezett ki a legnagyobb hazai törvényszék élére.
– Polgárné Vida Judit megbízásakor azért kerekedett ki a bírák szeme, mert elnökhelyettesként korábban megbukott – egy szerzői jogi botrány miatt –, és távozni kényszerült a törvényszékről.
– Sajátjának érezte Paulo Coelhót.
– Akkor sokakban még az is megkérdőjeleződött, hogy méltó-e a bírói tisztségre, most elnöknek mégis jó lett. Visszatérve az Országos Bírói Tanácsra, annak több tagját személyesen ismerem. Vadász Viktor, Vasvári Csaba és Matusik Tamás is tisztességes, kiemelkedő szakmai tudással rendelkező kollégák, sőt barátaim is, és közelről láttam, amikor ellenük a sajtóban lejárató kampányt kezdtek, hazaárulózták őket, botrányt kreáltak, sorosoztak és brüsszeleztek. Nem tartom normálisnak, hogy a bírák választott képviselőinek ezt kelljen kiállniuk, mert felszólalnak azért, hogy a vezetők kiválasztásának a szakmai felkészültség legyen az alapja és ne az, milyen jó viszonyt ápolnak Handó Tündével. Vagy éppen milyen rosszat.
– Arra utal, hogy a bírói tanács tagjai sorra veszítik el korábbi vezetői pozíciójukat, mivel nem pályáznak újra.
– Felesleges lenne. A bírói hivatás morális válságát jelzi, hogy a Fővárosi Törvényszék büntető kollégiumának vezetői állását három év alatt három megbízott vezető töltötte be, és jelenleg nem pályázik rá senki.
– Holott ez a pálya egyik csúcsa.
– Az én szememben igen.
– A bírósági hivatal elnökének nem csak ez az egy oldala van. A bíróságokra fordított összeg 2011 és 2018 között 79 milliárd forintról 120 milliárdra nőtt, és nagy számban újultak meg a lepukkant bírósági épületek. Ez is Handó Tünde.
– Igaz, de ezt nem tekintem dicsőségnek. Amikor bíráskodni kezdtem, a szobánkban csak egy számítógép volt, délután négyig a jegyző dolgozott rajta, négytől – sokszor este 11-ig – pedig én. Igen, ez ma már nincs, de nem egy harmadik világbeli országban élünk, ez a működés alapja.
– A hivatásuknak óriási a társadalmi tekintélye, de a felelőssége is. Kitől várjuk, hogy egyenes gerinccel járjanak el, ha nem tőlük? Mégis sorban mondtak le a bírói tanács tagjai, még a póttagjai is.
– A tanács póttagjainak választása októberben megint egy olyan esemény volt, amikor elkerekedett szemmel nézett az ember, hova jutottunk.
– Több törvényszéki elnök is a jelöltek között volt, de miután megválasztották őket, mind visszalépett, így egyetlen új tagja sem lett a tanácsnak.
– Miközben ez egy olyan rendszer, amelyben a legteljesebb törvényességgel és moralitással kell eljárni. Örömmel láttam, hogy a Magyar Bírói Egyesület aktivizálta magát, melynek nyomán a bírák több helyen megpróbáltak összbírói értekezleteket összehívni, hogy a bírák felszólalhassanak ez ellen.
– Ahogy ön is.
– Igen, szerettük volna az összes fővárosi bírót összehívni, de csak a bírák 20 százalékának aláírását sikerült összegyűjteni, az értekezlet összehívásához pedig 33 százalék kellett volna. Ez utóbb megerősítette a döntésemet, hogy helyesen cselekszem a saját pályafutásomat illetően.
– Nem értettek egyet. Van ilyen.
– Nem hiszem. Debrecenben hiába gyűltek össze az aláírások, nem hívták össze az értekezletet. Akik nem írtak alá, általában arra hivatkoztak, hogy egyetértenek, de féltik a további pályafutásukat.
Ha a bírák félnek, akkor befolyásolhatók lesznek. Ez nem lehet a jövő útja.
– Mindenhol lehetnek gyáva emberek. Ez nem egy szakma belügye?
– Nem, mert ebben az esetben az állampolgároknak megfélemlített bírókkal kell majd találkozniuk a tárgyalóteremben. Vajon mit tesznek, ha eljön a pillanat, amikor kérnek majd tőlük valamit? Messzire vezethet ez a folyamat, a Facebook-üzenetemben ezt értettem zuhanórepülésen. Képzett jogászok lévén a kollégák nem is érvelhetnek azzal, hogy nem értenek egyet Handó Tünde tanáccsal kapcsolatos jogi álláspontjával.
– Handó Tünde vitathatja a tanács működésének jogszerűségét, de biztosan nem ő az a személy, aki mellőzheti, mert épp őt ellenőrzi ez a testület. Ha egy ilyen döntés birtokában lenne, megtehetné, de ilyennel nem rendelkezik. Ezt erősíti meg, hogy a tanács munkájában részt vesz a Kúria elnöke, mert törvényesnek látja azt, és az Igazságügyi Minisztérium delegáltja is – ugyanebből az okból.
– Ha önnek igaza van, akkor erre az a megoldás, hogy elhagyja a pályát?
– Ez egy etikus, de helytelen döntés volt.
– Hogyan lehet egy helytelen döntés etikus?
– Egy kollégám azt mondta, tudod ugye, hogy a hatalom éppen ezt szeretné? Tapsoltak, amikor meglátták a lemondásodat, mert ők pont ezt akarják, hogy az erős bírói öntudattal rendelkező bírák menjenek el, és jöjjenek azok, akiknek a vezetők felé való lojalitás az elsődleges szempont.
– Mi erre a válasza?
– Ha a kollégák tudják ugyanazzal a szakmai alázattal, motiváltsággal végezni ezt a hivatást, mint eddig, akkor ne mondjanak le. Nem követendő példa, amit teszek.
– Akkor miért csinálja? Túl érzékeny? Vagy nem túl karakteres?
– Ilyet még sosem mondtak rám.
– Én sem mernék, ha még bíró lenne. Provokálom.
– Nem akartam megvárni, hogy a belső küzdelmem a munkám minőségén is meglátszódjon. Emelt fővel akartam távozni, hogy a maximális szakmai alázat – amit mindenki láthatott, aki nálam az ügyeivel megfordult – ne szenvedjen csorbát. Bíróként nem nyilatkozhattam, de volt büntetőbíróként hitelesen be tudok számolni arról, hogyan látni a törvényszékről a büntető igazságszolgáltatás blokkolását és a teljes bírósági rendszer perifériára szorítását, eljelentéktelenítését. Így próbálom segíteni a volt kollégákat abban, hogy nekik ne kelljen ilyen döntést hozniuk.
– Holnap újabb lélektani határpont következhet. Szerdán tárgyalja meg a bírói tanács azt a dokumentumot, amely alapján dönthetnek arról, hogy a parlamenthez fordulnak, kérve Handó Tünde felmentését. Ebbe beleremeghet a bírói világ.
– Tudok erről, és jogilag indokoltnak tartom. Handó Tünde az őt ellenőrző testületet gyakorlatilag kiiktatta a rendszerből, pedig ezt nem tehette volna meg. Emiatt törvénytelen bírósági kinevezések történnek, vagy a szolgálati bíróságok tagjait sem tudja a tanács kinevezni, mert Handó Tünde nem terjeszt eléjük anyagokat.
– Csakhogy a parlament nem jogi döntést hoz, hanem politikait. Handó Tünde elmozdításához kétharmados többség kellene.
– Egy tökéletes jogállamban – ilyen a Földön nincs, persze – a tanács egy ilyen indítványa órási bukás lenne a hivatal elnökének. Nálunk nem fogják leváltani, ebben egészen biztos vagyok.
– A bírák többsége egyébként támogatja a bírói tanács küzdelmét?
– Úgy tapasztaltam, sokan azt gondolják, öncélú háború, a tanács tagjai mondjanak le, legyen béke végre, mindegy, kinek van igaza, mert rossz fényt vet a szervezetre és rossz hatással lehet a bírói életpályamodellre.
– Vagyis a pénzre.
– Igen, arra, hogy európai szintre emeljék a bírák fizetését.
Pedig a bíráknak aktivizálniuk kellene magukat, és ha teljes egyetértés lenne közöttük, akkor máshogy is végződhetne ez a háború, mint ahogy most látszik.
– Hogyan folytatja a pályáját?
– Egyelőre megpróbálkozom az ügyvédkedéssel.
– Mert hisz abban, hogy a törvénykezés független? Hogy a volt kollégái mernek nemet mondani, ha egy ítéletükbe akarnának beleszólni?
– Igen, a konkrét bírói döntések 99,99 százaléka befolyásmentes ma is. A politika is rájött arra, hogy meghaladja a képességét az egyes ügyekbe való beavatkozás. Ezért is hozzák létre az új közigazgatási bírósági formát, ezért esélyes ennek vezetésére Patyi András; eddig „csak” nem hajtottak végre bizonyos állami szereplők jogerős bírósági ítéleteket, mert azok nem voltak kedvezőek számukra, most megpróbálnak gondoskodni arról, hogy „jó” ítéletek szülessenek. Egyébként pedig legyünk tisztában azzal, hogy a bíróság körüli állandó balhét a hatalom nem szereti, és Handó Tünde gyenge pontja, hogy nem tudta elérni, legyen csend itt is.
Frissítés kedden 14:10-kor. A Legfőbb Ügyészség Kommunikációs és Sajtóosztálya közleményt adott ki interjúnk után. „A mai napon az egyik internetes médiumban interjú jelent meg Keviczki István volt bíróval. Az interjúban a volt bíró – tényekkel alá nem támasztva – több negatív megjegyzést tett az ügyészi szervezetre és annak vezetőjére. Keviczki Istvánnak volt bíróként illene tudnia, hogy komoly állítását komoly érvekkel kell alátámasztania. Azt nyilatkozta, hogy az ügyészség politikai okokból válogat az ügyek között. Ezen képtelen állítás alátámasztására ugyanakkor nem hangzott el érv. Ez a valótlan kijelentés súlyosan sérti az egész magyar ügyészi szervezetet. Meglehetősen furcsa, hogy Keviczki István volt bíróként nem azokról az ügyekről nyilvánított véleményt, amelyekben ítélkezett és amelyeket így ismert, hanem olyan ügyekről, amelyekben nem vett részt, így konkrét tényekről, bizonyítékokról nincs tudomása” – szól a közlemény, melynek teljes szövege itt olvasható.
Reagált a Fővárosi Törvényszék is. Sajtóosztályuk közleményében az áll, visszautasítják, hogy morális válság jellemezné a bíróságot, a bíráknak pedig „megvannak a törvényes lehetőségei arra, hogy kritikai észrevételeiket, javaslataikat megfogalmazzák a bírósági vezetés felé”. A teljes kommüniké itt olvasható.
Fotók: Vörös Szabolcs
Ha tetszett az interjú, kérjük,támogassa a Válasz Online munkáját, éskövessen minket Facebookon!
|
„Mintha öngyilkosságra szántam volna magam” – Polt és Handó miatt távozott a korrupciós ügyeket tárgyaló bíró
|
– És akkor mégsem mondott le.
– Igaz, nem Polt Péter legfőbb ügyészsége az első a világtörténelemben, amely valamilyen szinten blokkolja az igazságszolgáltatás működését. Nem gondolom, hogy 2010 előtt tökéletesen működött volna a rendszer, ez távolról sincs így. Az előző kormány alatti korrupciós ügyek is akkor keltették fel a nyomozó hatóság érdeklődését, amikor napnál világosabb volt, hogy 2010-ben hatalomváltás lesz, és az elszámoltatás így is, úgy is elkerülhetetlen. Csakhogy az utóbbi időszakban ez a tendencia felerősödött, és ez már hitelességi probléma. Méghozzá az én szemszögemből.
– Az önéből? Hogy az ügyészség vádat emel-e valaki ellen? Mi köze ehhez?
– Jellemzően a gazdasági bűncselekmények azok, amelyek elvéreznek az ügyészségen.
Nagyon nehéz úgy bíráskodni, hogy benne van a levegőben: a velem szemben ülő vádlott tudja, nem élvez politikai védettséget, ezért emeltek vádat ellene, miközben azzal is tisztában van, hogy mások, hasonló ügyekben soha nem kerülnek oda. Hogyan legyen így hiteles egy bíró?
Elég-e, ha az adott ügyben maximálisan felkészül és mindent beleadva, korrekten igyekszik a hiteles igazságszolgáltatás képét mutatni?
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2019/02/05/keviczki-istvan-biro-hando-polt/?fbclid=IwAR13-Si6a0gO86XU3Ne67qxwBMhKtqIx54YK_oI6LA1ysFYtvdRbuu0Ql7I
|
2019-02-05 14:05:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
Az utalványos piac átalakítása 2012-ben kezdődött, és a Sodexo egyike volt a 3 francia multinak, amiket az Orbán-kormány kiszorított az étkezésiutalvány-piacról a cafetériarendszer átalakításával.
Ennek lényege az volt, hogy megemelték az étkezési utalványok adótartalmát, míg az újonnan bevezetett, állami cég által kiállított Erzsébet-utalványoké és a szintén új (OTP-s, K&H-s és MKB-s) Széchenyi pihenő (Szép) kártyáké alacsony maradt.
A kabinet az ezzel kapcsolatos jogszabály-módosításokat két dologgal indokolta: javítanak a magyar dolgozók étkezésén, és az utalványpiacon tevékenykedő cégek nyereségét Magyarországon tartják.
A francia Cheque Déjeuner, a Ticket Restaurant utalványokat forgalmazó Edenreddel és a Sodexóval együtt fordult az ICSID-hez, és az Edenred ügyében már 2016-ban döntött is a testület: több mint 7 milliárd forint kártérítésre kötelezte a magyar államot. Korábban már az Európai Bíróság is megállapította, hogy ellentétes az uniós joggal, hogy az utalványokat csak egy magyar kibocsátó állíthatja elő, a kártyák piacára pedig nem léphet be külföldi szereplő.
|
Fontos pert vesztett el a magyar állam - sok milliárdot bukhat az ország
|
Magyarországnak 73 millió eurót plusz kamatokat kell fizetnie a Sodexónak, az utalványos piac átalakítása miatt – döntött első fokon a Világbank mellett működő választott bíróság, az International Center for Settlement of Investment Disputes (ICSID).
| null | 1 |
https://www.napi.hu/nemzetkozi_vallalatok/sodexo-cafeteria-utalvany-icsid-per.678124.html
|
2019-02-05 14:07:49
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Az érdi városvezetők, akik egyben a helyi Fidesz funkcionáriusai is, nyilatkozataikban kínosan kerülik a csatornaberuházás után megmaradt pénz visszaosztásának legfontosabb számát. Ez persze teljesen érthető az ő szemszögükből.
Enyingen 200 ezer forintot kaptak vissza a lakosok, miután a polgármester megkérdezte a helyieket, hogy újabb beruházásokra fordítsák-e a pénzeket, vagy inkább adják vissza a háztartásoknak. Nagykőrösön eddig 94 ezer forintot utaltak vissza csatornabekötésenként. Ott most arról megy a vita, hogy ki fizessen vissza összesen 200 millió forintot a nagykőrösieknek: a közműtársulat vagy az önkormányzat. Szigetszentmiklóson eddig 153 ezer forintot kaptak a lakók, de a helyi civil aktivisták szerint összesen 167 ezer járna vissza, ezért tovább vívják jogi csatájukat az önkormányzattal.
Hivatalos nyilatkozatok szerint Érden 50 kilométer utat építettek a csatornázási program keretében, és most 12 ezer forintot kaphatnak vissza az érdi családok. A jelek szerint a közelgő önkormányzati választási kampányban a Fidesz legnagyobb tehertétele a csatornapénzek ügye lehet.
„A csatornázási program az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb olyan beruházása volt, amit közösségi összefogással sikerült elérni. Fontos, hogy ezt az értéket megóvjuk azoktól, akik megpróbálják hazugságokkal, félrevezetéssel, manipulációval lejáratni, hiszen mi, érdiek, erre a programra büszkék vagyunk” – jelentette ki Simó Károly alpolgármester, aki egyben a vízközműtársulat intézőbizottságának elnökhelyettese volt.
Kijelölték a célpontot
A helyi Fidesz szóvivőjeként is közszereplést vállaló városvezető ismertette a beruházás úgynevezett végleges számait: a pénzmaradvány 206.023.637 forint. Sem Simó, sem a sajtótájékoztatóról tudósító, városi közpénzekből működtetett erdmost.hu nem tette meg azt a szívességet az olvasónak, hogy elossza az összeget az érintett háztartások számával, és közölje: ez átlagosan 12 ezer forintot jelent.
Az ilyenkor szokásos brüsszelezés és ellenzékgyalázás után egy másik cikkben Simó Károly meg is nevezte az érdiek legnagyobb ellenségeként Csőzik Lászlót, a 20-30 Egyesület önkormányzati képviselőjét, korábbi SZDSZ-es politikust. Az érdi politikuson Simó olyasmit kért számon, amit az el sem követett.
„Az érdi Fidesz magyarázatot vár Csőzik Lászlótól, hogy a 2000-es évek elején milyen érdekek motiválták arra, hogy átadja a csatornázási programot az SZDSZ-es Demszky Gábor vezette fővárosnak – mindezt úgy, hogy a projekt során az érdiek által fizetendő hozzájárulás a duplájába került volna, ha a főváros valósítja meg.” – olvasható a Simó-nyilatkozatot ismertető cikkben.
Az ügyben megszólalt az érdi polgármester is. Az első Simó-cikket posztolva T. Mészáros András szintén azzal vádolta meg Csőziket, hogy a beruházást át akarta játszani Demszkynek, és így a lakossági hozzájárulás 500 ezer forintra emelkedett volna.
Kerülik a valóságot
Ehhez képest a T. Mészáros által vezetett Érd és Térsége Közmű Társulás hónapok óta képtelen eleget tenni annak az adatigénylésnek, amely a csatornaberuházáshoz kapcsolódó, úgynevezett “B” program szerződéseinek internetes elérhetőségeit kéri.
A csatornaberuházás tárnoki vonatkozásaira rákérdező adatigénylés nem teljesítése miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság már vizsgálatot indított a T. Mészáros által elnökölt közműtársulás ellen.
Már az adatvédelmi hatóság vizsgálja az Érd és térsége közműtársulás adatkiadási gyakorlatát
Gyülekezési törvény hatálya alá eső eseményekkel kapcsolatos adatok igénylése A Hatósági Főosztály ügyfeleivel történő kapcsolattartását szabályozó dokumentumok Társasházak törvényességi felügyeletének keretében indított két eljárás sorsa A szombathelyi polgármesteri kabinet osztály havi működési költsége A szombathely.hu működése A Kli-Sec Kft.-vel kötött szerződések Miniszterelnökség – támogatások Miniszterelnökség – szerződések Belügyminisztérium – szerződések Külügyminisztérium – támogatások Honvédelmi Minisztérium – szerződések
T. Mészáros azt írta a Csőziket támadó posztjában, hogy „(…) az érdi csatorna program sikerrel lezajlott.” Ezt a győzelmi jelentést némiképp árnyalja a tény, hogy a projekt egyik legnagyobb összegű beruházásának közbeszerzésével kapcsolatban súlyos szabálytalanságokat állapított meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A végeredmény: a társulás közbeszerzési stiklije miatt 1,4 milliárd forintot kellett kifizetni az adófizetők pénzéből.
Egy közmeghallgatáson azzal nyugtatták a megjelenteket, hogy a Miniszterelnökségnek van egy kerete, abból fizetik ki a pénzt, tehát nem Érdnek kell megtérítenie a korrekció árát. Azt viszont elfelejtették hozzátenni, hogy így is, úgy is az adófizetőknek kell kiegyenlíteni a T. Mészárosék szabályszegése miatt kiállított számlát. Az ügyet az Átlátszó tárta fel az innovációs tárcától megszerzett dokumentumok alapján.
Az ügy azért egyre kínosabb az érdi Fidesz számára, mert „ebből a pénzből bőven jutott volna az önrész visszafizetésére” – ezt Csőzik jelentette ki tavaly december 22-én, azon a tüntetésen, amely az önkormányzat tulajdonában álló városgazdálkodási cég jóvoltából országos hírré vált. A tüntetés elején ugyanis biztonságtechnikai okokra hivatkozva megszüntették a megmozdulás világítását szolgáló berendezések áramellátását, magyarán lekapcsolták a közvilágítást a demonstráció helyszínén.
Csőzik az őt ért vádakra röviden válaszolt: „Egy szó nem igaz az egészből, mindvégig azért küzdöttünk, hogy átvegyük a program irányítását a fővárostól, melynek gesztorságát 2002-ben megörököltük.”
A 20-30 egyesület helyi képviselője szerint az önrész finanszírozásával kapcsolatban fel sem merült, hogy a lakosságtól szedjék be a pénzt. Most, hogy kiderült, nem akarják, vagy nem tudják visszaadni a 250 ezer forintokat az embereknek, hárítani próbálják a felelősséget – mondja az ügyvéd-politikus.
“Ha volt pénz B-programra, ha tudott nyerni az önerőpályázat, ha a program elbírt még egy 1,4 milliárdos bírságot is, miért nem sikerült jó gazda módjára kitakarékoskodni a befizetett teljes összeget, és visszajuttatni a lakosok részére?” – kérdezi Csőzik.
Elnyelte a föld a négymilliárdos keretszerződést
A január 1-től nevet változtató közműtársulás működését jól jellemzi a honlapja, amely három éven át nem frissült. Cikkünk megjelenése után a nyitóoldal fejlécében felbukkant a “Érd és Térsége Közmű Társulás” elnevezés. A csatornaberuházás dokumentumai mellett felkerültek a honlapra a Modern Városok Program érdi fejlesztéseinek adatai és iratai, így például a NER-kedvenc Duna Aszfalt Kft-vel kötött négymilliárdos keretszerződés is. Ennek az az érdekessége, hogy akkor kötötték – 2014 őszén -, amikor a Modern Városok Program még nem is létezett.
Innentől kezdve a fejlemények már inkább egy bohózatra emlékeztetnek. Rákérdeztünk Simó Károly alpolgármesternél, hogy miként lehet egy még nem létező program keretében szerződést kötni. Simó nem válaszolt, ugyanakkor a honlap nyitóoldaláról eltűnt a Modern Városok linkje. Újabb csavar a történetben, hogy a szerződés nem tűnt el, ugyanakkor az avatatlan felhasználó ezen a weboldalon képtelen lenne megtalálni.
Ezek a furcsaságok erősen megkérdőjelezik az érdi városvezetők szavahihetőségét. A térség csatornaberuházásának elérhető dokumentumait és összefüggéseit leginkább ismerő civil aktivista, Mihályiné Opéczy Mária szerint a Simó által ismertetett számokkal sok baj van.
„Az alpolgármester úr teljesen fals számokról beszél. De könnyen teszi, mivel az emberek követni sem tudják a röpködő milliárdokat” – nyilatkozta az Átlátszónak. Szerinte a szokásos eljárást látjuk itt is: Simó ismét összevonja a csatornaberuházás számait egy önkormányzati beruházás számaival, és úgy állítja be, mintha a kettő egy beruházás lenne. „Megtévesztő számokat közöl a támogatásokról, mintha az mindkét beruházásra vonatkozna, holott az EU és az állam csupán a csatornaberuházást támogatta” – mondta Mihályiné.
fotó: Érdi Közéleti Kerekasztal
|
Mindössze 12 ezer forintot adnának vissza az érdi lakosoknak a csatornapénzekből
|
A helyi pártvezetők legutóbbi nyilatkozatai alapján úgy tűnik, hogy az érdi Fidesz az önkormányzati választási kampány központi témájává akarja tenni az évekkel ezelőtt befejeződött csatornázási beruházást. Kijelölték a legfontosabb célpontjukat is, és beindult a negatív kampány.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/02/01/mindossze-12-ezer-forintot-adnanak-vissza-az-erdi-lakosoknak-a-csatornapenzekbol/
|
2019-02-05 14:07:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Tavaly márciusban adták át Hódmezővásárhely északi elkerülőjét, ami kilométerenként 3 milliárd forintért épült. Nincs még egyéves, de a burkolat mégsem bírja: egy javítás és több kátyú „díszíti” a kopáncsi körhidat.
A 47-es út Hódmezővásárhelyt elkerülő északi szakaszát tavaly márciusban Lázár János adta át a forgalomnak, a Délmagyarország akkor azt írta, hogy az akkori miniszter szerint a kormány az ő javaslatára döntött a beruházásról. Az elkerülőutat 2016 decemberében kezdték építeni, és alig több mint egy évvel később, 2018 márciusában át is adták.
Különlegessége a körhíd, melyről a kormányközeli szakportál, a MagyarÉpítők azt írta, hogy az összesen 1.100 méter hosszú, és 10 ezer négyzetméter felületű építmény páratlan, mivel ilyen jellegű különszintű csomópont az országban csak egyetlen másik helyen, az M1-es és az M7-es közös szakaszán, Budaörsnél található.
Az út nem csak ezért különleges: kilométerenként közel 3 milliárd forintért épült, drágábban, mint a 2×2 sávos gyorsforgalmi utak. Január eleji cikkünkben bemutattuk, hogy kilométerre lebontva legdrágábban az M85-ös épül, legolcsóbban pedig a korábban Lázár által kritizált M4-es Üllő-Albertirsa közötti része. Utóbbi egyébként 600 millióval kevesebbért, mint például a 47-es elkerülőjének minden egyes kilométere.
Ráadásul a rekordáron épült kopáncsi hidat már több kátyú is „díszíti”, pedig még csak 10 hónapos.
Azt, hogy mi okozta a kátyút egy ilyen friss úton, egyelőre nem tudni. De az is látszik, egyet már próbáltak javítani, de sikertelenül. Kerestük az ügyben a Magyar Közút Zrt.-t, válaszukat várjuk.
A térségben egyébként nem ez az egyetlen, amit garanciában kellett javítani: az 55-ös út sem bírt sokat, több helyen is nagy felületen javították.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után megérkezett a Magyar Közút Zrt. válasza
„A 47-es főút hódmezővásárhelyi elkerülő szakaszát 2018. március végén adták át. Az új út építtetője, beruházója és a projekt lebonyolítója a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. volt. A sikeres projektzárást követően került társaságunk üzemeltetésébe az új útszakasz. Valamennyi útépítésnél vagy útfelújításnál a kivitelezőknek több éves garanciát kell vállalniuk az elvégzett munkájuk után. Jelen esetben a kérdéses helyszínen a garanciális munkák elvégzésére a vállalkozót felszólítottuk, így a hiba javításáról neki kell gondoskodnia a saját költségén a lehető legrövidebb időn belül, amint azt az időjárási körülmények engedik.”
|
Máris kátyúsodik a rekordáron épült hódmezővásárhelyi elkerülő körhídja
|
Tavaly márciusban adták át Hódmezővásárhely északi elkerülőjét, ami kilométerenként 3 milliárd forintért épült. Nincs még egyéves, de a burkolat mégsem bírja: egy javítás és több kátyú “díszíti” a kopáncsi körhidat.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/02/01/maris-katyusodik-a-rekordaron-epult-hodmezovasarhelyi-elkerulo-korhidja/
|
2019-02-05 14:12:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Emlékezetes, egy rágalmazás gyanúja miatt indult eljárásban tartott házkutatás során foglalták le a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai azokat az adathordozókat, amelyekről aztán szerintük az derült ki, hogy magyar állampolgárok kémkedtek többek között az USA-nak. Az Átlátszó folyamatosan beszámolt az ügyről.
A nyomozó- és a vádhatóság szerint a vádlottak hírszerzést folytattak egy Birodalom nevű szervezetben az Amerikai Egyesült Államok és az IMF részére, ezen belül is az elsőrendű vádlott – társa révén – az USA nagykövetségének NATO-tisztjéhez hazánk honvédelmére vonatkozó iratot juttatott el.
A büntetőeljárásban a vád másik pontja az volt, hogy Maxin Norbert 2010-ben az IMF-küldöttség vele jó viszonyban lévő vezetőjének a figyelmét hívta fel arra, hogy úgy helyezzék ki a szervezet pénzét, hogy Magyarország aktuális politikai vezetése ne tudjon abból lopni.
Megjegyzendő, hogy az eljárás során nyolc, illetve hat évvel ezelőtti történetekről volt szó, valamint olyan dokumentumok átadásáról, amelyek elvileg a külföldi félnek is rendelkezésére álltak. Továbbá szokatlan volt az is, hogy az eljárást a hasonló kémügyekkel ellentétben nem minősítették államtitokká.
Az USA-nak és az IMF-nek való kémkedéssel gyanúsítják a magyar hatóságok az amerikai bejegyzésű Arcade LLC tulajdonosát, Maxin Norbertet, és a cég magyarországi képviselőjét, B. Béla Szabolcsot – tudta meg az Átlátszó az üzletember ügyvédjétől. Az ügy érdekessége, hogy 2008-as sztoriról van szó, és az eljárást nem titkosították.
Maxin Norberték ügyében számos érdekesség akadt a nyomozással kapcsolatban. Így például az, hogy a bűnjeleket a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai nem a bűnjelraktárban tartották, hanem az egyik nyomozó páncélszekrényében.
A tárgyalás során kiderült a nyomozóhatóság egyik osztályvezetőjének tájékoztatása alapján egyébként az is, hogy ők már 2015 augusztusában tisztában voltak a kémkedés gyanújával, ugyanakkor magát az eljárást csak két hónappal később indították el.
De elgondolkodtató volt az ügyben az is, hogy nem volt kíváncsi a rendőrség Maxin Norbert cégügyeire és fideszes kapcsolataira. Továbbá, hogy szabálytalanul tárolhatták az eljárás során lefoglalt adathordozót, amelyen a hatóság szerint megtalálható a büntetőeljárást megalapozó dokumentum.
A nyomozóhatóság nemtetszését váltotta ki az is, hogy az ügyvéd nyilatkozott a kémügyről, ezért etikai vizsgálatot kértek ellene. Az ok az volt, hogy a nyilvánosság tájékoztatásával, és a sajtóban megjelentetett dokumentumokkal befolyásolhatják a tanúkat. Ugyanakkor ezután nem sokkal a rendőrség be is fejezte a nyomozást.
Az ügyről és a nyomozás furcsaságairól 2016 őszén interjút adott az Átlátszónak az elsőrendű vádlott, Maxin Norbert.
A műgyűjteményt építő, annak múzeumot létrehozni szándékozó Maxin Norbertnek jó fideszes kapcsolatai voltak.
Korábban a Fidelitas volt budapesti elnökéhez, Schneller Domonkoshoz kötődőnek tulajdonította a szervezetet, amelynek egyébként a kurátorai között annak megszűnésekor Schneller és Maxin Norbert is ott voltak. Az alapítvány vezérkarában Maxinon kívül olyan fiatal politikusok bukkantak fel, akik a Fidelitas azon korszakához is kötődtek, amikor a szervezetet Szijjártó Péter, jelenlegi külügyminiszter vezette.
A másik vádlott, B. Béla 2006-2007-ben Varga Mihály jelenlegi nemzetgazdasági miniszter politikai és gazdasági tanácsadója volt, majd miután távozott a Maxin Norbert érdekeltségébe tartozó Arcade Kft-től, 2010-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba került. Innen 2013-ban átigazolt a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt-hez, ahol egy éven át dolgozott.
Furcsa volt az is, hogy a szintén kémkedéssel vádolt Kovács Béla ügyében míg a Fidesz részéről többször nyilatkoztak, ám a Maxin Norbertékkal szemben folyó eljárásáról semmit nem kommunikáltak. Talán azért, mert kellemetlen volt nekik, hogy Maxin Norbert jó kapcsolatot ápolt a párt több prominens emberével. A vádlott az Átlátszónak levelet is írt minderről.
Az ügyben az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa nem látta megalapozottnak a vádat, ezért Maxin Norbertet, valamint társát felmentette 2018 februárjában. A bíró a döntést azzal indokolta, hogy a Birodalom nem kémszervezet volt, hanem egy baráti közösség, a nyomozati iratok pedig nem támasztották alá a kémszervezet teóriát.
Maxin védője, Kertész Gusztáv elmondása szerint az első fokon eljáró bíró leszögezte azt is, hogy az IMF részére átadott anyag nem alkalmas Magyarország hátrányára történő felhasználására, azok ugyanis teljesen nyilvános adatok voltak. Az ODC fele történt minősített irat átadásával kapcsolatban pedig a bíró szintén úgy vélekedett, hogy az nem alkalmasak kémkedésre.
Hasonlóan vélekedtek másodfokon is. A Fővárosi Ítélőtábla bírói tanácsa ugyanis 2019. január 31-én helybenhagyta az elsőfokú bíróság felmentő ítéletét a kémkedés vonatkozásában.
„A magyar jogtörténelemben példa nélküli büntető eljárás végére került ezzel jogerősen pont” – közölte az Átlátszóval Maxin Norbert ügyvédje, Kertész Gusztáv. „Ugyanis soha nem fordult még elő, hogy szövetséges állam és nemzetközi szervezet részére történő kémkedéssel vádoljanak két magyar üzletembert, és ezzel kimondva-kimondatlanul az USA állami alkalmazottairól, és az IMF magyarországi delegáltjáról állítsák azt, hogy Magyarországon kémtevékenységet folytattak.”
Kertész Gusztáv hozzátette, hogy az új büntetőeljárási törvény rendelkezéseinek megfelelően a fővárosi ítélőtábla eljáró tanácsa felhívta a felmentett vádlottak figyelmét a kényszerintézkedés miatt indítható kártalanítási eljárásra. „Melyet meg is fogunk indítani” – jelentette ki a védő. „A megnyugtatóan zárult eljárás ellenére ebben az ügyben számos nyitott kérdés maradt, amelyre valószínűleg már soha nem fogunk érdemi választ kapni” – tette hozzá az ügyvéd.
Címlapkép: A kémügy korábbi, még elsőfokú tárgyalása a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsán (fotó: Átlátszó)
|
Jogerősen felmentette a bíróság a „kémeket”, akik az ügyészség szerint az USA-nak dolgoztak
|
Immár jogerős bírói ítélet mondja ki, hogy az Átlátszó által végigkísért kémkedési ügy fővádlottja, Maxin Norbert és társa nem követték el a nyomozóhatóság és az ügyészség által velük szemben felrótt súlyos bűncselekményt. Az ügynek számos érdekessége volt, így például az is, hogy a vádlottak jó fideszes kapcsolatokkal rendelkeztek, de a kormánypárt soha nem nyilatkozott az eljárásról.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/02/05/jogerosen-felmentette-a-birosag-a-kemeket-akik-az-ugyeszseg-szerint-az-usa-nak-dolgoztak/
|
2019-02-05 14:22:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Egy kilométeren belül két irodát bérelnek az adófizetők Hubay György fideszes országgyűlési képviselőnek Miskolcon. Ez derült ki legalábbis Jakab Péter jobbikos politikus Facebook-posztjából, amely felidézte: a HVG már korábban megírta, van egy fideszes országgyűlési képviselő, akinek havi mintegy félmillió forintért bérel irodát az Országgyűlés Hivatala a képviselő volt munkaadójától, a Miskolc Holdingtól. Hubay György ennyiért ráadásul nem is Budapest valamely frekventált pontján vett ki egy ingatlant, hanem Miskolcon, méghozzá annak belvárosában, a Széchenyi utca 94. szám alatt.
„Szerettem volna megtudni, miért ilyen drága, ezért közérdekű adatigényléssel fordultam a Miskolc Holdinghoz, kérve a bérleti szerződés kiadását. Erre mi történt? A Holding elismerte, valóban ezen a címen bérelnek irodát a képviselőnek, viszont véletlenül egy másik szerződést adtak ki”
– írta Jakab, aki szerint a szerződésből világos, hogy egy további irodát is bérelnek a fideszes képviselőnek: Miskolc belvárosában a Kossuth utcán, 126 ezer forintért, 12 percnyi sétára a másiktól.
„Hogy mi szüksége egy képviselőnek két irodára egy kilométeren belül, nem tudjuk. De hogy jó sokba kerül, azt igen.”
Jakab Péter a félmilliós irodabérlés eredetileg igényelt szerződését is várja ugyanakkor, hiszen az is közérdekű adat. A kérdés jogos, hiszen az eredetileg nyilvánosságra került félmilliós bérlés magyarázatra szorulna: a bérbeadó cég saját honlapján is százezer forinttal olcsóbban kínál kétszer akkora ingatlanokat Miskolcon.
Az irodabérlés ügyben írásban kerestük Hubay Györgyöt, és cikkünk megjelenése után a fideszes országgyűlési képviselő azt írta az Indexnek: „Képviselői munkám ellátásához Miskolcon két irodát bérelek hivatalos módon, az Országgyűlés Hivatala által, a törvény szabályozta képviselői keretem terhére. A Kossuth utcán lévő iroda az állandó munkatársak napi munkavégzésének helyszíne, a Széchenyi utcai irodában pedig fogadóóráimat tartom.
Úgy tűnik, az irodáim bérlése kiváltképp foglalkoztatja az ellenzéket és az általuk mozgatott sajtóorgánumokat.
Emlékezetes, hogy novemberben a HVG írt hazugságokat a témával kapcsolatban, melyeket akkor tételesen cáfoltam. Még egyszer leszögezem, hogy képviselői munkámat a hivatalos költségkeret betartásával, a jogszabályok által előírt módon látom el” – fogalmazott Hubay.
|
Egy kilométeren belül két irodát bérelnek közpénzen a fideszes képviselőnek
|
Egy kilométeren belül két irodát bérelnek az adófizetők Hubay György fideszes országgyűlési képviselőnek Miskolcon. Ez derült ki legalábbis Jakab Péter jobbikos politikus Facebook-posztjából, amely felidézte: a HVG már korábban megírta, van egy fideszes országgyűlési képviselő, akinek havi mintegy félmillió forintért bérel irodát az Országgyűlés Hivatala a képviselő volt munkaadójától, a Miskolc Holdingtól. Hubay György ennyiért ráadásul nem is Budapest valamely frekventált pontján vett ki egy ingatlant, hanem Miskolcon, méghozzá annak belvárosában, a Széchenyi utca 94. szám alatt.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/02/05/egy_kilometeren_belul_ket_irodat_berelnek_kozpenzen_a_fideszes_kepviselonek/
|
2019-02-05 14:25:35
| true | null | null |
Index
|
„Akik tisztában vannak azzal, hogy egy ilyen politikailag motivált ügyben hogyan zajlik a büntetőeljárás, azok talán nem csodálkoznak. Én csak annyit mondok, hogy több olyan ember van – kisgyermekes anyukák, apukák –, akiket hajnalban elvittek az otthonukból. És én nem haragszom rájuk, hogy ebből a helyzetből szabadulni akartak. Nyilván ügyészségi sugallatra szabadulni akartak” – nyilatkozta Czeglédy Csaba az ATV-nek, miután vádat emelt az ügyészség a volt szocialista politikus és húsz társa ellen.
Szanka Ferenc, a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője elmondta: a vádirat szerint Czeglédy 2011 és 2017 közötti időszakban egy olyan bűnszervezetet hozott létre és működtetett, amelynek célja a diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó részvénytársaság adófizető kötelezettségének csökkentése volt. A vád szerint a bűnszervezetben 21-en vettek részt. A szóvivő azt mondta, hogy kilenc vádlottal egyességet kötöttek, akik beismerték tettüket. Velük már a büntetés mértékéről is megállapodtak.
„Mivel én nem követtem el bűncselekményt, és a munkatársaim sem. Ezért én emelt fővel fogok a bíróság elé állni”
– reagált a vádemelésre Czeglédy. A politikus-ügyvéd azt mondta: a bíróság fogja eldönteni, hogy egyáltalán elfogadja-e az alkukat.
Czeglédyt és társait – egyebek mellett – különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolják.
|
Kilenc vádlottal egyezséget kötött az ügyészség Czeglédy-ügyben
|
„Akik tisztában vannak azzal, hogy egy ilyen politikailag motivált ügyben hogyan zajlik a büntetőeljárás, azok talán nem csodálkoznak. Én csak annyit mondok, hogy több olyan ember van – kisgyermekes anyukák, apukák –, akiket hajnalban elvittek az otthonukból. És én nem haragszom rájuk, hogy ebből a helyzetből szabadulni akartak. Nyilván ügyészségi sugallatra szabadulni akartak” – nyilatkozta Czeglédy Csaba az ATV-nek, miután vádat emelt az ügyészség a volt szocialista politikus és húsz társa ellen.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/02/05/kilenc_vadlottal_egyezseget_kotott_az_ugyeszseg_czegledy-ugyben/
|
2019-02-05 14:27:53
| true | null | null |
Index
|
A fideszes többségű szentendrei önkormányzat 2017 óta a fejlesztéseket külön táblákon, plakátokon reklámozza és ezekre a felületekre az adott választókerület képviselőjének arcképe kerül ki. A Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület képviselője, Fülöp Zsolt kerületében például járdát építettek, csakhogy éppen az ő városrészben nem került ki a képviselő fényképe, helyette a fideszes polgármester arcát tették a táblára.
Fülöp ezt kifogásolta és az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult, amely neki adott igazat. Az Indexhez eljuttatott határozat kimondja, hogy az önkormányzat Fülöp politikai véleményével összefüggésben sértette meg az egyenlő bánásmód követelményét. Ez tehát azt jelenti, hogy azért nem tette ki az ő fényképét, mert nem kormánypárti. A hatóság felszólította a városvezetést, hogy a jövőben ilyet ne csináljanak, egyben kötelezte arra, hogy a település honlapján tegyék közzé az üggyel kapcsolatos határozatot.
|
Hatóság mondta ki, hogy Szentendre vezetése politikai véleménye miatt diszkriminált valakit
|
A fideszes többségű szentendrei önkormányzat 2017 óta a fejlesztéseket külön táblákon, plakátokon reklámozza és ezekre a felületekre az adott választókerület képviselőjének arcképe kerül ki. A Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület képviselője, Fülöp Zsolt kerületében például járdát építettek, csakhogy éppen az ő városrészben nem került ki a képviselő fényképe, helyette a fideszes polgármester arcát tették a táblára.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/02/04/hatosag_mondta_ki_hogy_szentendre_vezetese_politikai_velemenye_miatt_diszkriminalt_valakit/
|
2019-02-04 14:29:00
| true | null | null |
Index
|
Három év börtönbüntetésre ítélte többrendbeli zsarolás, befolyással üzérkedés és önbíráskodás kísérlete miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) egykori nyomozóját, a Tasnádi-per volt vádlottját, Labanc Ferencet és ugyancsak ex-rendőr társát – másodfokon – a Fővárosi Ítélőtábla – tudta meg a PestiSrácok.hu.
A Tasnádi-perben is érintett, másodrendű vádlott Labanc Ferenc és társa, az elsőrendű terhelt P. Zsolt korábban a rendőrség hivatásos állományú tagjai voltak. Az ügy harmadrendű vádlottja P. Zsolt felesége, a negyedrendű vádlott pedig ugyancsak a rendőrségen dolgozott, ügykezelői beosztásban, míg az ügy ötödrendű terheltje egy magánszemély, aki a vád szerint egy esetben bűnügyi adatok jogosulatlan megszerzésére adott megbízást. Az elkövetés idején Labancék érdekeltségébe tartozott egy online bűnügyi magazin, valamint egy olyan gazdasági társaság, amelynek tevékenységi körében – egyebek mellett – magánnyomozás és követelésbehajtás szerepelt. A vádirat szerint a két vádlott a 2009. évtől a gazdasági társaság keretében végzett tevékenységet több esetben – haszonszerzés érdekében – zsarolásokra használta fel. Többnyire magánnyomozásra, követelésbehajtásra, adósságrendezésre, mediátori tevékenység elvégzésére vállaltak megbízásokat. Ennek során előfordult, hogy Labancék arra hivatkoztak, hogy rendőri múltjuk révén olyan kapcsolatokkal rendelkeznek, akiken keresztül a különböző adóhatósági és büntetőeljárások nem nyilvános adataihoz is hozzájutnak, illetve akik révén az eljárásokat befolyásolni is tudják. A megbízóiktól az előleget beszedték, a vállalt tevékenységet azonban – bár sok esetben annak látszatát keltették – ténylegesen nem végezték el. A megbízások után rendszerint annyit tettek, hogy felkeresték a megbízásokkal érintett, a megbízóikkal ellenérdekű személyeket, és őket a tartozás elismerésének, megfizetésének vagy elengedésének kikényszerítése érdekében – a megbízó tudta nélkül – megfenyegették, jellemzően azzal, hogy akár alap nélkül büntetőeljárást kezdeményeznek velük szemben, illetve a nyilvánosság előtt – az akkor még az érdekeltségükbe tartozó internetes oldalon keresztül – lejáratják őket.
Annak a félnek az érdekében jártak el, akitől több pénzt reméltek
Annak ellenére, hogy nem jártak eredménnyel, a sikerdíjat mégis követelték a megbízóiktól, rendszerint a fentiekhez hasonló fenyegetésekkel. Amikor pedig tőlük több pénzt fenyegetéssel sem tudtak megszerezni, akkor ellenük fordultak, felkeresték a célszemélyeket és pénz fejében a megbízókkal kapcsolatos információk átadására, illetve felhasználására tettek nekik ajánlatot. Azaz mindig annak a félnek az érdekében jártak el, akitől több pénzt reméltek. A fentiekhez kapcsolódóan a negyedrendű vádlott a 2013. és 2014. évben P. Zsolt, valamint felesége kérésére több alkalommal jogosulatlan adatlekérést végzett a csak a hatóságok részére hozzáférhető bűnügyi nyilvántartási rendszerben. P. Zsolt a bűncselekmény útján szerzett adatokat az említett megbízásokkal összefüggésben használta fel – állt a vádiratban.
Másodfokon is bűnösök
Az elsőfokú bíróság jórészt a vádirattal egyezően tavaly nyáron többrendbeli zsarolás, befolyással üzérkedés és önbíráskodás kísérlete miatt három év letöltendő börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte Labancékat. A volt egyenruhásokat emellett egymillió forintos pénzbüntetéssel is sújtották. A többi vádlott megúszta pénzbüntetéssel, illetve felfüggesztett szabadságvesztéssel, egy személyt pedig felmentett a bírói tanács. Az ex-rendőrök felmentésért, az ügyészség pedig esetükben súlyosbításért fellebbezett, emiatt az ügy a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódott, amely még január 21-én kisebb változtatásokkal ugyan, de helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. P. Zsolt büntetése ezzel jogerőre emelkedett, Labanc előtt pedig még megnyílt a harmadfokú eljárás lehetősége.
Tasnádinál kapott munkát
Labanc Ferencről érdemes megemlíteni, hogy 1984-től szolgált egyenruhásként, majd a rendőrség akciócsoportjának, az úgynevezett Cattani-csoportnak a munkatársa lett. Később rablási, életvédelmi és gazdaságvédelmi vonalon tevékenykedett, de 2002-ben távoznia kellett. Labanc ezután Tasnádi Péter egyik cégében, a Mesterdetektív Kft.-ben kötött ki szakértőként, majd később a vállalkozóval együtt vádlott lett, mivel az ügyészség szerint a nehézfiú vele akarta megöletni volt feleségét, ám a megbízást végül az egykori rendőr nem hajtotta végre, ezért bosszúból Labanc terepjáróját felgyújtották. Labancot az Aranykéz utcában felrobbantott Boros Tamás is megemlítette elhíresült videovallomásában. Boros azt vallotta, hogy Portikék a BRFK-s alezredes, Csontos Ferenc és Labanc Ferenc segítségével szerezték meg a Szent István körúti Nirvana bár 15 százalékos tulajdonrészét a törököktől. A “megbeszélés” úgy zajlott, hogy Portik, Tanyi, Baranyi, valamint Csontos és Labanc leült tárgyalni a tulajdonrészt birtokoló és a bár védelmét ellátó törökökkel, s a rendőrök és az erőszakos bűnözők nyomásának engedve potom 1,5 millió forintért átengedték nekik a tulajdonrészt. Boros szerint egyértelmű volt a két rendőr nyomást gyakorló szerepe és hatása a törökökre.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS
|
Zsarolás, önbíráskodás kísérlete, befolyással üzérkedés: börtönbe küldte a BRFK volt nyomozóját
|
Három év börtönbüntetésre ítélte többrendbeli zsarolás, befolyással üzérkedés és önbíráskodás kísérlete miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) egykori nyomozóját, a Tasnádi-per volt vádlottját, Labanc Ferencet és ugyancsak ex-rendőr társát – másodfokon – a Fővárosi Ítélőtábla – tudta meg a PestiSrácok.hu.
| null | 1 |
https://pestisracok.hu/zsarolas-onbiraskodas-kiserlete-befolyassal-uzerkedes-bortonbe-kuldte-a-brfk-volt-nyomozojat-labanc-ferencet-a-fovarosi-itelotabla/
|
2019-02-04 14:32:00
| true | null | null |
pestisracok.hu
|
Tovább bővült Terézváros egykori MSZP-s alpolgármesterének bűnlajstroma – ez derült ki a Fővárosi Törvényszéken zajló perújítás első tárgyalásán.
Dr. Gila Pál és dr. Fehér Szabolcs a tárgyaláson
Perújítást rendelt el a Fővárosi Ítélőtábla több hatodik kerületi ingatlan évekkel ezelőtti jogszerűtlen eladása, azaz hűtlen kezelés bűntette miatt az egykori MSZP-s alpolgármester, Fürst György ellen. A tárgyalássorozat január 30-án kezdődött meg a Fővárosi Törvényszék dr. Fehér Szabolcs vezette tanácsa előtt.
A tárgyaláson Fürst György nem jelent meg. Védőügyvédje, dr. Fülöp Tamás közölte, hogy védence a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemond, így a bíróság megállapította, hogy az eljárás Fürst távollétében zajlik majd.
A tárgyalást dr. Fehér Szabolcs bíró vezette
A bírói tanács elnöke, dr. Fehér Szabolcs először a perújítással érintett ítéletet ismertette. Mint ismeretes, a Fővárosi Törvényszék 2017. január 24-én kihirdetett és 2018. február 28-án jogerőssé vált ítéletében bűnösnek mondta ki Fürst György másodrendű terheltet társtettesként elkövetett hűtlen kezelés bűntettében, amiért két év végrehajtásában öt év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Emellett Fürstnek és társainak egyetemlegesen 123 millió forintot és annak kamatait kellett volna megfizetni az ügyben sértettként szereplő hatodik kerületi önkormányzatnak. (Erre mind a mai napig nem került sor.)
A jogerős határozatban foglalt tényállás szerint Fürst György 2004-ben a hatodik kerületi önkormányzat vagyongazdálkodásáért felelős alpolgármestere volt. E tisztségében tett előterjesztést az akkori MSZP–SZDSZ többségű képviselő-testületnek az Andrássy út 3. és 47. szám alatti ingatlan eladásáról. Mindezt úgy tette, hogy a versenyeztetésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket és az önkormányzat vagyongazdálkodási rendeletét is megsértette. Az általa vevőként megjelölt gazdasági társaságokon kívül minden más lehetséges pályázót szándékosan mellőzött azért, hogy biztosan az általa előnyhöz juttatott vevő szerezhesse meg a frekventált helyen lévő, így nagy értékű ingatlanokat. Ezzel a hatodik kerületi önkormányzatnak több százmillió forintos vagyoni hátrányt okozott.
Dr. Gila Pál, a sértettként szereplő terézvárosi önkormányzat jogi képviselője
Ilyen előzmények és a jogerős ítélet megszületése után a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség perújítási indítványt terjesztett elő Fürst György terhére. A főügyészség indoklásában arra is hivatkozott, hogy a Fővárosi Főügyészségen jelenleg is folyik egy büntetőeljárás Fürst Györggyel szemben.
A perújítási indítvány lényege szerint a most rögzített újabb cselekmények (további ingatlaneladások) nem képezték az alapeljárás tárgyát, így bizonyítottság esetén különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének a megállapítására lehetnek alkalmasak. Az eddig az eljárásban nem szereplő, de ugyancsak jogszerűtlenül eladott önkormányzati ingatlanok a következők: Jókai utca 10., Andrássy út 35., Munkácsy Mihály utca–Podmaniczky utca tömb, Andrássy út 21., Liszt Ferenc tér 7., Anker köz 1–3., Andrássy út 45., valamint Oktogon tér 4. szám alatti épület.
Ezen ingatlanok eladása tekintetében Fürst György 2003. május 22. és 2006. március 30. közötti időszakban tett előterjesztést a helyi képviselő-testület előtt. Az így okozott vagyoni hátrány, illetve a veszélyeztetett érték összesen legalább 1 milliárd 658 millió 194 ezer 845 forint.
A cselekmény elkövetését az ingatlanok elidegenítésével kapcsolatos okiratok, igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői vélemények, tanúvallomások, hitelintézeti adatok, ingatlan-nyilvántartási adatok, cégadatok bizonyítják. Az előbbiekben felsorolt tényállási pontok az alapügyben nem képezték a vád tárgyát. Ugyanakkor az ezekkel kapcsolatos bizonyítékok az alapügyben vád tárgyává tett bűncselekményt érintik, tehát új bizonyítéknak minősülnek.
Dr. Éhn Dávid ügyész képviselte a vádat
A Fővárosi Ítélőtábla perújítást elrendelő határozata szerint a bíróság jogerős ítéletével elbírált cselekmény esetén perújításnak van helye, ha olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy a terhelt bűnösségét meg kell állapítani, vagy lényegesen súlyosabb büntetést kell kiszabni.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség perújítási indítványában szereplő pontok újak, így a hozzájuk tartozó bizonyítékok is újnak minősülnek, amelyek korábban az alapügyben fel sem merülhettek, ennél fogva megalapozták a perújítási eljárás lefolytatását. A fenti körülmények miatt jelentős eltérés lehet a korábban megállapított vagyon elleni bűncselekmény értékhatár szerinti minősítése és az új bizonyítékokkal érintett részcselekmények minősítése között, ez pedig súlyosabb törvényi minősítést vonhat maga után. A minősítés szerinti cselekmény büntetési tétele 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés.
Ez indokolta tehát, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Fürst György vonatkozásában a Fővárosi Törvényszék, illetve a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság ítélete tekintetében a perújítást elrendelte.
Az első tárgyalás végén a vádlott védője, dr. Fülöp Tamás szóban ismertette az általa korábban írásban benyújtott észrevételt. Ebben arra hívta fel a figyelmet, hogy vélekedése szerint a jelenleg hatályban lévő büntetőeljárási törvény anomáliái nem teszik lehetővé, hogy a perújítás tárgyalásra alkalmas legyen. Ugyanakkor meglátása szerint a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség nem tudott érdemi, új bizonyítékokat felmutatni, és ez is a perújítás elrendelése ellen szól. A védő említést tett arról is, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányságon jelenleg is folyamatban van egy büntetőeljárás a Jókai utca 10. értékesítésének tárgyában több volt képviselővel és volt önkormányzati tisztviselővel szemben. Abban az eljárásban a védencével szembeni eljárást elkülönítették, és ezt követően kerülhetett sor arra, hogy a Jókai utca 10. alatti ingatlan is a perújítás tárgyát képezte. Mindezekre tekintettel dr. Fülöp Tamás a perújítás felfüggesztését kérte.
Dr. Gila Pál, az ügyben sértettként szereplő terézvárosi önkormányzat jogi képviselője a tárgyalás végén bejelentette, hogy (a korábbi ügyekhez hasonlóan) a perújításban foglalt, új tételekre is van polgári jogi igénye az önkormányzatnak, amelyet szóban és írásban is előterjesztett.
A tárgyalás február 13-án folytatódik.
|
Perújítás: új eljárás Fürst György ellen
|
Tovább bővült Terézváros egykori MSZP-s alpolgármesterének bűnlajstroma – ez derült ki a Fővárosi Törvényszéken zajló perújítás első tárgyalásán.
| null | 1 |
https://www.keruletiujsag.hu/vi-kerulet/perujitas-uj-eljaras-furst-gyorgy-ellen
|
2019-01-31 15:19:00
| true | null | null |
terezvaros.hu
|
Szekszárd;takarítás;Hadházy Ákos;
2019-02-05 13:25:24
Közel százmilliós megrendelést húzott be a szekszárdi fideszes családi cége
És a takarító cég uniós pénzből képzett gyakornokokat - pallérozásukra méregdrága digitális kütyüket vásároltak.
Összesen 96 millió forint értékben rendelt meg takarítást a Magyar Posta egy, a trafikbotrányban is érintett fideszes szekszárdi képviselő családi cégétől. A cég a Baranya-megyei postaépületeket fogja ezért a pénzét tisztává varázsolni.
Fajszi Lajos egykori önkormányzati képviselő (illetve a Vállalkozók Országos Szövetségének Tolna megyei elnöke) neve először a trafikbotrányban merült fel. A Hadházy Ákos által titokban készített hangfelvételen az hallható, amint a fideszes képviselők Horváth István akkori, szekszárdi polgármesterrel végigveszik, hogy ki adott be trafikpályázatot és kinek kellene dohánykoncessziót kapnia. A hangfelvétel tanúsága szerint felmerült, hogy az akkor éppen önkormányzati képviselő, Fajszi Lajos is indult, amit a polgármester Horváth István azzal nyugtázott: „helyes, helyes, ne a szocik győzzenek!”
Fajszi Lajos végül két, közeli településen kapott trafikjogot, míg testvére Szekszárdon nyithatott trafikot. Később vállalkozása sorra kapott állami megrendeléseket, így többek között 2015-ben is a cég takaríthatta a szekszárdi önkormányzat épületeit, úgy, hogy - mint azt az Index megírta – előző évben még feleannyiért tisztogatott.
A vastag áremelést azzal indokolta a szolgáltató, hogy néhány épülettel többet kellett kitakarítani. Ezt követően Hadházy Ákos derítette ki, hogy Fajsziék vállalkozása (ahonnan hivatalosan Fajszi Lajos még 2003-ban kiszállt, ám a vállalkozást előbb felesége vitte, most pedig a testvére) jelentős uniós támogatást kapott. A különféle Fajszi-érdekeltségek például összesen több mint százmillió forintot vasaltak be uniós programokból gyakornokok képzés címén.
Ebből a summából takarító F&F Kft.-re 25 millió forint jutott, így a gyakornokok foglalkoztatására mintegy egymilliós iMac számítógépeket illetve digitális fénymásolót szereztek be, mondván: azok a „fiatalok munkavégzését elsődlegesen segítő munkaeszközök”. Hadházy szerint az nem derült ki, hogy összességében pontosan hány gyakornokot vettek fel ezekhez a cégekhez, csak az egyik, uniós alapból finanszírozott projektnél maradt fenn adat arról, hogy 6-7 főt alkalmaztak, azaz átlagosan 2-3 millió forintot költöttek el gyakornokok képzésére, köztük takarító, két parkgondozó és két adminisztrátor gyakorlati képzésére.
|
Közel százmilliós megrendelést húzott be a szekszárdi fideszes családi cége
|
És a takarító cég uniós pénzből képzett gyakornokokat - pallérozásukra méregdrága digitális kütyüket vásároltak.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3024322_kozel-szazmillios-megrendelest-huzott-be-a-szekszardi-fideszes-csaladi-cege
|
2019-02-05 13:25:00
| true | null | null |
Népszava
|
A jelenlegi információk alapján A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány idén szerényebb összegű TAO-támogatást igényelt sportfejlesztési programjában, "mindössze" 2,3 milliárd forintot - számoltunk be róla múlt héten. A "jelenlegi információk" kifejezés használata nem alaptalan: a jogszabályok ugyanis lehetőséget biztosítanak arra, hogy egy már elfogadott program keretösszegét utólag módosítsák kiegészítve azt néhány plusz fejlesztési tétellel. Ezzel a lehetőséggel tavaly ráadásul élt is a Felcsút, hiszen idő közben jöttek rá, nem elég az 5,3 milliárd forint a céljaikra, 6 milliárdnál is többre van szükségük. Így joggal feltételezhetjük, hogy ilyen fordulat idén is bekövetkezhet.
Noha az ingatlanberuházásokkal könnyen össze lehet állítani milliárdos sportfejlesztési programokat, Felcsúton nem aprózzák el akkor sem, ha létesítményeken kívüli tételekről van szó.
A közzétett sportfejlesztési program alapján
személyi jellegű ráfordításokra 106,2 millió forintot,
előfinanszírozott nem ingatlan beruházásra 403,2 milliót,
előfinanszírozott ingatlanberuházásra 98,9 milliót,
utófinanszírozott ingatlanberuházásra 1,5 milliárdot,
utánpótlás-nevelésre pedig 237,9 millió forintot igényeltek idén.
A programban azonban szemet szúrt egy egészen meglepő tétel: a 2018/2019-es szezonban az utánpótlás-neveléssel összefüggésben
160 millió forint TAO-t kértek a felkészítéssel, edzőtáboroztatással és versenyeztetéssel közvetlenül összefüggő szállás és étkezés költségeire.
Ez a tétel a teljes jogcím több mint felét teszi ki, és bár ez már önmagában is megdöbbentő összeg, a korábbi évek adatai alapján ez nem nevezhető kirívó nagyságrendnek. Noha tavaly "csupán" 124 milliót kértek ilyen célra, 2016-ban 160,6 milliót, 2015-ben 159,7 milliót igényeltek, 2014-ben pedig ennek a nagyságrendnek a dupláját, 362,6 millió forintot terveztek elkölteni (és minden bizonnyal költöttek is el) szállásra és étkezésre.
Bár a TAO-rendszer elindulásáig, 2011-ig visszamenően már nem érhető el az összes sportfejlesztési program,
2014/2015-től kezdve összesen 967,18 millió forint közpénzt szórtak el szállásra és étkezésre.
A magas összeg nem is lehet túlságosan meglepő annak ismeretében, hogy rendszeresen járnak Marbellara, ami nem tartozik az olcsó mulatságok közé. Az Index korábbi információi szerint a csapatnak és kísérőiknek naponta 150 euróba kerül fejenként a kirándulás. Marbella mellett Malagára is mentek már edzőtáborozni, de jártak Törökországban és Ausztriában is.
Ha már az igényelt TAO-ban rekorder a felcsúti focialapítvány, úgy tűnik, a fenti tétel vonatkozásában sem talál kihívóra. Néhány sportszervezet sportfejlesztési programjait átböngészve kiderült, csak ritkán lépik át az szervezetek a szállásra és étkezésre igényelt TAO-t illetően a 10 millió forintot. Ilyenre csak a nagyobb méretű és nagyobb múlttal rendelkező szervezetek esetében találtunk példát.
A Fradi ilyen célra az idei szezonban 29,6 millió forintot igényelt, és a legnagyobb összeg sem volt ennél sokkal magasabb, 2014-ben 34,7 milliót kértek szállásra és étkezésre. Az Illés Sport Akadémia ennél kicsit többet szánt erre: 2014 és 2016 között 42,3 és 86 millió forint között szóródtak az igényelt támogatások. A Debrecennél azonban már csak pármilliós összegeket találtunk, akárcsak a kiváló politikai kapcsolattal rendelkező Mezőkövesdnél is.
A Tállai Andráshoz kötődő mezőkövesdi sportegyesület idén és tavaly egy forint támogatást sem kért szállásra és étkezésre, és a legnagyobb összeg is 5,4 millió forint még 2014-ben.
|
Luxus edzőtáborokat szervezhetnek Felcsúton TAO-ból
|
160 millió szállásra és étkezésre. A Fradi ilyen célra 29,6 millió forintot igényelt,
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/luxus-edzotaborokat-szervezhetnek-felcsuton-tao-bol.html
|
2016-12-20 07:13:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Hétfőn délutánra már tucatnyi ellenzéki képviselő volt az MTVA Kunigunda utcai székházában, hogy felolvashassák 5 pontból álló petíciójukat a köztévében. A képviselők közül többen is élőben közvetítették az ott történeteket. Az MTVA biztonságát ellátó fegyveres őrség tagjai a nap folyamán többször is konfrontálódtak az ellenzéki képviselőkkel: Szél Bernadettet és Hadházy Ákost egyszerűen csak eltávolították az épületből, de előtte őt is leteperték a biztonságiak, ahogy később Varju Lászlót, a DK képviselőjét is.
Mint azt az Index megírta, ami történt a nap folyamán, az akár a Belügyminisztérium utasítására is történhetett. A fegyveres őrségnek ugyanis többek között a Honvédelmi Minisztérium Központi ügyeletéről és a Belügyminisztérium ügyeletéről érkező utasításokat is végre kell hajtania.
Az MTVA-székházban azonban nemcsak a fegyveres őrség teljesít szolgálatot, hanem Pintér Sándor belügyminiszter egykori cége is, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. Tordai Bence, párbeszédes képviselő videóján jól beazonosítható, hogy egyes őrök a cég logójával ellátott egyenruhát viselnek.
Az ügy pikantériája, hogy sem az MTVA honlapján, sem a közbeszerzések között nem találtunk olyan szerződést, melyet a közmédia a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-vel kötött volna. A székház őrzését ellátó cégekre, és a Civil Zrt. által ellátott szolgálat részleteire irányuló kérdéseinket elküldtük az MTVA-nak is. Amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
A Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter cége volt 2010-ig, amely azóta több közpénzes megrendelést nyert már. Az igazgatója Tasnádi László, aki Pintér rendészeti államtitkára volt 2016 végéig, a többi között az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága tartozott az irányítása alá. A cégnek tavaly több mint 12 milliárd forintos árbevétele volt, amiből 1,1 milliárd forint nyereség maradt a végén. Ebből a tulajdonosok döntésének értelmében 20 millió forintot fizettek ki osztalékként.
|
Pintér volt cége is őrzi az MTVA székházát
|
Tordai Bence, párbeszédes képviselő videóján jól beazonosítható, hogy egyes őrök a cég logójával ellátott egyenruhát viselnek.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/pinter-volt-cege-is-orzi-az-mtva-szekhazat.html
|
2018-12-17 07:40:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A napokban frissült az állami lottótársaság honlapja az által megítélt támogatásokra vonatkozó friss dokumentumokkal. A közzétett adatok alapján összesen 161,9 millió forintot osztottak szét különböző célokra. Ebből a legtöbbet, egészen pontosan majdnem az összes támogatás harmadát, 50 millió forintot a Magyar Autóklub kapta meg, az Élményliget Szabadidős Programszervező Kft.-nek pedig 2017-hez hasonlóan most is 25 millió+áfát juttatott a Szerencsejáték.
Az Élményliget tulajdonosa Somogyi János és Somogyi Beáta, előbbi egyben az MTK gazdasági-elnökhelyettese is, és az MTK Budapesttel közösen tulajdonosa a 2017 júniusában alapított MTK Röplabda Kft.-nek is.
15 millió forintos támogatásban részesült a Magyar Úszó Szövetség, a Lupa Strand Kft., valamint a Magyar Golf Szövetség is, 10 millió forintot pedig a rendszeresen támogatott Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítvány kapott. Valamint támogatásban részesült ezúttal az Aeroglobe Kft. is.
Utóbbi cég hátterében erős kormányközeli szálak fedezhetők fel. A cég tulajdonosai, Jakab Péter és Jakab Ernő a Fly-Coop Kft. tulajdonosai is egyben. Mint ismert, ennek a cégnek a helikopterével repült egy vidéki lagzira üzletasszony feleségének hála Rogán Antal, és sajtóhírek szerint Habony Árpád is velük szokott utazni. Az Aeroglob 2016 decemberében a Fidesz kedvenc őrző-védő cégével, a Valton-Sec-kel alapított közös céget HUN-JET Kft. néven. A társaság fő tevékenysége légi szállítóeszköz kölcsönzése, a biznisz azonban nem indult sikeresen, hiszen a működés első évében, 2017-ben egy forint árbevételük nem volt, így kicsivel több mint 4 millió forintos veszteséget kellett elkönyvelniük.
A Szerencsejáték 2018 első három negyedévében 441,8 millió forintnyi támogatást osztott ki különféle szervezetek között. Az összeg az év hátralévő részében jó eséllyel minimum megduplázódhat, a korábbi évek tapasztalatai alapján ugyanis az év utolsó negyedévében nyílik meg legjobban az állami lottótársaság képzeletbeli pénztárcája.
|
Megdobta pár millióval a Rogánt és Habonyt reptetők cégét a Szerencsejáték
|
Főleg sport és kulturális területen működő szervezeteket támogatott az idei harmadik negyedévben a Szerencsejáték Zrt., támogatásban részesült ezúttal az Aeroglobe Kft. is.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/megdobta-par-millioval-a-rogant-es-habonyt-reptetok-ceget-a-szerencsejatek.html
|
2018-12-18 07:54:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Az idei szezonban a korábbiakhoz képest szerényebb összegű TAO-ra tartott igényt a Tállai Andráshoz köthető mezőkövesdi focicsapat és sportegyesület. 2018/2019-re a Mezőkövesd-Zsóry FC-nek 217,3 millió forint TAO-támogatást hagyott jóvá a Magyar Labdarúgó Szövetség, a Mezőkövesd-Zsóry Sportegyesület részére pedig 30,9 milliót. Ez az összeg azonban jó eséllyel elegendő ahhoz, hogy Tállai csapata megőrizze a harmadik legtöbb támogatást bezsebelő sportszervezet címét.
A mezőkövesdi fociba a TAO-rendszer fennállása óta így összesen 3,27 milliárd forint áramlott összesítésünk szerint, ennél több pénzt csak az Illés Sport Akadémia és a felcsúti alapítvány tudott összekalapozni.
Az idei sportfejlesztési programok alapján rendkívüli, nagyobb beruházásra már nem vállalkoznak Tállaiék, a program legköltségesebb tétele azonban változatlanul az utófinanszírozott tárgyi eszköz beruházás, felújítás, amire 87 millió forintot kértek. Utánpótlás-nevelésre 56, előfinanszírozott tárgyi eszközre (nem ingatlan) 38, személyi jellegű ráfordításokra 21, előfinanszírozott ingatlanberuházásra pedig 13 millió forint TAO-t igényeltek a mezőkövesdiek.
Az ingatlanberuházások a már meglévő ingatlanok területén a sportszervezet céljainak hatékonyabb elérését szolgálnák - írják a sportfejlesztési programban. "Az új építésű egri pályához tervezett MLSZ előírásoknak megfelelő bővített öltöző a megnövekedett utánpótlás-létszám hatékonyabb kiszolgálását tenni lehetővé, a biztonságos közlekedést szolgálná a kialakítandó parkoló és a biztonságot szolgálná a kerítés megépítése. A mezőkövesdi utánpótlás-nevelés legfontosabb bázisát jelentő a Tűzoltópályai pályák a nagy igénybevétel miatt felújításra szorulnak, az élőfüves pálya gyepét cserélnünk kell, ahhoz, hogy az utánpótlás-csapatok megfelelő környezetben tudják az edzésmunkát végezni. A mezőkövesdi Camping területén lévő jó minőségű edzőpályáink mellé régóta tervezzük egy az igényeket kielégítő öltöző megépítését" - áll a dokumentumban.
Az ingatlanberuházások mellett az utánpótlás-nevelésre is kezdenek nagyobb hangsúlyt fektetni, ami összefüggésben lehet azzal, hogy az idei szezontól az NBI-es csapatot működtető gazdasági társaság a Bozsik program alközpontjaként működik. Így - valamennyire a szokásokkal ellentétben - mind a Mezőkövesd-Zsóry FC, mind a Mezőkövesd-Zsóry SE sportfejlesztési programjában szerepel utánpótlás-nevelés. A gyakorlat a legtöbbször az ilyen esetekben, hogy a sportegyesület foglalkozik az utánpótlás-neveléssel és igényel erre vonatkozóan TAO-támogatást, míg a Kft. - ez esetben a Mezőkövesd-Zsóry FC Kft. - a profi csapat hátterében áll, utánpótlás-neveléssel pedig nem foglalkoznak.
Tállai városában viszont úgy tűnik, annyi korosztályos csapatot raktak össze, hogy az SE-nek és az FC-nek is foglalkoznia kell utánpótlás-neveléssel. Így az NBI-es csapatot is működtető gazdasági társaság 56,1 millió forintot igényelt erre a célra, az SE viszont ennek közel felét, 21,6 milliót. Mindez nem jelenti azt, hogy az sportegyesület kiüresedne. Mint a benyújtott programban írják, "új lendülettel, új csapatokat építve" folytatják a munkát.
Mindennek eredménye az is, hogy mindkét programban vannak azonos elemek. Az sportegyesület és az FC is egyaránt vásárolt bójakészletet, labdákat, jelölőmezeket, mérkőzés mezt, utazókabátot.
|
Már 3,3 milliárd forint TAO áramlott Tállai csapatához
|
A mezőkövesdi foci a TAO-rendszer egyik legnagyobb nyertese, és jó eséllyel idén sem fogják elveszíteni a harmadik legtöbb támogatást bezsebelő címet.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/mar-33-milliard-forint-tao-aramlott-tallai-csapatahoz.html
|
2018-12-17 08:03:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
TAO-ból sose elég Felcsúton, ami lassan már egy feneketlen kúthoz kezd hasonlítani. Lassan már nem lesz mit fejleszteni a felcsúti focialapítványnál, hiszen új stadion, új sportcsarnok, Makovecz-stílusú kazánház, teakonyhákkal felszerelt sportszálló is a focisták szolgálatában áll már, a TAO-ból érkező milliárdokra azonban mégis szükség van.
A 2018/2019-es évadban A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak összesen 2,3 milliárd forintnyi TAO-támogatást hagyott jóvá a Magyar Labdarúgó Szövetség.
Bár más sportszervezetek jó esetben is csak álmodhatnak ekkora támogatásról, Felcsúton ez 2015 óta a legalacsonyabb TAO. 2017-ben ugyanis közel 6,7 milliárd forintot hívtak le, 2016-ban 2,9 milliárdot, 2015-ben pedig 1,7 milliárd forintot. Ugyanakkor egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy a most megítélt 2,3 milliárd forint nem lesz a későbbiekben néhány százmillióval, vagy milliárddal több. Tavaly ugyanis az eredetileg jóváhagyott 5,3 milliárd forint helyett végül a program kibővítésével 6,6 milliárdot gyűjtöttek össze a baráti - és családi - cégek adójából.
Jelen állás szerint 2011 óta a felcsúti fociba 22,9 milliárd forintnyi - közpénz jellegét elvesztő - TAO-támogatás zúdult. Az alapítványt azonban önszántukból is támogatják gazdasági társaságok, korábbi összesítésünk szerint 2011 és 2017 között 16,1 milliárd forintot adományoztak a cégek Mészáros focialapítványának. Vagyis összesen 39 milliárd forint áramlott az 1800 lelkes település focijába, ami nemcsak első, de sokadik olvasatra is rengeteg pénz.
Azt, hogy mire is akarják Felcsúton az újabb milliárdokat elkölteni, egyelőre még nem lehet tudni. Az alapítvány ugyanis még nem tette közzé a sportfejlesztési programját.
|
2,3 milliárd forint TAO kell idén a Felcsútnak
|
Bár más sportszervezetek jó esetben is csak álmodhatnak ekkora támogatásról, Felcsúton ez 2015 óta a legalacsonyabb TAO.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/23-milliard-forint-tao-kell-iden-a-felcsutnak.html
|
2018-12-14 08:06:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A kereskedelmi szálláshelyek forgalmi adatait elemezve többször foglalkoztunk az elmúlt hónapokban azzal, hogy a Balaton környékén ambiciózus terjeszkedést folytató kormányközeli vállalkozók mennyire találhatták meg a számításukat. Úgy tűnt, a NER lovagok a nyáron nem örülhettek felhőtlenük, hiszen az akkori adatok azt mutatták, hogy a tó környéki turisztikai forgalom visszaesett. Igaz azt is hozzá kell tenni, hogy egyelőre a térhódítás zajlik, melynek keretében számos turisztikai intézmény került Mészáros Lőrinc, vagy a miniszterelnöki vej, Tiborc István köreinek kezébe. Valószínűsíthetően más lesz az összkép, ha a belebegtetett fejlesztések is megvalósulnak majd. Ezek ugyanis mind a főszezon, mind az azon kívüli időszakra jótékonyan hathatnak.
Az erősödő vendégforgalom egyébként idén ősszel jellemző volt a magyar tengerre, hiszen mind a szeptemberi, mind az októberi számok bővülést mutattak a bázis időszakhoz képest. Más kérdés, hogy ezekben a hónapokban messze nem keresi fel annyi turista a Balatont, mint a nyári időszakban. Emellett a növekedéshez az is hozzájárulhatott, hogy az említett két őszi hónapban rendkívül kedvező volt az időjárás, ami hozzájárulhatott ahhoz, hogy többen pihentek a régióban. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a balatoni vendégforgalom mellett általános fellendülés tapasztalható a hazai turizmusban. Mielőtt valaki könnyeket kezdene hullatni a kormány kedvenc vállalkozóiért, megemlítjük, hogy a kempingbiznisz nem fut rosszul. Kevesebb kempinggel ért el a tavalyinál nagyobb, 1,7 milliárd forintos bevételt a Konzum Nyrt.-n keresztül Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez tartozó Balatontourist. A Világgazdaság a közelmúltban azt írta: a kiemelkedő eredményeket hozó 2017-es évhez képest is nagy jelentőségű, hogy a Balatontouristhoz tartozó társaságok idén 1,6 százalékkal tovább növelték vendégeik számát, és azt többszörösen meghaladóan a szállásdíjbevételüket - idézte a lap a társaság ügyvezetőjét.
Jót tettek a 4 napos hétvégék
A KSH által csütörtökön publikált adatai szerint 2018. októberben a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 1,8 százalékkal, a belföldi vendégek által eltöltötteké 9,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A kereskedelmi szálláshelyek – folyó áron számolt – összes bruttó árbevétele 12 százalékkal emelkedett. 2018. január–októberben a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakában mért vendégforgalma 4,0, bruttó bevétele 9,7 százalékkal volt több, mint 2017 azonos időszakában.
Ami a hazai vendégforgalmat illeti általános trend, hogy az életszínvonal emelkedése tükröződik az idegenforgalomban, és a hazai lakosság időről-időre többet költ ilyen típusú rekreációra. Ennek egy részét ugyan Széchenyi Pihenőkártyával (Szép-kártya) finanszírozzák, de szignifikánsan növekedett az utazásait saját zsebből finanszírozók aránya is. Októberben Szép-kártyával az emberek 11 százalékkal többet, közel 1,5 milliárd forintot fizettek a kereskedelmi szálláshelyeken. Ennek az összegnek a nagy része, 1,3 milliárd forint a szállodákban realizálódott. Az a tény, hogy a Szép-kártya a jövő évben is kedvező adózási elbíráslás alá fog esni, további támogatást adhat a belföldi turizmusnak.
Az októberi adatok kapcsán egyébként érdemes megemlíteni, hogy ezúttal a hó végi ünnepek úgy estek, hogy két négynapos hétvége is volt. Az alapján, hogy számos hazai szálloda azt jelezte ezek a hétvégék telt házasak voltak, joggal feltételezhetjük, ez is hozzájárult a megugró hazai vendégforgalomhoz.
Az amerikai és a kínai turistáknak örülhettek a szállodák
Ha a külföldi vendégéjszakákat vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy a minimális növekedés közben az érkező vendégek összetétele folyamatosan változik. A német ajkú turisták szerepe ugyan megkérdőjelezhetetlen, hiszen éves szinten messze Németországból érkeznek a legtöbben, de Ausztria is rendre az első öt küldő ország között szokott lenni. Miközben az általános adatok a hazai idegenforgalom erősödését mutatják, ehhez képest ezekből az országokból az utóbbi időben nem igazán sikerült növelni a vendégéjszakák számát.
Örömteli, hogy ennek ellenére a szállodáknak nincs okuk panaszra, mivel a más desztinációkból érkező vendégek száma fokozatosan növekszik. Arról korábban többször írtunk, hogy néhány év kihagyás után az orosz vendégek száma folyamatosan növekedett, igaz októberben itt is volt egy minimális megtorpanás. Brexit ide vagy oda, illetve a huzavona miatt gyengülő font ellenére a brit turisták továbbra is imádják Budapestet, és tovább növekedett az onnan érkezők száma. Ha már gazdasági kérdőjelek, akkor viszont az látszik, hogy a romló olasz gazdasági helyzet tükröződik a turizmuson. Meredeken zuhant ugyanis az Olaszországból érkezők által eltöltött vendégéjszakák száma.
Felmerül, hogy ha az európai turisták száma nem növekedett, akkor, hogy lett magasabb a vendégéjszakák száma. Természetesen nincs nagy titok, több turista érkezett ugyanis az Egyesült Államokból és Kínából is.
|
Lassan érik be a kormánybarát vállalkozók balatoni térhódítása
|
A Balatonon pozíciókat szerző kormányközeli vállalkozók számára örömteli lehet, hogy az őszi időszakban növekedett a vendégforgalom.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/lassan-erik-be-a-kormanybarat-vallalkozok-balatoni-terhoditasa.html
|
2018-12-13 14:23:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Az OBH-elnök tisztségétől való megfosztása a Fidesz-KDNP-n múlik, de arra nem sok esély van, hogy Szájer József feleségét, az Orbán család jó barátját menesszék.
Február 22-ig adott póthatáridőt az Országos Bírói Tanács (OBT) szerdai ülésén Handó Tündének, hogy érdemi észrevételeket tegyen az OBT által létrehozott eseti vizsgálóbizottság jelentéséhez. Amennyiben az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke „érdemi észrevételt nem tesz, az azonnal szükséges előterjesztéseket nem teszi meg, az OBT a rendelkezésére álló adatok alapján levonja a következtetéseket, és megteszi a szükséges intézkedéseket" – olvasható az OBT saját honlapján, az orszagosbiroitanacs.hu-n.
Az OBT eseti vizsgálóbizottságának jelentése szerint „Handó Tünde az elmúlt egy évben több esetben figyelmen kívül hagyta a törvényességi jelzéseket, továbbá a sarkalatos törvényekben előírt egyes kötelezettségeinek nem tett eleget". Emiatt a jelentés szerint „közel húsz bírósági vezetői álláshely nincs pályázat útján betöltve, ellehetetlenül a fegyelmi ügyeket is tárgyaló szolgálati bíróságok működése, illetve a világosan megfogalmazott aggályok ellenére az OBH elnöke nem vizsgálta ki a hódmezővásárhelyi járásbírósági elnök kinevezésének törvényességét". A jelentés – mely szintén letölthető az OBT honlapjáról – kifogásolja azt is, hogy
Mint ismert, az OBT, melynek Alaptörvényben rögzített feladata az OBH-elnök tevékenységének ellenőrzése, már 2018 májusában kifogásolta Handó Tündének a bírósági álláspályázatok elbírálása során folytatott szabálytalan gyakorlatát, valamint a pályázat-elbírálás átláthatóságának hiányát. Válaszul az OBH-elnök az őt felügyelni hivatott bírói tanácsot illegitimnek nevezte.
Az OBT májusi kifogásait is egy eseti vizsgálóbizottsági jelentés alapján tette meg, amely Handó korábbi – 2018 előtti – vezetői gyakorlatát vizsgálta. A mostani bizottsági jelentés, amit a közlemény utóvizsgálati jelentésnek nevez, épp azzal a céllal készült, hogy ellenőrizzék, tavaly május és december 31. között az OBH-elnök változtatott e korábbi – az OBT által már bírált – gyakorlatán. Ám „az OBH elnökének az egyes bírói és bírósági vezetői pályázatok elbírálása során folytatott gyakorlatát és az OBT irányában fennálló kötelezettségeinek teljesítését vizsgáló bizottság" ma elfogadott jelentése úgy találta, hogy
Handó egyébként a mai OBT ülésen sem jelent meg, ahogy ez május óta megszokott. Azonban, mint a közleményből kiderül, írásban jelezte, hogy érdemi észrevételeket kíván tenni a vizsgálati jelentéshez. Az OBT erre adott 2019. február 22. napjáig adott póthatáridőt az OBH-elnöknek.
Hogy az OBT milyen „szükséges intézkedéseket" tehet, az a bírói tanács előző jelentésének nyilvánosságra hozatalakor már kiderült. Az OBT májusban kilátásba helyezte, hogy kezdeményezi Handó „tisztségétől való megfosztását". A törvény szerint erre akkor van lehetőség, ha az OBH-elnök neki felróható okból 90 napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, továbbá ha valamely cselekménye, magatartása vagy mulasztása miatt a tisztségére méltatlanná vált.
Az eljárást a köztársasági elnök és az OBT is kezdeményezheti. A bírói tanács „tagjai kétharmadának szavazatával meghozott határozatával indítványozza" ezt az Országgyűlésnél. A végső döntést is az Országgyűlés hozza meg, kétharmaddal. Vagyis az OBH-elnök tisztségétől való megfosztása a Fidesz-KDNP-n múlik, s arra nem sok esély van, hogy Szájer József feleségét, az Orbán család jó barátját menesszék.
|
Továbbra is törvénytelen Handó működése az OBT szerint
|
Az OBH-elnök tisztségétől való megfosztása a Fidesz-KDNP-n múlik, de arra nem sok esély van, hogy Szájer József feleségét, az Orbán család jó barátját menesszék.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3024555_tovabbra-is-torvenytelen-hando-mukodese-az-obt-szerint
|
2019-02-06 21:25:00
| true | null | null |
Népszava
|
Megkezdődött kedden a horvátországi egyesített per Ivo Sanader volt horvát kormányfő és az ő megvesztegetésével vádolt Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, utóbbi távollétében a Zágráb megyei bíróságon - közölte a helyi sajtó.
Ivo Sanader a tárgyalás elején kijelentette, hogy nem bűnös. A volt kormányfőt azzal vádolja az ügyészség, hogy a Moltól 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a magyar olajipari társaság irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett, továbbá, hogy megállapodott a Mollal, miszerint az INA-ból kivonják a veszteséges gázágazatot. Az ügyészség azt kérte a bíróságtól, hogy amennyiben jogerős ítélet születik, Sanader az államnak fizesse vissza a 10 millió eurót.
Robert Jezic, a Sanader-per koronatanúja korábban azt állította, hogy a 10 millió euró felét, 5 millió eurót a Mol az ő tulajdonában lévő svájci vállalat számlájára utalta. Jezic akkor horvát bíróságon kijelentette, hogy a pénzt a legrövidebb időn belül átutalja a bíróság számlájára, de ezt évek óta nem tette meg.
Sanadert korábban ebben az ügyben már egyszer jogerősen elítélték. A Hypo Bank- és a Mol-INA-ügyek egyesített perében a Zágráb megyei bíróság 2012 novemberében nem jogerősen tíz év börtönbüntetésre ítélte háborús nyerészkedés, hivatali visszaélés és vesztegetés miatt. A legfelsőbb bíróság a büntetést 2014-ben jogerősen nyolc és fél évre enyhítette. A volt horvát miniszterelnök ezt követően eljárási hibák miatt az alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért, a taláros testület pedig 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az ítéletet és újratárgyalást rendelt el.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért.
A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette.
A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mivel álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette. A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet, amely azt is kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban. A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében véglegesen lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot.
Az ügyben Horvátország korábban már a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, amely 2016. decemberi döntésében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította.
Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárás és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség a kérelmét azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták.
A magyar Fővárosi Törvényszék augusztus 23-án ismét megtagadta az európai elfogatóparancs. A törvényszék a döntését azzal indokolta, hogy "fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása".
A zágrábi bíróság 2015 decemberében egyesítette a két pert, azzal az indokkal, hogy az INA-Mol-ügyben indított két eljárás kapcsolatban van egymással, és ugyanazon bizonyítékokra alapszik, továbbá mindkét ügy azonos fázisban van, ezzel pedig megteremtődtek a feltételek a peregyesítéshez.
A keddi tárgyaláson az USKOK bejelentette, hogy "tárgyi és személyi bizonyítékokkal" fogja alátámasztani, hogy Sanader és Hernádi a vádban megfogalmazott bűncselekményt követtek el.
Laura Valkovic, Hernádi ügyvédje nem tartotta meg bevezető beszédét. Mint mondta: azután fogja megtenni, hogy bemutatták a bizonyítékokat.
Szerinte a tárgyalást meg sem kellett volna tartani addig, amíg a legfelsőbb bíróság nem dönt a peranyag magyarra fordításáról.
A bíró szerint abban az esetben, ha a vádlott távollétében történik a tárgyalás, nincs különbség abban, hogy ért vagy nem ért horvátul. "2014 óta jogerős ítélet van arról, hogy (Hernádi) távollétében lehessen lefolytatni a bírósági tárgyalást, a peranyag akkor le lett fordítva, és abban minden bizonyíték szerepel" - húzta alá a bíró.
|
Elindult Hernádi Zsolt és Ivo Sanader pere Zágrábban
|
Megkezdődött kedden a horvátországi egyesített per Ivo Sanader volt horvát kormányfő és az ő megvesztegetésével vádolt Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, utóbbi távollétében a Zágráb megyei bíróságon - közölte a helyi sajtó.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/elindult-hernadi-zsolt-es-ivo-sanader-pere-zagrabban.html
|
2018-10-23 00:00:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Sikeresen zárult az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán-Balatonfüred közötti szakaszának villamosítására kiírt közbeszerzés, a munkát Mészáros Lőrinc vasutas cége, az R-Kord Kft. és Mészáros veje, Homlok Zsolt érdekeltsége, a a Vasútvill Kft. alkotta ÉB 2018 Konzorcium nyerte el - közölte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. szerdán.
A tervezést és kivitelezést is magában foglaló, mintegy nettó 23 milliárd forintos beruházás során a Szabadbattyán és Balatonfüred közti 55 kilométeres vonalszakasz villamosítása mellett Polgárdi, Balatonkenese, Balatonfűzfő és Alsóörs állomásokat átépítik és akadálymentesítik. Ennek keretében az állomásokon cserélik a szükséges kitérőket, 55 centi magas peronokat építenek, korszerűsítik az utastájékoztató rendszert és felújítják a térvilágítást, Szabadbattyánban pedig a transzformátor alállomást is bővítik.
A közlemény szerint a tervezési feladatok elvégzését követően a látványos kivitelezési munkálatok 2019 őszén kezdődhetnek meg, a teljes fejlesztés körülbelül 2,5 év múlva készül el.
A Szabadbattyán-Balatonfüred közötti szakasz a Szabadbattyán-Tapolca-Keszthely vasúti pálya villamosításának első ütemében újul meg.
A fejlesztés az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából a NIF Zrt. beruházásában uniós és hazai forrásból valósul meg.
|
Mészáros és veje vitte el a 23 milliárdos észak-balatoni vasútfejlesztést
|
Sikeresen zárult az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán-Balatonfüred közötti szakaszának villamosítására kiírt közbeszerzés, a munkát Mészáros Lőrinc vasutas cége, az R-Kord Kft. és Mészáros veje, Homlok Zsolt érdekeltsége, a a Vasútvill Kft. alkotta ÉB 2018 Konzorcium nyerte el - közölte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszaros-es-veje-vitte-el-a-23-milliardos-eszak-balatoni-vasutfejlesztest.html
|
2018-10-31 00:00:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A Csongrád Megyei Főügyészség azt közölte honlapján, hogy a vádirat szerint „Czeglédy mint a szombathelyi székhelyű Humán Operátor Zrt. igazgatóságának elnöke és tényleges ügyvezetője a 2011. évtől kezdődően egy olyan bűnszervezetet hozott létre, amelynek célja a döntően diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó részvénytársaság adófizetési kötelezettségének csökkentése általános forgalmi adó adónemben, valamint a diákmunkához kapcsolódó más közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt.”
Czeglédy Csaba a hvg.hu-nak reagált a vádemelés hírére, ezt itt olvashatja el!
Az ügyészség szerint az általa irányított bűnszervezet működése során több Magyarországon működő multinacionális vállalatnak, illetőleg vállalkozásnak közvetített diákmunkaerőt 2011 és 2017 között. „Az ehhez kapcsolódó közterhek megfizetésének elkerülése céljából Czeglédy iránymutatásai alapján létrehoztak egy olyan számlázási láncolatot, amelynek alsó szintjén iskolaszövetkezetek, középső szintjén ténylegesen gazdasági tevékenységet nem, csak átszámlázást végző gazdasági társaságok, míg a legfelső szintjén a Humán Operátor Zrt. állt. A bűnszervezet által folytatott módszer szerint a döntően diákmunka közvetítéshez kapcsolódóan az általános forgalmi adót az iskolaszövetkezetek az egyes esetekben bevallották az adó megfizetésének szándéka nélkül, más esetekben az ezzel kapcsolatos bevallási kötelezettségüknek sem tettek eleget. Ugyanígy jártak el az iskolaszövetkezetek a diákok foglalkoztatása után járó más közterhek, így jellemzően a személyi jövedelemadóval kapcsolatos adóbevallási és adófizetési kötelezettség teljesítése során is.”
A vádlott a bűnszervezet egy részét közvetlenül, míg más részét közvetítőkön keresztül irányította, az iskolaszövetkezetek elnöki tisztségét betöltő strómanoktól át egészen a Humán Operátor Zrt. alkalmazásában álló vagy a részvénytársaságban más vezetői tisztséget betöltő vádlottakig.
A bűnszervezet működtetésében a vádirat szerint 21 személy vett részt 8 iskolaszövetkezet, 2 korlátolt felelősségű társaság és 1 részvénytársaság keretében. A vád szerint az évek alatt 3 milliárd 254 millió 729 ezer, míg egyéb adók és járulékok tekintetében 2 milliárd 960 millió 976 ezer forint, azaz mindösszesen 6 milliárd 215 millió 705 ezer forint vagyoni hátrányt okoztak így az államnak.
Czeglédyt és társait – egyebek mellett – különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolják.
Czeglédyvel kapcsolatban korábban megírtuk, hogy:
|
Vádat emeltek Czeglédy Csaba ellen
|
A Csongrád Megyei Főügyészség azt közölte honlapján, hogy a vádirat szerint „Czeglédy mint a szombathelyi székhelyű Humán Operátor Zrt. igazgatóságának elnöke és tényleges ügyvezetője a 2011. évtől kezdődően egy olyan bűnszervezetet hozott létre, amelynek célja a döntően diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó részvénytársaság adófizetési kötelezettségének csökkentése általános forgalmi adó adónemben, valamint a diákmunkához kapcsolódó más közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt.”
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20190204_Vadat_emeltek_Czegledy_Csaba_ellen
|
2019-02-04 08:47:00
| true | null | null |
HVG
|
Debrecenben, Kósa Lajos városában a Fidesz pártszerűen gyakorlatilag nem működik. A városi szervezet formális vezetője ugyan nem ő, hanem Pósán László országgyűlési képviselő, de Pósán helyi ügyekben nem jelentős tényező, megszólalni is csak ritkán szokott. Legutóbb például Bajnai Gordon debreceni látogatásán méltatlankodott, korábban pedig a munkanélküliségről tartott sajtótájékoztatót. Itt leginkább az derült ki, fogalma sincs a Debrecenben élő munkanélküliek számáról. Nem meglepő tehát, hogy a várost érintő stratégiai kérdések és döntések kizárólag Kósa Lajos fennhatósága alatt fogalmazódnak meg, és a párt képviselői előzetes utasítás alapján szavazva hajtják végre maradéktalanul a közgyűlésben a polgármester akaratát.
Kósa 1998 óta polgármester Debrecenben, de már 1990 óta országgyűlési képviselő, és saját bevallása szerint is jelentős befolyása van a pártban. Polgármesteri sikerének titka elsősorban a „győztes csapaton ne változtass” elve: a 25 fős Fidesz-KDNP-frakcióból Kósán kívül számos, hozzá hasonlóan régi motoros ül a városi képviselő-testületben: Asbóth Endre, Balázs Ákos, Becsky Tibor, Dánielfy Zsolt, Filepné Tóth Katalin, Jenei Imre, Mazsu János, Pajna Zoltán, Pankotai László, Szabó Gyula és Szilágyi László, továbbá Papp László és Somogyi Béla alpolgármesterek .
Kósa sikerében szerepet játszik az ellenzék gyengesége is: a szocialista frakció például három képviselőből áll. (Az MSZP helyi elnöke és frakcióvezetője, Szathmári Károly, szintén nem új szereplő: 1994 óta képviseli a pártot a helyi közgyűlésben.) A szocialisták nem sok vizet zavarnak: módosító indítványaikat rendre lesöpri a többség, közgyűlési munkásságuk a kérdésfeltevésben merül ki. Ráadásul amúgy is csekélyke frakciójuk tovább gyengült, mikor Zsiros Zsolt mandátumát megtartva 2011. novemberében kilépett az MSZP-ből. A Jobbik képviselőcsoportja eredetileg négy tagból állt, de a személyi viták miatt három fősre csökkent: egyikük függetlenként folytatja. A 2-es villamos botrányos ügyét leginkább firtató, két tagú Debreceni Ifjúsági Szövetség frakciójában szintén történt személycsere, bár itt nem belharcok indokolták a váltást.
A helység kalapácsa – miről szól ez a cikksorozat?
A többé-kevésbé egyformán szervilis önkormányzati újságok, honlapok, rádió- és tévécsatornák azt demonstrálják, milyen az, amikor közvetlenül a „politika” a médiatulajdonos. Cikksorozatunk vidéki városokat mutat be: a helyi nyilvánosság állapotát, illetve a helyi politikai-gazdasági erőcsoportokhoz való bekötöttségét vizsgáljuk. Tovább a bevezető cikkre.
Kisebb-nagyobb változások persze adódtak a debreceni Fidesz életében is. 2002-ig például a párt helyi alapítója és egyik erős embere, Sásdi András – Kósa Lajos jó barátja és feleségének korábbi üzlettársa – volt a párt közgyűlési frakcióvezetője. Sásdit később annak ellenére nevezte ki a fideszes többségű közgyűlés a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. (DV Zrt.) elnökévé – az is maradt 2011-ig -, hogy 2003-ban a bíróság bűnösnek találta szociális kedvezmény (közkeletű nevén szocpol) jogosulatlan felvétele miatt jelentős kárt okozó csalás bűntettében, és ezért pénzbüntetésre ítélte. Sásdi elítéltetése után nem tért vissza a helyi közéletbe, de a vagyonkezelő holdingban betöltött tisztsége révén befolyása továbbra is jelentős maradt.
Bár nem a városi, hanem a megyei közgyűlés tagja volt, Debrecen kapcsán mégsem hagyható ki Virág László pályafutása. Az 1998-2002 közötti ciklusban a megyegyűlés fideszes alelnökeként tevékenykedő politikust, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. (akkor még Rt.), vagyis a „holding” egykori stratégiai igazgatóját, a debreceni repülőteret korábban üzemeltető Airport-Debrecen Kft. ügyvezetőjét 2007-ben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt 1 év hat hónap börtönre ítélték, két év próbaidőre felfüggesztve. Virág egyébként büntetlen előéletű maradt, mert a bíróság előzetes mentesítésben részesítette. Két évvel később, 2009-ben a köztisztaságért és hulladékgazdálkodásért felelős társaság, az AKSD Városgazdálkodási Kft. ügyvezetője lett – éppen a vagyonkezelő holding ajánlására. Virág – akárcsak a fent emlegetett Sásdi András – ma már nem politizál.
Szintén erős embernek számít(ott) Mező Ferenc, aki 1998 és 2002 között volt a Fidesz önkormányzati képviselője. Mandátumáról azért mondott le – egy időben a párttagságát is szüneteltette –, mert kapcsolatba hozták a nyíregyházi nyelvvizsgabotránnyal. Nem kevesebbet állított a nyomozó hatóság, mint hogy két fiatal több alkalommal is mások helyett tett sikeres nyelvvizsgát,természetesen jó pénzért. A megrendelők között említették a debreceni képviselőt is, aki ekkor az egyetemen volt tanársegéd, és a doktorijához kellett a nyelvvizsga. Mezőt, aki egyébként Kósa 2002-es kampányának egyik szervezője volt, végül büntette a bíróság, és az egyetemről is mennie kellett. Karrierje azonban nem tört meg: előbb Kósa (illetve az önkormányzat) tanácsadójaként dolgozott, majd az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (ÉARFÜ) igazgatóhelyettese, később ügyvezetője lett.
S hogy az ellenzék szája is be legyen fogva, Kósa Lajos nem jelentéktelen gesztust gyakorolt az MSZP irányában, amikor Huszka Imrét, volt szocialista önkormányzati képviselőt 2005-ben a vagyonkezelő igazgatóságába delegálta – igaz, a szocialisták városi szervezete nem őt javasolta. Huszkát 2003-ban marasztalta el a bíróság társtettesként elkövetett könnyű testi sértés vétségéért, és egy év próbára bocsátotta. 2004-ben a pártból kizárták ugyan, de mára ismét tagja az MSZP elnökségének.
A vagyonkezelő cégeinek igazgatóságaiban és felügyelő bizottságaiban számos jelenlegi és egykori fideszes önkormányzati képviselő kapott helyet – igaz, hellyel-közzel az ellenzék is székhez jut. A város vagyonáért felelős anyacég, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságában például egy volt MSZP-s önkormányzati képviselő, Rónai György ül, a város hőszolgáltató cégében pedig Szathmári Károly, az MSZP frakcióvezetője a felügyelő bizottság elnöke, ám meghatározó szerepet egyikük sem tölt be. A holding felügyelőbizottságban a Jobbik is kapott pozíciót. A párton belüli harcok után január 24-én a közgyűlés Ágoston Tibor frakcióvezetőt delegálta a helyre.
A vagyonkezelő holding felügyelőbizottságában ugyanakkor ma nincs aktív fideszes politikus, az elnök, Győri Gyula ugyanis 2011 februárjában, a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz történő kinevezésekor lemondott. Az alábbiakban a városi cégek felügyelőbizottságaiban ülő Fidesz-KDNP-frakció tagok neveit közöljük – mondhatni Kósa debreceni politikai bázisának derékhadát mutatja be a táblázat:
Debreceni Vízmű Zrt. Nagy Sándor, Asbóth Endre, Filepné Tóth Katalin Cívis Ház Zrt. Jenei Imre, Czellér László, Széles Diána, Pankotai László DKV Debreceni Közlekedési Zrt. Szabó Gyula Debreceni Hőszolgáltató Zrt. Balázs Ákos, Fodor Levente, Csaholczi Attila Debreceni Reptér Eszközkezelő Kft. Jámbor Ferenc (KDNP), Szilágyi László Debreceni Gyógyfürdő Kft. Kiss Sándor, Dánielfy Zsolt, Kovács István DV Info Informatikai Kft Mazsu János
A város fejlődése a hivatalos kommunikációban persze nagyívű és töretlen. Vannak ugyan gondok, de ezeket mindig sikerül orvosolni. Sásdi például 2008-ban a Debrecen című önkormányzati hetilapnak adott interjújában azt mondta: „(…) odafigyeléssel és fegyelmezett gazdálkodással sikerült túlteljesítenünk az üzleti tervet, amellyel tovább növeltük a holding és ezáltal a város vagyonát”. Az újságíró egy helyen arra utal, sok politikai támadás éri a holdingot, azt feltételezve, hogy a cégcsoport „bizonyos üzleti körök érdekeit szolgálja”. Sásdi sajnálkozik a politikai össztűz miatt, és hozzáteszi: ők a politikától függetlenül teszik a dolgukat. Sásdi 2011-es távozásakor a vagyonkezelő vesztesége több mint 1 milliárd forint volt.
A hivatalos kommunikáció persze azóta is folyamatos sikerről beszél: „Ismét nyereséges a vagyonkezelő” írják egy helyütt. „Komoly sikereket értünk el minden nehézség dacára” – hangzik egy másik cím a dehir.hu-n, és a debrecen.hu-n is zeng a dicshimnusz: „Büszkék lehetünk a város fejlődésére”. A városvezetéshez lojális önkormányzati és magántulajdonú média nem szokta hozzátenni, hogy mindeközben Debrecen adóssága a 2002-es 2,8 milliárd forintról 2012-re tízszeresére nőtt, és az Állami Számvevőszék 2011 végén készült jelentése (PDF) már fizetésképtelenségről beszél: „(…) a jelenleg ismert pénzintézeti kötelezettségek 2014-et követő éveket érintő teljesítését továbbra sem látjuk biztosítottnak.” Mindez nem volt akadálya a városgazdálkodásért felelős vezetők megjutalmazásának, míg végül tavaly, a történet végén az állam átvállalta Debrecen adósságának mintegy felét, 14 milliárd forintot.
Debrecenben, ahogy a legtöbb vidéki városban, a rendszerváltás után két szereplő vette kézbe a helyi sajtót: a megye napilapja – esetünkben az Inform Média Kft. által kiadott Hajdú-Bihari Napló, és annak internetes változata -, valamint az önkormányzat a maga újságjaival, honlapjával, tévéjével és rádiójával. Jól megfértek egymás mellett éveken át, mivel csak elméletben voltak konkurensek, a gyakorlatban más cél hajtotta a tulajdonosokat: a megyei lapok a hirdetési piac lefedésére törekedtek, a költségvetési pénzből fenntartott önkormányzati sajtó pedig a propagandaszerepre állt rá. Ennek érdekében aztán forrásaink véleménye szerint hallgatólagos paktumot kötöttek: a megyei napilap nem kellemetlenkedik, nem konfrontálódik a helyi hatalommal, cserében övé a hirdetési piac zöme.
A helyi médiumok közül a vagyongazdálkodási holding tartja fenn a Debrecen TV-t (DTV), és annak internetes változatát, a dehir.hu-t, és a DTV a gazdája a Debreceni Korzó című nyomtatott „kulturális kiadvány”-nak. A város tulajdonában lévő Cívis Ház Zrt-nek szintén van saját sajtóterméke – a Debreceni Városközpont Magazin. A magazin „kapcsolattartója” Kangúr Tibor, aki éveken át a DTV hírigazgatója volt. A lap a saját megfogalmazása szerint szórakoztató írásokat közöl, és „nem politizál”. 2011-ben megszűnt az ugyancsak költségvetési pénzből heti 90 ezer példányban megjelenő Debrecen című hetilap, illetve annak netes kistestvére, a Deol – ezek helyett lett az új internetes önkormányzati portál, a dehir.hu.
A Debrecen Városi Televízió Kft. ügyvezetője, a 2009-ben Debrecen város sajtódíjával kitüntetett Széles Tamás, hírigazgatója pedig M. Tóth Ildikó, Márton Attila fideszes országgyűlési képviselő felesége. A felügyelőbizottságban szintén jelen van a párt képviselete, a korábbi fideszes önkormányzati képviselő, Czirják Anikó személyében.
Családban marad – a debreceni önkormányzat médiaköltései
Az év elején a Ki Mit Tud közadatigénylő portálon keresztül azt tudakoltuk Debrecen jegyzőjétől, mennyit költött a város a saját médiumaira, illetve más orgánumokban való megjelenésekre. A válasz szöveges részének első felét nehéz komolyan venni: „DMJV Önkormányzata helyi sajtóorgánumok fenntartására nem költ, tekintettel arra, hogy közvetlen önkormányzati tulajdonban helyi lap, televízió csatorna nincsen.” – írja Szekeres Antal jegyző, majd közli a kért adatokat, amelyekből az derül ki, hogy hirdetéssel és közvetlen támogatással hét év alatt összesen 730 milliót költött médiára a város. Nyilvánvaló, hogy ehhez a támogatáshoz még hozzá kellene adnunk az egyes orgánumok pontosan nem ismert saját bevételét is, hogy lássuk, mennyiből tudósítja Kósa Lajos városának lakóit az önkormányzati média: a számok alapján ez az összeg évi 200 millió forint körül mozog. 2006 és 2012 között tehát az önkormányzat 671 727 011 forintot költött hirdetésre (PR és tájékoztatás) a saját médiumaiban. Összehasonlításképp: ugyanebben az időszakban a legolvasottabb megyei napilapban, a Hajdú-Bihari Naplóban és annak online változatában, ennek az összegnek az ötvened részét, 14 039 726 forintot költöttek. Infografikánk itt elérhető.
erdélyi – becker
A városi televízió gondozásában megjelenő Debreceni Korzót (lapigazgató Széles Tamás, főszerkesztő Szénási Miklós) helyi forrásaink szerint csak azért találták ki, hogy a megszűnő Debrecen c. hetilap főszerkesztője, a szintén sajtódíjas Szénási ne maradjon munka nélkül. A Debrecent egyébként a Petromán László-féle Kaméleon Dizájn tördelte, és a megyei napilapot is kiadó Inform Média Kft. terjesztette. Petromán, aki a deol.hu-nak tervezője is volt, most a Debreceni Korzó laptervét készíti, de a média más területein is sikeres: Gulyás Gábor tavaly a Műcsarnok kommunikációs igazgatójává nevezte ki – sajtóinformációk szerint szakirányú felsőfokú végzettség nélkül. Petromán cégében 1994 és 2002 között Rácz Róbert fideszes országgyűlési képviselő, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés elnök volt az üzlettárs – a Kaméleon Dizájn Kft-t Gulyás a Modem vezetőjeként szintén folyamatosan foglalkoztatta.
Az idén 11 éves Friss Rádió története is említésre méltó. A rádió sokáig a városi médiaportfólió része volt, majd amikor a holding számára terhessé kezdett válni a veszteséges cég, túladott rajta – ma a Debreceni Egyetemé. Főszerkesztője Tóth Judit, a debreceni Kőr Dáma Kör – a Kósa Lajos polgármester felesége által alapított egyesület – meghatározó alakja. A városban sokan úgy vélekednek, hogy Kósa-projekt marketingjét, a városvezetés által uralt vagy befolyásolt helyi médiát a háttérből a polgármester felesége, a korábban médiakommunikácós szakemberként dolgozó Porkoláb Gyöngyi irányítja.
A helyi médiaviszonyok tekintetében debreceni sajátosság a városvezetés egyik kedvenc nagyvállalkozójának számító Tutor Lóránt-féle médiabirodalom. Tutor cégei építették többek között a régi piac helyén az önkormányzati megbízásából a Fórum bevásárlóközpontot, az új piacot és több magánlakóparkot is. Annak idején zavaros körülmények közt a Tutor érdekeltségébe tartozó Lorinvest-cégcsoportba egyik tagja, a Dexium Kft. kapta meg a lehetőséget az önkormányzattól arra, hogy a város lepusztult vásárcsarnoka helyére újat építsen. Az önkormányzat a beruházás megvalósulása érdekében 2004-ben vevőkijelöléssel értékesítette az ingatlant a cégnek. A szerződést többször módosították, végül a csarnok mellett megépült a Fórum és egy irodaház is.
A Latinovits Színházként emlegetett betonkolosszus felhúzásáról akkor született döntés, amikor Debrecen az Európa kulturális fővárosa címre pályázott – ennek a megvalósítását szintén Tutor cége nyerte. A város hitelt vett fel, hogy ki tudja fizetni a Dexiumot, de a 350 férőhelyes, 3,2 milliárd forintba kerülő létesítmény azóta sem készült el teljesen. (A nagyvállalkozó egyik cége legutóbb a hajdúszoboszlói szállodafejlesztésre nyert 500 millió forintot).
Tutor éppen abban az időben vásárolta meg az 1996 óta működő, egyedüli civilként ellenzéki hangot megütő Alföld TV-t, amikor a piactömbi beruházással kapcsolatos döntési folyamat zajlott. A tulajdonosváltással aztán megszűnt az egyetlen ellenzéki tévéműsor is – az Alföld TV azóta szintén a „politikamentesség” jegyében működik. Tutor netes újságját, a HajdúPresst 2011-ben indította. A portál leginkább bulvárhíreket közöl, mélyebb feldolgozású, esetleg kritikus hangvételű írásokat egyáltalán nem.
A Cívishír.hu-t, Debrecen egyik nem önkormányzati tulajdonú portálját 2008 novemberében alapították, Mészáros György vállalkozó részvételével. Mészáros a későbbi tulajdonosváltás után a városi televízió, a DTV marketingvezetője lett. A lap hírportálként hirdeti magát ugyan, de komolyabb tartalmakat kevésbé közölnek, ellenben szeretik a politikai bulvár csipkelődő stílusát. Kommentjeikben viszonylag szabad a szólás, de ha a helyzet úgy kívánja, letiltják a hozzászólást – kritikus cikkeivel a portál óvatosan manőverez a városvezetés iránti lojalitás és az olvasótoborzás között. A vagy.hu „új folyama” 2011 júliusában indult el. Az ellenzéki beállítottságú portál – kiadója a Médiapart Alapítvány – mára lényegében az egyetlen független kritikusa a 15 éves Kósa-projektnek.
A debreceni médiában még számításba jövő kisebb-nagyobb helyi rádiók (például Rádio MAX, Best FM) viszont rettegnek a közéleti tartalmaktól, így a traffipax- és tőzsdehírek mellett leginkább csak zenét sugároznak.
Mándi Emília – Becker András
|
A helység kalapácsa: Média és birodalom Debrecenben, Kósa Lajos városában
|
Kósa Lajos lassan tizenöt éve irányítja Debrecent, és egyelőre komolyan vehető kihívója sincs. Bár a város adóssága tíz év alatt a tízszeresére nőtt, az önkormányzat a baráti médiumokra nem sajnálta a pénzt: hat év alatt több mint 700 millió forint jutott ilyen célokra. A képviselőtestület súlytalan, a városházán zajló folyamatokat ismerő forrásaink szerint még a vagyonkezelő holdingnak is nagyobb beleszólása van az ügyekbe, mint a kormánypárti frakciónak. Debrecen arculatát 14 éve Kósa Lajos üzleti-baráti köre alakítja, és ez a mindenre kiterjedő befolyás értelemszerűen a helyi médiát is érinti.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2013/02/05/a-helyseg-kalapacsa-media-es-birodalom-debrecenben/
|
2013-02-05 10:29:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Műcsarnok és a szervezetileg hozzá tartozó Ernst Múzeum takarítását tavaly februárban, Gulyás érkezésekor még két különböző cég látta el. A Műcsarnok tisztán tartásáért felelős cég szerződését az új ügyvezető két hónappal meghosszabbította, aztán megállapodott a Tömb 2002 Kft.-vel arról, hogy év végéig ők veszik át a feladatot havi 580 ezer forint + áfa átalánydíjért. Az összeg nem tartalmazta az ügyeletes hétvégi és az alkalmi takarítás költségeit, ezt külön számlázhatta a cég. Az előző vállalkozó havi 600 ezer + áfáért végezte ugyanezt a tevékenységet.
A cég Gulyás előző munkahelyén, a debreceni Modemnél is sikerrel szerepel: nyert egy közbeszerzést tavaly, még abban az időszakban, amikor Gulyás vezette az intézményt. (Gulyás ugyanis 2006-tól a Modem igazgatója volt, innen került a Műcsarnok élére 2011 februárjában, pályáztatás nélkül, de jelképes díjazásért pár hónapon keresztül párhuzamosan, átmenetileg ellátta a Modem igazgatói teendőit is.) Idén sem volt ez másként, a Tömb 2002 hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljáráson a Modemtől is nyert megbízást, az övén kívül mindössze egyetlen ajánlat futott be. A szerződés összértéke 22 millió 728 ezer forint.
A céget Hajdúböszörmény fideszes többségű önkormányzata is különösen sokat foglalkoztatja. Annyira, hogy a testület május 23-i ülésén Nagy Zoltán jobbikos képviselő egyenesen azt firtatta az egyik projekt kapcsán, „hogyan lett ismét a jolly joker Tömb 2002 Kft. kiválasztva?”. A cég Pesten is „jolly joker”, a két épület takarításából származó tízmilliós nagyságrendű jövedelme mellett további megbízásokat is kapott Gulyástól, „a Műcsarnok 6-os és 9-es termeinek színre festését” januárban, továbbá „a Műcsarnok termeinek YTONG téglákkal történő installációs beépítését” áprilisban. A Tömb 2002 tavalyi nyeresége majdnem 53 millió forint volt.
Debrecenbe is jutott megbízás a Műcsarnokból, az ottani székhelyű Alföldi Nyomda Zrt. nyomja az idén induló, kéthavonta megjelenő Flash Art magazin példányait, alkalmanként bő egymilliós összegért. Ez a különben igen nagy cég nyomtatta ki többek között a debreceni önkormányzat által kiadott, tavaly megszűnt Debrecen című lapot is, amelyet a Műcsarnok jelenlegi kommunikációs vezetője, Petromán László többségi tulajdonában lévő Kaméleon Dizájn Kft. tördelt. Petromán, Gulyás és az Alföldi Nyomda Zrt. közösen dolgoztak a Modem Messiások című kiállításának katalógusán is.
A Gulyás által pozícióba helyezett Petromán László testvére, Petromán Zoltán résztulajdonában lévő és általa is vezetett Platinum GL Kft. is rendszeresen kap Gulyástól megrendeléseket úgy, hogy Petrománék nemcsak testvérek, de üzlettársak is: Art Futura Bt. nevű vállalkozásukban László beltag, Zoltán kültag. Utóbbi 2002-ben vált kültaggá, Rácz Róbert kivásárlásával, aki 2002 óta a Fidesz parlamenti képviselője, idén januártól pedig a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője kormánymegbízottként. (Rácznak, aki visszaemlékezése szerint Kósa Lajos kérésére kapcsolódott be a politikába a 90-es években, 2000-ig a Kaméleon Dizájnban is volt érdekeltsége.)
Idén júniusban még egy meglepő szerződést kötött a Műcsarnok: az alagsori kávézót és az ehhez kapcsolódó teraszt adta bérbe a Renovart Kft.-nek, amely eredeti profilja szerint elsősorban építőipari cég, a vendéglátás különböző formáit a cégjegyzék szerint csak májusban vette fel a profiljába – alig pár héttel a szerződés június 6-i aláírása előtt.
|
Ki mossa a Műcsarnok szennyesét?
|
A Műcsarnok igazgatója, Gulyás Gábor olyan szerződéseket kötött, amelyek Móricz Rokonok című művét juttatják eszünkbe: kapott megrendelést a korábbi munkahelyéről, a debreceni Modemből magával hozott kommunikációs vezető testvére, valamint a Hajdú-Biharban előszeretettel foglalkoztatott cég is.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/ki-mossa-a-mucsarnok-szennyeset-82429
|
2012-11-08 10:45:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Amint arról beszámoltunk, az Átlátszó által, peres úton kikért számlák alapján megállapítható volt: a kormánypárt jelöltjei kihasználták az állam adta lehetőséget, és elköltötték a fejenként egymillió forintot. És az is kiderült: Kósa Lajos nem hagyta kenyér nélkül egykori kabinetfőnökét... Kósa Lajos (Fidesz) a kampányidőszakban 9 tételre költötte el a maga 1 millióját. A legnagyobb tételt az aktivistáknak vásárolt (feliratozott) toll jelentette, amellyel a támogatói aláírásokat gyűjtötte. E nemes írószerre 307 ezer forintot költött el. A cég pedig, amelyik megdolgozott ezért a pénzért, a Kaméleon Dizájn Kft. volt.
A másik nagy tétel a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. kasszájába futott be, ők egyrészt 260 ezer forinthoz jutottak hozzá a villamosok két oldalára kihelyezett reklámfólia területének bérleti díjaként, másrészt további 42 ezerhez az öt troli hátuljának bérleti díja gyanánt. (Kósa kampánya tehát összesen több mint 300 ezer forinttal gazdagította a fő veszteséges céget.)
A harmadik jelentős kiadás a villanyoszlopokra kihelyezett plakátok, illetve az 5 troli hátfelületére kirakott reklámfólia költsége volt, erre csaknem 100 ezer forintot szánt Kósa képviselőjelölt. A tábla és trolidekoráció nyomtatását és kihelyezését a MásKép Kreatív Reklámstúdió Kft. végezte, miként a villamosok oldalainak kidekorálását is Kósa arcmásával, ami 76 ezer forintba került.
63 ezer 500 forintot kapott a Debrecen Városi Televízió Kft. a politikai hirdetéséért, míg a választási nagygyűlés hangosítása 54 ezer 360 forintot kóstált. A rendezvénytecnikai szolgáltatást a Pro Music Hungary Bt. biztosította.
Csaknem 50 ezer forintot fordított Kósa-jelölt szórólapozásra. A Főnix Média Nyomdaipari és Rendezvényszervező Ker. és Szol Bt. feladata A/6-os méretű szórólapok készítése volt. Még egy tétel szerepelt a felsorolásban: ez 45 ezer 720 forintról szólt, amely összegért citylight plakátokat készített és helyezett ki a MAHIR Cityposter Kft.
Pósán László majdnem pontosan ugyanannyit és ugyanúgy költött, mint párttársa, Kósa Lajos, 1 forint híján mind az 1 milliót felhasználta. Annyi különbséggel, hogy ő a villanyoszlopokra kihelyezett plakátok, illetve az öt troli hátfelületére kirakott reklámfólia költségeként 115 ezer 574 forintot fizetett a MásKép Kft.-nek, míg a nagygyűlés hangosításáért a Pro Music tőle kevesebbet kapott, mint Kósától, csupán 38 ezer 703 forintot. A DKV-nak tehát ő is 300 ezres összeggel lökte meg a bevételét.
Tasó László szintén megtámogatta a debreceni vállalkozásokat. Az adonyi Elvisként is ismert politikus 5 tételben összegezte kiadásait. 38 ezer 100 forintot fizetett a MásKép Kreatív Reklámstúdió Kft.-nek a villamosdekorációkért. A számla szerint a felhasználás célja (akárcsak a másik 4 esetben) a jelölt népszerűsítése, ismertségének növelése volt. Csaknem 50 ezer forintot, pontosan 49 ezer 593-at adott a Főnix Médiának az A/6-os szórólapokért. Következett a DKV két tétele: 130 ezer 73 forint a villamos két oldalán, 80 négyzetméteren kihelyezett reklámfóliákért, valamint 200 ezer 25 forint a trolik hátsójára, április 6-ig folyamatosan kitett reklámért.
|
Kósa-Pósán-Tasó: hasonló volt a kampánykaptafa
|
Debrecen – Összesen csaknem 1 millióval, 936 ezer 118 forinttal támogatta meg a három debreceni képviselőjelölt a mindig veszteséges debreceni közlekedési vállalatot a tavalyi országgyűlési képviselőválasztás kampányában. Igaz, az azóta sem derült ki, hogy az újvillamosos gerillamarketing kinek az ötlete volt, és lendített-e valamit a fideszesek népszerűségén.
| null | 1 |
https://www.vagy.hu/tartalom/cikk/10402_kosa_posan_taso_hasonlo_volt_a_kampanykaptafa
|
2015-07-17 10:50:00
| true | null | null |
vagy.hu
|
Végleg a Rogánt reptetők cégénél maradhat a budaörsi reptér
Jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező cég vette át a tönkrement Magyar Repülő Szövetségtől a budaörsi reptér üzemeltetését, kérdés, ez miért éri meg nekik a jövőben. A vitatott körülmények között megszűnt szakszövetség helyét átvevő szervezet vezetőjének is ismerősen cseng a neve, ő Tuzson Bence államtitkár testvére.
2018 nyarára elfogyott a Magyar Repülő Szövetség (MRSZ) tagságának türelme, egy drámai hangulatú közgyűlésen Mészáros László, a szövetség akkori elnöke lemondott posztjáról. Ekkorra a szövetségnek minden vagyona – a Dagály utcai székház és a budaörsi repülőtér üzemeltetési joga – odalett. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletben mondta ki, hogy az MRSZ több tízmilliónyi elmaradt bérleti díjjal tartozik az államnak. A tartozás behajtásának esélye a nullával volt egyenlő, hitelezők egy csoportja ezért 2018 decemberében a szervezet felszámolását kezdeményezte.
A gond a 2010-es kormányváltás után kezdődött: a budaörsi repülőtér tulajdonosi jogait gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) ekkor állított ki egy több mint harmincmillió forintos számlát a szövetség Dagály utcai székházának használatáról és a repülőtér üzemeltetéséről. A hatalmas összeg régóta halmozódó nemfizetés eredménye volt. Az MRSZ még 2002-ben kötött szerződést az állammal, eszerint vállalta, hogy havi 300 ezer forintot fizet, cserébe szerette volna elérni, hogy azt a pénzt, amit a reptérre fordít, leírhassa a bérleti díjból. Ez azonban végül nem került be a megállapodásba, így a vagyonkezelő az addig meg nem fizetett bérleti díjakat követelte.
Emiatt indult egy per, amelynek a végeredménye az lett, hogy 2017-ben az MRSZ elveszítette a repülőtér üzemeltetési jogát. Mészáros László úgy emlékszik, ekkorra már annyi tartozás gyülemlett fel, hogy „ha jogosnak tartottuk volna, akkor sem állt volna módunkban kifizetni”. A hvg.hu cikksorozatban mutatta be, hogy a szövetségnek 2017. augusztus végéig hogyan kellett elhagynia az évtizedekig üzemeltetett repülőteret, és a működtetést hogyan vette át az a cég, amelyik ugyanazok tulajdonában van, mint a Rogán Antalék és Habony Árpád helikopteres útjait is intéző Fly-Coop. A vagyonkezelő akkor azt ígérte, ez csak átmeneti állapot, a végleges üzemeltetésre pályázatot fog kiírni.
Minden a régi
Ez a pályázat azonban azóta sem jelent meg, bár az MNV a hvg.hu kérdésére azt válaszolta, hogy „a Budaörs Repülőtér hosszú távú hasznosítására irányuló versenyeztetési/pályázati eljárás előkészítése a repülőterekre irányadó speciális rendelkezések figyelembevételével megtörtént”. A pályázat előkészítésébe légiforgalmi szakértőket is be kellett vonni, amint elkészül a felhívás, a vagyonkezelő honlapján közzéteszik azt.
Addig a Fly-Coop erre alapított cége, az Aeroglobe Kft. marad a légikikötő üzemeltetője. A vállalkozás tulajdonosa Jakab Ernő és fia, Jakab Tamás, akikkel az állam nemcsak ebben az esetben volt nagyvonalú. Családi cégük, a Fly-Coop 2017 decemberében elnyerte az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 571 millió forintos tenderét, ez alapján két repülőt kell folyamatosan rendelkezésre bocsátaniuk donorszerv vagy orvoscsoport szállítására. Erről a szerződésről a Népszava írta meg, hogy feltűnően gáláns, évi 300 millió forintos rendelkezésre állási díjat is tartalmaz a repülésekért számlázott óradíj mellett. A cég havi átalánydíja azért is figyelemre méltó, mert az OVSZ-nél 2018-ig nem volt szükség rendelkezésre állásra, anélkül is meg tudták oldani a sürgős légi szállításokat.
Ami a budaörsi reptér üzemeltetését illeti, megkeresésünkre a cég azt közölte: szerződésük jelen pillanatban határozatlan időre szól a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel, és tervezik, hogy elindulnak az MNV budaörsi repülőtérre vonatkozó pályázatán.
Arról megoszlanak a vélemények, hogy megéri-e egyáltalán üzemeltetni az ország második legnagyobb légi központját. Az 1930-as években még kifejezetten korszerűnek számító repülőtér rendbetétele ma már milliárdokat emésztene fel – az előző üzemeltető csak az állagmegóvásra tudott fordítani, felújításra nem.
Egy forrásunk szerint az Aeroglobe Kft.-nek nem volt más választása, „2 évvel ezelőtt kénytelen volt elvállalni az üzemeltetést, különben azonnal be kellett volna zárni a repülőteret”. Pedig bombaüzletnek első látásra nem lehet nevezni: állítólag Budaörsön nem lehet annyi bérleti díjat szedni a hangárok után, hogy az kitermelje a rezsit.
Noha a mostani üzemeltető nem tud arról, hogy az állam bármiféle felújítást tervezne a területen, valamiért mégis lát fantáziát a további működtetésben. Ha másért nem, azért már megérheti az állam jóvoltából üzemeltetni egy kulcsfontosságú repteret, mert autópályák csomópontja mellett fekszik, nemzetközi légi utak lebonyolítására alkalmas, nem mellesleg a közelben vett telket az MNV az épülő dél-budai szuperkórháznak.
Tuzson jön, Mészáros megy
A tönkrement Magyar Repülő Szövetség helyét és szerepét eközben a Repülő és Légisport Szövetség (RLSZ) veheti át. Vezetője a Miniszterelnökség Közszolgálatért Felelős Államtitkára, Tuzson Bence testvére, Tuzson Gergely. A szövetség megalapítását Tuzson Gergely szerint a kényszerhelyzet indokolta. A hvg.hu-nak azt írta, „az MRSZ mind tisztségviselőit – beleértve az elnökséget, a felügyelőbizottságot és az ügyvivő testületet –, mind székhelyét, mind pedig funkcióit elvesztette, miközben százmillió forintos nagyságrendű adósságban és felbecsülhetetlen mértékű morális deficitben maradt”.
Az utolsó elnök, Mészáros László másképp látja. Szerinte neki azért kellett lemondania, mert „megetették a tagságot, azt ígérték nekik, akkor lesz pénz a szövetségben, ha Tuzson jön, Mészáros megy”.
Ilyen csak a mesében van, mi pedig nem hiszünk a mesében
– reagált Mészáros László kijelentésére Gyöngyösi András Zénó, aki elnökségi tag volt a Magyar Repülő Szövetségben. Szerinte az MRSZ nem tudta alapvető célját ellátni, esély sem volt a megújulásra, várható volt, hogy előbb-utóbb összeomlik a rendszer. „Nem gondoljuk, hogy Mészáros László egy rossz fiú, nem haragszunk rá, azért viszont senki sem dicséri meg, amiért csődbe ment a szövetség.” A volt elnöknek azt is felróják, hogy nem voltak kapcsolatai, nem tudott úrrá lenni a válsághelyzeten.
Drónkutató az államtitkár testvére
Tuzson Gergely rutinos üzletember, több mint húsz éve foglalkozik informatikai rendszerekkel, és tíz éve fogott robothelikopterek (vagy ahogy ma ismerjük: drónok) fejlesztésébe. „Akkor még sem a drón kifejezés, sem maguk a ma már így elnevezett eszközök nem terjedtek el” – emlékezett vissza.
Nemrégiben új céget is létrehozott, ez az Alt One Informatika Kft., amely informatikával foglalkozik, míg a szintén nemrégiben gründolt Légtér.hu Kft. pilóta nélküli légi járművek használatának kutatásával és fejlesztésével, utóbbit a HungaroControllal együttműködve végzi. Tuzson Gergely a hvg.hu-nak azt mondta, ennek a munkának a hozadéka, hogy korábban elnöke lehetett a Drónpilóták Országos Egyesületének. A kutatáshoz szükséges pénzt saját zsebből fedezi, szerinte bevétele ebből csak akkor lesz, ha eredményesen dolgozik.
A hvg.hu kérdésére, hogy a Légisport Szövetségnél kaptak-e bármiféle ígéretet állami támogatásra, Tuzson Gergely úgy válaszolt, mindent megtesz, amit egy sportszerető embertől a szakma elvárhat, „de semmi olyat, ami törvénysértő vagy akár csak etikailag vitatható lenne”. Azt is írta, hogy „bármilyen juttatás a szakmai szövetség tevékenységének függvénye, valamint olyan támogatásban fog részesülni, amelyet a vonatkozó jogszabály alapján a Nemzeti Versenysport Szövetségtől megkaphat”. Most csupán az alapítók támogatására és tagdíjakra számíthatnak, de – mint mondta – nem titkolt céljuk, hogy további szponzorokat is megnyerjenek a magyar repülés támogatására.
A támogatók felkutatása mellett a Légisport Szövetségnek arra is figyelnie kell, hogy a sportág ne maradjon nemzetközi képviselet nélkül, ellenkező esetben sem versenyezni, sem versenyeket rendezni nem lehet. Jelenleg a Magyar Repülőszövetség már, a Repülő és Légisport Szövetség még nem jogosult a nemzetközi képviseletre, így a Magyar Vitorlázórepülő Szövetség – az RLSZ-szel karöltve – biztosítja a magyarországi és a nemzetközi sportadminisztrációt, illetve a sportjogokat, és osztja el a támogatásokat.
Gyöngyösi András Zénó szerint „az MRSZ már a 2018-as tagdíjat sem volt képes befizetni, ha nem avatkozunk közbe, valamint a Vitorlázórepülő Szövetség nem utalja át Svájcba a teljes összeget, már tavaly sem lehetett volna légisportokról beszélni ebben az országban”. Idén nyáron, Szegeden lesz az Ifjúsági Vitorlázórepülő Európa-bajnokság, és csúfos kudarc lett volna, ha ezt képviselet híján le kellett volna mondani, miközben ma Magyarországon több mint száz olyan élsportoló van, aki világversenyeken szerepel, sikerrel.
Tuzson Gergely azt kizártnak tartja, hogy szövetsége elinduljon az MNV budaörsi repülőtérre kiírandó üzemeltetési pályázatán, a reptér adottságai ugyanis nem kedveznek a légisportoknak. „Az RLSZ gazdasági tevékenységet nem kíván folytatni, kizárólagos célja a hazai repülős társadalom érdekeinek képviselete és a légisportok szervezése” – közölte. „Az új szervezetnek óriási szerencséje, hogy nincsen vagyona, hogy tisztán sportszervezetnek szánják” – foglalta össze a hvg.hu-nak egy, a repülésben jártas szakember, aki úgy látja, a budaörsi repülőtér üzemeltetésén nem érdemes gondolkodni, „az már a múlt, azt el kell engedni”.
|
Végleg a Rogánt reptetők cégénél maradhat a budaörsi reptér
|
Jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező cég vette át a tönkrement Magyar Repülő Szövetségtől a budaörsi reptér üzemeltetését, kérdés, ez miért éri meg nekik a jövőben. A vitatott körülmények között megszűnt szakszövetség helyét átvevő szervezet vezetőjének is ismerősen cseng a neve, ő Tuzson Bence államtitkár testvére.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20190204_Marad_a_papirforma_Vegervenyesen_a_Rogant_es_Habonyt_reptetok_cegenel_maradhat_a_budaorsi_repter_uzemeltetese
|
2019-02-04 11:55:00
| true | null | null |
HVG
|
Alig fél év alatt milliókat tudtak megtakarítani, befektetni a vezető politikusok. Az ország vezetőinek bevallásából kiderül: átlag 5 ingatlanjuk van, 10 milliós megtakarításuk, szinte kötelező elem a kincstárjegy és a szántó.
Örök vita marad már Magyarországon: mit ér egy képviselői-, kormányfői-, jegybankelnöki- vagy bármilyen vagyonnyilatkozat? Sokak szerint semmit, és nem véletlenül gondolják ezt így. Ettől azonban a dokumentumok január 31-ig még elkészülnek, mi pedig megmutatjuk, mit állítanak önmagukról az érintettek. Aztán hátha egyszer mégis kiderül, ki és mit hazudott - ha hazudott.
Saját bevallásuk szerint is több milliárdos összvagyon, egy kisebb falura elegendő földterület, több mint száz ingatlan összpontosul a Magyarország 19 legfontosabb emberének kezében. Az államfő, a legfőbb ügyész, a jegybankelnök és a kormánytagok vagyonbevallásainak összehasonlításából kiderül: 2018 számukra biztosan a gyarapodás éve volt. Az ország vezetőit ingatlanjaik, bankszámláik, befektetéseik és tartozásaik alapján rangsoroltuk – lássuk, ki szakított a legnagyobbat az elmúlt fél évben.
A vagyonok nagyságát nehéz ugyan felbecsülni, de még akkor is csinos összegeket kapunk, ha csak a saját bevallásaikra támaszkodunk. A listánkban szereplő 19 vezető politikus 2018 végére összesítve csak készpénzben és lakossági forintszámlákon 270 millió forintot halmozott fel – ez 65 millióval több a fél évvel korábbi bevallásoknál -– de ennek sokszorosát tartják értékpapírokban, biztosításokban, kötvényekben, befektetési jegyekben. A milliárdos összvagyonokhoz képest elenyésző, 67 millió forint a teljes tartozásuk. Összesítettt ingatlanvagyonuk 103 tételből áll a bevallásokban, mindent egybevéve 870 ezer négyzetméter, avagy 87 hektárnyi földterületen van kisebb-nagyobb érdekeltségük.
5 ingatlan/miniszter
A listánkban szereplő 19 politikus és állami vezetők átlagosan 5 ingatlannal rendelkeznek, bár az átlagot a két rekorder, Pintér Sándor és Rogán Antal húzza felfelé, akiknek több mint húsz ingatlan szerepel a bevallásukban. Az állami és kormányzati vezetők ingatlanparkja egyébként évek óta lényegében változatlan, ebben a klubban a lakás, családi ház és nyaraló mellett szinte kötelező elem a szántó és az erdő is. Íme:
Szemléltető térkép az államfő, a jegybankelnök, a legfőbb ügyész és a kormánytagok ingatlanjairól. A jelölőkre kattintva végignézheti, kinek hol, mekkora ingatlanjai vannak (a helyszínek hozzávetőlegesek):
Pintér: százmilliók tánca
A térképen a politikusok ingatlanjait eltérő színekkel ábrázoltuk, jól látszik, hogy messze Pintér Sándor belügyminiszternek van a legtöbb földje, valószínűleg ő a legvagyonosabb kormánytag. Bevallásában össszesen 23 ingatlan szerepel 400 ezer négyzetméternyi összterülettel, ami nagyobb, mint az összes többi kormánytag érdekeltsége együttvéve.
Pintér a befektetéseit is oldalakon keresztül sorolja, több mint 30 tétel szerepel a listán, százmilliókat őriz – részben feleségével közösen – különböző bankszámlákon, befektetési jegyekben, részvényekben, kötvényalapokban és állampapírban. Fél év alatt alaposan átrendeződött a portfólió, új tétel például a 180 millió forintnyi dollár OTP befektetési jegyben és -kötvényben, de több más befektetésétől közben megvált. Euró- és dolláralapú számláinak, befektetési jegyeinek értéke önmagában is eléri a negyedmilliárd forintot. Folyószámlái megcsappantak ugyan a tavaly nyári bevalláshoz képest, felesége folyószámláján viszont plusz 5 millió jelent meg. Szintén új szerzemény 10 millió forint értékű egyéves magyar állampapír – egy 30 milliós csomag mellett –, szintén a belügyminiszter felesége nevén.
Vagyonához méltóan, Pintérnek van egyben a legnagyobb behajtatlan tartozása is, továbbra is összesen több mint egymilliárd forinttal tartoznak neki barátok, családtagok és üzletfelek.
Rogán Antal: fél év alatt +35 millió
Az ingatlanvagyon nagyságában Rogán Antal a második helyezett (21 ingatlan 190 ezer négyzetméteren), bár ő leginkább öröksége révén vívta ki a második helyet. Csak Szakonyfalván 16 erdő, rét és szántó résztulajdonosa, a település teljes területének mintegy 2 százalékán van valamilyen érdekeltsége. Rogán másik kiugró teljesítménye a rekordösszegű szabadalmi jog a találmánya után, ami a két évvel ezelőtti 25 millió forint után most újabb 42 milliót jövedelmezett. Ennek köszönhetően komoly, csaknem 35 milliós ugrás következett be a megtakarításaiban is. A 18 milliós magántartozását viszont továbbra sem sikerült törlesztenie (előtte viszont letudott egy 28 milliós bankhitelt, még 2017-ben).
Nagy István: +6 millió
8 millió forintot tudott megtakarítani fél év alatt Nagy István, a kormány harmadik legnagyobb ingatlantulajdonosa. Az agrárminiszter bevallásában ugyanis most jelent csak meg egy 8 milliós egyenleg, viszont eltűnt a korábbi 2 milliós készpénzállomány. Önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítása kétszázezer forinttal 2,1 millióra nőtt, életbiztosítása változatlanul 8 millió forintra szól. Megvan még a méhészete és a motorcsónakja is, ahogy 12 ingatlanja. Nagynak egyébként 6 településen van érdekeltsége, összesen 118 ezer négyzetméternyi földterületen. Ráadásul a két családi házán kívül minden más (2 lakóház, tanya, gyümölcsös, szántó, kert, présház, erdő, gyep, szántó, szőlő és legelő) 100 százalékos tulajdonában áll.
Palkovics László: +3 millió
5 millió forinttal, 28 millióra növelte banki megtakarítását Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, készpénzállománya viszont hatról négymillió forintra csökkent. Számlaegyenlege mellett a technológiai miniszter a járműparkjával tűnik ki a kormánytagok közül – lásd keretes írásunkat.
Van menőbb egy Wartburgnál? A 19 állami és kormányzati vezető többségének nincs saját gépjármű a bevallásában, de az autóflotta így is elég színes. Összesen 6 kormánytagnak és a legfőbb ügyésznek van a nevén valamilyen jármű, nekik viszont összesen 12. A legmenőbb vitathatatlanul Pintér Sándor Wartburgja és Palkovics László Lamborghini traktora (a technológiai miniszternek ezen felül van egy Mitsubishi L200-asa és két BMW motorkerékpárja is). Nagy Istvánnak is 3 jármű: egy Opel Astra, egy Toyota Dyna és egy E.T. horgászcsónak szerepel a bevallásában. Süli Jánosnak is Astrája van, és – egyedüli kormánytagként – egy motorcsónak is van a tulajdonában (Maxum 1800 SR3). Az autóparkban van még Skoda Superb (Kövér Lászlóé), egy Volkswagen Bora (Benkő Tibor tulajdona), valamint Polt Péter Opel Mokkája.
Süli János: mínusz egy legelő
1 millió forinttal növelte OTP-takarékbetétjét és 700 ezerrel nyugdíj-előtakarékossági számláját fél év alatt Süli János, akinek a paksi bővítésért felelős miniszterként tett bevallása szerint rekordmagas, 53 millió forint "más szerződés alapján fennálló követelése" is van. Nyugdíj-előtakarékossági számlán több mint 9 millió forintot gyűjtött össze, takarékbetétjén további 5 milliót, miközben törlesztett a bankhiteléből – már csak másfél millióval tartozik –, ezen felül van még egy 6,5 milliós életbiztosítása és 6 millió névértékű részvénye. Tárca nélküli miniszterként havi 5 millió forintot keresett, Ingatlanvagyona viszont pedig fél év alatt egy legelővel kisebb lett, így most egy ház, egy legelő és egy üdülő van a listáján. Gazdasági érdekeltségei sincsenek már, miután mindkét cégéből kiszállt (tavaly nyári bevallásában még a Emi-Duna és az Aquaenergia Kft.-k szerepeltek.)
Kásler Miklós: +13, -20
10 millió forinttal több pénze, 3 millióvan nagyobb bankszámlája, viszont 20 millióval kevesebb állampapírja lett fél év alatt Kásler Miklósnak. Így most az emberminiszternek van a kormánytagok közül a legnagyobb, 25 milliós készpénzállománya, bankszámláján több mint 18 millió gyűlt össze, befektetési jegyekben pedig csaknem 6 milliót tart (ez fél év alatt plusz négyszázezer forint). Káslernek lett egy új alkalmi állása is a Semmelweis Egyetemen 780 ezer forintért (a havi bruttó 2,8 milliós miniszteri + kutatói fizetés mellé). Változatlanul tekintélyes gyűjteménye van: egy műtőberendezés, egy XIX. századi tabernálukum, egy XVII. századi festmény, koloniálgarnitúra, 6 perzsaszőnyeg, 9 festmény, 18 személyes ezüstevőeszköz készlet és egy herendi porcelán étkészlet.
Szijjártó Péter: +2,5 millió
Káslernál jóval szerényebb összeget, 2,5 millió forintot tudott félretenni fél év alatt Szijjártó Péter. A külügyminiszter évek óta stabilan gyarapodott, 2016-ban például még csak 2,5, milliója volt a bankban, most már 8,1 millió. Értékpapírjai 6 hónap alatt 300 ezer forinttal, 1,9 millióra nőttek, a biztosítási eszközalapokban meglévő 735 ezer forint pedig 50 ezerrel több a tavaly nyárinál. Adósságát viszont még mindig nem sikerült törlesztenie, évek óta 30 millió forinttal tartozik a szüleinek. Ingatlanbevallásában nincs új elem, továbbra is résztulajdonosa két háznak, egy teleknek, egy üdülőnek meg egy kis szőlőnek.
Polt Péter: 5 millió törlesztés
Szintén tudta gyarapítani vagyonát, illetve csökkenteni tartozását Polt Péter legfőbb ügyész. Bankszámlája és készpénzállománya nem változott érdemben egy év alatt (a kettő együtt 18 millió forint), ám kincstárjegyeinek értéke 120 ezerrel, 4,9 millió forintra emelkedtek. Polt a mellékállásaiból is többet keresett, mint előző évben, és kapott egymillió forint jogdíjat a Wolters Kluwer Kft.-től, így a főügyészi fizetésével együtt évi nettó 20 millió volt a teljes bevallott jövedelme. Ebből a családi magántartozás törlesztésére is futotta, csaknem 5 millió forintot tudott lefaragni, így már csak 4,4 millióval adós (nyolc éve még 40 millió volt a feleségével közös tartozásuk). Ingatlanjai változatlanok: a főügyésznek a "kormányzati átlagnak" megfelelően, 5 ingatlan van a nevén, a szokásos felosztásban: lakás, hétvégi ház és szántó.
Áder János: Elnöki takarék
Milliós nagyságrendű megtakarítással zárta az évet Áder János is. A köztársasági elnök ugyan év közben nem tett vagyonnyilatkozatot, de egy év alatt 7 millió forinttal nőtt a bankszámlája, életbiztosítása pedig már 124 ezer eurónál jár, ami ezer eurós növekedést jelent. Viszont Áder befektetési értékszámlái nullázódtak (ez mínusz 2,5 ezer euró), euró befektetési jegye minimálisan nőtt, dollárszámlája változatlan (28,7 ezer euró és 1700 dollár az egyenleg). Az ingatlanvagyona ugyanolyan szerény, mint volt, mindössze egy budai lakásból és egy kisoroszi házból áll.
Gulyás Gergely: +5 millió
Jó éve volt Gulyás Gergelynek is, aki a Miniszterelnökségnél kapásból havi bruttó hétszázezerrel többet keres, mint előtte képviselőként, de a bevallása alapján ennél még többet is félrerakhatott, megtakarításai ugyanis fél év alatt 1 millióról 5 millió forintra nőttek. Változatlanul két budapesti lakás résztulajdonosa, és továbbra is megvan a 2008-ban felvett 120 ezer svájci frankos hitele, bár nem derül ki, hogy ebből mennyit törlesztett.
Trócsányi László: új befektetés
Szintén magasabb fizetés és új befektetés is szerepel Trócsányi László bevallásában. Az igazságügyi miniszteri és két tanári állásában is jobban keresett, mint fél évvel korábban, összesen havi bruttó 700 ezerrel többet, 2,9 millió forintot vihetett haza. 38 millió forintos számlaegyenlege viszont fél év alatt lenullázódott, pontosabban átkerülhetett a megtakarítások közé. Trócsányi több mint 80 ezer eurós értékpapírjai mellett megjelent ugyanis egy 30 milliós CIB Hozamvédett Betétalap 1/2-e. (Megj.: a 38 milliós számlaegyenleg a miniszter által tavaly nyáron, 2 héten belül leadott 3 nyilatkozatból csak a legutóbbi, június 18-i keltezésűben szerepelt. A befektetései viszont ez idő alatt nem változtak.) Trócsányi egyébként ingatlanvagyonát tekintve felülsől súrolja a kormányzati átlagot, két lakás, egy családi ház, egy üdülő, egy szőlő és egy üres telek résztulajdonosaként.
Varga Mihály: egy különleges ajándék
Sikerült valamicskét összekuporgatnia Varga Mihálynak is: a pénzügyminiszter fél év alatt 1,4 millió forinttal törlesztette a bankhitelét, így már csak 200 ezerrel kell megbirkóznia. Befektetései annyiban módosultak, hogy tavaly nyári bevallásában még 6,6 millió forint volt államkötvényben, most pedig már 6,9 millió szerepel, csak vegyesen kincstárjegyben, kötvényben és befektetési jegyben. Ugyancsak 5 ingatlanban van tulajdonrésze. Esetében ez 2 lakást, 1 garázst, 1 telket és 1 kertet jelent, újdonság viszont, hogy Varga évek óta először – és a vezető politikusok közül szinte egyedüliként – ajándékot is kapott: 15 üveg bort 20 ezer forint értékben.
Orbánnak nem megy?
A miniszterek többségénél jóval kevesebbet tudott megtakarítani Orbán Viktor miniszterelnök. Igaz ugyan, hogy nyolc év alatt 11-ről 3,5 millióra sikerült leszorítania a bankhitelét (még 2002-ben vett fel 20 milliós jelzáloghitelt, aminek a felét 2011-re törlesztette), ám ebből fél év alatt alig hétszázezret törlesztett. A család számláján is alig félmillióval lett több pénz hat hónap alatt, bár így is csak 1,4 millió forint szerepel a bevallásban, ráadásul ez évek óta alig változott (egyedül 2015-ben érte el az 5 millió forintot).
Orbán vagyonnyilatkozata ezzel az egyik legszerényebb a kormánytagoké közül, egyben a legsivárabb is: sem külön jövedelem, sem gazdasági érdekeltség, sem ajándékokat nem tüntetett fel – ahogy a korábbi években sem –, és a két, felcsúti és budai házból álló "bevallott ingatlanvagyon" is a legkisebbek közé tartozik.
Nézegessen üres oldalakat Orbán bevallásában:
Orbánnál egyébként csak három vezetőnek van kevesebb ingatlan a nevén, Kövér László házelnöknek és Matolcsy György jegybankelnöknek egy-egy családi háza van, Benkő Tibor honvédelmi miniszternek pedig egyáltalán nincs ingatlan a nevén.
Közülük Benkő teljesített a legjobban, többmilliós plusszal zárta az évet: fél év alatt 4,5 millió forinttal lett több a bankszámláján, készpénzben és egyéb követelésként – ez így összesen 18,6 millió – plusz 7,3 millió forint állampapírban és 7,1 millió forint befektetési jegyben (ezek értéke fél év alatt 88 ezer, illetve 151 ezer forinttal nőtt fél év alatt).
Egy kis mellékes
Matolcsynak pedig az 5 milliós fizetést jelentő jegybankelnökség mellett lett egy új mellékállása havi 750 ezer forintért a Budapest Institute Banking Zrt.-nél (tanfolyamokon témavezetés, lektorálás, vizsgáztatás). Jövedelmi viszonyairól semmi egyéb nem derül ki a vagyonnyilatkozatából, nagy értékű ingósága például papíron egyáltalán nincs.
Kövér László bankszámlája sem sínylette meg 2018-at, fél év alatt duplájára, 2-ről 4 millió forintra nőtt az egyenlege, emellett csak egy 2 milliós életbiztosítás, meg egy 10 milliós bankhitel szerepel a bevallásában.
Semjén bánata
A kormánytagok közül alighanem Semjén Zsoltnak volt a legcudarabb éve: csak a fizetése nőtt meg 500 ezer forinttal, viszont évek óta nem nagyon tud félretenni, 2017 óta ugyanúgy 5,5 millió forint megtakarítást vall be. Ráadásul az "ajándékok" rubrika is üresen áll – ahogy jellemzően a többieknél is –, még egy árva vadásztrófea sem szerepel a bevallásában.
A renitens
De legyünk igazságosak: Semjén és a többi, fent említett politikusok legalább "néhány számmal" közelebb engedtek vagyoni helyzetük megismeréséhez. Az egyetlen kivétel Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, aki a kormánytagok közül egyedüliként, egyáltalán nem adott le vagyonnyilatkozatot. Tavaly nyári bevallásában még a szokásos öt – saját tulajdonú – ingatlan szerepelt, valamint több mint 30 millió forint készpénzben, bankszámlán és nyugdíjpénztári számlán.
|
Fél év alatt milliókat félretenni? – A kormánytagok bizonyítják, hogy minden lehetséges
|
Alig fél év alatt milliókat tudtak megtakarítani, befektetni a vezető politikusok. Az ország vezetőinek bevallásából kiderül: átlag 5 ingatlanjuk van, 10 milliós megtakarításuk, szinte kötelező elem a kincstárjegy és a szántó.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20190205_allami_vezetok_es_kormanytagok_vagyonnyilatkozata_2019
|
2019-02-05 11:55:00
| true | null | null |
HVG
|
A román korrupcióellenes ügyészség (DNA) tavaly nyáron felmentett volt vezetője a legesélyesebb az európai főügyészi posztra, a román igazságügyi miniszter azonban tiltakozik kinevezése ellen.
Az európai főügyész kiválasztásával foglalkozó, 12 tagú tanácsadó testület 24 pályázat áttanulmányozása és 11 jelölt meghallgatása után január 31-én készítette el három nevet tartalmazó javaslatát, a lista élére helyezve Kövesit. A javaslatot az európai főügyész kinevezésében illetékes Európai Parlament elnökének, Antonio Tajaninak és az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó Románia igazságügyi miniszterének, Tudorel Toadernak küldték meg.
Így az EU igazságügyi minisztereinek hétvégi tanácskozását – a román uniós elnökség képviselőjeként – Bukarestben vendégül látó Toaderra vár az a feladat, hogy a DNA-főügyészi posztjáról éppen az ő kezdeményezésére eltávolított Kövesi európai főügyészi kinevezését napirendre tűzze, vagy éppenséggel elnapolja.
A román elnök, Klaus Iohannis júliusban mentette fel Laura Codruta Kövesit, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezetőjét. A 44 éves Laura Codruta-Kövesi Románia leghatalmasabb emberét, De Liviu Dragneát, a kormánypárt vezetőjét akarta ugyanis levadászni.
Kövesi esélyessé válásának hírére reagálva a román igazságügyi miniszter úgy vélekedett: az európai főügyészi kiválasztásával foglalkozó testület tagjai "nem ismerik azokat a visszaéléseket, amelyeket Laura Codruta Kövesi az állampolgárok és a jogállamiság ellen elkövetett".
A bukaresti szociálliberális koalíció azonban azt mondja, a DNA-t Kövesi főügyészi ténykedése idején a titkosszolgálatok irányították a háttérből, a vádhatóság pedig zsarolással és megfélemlítéssel szerzett hamis bizonyítok alapján ártatlan embereket hurcolt meg, politikai tisztogatást végez a korrupcióellenes harc ürügyén.
|
Románia adhatja az európai főügyészt, bár hazájában nem örülnek ennek
|
A sepsiszentgyörgyi születési volt romániai főügyészt menesztették hivatalából országában, mivel a román kormányzó párt vezetőjét szerette volna levadászni. Az EU testülete azonban őt szeretné a Magyarországot tagjai között nem tudó Európai Ügyészség élére, de országában ennek sokan nem örülnek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/vilag/20190205_Europai_fougyesz_lehet_Laura_Codruta_Kovesi_ha_hazaja_meg_nem_furja
|
2019-02-05 12:00:00
| true | null | null |
HVG
|
A megrendelő igényei miatt módosítják a szerződést, ez derül ki a közbeszerzési értesítőből, amit a szeged.hu szúrt ki. A határidő is csúszik, a júliusi átadást egy hónappal halasztják el, ennek okát a munkaterületen előre nem látható csőtörésekben jelölik meg.
A szerződést már másodjára módosítják, utóbb január 10-én írták alá a megrendelő kívánságai alapján módosított szerződést. Az újabb igényekről csak annyi derül ki a közbeszerzési értesítőből, hogy az edző- és centerpályák téli-nyári használatával kapcsolatosak.
A szegedi stadion előtörténete cikornyás. Évtizeddel ezelőtt egy szegedi futballpálya helyén akart egy modern stadiont a szegedi városvezetés, ám akkor a helyi, ellenzékben levő Fidesz akadályozta meg, mert szerintük a szocialista városvezetés a SZEVIÉP bevonásával készített egy olyan fejlesztési csomagot, amellyel a magáncég jelentős előnyöket szerzett volna. Ez az üzlet kútba esett, így korszerű stadion sem épült.
A második Orbán-kormány idején a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke vette kézbe a szegedi foci ügyét. Kiss-Rigó László köztudottan igencsak kedveli a focit, kapusként ő maga is futballozott, ráadásul, szintén közismerten közeli kapcsolatban áll a miniszterelnökkel. A püspök, kormányzati hátszéllel, 2012-ben még „csupán” egy háromezer fős stadiont álmodott, akkori tervei szerint ezt tao-pénzből építették volna. 2016 végén azonban Orbán Viktor egy szegedi látogatása alkalmával bejelentette, hogy állami pénzből épülhet a sportkomplexum, majd rövidesen az is kiderült, hogy közel tízmilliárd forintból húzzák fel a stadiont, ekkor már nyolcezer fős lelátóval, rendezvényközponttal együtt egy ifjúsági centrum kialakításáról beszéltek.
Végül tavaly megkezdődött az építkezés, a kivitelező a szintén Orbán Viktor közeli vállalkozó, Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. A beruházás tehát 9,2 milliárd forintról indult, január 10-én másodjára módosították a kivitelezés összegét, ami most 12,7 milliárd forint.
|
Újra drágult a szegedi püspök kedvenc stadionja
|
Az eredeti árnál már harmadával kerülhet többe a Szeged-Csanádi Egyházmegye Ifjúsági Centrumának beruházása, ahol egy nyolcezres lelátójú stadiont is építenek a harmadosztályú helyi csapatnak.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20190206_Ujra_dragult_a_szegedi_puspok_kedvenc_stadionja
|
2019-02-06 10:55:00
| true | null | null |
HVG
|
Egy hét késéssel jelent meg a miniszter vagyonnyilatkozata, milliókat tett félre fél év alatt
Bártfai-Mager Andrea nyilatkozatát egy hét késéssel ismerhettük csak meg. Fél év alatt milliókat tudott félretenni.
Örök vita marad már Magyarországon: mit ér egy képviselői-, kormányfői-, jegybankelnöki- vagy bármilyen vagyonnyilatkozat? Sokak szerint semmit, és nem véletlenül gondolják ezt így. Ettől azonban a dokumentumok január 31-ig még elkészülnek, mi pedig megmutatjuk, mit állítanak önmagukról az érintettek. Aztán hátha egyszer mégis kiderül, ki és mit hazudott - ha hazudott.
Egy hét késéssel jelent meg a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter vagyonnyilatkozata. Bártfai-Mager Andrea friss bevallása szerint átrendezte befektetéseit, de fél év alatt – a kormánytagok többségéhez hasonlóan – neki is több millió forinttal sikerült növelnie befektetéseit. MKB-papírjai értéke 400 ezer forinttal növekedtek, megjelent egy új, 20 millió forintos befektetés Egyéves Magyar Állampapírban (K1091002), viszont lenullázta készpénzállományát, életbiztosítását és nyugdíj-előtakarékosságát (NYESZ). Bankban változatlanul 2 millió forintot tart, viszont már csak 8 millió forintnyi devizája van, ez 4 millióval kevesebb a tavaly nyári bevallásban szereplő összegnél. Önkéntes magánnyugdíjpénztári megtakarítását 700 ezerrel, 18 millió forintra tudta növelni.
Más változás nem volt fél év alatt, szőlői és erdője is megvan; budai lakásával és a tavaly vásárolt siófoki nyaralójával hozza a kormánytagok 5 ingatlanos átlagát. Ingatlan-bérbeadásból változatlanul havi 320 ezer forint bevétele van.
A kormány honlapján Bártfai-Mager nyilatkozata is január 31-i dátummal szerepel, de amikor feldolgoztuk volna a többivel együtt, nem leltük. Amikor erről írtunk a tárcának, csak egy automatikus válaszüzenetet kaptunk, mást azóta sem.
A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter sajtóosztályának küldött elektronikus levele megérkezett. Szíves türelmét kérjük, amíg munkatársaink válaszolnak a megkeresésére.
Ingatlanok
2018 nyara Most
Bp. II. 160 nm társasház, 2002, visszterhes
ugyanaz
Siófok, 45 nm társasház tulajdonos; 2018, ingyenes
ugyanaz
Bekecs, 6 hektár 2 371 nm szőlő; 1999, visszterhes
ugyanaz
Legyesbénye, 2324 nm szőlő, 1997, visszterhes
ugyanaz
Monok, 8094 nm erdő, 1997, visszterhes
ugyanaz
Ingóságok
2018 nyara Most
MKB Élhető jövő származtatott alap: 500 ezer ft.; MKB Ambíció nyíltvégű alap: 600 ezer ft.; MKB Egyensúly nyíltvégű alap: 380 ezer ft.; NYESZ: 500 ezer ft.; életbiztosítás: 2 millió ft.
MKB Élhető jövő: 500 ezer ft.; MKB Ambíció: 1 millió ft.; MKB Egyensúly: 380 ezer ft.; "K191002": 20 millió ft.
Készpénz: 3 millió ft.; pénzintézeti számlakövetelés: forintban 2 millió, devizában (forint értéken) 12 millió ft.; önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás: 17,3 millió forint.
Készpénz: 2 millió forintban, 8 millió devizában (forint értéken); önkémtes nyugdíjpénztári megtakarítás: 18 millió forint.
ingatlan bérbeadás: 320 000 forint / hó
ugyanaz - -
Tartozások
2018 nyara Most nincs nincs
Jövedelemnyilatkozat
2018 nyara Most nincs
Gazdasági érdekeltség
2018 nyara Most nincs nincs
Juttatások
2018 nyara Most gépkocsi, mobil, laptop, iPad ugyanaz
Ajándékok
2018 nyara Most nincs nincs
|
Egy hét késéssel jelent meg a miniszter vagyonnyilatkozata, milliókat tett félre fél év alatt
|
Bártfai-Mager Andrea nyilatkozatát egy hét késéssel ismerhettük csak meg. Fél év alatt milliókat tudott félretenni.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20190207_Vagyonnyilatkozat_2019_BartfaiMager_Andrea_miniszter
|
2019-02-07 10:43:00
| true | null | null |
HVG
|
Milliárdos beruházást ígért Erdélyben, több mint száz hektár földet vásárolt, végül hatalmas tartozásokat halmozott fel Bánki Erik – írja a 444-en megjelent cikkében a Direkt36, amely a romániai Rise Projecttel közösen tárta fel a fideszes képviselő több mint tíz évre visszanyúló, romániai üzleti ügyeit.
Bánki Erik, aki jelenleg a parlament gazdasági bizottságát vezeti, 2008-ban egy 70 millió eurós (akkoriban több mint 17 milliárd forintos) projekt megvalósítására tett ígéretet: a tervek szerint egy bioetanol gyár épült volna a magyar határtól nem messze, Nagyszalontán.
A tervezett beruházás megvalósításához Bánki – a tulajdonában lévő romániai cégeken keresztül - 2007 és 2010 között 114 hektárnyi földet és egy céget vásárolt Romániában, több mint 250 millió forint értékben.
Bánki a földek egy részét a nagyszalontai önkormányzat árverésein szerezte, amelyeken egyetlen vetélytársa az unokatestvére volt. A földvásárlások eddig rejtve maradtak, mivel a képviselő az ingatlanokat nem tüntette fel a vagyonnyilatkozataiban.
Bánki vagyonnyilatkozatából és a cégei nyilvános pénzügyi beszámolóiból az sem derül ki, miből volt pénze a föld- és cégvásárlásokra. A befektetéseket megelőző években ugyanis romániai és magyar cégei veszteséget, vagy mindössze pármillió forintos nyereséget termeltek. Bánki a Direkt36-nak azt mondta, hogy a romániai cégei több vállalattól is kaptak kölcsönt a föld- és cégvásárlásokra, de a hitelező cégek nevére már nem emlékezett, és a hitelekről dokumentumokat sem mutatott. Azt pedig, hogy vagyonnyilatkozatából miért hagyta ki a romániai földeket, azzal indokolta, hogy azokat nem magánszemélyként, hanem cégein keresztül birtokolta, így pedig szerinte nem volt köteles feltüntetni azokat.
A beígért beruházás végül nem valósult meg, Bánki szerint a 2008-as gazdasági világválság miatt. A képviselő cégei a bedőlt projekt után 2,3 millió eurós (akkori árfolyamon több mint félmilliárd forintos) köztartozást halmoztak fel Romániában, majd felszámolás alá kerültek. Bánki romániai földjei azóta már nincsenek meg. Egy részükből a tartozásait fedezte úgy, hogy a földeket jóval magasabb áron számították be a törlesztésbe, mint amennyiért szerezte azokat. A maradékot pedig 309 ezer euróért (100,4 millió forintértért) értékesítette idén nyáron.
|
Bedőlt a sokmilliárdos erdélyi projekt, de Bánki Erik így is százmillióval szállt ki
|
A fideszes képviselő bioetanol gyárat épített volna, melyhez titokban 114 hektárnyi földet vásárolt Romániában, nem egészen világos, miből.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/bedolt-a-sokmilliardos-erdelyi-projekt-de-banki-erik-igy-is-szazmillioval-szallt-ki.html
|
2018-12-11 07:59:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A 2017-es év kiemelkedő eseménye volt a vizes világbajnokság, mely a sporteredmények mellett az elképesztő költségeivel került be a hazai sajtóba. Az infrastrukturális fejlesztésekkel és szervezői költségekkel együtt a kiadások elérték a 130 milliárd forintot. Az esemény hozadéka számszerűsítve azonban ennek a töredéke.
A május végi határidő helyett a szervezőcég, a Bp2017 Kft. csak most, december elején nyújtotta be éves beszámolóját, ami szerint értékesítésből mindössze 4,6 milliárd forintnyi árbevétele keletkezett. Ebben a jogdíjak, a továbbszámlázott szolgáltatások is benne vannak. Ezen belül a legtöbb bevétel
a szponzorációs díjaknak köszönhetően érkezett, kicsivel több mint 1 milliárd forint.
a második legnagyobb tétel a jegyértékesítés bevétele volt, 806,5 millió forint,
amit az egyéb szolgáltatásokból származó 609,5 millió forint követett.
Az értékesítésből származó bevételek mellett 49,7 milliárdnyi egyéb bevétel is befolyt a céghez, ám ez szinte teljes egészében a beérkező támogatás volt, 49,5 milliárd forint.
A számok alapján úgy tűnik, a vártnál kicsit mintha rosszabbul teljesített volna a vizes világbajnokság. Tavaly májusban Seszták Miklós, a szervezőbizottság elnöke azt nyilatkozta, hogy körülbelül 7-10 milliárd forintos bevétellel kalkulálnak. Ha az értékesítési és egyéb bevételeket összeadjuk és levonjuk belőle a támogatást, akkor mindössze 4,8 milliárd forintnyi olyan bevételt kapunk, mely szigorúan a vizes vb-nek köszönhetően érkezhetett be a kasszába.
A bevételekkel szemben nagyságrendileg ugyanannyi ráfordítás merült fel. Anyagjellegűként számolta el a legnagyobb összeget a Bp2017, valamivel több mint 51 milliárd forintot, amiből 47,9 milliárd forint az igénybe vett szolgáltatásokra ment el. Ez a kategória bérleti díjakat, karbantartási, marketing költségeket egyaránt magába foglal, a legnagyobb tételt azonban a kiegészítő melléklet sem részletezi. 35,99 milliárd forintot költöttek el ugyanis "egyéb igénybe vett szolgáltatásokra". Szabály szerint itt számolhatók el biztosítási, hatósági szolgáltatások költségei.
Az viszont biztos, hogy marketing és PR költségek címén 10,2 milliárd forintot számoltak el. (Csak emlékeztetőül: hiába ez a sokmilliárdos kiadás, jegyekből mindössze 806 millió forint bevétel érkezett).
Személyi jellegű ráfordításként 2,12 milliárd forintot számolt el a szervezőcég. A közzétett dokumentumok szerint a 2016-os 35 ember után tavaly már 90-en dolgoztak átlagosan a cégnél. Átlagos fizetésük a bérköltségből kiindulva havi bruttó 780 078 forint volt.
A ráfordítások közül érdemes még egy tételt kiemelni. Az egyéb ráfordítások között ugyanis feltüntettek egy 619 millió forintos tételt, mint bánatpénz. Ez véleményünk szerint összefüggésben lehet azzal, hogy a szervezők durván túlbecsülték a szállodai igényeket, ami miatt bánatpénzt volt kénytelen fizetni a cég. A G7 korábbi cikke szerint több tucat szállodában közel 5000 szobát kötött le, a rendező cég az esetek nagy részében 18 napra, gyakran erősen felülárazva. A 85 ezer vendégéjszaka jelentős részét azonban nem használták ki azok a sportolók, szövetségi meghívottak és újságírók. Összesen nagyjából 6 milliárd forint értékben foglaltak le szállásokat, amiből 3 milliárd kifizetését vállalták. Az üresen maradó szobák miatt azonban a másik 3 milliárdból is százmilliókat kellett kifizetniük.
|
Majd' 100 milliós vesztesége volt a Bp2017-nek
|
Több mint féléves csúszással végre közzétette tavalyi éves beszámolóját a vizes vb-t szervező cég
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/majd-100-millios-vesztesege-volt-a-bp2017-nek.html
|
2019-02-10 08:09:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Pénteken Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Mészáros Lőrinc, az Autohof Óbarok kamionos pihenőhely tulajdonosa és Tessely Zoltán miniszterelnöki biztos jelenlétében átadták az M1-es autópálya óbaroki lehajtója közelében a 124 kamionnak és 11 lakókocsinak helyet adó pihenőt. Az ünnepségen az MTI is ott volt:
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Mészáros Lőrinc és Tessely Zoltán miniszterelnöki biztos (j-b) (MTI/Bodnár Boglárka)
Mészáros Lőrinc az átadón hiánypótló beruházásnak nevezte a pihenőhelyet, amely "egyedülálló hazánkban és valószínűleg Európában sincs hasonló". A parkoló 1,1 milliárd forintból épült meg, teljesen saját forrásból, hitel és támogatások nélkül - mondta Mészáros.
A parkolóban ezen kívül 11 hűtőkamionnak és 4 túlméretes szerelvény is elfér.
A kamionparkoló valóban méltó a modern és innovatív jelzőre. Ahogyan az Mfor.hu írt róla - egy korábbi, a parkoló Facebook oldalán talált bejegyzés nyomán - a kamionosok
pihenni a Szekér Csárdában tudnak majd,
emellett használhatják a parkoló ingyenes Wi-Fi-jét,
a vizesblokkban mosó- és szárítógépek is rendelkezésre állnak,
lesz a parkolóban shop, bankautomata, tankolási lehetőség, étterem,
és igazi kuriózumnak tűnik az ingyenes szabadtéri edzőpark, aminek segítségével a kamionosok "fenntarthatják fittségüket és megőrizhetik egészségüket".
A területen külső kondipark, vandálbiztos fürdők és mosoda létesültek, de külön fürdési lehetőséget biztosítanak a női sofőröknek. A kamionvezetők kényelmét bolt, étterem, 19 szobás panzió, bankautomata, útdíj fizetési lehetőség és üzemanyagkút is biztosítja.
|
Mészáros Lőrinc felavatta kamionparkolóját
|
A több mint 1 milliárd forintos beruházás saját forrásból, hitel és támogatások nélkül valósult meg - mondta Mészáros Lőrinc.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszaros-lorinc-felavatta-kamionparkolojat-.html
|
2018-12-07 17:02:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Augusztustól megemelték a parlamenti képviselők fizetését, ma pedig már az államtitkárok és miniszterek is a korábbinál magasabb juttatásban részesülhetnek. Ennek eredménye, hogy egy év alatt átlagosan 116 százalékos béremelkedés történt az állami vezetőink körében - vezettük le a K-Monitor által rendszerezett adatokból.
A legboldogabb a két tárca nélküli miniszter lehet, hiszen Bártfai-Mager Andrea és Süli János havi bruttó 5 millió forintos fizetése 354 százalékkal haladja meg az előző évit. Nem lehet azonban panaszra oka Vízkelety Mariannak és Völner Pálnak sem, jelenlegi juttatásuk 273 százalékkal több az előző évinél, 1,3 millió forint.
6 állami vezetőnek 187,5 százalékkal emelkedett a juttatása, Tállai András és Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium államtitkárai kevésbé voltak szerencsések, hiszen "csak" 162 százalékkal vihetnek haza több pénzt a tavalyinál. Juttatásuk 1,296 millió forint a tavalyi 494 244 után.
A többiek 30 százalékos béremelkedést könyvelhettek el, többek között Tuzson Bence, Soltész Miklós, Banai Péter Benő juttatása is 997 200 forintról 1 296 300-ra emelkedett.
Az eltérő béremelkedések hátterében nem a jelenlegi eltérő fizetési szint áll, hanem a tavalyi évi bázis. Most az államtitkárok juttatása közel 1,3 millió forint, a minisztereké pedig egységesen 1,78 millió. Vagyis nem a teljesítményekben meglévő különbségeket ismerik el a különböző mértékű béremelésekkel, hanem mindenkinek a besorolásának megfelelő szintre hozzák a fizetését.
Azok, akik országgyűlési képviselői posztot is betöltenek, még számolhatnak a bruttó 891 ezer forintos juttatással, vagyis
Süli János például havi bruttó 5,8 millióért látja el feladatait. Ebből majdnem nettó minimum 4 millió forintot vihet haza - bármiféle adókedvezmény érvényesítése nélkül. A miniszterek minimum 1,77 milliót, az államtitkárok pedig nettó 1,4 milliót tehetnek zsebre havonta.
A két térca nélküli miniszter 22-szer, a miniszterek 19-szer, az államtitkárok pedig 6-szor többet kapnak kézhez munkájukért, mint az országos átlag.
A kettős bérezés megszüntetésére nemrég egyébként két párbeszédes képviselő, Kocsis-Cake Olivio és Szabó Tímea tett kísérletet, ám törvénymódosító javaslatuk elutasítását szinte biztosra lehet venni.
|
116 százalékkal nőtt az állami vezetőink fizetése egy év alatt
|
Noha Magyarországon az idén kiemelkedő mértékben nőnek a fizetések, az államtitkárok juttatása minden képzeletet felülmúló módon emelkedett egy év alatt.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/116-szazalekkal-nott-az-allami-vezetoink-fizetese-egy-ev-alatt.html
|
2018-12-07 17:09:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette a kormány azt az ügyletet, amellyel a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány megszerezte az Echo TV, a Magyar Idők és az Origo kiadóját, illetve az Opus Presst. Az erről szóló kormányrendelet a Magyar Közlöny szerdai számában jelent meg - írja a hvg.hu.
Az Orbán Viktor által aláírt jogszabály egy szóval indokolja a döntést: közérdek.
Vagyis a stratégiai jelentőségűvé minősítés azt jelenti, hogy a kormánypárti sajtó sajátos összefonódását nem kell vizsgálnia sem a Médiatanácsnak, sem a Gazdasági Versenyhivatalnak.
Múlt héten jelentették be, hogy Mészáros Lőrinc Talentis Groupja megszerzett minden vidéki lapot, hogy az egyesített médiaérdekeltségeit a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak adományozza. A jobboldal új médiabirodalmához már 10 kormányközeli kiadóvállalat is csatlakozott. A médiavállalkozás vezetője Liszkay Gábor lett.
Az alapítványnál egy másik csomag is landolt, benne egyebek mellett a Figyelő kiadójával vagy a Habony Árpádhoz köthető médiavállalkozásokkal. Ezekre nem terjed ki a versenyhivatali vizsgálat kezdeményezése, vélhetően azért, mert az alapítvány állítása szerint a portfolió piaci részesedése 20 százalék alatti.
|
Nemzetstratégiai jelentőségű lett a kormány médiabirodalma
|
Sem a Médiatanács, sem pedig a Versenyhivatal így nem vizsgálhatja az összeborulását.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/nemzetstrategiai-jelentosegu-lett-a-kormany-mediabirodalma.html
|
2018-12-05 17:29:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Ki kell adnia a magyar kormánynak a paksi bővítésre az orosz Roszatommal kötött megállapodást – jelentette be a közösségi oldalán Jávor Benedek, a Párbeszéd Európa parlamenti képviselője. A Paks II.-re vonatkozó szerződéseket 2014-ben kötötte meg a kormány az orosz állami atomipari vállalattal, azokat azonban titkosították.
Jávor felidézte: ő ugyan kapott betekintést a szerződésekbe, ám azt szerette volna, ha az abban foglaltak mindenki számára megismerhetőek legyenek. Ezért fordult az adatvédelmi hatósághoz azzal a kéréssel, hogy vizsgálják felül, indokolt-e a titkosítás. Ennek hatására a kormány ugyan ezt feloldotta, de mégsem adták ki a szerződéseket. Így jutott el bíróságig az ügy.
Ma másodfokon hirdettek jogerős határozatot, és Jávor Benedek tájékoztatása szerint a bíróság megerősítette az első fokon hozott ítéletet. A döntés lényege, hogy nem lehet általánosan titkosnak minősíteni a szerződést. A bíróság által megjelölt, üzleti titkok kivételével nyilvánosságra kell hozni az egyezség részleteit. Ezzel elvileg megtudhatjuk, hogy mit tartalmaz a szerződés, de kiderülhet az is, hogy milyen ára van a szerződés felmondásának, és ezért milyen kompenzáció illetheti az orosz felet. Jávor azonban arra számít, hogy kormány a Kúriához fordul felülvizsgálati kérelemmel.
Az EP-képviselővel lapunk pénteken megjelent számában olvashatnak interjút.
|
Nyilvánosságra kell hozni Paks II. szerződéseit
| null | 1 |
https://magyarhang.org/belfold/2019/02/08/nyilvanossagra-kell-hozni-paks-ii-szerzodeseit/
|
2019-02-08 18:24:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
|
hulladékszállítás;
2019-02-06 07:00:00
Szemétbotrány: tovább bűzlik a Zöld Híd-ügy, a fideszesek is hiába kilincselnek
Egyelőre a 113 hazai település hulladékszállítójának kormánypártira hangolt vezetősége is eredmény nélkül lobbizik a kukaholdingnál többletforrásokért.
Január elejétől Hajnal Zsolt, a szemétdíjak beszedését végző, állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgató-helyettese látja el az Észak-Kelet-Pest és Nógrád megye 113 települése lakossági hulladékbeszedését végző Zöld Híd B.I.G.G. Nkft. ügyvezetését – derül ki a hivatalos adatokból. Igaz, egyelőre megbízottként, mert a kinevezésre még nem bólintott rá a tulajdonos Észak-Kelet Pest és Nógrád megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás tanácsülése. Október végén ez a cég függesztette fel az általa ellátott térségben a háztartási hulladék elszállítását, miután az anyagi forrásainak biztosítására hivatott NHKV a Zöld Híd akkori vezetősége szerint nem utalta nekik még az elromlott kukásautóik javításához szükséges összeget sem. A lapunknak nem nyilatkozó NHKV ezt – legalábbis fideszes politikusok tolmácsolásában – vitatja. A kormánypárt – arra hivatkozva, hogy a tulajdonosi társulást addig a korábban LMP-szövetséges Gémesi György gödöllői polgármester irányította – a krízist egyszerű ellenzéki szabotázsakcióként állította be. A néhány napos válságot követően a Zöld Híd eszközeinek működtetését és így a begyűjtés irányítását az anyagi szükségletek biztosításával együtt a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (OKF) vette át. Ebben a helyzetben, december elején Gémesi György távozott a társulás éléről. A tag-önkormányzatok a helyére Fördős Attilát, Vác fideszes polgármesterét választották meg. Azóta a Zöld Híd belső életéről hivatalosan keveset tudni. Megkeresésünkre lapunkat Hajnal Zsolt Fördős Attilához irányította, aki tudakozódásunkat szintén elhárította.
Mindazonáltal a Zöld Híd háza tájáról számos, egybevágó hír kering. Eszerint például a – lapunknak szintén nem nyilatkozó - katasztrófavédelem üzemeltetési költsége jóval magasabb, mint amennyit a cég az NHKV-tól hiába kért. Már csak azért is, mert az OKF "udvari" beszállítói akár drágábbak is lehetnek. Annak ellenére, hogy az NHKV tavaly november elején megvonta a cégtől úgynevezett „megfelelőségi véleményét”, szerződést mindeddig egyetlen helyhatóság sem bontott. A hulladékot így mindenütt elszállítják, bár a még az előző vezetőség által bemutatott kilenc új kukásautóból elszámolási problémák miatt állítólag csak négy járja a településeket. A Zöld Hídba továbbra se folynak be a hosszú távú üzemeltetéshez, beruházásokhoz szükséges források: a társulás immáron fideszes vezetője állítólag többször is sikertelen tárgyalásokat folytatott ez ügyben az NHKV-val. Habár Hajnal Zsolt tavaly a kukaholding korábbi elnök-vezérigazgatójával, Weingartner Balázzsal nagyjából egy időben távozott a vezérigazgató-helyettesi posztról, értesülésünk szerint ehhez éppenséggel a kettejük között kialakult szakmai ellentétek is hozzájárultak. A – 2017-es könyvvizsgálói jelentés szerint igen kusza belső elszámolású – NHKV éléről felfelé bukó Weingartner Balázs az új Orbán-kabinetben az innovációs és technológiai tárca NHKV-ért is felelős fenntarthatósági államtitkára lett. Fördős Attila eredetileg állítólag egy hozzá személyesen közelebb álló személyt képzelt el a Zöld Híd élére, vagyis Hajnal Zsoltot kívülről "kapta". Miután Gémesi György utolsó heteiben még megrendelt egy átvilágítást, az elnökváltó ülésen Fördős Attila szintén beígért egy hasonlót. Míg az első valóban elkészült (erről lásd keretes írásunkat), addig utóbbiról nincs hír. A cég pénzügyei továbbra zavarosak: az általa használt eszközök jó része a tulajdonosi társulás birtokában áll, de ellentmondásosak az alvállalkozókkal – például a váci közszolgáltatóval – fennálló elszámolási viták is.
A vezetőségváltás óta feltűnően zárkózottá vált társaságnál állítólag bizakodnak abban, hogy a jogszabály szerinti hat hónapon belül az NHKV-tól munkaerőproblémáik ellenére is visszakapják a megfelelőségi véleményt, a kukaholdintól befolyik az általuk igényelt – a fideszes bírálatok ellenére a korábbiaknál legalábbis nem kevesebb – forrás és megszűnik az OKF fennhatósága. Ellenkező esetben a határidő lejártával a 113 érintett önkormányzatnak azonnal másik ellátó után kéne néznie. Ez pedig az országos hulladékágazat mai csődhelyzetében a lehetetlennel határos kihívás.
|
Szemétbotrány: tovább bűzlik a Zöld Híd-ügy, a fideszesek is hiába kilincselnek
|
Egyelőre a 113 hazai település hulladékszállítójának kormánypártira hangolt vezetősége is eredmény nélkül lobbizik a kukaholdingnál többletforrásokért.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3024415_szemetbotrany-tovabb-buzlik-a-zold-hid-ugy-a-fideszesek-is-hiaba-kilincselnek
|
2019-02-06 07:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
Az MNB összesen 30 millió forint bírságot szabott ki két cégre, amelyek az általuk alapított GAUDIUM Invest Zrt. zárt körben kibocsátott részvényeit jogsértő módon ajánlották fel nyilvános értékesítésre – derül ki a jegybank pénteki közleményéből.
A Magyar Nemzeti Bank hivatalból indított piacfelügyeleti eljárás keretében vizsgálta, hogy a kecskeméti székhelyű GAUDIUM Invest Zrt., valamint az eljárás közben felszámolás alá került CROWN TRADE Kft. és a DPD Trade Kft. társaságok végeztek-e engedély nélküli pénzügyi vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet. Azt is megnézte a jegybank, hogy a GAUDIUM részvények felajánlása nyilvános értékesítésre megfelelt-e a tőkepiaci törvény vonatkozó rendelkezéseinek.
Az MNB már a vizsgálat megindításakor megállapította, hogy a CROWN TRADE Kft. „f. a.” és a DPD Trade Kft. társaságok – a cégformájukra tekintettel – nem minősülhetnek nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátójának, így nem is voltak jogosultak az értékpapírok nyilvános értékesítésre történő felajánlására.
A jegybanki eljárás feltárta, hogy a két társaság a GAUDIUM Invest Zrt. zárt körben kibocsátott törzsrészvényeire vonatkozóan nyilvános értékesítési ajánlatokat tett közzé, és ennek eredményeként több személy szerzett meg a GAUDIUM Invest Zrt. által korábban zárt körben kibocsátott részvényeket. A részvényvásárlások során a befektetők – a valós névérték töredékének megfelelő – előleg megfizetését követően tulajdonosként rendelkezhettek a GAUDIUM részvényekkel, így többek között azokat névértéken tudták felhasználni önerő igazolásaként vagy fedezetként különböző ügyletekhez, pályázatokhoz.
A társaságok a fentieken túl az alapvető befektetővédelmi előírásokat is figyelmen kívül hagyták, a nyilvános értékesítési felajánlási folyamat kezdetén nem készítettek kibocsátási tájékoztatót és hirdetményt, továbbá befektetési szolgáltatót sem vettek igénybe a forgalmazáshoz.
Mindezek nyomán az MNB pénteki határozataiban a CROWN TRADE Kft. „f. a.”-t 19 millió forint, a DPD Trade Kft.-t pedig 11 millió forint felügyeleti bírsággal sújtotta. Az MNB súlyosító körülményként vette figyelembe többek között, hogy a jogsértő tevékenység több éven keresztül, huzamosabb ideig állt fent. A jegybank engedély nélküli pénzügyi vagy befektetési szolgáltatási tevékenység végzését a társaságok vonatkozásában nem tárt fel.
A GAUDIUM Invest Zrt. esetében a jegybank a piacfelügyeleti eljárást intézkedés alkalmazása nélkül megszüntette, de a társaság törvénysértő működése miatt az illetékes cégbíróságnál törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett. Az MNB eljárása során beszerzett adatok alapján a jegybank költségvetési csalás bűntett gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett.
|
30 milliós bírsággal sújtott az MNB két céget részvényekkel kavarásért
|
Az MNB összesen 30 millió forint bírságot szabott ki két cégre, amelyek az általuk alapított GAUDIUM Invest Zrt. zárt körben kibocsátott részvényeit jogsértő módon ajánlották fel nyilvános értékesítésre – derül ki a jegybank pénteki közleményéből.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/02/08/30_millios_birsaggal_sujtott_az_mnb_ket_ceget_reszvenyekkel_kavarasert/
|
2019-02-08 14:56:00
| true | null | null |
Index
|
A Jobbik egykori EP-képviselője, az unió intézményei elleni kémkedéssel és uniós költségvetési csalással vádolt Kovács Béla ma sem vesz részt saját perében. Amúgy továbbra is tagadja a vádakat, azt mondta lapunknak, annak idején maximum lobbizásról volt szó és nem kémkedésről, egyébként sem tudta, hogy az orosz katonai hírszerzés embereivel tárgyal.
Felpörgette az Európai Parlamentben (EP) hátralevő időszakát Kovács Béla, a Jobbik egykori EP-képviselője, aki ma már függetlenként vesz részt a munkában. Az uniós költségvetés kárára elkövetett csalással és az unió intézményei elleni kémkedéssel vádolt politikus olyan szinten táblázta be a mandátumából hátralévő időszakot, hogy saját büntetőperén sem tud részt venni.
A Budapest Környéki Törvényszéken mára kitűzött tárgyalási napján sem lesz ott, amikor újabb tanúkat hallgatnak meg, várhatóan folytatva a költségvetési csalás vádjának a bizonyítási eljárását. Ez utóbbi lényege, hogy Kovács három gyakornokot foglalkoztatott úgy, hogy azok meg sem fordultak Brüsszelben.
Kovács a Magyar Nemzetnek hangsúlyozta: korábban a bírónak jelezte, hogy lehetőleg olyan napokra tűzzön ki tárgyalást, amikor nincs az EP-ben hivatalos elfoglaltsága.
Ez azonban ezúttal sem sikerül, hiszen részt kell vennie az EP franciaországi központjában, Strasbourgban hétfőn kezdődött plenáris ülésen, ahol több voksolást is terveznek.
Így például szavaznak az EP 2020-as ülésrendjéről, ami már nem érinti majd Kovács Bélát, mivel nem indul az idei EP-választáson, az üzleti életben folytatja, és elsősorban Üzbegisztánra fókuszál. Múlt keddtől péntekig az unió külügyi szolgálatának tárgyalódelegációjával Üzbegisztán fővárosában, Taskentben az EU és Üzbegisztán közötti együttműködési megállapodás tervezetét vitatták meg.
A politikus a Magyar Nemzet kérdésére, hogy valóban személyes kapcsolatban állt-e évekkel ezelőtt a bőnyi rendőrgyilkosság vádlottjával, idősebb Győrkös Istvánnal, mint ahogy azt több portál is tényként felvetette, határozott nemmel válaszolt. – Soha nem találkoztam sem vele, sem egykori szervezetének, a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) bármelyik tagjával – fogalmazott.
Az MNA-ról jelent meg a sajtóban korábban, hogy a félkatonai szervezet kiképzőtáboraiban rendszeresen felbukkantak az orosz katonai hírszerzés, a GRU fedésben diplomataként hazánkban dolgozó tisztjei.
Kovács tagadta azt is, hogy a Lengyelországban 2016-ban Oroszországnak való kémkedés gyanúja miatt letartóztatott Mateusz Piskorskival, az oroszbarát lengyel Változás nevű párt vezetőjével bármilyen szinten kapcsolata volt.
– Egyszer találkoztam az úrral, a krími választásokon ő is tagja volt a választásokat felügyelő nemzetközi csapatnak, ám semmilyen más dolgunk nem volt egymással sem előtte, sem utána – szögezte le a politikus.
A kémkedés vádja szerint Kovács az orosz katonai hírszerzés, a GRU Budapesten vélhetően diplomáciai fedésben dolgozó tisztjével tartott kapcsolatot és informálta őt 2012 és 2014 februárja között az unióról, valamint egyebek mellett a Paks II atomberuházás magyarországi híreiről.
A hírszerzőtisztet elvezényelték Magyarországról, ám utódját bemutatta az akkor még jobbikos politikusnak, aki még 2014. február 14-én is információkat adott át az utódnak. (A magyar jogrendbe 2014. január 1-jével került be az unió elleni kémkedés.)
A vádirat szerint Kovács operatív feladata volt az is, hogy olyan politikai csoportosulást hozzon létre az EU-ban, amelynek célja az unió politikájának gyengítése Oroszország hatalmi érdekeinek megfelelően.
A vádhatóságnak azt kell bizonyítani, hogy a politikus úgynevezett szenzitív – az EU számára érzékeny, bizalmas – információkat adott át kapcsolatának, cserében pedig előnyökben részesült.
Kovács tagadja a vádakat, azt mondta lapunknak, maximum lobbizásról volt szó és nem kémkedésről, egyébként sem tudta, hogy a GRU embereivel tárgyal.
|
KGBéla nem lesz itt a perén
|
A Jobbik egykori EP-képviselője, az unió intézményei elleni kémkedéssel és uniós költségvetési csalással vádolt Kovács Béla ma sem vesz részt saját perében. Amúgy továbbra is tagadja a vádakat, azt mondta lapunknak, annak idején maximum lobbizásról volt szó és nem kémkedésről, egyébként sem tudta, hogy az orosz katonai hírszerzés embereivel tárgyal.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/kgbela-nem-lesz-itt-a-peren-4350266/
|
2019-02-12 14:58:58
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
A Honvédelmi Minisztérium, a minisztérium háttérintézményei és cégei által lebonyolított szerződések korrupciós kockázatai jelentősen nőttek a 2012 utáni években - derül ki a Korrupciókutató Központ (Corruption Research Center Budapest - CRCB) tanulmányának néhány előzetes eredményéből.
Korrupciós kockázatok
A korrupciós kockázatokat két mutatóval mérte a kutatóközpont: egyrészt a verseny nélkül megkötött szerződések arányával; másrészt a CR2 mutatóval, amely emellett azt a szempontot is tartalmazza, hogy közbeszerzési eljárás ajánlati felhívással indult-e vagy sem. A CR2 0 értéket vesz fel, ha a korrupciós kockázatok minimálisak, és 1-es értéket akkor, ha ezek a kockázatok maximálisak. A két komponens, amelyet a CR2 kiszámításánál figyelembe vesznek, az a) volt-e verseny a szerződés megkötését megelőzően; b) a közbeszerzési eljárás ajánlati felhívás közzétételével indult, vagy sem. Ha nem volt ajánlati felhívás, akkor csak azok a cégek tudhattak az eljárásról, amelyeket az ajánlatkérő erről külön értesített. Ha nem volt verseny és nem volt ajánlati felhívás sem, akkor a CR2 értéke 1 lesz, ha volt verseny és volt ajánlati felhívás, akkor pedig 0. A másik két lehetőségnél a CR2 0,5-ös értéket vesz fel. A versenyerősséget az ICI mutatóval mérték, ami nem más, mint az ajánlatok számának logaritmusa, ha legalább két ajánlat volt. Ekkor, két versenyző estén az ICI értéke minimális, 0,301, míg 10 ajánlatnál már 1. Úgy tekintették, hogy 10-nél több ajánlat esetén már a versenyerősség nem nő számottevően, és ennek megfelelően 10-nél több ajánlat esetén az ICI 1-es értéket kapott.
A dolog azért is érdekes, mert sajtóértesülések szerint több jelentős magyar-amerikai katonai megállapodás megkötése is a küszöbön áll, többek között Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hétfői budapesti látogatása kapcsán is.
Az intézet a 2005-2018 közötti közbeszerzési szerződéseket vizsgált, szám szerint 193661 darab szerződést. Az adatokból az is kiderült, hogy 2012 és 2018 között a honvédelmi beszerzések esetén a versenyerősség is csökkent, ráadásul sokkal nagyobb mértékben, mint más közbeszerzési tendereknél.
A központ elemzésében rámutat, egyelőre nem tudni, hogy milyen tényezők állnak e tendenciák mögött: nem kizárt, hogy az intézményrendszer integritásától független hatások (pl. az egyébként magasabb korrupciós kockázatok mellett beszerezhető termékek súlyának növekedése az összes beszerzésen belül, stb.), de lehetséges, hogy a korrupciós kockázatok növekedése és a versenyerősség csökkenése a beszerzéseket lebonyolító intézményrendszer csökkenő integritásával van összefüggésben.
|
Nőtt a korrupciós kockázat a hadügyi közbeszerzéseknél
|
A Honvédelmi Minisztérium, a minisztérium háttérintézményei és cégei által lebonyolított szerződések korrupciós kockázatai jelentősen nőttek a 2012 utáni években - derül ki a Korrupciókutató Központ (Corruption Research Center Budapest - CRCB) tanulmányának néhány előzetes eredményéből.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/02/11/nott_a_korrupcios_kockazat_a_hadugyi_kozbeszerzeseknel/
|
2019-02-11 15:01:00
| true | null | null |
Index
|
Fizess elő az Átlátszóra: atlatszo.hu/tamogatom
Jávor Benedek az elejétől kezdve nyomon követi az Elios-ügy alakulását, és erről rendszeresen be is számol. Február 10-én közzétett bejegyzésében először is emlékeztetett arra, hogy miként járt el a magyar ügyészség és a rendőrség az Elios-ügyben. Miközben Jávor bejelentése alapján az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) vizsgálódni kezdett a gyanús közvilágítás-rekonstrukciós közbeszerzések kapcsán, addig a rendőrség a 2015 novemberében elrendelt nyomozást bűncselekmény hiányára hivatkozva lezárta.
Az OLAF a megállapításait tartalmazó jelentést 2018 januárjában megküldte a kormánynak, valamint igazságügyi megkeresésben a Legfőbb Ügyészséghez fordult. Emiatt a magyar hatóságok kénytelenek voltak újra nekifutni az ügynek, de az újabb nyomozást 2018 végén ismét lezárták. Akkor beszámoltunk róla, hogy az ügy Magyarországnak több milliárd forintba kerülhet, ha az EU ragaszkodni fog a több mint 40 millió eurós támogatás visszafizetéséhez.
A rendőrség nem talált felelőst, Tiborczék helyett a magyar adófizetők bűnhődnek az Elios-ügyben
Hiába állapította meg az EU csalás elleni hivatala (OLAF), hogy Orbán Viktor miniszterelnök vejének volt cége, az Elios Zrt. súlyos szabálytalanságokat követett el több tucat uniós finanszírozású projektben, a magyar nyomozó hatóságok megszüntették a nyomozást az ügyben.
Jávor Benedek azt akarta elérni, hogy a kormány a 4-es metró ügyében született OLAF-jelentéshez hasonlóan hozza nyilvánosságra az Elios-jelentést is, ezért levelet küldött 2018 januárjában Lázár János miniszternek, de sem Lázár, sem az utóda, Gulyás Gergely nem méltatta válaszra.
Jávor nem hagyta annyiban a dolgot, már csak azért sem, mert tavaly nyáron az EP Költségvetés ellenőrzési bizottságának tagjaként betekinthetett az OLAF-jelentésbe, és „az abban olvasottak alapján egyértelművé vált, hogy súlyos, rendszerszintű csalás folyt az Elios szinte valamennyi projektjénél”.
Emiatt az EP-képviselő számára nem volt kérdés, hogy „a jelentés nyilvánosságra hozatalához fűződő közérdek legalább olyan jelentőségű, mint a 4-es metró esetében volt”. Jávor ezt követően állásfoglalást kért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökétől, Péterfi Attilától arról, hogy milyen feltételekkel hozhatja nyilvánosságra a kormány az OLAF-jelentést. Természetesen mivel a nyomozás akkor még folyamatban volt, nem volt rá lehetőség.
Ám mivel november 6-án lezárták a büntetőeljárást, Jávor Benedek ismét nekifutott a jelentés nyilvánosságra hozatalának eléréséhez. Közérdekű adatigénylést nyújtott be a dokumentum kiadásáért Polt Péter legfőbb ügyészhez és Palkovics László innovációs és technológiai miniszterhez.
A Legfőbb Ügyészség az igénylés elutasítását azzal indokolta, hogy az OLAF-jelentésbe csak az tekinthet be, akinek az eljárás lefolytatásához vagy annak eredményéhez jogi érdeke fűződik.
„Tehát véleményük szerint európai parlamenti képviselőként Magyarországon nem ismerhetem meg az európai pénzek elsíbolását vizsgáló OLAF jelentést – Brüsszelben ezzel szemben lehetőségem volt a betekintésre, az ügyészség tehát olyasmitől tilt el, amire egyébként jogom van az EU-ban, csak épp Magyarországon nem. A magyar ellenzéki EP-képviselőket kevesebb jog illeti meg hazájukban, mint az EU-ban.” – írta erről Jávor.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) arra hivatkozva nem teljesítette Jávor igénylését, hogy ők nem adatkezelők. Jávor megjegyezte, hogy a minisztérium a levélben nem tért ki arra, hogy miért volt adatkezelő a kormány a 4-es metró jelentése esetén, és az Eliosnál miért nem az.
Az ITM válaszában még az is szerepel, hogy szerintük az európai intézmények sem hozhatják nyilvánosságra az Elios-ügyi OLAF-jelentést, „kivéve, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik”. A minisztérium leveléből azonban nem derült ki, hogy a 4-es metróról szóló jelentés nyilvánosságra hozatalához miért fűződött nyomós közérdek, az Elios-jelentés publikálásához pedig miért nem.
Ezek alapján Jávor Benedek szerint „egyértelmű, hogy a kormány és az ügyészség elkeseredetten harcol az ellen, hogy a miniszterelnök közvetlen családját kínosan érintő csalással kapcsolatban bármilyen érdemi vizsgálat lefolyjon, a megfelelő szankciókat kiszabják, vagy akár csak hogy a tények nyilvánosságra kerüljenek.”
|
Továbbra is titkolja az Elios-ügyről szóló OLAF-jelentést a kormány és az ügyészség
|
Jávor Benedek EP-képviselő közadatigénylésben kérte ki az Elios-ügyről készült OLAF-jelentést, de nem kapta meg sem a Legfőbb Ügyészségtől, sem az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól. Utóbbi arra hivatkozik, hogy nem fűződik nyomós közérdek a dokumentum publikálásához, Jávor viszont nem érti, hogy milyen közérdek játszott szerepet a 4-es metróról szóló OLAF-jelentés közzétételénél, ami az Elios-ügy esetében nem áll fenn.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/02/12/tovabbra-is-titkolja-az-elios-ugyrol-szolo-olaf-jelentest-a-kormany-es-az-ugyeszseg/
|
2019-02-12 15:32:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A város peremén: indul a lelketlen kastélymutyi?
Szociális intézményként működő kastélyok, kúriák szabadulhatnak fel a közeljövőben a fogyatékkal élőket gondozó intézmények kiürítése nyomán. A gondozottak érdekeinél a jelek szerint fontosabbak az anyagi szempontok.
A nagy – esetenként ötven-száz gondozott ellátására szakosodott – intézményekben élők kisebb lakóotthonokba költöztetését célzó program szükségességét szakmai körökben kevesen vitatják. Módszereit viszont korábban több szakmai tömörülés is kritizálta. Az egyik ilyen szervezet, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) a program leállítását szorgalmazta. Ezért is volt meglepő, hogy a szövetség – több más szakmai szervezettel közösen – a múlt év végén együttműködési megállapodást írt alá a programot irányító Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi). Ennek értelmében az ÉFOÉSZ – amely korábban még azért perelte a tárcát, mert a tervvel kapcsolatos szakmai anyagokhoz sem jutott hozzá – 850 millió forintot kapott az úgynevezett önálló életviteli centrum kialakítására.
Bár a kritikák elhalkultak, a program átláthatósága cseppet sem javult – állítja Környei Kristóf, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa. Ő úgy látja, annál is indokoltabb lenne a független civil kontroll, mert az elképzelés menet közben jelentősen módosult. Több tervezett intézménykiváltási helyszín is megváltozott, ám ezekkel kapcsolatban hiába próbáltak – közérdekű adatigénylés útján is – információkat kicsikarni az Emmitől, falakba ütköztek. A téma kormányzati felelőse, Szekeres Pál is elérhetetlennek bizonyult számukra.
A programot övező titkolózás tápot ad azoknak a vélekedéseknek, hogy a nagy létszámú intézmények felszámolásának nemes szándéka kicsinyes „kastélymutyival” párosul. Számos, ma még a fogyatékosok ellátására szakosodott intézmény ugyanis egykor államosítással elkobzott kastélyban, kúriában működik. Márpedig ezek – főként, ha a kiürítésük a közeljövőben befejeződik – potenciális befektetői célpontjává válhatnak (vagy már váltak is) azoknak a kormányközeli üzleti köröknek, amelyek már eddig is nagy fantáziát láttak abban, hogy luxusszállodaként hasznosítsák az efféle történelmi díszleteket.
A félelmek indokoltságát jól illusztrálja a belecskai Mechwart-kastély átalakítása. Itt múlt év végéig kaptak haladékot az otthon lakói a költözésre. A helybeliek hiába követelték a lakossági fórumokon, hogy tudni szeretnék, mi a cél az értékes ingatlannal, érdemi tájékoztatást nem kaptak. Viszont többek elmondása szerint feltűnt már a település kastélya iránt érdeklődők között a kormányfői vő, Tiborcz István.
Hasonló helyzetben van a korábban szintén szociális otthonként használt Somogy megyei Berzencei-kastély, amelynek kiváltására már közbeszerzési pályázatot is kiírtak. A nyertes pályázó a sajtóban Mészáros-közeliként is emlegetett – a felcsúti stadion építésében is részt vett – ZÁÉV Zrt. lett. Két éve tervben volt a nyírlakpusztai Tarányi-kastély kiürítése is, ám miután az otthon jól működik, és a helybeliek nem kaptak megnyugtató választ arra a lakossági fórumokon, miként kívánják hasznosítani a kastélyt, a téma lekerült a napirendről. Egyelőre. Merthogy, helyi forrásaink szerint, az utóbbi időben több befektetői megkeresés érkezett a város vezetőihez. A kastély adottságai mellett azt firtatták az érdeklődők, milyen turisztikailag hasznosítható funkció képzelhető el az épületben annak kiürítése után – meséli a neve elhallgatását kérő egyik helyi képviselő.
Nem csak a kastélyok, kúriák jövőjével kapcsolatban merülnek fel aggályok a sokszor átgondolatlannak, erőltetettnek tűnő kiköltöztetésekkel kapcsolatban. A TASZ úgy tudja, a „kitagolásra” szánt intézmények lakóinak több mint 70 százaléka olyan, jellemzően városok, falvak peremére száműzött lakásotthonban kaphat helyet, ahol gyakran még a mainál is mostohább körülményekkel kell számolniuk. Az élelmiszerbolt, a gyógyszertár, az iskola például messze van. A fizikai értelemben is a perifériára szoruló ellátottak esetében így még kevésbé valósítható meg az, ami a program eredeti célja lenne: könnyebb legyen az érintettek integrálódása a helyi társadalomba.
A befogadó közeg amúgy sem barátságos. Több városban már arra a hírre, hogy kik érkeznének a településre, komoly lakossági ellenállás szerveződött. A potenciális befogadó közeg „érzékenyítése” pedig – ami szintén a program része lenne – finoman szólva is akadozik. Az üggyel foglalkozó lakossági fórumokat gyakran lehetetlen időpontokra (kora délutánra) teszik. Így történt például Tapolcán, ahol Rig Lajos jobbikos országgyűlési képviselő szólalt fel a módszer ellen, majd a parlament elé vitte az ügyet. Szerinte sok helyütt alapvető félreértés (vagy félretájékoztatás) is tapasztalható. A környékbeliek azt hiszik, pszichiátriai betegeket költöztetnének a szomszédságukba, holott nem erről van szó. Az előítéletek leküzdésére szolgáló tájékoztatás helyett egymás hergelése folyik, például különböző Facebook-csoportokban, de hevesebb tiltakozásokra is akadt már példa (Püspökladányban és Tapolcán). Az átláthatóság hiánya miatt alakulhatott ki az a vélekedés is, hogy egy-egy település csak azért vállalja a befogadói szerepet, hogy az építkezéssel, az otthon működtetésével bevételhez juttasson, „jutalmazzon” egyes, politikaközeli helyi vállalkozói köröket.
Bár létezik a folyamat ellenőrzésére hivatott állami szervezet, a Fogyatékkal Élők Esélyegyenlőségéért (FSZK) közhasznú Kft. – ennek működését is sokan fenntartásokkal szemlélik. Az intézmény élére nemrég új vezető került, annak a Tóth Tibornak a személyében, aki az azóta megszüntetett minisztériumi háttérintézményt, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetet (NCSSI) vezette. A végzettségére nézve történész és szociálpolitikus Tóth amúgy a könyvkiadásban is érdekelt. Nemrég A hungarista mozgalom emigrációtörténete címmel publikált kötetet. Ismerői szerint precíz vezető, aki politikailag a KDNP-hez kötődik. Nagy sajtóvisszhangja volt, amikor az egykori tévébemondó Pálffy István KDNP-s politikus feleségét pályázat nélkül tette meg az NCSSI kommunikációs főigazgatójává.
Miután Tóthot kinevezték az FSZK élére, több, korábban kulcsfontosságú ember is távozni kényszerült az intézménytől. Szentkatolnay Miklós, a „kitagolásért” felelős TÁRS-projekt szakmai vezetője például papíron közmegegyezéssel távozott, ám a HVG-nek világossá tette az átalakítással kapcsolatos aggályait. Forrásaink szerint a gyökeres változtatások célja a központosítás, amelynek hátterében az áll, hogy jelentős pénzek fölött rendelkezhet az a szervezet, amelyik a program végrehajtásáért felel: 2020-ig 22 milliárd forint, a következő uniós költségvetési ciklusban pedig további 53,5 milliárd forint forrás áll rendelkezésre a nagy létszámú otthonok kiváltására.
|
A város peremén: indul a lelketlen kastélymutyi?
|
Szociális intézményként működő kastélyok, kúriák szabadulhatnak fel a közeljövőben a fogyatékkal élőket gondozó intézmények kiürítése nyomán. A gondozottak érdekeinél a jelek szerint fontosabbak az anyagi szempontok.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/201903__fogyatekkal_elok__kastelylenyulasok__koltoztetes__a_varos_peremen
|
2019-01-20 16:36:00
| true | null | null |
HVG
|
A Fővárosi Törvényszéktől kikért adatok szerint 2018-ban összesen 109 sajtó-helyreigazítási pert vesztett a 888, a közmédia, a Lokál, a Magyar Idők, az Origo, a Pesti Srácok, a Ripost és a TV2.
Tavaly az országgyűlési választás előtt és miatt minden korábbinál nagyobb fokozatra kapcsolt a kormánypropaganda a közmédiában és az állami hirdetésekkel kitömött lakájmédiában is. Szinte nem volt olyan nap, amikor két sorosos-migránsos hír között ne jelent volna meg egy lejárató anyag valamelyik ellenzéki politikusról, amit aztán a Fidesz-barát médiabirodalom minden tagja átvett.
Ezek a lejárató “cikkek" többször nyilvánvaló hülyeségeket tartalmaztak, máskor konkrét hazugságokat. Az érintett ellenzékiek jelezték is, hogy jogi lépéseket tesznek emiatt, és később közülük többen is beszámoltak róla a Facebook-oldalukon, hogy megnyerték a helyreigazítási per(eke)t.
Kíváncsiak voltunk a pontos számokra, ezért közadatigénylésben kértük ki a Fővárosi Törvényszéktől, hogy 2018-ban a 888, a közmédia, a Lokál, a Magyar Idők, az Origo, a Pesti Srácok, a Ripost és a TV2 ellen hány darab sajtó-helyreigazítási kereset érkezett, és hány ilyen pert vesztettek el részben vagy egészben ezek a szerkesztőségek.
A Fővárosi Törvényszéktől kapott adatok szerint 2018-ban összesen 109 alkalommal marasztalta el a bíróság ezt a nyolc szerkesztőséget.
Összehasonlításképpen kikértük a kormánypárti politikusok által folyamatosan támadott, és “sorosista, ellenzéki, balliberális, hazug" jelzőkkel illetett néhány szerkesztőség 2018-as helyreigazítási statisztikáit is.
A bíróságtól kapott adatok szerint a 444, az Index, a (választás után bezárt) Magyar Nemzet, az RTL Klub és az Átlátszó összesen 14 helyreigazítási pert vesztett el tavaly részben vagy egészben.
Az atlatszo.hu három, részlegesen elveszített helyreigazítási pere közül kettő még nem fejeződött be jogerősen. Közös ezekben a perekben, hogy a helyreigazítani kért, sok pontból álló kérelmeknek csak kis részben, tipikusan nem a cikkek érdemi állításaival kapcsolatban adott helyt a bíróság.
Orbán Viktor miniszterelnök tavaly tanulta el Donald Trump amerikai elnöktől, hogy a nem-kormányszócső médiatermékekre rámondja, hogy “fake news". A Fővárosi Törvényszéktől kapott adatok szerint azonban a közpénzekkel kitömött lakájmédia majdnem nyolcszor annyi helyreigazítási pert vesztett 2018-ban, mint a kormány által támadott szerkesztőségek.
Elvesztett helyreigazítási perek száma 2018-ban:
– kormánysajtó 109
– független sajtó 14
Különösen érdekes ez most, amikor a Fidesz belső köreiben sincs egyetértés abban, hogy a lakájmédia milyen minőségű munkát végez.
2018. november végén az összes kormányközeli sajtóterméknek a frissen létrehozott Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) lett a tulajdonosa, és ezzel egy 476 tagból álló, hatalmas kormánybarát médiagömböc alakult meg.
A KESMA kuratóriumi elnöke, Varga István azonban 2019. február elsején egy interjúban nagyon erős kritikát fogalmazott meg a közmédiával és a KESMA irányítása alatt álló kormánysajtóval szemben. Varga azt mondta, hogy “igényes, jó tollú újságírókat, és nem kell megsértődni, nyugodtan mondhatom, inkább a másik oldalon látok", és hozzátette, ő maga is inkább az Indexet, az Élet és Irodalmat, a Magyar Narancsot és a Népszavát olvassa, mint az Origót. A nyilatkozat híre február 4-én bejárta az országos sajtót, és a következmény borítékolható volt: Varga még aznap lemondott.
Másnap Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője igyekezett jobb kedvre deríteni a Varga által leszidott kormánypárti médiamunkásokat. Kocsis levelet írt nekik, amiben azt fejtegette, hogy nyugodjanak meg, igenis igényesebbek és okosabbak, mint “posztkommunista és liberális kollégáik".
A helyreigazítási perek adatai szerint azonban úgy tűnik, hogy Vargának volt igaza. A kormánysajtó elvesztett pereinek száma önmagában is magas, de ráadásul rettentően romló tendeciát is mutat.
Ugyanis tavaly szintén kikértük az adatokat a Fővárosi Törvényszéktől az előző évre vonatkozóan, és abból a statisztikából kiderült, hogy 2017-ben összesen 53 helyreigazítási pert vesztett a kormányközeli média. 2018-ban ennek bő dupláját, 109-et.
|
109 helyreigazítási pert vesztett 2018-ban a kormányközeli média
|
A Fővárosi Törvényszéktől kikért adatok szerint 2018-ban összesen 109 sajtó-helyreigazítási pert vesztett a 888, a közmédia, a Lokál, a Magyar Idők, az Origo, a Pesti Srácok, a Ripost és a TV2.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/02/07/109-helyreigazitasi-pert-vesztett-2018-ban-a-kormanykozeli-media/
|
2019-02-07 16:52:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
„Ki ne érezte volna már úgy magát, mintha ringlispílen ülne, vagy épp liftezne vele a világ? Hogy a szédülés kinél milyen tünetekkel vagy érzettel jár, és mi okozhatja? – a helyes válasz szinte mindenkinél más és más.”
Mennyi az esélye, hogy 17 évvel (!) az első megjelenés után ugyanezzel a felütéssel kezdje a médiamunkás a cikkét? Majd szóról szóra ugyanúgy, bár kicsit „meghúzva” folytassa? Kevés.
Pedig ez történt az Informed egészségügyi szakhonlap 2002-es írásával, amit a Ridikül portál reciklált idén január végi keltezéssel. A cikk aláíratlan, az eredetire nem tartalmaz hivatkozást (a szerda délután megtekintett – és el is mentett – változat szerint).
A Ridikülnél nem ez az egyetlen plágiumgyanús közlés történt, Hadházy Ákos (független) országgyűlési képviselő például talált két másikat is – egyszer a Blikk Rúzs kiadványát, másszor a Szinhaz.org cikkét nyúlták -, illetve egy alkalommal saját korábbi írást hasznosítottak újra.
Mindez azért kínos, mert a Ridikül az MTVA-fennhatóságú Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. kiadványa az impresszum szerint. Ez azonban nem ilyen egyszerű: a kiadást évente 27-60 millió forintért közbeszerzésen szervezi ki a közmédia a 42 Digitális Kommunikációs Ügynökség Kft.-nek. A cég két magánszemélyé, az egyik Kirády Attila producer.
A közbeszerzéseket hol az MTVA írta ki, hol pedig – tavaly és 2017-ben – az MTVA cége, az Új Média és Teletext Kft.
Az Új Média és Teletext akkor került a hírekbe először, amikor a Direkt36 kiderítette: a társaság 120 millió forintért vett meg 110 olyan domain-nevet és weboldalt, amelyek között sem technikailag, sem tartalmilag nincs nagy különbség, viszont az eladó Várhegyi Attilához kötődött. A rendőrség egy ideig nyomozott, majd megszüntette az eljárást bűncselekmény hiányában. Később a 24 írta, hogy cégjegyzéstől eltiltott személyt is foglalkoztatnak a felügyelőbizottságban.
A botránytörténet december elején tetőzött, amikor kiderült: az Állami Számvevőszék elmeszelte a céget 2013-2016-os szabályozási és elszámolási hiányosságok miatt.
Az Új Média és Teletext Kft. január 1-je óta végelszámolás alatt áll – ez is szemet szúrt Hadházynak. Illetve az is, hogy 2016 októberétől nem sokkal az ÁSZ-jelentés nyilvánossá válását megelőző időpontig, tavaly szeptember végéig felügyelőbizottsági tag volt a cégben az MTVA jelenlegi vezérigazgatója, Papp Dániel. A képviselő éppen ezért ismét megkísérelt „verbális kontaktusba lépni a hírhamisítóval”, akitől egyebek mellett arra várt választ, hogy mi az oka a cég megszüntetésének, és mi volt az oka a létezésének.
Hadházyt azonban a közmédia biztonsági őrei ezúttal sem engedték a recepciónál tovább, ezért a képviselő ott tartotta meg a Korrupcióinfót.
Címlapkép: Szakál Szebáld/Átlátszó
|
Hadházy: évi tízmillókért schmittel az MTVA kiadványa
|
Újév óta végelszámolás alatt áll az MTVA botránycége, az ÁSZ által is elmeszelt Új Média és Teletext Kft. – szúrta ki Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő plagizáló közmédia-kiadványra is bukkant, ezért Korrupcióinfóját ismét a Kunigunda utcában tartotta.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/02/07/hadhazy-evi-tizmillokert-schmittel-az-mtva-kiadvanya/
|
2019-02-07 16:58:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
„Mintegy hatvan tapasztalt, jó munkakultúrájú gazdasági szakembert – munkavállalót – ajánl fel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a munkaerőpiacon jelentkező hiány csökkentése érdekében, főleg Budapesten az üzleti szféra számára. Ennek érdekében technológiai és módszertani megújulás eredményeképpen az ÁSZ munkavállalói állományának mintegy tíz százaléka részére tesz együttműködési és elhelyezkedést támogató ajánlatot.”
Ezt – mint a sajtóban már megjelent – Domokos László ÁSZ-elnök mondta 2018 júliusában az országgyűlésben. Domokos közlése azonnal kiváltotta a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezet (MKKSZ) aggodalmát arra vonatkozóan, hogy dolgozókat akarnak elküldeni a szervezettől. Az érdekképviselet ezért levélben tudakozódott az elnöknél többek között arról, hogy az Állami Számvevőszéknél csoportos létszámleépítést terveznek-e vagy munkavállaló-cserét hajtanak végre, illetve mit tartalmaz az ÁSZ ajánlata, és mi alapján választják ki az érintetteket.
Amilyen fura megfogalmazású volt Domokos László parlamentbeli beszéde, ahhoz hasonló választ kapott a szakszervezet is.
Az ÁSZ részéről azt közölték, hogy technológiai és módszertani megújulás zajlik a számvevőszéknél.
Ennek keretében a munkavállalók 10 százalékának tesznek „együttműködési és támogatói ajánlatot”, amely egyedi és személyre szabott, valamint „az egyes munkavállalók egyéni igényeit, érdekeit is messzemenően figyelembe veszi.” És éppen emiatt általános tájékoztatást az ajánlat tartalmáról nem tudnak adni – tették hozzá. A szakszervezet tudomása szerint egy tucatnyi dolgozó élt az ajánlattal, és hagyta ott a számvevőszéket.
Az új ÁSZ-törvény korlátlan hatalmat adna az elnök kezébe
Az MKKSZ nem sokkal később ismét megkongatta a vészharangot. Megjelent ugyanis az ÁSZ-ról szóló törvénymódosító javaslat, és az érdekképviselet úgy látta, hogy ha azt az országgyűlés elfogadja, és 2019. január 1-jével hatályba lép, akkor a dolgozók teljesen ki lesznek szolgáltatva a szervezet elnökének.
Mint az MKKSZ honlapján olvasható, az új törvény korlátlan jogot adna az ÁSZ vezetőjének a számvevőszék átalakítására, a létszám vonatkozásában is. Nem lenne lehetőség szakszervezet szervezésére, és az elnök mindenféle kontroll nélkül dönthetne a számvevők elküldéséről.
Az MKKSZ attól tartott, hogy a módosított ÁSZ-törvény lehetővé teszi majd, hogy a dolgozók kinevezését a munkáltatói jogkör gyakorlója egyoldalú nyilatkozatával módosítsa indoklás és gyakorisági korlát nélkül. Az sem tetszett a szakszervezetnek, hogy a dolgozók illetménye akár 40 százalékkal is csökkenhet egyik hónapról a másikra.
Mindezek mellett az ÁSZ-nál szakszervezet sem működhetne. Ez többek között sérti az Alaptörvény VIII. cikkének (5) bekezdését, amely kimondja, hogy szakszervezetek és más érdekképviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján, szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek – írta Boros Péterné a törvényjavaslatot a kormány nevében benyújtó Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek. Hogy ez a számvevőszéknél is így maradjon, a szakszervezeti vezető azt kérte Semjén Zsolttól, hogy a törvényjavaslatot egészítsék ki a garanciát biztosító megfelelő jogszabály-helyekkel.
A törvénymódosítás azonban a kidolgozott változatban került az országgyűlés elé, amely 2018. december 12-én el is fogadta azt. Az ÁSZ honlapján megjelentek szerint „az elfogadott törvénymódosítás további biztosítékokat ad az ÁSZ szervezeti függetlenségéhez, valamint tovább növeli a közpénzügyi ellenőrzés hatékonyságát és eredményességét is.”
Karácsonyi üdvözlet helyett ultimátum
Pár nappal később a számvevőszék munkavállalói megtapasztalhatták, hogy mit jelent számukra az új törvény. Domokos László az ünnep alkalmából üdvözletet küldött a dolgozóknak és megköszönte a munkájukat. Igen ám, de nem mindenkinek. A munkavállalók 20 százaléka, mintegy száz ember ugyanis a karácsonyi üdvözlet helyett arról kapott értesítést, hogy miután az országgyűlés elfogadta a törvénymódosítást, felajánlják számukra jogviszonyuk közös megegyezéssel történő megszüntetését. Ráadásul csak néhány napig gondolkodhatnak azon, hogy mit lépnek, mert az ajánlat ennyi ideig áll fenn.
A történtek kiverték a biztosítékot a szakszervezetnél, amelynek elnöke, Boros Péterné újabb levelet írt Domokos Lászlónak. Abban hangot adott nemtetszésének amiatt, hogy Domokos László nem kérte ki az MKKSZ alapszervezetének, a Számvevői Érdekképviseletnek a véleményét döntése meghozatala előtt. Amely egyébként az MKKSZ elnöke szerint megalapozott indokok és munkaértékelések nélkül történt. Boros Péterné kitért a nyári létszámleépítésre is: szerinte stratégiailag érthetetlen, hogy valaki miért ajánlgatja másnak a jó munkaerőt, és miért nem igyekszik azt megtartani, illetve miért üldözi el.
Áder visszaküldte a törvényt
Mintegy hatvan emberrel tették ezt. Rajtuk már az sem segített, hogy Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az országgyűlésnek az Állami Számvevőszékről, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló jogszabályokat módosító törvényt, mert szerinte azzal az ÁSZ dolgozói kiszolgáltatottabbá, hátrányosabb helyzetűvé válnának. Emellettt a törvény az átlagosnál szigorúbb erkölcsi követelményeket és magatartási szabályokat fogalmaz meg a számvevőkkel szemben.
Az MKKSZ elnöke, Boros Péterné az Átlátszónak azt mondta, nagyon örülnek annak, hogy Áder János visszaküldte a törvénymódosítást, mert egy nyílt levélben az MKKSZ is kifogásolta annak jogellenességét. „Az ÁSZ elnöke éppen ennek a szakszervezeti nyílt levélnek tulajdonítja a köztársasági elnök vétóját, és nem bízik a törvénymódosítás másodszori elfogadásában” – tette hozzá.
Az MKKSZ elnöke hangsúlyozta, arra törekednek, hogy a jog keretei között, a jog eszközeivel élve valamilyen garanciát érjenek el a dolgozók számára. „Domokos László regnálása óta egyébként a számvevőszéknél régebben ott lévők voltak a célkeresztben” – jegyezte meg Boros Péterné.
Az ÁSZ azt közölte, hogy az intézkedéseket a hatékonyság érdekében hozta meg
Az Állami Számvevőszék Kommunikációs és Kapcsolattartási Osztályának vezetője, Horváth Bálint az Átlátszó megkeresésére azzal vezette fel válaszát, hogy mivel minden állami szervezet felé elvárás a közpénzek célszerű és hatékony felhasználása, ennek megfelelve jár el az Állami Számvevőszék.
Az ellenőrzési és szervezeti hatékonyság növelése érdekében az elmúlt években számos intézkedést hajtottak végre, amelyek „az ÁSZ erőforrás-tervezésébe beépültek, a humánpolitika részévé váltak és a munkakörök tartalmi átalakulását hozták magukkal”. Emellett „a szervezetfejlesztési és hatékonyságnövelő intézkedések alkalmazkodnak a digitalizáció fejlődése által kiváltott változásokhoz is”.
Kérdésünk alapján Horváth Bálint kitért a Domokos László elnök tavaly nyári, a 2019-es költségvetésről szóló parlamenti vitában tett bejelentésére is, amely során, mint fentebb írtuk, az ÁSZ-elnök több tucat dolgozót ajánlott fel az üzleti szférának. „Az ÁSZ 2018 nyarától, több ütemben kölcsönös megállapodásra alapozott együttműködési és elhelyezkedési ajánlatot tett több munkavállalójának, amelyet az érintettek nagy többsége elfogadott” – írta az osztályvezető.
Horváth Bálint hangsúlyozta, hogy „a korábban megfogalmazott állításokkal ellentétben ezek nem csoportos létszámleépítések voltak, hanem teljes mértékben figyelembe vette az érintett munkatársak mentális és szakmai érdekeit, hozzájárult például a munkahelyi kiégés elkerüléséhez, valamint az új karrierlehetőségek megtalálásához”.
Horváth Bálint leszögezte azt is, hogy „az ÁSZ mindenben a vonatkozó és hatályos törvényi előírások szerint, a munkavállalói érdekeit is szem előtt tartva, az érintett munkatársaival folyamatosan egyeztetve járt el. Az intézkedésekről, annak megalapozásáról az ÁSZ folyamatosan tájékoztatta a közvéleményt”.
A mobiltelefonok munkahelyi használatára vonatkozó tiltással kapcsolatban pedig azt a tájékoztatást adta a kommunikációs vezető, hogy a szigorított adatvédelmi és adatbiztonsági előírások miatt egyes kiemelt adatbiztonságot igénylő munkahelyeken az ÁSZ korlátozhatja az adatrögzítésre is alkalmas készülékek használatát. „Ilyen esetben az ÁSZ természetesen folyamatosan biztosítja az érintett munkatársak elérhetőségének lehetőségét, amellyel kapcsolatban probléma nem merült fel” – tette hozzá.
Címlapkép: Domokos László, az ÁSZ elnöke beszédet mond a 2019 januárjában megtartott Ecoventio konferencián (fotó:Állami Számvevőszék)
|
Az új ÁSZ-törvény korlátlan hatalmat adna az elnök kezébe, a dolgozók aggódnak
|
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) dolgozói nem tartoznak a rendvédelmisek közé, ám nincsenek sokkal jobb helyzetben, mert például nem mindenki vihet be közülük a munkahelyére mobiltelefont – jelezte szerkesztőségünknek egy olvasó. Megemlítette többek között azt is, hogy a számvevőszék több tucat munkavállalóját tavaly olyan választás elé állították, ami révén közös megegyezéssel távoztak. Az ÁSZ-törvény módosításával még kiszolgáltatottabbá váltak volna a dolgozók, de a köztársasági elnök a törvényt megfontolásra visszaküldte az országgyűlésnek.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/02/07/az-uj-asz-torveny-korlatlan-hatalmat-adna-az-elnok-kezebe-a-dolgozok-aggodnak/
|
2019-02-07 17:01:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az Átlátszó által korábban ismertetett három szerződés, amelyet novemberben kötött a kormány három lobbicéggel, nagyon hasonlít egymásra: mindhárom cég 50-50 000 dollárt kap körülbelül két és fél hónap munkáért. Az egyiknek a Fehér Házban, a másiknak a Szenátusban, a harmadiknak pedig az amerikai külügyben, a State Departmentben kell javítania a magyar kormány megítélését. A három szerződés értéke együttesen 42 millió forint.
Három washingtoni lobbicég 42 millió forintból végez kármentést az Orbán-kormánynak
Három washingtoni lobbicég összesen 42 millió forintból igyekszik az Orbán-kormány megítélését javítani az amerikai fővárosban november óta. A szerződések január végéig szólnak, a magyarázat pedig abban keresendő, hogy a demokraták átvették a hatalmat a képviselőházban a novemberi választásokon, így a magyar kormánynak január végétől sokkal nehezebb lesz fenntartani a Trump-kormánnyal fenntartott jó kétoldalú kapcsolatokat.
Az újabb lobbicéggel tavaly december 21-én kötött szerződést a washingtoni magyar nagykövetség, ám a dokumentum csak a minap került fel az amerikai igazságügy-minisztérium honlapjára: az amerikai kormányzat leállása miatt másfél hónapig a lobbistákat számon tartó internetes oldal sem frissült.
A szerződés, amelyre most bukkant az Átlátszó, különbözik az előzőektől. Ez a megállapodás három hónapra szól, 2018. december 21-től 2019. március 31-ig, értéke pedig 60 000 dollár, azaz mai árfolyamon számolva körülbelül 16,7 millió forint. A szerződő fél a Capitol Financial Partners, amely nyilvánosan az Interlink Capital Strategies nevet használja.
A szerződés alapján a cég feladata az lesz, hogy amerikai vállalatokat győzzön meg arról, hogy fektessenek be Magyarországon. A cég feladata megtalálni a potenciális befektetőket, feltérképezni a hátterüket és találkozót, kerekasztalt szervezni velük. A szerződés kiemeli, hogy nem csak a „hagyományos” térségekben, azaz az amerikai keleti- és nyugati part központi nagyvárosaiban keresnek majd befektetőket, hanem a „középső” államokban is. A szerződés Utah, Florida és Texas államokat, illetve New Orleans városát említi.
Az iparágak, ahol a magyar követség befektetőket keres, a következők: „innováció, tech, IT, szoftver, elektronika, kiberbiztonság, határvédelem, kommunikáció, mesterséges intelligencia, közlekedés, gyógyszeripar, orvostechnológia, funkcionális/egészségmegőrző élelmiszerek”.
A cég emellett esetleg delegációk magyarországi utazását is szervezheti, hogy ismerkedjenek hazánkkal, továbbá említik PR-cikkek írását is az amerikai sajtóban, illetve igyekeznek majd esetleges Exim-bankos vagy más hitelkonstrukciókat intézni az amerikai cégek magyarországi befektetéseihez.
A szerződés azt is megemlíti, hogy a lobbicég alvállalkozói magyar cégekkel is felveszik a kapcsolatot, akik érdeklődnek aziránt, hogy amerikai cégekkel lépjenek üzleti kapcsolatba.
Magyar partner: a Berényi & Társai Ügyvédi Iroda
A dokumentumok szerint a lobbicég magyarországi partnere a Berényi & Társai Ügyvédi Iroda. Az iroda vezetője, Dr. Berényi András megjelent már a sajtóban úgy is, mint Hajdú Péter ügyvédje, de a TV2-nek arról is részletesen beszámolt, milyen élmény volt részt venni Donald Trump amerikai elnök beiktatásán, ahol elmondása szerint beszélgetett George Pataki egykori New York-i kormányzóval.
A Berényi & Társai honlapján az „együttműködő ügyvéd kollégák” között feltűnik Ifj. Lomnici Zoltán neve is, aki az Orbán-kormány kedvenc civilszervezetének, a CÖF-nek a szóvivője.
Berényi az említett a TV2-interjúban elmondta, hogy ügyvédi irodájának van egy amerikai szerződött partnere, egy „erős republikánus lobbicég”, és ők hívták meg Trump beiktatására. Az ügyvédi iroda honlapja szerint ez az amerikai partner a Policy Impact Strategic Communications – ez pedig az egyik lobbicég a fent említett három közül, amelyet a magyar kormány novemberben fogadott fel 50 000 dollárért. A Policy Impact feladata az amerikai szenátus felé képviselni a washingtoni magyar követséget.
A Policy Impact feltűnt már a sajtóban korábban is magyar ügyekben. Amikor 2015-ben egy újonnan alakult civil szervezet magyar képviselőket, köztük egy jobbikost akart Amerikába utaztatni, hogy találkozzanak amerikai törvényhozókkal, az utat a Policy Impact szervezte a BuzzFeed beszámolója szerint. Az utazás részleteiről Benjamin May nyilatkozott az amerikai weblapnak. Ma már May is a magyar kormány hivatalos lobbistája, az ő feladata a Policy Impact embereként a washingtoni követség képviselete az amerikai szenátusban.
Lelkes amatőrből szerződéses lobbista
Az említett, botrányt kavart 2015-ös utat az akkor alakult Hungarian American Institute (HAI) megbízásából szervezték. A HAI-t a pénzügyi területen dolgozó, Washingtonban élő Szamosfalvi József alapította, aki akkor a Buzzfeednek úgy nyilatkozott: a magyar kormánytól nem kapnak pénzt, adományokból működnek non-profit alapon. A szervezet létrehozását pedig azzal indokolta, hogy nem tetszett neki, hogy nem működik a kommunikáció a magyar és az amerikai kormány között, és ezen akart javítani.
Az Obama-kormány valóban gyakran kritizálta a magyar kormányt, a két ország vezetésének a viszonya abban az időben hűvös volt. Az Indexnek akkor Szamosfalviról és a szervezetéről washingtoni források úgy nyilatkoztak: „jószándékú kezdők”, akiknek sem a magyar, sem az amerikai kormányhoz nincs köze.
Nos, ez mára megváltozott: Szamosfalvi immár hivatalosan a magyar kormány lobbistája. Az amerikai igazságügy-minisztérium honlapján fellelhető dokumentumok szerint az üzleti kapcsolatok erősítésére felfogadott cég, a Capitol Financial Partners két vezetője dolgozik majd a magyaroknak: Alan J. Beard és Szamosfalvi József. A dokumentumokból az is kiderül, hogy a cég egyik tulajdonosa Szamosfalvi felesége.
A Berényi & Társai honlapját megnézve nem meglepő, hogy Szamosfalviék épp ezt az ügyvédi irodát szemelték ki magyar alvállalkozónak. Az ügyvédi iroda weblapja szerint a Szamosfalvi által alapított Hungarian American Institute üzleti tanácsadási szolgáltatást nyújt az iroda ügyfelei számára.
Egymilliárd forint ment el tavaly az amerikai kapcsolatokra
Az Átlátszó tavaly év végi összesítéséből kiderült: 2018-ben közel egymilliárd forintot költött a magyar kormány az adófizetők pénzéből arra, hogy jobb véleménnyel legyen róla az amerikai kormány.
Közel egymilliárdot költött idén a kormány arra, hogy jobb véleménnyel legyen róla Washington
Éles fordulatot vettek idén az amerikai-magyar kapcsolatok, Washington és Budapest viszonya évek óta nem volt ilyen jó. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter tavasszal találkozott amerikai kollégájával, Mike Pompeóval. A CEU-t is sikerült úgy kitennie az Orbán-kormánynak Budapestről, hogy a várakozásokkal ellentétben ezt nem sínylették meg a diplomáciai kapcsolatok.
Ennek azonban nem sok kézzel fogható haszna volt. A Trump-kormányzat emberei 2017 végén fordulatot hajtottak végre Washington Budapesthez való viszonyában, és felhagytak az Orbán-kormány heves és nyílt kritikájával. Még azt is hallgatólagosan elnézték a miniszterelnöknek, hogy a CEU-nak mennie kellett.
Ám mint az Átlátszó és a Wall Street Journal múlt heti cikkéből kiderült: az amerikai külügyi vezetés egyre frusztráltabb amiatt, hogy az Orbán-kormány a gesztusokat nem viszonozza. Amerikai külügyi diplomaták kritizálták, hogy Orbán nem hajlandó keményebben ellenállni az orosz és a kínai nyomulásnak, továbbá akadályozza a NATO és Ukrajna miniszteri szintű tárgyalásait, illetve azt, hogy lassan másfél éve húzódnak a tárgyalások az új védelmi együttműködési megállapodásról a két ország között.
A magyar kormány nem hajlandó aláírni a védelmi együttműködési megállapodást az amerikaiakkal
Az amerikai kormány magas rangú diplomatái egyre jobban aggódnak amiatt, hogy Orbán Viktor egyre határozottabban Oroszország felé irányítja Magyarországot, és hogy próbálja hazánkat fokozatosan függetleníteni az amerikai szövetségesi kapcsolatoktól.
|
Egy amerikai cég és NER-közeli partnere 60 ezer dollárért csábít befektetőket Magyarországra
|
A novemberben felfogadott három washingtoni lobbicég mellett december óta egy negyediket is fizet a magyar kormány, így már közel 59 millió forintra emelkedett az az összeg, amelyet csupán néhány hónap alatt arra költenek az adófizetők pénzéből, hogy szorosabbra fűzzék az amerikai-magyar kapcsolatokat. A legutóbb felfogadott lobbicégnek az a feladata, hogy amerikai befektetőket hozzon Magyarországra, az alvállalkozók körül pedig NER-közeli magyar figurák is feltűnnek.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/02/06/egy-amerikai-ceg-es-ner-kozeli-partnere-60-ezer-dollarert-csabit-befektetoket-magyarorszagra/
|
2019-02-06 17:03:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Nem mondható éppen váratlan eseménynek, hogy a helyi profi futballcsapatot működtető Balmazújváros Sport Kft. a legoptimistább megfogalmazás szerint is a bedőlés szélére került. A balmazi foci problémáival és a helyi politikához való sajátos kötődésével nem rég foglalkoztunk részletesen a profi labdarúgóknak szociális áron kiadott önkormányzati bérlakások kapcsán.
A korábbi polgármester, a jelenlegi helyi fideszes országgyűlési képviselő, Tiba István nevével futó futballprojekt az után siklott ki végzetesen, hogy az őt követő kormánypárti városvezetőt, Veres Margitot 5 év jogerős börtönbüntetésre ítélték egy vesztegetési ügyben.
A város anyagi segítségére és a különböző címszóval érkező központi támogatásokra mindaddig bizton számítható sportvállalkozás felelőtlen gazdálkodása már a nyáron hatalmas mínuszba rántotta az addig is szerényen veszteséges céget - a szerdai önkormányzati ülésre benyújtott 2019-es költségvetési terv alapján pedig már kevés esély látszik a csőd elkerülésére.
A másodosztályú csapat 377,3 millió forint kötetlenül felhasználható önkormányzati támogatást írt be a költségvetésébe, ami 2018-as városi költségvetésben szereplő,
És itt még nem áll meg a számla, ugyanis a különböző támogatási időszakokból származó taós fejlesztésekhez további bő 76 millió forintot írt be tervezett városi támogatásként a Balmazújváros Sport. Kft., ami másfélszer haladja meg az egy évvel korábban kért 50 milliót.
A futballklub által betervezett önkormányzati össztámogatás összege, azaz
és majd másfélszerese az "önkormányzatok működésének általános támogatása" címen kapott 330 milliós központi költségvetési forrásnak.
A csapat reménytelenül lesújtó anyagi helyzetét mutatja, hogy a bevételi oldalon érdemi forrásként csak az MLSZ-től várt mintegy 161 millió forint szerepel (a fejlesztésekre fordítandó taós pénzeket leszámítva), míg a kiadások rögvest egy 288 milliós bérköltséggel kezdődnek, majd 170 milliónyi dologi kiadással folytatódnak.
Azaz a Balmazújváros Sport Kft. költségvetésén csak a működési költségek terén egy nagyjából 300 milliós lyuk tátong, ami mellett még az első osztályú szezonra megítélt támogatás összege is eltörpül.
Hogy a reklámbevételekről már ne is szóljunk, ebből 5 millió forinttal kalkulálnak, jegyértékesítésből pedig 3,3 millióval. A legnagyobb piaci alapú bevétel a
Ugyanakkor gyanús, hogy ez a pénzmozgás is a sporton belül jöhet létre. (Hacsak nem nyitottak egy patyolatot a stadionban.)
Hogy a taós pénzekkel mi a helyzet, azt tényleg csak a jóisten tudja, rálátása ugyanis csak a sportvállalkozás ügyvezetőjének és Tiba bizalmasainak van a számokra. Azaz egyelőre csak a kincstári optimizmus alapján bízhatunk abban, hogy a cég költségvetésében jelzett 311 milliónyi taós forrás tényleg rendelkezésre áll a beruházások befejezéséhez.
|
453 milliót kér a balmazi futballcsapat: ők mennek csődbe, vagy a város
|
Nem mondható éppen váratlan eseménynek, hogy a helyi profi futballcsapatot működtető Balmazújváros Sport Kft. a legoptimistább megfogalmazás szerint is a bedőlés szélére került. A balmazi foci problémáival és a helyi politikához való sajátos kötődésével nem rég foglalkoztunk részletesen a profi labdarúgóknak szociális áron kiadott önkormányzati bérlakások kapcsán.
| null | 1 |
https://index.hu/sport/futball/2019/02/12/balmazujvaros_labdarugas_csod_onkormanyzat_tamogatas/
|
2019-02-12 17:15:46
| true | null | null |
Index
|
Tovább harcol a bírói társadalommal Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke.
Hétfőn a Magyar Bírói Egyesületnek (MABIE) küldött selyemzsinórt az OBH: a hivatal egyik főosztályvezetője levélben mondta fel az egyesület Magyar Igazságügyi Akadémiára érvényes helyiséghasználati szerződését. Mindez azután történt, hogy – mint arról lapunkban beszámoltunk – az Országos Bírói Tanács (OBT) szerdai ülése után Handó a bírósági intraneten kétségbe volna az őt – többek között pályázatelbírálási gyakorlata miatt - kritizáló OBT tagjainak pártatlan bíráskodását is, hiszen tanácstagként régóta semmibe veszi őket.
Az Oltai Juditnak, a MABIE elnökének címzett levélben az OBH arra hivatkozik, hogy az igazságügyi akadémia budai, XII. kerületi Tóth Lőrinc utca 6. szám alatti székházában megsokszorozódott a képzések és a konferenciák száma, emiatt jelentősen nőtt a munkatársak létszáma, akiknek helyet kell biztosítani, így február 26-tól a MABIE-nek nem tudnak helyet adni.
Noha a MABIE hivatalosan nem szólalt meg az ügyben, információink szerint a bírói egyesületnél úgy gondolják, hogy nem logisztikai okokból bontották fel egyoldalúan a 2009 óta érvényes, határozatlan
időre szóló kontraktust, sokkal inkább az OBH-elnök bosszújáról van szó. A MABIE nevében ugyanis Ujkéry Csaba, a Kaposvári Törvényszék korábbi elnöke tavaly nyáron feljegyzést készített a Bírák Nemzetközi Egyesülete számára, melyben beszámolt az OBT és az OBH közötti vitáról, illetve Handó kinevezési gyakorlatáról. Emellett a szervezet őszi, marrákesi ülésén a magyar delegáltak elmondták, hogy Handó kétséges eszközökkel bénítja meg az OBT működését, mellyel akadályozza a bírói függetlenséghez tartozó önigazgatás érvényesülését és nem mellesleg az OBH bírói tanács általi ellenőrzését. Ezek alapján az Európai Bírói Egyesület (EAJ) elnöke felkért egy munkacsoportot a helyzet vizsgálatára.
Erre lehetett válaszlépés a helyiséghasználati szerződés felmondása, mellyel Handó ellehetetlenítené a mintegy 1400 fős egyesületet. A lépés nem egyedi, korábban az OBT-nek egy szerverszobát biztosítottak az OBH-ban, így a bírói tanács a Kúrián tartja üléseit, vélhetően nem függetlenül attól, hogy Darák Péter, a Kúria elnöke is OBT-tag (titkárnőt is a Kúria biztosít az OBH helyett az OBT-nek). Az egyesület képviselője amúgy tanácskozási joggal részt vesz az OBT ülésein, s eddig nem kifogásolta a tanács működését. A MABIE-nek Ujkéry Csaba nyújtott gyors, átmeneti segítséget: felajánlotta az egyesületnek kaposvári irodáját. A hazai bíróságok ugyanis – tartva az OBH elnökétől – nem merik befogadni az egyesületet.
|
Nekiment Handó a bírói egyesületnek is
|
Tovább harcol a bírói társadalommal Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3025227_nekiment-hando-a-biroi-egyesuletnek-is
|
2019-02-12 16:45:00
| true | null | null |
Népszava
|
Mészáros Lőrinc megvásárolja a Mezort Általános Befektetési Zrt.-t - közölte az üzletember által megbízott kommunikációs cég hétfőn az MTI-vel. A közlemény szerint az üzletember magánszemélyként veszi meg a több cégből álló, sárvári központú, a Mezort Zrt. vezetésével működő mezőgazdasági vállalatcsoportot. Az adásvétel a szükséges versenyjogi engedélyek megszerzése után zárulhat.
Mfor szerk.:
A Mezort Zrt.-t Simicska Lajos először üzlettársának, Nyerges Zsoltnak adta el, akitől nemrég Mészáros Lőrinc bizalmazásához, Vörös Józsefhez került (több más egykori Simicska-érdekeltséggel együtt). Most Mészáros magánemberként bizalmasától veszi meg a Zrt.-t. Már amikor Nyergeshez kerültek a korábbi Simicska-cégek, már akkor is rebesgették, hogy a végállomás Mészáros Lőrinc lesz. Ez beigazolódni látszik.
A 2004-ben a Lajta-Hanság Zrt., a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. és a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. együttműködésével létrehozott Mezort Zrt. és cégei Magyarország egyik legmodernebb, számos agrárágazatban sikeresen tevékenykedő, környezettudatos vállalatcsoportja, amelyek együttesen éves szinten tízmilliárd forint fölötti árbevételt realizálnak. Profiljukba tartozik a szántóföldi növénytermesztés és vetőmagelőállítás, a tejelő és húsmarhatartás, a sertéstenyésztés, és az ahhoz szükséges takarmánygyártás - olvasható a közleményben.
A tájékoztatás szerint Mészáros Lőrinc cégcsoportjában eddig is voltak agrárérdekeltségek, a meglévő szakemberek és a tőkeerős vállalkozások garanciák arra, hogy stabil működésüket - továbbra is magyar kézben - folytathassák ezek a gazdaságok, amelyek Mosonmagyaróvár-Szombathely-Sárvár vidékén 600 állandó és majdnem ugyanennyi idénymunkásnak és családjuknak adnak megélhetést a mezőgazdasági szektorban.
A nap másik Mészáros-híre, hogy jóváhagyták az Opus Nyrt. és a Konzum Nyrt. egyesülését a társaságok hétfőn tartott közgyűlései, a döntés értelmében a Konzum beolvad az Opusba, teljes vagyona a jogutód társaságként fellépő Opusra száll át. Mindkét gigász Mészáros Lőrinc érdekeltsége.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett közgyűlési határozatok szerint a beolvadást követően az Opus változatlan társasági formában, nyilvánosan működő részvénytársaságként működik tovább. A beolvadás során az egyes vagyonmérleg-tervezetek fordulónapja 2018. december 31. A vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetek ellenőrzésére az Interauditor Neuner, Henzl, Honti Tanácsadó Kft.-t jelölték ki a társaságok.
Az Opus és a Konzum idén októberben jelentette be a két társaság fúzióját, amelynek tervezett zárása 2019. március 31. A megalakuló utódvállalat a tőzsde negyedik legnagyobb társaságává válhat, amelynek kapitalizációja elérheti a 350-400 milliárd forintot, az IFRS (nemzetközi pénzügyi szabvány) szerinti konszolidált saját tőkéje meghaladja a 320 milliárd, a 2019. évre tervezett EBITDA-ja (kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredmény) pedig a 30 milliárd forintot.
|
Mészáros Lőrinc magánemberként megvette bizalmasától Simicska cégét
|
A Mezort Általános Befektetési Zrt.-t magánemberként vásárolja meg a felcsúti mágnás. Az Opus és a Konzum egyesülését pedig jóváhagyták a társaságok közgyűlései.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszaros-lorinc-mezogazdasagi-cegcsoportot-vesz-aztan-osszegyurja-a-ket-gigavallalatat.html
|
2018-12-04 06:30:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Félmilliárdért vennének Matolcsyék egy Munkácsy-képet
A Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja az Elektronikus közbeszerzési rendszerben elindított közbeszerzési eljárás keretében meg kívánja szerezni
Sébastien Bourdon (1616-1671): Nagy Szent család mosónővel című festményének tulajdonjogát 250 ezer euróért (szerk.: közel 80 millió forintért),
című festményének tulajdonjogát 500 millió forintért, Munkácsy Mihály (1844-1900) Poros út I.
valamint Ismeretlen festő (1700 körül): Magyar történelmi személyiségeket ábrázoló nyolc alkotásból álló sorozatát 400 ezer euró (szerk.: 128 millió forint) értékben.
Összesen tehát 708 millió forintot költenének el 3 festményre.
Munkácsy Mihály: Poros út I. (Forrás: artmagazin.hu) Munkácsy Mihály: Poros út I. (Forrás: artmagazin.hu)
A jegybank közleménye szerint ugyanakkor lezárult Vajda Lajos festő és grafikus 14 darab festményének 181,5 millió forintos vételáron történő megvásárlása is. A kollekció a Magyar Nemzeti Galériába került letétbe.
A jelenleg folyamatban lévő adásvételek teljes adminisztrációs lezárása után, - az eddigi gyakorlatnak megfelelően - részletesen tájékoztatni fogjuk a közvéleményt. A jegybank minden esetben közgyűjteményekbe, múzeumokba, a jogszabályok által meghatározott módon öt év – meghosszabbítható – időtartamra letétbe helyezi a program keretében megvásárolt műkincseket.
|
Félmilliárdért vennének Matolcsyék egy Munkácsy-képet
|
Újabb értékekkel bővülhet a Magyar Nemzeti Bank Értéktár Programja.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/felmilliardert-vennenek-matolcsyek-egy-munkacsy-kepet.html
|
2018-12-04 06:37:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A tranzakcióról szóló bejelentés 2018. november 28-án érkezett a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH). A tranzakció eredményeként a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány közvetlen egyedüli irányítást szerez az Opus Press Zrt., az Echo Hungária TV Televíziózási, Kommunikációs és Szolgáltató Zrt., a New Wave Media Group Kommunikációs és Szolgáltató Kft. és a Magyar Idők Kiadó Kft. felett.
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) rendelkezései értelmében a hatóság a bejelentés beérkezését követően 8 napon belül dönt arról, hogy indokolt-e a bejelentés alapján eljárást indítani. Vizsgálat elrendelésére okot adó körülmény hiányában a GVH hatósági bizonyítványt ad ki a bejelentőnek arról, hogy nem indít versenyfelügyeleti eljárást.
Amennyiben a GVH az összefonódás vizsgálatát rendeli el, az ügyintézési határidő 30 nap vagy 4 hónap lehet attól függően, hogy milyen okból került sor az összefonódás vizsgálatának elrendelésére. A versenyfelügyeleti eljárásokra irányadó jogszabályok értelmében bizonyos eljárási cselekmények időtartama nem számít bele az ügyintézési határidőbe. A bejelentés vizsgálata folyamatban van.
Szerdán jelentették be, hogy Mészáros Lőrinc Talentis Groupja megszerzett minden vidéki lapot, hogy az egyesített médiaérdekeltségeit a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak adományozza. Az is szerdán derült ki, hogy a jobboldal új média-halálcsillagához már 10 kormányközeli kiadóvállalat is csatlakozott.
Az alapítványnál egy másik csomag is landolt, benne egyebek mellett a Figyelő kiadójával vagy a Habony Árpádhoz köthető médiavállalkozásokkal. Ezekre nem terjed ki a versenyhivatali vizsgálat kezdeményezése, vélhetően azért, mert az alapítvány állítása szerint a portfolió piaci részesedése 20 százalék alatti.
|
A GVH előtt az új kormányzati sajtóbirodalom ügye
|
A versenyhivatal nyolc napon belül eldönti, indít-e vizsgálatot amiatt, hogy a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány megszerezte az Opus Press, az Echo TV, a New Wave Media Group és a Magyar Idők Kiadó feletti irányítást.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/a-gvh-elott-az-uj-kormanyzati-sajtobirodalom-ugye.html
|
2018-11-29 06:54:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
További jelentős akvizíciókat hajtott végre a médiapiacon a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Talentis Group Zrt., miután a társaság megvásárolta a Magyar Idők kiadóját, és közvetett tulajdonába került a Lapcom, az Inform Média, valamint a Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó vállalat - közölte a cég szerdán.
Hogy megtörténhet a Lapcom tulajdonosváltása, arról nemrég írtunk - akkor még csak annyi tűnt biztosnak, hogy december végéig nyélbe üthetik az üzletet.
Ismertetésük szerint az újabb médiafelvásárlásokkal Mészáros Lőrinc célja, hogy a Talentis Group alatt egyesített médiaérdekeltségeit a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak adományozza. A tulajdonosváltással összefüggésben az érintettek a Gazdasági Versenyhivatal eljárását kezdeményezik.
A közlemény szerint az Echo Tv, a MediaWorks és a médiafelület-értékesítő Printimus megszerzését követően további befektetésekkel bővült a Talentis Group Zrt. médiaportfoliója. A társaság megvásárolta a Magyar Idők és a Karc FM kiadóját, a Magyar Idők Lapkiadó Kft.-t. Leányvállalata, a Mediaworks, pedig tovább bővítette regionális lappiaci érdekeltségeit: a Kisalföld, a Délmagyarország, a Bors, az Észak- Magyarország, a Kelet- Magyarország, a Hajdú Bihari Napló kiadóvállalatai mellett, megvásárolta a Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó Kft.-t. Ez utóbbi gondozásában jelenik meg a Szabadföld, valamint a Vidék Íze, és a Diéta & Fitnesz magazin.
Az Inform Media és a Lapcom kiadványainak megvásárlásával gyakorlatilag minden vidéki lap Mészároshoz került. Igaz, átmenetileg, de a lapok ezt követően is maradnak majd a jobboldali érdekeltségben.
A harmadik negyedévben a MATESZ adatai szerint az Inform Media és a Lapcom által kiadott lapokkal közel 220 ezer vásárlót érnek el.
Mészáros Lőrinc, a Talentis Group Zrt. tulajdonosa a társaságban egyesített médiaérdekeltségeit adomány formájában a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak ajánlotta fel - írták. Az adományozó célja, hogy hosszú távon biztosítsa a nemzeti értékek és hagyományok megőrzését, tovább erősítse a konzervatív értékszemléleten alapuló írott és elektronikus sajtó véleményformáló szerepét, valamint felajánlásával támogassa a helyi közösségek minél szélesebb körű tájékoztatását.
A tulajdonosváltás a szükséges hatósági eljárások lefolytatását követően zárul - olvasható a közleményben.
A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványt idén szeptemberben jegyezték be. A kuratórium tagjai:
dr. Varga István, volt MDF-es képviselő,
dr. Szánthó Miklós Géza, az Alapjogokért Központ elnöke,
és dr. Bajkai István, aki jelenleg fideszes parlamenti képviselő, ugyanakkor az Orbán-család ügyvédjeként vált főként ismertté.
Az alapítvány célja, hogy "a magyar tömegtájékoztatás részét képező nyomtatott sajtó, rádió, tv, online felületeinek értékteremtő, valamint a magyar nemzeti öntudat erősödését szolgáló tevékenységét elősegítse. Mindehhez kapcsolódóan elsődleges cél az Alaptörvény IX. és XI. cikkeiben foglalt alapvető értékek biztosítása. Így különösen a magyar helyi (megyei, városi, lokális) sajtó támogatása, a helyi közösségek minél teljesebb értékű tájékoztatása érdekében végzett terjesztésük és közösségépítő munkájuk fenntartása".
|
Megtörtént: minden vidéki lap Mészároshoz és az új jobboldali médiacéghez került
|
A Lapcom a Talentis Group közvetett tulajdona lett. A Magyar Idők kiadója viszont közvetlenül került a felcsúti nagytőkés cégéhez.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/megtortent-vajnatol-meszaroshoz-kerult-a-bors-a-delmagyar-es-a-kisafold-kiadoja.html
|
2018-11-28 07:06:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Évek óta csúszó projekt indulhat el hamarosan Székesfehérváron miután a 6000 fősre tervezett Alba Aréna kivitelezőjét már sikerült megtalálni. Az önkormányzat egy zárt testületi ülésen választotta ki Garancsi István cégét, a Market Zrt.-t, mely nettó 25,75 milliárd forintért végzi el a munkát.
A közbeszerzési eljárásról most jelentek meg a dokumentumok, ami szerint a vállalási ár 30 százalékkal magasabb a becsült költségeknél. Az eljárás kezdetén az ajánlatkérő, a fehérvári önkormányzat 19,7 milliárdos nettó költséget becsült. Az 5 milliárdos differencia azonban nem probléma, hiszen mint legkedvezőbb ajánlatot elfogadta ezt az önkormányzat.
A másik ajánlattevő, a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. még ennél is többért, 26,5 milliárból hozta volna ki a csarnokot.
Az összefoglaló dokumentum szerint a Marketnek alvállalkozókra is szüksége lesz az útépítési, forgalomtechnikai, közműépítési, épületgépészeti és -villamossági munkáknál. Ezekre három alvállalkozót nevesített a Zrt., melyek közül 2 szintén Garancsi István cége.
Egyes feladatokat így
a HE-DO Útépítő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.,
az OK BAU Kft.,
és LEAN TECH Mérnökiroda Kft.
végezhet el, utóbbi két cég az, amelyik szintén Garancsi cége. Vagyis a sportcsarnok 75 százalékban a kormánybarát vállalkozó munkája lesz.
|
Harmadával drágábban vállalta Garancsi a fehérvári sportcsarnok építését
|
A munkát a becsültnél 30 százalékkal drágábban vállalta el.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/harmadaval-dragabban-vallalta-garacsi-a-fehervari-sportcsarnok-epiteset.html
|
2018-11-28 07:13:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal hirdetmény formájában közzétette a harmadik negyedévben lefolytatott közbeszerzésekről szóló összesítést az uniós közbeszerzési oldalon. Eszerint 3 hónap leforgása alatt összesen nettó 16,8 milliárd forint értékű megbízást zsebelt be a Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó New Land Media és Lounge Design. A két cégnek nem volt ezúttal túl nehéz dolga, hiszen az NKH által korábban kötött keretszerződésből kiestek Balásy versenytársai. Nyár elején ugyanis a Nemzeti Kommunikációs Hivatal szerződést bontott Kuna Tibor és Csetényi Csaba cégeivel, miután rádöbbentek, hogy a Közbeszerzési Hatóság kizárta az cégeiket a közbeszerzésekből a vonatkozó törvény súlyos megsértése miatt.
Ebből fakadóan egyedül Balásy Gyula cégei maradtak az NKH-nak potenciális partnerként.
A harmadik negyedévben a teljes megbízási összeg közel harmadáért, nettó 5,9 milliárdért szerződtek le a "Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátására". A bonyolultnak tűnő megfogalmazás lényegében a kormányzati kék hátterrel futó kampányokat takarja. A szerződés időpontjából kiindulva ez volt a legutóbbi kampány (sorban a kilencedik), mely a Sargentini-jelentés miatt került megrendelésre, melynek fő üzenete a "Ne engedjünk a zsarolásnak! Végjük meg Magyarországot!" volt.
Nem ez volt az egyetlen ilyen kampány, amire megbízást kaptak Balásyék. Ugyanilyen témában még 2,3 milliárdot kaszálhattak. A két plakátkampány között azonban akad még néhány jelentősebb értékű megbízás.
2,5 milliárdot a Magyar Turisztikai Ügynökség 2018. második félévi belföldi és külföldi kommunikációjához kapcsolódó reklámügynökségi, média- és online ügynökségi, valamint kutatási feladatok ellátásáért kaptak, 1,1 milliárd forintot pedig az MVM Csoporthoz tartozó egyes társaságok kommunikációs és reklámügynökségi feladatainak elvégzéséért.
|
17 milliárdért kapott megbízásokat 3 hónap alatt a kormány kedvenc PR-osa
|
Balásy Gyula cégeinek nem volt nehéz dolga a harmadik negyedévben.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/17-milliardert-kapott-megbizasokat-3-honap-alatt-a-kormany-kedvenc-pr-osa.html
|
2018-11-27 07:31:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Közel félmillió fontot (nagyjából 180 millió forint) koboztak el brit hatóságok a volt moldovai miniszterelnök Londonban tanuló fiától. A nyomozók szerint a 22 éves Vlad Luca Filat pénze abból az egymilliárd dollárból származik, amelyet az apa, Vladimir Filat közreműködésével tüntettek el három moldovai bankból.
Ez a 2014-es bűncselekmény még kelet-európai mércével is egészen hihetetlen volt, és Vladimir Filat – aki 2009 és 2013 között kormányzott – nem is úszta meg. Szerepéért 2016 júniusában kilenc év börtönbüntetésre ítélték, így jelenleg is rács mögött van. Az egymilliárd dollár Moldova hazai össztermékének nyolcada.
A jelenlegi hazai viszonyok között ez az arány azt jelentené, hogy 5 ezer milliárd forintot lopnak el a magyar bankokból.
Ennyi pénzből közel másfél évig lehetne fizetni a magyarországi nyugdíjakat.
A jelek szerint Vlad Luca Filatba sem szorult több óvatosság, mint az apjába. Miután 2016 júliusában megkezdte londoni tanulmányait, vagyonokat költött luxustermékekre és szolgáltatásokra, vett például 200 ezer fontért egy Bentley Bentayga luxusautót. Egy másik időszak során pedig mindössze három nap alatt szórt el közel 100 ezer fontot.
Mindeközben semmilyen hivatalos jövedelme nincs Nagy-Britanniában, kiadásait főként törökországi és kajmán-szigeteki vállalatok fizették. Ennek fényében a brit nyomozók nem voltak valami gyorsak, 2018 májusában fagyasztották be a diák három bankszámláját, arra hivatkozva, hogy a források az apja említett tevékenységéből származnak. Ezekről kobozzák most el az említett közel félmillió fontot. A Bloomberg cikkéből az is kiderül, hogy a mostani bírósági határozatot megelőzően Filat 390 ezer fontot csengetett ki egy londoni luxuslakás bérleti díjának foglalójaként, így vélhetően továbbra sem lesznek anyagi problémái.
Moldovával kapcsolatos magyar vonatkozású hír, hogy szerdán az OTP bejelentette: megvette a negyedik legnagyobb moldáv bank, a Mobiasbanca közel 88 százalékos részesedését a francia Societe Generale-tól. A pénzintézet az ország negyedik legnagyobb bankja, és nem volt érintett a 2014-es csalásban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz OTP akkor ment nagyot külföldön, amikor a helyi OTP-t vette megErősen hullámzó szerencsével terjeszkedik az OTP a környező országokban. Most belépnek az egzotikus Albániába, de a fő cél a bolgár piac uralása lehetett.
|
Szórja a pénzt az egymilliárd dollárt meglovasító volt kormányfő fia
|
Közel félmillió fontot (nagyjából 180 millió forint) koboztak el brit hatóságok a volt moldovai miniszterelnök Londonban tanuló fiától. A nyomozók szerint a 22 éves Vlad Luca Filat pénze abból az egymilliárd dollárból származik, amelyet az apa, Vladimir Filat közreműködésével tüntettek el három moldovai bankból.
| null | 1 |
https://g7.hu/vilag/20190208/szorja-a-penzt-az-egymilliard-dollart-meglovasito-volt-kormanyfo-fia/
|
2019-02-08 14:17:00
| true | null | null |
G7
|
Győzelmet hirdetett a szaúdi koronaherceg a korrupció elleni háborúban. Mohamed bin Szalmán nagyjából 15 hónapja húzott egy még a saját mércéjével mérve is merészet, és bebörtönöztette az ország gazdasági elitjének tekintélyes részét a rijádi Ritz-Carlton luxushotelbe. Az ajánlat nagyjából úgy szólt, hogy mondjanak le az állam javára a vagyonuk egy részéről, különben mindenféle további kellemetlenséggel kell számolniuk.
Hivatalosan a korrupció elleni fellépéssel indokolták az akciót, aminek biztosan volt némi alapja, de ember legyen a talpán, aki ezen a téren igazságot tesz abban az országban, ahol eléggé összefolynak az állam és az igen kiterjedt család bevételei.
Mindenesetre a napokban a koronaherceg vezette korrupcióellenes bizottság azt tette közzé, hogy 87 embertől 107 milliárd dollárnak megfelelő összeget gyűjtött be készpénzben, értékpapírokban, vállalati részesedésekben és ingatlanokban. Ez a jelenleg körülbelül 30 ezer milliárd forintnak megfelelő összeg a magyar GDP háromnegyede.
Akkora összeg tehát, amennyit Magyarország 9 hónap alatt megtermel.
A részleteket nem hozták nyilvánosságra, azt leszámítva, hogy egymilliárd dollár a nemzeti gárda korábbi parancsnokától származik. Az adatok ellenőrzése a Bloomberg cikke szerint az ingatlanok és tőzsdén kívüli cégek nyilvánosan hozzáférhető adatbázisa híján lényegében lehetetlen.
A hírügynökség néhány gazdag szaúdi sorsát is összefoglalta. A leggazdagabbnak számító Al-Valíd bin Talál herceg – akit Orbán Viktor 2014-ben kitüntetett a Magyar Érdemrend középkeresztjével – már egy éve, 83 napi fogság után elhagyhatta a Ritz-Carltont.
A történtekről annyit árult el, hogy egy bizalmas megállapodást írt alá a kormánnyal, de az üzleti birodalma rendben működik. Erről azonban a befektetők nincsenek teljesen meggyőződve, az érdekeltségeinek nagy részét összefogó Kingdom Holding részvényei 22 százalékot estek az őrizetbe vétele óta. Jelentős részben ennek tudható be, hogy vagyona 4 milliárd dollárral 15 milliárdra csökkent.
A korábban rengeteget utazó üzletember a hírek szerint nem hagyhatja el Szaúd-Arábiát. Ez több más üzletemberre is vonatkozik, az országon belül pedig megfigyelés alatt tartják őket.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKínzással szedtek ki dollármilliárdokat a trónörökös luxusfoglyaibólBin Szalmán nagy reformernek állítja be magát, de a módszerei finoman szólva nem egészen tiszták.
Az ország második leggazdagabb embere, Mohamed al Amúdi sokkal hosszabb időre tűnt el, és végül január 27-én engedték szabadon a szaúdi hatóságok. Korábban azt közölték, hogy korrupció és megvesztegetés miatt bíróság elé állítják. A Bloombergnek egy ismerőse most azt mondta, hogy az üzletember egészsége rendben van.
Al Amúdi a kettővel korábbi király, az 1982 és 2005 között uralkodó Fahd idején alapozta meg a vagyonát egy kormányzati szerződéssel. Ma már azonban érdekeltségeinek csak a töredéke található az országban, ezek tulajdonjoga jelenleg bizonytalan. Vagyonának nagy részét a Svédország legnagyobb olajipari vállalatának számító Preem teszi ki, amelynek egyetlen részvényese. Az etiópiai származású üzletember szülőhazájában a legnagyobb magánbefektetőnek számít, ahol termőföldeket, kávéültetvényeket, aranybányákat, szállodákat és olajcéget is birtokol.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy éve eltűnt egy dollármilliárdos, és azóta még gazdagabb lettMohamed al Amúdi szaúdi üzletembert tavaly novemberben vették őrizetbe, vagyona azóta 6 százalékkal, 8,3 milliárd dollárra nőtt.
|
107 milliárd dollárt gyűjtöttek be a bebörtönzött gazdagoktól
|
Győzelmet hirdetett a szaúdi koronaherceg a korrupció elleni háborúban. Mohamed bin Szalmán nagyjából 15 hónapja húzott egy még a saját mércéjével mérve is merészet, és bebörtönöztette az ország gazdasági elitjének tekintélyes részét a rijádi Ritz-Carlton luxushotelbe. Az ajánlat nagyjából úgy szólt, hogy mondjanak le az állam javára a vagyonuk egy részéről, különben mindenféle további kellemetlenséggel kell számolniuk.
| null | 1 |
https://g7.hu/vilag/20190205/107-milliard-dollart-gyujtottek-be-a-bebortonzott-gazdagoktol/
|
2019-02-05 14:20:00
| true | null | null |
G7
|
Bár korábban szakmai körökben is biztosra vették, hogy jelentősen megvágja a tao-támogatási programot a kormány, Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter mai bejelentése szerint erről szó sincs. Egyszerűen annyi változik, hogy a létesítményfejlesztési beruházások helyett a működési költségekre kaphatnak több pénzt a sportszervezetek. Némileg leegyszerűsítve az eddigi stadion- és csarnoképítések helyett azok fenntartására mehetnek el az adóforintok.
A kormány tavaly év végén döntött arról, hogy a kulturtaót megszünteti, a sportszervezetek ilyen jellegű bevételét pedig 50 milliárd forintban maximálja. A szabályozást tulajdonképpen mindenki úgy értelmezte, hogy 2019-től legfeljebb 50 milliárd forintot próbálhatnak magukhoz irányítani a sportszervezetek a nyereséges vállalatok profitja után fizetendő adóból. A tao-rendszernek ugyanis ez a lényege: a nyereséget termelő cégek dönthetnek úgy, hogy társasági adójukat nem az államkasszába fizetik, hanem sportkluboknak, egyesületeknek, szövetségeknek utalják.
A december végi bejelentés okozott is némi riadalmat, mert az 50 milliárd ugyan nem kis összeg, de a csúcsévben ennek több mint másfélszereséhez jutott ilyen forrásból a sport, a futó szezonban pedig közel 115 milliárd forint összértékben hagytak jóvá fejlesztési programokat az illetékes hatóságok. A támogatás visszafogását abszolút indokolta volna egyébként, hogy Magyarországon rendkívül alacsony a vállalati szektor hozzájárulása a központi költségvetéshez, nem utolsósorban az ilyen jellegű adókedvezmények miatt.
Az érintett sportágakban*labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, röplabda és jégkorong az elmúlt hetekben mindenki február 15-ét várta, ekkora ígérték ugyanis az 50 milliárd elosztásának bejelentését. Gulyás Gergely azonban a mai kormányinfón megrövidítette a feszült várakozást. A miniszter ugyanis közölte: valójában nem 50 milliárd lesz a keret, ez az összeg ugyanis nem tartalmazza a működési kiadásokat. Márpedig ha azokat is figyelembe vesszük, akkor 125 milliárd forinthoz juthatnak ilyen támogatás formájában a sportszervezetek.
A bejelentés még a szakmabelieket is meglepte. Az említett összegnél ugyanis még a csúcsévben, 2016-ban is csak 10 milliárd forinttal vettek igénybe több adókedvezményt különböző vállalatok a látványcsapatsportok támogatására hivatkozva. Magyarul összegszerűen egyáltalán nem szűkül a tao-támogatási rendszer, sőt a korábbi átlagot figyelembe véve még bővül is, amire még az optimistábbak sem nagyon számítottak.
A miniszter szavaiból arra lehet következtetni, hogy csak a felhasználás célja változik. A sportszervezetek eredetileg három dologra költhették a támogatást: beruházásokra*ez lehetett valamilyen berendezés vásárlása vagy építkezés is, utánpótlás-nevelésre és fizetésekre. Ez most kiegészül egyéb működési kiadásokkal is, így a jövőben rezsire, illetve a megépült, de piaci alapon nem fenntartható létesítmények működtetésére is kaphatnak dotációt.
Az elmúlt években a tárgyieszköz-beruházásokra ment el a legtöbb pénz. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) egyik, témában kiadott jelentésében külön ki is emeli, hogy a „2014/2015-ös évtől kezdve az utánpótlás-nevelési támogatások szinten maradása mellett a tárgyieszköz-beruházások fokozatosan növekedésnek indultak, 2017/2018-ban a jóváhagyott támogatásokon belül a tárgyi eszközök részaránya már elérte a 66 százalékot, míg az utánpótlás-nevelés részesedése ezáltal 31 százalékra csökkent”.
Ha a tao-rendszer teljes történetét nézzük, akkor a fociban eddig az összes pénz 58 százaléka ment el tárgyi eszközökre, 38 százaléka utánpótlás-nevelésre és a maradék egyéb célra. Bár nem minden sportág szövetsége közöl olyan részletes adatokat, mint az MLSZ, ahol mégis kideríthető a részletes bontás a felhasználási cél szerint, ott hasonló tendenciák látszanak: az elmúlt időszakban a jégkorongban és a kézilabdában is a beruházások domináltak. Persze mindez nem annyira meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy mennyit ugrottak az árak az építőiparban, illetve, hogy a csapatok programjait jóváhagyó sportszövetségek és az érintett minisztérium is egyre gyakrabban bólintott rá jelentősebb összegű, jellemzően vidéki beruházásokra.
Ez az, amiben változás lehet a jövőben. A tao-rendszerrel évek óta foglalkozó, lapunknak nyilatkozó szakemberek ugyanis úgy értelmezték Gulyás Gergely szavait, hogy mostantól a 125 milliárdból csak 50 milliárd, azaz a teljes büdzsé 40 százaléka mehet el infrastrukturális fejlesztésekre, a többit egyéb célra kell szánni.
Ez első ránézésre lehetőséget teremthet arra, hogy visszatereljék a taót az utánpótlás-nevelés irányába, ami eredetileg is a legfontosabb célterület volt. Valójában azonban jó esély mutatkozik rá, hogy az eddig beruházásokra szánt összeget nem ide csoportosítják majd át az érintettek, hanem
a korábban szintén taóból megépített létesítmények fenntartására költik majd el.
A fejlesztéseknél ugyanis viszonylag ritkán vettek figyelembe piaci szempontokat, így az építés után a működtetést a legtöbb egyesület már nem bírta anyagilag. Ezt a problémát eddig úgy kezelték, hogy az építés után a sportpályát, esetleg csarnokot vagy átvette az önkormányzat és az üzemeltette, vagy megtartotta ugyan a csapat, de önkormányzati támogatást kapott, hogy ne lakja le teljesen két év alatt.
Az önkormányzatok jelentős részének azonban szintén nincs forrása ilyen dolgokra, ezért is terjesztették ki a tao-rendszert a fenntartásra. Azt egyelőre nehéz lenne megbecsülni, hogy mindez mennyi pénzt vihet el egy évben, de nem lenne meglepő, ha a beruházások visszafogásából felszabaduló keret jelentős részét felemésztené.
|
Blöff volt, hogy kevesebb közpénzt emésztenek majd fel a csapatsportok
|
Bár korábban szakmai körökben is biztosra vették, hogy jelentősen megvágja a tao-támogatási programot a kormány, Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter mai bejelentése szerint erről szó sincs. Egyszerűen annyi változik, hogy a létesítményfejlesztési beruházások helyett a működési költségekre kaphatnak több pénzt a sportszervezetek. Némileg leegyszerűsítve az eddigi stadion- és csarnoképítések helyett azok fenntartására mehetnek el az adóforintok.
| null | 1 |
https://g7.hu/penz/20190208/bloff-volt-hogy-kevesebb-kozpenzt-emesztenek-majd-fel-a-csapatsportok/
|
2019-02-08 14:21:00
| true | null | null |
G7
|
Lemondott a Magyar Szinkronúszó Szövetség elnöke
|
Lemondott posztjáról Balogh Sándor, a Magyar Szinkronúszó Szövetség elnöke, a szervezet tájékoztatása szerint a jelölő bizottságnak harminc napja van, hogy jelöltet vagy jelölteket állítson.
| null | 1 |
https://hvg.hu/sport/20190211_Lemondott_a_Magyar_Szinkronuszo_Szovetseg_elnoke
|
2019-02-11 18:40:00
| true | null | null |
HVG
|
|
"Nem megfelelő a közvilágítás a fényerősség és az egyenletesség szempontjából, ezért új lámpákat kell felszerelni a tram-train útvonalán" – erről tájékoztatták múlt csütörtökön Márki-Zay Pétert, Hódmezővásárhely polgármesterét, amikor a Városfejlesztési Iroda munkatársával a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. képviselőjével tárgyaltak a Modern Városok program és a tram-train beruházásairól. A polgármester ezt Facebook-oldalán közölte, és azt is hozzátette, már fontolgatják, hogy a forgalmasabb városi csomópontokon a beékező lakossági jelzések miatt szintén kicserélik majd a lámpatesteket, a város költségére.
Hódmezővásárhely volt az első város, ahol a miniszterelnök vejének volt cége előtűnt a semmiből és közbeszerzésen nyert, majd szerződést kötött a közvilágítás korszerűsítésére. Ezt követően több önkormányzat is az Elios Zrt. közreműködésével szereltetett LED-lámpákat az utcákra. Tavaly kiderült, hogy számos esetben az OLAF is vizsgálódott és számos javaslatot tett a magyar nyomozó hatóságoknak azzal, hogy vizsgálják ki a szerződéskötéseket. A nyomozóhatóság lezárta az ügyet.
Már több városban is nekifogtak az Elios Zrt. projektjeiben felújított közvilágítás javítgatásába, tavaly februárban Vácott, nemrég pedig az derült ki, hogy a kudarcok és a gyanúsítások ellenére Szombathelyen is kicserélik a lámpatesteket. A feltételezések szerint Tiborcz István köreiből kerül ki az új vállalkozó is. Arról pedig már jóval korábban panaszkodtak Dunaújvárosban, és Szekszárdon is, hogy naplemente után az orrukig látnak. Lázár János közben Hódmezővásárhelyen azt bizonygatta, sötétedés után nem állna meg könnyíteni magán az utcán, mert annyira világos van az utcai világítás miatt. Egyébként pont Hódmezővásárhelyen már kiszámolták, hogy a beígért 35 százalékos költségcsökkenés helyett csupán 20 százalékkal lett olcsóbb a közvilágítás a városban.
|
A tram-train miatt kell kicserélni az Elios lámpákat Hódmezővásárhelyen
|
Több városban is le kell cserélni a korábban Tiborcz István érdekeltségébe tartozó cég által uniós pénzből kihelyezett lámpatesteket, mert túl sötét van, a csongrádi városban pont Lázár János kedvenc fejlesztése miatt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20190211_A_miniszterelnok_vejenek_lampaival_Hodmezovasarhelyen_is_baj_van_itt_pont_a_tramtrain_miatt_kell_kicserelni_azokat
|
2019-02-11 09:02:00
| true | null | null |
HVG
|
Egyre jobban belezavarodik a miskolci Fidesz a félmilliós irodabérlési ügybe
Több mint öt hónapja üresen áll Miskolcon az a belvároshoz közeli iroda, amelyet havi majdnem félmillió forintért bérel a városban a fideszes Hubay György. Az eddig két és fél milliós cechet persze nem ő – hanem az Országgyűlés Hivatala állja, vagyis – közpénz lévén – végső soron a választók. Az összeg Hubay korábbi munkahelyét, a fideszes vezetésű város vagyonkezelő cégét gyarapítja, a Fidesz pedig – véletlen? – a saját irodájaként tünteti fel a helyiséget. Hubay környezetében és a Fidesznél felújítással magyarázzák a furcsaságokat – akár el is hinnénk, ha nem jártunk volna a helyszínen.
Ismerik az érzést, amikor feltesznek valakinek egy értelmesnek gondolt kérdést, de az illető olyan hangsúllyal válaszol, mintha a világ legnagyobb képtelenségét kérdezte volna tőle? Így jártunk Miskolcon, amikor felkerestük a címet, amelyen – papíron legalábbis – négyezer forint híján havi félmillió forintért bérel irodát a Fidesz parlamenti képviselője, Hubay György.
„A Gyurit? Itt? Még sosem láttam itt, pedig ismerem”
– mondta nevetgélve egy a házban lakó hölgy a Széchenyi utcai lépcsőházban, ahol eleve azután kezdtünk kérdezősködni, hogy semmi nyomát nem találtuk a politikus által bérelt helyiségnek. Sem a bejárat mellett, sem az utcafront egyéb részein, sem a kaputelefonnál nincs erre utaló tábla vagy felirat. Egy működő bankfiókon és az ugyancsak üzemelő dohánybolton kívül a 94.-es szám alatt még két üresen álló helyiség árválkodik, egymásra nyíló bejárattal, de az üvegen bekukkantva csak csupasz falak látszanak, sehol egy bútor, vagy egyéb, működésre utaló berendezés. A bejárat előtt eldobált szemét, illetve csikkek mennyisége is arról árulkodik, hogy mostanában nemigen nyitogatta senki.
Pedig – ahogy november közepén megírtuk – a fideszes politikus szerződése elvileg szeptember elseje óta él a bérbeadóval, amely ráadásul nem más, mint a képviselő korábbi munkahelye: a fideszes vezetésű város vagyonkezelő cége, a Miskolc Holding Zrt.
A havi 496 ezer forintos bérleti díjjal messze Hubay György a rekorder a 199 parlamenti képviselő közül. A díj pedig nemcsak országos viszonyításban tűnik rendkívül magasnak – még fővárosi, sőt Budapest frekventált pontjait választó képviselőtársai is találtak ennél olcsóbbat –, de a megyeszékhely többi politikusáéval összehasonlítva egyenesen megmagyarázhatatlan: a Miskolc másik, I.-es választókörzetéből bejutott szintén fideszes Csöbör Katalin 165 100 forintért bérel egy 76 négyzetméteres Kossuth utcai – a városi Fidesz-irodával azonos címen lévő – helyiséget (ezt Hubay György novemberi közleményéből tudjuk, mert a parlament honlapján található szerződéslistában és a lapunk által kikért kimutatásban nem szerepel), a jobbikos Jakab Péter pedig a félmilliós bérleti díj feléért, 223 ezer forintért talált magának egy Hubayé Györgyénél nem sokkal kisebb irodát a megyeszékhelyen.
A Hubay-féle irodának mégsem a bérleti díja, még csak nem is 160 négyzetméter nagysága a legfurcsább (bár a politikus ezzel is a rekorderek között van), hanem az, hogy mintha a szerződésen kívül semmilyen kapcsolatban nem lenne a képviselővel.
A miskolci városházán – miután sem a város honlapján, sem a politikus parlamenti adatlapján, sem személyes Facebook-oldalán nincs nyoma, hogy hol és mikor tart fogadóórát vagy egyáltalán milyen címen lehet elérni – korábbi érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, hogy a képviselőnek nincs irodája Miskolcon, a helyi Fidesznél pedig azt, hogy
„majd lesz egyszer, de még nincs aktualitása a dolognak”.
Mindez október végén történt, február elején végül azután döntöttünk úgy, hogy személyesen is elmegyünk a helyszínre, hogy ismét hasonlót tapasztaltunk.
Bár múlt héten, miután a jobbikos Jakab Péter leleplezte, hogy Hubay György december óta immár egy másik irodát is bérel Miskolcon (szintén a helyi Fidesz szervezetével egyező címen), a fideszes politikus egy közleményben azzal védekezett, hogy a Kossuth utcai ingatlan „az állandó munkatársak napi munkavégzésének helyszíne”, a Széchenyi utcaiban pedig a fogadóóráit tartja – ez utóbbinak egyértelműen ellentmondanak a helyszínen tapasztaltak. (A talányról nem beszélve, hogy a műfajából eredően négyszemközti fogadóórákhoz miért kell vajon 160 négyzetméter.)
Amikor az ellentmondásról szerettük volna megkérdezni Hubay Györgyöt, csak az asszisztenséig jutottunk, és nemhogy eloszlott volna, inkább nőtt az értetlenségünk:
hvg.hu: Mi az oka, hogy még mindig nincs nyitva a Széchenyi utcai iroda, noha szeptember óta bérli már a képviselő úr?
képviselői titkár: Az iroda az felújítás alatt áll, de egyébként már készülőben van..
hvg.hu. Szeptember óta?
képviselői titkár: Hát folyamatosan érkeznek az irodaszerek, de a képviselő úr közleményén túl mást nem tudok mondani.
hvg.hu: De hogyan tart fogadóórát, hogyha még nincsen kész a felújítás?
képviselői titkár Hát…, hogy mondjam önnek, folyamatos felújítás alatt van az iroda. A funkcióját egyébként el tudja látni, ennél többet nem tudok mondani. A közleményt tudom ajánlani még egyszer.
hvg.hu: De a szomszédban azt mondták, hogy még sosem látták ott a képviselő urat.
képviselői titkár: Nem, ne haragudjon, nem tudok önnek ezzel kapcsolatban felvilágosítást adni.
Az asszisztens felújításra hivatkozó magyarázata amúgy annak fényében különösen érdekes, hogy a lapunk birtokába jutott bérleti szerződés IV., a bérlő és a képviselő kötelezettségeit rögzítő pontjában egyértelműen benne áll, hogy „a Bérlő, illetve a Képviselő a bérleményben átalakításokat, felújítást és korszerűsítési munkálatokat nem végezhet".
A képviselő titkára kérdésünkre egyébként azt sem tudta megmondani, hogy mikor volt legutóbb és mikor lesz legközelebb fogadóórája Hubay Györgynek, csak annyit mondott, hogy „ez változó”, és hogy az önkormányzat lapjában, a Miskolci Naplóban szokták az időpontokat közzétenni. Kíváncsiságból végignéztük a Miskolci Napló összes számát, több mint két hónapra visszamenően, de Hubay György fogadóórájáról csak egyetlen számban tettek említést: a november 17-iben, amely két nappal azután jelent meg, hogy a politikusról megírtuk, hogy nem tart fogadóórákat. A 2018. november 19-ére meghirdetett esemény helyszínéül pedig nem is a Széchenyi utcai helyiséget adták meg, hanem egy általános iskolát.
Képviselői iroda=pártiroda?
További furcsaság, hogy amikor a Fidesz honlapjának szervezeti keresőjében próbáltuk leellenőrizni, hogy hol lehet megtalálni Hubay Györgyöt, meglepetésre az alábbi információkat találtuk:
A Széchenyi utcai címen eszerint tehát a Fidesz Borsod megye 2-es választókerületi irodája működik, amely ráadásul nem is Hubay Györgyhöz, hanem – logikusan – a választókerületi elnökhöz, Kriza Ákos fideszes miskolci polgármesterhez van rendelve. Lefordítva: Hubay György képviselői keretének terhére – közpénzből – egy párt, a Fidesz helyi irodája működik/ működne/ fog működni.
Pedig a bérleti szerződésben már idézett, átalakítási tilalmat rögzítő passzus mellett az is szerepel, hogy a bérlő a bérleményt nem adhatja tovább, és a képviselő munkáját segítő személyzet kivételével oda más személyeket befogadni nem jogosult. Ezt azonban aligha fogja épp a fideszes önkormányzat cége ellenőrizni, másrészt eldönteni is csaknem lehetetlen, hogy a képviselőknek járó alkalmazotti keretből foglalkoztatott munkatárs(ak) Hubay György, vagy a Fidesz munkáját segítik-e. (A Fidesz képviselőinek papíron – ahogy korábbi cikkünkben is írtuk – egyetlen munkatársuk sincs, mert egységesen lemondtak erről a frakcióvezető javára. Kocsis Máté neve alatt papíron így összesen 494 alkalmazottat tart nyilván a rendszer, a félezrednyi asszisztens a gyakorlatban azonban nyilván nem az ő munkáját segíti, hanem visszaosztották őket a képviselők között. Az viszont, hogy ott milyen – a képviselőihez tartozó, vagy pártmunkát – végeznek-e, gyakorlailag kimutathatatlan.)
Amikor egyébként az említett választókerületi iroda telefonszámon választóként „reklamáltunk”, hogy a Széchenyi utcai címen semmilyen működésre utaló jelet nem találtunk, a hallhatóan zavarban lévő munkatárs is azzal magyarázta a helyzetet, hogy „folyamatban volt egy kisebb átalakítás”.
Jut is, marad is?
De az „iroda” körüli érdekességek ezzel még mindig nem értek véget: novemberi cikkünk megjelenése után részben ugyanis arra hivatkozva kért helyreigazítást a képviselő, hogy az általunk említett 496 ezer forintos díjban a rezsi költsége is benne van, a „csupasz” bérleti díj valójában „csak” 398 ezer forint. Arra viszont már nem szolgált magyarázattal, hogy hogyan lehet 100 ezer forintos rezsije egy olyan helyiségnek, amelyben nincs ott – így nem használ például sem áramot, sem vizet – senki, és még csak nem is távfűtéses, vagyis fixen magas fűtési költsége sincs.
A kihasználatlan hónapokat figyelembe véve viszont megállapítható, hogy az Országgyűlés Hivatala szeptember óta közel két és fél millió forintot fizetett ki a semmire, a bérbeadó Miskolc Holdingnak viszont már csak a megspórolt rezsiköltségből tisztes bevétele keletkezhetett.
A 2014–18 között a miskolci önkormányzati képviselőként is dolgozó Hubay György egyébként még tavaly májusi parlamenti nyitó vagyonbevallásában is a Miskolc Holdingot jelölte meg munkahelyként, korábbi, városi képviselőként tett bevallásából pedig az is kiderült, hogy a cégtől havi 300 ezer forintot kapott a „munkavállaló” leírással definiált munkakörben. A vállalat működésére rálátó forrásaink szerint a politikus "önkormányzati referens" beosztásban szerepelt a nyilvántartásban, de a fideszes polgármester, Kriza Ákos emberének tartott politikust nem sokszor látták a vagyonkezelő épületében.
2018. november. 15. 11:25 Joó Hajnalka Itthon
A választóival nem áll szóba, de irodát közel félmillióért bérel Miskolcon a fideszes Hubay György
Vajon mi szüksége van egy havi félmillióért bérelt irodára egy olyan képviselőnek, aki a választóinak még fogadóórát sem tart? A fideszes Hubay György ennyiért ráadásul nem is Budapest valamely frekventált pontján vett ki egy ingatlant, hanem Miskolcon – különös módon épp attól az önkormányzati cégtől, amelynek a mai napig munkavállalója. A félmilliós bérleti díj nemcsak ingatlanosok szerint irreális: a bérbeadó cég saját honlapján is százezer forinttal olcsóbban kínál kétszer akkorákat.
|
Egyre jobban belezavarodik a miskolci Fidesz a félmilliós irodabérlési ügybe
|
Több mint öt hónapja üresen áll Miskolcon az a belvároshoz közeli iroda, amelyet havi majdnem félmillió forintért bérel a városban a fideszes Hubay György. Az eddig két és fél milliós cechet persze nem ő – hanem az Országgyűlés Hivatala állja, vagyis – közpénz lévén – végső soron a választók. Az összeg Hubay korábbi munkahelyét, a fideszes vezetésű város vagyonkezelő cégét gyarapítja, a Fidesz pedig – véletlen? – a saját irodájaként tünteti fel a helyiséget. Hubay környezetében és a Fidesznél felújítással magyarázzák a furcsaságokat – akár el is hinnénk, ha nem jártunk volna a helyszínen.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20190212_Tovabbi_furcsasagok_a_felmillioert_irodat_berlo_fideszes_Hubay_Gyorgy_korul
|
2019-02-12 14:15:00
| true | null | null |
HVG
|
Batka Zoltán;Hargitai Miklós;Halmai Katalin (Brüsszel);
Tiborcz;Elios;
2019-02-14 06:45:00
Tiborcz-botrány: eltűnt egy feljelentés
Az Elios-beruházásokat érintő tételeket is visszavontak a brüsszeli elszámolásból – ismerte el lapunknak a technológiai minisztérium. Az ügyészség közben elvesztett egy irat.
„Bölcs döntés, amely megoldja az Európai Unió problémáját, de a magyar adófizetőkét nem.” Ezt nyilatkozta Ingeborg Gräßle, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnöke a Népszavának, amikor arról kérdeztük, mi a véleménye arról, hogy – miként azt tegnap megírtuk –, az Orbán-kormány visszavonja a Brüsszelnek kifizetésre kiküldött számlák közül a Tiborcz Istvánhoz, Orbán Viktor vejéhez köthető, botrányos körülmények között odaítélt Elios-beruházások tételeit. Nyilatkozatával Gräßle arra utalt, hogy az uniós intézményrendszernek már nem kell hivatalból foglalkoznia a visszaélés-sorozattal, ettől azonban a magyar államot ért 13 milliárdos kár még nem lesz kisebb.
Lapunk információi szerint a kormányzat további lépéseket is tehetett azért, hogy kimentse Tiborczot az eljárások alól. Ebbe a körbe sorolható, hogy az ügyészség „nem találja” azt a feljelentést, amelyet Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője tett tavaly az Elios-ügyben a hatóságok bűnpártolásnak tűnő magtartása miatt ismeretlen tettes ellen, hivatali visszaélés gyanújával. Úgy tudjuk, az ORFK a följelentést 2018. augusztusában a Központi Nyomozó Főügyészséghez továbbította, ott viszont úgymond nyoma veszett. Jávor érdeklődése nyomán az elmúlt napokban sem az ügyszám, sem a feljelentő neve, sem az Elios név alapján nem tudtak ráakadni. Mint emlékezetes, egy másik, az Elios és a pályázatok kiírója közötti összeférhetetlenség és összejátszás ügyében az LMP által tett följelentés már eredménytelennek bizonyult, azt a nyomozást bűncselekmény hiányára hivatkozva zárták le. A Jávor által indított másik eljárásban viszont azt kellene vizsgálni – szintén az OLAF, vagyis az EU által részletesen dokumentál esetekben –, hogy megvalósult-e a bűnpártolás vagy más hivatali visszaélés a kedvezményezett önkormányzatok, illetve a megbundázott pályázatokról a Tiborcz-cég számára kedvezően döntő Miniszterelnökség részéről.
Közben egyre érdekesebb az Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) kommunikációja. Kedden a tárca még csak azt ismerte el, hogy voltak olyan tételek, amelyek kikerültek az elszámolásból. Tegnap viszont arra a kérdésünkre, hogy csak Elios-os számlákat nem küldenek ki Brüsszelbe, vagy más tételeket sem, a minisztérium azt közölte: „Magyarország számos egyéb tételt sem fog elszámolni az Európai Bizottsággal.” Vagyis a tárca közvetve elismerte, valóban visszatartanak Elios-számlákat. Arra viszont már nem válaszoltak, hogy ha a magyar rendőrség mindent rendben talált a Elios közbeszerzései körül, miért kellett mégis kivenni utólag az uniós finanszírozás köréből ezeket.
|
Tiborcz-botrány: eltűnt egy feljelentés
|
Az Elios-beruházásokat érintő tételeket is visszavontak a brüsszeli elszámolásból – ismerte el lapunknak a technológiai minisztérium. Az ügyészség közben elvesztett egy irat.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3025411_tiborcz-botrany-eltunt-egy-feljelentes
|
2019-02-14 06:45:00
| true | null | null |
Népszava
|
alapítvány;Áder János;
2019-02-14 08:37:55
Évi másfél milliárdot kap Áder alapítványa
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány egy bérelt irodában működik, összesen öt főt foglalkoztatnak.
Évi másfél milliárd forintból gazdálkodhat az az alapítvány, amelyet Áder János köztársasági elnök alapított és a volt államtitkár, Csepreghy Nándor igazgat – tudta meg az RTL Híradó.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány egy bérelt irodában működik és öt főt foglalkoztat. A szervezet tájékoztatása szerint – ha szükséges – neves kutatókat is bevonnak a munkába. Hozzátették, hogy például nemzetközi szaktekintélyek műveinek publikálását tervezik, a témában konferenciákat is szerveznek majd. Emellett többek között támogatják a budapesti Víz Világkonferencia szervezésének szakmai előkészületeit.
Az alapítvány 2018-ban először csaknem fél milliárdos, majd újabb másfél milliárdos támogatást kapott a kormánytól.
A kormány az RTL Híradó megkeresésére közölte: azért támogatják az alapítványt, mert kiemelten fontosnak tartják a környezetvédelemmel és a klímaváltozással kapcsolatos ismeretek oktatását és a társadalom környezettudatosságának fejlesztését.
|
Évi másfél milliárdot kap Áder alapítványa
|
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány egy bérelt irodában működik, összesen öt főt foglalkoztatnak.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3025440_evi-masfel-milliardot-kap-ader-alapitvanya
|
2019-02-14 08:37:00
| true | null | null |
Népszava
|
Nettó 3,39 milliárd (bruttó 4,4 milliárd) forintért újítja fel és építi át az egykori Raoul Wallenberg Szakközépiskola épületét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára (NKE) a januárban Mészáros Lőrinc tulajdonába került ZÁÉV Zrt. – derül ki a 24.hu. birtokába került, február 12-én aláírt szerződésből. A ZÁÉV a megbízást nyílt eljárásban nyerte meg.
A milliárdos állami megrendelésekkel bőságesen ellátott cég az épület belső felújításának keretében az oktatási funkciót átalakítja, a fűtést és az informatikai rendszereket teljesen kicseréli. (A szerződés itt található .pdf-ben).
A ZÁÉV már azelőtt sok milliárd forintért vett részt a Ludovika Campus, illetve az Orczy tér felújításában, hogy a miniszterelnök barátja megszerezte volna: ők építették a komplexum lovardáját és ehhez kapcsolódóan elvégezték az Orczy park átépítését 2,99 milliárd forintért.
A mostani projekt azért különleges, mert ez az első olyan milliárdos közbeszerzés, amit a ZÁÉV már Mészáros-cégként nyer el. Nagyságrendileg viszont a közelében sincsen az Új Nemzeti Múzeum kivitelezésének, amit a ZÁÉV a Magyar Építők Zrt.-vel szerzett meg tavaly év végén: a 25,6 milliárdos üzletet a cég még Peresztegi Imre érdekeltségeként húzta be, de a Mészáros-birodalom darabjaként végzi el.
Csak a tanulók és a zöldek háborogtak
A kormány 2012-ben úgy döntött, hogy az azévben alakuló Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) karait egyetlen területre kell rendezni. Egy kormányhatározattal az NKE-nek juttatták az Orczy-kertet, amit szép lassan körbeépítenek a Ludovika Campus épületeivel Magyarország eddigi legnagyobb campusfejlesztési programjaként.
A központosítás egészen addig simán ment, míg 2015-ben be nem jelentették, hogy az NKE-nek szüksége lesz a Raoul Wallenberg Szakközépiskola épületére is, ahonnan csaknem ezer tanulónak és több száz tanárnak kellett költöznie. Budapest egyetlen egészségügyi, szociális és pedagógiai képzést biztosító szakközépiskolájának az volt a pechje, hogy műemléki védettségű székhelye a Ludovika téren állt, azt pedig az akkor még az NKE Ménesi úton székelő Közigazgatás-tudományi Karának nézték ki. Bár az épület megtartásáért demonstrációt tartottak, a költözést nem tudták elkerülni, a Raoul Wallenberg Szaközépiskolát pedig a VI. kerületi Rippl-Rónai utcába helyezték át.
Nemcsak ők vesztettek, hanem a környék fái is. A hvg.hu korábbi cikke szerint a Ludovika Campus Projekt munkálatainak kezdetén, 2013 októberében 131 fát vágtak ki, 2016 júniusában pedig újabb 146-ot távolítottak el, összesen pedig a négyszázat közelíti az építkezések miatt kivágott fák száma. A lapnak Jakabfy Tamás józsefvárosi LMP-s képviselő azt mondta, több kisebb fakivágási hullám is volt, amik nem kaptak nyilvánosságot. A projekt keretében ugyan nőtt a zöldfelület nagysága, mert korábban nem használt területeket is bevontak a fejlesztésbe, azonban a park 2000-3000 egyedesre becsült faállománya jelentősen lecsökkent. A park és a környék állapotát, illetve a zöldterület csökkenését jól mutatja, ha a Google Earth 2011-es és 2018-as képeit összehasonlítjuk:
Bár az ígéret szerint a campusfejlesztésből a lakók is profitálni fognak, egyre inkább úgy tűnik, hogy a Ludovika Campus egy olyan gigaberuházás, amivel csak a NER kedvenc államigazgatási intézményének akarnak kedvezni. A környék lakosságát egyre inkább elszigetelik az Orczy-kerttől, nemcsak az egyre szaporodó épületekkel, hanem hebehurgya döntésekkel is. Tavaly februárban egyik napról a másikra zárták le a park szinte egészét a lakosság elől, egy rossz állapotú, 300 méteres futószakasz meghagyásával. Ez még az egyébként fideszes vezetésű józsefvárosi önkormányzatnál is kihúzta a gyufát és a 444.hu cikke szerint a kéviselő-testület felkérte az NKE-t, hogy az Orczy park rekonstrukcióját úgy ütemezzék, hogy ne legyen olyan időszak, amikor a park rekreációs területének egésze a közönség előtt zárva tart.
Kiemelt kép: Mohai Balázs / MTI
|
A ZÁÉV Mészáros kezében is milliárdos állami munkát kapott
|
Nettó 3,39 milliárd (bruttó 4,4 milliárd) forintért újítja fel és építi át az egykori Raoul Wallenberg Szakközépiskola épületét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára (NKE) a januárban Mészáros Lőrinc tulajdonába került ZÁÉV Zrt. – derül ki a 24.hu. birtokába került, február 12-én aláírt szerződésből. A ZÁÉV a megbízást nyílt eljárásban nyerte meg.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2019/02/14/meszaros-zaev-ludovika/
|
2019-02-14 14:55:00
| true | null | null |
24.hu
|
Hat éve nyereséget termel a hévízi Aquamarin szálloda az önkormányzatnak, a helyi képviselő-testület február elején mégis úgy döntött, hogy értékesíti a háromcsillagos hotelt. A Papp Gábor (Fidesz-KDNP) polgármester vezette testület döntése azért is meglepő, mert a hotelt üzemeltető, 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló Aquamarin Szállodaipari Kft.
382 millió forint állami támogatást nyert el a Kisfaludy-program keretében a szálló felújítására a múlt év végén.
Decemberben még szó sem volt eladásról
Hévízre 640 millió forint jutott a Magyar Turisztikai Ügynökség szállásfejlesztési programjából, az összegből nyolc szálló újulhat meg. Az Aquamarin Hotelnek jutó 382 millió a 12. legnagyobb összeg a 625 nyertest felvonultató pályázaton.
A polgármester egy 2018. decemberi közmeghallgatáson arról is beszámolt, hogy az önkormányzat 169 millió forint önrésszel maga is beszáll a szálloda fejlesztésébe. Ekkor még szó sem volt a hotel értékesítéséről, csupán arról, hogy a támogatásból a 80 éves épület egy részében szobákat újítanak fel, illetve a wellness és gyógyászati részleget kicsinosítják. Papp Gábor elmondta, hogy a munka 2019 novemberében kezdődik és 2020 tavaszára fejeződik be.
Egy hónappal később viszont az Aquamarin Szállodaipari Kft. jövőjét már zárt ülésen tárgyalta a hévízi képviselő-testület, a képviselők pedig úgy döntöttek, értékesítik az önkormányzati tulajdont.
Az Opten céginformációs adatai szerint a hotel bevételei valóban évről évre nőnek: 2017-ben már 575 millió forint árbevételt termelt, a vállalkozás adózott eredménye pedig 55 millió forint volt, kétszer annyi, mint az előző évben, és valamivel kevesebb, mint 2014-ben és 2015-ben.
Megkérdeztük Papp Gábort, miért válik meg az önkormányzat egy hat éve nyereségesen működő szállodától. A polgármester válaszában azt írta:
Az utóbbi években valóban sikerült nyereséges évet zárnia a Hotel Aquamarinnak, a korábbi negatív gazdasági évek után, amikor még adósságot is halmozott fel az előző városvezetések idején. 2011 után a nyereséget szinte minden évben az égetően fontos állagmegóvások és károk kijavítására, valamint adósságok rendezésére kellett fordítani. Ahhoz, hogy fejlesztés, előrelépés valósulhasson meg a hotel szolgáltatásainak minőségében, évről évre folyamatos önkormányzati beruházásokat kellene végrehajtani, hogy a hotel versenyképes maradhasson a város szállodapiacán. A képviselő-testület ezt a folyamatot ismerte fel 2013-ban, és józan belátással az értékesítés mellett döntött, ami akkor nem volt eredményes. Amíg az önkormányzathoz nem érkezik komoly vételi szándék, addig fejlesztési, pénz-visszaforgatási kényszerben van, ami a jövőben már nem működhet másként, csak az egyéb városi fejlesztések kárára.
Azt még nem tudni, kinek és mennyiért értékesítik a szállodát.
Ez egy hosszú folyamat (cég- és vagyonbecslés, testületi döntések, kormányengedély) végén derülhet ki, mivel nyilvános versenytárgyaláson történik az értékesítés
– közölte a polgármester, hangsúlyozva, hogy a testület egyelőre csak arról döntött, hogy értékesíteni akarja az önkormányzat tulajdonát.
Az viszont biztos, hogy az önkormányzati cég által megszerzett 382 milliós támogatással az új tulajdonos is számolhat, mint a polgármester jelezte, az összeget az Aquamarin Szállodaipari Kft. nyerte el, egy esetleg tulajdonosváltásnál pedig nem veszik el a pénzt.
Rákérdeztünk arra is, mi lesz a felújításhoz decemberben beígért 169 millió forintos önkormányzati önrésszel. Papp Gábor így válaszolt:
Az elnyert pályázatnak nagyon örülünk, hiszen a hotel állapota elengedhetetlenné teszi a felújítást. Ugyanakkor pont az elnyert támogatás és a szükséges önerő biztosítása is ismét felvetette a képviselő-testületben az eladás szükségességét, hiszen a város gazdasági stratégiája más jellegű fejlesztéseknek szán prioritást.
A hévízi önkormányzat tulajdonában álló cég azon a Kisfaludy-pályázaton szerepelt igen sikeresen, amelyről nemrégiben megírtuk, hogy kormányközeli vállalkozók zsebelték be a kiosztott – az első körben 43 milliárd forintos – szállásfejlesztési támogatások nagy részét. Erről itt olvashat:
A programban a pályázók egy százaléka – hét vállalkozás – vitte el a pénz több mint harmadát, de nem sokkal maradt le tőlük a hévízi Aquamarin sem, ám hogy az annak jutó 382 milliós vissza nem térítendő támogatásnak ki örülhet végül, egyelőre nem tudni.
|
382 milliós állami támogatást kapott az önkormányzat szállodája, nyereséges, mégis eladják
|
Hat éve nyereséget termel a hévízi Aquamarin szálloda az önkormányzatnak, a helyi képviselő-testület február elején mégis úgy döntött, hogy értékesíti a háromcsillagos hotelt. A Papp Gábor (Fidesz-KDNP) polgármester vezette testület döntése azért is meglepő, mert a hotelt üzemeltető, 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló Aquamarin Szállodaipari Kft.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/02/14/heviz-aquamarin-szalloda-kisfaludy-program/
|
2019-02-14 05:58:00
| true | null | null |
24.hu
|
Sátoraljaújhelyi Járásbíróság sikkasztás, csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt 6 év börtönbüntetésre ítélte tavaly májusban azt a tévést, aki 90 millióval húzta le a Zemplén Televíziót. A másodfokon eljáró Miskolci Törvényszék enyhített a férfi büntetésén.
A gazdasági előadóként, később pénztárosként is foglalkoztatott férfi könnyen hozzáfért a társaság pénzforgalmi számlájához. 2013-tól többször utalt a televízió számlájáról saját célra, illetve magánbankszámlájára is. De olyan is előfordult, hogy a társaság bankkártyájával bonyolította le a magánvásárlásait, illetve a televízió nevében felvett összegeket nem fizette be pénztárba.
Hogy mindezeket leplezze, eltitkolta, majd meghamisította a pénzintézet által küldött számlakivonatokat. Az elsőfokú bíróság a kiszabott büntetésen túl arról is rendelkezett, hogy a férfi kamatokkal együtt fizesse vissza a pénzt.
Az ítélet ellen a tévés és védője a büntetés enyhítése, míg az ügyész annak súlyosítása érdekében nyújtott be fellebbezést.
A másodfokú bíróság szóbeli indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás helyes, lényegi részében helyben is hagyta az elsőfokú bíróság döntését. Ugyanakkor a büntetés mértékének felülbírálata során figyelembe vette, hogy a férfi 10 millió forintot már visszafizetett az elsikkasztott pénzből. A Miskolci Törvényszék enyhítő körülményként értékelte a férfi magatartását és 5 év börtönre mérsékelte a büntetését. A törvényszék ítélete jogerős.
|
Öt évet kapott a 90 milliót sikkasztó magyar televíziós
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/02/12/ot-evet-kapott-a-90-milliot-sikkaszto-magyar-televizios/
|
2019-02-12 18:52:00
| true | null | null |
24.hu
|
|
Fizess elő az Átlátszóra: atlatszo.hu/tamogatom
“Botka László, Szeged MSZP-s polgármestere és Ujhelyi István, a párt politikusa a Szeviép vezetőivel közösen 2008-ban úgy döntöttek, hogy a jelentős önkormányzati bevételekkel rendelkező céget hagyják bedőlni, a pénzt pedig kampánycélokra vonják ki a társaságból” – írta a kormánypárti origo.hu Szabó Bálint alapján még tavaly decemberben a Szeviép-ügyben született elsőfokú ítélet után.
Szabó azzal haknizta végig a kormánypárti sajtót, hogy feljelentette ezért a szocialista polgármestert. Szabó Bálint bűnszervezetben elkövetett csődbűntett, pénzmosás, tiltott pártfinanszírozás, hivatali visszaélés, vesztegetés és más bűncselekmények gyanújával fordult a Legfőbb Ügyészséghez.
Az ügyet két részre bontották Budapesten: az egyiket – a rendőrségi vezető, illetve más személyek általi, jogtalan előnyért történő befolyásolására vonatkozó állításokat – a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség nyomozás keretében még vizsgálja. A másikat, a tényleges vagyon különösen jelentős mértékű csökkenésével járó csődbűntettet a NAV-hoz delegálták.
Az Átlátszó megkeresésére a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága röviden annyit írt: “Igazgatóságunk a kérdésében szereplő feljelentés elutasításáról határozott.”
Hétfőn interjúban idéztük fel, hogy Szabó Botkát támadó kijelentései sokszor nem igazolhatóak, és a szegedi Fidesz „megtámadása” miatt a kormánypárti média pénteken Szabó ellen fordult.
Fotó: Szabó Bálint, a szerző felvétele
|
A NAV szerint nincs köze Botkának a Szeviép-ügyhöz
|
Még tavaly novemberben járta körbe azzal a propagandamédiát Szabó Bálint, hogy szerinte Botka László és az MSZP hagyta a Szeviépet bedőlni, a pénzt pedig kampánycélokra vonják ki a társaságból. Szabó feljelentését most, három hónap után a NAV elutasította.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/02/13/a-nav-szerint-nincs-koze-botkanak-a-szeviep-ugyhoz/
|
2019-02-15 17:11:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
1,3 kilométer vágány 8,7 milliárd forintért: aranyárban épül a vasúti vonalszakasz Érden – legalábbis helyi ellenzéki politikusok szerint. A Legfőbb Ügyészség a budapesti rendőrség korrupcióellenes egységéhez helyezte át az ügyben tett feljelentést, a BRFK viszont hallgat az irat sorsáról.
Fizess elő az Átlátszóra: atlatszo.hu/tamogatom
A becsült beruházási értékhez képest a 125 százalékkal magasabb, a 8,7 milliárd forintos ajánlatot tevő konzorcium nyerte meg a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) által az Érd – Érd Alsó közötti 1,3 kilométeres vágányra és kapcsolódó létesítményekre kiírt közbeszerzést.
A példátlanul magas felárral a VR 3040 konzorcium kapta meg a beruházást tavaly októberben a NIF-től. A konzorcium tagjai a V-Híd Zrt. és az R-Kord Kft., de a pénz egy helyre menne, mert az R-Kord Mészáros Lőrinc közismert vasútépítő cége, szeptember vége óta pedig már a V-Híd is Mészáros érdekeltsége.
A becsült értékhez képest ötmilliárd forintot kitevő felár és a tender körülményei miatt Vágó Gábor, az LMP politikusa feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen ismeretlen tettes ellen.
Az 1,35 kilométeres vágány a 30a számú (Budapest-Székesfehérvár) és a 40a számú (Budapest-Pusztaszabolcs) országos vasúti pályát köti össze. Az építkezésre beépített területen kerül sor. Egy 2016-os cikk szerint a pályaszakasz építése közel 20 ingatlant érint – magyarán azokat ki kell sajátítani. Az érdi önkormányzati közgyűlés legutóbbi, február eleji ülésén döntött a kisajátítások egy részéről.
Az LMP politikusai egy videóban úgy vélekedtek a beruházásról, hogy az annyira megdrágult, mintha aranyból lennének a készülő vágányok.
Az LMP érdi szervezetének vezetőségi tagja azt mondta az Átlátszónak, hogy nem az infrastrukturális fejlesztésekkel van gondjuk.
„Az a problémánk a NIF-fel, hogy ha kiír bármilyen körbeszerzést, annak az értéke hogyan emelkedhet 125 százalékkal az eljárás befejezésekor?”– kérdezte Tetlák Örs. – „Hogyan lehetséges ekkora tévedés a kezdeti, becsült árhoz képest?”
„Itt valami egészen bizonyosan nem stimmel” – mondta az érdi politikus utalva arra, hogy a pályázók mindegyike nagyjából ugyanakkora, egymáséhoz közeli ajánlatot tett. – „Vagy a NIF nem tudja, hogyan kell közbeszerzést kiírni, mert nagyságrenddel nem tudta belőni a beruházás becsült értékét, vagy pedig egészen másról lehet szó, amikor azt látjuk, hogy a pályázók árajánlata nagyon közel áll egymáshoz, de mind ugyanúgy többszöröse a becsült összegnek.”
„A kérdéses feljelentést a Legfőbb Ügyészség a mai napon a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályának küldte meg” – közölte a vádhatóság kirendelt sajtószóvivője még január végén az Átlátszó érdeklődésére. Havrán Ákos szóvivő hozzátette, hogy a feljelentéssel kapcsolatban a rendőrség hozza meg az érdemi döntést.
A rendőrséget több napja írásban kértük nyilatkozattételre, de sem ők, sem a hasonlóképp megkeresett Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. nem válaszolt a kérdéseinkre.
Az Átlátszó 2016-ban számolt be az érdi multifunkcionális sportközpontról szóló kormánydöntésről: 3,3 milliárd forintot szántak a beruházásra. A G7 gazdasági portál 2018 őszén arról írt, hogy a közbeszerzési eljárás során a Mészáros Lőrinc gyermekei által tulajdonolt Fejér-B.Á.L. Zrt. és a szintén kormányközeli Épkar Zrt. alkotta konzorcium kapta a legjobb értékelési pontszámokat – úgy, hogy az ajánlati végösszeg 5,3 milliárd forintra emelkedett.
A közbeszerzési beruházási összegek szédítő emelkedése egyre gyakoribb jelenség, és már nemcsak a kormány politikáját bírálókban kelt megütközést.
Nemrég az Országszerte számolt be arról, hogy az egekbe szökő költségek miatt Székesfehérváron elkaszáltak egy nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű kórházfejlesztést. A pályázat nyertese azonos az érdiével: az a konzorcium, amelynek tagja a Mészáros-gyermekek által tulajdonolt Fejér-B.Á.L. Zrt.
A 444.hu megkérdezte a miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a kormány Székesfehérvárhoz hasonlóan más városokban is leállított-e beruházásokat.Gulyás Gergely azt válaszolta, hogy a kormány döntései Székesfehérvárt érintik, de „hasonló döntések érinthetnek más városokat is”.
Fotó: Pixabay.com
|
Fővárosi korrupcióellenes rendőrökhöz került Mészárosék 8 milliárdos érdi vasútépítési ügye
|
1,3 kilométer vágány 8,7 milliárd forintért: aranyárban épül a vasúti vonalszakasz Érden – legalábbis helyi ellenzéki politikusok szerint. A Legfőbb Ügyészség a budapesti rendőrség korrupcióellenes egységéhez helyezte át az ügyben tett feljelentést, a BRFK viszont hallgat az irat sorsáról.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/02/14/fovarosi-korrupcioellenes-rendorokhoz-kerult-meszarosek-8-milliardos-erdi-vasutepitesi-ugye/
|
2019-02-15 17:24:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
A hír a spanyol Esteban Gonzalez Pons, a Néppárt EP-képviselőcsoportja alelnökének szavain alapul, és
már csak azért is érdekes, mert az Európai Néppártban ülnek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselői is,
a szövetség pedig az elmúlt években többször is kritikákat fogalmazott meg azzal szemben, ahogyan a Kövesi által vezetett korrupcióellenes ügyészség (DNA) magyar politikusok ellen indított – szerintük – megalapozatlanul eljárást.
Amikor az RMDSZ hangosan tiltakozott a Kövesi vezette DNA ellen
Igaz ez olyan esetekre, mint a Horváth Annáé, a volt kolozsvári alpolgármestert ugyanis titkosszolgálati lehallgatási anyag alapján vádolták meg, ami az RMDSZ szerint egyrészt egyáltalán nem elfogadható, másrészt a vádirat nem volt annyira erős, hogy elítéljék Horváthot (fesztiválbérleteket fogadott el egy üzletembertől, amiket kiosztott az önkéntesei között). Ennek ellenére Horváthot első fokon börtönbüntetésre ítélték, a fellebbezést követően pere még mindig tart.
Hasonlóan megkérdőjelezhető módon bántak el Nagy Zsolttal és Markó Attilával is.
Nagy Zsolt távközlési miniszter volt, a vádhatóság szerint stratégiai privatizációs ügyekben adott ki bizalmas információkat külföldieknek magánosításra váró állami vállalatokról. Az ügyészség hazaárulással is vádolta a minisztert, ezt a vádat azonban ejtette a bíróság. Az RMDSZ volt politikusa ártatlannak vallotta magát, és azt hangoztatta, hogy nincs közvetlen bizonyíték ellene, az ügyészség csak mások lehallgatott telefonbeszélgetései alapján következtetett bűnösségére. Végül négy év letöltendőre ítélte a bíróságá bűnszövetkezethez való csatlakozás miatt.
Markó Attila egy olyan bizottság tagja volt, melynek feladata a kommunizmus alatt elkobott ingatlanokra vonatkozó kártérítési és visszaigénylési kérelmek elbírálása volt. A bíróság a testület tagjainak kollektív felelősségét állapította meg, és elítélte őket, mert állítólag túlárazott ingatlanokra ítéltek meg kártérítést. Markó azzal érvelt, hogy neki a törvény nem rögzítette azt a kötelességét, hogy ismernie kell a visszaszolgáltatandó ingatlanok árát, azt nem is a restitúciós bizottság mérte fel, hanem külön szakemberek.
A rá kiszabott öt éves börtönbüntetést nem ülte le, hanem inkább Magyarországra szökött, ahol a nemzetközi elfogatóparancs ellenére gyakran találkozik magyar kormányzati figurákkal, például Potápi Árpáddal tavaly júniusban ült egy asztalnál a Székely Fesztiválon, és ez elég nagy vihart kavart a román sajtóban.
Mellettük az RMDSZ mindig is kiállt, de nem csak ők, hanem általában a Fidesz is szolidaritást vállalt ezekkel a politikusokkal.
Tekintve, hogy az RMDSZ mellett a Fidesz képviselői is a Néppártban ülnek, némi feszültséget azért csak okozhat a pártcsaládon belül egy olyan nyilatkozat, mint Ponsé.
Néppárti vezető: „Mi” egyértelműen támogatjuk Kövesit
Esteban Gonzalez Pons, a Néppárt EP-frakciójának egyik alelnöke a Hotnews nevű román portál kérdésére, miszerint támogatja-e a Néppárt Laura Codruţa Kövesi kinevezését az európai főügyészi posztra, azt mondta:
„Mi egyértelműen támogatjuk. Úgy hisszük, a politikai megközelítéseknek távol kell maradniuk az európai főügyész kiválasztásánál. Szóval technikailag támogatjuk.”
Igen ám, csakhogy nem tudni, hogy ez a Néppárt hivatalos álláspontja-e. Megkeresésünkre Pons sajtósa azzal rázott le, hogy az alelnök ezen a sajtótájékoztatón kifejtette a véleményét a témával kapcsolatban. Azon felvetésünkre, hogy a fent idézett mondat alapján nem világos, hogy a „mi” kire vonatkozik, és ez egészében ez a Néppárt válasza-e, nem volt hajlandó válaszolni.
Mint ahogyan szinte senki sem: kíváncsiak voltunk ugyanis arra is, hogy az álláspont kialakításába bevonták-e a magyar pártokat, ezért hozzájuk fordultunk.
Az RMDSZ nem hajlandó elárulni, mit szólnak Kövesihez
Elsősorban az RMDSZ-t próbáltuk szóra bírni, hogy megtudjuk: ők egyáltalán szükségesnek tartják-e az Európai Ügyészséget, tekintve, hogy bár a román kormány döntése nyomán Románia részt vesz az Európai Ügyészségről szóló megerősített együttműködésben, de az RMDSZ az elmúlt években gyakorlatilag a Fidesz fiókpártjaként működik, a Fidesz pedig elzárkózik az Európai Ügyészségtől.
Kérdéseinket kiküldtük az RMDSZ két EP-parlamenti képviselőjének, Sógor Csabának és Winkler Gyulának. Sógor Csaba sajtóasszisztensétől jött válasz, miszerint
„a kérdés erdélyi magyar szempontból való fontossága miatt az RMDSZ képviselői csakis egy közös szövetségi álláspont kialakítása nyomán fognak szavazni az EP-ben”.
Az RMDSZ központi vezetése pedig nem kívánt válaszolni a kérdésre, megindokolni sem voltak hajlandóak, hogy miért kerülik a választ.
A Fidesz EP-képviselői közül egyedült Deutsch Tamás válaszolt a kérdéseinkre: „az Európai Néppárt még nem alakította ki hivatalos álláspontját azzal kapcsolatban, hogy kit támogat az Európai Ügyészség vezetői pozíciójára”.
Mindenesetre úgy tűnik, hogy a fideszesek nem Kövesi mellett tennék le a voksukat, Deutsch ugyanis azt mondja, hogy az
„Európai Néppárt magyar delegációja szakmailag nem tartja alkalmasnak Laura-Codruța Kövesit a poszt betöltésére”.
Hogy miért nem, azt viszont nem részletezte.
Kövesit és a másik két jelöltet február 26-án fogja meghallgatni az EP illetékes szakbizottsága (már ha véletlenül őrizetbe nem veszik addig otthon: arról, hogy ez miért lehetséges, itt írtunk). Ezután valamikor márciusban fognak az EP plenáris ülésén szavazni a jelöltekről, de a döntésbe beleszól a tagállamok illetékes minisztereiből álló Európai Unió Tanácsa is. Egyelőre állítólag Kövesi a legesélyesebb a pozíció betöltésére, erre még a francia Jean-Francois Bohnertnek és a német Andres Ritternek van esélye.
|
MOST ÉPP A ROMÁN FŐÜGYÉSZ KINEVEZÉSE MIATT LÁZAD A NÉPPÁRTBAN A FIDESZ
|
Pedig nekik mindegy lehetne, hiszen Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek. Az RMDSZ-ből, amelynek politikusai hangosan tiltakoztak az erdélyi magyar politikusok elleni DNA-eljárások ellen, nem tudtuk kiszedni, mit szólnak hozzá, hogy a Néppárt Laura Codruţa Kövesit támogatja az Európai Ügyészség élére. A Fideszből Deutsch Tamás mondta meg, hogy alkalmatlannak tartják Kövesit.
| null | 1 |
http://azonnali.hu/cikk/20190215_most-epp-a-roman-fougyesz-kinevezese-miatt-lazad-a-neppartban-a-fidesz
|
2019-02-15 17:30:00
| true | null | null |
Azonnali
|
A sajtó „hazug támadásait” okolta a ferencvárosi önkormányzat és a helyi parkolási cég, amikor közel egyéves balhésorozat után decemberben bejelentették, hogy „hajlandóak” közös megegyezéssel felbontani a közöttük lévő, évente 500-700 milliós bevételt termelő szerződésüket.
A Fer-Park 2010 Kft. ügyvezetője szerint
heti rendszerességgel jöttek a hamis, hazug állításoktól hemzsegő támadások, amiket részben politikai, részben gazdasági érdekek mozgattak,
és mivel egy parkolási cég mégsem politikai szervezet, nem tudtak mit kezdeni a munkatársakat rossz színben feltüntető sajtóanyagokkal.
A ferencvárosi önkormányzat parkolási szerződését ért „hazug” támadásokból például az derült ki, hogy a Fer-Park 2010 egyik alapítója és tulajdonosa, Borsi Imre előkelő helyen szerepel minden idők legnagyobb, jelenleg is folyamatban lévő parkolási büntető ügyének vádlotti listáján, Borsit milliárdos károkozással vádolják.
A 2016-ban kezdődött eljárásban a Demszky-éra csodacége, a Centrum Parkoló Kft. 23 egykori vezetőjét és alkalmazottját vádolják nagy vagyoni hátrányt okozó folytatólagos hűtlen kezeléssel és sikkasztással. Az érintetteknek 3 milliárd forintos túlköltésről kellene elszámolni.
A Centrum Parkoló Kft. fénykorában, az MSZP-SZDSZ időszakban akkora birodalmat épített ki, hogy egyszerre hét fővárosi kerületben szedte a parkolási pénzeket. A terjeszkedésnek egy 2010-es törvénymódosítás vetett véget. A parkolás törvényi hátterének változása miatt onnantól kizárólag önkormányzati tulajdonú társaságok végezhettek parkoltatással kapcsolatos feladatokat, a Centrum viszont erősen profitorientált magáncég volt.
A hirtelen megroppantott vállalkozás vezetői ezután csupán két kerületet tudtak megtartani maguknak, Ferencváros és Erzsébetváros azonban a Fidesz-korszak elmúlt nyolc évében is a fennhatóságuk alatt maradt.
2010-ben Borsi Imrét még személyes bizalmi viszony kötötte Kupper Andráshoz, a Centrum többségi tulajdonosához. Egymással szinte párhuzamosan hozták létre a két kerületben a nevükben is teljesen hasonló utódcégeket. Erzsébetvárosban az Er-Park Kft., Ferencvárosban pedig a Fer-Park 2010 Kft. vette át az üzletet.
Bár már akkoriban is botrányok voltak a cég körül a benyelt parkolási díjak miatt, a VII. kerületben mégsem rejtették véka alá a jogfolytonosságot, lényegében csak átfazonírozták a nagy Centrum maradványait. Az Er-Park alapításakor a Centrum maradt a többségi tulajdonos a négy tagú konzorciumban, sőt az ügyvezető igazgató is a Centrumból érkezett. Az egész mögött pedig ismét Kupper András állt végső tulajdonosként.
Kupper azonban a ferencvárosi Fer-Park alapításában is benne volt. 2010-ben még a VII. kerületi konzorciumban is használt E-Kontroll nevű cége volt a tulajdonos Borsi Imre Loux Kft.-je mellett.
A közösködés egészen 2015-ig folytatódott, amikor Kupper hirtelen kiszorult a ferencvárosi cégből és azzal együtt a kerület parkolási bizniszéből.
A hírek szerint a két egykori üzlettárs a szakítás óta nem áll szóba egymással, de mivel mindkét kerületben előbb-utóbb újra kell osztani a lapokat, hamarosan egymás konkurenciái is lehetnek.
A 24.hu információi szerint Kupper már üzleti tárgyalásokat is kezdett a három éve elvesztett Ferencváros visszaszerzése érdekében, pedig az önkormányzat még nem is véglegesítette a szakítást Borsiékkal.
A fideszes Bácskai János vezette kerület körömszakadtáig védte a jelenlegi felállást, és egyetlen, a sajtóban felvetetett állítást sem volt hajlandó érdemlegesen kivizsgálni. A jelenlegi forgatókönyv az, hogy a január 25-i testületi ülésen kimondják, új közbeszerzést kell kiírni, az eredményre azonban még hosszú ideig, akár fél-háromnegyed évig is várni kell, ráadásul az sem kizárt, hogy Borsiék is újra elindulnak a tenderen.
A másik fideszes vezetésű önkormányzatban, a VII. kerületben két hónapja, decemberben jöttek rá, hogy az Er-Park Kft. már 5 éve törvénytelenül viszi a parkolást. A szerződést az eredetileg kialakított formájában a korábban említett törvénymódosítás miatt 2012 óta nem lehetett volna fenntartani, de Vattamány Zsolt polgármester csapatának valamiért nem tűnt fel jogi összeférhetetlenség, háborítatlanul folyhatott be évi 1-1,1 milliárd az Er-Parkhoz. Végül Bajkai István alpolgármester saját vizsgálata alapján jutott arra a megállapításra, hogy az Er-Park az elmúlt öt évben „jogalap nélkül gazdagodott”, így hamarosan itt is kell valamilyen megoldást találni a helyzet rendezésére.
Az Er-Park Kft.-t egy négytagú konzorcium hozta létre. A kerülettel kötött szerződés aláírói közül négyen Borsi Imre mellett ülnek a vádlottak padján a Centrum Kft. ügyében Fürst György és társai ellen indult büntetőügyben. Kupper András, a volt többségi tulajdonos azonban csak tanú a saját cégét érintő gigaperben.
A Kupper család erős MSZP-s és fideszes kötődésekkel rendelkezett. A család egyik tagja 1990 márciusáig Horn Gyula kabinetfőnöke volt a külügyminisztériumban, 1995 és 1998 között pedig a BÁV Rt. elnöki tisztét is betöltötte. Kupper András azonos nevű unokaöccse pedig a Fidesz képviselője volt. Kupperék a VII. kerület teljes parkolása mellett az I., XI. és a XIV. kerület parkolóautomatáinak karbantartását, pénzürítését is végzik.
|
Ma is a Demszky-korszak cápái köröznek a zsíros parkolási biznisz körül
|
A ferencvárosi önkormányzat parkolási szerződését ért „hazug” támadásokból például az derült ki, hogy a Fer-Park 2010 egyik alapítója és tulajdonosa, Borsi Imre előkelő helyen szerepel minden idők legnagyobb, jelenleg is folyamatban lévő parkolási büntető ügyének vádlotti listáján, Borsit milliárdos károkozással vádolják.
A 2016-ban kezdődött eljárásban a Demszky-éra csodacége, a Centrum Parkoló Kft. 23 egykori vezetőjét és alkalmazottját vádolják nagy vagyoni hátrányt okozó folytatólagos hűtlen kezeléssel és sikkasztással. Az érintetteknek 3 milliárd forintos túlköltésről kellene elszámolni.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/01/25/ma-is-a-demszky-korszak-capai-koroznek-a-zsiros-parkolasi-biznisz-korul/
|
2019-01-25 18:55:00
| true | null | null |
24.hu
|
Szerdán derült ki, hogy Simicska egykori közterületi reklámcégét, az Euro Publicity Kft.-t november 8-án vette át Vörös József ügyvéd - írta a 24.hu. Ezzel azonban nem ért véget az átvételek sora, hiszen emellett még másik 6 társaság is a Mészáros Lőrinchez több szálon köthető ügyvéd tulajdonába került Nyerges Zsolt, üzletembertől - vettük észre a cégnyilvántartásban.
Az Opten adatai szerint egyaránt az Euro Publicity-hez hasonlóan november 8-án került Vörös tulajdonába
az óriásplakátok és járművek felületeit értékesítő Publimont Kft.
a médiareklámmal foglalkozó A Plakat Kft.,
PRO A Kft. és a PRO B Kft., melyekkel a B-Reklám Kft. is Vöröshöz került,
a Mundus Invest Zrt.,
valamint a Megapolis Media Zrt., mely többek között a Lánchíd Rádió Kft., és a Nemzet Kft. tulajdonosa is 3 másik társaság mellett.
Ezekkel együtt már 8 egykori Simicska-céget vett át Mészáros Lőrinc bizalmasa. Október végén ugyanis még a Mezort Zrt. is a tulajdonába került. Vörös József ügyvéd korábban Mészárost képviselte egy földvásárlási árverésen, valamint jogi képviselője a miniszterelnök által alapított, és Mészáros által vezetett A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak, ami a felcsúti Puskás Akadémiát üzemelteti.
Vörös Józsefnek a tranzakciók előtt mindössze egyetlen cége volt, a VRS Gold Kft.
|
6 Simicska-cég landolt Mészáros közelében egyetlen nap alatt
|
Így már 8 céget birtokol Mészáros Lőrinc embere.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/6-simicska-ceg-landolt-meszaros-kozeleben-egyetlen-nap-alatt.html
|
2018-11-22 07:50:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Varga Mihály pénzügyminiszter kedden kora este nyújtott be egy salátatörvényt, melynek egyik paragrafusa a valamivel több mint egy évvel ezelőtt módosított egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (ekho) szóló törvényen változtatna.
Ha az országgyűlés elfogadja a javaslatot, akkor 2019. január elsejétől duplázódna, vagyis évi 250 millió forintról évi 500 millióra emelkedne az a bevételi határ, melynek eléréséig az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója választhatja az ekho-t.
Vagyis az eddigi havi 21 millió forint helyett akár 42 milliót is kereshet egy hivatásos sportoló Magyarországon.
Az ekho bevételi határát a sportolók és edzők esetében egyébként idén emelték meg 125 millióról 250 millió forintra. A 2017-es állapothoz képest két év alatt a négyszeresére emelte a kormány a bevételi határt, miközben esetükben már így is kiemelt volt annak mértéke. Az ekho-t írók, filmesek, zenészek, művészek esetében a bevételi határ mindössze 60 millió forint.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás mértéke egyébként 15 százalék, ezen felül a kifizetőnek is van adófizetési kötelezettsége az ekhós alkalmazott után - de nem a sportvállalkozásoknál. Tavaly Tiba István, balmazújvárosi fideszes képviselő javaslatára ugyanis megszüntették a sportolók bére után a sportvállalkozásokat terhelő százalékos mértékű ekho fizetési kötelezettséget.
Összességében tehát két év leforgása alatt különböző módokon hatalmas kedvezményt adott és adhat még a sportkluboknak a kormány.
A mostani, újabb emelés minden bizonnyal a látványsportágak, főként az átlagnál jóval többet kereső focisták miatt lehet szükség. Az NBI-es topcsapatoknál akár 7-8 milliós havi fizetésekről is lehet hallani, ugyanakkor már a kézilabdában is lehetett elszállt fizetésekről hallani.
|
Évi félmilliárdot is kereshet nálunk egy focista majd
|
Varga Mihály pénzügyminiszter az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (ekho) szóló törvényen változtatna.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/evi-felmilliardot-is-kereshet-nalunk-egy-focista-majd.html
|
2018-11-20 08:09:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Ellentétes az uniós joggal az a magyar szabály, amely a munkaközvetítésnél és a munkaerő-kölcsönzésnél a fordított áfafizetésre vonatkozó előírást visszamenőleges is alkalmazza – állapította meg az Európai Bíróság. Az ügy a Czeglédy Csaba vezette Human Operator és a NAV közötti jogvita nyomán került a luxembourgi testület elé. A cég más vállalkozások szolgáltatásait vette igénybe, amelyek a munkavállalóikat a Human Operator rendelkezésére bocsátották. A szóban forgó vállalkozásoktól a Human Operator áfás számlákat fogadott be, az adót a Human Operator a saját szolgáltatásaiért számlázott áfa elszámolásakor levonta. A NAV később az áfát érintő vizsgálatot végzett a Human Operatornál, amelynek keretében megállapította, hogy az áfa törvény 2015. január 1-jétől hatályos rendelkezései szerint a munkaközvetítési és munkaerő-kölcsönzési tevékenység tekintetében a fordított adózás szabályai alkalmazandók, és így az adót a szolgáltatás igénybevevője fizeti meg. Mivel a Human Operator az egyenes adózás szerinti számlákat fogadott be, és a fordított adózás szerinti adófizetési kötelezettségét elmulasztotta teljesíteni, ezért a NAV vele szemben adókülönbözetet állapított meg, és különböző pénzügyi szankciókat alkalmazott.
A vita alapja az volt, hogy Magyarországon 2015. január elsejétől érvényes-e a fordított adózás, vagyis attól az időponttól, amelyiktől a kormány az alkalmazásra felhatalmazást kért az ügyben döntő Európai Bizottságtól, vagy csak 2015. december 11-e után. Brüsszel ezen a napon fogadta el a magyar kérést. A bíróság az utóbbit fogadta el, amit azzal indokolt, hogy a NAV végrehajtási határozata nem említette meg az intézkedés hatályba lépésének az időpontját, és arról sem rendelkezett, hogy visszamenő hatállyal alkalmaznák a fordított adózást. Ez pedig azt jelenti, hogy a Human Operator jogszerűen járt el, amikor egyenes adózás szerint számolt el.
Czeglédy Csaba Facebook-oldalán írt a hírről, így: "Ilyen, amikor nem pribékek, hanem bírák járnak el". A politikus emlékeztet: az intézkedés 2015-re 825 millió forint áfát érintett.
|
Czeglédy Csaba cége javára döntött az Európai Bíróság
|
Ellentétes az uniós joggal az a magyar szabály, amely a munkaközvetítésnél és a munkaerő-kölcsönzésnél a fordított áfafizetésre vonatkozó előírást visszamenőleges is alkalmazza – állapította meg az Európai Bíróság. Az ügy a Czeglédy Csaba vezette Human Operator és a NAV közötti jogvita nyomán került a luxembourgi testület elé.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20190213_Czegledy_Csaba_cege_javara_dontott_az_Europai_Birosag
|
2019-02-13 13:19:00
| true | null | null |
HVG
|
"Ahol Rogán Antal megjelenik, nem árt óvatosnak lenni" – a NER viheti a Balaton maradékát
Villámgyorsan lenyomta a kormány a 21 Balaton-környéki önkormányzat torkán a balatoni hajózás visszaállamosítását. A települések lényegében maguknak köszönhetik, hogy hamarosan úgy táncolnak majd, ahogyan a kormány fütyül.
Siófokon senkit sem lepett meg a hír, hogy visszaállamosították a balatoni hajózást. A városban azt mondják, „ez már egy ideje benne volt a levegőben”. Legfeljebb azon csodálkoztak el az emberek, hogy milyen gyorsan történt mindez. A Magyar Közlöny egyik január végi számából derült ki, hogy a kormány ingyenesen venné vissza a 21 Balaton környéki önkormányzattól – köztük Siófoktól – a Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) 2008-ban nekik adott, 1,4 milliárd forint értékű, nagyjából 35 százalényi részvénycsomagját, egyúttal elengedné az általuk akkor vállalt, de nem teljesített és többször elhalasztott tőkejuttatási kötelezettséget. Ezzel a korábbi 100 százalékos önkormányzati tulajdon 65 százalékra csökkenne az állami pedig 35 százalékra nőne. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Bártfai-Mager Andrea mindössze négy munkanapot kapott, hogy az üzletet nyélbe üsse a településekkel.
Kifogása egyedül Siófok független polgármesterének, Lengyel Róbertnek volt az állam színre lépésével szemben. Az aggasztotta, hogy nyílttá szerették volna tenni a BAHART-részvények forgalmazását. Szerinte ha ez az akarat érvényesül, bárki bevásárolhatná magát a cégbe. „Na, még csak az kéne” – fakadt ki a Facebookon, azt is kifogásolva, hogy mindössze másfél órát kapott áttanulmányozni és véleményezni a dokumentumot. A polgármester végül csak másnap reggelre készítette el a város „ellenvéleményét”, amelyet aztán továbbított a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek (MNV).
Damoklész kardja Az önkormányzatok 2008-ban azt vállalták, hogy előbb 576 millió forinttal emelik a balatoni hajóstársaság alaptőkéjét, majd négy éven belül, tulajdonuk arányában további 1,4 milliárd forintos tőkejuttatást biztosítanak a cégnek. Ezért cserébe ingyenesen megkapták a 48,99 százalék szavazati arányt megtestesítő állami részvénycsomagot. Az akkori kormányhatározat azt is kimondta, hogy ha az önkormányzatok nem fizetnek, akkor egy összegben kell előteremteniük az ingyenesen kapott részvénypakett átadáskori piaci forgalmi értékét. Azóta eltelt tíz év, és egyetlen önkormányzat sem akadt, amelyik fizetett volna, rendre haladékot kértek és kaptak.
Horváth Gyula volt a BAHART vezérigazgatója, amikor 2008-ban ez az egyezség született a Gyurcsány-kormánnyal. Úgy emlékszik, a szándék az volt, hogy a BAHART kizárólag önkormányzati tulajdonban legyen, és sajnálja, hogy mára ebből nem lett semmi. „Nem láttam a törekvést az önkormányzatok részéről, hogy fizetnének. Ha gyűjtötték volna a pénzt, és akár részletekben is, de fizettek volna, most nem lenne miről beszélni” – hangsúlyozza a hvg.hu-nak.
Siófokot például az 1,4 milliárd forintból 776 millió terhelte volna. A polgármester elismeri, az önkormányzatok nem voltak jó gazdái a BAHART-nak, „a részvények után járó osztalékot mindig felvették, de vissza soha egyetlen fillért sem forgattak”. A települések háromszor kaptak fizetési halasztást, ehhez képest mindössze egyszer, 2018-ban tervezték be az ezzel járó kiadást a költségvetésükbe.
A pénz azonban végül az önkormányzatok kasszájában maradt, miután viharos gyorsasággal kiegyeztek az állammal. A megállapodást már alá is írták, az állam képviseletében a MNV vezérigazgatója, Rózsa Zsolt, illetve a 21 Balaton környéki polgármester. Hajszálpontosan négy napra rá csaptak egymás tenyerébe, hogy a településvezetők először értesültek az állami elképzelésekről. Ez azt is jelenti, hogy 2019. január 29-től az állami részesedés tulajdoni jogait a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök által felügyelt Magyar Turisztikai Ügynökség gyakorolja.
Ha az állam akar valamit, úgyis megszerzi
– érvel most Lengyel Róbert, miért adta be olyan gyorsan a derekát, és írta alá ő is a dokumentumot. Azt mondja, az egyik szeme sír, a másik nevet, „alapvetően nincs baj az állammal, a kérdés az, mennyire lesz tisztességes a szándék”.
Ki nyer ma: az állam vagy a magántőke?
A hvg.hu megszerezte a megállapodást, amely alapján megtörtént a visszaállamosítás. Mind névértékben, mind mennyiségben, mind a részvények által képviselt szavazati arányban a siófoki önkormányzat adta át a legtöbb részvényt az államnak, míg Balatonmáriafürdő a legkevesebbet. A dokumentumból kiderül, hogy a települések
részvényeiket ingyenesen ruházzák át az államra,
30 nappal azután, hogy a részvények a magyar állam tulajdonába kerültek, közgyűlést hívnak össze, ahol módosítják az alapszabályt.
Nem is akárhogyan: azt is a megállapodásba foglalták, hogy „az Alapszabályban a Társaság részvényesei (vagyis az Önkormányzatok és a magyar állam) egymás részére elővásárlási jogot biztosítanak arra az esetre, ha valamelyik részvényes a tulajdonában lévő részvényeket harmadik személy részére át kívánja ruházni”. Csakhogy a siófoki polgármester szerint hiába dönt esetleg úgy egy falu, hogy szabadulna a részvényeitől, az elővásárlási jog mit sem ér, ha a többi településnek nincs pénze,
„jöhet a magánbefektető”.
Mire vállalkozott Széchenyi?
A Balatoni Hajózási Zrt. fő tevékenysége, a menetrendi hajózás önmagában veszteséges volna, ha nem lennének a vitorláskikötők, ezek üzemeltetése, illetve a vitorláshelyek bérbeadása ugyanis szépen hoz a konyhára. A BAHART úgy hirdeti magát, hogy övé a legnagyobb vitorláskikötő-lánc a Balatonnál: 11 kikötőben lehet helyet bérelni a vitorlásoknak. Az éves díj 60 ezer forinttól 1,1 millió forintig terjed. Értékesek a kikötők melletti területek is, Horváth Gyula szerint beépítetlenül is milliárdokat érnek, luxusingatlanokkal pedig még többet.
A kikötő stratégiai pont, ott csúcsosodik ki minden
– hívja fel a figyelmet a nyugalmazott vezérigazgató arra, hogy itt lehet hozzáférni a vízhez, itt lehet horgászni, enni-inni, üzletelni, „egy vitorláskikötő értéke ma a déli parton több milliárd forint”. Azt mondja, kikötőt építeni környezetvédelmi okokból már nem nagyon lehet, „ebből is látszik, hogy a már meglévő kikötői vagyonnal próbálnak gazdálkodni”.
Szájhagyomány útján terjed
A helyiek már most sejteni vélik, melyik kikötőt melyik nagyvállalkozó nézte ki magának a Balatonnál. Nevet senki sem említ, csak annyit mondanak, nézzük meg, kik jelentek meg az utóbbi években a balatoni ingatlanpiacon és turisztikában. Példaként a balatonvilágosi Club Aligát hozzák, szerintük „aki megvette az Aligát, azé lesz a kikötő is”. Az üdülőcentrumot tavaly nyáron Mészáros Lőrinc vette meg, pontosabban az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. leányvállalata, az Appeninn BLT Kft. a tulajdonos. A cég a korábbi felcsúti polgármester, a gázszerelőből lett milliárdos vagyonkezelője. Mészáros Lőrincnek nem ez az egyetlen balatoni érdekeltsége, szerzett kempingeket és borászatot is szállodái mellé.
Egy másik példa a keszthelyi vitorláskikötő trükkös bekebelezése, amiről az Átlátszó írt: 2012 elején a kikötőt üzemeltető BAHART a működtetési jogot átadta a helyi önkormányzatnak. Az opciós szerződés szerint az önkormányzat cége, a Keszthelyi Yachkikötő Kft. vállalta, hogy 2014 végéig 330 millió forintért megveszi a kikötőt, ellenkező esetben 50 milliót fizet a BAHART-nak. Az önkormányzati cég a határidő lejárta előtt élt az opciós jogával, majd a Keszthelyi Yachkikötőt másnap eladta egy, a miniszterelnök veje, Tiborcz István résztulajdonában álló társaságnak. Nem sokkal azután, hogy az ügylet nyilvánosságra került, Tiborcz István névleg kiszállt a keszthelyi kikötőből, ahol azóta komoly beruházásokat jelentettek be, és ezek a szomszédos ingatlanokat is érintik.
Ahová az állam beteszi a lábát
Néhány kilométerrel arrébb, Siófokon is attól tartanak, hogy a keszthelyiek „sorsára jutnak”: a BAHART-ot feldarabolják, az értékesebb részek pedig, mint például a kikötő vagy a kompok, gazdag vállalkozók egyébként is kövér balatoni portfólióját hizlalják majd. A polgármester attól sem feltétlenül boldog, hogy az állam részéről a tulajdonosi jogokat a Magyar Turisztikai Ügynökség gyakorolja, Lengyel Róbert szerint „ahol Rogán Antal megjelenik, ott nem árt óvatosnak lenni”.
12,6 milliárd forinton múlik minden
– véli Horváth Gyula, a nyugalmazott BAHART-vezérigazgató. A Balaton fejlesztésére összeállított Balatoni Fejlesztési Terv 365 milliárd forintos, zömmel uniós támogatásából ennyi pénz jutna a balatoni hajózásra a következő években. Egészen pontosan
kikötőfejlesztésre,
hajópark-fejlesztésre,
a balatoni közlekedési rendszer összehangolására,
és egy újabb kompra.
Horváth Gyula szerint azért ezen áll vagy bukik minden, mert ha ezt a pénzt vagy akár csak egy részét tőkejuttatás formájában adná az állam a BAHART-nak, máris meghatározó tulajdonrészt szerezne a társaságban. Az önkormányzatok befolyása ellenben csökkenne, így előbb-utóbb lehetővé válna, hogy az értékes kikötők magánkézbe kerüljenek, például úgy, hogy eladogatják őket. A hajózási társaság jegyzett tőkéje most 4 milliárd forint.
Szerettük volna megtudni, mi a kormány szándéka a támogatással, nem kaptunk rá választ. Mindössze a birtokunkba került megállapodásra és a balatonfüredi polgármester, Bóka István korábbi nyilatkozatára tudunk támaszkodni. A fideszes városvezető egy helyütt nem rejtette véka alá az állami szándékot, amely szerint „a fejlesztési pénzek egy része tőkeemelésként érkezne, amellyel az állam tulajdoni hányadot szerezne a társaságban”. Erre utal a nemrégiben született megegyezés is, a magyar állam és a 21 Balaton környéki önkormányzat ugyanis vállalta, hogy
amennyiben a magyar állam a Társaság részvényeseként tőkét kíván emelni a Társaságban, úgy e tőkeemelést – a magyar állam kezdeményezése szerinti tartalommal és összegben – szavazatukkal támogatják.
Innen már csak egy „ugrás”, hogy az állam a saját részét befektetőnek adja el. A legrosszabb forgatókönyv, hogy a vitorláskikötőket és az értékes, partmenti telkeket kormánypárti vállalkozói körök viszik, míg a veszteséges hajózást eltartja az állam, az adófizetők pénzéből.
A megállapodás napokon belül, február 19-én életbe lép. Horváth Gyula szerint a mostani még egy boldog, átmeneti idő, a következő hónapok az önkormányzati választásról szólnak a Balatonnál is, „utána minden eldől”.
|
"Ahol Rogán Antal megjelenik, nem árt óvatosnak lenni" – a NER viheti a Balaton maradékát
|
Villámgyorsan lenyomta a kormány a 21 Balaton-környéki önkormányzat torkán a balatoni hajózás visszaállamosítását. A települések lényegében maguknak köszönhetik, hogy hamarosan úgy táncolnak majd, ahogyan a kormány fütyül.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20190214_balatoni_hajozas_meszaros_oligarcha_ner_kikoto_allamositas_lenyulas_bahart
|
2019-02-14 11:15:00
| true | null | null |
HVG
|
Csak úgy hemzsegnek Matolcsy György jegybankjának dolgozói, illetve az MNB-s alapítványokhoz köthető emberek abban a doktori iskolában, amelyben szép summára tehetnek szert a képzésben részt vevők – épp a jegybanki alapítványoknak köszönhetően. Találtunk olyan doktorandusz hallgatókat is, akik az egy éve privatizált, és Matolcsy közelébe került MKB Bankban dolgoznak.
Még tavaly ősszel tudódott ki, hogy Matolcsy barátnője, Vajda Zita a Pécsi Tudományegyetem Földtudományi Doktori Iskolájának hallgatója. A napokban pedig azért irányult figyelem az intézményre, mert a Magyar Nemzet kiderítette, hogy a Fidesz kommunikációs vezetője, Hidvéghi Balázs (aki volt a Matolcsy-féle nemzeti bankban elnöki tanácsadó, szóvivő is) és a felesége is oda jár, és részesül a fejenkénti havi 300 ezer forintos ösztöndíjban. Az apanázs a félévek időszakára jár, így egy évben tízszer 300 ezer forintot zsebel be Hidvéghi és a felesége is.
Havi ötmillió forint mellé még egy kis plusz?
Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, a 24.hu-nak ugyanis nagyjából másfél tucat MNB-s alkalmazottat sikerült azonosítania a szóban forgó doktori iskola hallgatói között. Lehetnek akár többen is, de hiába kérdeztük a jegybankot, egy hete nem válaszol arra, hogy hány MNB-dolgozó jár a doktori iskolába, és név szerint kik. (Cikkünkben csak a magasabb, vezetői pozíciókat betöltőket vesszük sorra.)
A lapunk által azonosítottak között van a jegybank – holtversenyben – második legjobban fizetett tisztségviselője, Palotai Dániel is.
Palotai az MNB-ben havi bruttó 4,95 millió forintot keres, alig elmaradva Matolcsy 5 milliós fizetésétől. Ő a jegybank egyik ügyvezető igazgatója, így a szervezeti hierarchiában is előkelő helyet foglal el, az elnök és az alelnökök utáni szinten. Sőt, az egyik jegybanki alapítvány, a PADOC felügyelőbizottságában is bent ül.
Palotai tehát a csaknem 5 millió forintos bruttó fizetését fejelheti meg azzal a havi 300 ezer forinttal, amelyet végső soron a jegybanki alapítványok biztosítanak a doktori iskola ösztöndíjprogramjának finanszírozásával.
Hogy megkapja-e az ösztöndíjat, nem tudjuk biztosan, mert a jegybank nem válaszolt kérdésünkre, de nagy esély van rá – a cikk későbbi részében leírjuk, miért.
Azért is érdekes Palotai részvétele a doktori iskolában, mert karrierjének eddigi szakterületei nem esnek közel a geopolitikai iskola profiljához.
Az ügyvezető igazgató nyugdíjkérdésekben merült el, a kamatdöntések előkészítésében vett részt, a monetáris stratégiához járult hozzá, a makrogazdasági területért volt felelős a Matolcsy-vezette Nemzetgazdasági Minisztériumban, most pedig a gazdaságtudományi ügyekért felelős ügyvezető az MNB-ben. Külön érdekesség, hogy a doktori iskolában olyan ember Palotai témavezetője, aki a jegybanki ranglétrán nem jutott el az ő szintjére: Lehmann Kristóf a monetáris stratégia főosztályvezetője most.
Volt rendőrkapitány is földtudományi doktor lenne
Megtaláljuk a doktori iskola hallgatói között Matolcsy elnöki kabinetjének korábbi vezetőjét: Horváth Marcell most a nemzetközi kapcsolatok igazgatóságot irányítja az MNB-ben. Emellett az egyik jegybanki alapítvány, a PADI felügyelőbizottságának tagja.
Ott van a geopolitikával foglalkozó doktori iskola hallgatói között, így nagy eséllyel ösztöndíjat is kap egy volt rendőrkapitány, Kohári Péter is.
Kohári 2013 júliusáig Budapest XI. kerületének rendőrkapitánya volt, aztán csaknem három és fél évet töltött a Matolcsy-féle jegybankban a bankbiztonsági területen vezetőként.
Geopolitikai alapítványt vezet, geopolitikai doktori iskolába jár
Külön történet Csizmadia Norberté. Őt is a minisztériumból hozta magával az MNB-be Matolcsy, gazdaságstratégiáért felelős ügyvezető volt a jegybankban a tavalyi év közepéig, hozzá tartoztak a jegybanki alapítványok. Most a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (Pageo) kuratóriumának az elnöke, és további két jegybanki alapítvány (a PADOC és a PADMA) kuratóriumában is tag. A kuratórium az alapítvány legfőbb döntéshozó, ügyvezető szerve.
E három posztjáért több mint havi bruttó 2,1 millió forint illeti meg, ehhez jöhet a doktori iskolából még havi 300 ezer forint (adómentes) ösztöndíj.
Vagyis a geopolitika, tehát a doktori iskola profiljába vágó terület kutatására létrehozott jegybanki alapítvány vezetője, Csizmadia most a geopolitikai doktori iskola hallgatója.
Igazán érdekessé mégis az teszi a történetet, hogy épp a Pageo volt a motorja annak, hogy a jegybanki alapítványok összefogtak a Pécsi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskolájával, és meghirdették a 2015-ben alapított Geopolitikai Doktori Programot. Ennek keretében a jegybanki alapítványok biztosítják a tekintélyes összegű ösztöndíj fedezetét.
Bár az alapítványok utalják át a Pécsi Tudományegyetemnek az ösztöndíjakra fordítható összeget, a pénzt az egyetem, illetve a doktori iskola fizeti ki az ösztöndíjasoknak. A pályázatokat a Pécsi Tudományegyetemhez, illetve a doktori iskolához nyújtják be az aspiránsok (korábban az alapítványokhoz kellett pályázni), és a doktori iskola tanácsa hozza meg a döntést arról, ki kap ösztöndíjat, ám van egy, ösztöndíjműhelynek nevezett előkészítő testület, amelybe négy tagot az alapítványok delegálnak, négyet a doktori iskola.
Mivel az alapítványok pénze bizonyítottan közpénz, így elmondható: adófizetői pénzeket biztosítanak a jegybanki alapítványok olyanoknak, akik hozzájuk vagy épp a jegybankhoz köthetők.
Sajnos azt sem tudjuk, hogy az alapítványoknál vagy azok cégeinél dolgozók közül pontosan hányan járnak a pécsi doktori iskolába, és kik ők, mert az alapítványok sem válaszoltak kérdéseinkre.
Visszatetszést kelthet Anton Bendarzsevszkij esete is. Ő a Pageo igazgatója, másrészt az alapítvány kutatóintézetének, a Geopolitikai Kutatóintézetnek a vezetője. Aktívan publikál a Pageo honlapján és a kutatóintézet kiadványában is, és az ő nevét láthatjuk a Hidvéghi-affér után kiadott Pageo-közleményben is. Szintén ennél az alapítványnál, illetve a kutatóintézeténél dolgozik Gere László, aki ugyancsak hallgatója a doktori iskolának.
Bizalmi ember lánya, MKB-s és alapítványi fejesek
Szintén hallgató az a Kante Awa, aki Nagy Róza lánya, és egy 100 százalékban az MNB tulajdonában levő cég, a GIRO Zrt. cégjegyzésre jogosult munkavállalója, humánpolitikai vezetője. Nagy Róza hosszú évekig volt Matolcsy bizalmasa a gazdasági minisztériumban és a jegybanknál is, ahonnan nem egészen két éve távozott. De most is benne van három jegybanki alapítvány kuratóriumában.
A Matolcsyhoz közeli körhöz szokás sorolni Patakiné Gramantik Ildikót is, aki szintén feltűnik a doktori iskola hallgatói között. Patakiné már az NGM-ben is együtt dolgozott Matolcsyval. Tavaly őszig az egyik jegybanki alapítvány, a PADS igazgatója volt, és benne volt a hat jegybanki alapítvány által tulajdonolt Optima Befektetési Zrt. igazgatóságában, valamint a jegybanki alapítványok által létrehozott cégek, a Ferida Zrt. és a Kasselik-Ház Zrt. igazgatóságában, továbbá az MKB-Pannónia Egészség- és Önsegélyező Pénztár ügyvezetője volt. Ezeket ugyan leadta, de így is maradt két posztja: az MKB Üzemeltetési Kft. ügyvezetője és az MKB Bank cégjegyzésre jogosult munkavállalói között is megtalálni.
A doktori iskola hallgatói között tűnik fel Halápi Dóra is. Ő bő egy éve került be a hírekbe, amikor az Alkotmánybíróság döntése után a jegybanki alapítványok kénytelenek voltak felfedni szerteágazó szerződéses kapcsolataikat. Halápi a PADMA kuratóriumának tagja mind a mai napig, ezért pedig havi bő bruttó 630 ezer forint illeti meg, és ügyvédi munkákért több jegybanki alapítványtól – köztük volt a Pageo is – havi félmillió forintot kapott sokáig. Bent ült az MKB-Pannónia Egészség- és Önsegélyező Pénztár igazgatóságában is.
Feltűnően sokan vannak
Nem tudjuk pontosan, hogy a fent említettek kapnak-e ösztöndíjat, aminek a fedezetét az alapítványok biztosítják, de gyaníthatóan igen, még ha nem is mindegyikük.
Erre a következtetésre juthatunk abból, amit érdeklődésünkre a doktori iskola vezetője mondott. Dövényi Zoltán arról tájékoztatta a 24.hu-t, hogy körülbelül 60-an vannak azok, akik most fejezték be a második évüket a Földtudományi Doktori Iskolában, közülük hárman kapnak állami – havi durván 100 ezer forintos – ösztöndíjat, míg 8-9 ember nem kap sem állami, sem Pallas Athéné-féle ösztöndíjat. (Előfordulhat, hogy kétféle ösztöndíjat is kap, de a kettő összege sem lépheti át a havi 300 ezer forintot.)
Vagyis a hatvanból 48-49 lehet azoknak száma, akiknek az ösztöndíja a jegybanki alapítványok által biztosított kasszából származik. A most első évüket elvégzettek feleennyien vannak, de ha hasonló aránnyal számolhatunk az ösztöndíjak ügyében, akkor további körülbelül hússzal nőhet a végső soron a jegybanki alapítványok által dotált hallgatók száma. Dövényi személyiségi jogokra hivatkozva nem árulhatta el, hogy pontosan kik azok a doktori iskola hallgatói közül, akik a jegybankban dolgoznak vagy a jegybanki alapítványokhoz köthetők.
Nem állítjuk, hogy a szóban forgó doktori iskolába csupa bennfentes jár (124 aktív hallgatót jelez a hivatalos honlap), és azt sem, hogy ne lennének a doktori iskola hallgatói – akár a fent említettek – között olyanok, akik valóban szakmai érdeklődésük miatt választották ezt az intézményt, és nem más szempont miatt. Beszéltünk olyan hallgatóval is, akinek passzol a doktori iskola fókusza az eddigi tanulmányaihoz, tudásához, és barátságosnak, a meglevő munkahelyével összeegyeztethetőnek nevezte azt, hogy pénteken-szombaton kell Pécsre utaznia, hogy meghallgassa az órákat.
A jegybankhoz, az MNB-s alapítványokhoz, illetve a Matolcsy-közelbe sodródott MKB Bankhoz köthető személyek nagy száma azonban legalábbis furcsává teszi az ügyet, a végső soron az alapítványok által finanszírozott ösztöndíjak pedig az összeférhetetlenség kérdését is felvetik.
|
Őrült pénzosztás Matolcsy eldugott birodalmában
|
Jegybankosok sorát találni a pécsi földtudományi doktori iskola hallgatói között. Meg azoknak az alapítványoknak a vezetőit, amelyek biztosítják a bőkezű ösztöndíjprogram fedezetét.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2017/07/18/orult-penzosztas-matolcsy-eldugott-birodalmaban/
|
2018-07-18 23:47:00
| true | null | null |
24.hu
|
A volt fideszes képviselő és elszámoltatási kormánybiztos Papcsák Ferenc ügyvédi irodája által menedzselt IX. kerületi parkolási tender végképp lezárult.
A tíz évre szóló 10 milliárd forint értékű megbízást bukó 4 Green Parking Zrt. (4GP) – amelynek tulajdonosa korábban Mészáros Lőrinc agrárcégét igazgatta –, visszavonta a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz beadott panaszát.
Furcsa körülmények
A volt fideszes agrárállamtitkár, Poprdády Géza cége decemberben sajátos körülmények között nyerte el a IX. kerületi önkormányzat parkoló automatáinak felújítási és üzemeltetési pályázatát.
Mészáros Lőrinc volt embere milliárdokat kaszálhat a parkoláson Ferencvárosban
10 milliárd forintos buliról van szó. Poprády Géza és az önkormányzati cég parkolási közbeszerzését intéző ügyvéd, Papcsák Ferenc idén januárban még cégtársak voltak. Poprády Géza cége, a 4 Green Parking Zrt. lett a befutó a IX. kerületi önkormányzat parkoló automatáinak felújítási és üzemeltetési pályázatán.
Mint megírtuk, a tendert az önkormányzat vagyonkezelő cége, a FEV IX Zrt. írta ki, a 4GP győzelméről szóló hirdetmény azonban egy nappal azt követően jelent meg, hogy a ferencvárosi önkormányzat képviselő-testület ülésén Baranyi Krisztina független képviselő kezdeményezésére (papíron a javaslatot egy fideszes képviselő nyújtotta be) forráshiányra hivatkozva érvénytelennek nyilvánították a közbeszerzést.
Poprdády Fazekas Sándor idején a Födművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára volt, ahonnan 2014-ben távozott.
2016-ban Mészáros Lőrinc frissiben vásárolt herceghalmi cége, az Agrosystem Zrt. vezérigazgatója lett fél évre.
A FEV IX-et azonban ez nem zavarta, kihirdette az eredménnyel zárult eljárás győztesének nevét. Erről szóló cikkünk megjelenését követően a FEV IX. korrigált, publikálta az eredménytelen eljárás hirdetményét, a 4GP pedig a Közbeszerzési Döntőbizottságnál jogsértésre hivatkozva támadta meg a képviselő-testület döntését.
A jogorvoslati kérelmet azonban hiányosan adták be, a hiánypótlásnak nem tettek eleget, sőt a beadványt visszavonták, így január 22-én a közbeszerzés jogerősen eredménytelenül zárult.
Mégse vihette el a 10 milliárdos parkolási bulit Mészáros Lőrinc volt embere
Cikkünk után visszalépett a jogszerűtlen közbeszerzés nyertesének megbízásától a ferencvárosi önkormányzat vagyonkezelő cége. December 16-án írtuk meg, hogy a volt agrárállamtitkár, Poprády Géza cége, a 4 Green Parking Zrt. (4GP) futott be a IX. kerületi önkormányzat parkoló automatáinak felújítási és üzemeltetési pályázatán. Poprády 2014-ben távozott a Földművelésügyi Minisztériumból, 2016-ban Mészáros Lőrinc frissiben vásárolt herceghalmi cége, az Agrosystem Zrt.
A tendert a FEV IX. megbízásából a Papcsák Ferenc ügyvédi iroda egyengette, ami azért érdekes, mert Poprády Wolgupo Agroconsulting Termelő Kft.-jében 2017. október és 2018. január között éppen Papcsák volt a társa.
Ferencvárosi látkép
Fotó: MTVA/Váli Miklós
Az eljárás további érdekessége volt, hogy a 4 Green Parking három vetélytársának pályázatát a FEV IX. bírálóbizottsága érvénytelennek minősítette, ezután sikerült sikerült kiválasztani Poprády tavaly áprilisban alapított, referenciákkal nem rendelkező parkolási cégét. Ha megbízást kapott volna, akkor 8450 kerületi és 325 fővárosi ferencvárosi parkolóhelyet kezelhetett volna havonta bruttó 90 millióért.
A végösszeg a teljesítés végén meghaladta volna a 10 milliárd forintot.
Újra leszavazták
Baranyi Krisztina szerdán a ferencvárosi képviselő-testület ülésén szerette volna elérni, hogy az új parkolóhely üzemeltetési tendert a kormányzat által támogatott intelligens városfejlesztési programhoz igazítva írják ki, erről szóló határozati javaslatát azonban nem vették napirendre.
A ferencvárosi Ráday utca
Fotó: MTVA/Váli Miklós
Új üzemeltetőre mindenképpen szükség lesz, mivel a képviselő-testület 2017 decemberében döntött arról, hogy megszünteti a Fer-Park 2010 Kft.-vel kötött előnytelen szerződést, (ez a cég szintén a megbízás évében alakult, csakúgy, mint a 4GP) 2018 júliustól másra bízza a parkolóhelyek és automaták működtetését.
Az már csak hab a tortán, hogy a parkolóhelyek ellenőrzését szolgáló szoftver használatát tulajdonosa decemberben visszavonta.
|
Meglepő fordulat: elállt Mészáros volt embere a 10 milliárdos parkolási bulitól
|
A volt fideszes képviselő és elszámoltatási kormánybiztos Papcsák Ferenc ügyvédi irodája által menedzselt IX. kerületi parkolási tender végképp lezárult.
A tíz évre szóló 10 milliárd forint értékű megbízást bukó 4 Green Parking Zrt. (4GP) – amelynek tulajdonosa korábban Mészáros Lőrinc agrárcégét igazgatta –, visszavonta a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz beadott panaszát.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/elallt-meszaros-volt-embere-a-10-milliardos-parkolasi-bulitol-117164
|
2019-02-08 08:14:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A 4iG Nyrt. nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként 900 milliós megbízáshoz jutott a MÁV INKA2 projektjében - tette közzé a társaság kedden, a BÉT honlapján.
Az IT-vállalat közleménye szerint a projekt célja a MÁV hatékonyabb működésének biztosítása, informatikai alkalmazásainak konszolidációja, melynek keretében gördülő állomány-, és humán erőforrás tervezési és vezénylési rendszer, továbbá adattárház és riporting rendszer megvalósítására. szerződtek.
Az uniós támogatásból megvalósuló projekt szerződés szerinti értéke 900 millió forint plusz áfa.
Mészáros Lőrinc tavaly vásárolta meg a 4iG szoftverfejlesztő céget, a kormány célja pedig, hogy egy helyre terelje az informatikai beruházásokat is. Ezen beruházások felelőse a Digitális Kormányzati Ügynökség, a társaságot Rogán Antal felügyeli. Az informatikai beruházások nagy várományosa pedig épp a fent érintett 4iG Nyrt.
Homolya Róbert MÁV-elnök kifejezetten jó kapcsolatot ápol Mészáros Lőrinccel, az Átlátszó.hu kora ősszel közzétett cikke szerint például együtt hajókáztak az Adrián.
|
Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó informatikai cég viszi a MÁV gigatenderét
|
Mészáros Lőrinc tavaly vásárolta meg a 4iG szoftverfejlesztő céget, a kormány célja pedig, hogy egy helyre terelje az informatikai beruházásokat is. Ezen beruházások felelőse a Digitális Kormányzati Ügynökség, a társaságot Rogán Antal felügyeli. Az informatikai beruházások nagy várományosa pedig épp a fent érintett 4iG Nyrt.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/gazdasag/meszaros-lorinc-erdekeltsegebe-tartozo-informatikai-ceg-viszi-a-mav-gigatenderet-117257
|
2019-02-12 08:24:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Mind a jogász szakma, mind a politikai szereplők és a közvélemény is meglepődött, hogy a Simonka György fideszes országgyűlési képviselővel szemben megfogalmazódott súlyos gyanúsítás ellenére – bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények – egyetlen percre sem vették őrizetbe.
Egyelőre nem kezdeményezték előzetes letartóztatásba helyezését, vagy házi őrizetbe vételét. Holott az 1,4 milliárd forint károkozással is összefüggésbe hozza a vádhatóság Simonkát. Történt mindez annak ellenére, hogy még tavaly októberben a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás eredményei alapján Polt Péter legfőbb ügyész indítványozta a kormánypárti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, amelynek a törvényhozás eleget tett, majd meg is gyanúsította a politikust a vádhatóság
Az ügyben felmerült megalapozott gyanú lényege szerint Simonka György tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult.
Az ügyészség korábbi közlése szerint Simonka György tisztában volt azzal, hogy jelentős összegű pályázati források nyílnak meg. Ezért 2009 követően egy olyan személyi kört épített fel, amelynek az volt a célja, hogy a beruházások megvalósítása során, a döntéshozókat megtévesztve, egymással összehangoltan, európai uniós, illetve a hazai költségvetésből származó, vissza nem térítendő támogatás igénybevételével jogtalan vagyoni haszonhoz jussanak.
Nem tart attól…?
Alighanem ez áll annak a napokban az országgyűlés elnökéhez, Kövér Lászlóhoz beadott, de Polt Péternek címzett beadott írásbeli kérdésnek a hátterében, amelyet Szabó Szabolcs független országgyűlés képviselő jegyez. Benyújtott kérdésnek címe: „Nem tart attól, hogy az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat gyengíti az, hogy még mindig nem került sor Simonka György kormánypárti képviselővel szemben kényszerintézkedésre?”
Simonka fideszes képviselőtársai között
A többoldalas írásbeli kérdés hosszan taglalja az előzményeket, így a legfőbb ügyésznek a mentelmi jog felfüggesztésére tett indítványakor, valamint a gyanúsításkor kiadott sajtóközleményeit.
Szabó Szabolcs a büntetőeljárási törvény passzusait elemezve arra a következtetése jutott, hogy ennek alapján a nyomozást végző ügyésznek kényszerintézkedést kellene alkalmania. E nélkül ugyanis a gyanúsított a bizonyítás meghiúsítása érdekében megfélemlíthet más személyt, jogellenesen befolyásolhatja vallomásukat, bizonyítékokat semmisíthet meg és más egyéb módokon befolyásolhatja a nyomozást és a bizonyítási eljárást.
Szabó Szabolcs megjegyzi: „egy olyan országgyűlési képviselőről van szó, akinek kormánypárti politikai szerepvállalása, országgyűlési képviselői státuszára kiépített befolyása Békés megyében egyedülálló. Aki kicsit tájékozott a helyi viszonyokat illetően, az tudja, hogy a megye gazdasági szereplői, vállalkozói, vagy polgármesterei, egyéb önkormányzati vagy akár hatósági szereplői nem egyszerűen tudomásul vették, hogy Simonka György befolyásos személyiség, hanem alkalmazkodtak hozzá, mert úgy tapasztalták, vagy remélték, hogy rajta keresztül tudnak érvényesülni, különböző forrásokhoz, vagy előnyökhöz jutni.”
Szabó szerint a Simonka vagy családtagjai érdekeltségébe tartozó és felügyelt céghálózati tevékenység és korrupciógyanús ügyletek nem szüntethetőek meg egy pillanat alatt, másrészt kényszerintézkedés nélkül mindez magában rejti a bűnismétlődés lehetőségét is.
Simonka most is politikai súlyát fitogtatja
Végül Szabó Szabolcs azt is feszegeti, nem tart-e attól a legfőbb ügyész, hogy a kényszerintézkedés elmaradása azt a látszatot kelti, az ügyészség vezetésének nincs ellenére, ha Simonka, ahogy eddig is, politikai súlyát, befolyást fitogtassa. Ez ugyanis önmagában is alkalmas, hogy az eljárásban megszólalók hallgassanak, megváltoztassák, vagy felpuhítsák vallomásukat.
A napokban a Válasz Online-on jelent meg Keviczki István, posztjáról lemondott bíró interjúja arról, hogy a Polt Péter-féle ügyészség gazdasági ügyekben politikai alapon szelektál, hogy miből lesz büntetőeljárás és miből nem.
Polt ügyészsége politikai alapon szelektál, mit vizsgálnak és mit nem
Legyen csend itt is. Keviczki István december 15-én drámai üzenetben jelentette be lemondását a Fővárosi Törvényszéken betöltött bírói posztjáról. A Válasznak adott interjúban nem kevesebbet állít, minthogy gazdasági ügyekben azok kerülnek a vádlottak padjára, akik nem élveznek politikai védettséget, a bírósági kinevezések módja törvénysértő, az azok ellen felszólalókat lehazaárulózzák és új törvényekkel jelentéktelenítik el a bírósági rendszert.
Még tavaly december elején, akkor másfél hónappal a legfőbb ügyész Simonkáról szóló, vádirattal felérő sajtóközleménye után a Narancs.hu arról érdeklődött a Központi Nyomozó Főügyészségen, hogy a felmerült több irányú és igen súlyos gyanúsítás ellenére „konkrétan és pontosan miért nem merült fel, hogy őrizetbe vegyék Simonka Györgyöt és kezdeményezzék előzetes letartóztatását a bíróságnál?” Miért nem merült fel a házi őrizetbe vétele sem? Erre akkor nem kaptunk semmilyen választ.
Szűkszavú az ügyészség, rejtély, miért nincs előzetesben Simonka
Nincs válasza a vádhatóságnak arra, hogy a súlyos bűncselekményekkel gyanúsított és mentelmi jogától megfosztott Simonka Györgyöt miért nem vették még őrizetbe és miért nem kezdeményezték előzetes letartóztatásba helyezését. Pedig a Narancs.hu ezt kérdezte. Egyelőre csak egyetlen közszereplőt hallgatott meg az ügyészség, minden valószínűség szerint csak Simonka Györgyöt - ez derül ki abból a rövid válaszból, amit a Narancs.hu által összeállított hosszú kérdéssora válaszolt a nyomozó hatóság.
Aki hivatalos személyt befolyásol
Az utóbbi napokban két kérdéssorral fordult a Narancs.hu Simonka-ügyben az ügyészséghez. Az elsőben azt kérdeztük, hogy a fideszes országgyűlési képviselővel szemben a többirányú gyanúsítás ellenére miért nem merült fel a befolyással üzérkedés?
Ezt arra való hivatkozással lehet elkövetni, hogy valaki hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más számára előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért. A főügyészség válasza tételesen felsorolta, hogy Simonka gyanúsítotti kihallgatása során milyen bűncselekmények megalapozott gyanúját közölték vele.
Két rendbeli, felbujtóként, bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettét.
Két rendbeli, bűnszervezetben, gazdálkodó szervezet részére tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntettét.
Két rendbeli vesztegetés elfogadása bűntettét.
Két rendbeli, társtettesként bűnszervezetben elkövetett, kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntettét.
Két rendbeli folytatólagosan, és felbujtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségét.
Ehhez hozzátették, hogy „az ügyészség csak az elvégzett nyomozati cselekményekről adhat tájékoztatást”, így a Narancs.hu-nak „a bizonyítékok értékelését célzó kérdésére válaszadásra nincs mód”.
Másodjára azt tudakoltuk a főügyészségtől, hogy a gyanú szerint bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények nyomozása során, ahol Simonkán kívül 34 másik személyt is kihallgattak, mely, az országgyűlési képviselőhöz közvetlenül vagy közvetve, vagy családtagjain, hozzátartozóin és barátain keresztül kötődő cég, alapítvány vagy szervezet, illetve mely családtagja, rokona vagy barátja került látókörbe?
A Központi Nyomozó Főügyészség lakonikus válasza úgy szólt, hogy „folyamatban lévő nyomozással kapcsolatos ezen kérdéseinkre válasz nem adható.”
|
Egyre nagyobb a homály Simonka-ügyben - az ügyészség feltűnően hallgat
|
Mind a jogász szakma, mind a politikai szereplők és a közvélemény is meglepődött, hogy a Simonka György fideszes országgyűlési képviselővel szemben megfogalmazódott súlyos gyanúsítás ellenére – bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények – egyetlen percre sem vették őrizetbe.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/simonka-ugyeszseg-bilincs-117218
|
2019-02-11 08:54:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Szigetszentmiklóson, ha nagyobb ingatlanfejlesztés kezdődik, abból ritkán marad ki a fideszes városvezetés.
Így van ez idén is, amikor az M0 lehajtója övezte földeken mintegy 35 hektáron ipari park létesül. A mezőgazdasági területek szerencsés eladói közé a város polgármestere, Szabó József is bekerült.
Szerencsés, mivel a föld megművelve harmadannyi hasznot hoz, mint ha építenek rá: míg szántóként Szigetszentmiklóson négyzetmétere 2-3 ezer forintot ér, ám ha gazdasági területről van szó – például úgy, hogy átminősítik a telket –, akár 8-20 ezer forintot is ér fekvéstől függően. A szigetszentmiklósi képviselő-testület meg is lépte ezt átminősítve a maradék szántókat is a fent említett szektorban – köztük a polgármester területeit is.
Belecsaptak a lecsóba
A mezőgazdasági gépészmérnök végzettségű Szabó erős szálakkal kötődik a városhoz. Családja a város egyik legnagyobb földbirtokosa, nagyapja már a Horthy-rendszerben is a település vezetője volt, egészen 1944-ig.
Íme az aranyat érő telkek Szigetszentmiklós határában
Édesapja a Kádár-rendszerben a helyi TSZ népszerű elnöke volt. Helyi forrásaink szerint komoly szerepe lehetett abban, hogy a rendszerváltozás után a földprivatizációban Szigetszentmiklóson és környékén kinek hol, mennyi föld jusson. Fia, szinte dinasztikusan folytatja Szigetszentmiklós irányítását, 2006 óta a Fidesz polgármesterként. Szabó József a 1990-es években Szigetszentmiklósra költöző Kövér Lászlóval is baráti kapcsolatba került.
A Szabó-családnak már 2002-ben sikerült belecsapni az ingatlanos lecsóba, amikor különféle helyi beruházásokhoz adtak el telkeket. A cikkünk elején említett, közel 35 hektáros ipari park fejlesztése a Sáméhegyen 2017 májusában startolt. A kezdő lökést maga a polgármester adta meg azzal, hogy beterjesztette a Csepeli út – közigazgatási határ – Csepel-sziget gerincút – Halásztelki ág – M0 autóút által határolt területre vonatkozó szabályozási terv elkészítéséről szóló javaslatát felhatalmazva magát arra is, hogy az ezzel kapcsolatos településrendezési szerződést előkészítése.
A Narancs.hu megkérdezte Szabót, összesen hány négyzetméternyi szántót adtak el ő, illetve családtagjai a sáméhegyi projektcégnek, de kitérő választ adott, meg nem nevezett közhiteles nyilvántartásokhoz irányítva. Rákérdeztünk az eladott földek értékére is, de erre sem válaszolt. Helyi földtulajdonviszonyokat ismerő forrásaink ugyanakkor 200-800 millió forintra becsülték azt. Természetesen megkérdeztük a vevőt is ugyanerről, akitől semmilyen reakció nem érkezett.
Ködszurkálás
Az ipari park beruházást a projekt indulásának évében, 2017-ben alakította és nulla forint bevételt produkáló Sziget Industrial Kft. végzi. A baloldali pártokból és civilekből álló Összefogás-frakció tagjai meg is kérdezték novemberben, honnan futja majd a cégnek az 1,3 milliárd forintos ingatlanfejlesztésre.
Szabó József és Kövér László a városi sportcsarnok 2012-es átadásakor
A település megbízott főépítésze azt hangoztatta, nem a tőke, hanem szakemberek jelentik a referenciát, akik egy másik ipari parkot fejlesztették ott korábban. Pongrácz Gábor kiállására azért érdemes egy mondatot szentelni, mert elvi szinten legalább is felveti az összeférhetetlenség kérdését. Pongrácz ugyanabban a budapesti Rómer Flóris utcai házban ipari parkok létrehozásával foglalkozó állami cégekben dolgozik, ahol a sáméhegyi projektcég 2017-18-ban működött, amely számára szigetszentmiklósi főépítészként végzett hatósági, engedélyeztetési munkát.
A Sziget Industrial Kft. első székhelye megegyezik a Nemzeti Ipari Parkokat Fejlesztő és Üzemeltető Zrt. (NIPÜF) és projektcégei székhelyével, ezekből kettőben Pongrácz is érdekelt.
Aggódó lakosok
Mivel a fejlesztők kiléte és pénzügyi helyzete ismeretlen, az ellenzéki képviselők több alkalommal kérdezték a polgármestert, aki érdemben nem válaszolt.„Pillanatnyilag nagyon keveset tudunk az ügy hátteréről. Jó lenne, ha erről korrekt tájékoztatást nyújtana a polgármester. Nagyon komolyan aggódik a város lakossága amiatt, hogy még tovább fog romlani a kamionforgalom miatt Szigetszentmiklós elérhetősége” – mondta a Narancs.hu-nak Nagy János képviselő az Összefogás-frakcióból.
A beruáházás hátteréről eddig egyetlen alkalommal a Sziget Industrial ügyvezetője, Ladvenszky Levente csepegtetett információkat, amelyeket azonban a valós tények nem igazoltak vissza. A baloldali képviselők kérdésére a novemberi testületi azt állította, a beruházást az Euro Property holding végzi, az előszerződéseket és megállapodásokat a tulajdonosokkal a több százmilliós árbevételű Euro Property Invest Kft. intézte, amely 2018-ban milliárd felett fog teljesíteni.
Ugyanazok a földek más szemszögből
Ennek az állításnak viszont nyoma sincs a cégnyilvántartásban. Az elmúlt négy évben az Euro Property Invest árbevétele az 5 millió forintot alig haladta meg, 2017-ben félmillió forint veszteséggel zárt. Ladvenszky biztosítékként a Sziget Alapkezelő bejegyzését ígérte a képviselőknek, amely garanciát jelent majd arra, hogy lesz pénz a beruházásra.
A képviselők erről azóta se kaptak tájékoztatást, tehát továbbra sem tudható, ki áll hátterében, az viszont igen, hogy a Ladvenszky által hivatkozott holding megtestesítője, a 2017-ben szintén nulla árbevételű Euro Property Holding Kft. által alapított Euro Property Üzemeltető Zrt.-ben (EPÜ) Ladvenszky mellett feltűnik egy Varga Mihály pénzügyminiszterig futó szál.
Összeérnek a szálak?
Az EPÜ igazgatósági tagja Offenbecher László, aki 2013-2015 között vezette az International Construction Company Zrt.-t. Ez a társaság nem más, mint a néhai Bazalt-Kő Kft. utódja, amelyet a pénztárgép bizniszben hoztak helyzetbe.
Az L. A. Pénztárgép nevű Kft.-jével 2014-ben foglalkozott a Népszabadság, amikor úgy ütötte ki a nyeregből az addig online kasszákat szállító céget, hogy a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal váratlanul visszavonta forgalmazási engedélyét. A zöld utat kapó L. A. Pénztárgép Kft.-t Varga Mihály egyik közeli ismerőseként számon tartott Horváth László L. A. C. nevű holdingja alapította. További érdekesség, hogy a Bazalt-Kő másik érdekeltsége éppen a Varga szülővárosban Karcagon működő Karcagi Gépösszeszerelő Kft. volt, amelyet 2016-ban Horváth holdingja vett meg.
|
A város, amely valamiért a fideszes polgármester földjein fejlődik
|
Szigetszentmiklóson, ha nagyobb ingatlanfejlesztés kezdődik, abból ritkán marad ki a fideszes városvezetés. Így van ez idén is, amikor az M0 lehajtója övezte földeken mintegy 35 hektáron ipari park létesül. A mezőgazdasági területek szerencsés eladói közé a város polgármestere, Szabó József is bekerült.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-varos-amely-valahogy-mindig-afideszes-polgarmesterfoldjein-fejlodik-117355
|
2019-02-15 09:05:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Még mindig nem vette át az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) a Budapest XI. kerületében lévő Bibó István Szakkollégiumot - tudta meg a Napi.hu.
Az ügy még évekkel ezelőtt indult: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) ugyanis 2016. szeptember 26-án kötött szerződést az ELTE Bibó István Szakkollégium felújítására és az épület bővítésére a Penta Industry Kft.-vel, nettó 405 millió forintért - írta meg lapunk két és fél évvel ezelőtt.
A vizes vébé sem jött össze
Akkor sürgősséggel választotta ki a Pentát az MNV, mégpedig "előre nem látható események által kiváltott rendkívüli sürgősségre" hivatkozva.
A sürgősséget a 2017-es budapesti vizes világbajnokság indokolta, az épületet ugyanis szálláshelyként használták volna. A világbajnokságra nem lett kész az épület és bár a rendezvény már másfél évvel ezelőtt véget ért, az ELTE még mindig nem használhatja az állami kézben - azaz a MNV tulajdonában - lévő ingatlant, amely arról is nevezetes, hogy 1988-ban itt alapították meg a Fideszt.
Igazsgágügyi szakértőnél tart az ügy
A beruházás azóta sem lépett előrébb, legalábbis az ELTE még "nem költözött" be, ezért megkerestük az egyetemet, hogy hol tart az épületfelújítás, mikortól és mire fogják használni az ingatlant.
A beruházás befejezését követően az MNV Zrt. birtokba vette az ingatlant, azonban garanciális hibajavítások, valamint a használatbavételi engedély megszerzéséhez szükséges dokumentáció kapcsán az MNV Zrt. vitában áll a kivitelezővel. Ezen hibákat az MNV Zrt. igazságügyi szakértő bevonásával vizsgáltatja
- közölte az ELTE. Az egyetem tájékoztatása szerint, ha sikerül átadni az épületet, akkor az egyetem hallgatói lakhatnak ott. Az egyetem továbbá azt is közölte kérdésünkre, hogy a beruházás és az átadás csúszása nem jelentett többletkiadást.
Nem csak a Bibót bízták a Pentára
A Penta a szakkollégium felújítása mellett más vizes vébé munkákban is részt vett: a szinkronúszás és felkészülési létesítmények tervezésére, valamint kivitelezésére kiírt tendert a Penta Industry Kft. nyerte, 4 milliárd 899 millió forintos ajánlatával.
Az Opten adatai szerint egyébként a 2011-ben alapított Penta Industry igen jól szerepel: 2017-ben közel 11,5 milliárd forintos nettó bevételt ért el, ami több mint a duplája volt a 2016-os 5,5 milliárd forintnak. Az adózott eredmények 2017-ben meghaladta a 476 millió forintot, szemben az egy évvel korábbi 272 millió forinttal.
|
Sikercéggel vitázik az állami társaság - csúszik a Bibó Szakkollégium átadása
|
Igazságügyi szakértőig jutott az ELTE Bibó Szakkollégium felújítása, pedig az eredeti terv szerint a vizes vébére kész kellett volna lennie.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/ingatlan/bibo-beruhazas-csuszas-elte.678722.html
|
2019-02-17 10:04:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Bár minden építkezés olyan jól haladna az országban, mint amilyen tempóban épül a Balaton déli partjának egyik legértékesebb telkén a BalaLand fantázia nevű gigaberuházás Szántódon. Somogy megye legfiatalabb önálló Balaton-parti települése így február közepén még meglehetősen kihalt, ellenben a 5,5 hektáros ősfás parkkal és 330 méter saját balatoni partszakasszal büszkélkedő fejlesztési területen nagy a sürgés-forgás: ottjártunkkor 4 toronydaru és legalább 20-40 munkás dolgozott azért, hogy 2020-ra elkészüljön az ide szánt luxusszálloda és lakóingatlan 115 különböző méretű, tihanyi panorámás exkluzív apartmannal.
A magát családbarátként hirdető BalaLand luxus lakópark még félkész állapotban sincs, de a beruházás weboldala szerint a lakások 60 százalékát már el is adták. Január végén ez az adat még csak 55 százalék volt. Értékesítők már mutatják is a gyönyörű panorámás területet a potenciális vevőknek. Nem olcsó mulatság itt lakást venni, hiszen az árak Budapest belvárosával vetekednek: minimum 950 ezer forintba kerül egy négyzetméter. A komplexum része lesz továbbá egy egész évben nyitva tartó családi élménypark, illetve az ötcsillagos családi hotel. Az építkezést jelenleg az időjárás is segíti, így ha nem jön közbe semmi, akkor hamarosan jöhetnek az első lakók is.
Van miből fejleszteni, a Napi.hu írta meg, hogy a szántódi, ötcsillagos BalaLand hotel építésére 2,9 milliárd forintot vissza nem térítendő állami támogatást kapott a 2017-ben alapított Szántód BalaLand Family (SZBFamily) Ingatlanfejlesztő Kft. a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programjából. Cégadatbázisok alapján pedig kiderült, hogy az SZBFamily tulajdonosa a 2017-ben alapított DLHG Invest Zrt., amely a budapesti Reáltanoda utca 5. szám alatt székkel. Ebben igazgatósági tag Szepesi Richárd, a felesége Kante Awa és Bonnyai Péter. A többségi részesedés Kante Awa nevén van. Sorra alapítja a szálloda- és ingatlancégeket a hotelbiznisz új sztárja, Szepesi Richárd, aki akkor lett szélesebb körben ismert, amikor eladta a hegyaljai Andrássy hotelt Mészáros Lőrinc cégének - írta meg korábban a hvg.hu. Feleségéről, Kante Awáról pedig a 24.hu írta meg, hogy édesanyja Nagy Róza, akit régóta Matolcsy György jegybankelnök legszűkebb bizalmi köréhez sorolnak. Már 2000-ben közigazgatási államtitkár lett a Nemzetgazdasági Minisztériumban, ahol akkor Matolcsy volt a miniszter.
Régi jó üzleti kapcsolatok
A szántódi építkezésnél nincs nyoma az SZBFamily-nak, a kihelyezett tábla szerint az építtető cég az SP Residence Ingatlanfejlesztő Kft., míg a generálkivitelező a Grabarics Épíítőipari Kft., mindkét cég székhelye a belvárosi Reáltanoda utca 5. Az SP Residence Szepesi Richárdhoz köthető, a céget tulajdonló társaságnak ő az ügyvezetője. Az viszont csak véletlen lehet, hogy a kivitelező Grabarics Kft.-nek is ugyanott van a székhelye, hiszen cégadatbázisok alapján a társasághoz semmi köze nincs Szepesinek, hiszen a dunaújvárosi Grabarics család tulajdonában van. Látványosan jól megy mostanában a családi vállalkozásnak, hiszen míg 2013-ban csak 5,4 milliárd forintos forgalmuk volt, 2017-ben már 14,8 milliárd forintot könyvelhettek el.
A cég a közbeszerzéseken is jól szerepel mostanában: a Budai Irgalmasrendi Kórház felújítására és bővítésére kiírt 17,7 milliárdos beruházás kivitelezési jogát nyílt közbeszerzési eljárás során nyerte el. A csaknem 21 milliárd forintos beruházáshoz a kormány 12,9 milliárd forinttal járult hozzá.
"Ma nagyon sok munkát kénytelenek vagyunk visszautasítani már azért, mert nem bírjuk. Persze most is vannak visszatérő vevők, akiket nem utasítunk vissza a régi jó üzleti kapcsolatok miatt. Egészen máshogy jutunk ma munkához, mint akár a válság előtt vagy alatt. Rengeteg a megkeresés, azt gondolom, hogy túlterhelt állapotban vagyunk" - mondta a dunaújvárosi hírportálnak Grabarics Gábor, a cég egyik tulajdonosa és vezetője. Szerinte a kormányzat által preferált családmegtartó intézkedések a népességfogyás megállítására nagyon fontosak, és nagyon jót tenne minden szempontból, ha ezek továbbra is fennmaradnának.
Partner a bank
Az építkezéshez kihelyezett tábla szerint a BalaLand partnere az OTP bank is. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által szervezett Kisfaludy szálláshely fejlesztési program nyertes pályázói a vissza nem térítendő állami támogatás mellé kedvezményes kamatozású állami hitelt is kérhetnek a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által kidolgozott 50 milliárd forintos hitelprogramból. Az átlagosan 50 százalékos vissza nem térítendő állami támogatás mellé a beruházás 30 százalékára igényelhettek kedvezményes hitelt a szerencsés pályázók, vagyis a vállalkozásoknak legfeljebb 20 százalék önrészt kell csak biztosítaniuk egy szálloda felépítéséhez vagy fejlesztéséhez.
"A kereskedelmi bankokkal együttműködésben majd minden magyarországi bank értékesítheti a kedvezményes hitelt, ami a támogatási elem nélkül, önmagában is elérhető lesz" - fogalmazott Bernáth Tamás, az MFB elnök-vezérigazgatója. Az OTP is értékesíti a kedvezményes hitelt, ami a pénzintézet oldalán elérhető információk szerint állami támogatásnak, formáját tekintve kedvezményes kamatozású kölcsönnek minősül. A hitel összege: ügyletenként minimum 10 millió forint, maximum 5 milliárd forint. Az OTP amúgy maga is részesedett az állami forrásból. Csányi Sándor bankja a balatonszemesi Hotel OTP átalakítására és fejlesztésére kapott 536 millió forintot a turisztikai ágazat kormányzati szervezetétől.
Az MTÜ nem lazsál, hiszen folytatódik a Kisfaludy program: január közepétől február végéig lehet pályázni - az első ütemben szállodák létesítésre - a Dunakanyar kiemelt turisztikai fejlesztési térségben.
Műemléki környezet?
|
Családvédelmi terv a Balatonnál is, állami milliárdokból
|
Gőzerővel folyik az építkezés a Balaton déli partján, ahol a Magyar Turisztikai Ügynökség által adott 2,9 milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatásból kormányközeli vállalkozók húzzák fel a luxus ingatlanokból álló BalaLand lakóparkot. A kivitelező is sikeres szereplője a közbeszerzéseknek.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/csaladvedelmi_terv_a_balatonnal_is_allami_milliardokbol.678797.html
|
2019-02-16 10:15:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Megérkeztek az auditorok a kesmás médiacégekhez, vagyis azokhoz a vállalatokhoz, amelyeket a korábbi tulajdonosaik varázsszóra felajánlottak a Közép Európai Sajtó és Média Alapítványnak, derül ki a Népszavából.
A napilap szombati híre szerint a héten már több, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) tartozó médiumnál megjelentek az alapítvány munkatársai, hogy megkezdjék a szerkesztőségek működésének felülvizsgálatát. A lapnak nyilatkozott egy kesmás országos médium munkatársa, aki azt mondta, hogy az átvilágítók egyelőre a marketinget, a hirdetési osztályt és a pénzügyet nézik meg, de az illető szerint biztosan sorra kerül majd a többi részleg is.
A Népszava úgy tudja, hasonló átvilágítás kezdődött más szerkesztőségeknél is, ami a lap szerint arra utal, hogy megkezdődött a gyakorlatban a Fidesz-közeli médiahátország újraszervezése.
Hatékonyságnövelés
A lap felidézte: az már a KESMA megalakulása előtt felmerült, hogy a kormánymédia átalakításának egyik célja a működés hatékonyságának növelése. Ennek következtében várhatóan felszámolják a párhuzamosságokat: miután egy ernyőszervezet alá tartozik majd minden kormánypárti médium, nem lesz szükség külön pénzügyi-, hirdetési osztályokra, üzemeltetésre. Ez elbocsátásokkal is járhat majd az érintett részlegeken.
– Az egy dolog, hogy egy mozdulattal mindenkit betereltek a KESMA-ba, de ettől függetlenül az egyes szerkesztőségek vezetői továbbra is a sajátjuknak érzik az adott lapot, tévét, rádiócsatornát, így most mindenki lobbizik, hogy lehetőleg jól jöjjön ki az átalakításból. Az erőviszonyok pedig még egyelőre nem világosak – monda az egyik érintett a napilapnak.
A tartalmat is jobban összehangolná a KESMA
Szó van ugyanakkor a tartalomközlés összehangolásáról is, a KESMA több tagjának újragondolhatják a profilját. Nem dőlt el még például, hogy a Figyelő tisztán gazdasági hetilap legyen, vagy megtartsa jelenlegi politikai-, kulturális profilját is. A Népszava arról is ír, hogy az Origónál attól tartanak, hogy Gábor László főszerkesztő mellé még egy „tartalomfelelőst” is kineveznek majd. Arról pedig egy korábban, a Magyar Hangon és a 24.hu-n már kiszivárgott levél alapján lehet tudni, hogy az Echo TV és a HírTV műsorait a két tévé közösen készíti.
A TV2 sorsa még kérdéses
A lapnak névtelenül nyilatkozott egy tévés vezető is, aki azt mondta, hogy a TV2 sorsa még kérdéses, hiába volt rendkívüli közgyűlés, ahol Mészáros Lőrinc emberei vették át az irányítást. Úgy gondolja, logikus lenne, hogy ez a cég is a KESMA részévé váljon.
Másrészt a Népszava forrása szerint egy profitorientált bulvárcsatorna tényleg annyira idegen lenne az alapítvány hivatalosan nonprofit jellegétől, hogy már csak azért sem született döntés a TV2 jövőjét illetően.
Nyomda, sales house, lapterjesztő, tévék, rádiók, portálok
A fideszes médiaalapítványhoz 476 médiatermék került tavaly, de van nyomdájuk, sales house-uk és lapterjesztőcégük is.
A KESMA alá tartozik az Echo TV-n kívül például a Magyar Idők, a Karc FM, az Origót, az Ozone és a Life Network tévécsatornát működtető New Wave Media Group, az Evomedia reklámértékesítő ház, a Mediaworks kiadót is működtető Opus Press, a Lapcom Zrt., a Juhász Kft., az Inform Média, a Szuperinfó, a MediaLOG Zrt, a Maraton Lapcsoport-Multivízió Kft., a Printimus Kft., a Mezőgazda kiadó, de például a Part FM médiaszolglátatója, az Echo Penisola Kft., a Gong Rádió Kft, .a Gong FM médiaszolgáltatója (81.7%), a HírTV Zrt., a Retro rádiót működtető Hold Reklám Kft., a HUNG-ISTER Zrt.film-, video-, televízióműsor-gyártó, a Figyelőt kiadó K4A Lapkiadó Kft., a Mandiner Press, a mandiner.hu kiadója, a Modern Media Group Zrt.,a Lokál, a Lokál extra lapok, a lokal.hu, a 888.hu kiadója, a NAPFÉNYMÉDIA és MARKETING Kft., a Déli Szó továbbá a szegedma.hu internetes hírportál kiadója, a Ripost Média Kft., a Ripost napilap, a Hello! magazin, valamint a ripost.hu és a faktor.hu internetes hírportálok kiadója is.
A fideszes médiaalapítványnál egyébként a napokban több személyi változás is volt, többek között lemondott a kuratóriumi elnök, Varga István, aki keményen bírálta a lapok minőségét, de néhány egyéb botrány más személyi áldozatokkal is járt.
A Közép Európai Sajtó és Média Alapítvány létrejötte ellen egyébként néhány hete a Szabad Pécs és a TASZ pert indított. Szerintük jogilag aggályos a több száz médiatermék megszerzése.
Kiemelt kép: Ladányi András, Media1
|
Átvizsgálják a fideszes médiabirodalmat, a TV2 sorsa még kérdéses
|
Összevonásokra, átalakításokra készül a Közép Európai Sajtó és Média Alapítvány, a KESMA az általa birtokolt több száz médiaterméket működtető céghálón belül. Az még kérdéses, hogy a TV2 bekerül-e az alapítványhoz.
| null | 1 |
https://media1.hu/2019/02/16/kozep-europai-sajto-es-media-alapitvany-atvizsgalas/
|
2019-02-16 10:28:00
| true | null | null |
Media1
|
Ahogy arról ma beszámoltunk, súlyos jogsértés – serdülőkorúak fejlődésének veszélyeztetése miatt – 350 ezer forint bírságot kapott a budapesti Rádió 1-et működtető Radio Plus Kft. A Balázsék című, a Sebestyén Balázs, Rákóczi Feri és Vadon Jani vezette műsorban ugyanis olyan szexuális utalások hangzottak el halmozottan, amelyek csak 16-os korhatári besorolással és kizárólag este 9 óra után kerülhettek volna adásba a Médiatanács szerint. A Balázsék című műsor azonban a bírságot érintő napon, 2018. szeptember 11-én szokás szerint a reggeli órákban volt hallható és a jóval enyhébb, 12 évnél fiatalabbak számára nem ajánlott kategóriában sugározták.
Súlyosabb lehet a következmény 350 ezer forintnál
A Media1 által megkérdezett szakértők szerint a Médiatanács e heti döntéséből az következik, hogy a budapesti Rádió 1 médiaszolgáltatója, a Radio Plus Kft. már nem kaphat 5 éves hosszabbításra lehetőséget a frekvenciajogosultsága majdani lejáratakor. A médiahatóság néhány nappal ezelőtt, a Music FM elnémítása kapcsán a Media1-nek írt alábbi válaszából is ez következik:
„A médiatörvény egyértelműen kimondja, hogy – egyebek mellett – nem lehet megújítani a jogosultságot, ha a médiaszolgáltató a szerződést vagy a médiatörvényben foglalt rendelkezéseket ismételten vagy súlyosan megszegte, vagy a megújítás iránti kérelem benyújtásakor, illetve a kérelem elbírálásakor a médiaszolgáltató díjtartozással rendelkezik. Ilyen esetekben tehát a Médiatanácsnak nincs mérlegelési jogköre”
– írta az NMHH alig pár napja. Amikor a Rádió 1 tihanyi frekvenciáját működtető Life Essence Kft. szeretett volna hosszabbítást kérni, a bíróság is azt állapította meg tavaly, hogy ez nem lehetséges, mert a jogszabály alapján két bírság (vagyis megismételt jogsértés) vagy egy súlyos bírság esetén nincs mód az automatikus hosszabbításra. Dudás Dóra Virág bíró ítélete azt mondta ki, hogy
a Médiatörvény alapján egy korábbi súlyos jogsértés kizáró feltételnek tekinthető a médiaszolgáltatási jogosultság meghosszabbítására irányuló eljárásban.
Balázsékat már büntették ilyenért máskor is
Ráadásul Balázsék műsora nem először sértette meg a médiatörvényt, tavaly novemberben például azért kapott a Rádió 1 félmilliós büntetést a Médiatanácstól, mert nem megfelelő korhatári besorolással olyan deviáns témákról beszélgettek Balázsék mint az állatokkal való szexuális viszony.
Még lehetnek kiutak a Rádió 1 számára
Ha a Médiatanács következetes, vagyis ugyanazon jogszabályi hivatkozás alapján jár el, ahogy a Music FM esetében tette, akkor a Rádió 1-nek vagy újra kell majd pályáznia a frekvenciáért, vagy fel kell majd vásárolnia egy már működő másik rádiót működtető céget. A Music FM-nek egyik lehetőséggel sem volt szerencséje: nem tudtak megállapodni egyik rádióval sem felvásárlásról (pedig voltak erre irányuló tárgyalásaik), másrészt a Médiatanács még pályázatot sem írt ki a frekvenciájuk, a 89,5 MHz hasznosítására, így nem tudtak pályázati úton sem hullámsávot szerezni. Egyébként ha lett volna pályázat, akkor az eljárás végéig még ideiglenes jogosultságot igényelve fennmaradhatott volna a Music FM, a Médiatanács mégis inkább lemondott a frekvencia hasznosításából fakadó állami bevételekről, így jelenleg a 89,5 MHz kihasználatlan, csakúgy mint a 103,9 megahertz, ahol február elejéig az azóta a Rock frekvenciájára átköltöző Sláger FM volt.
2023-ig még szólhat a Rádió 1
A budapesti Rádió 1-et működtető Radio Plus Kft. az NMHH oldalán lévő nyilvántartás szerint 2016. március 19-én szerzett hét éves frekvenciahasználati jogosultságot. Vagyis a Rádió 1 mostani, 7 évre szóló frekvenciajogosultsága 2023 tavaszán jár le. A Radio Plus Kft.-nek van még tehát ideje megoldani a helyzetet, addig esetleg még felvásárolhat egy másik rádiót, illetve az is megoldást jelenthet, ha a Fidesz addigra megváltoztatja a médiatörvényt. Ha azonban ez nem történik meg, legfeljebb pályázati úton juthatnak majd frekvenciához, ha az akkori piaci helyzetben szándékukban áll majd folytatni a működést.
Mindenesetre az látszik, hogy az állampolgári bejelentésre lefolytatott eljárás okozhat még kellemetlenségeket a Rádió 1 vezetésének, és biztosan foglalkozniuk kell majd a kérdéssel.
A vidéki Rádió 1-ek is adásba adták a jogsértő részeket, mégse kaptak büntetést
Bár a Rádió 1 által sugárzott Balázsék című műsor jogsértőnek talált része több vidéki, a Rádió 1 hálózatba becsatlakozó, a Rádió 1 műsorait továbbító helyi rádióban is adásba került, ezen médiaszolgáltatókat mégsem marasztalta el a jogsértő tartalmak adásba helyezéséért a Médiatanács.
A Médiatanács egyébként épp a napokban adott lehetőséget 5 éves hosszabbításra a fehérvári 94.5 Rádió 1-nek, de a rádiós cég kérelmét még a mostani, a budapesti Rádió 1-re vonatkozó bírság előtt bírálták el, ráadásul a fehérvári Rádió 1-et nem a Radio Plus Kft., hanem a Rádió 1 műszaki igazgatója, Paál Ákos cége, a Puredigital Kft. által felvásárolt Fehérvár Rádió Kft. működteti.
Frissítés (2019.02.15. 08:41): Küldtünk kérdést még cikkünk előtt, csütörtök délelőtt a hatóságnak, hogy a vidéki cégeket miért nem bírságolta meg. Erre az NMHH végül pénteken az alábbiakat reagálta:
„A médiaszolgáltatókkal kötött hatósági szerződések egyértelműen rögzítik, hogy a hálózatos médiaszolgáltatásért a hálózatos médiaszolgáltató tartozik felelősséggel.”
Hamarosan eldőlhet, mi lesz a Médiatanács tagjaival
A Médiatanács tagjainak 9 éves mandátuma egyébként hamarosan lejár, kivéve az elnökét, Karas Monikát, hiszen őt nem 2010-ben, a 2. Fidesz-kormány megalakulását követően választotta meg az Országgyűlés, hanem Szalai Annamária volt elnök 2013-as halálakor. A tagok megbízatása a jelenlegi jogszabályi szöveg alapján nem hosszabbítható meg, de az elképzelhető lehet, hogy a Fidesz a hónuk alá nyúl és a kedvükért megváltoztatja a Médiatörvényt, hiszen ehhez megvan a szükséges kétharmaduk. Épp ezért a tagok sorsa jelenleg bizonytalan.
A médiatanács egyébként kizárólag olyan tagokból áll, akiket a Fidesz szeretett volna. Ők azok:
Karas Monika (elnök) (megbízatása csak később jár le.)
Auer János
Kollarik Tamás
Koltay András
Vass Ágnes
A Médiatanács tagjait 2010. októberében választotta meg az Országgyűlés, vagyis bő fél év múlva legkésőbb kiderül, élvezik-e még Felcsút, azaz a miniszterelnök és a Fidesz támogatását.
|
Bajba kerülhet a Rádió 1 és a Médiatanács tagjai is búcsúzhatnak, ha a Fidesz nem segít
|
A csütörtökön kirótt bírság következményeként, ha nem változik a médiatörvény, nem hosszabbíthatja meg a Rádió 1 médiaszolgáltatási engedélyét a Médiatanács 2023-ban. Erről azonban már egy másik Médiatanácsnak kell döntenie, a mandátumuk ugyanis hamarosan lejár és az nem hosszabbítható meg. A Fidesz még segíthet.
| null | 1 |
https://media1.hu/2019/02/14/radio-1-jogosultsag-mediatanacs-mandatum/
|
2019-02-14 10:40:00
| true | null | null |
Media1
|
egészségügy;oltóanyag;kötelező védőoltások;
2019-02-16 06:00:00
Csendben egy kft.-hez került az államtól a speciális és trópusi betegségekre szakosodott oltásközpont
Egy kft. üzemelteti a jövőben az egykori ÁNTSZ nemzetközi oltócentrumát, amelyet a decemberi kormányzati nagy létszámleépítéssel átmenetileg bezártak.
A jelek szerint csendben egy kft. kezébe került a az Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpontja, amit decemberben észszerűsítés címén zártak be. Ez volt az a hely, ahol az utazási betegségek ellen nemcsak az állampolgárokat, de diplomatákat is rendszeresen oltották. Hatvan évnyi oltási adatot halmoztak fel az intézményben, így innen lehet hatósági igazolást is kérni, hogy meg van-e a szükséges oltása valakinek az aktuális utazásához. Például a sárgaláz elleni oltások, amelyek egy életre szóló védelmet jelentenek, azok is itt vannak nyilvántartva.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ, egykori ÁNTSZ hónapokig csak terelgette az érdeklődő polgárokat és újságírókat. Sőt január közepén Müller Cecília országos tisztifőorvos a Medicalonline szakportálnak még arról beszélt, hogy „az oltóközpont átszervezés alatt áll, és vizsgálja annak lehetőségét, hogy a szervezet keretein belül a továbbiakban milyen módon biztosíthatják a nevezett szolgáltatást az utazóknak.” Hihető volt, hogy az országos tiszti főorvos komolyan gondolja az újranyitást, mert közvetlenül a decemberi bezárás előtti hetekben állami tenderrel szokatlanul nagy mennyiségben, mintegy 61 millió forint értékben vásároltak oltóanyagot a központ számára.
A minap megjelent egy link az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) honlapjának az oltóközpontjukat propagáló oldalán, amely egy másik honlapra tereli az ügyfeleket, hogy ott jelentkezhetnek be a szolgáltatásra. Ez a link azonban kivisz az OEK honlapjáról az Oltócentrum.hu oldalra.
Azt, hogy ki a webcím valódi tulajdonosa, nem lehet tudni, mert a domaint egy olyan szolgáltatónál regisztrálták, amely kifejezetten azzal hirdeti magát, hogy elrejti a tulajdonosokat a nyilvánosság elől. Az új honlapon cégnévként egyedül - különösebb funkció meghatározása nélkül - az Oltóközpont Kft. szerepel, amely egyébiránt tart fenn ezen területen más helyen is magánszolgáltatást a fővárosban.
Az Opten céginformációs adatbázis szerint a cég tulajdonosa Kámány Zoltán Roland és Benkő Gábor.
Megkérdeztük a humán tárcát, hogy mikor, milyen nyilvános pályázattal és milyen feltételekkel privatizálták a központi utazási egészségügyi szolgáltatást, amire az alábbi választ kaptuk.
„A Nemzetközi Oltóközpont a Nemzeti Népegészségügyi Központ fenntartásában és működtetésében áll, a hatályos alapító okiratban és a működési engedélyében foglaltak szerint. Privatizációra nem került sor. Az Oltóközpont működtetését a Nemzeti Népegészségügyi Központ működési engedélyében foglalt feltételekkel, közreműködő, mint egészségügyi szolgáltató látja el. Az oltóanyag készlet fölött a Nemzeti Népegészségügyi Központ rendelkezik. Az Oltóközpont nem önálló szervezeti egység, korábban az Országos Közegészségügyi Intézet, ma a Nemzeti Népegészségügyi Központ részeként működik, a Járványügyi Főosztályon belül.”
Ha jól értjük a hivatal körülményes válaszát, akkor sikerült egy olyan céget megbízni a feladat ellátásával, amely a piacon üzleti konkurense az állami szolgáltatónak.
|
Csendben egy kft.-hez került az államtól a speciális és trópusi betegségekre szakosodott oltásközpont
|
Egy kft. üzemelteti a jövőben az egykori ÁNTSZ nemzetközi oltócentrumát, amelyet a decemberi kormányzati nagy létszámleépítéssel átmenetileg bezártak.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3025730_csendben-egy-kft-hez-kerult-az-allamtol-a-specialis-es-tropusi-betegsegekre-szakosodott-oltaskozpont
|
2019-02-16 06:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
Mátrai erőmű;
2019-02-18 19:32:27
Mészáros Lőrincé az ország legnagyobb naperőműve
Mindössze öt hónappal az alapkő-letétel után az országos hálózatra kapcsolták a Mátrai Erőmű 5,16 milliárd forintból felépített, 20 megawattos (MW), bükkábrányi naperőművét – közölte az Orbán Viktor strómanjaként számon tartott Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó energetikai társaság.
A mintegy 4 ezer háztartás ellátására alkalmas, 64 ezer napelemet egy 33 hektáros, mára helyreállított bányaterületen húzták fel. A beruházás 75 százalékát bankhitelből fedezték, a kivitelezést a Spie Hungária-Bejulo-konzorcium végezte. A költségeket a cég négy éve átadott, 16 MW-s, tavaly az állami MVM-nek értékesített visontai naperőművéhez képest 16 százalékkal mérsékelték. A mostani beruházással a társaság célja, hogy az itthon fogyasztott áram 15 százalékát változatlanul a Mátrai Erőmű állítsa elő. Ez azért komoly kihívás, mert a társaság mai, közel ezer MW-s blokkjai szinte kizárólag széntüzelésűek, amelyek működtetése az uniós tiltások nyomán egyre inkább ellehetetlenül. Mészáros Lőrinc most üzembe állított naperőműve az országban a legnagyobbnak számít, holtversenyben az MVM tavaly novemberben átadott felsőzsolcai telepével.
|
Mészáros Lőrincé az ország legnagyobb naperőműve
|
Mindössze öt hónappal az alapkő-letétel után az országos hálózatra kapcsolták a Mátrai Erőmű 5,16 milliárd forintból felépített, 20 megawattos (MW), bükkábrányi naperőművét – közölte az Orbán Viktor strómanjaként számon tartott Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó energetikai társaság.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3026020_meszaros-lorince-az-orszag-legnagyobb-naperomuve
|
2019-02-18 19:32:00
| true | null | null |
Népszava
|
McDonald's;Market Építő Zrt;Scheer Sándor;
2019-02-15 17:28:46
Garancsi üzlettársa vette meg a McDonald's minden magyar érdekeltségét
A McDonald's Scheer Sándor vállalkozóra ruházza magyarországi tulajdoni érdekeltségét. Scheer az Orbánt reptető Garancsi építőcégének vezérigazgatója is.
Üzletrész-adásvételi szerződést írt alá Scheer Sándor vállalkozóval a McDonald's Corporation, a megállapodás értelmében a McDonald's a magyarországi vállalatban meglévő tulajdoni érdekeltségét teljes körűen Scheer Sándorra ruházza át, aki Developmental Licensee (DL) partnerként fejleszti és üzemelteti a piacon működő McDonald's éttermeket.
Scheer Sándor a Market Építő Zrt. alapítója, részvényese és vezérigazgatója, emellett a Unione Group ingatlanfejlesztő cég, valamint a Hotel Clark tulajdonosa. A Marketről még azt érdemes tudni: a cég mostanság nem kevés stadiont és sportlétesítményt épít, és a kormányfőt magángépen reptető Garancsi István többségi tulajdonában áll. A Fidesz-közeli Figyelő az év vállalatának választotta tavaly,
A magyarországi üzlet további működtetéséhez és növekedéséhez szükséges tőkét Scheer Sándor fogja biztosítani. A tranzakció várhatóan 2019 első negyedévében zárul majd le, pénzügyi feltételei nem publikusak.
|
Garancsi üzlettársa vette meg a McDonald's minden magyar érdekeltségét
|
A McDonald's Scheer Sándor vállalkozóra ruházza magyarországi tulajdoni érdekeltségét. Scheer az Orbánt reptető Garancsi építőcégének vezérigazgatója is.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3025688_garancsi-uzlettarsa-vette-meg-a-mcdonalds-minden-magyar-erdekeltseget
|
2019-02-15 17:46:00
| true | null | null |
Népszava
|
bűncselekmény;MVM;Kocsis István;
2019-02-14 19:15:12
Elhunytakra kenik a felelősséget Kocsis Istvánék
Akár több évtizedes fegyházzal is fenyegető ítéletet kért az ügyész a megismételt másodfokú tárgyalás során az MVM-et korábban irányító Kocsis Istvánra és társaira, akik a közpénz-síbolás gyanúját elhunyt kollégájukra terelik.
Fegyházbüntetést kért Kocsis Istvánra és három vádlott-társára a Pécsi Ítélőtáblán hűtlen kezelés ügyében lezajlott másodfokú tárgyaláson a Pécsi Fellebbviteli főügyészség. A vád szerint az állami MVM Magyar Villamos Művek 2005 és 2008 közötti vezérigazgatója, felesége, extanácsadója, Szász András, valamint Varga-Sabján László egykori MVM-menedzser közreműködésével kamuszerződésekkel 15 milliárd forintos kárt okozott az MVM-nek. (Igaz, ebből mára 12 milliárd megtérült.)
Az eljárás egyszer már lezajlott: a Kaposvári Törvényszék négy éve felmentette Kocsis Istvánt és több társát, bár feleségét – akinek számos terhelő dokumentumon szerepel az aláírása –, illetve Szász Andrást 2-2 év börtönre ítélték, 4 évre felfüggesztve. Egy évre rá azonban a pécsi másodfok a vizsgálat hiányosságai miatt új eljárást rendelt el. Tavaly a kaposvári tanács a korábbiakhoz hasonló következtetésre jutott. Szerintük ugyanis nem bizonyítható, hogy az MVM-nek kétségkívül veszteséget okozó, csalárd ügyletekről Kocsis István tudott. Az ügyész szerint az első fok ismételten elmulasztotta a dokumentumok együttes vizsgálatát. Ebből a számukra nem csak az rajzolódik ki, hogy Kocsis István nem hogy tudott az ügyletekről, de azokban irányító szerepet játszott, hanem hogy mindezt a vádlottak bűnszervezetben követték el. Szakértők szerint, ha a bíróság helyt adna az ügyészségnek, az érintettekre akár 20 év szigorított fegyházbüntetés is várhat.
A védők alapvetően saját ügyfeleik bűntelensége mellett érveltek, illetve Kocsis Istvánt és feleségét egyazon ügyvéd képviseli. A felelősséget kis mértékben a többiekre, a leginkább viszont a már elhunyt egykori gazdasági igazgatóra, Molnár Lászlóra igyekeztek hárítani. E változatnak alapvetően helyt adott az első fok is.
A szövevényes ügyletsorozatokban, aminek során úgymond az MVM terjeszkedése ürügyén sok esetben offshore-hátterű vállalkozásoknak utaltak ki állami milliárdokat, szóba kerül egy vásárosnaményi gázerőmű-terv, egy bátonyterenyei energianádüzem, egy horvátországi szálloda – amit papíron Kocsis Istvánné vett meg -, valamint az osztrák Meinl Bank. A tanúk között felbukkan az akkori stratégiai vezérhelyettes, a Horn-kormány olajmaffia-ügyekben is érintett egykori energetikai kormánybiztosa, Karl Imre is.
A tárgyaláson a vádlottak közül csak - az első fokon szintén felmentett - Varga-Sabján László jelent meg. Bírósági határozathozatal három hét múlva várható.
Egy, a több mint tíz éves ügy bonyolult hatalmi erővonalait ismerő forrásunk egyáltalán nem zárta ki, hogy a bíróság, immáron helyt adva az ügyészség érvelésének, letöltendő büntetésre ítéli Kocsis Istvánt és társait. Ebben az esetben viszont felülvizsgálat keretében a Kúria hozhatja meg a végső döntést.
|
Elhunytakra kenik a felelősséget Kocsis Istvánék
|
Akár több évtizedes fegyházzal is fenyegető ítéletet kért az ügyész a megismételt másodfokú tárgyalás során az MVM-et korábban irányító Kocsis Istvánra és társaira, akik a közpénz-síbolás gyanúját elhunyt kollégájukra terelik.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3025561_elhunytakra-kenik-a-felelosseget-kocsis-istvanek
|
2019-02-14 19:15:00
| true | null | null |
Népszava
|
MTA;támogatások;Palkovics;
2019-02-15 15:45:04
Törvényt sérthet Palkovics az akadémiai intézetek támogatásának visszatartásával
Felmerül a költségvetési csalás gyanúja is.
Törvénysértést követ el az innovációs és technológiai miniszter, ha – a hatályos központi költségvetési törvény előírása ellenére – visszatartja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeteinek és kutatóhelyeinek a támogatását (2018. évi L. törvény 1. melléklet XVII. fejezet), és nem biztosítja az intézetek folyamatos működéséhez nélkülözhetetlen, költségvetési finanszírozást - állítja közleményében négy volt igazságügyi miniszter.
Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint emellett felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Különösen, ha e pénzeszközökből nem állami szervezeteknek is juttatnak, vagyoni hátrányt okozva a költségvetésnek.
A jóváhagyott céltól eltérő felhasználásra irányuló törekvések előkészületnek minősülnek, amelyek nem büntetendők. Ezzel szemben a pénzeszközök eltérő felhasználásának megkezdésével a cselekmény kísérleti szakba lép, a támogatás felhasználásával pedig befejezetté válik. A kísérletet pedig a törvény a befejezett bűncselekménnyel azonos büntetési tétellel fenyegeti - tette hozzá a négy volt miniszter. Mint írták, tekintettel arra, hogy a támogatásoknak a jóváhagyott céltól eltérő felhasználása csak több személy szoros együttműködése révén valósulhat meg, a társas bűnelkövetés – ilyen például a bűnszövetségi alakzat – miatt e cselekmény már igen jelentős mértékű szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. azonos súlyú büntetés alkalmazását rendeli a tettesek segítőire, a bűnsegédekre is - olvasható a négy volt miniszter közleményében.
|
Törvényt sérthet Palkovics az akadémiai intézetek támogatásának visszatartásával
|
Felmerül a költségvetési csalás gyanúja is.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3025683_torvenyt-serthet-palkovics-az-akademiai-intezetek-tamogatasanak-visszatartasaval
|
2019-02-15 15:45:00
| true | null | null |
Népszava
|
Egyre kínosabb helyzetben van a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) és hajdú-bihari kirendeltsége a megyében futó uniós programjuk miatt. Mint két hete megírtuk, a mulasztások miatt a lakókon kívül már a fideszes többségű önkormányzat sem akarja azokat a lakásotthonokat Püspökladányban látni, ahová jelenleg a Bárándon ellátott betegeket költöztetnék. Ez azonban nem minden: miközben a lakók érzékenyítésére egyetlen fillért sem szántak, több mint 21 millió forintot tapsoltak el a projekt alapját jelentő szakmai iratra úgy, hogy az alig tartalmaz új, érdemi információt. Számításaink szerint a 234 oldalnak mintegy kétharmadát internetes oldalakról, más pályázatokból és intézményi programokból ollózták össze – forrásmegjelölés nélkül.
Érdemes felidézni: a Bárándi Humán Szolgáltató Otthon Hajdú-Bihar megye egyik legnagyobb ellátója, ahol szenvedély- és pszichiátriai betegek, értelmi fogyatékossággal élők laknak. A bárándi intézet is egyike azoknak a településektől távoli tömegellátóknak a megyében, amelyeket egy uniós program részeként felszámolnak. A kitagolásnak hívott folyamatnak a részeként a betegek kisebb, emberközelibb otthonokba költözhetnek. Bárándról összesen 108 ellátottat „szórnak szét” a püspökladányihoz hasonló lakásotthonokban. A 14 ezer lakosú városban készülő két épületbe 23 mentális betegségekkel küzdő ellátott kerülhet. A probléma gyökere, hogy mindezt a helyiek háta mögött próbálták megszervezni.
A hajdú-bihari projekt 2,2 milliárd forintot költségét teljes egészében az Európai Unió finanszírozza. A beruházás alapja a szóban forgó, összeollózott szakmai terv, amelyet a Társadalmi Infrastruktúra Fejlesztő Nonprofit Kft. (TIF) készített. A már több éve állami tulajdonban működő cég első ügyvezetője egyébként Verdó György volt, aki jelenleg az SZGYF Hajdú-Bihar megyei kirendeltségének vezetője. A TIF mostani vezetője tavaly november óta Sánta Áron – ő korábban osztályvezető volt az SZGYF-nél –, mellesleg jelenleg is Fidesz-képviselő a budaörsi önkormányzati testületben.
A szakmai tervet elemezve jutottunk arra, hogy túlnyomó többségében az internetről összelopkodott cikkekből, más nyilvános anyagokból rakták össze. Az irat jelentős része megegyezik a Vas megyei Iváncán található otthon kiváltására írt szakmai anyaggal, pusztán a helyi sajátosságok különbözőek. A terv többi részének elkészítése során sem erőltették meg magukat a készítők: a kiváltandó három hajdú-bihari – a bárándi, szerepi és derecskei – intézet közül utóbbi esetében egy az egyben másolták le a szakmai programot. Az anyag az ellátottak betegségeit is oldalakon át tárgyalja: szó szerint másoltak át cikkeket szakportálokról (például: a Webbeteg.hu-ról, illetve a Búra Alapítvány honlapjáról). A települések bemutatását sem bízták a véletlenre, itt a Wikipédia „lexikonhoz” fordultak segítségért. Mindezeken kívül a terv több részét is megtaláltuk más intézetek pályázataiban – még a református szeretetszolgálat egyik programjából is emeltek át szöveget.
A 234 oldalas dokumentum „szerzői” még arra sem vették a fáradságot, hogy legalább a pénzügyi-gazdasági kockázatok ne ugyanolyanok legyenek, mint a már említett, egymilliárdos költségű Vas megyei projektnél. Hogy melyik szakmai terv létezett hamarabb, lehetetlen eldönteni. Mindenesetre a fentiek nemcsak a TIF-ben folyó munka minőségét kérdőjelezik meg, a terv hitelességét is. Már csak azért is, mert a dokumentum magát szakmai és pénzügyi szempontból iránymutatást adó iratként határozza meg
Az anyagot oldalanként 91 ezer forintért (összesen bruttó 21,2 millió forint) állították össze. Közérdekűadat-igénylésünkben az erre vonatkozó kérdésünkre azt írták, az ár megítélése nem közadat. Pedig viszonyítási alap házon belül is lenne: a Nógrád megyei nevelőszülői hálózat 50 millió forintos fejlesztésére készült 87 oldalas szakmai terv „csak” 610 ezer forintba került.
Akad furcsaság a költségvetésben is. A kommunikációra és a nyilvánosság tájékoztatására szintén szórják a pénzt: erre összesen több mint 13 millió forintot szántak. Kötelező rendezvényeinek szervezésére (mint az alapkőletételre) két helyen is elszámolnak költségeket – például létesítmény helyén felállított tájékoztató táblák költségeinél is. Adatigénylésünkből derült ki, hogy az uniós táblákat az a Debrecenben jól ismert Kaméleon Dizájn Kft. készítette, amely körül hemzsegnek a fideszes politikusok. A társaság egyik alapító tulajdonosa Rácz Róbert megyei kormánymegbízott (korábbi fideszes országgyűlési képviselő is) volt. A cég Kósa Lajos polgármestersége idején több önkormányzati megbízást is kapott. Furcsa módon azonban – szúrta ki az Mfor.hu – tavaly decemberben éppen a Kósa 83 éves édesanyja nevén lévő sertéstenyésztéssel foglalkozó cég, a Méker Kft. falta fel a nyomdaipari vállalkozást.
A szakmai tervre kidobott pénz azért különösen feltűnő, mert eközben egyetlen fillért sem szántak érzékenyítésre. Az SZGYF válaszában arra hivatkozik, hogy saját forrásból költöttek az elfogadást segítő programokra. A főigazgatóság azonban még azt a fórumot is érzékenyítő rendezvénynek igyekszik bemutatni, amelyet a lakossági ellenállás hatására sebtiben hoztak össze egy augusztusi napon – munkaidőben. Különben ezen a fórumon Verdó György megyei főigazgató két másik rendezvényt is érzékenyítő programként próbált „eladni”. Még ott kiderült, hogy az egyiken néhányan vettek részt – és csak a helyi képviselők szűk köre tudott róla –, a másikon pedig még a képviselők sem mentek el, ugyanis testületi ülést tartottak.
A beruházás körül elkövetett hibák beismerésével ér fel, hogy látszólag már az SZGYF is elvinné a projektet Püspökladányból (és a telekszomszéd, Papp Anikó elmondása szerint Benedek István Zsolt főigazgató jelenlétében elnézést kértek tőlük). Ám olyan áron kínálták az önkormányzatnak megvételre (cseretelekkel 134 millió forintért; anélkül 178 millióért) a még el sem készült épületeket, amit a város nem tud kifizetni. Telek nélkül legfeljebb 80 millió forintot adnának érte. A testületi határozat alapján – amennyiben az SZGYF ezt nem fogadja el – az önkormányzat kész bíróságra vinni az ügyet. Kérdés azonban az is, meddig húzható a vita, mert az SZGYF-et is kötik a vállalások: nemcsak át kell adni az épületeket (a püspökladányiakat április 25-éig), hanem a projektet is le kell zárni. Azaz a felek a lakosokkal, a betegekkel és az adófizetők pénzével egyaránt játszanak.
A mulasztások miatt mind az Emberi Erőforrások Minisztériuma fennhatósága alatt működő SZGYF főigazgatójától, mind Verdó Györgytől megkérdeztük: fontolóra vették-e a lemondásukat. Ám kérdésünket azzal utasították el, hogy a szándékaik nem közérdekű adatok.
Politikai kapcsolat
A kivitelező sem áll távol a politikától. A lakásotthonokat ugyanis a TÖMB 2002 Kft. építi, s ez a vállalat feltűnően gyakran nyert korábban különböző megbízási pályázatokat a Rácz Róbert vezette megyei önkormányzatnál. Az állami intézmények, önkormányzatok tenderein máig jelentős sikereket mondhat magáénak.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/7. számában jelent meg, 2019. február 15-én.
|
Az internetről ollózták össze a 21 milliós szakmai tervet
| null | 1 |
https://magyarhang.org/belfold/2019/02/15/az-internetrol-olloztak-ossze-a-21-millios-szakmai-tervet/
|
2019-02-15 10:51:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
|
Hiába kértük, Eger önkormányzata megtagadta Ringert Csaba pályázatának kiadását, aki informatika tanári végzettséggel nyerte el a Dobó István Vármúzeum igazgatói tisztségét. Még december elején fordultunk közérdekűadat-igényléssel a város jegyzőjéhez. Ám miután kérésünket nem teljesítették, a Magyar Hang a Társaság a Szabadságjogokért jogászai segítségével a bíróságon igyekszik kikényszeríteni az azóta hivatalba lépett igazgató szakmai pályázatát.
Érdemes felidézni: Ringertet tavaly november végén nevezte ki a város közgyűlése az ország leglátogatottabb múzeumának élére, miután elődje, Berecz Mátyás szeptemberben – négy hónappal a megbízatásának lejárta előtt – politikai nyomásra lemondott. A kiírásban egyetlen szakmabeli sem látott fantáziát, aminek alighanem oka az is, hogy – mint feltáró cikkekben bemutattuk – a helyi Fidesz befolyása alá vonta az intézményt. Mindenesetre a pályázatra csak Ringert Csaba jelentkezett, akit tavaly nyáron az önkormányzaton keresztül tanácsadóként erőltettek a volt igazgató mellé.
Muzeológiai körökben nemcsak Ringert bátorsága keltett feltűnést, hanem az is, hogy a szakmai előéletének hiánya a közgyűlés fideszes többségét nem zavarta. Ringertnek ugyanis a tanácsadói megbízatása előtt vajmi kevés köze volt a várhoz vagy a muzeológiához. Jelenleg a helyi egyetem neveléstudományi doktori iskolájának hallgatója, a városgazdálkodási bizottság külsős tagja. Egyébként informatika szakos tanár, az egyetem gyakorlóiskolájának volt igazgatóhelyettese és egy darabig irányította a helyi szakképző központot is.
Csak kádernek kell az egri vár | Magyar Hang
Csupán egyetlen jelentkező pályázott az egri Dobó István Vármúzeum igazgatói posztjára: az a Ringert Csaba, akit az önkormányzaton keresztül tanácsadóként tavaly nyáron erőltettek az akkori igazgató, Berecz Mátyás nyakára - derült ki a november végi közgyűlésén. A fideszes többség így természetesen az ő kinevezését javasolta az erről döntő Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI).
Az interneten fellelt életútjában viszont a nyomait sem fedeztük fel a törvényben előírt szakirányú végzettségnek és az ötéves szakmai gyakorlatnak. Előbbi feltétel esetében ugyan elfogadható a jogász vagy közgazdász szakképzettség is, ám nem rendelkezik rendelkezik egyikkel sem. És bár van mérlegképes könyvelői képesítése, az azonban mostani tudásunk szerint nem tekinthető közgazdászi végzettségnek. Ezek alapján pedig kétséges (volt), hogy egyáltalán megfelel-e pályázati kiírásban szereplő és a törvényben rögzített feltételeknek. Ezért fűződik jelentős közérdek Ringert Csaba pályázatának megismeréséhez.
A jegyző az adatigénylésünket a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényre hivatkozva nem teljesítette. Ringert ugyanis a pályázatában kikötötte: nem járul hozzá, hogy a szakmai anyagát a megbízó közgyűlésen és a szakmai bizottságon kívül más megismerje.
Az újdonsült igazgató személye egyébként az Emberi Erőforrások Minisztériumán (EMMI) is átcsúszott. Bár a tárca szerepe a kinevezésekben formális – tehát a közgyűlés döntését jóvá kell hagynia –, azért nem elhanyagolható. Kétely esetén ugyanis vétózhat. Ám nem különösebben érdekelte őket az egri vár vezetésének ügye. Legalábbis erről árulkodik, hogy ugyan a törvény előírja az EMMI meghívását a pályázók szakmai anyagait vizsgáló szakmai bizottságba, az ülésre nem érkezett meg a minisztériumi delegált. Így nem meglepő, hogy az EMMI végül jóváhagyta Ringert kinevezését. A birtokunkba jutott, erről szóló irat szerint a pályázatát megalapozottnak tartják, de leszögezik: a vár magas színvonalú működtetése megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkező igazgató-helyettes kinevezésével biztosítható. Erre a jóváhagyó nyilatkozatra utal az a kormányhivatali állásfoglalás is, amelyet az LMP-s Komlósi Csaba kért a törvényességi osztálytól. A képviselőnek az EMMI-re hivatkozva azt írták, hogy a tárcának bemutatták a Ringert Csaba végzettségét és szakmai gyakorlatát igazoló papírokat.
Különben időközben kiírták a szakmai igazgatóhelyettesi munkakörre is a pályázatot. Egri forrásaink szerint inkább politikai, mintsem szakmai tapasztalattal rendelkező személy esélyese a kiírásnak. Ezért lehet fontos az, hogy a pályázaton – az Emmi iránymutatásával szemben – a (múzeum)vezetői gyakorlat nem elvárás. Pusztán előnyt jelent.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/6. számában jelent meg, 2018. február 8-án.
|
Hogy került egy informatikatanár az ország leglátogatottabb múzeuma élére?
| null | 1 |
https://hang.hu/belfold/hogy-kerult-egy-informatikatanar-az-orszag-leglatogatottabb-muzeuma-elere-104806
|
2019-02-16 15:20:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
|
Gyanúsítottként idézték be péntekre Laura Codruţa Kövesi volt korrupcióellenes főügyészt az ügyészségre. Az ellenzéki pártok ezt a Szociáldemokrata Párt (PSD) bosszújaként értékelik – írta a Maszol.ro.
Kövesit egy olyan ügyben hallgatja ki az igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyészség (SIIJ), amelyben hivatali visszaéléssel, megvesztegetés elfogadásával és hamis tanúzással gyanúsítják.
Az ellenzéki pártok képviselői szerint az igazságszolgáltatás vitatott átszervezése során frissen létrehozott SIIJ Liviu Dragnea pártelnök utasítására, koholt vádak alapján igyekszik besározni Kövesit, hogy megakadályozzák európai főügyészi kinevezését.
A román korrupcióellenes ügyészség (DNA) tavaly nyáron felmentett volt vezetője ugyanis a legesélyesebb az európai főügyészi posztra. Kövesit azért menesztették hivatalából Romániában, mert az ország leghatalmasabb emberét, De Liviu Dragneát, a kormánypárt vezetőjét akarta volna levadászni.
A portál szerint a péntekre szóló idézést néhány órával azt követően kapta meg, hogy aznapra megvette a repülőjegyét Brüsszelbe, ahova a jövő hétfői európai parlamenti meghallgatása miatt utazna.
„Az a tény, hogy Laura Codruţa-Kövesit éppen arra a napra idézték be egy ellene indított korrupciós ügyben, amikor Brüsszelben kellene meghallgatáson lennie az európai főügyészi tisztségbe való kinevezés ügyében, egyértelmű bizonyítéka annak, hogy az igazságszolgáltatásban dolgozók bűncselekményeit kivizsgáló ügyészség nem más, mint politikai fegyver, amelyet a PSD és az ALDE a romániai igazságszolgáltatás ellen használ” – jelentette ki Ionel Dancă, a Nemzeti Liberális Párt PNL szóvivője.
Az európai főügyész kiválasztásával foglalkozó, 12 tagú tanácsadó testület 24 pályázat áttanulmányozása és 11 jelölt meghallgatása után január 31-én készítette el három nevet tartalmazó javaslatát, melyen a 44 éves Kövesi a listavezető.
Kövesi 2013 óta áll a DNA élén, második, meg nem hosszabbítható mandátuma jövő tavasszal mindenképpen lejárt volna. Vezetésével a nagy korrupciós ügyekben illetékes DNA évről évre megdöntötte saját rekordjait, ami a bíróság elé állított, illetve elítélt polgármesterek, törvényhozók, kormánytagok, rendőrök és bírák számát illeti. Kövesi több mint száz embert juttatott rács mögé.
|
Korrupcióval gyanúsítják a volt korrupcióellenes főügyészt
|
Laura Codruţa-Kövesit az EU testülete a Magyarországot tagjai között nem tudó Európai Ügyészség élére választaná, de éppen akkora hívták be gyanúsítottként, mikor az európai parlamenti meghallgatása lenne.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20190214_Korrupcioval_gyanitjak_a_volt_korrupcioellenes_fougyeszt
|
2019-02-14 14:33:00
| true | null | null |
HVG
|
A kormány időnként olyan aprólékos részletességgel foglalkozik egy-egy helyi üggyel, amiről a kívülálló nem is gondolná, hogy ez egy kormány feladata. Most például a győri „vízi élménypark létrehozására, valamint az érintett terület árvízi védelmének biztosítására irányuló” beruházásról hoztak külön határozatot.
Ez azt mondja ki, hogy a helyrajzi számmal felsorolt 25 ingatlanra az építési engedély akkor is megadható, ha a létesítendő építmények több ingatlanon helyezkednek el, építési teleknek nem minősülő területen kerülnek elhelyezésre, továbbá ezeket az ingatlanokat az építési engedélyezési eljárás során rendezettnek kell tekinteni abban az esetben is, ha az ingatlant érintő telekalakítás még nem történt meg.
Ez a beruházás eddig nem is szerepelt a Modern Városok Programba tartozó, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított turisztikai és városfejlesztési célok között, csak a csütörtökön közzétett határozat illesztette be, az azonnali kiemeltté nyilvánítás után pedig arra következtethet az elmúlt években megedződött állampolgár, hogy valami bonyodalom lehet a telekkialakítással, vagy éppen nem akarják betartani az általános törvényi szabályokat.
Ráadásul a közigazgatási hatóságoknak alapesetben 15, a szakhatóságoknak 8 napot szabtak meg az ügyintézéshez. Igaz, a központi építészeti-műszaki tervtanács véleményét be kell szerezni, de sok idő erre se marad.
Az ilyen különleges szabályok megfogalmazására az uniós vagy hazai költségvetésből megvalósuló, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény hatalmazza fel a kormányt. Ez eredetileg 2006-ban, a Gyurcsány-kormány idején született, de akkor csak néhány kiemelt nagyberuházásra vonatkozott, amelyek költsége legalább 5 milliárd forint volt vagy legalább 1000 új munkahelyet hoztak létre.
A most alkalmazott paragrafusokat mind 2010 után illesztették bele, kiterjesztve az egyedi bánásmód lehetőségét a mindössze 90 millió forint teljes költségigényű és 15 új munkahelyet teremtő, valamint az egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatásból megvalósítandó invesztíciókra is.
Az nem derül ki a kormányhatározatból, hogy a felsorolt telkek kinek a tulajdonában vannak.
|
A semmiből vált sürgőssé és kiemelt beruházássá a győri vízi élménypark
|
Külön kormányhatározatot kapott az újonnan építendő élményfürdő, amelynek azt is megengedik, hogy 25 különböző ingatlanon terpeszkedjen el, a hatóságoknak pedig extra rövid időt hagytak az engedélyezésre.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20190214_A_semmibol_valt_surgosse_es_kiemelt_beruhazassa_a_gyori_vizi_elmenypark
|
2019-02-14 20:18:00
| true | null | null |
HVG
|
Az elmúlt évek hihetetlen ütemű növekedésének köszönhetően beverekedte magát Európa 20 leggazdagabb ligája közé a magyar élvonalbeli labdarúgó-bajnokság. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) januárban publikált jelentése szerint az NB1-es csapatok összesített bevétele 89 millió euró volt 2017-ben, ami egy csapatra vetítve átlagosan 7,4 millió eurót jelent. Ez pedig épp a huszadik legtöbb az UEFA által vizsgált 55 ország közül.
Ennél is többet mond azonban a trendekről, hogy 2008 és 2017 között messze a magyar liga bevételei nőttek a legnagyobb mértékben egész Európában. Ebből a szempontból a második helyen Kazahsztán áll, ahol bő háromszorosára ugrott az elmúlt kilenc évben a csapatok átlagos büdzséje, itthon azonban még ennél is közel kétszer gyorsabban, 450 százalékkal emelkedtek a bevételek.
Mindezt ráadásul euróban, úgy, hogy a közös európai deviza közben jelentősen erősödött a magyarhoz képest. Azaz forintban még ennél is sokkal nagyobb mértékű volt a gyarapodás. Éves átlagárfolyammal számolva közel hétszer annyi pénzből gazdálkodhatott tavalyelőtt egy élvonalbeli magyar futballklub, mint 2008-ban.
A növekedés természetesen 2010-ben gyorsult fel. Korábban mi is írtunk róla, hogy 2017-ben átlagosan négyszer nagyobb költségvetése volt egy NB1-es labdarúgócsapatnak, mint a Fidesz 2010-es hatalomra kerülésekor. Akkor az élvonal teljes költségvetése mindössze 8 milliárd forint volt, hét évvel később viszont már úgy is közel 25 milliárdra, hogy időközben 16-ról 12 csapatosra szűkítették a ligát.
Bár a nyugati országok bajnokságától még ezzel a hatalmas ugrással is messze elmarad a magyar élvonal, régiós összevetésben azonban már kifejezetten jól állunk. A magyar focinál a térségben csak a gazdaságilag sokkal előttünk járó osztrák, illetve a négyszer nagyobb piaccal rendelkező lengyel gazdagabb. A szintén 10 milliós, de gazdaságilag sok szempontból jobban álló Csehországban egy élvonalbeli labdarúgó-csapat átlagosan 40 százalékkal gazdálkodhat kevesebből, mint itthon, az európai topligákat utánpótlással ellátó szerb klubok büdzséje pedig alig több mint negyede a magyar együttesekének.
Az UEFA adataiból ugyanakkor az is látszik, hogy ezekben az országokban sokkal egészségesebb a focicsapatok bevételi struktúrája, mint Magyarországon. Itthon a jegyek értékesítéséből, illetve a nemzetközi szövetségektől kapott díjakból a teljes büdzsének mindössze 5 százaléka jön össze, ugyanez Romániában a bevétel negyede, Csehországban, Lengyelországban és Bulgáriában nagyjából a harmada, Szerbiában és Horvátországban pedig durván a fele.
Itthon a legfontosabb forrás az UEFA szerint a szponzoroktól érkező pénz, ami a teljes bevétel közel felét adja. Ez jóval több annál, amit korábban mi becsültünk: a G7 tavalyi számításai szerint a szponzoroktól durván a bevételnek csak a negyede jöhetett. A különbség magyarázata az lehet, hogy itthon nagyon nagy az úgynevezett egyéb bevételek aránya a csapatok büdzséjében, és mások mellett ebben a kategóriában szerepelnek az önkormányzati és a tao-támogatások is. Könnyen elképzelhető, hogy ezeket legalább részben a szponzori pénzekhez sorolta az európai szövetség.
Mindenesetre ez az a szegmense a futballgazdaságnak, ahol abszolút kiemelkedőt tud nyújtani Magyarország. A hazai csapatok még a lengyeleknél is több pénzt szednek össze szponzoraiktól, ami nemcsak a teljesítmény, de a piac mérete alapján is teljesen irracionális.
Persze – ahogy erre egy korábbi cikkünkben már felhívtuk a figyelmet – itthon semmilyen üzleti racionalitás nincs a futball támogatása mögött.
A szponzoroktól kapott pénz mennyisége véletlenül sem az eredményességtől, sokkal inkább a politikai kapcsolatoktól függ.
A piaci anomáliákat elég jól mutatja, hogy 2017-ben a Felcsút úgy kaphatott hatvanszor annyi pénzt a szponzoroktól, mint a Paks, hogy miközben a Puskás FC 2017-ben egy fél idényt a másodosztályban töltött, és később sem szerepelt jól az élvonalban, addig a tolnaiak a 2016/2017-es szezonban épphogy lemaradtak a nemzetközi kupaszereplést érő negyedik helyről.
Érdekesség, hogy az UEFA elemzése szerint a magyar csapatoknak nincsenek tévés bevételei. Valójában természetesen vannak, sőt az állami média által túlárazott szerződéseknek köszönhetően nem is jelentéktelen, évi közel 7 milliárd forint az az összeg, amihez ilyen formában juthat a magyar élvonal. A nemzetközi szövetség számaiban ezek a milliárdok valószínűleg azért jelennek meg más soron, mert a csapatok – amelyekhez transzferként a Magyar Labdarúgó Szövetségen keresztül érkezik a tévés pénz – nagyon furcsa néven*jellemzően “MLSZ központi bevételek – vagyoni értékű jogok hasznosítása” vagy valamilyen hasonló megnevezéssel
szerepeltetik ezt a tételt a beszámolójukban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízmilliárd forint folyik át az MLSZ-en a futballcsapatokhozMég annál is sokkal több pénz kapnak a magyar focicsapatok a közvetítésekért, mint amennyiről eddig hallani lehetett.
|
Sehol nem gazdagszik olyan ütemben a foci, mint Magyarországon
|
Beverekedte magát Európa 20 leggazdagabb ligája közé az nb1, de a régióban mindenhol egészségesebb a focicsapatok bevételi struktúrája.
| null | 1 |
https://g7.hu/adat/20190215/sehol-nem-gazdagszik-olyan-utemben-a-foci-mint-magyarorszagon/
|
2019-02-15 11:31:00
| true | null | null |
G7
|
Az első elképzelések tavaly arról szóltak, hogy a jövőben a vizes vb-t is szervező Bp2017 Kft. felelhet majd a hasonló rendezvényekért. A cég azonban épp a világbajnokság korrupciós botrányai miatt teljesen hiteltelenné vált, ráadásul a vállalatot a kabinet részéről ellenőrző Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszter is visszaszorult a választások után, ami a Bp2017 Kft. sorsát is megpecsételte.
Az már tavaly nyáron eldőlt, hogy a társaságot megszüntetik. Úgy tudjuk, hogy ez csak azért húzódott, mert nem lehetett tudni, hogy van-e elég vagyon a cégben a kötelezettségek fedezésére. Ha ugyanis menet közben kiderül, hogy nincs, akkor a vállalatot felszámolják, ami nagyon kellemetlen lett volna azok után, hogy az állam sok tízmilliárdos támogatással segítette a működését. A likviditási gondokat erősíti, hogy a cég féléves késéssel tette csak közzé éves beszámolóját, amiben voltak kifejezetten furcsa tételek, ráadásul a számok valódiságát sem ellenőrizte könyvvizsgáló, pedig a törvény szerint ez kötelező lett volna.
Mindenesetre információink szerint mostanra nagyjából sikerült rendezni a sorokat, és készen áll a megszűnésre a Bp2017 Kft. Úgy tudjuk, hogy a közel száz munkatárs többségétől a közeljövőben megválnak, és ezután vélhetően a végelszámolás is megindulhat.
Az azonban már korábban egyértelművé vált, hogy lesz, aki átvegye az eredetileg a Bp2017 Kft-nek szánt szerepet. Még decemberben írtunk róla, hogy a kormány egy direkt ilyen célra alapított vállalkozás felállításáról döntött, januárban pedig be is jegyezték a céget. A Sportesemények Szervezéséért, Lebonyolításáért és Sportszolgáltatásért Felelős Nonprofit Kft. ötlete állítólag a sportszakállamtitkár, Szabó Tünde fejéből pattant ki, és ő is felel a projektért. Igaz, a társaságot a korábbi sportriporter, Mezei Dániel vezeti.
Az eredeti elképzelés az volt, hogy központosítják a rendezvényszervezést, és az ehhez szükséges szaktudást egy cégbe gyűjtik össze. Így az egyes események szervezésénél nem kell mindent a nulláról kezdeni, hiszen az ott dolgozóknak már lesz tapasztalata, hogy hova nyúljanak, kit keressenek, adott szituációkat hogyan kezeljenek.
Az ötlet kifejezetten logikus, már-már piaci szemléletű volt. Különösen, hogy az elmúlt időszakban tényleg megugrott a hazai rendezésű sportesemények száma. Miközben 2006-ban 6, és még 2010-ben is csak 34 nemzetközi sporteseményt támogatott a kormány, addig 2017-ben már 113-at, ezek több mint háromnegyede felnőtt verseny volt. Érdemi visszaesés ebben tavaly sem volt, az idén pedig négy nagy világbajnokság is lesz Magyarországon, és Budapesten rendezik a köznyelvben csak zsidó olimpiaként futó Maccabi Európa Játékokat is.
Ezeket kellett volna egy cégben összefogni úgy, hogy a párhuzamosságok kezelésével spórolnak az események költségvetésén. Na, ez az, ami nem valósul meg.
A hosszúnevű kft. ugyanis hiába állt fel, nem ez a cég fog szervezni mindent, sőt jelenleg úgy tűnik, hogy amit ők szerveznek, azt sem házon belül oldják meg. Jelen állás szerint még a korábbiaknál is széttagoltabb, három szintű lesz a hazai eseményszervezés felelősségi rendszere.
A radar alatti kisebb eseményeket továbbra is az illetékes szakszövetségek szervezhetik, illetve ahol erre megvan a tudás, mint például a mintaként emlegetett kajak-kenu sportban, ott akár a nagyobb eseményeket is megtarthatja a sportág felügyelő szervezete
A fontosabb, de nem kiemelkedő rendezvények lesznek az új vállalat terepe
Az igazán nagy, komoly nemzetközi érdeklődésre számot tartó versenyeket pedig (a vizes vb-hez hasonlóan) a jövőben is külön erre a célra létrehozott projektcégek fogják össze.
Még a politikai felelősök is elválnak: a Sportesemények Szervezéséért, Lebonyolításáért és Sportszolgáltatásért Felelős Nonprofit Kft-t Szabó Tünde felügyeli, a nagyobb eseményeket viszont a kormány részéről a nagyprojektek hosszú sorában feltűnt Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára ellenőrzi majd.
A kissé kaotikus helyzetet jól szemlélteti, hogy az idei világbajnokságok közül a vívó és a kajak-kenu vb-t az illetékes szövetség, az asztalitenisz és az öttusa versenyt viszont az új cég szervezi. A 2023-as atlétikai világbajnokságra szinte biztosan külön vállalatot hoznak majd létre.
A Sportesemények Szervezéséért, Lebonyolításáért és Sportszolgáltatásért Felelős Nonprofit Kft. ráadásul egyelőre nem is építkezik túl aktívan, legalábbis ami az alkalmazottakat illeti. A vállalatnak a NAV adatai szerint február elején mindössze egy ember dolgozott. Bár több forrásból is úgy hallottuk, hogy most már ketten-hárman állnak alkalmazásban a cégnél, a társasághoz nem rendezvényszervezéshez értő szakembereket, hanem adminisztrációs munkatársakat vettek fel. A tapasztaltabb szakemberek külsősként, szerződéssel dolgoznak be, és nagyon valószínű, hogy ebben nem lesz változás.
Azaz a tényleges munkát tulajdonképpen kiszervezi a sportrendezvény szervező állami vállalat,
ami ugye pont az eredeti koncepciónak, a tudásközpont megteremtésének mond ellent, és megkérdőjelezi a megtakarítási lehetőséget is.
Pedig ésszerű lenne néhány embert átvenni a Bp2017-től, ott ugyanis valamennyi tapasztalat biztos összegyűlt a vb szervezése során, a munkatársak többsége pedig hamarosan szabadon igazolható lesz. Erre azonban nem csak azért nincs túl sok esély, mert jelen állás szerint nem is vesznek fel embereket az új társasághoz, hanem azért sem, mert – ahogy egy forrásunk fogalmazott –
a vizes vb vállalata mindenkinek büdös.
Ez alól pedig nem kivétel Szabó Tünde sem, aki nagyon nem szeretne a Seszták-hagyatékkal közösséget vállalni.
Kerestük kérdéseinkkel a Sportesemények Szervezéséért, Lebonyolításáért és Sportszolgáltatásért Felelős Nonprofit Kft-t, de sok mindent nem tudtunk meg tőlük. Mezei Dániel annyit árult el, hogy jelenleg három verseny szervezésén dolgoznak, egyéb kérdéseinkkel azonban a Szabó Tünde által vezetett államtitkársághoz irányított. Ahol viszont nem reagáltak a megkeresésünkre, még azt sem árulták el, mely események tartozhatnak hozzájuk.
Más kérdés, hogy utóbbit jó eséllyel még ők sem tudják, mivel minden eseményről külön kormánydöntés kell. Ilyenből pedig túl sok még nem született: egyelőre kizárólag az asztalitenisz vb-t és a Női Vízilabda Világliga Szuperdöntőjét bízták hivatalosan rájuk. Ez egyébként nem könnyíti meg a cég vezetőinek dolgát, hiszen már akkor késésben vannak, ha most kézbe kapnak egy kormányhatározatot egy idei vb-ről. Erre a legjobb példa az idén augusztusi junior úszó világbajnokság, amire ezer sportolót várnak, egyelőre azonban nem született róla határozat, hogy ki felel a szervezésért.
|
Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket
|
Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezése kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190218/kaoszba-sullyedt-a-kormany-terve-hogy-jobban-szervezzek-a-nagy-sportrendezvenyeket/
|
2019-02-18 11:41:00
| true | null | null |
G7
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.