text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Gabay Dorka
2019.02.16. 06:52
Költségvetési csalás gyanúja miatt nyomozás indult a Momentum és a Párbeszéd Magyarországért ellen — értesült a Magyar Nemzet. Információink szerint az eljárással a Legfőbb Ügyészség az adóhivatal Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságát bízta meg. A feljelentést az Állami Számvevőszék tette, miután egyik párt sem tudott elszámolni a tavalyi választási kampányban elköltött pénzekkel.
Lapunk információi szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) költségvetési csalás gyanúja miatt rendelt el nyomozást a két párttal szemben, mégpedig az Állami Számvevőszék (ÁSZ) feljelentése alapján, amelyet a szervezet a Legfőbb Ügyészségen tett meg. Az ÁSZ azért fordult a hatósághoz, mert a két párt kampányelszámolása szabálytalan volt, a közpénzek és egyéb források felhasználása nem volt átlátható és elszámoltatható. A számvevőszék jelentésében arra is rámutatott, hogy a Momentum és a Párbeszéd egyike sem igazolta a kampányban felhasznált pénzek szabályos elköltését.
Ismert, míg a Párbeszéd közel hatmillió, a Momentum több mint félmilliárd forintból kampányolhatott. Az ÁSZ szerint gyakorlatilag nem lehet tudni, mire fordították a támogatást, miként azt sem, hogy a felhasználható összeget valóban elköltötték-e. Az sem tisztázott, hogy a két párt valamelyike kapott-e máshonnan, például külföldről tiltott támogatást a kampányához, illetve nem derült ki, hogy betartották-e a jelöltenként felhasználható ötmillió forintos korlátot. Mindezek pedig felvetették a költségvetési csalás gyanúját.
A Momentum több alkalommal kísérletet tett arra, hogy megmagyarázza: ők tulajdonképpen elszámoltak a kampányban felhasznált félmilliárd forinttal. Pedig nem tették közzé határidőre a beszámolójukat, aztán nem vették át a számvevőszék adatbekérő leveleit.
Hosszas ígérgetés után a párt végül közzétett a honlapján egy elszámolást arról, hogy mire költöttek el 500 millió forintot, de számlákat nem csatoltak a kimutatáshoz. Ezt csak azután pótolták, hogy január végén az ÁSZ költségvetési csalás gyanújával feljelentést tett a Momentummal szemben. Ezzel a lépéssel azonban a párt saját magát leplezte le, hiszen a számlák között számosat a hatályos jogszabályokat semmibe véve a választás, azaz április 8-a után állítottak ki, s olyan megbízási számlát is megosztottak, amelynek kifizetési határideje idén májusban jár le, ugyanakkor hiányoztak a több tíz millió forintra tehető üzemanyag-elszámolások.
Értesüléseink szerint a Legfőbb Ügyészség a NAV Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságát jelölte ki a nyomozás lefolytatására. Információinkat a NAV megerősítette, azonban a folyamatban lévő ügyre való tekintettel további tájékoztatást nem adtak.
Az ÁSZ egyébként a két párt állami támogatásának felfüggesztését is kezdeményezte korábban, mégpedig azzal az indoklással, hogy sem a Momentum, sem a Párbeszéd gazdálkodása nem törvényes és nem átlátható.
költségvetési csalás
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
párbeszéd
kampánypénzek
pártok
elszámolás
nyomozás
momentum
Állami Számvevőszék
Feljelentés
vizsgálat
|
Nyomozás indult a Momentum ellen
|
Költségvetési csalás gyanúja miatt nyomozás indult a Momentum és a Párbeszéd Magyarországért ellen — értesült a Magyar Nemzet. Információink szerint az eljárással a Legfőbb Ügyészség az adóhivatal Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságát bízta meg. A feljelentést az Állami Számvevőszék tette, miután egyik párt sem tudott elszámolni a tavalyi választási kampányban elköltött pénzekkel.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/nyomozas-indult-a-momentum-ellen-4567076/
|
2019-02-16 12:56:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Fizess elő az Átlátszóra: atlatszo.hu/tamogatom
A sportegylet tavaly év végén számolt be arról, hogy új jégcsarnokot építtetnek, mivel az UTE Jégkorong Szakosztálya kinőtte a Megyeri úti létesítményt. „Az ország egyik legeredményesebb jégkorongszakosztályánál annyira sok a gyerek, hogy nem lehet már megfelelő mennyiségű edzésidőt biztosítani egy jégpályán. Elengedhetetlen, hogy legyen egy második jégpályánk, mert egyszerűen nem tudunk fejlődni, a csapatoknak nincsen elég jégidejük.”
A hamarosan startoló építkezésről beszámolva a jégkorong-szakosztály elnöke hangsúlyozta, hogy „az új pálya a XXI. századnak megfelelő edzőpálya lesz, komoly infrastruktúrával, öltözőkkel, modern helyiségekkel. Ami azonban újdonság, hogy a jégkorong mellett lesz egy curling pálya is, hiszen Magyarországon ezt a sportágat is egyre többen űzik.”
Az uniós közbeszerzési értesítő, a TED legfrissebb számában most megjelent az UTE jégcsarnokának kivitelezésére kiírt közbeszerzés eredménye: a tájékoztató alapján 5 ajánlat érkezett a munkára, és a nyertes a ZÁÉV Zrt. lett.
A Szilágyi utcai atlétikai sporttelepen épülő új Jégcsarnok alapterülete 3962 m2 lesz, amely magában foglal egy megközelítőleg 2000 m2 nagyságú jégpályát.
A ZÁÉV az eredetileg tervezettnél kétszer drágábban, nettó 2,1 milliárd forint helyett 4,6 milliárdért húzza fel a létesítményt.
Idén januárban jelentették be, hogy a ZÁÉV Zrt. és építőipari tevékenységet folytató leányvállalatai Mészáros érdekeltségébe kerültek. A cégnek mostanában nem az UTE-jégcsarnok az egyetlen drága munkája: nemrég megírtuk, hogy Zalaegerszeg új fedett uszodáját a becsült 5,6 milliárd forint helyett 8,8 milliárdért húzza fel a ZÁÉV, és mintegy 26 milliárd forintért építi fel az új Néprajzi Múzeumot a Városligetben a Magyar Építő Zrt.-vel közösen.
A közbeszerzések alakulását nyomon követve korábban cikkeztünk arról, hogy számításaink alapján 2017-ben a ZÁÉV 430 milliárd forint értékű tendert nyert el, 2018-ban pedig 42,4 milliárd forint értékű közpénzes megbízást kapott.
|
A ZÁÉV az UTE új jégcsarnokát dupla áron, 2 helyett 4,6 milliárdért húzza fel
|
Egyszerűen nem lehet megállítani Mészáros Lőrinc cégeit a közbeszerzések elnyerésében. A milliárdos üzletember egyik új érdekeltsége, a ZÁÉV Építőipari Zrt. most az Újpesti Torna Egylet számára épít jég- és curling csarnokot.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/02/18/a-zaev-az-ute-uj-jegcsarnokat-dupla-aron-2-helyett-46-milliardert-huzza-fel/
|
2019-02-18 13:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A McDonald's Corporation pénteken üzletrész-adásvételi szerződést írt alá Scheer Sándorral, a Market Zrt. elnök-vezérigazgatójával, aki így a cég Developmental Licensee (DL) partnere lesz a magyar piacon – derül ki a McDonald's közleményéből.
A Developmental Licenseek rendszere egy olyan franchise-modell, amit a McDonald's több mint 30 éve alkalmaz és több mint 80 piacán működtet világszerte. Ez azt jelenti, hogy az egyéni tulajdonos-üzemeltetők, illetve a hagyományos vagy Developmental Licenseek a saját tőkéjüket fektetik a McDonald's márkába.
A megállapodás értelmében a McDonald's a magyarországi vállalatban meglévő tulajdoni érdekeltségét teljes körűen Scheer Sándorra ruházza át, hogy DL partnerként fejlessze és üzemeltesse a piacon működő McDonald's éttermeket. A magyarországi üzlet további működtetéséhez és növekedéséhez szükséges tőkét Scheer Sándor fogja biztosítani.
Az üzletvitel napi szintű irányítását a továbbiakban is Horváth Ágnes, a McDonald's Magyarország ügyvezető igazgatója végzi majd. A változásról Horváth Ágnes azt mondta, hogy a DL-struktúrára való áttérés a legjobb pillanatban történik ahhoz, hogy a McDonald's magyarországi növekedésének újabb fázisába lépjenek.
2015 májusában a McDonald's hosszú távú céljaként tűzte ki, hogy globálisan 95 százalékos franchise-arányt valósít meg rendszerében. A McDonald's azóta több mint 4000 éttermet adott franchise-üzemeltetésbe világszerte. A McDonald's magyarországi hálózata 89 étteremből áll, melyek több, mint 50 százalékát jelenleg helyi vállalkozások franchise-átvevőként üzemeltetik. A tranzakció pénzügyi feltételei nem publikusak.
|
A Market-vezér beszáll a magyar Mekibe
|
A McDonald's Corporation pénteken üzletrész-adásvételi szerződést írt alá Scheer Sándorral, a Market Zrt. elnök-vezérigazgatójával, aki így a cég Developmental Licensee (DL) partnere lesz a magyar piacon – derül ki a McDonald's közleményéből.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/02/15/a_market-vezer_beszall_a_magyar_mekibe/
|
2019-02-15 13:02:00
| true | null | null |
Index
|
Tagadja a Központi Nyomozó Főügyészség, hogy elveszett volna Jávor Benedek Elios-ügyben tett feljelentése. A csütörtök délután kiadott közleményben az áll, eljutott az ügyészségre a feljelentés, viszont mivel Szigetvári Viktor már tett egy feljelentést "ugyanezen bűncselekmény miatt" - amelyet a Központi Nyomozó Főügyészség 2018. február 19-án kelt határozatával elutasított - Jávor feljelentése pedig új adatot vagy bizonyítékot nem tartalmazott, ezért annak érdemi elbírálására nem kerülhetett sor.
Ezt meg is írták Jávor budapesti irodájának a címére, de "az ügyészség küldeménye a kétszeri – 2018. augusztus 21-én és 2018. augusztus 28-án történő – kézbesítés megkísérlését követően, 2018. szeptember 05-én 'nem kereste' jelzéssel érkezett vissza a Központi Nyomozó Főügyészségre." Ezután "2019. február 01-én Jávor Benedek telefaxon küldött beadványában érdeklődött feljelentésének elbírálásáról", február 6-án pedig az ügyészség újra küldött egy tájékoztatást, ezúttal a képviselő brüsszeli címére.
Csütörtök délelőtt a Népszava információira hivatkozva írtuk, hogy nem találja az ügyészség Jávor Benedek feljelentését, amelyet még tavaly tett az Elios Zrt. uniós pályázatainak ügyében bűnpártolás és hivatali visszaélés gyanúja miatt.
A Párbeszéd EP-képviselője ismeretlen tettes ellen tett följelentést, mert szerinte gyanús, hogy a közvilágítási pályázatokat kiíró önkormányzatok és az uniós pályázatokat menedzselő Miniszterelnökség részéről bűnpártolás vagy hivatali visszaélés történt, vagyis segítettek a Tiborcz Istvánhoz köthető cégnek megnyerni a pályázatokat.
A lap azt írta, az ORFK ezt 2018 augusztusában továbbította a Központi Nyomozó Főügyészségnek, itt viszont, úgy tűnik, eltűnt. Jávor az elmúlt napokban érdeklődött a hatóságnál, hogy mi ezzel a helyzet, de
Jávor Benedek a héten nyilvánosságra hozta, hogy a magyar kormány nem adja le az Európai Bizottságnak az Elios Zrt. 13 milliárd forintnyi beruházásainak számláit, amelyeket az EU csalás elleni hivatala, az OLAF korábban jelentésében erősen problémásnak talált. A képviselő szerint "ez lényegében beismerése annak, hogy a Tiborcz István, foglalkozására nézve vő, érdekeltségébe tartozó cég törvénytelen, korrupt módon nyúlta le az uniós pénzt."
Később a kormány megerősítette, hogy tényleg kiveszi az unió felé leadandó számlacsomagból az Elios által megvalósított projektek számláit, de az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint ez teljesen bevett szokás, ebben semmi meglepő nincs.
|
Ügyészség: Nem is veszett el Jávor Benedek Elios-ügyben tett feljelentése
|
Tagadja a Központi Nyomozó Főügyészség, hogy elveszett volna Jávor Benedek Elios-ügyben tett feljelentése. A csütörtök délután kiadott közleményben az áll, eljutott az ügyészségre a feljelentés, viszont mivel Szigetvári Viktor már tett egy feljelentést "ugyanezen bűncselekmény miatt" - amelyet a Központi Nyomozó Főügyészség 2018. február 19-án kelt határozatával elutasított - Jávor feljelentése pedig új adatot vagy bizonyítékot nem tartalmazott, ezért annak érdemi elbírálására nem kerülhetett sor.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/02/14/elios_javor_benedek_tiborcz_istvan_feljelentes_kozponti_fougyeszseg/
|
2019-02-14 13:04:00
| true | null | null |
Index
|
Ráadásul minden szál egy bankszámlához vezet vissza, ahonnan a különféle vevők próbáltak előlegeket, illetve a végleges vételárat utalni. Jelen információk alapján mindez a Hadházy családhoz köthető, ennek megfelelően megteszik a szükséges ügyészségi feljelentést, és reményei szerint nyomozás is indul ezzel kapcsolatosan – húzta alá.
Bitay Márton Örs hangsúlyozta: „fontosnak érzem, hogy egy olyan ember, aki rengeteget ócsárolta és taposta a Földet a gazdáknak programot, az kifejezetten érdekel majd engem is, hogy milyen eredményre fog jutni az ügyészség ezzel kapcsolatosan, hogy az ő családja mennyiben érintett egy strómanhálózat vonatkozásában. Ez nem lenne újdonság az LMP-nél, hiszen az a Sallai Róbert Benedek, aki egyébként a földhaszonélvezeti pályázatok szerencsés nyertese, ő is délelőtt még megművelte ezeket a földeket, azután délután bejött a parlamentbe és elmondta, hogy csak fideszesek nyernek az állami termőföld programon” – tette hozzá.
A Bors kedden írt arról, hogy az ügyészséghez fordul a Nemzeti Földalapkezelő Hadházy Ákos édesanyjának ügyében, mivel a szervezet is megalapozottnak tartja a gyanút, hogy az LMP-s képviselő családja egy strómanhálózat tagjaként kijátszotta a földtörvényt.
Lapunk információi szerint a vizsgálat során a földalapkezelő megvizsgálta a számlaszámokat, és a rendelkezésre álló dokumentumok alátámasztották a korábbi cikkünkben leírtakat, miszerint az érintett árverésekre a befizetett biztosítékok szinte mindegyike ugyanarról a helyről, az Erste Bank egyik budapesti fiókjának alszámlaszámláról érkezett be. A megalapozott gyanú szerint Hadházy Ákos édesanyja egy strómanhálózat tagjaként kijátszotta a földtörvényt. A lap értesülései szerint az érintett számlaszámokról 420 millió forint letét érkezett be a szervezethez – a strómanok végül 860 millió forint értékben vettek földet.
|
Bitay Márton: Az ügyészséghez fordul a Nemzeti Földalapkezelő Hadházy ügyében
|
Bitay Márton Örs államtitkár közölte: a Nemzeti Földalapkezelő az ügyészséghez fordul Hadházy Ákossal kapcsolatban felmerült aggályok miatt. Az állami földekért felelős államtitkár kiemelte, az a gyanú merült fel, hogy az ellenzéki politikus rokona egy strómanhálózat része, amelynek köszönhetően körülbelül 800 millió forintnál valamivel több összeget próbáltak meg földvásárlásokra fordítani.
| null | 1 |
https://www.borsonline.hu/aktualis/bitay-marton-az-ugyeszseghez-fordul-a-nemzeti-foldalapkezelo-hadhazy-ugyeben/150730
|
2018-04-04 14:30:00
| true | null | null |
Bors
|
A politikus az MTA tervezett átalakításáról azt mondta, hogy éppen folyamatban van az MTA „elfoglalása, bezúzása”, az Orbán-kormány olyan akciókat indított el, amilyeneket legutoljára az ötvenes években lehetett megfigyelni. A kabinet megkérdőjelezi a tudományos kutatásokat és durván próbálja korlátozni és megszüntetni az MTA függetlenségét és autonómiáját – jelentette ki. Az átalakítás lehetséges okát találgatva Mellár Tamás azt mondta, hogy az MTA intézeti vagyona pontosan nem ismert, de legalább 500 milliárd forintra rúg. A legújabb elképzelés szerint az intézeteket egy alapítványba szeretnék átvinni, majd később több lépcsőben privatizálni - mondta.Szerinte a következő EU-s ciklusban egyre több forrás nyílik meg a tudományos kutatás számára és az Orbán-kormány ezt nyilván egy olyan intézményhálózat számára szeretné megszerezni, amelyikre nagyobb rálátása van.
|
A Párbeszéd feljelenést tesz Palkovics László ügyében, költségvetési csalás és hűtlen kezelés a gyanú
|
A Párbeszéd költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanújával ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz, mert kétségbe vonja, hogy Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter jogosan vett fel éveken keresztül havi 800 ezer forintos fizetést a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyik kutatóintézetétől.
| null | 1 |
https://168ora.hu/itthon/a-parbeszed-feljelenest-tesz-palkovics-laszlo-ugyeben-koltsegvetesi-csalas-es-hutlen-kezeles-a-gyanu-163885
|
2019-02-19 09:57:00
| true | null | null |
168 óra
|
Nem tud akkorát hibázni az Orbán család ügyvédjeként ismertté vált, azóta immáron parlamenti képviselő Bajkai István-féle SBGK Ügyvédi Iroda, hogy állami megbízás nélkül maradjon. Erről tanúskodik az a birtokunkba jutott, január 16-án aláírt szerződés, amely szerint az ügyvédi iroda 3,5 millió forint + áfa összegért kapott munkát a Miniszterelnöki Kabinetirodától. Rogán Antal tárcája annak ellenére szavazott bizalmat az ügyvédi irodának, hogy a Miniszterelnökségnek végzett munkájuk minőségével szemben komoly aggályok merültek fel, hibáik miatt ráadásul az állampolgároknak kell fizetniük.
Persze a 3,5 milliós ügyvédi díj aprócska morzsa ahhoz képest, hogy 2016 áprilisában az SBGK Ügyvédi Iroda a Lázár János holdudvarához sorolt Ész-Ker Kft.-vel és a Nagy és Kiss Ügyvédi Irodával közösen kapott meg egy 4,8 milliárd forintos, négy évre szóló megbízást.
A szakembereknek az lett volna a dolguk, hogy a Miniszterelnökség külső tanácsadóiként segítsék az uniós támogatással megvalósuló projektekre kiírt közbeszerzések szabályos lebonyolítását. Munkájukról azonban az Európai Bizottság auditorai elégtelen bizonyítványt állítottak ki: a 29 projektből álló mintában 24 súlyos hibát találtak. A szabálytalanságok miatt Brüsszel alsó hangon 103 milliárd forintos büntetést helyezett kilátásba, de a támogatásmegvonás végső számlája akár 500 milliárd forint is lehet. Bár a józan ész azt diktálná, hogy a gigantikus összeg visszafizetése a közbeszerzések szabályosságát ellenőrző cégek és ügyvédek felelőssége, de néhány napja írtuk meg, hogy a magyar adófizetőkre terhelik a számlát.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a 103 milliárdos büntetés híre után, tavaly augusztusban jelentette be, hogy átszervezik a közbeszerzések ellenőrzését, a külső tanácsadók helyett belső apparátusra bízták a feladatokat. Ezt azzal együtt is olcsóbb megoldásként tálalták, hogy az apparátus elhelyezésére közel 3 milliárd forintért vettek ingatlant a NER főutcájában, az Andrássy úton.
A Miniszterelnökség akkoriban nem válaszolt a 24.hu-nak arra, hogy a 4,8 milliárd forintos keretösszegből végül mennyit fizettek ki a tanácsadóknak, de a Portfolio.hu gyűjtése alapján 3,5 milliárd forintnál, azaz háromnegyedénél tarthattak a kifizetések, amikor elhalt a megállapodás.
Kiemelt kép: Jenei Boldizsár
|
Milliárdokat fizethetünk az Orbán családnak dolgozó ügyvédi iroda miatt, Rogán mégsem tud megválni tőlük
|
Nem tud akkorát hibázni az Orbán család ügyvédjeként ismertté vált, azóta immáron parlamenti képviselő Bajkai István-féle SBGK Ügyvédi Iroda, hogy állami megbízás nélkül maradjon. Erről tanúskodik az a birtokunkba jutott, január 16-án aláírt szerződés, amely szerint az ügyvédi iroda 3,5 millió forint + áfa összegért kapott munkát a Miniszterelnöki Kabinetirodától.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2019/02/20/sbgk-rogan-bajkai/
|
2019-02-20 14:52:00
| true | null | null |
24.hu
|
Egy közjegyzőként tevékenykedő férfi és bűntársai hamis váltóval próbáltak több százmilliós csalást elkövetni, valamint csalárd engedményezéssel 70 milliós vagyoni hátrányt okoztak; ellenük csalás kísérlete és hűtlen kezelés miatt emelt vádat a Fővárosi Nyomozó Ügyészség.
A vádirat szerint az a bűncselekmény elkövetésében kezdeményező szerepet játszó 44 éves férfi vádlott 2015. elejétől tényleges tulajdonosa és vezetője volt egy villamosenergia-termelő cégnek. A gazdasági társaság egymást váltó vezetői – az ügy további két vádlottja – kizárólag a közjegyző, valamint annak testvére, az ügyben szintén terhelt 46 éves nő utasításai alapján jártak el.
A 44 éves férfi elhatározta, hogy a romló anyagi helyzetű cég vagyonát kivonja a társaságból, ezért egy 680 millió forint értékű hamis váltót állíttatott ki a gazdasági társaság nevében. A hamis, visszadátumozott váltó mögött nem volt valós gazdasági esemény, és azzal a cég feltétel nélküli, egyoldalú, visszavonhatatlan kötelezettséget vállalt a kifizetésre egy másik – az elkövetésbe szintén bevont – cég javára.
A váltót az újabb – szintén az egyik vádlott által vezetett – cég a közjegyző által meghatározott és az eljárásban szintén vádlottként szereplő magánszemélyre forgatmányozta, aki megkísérelte azt az első cég bankszámlájának terhére beváltani. A terv szerint a megszerzendő pénzből minden vádlott részesedett volna, a bank azonban elutasította a kért tranzakciót.
A vádirat részét képező másik cselekmény szerint az energiatermeléssel foglalkozó cég vezetője – úgyszintén a közjegyző és annak testvére utasítására – 2015 áprilisában úgy engedményezett egy mintegy 70 millió forintos követelést egy másik cégnek, hogy az engedményezés mögött valós gazdasági esemény nem volt. Ezeket a szerződéseket maga a közjegyző készítette el, és így a cég mintegy 70 millió forintos kárt szenvedett.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség a leírtak alapján öt személlyel szemben emelt vádat a Fővárosi Törvényszék előtt. A nyomozó ügyészség a közjegyzőt és testvérét felbujtóként elkövetett, különösen jelentős kárt okozó csalás, valamint különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja, amiért a törvény akár 15 év szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi.
|
Akár 15 év börtönt is kaphat a csaló közjegyző és testvére
|
Egy közjegyzőként tevékenykedő férfi és bűntársai hamis váltóval próbáltak több százmilliós csalást elkövetni, valamint csalárd engedményezéssel 70 milliós vagyoni hátrányt okoztak; ellenük csalás kísérlete és hűtlen kezelés miatt emelt vádat a Fővárosi Nyomozó Ügyészség.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20190215_Akar_15_ev_bortont_is_kaphat_a_csalo_kozjegyzo_es_testvere
|
2019-02-15 11:28:00
| true | null | null |
HVG
|
A NAV elnökére hivatkozva kísérelt meg százmilliókat szerezni egy vállalkozó, ezért ellene befolyással üzérkedés bűntette miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség – írta portálunknak küldött közleményében Ibolya Tibor.
A vádirat szerint egy felszámolás alatt álló céget képviselő felszámoló adó-visszaigénylés iránti kérelmet nyújtott be az adóhatósághoz. A kérelem teljesítése előtt a NAV ellenőrzést folytatott le a felszámolás alatt álló cégnél, és jelentős fizetési kötelezettséget állapított meg, adóhiány, bírság és pótlék jogcímén. A vádlott, egy 46 éves férfi felvette a kapcsolatot a felszámolást folytató cég egyik tulajdonosával, akivel 2016. március 1-jén találkozott a XII. kerületben. A férfi a találkozón valótlanul azt állította magáról, hogy az adóhatóság elnökének “jobbkeze”, és el tudja intézni, hogy a felszámolás alatt álló cég fizetési kötelezettséget töröljék, és az adó-visszaigénylést jóváhagyják.
A színlelt befolyás érvényesítéséért cserébe a vádlott mintegy 300 millió forintot kért – áll a főügyész közleményében, amely szerint a felszámolást végző cég tulajdonosa az ajánlatot nem fogadta el. Az eljárás során végül bebizonyosodott, hogy a vádlott az adóhatóság elnökét nem ismerte, vele semmilyen kapcsolatban nem állt, a 46 éves férfi célja kizárólag a megtévesztő, jogtalan haszonszerzés volt. A Fővárosi Főügyészség a férfival szemben befolyással üzérkedés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre, amely bűncselekményt a törvény öt évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni.
Megjegyzendő, hogy nem ez az első ügy, amikor befolyásos személyekre hivatkozva akarnak pénzhez jutni a bűnözők. Korábban megírtuk, hogy egy bűnbanda sikeresen szedett össze százmilliókat Pintér Sándor belügyminiszterre és egy megyei főügyészre hivatkozva.
Fotó: sikerado.hu
|
A NAV elnökére hivatkozva akart 300 milliót bezsebelni egy vállalkozó
|
A NAV elnökére hivatkozva kísérelt meg százmilliókat szerezni egy vállalkozó, ezért ellene befolyással üzérkedés bűntette miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség – írta portálunknak küldött közleményében Ibolya Tibor.
| null | 1 |
https://pestisracok.hu/a-nav-elnokere-hivatkozva-akart-300-milliot-bezsebelni-egy-vallalkozo/
|
2019-02-21 12:45:50
| true | null | null |
pestisracok.hu
|
Mengyi Roland hatodrendű vádlottat első fokon bűnösnek mondta ki csütörtökön a bíróság bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás kísérlete és befolyással üzérkedés miatt, ezért 3 év börtönre ítélte, illetve 4 milliós pénzbírsággal sújtotta, illetve hat évre eltiltották a közügyektől .
A hétvádlottas ügyben az összes többi vádlottat is elítélték. Az elsőfokú bíróság dr. Mengyi Roland volt országgyűlési képviselőt, és egy társát végrehajtandó szabadságvesztésre, 3 vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre, és 2 vádlottat pénzbüntetésre ítélt, míg egy vádlottnál 5 millió forintra vagyonelkobzást rendelt el.
Indokolásában a bíróság elmondta, hogy a beismerő és egyben terhelő vallomások, valamint az egyéb bizonyítékok – úgymint a lehallgatások anyagai – alapján állapította meg a vádlottak bűnösségét. Enyhítő körülményként vette figyelembe azt, hogy a cselekmény részben kísérleti szakban maradt, valamint három vádlott esetében az eljárás során tett beismerő vallomásaikat.
A vád röviden: 2015-ben Mengyi Roland, fideszes országgyűlési képviselő segített egy több százmilliós uniós pályázatot lenyúlni, a pályázatot alapvetően szociális szövetkezetek részére írták ki. Mengyi 5 plusz 5 milliót kért azért, hogy a nekik fizető vállalkozók nyerjék a pályázatot. Majd az elnyert összeg 50, illetve 90 százalékának visszajuttatása is felmerült igényként. Az arányok végül, mint kiderült nem volt egyértelműen világos mindenki számára, ebből a szempontból egymásnak ellentmondó nyilatkozatok voltak.
A távlati cél azonban jóval nagyobb összegű pályázat elnyerése volt a pályázó vádlottaknak, egymás között folyamatosan arról egyeztettek, azért éri meg ilyen előnytelen feltételekkel belemenni a visszaosztásokba, mert ez csak egy belépő, ha megcsinálják, akkor a következőnél nagyobb összeget is kaphatnak, egy nagyobb, 5-8 milliárdos pályázathoz is hozzáférhetnek majd.
A bíró szerint a beismerő vallomások közös pontjai a következők:
a vádlottak tudták, hogy rájuk volt kiírva a pályázat;
a pályázatról tudták, hogy megvalósíthatatlan;
tudták, hogy a szövetkezetek a teljes összegnek csak a töredékét kapták volna meg, az összeg nagyobb részét vissza kellett volna juttatni;
a pályázatok érdemben nem lettek volna megvalósítva;
már a pályázatokban is valótlanságok szerepeltek;
a szövetkezeti vezetők még az elnyerhető összegeket sem ismerték;
a vádlottak maguk akartak keresni a pályázaton, a cél a pénz megszerzése volt;
maguk is bűncselekménynek tekintették, amit csináltak.
A vallomások alapján megállapítható: Mengyiék határozták volna meg, hogy milyen cégeken keresztül kellett volna elkölteni a pénzt, kikkel kellett volna szerződést kötni. A cégek csak papíron teljesítették volna a feladatukat, illetve több szövetkezetnél ugyanazok a papírok lettek volna leadva. A varázsszó, ami a lehallgatott telefonbeszélgetésekben nagyon sokszor elhangzott: lepapírozzák.
A bíró egyrészt idézett a vallomást tevő vádlottaktól, amik alátámasztják a pénzvisszaosztást, illetve elmondta, akik tagadták, azok is tettek olyan elszólásokat, amikből kiderült, hogy a visszaosztás cél volt, sőt, annak részleteiről egyeztettek többször. A pályázatíró például telefonbeszélgetésekben arról beszélt, hogy bizonyos összegeket milyen „tanulmányokkal lehet megfogni".
Egy 2017-es tárgyaláson Mengyi egyébként azt mondta a 90%-os visszaosztásról, hogy „nem életszerű", amire a bíró azt válaszolta, ő nem tudja, mennyi az életszerű ilyen esetekben. Mengyi rávágta, hogy ő sem.
Mengyi Roland végig tagadta a bűncselekmény elkövetését, a rá terhelő vallomásokra azt mondta, azok félreértések, a tárgyalás alatt több vádlott is változtatta a védekezését.
A tagadó vádlottak – köztük Mengyi Roland – két okot soroltak arra, hogy mi miatt tehetett rájuk terhelő vallomást a vádlottak egy része: szakmai félreértés, illetve hatósági befolyásolás.
A pályázatíró szerint a vallomást tevő vádlottak félreértették a visszaosztás-dolgot, a számukra értelmetlen, haszontalannak tűnő szolgáltatások megrendeléséről csak azt hitték, hogy az a visszaosztás. Mengyi szerint is félreértés volt, ráadásul csak az előzetesből akartak minél hamarabb szabadulni vádlott-társai. A bíró szerint azonban a vallomások minden utolsó részletben egybecsengtek, a vádlottak egymással nem kommunikálhattak közben, és az abban elmondottak egybecsengenek egyéb bizonyítékokkal, illetve a lehallgatott telefonbeszélgetések tartalmával is. Az pedig szerinte kizárható, hogy valamilyen kényszer hatására tették volna ezeket a vallomásokat. A félreértés lehetőségét is kizárta a bíró.
A bíró szerint a pénzvisszaosztás szándéka egyértelmű volt, annak pontos mértékét viszont nem lehet pontosan feltárni, hiszen az erről szóló nyilatkozatok ellentmondásosak voltak.
A bíró az indokolásban elmondta, hogy mind az első, mind a másodrendű vádlott azt vallotta, hogy Mengyi Roland személyesen kérte tőlük az 5 + 5 milliót, amit K. Péteren keresztül juttattak volna el hozzá. Mengyi tagadta, hogy kért volna ilyet, sőt azt mondta, arról sem volt tudomása, hogy K. Péternek adtak volna 5 milliót. Arról, hogy ne lett volna tudomása erről, éppen K. Péter vallomása cáfolta. Majd végül azt mondta a bíró, hogy lehet, hogy végül ez az 5 millió forint konkrétan nem jutott el Mengyihez, de a korrupcióban ugyanúgy érintett, amit több vallomás és telefonbeszélgetés alátámaszt. Ő kérte el a pénzt a vallomások alapján, tettesként követte el a befolyással üzérkedést.
Az ügyészség valamennyi vádlott esetében fellebbezett, Mengyi Rolandnál súlyosbításért. Az első fokú ítéletben elítéltek közül volt, aki három nap gondolkodást kért a fellebbezés eldöntésére, bejelentésére, Mengyi Roland minden vádpont tekintetében fellebbezést jelentett be, és megjegyezte, a lefoglalt 5 millió forintjára is igényt tart, amit kölcsön adott K. Péter harmadrendű vádlottnak.
Voldemort a tiszaújvárosi Mamma Rosában
A 168 Óra számolt be arról elsőként – rendőrségi iratokra és lehallgatási jegyzőkönyvekre hivatkozva –, hogy a magát valamilyen okból állítólag Voldemortnak hívató Mengyi Roland fideszes képviselő egy százmilliós uniós támogatás lenyúlásának kitervelésében vett részt. Egy szociális szövetkezet szeretett volna uniós pénzre pályázni, Mengyi pedig állításuk szerint a megnyert pénz végül már a 90 százalékának fejében segített volna nekik, hogy kimondottan rájuk írjanak ki egy 500 milliós pályázatot.
Szerintem ezt a 90-10 százalék, vagy 50 százalék, ezeket teljes mértékben félreértették. Szerintem az egész erről szól
– mondta ezzel kapcsolatban Mengyi egy későbbi tárgyaláson.
Az egész bizniszbe végül a NAV kavart be, amely megneszelte, hogy mire készül a szövetkezet, nyomozás indult, 2015 nyarán pedig elő is készítették a rajtaütést, ahol tetten érhették volna Mengyit és társait, a lap szerint azonban az akciót valamiért nem engedélyezték.
Frissítés: A cikk ezen részében szerepelt egy bekezdés, amely tévesen számolt be az ügy egy részéről, miszerint Mengyi Rolandnak adták volna át az 5 milliót, a tárgyaláson elhangzott vallomások arról szóltak, az étteremben valóban találkoztak Mengyi Rolanddal, ahol az elsőrendű vádlott szerint Mengyi azt mondta, előtte és utána is fizessenek 5-5 milliót, de a pénzt K. Péternek adják oda, ő lesz a közvetítő.
Miután a pályázatot elutasították, végül korábbi vallomások szerint K. Pétertől visszakérték az első 5 milliót. K. Péter vallomása szerint Mengyi Roland segítette ki végül. „Azonban az átadásnál a NAV nyomozói letartóztatták őket, az összeget pedig lefoglalták. Pénteken a bíróság előtt Mengyi Roland azt állította, hogy amikor a barátja 2015 decemberében kölcsönkért tőle 5 millió forintot, fogalma sem volt abból akarja visszafizetni a kizsarolt pénzt E. Zsoltéknak" – írta a 444.hu.
Az ügyet végül teljesen nem sikerült elsikálni, a nyomozati anyagok kiszivárogtak, Mengyiből gyanúsított lett, mostanra pedig már az ítéletnél járunk, ahol Mengyi Roland is vádlott ként szerepel.
A volt fideszes képviselőt azzal vádolják, hogy bűnsegéd volt egy „különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás" kísérletében, illetve befolyással üzérkedett. Hogy végül csak a „bűntett kísérletével” és nem magával a csalással vádolják őket, elsősorban annak köszönhető, hogy még idő előtt lebuktak. Erről pedig értesítette is őket valaki. Telefonbeszélgetéseikben óvatosabbá váltak, mert mint az a vallomásokból és a lehallgatási jegyzőkönyvekből kiderül, figyelmeztették őket, hogy a NAV „rárepült” a pályázatra, a telefonnal pedig csak óvatosan, mert
többen vannak a vonalban.
De annak ellenére, hogy a gyanúsítottak maguk állítják, „magas helyről” tudomást szereztek arról, hogy a NAV vizsgálódik az ügyben, és lehallgatják őket, a főügyészség korábban arra jutott: nincs rá bizonyíték, hogy bárki is súgott nekik a lehallgatásról, vagyis visszaélt a minősített adattal.
A történet szerint E. Zsoltnak, az ügy egyik gyanúsítottjának volt egy szociális szövetkezete, amellyel uniós pályázatokon szeretett volna indulni, de 2014-ben első próbálkozásra nem nyert pénzt a brüsszeli LIFE-programból. Hogy a jövőben jobb esélyekkel induljon, E. Zsolt egy ismerősén, B. Tiboron keresztül K. Péterhez fordult, aki korábban azt állította: jó kapcsolatai vannak uniós pályázatokon bennfentes emberekkel, köztük Mengyi Rolanddal, a térség fideszes országgyűlési képviselőjével. K. Péter ígéretet tett E. Zsoltnak és B. Tibornak, hogy közbenjár az ügyükben.
A beajánlás után a baráti páros 2015-ben találkozhatott Mengyivel egy budapesti kávézóban, az ötletre Mengyinek
felcsillant a szeme.
Alkotmányos költségnek csúfolt kenőpénz
Mengyi ezután nem sokkal már össze is hozta a szövetkezeteseket az azóta szintén gyanúsított B. Szilvia pályázatíróval, aki a tudomásukra hozta: miután megnyerték a pénzt, 50 százalékot vissza kell csorgatniuk. Ennek módját is megosztotta velük, az összeget oktatás, e-learning, konferencia- és workshopszervezés címén célszerű kiszámlázni, a pénz fele pedig náluk maradhat a valós üzemeltetési költségek fedezésére.
Az eredeti terveken az idő szorítása miatt végül változtatni kellett: az aktuális uniós költési időszak a végéhez közeledett, a pénzt 2015. december 31-ig fel kellett használni, így egyszerűsítettek a pályázaton, és kétszáz szövetkezet helyett végül húszra kértek foglalkoztatási helyett hálózatépítési támogatást. Így az összeg is módosult, első körben öt-hétszázmillió forint lett volna, és az eredeti ötven helyett csupán tíz százalék maradt volna a szövetkezeteknél, kilencven százalékot pedig különböző jogcímeken vissza kellett volna utalni.
Mengyi, aki egy korábbi találkozón egy bizonyos „L.”-re, később pedig egy „nagy emberre” is utalt, ezek után – szintén a vallomások szerin – azzal nyugtatta az aránytalanságon felháborodott szövetkezeteseket, hogy hosszú távon terveznek velük, a következő költségvetési ciklusban akár kétmilliárd forintra is pályázhatnak, és annak már tényleg csak a felét kell visszautalniuk.
A vallomások és a lehallgatott telefonbeszélgetések alapján Mengyi nem sokkal később személyes találkozót kért B. Tibortól, ahol a bizalom fontosságáról beszélt, és B.-nek
E. Zsolt, akit meglepett a kérés, ezek után szintén találkozott Mengyivel, aki a vallomások szerint neki már plusz öt, tehát összesen tízmillió forintos alkotmányos költségről beszélt, aminek a felét előre, a másik felét utólag kellett volna letenni. B. és E. ezek után hosszan dilemmáztak, átadják-e a pénzt, de végül belementek az ajánlatba, bár ehhez kölcsön kellett kérniük. A vallomások szerint Mengyi nem sokat kertelt, a pénzről szóló utolsó egyeztetésen kerek perec kijelentette:
Az üzletnek végül a 168 Óra értesülései szerint az időközben megkezdődött nyomozás tett be. A főszereplőket eredetileg adócsalás miatt megfigyelő NAV tájékoztatta Balog Zoltán minisztert, ezért a szóban forgó pályázat végső kiírását végül úgy módosították, hogy az ne feleljen meg az ügyben szereplő szövetkezeteknek.
A támogatási kérelmeket, majd a fellebbezéseket is elutasították. E. Zsolt és B. Tibor ettől kezdve már csak az előre letett ötmilliós kenőpénzt szerették volna visszakapni K. Pétertől, aki közvetítőként járt el. Az összeget hosszas huzavona után meg is szerezték, az átadáskor tartóztatták le őket a NAV nyomozói.
|
Három év börtönre ítélték Mengyi Roland volt fideszes képviselőt
|
Mengyi Roland hatodrendű vádlottat első fokon bűnösnek mondta ki csütörtökön a bíróság bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás kísérlete és befolyással üzérkedés miatt, ezért 3 év börtönre ítélte, illetve 4 milliós pénzbírsággal sújtotta, illetve hat évre eltiltották a közügyektől.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/02/21/mengyi_roland_fidesz_palyazat_targyalas_itelet_birosag_voldemort/
|
2019-02-21 12:51:40
| true | null | null |
Index
|
Jóváhagyta a horvát parlament szerdán az INA horvát olajipari vállalatról szóló privatizációs törvény módosítását, amely szerint a horvát állam eláll kivételes jogaitól az olajvállalatban - írja az MTI.
A Horvátországban 2002-től érvénybe lévő törvény miatt 2017-ben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Zágráb ellen az Európai Bíróságon, mert a jogszabály egyes tételei a brüsszeli testület szerint sértik a szabad tőkeáramláshoz és szabad letelepedéshez való uniós jogot.
A horvát kormány azzal indokolta a törvénymódosításról szóló döntését, hogy annak egyes cikkelyeit összhangba kell hozni az európai uniós vívmányokkal.
Úgy vélték, hogy a kormány nem akarja visszavásárolni a Mol részesedését az INA-ból, amiről még 2016 decemberében tett bejelentést Andrej Plenkovic horvát államfő, ehelyett teljesen privatizálná a horvát olajvállalatot. Az INA 49,08 százaléka a Mol tulajdona, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is az INA-ban, 44,84 százaléka pedig a horvát államé.
Az INA-ról szóló privatizációs törvény lehetővé tette a horvát állam számára, hogy lelassítsa az olajvállalat döntéseit, a tiltakozását pedig nem volt köteles megindokolni. Az államot kivételes hatáskörrel ruházta fel: többek között vétójoga volt az olajvállalat részvényeinek és tulajdonának eladását illetően, ha annak értéke túllépett egy meghatározott küszöbértéket. A jogszabály azt is lehetővé tette, hogy az állam megvétózza az INA igazgatóságának fontos döntéseit is, mint például a cég tevékenységének változtatása, a koncessziók vagy engedélyek odaítélése, valamint a székhely megváltoztatása.
A most elfogadott törvény szerint annak a befektetőnek, amely az INA részvényeinek felvásárlásával eléri a konszernben a 25 vagy ötven százalékos tulajdonrészt, értesítenie kell az illetékes minisztériumot az ügyletről, valamint hosszú távú üzleti tervet kell benyújtania az INA irányítására vonatkozóan. A tárcának ezt követően 30 napja van, hogy döntést hozzon, ami lehet pozitív és negatív is, attól függően a kormány nem látja-e veszélyeztetettnek az ország energetikai biztonságát, valamint az ahhoz tartozó infrastruktúra biztonságát. Beleegyezés visszavonása esetén a részvényeket először az államnak kell felajánlani visszavásárlásra piaci áron, amennyiben ez nem történik meg, Zágráb bírósági úton követelheti azokat. A jogszabály továbbá kiköti, hogy amíg az államnak akár egy részvénye is van a vállalatban, két, szavazatra nem jogosult küldöttet delegálhat az igazgatóságba megfigyelőként. A törvénymódosítás különböző szankciókat is tartalmaz arra az esetre, ha valamilyen döntés következtében energetika szempontból komoly veszélybe kerülne az ország.
|
Megszavazta a horvát parlament az INA-ról szóló törvényt
|
Jóváhagyta a horvát parlament szerdán az INA horvát olajipari vállalatról szóló privatizációs törvény módosítását, amely szerint a horvát állam eláll kivételes jogaitól az olajvállalatban - írja az MTI.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/energia/2019/02/20/ina_horvatorszag/
|
2019-02-20 12:56:00
| true | null | null |
Index
|
Januárban írtunk arról, hogy további 1,5 milliárd forintért dolgozik a Várban a WHB és a Garage Kft. a Pénzügyminisztérium épületén, amelynek összköltsége már 18 milliárd forintnál jár. Ismert, a kivitelezést több részletben végzi el a beruházásra létrehozott, állami tulajdonú projektcég, a PM-TÉR6 Beruházás-szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft.
Az első ütemre vonatkozó közbeszerzés keretösszege nettó 9,8 milliárd forint volt, amelyből a WHB-nak és a Garage Kft.-nak többek között a homlokzatot és a tetőt kellett rendbe tennie. A kivitelezés második ütemében további 7 milliárd forintot költenek az egykori királyi pénzügyminisztérium műemléki rekonstrukciójára.
Az EU-s közbeszerzési értesítő, a TED legfrissebb számából kiderül, hogy a második ütem munkáit is a WHB-Garage páros kapta meg.
A tájékoztató szerint a nettó 7,2 milliárd forintos II. ütem során többek között 160 négyzetméter ólmozott üvegablak táblát gyártanak le, 275 négyzetméter falikárpitot készítenek el, 93 csillárt gyártanak újra fotók alapján, továbbá fa és kovácsoltvas kapukat restaurálnak és gyártanak újra.
Az eredményhirdetésben szerepel az is, hogy a nyertes cégek alvállalkozókat vesznek majd igénybe például vagyonvédelemre, állványozásra, bontásra, restaurátori szakfelügyeletre, asztalos, farestaurátori és kerámia-munkákra, illetve díszítőfestésre és tapétázásra. Az alvállalkozók a következők a WHB-Garage ajánlata szerint: Laki Üvegművészet Kft., Decolux Kft., Consall Team Kft., Herling Kft., Ancien Bt., Artárium Stúdió Kft., Páhi Attila, Belvárosi Építő Kft.
A Pénzügyminisztérium újjáépítését 2018-ban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a kormány. Az építkezés költsége eddig 18 milliárd forint, de ez még nem a vége, ugyanis a II. ütem most megjelent eredményhirdetésében az áll, hogy
„Az épület komplett befejezéséhez szükséges további munkák egy következő ütem részét képezik.”
A közbeszerzéseket végigkövetve korábban beszámoltunk arról, hogy a WHB a Várban más munkákat is elnyert: a Laki Épületszobrász Zrt.-vel közösen nettó 3,479 milliárd forintért építi újjá a királyi lovardát a Budai Várnegyed területén található Csikós udvarban, valamint további 3,5 milliárdért rekonstruálja a Főőrség épületét és a Stöckl-lépcsőt.
A kormányzati szervek Várba való átköltöztetése legalább 200 milliárd forintba fog kerülni, de szakértők szerint akár 1 000 milliárd is lehet a végösszeg. Ennek részeként alakították ki az egykori Karmelita-kolostorban az új miniszterelnöki irodát, ahova az Iparművészeti Múzeumból kölcsönöztek szőnyegeket, dekorációnak pedig a Szépművészeti Múzeumból festményeket és szobrokat. Múlt héten pedig megjelent a Magyar Közlönyben, hogy a kormány további 36 milliárd forintot költ a Vár átépítésére.
Historizáló populizmus 200 vagy 1000 milliárdért – a budai várnegyed átépítésének költségei from atlatszo.hu on Vimeo.
Címlapkép: Az újjáépített Pénzügyminisztérium látványterve (forrás: Tervlap.hu)
|
Már 18 milliárdnál tart a Pénzügyminisztérium újjáépítése a Várban, de még nincs vége
|
Az uniós közbeszerzési értesítő legújabb számában megjelent tájékoztató szerint a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. és a West Hungária Bau Építőipari (WHB) Kft. a Pénzügyminisztérium műemléki épületrekonstrukciójának második ütemét 7,2 milliárd forintért végzi el. Ebből többek között 160 négyzetméter ólmozott üvegablak, 275 négyzetméter falikárpit, és 93 csillár készül el.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/02/19/mar-18-milliardnal-tart-a-penzugyminiszterium-ujjepitese-a-varban-de-meg-nincs-vege/
|
2019-02-19 13:01:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Vádemelés strómanokkal és társaikkal szemben – 20 évet is kaphatnak
Egy bátonyterenyei, adóelkerülést segítő céghálót lepleztek le, akár 20 évet is kaphatnak.
A Fővárosi Főügyészség egy bátonyterenyei ügyben emelt vádat, a betonacél kereskedelemben alakított ki egy 43 éves férfi egy láncolatot, és egy másik férfi cégének adott lehetőséget adóelkerülésre. A kiépült bűnszervezet az adót oly módon csalta el, hogy az Európai Közösségen belüli vagy fiktív cégekkel Közösségen belüliként feltüntetett beszerzés után a cégláncolatba úgynevezett „eltűnő kereskedőket” épített be, akik adóminimalizáló, valótlan tartalmú adóbevallásokkal eltüntették a betonacél áfáját.
2015. január 1. napjától a betonacél-kereskedés a fordított adózás szabályai alá került, ezért a vádlottak felhagytak a betonacél vonatkozásában végzett adócsaló tevékenységükkel, eddig azonban mintegy 410 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a magyar költségvetésnek. A Fővárosi Főügyészség tizenhat személlyel szemben nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre, többükkel szemben bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége, egyes stróman ügyvezetők ellen közokirat-hamisítás bűntette miatt.
A költségvetést – bűnszervezetben és üzletszerűen – 50 millió forintot meghaladóan megkárosító cselekmény büntetési tétele húsz évig terjedő szabadságvesztés.
2018. szeptember. 21. 11:22 hvg.hu Élet+Stílus
Stróman-szuperhős Mészáros és Bajszos János a plakátokon – csak azért is megnyílt az ARC
Új helyszínen, a zuglói Örs Vezér útján nyílt meg az idei, kritikus hangvételéről elhíresült óriásplakát-kiállítás. A győztes, Demagógia című plakáton egy billentyűzet, amin az s, o, r betűk nagyon lekoptak. Ugye megfejti az üzenetet?
2018. október. 18. 07:23 Crystal Group BrandChannel
Stróman rokon helyett elegáns, angol módszerrel is megoldható a vagyonvédelem
A hazai vállalkozói kultúra zöme akkor sem veszi komolyan a kockázatokat, ha már komoly vagyont halmozott fel. Pedig egy élet munkája is kárba veszhet, ha az örökös éretlen, rosszindulatú vagy alkalmatlan rá, hogy átvegyen egy cégbirodalmat.
2019. február. 04. 17:20 Gécs Dániel Tech
Kipróbáltuk a legmagyarabb mai társasjátékot, amelyben strómanként kell legyőzni a másikat
Valószínűleg egy olyan táblás játék sem készült még, amely annyira szórakoztatóan mutatta volna be a magyar politikai élet nem mindig szórakoztató valóságát, mint a Legyél te is Nerlovag! Egy órányi tesztet terveztünk vele, végül két órán át ültünk fölötte. Majd még egy délutánt.
|
Vádemelés strómanokkal és társaikkal szemben – 20 évet is kaphatnak
|
Egy bátonyterenyei, adóelkerülést segítő céghálót lepleztek le, akár 20 évet is kaphatnak.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20190218_Vademeles_stromanokkal_es_tarsaikkal_szemben__20_evet_is_kaphatnak
|
2019-02-18 09:49:00
| true | null | null |
HVG
|
Frissítés:
|
Leinemann Zsolt az ügyvédjén keresztül arról tájékoztott minket, hogy a Fővárosi Főügyészség a 2017. december 22-én kelt határozatával Leinemann Zsolttal szemben a büntetőeljárást megszüntette, mivel a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem volt eredmény várható.
| null | 1 |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/frissites
|
2019-02-21 18:49:00
| true | null | null |
K-Monitor
|
|
Pintér Sándor;Kontrát Károly;választási csalás gyanúja;
2019-02-21 10:00:00
Titkolja Pintér Sándor, hány nyomozás indult a választások kapcsán
Hiába kérdezték a belügyminisztert, nem felelt - államtitkára pedig háromszor hárította a kérdést. Visszapattant Pintérről a fiktív lakcímmel szavazó ukránokról szóló felvetés is.
A Belügyminisztérium egyértelműen nem akarja, hogy kiderüljön, hány ügyben nyomoz vagy nyomozott a rendőrség az országgyűlési választásokkal összefüggésben – ez derül Kontrát Károly parlamenti államtitkár Oláh Lajos DK-képviselővel folytatott, meglehetősen egyhangú levelezéséből.
Mint a parlament.hu oldalán követhető, Oláh egy hónap alatt ( 2018. december 20-2019 február 15.) háromszor írt Pintér Sándor belügyminiszternek (itt, itt és itt), ezekben pedig pontos, félre nem érthető kérdéseket tett fel neki:
A befogott fül technikája
Pintér Sándor helyett minden alkalommal Kontrát Károly felelt: röviden összefoglalva annyit írt, hogy „a Rendőrség mindenkivel szemben fellép, aki megsértette a törvényt” - és általában véve is szabályosan, körültekintően végzi a dolgát.
Ez a frappáns, bár a feltett kérdéseket nem is érintő válasz annyira megtetszett neki, hogy később is ragaszkodott hozzá. „Korábbi, e tárgyban adott válaszomat fenntartom” - írta még kétszer Oláhnak, aki hiába méltatlankodott a semmitmondó feleleten, hiába jelezte, hogy a belügyminiszternek, mint az eredeti címzettnek kötelessége kiadnia a kért információkat.
Nem a mi dolgunk, vagy nem mondjuk meg
Nem járt sokkal jobban Kontráttal Mesterházy Attila (MSZP) sem, aki február elején küldte el kérdéseit: összesen négy levélben szintén a választási visszaélésekről és azok elkövetőiről próbált adatokat szerezni.
A szocialista politikus első két levelében arra volt kíváncsi, milyen vádemelési javaslatok és ítéletek születtek azon hivatalnokok és szállásadók ügyében, akik közrejátszottak állampolgári visszaélésekben – például úgy, hogy hamis lakcímbejelentő lapokat állítottak ki az Ukrajnából csak a választásokra érkező kettős állampolgároknak.
Kontrát Károly mindkét felvetésre ugyanazt írta:
Mit ad Isten, az sem a rendőrségre tartozik, hogy hány fiktív lakcímes ukrán állampolgár lépte át a magyar határt 2018 április 8-án. Hiszen – derül ki Kontrát Mesterházynak küldött harmadik leveléből – a határforgalmat felügyelő rendőrök a lakcímmel összefüggő adatokat nem rögzíthetik, a lakcím ellenőrzése pedig nem tartozik a feladatkörükbe.
Szabolcs megye, a lakcímkártya-nagyhatalom
Mesterházy utolsó felvetését – havi lebontásban hány új lakcímkártyát állítottak ki 2017. április 7-től 2018. április 7-ig Budapesten és a megyékben – az államtitkár azzal pattintotta vissza, hogy a kérdést Pintér Sándor korábban már megválaszolta neki. Ez valóban így történt; bár a belügyi összesítés csak a kért havi bontás helyett egy évre vonatkozik, már ebből is érdekes részletek bonthatóak ki.
|
Titkolja Pintér Sándor, hány nyomozás indult a választások kapcsán
|
Hiába kérdezték a belügyminisztert, nem felelt - államtitkára pedig háromszor hárította a kérdést. Visszapattant Pintérről a fiktív lakcímmel szavazó ukránokról szóló felvetés is.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3026342_titkolja-pinter-sandor-hany-nyomozas-indult-a-valasztasok-kapcsan
|
2019-02-21 10:21:00
| true | null | null |
Népszava
|
Orbán médiapolipja megszerzi a Z1-et – ezzel a címmel tudósít a horvát Nacional cikke arról, hogy egy helyi zágrábi televíziócsatorna tulajdonosai igen nagylelkű vételi szándéknyilatkozatot kaptak egy magyar médiakonzorciumtól.
A lap szerint szemmel látható a szándék, hogy a szlovén modell szerint a Z1 televízión keresztül gyakoroljanak hatást a horvát parlamenti- és elnökválasztásra.
Habonyizmus balkáni körúton, kevesebb sikerrel | Magyar Hang
Bár próbálkoznak, se a migrációt, se Soros Györgyöt nem tudják annyira a közbeszéd tárgyává tenni, mint itthon.
|
Horvátországban terjeszkedik a Fidesz-média
| null | 1 |
https://hang.hu/gazdasag/horvatorszagban-terjeszkedik-a-fidesz-media-104862
|
2019-02-20 06:51:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
|
Inárcs településen tervezik létrehozni Magyarország Giga Napelemparkját. Ehhez a zöld beruházáshoz – ami 100 hektáron fog elterülni – több hektár erdőt (80 hektárról beszélnek) fognak kivágni
– írta egy olvasónk, aki bár nem Inárcson lakik, ismerős a településen.
Inárcson az utóbbi időben valóban fellendült a napelembiznisz. Nem egészen egy éve, 2018 márciusában készült el a településen két darab naperőmű, név szerint Inárcsi Naperőmű 1. és Inárcsi Naperőmű 2. Ezeket akkor ünnepélyes szalagvágással adtak át, erről pedig Pánczél Károly fideszes országgyűlési képviselő posztolt a Facebookra.
Az erről is szóló közmeghallgatáson, még 2016-ban mondták el, hogy ezek a naperőművek egy gazdasági ipari besorolású területen, az Ócsai út mellett épülnek meg, erre létesítési engedélyt pedig az országos villamos energia engedélyezési hatóság adja ki.
Az inárcsi polgármester, Gál Imre az átadáskor egy interjúban azt mondta, ennek a vállalkozásnak két előnye is van:
iparűzési adó formájában valami „csurran-cseppen az önkormányzatnak”,
másrészt „környezetbarát energiaforráshoz jutunk, és nem pusztítjuk tovább környezetünket”.
Már ekkor szó volt arról, hogy ez a terület a jövőben bővülni fog. Nos, most ez valóban megtörténik:
A polgármester az Indexnek is megerősítette, hogy valóban bővülni fog Inárcs napelemkészlete. A Virgin Solar Kft. és az EZRT-Solar Finance Kft. két újabb, egyenként 49,9 MW-os naperőművet készül kiépíteni a település ipari külterületén.
A két naperőmű összes területigénye 156,26 hektár. A beruházással érintett összesen 89 hektár erdő, rendeltetését tekintve ipari faanyag kitermelés célú, nem őshonos akác erdő. A csereerdősítés során 91,57 hektár méretű új, nem invazív fajokból álló erdőt telepít a fejlesztő
– mondja a polgármester. Eszerint tehát
A cégek mögött álló vállalkozó, Zsiros Róbert az Indexnek azt mondta, az új naperőművek helyének kiválasztásánál több szempontot is figyelembe kellett venniük. Egész pontosan így fogalmazott: „A rendkívül szűk keresztmetszetet jelentő hálózati csatlakozási lehetőség, a földvédelemmel kapcsolatos jogszabályi előírások, a sokszor bonyolult tulajdonosi viszonyok mellett kiemelt prioritást élvezett, hogy a beruházás védett természeti értékeket ne érintsen. Mindezen szempontok figyelembevételével került sor a beruházási helyszín lehatárolására."
A kiválasztott fás terület tehát a polgármester és a vállalkozó szerint sem esik természetvédelmi oltalom alá. Utóbbi azt mondja, szakértői vizsgálatok szerint
Néhány inárcsi lakos azért eléggé kétkedve fogadta az ötletet, főleg, mert olvasónk szerint az egész megegyezés teljesen titokban történt, és nem kérdezték meg róla előtte a település lakóit. Egy zárt kibeszélős Facebook-csoportban is hosszasan ment erről a helyiek beszélgetése, akik arra is panaszkodnak, hogy a kivágásra ítélt erdő fogja fel a port, de valaki gombászni szokott ott. Egyikük egyenesen azt írja: „Teljesen mindegy, mit írogatunk ide, valószínűleg ez már le van zsírozva!" Nem véletlen a szóhasználat, Zsiros Róbertre utal ugyanis.
Elmentünk mi is Inárcsra, és körbekérdezgettünk a lakosok között, de legtöbbjüknek fogalma sem volt arról, hogy miről beszélünk. Bár a már meglévő napelemparkról hallottak, a bővítésről és a fakivágásról egyáltalán nem. Úgy tűnik tehát, hogy a Facebookon véleményének hangot adó pár emberen kívül nem sok helyit foglalkoztat a téma.
A helyi híresztelések szerint
Olvasónk szerint „egyértelmű", hogy ez hazugság, mert vajon „kinek van ennyi birkája". Zsiros erről azt mondja, „a környezetvédelem és a fenntarthatóság" miatt ők nem gyomirtózni fognak, hanem valóban legeltetni. A már meglévő panelek alatt is ezt a módszert használják, és a továbbiakban is erre törekednek majd. Az erőmű a tervek szerint 2020 végén kezdi meg a működését.
Bár az önkormányzat tartott közmeghallgatást a napelemparkról, ahol főleg annak környezeti hatásairól volt szó,
Erről olvasónk így írt:
A lakóknak volt egy meghallgatás kiírva, aminek az időpontja az önkormányzati faliújságra lett kitűzve, és a helytelen időpont a helyi újságban lett hirdetve, ami a település összes háztartásába eljut. De persze az, aki akkor ment volna, az azzal szembesült, hogy a meghallgatás már két napja meg volt tartva, sajna nincs már mit tenni!
A helyi újságban ugyanis január 31-e volt a meghirdetett dátum, a másik viszont egy két nappal korábbi, január 29-i időpont. Utóbbi volt a jó, csak hát olvasónk szerint erről jóval kevesebben értesültek. A polgármester szerint viszont így is „számos helyi lakos részt vett" rajta.
Gál viszont nem önkormányzati faliújságról, hanem Inárcs weboldaláról beszél. „A közmeghallgatás kihirdetése a többihez hasonlóan az évek óta bevált gyakorlatnak megfelelően, a község honlapján keresztül zajlott. A hatósági eljárás előírásait figyelembe véve a közmeghallgatás meghirdetése szabályos volt. Az Inárcsi Hírmondóban – havonta egyszer megjelenő helyi újságban – azért nem jelent meg a felhívás, mert a lapzárta időpontjában még nem volt biztos annak időpontja."
Arra a kérdésre, hogy mi változott a tavalyi nyilatkozata óta, miszerint fontos, hogy ne pusztítsuk továbbra környezeteinket, a polgármester ezt írta: „A település fejlődéséhez elengedhetetlenül szükségesek a beruházások, jelen projekt megvalósulása esetén 82 millió forintnyi iparűzésiadó-növekedéssel számolhatunk az elkövetkezendő két évtizedben. A környezetterhelés, környezetkárosítás szempontjából nem sok ipari tevékenységet tudnék felsorolni, amely kevesebb terhelést okozna."
A beruházással kapcsolatban kérdéseket küldtünk Pánczél Károly fideszes országgyűlési képviselőnek, aki cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.
(Borítókép: Bődey János / Index)
|
89 hektárnyi erdőt vágnak ki, hogy helyére napelemparkot építsenek
|
A polgármester az Indexnek is megerősítette, hogy valóban bővülni fog Inárcs napelemkészlete. A Virgin Solar Kft. és az EZRT-Solar Finance Kft. két újabb, egyenként 49,9 MW-os naperőművet készül kiépíteni a település ipari külterületén.
A két naperőmű összes területigénye 156,26 hektár. A beruházással érintett összesen 89 hektár erdő, rendeltetését tekintve ipari faanyag kitermelés célú, nem őshonos akác erdő. A csereerdősítés során 91,57 hektár méretű új, nem invazív fajokból álló erdőt telepít a fejlesztő
– mondja a polgármester. Eszerint tehát
A NAPELEMPARK MIATT VALÓBAN KIVÁGNAK 89 HEKTÁRNYI ERDŐS TERÜLETET, DE AZT ELEVE KIVÁGÁSRA HOZTÁK LÉTRE, ÉS HELYETTE ÚJ FACSEMETÉKET ÜLTETNEK MAJD.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/02/22/inarcs_napelempark_erdoirtas_fakivagas/
|
2019-02-22 13:14:00
| true | null | null |
Index
|
Mészáros Lőrinc nemrég megszerzett érdekeltsége, a ZÁÉV Építőipari Zrt. 3,5 milliárd forintért építi át a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Szárnyépületét – áll az EU-s közbeszerzési értesítő, a TED legfrissebb számában.
A tender eredményhirdetésről szóló tájékoztatóból nem derül ki, hogy az NKE mennyire becsülte előzetesen a munkálatok árát, csak az biztos, hogy a ZÁÉV nettó 3,5 milliárdért vállalta a kivitelezést.
Mint írják, a műemléki védelem alatt álló épületben az egyetem számára szükséges további oktatási, továbbképzési és egyéb, a hallgatók számára szükséges funkciók kiszolgálására alkalmas termeket, irodákat alakítanak ki. A nettó alapterület 8 386 négyzetméter, az oktatótermek összes befogadóképessége 774 fős lesz, az irodák nettó területe pedig 1 878 négyzetméter.
Az NKE nemrég, a szerződés aláírásakor adott hírt a beruházásról a honlapján. „A korábban a Vendéglátó-ipari és Humán Szakképzési Centrum által használt, középiskolai tantermeket tartalmazó épületben az egyetem oktatási és irodai funkciókat alakít ki. A kivitelezés során megtörténik a műemlék épület teljes belső átalakítása, az elavult gépészeti rendszerek teljeskörű korszerűsítése, valamint az informatikai hálózat kialakítása.”
A közleményben szerint a felújított épületbe költözhetnek be, várhatóan az év végéig „az intézmény Ménesi úti campusán dolgozó egyetemi polgárok, akik a 2019/2020-as tanév második szemeszterére teljes egészében birtokba vehetik a szárnyépületet”. Hozzátették, hogy a ZÁÉV Zrt. korábban dolgozott a Ludovika Campus projektben: a cég végezte el az Orczy-park rekonstrukcióját a hozzá tartozó lovas létesítményekkel együtt.
Ezekről a beruházásokról beszámoltunk már 2016-ban: a Ludovika Campust a Market Zrt. bővítette 6 milliárd forintért, az Orczy-parkot pedig 3 milliárdért építette át a ZÁÉV.
Mostanában többször is írtunk az idén januárban Mészáros-érdekeltséggé lett ZÁÉV tendergyőzelmeiről: a cég az Újpesti Torna Egylet számára épít jég- és curling csarnokot 4,6 milliárdért, és a zalaegerszegi új fedett uszodát 8,8 milliárdért húzza fel. Mindkét projekt jelentősen megdrágult az eljárás során, a jégcsarnok ára megduplázódott, az uszoda költsége pedig 3,2 milliárd forinttal ugrott meg.
Szintén nemrég derült ki az is, hogy a ZÁÉV mintegy 26 milliárd forintért építi fel az új Néprajzi Múzeumot a Városligetben a Magyar Építő Zrt.-vel közösen.
|
A Közszolgálati Egyetem műemlék épületét 3,5 milliárd forintért építi át a ZÁÉV
|
Mészáros Lőrinc nemrég megszerzett érdekeltsége, a ZÁÉV Építőipari Zrt. 3,5 milliárd forintért építi át a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Szárnyépületét – áll az EU-s közbeszerzési értesítő, a TED legfrissebb számában.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/02/22/a-kozszolgalati-egyetem-muemlek-epuletet-35-milliard-forintert-epiti-at-a-zaev/#:~:text=k%C3%B6zbeszerz%C3%A9s-,A%20K%C3%B6zszolg%C3%A1lati%20Egyetem%20m%C5%B1eml
|
2019-02-22 13:41:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Nem kenyerünk a bulvár itt az Átlátszónál, de kénytelenek vagyunk kikacsintani a „társasági” iparba, hiszen Rogán Antal kabinetminiszter neje és Sarka Kata üzleti kapcsolatából komolyabb összefüggések kezdenek kirajzolódni. A 24.hu nemrég közölte, hogy a két barátnő tavaly decemberben Top News Hungary Kft. néven új céget alapított. Régebbről is van reklámügynöki tevékenységre szakosodott közös vállalkozásuk (a Mikulásgyár szervezésében közreműködő Nakama & Partners Kft.), friss érdekeltségükkel azonban már a szélesebb nyilvánosságot célozzák: világhálóportál-szolgáltatást kívánnak nyújtani. És nem mellékesen: a Top News ügyvezetője ugyanaz a Sudár-Horváth Lívia, aki a Femcafé nevű bulvároldal kiadóját is jegyzi.
A topnews.hu domaint (amely mögött jelenleg még nincs tartalom) egyébként egy luxemburgi regisztrátortársaság birtokolja. A Top News-alapító Sarka Kata szintén luxemburgi lakóhelyet jelentett le a cégbíróságon – és ugyanezt a külföldi címet használja a Femcafét működtető kft. tulajdonosa, Bessenyei István is.
Sarka és Bessenyei tehát bizonyíthatóan egy párt alkot; a sajtó ugyan korábban már összeboronálta őket, sőt feltételezett házastársként is írtak róluk, de az életközösségre utaló hivatalos adatoknak mindeddig híján voltunk. Ennek most vége. Mivel pedig az egykor a baloldalon tájékozódó Bessenyei István az állami és fideszes megbízásokban dúskáló Valton Security kisebbségi tulajdonosa (illetve titokzatos médiakalandor), immár kockázatmentesen leírhatjuk: az állam őrzésvédelemre szánt milliárdjai részben a Rogánékkal társult Sarka Kata párjánál landolnak.
A Hajdú Péter médiaszemélyiség exnejeként ismert üzletasszony ugyanakkor egy Luxemburgnál egzotikusabb országgal is kapcsolatban áll. Eddig nem dokumentálta a sajtó, viszont tény: ő ügyvezeti azt a Smart Development Ingatlanfejlesztő és Vagyonkezelő Kft.-t, amely a Seychelles-szigeteki adóparadicsomba bejegyzett SMT DEV Ltd. tulajdona. Az offshore technika alkalmazása miatt nem tudhatjuk, hogy Sarka tulajdonosként is ott áll-e az indiai-óceáni anyavállalat mögött, az viszont elképzelhető, hogy „valakinek” így segít adót optimalizálni, illetve vagyont rejtegetni.
Címlapkép: Rogán Cecília és Sarka Kata licenctulajdonosok, a zsűri tagjai a Magyarország Szépe – Miss World Hungary döntőjén a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Kunigunda utcai gyártóbázisán 2018. július 8-án. MTI Fotó: Balogh Zoltán
|
Sarka Kata papíron Luxemburgba költözött – és egy offshore cégnek is dolgozik
|
Immár bizonyíték is van arra, hogy összeér a miniszterelnök kabinetfőnökének családja és a Fidesz kedvenc biztonsági cége, a Valton Security. Ugyanez másképpen: az állam őrzésvédelemre szánt milliárdjai részben a Rogánékkal társult Sarka Kata párjánál landolnak. A celebhölgyről mindeddig csak feltételezte a sajtó, hogy egybekelt a Valton kisebbségi tulajdonosával, ám az Átlátszó kiszúrta: mostanra a cégbíróságon nyilvántartott – luxemburgi – lakcímük is közös lett.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/02/22/sarka-kata-papiron-luxemburgba-koltozott-es-egy-offshore-cegnek-is-dolgozik/
|
2019-02-22 13:42:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
„A különbség a között, amit megteszünk és amire képesek lennénk, megváltoztathatná a világot.”
– ez a Mahatma Gandi idézet és egy uniós táblácska mindösszesen ami található a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány freewebes honlapján.
A birosag.hu adatbázisa szerint a Hajdú-Bihar megyei Kismarjára bejegyzett alapítványt Glückné Márton Gyöngyi képviseli és „szociális tevékenységgel” foglalkozik.
Az alapítvány 2017 decemberében nyert 500 millió forint uniós pénzt Sportolj a Harmadik Évezredben nevű projektjére, voltaképpen 469 falusi sportnapra.
Facebook-oldaluk beszédesebb, itt fotókat, vidókat is közölnek a félmilliárdos projekt végrehajtásáról. Ebből szemezgetett Hadházy Ákos a héten.
Felsőgagy, ahol két marmonkanna között szlalomoznak a bringákkal rettenetes minőségű felvételen, Fáj, ahol budi mellett rúgják a bőrt, a gagyvendégi „sportnapon” cigarettázva bringázik az egyik spori, itt téglák között kellett szlalomozni az egymilláért – felnőtteknek gyerekbiciklin. A homrogdi „sportnap” kétszemélyesnek tűnik: az egyik résztvevő ugrik egy szaltót, a másik drukkol.
Eperjeskén pár asszony végez karkörzésnek tűnő mozdulatokat utcai ruhában, az egyikük kezében az uniós támogatást igazoló táblácska – mintha Milos Forman rendezte volna, tényleg.
Hadházy szerint a Komádi Sportnapon egy amúgy is megtartott falunapot használtak ki táncos sportnapnak (a színpad elején fent a felirat buktatja le őket).
„Azt, hogy az alapítványt melyik politikus futtatja, még nem sikerült kiderítenem. Viszont nem remélem, hogy lesznek a közeljövőben ilyen erős képek, annak igazolására, hogy szükség van az európai ügyészségre” – hangsúlyozta Hadházy.
Fotó: benki sportnap, forrás: Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány/Facebook
|
Hadházy: vidéki kamusportnapok uniós pénzből
|
Megvan, hogy falusi budi előtt focizik három roma? Nem rasszista vicc, hanem a rögvalóság: darabonként egymilliós unióspénz-finanszírozású sportrendezvényeket szedett csokorba Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szokásos Korrupcióinfóján.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/02/20/hadhazy-videki-kamusportnapok-unios-penzbol/
|
2019-02-24 10:30:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
A hírt a debreceni közpénzből finanszírozott örömhírportál tette közzé. A lényege pedig az, hogy a Nagyerdőn (újra)építendő stadion projektjében folytatódtak a közbeszerezési eljárások, kiosztották a nagy munka újabb feladatát. A dehir.hu azt írja: a nyertesnek „lesz dolga bőven”. Mint olvasható, a tervezéshez különböző közbeszerzési eljárások kapcsolódnak, ezek egyike a június 11-ei Közbeszerzési Értesítőben megjelent eredmény is. Ez arról értesítette a nyilvánosságot, hogy három pályázó közül a debreceni közcégeket összefogó holding egykori beruházási igazgatójának, a polgármesteri hivatal korábbi osztályvezetőjének kft.-je lett a befutó.
Komoly feladatok
Pacza József cége, az Első Mérnöki Iroda Beruházó Kft. Debrecenben a Zelemér utca 14. szám alatt van bejegyezve, az árajánlat pedig, amit tett, 23,4 millió forint. Ezért a pénzért a projekt lezárultáig, de legfeljebb 2014. december 31-éig az alábbi feladatokat kell a társaságnak elvégeznie:
1. a projekt műszaki megvalósításának koordinálása, szervezése,
2. monitoring, nyomon követés, eltéréselemzés, szükséges beavatkozások meghatározása és megtétele,
3. a projekt adminisztratív irányítása,
4. kapcsolattartás, koordináció, kommunikáció a projekt részvevőivel, érintettjeivel.
Szóval csupa komoly dolog. Az iroda két másik céggel versenyzett a feladatokért: az egyik a szegedi Csomiber Kft. volt, a másik pedig a debreceni Kember Kft. A legmagasabb ár 24,9 millió forint volt, aminél másfél millióval ígért kevesebbet a Pacza-féle társaság.
Helyi érdekű
A közbeszerzési eljárásról a debreceni önkormányzat hírportálja tehát beszámolt, azt azonban „elfelejtették” megemlíteni, hogy ez a debreceni kft. valójában a korábban Debrecenben befolyásos beosztásokban dolgozó, ma már viszont Szegeden (is) ténykedő Pacza Józsefé, aki egykori ismeretségei révén akár információkat is megtudhatott a jelentkezőkről. Persze ha nem így volt, akkor is tény: az ajánlatot a Nagyerdei Stadion Rekonstrukciós (NSR) Kft. kérte, melynek – a város által delegált – ügyvezetője Ábri Balázs, a felügyelőbizottságának egyik tagja pedig Sásdi András.
Ábri kolléga
Előbbi évekkel ezelőtt a városházán volt kollégája Pacza Józsefnek, aki 1989. és 2003. között Debrecenben városfejlesztési főosztályvezető-helyettes, illetve városépítési osztályvezető volt a polgármesteri hivatalban, miközben Ábri szintén középvezetői pozícióban dolgozott ugyanott. Aztán Pacza, a dzsolidzsóker, a város cégeiért, vagyonáért felelős, azt kezelő holdinghoz került.
2003-tól 2008-ig a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. beruházási igazgatójaként dolgozott – ahol pedig munkatársa volt a holding akkori igazgatósági tagjának, később (2006-tól 2011-ig) elnökének, Sásdi Andrásnak. Aki amúgy – és nagyon nem mellékesen – korábban a városi közgyűlés Fidesz-frakciójának tagja, majd később vezetője volt. (És aki a Népszabadságnak a kérdésére, mely nemrégiben azt feszegette, miért nem kérte elnöki megbízásának meghosszabbítását a városi holdingnál, azt válaszolta: elsősorban magánembernek és magánvállalkozónak tekinti magát, s már nem fért bele az idejébe a vagyonkezelő vezetése. „Egyszerűen mást akarok csinálni, millió más dolgom van a saját vállalkozásaimmal” – mondta. Ezek szerint az NSR Kft-t vagy a saját vállalkozásának tekinti, vagy az azzal járó munka még simán belefér a millió saját dologba.)
Szegedig meg se állt
A holdingtól Pacza 2010 decemberében ment el Szegedre, ahol a szintén önkormányzati tulajdonú Szeged Pólus Kft. élére került. Kapcsolata azonban nem szakadt meg a debreceni vagyonkezelővel, mivel a cégcsoport a szakértői munkásságára „továbbra is igényt tartott”. Erre utal az is, hogy a stadionrekonstrukciós pályázatra küldött közbeszerzési jelentkezésben a kft-je adataként Pacza vagyonkezelős mailcíme szerepel: pacza@dvrt.hu. Ugyanakkor – szintén az elérhetőségek közt – egy szegedi faxszámot adott meg: (+36)62 553 601, ami a pólusbeli irodájába fut be.
Jól működ(tet)ik
Az „első mérnöki iroda” egyébként egy 3 és fél millió forintos alaptőkéjű cégecske, amely viszont az eredményeit tekintve igencsak jól működik. 2009-ben 58,72 százalék, 2010-ben pedig 52,51 százalékos volt az árbevétel arányos eredménye. Bár nem nagy pénzek forogtak a cégben, 2009-ben 25,5 millió forint, 2010-ben pedig 16,4 millió forint volt az egész éves nettó árbevétele, most pedig az elnyert stadionrekonstrukciós munka egyedül 23,4 millió forint. (A cég 2011-es gazdálkodási adatait még nem tették közzé, pedig már 2012 júniusát írjuk!) Pacza univerzalitását illusztrálja még az is, hogy 2009-ben a békéscsabai városi közgyűlés az ottani Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságába választotta be, s azóta is betölti ezt a tisztséget. Ismeretségi köre tehát szerteágazó, kapcsolatai jelentősek: jelenleg a Tiszántúl 3 nagyvárosának vagyonkezelési-fejlesztési projektjeiben van jelen.
Kapcsolódó anyagok:
Negyedik generációs stadion épül
Latinovits Stadion
Se gőz, se erő – stadionbontás
Kósa: gőzerővel folyik a stadion-projekt
Tizenkettő (egy tucat)
Épüljön fel stadionunk, lehetőleg máma még!
A debreceni Nougye Stadion
|
Egy régi debreceni ismerős cége nyert a stadionprojekthez kapcsolódó közbeszerzési eljáráson
|
Debrecen – Három jelentkező közül a legkevesebb pénzt kérő cég kapta meg a lehetőséget a nagyerdei stadionrekonstrukció külső műszaki projektmenedzsmentjének ellátására. Egy régi ismerős jegyzi a győztes kft.-t.
| null | 1 |
https://www.vagy.hu/tartalom/cikk/2438_pacza_jozsef_a_dzsolidzsoker
|
2012-06-13 10:41:00
| true | null | null |
vagy.hu
|
Egy bizottsági tag és egy képviselő elnökölte szervezetek közel 3 millió forint közpénzt tehettek el ebben a ciklusban.
A szombathelyi rabszolgatörvény kapcsán összehívott rendkívüli közgyűlést követően került reflektorfénybe a Polgári Egyesület Szombathelyért. Az egyesület akkor azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a Vas Népében nyílt levelet jelentetett meg, amiben felszólította Molnár Miklós (Pro Savaria) alpolgármestert a lemondásra.
A birosag.hu adatai szerint szervezetet 2002-ben alapították. Képviselője Horváth Csaba, a bírósági adatbázis szerint korábban az volt Pap Hunor is.
Pap korábban volt fideszes városi képviselőjelölt, és volt Hende Csaba, a térség fideszes országgyűlési képviselőjének titkára is. Egy időben az önkormányzati tulajdonú Városfejlesztési Kft. ügyvezetőjeként is dolgozott.
Horváth Csaba szintén Fidesz-tag, a párt városi alelnöke, 2010 és 2014 között önkormányzati képviselő. 2014-ben ugyan indult az önkormányzati választáson, ám a körzetben végül nem ő, hanem Horváth Soma (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) nyert.
További érdekesség az egyesületről, hogy bár a bírósági adatbázis szerint nem közhasznú, mégis volt rá példa, hogy önkormányzati támogatást kapott. Kaptak uniós pénzt is, 2017-ben 787 ezer forintot, a két támogatás összege majdnem a teljes, 1,6 milliós árbevételüket lefedi. Ezen kívül 1% is jutott nekik a velük rokonszenvező adózóktól, ez 18 ezer forintot tett ki mindössze 2017-ben, tagdíjból pedig 163 ezer folyt be.
2017-ben összesen 122 civil szervezet fordult a szombathelyi önkormányzat Jogi és Társadalmi Kapcsolatok Bizottságához támogatásért. 92 kapott is, köztük a Polgári Egyesület Szombathelyért, 200 ezer forintos támogatással.
Eközben az egyesület működéséről alig lehet valamit tudni. Weboldalukon 2014-ben megállt az élet, az utolsó bejegyzések ekkor kerültek fel, Facebook-oldalt ezen a néven nem találni.
Az egyesület elnöke, Horváth Csaba jelenleg is bent ül Szombathely Gazdasági és Városstratégiai Bizottságában, ennek ellenére ebben a ciklusban eddig összesen 1 millió 140 ezer forintot vettek fel önkormányzati támogatásként.
De nem Horváth az egyetlen fideszes, akinek egyesületéhez önkormányzati pénzek kerülnek.
Sátory Károly jelenleg a szombathelyi közgyűlés fideszes tagja és a Klapka György Lovas Polgárőr és Hagyományőrző Egyesület elnöke.
Egy közérdekű adatigénylésből kiderül, hogy Sátory egyesülete ebben a ciklusban eddig 1 millió 300 ezer forintot vett fel az önkormányzatól. Ez éves bontásban így néz ki:
2015. 195 ezer 800 forint
2016. 367 ezer forint
2017. 377 ezer forint
2018. 373 ezer forint
Az adatigénylésből az is kiderül, hogy ezt a pénzt az egyesület egy, később két lovának a bértartására fordították.
Bár a beszámolókban Sátory említi, hogy folyamatosan járőröznek a lovakkal és számtalan bejelentést tettek a Közterület-felügyeletre illegális szemétlerakók miatt, járőrözési napló csatolva nem lett. A szombathelyi Közterület-felügyelet pedig úgy nyilatkozott, hogy mivel nincsen olyan jogszabályi kötelezettségük, amely előírná a magánszemélyek vagy szervezetek bejelentéseiről készült nyilvántartások vezetését, így ilyen jellegű adatokkal nem rendelkeznek.
Az tehát sajnos nem derül ki, hogy mennyi is a “számtalan” eset, mivel az egyesület nem részletezte, a Közterület-felügyelet pedig, mint írtuk, nem vezet ilyen statisztikát.
Az szintén az adatigénylésből derül ki, hogy a támogatói szerződést kedvezményezetti oldalról a képviselőként a közgyűlésben ülő Sátory, míg a másik fél részéről a közgyűlést vezető polgármester, a fideszes Puskás Tivadar írta alá.
Fotó: Puskás Tivadar és Sátory Károly, forrás: szombathely.hu/Cseh Gábor
|
Lótartásra is kaptak önkormányzati támogatást fideszes kötődésű egyesületek
|
Egy bizottsági tag és egy képviselő elnökölte szervezetek közel 3 millió forint közpénzt tehettek el ebben a ciklusban.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/02/20/lotartasra-is-kaptak-onkormanyzati-tamogatast-fideszes-kotodesu-egyesuletek/
|
2019-02-20 10:38:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Miután kedden az MTA elnöksége óvatosan ugyan, de elutasította az Innovációs és Tudományos Minisztérium (ITM) tervét, hogy kizárólag pályázati formában működjenek az akadémiai intézetek, Palkovics László minisztériumának képviselői már másnap leültek az MTA főtitkával, Török Ádámmal, és egy új tervet ajánlottak. Méghozzá két ügyvédi iroda, a Nagy & Trócsányi Ügyvédi Iroda és a Gál és Társai Ügyvédi Iroda képviselőivel felszerelkezve. Utóbbi vezetője Gál András Levente a második Orbán-kormány államtitkára, majd kormánybiztosa volt.
E szerint a Corvinushoz hasonlóan egy hatalmas vagyonkezelő alapítványba (trust) szerveznék az MTA kutatóintézeteit. Csakhogy a tárgyalásról készült, a birtokunkba került emlékeztető szerint ebben a rendszerben a jelenlegi formánál jóval kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnének az intézetek, nagyobb lenne a függés a kormánytól, a kutatók elveszítenénk közalkalmazotti státuszokat. A Corvinussal ellentétben az MTA nem kapna jelentős részvénycsomagot, az alapítványi vagyon jó részét az MTA-nak kellene bevinni. Amikor erre az MTA képviselője rákérdezett, azt a választ kapta „az alapítvány nyitott, ahhoz csatlakozhat egy kockázati tőkebefektető, illetve bárki.”
Az érvelés azonban ott sántít, hogy vajon miért csatlakozna egy befektető, ha egy alapítványból – annak jellege miatt – nem vehet ki pénzt? Így tehát az MTA joggal félhet attól, hogy az átszervezés (egyik) valódi oka nem más, mint vagyonának megkaparintása. A minisztérium a beszélgetés során nem tudott garanciát adni arra, hogy az állam nem él vissza alapítói jogaival. A minisztérium képviselője csak annyit ígért, hogy „az alapító megteheti, hogy minden jogkört átruház a kuratóriumra, beleértve az alapítvány testületeinek kinevezési jogosítványait is”. Ám arra nincs garancia, hogy ezt meg is teszi, illetve az sem tudott, hogyan áll össze az alapítvány kuratóriuma.
Az alapítványt ugyan nem lehet olyan könnyen megszüntetni, de mégis számos lehetőség adódik rá, például ha annak vagyona három teljes éven keresztül nem éri el a tőkeminimum összegét. A megszűnés esetén pedig a vagyon a magyar államra száll.
A javasolt modell tehát nem teremt új forrást a kutatáshoz, működéshez, és semmi újat nem hoz a gazdasági vagy piaci együttműködések tekintetében. Egy majdnem kétszáz éves, folyamatosan megújuló, jól működő intézmény helyett egy kipróbálatlan és tisztázatlan új jogintézményt javasol a minisztérium.
|
A Corvinus mintájára szerveznék át az MTA-t, így kaparintanák meg a vagyonát
|
Egy hatalmas alapítványba pakolná a kormány az MTA intézeteit, ám gyanús, hogy ezzel csupán az akadémiai vagyonra akarják rátenni a kezüket.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20190218_A_Corvinus_mintajara_szervezik_at_az_MTAt
|
2019-02-18 11:07:00
| true | null | null |
HVG
|
Jair Bolsonaro a korrupció elleni harc ígéretével nyerte meg az elnökválasztást, most ki kellett rúgnia az egyik legfőbb tanácsadóját egy kampányfinanszírozási ügy miatt.
Jair Bolsonaro brazil elnök hétfőn este menesztette egyik legfőbb tanácsadóját, Gustavo Bebiannót, az államfői hivatal főtitkárát, aki kampányfinanszírozási botrányba keveredett. Bebianno a PSL párt elnökeként a vádak szerint 400 ezer reált, azaz nagyjából 30 millió forintot fogadott el egy fantomjelölttől a választás előtt.
A botrány árnyékot vethet a brazil kormány gazdaságélénkítő és bűnözés elleni törvénycsomagjára is. A brazil piacok negatívan reagáltak a befektetők azon aggodalmaira: a botrány árthat Bolsonaro nyugdíjreformmal kapcsolatos terveinek.
A brazil elnök egy rövid videoüzenetben jelentette be Bebianno leváltását tisztségéből, amit "fontos kérdésekben való nézeteltérésekkel" indokolt, bár nem részletezett.
Bebianno, aki a kormányzati ügyek összehangolásában vett részt, és Bolsonaro pártjának, a nevével ellentétben amúgy szélsőjobboldali Szociálliberális Pártnak (PSL) volt az ügyvezető elnöke a tavalyi választási kampány alatt, tagadja, hogy bármilyen szabálytalanságot követett volna el a PSL kongresszusi képviselőjelöltjei kampányának finanszírozása során.
A bűnözés és korrupció elleni harc Bolsonaro egyik fő választási ígérete volt.
|
Korrupciós botrányba keveredett az új brazil elnök fő tanácsadója
|
Jair Bolsonaro a korrupció elleni harc ígéretével nyerte meg az elnökválasztást, most ki kellett rúgnia az egyik legfőbb tanácsadóját egy kampányfinanszírozási ügy miatt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20190219_Korrupcios_botranyba_keveredett_az_uj_brazil_elnok_fo_tanacsadoja
|
2019-02-19 05:50:00
| true | null | null |
HVG
|
A vádirat szerint egy felszámolás alatt álló céget képviselő felszámoló adó-visszaigénylés iránti kérelmet nyújtott be az adóhatósághoz. A kérelem teljesítése előtt a NAV ellenőrzést folytatott le a cégnél és jelentős fizetési kötelezettséget állapított meg, adóhiány, bírság és pótlék jogcímén.
A vádlott, egy 46 éves férfi felvette a kapcsolatot a felszámolást folytató cég egyik tulajdonosával, akivel 2016. március 1-jén találkozott. A férfi a találkozón valótlanul azt állította magáról, hogy az adóhatóság elnökének jobbkeze, és el tudja intézni, hogy a felszámolás alatt álló cég fizetési kötelezettségét töröljék, és az adó-visszaigénylést jóváhagyják. A színlelt befolyás érvényesítéséért cserébe a vádlott mintegy 300 millió forintot kért.
A felszámolást végző cég tulajdonosa az ajánlatot nem fogadta el. Az eljárás során bebizonyosodott, hogy a vádlott az adóhatóság elnökét nem ismerte, vele semmilyen kapcsolatban nem állt.
A Fővárosi Főügyészség a férfival szemben befolyással üzérkedés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre, ezt a bűncselekményt a törvény öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetheti.
|
Azt hazudta, 300 millióért elintézi Tállainál, hogy ne számolják fel a céget
|
A NAV elnökére hivatkozva kísérelt meg százmilliókat szerezni a vádlott; ellene befolyással üzérkedés bűntette miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20190219_300_millioert_elintezi_Tallainal_hogy_ne_szamoljak_fel_a_ceget__hazudta_egy_csalo
|
2019-02-19 09:21:00
| true | null | null |
HVG
|
Az önkormányzati bérlakásaikhoz ragaszkodó labdarúgók története irányította rá a figyelmet a balmazújvárosi futballklub sajátos helyzetére 2019 januárjában. Ugyanakkor az NB II.-es labdarúgócsapatot működtető Balmazújváros Sport Kft. már augusztus óta a csőd szélén táncolt, szeptemberben pedig csak egy rendkívüli segély mentette meg az összeomlástól, 2019 februárjában pedig egy olyan költségvetési tervvel sokkolta a várost, ami csak úgy áll meg a lábán, hogy a korábbi években szokásos 50 millió forint helyett 374 millió forintos működési támogatással kalkulált az önkormányzat.
A helyi profi labdarúgás atyjának számító dr. Tiba Istvánnal, a labdarúgó-egyesületnél és a profi klubnál is fontos pozíciót betöltő fideszes országgyűlési képviselővel beszéltünk a kialakult helyzetről. A politikus az amatőrcsapat elnöksége mellett az önkormányzat választott képviselője a profi klubot működtető vállalkozásnál, amelyet a fideszes többségű képviselő-testület által kinevezett ügyvezető irányít, egy személyben rendelkezve a cég számlája felett.
Írásban és szóban is rendelkezésünkre állt, hogy megismerhessük az ön álláspontját a balmazújvárosi eseményekről és a hozzájuk vezető okokról. A Balmazújváros Sport Kft. részére 2018 szeptemberében igényelt rendkívüli támogatás tárgyalásakor azt válaszolta egy önkormányzati képviselőnek, hogy azért nem készülhettek fel a kieséssel járó megváltozott anyagi helyzetre, mert csak májusban derült ki, hogy búcsúznak az NB I.-ből. Ugyanakkor a játékosokkal kötött rövid idejű szerződésekről azt mondta: „Mivel újoncok voltunk, és senki nem lehetett biztos a bennmaradásban.” Tényleg semmi nem vetítette előre, hogy szükség lehet egy alternatív üzleti tervre?
A csapat kiesése az utolsó mérkőzésen dőlt el, akkor is egy pontegyenlőségi szabály alapján. Semmi nem indokolta, hogy kiesésre készüljünk. Ha úgy szerepeltünk volna, hogy végig reménytelenül az utolsó helyen állunk, akkor igen, de így nem. Ha nem az a szabály, hogy a több győzelem számít, akkor másként történt volna.
A fordulók nagyjából felében kieső helyen álltak, ez sem valószínűsítette a kiesés lehetőségét?
Voltunk kieső helyen, de volt, amikor a nyolcadik helyen álltunk. Ha az utolsó fordulóban a 93. percben a – rögtön mondom: jogosan – meg nem adott gólunk érvényes lett volna, akkor nem esünk ki. Minden mutatóban (kivéve a több győztes mérkőzés) jobbak voltunk, mégis a Diósgyőr maradt bent.
Ön a Csakfocinak azt mondta Horváth Ferenc, a csapat korábbi edzője kapcsán, hogy mivel az önkormányzat nem folyósította a klub részére a működéshez elengedhetetlen támogatást, nem tudtuk őt fizetni, így ingyen távozhatott. Horváth Ferenc szeptember 26-án jelentette be távozását, a napvilágot látott információk alapján kéthavi bérrel tartoztak neki. Mennyiben volt az új városvezetés hibája, hogy nem kapott fizetést?
A klub nem kapta meg a július és az augusztusi finanszírozását az önkormányzattól, erről az új városvezető döntött, mivel nem engedte teljesíteni az utalást augusztus közepén.
Hegedűs Pétert csak 2018. augusztus 12-én választották meg, melyik két fizetése csúszott Horváth Ferencnek?
Az augusztusi és a szeptemberi. Ezeket egyáltalán nem tudtuk kifizetni.
Lehet, hogy én értek félre valamit, de a júliusi támogatást nem kellett volna megkapniuk augusztusig?
Augusztus 12-ig kellett volna.
Akkor ezt hogy intézhette volna Hegedűs, akit augusztus 12-én választottak meg?
Alá volt írva a finanszírozás, Koroknai Imre alpolgármester úr aláírta augusztus 12-ig. De nem küldték át. Hogy miért, azt talán a hivatal pénzügyi vezetőjétől kellene megkérdezni, de nem jött meg a pénz.
Vagyis ha jól értem, akkor a júliusi támogatás augusztus 12-ig esedékes utalásával az előző vezetés csúszott el, az augusztusit pedig az új polgármester nem engedélyezte időben?
Ön azt mondta: „Ha idén is megkapnánk a korábbi 50 millió forintos támogatást, akkor a taós bevételeknek, a MLSZ-támogatásoknak köszönhetően rendben lennénk." A Sport Kft. 2019-re benyújtott üzleti tervében viszont 377 millió forint önkormányzati támogatással számolt.
A Sport Kft. vezetőjének az a feladata, hogy reális üzleti tervet tegyen le az asztalra. Ez sehol sem számolt az önkormányzat 377 millió forintos támogatásával. Az ügyvezető az üzleti tervben tájékoztatta a tulajdonos önkormányzatot arról, hogy mik a működés költségei. A tulajdonos joga, hogy a terv ismeretében eldöntse, akarja-e támogatni vagy nem akarja, egyáltalán mennyivel járul ehhez hozzá.
Tehát egy reális üzleti tervnek gondolja, hogy csak ezzel a támogatással van egyensúlyban a mérleg?
Ez egy reális üzleti terv volt a teljes évre. A támogatás mértékéről pedig a képviselő testület dönt.
Kívülről mégis nehezen látni, hogy miből fedeznék a hiányzó részt, esetleg honnan faragnák le a 227 millió forintos különbséget, ha az önkormányzat továbbra is az előző városvezetés által megállapított 50 millió forintos működési támogatást folyósítaná.
A támogatás korábban is 50 millió forint volt, de megvolt ezek mellett a többi támogató, akik a váltás miatt visszaléptek. Mint mondtam, ha a tulajdonos egy forintért átadja a klubot, talán lesz, aki biztosítja a működését.
A váltással kiesett támogatást említette, mekkora pénzről van szó?
Nem akarom számszerűsítem, de 100 milliós nagyságrendű támogatásról van szó.
„Ősszel mindent elkövetett a városvezetés, hogy teljesen ellehetetlenítse a klubot, nem titok, hogy több esetben késtek a fizetések, de túltettük magunkat a nehézségeken, és ma már nem tartozunk senkinek" – mondta ön egy interjúban. Mennyivel kapott kevesebb vagy több működési támogatást a Sport Kft. a várostól az augusztust követő négy hónapban annál, mint amennyi az 50 millió forintos éves keret alapján járt volna a Sport Kft.-nek?
23 millió forinttal támogatta pluszban a klubot a tulajdonos.
Az 50 millión felül?
Igen. De ön is tudja, ha kicsit ismeri a magyar labdarúgást, hogy ez az 50 millió forint milyen kis pénz egy klub költségvetésében. Mi a másodosztályban is a négy-öt legkisebb költségvetésű klub közé tartozunk.
Ön azt mondta: „Mindaddig, amíg egy olyan városvezető volt Balmazújváros élén, aki szerette a sportot, jól működött a futballklub". A Balmazújváros Sport Kft. 2018. június 30-án záródó első féléves beszámolójában mintegy 150 millió forintnyi kötelezettség szerepelt, ezzel szemben 29,6 millió forint volt a számláján. Illetve azt írták, hogy a klub „részben megfelelt az MLSZ PMR eljárásrendben rögzített követelményeinek". Tényleg jól működött korábban a klub?
Korábban a klub zavartalanul működött. A számlán lévő 29,6 millió mellett vártunk egy jelentősebb összeget, ami nem szerepelhetett a jelentésben, mert még nem teljesült, de biztos volt a beérkezése. Ez az összeg be is folyt, ebből fedezte a cég a már említett 120 milliós különbséget. Viszont nem maradt már pénz, hogy Horváth Ferenc augusztusi és szeptemberi fizetését utalni tudja a klub.
Tehát annyi pénze sem maradt a klubnak augusztusra, hogy Horváth bérét az augusztusban és szeptemberben késve érkező, havi 4,1 millió forintos támogatás nélkül fizetni tudják?
Így van. Ami azért volt baj, mert a szerződése szerint így az edzőnk szabadon távozhatott.
Ön azt nyilatkozta az önkormányzati lakásokat kedvező feltételekkel bérlő labdarúgók ügyéről, hogy a sajtó hamis fényben állította be a dolgokat, amikor kivételezett helyzetben tüntette fel a játékosokat. Hogy önt idézzem: „A futballistáink ugyanolyan összegért bérelték ezeket a lakásokat, mint a védőnő vagy a pedagógus." Illetve azt is mondta, hogy „nálunk nagyságrendileg annyit keres most egy játékos, mint egy pedagógus vagy egy védőnő".
Én egy játékosról beszéltem, aki most bérlakásban lakik.
Ön szerint nem lettek volna a városban olyanok, akiknek rászorultság alapján inkább járt volna a kedvező feltételű lakhatás az önkormányzati lakásokban, mint ami több profi futballistának már 2017-ben is biztosított volt?
Önkormányzati bérlakást nem rászorultsági alapon ad az önkormányzat. Ilyen lakást a városban élők érdekében helyben tevékenységet végzők, sportolók (futballista, kézilabdázó), pedagógus, egészségügyi dolgozó, járási hivatalvezető helyettes, belügyi dolgozó stb. kaphatnak. A jelenleg bérlakásban lakó futballista nem keres többet, mint egy védőnő, ha már ezt a példát ragadták ki.
És akik korábban laktak, hiszen már tavaly, az NB I.-es szezon alatt is volt, ha jól tudom, 7 ilyen játékos. Ők sem kerestek jobban, mint egy védőnő?
Volt, aki annyit keresett, mint egy pedagógus, volt, aki annyit, mint egy járási hivatalnok, és volt, aki többet.
Viszont olyan reklámértéket, mint amilyet az NB I.-es bajnokságban való részvétel jelentett, semmi nem hozott a városnak eddig.
A 2017-es beszámoló, illetve a 2019-es évre beadott üzleti terv alapján a Sport Kft. valamennyi alkalmazottra vetített átlagos nettó fizetése az élvonalban töltött szezonban jelentősen meghaladta a 500 ezer forintot, jelenleg pedig a 400 ezer forintot.
Ez egy átlagos szám, ebből nem lehet következtetéseket levonni. Aki egy kicsit is ismeri a labdarúgást, az tudja, hogy a játékosok fizetése egy csapatnál különböző.
Azt mondta, hogy a labdarúgók lakásai nem szociális bérlakások voltak. Ezek szerint rosszul gondolom, hogy ezek a lakások mind önkormányzati bérlakások, amelyeket különböző jogcímek alapján lehet igényelni? Többek közt szociális alapon, a város érdekében végzett tevékenység miatt vagy sportolóként? Az ön által hozott 2009-es önkormányzati rendelet is így érthető. Ráadásul ahogy 2015-ben a sportolók is jogcímet kaptak ezekre a lakásokra, úgy csökkent a szociális alapon kiadott lakások száma.
Ön hívhatja ezt jogcímnek, de ezek nem szociális bérlakások voltak! Ezeket a bérlakásokat a város érdekében végzett tevékenységért kapják a benne lakók, pedagógusok, hivatalnokok, védőnők vagy sportolók. Nem szociális körülményeik alapján.
Az interjúban azt mondta: olyan játékosokat adtunk az NB I.-nek, mint Sigér, Arabuli, Vajda, Tamás, Habovda vagy éppen Rus. Ezek közül a játékosok közül hányan nevelkedtek Balmazújvárosban, illetve hányan játszottak a klubnál 20 éves koruk előtt?
Húszéves kora előtt Rus Adrián játszott nálunk. A többi játékos is Balmazújváros révén kapott lehetőséget arra, hogy megmutassa képességeit. Így lett stabil élvonalbeli játékos Sigér, Arabuli, Vajda, Tamás, Habovda, Haris vagy Rus.
A 2019-es üzleti terv kapcsán azt mondta, hogy a Balmazújváros Sport Kft.-nek nincs alternatív terve arra az esetre, ha a csapat kiesne, ebben az esetben jó időre megszűnne a profi labdarúgás a városban. Ön szerint ez mennyiben felelős gazdálkodás, hozzáállás a jelentős közpénzből megvalósított fejlesztések, például a stadion tekintetében?
Ez a véleményem. A klub ügyvezetője és elsősorban a tulajdonos ezt másként is gondolhatja és tehet érte.
„Van termálfürdőnk, szállodánk, sportcsarnokunk, futballpályáink, egy emberi léptékű stadionunk, amely mind bevételt hoz a városnak" – mondta a sporthoz kötődő balmazújvárosi fejlesztésekről. Az említett beruházások megvalósítására vagy megvételére mennyi közpénzt fordítottak?
Az említett fejlesztések nagyságrendileg 4 milliárd forintot tesznek ki.
Ezek a létesítmények mekkora bevételt hoztak a városnak, illetve mekkora kiadást jelentettek 2018-ban?
Hogy mennyi bevételt hoznak, azt lehetetlen megmondani, hiszen senki nem számolta ki például, hogy egy négytagú balmazújvárosi családnak mennyi kiadást jelentene, ha a fürdő hiányában egy szomszédos településre kellene átmennie, és mennyi bevételtől esne el a város, ha inkább ott költené a pénzét. Az biztos, hogy 2018-ban 70 millióval több volt a város iparűzési adóbevétele.
Ahogy tudom, az ön által említett fürdő működése veszteséges.
Kevés olyan fürdőt talál Magyarországon, ami önmagában nyereséges. Jó idő esetén egy nap maximum 1300-1400 vendéget tudunk fogadni, ugyanakkor a fürdő is hozzájárul ahhoz, hogy a többi létesítménnyel együtt teljes körű szolgáltatást tudunk nyújtani.
A hotelt központi forrásból vette meg az önkormányzat?
Nem, hitelből. Az átalakítás történt központi forrásból. Ahogy az előbb mondtam, az elmúlt időszakban a sportturizmus mentén alakítottuk ki a városfejlesztési stratégiát. Így lett minden feltétel adott ehhez.
Az emberi léptékű stadionban hányszor volt telt ház a 2017–18-as NB I.-es szezonban, illetve mekkora volt az átlagnézőszám?
A 2017–18-as NB. I.-es szezonban ötször volt telt házunk. Az átlagnézőszám 1557 fő volt mérkőzésenként, ami 68 százalékos kihasználtságot jelentett. Nem hiszem, hogy ezért szégyenkeznünk kellene.
Borítókép: Tiba István MTI Fotó: Kovács Attila
|
Négymilliárdba került a balmazi álom, most reális veszély az NB III.
|
A balmazújvárosi profi futball atyjával beszélgettünk az önkormányzati bérlakásokban lakó futballistákról, tervezhetetlen kiesésről, augusztusra kiürülő klubkasszáról és arról a 224 millió forintról, ami a reálisnak tartott üzleti terv szerint hiányzik a folytatáshoz. A másodosztály kieső helyétől egypontnyira állnak.
| null | 1 |
https://index.hu/sport/futball/2019/02/24/tiba_istvan_interju_balmazujvaros_csod_onkormanyzati_tamogatas_berlakasok_vedonoi_fizetes/
|
2019-02-24 11:15:00
| true | null | null |
Index
|
Egy jogi kiskapuval próbálták meg elérni, hogy a törvényben rögzítettnél több rádiója lehessen a kormányközeli médiatermékeket tömörítő Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA), de porszem került a gépezetbe. Emiatt a szervezet most csak akkor nem sért jogszabályt, ha nagyon kicsavarva próbáljuk értelmezni a Fidesz által alkotott médiatörvényt. Az üggyel szinte biztosan több állami hatóságnak is lenne dolga, mégsem vizsgálódik senki.
A KESMA tavaly év végén vált a kormánysajtó központi szervezetévé azzal, hogy a Fidesz-közeli vállalkozók több tízmilliárd forint értékben adtak át különböző médiatermékeket az alapítványnak. Ennek a tranzakciónak a keretében került a szervezethez az országosan fogható, korábban Andy Vajna üzleti köréhez tartozó Retro Rádió, az előzőleg Szíjj László által birtokolt alföldi Gong Rádió és balatoni Part FM, illetve a Magyar Időkkel szimbiózisban élő Karc FM.
A gond csak az, hogy ennyi rádiót egyetlen piaci szereplő nem birtokolhat. A médiatörvényben ugyanis próbáltak gátat szabni a túlzott piaci koncentrációnak, és ennek érdekében a jogszabályba belekerült, hogy egy tulajdonos egyidejűleg
egy országos analóg vagy
két körzeti és négy helyi analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatás, vagy
tizenkét helyi analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatás végzésére rendelkezhet jogosultsággal.
Országosnak azt a rádiót nevezzük, amely az ország lakosságának legalább felét eléri, míg a körzeti adások legalább félmillió, a helyiek ennél kevesebb, de minimum százezer embert érnek el.
A felajánlások után a KESMA-nak pedig az országos csatornája (Retro Rádió) mellett két körzeti (Gong és Karc FM), illetve egy helyi rádiója is lett, ami teljesen ellentmond a fent említett törvényi előírásnak.
Igen ám, de a médiatörvényben van egy kitétel, miszerint a tematikus csatornáknál a fenti korlátozás nem érvényesül. A Retro Rádió pedig még a tulajdonosváltás előtt kérvényezte, hogy tematikus adóvá válhasson, amit a kormányzati akarattal szemben nem túl sok ellenállást mutató Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), illetve annak ügydöntő szerve, a Médiatanács októberben engedélyezett is.
A probléma mindössze annyi, hogy a nyilvánvalóan a törvény megkerülését célzó lépés kifundálója valószínűleg félreértette a jogszabályt. Amihez nagyban hozzájárul, hogy a vonatkozó bekezdés nagyjából annyira kétértelmű, mint János esztergomi érsek híres mondata Gertrudis királyné meggyilkolásáról*„A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem”, ami ugye a központozástól függően két teljesen ellentétes értelmezést ad..
A törvény ugyanis úgy fogalmaz, hogy „a tematikus analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatás kivételével az országos analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatásra jogosult és az abban befolyásoló részesedéssel rendelkező nem szerezhet befolyásoló részesedést más médiaszolgáltatást, vagy műsorterjesztést végző vállalkozásban”. Itt pedig szigorúan nyelvtanilag a tematikus kitétel vonatkozhat az országos médiaszolgáltatásra és arra is, amit amellé szerez a már országos rádióval rendelkező piaci szereplő.
Ez azonban tényleg csak nyelvtani dilemma, jogi szempontból ugyanis a lapunknak nyilatkozó médiajogász szerint elég egyértelmű, hogy a jogalkotó azt akarta: az országos rádió tulajdonosa csak tematikus csatornákat birtokolhasson az amúgy is komoly piaci pozíciót biztosító országos frekvencia mellé.
Magyarul azért, mert az országos adót tematikussá tették, még nem lehetne más rádiója a KESMA-nak.
Az igencsak elnagyolt megoldás azért furcsa, mert egyébként lett volna lehetőség olyat találni, aminél maradhat a jelenlegi felállás. Ha attól eltekintünk, hogy a Fidesz ennél kisebb dolgokért is nyúlt bele sürgősséggel jogszabályokba, akkor is tematikussá lehetett volna alakítani a másik három érintett adót, de valamiért nem ezt az utat választották az érintettek. Kicsit olyan a helyzet, mintha találtak volna egy jogi kiskaput, majd faltörő kossal bementek volna mellette.
Kikértük az NMHH és a KESMA álláspontját a kialakult helyzetről. Az alapítvány nem válaszolt, míg a hatóság először némi jogászkodással megpróbálta megkerülni a választ (az amúgy jogilag valóban kissé pongyola kérdésünkre), majd a pontosításunk után azt írták, hogy a
„kérdés megválaszolása jogértelmezést kíván meg, az NMHH és annak Médiatanácsa pedig … jogértelmezésre irányuló állásfoglalást nem adhat ki”.
Ugyanakkor jelezték azt is, hogy „összeférhetetlenség vélhetően nem merül fel”.
Mindez azt is jelenti, hogy az elég egyértelműnek tűnő jogsértés megszüntetése érdekében sok dolgot nem lehet tenni. Médiajogászok szerint ugyanis a vonatkozó szabályok értelmében csak az érintett médiavállalkozás (jelen esetben a KESMA vagy a tulajdonában álló valamelyik rádiós cég), illetve az NMHH kezdeményezhet vizsgálatot hasonló ügyekben. Az alapítvány nyilván nem fogja kérni, hogy vegyenek el tőle három rádiót, a hatóság pedig – ha értelmezte is a jogszabályt, amit be kell tartatnia – úgy tűnik, nem lát kivetnivalót a dologban.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) még kérhette volna, hogy az NMHH vizsgálódjon, de őket a kormány egyetlen tollvonással kivonta a forgalomból. Amikor egyértelművé vált, hogy a GVH-n maga a KESMA koncepciója sem mehetne át, a kabinet nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette a alapítvány tulajdonszerzését a médiacégekben, így a versenyhivatalnak nem is kellett vizsgálódnia.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem mehetett volna át a versenyhivatalon a fideszes médiafúzió, ezért lépett a kormányA GVH egyszer már megtiltotta olyan sajtótermékek egy kézbe kerülését, amiket most a Fidesz-közeli médiaalapítvány szerez meg. A hirdetési piac közel felét ellenőrizheti egyetlen szervezet.
|
Szinte biztosan törvényt sért a fideszes médiaalapítvány, de a hatóság nem lát problémát
|
Egy jogi kiskapuval próbálták meg elérni, hogy a törvényben rögzítettnél több rádiója lehessen a KESMA-nak, de porszem került a gépezetbe.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190222/szinte-biztosan-torvenyt-sert-a-fideszes-mediaalapitvany-de-a-hatosag-nem-lat-problemat/
|
2019-02-22 14:10:00
| true | null | null |
G7
|
Nehéz másra gondolni, mint hogy a Fidesz-közeli üzleti körökhöz tartozó rádióknak próbál kedvezni a médiahatóság a budapesti kereskedelmi rádiók számának alacsonyan tartásával. A fővárosban jelenleg mindössze három kereskedelmi adót lehet fogni széles körben, miközben bő tíz éve ez a szám még nyolc volt. A most működő három rádió közül pedig legalább kettőnek egyértelműen kormányközeli tulajdonosa van.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) frekvenciagazdálkodását már korábban is érték kritikák. A hivatal, egészen pontosan annak ügydöntő szerve, a médiatanács ugyanis elég egyértelműen a kormánynak kedvezően sáfárkodik ezekkel a szűkös erőforrásokkal.
Emlékezetes történet volt, hogy az MSZP-közeli országos adó, a Neo FM bedőlése után nem indítottak versenytársat az akkor még kormánybarát Simicska Lajos rádiójával, a Class FM-mel szemben, hanem inkább szétosztották a felszabadult frekvenciákat. Később pedig, amikor Simicska ellenséggé vált, százmilliókról mondott le az NMHH, csak nehogy az egykori Fidesz-pénztárnoknál maradhasson az akkor már egyetlen országos kereskedelmi rádió*Amit egyébként ekkorra már eladott Simicska Lajos érdekköre, de politikai körökben attól tartottak, hogy visszakerülhet hozzá az adó.. Közben sorra írtak ki olyan frekvenciákra pályázatot, amelyekkel Andy Vajna újonnan indult Rádió-1-e jogi kiskapukat kihasználva kvázi országossá válhatott. A legutóbbi furcsa húzásuk pedig az volt, hogy szemet hunytak a tavaly életre hívott fideszes médiaalapítvány jogszerűtlen működése felett.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa egy rádió nem megfelelő kézben van, nem számít a közpénzLegalább 700-800 milliós bevételről, de akár ennek a duplájáról mondhatott le az állam, csak azért, hogy ne a Class FM szóljon az országos frekvencián.
Bár az NMHH honlapján nem egyszerű megtalálni a vonatkozó adatokat, egy lekérdezhető táblázatból az látszik, hogy az elmúlt években a kínálat igencsak eltolódott a piaci alapon működő, hirdetésekből élő kereskedelmi rádióktól a jelentős részben közszolgálati műsorokat sugárzó közösségiek irányába. Hét éve 10 kereskedelmi rádió mellett tucatnyi közösségi működött az országban, 2017-ben viszont már 6-19 volt az arány.
Azóta friss számokat nem tett elérhetővé a médiahatóság, de a nyilvántartásuk alapján úgy tűnik, hogy sokat nem változott a helyzet: jelenleg 17 közösségi adóra 7 kereskedelmi csatorna jut. Utóbbiak közül pedig három egyértelműen kormányközeli: az egyetlen országos adó, a Retro Rádió és az Alföldön fogható Gong a tavaly év végén gründolt fideszes médialapítványé, míg a Rádió 1 Andy Vajna tulajdonában volt*Utóbbi két különböző olyan frekvencián szól, amelyek körzeti médiaszolgáltatást tesznek lehetővé. Ezek közül pedig az egyikhez tulajdonosi szempontból nem volt köze a filmügyi kormánybiztosnak, de a frekvenciát úgynevezett hálózatba kapcsolódással átengedte a használatra jogosult cég a Rádió 1-nek..
A fővárosban különösen szembetűnő volt a piaci átalakulás. Miközben 2008-ban még nyolc kereskedelmi rádiót lehetett hallgatni Budapesten, és még 2012-ben is ötöt, jelenleg mindössze három érhető el: a Retro, a Rádió 1 és az épp február elején frekvenciát váltó, örök túlélő Sláger FM.
Persze arról lehet vitatkozni, hogy hány piaci alapon működő rádiót bír el egy 2-4 milliós piac. Könnyen lehet, hogy nyolcat már nem, de az szinte biztos, hogy három adó ekkora hallgatóközönség mellett kifejezetten kevés.
Ráadásul – még ha az üzleti logikából ez is következne – az elérhető adatok nem azt támasztják alá, hogy a piaci szereplők számának csökkenése javítja a cégek pénzügyi eredményességét. Az NMHH éves beszámolóiban ugyanis rendre feltünteti, hogy a médiaszolgáltatásra jogosult cégek milyen eredményeket értek el. Legutóbb pedig országos szinten a körzeti rádiókat fenntartó vállalatok alig több mint negyede termelt profitot, ami kifejezetten alacsony arány. Ennél jóval több nyereséges vállalat volt 2011 és 2013 között, amikor sokkal több körzeti rádió működött.
Mindezek fényében tényleg elég nehezen érthető, hogy miért tartja ilyen alacsonyan a kereskedelmi rádiók számát az NMHH, különösen, hogy az államnak az ilyen adókból van csak bevétele. A közösségi rádiók – amelyektől speciális műsorrendet követel meg a hivatal – ugyanis nem fizetnek a frekvencia használati jogáért, a nagyobb kereskedelmi adóknak viszont minden évben tízmilliókat kell kicsengetniük médiaszolgáltatási díj formájában.
Azaz a médiahatóság százmilliókról mond le azzal, hogy a közösségi adókat preferálja a kereskedelmiekkel szemben. Ráadásul ágazati elemzők szerint mindezt politikai okokból.
A budapesti kereskedelmi adók háttérbe szorítása mögött ugyanis az egyetlen logikus magyarázat az lehet, hogy nem szeretnének a kormányközeli adóknak, illetve azok üzeneteinek újabb konkurenseket állítani. Ez a megközelítés nem lenne példa nélküli: Magyarországon azért nem volt bő másfél évig egyetlen országos kereskedelmi csatorna sem, mert az NMHH nem adott ideiglenes működési engedélyt a korábban Simicska Lajoshoz köthető Class FM-nek. Ezzel akkor szintén több százmillió forintot hagyott veszni a hatóság.
Jelentős változás pedig ebben a politikában nem is várható. Bár egy új kereskedelmi adó biztosan indul a nem túl távoli jövőben, egyrészt ezzel csak az idén év eleji helyzet áll vissza, másrészt a Media1 januárban arról írt, hogy ez is a néhai Andy Vajna üzleti köréhez kerülhet.
Az egyelőre rejtély, hogy a többi szabad frekvenciával mi lesz. Megkérdeztük az NMHH-t a frekvenciagazdálkodási tervekről, de konkrét válaszokat nem kaptunk, csak általánosságban írták le a folyamat menetét. Kapkodás láthatóan nincs a hatóságnál. A kereskedelmiként induló Lánchíd Rádió frekvenciájának pályáztatása például már közel egy éve felmerült, de azóta sem volt előrelépés, és sok jel nem mutat arra sem, hogy a Sláger FM-től néhány hete elvett sávra rövid időn belül tendert írnának ki.
|
Azért nem találsz több rádiót, hogy ne legyen konkurenciája a kormányközelieknek
|
Miközben 2008-ban nyolc kereskedelmi rádiót lehetett hallgatni Budapesten, és még 2012-ben is ötöt, jelenleg mindössze három érhető el.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190225/azert-nem-talalsz-tobb-radiot-hogy-ne-legyen-konkurenciaja-a-kormanykozelieknek/
|
2019-02-25 14:53:17
| true | null | null |
G7
|
Pacza József legalább 10 éven át dolgozott együtt Kósa Lajossal a debreceni önkormányzatban, bizalmi pozícióban.
Újabb milliárdos lépéssel haladt előre a Kósa Lajos által menedzselt Nemzeti Korcsolyázóközpont kivitelezése: 1,4 milliárd forintot visz el csak a műszaki ellenőrzés és mérnöki tanácsadás.
A nyertes cég alvállakozóként alkalmazza Pacza József cégét.
Csendes, visszahúzódó ember, nem barátkozó típus – ezekkel a szavakkal írták le a debreceni önkormányzat ügyeire rálátó forrásaink Pacza Józsefet, aki városfejlesztési osztályvezetőként hosszú éveken át felelt a Kósa Lajos vezette debreceni önkormányzat műszaki beruházásainak ellenőrzéséért. A műszaki ellenőrök felelőssége óriási: többek között ők igazolják, hogy egy beruházás bekerülési és kivitelezési költségei reálisak, ők ügyelnek arra, hogy túlárazás még véletlenül se forduljon elő. Pacza József és egykori főnöke, Kósa Lajos útjai ismét keresztezték egymást, ezúttal azonban nem Hajdú-Bihar megyében, hanem a fővárosban, a Millenáris Velodromnál, illetve a Kisstadionnál. Itt épül ugyanis az előzetes becslések szerint 43 milliárd forintos Nemzeti Korcsolyázóközpont.
A Kósa Lajos által menedzselt megaberuházás milliárdos léptekkel halad. A fideszes politikus a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség elnöke is, ő vezette a tervpályázatokat elbíráló bizottságot, és még 2017 decemberében jelentette be, hogy a Bord Építészstúdió fogja megtervezni a központot. Néhány hónap múlva az is kiderült, hogy az óriásprojektből csak a tervezés 2,3 milliárd forintba kerül.
A beruházás újabb állomáshoz ért, közbeszerzési eljárásban kerestek vállalkozást az építkezés mérnöki tanácsadói és műszaki ellenőri feladatainak ellátására. A projektet a Nemzeti Sportközpontokkal korábban is együtt dolgozó Főber Zrt. és az Újlak Mérnökiroda Kft. nyerte el nettó 1,47 milliárd forintért (az eljárásról szóló összegzést pdf-ben itt találja). Alvállakozóként, illetve erőforrást nyújtó szervezetként az Óbuda-Újlak Zrt.-t, Tradíció’92 Kft.-t, a Kem-Ber Kft.-t és az Óbuda Építész Stúdió Kft.-t. jelölték meg.
Az alvállalkozók mindegyike részt vett már közpénzes munkában:
az Óbuda-Újlak 1,6 milliárdért vállalta el a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság mérnöki feladatait,
a Tradíció’92 Kft. készített költségbecslést a Ludovika Campus beruházáshoz, 19,2 millió forintért pedig a Liget Projektben dolgoztak,
az Óbuda Építész Stúdió Kft. nyerte meg az NKE Katasztrófavédelmi Speciális Képzési Központ tervpályázatát.
Egy kicsit kilóg a sorból a Kem-Ber Kft., ami ugyan eddig is jól szerepelt a közbeszerzéseken, de inkább Hajdú-Bihar megyében, illetve Debrecenben volt aktív. A cég 2015 áprilisában került Pacza József tulajdonába, de korábban az üzletember egy másik cége és a Kem-Ber útjai össze-összefutottak. Papírforma szerint versenytársakként:
2012-ben a debreceni Nagyerdei Stadion rekonstrukciójának projektmenedzsment feladatait Pacza József cége, az Első Mérnöki Iroda Beruházó Kft. nyerte el, A munkáért későbbi vállalkozásával, a Kem-Ber Kft.-vel versengett (és ajánlatot adott be még a szegedi Csomiber Kft. is).
2014-ben ismét nem tudták elkerülni egymást: az Intermodális Közösségi Közlekedési Központ létrehozásához szükséges építési engedélyezési és kiviteli tervdokumentációjának ellenőrzési feladatait az Első Mérnöki Iroda Beruházó Kft. vitte el 22,1 millió forintért, de Pacza István cégének ismét a Kem-Ber Kft.-vel kellett megküzdenie (a budapesti MHV-Cosinus Kft. mellett).
Pacza Józsefről a debreceni vagy.hu írta meg, hogy hosszú évekig befolyásos pozíciókat töltött be a debreceni önkormányzatnál: 1989 és 2003 között városfejlesztési főosztályvezető-helyettes, illetve városépítési osztályvezető volt a polgármesteri hivatalban, majd 2003-tól 2008-ig a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. beruházási igazgatójaként dolgozott. A holdingtól 2010 decemberében ment el Szegedre, egy szintén önkormányzati cég élére (lásd keretes írásunkat).
Kósa Lajos 1998 és 2014 között volt Debrecen polgármestere, tíz éven át tudhatta maga mellett Pacza Józsefet statégiai, bizalmi pozícióban.
Pacza József, illetve cége, a Kem-Ber Kft. azóta is rendre feltűnik a legnagyobb debreceni beruházások környékén. Tavaly írtuk meg, hogy cívisvárosban közpénzmilliárdokból építenek egy olyan nemzetközi iskolát, ahová a gyerekek csak méregdrága tandíj fejében járhatnak.
A beruházás műszaki ellenőri és műszaki lebonyolítói feladatait a Kem-Ber Kft.-re bízták 85 millió forintért, előtte pedig a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivataltól nyertek el megbízást 20,6 millió forintért.
|
Kósa régi embere keres Kósa új korcsolyacsarnokán
|
1,4 milliárd forintot fizetnek a 43 milliárdosra tervezett Nemzeti Korcsolyázó Központ műszaki ellenőri és mérnöki tanácsadói feladatainak elvégzéséért. Az egyik haszonhonhúzó vállalkozás Kósa Lajos, a korcsolyaszövetség elnökének korábbi munkatársáé.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2019/02/24/kosa-korcsolyazocsarnok/
|
2019-02-24 08:02:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Világgazdaságnak Fekete Péter, a Konzum vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a két társaság múlt pénteken sikeresen lezárta azt a tőkeemelés-sorozatot, amelynek eredményeként a Konzum beolvadásával 350-400 milliárd forintos kapitalizációval 320 milliárd fölötti saját tőkéjű céggé válik az Opus. A lezárt apportokkal és üzletrészvásárlásokkal az Opus Globalnál csaknem tizenhétszeres, a Konzum Nyrt.-nél pedig tizennégyszeres a sajáttőke-növekmény. Az Opus és a Konzum is Mészáros Lőrinc érdekeltsége.
Fekete Péter ismertette, hogy az Opus saját tőkéje az előzetes becslések alapján 250 milliárd forint fölé emelkedett, miközben médiaportfólióját értékesítette. Az Opus a médiavállalkozások nélkül jelenlegi portfóliójával az előzetes számítások szerint minimum 20-25 milliárd forintos EBITDA-t (kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredmény) termelhet 2019-ben. Két-három éven belül pedig nem irreális a 40-50 milliárd forintos EBITDA elérése sem - tette hozzá.
A médiaportfólió értékesítése a vezérigazgató-helyettes elmondása szerint a további stratégiai irányokat tükrözi. Fekete Péter elmondta, hogy a médiavállalkozásokat könyv szerinti érték fölött sikerült értékesíteni, az ebből származó bevételt pedig a Mátrai Erőművet tulajdonló Status Power Invest Kft. 55 százalékos üzletrészének megvásárlására fordítják. A tranzakcióval ráadásul jelentős adósságtehertől is megszabadult a vállalat - jegyezte meg.
Az erős turisztikai portfolóval rendelekzező Konzum szintén jelentősen átalakult. Saját tőkéje az előzetes becslések szerint meghaladja a 68 milliárd forintot, nagyjából 6-7 milliárdos EBITDA mellett. A Konzum-portfólió is két-három év távlatában tízmilliárdos EBITDA-t célozhat meg - vélekedett Fekete Péter.
Tájékoztatott arról, hogy a december 3-i közgyűlési felhatalmazások birtokában megkezdik az egyesülés részleteinek kidolgozását, amelynek eredményét jövő tavasszal, egy újabb rendkívüli közgyűlésen tárja a részvényesek elé a menedzsment. Ezek jóváhagyása után nyújtható be a Budapesti Értéktőzsdén a Konzumra vonatkozó törlési kérelem, és kezdődhet meg az új Opus-részvények bevezetése.
A tranzakció jelen fázisában Fekete Péter még nem tudott a részvényátváltási arányról tájékoztatni, úgy vélte, legkorábban február-március környékén tudnak erről részleteket közölni. Hangsúlyozta, hogy mindenképpen fair elszámolást szeretnének a társaságok részvényeseivel, egy független, nemzetközi hátterű befektetési bankot is bevonnak a cserearányok meghatározásába. Jelezte, hogy a tervek szerint 2019 első felében megjelennek a nemzetközi tőkepiacon is.
|
A nemzetközi tőkepiacot is benyelné Mészáros Lőrincék kisgömböce
|
Már a jövő év első felében megjelenhet a határon túli piacokon a fúzióra készülő Konzum-Opus csoport.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/a-nemzetkozi-tokepiacot-is-benyelne-meszaros-lorincek-kisgomboce.html
|
2018-11-19 06:35:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Tőkeemeléssel szerzi meg a BLT Group Zrt. - és az érdekeltségébe tartozó Balatonturist-csoport - közvetlen tulajdonát a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. - jelentette be a cég a tőzsde honlapján csütörtökön. A Konzum Mészáros Lőrinchez tartozik, mint ahogy egyébként a BLT és a Balatontourist is, vagyis nem történt más, mint egy kis portfólió-rendezés.
A BÉT honlapján közzétett határozat szerint a Konzum Nyrt. igazgatósága a PwC által készített üzletrész-értékelés alapján hozzájárult, hogy nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás formájában a Konzum Nyrt. kizárólagos tulajdonába kerüljön a BLT Group Zrt. A 977,29 millió forintos apport ellenértékét a Konzum 3 111 396 darab új részvény zártkörű forgalomba hozatalával egyenlíti ki. Az ügylettel a BLT kötelékébe tartozó Balatontourist-csoport teljes körűen a Konzum Nyrt. konszolidációs körébe kerül.
Az igazgatóság azt is elfogadta, hogy a KONZUM PE Magántőkealap a Ligetfürdő tranzakcióból eredő, a Konzum Nyrt. felé fennálló 9,677 milliárd forintos követelésével tőkét emeljen a tőzsdei vállalatban. A Konzum az apport ellenértékét, összesen 30 809 580 darab új részvény zártkörű kibocsátásával egyenlíti ki - közölték.
A most közzétett tőkeemelések részei annak a 2017. decemberében bejelentett tranzakció-sorozatnak, amellyel - a Hunguest Hotels Zrt., illetve 18 belföldi és 5 külföldi szállodát követően - a Balatontourist-csoport is a tőzsdei társaság tulajdonába kerül. Ennek megfelelően a Konzum turisztikai portfólióját érintő mindkét csütörtöki igazgatósági döntés esetén az új részvények értékét a tavaly december 11-i rögzített árfolyamon bocsájtja ki a vállalat, amely a 2018. október 10-re átvezetett 1:10 arányú részvényfelaprózást követően, 314,1 forintos értéket jelent.
A Balatontourist magán-, illetve önkormányzati tulajdonban lévő kempingeket üzemeltetet. A 2018-as szezonban 10 balatoni kempinget és egy vendégházat működtető társaság az előzetes becslések szerint 1,715 milliárd forint bevételre számít.
A Konzum Nyrt. Magyarország legnagyobb szállásadó vállalatát építi a közlemény szerint. A társaság menedzsmentjének célja, hogy a tranzakciók lezárását követően a csoporton belüli szinergiák és költségcsökkentési lehetőségek kihasználása érdekében összevonják a szálloda és kempingüzemeltető vállalatok szakmai irányítását. A tőzsdei társaság legutóbb publikált, féléves árbevételének 88,43 százaléka, míg konszolidált eredményének 64,44 százaléka származott a turizmusból - írták.
|
Mészáros Lőrinc egy polccal feljebb pakolta a kamrájában a Balatontouristot
|
A kempingüzemeltető cég a BLT Group Zrt.-től a Konzum Nyrt. közvetlen tulajdonába kerül.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszaros-lorinc-egy-polccal-feljebb-pakolta-a-kamrajaban-a-balatontouristot.html
|
2018-11-15 07:06:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Márciusban írta ki a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. az új közbeszerzést a Debreceni Főpályaudvar felépítésére, valamint a kapcsolódó munkák elvégzésére. Ez már a második kiírás volt tekintve, hogy az első során a legkedvezőbb ajánlat is 34,3 milliárd forintról szólt - írja a dehir.hu. Eredetileg a Debreceni Főpályaudvar megépítésére 21 milliárd forintot különítettek el a Modern Városok Program keretein belül. A hatalmas különbség miatt azonban visszavonták a közbeszerzést.
A második eljárásban 3 cég, konzorcium pályázott:
a budapesti Strabag,
a DS Konzorcium (Dömper Kft. és Subterra - Raab Kft),
valamint a debreceni Hunép.
A nyertes végül a helyi cég lett nettó 35 milliárdos ajánlatával. A Strabag 38, a DS Konzorcium pedig nettó 40 milliárdért vállalta volna a munkát.
A szerződést november 19-e után köthetik meg.
|
21 helyett 35 milliárdért épül újjá a Debreceni Főpályaudvar
|
A második eljárás során sem érkeztek olcsóbb ajánlatok, sőt, tovább emelkedett az ár.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/21-helyett-35-milliardert-epul-ujja-a-debreceni-fopalyaudvar.html
|
2018-12-14 07:10:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A múlt héten egészen döbbenetes fotók jelentek meg Hadházy Ákos független képviselő révén a 444-en arról, hogy milyen értelmetlen módon tűnhetnek el százmillió forintok az EU-s támogatásokból. A korszakos képeken budi előtt focizik gumilabdával három ember, marmonkannák és tégladarabok között szlalomoznak biciklivel, vagy éppen szőlőmunkásokat gimnasztikáztat az az alapítvány, amely 450 millió forintos uniós támogatásból szervezett sportnapokat kistelepüléseken.
Ugyan a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány a cikk után azt közölte, hogy büszkén vállalják programjukat, és semmilyen takargatni valójuk nincs, mégis törölték a Facebook-oldalukat, az összes, sportnapokról beszámoló videóval és képpel együtt. A szabadidősport népszerűsítésére indított uniós program nyertesei között nem a Harmadik Évezred az egyetlen, amelynek nem érhető már el a Facebook-oldala.
Az RTL Klub beszámolója a tragikomikus képekről
A 2017-ben kihirdetett, tízmilliárdos program során jellemzően 250 millió forintos támogatást osztottak ki a szabadidősportos szervezetek között. A 36 támogatott szervezet közül a harmadik legnagyobb összeget, 450 millió forintot a Harmadik Évezred kapta. Ezt pedig éppen az az alapítvány előzi meg (három forinttal), amelynek már szintén nem elérhető a Facebook-oldala.
Ezt a szervezetet Utak és Esélyek Alapítványnak hívják, és a két alapítvány több más, jóval konkrétabb ponton is kapcsolódik egymáshoz a törölt Facebook-oldaluk mellett.
Az uniós pályázaton a harmadik legtöbb pénzt kapó Harmadik Évezredet az ugyanezen a pályázaton a második legtöbb támogatást kapó Utak és Esélyek Alapítvány vezetője, D.-né egyik rokona*Ezt az Utak és Esélyek Alapítvány egyik volt munkatársa mondta nekem, és egy névegyezőség is erősíti. alapította. A Harmadik Évezred székhelye a mai napig ennek a rokonnak a tulajdonában álló kismarjai családi ház, amelyet éppen 7 millió forintért hirdetnek az egyik ingatlanos honlapon*A hirdetést D.-né is megosztotta a Facebook-oldalán..
A Harmadik Évezredet vezető Glückné Márton Gyöngyi pár éve a Haza és Esélyek Alapítvány felügyelő szervének elnöke volt.
A két alapítvány vezetője máshonnan is ismerhette egymást. Ahogy a 168 óra megírta, Glückné egy kispesti óvoda óvónője. A másik alapítványt vezető D.-né szintén óvónőként dolgozott, korábban mindkettejüknek jelent meg tanulmánya egy kispesti nevelési szaklapban.
Mivel a Facebook-oldaluk már nem létezik, a honlapjukról meg nem derül ki lényegében semmi a mostani programról, az nem látható egyértelműen, hogy D.-né alapítványa is hasonló módszerekkel költötte-e az uniós támogatást a sportnapokra. Amikor D.-nét felhívtam, hogy megkérdezzem, mire fordítják a 450 millió forintos EU-s támogatást, kinyomta a telefont, majd az üzenetemre sem reagált.
Egyórás erdei séta kétmillióért
Az általunk megismert két példa alapján mindenesetre rengeteg pénzt szakíthatott az alapítvány. Tudomásunk szerint az egyik településen egy rövid erdei séta szervezésében vett részt az alapítvány, amely nagyjából egy óráig tartott, és mintegy százan mentek el rá. Az alapítvány nem is vett részt a tényleges szervezésben, azt egy helyi intézményre bízta, cserébe fejenként ezer forintot fizetett a sétán résztvevők után.
Minimális energiabefektetéssel, még a szervezést is kiszervezve tehát 100 ezer forintjába került az alapítványnak egy ilyen séta, miközben fejenként közel 20 ezer forintot keresett rajta. A 450 milliós program fejében ugyanis 21 750 embernek kell részt vennie az alapítvány programjain három év alatt. Egy emberre lebontva tehát 20 700 forint jár egy részvétel után.
Az egyórás, más által szervezett séta tehát hiába került csak 100 ezer forintjába, több mint 2 millió forint közpénzt kapott erre az alapítvány.
A másik eset Barcs környékéhez kapcsolódik. Barcs és a környékbeli települések bevonásával biciklis napot tartottak, amely során a résztvevők a szomszédos vagy akár távolabbi településekre biciklizhettek át, ismerkedhettek egymással és zsíroskenyerezhettek. Horváth Gábor, a barcsi önkormányzat sportreferense azt mondta nekem telefonon, hogy az egész napos rendezvényen nagyjából 60-70 ember vehetett részt.
Horváth szerint az Utak és Esélyek itt sem szállt be a szervezésbe. Azt mondta, az alapítvány csak az ötletet adta, ezen kívül felhívták a kontaktszemélyeket a résztvevő települések önkormányzatnál. A szervezést és a zsíros kenyeret az önkormányzatok állták, Horváth szerint az Utak és Esélyek anyagilag csak a díjazáshoz járult hozzá, de ennek értéke a pár tízezer forintot sem érte el.
A két programnál általam elért szervezők kifejezetten pozitívként tekintettek az eseményekre, jó kezdeményezésnek tartották őket. Azt nem vették figyelembe, vagy nem is voltak a tudatában, hogy minden egyes sétáló vagy pár kilométert bicikliző ember 20 ezer forintos vissza nem térítendő támogatást jelentett egy olyan alapítványnak, amely az általam megismert példák alapján tudatosan törekedett arra, hogy a legkisebb energiabefektetéssel növelje az „elérendő személyek számát”. Nagyon hasonló esetről számolt be a Népszava a Harmadik Évezred esetében.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarországon több ember „sportol" a munkahelyén, mint a szabadbanA napi hat percet sportoló magyarok sajátos sportolási szokásaikkal emelkednek ki az európai mezőnyből. Egyébként a kontinensen általában is egyre több a tespedő.
Mindenesetre az alapítványt vezető D.-nének volt már tapasztalata arról, hogy hogyan lehet minél költséghatékonyabban felhasználni közpénzt. A gyerekeivel közös 3D Oktatási Kft. öt közbeszerzést nyert meg 2014-2015-ben (a kiírók között volt például a Klebersberg Intézményfenntartó Központ, a Türr István Intézet vagy a Magyar Szabadidősport Szövetség, amely mellesleg a legtöbb pénzt, 750 millió forintot kapott a cikkben taglalt uniós pályázaton). Ezek zömmel fejlesztési programok minőségbiztosítását, projektmenedzselését jelentették, döntően 20 és 30 millió forint közötti értékben.
Az öt nyertes közbeszerzésből háromnál fordult elő, hogy D.-né családi cégének az egyik riválisa a jelenleg D.-né által vezetett alapítvány, az Utak és Esélyek volt*D.-né 2012 és 2015 között átmenetileg nem vezette hivatalosan az alapítványt, de ebben az időben is az ő tulajdonába is tartozó ingatlanban volt a székhelye.. Mindhárom esetben rajtuk kívül még egy pályázó volt. Az állami megrendeléseknek köszönhetően a cégnek 2015-ben 129 millió bevétele volt (az azt megelőző és követő két évben sem érte el a 10 milliót a cég forgalma), ráadásul bődületes, piaci alapon nehezen elképzelhető profitrátával működött: 81 millió forintos adózott eredménnyel zárt abban az évben, a cég bevételének tehát 63 százaléka lett nyereség.
Ergózás a faluházban
A szabadidősport népszerűsítését célzó uniós programon egyébként több, politikához köthető szereplő érdekeltsége is jelentős összegeket kapott. A negyedik legnagyobb támogatást a Magyar Ergométer Szövetség nyerte el. Az ergométeres evezés beltéri evezést jelent, tehát egy gép segítségével lehet szimulálni az evezést. A szervezet elnöke Horváth Gábor kétszeres olimpiai bajnok exkajakozó, aki a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnökségi tagja és az épülő gellérthegyi siklóban is érdekelt. Az egyik elnökségi tag az Orbán Viktor fogorvosaként ismertté vált Bátorfi Béla, aki a Magyar Triatlon Szövetség elnöke is egyben. A szövetséget tavaly még Bényi Szabolcs vezette, aki a Heves Megyei Közgyűlés fideszes alelnöke.
A Magyar Ergométer Szövetség 444 millió forintot nyert el a cikkben bemutatott uniós pályázaton. A tervük az, hogy nagyobb városi rendezvényekhez csatlakozva mutassák be az ergométereket, illetve 270 település bevonásával egy közösségi versenyt szervezzenek, amely során egy adott településen négy hónapig lehet ergózni a faluházban, a művelődési házban vagy az iskolában elhelyezett gépeken.
Szintén a nyertes pályázók között van a Bükkösd Jövőjéért Alapítvány, amely a bükkösdi polgármester érdekeltsége, és 250 millió forintos támogatást kapott a pályázaton. Az alapítvány kuratóriumi elnöke Budai Zsolt polgármester felesége. Az alapítvány 14 ember által kedvelt Facebook oldalán viszont van olyan ajánló, amelyen Budai Zsolt van megadva az alapítvány által szervezett rendezvény kontaktszemélyeként.
Az N1 Tv riportja.
Budai Zsoltról és néhány visszás ügyéről az N1 Tv forgatott egy szemléletes riportot több mint egy éve. A riport szerint Budait korábban sikkasztásért ítélték el, a településen uniós pénzből épült térkőüzem elhagyatottan vegetál, de van benne rendőri igazoltatás és menekülő polgármester is.
|
Kétmillió forint egyórás sétáért – csúcsra járatták az uniós pénzek leszívását
|
A múlt héten egészen döbbenetes fotók jelentek meg Hadházy Ákos független képviselő révén a 444-en arról, hogy milyen értelmetlen módon tűnhetnek el százmillió forintok az EU-s támogatásokból. A korszakos képeken budi előtt focizik gumilabdával három ember, marmonkannák és tégladarabok között szlalomoznak biciklivel, vagy éppen szőlőmunkásokat gimnasztikáztat az az alapítvány, amely 450 millió forintos uniós támogatásból szervezett sportnapokat kistelepüléseken.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190226/ketmillio-forint-egyoras-setaert-csucsra-jarattak-az-unios-penzek-leszivasat/
|
2019-02-26 12:56:22
| true | null | null |
G7
|
Ahogy arra számítani lehetett, a Gazdasági és Versenyhivatal (GVH) nem akadályozta meg, hogy Mészáros Lőrinc átvegye a Simicska-hagyaték maradékát is. Ezzel lezárul az a folyamat, amit lapunk már tavaly nyáron előrevetített, és amely keretében egy köztes, mindkét fél számára elfogadható ember érintésével a korábbi Simicska-birodalom a miniszterelnök új bizalmasához vándorol.
A versenyhivatal igazából nem is fektetett túl nagy energiát abba, hogy kiderítse, nem merülnek-e fel jogi aggályok, mivel álláspontjuk szerint „vizsgálat elrendelésére okot adó körülmény nem állt fenn”. Utóbbi egyébként jelen esetben még védhető is, hiszen az egykori felcsúti gázszerelő ugyan rengeteg területen aktív, de a most felvásárolt cégekkel pont olyan piacokra lépett be, ahol eddig nem volt komolyabb érdekeltsége.
A tranzakció a GVH-s iratok szerint csak öt céget érint,
a Pro-Ráta Holding Zrt.-t,
a Pro-Aurum Zrt.-t,
az Euro Publicity Kft.-t,
a Mundus Invest Zrt.-t és
a Megapolis Media Zrt.-t.
Ezek többsége azonban vagyonkezelő, és egy rakat más cégben van érdekeltsége. Így az ügylet keretében Mészáros Lőrinchez került Simicska Lajos mostanra lényegében teljesen beszántott médiabirodalma, Magyar Nemzetestül, Lánchíd Rádióstul, Metro újságostul, a korábbi Fidesz-pénztárnok plakátcégei és a Sárvári Vadkert Major is.
Versenyjogi szempontból pedig legfeljebb ez utóbbi tűnhet aggályosnak, turisztikai érdekeltségei ugyanis szép számmal akadnak a korábbi felcsúti polgármesternek. Itt azonban egy annyira kicsi szereplőről van szó, hogy valószínűleg sok vizet nem zavar a tulajdonos cseréje. Reklám- és médiacégei pedig nincsenek Mészárosnak, ezeket ugyanis tavaly decemberben ingyen átpasszolta az akkor gründolt fideszes médiaalapítványnak.
A mostani pakett legértékesebb eleme valószínűleg a plakátbiznisz, aminek része az országszerte több mint 8000 óriásplakáttal rendelkező Publimont Kft., az oszlopháborúban elhíresült, közel 1500 hirdetőoszlopot fenntartó Mahir és a szintén ezen a területen ténykedő Euro Publicity Kft. is. Orbán Viktor és Simicska Lajos összebalhézása előtt ezekhez a cégekhez is ömlöttek az állami megrendelések: a Kantar Media adatai szerint 2013-ban és 2014-ben listaáron csak a Publimont plakátjain megjelenő reklámokra közel 10 milliárd forintot költöttek el az állami hirdetők, akik a plakáthelyek közel felét foglalták le.
A G-nap után azonban nagyon látványosan elapadtak a kormányzati források, az állami hirdetők a nagy konkurens JCDecaux plakátjaira költöztek, a Simicska-reklámcégeket pedig jogi és egyéb eszközökkel is próbálták ellehetetleníteni. A Publimont árbevétele a 2013-2014-es 8 milliárd feletti szintről 2017-re 4 milliárd alá esett, nyeresége pedig nyolcadára zuhant. A Mahirnál egy hajszállal jobb volt a helyzet, de itt is látványosan csökkent a forgalom és a profit is.
A korábbi fejlemények fényében épp ezért a mostani tulajdonosváltásnak a JCDecaux-nál örülhetnek a legkevésbé. Elég furcsa lenne ugyanis, ha a kormányzati reklámok nem költöznének vissza a korábban preferált plakáthelyekre most, hogy azok tulajdonosa már nem Simicska Lajos, hanem Mészáros Lőrinc. Az újabb fordulatra egyébként már most is utalnak jelek, hiszen a kormány legújabb, külföldön is sokat kritizált Soros-Juncker plakátjai olyan helyeken is feltűntek, ahol korábban nem lehetett látni ilyeneket. Arról nem is beszélve, hogy a legértékesebb cég, a Publimont weboldala épp karbantartás miatt nem elérhető.
Az tehát nem nagyon kérdéses, hogy a marketingcégekkel mi lesz, a médiaérdekeltségek sorsa azonban már nem ennyire egyértelmű. A Magyar Nemzet korábbi kiadóját teljesen kiürítették, és vélhetően a névhasználatot is eladták, hiszen a korábbi Magyar Idők a G-nap negyedik évfordulója óta már ilyen címmel jelenik meg. A Lánchíd Rádiónak azonban akár még jövője is lehet, különösen, hogy az új fideszes médiaalapítvány jelenleg jó eséllyel pont azzal sért törvényt, hogy a jogszabályban engedélyezettnél több rádiócsatornát üzemeltet.
Szintén lehetnek tervei Mészáros Lőrincnek, illetve körének a korábban a Metró újságot kiadó MTG Metro Gratis Kft.-vel, hiszen a Simicskáék alatt felszámolás alá kerülő céget az oligarcha kapitulációja után megmentették, és most már nem folyik ellene eljárás. Az aluljárókat a Metrótól elfoglaló Lokál című lap pedig reklámújságként ugyan szépen termelte a százmilliókat az elmúlt években korábbi tulajdonosának, Habony Árpádnak, napilapként azonban nem igazán tudott áttörést elérni, és nem lépett a Metro helyébe.
A mostani tranzakció egyébként tényleg a záróakkordja volt a nagy Mészáros-Simicska átadás-átvételnek.
Korábban ugyanis a felcsúti milliárdos már bekebelezte a volt Fidesz-pénztárnok agrárérdekeltségeit, a 2010 és 2014 közötti építőipari közpénz-szivattyú, a Közgép pedig a 2014 és 2018 közötti építőipari közpénz-szivattyúhoz, a Duna Aszfalthoz került, amelynek tulajdonosa Mészáros állandó üzlettársa és barátja, Szíjj László. A tranzakciósorozat agrárrészénél egyébként már lett volna mit vizsgálnia a GVH-nak, de a versenyhivatal akkor is úgy látta, hogy mélyebb elemzésre semmi nem ad okot.
|
Mostantól Mészáros Lőrinc plakátjairól mosolyoghat ránk Soros György
|
Simicska Lajos plakátjai is a felcsúti milliárdoshoz kerültek, így ismét költözhetnek az állami hirdetések. Lezárulóban a nagy átadás-átvétel.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190226/mostantol-meszaros-lorinc-plakatjairol-mosolyoghat-rank-soros-gyorgy/
|
2019-02-26 13:06:45
| true | null | null |
G7
|
A négy vádlott 660 millió forintos állami támogatás megtartása érdekében valótlan elszámolást nyújtott be, ezzel valósították meg a bűncselekményt. A bíróság F. Ernő (Fidesz-KDNP) elsőrendű vádlottat,Rakamaz volt polgármesterétkét év, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre, A. P. másodrendű vádlottat egy év, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, B. K. harmadrendű és B. S. negyedrendű vádlottat 540-540 napi tétel pénzbüntetéssel sújtotta; egy napi tétel összegét 3000 forintban állapították meg, annak meg nem fizetése esetén a büntetést fogházban kell végrehajtani.
A polgi volt a főnök
A bíróság által megállapított tényállás szerint a bűncselekmény elkövetésének idején az elsőrendű vádlott Rakamaz polgármestere volt, aki társaival a rakamazi Nagy-Morotva Vízi Tanösvény kialakítása és környékének fejlesztése elnevezésű projekt ügyében került kapcsolatba.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az Észak-alföldi Operatív Program keretében versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztésre tett közzé felhívást, amelyre az önkormányzat 2008 áprilisában projektjavaslatot nyújtott be. Az NFÜ 2010. januári döntése értelmében Rakamaz vissza nem térítendő támogatásban részesült. A projekt elszámolható költsége több mint 658 millió forint volt, amelyhez 520 milliót meghaladó támogatási összeg volt nyújtható. Ezt a támogatási szerződést 2012. november végén módosították, amelynek alapján a tervezett főösszeg 666 millióra, a támogatás mértéke 526,4 millióra emelkedett.
Három céggel dolgoztak
A beruházás kivitelezésébe három céget vontak be, Rakamaz volt polgármestere mellett e három cég vezető képviselője az ügy további három elítéltje. A kivitelezési munkák végén a beruházást úgy jelentették készre, a teljesítést pedig úgy igazolták, hogy a kivitelezési munkákat az építési szerződésben vállalt minőségben és határidőben nem készítették el, a hibalistán szereplő hiányosságok elvégzésére a kiszabott nyolc nap alatt nem volt lehetőség. A csatolt hibalisták tanúsága szerint a Nagyteknősbéka Ház projektelem esetében összesen 44, a Kisteknősbéka Ház projektelem esetében összesen 20, míg a Vízi Tanösvény esetében 9 hiba, illetve hiányosság került rögzítésre.
Súlyosbító és enyhítő körülmények
Rózsavölgyi Bence bíró a büntetés kiszabásakor súlyosbító körülményként értékelte a beruházás magas értékét, továbbá azt, hogy az I. r. vádlott a bűncselekményt közmegbízatású személyként követte el, a II. r. vádlottnak, mint műszaki ellenőrnek a valótlan tartalmú okirat készítését – jogszabályi kötelezettségénél fogva – meg kellett volna akadályoznia a társas elkövetési módot, valamint a hasonló jellegű bűncselekmények elszaporodottságát.
Ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a vádlottak büntetlen előéletűek, a bűncselekmény elkövetése óta eltelt hosszú időt, valamint a II. r. vádlott ténybeli beismerő vallomását.
Kamu volt az egész
A bíróság szerint valamennyi vádlott tudott arról, hogy valótlan tartalmú adatokat tartalmaznak a projektelemek átadásának lezárásáról készült jegyzőkönyvek és egyéb iratok. Az ítélet nem jogerős, az ügyész három nap gondolkodási időt kért, az első- és a másodrendű vádlott és védője fellebbezett, a harmad- és negyedrendű vádlott és védője pedig gondolkodási időt kért.
|
Felfüggesztettet kapott a volt rakamazi polgármester
|
Ítélet született a Nagy-Morotva Vízi Tanösvény gate néven elhíresült ügyben. A támogatásokat elsíboló banda felfüggesztett börtönbüntetéssel, illetve pénzbüntetéssel úszta meg az ügyet. Igaz, az ítélet még nem jogerős. A négy vádlott 660 millió forintos állami támogatás megtartása érdekében valótlan elszámolást nyújtott be, ezzel valósították meg a bűncselekményt. A bíróság F. Ernő (Fidesz-KDNP) elsőrendű vádlottat,Rakamaz volt polgármesterétkét év, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre, A. P. másodrendű vádlottat egy év, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, B. K. harmadrendű és B. S. negyedrendű vádlottat 540-540 napi tétel pénzbüntetéssel sújtotta; egy napi tétel összegét 3000 forintban állapították meg, annak meg nem fizetése esetén a büntetést fogházban kell végrehajtani.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/02/26/felfuggesztetett_kapott_a_rakamazi_polgarmester/
|
2019-02-26 11:51:00
| true | null | null |
Index
|
A Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit (NFP) Kft. által kiírt közbeszerzésen a Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt., a Colas Alterra Zrt. és Swietelsky Magyarország Kft. elől vitte el a döbröközi munkát Mészáros érdekeltsége és az EuroAszfalt – derült ki a TED-ben megjelent tájékoztatóból.
Ráadásul Mészárosék úgy nyertek, hogy az NFP által eredetileg becsült 1,35 milliárd forint helyett 1,74 milliárdért vállalták a munkát.
A döbröközi szennyvízelvezetés fejlesztése annak a 420 milliárdos keretösszegű projektnek a része, amelyet az NFP 2016-ban írt ki. Ez hat regionális, egyenként 70 milliárd forint keretösszegű, 2020-ig szóló tender a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében megvalósítandó szennyvízelvezetési és -tisztítási, hulladékgazdálkodási, illetve ivóvízminőség-javító beruházások kivitelezésére.
A közbeszerzés első nyertesei között volt az észak-magyarországi régióban– mint beszámoltunk róla – Mészáros Lőrinc cége, illetve az EuroAszfalt is, de megbízást kapott a Swietelsky, a Penta, és az A-Híd is. Aztán a felcsúti milliárdos vállalkozása megbízást kapott az észak- és közép-dunántúli térségben is.
A víziközmű-fejlesztési pályázatokkal kapcsolatban szabálytalanságokat és bűncselekmények – hűtlen kezelés, közbeszerzési versenykorlátozás – gyanúját találta Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője, ezért 2017-ben feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen.
Az ügyet megkapó Fővárosi Főügyészség azonban úgy találta, hogy „a feljelentésben foglaltak bűncselekmény gyanújának valószínűsítésére nem alkalmasak”, és elutasította a feljelentést.
Nemrégiben azonban kiderült, hogy az Európai Bizottság problémásnak találta az NFP víziközmű-beruházásokhoz kapcsolódó 5 milliárd forintos tanácsadói megbízását, ami a bizottság szerint felesleges és túlárazott volt. A 24.hu értesülései szerint ezért a magyar kormány mégsem EU-s támogatásból, hanem magyar közpénzből fizeti ki.
Mint megírtuk, a 420 milliárd összértékű pályázatokkal kapcsolatos tanácsadásra és bonyolításra 2015 végén írt ki az NFP egy 5 milliárd forint értékű közbeszerzést, és a keretmegállapodásnak öt győztese lett.
Az Első Magyar Közbeszerzési Tanácsadó Zrt. és Provital Fejlesztési Tanácsadó Zrt., mint közös ajánlattevők, az „Ész- Ker” Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., a CEU Konzorcium, az IMPERIAL TENDER Kft.: Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda és Juharos Ügyvédi Iroda, mint közös ajánlattevők, illetve az ANPAST- DEBKÖZ Konzorcium.
Az írásunkban többek között szerepelt az, hogy a Provital jogelődjében, a Provital 2000 Kft.-ben 2005-2008 között résztulajdonos volt az a Homolya Róbert, aki 2010-ben az uniós pénzek elosztásáért akkor felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség végrehajtási elnökhelyettese lett. Ez pedig az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) a figyelmét is felkeltette: a Népszabadság információi szerint az OLAF nyolc esetben talált hozzá köthető szabálytalanságot.
A 2016-os cikkünkben megírtuk azt is, hogy az NFP-t 2014 és 2017 között irányító Nagypál Sándor, ügyvezetői megbízatása előtt éveken át Kecskemét beruházásokért és városüzemeltetésért felelős alpolgármestere volt. E pozíció betöltésekor szerződött a város 704 millió forint értékben az akkor még Tiborcz István miniszterelnöki vő érdekeltségébe tartozó lévő Elios Zrt.-vel Kecskemét közvilágításának korszerűsítésére.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
|
Ismét drágult egy közbeszerzés, amit Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége nyert meg
|
A leggazdagabb magyar egyik cége, a Mészáros és Mészáros Kft. az EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft.-vel közösen 1,3 milliárd forint helyett 1,74 milliárdért építi ki Döbrököz szennyvízcsatorna-hálózatát – áll az EU-s közbeszerzési értesítő, a TED legfrissebb számában. A beruházás egy 420 milliárd forintos keretösszegű projekt része, amivel kapcsolatban Jávor Benedek feljelentést tett. A Polt Péter vezette ügyészség nem érezte úgy, hogy nyomoznia kellene, az OLAF-nak viszont gyanús lett a gigatender 5 milliárdos tanácsadási szerződése.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/02/27/ismet-dragult-egy-kozbeszerzes-amit-meszaros-lorinc-egyik-erdekeltsege-nyert-meg/
|
2019-02-27 13:44:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelzéseivel kapcsolatos cikksorozatunkban volt már szó játszótér-fejlesztési mutyiról, ilyenből ugyanis több is szerepel a brüsszeli csalás elleni hivatal által a magyar ügyészség felé jelzett problémás ügyek között. Ezúttal a szegedi vadaspark területén létrehozott tematikus játszótér és látogató-tájékoztató rendszer körüli anomáliákról lesz szó, amelynek megvalósítására 185 millió forint uniós támogatást hívtak le botrányos módon. Az ügyben érintetteket még első fokon sem vonta felelősségre a bíróság.
Polt Péter legfőbb ügyész 2018 márciusában levelet írt Ingeborg Grassle-nek, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének. Ebben Grassle korábbi nyilatkozatára reagált, amelyben az uniós bizottság vezetője valódi nyomozást szorgalmazott a miniszterelnök vejéhez kötődő Elios-ügyben. Levelében Polt azt bizonygatja, hogy az OLAF (az Európai Csalás Elleni Hivatal) ajánlásai és jelzései alapján igenis indulnak büntetőeljárások Magyarországon. Ehhez egy táblázatot is mellékelt a 2012 óta az OLAF kezdeményezései alapján tett ügyészi intézkedésekről. Cikksorozatunkban ezeket az ügyeket mutatjuk be, és annak is utánajárunk, hogy mi lett a nyomozás eredménye.
A bíróság még nem hozott ítéletet, az eljáró bíró eddig tíz tárgyalást tartott és további bizonyítási cselekmények folynak – ezt tartalmazza a Szegedi Törvényszéknek az Átlátszó megkeresésére adott válasza a helyi vadaspark játszóterének és interaktív látogató-tájékoztató rendszerének kiépítésével kapcsolatos költségvetési csalás miatt indult büntetőeljárás jelenlegi állásáról.
Ez az ügy is szerepel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) magyar ajánlásai között. Azt a szervezet 2015. december 4-én tette meg a magyar ügyészség felé, mivel a saját vizsgálata alapján bűncselekmény gyanúját észlelte, pontosan azt, hogy a beruházás során hatszoros túlszámlázás történt. Az OLAF lépésekor egyébként a nyomozás már folyamatban volt.
Az uniós támogatás megcsapolása olyan szembeötlő volt, hogy bekerült a hazai korrupció 2010 és 2018 közötti történetét bemutató Fekete Könyvbe, amelyet a Civitas Intézet megbízásából a Transparency International Magyarország készített el. Az ügyben a feljelentést Ménesi Imre (MSZP) szegedi önkormányzati képviselő tette meg 2014 nyarán, és az ő jelzése alapján kezdett el vizsgálódni a csalás elleni hivatal.
A történteket a korábban megjelent cikkekből, többek között az Átlátszó írásaiból és az ügyészségnek az üggyel kapcsolatban kiadott közleményéből elevenítettük fel.
A Fidesz akkori városi elnöke, Gyimesi László azzal kereste meg az önkormányzati tulajdonú Szegedi Vadaspark igazgatóját, Veprik Róbertet, hogy egy cég a területen európai uniós támogatással tematikus játszóteret alakítana ki és üzemeltetne, valamint létrehozna egy interaktív látogató-tájékoztató rendszert is.
Miután az igazgató megkapta a felhatalmazást Szeged önkormányzatától egy 500 négyzetméteres terület bérbeadására, a szegedi Titan Project’s House Kft. benyújtotta a pályázatot a szegedi vadaspark fejlesztésére a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséghez. A beruházásra megítélt 185 millió forintos támogatásról 2013. január 18-án írták alá a szerződést. A fejlesztés teljes összege papíron 265 millió forint volt.
A játszóteret és a virtuális sétát segítő, "Flamingo" elnevezésű interaktív tájékoztató rendszert 2013 nyarán adta át a Fidesz akkori szegedi elnöke, Gyimesi László, és – mint a sajtóban megjelent – maga a párt is azzal büszkélkedett, hogy a táblagépes túravezetést alkalmazó beruházás Európában egyedülálló. Néhány hónappal később, novemberben került sor a projektzáró helyszíni szemlére, amelyen mindent rendben találtak.
Pedig már rögtön a pályázat beadásakor merülhettek volna fel kérdések, ugyanis a 185 milliót úgy kaphatta meg a kivitelező, a Titan Project’s House, hogy 2012-ben csupán 1,7 millió forintos árbevétele volt, és az előző három évi teljes árbevétele is mindössze 7,3 millió forint tett ki. Több cikk feszegette is, hogy ilyen korábbi eredmények mellett a vállalkozás vajon hogyan tudta letenni a projekthez szükséges 80 millió forintos önerőt.
Az átadás után nem sokkal Ménesi Imre, helyi MSZP-s képviselő kiszúrta a vadaspark új látványosságát egy játszótéri eszközöket árusító vállalkozás referenciái között. A listaárak alapján Ménesi arra jutott, hogy a vadasparki játszótér játékainak valós értéke nagyjából 20 millió forint körül van. Hasonló összegre becsülte a politikus az interaktív sétarendszer árát is. Mivel a két tétel együtt sem közelítette meg az EU-tól kapott 185 millió forintos támogatást, az önkormányzati képviselő az ügyészséghez és az OLAF-hoz fordult.
A Titan tulajdonos-ügyvezetője, Vahl Rezső azt hangoztatta, hogy minden fillérrel elszámoltak, amikor a projektet 2013 végén lezárták, és semmilyen szabálytalanságot nem állapított meg az EU ellenőrző hatósága. Vahl akkori nyilatkozata szerint "az MSZP képviselője elfelejtette megemlíteni a projekt részét képező egyedi, világszínvonalú szoftver kifejlesztésének százmilliós költségét, valamint a napelemes, egyedi fejlesztésű érintőképernyős látogatótájékoztató konzolokat is".
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Igazgatósága 2014 szeptemberében kezdte el a nyomozást költségvetési csalás gyanúja miatt. Ekkor már nem működött az interaktív tájékoztató rendszer szoftvere. A Délmagyar számolt be arról, hogy a szofvert a Titan Project’s House részéről senki sem frissítette, és nem gondoskodtak a berendezések karbantartásáról sem.
Mivel a vállalkozás nem fizette a játszótér területének bérleti díját, és milliós tartozás halmozott fel, a Szegedi Vadaspark Nonprofit Kft. felmondta a szerződést, és kezdeményezte a Titan Project’s House Kft. felszámolását is.
A kft. illetékesei azonban előbb léptek: a cégnek 2015 márciusában új többségi tulajdonosa lett, mégpedig az ukrajnai Baloh Ihor, és a vállalkozás székhelye átkerült egy cégtemetőbe. Miután 2015 áprilisában egy vizsgálat megállapította, hogy a beruházás során szabálytalanságok történtek, a Nemzetgazdasági Minisztérium a teljes támogatás és kamatainak a visszafizettetéséről döntött. Ekkor a Titan Project’s House tartozása már 197 millió forint volt.
Meglepetést keltett a történtek idején, hogy egy másik, telephelybővítésről szóló pályázat révén a Titan Project’s House 50 millió forintot nyert, szintén uniós forrásból. A pénzt viszont már nem kapta meg a felszívódott vállalkozás. A cég ismételt tendernyertessége azért fordulhatott elő, mert – mint állt a magyarázatokban –a szabálytalansági eljárást nem céggel, hanem projekttel szemben lehet megindítani.
A Titan Project’s House felszámolója végül 12 millió forintos kikáltási áron verte dobra a játszótér berendezéseit 2016-ban. A Flamingo hardverjeit – az Átlátszó Országszerte tudósítása szerint – egy év múlva, 1,6 millió forintért sikerült eladni.
Liechtensteinben mosták fehérre a szegedi trafikkirály cégével lenyúlt uniós pénzt Országszerte Kövess minket vagy lépj velünk kapcsolatba itt! A szegedi Fideszhez ezer szállal kötődő cég offshorozott el 185 millió forint uniós támogatást. A vadaspark játszótér-építését az OLAF is vizsgálta, pár év aktatologatás után pedig vádat emelt az ügyészség is. A pénz nem került elő.
A Csongrád Megyei Főügyészség 2017. november 16-án emelt vádat a Titan Project’s House Kft. tulajdonos-ügyvezetőjével, valamint a szegedi cég által a generálkivitelezéssel megbízott szlovák cég szegedi vezetőjével és üzlettársukkal szemben. Az utóbbi Liechtensteinben élt, de később elfogták és ő is a vádlottak padjára került.
Az ügyészség azt állapította meg, hogy a Titan Project’s House vezetője a beruházással kapcsolatos generál kivitelezésre vállalkozási szerződést kötött egy szlovákiai társasággal. Ez a cég pedig valótlan tartalmú kontraktust írt alá egy brit-virgin szigeteki off-shore vállalkozással az interaktív látogató-tájékoztató rendszer szoftverének kifejlesztésére: a szlovák cég a Titan Project’s House-nak 230 millió forintról állított ki számlákat, amelyekkel szemben a projekt tényleges bekerülési értéke a 185 millió forintnak csak a 15 százaléka volt.
A Titan Project’s House vezetője a valótlan tartalmú dokumentumokkal és számlákkal jogosulatlanul hívta le 2013-ban, több részletben a 185 milliós támogatást és ezen összegnek megfelelő vagyoni hátrányt okozott az Európai Unió és hazánk költségvetésének.
A vádlottak a bűncselekményből származó pénz eredetének elleplezésére fiktív megállapodásokat kötöttek egy liechtensteini céggel az interaktív szoftver unión kívüli felhasználására. A valóságban azonban a felek között gazdasági kapcsolat nem volt, a liechtensteini céget képviselő harmadik vádlottnak pedig nem is volt felhatalmazása a társaság képviseletérre.
A szerződésekre azért volt szükség – áll a vádiratban –, hogy a cégek közötti pénzmozgatásokkal a jogosulatlanul felvett támogatás összegét legális eredetűként tüntessék fel. Ezért a pénzmosás is felkerült a vádpontok közé. A liechtensteini képviselőjeként eljáró harmadrendű vádlottat ezért vonhatják felelősségre.
Mint azt a 444 is megírta, Szabó Sándor MSZP-s országgyűlési képviselő jóvoltából az országgyűlésben is többször is előkerült a Szegedi Vadaspark ügye. Lázár János 2014 júniusában azzal ütötte el a felelősök keresésére vonatkozó érdeklődést, hogy a kifizetéseket a közreműködő szervezet több alkalommal ellenőrizte. A Nemzetgazdasági Minisztérium a képviselő írásban benyújtott parlamenti kérdésére azt válaszolta, hogy csak a csalás gyanújának bejelentése után megindult eljárás hozta felszínre a szabálytalanságokat.
A Titan Project’s House tulajdonosa és ügyvezetője Vahl Rezső volt, aki a Szóda című jobbos kampánykiadványt jelentette meg Szegeden. A férfi – a Délmagyar cikke szerint – a trafikmutyinak is kedvezményezettje volt, ő volt ugyanis az ügyvezetője annak a Traficum Bt.-nek, amely Szegeden több dohánybolt üzemeltetési jogát is elnyerte.
A Flamingó-ügy csak 2018-ban került a bíróság elé. A tárgyalási tudósítások révén került nyilvánosságra, hogy a szoftver fejlesztésére végül 154 millió, míg a játszótér építésére 83 millió forintot számoltak el, pedig a mobil applikáció fejlesztése a bíróság által kirendelt informatikai szakértő szerint nem kerülhetett többe 14 millió forintnál.
Az ügy koronatanúja – a Szeged.hu beszámolója szerint – egy informatikus lett, akit egyébként csalás miatt köröztek. Neki – állítása szerint – az akkor Liechtensteinben élő Dávid Zoltán adott megbízást szoftverfejlesztésre, ráadásul a beruházás átadása után – a szoftvert vissza is kellett dátumozni, mintha 2013-ban készült volna.
Címlapfotó forrása: Szeged TV
|
OLAF-jelzések: hatszorosan túlszámlázták a szegedi vadaspark játszóterét és látogató-tájékoztató rendszerét
|
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelzéseivel kapcsolatos cikksorozatunkban volt már szó játszótér-fejlesztési mutyiról, ilyenből ugyanis több is szerepel a brüsszeli csalás elleni hivatal által a magyar ügyészség felé jelzett problémás ügyek között. Ezúttal a szegedi vadaspark területén létrehozott tematikus játszótér és látogató-tájékoztató rendszer körüli anomáliákról lesz szó, amelynek megvalósítására 185 millió forint uniós támogatást hívtak le botrányos módon. Az ügyben érintetteket még első fokon sem vonta felelősségre a bíróság.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/02/26/olaf-jelzesek-hatszorosan-tulszamlaztak-a-szegedi-vadaspark-jatszoteret-es-latogato-tajekoztato-rendszeret/
|
2019-02-27 13:46:20
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság 18 munkatársát vette őrizetbe a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vezetője. A nyomozás eddigi adatai szerint a rendőrök az M1 autópályán ellátott szolgálatuk alatt, a szabálysértőkkel szemben kezdeményezett intézkedéseik során készpénzért cserébe elálltak a további intézkedésektől – írta az ügyészség.
A főügyész által jegyzett közlemény szerint az ügyészség a beszerzett bizonyítékokra tekintettel kedden összehangolt eljárási cselekményeket hajtott végre, melyek célja az elkövetők tettenérése, elfogása, őrizetbe vétele és további bizonyítékok beszerzése volt. A nyomozati cselekmények során a nyomozó ügyészség kutatásokat, gyanúsítotti kihallgatásokat foganatosít, amely eljárási cselekmények jelenleg is folyamatban vannak.
Keresztes Imre hozzátette: a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség előnyért hivatali kötelességét megszegve bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást és az akció végrehajtásában a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség állományában szolgálatot teljesítő ügyészeken túl közreműködik a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Készenléti Rendőrség és a Terrorelhárítási Központ, abban összesen mintegy 150 fő vesz részt.
Az ügyben 18 személy őrizetbe vételére került sor, a kutatások során több, mint tízezer euró készpénz került elő. Az ügyészség valamennyi elkövető esetében indítványozza a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelését, amelynek tárgyában a Győri Törvényszék Katonai Tanácsának nyomozási bírája dönt. Az előnyért hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, azonban a büntetési tétel felső határa – figyelemmel a halmazati szabályokra – 12 év
– olvasható a közleményben.
|
Korrupció miatt őrizetbe vett tizennyolc autópálya-rendőrt az ügyészség
|
A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság 18 munkatársát vette őrizetbe a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vezetője. A nyomozás eddigi adatai szerint a rendőrök az M1 autópályán ellátott szolgálatuk alatt, a szabálysértőkkel szemben kezdeményezett intézkedéseik során készpénzért cserébe elálltak a további intézkedésektől – írta az ügyészség.
| null | 1 |
https://pestisracok.hu/korrupcio-miatt-orizetbe-vett-tizennyolc-autopalya-rendort-az-ugyeszseg/
|
2019-02-26 13:57:00
| true | null | null |
pestisracok.hu
|
Százával tettek feljelentést tavaly az országgyűlési választásokat megelőzően választási csalás miatt, ezek nagy részét még mindig vizsgálják a hatóságok.
– derült ki Polt Péter legfőbb ügyész leveléből, amelyet a DK-s Oláh Lajos kérdéseire küldött.
Oláh Lajos a VI-VII. kerületben győzte le a fideszes Bajkai Istvánt, és közben ő maga is több feljelentést tett választási csalás gyanúja miatt. A legemlékezetesebb a 341 aláírásos ügy volt: a delegáltja ugyanis összevetette a Fidesz és a Lévai Katalin-féle Lendülettel párt jelöltjének ajánlásait, és azt találta: legalább 341 esetben egyeznek az ajánlások, csak éppen más az aláírás. Előtte ugyanilyen egyezéseket találtak Zuglóban.
Oláh Lajos éppen emiatt kereste meg Polt Pétert, hány olyan büntetőügyben nyomoz jelenleg a hatóság, mely összefüggésbe hozható a 2018. évi országgyűlési választásokkal – mondta az Indexnek a képviselő.
Polt Péter azt írta, hogy a 151 folyamatban lévő ügyből
72 ügy felderítési szakban,
79 ügy pedig 187 gyanúsítottal szemben vizsgálati szakban van.
Ezeket az ügyeket jellemzően választás rendje elleni bűncselekmények (73 ügy), hamis magánokirat felhasználása (54 ügy), illetve költségvetési csalás (20 ügy) gyanúja miatt indította a hatóság.
És ami a nem az ügyészségen folyamatban lévő ügyeket illeti:
50 ügyben 19 személlyel szemben az eljárást megszüntették. Ezekről nem árult el részleteket a legfőbb ügyész.
42 ügyben az eljárást felfüggesztették, mivel az elkövető kilétét nem sikerült megállapítani.
6 ügyben 9 személlyel szemben az ügyészség vádat emelt. Itt a vád hamis magánokirat felhasználása, garázdaság, választás rendje elleni bűncselekmény, illetve egy ügyben testi sértés volt.
2 ügy van már a bíróság előtt.
4 ügyben született bírói döntés: a bíróság 2 személlyel szemben felfüggesztett szabadságvesztést, másik 2 személlyel szemben közérdekű munkát szabott ki, 2 embert közérdekű munkára büntetett, 2 embert próbára bocsátott, 1 személy kapott pénzbüntetést. A legfőbb ügyész nem részletezi, ki mit követett el és az ország mely részén.
Hogyan csaltak?
A legfőbb ügyész válaszának érdekessége, hogy konkrét nevek és választókerületek említése nélkül részletezi azt is, hogy milyen csalások vagy visszaélések történhettek a választásokat megelőző ajánlásgyűjtési időszakban.
Az eljárások többsége ugyanis a jelöltállítási szakaszhoz köthető – mi is sokat írtunk arról, hogy elsősorban a kamupártok hogyan trükköztek az ajánlóívekkel.
Polt Péter ilyen példákat sorolt:
Az elkövetők – a választók szándékával ellentétesen, adataikkal visszaélve – a nevükben ajánlásokat adtak le, illetve „a jelölési szándékukon túl, más pártok jelöltjeinek ajánlóívein is szerepeltették az adataikat vagy a hamisított aláírásukat". Vagyis egyszerűen átmásoltak a jelöltek más jelöltek ajánlásait – ilyesmire gyanakodott Oláh Lajos is a 341 aláírásnál.
Egyes jelölő szervezetek elhunyt személyek adatait használták fel.
A jelöltek jogosulatlan aláírással, illetve hamis adatok feltüntetésével nyújtották be az ajánlóíveket.
Személyes adatokat másoltak egyik ajánlóívről a másikra.
A „politika tevékenységet végezni ténylegesen nem kívánó fiktív jelöltek” (ezek tehát jellemzően a kamupártok jelöltjei) nem valós kampánytevékenységgel, hanem az ajánlóívek különböző adatbázisokban szereplő személyek adatainak felhasználásával, hamisított aláírásokkal, elhunyt személyek adataival történt kitöltésével próbálták a szükséges számú ajánlást megszerezni.
Az egyik esetben a feljelentett személy pénzért vállalta, hogy az újonnan alakult párt nevében összegyűjt 500 aláírást és jelölt lesz, bár ilyen szándéka ténylegesen nem volt. Így a kampányra felvett állami támogatás igénybevételekor a fiktív jelöltséggel megtévesztették a támogatót, „a párt jogosulatlanul jutott támogatásához".
Volt olyan eset is, amikor a jelölt a megszerzett költségvetési támogatást felvette, azzal azonban nem számolt el.
|
Polt Péter rámutatott, milyen választási csalások történhettek tavaly
|
A 2018-AS PARLAMENTI VÁLASZTÁSOKKAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN 249 NYOMOZÁST RENDELTEK EL, EBBŐL 151 VAN MÉG MINDIG FOLYAMATBAN, ÉS TAVALY TAVASZ ÓTA MINDÖSSZE 4 ÜGYBEN SZÜLETETT BÍRÓI DÖNTÉS
– derült ki Polt Péter legfőbb ügyész leveléből, amelyet a DK-s Oláh Lajos kérdéseire küldött.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/02/27/polt_peter_legfobb_ugyesz_valasztasi_csalasok_nyomozas/
|
2019-02-27 22:05:33
| true | null | null |
Index
|
A napokban derült ki, hogy újabb milliárdokat költhetnek el Szegeden a 28 ezer távfűtött lakást kiszolgáló hőközpontok korszerűsítésére, amellyel az eddig gázzal melegített vizet termálvízzel váltják ki. Kilenc központban fúrnak kilenc kutat és két-két visszasajtoló kutat. A beruházáshoz szükséges 22 milliárd forint közel felét a CBA élelmiszerlánchoz tartozó befektetők adják.
A beruházásra a városi tulajdonú hőszolgáltató cég és a CBA tulajdonos érdekeltségéhez tartozó Geo Hőterm Kft. nyújtott be pályázatot, és két körben nyertek is a projektre pénzt (utóbb augusztus 10-én még öt központ átalakítására). A magáncég, a CBA tulajdonos Lekeny György érdekeltségébe tartozik. A vállalkozó több beruházást is jegyez a városban, bár eleinte szinte kizárólag élelmiszer-kereskedelemmel foglalkoztak, ők építettek egy nagy CBA logisztikai központot, mellette pedig egy nagybani piacot, Újszegeden pedig egy CBA üzletközpontot, ez utóbbit a plázastop miatt külön az önkormányzatnak kellett a kormánnyal engedélyeztetni. 2012-ben kezdték felépíteni az újabb portfóliójukat.
Termálkarrier
Arra meg éppen a HVG csodálkozott rá még 2013-ban, hogy egy főként kereskedelemmel, logisztikával foglalkozó cég miért fúr termálkutat, ugyanis az addig elsősorban élelmiszer-kereskedelemmel, raktározással foglalkozó Hansa-Kontakt Kft. 450 millió forintot nyert vállalkozásfejlesztésre, amiből a cég nem újabb raktárakat épített, hanem egy nagyteljesítményű fúróberendezést vásárolt és fúrásra engedélyeket is szerzett.
Majd öles léptekkel haladt a vállalkozó a megkezdett úton, kétmilliárd forintból termál kaszkádrendszert építettek ki a Szegedi Tudományegyetem 23 belvárosi épületében. 2016-ban pedig közel egymilliárd forintot nyertek kutatásra, amelyhez persze saját pénzt is tettek, nem is keveset, 700 millió forinttal kellett megtoldani a projektet. A kutatások a hajdani szegedi kábelgyár területén folynak, a teszt kutakat is itt fúrták. Az itt elköltött pénz nem a lyukas zsákba folyik, ugyancsak a kábelgyár területére terveztek egy szupermodern lakóparkot is. A környékbeli lakók ugyan nem örültek a tervezett monstrumnak, de Lekenyék nyilván nem véletlenül ragaszkodtak a területhez, ha már ott fúrtak kutakat. A tervek szerint jövőre fog elkészülni a csodalakópark, és természetesen termálkútról kapják majd a lakók a meleget. Most pedig a szegedi lakosság majd felét kiszolgáló távfűtést fogják átalakítani 22 milliárd forintból, amelynek 60 százaléka uniós forrásból érkezik. A többit persze a befektetőnek kell hozzátennie, ami csak a felsoroltakat számba véve tízmilliárd forintot is meghaladó összeg.
Helyet is kellett csinálni a pénznek
A Hansa-Kontaknál megvolt a pénz, a szándék, de a szegedi távfűtő cégben 2015-ig még ott „ült” Simicska Lajos. Még az első Orbán-kormány idején vásárolta be magát a szegedi vállalatba Simicska leányvállalata, az Alfa-Nova Kft., ez a „házasság” 2014 végéig tartott, ha nem is volt zavartalan. 2014 novemberében az akkorra már mostohává vált Simicska érdekeltsége kénytelen volt vis maiort jelenteni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak, hogy fedezet híján a bank nem hitelezi számukra a gázvásárlást, ekkor kereskedőt jelölt ki a MEKH, erről írt a hvg.hu is akkoriban. Ezzel nem zárult le az ügy, mivel közben az Alfa-Nova Kft. helyére az Energott lépett be tulajdonosként a szegedi távfűtő cégbe, amit a felek másképp értelmeztek: a szegedi önkormányzat szerint ez tulajdonosváltást jelent, ezt be kellett volna jelenteni, míg Simicskáék álláspontja az volt, hogy ez csak technikai változás. A hatóság az önkormányzattal értett egyet. Az ügy vége az lett, hogy 2015-ben megvonták az Energott engedélyét, majd a szegedi önkormányzat ingatlankezelő cége vette át átmenetileg a szolgáltatást. 2016-ban rázódtak helyre a dolgok, ismét levált a hőszolgáltatás az ingatlancégről. Ennek a távhő szolgáltatónak a vezetője lett Kóbor Balázs, aki geológus, korábban pedig éppen a Lekeny-féle cég egyetemi projektjének szakmai részéért felelt. Így a mostani nagy dobásban lényegében újra együtt a csapat, Kóbor a szegedi önkormányzati távfűtő cég vezetőjeként, míg pénzügyi befektetőként a Simicskát „lecserélő” Hansa-Kontakt Kft., illetve annak „gyermeke” vághatnak neki a 28 ezer lakást kiszolgáló fűtési rendszer korszerűsítésének.
Öt év alatt az élelmiszerpiacról a megújulókhoz
A Hansa-Kontakt Invest 2012-ben hozta létre a kútfúrási divízióját, majd a Geotermikus Szolgáltató Kft.-t is megalakították. Ez utóbbi a szegedi egyetemi kaszkádrendszereket üzemelteti, egyelőre az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy túl nagyot ezen a tevékenységen nem kaszálnak. A Geo Hőterm Kft. kifejezetten a város távfűtési projektjére alakult, évek multán derülhet ki, hogy mennyire jövedelmező közel 50-70 ezer szegedi lakását fűteni.
A rezsicsökkentés miatt termálvízzel sem lesz alacsonyabb a számla
Az már most kiderült, hogy hiába költenek el 22 milliárd forintot a szegedi rendszer megújítására, ettől még nem fognak kevesebbet fizetni a távfűtött lakásokban a szegediek. Mivel a rezsicsökkentés magyarul azt jelenti, hogy hatósági áras a közüzemi szolgáltatás, így akkor sem lesz olcsóbb a fűtés, ha a víz felmelegítésére már nem kell a drága gázt felhasználni, vagy legalábbis, jóval kevesebbet kell majd erre költeni. De a levegő jobb lesz, hiszen az kétséget kizáróan igaz, hogy a több tízezer lakást fűtő hőközpontok szennyezték a legnagyobb mértékben a szegedi levegőt.
|
A CBA-sok fűthetnek be Szegednek, gáz helyett termálvízzel
|
Három évvel ezelőtt kigolyózták Simicska cégét a szegedi távfűtésből, most az öt évvel ezelőtt a megújuló energiába is belevágó CBA-s vállalkozó beszállt a város távfűtésének korszerűsítésébe, 22 milliárd forintból termálrendszert építenek. A lakosoknak a rezsicsökkentés miatt nem lesz olcsóbb a fűtés, de legalább tiszta lesz a levegő.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20180831_A_CBAsok_futhetnek_be_Szegednek
|
2018-08-31 11:09:00
| true | null | null |
HVG
|
Összesen négyen vették igénybe az elmúlt egy évben a hatvani kerékpáros kalandparkot. A komplexumot 2015-ben adták át, azóta összesen 41 biciklis használta.*A projekt 2015 júniusában készül el, ezért az adatszolgáltatás minden évben június 22. és a következő esztendő június 21. között van. Ha a kalandpark és a hozzá kapcsolódó híd költségét elosztjuk a 41 biciklis arányában, akkor kerékpárosonként 9,5 millió forint plusz áfát költött el Hatvan városa.*A beruházás hivatalos neve: Kalandozzunk kerékpárral a Zagyva folyó mentén.
A pályát használók számát azért lehet ilyen pontosan tudni, mert csak előzetes regisztrációval lehet igénybe venni a kalandparkot. Ezek az adatok elérhetőek a hatvani önkormányzatnál, és egy iratbetekintés során jutottam hozzá. A pálya alapesetben mindig zárva van, mivel veszélyes, és ezért csak saját felelősségre lehet rámenni. Az átadó után egy profi kerékpáros súlyosan megsérült, azóta kell egy kérvényt kitölteni a kalandpark kinyitásához és használatához.
Tavaly négy ember töltötte ki az igénylőlapot, ebből csak egy biciklis volt hatvani, a többiek más városokból érkeztek. Ilyen értelemben még be is jött a fideszes városvezetés terve, ugyanis a kerékpáros beruházásoktól a helyi turizmus fellendülését várták. Aligha elképzelhető ugyanakkor, hogy plusz három fő érezhető bevételnövekedést jelentene a helyi vállalkozóknak.
Ha van példa az uniós pénzek esztelen költésére, akkor a hatvani kalandpark az: jól látszik, milyen hatékonytalanul költi Magyarország az európai uniós támogatásokat.
Az eredeti koncepció az volt, hogy épül egy bicikliút Hatvan és a szomszédos település, Boldog között. A 100 százalékos uniós támogatással megvalósuló beruházáshoz hozzácsaptak egy biciklis kalandparkot, ehhez kapcsolódóan egy cikk-cakkban futó hidat a Zagyva folyó felett, egy parkolót, továbbá a parkoló melletti út átalakításának a költségét is.
A teljes összeg nettó 884 millió forint volt, áfával együtt meghaladta az 1,1 milliárd forintot. A beruházás felesleges része, vagyis az – igen kevesek által használt – híd és a a biciklisek elől alapból elzárt kalandpark nettó 391 millió forintot tett ki. Tehát ez vitte el a projekt költségvetésének majdnem a felét. És csak azért nem nagyobb részét, mert költeni kellett a közbeszerzés lebonyolítására, a külső-belső projektmenedzsmentre, a marketingre és a kommunikációra, illetve a műszaki ellenőr díjára.*A teljes projekt nettó költségei:
Tanulmány:
AERA Concept Kft. – 7 millió Ft
Tervezés:
Híd: SPECIÁL TERV Kft. – 2,75 millió Ft
Kerékpárút: SPECIÁL TERV Kft. – 14 millió Ft
Lombkorona kalandpark: SPECIÁL TERV Kft. – 3,75 millió Ft
Kerékpáros kalandpark: SPECIÁL TERV Kft. – 2,45 millió Ft
Közbeszerzés lebonyolítás: ÉSZ-KER Kft. – 6,95 millió Ft
Projekt menedzsment belső: ENVECON Kft. – 11,35 millió Ft
Projekt menedzsment külső: Első Magyar Önkormányzati Kft. – 17,99 millió Ft
Eszközbeszerzés: Sprint 60 Bt. – 1,3 millió Ft
Nyilvánosság: Média Hatvan Kft. – 1,87 millió Ft
Műszaki ellenőr: INCORSO Kft. – 5,65 millió Ft
Könyvvizsgálat: HL-Audit Kft. – 3,9 millió Ft
Üzleti Marketing: Wise Advisory Group Kft. – 19,6 millió Ft
Kivitelezés:
Kerékpár út hatvani szakasz: Duna Aszfalt Kft. – 165,8 millió Ft
Kerékpár út boldogi szakasz: Tief Terra Kft. – 134,4 millió Ft
Kalandpark: EB Hungary Kft. – 138 millió Ft
Gyalogoshíd: Híd Technika Kft. és A-Híd Zrt. – 244,2 millió Ft
Thurzó utca: SA Sziget Kft. – 37,8 millió Ft
Bástya úti parkoló: Bástya Millenium Kft. – 64,9 millió Ft
Összesen: nettó 883,6 millió, bruttó 1,12 milliárd Ft
A beruházás egyetlen értelmes része, a Boldogot Hatvannal összekötő kerékpárút tervezési és kivitelezési költsége csak nettó 314 millió forint volt. További összegeket vitt el a Thurzó utca felújításának nettó 38, illetve a Bástya úti parkoló kialakításának további nettó 65 millió forintos költsége is.
A nettó 884 millió forintos projekt során több mint 500 millió ment el olyan beruházásra, amelynek nem sok köze volt a kerékpározáshoz, emiatt életszerűtlen, felesleges pénzkidobás volt. Igaz, a közel nettó 250 millió forintból elkészült, cikk-cakkban vezető hídon legalább a gyalogosok átkelhetnek a Zagyván. Az Átlátszó.hu készített is erről egy videót, amely itt található.
A két település közötti kerékpárutat sem sikerült jó minőségben elkészíteni.
A kerékpárút egy része a Zagyva melletti töltésen fut. A megnyitást követő évben már garanciális javításokat kellett végezni, mert a beton megrepedezett. Nem véletlenül: az iratbetekintés során látott jegyzőkönyvek tanúsága szerint nem a tervek szerint alakult kivitelezés. A pályaszerkezetet 4 centiméter aszfalt, 20 cm zúzottkő, egy réteg georács, 10 centiméter zúzottkő és 30 centiméter meszes stabilizációs réteggel kellett volna megépíteni.
Az önkormányzat dokumentuma szerint viszont a „vastagság és az anyagminőség nem a terv szerinti, jól látható a süllyesztett szegély vastagságához viszonyítva. A georács a földmunkagép munkája során végig megsérült, láthatók a szétszakadt szalagok a kivitelezés helyén”.
A garanciális javításokat sem úgy csinálták meg, hogy az eredmény hosszú távon kielégítő legyen. (Eleve furcsa egyébként, hogy csak egyéves garanciális időt kellett a kivitelezőnek vállalnia.) A repedések egy részébe – ahelyett hogy feltárták volna az aszfaltot, és újrarakták volna a különböző rétegeket – egyszerűen szurkot öntöttek.
A hatvani szakaszt a közbeszerzéseken gyakran taroló – a Mészáros Lőrinccel üzleti kapcsolatban lévő Szíjj László által tulajdonolt – Duna Aszfalt építette. A legszebb az egészben a garanciális javításokról készült jegyzőkönyv, amelyben a Duna Aszfalt képviselője úgy nyilatkozott, hogy
„nincs kizárva, hogy a repedések egy bizonyos idő után újra meg fognak jelenni, mert ez fizika”.
A cég képviselője szerint „töltésen kerékpárutat építeni nem is olyan egyszerű dolog”. Nem csoda, hogy – néhány száz méter kivételével – az egész kerékpárúton megjelentek a repedések.
De mindenkit megnyugtatott a Duna Aszfalt képviselője, hogy
„megpróbáltuk úgy megépíteni ezt a töltésen lévő kerékpárutat, hogy mindenki tanulhasson belőle.”
Az önkormányzat végül elfogadta a kivitelező javaslatát, miszerint a kerékpárút egyes részein elég bitumennel kiönteni a repedéseket, és csak a szintbeli eltolódást produkáló részeken kell feltárni és újrarakni, illetve -aszfaltozni a kerékpárutat. A kijavított kerékpárút megtekinthető a 60lap.hu internetes oldalon, illetve az alábbi videón is látható.
A torzó még néhány évig biztosan velünk marad, mert az önkormányzat azt vállalta az Európai Unió felé, hogy öt évig megőrzi a létesítményt. 2020 után lehet azon gondolkodni, hogy milyen értelmes felhasználása lehet a kalandparknak és a hídnak.
|
Világbajnok magyarázat az úthibákra a kormány kedvenc cégétől: „ez fizika”
|
Nem tudni, hogy milyen célokat szolgál a hatvani kerékpáros kalandpark, de a helyi közösség nem sokat profitált az uniós pénzből megvalósított beruházásból.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190228/vilagbajnok-magyarazat-az-uthibakra-a-kormany-kedvenc-cegetol-ez-fizika/
|
2019-02-28 14:46:26
| true | null | null |
G7
|
Mindössze nettó 30 ezer forintot fizet alkalmanként egy Fidesz közeli vállalkozó egy több száz embert befogadni képes koncert helyszínért Szombathelyen.
Január közepén írtunk a szombathelyi Savaria mozi büféjének bérlőjéről. A büfé üzemeltetését 2004-ben pályázati úton nyerte el a Café 5 Kft., akkor 10 évre pályáztak, közben a jogi lehetőségeket kihasználva előbb 1+1, majd 3 évre hosszabbították meg az üzemeltetést.
A cég ahhoz a Hetényi Norberthez köthető, aki jó kapcsolatot ápol a Fidesz helyi vezetésével.
Tíz évre pályáztak, mégis 15 éve üzemelteti egy Fidesz-közeli cég a szombathelyi mozi büféjét
Potom pénzt, havi alig netto 370 ezer forintot fizet a bérlő a városi ingatlanért. A cég ugyan veszteséges és adóvégrehajtás alatt áll, de az egyik tulajdonosa lelkes Fidesz-drukker. Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
A büfé többfunkciós vendéglátó, hétköznaponként kávézó és mozis rágcsák árusítója, hétvégente pedig koncerthelyszínné változik.
A szombathelyi mozi komoly látogató számmal bír, évente 70-80 ezer néző fordul meg. A büfében 1000-1500 forintért lehet popcornt vagy üdítős menüt venni, a kávézó felkapott belvárosi hely, a koncertekre pedig több száz látogató szokott érkezni.
Az üzletet a Café 5 Kft. nyomott áron veszi bérbe 2014-től 366.800,- Ft/hó + ÁFÁ-t fizet ki egy önkormányzati cégnek, a szombathelyi kulturális életet összefogó Agorának.
Ahogy azt korábban is írtuk, mindezek ellenére a Café 5 Kft. 2017-ben az Opten adatai szerint 14 millió forintos veszteséget termelt. A cég bevétele csupán nettó 21 millió forint volt.
Pedig úgy néz ki, az Agora mindent megpróbál annak érdekében, hogy a cég anyagi helyzete rendeződjön.
Egy birtokunkba került, 2019 januárjától májusig terjedő időszakot lefedő szerződés szerint a Café 5 Kft. mindössze 30 ezer forint + Áfát fizet ki alkalmanként bérleti díjként a hétvégi koncertekre. A szerződés szerint 299 főt engedhetnek be a mozi aulájába, ami ha az átlag 2500 forintos belépővel számolunk, akkor 747 ezer 500 forintos belépőt jelent. Ehhez még nem számoltuk hozzá azt, amit a közönség kifizet a pultnál az italra.
A tavaszi menetrendben 13 előadó szerepel. Többek között olyan kortárs magyar zenészek, mint a Vad Fruttik, a Bëlga, a Kiscsillag, a 30Y vagy éppen Bye Alex.
A koncertek miatt az önkormányzati érdekeltségű mozinak egészen biztosan van bevételkiesése. A zenei program este fél 10-10 körül kezdődik, az utolsó mozielőadásokat így már nem lehet megtartani. Péntek, szombat este pedig főműsorideje lenne a mozinak is. Egy nagyjából 100-300 embert jelent, ami 1000 forintos jeggyel számolva 100 és 300 ezer forintot jelent alkalmanként.
Az Agora tehát 30 ezer forintért cserébe 100-300 ezer forinttól esik el.
De van itt még egy kérdés, ez pedig az, hogy miért egy vállalkozónak enged bizniszt az önkormányzati cég, és miért nem ő maga szervezi meg a könnyűzenei koncerteket Szombathelynek. Fel is tettük a kérdést írásban az önkormányzatnak és az Agórának is, várjuk a választ.
Fotó: a Cinema Café bejárata. A szerző felvétele
|
Üveggyöngyért adja ki a város a koncerthelyszínt a baráti vállalkozónak Szombathelyen
|
Mindössze nettó 30 ezer forintot fizet alkalmanként egy Fidesz közeli vállalkozó egy több száz embert befogadni képes koncert helyszínért Szombathelyen.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/02/26/uveggyongyert-adja-ki-a-varos-a-koncerthelyszint-a-barati-vallalkozonak-szombathelyen/
|
2019-02-26 15:29:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
550 millió forintért, az eredetileg becsült árnál 96,6 millióval drágábban tervezi meg az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) Archivális Raktárépületét, illetve az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrát a TSPC Kft. és a Fejér B.Á.L. Zrt. tulajdonában lévő Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft., írja a 24.hu az uniós beszerzési értesítő hirdetménye alapján.
A Fejér B.Á.L. Zrt. Mészáros Lőrinc felcsúti nagyvállalkozó gyerekei, Beatrix, Ágnes és ifjabb Lőrinc tulajdonában áll. 2015-ben alapították, de már a tavalyi forgalma is meghaladta a 10 milliárd forintot. Leánya, a Fejér Tervező 2017. márciusában jött létre, és már a csonka üzleti évben 72,5 millió forintos bevételt értek el.
A TSPC Kft. korábban dolgozott már a Szemerey Tamáshoz, Matolcsy György jegybankelnök unoktestvéréhez köthető Raw Development Kft.-vel is.
|
100 milliós drágulás után Mészárosék tervezik az Országos Széchenyi Könyvtár raktárát
|
A vége így 550 millió forint.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/100-millios-dragulas-utan-meszarosek-tervezik-az-orszagos-szechenyi-konyvtar-raktarat.html
|
2018-11-12 06:30:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Egészen elképesztő mértékben drágult meg néhány év alatt a Liget-projekt, mutatott rá az RTL Klub Híradója.
A Városligetet átszabó nagyléptékű fejlesztés 2010-ben indult, akkor még Múzeum Negyed néven, majd 2012-ben jelentették be az új koncepciót, amelyben a beruházások értékét 50-60 milliárdra becsülték. Két évvel később, a részletes tervek bemutatásakor már 150 milliárdosra saccolták a végleges számlát, a 2015-ös kormányhatározatban 157 milliárd forint szerepelt, a közelmúltban pedig 250 milliárd forintról beszélt Baán László, az építtető Városliget Zrt. vezetője.
Eközben a projekt befejezésének határideje is csúszott, 2019 helyett már 2020-as átadásokkal számolnak.
A költségnövekedést és a határidőcsúszást a bővülő tervekkel magyarázzák. A múzeumok mellett ugyanis a fővárosi városligeti színház és az állatkerti biodom megépítése is a Liget-projekt része lett. Építenek mélygarázsokat és felújítják a zöld felületeket.
|
50-ről 250 milliárdra drágult a Liget-projekt hat év alatt
|
Bővültek a tervek.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/50-rol-250-milliardra-dragult-a-liget-projekt-hat-ev-alatt.html
|
2018-11-12 06:38:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A következő 3-5 évben több tízmilliárdos fejlesztések kezdődhetnek a Hunguest Hotelsnél; fokozatosan kategóriát váltanak a háromcsillagos szállodáik, ami a szolgáltatásokban és az ingatlanok állapotában minőségi szintlépést jelent a vendégeknek - idézte a Magyar Idők pénteki számában a szállodalánc vezérigazgatóját.
Hülvely István azt mondta, az anyavállalat, a Mészáros Lőrinc társtulajdonlásában álló Konzum Nyrt. szállodaportfóliójának bővülésével a Hunguest üzemeltetésében működő saját és partnerhotelek szeptember végéig 17,6 milliárd forintos nettó árbevételt könyvelhettek el a 3,6 milliárd forintos adózás előtti eredmény mellett. A csoport árbevétele így csaknem másfélszer akkora, mint 2017 első kilenc hónapjában, a vállalat adózás előtti eredménye pedig már szeptember végén a kétszerese a tavalyi éves adózás előtti eredménynek.
A turizmus jelenlegi dinamikáját figyelembe véve ez azt jelenti, hogy a Hunguest-csoport 2019 végéig harmincmilliárd forint fölé is növelheti, azaz 2017-hez képest megduplázhatja árbevételét, miközben a vállalat eredményessége kellő hátteret biztosít majd a fejlesztési terveinkhez - ismertette a vezérigazgató.
Hülvely István részletezte: a stabil tulajdonosi, kedvező gazdasági háttérre, valamint a megnövekedett árbevételre alapozva a következő 3-5 évben nagyszabású fejlesztésekbe kezd a Hunguest Hotels Zrt., alapvetően négycsillagos, illetve úgynevezett superior négycsillagos kategóriájú szállodalánccá szeretnének válni. Közölte, hogy a hotellánc belföldi egységeinek felújítására nagyjából 45 milliárd forintot terveznek elkölteni.
Felidézte, jelentősen megerősítette a Hunguestet a belföldi piacon a Konzum Nyrt. hotelportfóliójának bővülése. Ennek köszönhetően a tőzsdei cég leányvállalata, a Hunguest Hotels Zrt. már 26 szállodát (18 magyarországi és öt külföldi, saját érdekkörben lévő hotelt, emellett partnerszerződések alapján további három szállodát) működtet. Ezekhez csatlakozik a jövő tavasszal nyíló nyíregyházi, sóstói négycsillagos gyógy- és wellness-szálló, amely a lánc 27. tagjaként a várakozások szerint ötvenezer vendégéjszakával növeli majd a cégcsoport vendégforgalmát.
Hülvely István szólt arról is: a jellemzően a családi, szabadidős utazások, gyógy- és wellnessüdülések piacán erős kínálattal rendelkező szállodaláncnál a vendégek csaknem háromnegyede magyarokból áll, miközben egyre fontosabb küldőpiacot jelentenek a környező országok; Csehország már évek óta vezeti a beutazók listáját, megelőzve Németországot.
|
45 milliárdos fejlesztés indul Mészárosék szállodaláncánál
|
A Hunguest Hotels szállói kapnak még egy csillagot.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/45-milliardos-fejlesztes-indul-meszarosek-szallodalancanal.html
|
2018-11-09 06:42:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Mészáros Lőrinc 2016 februárjában vásárolta be magát az eszéki fociklubba, érkeztével pedig új szponzorok álltak a csapat mögé - többségük neve nagyon jól ismert idehaza is, hiszen a közbeszerzéseket piszok sikeres cégekről van szó.
Most sem kispályás játékossal bővült az NK Osijek szponzori csapata. A fociklub honlapja alapján nemrég csatlakozott a felcsúti székhellyel is rendelkező, de eredetileg dunavarsányi Pharos 95 Kft., mely stadionépítő nagyágyúnak is tekinthető. A sajtóban kormányközelinek tartott cég ugyanis számos stadion kivitelezésében vett rész, többek között a felcsúti Pancho Aréna gyepszőnyege is nekik "köszönhető". A cég Végh Gábor tulajdonában áll, aki nem mellesleg a szlovén Lendva focicsapatában is vezető szerepet tölt be. Másik új támogató a Swietelsky horvát leánycége.
A két új szponzor felbukkanása azonban nem lehet véletlen. Nem kizárt, hogy az új stadion építésében vállalt szerepüknek is köszönhető, hogy az NK Osijek támogatóivá váltak. A Pharos 95 megjelenésével kapcsolatban horvát fórumokon többen is hasonló véleményt fogalmazta
A szponzorok köre azonban némileg kicserélődött. A Belfry, a Duna Aszfalt, a Mészáros és Mészáros Kft., valamint a Dobro mellett szerepel már
a Coca-Cola,
a Cashback World,
a Nike,
a Pollosport is.
A csapat mögül pedig kihátrált
|
Kormányközeli haver állt be Mészáros eszéki focicsapata mögé
|
Újabb támogatók érkeztek a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő eszéki focicsapat szponzorai közé.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/kormanykozeli-haver-allt-be-meszaros-eszeki-focicsapata-moge.html
|
2018-10-31 06:58:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Az ajánlatkérők 3,8 milliárd forintot szántak rá, a nyertesek viszont 8,6 milliárdért vállalták csak el az Érd – Érd alsó összekötő vágány és kapcsolódó létesítmények kivitelezését, szúrta ki a 444.hu az uniós közbeszerzési értesítőben.
A pályázat kiírója a NIF volt, a nyertesek pedig a V-Híd Építő Zrt. és a Mészáros Lőrinc-féle R-KORD Kft. alkotta VR 3040 Konzorcium.
Az árduplázódással sújtott szerződés egészen pontosan az Érd állomás és Érd-alsó megállóhely közötti 1,35 kilométeres vasúti pálya felépítéséről szól, ami a 30a és a 40a vonalakat köti majd össze.
|
8,6 milliárdért fektet le egy alig több mint 1 kilométeres sínszakaszt Mészáros cége
|
Duplájára drágult az érdi vasutasmunka.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/86-milliardert-fektet-le-egy-alig-tobb-mint-1-kilometeres-sinszakaszt-meszaros-cege.html
|
2018-10-30 07:11:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Szerdán sajtóbejáráson mutatták be Felcsúton a múlt szombaton átadott Puskás Akadémia Sport- és Konferenciaközpontot. Itt Takács Mihály, a Puskás Akadémia igazgatója elmondta, hogy a létesítmény három részre tagolódik:
egy labdajátékcsarnokra,
egy torna- és edzőteremre,
valamint egy konferenciaközpontra.
A labdajátékcsarnok 250 fős lelátóval futball-, kosárlabda-, kézilabda-, röplabda- és teniszmérkőzések rendezésére alkalmas, de a mindennapos testnevelés helyszíne is lesz. A négysávos futópálya 96 méter hosszú, ahol a futballisták futóteljesítményét fotocellák segítségével tudják mérni. A gimnasztika teremben az erősítőgépek mellett bokszring is van. A konferenciaközpont egy 250 fős és egy kisebb, 130 fős előadótermet foglal magában, melyek cégek számára is elérhetők lesznek egész évben.
Az MTI-s Illyés Tibor fotói:
A komplexumot múlt szombaton Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrinc, a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány elnöke adta át. Orbán azt mondta, hogy a csarnokot a helyi középiskola tanulói és a Bozsik-programban résztvevő Vál-völgyi gyerekek is használni fogják.
A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia új központja 9800 négyzetméteren terül el, kivitelezésénél 15 ezer köbméter betont, 1826 köbméter faanyagot, nyolcezer négyzetméter palát, valamint 18 ezer kilogramm rezet használtak fel. A létesítmény mintegy 12,5 milliárd forintból valósult meg, az akadémia 30 százalékos önerő mellett TAO-támogatásból fedezte a fejlesztést.
|
Így néz ki Felcsút legújabb ékszerdoboza, a Puskás Akadémia Sport- és Konferenciaközpont
|
12,5 milliárd forintba került, melynek az akadémia a 30 százalékát állta, a többi TAO-pénz volt.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/igy-nez-ki-felcsut-legujabb-ekszerdoboza-a-puskas-akademia-sport-es-konferenciakozpont.html
|
2018-10-17 07:24:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
2018. október 12-én a Vajna András György minősített többségű befolyása alatt álló AV Investment Kft. megvette a Park Teniszklub Zrt. 100 százalékos leányvállalatát, a Dynamopest Kft.-t, amely az Est Média Nyrt.-ben 5,3 millió törzsrészvénnyel rendelkezik - olvasható a BÉT-en közzétett dokumentumban.
Ezzel a Park Teniszklub befolyása 19,74 százalékra csökkent, Andy Vajna pedig 5 százalékot meghaladó befolyást szerzett az Est Médiában.
Az Est Média részvényei érdekes utat jártak be, hiszen a cégnek épp csak sikerült elkerülnie a csődöt, az idei évben pedig nem kis túlzással szárnyal a papír árfolyama. Az év eleji 54 forint után július 9-én érte el az éves csúcsát 189 forinton és jelenleg 123 forintot adnak egy részvényét a Budapesti Értéktőzsdén.
|
Andy Vajna beszállt az Est Médiába
|
Közvetetten szerzett 5 százalékot meghaladó részesedést a cégben - derül ki a BÉT-en megjelent közleményből.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/andy-vajna-beszallt-az-est-mediaba.html
|
2018-10-15 07:35:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Kocsis István;
2019-03-01 11:18:24
Letöltendő börtönt kapott Kocsis István
Per Két első fokú felmentés után tegnap másodfokon öt évet kapott az állami MVM milliárdjainak eltüntetésével vádolt exvezér, aki nem jelent meg az ítélethirdetésen. A végső döntés a Kúriára vár.
Öt év letöltendő börtönre ítélte Kocsis Istvánt, az MVM Magyar Villamos Művek 2005-2008 közötti vezérigazgatóját az állami energiacsoportból eltűnt több mint tízmilliárd forintot érintő, társtettesként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés és sikkasztás tárgyában a másodszorra megismételt bírósági eljárás másodfokaként a Pécsi Ítélőtábla Krémer László vezette tanácsa. A cégvezér akkori tanácsadója, Szász András bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés és társtettesként, folytatólagosan elkövetett pénzmosás miatt 3 év börtönt kapott. Ők legkorábban büntetésük letöltésének kétharmada után szabadulhatnak.
Varga-Sabján László egykori MVM-menedzser bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett sikkasztás és pénzmosás bűntette miatt 2 év börtönt kapott, 3 évre felfüggesztve. Kocsis Istvánnét a tanács orgazdaságban és pénzmosásban találta érintettnek, de az ex-vezérigazgató felesége esetében fenntartották az első fokon kiszabott, két év felfüggesztett börtönt. Az indoklás alapján amúgy minden bizonnyal elítélnék az időközben elhunyt Molnár Lászlót, az MVM egykori gazdasági vezérigazgató-helyettesét is. Kocsis Istvánnak és Szász Andrásnak különböző jogcímeken mindemellett „15 napon belül” mintegy kétmilliárd forintot be kell fizetniük az MVM számára.
A döntés ellen valamennyi védő fellebbezett. Így a végső ítélet a Kúriára vár, valószínűleg már a nyári szünet után. Nehéz is lett volna Kocsis Istvánt és Szász Andrást most elvezetni, hisz a vádlottak közül a tárgyaláson – szokás szerint – ők nem, csak Varga-Sabján László jelent meg.
Az egy évtizede zajló büntetőeljárásban az ex-vezérigazgatót és társait azzal vádolják, hogy különböző, leginkább offshore-cégekkel kötött kamuszerződések révén több mint tízmilliárd forintot lovasítottak meg az MVM-ből. A szinte kibogozhatatlan megállapodás-hálózatban megjelenik az MVM ideiglenesen, illetve közvetve Kocsis Istvánnéhez átjátszott horvát szállodája, valamint egy vásárosnaményi gázerőmű- és egy bátonyterenyei energianádhasznosító-terv.
A megismételt másodfokú ítélet váratlanul szigorította az eddigi döntéseket, ami különösen az első rendű vádlott, Kocsis István esetében fordulat. A négy évvel ezelőtti, „első első” fokú ítélet felmentette – mások mellett - a volt vezérigazgatót és Varga-Sabján Lászlót is. Ám a másodfok három éve négyük esetében új eljárást rendelt el. Tavaly a Kaposvári Törvényszék lényegében megismételte előző első fokú ítéletét, újfent felmentve Kocsis Istvánt és Varga-Sabján Lászlót, ellenben bűnösnek találva Szász Andrást és Kocsis Istvánnét. Az ex-vezérigazgató alapvetően azzal védekezett, hogy a csalárd szerződésekről nem tudott. Felesége, akit egyazon ügyvéd képvisel, arra hivatkozik, hogy ismeretlenek a meghamisított aláírásával látták el a problémás szerződéseket.
Bűnösségüket valamennyien tagadták, a felelősséget alapvetően Molnár Lászlóra hárítva. Míg az eddigi bírók alapvetően a védelem érveire hajlottak, addig a Pécsi Ítélőtábla inkább az ügyész és az oldalán megszólaló MVM álláspontját osztotta. Eszerint, bár az egyes esetekben nincs cáfolhatatlan bizonyíték Kocsis István vezető szerepére, az ügyek és a részt vevő személyek összefüggéseire tekintve már egyértelmű, hogy a csalárd szerződések elsősorban Kocsis István szándékait tükrözték. Sokat nyomott a latban Kocsis István MVM-béli közvetlen munkatársai – így például az akkori stratégiai vezérhelyettes, Karl Imre egykori szocialista energetikai kormánybiztos – vallomása is. Ezek szerint Kocsis István az összes – gyakran az előírt döntéshozatali szinteket megkerülve megkötött - ügyletet mélyen ismerte, azokban kezdeményező szerepet játszott.
Az MVM képviselője, Kemenes Csaba indítványa nyomán a bíróság elkobozta azt az ötmilliárd forintot, amit a – később kudarcba fulladt - vásárosnaményi erőműterv bonyolult szerződésrendszere nyomán az offshore-jellegű Stratus Investments követelt az MVM-en és aminek zárolását az első fok fel is oldotta. Igaz, ezt polgári perben még támadhatja az állítólag Szász Andráshoz közel álló alap.
A táblabíróság elvetette azt az ügyészi kezdeményezést, hogy a vádlottak mindezt bűnszervezetben követték el. Nem mindegy: utóbbi vád húsz év szigorított fegyházzal fenyegetett volna.
Krémer László indoklásában hangsúlyozta, hogy az első fokú felmentések módosítása ellenére valamennyi vádlott esetében a lehetséges büntetés legalacsonyabb mértékét szabta ki. (Sőt, Szász András esetében méltányossági okokból még ezt is mérsékelte.)
Az ítélethirdetés után a fellebbviteli főügyészség képviselője indítványozta Kocsis István azonnali letartóztatását, ám a bíróság ezt – az exvezér képviselőjének tiltakozására is tekintettel - elvetette.
|
Letöltendő börtönre ítélték Kocsis Istvánt
|
A korábbi felmentések után Kocsis Istvánt néhány perce öt év letöltendő börtönre ítélte az állami MVM milliárdjainak kisíbolása ügyében másodfokon döntő Pécsi Ítélőtábla. Az ex-cégvezér a határozatra személyesen nem volt kíváncsi, de a végső döntést úgyis a Kúria hozza meg.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3027395_letoltendo-bortont-kapott-kocsis-istvan
|
2019-03-01 11:18:00
| true | null | null |
Népszava
|
Közel egymilliárd forintból épülhet meg a Városliget nagy játszótere – derült ki az Európai Közbeszerzési Értesítő (TED) pénteki számából. A park dél-keleti részén épülő, több mint 13 ezer négyzetméteres létesítményt „Európa legkomplexebb játszóterének” ígéri Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa.
A Városliget Zrt. korábbi közleménye alapján a Liget Budapest Projekt keretében összesen 7 új játszótér kap helyet a megújuló Városligetben. A Nagyjátszótér a Dózsa György út – Ajtósi Dürer sor kereszteződéséhez közeli területen épül fel, mely minden környező sétányról könnyen megközelíthető lesz, másfél méter magas, egyedi tervezésű kerítésén pedig öt bejárat lesz.
A játszótér nem csak méretével, de különleges felszereltségével, a felfedezésre, természet megismerésére, tanulásra ösztönző játékelemeivel is ki fog tűnni. A tervezési folyamatban pszichológusok, tájépítészek, pedagógusok mellett gyermekek (Városligeti Ifjúsági Tanácsadó Testület tagjai) is részt vettek. Mindezek eredményeképp a különböző korosztályok és a szülők igényei is visszaköszönnek a tervekben: a játszótér szerkezetét úgy alakítják ki, hogy a legkisebbek egy védett belső körben játszhatnak, miközben a szüleik kényelmes ülőalkalmatosságokon követhetik a gyerekek mozgását. A Nagyjátszótér központi eleme egy háromszintes mászóka lesz, amelyet Szinyei Merse Pál Léghajó című festménye inspirált, elősegítve ezzel a játékos művészeti asszociációtű
– olvashattuk a közleményben.
A tervezők a nagyobbakra is gondoltak, a Nagyjátszótér mellett kap helyet egy úgynevezett Terepjátszó, ahol lesz mászószikla, skateboard pálya, mászófal, de rollerezésre, görkorcsolyázásra, kicsiknek motorozásra alkalmas tereket is kialakítanak. A terület félkörívben zárt és védett lesz, ahol a tér tagoltságát kihasználva helyezik el az egyes játékzónákat. Egy félreeső részen (az úgynevezett Téröblözetbe) kerül egy pumptrack pálya is, ahol izgalmas vonalvezetésű pályán gyakorolhatnak a BMX kerékpárosok.
Mindez a közbeszerzési értesítő alapján 3,1 millió euróba (9,98 milliárd forint) kerül majd. A pályázatot a debreceni S-Tér Kft. nyerte, így ők szállíthatják le a kiírásban szereplő „egyedi Szinyei léghajót”, a mászóeszközöket, hintákat, trambulinokat, interaktív játékokat és alagutakat. A pályázati értesítő szövegéből kiderül, gyorsított eljárásban találták meg az egyedüli jelentkezőként induló céget. Erre a korábbi nyílt közbeszerzési pályázat eredménytelensége miatt volt, a csúszás ugyanis veszélyeztette volna a „Nagy játszótér, sportpályák, kis botanikus kert és kutyafuttató kivitelezése” projektet, amelynek közbeszerzési pályázatán február 15-én hirdettek győztest. Az ÁR-LA Magyarország Kft. összesen 1,9 milliárd forintért vállalta a tárgyban foglalt munkák elvégzését. A Városliget ezen részének megújulása tehát közel 3 milliárd forintba kerül. Az S-Tér Kft-vel kötött szerződés értelmében a játszótéri eszközöket legkésőbb augusztus 15-ig fel kell építeni.
Az S-Tér Kft. felelt egyebek mellett
az Olimpia park, a margitszigeti öko-játszótér, az Erzsébet téri
gördeszka pálya, a Lánchíd park, valamint a gellérthegyi
csúszdapálya tervezéséért és kivitelezéséért. De számos
közparkot, intézménykertet és játszóteret létesítettek szerte
az országban.
|
Egymilliárd forintért vesznek játékokat a Ligetbe
| null | 1 |
https://magyarhang.org/belfold/2019/03/01/egymilliard-forintert-vesznek-jatekokat-a-ligetbe/
|
2019-03-01 14:07:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
|
Elkommunizált egy patinás budaörsi épületet Wittinghof Tamás baráti köre – A rendőrség nyomoz
Illetéktelen személyeket szobáztatott a Wittinghof Tamás budaörsi polgármester baráti köre által irányított Manifeszt Egyesület a város központjában fekvő régi posta épületében; az önkormányzati ingatlan törvénysértő és ingyenes használatára egy különös nyomozás végén derült fény. Kapitány Gábor, a KDNP budaörsi elnöke, az önkormányzat pénzügyi bizottságának külsős tagja feljelentést tett az ügyben, hiszen a rendőrség segítségével arra a következtetésre jutott, hogy a liberális polgármester haveri köre már évek óta használhatja ingyenesen, a rezsiköltségeket sem kifizetve a korábban a postások elszállásolására kialakított épületet, amelynek több rendezvényterme is van. A kereszténydemokrata politikus szerint nem először fordul elő, hogy a liberális polgármester sajátjaként bánik a város vagyonával.
2019 januárjában tett feljelentést a Budaörsi Járási Ügyészégen Kapitány Gábor, a KDNP budaörsi elnöke, s egyben a helyi önkormányzat Pénzügyi Bizottságának külsős tagja azzal az önkormányzat tulajdonában álló ingatlannal kapcsolatban, amelyet illetéktelenek felhatalmazás és képviselőtestületi engedély nélkül vettek birtokba, és ott szobáztatást, filmforgatást és különféle képzéseket folytattak.
A város központjában fekvő, “Leányiskolaként” és “Régi Postaként” is ismert tradicionális épületet annak kiürítése óta az önkormányzat hasznosítja. A földszintjén található helyiségek használatára a Magyar Animációs Filmalkotók Egyesülete (a továbbiakban: Manifeszt Egyesület), míg az ingatlan udvarának és kiállító terének használatára a Budaörsi Szent Tarzíciusz Egyesület jogosult az önkormányzattal kötött szerződés alapján. A helyi konzervatívokat tömörítő Szent Tarzíciusz egyesület közéleti rendezvényein az utóbbi hónapokban arra lettek figyelmesek, hogy valakik feltörték a felső szinten található egykori szállórészt és azt folyamatosan használják, illetve a Manifeszt Egyesület képzéseire és filmforgatásaira használt terület is illetéktelenül megnövekedett. A kalandos nyomozás után a rendőrség segítségével sikerült feltárni, hogy nem valamiféle titkos szekta, vagy bordélyház üzemel az elvileg lezárt szállóban, hanem a Manifeszt Egyesület képviselői kénytelenek voltak elismerni: ők cserélték ki a zárakat és adták oda a szobákat barátaiknak, ügyfeleiknek, miközben Kapitány Gábor tudomása szerint rezsiköltségeket és semmilyen költséget nem fizetnek. A rendőri eljárás során az épületben tartózkodó emberek azt állították: Patrovics Tamástól, a Manifeszt Egyesület elnökétől kaptak kulcsokat az ingatlanhoz.
Az eset abból a szempontból pikáns, hogy a feljelentés és a kibontakozó háttértörténet tanúsága szerint nem valami pitiáner bűnügyről van szó, hanem arról, amiről Budaörsön már régóta beszélnek: Wittinghof Tamás egykori SZDSZ-es, majd független polgármester sajátjaként bánik a város vagyonával, és itt is az történhetett, hogy a barátok simán használatba vehettek egy értékes, központi fekvésű önkormányzati ingatlant. A feljelentésből az is kiderül ugyanis, hogy Patrovics Tamás egyesületi elnöknek minden esetben egyeztetnie kellett az ingatlan használatba adásáról Spányik Józseffel, a Manifeszt Egyesület egyik oktatójával – aki mindemellett a Budaörsi Önkormányzat Kulturális Művészeti Ifjúsági és Sportbizottságának Wittinghof Tamás által delegált tagja -, valamint Vágó Csabával, a polgármesteri kabinet vezetőjével. A feljelentő állításait elektronikus levélváltások is alátámasztják.
Wittinghof megpróbálta menteni a menthetőt
Kapitány Gábor tájékoztatta portálunkat arról is, miszerint január 28-án tartották a Településfejlesztési Bizottság ülését, amelyen Wittinghof Tamás, mint előterjesztő indítványozta a Régi Posta addig illetéktelenül elbitorolt részeinek immár legális bérbeadását 2019. február 1-jétől 2019. június 15-ig havi 37 500 Ft összegért. Kapitány, mint a Pénzügyi Bizottság külsős tagja azonban az ülés előtt ismertette a tagokkal, hogy az ügyben már feljelentést tett és jelenleg nyomozás folyik a Templom téri szálló és rendezvényház feltörése és elbitorlása miatt, és árulkodó, hogy hirtelen megpróbálják lepapírozni a törvénysértést. Kapitány elmondta azt is, hogy a bizottság végül nem merte megszavazni az előterjesztést, pedig a testület többségét itt is a Wittinghofhoz közel álló személyek adják. Az ülés után állítólag két tag számon is kérte Vágó Csabát, hogy miért nem szólt nekik az ügyről és miért cselekedtek a hátuk mögött, továbbá miért akarták ezzel a döntéssel őket is belehúzni az ügybe.
Nyomozást indított a rendőrség
Kapitány Gábor január 10-én tette meg feljelentését a rendőrségen és az ügyészségen egyidejűleg, és tájékoztatták: amennyiben kiegészítésre szorulna, vagy bármi egyéb kérdésük lenne, azt két héten belül jelzik és hiánypótlásra szólítják fel a politikust. Mivel ez nem történt meg, a rendőrség minden bizonnyal nyomozást indított az ügyben. Úgy tudjuk, a rendőrség kérdései már meg is érkeztek a Városházára.
A vezető képen Wittinghof Tamás lekvárokat nézeget egy helyi csomagolásmentes boltban – MTI Fotó: Kovács Tamás
|
Elkommunizált egy patinás budaörsi épületet Wittinghof Tamás baráti köre – A rendőrség nyomoz
|
Illetéktelen személyeket szobáztatott a Wittinghof Tamás budaörsi polgármester baráti köre által irányított Manifeszt Egyesület a város központjában fekvő régi posta épületében, az önkormányzati ingatlan törvénysértő és ingyenes használatára egy különös nyomozás végén derült fény. Kapitány Gábor, a KDNP budaörsi elnöke, az önkormányzat pénzügyi bizottságának külsős tagja feljelentést tett az ügyben, hiszen a rendőrség segítségével arra a következtetésre jutott, hogy a liberális polgármester haveri köre már évek óta használhatja ingyenesen, a rezsiköltségeket sem kifizetve a korábban a postások elszállásolására kialakított épületet, amelynek több rendezvényterme is van. A kereszténydemokrata politikus szerint nem először fordul elő, hogy a liberális polgármester sajátjaként bánik a város vagyonával.
| null | 1 |
https://pestisracok.hu/elkommunizalt-egy-patinas-budaorsi-epuletet-wittinghof-tamas-barati-kore-a-rendorseg-nyomoz/?fbclid=IwAR2kenK5pQSlbieVjWYbY45Lw3WdmQkpn4Ofif55yECMnBwLHOVOo3jH2Is
|
2019-02-28 21:16:00
| true | null | null |
pestisracok.hu
|
Továbbra is ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda az úgynevezett EMIR-ügyben – közölte lapunk megkeresésére a Fővárosi Főügyészség
Családi vállalkozás. Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc egy DK-s rendezvényen (Fotó: Ficsor Márton)
Ibolya Tibor főügyész korábban arról tájékoztatott, hogy több mint tizenhétmilliárd forintos kárt okozhattak a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tisztségviselői, köztük Dobrev Klára, 2003 és 2008 között. Emiatt, illetve az Európai Bizottság által feltárt szabálytalanságok nyomán még Lázár János, az előző Miniszterelnökséget vezető miniszter tett feljelentést, s az eljárás különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt indult. Az EMIR az európai uniós pályázatok nyomon követését szolgáló informatikai hálózatot jelenti, a kifogásolt időszakban pedig a néhai szocialista képviselő, Komáromi András által alapított Welt 2000 Kft.-vel a megállapodásokat állami részről a később a Gyurcsány-féle Altus vezetői, így a bukott miniszterelnök felesége, Dobrev Klára, valamint Heil Péter kötötték meg. Ezért lapunknak nyilatkozva Budai Gyula volt elszámoltatási kormánybiztos megkerülhetetlennek nevezte a Gyurcsány–Dobrev család felelősségét. Ami biztos: nem volt nyílt közbeszerzés, sem nyilvános pályáztatás. A DK EP-listavezetője, Dobrev Klára tegnap közös európai multiadót szorgalmazott. A Fidesz erre úgy reagált, Gyurcsányék átadnák az irányítást Brüsszelnek, az európai baloldallal együtt a Soros-terv mentén haladnak: migránsokkal teli Európai Egyesült Államokat akarnak, lemondanának a nemzeti szuverenitásról.
|
A Nemzeti Nyomozó Iroda jár el az EMIR-ügyben, a Brüsszelbe készülő Dobrev Klára is érintett lehet
|
Továbbra is ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda az úgynevezett EMIR-ügyben – közölte lapunk megkeresésére a Fővárosi Főügyészség
| null | 1 |
http://magyarhirlap.hu/cikk/142229/A_Nemzeti_Nyomozo_Iroda_jar_el_az_EMIRugyben_a_Brusszelbe_keszulo_Dobrev_Klara_is_erintett_lehet
|
2019-03-02 02:55:00
| true | null | null |
Magyar Hírlap
|
autóbérlés;Orbán Ráhel;MTÜ;
2019-03-03 14:02:27
Menő villa, menő kocsik: flottás autó is jut Orbán Ráhel kedvenc divatcégének
A Magyar Turisztikai Ügynökséget és három leányvállalatát is ellátják bérelt autókkal egy nagy volumenű közbeszerzés révén.
Csak nemrég költözött be budai villaszékházába a Magyar Divat és Design Ügynökség (MDDÜ), melyet Orbán Ráhel barátnője vezet, és már új, bérelt autóflottából is válogathatnak.
Az európai közbeszerzési értesítőből, vagyis a TED-ből derül ki ugyanis, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) nettó 490 millió forintért bérel 46 autót magának, valamint alá tartozó leányvállalatoknak- így az MDDÜ-nek, a Kisfaludy 2030 turisztikai vállalatnak, valamint a Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Nonprofit Zrt.-nek
Az értesítő alapján az ügynökség 36 hónapos határidővel bérli a járműveket: a bérelt flotta zömét alsó-középkategóriájú autók teszik ki, de van közöttük hét darab vezetői jármű és három, hét személy szállítására alkalmas mikrobusz is – a vezetői autók darabját mintegy havi 258 ezer forintért, a mikrobuszokat havi 430 ezer forintért használhatják az ügynökség munkatársai és vezetői.
Hogy a három leánycég, illetve a felettük álló MTÜ milyen elosztásban kapja meg és használhatja a bérelt flotta darabjait, arra nem tér ki a pályázati leírás – arra sem, hogy a megrendelést mi indokolja.
A pályázat győztese a francia tulajdonú Arval Magyarország Járműparkkezelő lett. Hogy a vesztesek milyen ajánlatot tettek volna, nem tudni: az ajánlati összesítő szerint a tenderen elbukó Régió Terv Regionális Tervezési Kft. és a CFS Europe Zrt. elfelejtette letenni a 200 ezer forintos ajánlati biztosítékot, ami a pályázat előfeltétele lett volna.
Azért vannak a jó barátok
A 24.hu január elsején számolt be róla, hogy a Magyar Divat és Design Ügynökség egy Istenhegyi úti villát használhat irodaházként. Az MDDÜ-t a miniszterelnök legidősebb lányának barátnője, Bata-Jakab Zsófia vezeti, aki korábban a Divatipari Marketing Igazgatóság feje is volt. Az országimázst a design- és divatipar eszközeivel javítani próbáló, nemzetközi kapcsolatépítésben is utazó divatügynökséget tavaly alapították: hivatalos oldala jelenleg sincs, a Facebookon is angol nevén lehet elérni és nyomon követni.
|
Menő villa, menő kocsik: flottás autó is jut Orbán Ráhel kedvenc divatcégének
|
A Magyar Turisztikai Ügynökséget és három leányvállalatát is ellátják bérelt autókkal egy nagy volumenű közbeszerzés révén.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3027535_meno-villa-meno-kocsik-flottas-auto-is-jut-orban-rahel-kedvenc-divatcegenek
|
2019-03-03 14:02:00
| true | null | null |
Népszava
|
Egyre kínosabb helyzetben van a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) és hajdú-bihari kirendeltsége a megyében futó uniós programjuk miatt. Mint két hete megírtuk, a mulasztások miatt a lakókon kívül már a fideszes többségű önkormányzat sem akarja azokat a lakásotthonokat Püspökladányban látni, ahová jelenleg a Bárándon ellátott betegeket költöztetnék. Ez azonban nem minden: miközben a lakók érzékenyítésére egyetlen fillért sem szántak, több mint 21 millió forintot tapsoltak el a projekt alapját jelentő szakmai iratra úgy, hogy az alig tartalmaz új, érdemi információt. Számításaink szerint a 234 oldalnak mintegy kétharmadát internetes oldalakról, más pályázatokból és intézményi programokból ollózták össze – forrásmegjelölés nélkülÉrdemes felidézni: a Bárándi Humán Szolgáltató Otthon Hajdú-Bihar megye egyik legnagyobb ellátója, ahol szenvedély- és pszichiátriai betegek, értelmi fogyatékossággal élők laknak. A bárándi intézet is egyike azoknak a településektől távoli tömegellátóknak a megyében, amelyeket egy uniós program részeként felszámolnak. A kitagolásnak hívott folyamatnak a részeként a betegek kisebb, emberközelibb otthonokba költözhetnek. Bárándról összesen 108 ellátottat „szórnak szét” a püspökladányihoz hasonló lakásotthonokban. A 14 ezer lakosú városban készülő két épületbe 23 mentális betegségekkel küzdő ellátott kerülhet. A probléma gyökere, hogy mindezt a helyiek háta mögött próbálták megszervezniA hajdú-bihari projekt 2,2 milliárd forintot költségét teljes egészében az Európai Unió finanszírozza. A beruházás alapja a szóban forgó, összeollózott szakmai terv, amelyet a Társadalmi Infrastruktúra Fejlesztő Nonprofit Kft. (TIF) készített. A már több éve állami tulajdonban működő cég első ügyvezetője egyébként Verdó György volt, aki jelenleg az SZGYF Hajdú-Bihar megyei kirendeltségének vezetője. A TIF mostani vezetője tavaly november óta Sánta Áron – ő korábban osztályvezető volt az SZGYF-nél –, mellesleg jelenleg is Fidesz-képviselő a budaörsi önkormányzati testületbenA szakmai tervet elemezve jutottunk arra, hogy túlnyomó többségében az internetről összelopkodott cikkekből, más nyilvános anyagokból rakták össze. Az irat jelentős része megegyezik a Vas megyei Iváncán található otthon kiváltására írt szakmai anyaggal, pusztán a helyi sajátosságok különbözőek. A terv többi részének elkészítése során sem erőltették meg magukat a készítők: a kiváltandó három hajdú-bihari – a bárándi, szerepi és derecskei – intézet közül utóbbi esetében egy az egyben másolták le a szakmai programot. Az anyag az ellátottak betegségeit is oldalakon át tárgyalja: szó szerint másoltak át cikkeket szakportálokról (például: a Webbeteg.hu-ról, illetve a Búra Alapítvány honlapjáról). A települések bemutatását sem bízták a véletlenre, itt a Wikipédia „lexikonhoz” fordultak segítségért. Mindezeken kívül a terv több részét is megtaláltuk más intézetek pályázataiban – még a református szeretetszolgálat egyik programjából is emeltek át szövegetA 234 oldalas dokumentum „szerzői” még arra sem vették a fáradságot, hogy legalább a pénzügyi-gazdasági kockázatok ne ugyanolyanok legyenek, mint a már említett, egymilliárdos költségű Vas megyei projektnél. Hogy melyik szakmai terv létezett hamarabb, lehetetlen eldönteni. Mindenesetre a fentiek nemcsak a TIF-ben folyó munka minőségét kérdőjelezik meg, a terv hitelességét is. Már csak azért is, mert a dokumentum magát szakmai és pénzügyi szempontból iránymutatást adó iratként határozza megAz anyagot oldalanként 91 ezer forintért (összesen bruttó 21,2 millió forint) állították össze. Közérdekűadat-igénylésünkben az erre vonatkozó kérdésünkre azt írták, az ár megítélése nem közadat. Pedig viszonyítási alap házon belül is lenne: a Nógrád megyei nevelőszülői hálózat 50 millió forintos fejlesztésére készült 87 oldalas szakmai terv „csak” 610 ezer forintba kerültAkad furcsaság a költségvetésben is. A kommunikációra és a nyilvánosság tájékoztatására szintén szórják a pénzt: erre összesen több mint 13 millió forintot szántak. Kötelező rendezvényeinek szervezésére (mint az alapkőletételre) két helyen is elszámolnak költségeket – például létesítmény helyén felállított tájékoztató táblák költségeinél is. Adatigénylésünkből derült ki, hogy az uniós táblákat az a Debrecenben jól ismert Kaméleon Dizájn Kft. készítette, amely körül hemzsegnek a fideszes politikusok. A társaság egyik alapító tulajdonosa Rácz Róbert megyei kormánymegbízott (korábbi fideszes országgyűlési képviselő is) volt. A cég Kósa Lajos polgármestersége idején több önkormányzati megbízást is kapott. Furcsa módon azonban – szúrta ki az Mfor.hu – tavaly decemberben éppen a Kósa 83 éves édesanyja nevén lévő sertéstenyésztéssel foglalkozó cég, a Méker Kft. falta fel a nyomdaipari vállalkozástA szakmai tervre kidobott pénz azért különösen feltűnő, mert eközben egyetlen fillért sem szántak érzékenyítésre. Az SZGYF válaszában arra hivatkozik, hogy saját forrásból költöttek az elfogadást segítő programokra. A főigazgatóság azonban még azt a fórumot is érzékenyítő rendezvénynek igyekszik bemutatni, amelyet a lakossági ellenállás hatására sebtiben hoztak össze egy augusztusi napon – munkaidőben. Különben ezen a fórumon Verdó György megyei főigazgató két másik rendezvényt is érzékenyítő programként próbált „eladni”. Még ott kiderült, hogy az egyiken néhányan vettek részt – és csak a helyi képviselők szűk köre tudott róla –, a másikon pedig még a képviselők sem mentek el, ugyanis testületi ülést tartottakA beruházás körül elkövetett hibák beismerésével ér fel, hogy látszólag már az SZGYF is elvinné a projektet Püspökladányból (és a telekszomszéd, Papp Anikó elmondása szerint Benedek István Zsolt főigazgató jelenlétében elnézést kértek tőlük). Ám olyan áron kínálták az önkormányzatnak megvételre (cseretelekkel 134 millió forintért; anélkül 178 millióért) a még el sem készült épületeket, amit a város nem tud kifizetni. Telek nélkül legfeljebb 80 millió forintot adnának érte. A testületi határozat alapján – amennyiben az SZGYF ezt nem fogadja el – az önkormányzat kész bíróságra vinni az ügyet. Kérdés azonban az is, meddig húzható a vita, mert az SZGYF-et is kötik a vállalások: nemcsak át kell adni az épületeket (a püspökladányiakat április 25-éig), hanem a projektet is le kell zárni. Azaz a felek a lakosokkal, a betegekkel és az adófizetők pénzével egyaránt játszanakA mulasztások miatt mind az Emberi Erőforrások Minisztériuma fennhatósága alatt működő SZGYF főigazgatójától, mind Verdó Györgytől megkérdeztük: fontolóra vették-e a lemondásukat. Ám kérdésünket azzal utasították el, hogy a szándékaik nem közérdekű adatokPolitikai kapcsolatA kivitelező sem áll távol a politikától. A lakásotthonokat ugyanis a TÖMB 2002 Kft. építi, s ez a vállalat feltűnően gyakran nyert korábban különböző megbízási pályázatokat a Rácz Róbert vezette megyei önkormányzatnál. Az állami intézmények, önkormányzatok tenderein máig jelentős sikereket mondhat magáénakEnnek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/7. számában jelent meg, 2019. február 15-énHetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/7. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
|
Az internetről ollózták össze a 21 milliós szakmai tervet
| null | 1 |
https://magyarhang.org/belfold/2019/02/15/az-internetrol-olloztak-ossze-a-21-millios-szakmai-tervet/
|
2019-03-04 06:51:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
|
A sportszerekhez és az építőiparhoz képest kevéssé ismert, hogy a Mészáros-birodalom része egy mérnöki tervezéssel foglalkozó cég is, a Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft., amelynek a tulajdonosa a felcsúti szupermilliárdos Mészáros Lőrinc gyerekeinek közös cége, a Fejér B.Á.L. Zrt.
A Fejér Kft. egészen új cég a piacon, csak 2017 márciusában jegyezték be, de repülőrajtot vett: már működésének első, csonka évében több mint 72 millió forint árbevételt könyvelt el és 21 millió forint tiszta nyereséget hozott a gyerekeknek. A sikerszéria tavaly sem szakadt meg, óriási közpénzes megrendelést sepert be a cég: 550 millió forintért – az eredetileg becsült árnál 96,6 millióval drágábban – nyerték meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Archivális Raktárépületének tervezéséére kiírt tendert.
Idén már ezt is túlszárnyalták, derül ki az Európai Unió Lapjának mellékletében megjelent hirdetményből:
a Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. az Incorso Építész és Építő Műhely Kft.-vel közösen, összesen 690 millió forintért készíti el az Állatorvostudományi Egyetem átépítéséhez szükséges terveket.
Az árban benne van minden engedélyezési dokumentáció elkészítése is. A hirdetmény szerint indult a munkáért az MG Építész Tervező és Szolgáltató Kft., a Duna-Tisza Inatlanfejlesztő Kft., a Top Kvalitás Kft., a CÉH Tervező Zrt. és a Perfektum Mérnökiroda Kft. is, de mind az 5 cég ajánlatát érvénytelennek nyilvánították.
|
Mészárosék tervezik meg az Állatorvosi Egyetem átalakítását
|
A Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. az Incorso Építész és Építő Műhely Kft.-vel közösen, összesen 690 millió forintért készíti el az Állatorvostudományi Egyetem átépítéséhez szükséges terveket.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2019/02/28/meszaros-allatorvosi-egyetem/
|
2019-02-28 10:41:00
| true | null | null |
24.hu
|
Lassan másfél éve, 2017 októberében rendelte el a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány ellenőrzését az Emberi Erőforrások Minisztériuma, de mostanra biztossá vált, hogy a tavaly egyszer már meghosszabbított vizsgálat további fél éven át zajlik majd.
A 24.hu információja szerint az Emmi sportállamtitkára, Szabó Tünde a napokban újabb 180 nappal meghosszabbította Mészáros Lőrinc futballalapítványának vizsgálatát. Az ellenőrzést eredetileg azzal indokolták, hogy az alapítvány „finanszírozási forrásai tekintetében adódhattak elvi átfedések”.
A sportállamtitkárnak éppen akkor jutott eszébe megvizsgálni, s ehhez bekérni a felcsútiak iratait, amikor a focialapítvány kifogyott a jogi lehetőségekből, és ki kellett volna adnia a számlákat és a szerződéseket arról, hogyan költött el nagyjából 11 milliárd forintnyi tao-támogatást 2015-ig.
Az összeg egyébként azóta tovább nőtt, már tavaly áprilisban arról írtunk, hogy a felcsúti labdarúgás támogatására összesen 17,72 milliárd forint jutott a társasági adóból. A miniszterelnök faluja ezzel a rendszer messze legnagyobb kedvezményezettje: a második helyen a Mezőkövesd 3,3 milliárd forinttal szerénykedik.
A Demokratikus Koalíció 2015 óta próbálja elérni, hogy betekinthessen a felcsúti alapítvány irataiba. Varju Lászlóék közel négy éve kérték először az alapítványtól, hogy adja ki a 2013 és 2015 közötti tao-támogatások elszámolásait, valamint a felhasználás során kötött szerződéseket. Ezek közül is leginkább a Puskás Akadémia stadionja mellett megépített fűthető futballpályák, valamint az azokat ellátó Makovecz-stílusú kazánház beruházási szerződéseire voltak kíváncsiak. Az ügy egészen a Kúriáig jutott, és jogerős döntés született arról, hogy a tao közpénz, az alapítvány pedig nem rejtegetheti a támogatások dokumentációját.
A felcsúti szervezet papírjait azonban 2017 novemberében bevitték az Emmi sportállamtitkárságára. Mészáros Lőrinc néhány hónappal később személyesen írt levelet a DK-nak, sajnálkozva, hogy nem tudja átadni a kért iratokat, mert minden irat eredeti példánya a minisztériumban van, az alapítványnál másolat sem maradt. Az alapítvány 45 doboz iratot vitt be sportállamtitkárságára, ahol aztán nyolc hónapon keresztül hozzá sem nyúltak papírokhoz.
Szabó Tünde 2018 júniusában értesítette Mészáros Lőrincet, hogy az alapítvány vizsgálatára rendelkezésre álló 180 nap lejárt, ezért újabb 180 nappal meghosszabbítja az eljárást. A 24.hu birtokába került államtitkári levélből az is kiderül, hogy 2017 novembere és 2018 júniusa között egyáltalán nem bíbelődtek a papírok átvizsgálásával. Az államtitkár ugyanis csak ekkor kérte fel Mészáros Lőrincet, hogy válogassa ki az alapítvány 45 doboznyi könyveléséből a minisztériumi ellenőrzés szempontjából releváns iratokat.
Soron kívül szíveskedjen a könyvelési szempontokat követő dokumentációt a helyszínen, azaz az államtitkárságon rendezni, és az utóellenőrzés szempontjából releváns sportfejlesztési programokra lebontani.
– írta tavaly június 14-én kelt levelében az államtitkár.
A jelek szerint az ellenőrzés elvégzésére a 2018 decemberében lejárt félév sem volt elég. A harmadik hosszabbításról hivatalosan nem értesítették a DK-t. Az eddigi vizsgálat eredményéről pedig az Emmi nem nyilatkozik. Megkérdeztük a minisztériumot arról, hogy született-e már valamilyen eredmény a vizsgálat során, vagy ha nem, akkor mikorra várható, hogy tényleg befejezik az iratok áttekintését, de választ nem kaptunk.
Időközben a DK a jogerős bírósági ítélet birtokában végrehajtási eljárást indított a felcsúti alapítvány ellen, hogy az eltüntetett iratokat megszerezze. A végrehajtó azonban addig tehetetlen, amíg a folyamatban lévő ellenőrzésre hivatkozva a minisztériumban raktározzák a teljes könyvelést. A DK már decemberben bejelentette, hogy „elege van a kormányzati bűnpártolásból”, képviselőik személyesen fognak bemenni az Emmi épületébe a kiperelt számlákért. Varjuék azonban nem jártak sikerrel, csak az épület bejáratáig és a kabinetfőnökig jutottak.
Ha a pénz elköltésének részletei nem is ismerhetők meg, hosszú évek után legalább már arról nyilvánosságra kerültek információk, hogy mely cégek utalják a társasági adójukra szánt pénzt az államkassza helyett a miniszterelnök által alapított, Mészáros Lőrinc irányította akadémiának. Az Átlátszó és a 444 cikkei alapján a Mészáros-birodalom vállalkozásai, a közbeszerzések fő nyertesei, illetve állami cégek dobják össze a felcsútiak költőpénzét: százmilliós, milliárdos adományozó a többi közt a Mol és cége, az FGSZ Földgázszállító Zrt., az MKB Bank, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt., a Mészáros és Mészáros Kft., a Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt., a Mészáros-gyermekek cége, miként a Hódút Kft. vagy az R-Kord Kft.
|
A sportállamtitkár miatt nem hajtható végre a Mészáros Lőrinc focialapítványa elleni ítélet
|
A sportállamtitkárságon pihen 11 milliárd forint értékű tao-szerződés: amíg a papírok ott vannak, Mészáros Lőrincéknek nem kell kiadniuk a számlákat, a fűtött focipályák és a Makovecz-stílusú kazánház építésére kötött szerződéseket a DK-nak.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/02/28/felcsut-tao-emmi/
|
2019-02-28 06:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyik kutatócsoportja által végzett felmérés szerint a többség, ha rajta múlna, még a hálapénz utólagos elfogadását is büntetné, ugyanakkor azt csak kevesen tudják, hogy a hálapénz műtét előtti elfogadása ma már bűncselekmény.
Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének egyik kutatócsoportja 2018 októberében 1200 ember részvételével végzett az egész országra kiterjedő, a teljes felnőtt lakosságot reprezentáló kérdőíves felmérést.
A kérdőív a mindennapi életben, illetve a médiában gyakrabban előforduló eseteket tartalmazott, amelyek a vagyon elleni bűncselekmények büntethetőségi korhatárára vagy a közhivatalnoknak adott ajándékok büntetendőségére vonatkoztak. A válaszadóknak egyrészt azt kellett eldönteniük, hogy a cselekmény bűncselekményt képez-e.
A közlemény szerint a legtöbben (71 százalék) helyesen tudják, hogy nem bűncselekmény a hálapénz elfogadása például műtét után. Azzal azonban már csak a válaszadók majdnem fele (49 százalék) volt tisztában, hogy bűncselekményt követ el az az orvos, aki 30 ezer forintot kért az ingyenes ellátásra jogosult betegtől, pedig a magyar büntetőjog ezt már több évtizede így szabályozza.
A válaszadók egyharmada (34 százalék) volt csak tisztában azzal, hogy juttatás műtét előtti elfogadása ma már bűncselekményt képez.
|
MTA-felmérés: a többség büntetné a hálapénz utólagos elfogadását is
|
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyik kutatócsoportja által végzett felmérés szerint a többség, ha rajta múlna, még a hálapénz utólagos elfogadását is büntetné, ugyanakkor azt csak kevesen tudják, hogy a hálapénz műtét előtti elfogadása ma már bűncselekmény.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/02/26/mta-felmeres-a-tobbseg-buntetne-a-halapenz-utolagos-elfogadasat-is
|
2019-02-26 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A meghívásról az után döntöttek, hogy kiderült, a magyar kormány kivette azokat a számlákat az Európai Bizottságnak leadandó csomagból, amelyeket Orbán Viktor kormányfő vejének volt cége, az Elios állított ki az elvileg az unió által is finanszírozott közvilágítási projektekről. A dokumentumokat ugyanis az Európai Unió csalás elleni hivatala nem tartotta megfelelőnek. A HVG információja szerint a bizottsági ülés március 4-én lesz.
A meghívás tényét megerősítette Jávor Benedek európai parlamenti képviselő is. Mint Facebook posztjában írta:
a bizottság az uniós források otthoni elköltését ellenőrző másfél évvel ezelőtti magyarországi útjának folytatásaként a zöld frakció javaslata alapján hívta meg Polt Pétert, hogy megvitassunk egy sor olyan kérdést, ami már a tényfeltáró látogatásunk során is felmerült. Az Európai Ügyészséghez csatlakozás kérdése, a szervezett bűnözés elleni fellépés, vagy a nemzetközi együttműködések kérdése mellett a legfontosabb kérdésként az OLAF-jelentések magyarországi bizonyítékként való elfogadásának kérdése is napirendre kerül. Vajon miért nem tudja elfogadni az ügyészség az OLAF által gyűjtött információkat, és miért jutnak a magyar hatóságok számos kényes ügyben sorozatosan más következtetésre, mint az OLAF? Miért véli úgy számos ügyben az ügylszség, hogy az OLAF által gyűjtött bizonyítékok nem elfogadhatóak?
A számlák visszavonását elsőként Jávor Benedek hozta nyilvánosságra. A magyar kormány ezzel 13 milliárd forintról mondott le, amit korábban az uniótól remélt megkapni. "Ez lényegében beismerése annak, hogy a Tiborcz István, foglalkozására nézve vő, érdekeltségébe tartozó cég törvénytelen, korrupt módon nyúlta le az uniós pénzt" – olvasható az európai parlamenti képviselő honlapján.
Az uniós projektekért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium azzal magyarázkodott, hogy a "110 százalékát költöttük el a rendelkezésre álló keretnek, és mind a 100 százalék lehívásra került olyan projektekkel, ahol nem volt vita a kormány és a brüsszeli bizottság között". Azt ugyanakkor nem tudta cáfolni, hogy ezzel az összes Elios-fejlesztést a magyar adófizetők pénzéből finanszírozták.
Az Európai Unió csalás elleni hivatalának jelentése szerint a vizsgált 35 projekt mindegyikében felmerült a visszaélés gyanúja, sőt az esetek felében, 17 pályázatnál egyenesen úgy találta az OLAF, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki. A magyar ügyészség nyomozást rendelt el az ügyben, de azt később megszüntették.
A 24.hu úgy értesült, hogy két állami megrendeléssel is ugyanaz történhet, mint az Elios-projektekkel. Az egyik problémás ügy a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. 5 milliárd forintos megbízása, amely a víziközmű-beruházásokhoz kapcsolódik. A másik a Miniszterelnökség 4,8 milliárd forintos megbízása, amely arra szolgált, hogy segítse az uniós támogatású projektek közbeszerzéseinek szabályosságát. Ez utóbbinál a tanácsadók között volt az Ész-Ker Kft., amelynek tulajdonosa ugyancsak kötődik Orbán Viktor vejéhez.
Bár Tiborcz István a botrány kirobbanásakor, 2015-ben eladta részesedését az Eliosban, az első százmilliókat a vitatott közvilágítási projektekből zsebelte be a kormányfő lányának férje.
A márciusi bizottsági ülésre szóló meghívó nem konkrétan az Eliosról, hanem azokról az ügyekről, nyomozásokról szól, amelyek az OLAF előtt voltak és vannak. Polt Péter meghívásáról a bizottság koordinátorai döntöttek, vagyis a frakciók bizottsági munkacsoportjainak vezetői, akik között egy magyar sincs.
A Legfőbb Ügyészség egyelőre azzal reagált az információra, hogy Polt Péter semmilyen meghívást nem kapott az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságától.
|
OLAF-ügyek: Polt Pétert raportra hívják az Európai Parlamentbe
|
A meghívásról az után döntöttek, hogy kiderült, a magyar kormány kivette azokat a számlákat az Európai Bizottságnak leadandó csomagból, amelyeket Orbán Viktor kormányfő vejének volt cége, az Elios állított ki az elvileg az unió által is finanszírozott közvilágítási projektekről. A dokumentumokat ugyanis az Európai Unió csalás elleni hivatala nem tartotta megfelelőnek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20190219_Eliosugy_Polt_Peter_raporton_az_Europai_Parlamentben
|
2019-02-19 11:38:00
| true | null | null |
HVG
|
Megugró költségek, csúszás, baráti zsebek: ez lett Orbán nagy útépítési ígéreteiből
Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ben sokat ígért a megyei jogú városoknak, egyebek között azt, hogy 2018-ig minden magyarországi autópálya eléri az országhatárt. A határidő lejárt, és még mindig van olyan beruházás, amelyik el sem kezdődött. Az azonban már látszik, hogy kik járhatnak jól a Modern Városok Program útépítéseinél.
Orbán Viktor 2015 márciusa és 2017 májusa között 23 megyei jogú városba ment el, a legfontosabb közös ígérete mindenütt az volt, hogy mindannyian kapnak új autóutakat. A miniszterelnök azt mondta, az a cél, hogy minden megyei jogú várost 2018-ig bekapcsoljanak a már létező autóút- és autópálya-rendszerbe, illetve hogy az autópályák elérjék az országhatárt. Ez Zalaegerszegnek, Békéscsabának és Salgótarjánnak volt igazán jó hír, ezek a városok ugyanis messze esnek a közúti „vérkeringéstől”. Összesen
690 kilométernyi út megépítését,
21 fejlesztést,
1921 milliárd forint elköltését jelentette be országjárásán a kormányfő.
Megnéztük, hogy mi valósult meg a tervekből. Összességében elmondható, hogy
egyetlen megyei jogú városban sem készültek a munkával 2018-ra,
alig akad olyan város, ahol tartani tudták az eredetileg tervezett költségeket,
1 kilométernyi új autópályát átlagosan 2,5 milliárd forintból hoztak ki,
a nagyberuházásokkal a kormánybarát cégek jártak jól.
Azokat a nagyobb közútfejlesztéseket szedtük sorba, amelyeket magyar állami, illetve európai uniós pénzből finanszíroznak a Modern Városok Program keretében.
1. Sopron:
Itt jelentette ki először a miniszterelnök, hogy a kormány célja az összes megyei jogú város bekapcsolása az autópálya-rendszerbe. Azt is megígérte – sok egyéb mellett –, hogy 2018-ra készen lesz az M85-ös kétszer kétsávos autóút Sopron és Csorna, valamint Sopron és az országhatár között. A munkát azonban csak tavaly tavasszal kezdték, négy szakaszban dolgoznak, a valamivel több, mint 57 kilométeres útszakasz 2020 végére, 2021 elejére készülhet el. A cechet, csaknem 171 milliárd forintot a magyar kormány állja.
2. Eger:
„Lejárt a kis halak és a nagy halak ideje, ma már a gyors halak a vizek urai” – utalt Orbán Viktor Egerben arra, hogy négysávos autóút fogja összekötni 2018-ra Egert az M3-as autópályával. A munka még itt is javában tart, 2018 novemberében mindössze az út északi, Andornaktályát elkerülő, Eger déli részéig érő, 4 kilométeres szakaszát adták át a forgalomnak. Korábban úgy számoltak, hogy a fejlesztésre elég lesz 30 milliárd forint, ma már ennek több mint a duplájáról, 70 milliárdról szólnak a hírek.
3. Zalaegerszeg:
2018-ig kétszer kétsávos gyorsforgalmi út megépítése az M7-esig – ez is szerepel abban a dokumentumban, amelyet a miniszterelnök és a zalaegerszegi polgármester írt alá 2015. április 14-én. A terv az, hogy a zalai megyeszékhelyet összekötik az autópályával, ehhez a 76-os főutat fel kell újítani. Az M76-os három ütemben, 170 milliárd forintból még mindig épül, és a tervek szerint csak 2022-re készül el.
4. Miskolc:
Itt nem volt könnyű dolga a miniszterelnöknek, Miskolcon ugyanis már van autópálya. Orbán Viktor ezt úgy oldotta meg, hogy bejelentette a Miskolc és Kassa közötti autópálya megépítését, 150 milliárd forintért. Az összesen 56,75 kilométeres, kétszer kétsávos sztráda költsége ma már 179 milliárdra rúg, ezt a szakaszt az Európai Unió fizeti. A munka végét 2021 harmadik negyedévére ígérik.
5. Pécs:
Páva Zsolt polgármesterrel abban állapodott meg Orbán Viktor 2015. április 28-án, hogy a kormány megépíti az M6-os és M60-as utakat az országhatárokig. Összesen 69,3 milliárd forintot szánnak az M6-osra, a pénz nagy részét az Európai Unió adja.
Azt azonban, hogy ki lesz a beruházó, nem tudni, és a Szabadpécs.hu értesülése szerint a munkát csak 2022 után kezdik.
6. Szolnok:
Itt úgy szólt az ígéret, hogy legkésőbb 2019-ig Budapestet és Szolnokot négysávos autóút köti majd össze, mégpedig a ferihegyi repülőtértől induló 4-es főút nyomvonalán. Egyúttal arról is döntöttek, hogy megépítik a Szolnokot északi irányból elkerülő útszakaszt. A Cegléd és Abony közötti 17,6 kilométeres autóút kivitelezésére kiírt közbeszerzést a Duna Aszfalt nyerte, az utat nettó 26,3 milliárd forintért építheti meg. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. korábbi közlése szerint ezt a szakaszt 2021 első felében helyezik majd forgalomba, tehát ekkortól lehet majd Szolnokra eljutni gyorsforgalmi úton.
7. Nagykanizsa:
Ez a város sem maradhatott ki a sorból: az ipari park és az 50 méteres uszoda mellé Orbán Viktor azt is megígérte, hogy 2018-ig az M70-es utat kétszer kétsávosra, a szlovén határig bővítik, és 6 milliárd forintból megépítik a Nagykanizsát elkerülő út első ütemét. Utóbbiról a kormányfő azt mondta, hogy teljes hosszában elkészül 2018-ig. A helyiek azonban egy apró módosításból jöhettek rá, hogy a várost déli irányból elkerülő út mégsem épül meg 2018-ban: egy későbbi kormányhatározatban ugyanis törölték ezt a határidőt.
8. Kaposvár:
Itt a 67-es út négysávos autóúttá fejlesztésére ad a kormány 77 milliárd forintot, ezzel Kaposvárt összekötik az ország gyorsforgalmi úthálózatával. A kitűzött dátum 2019 volt, csakhogy a Soltút és a Strabag kivitelezésében épülő R67-es alapkövét nemrégiben, tavaly novemberben tették csak le, így egészen biztosan nem készül el határidőre ez a szakasz sem.
9. Kecskemét:
A kormány és a város megállapodott a Kecskemét körüli körgyűrű teljes megépítéséről és az 52-es bekötőút négysávossá bővítéséről. A munkát tavaly nyáron kezdték, a kivitelező a Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Kft.
10. Szombathely:
A szombathelyieknek azt ígérte a kormányfő, hogy nemcsak a 86-os utat viszik el Szombathelyig, hanem négysávos gyorsforgalmi úttal kötik össze a várost Kőszeggel, ezzel rácsatlakoznak az osztrák gyorsforgalmi úthálózatra. Ez eddig nem valósult meg.
11. Békéscsaba:
A miniszterelnök azt ígérte, hogy a következő önkormányzati választásig biztosan megépül az M44-es gyorsforgalmi út, „de lehet, hogy már a következő parlamenti választásig kész lesz” – mondta. Ehhez képest csak a Kondoros és Tiszakürt közötti, 60 kilométeres szakasszal készülnek el 2019 harmadik negyedévében.
Ezen kívül Kondoros és Békéscsaba között 17,5 kilométert, míg a Tiszakürt és Lakitelek között 9,9 kilométert kell megépíteni.
12. Szeged:
Itt a 47-es út négysávúsítását említette a kormányfő, egy olyan észak-déli közlekedési tengelyről beszélt, amely Szegedet Debrecenen keresztül összeköti Miskolccal. Erről azóta is mindössze annyit lehet tudni, hogy 2022-ig építenék meg az új nyomvonalon a négysávos 47-est.
13. Salgótarján:
A Nógrád megyei városnak is jutott országhatárig érő, Salgótarjánt elkerülő, négysávos út 50 milliárd forintért. Két szakaszban dolgoznak, a HE-DO, a Swietelsky és a KM 2018 helyett 2019 májusára fejezi be a munkát.
Minden forintot jó helyre kell tenni
„Nem arról van szó, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter dolgozószobájában számolatlanul állnának a pénzeszsákok, és aki arra jár, a vállára vesz egyet és elviszi” – mondta korábban Orbán Viktor a megyei jogú városok fejlesztési programjaira utalva. Szerinte minden forintot meg kell becsülni, és minden forintot jó helyre kell tenni. Ehhez képest a közbeszerzési pályázatok eredményeiből az látszik, hogy súlyos összegek vándoroltak baráti cégekhez a közös kasszából. Például a Mészáros Lőrinc üzlettársa, Szíjj László érdekeltségébe tartozó vállalkozás tervezheti és építheti az M44-es gyorsforgalmi út Lakitelek és Tiszakürt közötti szakaszát, és a nagyberuházások komoly szeletét viszi el legtehetősebb magyarországi vállalkozók között jegyzett Dunai György építőipari vállalkozása, az EuroAszfalt Kft. is.
A beruházáson befutó cégek között van olyan kft., amelyiknek negyvenszeres árbevétel-növekedése volt egy év alatt. Egy kis építőipari vállalkozásról, a KM Építő Kft.-ről van szó, amelyik Salgótarjánban nyert közbeszerzést útépítésre a Modern Városok Programon belül. És olyan nagyágyúkkal vállvetve is diadalmaskodott, mint amilyen például a Swietelsky, a Penta vagy a Colas.
Egy másik vállalat, a HE-DO Kft. szintén több megyében megkerülhetetlen szereplője lett időközben az útépítéseknek. A céget – ahogyan arról korábban az Átlátszó írt – csak kis Közgépként emlegetik. A HVG-nek korábban egy észak-magyarországi polgármester azt mondta, a Fidesz régiós igazgatójától kapott fejmosást, mert nem a HE-DO-nak, hanem olcsóbban dolgozó másik cégnek az ajánlatát fogadta el egy útszakasz megépítésére.
A HE-DO Kft. és a KM Építő Kft. egyébként közösen újítja fel az M3-as autópálya 8 kilométeres szakaszát nettó 1,2 milliárd forintért.
A Modern Városok Programnak sok tendert köszönhet a Strabag is. A cég az utóbbi években sok százmilliárdnyi állami és önkormányzati megrendelést vitt el, többet, mint a szocialista-szabaddemokrata kormányok idején, noha már akkor is udvari beruházóként emlegették.
Egy másik nagyágyú, a Swietelsky is jól keres a megyei jogú városok közútfejlesztésén. Nem mellesleg a Strabag és a Swietelsky Orbán Viktor barátja, Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó eszéki futballcsapatát is szépen kistafírozta.
|
Megugró költségek, csúszás, baráti zsebek: ez lett Orbán nagy útépítési ígéreteiből
|
Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ben sokat ígért a megyei jogú városoknak, egyebek között azt, hogy 2018-ig minden magyarországi autópálya eléri az országhatárt. A határidő lejárt, és még mindig van olyan beruházás, amelyik el sem kezdődött. Az azonban már látszik, hogy kik járhatnak jól a Modern Városok Program útépítéseinél.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20190220_Modern_Varosok_utepitesek
|
2019-02-20 06:30:00
| true | null | null |
HVG
|
"Csak mondjak valami ütőset Czeglédy ellen" – megszólal egy vádalkuval megkörnyékezett vádlott
Minimális büntetéssel megúszhatja, ha mond valami „extrát”, „nagyon ütőset” Czeglédy Csaba ellen – ilyen „vádalkut” ajánlott az ügy egyik gyanúsítottjának több körben is az ügyészség. Kecsegtető ajánlat volt, főleg, hogy szerinte azzal próbáltak nyomást gyakorolni rá, hogy ellenkező esetben hosszú évekre börtönbe kerülhet – erről maga az azóta már meg is vádolt férfi beszélt a hvg.hu-nak, aki végül nem fogadta el az egyezséget. Czeglédy szerint törvénytelen, hogy így kufárkodik az ügyészség, csak hogy rá nézve terhelő vallomásokat csikarjon ki.
„Több alkalommal kaptam üzenetet egy közvetítőn keresztül, soha nem írták le, minden esetben szóban jött az ajánlat. Nem egyszerűen beismerő vallomást akartak tőlem, hanem a lényeg az volt, hogy mondjak valami extrát, valami nagyon ütőset elsősorban Czeglédy Csaba ellen. Az alku pedig az lett volna, hogy ha szállítok ilyen információt, akkor 3 év 3 hónap letöltendő börtönnel megúszom” – mondta a Czeglédy Csaba és társai elleni költségvetési csalási ügy egyik vádlottja. Tisztára, mint amikor egy értékesítővel tárgyal valaki, volt, hogy azzal igyekeztek nyomást gyakorolni rám, ez az „utolsó lehetőség”, hogy elfogadjam – tette hozzá forrásunk, aki Czeglédy Csaba alkalmazottja volt.
Mivel a büntetési tétel alsó határa 5 év, így kifejezetten enyhének tűnt a felajánlott időtartam, főleg, hogy a 3 év 3 hónapos szabadságvesztés egy részét elengedhetik jó magaviseletért, illetve lejön még belőle a reintegráció, az előzetesben eltöltött idő, így végül a vádlott végül egész kevéssel megúszhatta volna. Ezzel szembeállítva viszont azzal riogatták, mivel bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalásról van szó, a büntetési tétel felső határa akár 20 év is lehet.
Kevesebbet sem akar ülni
Mégsem fogadta el az ajánlatot forrásunk, és nemcsak azért, mert nem volt tudomása semmi „extra” információról, ami felhasználható Czeglédy ellen. „Nem tettem semmi rosszat, végeztem a munkámat a munkaköri leírásom szerint, nem követtem el bűncselekményt. Mindvégig úgy tudtam, hogy egy munkaszervezetben, nem pedig bűnszervezetben dolgozok. Vagyis csak a saját munkámról tudnék részleteket mondani. Büntetlen előéletű vagyok, soha nem volt gondom a hatóságokkal, teljesen átlagos életet éltem, ahogy a vagyoni viszonyaim is azok” – sorolta. Miután visszautasította a megkeresést, már beérték volna beismerő vallomással is, de ezt sem fogadta el. Ahogy fogalmazott, „nem érzi méltányosnak”, hogy akár a felajánlott, jóval rövidebb ideig üljön olyan dolgokért, amit el sem követett.
A férfi korábban a Human Operator Zrt. egyik középvezetője volt, de már azt megelőzően is Czeglédy egyik cégének alvállalkozójánál dolgozott. Állítja, soha nem foglalkozott pénzügyekkel, így ezekre rálátása sem volt, illetve nem volt tisztségviselő az érintett vállalkozásokban. Hr-es végzettségének megfelelően a céges kapcsolattartás, piackutatás és a hr-terület tartozott a feladatkörébe.
Mások belementek
Két hónapig volt előzetes letartóztatásban, majd hónapokig házi őrizetben, végül a még enyhébb, lakhelyelhagyási tilalmat szabták ki rá. „Az is érdekes, hogy pont aznap kerestek meg újra az ügyészségtől, amikor a lakhelyelhagyási tilalmat is feloldották, persze nem mondták ki, de úgy, mintha mutatnák, ’adnak is valamit, cserébe várnának is valamit’” – jegyezte meg. Azóta szabadlábon védekezik, mivel a vádiratot még nem kapták meg, pontosan még nem is tudja, végül mivel vádolták meg.
Információi szerint ugyanakkor az ügy más gyanúsítottjai közül többen is belementek megállapodásokba az ügyészséggel. „Volt, akit benn tartottak 9 hónapig vagy 1 évig, az azért meg tudja törni az embert, főleg, hogy családos egykori alkalmazottakról van szó. És szerintem nagyon megijesztették őket azzal, hogy ha 20 év a maximum, akkor simán kaphatnak 8-10 év börtönt” – magyarázta, hozzátéve, hogy neki is kiskorú gyermeke van.
Mivel az eljárás iratanyagát megismerhette, látta is az így született vallomásokat. Szerinte ezekben olyan politikai jellegű állítások is köszöntek vissza, mint amivel a kormányoldali politikusok és média folyamatosan támadja Czeglédy Csabát, így például ellenzéki pártok kampányának támogatása, illetve a szabálytalan pártfinanszírozás.
Czeglédy szerint fegyverként használják a vádalkut
„Ebből látszik, hogy a vádalku lehetőségét az ügyészség fegyverként használja, ilyen módszerekkel próbáltak vallomásokat kicsikarni, nem válogatva az eszközökben. Ez megmagyarázza, hogy az ügyészi nyomás miatt születtek tucatjával valótlan vallomások az ügyemben” – reagált Czeglédy Csaba, aki törvénytelennek nevezte, hogy a vádalkut ahhoz kötötték volna, hogy egykori alkalmazottja „mondjon valami cifrát” rá nézve. „Megdöbbentő, hogy az évszázad bűnügyének kikiáltott ügyemben ilyen enyhe büntetésekkel kufárkodik az ügyészség. Akkor ezek szerint a több mint 3 éves nyomozás nem volt elég, hogy találjanak valamit” – tette hozzá.
Az ügyészség szerint minden törvényesen történt
Megkerestük a Csongrád Megyei Főügyészséget, amelynek szóvivőjeként Szanka Ferenc csoportvezető ügyész reagált, de válaszának szó szerinti közlését kérte. Ennek eleget is teszünk, kivéve – terjedelmi okokból – a reagálásába bemásolt, hosszú törvényiparagrafus-hivatkozásokat (ezt cikkünk végén, a keretes anyagban részben megtalálja):
"A HVG informátora által közölt tények az eljárás törvényes menetét és jogszerűségét nem cáfolják, az egyezség megkötését az ügyész is kezdeményezheti, az egyezség folyamatában az informátor által megjelölt közvetítő lehet a védő és a nyomozó hatóság is. Az ügyészségnek törvényi kötelezettsége, hogy közölje az egyezségkötés alapjául szolgáló bűncselekményt, annak minősítését és az ehhez kapcsolódó várható jogkövetkezményeket, így a kiszabható büntetéssel összefüggő büntetési tételkeretet, vagyis azt, hogy a jogalkotó az egyezség alapjául szolgáló cselekményt minimálisan és maximálisan milyen büntetéssel rendeli szankcionálni. A jelen ügyben a bűnszervezetben történő elkövetésre is figyelemmel a büntetési tételkeret minimuma 5 év, maximuma 20 év, az egyezség keretében az alsó határ 1 év, amennyiben a terhelt az ügy vagy más ügy bizonyításához hozzájárulva az ügyészséggel jelentős mértékben együttműködik.
Az ügyészségnek ez tájékoztatás nem csak joga, hanem kötelezettsége is, az egyéb jogkövetkezmények ismertetésén túl. Ezt követően az egyezség törvényi fogalmából adódóan egyeztetés zajlik az ügyész, a terhelt és a védő között arra nézve, hogy a törvényes keretek között az ügy jellegéből és az egyéb körülményekből adódóan milyen tartalmú büntetésben tudnak a felek megállapodni.
Mindezekből adódóan a megkeresésben érintett ügyben az ügyészség ahogy más ügyekben is, jogszerűen és törvényesen járt el. A HVG informátora által közölt adatok jogszabályi háttér nélküli, a teljes szövegből kiragadott közlése, hangulatkeltő, az ügyészség részéről el nem hangzó kifejezések használata az ügyészség álláspontja szerint kizárólagosan azt a célt szolgálja, hogy az egyezségkötéssel érintett terheltek vonatkozásában az eljárás törvényességét megkérdőjelezze és ezen bizonyítékok vádat alátámasztó bizonyító erejét csökkentse.
Az ismertetett jogszabályhelyek nemcsak törvényi lehetőséget, hanem kötelezettséget rónak az ügyészre, hogy a lehetséges jogkövetkezményekről a terheltet figyelmeztesse. A jogszabályból következik a terhelttel szemben folyó, vagy más bűnügyben történő együttműködés vállalása a gyanúsított részéről, így a vallomástétel kötelezettségként történő előírása. Az egyezség szükségszerű része a várható büntetés kiszabása során figyelembe veendő szempontok ismertetése, és ezek alapján a konkrét büntetés mértékben való megállapodás."
Hogy mivel vádolja az ügyészség pontosan Czeglédyt, arról itt olvashat részletesen.
Mi az egyezség?
A vádalku a köznapi elnevezése a büntetőeljárásban alkalmazható egyezségnek, amikor az ügyészség „a lefolytatandó eljárás érdekében a vádemelés előtt egyezséget köthet” a terhelttel a bűnössége beismeréséről és ennek következményeiről. Vagyis az egyszerűbb, gyorsabb eljárás érdekében egyeznek meg, a bűnösség beismeréséért cserébe adott büntetésben állapodnak meg, illetve elengedhetnek különféle hátrányokat. Az együttműködésre viszont az ügyészség senkit nem kényszeríthet, és van olyan is, ami nem képezheti egyezség tárgyát.
A Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény rendelkezései szerint:
407.§ /1/-/6/ bekezdés szerint: Az ügyészség és a terhelt a vádemelést megelőzően egyezséget köthet a terhelt által elkövetett bűncselekmény vonatkozásában a bűnösség beismeréséről és annak következményeiről. Az egyezséget a terhelt, a védő és az ügyész egyaránt kezdeményezheti. Az eljárásban védő részvétele kötelező. Az ügyészség ezek teljesítéséhez a nyomozó hatóságot is igénybe veheti.
408. § /1/-/2/ bekezdés: az egyezség megkötése érdekében az ügyészség a terhelt és a védő az egyezség tartalmi elemeiről egyeztetést folytathat. Ez alól egyetlen kivétel van, vagyis nem lehet az egyezség tárgya a bűncselekmény tényállása és a büntetőtörvény szerinti minősítése, azt kizárólag az ügyész állapítja meg. Az ügyészség a védővel e kérdésekben a terhelt hozzájárulásával külön is egyeztethet. Az ügyészség az egyeztetés megkezdésekor tájékoztatja a terheltet, illetve a védőt az egyezség lehetséges tartalmi elemeiről és következményeiről.
|
"Csak mondjak valami ütőset Czeglédy ellen" – megszólal egy vádalkuval megkörnyékezett vádlott
|
Minimális büntetéssel megúszhatja, ha mond valami „extrát”, „nagyon ütőset” Czeglédy Csaba ellen – ilyen „vádalkut” ajánlott az ügy egyik gyanúsítottjának több körben is az ügyészség. Kecsegtető ajánlat volt, főleg, hogy szerinte azzal próbáltak nyomást gyakorolni rá, hogy ellenkező esetben hosszú évekre börtönbe kerülhet – erről maga az azóta már meg is vádolt férfi beszélt a hvg.hu-nak, aki végül nem fogadta el az egyezséget. Czeglédy szerint törvénytelen, hogy így kufárkodik az ügyészség, csak hogy rá nézve terhelő vallomásokat csikarjon ki.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20190220_Csak_mondjak_valami_utoset_Czegledy_ellen
|
2019-02-20 12:10:00
| true | null | null |
HVG
|
3,7 milliárd euróra büntette egy francia bíróság az UBS bankot adócsalásért – írta a BBC. Ezen felül még 800 millió eurót kell kifizetnie, hogy megtérítse a francia állam kárát. A bírság a bank egész éves nyereségét elviheti.
A bíróság úgy ítélt: a legnagyobb svájci bank illegálisan segítette francia ügyfeleit, hogy eurómilliárdokat rejtsenek el a francia adóhatóság elől 2004 és 2012 között. Az ügyészség szerint az UBS rendszerszinten segítette az adóelkerülést, és nagyüzemben mosta a pénzt.
A bank tagadja a vádakat, és fellebbez a döntés ellen.
|
Gigantikus büntetést kapott az UBS bank adócsalásért és pénzmosásért
|
Összesen 4,5 milliárd eurót kell fizetnie az UBS banknak, a bíróság szerint nagyüzemben folyt a pénzmosás.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20190220_Gigantikus_buntetest_kapott_az_UBS_bank_adocsalasert_es_penzmosasert
|
2019-02-20 15:20:00
| true | null | null |
HVG
|
2019 március 06., 08:17
comments 106
Gondos előkészítés előzte meg a TEK múlt keddi akcióját, melynek során egyszerre fogták el a lébényi rendőrőrs 18 autópályarendőrét, írja a Kisalföld. A lap tudomása szerint a rendőröket továbbképzésre rendelték be Győrbe. Ott már sokuknak gyanús lett, hogy a rendőrség épületébe belépve le kellett adniuk szolgálati fegyverüket. Az előadás kezdetén aztán kinyílt az ajtó, és a TEK-esekkel együtt megjelentek a katonai ügyészség emberei, akik aztán egyenként szólították a lébényieket, és vitték őket kihallgatni.
A Kisalföld próbálta megerősíttetni az értesüléseit az ügyben illetékes Központi Nyomozó Ügyészséggel, de helyettes szóvivőjük újszerű indoklással, "a büntetőeljárás eredményességére" hivatkozva utasította vissza, hogy részleteket áruljon el. Csak annyit mondott, hogy a gyanúsítottak mind beosztott rendőrök voltak, tiszt nincs köztük. A lap ugyanakkor úgy tudja, hogy a lébényi alosztály irányításáért felelős parancsnok és állítólag a helyettese is kérte a felmentését a beosztásából. Érdeklődésükre a megyei rendőr-főkapitányság annyit erősített meg, hogy az alosztály jövőbeni működésével kapcsolatos személyzeti intézkedésekről a későbbiekben határoznak.
|
Trükkel fogták el a korrupcióval gyanúsított lébényi autópályarendőröket
|
Gondos előkészítés előzte meg a TEK múlt keddi akcióját, melynek során egyszerre fogták el a lébényi rendőrőrs 18 autópályarendőrét, írja a Kisalföld. A lap tudomása szerint a rendőröket továbbképzésre rendelték be Győrbe.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/03/06/trukkel-fogtak-el-a-korrupcioval-gyanusitott-lebenyi-autopalyarendoroket
|
2019-03-06 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Több száz hátrányos helyzetű elérését vállalta a mentelmi jogától megfosztott Simonka György körzetében működő alapítvány egy félmilliárd forintos uniós pályázatban. Valójában az EFOP forrásból egy több dél-békési önkormányzatot is magában foglaló konzorcium szervez felzárkóztató programokat, de a félmilliárd forint felénél is nagyobb összeggel a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány rendelkezik, ez is írt ki közbeszerzést a feladatok egy részének elvégzésére.
Tavaly tavasszal már írtunk arról, hogy ez az alapítvány az utóbbi években egy mezőkovácsházi lepukkant faházban van bejegyezve, miközben nem csak a szóban forgó, tótkomlósi projektben kapott feladatokat, hanem a szomszédos mezőkovácsházi járás hasonló tartalmú programjának megvalósítását is erre az alapítványra bízták. E mellett szerepet kapott a szervezet a megye foglalkoztatási paktumának lebonyolításában is, amire szintén több százmillió forintot kapott a járás.
Egy hónappal ezelőtt derült ki, hogy a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány megbízásából gyűjthettek helyi közfoglalkoztatottak aláírásokat a szlovák önkormányzat által szervezett színházi előadása előtt, ezen háborodtak fel az előadás házigazdái. Zsura Zoltán, tótkomlósi ellenzéki képviselő mindezt szóvá tette a testületi ülésen, ahol azt kérte, hogy vizsgálják ki az esetet, mivel felmerül a csalás gyanúja a százmilliós projekt kapcsán.
Egy hónappal ezelőtt a kisváros polgármestere összehívott egy megbeszélést, de csak annyit lehetett megtudni a találkozóról, hogy nagy valószínűséggel a közmunkásoknak, akik az aláírásokat utasításra gyűjtötték, az éppen február végén lejáró szerződésüket nem fogják meghosszabbítani.
Most Hadházy Ákos, parlamenti képviselő – aki az Európai Ügyészséghez való csatlakozásért aláírásokat gyűjtve érkezett a Simonka birodalomhoz sorolt városba, és beült az önkormányzat ülésére, ahol ez a pályázat a téma – bejelentette, hogy feljelentést tesz az ügyben, mivel meggyőződése, hogy azért utasította aláírások gyűjtésére a közfoglalkoztatottakat az alapítvány, hogy a félmilliárd forintos pályázatban vállaltak teljesíteni tudja, de nem saját rendezvényein, hanem csalással, másokat megtévesztve.
|
Hadházy betört Simonka birodalmába, feljelentést tesz
|
Egy Simonka György fideszes politikushoz köthető alapítvány (a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány) félmilliárd forintos pályázatához gyűjtöttek aláírásokat egy tótkomlósi színházi előadáson, most Hadházy Ákos független képviselő feljelentést tesz okirathamisítás miatt, mert álláspontja szerint a civil szervezetnek a saját rendezvényein kellett volna a résztvevők jelenléti íveit vezetni.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20190228_Hadhazy_betort_Simonka_birodalmaba_feljelenest_tesz
|
2019-02-28 15:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Annyi pénzt szór szét a kormány, amennyit lehetetlen tisztességesen elkölteni
Furcsa mellékhatása lett a tao-támogatások rendszerének a sportban: több pénzt ígérnek az egyesületeknek, mint amennyit tisztességesen el tudnak költeni, de senki nem ugrik el az ingyenpénz elől. Ráadásul az építőipari drágulás miatt sok kis csapat beruházásai kerülhetnek bajba.
Sikerrel lobbiztak a sportszövetségek Orbán Viktornál: nem csökken a tao-támogatásként jóváhagyható összeg, hiába tervezte ezt a kormány. Roskó Zoltán, a Magyar Labdarúgó Szövetség operatív igazgatója február elején beszélt a Világgazdaságnak arról, hogy tárgyalnak a miniszterelnökkel, vonja vissza azt a tavaly decemberi kormányrendeletet, amely szerint 125 helyett idén 40, jövőre 60 milliárd forint tao-támogatást lehetett volna jóváhagyni. Egy hét telt el, és már meg is változtatták a rendeletet, újra 125 milliárd forintot lehet megítélni évente.
Pedig annak, hogy csökkenteni akarta a kormány az összeget, egészen racionális oka van – és nem az, hogy rájöttek volna, nem érdemes annyi közpénzt a sportba önteni. A tao-támogatások rendszerére rálátó forrásaink szerint egyszerűen arról van szó:
annyira sok pénzt kell elkölteni, hogy képtelenség tartani a tempót.
De ezt maga Orbán Viktor is így gondolja. A miniszterelnök is beszélt egy pénzügyminisztériumi beszámolóról, amely szerint 300 milliárd forint megítélt, de meg nem valósított tao-beruházás van a magyar gazdaságban, ebből kellene minél többet befejezni a következő egy-két évben.
Mivel eddig sehol máshol nem volt nyoma annak, hogy ekkora összegben lennének készületlen tao-projektek, megkérdeztük a Pénzügyminisztériumot és az MLSZ-t:
Milyen adatok alapján jön ki ez a 300 milliárdos szám?
Pontosan milyen projektekről van szó?
Reális-e a veszély, hogy lesznek beruházások, amelyeket nem tudnak befejezni, vagy csak jelentős csúszással?
A minisztériumtól választ mindeddig nem kaptunk, az MLSZ pedig annyit közölt: ez az adat nem hozzájuk köthető, hanem a kormányhoz. Olyan emberekkel azonban tudtunk beszélni, akik rálátnak a tao-rendszer működésére, és az ő véleményük az: valóban lehetnek olyan beruházások, amelyeket le kell fújni vagy elhalasztani, ráadásul valószínűleg azok bukhatnak nagyot, akik nem trükközni akarnak a taóval. Azt, hogy a 300 milliárd forintos becslés reális-e, nem tudták megmondani.
Hogy megértsük, pontosan miről van szó, érdemes átnézni, hogyan is történik pontosan a tao-pénzek elosztása. A rendszer a következőképp működik:
1. A sportszervezet bead a saját szövetségéhez (tehát például egy futballklub az MLSZ-hez) egy sportfejlesztési programot. Ebben leírja, a következő évben milyen fejlesztéseket szeretne, és ehhez mennyi pénz kell neki. Azt kell vállalnia, hogy legalább 10 százalék önrészt betesz.
2. A szövetség elbírálja az igényt. Csányi Sándor nemrég az Indexnek azt nyilatkozta: az MLSZ-hez a tao-rendszer bevezetése óta 443 milliárd forint igény érkezett be, ebből 202 milliárdot engedélyeztek, 241 milliárdot elutasítottak.
3. Ha elfogadják a programot, a klub támogatót keres. Egy olyan köztartozás nélküli gazdasági társaságot kell találni, amely az előző évben nyereséges volt, hiszen csak így tud adózni. A támogatásról szerződést kötnek, a klub beadja a támogatási igazolási igényét a szövetségnek, az kiállítja az igazolást, majd a támogató cég átutalja a tao-pénzt.
4. Azt, hogy a pénzt szabályosan használták-e fel, a kisebb projekteknél a szövetség, a 300 millió forint felettieknél az Emmi ellenőrzi. Az Mfor összesítése szerint a fociban 2011 és 2017 között 228 milliárd forintból 2,2 milliárd felhasználásánál állapítottak meg szabálytalanságot, a vízilabdánál 556, a kosárlabdánál 507, a kézilabdánál 458, a jégkorongnál 101 millió forint felhasználása volt problémás. Ezeket az összegeket vissza kellett fizetni.
Ha egy pillanatra úgy teszünk, mintha nem volna korrupciós kockázat, akkor is látjuk, mi az alapvető probléma ezzel a rendszerrel
– magyarázta egyik forrásunk. A klubokat gyakorlatilag rákényszerítik arra, hogy minél több támogatásra pályázzanak, hiszen „senki nem fog elugrani az ingyenpénz elől”, különösen akkor nem, ha a közvetlen riválisaik felveszik a támogatást. Így aztán elkészítik a pályázatot új edzőpályákra, sportcsarnokra, vagy kisebb klubok egy-egy edzőterem megépítésére – majd nem találnak senkit, aki megépítené azt időre vagy a meglévő keretből.
A szakemberek már nem is csodálkoznak az olyan példákon, mint mondjuk az újpesti jégcsarnoké, amelyről nemrég kiderült, hogy Mészáros Lőrinc cége 215 százalékkal drágábban építi, mint ahogy eredetileg tervezték. Még csak brutális túlárazásokra sincs szükség egy ilyen extrém adathoz, az építőipari árak úgy elszabadultak, hogy sok beruházást lehetetlen azon az áron elkészíteni, mint amivel tervezték.
De még ha találnak is rájuk pluszpénzt, akkor sem lesz több munkás, akit éppen be lehetne fogni dolgozni.
Aki olvasott arról, hogy mi a baj a Modern Városok Programmal, annak ismerősek lehetnek ezek az érvek – gyakorlatilag pontosan ugyanilyen megfontolással sorra dobja vissza a kormány a megyei jogú városok támogatási kérelmeit. Erről írta nemrég a kormánykritikussággal aligha vádolható Cser-Palkovics András azt: „az emberek pénzét csak felelősen lehet elkölteni, megálljt kell parancsolni az elszabadult beruházási költségeknek”.
Ráadásul a legnagyobb vesztesek épp azok lehetnek, akik nem trükközni akarnak a taóval – magyarázták a hozzáértők. Mivel a tao-támogatásokat az infrastruktúra fejlesztése – és idén januártól a stadionüzemeltetés – mellett a gyerekekkel foglalkozó stáb fizetésére is el lehet költeni, nem kevés klub ad erős okot a gyanúra, hogy a felnőtt csapat mellett dolgozó szakmai stábot az utánpótlás-csapatokhoz jelentik be, és így a tao-pénzből állják a fizetésüket. (Nem véletlen, hogy így kell fogalmazni: bizonyítani nem sikerült eddig azt, hogy trükköznének bárhol is, de ahol az U14-es csapat heti három edzését papíron öt edző tartja, vagy épp egy edző napi 16 órát dolgozik, ott azért valami gyanús.) Az ilyen klubok ez után is el fogják tudni költeni a tao-pénzeket, hiszen nem az építkezések elszálló árait kell kigazdálkodniuk. Ahol viszont egy-egy edzőpályát vagy konditermet próbálnának felépíteni, ott nagy lehet a baj.
A sportolók számával sincs minden rendben
A tao-rendszer furcsa mellékhatása az is, hogy a klubok rákényszerülnek arra, hogy minél több gyerek játsszon náluk, minimum papíron, hiszen több játékos után több pénzt lehet igényelni. Ebből aztán kijönnek olyan adatok, hogy hivatalosan a 4 és 14 év közötti magyar fiúk harmada igazolt vagy regisztrált focista, néhány megyében 40 százalék fölötti az arány, de a röplabdázók száma is hirtelen megduplázódott, miután ez is bekerült az olyan sportágak közé, amire lehet tao-pénzt adni.
|
Annyi pénzt szór szét a kormány, amennyit lehetetlen tisztességesen elkölteni
|
Furcsa mellékhatása lett a tao-támogatások rendszerének a sportban: több pénzt ígérnek az egyesületeknek, mint amennyit tisztességesen el tudnak költeni, de senki nem ugrik el az ingyenpénz elől. Ráadásul az építőipari drágulás miatt sok kis csapat beruházásai kerülhetnek bajba.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20190301_tao_csuszas_sport
|
2019-03-01 11:05:00
| true | null | null |
HVG
|
Néhány év alatt Magyarország egyik leggazdagabb embere lett a tiszakécskei vállalkozó, akinek építőipari cége robbanásszerű növekedést produkált az állami és önkormányzati megrendeléseknek köszönhetően. Mára Szíjj László a NER üzleti köreinek egyik legfontosabb szereplőjévé vált, az érdekeltségébe tartozik az MKB Bank harmada és a Közgép is, Mészáros Lőrinccel pedig egy bulgáriai építőcéget alapított. Van egy hatalmas villája a Gellért-hegyen, nyáron lefotóztuk az Adrián egy luxusjacht fedélzetén, nemrég pedig a ferihegyi repülőtéren, amikor a korábban Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc által is használt osztrák luxusrepülőgép éppen Dubajból tért vissza.
Szíjj László nem nyilatkozik az országos médiának, nem látni focimeccseken vagy máshol politikustársaságban, de a jelentőségét mutatja, hogy nemrég az ő cége vette meg a Közgép 30%-át, Simicska Lajos egykori sikercégét, és megvásárolta Matolcsy György unokatestvérétől az MKB Bank harmadát is.
Neve csak elvétve bukkan fel a hírekben, és sokkal kevésbé közismert, mint más kormányközelinek mondott nagyvállalkozóké, pedig a Forbes legfrissebb összesítése szerint 106,2 milliárd forintos vagyonával már Magyarország kilencedik leggazdagabb embere.
2014-ben még csak a gazdaglista 26. helyén állt 21 milliárd forinttal, vagyis néhány év alatt megötszörözte a vagyonát. Hosszú út volt ez rengeteg közbeszerzésen és Mészáros Lőrinccel közös üzleteken keresztül, de a végeredmény értékes cégbirodalomban és milliárdos vagyontárgyakban látható.
Luxusvilla a Gellérthegyen
2014-ben megírtuk, hogy a Citadellától nem messze, a Bérc utca 6/b szám alatt kivágták a fákat, és a helyükön egy hatalmas villát húznak fel. Az építkezés kivitelezője a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros Kft., a megrendelő pedig a Tief Terra Kft. volt, aminek árverésen ugyan, de feltűnően alacsony áron, 376 millió forintért adta el az 1620 négyzetméteres telket a főváros.
Az alföldi közbeszerzéseken sikeres, és a Duna Aszfalttal többször együtt dolgozó Tief Terra az építkezés kezdetén egy svájci vállalaté volt, 2016 eleje óta azonban Szíjj László a Tief Terra egyedüli tulajdonosa. 2018-ban a Magyar Narancs írta meg, hogy hosszas csúszás után elkészült a Bérc utcában a luxusvilla, ami a cégen keresztül Szíjj László tulajdona.
A négyszintes kockaépületből egyedi kilátás nyílik a Várra, a Dunára, a Parlamentre és a Bazilikára is, felső teraszán pedig jakuzzi is szolgálja a lakók kényelmét. Az elhelyezkedésnek és a különleges panorámának köszönhetően az ingatlan értéke 2 milliárd forintra becsülhető a környékbeli árak alapján.
Önkormányzati és állami tenderek hízlalták
Szíjj László Tiszakécskén nőtt fel, majd 1990-ben a város első megválasztott polgármestere lett. Ugyanabban az évben alapította meg gyermekkori barátjával, Varga Károllyal a Vakond Út és Építőipari Kft.-t, ami 1996-ban létrehozta a Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Kft.-t.
2000-ben Szíjj és Varga személyesen is tulajdonosok lettek a Duna Aszfaltban, ami hamarosan ugrásszerű fejlődésnek indult. 2004-ben a cég nettó árbevétele az addigi átlagos 50-100 millió forintról 351 millióra nőtt, 2005-ben pedig már 1,5 milliárd forint lett. A Közbeszerzési Adatbázisban közzétett hivatalos tájékoztatások szerint ebben az évben nyerte el első tendereit a Duna Aszfalt, és ezután valósággal szárnyalni kezdett felfelé.
2006-ban a cég árbevétele átlépte a 3 milliárdot, majd ezt közel megnégyszerezve 2007-ben a 11 milliárdot. 2008-ban közel 13 milliárd lett a bevétel, 2009-ben pedig már 17 milliárd forint. 2010-ben és 2011-ben is 18 milliárd forint körül volt az árbevétel összege, ezután pedig hatalmas ugrások következtek: 2012-ben 27,6 milliárd, 2013-ban 53,8 milliárd, 2014-ben 86,5 milliárd, 2015-ben pedig 124,5 milliárd forint. Ehhez képest nagy visszaesés volt a 2016-os 32,4 milliárd forintos árbevétel, de 2017-ben aztán újabb felemelkedés jött, és nettó 75,6 milliárd forintos árbevételt produkált a cég.
A bevétellel párhuzamosan persze a cég adózott eredménye is rohamosan nőtt. A köznyelvben nyereségnek hívott összeg 2017-ben nettó 18,7 milliárd forint volt, amiből Szíjj László 12 milliárdot vett ki osztalékként.
2015 óta ugyanis ő a Duna Aszfalt egyedüli tulajdonosa, mert alapítótársa és barátja, Varga Károly akkor, a legnagyobb árbevétel idején kiszállt a cégből.
A Közbeszerzési Adatbázisban közzétett dokumentumok alapján már korábban megírtuk, hogy egyedül vagy konzorciumi partnerekkel együttesen 2017-ben összesen nettó 606,5 milliárd forint, 2018-ban pedig összesen nettó 259,5 milliárd forint értékű nyertek Szíjj érdekeltségei, elsősorban a Duna Aszfalt.
Közös üzletek Mészáros Lőrinccel
Ez a gazdasági csodának is beillő szárnyalás természetesen nem jöhetett volna létre jelentős hátszél nélkül. 2012-ben beszámoltunk róla, hogy a Duna Aszfalt versenytársak nélkül nyerte el a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány által üzemeltetett alcsúti arborétum felújítási munkáinak egy részét, és ez a cég kapta a Közgép után a második legnagyobb, 5 milliárd forintos hitelkeretet az MFB-től.
2013-ban a Duna Aszfalt konkurenciája lett a közbeszerzéseken a Közgépnek, majd fokozatosan lenyomta Simicska Lajos építővállalatát, aminek a 2015-ös G-nap után végképp befellegzett. Addigra viszont a Duna Aszfalt hatalmasra nőtt a rengeteg közpénzes megbízásnak köszönhetően, bár a cég szóvivője 2015 tavaszán azt nyilatkozta az Indexnek, hogy mindent önerőből értek el.
Az az év azonban több fontos változást hozott: Simicska összeveszett Orbán Viktorral, a Közgép állami megrendeléseinek száma látványosan visszaesett, a Duna Aszfalt viszont – ahogy fentebb írtuk – rekordösszegű, nettó 124,5 milliárd forintos árbevételt produkált, tulajdonosa pedig egyedül Szíjj László lett.
Az elnyert tenderek mellett más is mutatta, hogy Szíjj 2015-re kulcsszereplője lett a NER-nek. Korábban a Duna Aszfalt már többször dolgozott együtt a Mészáros és Mészáros Kft.-vel, abban az évben pedig közös üzletekbe vágtak a tulajdonosok.
Szíjj László, Mészáros Lőrinc, és Szíjj gyerekkori barátja, Varga Károly beszálltak a légkondibizniszbe: tulajdonosok lettek az Aeroprodukt Zrt.-ben, a CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft.-ben, valamint a CLH Klímaszervíz Kft.-ben is. (2018-ban kiszálltak a két CLH-cégből, amelyek a miniszterelnök vejének üzlettársához kerültek.)
Szintén 2015-ben a Mészáros és Mészáros Kft. a Duna Aszfaltttal közösen alapította meg a Visonta Projekt Kft.-t, amit tavaly átneveztek Viresol Kft.-re. A cég 20 millió euró (kb. 6,2 milliárd forint) állami támogatást kapott a kormánytól egy búzakeményítő-gyár építéséhez, amelyet személyesen Orbán Viktor miniszterelnök adott át idén februárban.
2018-ban a Duna Aszfalt tulajdonos lett a Status Power Invest Kft.-ben is, Mészáros Lőrinc egy évvel korábban alapított villamosenergia-termelő cégében.
Vasútépítő cég Bulgáriában, útépítés Kongóban
A NER két nagy üzletembere az elmúlt években a nemzetközi porondra is kilépett: 2016-ban a Mészáros és Mészáros Kft. megalapította a Duna Aszfalttal közösen a Marlera-Istria Ingatlanfejlesztő Kft.-t, ami nevéből kiindulva Horvátország felé kacsingathat, székhelye viszont az a felcsúti cím, ahova több Mészáros-érdekeltséget is bejegyeztek. A Marlera-Istriának az alapítása óta nem volt árbevétele, és 2018 májusában Mészáros Lőrinc vállalkozása kiszállt belőle.
Közben azonban, 2017-ben a Duna Aszfalt és Mészáros vasútépítő cége, az R-Kord Kft. megalapította Bulgáriában a Rail-Via International AD nevű vállalatot.
Honlapja szerint a Rail-Via út-, vasút-, és hídépítésben utazik, és Bulgária mellett Szerbia, Albánia, Koszovó, valamint Afrika területén fog/szeretne dolgozni. Referenciái azonban egyelőre üresek, és helyi forrásaink szerint a cég Bulgáriában még nem vett részt semmilyen projektben.
2018-ban pedig a G7 írta meg, hogy a Duna Aszfalt egy 125 milliárd forint értékű útépítésben vesz részt Afrikában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban.
Jachtozás az Adrián, magánrepülőzés Dubajba
Szíjj Lászlót és Mészáros Lőrincet nem csak a közös üzletek kötik össze, hanem két luxusjármű is. 2018 augusztusában drónvideót készítettünk arról, ahogy Szíjj Homolya Róbert MÁV-elnök, és Kovács Ernő kormánymegbízott társaságában utazott egy 7 milliárd forint értékű luxusjacht, a Lady Mrd fedélzetén Horvátországban. Egy hónappal korábban a Mérce egyik olvasója Mészáros Lőrincet fotózta le ugyanezen a jachton Olaszországban.
A Lady Mrd máltai zászló alatt hajózik, és a hivatalos helyi nyilvántartás szerint a tulajdonosa az L&L Charter Ltd nevű máltai cég, aminek tulajdonosa a PKF Fiduciaries International Ltd. nevű máltai strómancég, amely máltai cégadatok szerint több mint kétszáz offshore céget kezel tulajdonosként vagy igazgatóként.
A jacht mellett van még egy rejtélyes hátterű luxusjármű, amit előszeretettel használ a NER elitje. Tavaly ősszel számoltunk be arról a 17 milliárd forint értékű, Bombardier Global 6000 típusú magánrepülőgépről, ami az osztrák léginyilvántartásban szerepel OE-LEM lajtsromjellel, de szinte állandóan a budapesti repülőtéren parkol. A magángép üzembentartója egy erre szakosodott osztrák cég, az International Jet Management GmbH, tulajdonosa azonban nem ismert.
Ami biztos, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavaly júliusban ezzel a magángéppel utazott a Vidi bulgáriai focimeccsére, Mészáros Lőrinc és családja pedig idén februárban a Maldív-szigetekre ment ezzel a repülővel. Tavaly októberben Mészárost Szíjj László társaságában is lefotózta a hvg.hu és a 24.hu a budapesti repülőtéren, ahogy kiszálltak a Londonból hazatérő OE-LEM-ből.
A magánrepülőgép viszonylag gyakran, és főleg Európában mozog, útjai ezen az oldalon követhetők és visszanézhetők.
2018. december 28-án az OE-LEM Budapestről Sardzsába repült, ami az Egyesült Arab Emírségek egyik legnagyobb városa, és alig 20 kilométerre van Dubajtól. A repülő ott töltötte a szilvesztert, és csak január 3-án jött vissza Budapestre. Kollégánk lefotózta a magángép landolása után a kisgépes terminálból kilépő utasokat: Szíjj Lászlót és családját.
Szíjj mellett a felesége, valamint egy kisgyermekes fiatal pár hagyta el a repülőteret. Utóbbiakban Szíjjék egyik lányát és a férjét, Czira Szabolcs nagykőrösi fideszes polgármester fiát véltük felismerni.
Foci, kézilabda, média, turizmus
Bár néhány év alatt a kormányközeli elit és az országos bizniszek egyik főszereplője lett, Szíjj Lászlót a mai napig erős szálak fűzik szülővárosához is, amely 2017-ben díszpolgári címet adományozott neki a település fejlődéséhez való hozzájárulásáért.
2015-ben a cége feltámasztotta az 1999-ben megszűnt helyi focicsapatot, amely azóta Duna Aszfalt TVSE néven működik, és a 2018/2019-es idényben már az NB II-ben játszik. Szíjj László azt nyilatkozta erről a városi lapnak, hogy “Itt nem az üzleti célok vezéreltek, hanem a helyi kötődés. Érzelmi alapon döntöttünk úgy, hogy szponzoráljuk a tiszakécskei labdarúgást."
A Duna Aszfalt TAO-támogatásával modernizálták a helyi sportcentrumot, és felújították a stadiont is: utóbbi költsége dr. Polyák József alpolgármester szerint ötszázmillió forint, aminek 70 százaléka TAO-pénz, 30 százalék pedig az önkormányzat önrésze volt.
A tiszakécskei alpolgármester egyébként Szíjj László másik veje, aki Szíjj több cégében is ügyvezető (vagy az volt), és idén január óta igazgatósági tag a ZÁÉV-ben, amelyet akkor vett meg Mészáros Lőrinc.
A tiszakécskei foci támogatása mellett a Duna Aszfalt a névadó szponzora a kecskeméti kosárlabdacsapatnak, továbbá támogatja Mészáros Lőrinc felcsúti focicsapatát, de többszáz millió forint TAO-támogatást adott a kisvárdai és a mezőkövesdi focicsapatnak is.
2017-ben a Duna Aszfalt többségi tulajdonosa lett a veszprémi kézilabdaklubnak, aminek vezérigazgatója a Mészáros Lőrinc intézőjeként emlegetett Csík Zoltán, a felügyelőbizottság egyik tagja pedig Mészáros ügyvédje, Vörös József.
Szíjj tehát nem csak a közös üzleteken és a luxusjárműveken, hanem a sporton keresztül is szorosan kötődik Mészáros Lőrinchez. A NER-hez méltón persze a média és a turizmus sem maradt ki a nagy együttműködésből.
2018 január elején Szíjj egy kevésbé ismert cége, a gyerekkori barát Varga Károllyal közösen birtokolt Szőke Tisza Invest megvásárolta a Fidesz szócsöveként működő szegedma.hu kiadóját, a Napfénymédia és Marketing Kft.-t.
Nem sokkal később Mészáros Lőrincnek a Gazdasági Versenyhivatal döntése miatt el kellett adnia a Kecskemét környékén fogható Gong FM-et, és a Balaton mellett sugárzó Part FM-et, de azok nem kerültek messze tőle: mindkét rádiót a Szőke Tisza Invest Kft. vette meg.
Mielőtt azonban Szíjj Lászlóból sajtómogul vált volna, 2018 novemberében létrejött a gigantikus kormánypárti médiaholding, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA). Ebbe önként beolvadtak a fideszközeli médiatermékek, és a többi tulajdonoshoz hasonlóan Szíjj László is a KESMA-nak ajándékozta két rádióját és online újságját.
A Szőke Tisza Investben azonban maradt még érték, ugyanis a cég 2015-ben vette meg a Hotel Via-t Keszthelyen, amelytől nem messze van a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Balaton hotel. Mindkét épület lerobbant állapotban van, de hamarosan kezdődhet a fejlesztésük, mert a fideszes vezetésű keszthelyi önkormányzat nemrégiben megemelte a Balaton-part beépíthetőségét.
Szöveg: Erdélyi Katalin – Fotók és videó: Németh Dániel
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
|
Tiszakécskétől Bulgárián át Dubajig: így lett Szíjj László a NER egyik legfontosabb üzletembere
|
Néhány év alatt Magyarország egyik leggazdagabb embere lett a tiszakécskei vállalkozó, akinek építőipari cége robbanásszerű növekedést produkált az állami és önkormányzati megrendeléseknek köszönhetően. Mára Szíjj László a NER üzleti köreinek egyik legfontosabb szereplőjévé vált, az érdekeltségébe tartozik az MKB Bank harmada és a Közgép is, Mészáros Lőrinccel pedig egy bulgáriai építőcéget alapított. Van egy hatalmas villája a Gellért-hegyen, nyáron lefotóztuk az Adrián egy luxusjacht fedélzetén, nemrég pedig a ferihegyi repülőtéren, amikor a korábban Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc által is használt osztrák luxusrepülőgép éppen Dubajból tért vissza.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/03/04/tiszakecsketol-bulgarian-at-dubajig-igy-lett-szijj-laszlo-a-ner-egyik-legfontosabb-uzletembere/
|
2019-03-04 11:38:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Vizesedik és a bővítése sem megoldott – információink szerint ezek is az érvek között szerepeltek, miért ne az egykori Kilián laktanya körúti épülete legyen az Országos Széchényi Könyvtár új állomáshelye.
És hová fog költözni? Alighanem mégis a Kilián laktanyába – ez könyvtári forrásaink szerint gyakorlatilag el is dőlt, méghozzá úgy, hogy a főigazgató meg nem erősített hírek szerint sms-t kapott a döntésről az emberminisztériumból. Tüske László most az Átlátszó kérdésére annyit válaszolt:
„Az Országos Széchényi Könyvtár működésének kijelölt helye a jelenleg érvényben lévő kormányhatározat szerint a Budavári Palota F épülete. Az intézmény távlati jövőjét érintő tervek és elképzelések egyeztetése és előkészítése folyamatosan zajlik az illetékes minisztériumi szervekkel. Ezek során a Kilián laktanya is felmerült a nemzeti könyvtár lehetséges jövőbeni helyeként, melyet vizsgálni szükséges.”
Arról, hogy nem kis érdekellentét feszül az OSZK és a budai Vár átalakításáért felelős Nemzeti Hauszmann Terv fejesei között, már írtunk.
Egyebek mellett Tüske főigazgatónak a kollégái előtt mondott beszédét ismertetve. Akkor például az is elhangzott: „sokkal hatásosabbnak érezzük azt, ha a könyvtár elmehet innen, összepakol és átadja a területet a borászati, sörészeti, csokoládégyártó cégeknek és az őket mozgató közönségszervezőknek, mert egyébként nem lesz nyugalmunk”.
Szükségtelen beszerzések, rémisztő galádságok – kifakadt a Széchényi Könyvtár vezetője
Elismerte az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, hogy van azbeszt az épületben – persze nem nekünk, de a dolgozói előtt igen. A nemrégiben tartott értekezleten egyéb erős kijelentések is elhangoztak információink szerint.
De mi is a gond a Kilián laktanyával? Például, hogy – lévén a Nagykörút valaha Duna-mellékág volt, ez a része ráadásul alacsonyabban fekszik a város többi területénél – az épület vizesedhet, ami nem kifejezetten tesz jót a közgyűjteménynek. Az OSZK-sok szerint ráadásul az épület csak bajosan bővíthető, márpedig a Piliscsabára ígért új archívumépület továbbra sem készült el.
Amennyire azonban útjában van a nemzeti közgyűjtemény a Vár NER-es újrahasznosításának, annyira jól jönne legelészni a könyvtár informatikai beszerzésein. Szintén Tüske mondta a már idézett értekezleten tavaly, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség által vezényelt beszerzésekre utalva, hogy:
„Elképesztő, hogy az erőszak olyan formáit kell legyőznünk, amire nem számítottunk”. A főigazgató elmondása szerint éjjel is „felhívták”, hogy ezt vagy azt írja alá.
Az OSZK-ban az terjed, hogy a digitális archívum kialakítása kerülhet a Mészáros-érdekeltség 4iG Nyrt.-hez, ezen megy most a huzavona.
Címlapkép: a Kilián laktanya épülete (forrás: wikimedia.org)
|
Győzött a vurstlilobbi, szedelőzködhet a Széchényi Könyvtár?
|
Vizesedik és a bővítése sem megoldott – információink szerint ezek is az érvek között szerepeltek, miért ne az egykori Kilián laktanya körúti épülete legyen az Országos Széchényi Könyvtár új állomáshelye.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/03/06/gyozott-a-vurstlilobbi-szedelozkodhet-a-szechenyi-konyvtar/
|
2019-03-06 11:47:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Nem a néhai Welsz Tamás által csalással megszerzett cégnek, a panamai Five Star Solution S. A.-nak adott igazat első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) múlt szerdán. A 2013 júniusa tartó eljárás tétje egy jelenleg több tízmillió forintot érő solymári telek.
Február 27-én elutasította a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) a Five Star Solution S. A. keresetét, amelyet Bartók Attila ellen nyújtott be. Welsz Tamás egykori barátnőjének, Horthy Andreának a sógora 2007-ben jegyeztette be a Five Star Solution S. A. és az Acropolis Property Developments S. A. cégeket Panamában.
2012 augusztusában azonban Welsz Tamás a helyszínen a részvényesek nevében eljárva kezdeményezte az igazgatótanács összetételének, a vezetőknek, és a rezidens ügynökök személyének megváltoztatását.
Bartók Attila egy Welsz Tamás által írt levélből értesült arról, hogy a kalandor üzletember az Acropolis Property új elnöke. Mivel a panamai vállalkozás 55 százalékos tulajdonrésszel rendelkezett a magyar IVS Invest Kft.-ben, a többségi szavazati jog alapján Welsz Tamás ebben a cégben is változásokat hajthatott végre. Ezt megelőzendő Bartók Attila megbízottja révén 2013. március 8-án megsemmisíttette Welszék módosításait Panamában.
Ám Welsz Tamás ismét kiutazott a közép-amerikai országba, és újra a saját nevére íratta a cégeket. Majd eladta az egyik vállalkozás tulajdonában lévő Mercedes C500-ast 18 ezer dollárért, egy ingatlant 17 ezer dollárért, illetve az IVS Invest egyik befektetési csomagját, mely egy telekrész tulajdonának 55 százalékát jelenti részvények formájában, mintegy másfél millió dollár értékben.
Bartók erre feljelentést tett Panamában, és az ottani nyomozás arra az eredményre jutott, hogy a panamai hatóságok szerint Welsz Tamás és Horthy Andrea csalárd módon szerezték meg a vállalkozásokat, tehát elkövették az okirat-hamisítást, ami kint a közhitelesség elleni bűncselekmény (csalás) fogalma. A vádiratot korábbi cikkünkben nyilvánosságra is hoztuk.
Pontatlanok azok a sajtóban megjelent értesülések, amelyek szerint lezárta az V. kerületi kapitányság azt a nyomozást, amelyet Welsz Tamás hagyatékával kapcsolatban folytatott csalás és közokirat-hamisítás miatt. Az eljárásban gyanúsított lett a furcsa körülmények között elhunyt vállalkozó volt élettársa, Horthy Andrea. Első körben erre jutottak a nyomozók, majd utána elbizonytalanodtak abban, hogy kinek van igaza.
Az eljárás közben Welsz és élettársa megszegték a velük szemben elrendelt ország elhagyási tilalmat és megszöktek az országból. Miután ez kiderült, elrendelték a pár Interpol-körözését. A panamai bíróság 2017. december 18-án négy év szabadságvesztésre ítélte Welszt és Horthy Andreát és egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A börtönbe vonulást azonban a nő kiválthatta 7 500 balboa, mintegy két millió forint egy éven belül történő megfizetésével.
Eközben zajlott a Five Star Solution S. A. által elindított per, amelyben február 27-én a PKKB döntést hozott.
Bartók Attila természetesen a kereset elutasítását kérte. Részben azért, mert a Five Star Solution S. A. az ő tulajdona és üzleti érdekeltsége, így Horthy Andrea nem volt jogosult a társaság képviseletére. A tárgyalás során igazolta is, hogy a szerződés megkötésekor neki volt jogosultsága eljárni. Emellett a védekezésében az alperes előadta azt is, hogy miután Panamában a cég működését felfüggesztették, így a Five Star Solution nem rendelkezik jogképességgel és nem is tehet érvényes jognyilatkozatot.
A perben harmadik nekifutásra hozott ítéletet a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) február végén. Ugyanis először elutasította a keresetet, majd megszüntette a pert, ám a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék mindkét esetben hatályon kívül helyezte a határozatot és új eljárás lefolytatását rendelte el.
A harmadik eljárásban a PKKB bírája, Vagyóczky Ildikó kimondta, hogy a kereset alaptalan, mert a szerződés megkötésekor az alperes, vagyis Bartók Attila volt a Five Star Solution S. A. képviseletére jogosult személy, így megköthette a per tárgyát képező, adásvételi szerződést felbontó megállapodást.
Az Átlátszó részt vett az ítélethirdetésen, és megkérdezte Bartók Attilát, hogy elégedett-e a bíró döntésével. Azt felelte, hogy igen, ám a cégében történt álképviselet miatt fontolgatja, hogy büntető feljelentést tesz. Megkerestük a másik felet is. A Five Star Solution S. A. ügyvédje, Stelzel Viktor nem kívánt arról nyilatkozni, hogy fellebbeznek-e az ítélet ellen, Horthy Andrea pedig bár visszahívást ígért, de eddig nem jelentkezett.
A fotó a szerző felvétele.
|
Egy értékes solymári telek volt a tétje a Welszék által csalással átvett panamai offshore cég által indított pernek
|
Nem a néhai Welsz Tamás által csalással megszerzett cégnek, a panamai Five Star Solution S. A.-nak adott igazat első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) múlt szerdán. A 2013 júniusa tartó eljárás tétje egy jelenleg több tízmillió forintot érő solymári telek.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/03/04/egy-ertekes-solymari-telek-volt-a-tetje-a-welszek-altal-csalassal-atvett-panamai-offshore-ceg-altal-inditott-pernek/
|
2019-03-06 11:57:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Bezárult a kör: az ÁSZ nem ellenőrizheti az EP-választások kampánypénzeit
A kormány akár két kézzel is öntheti a közpénzt, hogy segítse a Fidesz EP-kampányát, az Állami Számvevőszék akkor sem járna el, mert csak az országgyűlési választások kampánypénzeit ellenőrizheti. Az NVB pedig azért nem vizsgálja a tájékoztató brüsszelező plakát- és levélkampányt, mert, mint tegnap kiderült, ezt csak a hivatalos kampányidőszak idején teszi.
Nincs kampányidőszak, ezért nem foglalkozik a Nemzeti Választási Bizottság a tájékoztató kormányplakátokkal, szólt tegnap a testület közleménye. Eredetileg a DK fordult az NVB-hez azzal, hogy a kormány nem kampányolhat közpénzből. A reklámhadjárat tényét egyébként Szijjártó Péter és Orbán Viktor is elismerte interjúkban, ehhez képest a választási bizottság ahhoz tartotta magát, hogy a kampány csak 50 nappal a választás előtt kezdődik, azaz április 6-án.
A DK erre az esetre azt mondta, akkor ez nem más, mint milliárdos nagyságrendű tiltott pártfinanszírozás a Fidesznek. Megkérdeztük tehát az Állami Számvevőszéket, tervezi-e vizsgálni a tájékoztató kampányt mint tiltott pártfinanszírozási eszközt.
Az ÁSZ válaszában megismétli először is a sokszor felidézett passzust, hogy előre meghatározott, féléves ellenőrzési terv szerint halad az ellenőrzéseivel. Másrészt a pártok és jelölő szervezetek ellenőrzését végezheti csak el. A közpénzt kapó pártok ellenőrzését pedig kétévente végzi el. De még ez sem minden: "Felhívom a figyelmét továbbá, hogy az európai parlamenti választás kampánypénzeinek tekintetében az Állami Számvevőszéknek nincs ellenőrzési hatásköre. A pártokra, mint jelölő szervezetekre, illetve a kampánypénzek felhasználására vonatkozóan az ÁSZ kizárólag az országgyűlési választások tekintetében végezhet ellenőrzést a vonatkozó törvényi előírások szerint."
Az ÁSZ tehát ezt a választást és kampánypénzeit nem ellenőrizheti, a kormány fék nélkül tolhatja meg a Fidesz EP-kampányát.
2019. március. 02. 20:45 hvg.hu Világ
Orbán: Junckert Timmermansra cserélik a kormányzati plakátokon
Hiába ígérték meg, hogy vége, március 15-e után is folytatódik a plakát-kampány, csak az Európai Bizottság elnöke helyett, az alelnökkel riogatnak
2019. március. 04. 16:51 MTI Itthon
A Nemzeti Választási Bizottság nem vizsgálta a Junckert támadó plakátokat, mert még hivatalosan nincs kampány
A Nemzeti Választási Bizottság nem vizsgálta a Junckert és Sorost támadó plakátokat.
2019. március. 02. 09:37 hvg.hu Itthon
A Fidesz Berlinben azt ígérte, hogy nemsokára leszedik a Juncker-plakátokat
Az Európai Néppártban ennek ellenére már kilenc párt kezdeményezte a Fidesz kizárását, és a számuk tovább nőhet.
|
Bezárult a kör: az ÁSZ nem ellenőrizheti az EP-választások kampánypénzeit
|
A kormány akár két kézzel is öntheti a közpénzt, hogy segítse a Fidesz EP-kampányát, az Állami Számvevőszék akkor sem járna el, mert csak az országgyűlési választások kampánypénzeit ellenőrizheti. Az NVB pedig azért nem vizsgálja a tájékoztató brüsszelező plakát- és levélkampányt, mert, mint tegnap kiderült, ezt csak a hivatalos kampányidőszak idején teszi.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20190305_Bezarult_a_kor_az_ASZ_nem_ellenorizheti_az_EPvalasztasok_kampanypenzeit
|
2019-03-05 11:47:00
| true | null | null |
HVG
|
2,1 milliárd forintos csalás miatt emeltek vádat a fővárosi nyomozó ügyészek.
A vádirat szerint a most 60 éves vádlott 2007 és 2011 között tényleges tulajdonosa és vezetője volt két cégnek. Az egyik cég döntő részesedést szerzett a másikban, az irányított cég folyékony műtrágya gyártásával foglalkozott. 2009-re mindkét társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került. A másik vádlott, egy 44 éves férfi, egy bank vállalati hitelezéssel foglalkozó munkatársa volt, a műtrágyát gyártó cég pedig több milliárd forinttal tartozott ennek a banknak.
2009-ben a Magyar Fejlesztési Bank bankgaranciát nyújtott kereskedelmi bankok által kihelyezett forgóeszközhitelekhez. A két vádlott megállapodott abban, hogy a banknak addig nem tartozó cég ilyen hitelt vesz majd fel, és abból rendezi a másik cég korábbi tartozásait.
A banki alkalmazott kidolgozott egy színlelt hitelkonstrukciót, a másik vádlott pedig 2010-ben részben hiányos, részben valótlan tartalmú okiratokkal hitelkérelmet nyújtott be, ennek az eredményes elbírálásához a társa segítséget nyújtott. A vádirat szerint tudta azt, hogy a hitelt nem képes visszafizetni.
Az igényelt 2,4 milliárd forint hitelhez a Magyar Fejlesztési Bank 1,7 milliárd forint tőkeösszegű bankgaranciát hagyott jóvá, erről a szerződést a céggel 2010. október 20-án meg is kötötte.
A vádlott a hitel összegét teljes mértékben lehívta, azt valótlan tartalmú számlákkal átutalta a másik cégéhez, amely ebből visszafizette a banki tartozásának nagy részét. A forgóeszközhitelt felvevő cég a tartozásának csak az első törlesztőrészletét fizette meg, a hitel teljesítésére nem is lett volna képes a továbbiakban.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség a két férfival szemben különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette miatt emelt vádat.
|
Kétmilliárd forint színlelt hitellel csaltak
|
2,1 milliárd forintos csalás miatt emeltek vádat a fővárosi nyomozó ügyészek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20190306_Ketmilliard_forint_szinlelt_hitellel_csaltak
|
2019-03-06 09:14:30
| true | null | null |
HVG
|
Fővárosi Főügyészség;Quaestor;
2019-03-05 11:37:13
Vádkiterjesztés, ügyegyesítés – Itt vannak a legújabb fejlemények a Quaestor-ügyben
A Fővárosi Főügyészség kiterjesztette a vádat egy közel 1,3 milliárd forintos sikkasztási cselekményre, a soltvadkerti ügyrészben emellett megtörtént a korábbi ügyészi indítvány szerinti ügyegyesítés – közölte a fővárosi főügyész.
Ibolya Tibor emlékeztetett: a Fővárosi Törvényszékre benyújtott vádirat lényege szerint T. Csaba és társai 2007-től 2015-ig egy olyan bűnszervezetet működtettek, amely a mintegy 47 társaságból álló Quaestor cégcsoport befektetőinek a valóságban nem létező értékpapírokat is értékesített. A vád része egy 9,2 milliárd forintos sikkasztás is.
A főügyészség által 2019 januárjában a Kecskeméti Törvényszékre benyújtott vádirat lényege szerint T. Csaba 2004-től kezdve a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet egyes vezetőivel összejátszva oly módon segítette a Takarékszövetkezet vagyonának hűtlen kezelését, hogy a pénzkiáramlást fiktív értékpapírügyletekkel leplezte – ismertette. A két eljárás összefüggései alapján a Fővárosi Főügyészség a napokban vádkiterjesztést nyújtott be a Fővárosi Törvényszékre.
Ennek lényege szerint T. Csaba már 2011-ben tartott attól, hogy a Takarékszövetkezettel kötött értékpapírügyletek fiktív voltára fény derül, ezért további bűncselekményre bírta rá társát, aki a fővárosi ügynek eddig is vádlottja volt.
T. Csaba felbujtására társa a Quaestor cégcsoport kezelésében levő vagyonból 2011 januárja és 2012 áprilisa között közel 1,3 milliárd forint értékű értékpapírt helyeztetett el az ügyfelek tudta és beleegyezése nélkül, jogtalanul a Takarékszövetkezet értékpapírszámláján, elodázva a soltvadkerti bűncselekmény lelepleződését.
A vádkiterjesztés a korábbi vádirat szerinti jogi minősítést nem érinti, az továbbra is bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette. Az eljárás a Fővárosi Törvényszéken folyik.
A Fővárosi Főügyészség a Kecskeméti Törvényszékre benyújtott vádiratában indítványozta, hogy a bíróság az eljárást egyesítse egy előtte folyamatban lévő üggyel. A bíróság az indítványnak helyt adott, az egyesített ügy a Kecskeméti Törvényszéken folyik tovább – ismertette Ibolya Tibor.
|
Vádkiterjesztés, ügyegyesítés – Itt vannak a legújabb fejlemények a Quaestor-ügyben
|
A Fővárosi Főügyészség kiterjesztette a vádat egy közel 1,3 milliárd forintos sikkasztási cselekményre, a soltvadkerti ügyrészben emellett megtörtént a korábbi ügyészi indítvány szerinti ügyegyesítés – közölte a fővárosi főügyész.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3027802_vadkiterjesztes-ugyegyesites--itt-vannak-a-legujabb-fejlemenyek-a-quaestor-ugyben
|
2019-03-05 11:37:00
| true | null | null |
Népszava
|
Milliárdos költségvetési csalással gyanúsítja az egyik legnagyobb magyar húsipari cég, a Hungary Meat Kft. olasz tulajdonosát, Piero Pinit és két társát a NAV Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatósága – tudta meg a PestiSrácok.hu. A korábban a Budapest Honvéd FC tulajdonosaként is ismertté vált vállalkozót még múlt héten vették őrizetbe, a bíróság pedig szombaton 30 napra el is rendelte a letartóztatását.
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással gyanúsítja Piero Pini olasz üzletembert, a 100 milliárdos árbevételű magyar húsipari cég, a kiskunfélegyházi székhelyű Hungary Meat Kft. tulajdonosát és két társát a NAV Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatósága – értesült a PestiSrácok.hu. Úgy tudjuk, Pinit és két munkatársát múlt héten vették őrizetbe a NAV nyomozói. Az ügyészség a szökés, elrejtőzés, az eljárás jogellenes befolyásolása, továbbá a bűnismétlés veszélye miatt kezdeményezte a letartóztatásukat, a Kecskeméti Járásbíróság pedig szombaton nem jogerősen úgy döntött, hogy 30 napra elrendeli Pini és egy társa legszigorúbb kényszerintézkedését, míg a harmadik személynél a korábbi házi őrizetnek megfelelő bűnügyi felügyelet elrendeléséről határozott a bíróság.
Ez már nem az első eset, hogy a Budapest Honvéd FC volt tulajdonosaként is ismert vállalkozó költségvetési csalás gyanújába keveredik, ugyanis a Figyelő még 2017 januárjában számolt be arról, hogy lengyel nyomozók rajtaütésszerű akcióban vitték el az olasz üzletembert. A lap azt írta, hogy a lengyel Központi Nyomozó Iroda akciója során több, mint 200 rendőr, határőr és adónyomozó szállta meg a Pini Polonia kutnói vágóhídi épületét. Egyebek között forgalmi adóval, valamint a munkavállalókkal, közöttük is a külföldi állampolgárok foglalkoztatásával kapcsolatos dokumentumokat kerestek. Lengyelország legnagyobb húsfeldolgozó üzemében ugyanis a Figyelő szerint nemcsak helyiek, hanem nagy számban ukrajnai lengyelek is dolgoztak.
Fotó: magyarmezogazdasag.hu
|
Milliárdos adócsalás gyanúja miatt letartóztatták az egyik legnagyobb magyar húsipari cég tulajdonosát
|
Milliárdos költségvetési csalással gyanúsítja az egyik legnagyobb magyar húsipari cég, a Hungary Meat Kft. olasz tulajdonosát, Piero Pinit és két társát a NAV Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatósága– tudta meg a PestiSrácok.hu. A korábban a Budapest Honvéd FC tulajdonosaként is ismertté vált vállalkozót még múlt héten vették őrizetbe, a bíróság pedig szombaton 30 napra el is rendelte a letartóztatását.
| null | 1 |
https://pestisracok.hu/milliardos-adocsalas-gyanuja-miatt-letartoztattak-az-egyik-legnagyobb-magyar-husipari-ceg-tulajdonosat/
|
2019-03-06 22:59:09
| true | null | null |
pestisracok.hu
|
„Statisztikához lesz” – ennyit válaszolt a két asszony, ha valaki megkérdezte, mégis, miért íratnak alá jelenléti ívet a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat által szervezett amatőr színház nézőivel még januárban a tótkomlósi Természet Házában.
Néhány résztvevő aggodalmaskodni kezdett, hogy esetleg a „szlovákságukat” listázza valaki, így a szervező utána nézett. Kiderült: szó nincsen „statisztikáról”, az aláírások az EFOP-1.5.3-16-2017-00062 uniós pályázat igazolásához kellettek.
A végöl összegyűlt három ívnyi aláíráson a lényeg, vagyis hogy milyen tevékenységen, hol és mikor vettek részt az aláírók, üresen maradt. Zsurka Zoltán független települési képviselő minderről a testületi ülésen tájékoztatta képviselőtársait:
Kezdeményezte vizsgálóbizottság felállítását is, ám ezt a fideszes többség nem szavazta meg.
Az említett EFOP-os pályázat létezik, Tótkomlós és pár környező település nyert 500 millió forintot „humán szolgáltatások fejlesztésére”. Csakhogy idő közben a települések mellé bekerült konzorciumi tagnak a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány is.
Csütörtöki Korrupcióinfóján Hadházy Ákos (független) országgyűlési képviselő emlékeztetett: az alapítvány régi ismerőse a politikai korrupciós hírek olvasóinak, sőt a bűnügyi információkban is szerepelt már. Az alapítványt Simonka György (Fidesz) országgyűlési képviselő, Pusztaottlaka volt polgármestere szerteágazó köreibe szokás sorolni azon oknál fogva, hogy korábbi elnöke, Gábriel Pálné neve több Simonka-érdekeltségben is felbukkant. Korábban, még a kétezres években pedig kuratóriumi tag volt Simonka Györgyné is.
Mi egyebek mellett ezt írtuk az alapítványról korábban: az alapítvány egyetlen napon hat közbeszerzésben hirdetett nyertest. A szerencsés kiválasztott ugyanaz a konzorcium volt, amelynek tagjai már a Mengyi Voldemort-féle Public Sector tanácsadóhoz kötődő hálózatban is felbukkantak. Egyenként nem voltak – mészárosi értelemben – nagy tételek, de éppen ebben állt a Simonka-know-how: sok kicsi sokra megy.
„Tízezerszámra hamisítják a jelenléti íveket az EFOP-os „rendezvényekhez”, mint a múlt heti kamusportnap is, csak nagyon ritka, hogy valóban megbukjon. Itt viszont csúnyát buktak egy tisztességes önkori képviselő miatt” – mondta Hadházy.
Fotó: Simonka György/Facebook
|
Hadházy Ákos: Simonkáék kamuigazolásokkal papírozták le az EFOP-pályázatokat
|
Szlovák kisebbségi színjátszókör nézőivel próbáltak meg igazolni Tótkomlóson egy Simonka-közeli uniós pályázatot. De ezúttal lebuktak egy bátor és figyelmes független képviselőnek köszönhetően. Erről szólt Hadházy Ákos eheti Korrupcióinfója.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/02/28/hadhazy-akos-simonkaek-kamuigazolasokkal-papiroztak-le-az-efop-palyazatokat/
|
2018-02-28 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Ángyán József, a második Orbán-kormány vidékfejlesztési államtitkára 2015 óta készít tanulmányokat az úgynevezett Földet a gazdáknak! program gyakorlatáról. A megyei földárverésekről most készült el a kilencedik jelentés. Ezúttal a téma Békés megye, ahol a mintegy 11 ezer hektár elárverezett megyei területből több mint 8900 hektár, azaz közel 81 százalék, licitálás nélkül, kikiáltási áron talált gazdára.
A teljes jelentés itt olvasható:
A területek több mint felét olyan nagy, 20-270 hektáros birtoktestek formájában hirdették meg, amelyeknek akár több százmillió forintos kikiáltási árával a valóban helyben élő, ténylegesen gazdálkodó családok aligha rendelkeznek.
Az elkelt megyei földterület ugyan 277 nyertes árverezőhöz került, de annak mintegy 68 százalékát, több mint 7500 hektárt mindössze 61 nyertes révén voltaképpen mindössze 29 nagy érdekeltség szerezte meg. A megyei átlag: nyertesenként 40 hektár – szépen kommunikálható, csak hamis.
Békés megye adatai szintén az általános tendenciát igazolják, hogy a helybeli gazdálkodó családok elől a földek jelentős részét, e megye esetében kereken felét külső, tőkeerős árverezők szerzik meg. Ráadásul az úgynevezett „helybeliek” között találunk olyan cégtulajdonosokat is, akik – a földforgalmi törvény abszurd szabályozása folytán, lakhelyüktől és foglalkozásuktól függetlenül – cégük székhelye jogán válhattak úgy „szerzőképes helyi földművessé”, hogy helyben akár sohasem jártak.
Az elárverezett terület közel felét 9 nagy bérlő, magánszemély illetve tőkés társaság használja.
A „baráti” bérlők esetében szembetűnő, általános jelenség, hogy meghirdetett bérleményeik jelentős részét, akár egészét maguk vásárolták fel – írja összefoglalójában Ángyán.
Kikre is gondol Ángyán, amikor baráti licitálókat említ? Mások mellett a Farkasinszki pékdinasztiát Szeghalomról, mint legnagyobb nyerteseket (349 ha), illetve az első Orbán-kormány véghajrájában privatizált „piszkos 12” állami gazdaság közé tartozó Szarvasi Agrár Zrt. üzlettárs vezetőit (391 ha).
Direkt pártkötődésű földnyertesek is szép számmal akadtak Békésben is. Így például a ma már büntetőügyben emlegetett Simonka György nemrégiben még viharsarki nagykutya, Pusztaottlaka volt polgármestere rokonai, barátai és üzletfelei (257 ha).
Rajta kívül említi a jelentés Víg József fideszes képviselölt-nagygazdát és rokonságát (240 ha), Kondoros fideszes alpolgármesterét, Kozsuch Kornélt (80 ha), illetve kisebbet szakító fideszes és MAGOSZ-os helyi fejeseket.
Nem érkezett ellenben ajánlat a másik egykori piszkos 12, a Hidasháti Zrt. földjeire – Ángyán él a gyanúperrel, hogy azért nem, mert az új gazda, a Mészáros-klán mégis inkább a hosszú távú bérletet részesíti előnyben.
Fotó: földek Pusztaottlaka határában, forrás: google.com
|
Simonka György rokonai, barátai és üzletfelei is sikeresen licitáltak a békési földárveréseken
|
A trend változatlan: kevés zöldbáró nyer rengeteg földet, másoknak tenyérnyi parcellákkal kell beérniük. Előnyben a NER-barátság: volt polgármester, alpolgármester, képviselőjelölt, helyi képviselő és trafikkirály a nyertesek között. Ez derül ki egyebek mellett Ángyán József volt államtitkár újabb elemzéséből, amely ezúttal a Békés megyei helyzetet mutatja be.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/03/01/simonka-gyorgy-rokonai-baratai-es-uzletfelei-is-sikeresen-licitaltak-a-bekesi-foldarvereseken-itt-az-uj-angyan-jelentes/
|
2019-03-01 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Rogán Antal;MTÜ;
2019-03-07 07:20:42
Rogánhoz kerülnek az állami hajóscégek
Az állami Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) Zrt. gyakorolja a jövőben a Mahart-PassNave Személyhajózási Kft. és a a Balatoni Hajózási Zrt. feletti tulajdonosi jogokat – derül ki Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek a tegnap esti Magyar Közlönyben közzétett rendeletéből.
Előbbi társaságot egyenesen saját állományából adja át: tavaly júniusban ugyanis a megszűnt nemzeti fejlesztési tárcától hozzá került a hajóscég feletti tulajdonosi jog.
A Mahart személyszállítási üzletágából 1994-ben alakult Mahart-Passnave többségét 2008-ban a fuvarozással foglalkozó Masped vásárolta meg, ám a csomagot az állam 2013-ban visszavette. A cég kisebbségi része az offshore-szerű, svájci hátterű Viking Hungary-é. A leginkább a Dunán üzemelő személyhajózási társaság rendkívül jó haszonkulccsal működik: néhány milliárdos árbevételének rendre harmada-negyede nyereség.
A Balatoni Hajózási Zrt. eddig nem szerepelt az állami joggyakorlói listán, mivel az állam a társaságban meglévő kisebbségi részét 2008-ban eladta a többséget addig is birtokló tómenti önkormányzatoknak. A bonyolult szerződés ugyanakkor a helyhatóságokat további befektetésekre kötelezte, amit mindmáig nem teljesítettek. Így a tulajdonrész most visszaszáll az államra. A balatoni víziközlekedési társaság szintén nyereséges.
A mára kiüresedett eredeti hajózási holdingcég, az állami Mahart Zrt. feletti tulajdonosi jogokat változatlanul Bártfai-Mager Andrea gyakorolja.
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) Zrt. részvényesi jogait a miniszterelnök kabinetfőnöke, Rogán Antal gyakorolja. Az állami cég életére kiemelt befolyást gyakorol a kormányfő legidősebb lánya. Mint azt Guller Zoltán vezérigazgató korábban lapunknak kifejtette, az országmárka kialakítása kapcsán alkalomszerűen ki szokta kérni Orbán Ráhel véleményét. Orbán Viktor lánya tanácsait szabadidejében fogalmazza meg, ezért ellenszolgáltatást nem kap, pozíciót nem visel – szögezte le. Az MTÜ-tulajdonú Magyar Divat és Design Ügynökséget mindenesetre Orbán Ráhel barátnője, Bata-Jakab Zsófia vezeti.
|
Rogánhoz kerülnek az állami hajóscégek
|
Az állami Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) Zrt. gyakorolja a jövőben a Mahart-PassNave Személyhajózási Kft. és a a Balatoni Hajózási Zrt. feletti tulajdonosi jogokat – derül ki Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek a tegnap esti Magyar Közlönyben közzétett rendeletéből.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3028082_roganhoz-kerulnek-az-allami-hajoscegek
|
2019-03-07 07:20:00
| true | null | null |
Népszava
|
Súlyosításért fellebbez a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) volt vezérigazgatója és társai büntetőügyében a Pécsi Ítélőtáblán március elsején meghozott másodfokú ítélet ellen. Az eljárás harmadfokon a Kúrián folytatódik.
A vádhatóság közleményében felidézte, hogy az új eljárásban a másodfokú bíróság az ügy valamennyi vádlottját bűnösnek mondta ki.
Kocsis István volt vezérigazgatót társtettesként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelésben és sikkasztásban találta bűnösnek, és ezért öt év börtönbüntetésre ítélte a tábla. Mellékbüntetésként szintén öt évre eltiltották a közügyektől, valamint gazdasági társaság vezetői tisztségének betöltésétől is.
A másodfokú határozat ellen mindhárom vádlott védője felmentésért fellebbezett az ítélethirdetés után, az ügyész akkor erre három munkanapot tartott fenn.
A fellebbviteli főügyészség csütörtökön közölte: fellebbezésükben a kiszabott szabadságvesztés, foglalkozástól eltiltás és közügyektől eltiltás hosszabb tartamban történő megállapítását, valamint pénzbüntetés kiszabását, továbbá annak megállapítását indítványozta, hogy a vádlottak bűnszövetségben követték el a terhükre rótt bűncselekményeket.
|
Súlyosításért fellebbeznek a volt MVM-vezér és társai perében
|
A másodfokú bíróság az ügy valamennyi vádlottját bűnösnek mondta ki a múlt pénteken.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20190307_sulyositas_fellebbezes_mvm_vezerigazgato_ugyeszseg_birosag_kuria
|
2019-03-07 10:41:00
| true | null | null |
HVG
|
Eredménytelenül zárult a Felcsút-Iskola tervezésre kiírt közbeszerzési eljárás - derül ki egy friss közbeszerzési hirdetményből. A Nemzeti Sportközpontok (NSK) által augusztus 17-én elindított hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárás szeptember 12-ig tartott.
A Nemzeti Sportközpontok azért alkalmazta ez az eljárás típust, mert
"a szerződés kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezettel köthető meg".
A hirdetmény szerint ez a meghatározott szervezet pedig úgy tűnik, a felcsúti székhelyű Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. A 2017 tavaszán létrehozott cég tulajdonosa pedig Mészáros Lőrinc gyermekeinek cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt.
Hogy hogyan lett eredményetelen egy ilyen tárgyalásos eljárás, ahol csak egy meghatározott szervezettel lehet szerződni, arra az adatbázisba feltöltött összefoglaló dokumentum ad választ. A Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. ajánlata azért lett érvénytelen, mert nemes egyszerűséggel nem nyújtották be a végleges ajánlatukat.
Ez azonban nem jelenti a történet végét, az NSK ugyanis új eljárást fog indítani. Jó eséllyel a kizárólagos jogok védelme miatt ugyanazzal a piaci szereplővel, így ez a mellékvágány nem jelenti azt, hogy a Mészáros-gyerekek közvetett tulajdonában álló cég elesne a munkától.
A feladat egyébként a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program II. ütemében tervezett felcsúti Endresz György Általános Iskola új iskola engedélyezési tervdokumentációjának korszerűségi felülvizsgálata és továbbtervezése kivitelezési tervdokumentációvá, az árazott és árazatlan tételes költségvetés elkészítése lesz.
|
Mészáros gyerekei miatt csúszhat a 304 milliós felcsúti iskolaberuházás?
|
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásról van szó, a Mészáros Lőrinc gyermekeihez köthető cég azonban nem kapkodta magát a munka miatt.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszaros-gyerekei-miatt-csuszhat-a-304-millios-felcsuti-iskolaberuhazas.html
|
2018-10-24 06:33:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Kormányzati szinten már napirenden van az előadóművészek/színházak TAO-támogatása megszüntetésének az áttekintése, nyilatkozta az ATV-nek Tállai András PM-államtitkár. Egy másik forrás azt nyilatkozta az atv.hu-nak, hogy a mostani rendszer megszűnne, a jövőben az EMMI oszthatná az előadóművészi-kulturális pénzeket, több tíz milliárdot, várhatóan pályáztatással.
A kulturális TAO-t a kormány előtt lévő előterjesztés szerint a csalások, visszaélések miatt szüntetnék meg. Helyette a javaslat célszerűnek tartaná egy olyan rendszerre az átállást, hogy az előadóművészi és kulturális terület egy összegben kapjon támogatást az állami büdzséből a jövőben.
Tállai az ATV kérdésére, hogy a tavaly az előadóművész szervezetek 37,5 milliárdos TAO-jának a 10-15 százaléka volt csalással érintett azt mondta: "számokat, százalékokat nem tud megerősíteni".
|
Tállai: már a kormány előtt a kulturális TAO megszüntetéséről szóló javaslat
|
A mostani felállást várhatóan egy pályázati rendszer váltja, a pénzt az EMMI oszthatja szét.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/tallai-mar-a-kormany-elott-a-kulturalis-tao-megszunteteserol-szolo-javaslat.html
|
2018-10-24 06:44:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A most benyújtott adócsomag egyik paragrafusával a kormány segítő kezet nyújtana a sportegyesületeknek, szervezeteknek, alapítványoknak a stadionok üzemeltetéséhez.
Elfogadás esetén jövőre már ilyen célra is igényelhető TAO-támogatás - de azért nem ész nélkül mértéktelenül.
A javaslat szerint a sportcélú ingatlan működési veszteségének 50 százalékát, legfeljebb támogatási időszakonként 300 millió forintot kaphat egy sportszervezet erre a célra TAO-támogatásként.
Ezt csakis a sportszervezet saját tulajdonában vagy saját használatában lévő sportcélú ingatlan üzemeltetésére lehet felhasználni.
|
Stadionok működtetésére is mehet TAO jövőre
|
Segítő kezet nyújt a kormány a stadionok üzemeltetéséhez. A közpénzből épült létesítmények fenntartása is közpénzből történhet.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/stadionok-mukodtetesere-is-mehet-tao-jovore.html
|
2018-10-19 06:47:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
2 milliárd forinttal hízott az MNB-alapítványok vagyona
Az elmúlt negyedévben további 2 milliárd forinttal nőtt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott Pallas Athéné Alapítványok vagyona - közölte az alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt.
A szeptember 30-i állapot szerint a Pallas Athéné Alapítványoknak juttatott 266,4 milliárd forintnyi vagyon értéke 272,188 milliárd forintra emelkedett. Az alapítványok és az általuk alapított gazdasági társaságok 99,365 milliárd forintot ingatlanban, 96,172 milliárd forintot befektetési jegyben, 55,546 milliárd forintot vállalati kötvényekben, és 21,105 milliárd forintot bankbetétben tartanak.
Az alapítványok úgy tudták elérni a vagyonnövekedést, hogy 7 milliárd forint értékben 1400 oktatási, tudományos pályázatot is támogattak.
Az Európai Központi Bank iránymutatásaival összhangban leépítették államkötvény-állományukat és magasabb hozamú, biztonságos ingatlanbefektetések irányába csoportosították át azokat.
|
2 milliárd forinttal hízott az MNB-alapítványok vagyona
|
Már 272 milliárd forintnál tartanak.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/2-milliard-forinttal-hizott-az-mnb-alapitvanyok-vagyona-.html
|
2018-10-04 06:56:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Újabb milliárdos közbeszerzést nyert Mészáros üzlettársa
Bács-Kiskun megyében javíthat ivóvíz-minőséget Szíjj László és a Duna Aszfalt.
Nemcsak Mészáros Lőrinc indul sikerrel a közbeszerzéseken, de bejáratott üzlettársa, Szíjj László is. Ezt példázza az a friss fejlemény is, miszerint három versenyző közül Szíjj Duna Aszfalt Kft.-je nyerte el nettó 971 millió forintos ajánlatával a "Kék-víz" Észak-Bács-Kiskun Megyei Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás megbízását.
A tender a Észak-Bács-Kiskun Megyei Ivóvízminőség-javító Program része, a feladat
Kecskemét,
Lajosmizse,
Orgovány,
Kerekegyháza,
Tiszakécske,
Bugac,
Kiskunfélegyháza,
Izsák,
Tiszaalpár,
Gátér,
Pálmonostora,
Fülöpjakab,
Apostag,
Dunavecse,
Kunszentmiklós,
Szalkszentmárton
és Kunadacs
ivóvízminőségének feljavítása. EU-s pénzből.
(24.hu)
|
Újabb milliárdos közbeszerzést nyert Mészáros üzlettársa
|
Bács-Kiskun megyében javíthat ivóvíz-minőséget Szíjj László és a Duna Aszfalt.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ujabb-milliardos-kozbeszerzest-nyert-meszaros-uzlettarsa.html
|
2018-10-03 06:58:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Az Alba Arénát már 2009-ben beígérték, akkor azt mondták, 2013-ra elkészül. Nem készült, és az első becsléshez képest most több mint 10 milliárd forintot drágultAnnyi csúszás és újratervezés után úgy tűnik, végül sikerül felépíteni Székesfehérvár új sportcsarnokát. A Papp László Aréna után az ország második legnagyobb multifunkcionális csarnokának ígért Alba Arénát jó ideje próbálják felhúzni: már 2009-ben megígérték, hogy 2013 őszére biztosan elkészül a csarnok. Ez az egy évvel később megrendezett jégkorong-világbajnokságra leadott pályázatunk miatt lett volna fontos, de a torna rendezési jogát végül Minszk nyerte el, a fehérvári fejlesztésből pedig nem lett semmiA fehérvári hokicsapatot azóta is folyamatosan hitegették, hogy megkapják a korszerű csarnokot a leromlott állapotú Ifj. Ocskay Gábor Jégcsarnok helyett. Az ígéretek beváltásának most jött el az ideje: az MTI tudósítása szerint a város önkormányzata meghívásos közbeszerzési eljáráson kiválasztotta a nyertes ajánlattévőt az Alba Aréna felépítésére, és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra tervezésére és kivitelezésére. A képviselőtestület szeptember 14-én, zárt ülésen tárgyalta és egyhangú döntéssel fogadta el a javaslatot, melyGarancsi István Market Építő Zrt.-jének ítélte a projektetAz Alba Aréna külső látványterve. (forrás: szekesfehervar.hu) Az Alba Aréna külső látványterve. (forrás: szekesfehervar.hu)Orbán Viktor barátjának a cége a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt.-t és a Strabag Generálépítő Kft.-t ütötte ki a nyeregbőlGarancsiék nettó 25,75 milliárd forintért dolgozhatnakA korábbi tervek ugyan még 13,9 milliárd forintról szóltak, az infrastrukturális fejlesztésekkel együtt, de ez még 2013-mas, első koncepció becslése volt. Akkor még 7500 fősre szerették volna építeni az arénát, most már 6000 ülőhelyjel számolnakAz MTI érdeklődésére akkor Cser-Palkovics András polgármester azt mondta, hogy az első kapavágástól számítva 18 hónap alatt épülhet meg a csarnok, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy bár szerződni tudnak a leendő kivitelezővel, a szerződés csak akkor léphet hatályba, ha a kormány meghozza a végleges döntést a finanszírozásrólAz aréna belső látványterve. (forrás: szekesfehervar.hu) Az aréna belső látványterve. (forrás: szekesfehervar.hu)A Modern Városok Program keretében megépülő Alba Aréna építése nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás. A Budai út mellé tervezett multifunkcionális csarnok építése kapcsán korábban megítélt félmilliárd forintnyi állami forrás a területvásárlási és tervezési költségeket fedezte 2016-ban. A város vállalta, hogy elkészíti a komplett építési engedélyezési tervdokumentációt, valamint a közmű- és útterveket is, az építkezés költségeit pedig az állam biztosítja(via MTI)
|
25 milliárdért Garancsiék építhetik fel az ősidők óta csúszó új fehérvári sportcsarnokot
|
Az Alba Arénát már 2009-ben beígérték, akkor azt mondták, 2013-ra elkészül. Nem készült, és az első becsléshez képest most több mint 10 milliárd forintot drágult.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/25-milliardert-garancsiek-epithetik-fel-az-osidok-ota-csuszo-uj-fehervari-sportcsarnokot.html
|
2018-10-09 07:07:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Teljes körűen felújítja, és butikhotellé alakítja a BDPST Group az Andrássy út egyik patinás épületét, a 116. szám alatt található, 1876-77-ben épült villát, amely egykoron Weiss Manfréd gyáriparos családjának tulajdonában is volt, áll a csoport hétfői közleményében. A BDPST a miniszterelnöki vő, Tiborcz István cége.
A 12 hónapig tartó teljes körű korszerűsítés során az épületet szerkezetkész állapotig visszabontják, megtartva és felújítva az eredeti homlokzatot, valamint az olyan, építészeti szempontból értékes eredeti elemeket, mint például a földszintről felvezető csavart falépcső, és onnan építik újra a mai kor elvárásainak megfelelően. A beruházás összege meghaladja az egymilliárd forintot. Az Andrássy úti oldalon a kertben egy szezonális kávézóterasz is nyílik a tervek szerint.
Az épületet a Bécsből Otto Wagner építésvezetőjeként Budapestre érkezett és itt letelepült Kallina Mór tervezte 1876–77 körül. Akkoriban az épület Budapest egyik büszkesége volt, a legendárium szerint öt évvel hamarabb volt benne villanyvilágítás, mint az angol királyi palotában.
A Google utcaképen így néz ki az épület:
|
Butikhotelt fejleszt az Andrássy úton Tiborcz István
|
A miniszterelnöki vő BDPST Group-ja egy 140 éves villában rendezkedik.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/butikhotelt-fejleszt-az-andrassy-uton-tiborcz-istvan.html
|
2018-10-08 07:11:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
bor;tokaji;Mészáros Lőrinc;Patrick De Suarez D'Aulan;
2017-03-11 06:01:00
Mészáros most „csak” egy tokaji borcéget vett
Mostanában rosszabb napokat élhet Mészáros Lőrinc: március elsején csak a Dereszla Sparkling nevű, kisebb tokaji bortermelőt vette a nevére. A minimális forgalmú, veszteséges vállalkozásban információnk szerint többségi tulajdont szerzett. A társaságból másfél hónappal azelőtt szállt ki az előző gazda, Patrick De Suarez D'Aulan, a nemrég csődbe ment Sopalia nevű francia borászati vállalat igazgatója.
Ismereteink szerint a lépés egy ügyletsorozat része. A Dereszla bortermelését több cég képviseli. Így Mészáros Lőrinc társasága, a Búzakalász 66 tavaly év végén már tulajdonrészt vásárolt a Dereszla Kft.-ben és a Henye Borászat Kft.-ben is. A három bodrogkeresztúri társaságból a Dereszla Kft. képvisel jelentősebb, félmilliárdos forgalmat, tízmilliós nyereség mellett. A cégtár tanúsága szerint a Búzakalász 66 ugyanekkor részt vásárolt a szintén Kalocsai László vezette Tokaj-Major Kft.-ben és a forgalommentes Henye Hotel Kft.-ben is. Ezektől eltérően a felcsúti polgármester-vállalkozó a Dereszla Sparklingban személyesen jelent meg.
Úgy tudjuk, Mészáros Lőrinc korábban a tokaji bortermelőt irányító Sopalia felszámolásából jutott a cégek irányító pakettjeihez. Kérdés persze, miként szerzett erről pont a felcsúti polgármester tudomást és hogy ért célba.
A cégcsoport vezetője évtizedek óta a Sopalia mellett kisebbségi tulajdonosi pozíciót is viselő Kalocsai László. A több milliárd forint értékűre becsült pince és borászat tavaly mintegy 8 ezer mázsa szőlőt dolgozott fel, amiből idén körülbelül 700 ezer palack tokaji bor értékesítését tervezik. Mintegy 34 hektár saját szőlőjükön kívül hozzávetőleg száz hektárról vásárolják fel a termést. Áruik több mint 80 százalékát külföldre adják el. Több mint 40 országba szállítanak. Legfőbb piacaik az Egyesült Államok, Lengyelország, Skandinávia és Franciaország. A bortermelés mellett pezsgőt is forgalmaznak. A cégeket különböző terméktípusokra alapították: a Dereszla Kft. a fő profiljukat jelentő csendes, édes, a Henye Borászat és a Dereszla Sparkling pedig a száraz borokat képviselné. Mészáros Lőrinc ismereteink szerint nem tervez változtatást se a társaság tevékenységében, üzleti terveiben, se irányításában.
Kalocsai László másik kisebbségi tulajdonostársa a cégekben – így a Dereszla Sparklingban is – Dunai György, az útépítési tendereken Mészárosék mellett igen sikeres Betonútépítő-Euroaszfalt fő tulajdonosa. Úgy tudjuk, Dunai György pénzügyi befektetőként szállt be.
A hvg.hu beszámolója szerint a helyiek már tavaly Orbán Viktor falujának kivételes üzleti sikereket felmutató polgármesterét tartották számon a Dereszla valós háttértulajdonosaként. Mészáros Lőrincet nem értük el.
Korábban a kormányfő családja közvetlen érdekeltségekkel bírt a Tokaj-hegyaljai bortermelésben, de azóta ezektől megváltak.
Mészáros Lőrinc egy másik cége egy minapi hír szerint megvásárolta Tokaj-Hegyalja egyetlen ötcsillagos szállodája, az Andrássy Rezidencia Wine & Spa tulajdonosát, a Témadesign Kft.-t is.
|
Mészáros most „csak” egy tokaji borcéget vett
|
Ismereteink szerint a lépés egy ügyletsorozat része. A Dereszla bortermelését több cég képviseli. Így Mészáros Lőrinc társasága, a Búzakalász 66 tavaly év végén már tulajdonrészt vásárolt a Dereszla Kft.-ben és a Henye Borászat Kft.-ben is. A három bodrogkeresztúri társaságból a Dereszla Kft. képvisel jelentősebb, félmilliárdos forgalmat, tízmilliós nyereség mellett. A cégtár tanúsága szerint a Búzakalász 66 ugyanekkor részt vásárolt a szintén Kalocsai László vezette Tokaj-Major Kft.-ben és a forgalommentes Henye Hotel Kft.-ben is. Ezektől eltérően a felcsúti polgármester-vállalkozó a Dereszla Sparklingban személyesen jelent meg.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1123241_meszaros-most-csak-egy-tokaji-borceget-vett
|
2017-03-11 00:41:00
| true | null | null |
Népszava
|
Ahogyan korábban beszámoltunk róla, Magyarország első e-sport szakosztályát 2017. szeptember 7-én hozta létre az MTK Budapesten, a videójátékosok pedig saját arénát kapnak az Új Hidegkuti Nándor Stadionban. Tavaly még úgy tűnt, hogy megakad a kivitelezés, mert a szerkezetkész épület átalakítására kiírt közbeszerzés eredménytelenül zárult: míg az MTK-nak 221,6 millió forintja volt a beruházásra, a legalacsonyabb ajánlat is 313,9 millió forint volt.
A Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentáció szerint az e-sport aréna ügye sínre került: a munkálatokat az NF Solár Hungária Kft. 296,9 millió forintért végzi el. Alvállalkozóként a Zalaspró Kft.-t és az ML Online Kft.-t jelölték meg.
Az NF Solár Hungária Kft. honlapja alapján a cég elsősorban napelemekkel, napkollektorokkal foglalkozik, az Opten céginformációs adatbázis szerint 2017 áprilisában változtatták főtevékenségüket lakó- és nem lakó épület építésére. A vállakozás 100 százalékos tulajdonosa a Angels Hostess Marketing Kft.
Korábban is voltak közpénzes munkáik:
2018 szeptemberében nyerték el a mogyoródi gyermekorvosi rendelő elbontására és egy új egészségház kivitelezésére kiírt közbeszerzést 240,2 millió forintért.
Egy hónap múlva ismét Mogyoródon diadalmaskodtak: 63,1 millió forintért vállalták el a régi orvosi rendelő átépítését.
Tavaly novemberben egy kormányhatározatban rögzítették, hogy 450 millió forintért épülget fel az MTK e-sport arénája – ide nem értve a szükséges árubeszerzéseket, tehát a speciális informatikai felszerelést.
|
300 milliót költ az MTK az ország első e-sport arénájára
|
A Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentáció szerint az e-sport aréna ügye sínre került: a munkálatokat az NF Solár Hungária Kft. 296,9 millió forintért végzi el. Alvállalkozóként a Zalaspró Kft.-t és az ML Online Kft.-t jelölték meg.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/03/08/mtk-esport-arena-2/
|
2019-03-08 11:20:00
| true | null | null |
24.hu
|
Mostanában elő-előkerülő hír (például itt és itt, meg itt), hogy Orbán Viktornak elege lett a túlárazott közbeszerzésekből. Ott persze nem tartunk, hogy ezt elmondja a Kossuth Rádióban, hiszen Magyarországon nincs korrupció. Az Európa megmentéséért Európa ellenében küzdő Orbán Viktor minden bizonnyal nem tudott eddig arról, hogyan zajlanak a közbeszerzések Magyarországon. Megpróbáljuk bemutatni.
Elég sok közbeszerzést írnak ki Magyarországon. Felcsaphatnánk találomra is a Közbeszerzési Értesítőt, de soha nem végeznénk vele. Valahonnan viszont el kell indulni. Legyen ez mondjuk a Puskás Akadémia szponzorfala:
Balról jobbra haladva a felső sorban az az MLSZ-logója, majd az NB1 névadó szponzora jön. Aztán rögtön Mészáros Lőrinc első, nagyra fújt cége, a Mészáros és Mészáros Kft. A cég nem is olyan régen, február 27-én szerepelt utoljára a Közbeszerzési Értesítőben. Az uniós pénzből Döbrököz szennyvízelvezetésének fejlesztésére kiírt pályázatot nyerték el az Euroaszfalttal közösen. A kiírás szerint 1,35 milliárdra lőtték be ennek a munkának az árát, Mészáros cége 400 millió forinttal drágábban, 1,74 milliárdért vitte el a megbízást.
Ezelőtt szintén egy szennyvíztisztítós projektet nyertek, a farmosit. Itt 1,7 milliárd volt a becsült ár, Mészárosék ezt 600 millió forinttal meghaladó, 2,3 milliárdos ajánlattal nyertek. Szeptemberben szintén szennyvizes pályázaton a tarnamérai munkát az eredetileg tervezett 3,2 milliárd helyett 4,2 milliárdos ajánlattal nyerték.
Az uniós pénzekből finanszírozott szennyvízelvezetésen elég sokat szakít a Mészáros és Mészáros. Ilyen feladatra 2017 óta összesen 50 milliárdos megbízásokat kaptak az Euroaszfalttal közösen.
Csak ezen a területen 11 milliárdos felárral dolgozott a Mészáros és Mészáros, ennyivel többiért vállalták a munkát, mint amivel eredetileg számolt a pályázat kiírója.Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget irányító miniszter a túlárazott közbeszerzésekről azt mondta, hogy az építőiparban kapacitáshiány van, ezért általában elszállnak az árak. Szerinte 30 százalékig elfogadhatóak a túllépések, de a 100 százalék már mindenképpen elfogadhatatlan. A Mészáros és Mészáros közbeszerzéseit átnézve az derül ki, hogy ez általánosságban nem áll meg, több projekt árát is pontosan lőtték be a mérnökök, és csak minimálisan tért el attól a felcsúti cég. És van, ahol egészen döbbenetes a különbség.
Arányaiban a Mészáros és Mészáros legnagyobb rekordja a szentendrei szennyvíztisztító telep, amit 1,7 milliárd helyett 4,7 milliárdért fejlesztettek.
Ha már víz: a Mosoni-Duna torkolati szakaszának vízszint-rehabilitációját az eredetileg tervezett 14 milliárd helyett 21 milliárdért nyerte el az M&M, a KÖTIVIÉP'B-vel. De nemcsak a vízhez kötődnek a Mészáros és Mészáros közpénzes megbízásai. Őszi hír, hogy a Magyar Villamos Művek új tartalék vezetési pontját is az M&M építi, a West Hungária Bauval közösen, 3,1 milliárd helyett 3,6 milliárd forintért.
A vasút az igazi nagypálya
A Mészáros és Mészáros legnagyobb értékű túlárazása a vasúthoz kötődik. Az Ercsi elágazás-Pusztaszabolcs közötti vasúti pálya és kapcsolódó létesítményeinek korszerűsítési munkálatait 28 milliárdra becsülték a mérnökök, erre tettek rá még 10 milliárdot Mészárosék, és vitték el a munkát 2017 decemberében. Itt a Vasútépítők Pályatervező, Kivitelező és Iparvágányfenntartó Kft. (Szijjártó Péter apjának egykori cége) volt az M&M partnere. Hogy mennyire szoros a kapcsolat a két cég között, azt pompásan mutatja, hogy az elérhetőségük a hivatalos tájékoztatóban ugyanaz volt, mint Mészároséké: titkarsag@meszaroskft.hu. Nem elírás, egy másik pályázaton is így nyertek. Szintén vasúti felújítás, Százhalombatta és Ercsi között, itt sem kicsi a különbség az eredetileg tervezett ár (41 milliárd) és a győztes, 48 milliárdos ajánlat között.
Csak ezen a két pályázaton 17 milliárdos felárral dolgoztak Mészárosék. A kiíró a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. (NIF) volt. Itt általában meglehetősen rugalmasan kezelik, hogy eredetileg mennyit szántak egy-egy munkára. Legalábbis, ha Mészáros érdekeltségeiről van szó. Ott van például Mészáros egy másik cége, a Puskás szponzorfalán szintén megtalálható R-Kord. A Mészáros-birodalomból elsősorban ez van ráállítva a vasúti munkákra.
A legnagyobb eltérések a NIF-es pályázatokon Mészáros-cégeknél:
A GSM-R rendszer 2. üteme. Eredeti ár: 39 milliárd, amire szerződtek: 59 milliárd. R-Kord és I-Cell Mobilsofttal közös pályázat.
Vasúti felújítás: Szántód-Kőröshegy-Balatonszentgyörgy. Eredeti ár: 55 milliárd, amire szerződtek: 72 milliárd. R-Kord, V-Híd, Swietelsky közös pályázat.
Ercsi elágazás-Pusztaszabolcs közötti vasúti pálya és kapcsolódó létesítményeinek korszerűsítési munkálatai. Eredeti ár: 28 milliárd, amire szerződtek: 38 milliárd. Mészáros és Mészáros, a Vasútépítők Pályatervező, Kivitelező és Iparvágányfenntartó Kft.-vel közösen.
Vasúti felújítás Százhalombatta és Ercsi között. Eredeti ár: 41 milliárd, amire szerződtek: 48 milliárd. Mészáros és Mészáros, a Vasútépítők Pályatervező, Kivitelező és Iparvágányfenntartó Kft.-vel közösen.
Püspökladány-Ebes. Eredeti ár: 69 milliárd. Amire szerződtek: 75 milliárd forint. R-Kord, V-Híddal közös pályázat.
Érd-Érd alsó összekötő vágány. Eredeti ár: 3,6 milliárd, amire szerződtek: 8,6 milliárd. R-Kord, V-Híddal közös pályázat.
M8 autóút Körmend-Rábafüzes. Eredeti ár: 36,5 milliárd. Amire szerződtek: 40,8 milliárd. M&M, a Duna Aszfalttal közösen.
Nincs mindenhol megadva a közbeszerzési értesítőben az eredeti ár a pályázatoknál, de azoknál ahol megadták, ott összesen 50 milliárd forintos különbözet látható az eredetileg kalkulált ár és aközött, amennyiért az R-Kord elvállalta a munkát.
Van aztán olyan is, amikor piaci szereplő már nem is indul olyan tenderen, ahol Mészárosék is pályán vannak, és vattacéget sem sikerül találni. „A váci szennyvíztisztító telep szennyvíziszap hasznosításának fejlesztése” is ilyen volt, hol azért kellett érvényteleníteni a tendert, mert nem volt két érvényes ajánlat. Ugyanezért lett érvénytelen az újszászi vasútállomás biztosítóberendezésének megújítása is.
Ifjabb Mészárosék
A felcsúti akadémia tablóján ott van Fejér-B.Á.L. is. Ez Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cége. Ők építették a 12,5 milliárdos, tavaly átadott felcsúti sportcsarnokot. Hanyagolták a közbeszerzést, mert Felcsúton a bírósági döntések ellenére a tao-pénzeket nem tartják közpénznek.
A Fejér-B.Á.L. közbeszerzéseken mostanában többször is felsült, mert túlságosan magas ajánlatot adtak be. A kiíró ezért inkább eredménytelenné nyilvánította a pályázatot. Hajdúböszörményben a Hajdúkerületi Székház (Múzeum és Bíróság épülete) tartószerkezetének megerősítése és tetőszerkezetének felújítására írt ki pályázatot a Nemzeti Vagyonkezelő. Korlátozott verseny volt a munkáért, az ilyen típusú feladatokra ugyanis korábban három céget választottak ki:
a Mészáros-gyerekek cége, a Fejér B.Á.L. és a West-Hungária Bau konzorciumát,
a Penta Industry Kft.-Nyírépszer Hungária kettőst (a Penta Industry akkor volt a közbeszerzések királya, amíg Seszták Miklós miniszter volt. Ahogy a politikus távozott a kormányból, rögtön rossz idők jöttek a Pentára)
és a ZÁÉV-et (amit időközben megvett Mészáros Lőrinc).
A keretmegállapodás 40 milliárd forintról szól. Vagyis a Nemzeti Vagyonkezelőhöz tartozó ilyen típusú munkákra mostanra a már tök esélytelen Penta Industry, és - most már - két Mészáros-érdekeltség mozdulhat rá. Csakhogy túl drága ajánlatok érkeztek be a hajdúböszörményi munkára, ezért januárban nem hirdettek győztest. És szintén januárban ugyanebben a körben eredménytelen lett az a pályázat is, amit az állami tulajdonba került Pünkösdfürdő utcai Hotel Hunor átalakítási munkáira írtak ki. Az eredetileg egy 71 milliós munka lett volna, ennyiért nem vállalták a három kiválasztott közül senki sem.
Budakalászon egy 16 termes iskola építésénél is eredménytelen lett a közbeszerzési eljárás, itt a Laterex Építő Zrt.-vel pályázott a Fejér B.Á.L. Ugyanez a kettős adott be túl magas árajánlatot az Agárdi Termál Apartmanház építésére is.
És ami a legnagyobb visszhangot váltotta ki: a székesfehérvári kórház új tömbje. Erre 2016-ban 7,5 milliárdot szántak. Ehhez képest 18 milliárdos ajánlattal nyert Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, a Fejér B.Á.L. az Épkarral közösen. Ott győztest is hirdettek, a kormány viszont januárban lefújta a beruházást a túl magas ár miatt. Amiben benne volt az is, hogy Székesfehérvár lett valamiért a sarokba állítva, mert nemcsak ezt állította le a kormány, hanem a székesfehérvári sportcsarnok építését is. Azt nem a Mészáros-gyerekek, hanem Garancsi István cége, a Market építette volna. A sportarénánál 2016-ban 13,8 milliárddal számoltak. A közbeszerzési pályázatban már 20 milliárd forintra lőtték be a költségeket, ehhez képest 25 milliárd forintos ajánlattal nyert az Orbán Viktort repülőgépekkel meccsekre szállító Garancsi István cége. (A fehérvári polgármester saját hatáskörben leállította az iskolai campus építését is, arra hivatkozva, hogy ott is túl magas ajánlat érkezett.)
Beszállt Mészáros Lőrinc a gyerekei cégébe, és elvette a zsebpénzük jó részét
Nem kell félteni az időnként túlságosan sokat kérő Mészáros-gyerekek cégét, bőven van munkájuk. Építenek iskolát Dunakeszin és Izsákon a West-Hungária Bau-val, kétszer hárommilliárdért. (Nem lehet tudni, hogy mennyi volt az eredeti ár, a Nemzeti Sportközpontok azt ugyanis valamiért nem tüntette fel.) Építik a Testnevelési Egyetem velencei továbbképző pontját 1,2 milliárdért. A Majki Kamalduli Remeteség turisztikai célú fejlesztése II. ütemén is 1,9 milliárdért dolgoznak. Érden benne vannak egy olyan körben, amelyik 14,8 milliárdért kap megbízásokat iskolák, gyermekjóléti intézmények, szakképzési intézmények építésére, felújítására. Vagy stadionépítésre, amire az Épkarral közösen kaptak 4,2 milliárd forintos megbízást.
Történt mégis valami a céggel. A 24.hu írta meg, hogy a gyerekei mellé beszállt ugyanis Mészáros Lőrinc, egy 600 ezer forintos alaptőkeemeléssel. Aprópénznek tűnik, csak tíz százalékos tulajdonos lett, de cserébe - meglehetősen aránytalanul - a gyerekei cégének osztalékának a felére jogosult. A cégből tavaly Mészáros gyerekei 750 millió forint osztalékot vettek ki.
(Szintén nem kell félteni a székesfehérvári sportcsarnoképítésről a túl drága ajánlat miatt lemaradó Garancsi Istvánt sem, aki a Vidi focicsapat tulajdonosaként meccsekre repíti Orbán Viktort. Egyrészt bőven vannak egyéb munkái, másrészt a kormány úgy döntött - szintén 24.hu infó -, hogy 2 milliárd 653 millió forintot ad a Garancsi István többségi tulajdonában lévő Market International Zrt. egy vasbetonelem-előregyártó és betonacél-megmunkáló üzem kialakítására.)
ZÁÉV, Mészáros új szerzeménye, amit megsegített az állam
A felcsúti tablón vannak még további Mészáros-érdekeltségek: a Búzakalász és a Vivien Ásványvíz (amitől a MÁV vásárol vizet) vagy a 2Rule, ami továbbra is képtelen megnyitni a boltját, és azt sem sikerült megoldaniuk, hogy a Puskás Akadémia mindkét 2Rule-meze megvásárolható legyen. És ott van a ZÁÉV, amit nemrég hivatalosan is megvásárolt Mészáros Lőrinc.
A ZÁÉV az egyik legnagyobb stadion- és sportcsarnoképítő az országban. Februárban hirdették ki, hogy az UTE Jég- és Curling csarnok építésére kiírt közbeszerzést is ők nyerték. Az eredeti ár 2,1 milliárd volt, a ZÁÉV ennek több, mint duplájáért, 4,6 milliárd forintért kapta meg a munkát. Az MTK-stadiont is ők építették (a West Hungária BAU-val), azt 4,7 milliárdra lőtték be a mérnököt, 6,3 milliárdos ajánlattal nyertek, ami a szerződés módosítása után végül 7,2 milliárd lett. A zalaegerszegi városi uszodánál az eredetileg becsült ár (5,6 milliárd) és a győztes ajánlat (8,8 milliárd) között 3,2 milliárdos eltérés volt. A Magyar Építővel a ZÁÉV építi a Puskás Stadiont is, ez 150 milliárdos munka. A közbeszerzésnél eredeti ár nem volt megadva. A Puskás ára a kormánykommunikációban folyamatosan emelkedett, az eredményhirdetés előtt 100 milliárdról volt szó, ehhez képest lett végül 150 milliárd. A ZÁÉV kapta a megbízást az új Néprajzi Múzeum felépítésére is, szintén a Magyar Építővel közösen. 26 milliárdos ajánlatukat fogadták el. Eredeti ár nem volt feltüntetve a kiírásban. Ahogy a szombathelyi stadionnál sem, amit végül 13,7 milliárdért húztak fel a Swietelskyvel közösen. A ZÁÉV dolgozik a Honvéd új stadionján is. A munkát a Pharos 95 Sportpályaépítő Kft. és a West Hungária Bau Kft. nyerte el, de alvállalkozóként a ZÁÉV Építőipari Zrt.-t jelölték meg. A munkákra eredetileg 5 milliárdot szántak, a győztes ajánlat 11,7 milliárd forintról szólt.
A ZÁÉV legutóbbi közbeszerzési győzelme a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Szárnyépület átépítése volt. 3,5 milliárdos munka, eredeti árat már itt sem tüntettek fel.
Akárcsak a Market, a kormánynak köszönhetően a ZÁÉV is kapott most állami támogatást, mégpedig hatékonyságnövelésre 389,3 millió forintot.
A ZÁÉV-vel az új Puskásra és az új Néprajzi Múzeumra közösen megbízást kapó Magyar Építő is ott van a felcsúti tablón. Nemcsak segítőként, alanyi jogon is ott lehetne, ők építik a Városligetben a Magyar Zene Házát 17 milliárdért (eredeti ár nem volt feltüntetve.) De dolgoznak együtt a Mészáros-gyerekek cégével, a Fejér B.Á.L-lal a Testnevelési Egyetem velencei továbbképző központján és a zsámbéki Zichy-kastély felújításán.
Kaposváron is dolgoznak, itt egy kicsit érdemes megállni.
Négy nagy projekt van a városban, a kormány Modern Városok Programjának köszönhetően:
uszoda 4,4 milliárdért. A felcsúti tablón szereplő Magyar Építő a felcsúti tablón szereplő Fertődi Építővel (FÉSZ) végzi a munkát.
Csiky Gergely Színház felújítása. A 6,9 milliárdos munkát a felcsúti tablón lévő, Mészáros-tulajdon ZÁÉV-vel közösen építi a felcsúti tablón lévő Magyar Építő.
sportcsarnok, 4,4 milliárdért. A felcsúti tablón lévő, Mészáros-tulajdon ZÁÉV-vel építi a felcsúti tablón szintén ott lévő Fertődi Építővel (FÉSZ).
intermodális, személyszállítási csomópont. A felcsúti tablón lévő Swietelsky építi. Eredetileg 8,6 milliárdot szántak rá, a Swietelsky 12 milliárdos ajánlattal nyert, amihez egy módosítással még hozzácsaptak 600 milliót.
Épül még Kaposvár és az M7 autópálya között egy 46,5 kilométeres gyorsút is. Az első ütem kivitelezését a felcsúti tablón szereplő STRABAG Építő Kft., a STRABAG AG és a Soltút Kft. konzorciuma kapta meg, a NIF-től 65,7 milliárd forintért.
Duna Aszfalt
A közbeszerzésekben Mészáros cégei mögött a legnagyobb játékossá a Duna Aszfalt nőtte ki magát. Arról, hogyan lett a tulajdonos, Szíjj László a NER egyik legfontosabb üzletembere, az Átlátszó írt a napokban. Szíjj vette át a Simicska-birodalom egy részét, repül a NER-repülőn, hajózik a NER-hajón, több közös üzletben is érintett Mészáros Lőrinccel, nyertek közbeszerzést közösen is a cégeik. Van, hogy a Mészáros és Mészárossal közös tenderen nyernek, mint például az M8 autóút Körmend-Rábafüzes országhatár közötti szakaszának építési munkáira kiírt esetében: az eredeti árnál 4 milliárddal drágábban.
Itt is le lehet futtatni a NIF-es toplistát, íme a TOP 3:
M4 autópálya Berettyóújfalu - Nagykereki. Eredeti: 68,6 milliárd, szerződés: 83 milliárd. A Hódút és a felcsúti tabló szintén szereplő A-Híddal közös pályázat.
M30 autópálya Miskolc-Tornyosnémeti. Eredeti: 54 milliárd, szerződés 64 milliárd. Hódúttal közös pályázat.
Az M44 gyorsforgalmi út Lakitelek - Tiszakürt közötti szakasza. Eredeti: 46,7 milliárd, szerződés: 50,3 milliárd.
Réges régen, 2016-ban még előfordult, hogy a tervezett összegnél kevesebbért vállalt munkát a Duna Aszfalt, nem is egyszer. Volt, hogy 600 millióval, egymilliárddal, vagy 1,5 milliárddal is bementek az eredetileg tervezett ár alá. Aztán ők lettek az új Közgép.
A felcsúti tablón szintén szereplő Hazai Építőgép Társulást is a Duna Aszfalt karolta fel a közbeszerzéseknél. Az M7 710. sz. főút csomópontján közösen dolgoznak, nem is olyan nagy felárral, csak 300 millióval több, mint a 7 milliárdos eredeti ár. Mindként cég bekerült abba a keretmegállapodásba, amelyet Tiszakécske kötött különböző, összesen 4 milliárd forintnyi munkákra. A Hazai Építőgép Társulás Debrecenben is belekerült egy ilyen szerződésbe tavaly ősszel, de az már 27 milliárd forintos.
A tabló többi szereplő: a Szabadics legnagyobb közbeszerzése közös a Duna Aszfalttal, a zalaegerszegi járműipari tesztpályán dolgoznak együtt 8,8 milliárdért (a 40 milliárdos tesztpályán dolgozik a ZÁÉV is). A Belfry (korábbi nevén TRSZ) a Strabaggal közösködik a közbeszerzéseken, az A-Híd is nyert több közbeszerzést, köztük NIF-eseket is. A Swietelskynek, Starbagnak számos megbízása van állami pénzből.
A tabló legnagyobb hiányzója a West Hungária BAU, hiszen a többi szereplővel számos közös projekten dolgoznak. A kormányfő vejével is üzletelő Paár Attila cége építi például négyszeres áron Szeged új uszodáját, a soproni uszoda kivitelezését is a becsült ár duplájáért kapták meg. A Honvéd új stadionját is ők építik a felcsúti székhellyel rendelkező Pharos 95-tel, ez sem jött ki 5 milliárdból, ezért 11,7 milliárdba kerül majd, alvállalkozó a ZÁÉV. Icipicit drágább lett a tatabányai köztérfelújítás is. A Mészáros és Mészárossal közösen a paksi atomerőmű új tartalék vezetési pontját is ők építik 3,6 milliárdért, félmilliárddal drágábban a becsült árnál. De hosszú a sor: benne volt a siófoki sportcsarnok, építik a Várban a Pénzügyminisztériumnak szánt épületet, felhúzták ugyanitt a Lovardát, dolgoznak az Operaházon, renoválják a komáromi erődöt, alakítják ki az új Millenárist és így tovább, a sorban ott van a Nemzeti Nyomozó Iroda új központjának felújítása is.
A West Hungária BAU nem a felcsúti szponzorfalon, hanem Mészáros Lőrinc horvátországi csapatának, az Osijeknek a támogatói között bukkant fel, miután a felcsúti üzleti zseni beszállt tulajdonosként. A korábbi szponzorfal, az ismerős TRSZ-szel, Duna Aszfalttal, Magyar Építővel, West Hungária BAU-val (WHB).
Még a csapat mezére is felkerült a WHB logója, a többi céggel együtt:
A WHB mostanra valamiért kiszállt, mezszponzor a Swietelsky, maradt a TRSZ, már Belfry néven és a Duna Aszfalt. Megjelent a magyar stadionbizniszben bőséggel foglalkoztatott, felcsúti székhellyel rendelkező Pharos '95 és a Strabag is.
Az mfor írta meg, hogy míg 2016-ban még csak 32 millió forintnyi kuna folyt be az eszéki kasszába a szponzoroktól, egy évvel később a magyar cégek megjelenése után már 6320 százalékkal több, kétmilliárd forintnyi.
Mennyit kaphat a Puskás Akadémia a szponzoroktól?
Egészen pontosan nem tudni, Horvátországban ugyanis részletezik a bevételeket, a Puskás Akadémián nem. Ami biztos, Felcsúton nem a jegybevételekből élnek. Az eszékihez hasonló évi több milliárdos szponzorbevételt támasztja alá, hogy a tao-támogatásokhoz benyújtott iratokban feltüntetik az egyéb bevételeket:
|
Nehogy Orbán ránézzen a felcsúti szponzorfalra
|
Mostanában elő-előkerülő hír, hogy Orbán Viktornak elege lett a túlárazott közbeszerzésekből. Ott persze nem tartunk, hogy ezt elmondja a Kossuth Rádióban, hiszen Magyarországon nincs korrupció. Az Európa megmentéséért Európa ellenében küzdő Orbán Viktor minden bizonnyal nem tudott eddig arról, hogyan zajlanak a közbeszerzések Magyarországon. Megpróbáljuk bemutatni.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/03/11/nehogy-orban-ranezzen-a-felcsuti-szponzorfalra
|
2019-03-11 06:56:00
| true | null | null |
444
|
Ahogy azt egy korábbi cikkben megírtuk, Kósa Lajos feleségének egyesülete, a Kőr Dáma olyan családbarát társasjáték estet szervezett február végén Debrecenben, amelyen mindent lehetett látni, csak családokat nem. Olvasónk szerint a szervezők megjelentek a helyszínen, kirakták az egyesület plakátját, lőttek néhány fotót az eseményről, majd leléptek, a társasjátékozó bár közönsége meg utólag jött rá, hogy az egyesület meghirdetett rendezvényén vett részt.
Porkoláb Gyöngyi, az egyesület elnöke később azt nyilatkozta az Indexnek, hogy a társasjáték est az Egyszülős Központ Kapcsolj Ki nevű, Emmi által támogatott országos rendezvénysorozatának része volt, de azt egyesülete saját forrásból finanszírozta. Korábbi cikkünk megjelenéséig az egyesület honlapján, az egyesület Csak egy nő? nevű projektjének weboldalán és a Facebook oldalán is egységes szöveg szerepelt a társasjáték estről, mely mindenhol így végződött:
A program az Egyszülős Központ együttműködésével és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósult meg.
Megkeresésünkre Nagy Anna, az Egyszülős Központ kuratóriumi elnöke azt írta, hogy az Emmi 10 millió forinttal támogatta a teljes rendezvénysorozatot, az egyes szervezetek pedig 100-250 ezer forintot kaptak a programok megvalósítására, de voltak olyan szakmai partnerek is, akik saját finanszírozású programokkal jelentkeztek. Mint általában a pályázati pénzből megvalósult programoknál, valószínűleg itt is kötelező volt feltüntetni mindenhol a támogató intézmény nevét, így jelent meg az Emmi a Generációk társasjátéka esemény leírásában is.
Cikkünk megjelenése után néhány órával közleményt adott ki a Kőr Dáma Egyesület, melyben megerősítették, hogy a társasjáték estet saját forrásból finanszírozták és az Egyszülős Központ volt a szakmai partnerük. Itt jön azonban az újabb csavar. Azt írják,
velük semmilyen szerződéses kapcsolatban nem állunk, így cáfoljuk a hírben leírtakat, miszerint állami támogatásból valósult volna meg egyesületünk szervezésében az Egyszülős Központ által meghirdetett Kapcsolj ki című program két eseménye.
Ezzel egy időben lekerült minden felületükről az Emmi neve és logója is, így ma már csak ez olvasható a Csak egy nő oldalán a rendezvényről:
A program az Egyszülős Központ támogatásával valósult meg.
És itt van az egyesület honlapján átírt beszámoló:
A program az Egyszülős Központ együttműködésével valósult meg.
Ha támogatásról, ha szakmai partnerségről van szó, az egyesület közleménye - melyben tagadják kapcsolatukat az Egyszülős Központtal - mindenképp ellentmond ennek. A DK költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tett az ügyben, Herpergel Róbert, a Jobbik debreceni önkormányzati képviselője pedig kérdéseket fogalmazott meg Porkoláb egyesületének a program finanszírozásával kapcsolatban.
Hétfőn újabb közlemény jelent meg a Kőr Dáma Egyesület honlapján. Ebben ismét kijelentik, hogy "a pártok által emlegetett civil eseményt az egyesület az Egyszülős Központ rendezvénysorozatába illeszkedően, egyetlen fillérnyi állami támogatás nélkül rendezte meg." Hozzáteszik,
az ezzel ellentétes beállítások alaptalanok, mások bemocskolására alkalmas politikai támadások.
Kerestük Porkoláb Gyöngyit, hogy milyen okok miatt került le az Emmi neve az egyesület internetes felületeiről, illetve, hogy tisztázzuk az Egyszülős Központtal való partnerség ellentmondásos kommunikációját, de cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.
A társasjáték estet egyébként március végén megismétlik, immár az Egyszülős Központ együttműködése vagy támogatása nélkül. Legalább is a szöveg jelenlegi verziójában ez áll.
(Borítókép: Porkoláb Gyöngyi a rendezvényen - fotó: Derencsényi István / Facebook / CSAK egy nő)
|
Kósa Lajosné eltüntette az Emmi-támogatásra utaló feliratokat a vitatott programról
|
Igaz, az Emmi által támogatott programsorozat szervezője, az Egyszülős Központ hol támogatóként, hol szakmai partnerként továbbra is megjelenik a Generációk társasjátéka nevű február végi program beszámolóiban. Porkoláb tagadja az állami támogatást.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/03/09/kosa_felesege_generaciok_tarsasjateka_emmi_tamogatas/
|
2019-03-09 14:06:00
| true | null | null |
Index
|
Egymilliárd forinttal támogatja a központi költségvetés a Magyar Divat & Design Ügynökség idei tevékenységét, derült ki a pénteki Magyar Közlönyből. Ezt az állami céget a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) alapította 150 millió forintos költségvetéssel, és januárban kapott meg székháznak egy budai villát az Istenhegyi úton, amit fel is újítanak. A cégben nincs semmilyen formális funkciója a kormányfő lányának, de vezetőjét, Bata-Jakab Zsófiát a barátnőjeként tartják számon, és Orbán Ráhel a cég reprezentatív eseményein is részt vesz.
A kormányhatározatból nem derül ki, hogy az egymilliárdos támogatást pontosan mire szánják, célként a „magyar divat és designipart átfogó, megújító fejlesztési feladatok hosszú távú koncepciójának kidolgozása” van megnevezve.
A hivatalos lapban további nagy összegű támogatások odaítéléséről szóló döntések is megjelentek:
|
Egymilliárdot kap az Orbán Ráhel-féle állami divatcég
|
Egymilliárd forinttal támogatja a központi költségvetés a Magyar Divat & Design Ügynökség idei tevékenységét, derült ki a pénteki Magyar Közlönyből. Ezt az állami céget a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) alapította 150 millió forintos költségvetéssel, és januárban kapott meg székháznak egy budai villát az Istenhegyi úton, amit fel is újítanak. A cégben nincs semmilyen formális funkciója a kormányfő lányának, de vezetőjét, Bata-Jakab Zsófiát a barátnőjeként tartják számon, és Orbán Ráhel a cég reprezentatív eseményein is részt vesz.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/03/08/egymilliard_orban_rahel_allami_divatceg_uganda_design_divat/
|
2019-03-08 14:08:00
| true | null | null |
Index
|
Vádat emeltek egy honvédségnél közalkalmazottként dolgozó férfival szemben, aki egy beruházás műszaki ellenőreként 10 millió forint kenőpénzt kért a kivitelezőktől.
A férfi a honvédség ingatlanfejlesztésekkel foglalkozó hivatalánál dolgozott közalkalmazottként, munkaköréhez tartozott a számára kijelölt beruházások műszaki ellenőri feladatainak ellátása, így a teljesítések átvételére és igazolására is.
A Honvédelmi Minisztérium 2017-ben közbeszerzést írt ki hódmezővásárhelyi honvédségi ingatlanok felújítására, és a tényleges munkát végző alvállalkozókat a vádlott, mint a beruházás műszaki ellenőre megkereste egy helyszínbejáráskor. A két vállalkozás képviselőjének is felajánlotta, hogy a munkát ne a közbeszerzésben előírt műszaki tartalommal végezzék el: ajánlata szerint ezzel a vállalkozók 10-10 millió forintot tudnak megspórolni, ő azonban öt-öt millió forintért cserében szerződésszerűnek igazolja le a teljesítéseket.
A vállalkozások képviselői nem fogadták el a vádlott ajánlatát, így pénzátadás nem történt. A férfit önálló intézkedésre jogosult személy által folytatólagosan elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettével vádolják.
|
Korrupció miatt emeltek vádat egy honvédségi alkalmazott ellen
|
Vádat emeltek egy honvédségnél közalkalmazottként dolgozó férfival szemben, aki egy beruházás műszaki ellenőreként 10 millió forint kenőpénzt kért a kivitelezőktől.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/03/06/korrupcios_miatt_emeltek_vadat_egy_honvedsegi_alkalmazott_ellen/
|
2019-03-06 14:18:00
| true | null | null |
Index
|
Markolók zaja, hangos csobbanások verték fel az éjszaka csendjét február közepén a volt Holiday Kemping építési területén a közelben lakó balatonakaliak elmondása szerint. Az érintett partszakaszon már február elejétől irtották a nádat, amit a helyiek jeleztek is a hatóságoknak. A munka azonban nem állt le, csak átment éjszakai műszakba.
A hatóság a helyiek szerint valamiért nagyon nehezen vette fel a fordulatszámot. Sokan felsőbb szálakra gyanakodnak, ezért, mint lapunknak írják
félelem uralja a falut, mindenki csak suttogva mer beszélni az ügyről.
Megkerestük az ügyben a helyileg illetékes természetvédelmi hatóságot, a Veszprémi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályát, ahonnan egy hét elteltével megjött a válasz. Eszerint a megállapított nádirtás miatt a Veszprém Megyei Kormányhivatal természetvédelmi bírságolási eljárást indított. A területen zajló munkálatokkal kapcsolatban a környezetvédelmi előírások betartását a hivatal a jövőben figyelemmel kíséri.
Mindez már csak részben vigasztalja a helyieket, akik meglepve látták, hogy bejelentéseik után majdnem húsz napig ugyanúgy folyhatott a nádirtás és a mederfeltöltés a kiemelten védett területen. Egyikük, aki gyakran szokott a részben megszűnt nádas mellett horgászni, elmondta, hogy ugyan kicsi volt a nádas, de rengeteg nagyhal, vízimadár élőhelye volt. Egy rendszeresen visszajáró kócsagpárt szabályosan elüldöztek azzal, hogy kimarkolták a fészküket.
A helyiek az elmúlt hetekben számtalan helyen tettek bejelentést, a természetvédelmi hivataltól kezdve a vízügyön keresztül a katasztrófavédelemig, de azt látták, hogy az ügyet csak tologatják. Egy korábbi cikk miatt elterjedt az is, hogy az ingatlanfejlesztő SSS Group Kft. az ismert fideszes hátterű oligarcha, Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozik, ezért félni kezdtek. A lapunknak nyilatkozók is kifejezetten kérték, hogy személyazonosságuk titokban maradhasson, mert félnek az esetleges negatív következményektől.
Az igazság az, hogy az SSS Groupnak a cégnyilvántartás szerint nincs köze Mészáros Lőrinchez. A félreértést az okozhatta, hogy Akali másik kempingjét, a Strand Kempinget egy olyan másik társaság, a Konzum Nyrt. résztulajdonában álló BLT Ingatlan Kft. cége vette meg, ami valóban Mészároshoz köthető.
Megkerestük a Village Holiday-t építő ingatlanos céget is, ahol közölték, hogy a társaság nádirtásra nem kért engedélyt, ilyen tevékenységet nem folytatott, illetve erre megbízást senkinek nem adott. Álláspontjuk szerint az érintett partszakasz kisebb részén a nádat kiszorító sásban történt beavatkozás, amivel kapcsolatban a hatósággal együttműködve vizsgálatot indítottak, hogy történt-e szabálytalanság, illetve károkozás.
A beruházás keretében egyébként a jogerős építési engedélynek megfelelően több szállásépületből álló villa- és üdülőparkot, hotelt és egy kávézót építenek. A fejlesztés része a több évtizede elhanyagolt partszakasz rehabilitációja is, írták, amihez mederkezelői hozzájárulással rendelkeznek.
A helyzetébe belegondolva érthető, hogy az ingatlanos cég nem fejtette ki teljesen az igazság fonalát, de az ügyhöz hozzátartozik, hogy információink szerint mindössze partfalfelújításra, medertisztításra, tisztító nádvágásra kaptak engedély. Ehelyett azonban az érintett területen „valaki” 150 méter hosszban 8-12 méter szélességben kiirtotta a nádast, méghozzá természetvédelmi engedély nélkül.
Engedélyt még ha akart volna, akkor se kaphatott volna ez a „valaki”, mert jogszabály szerint a Balaton tómedrében az I-III. osztályú nádasban tilos minden mechanikai beavatkozás, ami a nádas állományának minőségét károsítja, azaz nem is lehet rá engedélyt kapni. A Balaton mederterülete ugyanis kiemelt jelentőségű természetmegőrzési és különleges madárvédelmi Natura 2000 terület.
Mindezek tudatában az is érthető viszont, hogy a hatóság a február végi határozatában az SSS Groupot – mint mederkezelői engedéllyel rendelkezőt – tiltotta el minden további beavatkozástól a parton, és a céget arra kötelezte, hogy nádasok határvonalától számított két méteres védőtávolságot a nádas további károsítása nélkül bójákkal tartósan jelölje ki. A természetvédelmi bírságolási eljárás pedig zajlik.
|
Védett nádat irtottak az épülő balatoni villaparknál
|
Valaki 150 méter hosszan, 8-12 méteres sávban letarolta a kiemelten védett nádast Balatonakali volt kempingjének partján. A területen vízparti villaparkot és hotelt építő ingatlancég tagadja, hogy ők tették volna, a hatóság azonban őket tiltotta el a további mechanikai beavatkozásoktól. A helyiek tiltakoznak, de mint írták lapunknak: félelem uralja a falut, mindenki csak suttogva mer beszélni az ügyről, ugyanis Mészáros Lőrincet sejtik a háttérben.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/03/04/balatonakali_nadirtas_termeszetvedelem/
|
2019-03-04 14:28:00
| true | null | null |
Index
|
Augusztus van. Kínzó hőségben, hosszas autózás után, felgyorsított lépésben keressük a megjelölt címet, a cím szerinti kórházépületet. Időre megyünk. Persze legalább másfél órát hagytunk arra, hogy mindenképpen pontosan érkezzünk. Ez egy fontos időpont. Pusztai-Csató Adrienn meglehetősen feszült, a kórház két épülete közötti kóválygás után rájövünk, érdemesebb visszamenni a kapuhoz eligazításért. Azt mondják, a nagy tömbök után jobbra, a gazdasági épületek mögé kell eljutnunk. Egy romos, régi téglaházhoz érünk, vaskos ajtók jelzik: itt bizony nincs betegforgalom.
Ide csak egyszer tolnak, tepsiben. Ez a patológia.
Nem tévedés tehát, a hullaházba kell mennie Pusztai-Csató Adriennek igazságügyi orvosszakértői vizsgálatra, amit a munkaügyi bíróság rendelt el a szentistváni önkormányzat kérésére. A jogász, akinek több évtizedes közigazgatási gyakorlata, jegyzői és polgármesteri tapasztalata is van, hónapok óta pereskedik volt munkáltatójával, az utódja által vezetett polgármesteri hivatallal.
Pusztai-Csató Adrienn bűne, sőt ellenfelei szerint lényegében a „betegsége”, hogy politizálni kezdett. Hogy elnyert egy polgármesteri széket 2014-ben. Méghozzá a hatalommal szemben, függetlenként. Vidéken, egy borsodi kistelepülésen, a Bükk hegység és a Tisza-tó között félúton, Mezőkövesdtől 8, Egertől 30 kilométerre, a Matyóföld közepén. Ennek köszönheti a „tepsis kalandot” is, amire elkísértük, hogy megnézzük: tényleg így zajlik-e ez ma Magyarországon.
Mire megismertük Pusztai-Csató Adriennt, már elvesztette polgármesteri székét, a családját szétszakítva, több mint száz kilométerre kellett költöznie Szentistvántól, a 2400 lelkes nagyközségtől, ahol élt és dolgozott. Költöznie kellett, hogy állást találjon – kompetenciáinak és gyakorlatának megfelelőt legalábbis. Ennek ellenére jókedélyű, meglehetősen optimista, sokszor harcias hanghordozású, meggyőződéses személyiség. Kicsit talán megszállottja is lett mindannak, ami vele történt.
Biztosra veszi, hogy jót akar, nem kételkedik magában és elsősorban azok miatt háborodik fel még mindig, akiknek képviseletéért harcba szállt annak idején a 2014-es önkormányzati választáson. Mintegy másfél évvel ezelőtt, a róla és eltávolításáról szóló újságcikkeket olvasva, egy oknyomozó projekthez kerestük meg őt, de falakba ütköztünk. Teljesen elzárkózott. Nemcsak a nyilatkozattól, hanem úgy egyáltalán. Már akkor eljárások voltak ugyanis folyamatban ellene: adóhatósági, fegyelmi, sőt büntetőjogi vizsgálatok, az ezekkel kapcsolatos perek. Így egy fél perces telefonbeszélgetés során közölte: hogy nem ismer, nem bízik senkiben és egyáltalán nem kíván belefolyni semmibe, hagyjuk őt békén.
Pedig a története ekkor már részben ismert volt a nyilvánosságban. Pusztai-Csató 2014-ben kétharmaddal nyerte el a borsodi Szentistván polgármesteri székét a Fidesz által támogatott jelölttel szemben. Nem tölthette ki 2019-ig tartó mandátumát, mert arra hivatkozva, hogy a független polgármesterrel nem halad előre a falu, 2017 áprilisában lemondott a képviselő-testület, néhány hónappal később pedig új polgármestert választottak – ekkor Pusztai-Csató – már az Új Kezdet párt jelöltjeként 42-56 százalékos arányban alulmaradt a hivatalosan független, de a fideszes Tállai András országgyűlési képviselő támogatását élvező Dobóné Koncz Judittal szemben.
Miután ugyanis Szentistván független polgármestere bejelentette, hogy belép Gémesi György kifejezetten polgármesterek által alakított, Új Kezdet nevű pártjába, a testület azonnal megvonta tőle a bizalmat. Valódi, megalapozott indokuk nem volt rá, ezért a falu közvéleménye értetlenül állt a dolog előtt. Pusztai-Csató szerint erre válaszul kellett ellene kitalálni valamit, ami alkalmas a lejáratására.
Az expolgármester ugyan 2014-ben függetlenként indult, de ő és édesanyja is fideszes aktivista volt korábban, elsősorban a mezőkövesdi kampányokban vettek részt, támogatva Tállai mandátumszerzéseit, sőt korábban polgármesteri karrierjét. Ma már Adrienn őszintén bevallja:
eszébe sem jutott, hogy Matyóföld ura ellene fordulna.
Csakhogy Tállai nem bocsátotta meg neki, hogy az általa Szentistvánon támogatott jelölttel szemben egyáltalán elindult, sőt a parlamenti képviselő, egykori adóhatósági vezető a 2014-es kétharmados szentistváni vereséget sem tudta kiheverni. A NAV korábbi elnöke ugyanakkor később nyilvánosan visszautasította, hogy valaha beleszólt volna a települések munkájába. Aligha tekinthetjük azonban ezt a valóságnak. Egy szentistváni önkormányzati képviselő például éppen azt rótta Pusztai-Csató fejére, méghozzá egy nyilvános testületi ülésen: „temiattad, csakis temiattad, a te viselkedésed miatt nem támogatja a települést". Mármint Tállai.
A mezőkövesdi járás kistelepüléseinek vezetői – persze a függetlenek – és bárki, aki részese a politikai közéletnek, könnyen megerősítheti: ha valaki elnyeri Tállai szimpátiáját, a települése támogatásokban, akár uniós forrásokban is dúskál, ha viszont kiesel a pixisből, gyakorlatilag levegőt sem vehetsz majd Borsodban.
Hát, én nem vehettem levegőt sem, miután megnyertem a választást
– mondja ma Pusztai-Csató Adrienn. A hozzá hasonló borsodi polgármesterek nemcsak a nyilatkozattól zárkóznak el, volt aki találkozni sem mert velünk a járásban, mondván: nem akar „Pusztai-Csató sorsára jutni”. A fiatal nő polgármesterként nem kapott meghívást hivatalos és informális rendezvényekre, nem járt számára tájékoztatás az önkormányzatnak járó lehetőségekről, Szentistván pályázatait pedig rendre elutasították. Ám valójában még csak nem is ez vezetett az új választás kiírásához.
Személyeskedésig és az engem és családomat érő verbális, sőt egy esetben fizikai atrocitásig terjedt az üldöztetésem
– fogalmaz az expolgármester, hangjából pedig kiérződik, hogy van, amin nem egyszerű túllendülni. Nagyobb fia még mindig Szentistvánon él, csak hétvégente találkoznak, kisebb fiának iskolaváltás és számtalan kihívás jelentett akadályt egy gondtalan gyerekkorban azért, mert édesanyja nem tett, avagy nem tesz lakatot a szájára a hatalom birtokosaival és kiszolgálóikkal szemben.
Pusztai-Csatót bántja a kompetenciáit érintő, máig folyamatos támadás is, amely az időközi választási veresége, sőt elköltözése után sem enyhült. Korábban rendészeti területen, később jegyzőként dolgozott, úgy gondolta, a szentistvániak tudják, mennyire fontos számára a tisztesség, a jogi és politikai korrektség, a pontosság és a becsület. Azt hitte, pont ezért nyert választást, azt hitte, erre van szüksége a magyar vidéknek ahhoz, hogy kilábaljon a szegénységből és a hűbéri kiszolgáltatottságból.
Csakhogy aztán megvonták tőle a bizalmat, ellenlábasa, a mai polgármester és köre Pusztai-Csató szerint nem saját kútfőből, hanem vezérelve és mögöttes – fideszes – támogatást élvezve dilettánsnak, sőt ideggyengének és korruptnak igyekeztek beállítani, később pedig már a büntetőjogi felelősségét is firtatni kezdték. A támadások az időközi kampányban kezdődtek, amiben a borsodi 7-es választókerület Fidesz-alapszervezete maga jegyzett két olyan szórólapot is, amely a törvény szerint nem nyilvános fegyelmi eljárás részleteit, elsősorban máig alá nem támasztott vádjait tartalmazták.
Nemcsak azt mondták, hogy én vagyok az akadálya a falu fejlődésének, de miközben pontosan tisztában voltak azzal, hogy éppen én akartam igazán tisztességesen vezetni Szentistvánt, és nem mentem bele abba, hogy bármilyen, később megkérdőjelezhető papírt, megállapodást aláírassanak velem, engem igyekeztek ezzel lejáratni
– érvel Pusztai-Csató Adrienn. Szerinte éppen az önállósága, jogi képzettsége és felelősségérzete váltotta ki egyesek ellenszenvét, a lejárató kampány pedig valójában azután fordult vagdalkozó fegyelmi eljárásba, hogy már előre megszületett „halálos ítélete” a testület feloszlatásakor. Miközben ugyanis a polgármester a falu fennmaradásáért küzdött a hatalom megyei képviselőinél, a helyi iskolában – szerinte épp az iskolaigazgató szervezésében, aki később fegyelmi biztos is volt az ügyében – egy májusi délutánon „puccs” szerveződött. Egy hónappal a képviselő-testület önfeloszlatása után Pusztai-Csató ellen átláthatatlan indoklással fegyelmi eljárást kezdtek, amit az érintettel csak a következő nyilvános ülésen közöltek.
Pusztai-Csató értetlenül állt a szerinte láthatóan előre eltervezett, jól felépített, személyét démonizáló kampánnyal szemben, felhívta a figyelmet – ő és a helyi jegyző is – a fegyelmi jogszerűtlenségére, de miután hetekig azt sem tudta, valójában miféle kötelezettségszegéssel vádolják, a javában zajló időközi kampányában esélye sem maradt a védekezésre.
Meg akartak semmisíteni. Olyan szórólapok jelentek meg a faluban, amelyek azt próbálták elhitetni, hogy én megloptam Szentistvánt. Holott a háromtagú fegyelmi bizottság felvetéseit meg sem vizsgálta senki
– mondja Pusztai-Csató, aki szerint a fegyelmi eljárás vádjait nem is ismerte, mielőtt a nyilvános ülésen meg nem támadták vele, szerinte kizárólag azért találták mindezt ki, hogy a kampányban le tudják járatni. Nemcsak ott, hanem azt követően három héten át postaládákba szórt, „gusztustalan tartalmú szórólapokkal, és faluszerte elhintett, hazug pletykákkal” igyekeztek sarokba szorítani egy olyan eljárással, aminek részletei máig zavarosak.
Pusztai-Csató elvesztette a választást, ám a becsületét nem hagyta annyiban. Mivel az utódja által vezetett önkormányzat összesen 885 ezer forintot kért számon rajta és követelt tőle, a fegyelmi eljárással szemben pert indított, amelynek végére súlyos jogsérelmet állapított meg a bíróság. Az Index birtokában lévő munkaügyi ítélet kimondja: a vele szemben szabálytalanul, sőt törvénytelenül kezdeményezett és ténylegesen le sem folytatott fegyelmi eljárás hivatkozásai, majd a szentistváni képviselő-testület, Pusztai-Csatótól bizalmat megvonó határozata is jogellenes.
Az ítélet nem jogerős, és várhatóan egyhamar nem is emelkedik jogerőre, hiszen a szentistváni önkormányzat jelenlegi vezetése büntetőfeljelentést is tett Pusztai-Csató ellen arra hivatkozva, amire a munkaügyi perben is: elherdálta a közpénzt, nem tud elszámolni bizonyos reprezentációs költségekkel. Szerintük a sérelemdíj megítélése előtt meg kellett volna várni a büntetőeljárás lezárultát, amelyet ők kezdeményeztek, derül ki továbbá az ítéletből, amely szerint az önkormányzat most már állítja: nem is zárult le a fegyelmi eljárás, éppen ezért nem lehet jogszerűtlen az abból következő fegyelmi határozat.
A bíróság azonban más állásponton volt: nemcsak a fegyelmi eljárás megindítása volt formai okokból szabálytalan, hanem
„a fegyelmi eljárás megindításának felperessel a helyi kábeltévé által is közvetített képviselő-testületi ülésen, nagy nyilvánosság előtt közlése a bíróság álláspontja szerint a felperes személyiségi jogát sértette. A vele szemben indított fegyelmi eljárás nagy nyilvánosság előtt vele közlése ugyanis megalázó volt, a felperes jóhírnévhez való jogát sértette.”
Pusztai-Csató is tudja, ezzel még csak csatát nyert, háborút nem: a számára most megítélt 2 millió forintos sérelemdíj nem forgatja vissza az időt, nem hoz rendbe semmit. Meggyőződése, hogy a lejárató hadjárat miatt vesztette el az időközi választást, ám a választási vereségnél sokkal fájóbb számára az őt és családját érő, máig folyamatos támadássorozat. Szerinte annyira tartanak attól, hogy esetleg újra elindul a polgármester-választáson, hogy az önkormányzat számára a szentistvániak pénze egyáltalán nem drága arra, hogy lejárassák.
A legjobban éppen az bánt, hogy az utódom nem méri fel, már elköltött ebben a perben több mint másfél millió forintot ügyvédre, ki kell majd fizetniük nekem további 2 millió forintot a sérelmekért, a perköltségek is tetemesek, és még mindig nincs vége. Nem nyugszanak, nem hagynak békén, a tisztességtelenségük árát pedig a szentistvániak fizetik ki.
Arról, amivel vádolják, hogy
2016-ban idevágó költségvetési keret nélkül költött 575 ezer forintot reprezentációs kiadásokra, azt mondja: a testületi ülések lebonyolításához, és egyéb vendéglátáshoz vásároltak be, tehát szerinte azok ették-itták el ezt a közpénzt, akik most számon kérik rajta.
Különösen fáj számára a 2017-es közmunkaprogram, és az abban készült hímzett matyótermékek körüli vádaskodás. Miközben ugyanis a fegyelmi eljárásban azok ellopásával vádolták meg, Pusztai-Csató teljesen nyilvánosan, jótékonysági akció keretein belül – Vajna Tímea oldalán – sportoló gyermekeknek adta át ezeket, és juttatott továbbá autista gyermekek apró, hímzett ajándéktárgyakat is.
De feljelentették azért is, mert egy Mikulás napi ünnepségen a közfoglalkoztatottak és a hivatali dolgozók gyerekeinek önkormányzati büdzséből vásárolt piros mikulássapkákat.
Pusztai-Csató azt mondja: minden számlával igazolható, nem követett el bűncselekményt, szerinte inkább az ő lejáratása veti fel a hivatali visszaélés gyanúját. Az expolgármester meggyőződése az is: a ma is zajló büntetőeljárások ellene mindebben igazságot szolgáltatnak majd, ahogyan a mostani, munkajogi per is őt igazolta, vagy ezt megelőzően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) őt és családját érintő vizsgálatai.
Miközben ugyanis Pusztai-Csatót 2017 nyarától a környékbeli települések nem merték alkalmazni, egy 2014-es törvénymódosítás nyomán pedig arra sem számíthatott, hogy polgármesteri megbízatásának végével korábbi munkahelyére mehet vissza, a két gyermekét egyedül nevelő polgármester
Ezt utána egy másik vagyonosodási vizsgálat követte. Sőt, az őt mindvégig támogató, háromgyermekes, nővérként dolgozó képviselőtársát is hosszasan vizsgálta a NAV az időközi választás kampánya alatt, állítja az expolgármester.
Később Pusztai-Csató telefonhívásait kérték le az önkormányzatból, méghozzá tudta, hozzájárulása nélkül – véleménye szerint megfélemlítési szándékkal. Aztán a verbális atrocitások következtek, majd a büntetőfeljelentés. Nem csoda tehát, hogy – mint a munkaügyi ítéletből kiderül, egy belgyógyászati betegségének súlyosbodása miatt – orvosi és pszichoterápiás kezelésre is szorult 2017 végén,
A munkaügyi perben egyébként az önkormányzat Pusztai-Csató elmeállapotát és ebből következően pszichikai alkalmasságát firtatta, sőt kérvényezte független igazságügyi orvosszakértő kirendelését is. Így kapott értesítőt az expolgármester arról, hogy tavaly augusztusi kivizsgálására a patológián kerül sor. A szakvélemény azonban őt igazolta, ahogyan az arra támaszkodó bírói ítélet is. Megaláztatásoknak ezzel sem volt vége, nemcsak a perek sora, a feljelentéseké is kezd végeláthatatlanná válni. Nemrég ugyanis egy újabb, egy rövidáru boltban keletkezett 3 ezer forintos számla nyomán is feljelentést tettek Pusztai-Csató ellen.
Kerestük az önkormányzatnál Dobóné Koncz Juditot, Szentistván mai polgármesterét, ám a főállásban gyógyszertári asszisztensként dolgozó településvezetőt csak mobiltelefonon értük utol. Munkájára hivatkozva visszahívást kért, ám ezután már nem vette fel a telefont.
Így nem tudtuk megkérdezni, hogy fellebbezett-e a megjelölt határidőig az önkormányzat. Idevágó képviselő-testületi határozatot nem találtunk a település honlapján, pedig elvileg ilyen ügyvédi és peres költség esetén erre, azaz a képviselők döntésére szükség lenne. Ráadásul Pusztai-Csatót az eljárások szinte mindegyikében azzal vádolja a jelenlegi polgármester, hogy nem kért felhatalmazást a képviselő-testületétől bizonyos kiadásokhoz, értesüléseink szerint azonban a februári testületi ülés éppen azért maradt el, mert három képviselő és a jegyző már korábban sem támogatta a pereskedést és a költségek vállalását, bizonyos létszámproblémák miatt pedig akkor nem lett volna meg a támogatása az ügy továbbvitelének.
(Borítókép: Pusztai-Csató Adrienn)
|
Amikor a törvény legyőzi a NER-t
|
Kétmillió forint sérelemdíjat, továbbá az őt elmarasztaló, jogsértő fegyelmi határozat semmisségét ítélte meg a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a volt szentistváni polgármester javára, értesült az Index. A még nem jogerős ítélet alapján a Pusztai-Csató Adrienn ellen indított fegyelmi eljárás nemcsak személyiségi jogait sértette, de az egészsége megromlásával is összefüggésben van. Pusztai-Csatót a sérelemdíj aligha kárpótolja, otthonától százhúsz kilométerre költözve ma is perek, büntetőeljárások vannak folyamatban ellene. Ilyen az, amikor Magyarországon valaki fellép a hatalommal szemben.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/03/11/szentistvan_pusztai_csato_adrienn_polgarmester_fidesz_birosag/
|
2019-03-11 14:32:31
| true | null | null |
Index
|
Ismét eggyel nőtt, így már hatra emelkedett a gyanúsítottak száma az Alstom-metrókocsik beszerzése kapcsán indult nyomozásban – tudta meg lapunk. A 4-es metró beruházását érintő szerződések ügye továbbra is felderítési szakaszban van.
Az úgynevezett Alstom-ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség hat személyt hallgatott ki gyanúsítottként, de két személy esetében az eljárást elkülönítették – közölte lapunk megkeresésére Kovács Katalin, az ügyészség szóvivője. Hozzátette: közszereplő továbbra sincs a gyanúsítottak között, akik egyike sem áll kényszerintézkedés hatálya alatt. Kovács Katalin hozzátette: az eljárás jelenleg is folyamatban van, az iratok megismerésének lehetőségét biztosították. Polt Péter legfőbb ügyész a nyomozásról egy februári interjúban úgy fogalmazott: „közel vagyunk a befejezéséhez”. Jelezte egyben, hogy biztosan lesz vádemelés az ügyben, de az még nem dőlt el, hogy pontosan hány személy ellen és az sem, hogy az adott személyeknél mi lesz a pontos minősítés.
A 2-es és a 4-es metróvonalon beszerzett francia Alstom metrókocsik ügyében 2016 szeptembere óta tart a nyomozás vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt.
A fideszes Budai Gyula, aki 2011-ben elszámoltatási kormánybiztosként vizsgálta a 4-es metróval kapcsolatos szabálytalanságokat, korábban leszögezte: egyértelmű Gyurcsány Ferenc és a szocialista–szabad demokrata politikusok felelőssége a minden idők legnagyobb korrupciós botrányának számító Alstom-ügyben. Mint mondta, a 4-es metró szerelvényeinek beszerzése kapcsán elcsalták a beruházás összértékének egyharmadát, mintegy 166 milliárd forintot. Ebből az Európai Bizottság döntése alapján a magyar kormánynak és a fővárosnak 59 milliárdot kell visszafizetni, de erről folynak a tárgyalások a bizottsággal.
Nem ez az egyetlen eljárás azonban, Lázár János volt kancelláriaminiszter a 4-es metró szerződéseivel kapcsolatban különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt tett feljelentést. Ebben az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz. A Fővárosi Főügyészség által felügyelt büntetőügyről Rab Ferenc helyettes sajtószóvivő kérdésünkre annyit közölt, hogy a nyomozás továbbra is felderítési szakaszban van.
A korrupciót vizsgáló munkacsoport elnöke, Borbély Lénárd elmondta: a 4-es metró megépítése a 2007–2013-as időszakban az Európai Unió által finanszírozott legdrágább projekt volt. A beruházás tervezett költsége 194,9 milliárd forint volt, az összeg a befejezésre bruttó 452,5 milliárdra emelkedett.
|
Tovább nőtt az Alstom-ügy gyanúsítottainak száma
|
Ismét eggyel nőtt, így már hatra emelkedett a gyanúsítottak száma az Alstom-metrókocsik beszerzése kapcsán indult nyomozásban – tudta meg lapunk. A 4-es metró beruházását érintő szerződések ügye továbbra is felderítési szakaszban van.
| null | 1 |
http://magyarhirlap.hu/cikk/142925/Tovabb_nott_az_Alstomugy_gyanusitottainak_szama
|
2019-03-11 14:34:28
| true | null | null |
Magyar Hírlap
|
oligarchák;MKB Bank;Mészáros Lőrinc;Szíjj László;
2019-03-08 20:02:05
Új gazdánál az egyik oligarchaalapkezelő
Szíjj László megvásárolja a Minerva Tőkealap-kezelőt – tette közzé nemrég a Gazdasági Versenyhivatal.
A cégről annyi tudható, hogy a több mint hárommilliárdos vagyonú Themis Magántőkealapot kezeli, illetve korábban eladta az MKB Bank 35 százalékát birtokló Metis Magántőkealapot a kormányfő strómanjaként számon tartott Mészáros Lőrinc jegyezte Konzumnak. Míg a leginkább a közbeszerzés-kedvenc Duna Aszfalt nevű építőipari vállalkozásáról ismert Szíjj Lászlót Mészáros Lőrinchez sorolják közel, addig a Minerva eladóját, Jaksa János egykori kecskeméti bankárt elemzők leginkább Szíjj Lászlóhoz és Matolcsy György jegybankelnökhöz kötik. De Szíjj László nem áll távol az MKB Banktól sem: ez év elején Matolcsy György rokona, Szemerey Tamás érdekeltségétől ugyanis megvásárolta a kormányfő-közeli vállalkozók és környezetük körében kézről kézre járó hitelintézet 33 százalékát birtokló Blue Robin S.C.A. tulajdonosát. A Themis magántőkealapot a Válasz Online tavaly év végén a Mészáros Lőrincet és körét korábban reptető osztrák Cursus Aviation GmbH tulajdonosaként azonosította; az alap ezzel egy időben részesedést vásárolt a lap által közbeszerzés-közeli körökhöz kötött, építőipari Mérföldkő Közlekedési Kft.-ben is.
|
Új gazdánál az egyik oligarchaalapkezelő
|
Szíjj László megvásárolja a Minerva Tőkealap-kezelőt – tette közzé nemrég a Gazdasági Versenyhivatal.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3028356_uj-gazdanal-az-egyik-oligarchaalapkezelo
|
2019-03-08 20:02:00
| true | null | null |
Népszava
|
divat;Orbán Viktor;Rogán Antal;Orbán Ráhel;Magyar Turisztikai Ügynökség;divatipar;
2019-03-08 20:08:01
Az Orbán-kormány egymilliárd közpénzt vág Orbán Ráhel barátnőjéhez
Orbán Viktor kormánya egymilliárdot ad az Orbán Ráhel barátnője irányította ügynökségnek fesztiválok támogatására.
Egymilliárd forintot közpénzt juttat Orbán Viktor a lánya, Orbán Ráhel barátnője, Bata-Jakab Zsófia irányította állami Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) Nonprofit Zrt.-nek fesztiválok támogatására – derül ki a Magyar Közlönyben megjelent friss kormányhatározatból. Bár talán Orbán Viktor így kíván a maga módján adózni a nemzetközi nőnapnak, a határozat első mondata, bízvást állítható, a legpörgősebb nőnapi ünnepséget is lelohasztaná. Eszerint „a kormány a magyar divat- és designipar átfogó megújításához és fejlesztéséhez szükséges feladatok megvalósítása érdekében egyetért a magyar divat- és designipart átfogó, megújító fejlesztési feladatok hosszú távú koncepciójával és azzal, hogy – figyelemmel a magyar divat- és designipar fejlesztésével kapcsolatos feladatok, valamint a turisztikai marketing- és kommunikációs feladatok ellátásáról szóló 1022/2018. kormányhatározat 1. pontjára – a koncepciót a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) Zrt. az MDDÜ nZrt.-n keresztül valósítsa meg”.
Aki azonban eme, körömgombareklámhoz hasonlóan elijesztő szerepű bevezető után még kitart, elnyeri méltó jutalmát. A kormányszándékok nyomatékául ugyanis egész pontosan 1 milliárd 4 millió forint közpénzt lekanyarítanak a turisztikai célelőirányzat számára, amiből aztán „turisztikai szempontból kiemelt jelentőségű” fesztiválokat kell támogatni. Felkérik a kormányfő kabinetfőnökét, az MTÜ tulajdonosi jogait ellátó Rogán Antalt is, hogy az alapból támogassa az MDDÜ-t. Mindehhez még némi, a bevezetéshez hasonló, a pozitív országkép és a fesztiválok iránti mély kormányelkötelezettségről tanúskodó körítés is társul.
Mint arról korábban beszámoltunk, az MTÜ által tavaly alapított MDDÜ-t irányító Bata-Jakab Zsófia Orbán Ráhel barátnője: a kormányfő lányával egy időben járt a Corvinus marketingszakára, és már egyetemi évei alatt is dolgozott például a kormányfő felesége, Lévai Anikó által felkarolt, ám hatalmasat bukó, részben állami Attitude divatmárka csapatában.
Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója saját bevallása szerint is kap alkalomszerű, ingyenes szakmai tanácsokat Orbán Ráheltől. A kormányfő lánya egy felvétel tanúsága szerint egy ízben közpénzmegszerzési lehetőségekről csevegett Máté Kristóffal, az MTÜ értékesítési, illetve Berényi Vincével, az ügynökség egykori stratégiaimarketing-igazgatójával.
|
Az Orbán-kormány egymilliárd közpénzt vág Orbán Ráhel barátnőjéhez
|
Orbán Viktor kormánya egymilliárdot ad az Orbán Ráhel barátnője irányította ügynökségnek fesztiválok támogatására.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3028359_az-orban-kormany-egymilliard-kozpenzt-vag-orban-rahel-baratnojehez
|
2019-03-10 15:04:00
| true | null | null |
Népszava
|
Mire a bíró dönthetett volna a felbecsülhetetlen értékű főúri gyűjtemény ügyében az Esterházy Magánalapítvány és az állam között, egy törvénymódosítás mindent felülírt.
Meglepő fordulat következett be az Esterházy-kincsek ügyében. Európa egyik leggazdagabb, viszonylagos épségben megőrzött – egyebek mellett ötvösművekből, drágakövekből, öltözékekből, díszfegyverekből és bútorokból álló – főúri gyűjteményének tulajdonjoga volt a kérdés abban a perben, amelyet az Esterházy Magánalapítvány (Esterházy Privatstiftung)
indított a magyar állammal szemben. S bár az ügyben eljáró bíró előzetesen
március 8-ra döntést ígért, a pénteki ítélethirdetésen felfüggesztette a
tárgyalást. Mindezt azzal a február 25-i törvénymódosítással indokolta, amely hatályon
kívül helyezte azt a 2013-as rendeletet, amely szerint a műkincsek
visszaigénylése során nem az igénylőnek, hanem az államnak kell minden kétséget
kizáróan bizonyítania a tulajdonjogát.
Az időzítés érdekessége, hogy az Esterházy-kincsek ügyében már tavaly év végén is mindenki ítéletre számított, ám a bíró újabb és újabb tárgyalási napokat iktatott be. Három nappal a legutóbbi, február 22-i tárgyalás után pedig nyilvánosságra hozták azt a törvénymódosítást, amely alapjaiban változtatta meg a jogi folyamat végkimenetelét.
A döntésnél talán már csak az ítélethozatal körülményei voltak meglepőbbek. Az eseményre kijelölt szoba ajtaján arról tájékoztatták a szép számban összegyűlt újságírókat és érdeklődőket, hogy a bíró egy emelettel feljebb hirdeti ki döntését, ahol azonban még fél órával a kijelölt kezdés után sem történt semmi. Már épp kezdett gyanússá válni a dolog, amikor kiderült, hogy az ítélethozatalra az épület egy egészen más pontján került sor, így arról a teljes hazai sajtó – beleértve az MTI munkatársát is – lemaradt sajnos.
Kincs, ami nincs - Hol vannak az Esterházy család műtárgyai? | Magyar Hang
Bíróság dönt a főúri gyűjtemény sorsáról, melyet a magyar állam a kommunista rezsimek törvényeire hivatkozva igyekszik magánál tartani.
A Magyar Hang kérdésére az Esterházy Magánalapítvány úgy
fogalmazott, hogy nem várt fordulat történt a pénteki tárgyaláson. „A bíró
szerint a restitúciós eljárás előkérdés a perben, így előbb ott kell, hogy
döntés szülessen. A kincsek sorsának bírósági rendezése így beláthatatlan
időtávolságba kerülhet. Ez sem az érintetteknek, sem a nagyközönségnek és a
múzeumi szakmának sem jó. Az Esterházy Privatstiftung megerősíti az álláspontját,
hogy a továbbiakban is tárgyalásra törekszik.”
Az említett restitúció egy közigazgatási eljárás kérdése. A
magánalapítvány jóval a jelenleg félbeszakadt per kezdete előtt felkereste a
magyar államot, érdemi választ azonban évekig nem kapott. A Lázár Jánostól, a
Miniszterelnökséget korábban vezető minisztertől származó 2013-as törvény
kimondta, hogy a műkincsek visszaigénylése esetén az államnak kell minden
kétséget kizáróan bizonyítania a tulajdonjogot. Ennek ellenére az állam
indoklás nélkül elutasította az alapítvány igényét, így a szervezet a
Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordult a határozat bírósági
felülvizsgálata érdekében, amelyet a bíróság elutasított. A Fővárosi
Törvényszék 2018 februárjában azonban a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
elsőfokú döntését hatályon kívül helyezte, és a per folytatását, valamint újabb
határozat hozatalát rendelte el. Ez az eljárás jelenleg is folyamatban van. Így
a 2016-ban indított per bírája hiába hivatkozott arra, hogy előbb e másik ügyben
szülessen döntés, ha ott egyelőre még tárgyalásra sem került sor.
A most felfüggesztett per kiváltó oka pedig az a 2016-os döntés volt, amely szerint az Esterházy-kincseknek az Iparművészeti Múzeumból (IMM) a fertődi Esterházy-kastélyba kell kerülniük. Orbán Viktor miniszterelnök 2013-ban egy Fertődre kihelyezett kormányülésen fogalmazta meg először kívánságát, hogy az Esterházy-kincseket az Esterházy-kastélyban látná szívesen.
A terv fölzúdulást keltett, az IMM akkori igazgatója, Takács Imre lemondott posztjáról, a Magyar Tudományos Akadémia Művészet-történeti Tudományos Bizottsága pedig állásfoglalásban tiltakozott a költöztetés ellen. Mint írták, a gyűjtemény biztonságos tárolása és szakmai kontrollja csak az IMM-ben garantált; majd felhívták a figyelmet rá, hogy a kincsek legnagyobb része sosem tartozott a fertődi Esterházy-kastély berendezéséhez, és nem kapcsolódnak a kastélyt építtető Esterházy Fényes Miklós személyéhez. Ennek ellenére 2014-ben létrejött a fertődi kastélyegyüttest felügyelő Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont, 2016 decemberében pedig megkezdődött a gyűjtemény költöztetése. A szállításokat még az sem befolyásolta, hogy a fertődi kastély felújítása nem fejeződött be, a félkész terek pedig alkalmatlanok voltak a kincstár különösen érzékeny darabjainak biztonságos tárolására.
Kincseink bedobozolva: bizonytalan az Iparművészeti Múzeum gyűjteményének helyzete | Magyar Hang
Az Iparművészeti Múzeum 2017 őszén zárt be felújítás miatt, de a költözésre váró gyűjtemény helyzete még mindig bizonytalan.
A XVII. századtól gyarapodó kincstárat, hazánk egyetlen viszonylag épségben megmaradt főúri gyűjteményét, miután azt Fraknó várából a Tanácsköztársaság alatt Budapestre hurcolták, Esterházy Miklós herceg utódja, Esterházy Pál 1923-ban az IMM-ben helyezte letétbe. 1949-ben a családot másodszor is megfosztották a műtárgyegyüttestől, a szakmai felügyeletet azonban ezt követően is a múzeum látta el, a világháború alatt igen nagy károkat szenvedett gyűjtemény darabjait az intézmény szakemberei évtizedeses munkával állították helyre.
A gyűjtemény tulajdonjogának alapját az 1923-as, Klebelsberg
Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter által ellenjegyzett letéti szerződés
adja. Az ebben vállalt állami garanciákat az alapítvány álláspontja szerint a
későbbi rezsimek nem írhatták volna felül. A magyar állam azonban éppen erre
apellál: különös módon a Tanácsköztársaság, a Rákosi- és a Kádár-rendszer
kisajátításai alapján tartanák állami tulajdonban az Esterházy-kincseket.
A február 25-i törvénymódosítás és a most felfüggesztett per
azonban arra utalnak, hogy nem lesz már szükség a kommunista rezsimek
törvényeire való hivatkozásra, a kincsek anélkül is állami tulajdonban maradnak.
Legyenek akárhol is az országban.
Az ügy legpikánsabb része ugyanis éppen ez: a gyűjtemény lelőhelyének kérdése. Amikor 2016 decemberében útnak indították a műkincsek egy csoportját Fertődre, a közel háromszázból mintegy hetven kikerült a múzeum leltári rendszeréből. Csakhogy az IMM a Magyra Hang kérdésére ezt követően azt válaszolta, hogy a múzeumban egyáltalán nem találhatók a letétbe helyezett Esterházy-kincsek. Eszerint tehát valahol máshol kell keresnünk azokat, minthogy Fertődön is csupán hetven darab található. Több múzeumi forrás azonban arról tájékoztatott bennünket, hogy a gyűjtemény zöme, a múzeum vezetőségének állításával szemben még mindig az Üllői úti épületében van, dobozokban várja a sorsát, vagy már raktárba szállították a múzeum felújítása miatt.
|
Bejött az időhúzás: fordulat az Esterházy-kincsek ügyében
|
Mire a bíró dönthetett volna a felbecsülhetetlen értékű főúri gyűjtemény ügyében az Esterházy Magánalapítvány és az állam között, egy törvénymódosítás mindent felülírt.
| null | 1 |
https://magyarhang.org/belfold/2019/03/08/bejott-az-idohuzas-fordulat-az-esterhazy-kincsek-ugyeben/
|
2019-03-08 19:23:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
4,4 milliárd forintra drágul a washingtoni magyar nagykövetség felújításának költsége – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőben (TED) pénteken megjelent hirdetményből. A korábbi 3,8 milliárd az indoklás szerint olyan körülmények miatt drágul több mint 600 millió forinttal, amelyet „a kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő nem láthatott előre”.
A magyar állam 2016-ban vásárolta meg a rendkívül impozáns, viktoriánus stílusban épült palotát. A később neoklasszicista elemekkel kiegészített, 1860 négyzetméteres, háromszintes épületre a fekvése miatt sem lehet panasz, hiszen az amerikai főváros központjában, mindössze egy bő tízperces sétára találjuk a Fehér Háztól. Három éve 16,5 millió dollárt, vagyis 4,4 milliárd forintot fizetett érte az állam, vagyis éppen annyit, amennyibe a rekonstrukció kerül az áremelkedést követően; összesen tehát közel 9 milliárd forintot fordít a kormány az épületre.
A felújítási munkát elnyerő cég izgalmas részletekkel gazdagítja a viktoriánus palota, Alexander Graham Bell egykori otthonának 1879 óta íródó történetét. A Mega-Logistic Beruházási és Üzemeltetési Zrt. az Átlátszó 2013-as cikke szerint annak az eredetileg terménykereskedelemmel foglalkozó Galla Invest Kft.-nek az átalakulásával jött létre, amely felbukkant a volt kisgazda államtitkár, Szabadi Béla büntetőügyében is. A Galla Invest egyike volt azoknak a cégeknek, amelyek az első Orbán-kormány idején Szabadi államtitkár utasítására áron alul vásárolhattak a földművelési tárca tulajdonában lévő Tartalékgazdálkodási Kht. stratégiai élelmiszerkészletéből több tízezer tonna lisztet és cukrot. Az akkori tulajdonos-ügyvezetőt, Lóki Gézát – aki jelenleg is a Mega-Logistic egyik tulajdonosa az Opten céginformációs szolgáltató adatbázisa szerint – a perben a bíróság okirat-hamisításért elítélte.
Ennek ellenére az állam, a 2002-es kormányváltás követően továbbra is zsíros megbízásokkal látta el a kaposvári illetőségű Lóki család érdekeltségeit. A Mega-Logistic 2005 és 2010 között a Honvédelmi Minisztérium udvari beszállítójává lépett elő, ebben az időszakban évi 4-5 milliárd forintos megrendelést kapott a HM EI Zrt.-től. Ugyanekkor, 2008-ban a Magyar Villamos Művek is üzletelt a Mega-Logistickal. Az állami áramszolgáltató később hűtlen kezelés gyanúja miatt bíróság elé állított menedzsmentje, élén Kocsis Istvánnal, versenyeztetés nélkül szerződött a társasággal a paksi Erzsébet Szálló felújítására. A hotel felújításán a Heti Válasz korábbi cikke szerint összesen nagyjából 2 milliárd forintot bukott az MVM, és vele az adófizetők is. Az ügyben született elsőfokú döntés még felmentette Kocsist, ám a megismételt eljárásban, másodfokon öt év letöltendő börtönre ítélték az állami energiacsoport milliárdjait érintő hűtlen kezelés és sikkasztás ügyében.
|
600 millióval drágul a washingtoni nagykövetség
| null | 1 |
https://magyarhang.org/gazdasag/2019/03/08/600-millioval-dragul-a-washingtoni-nagykovetseg/
|
2019-03-08 12:40:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
|
Az Orbán Viktor miniszterelnököt szívességből reptető Garancsi István cége, a Market Zrt. 22,2 milliárd forintért végzi el Debrecen Észak-Nyugati Gazdasági Övezetének bel- és csapadékvíz elvezetéséhez szükséges földmunkákat, illetve az engedélyeztetési eljárást. A BMW-gyár éppen itt, a Debrecen Észak-Nyugati Gazdasági Övezetben épül fel.
A hatalmas megbízásra ajánlatot nyújtott be a Duna Aszfalt Zrt. és a He-Do Kft. is, ezeket végül érvénytelennek nyilvánították, így a nyílt eljárásban végül Garancsi cége győzedelmeskedett – derül ki a Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentációból (amit pdf-ben itt talál, a pontos műszaki leírást is itt olvashatja el.) Alvállakozóként az OK Bau Kft.-t jelölték meg, ez a cég szintén a Market-csoport tagja.
Szijjártó Péter külügyminiszter tavaly júliusban jelentette be, hogy a BMW gyárat épít a Debrecen melletti 400 hektáros területen. A beruházás értéke meghaladja az egymilliárd eurót, a gyárral ezer új munkahelyet teremt a német autógyártó. Októberben, az aláírási ceremónián már magyarázkodnia kellett a miniszternek, mert kiderült, hogy a BMW egyedi kormánydöntés keretében 12,3 milliárd forint támogatást ad a multinacionális vállalatnak. A tárcavezető úgy fogalmazott: a támogatás busásan meg fog térülni, illetve hozzátette, hogy a leendő BMW-gyár telephelyéhez közel új csomópontot alakítanak ki az M35-ös autópályán, 2×2 kétsávosra bővítik az odavezető összekötő utat, konténerterminált építenek villamosított vasúti összeköttetéssel, új telekommunikációs és gázhálózatot alakítanak ki.
Novemberben pedig a hvg.hu cikke alapján mi is beszámoltunk róla, hogy Debrecen önkormányzata 44 milliárd forint hitelt vett fel az épülő BMW-gyárra, a város a Modem Modern és Kortárs Művészeti Központnak helyet adó épületet ajánlotta fel fedezetként. Nem sokkal később a piaci befektetés és a közpénzes fejlesztés közötti határ még jobban elmosódott: 2018 november végén a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat már azt hirdette, hogy
a kormány több mint 135 milliárd forintot hagyott jóvá debreceni BMW-gyár területéhez kapcsolódó út-, vasút- és infrastruktúra építésre.
A napi.hu cikke szerint az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetnek elkeresztelt területen
útépítésekre 44 milliárd 115 millió forintot különítettek el,
vasútfejlesztés 71 milliárd 591 millió forintot szánnak,
a közművek állami támogatása pedig 10 milliárd 33 millió forint lesz.
Szintén ebben a számban hozták nyilvánosságra, hogy a kormány a Debreceni Nemzetközi Repülőtér működtetéséhez 324 millió forintot irányozott elő.
Garancsi Istvánról, a Videoton tulajdonosáról legutóbb egy hete írtunk, mivel a Pénzügyminisztérium 2,6 milliárd forinttal támogatta a többségi tulajdonában lévő Market International Zrt.-t. Az üzletember nevét azért emlegettük tavaly olyan gyakran, mert kiderült, hogy szívességként az ő vendégeként utazott bérelt repülőgépen Orbán Viktor a Garancsi-féle klub, a MOL Vidi meccseire.
Garancsi István érdekeltségei rengeteg, állami pénzből finanszírozott munkát nyertek el a mostani 22 milliárdos megbízás előtt is:
A Market Zrt. 25,7 milliárdért épít hokicsarnokot Székesfehérváron.
A rendőrség évek óta bérel egy kispesti ipartelepet a Garancsi-féle Sinvest Rippl-Rónai 1 Kft.-től, amiért az ötéves időtartam alatt 454 millió forintot fizetettek.
Csányi Sándorral és Hernádi Zsolttal közös érdekeltsége, a CDHT Hotel Projekt Kft. 2,9 milliárd forint támogatást kapott szállásfejlesztésre a Magyar Turizmus Ügynökségtől.
2015-ben Garancsi István a Figyelőnek adott interjúban úgy fogalmazott: egy hegymászótúra óta kötélbarátság fűzi Orbán Viktorhoz, de a miniszterelnökkel mint magánemberrel nincsen üzleti kapcsolata.
Kiemelt képünkön: Garancsi István, a Videoton tulajdonosa és Orbán Viktor miniszterelnök a labdarúgó Európa Liga-selejtező első fordulójában játszott Videoton FC-Mladost Podgorica mérkőzésen a székesfehérvári Sóstói Stadionban 2013. július 4-én. Fotó: Beliczay László / MTI
|
22 milliárdért dolgozik a BMW-gyár területén Garancsi cége
|
Elmosódott a határ a piaci befektetés és az állami pénzes fejlesztés között. Az viszont biztos, hogy a BMW-gyárral nemcsak Debrecen, hanem a miniszterelnök barátja is gyarapodni fog.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2019/03/11/bmw-gyar-garancsi/
|
2019-03-11 14:25:00
| true | null | null |
24.hu
|
Ügyvédje szerint nem vehetik újra őrizetbe a ScienNet-ügy gyanúsítottját, Leinemann Zsoltot. Leinemann már volt őrizetben, azonban képviselőjelöltként elindult a választáson, és ezzel mentelmi jogot szerzett, az ellene folyó eljárást a választások idejére felfüggesztették. Mostanra azonban mentelmi joga megszűnt, mivel nem ő szerzett mandátumot az országgyűlési választások első fordulójában.
Leinemann ügyvédje, Futó Barnabás csütörtökön azt mondta, hogy védencét az ítéletig már nem zárhatják be. Ezt azzal indokolta, hogy a büntetőeljárási törvény kimondja: "ugyanazon bűncselekmény miatt - ha a körülmények nem változtak - az őrizetbe vétel újra nem rendelhető el". Szerinte a körülmények nem változtak, mivel ez idő alatt - épp a mentelmi jog miatt - védencével szemben nem folytathatták az eljárást.
Futó Barnabás azt is mondta, hogy az előzetes letartóztatásból a képviselőjelöltsége miatt kiengedett Leinemann Zsolt bizonyította, a szökés és elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélye - amelyekre a bíróság hivatkozott a kényszerintézkedés meghosszabbításakor - nem áll fenn.
A nyomozást végző vám- és pénzügyőrség azt közölte, hogy a jogerős választási eredményről szóló határozatról hivatalosan értesítést még nem kapott, így az eljárás továbbra is felfüggesztés alatt áll.
Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője azt tette hozzá, hogy a vám- és pénzügyőrség akkor dönt csak az eljárás folytatásáról, és arról, hogy fennállnak-e az előzetes letartóztatáshoz szükséges körülmények, ha hivatalos tájékoztatást kap a választási eredményekről a területi választási bizottságtól.
Futó Barnabás érvelése szerinte ugyan helyesen tükrözi a törvény szövegét, a körülmények azonban a mentelmi jog ellenére is változhatnak. Példaként említette, hogy ebben az időszakban is folyik a nyomozás, így új adatok, bizonyítékok kerülhetnek elő, az ügyben más érintettek tehetnek vallomást, vagy még korábban kezdődött nyomozati cselekmények eredményei érkezhetnek be, ezek pedig a körülmények változását jelenthetik.
Leinemann Zsoltot március 30-án helyezték szabadlábra, miután a Fővárosi Főügyészség aznap ezt kezdeményezte. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság ugyanezen a napon döntött arról, hogy - megváltoztatva a területi választási bizottság határozatát - Leinemann Zsolt indulhat Debrecen 2. számú választókörzetében.
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény szerint a választáson jelöltként igazolt személyt mentelmi jog illeti meg. A legfőbb ügyész kezdeményezte Leinemann mentelmi jogának felfüggesztését, de az Országos Választási Bizottság azt fenntartotta.
A ScienNet nevű, Washingtonban bejegyzett cég magyarországi tevékenysége miatt adócsalás és sikkasztás miatt folyik eljárás. A vám- és pénzügyőrség tavaly november 20-án rendelt el nyomozást a ScienNet törzsvásárlói rendszerével kapcsolatosan. A társaság képviselőjét a bíróság november 27-én helyezte előzetes letartóztatásba.
Leinemann Zsolt függetlenként indult a Hajdú-Bihar megyei 2. számú egyéni választókerületében, ahol az első fordulóban érvényes és eredményes volt a választás, mivel Halász János, a Fidesz-KDNP jelöltje a szavazatok több mint 60 százalékát szerezte meg. Leinemann Zsoltra 2,21 százalék szavazott.
|
Leinemann Zsolt megúszhatja az őrizetbe vételt
|
Leinemann ügyvédje, Futó Barnabás csütörtökön azt mondta, hogy védencét az ítéletig már nem zárhatják be. Ezt azzal indokolta, hogy a büntetőeljárási törvény kimondja: "ugyanazon bűncselekmény miatt - ha a körülmények nem változtak - az őrizetbe vétel újra nem rendelhető el". Szerinte a körülmények nem változtak, mivel ez idő alatt - épp a mentelmi jog miatt - védencével szemben nem folytathatták az eljárást.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2010/valasztas/leinemann_zsolt_meguszhatja_az_orizetbe_vetelt/
|
2010-04-15 14:44:00
| true | null | null |
Index
|
Adócsalás miatt két és fél év letöltendő börtönbüntetésre és nyolcmillió dináros (mintegy 21,44 millió forint) pénzbüntetésre ítélték Miroszlav Miskovicsot, Szerbia leggazdagabb és egyik legbefolyásosabb emberét.
A férfit és fiát 2012 decemberében vették őrizetbe, nyolc másik emberrel együtt. 2013-ban rekordösszegű, 12 millió eurós (3,79 milliárd forint) óvadék fejében helyezték szabadlábra.
Az adócsalási ügy mellett sikkasztással is vádolták, ez utóbbi alól azonban felmentették. A vádak szerint ő és társai 2005 és 2010 között mintegy 153 millió euró (48,3 milliárd forint) veszteséget okoztak a szerb államnak útépítő cégek privatizálása során. Azért ítélték el, mert segített fiának, Markónak mintegy 320 millió dinár (857 millió forint) értékű adó eltitkolásában. Fiát pénteken egy év házi őrizetre és szintén nyolcmillió dinár pénzbüntetésre ítélték, emellett cégének be kell fizetnie az elmaradt adótartozást.
Az ügyészség azért kért súlyosabb büntetést, mert állításuk szerint ő adott tanácsot a fiának, hogyan kerülje ki az adófizetést.
A 73 éves Miskovics vagyonát körülbelül 2 milliárd euróra (több mint 630 milliárd forint) becsülik. A kiskereskedelem, a mezőgazdaság, az ingatlanpiac és a biztosítás területén vannak érdekeltségei az egész Balkánon.
|
A szomszédban börtönbe küldték az ország leggazdagabb emberét
|
Adócsalás miatt két és fél évre ítélték a leggazdagabb szerbet.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20190308_A_szomszedban_bortonbe_kuldtek_az_orszag_leggazdagabb_emberet
|
2019-03-08 15:53:00
| true | null | null |
HVG
|
Nagyjából fél évvel ezelőtt hallottunk először arról, hogy valamelyik érdekeltségén keresztül Mészáros Lőrinc a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. megszerzésére készül. A valószínűsíthető nagyságrend miatt kétségesnek tűnt, hogy ez megvalósítható-e, de elkezdtem körbejárni a témát, megkérdezve olyan üzletembereket, akiknek nem csak utasként van közük a repülőtérhez.
Tavaly ezt a felvetést még szinte teljesen egyhangú csodálkozás fogadta. „Nem hallottam róla, de nagyon tanulságos lenne, ha megtörténne” – mondta például egy nagyobb építőipari csoport vezetője. Volt olyan is, aki ugyan egy lehetséges tulajdonosváltáson nem csodálkozott volna – hiszen a reptereket üzemeltető cégeket időnként adják-veszik a szakmai vagy pénzügyi befektetők –, de Mészáros Lőrinc tulajdonszerzését nem tartotta valószínűnek, mert szerinte ez meghaladná az üzleti birodalmának a lehetőségeit.
Az idei hírek alapján azonban mintha kigyúltak volna a fények a fejekben. A repülőgépek zajára évek óta panaszkodnak a budapestiek, de most fordult elő először, hogy a főpolgármester nyilvánosan arról ötletelt, hogy hosszabb távon a fapados gépeket és a légi teherforgalmat egy új, a fővárostól távolabbi repülőtérre irányítsák.
Schneller Domonkos, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára nyílt levélben ekézte a reptéri állapotokat. A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán pedig a lényegében a kormány hivatalos lapjának számító Magyar Nemzetben osztotta ki a Budapest Airportot annak kapcsán, hogy
„a kormány felszólította a ferihegyi repteret tulajdonló és üzemeltető multicéget a barátságosabb együttműködésre”.
2010 óta láthattunk már számos ehhez többé-kevésbé hasonló hangulati előkészítést a rezsicsökkentést megelőzően, vagy a CEU és az akadémiai szféra elleni fellépés előtt, ami sosem volt jó előjel az érintett cégek, illetve szervezetek számára. Most az is más fényben tűnik fel, hogy megakadtak a repteret érintő infrastrukturális fejlesztések, a vasút kapcsán jelenleg pont ugyanott tartunk, mint 20 éve, és egyelőre még a ferihegyi gyorsforgalmi út sokszor megígért felújítása sem kezdődött el.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk20 évet sikerült visszalépni a ferihegyi vasút ügyébenA 2020-as foci-Eb is kevés ahhoz, hogy végre vonattal juthassunk ki a repülőtérre, erre legjobb esetben is még 4-5 évet kell várni.
Ráadásul a Fidesz régebben kiemelten fontosnak tartotta a repteret. Az első Orbán-kormány idején kiszorította a 2B terminál felépítéséért cserébe a Horn-kormány idején házon belülre került, a terminálokat üzemeltető kanadai céget, ami miatt 2006-ban mintegy 16 milliárd forintos kártérítést kellett fizetnie a magyar államnak. Miután pedig 2005-ben Gyurcsányék eladták a repteret, Orbán Viktor ezt nagy hibának nevezte, és a Heti Válasznak azt mondta, hogy „ha egyszázaléknyi esély kínálkozik a reptér visszaszerzésére, kezdeményezni fogjuk a visszavételt”.
Ez a jelek szerint megváltozott 2010 után, és 2011-ben már Orbánék adták el a Budapest Airport 25 százalékos részvénycsomagját, amelyet 2005-ben még megtartott az állam. Igaz, akkor az ország válságban volt, és a kormányban valószínűleg már minimum sejtették, hogy meg vannak számlálva a reptér akkori legfontosabb ügyfele, a Malév napjai. A légitársaság 2012 február elején be is dőlt.
Az utóbbi pár évben egyébként is azt látni, hogy az állam cégvásárlási kedve alábbhagyott, annál inkább nőtt a Mészáros Lőrinc-féle gömböc étvágya. A volt felcsúti polgármester agrárcsoportja ma már az ország legnagyobbja a kezelésében lévő földterületek alapján, és az ország egyik legnagyobb bankja, az MKB is részben Mészáros érdekeltsége. A szintén az ő többségi tulajdonába tartozó, éppen egyesülés előtt álló Opus és Konzum Nyrt. tevékenységi területeit felsorolni is hosszú*turizmus, ingatlan, pénz- és tőkepiac, építőipar, fémipar, energetika, informatika, élelmiszeripar, és a menedzsment kifejtette, hogy a jövőben kevés, de nagyméretű felvásárlásra törekszik; elsősorban a bank- és pénzügyi szektor, az informatika, az ingatlanszektor, valamint a telekommunikációs ágazat érdekli.
A Budapest Airport ezek közül ugyan legfeljebb az ingatlanszektorba fér bele (maga a terület egyébként állami tulajdonban maradt a privatizáció után is), de ennél nagyobb probléma lehet Mészárosék számára az ár. Az utóbbi években Európában a reptér-üzemeltető cégek alsó hangon az éves EBITDA (adózás, hiteltörlesztés és értékcsökkenés előtti eredmény) 15-szörösén keltek el. A Budapest Airport tavalyi számai még nem ismertek, 2017-ben az EBITDA 55,5 milliárd forint volt, amiből
833 milliárdos vételár adódna.
De voltak ennél jóval drágább tranzakciók is*A London City Airportnál 44-szeres volt a szorzó 2016-ban, a Budapest Airport esetében 2006-ban 29-szeres., és a Budapest Airport helyzetének, növekedési lehetőségeinek ismeretében nem lenne meglepő a 15-szörösnél magasabb árazás. Ez azonban csak semleges környezetben igaz, szabályozói eszközökkel ugyanis csökkenteni lehet cégek, egész ágazatok értékét, ahogy láttuk azt a bankszektorban vagy a közműszolgáltatóknál.
Ha az eddigiekkel ellentétben keményen betartatják az éjszakai repülési korlátozást – esetleg teljesen betiltják az ilyen repüléseket -, költséges zajvédelmi beruházásokat írnak elő, vagy versenyt támasztanak Ferihegynek egy környékbeli repülőtérrel,*A Budapest Airport privatizációs szerződésében mindössze hároméves versenykorlátozási időszak szerepelt, amely már rég lejárt. az mind csökkentheti valamelyest a Budapest Airport nyereségét, így értékét.
Ebben a logikai rendszerben a Budapest Airport részéről az – új terminál 2024-re tervezett megnyitásában kicsúcsosodó – 225 milliárd forintos fejlesztési sorozatot előremenekülésnek is tartják a fejleményeket figyelők: ezzel egyrészt elvehetik az élét a bírálatok egy részének, másrészt még értékesebbé, így drágábbá válna a cég.
Az esetleges tulajdonosváltáshoz persze az is kellene, hogy legyen eladási szándék, de mivel a tulajdonosok végső soron pénzügyi befektetők, így megfelelő összeg fejében valószínűleg hajlandók lennének megválni a részesedésüktől. Jelenleg egy reptér-üzemeltető cégen keresztül a kanadai közszolgálati nyugdíjalap vagyonkezelője, a PSP Investments a többségi tulajdonos*Részesedése 55,44 százalék. Egy szingapúri állami alapnak 23,33 százaléka van, egy québec-i befektetési alapkezelőnek pedig 21,23 százaléka., amelynek a 2018-ról szóló 268 oldalas éves jelentésében egyetlen mondat szól a reptéri portfólióról, miszerint profitálni tudott a forgalom növekedéséből.
Megkérdeztem a PSP-t, hogy hallottak-e a Budapest Airportot érintő vételi szándékról, kaptak-e esetleg konkrét vételi ajánlatot, és elméletileg hajlandók lennének-e külön eladni a Budapest Airportot vagy csak a négy másik repteret tartalmazó csomagot egyben. Bámulatosan gyorsan, mindössze két perc alatt megérkezett az (ilyen esetekre nyilván előre bekészített) válasz Kanadából, miszerint sosem kommentálnak piaci pletykákat és spekulációkat. A Budapest Airport szintén nem kívánta kommentálni az értesüléseinket. Az Opus és a Konzum nem válaszolt, és szintén nem érkezett válasz az egyik közvetlenül Mészáros által tulajdonolt cégen keresztül az üzletembernek elküldött kérdésekre sem.
Akárhogy is, a Budapest Airport megszerzése szintlépés lenne Mészáros Lőrinc csoportja számára, hiszen az Opus és a Konzum idén együtt tervez 20-30 milliárd forintos EBITDA-t. Innen hasonlóan nehéz lenne megugrani a Budapest Airport nagyságrendjét, mint a Telenor Magyarországét – ám ez utóbbiról bevallottan nem tett le a menedzsment, ha a vállalat eladósorba kerül. Ahogy a már idézett építőipari üzletember fogalmazott, nagyon tanulságos lenne, ha bekövetkezne bármelyik is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden utason 3 ezer forintot keres tisztán a budapesti reptér, és ezzel a bécsit is előziBelátható időn belül nem lesz a budapesti reptér régiós vezető, Bukarest is beérte a Liszt Ferencet. De legalább a külföldi tulajdonosok elképesztő pénzt keresnek rajta.
|
A Budapest Airport lehet Mészáros Lőrinc következő célpontja
|
A repteret üzemeltető céget érő sorozatos politikai bírálatok miatt erősödnek a találgatások azzal kapcsolatban, hogy Mészáro Lőrinc szemet vetett Ferihegyre. De az azért elég nagy falat lenne, több százmilliárdot ér.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20190311/a-budapest-airport-lehet-meszaros-lorinc-kovetkezo-celpontja/
|
2019-03-11 11:46:00
| true | null | null |
G7
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.