text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Egymilliárd és még nagyjából 50 millió forintot fizetett Mészáros Lőrinc cége, a Talentis Group Gyárfás Tamás vállalatának azért az ingatlanegyüttesért, ahol eddig az Echo TV működött, és ahonnan néhány napja már a Hír TV adását sugározzák. Mindez azokból a céges dokumentumokból derül ki, amelyeket egy tavalyi vállalati ügylet miatt adott le a cégbíróságon az egykori felcsúti polgármester vállalkozása.
Az egyébként nem különösebben jelentős tranzakció miatt a Talentis Group két különböző vagyonleltárt is közzétett. Ez azért érdekes, mert normál körülmények között ilyet nem hoznak nyilvánosságra a cégek. Különösen nem kettőt gyors egymásutánban, amiből ugye nemcsak az látszik, miben van a vagyona a vállalatnak, hanem az is, hogy mi változott néhány hónap alatt.
Az Angol utcai ingatlan 2014-ben
Márpedig a Talentis Groupnál mind a vagyon összetétele, mind annak változása érdekes. Az nem meglepő, hogy viszonylag sokat érnek a társaság különböző céges érdekeltségei, hiszen Mészáros Lőrinc tavaly, amikor átszabta birodalmát, lényegében mindent a Talentis alá pakolt be, amit nem adott át legalább részben tőzsdei cégeinek.
Állami pénzből felújították, majd jött Mészáros
Az azonban már érdekes, hogy az ingatlanokról mit árulnak el a leltárok, ebből ugyanis nagy pontossággal ki lehet deríteni, mennyit fizetett Mészáros Lőrinc Gyárfás Tamásnak a Nap TV székházáért.
A három épületből álló, két telken, nagyjából 4500 négyzetméteren elhelyezkedő ingatlanegyüttessel az elmúlt években többször is foglalkozott a sajtó. A komplexum a 90-es évek óta a Gyárfás Tamás érdekeltségébe tartozó St. Plusz Kft. tulajdonában volt. Sokáig itt forgatták a Napkelte adásait, de miután a műsor megszűnt 2009-ben, az épületek kihasználatlanul álltak. 2016 márciusában azonban Gyárfás felajánlotta az ingatlant a vizes világbajnokságot szervező Bp2017 Nonprofit Kft.-nek. A vb szervezőbizottságában társelnöki szerepet betöltő Gyárfás akkor azt nyilatkozta a 444-nek, hogy a cég a teljes Angol utcai épületet a biztosított bútorokkal együtt havi 1 forintért bérelheti, és jogában áll a
„saját igénye szerint rendbe hoznia”.
Utóbbival élt is a Bp2017 Kft., és 28 millió forintért – állami pénzből – fel is újították a komplexumot. A szép új irodákat azonban nem tudták addig használni, amíg szerették volna. A megállapodás szerint elvileg 2017 végéig engedték át nekik az ingatlant, ám időközben jött Mészáros Lőrinc, aki visszautasíthatatlan ajánlatot tett Gyárfásnak, és így 2017 elején meg is vette az ingatlanegyüttest. A Bp2017-nek pedig néhány héttel a vizes vb kezdete előtt költöznie kellett.
Akkor azonban a felek nem árulták el a vételárat, ami ilyen ügyleteknél nem is annyira meglepő. A vagyonleltár szerint ugyanakkor a Talentis 2017 végén 1,02, tíz hónappal később pedig ennél 30 millió forinttal alacsonyabb összegen tartotta nyilván az épületeket és a telket. Mivel a cégnek a könyveiben az ingatlanokat olyan összegen kell szerepeltetnie, amennyiért vette, és ezt csak az időarányosan elszámolt amortizációval lehet csökkenteni, viszonylag könnyen kiszámolható, hogy
1 milliárd 40 és 1 milliárd 50 millió forint között lehetett a vételár.
A 190 milliós logóváltás
Úgy tudjuk, hogy magáért a két ingatlanért, tehát az Angol utca 65. és az Angol utca 67-69. szám alatt található telkekért és a rajtuk lévő épületekért egymilliárdot fizetett a Talentis Group, de ezen kívül megvette az ott található bútorokat is, további 50 millióért.
Az egykori Nap TV székházban az adásvétel, illetve az azt követő felújítás óta, lassan másfél éve az Echo TV működött, néhány napja azonban már a Hír TV műsorait forgatják itt. Persze ez sok változtatást nem jelent, a két kormánypárti tévé ugyanis tavaly év vége óta egy szervezet, a fideszes Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) tulajdonában van, amely épp a napokban vonta össze őket. Mindez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a sokáig a miniszterelnökkel összebalhézó Simicska Lajos tulajdonában lévő Hír TV-től lényegében mindenkit kirúgtak, az Echo TV műsorain pedig lecserélték a logót.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem mehetett volna át a versenyhivatalon a fideszes médiafúzió, ezért lépett a kormányA GVH egyszer már megtiltotta olyan sajtótermékek egy kézbe kerülését, amiket most a Fidesz-közeli médiaalapítvány szerez meg. A hirdetési piac közel felét ellenőrizheti egyetlen szervezet.
Bár utóbbi nem tűnik nagy dolognak, valójában egy százmilliós ügyletről van szó. A HírTV szóvédjegy ugyanis szintén a Talentis tulajdonában volt tavaly októberben, és a társaság 187,9 millió forintos értéken tartotta nyilván. Azóta, ahogy minden médiaérdekeltségét, vélhetően ezt is továbbadta Mészáros a KESMA-nak, így kerülhetett most sor a logóváltásra.
Befutott a bankszámlára majdnem 10 milliárd
Persze a védjegy kerekítési hiba abban a pakettben, amit a felcsúti milliárdos a fideszes alapítványnak adományozott. Utóbbi nagyságrendjét jól mutatja, hogy jó eséllyel emiatt a tranzakció miatt jelent meg hirtelen közel 10 milliárd forint a Talentis bankszámláján. A hatalmas összegnek 2017 végén még nyoma sem volt, akkor mindössze 45 millió forintja állt bankbetétben a cégnek. Tavaly október végén azonban már 9,98 milliárd és további közel 40 millió elkülönített számlákon.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHáromszáz milliárdnyi Mészáros-vagyon vált láthatóváHiába estek a Mészáros-részvények, a felcsúti milliárdos nem lett szegényebb. Közel 120 milliárd forintra értékelték az állami megrendelésekkel kipárnázott építőipari cégeit, a Mészáros és Mészáros Kft-t és az R-Kordot.
A hirtelen megugrásra az lehet a magyarázat, hogy ekkor vette át a később a KESMA-nak továbbadott Opus Presst a Talentis Mészáros tőzsdei cégétől, az Opus Nyrt.-től. Az átadásra egy elég furcsa ügylet keretében került sor, a Talentis ugyanis lényegében elcserélte a Mátrai Erőmű többségi részesedését a nagyjából 70 lapot és online kiadványt, köztük a Világgazdaságot, a Nemzeti Sportot, a Vasárnap Reggelt és a megyei lapok többségét tömörítő médiaportfólióra. A tranzakciót pedig szinte pontosan annyira értékelték, amennyi pénz feltűnt a társaság bankszámláján: 9,89 milliárdra. Később – egyebek mellett – ezt a csomagot adta tovább az alapítványnak Mészáros, aki a legbőkezűbb felajánló volt. A bankbetét ugyanakkor – ha tényleg ehhez van köze – csak tovább bonyolítja az amúgy sem könnyen átlátható ügyletet, hiszen az nem teljesen egyértelmű, hogy a cseréhez miért kellett feltűnnie milliárdoknak a Talentis bankszámláján. Számvitelileg ugyanis ezt semmi nem indokolja.
|
Mészáros Lőrinc több mint egymilliárdot fizetett Gyárfás Tamásnak
|
A céges iratokból pontosan megállapítható a Hír TV új főhadiszállásának az ára. Nem ez azonban az egyetlen érdekesség Mészáros vállalatánál.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20190403/meszaros-lorinc-tobb-mint-egymilliardot-fizetett-gyarfas-tamasnak/
|
2019-04-03 14:41:37
| true | null | null |
G7
|
Január végén új tulajdonoshoz került az az MSZP-közeli Sapienza Kft. A vállalat eddig közvetve az egykor csak az MSZP pártpénztárnokaként emlegetett Puch Lászlóé volt, bő két hónapja azonban már a második Gyurcsány-kormány sport szakállamtitkára, Török Ottó tulajdonolja. A váltás azonban nem csak a pártközeliség miatt nem éles, hanem azért sem, mert Török cégvezetőként eddig is aktívan szerepet vállalt a Sapienza életében.
A cég onnan lehet ismerős, hogy a baloldali ellenzéki párt az elmúlt években elég sok pénzt folyatott ki hozzá. A Sapienza 2011 és 2019 legeleje között papíron összesen 411 millió forintért adott tanácsot, írt elemzéseket és végzett nyomdai szolgáltatást a részben állami forrásokból gazdálkodó MSZP-nek.
A társaságnak más bevétele nem is igazán volt, sőt furcsa módon
a tényleges árbevétele rendre elmaradt az MSZP-s megbízások értékétől.
A 2011 és 2017 közötti hét évben az elérhető adatok szerint a Spaienza közel 320 millió forintnyi megrendelést kapott a párttól, beszámolóiban azonban csak 261 milliós bevételt mutatott ki. Az eltérésre rákérdeztünk a cégnél, és az új tulajdonosnál is, aki ügyvezetőként már 2011 óta közreműködik a társaság vezetésében, válaszokat azonban egyenlőre nem kaptunk.
A tulajdonosváltás után nem sokkal egyébként a vállalat egy új leánycéget is alapított Sapienza Plus néven. Az új társaság profilját tekintve nem sokban tér el a korábbitól, papíron hasonló dolgokkal foglalkozik, főtevékenysége azonban elvileg saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása és üzemeltetése lesz.
A Sapienza nem az első cég, amivel az elmúlt években megrövidült Puch László cégbirodalma. A pártpénztárnok magyarországi érdekeltségeit egy bécsi cégen, a Horizont AG-n keresztül birtokolja. Az osztrák vállalatban a legutóbbi elérhető információk szerint közvetlenül 56, közvetve pedig további közel 20 százalékos részesedése van. Rajta kívül tulajdonos még a társaságban Simon Dénes is, akit a sajtóban Puch bizalmasaként szoktak emlegetni.
Egészen tavaly év végéig ez a társaság birtokolta a Szabad Föld című lapot is jegyző Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó Kft.-t. Decemberben azonban a Horizont ezt a médiaérdekeltségét eladta Mészáros Lőrincnek, aki aztán néhány héttel később ingyen továbbpasszolta az akkor gründolt fideszes Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak.
A jelentős, 2017-ben például 1,4 milliárdos árbevételt hozó kiadóvállalat mellett kisebb cégektől is megvált a nem túl távoli múltban Puch. Az adatfeldolgozással foglalkozó Winston Informatika Kft.-n 2017 közepén, az első ránézésre nem is igazán működő Humántőke Invest Kft.-n néhány hónappal korábban adott túl.
|
Már nem Puch Lászlóé a cég, amely százmilliókért adott tanácsot az MSZP-nek
|
Január végén új tulajdonoshoz került az az MSZP-közeli Sapienza Kft. A vállalat eddig közvetve az egykor csak az MSZP pártpénztárnokaként emlegetett Puch Lászlóé volt, bő két hónapja azonban már a második Gyurcsány-kormány sport szakállamtitkára, Török Ottó tulajdonolja. A váltás azonban nem csak a pártközeliség miatt nem éles, hanem azért sem, mert Török cégvezetőként eddig is aktívan szerepet vállalt a Sapienza életében.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190404/mar-nem-puch-laszloe-a-ceg-amely-szazmilliokert-adott-tanacsot-az-mszp-nek/
|
2019-04-04 16:24:59
| true | null | null |
G7
|
Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.;
2019-04-05 16:23:20
Zsolnay-ügy: a vádemelés figyelemelterelés a cégvezető ügyvédje szerint
Sikkasztás és hamis magánokirat felhasználása miatt vádat emeltek a Zsolnay Porcelánmanufaktúra vezetője ellen. A vádlott ügyvédje szerint a vád alaptalan, nyilvánosságra hozása pedig figyelemelterelés.
A Szekszárdi Járási Ügyészség által emelt vád hírét Magyar Pál, Tolna Megyei Főügyész közleményben osztotta meg az MTI-vel. Eszerint a Zsolnay cégvezetője 2016. április 26-án több mint 11 millió forint értékben porcelán termékeket tulajdonított el a pécsi gyár területéről. A porcelánok egy részét a vádlott a gyár különböző részein önkényesen vette magához, majd onnan ellenőrizetlen módon kijuttatta. A termékeket a nyomozó hatóság a vádlott lakóhelyén lefoglalta. A többi áruhoz úgy jutott hozzá, hogy valótlan tartalmú selejtezési jegyzőkönyveket írt alá, a rajtuk szereplő porcelánokat az üzem egy
olyan raktárába vitette, amihez kulcsa volt, majd gépkocsival elszállította. A férfi emellett valótlan tartalommal adott ki egy minőséget tanúsító nyilatkozatot egy budapesti épület tetőrekonstrukciójához
megrendelt mázas tetőcserepekről, illetve más kerámiatermékekről. A szekszárdi ügyészség a vádlottal szemben börtön-, valamint pénzbüntetés kiszabását szorgalmazza írta a főügyész közleményben.
Az ügyben kerestük a Zsolnay cégvezetőjét. Ő nem kívánt nyilatkozni, ügyvédje, Bodnár Imre viszont válaszolt kérdéseinkre. Bodnár elmondta, hogy védence az eljárás során végig ártatlannak vallotta magát. A cégvezető a lefoglalt porcelánok egy részét – ezt fotó igazolja – húsz éve nászajándékba kapta. A többi tárgyat boltban vásárolta (akkor még nem dolgozott a Zsolnaynál), illetve a gyárban vette kedvezményesen. A 10-20 éve vásárolt dísztárgyakról nincs már blokkja (ezzel valószínűleg más is így lenne), de az újabbakról igen. A vádhatóságnak nincs semmilyen bizonyítéka arra, hogy bármelyik tárgyat a cégvezető kilopta volna a gyárból.
Az tény, hogy voltak dolgozók, akik azt vallották, a cégvezető az autóján porcelánokat szállított ki, Bodnár azonban hangsúlyozta, hogy ez legális módon történt, mivel saját autóján szállította porcelánt a cég fővárosi üzletébe. Az autót a kapunál ellenőrizték, s csak azt vihette ki, amiről papírja volt. Az ügyvéd hozzátette, hogy hasonló módon a gyártulajdonos és felesége is szállított Budapestre porcelánt, ez a gyakorlat volt a legolcsóbb fuvar a cég számára. Bodnár hangsúlyozta, hogy a legfőbb károsult, a Zsolnay nem tett feljelentést, merthogy készletéből semmi sem hiányzott. Az ügyvéd a másik vádponttal kapcsolatban annyit mondott, hogy egy váráslásnál valóban hibás (a korábbi) engedélyszám került a számlára, ám ez olyan félreértés volt, ami nem okozott kért se az eladónak, se a vevőnek, se az államnak.
Bodnár szerint a nyomozóhatóság politikai megrendelésre indított a cégvezető ellen vizsgálatot, s azt szerették volna bebizonyítani, hogy a Zsolnay tulajdonosa - aki útjába állt fideszes gazdasági érdekköröknek - a cégvezetővel közösen kilopja a dísztárgyakat, aztán adómentesen értékesíti azokat. Ám a lopásra semmilyen bizonyítékot nem találtak, így a vád a bíróságon elbukik majd, prognosztizálta a várható fejleményeket Bodnár.
A történet előzményeiről többször írtunk. Emlékezetes, hogy a Zsolnayt 2016 nyarán meg akarta szerezni a Fideszhez közel álló gazdasági érdekcsoport, ezért hitelfelvásárlással felszámolásba próbálták kényszeríteni a céget. Eközben a fideszes irányítású pécsi önkormányzat létrehozott egy kerámia céget, a Ledina Kft.-t, és oda átcsalták a Zsolnay dolgozóinak 80 százalékát, 118 embert. A NAV átfogó adóvizsgálatot indított a cég ellen, s a kormányhoz közel álló sajtó sűrűn támadta a Zsolnay szír származású, svájci állampolgárságú tulajdonosát, Bachar Najarit. Az einstand azonban bedőlt, mert Bachari Najari rendezte cége adósságát (amit a korábbi tulajdonosok, így Pécs városa halmozott fel), az adóvizsgálat pedig nem tárt fel jogtalanságot. Mindeközben a Ledina nem tudott megállni a lábán, így az alig termelő, több száz millió adósságot jegyző cég ellen március végén felszámolási eljárást kezdeményeztek. A Zsolnayból elcsalt dolgozók márciusban 25 milliót veszítettek volt cégük ellen az azonnali felmondás indokának jogtalansága miatt.
Bodnár úgy véli, hogy azért most hozta nyilvánosságra az ügyészség a vádemelést, mert politikai óhajra el akarják terelni a figyelmet az einstand immár ténnyé szilárdult kudarcáról, és arról, hogy a sikertelen kisajátítási kísérlet Pécsnek és az államnak legalább egymilliárd forintjába került. Pécsnek azért is sokba került az einstand, mert rossz hírét kelti a városnak a befektetők körében, így a tőke kerüli a gazdaságilag leépülő baranyai megyeszékhelyet.
|
Zsolnay-ügy: a vádemelés figyelemelterelés a cégvezető ügyvédje szerint
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3031674_zsolnay-ugy-a-vademeles-figyelemeltereles-a-cegvezeto-ugyvedje-szerint
|
2019-04-05 18:23:00
| true | null | null |
Népszava
|
|
Három munkát is nyertek mostanában Mészáros Lőrincék cégei, és már a szerződéseket is megkötötték velük.
A legnagyobb falat, nettó 9,97 milliárd forintos megbízás a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszer kiépítése, uniós támogatással. A munkát a felcsúti milliárdos cége, a Mészáros és Mészáros Kft. valamint a közbeszerzéseken szintén jól szereplő, Paár Attila érdekeltségében álló West Hungária Bau Kft. konzorciuma nyerte el .
A Nemzeti Fejlesztési Programiroda eljárásán indult miskolci kukakirály, Hercsik Károly cége, a Mento Kft. is, de az észak-magyarországi hulladékbizniszben korábban taroló cég a nyertesnél egymilliárd forinttal drágábban tett ajánlatot, így nem rúgott labdába. A harmadik versenyző, a kaposvári központú Szemeco Kft. és a Geohidroterv Mérnökgeológiai, Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kft. konzorciuma szintén nem támasztott komolyabb akadályt, passzolta a hiánypótlást.
Mészárosék alvállalkozója a M-U-T Hungária Kft. lesz és 30 hónapjuk van a munkák elvégzésére, tervezéssel együtt. Nyolc településen kell hulladéklerakót, -kezelőt és udvart építeniük, többek között.
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. lett a befutó a mányi Leimann Ház felújításánál, ami mintegy nettó 110 millió forintot fog nekik hozni.
A Fejér megyében található épület panzióként működik, jelenlegi formájában 1998-ban épült meg. A szerződésben jelzik, hogy utófinanszírozással pályázati támogatást is kapott a felújítás.
A Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft.-vel is aláírta végre a Nemzeti Sportközpontok azt a nettó 232,5 millió forintos megbízást, ami az új felcsúti iskola tervezésére szánnak.
A kormány korábban a beruházásra 304 175 000 forintot biztosított a Beruházás Előkészítő Alapból. Felcsútra azért kell új iskola, mert a helyi mintegy 200 gyerek kinőtte a régit.
A beruházás nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű, és egyedül a Fejér-B.Á.L. Zrt. tulajdonában lévő tervezőcéget hívták meg a hirdetmény nélküli közbeszerzésre.
Első körben azonban nem adták be időre a pályázatukat (Mfor), kiírtak egy új eljárást, amire megint csak a Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. kapott meghívást.
|
A miskolci kukakirályt is lenyomták Mészáros Lőrincék
|
Három munkát is nyertek mostanában Mészáros Lőrincék cégei, és már a szerződéseket is megkötötték velük.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2019/04/05/a-miskolci-kukakiralyt-is-lenyomtak-meszaros-lorincek/
|
2019-04-05 15:16:00
| true | null | null |
24.hu
|
Ismét Bayer Zsolt családjának tulajdonában van az az ingatlan, amit a fideszes publicista tavaly szeptemberben cserélt el egy 49 négyzetméteres önkormányzati lakásra a budai Várban – derítette ki a 24.hu.
Kedden számoltunk be róla, hogy a Fidesz ötösszámú párttagkönyvének tulajdonosa Orbán Viktor miniszterelnök új rezidenciájától, a felújított karmelita kolostortól pár száz méterre fekvő Úri utcába költözött be egy önkormányzati bérlakásba, amit meglehetősen olcsón, 32 ezer forintért bérel az I. kerületi önkormányzattól. Az újságíró lakáscserével jutott hozzá az önkormányzati bérleményhez. Kérdésünkre akkor azt közölte, hogy egy budai agglomerációban lévő, 70 négyzetméter alapterületű kertes házat adott cserébe, ám annak helyét nem közölte.
Lapunk viszont kiderítette, hogy Bayerék egy pilisszentkereszti faházat adtak a vári ingatlanért cserébe, ami két hónappal az üzlet nyélbeütése után ismét a fideszes publicista családja – egész pontosan egyik fia – tulajdonába került.
A Budavári Önkormányzat tájékoztatása alapján Bayer tavaly szeptember 5-én jutott hozzá lakáscserével az Úri utcai lakáshoz, a cserealapul szolgáló pilisszentkereszti háznak pedig a tulajdoni lapja szerint egy nappal később, szeptember 6-án lett új tulajdonosa. Az új tulajdonos nem más, mint az Úri utcai ingatlan egyik korábbi lakója, akinek a neve most is szerepel a kapucsengőn. Ez a magánszemély azonban alig két hónapig birtokolta a pilisszentkereszti házat, az ugyanis már tavaly novemberben visszakerült Bayer Zsoltékhoz, az újságíró fiának nevére.
A csereügyletre azért volt szükség, mert a lakástörvény szerint az önkormányzati lakások bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető, magyarán pénzért nem megvásárolható.
A lakáscseréről szóló cikkünk után a kormánypárti publicista szűkkörű sajtótájékoztatót hívott össze csütörtökre az Úri utcai lakása elé, hogy megmagyarázza lakásszerzésének és -bérlésének körülményeit. Bayer egymásnak ellentmondó költségeket közölt. Elsőként a blogján írta meg, hogy a bérleti díj mellett 40 millió forintért bérli a vári lakást – ezzel feltehetően a csereingatlan árára utalt. A sajtótájékoztatón már csupán 26 millió forintra taksálta a budai agglomerációban található ingatlan értékét. Az Úri utcai ingatlan felújítási költségeiről szólva pedig 5 és 10 millió forintos összegeket is említett.
Bayer a sajtótájékoztatón azt a kérdést nem kívánta tisztázni, hogy melyik településen található az az ingatlan, amit a budavári lakásért cserébe adott. Azt mondta:
Nem fogom megmondani, és nem azért mert bármiféle takargatnivalóm lenne, arról, hogy milyen ingatlant ajánlottam fel, amit az előző bérlő elfogadott és alkalmasnak talált, hanem azért, mert ő – mint teljesen civil ember – nem hozható általam olyan helyzetbe, hogy őt is majd elkezdjék cseszegetni azzal, hogy mennyiért meg miért cserélte el.
Gyanítható azonban, hogy Bayer más okból titkolta, milyen ingatlant adtak a vári lakás bérleti jogáért cserébe. És noha az újságíró szerint nincs mit takargatnia, amikor a sajtótájékoztató után rákérdeztünk, hogy a pilisszentkereszti ház volt-e a cserealap,
előbb letagadta, hogy azt az ingatlant adták az Úri utcai lakásért cserébe, ami két hónappal később újra a családja tulajdonába került, majd – mint a cikk elején található videóban látható – kameránk előtt mégis elismerte a történteket.
Azt mondta, visszavásárolták az ingatlant, és ezzel nincs is semmi probléma, hiszen az új tulajdonos annak adja el, akinek akarja. Szerinte nem játszották ki a lakáscsere szabályait sem.
|
Bayer Zsolték trükkje: visszaszerezték a vári önkormányzati lakásra cserélt ingatlant is
|
Ismét Bayer Zsolt családjának tulajdonában van az az ingatlan, amit a fideszes publicista tavaly szeptemberben cserélt el egy 49 négyzetméteres önkormányzati lakásra a budai Várban – derítette ki a 24.hu.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/04/05/bayer-zsolt-budai-var-onkormanyzati-lakas/
|
2019-04-05 08:02:00
| true | null | null |
24.hu
|
Miután kedden beszámoltunk róla, hogy Bayer Zsolt meglehetősen alacsony áron, 32 ezer forintért bérel önkormányzati lakást a Várban, a kormánypárti publicista szűkkörű sajtótájékoztatót hívott össze Úri utcai lakása elé, hogy megmagyarázza lakásszerzésének és -bérlésének körülményeit. Az eseményen a kormánypárti Magyar Nemzet és Hír Televízió (ezeknek munkatársa Bayer) mellett az Index és a 24.hu vehetett részt.
Noha az újságíró elmondása szerint azért állt a sajtó elé, mert a „legelképesztőbb és legaljasabb rágalmak jelentek meg önkormányzati lakása megszerzésének körülményeiről”, valójában semmit nem cáfolt cikkünkből.
A Fidesz ötös számú párttagkönyvének tulajdonosa a rendszerváltástól kezdve vezette le a budai Várnegyed önkormányzati lakásállományának bérbeadási gyakorlatát. Kiemelten beszélt a lakáscserével szerzett önkormányzati lakásokról, minthogy ő is így szerezte 49 négyzetméteres Úri utcai lakását. Ez azt jelenti, hogy egy magántulajdonú ingatlant adott a bérleti jogért cserébe a korábbi bérlőnek. Az I. kerületi önkormányzat lakásrendelete alapján ilyen esetben úgynevezett költségelvű lakbért kell fizetni, ami a budai Vár kiemelt övezetében, mint a Mátyás Templom környéke – ahova Bayer is költözött – négyzetméterenként nettó 510 forint.
A publicista hangsúlyozta, mindenki ennyi lakbért fizet, mint ő, „a fideszesek és nem fideszesek egyaránt”. Ezzel kapcsolatban megkérdeztük tőle, hogy helyesnek tartja-e azt a gyakorlatot, hogy a Budavári Önkormányzat ennyire alacsony lakbért szab Várba költözőknek, köztük jómódú embereknek is, miközben tavaly egy átlagos albérlet ára piaci alapon 150 ezer forint volt Budapesten. Erre azt mondta:
Nem is értem a kérdést. Ez a gyakorlat harminc éve. Nekem nem tisztem megítélni az, hogy helyes, sem azt, hogy helytelen. Ez ma a jogi helyzet.
Bayer egyébként egy listával is készült a tájékoztatóra arra vonatkozóan, hogy kik laknak még rajta kívül a Várban, és javasolta, hogy mindenkitől kérdezzük meg, hogyan szerezte a lakását. Felsorolása szerint a Várnegyedben lakik
Baráth Etele, aki MSZP-kormányok minisztere volt,
E. Vámos Ágnes, aki szerinte a Horn Gábor-féle Vendel-kör tagja,
Tamási Miklós, aki a CEU Open Society Archives vezetője volt,
és Bakró-Nagy Ferenc, az Index munkatársa, aki részt vett a sajtótájékoztatón.
A fideszes újságíró lakását is megmutatta az újságíróknak, illetve egy ötmillió forintról szóló felújítási szerződést is lobogtatott, ami azért érdekes, mert korábban kérdésünkre azt írta, hogy 10 milliót költött a felújításra.
Emlékezetes, Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere, és szülei is önkormányzati lakáshoz jutottak a Várban. Emellett számos, a Fideszhez közeli fontos ember, köztük Lázár János vadásztársa Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, valamint a Semjén Zsoltot kitüntető Safari Club elnöke is bagóért bérel önkormányzati lakást a Várban. Mint ahogyan nemrég megírtuk, hogy Palkovics László innovációs miniszter is meglehetősen olcsó bérleti díjat fizet önkormányzati lakásáért a Várban.
Kiemelt kép: Bárdi Bálint /24.hu
|
Bayer Zsolt önkormányzati lakása előtt magyarázta olcsó bérleti díját
|
Miután kedden beszámoltunk róla, hogy Bayer Zsolt meglehetősen alacsony áron, 32 ezer forintért bérel önkormányzati lakást a Várban, a kormánypárti publicista szűkkörű sajtótájékoztatót hívott össze Úri utcai lakása elé, hogy megmagyarázza lakásszerzésének és -bérlésének körülményeit. Az eseményen a kormánypárti Magyar Nemzet és Hír Televízió (ezeknek munkatársa Bayer) mellett az Index és a 24.hu vehetett részt.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/04/04/bayer-zsolt-onkormanyzati-lakas-magyarazkodik-olcso-berleti-dij-budai-var-uri-utca/
|
2019-04-04 16:19:00
| true | null | null |
24.hu
|
Noha korábban is az I. kerület lakója volt, nemrég egy másik önkormányzati lakást szerzett a budai Várnegyed szívében Bayer Zsolt kormánypárti publicista – tudta meg a 24.hu. Az ingatlanért pedig fölöttébb jutányos bérleti díjat fizet. A Fidesz ötös számú párttagkönyvének tulajdonosa Orbán Viktor miniszterelnök új rezidenciájától, a felújított karmelita kolostortól pár száz méterre fekvő Úri utcába költözött be. A közhiteles cégadatbázis szerint február 20. óta ez az új lakcíme.
A Budavári Önkormányzattól kikért adatok alapján az újságíró tavaly szeptemberben lakáscserével jutott hozzá a 49 négyzetméteres ingatlanhoz.
A lakásért költségelvű lakbért fizet, havonta 31737 forintot.
Ez a lakbér meglehetősen alacsony, az egyik legnagyobb ingatlanportál hirdetési között több kiadó Úri utcai lakást is találtunk, a hasonló méretű ingatlanokért pedig piaci alapon ennek a tízszeresét is elkérhetik. Egy majdnem ugyanekkora – 46 négyzetméteres – másfél szobás lakást 280 ezer forintos bérleti díjért kínálnak kiadásra, de egy valamivel nagyobb, 56 négyzetméteres kétszobás kiadó lakást is találtunk az Úri utcában, amiért 475 ezer forintos bérleti havi díjat kérnek.
A Bayer által fizetett összegnél még az önkormányzat által megszabott piaci árak is jóval magasabbak. Ezt bizonyítja, hogy a Budavári Önkormányzat nemrég pályázati felhívást tett közzé, amelyben kilenc vári lakás bérleti jogát hirdette meg. Köztük van egy 45 négyzetméteres egyszobás lakás is, épp a publicista szomszédságában. Ennek a lakásnak az induló bérleti díját 83 ezer forintban határozta meg az önkormányzat. Tehát egy Bayerénél kisebb lakást is majdnem háromszor annyiért tervezi kiadni az önkormányzat, mint amennyit az újságíró fizet.
Lakáscsere esetén egyébként az I. kerület lakásrendelete alapján valóban úgynevezett költségelvű lakbért fizet az új bérlő, ám a fideszes többségű önkormányzat egy új szerződéskötés esetén bármikor felülbírálhatná a bérleti díjat, és a lakásrendelet módosításával emelhetne azon, hogy a kerületet ne érje vagyonvesztés.
Lakásszerzésének körülményeiről érdeklődve megkerestük Bayer Zsoltot, aki közölte, ugyan az égvilágon semmi közünk nincs hozzá, de válaszol. Azt írta:
Mint mindenki más, aki örökölhető bérleti jogot szerez a Várban, ő is csere útján jutott hozzá az önkormányzati lakáshoz, aminek a bérleti jogát egy erre specializált ingatlanközvetítőn keresztül szerezte meg.
Az önkormányzati lakásért egy budai agglomerációban lévő, hetven négyzetméter alapterületű kertes házat adott. Ennek helyét és értékét nem közölte.
Számlákkal igazolható módon tízmillió forintot költött a lakás felújítására, ahogy írta, „ezzel szintúgy az önkormányzat vagyonát gyarapítottam, mint bárki más, aki így tesz, bár a felújítás nyilván a mi kényelmünket szolgálta.”
Az általa fizetett bérleti díj ugyanannyi, mint az előző lakóé volt, és mint mindenki másé a házban. (Ez ebben a formában nem igaz, piaci és szociális alapon bérelt lakások is vannak az Úri utcai házban – a szerk.)
Egyebekben hozzátette:
Szokjanak le végre arról, hogy mindenkit baszogatnak, aki merészel a várban lakást szerezni magának ilyen módon.
És azt a javaslatát is megfogalmazta, hogy
Ha ennyire idegesíti magukat, hogy fideszes is lakhat a várban, talán kezdeményezzék, hogy törvény mondja ki, aki kormánypárti, nem lakhat a várban, legfeljebb, ha tízszer-százszor annyi bérleti díjat fizet, mint bárki más.
Bayer ezen kívül az Indexen megjelent Lakás a Várban: Nem mind nyomott ár, ami annak látszik című cikket ajánlotta figyelmünkbe azzal, hogy
Na, látja, erről van szó!
Habár a szóban forgó lakás bérleti jogát csak néhány hónapja szerezte Bayer, már korábban is felmerült, hogy a publicista önkormányzati lakáshoz jutott az I. kerületben. 2017-ben a Népszavának voltak erre vonatkozó információi. A lap akkor az önkormányzatnál hiába próbálta kideríteni, hogy bérel-e lakást az önkormányzattól Bayer. A történet vége az lett, hogy a Népszava érdeklődéséről tudomást szerzett a fideszes újságíró és megfenyegette a lap munkatársát.
Bayer akkor azt állította, hogy 1998-ban cserélte el a tulajdonában lévő öröklakást egy budavári önkormányzati lakásra. Mivel 2000-ben elvált feleségétől, a lakásból elköltözött, volt felesége és két fia viszont továbbra is abban a lakásban élt.
Amikor 2016 végén kiderült, hogy Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere is olcsó önkormányzati lakáshoz jutott a saját maga vezette önkormányzattól, Bayer az Echo TV-ben látta vendégül párttársát. Ennek az lett a vége, hogy az egyik fideszes magyarázta a másiknak, hogy miért van rendben az önkormányzati lakások bérbeadásának gyakorlata a Várban. Pedig nem volt mindig ilyen nagy az egyetértés közöttük, 2003-ban Bayer még azért támadta a fideszes polgármestert a Magyar Nemzetben, mert érintettként nem tetszett neki, hogy Nagy Gábor Tamás óvodabezárásokat tervez a kerületben. Bayer többek közt azt írta:
Csak hát az a szomorú helyzet, hogy az önkormányzatot és a polgármestert a szülők, a kerületi lakosok választják. S ideje lenne végre megélni azt, hogy valami a szülők, a lakosok érdekei szerint történik.
Emlékezetes, nemcsak az I. kerület polgármestere, hanem a szülei is önkormányzati lakáshoz jutottak a Várban. Emellett számos, a Fideszhez közeli fontos ember, köztük Lázár János vadásztársa Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, valamint a Semjén Zsoltot kitüntető Safari Club elnöke is bagóért bérel önkormányzati lakást a Várban. Mint ahogyan nemrég megírtuk, hogy Palkovics László innovációs miniszter is alig több mint 30 ezer forintos bérleti díjat fizet önkormányzati lakásáért a Várban.
Eközben folyamatosan emelkednek az ingatlanárak Budapesten, tavaly már havi 150 ezer forintra ugrott egy átlagos albérlet ára.
|
Bayer Zsolt 32 ezer forintért bérel önkormányzati lakást a Várban
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/04/02/bayer-zsolt-fidesz-ner-olcso-onkormanyzati-lakas-uri-utca-budai-var/
|
2019-04-02 08:03:00
| true | null | null |
24.hu
|
|
Nettó 10 milliárd forintos keretmegbízást kapott a Rogán Antal tárcája alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivataltól (NKH) a Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó New Land Media Kft. és a Lounge Design. Az összegből 3 milliárd forint opciós érték – derül ki a Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentációból.
A két cég az Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 6., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 14. fantázianevű munkát szerezte meg, ez a gyakorlatban a 14. plakátkampányos megbízást jelenti.
Egész évben nem költöttek ennyit plakátolásra
Idén mintha nagyságrendileg változott volna a kampányokra szánt összeg: 2019-ben ez már a második 10 milliárdos propagandamegbízás Balásy cégeinek. Néhány hete a G7 vett észre egy januárban megkötött szerződést, az a hasonló propaganda-megállapodások 13. darabjáról szólt.
A mostani megbízással együtt tehát idén már 20 milliárdot szánnak “tájékoztató kampányra”. A tempó fokozódik, 2018-ban az összes ilyen jellegű megbízás – az opciós összegekkel együtt – 18,4 milliárd forint volt.
Hogy egy-egy 10 milliárdos szerződés konkrétan hány kampányt fedez és milyen időtartamra szól, azt nem lehet tudni, ugyanis sem a kiírásban, sem az összegzésben nem részletezik. A G7 által megírt szerződés és a mostani közzététel alapján nagyjából három hónap alatt tapsoltak el 10 milliárd forintot reklámtevékenységre és rendezvényszervezésre, valamint kutatási feladatokra.
Már verseny sincs
Abban nincsen semmi meglepő, hogy a befutók a Fidesz-szimpatizáns Balásy ügynökségei lettek. 2015-ben költséghatékonysági okokból átalakították az állami kommunikációs megbízások rendszerét, elvileg így akarták visszavágni a korábban esetenként akár 40 milliárdot is megközelítő éves költést.
Azóta minden tendert központosítva, a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó NKH-n keresztül bonyolítanak. A NKH nem egyenként keresi meg a legjobb ajánlatot nyújtó ügynökségeket: kiírnak egyetlen nagy keretszerződést, majd ennek nyertesei között versenyeztetik azután a konkrét munkákat. Így történt ez a jelenleg is érvényben lévő, 2018 júniusában megkötött, összesen 75 milliárd forintos mozgásterű (25 milliárdos alap, ami kétszer újratölthető) megállapodással is, a befutók pedig a Balásy-Csetényi-Kuna hármas érdekeltségei lettek. Az amúgy sem éles versenyhelyzet is eltűnt, amikor tavaly kiderült, hogy Kuna Tibor és Csetényi Csaba érdekeltségeivel szerződést bontott az NKH, így a megbízásokat egytől egyig Balásy Gyula ügynökségei kapják.
A G7 év elején kiszámolta: 2018-ban az állam 50 milliárd forintot költött kommunikációra.
|
Újabb 10 milliárdot tolnak Rogánék a plakátkampányolásba
|
Idén ez már a második 10 milliárdos keretmegbízás Balásy Gyula cégeinek. Tavaly egész évben 18,4 milliárd ment el a tájékoztató kampányokra.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2019/04/03/plakatkampany-10-milliard/
|
2019-04-03 17:41:00
| true | null | null |
24.hu
|
A 2014-ben kezdődött Öveges-program során az Európai Unió 14 milliárd forint támogatást adott a természettudományos oktatás fejlesztésére. A támogatás törvénysértő felhasználására az OLAF (Európai Csalási Elleni Hivatal) is felfigyelt, Hadházy Ákos országgyűlési képviselő pedig évekig tájékoztatta a nyilvánosságot a botrányos részletekről. A Miniszterelnökség vizsgálata súlyos szabálytalanságokat állapított meg, az NNI lepasszolta a nyomozást a NAV-nak, az pedig azóta is tologatja az ügyet. Sajtóhírek szerint a 14 milliárd forintos programból több száz millió forintot kellett visszafizetni az EU-nak a magyar költségvetésből, de a pontos összeget sem a Miniszterelnökség, sem az EMMI nem közölte.
Nagyon szép célt fogalmazott meg a TÁMOP egyik projektje jó pár éve: a természettudományos oktatás, illetve a fizikai és a kémiai szaktantermek fejlesztését helyezte előtérbe. Ennek megvalósítására az Európai Unió 14 milliárd forintot adott. A helyi önkormányzatok és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) által végrehajtandó programot az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) irányította. A támogatás összegéből 44 vidéki és 8 fővárosi iskolai labor fejlesztését tervezték úgy, hogy minden városnak mintegy 300 millió forint állt a rendelkezésére.
A projektek lefolytatásáról a Magyar Narancs is megírta, hogy az iskolák az elszámolható költségek 30 százalékát, 80-100 millió forintot fordítottak infrastrukturális fejlesztésekre, vagyis termek kialakítására és eszközbeszerzésekre. A megmaradt összeget, esetenként 200 millió forintot pedig a projekt céljait közvetlenül nem szolgáló dolgokra: oktatási programokra, munkafüzetekre, kiállításra és nyelvi képzésekre költötték. Ezek nélkül azonban a laborkialakítások költsége nem is lett volna elszámolható.
Az oktatási anyagokat minden iskola külön készítette el a meghívásos közbeszerzési pályázaton nyertes céggel. A nyílt pályáztatást egyébként az oktatási intézmények úgy tudták elkerülni, hogy a kiírásokban az egyes tételek összege nem haladta meg a 25 millió forintot.
Túlárazott tantermek és munkafüzetek
Az iskolák pénzfelhasználásával és kifizetéseivel kapcsolatban a magyar ellenőrző hatóság 2014-ben semmi problémát nem talált.
Ugyanakkor még azon a nyáron Hadházy Ákos – akkor LMP-s politikusként – az Öveges-programban történt visszásságokra hívta fel a figyelmet. Hadházy szerint ugyanis egy-egy tanterem felújítása 30-40 millió forintba került volna, de városonként mintegy 300 milliót fordítottak rájuk. Továbbá 2,8 milliárd forintot költöttek el a munkafüzetekre, pedig azokat 30 millió forintból is el lehetett volna készíttetni.
Hadházy Ákos többek között két szekszárdi tanterem felújítását is gyanúsnak találta, mondván, a támogatás jelentős részét nem a kijelölt dolgokra költötték. Így az I. Béla Gimnáziumban 157 millió forintból 44 millióba került a terem kialakítása, majd 45 millióba a felszerelése, a maradék összeget pedig a pályázat előkészítésére, lebonyolítására, szoftver- és munkaanyag-fejlesztésre adták ki. Ugyanez a Garay Gimnáziumban 177 millió forintba került, amiből 35 millió forintot költöttek a teremre, a többi pénz pedig az egyéb megbízásokra ment el.
A politikus nyilvánosságra hozott számára eszementnek tűnő projekteket, például egy kecskeméti iskola esetét: "amellett, hogy munkafüzeteket megírattak már 43 gimnáziumban, itt is írattak egyet, de itt a kiírás szerint is csak egy német tananyagot kell lefordítani. Az pedig egészen vicces-érthetetlen-felháborító, hogy erre a feladatra az egyik kamuajánlatot a kaposvári NYL Fémszerkezetgyártó Bt.-től kérte a nagytiszteletű gimnázium. Ez talán a non plus ultra annak bizonyítására, hogy meg sem próbálják a valódi közbeszerzést imitálni."
A visszaélésgyanús esetek miatt az akkor Lázár János vezette Miniszterelnökség sem tudta homokba dugni a fejét. Sőt Lázár az LMP-s Ikotity István parlamenti interpellációjára adott válaszában elismerte, hogy tapasztaltak szabálytalanságokat a pénzek felhasználásával kapcsolatban.
A Miniszterelnökség is túlárazásokat talált
Lázár hivatkozott a Miniszterelnökség Ellenőrzési Főosztályának 2014 novemberében készült vizsgálatára, melyből kiderültek az Öveges-programmal kapcsolatos szabálytalanságok részletei.
A 13 projekten lefolytatott mintavételes ellenőrzés során a legtöbb esetben túlárazást találtak: részben vagy teljesen ugyanazt a szakmai tartalmat adtak el a – gyakran különböző – beszállítók újként, és minden alkalommal elszámolták a teljes fejlesztési költséget. Az ellenőrök szerint informatikai moduloknál is előfordult ez a probléma, illetve a tanulói munkafüzetek és a szaktanári segédletek között is sok tartalmi átfedés volt.
“Két különböző cég értelemszerűen csak abban az esetben készíthet azonos tartalmú szakmai anyagot, ha köztük együttműködés van, ezáltal sérülnek az összeférhetetlenség, valamint a verseny szabályai."
Az ellenőrzés megállapította azt is, hogy a projektek során megsértették az összeférhetetlenségi szabályokat is, vagyis egymástól nem független cégek voltak a szállítók. A 13 projekt kapcsán vizsgált 49 közbeszerzési eljárásban több esetben azonos tulajdonosi körbe tartozó cégek voltak az ajánlattevők, tehát nem volt valódi verseny.
A jelentés szerint a legtöbbször, 12 alkalommal a Tender-Network Zrt. vett részt a kifogásolt TÁMOP-projektekben szállítóként, és összedolgozott más cégekkel. Az ellenőrök megállapították, hogy a Tender-Network Zrt. által Hatvan, Kalocsa és Kiskunfélegyháza önkormányzata számára írt megvalósíthatósági tanulmányokban több átfedés is van.
Hadházy Ákos tavaly felhívta a figyelmet arra, hogy a Tender-Network Zrt. nem csak az Öveges-programban, hanem az Elios-ügyben is többször felbukkant tanácsadóként. De nem csak ez köti össze a két uniós projektet, ugyanis a Miniszterelnökség ellenőrei azt állapították meg az Öveges-programban, amit az OLAF az Elios-ügyben: már maga a pályázat kiírása is problémás volt.
“A pályázati felhívás tartalmazott olyan előírásokat, amelyek a költséghatékony projektmegvalósítás ellen hatottak, valamint a szabálytalan támogatásfelhasználás lehetőségét teremtették meg."
Bár a Miniszterelnökség vizsgálata a visszaélésekkel kapcsolatban nagyon komoly megállapításokat tett, felelősöket nem nevezett meg.
A Tender-Network Zrt. az Opten céginformációs rendszer adatai szerint 2013-ban 644 millió forintos bevételt ért el. Ez aztán évről-évre csökkent, míg nem 2016-ban 109 millió forint lett. 2017-ben viszont javult a helyzet: a cég mintegy 147 millió forintos árbevételt ért el. A Közbeszerzési Adatbázis szerint abban az évben a Tender-Network Zrt. két uniós finnaszírozású projektben vett részt: egy GINOP-projektben a Pécsi Tudományegyetemnek, és egy TOP-pályázatban Várpalota önkormányzatának. Ez alapján úgy tűnik, hogy az Öveges-program miatti botrány nem akasztotta meg a cég működését.
Az NNI szerint nem történt hűtlen kezelés
A másik érintett állami szerv, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) a súlyos szabálytalanságok feltárása után, 2014 végén feljelentést tett az V. kerületi kapitányságon ismeretlen tettessel szemben az uniós forrásokkal való visszaélések bűncselekményének gyanúja miatt. A minisztériumnál az Európai Csalás Elleni Hivatal is bejelentkezett. 2016 szeptemberében az OLAF ajánlással élt az ügyben a magyar ügyészség felé, az anyagot a Legfőbb Ügyészség megküldte a folyamatban lévő nyomozáshoz.
Ám a helyzet olyan komoly volt, hogy az Európai Bizottság az OLAF vizsgálódása közben, 2016 tavaszán az Öveges-programban tapasztalt visszaélések miatt a TÁMOP-programot leállította, és a gyanús momentumok tisztázásáig felfüggesztette a kifizetéseket. A hírek egy részében a teljes TÁMOP, mintegy 780 millió euró, vagyis 241 milliárd forint visszatartása szerepelt. Más sajtóhírek kisebb, de még úgy is jelentős összeg, 40 milliárd forint kifizetésének felfüggesztéséről számoltak be.
A visszaélésekkel kapcsolatban a Nemzeti Nyomozó Iroda által folytatott nyomozás 2016-ra arra jutott, hogy az Öveges-programban hűtlen kezelés és hivatali visszaélés nem történhetett, de bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás igen. Ezért az eljárást áttették a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatósághoz.
Hadházy Ákos nonszensznek nevezte, hogy a rendőrség lerázta magáról az eljárást 2016 márciusában. Úgy vélte ugyanis, hogy az eljárás áthelyezése csupán azt szolgálta, hogy eltávolítsák az ügyet a politikusoktól, a közbeszerzések nagyobb részét kiíró polgármesterektől.
A NAV még tologatja a nyomozást
2018 januárjában Hadházy Ákost a NAV arról tájékoztatta, hogy 11 projekt esetében visszaélésszerű, többszörös túlárazások, szükségtelen beszerzések történtek, már meglévő tartalmat számoltak el újként, több esetben sérültek az összeférhetetlenségi szabályok és hiányoztak a teljesíthetőség objektív feltételei. Emlékezetes, hasonló megállapításokat tett a Miniszterelnökség is.
Ezek alapján az ember azt gondolná, hogy a hatóságok átlátták az ügyet, és közel voltak a felelősök megtalálásához. Ám a büntetőeljárás tovább került a NAV Központi Nyomozó Irodájához, majd később a NAV Dél-Dunántúli Bűnügyi Igazgatóságához.
Hogy megtudjuk, jelenleg hol tart a nyomozás, megkeresést küldtünk a NAV-nak. Az adóhivatal válasza szerint még mindig nyomoznak, ugyanis azt közölték, hogy folyamatban lévő ügyről nem adhatnak tájékoztatást.
Az Öveges-programmal kapcsolatban most egyelőre ott tartunk, hogy ismét egy olyan uniós pénzlenyúlás történt a szemünk előtt, amiben senkinek sem kell aggódnia amiatt, hogy az eltűnt tíz- vagy százmilliókat számon kérik rajta, esetleg komolyan meg is büntetik. Nem mellesleg a kormány által az Európai Uniónak visszafizetett összeget itt is a magyar adófizetők dobták össze. Azt viszont sem a Miniszterelnökség, sem az EMMI nem közölte az Átlátszóval, hogy pontosan mennyi pénzt kellett visszefizetni Brüsszelnek a magyar költségvetésből.
Csak az nyilvános, hogy az LMP-s Ikotity István érdeklődésére Rétvári Bence, az EMMI államtitkára beszámolt arról 2016-ban, hogy a feltárt szabálytalanságok miatt 11 oktatási intézménynek összesen 390 milliót kell visszafizetnie az állami költségvetésbe. Helyi hírek szerint például Békéscsabát 37 millió, Debrecent 57 millió, Hatvant 45,4 millió, Kalocsát pedig 48 millió forint visszafizetésére kötelezték.
Hadházy nem hagyja elsikkadni az ügyet
Hadházy Ákos még nem adta fel, hogy az Öveges-program visszásságait felderítse. Mint szerkesztőségünknek elmondta, az OLAF-jelentését szeretné megkapni ezzel az üggyel és a Híd a munka világába programmal kapcsolatban is. A Miniszterelnökséghez benyújtott közérdekű adatigénylését elutasították, mondván, hogy az ügyben nem adatgazdák. Polt Péter legfőbb ügyész pedig azt közölte vele, hogy mivel az ügyben nincs gyanúsított, nem az ügyészség az ura az eljárásnak, hanem a nyomozóhatóság, és tájékoztatást csak onnan kaphat.
Az országgyűlési képviselő közölte azt is, hogy megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, ahonnan még nem kapott választ. Mint hangsúlyozta, azért sem adja fel, hogy még több részletet megtudjon az OLAF megállapításairól ezekben az ügyekben és az Elios esetében is, mert nagyon jól látszik, hogy a programok során szervezetten követték el az uniós pénzek lenyúlását.
Az Index korábbi cikke szerint egyébként az Öveges-program alatt az EMMI-ben az EU-s fejlesztéspolitika felelőse Köpeczi-Bócz Tamás helyettes államtitkár volt, akinek részben az Öveges-program, részben a Híd a munka világába program botrányai miatt kötöttek útilaput a lábára, később pedig távolítottak el a TÁMOP monitoring bizottságának éléről is. Köpeczi-Bócz neve a Mengyi Roland-féle Voldemort-ügyben is felmerült: a volt helyettes államtitkár a bíróságon azt állította, hogy abban az ügyben semmiről sem tudott, de Balog Zoltán akkori EMMI-miniszter ezt cáfolta.
Az ember, aki ott se volt: Köpeczi-Bócz Tamás tündöklése és bukása 15 éve töretlen karrier ért véget néhány hónappal ezelőtt: tavaly július 19-én Balog Zoltán váratlanul kirúgta Köpeczi-Bócz Tamást, az EMMI uniós fejlesztésekért felelős államtitkárát. A menesztés okairól többféle magyarázat is kering, a hivatalos szerint főnökei elégedetlenek voltak a munkájával.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Diákok az Arany János Általános Iskola és Gimnázium új, Öveges természettudományos laboratóriumában 2014. február 12-én. (MTI Fotó: Bruzák Noémi)
|
OLAF-jelzések: a NAV nem találja az Öveges-program szétlopásának felelőseit
|
A 2014-ben kezdődött Öveges-program során az Európai Unió 14 milliárd forint támogatást adott a természettudományos oktatás fejlesztésére. A támogatás törvénysértő felhasználására az OLAF (Európai Csalási Elleni Hivatal) is felfigyelt, Hadházy Ákos országgyűlési képviselő pedig évekig tájékoztatta a nyilvánosságot a botrányos részletekről. A Miniszterelnökség vizsgálata súlyos szabálytalanságokat állapított meg, az NNI lepasszolta a nyomozást a NAV-nak, az pedig azóta is tologatja az ügyet. Sajtóhírek szerint a 14 milliárd forintos programból több száz millió forintot kellett visszafizetni az EU-nak a magyar költségvetésből, de a pontos összeget sem a Miniszterelnökség, sem az EMMI nem közölte.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/04/08/olaf-jelzesek-a-nav-nem-talalja-az-oveges-program-szetlopasanak-feleloseit/
|
2019-04-08 12:35:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Legfőbb Ügyészség megszüntette a Gyurcsány-kormány volt titkosszolgálati vezetői ügyében indított nyomozásban felmerült adatok titkosítását, és ahogy a Magyar Nemzet írja, közzétette a vádirati tényállás kivonatát, valamint a történtek miatt folyamatban volt bírósági eljárásban hozott döntés lényegét.
Az ügy érdekesebb annál, mint ahogy elsőre hangzik, ugyanis ezekből az iratokból kiderült, hogy a kémkedés és bűnpártolás miatt megvádolt Szilvásy György volt titokminiszter, Galambos Lajos és Laborcz Sándor, volt NBH-s főigazgatók valamint a Zömök nevű biztonsági cég vezetője elősegítették, hogy orosz hátterű titkosügynökök magyar titkosszolgálati munkatársakat világíthassanak át.
Teljes talány, hogy miután Szilvásy és Galambos megbeszélést folytattak a Parlamentben az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat helyettes vezetőjével, és az "felajánlotta", hogy saját szakemberei poligráfos átvilágítással magyar titkosügynököket ellenőrizzenek, miként döntöttek végül úgy, hogy helyt adnak a felajánlásnak. Így történt, hogy Szilvásy jóváhagyásával bolgár pszichológusnak álcázott fedett ügynökök 16, a magyar NBH állományába tartozó tisztet világíthattak át, ezzel a vádirat szerint veszélyeztetve Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatát.
A lap szerint Szilvásynak tudnia kellett, hogy ez az átvilágítás hírszerző tevékenységet jelent. A két fedett ügynököt a Zömök Kft. tulajdonosa, Püski László kísérte. Aztán a fedett ügynökök úgy jutottak be az NBH épületébe, hogy arról nem készült dokumentáció, a poligráfos vizsgálatot is az idegen ügynökök irányították tolmácsok segítségével.
Az NBH szakpszichológusa többször jelezte Galambosnak, hogy a vizsgálat menete eltér az előzetesen leegyeztetettől, azonban a főigazgató utasította őket, hogy az oroszok irányításával folytatódjon.
Galambost ezután leváltották, utóda, Laborcz jelentést tett az incidensről Szilvásynak, de nem tettek feljelentést, ugyanakkor az új főigazgató Galambossal kapcsolatban megállapította, hogy tevékenysége súlyos károkat okozott a magyar-amerikai kapcsolatokban, kapcsolata az oroszokkal tényszerű, az információk kiszivárogtatása pedig bizonyított.
A többször is bíróság előtt tárgyalt ügyben legutóbb a Kúria - helybenhagyva egy korábbi első fokú ítéletet - a vádlottakat felmentette.
Cikkünk megjelenése után Szilvásy György levelet írt nekem, és azt mondta, szerinte nem volt olyan találkozó, amelyen ő, Galambos és az orosz SZFB tisztje megbeszélést folytattak volna a Parlamentben.
|
Gyurcsányék az orosz titkosszolgálattal világították át a magyar NBH-t
|
A Legfőbb Ügyészség megszüntette a Gyurcsány-kormány volt titkosszolgálati vezetői ügyében indított nyomozásban felmerült adatok titkosítását, és ahogy a Magyar Nemzet írja, közzétette a vádirati tényállás kivonatát, valamint a történtek miatt folyamatban volt bírósági eljárásban hozott döntés lényegét.
Az ügy érdekesebb annál, mint ahogy elsőre hangzik, ugyanis ezekből az iratokból kiderült, hogy a kémkedés és bűnpártolás miatt megvádolt Szilvásy György volt titokminiszter, Galambos Lajos és Laborcz Sándor, volt NBH-s főigazgatók valamint a Zömök nevű biztonsági cég vezetője elősegítették, hogy orosz hátterű titkosügynökök magyar titkosszolgálati munkatársakat világíthassanak át.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/04/04/gyurcsanyek_orosz_titkosszolgalat_atvilagitas_magyar_nbh/
|
2019-04-04 12:51:00
| true | null | null |
Index
|
"Az igazsággal még ma sem szembesülhet a közvélemény, miután az ügyészség nyilvánosságra hozta a vádiratát", írta az Indexnek Szilvásy György a "Gyurcsányék az orosz titkosszolgálattal világították át a magyar NBH-t" című hírre reagálva. A Gyurcsány-kormány egykori titokminisztere szerint az ügyben kezdettől fogva "a legvadabb állításokat szivárogtatták ki a hatóságok", a vádlottak pedig eközben a titkosítás miatt nem tudták nyilvánosan megvédeni magukat.
Szilvásy szerint az ügyészség verziója nem több, mint a vádhatóság véleménye, "állítások szerepelnek benne, de nem tények", és
A volt miniszter felsorolása szerint nem igaz, hogy
bármilyen egyeztetésen vagy találkozón utasítást adott volna hazugságvizsgálat elvégzésére,
illetéktelen kiszivárogtatás miatt aggódott volna 2007 elején,
bármiféle hírszerző tevékenységről lett volna tudomása,
kémkedés gyanújáról kapott információt 2007 végén, és mégsem tettem feljelentést, illetve utasította a főigazgatót, hogy ő se tegyen.
az NBH működéséről, vezető beosztású tisztjeiről bármilyen érzékeny információ illetéktelen kezekbe került volna, és hogy hírszerző tevékenység, kémkedés történt volna bárki részéről.
Szilvásy azt írta, az NBH épületében az oroszok tevékenysége és mozgása mindvégig szigorúan ellenőrzött volt, a belső szabályoknak megfelelt. A konkrét vizsgálatokat nem oroszok, hanem a magyar szakemberek végezték, az oroszoknak semmiféle intézkedési, beavatkozási lehetőségük nem volt.
"Az sem derül ki a vádiratból, hogy – szakmai furcsaságai miatt – ezt az egész hazugságvizsgálattal összefüggő ügyet mi vizsgáltattuk ki 2007 közepén, második felében, amikor Laborc Sándor váltotta Galambos Lajost, és információkat kapott a lebonyolításról. A büntetőeljárásban tárgyalt, az ügyészség által prezentált valamennyi tényt és bizonyítékot az irányításom alatt tevékenykedő megbízott főigazgató, Laborc Sándor vezetésével folyó belső vizsgálat tárta fel", írta.
Szilvásy emlékeztet, hogy a vizsgálatban részt vevő szakemberek véleménye megegyezett abban, hogy a volt főigazgató súlyos szakmai hibákat vétett, de bűncselekmény gyanúja nem merült fel. Ezt igazolta a Kaposvári Törvényszék, a Fővárosi Ítélőtábla és a Kúria felmentő ítéletében kifejezett és megindokolt álláspontja.
A volt titokminiszter emlékeztet, hogy ő 2011-ben, a meggyanúsítása után kezdeményezte a titkos papírok minősítésének feloldását, de azt akkor megtagadták. Írását Szilvásy azzal zárta, hogy minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a jogerős ítélet megállapításait, indoklását, a fontos tanúk vallomásait, a vádlottak védekezését is megismerhesse a közvélemény, "ne csak a vád feltevéseit, amelyek a bírósági vizsgálaton elbuktak".
|
Gyurcsány titokminisztere: Ez még mindig nem az igazság
|
"Az igazsággal még ma sem szembesülhet a közvélemény, miután az ügyészség nyilvánosságra hozta a vádiratát", írta az Indexnek Szilvásy György a "Gyurcsányék az orosz titkosszolgálattal világították át a magyar NBH-t" című hírre reagálva. A Gyurcsány-kormány egykori titokminisztere szerint az ügyben kezdettől fogva "a legvadabb állításokat szivárogtatták ki a hatóságok", a vádottak pedig eközben a titkosítás miatt nem tudták nyilvánosan megvédeni magukat.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/04/06/szilvasy_gyorgy_kemugy_kemvad_reakcio/
|
2019-04-06 12:53:00
| true | null | null |
Index
|
Milyen ügyeket tárgyalnak majd?
Kik lesznek közigazgatási bírók?
Ki meri megtámadni a miniszter döntését?
Ki lesz a fő fő vezető?
Milyen eljárásban tárgyalják?
A fenti kérdésekre egyelőre nem adhatunk végleges válaszokat, pedig 2020 januárjától biztosan elkezdik az ítélkezést az új közigazgatási bíróságokon. Mielőtt végigmennénk egyesével a legfontosabb kérdéseken, és áttekintenénk, miért kellett a Fidesznek máris átalakítania a szabályozást, érdemes összefoglalni, mi is a jelentősége ennek az új rendszernek a hétköznapi életünkben.
Mindenkivel előfordulhat, hogy nem a szomszédjával, üzlettársával netán családtagjával keveredik jogvitába, hanem magával az állammal. Ilyen lehet például, ha nem értünk egyet egy NAV-tól kapott bírsággal, nyugdíjjogosultsággal vagy bármely más hatóság döntésével. De ilyen lehet a cégek életében az is, ha vitatják a Gazdasági Versenyhivatal vagy egy környezetvédelmi hatóság döntését.
Ilyenkor természetesen helye van jogorvoslatnak, és pont az ilyen, állam és állampolgár/cég közötti ügyekben fogják kimondani a végső szót a rendes bíróságokról most leválasztott közigazgatási bíróságok. Nem mindegy tehát semelyikünknek, hogy ezek a bírók mennyire függetlenek az állami intézményeket irányító kormánytól, és hogy a bírók milyen ügyekben dönthetnek végső soron.
Milyen ügyeket tárgyalnak majd?
Az első homályos pont éppen itt található: nem nyilvánosak még a részletszabályok, amelyek egyértelművé tennék, mely hatóságok milyen ügyei tartoznak majd a közigazgatási bírókra.
Az eddigi nyilatkozatok alapján a közigazgatási bíróságon döntenek majd a közbeszerzési, építési, környezetvédelmi, nyugdíj, adó- vagy energiaügyekben,
és itt mondják ki a végső szót a tüntetésekről is.
Háttér-információkból, korábbi nyilatkozatokból úgy tűnik, hogy a választási ügyekről és a közérdekű adatok kiadásáról is itt döntenek majd.
De kérdés például, hogy a sajtóperek ide tartoznak-e – itt ugyanis ideális esetben nincs közigazgatási szereplő, ám a Trócsányi László miniszter által is sokat emlegetett Magyar Királyi Közigazgatási Bíróságok történetesen ítélkeztek sajtóügyekben.
A rendszer ugyanis nem új a magyar jogtörténetben, 1949-ig létezett a külön közigazgatási bíráskodás, amíg a kommunista rezsim meg nem szüntette. Abban a rendszerben ugyanis nyilván teljesen értelmetlenné vált a jogorvoslati kérelem a kormányzó hatalom döntéseivel szemben.
Emlékezzünk csak vissza, milyen – a legmagasabb szinten lejátszott – politikai viták akadnak abból, hogyan dönt a bíróság egy választási kérdésben (Orbán Viktor a választások után személyesen rontott neki a Kúriának), illetve egy-egy tüntetés engedélyezéséből. Adott esetben – és ez már gazdasági szereplőknek fontos – politikai fegyver lehet abból, hogy egy cég milyen döntésekre számíthat adó- vagy versenyjogi ügyekben.
Kik lesznek közigazgatási bírók?
Éppen az előzőek miatt nagyon nem mindegy, hogy a miniszternek mekkora befolyása van a bírók kiválasztására. Hiszen a politikában fokozottan érvényesül a „minden szentnek maga felé hajlik a keze” mondás, pláne, ha nem is szentekről van szó. Magyarán érdemes elkerülni, hogy a bírók – már a kiválasztási procedúránál is – függő helyzetben legyenek a kormánytól és a minisztertől.
Alapvetően kétféle úton kerülhet majd be valaki a jövőre felálló közigazgatási bírói karba, amelynek nagyjából 300 tagja lehet. (A létszámot majd nyáron állapítja meg a miniszter, egyelőre csak nagyjából találgathatunk.) A most is közigazgatási bíróként ítélkezők április 30-ig tehetnek nyilatkozatot arról, hogy átjelentkeznek-e, a maradék helyekről pedig pályázat útján döntenek. Ide már bekerülhetnek azok is, akik eddig a közigazgatásban (például egy minisztériumban dolgoztak), és nem bíróságon szocializálódtak.
Egyelőre nem tudni, hányan kérik át magukat az új rendszerbe, és mi lesz azokkal a bírókkal, akik nem akarnak átjelentkezni. Decemberben a Kúria elnöke, a közigazgatási bíró Darák Péter sem árulta el, hogy átjelentkezik-e majd az új rendszerbe, ha lejár a mandátuma a Kúria élén.
A háttérben hallani olyat, hogy a mostani közigazgatási bírók nagy része átjelentkezik, és az új közig bíróságok kétharmada a régi bírókból fog állni – de hallottunk olyan számot is, hogy csak nagyjából 100 bíró jelentkezik át, a többi helyet fel kell tölteni – és ebben nagy szava lesz az igazságügyi miniszternek.
Ki meri megtámadni a miniszter döntését?
Ezen a ponton sok kritika érte az eredeti kormányzati terveket. Az eredeti törvény szerint ugyanis a miniszter döntött volna egy elé tett listából, hogy ki lehet bíró, és persze arról, hogy kiből nem lehet. Emiatt nevezte az ellenzék „Fidesz-bíróságoknak” a felállítandó intézményeket. De a dolgot a Velencei Bizottság is kifogásolta, ezért fideszes képviselők (köztük Völner Pál igazságügyi államtitkár) benyújtottak egy olyan javaslatot, amely némileg visszaszorítja a miniszteri önkényt ebben a kérdésben (ezt szavazták meg hétfőn – lásd oldalt).
Az új szabály szerint jobban meghatározzák a bírói és bírósági vezetői pályázatoknál az értékelés objektív, mérhető szempontjait, és a miniszternek indokolnia kell, ha el akar térni a kinevezésnél az Országos Közigazgatási Bírói Tanács rangsorától. Emellett ami még fontosabb: a rangsorban szereplő, nem kinevezett bírók bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért. Kérdés persze, hogy melyik bíró meri majd megtámadni a miniszteri döntést, és mire megy majd vele.
Ez utóbbi szabály azonban csak 2020-tól érvényes, az idén kiválasztott bírókra még nem vonatkozik. Ugyanakkor a kormányzati befolyást csökkentő tényező, hogy a bírói pályázatoknál döntő, érdemi hatásköröket gyakorló Országos Közigazgatási Bírói Tanács személyi tanácsa összetételében a mostani törvénymódosítással 7-4-re változik a bíró és nem bíró tagok aránya, úgy, hogy hat tagot a bírók saját soraikból választanak.
Ez a tanács dönt majd a fegyelmi eljárások megindításáról, ha a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja a miniszter által kinevezett közigazgatási bírósági vezetővel vagy a tanács egy tagjával szemben merül fel.
Ki lesz a fő fő vezető?
Nem mellékes kérdés, ki vezeti majd az új rendszer csúcsszervét, a Közigazgatási Felsőbíróságot. (Az új rendszerben ugyanúgy lesznek területileg illetékes bíróságok és egy országos illetékességű felsőbíróság, mint a rendes bírósági rendszerben.) A posztra a köztársasági elnök tesz javaslatot az idén júniusig, és a parlament választja meg az elnököt.
A korábbi pletykák szerint a posztra Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Nemzeti Választási Bizottság korábbi vezetője a legesélyesebb. Ő tavaly lemondott minden posztjáról, és elvonult a Kúriára ítélkezni közigazgatási ügyekben.
Pár hete azonban elkezdett terjedni az a pletyka, hogy más lehet a befutó. A hírbe hozott Varga Zs. András alkotmánybíró, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem korábbi dékánja azonban határozottan cáfolta a HVG erről szóló információját, és jelezte, hogy „a Közigazgatási Felsőbíróság elnöki tisztségére vonatkozó törekvésem nincs és soha nem is volt. Más tisztség megszerzésére sem törekszem."
Milyen eljárásban tárgyalják?
Nem mellékes kérdés az sem, hogy az új közigazgatási bíróságokon milyen eljárásban fognak dönteni (megkérdeztük az Igazságügyi Minisztériumot, mikorra készül el az ezt szabályozó új közigazgatási perrendtartás, de egyelőre nincs válasz erre sem).
A jelenlegi közigazgatási jogorvoslati rendszer szerint fellebbezni általában az államigazgatási szerveknél lehet egy-egy döntés ellen (a felettes szervnél, mondjuk a NAV-nál, kormányhivatalnál), és a bíróságra azután lehet menni, ha megjárta ezt a közigazgatási másodfokot is a kérdés. Elképzelhető, hogy az új rendszer szerint nem lesz a közigazgatáson belül jogorvoslat, hanem rögtön bíróságra kell menni, ha vitatunk egy közigazgatási döntést.
Mindez a gyakorlatban azért fontos, mert így a bíróknak másfajta munkát kell végezniük. Hiszen másfajta pervezetést igényel, ha a bíróságokra tartozik egy ügy tényállásának tisztázása, és a bíróságokon kell lefolytatni a bizonyítást.
|
Homály, meddig terjed az új bírák hatalma
|
Még fel sem álltak az új közigazgatási bíróságok, a fideszes többség máris átalakította a szabályozást hétfőn. A Fidesz ezzel reagált a „a hatékony fékek és ellensúlyok” hiányát emlegető kritikákra, ám az új rendszer lényegi pontjait még mindig több ponton homály fedi. Mit tudunk a mindannyiunk életét elkerülhetetlenül érintő új bírósági rendszerről?
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/04/02/uj_szabalyok_es_homaylos_pontok_az_uj_kozigazgatasi_birosagi_rendszerben/
|
2019-04-02 12:55:00
| true | null | null |
Index
|
Jászai Gellért távozik a Konzum elnök-vezérigazgatója és az Opus Global igazgatósági tagja a társaságok éves rendes közgyűlése után leköszön mindkét tőzsdei vállalat élén betöltött tisztségéről és azok operatív irányításáról.
Ahogyan arról korábban már írtunk, a Mészáros Lőrinc cégbirodalmának tőkepiaci tranzakciókhoz leginkább értő embere egy ideje már az Andrássy út 59.-ből átült a Montevideo utca 8.-ba, a 4iG központjába, most pedig bejelentették ezentúl kimondottan az informatikai cégre koncentrál.
A cég közleménye szerint Jászai a 4iG Nyrt.-nél "megkezdett stratégiai feladatokra és vállalatépítésre koncentrál majd."
Jászai részvényesként továbbra is érdekelt az Opusban, de ezután a 4iG-ben "megkezdett építkezésre, az informatikai nagyvállalat dinamizálására, illetve a társaság operatív vezetésére kíván több időt fordítani."
A bejelentés külön érdekes annak a fényében, hogy egy ideje már terjed a piacon a pletyka, miszerint a tőzsdén jegyzett 4iG Nyrt. megveheti a T-Systems Magyarország Zrt.-t, amely közvetlenül a Magyar Telekom, közvetve pedig a német Deutsche Telekom érdekeltsége.
Tavaly nyáron jelentették be, hogy a Mészáros-érdekeltségeket egybefogó két tőzsdei cég, az Opus és a Konzum megvásárolja az informatikával foglalkozó 4iG vállalatot. A több komoly informatikai vállalkozást tömörítő, 400 főt foglalkoztató 4iG-csoport 2017-ben 16,9 milliárdos forgalmat hozott össze, de veszteséges volt. Viszont önmagában azzal, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került, szárnyalni kezdett a tőzsdén.
|
Jászai Gellért távozik a Konzum és az Opus igazgatóságából
|
Jászai Gellért távozik a Konzum elnök-vezérigazgatója és az Opus Global igazgatósági tagja a társaságok éves rendes közgyűlése után leköszön mindkét tőzsdei vállalat élén betöltött tisztségéről és azok operatív irányításáról.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/04/08/jaszai_gellert_tavozik_a_konzum_es_az_opus_igazgatosagabol/
|
2019-04-08 12:57:00
| true | null | null |
Index
|
Ijesztően szaporodnak az elrettentő európai példák a pénzmosási, terrorizmusfinanszírozási ügyekre. Az MNB megelőzésként májustól életbe lépő felügyeleti elvárásaiban megköveteli a pénzügyi intézményektől, hogy vizsgálják az ügyfelek nagy összegű készpénzbefizetéseinek forrását. Tízmillió forint feletti – vagyis az átlagügyfeleket nem érintő – készpénzbefizetésnél dokumentummal is igazolni kell, hogy honnan jött a pénz, s a pénzváltással kapcsolatos szabályok is változnak.
Senki sem gondolta volna még pár éve, hogy Dánia – amely a világ legbiztonságosabb országainak egyike – vezető hitelintézetéről kiderül: észt fióktelepében százmilliárd dolláros tételben moshatták tisztára szovjet utódállamokból származó vagyonokat. S azt ki hitte volna, hogy e sztoriba a tekintélyes Deutsche Bank amerikai leányvállalata is belekeveredik, amelyet már egy másik, hasonló ügyben amúgy is vizsgálnak az Egyesült Államok hatóságai? Vagy hogy Venezuelából egy másik uniós tagállam, Málta egyik, viszonylag új – azóta már engedélyét vesztett – privátbankján keresztül folyatnak ki jó százmillió dollárt Iránba az USA szankcióinak megkerülésére?
Ezek az esetek is arra intenek, hogy itthon és Európa-szerte is hatékony intézkedések szükségesek a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzésére. Ha ugyanis egy bank vagy egy egész ország rossz hírbe keveredne, az nem csak más uniós tagállamok, de legelőször is saját ügyfelei bizalmát veszítheti el. Ennek visszaszerzése pedig év(tized)ekbe kerülhet.
A probléma valós voltát azok a hazai pénzügyi intézmények is világosan érzékelik, amelyek az elmúlt években Magyarországon is évi mintegy 8500 db gyanúra okot adó bejelentést tettek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mellett működő Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodánál. E jelzések kb. kétharmada bankoktól származott. Az Iroda és maguk a pénzügyi intézmények ezek nyomán egyedül 2017-ben 214 esetben függesztették fel ügyletek lebonyolítását, ezzel mintegy ötmilliárd forintnyi gyanús pénz tovább áramlását megakadályozva.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – hazai és uniós előírások nyomán – tavaly karácsony előtt újította meg rendeletét a pénzügyi intézményeknek a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozási ügyletek elleni hatékony szűrőrendszerekről. A jegybank emellett idén május 1-jétől három ajánlást is életbe léptet a bankok, biztosítók és minden pénzügyi intézmény védelmi vonalainak megerősítése érdekében. Ezek egyértelmű üzenete: a piszkos pénzek elleni védelem kulcsa, ha a piaci szereplők megfelelően ellenőrzik a pénzeszközök – kiemelten a nagy mennyiségű készpénz – forrását. Minden tranzakciónál és minden érintett pénzügyi intézménynél, mégpedig hatékony vizsgálati szempontrendszer alkalmazásával.
A jegybank elvárása nyomán a 10 millió forintot meghaladó készpénzes tranzakcióknál – kiemelten a befizetéseknél, pénzváltásoknál – a továbbiakban a pénzügyi intézmények már nem csak az érintett ügyfelek azonosító okmányait kérhetik el. Szükség lesz emellett a tranzakcióban érintett pénzeszközök forrásának megnevezésére is, sőt – ennek ellenőrzésére – az e forrásra vonatkozó dokumentumok bemutatását is kérhetik tőlük.
Az MNB eddigi felügyelési tapasztalatai szerint mindennek kiemelt jelentősége van. A forrás igazolása ugyanis az az adat, amely támpontul szolgálhat a pénzügyi intézménynek, hogy ügyfele valós üzleti tevékenységet végez-e, vagy esetleg illegális eredetű (például adócsalásból, egyéb, törvénytelen vagyont generáló bűncselekményből) származó jövedelmét szeretné-e elhelyezni náluk. Az ügyfélpénz befogadása (vagy épp a gyanúsnak vélt művelet bejelentése és annak felfüggesztése) tehát a kezdő, kulcsfontosságú pillanat, amikor eldőlhet az adott bank, biztosító stb. jó hírnevének jövője is.
Az ügyfélpénzek eredetének megismerésére a jegybank ajánlásában minden pénzügyi intézmény által alkalmazható egységes módszertan közreadásával segíti a piac szereplőit. A fókuszban itt is a nagy összegű – vagy a feltűnően gyakori kisebb, esetleg éppen az azonosítási értékhatárok alatti – készpénzes tranzakciókat bonyolító ügyfelekre vonatkozó kontrollok vannak. A fő cél az, hogy a pénzügyi piacok szereplői a kockázatokkal összhangban álló gyakorlatot alakítsanak ki a pénzeszközök forrására vonatkozó információk beszerzésekor.
A pénzügyi intézmények például nem elégedhetnek meg azzal, ha egy ügyfél pénze kapcsán csak annyit mond, hogy „étteremtulajdonos” vagy „ingatlant akar vásárolni”. Ezek ugyanis csak az ügyfél üzleti tevékenységét vagy felhasználási céljait jelzik, nem a pénz eredetét. Ezzel szemben a nagy összeg származását –típusától függően – pl. olyan dokumentumokkal lehet ténylegesen igazolni, mint egy hagyatékátadási végzés, bankszámla-kivonat vagy éppen ingatlanhatósági igazolás az ingatlan értékesítéséről (ha ilyenek nincsenek, 100 millió forintig egy teljes bizonyító erejű magánokirat is elég, de az ügyfélnek a dokumentumok hiányát is meg kell indokolnia).
A pénzügyi intézményeknek folyamatosan monitorozniuk kell az esetleges szokatlan, pénzmosásra, terrorizmusfinanszírozásra utaló tranzakciókat. Az erre utaló figyelmeztető jeleket az MNB mellékelte ajánlásához.
Elgondolkodtató információ pl., ha egy ügyfél rendszeres készpénzes vagy értékpapíros tranzakciói valahogy mindig pont a pénzmosási azonosítási értékhatár alattiak. Enyhén szólva szokatlan, ha egy cég kereskedelmi tevékenységének méretéhez képest készpénzforgalmat bonyolít, vagy ha magánszemélyek számláin céges üzleti tevékenység zajlik. Az sem jó jel, ha „láncátutalások” történnek (ugyanazok az összegek egy-két napon belül tovább vándorolnak, netán épp oda, ahonnan érkezett a pénz), vagy ha a bankszámláról készpénzt felvevő ügyfelet mindig egy, vagy több másik személy kíséri, várja a bankfiók előtt.
Meg kell szólalnia a riasztócsengőnek akkor is, ha egy vállalkozás hirtelen profilt vált, s ezzel együtt a saját tevékenységükről alig tudó, vagy akár még lakcímmel nem rendelkező (hajléktalan) tulajdonosai lesznek. A biztosítók számára pl. az olyan esetek lehetnek furcsák, amikor valaki idő előtt indokolatlanul – ezzel nagy veszteséget magára vállalva – mond fel egy életbiztosítást az azonnali készpénzkifizetés érdekében. Magától értetődően gyanúsak az olyan esetek, amikor az ügyfélcég külföldi központja kábítószerparadicsom országnak számít, esetleg offshore vagy fiktív bankok bukkannak fel a tranzakciók környékén.
Ha egy ügyfél esetében gyakorta, nagy összegek kapcsán merül fel a pénzmosás gyanúja – s akár a NAV pénzügyi információs egysége felé is bejelentésekké formálódik –, a pénzügyi intézménynek meg kell vizsgálnia akár az ügyfélszerződés felmondását. Ezt ugyanakkor körültekintően, a pénzügyi intézményen belül ilyen ügyekről döntő bizottság működtetésével kell megtenni.
Az MNB 2019 májusától azt is elvárja, hogy az ötvenmillió forint összeg feletti pénzváltási ügyletek a megbízó hitelintézet előzetes jóváhagyása után kerülhessenek végrehajtásra. Az ekkora összegű pénzváltásra vonatkozó igényt legalább 5 nappal az ügyletet megelőzően írásbeli kérelemben kell jelezni a pénzváltó irodáknál. A pénzváltó irodák – hirdetmény útján vagy egyéb módon – előzetesen tájékoztatják majd az ügyfeleket arról, hogy az 50 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű pénzváltás csak a megbízó hitelintézet előzetes jóváhagyásával valósulhat meg és az ügylet végrehajtása előzetes kérelemhez kötött. Az ötvenmilliós nagyságrendű pénzváltások természetesen az ilyen ügyletek töredékét jelentik, vagyis a lépés semmilyen módon nem érinti a valutát vevő, eladó turisták szokásos átlagos tranzakciót.
A jegybank egy további ajánlásában – európai iránymutatás nyomán – a különböző típusú pénzügyi tevékenységek kapcsán részletesen bemutatja az azokhoz kötődő termék/szolgáltatási, ország/földrajzi, illetve ügyfél/tényleges tulajdonosi kockázati tényezőket. Ezek figyelembevétele, illetve a konkrét tranzakciók áttekintése után tudja felmérni az adott pénzügyi intézmény, hogy (a jogszabály által előírt módon) egyszerűsített vagy fokozott ügyfél-átvilágításra van-e szükség,
Ahogy eddig is, a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni harcot az MNB a gyakorlatban, a „terepen” is felméri majd 2019-ben. A jegybank ez évben várható felügyeleti vizsgálatainak egyik kiemelt pontja lesz ugyanis, hogy a bankok, pénzküldő cégek vagy éppen befektetési vállalkozások miképp szerzik be az ügyfélpénzek forrásával kapcsolatos információkat, dokumentumokat.
|
Biztos jelek, amikből felismerhetők a banki pénzmosók
|
Ijesztően szaporodnak az elrettentő európai példák a pénzmosási, terrorizmusfinanszírozási ügyekre. Az MNB megelőzésként májustól életbe lépő felügyeleti elvárásaiban megköveteli a pénzügyi intézményektől, hogy vizsgálják az ügyfelek nagy összegű készpénzbefizetéseinek forrását. Tízmillió forint feletti – vagyis az átlagügyfeleket nem érintő – készpénzbefizetésnél dokumentummal is igazolni kell, hogy honnan jött a pénz, s a pénzváltással kapcsolatos szabályok is változnak.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2019/04/05/biztos_jelek_amibol_felismerhetok_a_banki_penzmosok/
|
2019-04-05 12:58:00
| true | null | null |
Index
|
Kisvárda egy átlagos város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az ukrán és a szlovák határ közelében. Az utóbbi években azonban fantasztikus módon megszaporodtak az egészen elképesztő beruházások, olyanok mint:
fűtött pályás sportcsarnok,
termálvizes lórehabilitációs központ,
látványszegénynegyed,
csúszdapark,
öko-filmpark,
teniszakadémia.
Egyesek szerint az is közrejátszott abban, hogy hirtelen ömleni kezdett a pénz a régióba, hogy a helyi születésű Seszták Miklós fejlesztési miniszter lett. Később pedig, miután távozni kényszerült posztjáról, több hozzá köthető beruházás megbicsaklott.
Seszták még miniszterként valódi lokálpatrióta módjára fejlesztések sorát hozta Kisvárdára, egyesek szerint a leváltásához is részben az vezetett, hogy aránytalanul egy pontra fókuszálta a fejlesztési pénzeket. Most elmentünk Kisvárdára megnézni, hogyan állnak a helyi beruházások, amik miatt egyesek már kis Felcsútként kezdték emlegetni a várost.
Amikor elindultunk, valahogy úgy képzeltem el a dolgot, hogy be kell majd járnunk az egész települést, hogy megnézzük az összes épülő projektet. Némileg csalódottan vettem tudomásul, hogy az elmúlt évek megaberuházásai, a stadion, az aquamozi, az öko-filmpark, a fordított ház, a virtuális akvárium nagyjából egy fél négyzetkilométeres területen, egymás mellett találhatók.
Ezen a néven épül a mozis élménypark a helyi nádasban. A projekt hivatalos ismertetését olvasva elsőre teljesen rossz helyen kerestem a térképen a tavat, ahol a beruházások megvalósulnak. A hivatalos tervek szerint ugyanis:
A tó bejáratnál egy fejjel lefele megépített tájház építése szolgálja a komplex turisztikai, információs és látogatómenedzsment funkciók biztosítását. Kialakításra kerül továbbá egy csónakház, illetve a tó 1. és 2. szigetein elhelyezkedő könnyűszerkezetes építmény komplexumok, amelyekben a tó és környéke élővilágát bemutató interaktív eszközök kerülnek elhelyezésre, és ismeretterjesztő 3D-s dokumentumfilmek mutatják be az attrakcióra jellemző állatvilágot.
Az első gond, hogy a tó nincs is rajta a Google térképén, csak a műholdképen látszik, ami nem csoda, ugyanis sokáig nem is volt benne víz, csak 2015-ben állították helyre 200 millió forintért. Amikor szigeteket, helyi élővilágot, csónakházat képzel maga elé az ember, nem éppen a kisvárdai Nádas-tó jut az eszébe elsőre.
Az ötszáz méter széles tavat tényleg sikerült helyreállítani, sőt még két szigetnek is találtak helyet. (Úgy látszik, az elmúlt időkben kisebb divatja lett a szélsőséges talajrendezéseknek.)
A bal oldali szigetre már vezet is egy híd, ezen a szigeten fog helyet kapni a virtuális akvárium névre keresztelt élményközpont. A horgásztó felől nézve (a képen felül) a tavaszi szélben hajladozó nád mögött konténerek, faépítmények tűnnek fel. Elsőre az egészről a Csernobil melletti Pripjaty elhagyatott vidámparkja jut az eszembe, pedig valójában csak az épülő Cinemaqua élményparkról van szó.
Apokalipszis most
Ha már Csernobil: akik posztapokaliptikus élményekre vágynak, azok nem fognak csalódni Kisvárdán. A tó csatorna felőli szélén autógumik vannak a földbe ásva gokartpályát formázva. Se én, se a kanális partján tanácstalanul nézelődő nagy fehér kócsag nem értette, hogy mi lehet ez az amúgy Natura 2000-es környezetvédelmi területbe aligha illő kreálmány. Már csak a szerkesztőségbe visszaérve sikerült minden kétséget kizáróan megbizonyosodnom arról, hogy
A Hajók mögött a 4-es főút felé kialakított gokartpályán filmesen felturbózott apokaliptikus külsejű járművekkel lehet száguldozni
– olvasható a város honlapjára feltöltött hivatalos dokumentációban. Tehát nem egy vállalkozó kedvű helyi szabadult rá a területre markolóval, hanem tényleg az van, hogy uniós pénzből lehet majd Kisvárdán apokaliptikus külsejű járművekkel száguldozni.
Hasonlóan különös látvány a csatorna mentén továbbsétálva a Jégvilág névre keresztelt, 1:1 nagyságú, 17. századot idéző vitorlás.
Ez a kettősség egyébként nagyon domináns mindenhol, a pénz nem számít építkezések és vályogházak váltják egymást, ennek az egész jelenségnek egy extrém példája az új tóparti beruházás. A tóparti komplexum közepén a helyi telefon- és internetszolgáltató épülete árválkodik egy adótoronnyal. Sajnos úgy tűnik, ezt békén hagyják, pedig egy kis fantáziával akár az Eiffel-tornyot vagy egy égig érő paszulyt is lehetne varázsolni belőle.
A fák még kopaszok, így az épülő tájház csontváza, a Disney-kastélyra hajazó rikító valami meredezik a távolban. Lehet, hogy a Sárkányváros az, ami a terveken Wizard néven fut. „A lovagvárak romantikájának és a trónok harca sötét középkori fantáziavilágának elegye. Arénája alkalmas lovagi játékok, erő és ügyességi versenyek lebonyolítására. Épületei és szobrai misztikusak, jól fotózhatóak és filmezhetőek" – olvasható a leírásban.
Megpróbálok a stadion fölött lassan tovakúszó bárányfelhők közé sárkányokat képzelni, de csak a Mad Max-pálya kócsagja szál el Jéke irányába, mégis mintha éreznék valamit a levegőben a sötét középkori fantáziából és a Trónok harca ármánykodásaiból.
A helyi élővilág érdekében helyreállított, vagy, ha rosszmájúak akarunk lenni, a semmiből elővarázsolt tavon át egy építkezési törmelékből húzott földhíd kígyózik a Szülinap-sziget felé. Bár a sziget most még nem szülinapi, csak egy sima üres halom a tó közepén, egyszer majd móka és kacagás fogja megtölteni.
A kisebbeket és a lányokat várja a SZÜLINAP SZIGET. Gazdagon parkosított hercegnő-vár homlokzatba érkeznek a vendégek
– olvasható a leírásban. A hivatalos pályázati kiírás 2021-re teszi a projekt befejezését, addig biztosan nem fogja vidám gyerekzsivaj betölteni a szigeteket.
Egzotikus, de közbiztonságmentes
A főút mentén csatorna vezet Döge irányába, egyik helyi forrásunk olyanról is hallott, hogy a csatornát kibővítik, hogy csónakon el lehessen jutni Kisvárdától egészen a közeli Rétközi-tóig, de ezt hivatalos papírok nem támasztják alá.
Egyébként valahol a Rétközi-tó mellett, Szabolcsveresmart és Kisvárda között épül a teniszakadémia, meg is indulunk, hogy megnézzük, de a betonútnak egyszer vége szakad, behajtani tilos.
Csak földmunkák vannak még, ahol majd az angol nyelvű bentlakásos teniszakadémia állni fog, egy 48 fős kollégiummal, főépülettel, egy center- és további 11 teniszpályával, nem utolsósorban pedig egy úgynevezett klubépülettel, amit a terület legszebb részén, a halastó partján építhetnek fel, a sportiskolától elzártan.
A rossz nyelvek azt pletykálják, hogy valójában csak a klubház és az apartman miatt épül az egész, ezt a néma homokbuckákból azonban most még lehetetlen megállapítani.
A tó túloldalán ott mered egy konténerekből és valamiből másból – a távolból farostlemeznek tűnik – felhúzott építmény, amit nem sikerül beazonosítanom, lehet, hogy a „TWIST OLIVÉR és a tolvajok utcája” az , ami „egy kicsit lerobbant utcai hangulatokat, a szegénynegyedek egzotikus de közbiztonság mentes hangulatát tükrözi."
Idegenvezetőnk figyelmeztet, hogy a területet védő biztonságiak nem túl megértők a tilosba tévedőkkel, így a boldogság titokzatos szigete és a szegénynegyedek közbiztonságmentes egzotikuma a hivatalos átadásig elérhetetlen marad számunkra. Hol fogjuk így megtapasztalni a közbiztonság hiányát és a szegénységet? Kíváncsian várjuk az átadót, hogy teljes pompájában is megcsodálhassuk a kisvárdai moziparkot és a virtuális akváriumot.
|
Apokalipszis a mesekastély árnyékában Kisvárdán
|
Kisvárda egy átlagos város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az ukrán és a szlovák határ közelében. Az utóbbi években azonban fantasztikus módon megszaporodtak az egészen elképesztő beruházások, olyanok mint:
fűtött pályás sportcsarnok,
termálvizes lórehabilitációs központ,
látványszegénynegyed,
csúszdapark,
öko-filmpark,
teniszakadémia.
Egyesek szerint az is közrejátszott abban, hogy hirtelen ömleni kezdett a pénz a régióba, hogy a helyi születésű Seszták Miklós fejlesztési miniszter lett. Később pedig, miután távozni kényszerült posztjáról, több hozzá köthető beruházás megbicsaklott.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/04/04/kisvarda_beruhazas_sesztak_unio_penz_szegenynegyed_mozi_tenisz/
|
2019-04-04 12:59:00
| true | null | null |
Index
|
Csak úgy dől a panasz mostanában a veszprémi Bakony Hús Kft. dolgozóiból. Mint megtudtuk, idén kezdtek akadozni a fizetések. Ekkor már a féldisznó-beszállítók is csúszva kapták meg a pénzüket (azóta a cégvezetés szerint a beszállítók már ki vannak fizetve), ráadásul a cég maga is visszakozott néhány kevésbé nyereséges megrendeléstől.
A Bakony Hús ráadásul eleve kevesebbet gyártott a készítményeiből (bacon, löncs, májas),
Ezt az is okozhatta, hogy a kiszállítást végző Fiat Ducato hűtőkocsikat a társaság spórolás miatt visszaadta a bérbeadónak. Az üzem most gyakorlatilag egyetlen 15 tonnás járművel, külső szállítókkal, egy vevő felé dolgozik.
Kisebb-nagyobb bajok
Mint Varga-Damm Andrea veszprémi ügyvéd (jobbikos képviselő) elmesélte az Indexnek, ő is igyekszik közvetíteni a munkavállalók és a munkáltató között a Veszprém számára rendkívül fontos cég megmentése érdekében.
Meglátása szerint a cégnek leginkább az tett be, hogy a korábban az orosz piacra szállító társaság a nyugati szankciók ellenlépéseként meghozott orosz élelmiszeripari kitiltások során elvesztette külpiacát, ez a fontos kiviteli lehetőség most teljesen kiesett.
Vákics Károly ügyvezető igazgató elmondása szerint ez ugyan igaz, de azért az elmúlt években így is sikerült létszámot és termelési szintet növelni, csak most nagyon összejöttek a dolgok. A januári–február időszak eleve gyengébb a húsiparban, és a Bakony Hús életéből éppen most esett ki néhány nagyobb vevő is, így
Mészáros Lőrinc öröksége
Pedig a Bakony Hús korábban amolyan királyi beszállítónak tűnt, hiszen Mészáros Lőrinc és családjának az érdekeltsége volt, a felcsúti oligarcha egy időben a 96 ezer sertés vágására alkalmas kapacitáson vágott mangalicákat is, de miután 2016-ban hazai pénzügyi befektetők felé kiszállt, ma már nincsen kapcsolata a céggel.
A Mészáros Lőrinc utáni tulajdonosok egy Benoit and Augusten Kft. nevű cég mögött sorakoztak fel, úgy tudjuk, hogy befektetési és üzemeltetési céllal vették meg a céget, megszüntették a veszteséges vágást, és azt hallottuk, hogy közétkeztetési kapcsolataikban bíztak elsősorban. Az az elképzelés, hogy egy nagyon friss gyártási sorral (vasárnap beszerzés, hétfő feldolgozás, kedden kiszállítás a közétkeztetésbe) helye lesz a cégnek a hazai húsipari vertikumban.
2017-ben 2,3 milliárd forint volt az értékesítés árbevétele, de csak 15 millió forint adózás előtti eredmény párosult hozzá a fejlesztések és a piacszerzés költségei miatt. A cég állítólag 2018-ban is hasonló számokat produkált, erről még nincsen hivatalos adat, de így mesélték.
Jó kapcsolatok
A társaság 749,5 millió forint vissza nem térítendő és 1,459 milliárd visszatérítendő támogatást is elnyert, így számára létszükséglet, hogy ne számolják fel. Paradox módon most két út áll a cég előtt: vagy elkezdődhet a B-üzem, vagyis a nagy fejlesztés valamely számunkra üzleti okokból el nem árult, de állítólag piacképes húzótermékre, vagy nehéz lesz visszakapaszkodni a lejtmenet után. Vákics Károly szerint
két hónapon belül rendeződik a lehetőségekhez igazított méretű cég sorsa.
A munkavállalók érthetően türelmetlenek. Van, aki albérletet fizet Veszprémben, vagy messziről jár be.
A reményt egyedül az kelti, hogy állítólag vannak érdeklődők, akik komolyabb termelési kapacitást szeretnének lekötni, hallottunk egy dél-alföldi húsipari cégről, illetve egy másikról, amely egyetlen termék gyártásához keres kapacitást.
Az nagyon fájdalmas lenne, ha a munkavállalók elmennének, mert a mai munkaerő-hiányos gazdaságban újra toborozni nagyon nehéz. Ezért Vákics Károly szerint a húsznapos bércsúszás ellenére próbálnak utalni fizetésrészleteket a dolgozóknak,
mert a dolgozó bére a legfontosabb, és az akkor is jár, ha nincsen elegendő termelési feladat.
Más kérdés, hogy őket mennyire nyugtatják meg a pár tízezres részletek. A vezetők szerint azért bőven vannak olyanok, akik megértik a nehéz helyzetet.
A konkurens húsipari cégek vezetői szerint egy ilyen kicsi, specialista cég legfeljebb akkor élhet meg, ha jó hatásfokkal, érdemi nyereséggel tudja eladni húskészítményeit a környéken, a vágás befejezése e szempontból jó döntés volt, mert az „commodity”, ott nagy méretgazdaságosság kell.
Régebben vevő volt itthon a Mecsek Fűszért, a Coop, a Pensio-csoport, vitték az alapanyagot és a készítményeket is az óvodákba, iskolákba, közértekbe is. A remény most is az, hogy újra teljes gőzzel megindulhatnak a közétkeztetési szállítások.
NHB-s cég
A cégen sajnos az sem segített, hogy éppen a most bedőlt NHB Banknál vezette a számláját, ez is rontotta a likviditását.
Kívülről nézve a Bakony Hús nagy pozitívuma, hogy a társaság vezetői nem tagadják a bajt, láthatóan megértik a dolgozók nehéz helyzetét, ugyanakkor az kevéssé ígér jót, hogy a Bakony Húsnak sok ideje aligha lesz. Tapasztalataink szerint rosszhiszeműséggel senki nem vádolja a vezetőket, a tulajdonosokat,
Ők természetesen azt mondják, hogy éppen a cég megmentéséért végzett sok ügyintézés ennek az oka.
A túlélésnek együtt drukkol munkaadó, munkavállaló és politikus. Ugyanakkor a környéken bőven van igény szakmunkásra, a képzett magyar henteseket örömmel látják Németországban is, így sokáig biztosan nem tart ki a munkavállalók lojalitása, még akkor sem, ha a munkabér eddig senkinek nem veszett el örökre, csak csúszott.
(Borítókép: Bakony Hús)
|
Nagy bajban a Bakony Hús
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/04/03/ujabb_husipari_ceg_kerult_nehez_helyzetbe_de_meg_van_remeny/
|
2019-04-03 13:01:00
| true | null | null |
Index
|
|
A pozitív kommunikációs csomagolás nem merült ki ennyiben, azt is megtudhattuk, hogy
„az irodák a velük szemben támasztott célokat elérték, az MNB munkatársai aktív szereplőivé váltak az adott térségek rendezvényeinek és haszonélvezői az onnan származó új ismereteknek. Az irodák munkatársai felépítették, illetve megerősítették a társ- és partnerintézményekkel fennálló szakmai együttműködéseket. Az így létrehozott kapcsolati háló kellően megerősödött ahhoz, hogy az irodák munkatársai ugyanezt a munkát – a már kiépített kapcsolatok mentén – 2019. június 1-től az MNB budapesti központjából folytassák.”
Veretes győzelmi kommunikáció ez ahhoz képest, hogy a tervezett hat irodából kettő – Bejrútban és Buenos Airesben – meg sem kezdte a tevékenységét. A megnyitott kirendeltségek közül elsőként a hamburgiban kezdődött meg a munka 2015. július 15-én, a párizsiban nem sokkal később, a rómaiban 2016 januárjában, a New York-iban pedig 2017 szeptemberében.
A külföldi irodanyitás Matolcsy György 2013-ban kezdődött jegybankelnöki korszakának egyik bizarabb projektje volt. „Az irodák főbb feladatai a jegybanki kapcsolattartás, az adott ország és régió gazdasági, pénzügyi folyamatainak figyelemmel kísérése, valamint a monetáris elemző és kutatási tevékenység, melyekkel erősítik az MNB kapcsolatát a világ vezető jegybankjaival” – írta Matolcsy 2014 szeptemberében egy ellenzéki képviselői kérdésre. (A feladatokról valamivel részletesebben is lehet olvasni az MNB oldalán.)
Ezt a New York-i irodanyitásról beszámoló HVG-nek az MNB azzal toldotta meg, hogy az iroda fő feladata az lesz, hogy erősítsék a kapcsolatokat a Federal Reserve System tagbankjaival, elsősorban a New York-ival. „Mivel a Fed monetáris politikájára, annak esetleges szigorítására vonatkozó bármilyen, első kézből és nem az írott médiumokból szerzett információ alapvetően befolyásolhatja a nemzetközi és természetesen a magyar pénzügypolitikai és gazdaságpolitikai döntéseket” – tette hozzá a jegybank.
Az utóbbi egy-két évben az MNB számtalan alkalommal kinyilatkoztatta, hogy monetáris politikájának „egyetlen horgonya az infláció”. Ha pedig külföldi jegybanki döntések kerülnek elő hivatkozási alapként, akkor az leginkább az Európai Központi Bank (EKB) tevékenységével kapcsolatos*Logikusan, mivel a magyar gazdaság szorosan összefonódott az eurózónáéval..
Ennek fényében furcsa, hogy a németországi iroda nem az EKB székhelyén, Frankfurtban, hanem Hamburgban működik.
Objektív módon nehéz lenne megítélni az irodák hasznát, ezzel kapcsolatban az MNB legfeljebb olyan általános válaszokat adott, mint a HVG-nek: „az élő közvetlen szakmai kapcsolatok, amiket az irodák munkatársai kialakítanak a helyi intézményekkel, szakmai szervezetekkel, az MNB munkája során több területen és formában hasznosulnak.” Sokkal többre a jegybank felügyelőbizottsága sem jutott, 2017-es jelentésében ez szerepel: „Az irodák által az elmúlt közel kettő és fél évben elért eredmények – tevékenységük jellegéből adódóan – nehezen számszerűsíthetők, de határozottan kijelenthető, hogy a nemzetközi kapcsolattartó irodák létrehozásukat követően megfelelőképpen integrálódtak az MNB szervezetébe”.
Ezen az oldalon elérhetők az irodák által készített anyagok és elemzések, köztük olyanok, amelyeket – a témák alapján – minden bizonnyal a soha meg nem nyílt bejrúti és Buenos Aires-i kirendeltségre felvett, de mindig is Budapesten dolgozó alkalmazottak írtak. Jó eséllyel a többi is ugyanúgy elkészülhetett volna idehaza, mint Hamburgban, Rómában, Párizsban vagy New Yorkban.
Mennyibe került mindez? Tavaly novemberben a 24.hu közérdekű adatigényléssel kikérte a külföldi irodákkal kapcsolatos kiadásokat az MNB-től, és eszerint addig az irodák bérleti díjára, az alkalmazottak lakhatására és fizetésére nagyjából 807 millió forintot költött a jegybank. A havi kiadásokat idén június 1-jéig nagyjából változatlannal feltételezve az jön ki, hogy
összesen egymilliárd forintba kerülnek a jegybank külföldi irodái.
Igaz, az alkalmazottakat továbbra is fizetni kell, így az irodabérletre és a lakhatásra elköltött összegeket lehet megspórolni. Ez a tavaly novemberig tartó időszak költségarányaival számolva körülbelül a teljes összeg háromnegyede.
|
Egymilliárdba került Matolcsyék furcsa külföldi irodahálózata, most bezárják
|
A téma előéletéhez képest meglepően kis visszhangot kapott, hogy a Magyar Nemzeti Bank pénteken bejelentette, bezárja a külföldi kapcsolattartó irodáit.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190408/egymilliardba-kerult-matolcsyek-furcsa-kulfoldi-irodahalozata-amit-most-bezarnak/
|
2019-04-08 13:30:00
| true | null | null |
G7
|
A Központi Nyomozó Főügyészség gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt emelt vádat négy személy ellen a Fővárosi Törvényszéken.
A vádhatóság közleménye emlékeztet arra, hogy a Legfőbb Ügyészség által 2016. szeptember 16-án ügyészi nyomozási hatáskörbe vont és az eljárás további folytatására a Központi Nyomozó Főügyészséget kijelölő bűnügyben a nyomozás elrendelésére 2011. január 3-án került sor, a nyomozást addig a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatta.
Az OLAF 2012. február 2-án kezdett vizsgálatot az ügyben, majd a 2016. november 28-án kelt ajánlását – amely 2016 decemberében érkezett a Legfőbb Ügyészségre – az ebben a tárgyban többek között a Magyarországon már folyamatban lévő nyomozás adataira alapozta, írták.
A vádirat szerint a francia Alstom cég megvádolt vezető tisztségviselője a BKV által az M2-es és M4-es metróvonalakat érintő járműbeszerzésre 2005 júniusában kiírt közbeszerzési eljárásban az Alstom vezette konzorcium győzelme érdekében a közbeszerzési eljárás eredményét befolyásolni képes ismeretlen személyt vagy személyeket milliós nagyságrendű euró átadásával vesztegetett meg.
A jogtalan előny 2007 és 2009 években történt átadása céljából az Alstom pénzügyi forrásából három fiktív tanácsadói szerződés megkötésére került sor a vesztegetési pénz átadásában közvetítő szerepet játszó dán és osztrák gazdasági társaságokkal, amelyeknek összesen 8.463.643 eurót fizettek ki.
A vezető tisztségviselő korrupciós cselekményéhez társai – a vesztegetési cél tudatában – a fiktív szerződések megkötésében, a fiktív tanácsadók bevonásában való közreműködésükkel nyújtottak segítséget.
Éppen a hetekben írtunk arról, hogy hatra emelkedett a gyanúsítottak számra, ezek szerint azonban két személy esetében mégsem igazolódtak ezek a gyanúk. Polt Péter legfőbb ügyész a nyomozásról februárban úgy nyilatkozott, hogy „közel vagyunk a befejezéséhez”. Mint mondta, biztosan lesz vádemelés az ügyben, de az még nem dőlt el, hogy pontosan hány személy ellen és az sem, hogy az adott személyeknél mi lesz a pontos minősítés.
A 2-es és a 4-es metróvonalon beszerzett francia Alstom-metrókocsik ügyében 2016 szeptembere óta tartott a nyomozás vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt.
Az ügy brit szálában már lezárták a nyomozást, három Alstom-vezetőt (Nicholas Reynoldsot, John Venskust és Göran Wikströmöt) bűnösnek találták abban, hogy megvesztegették a Litvániai Erőmű tisztviselőit és vezető litván politikusokat egy 240 millió eurós értékű megbízás érdekében. Venskus 3,5 év, Wikström 2,5 év letöltendő szabadságvesztést kapott, Reynoldsról hamarosan dönt a bíróság. Az Alstomot 18 millió fontra büntették. A vizsgálat során több mint 30 országgal, köztük Magyarországgal működtek együtt. A nyomozás kiterjedt Magyarországra is.
A 4-es metró beruházásának szerződéseit vizsgáló másik ügyben - ami miatt Lázár János volt kancelláriaminiszter tett feljelentést - a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz, ám az a nyomozás továbbra is felderítési szakaszban van.
(Borítókép: Jászai Csaba / MTI.)
|
Vádat emeltek az Alstom-ügy gyanúsítottjai ellen
|
A Központi Nyomozó Főügyészség gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt emelt vádat négy személy ellen a Fővárosi Törvényszéken.
A vádhatóság közleménye emlékeztet arra, hogy a Legfőbb Ügyészség által 2016. szeptember 16-án ügyészi nyomozási hatáskörbe vont és az eljárás további folytatására a Központi Nyomozó Főügyészséget kijelölő bűnügyben a nyomozás elrendelésére 2011. január 3-án került sor, a nyomozást addig a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatta.
Az OLAF 2012. február 2-án kezdett vizsgálatot az ügyben, majd a 2016. november 28-án kelt ajánlását – amely 2016 decemberében érkezett a Legfőbb Ügyészségre – az ebben a tárgyban többek között a Magyarországon már folyamatban lévő nyomozás adataira alapozta, írták.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/04/10/vadat_emeltek_az_alstom-ugy_gyanusitottjai_ellen/
|
2019-04-10 10:16:39
| true | null | null |
Index
|
Az ausztrál újságíró őrizetbevételéről szóló hírt a rendőrség is megerősítette.
Assange-t Svédországban nemi erőszak elkövetésével vádolták, s a skandináv ország kérte Nagy-Britanniától az újságíró kiadását. Bár a svédek közben felfüggesztették az eljárást, Assange attól tart, a britek kiadják őt az USA-nak. Az amerikaiak vádja szerint a Wikileaks oldalain közzétett titkos dokumentumokban lévő információk veszélyeztették az amerikai érdekeket, illetve több amerikai állampolgár életét.
Az utóbbi időben a nagyköveség és Assange viszonya megromlott. Lenin Moreno ecuadori elnök közben bejelentette, visszavonta az Assange-nak adott menedéket, mert az újságíró többször is megsértette a nemzetközi jog szabályait. Moreno hozzátette: Ecuador szuverén döntéséről van szó, és Quito biztosítékot kapott Nagy-Britanniától arra, hogy nem adja ki Assange-t olyan országnak, amelyben halálbüntetés fenyegetné.
A Wikileaks a Twitteren azt írta, szerintük Ecuador illegálisan vonta meg az újságírótól a menedékjogot. Azt is írták, hogy Asssange nem "sétált ki a nagykövetségről", ahogy arról az első hírek szóltak, hanem a nagykövet hívta be a brit rendőröket a követségre.
Ezt az információt támasztja alá az Assange távozásáról készült videó is: úgy tűnik, az újságíró egyáltalán nem önszántából hagyta el az épületet.
|
Londonban letartóztatták Assange-t, a Wikileaks alapítóját
|
Őrizetbe vették Londonban Julian Assange-t, a Wikileaks kiszivárogtató oldal alapítóját, aki hét évig bujkált a brit fővárosban lévő ecuadori nagykövetségen.
| null | 1 |
https://hvg.hu/vilag/20190411_Londonban_letartoztattak_Assanget_a_Wikileaks_alapitojat
|
2019-04-11 12:56:40
| true | null | null |
HVG
|
Március 1-jétől Vajna Tímea lett az AV Invetsments Kft., a Vajna-birodalom magyarországi érdekeltségeit összefogó holdingcég társügyvezetője. Bár Andy Vajna özvegyének kinevezését hivatalosan még nem jegyezték be, a szükséges iratok már beérkeztek a cégbíróságra.
Vajna Tímea ugyanakkor nem egyedül látja el a cégvezető feladatokat, sőt önálló aláírási joga nincs is. Rajta kívül még két olyan ügyvezető ténykedik a vállalatnál, akik már a néhai filmügyi biztos mellett is ilyen pozícióban dolgoztak: Kovács Andrea, a filmmogul bizalmasa és Samuel Russell Falconello, az elhunyt üzletember korábbi amerikai cégtársa.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMostantól egy tanácsadó testület felügyeli a Vajna-örökségetFontos változások történtek a januárban elhunyt Andy Vajna magyarországi céges érdekeltségeit összefogó vagyonkezelőnél.
Vajna Tímea csak Falconelloval közösen jogosult képviselni a társaságot, azaz túl komoly egyéni felelősség nem nyomja a vállát. Ráadásul – ahogy arról korábban beszámoltunk – a korábbi ügyvezetők sem teljesen önállóan döntenek már: még februárban létrehoztak egy tanácsadó testületet, amelynek a jövőben teljes rálátása lehet arra, mi történik a cégbirodalomban. Vajna Tímea munkáját azonban így is megfizetik: a cégbírósághoz benyújtott iratok alapján
az év végéig havi 12500 euró, azaz jelenlegi árfolyamon valamivel több mint 4 millió forint díjazásra jogosult.
A cégcsoport irányítása tehát szűk két hónappal a filmmogul halála után vélhetően összeállt, az azonban továbbra sem egyértelmű, hogy ki örökli majd a tízmilliárdokat érő Vajna-birodalmat. Erről egy akár évig is elhúzódó hagyatéki eljárás dönt majd, ami sok ismeretlen tényező bonyolíthat (például opciós szerződések is előkerülhetnek). A TV2-nél látványosan elkezdte átvenni az irányítást Mészáros Lőrinc üzleti köre, ám a kereskedelmi tévé üzleti szempontból nem különösebben értékes, hiszen évek óta masszív veszteséget termel, így inkább politikai haszna lehet a birtoklásának.
Az AV Investment alá tartozó vállalatok közül az igazi fejőstehén a kaszinódivízió, amelynek cégei hatalmas profitot hoztak össze, és ennek megfelelően rengeteg osztalékot is fizettek az elmúlt években. Csak 2016-2017-ben 17,5 milliárd forintot vehetett ki ezekből az állami intézkedésekkel is masszívan megtámogatott vállalkozásokból a tulajdonos.
Vélhetően ez is szerepet játszott abban, hogy az AV Investments-t még Andy Vajna halála előtt 42,2 milliárd forintra értékelte fel egy könyvvizsgáló.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk50 milliárdot kaszál, aki megörökli Vajna kaszinóit, pedig neked is járna belőleMég hat év van hátra a koncesszióból, és az éves tiszta profit valószínűleg meghaladja majd a 8 milliárdot. Mindez egy állami cégé is lehetne.
|
Vajna Tímea havi 4 millióért beszállt a Vajna-örökséget összefogó cég vezetésébe
|
Március 1-jétől Vajna Tímea lett az AV Invetsments Kft., a Vajna-birodalom magyarországi érdekeltségeit összefogó holdingcég társügyvezetője. Bár Andy Vajna özvegyének kinevezését hivatalosan még nem jegyezték be, a szükséges iratok már beérkeztek a cégbíróságra.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190410/vajna-timea-havi-4-millioert-beszallt-a-vajna-orokseget-osszefogo-ceg-vezetesebe/
|
2019-04-10 15:06:00
| true | null | null |
G7
|
Luxemburg azonos nevű fővárosától néhány kilométerre északra található a 4000 lakosú Bereldange. A helyi Cactus szupermarket és a Leonidas csokoládébolt után a harmadik épület a Rue du X Octobre, azaz az Október 10-e utcán egy három emeletes társasház, amiről kívülről aligha mondaná meg bárki, hogy a NER körüli milliárdosok világának egyik középpontja.
A házra azután találtunk rá, hogy Sarka Kata új céget alapított Rogán Cecíliával, Rogán Antal propagandaminiszter feleségével. A tavaly decemberben bejegyzett Top News Kft. nem az első közös cége Rogánnak és Sarkának, együtt tulajdonosok a Nakama & Partners nevű reklámcégben, ami 2017-ben fél milliárd forintos forgalom mellett már 221 millió forintos nyereséget produkált. A magyar cégalapítási szabályok szerint a bejegyzéskor meg kell adni a vállalkozás tisztviselőinek és tulajdonosainak adatait, köztük a lakcímet is, a pár hónapja működő Top News esetében pedig Sarka Kata a nyilvános cégadatbázisban egy luxemburgi címet adott meg, igaz, házszám nélkül.
Sarka Kata és Rogán Cecília évek óta jó barátok, néhány hetente posztolnak közös fotókat az Instagramon, többször szerepeltek már közösen a televízióban, mindketten ugyanannak a ruhamárkának a reklámarcai, együtt dolgoznak a Magyarország Szépe szépségversenyen és közös cégükkel szálltak be a Mikulásgyár szervezésébe is.
Sarka Kata Wikipédia oldala szerint 10 évig, 2008 és 2018 között a televíziós Hajdú Péter felesége volt. A válás környékén már lehetett hallani róla, hogy Sarkának új kapcsolata van, és hogy Bessenyei István, az állami megbízásokkal bőven ellátott Valton nevű biztonsági cég kisebbségi tulajdonosa a partnere. Üzletemberként Bessenyeinek is több helyen megtalálható az elérhetősége a nyilvános cégadatbázisban, az ő esetében eltérő írásmóddal, viszont házszámmal együtt ugyanaz a luxemburgi cím szerepel, mint Sarka céges papírjaiban.
Miután a luxemburgi költözésről cikket írt idén februárban az Átlátszó, a 444 egy közelben élő olvasója elkirándult a házhoz, és le is fényképezte a Sarka-Bessenyei páros közös postaládáját, tehát egészen biztos, hogy kettejük esetében ugyanarról a lakásról van szó. (Lehetséges, hogy azért mégsem vándorolnak ki: a Magyar Narancs március elején megírta, hogy Bessenyei éppen villakomplexumot épít a Svábhegyen.)
Szerettük volna kikérni a luxemburgi földhivataltól a kisvárosi lakás tulajdoni lapját, de online sajnos csak a lakók hozzájárulásával elérhetők az adatok, nekünk pedig nem volt ilyen hozzájárulásunk. Ezután egy helyi újságíró segítségét kértük, aki a tulajdoni lapot ugyan nem tudta megszerezni, de érdekes részletekkel szolgált az egyébként a kívülről kifejezetten szerénynek látszó társasházról.
Kiderült ugyanis, hogy egy darabig ez a társasház volt Rákosi Tamás milliárdos médiamogulnak, az RTL-től a TV2-höz igazolt (majd onnan a napokban elküldött) Dirk Gerkens barátjának és üzlettársának címe, ezt a 444-nek maga Rákosi is megerősítette. Rákosi azt mondta, hogy már évek óta nem lakik a házban, ahol egy lakást bérelt emlékei szerint 2012-ig, tehát még jóval Sarkáék érkezése előtt. A száz leggazdagabb magyar között jegyzett, gyerekkorát Belgiumban töltő Rákosi évtizedeken át meghatározó figurája volt a magyar televíziózásnak.
Több olyan luxemburgi bejegyzésű cégnél, amiben Rákosi igazgatóként van megjelölve, a milliárdos saját címeként szerepelt a luxemburgi társasház.
Az egyik ilyen cég, a szintén Luxemburgban bejegyzett Gekoq nevű vállalkozás magyar szempontból különösen érdekes. Az Átlátszó 2017-es cikke szerint ennek a cégnek van a birtokában a HA-YFJ lajstromjelű magánrepülőgép, ami a lap által megszerzett repülési adatok alapján Budapestről szállítja a szerencsés utasokat Nyugat-Európa, azon belül is Belgium, Luxemburg és Svájc felé, illetve onnan a magyar fővárosba. Rákosi a 444-nek azt mondta, hogy a Gekoq az ő cége, ami valóban lízingel egy repülőgépet, illetve, hogy a vállalkozásnak Sarka párja, a valtonos Bessenyei István is dolgozik. Rákosi azt mondta, hogy Bessenyeit személyesen ismeri, régóta ő intézi az utazásait, mert repülőgépekkel is foglalkozik.
A magyar Nemzeti Közlekedési Hatóság 2016-os adatai szerint a Gekoq által lízingelt HA-YFJ jelzésű gép magyar üzembentartója egy FLY-COOP Kft. nevű vállalkozás. Ennek a cégnek a helikoptere szállította Rogán Antal minisztert és feleségét, Cecíliát Szabó Zsófia színésznő esküvőjéről Budapestre 2016-ban. Ez volt az a helikopterezés, amit Rogán először a Népszabadság újságírójának letagadott, majd elismert, majd öt nappal később bezárták az újságot. A helikopterezést megmagyarázó történetben aztán a közös Sarka-Rogán cég lett a főszereplő: a Fly-Coop tulajdonosa a Népszabadságnak azt mondta: cégének a Nakama & Partnersszel van közös üzlete, a repülést kvázi szívességből ajánlotta fel Rogán Cecíliának, és a két vállalkozás elbarterezi egymással.
De még csak nem is Rákosi volt a Sarkáék luxemburgi otthonául szolgáló társasház legizgalmasabb lakója. A luxemburgi cégadatok, a ház kapujában található kapucsengő és postaládák tanúsága szerint ugyanis Sarkáék szomszédjában lakik a marokkói születésű Joëlle Mamane-Aflalo. Az üzletasszony volt közös vállalkozásban a médiamogul Rákosival, feltűnik NER környéki üzletekben is, de a neve a legsúlyosabb magyar mutyiknál is nagyságrendekkel meredekebb történetekben is előkerült.
Magyar vonalon Mamane neve először 2017-ben merült fel, amikor egy hozzá köthető luxemburgi cég, a Mangusta Invest tűnt fel az egyik legnagyobb magyar saleshouse, a 2016-ban és 2017-ben már majd 30 milliárd forintos éves forgalmat bonyolító Atmedia körül. Az Atmedia a TV2 csoport, a közmédia és az ATV reklámfelületeit is értékesíti, így bőven kerül hozzájuk a magyar kormány gyűlölet- és propaganda-kampányokra költött milliárdjaiból. A Mangusta ma az Atmédia kisebbségi tulajdonosa és zálogjogot is bejegyeztek a cégre. A Mangusta 2017-ben beszállt az előbb az RTL majd később TV2 beszállítójaként ismert tévés gyártócégbe, az IKO-ba is. Rákosi a 444-nek azt mondta, hogy van érdekeltsége a Mangusta Investben.
Rákosi Tamás a 444-nek kérdésére könyvelőként beszélt Joelle Mamanról, akivel valóban együtt volt több cégben is. Mint mondta a nő Luxemburgban ismert könyvelőnek számít nagy irodával és sok nemzetközi ügyféllel. Arról beszélt hogy Mamane egyfajta pénzügyi felügyeleti szerepet játszott a cégekben. Rákosi azt mondta, annak idején a a luxemburgi kisvárosi lakást Mamane szerezte neki, és úgy tudja, hogy most Sarkáék is rajta keresztül kerültek oda.
Sarkáék marokkói születésű szomszédjának a NER médiamilliárdjainak világa valójában kispálya lehet, a nő ugyanis az 1990-es években kulcsszereplője volt az angolai szovjet államadósság lebontásának. Az üzlet során 386 millió dollár (110 milliárd forint) kerülhetett különböző közvetítők, köztük angolai politikusok és orosz üzletemberek zsebébe.
A modern kori Afrika egyik legjobban dokumentált korrupciós ügyét a brit Corruption Watch nevű civil szervezet tárta fel, az ő részletes jelentésüket itt lehet elolvasni. Mamane a botrány főszereplőjének, az Oroszországban született, majd Izraelben és Franciaországban élő Arcadi Gaydamaknak volt a legfőbb bizalmasa és üzleti ügyintézője. A Vanity Fair cikke szerint Gaydamakok és Mamane-t
egy közös moszados ismerősük mutatta be egymásnak.
A Corruption Watch jelentése szerint Gaydamak az 1990-es években segített az angolai kormánynak 790 millió dollárért (225 milliárd forintért) fegyvereket vásárolni Franciaországból és Oroszországból, majd jó kapcsolatai révén 1996-ban ő kapta a megbízást az angolai kormánytól, hogy kezdjen tárgyalásokat az ország 5 milliárd dolláros szovjet államadósságának mérsékléséről Oroszországgal. A Corruption Watch jelentése szerint Gaydamak 138 millió dollárra (39 milliárd forintra) tehetett szert a közreműködéséért ebben az üzletben. Mamane-ről a következőket írják:
„Ő Gaydamak üzleti alteregója, tanácsadója, a pénzügyeinek legfontosabb tervezője. Forrásaink szerint eredetileg ő jegyezte be az Abalone-t [az angolai ügyben óriás pénz kaszáló közvetítő céget], a cég igazgatója volt, és gyakran írt alá a vállalkozás nevében.”
Az angolai botrányt felfejtő kutató és volt dél-afrikai politikus, Andrew Feinstein a 444-nek azt mondta, nincs tudomása róla, hogy Mamane-t valaha elítélték volna az ügyben játszott szerepe miatt. Azt mondta, hogy a nő sokáig banki könyvelőként dolgozott, majd saját tanácsadócéget alapított, és elsősorban az offshore pénzügyi megoldásokra specializálódott. (A magyar kormány figyelme egyébként pont a közelmúltban fordult Angola felé.)
Szerettük volna Sarkáékat is megkérdezni arról, miért költöztek Luxemburgba, de üzenetünkre nem kaptunk választ.
A cikkünk elkészítésében közreműködő luxemburgi újságíró, Laurent Schmit arról írt a 444-nek, hogy a sok külföldi azért jelenti be a lakcímét Luxemburgba, mert az országban bejelentett lakcímmel rendelkező emberek esetében a helyi bankok szűkebb körben osztanak meg adatokat a hatóságokkal, mint azoknál, akiknek a számlanyitáskor külföldi lakcímük van.
Laurent Schmit, a reporter.lu munkatársa működött közre a cikk elkészítésében.
|
Egy luxemburgi társasház és egy kalandos életű könyvelő a kapocs a régi elit és a NER csillaga között
|
Luxemburg azonos nevű fővárosától néhány kilométerre északra található a 4000 lakosú Bereldange. A helyi Cactus szupermarket és a Leonidas csokoládébolt után a harmadik épület a Rue du X Octobre, azaz az Október 10-e utcán egy három emeletes társasház, amiről kívülről aligha mondaná meg bárki, hogy a NER körüli milliárdosok világának egyik középpontja.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/04/11/egy-luxemburgi-tarsashaz-es-egy-kalandos-eletu-konyvelo-a-kapocs-a-regi-elit-es-a-ner-csillaga-kozott
|
2019-04-11 02:00:00
| true | null | null |
444
|
Az EU-s közbeszerzési értesítőben jelent meg, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. meg a West Hungária Bau Kft. nyerte el a megbízást a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszer megépítésére.
A beruházás eredetileg becsült ára 6 milliárd forint volt, ezt sikerült feltornászni 4 milliárddal többre, (áfa nélkül) 9,97 milliárd forintra.
|
Mészáros Lőrincék a becsült árnál 4 milliárddal drágábban építhetnek hulladékkezelő művet
|
Az EU-s közbeszerzési értesítőben jelent meg, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. meg a West Hungária Bau Kft. nyerte el a megbízást a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszer megépítésére.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/04/11/meszaros-lorincek-a-becsult-arnal-4-milliarddal-dragabban-epithetnek-hulladekkezelo-muvet
|
2019-04-11 02:00:00
| true | null | null |
444
|
A közbeszerzési eljárások Békés megyei összesítésében csak 2018-ban közel 910 millió forintot nyert a TÖMB 2002 Kft., amelynek Hajdúböszörményben van a székhelye, és egyetlen fióktelepe sincs a Körös-völgyben. Nem magától értetődő, hogy a békési megyeszékhelytől, Békéscsabától 155, míg a megye déli részeitől több mint 200 kilométerre lévő társaság sorra nyeri a tendereket.
Lapunk nem először foglalkozik a céggel. Előbb arról írtunk, hogy a debreceni kiállítóhely, a Modem takarítását ők végezték, majd követve annak vezetőjét, Gulyás Gábort, a fővárosi Műcsarnokét és a szervezetileg hozzátartozó Ernst Múzeumét is. (Lásd: Ki mossa a Műcsarnok szennyesét?, magyarnarancs.hu, 2012. november 8.), nem sokkal később pedig a TÖMB politikai kapcsolatairól, egyre terebélyesedő üzleti vállalkozásairól és az évi 1 milliárd forintot meghaladó árbevételéről készítettünk összefoglalást (lásd: A Hajdúság Simicskája, Magyar Narancs, 2012. december 20.)
Azóta hol vagyunk már a hét évvel ezelőtti 1 milliárdtól! A legutolsó teljes, 2017-es adatok szerint a cég árbevétele meghaladta a 4 milliárd forintot, s könnyen lehet, hogy a tavalyi esztendő még szebb számokat fialt.
A Hajdúság Simicskája
A magyarnarancs.hu oldalunkon az akkor még Gulyás Gábor vezette Műcsarnok szerződéseit tárgyalva megemlékeztünk a hajdúböszörményi TÖMB 2002 Kft.-ről is. (Lásd: Ki mossa a Műcsarnok szennyesét?, 2012. november 8.) A vállalkozás története - még ha a Közgép-sztorival ellentétben csak milliárdos nagyságrendű is - méltó a figyelmünkre.
Öt cég a Hajdúságból
A Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság ajánlatkérésére 2018 augusztusában közel 543 millió forintos projektet nyert el a TÖMB 2002 a székhelyétől 200 kilométerre, Dél-Békésben „támogatott lakhatást biztosító lakások építésére, valamint szolgáltató központok kialakítására”.
Két felvonásban összesen 11 lakást kell – döntő többségében – átalakítani (és nem felépíteni) a győztesnek a nyílt tender eredményeként Magyarbánhegyesen, Medgyesegyházán és Mezőkovácsházán. Az ország délkeleti csücskében megvalósítandó beruházásra három Hajdú-Bihar megyei cég jelentkezett.
Az ajánlattételi határidőt kétszer hosszabbították meg, és szemet szúró, hogy a becsült értékhez képest a nyertes hajdúböszörményi cég ajánlata 99 millió forinttal volt magasabb. Ezt kizárólag az építőipari árak és a munkaerő drágulásával nem lehet magyarázni, ugyanis a közbeszerzési eljárás kezdete alig fél évvel előzte meg a szerződéskötést.
Nyílt adatbázisokban nem találtunk semmit az ajánlatok elbírálásáról, ám e nélkül is feltűnő, hogy egy-egy lakás, figyelembe véve a projektbe foglalt szolgáltató központot, átlagosan 50 millió forintba kerül – Dél-Békésben. A Narancs érdeklődésére sok magyarbánhegyesi felháborítónak tartja, hogy a mostani projekt megvalósításakor nem vették figyelembe az itt már meglévő Start lakóházakat. Helyettük más magántulajdonú ingatlanokat vettek meg és alakítottak át. Összehasonlításképpen: egy mostanában újonnan épített nagyobb lakóház ebben a községben kijött 30 millió forintból.
A főigazgatóságnak ugyanezen projektjéről már írtunk (lásd: Áll a bál az eleki pszichiátriai lakóotthonok miatt, magyarnarancs.hu, 2018. december 14.). Akkor hat lakóotthont építettek Eleken 72 beteg embernek 630 millió forintból úgy, hogy az ingatlanokat (telkeket üresen vagy felújítandó házakkal) a helyi önkormányzat ingyen biztosította.
„Tele lesz a város bolondokkal?" - Áll a bál Eleken a pszichiátriai lakóotthonok miatt
Sokan attól tartanak, hogy a progresszív kezdeményezés keretében épülő nyitott otthonokból kijáró páciensek problémákat okoznak majd. „A város tele lesz bolondokkal" - mondja az egyik oldal. „A program célja, hogy a fogyatékossággal élő emberek felé növelje a társadalom befogadását és érzékenységét" - érvelnek a szakemberek és a városvezetés.
És egy másik ügy: a nem jelentős összeg ellenére figyelemre méltó a Békéscsabai Tankerületi Központ 2018. november végi kiírása, amelyben közbeszerzési eljárást hirdetett a kondorosi általános iskola kifestésére. Mivel a beruházás nem érte el a 300 millió forintot, az ajánlatkérő eldönthette, nyílt vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásrendben folytatja le a pályázatot. Bánki András, a tankerület igazgatója az utóbbi mellett döntött.
A meghívott cégek között volt az Épít-Takarít 2004 Bt., a Dryvit Profi Kft., az Universal Bau 96 Kft., a GÉSZ-2000 Kft. és a Barna Bau Kft. A nevekből nem derül ki, de a székhelyek alapján megállapítható, hogy a békéscsabai tankerület a megyeszékhely mellett található település, Kondoros iskolájának kifestésére három debreceni és két hajdúböszörményi céget kért fel. A helyi vállalkozásoknak esélyük sem volt a munkára. Végül az Épít-Takarít 2004 Bt. nyert, a szerződést 2018 decemberében kötötték meg, nettó értéke 11,7 millió forint volt. A nyertes bt. vezetője ugyanaz a Török Imre, aki a TÖMB 2002-nek is többségi tulajdonosa (a maradék a felesége nevén van).
Miért Pusztaottlaka?
Csak a negyedik nekifutásra sikerült kiválasztani a nyertest a Pusztaottlakán épülő speciális gyermekotthon építésére. Az ajánlatkérő ezúttal is a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság volt.
Megjegyzendő, hogy néhány éve azért szüntették meg a Battonyai Gyermekfalut, mert az új igényekhez alkalmazkodva és a jobb közszolgáltatások reményében lakóingatlanokba, családokhoz költöztették a gyerekeket. Indok volt az is, hogy a kicsiknek ingergazdagabb környezetre van szükségük a jövőben, ezért is kerültek Battonyáról a hatszorta népesebb, közel 30 ezres Orosházára, a dél-békési körzet központjába. Pusztaottlaka viszont zsákfalu, ahol alig 300-an laknak. (Ez a korábban kicsinek ítélt Battonya lélekszámának a huszada.) A településre nem vezet vasút, és csak napi néhány buszjárat érinti. De van egy lényeges szempont: a térség fideszes parlamenti képviselőjének, Simonka Györgynek a szülőfalujáról van szó. Kérdés, hogy a politikus lobbierején és befolyásán kívül szakmailag mi indokolta, hogy a speciális gyerekotthont Pusztaottlakán kell felépíteni.
A dokumentumok alapján fordulatos volt a pályázati „verseny”. A tender a negyedik körben dőlt el – éppen akkor, amikor a színen feltűnt a TÖMB 2002 Kft. Az első pályázatot 2017 nyarán írták ki, amelyen öten jelentkeztek be a 99 milliós becsült értékű tenderre – ám ajánlatot senki nem nyújtott be. Második alkalommal biztosra akart menni a kiíró, ezért maga kért fel négy Békés megyei és egy fővárosi céget az indulásra.
Az egyetlen beadott ajánlat, a Swietelskyé viszont közel 70 millió forinttal haladta meg a kiírásban rendelkezésre álló fedezetet. A harmadik körben hirdetmény nélküli eljárásban öt viharsarki cég próbálkozott, és a Békési Általános Építőipari Bt. 125 milliós vállalása már közelített a becsült értékhez. Végül azonban valamennyi jelentkező egyazon napon, 2017. december 20-án visszavonta addigi ajánlatát.
Ezt követte 2018 márciusában a negyedik kör, amelyen felbukkant a TÖMB 2002 Kft. és nettó 132 milliós árat ajánlott. Ez magasabb, mint a harmadik kör (igaz, valamiért visszavont) 125 milliós ajánlata, de a magasabb vállalási ár ezúttal nem volt akadály. Papíron persze minden rendben, hiszen a szabályok szerint az ajánlatkérőnek minderre joga van.
Nem nélkülözte a sajátos jegyeket az a három részre bontott közbeszerzés sem, amely a Békés Megyei Kormányhivatal és járási hivatalai épületeinek javítási, felújítási, karbantartási és hibaelhárítási munkálataira vonatkozó építési keretmegállapodás volt. Az ajánlatkérő kormányhivatal a keretösszeget nettó 127 millió forintban határozta meg. A megyei kormányhivatal öt céget, köztük a hajdúböszörményieket kérte fel ajánlattételre.
A befutó a TÖMB 2002 lett, mivel a többi – a nyíregyházi és a három Békés megyei – cég pályázata érvénytelen lett. A kizáró okok mindegyiküknél gyakorlatilag azonosak voltak: az ajánlatokból hiányoztak a szakemberek életrajzai, a pályázatok nem tartalmazták a tételes költségvetést, hiányzott az előírt felelősségbiztosítás, nem csatolták a CD-re írt ajánlati másolatot. De volt, ahol a cégtulajdonos neve nem egyezett a hivatalos cégkivonatban szereplővel. Mindezen „alapvető hiányosságokat” a felszólítás ellenére egyik társaság sem pótolta. Logikusan adódik a föltételezés: e négy jelentkező mintha nem is akart volna megfelelni a kiírásnak.
A jegyzőkönyvekben olvashatók a cégek ajánlatai. Ezek egyik eleme, hogy például a munkát vagy a hibaelhárítást a megrendeléstől, bejelentéstől számítva hány percen belül tudják elkezdeni. A nyíregyházi cég 120 percet, egy nagyszénási 90-et, míg az egyik békéscsabai 100, a másik 80 percet írt – ellentétben a hajdúböszörményi TÖMB-bel, amely 60 perces vállalást tett – akár a számára több mint 200 kilométerre lévő Mezőhegyesen is. Miközben a TÖMB-nek sem alvállalkozója, sem telephelye, sem fióktelepe nincs Békés megyében.
A közbeszerzési törvény ismeri a teljesíthetetlennek ítélt kötelezettségvállalás fogalmát; ilyen gyanú esetén az ajánlatkérő felvilágosítást kérhet a pályázótól, s ha nem kap elfogadható magyarázatot, az ajánlat érvényét vesztheti. A viharsarki törvényesség őre, egyben a helyi közigazgatás csúcsszerve, a Békés Megyei Kormányhivatal a jelek szerint nem foglalkozott ezzel.
Saját hazájában is próféta
A fentieken kívül a TÖMB 2002 Kft. 2018-ban további öt tendert nyert Békésben, összesen 170 millió forint értékben. Ezért takarítási és/vagy karbantartási szolgáltatást végez az eleki pszichiátriai otthonban, valamint a Békés Megyei Hajnal István Szociális Centrum, a Békés Megyei Körös-menti Centrum és a Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat részére.
Hazai terepen is hasít a cég: 2018 szeptemberében a Cívishír számolt be arról, hogy hajdú-bihari települések – Balmazújváros, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúnánás, Hortobágy, Polgár – összesen 10 iskolájának uniós forrású felújítási-korszerűsítési munkálataira írt ki összesen 464 millió forint értékű közbeszerzési eljárásokat a Hajdúböszörményi Tankerületi Központ. Kivétel nélkül mindegyiket a TÖMB 2002 Kft. nyerte meg. Kilenc esetben a TÖMB 2002 Kft. a Békés megyében is próbálkozó debreceni Universal Bau 96 Bt.-vel versenyzett, míg a hajdúdorogi iskolánál egy budapesti és egy nagykanizsai társaság volt az ellenfele. 2012-ben azt írtuk, hogy a TÖMB a Hajdúság Simicskája. Simicska azóta sehol, úgyhogy frissítsünk: a TÖMB manapság a Hajdúság és Békés Mészáros Lőrince.
Nem szeret versenyezni
Mező Barna néhány családtagja 2002-ben alapította a TÖMB 2002 Bt.-t, egy évvel egy mára elfeledett (ál)civil botrány után. Az első Orbán-kormány idején a debreceni Halász János volt az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottsága tagjaiból létrejött, az állami ingatlanok civil szervezetek közti elosztását felügyelő, azok pályázatait elbíráló albizottság elnöke (lásd: Az utolsó tégláig, Magyar Narancs, 2001. június 28.).
A történetből kiderül, hogy a kedvezményezett civilek nem elhanyagolható része szorosan kötődött a Fideszhez, s közülük többen közvetlenül Halász albizottsági elnök személyéhez. Az egyik ilyen álcivil szervezet volt a nagy tervekkel és igényekkel indult, azóta már nem létező Magyar Diákok Kultúrájáért Egyesület (MDKE), amelynek 22 ingatlant juttatott az albizottság. A bőkezű döntés idején Mező Barna volt az egyesület elnöke.
A Derecske és Térsége Fejlődéséért Alapítvány, amelynek szintén Mező volt a képviselője, elvitte az összes helyben kiosztott ingatlanrészt, egészen pontosan kilencet. A botrány után egy évvel alapították a Mező család tagjai a TÖMB 2002 Bt.-t, majd két évvel később Mező sógora, Török Imre lett a vezető és a beltag, a felesége – Mező Barna húga – pedig a kültag. A céget 2010-ben kft.-vé alakították át.
2006-ban Hajdúböszörményben és a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlésben is fideszes vezetés alakult. Mező előbb a hajdúböszörményi önkormányzat városfejlesztési osztályvezetője lett, majd a Hajdúszoboszló Ipari Park Kft. ügyvezetője. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a megbízásokat bezsebelő TÖMB 2002 felívelése, nem utolsósorban a Mezőt is foglalkoztató önkormányzat megbízásainak köszönhetően.
Az igazán nagy összegű munkák azonban nem Hajdúböszörményből, hanem a fideszes országgyűlési képviselő, Rácz Róbert vezette megyei önkormányzattól érkeztek a TÖMB-höz. A 2010-ben újraválasztott Ráczot Orbán Viktor új posztra helyezte, 2011-től a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjeként szolgálja a NER-t. Mező Barna nem maradt el Rácz mellől: elbúcsúzott böszörményi osztályvezetői állásától, és a Rácz vezette kormányhivatal munkaügyi központjának igazgatója lett. Nemcsak Mező ment Rácz után a kormányhivatalba, hanem számos olyan megyei intézmény fenntartói joga is, amelyekkel a TÖMB-nek dolga volt és lehet a jövőben.
„A TÖMB igen szorgalmasan vesz részt közbeszerzéseken, de versenyezni nem szeret. És erre nincs is nagyon szüksége, mivel feltűnően sokszor marad vetélytárs nélkül a közbeszerzési pályázatokon, amiket aztán meg is nyer” – írtuk a cégről 2012-ben. A helyzet azóta sem változott – viszont nőtt a vadászterület.
|
A messziről jött közeli cég: úgy tarolt a tendereken, hogy még telephelye sincs a megyében
|
Meghatározó szereplője a Békés megyei közbeszerzéseknek régi ismerősünk, a hajdúböszörményi TÖMB 2002 Kft. A viharsarki tendereknél hol a negyedik körben kerül elő, hol az összes vetélytársát kizárják, hol drágán dolgozik, hol teljesíthetetlennek tűnő feltételeket is teljesít. A lényeg: majdnem mindig nyer.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/a-messzirol-jott-kozeli-ceg-117271
|
2018-02-14 06:15:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Erős kartellszag lengi be a hegyvidéki és a budavári önkormányzat közterületeinek, épületeinek, közműveinek fenntartási, takarítási, felújítási, karbantartási, hibaelhárítási tendereit.
Két cég bő tíz év óta tarolja az e feladatokra kiírt közbeszerzéseket: a 3R Kft. és a Regnum-Trend Bau Kft. A két társaság Közbeszerzési Értesítőben elérhető 70 pályázati értesítője azt mutatja, hogy az I. és a XII. kerület megbízásaira szakosodtak: a Regnumnak semmilyen más, a 3R-nek mindösszesen két egyéb közpénzforrásos megbízása volt.
Rajt-cél
A Regnum-Trend és a 3R a két kerület e tárgyú közbeszerzéseinek legsikeresebb szereplői, harmadik cég nagyon ritkán rúghatott labdába mellettük. Ugyanez elmondható az utóbbi években a hegyvidéki és a budavári önkormányzat által bevezetett és fenti tárgyakban kiírt nyílt eljárásokról is: amikor ők indultak, másnak nem igazán termett babér.
Nagy Gábor Tamás és Pokorni Zoltán (középen és jobbra)
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
A 2002-ben alapított 3R Kft. már a 2000-es évek közepe óta foglalkoztatja a XII. kerületi önkormányzat, általános iskolák 14 milliós felújításával kezdte. 2008-tól a cég az I. kerület Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezetének (GAMESZ) töretlen bizalmát is élvezi: 120 milliós keretösszeget nyertek el önkormányzati épületek karbantartására.
A közbeszerzési adatbázis szerint a 3R azóta a két önkormányzat 30 karbantartási, felújítási, hibaelhárítási felhívását nyert el. A XII. kerületben 10 közbeszerzést vitt el 640 millió forint értékben, az I. kerületben, ahol az utóbbi években a zárt meghívásos eljárások helyett szintén kezdik preferálni a nyílt tendereztetést, húsz megbízáshoz jutott összesen 1,7 milliárd forintért. Számos meghívásos pályázaton volt társa a Regnum-Trend Bau, amely az I. kerülettől 14 eljárás keretében 305 millió, a XII. kerülettől összesen 365 millió forint értékű megbízást kapott.
Kézenfogva
Minden jel szerint a két társaság kéz a kézben jár. Háromféle módon jutottak egyébként a megbízásokhoz:
Mindketten indultak, de hol az egyik, hol a másik alacsonyabb árat ígért, így hol az egyik, hol a másik nyert. 2012-ben a 12 millió forintos budavári takarítási csomagot egymaga a Regnum vitte, a 3R a második helyre szorult drágább ajánlataival, ahogy 2013-ban és 2014-ben is bukta az I. kerület 25 millió forintos takarítási tendereit. A XII. kerületi polgármesteri hivatal légkondicionáló rendszerének 82 millióba kerülő kiépítését is a 3R orra előtt vitte el a Regnum. A XII. kerület orvosi rendelőinek 2018-as 142 millió forintos tenderén viszont a Regnum bukott, a 3R nyerte.
Gyakran előfordult, hogy közösen startoltak rá egy-egy tenderre, konzorciumot alkotva. 2008-ban például az I. kerület 16 millió forintos takarítási pályázatát közösen vitték el.
Volt olyan is, hogy mindketten nyertek. 2018-ban a GAMESZ három részre bontotta három műemléki épület felújítását, így a 100 millió forintos megbízás egyik részét az 3R, a másikat a Regnum, a harmadikat pedig a tendereken időnként szintén feltűnő Mátyus és Mátyus Kft. kapta meg.
A két cég egyébként egy tőről fakad. A 3R Kft. társtulajdonos ügyvezetője, Rupics József 2006-2007-ben még együtt birtokolta a vendéglátással foglalkozó RA-FE Kft.-t Kálmán Norberttel, aki 2010-ben alapította meg Regnum-Trend Bau nevű épülettakarító vállalkozását.
Mivel Kálmánt 2017. márciusban 5 évre eltiltották a cégügyek gyakorlásától az év nyarán meg kellett válnia az ügyvezetésétől, átadva testvérének. Rupicsnak más vendéglátós cége is volt, a FLAMÓS Bt., amit 2007-ben vett át a Kálmán-család: Kálmán Norbert beltag, a vele azonos címen élő Kálmán Kovács Erika kültag lett.
Minden oké?
Mind a két érintett kerület polgármesterét megkérdeztük, szerintük elképzelhető, hogy a 3R és a Regnum-Trend kartellezett, tettek-e bejelentést emiatt a Gazdasági Verseny Hivatalhoz vagy más hatósághoz.
Kívülről megtámogatva. Felújítások közpénzből
Pokorni Zoltán hivatala annyival reagált, hogy a beszerzési, közbeszerzési eljárásai tekintetében mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően jártak el. Vas Hunor, az I. kerületi GAMESZ vezetője arról tájékoztatta a Narancs.hu-t, hogy mindig a versenyhelyzet megteremtésével választják ki a vállalkozást az adott munkára. Ezt pedig mindig a hatályos jogszabályi környezetnek, vonatkozó jogszabályoknak a lehető legteljesebben megfelelve teszik - így az önkormányzat.
Azt is megtudtuk, hogy a 3R és a Regnum-Trend Bau Kft.-n kívül több mint 20 vállalkozásnak biztosítanak versenylehetőséget műszaki jellegű kivitelezések elnyerésére.
|
Pokorni és Nagy Gábor Tamás kerületében valósággal tarol két „baráti” cég
|
Erős kartellszag lengi be a hegyvidéki és a budavári önkormányzat közterületeinek, épületeinek, közműveinek fenntartási, takarítási, felújítási, karbantartási, hibaelhárítási tendereit.
Két cég bő tíz év óta tarolja az e feladatokra kiírt közbeszerzéseket: a 3R Kft. és a Regnum-Trend Bau Kft. A két társaság Közbeszerzési Értesítőben elérhető 70 pályázati értesítője azt mutatja, hogy az I. és a XII. kerület megbízásaira szakosodtak: a Regnumnak semmilyen más, a 3R-nek mindösszesen két egyéb közpénzforrásos megbízása volt.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/pokorni-es-nagy-gabor-tamas-keruleteben-valosaggal-tarol-ket-kozeli-ceg-118487
|
2019-03-29 06:53:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Két TV2-höz köthető vállalatban is vezetői pozíciót kapott az elmúlt napokban Mészáros Lőrinc bizalmasa, Alcsútdoboz Fideszes alpolgármestere, Tima János. A politikus üzletembert ugyanazon a napon nevezték ki az AV Progress Kft. ügyvezetőjének, illetve a Magyar Broadcasting Co. Zrt. (MBC) vezérigazgató-helyettesének. Bár utóbbi társaságban a pozíciója elnevezése alapján csak a második ember, a cégiratok szerint nélküle sem a vezérigazgató, sem a cégvezető nem írhat alá.
Ezzel tulajdonképpen TV2-t birtokló legfontosabb vállalatok ügyeiben nem lehet Tima nélkül dönteni, hiszen a két érintett társaság egyaránt a kereskedelmi csatorna tulajdonosa, a tulajdonosi háló különböző szintjein. A csatornát 2015-ben megvásárló Andy Vajna ugyanis nem közvetlenül birtokolta a tévét, hanem több vállalkozáson keresztül. A csatornát fenntartó TV2 közvetlenül az MBC tulajdonában van, míg az MBC részvényese az AV Progress.
Utóbbi céget pedig az az AV Investments tartja kézben, amely a néhai filmmogul összes magyarországi érdekeltségét összefogta, és amelynek ügyvezetőjévé épp a közelmúltban nevezték ki Andy Vajna özvegyét, Vajna Tímeát.
Tima nem csak azért kötődik egyértelműen Mészáros Lőrinchez, mert a Felcsúti Közös Önkormányzati Hivatal illetékességi területéhez tartozó Alcsútdobozon alpolgármester, hanem azért is, mert
az alpolgármester az egykori gázszerelő, jelenlegi dollármilliárdos számtalan cégében visel már tisztséget.
Tulajdonképpen Mészáros összes tőzsdei vállalatában – az Opusban, a Konzumban, az Appeninnben és a pletykák szerint a T-Systems megvásárlására hajtó 4iG-ben is – felügyelőbizottsági tag, akárcsak a 2Rule márkát futtató Magyar Sportmárka Zrt-nél, illetve a veszprémi férfi kézilabdacsapatot fenntartó cégnél. Igaz, utóbbi nem Mészáros Lőrincé, hanem Szíjj Lászlóé, az egykori felcsúti polgármester barátjáé és üzlettársáé.
Tima emellett cégvezetőként is segítette már Mészáros és Szíjj vállalatait. A felcsúti Talentis Consulting Zrt-ben most is igazgatósági tag, az alföldi Gong Rádiót és a balatoni Part FM-et működtető Echo Penisola Kft-ben pedig ügyvezető volt. Utóbbi posztról most márciusban távozott, azt követően, hogy Szíjj László átadta a céget, és ezzel a rádiókat is a tavaly év végén gründolt fideszes médiaholdingnak. Amíg ő volt az ügyvezető az Echo Penisolánál, a vállalatot a [email protected] emailcímen lehetett elérni, sőt, a cégiratok szerint papíron ez még ma is él.
Az Opus honlapja szerint Tima a pénzügyi, számviteli és szervezetfejlesztési területen rendelkezik „szakmai kompetenciával”. Előbbi területen több cégnél, a bankszektorban és a közigazgatásban is dolgozott korábban.
A mostantól fideszes alpolgármester által is irányított két cég közül az AV Progress egyébként már nem csak a TV2-ben tulajdonos. A kereskedelmi tévének műsorokat gyártó IKO Holdingnak február óta résztulajdonosa, és ahogy erről a napokban a Media1 beszámolt, a 43 tévécsatorna reklámidejét értékesítő Atmedia Habony Árpád-közeli anyavállalatába is beszállt. Utóbbi cégben valamivel több, mint 25 százalékos részesedést szerzett.
|
Alcsútdoboz fideszes alpolgármesterét nevezték ki a TV2-t birtokló cégek élére
|
Két TV2-höz köthető vállalatban is vezetői pozíciót kapott az elmúlt napokban Mészáros Lőrinc bizalmasa, Alcsútdoboz Fideszes alpolgármestere, Tima János. A politikus üzletembert ugyanazon a napon nevezték ki az AV Progress Kft. ügyvezetőjének, illetve a Magyar Broadcasting Co. Zrt. (MBC) vezérigazgató-helyettesének. Bár utóbbi társaságban a pozíciója elnevezése alapján csak a második ember, a cégiratok szerint nélküle sem a vezérigazgató, sem a cégvezető nem írhat alá.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190412/alcsutdoboz-fideszes-alpolgarmesteret-neveztek-ki-a-tv2-t-birtoklo-cegek-elere/
|
2019-04-12 16:20:38
| true | null | null |
G7
|
A dolomit iránti „megnövekedett kereslet miatt” megtízszerezné a kitermelést gánti bányájában az Orbán Győző tulajdonában lévő Dolomit Kft.
A miniszterelnök apjának cége már eddig is hatalmas kapacitással dolgozott a több mint 12 hektáros (122.540 négyzetméter) nyílt színi kőfejtőjében, hiszen évi 100 ezer tonna (37 ezer köbméter) dolomit kitermelésére volt engedélye.
Gigantikus méretű gödröt vájtak Orbánék családi vállalkozásai - Megdöbbentő légi felvételek a gánti bányáról és betonüzemről
Berepültük az Orbán család cégbirodalmát a Fejér megyei Gánt felett. Elképesztő, amit láttunk.
Ezt szeretnék most felpörgetni, nem is kicsit: a birtokunkban lévő dokumentumok szerint évi egymillió tonna (370 ezer köbméter) nyersanyagot termelnének ki, ami azt jelenti, hogy kilenc év alatt teljesen kimerítenék a bányatelek ásványvagyonát.
A tervek szerint évi 250 nap, napi 10 órában folyna a termelés robbantással. A köveket helyben osztályoznák és törnék, ami ekkora mennyiségnél 170 teherautó fordulót jelent (340 elhaladás), a járművek pedig négy közeli településen (Zámoly, Gánt, Söréd, Csákberény, Csákvár) is keresztülhaladnak. Noha a bányaudvar közelebb van Gánthoz, közigazgatásilag Zámolyhoz tartozik, a helyi önkormányzat azonban nem áll az Orbán-család terveinek útjába. A zámolyi képviselőtestület tavaly szeptember 6-án rendkívüli ülésén
sürgősséggel, „nemzetgazdasági érdekre való tekintettel” kiemelt fejlesztési területté nyilvánította a bővítést.
A képviselők egyhangúlag szavazták meg Bánszki István polgármester előterjesztését.
Egy ekkora kapacitásnövelés természetesen jelentős környezeti terheléssel is jár. A több és nagyobb robbantások miatt jelentősen megnőhet a légszennyező anyagok kibocsátása, a nagyobb mennyiségű por pedig jóval messzebbre is eljuthat, mint eddig.
A jelentősen megnövelt kitermelés és a hatalmas teherautó forgalom pedig nagyobb zajterheléssel is jár. Legalábbis ez áll a Székesfehérvári Járási Hivatal részletes környezeti hatásvizsgálatában, amely a szerkesztőségünk birtokában van. A tavaly októberi határozat szerint a „tervezett tevékenység megvalósításából jelentős környezeti hatások származhatnak”, emiatt a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély szükséges.
Orbán Győző cége ugyanis a beadott kapacitásnövelési kérelmében ezekkel a környezeti hatásokkal egyáltalán nem foglalkozott. Nem terveztek azzal, hogy a folyamatosan figyeljék a légszennyezést és a zajterhelést, így nincsenek tervek arra, hogy milyen intenzitás illetve szélerősség esetén kellene leállni a termeléssel. Ráadásul a káros hatásokat csökkentő intézkedéseket sem terveznek bevezetni Orbánék.
Pedig a hatóság szerint mindez törvényileg szükséges lenne, már csak azért is mert a bányaterülettől alig száz, a kitermelés helyétől pedig kevesebb mint 400 méterre található a legközelebbi épület, ami épp a helyi szociális otthon: a közeli épületekben pedig a megnövekedett kitermelés és forgalom keltette rezgések is kárt okozhatnak.
Tovább növeli a terhelést, hogy a tervek szerint Orbán Győzőék a Disznóhegy nevű dombot is elbontanák, ami eddig védte Gántot a bánya por- és zajterhelésétől. A hatóság részletesen sorolja a Dolomit Kft. kérelmének hiányosságait. Egy helyen például azt írják, hogy
a törőgép „jelentősen nagyobb zajkibocsátású, mint ami a dokumentációban szerepel, az értéket bizonyítékkal nem támasztották alá”.
Mivel a fenti kockázatokkal a Dolomit Kft. egyáltalán nem foglalkozott, a hatóság szerint környezeti hatásvizsgálatra van szükség, mielőtt kiadnák az engedélyt az évi egymillió tonna dolomit kitermelésére.
Egy ilyen eljárás jelentősen lelassítaná és megdrágítaná a beruházást, sőt még az is kiderülhetne, hogy törvényes keretek között nem lehetséges tízszeresére növelni a kitermelést. Ezzel azonban a Zámolyi Önkormányzatnál is tisztában lehetnek, erre utal legalábbis a helyi képviselő-testület decemberi ülése, ahol arról született határozat, hogy a Dolomit Kft. kapacitásbővítésével kapcsolatos partnerségi egyeztetés során „szóban, vagy írásban vélemény, javaslat nem érkezett”.
A testület ezért januárban Orbánék igényeihez igazította a településrendezési tervet és a helyi építési szabályzatot is.
Országszerte botrányok övezik Orbán Győző üzleteit
Nem ez lenne az első alkalom, hogy Orbán Győző a helyi lakosok kárára terjeszkedik. Ahogy arról a Magyar Narancs korábban részletesen írt, Hahóton a korábbi telektulajdonosokat, a konkurenciát és a védett lápot hatósági segítséggel legyőzve kezdett tőzeget kitermelni, Bicskén a Gántról odaszállított kő miatti por és zajszennyezés okoz problémákat a telephely mellett élőknek, Gánt Gránás településrészén pedig egy hulladékfeldolgozó keltett komoly tiltakozási hullámot.
A sietségre talán magyarázatot jelenthet, hogy múlt héten útépítési programot hirdetett a kormány. Az elkövetkező öt évben 980 milliárd forintból fejlesztik a hazai közutakat, 2022-ig mindjárt 858 milliárd forintot költenének el.
Az ugyanis már többször is bebizonyosodott, hogy állami beruházásokhoz Orbán Győző 2010 után megtáltosodott cégei szállítják a szükséges alapanyagot. Ahogy arról korábban beszámolt a Magyar Narancs, a Nemzeti Lovarda újjáépítéséhez Gántról fuvarozták a köveket, valamint betonelemeket vittek a 8-as főút várpalotai felújításához. Egy forrásunk pedig arról beszélt, hogy a Orbán Győzőék a Séd–Nádor-csatorna kármentesítésében is szerepet vállalhattak.
A Direkt36 arról írt, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. murvát és betonelemeket rendelt Gántról a XVIII. kerületben és Rákosmentén végzett csatornázási munkákhoz. A lap bizonyítékai szerint évekkel ezelőtt egy másik budapesti csatornázási munkára is szállított az egyik Orbán-érdekeltség, ahogyan többször is látták a Dolomit teherautóit befordulni az állami építőipari beruházások egyik legnagyobb szereplője, a Colas Út Építőipari Zrt. telephelyeire is.
A cég gyártotta betonelemeket használtak a Margitsziget felújításakor, a Figyelő már 2012-ben arról írt, hogy a Dolomit Kft. megrendeléseket kapott az állami építkezéseken dolgozó Swietelsky Magyarország Kft.-től.
A papa fedett üzletei
Hatalmas állami beruházások beszállítói a miniszterelnök családjához köthető vállalkozások. Több olyan építkezést azonosítottunk, ahová Orbán Győzőék bányájából viszik a követ vagy a betonelemeket. Gánt közelében nemrég új bányát nyitottak, Hahóton pedig lassan versenytársak nélkül termelheti ki az értékes tőzeget az Orbán-érdekeltség.
|
Orbán Győző tízszeresére növelné bányája kapacitását
|
Évi egymillió tonnára növelné bányájának termelését a miniszterelnök apukája. A Gánttól pár száz méterre lévő bánya jelentős környezetvédelmi kockázatot jelent, ennek ellenére zöld utat kapott az önkormányzattól. A dolomit iránti „megnövekedett kereslet miatt” megtízszerezné a kitermelést gánti bányájában az Orbán Győző tulajdonában lévő Dolomit Kft.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/orban-gyozo-tizszeresere-novelne-banyaja-kapacitasat-118753
|
2019-04-08 08:40:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A zuglói Fidesz-MSZP-s nagykoalíciós parkolási mutyihoz hasonló történet van kibontakozóban a 2014-ig Rogán Antal vezette V. kerületben, miután szombaton bejelentették: az MSZP-s Tüttő Katát indítanák a körzetben a baloldal jelöltjeként.
Leisztinger-Fidesz-tengely?
Tüttőnek ugyan nincs túl sok köze Belváros-Lipótváros Önkormányzatához, lévén jelenleg a XII. kerület önkormányzati képviselője, de mostani jelölésével kapcsolatban van ennél nagyobb kérdőjel is.
Egész pontosan ez:
Tüttő ugyanis több forrás szerint is élettársa Leisztinger Tamás milliárdos-oligarchának. Ezzel önmagában eszünkbe nem jutna foglalkozni – magánügy lévén –, ha a a fideszes vezetésű, belvárosi önkormányzat nem favorizált volna a közelmúltban egy Leisztinger Tamáshoz köthető céget, amely meglehetősen olcsón megvásárolhatta a világörökség részét képező, Duna-parti Belgrád rakpart 27. számú épület 1410 négyzetméterét.
Minderről még tavaly decemberben döntött a fideszes többségű önkormányzati testület.
Az 1410 négyzetméterért a 30 százalékos kedvezmény levonása után közel 350 millió forintot kértek: ez csaknem 250 ezer forint négyzetméterenként, ami bagó, ha figyelembe vesszük, hogy piaci körülmények között ebben a zónában 1-1,5 millió forintos négyzetméteráron cserélnek gazdát az igatlanok. Ráadásul a fent említett volt önkormányzati építményhez pince is tartozik.
Erről az ingatlaneladásról néhány hete számoltunk be. Mint azt kiderítettük, a kedvezményezett cég a Belgrád 27. Ingatlanhasznósító Kft. lett, amelynek két tagja van: a néhány áttéten keresztül a Leisztinger Tamáshoz köthető Stúdió-V, valamint a Duó Consulting (amely más miatt érdekes, erre lentebb bővebben kitérünk).
A szóban forgó helyiség közelmúltját januárban a kerület ügyeiben jártas drotker.blog.hu dolgozta fel. A blogot a kerület LMP-s képviselője, Csonka Krisztián jegyzi, aki közzétette a vonatkozó önkormányzati előterjesztést is: ebből kiderül, hogy 1000 négyzetméter a földszinti, illetve a félemeleti rész, és mintegy 400 a pince. Mi több, 2014 után „az önkormányzat saját költségén kicseréltette az épület összes homlokzati nyílászáróját, hatalmas üvegportálokat kialakítva".
A belső részek felújítása is lezajlott, a helyiség szerkezetkész állapotba került. "A önkormányzatnak mindez állítólag sok tízmillió forintjába került" még azelőtt, hogy 2016 nyarán aláírták volna a bérleti szerződést a Leisztingerhez köthető céggel. És két év múlva már meg is vásárolhatták kedvezményesen "az ingatlant, anélkül, hogy ott bármit csináltak volna” – jegyzi meg a blog.
Belgrád rakpart 27.
Alacsony ár, gyanúsan nagyvonalú előzmények: minden adott tehát, hogy a Belgrád rkp. 27. értékesítése kiérdemelje az ingatlanmutyi kifejezést. Ha mindez nem lenne elég, nézzük meg a projektcég másik tulaját, a Duó Consultingot!
A háttérben ott motoszkál Rogán jobbkeze
Márciusi cikkünkben hosszan foglalkoztunk ezzel a céggel (amely a Gerlóczy utcában is érdekelt lett egy önkormányzati ingatlanban), ugyanis innen a szálak Rogán Antal bizalmasa, Kertész Balázs felé vezetnek.
Kertész egyébként a kerület ingatlanügyeit intéző Belvárosi Vagyonkezelő igazgatótanácsának elnöke, azaz elég befolyásosos ezen a területen is. Ő azért kerül szóba, mert a Duó tulajdonosa egy Polimetikus nevű Zrt., amelynek egyetlen részvényese van: az ügyvezető Pozsgai Péter. Aki viszont nem más, mint Kertész Balázs jelenlegi vagy korábbi (erről eltérő információink vannak) sógora, Kertész (jelenlegi vagy korábbi) feleségének a testvére.
Ez a ma már törölt Pauricius Kft. adataiból derült ki, amely cég Kertész Balázs korábbi budai lakóhelyére volt bejegyezve, és benne tulajdonostárs volt Pozsgai Péter mellett Kertész felesége is. Arról a Pozsgai Petráról van szó, aki a MobilSign Kft.-ben éveken át tulajdonos volt, és a cég évekig a Kertésszel közös budai ingatlanjukba volt bejegyezve.
A MobilSignról a Népszabadság írt először: ez volt az a cég, amelynek két másik tulajdonosa, Csík Balázs és Lengyel Balázs közös elektronikus aláírási szabadalmat jegyzett a híres magyar politikus-feltalálóval, Rogán Antallal, amiért utóbbi kapott is 25 millió forintot a cégtől. Tavaly a 24.hu írta meg, hogy Rogán feltalálótársai a svájci Zugba „léptették le” az uniós támogatásokból meggazdagodó cégük nyereségét, oda, ahol Kertész Balázsnak lakása volt. A Narancs pedig azt tárta föl tavaly, hogy Kertész egy gellérthegyi álomvillába költözött be, amelynek tulajdonosi szálai úgyszintén Svájcban válnak láthatatlanná.
A Polimetikus – amely a lakóépület-építéstől a bontáson, vakoláson át egy sor olyan tevékenységgel foglalkozik, ami jól jöhet egy építkezésnél – tekintélyes, 100 millió forintos törzstőkével indult. Ez elég nagy összeg, ha figyelembe vesszük, hogyan teljesítettek Pozsgai Péter cégei a múltban. A vállalkozónak a Polimetikuson kívül csupán egy veszteséges reklámcége van, illetve tag egy pármilliós nyereséget hozó családi vállalkozásban. Éppen ezért a 100 millió forint eredetéről, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó terveiről is érdeklődtünk nála – sikertelenül, mert nem válaszolt.
De vissza Leisztinger Tamáshoz!
A cégadatok alapján tehát nemcsak az látszik, hogy Leisztinger érintett a belvárosi ingatlanmutyikban, de az is feltűnő, hogy ebben a projektjében valamiért épp egy Kertész Balázshoz kapcsolható társat választott. (Logikailag kevéssé érthető módon: egy ilyen mértékű projekthez a milliárdos Leisztingernek aligha van szüksége partnerre, de hogy valójában ki kinek a strómanja ebben a sztoriban, nem tudtuk kideríteni, mert ahogy Pozsgai, úgy Leisztinger sem reagált megkeresésünkre.)
Leisztinger Tamás
Ezek után térjünk vissza Tüttő Katához, aki Leisztinger Tamás élettársa, és a baloldali ellenzék polgármesterjelöltje egy olyan kerületben, ahol az elmúlt időszak leghangosabb ügye az értékes ingatlanok kiárusítása volt.
Épp ezért Tüttő indítása nemcsak meglepőnek, de öngólnak tűnik a baloldal részéről egy olyan körzetben, ahol az ingatlanügyekkel lehetne talán a legjobban kampányolni. Megkerestük az ellenzéki jelöltek egyeztetésében komoly szerepet játszó Molnár Zsoltot, az MSZP budapesti elnökét, hogy nem látja-e problémásnak Tüttő jelölését épp az V. kerületben. Molnár válasza röviden ez volt: nem.
Bővebben pedig ezt válaszolta:
Tüttő Kata 17 éve a budapesti közélet megbecsült tagja, feddhetetlenségét és morális integritását önkormányzati képviselőként és fővárosi képviselőként is folyamatosan bizonyította. Ami a magánéletet illeti, mi az MSZP-ben tiszteletben tartjuk annak szentségét, semelyik tagunk családi viszonyaival nem foglalkozunk. Minket a politikai és szakmai teljesítmény érdekel, erre figyelünk. Ez Kata esetén megkérdőjelezhetetlen. Biztos vagyok benne, hogy amennyiben elnyeri az V. kerületiek többségének támogatását, az V. kerületben a maitól sokkal transzparensebb kerületvezetést szervez majd meg, és a maitól előremutatóbb, valóban a kerületiek életét szolgáló önkormányzás indulhat el a Belvárosban is.”
Megkerestem Tüttő Katát is, hogy szerinte nem összeférhetetlen-e indulása a fenti történet fényében. Tüttő, aki nem cáfolta, hogy élettársa lenne Leisztinger Tamásnak, Molnár Zsolttal összhangban kijelentette: nincs semmiféle összeférhetetlenség. Arra is rákérdeztünk, mennyire érzi magát budai önkormányzati politikusként alkalmasnak az V. kerültben való indulásra. Erre ezt válaszolta:
„Tizenkét évig voltam a Fővárosi Közgyűlés tagja (minden nap a belvárosba jártam be dolgozni és ott is éltem több éven át), ahol Budapest egészével foglalkoztam és teszem ezt azóta is budapesti politikusként. Négy évig vezettem a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottságot, tárgyaltam a fővárosi költségvetést, ismerem az összes belvárosi beruházást.”
Ezek után Tüttő még megemlítte, hogy „ötödik éve veszek részt az Európai Unió Régiók Bizottságának munkájában, azon belül az ENVE (környezetvédelem, éghajlatváltozás és energiaügyi) szakbizottságban” ahol olyan témákat visz, mint a hulladékok energetikai célú hasznosítása, az európai szegénység ügye.
Tüttő Kata itt Hunvald Györggyel szelfizik 2018-ban
Tüttővel még 2007-ben készítettünk interjút, akkor is rákérdeztünk Leisztinger ügyeire. Az MSZP politikusa azt válaszolta: párja „azért mond le sok üzleti lehetőségről, hogy én ne kerüljek összeférhetetlen helyzetbe.” Hozzátette: nem érti, ez a „téma”, miért kerül elő folyton.
Szó se róla, Tüttő Kata korábban maga is foglalkozott a belvárosi ingatlanmuytikkal: 2014-ben készített egy a Rogán-vezette önkormányzat ingatlanügyeivel foglalkozót videót, ám akkor sem volt túl meggyőző. Ugyanis a videóban feltűnt az az MSZP-s Pásztor Tibor, aki korábban maga is kedvezményes áron jutott belvárosi ingatlanhoz, és túl sok vizet nem zavart ellenzékiként, amikor a Rogán-féle ingatlankiárusítás igazán felpörgött a Belvárosban.
Ráadásul Tüttő Kata az öt évvel ezelőtti videóban egy helyszínről elfeledkezett. Nem kereste fel azt a Kossuth Lajos téri ingatlant, amit korábban épp Leisztinger Tamás szerzett meg a Rogán Antal vezette önkormányzattól.
|
Megtalálta a baloldal a tökéletes jelöltet a Belvárosban: az MSZP-s, aki családilag érintett a sötét ingatlanügyekben
|
Tüttő Kata ott lenne polgármester, ahol Leisztinger Tamás ingatlanozik a fideszes kerülettel. A zuglói Fidesz-MSZP-s nagykoalíciós parkolási mutyihoz hasonló történet van kibontakozóban a 2014-ig Rogán Antal vezette V. kerületben, miután szombaton bejelentették: az MSZP-s Tüttő Katát indítanák a körzetben a baloldal jelöltjeként.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/megtalalta-a-baloldal-a-tokeletes-jeloltet-a-belvarosba-a-mszp-s-aki-csaladilag-erintett-a-kerulet-sotet-ingatlanugyeiben-118771
|
2019-04-09 08:54:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Csütörtökön felkerült a kormány honlapjára a Miniszterelnökség által megítélt támogatásokat részletező lista. Az összegzésben csak a januárban tető alá hozott megállapodások szerepelnek, eszerint
505 millió forintos adományt kap az AVSI Alapítvány az aleppói Szent Lajos Kórház, a damaszkuszi Francia Kórház és a damaszkuszi Olasz Kórház egy éves működésének biztosítására,
261,1 millió forintot juttat a Miniszterelnökség az Erbili Káld Katolikus Érsekségnek az Alkosban található iskola újjáépítésére,
320 millió forint jut a Richárd Testvér Kongói Betegekért Alapítványnak a kongói Mbuji Mayi városában található Centre Ophtalmologique St Raphael épület- és műszerfejlesztése és a távoli orvosi vizsgálatok lefolytatása céljából,
szintén 320 milliót juttatnak a Szír Katolikus Egyház Moszuli Érsekségének,
és 320 millióval támogatják a Szír Ortodox Egyház Moszuli Érsekségét is.
Három napja derült ki, hogy Magyarország kétmilliárd forintot ad két mexikói templom újjáépítésére. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentése szerint az egyik egy vidéki kolostor, a másik pedig a Jézus Szíve templom Mexikóváros központjában. Az utóbbinak több magyar művészeti vonatkozása van, ablakainak festett üvegei például magyar szenteket ábrázolnak.
|
4,8 milliárdot ad a kormány külföldi egyházaknak és kórházaknak
|
Több mint 4,8 milliárd jut a költségvetésből kórházakra, egyházaknak és lakóházak felépítésére.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2019/04/12/kulfoldi-egyhazak-korhazak/
|
2019-04-12 14:13:00
| true | null | null |
24.hu
|
Egy szállodahajót is zár alá vett a rendőrség Budapesten egy milliárdos pénzmosási ügy miatt – adta hírül a rendőrség péntek reggel. A nemzetközi viszonylatban működő magyar bűnszervezet tagjai hosszabb időn keresztül olyan pénzösszegek eltüntetésében vettek részt, amelyet külföldi nagyvállalatoktól – valamely vezető tisztségviselő nevében – elektronikusan benyújtott hamis megbízásokkal szereztek meg.
Az elkövetők több francia és belga cégtől összesen 3,7 millió eurót szereztek meg, az elcsalt összegeket legalizálás céljából többlépcsős céghálózaton keresztül – alkalmanként ciprusi off-shore cégek felhasználásával – ingatlanok vásárlásába fektették. A kicsalt pénzből a csoport vezetője Spanyolországban szerzett meg több ingatlant és luxusautókat.
Maga a trükk, amit a multik kifosztására szakosodott bandák általában alkalmaznak, nem annyira meglepő: egy fontos, de titkos vállalati tranzakció ígéretével szereznek pénzt. Csak éppen nagyon ügyesen. Előre felépíti a trükköt, úgy láttat egy telefonszámot, egy email-címet, egy bankszámlaszámot, mintha az másé lenne, de olyan hihetően építi fel a mesét, hogy a kicsit is óvatlan vállalatvezető beveheti.
Korábban az Index is bemutatott egy konkrét 300 ezer eurós, vagyis 100 millió forintos utalást. Az volt a szerencse, hogy a magyar-német-olasz vállalatcsoport végül időben ébredt, és az utolsó pillanatban meg tudta fogni a már elutalt összeget.
A csalók kiválasztanak egy olyan napot, amely rendkívüli a multinacionális cég életében. Például az egyik országban munkaszüneti nap van (kevesebb illetékes érhető el), de a másikban működik a bankrendszer, lehet azonnal utalni.
A mintapéldánkban szereplő eset például október 3-án, a Német Egység Napján történt, a német munkaszüneti napot választották a bűnözők és rafináltak voltak, mert egy német holding magyar és olasz leányvállalatát is bevonták a csalásba.
Mint írtuk, a csalók szempontjából a legfontosabb a felkészülés. A bűnözők előre elkészítenek pár mailcímet, bankszámlát nyitnak. Természetesen nem a maguk nevében, hanem egy hajléktalan, egy jó szándékú, de megtévesztett gyakornok, vagy egy afrikai diák nevében (ezek valós példák). Sajnos a számlanyitáshoz 5-10 ezer forintért (két kocsmázás áráért) lehet végrehajtót találni, utána már csak annyira kell kikupálni, hogy a bank ne fogjon gyanút.
Végül a csalók felkészülnek a maszkolásra (ezt a távközlési fogalmat mindjárt elmagyarázzuk), de alapvetően arra alkalmas, hogy a sértett úgy vélje, hogy éppen a főnöke hívja.
A központ felhívhat egy leányvállalatot azzal, hogy sürgősen kellene egy nagyobb összeg egy rendkívüli tranzakcióra, egy vállalat-felvásárlásra, amit titokban kell tartani. Vagy pénzt kér a „központ” a leányvállalattól, mert adódott egy rendkívül kedvező áruvételi alkalom, amit az ajánlat egyedisége miatt nem lehet átengedni a szokásos szállító-minősítési rendszereken.
A mesét aztán minél hitelesebb szereplőkkel kell megerősíttetni, ír a központi holding vezetője a másik országban működő leányvállalat vezetőjének, ráadásul feladóként a levélben a főnök vállalati címe jelenik meg.
A nagyobb szavahihetőség miatt előkerülhet még egy üzleti partner, vagy egy, a tranzakciót engedélyező hatósági ember. Ők már nem feltétlenül csak e-mailen, akár telefonon is bejelentkezhetnek, hiszen őket nem ismeri a leányvállalat vezetője.
A konkrét esetünkben a holding olasz leányvállalatának ügyvezetője például nem csak a német főnökétől, de a német „felügyelettől” is kapott egy professzionálisnak tűnő levelet, amelyben a felügyelet egy titoktartási nyilatkozat aláírását kérte, illetve „engedélyezte” az utalás indokaként megadott tranzakciót.
A tranzakció komolynak és nagyon titokzatosnak tűnt, hiszen az olasz cégvezető látszólag a saját főnökétől kapott instrukciókat és felszólításokat, vagyis azt, hogy teljes titoktartás mellett utaljon el 300 ezer eurót egy bankszámlaszámra, amelyből az anyavállalat befejezheti a titkos felvásárlási tranzakciót.
Az olasz cég utalt is, de aztán gyanút fogott és gyors feljelentéssel és a személyes banki kapcsolattartó segítségével meg lehetett állítani az utalást, amelyet egy francia lakcímmel rendelkező afrikai fiatal által nyitott budapesti számlára indítottak volna.
Az ilyen hihetetlenül rafinált, jól kidolgozott történetben legfeljebb olyan elemek segíthetnek, hogy mennyire jellemző a cégünkre, hogy a főnök azt kéri, hogy „ne hívjon fel az ügy kapcsán”, mennyire jellemző rá az e-mail megfogalmazása (a wording). Mindig gyanús az ügy, ha bármi gyanús, az összeg, az időzítés, vagy ha a rendkívüli körülmények között megadott számlaszám, vagy a cég addig nem szerepelt semmilyen belső (menedzsmentdíjak, informatikai elszámolások) utalási láncban, ismeretlen volt a számlázási rendszerben,
Elsőként a telefonszámokról. Ijesztő elem, hogy a csalók könnyedén meg tudják oldani a sértettek gyanakvásának elaltatása érdekében, hogy egy valódi kapcsolat, a főnök, a felügyeleti ember személyes telefonszámáról kapjanak hívást. Valójában persze nem ez történik, hiszen minden hívószámból csak egy van forgalomban, és ezt az ominózus számot a csalók nem szerzik meg.
A csalók azonban egy applikációt, egy könnyen működtethető technológiát használnak, amit úgy hívnak, hogy „maszkolás”, vagy „blöffölés". A mai IP-alapú távközlési világban sok ilyen lehetőséget kínálnak erre mindenféle online oldalak, némi díj befizetése után már használható is az álcázó megoldás. A hívó fél, jelen esetben a csaló ezekkel az appokkal kérheti, hogy a hangját tegye felismerhetetlenné a telefon, akár női hangból is lehet férfihang, vagy fordítva; de van olyan megoldás is, amelyik a kijelzett hívószámot megváltoztatja, behazudja.
Az applikációs oldalak a „mossuk kezeinket” módszert alkalmazzák, vagyis leszögezik, hogy önmagukban az ő szolgáltatás-kínálatuk százszázalékosan legális. Természetesen ha valaki bűncselekményre használja fel a szolgáltatásokat, az már nem az oldal sara, ők csak azért fejlesztették ki a megoldást, hogy barátok viccelhessék meg egymást, hogy az utcán járva telefonálhassunk úgy a mobilunkról, mintha a benti, az irodai számról tennénk vagy az aggódó szülő elérje, hogy a gyermeke felvegye a telefont, mert az apukára ugyan megsértődött, azért rohant el otthonról, de ha egy barát számát jelzi ki a mobil, akkor kiderül, hogy életben van a gyermek.
Sajnos ugyanez a csalás az emailcímekkel is megoldható, beállítható a feladónál kijelzett szöveg, és aki ügyes, a feladóhoz az ismert partner valódi email-címét állítja be, ami elaltathatja a gyanakvást. Ezeket az információkat persze a csalóknak meg kell előre szereznie.
A banki utalásoknál ugyan megadjuk a címzett nevét is a számlaszám mellett, de például Magyarországon a kereskedelmi bankrendszer csak a számlaszám alapján ellenőrzi az utalást.
Ha a csaló megadja egy komoly cég nevét és a saját számlaszámát, az utalás a legtöbb országban és a legtöbb banki rendszerben el fog menni. Jelen példánkban, ha a megtévesztett sértett azt írta az utalásra, hogy a címzett az Apple Inc, de az afrikai diák számlaszámát adta meg, akár egy nagyobb összeg is elmehet. Van rendszer, ami visszakérdez, de ha a leányvállalat vezetője a főnök utasításainak megfelelően gyorsan és titkosan szeretne utalni, biztosan meg fogja erősíteni a szándékát.
A közelmúltban ötmilliárdos költségvetési csalás, illetve egymilliárdos pénzmosás ügyében hallgattak ki hat gyanúsítottat. A banda vezetője egy kiterjedt üzleti hálózattal rendelkező cégtulajdonos, de elfogták a fiát, a társaság ügyvezetőjét és még három gyanúsítottat. Ők a munkavállalókat színlelt módon alvállalkozóknál jelentették be a valós fizetésüknél kisebb összegre, így nem fizették meg az adót utánuk. A színlelt ügyletek hasznából több mint egymilliárd forintot osztalékként egy, az érdekeltségi körükbe tartozó ciprusi cégnek utaltak, majd kölcsönként feltüntetve továbbutalták a pénzt egy szintén hozzájuk köthető spanyol vállalkozásnak. A vagyont bankon átfuttatva igyekeztek legalizálni.
Ha pedig áfacsalás: 2013-ban Győr-Sopron megyében kapták el azt a magyarokból álló bandát, amelyik fémhulladékok kereskedelmével csalt el több millió eurónyi áfát, a bűnszervezet több EU-s országban ténykedett. Közel ötmillió eurónyi készpénzt, luxusmotorokat, luxusautókat és ingatlanokat foglaltak le a rendőrök, amikor elfogták őket.
Egy másik ismert csalási forma, hogy a magyar bűnözők külföldön luxusautókat bérelnek. Kezdetben fizetik a bérlés díját, majd az autókat áthozzák a határon. Magyarországon – dokumentumokat hamisítva – újra regisztrálják az autókat, ezáltal új rendszámot is kapnak. Tavaly nyáron számolt fel a rendőrség egy ilyen bűnszervezetet, amelyik a luxuskocsikat Szlovákiából hozta így be Magyarországra.
A majdnem egy tucatnyi tagból álló banda hét tagját Magyarországon, négy másikat Franciaországban fogták el. Több mint négyszáz ellopott antik térképet szereztek vissza így a hatóságok. A tolvajok jellemzően nemzeti könyvtárakban és kulturális intézményekbe látogattak el: 16. és 17. századi könyvekből egyszerűek kivágták a régi térképeket, majd kicsempészték azokat az épületből. Belgiumban, Franciaországban, Magyarországon, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és Svájcban is tevékenykedett a magyar banda, több millió eurót kaszálva ezzel.
Az embercsempészet is óriási üzlet, 2015 és 2016 között élte igazi fénykorát. Tavaly februárjában például egy olyan, nemzetközi szintű bűnszervezetet számoltak fel Magyarországon, amelynek tagjai a migrációs válság időszakában csempésztek embereket. Budapest legnagyobb olyan házát üzemeltették, ahol az "ügyfeleiket" rejtették el. A banda egyik tagja a nyomozás alatt külföldre szökött, őt végül Tenerifén fogták el a spanyol rendőrök. Az embercsempész banda nemzetközi szintű tevékenységét jól mutatja, hogy az osztrák, német, olasz és lengyel hatóságok is nyomoztak utánuk.
Persze az sem ritka, hogy jelentősebb vagyont felhalmozó külföldi bűnszervezeteket kapcsolnak le Magyarországon. 2015 februárjában egy Budapest melletti illegális cigarettagyárat számoltak fel, a gyárat egy bolgárokból álló bűnszervezet vezette: 22 tonna dohányt és 2,3 millió cigarettát állítottak elő, ez másfél millió kartonnyi cigi.
A banda 58 tagját Belgiumban, Németországban, Portugáliában és Spanyolországban fogták el, 52 luxusautót, 400 ezer eurónyi készpénzt és fegyvert is lefoglaltak. A bűnszervezet ellen még 2015-ben indítottak nyomozást a spanyolok pénzmosás és áfacsalás miatt. A banda hamis és valódi elektronikai eszközöket értékesített az interneten és 250 millió euró értékben állítottak elő hamis számlákat. Az általuk működtetett céghálózat Magyarországon is működtetett gazdasági társaságot. Még egy olyan nyomdájuk is volt, ahol a hamis számlákat gyártották.
A tisztára mosott pénzek végül Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Államokban kötöttek ki.
(Borítókép: Police.hu)
|
A nagypályás bűnözők eurómilliókban gondolkoznak
|
Eurómilliókat kereshetnek azok a magyar bűnözők, akik meghallva az idők szavát, nemcsak a magyar "piacon" dolgoznak, hanem nemzetközi szintű csalásokat és egyéb bűncselekményeket is elkövetnek. Ezúttal egy alapvetően internetes csalásban és pénzmosásban utazó, szállodahajót is fenntartó bűnszervezett bukott le, de pörög az áfacsalás, kaptak már el antiktérkép-tolvajokat, luxusautókkal csalókat is.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/04/13/csalas_bank_nemzetkozi_szervezett_bunozes/
|
2019-04-14 00:56:00
| true | null | null |
Index
|
A Bálna sorsa a kezdetektől fogva elég szomorú és botrányos volt, az épületen először összeveszett a tervező és a beruházó, aztán a beruházó és az önkormányzat, aztán az önkormányzat, a beruházó és a kivitelező. Amikor pedig végre megnyílt – évekkel a tervezett dátum után –, leginkább fideszes pártrendezvényekre és néhány forgatás helyszíneként használták, annak, aminek eredetileg tervezték – kulturális és közösségi térnek, a fővárosiak kedvelt találkozóhelyének –, nem igazán.
Az államosítással új időszámítás kezdődik majd a Bálnában, bár hogy pontosan milyen tervei vannak az államnak a Duna-parti épülettel, nem tudni. A mostani bérlőknek viszont alig van idejük összepakolni, mielőtt végképp kidobják őket Budapest egyik leghányattatottabb sorsú épületéből.
Nagy remények, még nagyobb viták
Az épület története még 2006-ban indult, ekkor írták ki a pályázatot a Közraktárak felújítására, amelyet a holland ONL építésziroda nyert el. A részben a raktárépületek közé ékelődő, részben azokra épülő üvegbálna tervével Kas Oosterhuis holland építész, az ONL alapítója állt elő, az épületet beruházója a magyar Porto Investment Kft., kivitelezői pedig az azóta a NER egyik közkedvelt építőipari cégévé váló WHB-csoport tagjai voltak.
A nagyszabású látványtervekhez nagy remények is társultak, 2007-ben az Index is azt írta a Bálnáról, hogy az „Közép-Európa egyik legnagyobb kulturális centruma lesz”, és még pénzt is termel majd a fővárosnak. Onnantól fogva viszont, hogy 2009-ben megindult az építkezés, az álomprojekt egy gazdasági és jogi rémálommá vált.
miután a beruházó Porto Investment még az építkezés megkezdése előtt, 2009 januárjában kizárta a folyamatból az ONL magyar leányvállalatát, Karl Oosterhuis és csapata még konzulensként sem lehetett része a folyamatnak. Hogy miért? A holland építész szerint azért, mert kritizálták a kivitelezést. A tervezőknek leginkább azzal volt bajuk, hogy a Porto szerintük olyan alvállalkozókat bízott meg, amelyeknek nincs tapasztalatuk „a non-standard szerkezetek kivitelezésében”.
Az igazi konfliktus abban volt, hogy Oosterhuisnak elég határozott elképzelése volt nemcsak arról, hogy hogyan kellene kinéznie a Bálnának, de arról is, hogy azt hogyan kellene felépíteni, a Porto ehhez képest csak azt tervezte, hogy összehegeszti valahogy az acél és üveg szerkezetet, hogy úgy nézzen ki, mint a terveken. Így amikor az ONL jelezte, hogy – szokásához híven – a kivitelezésben is szeretne részt venni, akkor kizárták a buliból. Márton Imre, a Porto vezetője akkoriban letagadta, hogy vitájuk lett volna a tervezőkkel, de azt mondta, az ONL-nek nincs elég tapasztalata ahhoz, hogy a saját tervének felépítésében részt vegyen.
Budapest legüresebb bálnája
Nem sokkal azután, hogy az építész kiesett a képből, még egy – pontosabban két – komoly fordulat történt az országban, ami nagyban befolyásolta a Bálna sorsát: 2010-ben az ország és a főváros vezetése is lecserélődött, az új fideszes kormánynak és a fővárosi önkormányzatnak pedig már nagyon nem tetszett az a deal, amit még a Demszky-féle városvezetés kötött a Bálna építőivel. A 2010-es tavaszi és őszi választások után már nagyon úgy tűnt a kormánynak, hogy a fővárosi önkormányzat előnytelen szerződést kötött a Portóval, ezért azt javasolta, hogy a főváros bontsa föl a szerződést. Mindeközben pedig csúszott a 27 ezer négyzetméteres komplexum 2010 augusztusára tervezett átadása, a beruházó szerint az önkormányzat miatt, és vice versa.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vizsgálta meg a szerződést, amivel az volt a legnagyobb baja, hogy az a PPP-konstrukcióban épülő projektben túl nagy terhet ró az önkormányzatra. A fővárosi önkormányzat úgy 30 millió euróra tette a projekt költségeit, aminek a Porto a tizedét állta csak, a maradékot MKB-projekthitelből finanszírozták, a tőketartozás megtérítésére pedig az önkormányzat vállalt kötelezettséget, ha a Porto valamiért nem tudna törleszteni. Vagyis az önkormányzatnak úgy 25 évig kellett volna fizetnie a projekt után, bár a Porto ragaszkodott hozzá, hogy a törlesztő bőven kijönne az akkor még CET-re keresztelt Bálna bevételeiből, vagyis a beruházás kifizetné önmagát.
Mindezt annyira problémásnak találták, hogy az Állami Számvevőszék 2011 nyarán feljelentést is tett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett elkövetése és annak kísérlete miatt. A fővárosi önkormányzat is tett feljelentést, amire a Porto is egy feljelentéssel reagált.
2011 augusztusában aztán a Porto Investment szerződést bontott a fővárossal, mondván, hogy a főváros megszegte a szerződést, amikor egyoldalúan lehívta a projekt banki garanciáját. Ezután indult a többéves vita, amelyet általában a sajtóban és a bíróságon, de néha az ekkor már kész, de még mindig teljesen üresen álló CET/Bálna kerítésénél vívtak a felek. 2011 októberében például a főváros úgy fél tucat közterület-felügyelője megpróbálta volna birtokba venni az ingatlant, amit a Porto vezetése fél tucat biztonsági őrrel akadályozott meg. Közben arról is vita alakult ki, hogy egyáltalán ki a birtokosa az épületnek. A Porto által felbérelt generálkivitelező, a WHB ugyanis egy ponton senkit nem engedett be az épületbe, se az önkormányzat, se a fővállalkozó embereit.
A főváros végül csak 2012 júniusában tudta birtokba venni az épületet, ami így több mint ötszáz napig teljesen üresen állt. A vita az épületet is megviselte, 2012 januárjában például az Elmű kikapcsolta az épületben az áramot, állítólag azért, mert a Bálnát elhagyni nem hajlandó kivitelező nem fizette be a számlát. Áram nélkül az épületben nem volt temperáló fűtés, ezért félő volt, hogy szétfagynak az épület vízvezetékei. A hidegtől az Bálna üvegtábláinak tömítései összementek, a WHB-nek vödrökkel kellett felfognia a becsöpögő vizet, a pince pedig teljesen beázott.
Az épületre azután, hogy az önkormányzat átvette, még mindig bruttó 1,2-2,2 milliárd forintot kellett költeni, hogy elkészüljön. Emellett az önkormányzatot beperelte a Porto és a hitel törlesztését követelő MKB, és még az épületet felhúzó alvállalkozók is egymilliárd forintot követeltek a fővárostól, azt a bankgaranciát, amit a főváros még 2009-ben hívott le. Az MKB-nak végül nem kellett kifizetnie az önkormányzatnak a követelt 7,5 milliárd forintot, de ezért egészen a Kúriáig kellett vinni a másodfokon elvesztett pert. Az épület miatt összesen 11 per indult, ebből három még mindig tart, egy a Fővárosi Ítélőtáblán, egy a Fővárosi Törvényszéken, egy pedig a Kúrián van.
Az épület vesszőfutása viszont még ezután is folytatódott, sőt, csak ezután kezdődött igazán, ugyanis kiderült, hogy a Bálna egyáltalán nem fogja beváltani a hozzá fűzött nagy reményeket.
Űrbázis a pártbulikhoz
A Bálna átadásakor még csak a kiadható terület harmadára volt bérlő, a kihasználtság pedig később sem javult igazán, ami azért viszonylag kellemetlen, mert a Bálna végső soron egy amolyan bevásárlóközpont akart lenni. Két és fél évvel a megnyitó után is az üzlethelyiségek csupán 70 százalékát sikerült kiadni, ezért az épületet úgy próbálta megtölteni a tulajdonos önkormányzat, hogy ide költöztette a Csarnok és Piac Igazgatóságot és a Budapest Galériát.
Annyira nem meglepő, hogy nem nagyon telt meg a hely bérlőkkel, ha belegondolunk, hogy az adottságai miatt mennyire nem plázának való a Bálna. Ahogy az épület bejárásakor Zubreczki Dávid kollégám írta, számos olyan feltétel nem érvényesül a Bálnánál, ami a sikeres bevásárlóközpontoknál fennáll:
nincs a közelében egy forgalmas tömegközlekedési csomópont;
nincsenek benne nagy márkák üzletei, amelyek önmagukban bevonzanák a vásárlókat;
közösségi térnek sem igazán alkalmas, mert nem lehet benne leülni sehová.
Más funkciókra valószínűleg sokkal alkalmasabb lenne, és volt is példa az ilyen hasznosításra. A megnyitás után tartottak itt konferenciákat, kisebb fesztiválokat, sőt, ez lett a Fidesz bejáratott reprezentatív bulihelye, itt ünnepelte a párt a 2014-es és 2018-as választási győzelmét is. De volt hollywoodi produkciók forgatási helyszíne is, Ridley Scott Mentőexpedíció című filmjében például egyszerre játszotta a NASA földi központjának és marsi űrbázisának szerepét.
Egy ponton az is felmerült, hogy a Magyar Nemzeti Bank veszi meg az épületet, amely a Corvinus Egyetemen akkoriban induló doktori iskoláját és pénztörténeti múzeumot akart ide költöztetni, de végül elállt ettől a tervétől.
Ennek ellenére a Bálna nagyrészt kihasználatlan maradt, az üzemeltető Budapest Fővárosi Vagyonkezelő Központ Zrt. 2018-as költségvetése szerint például 2017-ben egy új bérlő sem volt az épületben, pedig terveztek új bérlőkkel és így új bevételekkel. Éppen ezért 2017-ben közel 158 millió forinttal kevesebb bevételt hozott a létesítmény, mint amivel a BFVK tervezett. 2018-ra 809,415 millió forintos bevétellel számolt a vagyonkezelő, amiből 9,28 millió „észszerű nyereségre” számítottak, bár ha azt vesszük, hogy egy évvel korábban is mennyire eltértek a tervek a valóságtól, akkor azért kérdéses, hogy ennyi összejön-e. De összességében a Bálna már többet hoz, mint amennyit visz (az üzleti terv szerint az épület tervezett üzemeltetése 627,5 millió forint volt tavaly).
Annyira viszont nyilvánvalóan nem volt jó az üzlet, mert a főváros már egy ideje szabadult volna az üvegcettől. Egy időben még egy hirdetést is feladtak az Ingatlan.com-on, hátha elkel a 27 ezer négyzetméteres épület a többi iroda és üzlethelyiség között, de csalódniuk kellett. Végül, mint ismert, 2017-ben az állam jelentkezett vevőnek, és ez el is vezet oda, ahol most vagyunk.
Új tulaj, új élet
Most teljesen új időszámítás indul majd a Bálna életében azzal, hogy a magyar állam tulajdonába került az épület. A közgyűlés által március 27-én megszavazott javaslat szerint legkésőbb június 30-ig kellene megtörténnie a birtokátruházásnak, tehát legkésőbb akkor az államé lesz az épület. Az biztos, hogy a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő cégek, mint a Csarnok és Piac Igazgatóság és a Budapesti Történeti Múzeumhoz tartozó Budapest Galéria április 30-ával szerződést bont és költözik. Ez okoz némi kellemetlenséget, úgy tudjuk például, hogy a Budapest Galériába éppen egy nagyobb nemzetközi kiállítást szerveznek, amit már nem tudnak a Bálnában megtartani.
Az új tulajra átszállnak a bérbeadói jogok is, vagyis ő dönt majd arról, hogy meg akarja-e hosszabbítani a bérlők szerződéseit. Viszont az üzletek egy részének már a Fővárosi Közgyűlés szavazása után pár órával megírta a mostani tulaj, hogy menniük kell. Az áruház alagsorában lévő üzlethelyiségeket a csarnokigazgatóság adta bérbe, ezeknek az üzleteknek mind menniük kell, de a földszinten lévő kézművesüzleteknek is felmondták a szerződését, amelyek a Bálnától bérelték az üzleteiket éveken át.
Ottjártunkkor az árusok egy része már pakolt, hiszen pénteken végleg le kell húzniuk a rolót. Úgy tűnik, hogy egyedül az éttermek és kávézók maradhatnak, amelyek általában tízéves határozott idejű szerződéssel béreltek. Az ő sorsukról majd az új tulajdonos és üzemeltető dönthet a nyáron. Szerettük volna erről megkérdezni a Bálna vezetőit, de sajnos nem értük el őket.
A hangulat elég gyászos a Bálnában, az üzletek egy része alapból üres volt, a másik részében, ahogy már említettük, szomorúan pakoltak a boltosok. Azt mondták, annyira sosem volt jó soruk, sőt, többen arra gyanakszanak, hogy a vezetés direkt nem igyekezett, hogy túl jól menjen az üzlet, hogy meg lehessen indokolni az eladást. Viszont aki már öt éve itt árul, annak nagy érvágás, hogy mennie kell, mert nehéz jó helyeken műhelyt és üzlethelyiséget találni. Aki marad, azt reméli, hogy az új tulajjal majd végre lesz valami átfogó koncepció az épületben, és persze abban is bíznak, hogy ők is beleférnek ebbe a koncepcióba, és nem bontanak velük szerződést.
Hogy pontosan mi lesz az állami Bálna sorsa, azt nem tudni pontosan. Még 2017-ben Lázár János, akkor még a Miniszterelnökséget vezető miniszterként azt mondta, hogy az épületet a kormány a megvásárlása után a Magyar Turisztikai Ügynökségnek (MTÜ) adná. Hogy a Rogán Antal ötletére létrejött állami ügynökségnek mi a terve az épülettel, és egyáltalán még mindig az a terv van-e érvényben, hogy az MTÜ kapja meg az épületet, azt nem tudni, mert hiába írtunk kérdéseket az ügynökségnek és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek is, válasz nem érkezett.
(Az viszont kiderült, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökségnek ugyan van egy sajtós e-mail-címe, ám azt az MTÜ központi számát felvevő kollégák sem tudják megmondani, hogy azt ki olvassa, telefonszámot pedig nem tudtak adni a sajtóosztályhoz vagy sajtós kollégához, mert nincs olyan.) Így a Bálna további sorsa egyelőre még rejtély.
(Borítókép: Bálna az átadás előtt 2013. szeptember 19-én. Fotó: Huszti István / Index)
|
Kevés épülettel volt annyi baj, mint a Bálnával
|
A Fővárosi Közgyűlés március végén megszavazta, hogy 11,2 milliárd forintért eladja a Közraktárakra épült Bálnát a magyar államnak. A nagy reményekkel induló épület már jó ideje csak fejfájást okozott a város vezetésének, így valószínűleg nagy megkönnyebbülés, hogy mostantól az államnak kell kitalálnia, hogy mit akar kezdeni az üvegcettel.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/04/09/balna_budapest_allam/
|
2019-04-10 01:04:00
| true | null | null |
Index
|
A fideszes propagandagépezet egyre meghatározóbb részévé válik a blogbirodalom, ahol Schmidt Mária, Lánczi Tamás és ifjabb Lomnici Zoltán mellett olyan feltörekvő politikusok is tolhatják az olvasók arcába a kormánypárti üzeneteket, mint például Király Nóra, Újbuda alpolgármestere, a Fiatal Családok Klubja alapítója. Közadatigénylésben kértük ki az MTVA-tól, mennyibe kerül ez az adófizetőknek, ugyanis a kormánypárti bloggereket a közmédia fizeti.
"A V4 országok ott folytatják, ahol a britek a brexit előtt abbahagyták. London a Review of the Balance of Competences elemzésben azt vizsgálta, hogy mit nem szabad közösségi politikává tenni. Aligha meglepő: A migráció ellenőrzését mindenáron nemzetállami hatáskörben akarták tartani. Mint ahogyan most mi is!
Orbán Viktor az uniós választásokra hétpontos programot hirdetett. Szerinte az EU-t belülről kell megváltoztatni. Ennek első pontja azt követeli, hogy: A migráció kezelését el kell venni a brüsszeli bürokratáktól, és vissza kell adni a nemzeti kormányoknak!"
Ez a meglehetősen hosszú, de egyben sokatmondó idézet a Századvéd Csoport weboldaláról közvetlenül elérhető Mozgástér Blog április 10-én, Lánczi Tamás által megjelentetett bejegyzés első két bekezdése. Történetesen Lánczi Tamás bloggerkedését is az adófizetők állják, ugyanis a Mozgástér Blog része a Médiaszolgáltatás –támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) blogbirodalmának.
Az MTVA-tól közadatigénylésben kértük ki, hogy mennyi honoráriumot fizettek a kormánypárti bloggereknek az elmúlt három évben.
Lánczi Tamás bloggerként szerzett mellékkeresetét még a jólfizetett újságírók is megirigyelhetnék, ugyanis 2017-ben 6,3 millió forintot, 2018-ban több, mint 6,2 millió forintot számlázhatott az MTVA-nak. A blogbirodalom szerzőinek 2015 és 2019 márciusa között közel 56 millió forintot fizetett ki az éves szinten körülbelül 90 milliárd forintnyi közpénzt elemésztő médiakonglomerátum, tehát Lánczi munkássága nagyon is meg van becsülve, hiszen két év alatt a teljes összeg mintegy negyedét kasszírozta.
Közpénzből, az MTVA által működtetett blogok:
Alaptörvény Blog – Ifj. Lomnici Zoltán a Civil Összefogás Fórum (CÖF) szóvivője
Caparetto Blog – Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója
Családban Marad (FICSAK) – Király Nóra, Újbuda alpolgármestere (Fidesz)
Gazda Blog – Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főigazgató-helyettese
Látószög Blog – Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója
Médiahorizont Blog – Daru Gábor, stratégiai vezető, Duna Médiaszolgáltató
Messzelátó Blog – Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum volt igazgatója
Mozgástér Blog– Lánczi Tamás, a Századvég Csoport vezető elemzője
Urbánus Blog – Szita Károly, Kaposvár polgármestere
A kifizetések listáját közérdekű adatigénylés után jutatta el az Átlátszónak az MTVA: az adatokból (PDF) az is kiderült, hogy Király Nóra, Újbuda alpolgármestere, aki tavaly "elkötelezett szakmai és közéleti tevékenysége elismeréseként" Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést kapott mint a Fiatal Családosok Klubja (FICSAK) alapítója, blogjával, egyesületével szintén szerepel a listán.
A klub oldaláról elérhető, Király Nóra blogjaként emlegetett Családban Marad Blog működtetésért az elmúlt évben kétmillió forintot számlázott a Fiatal Családosok Klubjának Egyesülete, amelynek egyébként jutott a központi költségvetésből is forrás 2017-ben; legalábbis az Emberi Erőforrások Minisztériuma 10 millió plusz 30 millió forinttal, a Nemzeti Együttműködési Alap ötmillióval, a Szerencsejáték Zrt. Pedig mintegy kétmillió forinttal segítette az egyesület működését, amit még a Fővárosi Önkormányzat is megfejelt mintegy három milliós támogatásával.
Az MTVA által gründolt blogok nem átjárhatatlanok: Máthé Zsuzsanna történész például ugyanúgy publikál a ficsakos Király Nóra blogján, mint sajátján, a Kötelék Blogon, vagy a Schmidt Mária féle Látószögön, ahogy a Lánczi féle mozgástér Blogon is.
Schmidt Mária bejegyzései mostanában nagyot mennek, főleg az ellenzéki lapok idézik a blogján, a Látószögön megjelent írásait, ahol legutóbb Angela Merkelt nemes egyszerűséggel csak elvtelennek és migránssimogatónak hívta. Schmidt előszeretettel veti be a Terror Háza Múzeum alkalmazottait blogolásra: Bertáné Varga Judit havi negyedmillió forintért ír bejegyzéseket, de Szabó Ákos is állandó szerzője a blognak.
A fideszes blogbirodalomban a kifizetések a választások közeledtével, 2017-2018-ban felpörögtek. Az ifjabb Lomniczi Zoltán által vezetett Alaptörvény blog cikkeiért 2016-2017 ben alig több, mint 300 ezer forintot fizetett ki az MTVA az ügyvédi irodának, viszont 2018-ban már 2,55 millió forintot számlázhatott ifjabb Lomnici ügyvédi irodája blogírásért.
Rácz Tibor
|
Közel 60 milliót fizetett a fideszes blogbirodalom szerzőinek az MTVA az elmúlt három évben
|
A fideszes propagandagépezet egyre meghatározóbb részévé válik a blogbirodalom, ahol Schmidt Mária, Lánczi Tamás és ifjabb Lomnici Zoltán mellett olyan feltörekvő politikusok is tolhatják az olvasók arcába a kormánypárti üzeneteket, mint például Király Nóra, Újbuda alpolgármestere, a Fiatal Családok Klubja alapítója. Közadatigénylésben kértük ki az MTVA-tól, mennyibe kerül ez az adófizetőknek, ugyanis a kormánypárti bloggereket a közmédia fizeti.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/04/12/kozel-60-milliot-fizetett-a-fideszes-blogbirodalom-szerzoinek-az-mtva-az-elmult-harom-evben/
|
2019-04-13 01:06:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Engedély nélkül bontották le az UTE egykori, Margitszigeten lévő teniszstadionját, ezért az V. kerületi kormányhivatal bírságot szabott ki az építtető Nemzeti Sportközpontokkal szemben. A bontást a kormányhivatal tudomásul vette, hiszen az eredeti állapotot nem lehet visszaállítani — tudta meg a 24.hu.
Szerettünk volna tisztábban látni az ügyben, ezért a vonatkozó dokumentumokért közérdekű adatigényléssel fordultunk a Nemzeti Sportközpontokhoz. Kérésünket arra hivatkozva utasították el, hogy a kért papírok döntés-előkészítést szolgálnak. A kínos ügyben a tulajdonosi jogokat gyakorló fővárosi önkormányzatot is megkerestük, a kommunikációs osztály hetekig lebegtette a válaszadást, majd egyetlen sort sem küldött. Pedig a fővárosi önkormányzat korábban vizsgálatot ígért a fakivágások ügyében.
Vonakodásuk bizonyos szempontból logikus:
a NER-közeli cégre bízott méregdrága, engedély nélküli bontás értelmetlen volt, a letarolt terület azóta is üresen áll.
A stadiont lóhalálában bontották le tavaly májusban, hogy a helyére egy új, jóval nagyobb, 26 méter magas teniszstadiont építsenek. A nyakló nélküli favágásról a hvg.hu készített képeket, a portál ekkor meg is kereste a fővárosi önkormányzatot, hogy magyarázatot kérjen a fairtásra. Tarlós István hivatala azt állította: a régi épületek elbontásához adtak hozzájárulást, a favágáshoz és az új épület előkészítési munkálataihoz nem, ezért eljárást indítanak az ügyben. Az azonban csak most derült ki, hogy a bontási engedélyhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás ugyan valóban a Nemzeti Sportközpontok zsebében lehetett, de a bontási engedély kiadását már nem várták meg és ráengedték a területre a WHB Kft.-t. A cég 198 millió forintért végezte el a munkálatokat.
Márpedig a bontást engedélyeztetni kellett volna, ugyanis azt a törvényt, amit tavaly februárban egyetlen nap alatt toltak át az Országgyűlésen, és amely felmentést adott volna Nemzeti Sportközpontoknak a bontási engedélyeztetés alól, Áder János visszaküldte megfontolásra, és a javaslatból azóta sem lett törvény. Az indítvány az idő szűkösségére hivatkozva komoly engedményeket adott volna, ha törvényként kihirdetik:
Lehetővé tette volna a rendkívüli sürgősségre alapított, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását a tervezésre és kivitelezésre vonatkozó közbeszerzésekben.
A bontást, a földmunkát, a mélyalapozást és az alaplemez-készítést építési engedély nélkül, illetve a bontás tudomásulvétele nélkül elvégezhették volna.
Az új épület és az ideiglenes lelátók tekintetében nem kellet volna figyelembe venni a fővárosi önkormányzati rendeleteknek a parkolás rendjére, az építtetők személygépkocsi-elhelyezési kötelezettségére, a fás szárú növények védelmére, kivágására és pótlására vonatkozó, valamint az árvízvédelemmel összefüggő előírásait.
Az egyébként hosszú ideje használaton kívüli, romos stadion így nézett ki az illegális bontás előtt:
Így néz ki most. Kollégánk képein óriási tájsebként terül el a Margitszigeten az egykor szinte teljesen zöld terület:
Tavaly alapos cikkben mutattuk be, hogy bár komoly a kormányzati szándék nagy nemzetközi tenisztornák megrendezésére, Magyarországnak nincs egyetlen olyan tenisz(center)pályája sem, amelyik megfelelne a Davis-kupa világcsoportjára és az ATP250-es teniszversenyekre vonatkozó előírásoknak. A Magyar Tenisz Szövetség ezért a legpazarlóbb megoldást választotta: százmilliókért építtetett mindössze napokig álló, ideiglenes teniszstadionokat.
Az Állami Számvevőszék tavaly fejezte be a Nemzeti Sportközpontok 2012 és 2016 közötti pénzügyi és vagyongazdálkodási szabályszerűségének, továbbá a Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont beruházás-előkészítésének ellenőrzését. Megállapították, hogy a Nemzeti Sportközpontok belső kontrollrendszere nem biztosította a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való átlátható, szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás feltételei, illetve hogy
a Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont megvalósítása az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az eredményes megvalósítás szempontjából magas kockázatokat hordoz. Az ÁSZ szerint a beruházás döntés-előkészítése nem volt megfelelő.
ATP250-es torna az idén áprilisban is lesz Budapesten, a helyszín ezúttal az elmúlt években megszokott Kopaszi-gát helyett a XI. kerületben, a Kánai út 2. szám alatt található Sport11 Sport-, Szabadidő- és Rendezvényközpont lesz. A szükséges fejlesztésekhez 370 millió forint támogatást biztosít az állam, de ezt nem a Magyar Tenisz Szövetség vezetése költheti el, az építtető a Nemzeti Sportközpontok lesz.
|
Áder senkit nem érdekelt, engedély nélkül bontották le a margitszigeti teniszstadiont
|
Engedély nélkül bontották le az UTE egykori, Margitszigeten lévő teniszstadionját, ezért az V. kerületi kormányhivatal bírságot szabott ki az építtető Nemzeti Sportközpontokkal szemben. A bontást a kormányhivatal tudomásul vette, hiszen az eredeti állapotot nem lehet visszaállítani.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2019/04/12/margitsziget-teniszstadion-bontas/
|
2019-04-12 08:01:00
| true | null | null |
24.hu
|
Két és fél évvel ezelőtt, 2016. október 25-én jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), hogy a kormány létrehozza Budapesten a Cziffra György Roma Oktatási és Kulturális Központot. A döntés indoka az volt, hogy “a kormány elkötelezett a roma kultúra támogatása iránt”, és az intézményt a magyar származású, világhírű roma zongoraművészről, Cziffra Györgyről nevezték el.
A bejelentés szerint a központ bemutatja majd a roma kultúrkincseket, hogy a romák megőrizhessék hagyományaikat, a nem romák pedig hiteles képet kapjanak a cigányságról. Az intézmény közösségi, művészeti és oktatási programokat szervez majd, és különös figyelmet fordít a gyermek- és ifjúsági rendezvényekre, hogy ezzel is segítse az együttélést.
“A központ célja, hogy színvonalas körülmények között, komplex módon mutassa be a roma nemzetiségi kultúra hagyományait, valamint teret adjon oktatási programok lebonyolításának.”
Az intézmény helyszínének az EMMI a Tavaszmező u. 6. szám alatti ingatlant választotta ki, amelynek tulajdonosa a VIII. kerületi önkormányzat volt. Egy 2016 áprilisi önkormányzati előterjesztés szerint az ingatlan csereügylettel kerülhetett az állam tulajdonába: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. két másikat ajánlott fel érte Józsefvárosnak.
Az előterjesztésben az is szerepel, hogy a rossz állapotú épületben 6 db lakott bérlakás és 10 db nem lakás céljára szolgáló helyiség (2 db bérelt, 1 db bérleti szerződés nélküli használatban) volt, melyeknek kiürítését az önkormányzat vállalta.
A Tavaszmező u. 6. bérlője volt a Roma Parlament és a Phralipe Független Cigány Szervezet is, akiket az önkormányzat már korábban értesített arról, hogy költözniük kell. Az épületben 25 éve működő Roma Parlament azonban nem fogadta el a felkínált csereingatlant, és perben állt Józsefvárossal. Az önkormányzat végül 2016. október 24-én – egy nappal azelőtt, hogy az EMMI bejelentette a Cziffra György Roma Oktatási és Kulturális Központ létrehozását – az épület életveszélyes állapotára hivatkozva rendőrök segítségével kilakoltatta a két roma szervezetet a Tavaszmező u. 6.-ból.
Pár hónappal később, 2017 februárjában az EMMI társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára a romák helyzetéről rendezett budapesti konferencián beszélt a Cziffra György Roma Oktatási és Kulturális Központról, és 2017 júniusában egy kormányrendelet a beruházással kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította.
Ezután újabb hosszú hónapok teltek el eseménytelenül, majd 2018. március elsején Balog Zoltán EMMI-miniszter és Balázs János zongoraművész, a Cziffra György Roma Oktatási és Kulturális Központ művészeti vezetője letette az intézmény alapkövét.
Balog ekkor elmondta, hogy minden szükséges engedély megvan a beruházáshoz: a jelenlegi épület lebontása után kezdődhet az építkezés, ami 2,5 milliárd forintba fog kerülni, és előreláthatólag 2019 tavaszára fejeződik be.
“A Tavaszmező utca 6. szám alatt megvalósuló létesítmény 2,5 milliárd forint hazai forrásból épül meg és várhatóan 2019 tavaszán nyitja meg kapuit. A miniszter bejelentette, hogy a központ elindulása zöld jelzést kapott, mivel a jelenlegi épület bontásához megkapták az engedélyt, rendelkezésre állnak az építési engedélyek és a kapcsolódó szakhatósági állásfoglalások is, köztük a műemlékvédelmi szakhatóságé.”
Mivel az átadást 2019 tavaszára ígérték, nemrég elmentünk megnézni a beruházást. A tavasz hivatalosan a március-április-május hónapokat jelenti, ezért 2019. április 1-jén tett látogatásunkkor arra számítottunk, hogy legalább egy végéhez közeledő építkezést fogunk látni. Ráadásul április 7-e a roma kultúra napja Magyarországon, ezért szép gesztus és szimbolikus jelentőségű lett volna, ha idén ezen a napon átadták volna a központot.
Nem így lett, a helyszínen semmi nyoma a beruházásnak, még áll a régi épület. A lezárt kapu résein benézve elhagyatott területet láttunk, és hiába kopogtattunk, még egy őr sem jött ki.
Megnéztük az ingatlan hátoldalát is a mögötte elhelyezkedő József utcai parkoló kapuján át. Onnan is látszik, hogy semmiféle bontás vagy építkezés nincs folyamatban, csak aládúcolva áll a régi épület.
Ezután, április 3-án levelet írtunk az EMMI-nek, melyben tájékoztatást kértünk a beruházás csúszásának okáról, és az építkezés várható kezdetéről. A minisztérium azonban – sok más állami szerv hónapok óta bevett gyakorlatát követve – nem válaszolt a megkeresésünkre. Mivel továbbra is szeretnénk tudni, hogy mi a helyzet a Cziffra György Roma Oktatási és Kulturális Központtal, közadatigénylést adtunk be a tárcának, arra ugyanis az Infotörvény miatt kötelesek válaszolni.
Címlapkép: A Tavaszmező u. 6. homlokzata, 2019. április 1. (fotó: Tremmel Márk / Átlátszó)
|
El sem kezdték építeni a Roma Oktatási és Kulturális Központot, aminek átadását mostanra ígérte az EMMI
|
2016 őszén jelentette be az EMMI, hogy létrehozza Budapesten a Cziffra György Roma Oktatási és Kulturális Központot a Tavaszmező utca 6. szám alatt. Az ingatlant cserével szerezte meg az állam a józsefvárosi önkormányzattól, amely a beruházás miatt két roma szervezetet is kilakoltatott az épületből. Tavaly márciusban Balog Zoltán EMMI-miniszter lerakta a központ alapkövét, és azt mondta, hamarosan kezdődik az építkezés. Ehhez képest még semmi nem történt a helyszínen.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/04/11/el-sem-kezdtek-epiteni-a-roma-oktatasi-es-kulturalis-kozpontot-aminek-atadasat-mostanra-igerte-az-emmi/
|
2019-04-13 01:13:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Balatonfüred egyik legszebb részén, 100 méterre a Balatontól, néhány percnyi sétára a kikötőtől, világörökségi várományos területen hirdetnek 35 prémium minőségű lakást. A lakók kényelmét a többi között privát wellness részleg, fitneszterem és kültéri medence szolgálja majd a páratlan balatoni panoráma mellett.
A Tagore Residence készülő luxusingatlanjai az ILoveBalaton cikke szerint már csak a helyszínválasztás miatt is exkluzívak: körülbelül tízévente egyszer valósítanak meg ott hasonló beruházást, így nem kell attól tartani, hogy egyhamar új szomszédok zavarják meg a felsőkategóriás életérzést. A lapnak igaza van: a Tagore Residence közvetlenül a Szívkórház mellett épül egy olyan területen, ahol már minden talpalatnyi földet beépítettek. A legnagyobb, ingatlanokat kínáló oldalakon egyáltalán nem találtunk ezen a környéken telket, úgyhogy a lottóötössel ér fel a Tagore sétánynál megszerezni egy több mint 4000 négyzetméteres ingatlant. Ennek megfelelő az árképzés is: egy 160 négyzetméteres lakásért 218,8 millió forintot, egy 94 négyzetméteresért 96,7 milliót kérnek az ingatlanfejlesztők.
Segélyező egyesület -> NER -> gazdagok
Mindez a luxus éles kontrasztban áll a terület nem is olyan távoli múltjával: a Tagore Residence helyén 2018-ig a Vasutasok és Közlekedési Dolgozók Jótékonysági Egyesületének (VKJE) szállodája, a Hotel Panoráma állt. Az egyesületet 1894-ben alapították, tagjai az állami és magánvasutak mozdony- és vonatkísérő személyzete, hálókocsi kalauzok és vonatkísérő lakatosok voltak. A szervezet céljaként a vasutas dolgozók szociális biztonságának megteremtését jelölték meg. Az egyesület 1969-ben ünnepelte 75 éves jubileumát, ekkor készült el Balatonfüreden a tagok pihenését szolgáló, 105 férőhelyes, később plusz egy emelettel megtoldott üdülő, ami fénykorában 32 kétágyas szobával és 14 apartmannal várta vendégeit. A szállodáról itt talál néhány képet.
A VKJE jelenleg is aktív, tagjai számára kategóriától függően havi 740-750 forintos tagdíjért cserébe bizonyos élethelyzetekben — betegség, gyermekvállalás vagy szociális helyzet miatt— kisebb összegű, néhány tízezer forintos segítséget nyújt, illetve kedvezményes, bizonyos tagsági idő után ingyenes üdülést kínál. Értelemszerűen az ilyen támogatás a szociálisan rászoruló vasúti és közlekedési dolgozók, illetve az erről a pályáról nyugdíjba ment idősek számára segítség.
A VKJE honlapja szerint a Hotel Panorámát „részletes és átfogó műszaki szakvélemény alapján másfél éves előkészítő vita és egyeztetés után” azért értékesítették, mert gazdaságossági okokból az egyesület jelentős tartalékát nem akarták felhasználni a szálloda „1-3 éven belül szükségessé váló nagy volumenű felújításához”. A befolyt összegből a tájékoztatás szerint a kedvezményes üdültetés további folytatása mellett a segélyezési szolgáltatás színvonalának fokozatos emelésére, a jelenlegi tagdíj mértékének hosszabb távú megtartására fordítják.
Nehéz helyzetben van az a tag, aki az eladási árról vagy a másfél évig tartó előkészítő munkáról szeretne tájékozódni, ezeknek ugyanis nincs nyoma az egyesület honlapján: eszerint ugyanis az utolsó közgyűlés 2015-ben volt, ezt követően már csak a szálloda eladásának tényéről írnak. Kérdéseinkkel megkerestük a VKJE-t, az egyesület elnöke, Tahi József szerint azonban
a vételár – mások gazdasági érdekei miatt – nem nyilvános.
Pedig érdekes lenne megtudni, hogy a vevő, az Olla Group Kft. mennyiért jutott hozzá a különleges adottságokkal rendelkező ingatlanhoz. A tulajdoni lapra 2018 februárjában vezették fel az új gazda nevét, de a cégnek már 2017 júniusában vásárlási jogot és elidegenítési tilalmat jegyeztek be.
A győri székhelyű Olla Group Kft. árbevétele alapján nem tartozik a csúcscégek közé, 2013 és 2017 között évi 16 millió és 123 millió forint közötti forgalmat mutatott ki. Tulajdonosa három testvér Bolla Péter, Patrik Péter és Martin, a 28-34 év közötti vállalkozókat még nem jegyzik az építőipari mogulok között, de erős szálakkal kötődnek a NER-hez. Édesapjuk, Bolla Péter a győri politikában ismert, korábban Borkai Zsolt fideszes polgármester biztosa, illetve kabinetfőnöke volt. Biztosként Győr egyik sokmilliárdos projektjét felügyelte, a 2017-es győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál előkészítése és szervezése volt a feladata.
Akármilyen kicsiny az Olla Group, 2016-ban – akkor még Olla-Invest Kft. néven – egy igazi NER-es erős ember, Paár Attila West Hungária Bau (WHB) Kft.-jével gründolhatott közös céget. (A WHB Premium Ingatlan Kft.-t azóta már átnevezték és a Bolla-céget az Épkar váltotta fel tulajdonosként.) A Paár Attila érdekeltségébe tartozó WHB-csoport egykor Győrből indult országhódító útjára, pozíciója igen erősek a városban. Építőipari berkekben megesik, hogy Bo-Bo Művekként említik az önkormányzatnál aratott sikerekre utalva – a mozaikszót a polgármester és az egykori biztos Bolla Péter nevéből összerakva.
Paár Attilát nem kell bemutatni: a WHB első emberét Tiborcz István üzlettársaként szokták emlegetni. Ő volt az, aki megvette a Orbán Viktor vejének az Elios Zrt.-ben lévő üzletrészét, miután kiderült, hogy az EU-s milliárdokkal kitömött cég ügyeit vizsgálja az OLAF. Mészáros Lőrinccel való kapcsolatát is gyakran feszegeti a sajtó, ennek egyik bizonyítéka, hogy a Hír TV Célpont című műsora megtalálta a felcsúti milliárdos által használt luxusrepülőt, amelyen ott utazott Paár Attila és Tiborcz István is. Nem csoda a barátinak tűnő kapcsolat: Mészáros érdekeltségei gyakran repülnek kötelékben a WHB-val, nemrég arról írtunk, hogy együtt vittek el egy 9,7 milliárd forintos közbeszerzést.
450 millióról beszélnek
A VKJE ügyeire rálátó forrásunk szerint a hotelt 450 millió forintért vehette meg az Olla Group, ezt azonban csak akkor tudjuk ellenőrizni, ha nyilvános lesz a egyesület 2018-ra vonatkozó közhasznúsági jelentése. Ez az összeg egyébként egy kicsit több, mint a vasutas egyesület egy éves bevétele. Beszámolójuk szerint 2017-ben bő 400 millió forint volt a bevételük, amiből 12 ezer tagnak összesen 150 milliónyi segélyt adtak.
Az ingatlan értékét megbecsülni nem könnyű: a 4026 négyzetméteres telken lévő Hotel Panoráma az egyesület és több vendég véleménye szerint is felújításra szorult, berendezése, hangulata a nyolcvanas éveket idézte, viszont az árait is ehhez igazították. A Tagore sétányhoz ennyire közel nincsen hasonló méretű eladó ingatlan, ahol van, ott pedig többszörös áron kínálják. Balatonfüred partközeli részén 460 millió forintért hirdetnek egy kevesebb mint harmad ekkora, 1155 négyzetméteres telken található, 21 szobás panziót. A parttól messzebb, 700 méterre a Balatontól pedig 290 millió forintot kérnek egy 820 négyzetméteres telken fekvő, 415 négyzetméteres lakóterületű házért.
Tavaly részletesen bemutattuk, hogyan foglalta el a Balatont lépésről lépésre a NER-hez üzleti vagy más módon köthető tőkésosztály:
Kiemelt kép: a szerző felvétele
|
Vasutasok nyaralóhelyén építenek NER-közeli luxus társasházat Balatonfüreden
|
Két éve még a rászoruló vasutasok pihenőhelye volt, ma már egy NER-közeli ingatlanfejlesztő cég felvonulási területe az egykori balatonfüredi Panoráma Hotel. A történet egyszersmind a Balaton története is arról, hogyan kerülnek az elit kezébe azok az értékes területek, amelyek egykor még a hétköznapi emberek vagy a rászorulók pihenését szolgálták.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/04/11/balatonfured-hotel-panorama/
|
2019-04-11 08:03:00
| true | null | null |
24.hu
|
A magyar politikusok sosem voltak restek, ha malteroskanalat lehet ragadni egy építkezés megkezdésekor, de az M30-as autópálya Miskolc és a szlovák határ közötti szakasza a gazdag felhozatal közepette is helyet követel magának az alapkőletételi annalesekben. A Magyar Építők remek képekkel illusztrált helyszíni beszámolója szerint a szónokok egy szántóföld szélére felállított emelvényen beszéltek, de hogy ne legyen olyan nehéz elképzelni a jövőt, kifeszítettek mögéjük egy molinót, amelyen a már kész sztráda volt látható.
A mások mellett két fideszes parlamenti képviselőt és az – azóta már a MÁV-ot irányító – Homolya Róbert közlekedéspolitikáért felelős helyettes államtitkárt felvonultató eseményen olyan sokan sorakoztak az alapkő körül, hogy végül nem jutott mindenkinek kőműveskanál, pedig ötöt is gondosan odakészítettek.
A hatást erősítette a rögtönzött színpad mellé állított markológép, nem csoda, hogy olyan beszámolók születtek az eseményről, miszerint megkezdődött, avagy elrajtolt az autópálya építése.
Pedig ez lényegében még 13 hónappal később, azaz máig sem történt meg.
Némi jóindulattal legfeljebb azt lehet rögzíteni, hogy az első kapavágások történtek meg, vagyis a leendő nyomvonal egyik szakaszán némi előkészítő földmunka már zajlik.
Az M30-as építése akkor kérdőjeleződött meg némileg, amikor egy tavaly júniusi kormányhatározat feladatul adta a frissen kinevezett Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek*Hozzá került a közlekedésfejlesztés is a megszűnő Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól., hogy vizsgálja felül az autópálya-beruházásokat, és részletesen mutassa be az M30-as megépítésének helyzetét.
A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely nem sokkal később azt mondta, hogy egyebek mellett abból a szempontból vizsgálják ezt a beruházást, hogy melyek a valós és indokolt költségek. Ez alapján még azt sem lehetett kizárni, hogy az M30-as az M4-es Szolnokot elkerülő, az Orbán-Simicska háború kapcsán elkaszált szakaszának sorsára jut, bár valószínűbbnek tűnt, hogy csak átmeneti pénzzavarba került a kormány az uniós támogatások akadozó brüsszeli kifizetése miatt.
A várt közösségi hozzájárulás alapján egyébként jelenleg az 56,5 kilométer hosszú M30-as a legnagyobb uniós társfinanszírozással megvalósuló beruházás Magyarországon. Igaz, erre még az EU-nak is rá kell bólintania, de az országok közötti átjárhatóságot segítő projektek esetében ezzel nem szokott gond lenni.
Az év második felében sok százmilliárd forintot utalt át az Európai Bizottság, az autópálya-építések felülvizsgálatának pedig nem lett semmilyen látható eredménye. Kérdeztem ezzel kapcsolatban az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, de a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz. Hasonlóan néma maradt az állam nevében megrendelőként eljáró Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. azzal kapcsolatban, hogy is áll pontosan a munka az M30-ason.
Egy a helyzetre rálátó szakember azt mondta, hogy eddig már csak azért sem kezdődhetett el az építkezés, mert pár éve már rendre úgy írják ki az útépítési közbeszerzéseket, hogy a nyertes kivitelezőnek kell elkészíttetnie a kiviteli tervet és megszerezni az engedélyeket.*Korábban ezt a kivitelezéstől elkülönítve tendereztették meg. Ráadásul mivel az M30-ast három kivitelezési szakaszra osztották fel, a nyerteseknek egymással is egyeztetniük kell.
Az első, nagyjából 10 kilométeres szakaszt a Strabag építi majd Miskolc és Szikszó között. Az utóbbitól Encsig tartó 24 kilométert a Colas építheti meg, az innen Tornyosnémetiig vezető 22 kilométert pedig a Duna Aszfalt és a Hódút konzorciuma.
A tervkészítés és engedélyeztetés időigénye mellett van egy másik oka is, hogy olyan sok idő telt el látszólag előrehaladás nélkül. Az építőipari kapacitások szűkössége miatt az állami megrendelő hallgatólagosan tudomásul veszi, hogy a kivitelezők azokra a munkákra csoportosítsanak át nagyobb erőforrásokat, amelyeknek el kell készülniük az önkormányzati választások előtt. Sőt, valójában ösztönzi is erre őket azzal, hogy erősen érdeklődik ezeknek az előrehaladása felől, míg a többi iránt nem tanúsít ilyen kiemelt figyelmet.
Az M30-as átadási határideje 2021. augusztus, így idén ősszel legfeljebb a földkupacokat lehetne mutogatni a híradókban, ami kampányszempontból nem az igazi. Pedig már ez is nagy előrelépés lesz a mostani állapothoz képest, mindenesetre
állítólag idén nyáron már tényleg elkezdődik az építkezés.
Frissítés – cikkünk megjelenésre után a NIF az alábbi információkat juttatta el lapunkhoz:„a kivitelezés az alapkőletétel után megkezdődött, a beruházás az eredeti ütemezésnek megfelelően halad. A munkaterületen jelenleg régészeti, terület-előkészítési munkák és közműkiváltások zajlanak. A vállalkozók több épületet elbontottak, megnyíltak a bányák, célkitermelők. Folyamatos a szállítóutak építése, egyes szakaszokon megkezdődtek az előkészítő földmunkák, a töltésanyag depóniák kialakítása és a nagytömegű anyagbeszállítás. A kivitelező által készített kiviteli terv egyes részeit már elfogadták, a továbbiak véglegesítése van folyamatban, ezt követheti majd a látványosabb munkavégzés”.
Ami az anyagiakat illeti, az M30-as összköltsége nettó 179 milliárd forint, egy kilométerre vetítve 3,16. Ez ugyan már nem számít kiemelkedően soknak idehaza, de azért a Strabag szakaszának 3,84 milliárdos fajlagos költségével így is sikerült rekordot dönteni. A tavalyi állapot szerint ennél csak a kőröshegyi viaduktot is magában foglaló autópálya-szakasz épült drágábban idehaza, miközben a Strabagnak hidat csak a Kis-Sajón kell építenie. Sokáig azonban nem birtokolta a rekordot a cég, mert azóta az M4-es említett szakasza még úgy is megdöntött minden korábbi rekordot – benne a balatoni viadukttal –, hogy nem is autópálya lesz, csak alacsonyabb műszaki színvonalú gyorsforgalmi út.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába ért véget, tovább égeti a közpénzeket az Orbán-Simicska háborúBrutálisan drágán épített volna autópályát az Alföldön Simicska Lajos, de elvették tőle a projektet. Most a kormány új kedvence másfélszer annyiért épít gyorsforgalmi utat.
|
Nem épül a legnagyobb hazai uniós fejlesztés, pedig egy éve letették az alapkövét
|
Pénz nincs, kapacitás nincs, vagy a választások miatt kell inkább másra fordítani az erőforrásokat, és ezért sorolták hátra a Miskolcot a szlovák határral összekötő M30-at?
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190415/nem-epul-a-legnagyobb-hazai-unios-fejlesztes-pedig-egy-eve-letettek-az-alapkovet/
|
2019-04-15 10:35:14
| true | null | null |
G7
|
Önjáró, jogerős bírósági ítéleteket figyelmen kívül hagyó végrehajtó dolgozik azon uzsorások keze alá, akik még jelenleg is Portik Tamásék egykori olajos pénzeit forgatva semmiznek ki egykor rászedett embereket. A rendkívül jól jövedelmező üzlethez a minimális befektetésen kívül a jelek szerint csak türelem kell, így lehet realizálni a húsz éve kölcsönadott kétmillió forintra csaknem ötvenhétmilliós kamatot. Történetünk bírósági végrehajtóját – ahogy sok más társát – az az átgondolásra szoruló törvény védi, amely szinte teljes szabadságot ad neki, hogy a még együttműködésre is hajlandó adósok életét ellehetetlenítse, utóbbiaknak pedig szinte semmi joguk nincs akkor sem, ha tisztességesen szeretnék rendezni tartozásukat.
Megpanaszolt, és a még el nem döntött ügy ellenére folytatta a megkezdett eljárását az a bírósági végrehajtó, aki lépésével meggátolja egyik olvasónkat abban, hogy a korábban a tudta nélkül keletkezett uzsoratartozását tisztességes körülmények között rendezhesse. Mint arról korábban beszámoltunk, Steinitz Ilona volt élettársa az egykori olajos körökkel üzletelt, és húsz éve keletkezett egy kétmillió forintos tartozása, amely a férfi szerint jogtalan volt, mert hitelezői átverték. A tartozást különféle törvénytelen eljárásokkal a hölgy házára terhelték, a két évtizede tartó pereskedés decemberben ért véget a Budapest Környéki Törvényszék jogerős ítéletével, amellyel a bíróság elutasította az asszony keresetét. A felperes azt szerette volna elérni, hogy a törvényszék a jogi eszközeivel élve csökkentse azokat az elképesztő mértékű kamatokat, amelyek a jogtalan tízmilliós főkövetelésre számítva még több, mint háromszorosára növelték a tartozás összegét. A bíróság döntése után a hölgy panaszt tett, mert az ügyben eljáró végrehajtó, Dienes Árpád nem vette figyelembe az ítélet azon részét, amely kimondta: a főkövetelés tízmilliós összege a több, nagy összegű törlesztés miatt jelentősen csökkent. A laikusok számára nehezen értelmezhető szándékkal meghozott jogszabályok szerint a kifogást ilyen esetben magához az érintett végrehajtóhoz kell benyújtani, aki továbbítja azt az illetékes bíróságnak, esetünkben a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak. Utóbbi a törvényi határidők miatt szinte biztos, hogy nem foglalkozott még Steinitz Ilona észrevételeivel, de a jelek szerint az önjáró végrehajtó újabb akcióba kezdett: az általa a napokban olvasónknak megküldött végrehajtási díjjegyzékben az eredeti tízmilliós főkövetelésen felül már nem a korábbi harminc, hanem csaknem ötvenhétmillió forint kamat szerepel. Annak ellenére, hogy az ügymenetben a végrehajtó szerez tudomást először az általa indított, kifogásolt intézkedés tartalmáról, mégis figyelmen kívül hagyja azt, ugyanúgy, mint annak a jogerős bírósági végzésnek a tartalmát, mely alapján a végrehajtást tovább folytatta.
Újragondolhatnák a törvényalkotók a bírósági kamatszámítás gyakorlatát
A témában megjelent korábbi cikkeink egyikében már megírtuk: rendkívül aggályos a bíróságok kamatszámítási gyakorlata, az utóbbi években ugyanis szinte alig volt infláció, Steinitz Ilona esetében a jogerős döntést meghozó bíróság mégis helyben hagyta az először évi harminckét százalékban meghatározott kamatok mértékét, amelyeket később huszonnégyre mérsékelt; ehhez hozzátartozik, hogy utóbbi szintet az uzsorások megkérdezése után, azok igényei szerint állapította meg. Figyelemre méltó, hogy ekkora pénzromlás még a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok idején sem sújtotta nemzeti fizetőeszközünket. A kamatok kiszámításakor a bíróságok vélhetőleg a jogszabályokat követik – igaz, eléggé szabadkezűen járnak el –, ezt a gyakorlatot azonban újragondolhatnák a törvényalkotók, mivel a forint állapota nem indokolja, a rendkívül magas kamatszint pedig kizárólag a lakásmaffia szélhámosainak, és a velük szimbiózisban élő, a velük kapcsolatba kerülő adósokat gátlástalanul kizsigerelő végrehajtóknak kedvez. A jelek szerint Dienes Árpádot nem érdeklik az olyan apróságok, hogy egy, még elbírálatlan ügyben folytatta intézkedését, és olyan követeléssel él, amelyről korábban egyetlen bírósági döntés sem rendelkezett.
Portik emberei vették át az uzsorakölcsön ügyét
Steinitz Ilona volt élettársa 1999 tavaszán vette át a kétmilliós kölcsönt egy azóta elhunyt férfitól. Az uzsorás az összeg átadását szerződéshez kötötte, majd azt felhasználva – állítva, hogy a nő élettársa korábban már csaknem tizenhárommilliót kapott – további szerződéssel, és az asszony tudta nélkül terhelte meg a nő ingatlanját. A kölcsönt adó – egyébként a fellelhető dokumentumok szerint hivatalos bevétellel alig rendelkező kisnyugdíjas – fizetési meghagyással élt a pár ellen, akiknek lakásán ekkor már jelzálogjog volt. Steinitz Ilonát ezután párja ismerősei keresték meg, és további tartozásokra hivatkozva azt ajánlották neki, hogy adja el a házát, abból kifizetheti a hiteleket, ellenkező esetben olyan emberekkel lehet konfliktusa, akik nem egyezkednek, és gyilkosok is vannak közöttük. Néhány nap múlva az ajánlattevők újra jelentkeztek, és jelezték, hogy kiszállnak az üzletből, mert a tartozás ügyének rendezését a Portik Tamáshoz akkoriban közel álló emberek vették át, velük pedig még ők sem mernek vitába szállni. Portik emberei rendszeresen zsarolni, fenyegetni kezdték a családot, a történtek miatt büntetőeljárás is indult; a perben aztán az ítélethirdetés előtt lecserélték a bírót, akinek utódja az asszony beszámolója szerint már egyértelműen a vádlottaknak akart kedvezni, akiket végül bizonyíték hiányában fel is mentett. A tárgyalások rendszeres résztvevője volt az uzsorás is, aki ugyan nem volt érintettje a pernek, mégis a bíróság tudtával és beleegyezésével egyeztetett a zsarolókkal és a védőkkel. A hitelező úgy vette át a terheltektől a tartozást az engedményezési szerződés szerinti tízmillió forintért – amely összeget gond nélkül ki is fizette –, hogy közben minden ügyben költségmentességet kért a bíróságtól az alacsony nyugdíjára hivatkozva. Jellemző, hogy az uzsorás az ehhez hasonló ügyeit mindig azzal az egykori földhivatali vezetővel intézte, akit azért tartóztattak le a történtek időszakában, mert kiderült, hogy számos alkalommal nyújtott segítséget a trükkös csalóknak, uzsorásoknak, a fiktív ügyletekhez szükséges okiratokat pedig minden szabályt áthágva szakmányban gyártotta az otthonában.
A bírósági végrehajtók a lakásmaffia befejező emberei
Az idő pénz, ami Steinitz Ilona ügyében fokozottan igaz, és a végrehajtó által megadott kamatok mértékének ismeretében érthetővé válik, hogy az alpereseknek miért nem érdeke sürgetni, hogy hozzájussanak követelésükhöz. A fentiekből is látszik, hogy a csinos összeg döntő részét már régóta a kamatok teszik ki, amelyek az idő múlásával csak tovább gyűlnek. Az elhunyt kisnyugdíjas követelését a lánya és a felesége vette át: előbbi ügyvédként dolgozik, bár a Budapest Környéki Törvényszéken befejezett perben egy kollégája képviselte. A történetet ismerők szerint és lefolytatott rendőrségi vizsgálat alapján az öt éve elhunyt uzsorás 1995 és 2000 között legkevesebb háromszázmillió forintot helyezett ki a fentiekhez hasonló ügyekben, amelyekből más családok esetében is pereskedés indult, de Steinitz Ilonán kívül már mindegyikük feladta a küzdelmet, és vagy fizettek, vagy hagyták, hogy otthonaik a haszonlesőké legyenek. Steinitz Ilona tudomása szerint az örökös ügyvédnő fő profilja nem a jog, hanem a bajba került ingatlantulajdonosok lakásainak megszerzése, vagyis elhunyt apja tevékenységét folytatja. Ugyanez a jog ugyanakkor a megoldást kereső adóst sújtja, mivel egy bírósági perben is csupán indítványozhatja, hogy az ügyvédnő ingatlanügyeit tárják fel, arra ugyanis az állampolgárnak nem ad lehetőséget a törvény, hogy a földhivatalban megtudhassa, egy adott embernek mennyi, és milyen ingatlan van a nevén, illetve kiktől, milyen körülmények között szerezte meg azokat. Erre annak a bírósági végrehajtónak van joga, aki az ingatlanokat a fentiekhez hasonló módon felhalmozó ügyvédnő érdekében jár el.
Fotók: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
|
Önjáró bírósági végrehajtó vasalja be Portikék uzsorázásba fektetett olajos pénzeit
|
Önjáró, jogerős bírósági ítéleteket figyelmen kívül hagyó végrehajtó dolgozik azon uzsorások keze alá, akik még jelenleg is Portik Tamásék egykori olajos pénzeit forgatva semmiznek ki egykor rászedett embereket. A rendkívül jól jövedelmező üzlethez a minimális befektetésen kívül a jelek szerint csak türelem kell, így lehet realizálni húsz éve kölcsönadott kétmillió forintra csaknem ötvenhétmilliós kamatot. Történetünk bírósági végrehajtóját – ahogy sok más társát – az az átgondolásra szoruló törvény védi, amely szinte teljes szabadságot ad neki, hogy a még együttműködésre is hajlandó adósok életét ellehetetlenítse, utóbbiaknak pedig szinte semmi joguk nincs akkor sem, ha tisztességesen szeretnék rendezni tartozásukat.
| null | 1 |
https://pestisracok.hu/onjaro-birosagi-vegrehajto-vasalja-be-portikek-uzsorazasba-fektetett-olajos-penzeit/
|
2019-04-14 15:09:00
| true | null | null |
pestisracok.hu
|
Vádat emeltek hat ember, köztük Körös Gusztáv Tibor egykori DK-tag, volt országgyűlési képviselőjelölt ellen vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYI) vezetője elmondta: Kőrös Gusztáv Tibor ellen több büntetőeljárás is folyamatban van.
Keresztes Imre főügyész közlése szerint a vádirat lényege az, hogy Kőrös Gusztáv Tibor 2017 áprilisában rávette nem jogi végzettségű ismerősét, hogy adja ki magát ügyvédnek és ajánlja fel egy fogvatartottnak, hogy hétmillió forint ellenében közbenjár az eljáró hatóságoknál szabadlábra helyezése és az ellene folyó nyomozás megszüntetése érdekében. A letartóztatásban lévő fogvatartott élettársa az ajánlat meghallgatása után feljelentést tett, a főügyészség pedig egy budapesti bevásárlóközpontban elfogta a pénz átvételére érkező álügyvédet. A többi vádlott – közülük kettő fogvatartottként – bűnsegédként működött közre a bűncselekmény elkövetésében. A KNYI az ügyben hat gyanúsítottat hallgatott ki. Kőrös Gusztáv Tibor és egyik társa más ügyben letartóztatásban van, hárman szabadlábon védekeznek, a korábban kényszerintézkedés hatálya alatt álló hatodik gyanúsított ellen pedig elfogatóparancsot bocsátottak ki. Az ügyészség egy vádlottal egyezséget kötött, így rá próbaidőre felfüggesztett, a többiekre pedig végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozta.
Vesztegetés, befolyással való üzérkedés és más bűncselekmények miatt is eljárás van ellene
A főügyész emlékeztetett: Kőrös Gusztáv Tibor ellen több büntetőeljárás van folyamatban. Vele és 13 társával szemben tavaly június 18-án a Somogy Megyei Főügyészség többrendbeli, vesztegetést állítva, hivatalos személyi jelleg színlelésével, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat. A vádirat szerint tízen – bűnszervezet tagjaként – vállalkozóktól csaltak ki jelentős összegeket, arra hivatkozva, hogy a pénzt pályázatok elnyerése érdekében hivatalos személyeknek juttatják el. Négy vádlott pedig vállalkozóként adott pénzt vesztegetési céllal Kőrös Gusztáv Tibornak. Hozzátette: Kőrös Gusztáv Tibor ellen 2014 júliusában is vádat emeltek négyrendbeli hamis vád bűntette miatt. Ebben az ügyben a vádirat szerint a férfi a 2013-as bajai megismételt időközi önkormányzati választásokhoz kapcsolódóan – a kormánypártokat lejáratni szándékozó – hamis videót készített és adott át az egyik ellenzéki párt tagjának azért, hogy azt csatolja a választás rendje elleni bűntett miatti feljelentéshez. Kőrös Gusztáv a videó készítésekor a solti roma önkormányzat elnöke, a Demokratikus Koalíció volt tagja volt, a 2018-as országgyűlési választáson pedig a Minden Szegényért Párt Bács-Kiskun megyei képviselőjelöltje volt.
Forrás: PS/MTI; Fotó: Sonline
|
Vádat emeltek a volt DK-s politikus, Kőrös Gusztáv Tibor és társai ellen
|
Vádat emeltek hat ember, köztük Körös Gusztáv Tibor egykori DK-tag, volt országgyűlési képviselőjelölt ellen vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYI) vezetője elmondta: Kőrös Gusztáv Tibor ellen több büntetőeljárás is folyamatban van.
| null | 1 |
https://pestisracok.hu/vadat-emeltek-a-volt-dk-s-politikus-koros-gusztav-tibor-es-tarsai-ellen/
|
2019-04-15 15:19:04
| true | null | null |
pestisracok.hu
|
A Lupa-bányatónál évekig tilos volt fürdeni, ám 2017-ben a Sziget Fesztivál atyja, Gerendai Károly és a videotonos Lakatos Péter üzletember megnyitotta a Budapest tengerpartjaként hirdetett strandját, a Lupa Beachet. Száz hektáron tízezer embert képesek egyetlen napon fogadni, a Lupán egymás mellett működik egy prémium beach és egy „sima” strand, a parton pedig kialakítottak egy 350 autó befogadására alkalmas parkolót, a budakalászi önkormányzattól bérelt területen. Az Index tesztelte a megnyitáskor a strandot, erről szóló cikkünket itt olvashatja,
Helyi civilek ugyanis kifogásolták, hogy a parkoló a Duna érzékeny vízbázisvédelmi területén fekszik, ahol a szennyeződés súlyos környezeti károkat okozhat, a parkoló felülete pedig nem vízzáró, így egy esőzés a talajvízbe mossa a dzsuvát. Miközben a Duna Menti Regionális Vízmű közeli parti szűrésű kútjainak vizét issza a fél Duna-kanyar.
Katasztrófavédelem: Nem megfelelő a parkoló
A Lupa Beachet és az ahhoz tartozó parkolót 2017-ben alakították ki, majd később, 2018-ban a parkolót kibővítették. 2017 júniusában Gerendaiék egy 275 férőhelyes parkoló kialakítása érdekében vízbázisvédelmi egyedi vizsgálati eljárást kezdeményeztek a katasztrófavédelemnél. Az eljárást elindították, ám végül azért szüntették meg, mert a katasztrófavédelem szerint nem lett befizetve egy 24 ezer forintos díj. Erre az Indexnek Matlárházi Rita, a Lupa Strand Kft. ügyvezetője azt mondta, elutalták, vissza is keresték az erről szóló igazolást, amit meg is küldtek a katasztrófavédelemnek. A következő egy évben senki nem firtatta az engedély sorsát.
A katasztrófavédelem 2018 májusában tartott helyszíni szemlét egy közérdekű bejelentésre az engedély nélkül működtetett parkolóknál, és azt írták: „a murvával borított parkoló kialakítása nem felel meg a műszaki előírásoknak”, ezért kötelezték a Lupát a parkoló azonnali lezárására és átépítésére.
Akkor a civilek megkeresték a terület kezelői jogát gyakorló Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.-t, amely azt válaszolta nekik, hogy a parkoló 2017-es hatósági eljárásban őket megkereste a katasztrófavédelem, de ők nem járultak hozzá a bemutatott műszaki megoldáshoz.
Katasztrófavédelem: Mégis jó a parkoló
2018. június elején tehát azt írta a katasztrófavédelem, hogy a parkoló nem felel meg a műszaki előírásoknak, ezért lezáratja, és átépítési kötelezettséget rendelt el. Ekkor Gerendaiék újabb hatóági eljárást kezdeményeznek, amihez szakvéleményt is csatoltak. A katasztrófavédelem ennek fényében pedig két héttel később módosította a lezáró határozatát, mondván, Gerendaiék igazolták, hogy vízzáró a parkoló, a csapadékvíz ártalommentes elhelyezése pedig megoldott.
Csak szeptemberre derült ki, hogy miért változtatott korábbi álláspontján a katasztrófavédelem.
A civileknek azt írták, hogy az üzemeltető a parkoló területén több ponton próbafúrásokat végezett, és az ezekről készített talajvizsgálati jelentést elküldték a katasztrófavédelemnek. Ebből pedig az derült ki, hogy „a parkoló területe alatt vízzáró réteg található, ami megakadályozza a csapadékvíz felszín alatti vízbe történő bejutását”. A fenti csapadékvíz-elvezetésre pedig azt írták, az üzemeltető az elvezetett vizet árokba vezeti, ahonnan műanyag tartályokba gyűjtik, amit elszállítanak.
Szakértők: Egyáltalán nem jó a parkoló
Megkérdeztük az üggyel foglalkozó civileket erről a fenti szakvéleményről is a most folyó átalakítások fényében. A következő választ kaptuk:
„Tavaly szeptemberben, mivel hosszú időn át nem kaptunk érdemi válaszokat, közadatként kellett kikérni a parkolót lezáró és átépítést elrendelő hatósági döntés feloldásának szakmai indokait. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság hivatalvezetőjétől kapott levelet, az abban szereplő szakmai állításokat és a mellékelt laboratóriumi jegyzőkönyveket két hiteles szakértőnek adtuk át,
A parkolóban 2018 júniusában elvégzett munkák csak látszatmegoldásnak volt jó, nem voltak alkalmasak arra, hogy megvédjék a 14 dunakanyari település 120 ezer lakóját ellátó vízbázist. A szakértői véleményeket decemberben elküldtük az Fővárosi Katasztrófavédelmi igazgatóság vezetőjének és a Lupa Strand Kft. vezetőinek.
Március közepén kaptunk választ az FKI igazgatójától, amiben már vízzáróvá tételről és aszfaltozásról is szó van.”
Tehát, a katasztrófavédelem elfogadta azt a szakvéleményt, amit Gerendaiék készíttettek, ám a felkért két szakértő egymástól függetlenül is arra a következtetésre jutott, hogy abban az eleve hibás számításokból végül egészen konkrétan hibás, a valósággal ellentétes következtetést vontak le.
A látszatmegoldás azért is kulcskifejezés, mivel a törvény az ilyen vízbázis területen a lehető legkorszerűbb technológia alkalmazását írja elő. A katasztrófavédelem nekünk küldött válaszában a 2018-ast "ideiglenes megoldásnak" nevezte.
Érdekesség: a terület tulajdonosa a helyi önkormányzat, a Budakalász jegyzője egy 2018 végi közmeghallgatáson elmondta, hogy persze, figyelni fogják a folyamatot. Rogán László polgármesteré volt azonban a legjobb mondat, ami remélem, nem fog eljutni Áder Jánoshoz:
Ha ott lecsöppen egy olajcsepp, vagy két-három olajcsepp lecsöppen, az körülbelül egy-két ezer év múlva fog oda diffundálni, nem tudom, mikor fog odaérni a Duna partjára.
Végül mégis jön a rendes vízzárás, de már egy parkolócég csinálja
És akkor elérkeztünk a jelenhez: olvasónk jelezte a napokban, hogy a Lupa-tónál, illetve a parkolónál nagy földmunkálatokat végeznek, a parkoló egy részén akkor már aszfaltszerű felületet húztak le gépekkel. Emiatt megkerestük a katasztrófavédelmet és Gerendaiékat is, hogy megkérdezzük: van-e már vízjogi engedély a parkolóra, esetleg éppen amiatt kell most, a korábban a katasztrófavédelem által elfogadott megoldás helyett mégis komolyabb beruházásba kezdeni a területen.
A katasztrófavédelem egyrészt tisztázta, hogy Gerendaiék egy még újabb megoldási dokumentációt adtak be – amiben már komolyabb átépítés és egy vízzáró burkolat létrehozása is benne van –, azt a vízügyi hatóság és minden szakhatóság is támogatta, másrészt hozzáteszik,
Egyébként miközben a katasztrófavédelem legújabb válaszában azt írja:
...a talajmechanikai fúrások megerősítették, hogy a területen nem található szivárgáslassító réteg, amely a csapadékvíz talajvízbe történő bemosódását megakadályozná..
aközben a Lupa Strand Kft.-től kapott legfrissebb válaszban az áll:
A területen 1,5 méter mélységben talajvizsgálati feltárást is végeztetett a Lupa Strand Kft. A jegyzőkönyvvel hitelesített vizsgálati eredmény szerint a parkoló alatti területen agyagos vízzáró réteg található.
Ez ugyan egy fontos részletkérdés, de a lényeg, hogy a végső megoldás egy komoly szakmai kivitelezés lett végül, amit egy éve a civilek is szorgalmaznak, egy évek óta parkolással foglalkozó cég vállalt el az üzemeltetésért cserébe, tudtuk meg Gerendaiéktól. A lassan a 3. évébe lépő parkoló helyzete itt tart: ennyi időnek kellett eltelnie, hogy a parkoló vízzáróságát megfelelő műszaki beavatkozással létrehozzák.
Gerendaiék azt írták, a vízügy a vízbázis védelme miatt több kiegészítést is kért tőlük, és idén január közepére végül megszületett „egy mindenki által elfogadott és mindenki számára megnyugtató megoldás”, amit végül a katasztrófavédelem is elfogadott. Annyi, hogy időközben az egész parkolós projektet, annak végső engedélyeztetésének intézését és a beruházás összes költségét, kivitelezését egy Starpark nevű cégre bízták.
A Lupa Beach Kft. azt írta, a cég jelentkezett náluk, hogy az üzemeltetésért cserébe megcsinálnák, és biztosították őket arról, a tervezett májusi nyitásra már engedéllyel fog működni a parkoló.
Gerendaiék azt írták, hogy miközben egy elfogadott terv volt már a parkoló vízzáróságának garantálásra, a Starpark maga javasolt egy drágább, de fejlettebb műszaki megoldásokat tartalmazó kivitelezést. A kérdésre, hogy miért vállalnának nagyobb költségeket, ha már elfogadott volt az olcsóbb is, a Lupa Beach azt írta, a cég
a szilárd burkolat értelemszerűen a legbiztonságosabb és legjobb megoldás volt mindenki meglátása szerint a kezdetektől, csak egyben a legköltségesebb is. A Starpark egy gyakorlott, parkolókat üzemeltető cég, akinek kialakult, erre specializálódott beszállítói köre van, ami miatt nálunk lényegesen kedvezőbb árakat tudott szerezni. Emiatt a két műszaki megoldás között minimális differencia volt árban, így a közös nevező az lett, hogy magasabb színvonalú burkolat készül, amiért cserébe ők üzemeltethetik a jövőben a parkolót.
Megkérdeztük a Starparkot is, hogy megtudjuk: ki kezdeményezte a kapcsolatfelvételt a parkoló ügyében, miért döntöttek úgy, hogy egy elviekben már elfogadott műszaki megoldásnál egy költségesebb megoldást választanak, hogy milyen költséggel jár a beruházásuk, mivel terveznek, mennyi idő után hozza be a befektetést, illetve milyen hosszú időre kötöttek szerződést a Lupa Strand Kft.-vel.
100 milliós beruházás
Dubitz András, a cég vezérigazgatója az Indexnek azt írta, Gerendaiék cége kért tanácsot tőlük idén a szigorú előírások és a magas költségek miatt. Kézenfekvő volt, hogy őket keresik meg ezzel, hiszen „a Star Park Holding Zrt. már hét éve nyújt parkolási megoldást a Sziget Fesztivál ideje alatt a külföldről érkező látogatóknak” – írták. Áttekintés és mérlegelés után pedig vállalták a kialakítással, engedélyeztetéssel járó procedúrát az üzemeltetésért cserébe.
Hogy miért vállaltak egy sokkal költségesebb megoldást, arra azt írták, fontos nekik a reputáció és a fenntarthatóság, viszont sajnos már csak a megtervezett kialakítási terv után csatlakoztak a projekthez, és „áttekintve a terveket, a hosszútávú üzemeltetés opciójaként egy új technológia megvalósítására tettünk javaslatot” – írták.
Az eredeti koncepcióhoz képest valóban rövid távon drágább megoldást találtunk, azonban hosszútávon, ha a Lupa parkoló valamilyen okból a jövőben költözni kényszerülne, a kialakított talaj 100%-ban felszedhető és újrahasznosítható az új területen. A talajminőségi változáson megy keresztül, megszűnik az állandó problémát okozó por és a dupla vízzáró rétegnek köszönhetően teljes mértékben kizárjuk az autókból csöpögőolaj által okozott környezetszennyezést. Ezen túl a parkolóban az előírásoknak megfelelően egy új csatornarendszer is kiépítésre kerül, mely az összegyűjtött csapadékot, egy nagy befogadóképességű olajfogó tartályba vezeti és szelektálja
– írták válaszukban, amiből az is kiderült, a teljes beruházás összértéke megközelíti a 100 millió forintot, az üzemeltetés jogát pedig 2027. december 31-ig kapja meg a Star Park Holding Zrt., amely véleményük szerint „elég idő ahhoz, hogy egyedi megoldásainknak és kényelmi szolgáltatásainknak (pl.: mobilapplikációs fizetési lehetőség) köszönhetően, az általunk eszközölt befektetés biztonsággal megtérüljön. A beruházás üzleti tervében 5-6 éves megtérüléssel kalkuláltunk, a Lupa strand további sikerétől és fejlődésétől függően”.
A parkoló árairól pedig azt írták, azt a továbbiakban is Gerendaiék határozzák meg: „Jelenleg maximum 1000 Ft/napidíjéért, illetve amíg ezt eléri, addig 200 Ft/óradíjért lehet parkolni, ahogy korábban is, és tudomásom szerint egyelőre nincs napirenden ennek emelése.”
A katasztrófavédelemtől kapott részletes válaszból pedig megtudtuk a pontos részleteit a parkoló kialakításának: itt van részletesen azoknak, akik totális függői a talajvédelemnek, a vízbázison kialakított parkolóknak és a hasonlóknak:
A parkoló alatti terület vízzáróságának biztosítása céljából bentonit paplan szigetelést kívánnak kialakítani. Ez a szigetelés vízzáró rétegként fog funkcionálni.
A parkolóról származó csapadékvíz összegyűjtését a bentonit paplan feletti mélységbe fektetett drénhálózattal (csővezeték-rendszer) valósítják meg (a drénhálózat = vízilétesítmény -> vízjogi engedély kell rá).
A parkoló felületéről elszivárgó és összegyűjtött csapadékvíz olaj-, iszapfogó műtárgyon átvezetve kerül a tervezett szikkasztó árokba.
A felszín alatti víz minőségének megfigyelése céljából egy monitoring kút kialakítását is tervezik.
Időközben az Mfor.hu cikkében azt is hozzáteszi, hogy a parkoló a tervek szerint már 1201 férőhelyes lesz, illetve az engedélyeztetési eljárás újraindult, hiszen a Starpark már maga adta be az új papírokat, az általuk költségesebb és komolyabb kivitelezésre. A parkoló méretének érzékeltetésére a cikk felhozza, hogy Kisvárdán a 2850 fős stadion mellé 728 férőhelyes parkolót építenek.
A parkoló mellé 300 növényt is telepítenek majd a tervek szerint.
Miért baj, ha nem megfelelő parkoló van egy vízbázis fölött?
Az ügyet ütő civilek szerint nem nehéz fellelni a szakirodalomban, hogy miért problémás egy ekkora parkoló rendes vízzáró réteg nélkül: az autókból üzemanyag, olaj vagy egyéb nehézfém távozhat, és sokszor távozik is. Ha ezek a lehulló csapadékkal a felszín alatti vizekbe kerül, az tragikus.
A parkoló a Szentendrei Déli Vízbázis fölött épült, a vízbázisvédelmi előírások pedig kikötik egy 1997-es kormányrendeletben, hogy ilyen területen
tilos olyan létesítményt elhelyezni, melynek jelenléte vagy üzeme a felszín alatti víz minőségének károsodását okozza;
olyan tevékenységet végezni, amelynek következtében csökken a vízkészlet természetes védettsége, vagy növekszik a környezet sérülékenysége;
tilos olyan tevékenységet végezni, amelynek következtében 6 hónapon belül le nem bomló károsító anyag kerülhet a vízkészletbe.
A kalászi lokálpatrióták szerint „számos kérdés még válaszra vár, de mi a megoldásban vagyunk érdekeltek, a mostani munkálatokkal reméljük efelé haladunk”.
|
Óriásira nő Gerenaiék eddig engedély nélkül működő parkolója a Lupán
|
Idén harmadik éve fog működni a Gerendai-féle Lupa Beach, és mellette a több száz férőhelyes parkoló, ami annak ellenére sem rendelkezik a mai napig vízjogi engedéllyel, hogy az egy védett, vízbázis fölött helyezkedik el. A hosszú huzavona végére idén kerülhet pont egy komoly parkolócég bevonásával, aki végre a tervek szerint valóban vízzáróvá teszi a parkolót egy 100 milliós beruházással. A parkoló viszont, úgy néz ki, sokkal nagyobb lesz, mint eddig.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/04/15/lupa-to_lupa_beach_parkolo_kornyezetvedelem/
|
2019-04-15 15:20:30
| true | null | null |
Index
|
Most kormányelőterjesztést készítenek a divatipar fellendítésére
|
A cél, hogy a régió divatközpontjává váljon Magyarország.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3032638_most-kormanyeloterjesztest-keszitenek-a-divatipar-fellenditesere
|
2019-04-14 20:44:00
| true | null | null |
Népszava
|
|
bíróságok;pályázatok;OBH;Fővárosi Törvényszék;OBT;
2019-04-15 15:44:09
A fővárosi bírók leszavazták Handó emberét
Vadász Viktor pályázatát találta jobbnak a Fővárosi Törvényszék (FT) hétfői összbírói értekezlete.
Az összbírói értekezlet az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Handó Tünde által az FT elnöki posztjára kiírt pályázatokat véleményezte. Vadász, az FT büntetőbírója, egyben az Országos Bírói Tanács (OBT) tagja és szóvivője, a bírói értekezlettől 65,04 százalékos támogatást kapott. A másik pályázóra, Polgárné Vida Juditra, akit Handó tavaly május végén egy év határozott időre megbízott az elnöki feladatok ellátásával, mindössze 17,04 százalék szavazott. (A pályázókról külön-külön voksolnak, tehát nem egymással versengenek). A megbízott elnök "leszavazása" nagyon erős jelzés a törvényszék vezetése és Handó felé is, azt jelenti, hogy a legnagyobb magyar bírósági szervezet bírái nem elégedettek az FT-n zajló folyamatokkal, az aktuális vezetéssel. Ám a bírák támogatása nem jeleneti azt, hogy eldőlt volna az elnöki poszt sorsa: Handó az OBT egyetértésével eltérhet az összbírói értekezleten kialakult sorrendtől.
Vida Juditot azután bízta meg az FT elnöki feladataival az OBH elnöke, hogy a korábbi elnök, Fazekas Sándor hatéves megbízatása lejárt, s Fazekas hiába pályázott a folytatásra kétszer is egyedüliként, ráadásul az összbírói értekezlet több mint kétharmados támogatásával. A két eredménytelen pályázat után Handó nem írt ki újat, hanem egy év határozott időre megbízta Vidát, aki korábban azzal híresült el, hogy a Kisbíró című bírósági lapban saját neve alatt Paulo Coelho szöveget jelentetett meg, majd a plágium miatt lemondott az FT elnökhelyettesi posztjáról. Nem sokkal később azonban az OBH elnöki biztosa lett, s tavalyi határozott időre szóló megbízásával az FT elnöki állása is megnyílt számára. Handó ma már "bevettnek" számító gyakorlata, hogy eredménytelennek nyilvánítja - akár többször is - a bírósági vezetői posztokra kiírt pályázatokat, majd határozott időre megbíz valakit, általában saját emberét, a feladat ellátásával. Ahogy közeleg a határozott idejű kinevezés vége, az OBH-elnök új pályázatot ír ki, amelyen hogy, hogy nem a megbízott bíró is indul és nagy eséllyel el nyer is. Így történt ez több regnáló törvényszéki elnök esetében is.
Vidát tehát megbízatása után az FT bírái Handó Tünde emberének tekintették - joggal -, így a mostani értekezlet egyúttal az OBH elnökéről is véleményt mondott. Vida szerint az FT-nek nyugalomra van szüksége, nem a bírók közötti vitára, az FT bírói most erről is véleményt mondtak.
Ugyanakkor Vadász Viktor magas támogatottsága is meglepetést keltett. Az OBT-tag és -szóvivő büntetőbíró ugyanis a tanács tagjaként rendszeresen bírálta a nagy hatalmú Handót, aki épp az ő pályázati és kinevezési gyakorlatát vizsgáló OBT ellen valóságos hadjáratot indított. Ezért még az őt támogatók is arra számítottak, hogy személye megosztó lesz. Ám nem így történt, s a csaknem kétharmados támogatás azt jelzi, a fővárosi bírók elégedetlenek a mai szervezeti és kinevezési rendszerrel.
|
A fővárosi bírók leszavazták Handó emberét
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3032707_a-fovarosi-birok-leszavaztak-hando-emberet
|
2019-04-15 17:44:00
| true | null | null |
Népszava
|
|
Törökország;Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.;Adnan Polat;
2019-04-09 18:50:55
A kormány Adnan Polatban látja a jövőt
Megérkezett a KKM válasza arra kérdésre, miért csak az Orbán Viktor barátjaként elhíresült török üzletember külföldi kereskedőházát tartja fenn a kabinet.
Az ALX Magyar-Török Kereskedelmi Központ Kft.-vel megkötött szerződés megfelel a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) koncepciójának, ami a legnagyobb növekedéssel kecsegtető térségekben helyi partnerirodák működtetését célozza – válaszolta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a jobbikos Bencsik János kérdésére, miszerint miért csak az Orbán Viktor barátjaként elhíresült török üzletember külföldi kereskedőházát tartja fenn a kormány.
Az államtitkár nem cáfolta az ellenzéki honatya által idézett 444.hu-értesülést sem, miszerint ma a HEPA egyedül Adnan Polat érdekeltségével áll szerződésben, ami szerint az ALX havi 70 millióért üzemelteti a török kereskedőházakat. Mint ismert, Adnan Polatot gyakran látják tárgyalni az általa barátjának nevezett (üzleti ügyekkel amúgy önbevallása szerint sose foglalkozó) Orbán Viktorral, kettejük családja is szoros kapcsolatokat ápol, így a török vállalkozó számos közös üzletet jegyez a kormányfő vejével, Tiborcz Istvánnal is.
2019-től a HEPA - a nemzetközi gazdasági folyamatokat figyelembe véve - erőforrásait a külgazdasági szempontból legnagyobb növekedési lehetőségeket ígérő területekre összpontosítja – közli (magyar szavak helyett következetesen latinul) Magyar Levente. Eme helyszíneken partnerirodák segítik a magyar vállalkozásokat a helyi piaci igények felmérésében és üzleti lehetőségek feltérképezésében. Ilyen az ALX is, ami Törökországon kívül Görögországban és Cipruson is segíti a hazai cégeket. A magyar-török kereskedelmi forgalom 2018-ban meghaladta a 3 milliárd dollárt – érvel az államtitkár.
Tavaly azzal a magyarázattal szüntette meg az Orbán-kabinet a korábbi kereskedőház-rendszert működtető Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt.-t, mert úgymond csak a költségeket viselte, miközben a haszon a magyar vállalkozásoknál csapódott le. Az MNKH-t kínos helyzetbe sodorta, hogy még a Quaestor csődje előtt kimentette a brókercégnél forgatott pénzeit, illetve a kormányfő feleségének rokonaival kapcsolatban álló cégek jelentős tartozást halmoztak fel az állami társasággal szemben. Az új tervek jegyében a MNKH helyébe a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter irányította HEPA lépett - emlékeztet a jobbikos képviselő.
|
A kormány Adnan Polatban látja a jövőt
|
Megérkezett a KKM válasza arra kérdésre, miért csak az Orbán Viktor barátjaként elhíresült török üzletember külföldi kereskedőházát tartja fenn a kabinet.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3032056_a-kormany-adnan-polatban-latja-a-jovot
|
2019-04-09 20:50:00
| true | null | null |
Népszava
|
Leisztinger Tamás cége, a Proton Trade Zrt. megvette a Népszavát – jelentette be közleményében a Népszava. Puch László közlése szerint elkötelezett befektető érkezett a laphoz, így az „biztonságban működhet és fejlődhet a jövőben.”
Emlékezetes: tavaly novemberben a Szabad Földtől is megvált Puch, az viszont a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványhoz (Kesma) került, az új főszerkesztője pedig Gajdics Ottó lett. Januárban volt a Spinoza Ház vendége Puch, ahol az eladásról racionális gazdasági lépésként beszélt, és állította, nem zsarolták meg. Ekkor azzal büszkélkedett, nagy érdeme van abban, hogy a Népszava a mai napig működik.
Most a korábbi tulajdonos állítja, nem ötletszerű döntés volt az eladás, és már a Spinozában jelezte, hogy hajlik erre. „Már korábban, a Spinoza Házban egy beszélgetésen elmondtam, hogy örülnék, amennyiben elkötelezett vállalkozók segítenének azoknak a szervezeteknek és felületeknek, amelyek a számomra fontos, baloldalinak nevezett értékeket vallják. Hadd ismételjem meg: az elkötelezett, tőkeerős befektető itt van!” – jelentette most ki a Népszava szerint Puch.
Puch érdekeltsége, a Horizont AG 2016-ban vette át a Népszavát, a szerkesztőség pedig a bezáratott Népszabadság és Magyar Nemzet újságíróival bővült ki.
Leisztinger szerint a Népszava megvásárlása értékválasztás is, és azt szeretnék,
„ha a Népszava a jövőben is az emberről, a mindennapi életről szólna és kiemelten kezelné a szolidaritást.” A közlemény szerint a lap hangnemét és szerkesztőségét is megőriznék.
A korábban a szocialistákhoz kötött nagyvállalkozó két éve adott interjút a Magyar Narancsnak, ahol többek között azt mondta: „Olyan nincs, hogy valaki a regnáló hatalom ellen legyen, ezt mindannyian megtanultuk az elmúlt 20 évben. Naivitás, hogy lehet itt vitézkedni. Dehogy lehet. A függetlenség kérdése nehéz, mit jelent egyáltalán függetlennek lenni egy vállalkozó esetében? Nem együttműködni? A rendszer ellen tenni? Ezen már régen túllépett a demokráciánk.” Ekkor a véletlen művének nevezte, hogy a földjeit épp Garancsi Istvánnak adta el, és állítása szerint arról sem tudott, hogy kihez kerülnek a szállodái. (Természetesen Mészáros Lőrinc köréhez.)
Váratlan volt az is, ahogy Leisztinger befektetett a futballba, és megvette a Diósgyőr futballklubot. Állítása szerint az MLSZ elnöke, Csányi Sándor javasolta neki, hogy fektessen a fociba. Az üzlet viszont mély fájdalmat és depressziót okozott számára. „Sokba kerül, de a pénzügyeket figyelmen kívül hagyva is nyolc borzalmas pillanatra jut két jó. Sok és sokféle céget vezettem már életemben, de olyat még sehol nem tapasztaltam, mint a Diósgyőrnél. Az emberi problémák, a tisztesség hiánya, a teljesítmény nélkül adott nagy pénzek; nagyon kiábrándító. Vannak különösen jó pillanatok is, de így, ebben az állapotában nem éri meg” – mondta a Magyar Narancsnak.
Leisztinger élettársa az MSZP-s Tüttő Kata, akit az ellenzék az V. kerületben kíván elindítani az önkormányzati választáson.
|
Puch László eladta a Népszavát
| null | 1 |
https://hang.hu/belfold/puch-laszlo-eladta-a-nepszavat-105537
|
2019-04-12 15:45:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
|
Vádat emeltek hat ember, köztük Kőrös Gusztáv Tibor egykori DK-tag, volt országgyűlési képviselőjelölt ellen vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt.
A vádirat lényege szerint Kőrös Gusztáv Tibor 2017 áprilisában rávette nem jogi végzettségű ismerősét, adja ki magát ügyvédnek, és ajánlja fel egy fogvatartottnak, hogy hétmillió forint ellenében közbenjár az eljáró hatóságoknál szabadlábra helyezése és az ellene folyó nyomozás megszüntetése érdekében.
A letartóztatásban lévő fogvatartott élettársa az ajánlat meghallgatása után feljelentést tett, a főügyészség pedig egy budapesti bevásárlóközpontban elfogta a pénz átvételére érkező álügyvédet. A többi vádlott - közülük kettő fogvatartottként - bűnsegédként működött közre a bűncselekmény elkövetésében. Az ügyben hat gyanúsítottat hallgattak ki.
Kőrös Gusztáv Tibor és egyik társa más ügyben letartóztatásban van, hárman szabadlábon védekeznek, a korábban kényszerintézkedés hatálya alatt álló hatodik gyanúsított ellen pedig elfogatóparancsot bocsátottak ki. Az ügyészség egy vádlottal egyezséget kötött, így rá próbaidőre felfüggesztett, a többiekre pedig végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozta.
Több büntetőeljárás van folyamatban
Kőrös Gusztáv Tibor ellen több büntetőeljárás van folyamatban. Vele és 13 társával szemben tavaly június 18-án a Somogy Megyei Főügyészség többrendbeli, vesztegetést állítva, hivatalos személyi jelleg színlelésével, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat. A vádirat szerint tízen - bűnszervezet tagjaként - vállalkozóktól csaltak ki jelentős összegeket, arra hivatkozva, hogy a pénzt pályázatok elnyerése érdekében hivatalos személyeknek juttatják el. Négy vádlott pedig vállalkozóként adott pénzt vesztegetési céllal Kőrös Gusztáv Tibornak.
Hamis videó
Kőrös Gusztáv Tibor ellen 2014 júliusában is vádat emeltek négyrendbeli hamis vád bűntette miatt. Ebben az ügyben a vádirat szerint a férfi a 2013-as bajai megismételt időközi önkormányzati választásokhoz kapcsolódóan - a kormánypártokat lejáratni szándékozó - hamis videót készített és adott át az egyik ellenzéki párt tagjának azért, hogy azt csatolja a választás rendje elleni bűntett miatti feljelentéshez. Kőrös Gusztáv a videó készítésekor a solti roma önkormányzat elnöke, a Demokratikus Koalíció tagja volt, a 2018-as országgyűlési választáson pedig a Minden Szegényért Párt Bács-Kiskun megyei képviselőjelöltje volt.
Belebukott a botrányba a HVG.hu főszerkesztője
A bajai hamisított videóbotrányba bukott bele Gavra Gábor a HVG.hu akkori főszerkesztője. Gavra elmondása szerint maga hozta el az MSZP székházából a felvételt. A szocialisták azt követően is cáfolták, hogy bármi közük lenne a felvételhez, hogy 2013. október 20-án a Blikk már nyilvánosságra hozott részleteket Kőrös tanúvallomásából, Gavra Gábor, a Hvg.hu főszerkesztője pedig elismerte, hogy hatalmas hiba volt előjönni a videóval; Gavra október 22-én lemondott.
Török Zsolt MSZP-szóvivő október 21-én azt állította, hogy október 17-én kapták meg a felvételt, és azonnal feljelentést tettek a rendőrségen. Török egy napon belül keveredett önellentmondásba: először úgy nyilatkozott, nem tudja, ki vette át a felvételt, néhány órával később pedig elismerte, hogy párttársa, Király György volt az. Az MSZP szóvivője először azt is tagadta, hogy a szocialistáknak egyáltalán közük lenne a bajai videóhamisításhoz. Török akkor azt mondta: nem az MSZP adta át a videót a Hvg.hu-nak, és nem is ők rendelték meg.
Október 30-án Kőrös Gusztáv már arról beszélt, hogy Király a felvétel átvételét követően maga hívta fel telefonon Mesterházy Attilát, hogy nála van az „oktatófilmet" tartalmazó CD. Aznap kora este felgyorsultak az események: kiderült, hogy Gavrát személyesen rendelték be a pártszékházba a felvételért, ahol Déri Balázs, az MSZP-frakció kommunikációs vezetője, a párt kommunikációs igazgatója adta át neki az adathordozót.
|
Vesztegetés miatt vádat emeltek egy volt DK-s képviselőjelölt ellen
|
Vádat emeltek hat ember, köztük Kőrös Gusztáv Tibor egykori DK-tag, volt országgyűlési képviselőjelölt ellen vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2019/04/vesztegetes-miatt-vadat-emeltek-egy-volt-dks-kepviselojelolt-ellen-koros-gusztav
|
2019-04-15 13:25:00
| true | null | null |
Origo
|
Megkapta az építési engedélyt Tiborcz István BDPST Group nevű cége, ötcsillagos szállodává alakíthatja át a Mahart a Vigadóval szemközti egykori székházát, illetve a tömb két másik épületét, köztük a Futura-házat.
Közleményében a cég "a főváros építészeti örökségének megóvása és értékmentés (sic!) szempontjából is kiemelkedő jelentőségűnek" minősítette saját terveit arról, hogy "felső kategóriás design hotelt" illetve "prémium lakóépületet" csináljon az épületből.
Közleménye szerint a cég a belvárosi önkormányzattal is megállapodott arról, hogy az építkezés után helyreállítja az útburkolatot, egyben "hozzájárul" a Vörösmarty tér és környezete felújításához.
A BDPST luxusszállodáját amúgy a kormány "nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá" nyilvánította, ezzel is egyengetve az engedélyeztetés rögös útját. (Via MTI)
|
Orbán Viktor veje megkapta az engedélyt, luxusszállót építhet a Vigadó mellé
|
Megkapta az építési engedélyt Tiborcz István BDPST Group nevű cége, ötcsillagos szállodává alakíthatja át a Mahart a Vigadóval szemközti egykori székházát, illetve a tömb két másik épületét, köztük a Futura-házat.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/04/17/orban-viktor-veje-megkapta-az-engedelyt-luxusszallot-epithet-a-vigado-melle
|
2019-04-17 02:00:00
| true | null | null |
444
|
Oroszország történelmében egyáltalán nem újdonság, hogy néhány ember birtokolja szinte az összes vagyont, a 2010-es évek végére viszont oda jutott a helyzet, mint utoljára talán a cárok központi hatalmának megerősítése előtt, a bojárok idején. A kilencvenes évek szabadrablását követő putyini konszolidáció idején csak fokozódott a vagyoni egyenlőtlenség, az ország természeti erőforrásaiból nagyon kevés oligarchia részesedhet csak.
Egy most megjelent tanulmány szerint tavaly az oroszok háztartások 3 százaléka birtokolta az orosz pénzügyi javak 89 százalékát; ez öt százalékponttal magasabb, mint öt évvel korábban. Összevetésül, Magyarországon a leggazdagabb 10 százalék a pénzügyi javak 70 százalékát birtokolja, és a legvagyonosabb 30 százalék is a pénzügyi vagyon 86 százalékánál tart. Ez még mindig elég durva, de az orosz helyzethez képest kisebb koncentráltságot mutat.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyon kevés kézben koncentrálódnak a magyar pénzügyi eszközökA legvagyonosabb 1 százalék birtokolja az összes magyar kötvény és részvény túlnyomó többségét. Ez eddig nem ismert adatokból derült ki.
Az orosz közgazdasági egyetem és az állami Vnyesekonombank közös tanulmánya a pénzügyi számlák és háztartási felmérések összevetése alapján becsülte meg, hogy mennyi pénz lehet a társadalom legtetején, és arra jutottak, hogy sokkal nagyobb, mint amit korábban becsültek (bővebben, oroszul itt). Az orosz statisztikai hivatal a múlt héten számolt be arról, hogy az oroszok harmadának cipőre sincs pénze, ehhez képest a tavaly gazdasági megszorításokat indító Vlagyimir Putyin orosz elnök éppen egy múlt heti Mercedes gyáravatón beszélt arról nem túl jó arányérzékkel, hogy úgy érzi, ezek a remek német autók „nagyon népszerűek lesznek az orosz nép körében”.
Putyin egyébként éppen a napokban tette közzé vagyonnyilatkozatát, és eszerint nem ő okozza ezt a vagyoni egyenlőtlenséget. Az itt elérhető hivatalos kimutatás szerint Putyin legnagyobb vagyontárgya két veterán Volga, egy lakókocsi és két lakás, éves keresete pedig nem érte el a kilencmillió rubelt (mintegy 40 millió forint). Tény, hogy Vlagyimir Putyin annyira azért nem álpuritán, mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök – akinek legfrissebb vagyonnyilatkozata szerint 1,4 millió forintja van a számláján -, de azért feltűnő, hogy Putyin elnök többek között egy elég jelentős luxusóra-gyűjteményt csillogtatott már meg a csuklóján, köztük egy félmillió dolláros A. Lange & Söhne Tourbograph-fal is feltűnt.
De valójában a személyes vagyon és az ország vagyona közötti határvonal már régen elmosódott Vlagyimir Putyin esetében. Az orosz elnök kritikusa, Bill Browder volt oroszországi befektető például 200 milliárd dollárra becsülte az elnök személyes vagyonát. Hozzátartozói és bizalmasai – Szergej Roldugin, Jevgenyij Prigozsin, Arkagyij Rotenberg, Jurij Kovalcsuk és mások – valóban birtokolnak közvetlenül is dollár tízmilliárdokat. De abból a szempontból a legnagyobb orosz oligarchák vagyonát is Putyinénak lehet tekinteni, hogy az elnök, mint már többször bizonyította, bármikor elveheti tőlük a vagyontárgyaikat és a szabadságukat is, ezért ők inkább saját akaratukból hódolnak be az orosz elnöknek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagy bajban van az a réteg, ami nélkül nem működhet normálisan a társadalomVilágszerte hatalmas probléma, hogy a sorvadó középosztály helyzete egyre nehezebb, amin ha nem változtatnak a kormányok súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel fog járni. Magyarországon különösen nagy a baj.
|
Putyin és az orosz nép koldusszegény, de akkor ki birtokolja azt a rengeteg vagyont?
|
Oroszország történelmében egyáltalán nem újdonság, hogy néhány ember birtokolja szinte az összes vagyont, a 2010-es évek végére viszont oda jutott a helyzet, mint utoljára talán a cárok központi hatalmának megerősítése előtt, a bojárok idején. A kilencvenes évek szabadrablását követő putyini konszolidáció idején csak fokozódott a vagyoni egyenlőtlenség, az ország természeti erőforrásaiból nagyon kevés oligarchia részesedhet csak.
| null | 1 |
https://g7.hu/vilag/20190415/putyin-es-az-orosz-nep-koldusszegeny-de-akkor-ki-birtokolja-azt-a-rengeteg-vagyont/
|
2019-04-15 20:40:00
| true | null | null |
G7
|
Nagy többséggel megszavazta tegnap az Európai Parlament, hogy szerte az Európai Unióban erős és egységes védelem illesse meg a visszaéléseket leleplezőket, akiknek eddig sokszor komoly szankciókkal – például fenyegetésekkel, elbocsátással – kellett szembenézniük.
Ezen a területen eddig nem volt uniós szabályozás, és az Európai Bizottság összesítése szerint csak tíz tagállamban volt koherens védelem a közérdekű bejelentők számára, köztük Magyarországon. Emellett a pénzügyi szektorban voltak csak ágazatspecifikus szabályok. Pedig a kockázatot vállalóknak köszönhetők olyan nagy horderejű botrányok kirobbanása, mint a
LuxLeaks: a PwC tanácsadó, könyvvizsgáló cégnél dolgozók szivárogtattak ki dokumentumokat, amelyek leleplezték, milyen kivételes adózási egyezményeket kötött világcégekkel Luxemburg, amikor Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság mostani elnöke volt az ország miniszterelnöke.
Paradise Papers: több millió pénzügyi dokumentum szivárgott ki offshore helyszíneket felhasználó adóelkerülési gyakorlatokról, amelyek közül sok multimilliárdosokat és híres embereket hozott kedvezőbb helyzetbe.
Cambridge Analytica: a gyanú szerint a brit adatelemző cég több millió Facebook-felhasználó adatait használta fel az engedélyük nélkül.
Panama Papers: körülbelül 11 millió pénzügyi dokumentum szivárgott ki egy panamai jogi cégtől, többek között adóelkerülést, pénzmosást és szankciók elkerülését leleplezve.
Danske Bank: folyamatban lévő ügy, de az utóbbi évek egyik legsúlyosabb európai pénzmosási botránya, amely szintén egy névtelen bejelentés nyomán indult.
Az uniós keretszabályozás – amelyet két év alatt minden tagállamnak át kell ültetnie a saját jogrendjébe – szerint minden közérdekű bejelentőnek magas szintű védelmet kell garantálni, és biztonságos bejelentési csatornát kell biztosítani számukra, dolgozzanak akár a közszolgálatban, akár vállalkozásoknál.
Az 50 főnél nagyobb létszámú cégek esetében ennek egy belső csatornának kell lennie, ahol az alkalmazottak jelezhetik egyebek mellett az adócsalással, pénzmosással, környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos észrevételeiket. Nem kötelesek azonban elsőként ezt igénybe venni, egyből fordulhatnak a hatóságokhoz, és ha semmi nem történik, akkor a médiához is, és semmilyen retorzió nem érheti őket ezért – emeli ki a Bloomberg összefoglalója.
A BBC cikke szerint a hatóságoknál ki kell képezni olyan szakembereket, akik pontosan tudják, hogyan kell kezelni a közérdekű bejelentéseket. A cél természetesen nem önmagában a botrányok kirobbanása, hanem az, hogy
hatékonyabban lehessen szembeszállni a környezetet és az emberek egészségét veszélyeztető folyamatokkal, a csalásokkal, korrupcióval és a vállalati adóelkerüléssel.
Ha Magyarországon múlik, az utóbbi nem került volna a szabályozott körbe, a BBC szerint ugyanis hazánk Luxemburggal és Írországgal együtt ezért lobbizott, de nem ért célt.
|
Az adócsalások leleplezőit is jobban védik majd, pedig Magyarország megpróbálta megfúrni
|
Nagy többséggel megszavazta tegnap az Európai Parlament, hogy szerte az Európai Unióban erős és egységes védelem illesse meg a visszaéléseket leleplezőket, akiknek eddig sokszor komoly szankciókkal – például fenyegetésekkel, elbocsátással – kellett szembenézniük.
| null | 1 |
https://g7.hu/vilag/20190417/az-adocsalasok-leleplezoit-is-jobban-vedik-majd-pedig-magyarorszag-megprobalta-megfurni/
|
2019-04-17 20:47:00
| true | null | null |
G7
|
szálloda;Tiborcz;BDPST Zrt.;
2019-04-17 14:49:22
Tiborcz cége engedélyt kapott, luxusszállodát építhetnek a Vigadó mellett
A főváros építészeti örökségére hivatkozik a BDPST Group, miközben simán kibelezhetik a Mahart-székházat.
A BDPST Group ingatlanfejlesztő megkapta az építési engedélyt a Vörösmarty tér szomszédságában található, a Mahart-, valamint a Futura-házat is átölelő épülettömb komplex felújítására, abban ötcsillagos szálloda is helyet kap – közölte a cég az MTI-vel szerdán.
A máz megmarad?
Az engedélyt április 8-án kapta meg Tiborcz István vállalkozása: a cég szerint ötcsillagos, design hotelként és prémium lakóépületként használják majd a felújított épületegyüttest, a beruházás pedig „a főváros építészeti örökségének megóvása és értékmentése szempontjából is kiemelkedő jelentőségű” lesz.
Mint a hvg.hu megtudta, a munkálatok során a beruházó belül mindent átépíthet, csak a homlokzatot kell eredeti formájában megőrizniük – köszönhetően annak, hogy kiemelt beruházásról van szó.
A korábbi MAHART-székház belsőépítészeti megoldásai magukban is értéknek számítanak. Egyedi kialakításában minden a hajózásra emlékeztet: a csillárok hajókerék alakúak, a lépcsőkorlátok pedig hajókorlátot imitálnak, gyönyörű ólomablakok díszítik. Kérdés, hogy ebből megmarad-e bármi is.
A beruházó szerint a három épületegységből kettő teljesen leromlott állapotú, ami indokolttá teszi az átalakítást: azt ugyanakkor a BDPST Group is megemlíti, hogy ingatlanok közül kettő nemzeti műemlék besorolású, a harmadik Futura-háznak pedig a homlokzata áll helyi védelem alatt.
A vállalat felújítaná a környező közterületeket is, ezért településfejlesztési megállapodást kötöttek Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzatával. A megállapodás értelmében a vállalat hozzájárul a Vörösmarty tér és környezetének felújításához, illetve a helyi előírások szerint garanciát vállal az építkezés által igénybe vett útburkolatok sérülése esetén azok kijavítására.
Az egykori székházba tervezett ötcsillagos hotelt a Marriott International lánc fogja üzemeltetni, az Autograph Collection Hotels márka alatt.
Családi ügy
A bejelentés legparádésabb része, amikor a beruházó arra hivatkozik, hogy „a világörökségi helyszín és a nemzeti műemléki besorolású épületek indokolták a projekt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánítását".
|
Tiborcz cége engedélyt kapott, luxusszállodát építhetnek a Vigadó mellett
|
A főváros építészeti örökségére hivatkozik a BDPST Group, miközben simán kibelezhetik a Mahart-székházat.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3032988_tiborcz-cege-engedelyt-kapott-luxusszallodat-epithetnek-a-vigado-mellett
|
2019-04-17 16:49:00
| true | null | null |
Népszava
|
Pocsékul indult a 2015-ös év Rogán Antal számára. Már az előző évben is szállingóztak történetek az önkormányzati tulajdonú laká-sok baráti kiutalásáról (az egyik első esetet Habony Árpád Szerb utcai főszereplésével éppen mi írtuk meg, lásd: Belvárosi históriák, Magyar Narancs, 2014. május 22.), de a lavina a 2014-es őszi önkormányzati választás után indult meg, amikor a testületbe frissen bekerült Juhász Péter (Együtt) nekiállt kiásni, mi minden történt ingatlanértékesítési vonalon a Rogán-érában. Rajta kívül a kerület LMP-s képviselője, Csonka Krisztián tárt fel eseteket a 2014 után a parlamenti képviselőséget választó fideszes politikus belvárosi korszakából, és persze az újságírók is folytatták oknyomozásaikat. Mindennek köszönhetően négy éve ilyenkor már Dunát lehetett rekeszteni a piaci ár töredékéért „eladott” belvárosi üzlethelyiségek eseteiből, melyek konkrét felidézése helyett inkább ugorjunk 2016-ra, amikor ezek hatására a Demokrata című kormánypárti hetilap már Gyurcsány Ferencnél (!) is népszerűtlenebb politikusnak találta az akkorra már hazugságon és számos más képtelen ügyön kapott, igen megviselt arccal közlekedő Rogán Antalt.
Legalább két következménye bizonyosan lehetett volna a belvárosi ingatlanbotrányoknak. Rogán Antal politikai megsemmisülése mellett a „250 ezer forint per négyzetméteres” lakásügyleteknek is vége szakadhatott volna a Belvárosban, és a Rogánt 2014 októberében váltó Szentgyörgyvölgyi Péter megpróbálhatta volna elkerülni, hogy elődjéhez hasonló gyanú árnyékolja be polgármesteri teljesítményét. Ilyen következmények azonban biztosan nem lettek.
Rogán Antal él és virul, propagandaminiszteri székében a NER egyik kulcsfigurája, ami pedig az V. kerületet illeti, ott sincs e téren komolyabb változás. Az elmúlt hetekben több mint ezeroldalnyi dokumentumot böngésztünk át: áttekintettük az elmúlt évek ingatlanértékesítési listáját, megnéztük a négyzetméterárakat, az eladott helyiségek számát, végül osztottunk-szoroztunk, és úgy találtuk, hogy a korábbi botrányok után rövid ideig az új polgármester vezette testület felhagyott a nyomott árú ingatlanértékesítéssel, de aztán újraindult az ipar. Hogy milyen mértékben, milyen nyertesekkel, azt a következő hetekben részletesen ismertetjük, ahogyan azt a rendszert és azokat a szereplőket is megvizsgáljuk, akik a belvárosi kiárusítást végzik.
Első történetünkben máris van egy új elem; olyan ugyanis még Rogán Antal polgármesterkedése idején sem volt, hogy parlamenti politikus tűnjön fel egy szövevényes ingatlanügylet végén. Nemrég viszont pontosan ez történt a Belvárosban. Nem volt bonyolult eljutni az illetőhöz, csak a tulajdonosváltozásokat kellett követni a nyilvánosan elérhető dokumentumokban, hogy ráleljünk a necces ügyeiről már jól ismert miniszteri biztosra.
Fodrászok, feminák!
Első történetünk főszereplője egy Váci utcai szépészeti vállalkozás, a 41. szám alatti, máig aktív Femina Fodrász Szövetkezet (Femina). Egy 1958-ban alapított intézményről beszélünk, amely a 80-as években alakult szövetkezetté, és jelenleg is afféle „békebeli”, elsősorban az idősebb korosztályra szakosodott hely a turistáktól ellepett bevásárlóutca közepén, a Március 15. tér szomszédságában. Sem a cégér, sem más nem utal arra a helyszínen, hogy változás történt volna az elmúlt években. Ám mielőtt rátérnénk, hogy kik és hogyan szerezték meg az üzlethelyiséget, érdemes egy pillantást vetni a környék áraira a miheztartás végett; hogy legyen mihez viszonyítani az önkormányzat által a bérlő számára megállapított, 30 százalékos kedvezményt jelentő árat.
Fotó: Sióréti G
Egy tavaly nyári, több ingatlanpiaci szereplőre támaszkodó felmérésben 800 ezer és 1 millió forint közt határozták meg az V. kerületi átlagos négyzetméterárat, ezzel a Belváros lett az ország legdrágább környéke. A szerzők megjegyezték, hogy az ár a trendeknek megfelelően továbbemelkedik a közeljövőben, azt pedig már mi emelnénk ki, hogy a fenti összeg átlagár, amelyben ugyanúgy benne van a kevésbé frekventált helyen lévő, kevéssé jó állapotú ingatlan is, mint a legkapósabb, legcsillogóbb darab. Nem véletlen, hogy 1 milliónál jóval drágább négyzetméterárat is találni a Váci utcai üzlethelyiségeknél. Lapzártánkkor például az aktív hirdetések közt találtunk egy 120 négyzetméteres üzletet 322 millióért (ez közel 2,7 millió négyzetméterenként), illetve egy 200 négyzetméterest 325 millióért (itt 1,6 millió a négyzetméterár); igaz, olyat is, amelyet csupán 700 ezer forint per négyzetméterért kínáltak, viszont ez a helyiség nem utcai fekvésű, hanem belső udvarra nyílik.
Ebből a korántsem reprezentatív felmérésből azt a következtetést vonjuk le, hogy a Femina szalonjához hasonló utcai fekvésű, nem lerobbant állapotú üzlet a Váci utcán (ami előtt még kihasználható terület is van) egy ideje nem szerezhető meg 1 millió forintos négyzetméterár alatt; inkább a 1,5 millió tűnik reá-lis nyitánynak az alkudozásnál. Ehhez képest a Femina Fodrász Szövetkezet 2016 decemberében megkapta a belvárosi önkormányzat hozzájárulását ahhoz, hogy a Váci utca 41. sz. alatti üzlethelyiséget kedvezményesen 9,58 millió forintért, azaz 252 ezres négyzetméteráron megvásárolja – ami becslésünk szerint ötöde-hatoda a jelenlegi piaci áraknak; és még a két évvel ezelőtti némileg alacsonyabb árakat, valamint a 30 százalékos kedvezményt is figyelembe véve meglehetősen jutányosnak tűnik. Fontos, hogy nemcsak egyetlen ingatlanról beszélünk (lásd táblázatunkat): a Váci utca 41. sarokingatlan, ezzel szomszédos az Irányi utca 12., amelyben összesen 230 négyzetméter megvásárlására kapott a Femina ugyanezen az ülésen lehetőséget 288 ezres négyzetméteráron (azaz 66,29 millió forintért). Az innen csupán néhány percnyi sétára lévő Múzeum krt. 27. szám alatt is megvásárolhattak egy 83 négyzetméteres utcai üzletet 19,4 millióért, azaz 234 ezer forintos négyzetméteráron (miközben a Múzeum körúton is egymillió körüliek a négyzetméterárak), valamint ugyanitt egy 3 négyzetméteres kisebb helyiséget (alighanem raktárt) 119 ezer forint per négyzetméterért.
Összegezzük az eddigieket: egy kerületi vállalkozás töredékáron jut értékes és jó fekvésű ingatlanokhoz – de ez nem feltétlenül érdemelne külön cikket, hiszen ez olyan gyakorlat a Belvárosban, amelyet a kerület vezetése hosszú évek óta folytat, noha nyilvánvalóan lehetne magasabb áron is értékesíteni ezeket a köztulajdonokat. Csakhogy néhány héttel az említett 2016. decemberi testületi ülés után feltűnt a távolban az ismert fideszes politikus, Szatmáry Kristóf (portrénk róla: Kéz a kézben, Magyar Narancs, 2018. április 5.).
Bevitték, leléptek
Az összesítve közel 97 millió forintra értékelt négy ingatlan a következő évben már nem közvetlenül a szövetkezet tulajdonába került. 2017 januárjában ugyanis létrejött a Femina Barbers Kft. (Barbers) 3 millió forintos törzstőkével. Az ügyvezető a feminás Gyüre Tamás Zoltánné, a cég egyetlen alapító tagja a Femina Fodrász Szövetkezet. A cég bejegyzett tevékenységi köre kissé messze esik a szépségipartól: ingatlankezelés és ingatlanforgalmazás. Csupán néhány nap telt el a bírósági bejegyző végzés után, és január 23-án máris új tag tűnt fel a Barbersben: a Primo Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Primo). Ekkor készül egy üzletrész-adásvételi szerződés is – ezt a cégbírósági iratok között találtuk meg –, amelyben a 3 milliós üzletrészt olyan arányban osztják föl, hogy 2,28 milliós névértékű üzletrész lesz a Primóé és 720 ezer marad a Feminának. (Sőt a szerződésből kiderül, hogy a Primo korábban éppen 3 millió forint kölcsönt adott a Feminának; a Femina „törleszt” 2,28 milliót, és a Primo ezzel beszáll a Barbersbe, és egyből többségi tulajdonos lesz. Vagyis a 3 milliós alapító tőkét jó eséllyel ebből a kölcsönből fedezhették – de ez csak feltételezés részünkről.)
Amikor tehát a tulajdoni lapok szerint a Barberséi lesznek a szóban forgó ingatlanok (ez 2017. március 22-én történik meg a földhivatali bejegyzés szerint), akkor valójában már a Primo a többségi tulajdonos a cégben; egy olyan vállalkozás, amelyhez úgy kerülnek a kedvezményesen eladott belvárosi helyiségek, hogy azokat eredetileg nem ez a cég bérelte az önkormányzattól. Mi több, 2017 májusában a Femina a megmaradt 24 százalékos tulajdonrészét is eladta a Primónak 25 millió 720 ezer forintért. Gyüréné ekkor lemond ügyvezetői posztjáról és eltűnik a cégből. Vegyük át még egyszer, mit ért el alig öt hónap alatt: májusban kaptak 25 millió forintot egy olyan munkavállalót nem alkalmazó, ingatlanoscég-hányadért, amelyet 720 ezer forintból, feltehetően kölcsönből hoztak létre. És miután Gyüréné, a fodrászszakma régi motorosa és vele együtt a Femina bevitt majd’ 400 négyzetméternyi belvárosi ingatlant egy olyan cégbe, ahol fél évet sem töltöttek, távoztak.
De ne feledjük, mindez csak gyengéd mellékszál. A lényeg az, amit a 2017 májusa után egyedüli tulajdonosként maradt Primo iratai között látunk.
A politikus stiklijei
A májusi adásvétel időpontjában a cég tulajdonosa a Fidesz országgyűlési képviselőjének, az akkor kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos Szatmáry Kristófnak a felesége, Simon Beáta. Mint utóbb kiderül, csak átmenetileg kellett egyedül cipelnie a tulajdonosi terheket. Idén januárban már maga a politikus is beszállt felesége mellé, azaz a szóban forgó, a piacihoz képest töredékáron megszerzett belvárosi ingatlanok egyik végső tulajdonosa is ő lett a rendelkezésre álló hivatalos dokumentumok szerint. Szatmáryt a szélesebb nyilvánosság különböző ügyek miatt már jól ismerheti. Tavaly nyáron az Index írta meg, hogy Szatmáry balatoni borászata 50 milliós állami támogatást kapott, a múlt év elején pedig a 24.hu mutatta be, hogy Szatmáry amúgy is feketemunkásokat alkalmazó családi zöldségesében a vásárláskor nem adnak számlát. Korábban Szatmáry rokoni köre a trafikmutyiként elhíresült dohánypiac újraelosztásánál is tarolt, Budapesten több üzlethez is jutottak. Vagyonnyilatkozata szerint Szatmáry budapesti útépítésekért felelős miniszteri biztosként bruttó 972 ezer forintot, országgyűlési képviselőként pedig bruttó 1 millió 69 ezer forintot visz haza. A hozzá került belvárosi ingatlancsomag a Narancs kalkulációja szerint ma könnyen érhet több százmillió forintot, akár félmilliárdot is.
A fenti történet több kérdést is felvet. Vajon a Barbers ingatlanvásárlása is azért történt, hogy utána hónapok alatt továbbadják azokat a politikus feleségének? A Primo fizette ki a 97 milliós összeget a önkormányzatnak és nem a Femina? Ez már csak azért is logikus lett volna, mert a Feminának a korábbi évek adatai szerint rosszul ment: 20 millió körüli árbevétel mellett 2017-ben mínusz 11 milliós, 2016-ban mínusz 6, egy évvel korábban mínusz 5 milliós üzemi eredményt produkált, ezek alapján tehát a cégnek aligha lehetett 100 milliós kerete a vásárlásokra (bár, ki tudja). Többszöri próbálkozás végén Gyürénével röviden sikerült telefonon beszélni, ő azonban nem kívánt felvilágosítást adni a történtekről. Lapzártánkig az írásban feltett kérdéseinkre sem válaszolt.
Szatmáry Kristóf
Áttekintve üzleti érdekeltségeit, arról is érdeklődtünk Simon Beátánál, hogy miből fizette ki a közel 100 milliós árat az ingatlanokért. Szatmáry Kristóf felesége tulajdonosa volt egy 2012-ben megszűnt, és jelenleg is tulajdonosa egy végelszámolás alatt lévő cégnek. Évek óta az egyetlen aktivitást mutató érdekeltsége a Primo, amelynek jelenleg 70 milliós kötelezettsége van, ebből 40 millió abból az évből (2017) származik, amikor megvásárolták az ingatlanokat. A cégadatokból viszont nem derül ki, hogy ez a pénz miből állt rendelkezésre, nem beszélve arról, hogy banki jelzálogjog nincs bejegyezve az ingatlanok tulajdoni lapján.
Simon Beáta rövid válaszában elismerte az ingatlanszerzés tényét. Az ügyletet részben saját forrásból, részben hitelből fedezte. Egyebeket üzleti titokra hivatkozva nem közölt velünk.
Az V. kerületi önkormányzatnak az üggyel kapcsolatban csupán egyetlen kérdést tettünk fel: hogyan lehetséges, hogy az elidegenítés után nem a kedvezményre jogosult bérlőhöz, hanem egy másik jogi személyhez kerülnek az ingatlanok? Ez ugyanis jókora kiskapu az önkormányzati vagyon megcsapolására. Lapzártánkig erre a kérdésünkre sem érkezett válasz a belvárosi hivataltól.
Folytatjuk.
A cégadatok az Optenből és a cégbíróságról, az ingatlanokkal kapcsolatos információk pedig a földhivatali nyilvántartásból származnak.
|
Belvárosi ingatlanmutyi: Trükkös vásárlás után, először lépett fényre egy Fidesz-képviselő
|
Nem szűnt meg a Rogán Antal alatti gyakorlat, és az elmúlt években is rengeteg ingatlant értékesítettek a piaci ár töredékéért Budapest egyik legdrágább kerületében. Az egyik ügy szálai egyenesen a Fidesz parlamenti frakciójába vezetnek. Sorozatunk első része.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/kepviselo-urnak-jo-lesz-117465
|
2019-02-21 11:17:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Amikor 2006-ban Rogán Antal először lett polgármester a Belvárosban, T. Nagy Tamás sajtboltja a Gerlóczy utcában már évek óta fogadta a vásárlókat. Francia és kézműves sajtokra Magyarországon itt próbáltak először üzletet alapozni, ami sokáig sikerrel is járt. A Rogán vezette önkormányzat a 2010-es évek elején azonban úgy döntött, megemeli a sajtkereskedés helyiségeinek (beleértve az irodát és a raktárt) bérleti díját. „A korábbi díj többszörösét kérték, annyit, hogy amellett már nem tudtam volna kigazdálkodni a bolt fenntartását. Így a távozás mellett döntöttem” – mondta T. Nagy Tamás a Narancsnak. Egy másik bérlő is bezárt ugyanazon az ingatlanon: a finom és igényes áruiról ismertté vált Interieur nevű papírbolt a Vitkovics Mihály utca 6. szám alatt. Ezt a vállalkozást nem tudtuk elérni, de a környéken lakók szerint hasonló okok álltak a döntés mögött. Megkérdeztük a belvárosi önkormányzatot, miért emeltek bérleti díjat, de lapzártánkig nem reagáltak.
Az egykori sajtbolt
A Gerlóczy és a Vitkovics utca úgy jön össze, hogy – miként felvételünkön is látszik – a 24281/0/A helyrajzi számú telken két kisebb épület is fekszik, két külön utcai kijárattal, középen egy udvarral. Az ingatlan jelenleg borzalmas állapotban van, seb a világváros közepén. Évek óta rohad; omló vakolat, felfújt tegek és graffitik hirdetik az enyészetet a Belvárosnak ezen az egyébként jó fekvésű környékén. Pár méterre fekszik a háztól a felújított Kamermayer tér, ráadásul hiába van közel az Astoria és a Deák tér, a Vitkovics utca kifejezetten eldugott, csendes. Jó érzésünk csak akkor törik meg, amikor kiérünk arra a Semmelweis utcára, ahol tavaly hajtott végre súlyos fakivágást az önkormányzat.
Madártávlatból
Felvételünkön az is látszik, hogy az egyszintes ingatlan kilóg a környék többemeletes épületei közül. Egyik szomszédja egy, az ezredforduló után épített, újszerű társasház (Vitkovics Mihály u. 8.), míg a Gerlóczy utca 5.-re ráépítéssel húztak egy szintet; a tér felőli szomszéd pedig a szintén többemeletes Gerlóczy kávézó-étterem. Vagyis az eredetileg többszintesnek épült, de a II. világháborúban bombatalálatot kapott, azóta földszintes Gerlóczy u 3. – Vitkovics u. 6 alatti házon akár ingatlanfejlesztést is lehet végezni: a méretei sokkal előnyösebbek erre a célra, mint a modern társasházzá átépített telekszomszédjáé.
De nem is mi vagyunk az elsők, akiknek ez megfordult a fejében: az önkormányzat jegyzőkönyvei, a földhivatali, valamint a cégbírósági adatok alapján úgy tűnik, nemcsak arról van elképzelés, hogy mi történjen a házzal, hanem arról is, hogy ki vigye ezt véghez. Az viszont váratlan volt, hogy bármerre indultunk a történet föltárásában, újra és újra régi ismerősünkbe, Kertész Balázsba, a titokzatos ügyvédbe botlottunk.
A kinézett vevő
A Gerlóczy utcai sajtbolt a megemelt bérleti díj miatt 2012-ben zárt be. Fontos mozzanat, hogy ekkorra már birtokon belül volt a Duó Consulting az ingatlan nyolc albetétje egyikének tulajdonosaként – ez a cég később meghatározó szereplő lesz. Egy birtokunkba került szerződés alapján a Duó 2008-ban vette bérbe az egyik 24 négyzetméteres helyiséget, hogy aztán 2010-ben meg is vásárolja. Később az önkormányzat pályázatot írt ki az üresen álló ingatlan albetétjeinek bérbeadására. Ezen több kerületi cég elindult – ám a pályázatot később hirtelen érvénytelenítették. „Nem értjük, miért. Megfelelő ajánlatot adtunk” – mondja egy olyan személy, aki indult a nyílt pályázaton, de nem nyert. 2017-ben pályázaton kívül adták ki az ingatlanokat: a 2-es és a 7-es számút határozatlan időre a Duó Consultingnak, amely 2018 decemberében az önkormányzat döntése nyomán e két albetétet kedvezményes áron, 30 százalékkal olcsóbban megvásárolta: a 85 négyzetmétert 16,77 millió forintért, azaz 197 ezer forintos (!) négyzetméteráron a Belváros szívében, ahol jelenleg 1–1,5 millió közt mozognak az árak. (Nehezen alábecsülhető a jelentősége annak, ha egy cég már betette a lábát egy átalakítandó ingatlanba akár csak résztulajdonosként, mert utána az akarata ellenére nemigen lehet véghez vinni semmit – és ezt azok is tudják, akik társulni szeretnének, vagy éppen emiatt inkább elállnak ettől.)
A két évvel ezelőtti bérbeadás – a tulajdonosi és lakásbizottság jegyzőkönyve szerint – „üzlet és kereskedelem tevékenység céljából” történt, ám ennek jelenleg semmi nyoma a helyszínen. A Duó nem reagált semmilyen megkeresésünkre, és sehol nem találtunk a cégre, illetve bármilyen aktivitásra utaló nyomot a bezárt ajtókon: sem postaláda, sem felirat, csak a korhadó kapuk és az omladozó vakolat.
A régi papírbolt
A Duó 2-es, 7-es és 8-as albetéte a szóban forgó ingatlan Vitkovics utcai oldalán fekszik – de a Gerlóczy utcai oldalon is vannak fejlemények! Az önkormányzat jegyzőkönyvei szerint ott egy All General és egy Kontakt Mobil nevű cég lett a bérlő. Ám láthatóan ők sem csinálnak semmit, már ha tényleg megkezdték a bérlést. Az All General afféle alvó cég: nincs sem bevétele, sem kiadása, fő tevékenysége a lakásépítés. Mintha csak várna valamire.
De ki áll a Duó mögött? Ki bérel érzékelhető tevékenység nélkül önkormányzati ingatlant, hogy aztán a piaci ár töredékéért megvehesse azt?
A cégadatok szerint a Duó Consulting éppen a tavaly év végi önkormányzati döntés előtt, 2018 őszén került a Polimetikus Ingatlanhasznosító Zrt. tulajdonába – és ez utóbbi cégtől már csak egy lépés Kertész Balázs.
Sógor vagy stróman?
A Polimetikusnak ugyanis csupán egy részvényese van, az ügyvezető Pozsgai Péter: ő pedig nem más, mint Kertész jelenlegi vagy korábbi (erről eltérő információink vannak) sógora, Kertész jelenlegi vagy korábbi feleségének a testvére. Ez a ma már törölt Pauricius Kft. adataiból derült ki, mely cég Kertész Balázs korábbi budai lakhelyére volt bejegyezve, és benne tulajdonostárs volt Pozsgai Péter mellett Kertész felesége is. Pozsgai Petra a MobilSign Kft.-ben éveken át tulajdonos volt, és a cég évekig a Kertésszel közös budai ingatlanjukba volt bejegyezve. A MobilSignról a Népszabadság írt először: ez volt az a cég, amelynek két másik tulajdonosa, Csík Balázs és Lengyel Balázs közös elektronikus aláírási szabadalmat jegyzett a híres magyar politikus-feltalálóval, Rogán Antallal, amiért utóbbi kapott is 25 millió forintot a cégtől. Tavaly a 24.hu írta meg, hogy Rogán feltalálótársai a svájci Zugba „léptették le” az uniós támogatásokból meggazdagodó cégük nyereségét, oda, ahol Kertész Balázsnak lakása volt. A Narancs pedig azt tárta föl tavaly, hogy Kertész egy gellérthegyi álomvillába költözött be, amelynek tulajdonosi szálai szintén Svájcban válnak láthatatlanná. (bővebben lásd: Gellérthegyi álom, Magyar Narancs, 2018. szeptember 6.).
A Polimetikus, amely a lakóépület-építéstől a bontáson, vakoláson át egy sor olyan tevékenységgel foglalkozik, ami jól jöhet egy építkezésnél, tekintélyes, 100 millió forintos törzstőkével indult. Ez váratlanul nagy pénz Pozsgai Péter céges múltja alapján: neki ugyanis csupán egy veszteséges reklámcége van, és tag egy pár milliós nyereséget hozó családi vállalkozásban. Éppen ezért a 100 millió forint eredetéről, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó terveiről is érdeklődtünk nála – sikertelenül, mert nem válaszolt. Találtunk még egy apróságot, ami Kertészhez kötötte az ingatlanos céget: a Polimetikus ügyvédje, Matuz Norbert ugyanabban a Lágymányosi út 4. szám alatti első emeleti irodában tüsténkedik, mint a Kertész-univerzum meghatározó alakja, Karafiát Katalin. Utóbbi intézte a gellérthegyi villa ügyeit – ő volt a tulajdonos rejtélyes svájci cég megbízottja –, de feltűnik Kertész Monavis nevű cégében is, és kap megbízásokat a belvárosi önkormányzattól. (Kertész ottani fontos szerepére hamarosan kitérünk.)
A Duó Pozsgai Péter előtt egy Tomaj Balázs nevű ügyvéd tulajdonában volt, aki egy évvel Kertész Balázs után végzett a Pázmány jogi karán, és Kertészhez hasonlóan ő is érdeklődik az energetika iránt. A Nemzeti Közművek Földgázszolgáltató Zrt. felügyelőbizottságában ül, ami azért érdekes, mert ahogy az tavaly kiderült, Kertész 2018 őszén vágott bele a gázügyletekbe; frissen alapított Monavis Energy nevű cégének főtevékenysége a gázkereskedelem. Ezek alapján persze nem állíthatjuk, hogy van kapcsolat a két egykori pázmányos joghallgató között, de mivel könnyen elképzelhető, megkerestük Tomaj Balázst, hogy a Kertésszel való esetleges kapcsolatáról faggassuk, valamint a Duó belvárosi terveiről érdeklődjünk. Az ügyvéd azonban nem reagált a megkeresésre.
A Kertész-univerzum
És hogy miért érdekes, ha Kertész Balázs (ex?) sógora vág bele az V. kerületi önkormányzatot involváló ingatlanbizniszbe?
Kertész Balázs (szemüvegben)
Fotó: facebook
Kertész fideszes képviselő volt a Belvárosban; a neve úgy kerül elő az emlékezetes Kulcsár-ügyben (a K&H-botrányban) egy országgyűlési dokumentumban, mint „Rogán Antal pénzügyi bonyolítója”. A súlyát jelzi, hogy 2016-os portréjában az Index olyan felvételeket mutatott be, amelyeken Rogán Antal, Kertész Balázs és Habony Árpád közös találkozóra érkezik az önkormányzati vagyonból Rogán polgármestersége idején eladott Aulich utca 3. számú épületbe. Továbbá a Narancsnak kerületi politikusok is állították, hogy „a fontos dolgok nálunk az Aulich utcában dőlnek el”. Rogán, amikor még nem tudott a felvételekről, először letagadta a találkozókat 2016-ban, ám később úgy fogalmazott, „csak felugrott kávézni régi barátjához”.
De Kertész Balázs sokkal több lehet, mint barát – inkább bizalmas vagy ötletadó. Ott volt a hírhedt belvárosi lakásértékesítési rendszer vagy a tavaly megszüntetett, szintén Rogán Antalhoz köthető letelepedési kötvénybiznisz körül is. Az Index egyik jobboldali forrása a belvárosi ingatlanrendszer kapcsán azt mondta: „Kertész Balázs közreműködésével tökéletesítették úgy a rendszert, hogy az jogilag támadhatatlan legyen.” (Ennek egyik kétes példáját lásd keretes írásunkban.)
Aulich utca, eltűnt szerződés
Az említett Aulich utcai, közel 250 négyzetméteres lakás 2011-ben mindössze 44 millió forintért (azaz alig 180 ezer forintos négyzetméteráron) került Fürstner József fogorvoshoz. Ő később bevitte az ingatlant Kertész Balázs Monavis Consulting nevű cégébe, ahonnan idővel ő maga ki is lépett. Így a lakás ma már egyedül Kertészé, aki úgy lett önkormányzati ingatlan tulajdonosa, hogy közben a Belvárosi Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának az elnöke – ez az az önkormányzati cég, amely a testület számára előkészíti az ingatlanértékesítéseket, azaz lényegében Kertészen futnak át ezek a kerületi ügyletek. Különös, de Kertész Aulich utcai ingatlanjának adásvételijét évek óta nem találja a belvárosi önkormányzat a saját irattárában, onnan valahogy eltűnt – ezt mondta az önkormányzat 2016-ban a Narancsnak. De könnyen pótolhatnák! Amikor Selley Zoltán jegyző – aki amúgy Kertész évfolyamtársa volt a Pázmányon – arról tájékoztatta lapunkat, hogy nincs meg a szerződés, azt is írta: a földhivatalban „beszerezhető”. Nos, csak az ügylet érintettjei kaphatnák meg a dokumentumot, tehát például a Selley által képviselt önkormányzat, amely azonban a pótlás helyett inkább évek óta pereskedik a Transparency International Magyarországgal az Aulich utcai ingatlan iratai miatt. Pedig jogerős bírói döntés is született arról, hogy ki kell adni a Kertész-lakás dokumentumait – de valamiért mégsem adják ki.
Kertész tehát, akinek 250 négyzetméteres, Szabadság tér melletti lakása igen kedvezményes áron került ki a belvárosi önkormányzattól, és nincs meg az adásvételi szerződése, most épp annak a Vagyonkezelőnek az elnöke, amely a lakásügyeket tulajdonképpen menedzseli. És amely Vagyonkezelő a decemberi önkormányzati ülésre elküldte a Gerlóczy utcai ingatlanok adatait is, hogy azt megvásárolhassa Kertész jelenlegi vagy volt feleségének testvére. Mi több, például az az ügyvédi iroda, amely a privatizálásra ítélt belvárosi ingatlanok szerződéseit előkészíti, a Sándor Ügyvédi Iroda, maga is érintett a gyanús kerületi ingatlanügyekben. Még 2015-ben vásárolhatott meg egy 237 négyzetméteres, Deák tér közeli ingatlant mindössze 78 millió forintért úgy, hogy ehhez képest az eladáshoz közeli napokban ugyanabban a házban két és félszeres négyzetméteráron kelt egy lakás ún. piaci viszonyok közt. Amúgy Sándorék ingatlanjának ügyét nem saját maguk papírozták le, hanem az a Karafiát Ügyvédi Iroda, amely Kertész cégének is dolgozik. (Karafiát Katalin ügyvéd, akárcsak a kerületi jegyző, szintén Kertész évfolyamtársa volt a Pázmányon.) És álljon itt még egy adat, amely már-már eldönthetetlenné teszi, hogy melyik társaság Kertész-cég, és melyik nem az: a Vagyonkezelőnek ugyanaz a Mátyás és Partnere a könyvvizsgálója, mint a Kertész-féle Monavis Holdingnak.
Kertész amúgy elérhetetlen a Vagyonkezelő ügyeiben – legalábbis az ellenzék számára. Rogán bizalmasa ugyanis – állította egybehangzóan a Jobbik, az LMP és az MSZP képviselője a Narancsnak – egyszerűen nem jelenik meg az önkormányzati ülésen, amikor a Vagyonkezelő mérlegbeszámolóját, üzleti tervét beszélik meg, noha ezt több önkormányzati képviselő is szorgalmazza. A szocialista Steiner Pál ráadásul a Vagyonkezelő felügyelőbizottsági tagja is, de ő sem tudja megoldani a Kertész-problémát: „Minden évben kérjük a testületben, hogy jöjjön el, adjon számot, mondja el, mi van ezzel a céggel. A polgármester, Szentgyörgyvölgyi Péter azonban úgy tesz, mintha nem hallaná a felvetésünket. Kertész nem vesz részt a felügyelőbizottság és a tulajdonos ülésein sem, mi meg ott vagyunk, nézzük a beszámolót meg az üzleti tervet, de nincs ott az igazgatótanács elnöke. Ilyen a világon nincs!”
Világörökség és az oligarcha
Történetünknek azonban még nincs vége. A legnagyobb tétel csak most jön: az említett tavaly decemberi önkormányzati ülésen további előterjesztés érkezett a Kertész-féle Vagyonkezelőtől. A dokumentum egy 1400 négyzetméteres, Duna-parti ingatlanra vonatkozott, amely történetesen a világörökség része. A Belgrád rakpart 27. szám alatti hatalmas helyiség engedménnyel lehetett 349 millió forintért a Belgrád 27. Ingatlanhasznosító Kft.-é, a jól ismert 30 százalékos kedvezmény után. A kinézett vevő pedig, mit tesz isten, épp egy olyan cég volt, amelynek egyik tulajdonosa a korábban említett Duó Consulting. Azaz a jelenlegi (vagy volt) Kertész-sógor vállalkozása. És ez még nem minden!
Egy igazi világörökség: Belgrád rkp. 27.
A Duó Consultingon kívül a Stúdió-V Ingatlanhasznosító Kft. is tulajdonos, amelynek szálai több áttételen (Arago, Domestore) keresztül végül a korábban szocialista közeli, hatalmas földjei miatt oligarchaként emlegetett Leisztinger Tamáshoz vezetnek. (A Stúdió-V korábban is üzletelt a Belvárosban: kedvezményesen vehettek meg az önkormányzattól egy Parlamentre néző ingatlant. Frissítés: megjelenése után történetünk új aktualitást is kapott, ezt.) Azaz Leisztinger és a Kertész-közelinek nevezhető Pozsgai közös dobásra készül közvetlenül a Duna-parton 247 ezer forintos négyzetméteráron! Még egyszer: 247 ezer forint per négyzetméter, az Erzsébet híd tövében, világörökségi helyszínen.
A szóban forgó helyiségcsoport közelmúltját januárban a kerület ügyeiben jártas drotker.blog.hu dolgozta fel alaposan. A bejegyzésben közölt előterjesztésből az derül ki, hogy 1000 négyzetméter a földszinti és a félemeleti rész, és mintegy 400 a pince, továbbá hogy 2014 után „az önkormányzat saját költségén kicseréltette az épület összes homlokzati nyílászáróját, hatalmas üvegportálokat kiképezve. A belső részeken is megcsinálta a leendő bérlőnek a felújítást, szerkezetkész állapotba hozva a teljes belső részt.” A önkormányzatnak mindez állítólag sok tízmillió forintjába került, és ezután – írja a blog – a cég „2016 nyarán írta alá a bérleti szerződést. És két év múlva már meg is vásárolhatják kedvezményesen az ingatlant, anélkül, hogy ott bármit csináltak volna.” Egy másik kerületi portál a felújításról írva az épülettől elütő, meglehetősen ormótlan, új ablakok miatt emelt szót.
Leisztinger Tamás
A helyszínen járva gyorsan megértettük, miért. Bántóan és ízléstelenül elütnek az épület stílusától, kérdés persze, mire szolgálnak majd a jövőben. Vendéglátóhely? Szolgáltatóbiznisz? Megkérdeztük a beruházó céget, de lapzártánkig nem kaptunk választ.
A fő kérdés azonban ez: egy forrásokban bővelkedő, temérdek ingatlanberuházást maga mögött tudó csoportnak, mint amilyen Leisztingeré, mi szüksége van egy piciny, de jó kapcsolatokkal rendelkező társra, mint amilyen a Duó?
Mivel erre a kérdésünkre sem kaptunk a választ, legfeljebb csak tippelni tudunk.
(Borítókép: Németh Dániel)
Sorozatunk első része: A fideszes képviselő térnyerése a Belvárosban
Második rész: A nagy átruházási trükk
|
A belvárosi mutyi legsötétebb szeglete: a szoci pénzember, Rogán bizalmasa és egy híres épület kalandja
|
Két friss ingatlanügy mögött is felsejlik Rogán Antal titokzatos bizalmasának, Kertész Balázsnak az alakja az V. kerületben. Miközben a Belvárosban Kertész ma is meghatározó szereplő, épp az ő családi körénél landolnak önkormányzati ingatlanok. És feltűnik: Leisztinger Tamás.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/a-fonok-a-sogor-meg-az-oligarcha-118233
|
2019-04-21 13:13:03
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Z. belvárosi szülő, akit nemcsak elszomorít, de fel is dühít, ami évek óta a Kálvin térhez közeli Bástya utcai játszótér körül zajlik. Vagyis az egykori játszótér körül: tavaly ősszel a szélesebb közvélemény is fölfigyelt a környező óvodások által használt helyszínre, amikor a telek új tulajdonosa hirtelen bontani kezdte a játékokat, hogy birtokba vehesse a területet. És birtokba is vette: ma egy 500 forintos óradíjért üzemelő parkoló működik a grundon.
A régi játszótér
Fotó: facebook
Az eljárás hibátlanul balkáni volt, épp ezért lepődtem meg, amikor a panaszos szülő nem a vállalkozót, hanem az önkormányzatot, a telek kettővel ezelőtti tulaját kezdte szapulni. „Emlékszem, hogy a polgármester (Szentgyörgyvölgyi Péter – N. G. M.) azt mondta: »Én egy olyan srác vagyok, aki ha megígér valamit, az úgy is lesz. A gyerekek két hét múlva újra az udvaron fognak játszani!«” – idézi föl egy másik szülő. „Ez volt szeptemberben, most március vége van. A gyerekek azóta nem jutottak be a játszótérre, régi játékaik a telek sarkába lettek összehordva, mint valami szemétkupac. A polgármestert nem tudjuk elérni, jobb híján levelet írtunk neki. Nincsenek illúzióink, hogy ez mire lesz elég.”
Parkoló, most
Ekkor úgy is tűnhetett, hogy az igyekvő önkormányzat segítene a hozzá tartozó óvodán, de nem tud dűlőre jutni az erőből nyomuló vállalkozóval, és emiatt a gyerekeknek rossz. Hamar kiderült, teljesen másról van szó, bár a gyerekeknek ez esetben is rossz – épp az önkormányzat korábbi döntése miatt.
Magyar arc, jordániai arc
Ez a történet is úgy kezdődött, ahogyan sok más belvárosi ügy: Rogán Antal eladott valamit. A játszótérnek részben otthont adó Bástya utca 1–11. szám alatti telek a Veres Pálné utca felőli részén a környékbeli lakók számára biztosított parkolót. A középkori városfal mellett húzódó ingatlan kicsivel nagyobb, mint 1700 négyzetméter, nem véletlenül a Belváros legértékesebb telke ez. A Rogán vezette önkormányzat 2009-ben mégis (vagy éppen ezért) megvált tőle. Az ár nem volt magas, mindössze 400 millió, és az volt a kerület által támogatott terv, hogy a telekre mélygarázs és szálloda is épülne. Kiemelnénk – az atlatszo.hu által kikért – adásvételi szerződés 4.4. pontját, amely szerint az eladó önkormányzat „kötelezettséget vállal arra, hogy a játszótér üzemeltetését legkésőbb a beruházás (…) megkezdésének időpontját megelőző 30. (…) napig saját költségén és szervezésében megszünteti, az eszközöket lebontja, elszállítja”. A szerződésben nyoma sincs annak, hogy a régi játszóteret pótolnák, ahogy arra sincs passzus, mi lesz a játszótérrel, ha a szállodaprojekt bedőlne. Márpedig a projekt gyorsan bedőlt, Rogán Antalék épp’ csak megszámolták a 400 milliót.
Az önkormányzattal aláíró BP Property annak a homályos hátterű SCD-csoportnak volt a része, amelyet Jászai Gellért vezetett. (Az SCD-ről és a NER-hez közeledő Jászairól részletesen írtunk: A csendes magyar, Magyar Narancs, 2018. december 19.) A 2000-es években még szárnyaló cégcsoportot 2012-re érte utol a felszámolás, és nem is kerülte el a bedőlést. Nem valószínű, hogy a hír eljutott a Bástya utcai játszótéren labdázókhoz, bár örülhettek is volna neki. Mindez ugyanis azt jelentette, hogy nem kell elhagyniuk a helyszínt, Rogán Antalék nem fogják a szerződésbe foglaltak szerint lebontatni a játszóteret, mivel nem épül szálloda a telekre.
A bedőlt cég telke a felszámolóhoz került, az pedig többször meghirdette az ingatlant. Előbb 920 millióért kínálták, majd 580 millióra engedték le az árat, végül egy jordániai üzletember, Mazen Al Ramahi szerezte meg MAZ Investment nevű cége révén. A 24.hu az utolsó árverésről az írta, a felszámoló 800 millióval indított, de „az elektronikus árverési rendszerből az derül ki, hogy 601 millió forintos ajánlattal nyert az egyetlen licitáló”. A kiírás tartalmazta azt is, hogy az ingatlan harmadik személy (értsd: az önkormányzat) használatában és birtokában van, játszótérként és helyi lakosoknak fenntartott parkolóként funkcionál.
Al Ramahi annak a közel-keleti körnek a tagjaként volt már évekkel ezelőtt is nyilvántartva, akik Budapest több kiemelt pontján (Buddha-Bar a Klotild-palotában, Gresham stb.) szállodát vagy egyéb ingatlant vásároltak és üzemeltettek. Ez a kör jó viszonyt ápol a NER-rel, például a több fővárosi szállodát is futtató Al Ramahi ZeineHotel Kft. nevű, pár éve 10 milliárdos kötelezettséggel felszámolásba dőlt cégét a magyar állam nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítette – sose derült ki, hogy miért. A Bástya utcai telek tulajdoni lapja szerint a jordániai vállalkozó némi jogi hercehurca után 2017 októberében lett egyedüli tulajdonos.
Polgármester úr azt ígérte
Az már ősszel látszott, hogy a Belváros és Al Ramahi vitában áll – az eltelt fél évben a konfliktus csak tovább mérgesedett. Szerettük volna a felek álláspontját ütköztetni, ám ez meghiúsult, mert az önkormányzat elutasította lapunk részletes érdeklődését. Hogy ők mit mondanak, azt csak néhány olyan levélből tudjuk rekonstruálni, amelyeket a szülőknek küldtek a játszótérrel kapcsolatban. Ezekből meglepő módon az derül ki, hogy: 1. szeretnék, hogy a Bástya utcai telek „továbbra is a belvárosiak szolgálatában maradjon” (ami azért nehezen értelmezhető, mert évekkel ezelőtt épp az önkormányzat adta el az ingatlant); 2. próbáltak, de nem tudtak Al Ramahival kapcsolatba lépni; 3. az önkormányzat szerint a vállalkozó „önhatalmúlag szerezte meg a telek birtokát”, jelentsen ez bármit is.
A telek sorsáról több körben is érdeklődtünk a jordániai vállalkozónál, és a fentiekhez képest természetesen egészen más kerekedett ki az ő válaszaiból. A 2017-es vásárlás után Al Ramahi levélben jelezte a kerületnek, hogy a területet „szeretnénk birtokba venni. Kértük, ha ennek akadálya van, jelezzék. Megkeresésünkre nem érkezett válasz. 2018 januárjában végül sikerült egy személyes találkozót egyeztetnünk a Polgármester úrral, aki azt mondta, a birtokbaadásnak nincs akadálya, ki is jelölte az ügyvédi irodát, aki az átadási folyamatot intézi majd. Felvettük a kapcsolatot az ügyvéddel, de egyfajta időhúzás kezdődött részükről, amely [2018] januártól szeptemberig tartott. A helyzet kezdett elég gyanús lenni a számunkra, így szeptemberben úgy döntöttünk, birtokba vesszük a területet.”
Ekkor kezdődött a játszótér elbontása, amire az országos sajtó is fölfigyelt. Civilek és szülők rohantak a helyszínre, az egyik jelenlévő szerint lökdösődés is volt. Az önkormányzat azonban érdemben nem avatkozott közbe. Al Ramahi birtokon belülre kerülve a parkolót bérbe adta, azt ma egy alvállalkozó működteti. „Befektetőként úgy szeretném a telket hasznosítani, ahogy üzletileg nekem megfelelő. Több levélben is felajánlottam az együttműködést az Önkormányzatnak, ahol leírtam, hogy parkolót (pontosabban a kerületi szabályozásnak megfelelő mélygarázst – N. G. M.) kívánok építeni, ami a környéknek hasznos, a városfalat meg kívánom tartani, hajlandó vagyok azt szép formában bemutatni, illetve zöld területet hozok létre a felszínen, amelynek része lehet egy együttműködés az óvodával is. Megkereséseimre nem kaptam választ.” Kérdésünkre leszögezte, az „Önkormányzat sose kérte tőlem a játszótér megtartását, nem is tárgyaltunk erről, pedig én többször felajánlottam együttműködésemet. Amikor személyesen találkoztam a Polgármester úrral, ő saját maga mondta, hogy a játszótér kérdését el tudják máshol intézni”. Al Ramahi még azt is elmondta, hogy a játékokat is át kívánta adni, de erre sem reagált az önkormányzat. Utóbbi elzárkózása miatt nem tudjuk ellenőrizni Al Ramahi minden szavát, ám az tény, hogy a tulajdoni lap szerint lassan másfél éve ő a telek egyedüli és jogos tulajdonosa, így az önmagában nem meglepő, hogy szeretne azzal valamit kezdeni.
Közpénzből vehetik vissza
A játszótér nélkül maradt óvodásokat jelenleg két helyre viszik játszani. Az egyik az óvodától jó száz méterre található Szerb utca 13. szám alatti, eredetileg „fitneszparknak” kialakított keskeny foghíjtelek, amit már Rogán utódja adott át 2016-ban. (A környék amúgy is közel áll Szentgyörgyvölgyihez: a fitneszpark mellett áll az a legendás Szerb utcai ház, ahol egy időben Habony Árpád is meghúzta magát; sőt magának Szentgyörgyvölgyinek is lett ott egy klasszikusan belvárosi módon privatizált lakása a másodikon, mindössze 19 millió forintot kellett leszurkolni a műemléki ház 110 négyzetméteres lakásáért.)
Az új játszótér
Szeptember vége óta, miután átalakították a kondiparkot játszótérré, ide hordják a gyerekeket az óvónők. A szülők szerint több baj is akad ezzel. „Túl szűk, túl kicsi, egyszerre legfeljebb két csoport tud ott lenni a hatból. Ennél nagyobb baj, hogy WC sincs ott, tehát ha a gyereknek szüksége lesz erre, akkor az egyik óvónőnek vissza kell vinnie az óvodába, majd újra kihozni. Ez logisztikai agyrém.” De történt még kellemetlenebb dolog az ősszel.
A szomszéd ház lakói közül többen nem örültek a gyerekzsivajnak, az elégedetlenek közül valaki(k) vízzel teli szatyrot és műanyag palackot dobált(ak) a gyerekekre, akik ettől természetesen megijedtek. Az önkormányzati ülésen minderre a testület vezetése így reagált: sajnálatos, ami történt, de az óvónők, ha akarnak, feljelentést tehetnek a rendőrségen, és ez az eljárás tisztázhatná, ami valójában történt. Az önkormányzat csak egy darab vizes zacskó behajításáról tud, ezt viszont mélyen elítéli – érvelt a fideszes alpolgármester.
A Bástya utcai telek miatt viszont egy ideig nem lesz béke, akár évekig elhúzódó jogi procedúra elé nézhetnek a felek – értesült a Narancs. Az önkormányzat egyrészt kisajátítási eljárást kezdeményezett a korábban általa eladott telek miatt, ami leegyszerűsítve azt jelenti, bíróság mondhatja ki, hogy a vállalkozónak – közérdekű cél miatt – vissza kell adnia a telket az önkormányzatnak. Ez minimum kétséges az előzmények után, de ha így is történne, akkor is közel 770 millió forint közpénzt kell erre fordítani az önkormányzatnak, ami majdnem kétszerese annak az összegnek, amit majd’ egy évtizede kapott érte. Továbbá egy birtokvédelmi per, valamint egy a vállalkozó által indított, 50 milliós kártérítési per van folyamatban: utóbbi amiatt, mert az önkormányzat egy évig nem adta birtokba az ingatlant.
A Narancs által elért szülők azt mondják: „Az óvoda vezetősége sem támogat minket abban, hogy nagyobb nyomás alá helyezzük az önkormányzatot, amely végül is felelős a kialakult helyzetért. És minket, szülőket egyszerűen nem vesznek partnerszámba. Ez nagyon zavaró. Más szülők simán elhiszik, amit az önkormányzat játszik, hogy ők igyekeznek, mindent megtesznek, de nem tudnak mit tenni ezzel a zűrös vállalkozóval. És emiatt van megosztottság a szülői közösségen belül is.” Az ugyanakkor nem valószínű, hogy a kármentésként funkcionáló mesét az önkormányzat az őszi választásig elengedné, szavazatokba kerülne beismerniük: alapvetően miattuk úszott el a játszótér.
Egyik délelőtt megnéztük, ahogy több csoportban indítottak útnak gyerekeket a Bástya utcai óvodából. A kicsiknek korábban csak pár lépést kellett tenni a játszótérig, most viszont nem a megszokott, régi irányba indultak, hanem először át kellett menniük a Fejér György utca túloldalára. Szépen, párosan mentek, amikor jött egy kocsi, megálltak, amikor újra szabad lett, átsiettek. Már ebből nyilvánvaló volt, hogy az óvónőknek milyen kihívás több tucat óvodást navigálni a nappali forgalomban a szűkös, belvárosi utcákon. Ezt a műveletet párszor kell még megismételniük, hogy szűk tíz perc múlva kiérjenek a Károlyi kertbe. Több csoportot ugyanis ide hordanak, a Szerb utcai játszótér kicsi lenne mindenkinek.
A játék után pedig jöhetnek vissza. Szép sorban, át a kocsik előtt újra és újra.
|
Amikor a gyerekek szívják meg az ingatlanozást: a játszótér, amit elpancserkodott az V. kerület
|
Z. belvárosi szülő, akit nemcsak elszomorít, de fel is dühít, ami évek óta a Kálvin térhez közeli Bástya utcai játszótér körül zajlik. Vagyis az egykori játszótér körül: tavaly ősszel a szélesebb közvélemény is fölfigyelt a környező óvodások által használt helyszínre, amikor a telek új tulajdonosa hirtelen bontani kezdte a játékokat, hogy birtokba vehesse a területet. És birtokba is vette: ma egy 500 forintos óradíjért üzemelő parkoló működik a grundon.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/a-gyerekek-borere-118434
|
2019-03-28 12:44:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A szombathelyi Haladás Sportkomplexummal korábban többször foglalkoztunk: a sportlétesítmény ára 9,6 milliárd forintról indult, a 2017-es átadóra azonban már 15,4 milliárdra nőtt a költségvetése. Már javában zajlott az építkezés, de a stadion üzemeltetésére nem írták ki a közbeszerzési eljárást. Az ellenzék már akkor azt jósolta, hogy baj lesz a stadion üzemeltetésével. Lett is.
Gyorsan cserélődnek a stadionüzemeltetők Szombathelyen, most a fideszes alelnök a soros
Tavaly novemberben adták át Szombathelyen a Haladás Sportcsarnokot. Azonban már az építkezés során sok vihart kavart a beruházás. A komplexum 9,6 milliárdos költségvetéssel indult, aztán az idő haladtával ez az összeg 15,4 milliárdra rúgott. De még így sem készült el időben. Már júliusban át kellett volna adni a létesítményt, ehelyett csak novemberben sikerült.
Bár többször próbálkoztak vele, egyszer sem sikerült a Haladás Sportkomplexumnak piaci alapon működő üzemeltetőt találni, így az a cég lett az üzemeltető, amelyiket eredetileg az önkormányzat arra hozott létre, hogy a beruházást felügyelje, az államtól az építkezésre kapott pénzt kezelje. A létesítményt így most a Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Nonprofit Kft. üzemelteti.
Ez az önkormányzati cég már több ügyvezetőt is elfogyasztott. Az Opten céginformációs adatai szerint volt ügyvezetője Rácz-Racker Viktória, Szondi Szilvia, Ár János, legutóbb pedig a szombathelyi Fidesz városi alelnöke, a csupán érettségivel rendelkező Gál Sándor kapta meg a posztot.
A Haladás Sportkomplexum közben megtelt élettel: bérleti szerződést kötött a Haladás labdarúgó klubbal és a Haladás VSE-vel is. Ez utóbbi az a sportklub, amelyik az NB1-es focistákon kívül minden más sportszakosztályt tömörít.
2018 december 3-án ülésezett Szombathely Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága. A bizottsági ülésen meghallgatták Gál Sándor ügyvezető pénzügyi beszámolóját: a bizottsági ülés, és annak jegyzőkönyve is nyilvános. A jegyzőkönyvből az is kiderül, hogy
a 2018-as év első felében 13 millió 125 ezer forintos mínuszt termelt a sportkomplexum
a Haladás VSE 43 millió 963 ezer forintot fizetett a csarnok használatért – ebből 37 millió forintot kaptak címkézve az önkormányzattól
23 millió 229 ezer forintos elszámolási vitája van a sportkomplexumnak a Haladás Labdarúgó Klubbal
a focisták vitatják, hogy a pályabérlésen kívül a világítás, pályafűtés és más egyéb járulékos költségek is az ő terheik lennének
A fentieken kívül az is elhangzott ezen a beszámolón, hogy Gál szerint a 2019-es üzemeltetéshez 330 millió forint önkormányzati támogatásra lenne szükségük. Ez azonban még mindig nem a teljes üzemeltetési költség, tavaly ugyanis 180 millió forintot adott hozzá a kormány az önkormányzati üzemeltetésű stadion fenntartási költségeihez. Szombathely költségvetésében viszont mindössze 169 millió forint támogatás szerepel a stadion fenntartására.
A sportkomplexumnak van még egy bevételi forrása, a stadion bérbeadása. A szombathelyi NB1-es focicsapat ugyanis minden hazai élvonalbeli találkozója helyszínének a Haladás Sportkomplexumot jelölte meg. Erről azonban nem lehet tudni, hogy mekkora összeget tesz hozzá az üzemeltetéshez, mivel a bérleti szerződést 2018 áprilisában zárt ülésen tárgyalta a közgyűlés.
A fent sorolt adatok is jól mutatják, hogy elég nehéz külső szemlélőként kiszámolni, mekkora összegből is tartható fent a közpénzből épített, és közpénzből üzemelő Haladás Sportkomplexum.
Éppen ezért a Transparency International Magyarország antikorrupciós szervezet úgy döntött, hogy közérdekű adatigényléssel fordul a Sportkomplexum üzemeltetőjéhez, a stadion működtetéséhez készült hatástanulmányt kérve.
A Transparency azt szeretné elérni, hogy a hatástanulmány nyilvánosságra kerülésével átláthatóvá váljon a Haladás Sportkomplexum működése. A tanulmány a 2017, 2018 és 2019-es éveket tárgyalja, továbbá 20 évre előre kalkulál a kiadásokkal és a bevételekkel. De a hatástanulmányból az is kiderülne, hogyan lehetne csökkenteni a finanszírozásban az önkormányzat részesedését.
A Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Nonprofit Kft. ügyvezetője, Gál Sándor azonban megtagadta a tanulmány kiadását, arra hivatkozva, hogy a nyilvánosságra kerülő számok hátrányosan érinthetik a komplexumot egy esetleges versenyhelyzetben. Erre válaszul perel most a Transparency. Az első tárgyalást február 14-én tartották a Szombathelyi Járásbíróságon, a második ülést pedig április 15-re hívta össze a bíróság.
A tárgyalást nyilvánosnak indult, így mi is beültünk a tárgyalóterembe. Az alperes Haladás jogi képviselője azonban – arra hivatkozva, hogy a tárgyaláson üzleti titkok derülhetnek ki – azt kérte, hogy legyen zárt a tárgyalás. Az eljáró bíró pedig helyet adott a kérelemnek, így az újságíróknak el kellett hagyniuk a termet.
Az ügy várhatóan májusban folytatódik a bíróságon, de ami ennél sokkal érdekesebb, hogy Gált hamarosan meghallgatja az április 30-ra összehívott szombathelyi közgyűlés is. A testületi ülés 9.l. pontjához csatolt üzleti tervben pedig a stadionüzemeltetéssel kapcsolatos 2019-es számok olvashatóak. Vagyis pont azok az adatok, vagy legalábbis egy részük, amelyeknek a felfedését Gál üzleti titokra hivatkozva megtagadta.
Fotó: Bonyhádi Zoltán
|
Titkolják a szombathelyi stadion üzleti tervét, a Transparency beperelte az üzemeltetőt
|
A Haladás Sportkomplexum üzleti terve üzleti titok, pedig a szombathelyi közgyűlés meghívójában bárki elolvashatja a fő számokat. Mégis megtagadták a Transparency International Magyarország közérdekű adatigénylését – az antikorrupciós szervezet a bírósághoz fordult, az ügy tárgyalásáról azonban kiküldték az újságírókat, mert a stadionüzemeltető üzleti titkokra való hivatkozással zárt tárgyalást kért.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/04/19/titkoljak-a-szombathelyi-stadion-uzleti-tervet-a-transparency-beperelte-az-uzemeltetot/
|
2019-04-19 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult egy diósdi aktivista a csatorna-beruházással összefüggő adatnyilvánossági problémák miatt. Abban bízik, hogy a hatóság most is kimondja azt, amit más esetben megtett, vagyis, hogy a csatornapénzek sorsáról szóló adatok megismerése olyan jog, amelyet a legmagasabb szintű, alkotmányos védelem illet meg. Előkerült egy jegyzőkönyv is, amelyben a víziközmű-társulat elnöke, Sohajda Lajos a csatornapénzek ügyében összehívott rendkívüli ülésen egy diósdi képviselő szemébe mondta, hogy „Nem válaszolok a kérdéseikre”.
A magyarországi önkormányzatiság egyik legkülönösebb eseményének (vagy abszurd komédiájának) lehetett részese az a gyanútlan szemlélődő, aki 2018. szeptember 24-én késő délután Diósdon, a Kék Géza Művelődési Házban kísérletet tett arra, hogy végigülje az önkormányzati képviselő-testület rendkívüli ülését.
Egy megleckéztető mondat – negyvenötször
A helyi víziközmű-társulat intéző bizottsági elnöke, a 70 év körüli Sohajda Lajos egy Laci nevű segítőtárssal érkezett: neki az lett volna a feladata, hogy tartsa a mikrofont az idős férfinak. Már akkor sejteni lehetett, hogy a képviselő-testület és a néhány tucat érdeklődő diósdi nem mindennapi élmény tanúja lesz, amikor Sohajda Lajos elővette a sűrűn nyomtatott, vaskos papírcsomót. Az intéző bizottsági elnök arra készült, hogy a papírcsomó tartalmát maradéktalanul felolvassa.
Sohajda Lajost a civil aktivisták nyomására azért hívták meg az összehívott rendkívüli képviselő-testületi ülésre, hogy tisztázzák: hol van a csatornapénz. A kérdést azt teszi évek óta aktuálissá, hogy az Érd és térségében – így Diósdon – nagyrészt 2015-re befejezett csatorna-beruházás finanszírozására nagyjából feleslegesen szedték be a lakossági önrészt. Az uniós pénzek és költségvetési támogatások révén ugyanis befolyt annyi pénz, amennyi körülbelül fedezte volna a törvény által kitűzött környezetvédelmi beruházási célt: a víziközmű megvalósítását.
„A kérdés feltevője előzetesen nem tájékozódott a Társulat megalakulását megelőző, és a Társulat működési időszakára vonatkozó jogszabályi előírások logikai sorrendjéről” – ez a mondat a szövegszerkesztő számlálója szerint az elkövetkező majdnem két órában negyvenötször hagyta el a kezdetben alig érthetően beszélő Sohajda Lajos száját, aki végül nélkülözte az élő mikrofonállványnak ajánlkozó Laci segítségét.
Szem- és fültanúk szerint a szenvtelen és monoton felolvasás gyorsan megtette a hatását. Némi morgolódás után mind többen elhagyták a hallgatóság széksorait, ahogy két képviselő szintén elmenekült a Kék Sándor Művelődési Házból. Az ülés este nyolc órára határozatképtelenné vált.
„Rendkívüli képviselő-testületi ülésre vagyok meghívva, nem lakossági fórumra”
Valamiért az Önkormányzati TV honlapjára nem került fel az ülésről készült hangfelvétel. És bár azt ígérték, hogy az önkormányzat honlapján közzéteszik a rendkívüli ülés jegyzőkönyvét, az nem történt meg. Nemrég azonban birtokunkba került a jegyzőkönyv, amely szerint Sohajda Lajos így idézte egymás után a civilek által összegyűjtött sok tucatnyi kérdést és válaszolta meg saját maga:
„Kérdés: Miből adódott az egy érdekeltségi egységre eső önerő 100.000 Ft-os különbözete Diósd és a másik két település között? Mi az oka annak, hogy más települések érdekeltségi hozzájárulásának összegében jelentős eltérés van (Diósd többet fizet)?
Válasz: A kérdés feltevője előzetesen nem tájékozódott a Társulat megalakulását megelőző, és a Társulat működési időszakára vonatkozó jogszabályi előírások logikai sorrendjéről. Nem tartozott Diósd Víziközmű-társulat hatáskörébe.”
Sohajda azt sem volt hajlandó elárulni, hogy a diósdi háztartásokat kik képviselik a víziközmű-társulatban.
„Kérdés: Követeljük, hogy a képviselők nevét és elérhetőségeit hozzák nyilvánosságra!
Válasz: Képviselők a Társulat választottjai körében nincsenek. A 160/1995 (XII.26.) Korm. rendeletben előírtak alapján az Alakuló Közgyűlésen megválasztott Küldöttek adatait a Cégbíróság tartja nyilván. A Választottak közzétételét jogszabály nem írja elő, csak az Alakuló Közgyűlés jegyzőkönyvét az Alapszabályban előírtak szerint.”
Közel hetven perce tartott a rendkívüli közgyűlés, amikor Bogó László polgármester megelégelte a felolvasást, és emlékeztette víziközmű-társulat elnökét, hogy a jelenlévők az ülésen megfogalmazott kérdésekre szeretnének választ kapni.
Az intéző bizottsági elnök ezt válaszolta: „Én úgy készültem, hogy a feltett kérdésekre megadom a választ. Mindezt egyben szeretném elmondani. Amennyiben ebben megakadályoznak, én nem folytatom tovább.”
Bárdyné dr. Schneider Sarolta képviselő ismét rákérdezett: „Arra van esély, Sohajda Lajos úr, hogy miután elolvasta a kérdéseket és válaszokat, azt követően a képviselő-testület tagjai és a lakosság által feltett kérdésekre is felel? Nekem képviselőként az a dolgom, hogy döntsek a határozati javaslatról, de dönteni úgy nem tudok, hogy ön nem válaszol az én kérdéseimre.”
Sohajda ekkor egyértelművé tette a helyzetet: „Nem válaszolok a kérdéseikre. Rengeteg időmbe és feladatomba került a kérdésekre való válaszadás kidolgozása. Engedjék meg, hogy felolvassam az egészet, mert ebben tudom segíteni a lakosság tájékoztatását. Rendkívüli képviselő-testületi ülésre vagyok meghívva, nem lakossági fórumra.”
A jegyzőkönyv szerint a képviselőnő 19:50-kor elhagyta az ülést, 20:02-kor Novákovics Ferenc szintén távozott, és ezzel határozatképtelenné vált a képviselő-testület.
Ezután Sohajda Lajos rendületlenül folytatta a felolvasást.
Következik az információszabadság hatóság
Az Átlátszó értesülései szerint egy diósdi civil aktivista Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult a csatorna-beruházással összefüggő adatnyilvánossági problémák miatt. Az illető többek között azt kifogásolja, mint a rendkívüli ülésen felsorolt kérdéseknél is elhangzott, hogy nem tudni, a diósdi lakosokat kik képviselik a víziközmű-társulatban. Ez ugyanis a társulat honlapján sem szerepel. Az eljárás részleteiről nem ismeretes információk, legfeljebb a NAIH ilyen ügyekben kialakított gyakorlata alapján lehet következtetéseket levonni a vizsgálat lehetséges végkimeneteléről.
Bármennyire szélsőséges aspektusát mutatta be a szeptember végi diósdi közgyűlés, jól érzékeltette a csatornapénzekkel való elszámolás országosan jelentkező adatnyilvánossági problémáit. Lázár János pár éve – akkoriban, mint a Miniszterelnökséget vezető miniszter – mintegy két tucatra becsülte azon települések számát, ahol így merült fel a csatornapénzek visszafizetésének kérdése.
Csaknem mindenütt ugyanazok a jelenségek tapasztalhatóak. A beruházás lebonyolítására létrehozott társulatok a végsőkig halogatják az elszámolást a csatornapénzekkel.
Nagykőrösön a lakosok az egyik helyi lapban megjelent névtelen levélből értesültek arról, hogy a csatornapénz visszajár. Másutt sem verték nagydobra az önrész visszafizetésének lehetőségét. Ahogy azt sem, hogy 2016 tavaszán külön azért módosították a vízgazdálkodásról szóló törvényt, hogy az alapfeladaton túl ne költsék másra (például útépítésre) a lakossági pénzeket, és hogy minél gyorsabban kezdjék meg az elszámolási eljárást. A példákat hosszan lehetne sorolni. Az általános jellemzők: elhallgatás, halogatás, mellébeszélés.
Ha a NAIH következetesen kitart az eddigi gyakorlata mellett, akkor a diósdi civil aktivistának jelentősek az esélyei a sikerre. Az adatvédelmi hatóság legutóbb januárban mondta ki a Bánhorváti-Nagybarca községek víziközmű-társulata ügyében: a tevékenységükkel és gazdálkodásukkal kapcsalatos adatok közérdekű adatok, hiszen ezek a társulatok közfeladatot hajtanak végre.
A NAIH emlékeztetett arra a 1994-es alkotmánybírósági döntésre, amely szerint a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog a legmagasabb szintű, alkotmányos védelmet kell, hogy élvezzen. Tehát aki jelen esetben meg akarja ismerni egy víziközmű-társulat tevékenységének, gazdálkodásának legfontosabb adatait, az az alapvető, alkotmányból levezett jogait gyakorolja.
Idén év elején egyébként bejelentették, hogy a diósdi víziközmű-társulat megszűnik, és megindították az elszámolási eljárást.
|
A diósdi víziközmű-társulat elnöke határozatképtelenné szövegelt egy rendkívüli képviselő-testületi ülést
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/04/17/a-diosdi-vizikozmu-tarsulat-elnoke-hatarozatkeptelenne-szovegelt-egy-rendkivuli-kepviselo-testuleti-ulest/
|
2019-04-17 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
|
Szép sikerrel zárja az ünnep előtti utolsó munkanapot Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos veje. Ezúttal egy nettó 266,6 milliós megrendelésnek örülhet: az érdekeltségében álló Vasútvillamosító Kft. ennyiért végez felsővezeték munkákat a Keleti pályaudvar területén. A szerződést pdf-ben itt találja.
A Vasútvillamosító Kft. 100 százalékos tulajdonosa a Rafinanz Promotion CZ s.r.o., amiről elsőként írtuk meg, hogy Homlok Zsolt nem csak vezetője, hanem 75 százalékos tulajdonosa is. 2018. júniusban pedig egy hosszabb cikkben foglalkoztunk azzal, hogy miután elvette feleségül Mészáros kisebbik lányát, Ágnest, Homlok Zsolt csak az egyik cégéből 855 millió forintot vehetett ki.
Homlok Zsolt nemrégiben az apósa érdekeltségéből a kormánypárti médiaholdingba dobott Világgazdaságba írt publicisztikát. Ebben többek között azt fejtegeti, hogy az Európai Unió a 2000-es évek elején jött rá, hogy fejleszteni kellene a vasutat, az azóta elmúlt másfél évtizedben pedig Magyarországon is jelentős fejlesztések valósultak meg, főleg olyan vállalatok részvételével, amelyek „képesek voltak mobilizálni a belső erőforrásaikat, kiaknázni szellemi, innovációs potenciáljukat”.
Mint írta: szükség lenne a szakképzés és a gyakorlati oktatás reformjára, illetve a pályázati kiírási feltételeket is újra kellene gondolni. A közbeszerzéseken szép sikereket elérő üzletember szerint
ma a pályázati kiírások értékelési rendszere egydimenziós, jellemzően csak az ajánlati árra koncentrál, miközben nem kellő súllyal veszi figyelembe a 21. század társadalmi-gazdasági viszonyai között felértékelődő holisztikus szempontokat.
Kiemelt kép: Büki László / MTI
|
266 milliós MÁV-os munkát hozott a nyuszi Mészáros vejének
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2019/04/18/homlok-zsolt-mav/
|
2019-04-18 18:04:00
| true | null | null |
24.hu
|
|
5 milliárd 907 millió forintért tervezi meg és építi fel a nyugat-magyarországi utánpótlás-nevelési centrumot Mészáros Lőrinc cége, a ZÁÉV Építőipari Zrt..
A közbeszerzési összegzés szerint (amit pdf-ben itt talál) a Nemzeti Sportközpontok által kiírt munkára a ZÁÉV-en kívül csak a Tiborcz Isván üzlettársaként emlegetett Paár Attila cége, a West Hungária Bau Kft. adott be ajánlatot 6,1 milliárd forintos árral.
A fociakadémia egy 6000 négyzetméteres főépületet, öt füves, egy műfüves labdarúgó pályát foglal magában. A központi épület földszintjén többek között tantermeket, öltözőket, étkezőt, az üzemeltetéshez kapcsolódó helyiségeket és orvosi részleget, a három emeleten pedig tantermeket, kollégiumot, irodákat, tárgyalókat, gépészeti helyiséget és gondnoki lakást tartalmazott. A közbeszerzési eljárás tavaly megfeneklett, ugyanis mindkét ajánlattevő sokkal több pénzt kért a munkáért, mint amekkora keret a Nemzeti Sportközpontok rendelkezésére állt. Akkor a ZÁÉV Építőipari Zrt. nettó 5,7 milliárd forintban jelölte meg a vállalási árat, a West Hungária Bau Kft. pedig nettó 6,09 milliárd forintért vállalta volna a beruházást, tartalékkeret nélkül.
A milliárdos közbeszerzési munkákkal kitömött ZÁÉV-et sokáig emlegették a miniszterelnök barátjának környékén, majd idén januárban kiderült, hogy a felcsúti milliárdos a feleségével közös vállalkozásán, a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt.-n keresztül megszerezte a céget.
Ahogyan korábban bemutattuk, a ZÁÉV olyan óriásmegrendelések részese, mint a lassan 200 milliárd forintosra kerekedett új Puskás Ferenc Stadion és a 40 milliárd forintos zalaegerszegi járműipari tesztpálya beruházása. Amúgy az egyik leggyorsabban növekvő építőipari vállalkozás, forgalma 2016-ban 15 milliárdnál, 2017-ben már 35 milliárdnál tartott, 2018-ra pedig újabb ugrást, 50 milliárdos árbevételt célzott meg.
Kiemelt kép: MTI / Koszticsák Szilárd
|
5,9 milliárdért Mészáros cége épít fociakadémiát Szombathelyen
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2019/04/18/szombathely-fociakademia-meszaros/
|
2019-04-18 10:35:00
| true | null | null |
24.hu
|
|
Számos meredek dolgot láttunk és hallottunk az elmúlt másfél évben, mióta a fővárosi parkolás ügyeivel foglalkozunk. Néztük, ahogy kilószámra hordják ki az aprópénzt az önkormányzati széfből, láttuk, ahogy ellenőrizetlenül áramlanak a 100 milliók, láttuk, ahogy feketén működő fantomcégek hálója végez önkormányzati munkát, ahogy az MSZP és a Fidesz alkut kötve adja át a parkolási bevételeket sáros múltú vállalkozóknak, de az alábbi manőver talán még ezeken is túltesz. A főszerepben két fideszes politikai kalandor, akik szembe mennek egy kerület teljes képviselő-testületével. A cél egy 10 évre szóló parkolási szerződés, a tét pedig 10 milliárd forint közpénz.
Kivágott jelenet
Minden filmnek vannak kivágott jelenetei, amik nem feltétlenül azért kerülnek ki a végső verzióból, mert rosszul sikerültek, hanem például azért, mert félreviszik az alaptörténetet vagy túl markáns új szálat indítanak a cselekményben. A budapesti parkolásról szóló filmnek is vannak ilyen részei, amiktől fájó szívvel, de meg kellett válnunk. Az egyik ilyen végül kikerült, de önmagában is nagyon izmos rész azt mutatta be, hogyan bukkant fel a semmiből egy Fidesz közeli cég, és hogyan próbálta a nagymenők elől megkaparintani az egész ferencvárosi parkolási bizniszt, és bizony csak egy hajszálon múlt, hogy végül nem sikerült nekik. Következzen egy kimaradt jelenet!
Pár nappal azután, hogy bemutattuk a parkolásról szóló filmet, híre ment, hogy Martos Dániel, a területért felelős kincstárnok távozik posztjáról. Bácskai János polgármester váltig tagadja, hogy a számos sötét ügy és a parkolási káosz vezetett a szakításhoz. Azt állítja, hogy Martos kapott egy visszautasíthatatlan ajánlatot, ezért hagyta el a kerületet. Ezzel szemben, a Fidesz-frakció környékéről jött megbízható információink szerint maga Kocsis Máté, a 9. kerületért felelős országgyűlési képviselő szorgalmazta, sőt követelte Martos mielőbbi távozását. Lehet, hogy a két állítás nem zárja ki egymást. Tehát Martosnak mennie kellett, de közben volt egy remek ajánlata is. De erről majd később.
Egy utolsó nagy húzás
Martos Dániellel a kerületi Fidesz a legbefolyásosabb emberét vesztette el. A kegyvesztetté vált, 34 éves pártkatona kampányokat vezényelt le, irányította a helyi Fidelitast, majd a frakciót, végül a kerületi vagyont bízták rá. Eközben viszont botrányt botrányra halmozott, hogy mást ne említsünk kulcsszereplője a kerületi lakás és parkolási botránynak.
De a Fideszen belül is irracionálisan vakmerőnek tartott Martos utolsó kerületi húzása volt igazán hajmeresztő.
2017 decemberben a nyilvánosság nyomására hivatkozva, számtalan botrány után a testület úgy döntött, hogy végre megválik a parkolási cégétől, a Fer-Park 2010 Kft.-től és új közbeszerzést ír ki.
Akkor azt hihettük, hogy győzött az igazság. De nem egészen így történt.
A 2018-as új pályázat lebonyolítását Martos Dániel és Papcsák Ferenc volt zuglói polgármester ügyvédi irodája vállalták magukra. Papcsákról ebben az időben az a pletyka terjedt, hogy egyfajta intendánsként érkezik rendet rakni a botrányoktól hangos kerületbe. (Ha szeretnék tudni, mit jelent az, ha a Fidesz intendánst küld valahová, akkor érdemes elolvasni az alábbi interjút, amiben Kubatov Gábor szegedi működése tárul fel.)
Az új pályázaton, a IX. kerületi parkolás üzemeltetéséért négy cég szállt versenybe. Három indulót a parkolási üzletben járatos szem azonnal be tudott azonosítani. Régi centrumos vagy centrumhoz kapcsolódó nagymenők állnak a hátterükben.
Fer-Park 2010 Kft. (Eddig is ők vitték az üzletet. Eredetileg Borsi Imréhez és Kupper Andráshoz köthető cég.)
M-Bond Kft. (A fenti alvállalkozójaként működik Ferencvárosban. Borsi Imréhez köthető cég.)
C-Ware Kft. (Kupper András alapította cég)
Borsi és Kupper veterán parkolási szakemberek, korábban szövetségesek voltak, mára viszont riválissá váltak. Mindketten megégették már magukat a budapesti parkolással. Kupper András cégét még a kilencvenes évek végén nyolcvanezer rendbeli parkolási csalás miatt ítélte el a bíróság, Borsi Imre pedig jelenleg is milliárdos parkolási csalás miatt ül a vádlottak padján. Az ő évtizedes ténykedésükről szól a filmünk.
Agrárszakember a városi parkolásban
De a nagymenők mellett felbukkant egy negyedik, eddig ismeretlen cég is a közbeszerzésben. Egy olyan Zrt., ami semmilyen tapasztalattal nem rendelkezett, frissen alapították nem sokkal a pályázat kiírása előtt. A cég neve 4 Green Parking, és ahogy a Magyar Narancs feltárta, ez papíron Poprády Géza cége, aki a Fidesz kormány földművelésügyi államtitkára volt, majd 2016-ban Mészáros Lőrinc agrárcége, az Agrosystem Zrt. vezérigazgatója lett.
Már csak egy jó agrárszakember hiányzott a budapesti parkolási történetbe.
A 4 Green ügyvezetője pedig dr. Jeszenszky Zoltán László, aki korábban Mészáros Lőrinc giga cégét, az Opus Global-t vezette.
Tehát a semmiből született egy még meleg, ropogós NER parkolási cég.
Ezt követően a három olcsóbb ajánlatot egymás után kizárták a közbeszerzésből. Egyetlen versenyző maradt a pályán, az újszülött NER vállalat, a 4 Green. Ők adták a legdrágább ajánlatot. Nyilván az egész ügylet úgy bűzlik, ahogy van, de ha ehhez hozzárakjuk a Magyar Narancs másik információját, akkor még egyértelműbbé válik, hogy mire megy ki a játék. A 4 Green tulajdonosa, a volt államtitkár Poprády Géza korábban nem mással vitt közös boltot, mint a közbeszerzést bonyolító Papcsák Ferenccel. A WOLGUPO Agriconsulting Kft.-ben voltak üzlettársak.
Fidesz kontra Fidesz
Miután Papcsák és Martos közreműködésével kizárták az első három ajánlatot, letisztult a terep a 4 Green előtt. Így került az ügy a ferencvárosi testület elé. Most a képviselőkön volt a sor, hogy szavazzanak: átadják-e a milliárdos üzletet a Papcsákhoz köthető, parkolással soha nem foglalkozó, egyedül versenyben maradt cégnek. Stábunk ott volt ezen a 2018. december 13-i testületi ülésen, ahol markolni lehetett a feszültséget. Majd váratlan dolog történt, minden valódi vita és magyarázat nélkül a testület teljesen egyhangúan, nulla ellenszavazattal érvénytelenítette az egész közbeszerzést.
Egy olyan testületben mondtak függetlenek, jobbikosok, szocialisták, fideszesek, DK-sok egységesen és egyértelműen nemet Papcsáknak és Martosnak, ahol nem csak a kormányzó párt és az ellenzék tagjai acsarkodnak kibékíthetetlenül, de az ellenzéki képviselők is legszívesebben megfojtanák egymást egy kanál vízben. Politikai csoda!
De a meccs ezzel még nem lett lefújva.
Másnap, december 14-én Papcsákék a ferencvárosi képviselők egységes döntését semmibe véve kihirdették a közbeszerzés győztesének a 4 Green Parking Zrt-t. Ilyenre korábban még nem láttunk példát.
Bácskai János polgármester a szokottnál is különösebb interjút adott a Civil Rádióban, ahol shakespeare-i drámához hasonlította a parkolási üzletért folyó acsarkodást:
- Mi a helyzet, ami a parkolást illeti?
- Ha nem én lennék a polgármester, azt mondanám, fogalmam sincs, követhetetlen. Én már nem tudom, hol tartunk.
A hallgatóság, ha volt ilyen egyáltalán, nem sokat érthetett a kerületi balhéból, ugyanis a polgármester az élő adás során egyáltalán nem merte kimondani kincstárnoka, az egyik kulcsszereplő nevét. Kizárólag, mint M.D. hivatkozott rá. Így próbálta elkerülni, hogy véletlenül valami terhelőt mondjon Martos Dánielre.
Elszámolták magukat
Térjünk vissza a cikk elején említett visszautasíthatatlan állásajánlatához, ami miatt Martos Dániel elhagyta Ferencvárost. A 13-i testületi ülésen, az ominózus szavazáskor Baranyi Krisztina, független képviselő még bedobott egy kavicsot a parkolási pocsolyába. Az alábbiakat mondta:
„Azt gondolom, hogy már megvolt a vezérigazgató-helyettes (Martos Dániel) úr új helye annál a cégnél (4 Green Parking Zrt.), akit nyertesnek szerettek volna kihirdetni, és amely 2018 áprilisában alakult. Ami, semminek nem felelt meg, de ez már a múlté, majd kiírnak egy új közbeszerzést, amit remélem, egy valódi szakmai bíráló bizottsággal és valódi közbeszerzési tanácsadóval fognak lebonyolítani, és nem pedig különböző fideszes helytartók harcának a levét issza a kerület.”
A képviselő felszólalásában azt sugallta, hogy Martos Dánielnek, mielőtt távoznia kellett a vagyonkezelőből,valóban volt egy ajánlata, a kerületben az a hír járta, hogy a kincstárnok a milliárdos parkolási bizniszt éppen az ő közreműködésével behúzó cégben fog elhelyezkedni. Hogy ez igaz-e, azt már sosem tudjuk meg, ugyanis egy héttel azután, hogy törvénytelenül és összeférhetetlen módon a 4 Greent hozták ki győztesnek, december 21-én szokatlan módon egy újabb hirdetmény jelent meg, amiben már az szerepelt, hogy mégis csak érvénytelen volt a közbeszerzés, és az önkormányzat új tendert fog kiírni.
Elszámította magát a két kalandor.
Azok, akik 25 éve uralják a parkolási bizniszt nem véletlenül tartanak ott, ahol tartanak, nem csupán a véletlennek köszönhetik, hogy túléltek minden botrányt, minden nyomozást, minden pert, minden ciklusváltást. Politikai kötelékeik olyan erősek, hogy azok elszakításához Papcsák Ferenc és egy vakmerő kerületi párttag kevesek, ahogy Tarlós Istvántól megtudtuk, azokat még maga a miniszterelnök sem szívesen bolygatja meg. (Kupper András erős kapcsolatairól ír a 24.hu a témában minap megjelent cikkében.)
Az egyelőre biztos, hogy Papcsák Ferencből nem lett intendáns Ferencvárosban, és Martos Dániel sem helyezkedett el a 4 Greennél, elveszítette kincstárnoki székét, és a pártjában is páriává vált. A shakespeare-i dráma pedig tovább folyik a 10 milliárdos üzletért.
|
Két politikai kalandor hajmeresztő akcióval próbálta kicsavarni a ferencvárosiak kezéből a parkolási bizniszt
|
Számos meredek dolgot láttunk és hallottunk az elmúlt másfél évben, mióta a fővárosi parkolás ügyeivel foglalkozunk. Néztük, ahogy kilószámra hordják ki az aprópénzt az önkormányzati széfből, láttuk, ahogy ellenőrizetlenül áramlanak a 100 milliók, láttuk, ahogy feketén működő fantomcégek hálója végez önkormányzati munkát, ahogy az MSZP és a Fidesz alkut kötve adja át a parkolási bevételeket sáros múltú vállalkozóknak, de az alábbi manőver talán még ezeken is túltesz. A főszerepben két fideszes politikai kalandor, akik szembe mennek egy kerület teljes képviselő-testületével. A cél egy 10 évre szóló parkolási szerződés, a tét pedig 10 milliárd forint közpénz.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/04/23/ket-politikai-kalandor-hajmereszto-akcioval-probalta-kicsavarni-a-ferencvarosiak-kezebol-a-parkolasi-bizniszt
|
2019-04-23 02:00:00
| true | null | null |
444
|
Közel 20 millió forintot kísérelt meg igazolni fiktív számlákkal egy 2014-ben alapított párt elnöke - közölte az ügyészség. A 37 éves férfi az alapításától, 2014. január 7-étől elnöke volt egy politikai pártnak. A párt a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt nem érte el, pedig a választásra a Magyar Államkincstártól 149 millió forint támogatást kapott.
Az elnök ebből az összegből közel 20 millió forinttal nem tudott elszámolni, ezért egy külföldi cég nevében kiállított, fiktív számlákat állított be a párt könyvelésébe, és az Állami Számvevőszék felé valótlan nyilatkozatot tett.
A férfi ellen a Budapesti IX. Kerületi Ügyészség költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási kötelezettség elmulasztásának bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra. A bíróság által tartott előkészítő ülésen a vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról.
A bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadta, és nyomban ítéletet hirdetett:
a pártelnököt 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, amelyet meg nem fizetése esetén 300 napi szabadságvesztésre kell átváltoztatni.
|
20 millió forintot csalt el a pártelnök, 300 ezres pénzbírságra ítélték
|
Közel 20 millió forintot kísérelt meg igazolni fiktív számlákkal egy 2014-ben alapított párt elnöke - közölte az ügyészség. A 37 éves férfi az alapításától, 2014. január 7-étől elnöke volt egy politikai pártnak. A párt a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt nem érte el, pedig a választásra a Magyar Államkincstártól 149 millió forint támogatást kapott.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/04/23/20-millio-forintot-csalt-el-a-partelnok-300-ezres-penzbirsagra-iteltek
|
2019-04-23 02:00:00
| true | null | null |
444
|
Ha terjedelmét tekintve nem is túl hosszú, de első ránézésre végiggondolt stratégiával vágott neki a hazai futball megújításának a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) a 2010-es kormányváltást követően. Az MLSZ némileg leegyszerűsítve azt tervezte, hogy állami segítséggel megteremti az alapokat, azaz a tömegbázist, az infrastrukturális és a pénzügyi hátteret, és erre építve teszi ismét népszerűvé és eredményessé a magyar focit.
A stratégiáról – amelynek kidolgozásán tucatnyi ember dolgozott, és amelyhez a teljes új elnökség a nevét adta, köztük a Quaestor-ügy miatt azóta letartóztatott Tarsoly Csaba is – egy előzetes vitaanyag és egy jobban szerkesztett, kissé kilúgozott végső verzió is született. A következő napokban egy cikksorozatban témánként haladva bemutatjuk, hogy mit tervezett az MLSZ, és ebből mi valósult meg az elmúlt nyolc évben. Első lépésben azt néztük meg, hogy mennyire sikerült megteremteni azokat az alapokat, amiket a szövetség 2011-ben szükségesnek tartott a fejlődéshez.
Épül a tömegbázis
Bár az teljesen egyértelmű, hogy a végső célt, azaz a magyar foci eredményessé és népszerűvé tételét nem sikerült elérni, azt nem lehet mondani, hogy a stratégiából semmi nem valósult meg. A labdarúgók száma például elég szép ütemben növekedett az elmúlt években. Bár az adatokkal kapcsolatban felmerülnek bizonyos kételyek – erről nagyjából egy éve az Index írt alapos cikket –, az MLSZ számai szerint 2016 végén 255 ezer regisztrált futballista volt az országban, majdnem kétszer annyi, mint 2010-ben. Az ezt követően közzétett dokumentumok alapján ráadásul ez a szám azóta további tízezrekkel nőhetett.
Mindez azt jelenti, hogy elvileg a 2011-es elvárásokat is sikerült túlteljesíteni. Akkor az MLSZ azt fogalmazta meg célként, hogy 2019-re 160 ezer férfi és 10 ezer női focista legyen az országban. A stratégia végső verziójába azonban ennél kisebb szám került, ott már csak 120 ezer férfi labdarúgóval kalkuláltak.
Nem egyértelmű, hogy az akkori óvatoskodásnak mi volt az oka, de az biztos, hogy felesleges volt szerénykedni. A szövetségnél jelenleg nyilvántartott futballisták száma akkor is meghaladja a vártat, ha a vitaanyagban rögzített nagyobb, 170 ezres adathoz még a remélt 60 ezer focistanövendéket is hozzáadjuk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgymilliárd forintért vett játékosokat a magyar utánpótlás felcsúti fellegváraHiába vernek el hatalmas összegeket játékosvásárlásra a csapatok, a futballisták leértékelődnek Magyarországon.
Más kérdés, hogy az MLSZ korosztályonként és nemenként már nem közölt hivatalos adatokat. Így elég komoly esély van arra, hogy a masszív túlteljesítés jelentős részben a különböző programokba, elsősorban a Bozsik intézményi programba bevont gyerekeknek köszönhető. Ez azonban még mindig nem lenne gond, különösen, ha tényleg az utánpótlás javítása volt az eredeti cél. Emellett valószínűleg a női kvótát is sikerült teljesíteni, legalábbis a különböző szövetségi kiadványok szerint már több mint 10 ezer hölgy focizik Magyarországon.
Elárasztották a focipályák az országot
Igazából a pályaépítési programra sem lehet panasz, már persze, ha a dolog anyagi részét figyelmen kívül hagyjuk, és csak a mennyiségre koncentrálunk. Itt az MLSZ a grundnosztalgiából kiindulva azt feltételezte, hogy ha elárasztják az országot kisebb pályákkal, akkor gyerekek tömegei kezdenek majd el focizni, és az új pályák – akárcsak az 50-60-as években a grundok – ontják majd magukból a fiatal tehetségeket.
A szövetség tao-támogatásból, azaz nagyrészt közpénzből közel 650 pálya megépítését támogatta 2012 óta az ország különböző pontjain. Persze lehet vitatni, hogy feltétlenül el kellett-e költeni ilyen célra több 10 milliárd forintot, de egész biztosan nem ez volt a legrosszabbul hasznosuló befektetés a magyar futballban. A nemzetközi tapasztalatok alapján a
szabadidős alapinfrastruktúra fejlesztése ugyanis általában valóban kedvezően hat a versenysportra is, a szabadidősport egyéb jótékony hatásairól nem is beszélve.
Ráadásul, ha az MLSZ komolyan gondolta, hogy a tömegbázis megteremtése az egész stratégia megvalósításának alapja, akkor ezekre a beruházásokra valóban szükség volt. Sőt, még a pályák számát sem lehet nagyon kritizálni, itt ugyanis legalább nagyságrendi eltérés nincs a stratégiában szereplő tervekhez képest.*Ott a végül megvalósulótól kicsit eltérő, de legalábbis más felosztású pályaépítési programban gondolkodtak. Iskolai, lakóhelyi és egyéb nagyobb pályák építését tervezték, összesen 800-at 2020-ig.
Megszaladt a ceruza
Az állam pénzügyi szerepvállalása esetében azonban ezt már korántsem lehet elmondani. Bár az MLSZ a stratégiájában többször rögzítette, hogy állami finanszírozás nélkül nem lehet újraéleszteni a magyar futballt, ahhoz képest, ami végül ezen a területen 2011 óta történt, kifejezetten szerények voltak a szövetség elvárásai.
Az MLSZ szakemberei három olyan forrást jelöltek meg, amelyről úgy gondolták, hogy javítani lehet vele az alulfinanszírozott futball pénzügyi helyzetét: a hatékonyságjavulást – és ezen keresztül a költségek csökkentését -, a tao-támogatásokat, illetve az utánpótlásra kapott egyéb állami forrásokat. Ezt egészítették még ki az infrastruktúra fejlesztésére, azaz a pályák és stadionok építésekre kért pénzzel.
Mindent összevetve tíz évre nagyjából 170 milliárd forintnyi állami forrást reméltek, de óvatos becslés szerint is négyszer ennyit kaptak.
Ráadásul utóbbi nem is a végső összeg, hiszen még nem értünk az egy évtizedes tervezési időszak végére. A hatalmas túllépés magyarázata, hogy a kormány egyrészt nem csak az MLSZ által vázolt három csatornán öntötte a pénzt a fociba, másrészt ezeken keresztül is sokkal többet adott.
A tao-rendszerre például összesítő táblázatában évi 2-3 milliárdot tervezett be a szövetség*Igaz, a szövegben évi 10-15 milliárdot emlegetnek., ehhez képest már az első évben 23 milliárd jött be ebből a forrásból, azóta pedig csak hízott a program. Az eddig rögzített adatok szerint a hazai cégek 2011 óta 283 milliárd forint adót fizettek a központi költségvetés helyett futballszervezeteknek.
Hasonlóan nagy volt az eltérés az utánpótlás-nevelés fejlesztésére kért és kapott összegek között. Erre 2011-ben évi 400 milliót remélt az MLSZ, a tavalyi büdzséjébe azonban már hatmilliárdot tervezett be, összesítve pedig 18 milliárd felett járunk, szemben a remélt néggyel.
Ennél is jóval nagyobb összeget osztott szét a csapatok között a szövetség a közvetítési jogok értékesítéséből befolyt összegből. Bár normál esetben ez piaci bevétel lenne, itthon burkolt állami támogatás, hiszen a közmédia vette meg a jogokat masszívan túlárazva.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízmilliárd forint folyik át az MLSZ-en a futballcsapatokhozMég annál is sokkal több pénz kapnak a magyar focicsapatok a közvetítésekért, mint amennyiről eddig hallani lehetett.
Mindezek fényében nem meglepő, hogy nemcsak a focicsapatok gazdálkodhatnak sokkal több pénzből, mint korábban, hanem az MLSZ is. A stratégiáról szóló vitaanyag alapján úgy tűnt, fixen 10-12 milliárdos éves büdzsével számolnak, amely évről évre néhány százalékkal bővül majd. Ehhez képest már 2012-ben az egy évvel korábbi másfélszeresére ugrott a szövetség bevétele, tavaly pedig majdnem hatszor annyiból sáfárkodhattak, mint 2011-ben.
Egy fél puskásnyi pénzt kértek
A legnagyobb tétel, a stadionok fejlesztése ráadásul az eddig felsoroltakban benne sincs. Bár az MLSZ messze erre kérte a legtöbb állami forrást, abból az összegből, amit akkor az új Puskás arénára és négy másik stadion megépítésére igényeltek volna, végül a Puskás fele sem jött ki. A vitaanyag 80 milliárd forintra becsülte az öt létesítmény együttes költségét, de a teljes 10 éves időszakban építéssel és fenntartással együtt is csak 121 milliárdos költséget saccoltak. Jelenleg ennek közel a háromszorosánál tartunk.
Csak arra az öt arénára, amely a stratégiában szerepelt, 220 milliárd forint ment el, de ezeken kívül is volt még számos milliárdos nagyságrendű egyedi fejlesztés, és egy olyan stadionfejlesztési program is, amiben több mint egy tucatnyi kisebb város gyakran alsóbb osztályokban játszó csapata kapott új arénát százmilliókból.
A finanszírozás estében egyetlen terület van, ahol nem sikerült teljesíteni a terveket: a működési hatékonyság javításából – és ezzel párhuzamosan a költségek csökkentéséből – semmi nem lett, sőt itt egyértelműen ellentétes folyamatok játszódtak le. A magyar labdarúgás pazarlóbb, mint bármikor, sok esetben teljesen értelmetlen dolgokra mennek el százmilliók, a játékosfizetések köszönőviszonyban sincsenek a teljesítménnyel. Ennek az oka pedig épp az, hogy minden említett csatornán
elöntötte a focit a pénz, így a sportág szereplőit semmi nem késztette arra, hogy hatékonyan használják fel a forrásokat.
Furcsán értelmezték az átláthatóságot
Ebből már egyértelműen látszik, hogy az MLSZ elvárásainak sokszoros túlteljesítésével a kormányzat gazdasági szempontból egyértelműen ártott a magyar futballnak. Így esély sem volt annak az elérésére, amit a szövetség középtávú célként jelölt meg, jelesül, hogy a hazai labdarúgás önfenntartó legyen, és ne szoruljon állami forrásokra. A döntéshozók ezt már csak azért is fontosnak tartották, mert egy a fejlesztési dokumentumokban is idézett TÁRKI-felmérés szerint a magyarok többsége már a 2010-es évek előtt sem gondolta úgy, hogy közpénzzel kellene tömni a magyar focit. 2007-ben, amikor a kormányzat finoman szólva sem kényeztette el a labdarúgást, a magyarok kétharmada vélekedett úgy, hogy kevesebbet vagy egyáltalán nem költene focira állami forrásból.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiderült, hogy közpénz a tao, de a minisztériumban hirtelen eltűntek az iratokMost, hogy ki kellene adni, az NGM-nél hirtelen nem találják a dokumentumokat. Ez a Kúriát nem érdekli.
A szövetség azt tervezte, hogy a 2010-es évek végére ezt el is érjük. Az MLSZ stratégiája egyenesen úgy fogalmaz, hogy: „A labdarúgás, ha jól üzemeltetik, a költségvetés nettó befizetőjévé válhat a nettó haszonélvezőjéből. Ezen összefüggés megvalósításával és a társadalom tagjaival való elismertetésével 2018-2020-ra elérhető a magyar labdarúgás fenntartható felemelkedése.”
Vagyis az idén a magyar futballnak már hoznia és nem vinnie kellene a közpénzt, ehhez képest 2019-re több mint százmilliárdnyi focihoz kapcsolódó kiadást tervezett be a kormány.
Ami pedig talán ennél is nagyobb probléma, hogy az állami milliárdok továbbra is ellenőrizetlenül és átláthatatlanul áramlanak a fociba. Pedig a szövetség stratégiájában a transzparencia megteremtése is nagy hangsúlyt kapott, sőt elvileg ezt a kabinet is elvárta. A stratégiában azt írták, hogy a
„kormány tehát egyrészről szigorúan elvárja a labdarúgás gazdasági megtisztulását, másrészről határozottan támogatja az öntisztulási folyamatot”.
Arról a korányról van ugye szó, amelynek minisztériumai évekig minden fórumot felhasználtak arra, hogy ne lehessen kideríteni, honnan érkeznek a tao-milliárdok a sportba, majd amikor bukták a pert, az egyik tárca közölte: meg sincsenek a dokumentumok. Mellesleg ugyanezeket az adatokat a transzparencia szükségességét hosszan taglaló MLSZ is visszatartotta, de a támogatások ellenőrzésénél sem vitézkedett se a szövetség, se a kabinet.
Nem csak a taóval vannak azonban ilyen gondok. Hiába helyezett komoly szankciókat kilátásba az MLSZ arra az esetre, ha egy csapat nem számol be átláthatóan üzleti működéséről, simán előfordulhat, hogy a Fradi milliárdok eredetét titkolja, és úgy pakolnak közvetve állami forrásokat a cégbe, hogy azt többre értékelik, mint a Barcelonát, a Manchester Unitedet és a Real Madridot együttvéve.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz MLSZ asszisztálásával tűnt el a tao-pénzzel a fideszes polgármesterEgy történet, ami kicsiben megmutatja, mi a baj a százmilliárdokat megmozgató tao-rendszerrel. Hogyan nyúlhatják le a pénzt helyi haszonlesők, hogyan huny szemet efölött az MLSZ és miként vágja haza egy kisváros sportját az, aminek segítenie kellene.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍme, a világ legértékesebb sportvállalkozása, a Ferencvárosi Labdarúgó Zrt.A Fradi focicsapatát többre értékelték, mint amennyit az MU, a Real Madrid és a Barcelona együtt ér. A paksi orosz hitelt pont ki lehetne fizetni ennyi pénzből.
|
Kértek 170 milliárdot a magyar focira, a kormány négyszer annyit adott
|
Az volt a terv, hogy 2019-re a labdarúgás a költségvetés nettó befizetője lesz, azaz nem viszi, hanem hozza majd a közpénzt. Ehelyett az idén több mint 100 milliárd megy el focira.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190420/kertek-170-milliardot-a-magyar-focira-a-kormany-negyszer-annyit-adott/
|
2019-04-20 13:40:00
| true | null | null |
G7
|
A kilencvenes évek óta húz hasznot egy nyíregyházi kör abból, hogy kamupártokat alakít és így szerez állami támogatásokat - egyebek mellett ez is kiderül a Rablópártok című dokumentumfilmből, amelyet a Gulyás Márton vezette Partizánok készített és kedd este lesz a bemutatója a budapesti Bálint Házban.
A közel tíz hónapig készült film feltárja, kik azok a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő emberek, akik évtizedek óta próbálnak hasznot húzni a pártalapításból. Legutóbb a 2018-as választásokon indultak el a hozzájuk kötődő pártok, amelyeket Gulyás szerint helytállóbb rablópártoknak nevezni, mintsem kamupártoknak, mert e szervezetek végső célja a pénzszerzés.
Gulyás és csapata a 2018-as választás után kezdett el komolyabban foglalkoznia rablópártokkal, és lassan kirajzolódott előttük egy mintázat, a szálak Nyíregyházára vezettek. "Egyre inkább megalapozottá vált az a gyanú, hogy van egy nyíregyházi kör, amelyik a legutóbbi választáson már hat pártot koordinált" - mesélte az Indexnek Gulyás. Elmondta, ezek az emberek az általuk és a strómanjaik által alapított szervezeteken keresztül már évtizedek óta megpróbálnak bejutni valamilyen formában a törvényhozásba, de a nagy pénzekre 2012 után tudtak rátenyerelni, noha már előtte is próbálkoztak ezzel. 2012-ben ugyanis megváltozott a választási törvény és ezzel együtt a pártok támogatása is, ez pedig nem csak Fidesznek, de a kamupártoknak is kedvezett.
A kilencvenes évek elején Magyarországon a zöld mozgalmaknak okoztak jóvátehetetlen károkat a nyerészkedők, Gulyásék pedig kiderítették, hogy ebben ez a nyíregyházi kör "masszívan szerepet játszott". Ez a társaság aztán a kétezres években került nagyon közel ahhoz, hogy az 1 százalékos küszöböt megugorva évekig részesedjen állami támogatásban, végül 2012 után jött el az ő idejük. "Nettó populizmussal próbálkoztak mindig: támadták a népképviseleti rendszert, ostorozták a politikusokat, egyikük az elhíresült költségtérítéses népszavazás egyik kezdeményezője volt" - mesélte róluk Gulyás anélkül, hogy néven nevezné őket, de a filmből kiderül majd, kik ezek, honnan ismerik egymást, melyek a köztük lévő kapcsolódási pontok és hogyan próbálkoztak különféle formációkkal.
Bár Gulyás nem nevezte meg, de a költségtérítéses népszavazást Seres Mária kezdeményezte, aki a Wikipédia szerint nyíregyházi születésű, ott is élhet, mivel ott szavazott. Tény, hogy Serest már évekkel ezelőtt a kamupártosok közé sorolták, a Magyar Narancs és a Népszava is írt erről cikket.
Miután 2012-ben megváltozott a pártfinanszírozás, ezek a szervezetek játszi könnyedséggel tudtak több százmillió forintot bezsebelni, akkor a 13 ismert kamupárt felét ők csinálták. Gulyás szerint a filmből az is kiderül, hogy nagyon sok, általuk megvezetett ember nem is tudott arról, hogy egy színjáték részesei. A rablópártokat irányító emberek elhitették magukról, hogy tiszta kezűek, akik soha nem politizáltak. De ez nem igaz, a filmben pedig sok megvezetett embert szembesítenek az irányítók politikai előéletével, azzal, hogy amit mondtak az embereknek, az hazugság. "Hangzatos jelszavakkal győztek meg embereket maguknak, akik komoly bizalommal voltak feléjük" - mondta Gulyás Márton.
Sokáig beszámolási kötelezettség nélkül adott nekik az állam százmilliókat, ám hiába szigorítottak tavaly a törvényen, ha kiderül a csalás, akkor sem tudja vagy akarja behajtani az állam a pénzt.
Ebben a körben van olyan figura, aki ellen 2009-ben választási csalás miatt eljárás indult, de ez sem volt elég visszatartó erő. Gulyás szerint a rablópártokat szervező mag nagyjából egytucatnyi emberből áll, és a keleti megyében része lett a többi stiklinek, így a cégek fantomizálásának, a honosítási biznisznek. A rablópártok jellemzően strómanok nevén vannak, akárcsak azok a cégek, amelyeken keresztül az állami támogatást kiszívják. Gulyásék találtak egy ukrán fiút, aki 30 ezer forintért vállalt el egy cégvezetést, a később fantomizált cég szerepe a pénz felszívása volt. A belső kör tagjai jellemzően értékálló befektetésekbe, például ingatlanokba tette az így szerzett (állami) pénzt. A film készítői megpróbáltak eljutni a "csúcsvezetőkig", akik az egészen nyerészkednek, ám ők elzárkóztak az interjúk elől.
Ahogy Gulyás fogalmazott, Szabolcsban a rablópárt-biznisz nem számít kirívónak, és úgy tűnik, az ottani hatóságok se nagyon erőltetik meg magukat. Példaként említette, hogy a Nyíregyházi Törvényszéknek is szemet kellett volna szúrnia annak, hogy van olyan ember, akinek a nevén több párt is futott.
A kérdésre, hogy van-e kormánypárti érdekeltség, Gulyás óvatosan válaszol. Szerinte az biztos, hogy van Fidesz-érintettség, de nem biztos, hogy mindez koordinált. Az is tény, hogy a kormánypárt magából a jelenségből profitált, a 2014-es választáson például az egyéni körzetekben több helyen a kamupártok segítségével billent a mérleg a kormánypárt javára, de a rablópártok tevékenysége arra is "jó", hogy egyéb ellenzéki kezdeményezéseket hiteltelenítsenek.
Egyébként éppen kedden közölte a Fővárosi Főügyészség, hogy húszmillió forintos költségvetési csalás miatt jogerősen elítélték egy parlamenten kívüli párt elnökét. A vád szerint egy 37 éves férfi megalapításától, 2014. január 7-étől elnöke volt a pártnak, amely a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt nem érte el, de a választásra a Magyar Államkincstártól 149 millió forint támogatást kapott. Az elnök ebből az összegből csaknem 20 millió forinttal nem tudott elszámolni, ezért külföldi cég nevében kiállított fiktív számlákat állított be a párt könyvelésébe, és az Állami Számvevőszéknek valótlan nyilatkozatot tett.
|
Évtizedek óta ugyanazok nyerészkednek a kamupártokon
|
A közel tíz hónapig készült film feltárja, kik azok a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő emberek, akik évtizedek óta próbálnak hasznot húzni a pártalapításból. Legutóbb a 2018-as választásokon indultak el a hozzájuk kötődő pártok, amelyeket Gulyás szerint helytállóbb rablópártoknak nevezni, mintsem kamupártoknak, mert e szervezetek végső célja a pénzszerzés.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/04/23/evtizedek_ota_ugyanazok_nyereszkednek_a_kamupartokon/
|
2019-04-23 18:50:11
| true | null | null |
Index
|
Pár hónappal ezelőtt egy olvasónk vette észre, hogy három Porsche 911 Targa parkol egymás mellett egy XIII. kerületi garázsban. Az Átlátszó kiderítette, hogy az autók Matolcsy György jegybankelnök kisebbik fia, a kormányközeli vállalkozóként közpénzből meggazdagodott Matolcsy Ádám gyűjteményébe tartoznak. Megtaláltuk a gyűjtemény negyedik darabját is.
Olvasónk értesülései helyesnek bizonyultak, ugyanis több jel is utalt arra, hogy a koruk alapján “young timer" kategóriába sorolható autók és a Matolcsy-fiú között kapcsolat van. Az egyik ilyen jel, hogy a Porschék abban a garázsban álltak, amelyik a 444.hu által még 2016-ban bemutatott, Matolcsy Ádám által használt loftlakás közvetlen közelében van, és ahol a luxuslakásnak otthont adó Riverloft-ház más lakói is parkolnak az autóikkal.
A lenti fotókon látható parkolóhely-feliratok is a feltételezett kapcsolatot erősítik. A falra helyezett papírlapok ugyanis azt jelzik, hogy a Porschék parkolóhelyei az egykor Matolcsy Ádám által vezetett és a Magyar Stratégiai Zrt. nevű cégén keresztül tulajdonolt New Wave Média Group Kft. számára voltak fenntartva.
A múlt idő annak szól, hogy nemrég észrevettük, hogy a Porsche-gyűjtemény parkolóhelyet váltott és a Millenáris Mélygarázsba költözött. Itt felfedeztük a gyűjtemény negyedik darabját is, amely a korábbi helyszínen készült fotókon nem szerepelt. A négy autó itt nem egymás mellett áll, de a mögöttük lévő falon ugyanúgy felirat jelzi a parkolóhely “bérletes" használóját, amely ezúttal a New Wave Kft.
A parkolóhelyeket bérlő New Wave Kft. nem azonos a korábbi helyeket bérlő, és egyébként már megszűnt – New Wave Média Group Kft.-vel. A rövidített cégnév ezúttal egy másik vállalkozást, a New Wave Service Kft.-t takarja, amely ugyancsak a Magyar Stratégiai Zrt. tulajdona, vagyis végső soron Matolcsy Ádámé, aki a holdingcég egyedüli tulajdonosa. Hiába változott tehát a Porschék parkolóhelye és az azokat bérlő cég, most is Matolcsy Ádám áll a háttérben.
A négy autó becsült értéke összesen 60 – 70 millió forintra tehető és együtt több mint 1200 lóerővel bírnak:
A parkolóhelyeket bérlő New Wave Service Kft. szintén csak nemrég költözött a Millenárisra: az OPTEN céginformációs adatbázis szerint a cég 2019 januárjában tette át székhelyét a Millenáris Irodaházba.
Mint arról nemrég a hvg.hu beszámolt, a Millenáris Széllkapu Beruházó, Fejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. a Millenáris Tudományos Kulturális Nonprofit Kft.-vel együtt közbeszerzési eljárást írt ki a Millenáris Park területén működő létesítmények üzemeltetésére – beleértve a régi, és a most épülő új parkolóházat is. Miután a közbeszerzési eljárás elsőre eredménytelenül zárult, jelenleg a pályázatot kiíró két állami tulajdonú cég látja el a létesítmények üzemeltetését.
A cikkünkben szereplő autókkal kapcsolatban megkerestük Matolcsy Ádámot, aki emailben válaszolt a kérdéseinkre. Válaszlevelében megerősítette: a négy “régi" Porsche 911 valóban az ő tulajdona. Mint elmondta, az autókat nem presztízsük, hanem különlegességük miatt választotta. A vállalkozó azt is elárulta, hogy annak reményében vásárolt befektetési céllal ugyanolyan kivitelű és típusú autókat, hogy így egy későbbi együttértékesítés esetén nagyobb értéknövekedést érjen el velük.
A Porsche-gyűjtemény átköltöztetésének okát firtató kérdésünkre Matolcsy Ádám azt válaszolta, hogy egyszerű anyagi megfontolások vezették a döntésben: a Millenáris Parkolóban ugyanis olcsóbb az autók tárolása, mint a korábbi helyen volt. Mint az a fentebbi, az üzemeltető ártábláját ábrázoló fotónkon is látszik, a vállalkozó cége által használt bérlet havi 42 ezer forintba kerül áfával autónként, amely a négy autó esetén havonta 168 ezer forintot jelent.
Közpénzből gazdagodott meg
Matolcsy Ádám legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy nagyon gyorsan reagált az édesapja unokatestvére, Szemerey Tamás tulajdonában lévő NHB Bank likviditási problémáira: pár nappal azelőtt, hogy a Matolcsy György vezette jegybank korlátozta volna az NHB kifizetéseit, az ifjabb Matolcsy egy másik banknál nyitott számlát a cégei számára.
Az ijfú vállalkozó a Balaton Bútor Kft.-t is a családja házibankjaként emlegetett, most csődbe ment pénzintézettől kapott, a jegybank növekedési hitelprogramjából finanszírozott hitelből vásárolta. Ez a cég szállíthatta aztán a bútorokat a Testnevelési Egyetem új kampuszára vagy az Országos Bírói Hivatalnak, félmilliárdos uniós támogatást nyert el egy okosiroda-projektre, és további 92 millió forint uniós támogatást kapacitásbővítésre.
Matolcsy Ádám fontos szerepet játszott az Origo hírportál kormánypárti propagandafelületté züllesztésében: ő volt a portált kiadó New Wave Media Kft. tulajdonosa a kormánypárti Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány felállításáig. A New Wave adta ki az évi több milliárd forintnyi állami hirdetéssel kistafírozott Origón kívül a Vs.hu nevű portált is, amely több százmillió forint támogatást kapott a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank alapítványaitól.
Matolcsy Ádám 2016-ban kétszázmilliós luxuslakást kapott használatra Szemerey Tamástól, majd örökpanorámás "mezőgazdasági melléképületet" húzott fel a balatonfüredi szőlőbirtokára. 2018-ban az is kiderült, hogy egyszemélyes holdingcége, a Magyar Stratégiai Zrt. megvásárolta azt a 400 milliós, II. kerületi luxusvillát, amelyet Matolcsy György használ. Matolcsy Ádám barátainak is jól megy az üzlet, egyikük luxuslakásokat épít a Vörösmarty téren, másikuk 305 milliós uniós támogatásból kezd sörgyártásba.
Matolcsy György jegybankelnök a rokonsága – unokatestvére, felesége, fiai – állami támogatásait, megbízásait és üzleteit firtató kérdésekre korábban azt válaszolta, hogy "senkit nem szabad megfosztani attól a lehetőségtől, hogy részt vegyen Magyarország felemelkedésében", és ma Magyarországon nem attól jut hitelhez, üzleti lehetőséghez és uniós pályázati forráshoz valaki, hogy az ő családtagja. Fia, Matolcsy Ádám úgy nyilatkozott erről, hogy "egy közbeszerzésen való győzelem minden, csak nem ajándék", nagyon kemény feltételeknek kell megfelelni hozzá.
Brassai Kornél
|
Matolcsy Ádám Porsche 911 Targákat gyűjt
|
Pár hónappal ezelőtt egy olvasónk vette észre, hogy három Porsche 911 Targa parkol egymás mellett egy XIII. kerületi garázsban. Az Átlátszó kiderítette, hogy az autók Matolcsy György jegybankelnök kisebbik fia, a kormányközeli vállalkozóként közpénzből meggazdagodott Matolcsy Ádám gyűjteményébe tartoznak. Megtaláltuk a gyűjtemény negyedik darabját is.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/04/23/matolcsy-adam-porsche-911-targakat-gyujt/
|
2019-04-23 19:09:48
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
50 milliós szponzorációs szerződést kötött tavaly év végén a Orbán Viktor néhai polgári köreként ismert Szövetség a Nemzetért Alapítvány a Szerencsejáték Zrt.-vel – számolt be róla a K-Monitor blogfelületén. A CÖF-fel együtt 70 millió forintot kaptak 2018 november végén olyan vidéki eseményekre, amelyeken Nógrádi György, a kormány egyik kedvelt biztonságpolitikai szakértője, ifj. Lomnici Zoltán vagy Morvai Krisztina beszélt.
Az antikorrupciós szervezet kikérte a szponzorációs szerződést a Szerencsejáték Zrt. leányától, a Szerencsejáték Szerviztől, amelynek az a Zsiga Marcell volt az ügyvezetője, aki fideszes képviselőként mondta korábban, hogy bár ő másfél milliót keres, de szerinte 47 ezer forintból is meg lehet élni.
A K-Monitor arra lett volna kíváncsi, hogy a temérdek hazai civil szervezet közül miért pont a fideszes alapítványt tartották érdemesnek a több tízmilliós támogatásra, és kértek-e a biztosított forrásért valamit cserébe.
Az állami vállalat először csupán a szerződések felsorolását jelentette meg a honlapján, majd végül elküldték a kért dokumentumokat, amikből azonban üzleti titokra hivatkozva kitakarták azokat a részeket, amelyekből kiderülne, pontosan mire és milyen feltételekkel adták az összeget az alapítványnak.
„Tekintettel arra, hogy a kért dokumentum 4.1-4.6. pontjai üzleti titkot képeznek – mert annak nyilvánosságra kerülése a Szerencsejáték Zrt-t a piacon hátrányos helyzetbe hozná -, úgy ezen pontok kitakarásra kerültek.” – írták az indoklásban.
Érdekes azonban, hogy pont egy állami tulajdonú, monopolhelyzetben lévő vállalat aggódik azért, hogy egy 50 milliós szerződés nyilvánosságra hozatala hátrányos piaci helyzetbe hozná – veti fel a blogbejegyzésben a K-Monitor munkatársa.
A nem kitakart részekből egyébként annyi derül ki, hogy „valamit” teljesíteni kell az év végéig, illetve az is, hogy az akkor még Zsiga Marcell vezette állami cég „felismerte a tevékenységgel összefüggésben a Szerencsejáték Zrt. termékeinek igénybevételére ösztönző hatás lehetőségét”.
Úgy tűnik, ennél többet azonban most nem tudhatnak meg az adófizetők arról, hogy miért kapott egy fideszes alapítvány tízmilliókat arra, hogy Nógrádiék euroszkeptikus előadásokat tartsanak.
(K-blog)
|
50 milliós támogatást kapott Orbán néhai polgári körének alapítványa a Szerencsejáték Zrt.-től
|
50 milliós szponzorációs szerződést kötött tavaly év végén a Orbán Viktor néhai polgári köreként ismert Szövetség a Nemzetért Alapítvány a Szerencsejáték Zrt.-vel – számolt be róla a K-Monitor blogfelületén. A CÖF-fel együtt 70 millió forintot kaptak 2018 november végén olyan vidéki eseményekre, amelyeken Nógrádi György, a kormány egyik kedvelt biztonságpolitikai szakértője, ifj. Lomnici Zoltán vagy Morvai Krisztina beszélt.
| null | 1 |
https://merce.hu/2019/04/23/50-millios-tamogatast-kapott-orban-nehai-polgari-korenek-alapitvanya-a-szerencsejatek-zrt-tol/
|
2019-04-23 19:15:14
| true | null | null |
Mérce
|
Orbán Ráhel;Tiborcz István;
2019-04-24 07:15:00
Fidesz-aduászé a zsíros poszt
Ömlenek az adófizetői milliárdok az Ész-ker Zrt.-hez, a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) ezúttal nettó 1,9 milliárdos közbeszerzési tanácsadói szerződést kapott a cég.
A napokban eldőlt közbeszerzésnek – amint arról írtunk – számos pikantériája van. A tenderen egyedül az Ész-Ker indult, a tendert kiíró MTÜ kapcsán pedig gyakran felmerül, hogy a miniszterelnök lányának, Orbán Ráhelnek – Tiborcz István feleségének – erős befolyása van az állami cégnél. Itt hivatalosan tanácsadó, és sajtóértesülések szerint a Zrt. vezetőségébe bekerültek jó ismerősei. És hogy a kör teljes legyen, a MTÜ egy sor olyan területen kérné ki az Ész-Ker tanácsait, ahol Tiborcz és érdekköre kifejezetten aktív volt az utóbbi években. Így a közbeszerzési értesítőben megjelent, elnagyolt feladatleírásban szerepel, hogy a MTÜ a kempingberuházásoknál, kikötő- és hajópark-fejlesztésekhez kötődő közbeszerzéseknél is kikérné az Ész-Ker tanácsát. A Zrt. vezetőjét, Kárpáti Péter Györgyöt közelinek mondható kapcsolatok fűzik a Tiborcz-házaspárhoz, így korábban közös céget vitt Tiborcz István állandó üzlettársával, Hamar Endrével. Egy időre beszállt az Orbán Ráhel törzshelyének számító Terminál éttermet üzemeltető cégbe is. Az Ész-Ker több helyütt is intézte az akkor Tiborcz-kötődésű Elios Zrt. – utóbb az EU Csalás Ellenes Hivatala által súlyosan problémásnak ítélt – közvilágítási pályázatait.
Az Ész-Ker eddigi történetéből nem lóg ki az MTÜ-közbeszerzés. Korábban a zoom.hu írta meg, hogy az évek során több mint 10 milliárd forint közpénzhez jutott a vállalkozás főleg tanácsadói szerződéseken keresztül. A 2003-ban Csömörön alapított cég az építőiparban startolt, és a cégmérlegekből ítélve sokáig csak néhány millió forintos árbevételt ért el. A helyzet akkor változott szembeötlően, amikor a betársult a cégbe az erős kormányháttérrel rendelkező Kárpáti Péter György. Az Ész-Ker 2007-ben már 129,6 millió forintra kötött közbeszerzői tanácsadói szerződést az akkor Lázár János vezette Hódmezővásárhellyel, amit 2010-ben újabb 288 milliós tanácsadói szerződés követett. A „Lázár-bizalmasnak” elkönyvelt – ám a Tiborcz-érdekkörhöz is kötődő – vállalkozás számos állami intézmény közbeszerzéseit intézte, illetve felügyelte milliárdokért. Így a Miniszterelnökség mellett a NAV, az Emmi vagy az állami tulajdonú Mavir közbeszerzéseinél is közreműködött. Közben voltak kirívó tételek, így a rekord drága, az uniós adófizetők két milliárdjából – méterenként közel ötmillió forintból – épített siófoki elkerülő úthoz az ÉSZ-ker választotta ki a megvalósíthatósági tanulmányt elkészítő céget: 62 millió forintért.
Jutott közpénz-manna Kárpáti más cégéhez is. Az Átlátszó.hu írta meg, hogy egyik vállalkozása, a CEU Consulting (a cégnek nincs köze a Fidesz által támadott egyetemhez) 2014-ben oldalanként 365 ezer forintért írt tanulmányt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek a Rubik-kockáról. A Kárpáti-érdekeltségbe tartozó New 4 Kft. nyerte a Miniszterelnökség rendezvényeinek megszervezéséről szóló közbeszerzését, 18 millió forintért, de ez a vállalkozás volt a Fidesz-frakció által egyik leggyakrabban foglalkoztatott cég 2011 és 2013 között. Ezek azonban csak morzsák voltak a 2017-es év két zsíros megrendeléséhez képest. Ekkor az Ész-Ker bekerült abba a két szuper-konzorciumba, amelyek a Lázár-vezette Miniszterelnökségnek adtak jogi tanácsot. Az uniós finanszírozású közbeszerzésekhez 4,8, a magyar költségvetésből kifizetett megrendelésekhez 5 milliárdért tették ezt. Lázár János távozása után a Gulyás Gergely vezette miniszterelnökség nem hosszabbította meg a tanácsadói szerződéseket, s kiderült: a miniszterelnökség belsős munkatársaival feleannyiért is el tudja látni ezeket a feladatokat.
Hogy az Ész-Kernek mekkora részesedése volt 2018-ig a szerződések alapján elköltött 3,5 milliárd forintból, nem tudni, ám az MTÜ mostani megrendelése jelzi, hogy a kormányerő számít a régi, tapasztalt fegyvertársnak számító cég munkájára.
|
Fidesz-aduászé a zsíros poszt
|
Ömlenek az adófizetői milliárdok az Ész-ker Zrt.-hez, a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) ezúttal nettó 1,9 milliárdos közbeszerzési tanácsadói szerződést kapott a cég.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3033554_fidesz-aduasze-a-zsiros-poszt
|
2019-04-24 09:15:00
| true | null | null |
Népszava
|
Arra is magyarázatot ad, hogy a politikai tevékenységet nem végző kamupártok hogyan gyűjthették össze a választói ajánlásokat. Eszerint Seres Máriáék vélhetően nem semmisítették meg annak a több mint 600 ezer választónak a személyes adatait, aki aláírta anno a képviselői költségtérítéses népszavazás aláírásgyűjtő íveit. Ezek az adatok állhattak a 2014-es és 2018-as ajánláshamisítási ügyek mögött, és ezért is szerepelhetett több halott neve az ajánlóíveken.
Gulyás Márton nem talált konkrét bizonyítékot, hogy a kamupártok – amelyek voksai általában a Fidesznek kedveztek – közvetlenül a kormánypártokhoz köthetőek, egy, a filmben megszólaltatott egykori jelölt viszont elismerte, hogy a rá adott voksok hozzájárulhattak a kormánypárt helyi győzelméhez és az újabb fideszes kétharmadhoz.
Többnyire olyan pártokról van szó, amelyek néhány száz vagy néhány ezer szavazatot kaptak, mandátumot nem sikerült szerezniük, a többségük pedig a választások óta sem hallatott magáról. A Transparency International Magyarország, a K-Monitor és az Átlátszó 2014-es számításai szerint az egyaránt 149 milliós apanázsból gazdálkodó Új Magyarország Párt és az Új Dimenzió Párt csak 2,1, illetve 1,4 milliót költött, a Sportos és Egészséges Magyarországért (SEM) ugyanekkora összegből 1,7 milliót, a Seres Mária Szövetségesei (SMS) a 298 milliónyi támogatásból legfeljebb 25,8 milliót, a szégyenlistát vezető Szociáldemokraták pedig 25,8 milliót a 447 millióból. 447 milliót kapott a Jólét és Szabadság Demokratikus Közösség (JESZ) művésznevű párt is, amelyről kiderült, hogy a költségeit mindössze valamivel több mint 46 millióig lehet követni. 2017 augusztusában csendben megszüntették a nyomozást több olyan kamupárt ellen, amelyet a számviteli és az áfatörvény megsértése miatt feljelentett az Állami Számvevőszék. Ez előrevetítette, hogy a kamupártok 2018-ban újra jelentkezni fognak a 150-450 millió forintos kampánytámogatásért, és játszi könnyedséggel meg is tehették, hiszen az ezt szabályozó törvényeken a Fidesz a kezdeti hajlandósága ellenére sem változtatott.
A kamupártok szervezői – köztük Stekler Ottó és Szepessy Zsolt – nem akartak szóba állni Gulyással, válasz helyett Szepessy Zsolt csak sértegette az aktivistát, akinek a kérdéseire az Állami Számvevőszék és az ügyészség sem válaszolt kérdéseire az ügyben.
A film második részét ma este teszik közzé Gulyás Márton vlogján, a Partizán YouTube-csatornáján.
|
Egy házaspár mozgatta a szálakat, 2,2 milliárdot tüntethettek el a magyarországi kamupártok
|
Oknyomozó dokumentumfilm-sorozatot készített Gulyás Márton arról, hogyan ny kamupártok pénzlenyúlási akciójáról. Az első részt tegnap mutatták be, tanúsága szerint a 2018. áprilisi 8-i országgyűlési választásokon induló kamupártok majdnem felét a 90-es években aktív Magyarországi Zöld Párthoz és a képviselői költségtérítésekről szóló 2009-es népszavazással feltűnt Seres Máriához köthető kör mozgatta. A hat bemutatott párt 2,2 milliárd forintnyi állami támogatást vehetett fel és tüntethetett el.
| null | 1 |
https://168.hu/itthon/egy-hazaspar-mozgatta-a-szalakat-22-milliardot-tuntethettek-el-a-magyarorszagi-kamupartok-167164
|
2019-04-25 10:17:00
| true | null | null |
168 óra
|
Múlt hónapban számolt be arról Mészáros Lőrinc egyik legrégibb és legismertebb cége, a Mészáros és Mészáros Kft. (M&M) tőzsdei anyavállalata, hogy a társaság teljesítés alatt lévő szerződésállománya közel 220 milliárd forintra nőtt. A viszonyítási alap 2018. június 30., amikor a cég aktív szerződésállománya a 193 milliárd forintot haladta meg valamivel, vagyis kilenc hónap alatt 26,5 milliárd forinttal hízott.
Mivel az M&M szinte kizárólag állami megrendeléseken dolgozik, ezért a közbeszerzések alapján jó eséllyel össze lehet gyűjteni az összes megbízását. Ezt meg is tettem, az eredményt térképen ábrázolva.
A március 19-i közlemény óta újabb tendereket nyert az M&M, máshol pedig a megbízási összeg nőtt a szerződés módosítása nyomán. Vagyis a 220 milliárdos szerződésállomány is tovább hízott, bár azt nem tudni, hogy pontosan mennyivel, mert az új és a módosított projekteken is másokkal közösen dolgozik a cég. Befejezésről közben nem érkezett hír.*Átadásról megjelent információk híján azokat a projekteket tekintettem befejezettnek, ahol letelt a kivitelezés határideje, és nem tudni arról, hogy meghosszabbították volna.
A térképen az út-, vasút- vagy folyószakaszt érintő munkákat vonallal jelöltem, az egy-egy települést vagy jól körülhatárolható területet érintő projekteket pedig ikonokkal. A WC a szennyvíz- és csatornázási munkákat jelenti, a csap az ivóvízminőség javítását, az újrahasznosítás hulladékkezelési projekteket. A ritkábban előfordulók közül a madár vízrendszer vagy táj rehabilitációjára utal, néhány jel pedig csak egyszer-egyszer fordul elő.
Az ikonra vagy a vonalra kattintva egy párszavas leírás olvasható az adott projektről, valamint szerepel a szerződés összértéke, amely esetenként több település között oszlik meg*Ha ez a helyzet, azt zárójelben mindegyiknél jeleztem.. Az áttekinthetőség kedvéért érdemes belenagyítani az országrészekbe.
A legnagyobb értékű munkák infrastrukturális fejlesztések. Kiemelkedik ezek közül a Százhalombatta és Pusztaszabolcs közötti vasút felújítása, amelyet az M&M és konzorciumi társa, a győri Vasútépítők Kft. közel 88 milliárd forintért végez el. Elég vastagon fogott a ceruzájuk, a kilométerenkénti ár ugyanis 3,14 milliárd forint, miközben a magyar vasútépítés történetében egyetlen olyan projektet találtam, amely ennél is drágább. A Szolnok–Szajol-felújítás kilométerenként 3,29 milliárdba került, ám ez különleges eset. Ennek keretében ugyanis új hidat építettek a Tiszán, márpedig egy ilyen méretű egyedi elem megdobja a fajlagos költségeket. Százhalombatta és Pusztaszabolcs között azonban nincs a Tiszához mérhető természeti akadály.
A közbeszerzés során a munkát két szakaszra bontották, amelyek Ercsinél válnak el egymástól. A kettő közül az Ercsi-Pusztaszabolcs bizonyult drágábbnak a 3,16 milliárdos kilométerárával. Ez azért is érdekes, mert a másik részen, Százhalombatta és Ercsi között nem felújításról van szó: új pályát építenek 15,7 kilométeren, mégis árnyalatnyival olcsóbban, 3,12 milliárd/kilométer áron. Mindeközben Lengyelországban felével-harmadával olcsóbbak az ilyen munkák azonos műszaki tartalom és nagyon hasonló terepviszonyok mellett.
A második legfontosabb megbízás az M8-as autóút Körmend és Rábafüzes közötti szakasza, amelyet az M&M a Mészáros Lőrinccel üzleti kapcsolatban lévő Szíjj László cégével, a Duna Aszfalttal közösen épít. Ez azért nagyon fontos munka az M&M számára, mert ez az első alkalom, hogy fővállalkozóként vesz részt egy gyorsforgalmi út építésében. Az itt szerzett tapasztalatok, referenciák jól jöhetnek a következő években, amikor a kormány további ezer milliárd forintokat készül költeni hasonló fejlesztésekre.
A közbeszerzés során egyébként az M8-as említett szakaszát is kettébontották, ezért szerepel két sorban az alábbi táblázatban. (A térképen egy munkaként szerepelt, akárcsak a Százhalombatta-Pusztaszabolcs vasút.) Ebben megtalálható valamennyi, a térképen szereplő munka, és az is leolvasható róla, hogy melyik az a néhány, amelyet nem konzorciumban, hanem egyedül végez az M&M. Ezek a hortobágyi tájrehabilitáció, a felső-dunai árvízvédelem, a Séd-Nádor-Gaja vízrendszer rehabilitációja és a Felcsútot is magában foglaló Váli-völgy vízrendezése.
A konzorciumban végzett, nagyobb egyedi munkák között is vannak vízrendezési jellegűek, mint a Mosoni-Duna torkolati rehabilitációja és a Tisza-Túr tározó. A komáromi híd építése pedig ugyanúgy értékes tapasztalatokat, referenciát adhat a jövőre, mint az M8-as.
Az önmagukban kisebb szennyvíztisztítási projektek nem véletlenül sűrűsödnek Észak-Magyarországon. A térségben ugyanis az M&M volt az egyik nyertese az országos szinten 420, régiós szinten 70 milliárd forintos víziközmű-keretközbeszerzésnek, amelynek során évekre előre kiválasztották azt a néhány céget, amelyek a konkrét projektekre később kiírt tendereken pályázhattak.
Ez egyébként a jelenlegi (2014-2020-as) uniós finanszírozási ciklus legproblémásabb hazai közbeszerzése. Az Európai Bizottság ellenőrei rengeteg rendellenességre hívták fel a figyelmet, szerintük az érvényesnek és nyertesnek kihirdetett ajánlatok közül többet valójában érvénytelennek kellett volna nyilvánítani. Ebbe a csoportba tartozik az M&M-é is. Egyelőre nyitott kérdés, hogy végül milyen retorziót alkalmaz emiatt Magyarországgal szemben az EU.
A térképen és a táblázatban csak azok a munkák szerepelnek, ahol fővállalkozóként érdekelt az M&M. Az alvállalkozói megbízásaikról nincs adatbázis, de a sajtóban megjelent hírek alapján tudható, hogy ilyenek is vannak, például a Püspökladány és Ebes közötti vasút felújításánál.
Az M&M munkáinak földrajzi lefedettségével vetélkedik a szintén Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó R-Kord Kft., ahogy azt pár hete bemutattuk. Az R-Kord aktuális munkáit mutató térképet ide is beillesztem:
A kettő együtt még nem adja ki a leggazdagabb magyar üzletember teljes építőipari elérését, hiszen az M&M és az R-Kord mellett vannak magasépítésben érdekelt vállalkozásai is, a ZÁÉV és a Fejér-B.Á.L. Ezek szintén jókora megrendelésállománnyal rendelkeznek*Például az új Puskás stadion, az újpesti jégcsarnok, az új Néprajzi Múzeum., de földrajzi lefedettségük szerényebb, mint a mélyépítő társaságoké.
|
Ezen a térképen megnézheted, dolgozik-e a közeledben Mészáros Lőrinc
|
Az osztráktól az ukrán határig terjednek a Mészáros és Mészáros Kft. aktuális feladatai, amelyek között már gázszerelésből van a legkevesebb. A nagy pénzt az út-, vasút-, híd- és víziközmű-építések hozzák.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20190426/ezen-a-terkepen-megnezheted-dolgozik-e-a-kozeledben-meszaros-lorinc/
|
2019-04-26 13:34:27
| true | null | null |
G7
|
Fidesz;Kúria;jogsértés;aláírásgyűjtés;EP-választás;
2019-04-26 11:01:12
Jogsértő aláírásgyűjtés miatt meszelte el a Kúria a Fideszt
Átverték a járókelőket a kormánypártok aktivistái, az EP-képviselő-jelöltek helyett Orbán Viktor programját támogató aláírásokat gyűjtöttek. A Kúria döntött, és ezzel átnyúlt az NVB feje felett is.
A Nemzeti Választási Bizottság döntését felülírva állapított meg jogsértést a Kúria a Fidesz egyik aláírásgyűjtő akciójával kapcsolatban - derül ki a testület szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményéből.
Orbánnak gyűjtöttek, csak épp mást mondtak
A Kúria ebben emlékeztet rá, hogy április 8-án délután a fővárosi Kálvin tér aluljárójában fideszes aktivisták gyűjtöttek aláírásokat civilektől – az esetről videófelvétel is készült. Az aktivisták pultján a „Nekünk Brüsszelben is Magyarország az első! Május 26." felirat szerepelt, a pulton elhelyezett aláírásgyűjtő lapok fejrészén a viszont a „Támogatom Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást!" felirat volt olvasható.
A felvételről az is kiderült, hogy a pulton használt gyűjtőlapok nem a választási iroda által hitelesített ajánlóívek voltak, az aktivisták pedig külön kérésre sem tudták bemutatni a támogató aláírások gyűjtéséhez szükséges adatkezelési tájékoztatót.
A videófelvételen látottak kapcsán a Kúria „arra a következtetésre jutott, hogy annak jogszerűsége más jelölő szervezet által jogainak, jogos érdekeinek sérelmére hivatkozással alappal vitatható, a kérelmezőtől a jogorvoslat lehetőségét az érintettségének hiányára hivatkozással nem lehet megvonni.”
A hazugság sem volt érdekes
Az ügyben a korábban megkeresett testületek elutasító reakciója is érdekes: az akkor még csak feltételezett jogsértés miatt a Momentum április 11-én jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál, ami a Fővárosi Választási Bizottságra testálta a feladatot. Utóbbi viszont semmi problémát nem látott a duplafenekű aláírás-gyűjtésben, mondván,
– a választópolgárnak pedig módja van meggyőződni az adott ív tartalmáról mielőtt aláírásával támogatja a jelölő szervezetet vagy a népszerűsített politikai programot.
Azt, hogy az aktivisták egyértelműen hazudtak az aláírásgyűjtés céljáról, valamiért nem ütötte meg az FVB ingerküszöbét – bár Momentum szerint a fővárosi bizottság maga is elismerte, hogy a beküldött videón „egymásnak ellentmondó állítások” hangzottak el.
Az ellenzéki párt persze fellebbezett, de az NVB a sérelmező (tehát a Momentum) érintettségének nem bizonyított voltára hivatkozva, érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az újabb beadványt.
A Kúria fellépése viszont egyértelművé tette: bizonyított jogsértés esetén nem kenhető el bürokratikus úton a felelősség, a Fidesz-KDNP aktivistái megtévesztették a szavazópolgárokat.
Kinek az oldalán állnak?
A döntés jogszerűsége egyértelmű, de attól még lehetnek politikai következményei: Kövér László házelnök a napokban, éppen a bírói függetlenséget biztosító törvény elfogadásának 150. évfordulóján kért engedelmességet a bíráktól - jogászként is ellentmondva a hatalmi ágak szétválaszásának. Mint Kövér mondta, a bírók csak annyira lehetnek függetlenek, mint amennyire az állam az, és el kell dönteniük, hogy kinek az oldalára állnak: az államot védők és építők vagy az államot támadók és rombolók oldalára.
Előbbi csoport, fideszes logika szerint magát a kormányt jelenti - utóbbi pedig a kormányon kívüli valóságot, ide értve Brüsszelt, a civileket, a migránsokat, és bárkit, akit az Orbán-kabinet ellenségnek nevez ki.
|
Jogsértő aláírásgyűjtés miatt meszelte el a Kúria a Fideszt
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3033913_jogserto-alairasgyujtes-miatt-meszelte-el-a-kuria-a-fideszt
|
2019-04-26 13:01:00
| true | null | null |
Népszava
|
|
Handó volt kabinetvezetője kerülhet a Fővárosi Törvényszék élére
Információnk szerint Tóth Áron László, az OBH jelenlegi főosztályvezetője a legesélyesebb.
Várhatóan ismét eredménytelennek nyilvánítja a Fővárosi Törvényszék (FT) elnöki posztjára kiírt pályázatát Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke és egyúttal határozott időre – várhatóan egy évre – megbíz egy bírót az elnökséggel. Az FT vezetésére a legesélyesebb bíró információnk szerint Tóth Áron László, az OBH jelenlegi főosztályvezetője, Handó kabinetvezetője, a II. és III. kerületi bíróság korábbi bírája.
Mint megírtuk, két pályázat érkezett az FT elnöki posztjára a közelmúltban kiírt pályázatra. Az FT összbírói értekezlete két hete Vadász Viktor pályázatát találta jobbnak – 65,04 százalékos támogatást kapott –, míg Polgárné Vida Juditra csak 17,04 százalék szavazott. (A pályázókról külön-külön voksolnak). Vadász Viktor az FT büntetőbírója, egyben az Országos Bírói Tanács (OBT) tagja és szóvivője. Vida Judit pedig az FT, Handó által tavaly május végén egyéves határozott időre megbízott elnöke. (Vidát azután bízta meg az elnöki feladatokkal Handó, hogy a korábbi elnök, Fazekas Sándor hatéves megbízatása lejárt, s Fazekas hiába pályázott a folytatásra kétszer is egyedüliként, az összbírói értekezlet több mint kétharmados támogatásával.)
Az OBH-elnökkel „harcoló” OBT szóvivője, Vadász szinte biztosan nem nyeri el Handó támogatását, hiába álltak be mögé a fővárosi bírák. A korábban plágium-botrányba keveredő Vidát pedig csak az OBT egyetértésével tudná kinevezni, amire megintcsak kevés az esély.
Bár még egyik jelöltet sem hallgatta meg, az idő sürgeti Handót, hiszen május 28-ig meg kell találnia Vida utódját. Mivel vélhetően mindkét jelöltet elutasítja, ismét megbíz valakit egy év határozott időre az FT elnöki feladataival. Az erre legesélyesebb Tóth Áron László múltja Vidához hasonlóan szintén nem makulátlan. A HVG számolt be részletesen arról, hogy Tóth úgy dolgozott az OBH-ban, hogy közben ítélkezett is. (Nem egyedüliként, Fülöp Natasa a PKKB-n ítélkezett, miközben az OBH-ban is dolgozott.) Márpedig a törvény szerint „az OBH-ba beosztott bíró megtartja bírói tisztségét, de nem ítélkezhet”, ugyanakkor az az OBH működési szabályzata, Handó utasítása ezt a törvényi rendelkezést megkerülte. Ez az összeférhetetlenség tűnt fel az FT egyik másodfokú bírói tanácsának, amely elé Fülöp és Tóth egy-egy korábbi ítélete került. A másodfokú bírói tanács emiatt az Alkotmánybírósághoz is fordult, kérve a Handó-utasítás alkotmányellenességének megállapítását, ám a testület elutasította őket.
Tóth elnöki megbízása nem csak azért lenne meglepetés, mert rendkívül fiatal bíróról van szó, akinek – OBH-s munkája miatt is – alig van ítélkezési gyakorlata. Hanem azért is, mert az FT nemcsak az ország, de Európa egyik legnagyobb bírósága, külön jogkörökkel. Aki az FT-t vezeti, különösen nagy befolyással bír a magyar bíróságokra.
|
Handó volt kabinetvezetője kerülhet a Fővárosi Törvényszék élére
|
Információnk szerint Tóth Áron László, az OBH jelenlegi főosztályvezetője a legesélyesebb.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3033943_hando-volt-kabinetvezetoje-kerulhet-a-fovarosi-torvenyszek-elere
|
2019-04-26 17:35:00
| true | null | null |
Népszava
|
ÁEK;Fővárosi Törvényszék;
2019-04-26 15:28:22
Felmentő ítéletet hoztak Szilvásy Istvánék ügyében
Az ÁEK egykori vezetőjét és két vádlott társát hűtlen kezelés bűntettével vádolta az ügyészség. A döntés nem jogerős, az ügyészség három nap gondolkodási időt tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozatra.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2019. április 24-én felmentő ítéletet hozott abban a megismételt
büntetőügyben, amelyben Szilvásy Istvánt, az Állami Egészségügyi Központ (ÁEK) egykori vezetőjét és két vádlott társát hűtlen kezelés bűntettével vádolta az ügyészség – derül ki a Fővárosi Törvényszék közleményéből.
A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség azzal vádolta az I. rendű vádlottat, hogy az ÁEK vezetőjeként 2007-2008-ban indokolatlanul szerződött egy céggel, amelynek feladata bér- és gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos tanácsadás lett volna, valamint indokolatlanul kötött szerződést egy főorvossal, mivel az intézmény dolgozói is elvégezhették volna az általa ellátandó feladatokat.
Az ÁEK így mintegy öt és fél millió forintot fizetett ki a háttérjogszabályokkal ellentétes, fiktív szerződések alapján.
Az ügyben korábban már született – bűnösséget megállapító – elsőfokú ítélet, amelyet a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2016 októberében hatályon kívül helyezett. A megismételt eljárásban a bíróság – hatályon kívül helyező végzésben megjelölt hiányosságokra, és az előírt bizonyítási cselekményekre is tekintettel – újra lefolytatta a bizonyítási eljárást, amelynek eredményeképpen arra a következtetésre jutott, hogy a vádlottak nem valósítottak meg bűncselekményt. Az eljárás során beszerzett okirati bizonyítékok és tanúvallomások alapján megállapította, hogy az ÁEK-nek nem volt olyan szervezeti egysége, amely el tudta volna látni azokat a feladatokat, amelyekkel az I. rendű vádlott megbízta a II. rendű vádlott által képviselt céget, illetve amelyek elvégzésére közalkalmazotti jogviszonyt létesített a III. rendű vádlottal. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kétséget kizáróan megállapítható volt az is, hogy a II. rendű vádlott által képviselt cég, valamint a III. rendű vádlott a megbízását teljesítette, így részükre a kifizetések jogszerűen történtek.
A céggel kötött megbízási szerződésre vonatkozó vádponttal kapcsolatban a bíróság megjegyezte továbbá azt is, hogy az I. rendű vádlott nem volt az ÁEK vagyonkezelője – mivel ezt a hatáskört egy kabinetfőnöki döntés nyomán a gazdasági igazgató gyakorolta –, így nem követhette el a hűtlen kezelés bűntettét. Az I. rendű vádlott munkáltatóként azonban jogszerűen létesíthetett közszolgálati jogviszonyt.
Tekintettel arra, hogy az I. rendű vádlott cselekményével nem valósított meg bűncselekményt, így az ügyben az I. rendű vádlott bűnsegédjeiként szereplő II. rendű és III. rendű vádlottakat is felmentette a bíróság.
Az ítélet nem jogerős, mivel az ügyészség 3 nap gondolkodási időt tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozatra.
|
Felmentő ítéletet hoztak Szilvásy Istvánék ügyében
|
Az ÁEK egykori vezetőjét és két vádlott társát hűtlen kezelés bűntettével vádolta az ügyészség. A döntés nem jogerős, az ügyészség három nap gondolkodási időt tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozatra.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3033951_felmento-iteletet-hoztak-szilvasy-istvanek-ugyeben
|
2019-04-26 17:28:00
| true | null | null |
Népszava
|
A Pest megyei Turán hat utcát fejlesztenek az idén, ebből az egyik éppen az, ami két oldalról is a kalandos úton Tiborcz Istvánhoz, a miniszterelnök vejéhez került Schossberger-kastélyt határolja. A Park utca vezet el a kastély homlokzati oldala és a szomszédos futballpálya mellett is.
A munkát az önkormányzattól a gödöllői székhelyű Penta Építő Kft nyerte el, a közbeszerzesi hirdetmény szerint 287,1 millió forintos áron. A cég összesen 2,4 kilométernyi turai utat tesz rendbe, ebből a Park utca 741,8 méter. Az április 4-én aláírt szerződésből (amit pdf-ben itt talál) pedig az is kiderül, hogy a munka határideje 180 nap, tehát a Park utcának legkésőbb októberig el kell készülnie.
A sietség valószínűleg jól jönne Tiborczéknak: a Turizmus.com szűk sajtóbejárás keretében vehette szemügyre a kastélyt, beszámolójukban arról írnak, hogy az ingatlan 2019 őszére elkészülhet. A lap szerint elsősorban exkluzív rendezvényhelyszínként vezetik be a piacra a kastélyt, amelynek elnevezéséről hamarosan döntenek, annyit tudni, hogy a Tura és a kastély szavak mindenképpen szerepelnek majd benne.
Szűk egy hete mi is járunk a helyszínen, igaz, csak kívülről vettük szemügyre, hogy áll a milliárdos átépítés. A Park utca burkolata helyenként valóban töredezett, kisebb kátyukat is látni lehet, de összességében az aszfalt nem néz ki sokkal rosszabbul, mint a turai átlag. Egy, a kastély előtt álldogáló munkás azt mondta, hogy a kastély gyakorlatilag elkészült, jelenleg nagy erőkkel parkosítanak. Főleg a kerítésnél.
Egy helyi lakos pedig biztosított minket:
A gyerekeknek nagyon tetszik, mert olyan, mint a Disney-kastély.
Tiborcz fejleszt, a Penta rendbe tesz
Talán csak véletlen, de a Penta korábban is kapott olyan felújítási munkát, ami egy Tiborcz-érdekeltség közelében van. Január 9-én jelentette be Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerület Fidesz-KDNP-s polgármestere, hogy Budapest két nagy belvárosi tere, a Vörösmarty és a Podmaniczky tér teljesen megújul. Ekkor még csak annyit lehetett tudni, hogy nem aprózzák el: a Vörösmarty teret faltól falig rendbe teszik, a Podmaniczky teret pedig parkosítják, fákkal ültetik be, illetve cserélik a kőburkolatot. Néhány hét múlva derült ki, hogy mindkét munkát a Penta végzi el, összesen 3,4 milliárd forintért.
Itt jön a talán véletlen kapcsolódás is: a Vörösmarty tértől karnyújtásnyira van az a két épület, a belvárosi Mahart-ház és a Dorottya utca 2. alatti ingatlan, amelyeket Tiborcz Istvánék luxusszállodává alakítanak át.
A turai kastélyt 2015-ben, meglehetősen olcsón adták el a BDPST Zrt. tulajdonában lévő TRA Real Estates Kft.-nek. A tranzakcióhoz az önkormányzat nagyvonalúan hozzájárult és lemondott elővásárlási jogáról. Ekkoriban még csak sejteni lehetett, hogy a kastélyra a miniszterelnök vejének fáj a foga: az első nyom az volt, hogy a turai képviselőtestületet elsőként Hamar Endre, Tiborcz István üzlettársának ügyvédi irodája kereste meg. Nem sokkal később a 444.hu derítette ki, hogy a 2015-ben személyesen Tiborcz fizette be a BDPST Zrt. alapításához szükséges illetéket. Tavaly júniusban pedig véget ért a bújócska és Orbán Viktor veje megszerezte a cég többségi tulajdonrészét.
|
Tura még az idén rendbe teszi a Tiborczék kastélyához vezető utat
|
Őszre elkészülhet az exkluzív rendezvényhelyszínné átépített kastély, ahogyan a szép új burkolat is a Park utcában. Tiborczék új nevet adnak a Schossberger-kastélynak: benne lesz, hogy Tura és hogy kastély.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/04/26/tura-tiborcz-kastely/
|
2019-04-26 09:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az Érdi Sport Kft. működése, sikere központi politikai kérdés a Budapest délnyugati agglomerációjában elterülő megyei jogú városban. Ezt jelzi, hogy a település ellentmondásos szerepet betöltő polgármestere, T. Mészáros András (helyi Fidesz-vezető) rendszeresen megjelenik a női csapat mérkőzésein, amelyekről lelkesen posztol a Facebookon.
Amikor a polgármester a közgyűléssel kirúgatta a kft. ügyvezetőjét, Szántó Erzsébetet, a figyelem óhatatlanul a cégre terelődött. A kft. működéséről és gazdálkodásáról azonban nem sok minden látszik a külső szemlélő számára, amit még az Állami Számvevőszék is megállapított.
Úgy gondolták, nem vonatkozik rájuk a közbeszerzési törvény
Az önkormányzati cég a Sportcsarnok rendeltetésszerű használatához szükséges tárgyi eszközök beszerzése során mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását, mellyel megsértette a közbeszerzési törvény előírásait – derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2017. őszén nyilvánosságra hozott jelentéséből.
Az ÁSZ ellenőrei megállapították, hogy a száz százalékban önkormányzati tulajdonban álló cégnél nem készítettek adatvédelmi és adatbiztonsági, valamint közbeszerzési szabályzatot. Emiatt a számvevőszék felszólította az Érdi Sport Kft.-t, hogy intézkedjen a közzétételi kötelezettség jogszabályi előírásnak maradéktalanul megfelelő teljesítéséről.
„A Társaság a közérdekű adatait saját honlapon hozta nyilvánosságra, ahol megtalálható a jogszabály alapján a Tao-támogatások felhasználásának elszámolása is. […] a Társaság vezető tisztségviselőinek és a vezető állású munkavállalóinak nyújtott pénzbeli juttatásokat a honlap nem tartalmazta” – írták a számvevőszék munkatársai.
A jelentés kiadása óta eltelt másfél évben azonban nincs jele annak, hogy a cég jelenlegi ügyvezetése eleget kívánt volna tenni a számvevőszék felszólításainak.
Az Érdi Sport Kft.-hez hasonló köztulajdonban álló cégek átláthatóságának legfőbb szabályait az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, valamint egy másik, 2009-es, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény szabályozza. Az utóbbi részletes felsorolást ad a közzéteendő adatokról, az infotörvény pedig többek között a saját honlapon történő közzétételt írja elő.
A köztulajdonban lévő társaságok honlapján így például nyilvánosságra kell hozni a gazdálkodással és a pénzeszközök felhasználásával összefüggő nagyobb értékű szerződések adatait. Közölni kell a vezető tisztviselők, a legfontosabb beosztásokat betöltő munkavállalók nevét, beosztását és jövedelmét.
Ezeknek az adatoknak a nyomát sem látni az Érdi Sport Kft. honlapján, ahogy a közbeszerzési szabályzat sem található sehol. A helyzet ellentmondásosságát jól jelzi az a 2016-ban beiktatott törvényi rendelkezés, amely végképp megnehezítheti a közérdekű adatok megismerését és menekülő utat kínál az adatnyilvánosságért nem feltétlenül rajongó állami, önkormányzati cégvezetőknek.
A gumitényállás így szól: “Nem ismerhető meg továbbá a köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos azon adat, amelynek más által történő megszerzése vagy nyilvánosságra hozatala a köztulajdonban álló gazdasági társaság vagy az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okoz.”
Ugyan a jogalkotó a következő bekezdésben tesz egy kísérletet „az aránytalan sérelem” meghatározására, de ettől függetlenül nyilvánvaló: a fogalmi keret szinte a végtelenségig tágítható.
A 2017-es ÁSZ-vizsgálat egyik legmeghökkentőbb megállapítása egyébként az volt, hogy a cég „a sportcsarnok rendeltetésszerű használatához szükséges tárgyi eszközök beszerzése során mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását.”
Teljes infokommunikációs szájzár
Az ügy a Közbeszerzési Döntőbizottság elé került, amely ötmillió forintra megbírságolta az Érdi Sport Kft-t. Az eljárás tárgya az a szerződéses ügylet, amely az érdi sportcsarnok rendeltetésszerű használatához szükséges tárgyi eszközök beszerzése (megvétele), valamint a sportcsarnok rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb befejező munkálatok elvégzésére jött létre. A beruházás végösszege 210,1 millió forint volt.
A számvevők egy helyszíni ellenőrzés során szereztek tudomást az ügyletről, és ez alapján indították meg az eljárást. Az Állami Számvevőszék szerint az Érdi Sport Kft-nek közbeszerzési eljárás keretében kellett volna kiválasztania a szerződéses partnert.
A formai kifogásokon túl az érdi cég azzal védekezett a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt, hogy az önkormányzat száz százalékos tulajdonjogából nem következik, hogy a társaság a közbeszerzési eljárás alanya lenne. Az Érdi Sport Kft. jogászai szerint ennek az oka az, hogy a vállalkozás nem lát el közérdekű feladatot.
A döntőbizottság szerint a tények nem erről szólnak. A cég gazdálkodásának nem elhanyagolható része szolgálta a tömegsportot, ahogy az érdi kézilabdasport működése ugyancsak közfeladaton, a tömegsport szervezésén alapszik, amelyet a tulajdonos önkormányzat jelentős összegekkel támogatott.
Az Érdi Sport Kft.-vel kapcsolatban teljesen érhetetlennek tűnik az is, hogy a cég miért nem látszik a közbeszerzési adatbázisban. A számvevőszék 2018. tavaszán elfogadta a kft. intézkedési tervét, amelyet az előző ügyvezető irányítása alatt dolgoztak ki annak érdekében, hogy eleget tegyenek az ÁSZ-vizsgálat végén megfogalmazott felszólításoknak.
A honlapra felkerült ugyan az adatvédelmi szabályzat, azonban a további intézkedéseknek nincs nyoma a honlapon. Nem könnyíti meg a helyzet tisztázását, hogy a cég jelenlegi vezetése válasz nélkül hagyja az írásban feltett kérdéseket. Egy konkrét ügyben közérdekű adatigényléssel fordultunk a társasághoz, azonban a kft. nem válaszolt a törvényben előírt határidőig.
Az év botránya Érden
A város polgármestere és az Érdi Sport Kft. ügyvezető igazgatója, Szántó Erzsébet között tavaly tavasszal kiéleződött a konfliktus, aminek a vége az lett, hogy T. Mészáros András 2018. nyarán eltávolította az ügyvezetőt. A hivatalos indokolás szerint a polgármester Szántó bizonyos projektekben tanúsított állítólagos halogató magatartását elégelte meg.
A cég ekkor élte át legválságosabb időszakát. Szántó Erzsébet ügyvezető elküldése után ugyanis felállt a menedzsment fele. Ezzel pedig kétségessé vált a vállalkozás és a sportklub működőképessége. A fideszes politikus a társaság élére Boldog Annát neveztette ki, aki az Érd és Térsége Hulladékkezelési Nonprofit Kft. vezetője.
Ezt követően az újabb bombát november végén Szántó Erzsébet robbantotta. Egy lapnyilatkozatában egyebek között elmondta: „Lassan a többség véleménye szerint is ott tartunk Érden, hogy T. Mészáros András a várost úgy kezeli, mint a saját királyságát, ahol bármit megtehet, bárkit megfélemlíthet, tönkre tehet, és ahol hangulat, szimpátia alapján válogatja és váltogatja a munkatársait, és a megfélemlítés eszközeitől sem riad vissza”.
Szántó Erzsébet emlékeztetett arra, hogy Boldog Anna már 2018 elején felbukkant, mint a kft. felügyelő bizottsága elnöki posztjának várományosa. „… a megbízást akkor egyéb fontos teendőire hivatkozva, és a velem időközben kialakult feszült viszonya miatt nem fogadta el, bár a közgyűlés a kinevezését jóváhagyta” – jegyezte meg Szántó.
A volt ügyvezető megemlítette azt is, hogy T. Mészáros András a kézilabdacsapat egyik veresége után SMS-ben ezt üzente neki: „Gratulálok! Azt hiszem, ilyenkor kell lemondani, nem az Fb. tag változáskor. T.M.A [ez az érdi polgármester nevének széles körben használt rövidítése].”
Fotó: az Érdi Sport Kft. honlapja
|
Adóforintok százmillióit öntik az Érdi Sport Kft.-be, mégsem írnak ki közbeszerzéseket
|
Noha 2017-ben az Állami Számvevőszék több pontban megrótta a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló Érdi Sport Kft.-t, nem látszanak a javító szándékú változtatások a cég internetes oldalán. A 2019-es üzleti évre 358 millió forint támogatást adott az önkormányzat a cégnek, ennek ellenére a honlapról nem lehet képet alkotni a közpénzek felhasználásáról.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/04/29/adoforintok-szazmillioit-ontik-az-erdi-sport-kft-be-megsem-irnak-ki-kozbeszerzeseket/
|
2019-04-29 10:49:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
A Fidesz-média lejárató kampányainak áldozatai a gyakran több éves, sokszor kétséges kimenetelű bozótharcot mindenképpen megszenvedik: sértetlenül kijönni belőle szinte lehetetlen. Erről szólt az Átlátszó korábbi cikke, amelyben már pedzegettük azt is: hiába nyerik sorra a pereket a fakenews-károsultak, a kiadók sok esetben a vállukat vonogatják, így még végrehajtási eljárást is indítani kell, hogy megkapják a helyreigazító közleményt, sérelemdíjat:
Perek tucatjait indították lejáratott ellenzéki pártvezetők a fideszes propagandagépezet sajtótermékei ellen
Három politikus, (volt) pártelnökök, akikben szinte semmi közös nincsen. Különböző világokat képviselnek, eltérő eszközökkel, más-más stílusban. Abban mégis hasonlítanak, hogy messziről és szabad szemmel is ellenzékinek látszottak. Le is csapott rájuk a kormányzati álhíripar, full-kontaktban, övön alul ütötte őket, főleg a kampányidőszakban.
Most kiderült, nem csak az országos propagandára igaz ez.
Különös fordulatot vett egy hosszú ideje húzódó sajtóháború a somogyi megyeszékhelyen: az egyik helyi végrehajtó hivatalos közlése szerint májusban kalapács alá kerül a 74nullanulla című online újság szerkesztőségének berendezése.
A „nullanullát”, ahogy itt többnyire nevezik, ellenségük sem tudná a „kritikus hangvételű” jelzővel illetni: leginkább az országos netes sajtóban megjelent bulvárhíreket, pletykákat adja tovább, kiegészítve némi – jelöletlen – étterem-, kávézó-, szórakozóhely-reklámmal, de itt-ott azért talál alkalmat a helyi ellenzék gyalulására, vagy épp a városvezetés dicsőítésére.
Így volt ez abban az országos nyilvánosságot kapott 2015-ös esetben is, amely „sétálóutcai parkolás” címen kereshető vissza az online archívumokból, s melynek Takács Richárd ügyvéd a főszereplője, a Somogy Megyei Közgyűlés jobbikos képviselője.
Takács a csak gyalogos forgalom számára fenntartott Fő utcán lakik, s az épület más módon nem közelíthető meg, rendelkezik behajtási engedéllyel, ám ez nem teszi lehetővé az utcán való várakozást.
Ám Takácsék ingatlanába a szűk kapubejáró miatt nem lehet beállni, s ez időnként megoldhatatlan helyzetet eredményezett, melyet Takács Richárd szerint a „rá vadászó” közterület-felügyelők ki is használtak: több alkalommal megbüntették akár öt perces tilosban parkolásért. Az akciókról különös gyorsasággal értesült a Szita Károly személyes szócsöve, a Kaposvár Most. Ők, és a helyi Fidesz-sajtó más szereplői, pl. a végrehajtás által fenyegetett 74nullanulla szabályos sajtóhadjáratot építettek az ügy köré, mely oda-vissza megjárta az országos médiát.
Tegyük hozzá: a kaposvári önkormányzatnak lassan negyven éves adóssága lesz a Patyomkin-falura emlékeztető módon kiépített sétálóutcához tartozó hátsó szervizutak megvalósítása. Már szinte mindent megcsináltak a városban, ami betonból és viacolorból csak elképzelhető, ez valamiért mindig elmaradt.
Takácsék fellebbeztek a közterület-felügyelők határozatai ellen, s a rendőrhatóságnál, ill. a bíróságon sorra megnyerték az ezzel kapcsolatos jogvitákat. Ezzel együtt helyreigazítási eljárásokat is indítottak a helyi médiumokban megjelent cikkek miatt, melyek szerintük hazugok voltak, illetve a tényeket egyoldalúan vagy hamisan mutatták be.
Ezek többségét is jogerősen megnyerték, úgy tűnik, a táblabíróságokat még nem kezdte ki a NER vasfoga, s pártszimpátiára tekintet nélkül, tényekre alapozva döntöttek – miközben az alaphírt több országos, kormánykritikusként számon tartott orgánum, pl. a 444 is átvette.
A helyi médiumok viszont egyszerűen nem hajlandóak a jogerős bírósági végzéseket végrehajtani: sem a Kaposvár Most, sem a 74nullanulla nem tett eleget a határozatoknak, s a felperes, Takács Richárd hiába jelezte ezt a kaposvári bíróságnak, közel egy év alatt nem történt érdemi lépés a helyreigazítás közzétételének kikényszerítésére.
Ezért fordult jobb híján civil végrehajtóhoz: így – gondolta – életben tartható az ügy, s legalább a jogerős perköltséget ki lehet vasalni a vesztesekből. Február 12-én meg is jelent a végrehajtó a 74nullanulla Fő utcai, helyi szinten meglehetősen flancosnak számító helyiségeiben, és zár alá vette a berendezési tárgyakat: bútorokat, hűtőt, kávéfőzőt, azzal, ha határidőig nem fizetnek, mindez árverésre kerül.
Nem fizettek, ezért a május 15-én 9.45-re kitűzték az árverést a szerkesztőségben, Fő utca 2. harmadik emelet 4. sz.: bárki jöhet licitálni.
Az önmagában is figyelemre méltó körülmény, hogy a 74nullanulla nem hajlandó fizetni, pedig az impresszumában két cégnév is szerepel: kiadóként a Vatner Kft.-t jelölik, az üzemeltető pedig a „NYL Webfejlesztő Bt.”.
A kiadó, Vatner Kft. milliárdos forgalmú, főleg orvostechnikai eszközökkel foglalkozó kaposvári cég, mely azzal tett szert országos ismertségre, hogy ők szállítottak – hirdetmény nélküli közbeszerzésben – székeket a százmilliárd forintnál is több közpénzt felemésztő vizes vb-re. Vati Pétert, a Vatner Kft. egyik tulajdonosát Takács Richárd ellen elkövetett rágalmazás miatt ítélte el a Kaposvári Törvényszék, továbbá polgári perben kétszázezer forint sérelemdíjat is fizetnie kell – egyelőre nem jogerősen.
A hangzatos NYL Bt. monogram, Nyári László amatőr költőt takarja (ő a bt ügyvezetője), aki idén év elejéig a másik ítélet-szabotőr, a Kaposvár Most bloggere volt. Afféle helyi Paulo Coelho-imitátorként hetente tette közzé bölcselmeit, melyekben az élet nagy kérdései mellett gyakorta szorított helyet az ellenzék és az „elmúltnyolcév” ostorozásának is.
A NYL Bt. szintén részese volt a közelmúlt egy botrányos pénzlenyúlásának: Hadházy Ákos tette közzé nemrég, hogy ez volt az a kaposvári, (ekkor még) fémszerkezeteket gyártó cég, amely a természettudományi munkafüzetek megírására az egyik kamuajánlatot tette a kecskeméti gimnáziumnak.
Kérdés, hogy miért nem hajlandók kifizetni a nagyjából ötvenezer forintos összeget, a megnyert per utáni ügyvédi költséget. Még az is elképzelhető, hogy csupán erőfitogatás az ok, vagy annak tesztelése folyik, hogy meddig mehetnek el – az önkormányzati választások közeledtével – az esetleges, számukra hátrányosan végződő sajtóügyek szabotálásában.
|
Sajtópert bukott egy Fidesz-közeli portál, árverezik a szerkesztőség berendezését
|
Vidéken is divat lett, hogy a propagandamédia egyszerűen figyelmen kívül hagyja a jogerős bírósági ítéleteket. Most Kaposváron kell végrehajtást kérnie a felperesnek, a közpénzzel remekül ellátott tulajdonosok pedig a jelek szerint inkább hagyják veszni a kiadói eszcajgot.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/04/25/sajtopert-bukott-egy-fidesz-kozeli-portal-arverezik-a-szerkesztoseg-berendezeset/
|
2019-04-25 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Nyilvánosan elérhetővé vált az Igazságügyi Minisztérium honlapján a Homlok Építő Zrt. tavalyi évre vonatkozó beszámolója, ebből derül ki, hogy
a mindössze két és fél éve létező cégnek tavaly 3,9 milliárd forint bevétele volt, szemben a 2017-es 649,6 millió forinttal.
A Homlok Építő Zrt.-ben tulajdonos
Mészáros Lőrinc lánya, Homlok-Mészáros Ágnes,
az ő férje, a felcsúti milliárdos veje, Homlok Zsolt
és Homlok Tibor.
A dokumentáció szerint a 763,4 millió forintos adózott eredményből 250 millió forintot vesznek ki osztalékként.
Homlok Zsoltot 2016 szeptemberében menesztették a Swietelsky Vasúttechnika Kft. ügyvezetői posztjáról. Korábban éppen a Homlok vezette cég kapott megbízást a felcsúti kisvasút építésére, a dél-balatoni vasút 100 milliárd forintos megaberuházásában pedig konzorciumi társa volt Mészáros cégének, az R-Kord Kft.-nek. Távozása után hozta létre a Homlok Építő Zrt.-t.
Az üzletember 2017-ben vette feleségül Mészáros Lőrinc lányát, Ágnest. Az üzletember egy érdekeltsége, a Vasútvill Kft. 2018 nyarán apósával együtt nyert el 23 milliárd forintos vasútépítési megbízást. A Homlok Zrt. 2019 hetedik napján behúzott az egy állami megrendelést: 730 millió forintért fejleszeti a Szombathelyi Sportligetet a Prenor Kertészeti és Parképítő Kft.-vel.
|
250 milliós osztalékot fialt Mészáros vejének cége
|
Nyilvánosan elérhetővé vált az Igazságügyi Minisztérium honlapján a Homlok Építő Zrt. tavalyi évre vonatkozó beszámolója, ebből derül ki, hogy a mindössze két és fél éve létező cégnek tavaly 3,9 milliárd forint bevétele volt, szemben a 2017-es 649,6 millió forinttal.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/04/29/homlok-zrt-osztalek/
|
2019-04-29 16:29:00
| true | null | null |
24.hu
|
Bár a budai Várban található ingatlanok – főként műemléképületek – döntő többsége önkormányzati tulajdonban áll, akadnak olyan kivételes épületek, amelyek magántulajdonban vannak. Ám ezeknek a sorsába is van beleszólása a Budavári Önkormányzatnak, a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint ugyanis a magántulajdonú műemléképületek értékesítésekor az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg.
A múlt héten épp egy ilyen, magántulajdonú ingatlan ügyében kellett döntést hoznia az I. kerületi önkormányzat képviselő-testületének. A Fortuna utcában ugyanis egy patinás, csaknem 350 négyzetméteres műemléképületet kíván értékesíteni annak tulajdonosa. A szabályoknak megfelelően a tulajdonos megkereste a Budavári Önkormányzatot, hogy kíván-e élni elővásárlási jogával. Az ingatlan vételárát 370 millió forintban határozta meg a tulajdonos.
A fideszes többségű képviselő-testület mindössze egy hét leforgása alatt döntést hozott, és Nagy Gábor Tamás polgármester javaslatára lemondott elővásárlási jogáról.
Így az épület tulajdonosa akadálytalanul adhatja el az ingatlant egy másik magánszemélynek, aki információink szerint nem más, mint Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje.
Az ügylet érdekessége, hogy Tiborcz István ezúttal nem cégén – a luxusszállós érdekeltségeit tömörítő – BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.-n keresztül szeretne ingatlant vásárolni, hanem magánszemélyként. Az nem derült ki, hogy mi a terve a műemléképülettel, ugyanis cikkünk megjelenéséig nem reagált kérdéseinkre.
Válaszolt viszont a Budavári Önkormányzat, amelynél főként arról érdeklődtünk, hogy a rövid határidejű döntés ellenére készült-e értékbecslés a szóban forgó ingatlanról, illetve, hogy van-e tudomása a kerületvezetésének arról, mi a terve a vevőnek az ingatlannal. Arról is érdeklődtünk, milyen szempontok alapján döntöttek úgy, hogy lemondanak az elővásárlási jogról. Bár mindezekre nem felelt az önkormányzat, azért elküldte álláspontját lapunknak. Azt írták:
Az elővásárlási jog kérdéséről a képviselő-testület minden esetben zárt ülésen dönt, az említett ingatlan esetében is így történt. A zárt ülés azt jelenti, hogy kizárólag a döntés, ami nyilvános, az előkészítési folyamatról és a szempontokról, az eladó és a vevő személyéről egyik képviselő-testületi tag sem adhat semmilyen információt a nyilvánosságnak.
A 24.hu az elmúlt hónapokban cikksorozatban mutatta be, hogy az elmúlt években kik jutottak önkormányzati lakáshoz a főváros egyik legfrekventáltabb kerületében, azon belül is a budai Várban. Igaz, ezek nem magántulajdonú ingatlanok – mint Tiborcz István esetében –, ám úgy viselkednek, mintha magántulajdonúak lennének. A bérlők ugyanis életre szóló bérleti joghoz jutottak, ami örökölhető, továbbá ezek a lakások magántulajdonú ingatlanra cserélhetők. A teljesség igénye nélkül a budai Várban szerzett önkormányzati lakást:
Lázár János vadásztársa, Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg.
A Semjén Zsoltot kitüntető Safari Club elnöke.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.
Bayer Zsolt kormánypárti publicista, aki ráadásul hazugságba keveredett kameránk előtt.
Említésre méltó az is, hogy Nagy Gábor Tamás polgármester és szülei is önkormányzati lakásban laknak a Várban.
|
Tiborcz István zöld jelzést kapott egy 370 milliós vári műemlékház megvételéhez
|
A fideszes többségű képviselő-testület mindössze egy hét leforgása alatt döntést hozott, és Nagy Gábor Tamás polgármester javaslatára lemondott elővásárlási jogáról. Így az épület tulajdonosa akadálytalanul adhatja el az ingatlant egy másik magánszemélynek, aki információink szerint nem más, mint Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/04/29/tiborcz-istvan-orban-viktor-fidesz-ingatlanvasarlas-budai-var-fortunta-utca-elovasarlasi-jog-budavari-onkormnyzat/
|
2019-04-29 08:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Állásukat féltő óvónőkkel íratták alá a Fidesz Kubatov-listáját
Önkormányzati fenntartású óvodákban gyűjtöttek Orbán Viktor bevándorlásellenes programját támogató aláírásokat, a munkájuk miatt kiszolgáltatott óvónők pedig nem mertek nyíltan szembeszállni a "kéréssel" – derül ki a hvg.hu birtokába került hang- és képfelvételekből. A józsefvárosi köznevelési intézményekben zajló politikai agitáció súlyosan sért több törvényt is, az adataikkal Kubatov-listára került dolgozók már el is kezdték kapni a Fidesz kampányüzeneteit. Az önkormányzat elismerte az aláírásgyűjtés tényét, de tagadták, hogy a fideszes alpolgármester ennek érdekében nyomást gyakorolt volna az óvónőkre. Mivel az ívek viszont tőle származtak, a polgármester megvonta tőle az eddigi oktatási jogkörét.
„Felülről jött a kérés” – így nyomatékosították a VIII. kerület Józsefváros Önkormányzat egyesített óvodájában dolgozó munkatársak körében, miért kellene aláírniuk a Fidesz „Kubatov-listaként” emlegetett adatgyűjtő ívét. Alig pár napja írtuk meg, hogy ugyanebben a kerületben egy társasházi lakógyűlésen tolták a lakók orra alá az Orbán Viktor programjához szignót gyűjtő íveket, de ugyanez a közpénzből fenntartott óvodában végképp átlép minden jogi és morális határt. Munkaviszonyuk miatt az óvónők egyértelműen kiszolgáltatott, függő helyzetben vannak a fideszes vezetésű önkormányzattól, így a törvényellenes „kérés” visszaéléssel felérő nyomásgyakorlásnak vehető.
Mindez nem derült volna ki, ha a Napraforgó Egyesített Óvoda 13 tagóvodájának egyikében nem okoz feszültséget a munkatársak körében, hogy a fideszes aláírásgyűjtéssel ilyen helyzetbe hozzák őket. Bár nyíltan háborogni és ellentmondani nem mertek, az egyik dolgozó a mobiltelefonjával hangfelvétel és fotók formájában rögzítette a történteket, és névtelenséget kérve eljuttatta szerkesztőségünkhöz.
Ezek egyértelműen alátámasztják, hogy valóban nevelési intézményben, a munkatársak közt gyűjtöttek aláírásokat. Még a határidő is adott volt, hogy meddig kell az ívet kitöltve visszajuttatniuk az egyesített óvoda vezetése felé. Tárnokiné Joó Ildikó, a Napsugár Egyesített Óvoda igazgatója kérdésünkre elismerte a tagóvodákban zajló aláírásgyűjtést, de további részletekről nem kívánt nyilatkozni.
Ment az osztozkodás, kire jusson a kéretlen párthűség
Azt nem tudjuk pontosan, hány aláírást gyűjtöttek össze szabálytalanul az intézményekben, de nem mindenkinek kellett aláírnia. Információink szerint több tagóvoda felelősének is kiosztották a „feladatot”, pontosabban az íveket. Így megoszlott köztük a nem éppen önként vállalt felsorakozás a Fidesz programja mellett, ment is az osztozkodás a munkatársak között, ki vállalja be közülük. Főleg, hogy az íven a személyes adataikat is meg kellett adni, amitől többen is hallhatóan ódzkodtak.
„Mi lenne, ha megtudnák”
– beszélték ki egymás közt, vagyis tisztában voltak azzal, hogy súlyosan aggályos és szabálytalan, hogy így támogatják „önként”, központi presszió hatására, hogy Orbán Viktor megállítsa a bevándorlást.
"Semmilyen zászló alatt nem szeretnék kivezényelve menetelni"
Felvetődött ugyan így zárt körben, vajon kirúgnák-e őket, vagy milyen következménye lenne, ha visszautasítanák a politikai pressziót, de végül a birtokunkba került felvételek alapján ez a munkájukat féltő óvónők részéről csak elméleti opció maradt, kitöltötték az adatgyűjtő íveket. Olyan is volt, aki egyértelműen leszögezte, ő nem meggyőződésből írja alá, hanem azért nem megy szembe az akcióval, mert okos annyira, hogy szem előtt tartsa a személyes érdekeit.
„Semmilyen politikai nyomásra nem szeretnék cselekedni, semmilyen zászló alatt nem szeretnék kivezényelve menetelni. Ehhez nincs joga és felhatalmazása senkinek, de még ahhoz sincs semmi köze, hogy milyen politikai nézeteket vallok, vagy vallok-e egyáltalán valamilyet” – mondta névtelenséget kérve egyik informátorunk. „Közalkalmazottként minden tudásommal, tapasztalatommal, lojalitásommal dolgozom megalázóan alacsony fizetésért, mint annyian az óvodapedagógus szakmában, visszautasítom, hogy elém tegyenek ilyen papírokat, mintha azt mondanák, hogy 'ugye, tudod, hogy mi a kötelességed'?'” – tette hozzá.
A Kubatov-listán találták magukat
Már az eleve törvénytelen, hogy óvodában folyt a politikai kampánytevékenység és adatgyűjtés, de úgy tudjuk, az adatok gyűjtéséhez jogilag kötelező adatkezelési tájékoztató sem volt az ívek mellé csatolva. Holott ezeken a jogi követelményeknek megfelelően kifejezetten az szerepel, hogy az aláíró ennek ismeretében dönt, és a szignójával „hozzájárul ahhoz, hogy a Fidesz az íven szereplő adatait visszavonásig kezelje”.
Úgy tudjuk, szülőkkel nem próbálták aláíratni a támogató íveket, tartottak attól, hogy botrány lesz a dologból.
Biztosra vehető, hogy a józsefvárosi egyesített óvodában gyűjtött adatokat leadták, illetve ezek célt értek: egy névtelenséget kérő óvodai forrásunk elmondta, hogy szinte azonnal elkezdtek érkezni a kormánypárt különféle agitáló e-mailjei az íven leadott egyik levelezési címre, bizonyítva a Kubatov-listára felkerülésüket.
A fideszes alpolgármester nem utasított, csak tőle "kérték" az íveket
Egy névtelenséget kérő forrásunk szerint az aláírásgyűjtő ívek a fideszes alpolgármestertől, Sántha Péternétől származtak, ezért megkerestük az önkormányzatot. Erre a szintén kormánypárti polgármester, Sára Botond, valamint a jegyző „részletesen tájékozódott az ügyben, minden kérdésre kiterjedő egyeztetést folytatott az érintettekkel”. Végül arra jutottak, hogy „Sántha Péterné az európai parlamenti választásokkal összefüggő aláírásgyűjtéssel kapcsolatban sem közvetlenül, sem közvetve semmilyen önkormányzati utasítást nem adott, semmilyen kérést nem fogalmazott meg az oktatási intézmények dolgozói felé, minden ezzel ellentétes állítás hamis”. (Kiemelnénk, hogy nem az EP-választáson indulásra jogosító, rég leadott aláírásgyűjtésre kérdeztünk rá, hanem az Orbán bevándorlásellenes programjához támogatókat gyűjtő akcióra, ezek szerint ezt is az EP-vel összefüggőnek tartja az önkormányzat – a szerk).
Kérdéseinkre a direkt utasítást tagadó válaszukat még pénteken juttatták el lapunknak, de annyira próbáltak előremenekülni, hogy a Fidesz helyi szervezete szombaton, cikkünk megjelenése előtt közleményt adott ki. Ebben már előre az óvónőkre mutogattak és bagatellizálták a történteket, holott még nyilvánosságra sem került az alapsztori (a 444.hu itt írta meg a fideszes közleményt, érezhetően értetlenkedve, hogy mi is ez az egész).
Csakhogy a hvg.hu-nak eljuttatott reagálásuk alapján valóban Sántha Péterné lehetett az óvodában köröző ívek forrása, mint írták, „több esetben tőle kértek támogatói aláírásgyűjtő íveket – köztük óvodai dolgozók is – azért, hogy akik egyetértenek a kormánypártok törekvéseivel, aláírhassák”. De „ez semmilyen összefüggésben nincs az óvodai dolgozók munkaviszonyával, erre egyetlen beszélgetésben senki, még csak utalást sem tett” – hajtogatták.
A belső vizsgálatuk során „ellentétes információkat" kaptak arra vonatkozóan, hogy "ki, miként hivatkozott az alpolgármester asszonyra az aláírásgyűjtéssel kapcsolatban” – közölték, amit szerintük az is okozhatja, hogy "az óvodai alkalmazottak között vannak kormánypárti és ellenzéki szimpatizánsok is, az állítások és hivatkozások ennek mentén fogalmazódtak meg részükről”.
Lett következménye: megvonták a városvezető oktatási feladatkörét
„Az tény, hogy az aláírásgyűjtő ívek megjelentek az óvodákban, ami elfogadhatatlan" – ismerték el a hvg.hu-nak. Az is tény, hogy azokkal kapcsolatban történtek beszélgetések, de ezekről senki nem állítja, hogy ezek utasítások, vagy “erős sugalmazások” lettek volna a munkavállalók felé – tették hozzá. Mindenesetre „az is kiderült, hogy Sántha Péterné nem kellő körültekintéssel járt el, mert elmulasztotta az óvodai alkalmazottakat figyelmeztetni, hogy az aláírásgyűjtés nem kerülhet az intézmény falai közé, ennek elkerülésére semmilyen intézkedést nem tett, ebbéli felelősségét elismerte”.
Ennek következtében Józsefváros polgármestere "végleg megvonta az oktatásfelügyeletre vonatkozó feladatköröket az alpolgármestertől".
Többszörösen szabálytalan
„A köznevelési törvény teljesen kizárja, hogy bármely nevelési-oktatási intézmény, így óvoda vagy iskola helyiségeiben párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenységet végezzenek” – mondta Szabó Attila, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) választási jogi programjának koordinátora. Szerinte ilyen módon egy politikai pártnak támogató aláírásokat gyűjteni vagy egy politikai párt adatbázisát építeni ugyanúgy jogellenes, mint személyesen kampányolni ezekben az intézményekben.
„Jogi szempontból az is problémás, hogy a hatalmi viszonyok miatt iskolában vagy óvodában kampányolni szinte kizárólag csak a kormányzó pártok tudnak, ezzel viszont a köznevelési törvényen túl megsértik a választási eljárásról szóló törvény azon alapelvét is, miszerint a választási eljárásban biztosítani kell a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget” – magyarázta, miért többszörösen jogsértő, ami történt.
Szabó Attila arra is emlékeztetett, hogy már a tavalyi országgyűlési választáson is kampányoltak pártok óvodákban, iskolákban, hiába mondta ki a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) és a Kúria is több alkalommal, hogy ilyen politikai tevékenység nem folyhat köznevelési, közoktatási intézményekben.
|
Állásukat féltő óvónőkkel íratták alá a Fidesz Kubatov-listáját
|
Önkormányzati fenntartású óvodákban gyűjtöttek Orbán Viktor bevándorlásellenes programját támogató aláírásokat, a munkájuk miatt kiszolgáltatott óvónők pedig nem mertek nyíltan szembeszállni a "kéréssel" – derül ki a hvg.hu birtokába került hang- és képfelvételekből. A józsefvárosi köznevelési intézményekben zajló politikai agitáció súlyosan sért több törvényt is, az adataikkal Kubatov-listára került dolgozók már el is kezdték kapni a Fidesz kampányüzeneteit. Az önkormányzat elismerte az aláírásgyűjtés tényét, de tagadták, hogy a fideszes alpolgármester ennek érdekében nyomást gyakorolt volna az óvónőkre. Mivel az ívek viszont tőle származtak, a polgármester megvonta tőle az eddigi oktatási jogkörét.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20190429_Ovonokkel_irattak_ala_a_Fidesz_Kubatovlistajat
|
2019-04-29 13:05:00
| true | null | null |
HVG
|
Információink szerint az RM International Zrt.-ből, a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft.-ből és a China Railway Electrification Engineering Group Kft.-ből álló konzorcium az a titokzatos nyertes, aminek nevét nem akarta a sajtó orrára kötni Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Pekingben.
Azt végig tudni lehetett, hogy a beruházók között kínai cégek is lesznek, hiszen mint megírtuk, Kína stratégiája, hogy „testre szabott” hitelt nyújt az adott országoknak olyan projektekre, amelyeket kínai vállalatok kiviteleznek. Márpedig itt a kínai Eximbank lesz a finanszírozó pénzintézet.
A most alapított társaság fő profilja a vasútépítés, tulajdonosai a Mészáros és Mészáros Kft., valamint az R-KORD Kft. (melynek tulajdonosa szintén a Mészáros család a Mészáros Építőipari Holding Zrt.-n keresztül). Az RM International képviseletére jogosultak között ott van Mészáros Lőrinc nagyobbik lánya, Mészáros Beatrix. Rajta kívül Halmi Tamás, aki a Mészáros-birodalom több cégében is vezető posztot tölt be, például a Mészáros és Mészáros Kft. ügyvezetője, a Mátrai Erőmű igazgatósági tagja és a Mediaworks felügyelőbizottsági tagja, illetve Sárváry István, aki szintén ügyvezető a Mészáros és Mészárosban.
Az R-Kord Kft. is Mészáros Lőrinc nevén van, tavaly 17 milliárd forint forgalmat csinált, csaknem megtriplázva az előző évi árbevételét. Állami megrendelésekben nem szenved hiányt, részese például az utóbbi idők egyik legnagyobb, 72,4 milliárd forintra drágult dél-balatoni vasútrekonstrukciójának.
A belgrádi vasútvonal azonban még ennél is jóval zsírosabb falat.
Szijjártó fent említett csütörtöki nyilatkozata szerint május 25-ig megkötik a kivitelezési szerződést, amely akkor lép hatályba, amint a kínai Eximbank és a magyar kormány közötti hitelszerződésről is sikerül minden részletben megegyezni, ami várhatóan nyár közepéig megtörténik. A tervek szerint az év végén, 2020 elején kezdődhet a kivitelezési munka. A hatálybalépéstől számított öt éven belül pedig a teljes beruházás lezárulhat.
A kínai hitelből épülő vasútvonal a pireuszi teherkikötőt Nyugat-Európával összekötő vasúti folyosó részét képezi majd. Bár a kormány szerint mindez nagyon jó üzlet Magyarországnak, leginkább a megnövekedett kínai áruforgalomnak köszönhető extra vámbevételek miatt, az Index korábbi számítása szerint úgy 130 évbe telhet, mire megtérül a beruházás.
(Borítókép: Határrendészek a kelebiai vasútállomáson 2015. március 10-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI.)
|
Mészárosék nyerték el a méregdrága belgrádi vasútépítést
|
A milliárdoshoz köthető RM International Zrt. két kínai céggel konzorciumban indult, látott és győzött. A kormány az eredmény kihirdetésekor valamiért nem tartotta fontosnak a győztes nevét.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/04/26/meszarosek_nyertek_el_a_belgradi_vasutepitest/
|
2019-04-26 13:39:00
| true | null | null |
Index
|
Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója múlt pénteken azt nyilatkozta, hogy Orbán Viktor soha nem utazott vendégként a cég 14 személyes magángépén, hanem mindig személyesen fizette az utazását és szállását.
Miután tavaly szeptemberben kiderült, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nyáron a közbeszerzéseken rendre nagyon sikeresen szereplő Garancsi István vendégeként egy Mészáros Lőrinchez köthető, 17 milliárd forintos osztrák luxusrepülővel repült a Mol Vidi bulgáriai meccsére, Orbán október elején az ezt firtató parlamenti kérdésre azt válaszolta: „Harminc éve is így mentem, és jövő héten is így fogok menni.”
Miután az OTP magángépe 2018 januárjában pont akkor járt Münchenben, mikor Orbánnak nem messze volt hivatalos látogatása a Keresztényszociális Unió (CSU) parlamenti képviselőinek tanácskozásán a bajorországi Seeon kolostorában, a Zoom.hu megkérdezte a miniszterelnök sajtófőnökét a témáról, aki azonban a konkrét utat nem kommentálta.
Havasi Bertalan általánosságban annyit mondott: „Függetlenül attól, hogy milyen repülőgépről van szó, ki az üzemeltetője, az utazás minden alkalommal úgy történik, hogy a delegációtagok számára személyenként külön-külön repülőjegy kerül megvásárlásra, gépbérlésről tehát nincsen szó.”
Csányi szavait azonban nehéz máshogy értelmezni, mint hogy Orbán akkor is saját maga rendezi az utakat, mikor miniszterelnöki minőségében utazik valahova. Szerettük volna megtudni, hogy Orbán magánemberként vagy miniszterelnöki minőségben utazott-e az OTP magángépén, ezért rákérdeztünk erre a Miniszterelnöki Kabinetirodánál, a válaszokat amint megkaptuk, közöljük.
A válasz azért is lenne érdekes, mert ha a kormány bérli ezeket a gépeket, vagy repülőjegyet vesz rájuk, akkor ezt közpénzből fizeti, azt ugyanakkor nem lehet tudni, hogy eddig pontosan mennyi pénz ment el ilyen utakra.
Ha viszont Orbán vendégként utazik, azt az Országgyűlésről szóló törvény alapján fel kell tüntetnie a vagyonnyilatkozatában, amennyiben ezeknek az utaknak az értéke meghaladja a képviselői tiszteletdíjának – 750 ezer forintnak – az egytizenketted részét. Erre ugyanakkor eddig nem került sor.
Kormánygép
Azt eddig is tudni lehetett, hogy a kormány gyakran kibérli az OTP százszázalékos közvetett és az Air-Invest Kft. százszázalékos közvetlen tulajdonában álló gépet, korábban Orbán Viktor hivatalos Facebook-oldalán is közzétettek egy videót arról, hogy a HA-LKZ lajstromjelű, Csányi-féle magánrepülővel utazott Berlinbe.
Az Átlátszó.hu részletesebben is foglalkozott Orbán OTP-s útjaival. A cikkből kiderül, hogy régebben egy Dassault Falcon 900EX típusú business jet volt az Air-Invest Kft. tulajdonában, amit Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor is többször bérbe vett miniszterelnökként. 2017-ben szó volt róla, hogy megveszik ezt a repülőt kormánygépnek Csányitól, de ebből végül nem lett semmi. Azt a gépet mindenesetre még abban az évben lecserélte az OTP leányvállalata egy újabb modellre, konkrétan egy Falcon 900LX-re.
A régi gépet tehát végül nem vették meg, az új OTP-s gép üzemeltetője viszont – névleg legalábbis – a magyar kormány lett egy időre. A trackeroldalak alapján a gép első útjára vonatkozóan a légitársaság rubrikában azt írták, „Magyarország kormánya”, ami annyiban fura, hogy magánrepülők esetén itt a repülők üzemeltető cégének a neve szokott szerepelni.
A gép útjai többször is egybeestek Orbán Viktor külföldi látogatásainak időpontjaival. A már említett januári németországi út mellett február 19-én a gép éppen akkor járt a bulgáriai Szófiában, mikor Orbán a bolgár miniszterelnökkel, Bojko Boriszovval tárgyalt, május 14-én a repülő Varsóba ment, ahova Orbán a választási győzelmet követő eskütétele utáni első hivatalos látogatására utazott Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökhöz, de a gép június végén Brüsszelben is járt, éppen akkor, amikor Orbán Viktor uniós csúcson vett részt.
Ezekre az utakon a gép a „Magyarország kormánya” megjelölést használta, azonban olyan utakra is így ment, amikor Orbán Viktornak nem voltak külföldi látogatásai, hanem valamilyen futballeseményen vett részt. A gép
június 6-én a fehéroroszországi Bresztbe repült, ahol a magyar válogatott játszott (ezt a meccset a Nemzeti Sport tudósítása alapján Csányi és Orbán együtt tekintette meg);
október 4-én a Chelsea–Mol Vidi EL-meccs helyszínére, Londonba repült (ezt a mérkőzést Orbán Schmidt Máriával és Csányival egy társaságban nézte meg);
október 12-én Athénban volt, ahol akkor játszották a görög–magyar meccset;
de ott volt október 15-én Tallinnban is a magyar–észt idején (Csányi és Orbán szintén együtt nézték ezt a meccset);
és november 29-én a fehéroroszországi Bariszovban, ahol a Mol Vidi–BATE EL-meccset játszották akkor.
A gép ugyanakkor olyan helyen is járt, ahol se a Mol Vidi, se a magyar válogatott nem játszott éppen akkor: 2018. július 10-én Szentpétervárra, a francia–belga vb-elődöntő helyszínére ment az OTP-s magángép, Orbán ezt a meccset a francia elnök, Emmanuel Macron társaságában nézte meg.
Az elérhető adatok alapján látszik, hogy az OTP elég feszesen használja a gépet, a vezetők mennek-jönnek, nem szállnak meg, sok a balkáni, az orosz, a szófiai és a kijevi út, vélhetően a leányvállalatok felkeresése a fő használati cél.
Mennyibe kerülhet egy ilyen út?
Az OTP Bank tulajdonában álló Air-Invest az elmúlt években rendre 600 millió forint körüli éves forgalmat ért el, de a cég ennek ellenére erősen veszteséges volt. 2014 és 2016 között 427, 293 és 379 millió forint volt a cég vesztesége, 2017-ben viszont 3 milliárd forint.
Ezt az utóbbi kiugró adatot nagy valószínűséggel a gépcsere magyarázza. A régi Falcon a könyvekben 5 milliárd forint körüli értékként szerepelt, amit a cég csak 2 milliárd körüli összegért tudott eladni, ebből jön ki a hárommilliárdos mínusz. Az új Dassault Falcon 900LX ára nagyjából 11-12 milliárd forint körül alakul.
A magánrepülők fenntartási költségei általánosságban erősen függnek attól, hogy mekkora a kihasználtságuk, milyen gyakran mennek, és hány utast szállítanak. Ezen túl fizetni kell a reptéri díjakat, az üzemanyagot és a személyzet bérét is. Az elmúlt években a magánrepülő tulajdonlása mellett a bérlés egész komoly iparággá nőtte ki magát, erről ebben a cikkben írtunk részletesebben.
Az OTP magángépének üzemeltetési költsége a repült óráktól függően 1,1-2,4 millió forint óránként. Az októberben Magyarországon irodát nyitó magángépbróker cég, a Callajet tulajdonosa, Joe Kurta korábban azt mondta az Indexnek, hogy az évi 500-600 órás kihasználtság már gazdaságos működést tesz lehetővé. Bár pontos számítást nem készítettünk, az OTP gépe esetében látható, hogy szinte mindennap repül, tehát ha kijön az átlag 500-600 óra, akkor az óránkénti működése költsége inkább az 1,1 millió forint felé közelíthet a fent megadott sávból.
Egy ilyen gépen a fedélzet kialakításától függően 12-14 utas utazhat, tehát amennyiben Orbán és Csányi még hat ember társaságában mennek focimeccset nézni Budapestről Londonba, akkor a 2,5 órás repülőút költsége a személyzet bére nélkül fejenként nagyjából 700 ezer forintba kerül oda-vissza.
|
Gyakran megy oda az OTP gépe, ahol Orbánnak van dolga
|
Csányi Sándor azt mondta, Orbán Viktor mindig személyesen fizette ki, mikor az OTP magángépét használta, a Mol Vidi bulgáriai meccsére viszont Garancsi István vendégeként utazhatott, amire a parlamentben azt mondta, harminc éve utazik így. Összeszedtük, hogy mit lehet tudni Orbán OTP-útjairól.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/04/18/otp_csanyi_orban_repulo_magangep/
|
2019-04-18 13:42:00
| true | null | null |
Index
|
Választási plakátokat akart kihelyezni az MSZP a főváros különböző oszlopaira. Egy tavalyi törvénymódosítás értelmében ez csak úgy lehetséges, ha a párt erre engedélyt kér az oszlop tulajdonosaitól. Villanyoszlop esetén ez az Elmű, míg a közvilágítást biztosító oszlopok egy olyan céghez, egy B. B. D.- és K. Kft.-hez tartoznak, amely voltaképpen a fővárosi önkormányzathoz tartozik. Az MSZP ezért még áprilisban levelet írt a két cégnek, arra kérve őket, hogy mint tulajdonos, engedélyezzék a plakátok elhelyezését.
A B.B.F.és K. válaszlevelében azt írta, hogy engedélyezi ugyan, de ehhez a Fővárosi Önkormányzattól is engedélyt kell kérnie az MSZP-nek, ezen felül pedig közterület-használati díjat is fizetnie kell. Ez nem olcsó mulatság, plakátonként 9 és 16 ezer forintot kellene fizetni havonta. A Fővárosi Önkormányzat ugyan dönthet úgy, hogy díjmentességet ad, esetleg kedvezményt, de az MSZP-nél úgy gondolták, hogy nem adnák nekik oda kedvezményesen.
Az MSZP ezért úgy döntött, hogy a Kúria állásfoglalását kéri, amely kedden hozott döntésében az ellenzéki pártnak adott igazat, és kimondta: az oszlopokon történő plakátelhelyezés választási kampány idején nem köthető közterület-használati engedélyhez és díjhoz, a közterület-használatról szóló szabályok csak az önálló hirdető-berendezések és óriásplakátok esetén alkalmazhatók. Magyarul arról van szó, hogy azoknál a berendezéseknél kérhetnek közterület-használati díjat, amelyek kifejezetten hirdető-berendezések (például egy óriásplakát kihelyezésére szolgáló tábla), csakhogy az oszlopok nem ilyenek.
A Kúria döntése azért is érdekes, mert az MSZP kérését "lepasszoló" B.B.F. és K. a Kúriának egy olyan korábbi döntésére hivatkozva kérte volna a pártot a díjfizetésre, amely döntést a testület azon tanácsa hozta meg, amelyet Patyi András vezetett. Patyi a Nemzeti Választási Bizottság vezetője volt, aki a 2018-as választások után azt mondta Orbán Viktornak, hogy sajnálja, amiért a bizottság megbüntette a kormányfőt 300 ezer forintra. Patyi később a Kúria önkormányzati tanácsának elnöki tisztségét viselő bírója lett.
|
Méregdrágán adták volna az MSZP-nek a plakáthelyeket
|
Közterület-használati díj megfizetése fejében helyezhette volna ki választási plakátjait az MSZP a budapesti oszlopokra, ám a párt perre vitte a kérdést, a Kúria kedden meghozott döntésének értelmében a szocialistáknak adott igazat.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/05/01/meregdragan_adtak_volna_az_mszp-nek_a_plakathelyeket/
|
2019-05-01 13:44:00
| true | null | null |
Index
|
Tarlós István főpolgármester márciusban dobta be a követ az állóvízbe egy interjúban ezzel a néhány mondattal:
Hadd legyek egészen őszinte: nem értek egyet azzal, ami ma van. Hallok én is pénzügyekről, állítólagos visszaélésekről. Ez az egy olyan kérésem volt mindenesetre, amelyet a miniszterelnök nem tudott teljesíteni. Szívesen megváltoztatnám az állapotokat, nem értek egyet azzal, hogy huszonháromféleképpen működik a parkolás a fővárosban. Ha mindenáron ragaszkodtam volna hozzá, az alig kezelhető politikai feszültségeket eredményezett volna.
Ebből a nyilatkozatból az a következtetés vonható le, hogy a kerületek által működtetett parkolási rendszerek rosszak, követhetetlenek, eltűnik belőlük a pénz, bezzeg, ha egy kézben (a fővároséban) lenne, akkor hatékony és átlátható lenne minden. A napokban egy sajtótájékoztatón pontosabban fogalmazott, mint mondta, két fő okból lenne jó, ha egységes lenne a fővárosi parkolási rendszer:
a közösségi közlekedés büdzséjébe kellene mennie a pénz jelentős részének, mert a parkolási bevételnek a közlekedésben kell kikötnie;
nem koherens szokásjogok vannak (például a zónahatároló utak esetében, ha szabályosan parkol valaki, de rossz parkolóóránál fizet, akkor megbüntetik, de ez egy egységes rendszerben nem fordulhatna elő).
Az tény, hogy ahány kerület, annyiféle automata található, és a zónahatárok is sokszor megtéveszthetik az autóst. Például a határoló utca rossz oldalán a szomszéd kerületnek fizet véletlenül, vagy benézi a parkolási időszakot, ami az utca egyik oldalán csak 18 óráig tart, de a másikon 20 óra a vége.
A mobilfizetés, és az ahhoz tartozó applikációk terjedésével (ma már van olyan budapesti kerület, ahol a mobilfizetés aránya eléri a 80 százalékot) ezek a kényelmetlenségek fokozatosan megszűnnek (persze nem teljesen), hiszen a GPS elég pontosan megállapítja a gépkocsi helyét és az ott érvényes szabályokat.
A kerületek addig is próbálják az úgynevezett átparkolást normálisan kezelni. Körkérdésünkre azt válaszolták, hogy alapvetően a fővárosi parkolási rendelet szabályozza ezt a kérdést: nem minősül díjfizetés nélküli várakozásnak, ha a gépjármű két szomszédos kerület határoló útján várakozik és véletlenül a másik kerületbe vett parkolójegyet, kivéve - és innen adódik, hogy még előfordulhat probléma -, ha nem azonos a díjövezet az utca két oldalán.
A legtöbb kerület elmondása szerint még ezt is lenyelik, és ellenőreik elfogadják a határoló út másik kerületi oldalán váltott jegyet. Az átparkolások számáról azonban sehol nincs nyilvántartás vagy elszámolás, csak annyit mondtak, hogy nagyon elenyésző számban fordul elő.
Mennyi a pénz, és hova megy?
Az egységesítés mellett érvelők azt is fel szokták hozni, hogy a kerületek nem jól gazdálkodnak a parkolási bevétellel. Ezért először is kíváncsiak voltunk arra is, hogy a kerületi önkormányzatok saját bevallásuk szerint mekkora pénzhez jutnak a parkolásból. Kikértük a 13 komolyabb parkolási rendszert működtető kerülettől 2017-es bevételeket és kiadásokat.
A bevétel nagyságát meghatározza, hogy a fizetős területeken mekkora a napközbeni lakossági parkolás. Egy óbudai lakótelepi parkolóban például kevésbé mozognak a lakosság ingyen parkoló gépjárművei, mint a belvárosban, tehát az általuk elfoglalt parkolóhely is kevesebbet hoz a konyhára. Az egyetlen veszteséges kerület, Óbuda mással is magyarázza a hiányt: a többi kerülethez képest sokkal nagyobb lakossági kedvezményeket ad, például a kerületi lakosok 90 percig minden óbudai zónában ingyen parkolhatnak, vagy 2. kocsira is kaphatnak díjkedvezményt. A működési hatékonyságot ez is nagyban meghatározza.
A parkolási bevétel nagysága és nyomon követhetősége attól is függ, hogy az önkormányzat saját (például vagyonkezelő) cége vagy szervezete működteti a parkolást. 2010-től ennek egyértelműnek kellene lenni, mégis több kerületnél előfordul, hogy az önkormányzati cég továbbadja az üzemeltetést egy magáncégnek, kikerülve a jogszabályt. A magáncég elszámolását már nehezebb követni, mint ha egyenesen az önkormányzathoz folyna be a bevétel. Körkérdésünkre adott válaszokból kiderült, hogy 8 önkormányzat saját hatáskörben tartja a parkolást, 5 önkormányzat pedig a közvetett kiszervezés mellett döntött.
Az I. kerületben saját cég üzemeltet (Budavári Kapu Kft.), a bevétel az önkormányzat számlájára fut,
a II. kerületben a polgármesteri hivatal parkolási osztálya az üzemeltető, a bevétel itt is egyből a kerület számlájára érkezik,
csakúgy, mint Óbudán, ahol szintén önkormányzati tulajdonú az üzemeltető cég (Óbudai Parkolási Kft.).
Az V. kerületben a kerületi közterület-felügyelet üzemeltet, a bevétel szintén egyenesen az önkormányzat számlájára megy,
a VI. kerületben is saját cég, a Vagyonkezelő Zrt-hez tartozik az ügy, ami a költségek levonása után utalja az önkormányzatnak a bevételt.
A VIII. kerületben az önkormányzati Gazdálkodási Központ látja el a parkolási feladatokat, a bevételek itt is az önkormányzat számlájára érkeznek.
A IX. kerület a FEV IX. Vagyonkezelő Zrt-t bízta meg a parkolás-üzemeltetéssel, a bevétel az önkormányzat válasza szerint itt is egyenesen az önkormányzat számlájára jön. Ami nincs benne a válaszban, az az, hogy a FEV IX. egész tavaly év végéig a FER-PARK magáncéggel volt leszerződve a parkoló-automaták üzemeltetésére, de erről kicsit később bővebben lesz szó.
A XII. kerületben az önkormányzat cége, a Fáber Városfejlesztő és -fenntartó Kft üzemelteti a parkolást, és az önkormányzat számlájára utalja a bevételt.
A XIII. kerületben az önkormányzati tulajdonú Közszolgáltató Zrt. végzi a tevékenységet, a befolyó pénzek egyből mennek az önkormányzat számlájára.
A kiszervezők
A VII. kerület egy külsős konzorciummal üzemeltet, az ER-PARK Kft.-vel koncesszióban. Az elszámolt nyereséget utalják csak az önkormányzat számlájára. Havi elszámolás van, a kontrollt egy önkormányzat által delegált tag biztosítja a kft felügyelő bizottságában. Az ER-PARK azonos (egészen az egykori, nem túl szép hírnevet kivívott Centrum Parkoló Kft-ig nyúló) tulajdoni körben van, mint a IX. kerületnél már említett FER-PARK. A ferencvárosi vagyonkezelő egy éve bontott szerződést a FER-PARK-kal, miután a 444.hu számos visszásságot tárt fel a céggel kapcsolatban (például sorszám nélküli bizonylatok használata, parkolási VIP-lista alkalmazása).
Két másik kerület is kiszervezte a parkolás-üzemeltetést: mind a XI. kerület, mind a XIV. kerület a SIS Parking Kft-vel szerződött. A cég 2017-ben jelent meg a parkolási piacon, tulajdonosai korábban teljesen más területeken mozogtak. Bár a 2017-es adatok, amire lapunk az összes önkormányzatnál rákérdezett, mindkét kerületnél kétszázmilliós nyereséget mutattak, a tavalyi év a 24.hu szerint már veszteséges lett a XI. kerületben (az önkormányzat ezzel szemben azt állítja, hogy tavaly is 200 milliós nyereséggel zártak). Zugló polgármesterét, a főpolgármester-jelölt Karácsony Gergőt is a rossz szerződés miatt szorongatják, tehát úgy tűnik, a kiszervezés nem számít bombaüzletnek – legalábbis az önkormányzatok szempontjából.
Hogy ez mennyire így van az látszik az arra a kérdésünkre adott válaszokból, hogy jó ötletnek tartanák-e a fővárosi parkolásüzemeltetés egységesítését. A külső cégeket megbízó kerületek egyike sem zárkózik el ettől, sőt például Zugló bizonyos feltételek teljesülése esetében kifejezetten kívánatosnak tartaná, míg a parkolást maguk intéző kerületek szinte mindegyike nagyon meg van elégedve a jelenlegi helyzettel.
Az egységesítést ellenző kerületek inkább a jól jövedelmező rendszert működtető városrészek közül kerülnek ki. Alapvetően azzal érvelnek, hogy a keretszabályok most is egységesek, azokat a fővárosi közgyűlés szabja meg a kerületeknek. A II. kerület felidézte, hogy a fővárosnak volt már egy Parking Kft-je, ami egy veszteséges vízfej volt, kerületi szinten sokkal átláthatóbban, hatékonyabban és a helyi lakosok érdekeit figyelembe véve működtethető a rendszer, viszont egy közös ügyfélszolgálatban látnak fantáziát, mert az autósok szempontjából az sokkal kényelmesebb lenne.
A XIII. kerületnél kiemelték, hogy a főváros kasszájába a kerületek így is évi egymilliárd forintot adnak be kvázi "parkolási adóként", a főútvonalakon szedett parkolási díj után, ezt a pénzt a főváros nyugodtan fordíthatná átfogó közlekedésfejlesztésre. A kerületek a parkolási bevételekből a saját tulajdonú útjaikat, közterületeiket tartják rendbe, próbálják forgalomszabályozást megoldani, amire a bevétel nélkül nem lenne pénzük, a főváros meg valószínűleg nem adna rá semmit.
Mindazonáltal körkérdésünkből kiderült, hogy a kerületek nagy részénél a költségvetési nagy kalapba folyik be a pénz, és a forgalomszabályozás, útfenntartás mellett teljesen más jellegű feladatra is elköltik. Azaz több helyen nem forgalomszabályozó eszközként, hanem már a központi forrásokat kiegészítő, saját gazdasági bevételi forrásként tekintenek a parkolásra.
A zóna elburjánzott, P+R nem épült
Pedig a belvárosi fizetős parkolás bevezetésekor, 1994-ben az volt az alapvető cél, hogy ne legyen napokig lefoglalva egy-egy forgalmas parkolóhely, pörögjenek a kocsik, aki rászánja a pénzt, tudjon parkolni. Aztán a fizetős zóna közvetlen szomszédsága mellett, a még ingyenes területeken feltorlódó autósok miatt a fizetős rendszer kijjebb és kijjebb burjánzott. Az itt élők ugyanis folyamatosan revolverezték az önkormányzatokat, hogy nem tudnak a házuk előtt parkolni az ingázók kocsijai miatt.
Az önkormányzatok kényszerhelyzetbe kerültek és kialakult egy brutális nagy fizetős parkolási övezet, olyan helyeken is (pl lakótelepi parkolók), ahol erre normális esetben semmi szükség nincsen. Egy jól működő önkormányzati rendszerben az ingázókat megfogták volna a külvárosokban, az oda kinyúló nagy teljesítményű tömegközlekedési vonalakkal (metró, vasút, gyorsvillamos) és a melléjük épített nagy P+R parkolókkal, de ez Budapesten nem működött, mert a fővárosnak nem volt rá pénze (a parkolási bevételekből semmiképpen).
Budapesten tehát sikerült elérni, hogy a parkolási rendszer nagy része nem a forgalomszabályozást szolgálja (ahol igen, ott is csak mikroszinten), hanem egyfelől a bevételszerzést, másfelől azt, hogy a helyi lakosoknak legyen az utcán ingyenes gépkocsi-tárolóhelyük. Ez a rendszer a belső kerületekben jól működik, de külső kerületeknél inkább csak púp a hivatal hátán.
Lejár az automaták ideje
Egy egységes fővárosi parkolási rendszerben egy helyre folyna be az évi tízmilliárd forintnyi parkolási bevétel, ez azonban kevés lenne a nagy tömegközlekedési fejlesztésekhez. Sok kerület viszont elvesztené a forrását, hogy saját belső, autókban fulladozó területeit valahogy szabályozni tudja. A közös ügyfélszolgálat azonban valószínűleg a legtöbb véletlen átparkolásból, időelcsúszásból származó problémát kezelni tudná.
A parkolóautomatáknak pedig lassan lejár az ideje: a parkolások zöme már mobillal történik. Van már olyan kísérleti parkolási zóna a fővárosban, ahol az automaták sokkal ritkábbak, csak egy egyszerű tábla helyettesíti őket a mobilfizetéshez szükséges kóddal.
2014-től a mobiltelefonos fizetések a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-n keresztül bonyolódnak. A cégnek évről évre nő a forgalma. Beszámolójuk szerint 2017-ben az összes mobilparkolási tranzakció száma 26,5 millió volt, az összes mobilparkolásból származó forgalom pedig 11,6 milliárd forint. Ennek az összegnek a 90%-át kapják vissza az önkormányzatok.
(Borítókép: Bődey János / Index.)
|
Véget ér-e valaha a parkolási káosz Budapesten?
|
Az egységes fővárosi parkolási rendszer minden önkormányzati választási kampányban előkerül. Az érv egyszerű: egységes szabályok, összfővárosi bevételből összfővárosi közlekedéspolitika. De valóban így van-e? Megnéztük a helyzetet onnan, ahonnan eddig még senki: a kerületek szempontjából.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/budapest/2019/04/30/parkolas_keruletek_fovaros_tarlos_istvan_fizeto_parkolas/
|
2019-04-30 13:46:00
| true | null | null |
Index
|
A Fidesz április 8-án megkezdte az aláírásgyűjtést az európai parlamenti választásra, de ezzel egy időben aláírásgyűjtő akciót is indított. Ez utóbbiról a Fidesz azt állította, arra kérik a magyar embereket, hogy aláírásukkal támogassák Orbán Viktor miniszterelnök hétpontos akciótervét a bevándorlás megállítására.
Néhány nappal később azonban videóra vették, ahogy fideszes aktivisták – a Kúria szerint – megtévesztve az aláírókat, nem az EP-választásra hitelesített iratokra kérték a hozzájuk járulók aláírását és adatait. Ezután a videóval a választási bizottsághoz fordultak, hogy állapítsák meg, ez így nem ok. Hosszabban: „A nem a hivatalos íven történő aláírásgyűjtés sérti a választások tisztaságát, csorbítja a jelölő szervezetek közti esélyegyenlőséget, valamint ellentétes a jóhiszemű és rendeletetésszerű joggyakorlás alapelvével.”
A Fővárosi Választási Bizottság majd a fellebbezést vizsgáló Nemzeti Választási Bizottság azonban nem foglalkozott túl sokat a bejelentéssel, és azzal söpörték le az asztalról a kifogást, hogy egyrészt „nem történt jogsértés”, majd a bizottság azt is „megállapította, hogy az aláírásgyűjtés nem volt jogsértő, az adott tájékoztatás pedig nem volt megtévesztő”, másrészt az NVB szerint aki hozzájuk fordult, nem is érintett.
Ezzel csak az a baj, hogy ez nem igaz. Ezért a bejelentő a bírósághoz fordult.
Ahogy a Kúria pénteki ítéletéből kiderült: „A FIDESZ-KDNP logóival ellátott kihelyezett pulton elhelyezett aláírásgyűjtő lapok fejrészén a »Támogatom Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást!« felirat olvasható, az aktivisták a videót készítő személy kérdésére pedig többször is azt állították, hogy az aláírásgyűjtő lapokon a FIDESZ-KDNP számára a 2019. május 26. napjára kitűzött európai parlamenti képviselők választására a jelöltállításhoz szükséges aláírásokat gyűjtik. A videófelvétel tanúsága szerint az aláírás gyűjtésére szolgáló aláíróívek nem a Választási Iroda által kiadott, a jelöltállításhoz szükséges aláírások gyűjtésére szolgáló ajánlóívek voltak, hanem Orbán Viktor programját támogató aláírásokat gyűjtöttek és a videófelvételt készítő személy kérésére az aktivisták a támogató aláírások gyűjtéséhez az adatkezelési tájékoztatót nem tudták bemutatni.”
A Kúria megállapította, hogy a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem alapos, és azzal sem értett egyet, amit az NVB megállapított, hogy a kérelmező nem érintett, hiszen
A Kúria szerint az is kétségtelen, hogy ha egy jelölőszervezet munkájáról (esetünkben a Fideszéről) azt állítják, hogy a választópolgárok megtévesztésére irányul, az a többi szervezetre is hatással van, és megbonthatja a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget.
A videófelvétel alapján a háromtagú bírói tanács megállapította, hogy a fideszes-KDNP-s aktivisták aláírásgyűjtése
egyértelműen nem a 2019-es európai parlamenti választásokhoz szükséges ajánlások gyűjtésére irányult;
a választópolgárok az elhangzott tájékoztatás ellenére aláírásukkal valójában nem a FIDESZ-KDNP jelöltállítását támogatták;
a jelölő szervezet nevében eljáró személyek olyan tevékenységet folytattak, amely a választópolgárok megtévesztésére alkalmas volt.
A Kúria megítélése szerint a választópolgárok megtévesztése pedig önmagában sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
A választópolgárok megtévesztése alappal veti fel továbbá annak a lehetőségét is, hogy a jelölőszervezet célja az aláírások kampánytevékenység során történő további felhasználása, választói adatbázis kialakítása.
|
A fővárosi választási bizottság bevédte a Fideszt, de a Kúria elmeszelte a csalást
|
A Fidesz április 8-án megkezdte az aláírásgyűjtést az európai parlamenti választásra, de ezzel egy időben aláírásgyűjtő akciót is indított. Ez utóbbiról a Fidesz azt állította, arra kérik a magyar embereket, hogy aláírásukkal támogassák Orbán Viktor miniszterelnök hétpontos akciótervét a bevándorlás megállítására.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/04/26/fovarosi_valasztasi_bizottsag_fidesz_kuria_alairasgyujtes/
|
2019-04-26 13:50:00
| true | null | null |
Index
|
Megmagyarázta az OTP Bank Nyrt., hogy miért szorult rá annak ellenére több mint félmilliárd forint vissza nem térítendő állami támogatásra a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által 2017-ben útjára indított Kisfaludy turisztikai fejlesztési programból, hogy Magyarország legnagyobb bankja, élén pedig Csányi Sándor elnök-vezérigazgató személyében az ország második leggazdagabb embere áll. "A Hotel OTP Balatonszemes nem vállalati üdülő, hanem jelentős nyilvános forgalmat bonyolító, piaci versenyhelyzetben működő szálloda. Évek óta tervezzük azt a komplex felújítást, amelyhez bő 500 millió forintos támogatást nyertünk, és amelynek összesen a többszörösét fordítjuk a beruházásra" - válaszolta a Napi.hu kérdésére az OTP.
A projekt keretében felújítják az összes szobát, megújítják és bővítik a közösségi tereket, illetve növelik és modernizálják a konferencia kapacitást. A jelenlegi kétcsillagos besorolás helyett háromcsillagos színvonalú lesz a szálloda, és az akadálymentesítés is lényegesen magasabb szinten lesz megoldott. Még az idén elindulhat az építkezés.
Szeretik a vendégeket
A Hotel OTP Balatonszemes honlapja szerint a szálloda azonban most is háromcsillagos és felújítottak a szobák. "Balatonszemesen, ezen a nyugodt és családias hangulatú településen, közvetlenül a Balaton partján található szállodánk. Háromcsillagos színvonalon, a megszokott vendégszereteten túl, felújított szobákkal, és minőségi szolgáltatásokkal várjuk kedves vendégeinket. Kényelmes és tágas szobáinkból balatoni és kerti kilátásban lehet része Önnek is, ha ellátogat hozzánk" - olvasható a hotel weboldalán.
A Kisfaludy turisztikai fejlesztési programmal minden idők legnagyobb szálláshelyfejlesztési programja valósulhat meg a vidéki Magyarországon - így büszkélkedik az állami MTÜ a programmal, amelynek keretében 2030-ig 300 milliárd forint értékű szálláshelyfejlesztési beruházás valósulhat meg Magyarországon, amelyből 150 milliárd forintot a kormány hazai költségvetési forrásból, vissza nem térítendő támogatás formájában biztosít. A Napi.hu írta meg először, hogy a legnagyobb támogatásokat a kormányzathoz közeli cégek nyerték el.
Összesen 45 balatoni településről 110 vállalkozás pályázata mintegy 18 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást nyert el az MTÜ hotel- és panziófejlesztési programjából - derül ki a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) számára készített összegzésből, amelyet a Balatoni Futár című magazin februári lapszámában megjelent cikk ismertetett.
A BFT február 8-i üléséről szóló tudósítás szerint a Balaton térségébe érkező mintegy 18 milliárd forint harmada, tehát 6 milliárd forint két projekthez sorolható: az egyik a szántódi rév közelében található ötcsillagos besorolású BalaLand Family Hotel & Resort, a másik a Tihanyi Kastélyszálló és Tréning Központ Hotel. Ennek építésére 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a CDHT Hotel Projekt Kft., amely az A8 Palace Hotel Zrt.-n keresztül Garancsi István (a Mol Vidi FC tulajdonosa), Hernádi Zsolt (a Mol elnök-vezérigazgatója) és Csányi Sándor (az OTP Bank elnök-vezérigazgatója) közös érdekeltsége.
Állami kitüntetés mellé állami milliárd
Az önkormányzati és kormányzati tagokból álló tanács által készített adatsorból kiemelkedik Siófok és Balatonfüred 11-11 támogatást nyert projekttel, de Hévíz (8) és Balatonlelle (7) is eredményesen pályázott. Balatonfüreden például 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatásból építhet 66 szobás, négycsillagos hotelt az SZ.Z. Szállodafejlesztő Kft., ahol az SZ. Z. monogram a zalakarosi Szabadics Zoltánt fedi. A Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt. nyerte el korábban a zánkai gyermektábor víziközmű-infrastruktúrájának felújítását, de ezen kívül is sorra nyeri a cég a közbeszerzéseket. Szabadics Zoltán vállalkozó pedig március 15-én Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést is kapott Áder János köztársasági elnök megbízásából Kásler Miklós, az emberi erőforrások miniszterétől.
A pályázati aktivitás megfelelő, bár nagy szórás van a települések között
|
Állami milliárdokból építik körbe a Balatont
|
Már évek óta szerette volna bővíteni az OTP Bank a balatonszemesi szállodáját, amit most végre az államtól kapott vissza nem térítendő félmilliárd forint támogatásból kezdhet el. Balatonfüreden pedig állami kitüntetést is kapott az a vállalkozó, aki adóforintokból építhet luxusszállodát.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/otp-hotel-turizmus-felujitas.681880.html
|
2019-04-07 13:36:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
A balatonfüredi önkormányzat tulajdonában lévő és a Balatontourist Kft. által üzemeltetett kemping területén épülhet fel az a 66 szobás, négycsillagos hotel, amelyre 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott az SZ.Z. Szállodafejlesztő Kft. a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által 2017-ben útjára indított, Kisfaludy turisztikai fejlesztési programból - tudta meg a Napi.hu.
Az SZ.Z. monogram a zalakarosi Szabadics Zoltán vállalkozót fedi, aki március 15-én Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést kapott Áder János köztársasági elnöktől és másik cége, a Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt. rendszeres szereplője az állami közbeszerzéseknek. Az állami milliárdokkal megtámogatott építkezés helyszínéül szolgáló önkormányzati kempinget a Balatontourist Kft. használja, amely a Konzum-csoporton keresztül Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos üzletember érdekeltsége. Balatonfüred fideszes polgármestere, Bóka István pedig a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke is.
A Kisfaludy turisztikai fejlesztési programmal minden idők legnagyobb szálláshelyfejlesztési programja valósulhat meg a vidéki Magyarországon - így büszkélkedik az állami MTÜ a programmal, amelynek keretében 2030-ig 300 milliárd forint értékű szálláshelyfejlesztési beruházás valósulhat meg Magyarországon, amelyből 150 milliárd forintot a kormány hazai költségvetési forrásból, vissza nem térítendő támogatás formájában biztosít. A Napi.hu írta meg először, hogy a legnagyobb támogatásokat a kormányzathoz közeli cégek nyerték el.
Luxusban pihenhetnek a hajósok
Nagy lesz a mozgolódás a füredi kemping területén, hiszen itt fog építkezni uniós pénzből a Magyar Vitorlás Szövetség (MVSZ) is: 2,5 milliárd forintból új kikötőt álmodtak meg. Holczhauser András, az MVSZ főtitkára februárban beszélt arról a Budapest Boat Shown tartott sajtótájékoztatón, hogy megvalósítási szakaszban van a fejlesztés. A turizmus.com cikke szerint a füredi kemping területén egy 142 férőhelyes kikötő és egy kétszintes kiszolgáló központ épül 1,2 hektáron, a munkálatok szeptemberben indulnak, és a komplexum 2021 tavaszán nyithatja meg kapuit.
"Az MVSZ, Balatonfüred önkormányzata, valamint a Magyar Kajak-Kenu Szövetség alkotta konzorcium célja olyan kikötői és szárazföldi infrastruktúra létrehozása, amely alkalmas lesz vitorlás- és egyéb vízi események, nemzetközi versenyek megrendezésére. A vendégek magas színvonalú elhelyezését segíti majd az új kikötő mellett felépülő, 66 szobás, négycsillag surperior besorolású szálloda az SZ.Z. Szállodafejlesztő Kft. beruházásában" - tájékoztatott Holczhauser András. A projekthez Balatonfüred egy közel 1,5 hektáros területtel és 200 millió forint támogatással járult hozzá.
Már nincs több akadály
Azt még nem tudni, hogy ki építi meg a kikötőt, mert nem zárult le a kivitelezésre kiírt közbeszerzés. Már így is jelentős a csúszás, hiszen Kollár Lajos, az MVSZ elnöke a Napi.hu-nak elmondta: már 2017-ben szerették volna elkezdeni az építkezést, de az építőipari drágulások miatt jelentős forrásigényük támadt. Így még egy kapavágás sem történt, pedig 2017. áprilisban Révész Máriusz kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztossal együtt jelentették be, hogy a Bejárható Magyarország programhoz kapcsolódva már 2017 októberében megkezdődik Balatonfüred új kikötőjének építése.
Jelentős csúszásban vagyunk, de most már az utolsó akadály is elhárult. Azért szeptemberben indul az építkezés, hogy a nyáron is zavartalanul tudjon üzemelni a kemping - mondta Kollár Lajos. Az új luxus szállodához az MVSZ-nek nem lesz köze, de a szövetségi vezető szerint jó kapcsolatra törekednek a magánberuházóval. Azt tervezik, hogy a kikötőben a férőhelyeknek mintegy a felét fogják piaci alapon kiadni, a többit különböző versenyek számára tartják majd fent.
|
Gigászi építkezés a Balaton partján - újabb részletek derültek ki
|
Vitorlás hajóval érkezhetnek majd a vendégek abba a balatonfüredi luxus szállodába, amelynek építésére a Magyar Turisztikai Ügynökség 1,7 milliárd forintot adott. Az építkezés helyszíne a füredi kemping, amit egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég üzemeltet
| null | 1 |
https://www.napi.hu/ingatlan/turizmus-balaton-hotel-kikoto-beruhazas.682101.html
|
2019-04-11 13:51:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő 2017-ben már szentelt Korrupcióinfót a Családbarát Ország NKft.-nek, az Új Nemzedék Központ cégének. A friss adatok a politikus értékelése szerint azt bizonyítják: azóta sem álltak le a pénzlehúzással. Eheti Korrupcióinfóját Hadházy az nkft. két friss projektjének, egy 6,1 milliárdos és egy 1,7 milliárdos pályázatnak szentelte.
A 6,1 milliárdos EFOP-projekt így jellemzi magát: „az Európai uniós forrásból megvalósuló Családbarát ország projekt nem kisebb feladatot tűz ki célul, mint a családbarát Magyarország megteremtését.”
A szerződés mellékleteiből kiderül: több mint 2 milliárd forint megy marketingre és kommunikációra, ami Hadházy szerint nem jelent mást, mint hogy a kormány ismét uniós pénzből kampányol saját maga mellett.
Hatszázmillió mehet képzésekre, például elvileg 1500 dajka kaphat egy két hetes továbbképzést, ami borsos, 400 ezer forintot jelent fejenként.
Az ígéretek szerint kiosztanak majd 210 ezer „babacsomagot” és 750 „kelengyecsomagot” is. A közbeszerzési kiírás szerint utóbbiban lehetnek hasznos dolgok (pl. fürdető kád), a babacsomagokban viszont propagandaanyagon kívül egy darab hőmérő található.
Azt nkft. tervezett programjai között szerepel például az Öltözködés és önismeret című, továbbá: Vállalkozz! – Okostelefon-kiválasztás („a képzés célja, tájékoztatást adjon és segítséget nyújtson a résztvevők számára az okostelefon/tablet kiválasztásától, a készülék alapfunkcióin és alapalkalmazásain át, egészen az alkalmazások haladó szintű felhasználásáig”), valamint: Önismereti tréning a Turul Óvodában című.
A második, „csak” 1,7 milliárdos programból krízistelefon-központosokat képeznek.
|
Hadházy: uniós pénzből reklámozza magát a kormány a családbarát ország projektben
|
Önismereti tréning a Turul Óvodában, illetve okostelefon-kiválasztást segítő workshop – egyebek mellett efféle hasznos okosságokra nyert rengeteg uniós forrást a valaha Magyar Vitorlás Központnak hívott Családbarát Ország Nonprofit Kft. Összesen csaknem tízmilliárd forintot.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/05/02/hadhazy-unios-penzbol-reklamozza-magat-a-kormany-a-csaladbarat-orszag-projektben/
|
2019-05-02 14:30:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Pintér Attila dunaújvárosi MSZP-elnök a társtulajdonosa annak a cégnek, ami az MTI néhány nappal ezelőtti híre szerint 662 millió forintnyi uniós támogatást nyert el. Az uniós támogatásokat nyilvántartó kormányzati honlapról kiderül, hogy az elmúlt két évben Pintér cégének más projektjeit is támogatta a kormány EU-s pénzzel. Dunaújvárosban régóta pletykálnak az MSZP és a Fidesz együttműködéséről, 2013-ban például Pintér Attila sógora három trafikkoncessziót is elnyert.
Néhány napja az Index szemlézte azt az MTI-hírt, miszerint a dunaújvárosi Clasman Kft. 662 millió forint uniós támogatást nyert el többfunkciós mobilépületek fejlesztésére. A cikk szerint az új mobil épületek elsősorban rendvédelmi, katasztrófavédelmi, katonai és egészségügyi célokra lehetnek alkalmasak, de akár hosszú távú lakhatást is biztosíthatnak.
A fejlesztést a cég szerint a piaci igények indokolják, és a sorozatgyártásra alkalmas technológiát 412,06 millió forint vissza nem térítendő és 249,93 millió forint visszatérítendő támogatásból fejlesztik.
Az kimaradt az MTI-hírből, hogy a Clasman Kft. 50 százalékos tulajdonosa Pintér Attila dunaújvárosi önkormányzati képviselő, a helyi MSZP elnöke.
Az uniós támogatásokat nyilvántartó kormányzati honlap szerint a cég 2018. december 18-án nyerte el a most említett 412 millió forintos vissza nem térítendő támogatást a mobilházakra. A fejlesztés pontos neve “Újszerű elektromechanikai nyitószerkezettel alapterület módosítására képes önfelépülő, modulárisan bővíthető, többfunkciós mobil ház – Clasman MobilHome".
A projekt teljes költsége 749,2 millió forint, ennek 55 százalékát kapta meg a cég vissza nem térítendő támogatásként egy GINOP-program keretében.
Az MTI által említett 249,93 millió forint visszatérítendő támogatásnak nincs nyoma sehol, viszont a kormányzati honlapról kiderül, hogy a Pintér Attila 50 százalékos tulajdonában lévő Clasman Kft. az elmúlt két évben összesen 544 millió forint uniós támogatást nyert el:
37,45 milliót kapacitásbővítésre és eszközfejlesztésre
14,75 milliót adaptív technológiai innovációra
79,75 milliót a beszállító képességeinek fejlesztésére
412 milliót a mobilház-projektre
Honlapján ezek közül csak kettő szerepel, de a 412 milliós összeg a cég mérlegadataihoz viszonyítva is kiemelkedően magas. A 2018-as számok ugyan még nem állnak rendelkezésre, de az előző évben 707,7 millió forint árbevétele volt a Clasman Kft.-nek, és 13,4 millió forint lett az adózott eredménye. Az Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartása szerint 11 zálogbejegyzés van a cégen összesen 1,4 milliárd forint értékben.
Dunaújvárosban régóta az a szóbeszéd járja, hogy a helyi MSZP együttműködik a Fidesszel.
Az együttműködés valóban gyanús több okból is. 2013-ban a HVG írta meg, hogy Dunaújvárosban a helyi fideszes kötődésű emberek mellett Pintér sógora is nyert 3 trafikkoncessziót.
Emlékezetes volt a 2016-os időközi választással kapcsolatos botrány is: a Fidesz jelöltje nyert, a DK-s második lett 21 százalékkal, harmadik a Jobbik 17 százalékkal, az MSZP pedig negyedik helyen végzett mindössze 8,5 százalékkal. A párt számára megalázó vereség miatt Tóbiás József MSZP-elnök lemondásra szólította fel Pintér Attila helyi elnököt, aki a kampány finisében külföldön raftingolt. Pintér bizalmi szavazást kért maga ellen, de a tagság mellette voksolt, így a posztján maradt.
Pintér Attila 2002 óta, közel 17 éve önkormányzati képviselő Dunaújvárosban. A települést a fideszes Cserna Gábor polgármester vezeti, az összesen 17 tagú testületből vele együtt 12-en a Fidesz képviselői, emellett van 3 MSZP-s, valamint 1-1 jobbikos és PM-s. Az önkormányzat honlapján közzétett jegyzőkönyvek szerint az utóbbiak valódi ellenzék módjára kérdeznek, tiltakoznak, és nemmel voksolnak a testületi üléseken, Pintér és a többi MSZP-s azonban legtöbbször a fideszesekkel együtt szavaz minden kérdésben.
Cége uniós támogatásával kapcsolatban telefonon megkerestük Pintér Attilát, aki meglehetősen ingerülten reagált a kérdéseinkre. Azt közölte, hogy ő évek óta ebből, mármint az acélipari munkákból él, és azt mondta, fejezzük be a beszélgetést, mert az uniós támogatásnak semmi köze ahhoz, hogy ő politikus. Ezután rákérdeztünk a sógora által elnyert 3 trafikkoncesszióra, erre lecsapta a telefont.
Címlapképen Pintér Attila (forrás: a politikus Facebook-oldala)
|
A dunaújvárosi MSZP-elnök cége 662 millió forint uniós támogatást kapott a Fidesz-kormánytól
|
Pintér Attila dunaújvárosi MSZP-elnök a társtulajdonosa annak a cégnek, ami az MTI néhány nappal ezelőtti híre szerint 662 millió forintnyi uniós támogatást nyert el. Az uniós támogatásokat nyilvántartó kormányzati honlapról kiderül, hogy az elmúlt két évben Pintér cégének más projektjeit is támogatta a kormány EU-s pénzzel. Dunaújvárosban régóta pletykálnak az MSZP és a Fidesz együttműködéséről, 2013-ban például Pintér Attila sógora három trafikkoncessziót is elnyert.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/04/26/a-dunaujvarosi-mszp-elnok-cege-662-millio-forint-unios-tamogatast-kapott-a-fidesz-kormanytol/
|
2019-04-26 14:40:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Öt év alatt összesen mintegy 119 milliárd forintot költött a Városliget Zrt. a Liget Budapest Projekt néven megvalósuló új kulturális intézmények megépítésére. Ezek mintegy felét a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, valamint az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ generálkivitelezési munkái teszik ki. A számításokat a Városliget Zrt. által megkötött szerződések és a Közbeszerzési Értesítőben megjelent eredménytájékoztatók alapján végeztük el.
Az új múzeumi negyed, amely Tarlós István 2010-es főpolgármesteri programjában jelent meg először, szép lassan halad a megvalósulás felé. A Liget Budapest Projektet miniszteri biztosként Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója koordinálja. A beruházás keretében hatalmas ingatlanokat húznak fel a főváros egyik legnagyobb közparkjában.
A tervek szerint megújul az Olof Palme Ház Millennium Háza néven, megépítik a Magyar Zene Házát, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központot, egy mélygarázst a Dózsa György útra, valamint új Nemzeti Galériát és új Közlekedési Múzeumot építenek. Továbbá hat évtized után ismét lesz színház a Városligetben, ahová beköltözik a Néprajzi Múzeum is.
Az építkezésekkel együtt elvégzik a Városliget rehabilitációját is: nemcsak új sétányokat alakítanak ki és fákat ültetnek a kivágottak helyett, hanem sportpályát és kutyafuttatót is építenek, az Állatkerttel szemben pedig vendéglátó-funkciójú pavilonokat húztak fel. Változás lesz még – mint a 24.hu megírta –, hogy megszüntetik az Olof Palme sétányt, a Kós Károly sétányt pedig autómentesítik.
A Liget Budapest Projekt keretében újították meg a II. világháborúban károkat szenvedett Román Csarnokot a Szépművészeti Múzeumban, és a Városliget fejlesztéséhez kapcsolódva épül a Kárpát-medence egykori élővilágát bemutató Pannon Park a Fővárosi Állatkert mellett, de a komáromi Csillag Erőd 5,1 milliárdos felújítását is a Liget-beruházás égisze alatt bonyolították le.
Eddig 119 milliárdot költöttek az épületekre, a végösszeg 250 milliárd is lehet
A Közbeszerzési Értesítőben megjelent eredménytájékoztatók és a projekt levezénylésére létrehozott állami cég szerződései alapján összegyűjtöttük, hogy eddig mennyi pénzbe került a Liget-projekt.
A Városliget Zrt. 2014 óta összesen 124 milliárd forint értékben kötött szerződéseket, és ebből mintegy 119 milliárd forintba került a Liget Budapest Projekt megvalósítása.
A Liget Budapest Projekt szerződéseit erre a linkre kattintva tekintheti meg. A három legnagyobb közbeszerzésnek, az új Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza és az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ generál-kivitelezési munkáinak az összege összesen 55,4 milliárd forint.
Az RTL Klub Híradója 2018 novemberében mutatta be, hogy a gigaberuházás várható költsége néhány év alatt ötszörésére drágult: 2012-ben a kormány 50-60 milliárd forintra becsülte a végösszeget, Baán László 2018-ban azonban már 250 milliárd forintos összköltségről beszélt.
NER-közeli cégek és a Strabag
Az építkezések kivitelezői között több kormányközeli céget találunk, és az osztrák Strabag magyarországi leányvállalatai is felbukkannak.
A 800 autó befogadására alkalmas, 27.400 négyzetméteres Dózsa György úti mélygarázs megépítése eddig mintegy 6,3 milliárd forintba került. Az összegből közel 6 milliárd forintot tesz ki a generálkivitelezés, amit Tiborcz István üzlettársának vállalkozása, a West Hungária Bau (WHB) Kft. végez.
A Napur Architect Kft. tervei alapján készülő Néprajzi Múzeum építésénél nagyjából 2,5 milliárd forintot tett ki a munkagödör kialakítása. Ezt a munkát a Garancsi István tulajdonában lévő Market Építő Zrt. és a Bohn Mélyépítő Kft. kapta meg.
Az új Néprajzi Múzeum építésének költségei eddig nagyjából 30,5 milliárd forintra rúgnak. Az épületet a ZÁÉV Építő Zrt. és a Magyar Építő Zrt. húzza fel 25,9 milliárdért. A ZÁÉV-et idén év elején vette a nevére hivatalosan Mészáros Lőrinc, a Magyar Építő pedig a WHB-hoz tartozik.
A Magyar Építőt még meg kell említenünk a Magyar Zene Házánál is, ami eddig több mint 18 milliárd forintba került. Ebből 17,4 milliárd a cég által elnyert generálkivitelezés költsége. Az épületet egyébként a japán Sou Fujimoto Architects tervezte.
Az Olof Palme Ház rekonstrukciójához szükséges építési és kivitelezési munkák ellátását az ÉPKAR Zrt. kapta meg a Városliget Zrt.-től. Korábban az ÉPKAR a WHB-val együtt részt vett a szintén a Városliget-projekt részeként szereplő komáromi Csillag Erőd 5 milliárd forintos renoválásában is.
Eddig 119 milliárd forintot költött a kormány a Liget-projektre, még egyszer ennyi kellhet from atlatszo.hu on Vimeo.
A Városliget fejlesztéséhez tartozik az Állatkert bővítésével létrejövő Pannon Park és annak Biodómja. A kormány által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánított új állatkerti rész kialakítását a Market Zrt. és a Vilati Szerelő Zrt. nyerte el 32,7 milliárd forintos ajánlattal.
A XIII. kerületi Szabolcs utcában, a volt kórház területén, a Narmer Építészeti Stúdió tervei alapján megépülő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központra már 18,1 milliárd forintot költöttek. Ebből a generálkivitelezés költsége 12 milliárd forintot tesz ki, ezt a munkát a Strabag két cége – a Strabag Építő Kft. és a Strabag-MML Magas és Mérnöki Kft – végzi el a Züblig AG-vel közösen.
Sokan tiltakoztak ellene, de hiába
A Városliget jelentős átépítése erős ellenkezést váltott ki. A Ligetvédők pedig több alkalommal igyekeztek megakadályozni a fák kivágását, és az építési munkák folytatását. Több atrocitás is történt a tiltakozók és a biztonsági őrök között, de ahogy haladtak az építkezések, a Ligetvédők közül egyre kevesebben maradtak a Városligetben.
A Ligetvédők Lapja az új múzeumi negyeddel szemben több szakmai ellenérvet is felhozott. Így például azt, hogy "több szempontból jogszerűség alapelvét sérti az az eljárás, amely kivonja a Városligetet számos másutt érvényes (építési, várostervezési, stb.) jogszabály hatálya alól vagy, hogy nem volt valódi egyeztetés sem a lakossággal, sem a civil, sem pedig a szakmai szervezetekkel".
Emellett a Ligetvédők kifogásolták azt is, hogy "megvehető, valójában értéktelen díjakkal ámítják a közvéleményt és a sajtót". A Néprajzi Múzeum Európa, majd a világ legjobb középülete díját nyerte el az Internatonal Property Awards ingatlanszakmai versenyen, ahol a Pannon Park Biodómja is nyert, mégpedig Európa legjobb szabadidős épülete lett.
A díjakkal kapcsolatban a Ligetvédők Lapjában Gulyás András hívta fel a figyelmet arra, hogy a nemzetközi elismerések megtévesztik a szakmát és a közvéleményt. Ezek ugyanis nem építészeti, hanem ingatlanszakmai díjak, és abból mintegy 40 kategóriában háromszáznál is több "legjobbnak" járó elismerést adtak át.
Címlapfotó: Tremmel Márk / Átlátszó
|
Eddig 119 milliárd forintot költött a kormány a Liget-projektre, még egyszer ennyi kellhet
|
Öt év alatt összesen mintegy 119 milliárd forintot költött a Városliget Zrt. a Liget Budapest Projekt néven megvalósuló új kulturális intézmények megépítésére. Ezek mintegy felét a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, valamint az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ generálkivitelezési munkái teszik ki. A számításokat a Városliget Zrt. által megkötött szerződések és a Közbeszerzési Értesítőben megjelent eredménytájékoztatók alapján végeztük el.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/05/01/eddig-119-milliard-forintot-koltott-a-kormany-a-liget-projektre-meg-egyszer-ennyi-kellhet/
|
2019-05-01 14:45:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Mészáros-klán fénysebességgel növekvő építőipari vállalkozásba, ifj. Mészáros Lőrinc, Mészáros Beatrix és Homlok-Mészáros Ágnes többségi tulajdonában lévő Fejér B.Á.L. Zrt.-be olvad az Alcsúti Szálloda Projekt Kft. — derül ki a cégbíróságra benyújtott dokumentumokból.
A Fejér B.Á.L. Zrt.-t sokáig a Mészáros-gyerekek cégeként tartották számon, mígnem édesapjuk, Mészáros Lőrinc egyetlen osztalékelsőbbséget biztosító 600 ezer forint értékű részvény megvásárlásával jogosulttá nem vált az osztalék 50 százalékára. A felcsúti milliárdos így minimális befektetéssel több százmillió forintra tehet szert.
Az Alcsúti Szálloda Projekt Kft. 2016 májusában alapították, a HVG cikke szerint a projektcéget azért hozták létre, hogy 80 szobás hotelt építsenek nem messze az Alcsúti Arborétum egyik történelmi épületétől, a Mosóháztól. A Habsburg-kastélyegyüttes klasszicista darabja 2016-ban lett a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványé. Tavaly a napi.hu szúrta ki, hogy a kormány 1,5 milliárd forintos állami támogatást hagyott jóvá a Pannónia Szíve térség fejlesztéseire, amely érinti Felcsút és környékét is. Sőt, a Pannónia Szíve turizmusfejlesztési koncepció egy projektterve éppen Alcsútdobozon javasol szállodaépítést: egy ötcsillagos, 80-100 szobás, klasszicista stílusú szállodát, amely a helyi golf klub, valamint a szomszédos etyeki Korda filmstúdió vendégeire és a térség borturistáira alapozná vendégkörét. Mészáros éppen idén szerezte meg az alcsútdobozi golfklubot:
Az Alcsúti Szálloda Projekt Kft.-t éveken át a Mészáros-birodalmon belül tologatták: a vállalkozást a Mészáros és Mészáros Kft. és az R-Kord Zrt. hozta létre, majd a Talentis Group nevű Mészáros-beruházásokat kezelő holdingcéghez került, innen jutott 2018 szeptemberében a Fejér B.Á.L. Zrt.-hez, amibe hamarosan beolvad.
A benyújtott dokumentumok szerint a fúzió után a Fejér B.Á.L. Zrt. saját tőkéje (vagyona) 6,2 milliárd forint lesz, ami óriási ugrást jelent. A cég 2018-as mérlege még nem elérhető, de a vagyonmérleg tervezetből kiderül, hogy egyik évről a másikra mekkorát nőtt a vállalkozás:
2017-ben a Fejér B.Á.L. Zrt. saját tőkéje még csak 1,18 milliárd forint volt, ezt sikerült több mint az ötszörösére növelni.
Igaz, közben a vállalkozás tartozásai is nőttek, a kötelezettségállomány 3,8 milliárdról 4,4 milliárd forintra emelkedett. Ennél szembeötlőbb változás, hogy jelentős, 5,5 milliárdos növekedést mutattak ki a pénzeszközök (azaz a készpénz, illetve bankbetét) soron: míg 2017-ben még csak 997 millió forintot szerepeltettek ilyen címen, addig idén már 2,8 milliárd forintot tüntettek fel.
|
Egy év alatt ötszörösére nőtt a Mészáros-gyerekek cége
|
Kicsit több mint egyetlen év alatt több mint ötszörösére növelte vagyonát a Fejér B.Á.L. Zrt. A Mészáros-gyerekek most a klán alcsúti szállodás projektcége körül machinálnak.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2019/04/30/alcsuti-szalloda-projekt-meszaros/
|
2019-04-30 17:35:00
| true | null | null |
24.hu
|
Pintér Sándor;Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.;Bálna;
2019-05-01 06:50:00
Azzal is jól járt Pintér volt biztonsági cége, hogy az államhoz került a Bálna
A Pajzs 07 Zrt. két évre szerződött a fővárosi vagyonkezelővel a Bálna védelmére, de a rendezvényház eladása kihatott az üzletre. Szerencsére erre is találtak megoldást.
Összesen 327 millió forinttal, a korábbi ár felével drágult az eredetileg nettó 654 milliós őrzési szolgáltatási szerződés, amit a Pajzs 07 Zrt. kötött a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.-vel (BFVK) – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő pénteki számából.
A szerződésmódosítás hátterében az áll, hogy a fővárosi vagyonkezelő még 2017 áprilisában kötött két évre szóló szerződést a Pajzs 07-el, helyszínenként legfeljebb 7200 munkaórára. A megállapodás alapján a biztonsági cég összesen 10 ingatlanban végzett járőr vagy portaszolgálatot, közöttük a Bálna Budapest Rendezvényközpontban is – az őrzési tenderre egyébként kizárólag csak a későbbi nyertes jelentkezett.
Újrakötötték volna, aztán jött az állami vevő
A fővárosi vagyonkezelő aztán 2019. január 28-án ajánlati felhívást tett közzé a fennálló szerződés újrakötésére, melyben már emelték is a tétet: a sikeres pályázónak ebben már 13 helyszínt kellett volna védenie 24 hónapon át, összesen 981 millió forintért. Ezt a felhívást azonban nem részletezett okból, február 14-én váratlanul visszavonta a fővárosi vagyonkezelő vállalat.
A visszavonás után két héttel aztán az állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ajánlatot tett a Bálna és a hozzátartozó ingóságok megvásárlására a fővárosnak, amit a Fővárosi Közgyűlés március 27-én el is fogadott.
Komoly bánatpénzzel járt
A fentiek előzték meg tehát a pénteken publikált szerződésmódosítást. A megoldás sokba került, és a Pajzs 07-nek biztosan megérte. Bár a vállalkozás eredetileg csak április végéig őrizte volna a Bálnát, a
Emeltek, mert megtehették
A Népszava megkereste a Pajzs 07-et és a BFVK Zrt.-is. Szerettük volna megérteni, hogy ha csupán a Bálna kieséséről volt szó, miért növelték a teljes szerződéses keretet több százmillió forinttal. A megkeresettek közül csak a vagyonkezelő válaszolt: elmondása szerint azért járt el így:
A vagyonkezelő válaszából egyúttal kiderült, hogy miért álltak el február közepén a szerződés újrakötésétől: ekkor ugyanis már tudták, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő meg akarja venni a Bálnát, bár az MNV Zrt. csak két héttel később tette meg hivatalosan is ajánlatát a főváros felé. A fővárosi vagyonkezelő pedig azért nem újította meg a tendert, mert nem akarták egy kétéves szerződésbe kényszeríteni a rendezvényközpont új tulajdonosát.
A tulaj más, az őr maradhat
A vállalkozásnak egyébként sem feltétlenül jelent gondot, hogy a Bálnának új tulajdonosa lesz, hiszen az MNV Zrt. simán átveheti az ingatlanra vonatkozó szerződésüket a fővárostól.
|
Azzal is jól járt Pintér volt biztonsági cége, hogy az államhoz került a Bálna
|
A Pajzs 07 Zrt. két évre szerződött a fővárosi vagyonkezelővel a Bálna védelmére, de a rendezvényház eladása kihatott az üzletre. Szerencsére erre is találtak megoldást.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3034260_azzal-is-jol-jart-pinter-volt-biztonsagi-cege-hogy-az-allamhoz-kerult-a-balna
|
2019-05-01 08:50:00
| true | null | null |
Népszava
|
Lázár János;kastély;Mezőhegyesi Ménesbirtok;
2019-05-03 09:14:21
Ménesbirtok után kastélyt bíztak Lázár Jánosra
Az egykori kancelláriaminiszter felügyelheti a geszti Tisza-kastély és a hozzátartozó ingatlanok felújítását, de mindennek a református egyház látja hasznát.
Új feladatot bízott Orbán Viktor Lázár Jánosra: a mezőhegyesi ménesbirtok mellett most már a geszti Tisza Kastély (valamint a kastély melletti park, melléképületek és a Tisza-kripta) felújítását is ő felügyelheti kormánybiztosként, igaz, fizetést, külön titkárságot nem kap a munkavégzéshez - derül ki a csütörtöki Magyar Közlönyből.
A geszti kastély felújítását a korábbi tervek alapján 2019-re be kell befejezzék. A feladatra három év alatt összesen 2,4 milliárd forintot költhet közpénzből a kormány, mindezt úgy, hogy az épület nem is marad állami tulajdonban: a rendbe hozott műemlékegyüttest a Magyar Református gyház kapja meg – éppen Lázár János javaslatára.
Az mfor.hu a megbízással kapcsolatban emlékeztet: az országgyűlési képviselő sorban kapja a feladatokat a miniszterelnöktől, hiszen a dohánypiac átalakítása és a dél-magyarországi vasút megújítása is hozzá tartozik már.
A katolikus egyházat sem hagyta üres kézzel a kormány. A csütörtöki közlönyből ugyanis kiderül, hogy az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye egy 857 négyzetméteres épületet kap ajándékba Budapesten, a XV. kerületi Széchenyi téren - a 4. szám alatti, „kivett irodaházat” hitéleti és kulturális feladatok ellátáshoz ajánlotta fel a határozat, amit személyesen a miniszterelnök írt alá.
|
Ménesbirtok után kastélyt bíztak Lázár Jánosra
|
Az egykori kancelláriaminiszter felügyelheti a geszti Tisza-kastély és a hozzátartozó ingatlanok felújítását, de mindennek a református egyház látja hasznát.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3034632_menesbirtok-utan-kastelyt-biztak-lazar-janosra
|
2019-05-03 11:14:00
| true | null | null |
Népszava
|
Jó öt éve az MNB azzal a céllal hozta létre külföldi kapcsolattartó irodáit, hogy – mint fogalmaztak – „a magyar jegybankot hatékonyan képviseljék a kijelölt relációkban, erősítsék a társ- és partnerintézményekkel fennálló szakmai együttműködést”. E téren a német, a francia, az olasz és az osztrák jegybankok példáit követték. Matolcsy Györgyék eredetileg hat irodát szerettek volna nyitni, végül négyig jutottak. 2015-ben Hamburgban és Párizsban, 2016-ban Rómában, 2017-ben New Yorkban jelent meg az MNB, a bejrúti és a Buenos Aires-i iroda megnyitására viszont „az aktuális gazdaságpolitikai és biztonságpolitikai okok miatt nem került sor” – indokolta Matolcsy György a képviselői kérdésre adott írásbeli válaszában.
Ám idén április elején az MNB közleményben jelentette be, hogy június 1-jéig valamennyi irodájukat bezárják, s azok munkatársai Budapesten, a jegybank Szabadság téri központjában folytatják a tevékenységüket. A bezárásokat azzal indokolták, hogy „az irodák a velük szemben támasztott célokat elérték, az MNB munkatársai aktív szereplőivé váltak az adott térségek rendezvényeinek és haszonélvezői az onnan származó új ismereteknek. Az irodák munkatársai felépítették, illetve megerősítették a társ- és partnerintézményekkel fennálló szakmai együttműködéseket. Az így létrehozott kapcsolati háló kellően megerősödött ahhoz, hogy az irodák munkatársai ugyanezt a munkát – a már kiépített kapcsolatok mentén – 2019. június 1-től az MNB budapesti központjából folytassák.”
A négy irodára 2018. októberéig több mint félmilliárd forintot költött az MNB, ebből átszámítva mintegy 400 millió forintot tettek ki az euróban és dollárban kifizetett bérleti díjak és közel 189 milliót a 15 jegybanki foglalkoztatott bére – olvasható Matolcsy György válaszában. Utalva arra, hogy a végső költség ennél magasabb lesz, miután az irodák bezárása még tart, ráadásul Matolcsy válaszában nem szerepel az az összeg, amit az alkalmazottak elhelyezésére fordítottak. A 24.hu közérdekű adatigénylésére tavaly novemberben az MNB azt közölte, hogy az irodák bérleti díjára, az alkalmazottak lakhatására és fizetésére nagyjából 807 millió forintot költött a jegybank. A havi kiadásokat idén június 1-jéig nagyjából változatlannal feltételezve a G7 úgy becsülte, hogy összesen egymilliárd forintba kerültek a jegybank külföldi irodái.
Az irodák által elért eredményeket az MNB elnöke a képviselő kérése ellenére nem számszerűsítette, csupán megismételte a bezárásukról április elején kiadott közleményben szereplő, a fentiekben idézett mondatokat.
Arra a kérdésre, hogy az MNB az irodák bezárásában is külföldi példákat követ-e, Matolcsy György kitérően válaszolt. Eszerint a magyar jegybankot „nem csupán a nemzetközi példák, hanem többes cél vezérelte a külföldi irodák megnyitásakor. Egyrészt vissza kívánt térni korábbi gyakorlatához, mely szerint az MNB több mint húsz évig tartott fenn nemzetközi irodákat a világ 7 városában, másrészről követte más jegybankok gyakorlatát külföldi kapcsolattartó irodák fenntartásában, harmadsorban pedig az irodák létrehozásával erősíteni kívánta az MNB külföldi jelenlétét, ezáltal bekapcsolva a jegybankban folyó elemző munkát a nemzetközi tudományos vérkeringésbe, valamint a korábbi vezetés által kevésbé hangsúlyosnak tekintett társ- és partnerintézményekkel fennálló szakmai kapcsolatokat kívánta megerősíteni”. Ez a kapcsolati háló erősödhetett meg tehát New Yorkban másfél, Rómában három, Hamburgban és Párizsban pedig három és fél év alatt annyira, hogy az iroda dolgozói már itthonról is hatékonyan végezhessék a munkájukat.
|
Matolcsy szerint eddig több mint félmilliárdba került az MNB külföldi irodakalandja
|
A négy irodára 2018. októberéig több mint félmilliárd forintot költött az MNB, ebből átszámítva mintegy 400 millió forintot tettek ki az euróban és dollárban kifizetett bérleti díjak és közel 189 milliót a 15 jegybanki foglalkoztatott bére – olvasható Matolcsy György válaszában. Utalva arra, hogy a végső költség ennél magasabb lesz, miután az irodák bezárása még tart, ráadásul Matolcsy válaszában nem szerepel az az összeg, amit az alkalmazottak elhelyezésére fordítottak.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/matolcsy-szerint-eddig-tobb-mint-felmilliardba-kerult-az-mnb-kulfoldi-irodakalandja.html
|
2019-05-04 12:27:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Több tévés érdekeltségétől is megvált Magyarország egyik leggazdagabb embere, Rákosi Tamás. A vállalkozó péntek délután az MTI-vel közölte, hogy eladta a korábban az RTL-nek, az elmúlt években pedig a TV2-nek műsorokat gyártó IKO-ban lévő 49 százalékos részesedését, és ugyancsak megvált a 44 tévécsatorna, köztük a TV2-csoport reklámidejét értékesítő Atmedia Kft. 32,67 százalékától.
A vevő egy alig több mint egy hónappal ezelőtt alapított cég, a Hunmedia Befektetési Zrt. volt. A mindössze 5 milliós törzstőkével rendelkező vállalat egyetlen tulajdonosa egy nem különösebben ismert üzletasszony, Paulovics Ágnes. Az érdi vállalkozónőnek ezen kívül még egy cége van, illetve további két társaságban tölt be vezető pozíciót. Utóbbiak közül az egyik a Bicskei Lovasudvar Kft., amelyről a 24.hu korábban azt írta, hogy a Mészáros Lőrinchez több szálon is kötődő Takarékbank-elnök, Vida József érdekeltsége. Paulovics és Vida tavaly nyáron együtt vették át a lovasudvar új lószállító lakóautóját, amiről cikk is született.
Vida feltűnése a történetben azért nem meglepő, mert már a TV2 átvételét is megkezdte. Bő két hete lapunk írta meg, hogy Andy Vajna valójában már 2016-ban eladta a kereskedelmi csatornát egy 60 éves cinkotai nő vállalatának. Az új tulajdonos közel 20 milliárd forintot ki is fizetett, hivatalosan mégsem jegyezték be, a pénzt ugyanis előlegként tette le. A vevő cég idén januárban, öt nappal Andy Vajna halála előtt aztán tulajdonost váltott: egy fiatal vállalkozó, Fári Ádám vette át a társaságot. Fári Ádámról – aki maga is a Takarékbank alkalmazottja – azt hallottuk, hogy Vida József jobbkeze.
Cikkünk megjelenése előtt röviddel végül maga Vida is kilépett a fényre. Egy nappal azt követően, hogy elküldtük az ügy érintettjeinek kérdéseinket, a Takarékbank vezére bejelentette: Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. nevű cégén keresztül megvásárolná a TV2-t.
Ez alapján nagyon úgy tűnik, hogy lényegében minden Fidesz-közeli kereskedelmi tévés vállalkozás végül az Abraham Goldmann alá kerülhet. A 24.hu értesülései szerint teljesen véletlenül ugyanis épp ez a cég a tulajdonosa a Bicskei Lovasudvar Kft.-nek is.
Az IKO és az Atmedia egyébként egész biztosan nem volt olcsó vétel. A műsorgyártó 2017-ben például 2,1 milliárdos árbevételt csinált, az Atmedia forgalma pedig az elmúlt években ennél is tízszer nagyobb, évi 27 milliárd forint volt. Utóbbi társaság ráadásul elég masszív nyereséget is termelt: 2015 és 2017 között 2,5 milliárd forintnyi profitot hozott össze.
|
Mészáros Lőrinc bizalmasához kerülhet a teljes Fidesz-közeli tévébiznisz
|
A TV2 után a kereskedelmi csatornának műsorokat gyártó IKO és az adó reklámjait értékesítő Atmedia is vida József Takarékbank-vezér környezetébe került.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20190503/meszaros-lorinc-bizalmasahoz-kerulhet-a-teljes-fidesz-kozeli-tevebiznisz/
|
2019-05-03 15:20:00
| true | null | null |
G7
|
Tavaly ősszel egymást érték a kétségbeesett nyilatkozatok a színházi életből, miután a kormányzat októberben bejelentette, hogy megszűnik a színházak finanszírozását meghatározó tao-rendszer. A legtöbb bírálat leginkább a döntés látszólagos előkészítetlenségének és az ebből fakadó bizonytalanságnak szólt.
Az azóta eltelt fél évben több ígéretes döntés született a tisztességesen működő színházak – vagy legalábbis egy részük – számára, az új rendszert övező homály azonban még most sem oszlott el teljesen. A közérdeknek megfelelően működő színházak számára pozitív lehet, hogy a decemberi kormánydöntés értelmében idén 37,4 milliárd forint többlettámogatást nyújtanak az előadó-művészeti szervezeteknek a tao pótlására*A 2008-ban felállított rendszer lényege, hogy a vállalatok a nyereségük után fizetett társasági adójuk (tao) egy részét odaadhatják egy általuk kiválasztott előadó-művészeti szervezetnek. A színházak az éves jegybevételük 80 százalékáig gyűjthetnek pénzt a nyereséges vállalatoktól. A rendszer talán soha nem látott anyagi stabilitást hozott el a színházaknak, piaci alapon működő színházaknak alapozta meg a felemelkedését, papíron tíz év alatt duplájára nőtt a nézők száma, ugyanakkor számos egyértelműen bizonyítható visszaélés árnyalja a rendszer működését. A rendszerről itt olvashatsz bővebben. (a tao-rendszert a csillagra kattintva ismerheted meg).
Ez megegyezik azzal az összeggel, amelyet 2017-ben fordítottak kultúr-taóra. Amennyiben valós a kormány szándéka a visszaélések visszaszorítására, ez azt jelenti, hogy soha nem látott állami támogatás jut a tisztességes színházak számára. Ugyanis csak az általunk bemutatott, öt kamuszínházból álló hálózat közel kétmilliárd forint taóhoz jutott 2017-ben.
A gyanúsan elköltött pénz ráadásul ennek a sokszorosa lehet, ha csak abból indulunk ki, hogy a kamuszínházak és a kétes művészeti értékű, taóra optimalizált produkciók mellett a taót felajánló cégeket az egyes színházakkal összekötő ügynökök is rátelepedtek a rendszerre, 5-10-20 százalékos vagy még magasabb jutalékot elkérve a közvetítésért*Fekete Péter szerint csak az idei támogatást igénylő színházak önbevallása alapján több mint négymilliárdot fizettek közvetítőknek három év alatt..
A budapesti fenntartású színházakról már januárban kiderült, hogy jobban fognak járni az új rendszerrel. A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely és Tarlós István főpolgármester ekkor jelentette be, hogy ezek a színházak fix összegű támogatást kapnak a jövőben, amely idén 3,5 milliárd forint lesz. A színházak ezzel nemcsak amiatt lehettek elégedettek, mert némileg magasabb összeghez jutottak így hozzá, mint amennyit a 2018-as árbevételük után kaphattak volna a tao-rendszer révén, hanem megspórolhatják a sok energiát igénylő, stresszes és sok adminisztratív teherrel járó tao-begyűjtést.
A budapesti rendszer azonban arra is rávilágít, hogy mennyire átláthatatlan, rosszul kommunikált és diszkriminatív a kialakulóban lévő új finanszírozási rendszer. A kormány belement abba, hogy a fővárosi fenntartású színházak külön elbírálás alá essenek, miután Tarlós István „rendkívül kitartóan és rendkívül meggyőzően érvelt” az Emmit vezető Kásler Miklós indoklása szerint. Míg a vidéki vagy az alternatív színházaknak igényelniük kell a támogatást, és közel sem biztos, hogy megkapják a vágyott összeget, addig a budapestiekre nézve csak Tarlós István szeszélye jelenthet bizonytalanságot.
Kásler Miklós arról beszélt, hogy az új rendszer lényegesen áttekinthetőbb, transzparensebbé vált, ami erősen vitatható. Míg a tao-rendszerben világos elvek mentén juthattak közpénzhez a színházak – a jegybevételük arányában -,
addig az új rendszerben egyelőre nem lehet tudni, hogy ki és mi alapján dönt arról, hogy egy adott színháznak mennyi támogatás jár.
Eddig mindössze annyi derült ki, hogy az igénylésekről az Emmi által kijelölt kulturális grémium dönt, de azt egy általunk megkérdezett színházi vezető sem tudja, hogy kikből áll ez a testület. A transzparenciát az sem segíti, hogy az Emmi tavaly január óta különböző témákban elküldött hét megkeresésünk közül egyre sem reagált, így most sem arra, hogy többek között ki és mi alapján dönt az igénylésekről.
„A legnagyobb problémát az okozza, hogy nem tudjuk, mit kellene tennünk, hogy jövőre többet kapjunk. Mit kellett volna tennünk január 1-je óta, hogy jövőre több pénzünk legyen? Több előadás? Több néző? Olcsóbb jegyek? Vidékre menni? Kiállni az utcára verset mondani? Vagy valami más? Erre mai napig nincs ukáz”
– illusztrálta az átláthatatlanságot az egyik budapesti színház vezetője.
Az új rendszer elindítása is erősíti az átalakítás átgondolatlanságának és szervezetlenségének képét. Fekete Péter kulturális államtitkár január végén azt mondta, hogy két hét múlva lehet beadni az igénylő adatlapot, újabb két hét alatt ezeket fel is dolgozzák, majd a megítélt támogatás első részét március végéig kiutalják.
Nem sokkal később a két hét helyett már harminc napos elbírálást ígértek, de ezt sem bírták tartani, így az először február végére ígért döntések azóta sem váltak nyilvánossá számos színház számára. Az elmúlt napokban számos színházi vezetővel beszéltünk, akik közül többen is hasonlóan összegezték az általuk hallott pletykákat:
A nemzeti minősítésű színházak – mint például a Nemzeti Színház, az Operaház vagy a Cirkusz – közül többen bőkezű támogatást kaptak, több példát is hallottunk arra, hogy sokszorososát ígérték annak az összegnek, amely a tao-rendszer alapján járt volna nekik.
Az egyéb budapesti és vidéki kőszínházak változatos képet mutatnak, azt hallottuk, hogy jelentős részük egy-két hete kapott visszajelzést. Van, amelyik több támogatást kapott, mint korábban, de hallottunk olyan ismert budapesti színházról, amelynek állítólag 60 százalékkal kevesebb pénzt ígértek, mint amennyi a tao-rendszer alapján járt volna. Az általunk megkeresett mintegy tíz vidéki színház közül egyedül a Veszprémi Petőfi Színház válaszolt érdemben a megkeresésünkre. Oberfrank Pál igazgató azt mondta, összességében elégedett, mivel a tavalyi tao-támogatásnál többet kapnak, bár ez annál kevesebb, mint amennyi idénre járt volna a tao-rendszer alapján.
A nagyobb alternatív színházak közül többről azt hallottuk, hogy hiába igényelték a többlettámogatást, és hiába járt le már a harminc napos határidő, a napokban több igénylőt is azzal kerestek meg utólagosan, hogy küldjenek részletes elszámolást az elmúlt három évükről. Erre rendkívül rövid, bő tíznapos határidőt szabtak, és a felhívás szerint ennek hiányában nem fognak támogatást kapni.
Az általunk megkeresett kisebb alternatív színházak nem kaptak még semmilyen visszajelzést, hiába adták le igénylésüket közel két hónapja.
Színháztól függően a finanszírozás tehát hol kisebb, hol nagyobb mértékben továbbra is bizonytalan*A többlettámogatás igénylése mellett pályázni is lehet a rendelkezésre álló keretre. , mivel az alábbi kérdések többsége teljesen tisztázatlan a többlettámogatásokkal kapcsolatban:
Ki bírálja el?
Mi alapján bírálja el?
Mekkora lesz az összeg és mikor utalják el? (Egyedül erről tudhat pár színház.)
Jövőre mire lehet számítani?
A következő évad tervezéséhez pedig a következő hónapokban tudniuk kellene a színházaknak, hogy mégis mennyi pénzzel számolhatnak, és azok mikorra fognak beérkezni. Tehát hiába üdvözölhették a közérdeknek megfelelően működő színházak a tao-rendszer visszaéléseit megszüntető kormányzati akaratot, és hiába telt el több mint fél év a létbizonytalanságtól tartó színházak első bírálatai óta, a körvonalazódó rendszer eddig jóval kiszámíthatatlanabb légkört teremtett nekik, mint az előző.
Ráadásul hiába beszéltek fél éve vezető kormányzati tisztviselők olyan szintű visszaélésekről, amelyek miatt az egész kultúrafinanszírozást át kell alakítani, továbbra sem lehet semmit hallani az ebben résztvevők elszámoltatásáról.
|
Csalóknak üzent hadat a kormány, de másokat tart fél éve bizonytalanságban
|
Átláthatatlanság, megkülönböztetés és fejetlenség - leginkább ezekkel a szavakkal jellemezhető a színházak finanszírozását meghatározó, döcögősen induló új rendszer.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190506/csaloknak-uzent-hadat-a-kormany-de-masokat-tart-fel-eve-bizonytalansagban/
|
2019-05-06 15:31:01
| true | null | null |
G7
|
Az mfor információi szerint Varga Mihály pénzügyminiszternek sikerült egyezségre jutnia a paksi hitelszerződés egyes feltételeinek megváltoztatásáról.
Megbízható kormányzati forrásunk szerint a megállapodás részeként az eredetileg tervezettnél később kezdődhet az oroszok által nyújtott 10 milliárd eurós hitel törlesztése, és az utolsó részlet rendezése is az új helyzethez igazodik. Tudomásunk szerint a kamatozást nem érintik a szerződéses módosítások.
Vagyis immár a paksi bővítés szerződéses dokumentumaiban is rögzítve lett, hogy csúszik az atomerőmű beruházása.
Mondhatni teljes titokban került sor a hitelszerződés újratárgyalására. Arról már év elején tudni lehetett, hogy Varga Mihályra vár egy moszkvai út tavasszal, mivel a paksi beruházás nem a tervezett ütemben halad, ezért módosítani kell a pénzügyi megállapodást. Aztán teltek a hónapok, de nem jött hír a szerződés felülvizsgálatáról. A legutóbbi Kormányinfón, két hete Gulyás Gergely minisztert kérdeztük meg, hogy mikor kerül sor az útra. Gulyás erre azt mondta, hogy nem ismeri a pénzügyminiszter programját, de a következő két hétben biztos nem, mert akkor a kormánydelegáció tagjaként Kazahsztánba utazik a pénzügyi tárca irányitója.
Arról nincs információnk, hogy végül mikor és hol tudott tárgyalóasztalhoz ülni a pénzügyminiszter, de nem valószínű, hogy az elmúlt két hétben - amikor elég feszes időbeosztása volt - le tudott volna ülni az oroszokkal tárgyalni. Arra vélhetően korábban kellett sort keríteni.
Erről azonban semmilyen hír nem jelent meg. Ez nem véletlen, mint forrásunk mondta: nem akarták nagydobra verni a szerződés újratárgyalásának megtörténtét. Ami abból a szempontból érthető, hogy a projekt csúszását nem szívesen vallja be a kormány, bár a tényt egyre nehezebb elfedni.
A 12 milliárd eurósra tervezett beruházás - amely két új blokk felépítését tartalmazza - finanszírozásából 10 milliárd eurót tesz ki az orosz fél által biztosított hitel. Ennek változó kamata összességében mintegy 4-5 százalékos kamatszintet ad ki. Emiatt több kritika is érte a kormányt, mert a piacon az elmúlt időben ennél olcsóbban is lehetett forráshoz jutni. Vagyis adta volna magát, hogy kedvezőbb kamatozású hitellel váltsák ki az oroszok pénzét. Erre a kormányzati illetékesek válasza az volt, hogy olyan időtávra - 30 évre - mint amennyire az oroszok nyújtják a hitelt, már nem olyan egyszerű jobb kondíciókkal forrást szerezni.
Az eredeti ütemterv szerint 2025 környékén üzemelniük kellene az új blokkoknak, és ehhez időzítve kellene elkezdeni a hitel törlesztését. Most 2019 van, de a tényleges munkálatok még mindig nem indultak el, a felvonulási épületek sem állnak. A kormány szerint azért van késésben a kivitelezés, mert az Európai Unió hivatalai jóval tovább ültek az engedélykérelmeken, mint amire számított a magyar kormány. (Az már ritkábban hangzik el, hogy az orosz kivitelezőnek is akadnak gondjai az uniós normák teljesítésével, amit kapacitásproblémák is tetéznek.) Ezt a 20-22 hónapos csúszást azonban még be lehet hozni - szokták hozzátenni a nyilatkozók.
A hitelszerződés módosítása azonban arra bizonyíték, hogy a projekt tényleges csúszásban van, és a kormány szerint sem lehet elkészülni a beruházással az eredeti határidőben.
Az oroszok pénzéből egyébként az elmúlt időben már költöttek a paksi atomerőműre. Tavaly év végi hír szerint addig 98 millió euróba került az építkezés előkészítése, amiből 78 milliót (nagyjából 24 milliárd forintot) fedeztek orosz hitelből. Ezt azonban hamarjában vissza is fizette - előtörlesztette - a magyar fél. Erre a megállapodás lehetőséget biztosít. Idén arról sem hallottunk, hogy volt-e újabb lehívás, mindenesetre az Államadósság Kezelő Központ nyilvántartásában megtaláltuk, hogy az első negyedévben további 7,86 milliárt forintnak megfelelő hitelt használtunk fel.
|
Miközben ön a Trónok harcát nézte, Varga Mihály megállapodott a paksi hitelszerződés módosításáról
|
Megbízható kormányzati forrásunk szerint a megállapodás részeként az eredetileg tervezettnél később kezdődhet az oroszok által nyújtott 10 milliárd eurós hitel törlesztése, és az utolsó részlet rendezése is az új helyzethez igazodik. Tudomásunk szerint a kamatozást nem érintik a szerződéses módosítások.
Vagyis immár a paksi bővítés szerződéses dokumentumaiban is rögzítve lett, hogy csúszik az atomerőmű beruházása.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/varga-mihaly-megjarta-moszkvat-es-megallapodott-a-paksi-hitelszerzodes-modositasarol.html
|
2019-05-06 09:47:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
szerződések;Gulyás Gergely;Miniszterelnökség;
2019-05-07 16:28:09
Furcsa feladatokra osztogatott tízmilliókat a Miniszterelnökség
Kónya Imréék családi vállalkozása, babafotózásokat vállaló bt., de egy honlap nélküli reklámügynökség is komoly összegeket kapott Gulyás Gergely hivatalától. A szerződések között feltűnik egy régi motoros, Balatoni Mónika neve is.
Csak úgy röpködnek a konkrétan meg nem határozott feladatokra szánt tízmilliók abban a dokumentumban, amit a Miniszterelnökség tavaly kötött visszterhes szerződéseit sorolja fel.
A listába mondhatni véletlenül futottunk bele, Gyöngyösi Márton jobbikos képviselőnek ugyanis gyanús lett a tárca költekezése és rákérdezett néhány tételre - ez alapján találtuk meg a listát is.
Dőltek a milliók az Antall-emlékévre
Bár Gyöngyösi ezt pont nem firtatta, az egyik legérdekesebb találat a Kónya Imréék családi vállalkozásával kötött megállapodás.
A jelek szerint a Kónya-család szépen profitált az Antall József-emlékévvel: az ICD 2000 Kft., Kónya Imre és Kónya Zoltán vállalkozása ugyanis 2019 végéig 10 millió forintot kapott az antalljozsef25.hu honlap fejlesztésére és üzemeltetésére. A volt MDF-s politikus már az emlékévvel kapcsolatos tanácsadásért is 10,8 milliót kapott a kormánytól, az mfor.hu találata szerint.
„A felület összerakása, feltöltése egy heti munkával sem kerülhetett többe 250-300 ezer forintnál, de ha a szövegíró munkáját is hozzáadjuk, még akkor is csak maximum 500-600 ezer forintnál járunk; én legalábbis ennyiért meg tudnám csinálni” - becsülte fel a honlapot a Népszavának névtelenül nyilatkozó honlapfejlesztő.
Kérdés, hogy akkor mire mehetett el a maradék 9,5 millió forint. Az honlap látogatottságáról nincsenek nyilvános adatok, ám az beszédes, hogy nem találtunk róla reklámokat, népszerűsítő cikkeket sem. Ha a Google-ben az Antall József 25 keresőszavakat írjuk be, a keresőmotor először egy emlékhangverseny hirdetését, majd Antall József Tudásközpont linkjét (antall25.hu) ajánlja fel, a Kónya-féle cég által készített portál pedig csak az első keresési lap alján jelenik meg (igaz, idézőjelek között már a negyedik helyen szerepel).
Honlap nélküli cég, kimagasló szaktudással
A szerződéslistában csak úgy sorakoznak a hasonlóan furcsa megbízatások. Ilyen volt például az szerződés is, amit a Miniszterelnökség a Legend Hungary Kft.-vel kötött. A kormány 2018 novembere és 2019 márciusa között 11,8 millió forintot fizetett a cégnek "társadalomismereti és kommunikációs tanácsadásért”, a szolgáltatást pedig Simicskó István rendelte meg, hazafias neveléséért felelős kormánybiztosként.
Gyöngyösi Márton felvetésére – hogy miért ők voltak a legalkalmasabbak -, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kétszer is óriási ködösítéssel válaszolt. „Kormánybiztos Úr feladatköre igen speciális területet érint, a feladatainak ellátáshoz szükséges társadalomismereti és kommunikációs tanácsadáshoz a Legend Hungary Kft.-t találtuk legalkalmasabbnak, akik megfelelő szakértelemmel rendelkeznek” - írta első válaszában Gulyás.
A további faggatózásra a kancelláriaminiszter még annyit hozzátett, hogy a kft. háttéranyagokat készít a szociológia, a közgazdaság, a pedagógia területén – tehát alig van téma, amivel nem foglalkoznak – és „stratégiai cselekvési tervezeteket (…) is tartalmazó összehasonlító és médiakörnyezeti elemzéseket” is készítenek. „A kiválasztáskor fő szempont volt a területhez kapcsolódó kimagasló ismeret, szaktudás és szakmai tapasztalat megléte” - fejtegette Gulyás Gergely.
Ami a kimagasló ismeretet illeti, az Opten nyilvántartása alapján a
A 29 éves, kaposvári illetőségű cégtulajdonos és ügyvezető a cégadatok szerint csak ebben vállalkozásban tölt be bármilyen pozíciót; úgy tudjuk, hogy korábban kaposvári lapoknak fotózott.
Babafotózás után a Miniszterelnökségnek adnak tanácsot
Összesen 10,2 millió forintért vállalta a 2 Lenses Fotográfiai Szolgáltató Bt., hogy egy évig kommunikációs pr-tanácsadást nyújtson a Miniszterelnökség vezető munkatársainak. Hogy pontosan milyen témában bízták meg őket, az ezúttal sem derült ki, de minimum meglepő, hogy az Opten szerint 2016-ban 20 ezer forintos tőkével jegyzett, 2017-ig óta nulla bevételt termelő bt. váratlanul ilyen ajánlatot kap.
A kéttagú társaság egyébként főként esküvői, terhes vagy babafotózással foglalkozik, és ez sem igazán illik a kormányzati tanácsadás profiljához. Telefonon elértük a bt. egyik tulajdonosát, László Dénest, de amikor
László később visszahívást kért, ám a pontosság kedvéért írásban is elküldtük a bt.-nek kérdéseinket.
Gyopáros Alpár 328 arca
Szintén nehéz megmagyarázni, hogy a Miniszterelnökség miért vásárol csaknem 400 ezer forintért 328 porté- és szituációs fotót (közöttük 50 retusált képet) a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosról, vagyis Gyopáros Alpárról – és hogy hol, milyen körülmények között használják fel a felhasználási joggal együtt megszerzett fényképeket.
Balatoni Mónika visszatér?
A listán egy nagy visszatérő is feltűnik: Balatoni Mónika egy év alatt 8,4 millió forintot kap, hogy stratégiai jelentőségű kérdésekben adjon tanácsot Gulyás Gergelynek a „közkapcsolati- társadalmi és politikai kommunikáció területén”.
Információink szerint ugyanarról a Balatoni Mónikáról – vagy ahogy szintén gyakran említik, „Monikáról” – van szó, aki 2010 óta már több fontos kormányközeli pozícióban megfordult. Az egykori színházi dramaturg volt már a Hungarofest Nonprofit Kft. kreatív-stratégiai igazgatója, és a Femina információi szerint 2010 és 2012 között több mint 20 millió forintért adott tanácsokat a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak.
Navracsics elégedett lehetett munkájával, mert további feladatokat bízott rá: Balatoni államtitkár lett a KIM-nél, majd Navracsics külügyminiszteri megbízása után a külügynél is. Rövid ideig a Velencei Biennálé nemzeti biztosa is lehetett, bár erről a posztról a művész szakma hamar kiutálta, arra hivatkozva, hogy vezetőként nem kompetens.
Hogy most milyen stratégiai jelentőségű kérdésekben ad tanácsot a Miniszterelnökségnek, azt a tárca vezetője Gyöngyösi kérdésére sem árulta el – a Balatoni foglalkoztatására vonatkozó felvetést Gulyás Gergely egyszerűen kihagyta a jobbikos politikusnak küldött válaszból.
A felsorolt ügyek kapcsán kérdéseket küldtünk el a Miniszterelnökségnek, a Legend Hungary Kft.-nek, a 2Lense Bt.-nek, valamint a Kónya-féle ICD 2000 Kft.-nek is. Kíváncsiak voltunk rá, hogy a érintettek egészen konkrétan milyen feladatokkal foglalkoztak a kormány megbízásából; hogy hol láthatjuk a Gyopárosról készült fotókat – vagy, hogy eddig pontosan mennyibe került az Antall Józsefre emlékező honlap elkészítése, és az indítás óta milyen látogatottsága volt a portálnak.
Ha bárhonnan kapunk visszajelzést, frissítjük cikkünket.
A feltöltés sokba kerül, a látogatottság nem az ő dolguk
Az ICD 2000 Kft. cikkünk megjelenése után jelezte, április végéig összesen 589200 forint+ Áfa értékben dolgoztak a honlapon, amire januárban és áprilisban töltöttek fel cikkeket - összesen 36 darabot - februárban és márciusban pedig csak az üzemeltetési feladatokat látták el, ami havi szinten 8550 forint+ Áfába került. Ezt az összeget azonban még nem fizették ki nekik, nem utalták át a számlák ellenértékét - hangsúlyozta válaszában cég.
|
Furcsa feladatokra osztogatott tízmilliókat a Miniszterelnökség
|
Kónya Imréék családi vállalkozása, babafotózásokat vállaló bt., de egy honlap nélküli reklámügynökség is komoly összegeket kapott Gulyás Gergely hivatalától. A szerződések között feltűnik egy régi motoros, Balatoni Mónika neve is.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3035048_furcsa-feladatokra-osztogatott-tizmilliokat-a-miniszterelnokseg
|
2019-05-07 18:47:00
| true | null | null |
Népszava
|
Matolcsy György érkezése után a nem általa javasolt alelnökök jogköreit megnyirbálták, és amint a megbízatásuk lejárt, megbízható emberekre cserélték őket. Az első hónapokban több tucat embernek mondtak fel: egyik forrásunk 50–60-ra tette a számukat.
A kirúgások okai változatosak voltak, ami közös bennük, hogy nem szakmai alapon történtek. Az MNB működését ismerő forrásaink szerint azoknak mindenképpen menni kellett, akik bármikor is kritizálták a Fidesz politikáját. Volt, akinek azért kellett távozni, mert egy – amúgy nyilvános – eseményre beengedte a jegybank Szabadság téri székházába Király Júliát, az MNB volt alelnökét, akit Matolcsy valamiért az ellenségének tart.
Több olyan esetről is hallottunk, amikor azért mondtak fel munkatársaknak, mert szakmai elemzésükben olyan mondatokat írtak le, amelyek nem tetszettek Matolcsynak – és még csak nem is éles kritikáról vagy szakmaiatlan megállapításokról volt szó. Egyik forrásunk szerint arra is volt példa, hogy egy tucat embernek teljesen véletlenszerűen mondtak fel, minden indoklás nélkül.
Ja, bocs, visszavesszük!
A listára rákerült Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár férje, Veres István Attila is. Állítólag Balog Zoltán, az emberi erőforrások akkori minisztere telefonált a jegybankba, mire Verest nemcsak visszavették, de elő is léptették (2013 óta ő az MNB pénz- és devizapiac igazgatóságának a vezetője).
Mi több, 2019-ben Novák Katalin kapta meg az MNB egyik legrangosabb elismerését, a Popovics-díjat, amely a vonatkozó rendelet szerint olyan „fiatal szakemberek” részére adományozható, „aki kimagasló színvonalú, előremutató szakmai és tudományos munkájával hozzájárul az MNB feladatai megvalósításához, szakmai tekintélyének és nemzetközi elismertségének megerősítéséhez” – miközben az államtitkárnak nem sok köze van a jegybanki munkához. Úgy tudjuk, Veresen kívül mással is előfordult, hogy kirúgása után „családi kötődései miatt” vissza kellett venni az MNB-hez.
Lecserélték a vezetőket és a középvezetőket is: „Ilyen szintű sorcserére még nem volt példa Európában” – fogalmazott egyik forrásunk.
A tisztogatást, illetve a későbbi átpolitizáltságot látva többen maguktól hagyták ott az MNB-t. Aki viszont maradt, annak megemelték a fizetését, így erősítve a lojalitást. A legtöbben a versenyszférának megfelelő fizetést kapnak, de a főosztályvezetők és a tőlük fölfele állók már igazán kiemelkedő juttatásban részesülnek. A korábban a Fidesz által bevezetett 2 milliós fizetési plafont 2016-ban eltörölték, és a vezetők fizetését megduplázták: az MNB elnöke havi 5 millió forintot kap, az alelnökök 4,5 milliót, a monetáris tanács tagjai 3,5 milliót, de még az igazgatók is 3 millió forint körüli havi fizetést húznak.
Bizalmi állások
A nagy kirúgási hullám után Matolcsy elsősorban a Nemzetgazdasági Minisztériumból hívott át embereket, akik közül többeknek (például Csizmadia Norbert, Nagy Róza, Wiedermann Helga vagy Balog Ádám) nem a monetáris politika volt a szakterületük. Ez utóbbit aztán idővel a vezetés is észrevette, és a stábvezetők ma már olyan, korábban is a jegybankban dolgozó fiatalok, akik jó szakemberek, csak a 2013-as kirúgási hullám idején még nem tudtak nagyot ugrani a ranglétrán.
Ennek ellenére jó néhányan feltehetően elsősorban személyes kötődésüknek köszönhetik jegybanki állásukat. Például Matolcsy György új felesége, Vajda Zita, aki házasságkötésük előtt évekig dolgozott az elnök mellett nemzetközi szakmai titkárként, bekerült a Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány kuratóriumába, és az alapítvány egyik cégének igazgatótanácsába is (ő korábban a minisztériumban is Matolcsy mellett dolgozott).
De érdemes megemlíteni Polt Péter feleségét és lányát is. Polt-Palásthy Marianna az MNB személyügyekért felelős ügyvezető igazgatója, az egyetemről frissen kikerült Polt Petra pedig akkor kezdett a jegybanknál dolgozni, amikor már mostohaanyja volt a személyzeti főnök. (Szintén összeférhetetlenségi kérdéseket vetett fel, hogy Matolcsy jó ideig az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatójától, a Magyar Bankszövetség elnökétől, Patai Mihálytól bérelt lakásban élt.) „Erős feudális jelleg van a jegybankban” – írta le a helyzetet az MNB egy volt munkatársa. Úgy tudjuk, mára megnyugodtak a kedélyek az MNB-ben annak ellenére, hogy még mostanában is „rúgogatnak ki embereket, hogy bizonytalanság legyen”, ahogyan egyik forrásunk fogalmazott, aki szerint „ez a menedzsment filozófiája”.
Szerencsés csillagzat alatt
Évszázados sikernek tartja Matolcsy György a saját jegybankelnöki ténykedését, és a kormányban is hasonlóan gondolkodhatnak, hiszen március 4-én a második hatéves mandátumát kezdte meg a Magyar Nemzeti Bank élén. Kétrészes cikkünkben az MNB működésének minden területét megvizsgáljuk. Munkánk során mintegy fél tucat szakértővel beszéltünk, köztük több olyannal is, aki dolgozott a Matolcsy György vezette intézményben.
Matolcsyról a szakmában úgy tartják, hogy nem igazán ért a monetáris politikához, „az alapvető összefüggéseket érti, de a mélyebbekkel már nincs tisztában”. Az ő szerepe a jegybankban az, hogy kiadja a főbb irányokat, a politikai elvárásokat. „Matolcsy abban ügyes, hogy milyen embereket vesz maga köré” – mondta egy volt jegybanki dolgozó.
Nagy Márton alelnök az, aki megvalósítja az elképzeléseket, „legyártja az eszközöket Matolcsy vízióihoz”, azaz a gyakorlatban ő viszi a monetáris politikát. Ugyanakkor, ahogy azt többen is megjegyezték a Narancsnak, hiába nagyon jó szakember Nagy, mára ő is eltávolodott a stábtól: a vezetés nem vesz részt a belső szakmai vitákban, és a szűk felső vezetés dönt mindenben.
Nagy Márton Matolcsy jobbján (az elnöktől balra: Windisch László alelnök)
Gyakorlatilag Nagy irányítja egy személyben az MNB legfontosabb testületét, a Monetáris Tanácsot is. Mégpedig azért, mert a testület tagjainak jelentős részénél erősen kérdéses, hogy megfelel-e azon törvényi előírásnak, amely monetáris, pénzügyi vagy a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti és gyakorlati szakmai ismereteket ír elő a tagoknak – ezzel kapcsolatban legalábbis erős kételyeket hangoztatott az összes lapunknak nyilatkozó szakember.
Hasonlóan szinte kivétel nélkül bizalmi emberek alkotják a felügyelőbizottságot (fb) is, elég csak a testület elnökére, a botrányairól elhíresült Papcsák Ferenc volt zuglói polgármesterre gondolni. A hat főből álló fb mindössze egy tagját, Nyikos Lászlót jelöltek az ellenzéki pártok. Az fb tagjai az MNB működésébe nem tudnak beleszólni, de Nyikos kivételével gyaníthatóan nem is nagyon ambicionálják a szervezet erőteljesebb ellenőrzését. Pedig volna mit vizsgálni, hiszen Matolcsy érkezése óta jócskán megdrágult a jegybank fenntartása, amit nem csupán a kibővült feladatok magyaráznak, hanem a vezetői pozíciók szaporodása is.
Túlterjeszkedés
Az utóbbi években alapvetően háromféle elemzés készül a jegybankban. A különböző igazgatóságoknak időről időre elő kell állítaniuk egy-egy rövidebb „szakmai” anyagot, amelyek a kormány egy adott intézkedését hivatottak alátámasztani.
Ezek a munkák kevéssé kötődnek a jegybanki feladatokhoz, és ha szakmailag még megállják is a helyüket, valójában használhatatlanok, „nem sok vizet zavarnak, viszont elveszik az időt az érdemi tevékenységtől”. A jegybanki munkához kötődő elemzések szakmai színvonalára nem lehet kifogás, de a készítőknek itt is meg kell felelniük a fentről érkező elvárásoknak.
Az elemzések csak akkor jelenhetnek meg, ha azokat a kommunikációs osztály jóváhagyta, állítólag címet is ott adnak nekik. Azt hallottuk, hogy a szerzők vagy kerülik a kritikus észrevételeket, vagy csak finoman utalnak a problémákra – mivel a monetáris politikához nem értenek a kommunikáción, az ügyesen megfogalmazott kritikák többnyire átcsúsznak. A jó dolgokat viszont hangsúlyozni kell az elemzésekben, amelyekben kerülendő a 8-as szám használata. A Narancsnak forrásaink is megerősítették azt a városszerte terjengő történetet, miszerint Matolcsy Györgynek „8-as fóbiája” van, így például 8 vagy 16 oldalas anyag nem is készülhet az intézményben.
Az elemzések harmadik típusának szintén nem sok köze van a jegybanki alaptevékenységhez – annál több Matolcsy ambícióihoz. Az MNB elnöke ugyanis állítólag nem elégedett a pozíciója adta lehetőségekkel, és arra törekszik, hogy ő legyen a hazai gazdaságpolitika irányítója. Ezt maga az intézmény is elismeri, amikor olyanokat ír, hogy az MNB a „gazdaság hosszú távú növekedését és ezzel stabilitását is meghatározó versenyképességi gondolkodás területén is aktív szerepet vállal”, és ezek a lépések „a kormányzat gazdaságpolitikai lépéseihez is támogatást jelentenek”.
Ennek a leglátványosabb elmei azok a nagy ívű elemzések, amelyek valóban a gazdaságpolitika megújításának igényével lépnek fel. Tavaly nyáron 180 pontot felsoroló, a versenyképesség javítását célzó dolgozattal jelentkeztek, idén februárban pedig egy 330 pontos átfogó javaslatot adtak ki, amely szerint 2030-ra Magyarország fejlettsége utolérheti Ausztriáét. Úgy tudjuk azonban, hogy a színfalak mögött jóval többről van szó, mint programalkotásról. Forrásaink szerint Orbán Viktor gazdaságpolitikájában Matolcsy az „agy”, és ez persze konfliktusokat szül kormányon belül, hiszen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (a jelenlegi ciklusban pénzügyminiszter) meglehetősen rosszul viseli, hogy enyhe túlzással ma már csak a költségvetés tartása a feladata.
A Matolcsy–Varga-konfliktus egy időben nyilvánosságot is kapott, az előző ciklusban üzenetváltásra is sor került, és úgy tudni, mindez máig nem oldódott meg. Sajtóhírek szerint a tavalyi országgyűlési választások előtt Matolcsy azért lobbizott, hogy ismét miniszterként irányíthassa a gazdaságot, de nem járt sikerrel.
Mindazonáltal Matolcsynak jegybankelnökként jóval nagyobb a hatalma, mint bármelyik elődjének. A gazdaságpolitikai irányításon és a jegybank szervezetén belüli nagyobb kontrollon túl Matolcsy ideje alatt az MNB hatásköre is szélesebb lett. Elsőként a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) olvasztotta magába a jegybank arra való hivatkozással, hogy így hatékonyabb lesz a felügyelet.
Az önálló PSZÁF még a válság után sem hozott létre olyan eszközöket, amelyekkel a rendszerszintű kockázatokat szűrte volna ki. Csupán az egyes intézmények szintjén vizsgálódott, és ott sem tökéletesen (gondoljunk csak a bedőlt Buda-Cash vagy a Quaestor esetére). A makroprudenciális ellenőrzés hiánya azonban önmagában nem indokolta volna a beolvasztást: forrásaink egybehangzó állítása szerint erre az erősebb kontroll miatt volt szükség.
Az MNB alá vont felügyelettel kapcsolatos félelmek egy része viszont nem igazolódott be. A jelek szerint a szigort a baráti pénzintézetekkel szemben is alkalmazzák, kisebb-nagyobb büntetést akkor is kiszabnak, ha adott esetben Mészáros Lőrinc MKB-jánál találnak szabálytalanságot. Tavaly év végén a felügyelet Matolcsy unokatestvére, Szemerey Tamás NHB Növekedési Hitel Bankjánál is komoly korlátozásokat vezetett be a bank teljes fizetésképtelenségét megelőzendő.
Másfelől a jegybanknál nagyon is élnek a szervezet kiterjedt hatásköreivel. A Narancs több helyről is azt hallotta, hogy az MNB mára olyan légkört teremtett, amelyben a piaci szereplők maguktól is tudják, hogy jobban járnak, ha mindenben együttműködnek a jegybankkal – ezen „együttműködések” között pedig olyan is előfordulhat, aminek a piacokra is hatása lehet. Az elmúlt években az MNB megvásárolta a Budapesti Értéktőzsdét (BÉT) és a banki átutalásokat lebonyolító Giro Zrt.-t is.
A fő motiváció forrásaink szerint ekkor is az volt, hogy minél több területet ellenőrizhessen a jegybank. A Giro által működtetett Bankközi Klíring Rendszer (BKR) alapos fejlesztésen esett át az utóbbi években, hamarosan lehetőség lesz például az azonnali átutalásra.
A BÉT-tel kapcsolatos fejlesztések viszont elmaradtak, de egy, a magyarhoz hasonló piacon nincs is realitása komoly tőzsde felépítésének, vélik szakemberek.
Nagyobb hatása volt az MKB Bank államosításának, majd magánkézbe adásának. A veszteséges bankot az államosítás után az MNB vette kezelésbe. A hivatalos bejelentés szerint az MKB szanálására személyesen Orbán Viktor kérte fel a Matolcsy György vezette MNB-t, jóllehet a banknak egyáltalán nem volt szüksége szanálásra, hiszen nem volt fizetésképtelen. Ennek ellenére az MNB megszabadította a bankot a rossz eszközeitől, majd eladta ismeretlen befektetőknek (részletesen lásd: Titkok és remények, Magyar Narancs, 2016. április 7.).
Azóta kiderült, az MKB-t közvetetten Szemerey Tamás és Mészáros Lőrinc vásárolta meg, sőt mára Mészáros érdekeltségébe került szinte az egész bank. Az MKB elnök-vezérigazgatója (és kisebbségi tulajdonosa) pedig az a Balog Ádám, aki az MNB alelnökeként levezényelte a bank újjászervezését.
Matolcsy György ásványvizet árul
Oktatás
Matolcsy a közgazdasági oktatást is átalakítaná, mondván, „a magyar közgazdasági és pénzügyi képzésben még mindig a korábbi, mára meghaladott neoliberális közgazdasági iskola tanai, tévedései a meghatározóak”.
A kormányban 2010 után rendre felmerült, hogy valamit kezdeni kellene a „baloldali fészeknek” tartott Budapesti Corvinus Egyetemmel. Még a hazai közgazdászoktatás központjának feldarabolása és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe (BME) olvasztása is komolyan felmerült 2014 környékén. Az egyetem akkori hírek szerint azért menekült meg, mert sikerült megállapodnia az MNB-vel: a jegybank önálló tanszéket kapott a Corvinuson, az ott tanulókat pedig ösztöndíjakkal is támogatja az MNB.
A megállapodás aláírása után fél évvel a jegybank munkatársai meg is érkeztek az egyetemre oktatni. Egyetemi forrásaink szerint egyáltalán nem voltak felkészülve, akkreditált tantárgyaik sem voltak – így aztán más tanszékek a saját kurzusaikból adtak át, hogy elindulhasson az oktatás az MNB-tanszéken, amely azóta is működik, ám „nem sok vizet zavar”, ahogyan egyik forrásunk fogalmazott. Más szerint „az ott oktatók fogékonyak a mainstreamtől eltérő magyarázatokra, de nem szélsőségesen, nem siklik ki miattuk a közgazdasági oktatás”. Matolcsynak viszont van befolyása az egyetemre, legalábbis ezzel magyarázzák, hogy több, általa nem kedvelt szaktekintély nem kaphat állást a Corvinuson, például Király Júlia és Mellár Tamás.
Emellett az MNB saját egyetemet is gründolt Kecskeméten, ahol Matolcsy György rokona a polgármester. A Kecskeméti Főiskolát összevonták a Szolnoki Főiskolával, hozzácsaptak egy vadonatúj gazdasági kart, és így létrejött a Neumann János Egyetem, amelynek vezetését Matolcsy megbízható emberei alkotják. A gazdasági kar oktatóinak jelentős részét a BME-ről igazolták, ami viszont azt sejteti, nem innen indul majd a magyar gazdasági oktatás radikális reformja. Az új egyetemnek új campus is dukál: az öt épületet javában fejlesztik, az építkezés 40–50 milliárdos költségét pedig alapítványain keresztül finanszírozza a jegybank. (A kecskeméti projektről részletesen lásd: Hírösök és gazdagok, Magyar Narancs, 2018. május 24.)
Az MNB alapítványai ösztöndíjprogramokon keresztül próbálnak hatni elsősorban a hazai közgazdasági gondolkodásra. Adnak ösztöndíjat a Corvinusra, a Neumann Egyetemre, Pécsett pedig külön doktori iskolát is támogat a jegybank a Földtudományi Intézeten (!) belül. Az itt futó programokról, kutatásokról keveset tudni, de a támogatott témák és kurzusok nevei a Matolcsy-féle obskúrus elméleteket tükrözik.
„A geopolitikának mint a gazdaságpolitika fontos dimenziójának szakmai és tudományos feltárása, valamint teljesítményének ösztönzése gazdaságstratégiai jelentőségű” – áll a doktori program credójában, bármit jelentsen is ez. A geopolitika mellett lehet kutatni geostratégiát, geoökonómiát is. Egyik forrásunk szerint azonban az ösztöndíjprogram lényege valójában nem a gazdasági gondolkodás átalakítása, hanem a jelenlegi jegybanki vezetéshez hű holdudvar kiépítése.
Az ösztöndíjprogramokban (ahogyan a jegybank politikájában is) kiemelt szerep jut Kína kutatásának. Matolcsy (ahogyan Orbán Viktor is) hisz abban, hogy a Nyugatnak hamarosan leáldozik, a Kelet pedig felemelkedik. Sokat utazik Sanghajba, és szervezett jegybankelnöki találkozót Budapestre Kína és Közép-Európa együttműködésének (16+1) keretében. Az MNB együttműködést írt alá a Bank of Chinával, így megjelentek jüanalapú magyar kötvények Kínában, és évente rendeznek konferenciát, amely a jüan nemzetközi szerepének növekedését vizsgálja. A sanghaji Fudan Egyetemmel is van együttműködési megállapodása a jegybanknak.
Alapítványok és költések
A jegybank 2014-ben hozta létre a Pallas Athéné alapítványcsaládot, kezdetben hat taggal, amelyekből az összevonások miatt mára három maradt. A jegybank összesen 266,4 milliárd forintot adott az alapítványoknak saját nyereségéből, a pénzek felhasználásáról és annak visszásságairól rendszeresen beszámolt a Magyar Narancs.
A profit abból származott, hogy saját devizatartalékát a forint gyengülése után hatalmas nyereséggel váltotta át: abban pedig, hogy a forint árfolyama ekkorát gyengült, jelentős szerepe volt magának Matolcsynak is. Míg korábban az MNB nyereségének felhasználásáról az illetékes miniszter dönthetett, addig a 2012-es új jegybanktörvény már az MNB-vezetés hatáskörébe utalta ezt. Amikor már tudta, hogy ő lesz a jegybank elnöke, Matolcsy egyik utolsó nemzetgazdasági miniszteri intézkedéseként az egy évvel korábban meghozott törvényhez igazította az MNB alapító okiratát.
Miután a 266,4 milliárd forintot odaadták az alapítványoknak, a pénz további sorsát, illetve az alapítványok vezetőinek kilétét igyekeztek a nyilvánosság elől elrejteni. A kormány egy nap alatt átnyomta az Országgyűlésen azt a törvénymódosítást, mely – az elhíresült „elveszíti közvagyon jellegét” fordulatra hivatkozva – titkosította volna az alapítványok gazdálkodását. Az Alkotmánybíróság azonban megsemmisítette a törvényt. Kiderült, jó oka volt a kormánynak a titkolózásra.
Matolcsy esküje
Az alapítványok tisztségviselőit, a kuratóriumok és a felügyelőbizottságok tagjait az MNB vezetői, illetve a Fideszhez vagy személyesen Matolcsy Györgyhöz köthető személyek közül válogatták össze. Kalina Gábor MNB-s igazgató 9, Kardkovács Kolos volt államtitkár 7, Nagy Róza volt államtitkár és MNB-s főigazgató 5 pozíciót kapott, de jutott hely több Matolcsy-rokonnak, sőt magának Matolcsy Györgynek is.
Az alapító okiratok szerint a vezetők a minimálbér háromszorosára–hétszeresére jogosultak beosztástól függően, és csak erre évi több száz millió forint kell. Az AB döntése után az alapítványok kénytelenek voltak nyilvánosságra hozni az 5 millió forintnál nagyobb értékű szerződéseiket. Így derült ki, hogy a Matolcsy-unokatestvér Szemerey Tamás Bankonzult cégétől havonta 750 ezer forintért rendeltek gazdasági elemzést – s ezt öt alapítvány is megvásárolta külön-külön.
A hajdani VS.hu hírportált működtető, szintén Szemereyhez köthető New Wave Production több mint 600 millió forintot kapott – amikor ez köztudottá vált, a szerkesztőség szétszéledt. Jutott tízmilliós nagyságrendű támogatás Matolcsy György vagy Kásler Miklós könyvére (az Emmi jelenlegi minisztere ekkor kuratóriumi tag is volt az egyik alapítványban). Olyan Fidesz-közeli szervezetek és magánszemélyek is részesültek alapítványi pénzből, mint az Alapjogokért Központ vezetőjének, Szánthó Miklósnak a cége, a Tusnádfürdőn megrendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem, a John Henry Newman Oktatási Központ, amely Sümegen működtet egy keresztény fundamentalista kamufőiskolát, vagy éppen a Civil Összefogás Fórum egyik vezetője, Fricz Tamás.
Kaptak pénzt különböző felsőoktatási intézmények, de sok olyan kutatást is finanszíroznak az alapítványok, amelyeknek nemcsak a monetáris politikához, de a gazdasághoz sincs semmi közük (például a kalandozó magyarokról szóló vagy a Római Birodalom bukását vizsgáló kutatások). Az alapítványok tízmilliós nagyságrendben költöttek festményekre, dizájnszékekre vagy éppen kézi csomózású szőnyegre; például az alapítványokhoz került az MKB 1991 óta gyarapított műtárgygyűjteménye is.
A kapott milliárdok jelentős részét eredetileg államkötvénybe fektették az alapítványok, ám ez – többek között az Európai Központi Bank szerint – megvalósította a tiltott monetáris finanszírozást. (Az Európai Unióban törvény tiltja, hogy a jegybankok beszálljanak az államháztartási hiány finanszírozásába.) Az MNB tagadta, hogy ez fennállt volna, mondván, az alapítványok függetlenek tőle. Végül elfogadva a kifogásokat, fokozatosan eladták az állampapírokat, bár a kritikák szerint az alapítványok azzal is megvalósítják a tiltott monetáris finanszírozást, hogy olyan feladatokra költenek milliárdokat, amelyekre amúgy az államnak kellene.
Az elmúlt években az alapítványok átalakították portfóliójukat, és annak hozamaiból finanszíroznak elsősorban ösztöndíjakat (saját összesítésük szerint eddig 7,8 milliárd forint értékben több mint 1400 oktatási, tudományos pályázatot támogattak). A vagyont pedig ingatlanokban (95,3 milliárd), befektetési jegyekben (113,6 milliárd) illetve vállalati kötvényekben (47,6 milliárd) tartják – ez utóbbi állomány az alapítványok saját cégeinek papírjaiból tevődik össze. Az alapítványok milliárdos nagyságrendű bankbetétjét eredetileg Szemerey Tamás Növekedési Hitel Bankjára bízták, ám pár hónappal azelőtt, hogy a felügyelet korlátozásokat vezetett volna be az NHB-nál, átvitték a pénzüket Mészáros Lőrinc MKB-jába. (Hasonlóan menekítette ki pénzét a bajba került NHB-ból az utolsó pillanatban Matolcsy Ádám is, de ő a szintén kormányközelinek tartott Gránit Bankot választotta.)
Az alapítványok két legnagyobb programja a Ferida Zrt.-n keresztül a kecskeméti egyetemi beruházás, illetve az Optima Zrt. által kezelt ingatlanbefektetések. Egy offshore cégtől megvásárolták, felújították, majd eladták a Budapest belvárosi Eiffel Palace-t, és immár túladtak a Vörösmarty téri Kasselik-házban meglévő tulajdonrészükön is. De még így is számtalan ingatlan van az alapítványoknál. A következő felsorolás messze nem teljes körű. Oktatási célra megvették a tiszaroffi kastélyt, valamint a balatonakarattyai MÁV-üdülőt.
Az alapítványok a budai Várban rendezkednek be, megvásárolták többek közt a régi városháza épületét a Szentháromság téren, egy 1500 négyzetméteres épületet a hozzá tartozó 1700 négyzetméteres pincerendszerrel a Kapisztrán térnél, egy elpusztult, majd félig újraépített Ybl-villát és az Ybl Vízházat (volt Várkert Casino). Az alapítványoké lett a Széll Kálmán téri, 18 ezer négyzetméteres Postapalota, továbbá két irodaház a Millenárison. Ezen épületek egy részénél már végeztek a felújítással, van, ahol még zajlik a munka, de olyan is, amihez még nem nyúltak. Az építkezési munkálatokat rendre Tiborcz-, Mészáros- és Matolcsy-közeli cégek végzik, a munkákra soha nem írtak ki közbeszerzést az alapítványok. (A Közbeszerzési Döntőbizottság büntetésének hatására ez a gyakorlat azóta megváltozott.) Az Optima 2016-ban megvette a Váci út 160–168. szám alatt található, héthektáros ingatlanegyüttest 55,2 millió euróért: ide új üzleti negyedet álmodtak irodákkal, kereskedelmi egységekkel és lakóépületekkel.
Mivel az alapítványoknak adott tőkejuttatás egyszeri volt, az MNB azóta más módot is talált arra, hogy elköltse profitját: ilyen például a bank CSR-programja. Ennek keretében az elmúlt években többmilliárdos nagyságrendben adtak támogatásokat a legkülönbözőbb célokra – átláthatatlan módon és mindenféle értelmezhető szempontrendszer nélkül. Az MNB is beszállt az állami támogatásból kifejlesztett Bogányi-féle „csodazongorába”, támogatták az Operaházat, a Zeneakadémiát, a Nemzeti Színházat, a Müpát, a Budapest Music Centert, a Szépművészeti Múzeumot, számos keresztény egyházat. Emellett jutott pénz a pénzügyi ismeretterjesztésre és valódi jótékony célra is (elsősorban beteg gyerekeket támogató alapítványoknak), de horgásztalálkozót és hittantábort is finanszíroztak.
Az Értéktár program keretében mintegy 11 milliárd forintot költött műkincsvásárlásra a jegybank. A program tanácsadó testületének tagjai között többségben vannak a múzeumi szakemberek (Baán László, a Szépművészeti igazgatója itt is képviselteti magát), az elnök Gerhardt Ferenc MNB-alelnök. Elvileg hazai hagyatékokban fellelhető értékes műkincsekre, illetve valaha magyar tulajdonban lévő, de külföldre került műtárgyakra koncentrálnak.
A legtöbb pénzt, 4,5 milliárd forintot egy Tizianóért fizették ki (Mária gyermekével és Szent Pállal), 1,6 milliárdba került Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című műve, de több mint 1 milliárdot adtak egy érmegyűjteményért, amely 16–17. századi, Erdélyben vert ezüsttallérokból áll. A megszerzett műtárgyak letétként magyar közgyűjteményeket gyarapítanak.
Összegzés
Alapvetően sikeres volt a jegybank előző ciklusa, összegeztek piaci szakértők a Narancsnak: „Ez Matolcsy érdeme, akkor is, ha nem ért a monetáris politikához, de legalább hagyta dolgozni Nagy Mártont és a szakmai stábot”. Forrásaink ugyanakkor kivétel nélkül úgy fogalmaztak, hogy ennek ellenére is nehéz megítélni a jegybank elmúlt hatéves teljesítményét.
Matolcsynak határozott víziója van a helyes monetáris politikáról, és az elmúlt időszakban olyan volt a világgazdasági környezet, hogy az inflációs politika, a gazdaságélénkítés, a kamat- és árfolyamcélok nem kerültek ellentmondásba, a devizatartalékot gond nélkül le lehetett építeni, és olyan külső hatások sem érték a gazdaságot, amelyek miatt be kellett volna avatkozni. Ráadásul a kormánynak sem volt olyan, gazdasági sokkot okozó lépése, amelyet a központi banknak ellensúlyoznia kellett volna. A jegybanki függetlenség számottevően csökkent, ám még ezzel is szerencséje volt Matolcsyéknak.
A válság után megindult a gondolkodás arról, hogy mennyire jó a teljes jegybanki függetlenség, és hogy válság idején mennyire kell a jegybanknak a hagyományos monetáris politikai keretekből kilépve a kormányokat segíteni. „Az MNB esetében azonban nem közgazdasági paradigmaváltásról van szó, ez politikai üzem” – fogalmazott egy, a jegybanki munkára rálátó forrásunk. A jegybank sokkal aktívabbá és kockázatvállalóbbá vált az előző időszakhoz képest, kommunikációja és központosított irányítása pedig a Fideszt idézi.
A nagy kérdés az, mihez kezd a Matolcsy vezette jegybank, ha változik a külső környezet, és olyan sokk éri a magyar gazdaságot, hogy elkerülhetetlenné válik a szigorítás. Van, aki úgy látja, ha arra kerül a sor, Matolcsy teljesen ortodox módon fog szigorítani – de nem mindenki gondolja, hogy ez olyan könnyen menne. „Át kell majd állni egy teljesen más működésre, lehet, hogy szembe kell helyezkedni a kormányzat gazdaságélénkítő céljaival, ez pedig többeket sokként fog érni a jegybankban.” Hamarosan kiderülhet, képes-e erre a váltásra a Matolcsy vezette jegybank: a legtöbb elemző ugyanis egyetért abban, hogy rövidesen vége az aranyéveknek, a globális konjunktúraciklus a végéhez közeledik.
Cikkünk első részében a Matolcsy vezette jegybank monetáris politikájával foglalkoztunk.
Matolcsynak malaca van vagy tényleg korszakos zseni?
Évszázados sikernek tartja Matolcsy György a saját jegybankelnöki ténykedését, és a kormányban is hasonlóan gondolkodhatnak, hiszen március 4-én a második hatéves mandátumát kezdte meg a Magyar Nemzeti Bank élén. Kétrészes cikkünkben az MNB működésének minden területét megvizsgáljuk. Munkánk során mintegy fél tucat szakértővel beszéltünk, köztük több olyannal is, aki dolgozott a Matolcsy György vezette intézményben.
|
Tisztogatások, műkincsláz, ügyeskedések: a Matolcsy-éra kemény ügyei
|
Kirúgási hullám, bizalmi állások, holdudvarépítés, kiterjesztett hatáskörök, műkincsláz, alapítványi ügyeskedések és persze e nagy Kína is szerepel a Magyar Nemzeti Bank elnökének most véget ért első ciklusát vizsgáló szemlénk lezáró részében.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/a-buvos-8-as-118030
|
2019-03-14 04:13:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Tegnapi cikkünk - "Miközben ön a Trónok harcát nézte, Varga Mihály megállapodott a paksi hitelszerződés módosításáról" - nyomán határozati javaslatot nyújtott be a parlamenthez a Lehet Más a Politika képviselőcsoportja, melyben kezdeményezik a paksi atomerőmű beruházás azonnali leállítását.
A párt közleménye szerint azonnal fel kell mondani a paksi szerződést, mivel a lapunk által megszellőztetett új megállapodással a szerződésekben is rögzítve lett, hogy csúszik az atomerőmű beruházása.
"A kormány az elmúlt hetekben több írásbeli kérdésünkre is csak mellébeszélt és sunnyogott. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a kormány kiárusítsa a magyar emberek jövőjét. Azzal, hogy Varga Mihály miniszterelnök-helyettes aláírásával deklaráltan csúszik a paksi beruházás, meg kell állapítanunk, hogy a projektszerződés megbukott, hiszen már minden érv megbukott, amely azt megalapozta. Nem állunk meg: további írásbeli kérdések és közérdekű adatigénylések keretében fogjuk tisztázni miben sunnyogott még a kormány" - áll a közleményben
Az LMP szerint nem tehetnek engedményeket a biztonság kérdéskörében, ha atomenergiáról van szó. Ezért nyújtják be azt a határozati javaslatot, amely a paksi szerződés haladéktalan felmondását indítványozza. "A biztonságos atomenergia Csernobil után 33 évvel is csupán illúzió, az atomerőművek kiszámíthatatlan és vállalhatatlan veszélyforrást jelentenek. Magyarország jövőjét nem az atom, hanem a takarékos energiahasználatra és a megújuló energiaforrásokra alapuló zöldgazdaság jelenti: minden olyan lépéssel, amelyet nem ebbe az irányba teszünk meg, a környezeti értékeinket, az egészséget, a fenntartható fejlődést és az ország függetlenségét kockáztatjuk" - szerepel az állásfoglalásukban.
A határozati javaslat címe már egyértelművé teszi az ellenzéki képviselők álláspontját: „Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezményre való hivatkozással a Kormány által Magyarország nemzeti értékeit sértő módon, a Paksi Erőmű új 5–6. blokkjának létesítésével összefüggésben megkötött szerződések felmondásának szükségességéről”. Érvelésük az Alaptörvényben foglaltakhoz kapcsolódik, mely szerint mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, továbbá Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. Arra is hivatkoznak, hogy a kormány a központi költségvetést törvényesen és célszerűen, a közpénzek eredményes kezelésével és az átláthatóság biztosításával köteles végrehajtani.
Felhívják a figyelmet arra, hogy a szerződésben foglaltak nem felelnek meg az Alaptörvénynek és a vonatkozó jogszabályoknak, amelyek a nemzeti vagyon esetében az országhatáron belül kizárólag a magyar nyelv és jog használatát illetve a magyar joghatóság rendelkezését jelölik ki irányadóként. Problémásnak látják továbbá, hogy bár az uniós elvárásoknak megfelelően kettévált Paks I. és Paks II tulajdonosi rendszere, épp ebből kifolyólag Paks II-nek nem lehetne ráhatása a PaksI-hez tartozó, leszerelendő blokkok ügyére.
Ezeken túl energia- és nemzetbiztonsági kérdéseket is felvet a határozat, amely idén szeptember elsejéig adna határidőt a kormánynak, hogy egy beszámoló jelentést készítsen a parlament számára, melyben bemutatja a szerződés felfüggesztésének, illetve felmondásának részletes feltételeit.
|
Szeptember elsejéig várnak jelentést a kormánytól a paksi bővítés leállításáról
|
A határozati javaslat címe már egyértelművé teszi az ellenzéki képviselők álláspontját: „Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezményre való hivatkozással a Kormány által Magyarország nemzeti értékeit sértő módon, a Paksi Erőmű új 5–6. blokkjának létesítésével összefüggésben megkötött szerződések felmondásának szükségességéről”.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/szeptember-elsejeig-varnak-jelentest-a-kormanytol-a-paksi-bovites-leallitasarol.html
|
2019-05-07 12:52:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
10 millió forintos támogatást adott a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítványnak - derül ki a tárca által szerda délután közzétett támogatásokat listázó dokumentumból. A pénzt a "kültéri fitnesz park megvalósítása" című program támogatásaként kapta meg az alapítvány, mely egyébként Németh Szilárdhoz, a volt rezsibiztoshoz, a Honvédelmi Minisztérium jelenlegi államtitkárához köthető.
A dokumentum a márciusban és áprilisban megítélt támogatásokat listázza, mely szerint összesen 1,4 milliárd forint szétosztásáról döntött a tárca két hónap leforgása alatt. Ennek legnagyobb része, 1,05 milliárd forint az Országos Polgárőr Szövetséghez ment az idei évi működés támogatása címén. A második legnagyobb összeget, 40 milliót a Szubjektív Értékek Alapítványnak ítélte meg a tárca, amivel az "ART-RAVALÓ 2.0" programot támogatják. A 2002-ben létrehozott alapítvány elsődleges célja a rasszizmus okozta társadalmi feszültségek csökkentése. A támogatott program az állami gondoskodásban nevelkedett fiatalokkal készült helyspecifikus színházi előadást takar.
Ennél néhány millióval kevesebb pénzt adott a BM a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesületnek, melynek idei működését 35 millióval segítette meg a tárca. zintén működési támogatásként 29 millió forintot kapott a Nemzedékek Biztonságáért Alapítvány.
A Németh Szilárdhoz köthető szervezet és az alapítványok mellett zömében katasztrófavédelmi igazgatóságookat, helyi rendőr-főkapitányságokat, büntetés-végrehajtási intézetet támogatott márciusban és áprilisban a Belügyminisztérium. A listát végignézve egyedül a kültéri fitnesz park támogatása lóg ki a sorból, amely ráadásul jóval több pénzt kapott mint akármelyik, most támogatott helyi rendőrség.
|
10 milliót adtak Pintérék Németh Szilárd birkózó alapítványának
|
10 millió forintos támogatást adott a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítványnak - derül ki a tárca által szerda délután közzétett támogatásokat listázó dokumentumból. A pénzt a "kültéri fitnesz park megvalósítása" című program támogatásaként kapta meg az alapítvány, mely egyébként Németh Szilárdhoz, a volt rezsibiztoshoz, a Honvédelmi Minisztérium jelenlegi államtitkárához köthető.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/10-milliot-adtak-pinterek-nemeth-szilard-birkozo-alapitvanyanak.html
|
2019-05-08 15:30:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Mára szinte megszokottá vált, hogy a közvagyon elképesztő sebességgel, hihetetlen összegekben válik magánvagyonná.
Azt, hogy a NER politikai elitje milyen viharos gyorsasággal gazdagodik, s ennek az ország felzárkóztatására szolgáló állami és uniós fejlesztési pénzek a forrásai, nap mint nap tapasztaljuk, amikor szembe jönnek a hírekben a Mészáros Lőrinc cégeinek juttatott milliárdos megrendelések, a stadionépítések vagy a politikusok családtagjainak gazdagodása.
Ám az alábbi sztori több ponton is arra utal, hogy nemcsak a központilag, a Fidesz vezetése által felügyelt beruházások zajlanak ilyen formában.
A példa ragadós, a végeken is nagy erőkkel mozdulnak rá egyes körök a fejlesztési pénzekre és válogatott eszközökkel mozgatnak jelentős összegeket a saját hasznukat keresve.
Állami pénzkeringő
Adott a hazai beruházások felpörgetésére létrejött, a magyar állam tulajdonában álló Magyar Fejlesztési Bank (MFB), amelynek elsődleges feladata, hogy refinanszírozási szerződésekkel, alacsony kamatozású hitelekkel segítse a magyar vállalkozásokat.
A történetünk másik szereplője a Heves Megyei Vállalkozás és Területfejlesztési Alapítvány (HMVTA), amelynek célja, hogy segítse a helyi vállalkozások beindítását, növekedését, felkarolja a jó ötleteket a megyében. A HMVTA-t az állami Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a megyei, illetve az egri és a hatvani városi önkormányzat alapította.
Az alapítvány székhelye Egerben
És adott egy cég, Creditime Pénzügyi Szolgáltató Zrt., amely többek között az Új Széchenyi Hitelprogram keretében közvetítette ki az államilag támogatott kölcsönöket a mikro- és kisvállalkozóknak. Sőt, azt ígérte, hogy szakértői és üzleti tanácsokkal látja el a hozzá fordulókat: csak hozzák be az üzleti ötletüket, a Creditime majd megtalálja számukra a legjobb megoldást a fejlődéshez.
E három szervezet kapcsolatára építette egy, a Fideszhez szorosan kapcsolódó kör azokat a jól jövedelmező üzleteket, amelyekben egyszerre voltak
döntéshozók,
pénzosztók
haszonélvezők.
Végül az egésznek az adófizetők, a segítséget nem kapó valódi vállalkozók és nemes célra létrehozott alapítvány issza meg a levét. Ugyanis a Narancs.hu birtokába került dokumentumok szerint a HMVTA és a Creditime nagyon furcsa üzleteket bonyolított részben az MFB segítségével, miközben az alapítvány és a részvénytársaság szorosan összefonódott, az előbbinek 9 százalékos részesedése van az utóbbiban. És olyan üzleteket kötöttek, amelyeknek haszonélvezői mára eltűntek, bottal ütheti a nyomukat.
Luxembourgig érnek a szálak
Az egész Heves megyei kapcsolati háló központi figurája Farkas Zoltán Tibor volt, aki egy ideig az alapítvány élén állt, majd 2018 márciusától felügyelő-bizottsági elnökként is tevékenykedik a hitelközvetítő cégben. És Farkas nem akárki, egészen jó politikai kapcsolatokat ápolt. Egykor részt vett az első Fidelitas-csoport megszervezésében együttműködésben a szintén egri Nyitrai Zsolt, fideszes országgyűlési képviselővel, korábbi fidelitaszos alelnökkel. Nyitrai a térség országgyűlési képviselője, korábban informatikai államtitkár volt.
Nyitrai Zsolt
Farkast 2010-ben a Heves megyei közgyűlés pénzügyi ellenőrző bizottságába delegálta a Fidesz, 2011-ben pedig a megyei vezetés által létrehozott Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvány kuratóriumi elnöki székébe került. (Ténykedéséről – amely végül még a Fidesz hátországában is kiverte a biztosítékot – korábban ebben és ebben a cikkben számoltunk be, számos zavaros ügy kötődik a nevéhez.)
Az a sztori, amire most bukkantunk 2015 júniusában kezdődik. Farkas az alapítvány elnökeként a Creditime-mal kötendő kölcsönszerződésre hivatkozva egy luxembourgi alapkezelőhöz, a Primatum FCP Sif Fundhoz fordult azt kérve: adjanak neki egy igazolást 4 példányban arról, hogy 70 millió forint értékű befektetési jeggyel rendelkeznek az alapkezelőnél.
Farkas 2015-ös kérésétől a Primatum nem zárkózott el, de felhívta a figyelmét az elnöknek arra, hogy alapszabályuk szerint a befektetési jegyek nem terhelhetők meg, se jelzálog ügyletben, se hitelfedezetként nem alkalmazhatók. Két évvel később a Creditime-nál egy levelezésben ismét szóba kerültek a Primatum-féle papírok: cég két igazgatója a luxembourgi alapkezelővel azt közölte, hogy a HMVTA 4 kölcsönszerződési ügyében, 3 cég és egy szövetkezet számára egyenként 70 millió forint értékű Primatum-befektetési jegyet számít be a cégek hitelfedezetként.
Magyarán olyan értékként tekintettek a befektetési jegyekre, amelyek kiválthatják a közvetített hitelt, ha a kölcsönvevő bedőlne, nem fizetne. Azt kérték a Primatumtól, nevezze meg befektetési jegyeik nettó eszközértékét, vagyis hogy mennyit érnek ezek a papírok.
Csakhogy az alapkezelőt megdöbbentette a megkeresés, mert válaszában közölte, egyik társaság nevét se ismerik, részükre soha semmilyen igazolást nem bocsátottak ki. Kérdés, hogyan kerültek az alapítványtól a hitelközvetítő magáncéghez a befektetési papírok? Az sem világos, hogy ugyanazokról a befektetési jegyekről van-e szó, de a számok és a nevek egybehangzóak: 4 példány, 70 millió forint, Primatum, HMVTA, Creditime. (Persze, a NER-ben lassan említésre sem méltó, hogy az ügy szereplőit megkerestük ugyan, de sehonnan sem kaptunk választ.)
A kör bezárul
Márpedig a befektetési jegyek jelentős szerepet játszottak a négy szervezet történetében, amelyek mára köddé váltak. A Primatum-igazolás alapján módosították a Kömlői Vasudvar Kft. hitelszerződését, amely szerkesztőségünk birtokába került. Rajta kívül a Creditime a Gyermekek Élelmezéséért Szociális Szövetkezetet, a Kaiser Flight Kft.- t, valamint a Smart Unikornis Szövetkezetet nevezte meg olyan társaságként, amelyek hitelszerződésénél az igazolást érvényesnek tekintették. Magyarán úgy kaphattak kölcsön, hogy ezeket a befektetési jegyeket tekintették garanciának.
E négy cég közös vonása, hogy egyiknek sem áll már módjában leróni tartozásait. A Kömlői Vasudvar Kft. működéséről már semmit se tudni, 2017-es mérlegét le sem adta, ahogy Kaiser Flight 2017-es mérlegét is hiába kerestük a cégbíróságon, a Gyermekek Élelmezéséért Szövetkezet pedig kényszertörlés alatt áll. A Smart Unikornis Szövetkezet felszámolása 2016. novemberben kezdődött. Ennek a cégnek az ügyvezetője ugyanaz a Farkas Zoltán volt, aki a HMTVA-t elnökölte. A Kaiser Flight pedig Király Károlynak az érdekeltségébe tartozott, akinek közvetve részesedése volt a Creditime-ban.
Határok nélkül
2018 elején a Primatum Fund menedzsmentjében konfliktus robbant ki. Információink szerint ez összefüggésben volt a magyar hitelezési ügylettel. A luxemburgi cégfelügyelet 2018. július 4-én törölte a Primatumot a befektetési alapok listájáról. A törlés hátteréről megkérdeztük az ország pénzügyi felügyeleti szervét, de a törlés megerősítésén túl egyéb információkat nem közöltek.
A Primatummal 2013-ban már foglalkozott a Magyar Narancs, amikor utánajártunk a fideszes milliárdos, Vitézy Tamás üzleti vállalkozásainak. Az alap 2010-ben tulajdonosként tűnt fel az egyik érdekeltségében. A társaság Vitézy adriai vállalkozásaiban is feltűnt szponzorként. A cég egyik alapító tulajdonosa Szalay-Bobrovnicky Kristóf, századvéges üzletember, ma Magyarország londoni nagykövete.
A helyzet pikantériája, hogy a Primatum egyik társtulajdonos ügyvezetője, Nemes Csaba Pál feltűnik igazgatósági tagként a Creditime-ban is a 2016-os cégpapírokon. Tehát miközben a Primatum ledöbbent azon, hogy mire használják a papírjait, minimum egy tagjuknak lehetett információja arról, hova is vándorolnak ezek a befektetési jegyek.
Egy biztos, a HMVTA már megütötte a bokáját a Primatum-papírokkal, s nemcsak azért, mert ezzel a négy kis céggel üzletelt. Az alapítvány ugyanis már évekkel ezelőtt bevásárolt 600 millió forint értékben a befektetési jegyekből a fideszes hátterű alapkezelőtől, ám a 2017-es beszámolójából kiderül, óriási értékvesztése volt az alapítványnak ezeken a jegyeken, úgy fest tehát: a befektetés nem térült meg, a Primatum nem tudott ezek szerint névértéken sem fizetni.
Pénzszivattyúk?
Mint arról korábban beszámoltunk, mind az alapítvány, mind a hitelközvetítő ma már komoly gondokkal küszködik, az alapítványnál 1 milliárd körüli a mínusz. Minden jel szerint ennek oka a felelőtlen gazdálkodás, a zavaros, átláthatatlan ügyek sokasága.
Időközben Farkast elcsapták az alapítvány éléről, helyére Skultéti Vilmos, a Nemzeti Kereskedőházak Zrt. korábbi vezérigazgatója került. Az Egriügyek.hu beszámolója szerint a HMVTA új vezetése feljelentést tett, Skultéti tavaly szeptemberben a Heves Megyei Önkormányzat egyik bizottsági ülésén úgy nyilatkozott Farkasról, mint aki saját üzleteként vezette az alapot.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság a Narancs.hu-t arról tájékoztatta, sikkasztás bűntett megalapozott gyanújával folytatnak nyomozást. Az Egriügyek.hu októberben idézett az alapítvány könnyvizsgálói jelentéséből is, amely szerint a nagy veszteség egyik fő oka „a korábban kihelyezett pénzeszközök értékvesztése”, „ezek megtérülése kétséges, mert az érintett társaságok jelentős része felszámolás alatt van”.
A Creditime 2017-es beszámolójában 1,85 milliárd adósságot tüntetett fel, ami majdnem megegyezik az MFB felé tartozásként fennálló 1,93 milliárdos összeggel. A jellemzően hitelkamatokból származó bevételei egy év során felére estek, 127 millióról 58 millióra. A cég beszámolóiban elismerte, jelentősen romlott ügyfeleik, vagyis a bedőlő Heves megyei cégek fizetési hajlandósága. Szabálytalan működése miatt az MNB kénytelen rendszeresen foglalkozni a hitelközvetítővel, legutóbb decemberben 1,5 millió forint bírsággal sújtotta.
|
Luxembourgig érő, milliókat elnyelő Fidesz-közeli pénzszivattyúra bukkantunk
|
Azt, hogy a NER politikai elitje milyen viharos gyorsasággal gazdagodik, s ennek az ország felzárkóztatására szolgáló állami és uniós fejlesztési pénzek a forrásai, nap mint nap tapasztaljuk, amikor szembe jönnek a hírekben a Mészáros Lőrinc cégeinek juttatott milliárdos megrendelések, a stadionépítések vagy a politikusok családtagjainak gazdagodása.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/luxembourgig-ero-milliokat-elnyelo-fidesz-kozeli-penzszivattyura-bukkantunk-119439
|
2019-05-06 05:38:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Budapesten is elindult egy amerikai cég, a Lime e-rollerje. De van vele egy gond, azaz rögtön hat is:
a városi közlekedés egyik – ha nem a – legveszélyesebb formájáról van szó, a e-rollerrel a mostani magyar rendszerben egyszerűen nem lehet szabályosan közlekedni, a cég nem ad számlát, nem is tudni, hogy melyik cég nyújtja a szolgáltatást, a szolgáltatás a legalapvetőbb fogyasztóvédelmi előírásoknak sem felel meg, az amerikai cég beruházása valamiért innovációs, kutatás-fejlesztési projektnek minősül, ezért még uniós támogatást is kap.
Elég furcsa lenne, a McDonald’s “pilot jelleggel" nyitna két gyorséttermet Romániában, hogy egy kutatás-fejlesztési projekt keretében mérje fel a legújabb, innovatív amerikai gyorséttermi trendek hatását a román gasztronómiára, és erre a projektre pénzt is adna az Európai Unió, ugye? Ilyen nincs, de valami hasonló történik Budapesten.
Bármilyen hihetetlen ugyanis, de egy EU-s kutatás-fejlesztési projekt része, hogy a magyar fővárosban is megjelentek az amerikai Lime e-rollerjei. Az elektromos rolleres cég támogatása bizonyos szempontból súlyosabb is, hiszen ha Lime-ra pattanunk, szinte elkerülhetetlen, hogy törvényt sértsünk.
Kik és miért hozták a Lime-ot Budapestre?
A Lime egy viszonylag friss amerikai vállalkozás, 2017-es alapításakor még biciklimegosztással terveztek foglalkozni, és rögtön rengeteg pénzt vontak be az egyik legnagyobb venture capital cégtől, az Andreessen Horowitztól. Elektromos rollerek megosztásával tavaly május óta foglalkoznak – ebben partnerük a budapesti belvárosból már ismert idétlen turistamobil gyártója, a Segway -, azóta a cég már átlépte az egymilliárd dolláros értékeltséget, és rögtön gyors, világméretű terjeszkedésbe kezdtek. Idén év eleje óta lehet tudni, hogy Budapesten is meg fognak jelenni.
Érdekes módon a Lime budapesti térfoglalását az Európai Unió, illetve az annak egy “kutatás-fejlesztési projektjében" részt vevő fővárosi önkormányzat támogatja. A projekt Cities 4 People néven fut, a Copenhagen Business School koordinálja*Magyarországi részében a budapesti városháza mellett egy magyar állami háttérintézmény, a Közlekedéstudományi Intézet is partner., és közel 1,3 milliárd forint uniós támogatást kapott egyenesen Brüsszelből. Sajnos tipikus uniós k+f projekt: ha valaki elolvassa a projekt leírást, semmit nem fog megtudni, hogy mit is csinálnak a nem kevés közpénzzel, a projektnek ugyanis nincsen semmilyen racionálisan értelmezhető célja, eredménye.
A főváros hozzájárulása az önkormányzat elmondása alapján az, hogy májusban és júniusban létrehoznak egy mobilitási pontot a Gellért téren, ahol több alternatív közlekedés eszközt is használni lehet majd egy helyen. Ezek a Lime mellett a főváros saját bérbicikli rendszere, a Bubi (bár az eddig is ott volt), a MOL-Limo és GreenGo közösségi autómegosztók, a Blinkee City e-motor megosztó és a leginkább turistákra alapozó bicikli bérbeadó cég, a Donkey Republic. Ezt még márciusban szavazta meg a fővárosi közgyűlés, igaz, az együttműködési megállapodásban nincs sok konkrétum.
A főváros mindenesetre sokat segít a Lime-nak azzal, hogy nem kér pénzt a közterület használatáért. A cég cserébe adatokat ad. Megkerestük a projektet vezető dán üzleti iskola koordinátorait, hogy megtudjuk, pontosan ki és mennyi pénzt kap a budapesti Lime pilot projektre, de válasz nem érkezett.
Szolgáltatás, nem tudni kitől
A Lime honlapján az ÁSZF-et több nyelven is közzéteszik, de magyarul nem. Más európai országok ÁSZF-ét átolvasva kiderül, hogy a felhasználók egy Lime Network B.V. nevű holland vállalkozással kötnek szerződést, amikor regisztrálnak és használni kezdik a szolgáltatást.*Az amerikai tech cégek azért kedvelik a holland leányvállalatokat, mert jogdíj és licenc díj formájában innen a teljes európai árbevételüket alapvetően adózatlanul szokták kiutalni, jellemzően az adócsalásra szakosodott karibi szigetekre – így működik például az Uber.
A budapesti önkormányzat azonban nem velük, hanem a Lime Technology Kft.-vel szerződött, ennek főtevékenysége szabadidős, sporteszköz kölcsönzése, és a NAV adatai szerint egy munkavállalója van. Ezt 2018. december 10-én jegyezték be, tulajdonosa a holland Lime Network B.V. A fővárossal kötött együttműködési megállapodásban viszont egy harmadik cég, az Explico Zrt. szerepel kapcsolattartóként. Ez három magyar ügyvéd*Dr. Perlaki Szabolcs Bálint, Orbán Miklós Ügyvédi Iroda és Dr. Kovács B. Gábor Ügyvédi Iroda tulajdona, és PR és kommunikáció a főtevékenysége a cégnyilvántartás szerint. Jó kérdés ezek után, hogy kivel is szerződik, aki rollert bérel?
Megpróbáltam a Lime-tól számlát kérni, de az ügyfélszolgálat nem adott választ arra, hogy ez lehetséges-e, a rendszerben pedig nem találtam semmilyen funkciót, ami erre lehetőséget adna. Ez elég problémás, mivel így nem igazán találni arra utaló jelet, hogy a magyarországi bevétel után megfizetnék az áfát és az iparűzési adót. Máshol voltak már ezzel gondok, Új-Zélandon például nem voltak hajlandók megmondani, hogy megfizetik-e az áfa ottani megfelelőjét.
A rendszert Budapesten használva semmilyen jel nem utal arra, hogy bármilyen adót fizetnének. A rendszer a kártyás fizetés után ad egy “nyugtát". Ez szép megfogalmazás, csak semmi köze a nyugtához, semmilyen formai követelménynek nem felel meg, például nincs sorszáma, nem tüntetik fel rajta a szolgáltatás nettó árát és áfa tartalmát. Ez semmivel nem több, mint egy papírcetli, még a megbuherált ferencvárosi parkolóautomaták is jogkövetőbben működnek ennél.
A roller kölcsönzés után a pénz azonban nem a magyar Lime Technology Kft.-hez vagy a fővárossal kapcsolatot tartó Explico Zrt.-hez kerül. De még csak nem is a holland Lime Network B.V.-hez, hanem a San Francisco-i Lime emeli le. Márpedig ők akkor sem tudnának Európában áfát fizetni, ha szeretnének, hiszen ezt csak európai cég teheti meg. Ugyan van európai cég, mégsem ez emeli le a díjat.
Ez nem egy lehetetlen technológiai probléma, minden más platform alapú közlekedési eszköz megosztó ad számát: a Blinkee City elektromos robogó kölcsönző cég alkalmazásában kérni lehet az áfás számlát, a GreenGo és Mol Limo használat után pedig automatikusan elektronikus számlát küld e-mailben.
Ez alapján erősen kétséges, hogy a Lime befizeti-e egyáltalán a 27 százalékos áfát a magyarországi tevékenysége után. A cég a jelek szerint nem tartja be az áfatörvény számlaadási előírásait.
Felhasználóként kértem az ügyfélszolgálatól számlát is, erre nem is reagáltak. Már eleve gond, hogy nem adnak számlát, hiszen ez kötelező lenne. De hogy ilyen kérésre sem reagálnak, az a magyar adószabályok megsértése.
Hiányos az ügyféltájékoztatás is. Bár magyarországi felhasználók is letölthetik a cég alkalmazását, az oldalán hiányoznak a Magyarországra vonatkozó általános szerződéses feltételek és a legalapvetőbb információk*A nem magyarországi, de hazánkban szolgáltatást nyújtó, ide értékesítő cégekre is vonatkozik számos – egyébként minden országban a tisztességesen eljáró cégek által szinte mindig betartott – elvárás. Ilyen az üzemeltető cég neve, elérhetősége és hasonlók. Ezekről részletesebben itt érdemes olvasni: https://www.andijung.hu/egyeb/kotelezo-elemek-feltuntetese-honlapon-impresszum/. Míg az amerikai felhasználóknak legalább megadnak egy telefonszámot, másoknak már nem jár. Alapvető információkat sem adnak meg, például hogy mennyi a roller végsebessége – a cég egyik alkalmazottjának Quora válasza alapján 24 km/óra. Ez nem ígér sok jót, ha valakinek problémája lenne a céggel.*Nem ritka, hogy a hasonló, Szilícium-völgyi cégek szabadosan értelmezik az európai fogyasztóvédelmi, adózási és egyéb szabályokat. Ilyen esetben kellemetlen lehet, ha valaki jogvitába kerül a céggel, hiszen egy láthatatlan és megfoghatatlan céggel hadakozhat, amivel sokszor csak egy e-mail címen keresztül lehet kapcsolatba lépni. Csak egy példa: az egy perces tesztutunk során rögtön átvágott a cég, a 250 forintos alapdíjon felül leszámlázott két percet.
Törvényen kívül, e-rolleren
Az egyik legnagyobb probléma a Lime e-rollerével, hogy a guruló eszközzel nem tud mit kezdeni a magyar közlekedési szabályrendszer. Az üzemeltetők sem magyarázzák el a fogyasztónak, hogy mit adnak bérbe, és az minek számít a hatályos jogszabályok szerint, és hol, hogyan lehet azt egyáltalán szabályosan használni.
A KRESZ szerint első ránézésre sok minden lehet egy ilyen e-roller: lassú jármű, segédmotoros kerékpár vagy esetleg nem is jármű? Megkérdeztük az ORFK-t is, de még választ nem kaptunk tőlük az elmúlt napokban.
Két lehetőség van:
Ha a motor teljesítmény 300 W-nál nagyobb, és 4 kW-nál kisebb, akkor segédmotornak minősül a Lime, és tilos vele a járdán közlekedni. De ha ebbe a tartományba esik a motor teljesítménye, akkor csak megfelelő európai típusjóváhagyás esetén lehet vele közúti forgalomban részt venni. Mivel a Lime erről nem nyilatkozik, az eszköz gyártója pedig ismeretlen, egy rendőrségi eljárás során ezt nem tudja egy kölcsönző felmutatni, így ebben az esetben nem használható közúti forgalomban. Ha 300 W-nál alacsonyabb a teljesítménye, akkor alapvetően nem számít semmilyen járműnek, így – akár csak egy hagyományos rollerrel – lehet használni vele a járdát. A Lime honlapja alapján úgy tűnik, hogy 250 W-os motorja van a Lime-nak, tehát ebbe a kategóriába esik. Csakhogy a KRESZ szerint a kerékpár “olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti". Ezek alapján lehet, hogy valójában egy biciklivel van dolgunk.
Ezek alapján tilos a Lime-al a járdákat használni, hiszen kerékpárral csak akkor lehet járdán közlekedni, ha az úttest arra alkalmatlan, és akkor is csak maximum 10 km/órával. A kerékpárutakat ezek alapján szabályosan használhatják az e-rolleresek. Ez komoly probléma, mert igen balesetveszélyesek a 20-25-tel száguldó rollerek, amiknek apró kerekeivel ráadásul könnyen el is lehet esni.
A rollerek gyenge fékjeire sokan panaszkodnak, itt lehet a halálos balesetek elrettentő példáit olvasni. Nem véletlen, hogy a járdákról egyre több országban a tiltást választják: a párizsi járdákról szeptembertől tiltják ki ezeket a kétkerekűeket, de még a kaliforniai Venturában is így döntöttek. Madridban már tavaly betiltották az e-rollereket, miután egyetlen év alatt 273 balesetet okoztak ezek, köztük 3 halálosat. Az Egyesült Államokban úgy becsülik, 1500 balesetért okolhatók ezek a különösen veszélyes kétkerekűek.
Munkavállalók nélkül
A Lime azért tudott olyan gyorsan terjedni a világban, mert minimális saját céges infrastruktúrára van szüksége, alig vannak foglalkoztatottjai. Míg például a budapesti e-autós és e-robogós cégeknek saját alkalmazottaik vannak arra, hogy feltöltsék a járműveket, a Lime ilyennel nem foglalkozik. Létrehoztak egy honlapot, ahol jelentkezni lehet a töltések elvégzésre. Itt online “képzést" is adnak, tehát néhány oldalnyi információ átlapozása után már lehet is menni pénzt keresni. Információink szerint egy feltöltésért 500-800 forintot fizetnek, attól is függően, hogy mikor helyezik ki a töltő munkavállalók az utcára.
A Lime esetében tehát az innováció nem technológia – és valóban, a felhasznált eszközök igen egyszerűek -, hanem az üzleti modell. Sok platformalapú céghez hasonlóan – Uber, Airbnb és hasonlók – kiiktatják a fix munkaerőköltségeket, a jogszabályok betartására pedig nem fordítanak túl nagy figyelmet, így összességében skálázható, gyorsan terjedő rendszer jön létre. (A másik oldalon viszont kifejezetten sok rossz minőségű állást hoznak létre.*Becslések szerint ma már a félmilliárd európaiból 3 millióan dolgoznak ezekben a szociális biztonság, (beteg)szabadság, munkaidő nélküli, rosszul fizetett állásokban.)
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyot gurítanának BudapestenElhúzódnak az egyeztetések, de ha minden igaz, a turisztikai főszezon kezdetén elindul az első elektromosroller-megosztó a fővárosban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDühbe gurul a város?Az elektromos rollerek valószínűleg a mindennapok részévé válnak, konfliktusokat okoz azonban a városlakókkal, ha a kölcsönzőcégek túltolják a biciklit.
Közélet adóelkerülés Budapest európai uniós támogatás közlekedés Lime Olvasson tovább a kategóriában
|
Törvényen kívüli e-roller terjeszkedését segítik uniós támogatással
|
Életveszélyes, nem lehet szabályosan használni, nem ad számlát. És ez még nem minden, ami problémás a Budapesten is elindult Lime-mal.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190510/torvenyen-kivuli-e-roller-terjeszkedeset-segitik-unios-tamogatassal/
|
2019-05-10 14:06:09
| true | null | null |
G7
|
Több mint 2000 magyarországi iskolába szállíthat interaktív táblákat a 4iG Nyrt., miután a Klebelsberg Központ pályázatán a tőzsdei társaság tette a legkedvezőbb, nettó 4,4 milliárd forintos ajánlatot - közölte a cég az MTI-vel. A köznevelési intézmények digitális kompetencia fejlesztését célzó program keretein belül, európai uniós támogatással megvalósuló projekt során a társaság 3005 interaktív tábla beszerzését és beüzemelését végzi, továbbá biztosítja a pedagógusok számára az eszközök kezeléséről és használatának módszertanáról távoktatásban megvalósuló képzést is a 2019/2020 tanév kezdetéig.
A táblákon túl 1400 darab fali konzol és 1605 darab hordozható állvány beszerzése és helyszíni beüzemelése is feladat. A 4iG Nyrt. nettó 4 milliárd 390,5 millió forintért vállalta a műszaki eszközök és kapcsolódó dokumentumaik, kiegészítőik 90 napon belül történő beszerzését, leszállítását, valamint helyszíni felszerelését, üzembe helyezését és átadását. Emellett a társaság a beüzemelést követően elektronikus távoktatásban minimum 30 órás akkreditált képzést biztosít az eszközöket használó pedagógusoknak.
A 4ig tavaly került Mészáros Lőrinchez. Három veszteséges év után 2018 végül 14 milliárdos árbevételt hozott nekik, idén pedig már elnyertek egy kórházfejlesztési tendert, 690 millió forintért.
(via MTI)
|
4,4 milliárdért szállíthat interaktív táblákat iskolákba Mészáros cége
|
A 4iG szeptemberig teljesíti a megbízást. A pénz az Európai Uniótól jön. Több mint 2000 magyarországi iskolába szállíthat interaktív táblákat a 4iG Nyrt., miután a Klebelsberg Központ pályázatán a tőzsdei társaság tette a legkedvezőbb, nettó 4,4 milliárd forintos ajánlatot - közölte a cég az MTI-vel. A táblákon túl 1400 darab fali konzol és 1605 darab hordozható állvány beszerzése és helyszíni beüzemelése is feladat. A 4iG Nyrt. nettó 4 milliárd 390,5 millió forintért vállalta a műszaki eszközök és kapcsolódó dokumentumaik, kiegészítőik 90 napon belül történő beszerzését, leszállítását, valamint helyszíni felszerelését, üzembe helyezését és átadását. Emellett a társaság a beüzemelést követően elektronikus távoktatásban minimum 30 órás akkreditált képzést biztosít az eszközöket használó pedagógusoknak.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/44-milliardert-szallithat-interaktiv-tablakat-iskolakba-meszaros-cege.html
|
2019-05-09 09:53:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
“Ha ott nem úgy hívják az akkori környezetvédelmi vezetőt, Fejér megyében, hogy Dr. Zay Andrea, akkor nagy gondban van a város, akkor most csődben van a város. Hiszen mindenki tudja, hogy az autópálya építésnél oda pakoltak mindent, a vasútépítésnél oda pakoltak mindent. (...) Azt sikerült elérni, hogy 50-70 centi mélyen lett a teljes talaj a helyszínen rekultiválva. Tehát nem kellett elszállítani, ez óriási költségmegtakarítás, és nem 6-9 méterre kellett lemenni, hanem csak 50-70 centire. (...) De még egyszer mondom, ha nem Dr. Zay Andrea van ott, aki fideszes, aki támogatott ebben minket, akinek nagyon hálásak voltunk egyébként, akkor nem közel 30 millióba került volna, hanem több mint 300 millióba. Így 30 millióba került."
A fenti monológ Koszti Andrástól, Velence fideszes polgármesterétől származik, aki információink szerint egy pártgyűlésen vezette elő gondolatait az idén tavasszal. A birtokunkba került felvétel itt meg is hallgatható.
Akire Koszti utal, Zay Andrea valóban nevezhető “fideszesnek". Nem csak a puszta rokonszenv alapján, hanem azért is, mert az 1998-as országgyűlési választásokon a párt színeiben indult Heves megye 6-os választó-körzetében, bár mandátumot végül nem szerzett.
Zay később a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vezetője lett, majd a megyei kormányhivatal főosztályvezetője volt egy ideig. A médiában jobbára Illés Zoltán embereként jellemezték, talán mert korábban az ő titkárságát vezette.
A 2017-ben az év polgármestere címet is elnyert Koszti maga sem ismeretlen játékos. 2014-ben vette át az addig független vezetésű várost, amelynek viselt ügyeiről az Átlátszó is sokat cikkezett.
De mi is történt Velencén, amiben csak a regionális zöldhatósági főnök tudott segíteni?
A tóparti kisváros korábbi, független polgármestere, Oláhné Surányi Ágnes még 2009-ben hozzájárult, hogy a Garten Coop Kft. építési hulladékot terítsen a tó közelébe.
A környezetszennyezés miatt annak idején a Levegő Munkacsoport tett feljelentést, s a zöldhatóság értesítése nyomán elsőként a Fejér Megyei Hírlap számolt be róla. Eszerint több ezer köbméter hulladékot, betondarabokat, vasúti ágyazat kövével kevert földet, valamint gázolajjal szennyezett textíliát raktak le a tó partjához közel. Jutott az építési hulladékból közvetlenül a tópartra és a nádas területére is.
A regionális zöldhatóság akkor 16 ezer 900 köbméter építési és bontási hulladék elszállítására, megfelelő elhelyezésére és az eredeti állapot helyreállítására szólította fel a velencei önkormányzatot. A polgármester viszont fellebbezett, mondván: több település is érintett az engedély nélküli hulladéklerakás ügyében.
Az akkori híradások valóban nagyobb horderejű ügyről szóltak: a környezetvédelmi hatóság állítása szerint összesen 100 ezer tonna törmeléket raktak le engedély nélkül Fejér, Tolna és Veszprém megye több pontján, s nyolc gazdasági társaság után nyomozott a rendőrség.
A feljelentések nyomán évekig tartó pereskedés kezdődött, végül két cégnek kellett összesen több mint félmilliárdos bírságot fizetnie, de Velence önkormányzata is pervesztes lett az ügyben.
Érdemes azonban elmélyedni az egyik megbírságolt vállalkozás, a Garten Coop érvelésében. A cég – a szintén az Átlátszó birtokába került (itt böngészhető) dokumentumok szerint – a zöldhatóság előtt egyebek mellett a szokásos érvet hozta fel: amivel gond van, azt valaki más rakta oda, ők biztosan nem. De van egy másik érdekes megjegyzésük: azt írták, hogy a Felügyelőség az eljárás során érintett további cégek, például a Femol ‘97 Kft. “szerepét nem vizsgálta, így a tényállási kötelezettségének nem tett eleget".
Hopp, csak nem Felcsútra vezetnek a szálak?
Ismerősen csenghet a Femol ‘97 neve. Ha ez nem is, az új elnevezés egészen bizonyosan: a cég jelenleg R-Kord Kft. néven Mészáros Lőrinc cégcsoportjának évi közel 40 milliárdos forgalmú ékessége.
Mészáros csak 2013-ban lépett be a cégbe, azaz a velencei sitthordáskor még a szintén felcsúti Molnár család érdekeltsége volt a Femol.
Molnárék azonban már ekkor sem álltak távol Orbánéktól: Molnár Csaba a Felcsút SE elnöke volt, a Femol pedig az egyik fő szponzor. A cég pedig prosperálóan üzletelt – egyebek mellett – Orbán Győző gánti kőbányájával is.
A fáma szerint “Mészárosék" ekkor vetettek rá szemet, tény, hogy végül összejött a deal, Molnár Csaba azonban nem sokáig élvezhette a vételárat: 2014 nyarán váratlanul elhunyt. Az eredeti cikk a 168 Órában jelent meg (csak sajnos nem linkelhető).
Az írás, akárcsak ez a későbbi Magyar Narancs cikk kimondva-kimondatlanul éppen a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség velencei vizsgálatát okolta, hogy a Femol nehéz anyagi körülmények közé került, és így Mészárosék rátehették a kezüket.
De hogyan is van ez? A megbírságolt Garten Coop szerint a zöldhatóság nem nyúlt a Femolhoz. Első körben nem is, de utóbb indult egy eljárás a Femol ellen is – ezt írja a 168 Óra, és az Átlátszó birtokában lévő határozat alá is támasztja ezt. Sőt, abban az is olvasható, hogy a felcsúti céget valóban nem kevés, 214,7 milliós bírsággal sújtották.
Viszont ez már 2011-ben megtörtént, Mészárosék csak két évvel később érkeztek. Ráadásul – ez ismét a 168 Órából tudható – 2012-ben a bíróság megsemmisítette a zöldhatósági határozatot. A hetilap szerint azonban ekkorra a bankok már leálltak a hitelezéssel, a Femol padlón volt.
Az érintettek hallgatnak
A Velence frekventált részére, az M7-es sztráda és a tó között fekvő önkormányzati telkekre került építési hulladék a Székesfehérvár-Tárnok közötti vasúti pályarekonstrukciós munkákból származott.
Más idők jártak, az 55 milliárdos munka konzorciumi tagja a Közgép volt, a konzorciumvezető pedig a Szentesi Vasútépítő.
Nem egyszerű rekonstruálni ennyi idő után, hogy kinek mi volt a szerepe. A Femol ellen döntő zöldhatósági határozatból mindenesetre az olvasható ki, hogy a szintén kivitelező konzorciumi tag Mávépcell bízta meg a Garten Coopot, amely a Femolnak – a Mávépcell alépítmény-építő alvállalkozójának – “engedélyezte a Kápolnásnyék-Gárdony vasútszakasz jobb vágányról kiszedett, töltésépítésre alkalmatlan anyag elhelyezését a velencei kajak-kenu pálya melletti területre".
A Mávépcell nyilatkozata szerint az anyag nem volt veszélyes. A határozat szövege sem állít mást: “töltés építésére nem alkalmas, homokos, földes anyag" került a feltöltött területre.
De akkor miről beszélt Koszti András a fideszes párttársaknak? Miben segített (és persze hogyan) Zay Andrea, ami miatt hálásak lehetnek? – ezt természetesen kérdeztük az érintettektől, de egyelőre nem válaszoltak.
Kosztinak hivatali email-címén írtunk, amit még április 27-én olvasott is a visszajelzés szerint. Messengerén is küldtünk neki privát üzenetet, hátha az hatásosabb. Zay Andreához csak messengeres elérhetőséget találtunk, azon kerestük.
Az biztosra vehető, hogy a felvételen hallható hang Kosztié, egyrészt a Youtube-ra feltöltött hivatalos beszédekkel vetettük össze, de egy személyes ismerősét is kértük, hogy bólintson rá, s az illető megtette.
Ezzel együtt továbbra is várjuk az ő megerősítését, esetleges cáfolatát vagy magyarázatát is.
A hangfelvétel alapján mindenesetre az valószínűsíthető, hogy valami gond mégis csak lehetett a terített anyaggal, hiszen annak kellett örülni, hogy csak 50-70 centi mélyen kellett ásni, és nem pedig 6-9 méterre, illetve nem kellett gondoskodni a trutymó elszállításáról. Köszönhetően, Koszti szerint ugye, a zöldhatóság “fideszes" igazgatójának.
Az EFOTT területéről beszélünk
Márpedig nagyon nem mindegy, hogy volt-e, netán maradt-e egészségre káros anyag a talajban. Az érintett terület ugyanis az egyik helyszíne az EFOTT fesztiválnak, melyen a szervezők közlése szerint évről évre százezres publikum vesz részt.
A 2010-es zöldhatósági eljárások során végzett laborvizsgálatok eredményét azonban nem lehet már adatigényléssel kikérni, hiszen a keltezésük óta több mint öt év telt el. A Garten Coop-ra kirótt 351 milliós hulladékgazdálkodási bírságról szóló határozatban viszont az áll, hogy a feltöltőanyagba jelentős mennyiségű geotextília került, a helyszínen vett talajmintákban pedig néhány esetben határérték feletti olajszármazékot találtak.
A szennyezés forrását, helyét, idejét azonban nem vizsgálták. A határozat szerint ráadásul korábban, autópályépítésből is került nagy mennyiségben ismeretlen összetételű anyag ugyanerre a területre, vagyis az olajszármazékok és a geotextília akkor is a földbe juthattak.
A város lassúsága a kezünkre játszik: a zöldhatóság, majd a bíróság által (már 2012-ben) előírt rekultivációval éveket késtek, csak 2015-ben sikerült a terület rendezése.
A rekultivációhoz a hulladékgazdálkodási engedélyt Dr. Zay Andrea megbízásából adta ki a zöldhatóság. A kitermelt, szennyezett föld az engedély szerint megfelelő kezelés után visszatölthető a területre.
Az engedély kiadását megelőzően és a rekultiváció során a hatóságnak laborvizsgálatokat kellett végeztetnie. A vizsgálati dokumentumokat, mivel öt éven belül keletkeztek, kikérhettük, s ki is kértük a Fejér Megyei Kormányhivataltól. Ha megkapjuk, ismertetjük ezeket.
Egyébként hogy miért halasztódott hosszú évekre a terület rendezése, szintén nem világos. Mindenesetre 2012-ben egy Civil Fórum nevű helyi közéleti lap kiszámolta, hogy a pervesztes velencei önkormányzatnak mennyibe kerülne, ha végrehajtaná a Székesfehérvári Törvényszék ítéletét.
A hírportál szerint a hulladék elszállítása és lerakása – akkori árakon – alsó hangon 120 millió forintba fájt volna a városnak, s az összeget tovább növelte volna a hatóság által kiszabott bírság, s az ügyvédi munkadíj.
Hogy végül “sikerült" helyben rekultiválni a talajt, s nem kellett elszállítani a szennyezett anyagot, az valóban – ahogy Koszti András polgármester büszkén kijelenti a hangfelvételen – akár 300 millió forint kifizetésétől is megmenthette a várost.
Szintén közadatigénylésben kértük ki az önkormányzattól a rekultivációval megbízott céggel kötött szerződést, illetve kérdeztük róla írásban is a polgármestert, bár erre sem válaszolt egyelőre.
A szerződés már csak azért is fontos, mert az önkormányzat életére rálátó forrásunk szerint nem mást, mint az egykori szennyező Femol jogutódját, a Mészáros-féle R-Kord Kft.-t bízták meg az eredeti állapot helyreállításával.
Hiába túrtuk azonban az önkormányzat honlapját, nem leltük nyomát erről szóló határozatnak vagy szerződésnek. Talán azért, mert ahogy informátorunk tudni véli, zárt ülésen döntöttek. Mindenesetre írtunk az R-Kordnak is, a velencei megbízást tudakolva, válasz egyelőre onnan sem érkezett.
Bodnár Zsuzsa – Rádi Antónia
Induló kép: Koszti András/Facebook
|
Több ezer tonna hulladékot raktak le a Velencei-tó partján, de a fideszes zöldhatósági vezető segített
|
“Ha ott nem úgy hívják az akkori környezetvédelmi vezetőt, Fejér megyében, hogy Dr. Zay Andrea, akkor nagy gondban van a város, akkor most csődben van a város. Hiszen mindenki tudja, hogy az autópálya építésnél oda pakoltak mindent, a vasútépítésnél oda pakoltak mindent. (…) Azt sikerült elérni, hogy 50-70 centi mélyen lett a teljes talaj a helyszínen rekultiválva. Tehát nem kellett elszállítani, ez óriási költségmegtakarítás, és nem 6-9 méterre kellett lemenni, hanem csak 50-70 centire. (…) De még egyszer mondom, ha nem Dr. Zay Andrea van ott, aki fideszes, aki támogatott ebben minket, akinek nagyon hálásak voltunk egyébként, akkor nem közel 30 millióba került volna, hanem több mint 300 millióba. Így 30 millióba került.”
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/05/08/tobb-ezer-tonna-hulladekot-raktak-le-a-velencei-to-partjan-de-a-fideszes-zoldhatosagi-vezeto-segitett/
|
2019-05-08 12:25:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Támogassuk Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást! – kiált ránk a Fidesz választási plakátja minden utcasarokról. Ez azonban csak azokra vonatkozik, akik a háború, a terror, a szenvedés elől menekülnek. A befektetőket, akik a „keleti nyitással” ámítják a magyar kormányt, akik arannyal hímzett királyi párnákat hoznak a miniszterelnöknek, nem kerítés várja, hanem kivételes bánásmód, számtalan előny, aminek az árát mi fizetjük meg, magyar adófizetők. Akkor is, ha egykori kommunista politikai és talán titkosszolgálati kapcsolat is feldereng a háttérben. Az itt következő hosszú történet erről szól. Kőszeg Ferenc cikke.
A Fidesz évek óta tartó kommunikációja szerint Magyarországra nem kellenek migránsok. Ehhez képest az V. kerületi önkormányzat arab befektetőknek értékesített egy jelentős műemléket, aminek a felújításához egy állami bank milliárdos hitelt adott
A beruházást megvalósító cég ügyvezetői a ’80-as években hazánkba érkezett arab migránsok, akik a rendelkezésre álló adatok fényében akár a kommunista titkosszolgálatokkal is kapcsolatban állhattak
Az egyik ügyvezető testvérét a 90-es években az Aranykéz utcai robbantáshoz kísértetiesen hasonló módszerrel végezték ki, valószínűleg alvilági elszámolási viták lezárásaként
Mindennek tetejébe egy pesti ház lakosai évek óta szívnak, és 100 éves kulturális és városképi hagyomány megy a levesbe
Amikor az államosított lakásokat fillérekért eladták a bérlőknek, az 1990-es évtized elején, a Budapest V. kerületi Párisi udvar (azzal a régies helyesírással írom, ahogy a kapu feletti feliraton jelenleg is olvasható) kimaradt a szórásból: kevesen laktak benne, az épület nagy részét az IBUSZ irodái foglalták el. Aztán Rogán Antal belvárosi regnálása idején az SCD csoport, amely korábban a Balaton körül tevékenykedett, 2010-ben öt nagy értékű ingatlan megvásárlásáról kötött megállapodást Belváros-Lipótváros önkormányzatával. Köztük volt a Párisi udvar is.
Az építkezés mégsem kezdődött meg, a kiürített épület állaga rohamosan romlott, a padlók, ajtók megvetemedtek, a helyiségeket penészgomba lepte el. 2012-ben az önkormányzat nem járult hozzá a Párisi udvar századik születésnapjának nyilvános megünnepléséhez: a látogatókat elborzasztotta volna az egykor pompás épület rettenetes állapota.
Két nagyvonalú nép szerződései
Az önkormányzatnak ekkor kapóra jött, hogy a szomszédban lévő Buddha-Bar Hotelt üzemeltető csoport jelezte, meg kívánja vásárolni a Párisi udvart. Az adásvételi szerződés megkötésére 2014. május 21-én került sor, az eladó Budapest V. kerületének önkormányzata volt (képviseli: Rogán Antal polgármester), a vevő a Párizs Property Kft. (képviseli: Majdi Helmi Rida ügyvezető, a képviselő meghatalmazottja: Hamdan Sameer Mahmoud). A vételár 2.100.000.000 (kettőmilliárd-egyszázmillió) forint volt, az eladott terület 2082 négyzetméter.
A szerződés III. pontjának 2. szakasza így hangzik:
„A Felek a jelen szerződés aláírásával kifejezetten megállapodnak abban, hogy a Vevő birtokba lépésének napjától kezdődően a Vevő jogosult az Ingatlan kizárólagos, minden korlátozástól mentes birtoklására és használatára.”
A szerződésnek ez a pontja valótlan volt, hiszen a Párisi udvar a megépítésétől kezdve átjáró házként kötötte össze a Petőfi Sándor utcát a Kígyó (Apponyi, Felszabadulás) térrel, továbbá a Párisi udvarból nyílott a Kígyó udvarnak nevezett passzázs, innen pedig a Ferenciek tere 11 számú társasház kapuja. Kizárt dolog, hogy ezt a szerződő felek ne tudták volna: a Párisi udvart minden budapesti átjáró házként ismerte, ráadásul az átjárási szolgalmi jog a tulajdoni lapon is be volt jegyezve. Az átjáró lezárásával mind a lakók, mind a Váci utca közvetlen közelében közlekedő helyiek és turisták szívnak.
Az arab nagyvonalú nép, írta II. Abdullah jordániai király Orbán Viktornak 2012-ben, a Buddha Bar Hotel megnyitása alkalmából. De nagyvonalúak a magyarok is. Nemcsak eladták a szállodát az arab befektetőknek meglehetősen olcsón, de kiemelt beruházásnak nyilvánították, sőt az arab tulajdonú beruházó Párizs Property 2016 májusában 6,85 milliárd forint beruházási hitelt is kapott a kizárólagos magyar állami tulajdonban lévő Eximbanktól. Attól a banktól, amelynek a törvény értelmében a feladata, hogy elősegítse a magyar áruk és szolgáltatások exportját, növelve ezzel Magyarország külpiaci versenyképességét.
A Párisi udvar luxusszállodává alakítása nyilvánvalóan növeli versenyképességünket, de talán annak is lehetett jelentősége a közel hétmilliárdos hitel odaítélésében, hogy az Eximbank vezérigazgató-helyettese ekkor már (és még) Puskás András, Rogán korábbi alpolgármestere volt.
De kicsit vissza a lezárt átjáróhoz! A kérdés megoldása Rogán utódjára, Szentgyörgyvölgyi Péterre várt. Az elb@szott helyzet rendbetétele érdekében az új polgármester új megállapodást kötött a Párizs Property Kft-vel. Ennek értelmében a Kft-nek lehetővé kellett tennie az átjárást, mind a Párisi udvaron, mind a Ferenciek teréről a Kígyó udvarba vezető folyosón keresztül. A második szerződés számszerűen meghatározza, miről kell a beruházónak lemondania: a Párisi udvarban 452,38 négyzetméterről, a Kígyó udvarhoz vezető folyosón 28,35 négyzetméterről. Ennek értéke a teljes vételár arányában körülbelül 500 millió forint.
Az új szerződést az önkormányzat képviselő-testületének határozata alapozta meg. A képviselő-testület 2015. október 20-án ülésezett, de a szerződést már október 16-án aláírták. Győzelemre született az a nép, amelynek még a kerületi polgármesterei is ilyen biztos tekintettel pillantanak a jövőbe. Az ember persze elgondolkodik: mi lett volna, ha az arab tulajdonosok nem írják alá a második szerződést, ha a bírósághoz fordulnak, hogy átverték őket. Ettől azonban nem kellett tartani, a beruházó nem kért kártalanítást.
A megállapodásban a pontosan megjelölt határidőkhöz semmiféle szankció nem tartozik. Pedig, ha egy szerződés határidőket tartalmaz, oda szokták írni, milyen kötbér sújtja a szerződő felet, ha nem tartotta tiszteletben a szerződésben rögzített határidőt. Sélley Zoltán doktor, a kerület jegyzője ezt nyilvánvalóan tudja, és tudja azt is, hogy a szankció hiánya felhívás keringőre: a határidőket nem kell komolyan venni. Nem is vették őket komolyan.
A kijárat a Ferenciek tere felé még mindig nem nyílt meg, holott a lezárása óta nem másfél, hanem három és fél év telt el. De ez nyilván nem ok arra, hogy a 2012-ben a beruházó araboknak adott állami kitüntetést visszavonják – mert bizony ilyen kitüntetést is adott Sameer Hamdan és Zuhair Awad ügyvezetőknek az Orbán-kormány.
Mi dolgom a Párisi udvarral?
Születésem óta, azaz pontosan nyolcvan éve, ugyanabban a házban élek, bár a tér neve, a ház száma többször megváltozott. Érdekelt, mi történik ott, ahol lakom, érdekelt, mint belvárosi, budapesti lakost, mint magyar állampolgárt. Érdekelt a jordán-palesztin beruházók bensőséges és számukra anyagi előnyöket biztosító kapcsolata Orbán Viktorral, amely látványosan ellentmondott a kormány migráns-ellenes, bevándorló-ellenes szövegelésének.
2015 novemberében az építkezés kedvéért lezárták a Petőfi Sándor utcát. Előzőleg 2012-től két éven át már le volt zárva, ekkor épült a Belváros Új Főutcája, amelyet nagy csinadrattával közvetlenül a 2014-es választások előtt nyitottak meg. A 2015-ös döntés ellen aláírásgyűjtést kezdeményeztem, a kerület nevében Böröcz László alpolgármester afféle, csupa megértést kifejező, csöpögős levéllel válaszolt. Tarlós főpolgármester nem bajlódott a válasszal, továbbította a szöveget Budapesti Közlekedési Központnak. Innen aztán megkaptam a megfelelő felvilágosítást. A BKK levelezési szakterületének a vezetője tudatta velem, hogy a Belváros Új Főutcája csupán „a felújítási projekt neve volt”, a Petőfi Sándor utca nem főútvonal, hanem mellékút.
Az önkormányzat sajtóközleményéből tudom, hogy a Belváros Új Főutcája II. üteme projekt összköltsége több mint 3,6 milliárd forint, amely az Európai Unió és a Magyar Állam pénzügyi támogatásával valósult meg. Vagyis a pénzügyi támogatással a Belvárosban mindössze egy mellékút épült. „Kérem alpolgármester urat – írtam Böröcz Lászlónak –, szíveskedjék erről tájékoztatni a magyar kormányt, a brüsszeli illetékeseket, valamint Rogán Antal kabinetfőnök urat. Hátha nem tudják.”
Vendég voltam a Buddha Bárban
A petíción kívül egy cikket is írtam a Párisi udvar ügyéről (Népszabadság. 2015. december 15.) és kártérítési pert kezdeményeztem a Párizs Property Kft. ellen. Semmi okom nem volt a meglepődésre, hogy amikor 2016 elején a beruházás projektmenedzsere tájékoztatta az építkezésről társasházunk lakóit, és én is jelentkeztem, a menedzser megállított: – Örülök, hogy itt van – mondta. – A beruházók szeretnék személyesen is megismerni. A meghívásnál jobban meglepett a menedzser neve: Hermesz Jánosnak hívják. Hermész a hírvivő, a közvetítő isten, az úton járók és a halottak kalauza, mellékesen a tolvajok istene is. Néhány egyeztető telefon után egy délután ötre átmentem a szemközti Buddha Bar Hotelba; ha hétig nem jönnék haza, keressetek a Jordánban, mondtam a szeretteimnek.
Valójában nem tartottam semmitől, tudtam, hogy barátságosan fognak fogadni. Én leginkább a kártérítésről szerettem volna beszélni. Úgy véltem, a kényelmetlenségért, hogy valahányszor kilépünk a lakásunkból, meg kell kerülnünk a fél háztömböt, mind a húsz tulajdonos jogosult lenne félmillió forint kompenzációra, a tágas, reprezentatív kapu elvesztéséért pedig a társasházat illetné meg kártalanítás. Bár az említett összegek a beruházás költségeinek fél százalékát sem tették ki, a befektetők elhárították a kérdést.
Vendéglátóimat a kártérítésnél sokkal jobban érdekelte a cikkem egyik megjegyzése. „Szemben lakom a Buddha Bárral, ha este kinézek az ablakon, azt látom, hogy a hatalmas épület minden ablaka sötét, mintha senki nem lakna a szállóban – írtam a cikkemben, majd leírtam a szállodával kapcsolatos környékbeli pletykákat, hozzátéve, hogy „én persze egyik változatot sem hiszem el”.
Vendéglátóim ragaszkodtak hozzá, hogy menjek be velük az egyik üres szobába. Végigfutottak bennem a krimik képei, fejemre dobnak egy paplant, ott fojtanak meg alatta, hogy ne kiálthassak. De csak azt mutatták meg, hogy az ablakok különleges üvegből készültek, amelyen kívülről nem lehet átlátni. Sokakat zavar, mondják, hogy belátnak a szemben lévő szállodai szobába, ahol vendégek élik a magánéletüket. A kukkolók pedig keressenek szórakozást másutt. Mindkét beruházó kiválóan beszél magyarul. Több mint harminc éve élnek Budapesten.
A homályba vesző kezdetek
Utóbbi tény persze újabb kérdéseket vet fel. Sameer Hamdan, Zuhair Awad (a Párizs Property Kft. jelenlegi ügyvezetői) és Zuhair testvére, Naji Awad az 1980-as évek közepe tájén érkeztek Budapestre Jordániából, külföldi ösztöndíjasként. Najit 1995-ben Budapesten felrobbantották, testvére pedig nagyberuházó ma is Magyarországon. Hogy juthattak el idáig? Valami töredékes történetet össze lehet rakni, íme.
A kommunista rendszer szokásai szerint a külföldi ösztöndíjasok, akik a testvéri szocialista országokból vagy a harmadik világ „haladó” – értsd: szovjetbarát – országaiból érkeztek, tanulmányaik megkezdése előtt egy évig a Nemzetközi Előkészítő Intézetben tanultak magyarul. Ha egy ösztöndíjas külföldi diák tanulmányi kötelezettségének nem tett eleget, erről – Orbán László művelődésügyi miniszterhelyettes rendelkezése szerint – értesíteni kellett a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hivatalt, amely döntött a külföldi kiutasításáról.
A fentebb már említett Népszabadság-cikkemben, korábbi sajtóértesülésekre hivatkozva (Blikk, 2009. július 23.) leírtam, hogy „Zuhair Awad, a testvérével, Naji Awaddal együtt pénzváltó tevékenységet folytatott a Keleti pályaudvar környékén”. (Hogy jártak-e egyetemre, és ha igen, melyikre, arról ellentmondásosak a sajtóértesülések.) Az Awad-fiúk édesapja Arafat szűkebb köréhez tartozott, Naji pedig a pénzváltói jövedelméből „valószínűleg jelentős összegekkel támogatta a PLO-t, a Palesztin Felszabadítási Szervezetet”.
Ez a PLO kapcsolat az egyik lehetséges magyarázat arra, miért tolerálták a belügyi szervek a Jordániából érkezett ösztöndíjasok magyarországi működését annak ellenére, hogy a pénzváltás 1991-ig állami monopólium volt, az utcai pénzváltás pedig bűncselekmény. A szovjet politika Izraellel szemben Arafatot és a PLO-t támogatta, a pénzszerzés a PLO részére tehát az antiimperialista harc része volt.
Naji 1995. szeptember 19-án a Práter utcában robbantásos merénylet áldozataként végezte az életét. A Blikk feltételezése szerint a merényletet egy rivális palesztin szervezet vagy az izraeli titkosszolgálat hajtotta végre. A robbantás módszere kísértetiesen hasonlított a három évvel későbbi Aranykéz utcai merénylethez: a robbanóanyagot itt is túladagolták, de szerencsére itt nem voltak kívülálló áldozatok.
A Fidesz egyik propaganda-lapja, a Pesti Srácok, 2013. június 16-án, azaz már Portik Tamás letartóztatása után, Portikot is kapcsolatba hozta a merénylettel. Eszerint Portik Naji Awadot bízta volna meg azzal, hogy az olajszőkítésből származó jövedelmét váltsa át értékálló valutára, és helyezze el külföldi bankokban A tranzakció során azonban a pénzből 500 millió forint eltűnt: Najinak ezért kellett meghalnia. (A Népszava híradása szerint a Práter utcai robbantást, az Aranykéz utcaival együtt, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának a jelentése is az „olajos” bűncselekmények közé sorolta.)
A Párisi udvar tulajdonosai jól ismerték a Népszabadságban megjelent cikkemet, de a magyarországi életük kezdeteiről írottakat nem hozták szóba. A Práter utcai merényletet én említettem, jelezve, ha ez túlságosan fájdalmas emlék, akkor ne beszéljünk róla. Zuhair Awad bólintott: testvére haláláról nem akar beszélni.
Az állambiztonság és a túlélő kommunista múlt
A külföldi ösztöndíjasok és a Nemzetközi Előkészítő Intézet szoros állambiztonsági ellenőrzése az előző rendszerben részben a „rendkívüli események” túldimenzionálását jelentette, részben pedig a tanárok és diákok nem hivatalos külföldi kapcsolatainak nyomon követését szolgálta.
Akkoriban egy csöpp Mao-jelvény viselése miatt a vétkes diák kollégiumi szobájában titkos házkutatásra került sor, amelyben két állambiztonsági tiszten kívül egy fotós és a kollégium igazgatója is részt vett. A hatnapos háborút követő szovjet és lengyel anticionista-antiszemita hullám gulyáskommunista változataként az Előkészítő Intézetből három zsidó származású tanárt távolítottak el külföldi, részben izraeli kapcsolataik miatt.
De az állambiztonsági munka a külföldi ösztöndíjasok esetében túlment a szokásos elhárító tevékenységen. Az állambiztonsági szervezet 1968-ban rezidentúrát létesített a Nemzetközi Előkészítő Intézetben. Az 1968. január 23-án kelt jelentés szerint a rezidentúra vezetője a 77-es számú SZT tiszt, tagjai „Béla” informátor, az intézet gazdasági igazgatója, „Halmos” informátor, az intézet kulturális bizottságának titkára, a portán dolgozó „Mária” informátor, „Szalai” informátor, vezető ápolónő, továbbá egy „Pénzes” fedőnevű ádeni állampolgár és Mezei Lajos, a BM hivatalos kapcsolata, az Intézet diákotthonának a vezetője.
A rezidentúra nemcsak a tanárok és diákok magyarországi magatartását, tevékenységét kísérte figyelemmel, de jelentett arról is, hogyan vélekednek a külföldi diákok a nemzetközi eseményekről és hazájuk belpolitikai eseményeiről, sőt igyekezett véleményüket, a külföldi diákszervezetek politikáját aktívan is befolyásolni.
Értelemszerű, hogy a fejlődő országokból származó diákok befolyásolására irányuló hazai törekvéseket a magyar állambiztonsági szervezetnek össze kellett hangolnia a szovjet állambiztonsági szervezet igényeivel, már csak azért is, mert a szovjet szerveknek nyilvánvalóan sokkal több információjuk volt távoli országok belső politikai viszonyairól, mint a magyar állambiztonsági szervezetnek.
Ez is valószínűsíti a feltételezést, hogy Sameer Hamdan és az Awad testvérek a magyar, sőt a szovjet állambiztonsági szervezet egyetértésével folytathatták a tevékenységüket. Róluk semmilyen irat nem található az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, holott a levéltár a Nemzetközi Előkészítő Intézetről több objektumdossziét őriz, és az ott folyó állambiztonsági tevékenység az 1950-es évek második felében létrejött, majd 1966-ban önállósult intézetben a szigorúan bizalmas jelentésekből jól nyomon követhető. Legalábbis a 80-as évek elejéig. Mert onnan kezdve egyetlen jelentés sem található az Előkészítő Intézetről.
A történet lezárásaként annyit még érdemes elmondani, hogy az Előkészítő Intézet „tartója” Tárnyik István volt, jelentések tanúsága szerint eszes, racionálisan gondolkodó állambiztonsági tiszt. Idegen nyelvi főiskolát végzett, egy évet tanult a Szovjetunióban, franciául felsőfokon, oroszul középfokon beszélt. Főhadnagyként kapta a megbízást az Előkészítő Intézet állambiztonsági ellenőrzésére, 1984-ben, huszonhét évi szolgálat után, negyvennyolc éves korában alezredesként ment nyugdíjba.
Elhunytakor, 1992. augusztus 6-án, dr. Császár Józsefné, az örök Jolika, a Belügyminisztérium Személyzeti Főosztályának vezetője, aki pályafutását még a Katonapolitikai Osztályon kezdte, az eltávozott alezredest a szerv halottjává nyilvánította. De vajon milyen szervről volt szó? Hiszen a Belügyminisztérium „állambiztonsági szerve” 1990 februárjában megszűnt, helyét az elkülönült nemzetbiztonsági szolgálatok vették át. Jolika azonban ezt nem vette tudomásul. Lehet, hogy megint csak neki volt igaza, és a kommunista titkosszolgálatok túléltek a rendszerváltást?
Munkás- és hajléktalan szállókról induló hotelbirodalom
Hamdan és Awad 1997-ben hozták létre ingatlanfejlesztő vállalkozásukat Mellow Mood néven. Ekkor már tíz éve éltek Budapesten, ahol a rendszerváltást átívelően virágzott az illegális, majd legalizált valutaváltó piac, és másfél éve lett merénylet áldozata Awad testvére.
A cég neve higgadt kedélyt, de ha tetszik derűs jókedvet, vagy éppen spicces hangulatot jelent. A vállalkozás alapötlete Kolumbusz tojása volt: Budapestre is folyamatosan érkeznek a kispénzű, hátizsákos turisták, a szocialista nagyvárosokban azonban nem alakult ki a youth hostelek, az olcsó ifjúsági szállások rendszere, ezt a piaci hiányt kell mihamarább betölteni.
Az 1980-as évek második felében elporladt az általános foglalkoztatottság szocialista dogmája, az állami üzemek elbocsátották a feleslegesnek ítélt munkaerőt, a rendszerváltó jogszabályok pedig lehetőséget adtak arra, hogy a nagyüzemek a saját vagyonukként eladják a munkásszállásaikat. Jelentős kínálat keletkezett olcsó szállodaként hasznosítható épületekből – mellesleg ekkor, és ennek következtében, alakult ki a budapesti hajléktalanság.
A Mellow Mood csoport tulajdonosai jó üzletemberként kihasználták az erős kereslet és az olcsó kínálat egybeesését, és sorra létesítették a kispénzűek számára a hosteleket a régi munkásszállókból. Megegyeztek továbbá több diákszálló vezetésével, és a nyáron kiürülő szobákat kiadták turistáknak. Igy hasznosították többek között a Budapesti Műszaki Egyetem két XI. kerületi kollégiumát vagy a II. kerületi Káldor Miklós kollégiumot.
Voltak azonban szálláshelyek, amelyeknek a megszerzéséhez az üzleti érzéken kívül megfelelő kapcsolatokra, 1990 előtti nyelven „szocialista összeköttetésekre” is szükség volt. A Párisi udvar felépültével egy időben, 1912-ben az Aréna út (ma: Dózsa György út) és az Angyalföldi út sarkán is felépült egy jókora ház. A Párisi udvarra abban is hasonlított, hogy díszítésében szerepet játszott a Zsolnay gyár. Rendeltetése azonban távol állt a bankszékháznak épült Párisi udvarétól. Az angyalföldi épületet Népszállónak hívták, megépítését Bárczy István, a főváros polgármestere kezdeményezte, annak érdekében, hogy mint más nagyvárosok hasonló céllal épült házai, olcsó szállást biztosítson a Budapesten dolgozó, de nem a városban élő munkásoknak.
A Népszálló a szocializmus évtizedei alatt a Fővárosi Tanács munkásszállásaként működött, 1994-től pedig Fővárosi Szociális Központ és Intézményei (később Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei, BMSZKI) néven hajléktalan-szálló és a fővárosi hajléktalan-ellátás központi intézménye lett. Az épület Angyalföldi utcai bejárata felőli részt azonban nem vehette igénybe a hajléktalan-ellátó intézmény, mivel abban még a rendszerváltás előtti időktől egy Diákszálló működött. A Diákszállót – mily meglepő – a Mellow Mood Kft-t később megalapító hőseink üzemeltették.
2001-ben a hajléktalanokat ellátó intézmény új vezetése meg akart szabadulni a társbérlőtől, és vizsgálni kezdték, milyen szerződés alapján használja a kft. az épületnek ezt a részét. Megrökönyödésükre semmiféle szerződésként értelmezhető iratot nem találtak, és ilyet bemutatni a kft. sem tudott. Mindössze egy levél került elő, amelyben még a Fővárosi Tanács Művelődésügyi Főosztálya engedélyezi a munkásszálló épületében egy diákszálló működését.
A Művelődésügyi Főosztály vezetője akkor Mezei Gyula volt, aki Aczél György fővárosi másaként felügyelte és irányította Budapest kulturális és oktatási ügyeit. Kizárt dolog, hogy a főosztályvezető engedélyezte volna egy ilyen levél kiadását a magasabb pártszervek hozzájárulása és az állambiztonsági szervek jóváhagyó bólintása nélkül. Vagyis kizárt, az érintett arab befektetők állambiztonság háta mögött folytatták volna tevékenységüket.
A hajléktalanszálláson működő diákszálló a kilencvenes évek során jelentős turisztikai üzemmé fejlődött. Az alábbiakban A recepció működési szabályzata című, 1999. december 1-én kelt iratból idézünk: „A Mellow Mood Kft. üzemeltetésében áll az egész évben 24 órán keresztül nyitvatartó Diáksportszálló. […] A Mellow Mood Kft Sameer Hamdan ügyvezető igazgató, Zuhair Awad és Mazen Al Ramahi tulajdonában áll. […] Román, jugoszláv, arab, albán, magyar, gyanús, koszos, csomag nélküli embereket nem csekkelünk be. […] Arabokat csak akkor lehet becsekkelni, ha Sameer, Mazen vagy Zuhair személyesen neked ad engedélyt rá.”
A perben tartott tárgyalások során Sameer Hamdan több alkalommal hivatkozott arra, hogy a Fővárosi Önkormányzatnál, illetve a Főpolgármesteri Hivatalban befolyásos kapcsolatokkal rendelkezik. Az állítólagos kapcsolatok ellenére 2003-ban ki kellett üríteniük az egykori Népszállóban használt helyiségeket. Csupán tekintélyes mennyiségű vízipipa maradt utánuk. A befolyásos kapcsolatok hasznosítására csak a Fidesz 2010-es újbóli kormányra kerülése után nyílt módjuk.
Továbbra is átjárhatatlan átjáróház
A Magyar Narancs 2017. április 27-i számában A jordán ház címmel két oldalas írás jelent meg „A párisi udvar elajándékozásáról”. A cikket Keller-Alánt Ákos írta, aki azóta elnyerte a Tarnói Gizella díjat, amellyel az Élet és Irodalom munkatársai jutalmazzák a kiemelkedő teljesítményt a gazdasági újságírás területén.
A Párizs Property és a Belváros-Lipótvárosi önkormányzat megállapodásában még az állt, hogy a Petőfi Sándor utcát a Ferenciek terével összekötő passzázsban kisebb, speciális funkciójú üzletek lesznek.
„Ezzel a kialakítással próbálja az Építtető megőrizni a földszinti passzázs megépítésekor megálmodott hangulatot, és életet vinni ebbe a rendkívüli szépségű belső térbe, melynek megőrzése közös érdek.”
A valóságban – a tervek szerint, amelyeket az Origo ismertetett – „a hatszögletű, kupolás központi térben lesz a luxushotel előtere, de ide csatlakozik egy bár, étterem és kávézó is. Mindez „eléggé távol áll a közhasznú funkciótól – írja a Narancs munkatársa. Feltételezése az, hogy a Párisi udvar, amely átjáróháznak épült, és ezt a funkcióját száz éven át megőrizte, a szálloda megnyitása után nem lesz átjáróház. Ezt az eredeti szerepét nemcsak a gyakorlatban veszti el, hanem jogilag is.
A szerződés szerint ugyanis a bíróság a „telki szolgalmat”, magyarán az átjárás eltűrését megszüntetheti, ha arra az ingatlan tulajdonosának már nincs szüksége. Ebben az esetben a szállodatulajdonosnak kötbérként csupán nyolcvanmillió forintot kell kifizetnie, és máris korlátozás nélküli tulajdonosa a Párisi udvarnak, ahogy azt Rogán megálmodta.
Az újságírói feltételezés, hogy a szálloda megnyitásával beköszönt a Tilos az Á korszaka, annyira bántotta a beruházókat, hogy sajtótájékoztatót hívtak össze a megcáfolására. „A Narancs tök igazat írt”, tudósított az eseményről Szily László, a 444. hu portálon, 2017. május 19-én. Az újságíró a sajtótájékoztatón megkérdezte Fazekas Tamást, a szálloda már kinevezett igazgatóját, hogy pórázra kötött kutyával vagy kézben tartott biciklivel keresztül lehet-e menni a Párisi udvaron. Erre nem tudok válaszolni – felelte a majdani igazgató. Hermesz János a Narancsnak merészebben válaszolt.
„Bárki számára nyitva áll majd a passzázs – kutyával, biciklivel vagy anélkül, és azon dolgozunk, hogy be is akarjanak majd jönni az emberek. A szándékunkat azonban csak a megnyitást követően tudjuk bizonyítani (…) a 2018 nyári nyitás után meggyőződhetnek szándékaink valódiságáról.”
A bizonyítás azonban elmaradt, a nyitásra az eredeti, 2017. márciusi időpontnál tizenöt hónappal később, 2018 nyarán sem került sor.
Most azonban mintha már valóban közeledne a nyitás. A bejáratot takaró vasoszlopok között rá lehet pillantani a Petőfi Sándor utcai bejáratra. Az üvegajtó mögött egy építmény látható, akár beléptető kapu is lehet. Mellette egy pórázra kötött kutya talán elfér, egy kézben tolt bicikli aligha. De különben is kinek van kedve portások és biztonsági őrök között áthaladni, csak azért, hogy húsz méterrel lerövidítse az útját.
Egy efféle fedett utcába akkor érdemes betérni, ha ott kirakatokat lehet nézni, ténferegni, ismerősökkel beszélgetni, esetleg vásárolni valamit, átlagos áron meginni egy kávét vagy egy sört. Ahogy ez lehetséges volt a századeleji Párizsi ház fedett bevásárló udvarában, vagy még inkább a Párisi udvar mintájául szolgáló milánói II. Viktor Emánuel galériában.
A Kígyó udvarból a Ferenciek terére vezető kietlen folyosó, amelynek az elkészültét 2017 márciusára ígérték, idén április közepén elkészült. Innen a Párisi udvar felé az átjárhatóság helyett elegendő az átláthatóságot biztosítani. Nos, hát azt biztosították. A folyosó falában van egy ablak. Ha legalább 175 cm magas vagy, bekukucskálhatsz, ahogy a Rimbaud leírta párizsi utcagyerekek a pékműhely ablakán, és meglesheted, hogy vízipipáznak, falnak és vedelnek az arany érdemkereszttel felékesített migránsok és a fideszes mutyi-bárók az egykori polgári Pest talán legszebb épületének fényben úszó udvarán.
Egy dolog közös bennük: mindent megengedhetnek maguknak, semmilyen ígéretet, semmilyen határidőt, semmilyen szerződést, semmilyen jogszabályt nem kell tiszteletben tartaniuk.
Kőszeg Ferenc
Címlapfotó: Sajtóbejárás 2017. május 19-én a Párisi Udvarban, ahol szállodát alakítanak ki. MTI Fotó: Mohai Balázs
Hibaigazítás (2019. május 8.): Cikkünk egy korábbi változatában tévesen állítottuk, hogy a 2014-es értékesítéskor „az épület ára négyzetméterenként alig haladta meg a százezer forintot”.
|
Milliárdos migránsok Orbán Viktor udvarában – így jöttek a Párisi Udvar új tulajdonosai
|
Támogassuk Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást! – kiált ránk a Fidesz választási plakátja minden utcasarokról. Ez azonban csak azokra vonatkozik, akik a háború, a terror, a szenvedés elől menekülnek. A befektetőket, akik a „keleti nyitással” ámítják a magyar kormányt, akik arannyal hímzett királyi párnákat hoznak a miniszterelnöknek, nem kerítés várja, hanem kivételes bánásmód, számtalan előny, aminek az árát mi fizetjük meg, magyar adófizetők. Akkor is, ha egykori kommunista politikai és talán titkosszolgálati kapcsolat is feldereng a háttérben. Az itt következő hosszú történet erről szól. Kőszeg Ferenc cikke.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/05/07/milliardos-migransok-orban-viktor-udvaraban-igy-jottek-a-parisi-udvar-uj-tulajdonosai/
|
2019-05-07 12:29:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az EU-s közbeszerzési értesítő, a TED legfrissebb számából derült ki a WHB új, győri munkája. A közbeszerzést a város azért írta ki, hogy fejlesszék a parkolási infrastruktúrát.
A Vasvári Pál utcában tervezett parkolólemez nettó alapterülete 11,4 ezer négyzetméter lesz. A parkolólemezben 359, a telken pedig 560 darab hely lesz a járművek számára. A WHB további feladata a városi kórház belső parkolójának kialakítása 132 parkolóhellyel.
A munka elvégzéséért a WHB nettó 2,29 milliárd forintot kap. Ez az összeg jóval több a tender eredetileg becsült összértékénél, az ugyanis 1,54 milliárd volt.
A Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila tulajdonában lévő WHB nem először dolgozik a becsült költségeknél jóval drágábban, de ennek ellenére is sorra nyeri a közbeszerzéseket.
Megírtuk, hogy a cég a becsült ár duplájáért, 5 milliárd forint helyett 10,9 milliárdért építi az új soproni uszodát, a szegedit pedig négyszeres áron, 16 milliárd forintért húzzák fel.
Közben dolgoznak a Budai Várban a Pénzügyminisztérium újjáépítésén, amelynek összköltsége már 18 milliárd forintnál jár. Emellett az ÉPKAR Zrt.-vel és a LAKI Épületszobrász Zrt.-vel közösen végzik még a Magyar Állami Operaház felújítását is, amely eredetileg 9 milliárdról indult, aztán 14 milliárd lett, de már 21 milliárd forintnál tart.
|
A becsült árnál 800 millióval drágábban, 2,3 milliárd forintért épít parkolót a WHB Győrben
|
Mintegy 1,5 milliárd forintért akart megépíttetni parkolólemezt, ideiglenes parkolót és belső parkolót a győri önkormányzat, de a West Hungária Bau (WHB) Kft. 2,3 milliárd forintért valósítja meg a beruházást.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/05/10/a-becsult-arnal-800-millioval-dragabban-23-milliard-forintert-epit-parkolot-a-whb-gyorben/#:~:text=k%C3%B6zbeszerz%C3%A9s-,A%20becs%C3%BClt%20%C3%A1rn%C3%A1l%2080
|
2019-05-10 12:41:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. Mielőtt végképp a feledés homálya borítaná be e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét, szögezzük le: jó okunk van azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt. közvilágítás-korszerűsítési projektjei kapcsán a bűnszervezeti elkövetés jegyeit is magán hordozó költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények sorozata segítségével növekedett. Az pedig, hogy ezt a nyilvánvalónak látszó bűncselekményt nem derítették fel, és az elkövetők egyikét sem vonták felelősségre, kizárólag annak köszönhető, hogy a nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda szabotálta a nyomozást, az eljárást irányító és felügyelő Pest Megyei Főügyészség pedig asszisztált ehhez, ami nehezen minősíthető másnak, mint hivatali visszaélésnek és bűnpártolásnak. Az alábbi hosszú cikkben ezt a három állítást fogom igazolni.[2]
Azzal, hogy a kormány nem küldi ki az érintett számlákat Brüsszelbe, az Uniónak semmilyen további jogosítványa nem maradt az Elios-üggyel kapcsolatban, a végső szót tehát a magyar ügyészség mondhatta ki
Az ügyészség kétszer is nyomoztatott az ügyben, legutóbb tavaly november elején zárták le bűncselekmény hiányában az eljárást
Büntetőjogászok szerint az eljárásban a cselekmény egésze alapján bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalást, illetve hűtlen kezelést kellett volna megállapítani. Ugyanakkor az Elios-történet egyes elemeinek minősítését befolyásolhatják olyan információk, amelyeket a nyomozásnak kellett volna felderíteni
Az OLAF-levelekből és néhány más dokumentumból viszont rekonstruálható, melyek voltak azok az egyértelműen bűncselekményre utaló konkrét információk, amelyeket a nyomozók és az ügyészek a cselekmény egészének minősítésétől függetlenül nem hagyhattak volna figyelmen kívül
Vagyis a csalássorozat egészének büntetőjogi megítélésétől függetlenül is ezen részcselekmények, illetve konkrét bizonyítékok szándékos figyelmen kívül hagyása megalapozza azt a vélekedést, hogy a nyomozó hatóság hivatali visszaélést, a nyomozás szabotálásához menlevelet adó Pest Megyei Főügyészség pedig – az NNI vonatkozásában – legalább bűnpártolást, rosszabb esetben felbujtást követhetett el. És mivel az esetükben is kizárható a véletlen egybeesések sorozata, a bűnszervezet támogatásának gyanúja ebben a vonatkozásban is felmerül
Mivel a nyomozó hatóság és az ügyészség is szigorú hierarchikus rendben működik, az utasítási láncban a konkrét nyomozók és ügyészek feletteseinek felelőssége is felvethető
Február közepére egyértelművé vált, hogy a kormány meg sem próbálja kifizettetni Brüsszellel az Elios-számlákat. Beismeréssel ér fel, hogy három különböző uniós pályázati kiírás csomagjából kellett kiszedegetni a miniszterelnök vejéhez köthető elszámolásokat. "Bölcs döntés" – mondta erre az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnöke.
Az uniós akadékoskodás ezzel kilőve, a büntetőeljárást lezárták, Polt Péter legfőbb ügyész pedig nem megy raportra Brüsszelbe – a miniszterelnök vejét kistafírozó Elios-projekt a végéhez ért. Bár egyes ellenzéki képviselők próbálják az ügyet napirenden tartani, ma már nyilvánvaló, hogy a kormánypárt is különösebb veszteség nélkül jött ki a miniszterelnököt közvetlenül érintő korrupciós botrányból.
De mit mondanak az OLAF-levelek?
Gyál, Hódmezővásárhely, Kalocsa, Mezőhegyes, Miskolc, Mórahalom, Siklós, Tamási, és Vác: eddig kilenc érintett településnek küldött OLAF-levél került nyilvánosságra, a Siófoknak küldött OLAF-levelet pedig az önkormányzattól kaptam meg. Ezekben az esetekben nemcsak azt tudjuk pontosan, hogy a szervezett csalásnak kik voltak az elkövetői, milyen módszerekkel dolgoztak, hogyan játszották ki a tisztességes verseny szabályait, de azt is, ki volt az elsőleges haszonhúzója az ügyleteknek.
Egyes esetekben – például a mezőhegyesi projekt kapcsán – még azt is viszonylag pontosan meg tudjuk becsülni, legkevesebb mennyi volt az ügylettel elért extra nyereség. A nyilvánosságra került OLAF-levelekben tárgyalt, az Unió csalás elleni szervezete által felderített ügyek a vizsgált Elios-projektek közel harmadát teszik ki – nincs okunk feltételezni, hogy az OLAF-jelentés egésze a többi projekt vonatkozásában lényegesen eltérő megállapításokra jutott volna.
A levelek pontokba szedve tartalmazzák azokat a tényeket, amelyeket az OLAF vizsgálata kiderített a közbeszerzési és pályázati dokumentumok, levelezések és személyes meghallgatások alapján. Bár a tavaly lezárt nyomozás eredménye szerint ezeknek a megállapításoknak nincs büntetőjogi relevanciája, magukat e tényeket soha senki meg sem próbálta cáfolni, ezért azokat valósnak tekintjük.
Ezek alapján megvizsgáljuk, mit mond a Büntető Törvénykönyv az ilyen tényekről, és mit mond a büntetőeljárási törvény az ilyen bűncselekmények gyanúja esetén lefolytatandó eljárásokról. Az egyes projektek kapcsán feltárt tények az alábbi részletes indokolás fényében önmagukban is megalapozzák különféle bűncselekmények gyanúját. A megismert OLAF-észrevételekből azonban egyértelműen megállapítható a visszaélések rendszerszerűsége, amelyben nemcsak a már ismert szereplők, de a projekteket a kormány részéről felügyelő irányító hatóság, illetve egyes esetekben a kedvezményezett önkormányzatok vezetői is közvetlenül érintettek.
Miképp zajlik egy "valódi nyomozás"?
"Elnök Asszonyt nyilvánvalóan félrevezető szándékkal tájékoztatták úgy, mintha Magyarországon lenne "nem valódi" nyomozás is" – viccelődik Polt legfőbb ügyész az EP költségvetési ellenőrzésért felelős bizottsága elnökének írt levelében. Pedig a bizottsági elnök állítása korántsem vicces – hogy értékelni tudjuk a nyomozók és az ügyészek Elios-ügyben végzett munkáját és felelősségét, nézzük, miképp zajlik, illetve zajlott a nyomozás elrendelésekor hatályos büntetőeljárási törvény (Be.) alapján egy valódi nyomozás.
A nyomozást elrendelő ügyész egy ilyen fajsúlyú ügyben jellemzően az eljárás megindulásakor átiratot küld a nyomozó hatóságnak, amelyben egyebek mellett közli, mely bűncselekmény gyanúja miatt rendelte el a nyomozást. Megszabja továbbá, hogy melyek az eljárás kezdetén követendő irányok, amelyeket a nyomozóknak "le kell járnia"; milyen, már rendelkezésre álló információkat kell ellenőrizni, és mely, még hiányzó adatokat kell beszerezni.
Az ügyész ilyenkor előírja azt is, hogy a nyomozóknak milyen gyakorisággal kell az ügy előrehaladásáról jelentést tenni. Ügyészségi forrásaim szerint egy általgos gazdasági bűncselekmény esetében is legalább kéthetenkénti jelentést szoktak előírni – az általános gyakorlat szerint az ilyen kiemelt jelentőségű, közérdeklődésre számot tartó ügyekben a nyomozók ennél jóval gyakrabban referálnak: minden fontosabb nyomozási cselekményt előre egyeztetnek az ügyésszel, aki gyakran maga is előír ilyeneket. Ezen túlmenően az ügyész jelentést kap minden jelentősebb nyomozási cselekményről; az előírt feladatok sikeres teljesítéséről vagy a teljesítésük akadályáról, netán lehetetlenné válásáról, illetve bármely váratlan fejleményről a nyomozónak soron kívül, akár telefonon is tájékoztatnia kell a nyomozást felügyelő ügyészt.
Az Elios-ügy nyomozása az elrendeléstől, vagyis 2018. január 21-étől június 30-áig az akkor hatályos büntetőeljárási törvény ("régi Be.") hatálya alatt zajlott. Egy ilyen volumenű, és a miniszterelnök közvetett érintettsége miatt nyilvánvaló közérdeklődésre számot tartó ügyben a nyomozás minden valószínűség szerint szoros ügyészi irányítás mellett kellett folyjon.
Az Elios-ügyben az első lépés a cégkivonatok alapján történő tájékozódást követően a cégekre vonatkozó teljes iratanyag feltérképezése, és a céges összefüggések megállapítása kellett (volna) legyen. Ezt követően az összes érintett önkormányzattól be kellett (volna) szerezni, szükség esetén akár lefoglalás elrendelésével, a szóba jöhető összes dokumentumot – bizottsági előterjesztéseket, testületi határozatokat, pályázati dokumentációkat, szerződéseket, testületi ülések jegyzőkönyveit, de akár a testületi tagok, önkormányzati dolgozók feljegyzéseit, elektronikus levelezését is. Mostanra kiderült, hogy legalább öt esetben nemhogy erre, de az "alapdokumentumok" beszerzésére sem került sor.
E vizsgálódás alapján az ügyészségnek legkésőbb tavaszra "be kellett (volna) minősíteni" az ügyet, vagyis közölnie kellett (volna) a nyomozókkal, hogy az addigi megállapítások alapján milyen bűncselekmény gyanúja miatt kell folytatni az eljárást – ez nyilván befolyásolja a nyomozás további irányát.
Forrásaim szerint az eddig megismert információk alapján legkésőbb a nyomozás harmadik hónapjára körvonalazódnia kellett a hűtlen kezelés, csalás és/vagy költségvetési csalás, illetve a bűnszervezetben történő elkövetés gyanújának, nyár elejére pedig a projektek "számlaszintű ellenőrzésénél" kellett (volna) tartani.
Eddigre már fel kellett (volna) deríteni a fontosabb szereplők közti kapcsolatrendszert, ami alapján sorra kellett (volna) kerülnie legalább a szervezők híváslistáinak a lekérésére, telefonok és más elektronikus adathordozók útján történt forgalmazás ellenőrzésére, illetve ezek alapján a szereplők közti kommunikáció kiértékelésére. Ekkor már zajlania kellett (volna) a tanúkihallgatásoknak, de öt havi "valódi nyomozás" esetén akár meg is gyanúsíthattak volna egyes szereplőket.
Hogy ezekből a nyomozási cselekményekből mi valósult meg, azt pontosan nem tudjuk – gyanúsítotti kihallgatás biztosan nem volt -, de a jelek ara utalnak, hogy a nyomozók gondosan elmulasztottak minden olyan nyomozási cselekményt, ami érdemi információt eredményezhetett volna.
A csalássorozat és az elszabotált nyomozás
Ebben a részben pontokba szedve, vagyis nem kronologikusan, hanem konkrét tényállások szerint csoportosítva mutatom be az alapcselekmény, vagyis a közvilágítási projektek elcsalásának egyes jellemző mozzanatait és fontosabb szereplőit:
a/ a tényeket,
b/ a tények által megalapozott gyanút, azaz a szóba jöhető büntetőjogi minősítést
c/ a tények alapján az indokolt nyomozási cselekményeket, illetve
d/ azt, amit a már ismert információk alapján a nyomozás csak megerősíthetett volna, cáfolni nem tudhatott.
1 – Az Elios Zrt. közvilágítási igazgatója, Mancz Ivette részt vett két, az önkormányzatokat célzó KEOP-pályázati konstrukció feltételeinek meghatározásában. Ha Mancz Ivette közreműködésével az Irányító Hatóság nem módosította volna e pályázatok műszaki feltételeit, az Elios a LED-es technológiával nem is indulhatott volna az önkormányzatok által ezen forrásból megvalósított közvilágítás-korszerűsítési pályázatain. Így viszont indulhattak, és 35 pályázaton 13 milliárd forintnyi megrendelést nyertek el.
1/a – Két hullámban: 2013 február 11-étől (KEOP-2012/5.5.0/A) és 2014 október 2-ától (KEOP-5.5.0/K/14) nyíltak meg az önkormányzatok számára a közvilágítás-korszerűsítési pályázatok. Mindkét alkalommal a pályázatok beadására megszabott időszak első napja előtt egyetlen munkanappal az Irányító Hatóság [3] – a Mancz Ivette által jegyzett III. számú melléklet szerint – úgy módosította a kiírást, hogy LED-lámpák esetében 100 000 óra megfelelő minőségű működéssel számolhattak a pályázók. ("...az irányító hatóság módosította a III. melléklethez tartozó excel táblázatot az ajánlattétel tekintetében. (...) lehetővé tette a potenciális kedvezményezetteknek, hogy LED lámpák esetében 100 000 órányi élettartammal számoljanak.- írja az OLAF-jelentés.) A módosítás előtt a kiírás alapján típustól függően csak 60-80 ezer óra élettartammal lehetett számolni a megengedett legnagyobb fényerőcsökkenés mellett, így LED-es technológiával nem lehetett teljesíteni a 20 éves projektidőszakra elvárt pénzügyi megtérülést.
Korábban a gyártó – a megismert tíz OLAF-jelentés helyszínei közül nyolc esetben az Elios szállítója, a Tungsram-Schréder Zrt. – maga is csak 50-80 ezer órás garantált élettartamot adott meg a termékeire az előzetes műszaki ajánlatban. A kiírás – utolsó pillanatban módosított – III. mellékletének szerzője minden esetben Mancz Ivette, a később az önkormányzatok által kiírt pályázatokat LED-es technológiával sorra elnyerő Elios Zrt. közvilágítási igazgatója. Ha az Irányító Hatóság nem változtatta volna meg a kiírás III. mellékletét, akkor LED-es technológiával nem lett volna támogatható egyetlen projekt sem az alacsony megtérülési ráta miatt. A költség-haszon elemzés során a pályázó önkormányzatok viszont már a megemelt, 100 000 órás élettartammal számolhattak, így a LED-es projektek is támogathatónak minősültek, mivel elérték a megfelelő pénzügyi megtérülési rátát.
1/b – Ezek az információk a csalás[4] gyanúját vetik fel: a csalás elkövetője – ebben az esetben az Elios Zrt. igazgatója, Mancz Ivette – az Elios Zrt. számára másként el nem érhető haszon jogtalan megszerzése érdekében megtévesztette az Irányító Hatóságot, illetve, közvetve, a később 100 000 órás élettartammal kalkuláló településeket az alkalmazásra kerülő LED-es technológia műszaki megbízhatóságát, egyben a projekt megtérülését illetően. A megtévesztést nem csak a jogtalan haszonszerzés célzata, de az is jellemezte, hogy annak következtében a költségvetésnek, illetve a beruházó önkormányzatoknak a manipulált adatokon alapuló megtérülési számítással kárt okoztak. Hiszen ha a beépített lámpák élettartama jelentősen kisebb a valóságban, mint amennyivel számoltak az eljárásokban, akkor a projekttel elért megtérülés mértéke kisebb lesz. És ha az eredeti kiírás volt a helyes, és 60-80 ezer órával lehet számolni maximálisan a beépített lámpák esetében, akkor a megvalósult beruházások nem fognak megtérülni, az így okozott költség pedig kárként jelentkezik a projekteket kifizető önkormányzatoknál.
1/c – A nyomozás során mindenképp szükség lett volna szakértő kirendelésére a lámpák tényleges várható élettartamának, illetve annak megállapítására, hogy mekkora többletbevételre tett szert a végső kedvezményezett, vagyis az Elios Zrt. a módosítás révén. Mancz Ivettet mindenképp ki kellett volna hallgatnia a nyomozóknak, annak megállapítása érdekében, hogy tisztázta-e az Irányító Hatóságnál az érdekkonfliktust, miszerint munkaviszonyban van az egyik potenciális pályázónál. Hasonlóképp kellett volna eljárni az IH illetéseinek felelősségre vonása érdekében.
1/d – Mivel Mancz Ivette részvétele a pályázatok műszaki feltételeinek meghatározásában tény, ahogy az is, hogy a később 35 projektet elnyerő Elios közvilágítási igazgatója volt, kizárt, hogy a nyomozás, már ha valóban a büntetőjogi felelősség kiderítését tekintette volna feladatának, arra az eredményre jusson, hogy mindez véletlen, és semmilyen szerepet nem játszott a későbbi kedvezményezett Elios pályázati sikereiben, illetve a projektek költsége tekintetében. A nyomozásnak egyértelműen tisztáznia kellett volna vagy az IH, vagy Mancz Ivette, illetve más esetleges érintettek felelősségét, hiszen nyilvánvaló, hogy az Elios igazgatója elsősorban a cég érdekében járt el a pályázati feltételek átírásakor.
2 – Több kedvezményezett önkormányzatnak tudomása volt róla, hogy a 100 000 órára emelt élettartammal kétséges a projekt megtérülése, mégsem éltek a kárenyhítés lehetőségével. Igy a települések számára hátrányos feltételekkel szerződtek, míg a projektet elnyerő Elios jelentős előnyhöz jutott. Ez a hűtlen kezelés vagy a hivatali visszaélés gyanúját veti fel az előnytelen szerződést megkötő önkormányzatok oldalán
2/a – A külső műszaki ellenőrök több esetben is észrevételt tettek a megemelt élettartammal kapcsolatban, majd azt javasolták a kedvezményezett önkormányzatnak, hogy a számítás alapját képező megtérülési időszak végéig – azaz 20 évre – kössenek rögzített áras karbantartási szerződést a kivitelezővel (Elios Zrt.), mivel véleményük szerint 60 000 óra üzemidő (15 év) után komolyabb javításokra lesz szükség. Vagyis vélhetően nem fognak teljesülni a megtérülési mutatók, illetve nem garantálható, hogy az önkormányzatoknak nem kell majd komolyabb javítási költségeket kifizetni. A javaslattal, amely így az esetleges későbbi többletköltség terhét a kivitelezőre hárította volna, az IH is egyetértett, de erre egy esetben sem került sor.
2/b – Az információk a hűtlen kezelés[5] tényállását valószínűsítik: az Elios-szal a település számára kedvezőtlen feltételekkel szerződő polgármester vagyonkezelői kötelezettségét vétkesen megszegte, és ezzel vagyoni hátrányt okozott. A jövőben bekövetkező, fenyegető kár is büntetőjogi kategória, de a kár bekövetkeztének reális lehetősége a hűtlen kezelés kísérletét mindenképpen valószínűsíti. Ha a károkozás és annak mértéke büntetőjogi felelősség megállapítására nem tekinthető kellően meghatározottnak, az önkormányzat döntéshozóinak hivatali visszaélésért történő elszámoltatásának lehet helye, mely esetben a károkozás nem, csak a jogtalan előnyszerzés bizonyítása szükséges. A hivatali visszaéléshez ugyanis az szükséges, hogy egy hivatalos személy bárki számára jogtalan előny biztosítása érdekében a hivatali kötelességét megszegje. A pazarló szerződés megkötése az Elios profitjának elősegítése érdekében pedig erősen ilyennek tűnik.
2/c – Ezzel az információval új irányba indulna egy valódi nyomozás. Szükséges külső műszaki szakértők meghallgatása, illetve az önkormányzatokat megkeresése írásban, majd az érintett önkormányzati munkatársak meghallgatása, annak tisztázása érdekében, hogy milyen okból nem vették figyelembe az észrevételeket a várható többletköltséggel kapcsolatban.
2/d – Mivel a külső szakértők az Elios számára kedvezően módosított műszaki feltételek ellenére is fenntartották a lehetőségét annak, hogy az önkormányzatoknak kárt fog okozni a változatlan feltételekkel megkötött szerződés, a nyomozás, ha tisztességesen végzik, okszerűen nem juthatott volna arra a következtetésre, hogy nem történt bűncselekmény, még akkor sem, ha az esetleges kár csak a garanciális időszak letelte után következik be.
3 – Összejátszás a projektek becsült értékének meghatározásánál: számos helyszínen összejátszottak a kedvezményezett önkormányzatok az indikatív ajánlatot[6] adó cégekkel. Az OLAF-vizsgálat kiderítette, hogy a különböző ajánlatokat valójában ugyanaz a személy készítette, vagyis a projekt becsült értékét csalárd módon, minden valószínűség szerint a reális érték felett határozták meg. Ez nyilván a később a projekteket a becsült értékhez közeli áron elnyerő Elios számára kedvezett.
3/a – Helyszínek: Szolnok, Mezőhegyes, Kalocsa, Vác. Szereplők: SMVH Energetikai Kft. KVIKSZ Kft., Polar-Stúdió Kft. A fenti városok a projekt becsült piaci értékének meghatározásához e három cégtől kértek indikatív ajánlatot. Az OLAF megállapította, hogy a három árajánlatot minden esetben ugyanaz a személy készítette, ugyanazzal a módszerrel, a gyengébb ajánlatok minden esetben pontosan 5, illetve 7 százalékkal voltak drágábbak, nemcsak a teljes kivitelezési összeg, de az egyes tételek, kiadási sorok, sőt a lámpatípusok tekintetében is. Az érintett önkormányzatok elvileg ezen ajánlatok alapján készült pályázata csak a "végeredményt", vagyis a projekt becsült költségét tartalmazta, magát a becslés alapját jelentő három indikatív ajánlatot csak később, hiánypótlásban küldték meg az irányító hatóságnak. De éppen ezzel buktak le, mivel – ahogy az OLAF vizsgálata kiderítette – az ajánlatokat tartalmazó fájlok dátumozása hónapokkal későbbi, mint a pályázat beadásának dátuma.
Kalocsa pályázatában még a számítási hiba is azonos volt mindhárom ajánlatban. Az önkormányzat pályázata eredetileg, vagyis a beadáskor itt sem tartalmazta a kivitelezés becsült értékének megállapításhoz használt indikatív ajánlatokat, azokat csak hiánypótlási felhívásra küldték meg 2013. februári dátummal, de a fájlok létrehozásának ideje hónapokkal későbbi. Szóról szóra ugyanez történt a szolnoki és a váci projekt esetében is.
3/b – Ezek az OLAF által felderített tények a költségvetési csalás[7] gyanúját vetik fel, hiszen ha az indikatív ajánlatok manipuláltak – amire erős a gyanú, mivel látszólag különböző cégek adták be őket, de valójában ugyanaz a személy készítette azokat -, akkor manipulált értékek alapján számított összegeket nyertek el az érintett önkormányzatok a közvilágítás korszerűsítésére: egyes esetekben jól látható, hogy az önkormányzatok e becsült értékkel a kiíráson elérhető legmagasabb összegre pályáztak[8] Hiszen kevéssé valószínű, hogy leplezendő azt a tényt, hogy három indikatív ajánlat nincs, vagyis a becsült érték meghatározására nem szabályszerű eljárásban került sor, azért készítette ugyanaz a személy, hogy ezzel azoknak okozzon potenciálisan kárt, akik az ajánlatot benyújtották. Mindezek alapján a szándékosság és a célzatosság is egyértelmű, vagyis megvalósulnak a költségvetési csalás tényállási feltételei.
Mivel több helyszínen is pontosan ugyanaz történt az indikatív ajánlatok tekintetében, nyilvánvaló az egyes önkormányzatok szintje feletti szervezettség, és mivel nagy valószínűséggel ugyanazok a személyek írták és írattatták a valótlan tartalmú pályázatokat, felmerül a Btk. 321. szakasz szerinti bűnszervezetben történő részvétel gyanúja is. Mivel fennáll a gyanú, hogy az önkormányzatok a "gombhoz varrták a kabátot", vagyis ismerték a célértéket, és ehhez írattak a pályázat beadása után három "piaci" ajánlatot, az esetükben legalább a bennfentes információ jogosulatlan közzétételének vétsége merül fel.[9]
3/c – A korábban már leírt nyomozási cselekményeken túl – iratok beszerzése, szakértők bevonása – indokolt lett volna az ajánlatokat aláíró cégvezetők meghallgatása. A nyomozásnak tisztáznia kellett volna a csalás megszervezésének és lebonyolításának módját, ezért szükség lett volna az érintettek közötti kommunikáció utólagos kiértékelésére (híváslistáik lekérése, elektronikus postafiókok átvizsgálása, akár határidőnaplók, feljegyzések lefoglalása).
3/d – A valótlan tartalmú indikatív ajánlatok alapján történt költségbecslés, illetve az ajánlatokkal való manipuláció tény, amit a nyomozás sem cáfolt, így a nyomozó hatóság okszerűen e körben sem juthatott arra az eredményre, hogy nem történt bűncselekmény.
4 – Az SMHV Kft. és a cég tulajdonos-ügyvezetője, Horváth Dezső szerepe – költségvetési csalás vagy bennfentes információ jogosulatlan közzétételének gyanúja
4/a – Kiemelkedő szerepe volt a vizsgált projektekben az SMHV Kft-nek: a cég – 2015. január 9-ig Simó Villamossági Kft. – 22 beruházásban vett részt valamilyen szerepben, de a cég ügyvezetője és résztulajdonosa, Horváth Dezső személyesen is érintett számos projektben: Siklóson, Mezőhegyesen, Tamásiban, Mórahalmon és Kalocsán Horváth Dezső írta alá a települések pályázati terveit, miközben az SMHV legalább három esetben: a miskolci, a tamási, és a siklósi projektben az Elios alvállalkozója lett. A legfurcsább szerepet a mórahalmi projektben vitte a Simó Kft. Itt az önkormányzat a korábbi közbeszerzési törvény alapján három cégtől kért ajánlatot, az egyik a Simó Kft. volt. Végül csak az Elios és a Simó pályázott, de az utóbbit az önkormányzat érvénytelennek minősítette. Ugyanakkor a helyszíni ellenőrzés során a Simó Kft. ügyvezetője azt állította az OLAF ellenőreinek, hogy a cég nem tett ajánlatot a Mórahalom által kiírt felhívásra.
4/b – Mivel Horváth Dezső és cége számos esetben részt vett a pályázatok előkészítésében, majd alvállakozóként üzleti kapcsolatba került ezen és más pályázatok nyertesével, az Elios-szal, fennál a gyanú, hogy a pályázatok előkészítése során megszerzett ismeretekkel segítette az Elios-t. Ezért itt a költségvetési csalás, de legalább a bennfentes információ jogosulatlan közzétételének vétsége merül fel.
4/c – A nyomozásnak a cégiratok és az összes pályázati dokumentum beszerzésével és áttanulmányozásával kellett volna indulnia, majd az érintett cégvezetők kihallgatására kellett volna sor kerüljön. Mivel egyes projektekben az SMHV Kft. az Elios alvállalkozójaként is érintett volt, a nyomozás során előbb-utóbb ki kellett volna hallgatni az Elios akkori cégvezetőjét, valamint az érintett önkormányzati dolgozókat és polgármestereket is. A nyomozásnak mindenképp tisztáznia kellett volna a mórahalmi SMHV-pályázat ügyét, hiszen ha Horváth Dezső igazat mondott az OLAF ellenőreinek, akkor itt az alapügy mellett külön is felmerül a hivatali visszaélés gyanúja.
4/d – Hasonló a helyzet, mint Mancz Ivette esetében: mivel nem cáfolható tény, hogy az SMHV, illetve a cég tulajdonos-ügyvezetője tucatnyi település esetében részt vett a pályázat előkészítésében, később pedig több esetben is a nyertes Elios alvállalkozójaként tűnt fel, kizárt, hogy "valódi nyomozás" arra az eredményre jusson, hogy a két tény közt nincs semmilyen összefüggés.
5 – Összejátszás a tervezők, projekttanácsadók, auditorok és az Elios, illetve a kedvezményezett önkormányzatok között
5/a – "A szervezőt nem az egyes önkormányzatoknál kell keresni, hanem inkább a tanácsadók, illetve az azok mögött álló magánszemélyek között" – idézi a 24.hu cikke az általuk látott OLAF-jelentést. Az eddig nyilvánosságra került OLAF-levelek alapján ez biztosan igaz – azzal a megszorítással, hogy az önkormányzatok érintett munkatársainak, leginkább pedig a polgármestereknek is fontos szerep jutott a csalássorozatban.
Érintett cégek és személyek: a legtöbb, szám szerint 22 projektben a Sistrade Kft. bukkan fel, Tiborcz István üzlettársának, Hamar Endrének a cége. (2014-ben az Átlátszó cikke nyomán derült ki az összeférhetetlenség, az LMP feljelentése nyomán akkor is indult nyomozás, amit akkor is bűncselekmény hiányában zártak le.)
A Sistrade szerepe a legtöbb helyen a projekt előkészítése volt, vagyis bizonyos határok közt a Sistrade határozta meg a pályázat tartalmát és a projekt egyes döntő fontosságú elemeit. Ebből adódóan nemcsak olyan bizalmas információkat juttathatott a későbbi nyertesnek, amelyek önmagukban is komoly versenyelőnyt jelentettek, de úgy alakíthatták a konkrét pályázati kiírás feltételrendszerét, hogy az az Eliosnak és a cég körül kialakult szállítói, alvállalkozói körnek kedvezzen. Mivel az Elios által elnyert tenderek kétharmadánál a Sistrade bábáskodott a kiírás körül, és közismert, nem cáfolható tény a tulajdonosok közti átfedés, illetve szoros üzleti kapcsolat, nincsen ésszerű ok annak feltételezésére, hogy a szereplők ne játszottak volna össze. Ezt a gyanút támasztja alá egyes esetekben – ahogy ezt a Direkt36 cikke feltárta – a Sistrade által készített energetikai tanulmány és az Elios pályázata közti feltűnő, valószínűtlen mértékű egyezőség is.
Az együttműködés a hévízi projekt esetében a legnyilvánvalóbb: ebben az esetben Hamar Endre mind a projektet előkészítő Sistrade-ben, mind a projektet elnyerő Eliosban tulajdonos volt. Az Elios a hévízi projektet úgy nyerte el, hogy az ajánlata a szerződés becsült értékénél 2 ezrelékkel volt olcsóbb. (A becsült érték 132 971 955 forint volt, az Elios 132 742 860 forintos ajánlattal nyert, a különbség alig több mint 200 ezer forint)
Az összejátszás (csalás) gyanúját támasztja alá, hogy az Elios a KEOP 5.5.0./A/12 jelű konstrukcióban 13 esetben úgy tudott nyerni, hogy a cég által adott ajánlati ár mindössze 1 ezrelékkel vagy annál is kisebb mértékben volt alacsonyabb a kiíró önkormányzat által becsült értéknél. Vagyis éppen annyiba került a beruházás, mint amennyit a becsült érték meghatározása "előrejelzett" – ezt pedig a 3. pontban bemutatott módszer szerint egyes helyeken eleve csalárd módon határoztak meg.
Fontos szereplője a csalássorozatnak Hamar Endre másik cége, az Eupro Projektmenedzsment Kft. (Tavaly november óta Szepro Projektmendzsment Kft.) Számos projekt esetében megosztották a feladatokat: ahol az Eupro Kft. készítette elő a pályázatot, ott a Sistrade dolga volt a pályázatmenedzsment. Így volt ez Siklóson, míg Gyálon, Miskolcon és Mezőhegyesen fordított szereposztásban tűnnek fel Hamar Endre cégei. Beszédes tévedés, hogy Gyálon az Eupro szerződésében is szerepel feladatként az energetikai tanulmány elkészítése, miközben ott a projektelőkészítést, benne az energetikai tanulmánnyal, a Sistrade végezte.
Olyan projekt több is volt, ahol sem az Eupro, sem a Sistrade nem működött közre – olyan viszont egy sem, amelyikben ne lett volna visszatérő "tanácsadó". Két ilyen cég szerepel feltűnő gyakorisággal az Elios által elnyert projekteknél: a Tender-Network Kft. az OLAF-jelentés szerint 13 projektben volt közreműködő, főként az előkészítésben, néhányszor a projektmenedzsmentben is. 15 esetben pedig a Közbeszerzési és Beruházási Tanácsadó Kft. adott a megrendelő önkormányzatoknak közbeszerzési tanácsot.
Az OLAF által vizsgált 35 projektből 28-ban működött közre az INS Kft., a kilenc nyilvánosságra került OLAF-levél közül hétben szerepel a cég. A tulajdonos-ügyvezető, Imrovicz András igazolta független auditorként az önkormányzati pályázatok költséghaszon-számításának helyességét, vagyis azt, hogy a projekt megfelel a pénzügyi megtérülési elvárásoknak, illetve Imrovicz írta alá a záró auditokat is. A cég "felülreprezentáltsága" az Elios-projektekben önmagában is feltűnő, de hogy egyértelmű szervezettség áll a háttérben, azt mutatja a mezőhegyesi eset: az önkormányzat és az INS közti, a záró audit elkészítésére irányuló szerződéses ajánlatot az INS nevében Mancz Ivette, az Elios közvilágítási igazgatója, és Puskás András, a Sistrade ügyvezetője készítette. Ugyanezt a bakit követték el a szereplők a szolnoki projektben is. A bevételi adatokból az látszik, hogy az INS tündöklése viszonylag rövid volt, és a vizsgált pályázati időszakra korlátozódott: a cég 2013-ban még csak 6 milliós forgalmat bonyolított, két évvel később már 24 millió a bevétel, 2016-ban viszont már újra csak 2 millió forint.
5/b – Mivel az OLAF által bizonyított tény, hogy az önkormányzati projektek pénzügyi hasznosságát igazoló auditor nem volt független a projekteket később elnyerő Elios-tól, feltehető, hogy az általa, illetve a cége által készített pénzügyi elemzések sem hagyták figyelmen kívül az Elios érdekeit. Még nyilvánvalóbb ez a Sistrade és az Eupro kft-k esetében, hiszen itt legalább egy esetben ugyanaz a személy, Hamar Endre volt a projekteket előkészítő egyik cég (Sistrade Kft.), majd a projektet elnyerő másik cég (Elios Zrt.) (rész)tulajdonosa. De ezen túlmenően is legalább kéttucat projektben nyilvánvaló a projekteket előkészítő, illetve kivitelező cégek tulajdonosai közti átfedés, illetve erős üzleti kapcsolat. Vagyis Hamar Endrének és üzlettársának, Tiborcz Istvánnak nemcsak érdeke, de lehetősége is volt a pályázatok számukra kedvező befolyásolása. Ez a tény pedig legalább néhány újabb bennfentes információ jogosulatlan közzétételének vétsége, illetve különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás[10] bűntettének gyanúját veti fel.
5/c – A nyomozásnak ebben az esetben is a céges iratok, illetve a pályázatok dokumentumainak beszerzésével kellett volna indulnia, majd ezek után kellett volna következnie az összes résztvevő cég esetében a vezető tisztségviselők, döntéshozók kihallgatásának. Itt már mindenképp a nyomozók látókörébe kellett volna kerülnie Hamar Endrének, aki tulajdonosként az összekötő kapocs az Eupro Kft., a Sistrade Kft és az Elios Zrt. között, de nyilván sort kellett volna keríteni Tiborcz István kihallgatására is. A nyomozásnak mindenképp tisztáznia kellett volna az érintett szervezetek és személyek kapcsolatrendszerét, ezért itt is el kellett volna jutni az adathordozók, levelezések, illetve az érintettek híváslistáinak kiértékeléséig.
5/d – Az érintettek és a nyomozás tárgyát képező cselekmények nagy száma és összetett volta miatt eleve valószínűtlen, hogy ezek a nyomozási cselekmények 8-9 hónap alatt megnyugtatóan elvégezhetőek lettek volna. A mindössze tucatnyi szereplőt érintő, lényegesen egyszerűbb és könnyebben bizonyítható úgynevezett Voldemort-ügyben például másfél évig tartott a nyomozás. De önmagában azon egyetlen tény alapján, hogy a hévízi projekt esetében Hamar Endre egyszerre volt tulajdonosa a pályázatot előkészítő Sistrade-nek és a későbbi nyertes Elios-nak, tökéletesen életszerűtlen, hogy ebben a vonatkozásban bűncselekmény hiányában lehetett volna lezárni a nyomozást.
6 – A Tungsram-Schréder szerepe: a helyzetbe hozott beszállító, aki az Elios vetélytársait de facto kiszorította a versenyből
6/a – A Tungsram-Schréder a kezdetek, vagyis a 2010-ben indult hódmezővásárhelyi projekt óta partnere az Eliosnak. Ebben az első projektben a Tungsram-Schréder az Elios versenytársaként maga is adott be ajánlatot, majd később mégis a pályázaton győztes Elios beszállítójaként vett részt a projekt megvalósításában. A nyilvánosságra került OLAF-levelekből tudható, hogy a kilenc projektből nyolcszor a Tugsram-Schréder volt az Elios beszállítója. Ugyanakkor a Tungsram-Schréder szerepe ennél jóval több volt: a riválisoknak adott, az Elios-énál jóval drágább ajánlatokkal több esetben lényegében kiszorította a versenyből a rivális ajánlattevőket.
A gyáli projekt esetében a Tungsram-Schréder az Eliosnak 107 609 839 forintos előzetes ajánlatot adott a szállítandó lámpákra, míg a rivális ajánlattevő Lux Invest 2000 Kft. ugyanerre a tételre 148 742 290 forintos ajánlatot kapott. (Az ajánlati felhívásban nevesítve szerepeltek a Tungsram-Schréder lámpatípusai.) A Lux Invest ezek után nem adott be ajánlatot, az egyetlen rivális ajánlatot érvénytelenítették, így egyedüli pályázóként nyert az Elios. Ugyanez történt Mezőhegyesen: a Tungsram-Schréder Elios-nak adott ajánlata 75 304 852 forint volt, ugyanezekre a lámpákra a Grep Green Public Lighting Kft.112 162 665 forintos ajánlatot kapott. (A közel 37 millió forintos árelőny ellenére az Elios a riválisánál mindössze 700 ezer forinttal olcsóbb ajánlattal nyert.) A cég árazásával kapcsolatos ellentmondásokra számos más példa is akad.
6/b – Ez a magatartás piactorzító, versenykorlátozó hatású, amit a Büntető Törvénykönyv, ha közbeszerzési eljárásban kerül erre sor, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel honorál. A kartell-bűncselekmény[11] gyanúja egyértelműen felvetődik, hiszen ezekben az esetekben a Tungsram-Schréder és az Elios összehangolt magatartást tanúsított, amellyel közösen korlátozták a versenyt.
6/c – A nyomozásnak az összes ajánlatra és azok bírálatára vonatkozó valamennyi irat beszerzését követően, azok tartalmának az ismeretében elsőrendűen azt kellett volna megállapítani, hogy ténylegesen mennyibe kerültek a Tungsram-Schreder által szállított lámpák. A versenyből kivált, illetve kizárt cégek, és a megrendelő önkormányzat döntéshozóinak a meghallgatását követően lehetett volna eldönteni, hogy az önkormányzatot károsító, és ekként költségvetési (támogatási) csalásnak tekinthető magatartásról van-e szó, amely egyszersmind kartell bűncselekményt is megvalósított. Amennyiben az önkormányzat megrendelői cinkossága is kimutatható, úgy a városi döntéshozók is felelnek költségvetési csalásért, és esetükben is felvetődik a bűnszervezet tagjaként történő elkövetés.
6/d – A Tungsram-Schreder beszállítói-ajánlattevői magatartása önmagáért beszélt, az ajánlatai olyannyira manipuláltnak tűnnek, hogy ezek csalárd, bűncselekmény gyanúját keltő voltát nem lehetett nem észrevenni.
7 – Így működik egy bűnszervezet: a szervezők a pályázati konstrukció kiírásától kezdve a teljes folyamatot kontrollálták
7/a – A szisztéma egészére jellemző, hogy az Elioshoz kötődő szervezetek és személyek a teljes folyamatot, tehát nemcsak a konkrét projekteket, de az egyes városok saját uniós pályázatait, sőt, az Irányító Hatóság ajánlattételi felhívását is ellenőrzésük alatt tartották: az OLAF-jelentés például rámutat, hogy Mancz Ivette, az Elios közvilágítási igazgatója volt a szerzője azoknak a pályázati mellékleteknek, illetve a mellékletekben szereplő módosításnak (az élettartam 100 000 órára emelése), amelyek alapján az Elios és a Tungsram-Schréder később pályázhatott a támogatott önkormányzatok tenderein a LED-es technológiával. A folyamatban a következő szinten az Elios-hoz a tulajdonosokon vagy más üzleti kapcsolatokon keresztül kötődő cégek (Sistrade Kft., Eupro Kft., SMHV Kft.) vettek részt az önkormányzatok számára kiírt pályázati források megszerzésében, majd ugyanezek a cégek a kedvezményezett önkormányzatok által kiírandó pályázatok előkészítésében és bonyolításában is meghatározó szerepet játszottak. A közbeszerzési folyamatot az esetek többségében ugyanaz a két társaság (Közbeszerzési és Beruházási Tanácsadó Kft., Tender-Network Kft.) felügyelte, utóbbi több esetben a projektek előkészítésében is részt vett. Az esetek jelentős részében Hamar Endre valamelyik cége látta el a projektmenedzsmenthez kapcsolódó tanácsadói feladatokat is. Összesen 28 projekt esetében jutott kulcsszerep az INS Kft-nek a pályázati folyamat elején és végén: a költséghaszon-számítás ellenőrzése, illetve a záró audit elkészítése révén.
7/b – A fenti kapcsolatok és tevékenységek ebben az esetben is a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanúját alapozzák meg. A Büntető Törvénykönyv három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoportként határozza meg a bűnszervezetet, amelynek célja súlyos bűncselekmény(ek) elkövetése. Az ismertetett ügyekben az Elios Zrt. és a különféle közreműködő cégek milliárdos összegű gazdagodását előidéző magatartások bűncselekményt: például csalást, költségvetési csalást, hűtlen kezelést, illetve hivatali visszaélést valósítottak meg. Ennek a bűnszervezetnek az Elios Zrt. mögött és környezetében fellehető személyek bűnös gazdagodásának a megszervezése volt a célja, amely éppenséggel a bűnszervezet büntetőtörvényi definíciójának megfeleltethető magatartás. Szintén a Btk. rendeli el, hogy bűnszervezetben részvétel miatt kell felelősségre vonni azt a személyt, aki bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, illetve a bűnszervezet tevékenységét egyéb módon támogatja. Az itt ismertetett ügyekben a különféle szereplők közreműködése ("cselekvősége") rendre megvalósítja az Elios Zrt.-t az érdekeltségükben tudó személyek bűnös gazdagodását célzó és eredményező bűnszervezet működtetéséhez szükséges egy vagy több magatartást. A közös megvalósításban történő előzetes megállapodás és az elkövetés elősegítéséhez szükséges feltételek megteremtése jóformán első ránézésre a résztvevők terhére róható. Alaposabb bűnügyi vizsgálat ezt aligha téveszthette volna szem elől.
7/c – Lényegében az előzőekkel azonos nyomozási cselekmények szükségesek ennek a tényállásnak a bizonyításához. Összesen több tízezer oldalnyi dokumentum beszerzésére és áttanulmányozására, a különféle módokon közreműködött vagy a történtekről más módon tudomással bíró, akár százas nagységrendű személy tanúként történő kihallgatására kellett volna sort keríteni. A nyomozási munkában jártas forrásaink szerint az adatok tömege, és a folyamatok, összefüggések bonyolultsága miatt legalábbis elhamarkodottnak tűnik az eljárás rapid és büntetőjogi felelősség megállapítását nem eredményező megszüntetése, amit aztán az ügyészség bármiféle kontroll nélkül tudomásul vett.
7/d – Nemcsak életszerűtlen, de gyakorlatilag kizárt, hogy véletlen lenne az a gyakoriság, ahogy ugyanazok a személyek, illetve az Elios-hoz a tulajdonosokon keresztül közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó cégek fölbukkannak az összes projektben. Bármelyik szereplőtől kiindulva egy valódi nyomozás néhány hónap alatt feltárhatta volna a bűnszervezet működését, azonosíthatta volna a szereplőket, megállapíthatta volna a konkrét bűncselekmények gyanúját, azonban ezen alapvető kötelezettségének sem a nyomozó hatóság, sem pedig az azt felügyelő ügyészség nem tett eleget.
Összefoglalva: a fenti hét pont alapján egyértelmű, hogy a nyomozás akkor sem juthatott volna arra a megállapításra, hogy egyetlen esetben sem történt bűncselekmény, ha kizárólag az OLAF által leírt, nem cáfolt és nem cáfolható tényeket vizsgálja. Függetlenül tehát a cselekménysorozat egészének büntetőjogi megítélésétől, a tény, hogy a nyomozó hatóság ezekben a konkrét esetekben is bűncselekmény hiányában zárta le az eljárást, nehezen értékelhető másként, hogy az NNI nyomozói szándékosan hagytak figyelmen kívül nyilvánvaló tényeket, ez pedig egyértelműen felveti hivatali visszaélés elkövetésének gyanúját. Az ismertetett tényekből okszerűen más következtetést nem lehet levonni, mint hogy a nyomozóhatóság az eljárása során a hivatali kötelességét megszegve végzett nem teljes körű nyomozást, így a gyanúsítottként szóba jövő személyeknek jogtalan előnyt nyújtott azzal, hogy mentesültek egy mindenre kiterjedő, szakszerű nyomozás terhe alól, amely reálisan fenyegette őket büntetőjogi felelősségre vonással.
Az ügyészség szerint a nyomozásért csak az NNI felel – pedig nem
Az Elios-ügyben a nyomozást elrendelő Pest Megyei Főügyészség a felelősséget próbálja az NNI-re tolni. "A nyomozás felderítési szakaszában az ügyészség az esetleges panaszokat bírálhatja el, és kizárólag abban az esetben közli az álláspontját a nyomozó hatósággal, ha törvénysértést észlel. Ezen közlés pedig kifejezetten csak az észlelt törvénysértésre vonatkozhat. Jelen ügyben ügyészi álláspont közlésére nem került sor." – írta a Pest Megyei Főügyészség szóvivője az ügyészségnek a nyomozás eredményével kapcsolatos álláspontját firtató kérdésemre. Az ügyészség érvelése még a laikus számára is abszurd: "Ebben a bűnügyben a nyomozás a 2018. július 1. napjától hatályos Be. fogalmai szerint végig felderítési szakban maradt. (...) A felderítést a nyomozó hatóság teljes önállósággal végzi, amelyért kizárólagos felelősséget visel."
Vagyis az ügyészség azt állítja, hogy semmilyen felelőssége nincs[12] a 2018. január 21-én elrendelt nyomozással kapcsolatban, mivel az az öt hónappal később, 2018. július 1-jén hatályba lépett új büntetőeljárási törvény (Be.) szerint zajlott.
A valóság ezzel szemben az, hogy az eljárásnak januártól júliusig a régi, 1998. évi Be. hatálya alatt, és – mivel a nyomozást a Pest Megyei Főügyészség rendelte el – az általános gyakorlatból kiindulva szigorú ügyészi irányítás mellett kellett folynia. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy legalább július 1-jéig az ügyész volt az ügy ura, aki nemcsak felügyelte, de a legapróbb részeletekbe menően irányította is a nyomozást. Az ügyészség felelőssége az elszabotált nyomozásért egyértelmű – függetlenül attól, hogy ügyészségi forrásaim szerint a kommunikáció a nyomozókkal jellemzően szóban folyt.
Ahogy az egész eljárásra jellemző többi teljesen valószínűtlen mozzanatot, úgy azt is kizárhatjuk, hogy az ügyészség öt hónap alatt, de legkésőbb a nyomozás lezárásakor ne vette volna észre a fent részletezett súlyos szakmai hibákat, és a mögöttük kitapintható szándékot, ami a fentebb kifejtettek szerint egyértelműen felveti az NNI nyomozói által elkövetett hivatali visszaélés gyanúját. Ennek szándékos figyelmen kívül hagyásával viszont az eljáró ügyészek maguk is bűncselekményt követhettek el.
Bűnpártolás, hivatali visszaélés vagy bűnszervezetben való részvétel?
Kezdjük a puhább, közvetett bizonyítékokkal, amelyek a hivatali visszaélést közvetlenül nem bizonyítják, de azt mindenképp, hogy az Elios-ügyben a nyomozás nagyon eltért a szokásos eljárástól.
Éppen Polt Péter Ingeborg Grässelének, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének írt leveléből tudjuk, hogy az elmúlt három évben összesen 15 ügyben rendelt el nyomozást az ügyészség az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán. A 2016 eleje óta folyó eljárások közül az Elios-ügyön kívül mindössze egyet zártak le, egyébként az Elios-ügynél sokkal egyszerűbb megítélésű ügyekben is tart a nyomozás. Ehhez képest a 35 projektet, százas nagyságrendű tanúként, illetve gyanúsítottként szóba jöhető szereplőt érintő, több tízezer oldalnyi dokumentum áttanulmányozását igénylő Elios-ügyet 9 hónap alatt lezárta a nyomozó hatóság, és az ügyészségnek erre egyetlen szava sem volt. Viszonyításképp: ugyancsak OLAF-ajánlás alapján öt éve nyomoz a NAV az ügyészség instrukciói szerint egy sokkal egyszerűbb, és mindössze másfél milliárd forintos csalási ügyben.
Hivatkozásnak mégis itt lehet az az egy lezárt ügy: ebben 2016. május 9-én rendelte el az ügyészség nyomozást, nyolc hónappal később pedig meg is szüntették azt. Csakhogy ebben az esetben is nyilvánvaló az ügy politikai érintettsége. Az OLAF ellenőrei 2016-ban az akkor még hivatalban lévő fejlesztési miniszter, Seszták Miklós ügyeskedését buktatták le: Seszták még 2012-ben a hírhedt kisvárdai Ramiris-cége autószalonját minősíttette át társasházzá, hogy üzletfelei pályázhassanak a mikrovállalkozásokat célzó tízmilliós támogatásra. Az ügyészségnek nyilván ebben az ügyben is el kellett rendelnie a nyomozást, amit aztán az Elios-ügyhöz mérhető gyorsasággal le is zártak. Vagyis az elmúlt három évben az OLAF-ajánlás alapján indult 16 nyomozásból kettőt zártak eddig le: az egyikben Orbán Viktor egyik minisztere, a másikban a veje érintett.
"Az OLAF jelentésében foglaltakat a minden részletre kiterjedő nyomozás nem támasztotta alá" – állította a legfőbb ügyész. A valóság ezzel szemben az, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai a látszatra sem ügyeltek: nem keresték meg a például a Közbeszerzési Hatóságot, és – ahogy Pintér Sándor belügyminiszter egy képviselői kérdésre adott tavaly júliusi válaszából kiderült – közel fél évvel a nyomozás elrendelése után még nem volt gyanúsítotti kihallgatás az ügyben.
Ennél súlyosabban esik latba, hogy legalább öt érintett várossal kapcsolatban semmilyen nyomozási cselekmény nem történt: "Az országos rendőr-főkapitányságtól, megyei rendőr-főkapitányságtól sem kerestek meg bennünket." – ezt Gyál polgármestere mondta tavaly a nyomozás lezárása után tartott közmeghallgatáson. Gyálon kívül még legalább három olyan városról tudunk – Hódmezővásárhely, Siófok, és Hatvan-, ahonnét még az iratokat sem kérték be a nyomozók.
"Jelen esetben nem kétséges, hogy az lett volna a törvényes eljárási cselekmény, ha minden önkormányzattól minden releváns iratot beszerez a nyomozó hatóság. Bármiféle szelekció gyanús, illetve az az eljárást megszüntető határozat mindenképpen törvénysértő, amely hiányos bizonyításon alapult, tehát az ügyészségnek az új Be. alapján is közbe kellett volna avatkoznia. Mulasztásával pedig hivatali visszaélést követhetett el." – mondja erre egy gyakorló büntetőjogász. De ezen túlmenően felmerül, hogy ha az ügyészség észlelte a nyomozás során elkövetett törvénysértést – márpedig emberi számítás szerint észlelnie kellett -, azzal, hogy ezt nemhogy nem észrevételezte a nyomozó hatóságnál, de a nyomozás folytatására sem utasított, nem követett-e el bűnpártolást – hogy az egész Elios-ügy eltusolásában való szerepének büntetőjogi minősítéséről ne is beszéljünk.
Mit találhattak volna a nyomozók Siófokon?
2015. szeptember 15-én írta alá Lengyel Róbert, Siófok független polgármestere a közvilágítás-korszerűsítésről szóló, nettó 315 976 004 forint értékű szerződést az Elios Zrt-vel. A város ekkor már három éve rágódott a projekten, végül a tender itt is úgy alakult, hogy az Elios egyedüli pályázóként nyert, a becsült értéknél mindössze 1,5 százalékkal olcsóbb ajánlattal.
Tavaly márciusban Lengyel az ellenzéki országgyűlési képviselők által megalakított vizsgálóbizottság számára összeszedte a projekt dokumentációját – de ami ennél is fontosabb, átnézte az üggyel kapcsolatos teljes önkormányzati levelezést is. A jogász végzettségű volt rendőrszázados alappal gondolhatta, hogy a munkája nagyban megkönnyíti a nyomozást, hiszen elég beszédes mozzanatokra bukkant, amelyek alapján könnyen azonosíthatók nemcsak az Elios-ügy egyes ismert szereplői, de a hálózat helyi aktorai is. Bár Lengyelnek nem nagyon lehettek illúziói, arra még ő sem számított, hogy az NNI nyomozói egyszerűen átlépnek a siófoki anyagon.
Siófok 2011-ben nyert először uniós forrásból támogatást a közvilágítás korszerűsítésére, egy évvel később nettó 294 millióért az Elios – akkor még E-Os Innovatív Zrt. – nyerte el a munkát. Még ugyanebben az évben megjelenik a következő KEOP-kiírás, 2013 elején a város megbízza a Sistrade Kft-t a tenderterv elkészítésével, de a pályázatot a fejlesztési ügynökség februárban felfüggeszti, az elkészült terveket irattárba teszik.
2014 júniusában viszont újra aktivizálódik az önkormányzat, a beruházási ügyosztály három cégnek küld feltételes ajánlattételi felhívást egy újabb energetikai tanulmány elkészítésére. Csakhogy a lépésnek semmilyen előkészítő mozzanatát nem találni az iratok közt, még a levelet kiküldő ügyintéző levelezésében sem. Egy héttel később viszont már szerződik az önkormányzat Hamar Endre cégével, a Sistrade-del. A hivatalos levelezésből nem derül ki, hogy miért feltételezik az önkormányzatnál, hogy lesz új pályázat. Viszont augusztus 4-én levél érkezik a Sistrade-től, amelyben az áll, hogy lesz új közvilágítás-korszerűsítési kiírás, ráadásul ebben a konstrukcióban már önrészre sem lesz szükség. És valóban, hat héttel később, szeptember 22-én megjelenik a KEOP-2014-5.5.0/K kódszámú kiírás. Szeptember 29-én felhívást adnak ki: projektmenedzsert, műszaki ellenőrt és auditort keresnek. A jelentkezésre 72 óra áll rendelkezésre, a határidő október 1-je. A projektmenedzseri feladatra Hamar másik cége, az Eupro Kft. lett a befutó, az audittal pedig az INS Energia Kft-t bízták meg.
Még a felhívás napján megy egy levél a Sistrade-nek a finanszírozással kapcsolatos kérdéssel – válasz viszont nem található az önkormányzati levelek között, noha a probléma megoldódott: ebből elég nyilvánvaló, hogy a Sistrade és a beruházási osztály érintett dolgozói közt a hivatalos levelezési csatornán kívül is volt érintkezés.
Október 1-jén dönt az Irányító Hatóság arról, hogy a LED-es technológiánál elfogadják a 100 ezer óra üzemidőt – öt nappal később a város nevében az Eupro már be is adja a pályázatot. Az év utolsó napján jön az értesítés, hogy 426 millió nyert a projektre Siófok.
2015 január 13-án a beruházási osztály ügyintézője sürgős jelzéssel megkeresi az Ész-Ker Kft-t: a városnak szerződése van a céggel, azonban csak 100 milliós értékhatárig, és csak a saját forrásból történő beszerzésekre. Ezért január 27-én ajánlatkérési felhívást tesz közzé az önkormányzat a közbeszerzési tanácsadói feladatok ellátására – a határidő január 30-a 12 óra. Az egyetlen pályázó az Ész-Ker, a beruházási osztály vezetője szerződést ír alá a céggel. (Az Ész-Ker körülbelül olyan távol van Tiborcz Istvántól, mint a Sistrade: a cég tulajdonosa, Kárpáti Péter 2013 óta tulajdonos Hamar Endre másik cégében, az ebben az Elios-ügyben is kulcsszerepet játszó Eupro Kft.ben.)
Május 27-én jelenik meg a Közbeszerzési Értesítőben az ajánlattételi felhívás, amit a Miniszterelnökség illetékesei előzetesen jóváhagytak. Június 15-én kerül sor azt ajánlatok bontására: mindössze két ajánlat érkezik, az Elios-é és a Mezei-Vill Kft-jé. Szeptember 3-án tárgyalja a tendert az önkormányzat Közbeszerzési Döntéshozó Testülete – a polgármester nem tagja a testületnek-, ahol a beruházási osztályvezető indítványozza, hogy a Mezei-Vill olcsóbb ajánlatát "kirívóan alacsony ellenszolgáltatás"-ra hivatkozva nyilvánítsák érvénytelennek. A testület egyetlen nem-kormánypárti tagja aggályoskodik, de az osztályvezető leszereli, így a Mezei-Vill pályázatát érvénytelennek nyilvánítják, és az Elios lesz a befutó. (Két hónappal korábban Salgótarjánban a döntéshozók nem érvénytelenítették a Mezei-Vill olcsó ajánlatát, így a város a legmagasabb ajánlathoz képest 88 millió forintot spórolt a Mezei-Vill-el.) Már csak az INS Kft. hiányzik a tablóról, de az is megvan hamar: októberben szerződik az önkormányzat Imrovicz cégével a záró audit elvégzésére. 2016 februárjában a fejlesztési minisztérium illetékesei helyszíni ellenőrzésen győződnek meg arról, hogy a siófoki Elios-projekttel minden rendben zajlott.
Vagyis ha pusztán a siófoki projekt esetében valódi nyomozás folyt volna, az NNI nyomozói már a felderítési szakban eljuthattak volna az Elios-projekt összes kulcsszereplőjéhez, hiszen Siófokon is felbukkant a fontosabb szereplők többsége: Hamar Endre cégei, az örök auditor INS Kft. és persze az Elios kulcsfigurái. Valószínűleg elég lett volna az Elios-ügyben aktív önkormányzati dolgozók híváslistáit és levelezését összevetni a projekt előrehaladásával, és magyarázatot keresni a pályázati folyamat néhány mozzanatára ahhoz, hogy a nyomozók fel tudják rajzolni a bűnszervezet belső és külső kapcsolatrendszerének túlnyomó részét. Éppen ezért van abban ráció, hogy sem itt, sem a másik nem kormánypárti irányítású érintett városban, Hódmezővásárhelyen nem vállalták még az alapdokumentumok elolvasását sem a nyomozók: kezelhetetlen helyzetet teremtett volna, ha maguk a polgármesterek kérés és kérdés nélkül eléjük tárják a szervezett csalás (újabb) nem cáfolható bizonyítékait.
[1] 2009 augusztusában alakulnak meg az első ES Kft-k, majd egy évvel később ezek beolvadásával indul az ES Zrt, néhány hónap múlva már E-Os Innovatív Energetikai Zrt., 2013-tól Elios Innovatív Energetikai Zrt. Tiborcz István a kezdetektől meghatározó szereplője a cégnek, hol közvetett tulajdonosként, hol vezető tisztségviselőként. Hogy összesen mennyit keresett az Elios-projekttel, azt pontosan nem lehet tudni, de csak a cég 2015-ös, az itt tárgyalt ügyek lezárulta után történt eladásával 3 milliárd forintra becsülhető bevételre tett szert.
[2] A cikk megírásában nélkülözhetetlen segítséget kaptam volt, illetve jelenleg is aktív, a területet jól ismerő ügyészektől, bíróktól és ügyvédektől – talán nem meglepő, hogy ezt a segítséget névre szólóan csak személyesen tudom megköszönni nekik.
[3] 2014. január 1-jéig az uniós pályázatok irányító hatóságai a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szervezeti egységeiként működtek, az NFÜ kormányzati felügyeletét pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium látta el. (2013. július 31-től december 31-ig a Lázár János vezette Miniszterelnökség.) Az irányító hatóságok feladata lényegében minden, az uniós fejlesztésekkel kapcsolatos tevékenységre kiterjedt, de a nagyobb volumenű ügyekben a végső döntéseket a kormány fejlesztési kabinetje hozta. A miniszterelnök 2015-ben lényegében elismerte, hogy az akkori fejlesztési miniszterrel heti szinten egyeztettek ezekről a pályázatokról.
[4] Btk 373. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
[5] Btk 376. § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el
[6] A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérőnek – ebben az esetben a kiíró önkormányzatnak – kötelessége meghatározni a projekt becsült költségét. Ennek egyik legáltalánosabb módszere a beszerzés tárgyára vonatkozó indikatív – a kiíróra nézve nem kötelező – ajánlatok bekérése: más információk mellett ezen kvázi-piaci ajánlatok alapján határozzák meg a projekt várható költségét.
[7] A Btk. 396. § (1) a) pontja szerint költségvetési csalást az követ el, aki "(...) költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja" A (9) bek. a) pont alapján költségvetési csalást az EU által nyújtott pénzalapok terhére is el lehet követni.
[8] Az Elios-szal később szerződő önkormányzatok egyes esetekben jól láthatóan kimaxolták a pályázott összegeket: Szolnok például a manipulált indikatív ajánlatok alapján úgy kapott a KEOP 5.5.0/A/12 pályázati konstrukcióban közel 1 milliárd forintot, hogy mindkét pályázata kevesebb mint 5 millió forinttal, azaz 1 százalékkal maradt az 500 millió forintos maximális pályázható összeg alatt. Kalocsa hasonló pályázata 481 milliót kapott, Vácé 496 milliót.
[9] Btk. 410/A. § Aki azért, hogy jogtalan előnyt szerezzen vagy jogtalan hátrányt okozzon, bennfentes információt illetéktelen személynek vagy személyeknek átad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
[10] A Btk. 396. § (5) b) pontja szerint "A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha (...) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
[11] Btk. 420. § (1) Aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében az árak, díjak, egyéb szerződéses feltételek rögzítésére vagy a piac felosztására irányuló megállapodást köt, vagy más összehangolt magatartást tanúsít, és ezzel a versenyt korlátozza, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
[12] "A legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését." – írja ehhez képest az ügyészség feladatáról a 2011-ben elfogadott Alaptörvény.
|
Utánajártunk: így szabotálta el a nyomozóhatóság és az ügyészség az Elios-ügy felderítését
|
Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. Mielőtt végképp a feledés homálya borítaná be e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét, szögezzük le: jó okunk van azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt. közvilágítás-korszerűsítési projektjei kapcsán a bűnszervezeti elkövetés jegyeit is magán hordozó költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények sorozata segítségével növekedett. Az pedig, hogy ezt a nyilvánvalónak látszó bűncselekményt nem derítették fel, és az elkövetők egyikét sem vonták felelősségre, kizárólag annak köszönhető, hogy a nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda szabotálta a nyomozást, az eljárást irányító és felügyelő Pest Megyei Főügyészség pedig asszisztált ehhez, ami nehezen minősíthető másnak, mint hivatali visszaélésnek és bűnpártolásnak. Az alábbi hosszú cikkben ezt a három állítást fogom igazolni.[2]
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/05/06/tobb-mint-hiba/
|
2019-05-06 12:43:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.