text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Több mint 25 milliárd forintot költött el a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. a teherautók tengelysúlymérő hálózatára (TSM), a teszt-időszakban csak az üzemeltetés több mint 127 milliót emésztett fel – erről a napokban írtunk. Ahogy azt is említettük, hogy a közel 25 milliárdos rendszer közel egy év alatt alig több 100 milliós bírságot hozott be.
Összehasonlításképp: a VÉDA – az autósok gyorshajtását is néző rendszer – 14 milliárd forintba került, tavaly csak a bírság 21 milliárd forint volt.
Ráadásul az adatokat kezelő Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) nem válaszolt a hónapokon át tartó megkeresésünkre, csak Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő adatigénylése nyomán juthattunk információhoz.
Megírtuk, a rendszer egy részét kiépítő I-Cell Zrt. korábban is nyert már hasonló nagy összegű állami megbízásokat. Az ARH Informatikai Zrt.-vel közösen vihették 2013-ban a HU-GO elektronikus útdíjrendszer kiépítésére kiírt 17,8 milliárdos közbeszerzést, majd 2014-ben az ORFK hatmilliárdos traffipax-tenderét, és az i-Cell Zrt. készítette az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert (EKAER) is.
Az i-Cell Zrt. ingatlanban is utazik, méghozzá ebben az ágazatban a cég Mészáros Lőrinc üzlettársa, a Forbes szerint. De máshol is van közös üzlet, a 24.hu írta meg, hogy közösen nyertek el egy 58 milliárdos közbeszerzést: az R-Kord és az i-Cell Mobilsoft Zrt. építheti ki a MÁV vasúti rádiókommunikációs rendszerét (GSM-R).
A cikk megjelenése után a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) hosszú levélben fejtette ki az Átlátszónak, hogy szerintük eleve alkalmatlan arra a feladatra a TSM, amire kitalálták.
“Tanulmányt készíttettünk, hogy külső (azaz a fuvarozóktól független) szakértők véleményével igyekezzünk alátámasztani az ITM és a jogalkotók felé az aggályainkat, azt, hogy az úthálózatba beépített dinamikus tengelysúlymérő rendszer – álláspontunk szerint – alkalmatlan a megállítás nélküli mérések adatai alapján történő, objektív alapú bírságolásra” – írta portálunknak az MKFE.
A tavaly tavasszal elindított tesztüzem alatt az volt az általános tapasztaltuk, hogy a rendszer átlagosan 2 tonnával méri túl a járműveket, bár előfordultak ennél komolyabb, akár 4 tonnás eltérések is.
A kontrollmérések ezekben az esetekben olyan hitelesített, kalibrált statikus mérlegeken történtek, amelyeket a fel- és lerakóhelyeken működtetnek, elsősorban azért, mert a súlyadat alapján számol el az árukibocsátó és a vevő – ebből egyértelműen következik az a tény is, hogy az árukibocsátónak nem érdeke túlrakni a járműveket.
Az elmúlt hetekben az egyesülethez több olyan visszajelzés érkezett, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a rendszer mérési pontossága nem javult. Továbbra is tonnás léptékű különbség mutatkozik a TSM rendszer dinamikus mérése, valamint a hitelesített mérőeszközön történt, statikus súlymérések között. Azok a fuvarozók, akiknek van mérlegjegyük az adott TSM bírsághoz kapcsolódóan, rendszerint élnek a jogi lehetőségeikkel, azaz bizonyítási indítványt, fellebbezést terjesztenek elő az ITM-nél.
Kevés kivételtől eltekintve ezeket a beadványokat a minisztérium rendre elutasította, hivatkozással a TSM-rendszer hitelességére. Csakhogy a fel- és lerakóhelyi mérlegek is hiteles eszközök, érdekes jogi kérdés lehet, hogy ilyen esetekben melyik a „hitelesebb”?
A legutóbbi ITM-es egyeztetéskor kapott információk alapján az MKFE közölte: „folyamatosan zajlik az egyes mérőpontok javítása, felülvizsgálata – tudomásunk szerint vannak olyan mérőpontok, ahol a kivitelezőt arra kötelezték, hogy a pályatestbe beépített szenzorokat emelje ki, majd telepítse újra.”
A fuvarozók szerint a mérőpontok sokasága és elhelyezkedése miatt csak a nagyon rövid távú, településeken belüli, vagy kistelepülések közötti fuvaroknál lehet „megkerülni” a TSM-pontokat, a nemzetközi, vagy például a belföldi építkezéseket, vagy üzemanyagtöltő-állomásokat ellátó, élőállat-szállításokat végző, jogkövető módon tevékenykedő fuvarozók nem tudják, és nem is akarják kijátszani ezt a rendszert, egyszerűen szeretnék normálisan végezni a munkájukat.
Kerestük az ITM-et, hogy igaz-e, hogy mérőpontokat kellett újratelepíteni, valamint, hogy a mérőpontok közül csak néhány működik, válaszukat várjuk.
|
A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete szerint hibásan üzemel a 25 milliárdos tengelysúlymérő rendszer
|
Fuvarozói visszajelzések azt mutatják, hogy a rendszernek jelenleg csak néhány mérőállomása működik rendesen. A többi ugyan üzemel, de vélhetően az irreális mérési eredményeik miatt, ezekről nem készülnek határozatok, a rendszer folyamatos „finomítás” alatt áll – írta az Átlátszónak a tengelysúlymérőről megjelent cikkünk után a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/05/10/a-magyar-kozuti-fuvarozok-egyesulete-szerint-hibasan-uzemel-a-25-milliardos-tengelysulymero-rendszer/
|
2019-05-09 12:51:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
2012-ben megírtuk, hogy 2009-ben az egy évvel korábban alakult Body-Map Kft. egy GOP-programban 215 millió forint európai uniós támogatást kapott, hogy diagnosztikai központot hozzon létre Kisteleken. Ehhez a vállalkozásnak 274 millió forint önerőt kellett felmutatnia, amit a Body-Map Kft. egy offshore cégtől, a Seychelles-szigeteken bejegyzett Test Body Ltd.-től kapott kölcsönnel oldott meg. Kollégáinkkal a Body-Map ügyvezetője nem akart beszélni, és a cég budapesti gyorsdiagnosztikai központjában sem örültek nekik.
Uniós testtérkép kérdőjelekkel – egy furcsa EU-pályázat története I.
Szabálytalansági eljárás folyik egy, az atlatszo.hu által megvizsgált, több mint 200 millió forintos uniós pályázat ügyében, amelyben számos furcsaság fedezhető fel: az önerőt egy offshore cég biztosította, tízmilliókat számoltak el olyan gépekre, amelyek sokkal olcsóbban is beszerezhetők lettek volna, a klinika pedig doktornak feltüntetett természetgyógyászokat alkalmaz. Cikksorozat, első rész.
Második cikkünkben bemutattuk, hogy a Body-Map Kft. által a projektben elszámolt eszközöket jóval olcsóbban is be lehetett szerezni akkoriban. Például a cég pályázata mellékleteként becsatolt költségtáblázat (PDF) alapján 21 darab úgynevezett AMP noninvazív vérkép- és metabolit-analizátort vásárolt, darabját 14,8 millió forintért 2009-ben, tehát összesen 310 millió forintért. Kollégáink megkerestek ilyen eszközöket forgalmazó vállalkozásokat, amik ugyanezt a berendezést 3,5-5,4 millió forintért kínálták. A különbözet/túlárazás tehát eszközönként 9,4-11,3 millió forint lehetett, ami a 21 gép esetén összesen 197,4-237,3 millióra rúghatott.
Uniós testtérkép kérdőjelekkel – egy furcsa EU-pályázat története II.
Kellemes családi házas övezetben található a Body Map Kft. budapesti gyorsdiagnosztikai központja Csepelen, amely maga is leginkább egy családi házra hasonlít, garázzsal és úszómedencével. A 215 millió forintos uniós pályázati pénzből, és a 274 millió forintos saját forrásból a kft.
Cikksorozatunk harmadik részében arról írtunk, hogy a Body-Map Kft. által üzemeltetett klinika olyan munkatársakkal is dolgozott, akik félrevezető módon doktori címet tüntettek fel a nevük mellett, miközben ilyen hivatalos, államilag elismert fokozattal nem rendelkeztek. Olyan természetgyógyászokat, akik az igazi orvosokhoz hasonlóan szintén használták a doktori címet, ám egy apró megkülönböztető jelzést alkalmaztak, egy aposztróf vesszőt tettek elé, így: ’Dr. – de ez vessző könnyen elkerülheti az ember figyelmét.
Uniós testtérkép kérdőjelekkel III. – Parabolikus doktorok a magánklinikán
Cikkorozatunk eddigi részeiben bemutattuk, hogy számos kérdést felvet a Body Map Kft. uniós támogatása, kiderítettük, hogy sokkal olcsóbban is beszerezhetők lettek volna a beruházás idején ugyanazok a berendezések, amelyeket a cég az uniós pályázaton borsos áron számolt el.
Az uniós támogatások elosztásáért akkoriban felelős (azóta megszűnt) Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) nevében eljáró MAG Zrt. először 2010-ben vizsgálta azt, hogy a Body-Map Kft. beruházásának papírokon igazolt költségei valósak-e. Majd egy feljelentés nyomán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-Magyarországi Regionális Bűnűgyi Igazgatósága is eljárást folytatott, mert felmerült a gyanú, hogy túlárazták a beszerzett diagnosztikai berendezéseket, vagyis azok sokkal kevesebbet érnek, mint ami a számlán szerepel. Azonban a túlárazási gyanút gyanút a MAG Zrt. szabálytalansági vizsgálatának nem sikerült igazolnia, ezért a NAV a nyomozást is megszüntette.
2012-ben a MAG Zrt. újra szabálytalansági eljárást indított a Body-Map Kft. beruházása miatt. Az eljárás dokumentumait közadatigénylésben kértük ki, de igénylésünket az iratok döntés-előkészítő jellege miatt megtagadták, ezért bírósághoz fordultunk. Ekkor fordult a kocka: az NFÜ a perben az összes keletkezett irat becsatolásával bizonyított, és korábbi álláspontját felülvizsgálva az adatok többségét még az ítélet előtt kiadta nekünk 2013-ban. Sajnos a dokumentumok releváns részeit nagyrészt kitakarták, de nagyon tanulságos volt végigolvasni őket.
2015-ben aztán az EU csalásellenes hivatala, az OLAF néhány olyan konkrét esetet emelt ki az éves jelentésében (PDF), amelyekben eredményesen bizonyították be, hogy elcsalták az uniós támogatásokat. Az egyik ilyen esettanulmány az Átlátszó által feltárt ügy volt, és az OLAF-jelentés külön kiemelte, hogy a vizsgálatot oknyomozó cikkek alapján indították el.
Hülye maradt volna az OLAF, ha nincs az Átlátszó! Ha az Átlátszó újságírói nem mennek el Csepelre, nem lett volna esettanulmánya idén az Európai Csalás Elleni Hivatalnak, az OLAF-nak Magyarországról. Szükség van-e még igazi „talpas” újságírókra a 21.
Az OLAF ajánlása alapján indult ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2017 áprilisában két személy ellen vádat emelt társtettesként elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt. A két vádlott a cég vezetését ténylegesen ellátó személy, valamint az ötletet kidolgozó ismerőse volt.
A KNYF akkori közleménye szerint „Az érintett eszközöket az elkövetők egy külföldi cégtől mintegy 102.081.000,- forint vételáron vásárolták meg, majd azokat a támogatás elszámolása végett túlárazva, 371.762.664,- forint összegű vételáron szerepeltették a pályázatban (…) Az orvosi műszerek működtetésére egy vidéki városban 2010 januárjában diagnosztikai centrumot létesítettek, azokat azonban a célnak megfelelően sohasem használták fel. A cselekmények révén az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak okozott kár 182.171.159,- Ft, míg a magyar költségvetést ért kár 32.147.851,- Ft”
A vádemelés után két évvel, 2019. május 3-án megszületett az ügyben az elsőfokú ítélet: a Fővárosi Törvényszék az egyik vádlottat végrehajtandó szabadságvesztésre és közügyektől eltiltásra, a másik vádlottat pedig – aki a bűncselekménnyel okozott kárt időközben teljes egészében megtérítette – felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
Az nem derül ki a Központi Nyomozó Főügyészség mostani közleményéből, hogy hány év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság a vádlottat, csak annyit írnak, hogy az ügyész súlyosbításért fellebbezett az ítélet ellen. A vádemeléskor azonban megírta a KNYF, hogy a vádlottak terhére rótt bűncselekmény kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, tehát a vádlottra kirótt büntetés ebben a sávban mozoghat.
|
Letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság az Átlátszó által 2012-ben feltárt csalás ügyében
|
Hét évvel ezelőtt háromrészes cikksorozatban mutattuk be, hogy egy több mint 200 millió forintos uniós pályázathoz az önerőt egy offshore cég biztosította, túlárazták az EU-s pénzből beszerzett orvosi berendezéseket, és a klinika doktornak feltüntetett természetgyógyászokat alkalmazott. Cikksorozatunk nyomán 2015-ben az OLAF éves jelentésében ez az ügy lett az egyik esettanulmány, az uniós ellenőrök ajánlása után pedig eljárás indult Magyarországon, és nemrégiben az elsőfokon eljáró bíróság letöltendő börtönbüntetést szabott ki az egyik vádlottra.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/05/08/letoltendo-bortonbuntetest-szabott-ki-a-birosag-az-atlatszo-altal-2012-ben-feltart-csalas-ugyeben/
|
2019-05-09 12:58:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Felülvizsgálati indítványt nyújtott be az éjszakai szórakozóhelyeiről elhíresült Vizoviczki László ügyvédje a Kúriára – tudta meg a PestiSrácok.hu. A bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt tavaly októberben hét év fegyházra és háromszázmilliós vagyonelkobzásra ítélt Vizoviczki azt szeretné, ha a legfelsőbb bírói fórum hatályon kívül helyezné a jogerős ítéletet és megszüntetné az ellene indított eljárást. A diszkócsászárt, több volt magas beosztású főrendőrt és társaikat még vesztegetéssel is vádolja az ügyészség. A büntetőügyet már négy éve tárgyaló Debreceni Törvényszék tájékoztatása szerint az év végén végre elsőfokú döntés születhet a magyar kriminalisztika egyik legsúlyosabb korrupciós ügyében. A Hajógyári-sziget egykori ura ugyanakkor mindenben ártatlannak vallotta magát, és a kiszivárgott információk szerint nagyon szerette volna elkerülni a felelősségre vonást, ezért még 2014 decemberében terhelő információkat adott át Gyurcsány Ferencről és volt honvédelmi miniszteréről a hatóságnak, ám az ügyészség visszautasította az alkuajánlatot.
Kétszáz oldalas felülvizsgálati indítványt nyújtott be a költségvetési csalásos ügyében az éjszakai mulatóiról és bárjairól elhíresült diszkópápa, Vizoviczki László ügyvédje – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t a Kúria sajtóosztálya. Vizoviczkiék beadványukban elsődlegesen azt indítványozták, hogy a Kúria helyezze hatályon kívül az első és másodfokú ítéletet és szüntesse meg az eljárást, másodlagosan pedig azt kérték, hogy a legfelsőbb bírói fórum utasítsa a másodfokú bíróságot új eljárásra. A Kúria várhatóan július elején, nem nyilvános ülésen hoz döntést az ügyben.
Hét évet kapott jogerősen
Az éjszaka császárát tavaly október 3-án ítélte jogerősen hét év fegyházbüntetésre bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt a Fővárosi Ítélőtábla. A táblabíróság Vizoviczkit több, mint 300 milliós vagyonelkobzással is sújtotta. A büntetőeljárás idején a vállalkozó szinte végig kényszerintézkedés hatálya alatt állt, így a rá kiszabott büntetés felét már kitöltötte. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vádiratában hangsúlyozta, hogy Vizoviczki megkérdőjelezhetetlen vezetőként irányította az általa létrehozott bűnszervezetet, szórakozóhelyeinek minden egyes eltitkolt milliói hozzá kerültek, és annak felhasználásáról kizárólag az éjszaka egykori ura dönthetett. A vád szerint Vizoviczki László a 2000-es évek közepére több éjszakai szórakozóhelyen szerzett befolyást Budapesten, legális, illetve illegális eszközökkel átvette több mulató, valamint több, a Hajógyári-sziget területén található vendéglátóipari egység üzemeltetését. Az erőszakos, illetve egyéb úton megszerzett diszkók, bárok, mulatók a hatóság által vizsgált, 2010 és 2012 közötti időszakban több százmilliós bevételre tettek szert, azonban a Portik Tamásra terhelő vallomást tevő Vizoviczki utasítására „megtévesztették” az adóhatóságot, és a tényleges jövedelemnek csak egy részét vallották be.
A legsúlyosabb korrupciós ügy a rendszerváltás óta
A diszkócsászárt, több egykori főrendőrt és társaikat emellett még bűnszervezetben, folytatólagosan és üzletszerűen, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetéssel is vádolja a főügyészség. A nyomozás a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) titkos információgyűjtésen alapuló feljelentése után kezdődött 2012 februárjában, majd május végén fogták el az első gyanúsítottakat. A vád szerint az eljárásban huszonkét vádlott, köztük hét volt rendőrtiszt – öten vezető beosztású, volt rendőrfőtisztek –, volt tűzoltó százados, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőr főhadnagya, egy önkormányzati köztisztviselő és egy közegészségügyi felügyelő van. Ilyen súlyú hatósági korrupciós büntetőügy a rendszerváltás óta nem volt a magyar igazságszolgáltatás előtt. A vesztegetési ügyhöz hozzátartozik az is, hogy több korábbi érintett is megúszta az eljárást, többek között az a 61 belvárosi rendőr, akiknél ugyancsak azt vizsgálták, hogy kenőpénzekért hozzájárultak-e Vizoviczki szórakozóhelyeinek sikeres működéséhez. Ezekben az ügyekben 2015-ben bizonyítottság hiánya, illetve elévülés miatt megszüntették a nyomozást.
Idén végre elsőfokú ítélet lehet
Vizoviczkiék perét 2015. január 14-én zárt eljárásban kezdte tárgyalni a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa. Az eljárás sokáig csigalassúsággal haladt, de úgy tudjuk, az eljáró hadbíró és tanácsa már csak ezzel az üggyel foglalkozik, és a Debreceni Törvényszék portálunknak küldött tájékoztatása szerint év végére megszülethet az elsőfokú ítélet. A sajtóosztály hangsúlyozta azt is, hogy minden héten két, egész napos tárgyalást tartanak, eddig több, mint száz tanút meghallgattak, és idén megközelítőleg még harminc, vagy akár negyven személy kihallgatását tervezi a katonai tanács, ami után a bíróság júliusra befejezi a tanúbizonyítást.
Vizoviczki nagy ellensége is tanúvallomást tett
A már kihallgatott tanúk közül Vizoviczki egykori jobbkezének, Varga Istvánnak a meghallgatása tartott a legtovább, már csak azért is, mert a vád jó része az ő vallomására épül, amely 1100 oldalt tesz ki. Vizoviczki László is túl van több nagyobb lélegzetű, hosszú órákig tartó vallomáson, de az üzletember az elhangzott tanúvallomásokra is hosszan reflektált. Az éjszaka császára felszólalásaiban tagadta a terhére rótt vádakat. Információink szerint a rettegett olajmaffiózó, Portik Tamás egykori bizalmasát, az olajos vállalkozó elleni eljárások koronatanúját is meghallgatták már. A volt bizalmi ember szerint az olajszőkítésből mesés vagyonra szert tett energolos pénzelte pályafutása kezdetén Vizoviczkit, aki a rendőri kapcsolatait is Portiknak köszönhette, hiszen azokat a hatósági embereket, akiket az éjszaka császárával együtt letartóztattak, majd eljárás alá vontak, az Energol-vezér mutatta be a diszkópápának. Vizoviczki azonban a mai napig tagadja, hogy köze lenne Portik Tamáshoz, és állítja: nem az olajos pénzekből építette ki diszkóbirodalmát. Ugyancsak tanúvallomást tett már az ügyben Vizoviczki László régi nagy ellenfele, Surnyák Mihály is. A Tropical éjszakai mulató tulajdonosa volt az egyetlen, aki nemet mondott Vizoviczki erőszakos belvárosi terjeszkedésére, 2000 nyarán pedig dokumentum értékű videofelvételt készített arról, hogy rendőrök asszisztálása mellett az éjszaka császára testőreivel miként tartott erődemonstrációt a Váci utcában. Surnyák Mihály tavaly októberben videointerjút adott a PestiSrácok.hu-nak, amit itt megnézhetnek.
Gyurcsányról adott át információkat
Fontos még kiemelni, hogy Vizoviczki mind az adócsalási, mind a még mindig zajló vesztegetési ügyében szerette volna elkerülni a felelősségre vonást, amiért cserébe politikusok fejét ajánlotta az ügyészségnek. 2014 decemberében például terhelő információkat adott át Gyurcsány Ferencről és Juhász Ferenc egykori honvédelmi miniszterről a Központi Nyomozó Főügyészségnek (KNYF), majd felajánlotta, hogy a háttérbe húzódva, a nyomozati és bírósági szakból is kimaradva, operatív együttműködőként segítené a hatóságok munkáját a két politikus ügyében. Az alku azonban nem köttetett meg, ahogy egy évvel korábban sem tudott megegyezni az ügyészséggel Vizoviczki, aki azzal is fenyegetőzött, hogy jobboldali politikusokról is terhelő adatokkal rendelkezik. Azt a legfőbb ügyész is elismerte, hogy az éjszaka császára politikusokat érintő információkat bocsátott az ügyészség rendelkezésére annak érdekében, hogy megállapodás megkötésére kerüljön sor. Az alku Polt szerint azért nem köttetett meg, mivel Vizoviczki a vád szerint bűnszervezetben követte el a terhére rótt, kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekményeket, ezért az ügyészség úgy döntött, hogy fontosabb a diszkócsászár megbüntetése, mint a vele való együttműködés.
|
Vizoviczki szabadulna a börtönből: Jogerős ítéletének megsemmisítését kérte a Kúriától a diszkópápa
|
Felülvizsgálati indítványt nyújtott be az éjszakai szórakozóhelyeiről elhíresült Vizoviczki László ügyvédje a Kúriára – tudta meg a PestiSrácok.hu. A bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt tavaly októberben hét év fegyházra és háromszázmilliós vagyonelkobzásra ítélt Vizoviczki azt szeretné, ha a legfelsőbb bírói fórum hatályon kívül helyezné a jogerős ítéletet és megszüntetné az ellene indított eljárást. A diszkócsászárt, több volt magas beosztású főrendőrt és társaikat még vesztegetéssel is vádolja az ügyészség. A büntetőügyet már négy éve tárgyaló Debreceni Törvényszék tájékoztatása szerint az év végén végre elsőfokú döntés születhet a magyar kriminalisztika egyik legsúlyosabb korrupciós ügyében. A Hajógyári-sziget egykori ura ugyanakkor mindenben ártatlannak vallotta magát, és a kiszivárgott információk szerint nagyon szerette volna elkerülni a felelősségre vonást, ezért még 2014 decemberében terhelő információkat adott át Gyurcsány Ferencről és volt honvédelmi miniszteréről a hatóságnak, ám az ügyészség visszautasította az alkuajánlatot.
| null | 1 |
https://pestisracok.hu/vizoviczki-szabadulna-a-bortonbol-jogeros-iteletenek-megsemmisiteset-kerte-a-kuriatol-a-diszkopapa/
|
2019-05-11 13:13:00
| true | null | null |
pestisracok.hu
|
Korrupció miatt vádat emeltek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Pest Megyei Adóigazgatóságának egyik korábbi főosztályvezető-helyettese ellen, aki két társával pénzért törölt adótartozásokat – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség pénteken az MTI-vel.
Keresztes Imre főügyész a közleményben azt írta: a volt főosztályvezető-helyettes egy ismerősén keresztül – aki szintén vádlott az ügyben – megállapodott egy társával abban, hogy pénzt kérnek olyan emberektől, akik adótartozással rendelkező, megszüntetni kívánt cégek érdekeltségében járnak el, cserébe törlik a tartozást és biztosítják a cégek kényszertörléséhez szükséges feltételeket. A megállapodás szerint az adott cég tartozásának tíz-tizenöt százalékát kérték az ügyintézésért, ezzel huszonegymillió forint jogtalan előnyre tettek szert, amelyet egymás között egyenlő arányban elosztottak. A vádlott olyan embereknek adta ki a cégek adótitoknak minősülő adatait, akiknek nem volt jogosultságok azok megismerésére; előre közölte a helyszíni adóhatósági ellenőrzések idejét, valamint a hivatalos küldemények postázását. Társai közreműködésével – az eljárási jogosultság biztosításáért – pedig azt is elérte, hogy a cégek székhelyét az általa vezetett osztály illetékességi területére helyezzék át.
A volt főosztályvezető-helyettes és két társa részben beismerte a bűncselekmények elkövetését, a többi vádlott – akik az érintett kilenc cég érdekében eljártak – tagadta ezeket, és megtagadták a vallomástételt. A terheltek valamennyien szabadlábon védekeznek. A Központi Nyomozó Főügyészség többszörösen minősített hivatali vesztegetés és más bűncselekmény miatt emelt vádat a korábbi főosztályvezető-helyettes és nyolc társa ellen a Budapest Környéki Törvényszéken. A volt főosztályvezető-helyettes a kilenc rendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért kötelességét megszegve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés és három rendbeli hivatali visszaélés miatt akár tizenöt évig terjedő szabadságvesztést is kaphat – olvasható a közleményben.
Forrás: MTI; Fotó: delzalapress.hu
|
Korrupció miatt emeltek vádat egy volt magas beosztású adóhivatalnok ellen
|
Korrupció miatt vádat emeltek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Pest Megyei Adóigazgatóságának egyik korábbi főosztályvezető-helyettese ellen, aki két társával pénzért törölt adótartozásokat – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség pénteken az MTI-vel.
| null | 1 |
https://pestisracok.hu/korrupcio-miatt-emeltek-vadat-egy-volt-magas-beosztasu-adohivatalnok-ellen/
|
2019-05-10 13:15:00
| true | null | null |
pestisracok.hu
|
Kétmilliárdot spórolhatott Matolcsy-unokatestvéreinek Pécsi Sörfőzdéje a profilváltással?
Vagyis azzal, hogy pont akkor zsugorította magát kisüzemi sörfőzdévé, amikor a parlament a huszonötszörösére emelte az előállított sör mennyisége után járó 50 százalékos adókedvezményt.
"A Pécsi Sörfőzde termelési adatai üzleti titoknak minősülő adatok, az általa befizetett adó pontos összege pedig adótitkot képez, így az Ön által kért adatok nem adhatók ki, nem nyilvános információk, a jogosult, azaz a Pécsi Sörfőzde hozzájárulása nélkül mással nem közölhetőek". Ezt válaszolta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára arra a képviselői írásbeli kérdésre, miszerint "Mennyi adóbevételtől esik el a magyar költségvetés azért, mert a Matolcsy György rokonai által tulajdonolt Pécsi Sörfőzde nem nagy sörgyártóként fizet adót"?
Szemerey Tamás Szemerey Tamás
A kérdést vélhetően a Világgazdaság március végi cikke ihlette. Abban ugyanis Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének (KSE) elnöke elmondta, abban, hogy a kisüzemi sörfőzdék 2018-ban több mint dupla annyi, 1,08 millió hektoliterfokos komlónedűt gyártottak, mint 2017-ben (442,4 ezret), "a szegmens dinamikus fejlődése mellett az is nagyban hozzájárult, hogy már a profilt váltó Pécsi Sörfőzde sem nagy sörgyártóként fizet jövedéki adót". Utalva arra, hogy a jövedéki törvény 2018. január 1-jétől jelenősen, az addigi évi 8 ezerről 200 ezerre emelte azt az éves hektoliter-plafont, amelynek elérésig egy cég kisüzemi sörfőzdének minősül. Mivel 200 ezer hektoliter alatt hektoliterfokonként 810 forint a jövedéki adó (vagyis feleannyi, mint 200 ezer felett), az 1,08 millió hektoliterfokos mennyiség után a kisüzemi sörfőzdék 874,9 millió forint jövedéki adót fizettek be, szemben a 2017-es 546,2 millió forinttal.
Matolcsy György rokonai alatt pedig Szemerey Tamásra és Zoltánra, a jegybankelnök unokatestvéreire utalt a képviselő, miután a Pécsi Sörfőzdét közel fele-fele arányban birtokolja a Szemerey Zoltán és fia, Bertalan cége, a MAVA Befektetési Tanácsadó Kft., valamint a Matolcsy-unokatestvér közvetett érdekeltségében lévő BanKonzult Commerce Kft. Már a jövedéki törvény ominózus megváltoztatásakor is azt rebesgették a szakmában, hogy azt a Pécsi Sörfőzdére szabták, mivel kizárólag nekik kedvezett az ötven százalékos adókedvezményt biztosító határ 25-szörösére emelése.
Erre utalnak a cég éves beszámolóinak adatai is. Azokból ugyanis kiderül, hogy a Pécsi Sörfőzde piaci részesedése 2016-ban még 6,1 százalék körül volt, ami közel 400 ezer hektoliternyi sör gyártásának felelt meg, ami után 2,56 milliárd forint jövedéki adót szurkoltak le. Ám piaci részesedése 2017-ben jelentősen, csaknem a felére, 3,6 százalék körülire zuhant. Ezt éves beszámolójában az új tulajdonosok stratégiai döntésével magyarázták, miszerint az olcsó kategóriás sörök értékesítéséből jelentősen visszavettek, s 2017. július végétől kisüzemi sörfőzdeként működnek. Márpedig ez kísértetiesen egybeesik a jövedéki törvény megváltoztatásának parlamenti megszavazásával, ami által a Pécsi Sörfőzde pont olyan mennyiségre vihette le az általa előállított sörmennyiséget, ami után jelentősen eshetett az adóterhük.
Maradva a képviselő kérdésénél: nem elképzelhetetlen, hogy a Pécsi Sörfőzde a tavalyi év után több mint 2 milliárd forinttal kevesebb jövedéki adót fizethetett be a költségvetésbe, mint a kisüzemi létre való áttérése előtti utolsó teljes 2016-os üzleti éve után.
|
Kétmilliárdot spórolhatott Matolcsy-unokatestvéreinek Pécsi Sörfőzdéje a profilváltással?
|
Vagyis azzal, hogy pont akkor zsugorította magát kisüzemi sörfőzdévé, amikor a parlament a huszonötszörösére emelte az előállított sör mennyisége után járó 50 százalékos adókedvezményt.
„A Pécsi Sörfőzde termelési adatai üzleti titoknak minősülő adatok, az általa befizetett adó pontos összege pedig adótitkot képez, így az Ön által kért adatok nem adhatók ki, nem nyilvános információk, a jogosult, azaz a Pécsi Sörfőzde hozzájárulása nélkül mással nem közölhetőek”. Ezt válaszolta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára arra a képviselői írásbeli kérdésre, miszerint „Mennyi adóbevételtől esik el a magyar költségvetés azért, mert a Matolcsy György rokonai által tulajdonolt Pécsi Sörfőzde nem nagy sörgyártóként fizet adót”?
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ketmilliardot-nyert-matolcsy-unokatestvereinek-pecsi-sorfozdeje-a-profilvaltassal.html
|
2019-05-10 17:08:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Március elején az NKM Földgázszolgáltató Zrt. nevében érdeklődtek olvasónknál telefonon, hogy a későbbiekben a cég keresheti-e bizonyos ajánlatokkal. Igent mondott, arra gondolt, hogy ezek az ajánlatok a közműszolgáltatáshoz kapcsolódnak majd és talán spórolhat így. Április végén már egy konkrét ajánlattal keresték: a Nemzeti Közművek képviseletében egy magán-egészségbiztosítási konstrukciót ajánlottak figyelmébe.
Arról beszélt a hölgy, hogy az állami egészségügyben milyen sokat, akár hónapokat kell várni CT- vagy MR-vizsgálatra, de ezzel a biztosítással napok alatt sorra kerülök a privát szolgáltatóknál. Azt is mondta, hogy a csomagban többek között diagnosztika és egy telefonos ügyfélszolgálat van, ahol megmondják például, hol van a legközelebb ügyeletes orvos. De azt nem mondta, melyik biztosítóról van szó
– elevenítette fel a második beszélgetést olvasónk, aki e-mailben szeretett volna pontosabb tájékoztatást kérni. Az NKM munkatársa viszont azt állította, erre nincs mód, a cég honlapján, az ajánlatok között kell megnézni, miről van szó.
Mészáros biztosító, Mészáros bankkártya
Az NKM honlapján megnéztük, milyen portékával kereste meg fogyasztóját az állami cég, ami földgáz- és áramszolgáltatást végez, és földgázszolgáltatóként több mint 3,4 milliós ügyfélköre van. Kiderült, hogy nem közvetlenül a földgázosok keresték meg az olvasónkat, hanem egy másik cég, a Nemzeti Közművekhez tartozó, annak 100 százalékos közvetett tulajdonában álló NKM Plusz Zrt. Az NKM Plusz Zrt.-t jelölték ki arra, hogy
megszervezze az Nemzeti Közművek lakossági ügyfelek részére szóló hűség- és kedvezményprogramját. Az NKM Plusz Zrt. további feladata, hogy a Nemzeti Közművek többi tagvállalata, illetve a Nemzeti Közművekhez nem tartozó, de azzal partnerségi viszonyban levő harmadik felek kedvező üzleti ajánlatait eljuttassa a Nemzeti Közművek lakossági ügyfeleihez.
Az Opten céginformációs adatbázis szerint a céget 2014-ben alapították, először 2017-ben bonyolított forgalmat, szerény, 11,5 millió forintot könyvelt el.
Bár a leírás szerint az egyéb ajánlatok mellett az NKM Plusz hűség- és kedvezményprogramokat is kínál, a külső szolgáltatóktól független kedvezményprogramról nem találtunk információt, míg a külső partnerek termékeiről rengeteg tájékoztatás elérhető.
Például arról az Otthon Vitál nevű csoportos egészségbiztosításról, amellyel olvasónkat is megkeresték, és amely a csatlakozási nyilatkozat szerint a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. terméke. Ahogyan a honlapjukon található Otthon Gondoskodás csoportos baleset- és számlavédelem biztosítás is.
A jegybank tavaly áprilisban engedélyezte, hogy Mészáros Lőrinc tőzsdei cége, a Konzum Nyrt. 24,85 százalékos minősített befolyást szerezzen a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. és leányvállalata, a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító fölött.
Az NKM Plusz Zrt. honlapján egyetlen olyan biztosítási termékcsoport, az Otthon SOS szerepel, amely mögött nem a CIG Pannónia, hanem a francia Europe Assistance S.A. áll. További érdekesség, hogy amikor felhívtuk a Nemzeti Közművek ügyfélszolgálatát arról érdeklődve, hogy milyen kedvezményt kaphatunk a szolgáltató vagy a biztosító oldaláról, ha megkötjük az egészségbiztosítást, azt a választ kaptuk, hogy semmilyet.
Aki kedvet érez, a Nemzeti Közművek által egy speciális MKB Bankos, úgynevezett Energia Plusz Kártyát is igényelhet. Itt van némi kedvezmény: a tulajdonos havonta maximum 1000-1000 forintot takaríthat meg az NKM Földgázszolgáltató Zrt. és az NKM Áramszolgáltató Zrt. közüzemi szolgáltatókra leadott sikeres csoportos beszedések után. Az Energia Plusz kártya klasszikus hitelkártyaként is működik, teljes hiteldíjmutatója 36,1 százalék.
Tavaly augusztusban vált hivatalossá, hogy két tőkealapon keresztül az MKB Bank több mint fele Mészáros Lőrincéké. A felcsúti milliárdos és felesége körülbelül 48 százaléknyi tulajdonrésszel rendelkeznek, üzlettársa, Szíjj László pedig egyre nagyobbakat harap a pénzintézetbe:
Meghívásos pályázaton nyertek
A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. határozatlan időre szerződött az NKM Plusz Zrt.-vel mint úgynevezett függő közvetítővel, call-centeren keresztül történő értékesítésre — közölte a biztosítótársaság kérdésünkre. A szerződés keretében a piaci gyakorlatnak megfelelő jutalékot fizetik a cégnek. Ezenkívül az NKM Áramszolgáltató Zrt.-vel és az NKM Földgázszolgáltató Zrt.-vel csoportos biztosítási keretszerződéseket írtak alá 2018-ban.
A CIG Pannóniától tudjuk azt is, hogy az NKM meghívásos pályázatát megnyerve jutottak lehetőséghez, amivel elégedettek. Mint írták:
Az NKM Plusz Zrt. call centeren keresztül értékesíti a CIG Pannónia baleset- és egészségbiztosításait, ami rendkívül hatékony csatorna, hiszen egy kiemelkedően nagy ügyfélkörrel rendelkező partner végzi az értékesítést, ráadásul pénzügyi kockázat nélkül.
Szerettük volna megtudni a Nemzeti Közművektől, hogy pontosan milyen kondíciókkal, milyen ellentételezés mellett szerződtek a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő céggel, de levelünkre cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
|
Mészáros egészségbiztosítását árulja a Nemzeti Közmű, hiszen az állami rossz
|
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó CIG Pannónia biztosításaival házal a Nemzeti Közművekhez tartozó NKM Plusz Zrt. A fogyasztókat telefonon keresik meg és például az állami egészségügy hiányosságaival érvelnek a privát egészségbiztosítás megvásárlása mellett. A biztosító elégedett, hiszen az ügyfélkör óriási, pénzügyi kockázat pedig nincsen.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2019/05/11/meszaros-egeszsegbiztositasat-arulja-a-nemzeti-kozmu-hiszen-az-allami-rossz/
|
2019-05-11 15:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
2019.05.13. 05:50
Ismét bíróság előtt tárgyaltatná a különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalási ügyét, ami miatt hét év fegyházat kapott az egykor az éjszaka császárának tartott Vizoviczki László. A Magyar Nemzet értesülése szerint a vállalkozó és védője a Kúrián vitatják a jogerős döntést, amellyel kizárták a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségéből, s így szerintük súlyosabb ítéletet kapott, mint első fokon. A Kúria júliusban dönthet az indítványról.
Jogerős ítélete felülvizsgálatát kezdeményezte a Kúrián Vizoviczki László, miután védője kétszáz oldalas indítványt nyújtott be erről – erősítették meg a PestiSrácok.hu-nak a Kúria sajtóosztályán. A Magyar Nemzet a jogerős ítéletről beszámolva tavaly október 4-én írt arról, hogy a különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás miatt 7 év fegyházra és 330 millió forint vagyonelkobzásra ítélt vállalkozó és védője a Kúriához kíván fordulni. Most ez történt meg.
Másodfokú, jogerős ítéletében hét év fegyházzal és 330 millió forint vagyonelkobzással sújtotta Vizoviczki Lászlót felbujtóként, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Ítélőtábla.
A Fővárosi Törvényszék 2017 tavaszán első fokon szintén hét év szabadságvesztésre és 600 millió forint vagyonelkobzásra ítélte a vállalkozót, ám akkor nem mondták ki a bűnszervezetben való részvételt. Az ítélőtábla ugyanakkor nemcsak a minősítést változtatta meg, hanem a büntetés is súlyosbodott, miután Vizoviczkit és öt társát kizárták a kedvezményből. Így az elítéltek a büntetésük kétharmadának letöltése után nem szabadíthatók, és ezzel a döntéssel kvázi egyharmaddal megemelték a büntetésüket.
A Magyar Nemzetnek védői körből megerősítették, hogy a felülvizsgálati indítvány lényegében erre alapul. Elsősorban arra kérik a Kúriát, hogy helyezze hatályon kívül az első- és másodfokú ítéletet, és szüntesse meg az eljárást, másodlagosan pedig azt, hogy utasítsák a másodfokú bíróságot új eljárásra. A Kúria júliusban dönthet az indítványról. Vizoviczki addig tovább tölti a kiszabott büntetést, miközben a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa előtt tovább zajlik a másik per ellene. A törvényszék korábban arról tájékoztatta a Magyar Nemzetet, hogy év végéig elsőfokú ítélet várható a rendőri vezetők és más hatósági személyek megvesztegetése miatt még 2015-ben indult eljárásban.
A vád lényege, hogy az 1990-es években prostitúciós szolgáltatást nyújtó vállalkozások, majd vendéglátóipari tevékenysége kapcsán ismert Vizoviczki jó kapcsolatokat épített ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság, illetve a Nemzeti Nyomozó Iroda vezető beosztású tisztjeivel és más hatóságok munkatársaival, akiket rendszeresen lefizetett.
A PestiSrácok emlékeztet arra, hogy Vizoviczki vádalkuval szabadult volna az ellene indult eljárásokból. 2014-ben információkat adott át Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnökről és Juhász Ferenc egykori honvédelmi miniszterről a Központi Nyomozó Főügyészségnek (KNYF), majd felajánlotta, hogy a háttérbe húzódva, a nyomozati és bírósági szakból is kimaradva, operatív együttműködőként segítené a hatóságok munkáját a két politikus ügyében.
A vádalku azonban nem jött létre, az ellenzéki pártok mégis rendre azt vetik a hatóságok szemére, hogy mindenáron terhelő vallomást próbáltak kicsikarni Gyurcsányra például az azóta már elítélt, pártokhoz kapcsolódó terheltektől.
Vizoviczki László
kúria
bűnszervezet
vádalku
szabadlábra helyezés
felbujtó
|
Vizoviczki László a Kúriától reméli a szabadulását
|
Ismét bíróság előtt tárgyaltatná a különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalási ügyét, ami miatt hét év fegyházat kapott az egykor az éjszaka császárának tartott Vizoviczki László. A Magyar Nemzet értesülése szerint a vállalkozó és védője a Kúrián vitatják a jogerős döntést, amellyel kizárták a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségéből, s így szerintük súlyosabb ítéletet kapott, mint első fokon. A Kúria júliusban dönthet az indítványról.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/vizoviczki-laszlo-a-kuriatol-remeli-a-szabadulasat-6917432/
|
2019-05-13 02:00:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Orbán Viktor évek óta csak szerény megtakarításokról számol be a vagyonnyilatkozataiban. Eközben Mészáros Lőrinc, egykori gázszerelő és a miniszterelnök barátja, az ország, sőt a világ egyik leggazdagabb emberévé vált 381,3 milliárd forintra becsült vagyonával.
A Direkt36 azonban feltárta, hogy Orbán családja több esetben is Mészáros Lőrinc cégein keresztül jutott közpénzhez. Ebben a videóban elmeséljük a részleteket:
Az Orbán család és a Mészáros-birodalom közötti üzleti kapcsolat legfrissebb bizonyítékát egy Fejér megyei településen, Kulcson találtuk. Az ország számos településéhez hasonlóan, Kulcson is Európai Uniós pénzből fejlesztik a csatornahálózatot. A munkák jelentős részét a Mészáros és Mészáros Kft. és az Euroaszfalt Kft. konzorciuma nyerte el: Észak- és Közép-Dunántúlon, valamint az észak-magyarországi régióban több mint 40 milliárd forint értékben kaptak megbízásokat.
Segítsd a Direkt36 munkáját adód 1 százalékával!
Kulcs és a környező települések – Dunaújváros, Rácalmás, Pusztaszabolcs, Almásfüzitő, Dunaalmás és Neszmély – csatornafejlesztése az előzetesen becsült értéknél harminc százalékkal drágábban, 5,8 milliárd forintból valósul meg. Ebből a pénzből jut Orbán Viktor édesapjának, idősebb Orbán Győzőnek a többségi tulajdonában álló bányacéghez, a Dolomit Kft.-hoz is.
Március végén a kulcsi csatornaépítés területén ugyanis több olyan betonelemet (aknaszűkítőket és aknagyűrűket) láttunk, amelyeken a gánti Dolomit Kft. neve szerepelt. A megkeresésünkre nem reagált sem a Dolomit Kft., sem a munkálatok fővállalkozói, így azt nem sikerült megtudni, hogy Orbán apjának cége pontosan mennyi terméket, milyen értékben, és mely települések csatornázásához szállít. A beruházásokért felelős állami vállalat érdemi választ nem küldött a cikk megjelenéséig.
Korábban egy cikksorozatban számoltunk be arról, hogyan jutnak állami projekteken keresztül közpénzhez az Orbán család cégei. Ezek többek közt olyan beruházások voltak, amelyeket Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cégek és üzleti partnereik nyertek el közbeszerzéseken.
Például egy budapesti csatornázási munkához a Mészáros és Mészáros Kft. kizárólag a Dolomit Kft.-től rendelt aknaelemeket és murvát. Egy másik Mészáros-cég, az R-Kord részvételével zajló hatalmas dél-balatoni vasútfelújításon pedig alvállalkozóként vett részt a Nehéz Kő Kft., az Orbán család szállítmányozással foglalkozó cége.
Fektess be a demokráciába! Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, hogy folytatni tudjuk a tényfeltáró munkát.
Az Orbán család cégei a miniszterelnök és Simicska Lajos közti konfliktus elmérgesedésével egy időben lendültek fel (ennek hátteréről részletek ebben a cikkben), és 2014 óta jelentős növekedést értek el. 2017-ben a Dolomit Kft. 2,8 milliárd forintos bevétel mellett közel egymilliárd forintos profitot termelt. Bár nem ez volt legerősebb éve a vállalatnak, Orbán apja tavaly nemcsak a nyereséget, hanem a korábban felhalmozott profitot is kivette a cégből, így összesen 1,29 milliárd forintos kifizetést kapott.
Orbán Viktor 2017 júniusában azt mondta a Direkt36-nak, hogy fontosnak tartja, hogy az édesapja ne vegyen részt állami beruházásokban. Most megkérdeztük Orbánt, hogy mi a véleménye arról, hogy az édesapja résztulajdonában álló cég továbbra is olyan projektekből jut bevételhez, amelynek Mészáros Lőrinc cége a kivitelezője.
Havasi Bertalan sajtófőnök csak azt a formulát küldte el válaszként, amelyet a januári kormányinfón Orbán is ismételt a családjának és barátainak gazdagodásával kapcsolatos kérdésekre: „A miniszterelnök üzleti kérdésekkel nem foglalkozik”.
A történetről az információkat Zöldi Blanka és Pethő András gyűjtötte. A videót Murányi János készítette.
|
Így folyik tovább a közpénz Mészáros Lőrinctől az Orbán családhoz
|
Orbán Viktor évek óta csak szerény megtakarításokról számol be a vagyonnyilatkozataiban. Eközben Mészáros Lőrinc, egykori gázszerelő és a miniszterelnök barátja, az ország, sőt a világ egyik leggazdagabb emberévé vált 381,3 milliárd forintra becsült vagyonával.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/05/13/igy-folyik-tovabb-a-kozpenz-meszaros-lorinctol-az-orban-csaladhoz
|
2019-05-13 02:00:00
| true | null | null |
444
|
Átadták a salakos focipályát, aztán rájöttek, hogy mégsem lehet használni a játéktereket. A pénzt az EU adta.
Tavaly novemberben hirdettek nyertest abban a közbeszerzésben, amit a szombathelyi Sportliget felújítására írtak ki. A rekreációs központra az Európai Unió adott pénzt, összesen 1 milliárd 155 millió forintért építhette át a közbeszerzési győztes, a Homlok Építő Zrt.
A céget 2016-ban alapították, fő profilja a vasútépítés, 2018-ban indították el magasépítési üzletágukat. Tulajdonosa Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc veje. Nem mellesleg a szombathelyi Haladás VSE ügyvezetője.
Nem ez az egyetlen Homlokék által elnyert helyi közbeszerzés. A cég nemrég a szombathelyi Víztorony felújítására kiírt tendert is megnyerte, itt 300 millió forintért renoválhatják az épületet.
Homlok egyébként nem csak kap a várostól, de ad is. A nagy port kavaró Szombathelyi Hírlapban – ez a Fidesz közeli újság, amit a szombathelyi polgármester sajtósának felesége ad ki – nemrég Homlok egy másik cége a Vasútvillamosító Kft. fizetett hirdetést.
Na de vissza a Sportligethez.
A projektben novemberben hirdettek győztest, a szabályozás szerint pedig a kihirdetés után a nyertesnek 60 napja van arra, hogy aláírja a szerződést. Ez azért érdekes, mert a kivitelezésre kapott 8 hónap a szerződés aláírásától lép életbe.
Homlokék nem is kapkodták el. Nem sokkal a határidő lejárta előtt, közleményben tudatták, hogy elindult a kivitelezés.
“A projekt részeként a területen található mind a kilenc sportpályát felújítják. A meglévő három kisméretű salakos labdarúgó pályát kibővítik, valamint a középső pálya nyugati oldala egy lelátóval is gazdagodik. Emellett épül egy teljesen új salakos focipálya is. Ugyancsak megújítják a park teniszpályáit, a meglévő kosárlabdapálya helyére pedig új, korszerű, streetball játékra is alkalmas pályát építenek. Új rekreációs fejlesztésként a területen kialakítanak egy aszfaltozott görkorcsolyapályát, valamint egy 9 street-workout elemből álló szabadtéri fitneszpályáját.” – írták akkor Homlokék a projektet ismertetve.
Az első ütem meg is valósult, vagyis április közepén a kivitelező úgy döntött, hogy a focipályák használható állapotban vannak.
Ezeken a pályákon jászták a kispályás bajnokság meccseit. A bajnokság tavasz-ősz rendszerben zajlik, vagyis most kezdték volna a sportolók az idei szezont. A versenyt szervező Szabadidősport Szövetség azonban úgy döntött, még egy fél hónapot kivár, hátha lesznek még munkák a területen, így az első fordulót csak május elejére, pontosan május 6. írták ki.
Egy dologgal azonban nem számoltak: az esővel. Május első hétvégéjén esni kezdett az eső. Esett május 6-án, hétfőn délelőtt is, így az aznapi meccsek elmaradtak, sőt, másfél nappal az eső után még mindig használhatatlanok voltak a frissen átadott salakos pályák.
Egy, az Ugytudjuk.hu-nak nyilatkozó csapatvezető azt mondta, hogy eddig csak akkor volt gond a pálya minőségével, amikor legalább 40-50 milliméter eső esett rövid idő alatt, most viszont úgy tűnik, a múlt hétvégi 12-16 milliméter is soknak bizonyult.
Mi szerdán voltunk kint a pályáknál, de még akkor is érezhető volt, hogy laza a talaj, nem száradt ki rendesen a salak, belesüppedt a cipőnk.
Május 6-án a versenyt lebonyolító Szabadidősport Szövetség úgy nyilatkozott, hogy megtörtént a pályabejárás és ellenőrizték a villanyvilágítást is. A szervezők végül megállapították, hogy minden megfelel az előírásoknak.
A pályán állva hívtuk fel a szövetség elnökét, Gerencsér Tibort, aki annyit mondott, hogy korábban, a száraz időben nem lehetett arra számítani, hogy eső után ilyen hosszú ideig marad használhatatlan a pálya. A továbbiakban a kivitelező és megrendelő dolga, hogy ezt az állapotot megbeszéljék és orvosolják, mondta.
Nem is kellett sokat várni, még aznap az önkormányzat egy helyszíni bejáráson egyeztetett a kivitelezővel, ahol arra jutottak, hogy bár néhány nappal korábban átadták a pályákat a focistáknak, most mégis vissza az egész.
A bajnokság mégsem tud elstartolni. Hogy pontosan mikor vehetik igénybe a területet, nem tudni. Még az is elképzelhető, hogy a salakos pályákon majd csak a szeptemberre ütemezett teljes átadás után lehet megrendezni az első focimeccset.
Szombathelyen a kispályás labdarúgó bajnokság nagyon népszerű. Az idei bajnokságba 79 csapat nevezett, ami nagyjából 1200 embert jelent. A csapatok a nevezésért és az igazolásokért 70 ezer forintot fizettek be.
Frissítés (2019. május 13.): A Homlok Építő Zrt. az alábbiakban reagált a cikkre:
„Több, pontatlanságot és valótlan információkat tartalmazó írás jelent meg a médiában az elmúlt napokban a szombathelyi Sportliget rekonstrukciójával kapcsolatban. Így több cikk tévesen állítja, hogy a Homlok Építő Zrt. 1 milliárd 155 millió forintért építheti át a Sportligetet. Ehelyett a valóság az, hogy Szombathely Város Önkormányzatától a Sportliget zöldfelületi fejlesztését és ehhez kapcsolódó ingatlanfejlesztéseket magába foglaló projekt megvalósítására a – Homlok Építő Zrt. és az önkormányzati résztulajdonban lévő PRENOR Kft. alkotta – Sportliget 2018 Konzorcium kapott megbízást, összesen nettó 730,77 millió forint értékben.
A teljes beruházás befejezésének határideje 2019. szeptember 14., a konzorciumi partnerek által megkezdett munkálatok a megrendelővel közösen egyeztetett és rögzített ütemben folynak. A Sportligetben található négy salakos labdarúgó-pálya felújítása a teljes projektnek csak egyetlen eleme, amelynek kivitelezése a szerződés szerint a PRENOR Kft., mint többségi konzorciumi partner feladatkörébe tartozik.
A négy salakos sportpályán a kivitelezési munkálatokra a tavaszi kispályás labdarúgó bajnokság megkezdése előtt került sor, kifejezetten a megrendelő kérésére. Ennek célja az volt, hogy a labdarúgó-pályákat egy ún. részműszaki átadás keretében – nem teljes funkcionalitásában – már a teljes projekt szerződéses határideje előtt birtokba lehessen adni. Ezzel ugyanis lehetővé válna, hogy a Szombathelyen nagy népszerűségnek örvendő városi kispályás labdarúgó-bajnokság mérkőzéseit idén tavasszal is -, ha csúsztatva is – meg lehessen tartani. A labdarúgó-pályákat, az ezzel a feladattal megbízott konzorciumi partnerünk, a PRENOR Kft. április 30-án adta át a megrendelő, az üzemeltető, illetve a műszaki ellenőr részvételével megtartott részeljárás alkalmával. A részműszaki átadásról készült jegyzőkönyv szerint az ezzel összefüggő munkák a jogszabályoknak és a szerződésnek megfelelően, az elvárt minőségben elkészültek. Az eljárás során a kivitelező átadta az üzemeltető részére a salakos labdarúgó pályák kezelési és karbantartási dokumentumát is, amely tartalmazza mindazon üzemeltetői feladatokat, amelyeket az első hetekben, azt követően pedig folyamatában el kell végezni.
Tény, hogy a május 4-5-i hétvégén leesett több mint 40 mm csapadék feláztatta a labdarúgó-pályákat, amelyet több cikk kifogásol. Ugyanakkor a frissen megépített és átadott pályák esetében az extrém mennyiségű csapadék nélkül is idő kell ahhoz, hogy a sportpályák anyagának tömörsége elérje az optimális mértéket. A kivitelezők és a megrendelő képviselői május 8-án közös bejárást tartottak a pályák állapotának ellenőrzése céljával. Ennek során a megrendelő és a kivitelező felek között egyetértés volt abban, hogy a sportpályák jó minőségben készültek el, a továbbiakban az üzemeltető feladata a szükséges karbantartási feladatokról gondoskodni.
Tény az is, hogy a labdarúgó-pályák körül munkaterület található. Ennek már említett oka, hogy a sportpályák felújítása csak az egyik eleme a Sportliget rekonstrukciójának. Emellett a Sportliget 2018 Konzorcium kivitelezői megújítják a park teniszpályáit, a meglévő kosárlabdapálya helyére pedig új, korszerű, streetball játékra is alkalmas pályát építenek. Új rekreációs fejlesztésként a területen kialakítanak egy aszfaltozott görkorcsolyapályát, valamint egy 9 street-workout elemből álló szabadtéri fitneszpályáját. Egy új szolgáltató épülettel is bővül a liget, amelyben egy vendéglátó-egység, sporteszköz-kölcsönző és sportöltöző, valamint szociális helyiségek kapnak helyet. Egy raktár-géptároló udvar is épül a karbantartó gépek és eszközök elhelyezésére és több akadálymentesítést szolgáló fejlesztés is megvalósul. Emellett egy közel 1200 négyzetméteres alapterületű üres gyepterületen egy új pihenő- és bemutatókertet alakítanak ki, egy 3500 négyzetméteres területen pedig piknikövezetet hoznak létre, míg a Kalandpark nevű játszótér egy felnőttek és az idősebbek által is használható szabadtéri és asztali társasjátékokkal gazdagodik szeptember közepére.”
|
Több mint egymilliárdért építette át Mészáros Lőrinc veje a Sportligetet
|
Átadták a salakos focipályát, aztán rájöttek, hogy mégsem lehet használni a játéktereket. A pénzt az EU adta.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/05/09/tobb-mint-egymilliardert-epitette-at-meszaros-lorinc-veje-a-sportligetet-egy-kis-eso-utan-megis-hasznalhatatlanok-a-focipalyak/
|
2019-05-09 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Valószínűleg akkor is eredményesebb lett volna az utóbbi közel tíz év pénzszórása a magyar futballban, ha egyszerűen csak összevásároltak volna Felcsútra egy álomcsapatot nagyon drága játékosokból. Az elmúlt hetekben három részes cikksorozatban mutattuk be, hogy miként költött négyszer annyit futballra a kormány, mint amennyit a Magyar Labdarúgó Szövetség kért, és az esztelen pénzosztás hogyan akadályozta meg, hogy az MLSZ egyébként ésszerű célkitűzései megvalósulhassanak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKértek 170 milliárdot a magyar focira, a kormány négyszer annyit adottAz volt a terv, hogy 2019-re a labdarúgás a költségvetés nettó befizetője lesz, azaz nem viszi, hanem hozza majd a közpénzt. Ehelyett az idén több mint 100 milliárd megy el focira.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Fidesz lemodellezte a szocializmus legnagyobb hibáit a magyar fociban, és elbukottA magyar foci nem a rengeteg állami támogatás ellenére rossz, hanem épp amiatt. A korlátlan forrás ugyanis az eredményességre való törekvést utolsó csíráit is kiírtja a labdarúgásból.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHeti 80 ezer embert vártak az új stadionokba, a negyede sem jött összeAnnak ellenére öntötték látható eredmény nélkül a pénzt a fociba, hogy a magyarok többsége ezt ellenezte. Nem is lett népszerűbb a labdarúgás.
Ugyan ebből szinte semmi nem valósult meg, de a szövetség egyik alapvető célja a hazai utánpótlás-nevelés felvirágoztatása lett volna, mint ahogyan azt a napokban keserűen ecsetelte a magyar futball vezetői előtt a szövetség elnöke, Csányi Sándor. Ez nem csak azért tűnt logikus kezdeményezésnek, mert az eredményességhez képzett focisták kellenek, hanem azért is, mert a hasonlóan kicsi országokban a játékosok adás-vétele az üzleti alapú működésnek is az egyik legfontosabb eleme.
A gond csak az, hogy a rengeteg erre szánt forrás ellenére Magyarország nem lett Szerbia vagy Horvátország, ugyanúgy nem vagyunk fent a játékosmegfigyelők térképén, mint tíz éve.
Elég sokat elárul, ha összevetjük a jelenleg az élvonalban játszó csapatok kereteinek értékét azzal az összeggel, amit az elsősorban az infrastruktúra és az utánpótlás-nevelés fejlesztésére létrehozott tao-program keretében kaptak*maguk a csapatokat fenntartó cégek, vagy a hozzájuk köthető utánpótlás-nevelő központok. Ha jól hasznosul ez a pénz, akkor így közel tíz év után joggal várhatnánk azt, hogy a keretek többszörösét érik a befektetésnek, erről azonban szó sincs. Sőt a 12 csapatból ötnél kevesebbet ér a teljes játékosgárda, mint amennyi adóforintot begyűjtöttek 2011 óta. A futballisták jelentős hányada, közel 40 százaléka ráadásul légiós.
A legnagyobb különbség természetesen Felcsúton van. Az Orbán Viktor által alapított akadémia több mint 24 milliárd forinthoz jutott ilyen forrásból, ami jelenlegi árfolyamon 75,2 millió eurót jelent, miközben a Transfermarkt szerint 29 fős, 14 külföldit számláló kerete mindössze 8,1 millió eurót ér. Hasonlóan kiábrándító a helyzet Kisvárdán, ahol ugyan nincs ilyen radikális különbség az elköltött pénz és a keret értéke között, viszont a 26 játékosból 20 légiós.
Bár gazdasági szempontból sok értelme egy ilyen összehasonlításnak nincs, megnéztük, hogy milyen csapatot lehetett volna összeállítani, ha az összes futballba áramló tao-támogatást játékosvásárlásokra költik el*Valójában az utánpótlásra szánt összeget kellene nézni, de jelentős részben a tárgyi eszköz beruházások is ezt a célt szolgálták, márpedig erre a két célra ment el a tao-pénzek 96 százaléka.. Az eddig rögzített adatok szerint a hazai cégek 2011 óta 283 milliárd forint adót fizettek a központi költségvetés helyett futballszervezeteknek, ez jelenlegi árfolyamon nagyjából 880 millió eurót jelent. Az erre szakosodott Trasfermarkt szakportál adatai szerint ennél az egész világon összesen hét csapat kerete ér többet. A BL-döntős Tottenham Hotspur például nincs közöttük, ahogy az elődöntőben búcsúzó Ajax sem. Utóbbinak a kerete kétszer is kijönne ebből az összegből.
Szemléltetésképpen összeállítottunk egy csapatot is, amelynek az értéke lényegében pont megegyezik a tao-támogatásokéval. Biztos jó játékos az ukrán Ivan Petrjak is, akin dühösen veszett össze a napokban a Ferencváros és a Mol-Vidi mögött álló kormányközeli hatalmasság, de talán egyszerűbb lett volna egyszerűen csak összevásárolni őket:
|
Annyi pénz ment a magyar fociba, hogy Messi adhatna gólpasszt Firminónak Felcsúton
|
Valószínűleg akkor is eredményesebb lett volna az utóbbi közel tíz év pénzszórása a magyar futballban, ha egyszerűen csak összevásároltak volna Felcsútra egy álomcsapatot nagyon drága játékosokból. Az elmúlt hetekben három részes cikksorozatban mutattuk be, hogy miként költött négyszer annyit futballra a kormány, mint amennyit a Magyar Labdarúgó Szövetség kért, és az esztelen pénzosztás hogyan akadályozta meg, hogy az MLSZ egyébként ésszerű célkitűzései megvalósulhassanak.
| null | 1 |
https://g7.hu/penz/20190512/annyi-penz-ment-a-magyar-fociba-hogy-messi-adhatna-golpasszt-firminonak-felcsuton/
|
2019-05-12 09:45:00
| true | null | null |
G7
|
Van egy állami cég, ami elköltött 3,7 milliárd forint állami támogatást, de úgy, hogy semmit nem lehet tudni arról, hogy ennek mi lett az eredménye. Egy dolog látszik biztosan, hogy az állami áramcéghez, az MVM-hez tartozó KOM Központi Okos Mérés nevű cég csak a működésre elköltött legalább 700 millió forintot, miközben az átlagfizetés 679 ezer forint volt.
Pedig egyébként jó hírnek kellene lennie, hogy a magyar állam támogatja az okosmérőket, és ezek fejlesztésébe kezd. Ráadásul ez semmiben nem kerül nekünk, hiszen az Európai Unió 3,6 milliárd forinttal támogatja a célt.
Csakhogy a 2017-ben indult program elvileg 2018 őszére be is fejeződött, de azóta sem látszik eredmény. Hiába kerestük a KOM Zrt.-t e-mailben és telefonon, illetve az anyavállalat MVM-et is, nem voltak hajlandók semmit elárulni arról, hogy mi is lett a projekt eredménye. A KOM Zrt. honlapján lévő a legfrissebb információk alapján csak annyit tudhatunk a projektről, hogy 2016-ban elkezdődött, majd szintén 2016-ban kiadtak két sajtóközleményt.
Pedig a cégnek egyrészt azért kellene információkat adnia, mert állami tulajdonú vállalatként közérdekű adat is lenne, hogy mire és mit költenek, milyen eredményekkel. Másrészt az EU jóváhagyásával, külföldi támogatásból zajlott le a projekt.
Magyarország a szén-dioxid kvótáinak értékesítésért kapott összegeket olyan projektekre használhatja, amivel csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az okosmérők elméletileg ezt segítik: ezzel az árak kereslet-kínálat alapú változtatásával rá lehet szorítani a fogyasztókat, hogy csúcsidőszakban kevesebbet fogyasszanak, vagy információkat lehet nekik adni arról, hogy miért és mikor fogyasztanak sokat, hogyan fogyaszthatnak kevesebbet. A pontosabb információk a fogyasztókról segítenek jobban méretezhető gáz- és villamoshálózatok építésében, amelyek olcsóbbak lehetnek, és kevesebb energia kell a fenntartásukhoz. A projekt keretében 60 ezer háztartás felszerelését tervezték okosmérőkkel, Nyíregyháza és Miskolc volt a projekt központi eleme.
A forrást a magyar minisztérium biztosította, de uniós jóváhagyással. Az NFM 2017. október 13-án kötött támogatási szerződést a KOM Zrt.-vel 3 milliárd 598 millió forint értékben. Ennek a szerződésnek az eredeti határideje 2018. szeptember 4. volt. Ennek ellenére azóta sem hallottunk róla.
A projekt működése ehhez képest hihetetlenül pazarlónak tűnik. A cég 2017 végéig csak fizetésre elköltött 662 millió forintot, autó bérlésre pedig további 32 milliót. Ezen felül még irodát is bérelni kellett 16 alkalmazottnak, így feltehetően még a 700 milliónál is többe került az a szervezet, ami 3,6 milliárd forrást kezelt – azaz a források ötödét elvitte a működés. Rejtély, hogy miért kellett az MVM leánycégének, a magyar áramhálózatot működtető MAVIR Zrt.-nek külön drága projektcéget létrehoznia, és miért nem tudta külön társaság helyett a MAVIR ezt a projektet megvalósítani.
A szerződéseknek fent kellene az Infotv. rendelkezései alapján lenni a KOM Zrt. honlapján, de itt a vezetők fizetésén kívül semmilyen más adatot nem tesznek közzé. Összegyűjtöttük ezért, hogy kik és mire nyertek el közbeszerzések keretében szerződéseket:
A cég pénzügyi adataiból azt lehet kiolvasni, hogy más tevékenysége, forrása nem volt az okosmérési projekten kívül. A 3,6 milliárdos támogatást pedig szinte egészében elkölthették: a cég közbeszerzései 3,5 milliárdot tesznek ki, de lehetnek olyan szerződések is, amik nem érték el a közbeszerzési határértéket, így nem láthatjuk őket.
A KOM Zrt.-nél az átlagfizetés sem alakult rosszul, 2017-ben bruttó 679 ezer forint volt*A céges eredménykimutatás bérköltségét számítottuk vissza a munkavállalókra és a 22 százalékos munkáltatói járulékok levonása után..
A céges vezetőkre érdemes még visszatérni, mivel egy csupán 10-16 főt alkalmazó céghez egészen magas fizetéseket kaptak a főnökök, akik gyakran váltották egymást. Csupán három és fél év alatt sikerült 50 százalékkal emelni a cég vezetőjének fizetését. A havi bruttó 1,5 millió a prémiummal együtt már 2,1 millióra nőhet, ami messze eltúlzottnak tűnik egyetlen projekt lebonyolításával foglalkozó cégnél.
A cégjegyzék alapján öt vezérigazgatója volt a cégnek az elmúlt öt évben. Érdekes módon a fizetések közzétételének időpontjában nem mindig sikerült a vezérigazgató fizetését feltüntetni.
A KOM Zrt. kiadásainak nagy része, egy közel 3,3 milliárd forintos tétel a Sagemcom Kft. kifizetésére ment el. Érdekes módon a céggel kötött szerződés kiírása szerint nem is a KOM Zrt., hanem a MAVIR Zrt. a megvalósítás helyszíne (így még kevésbé érthető, hogy miért volt szükség a drága szervezet létrehozására). A szerződés legdrágább eleme a közel 650 millió forintra árazott adatkezelési rendszer, bár ez csak opcióként szerepelt a szerződésben. Erről a műszaki leírás ismerete nélkül nem sokat lehet tudni. De a szerződésből sem sokat lehet arról kiolvasni, hogy miről is szólt ez a rendszerintegrációs munka pontosan.
A fejlesztéseket végző Sagemcom egyébként nagyon ügyesen pályázik az állami közbeszerzéseken: 31,6 milliárd forintnyi közbeszerzést ért el a francia tulajdonban lévő vállalkozás 2016 óta, ezek között van a Magyar Turisztikai Ügynökség adatszolgáltató központja is.
Sőt, ügyesen pályáztak állami és uniós támogatásokra is. A Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatalnál 300 milliót kaptak “A fenntartható energiagazdálkodást támogató Intelligens Mérési és Vezérlési Platform kialakítása” című projektjükre 2017-ben. 2016-ban pedig uniós forrásból 1,7 milliárd támogatást kaptak a “SMARTCity és SMARTVillage technológiák és szolgáltatások fejlesztése a SAGEMComnál, egyetemi együttműködésben” címmel – bár ebből nem tudni, mekkora összeg illeti a céget, és mennyi a partnereiket. A vállalkozás tehát 2 milliárd uniós támogatást és 3 milliárd forint megrendelést is kapott okosmérés témában, ezek után remélhetőleg már nagyon jól értenek hozzá, és kiváló okosmérési rendszereket telepítenek Magyarországon.
Nem ez az egyetlen olyan leánycége az MVM-nek, aminek pazarlónak tűnik a működőse, a startupokba befektető leánycégről már korábban beszámoltunk, ami többet költött működésre, mint befektetésekre.
|
3,6 milliárdért fejlesztett láthatatlan okosmérést egy rejtélyes állami cég
|
Van egy állami cég, ami elköltött 3,7 milliárd forint állami támogatást, de úgy, hogy semmit nem lehet tudni arról, hogy ennek mi lett az eredménye. Egy dolog látszik biztosan, hogy az állami áramcéghez, az MVM-hez tartozó KOM Központi Okos Mérés nevű cég csak a működésre elköltött legalább 700 millió forintot, miközben az átlagfizetés 679 ezer forint volt.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190513/36-milliardert-fejlesztett-lathatatlan-okosmerest-egy-rejtelyes-allami-ceg/
|
2019-05-13 10:05:00
| true | null | null |
G7
|
Hiánypótlásra szólította fel a cégbíróság a TV2 Zrt.-t egy korábbi beadványa miatt. Önmagában ebben még semmi érdekes nem lenne, viszonylag gyakran előfordul, hogy a cégek, illetve a nevükben eljáró ügyvédek valamit elfelejtenek. Ezúttal azonban kifejezetten érdekes kérdést fogalmazott meg a bíróság. A hivatal egyik problémája ugyanis az volt, hogy Magyarország árbevétel alapján immár legnagyobb kereskedelmi tévéjének nem igazán átláthatóak a tulajdonosi viszonyai.
A hiánypótló végzésben egészen pontosan úgy fogalmaztak, hogy
„a cégjegyzéki adatok szerint a társaságnak egy részvényese van, a csatolt okiratok ezzel ellentétes tartalmúak. Az ellentmondás feloldandó.”
Mindez azért érdekes, mert az új tulajdonos nem most tűnt fel a médiavállalkozásnál, hanem hónapokkal ezelőtt, néhány nappal Andy Vajna halála után. Március végén írtuk meg, hogy a céges iratok szerint január 24-ig a kereskedelmi tévé egyetlen részvényese a néhai filmügyi biztos érdekeltségébe tartozó Magyar Broadcasting Co Zrt. volt, az aznap tartott közgyűlés után azonban a médiavállalkozás alapszabályába bekerült tulajdonosként egy Máltára bejegyzett offshore cég is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVajna halála után egyből megjelent egy rejtélyes tulajdonos a TV2-benA máltai bejegyzésű új részvényes igazgatója korábban letelepedési kötvényekkel is üzletelt, és ugyanúgy Bibó-kollégista volt, mint Orbán Viktor.
Igen ám, de erről a változásról a cégbíróságot a jelek szerint nem sikerült megfelelően tájékoztatni. Az ilyen módosításoknál jellemzően úgy mennek a dolgok, hogy a közgyűlésen döntenek a változásról, azt átvezetik az alapszabályba, majd minden szükséges dokumentumot, köztük az új alapszabályt és a közgyűlés jegyzőkönyvét is beküldik a cégbíróságnak. Ez most is így történt, csak éppen a csatolt dokumentumok tartalma lett kicsit ellentmondásos.
Az új tulajdonos megjelenéséről – mivel elvileg részvénykibocsátás történt – a közgyűlésen kellett volna dönteni, így a jegyzőkönyvbe is bele kellett volna kerülnie ennek, ám nem került. A jegyzőkönyv egyébként ugyanúgy néz ki, mint a hasonló esetekben: megválasztották a tisztségviselőket, döntöttek az érdemi dolgokról – jelen esetben a cégvezetés átalakításáról – és megkérték az érintetteket, hogy ezeket a módosításokat vezessék át az alapszabályba is. A hiba pont itt történt, ugyanis az alapszabályban nemcsak azt írták át, amiről a közgyűlés a leadott jegyzőkönyv szerint döntött, hanem a tulajdonosi struktúrát is.
Az már csak hab a tortán, hogy az azóta lezajlott vállalati eseményeken a máltai céget képviselő ügyvédi iroda egy olyan meghatalmazással vehetett részt, amit 2018. május első napjaiban írtak.
Vagyis az új tulajdonos a jelek szerint nem is annyira új, csak eddig valahogyan és valamiért háttérben maradt.
Ezeket az ellentmondásokat kellene valahogy tisztázni, ami azonban, úgy tűnik, annyira nem egyszerű feladat. A TV2 Zrt. ugyanis, miközben a cégbíróság hiánypótlási felszólításának egy másik részére már válaszolt – itt Vaszily Miklós vezérigazgatói kinevezését kellett igazolni –, addig ez az ügy egyelőre húzódik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros Lőrinc bizalmasához kerülhet a teljes Fidesz-közeli tévébizniszA TV2 után a kereskedelmi csatornának műsorokat gyártó IKO és az adó reklámjait értékesítő Atmedia is Vida József Takarékbank-vezér környezetébe került.
|
Már a cégbíróság sem érti, hogy mi zajlik a TV2-nél
|
Hiánypótlásra szólította fel a cégbíróság a TV2 Zrt.-t egy korábbi beadványa miatt. Önmagában ebben még semmi érdekes nem lenne, viszonylag gyakran előfordul, hogy a cégek, illetve a nevükben eljáró ügyvédek valamit elfelejtenek. Ezúttal azonban kifejezetten érdekes kérdést fogalmazott meg a bíróság. A hivatal egyik problémája ugyanis az volt, hogy Magyarország árbevétel alapján immár legnagyobb kereskedelmi tévéjének nem igazán átláthatóak a tulajdonosi viszonyai.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20190513/mar-a-cegbirosag-sem-erti-hogy-mi-zajlik-a-tv2-nel/
|
2019-05-13 10:15:00
| true | null | null |
G7
|
Máris dőlnek a milliárdok a 2021-ben rendezendő vadászati világkiállításra, amelynek csak a kommunikációjára (pontosabban a kiállítás és a kapcsolódó rendezvénysorozat előkészítésével összefüggő kommunikációs feladatokra) várhatóan több mint egymilliárd forintot költenek. A megarendezvény, a hivatalos nevén Egy a természettel Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás mindenekelőtt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, KDNP-elnök szívügye. Ő egyben az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke, szenvedélyes vadász hírében áll, aki sokáig izgalomban tartotta a sajtót emlékezetes svédországi rénszarvaskalandjával, főként annak finanszírozási forrásával.
A vadászati világkiállítás kommunikációs feladataira a nyertes ajánlatot – nettó 1,027 milliárd forintos vállalási árral – a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. konzorciuma adta be a Rogán Antal-féle Nemzeti Kommunikációs Hivatalnak. Ugyan még csak az ajánlatok bírálatáról készült összegzés férhető hozzá, de biztosra vehető a győzelem, más ajánlattevő ugyanis nem volt, csak a kormány sokmilliárdos plakátkampányait is vivő, Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó duó. A pr-cégekkel a korábban, a kommunikációs hivatallal 2018. júniusában kötött keretmegállapodás keretében folytatták le a közbeszerzési eljárást, és mint korábban megírtuk, ebben a konstrukcióban nincs versenytársa a Balásy-kettősnek.
Az összegzésből az nem derül ki, hogy a munka mekkora részét végzi a két kommunikációs cég, de jelezték, hogy alvállalkozókat vesznek majd igénybe kutatási feladatok, minőségmenedzsment, PR ügynökségi szolgáltatások, rendezvényszervezési feladatok, médiatervezés és vásárlás esetében. A bedolgozóként megjelölt három alvállalkozó
a Kód Piac-, Vélemény- és Médiakutató Intézet Kft.,
a p2m Consulting Szolgáltató és Tanácsadó Kft., valamint
a Századvég Politikai Iskola Alapítvány.
A világkiállítás lebonyolításért felelős kormánybiztosnak, Kovács Zoltánnak és Semjén Zsoltnak 2019 végéig kell véglegesítenie a rendezvény és az ehhez szükséges programok előkészítési munkálatait és költségeit. A kormány tavaly év végén az előkészületekre 7 milliárd forintot különített el Kovács Zoltán pedig korábban arról beszélt, hogy „csaknem 50 milliárd forintot szán a kormány” a Hungexpo teljes területének megújítására, amellyel megteremti az olyan nemzetközi és világszínvonalú rendezvények infrastrukturális és logisztikai feltételeit, mint a 2021-es Vadászati Világkiállítás és a 2020-as Eucharisztikus Kongresszus.
Kiemelt kép: Mohai Balázs / MTI
|
Egymilliárdért reklámozzák Semjén Zsolt vadászati kiállítását
|
Máris dőlnek a milliárdok a 2021-ben rendezendő vadászati világkiállításra, amelynek csak a kommunikációjára (pontosabban a kiállítás és a kapcsolódó rendezvénysorozat előkészítésével összefüggő kommunikációs feladatokra) várhatóan több mint egymilliárd forintot költenek
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2019/05/16/semjen-zsolt-vadaszati-vilagkiallitas-reklam/
|
2019-05-16 18:13:00
| true | null | null |
24.hu
|
Lezárult a Talentis Agro Zrt.-hez tartozó agrár- és élelmiszer-ipari cégek integrációja, a csoport csaknem 38 ezer hektáron gazdálkodik – egyebek mellett erről beszélt Csák Gyula vezérigazgató egy hete Hódmezővásárhelyen. Első hallásra talán nem túl érdekes mindez, agráriumra szakosodott oldalakon és a 24.hu-n kívül nem is számolt be róla más internetes médium. Egy fokkal érdekesebbé teszi a dolgot, hogy a csoport tulajdonosa nem más, mint az ország második leggazdagabb embere, Orbán Viktor barátja, Mészáros Lőrinc.
Igaz, az átszervezések nem számítanak ritkaságnak Mészáros gyorsan gyarapodó birodalmában, amit azonban megtudhattunk a bevezető mondatnak köszönhetően, az nem más, mint hogy immár
Mészáros Lőrinc Magyarország legnagyobb földesura, az ő érdekeltsége gazdálkodik ugyanis a legnagyobb területen.
Ez a cím hosszú időn keresztül Csányi Sándort illette meg, az OTP-vezér magánérdekeltségébe tartozó vállalkozások ugyanis 35 ezer hektáron gazdálkodnak. Általában számítás kérdése volt, hogy ki állt hozzá legközelebb. Ha Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségeit egybeszámolták, akkor ők, ha nem, akkor egy időben Leisztinger Tamás, akinek azonban mára nagyon megcsappantak a területei. Mészáros Lőrinc hozzájuk képest későn érkezőnek számít a nagygazdák világában, de – akárcsak más szektorokban – ezt bőven ellensúlyozta a szerzés gyorsasága.
Földbirtoklásról egyébként azért nem lehet beszélni, mert a törvények szerint idehaza egy magánszemély legfeljebb 300 hektár termőföldet birtokolhat, cégek (jogi személyek) pedig semennyit, csak bérelhetnek. Így azt lehet sorba állítani, hogy egy-egy üzletember érdekeltségei mekkora bérelt területen gazdálkodnak, amelyet az ő és családtagjai saját birtokai ebben a nagyságrendben inkább csak kiegészítenek. Múlt héten Csák Gyula is beszélt arról, hogy a 38 ezer hektáron belül 30 ezer a szántóföld, és ennek java része bérelt terület. (A 38 ezer hektár Budapest területének nagyjából 70 százaléka, az országban 5,35 millió hektáron folyik mezőgazdasági termelés.)
Az ilyen értelemben vett birtoknagyságra 2015 előtt úgy volt a legegyszerűbb következtetni, hogy az egy agrárvállalati csoportnak egy évben folyósított uniós területalapú támogatások összegét elosztották az egy hektárra jutó összeggel. Abban az évben azonban új uniós támogatáselosztási rendszer lépett életbe, a több mint 1200 hektárt használó társaságok a küszöb fölött már nem kapnak területalapú támogatást. Sok egyéb módosítás is történt, és ezek összességében használhatatlanná tették a korábbi módszertant.
Tavaly nyáron céges honlapok, vállalati beszámolók és – ahol nem állt rendelkezésre más – sajtóhírek alapján gyűjtöttem össze a legnagyobb területeken gazdálkodó csoportokat. Abban a cikkben részletesen bemutattam Csányi Sándor, a Simicska-agrárcégeket akkor szinte teljes egészében átvevő Nyerges Zsolt, valamint az akkor még a harmadik helyen szerénykedő Mészáros-család mezőgazdasági érdekeltségeit.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNyerges Zsolt lett az ország második számú agrárbárójaMiután átvette Simicska Lajos agrárérdekeltségeit, Nyerges Zsolt cégei gazdálkodnak a második legnagyobb területen, csak Csányi Sándor vállalkozásai előzik meg.
Az akkori állapothoz képest Csányi Sándor esetében nem tudni érdemi változásról, a Bonafarm-csoport minden bizonnyal ugyanúgy nagyjából 35 ezer hektáron gazdálkodik, mint tavaly. A nagy változást az jelentette, hogy – amint azt sejteni lehetett – a Simicska-cégek valóban nem maradtak Nyerges Zsoltnál, hanem egy szokásosnak mondható lépcső közbeiktatásával Mészáros Lőrincnél landoltak. Nyerges ugyan még így is jelentős szereplő maradt a DPMG Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt. közel 11 ezer hektárjával, de az első helynek már a közelében sincs.
Csák Gyula egy tavaly decemberi nyilatkozatából egyébként kiderült, hogy a nyári gyűjtésnek megfelelően akkori állapot szerint valóban 13 ezer hektáron termeszt szántóföldi növényeket, gyümölcsöket és szőlőt a Talentis-csoport. A szakember már akkor beszámolt a holdingba szervezésről, ami aztán meg is valósult, csak belevették az egykori Simicska-cégeket is. Közben pedig tovább gyarapodott a terület: vagy a Simicska-vállalatokkal jött több az azokat összefogó Mezort Zrt. konszolidált beszámolójában szereplő 17 500 hektárnál, vagy máshol sikerült közben bővülni, hogy mostanra meglegyen a közel 38 ezer hektár. Emellett ráadásul több mint 42 ezer hektáron végez vadgazdálkodási és vadászati tevékenységet a Talentis Agro.
Még a számoknál maradva, a csoport árbevétele 22 milliárd forint, 2200 állandó és idénymunkást foglalkoztat. A vállalkozásnak Tokaj, a Balaton, Etyek és Somló térségében vannak szőlői, a termést a Chateau Dereszla Pincészet és a Canter Borház dolgozza föl. A Talentis tejelőszarvasmarha-ágazata az egyik legnagyobb Magyarországon: hét szarvasmarhatelepen összesen 6 ezer tehenet és ugyanennyi nőivarú szaporulatot nevelnek. A három fehérsertés- és egy mangalicatelep 53 ezer állat befogadására alkalmas. A vállalkozás székesfehérvári és békéscsabai telephelyén 240 ezres tojótyúk-állomány található, évente 60 millió tojást állítanak elő.
Ráadásul mindez Mészáros Lőrinc és feleségének magánérdekeltsége, számos más vállalkozásukkal szemben a Talentist nem vitték tőzsdére. A tőzsdén jegyzett, többségében szintén Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Nyrt.-nek viszont meghatározó tulajdonrésze van egy olyan agrárcégben, amelyet nem vittek be a Talentisbe. A növénytermesztés mellett tojástermelésben is erős Csabatáj Zrt.-ről van szó, és mivel ez a cég közel ezer hektáron gazdálkodik, 38 ezer helyett inkább 39 ezer hektárt érdemes beírni Mészáros neve mellé.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzen a térképen megnézheted, dolgozik-e a közeledben Mészáros LőrincAz osztráktól az ukrán határig terjednek a Mészáros és Mészáros Kft. aktuális feladatai, amelyek között már gázszerelésből van a legkevesebb. A nagy pénzt az út-, vasút-, híd- és víziközmű-építések hozzák.
|
Az ország legnagyobb földesura lett Mészáros Lőrinc
|
Lezárult a Talentis Agro Zrt.-hez tartozó agrár- és élelmiszer-ipari cégek integrációja, a csoport csaknem 38 ezer hektáron gazdálkodik – egyebek mellett erről beszélt Csák Gyula vezérigazgató egy hete Hódmezővásárhelyen. Első hallásra talán nem túl érdekes mindez, agráriumra szakosodott oldalakon és a 24.hu-n kívül nem is számolt be róla más internetes médium. Egy fokkal érdekesebbé teszi a dolgot, hogy a csoport tulajdonosa nem más, mint az ország második leggazdagabb embere, Orbán Viktor barátja, Mészáros Lőrinc.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190516/az-orszag-legnagyobb-foldesura-lett-meszaros-lorinc/
|
2019-05-16 10:23:00
| true | null | null |
G7
|
Mészáros Lőrinc;4iG Nyrt;
2019-05-17 12:10:27
Amihez nyúl, abból arany lesz: 1789 százalékkal növelte profitját Mészáros IT-cége
Lesz az még több is.
Az első negyedévben 4iG Nyrt. adózott eredménye 280 millió forint lett, a tavalyi hasonló időszaki 106 millió forintos veszteséggel szemben, az EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) 483 millió forintot ért el, csaknem 18 szorosa lett az egy évvel korábbi 27 millió forintnak - közölte a cég a Budapesti Értéktőzsde honlapján.
A működési hatékonyság növelését követően a 4iG Nyrt. a nagyvállalati, valamint az állami szektor beszállítójaként egyre eredményesebben lép fel az informatikai piacon. A társaság 2019 első negyedévében a meglévő partnerei megtartása mellett jelentősen javította piaci pozícióit - írták.
Ez igaz, amióta a Mészáros-birodalom két tőzsdei vállalata, a Konzum és az Opus Global 2018 júniusában bejelentette, hogy 50 százaléknál nagyobb befolyást vásárolt a 4iG-ben, a cég sorra nyeri az állami megbízásokat.
|
Amihez nyúl, abból arany lesz: 1789 százalékkal növelte profitját Mészáros IT-cége
|
Lesz az még több is.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3036278_amihez-nyul-abbol-arany-lesz-1789-szazalekkal-novelte-profitjat-meszaros-it-cege
|
2019-05-17 14:10:00
| true | null | null |
Népszava
|
Handónak papírja van róla, hogy több esetben túllépett jogkörein
Budapesten vizsgálódott az Európai Bírói Egyesület, ők állapították meg.
Komoly kritikákat fogalmazott meg múlt hétvégi, koppenhágai kongresszusán az Európai Bírói Egyesület (EAJ) a magyar igazságszolgáltatás helyzetével, valamint az Ország Bírósági Hivatal (OBH) elnökének, Handó Tündének tevékenységével kapcsolatban.
Mint arról korábban a Népszava beszámolt, az EAJ áprilisban háromfős munkacsoportot küldött Budapestre, miután több negatív jelzést is kaptak a hazai igazságszolgáltatással kapcsolatban. A küldöttség a dán fővárosban ismertette 15 oldalas feljegyzését, a szöveg – amit elsőként a HVG ismertetett – azóta az EAJ honlapjára is kikerült.
Jelentésük szerint Handó kivételével minden tárgyalópartnerük – többek között a Kúria elnöke, a Magyar Bírói Egyesület és az Országos Bírói Tanács tisztségviselői, különböző szintű bírák – ugyanazokról az anomáliákról számolt be, az OBH elnöke viszont érdemben nem nyilatkozott, csak egy prezentációt mutatott be hivatala működéséről, és nem adott lehetőséget kérdésekre.
A megbeszélések és tapasztalatai alapján a küldöttség végül arra jutott, hogy túlságosan nagy az OBH hatalma, Handó több esetben túllépett jogkörein, tevékenysége miatt alkotmányos válsághoz közeli helyzet alakult ki a hazai igazságszolgáltatásban, s az Országos Bírói Tanácsot túlkorlátozzák.
|
Handónak papírja van róla, hogy több esetben túllépett jogkörein
|
Budapesten vizsgálódott az Európai Bírói Egyesület, ők állapították meg.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3036207_handonak-papirja-van-rola-hogy-tobb-esetben-tullepett-jogkorein
|
2019-05-17 08:40:00
| true | null | null |
Népszava
|
TEK;
2019-05-16 12:59:39
Soron kívül kap ötmilliárdot eszközbeszerzésre a TEK
Azt nem lehet tudni, mit vesznek belőle.
Soron kívül, külön kormányrendeleten döntött úgy Orbán Viktor miniszterelnök, hogy „új típusú eszközök” beszerzésére, illetve az amortizálódott eszközök lecserélésére öt milliárd forintot biztosít a Terrorelhárítási Központnak.
A Magyar Közlönyben megjelent rendeletből nem derül ki, hogy pontosan miféle „új típusú” eszközöket vásárolna a TEK.
Ugyanakkor a kormányrendeletben leszögezik, hogy ebben az esetben érvényét veszti a központi költségvetési szerveknél 2014-ben elrendelt beszerzési tilalom, ami azért különös, mivel azt informatikai eszközök beszerzése, létesítése mellett a bútorok, személygépjárművek, és telefonok vásárlására vonatkozott.
A beszerzés céljáról a kormányrendelet általánosságban csak annyit ír, hogy Magyarország biztonsága érdekében végrehajtandó szolgálati feladatok zavartalan és eredményes ellátása céljából van rá szükség.
Lapunk megkereste a TEK felügyeletét ellátó Belügyminisztériumot, ahol elmondták, hogy „fegyverzeti, műszaki- és egyéni védőeszközök amortizációs cseréjéről lesz szó, valamint a Terrorelhárítási Központ (TEK) szállítási képességét fogják fejleszteni. A BM szerint a TEK kezdeményezni fogja a közbeszerzés alóli felmentést.”
|
Soron kívül kap ötmilliárdot eszközbeszerzésre a TEK
|
Azt nem lehet tudni, mit vesznek belőle.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3036151_soron-kivul-kap-otmilliardot-eszkozbeszerzesre-a-tek
|
2019-05-16 19:09:00
| true | null | null |
Népszava
|
Agyonnyerte magát a tankerületek uniós pályázatain a kelet-magyarországi közbeszerzések „nehézfiúja”, a hajdúböszörményi székhelyű Tömb 2002 Kft. Két hajdú-bihari és egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei tankerület iskolafelújításokra kiírt tenderein mintegy 650 millió forintnyi megbízást kaptak 2018-ban. Ez azonban csak töredéke a mára 236 embernek munkát adó vállalkozás tavaly behúzott megrendeléseinek. Számításaink szerint a cég tavaly összesen 29 tenderen több mint négymilliárd forintnyi megrendelést kapott. A megbízók jellemzően fideszes önkormányzatok, vagy állami fenntartású, a kormányhoz lojális vezetők által irányított intézmények. Vetélytársai gyakran ugyanazok a cégek, de nekik csak ritkán terem babér.
A Tömb nem a stadion-, a vasút- vagy az autópálya-építési tenderekre utazik. A cég 2002-ben kis takarító betéti társaságként kezdte működését, mára azonban lényegében minden olyan tevékenységben jeleskedik, amire uniós vagy állami pénzt osztanak: a takarítás és karbantartás mellett energetikai felújításokra, kisebb-nagyobb építési beruházásokra kiírt közbeszerzéseken is hasítanak. Ám hiába a tavaly 4 milliárdnál nagyobb árbevétel, a Tömb mer kicsi maradni: a Török Imre és felesége tulajdonában álló cég máig egy hajdúböszörményi panellakásba van bejegyezve, aminek kaputelefonján Mező Barna neve szerepel, aki a földhivatali irat szerint tulajdonosa is a lakásnak. A Magyar Narancs írta meg 2012-ben, hogy Török Imre az ő sógora, a Tömb szó pedig neveikből ered. Ennek azért lehet jelentősége, mert sokan Mező Barnát tekintik a kapocsnak a sikerekhez (kerestük, de telefonhívásainkra és e-mailben feltett kérdéseinkre nem felelt). Mindenesetre ahol Mező dolgozott, vagy dolgozik – Hajdúböszörmény önkormányzata vagy a hajdú-bihari kormányhivatal –, a Tömböt nem kerülik ki a sikerek.
Az uniós támogatások negyede vándorol Fidesz-közeli cégekhez | Magyar Hang
A tavaly elnyert megrendelések dokumentumai és a kikért adatok alapján is feltűnő: a Tömböt gyakran teljesen vagy részben ugyanazon cégek társaságában hívják meg közbeszerzési eljárásokra. Építési, karbantartási megrendeléseken állandó „riválisai” a szintén hajdúböszörményi GÉSZ-2000 Kft., a hajdúnánási Nyak-Ép Kft., illetve a debreceni Barna Bau Kft., a Dryvit Profi Kft. és az Universal Bau Bt. Még a Pest megyei Aszód javítóintézetének energetikai felújítására (183 millió forint) is ez a cégközösség kapott ajánlattételi felhívást. Nem meglepetés, hogy ezt is a Tömb vitte.
A berettyóújfalui tankerületben – ahol egy-egy derecskei, hajdúszoboszlói, hosszúpályi iskola és egy püspökladányi kollégium 135 milliós felújítási munkáit nyerték el – történetesen a Tömbnek egyetlen riválisa a Dryvit Profi volt, de utóbbi mindannyiszor alulmaradt. Utóbbi tulajdonosa Bana László vállalkozó és felesége. A cég elsősorban a debreceni önkormányzat közbeszerzésein hasít, Bana a dehir.hu önkormányzati hírportálnál tavaly az „év gazdasági szereplője” volt.
A Tömb a hajdúböszörményi tankerületben ennél is zsírosabb falathoz jutott. A tíz iskola renoválására kiírt, összesen 464 millió forintos pályázaton kilenc esetben csak az Universal Bau Bt.-t kellett megelőznie – mindannyiszor sikerült. Az Universal ügyvezetője és kültagja Molnár Miklós, a Fidesz-szimpátiáját nem titkoló vállalkozó neje trafikot működtet.
Míg a rendszer szét nem esik, avagy mennyire polgári a kormány karaktere? | Magyar Hang
Bár a Tömbnek korábban Jász-Nagykun-Szolnok megyében egyetlen megrendelése sem volt, tavaly a karcagi tankerületnél (Sági István volt fideszes képviselő igazgatja) egy kollégium felújításánál leesett neki egy 44 milliós megrendelés. A közbeszerzésre azonban egyetlen helyi vagy megyei vállalkozást sem hívtak meg, csak a fent említett hajdúböszörményi és debreceni cégeket. Érdekesség, hogy itt – miként a hajdúböszörményi tankerületnél – is ugyanaz a közbeszerzési tanácsadó felelt a lebonyolításért, mint számos, a Tömb győzelmét hozó kiírásnál. Az anomáliákat jól jellemzi egy rendszeres pályázó cégvezető története. Amikor a tankerületek költségbecslést kértek az igazgatóktól a felújításokra, azok a vállalkozókat hívták. Ám hiába segítették ki az igazgatókat, később még csak felhívást sem kaptak, így ajánlatot sem tehettek a munkára. A közbeszerzések ugyanis a tankerületekhez tartoznak.
A Tömb riválisai az iratok alapján változatos okok miatt hullanak el. Akadnak cégek, amelyek végül nem pályáznak, másokat hiába szólítanak fel hiánypótlásra, elfelejtik leadni. Ha több vállalkozásnak van érvényes ajánlata, az értékelési szempontok alapján a Tömbé a legjobb: legalább egy-kétmillióval a konkurencia alá megy, ő vonultatja fel legnagyobb gyakorlattal rendelkező műszaki vezetőt, vagy kínálja a leggyorsabb munkát, a hosszabb jótállási időt. Ezért is lehet jelentősége a közbeszerzésekre meghívott cégek kilétének. Önkormányzatoknál ez a testület vagy a polgármester hatásköre, de kistelepüléseknél, intézményeknél a tanácsadók „visznek” cégeket is. A Tömb a tavalyi 29-ből számos olyan tendert húzott be, ahol a korábban már említett – egyébként remek szakembernek tartott tanácsadó (írásban küldtünk neki kérdéseket, de lapzártánkig nem válaszolt) – működött közre az eljárásokban. Ilyenek a két tankerület mellett a Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatal, Hajdúböszörmény és Hajdúhadház önkormányzata is.
Ezzel együtt is hiba volna a tanácsadókon elverni a port. Mert ugyan a közbeszerzési törvény kiköti, hogy a felhívott cégeket nem lehet diszkriminálni, mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét is biztosítani kell, de nem teszi kötelezővé a cégek váltogatását. Ezek mutatják, nem kell törvényt sérteni ahhoz, hogy – szándék esetén – lejthessen a pálya: nagyjából ugyanazon riválisokkal szemben, hasonló értékelési szempontok alapján jó eséllyel lehet nyertes az, akit győztesnek szeretnének kihozni.
Hogy mégis miért éri meg a tőkében és kapcsolatokban erős Tömb mellett a többi, legjobb esetben is néhány tíz embert foglalkoztató cégnek pályázni, ha nincs esélyük nyerni, arról eltérően vélekednek a szakemberek. A pozitív olvasat szerint előbb vagy utóbb mindenkinek leesik valami, odaférni csak így lehet. Mint történt az a 23 főt foglalkoztató GÉSZ-2000 Kft.-vel 2017-ben. Egyszer nyertek közbeszerzésen, a Debreceni Egyetem vécéinek felújítását végezhették el 20 millió forintért – az állandó riválisokat megelőzve. A Nyak-Ép, bár hívják, az utóbbi időben már nem pályázott. Az Universal Bau (13 dolgozó) és a Dryvit Profi (71 fő) pályázatait gyakran látni, de ők főként a debreceni önkormányzat közbeszerzésein hasítanak. Feltűnő viszont, hogy a máshol szárnyaló Tömb (a tulajdonosa nem reagált hívásunkra és e-mailünkre sem) itt soha sem nyert.
Cikksorozatunk második részében azt néztük meg, hogyan nőtte ki a Tömb 2002 Kft. Hajdú-Bihar megyét, és hogyan rohanta le Békés megye állami intézményeinek közbeszerzéseit. A részleteket keresse a május 10-én megjelent Magyar Hangban!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/18. számában jelent meg, 2019. május 3-án.
|
Egy év alatt négymilliárdnyi közbeszerzést nyert a panellakásba bejelentett cég
| null | 1 |
https://magyarhang.org/belfold/2019/05/12/egy-ev-alatt-negymilliardnyi-kozbeszerzest-nyert-a-panellakasba-bejelentett-ceg/
|
2019-05-12 09:00:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
|
Amikor az osztrák alkancellár a most előkerült ibizai bulivideóján arról magyaráz az állítólagos orosz milliárdosoknak, hogyan vásárolhatnák fel és állíthatnák a pártja szolgálatába az egyik legnagyobb osztrák bulvárnapot, a Kronen Zeitungot egy itthon jól ismert nevet is bedob. „Heinrich Pecina egy olyan befektető, aki az elmúlt 15 évben minden magyar lapot megvett és előkészített Orbánnak” - adott ötletet Heinz-Christian Strache az oroszoknak.
Pecina volt az, aki 2016-ban bezárta a Népszabadságot, majd nem sokkal később a vidéki lapok nagy részét kiadó Mediaworksöt pedig eladta Mészáros Lőrincnek. Később az osztrák üzletember újabb vidéki lapokat vásárolt fel.
A tulajdonosváltás után a lapok látványosan propagandaüzemmódra álltak át: a nem elég kormánybarát újságírókat és szerkesztőket szinte azonnal kirúgták, és attól kezdve az újságok törzsanyagát pedig egy központi szerkesztőségében állították elő. A választások előtti napon már minden lap ugyanazzal az Orbán-interjúval hirdette, hogy „Mindkét szavazatot a Fideszre!”
Bár az üzletembert két éve az osztrák bíróság felfüggesztett börtönre ítélte csalás és hűtlen kezelés miatt, továbbra is szoros kapcsolatban maradt a magyar kormánnyal, 2017-ben
Orbán Viktor külön tárgyalt Pecinával, amikor az új osztrák kormány megalakulása után Bécsbe utazott.
Amikor Ausztria próbálja utolérni Magyarországot
Ezt a rendszert irigyelhette meg Strache is, mivel az ibizai videón arról beszélt, hogy „hasonló médiahátországot akarunk, mint amilyet Orbán is felépített”. Úgy számolt, hogy ha a Kronen Zeitung a választások előtt elkezdi tolni a pártját, nem 27, hanem 34 százalékot érnek el.
Cserébe az oroszok tarolhattak volna a közbeszerzéseken, ugyanis a megállapodás további része lett volna, hogy ha az FPÖ kormányra kerül, az orosz befektetők megkapták volna azokat az útépítési megbízásokat, amiket eddig a Strabag nyert meg.
|
Strache ugyanazt az üzletembert ajánlotta az oroszoknak, aki bezárta a Népszabadságot
|
Amikor az osztrák alkancellár a most előkerült ibizai bulivideóján arról magyaráz az állítólagos orosz milliárdosoknak, hogyan vásárolhatnák fel és állíthatnák a pártja szolgálatába az egyik legnagyobb osztrák bulvárnapot, a Kronen Zeitungot egy itthon jól ismert nevet is bedob. „Heinrich Pecina egy olyan befektető, aki az elmúlt 15 évben minden magyar lapot megvett és előkészített Orbánnak” - adott ötletet Heinz-Christian Strache az oroszoknak.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/05/18/strache-ugyanazt-az-uzletembert-ajanlotta-az-oroszoknak-aki-bezarta-a-nepszabadsagot
|
2019-05-18 02:00:00
| true | null | null |
444
|
Kaposvár;Mészáros Lőrinc;
2019-05-18 06:00:00
Mészáros-modell kicsiben
A Szemeco Kft. gyakran nem képes befejezni határidőre vállalásait, a cég továbbra is élvezi a kaposvári városvezetés bizalmát, sőt, általában a kötbért is megússza.
Kaposváron a közelmúltban három iskola is súlyosan beázott. A Gárdonyi iskola – mint arról többször írtunk – életveszélyes állapotba került, oktatásra alkalmatlanná vált, a Toldiban is komoly gondokat okozott az esőzés, amely azóta a Kisfaludyt sem kímélte. A három esetben az a közös, hogy az iskolákban energetikai korszerűsítés kezdődött, mindenütt az időjárási előrejelzésekkel nem törődve bontották meg a tetőszigetelést – és mindenütt a Szemeco Kft. volt a kivitelező. A cég korántsem ismeretlen a kaposváriak előtt: az elmúlt öt évben ugyanis elképesztő sikerszériát tudhat maga mögött Kaposváron. Az ötven-háromszázmilliós projekteknél nem nagyon akadt ellenfele, ha elindult.
Egy ellenzéki városatya úgy számolta: 2017-ig a 4,4 milliárdnyi, megkötött, uniós finanszírozású kaposvári szerződésből 3,6 milliárdot nyert el a Szemeco Kft.
Ez már csak azért is furcsa, mert a városvezetés lelkesen emlegeti, hogy az önkormányzati munkákat jellemzően helyi vállalkozások nyerik el. A Szemeco Kft. azonban legfeljebb papíron kaposvári. Noha a városban van a címe, a cég tulajdonosai közül egyik sem kaposvári 2015 óta. Egy egri és egy alsónémedi magánszemély továbbá a budapesti Arator Környezetvédelmi Kft. a cég gazdája. Utóbbi társaságnak sem kaposváriak a tulajdonosai. Nem mellékes az sem, hogy a sokáig évi százmillió forint körüli bevételt elérő cég forgalma a mostani tulajdonosi kör érkezése után, 2015-ben ugrott meg hirtelen 1,1 milliárdra.
A cég tartós sikerszériáját különössé teszi az is, hogy nem az iskolai beázás volt az első eset, amikor a kivitelezéssel gondok akadtak. Jobbára a határidőkkel áll hadilábon a cég – de azzal nagyon. Nem sikerült tartani például a határidőt csapadékvíz-elvezetők kialakításánál, a régi sportcsarnok rekonstrukciójánál, a Deseda-tározó turisztikai fejlesztésénél, orvosi rendelők és a kórház déli tömbjének korszerűsítésénél, az ipari parkoknál továbbá a tüskevári vasúti csomóponttal sem. A város azonban csaknem mindig megengedőnek bizonyult. Volt, hogy az eredeti befejezési időpont napján módosította Kaposvár a szerződéseket, elesve ezzel a kötbértől, amely napi szinten a nettó bekerülési ár fél-egy százalékát jelentette egyes esetekben.
Figyelemre méltó az is, ahogyan elnyerte a megbízásokat a társaság. A munkák közül sokat alvállalkozókkal tudott elvégeztetni: a Szemecónak ugyanis eredendően nem volt saját kapacitása az elnyert munkák kivitelezésére. Feltűnő az is, hogy a közbeszerzéseken – amelyek általában meghívásosak voltak – a Szemeco riválisai gyakorta amatőr hibákkal tarkított ajánlatokat tettek.
Noha a cég nem kaposvári és nem kellően pontos, nem veszítette el a városvezetés bizalmát. A társaság tavaly szeptemberben elnyerte 10 városi intézmény energetikai korszerűsítését, összesen 1,38 milliárd forintért. Ezekért a munkákért egy helyi cég szállt még versenybe, ám hibáktól hemzsegő pályázatokat adott be.
|
Mészáros-modell kicsiben
|
A Szemeco Kft. gyakran nem képes befejezni határidőre vállalásait, a cég továbbra is élvezi a kaposvári városvezetés bizalmát, sőt, általában a kötbért is megússza.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3036356_meszaros-modell-kicsiben
|
2019-05-18 09:27:00
| true | null | null |
Népszava
|
Pécsi egyetemi vesztegetés - Nyolc év börtönt kapott a korábbi főigazgató
|
Az elsőrendű vádlottat vesztegetés elfogadása, folytatólagosan elkövetett csalás, költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt ítélték el.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3036337_pecsi-egyetemi-vesztegetes-nyolc-ev-bortont-kapott-a-korabbi-foigazgato
|
2019-05-17 22:55:00
| true | null | null |
Népszava
|
|
Egyre messzebb nyúlnak a hajdú-bihari közbeszerzési eljárásokon taroló hajdúböszörményi Tömb 2002 kft. csápjai. Az elnyert megrendelések alapján nem kétséges: az apró takarító betéti társaságból az állami és uniós pénzen fontos építőipari vállalattá dagadó cég mára erős lábakon áll a Békés megyei intézmények és több, más országos hatáskörű állami intézetben is.
A Török Imre és felesége tulajdonában álló, tőkében és kapcsolatokban izmos Tömb szárnyalásának körülményeiről lapunk előző számában írtunk. A cég nem a sokmilliárdos közbeszerzésekre utazik, ám Hajdú-Bihar megye fideszes önkormányzatainak és állami intézményeinek takarításra, karbantartásra, kisebb-nagyobb beruházásokra kiírt pályázatain évek óta megkerülhetetlen szereplő. Úgy tűnik, mintha a 236 embernek munkát adó vállalkozás számára lejtene a pálya: a vetélytársai sokszor ugyanazok a hajdúböszörményi és debreceni cégek – amelyek rendszerint változatos okok miatt hullanak el az eljárások során –, és egy közbeszerzési tanácsadó is gyakran tűnik fel ott, ahol képtelen veszíteni. Miközben a Tömb – összesítésünk szerint – 2017-ben még 1,6 milliárd forintnyi megrendeléshez jutott, tavaly már 29 tenderen több mint 4,1 milliárd forint értékben húzott be megbízásokat. Megrendelésekért pedig a megyehatáron túl is mind gyakrabban ment.
Egy év alatt négymilliárdnyi közbeszerzést nyert a panellakásba bejelentett cég | Magyar Hang
Tavaly a Békés megyei szociális intézményektől és az ottani kormányhivataltól összesen 300 millió forint értékben kapott megbízásokat (6 és 60 millió között). Többek között a Békés Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Központ, a Körös-menti Centrum és a Hajnal István Szociális Szolgáltató Centrum intézményeinek karbantartási, takarítási, felújítási munkáit nyerték el.
A legfurcsábbak mégis az ottani kormányhivatal épületeinek karbantartására kiírt közbeszerzés – időközben a Magyar Narancsnak is feltűnt – körülményei. Az eljárásra a Tömb több Békés megyei és egy nyíregyházi cég társaságában kapott meghívást. Érdekes módon az összes riválisát kizárták banális hiányosságok miatt – volt, amelyik cég azért bukott, mert a hiánypótlási felszólítás ellenére sem adta le CD-n az ajánlatát. Persze erősen kérdéses, valóban riválisok voltak-e, mivel a Tömb feltűnően alacsony ajánlatot tett. Miközben ugyanis még a békéscsabai(!) cégek is 80-100 percen belül vállalták volna a hibaelhárítás megkezdését, a hajdúböszörményi vállalat 60 perces ajánlatával képtelenség lett volna versenyezniük.
A Tömbnek idén még jobban kijött a lépés: többet nyert az új „birtokon”, mint Hajdú-Bihar megyében. A több mint egymilliárd forint összértékű 12 megrendelésből 9-et Békés megyei kiíráson zsebelt be. A legzsírosabb falat (433 millió) is a kormányhivataltól érkezett: a Sarkadi Járási Hivatal korszerűsítését egy gyulai céggel közösen vitték el. A békéscsabai tankerületben is nagyon kijött a lépés: öt iskolafelújításra kiírt megrendelésnek örülhettek (30-60 millió forintért). Figyelemre méltó, hogy ugyanaz a közbeszerzési tanácsadó – akit azért nem nevesítünk, mert nem közszereplő – volt az eljárások lefolytatója, mint a múlt héten vizsgált hajdúböszörményi és karcagi tankerület pályázatainál, ahol szintén hasított a Tömb. A szóban forgó tanácsadó a reklámoldalán egyébként referenciaként adja meg a Békés Megyei Kormányhivatal és az említett szociális intézmények pályázatait is. Az írásban feltett kérdéseinkre továbbra sem reagált, ahogy Török Imre és Mező Barna sem.
Mezőt – ahogy megírtuk – sokan az elképesztő sikerek kulcsának tartják. Mindenesetre ahol alkalmazásban áll vagy állt – Hajdúböszörmény önkormányzata, a hajdú-bihari kormányhivatal –, tömbökben esnek le a cégnek a megrendelések. A jelek arra mutatnak, hogy Mezőnek a Tömb legnagyobb tavalyi megrendelőjével, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal (SZGYF) is van kapcsolata (a Jobbik-közeli Alfahir.hu is így tudja). A vezetői lista 2018-as állapota szerint megbízott fejlesztési igazgatóként dolgozott az SZGYF-nél. A neve a legfrissebb listán ugyan már nem szerepel, de az oldal korábbi állapotát az internet megőrizte. Sőt, az ott megadott hivatalos e-mailcím most is él.
Ez azért vet fel etikai, morális kérdéseket, mert a Tömb – amely máig Mező Barna hajdúböszörményi, lakótelepi lakásába bejegyezve működik és Mező Török sógora – összesen 2 milliárd forintnyi építési megrendelést kapott a főigazgatóságtól. A Pest megyei Aszód javítóintézetének korszerűsítését (183 millió forint), a Békés megyei Pusztaottlakán gyermekotthon építését (132 millió forint) nyerték el. De nem ezek a zsíros falatok. A Hajdú-Bihar megyei Bárándi Szociális Otthon kiváltására szánt lakásotthonok építésére (1,2 milliárd forint), és Dél-Békésben lakások átalakítására (543 millió) is ők kaptak megbízást. Érdekesség, hogy több esetben ugyanazokat a hajdúsági cégeket előzték meg, amelynek sosem terem babér a Tömb társaságában. Hogy Mező Barna mennyre tartja ezt, illetve a cég más megrendeléseit összeegyeztethetőnek a munkájával, nem tudtuk meg, telefonos és írásos megkeresésünkre sem reagált.
Befolyásos kapcsolat
Mező Barna fideszes kapcsolatait 2013-ben a Magyar Narancs mutatta be. Még az első Orbán-kormány idején két olyan hajdú-bihari alapítványt elnökölt, amelyek számos ingatlanhoz jutottak egy országgyűlési albizottság pályázatán. Ennek elnöke Halász János debreceni fideszes képviselő volt. Az egyik alapítványnak a botrány miatt néhány ingatlant vissza is kellett adnia.
Cikksorozatunk harmadik részében: Számos helyen fonódik össze egy VII. kerületi önkormányzati cég a kelet-magyarországi közbeszerzéseken taroló Tömb 2002 Kft.-vel. Keresse a május 17-én Magyar Hangban!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/19. számában jelent meg, 2019. május 10-én.
|
A gyermekvédelemtől is dőlnek a megrendelések a panelben működő céghez
| null | 1 |
https://magyarhang.org/belfold/2019/05/18/a-gyermekvedelemtol-is-dolnek-a-megrendelesek-a-panelben-mukodo-ceghez/
|
2019-05-18 11:39:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
|
Az elmúlt napokban az utolsó adóforintokat is sikerült lehívnia A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak, így garantáltan semmi akadálya a legutóbbi sportfejlesztési program megvalósításának. A Magyar Labdarúgó Szövetség adatai alapján ugyanis megérkezhetett a maradék 410 millió forint, így már a teljes program TAO-fedezete, 2,3 milliárd forint Felcsúton van.
Legutóbb egyébként valamivel több mint 2 hónapja, március elején kapott egy nagy utalást az alapítvány, akkor 1 milliárd forint érkezett a bankszámlára.
A 2018/2019-es programmal együtt így már 25,3 milliárd közpénz jellegét elveszítő adóforint landult Felcsúton a TAO támogatási rendszer 2011-es indulása óta. És ez még csak az alapítványhoz juttatott pénzek egy része, mint arról korábban beszámoltunk, a TAO mellett a cégek önszántukból is nem kevés pénzzel támogatják a felcsúti focit. Csak 2018-ban 6,3 milliárdot dobtak össze a nagylelkű vállalkozások. Az összeg nagyságát jól érzékelteti, hogy ez majdnem annyi, mint amennyi teljes árbevétele van az NBI-ben szereplő 12 csapatnak.
Adományként 2011 óta 22,4 milliárd forint ment Felcsútra, vagyis a TAO-forintokkal együtt 47,7 milliárd áramlott oda.
A támogatások negyedét nem sikerült még összegyűjteni
Összesítésünk alapján a Magyar Labdarúgó Szövetség által elfogadott 38,3 milliárdos támogatásból már 27,7 milliárdot hívtak le a sportszervezetek, ami 72,3 százalékos teljesülést jelent. A magas arány ellenére mégsem a foci az, ahol a legeredményesebben gyűjtögetik a TAO-t az egyesületek. A vízilabda sikeresebb sportágnak tűnik, itt ugyanis az összes megítélt támogatás 79,2 százaléka van már a szervezeteknél. Igaz, a sportágban a focinál jóval szerényebb értékű sportfejlesztés zajlik, hiszen "mindössze" 8,58 milliárd forint az összesen megítélt támogatás, melyből 6,8 milliárdot hívtak már a pályázók.
A kosárlabda-egyesületek a megítélt 17,2 milliárdból 12,1-et hívtak le, ami szintén magasabb teljesülést jelent, 70,2 százalékot. A legnehezebben a kézilabdában gyűlnek a TAO-forintok. Bár az összes megítélt támogatás meghaladja a 37 milliárdot, abból csak 21,6-ot sikerült eddig összegyűjteni a sportszervezeteknek, ami 58 százalékos teljesülést jelent. A röplabdások a most záródó évadban megítélt összeg 67,8 százalékát hívták le eddig: 5,7 milliárdot a 8,4-ből.
(szerk.: A jégkorongos egyesületek és klubok esetében viszont nem találtunk információkat a kiállított igazolások értékéről.)
|
Megérkezett Felcsútra a hiányzó 400 millió TAO
|
Az elmúlt napokban az utolsó adóforintokat is sikerült lehívnia A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak, így garantáltan semmi akadálya a legutóbbi sportfejlesztési program megvalósításának. A Magyar Labdarúgó Szövetség adatai alapján ugyanis megérkezhetett a maradék 410 millió forint, így már a teljes program TAO-fedezete, 2,3 milliárd forint Felcsúton van.
Adományként 2011 óta 22,4 milliárd forint ment Felcsútra, vagyis a TAO-forintokkal együtt 47,7 milliárd áramlott oda.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/megerkezett-felcsutra-a-hianyzo-400-millio-tao.html
|
2019-05-18 22:10:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A működési hatékonyság növelését követően a 4iG Nyrt. a nagyvállalati, valamint az állami szektor beszállítójaként egyre eredményesebben lép fel az informatikai piacon, írja a cég a friss közleményében. A társaság 2019 első negyedévében a meglévő partnerei megtartása mellett jelentősen javította piaci pozícióit, amely a társaság eredményességére is pozitív hatást gyakorolt. A BÉT honlapján pénteken publikált időközi vezetőségi beszámolóban a menedzsment árbevétel dinamikus növekedését és a vállalat jövedelemtermelő képességének további javulását várja.
Az első lezárt negyedév pénzügyi eredményei alátámasztják ezeket a várakozásokat: a 4iG IFRS szerinti konszolidált értékesítési árbevétele 4,9 milliárd Ft volt, ami 56 százalékkal nagyobb 2018 első negyedévénél. A vállalat első negyedéves adózott eredménye 280 millió forint lett szemben a tavalyi hasonló időszakban elszenvedett 106 millió forintos veszteséggel. A vállalatcsoport üzleti eredményessége (EBITDA) 2019. március 31-ig 483 millió Ft,
ami csaknem 1717 százalékkal haladja meg 2018. azonos időszakának értékét,
amely számszerűen 456 millió Ft emelkedés egy év alatt. A dolgozói létszám 400 főre bővült, az egy munkavállalóra jutó nettó árbevétel 55 százalékkal javult. Az informatikai ágazatban jellemző munkaerőhiány ellensúlyozása érdekében a társaság nagy hangsúlyt fektet a munkavállalói kompetenciák erősítésére, valamint a kreatív munkakörnyezet kialakítására.
A befektetők is értékelték a társaság üzleti sikereit, a 4iG részvények 2019. I. negyedéves tőzsdei átlagára (3044 forint) közel 1316 százalékkal magasabb, mint a 2018-as első negyedévi átlagár. A 2019. március 31-i záróár 4.060 forint volt, majdnem tizenkilencszerese az egy évvel korábbinak. A 4iG piaci kapitalizációja 2019. március 31-én 76,3 milliárd Ft volt, ami 1797 százalékkal nagyobb a tavalyinál.
A 4iG menedzsmentje a közlemény szerint változatlanul elkötelezett a társaság megkezdett kutatás-fejlesztési programjai (bioinformatika, fotogrammetria, pilóta nélküli repülőeszközök, ipar 4.0) mellett. A vállalat vezetőségének véleménye szerint a piaci kilátások kedvezők, az idei évben a kkv és nagyvállalati szektor, illetve az állami megrendelések növekedésére számít az informatikai piacon. Az igazgatóság célja, hogy a keresleti oldal bővülésével, a folyamatosan növekvő megrendelői igények alapján tovább növelje a 4iG piaci részesedését.
|
1700 százalékkal (!) ugrott meg a Mészáros-közeli informatikai cég üzleti eredménye
|
A működési hatékonyság növelését követően a 4iG Nyrt. a nagyvállalati, valamint az állami szektor beszállítójaként egyre eredményesebben lép fel az informatikai piacon, írja a cég a friss közleményében. a 4iG IFRS szerinti konszolidált értékesítési árbevétele 4,9 milliárd Ft volt, ami 56 százalékkal nagyobb 2018 első negyedévénél. A vállalat első negyedéves adózott eredménye 280 millió forint lett szemben a tavalyi hasonló időszakban elszenvedett 106 millió forintos veszteséggel. A vállalatcsoport üzleti eredményessége (EBITDA) 2019. március 31-ig 483 millió Ft. 2019. I. negyedéves tőzsdei átlagára (3044 forint) közel 1316 százalékkal magasabb, mint a 2018-as első negyedévi átlagár. A 4ig tavaly került Mészáros Lőrinchez. Három veszteséges év után 2018 végül 14 milliárdos árbevételt hozott nekik, idén pedig már elnyertek egy kórházfejlesztési tendert, 690 millió forintért, a hónap elején pedig egy 4,4 milliárdos iskolafejlesztési munka esett be nekik.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/1700-szazalekkal--ugrott-meg-meszaros-informatikai-cegenek-uzleti-eredmenye.html
|
2019-05-17 22:34:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Tavaly szeptember végén tett feljelentést Perneczky János a Gárdonyi Rendőrkapitányságon. A budapesti férfi arról számolt be a nyomozó hatóságnak, hogy egy bizonyos N. Péter jelentős összegre lehúzta. A történet 2015 tavaszán indult, amikor Perneczky János 15 millió forintért eladta óbudai lakását. A pénzt le akarta kötni valamelyik bankban, de az egyik ismerőse azt ajánlotta, hogy találkozzon inkább N. Péterrel, aki pénzügyi befektetésekkel foglalkozik.
A személyes beszélgetés során N. Péter azzal állt elő, hogy egy angliai cégen keresztül egy Hongkongban található bankban le lehetne kötni az összeget, amit aztán egy év múlva a kamatokkal megfejelve kapna vissza. Mivel az átlagosnál magasabb kamatról volt szó, Perneczky Jánost érdekelte a dolog, és megkérte N. Pétert, tárgyalják meg a továbbiakat solymári otthonában.
Ekkor közölte N. Péter, hogy neki is van a településen egy több százmilliót érő háza, és meg is mutatta az ingatlant, ami állítólag egy nagy cégnek bérbe adott. Ez erősíthette Perneczky Jánosban, hogy jó helyre kerül a pénze, bár az nem derült ki, hogy N. Péter igazat mondott-e, mert a házba nem mentek be. Hasonlóan járt Perneczky más ingatlanok esetében is, amelyeket a gazdag üzletember képében mutatkozó, Porschéval járó N. Péter a magáénak mondott.
N. Péter a befektetéssel kapcsolatban azt ecsetelte, hogy a pénzt az üzlettársa egy hongkongi bankban helyezné el a közös vállalkozásuk nevében. Perneczky Jánost érdekelte, mi történik akkor, ha átadja a pénzt, majd netalán N. Péterrel valami történik, ebben az esetben miként kapja vissza a pénzét. Erre az volt a válasz, hogy N. édesapja, aki szintén érdekelt az angliai cégben, kezeskedik azért, hogy Perneczky visszakapja a befektetett összeget.
Perneczky János ugyan a szerződés tervezetet átolvasta, de ügyvéddel nem nézette meg az iratot. Megbízott N. Péterben, és több részletben összesen 45 millió forintot adott oda neki befektetésre. A pénzt azonban azóta sem kapta vissza, N. Pétert pedig egy idő óta nem éri el, azt sem tudja, hol tartózkodik – mondta el az Átlátszónak. Mindezek után tette meg tavaly szeptemberben a feljelentését, csalás gyanúja miatt a Gárdonyi Rendőrkapitányságon.
A rendőrséghez fordult továbbá a férfi barátja, akit N. Péter 28 millió forinttal károsított meg, sőt a nyomozó hatóság segítségét kérte N. volt élettársa, gyermekének anyja is, mert a férfi 16,5 millió forintra lehúzta úgy, hogy rávette lakása eladására. Miután N. Péter eltűnt, a nő nagy bajba, és kis híján az utcára került a gyerekkel együtt.
A sors fintora, hogy exe egy további károsultja húzta ki a nőt a csávából. Az illető házát bérelte az egykor boldog pár, ahonnan N. Péter nem akart kiköltözni még akkor sem, amikor a bérleti szerződést már felmondták. Hogy N. elhagyja a házat, a tulajdonosnak végül egy vagyonvédelmi cég bevonásával sikerült elérni. Az ingatlant ugyanis a vállalkozásnak is kiadta, és a beköltöző biztonsági emberekkel együtt zajló közös élet már nem tetszett N. Péternek, aki végül tovább állt.
Egymásnak küldözgették a kapitányságok az aktát
A károsultak által megtett feljelentés alapján elrendelt nyomozás lefolytatására időközben a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság (PMRFK) a dunakeszi kapitányságot jelölte ki, miután a rendőrkapitányságok az ügyet egymásnak passzolgatták. Perneczky János ugyanis a Gárdonyi Rendőrkapitányságon tett feljelentést, ahonnan továbbították az aktát Budaörsre, mondván a solymári szerződéskötés miatt az ottani kapitányság illetékes az ügyben eljárni.
A budaörsi nyomozók viszont arra jutottak, hogy a 28 millióra lehúzott sértett Dunakeszin lévő lakhelye miatt nem nekik kell vizsgálódniuk, hanem az ottani kollégáiknak. Ám ennek a szervnek a parancsnoka is vitatta az illetékességét az ügyben. Ezt a huzavonát a PMRFK vezetője zárta rövidre azzal, hogy idén február 20-án a dunakeszi rendőröket jelölte ki az ügy gazdáinak.
A büntetőeljárás jelenlegi állásáról az Átlátszó megkeresésére a PMRFK csak annyit közölt, hogy a nyomozás folyamatban van és ennél bővebb tájékoztatást nem adhatnak. Az egyik sértettnek az ügy előadója azt mondta, hogy N. Pétert nem találják. Körözést viszont nem adtak ki vele szemben, legalábbis a police.hu körözési nyilvántartásban a cikk készítésekor a férfi nem szerepelt.
Befolyásos emberek üdvözölték N. Pétert
Azok a károsultak, akikkel az Átlátszó tudott beszélni, egyöntetűen azt mondták, hogy N. Péterben nem csak fényűző életmódja miatt bíztak meg, hanem azért is, mert folyamatosan fideszes kormányzati vezetőkre hivatkozott. A találkozók helyszínéül szolgáló éttermekben például állítólag miniszterek is odaköszöntek a férfinak.
Egy sértett arról számolt be az Átlátszónak, hogy tudomása szerint N. apja rendőrként dolgozott. Az a vállalkozó pedig, akinek a házát olyan nehezen hagyta el N. Péter, azt mondja, hogy a férfi egy olyan cég megalakításába akarta őt bevonni, amely a külföldi autósoktól szedte volna be a közlekedési szabálytalanságokért velük szemben kiszabott bírságot.
Az N. Péterhez köthető, nem túl sikeres vállalkozások között vagyonvédelmi cégek is vannak, és kapcsolatban állt a férfival Mikó István is, aki a „Kubatov katonáinak” vagy a „hatalom kopaszainak” nevezett biztonsági embereket foglalkoztató Patrol Group Kft. tanácsadója.
N. Péternek volt egy cége Angliában is, éppen azon a londoni címen, ahol Habony Árpád vállalkozása is megtalálható volt. Az azonos cím magyarázata az, hogy Laczkó Gyula anno mindkét cég megalapításában részt vett az angliai cégalapításra szakosodott vállalkozása révén.
Laczkó Gyula N. Péter cégében ugyanúgy ügyvezető volt egy darabig, mint Habony Árpád angliai vállalkozásában, a Danube Business Consulting Ltd.-ben, ahol Lánczi Tamás vette át a pozícióját.
|
Politikai kapcsolataival kérkedve húzott le több tízmilliót egy csaló reménybeli befektetőkről
|
Magabiztos fellépés, márkás ruhák, gyakran cserélt drága autók és jónak tűnő kapcsolati háló, köztük miniszterekkel, kormányközeli emberekkel. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az emberek megbízzanak N. Péterben, és rábízzák több tízmillió forintjukat. Amit aztán nem kaptak vissza. A sértettek közül többekkel beszéltünk, de kevesen vállalták történetük elmondását. Akik megtették, azok se nagyon akarták a nevüket adni. A károsultak egy része csalás miatt tett feljelentést, amit aztán fél évig egymásnak passzolgattak a Pest megyei rendőrkapitányságok. Bár nem tudni, hogy N. Péter hol tartózkodik, körözést nem adtak ki ellene.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/05/20/politikai-kapcsolataival-kerkedve-huzott-le-tobb-tizmilliot-egy-csalo-remenybeli-befektetokrol/
|
2019-05-19 10:24:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az elmúlt egy hónapban újabb lendületet vett a gödi Samsung-gyár terjeszkedése, mely decemberben megtorpanni látszott. A 80 hektáros iparterületre kiírt pályázat a múlt év végén még eredménytelen lett, senki nem jelentkezett az ajánlati felhívásra. Az okokra Tuzson Bence, az akkumulátorgyár létrehozásán bábáskodó országgyűlési képviselő sem tudott egyértelmű választ adni, amikor egy fogadóóráján erről faggattuk.
Engedély nélküli építkezés, letarolt erdő, gyorsított kisajátítás: nő az elégedetlenség Gödön a Samsung-gyár miatt
Az utóbbi hetekben egyre erősödtek a tiltakozó hangok a gödi Samsung akkumulátorgyára miatt. Az üzem közelségére és zajos működésére – ahogy arról korábban beszámoltunk – már eddig is sokan panaszkodtak Göd-Újtelepen. Az utóbbi hetekben pedig komoly aggodalmat keltett a gyár környékén többször is érezhető maró vegyszerszag, melynek eredetét nem sikerült tisztázni.
Áprilisban azonban a gödi városvezetés újabb pályázati felhívást tett közzé, majd április 29-én a Samsung SDI-t hirdette ki a pályázat győzteseként.
Gödi polgárok – köztük jelen sorok írója – az eredményt ismertető rendkívüli ülésen megpróbáltak több információhoz jutni az ipari parkról. Mivel ott nem kaptak választ, írásban kérdezték a városvezetést. Többek között arról, hogy milyen ipari beruházás fog megvalósulni a 80 hektáros területen, s hogy tartottak-e egyáltalán lakossági fórumot vagy közmeghallgatást az iparterület kialakításáról.
A város jegyzője által írt április 30-ai válasz számos meglepő információt tartalmaz.
“Az iparterület pontos fejlesztési terveit még nem ismerjük, hiszen éppen a mai napon hirdette ki a pályázati eljárás nyertesét a képviselő-testület” – olvasható a levélben.
Azaz a jegyző szerint a fejlesztési terveket épp azért nem ismerik, mert most hirdettek eredményt. Hogy akkor minek alapján történt a pályázat elbírálása, ha nem az iparterületre vonatkozó konkrét fejlesztési tervek alapján, nem tudni.
Száz főt fognak foglalkoztatni, ezért a nagy felhajtás
A levélből viszont az legalább kiderül, hogy “a Samsung SDI a tulajdonosa a szomszédos iparterületnek, ahol elektromos gépjárművekbe használható akkumulátorok gyártását kezdték meg. Információink szerint ennek a termékkörnek a gyártását tervezik a most megvásárlásra kerülő területen is.”
Kérdeztük a városvezetést annak a testületi ülésen elhangzott, talányos polgármesteri kijelentésnek is az értelméről, mely így szólt: “Talán enyhébb lesz a felhasználás az ipari területen, mint az eredeti elképzelés volt, lightosabb lesz a felhasználás”.
A válasz szerint ennek az a magyarázata, hogy míg a decemberi, eredménytelen pályázati felhívás szerint a leendő beruházónak legkevesebb 500 munkahely megteremtését kellett volna vállalnia 5 éven belül, ez a feltétel 100 fő munkavállaló foglalkoztatására módosult. A jegyző feltételezése szerint ebből arra lehet következtetni, hogy “a befektető esetleg kevesebb munkaerőt igénylő technológiát kíván alkalmazni.”
A válasz szerint tehát a munkahelyteremtő beruházásként beharangozott fejlesztés – melynek kedvéért kiirtottak egy erdőt és 150 gödi tulajdonos földjét felvásárolták, illetve kisajátították -, kb. 100 embernek fog munkát biztosítani.
A jegyző szerint egyébként a gödiek “téves számításból” indulnak ki, amikor több mint 100 hektáros iparterületet emlegetnek. Pedig a Samsung meglévő és most pályázattal megnyert újabb gyárterülete együttesen már kb. 113 hektárnyit fog kitenni.
A válaszlevél szerint több lakossági fórumon és testületi ülésen is lehetett kérdéseket felteni az ipari övezetről. A gyárral kapcsolatos panaszokra egyébként a városvezetés mindig úgy reagál, hogy a beruházásról a magyar kormány döntött, amibe az önkormányzatnak nem volt beleszólása.
Ez azonban nincsen egészen így. Az Átlátszó birtokában lévő, Markó József polgármester által a gödi képviselő-testület nevében írt, a magyar kormánynak szóló levél szerint maga az önkormányzat kérelmezi a gödi iparterület létrehozását. A kérelmet azzal indokolják, hogy az új iparterület munkahelyeket teremt, s hogy annak lakosságmegtartó ereje lesz. Ezen kívül javítani fogja Gödön az életminőséget és biztosítja a város ipari kultúrájának fejlődését.
Kielégíteni a nagybefektető igényeit
Ezeket a célokat a kérelem szerint csak egy 80 hektáros, egybefüggő terület biztosíthatja, ami kielégíti “a nagybefektetői igényeket.” Az indoklás kitér arra is, hogy a terület a városközponttól csak 5 km-re található, a mellette lévő M2-es gyorsforgalmi út jó közlekedést biztosít, az út keleti oldalán lévő gödi területek pedig egy esetleges további terjeszkedésre is lehetőséget adnak.
A képviselő-testület arról is pozitívan nyilatkozik, hogy szerintük nem lesz szükség kisajátításokra, a földtulajdonosok ugyanis támogatják az önkormányzat fejlesztési elképzeléseit.
Majd leírják annak menetét, hogy a 25 hektáros erdő hogyan lesz letermelhető, majd a területe eladható. Mivel védelmi erdőről van szó, a Nemzeti Földalapkezelőtől a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz kell átkerülnie az erdőnek, hogy az átminősítés után a terület az MNV és az önkormányzat által eladhatóvá váljék.
Mindezeket azonban csak akkor tudja megvalósítani az önkormányzat, ha az általa megjelölt 230 ingatlant beruházási célterületté nyilvánítja a kormány. Így ugyanis lehetővé válik az átlagosnál jobb minőségű földek – melyeket a földtörvény véd – végleges más célú hasznosítása, valamint az is, hogy az Agglomerációs Törvény hatálya alól kivegyék a gödi erdőt és a szántókat.
A városvezetés “cserébe” készséggel megígéri, hogy haladéktalanul gondoskodik a Helyi Építési Szabályzat szükséges módosításáról és a területek átminősítéséről.
A kormányhoz intézett kérelem elfogadását 2018. július 5-én tárgyalta a testület. Az ülésről készült szűkszavú jegyzőkönyv tanúsága szerint a döntést a polgármester a Samsung terjeszkedési igényével indokolta, ahogy a júliusi 24-ei ülésen is a Samsung sürgős területszerzési igénye hangzik el indoklásként. A gödi iparterület létrehozásáról szóló július 27-ei kormányrendelet azonban csak egy ipari-innovációs terület létrehozásáról szól, s nem említi a Samsung bővítési terveit.
Hiába dorgálta meg a NAIH a várost, csak titkolják a nyílt ülés hangfelvételét
Szerettük volna megtudni, hogy a képviselőtestületben elhangoztak-e egyéb információk a Samsung-gyár terveiről, egyáltalán, volt-e vita az iparterület létrehozásáról. Ezért közadat-igénylésben kértük az önkormányzatot a nyári ülésekről készült hangfelvételek kiadására. Csakhogy a jegyző, arra hivatkozva, hogy a hangfelvételeken “döntést megalapozó adatok” és “üzleti titkok” is elhangoznak, megtagadta az adatkiadást.
Emiatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk, álláspontunk szerint ugyanis a nyilvános testületi ülésen elhangzottak nem lehetnek titkosak.
A NAIH hosszas vizsgálódás után nekünk adott igazat, s márciusban felszólította az önkormányzatot az adatok kiadására. Az önkormányzat azonban a hatósági felszólításnak sem tett eleget, és továbbra is megtagadja a nyilvános ülésekről készült hangfelvételek kiadását.
Az elkövetett jogsértésről a NAIH egy jelentést készített, mint írják, “az alapjog érvényesülését szolgáló kötelezettség kikényszerítése érdekében.” A gödi önkormányzat viszont vélhetően más kényszerítő erőknek kíván engedelmeskedni.
Egy szűkszavú tájékoztató mindenesetre olvasható a város honlapján “az iparterülettel kapcsolatos pénzügyi folyamatokról”. Eszerint a város két augusztusi kormányhatározat értelmében 2,1 milliárd Ft visszatérítendő, és közel 150 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott az ipari övezet létrehozására. A visszafizetendő összeget később 1,6 milliárdra mérsékelte a kormány, ugyanis a kivágott erdő pótlására 500 millió forintot kapott a város.
Az erdőtelepítéssel viszont lesz egy kis “bibi”: a várostól kb. 8 km-re, az M2-es út túloldalán találtak csak neki helyet, így egyáltalán nem fogja védeni a lakosságot a gyár és a közlekedés szennyezésétől. Az 1,6 milliárdos kölcsönt 2019 végéig kell visszafizetni, azaz addig kell eladnia az önkormányzatnak a 80 hektáros területet. Az új tulajdonos pedig – a nyertes pályázat értelmében – a dél-koreai Samsung lesz.
A képviselő volt ügyvédi irodája a helyi lakosok ellen
A tájékoztatás hiányosságai miatt azonban sokan nem tudják Gödön, hogy az önkormányzat nem bérbe adja, hanem eladja a 80 hektáros területet. Mégpedig nem kevés pénzért: az átminősítést követően a területet 6400 ft/m2 áron kínálják.
A földtulajdonosoknak viszont csak a piaci ár felét ajánlották fel, ezért sok tulajdonos pert indított egy reálisabb árért. Az önkormányzat a földvásárlások és kisajátítások intézésével azt a Biczi és Turi ügyvédi irodát bízta meg, mely régebben a Biczi és Tuzson nevet viselte, hisz Tuzson Bence, a térség országgyűlési képviselője volt az egyik alapítója és tulajdonosa.
A földek megszerzését és a dél-koreai cég gyarapodását tehát a “megfelelő” kezekbe helyezték a döntéshozók. A gödiek közül azonban sokan úgy érzik, a fejük fölött döntöttek minderről. Ráadásul senki sem tudja, hogy mekkora gyárat tervez a Samsung, s ennek milyen hatásai lesznek a környezetre.
A bővítés ugyanis folyamatos: egy április végén kiadott, de május elején máris módosított szakhatósági határozat például további “légszennyező anyagokat kibocsátó pontforrásokat” engedélyez a mostani területen. Néhány hete meg is kezdődött öt új hűtőtorony építése.
A göd-újtelepieket közben értesítették, hogy a pokoli zajt okozó három hűtőtornyot áthelyezik és a lakóházak felé zajvédő falat építenek. Az új hűtőtornyokat azonban most a gyár Oázis lakópark felé eső részére építik, s oda nem terveznek semmilyen hangvédő falat. Így vélhetően a jövőben a lakóparkban élők fognak a zaj ellen tiltakozni.
Hiába hízik viszont kisgömböcként egyre nagyobbra a gyár, a szakhatóságok – melyek mindig csak egy-egy újabb bővítésre adnak ki engedélyt – álláspontja szerint az egész gyárnak “nincs jelentős környezeti hatása”. Egy gödi lakos szerint viszont nagyon is rossz hatással van az akkumulátorgyár Gödre, ezért panaszt tett a jövő nemzedékek érdekeit képviselő ombudsman-helyettesnél. Információink szerint márciusban meg is indult az ombudsmani vizsgálat az ügyben, aminek a gödi önkormányzatban a legkevésbé sem örülnek.
|
Erdőirtással kedvez Göd a Samsungnak, helyiek tiltakoznak, a zöldombudsman vizsgálódik
|
Nő az elégedetlenség Gödön a Samsung akkumulátor-gyárának újabb terjeszkedése miatt. A helyi önkormányzat ugyanis arról döntött, az eddig 33 hektáron működő, több szintes gyárat újabb 80 hektárral fogják bővíteni. A helyiek tiltakoznak amiatt, hogy a Duna-parti kisvárosban veszélyes anyagokkal dolgozó gigagyár épül, amiről a megkérdezésük nélkül döntött a magyar kormány és a városvezetés. Az ügyben ombudsmani vizsgálat is indult.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/05/17/erdoirtassal-kedvez-god-a-samsungnak-helyiek-tiltakoznak-a-zoldombudsman-vizsgalodik/
|
2019-05-17 10:34:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Egy kiszivárgott felvétellel akarják politikai ellenfelei lejáratni a szocialista miniszterelnököt.
Képzeljék el, mit gondolhatott volna egy külföldi ország (mondjuk Ausztria) hírfogyasztója, ha Gyurcsány Ferenc hírhedt őszödi beszédéről nagyjából ezzel a tartalommal és ezzel a távolságtartással készült hírekkel találkozott volna! A hétvégén a magyar köztévében kb. ez történt az osztrák kormányválságot előidéző botránnyal, amibe Orbán Viktor egyik szélsőjobbos európai szövetségese bele is bukott. Sok hasonló ügy volt és van a magyar közmédiában, de szemléletes a friss példa.
A kódex
Kezdjük egy kicsit távolabbról. Amikor 2010-ben nyert a Fidesz, és az első nagyobb törvényalkotási hullámban új médiatörvényt írtak, elég nagy hiszti lett belőle. Itthon és külföldön is. Mivel a külföldi kiborulás elég erős volt, a kormány kénytelen volt olyan engedményeket tenni, amik szalonképesebbé tették az amúgy több ponton is aggályos médiaszabályozást. Így a magyar nemzeti közszolgálati médiaszolgáltatás alapdokumentuma (így nevezik) az úgynevezett Közszolgálati Kódex lett.
Ebben a kódexben az szerepel, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatás céljai: kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos, sokoldalú, időszerű, megbízható és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás. A közmédia ezeknek kimutathatóan és dokumentáltan sokszor nem felel meg, volt már rengeteg cikkünk ezekről. Ellenzéki vagy a kormányérdekekkel ellentétes híreket, véleményeket, szereplőket gyakran cenzúráznak, a kormányzati vagy kormányzati célokat szolgáló híreket pedig fenntartások nélkül, a szakmai szabályokat, a saját működésüket előíró törvényeket, a Kódexet figyelmen kívül hagyva tálalnak.
Gyakran idéznek külpolitikai és belpolitikai ügyekben szakértőket, de ezek a szakértők szinte kizárólag a kormányzati narratívák erősítéseként szerepelnek/szólalnak meg. Idézésükkor hiányoznak azok a kontextusok, amikből kiderülhetne, hogy nem független és pártatlan szakértőkről van szó, hanem például kormánylapok újságíróiról, kormányhoz közeli szervezetek illetékeseiről. Ezek feltüntetése nélkül az lehet az olvasó/hallgató/néző benyomása, hogy független, azaz hiteles véleményt hall, azaz ezek befolyásolják a véleményalkotásban.
Az ország nagy részén a köztévé és közrádió híradóiból tájékozódnak az emberek, és ha a közmédia kormányzati szempontok alapján szerkeszti a híreit, akkor a lakosság jelentős része is kizárólag ezen szempontok keresztül tájékozódik.
Márpedig a köztájékoztatás, a közszolgálatiság nem ezt jelenti. Annak függetlennek, pártatlannak, objektívnek kell lennie. Ezt nem csak én mondom, benne van a Kódexben is.
Lássuk akkor először a tények szintjén, hogy mi történt nemrég Budapesten, és most hétvégén Ausztriában, aztán megmutatjuk, hogy azok, akik mondjuk csak a köztévéből tájékozódnak, mit észlelhettek ebből az egészből az ügy első 24 órájában.
Nemrég Budapesten járt Heinz-Christian Strache, az osztrák kormány alkancellárja. Találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel és a fél kormánnyal, hatalmas egyetértésben érveltek Európa bevándorlásellenessége mellett. Orbán dicsérte Strachét, Strache dicsére Orbánt. Az összeborulást a köztévé kiemelten kezelte, emlékszem, a másnap délutáni/esti ügyeletemben többször is az erről szóló anyagokat, a közös sajtótájékoztató ismétlését láttam, amikor többször is véletlenszerűen a newsroom egyik tévéjére pillantottam. Pedig akkor már nagyjából 24 óra eltelt, és ha valamit egy nap után is ennyiszer mutatnak meg, akkor az vagy tényleg nagyon fontos, vagy csak igyekeznek nagyon fontosnak beállítani. Orbán a találkozó apropóján interjút is adott egy osztrák lapnak, és ebben azt mondta: Én azt javaslom Európának, ami Ausztriában történik. Európának át kellene vennie az osztrák modellt.
Péntek este kiderült, hogy ugyanaz az ember, akit nemrég Orbán Viktor miniszterelnök egyik legfontosabb és legszorosabb európai szövetségesének mutatott és mutattak be, 2017-ben, az osztrák választások előtt egy magát orosz befektetőknek kiadó nővel tárgyalt Ibizán részegen arról, hogy magyar mintára szeretné megszerezni Ausztria legnagyobb elérésű napilapját. Strache konkrétan megemlítette az Orbán Viktorral többször tárgyaló Heinrich Pecinát, akinek a Népszabadság megszüntetésében volt kulcsszerepe, és akinek a segítségével több vidéki lapot sikerült Orbán Viktor környezetének átjátszani. Strache Pecinát javasolta a valószínűleg csapdát állító nőnek arra, hogy befektetési lehetőségekért cserébe segítsen neki Ausztriában médiát szerezni, úgy, ahogy azt Pecina tette Orbánnak Magyarországon.
Már az első hírek után látszott, hogy elég meredek ügyről van szó, és mivel az egészről videofelvétel is készült, itt nem nagyon lehetett maszatolni: Strache másnap le is mondott, és aznap estére már az osztrák kancellár is előrehozott választásokat javasolt, amit aztán vasárnap szeptemberre ki is írtak.
Ezek a tények röviden. És hogy tálalta ezt a közmédia? Egészen szombat délutánig sehogy. Az egész botrányról azután (órákkal később) adtak először hírt, amikor már Strache lemondott. Mutatom, hogyan számoltak be róla:
„Lemondott az osztrák alkancellári tisztségről Heinz-Christian Strache egy nyilvánosságra került videó miatt. Két évvel ezelőtt titokban rögzítettek egy beszélgetést, amin Strache saját bevallása szerint ittas állapotban volt. A távozó alkancellár azt mondta, titkosszolgálatai akció áldozata lett, amit szándékosan az európai parlamenti választásokra időzítettek, hogy felrobbantsák az osztrák kormánykoalíciót. Heinz-Christian Strache az Osztrák Szabadságpárt éléről is távozik. Az osztrák kancellár elfogadta a lemondást."
Ennyi. A közszolgálati tévé hírcsatornája (M1) először úgy számolt be az egész világon végigsöprő hírről, mintha egy kazahsztáni helyettes államtitkár mondott volna le, mintha ez a magyar embereknek egy totál érdektelen - ahogy Orbán Viktor fogalmazott - osztrák belügy lenne. Zéró említés arról, hogy ki ez az ember (Orbán egyik szövetségese), hogy pár hete még Budapesten parolázott a magyar miniszterelnökkel, nulla infó arról, hogy mit mondott a kiszivárgott felvételen, vagy hogy kiket és hogyan próbált meggyőzni arról, hogy magyar mintára szerezzenek neki médiát a hazájában.
A következő, pár órával későbbi beszámoló ennél is látványosabban mutatja meg, hogy a kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos, sokoldalú, időszerű, megbízható és felelős hírszolgáltatásra, valamint tájékoztatásra törvényileg szabályzott közmédia hogyan hány fittyet a rá vonatkozó előírásokra.
Idézem a botrányról a második beszámolójukat:
„Több nyugat-európai, illetve hazai, ellenzéki politikus a Strache-ügye kapcsán azt hangoztatta, hogy a botrány azt bizonyítja, hogy nem lehet a szélsőjobboldalra bízni Európát. Mások viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy alig néhány nappal az uniós választás előtt került nyilvánosságra a német sajtóban a két éve készült videofelvétel. Maga Heinz-Christián Strache is azt mondta, hogy a botrányt szándékosan az európai parlamenti választásokra időzítettek. Azt egyelőre nem tudni, ki készítette a videót, a német lapok nem árulták el a forrást.
Strache, mint az osztrák Szabadságpárt elnöke a bevándorlásellenes erők egyik vezetője volt Európában. Az M1-nek nyilatkozó szakértő szerint egész Európában meg akarják gyengíteni a bevándorlásellenes erőket.
A szakértő szerint "szánt szándékkal hozták most nyilvánosságra ezt a felvételt, nem beszélve arról, hogy német napilapok hozták nyilvánosságra a felvételt, tehát látszik, hogy Németországban azon dolgoznak sokan, hogy mondjuk Ausztriában, illetve más országokban, ahol a bevándorlásellenes politikai erők azok megerősödtek az elmúlt időszakban, ott ne legyen egyfajta fordulat és a bevándorlásellenes politikai erők meggyengüljenek az utolsó napokra.”
Irányított kontextus
Tehát a részletek (ki is ez a Strache, van-e köze a magyar miniszterelnökhöz, mi is az az ügy, amibe belebukott) itt is hiányoznak, de itt már egy szakértőre (aki korábban a függetlennek, hitelesnek egyáltalán nem mondható Figyelő főmunkatársa volt, jelenleg pedig a függetlennek ugyancsak nem mondható XXI. Század Intézet alkalmazottja, ami szintén nem mellékes, de a közmédiában elhallgatott részlet) hivatkozva kvázi fel is mentik az osztrák alkancellárt.
Megteremtik a kontextust azoknak, akik a pár héttel ezelőtti, kampányszerű ajnározás hatására és a hétvégi közmédiás igyekezet ellenére mégis emlékeznek arra, hogy ki is a botrány főszereplője. Ráadásul ha valaki akadékoskodna, hogy nem volt szó az ügyről, azt el lehet hajtani, hisz volt szó róla. Pipa. Igaz, csak az ügy manipulatívan kiragadott részletein keresztül. Nézzük a Facebookot: ott ez volt az első posztjuk az első 24 órában.
A kormányzatnak kellemetlen kontextusról a közmédia tehát nem ugyanúgy számol be, mint a kormánynak kedvező dolgokról. Aki a közmédiából akar tájékozódni, az a törvénnyel ellentétesen - idézném újra a Közszolgálati Kódexet - nem kap kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos, sokoldalú, időszerű, megbízható és felelős hírszolgáltatást.
Fontos még az ügy megítélésében, hogy az egész botrányról - az említett torzításokkal, manipulálásokkal együtt - kizárólag mínuszos hírekben foglalkoztak a köztévében. Ez azt jelenti, hogy az ügy jelentőségét a lehető legkisebbre csökkentve mutatták be, a magyar vonatkozásokat (Pecina említése például) és a miniszterelnökkel való szövetség kontextusát pedig egy az egyben kihagyták. Miközben vasárnap olyan dolgokról készültek rendes, alapos, azaz jelentőséggel felruházó tudósítások, mint egy szakállverseny vagy egy törpemalackávézó.
És aki még mindig nem biztos abban, hogy ez az egész direkt történt így, az nézze meg ebben a posztban, hogy a köztévé online felülete, a Hirado.hu hogyan kezelte ezt az egészet. És hogy visszautaljak a cikk felvezetésében említett, korábbi magyar médiaszabályozási aggályokra, azokban pont ilyenekről volt szó.
(Borítókép: Németh Sz. Péter / Index Orbán Viktor Facebook oldalának fotója alapján)
|
Ha haverság van, nyomjuk, ha baj van, sunyulunk
|
közszolgálati tévé hírcsatornája (M1) először úgy számolt be az egész világon végigsöprő hírről, mintha egy kazahsztáni helyettes államtitkár mondott volna le. Zéró említés arról, hogy ki ez az ember (Orbán egyik szövetségese), hogy pár hete még Budapesten parolázott a magyar miniszterelnökkel, nulla infó arról, hogy mit mondott a kiszivárgott felvételen, vagy hogy kiket és hogyan próbált meggyőzni arról, hogy magyar mintára szerezzenek neki médiát a hazájában.
| null | 1 |
https://index.hu/kultur/media/2019/05/20/strache_kozmedia_mtva_m1_ausztria_osztrak_alkancellar_tajekoztatas/
|
2019-05-20 10:41:25
| true | null | null |
Index
|
A járási kormányhivatal vezetője tart önismereti tréninget, a fideszes képviselő pedig az anyatej fontosságáról beszél – egyebek mellett ilyen „nőprojektekre” adott 200 millió forintot az Európai Unió. A „Nők a családban és a munkahelyen” című móri projektben kulcsszerep jutott egy fideszes országgyűlési képviselő, Törő Gábor feleségének. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő feljelentést tesz.
„Nők társadalmi és gazdasági szerepvállalásában rejlő lehetőségek és előnyök helyi bemutatása: Női Motivációs és Sikernap. „Sikeres Ádámok, elhivatott Évák” – kampányfilm a helyi sajátosságok, lehetőségek figyelembevételével. Flash-mob szervezése helyi közösségek, iskolák bevonásával jeles napokon. Anya Olimpia” – „Férfi-Nő Olimpia” – játékos sorversenyek, vicces feladatok, munkahatékonyság tesztek.”
Mennyi az esélye, hogy véletlenül szóról szóra egyeznek ezek a felsorolt vállalások egy pásztói és egy móri uniós pályázatban?
Kevés, mondhatni semmi. Ráadásul mindkét pályázat ugyanazon a napon (2017. szeptemben 27.-én) nyert csaknem fillére megegyező összegű támogatást: 199,2 és 199,6 millió forintot.
A pásztóiról tavaly írta a Magyar Nemzet, hogy a nyertes nőegyletet Rétvári Bence emberierőforrás-államtitkár unokahúga vezeti.
A móri pályázat hátterét most mutatta be Korrupcióinfóján Hadházy Ákos. A projektgazda papíron a település önkormányzata, illetve a borvidék turisztikai egylete, de a helyiek tudomása szerint a vezetője Törőné Varga Mónika, aki Törő Gábor (Fidesz) országgyűlési képviselő felesége.
A hölgy mindenesetre aktív a nőprojektben, ezen az eseményen például szakmai vezetőként tűnik fel. Fellép maga Törő is, hogy a szoptatás fontosságát hangsúlyozza.
Hadházy talált egy olyan videót is, ahol a városi tévé méltatja az Egészségnapot, csakhogy egy másik, immár 500 milliós uniós projekt részeként. Ennek neve „Humánszolgáltatások fejlesztése Móron”, és a szakmai vezető itt is Törőné.
Fotó: Szakál Szebáld/Átlátszó
|
Hadházy: egy fideszes parlamenti képviselő felesége unióspénz-szippantót üzemeltet Móron
|
A járási kormányhivatal vezetője tart önismereti tréninget, a fideszes képviselő pedig az anyatej fontosságáról beszél – egyebek mellett ilyen „nőprojektekre” adott 200 millió forintot az Európai Unió. A „Nők a családban és a munkahelyen” című móri projektben kulcsszerep jutott egy fideszes országgyűlési képviselő, Törő Gábor feleségének. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő feljelentést tesz.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/05/15/hadhazy-egy-fideszes-parlamenti-kepviselo-felesege-uniospenz-szippantot-uzemeltet-moron/
|
2019-05-15 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
„Kazincbarcika a mindennapok gyakorlatában mindenkit lepipál autóbeszerzések terén” – hívta fel a figyelmet egy olvasónk a város Polgármesteri Hivatalának gyakorlatára. A gépjárműveket ugyanis nem megvásárolják, hanem bérlik egy autókereskedőtől, a szerződés ellenértékét pedig nem havi részletekben fizetik, hanem egy összegben utalják. Így úgy tűnik, hogy olcsóbban jutnak a város vezetői a gépkocsikhoz.
Olvasónk leginkább azt kifogásolja, hogy a bérleti szerződéseket, bár van amelyik meghaladja a nettó 5 millió forintot, az önkormányzat honlapján csak késlekedve teszik közzé. Mint olvasónk megjegyezte, az egyik közmeghallgatáson a jegyző a késlekedéseket azzal magyarázta, hogy a leterheltség miatt a szerződéseket háromhavonta gyűjtik össze és teszik fel a honlapra.
Az autóbeszerzésekkel kapcsolatban olvasónk közérdekű adatigényléssel is élt, így derült ki számára, hogy vásárlás helyett bérlik a járműveket a város vezetői számára.
Kazincbarcika polgármestere egy Mercedes V250 típusú buszlimuzinnal jár, a város volt alpolgármestere, aki ma a ZV Zöld Völgy Nonprofit Kft. ügyvezetője, pedig egy hibrid Volvo Xc90-essel.
Az Átlátszó is kíváncsi lett a kazincbarcikai önkormányzat autóbeszerzés-gyakorlatára, ezért közérdekű adatigényléssel kikértük az autókkal kapcsolatos szerződéseket és azok mellékleteit. A Kazincbarcikai Polgármesteri Hivatal a 15 napos határidő utolsó napján teljesítette is az igénylést.
A dokumentumok alapján a város első embere, Szitka Péter a POM-150-es rendszámú Mercedes V-Class típúsú autóval közlekedik. Ennek a listaára mintegy 17 millió forint. De, ahogy olvasónk is írta, a Mercedes nem adásvétellel került a polgármesterhez, hanem az önkormányzat bérleti szerződést kötött a gépkocsira Szabó György egyéni vállalkozóval, akié a Szabó Suzuki – Mazda Márkakereskedés és Szerviz.
A 2017 decemberében megkötött bérleti szerződésben a Mercedesen kívül egy Skoda Superb Style és egy Mazda 6-os is szerepel. A három autó bérleti díja egy évre bruttó 10,2 millió forint volt, amit egy összegben előre fizettek ki.
Mivel a bérleti szerződést a Mercedes V250-re 2017. december 13-án írták alá, az autót pedig egy héttel később helyezték forgalomba, olvasónk szerint kifejezetten megrendelésre szerezhették be a gépkocsit.
Az említett három gépkocsi közül a Skodát Klimon István alpolgármester használja. A város vezetője és helyettese elégedettek lehettek az autókkal, mert azok bérletét 2018 végén meghosszabbították 2019 decemberéig. Erre az időszakra 7,6 millió forintot fizetett az önkormányzat.
Az alpolgármester Skodája egyébként 2015 decemberi szerzemény, és az autó egyévi bérleti díja bruttó 2,5 millió forint volt. A kontraktust a következő évre is meghosszabbították, így a bérleti díjat újra kicsengették. Majd 2018 utolsó 13 napjára is kifizették a Skoda Superb 102 ezer forintos bérletét.
Korábban, 2015 májusától a polgármesternek egy Volkswagen Multivant béreltek évi 2,3 millió forintért, majd a szerződést 2017 májusában az év végéig meghosszabbították. Erre a plusz időszakra a számításaink szerint mintegy 1,3 millió forintot fizethettet a kazincbarcikai önkormányzat.
A bérleti díjakat összeadva kiderül, hogy az elmúlt pár évben mintegy 23,8 millió forintba kerültek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei város vezetőinek bérelt gépkocsik.
Olvasónk arra is felhívta a figyelmet, hogy az önkormányzatéhoz hasonló gépjárműbérlésekkel élt Szabó György közreműködésével a ZV Zöld Völgy Nonprofit Kft., amelynek az ügyvezető elnöke a város volt alpolgármestere, Sztupák Péter.
A nonprofit céget egyébként a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás alapította. A társulás elnöke Szitka Péter polgármester. „Nem mellesleg az említett ügyvezető, a polgármester és az autókereskedő egyazon vadásztársaság tagja” – hozta fel olvasónk rámutatva az érintettek jó viszonyára.
Kazincbarcikát 1994 óta MSZP-s polgármester vezeti: 1994-től 2006-ig Király Bálintnak, 2006 óta pedig Szitka Péternek szavaztak bizalmat a helyiek. Korábban többször írtunk már kazincbarcikai ügyekről, például az eső ellen nem védő 4,5 milliós buszvárókról, és a városi kommunikációs cégnél foglalkoztatott polgármesterfeleségről is.
Kazincbarcikán hosszú évek óta probléma a magas munkanélküliség és a fiatalok elvándorlása. Az 1994 óta MSZP-s polgármesterek által irányított városban azonban látszólag minden rendben, javarészt EU-s támogatásból szinte mindent felújítottak már, közintézményeket és közterületeket egyaránt.
Címlapkép: Szitka Péter kazincbarcikai polgármester közpénzből bérelt autója ( Fotó: olvasónk)
|
Tízmilliókba kerülnek a kazincbarcikai polgármesternek és helyettesének bérelt autók
|
Nem vásárol, hanem bérli a kazincbarcikai önkormányzat azokat az autókat, amelyeket a város polgármestere és annak helyettese használnak. Az elmúlt években nagyjából 24 millió forint ment el erre a település költségvetéséből.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/05/15/tizmilliokba-kerulnek-a-kazincbarcikai-polgarmesternek-es-helyettesenek-berelt-autok/
|
2019-05-15 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
MSZP;MVM;KEH;
2019-05-20 08:35:00
Újabb zűrös ügyben kötelezték adatkiadásra az MVM-et
Az állami MVM Magyar Villamos Műveknek ki kell adnia a zűrös termelésfigyelőrendszer-beszerzési ügy belső vizsgálatát elrendelő határozatokat - döntött a szocialista Tóth Bertalan keresetére a Fővárosi Törvényszék.
A minapi, nem jogerős döntés értelmében az állami társaságnak ki kell adnia a központi termelésmegjelenítő és -felügyeleti (ktm) -rendszerrel, valamint az MVM International AG-val kapcsolatos belső vizsgálatok elrendelő határozatait. Az iratokból kiderül: az MVM a pártelnök adatkérését először azzal hárította el, hogy a ktm-szerződés vizsgálatára szakértőket bízott meg, mely vizsgálatok zajlanak. Ezek lezártáig pedig felelősségteljes következtetések nem vonhatók le. Tóth Bertalan ezután bírósági keresettel kérte ki az elrendelő határozatokat. Az MVM szerint viszont ezek olyan „döntést megalapozó, folyamatban levő, komplex, több egymásra épülő lépésből álló folyamat indító dokumentumai”, amit nem kötelesek kiadni. A bíróság szerint viszont, bár az előkészítő iratok tíz évig titkosak, az elrendelő határozatok nem tartoznak e körbe.
Noha vonatkozó megkeresésünkre az MVM nem reagált, az állami energiatársaság hasonló keresetekkel kapcsolatos eddigi gyakorlata tükrében borítékolható, hogy az utolsó lehetséges pillanatig folytatják a közvagyonnal kapcsolatos döntéseik megismerése elleni jogi küzdelmet.
Mint arról több ízben beszámoltunk, az MVM tavalyelőtt saját újonnan alapított, titokzatos svájci leányvállalatától, az MVM International AG-tól szakértők által szükségtelennek, ötmilliárdos árához képest talán ha néhány tízmilliós értékűnek tartott úgynevezett „központi termelésmegjelenítő” rendszert vásárolt.
Akkori könyvvizsgálójuk, a KPMG ezt állítólag nem hagyta szó nélkül, így pénzügyi jelentésüket egy másik céggel fogadtatták el. Miután az MVM tulajdonosi joggyakorlása Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhez került, a teljes vezetőségét lecserélték, ám a ktm-vizsgálat fejleményeiről nem tudni. Kóbor György elnök-vezérigazgató utoljára 2018. október végén a Figyelőnek adott hangot abbeli reményének, hogy decemberre képbe kerülnek. Ezután februári belső határidőről rebesgettek, de az ügyben azóta is csend honol. A bíróság felidézi: Mesterházy Attila szocialista képviselő tavaly szeptemberi kérdésére Fónagy János nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhelyettes visszaigazolta a vizsgálatok tényét (emellett amúgy kiállt az üzlet szükségessége mellett is).
|
Újabb zűrös ügyben kötelezték adatkiadásra az MVM-et
|
Az állami MVM Magyar Villamos Műveknek ki kell adnia a zűrös termelésfigyelőrendszer-beszerzési ügy belső vizsgálatát elrendelő határozatokat - döntött a szocialista Tóth Bertalan keresetére a Fővárosi Törvényszék.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3036482_ujabb-zuros-ugyben-koteleztek-adatkiadasra-az-mvm-et
|
2019-05-20 10:35:00
| true | null | null |
Népszava
|
Elismerte a bűnösségét Kuna Tibor a Fővárosi Törvényszéken kedden kora délután a mások mellett ellene is folyó áfacsalási ügy előkészítő tárgyalásán. A kormány kedvenc PR-os vállalkozóját azzal vádolja az ügyészség, hogy cégeivel 245 millió forintnyi hamis számlát fogadott be, és ezzel 52 millió forintos kárt okozott a költségvetésnek. Kunára 2 év 5 évre felfüggesztett szabadságvesztést kért az ügyészség. Az ügyészek bíróságon tett nyilatkozata szerint a vállalkozó az eljárás kezdete óta kifizette az általa a költségvetésnek okozott kárt. Kuna büntetéséről még nem született döntés.
Az óriás áfacsalási ügy előkészítő tárgyalása a héten kezdődött a Fővárosi Törvényszéken. Összesen 60-nál is több vádlott van, ők az ügyvédeikkel együtt csurig töltötték a bíróság Fő utcai épületének legnagyobb tárgyalóját.
Az ügy főszereplője nem Kuna Tibor, az elsőrendű vádlott V. Attila, aki az ügyészség szerint a társaival együtt olyan bűnszervezet működtetett, amitől számlákat lehetett vásárolni. A bűnszervezet vezetői közül senki sem ismerte el a bűnösségét az előkészítő tárgyaláson.
Az ügyészség klasszikus számlagyárként írta le a szervezet működését, ahol jutalékért lehetett fiktív számlákat vásárolni. A kiállított számla ÁFA-ját a vevő levonhatta a könyveiben, a számlán szereplő összeget pedig a jutalékkal csökkentve visszakapta a bűnszervezettől. A fiktív számlák után az ÁFÁ-t jellemzően soha nem fizették be a költségvetésbe, azt a bűnszervezetben közreműködő vállalkozások tovább számlázgatták egymás között.
Kuna nem a számlagyárat működtető bűnszervezet tagjaként, hanem "vásárlóként" szerepel az ügyben. A per másik ismert vádlottja Berki Krisztián médiaszemélyiség, aki szintén vásárló volt. A mai tárgyaláson ő is elismerte a bűnösségét, rá egy év felfüggesztett szabadságvesztést kért az ügyészség. Azért kevesebbet, mint Kunára, mert Berki jóval kevesebb kamuszámlát fogadott be, és így ő "csak" 7,6 millió forint kárt okozott a költségvetésnek.
Kunát 2016 végén hallgatták ki gyanúsítottként az ügyben, akkor panasszal élt a gyanúsítás ellen, és azt állította a nyomozóknak, hogy nem követte el, amivel vádolják. Kuna tavaly márciusban, amikor először írtunk az ügyéről, azt mondta a 444-nek, hogy
„minden számlájuk mögött valós gazdasági teljesítmény áll.”
Kuna a mostani tárgyalás után nem akart nyilatkozni a 444-nek.
Felsorolni is nehéz az állami megbízásokat
Kuna pr-os és kommunikációs cégeinek összes állami megbízását szinte fel sem lehet sorolni, annyit kaptak az elmúlt években. A teljesség igénye nélkül ők
intézték például a 2017-es vizes vb kommunikációját;
a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kommunikációs ügyeit;
lehajoltak a Pécsi Tudományegyetem nyomtatványos megbízásaiért;
besegítenek a MÁV-nak;
pár milliárdért a Szerencsejáték Zrt-nek.
Ezeknek az állami megbízásoknak egy részét már azután nyerték el, hogy Kunát 2016-ban gyanúsítottként hallgatták ki az adónyomozók.
A pénzeső hivatalosan 2018 nyarán állt el, amikor a kormány PR és marketing kiadásait kezelő, Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Ügynökség kirúgta Kuna cégeit a közbeszerzésekből, névleg egyébként a Kuna ellen folyó büntetőügytől függetlenül.
Isten VIP-je
Kuna azon kívül, hogy pénzben kifejezve a NER egyik legnagyobb nyertese volt az elmúlt években, elég színes figurája is a rendszernek. 2015-ben egy vallási rendezvényen beszélt arról, hogy milyen szerepe van Istennek az ő sikereiben (nagyon nagy), sőt a Nemzeti Kommunikációs Hivatal létrehozását egyenesen biblia jelenésként írta le. Év végén egy szakmai fórumon ugyanő arról beszélt, hogy
„azért indulnak kevesen a[z állami kommunikációs] közbeszerzéseken, mert ez kemény meló”.
A sok munka mellett azért maradt ideje a kikapcsolódásra is, mikor fehér ingeben, mikor pufidzsekiben, de mindig ott volt, amikor a fideszes elit kivonult a nyilvánosság elé.
Kuna kanyargós utat járt be a NER csúcsáig. 2015-ben róla írt portrénkból kiderül, hogy fideszes kabinettitkárból hogyan lett előbb Szijjártó Péter barátja, aztán 2014 után miként került Seszták Miklós akkori fejlesztési miniszter közelébe. Egyes értelmezések szerint Sesztákkal viszont nem tett jó lóra, mikor a fejlesztési miniszter kiesett a pikszisből Orbánnál, azzal Kuna pozíciói is gyengültek.
A vállalkozó 2018-ban, az ellene folyó büntetőügy nyilvánosságra kerülése, és a cégeinek NKH-s kirúgása után, egy vallási rendezvényen többek között arról beszélt, hogy
„Nagyon szükség volt az életembe', hogy Isten két kiadós, nagy pofonnal a helyére rakjon. Tehát, ha néha ilyen öblös a hangom, az azért van, mert egy nagy hal, a cet gyomrából beszélek hozzátok, mert még mindig ott vagyok, de Isten az, aki eltervezte az én kiköpetésemet, és soha életemben nem voltam még ilyen jól.”
|
Kuna Tibor és Berki Krisztián is elismerte a bűnösségét a bíróság előtt az áfacsalási ügyben
|
Elismerte a bűnösségét Kuna Tibor a Fővárosi Törvényszéken kedden kora délután a mások mellett ellen is folyó áfacsalási ügy előkészítő tárgyalásán. A kormány kedvenc PR-os vállalkozóját azzal vádolja az ügyészség, hogy cégeivel 245 millió forintnyi hamis számlát fogadott be, és ezzel 52 millió forintos kárt okozott a költségvetésnek.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/05/21/kuna-tibor-es-berki-krisztian-is-elismerte-a-bunosseget-a-birosag-elott-az-afacsalasi-ugyben
|
2019-05-21 02:00:00
| true | null | null |
444
|
Mint minden munkahelyen, a paksi atomerőmű új blokkjainak építésére létrehozott cégnél is jól jön néha kibeszélni a munkahelyi feszültségeket kötetlen keretek közt.
Erre tökéletesen alkalmasak az úgynevezett csapatépítő tréningek, ahol a kollégák minden, a munkájukkal kapcsolatos dolgaikat át tudják beszélni, egyben fel tudnak készülni az új feladatokra. Nem beszélve az általában leginkább várt, a hivatalos részt követő lazább programokról, amikor némi ital is segít megértőbbé válni a mások bajai iránt.
Ilyen összetartást nem nélkülözhetnek a Paks II Zrt.-nél sem, mint az kiderül a honlapjukra feltöltött legfrissebb szerződésből. A cég az ESC Club Kft.-vel kötött keretszerződést a Paks II Zrt. munkaerő állománya részére csapatépítő tréning lebonyolítására "a társasági és szervezeti adottságok figyelembe vételével" 2019-re. Hogy az általunk idézőjelbe helyezett kitétel mit fed, az nem derül ki a tájékoztatásból.
Erre a feladatra 17 850 000 forintot költ az atomcég. A szerződés határideje 2019. június 30.
Az ESC egy 2012-ben bejegyzett, 2018 óta gárdonyi szélhelyű cég, melynek főtevékenysége "egyéb sporttevékenység". Ez alapján mozgalmas csapatépítő tréning vár a Paks II Zrt. alkalmazottjaira. A tréninget tartó vállalkozás 2017-ben 26,9 millió forint nettó értékesítési árbevételt ért el, adózott eredménye 11,3 millió forint lett.
Bár a beszerzésen nyertes cég kilenc éves múltra tekint vissza, a mögötte álló tulajdonosoknak komoly tapasztalataik vannak a csapatépítő tréningek terén, már a kilencvenes években foglalkoztak táborok szervezésével. Referenciáik közt számos nagy cég megtalálható, így a paksi beruházásban, az atomerőmű működtetésében kulcsszerepet játszó MVM is.
A lefrissebb létszámadat szerint 372 fő állt alkalmazásban a Paks II Zrt.-nél, a vezetők száma 47 fő volt.
|
Közel 18 millióból tartanak csapatépítő tréninget az új paksi blokkokat építőknek
|
Ilyen összetartást nem nélkülözhetnek a Paks II Zrt.-nél sem, mint az kiderül a honlapjukra feltöltött legfrissebb szerződésből. A cég az ESC Club Kft.-vel kötött keretszerződést a Paks II Zrt. munkaerő állománya részére csapatépítő tréning lebonyolítására "a társasági és szervezeti adottságok figyelembe vételével" 2019-re. Hogy az általunk idézőjelbe helyezett kitétel mit fed, az nem derül ki a tájékoztatásból.
Erre a feladatra 17 850 000 forintot költ az atomcég. A szerződés határideje 2019. június 30.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/kozel-18-milliobol-tartanak-csapatepito-treninget-az-uj-paksi-blokkokat-epitoknek.html
|
2019-05-21 17:22:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Érd;Mészáros Lőrinc;iskolaépületek;Mészáros Beatrix;
2019-05-21 15:36:00
Hatmilliárdért, majdnem dupla áron újít fel egy érdi iskolát a Mészáros-gyerekek cége
A becsült érték közel kétszereséért vállalta a munkát a Fejér-Bál Zrt. A Mészáros-család érdekeltségei rendszeresen kapnak zsíros megbízásokat Érden.
Hatmilliárd lett, maradhat? tette meg ajánlatát a Fejér Bál Zrt. az eredetileg 3,4 milliárd forintra becsült érdi iskolafelújítási tenderen, a megrendelő érdi önkormányzat pedig simán elfogadta a beruházó által kért árat.
Legalábbis ez derül az uniós közbeszerzési értesítőben, a TED-ben megjelent szerződésből, ami alapján a Mészáros-gyerekek - Mészáros Ágnes, Mészáros Beatrix és ifj. Mészáros Lőrinc - vállalkozása bővíti és újítja fel az érdi Kós Károly Szakgimnázium és Szakközépiskola épületét.
A megállapodás szerint a Fejér-Bál két éven belül átalakítja, és többek között tornacsarnokkal, új műhelytermekkel, valamint 500 adagos főzőkonyhával egészíti ki a hetvenes években épített, több mint 9000 négyzetméteres komplexumot; egyúttal vállalják a korszerűtlen épületrészek bontását is.
A Mészáros-család érdekeltségének nem ez az első érdi iskolaépítési programja: az Átlátszó írta meg, hogy a Fejér-Bál a Batthyány Sportiskolai Általános Iskola rekonstrukcióját és bővítését, illetve a helyi Fenyves-Parkváros köznevelési centrum (általános iskola, sportcsarnok és tanuszoda) tervezését és kivitelezését is elnyerte. Úgy, hogy a két projekt az eredetileg becsült nettó 8,1 milliárd forint helyett nettó 11,4 milliárd forintba kerül az adófizetőknek.
Az pedig tavaly novemberben derült ki, hogy a Mészáros-família két vasúti érdekeltsége, az R-Kord és a V-Híd Zrt. tandemben, 8,6 milliárd forintért építhet vágányt Érd-alsó és Érd vasúti megállóhelyek között.
|
Hatmilliárdért, majdnem dupla áron újít fel egy érdi iskolát a Mészáros-gyerekek cége
|
A becsült érték közel kétszereséért vállalta a munkát a Fejér-Bál Zrt. A Mészáros-család érdekeltségei rendszeresen kapnak zsíros megbízásokat Érden.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3036700_hatmilliardert-majdnem-dupla-aron-ujit-fel-egy-erdi-iskolat-a-meszaros-gyerekek-cege
|
2019-05-21 17:45:00
| true | null | null |
Népszava
|
A 4iG Nyrt. és a NISZ Nemzeti Infókommunikációs Szolgáltató Zrt. között 2019. május 21-én nettó 1,297 milliárd forintos értékű szerződés került aláírásra - derül ki a társaság BÉT-en megjelent közleményéből.
A NISZ Nemzeti Infókommunikációs Szolgáltató Zrt. által kiírt „ORACLE licenszek és gyártói terméktámogatás beszerzése – 2. ütem” megnevezésű közbeszerzési eljárás nyertes ajánlataként hirdette ki
a LicensePort Zrt.,
4iG Nyrt.,
CompuTREND Zrt.,
Delta
Systems Kft.,
Grepton Zrt.,
EXE Magyarország Zrt.,
TRACO Zrt. közös ajánlattevők ajánlatát.
A beszerzés célja a NISZ és hozzátartozó intézmények által használt Oracle licenszek megvásárlása és az ahhoz szükséges gyártói terméktámogatás biztosítása. A nyertes konzorcium tagjai közül a szállító a 4iG Nyrt.
|
Újabb milliárdos bizniszt hozott tető alá Mészáros informatikai cége
|
A 4iG Nyrt. és a NISZ Nemzeti Infókommunikációs Szolgáltató Zrt. között 2019. május 21-én nettó 1,297 milliárd forintos értékű szerződés került aláírásra - derül ki a társaság BÉT-en megjelent közleményéből.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ujabb-milliardos-bizniszt-hozott-teto-ala-meszaros-informatikai-cege.html
|
2019-05-21 21:31:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Teljesen átalakították a TV2-t birtokló cég vezetését, annak érdekében, hogy Mészáros Lőrinc bizalmasa nélkül ne lehessen érdemi döntést hozni. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Alcsútdoboz fideszes alpolgármesterét, Tima Jánost még áprilisban nevezték ki a TV2 Zrt-t birtokló Magyar Broadcasting Co. Zrt. (MBC) vezérigazgató-helyettesévé. Bár pozíciója elnevezése alapján elsőre úgy tűnhetett, hogy Tima csak a második ember lett a vállalatnál, valójában nélküle nem lehetett érdemi döntést hozni: a cégiratok szerint sem a vezérigazgató, sem a cégvezető nem írhatott alá egyedül, csak az alcsútdobozi üzletemberrel együtt.
Csakhogy a cégbíróságnak nem tetszett ez a működési modell. A hatóság azt kifogásolta, hogy senkinek nem volt önálló aláírási joga az MBC-nél, és ezért arra szólították fel a céget, hogy nevezzenek meg egy valakit, aki egyedül is intézheti a társaság ügyeit.
A kézenfekvő megoldás az lett volna, hogy ezt a jogot az a Tremmel Zoltán kapja meg, aki Andy Vajna bizalmi embere volt, és a néhai filmügyi biztos halála óta vezérigazgatóként irányította a céget, illetve a Vajna hagyaték több más elemét is kezelte. A cégbíróság is azt javasolta, hogy a vezérigazgató kapjon önálló aláírási jogot. Az MBC-nek azonban ez valamiért nem tetszett.
Ehelyett – a cégiratok szerint – a társaság
informálisan kikérte a bíróság véleményét arról, milyen más megoldás jöhetne szóba.
Végül arra jutottak, hogy teljesen át kell alakítani a cégvezetés struktúráját. Tremmel Zoltánt, illetve a korábban cégvezetőként ügyködő, szintén Andy Vajna bizalmi emberének számító Kovács Andreát visszahívták a pozíciójából, és ezzel egy időben egy igazgatóságot állítottak fel. Az új grémium tagjai pedig azok lettek, akik eddig is irányították a céget, azaz Tremmel, Kovács és Tima. Így viszont már meg lehetett csinálni azt, hogy nincs olyan cégvezető, aki önállóan írhat alá, és maradhatott az a felállás, amely szerint az alcsútdobozi alpolgármester ugyan nem elsőszámú vezető, de a tudta nélkül mégsem születhet semmilyen érdemi döntés.
A viszonylag bonyolult megoldásra nehéz más magyarázatot találni, mint a két érdekcsoport helyezkedése. A TV2 körül már évek óta ott kering Mészáros Lőrinc köre, sőt ahogy azt korábban megírtuk, Andy Vajna valójában már 2016-ban eladta a kereskedelmi csatornát, amely egy a felcsúti milliárdoshoz több szálon kötődő üzletember környezetébe került.
A filmügyi biztos halála óta aztán olyan mértékben felgyorsultak a folyamatok, hogy azt már a cégbíróság sem tudta követni. Először a csatornához köthető vállalatok vezetésében jelentek meg Mészáros-közeli emberek, majd a TV2 rejtélyes vevője névleg is feltűnt a cégcsoport mögött. Közben a TV2-vel üzleti kapcsolatban álló más vállalatoknál is megkezdődött a hatalomátvétel, és egyre inkább úgy tűnik, hogy egy kézben összpontosulhat a teljes Fidesz-közeli tévébiznisz.
Az MBC ügyvezetése körüli kavarás egyébként nem egyedi: úgy tűnik, hogy a kormányközeli vállalatok körében az egyszemélyi vezérigazgatói irányítás helyett mostanában egyre népszerűbbé válik az igazgatóság. A közelmúltban állítottak fel egy háromtagú testületet például a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a tulajdonában álló BDPST Zrt-nél is. A műemléki épületek felvásárlásában és felújításában utazó, és erre nem részletezett forrásból milliárdokat költő céget korábban Tóth Judit vezette, egy közelmúltban tartott közgyűlésen azonban őt visszahívták vezérigazgatói pozíciójából, és helyette az igazgatóságban kapott helyett. Ahol rajta kívül még ketten ülnek: Vida István és az ügyvezetésben immár névleg is megjelenő Tiborcz, aki az elnöki posztot is elfoglalhatta saját vállalatában.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAndy Vajna utolsó nagy dobása: tényleg nyereségessé tette a TV2-tValószínűleg a korábbinál is több állami hirdetésnek hála végül termőre fordult a TV2. A kereskedelmi csatorna tavaly 1,7 milliárdos nyereséget hozott össze.
Közélet Vállalat Andy Vajna Magyar Broadcasting Co. Zrt. Mészáros Lőrinc Tima János TV2 Olvasson tovább a kategóriában
|
Birkózás kezdődött a TV2 irányításáért
|
Teljesen átalakították a TV2-t birtokló cég vezetését, annak érdekében, hogy Mészáros Lőrinc bizalmasa nélkül ne lehessen érdemi döntést hozni. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Alcsútdoboz fideszes alpolgármesterét, Tima Jánost még áprilisban nevezték ki a TV2 Zrt-t birtokló Magyar Broadcasting Co. Zrt. (MBC) vezérigazgató-helyettesévé. Bár pozíciója elnevezése alapján elsőre úgy tűnhetett, hogy Tima csak a második ember lett a vállalatnál, valójában nélküle nem lehetett érdemi döntést hozni: a cégiratok szerint sem a vezérigazgató, sem a cégvezető nem írhatott alá egyedül, csak az alcsútdobozi üzletemberrel együtt.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190522/birkozas-a-kezdodott-tv2-iranyitasaert/
|
2019-05-22 11:51:00
| true | null | null |
G7
|
Az EP-választáshoz közeledve elcsendesedtek ugyan az 1,4 milliárd forintos csalási és hivatali vesztegetési ügyben meggyanúsított, mentelmi jogától megfosztott fideszes országgyűlési képviselő, Simonka György körüli események, de ha bárki is azt gondolta volna, hogy Simonka kényszerű háttérbe húzódásával leállt az az elképesztő szervezettségű, az uniós pályázati pénzek kisajtolásán tüsténkedő hálózat, amely kiépült a képviselő szűkebb hazájában, Békés megyében, akkor nagyobbat nem is tévedhetne.
A 168 Óra információi és a birtokába került dokumentumok alapján ugyanis kiderült, hogy egy olyan cég nyert 35,6 millió forintot „családi egészségnapok” megtartására, amely konzorciumi partnerként már korábban is tartott ilyen rendezvényeket, szintén uniós pályázati pénzből, rendkívül furcsa körülmények között.
2018. március 20-án, három héttel az országgyűlési választások előtt már csaknem négy éve nyomozott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, majd a feladatot átvevő Központi Nyomozó Főügyészség abban az ügyben, ami végül Simonka vesztéhez vezetett. Ám ebből látszólag mit sem érzékelve, az Orosházi Vörösmarty Mihály Általános Iskola Rákóczitelepi Tagintézményének udvarán feltűnt egy ismerős alak: Simonka sofőrje, egyben legfőbb bizalmasa, asszisztense, Baráth Richárd, aki több olyan cégben is tulajdonostárs volt (Mentor Menedzsment, Magyar Termés TÉSZ, Paprikakert TÉSZ, utóbbi két, felszámolás alatt álló cég vastagon érintett a Simonka-ügyben), amely valamilyen szálon a képviselőhöz volt köthető. Baráth egy utánfutóval jelent meg a helyszínen.
Az iskola területén éppen „Tavaszváró Családi Egészségnap” zajlott, a hivatalos programkiírás szerint 12 óra és 16 óra között, egy keddi hétköznapon, munkaidőben, amikor nem sok esély kínálkozott rá, hogy szülők vagy nagyszülők képviseltessék magukat. A birtokunkba került fotók tanúsága szerint nem is volt túl nagy tömeg, kivéve akkor, amikor a tanulók szünetekben az udvarra özönlöttek. Az esemény plakátja szerint a diákoknak két órán keresztül sorversenyt kellett tartaniuk, majd feltűnt egy profi kerékpáros, illetve Palika, a lufihajtogató bohóc.
A plakáton ígért egészségügyi szűréseket, valamint a szülők és nagyszülők salátakészítő versenyét viszont egyáltalán nem tartották meg. A program során elkészült tavaszi csirkemellet a szervezők egy része jóízűen elfogyasztotta, majd mindenki hazament. Így festett a fotók alapján a rendezvény.
Információink szerint ennek a projektnek a keretében többször szervezték rá falunapra vagy sporteseményre az egészségnapokat. Csak az aláíróívet kellett a megfelelő számú embernek szignálnia, és a pályázati pénz kifizetése biztosítva volt.
A négyórás programért, a 20 egészségnapból álló projekt teljes költségével számolva egységáron nettó 1 millió 450 ezer forintot számlázhattak ki a szervezők.
Az egészségnap-projekt összköltsége nettó 29 millió forint volt, amely egy 495 millió forintos összköltségű európai uniós finanszírozású, EFOP-pályázat keretében valósult meg. A projekt neve: „EFOP-1.5.3-16-2017-00062 Humán szolgáltatások fejlesztése a társadalmi felzárkózás érdekében”. Ez az a projekt, amelynek kapcsán Tótkomlóson idén januárban a szlovák színházi esten próbáltak aláírásokat gyűjteni jelenléti ívre, az ügy kapcsán pedig Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő feljelentést tett.
A nyertes ajánlattevő ezen a pályázaton, a családi egészségnapok esetében a budapesti székhelyű Topsec Informatikai és Oktatási Kft.-t is a tagjai között tudó Inturbidus konzorcium volt.
Információink szerint ezután a Topsecnek már egyedül is sikerült nyernie egy hasonló tartalmú közbeszerzési eljárásban, így folytathatja a horribilis árú egészségnapok szervezését. A Kodolányi János Egyetem vezette ajánlatkérő konzorcium (amelynek tagja több fideszes vezetésű önkormányzat, így Orosháza, Tótkomlós, valamint a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány) 2018. október 11-én indított nyílt közbeszerzési eljárást, már egy új projekt, az EFOP-3.9.2-16-2017-00027 számú projekt keretében megvalósítandó rendezvények lebonyolítására.
Említésre méltó, hogy egyébként a Legfőbb Ügyészség hat nap múlva, október 17-én jelentette be, hogy Polt Péter legfőbb ügyész kérte Simonka György mentelmi jogának felfüggesztését az Országgyűléstől az ellene folyó nyomozás miatt.
Öt részben írták ki a közbeszerzést, és mind az ötöt a Topsec nyerte:
Munkacsoport megbeszélés humán közszolgáltatások javítása érdekében
Mesedélutánok a szülőkkel közösen
„Kis lurkók” egészségnap
Egészségnap a családok egységéért
Hova tovább? Információs fórum középiskolásoknak
Az öt részre a Topsec összesen nettó 52,2 millió forintos ajánlatot tett, amelyből a legnagyobb tételt az „Egészségnap a családok egységéért” képezi nettó 35 millió 640 ezer forinttal.
Mivel összesen 24 darab egészségnapot tart majd a cég ezért az összegért, ez alkalmanként nettó 1 millió 485 ezer forintos kifizetést jelent, ami kis eltéréssel, csaknem azonos az előző egészségnapos projekt egységárával.
Az öt részre három ajánlat érkezett be határidőig: a Topsecé, a Jövő Építők TDM Közhasznú Egyesületé, valamint a Dél-békési Jövőkép Térségi Társadalmi és Gazdasági Fejlesztési Nonprofit Kft.-é. Csakhogy nagyon úgy tűnt, mintha a Topsec két ellenfele nem igazán akarna nyerni a pályázaton.
A közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplőknek meg kellett felelniük bizonyos alkalmassági követelményeknek. Ezek egyike meghatározott számú és végzettségű szakemberek bemutatása volt, amiben a Topsec hátrányba kerülhetett volna.
Ám a Topsecnek sikerült az ajánlatában két olyan szakembert (Lászk Nikolett Margit szociális munkást és Kraszkó Mihály Béla andragógust) megneveznie referenciaként, aki szerepelt a Jövő Építők TDM 2017. február 2. napján kelt egyesületi tagjegyzékében. Vagyis a rivális szervezet tagjai igazolták a cég alkalmasságát.
További furcsaság, hogy a Jövő Építők a referenciákra vonatkozó minimumkövetelményen kívüli további referenciák vonatkozásában mind az öt részben nulla, azaz 0 referenciát tüntetett fel az ajánlatában. Még ott is, ahol nyilvánvaló, hogy az előírt minimumnál több referenciával rendelkezik, például korábbi rendezvények megvalósításában.
Vagyis úgy tűnt, hogy Topsec riválisa elfeledkezett az elmúlt három évben tartott saját rendezvényeiről, holott ezzel növelte volna nyerési esélyeit.
De hol rejtőzik a Simonka-szál ebben a gyanús közbeszerzésben, ami valójában csak egy a számos EFOP-pályázat közül? A rendszer meglehetősen bonyolult, nehezen áttekinthető, többszörös személyi és céges áttételeken keresztül működik, de valahol mindig feltűnik egy Simonkához köthető név. Megpróbáltuk összefoglalni:
Az érintett EFOP-projekt (EFOP-3.9.2-16-2017-00027) keretében lefolytatott közbeszerzési eljárásban a közreműködő közbeszerzési szakértő (aki közreműködik a nyertes pályázó kiválasztásában) az a SZTÉMI Kft., amely 2014-ben műszaki ellenőre volt egy, a Békés megyei Pusztaottlakán (Simonka lakóhelyén) megvalósuló építési beruházásnak, amely helyi termékeket bemutató pavilonok építéséről szólt. A megrendelő pedig az a Szent György – Jövő Építő és Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület volt, amelynek elnöke Uhrin András. Uhrin neve pedig rendszeresen felbukkan olyan cégek kapcsán, melyek Simonkához köthetők vagy voltak köthetők (a már említett Magyar Termés TÉSZ, Paprikakert TÉSZ, Mentor Menedzsment, BMKP Békés Megyei Kitörési Pont Kft. stb.).
A Topsec alvállalkozóként nevezett meg az érintett EFOP-projektben olyan személyeket, akik Simonkához köthetők. Lászk Nikolett Margit például (túl azon, hogy rokona a projekt szakmai vezetőjének, Lászk Aranka Évának, aki Pusztaottlakán önkormányzati képviselő) ügyvezetője a BMKP Békés Megyei Kitörési Pont Nonprofit Kft.-nek, amely szintén Simonkához köthető, és számos uniós pályázatot nyert Pusztaottlakán. Egy másik alvállalkozó pedig Földesi Szandra sportedző, aki korábban a szintén Simonkához köthető, a képviselő személyes reklámozására is használt likefestoon.com hírportálon jegyzett cikkeket.
Simonka sajtósa és titkára, Krisztován Anna neve szinte állandóan felbukkan a térség uniós forrásból megvalósuló projektjei kapcsán. Például egy tótkomlósi képviselőtestületi ülésen éppen Krisztován képviselte azt az EFOP-projektet (EFOP 1.5.3-16-2017-00062), amelynek keretében megvalósultak a cikkünk elején említett, fotókkal dokumentált családi egészségnapok.
De mindez persze csak csepp a tengerben, csak két gyanús EU-s pályázat. Az utóbbi években sorra tárta fel a sajtó a képviselő és bizalmasai körül hegyként tornyosuló ügyeket. És bár a Simonka elleni eljárás jelenleg is zajlik, és lenne okunk feltételezni, hogy a képviselő igyekszik meghúzni magát, akkor meglátjuk ezt a 2019. május 7-én készült fotót:
A fotó Szász Zsolt, a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (vagyis a cikkben feldolgozott egészségnapos projekt ajánlatkérő konzorciumának egyik tagja) 2015 óta regnáló ügyvezetőjének nyilvános Facebook-oldaláról származik.
Balról jobbra láthatjuk Szász Zsoltot, mellette fehér blézerben Krisztován Annát, középen Rákossy Balázst, a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkárát, mellette Fejes Róbertnét, Orosháza fideszes alpolgármesterét láthatjuk. És a kép legszélén ott áll az az ember, akit elvileg már elráncigáltak az uniós húsosfazék mellől.
|
Másfél milliós családi egészségnapok, családok nélkül – Simonka György
|
Az EP-választáshoz közeledve elcsendesedtek ugyan az 1,4 milliárd forintos csalási és hivatali vesztegetési ügyben meggyanúsított, mentelmi jogától megfosztott fideszes országgyűlési képviselő, Simonka György körüli események, de ha bárki is azt gondolta volna, hogy Simonka kényszerű háttérbe húzódásával leállt az az elképesztő szervezettségű, az uniós pályázati pénzek kisajtolásán tüsténkedő hálózat, amely kiépült a képviselő szűkebb hazájában, Békés megyében, akkor nagyobbat nem is tévedhetne.
| null | 1 |
https://168ora.hu/itthon/masfel-millios-csaladi-egeszsegnapok-csaladok-nelkul-simonka-gyorgy-gyanusitott-de-bekesben-csak-porog-tovabb-a-kozpenzszivattyu-168519
|
2019-05-23 11:44:39
| true | null | null |
168 óra
|
(A szerző az MTA KRTK KTI főmunkatársa, a CRCB igazgatója. A G7 Ekonomi a G7 véleményrovata.)
Magyarország piacgazdaság, ahol a vállalkozások sikerének alapja a kreativitás, az innováció és a kemény munka. Egy ilyen rendszerben a közbeszerzések semmiben sem különbözhetnek a többi piaci tranzakciótól: a versenytárgyalások lebonyolítása, a szerződések céljai, a piaci árak szerepe, a szállítási kondíciók és minőségi szempontok érvényesülése és a többi nem különbözhetnek önmagában attól, hogy itt a vevő oldalon nem magáncégek a megrendelők, hanem maga az állam. A fentiek alapján kellene tehát interpretálnunk a közbeszerzési piacon részt vevő magyar vállalkozók sikereit is. Ezeket első közelítésben az innováció, a kreativitás megnyilvánulásaként és eredményeként kell értelmeznünk.
Az alábbiakban egy olyan vállalkozóról lesz szó, aki az utóbbi években olyan gyors karrierre volt képes, hogy neve nemcsak belföldön, hanem már külföldön is fogalommá vált. Idézzünk itt a róla írt Wikipédia szócikkből:
"...pályáját a kilencvenes évek elején kezdte el, amikor az állami gázprogram kapcsán egy (...) gépészettel foglalkozó társával elkezdték bekötni a faluban élőknek a gázt. A vállalkozás fejlődésnek indult, egyre jelentősebb munkákat kaptak a közeli településeken is, lakóparkokban, nagyobb épületekben dolgoztak. A sikereit annak köszönhette, hogy közvetlen stílusú, társasági ember, ugyanakkor kemény tárgyaló, és e nélkül nem tudott volna érvényesülni. A kétezres évek közepén azonban hullámvölgybe kerültek, a cég ekkoriban egyre kevesebb megrendelést kapott, megjelentek a megyében és a faluban is a konkurens gázosok, (...) majdnem csődbe is mentek: 2007-ben már alig volt bevételük, a cég veszteséges lett, pedig korábban több mint tízmilliós nagyságrendű eredményt is el tudott érni."
Ő pedig nem más, Mészáros Lőrinc gázszerelő-vállalkozó, akinek felívelő vállalkozói pályája, vállalatbirodalmának kiépülése, meggazdagodása a modernkori magyar gazdaságtörténet egyedülálló története. Ilyen pályára még a kiegyezés utáni korszakot vizsgáló gazdaságtörténeti, ipartörténeti munkák sem nagyon szolgáltatnak példával (lásd itt). Még a csepeli Weiss-Manfréd Művek – egyébként viharos sebességű – növekedése sem zajlott le olyan gyorsasággal (lásd itt), mint az övé.
Az alábbiakban néhány ábra segítségével szeretnénk bemutatni azokat az eredményeket, amelyeket Mészáros Lőrinc a közbeszerzési piacon ért el 2011 és 2018 között.*A cikkben a 2005 és 2018 közötti években megkötött közbeszerzési eljárásokat, összesen 214 667 közbeszerzési szerződés adatait elemezzük. Az adatbázis felépítésére és az itt bemutatott elemzésre a CRCB kutatási programja keretében került sor. A kutatást magyar állampolgárok pénzügyi támogatása tette lehetővé. Nem foglalkozunk sem a vállalkozásainak juttatott állami támogatásokkal, sem diverzifikált (bankokat, szállodákat, ipari üzemeket, külföldi sportklubokat is magában foglaló) vállalatbirodalmának kiépülésével, sem a földüzletekkel, amelyek eredményeként Magyarország legnagyobb földbirtokosa lett, sem azzal, vajon hogyan tudja a nap 24 órájában igazgatni vállalatbirodalmát.
Csupán a közbeszerzési piacon elért eredményeire koncentrálunk. Összesen nyolc ábrát fogunk ismertetni. Mészáros Lőrinc és családtagjai által tulajdonolt cégek közül hármat veszünk figyelembe. Ezek a Mészáros és Mészáros Kft., a Fejér-B.Á.L. Kft és az R-Kord Kft. A közbeszerzések adatait a Közbeszerzési Hatóság jóvoltából állnak rendelkezésünkre.*A közbeszerzési szerződések adatait a Közbeszerzési Hatóság közzéteszi a https://www.kozbeszerzes.hu/adatbazis/keres/hirdetmeny/ honlapon. Ezeket bárki elérheti, letöltheti, majd adatbázisba rendezheti, mi is így tettünk. Az elemzett közbeszerzési szerződések listáját természetesen külön közöljük (itt), hogy bárki ellenőrizhesse számításainkat.
Az első ábrán azt láthatjuk, hogy Mészáros Lőrinc, miközben már a kilencvenes évek elején megnyitotta gázszerelő vállalkozását, viszonylag későn, 44 éves korában lépett be a magyar közbeszerzési piacra: 2011-ben nyerte első közbeszerzési szerződését. Ezt követően egyre több szerződést sikerült nyernie. Ezek száma különösen 2016 után emelkedett meredeken: 2017-ben 19, 2018-ban pedig már 27 tenderen hirdették ki nyertesként. Kettő kivételével mind építőipari projektekről van szó.
Egy gyorsan fejlődő és sikeres vállalkozással érdemes együtt dolgozni. Ha egy ilyen vállalkozás indulni kíván egy közbeszerzésen, akkor legalább két okból is érdemes konzorciumi tagként csatlakozni hozzá. Egyfelől a konzorciumban való indulás lehetővé teszi, hogy nyerés esetén a közös munka során át lehessen venni azokat a modern módszereket, innovatív megoldásokat, amelyeket ez a vállalkozás használ. Széleskörű közgazdasági irodalom tárgyalja egyébként a cégek közötti különféle együttműködés hatását a technológia transzferre (vagy spillover-re), és aztán a cégek termelékenységére (lásd például itt és itt). Másrészt a leendő konzorciumi partnerek, már amiatt is érdemesnek láthatják, hogy csatlakozzanak egy-egy sikeres vállalkozáshoz, hogy így ők is nagyobb eséllyel nyerhessenek.
A következő ábra jól mutatja azt, hogy egyre vonzóbb lehet Mészáros cégeivel indulni közbeszerzésen, de lehet az is, hogy maga Mészáros keresi egyre inkább más cégek együttműködését. Ennek célja lehet a fent említett szinergia is: Mészáros cégei olyan erőforrásokkal, kapcsolatokkal rendelkeznek, amelyek a többi konzorciumi partnernek nincsenek meg, és az utóbbiak is olyan erőforrásokkal, amelyek pedig Mészáros számára jelentenek hiányt.
De az is lehet, hogy itt egyszerűen a projektek méretével összefüggő hatással állunk szemben: Mészáros cégei egyre nagyobb projektekre jelentkeznek, amelyeket egyedül már nem is tudnának megvalósítani. Ezt a magyarázatot támasztja alá, hogy Mészáros és konzorciumi partnerei egyre nagyobb arányban részesednek 2011 óta a Magyarországon megkötött közbeszerzési szerződésekből: míg 2011-2016 között évente kevesebb, mint 1 százalékot, addig 2017-ben az összes éves közbeszerzési érték már 5,4 százalékát, 2018-ban pedig 3,7 százalékát nyerték meg. Eközben a szerződések átlagos értéke jelentősen nőtt 2011-2013-hoz képest.
Mészáros és társai 2011 után közel 11 százalékát nyerték el az összes közbeszerzés értékének (összesen 498 milliárd forintot). Ennél is nagyobb arányban voltak azonban sikeresek az EU támogatásból finanszírozott projektek esetén. Itt az összes közbeszerzési érték mintegy 20%-át tudták elnyerni, 426 milliárd forintot. Ebből is látszik, hogy Mészáros és társai szinte kizárólag az EU támogatásból megvalósult projekteken indultak és nyertek 2011 óta. Az általuk nyert közbeszerzések értékének 85,6%-a EU támogatásokhoz kapcsolódik.
Milyen jellemzők adják a Mészáros által elnyert szerződések különlegességét? Most csak kettőt fogunk ezek közül említeni.
Egyrészt érdekes Mészáros és társai árazási gyakorlata: azokban a közbeszerzésekben, amelyekben nyertek, a nyertes árak közel 38 százaléka volt 100 ezer forintra kerekített, míg a többi közbeszerzésnél ez csak az esetek 21 százalékára volt igaz. Az utolsó két évben jelentősen nőtt ez az arány (52 százalékra), miközben a többi cég szerződéseinél ez csökkent (16 százalék).
Az gondolhatnánk, hogy ez a jelenség egyértelműen összefügg a szerződések értékével. Pedig nem. Az építőipari projekteknél a "Mészáros hatás" a szerződéses értéktől függetlenül is érvényesül (lásd itt). A csalásfelderítés irodalma (például itt, itt, itt, és itt) fontos és vizsgálandó jelnek tekinti a kerekített értékeket,*(even or rounded-dollar amounts) mint gyanús jelenséget, ami valamilyen, csalással kapcsolatos anomáliára hívja fel a figyelmet. Esetünkben a költség alapú árkalkuláció hiánya valószínűsíthető.
A Harvard Egyetem kutatóinak vizsgálata a kerekített árak negatív következményeire talált bizonyítékot vállalati fúziók és felvásárlások esetén: a kerekített árakon megadott árajánlatokat komolytalannak tekintik az eladók és kevésbé is fogadják el, mint a precíz ajánlati árakat. A közbeszerzéseknél ez úgy nézhet ki, hogy a kerekített árakon megadott ajánlati árak tekinthetők komolytalannak, kitaláltnak. Ha az ilyen árakat egy állami intézmény számottevően magasabb arányban fogadja egy kitüntetett ajánlattevő esetén, akkor ez valamilyen rendellenességre utal, és felveti a korrupció lehetőségét.
A másik érdekes jellemző, hogy a projektek előzetesen becsült értékéhez képest mennyivel magasabbak vagy alacsonyabbak a győztes pályázó árai. A becsült értéket a közbeszerzést kiíróknak kell megadniuk. A magyar és az EU szabályozás is azt ajánlja, hogy ezt az eljárás megindítása előtt, egy előzetes piackutatás alapján kell meghatározni. A következő arányt számoltuk ki:
(nyertes nettó szerződéses ár – becsült nettó érték) / becsült nettó érték * 100.
Ennek a mutatónak a nyertes cégenként kiszámolt átlaga azt adja meg, hogy egy-egy nyertesnél a végső szerződéses árak átlagosan hány százalékkal haladták meg közbeszerzések előzetesen számolt becsült értékét. Van-e számottevő különbség ebben a többi magyar vállalkozó és Mészáros által nyert közbeszerzések árai között? A kapott eredmények arra mutatnak, hogy van, mégpedig jelentős. Az egész időszak alatt a magyar vállalkozók nyertes árai átlagosan 6 százalékkal alacsonyabbak voltak a becsült értéknél, addig Mészáros és társai által nyert közbeszerzéseknél az előbbiek 8,6 százalékkal voltak magasabbak. A két csoport ára között tehát mintegy 15 százalékpontos különbséget találtunk Mészárosék javára. Ez a különbség az időben nőtt: míg 2011-13-ban 7 százalékpontos, 2014-16-ban 13 százalékpontos, 2017-18-ban már 15 százalékpontos volt. A "Mészáros hatás" itt is érvényesült a szerződéses értéktől, a szektortól és a szerződés dátumától függetlenül is (lásd itt).
Az építőiparban tevékenykedő más cégeknek 2017-ben, és 2018-ban nyert szerződéseivel összehasonlítva a szerződéses árak a Mészáros cégek által nyert tendereknél haladták meg leginkább a becsült értéket. Az eredmények vagy arra utalnak, hogy Mészáros cégei vagy a többi cégnél sokkal magasabb minőséget tudtak kínálni – ami aztán jogosan indokolta a becsült értéket a szokásosnál is jobban meghaladó szerződéses árakat, vagy valamilyen, a projektekre jellemző összetételhatás áll e jelenség mögött, vagy valamilyen módon befolyásolni tudták a közbeszerzési döntéseket úgy, hogy az ajánlatkérők esetükben inkább elfogadták az általuk kínált, a becsült értéket a szokásosnál nagyobb arányban meghaladó ajánlati árakat. Szóval valamilyen módon el tudták fogadtatni az ajánlatkérő állami intézményekkel azt, hogy ők a becsült értékhez képest drágábban dolgoznak.
A végére hagytuk azt, ami talán legjobban mutatja Mészáros cégeinek kimagasló kvalitásait. Ki lehet ugyanis számítani, hogy ha egy cég indul egy közbeszerzésen, akkor hányszor nyer, és hányszor veszít. Ennek alapján megadható egy-egy cég nyerési esélye (nyert tenderek száma / vesztett tenderek száma).*Az elemzés során ennek egy módosított formáját használtuk, mert volt olyan helyzet, amikor ha egy cég elindult, akkor minden esetben nyert. Ezért az esélyek kiszámításánál a következő formulát használtuk: (nyert szerződések száma plusz 1) / (elvesztett tenderek száma plusz 1). Az eredmények arra mutatnak, hogy ebből a szempontból Mészáros cégei az építőiparban a legjobbak: ha indulnak egy közbeszerzésen, akkor náluk a legmagasabb a nyerés esélye. Ezt látjuk a következő ábrán. E téren kissé megelőzik a Közgépet is, amely mára ugyan eltűnt, de korábban jelentős szereplője volt a magyar közbeszerzési piacnak. Mészáros cégei messze jobbak az olyan külföldi tulajdonban lévő cégeknél is, mint a Colas, a Strabag, vagy a Swietelsky.
Ha csak az EU támogatásokból finanszírozott projekteket nézzük, akkor Mészáros jobban teljesít, sőt kimagaslóan: 19-szeres eséllyel nyerte ezeket a tendereket 2011-2018 között (56 nyert tenderre 2 vesztett jutott). Ha az esélyek változását időszakonként vizsgáljuk (ezt mutatja a következő ábra), akkor azt kapjuk, hogy míg az építőipari közbeszerzések jelentős szereplőinél a nyerési esélyek alig-alig változtak, addig Mészáros cégei 2017-2018-ban kilőttek és már 23,5-szörös eséllyel nyerték a közbeszerzéseket (46 nyert közbeszerzésre csak egy vesztett jutott).
Miért nyernek Mészáros cégei ilyen kimagasló eséllyel? Mert ennyivel jobban tudnak innovatív, költségcsökkentő és magasabb minőséget eredményező működésre? Azaz, mert ennyivel gyakrabban tudnak azonos minőséget alacsonyabb áron, illetve azonos áron magasabb minőséget nyújtani, mint a többiek?
Egyáltalán, milyen tanulságok vonhatók le a fenti eredményekből?
Tegyük fel azt, hogy a bemutatott ábrák egy magyar vállalkozónak, és a tulajdonában lévő vállalkozásoknak a piacgazdaság körülményei között elért eredményeit mutatják. Ebből arra kellene következtetnünk, hogy Mészáros Lőrinc cégeinél a termelékenységnek (a munka-, a tőke- és a teljes tényező termelékenység*total factor productivity hatásai együttesének) is kimagaslónak kell lennie. Ezért nyerhetnek e cégek egyre több közbeszerzési szerződést, ezért érdemes velük indulni más cégnek konzorciumban, ezért tudják emelni jóval a becsült érték fölé árakat, és ezért lehet náluk kimagaslóan magas és növekvő e nyerés esélye.
Ha mindez a piaci versenyből származó siker, akkor úgy kellene folytatnunk ezt a gondolatmenetet, hogy nemcsak Mészáros Lőrincnek, de a magyar államnak, és ezzel a magyar állampolgároknak is az érné meg legjobban, ha Mészáros cégei jövőben még több közbeszerzést nyernének. Ezen túl pedig az lenne kívánatos, ha minél több magyar vállalkozás hasonulna Mészáros cégeihez, akár úgy, hogy ők vennék át Mészáros innovatív módszereit, vagy maga Mészáros venné át ezeket a cégeket. Mivel az eredmények arra mutatnak, hogy a Mészáros cégek messze a legsikeresebbek a közbeszerzési piacon, és e mögött az előbbi feltételezés szerint kimagasló termelékenységük állhat, ezért ezek a lépések növelnék leginkább a magyar állampolgárok jólétét, hiszen ezek a lépések a többi cégre jellemzőnél hatékonyabb termelési tényező-kombináció elterjedését jelentenék.
Természetesen alternatív magyarázatok és ezekkel összefüggő következtetések is lehetségesek. De csak akkor, ha elvetjük azt, hogy az előzőekben a piacgazdaság körülményei között elért eredményekről van szó.
Ekkor a Mészáros cégek közbeszerzési piacon elért sikeressége és cégeinek termelékenysége között nincs semmilyen összefüggés, és
a közbeszerzési sikeresség mögött rendre más tényezők, mint például az alacsonyabb versenyerősség, vagy a miniszterelnökkel való jó személyes kapcsolatok állnak.
Ekkor a közbeszerzési sikerességet tisztán az az egyszerű helyzet magyarázza, hogy Mészáros Lőrinc nem más, mint Orbán Viktor közeli barátja. Ezekre a kérdésre nem itt fogjuk megadni az empirikusan megalapozott választ. Ehhez tisztázni kell a közbeszerzési sikeresség, a közbeszerzési verseny erőssége és a cégek termelékenysége közötti kapcsolatokat, és az ezektől függetlenül érvényesülő baráti kapcsolat hatását, valamint a Mészáros-féle cégek saját tőkéjének alakulását. A közgazdaság-tudomány erejét éppen az adja, hogy mindezekre a kérdésekre egyértelmű válasz adható a közbeszerzési szerződések ökonometriai módszerekkel történő vizsgálata során.
Adat Közélet közbeszerzés Mészáros Lőrinc Olvasson tovább a kategóriában
|
Nyolc ábra egy magyar csodáról
|
Ha piacgazdaság van, akkor kétségtelenül Mészáros Lőrinc cégei a legjobbak az országban, és nekik kellene nyerniük az összes közbeszerzést. De van alternatív magyarázat is.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190521/nyolc-abra-egy-magyar-csodarol/
|
2019-05-21 12:01:00
| true | null | null |
G7
|
Csalással vádolja a fővárosi parkolási rendszert ma már szinte mindenki. De a cikkek elsősorban az önkormányzatok sokszor szervezettnek tűnő, nagykoalíciós lenyúlásairól szólnak. Pedig nem csak ők követnek el visszaéléseket, a két másik szereplő is sáros: az autósok és az állam, azaz a központi kormányzat. Miközben a lakosság nem kis része bármiféle retorzió nélkül játssza ki a rendszert a mindennapokban, addig az állam egyszerűen elveszi a bevételek jelentős részét, és semmit nem ad cserébe.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz adatok azt mutatják, hogy nagyon gyanúsan üzemeltetik a kerületek a parkolási rendszertA rendszer átláthatatlan, ezért összeszedtünk mindent, amit számokban tudni lehet. Az eredmény nem szívderítő. Például Budapesten valamiért négyszer drágábban üzemeltetnek egy parkolóhelyet, mint Bécsben.
Kezdjük az autósokkal.
A fizetős parkolás lényege az lenne, hogy csökkentse a forgalmat a sűrűn lakott, és már eleve forgalmas térségekben, miközben a helyben lakók továbbra is hozzá tudjanak jutni a parkolóhelyekhez. Ez utóbbit a parkolási engedéllyel lehet megoldani, amit a legtöbb kerületben igen alacsony, évi 3-5 ezer forintos adminisztrációs díj fejében meg is lehet szerezni, cserébe lehet ingyen parkolni.
Csakhogy kutatásunkból kiderül, hogy több állítólagos helyi lakos kapott parkolási engedélyt, mint ahány parkolóhely van. Kikértük közérdekű adatként az összes kerülettől, hogy mennyi parkolási engedélyt adtak ki, a kérdésre 8 adott választ a 13-ból. Ezek összesítéséből kiderül, hogy 15 ezer darabbal több engedélyt adtak ki, mint amennyi parkolóhely van, és mint amennyi személyautó esik a parkolási övezetre becslésünk szerint.*Óbuda esetében nem vettük figyelembe a munkavállalóknak és a fizető övezeten kívüli lakóknak járó várakozási engedélyeket (összesen 6165 darab). Ezek egyébként jóval drágábbak a 3-5 ezer forintos lakossági engedélyeknél, a kerület alapos válasza alapján akár 44 ezer forintba kerültek 2018-ban.
Ezt részben magyarázhatja, hogy a sűrűn lakott belvárosi kerületekben nincsen minden lakásra, de még minden autóra elegendő parkolóhely sem.
De a valóságban arról van szó, hogy sokan trükköznek a rendszerrel.
A parkolási rendszerek üzemeltetőinek az a tapasztalata, hogy aki a belvárosban dolgozik, vagy gyakran jár oda, az egyszerűen az ott élő ismerősnél vagy rokonnál jelenti be az autóját. A törvény szerint ugyanis azt lehet csak vizsgálni a lakossági várakozási engedélyek kiadásakor, hogy oda van-e bejelentkezve állandó lakcímmel az autó használója, és megfizette-e az önkormányzatnak a gépjárműadót. Azt egyáltalán nem is vizsgálhatják, hogy valóban ott lakik-e az adott illető.
Az alábbi grafikonon három dolgot vetettünk össze:
ezer főre mennyi személyautó jut a fővárosi kerületekben (függőleges tengely),
a városrész mekkora részén van fizetős parkolás (vízszintes tengely)*Ezt a városrészek lakosságából tudtuk becsülni. Ez egy közelítő szám, pontos adat nem elérhető, de nagyságrendi eltérés nem lehet a valós helyzethez képest., illetve
mekkora az egy órás parkolás díjtétele átlagosan (buborék mérete).
Logikus lenne feltételezni, hogy a belvárosi kerületekben alacsonyabb az ezer főre jutó autók száma, hiszen egyrészt itt nehéz parkolni, eleve nem nagyon lehet közlekedni az állandósult dugók miatt, és az emberek eleve a város kényelme miatt laknak itt, tehát mert jó a tömegközlekedés, nincs is szükség a mindennapokban autóra. A külső kerületekben jóval gyengébb a közösségi közlekedés színvonala, munkába járáshoz sok esetben hatékonyabb az autó.
A számok alapján viszont éppen a két, autóval legnehezebben megközelíthető kerületben kimagasló az ezer főre jutó személygépkocsik száma: az I. és az V. kerületben. Nem mellesleg mindkét kerületben a legdrágábbak között van a parkolási díj. Még az ország leggazdagabbjai által lakott, rosszabb tömegközlekedéssel ellátott, hegyvidéki kerületekben is kevesebb autó van arányosan. Pedig a II. és XII. kerületben a parkolás a lakosság nagy része számára ingyenes, és a többség által lakott hegyvidéki részen nincs is vele nehézség.
Az átjelentkezéssel trükközők éppen a parkolási rendszer lényegét teszik tönkre, hiszen elveszik a parkolóhelyet a helyiektől, és az autójukat sem fogják kevésbé használni. Miközben meg is fosztják a bevételtől az önkormányzatokat.
Ráadásul nem csak a parkolási engedélyekkel trükköznek a budapestiek: ott vannak a kamu rokkantigazolványok és az esetlenként kifejezetten benzines zöld rendszámos autók, de a parkolótársaságoknak gyakran okoznak gondot a diplomata rendszámos autók, amelyeket hiába büntetnének, és akkor sem szállíthatnak el, ha tilosban parkolnak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözel négymilliárdba kerülhetett eddig az adófizetőknek a zöld rendszámos autók támogatásaA zöld rendszámos autók fele nem is elektromos. Még egy Porsche Panamera hibridet is támogat a magyar állam.
Az állam is beletúr a zsebekbe
A parkolási pénzek nem csak az önkormányzatokhoz kerülnek, hanem a központi kormányzat is leveszi belőlük a sápot. Ez öt éve kezdődött. A mobilparkolás korábban piaci alapon működő rendszerét államosította a Fidesz-kormányzat, és ezzel az önkormányzatokkal szúrt ki a legjobban. 2014 óta kormányrendelet határozza meg a mobilfizetési díjakat, amit minden parkolási rendszer üzemeltetőnek el kell fogadnia. Ennek értelmében*356/2012 (XII.13.) Kormányrendelet 31.§ szerint
a parkolást üzemeltető önkormányzatoknak minden eladott mobil parkolójegy tizedét át kell utalni az állami Nemzeti Mobifizetési Zrt.-nek.
Ezen felül az autósoknak kényelmi díjat is kell fizetni, ami minden egyes parkolójegy értékesítése után 50 forint. De nem csak a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-nél (NMFSZ) lehet okostelefon applikációval vagy SMS-ben parkolójegyet venni, hanem tucatnyi másik cégnél is, ezek kényelmi díjai ettől kis mértékben eltérhetnek. Ilyen esetekben 40 forintot kap az NMFSZ.
Ami különösen visszássá teszi ezt a helyzetet, hogy korábban az Első Mobilfizetés Elszámoló Zrt. (EME) végezte ezt a tevékenységet, és ők csak a kényelmi díjból éltek, az önkormányzatoktól nem kértek pénzt. Az állam szorította ki a piacról a céget 2014-ben, és ezzel a saját önkormányzatait hozta rosszabb helyzetbe. Tehát a fővárosi önkormányzati rendszerek egyik napról a másikra egy óriási költséget kaptak a nyakukba, a bevételeik tizedét pedig az állam rendelettel elvette, és odaadta egy állami cégnek.
Megkértük az NMFSZ-t, hogy küldjék meg, mekkora bevételre tettek szert a kerületektől, de kérdéseinkre nem válaszoltak. Megbecsültük azonban ezt is. Az ER-Park Kft. Erzsébetvárosban az egyetlen céges formában működő kerületi parkolásüzemeltető, így ennek 2017-es gazdasági beszámolójából ki tudunk indulni. A kiegészítő melléklet alapján meg tudtuk becsülni, hogy a bevételek mekkora része a parkolójegy, ebből mekkora az automatás értékesítés. Az adatok alapján a bevétel:
48 százaléka a mobil parkolás
21 százaléka az automatákban fizetett összeg
0,3 százalék a parkolókártya
31 százalék a pótdíj
Ezt alapul véve úgy becsüljük, hogy a teljes, 2017-ben 15,4 milliárdos parkolási bevétel 5 százaléka, 727 millió forint került az önkormányzatoktól az állam, azaz a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. zsebébe.
Fontos megjegyezni, hogy az állami cég semmit nem ad cserébe a kerületeknek.
2014 óta így a fővárosi önkormányzatok közel 3,5 milliárd forinttól eshettek el az állami szabályozás változása miatt becslésünk szerint. Ehhez képest aprópénz lehet az az összeg, ami a Ferencvárosban feltárt, a parkolóórákba bedobott pénz egy részét eltüntető sorszám nélküli parkolójegyekből eltűnhetett.
Miért kerül ilyen iszonyatosan sokba?
A parkolás kapcsán talán a leggyakoribb kérdés, hogy hogyan kerülhet a parkolás pénzbe, pláne milliárdokba?
Érdemes a parkolóautomatákkal kezdeni, amelyekből becslésünk szerint közel háromezer darab van Budapesten, és darabjuk 2-5 millió forintba kerül.*Kőbányán például 1,9 millióért várásoltak:http://www.kobanya.hu/docs/kobanya/hu/news_attach/2250.pdf?v=36da52c126f92a2d00e0ce3d3a52ce1e Csak a drágábbak fogadnak el bankkártyát.
A felügyeleti díjuk háromszázezer forintnál kezdődik, ezért a fővárosi automatáknak csak az üzemeltetése milliárdos költség, a rendszer fejlesztése vagy a javítások ebben még nincsenek is benne. Ha pedig úgy vesszük, hogy az automaták élettartama tíz év lehet, beszerzésük pedig az átlagos 3 milliós költséggel számolva 9 milliárd forint lehetett, akkor újabb évi egymilliárd forintot kapunk. Az évi kétmilliárd forint máris elviszi a teljes parkolási bevétel egykilencedét. De ha be akarnák kötni ezeket a NAV-hoz, akkor az automaták 80-90 százalékát le kellene cserélni.
Hogy ezen túl miből állnak össze a parkolási költségek és bevételek, azt az erzsébetvárosi ER-Park Kft. példáján mutatjuk be. Ez az egyetlen, nem önkormányzati üzemeltető cég, így a 2017-es pénzügyi beszámolójában részletes adatok érhetők el. Elsőre nagyon is magasnak tűnik az 1 milliárd forintos éves üzemeltetési díj, ezért tanulságos, hogy a beszámolóban ezt részletesen is bemutatják.
Érdemes kiemelni, hogy a bevételeknek milyen nagy részét, közel harmadát teszik ki a pótdíjak, így az látszik, hogy a parkolási rendszer még ennyit sem termelne, ha becsületesek lennének az autósok. A pótdíjak háromnegyedét csak behajtás után hajlandók befizetni a megbírságoltak, tehát nem csak szabálytalanul, fizetés nélkül parkolnak rengetegen, hanem még az erről szóló bírságot sem fizetik meg.
Ezzel érdemes összevetni, hogy mekkora az ügyvédi és behajtási költség: a 319 millió forint pótdíjjal 76 millió forint beszedési és ügyvédi díj áll szemben, tehát az ilyen bevételek 23 százaléka megy el költségre. (Ez magasnak tűnik, a pénzügyi szektorban forrásaink szerint 1-2 százalékos felszólítási költséggel, majd 5-10 százalékos végrehajtási költséggel számolnak. Igaz, a parkolási pótdíjak alacsonyabb összegűek, ezért a magasabb fajlagos díj is érhető. Egyébként ez csak közvetett költség, mert ezt is a tartozást felhalmozókkal fizettetik ki.)
A költségek között a legjelentősebb a bérleti díj, 284 millió forint, ami a költségek 30 százaléka. Ezen az önkormányzat saját ingatlanjainak igénybevételével feltehetőleg lehetne spórolni. Magas tűnik a 14 főt foglalkoztató cégnél a 126 millió forintos éves személyi ráfordítás is, ez – a bérjárulékok levonása után – fejenként havi átlagosan 606 ezer forintos bruttó fizetést jelent.
És ebben még nincsenek is benne a parkolóőrök, az ő munkájukért évi 125 millió forintot fizetnek külső partnernek. (Ennyi pénzből havi bruttó 250 ezer forintos fizetéssel 40 parkolóőrt lehet alkalmazni, ami reálisnak tűnik a 7187 parkolóhelyre Erzsébetvárosban. A szabadságok, betegségek, munkaidő figyelembevételével kb. 25-30 parkolóőr dolgozhat egyszerre, ami azt jelenti, hogy műszakonként 240-290 parkolóhely jut egy-egy ellenőre.)
Az útburkolati jelek néhány milliós költségét biztosan nem lehet megúszni, ahogy az IT költségeket sem: saját rendszert kell készíteni, folyamatosan fejleszteni, az ellenőröknek is kellenek mobil eszközök, így a 124 millió is reális lehet. A mobilparkolási jutalék az összes költség huszadát teszi ki, ez is egy olyan jelentős tétel, ami sokat ront a nyereségen. A 101 millió forint egyéb szolgáltatásokat nem ismerjük, de ha arra gondolunk, hogy elég sok a magyarországi bürokratikus előírás, elég itt az üzemorvosra gondolni, vagy éppen az iroda festésére, ennek egy része biztosan megkerülhetetlen költség.
A kerületek között azonban mégis jelentősek az eltérések az egy parkolóra jutó költségekben. Ennek fő oka lehet, hogy mekkora kerületről van szó: kisebb rendszerben sem lehet az IT költségeket megúszni például. Másrészt a drágább parkolási zónák, a nagyobb egy parkolóhelyre jutó kihasználtság automatikusan magasabb költségekkel járnak (például az V. kerület, ahol a legdrágább a parkolás), hiszen a bevétel legalább 5 százalékát rögtön elviszi az állami parkolási cég.
Egy egységes fővárosi parkolásnak azonban lehetnének gazdaságilag is racionális hatásai, hiszen nem kellene 13 különböző informatikai rendszert fenntartani, jobb kondíciókat lehetne például az automaták beszerzésénél is elérni. Ezt akár önkéntesen is központosíthatnák a kerületek, akár néhány is összealhatna, ha gazdaságosabban szeretnének működni.
Egy biztos, az automaták NAV-os bekötése nem fog sok mindent megoldani, és nem is az automatákba bedobott aprópénzek egy részének elsikkadása a rendszer fő problémája. A rossz állami szabályozás a mobilparkolás körül, egy állami cég felesleges helyzetbe hozása, a parkolási engedélyekkel ügyeskedő autósok, a néhány kerületben feltehetően szándékosan kicsatornázott megbízások együtt jól jellemzik a mai magyarországi társadalom működését: minden szereplő a másikra mutogat, miközben az állam, az önkormányzat és az autósok is ügyeskedni próbálnak, a másik kárára.
|
Nem csak az önkormányzatok, de az autósok és az állam is egymás zsebéből veszik ki a pénzt a fővárosi parkolásban
|
Olyan parkolási rendszer működik Budapesten, amiben mindenki meglop mindenkit, és mindenki egymásra mutogat.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190522/nem-csak-az-onkormanyzatok-de-az-autosok-es-az-allam-is-egymas-zsebebol-veszik-ki-a-penzt-a-fovarosi-parkolasban/
|
2019-05-22 12:11:00
| true | null | null |
G7
|
Egy négykerékhajtású fekete Audi A6-os száguldott az M7-es autópályán 2009. október 11-én a késő délutáni órákban. Az autó az adott útszakaszra előírt sebességhatárt túllépve, 110 helyett 141 km/h-val hajtott. A rendőrség a gyorshajtást traffipaxszal rögzítette, majd a büntetésről szóló értesítést postázták egy cégnek, az autót ugyanis egy autóbérléssel foglalkozó társaság üzemeltette.
A vállalkozásnál beazonosították az autót használó ügyfelet, majd a cég egyik munkatársa a rendőrségi dokumentumra az ügyfél neve mellé jól láthatóan azt írta, hogy „Rogán Antal”. A Fidesz egyik legismertebb politikusának számító Rogánnak így nem kellett a rendőrségi ügyintézéssel bajlódnia, az ilyen esetekben ugyanis a flottakezelő szokta intézni a bírság megfizetését.
Az autók tartós bérlete egy olyan szolgáltatás, amelyet jellemzően cégek szoktak igénybe venni. Nekik az adózási szabályok miatt megéri ez az egyébként drága megoldás, magánszemélyek azonban sokkal kedvezőbb módon tudnak autóhoz jutni például lízingeléssel. A tartós bérlet ugyanakkor számukra is előnyös lehet, mert így rejtve tudnak maradni, a nevük ugyanis még az autó forgalmijában sem jelenik meg.
Rogán Antal éveken át többször is ezt a megoldást választotta.
A Direkt36 kutatásai szerint Rogán és felesége 2008-tól kezdve több olyan nagyértékű autót is használt, amelyek üzembentartója a Mercarius Flottakezelő Kft. volt. A nyomozásunk során beszerzett dokumentumok - az autókkal kapcsolatos iratok, például számlák - szerint ezek közé tartozott a gyorshajtáson kapott, az Audi csúcsteljesítményű modelljei közé tartozó A6-os, és egy szintén Audi márkájú Q5-ös városi terepjáró is. A politikus a vagyonnyilatkozatába ezeket a kocsikat nem írta be, csak két olyan tartós bérleti konstrukciót tüntetett fel, amelyek az alacsonyabb kategóriájú A3-as Audiról szóltak.
Arról nem sikerült egyértelmű bizonyítékot szerezni, hogy Rogánék pontosan mennyit fizettek ezekért az autókért, megbecsülni pedig nehéz az összeget. Ez ugyanis jelentős mértékben függ az autó felszereltségétől és a bérleti konstrukció részleteitől. A Direkt36 által begyűjtött piaci információk szerint a havi díjak többszázezer forinttal is eltérhetnek egymástól. Például egy Q5-ös esetén - ha egy átlagos bérleti konstrukcióval számolunk -, a bruttó havi díj 250 ezer, de akár 500 ezer forint is lehet. Ráadásul az ilyen tartós autóbérletek indulásánál előfordulhatnak nagyobb egyedi tételek is. Rogán feleségének például a flottakezelő cég 4 millió forintról állított ki számlát a Q5-ös első bérleti díjának egyik részéről.
Az már régóta nyilvánvaló, hogy Rogánék a drága autóbérléstől eltekintve is költséges életmódot folytatnak. A politikus 2009-ben vásárolt lakást egy elegáns II. kerületi lakóparkban, és ekkor a lakásra felvett hitellel együtt 60 millió forintos tartozása volt. 2012 után pedig többször is azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy elegáns ruhákban, drága éttermekben jelent meg, a családjával pedig költséges külföldi utazáson vett részt. Eközben Rogán nettó havi fizetése - az Index korábbi részletes számításai szerint – ebben az időszakban, vagyis 2009-2013-ban 595 ezer és 1,27 millió forint között mozgott. A költségek fedezésébe a felesége vélhetően nem nagyon tudott besegíteni, Rogán Cecília a saját bevallása szerint csak 2016-ban – jóval azután, hogy elkezdtek bérelt autókat használni – kezdett dolgozni egy médiaügynökségnél, amelynek egyből a társtulajdonosa is lett.
Más kormányközeli emberek is használták a Mercarius autóit. Egy, a cégtől bérelt Audi S3-assal járt Puskás András, Rogán korábbi alpolgármestere is. A miniszterelnök Facebook-oldalának kezelőjeként ismertté vált Kaminski Fanny, - aki korábban Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó felesége volt - szintén egy Mercariustól bérelt autót, egy Lexus luxusterepjárót használt.
Fektess be a demokráciába! Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, hogy folytatni tudjuk a tényfeltáró munkát.
A Mercarius közölte, hogy kérdéseink „üzletileg érzékeny területeket érintenek”, illetve azok megválaszolása nem egyeztethető össze az „adatkezelési alapelvekkel”, ezért elzárkóznak a válaszadástól. Rogántól és a Kaminski számára autót bérlő cégtől nem jött reakció, és nem válaszolt érdemben a többi érintett szereplő sem.
Így nem világos, hogy Rogánék meddig voltak kapcsolatban a céggel, illetve hogy most is használnak-e bérelt autókat. A Mercariusról annyit tudni, hogy az elmúlt években több jelentős állami tendert is elnyert. Milliárdos megbízásokat kapott az MVM-től, a MÁV-tól és a paksi bővítésért felelős állami vállalattól is.
A négymillió forintos részlet
A jelenleg a miniszterelnök kabinetfőnökeként dolgozó Rogán Antal vagyoni helyzetével korábban többször is foglalkoztak az újságírók és az ellenzéki politikusok. Rogán fényűző életstílusa különösen a 2014-es parlamenti választás előtt kapott sok figyelmet. Ekkor nemcsak a II. kerületi lakásáról derültek ki új részletek, hanem arról is, hogy milyen autókat használ.
Több ellenzéki politikus 2014 februárjában hívta fel a figyelmet arra, hogy Rogán nem a vagyonnyilatkozatában szereplő Audi A3-sal, hanem egy A6-os kombival közlekedik. Rogán azt állította, hogy a 2011 óta tartós bérletben használt A3-as sebességváltója elromlott, és a tulajdonos – „az ország egyik legnagyobb flottakezelő cége” – a javítás idejére egy csereautót biztosított a számára. Később azonban kiderült, hogy Rogán máskor is ezt az autót használta. A politikus erre azt válaszolta, hogy többször is ugyanezt a csereautót kapta a flottakezelőtől.
Bár az akkori cikkek nem említették, de az A6-os üzembentartója a Mercarius Flottakezelő Kft. volt. Az ATV által közölt egyik képen az autó rendszámtábláján a flottakezelő cég nevét és jellegzetes emblémáját is ki lehetett venni.
A Direkt36-nak több, a Mercarius működését ismerő forrás is azt mondta, hogy Rogán és a felesége mercariusos autókat használt. Erre utal az is, hogy a flottakezelő 2008. november 17-én egy 4 millió forintos számlát állított ki Rogán-Gaál Cecília nevére. A dokumentum szerint ez egy Audi Q5-ös terepjáró első bérleti díjának a második részlete volt. A tartós bérleti konstrukciókban bevett gyakorlatnak számít, hogy az indulásnál nagyobb összeget kell fizetnie az ügyfélnek. Általában az autó értékének 20-50 százalékát szokták előlegként elkérni azért, hogy ha az autót az ügyfél végül mégse venné át, akkor a flottakezelőnek ne legyen túl nagy vesztesége. De az előlegnek jelentősége van a havi díj szempontjából is, hiszen ha az ügyfél az indulásnál egyből befizet egy magasabb összeget, akkor az autó későbbi havi díjai alacsonyabbak lesznek.
Már évekkel korábban terjedtek olyan – akkor még nem bizonyított - információk, amelyek szerint Rogánék egy Q5-öst használtak. Például erre utalt egy 2013-ban a Facebookon terjedő montázs is, amely Rogánt ábrázolta a Louis Vuitton táskájával együtt. A kép a politikus több állítólagos költséges kiadását is felsorolta, például egy 18 millió forintot érő Q5-öst „full extrákkal”. A képet a Bajnai Gordont támogató Milla is megosztotta, mire Rogán erre reagálva akkor azt közölte, hogy az ellenzék akkor egyik befolyásos politikusának számító Bajnai negatív kampányt indított ellene, amelynek a töredéke sem igaz.
A Direkt36 által megkérdezett, flottakezeléssel foglalkozó szakemberek azt állították, hogy az autó felszereltsége és a bérleti szerződés ismerete nélkül nem lehet megbecsülni, hogy mennyibe kerülhettek a Rogánék által használt autók. Egy Q5-ös alapára ugyanis jelenleg 12,8 millió forintról indul, de a felszereltségtől függően elérheti a 30 milliót is. Ez értelemszerűen befolyásolja a havi bérleti díjat, ami ezen kívül függ még a bérleti időszak hosszától, az előleg mértékétől, illetve attól is, hogy évente hány kilométert használják az autót.
Rogánék annak ellenére választották ezt a konstrukciót, hogy a tartós bérlet az egyik legdrágább megoldás a magánszemélyek számára. Ezt a teljes körű szervízelést és karbantartást garantáló szolgáltatást ugyanis cégek számára találták ki, hogy a vállalkozásoknak ne kelljen ilyen tennivalókkal bajlódniuk. A cégeknek emellett ez anyagilag is megérheti, mert a bérleti díj áfájának egy részét le tudják írni adójukból.
A magánszemélyek azonban az áfát nem tudják elszámolni. Számukra kifizetődőbb a lízingelés, ennek a konstrukciónak a végén ugyanis az övék lesz az autó. A Direkt36 által megkérdezett, a téma politikai érzékenysége miatt névtelenéget kérő autópiaci szakértők ezért értelmetlennek nevezték, hogy egy magánember bármilyen cég bevonása nélkül a tartós bérlet mellett döntsön.
Festmények mellett autót is béreltek
Más, Rogánhoz közel álló politikai szereplők is használtak mercariusos autókat. Ilyen volt például Puskás András, az V. kerületi korábbi alpolgármestere, aki jelenleg az állami tulajdonú Budapest Bank vezérigazgató-helyettese. Rogán és Puskás szoros kapcsolatot ápol egymással: éveken át együtt vezették az V. kerületet, és mindketten a Pasa Parkban vettek lakást, ráadásul a feleségeik közösen is vásároltak egy harmadik lakást a lakóparkban.
Puskás egy mercariusos Audi S3-ast vezetett, ami az A3-as sportváltozata. Ez azokból a hivatalos kárbejelentő lapokból derült ki, amelyek arról szólnak, hogy milyen kisebb közlekedési balesetek történtek az autóval 2009-ben, miközben Puskás ült a volán mögött. A politikus vagyonnyilatkozataiban is egy S3-ast tüntetett fel, és ott jelezte is, hogy azt tartós bérlet formájában használta 2007 óta. Az autót 2012-ben végül meg is vásárolta.
Puskást telefonon sikerült elérni, de ő csak annyit mondott, hogy jelenlegi munkahelye, a Budapest Bank fog válaszolni. Ők viszont a részletes kérdéseinkre később mindössze annyit közöltek, hogy „Puskás úr ezúton jelzi, hogy nem kívánja azokat kommentálni”.
Van információd Rogánék költéseiről vagy más fontos ügyekről? Oszd meg velünk biztonságos csatornákon!
A birtokunkba került dokumentumokban felbukkant egy másik, a belvárosi önkormányzathoz köthető, a nyilvánosság számára valószínűleg ismeretlen figura, Molnár Gergely is. Molnár Rogán polgármestersége idején közbiztonsági referens volt az V. kerületnél, és az önkormányzat egyik mélygarázsépítő cégénél töltött be felügyelőbizottsági posztot. Jelenleg pedig ő vezeti az önkormányzat közterület-felügyeletét. A flottakezelő-cég 2008 decemberében egy számlát állított ki Molnár nevére, ami egy Audi S3-as aktuális havi bérletéről szólt. A fizetendő összeg pedig áfával együtt 252 ezer forint volt.
Molnár a Direkt36 megkeresésére csak az önkormányzati pozícióira vonatkozó kérdéseinkre volt hajlandó válaszolni. Közölte, hogy az autóbérléssel kapcsolatos kérdésekre az önkormányzat sajtóosztálya fog válaszolni, tőlük azonban végül csak annyi választ kaptunk, hogy „az érintett személy hozzájárulása nélkül nem áll módunkban rá vonatkozó adatokat közölni”.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, és így biztosan nem fogsz lemaradni a cikkeinkről!
A flottakezelő autóinak használói között feltűnt Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó korábbi felesége, Kaminski Fanny is, aki dolgozott Rogán és Orbán Viktor sajtóstábjában is.
A bérlés ebben az esetben egy Brand Lab Kft. nevű cégen keresztül történt. A kft. korábban azzal került be a hírekbe, hogy festményeket kölcsönzött a Szépművészeti Múzeumtól, amelyek végül egy olyan belvárosi lakásba kerültek, amelyet a miniszterelnök főtanácsadója, Habony Árpád is használt. A cég egyik tulajdonosa korábban Habony húga volt, majd a vállalkozást Jáksó László rádiós és tévés műsorvezető vette meg korábbi élettársával Halkó Gabriellával közösen. (A Habony Árpáddal jó kapcsolatot ápoló műsorvezető később kiszállt a cégből.)
A Brand Lab egy 2009 szeptemberi szerződés szerint egy Lexus RX450h típusú terepjárót bérelt a flottakezelőtől havi 368 ezer forint plusz áfáért. A szerződés szerint az autó extrái közé tartozott a kvarcfehér gyöngyház fényezés, az utastérben pedig a vajszínű bőr. Amikor az egyik parkolócég az autó büntetése miatt 2009 decemberében a flottakezelőhöz fordult, ott az erről szóló értesítésen a Brand Lab Kft. mellett Kaminski Fanny nevét is feltüntették ügyfélként. A miniszerelnök Facebook-oldalának kezelőjeként ismertté vált Kaminski Habony felesége volt korábban, és dolgozott Rogán mellett is. Az autó 13 835 forintos parkolási bírságát a flottakezelő fizette ki, majd tovább hárította azt a Brand Lab felé.
Állami tenderek hátán
A Mercarius Flottakezelő egy 1996-ban létrehozott családi vállalkozásból nőtte ki magát jelentős piaci szereplővé. Az eredetileg Ágo-Stone Kft. nevet viselő cég azt követően indult látványosabb növekedésnek, hogy a tulajdonosai között 2011-ben megjelent egy új szereplő. Ez az SCF Partners Hungary Kft. volt, amely előbb 40 százalékos részesedést szerzett, majd 2016-ban teljesen felvásárolta a céget. Az SCF-nek jelenleg két tulajdonosa van, az egyik a Mercariust irányító Koleszár Róbert, a másik pedig Szűcs László, aki a LinkedIn profilja szerint annál a gázkereskedő MET-csoportnál töltött be vezető pozíciókat, amely korábban egy ellentmondásos állami ügylet főszereplője volt.
A Mercarius az elmúlt években több komoly állami tendert is megnyert. 2012-ben az MVM-csoport pályázatán győzött. A MÁV-val 2017 júliusában 13,8 milliárd, a paksi bővítésért felelős állami céggel, a Paks II. Zrt-vel 2017 decemberében pedig 810 millió forint összegű keretszerződést kötöttek. A 24.hu ezt követően írta meg, hogy az orosz Sberbank jelzálogjának köszönhetően a cég orosz ellenőrzés alatt áll. A Direkt36 pedig arról írt, hogy az új paksi blokkok megépítésével megbízott Roszatom is a Mercariustól bérelhet autókat. Tavaly novemberben győztek a közúthálózat fenntartásával foglalkozó, állami tulajdonú Magyar Közút Nonprofit Zrt. 3,2 milliárdos közbeszerzésén is.
Tetszett ez a cikk? Támogasd a Direkt36-ot, hogy még sok ilyet tudjunk készíteni.
Az állami megrendeléseknek köszönhetőn a cég az elmúlt években az ötszörösére nőtt. Míg 2011-ben 897 millió forint volt az árbevétele, ez az összeg 2017-re 4,5 milliárd forintra emelkedett. A Mercariust is a tagjai között tudó Magyar Lízingszövetség a honlapján azt írja a cégről, hogy a „legjelentősebb vevői az energia-, olaj- és gázipar, gyógyszeripar, információ technológiai iparági szereplők, ezen belül is az utóbbi években súlyponteltolódás figyelhető meg az államháztartási szféra irányába.”
|
Méregdrágán bérelhető autókat használtak Rogánék és más kormányközeli emberek
|
Egy négykerékhajtású fekete Audi A6-os száguldott az M7-es autópályán 2009. október 11-én a késő délutáni órákban. Az autó az adott útszakaszra előírt sebességhatárt túllépve, 110 helyett 141 km/h-val hajtott. A rendőrség a gyorshajtást traffipaxszal rögzítette, majd a büntetésről szóló értesítést postázták egy cégnek, az autót ugyanis egy autóbérléssel foglalkozó társaság üzemeltette.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/05/23/meregdragan-berelheto-autokat-hasznaltak-roganek-es-mas-kormanykozeli-emberek
|
2019-05-23 02:00:00
| true | null | null |
444
|
Stef Goris volt belga parlamenti képviselő nem csupán egyike annak a 13 európai politikusnak, akiket érintettnek találtak az Európa Tanács azerbajdzsáni vesztegetési ügyében, hanem az ügyről készült belső jelentés szerint “kulcsszereplője" volt az Európa Tanács parlamenti bizottságában (PACE) zajló korrupt lobbitevékenységnek. Az Átlátszó értesülése szerint a Miniszterelnökség 255 ezer, a Fidesz pártalapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány pedig 151 ezer eurót utalt 2013 és 2015 között Goris belga cégének – éppen akkor, amikor Magyarország ügyében is zajlott egy jogállamiság vizsgálat az Európa Tanács parlamenti bizottságában. A Fidesz pártalapítványa másolt tanulmányokat kapott cserében, a Miniszterelnökség nem árult el semmit az ügyről.
Az Európa Tanács 2018 júliusában kizárta 13 jelenlegi és volt tagját, akikkel szemben "erős korrupciós gyanú" merült fel az azeri kenőpénzek ügyében indult belső vizsálat során. A belső vizsgálat azt követően indult, hogy 2017. szeptemberében napvilágra került, hogy Azerbajdzsán kormánya európai politikusokat vesztegetett meg egy feketekasszán keresztül, és hogy ebből az összegből az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének (PACE) tagjai is részesülhettek.
A bakui feketekasszából egyébként Magyarországra is dollármilliók érkeztek, éppen akkor, amikor a kormány szabadon engedte Ramil Safarovot, a baltás gyilkost.
Az Európa Tanács által lefolytatott belső vizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy erős a gyanú, hogy a PACE több volt és jelenlegi tagja is nyakig benne volt az azeri vesztegetési ügyben. Tényként közlik, hogy az érintettek megsértették a szervezet etikai szabályait – az ET-t 1949-ben éppen azért alapították, hogy a demokrácia és a jogállamiság felett őrködjön a 47 tagállamban. Az azeri rezsim emberijog-sértéseit azonban rendre elhallgatták vagy megszépítették, pedig rendszeresen kétségek merülnek fel a választások tisztaságával vagy a politikai foglyokkal való bánásmóddal kapcsolatban.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűléséből az azeri kenőpénz-botrány nyomán kizárt tagok egyike Stef Goris belga politikus, aki parlamenti képviselőként 1999-2007 között a PACE rendes tagja, 2007 után pedig tiszteletbeli tagja volt.
A botrányt követő belső vizsgálatot lezáró jelentés (PDF) megfogalmazása szerint Stef Goris az azeri lobbigépezet "kulcsembere" volt a testületben: tiszteletbeli tagként mandátuma lejárta után is rendszeresen látogatta az Azerbajdzsánnal kapcsolatos üléseket, aktívan lobbizott az Alijev-kormány érdekében, sőt nem-kormányzati szervezetet is létrehozott European Academy for Elections Observation (Európai Választási Megfigyelő Akadémia) néven, amely azeri választások megfigyelésében is részt vett.
Belga cégadatok szerint Stef Goris az "Európai Választási Megfigyelő Akadémia" mellett több más belgiumi bejegyzésű cégben és nem-kormányzati szervezetben is aktív, például ügyvezetője volt annak az S.C. Services BVBA nevű vállalkozásnak, amelyet az azeri kenőpénz-botrány kitörése után gyorsan fel is számoltak.
A Fidesz is pénzelte a belga politikus magáncégét
Úgy tudjuk, hogy az S.C. Services BVBA megrendelői között magyar politikai szereplők is akadtak: az Átlátszó értesülése szerint 2013 és 2015 között az akkor Lázár János által vezetett Miniszterelnökség 255 ezer, a Fidesz pártalapítványa, az akkor Balog Zoltán által vezetett Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (SZPMA) pedig 151 ezer eurót utalt Stef Goris belga cégének.
A belga céggel kötött szerződéseket a minisztériumtól és a pártalapítványtól is közadatigénylésben kértük.
Az SZPMA tájékoztatása szerint valóban kötöttek két szerződést a szóban forgó belga céggel, amelyeket közérdekű adatigénylésünkre válaszul meg is küldtek szerkesztőségünknek. A 2013. június 17-én kelt, Stef Goris (ügyvezető, S.C. Services) és Balog Zoltán (a kuratórium elnöke, SZPMA) által szignált első szerződésben (PDF) a Fidesz pártalapítványa jogi kutatómunkát rendel "a magyar alkotmányjogi szabályok összehasonlítása az EU szerződések jogi szabályozásával, más országok alkotmányjogi szabályozásával, és az Európa Tanács gyakorlatával" témában.
Az elkészült tanulmányt a szerződés értelmében 2013. szeptember 15-ig kellett megküldeni a megrendelő erre kijelölt képviselőjének, aki Gulyás Gergely, az SZPMA akkori igazgatója, jelenleg a Miniszterelnökséget vezető miniszter volt.
A második szerződés (PDF) 2015. július 15-én kelt, az SZPMA ismét jogi kutatómunkát rendelt Goris cégétől "a magyar médiatörvény nemzetközi kontextusa és bizonyos uniós jogszabályok magyarországi implementációja" témában. A tanulmánynak 2015. október 30-ig kellett elkészülnie, a szerződés aláírói ismét Stef Goris és Balog Zoltán, témafelelőse pedig Gulyás Gergely volt.
A szerződések alapján 2013-ban 90750 eurót (mintegy 27,2 millió forintot), 2015-ben pedig 60500 eurót (mintegy 19,2 millió forintot) utalt az SZPMA a belga politikus azóta felszámolt cégének.
Ezeken felül az SZPMA 2017. áprilisában egy további támogatási szerződést (PDF) is kötött egy szintén Stef Goris-hoz köthető, általa alapított belga nem-kormányzati szervezettel, az European Heritage NGO-val 25 ezer euró (mintegy 7,7 millió forint) értékben. Erről azonban úgy tájékoztatták szerkesztőségünket, hogy "a támogatott szervezet által nem került felhasználásra, melyre tekintettel a támogatás teljes összege a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány részére 2018. november 5. napján visszafizetésre került". Emlékeztetőül: az azeri kenőpénz-botrány 2017. szeptemberében tört ki.
Másolt tanulmányokat vett a Fidesz pártalapítványa
Ismételt közérdekű adatigénylésünkre válaszul az SZPMA a belga cég által készített angol nyelvű jogi tanulmányokat is kiadta. Az első tanulmány (PDF) 103 oldalas, címe "Az új magyar alkotmány és jogi környezete – reflexiók és megjegyzések a nemzetközi kritikára".
A második tanulmány (PDF) 25 oldalas, címe "Jogi elemzés a magyar médiatörvény nemzetközi kontextusáról, és az európai jog bizonyos elemeinek magyar implementációja".
Az általunk megkérdezett jogi szakértők szerint mindkét anyag túlnyomó részben szó szerinti idézet a magyar jogi szabályozásból, illetve különböző európai intézmények a magyar szabályozással kapcsolatos kritikáiból. A fennmaradó, nem idézőjelek közti szöveg tényszerűleg ugyan helytállóan, de a viták pontos tartalmának megértéséhez szükséges részleteket mellőzve veszi számba a magyar jogrendszert ért kritikákat, illetve az azokra adott kormányzati válaszokat.
Az eseménytörténet leírásához csak néhány bekezdésnyi terjedelemben kapcsolódik önálló szerzői álláspont annak többszöri rögzítésén túl, hogy a kritikák részben félreértésen alapulnak, részben pedig már kezelték őket. Érdemi kutatás nincs a tanulmányokban, a tartalmukra pedig nem volt a Fidesznek szüksége, hiszen a saját álláspontjukat ismertetik benne.
Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely jogásza szerint a médiatörvény ügyében felvonultatott szerzői kommentárok sem tartalmaznak semmilyen olyan érvet, amit a magyar kormány ne használt volna rengetegszer ebben az időben, úgyhogy ezek a tanulmányok aligha tekinthetők a külföldi cég saját szellemi termékének.
"Érthetetlen, hogy miért volt a Fidesz pártalapítányának szüksége ezekre a tanulmányokra, hasonló jellegű összefoglaló anyagoknak ugyanis a magyar kormány közelében ebben az ügyben senki nem lehett híján, hiszen a viták során ezeket a magyar kormányzati apparátus is gyártotta" – mondta Sepsi Tibor, az Átlátszó jogásza.
A második, az új médiatörvényt elemző tanulmány ráadásul duplán is másolat, hiszen az elsőből készült copy-paste módszerrel, minimális formázással és szerkesztéssel, dupla sorközzel, ám tartalmi kiegészítések nélkül.
Tehát az SZPMA még egyszer megvette oldalanként közel egymillió forintért ugyanazt a szöveget, amit két évvel azelőtt egyszer már kifizetett a belga politikusnak.
A Miniszterelnökség szerint mindez nem nyilvános
Az Átlátszó úgy tudja, hogy az S.C. Services további 255000 eurót (mintegy 82 millió forintot) bevételezett a Miniszterelnökségtől ugyanebben az időszakban. A Miniszterelnökség azonban elutasította (PDF) az erre vonatkozó közérdekű adatigénylésünket arra való hivatkozással, hogy "nyilvánosan megismerhető adat" nem áll a rendelkezésükre az ügyben. Az általunk megkérdezett jogi szakértők szerint ez jelentheti azt is, hogy az S.C. Services és a Miniszterelnökség között létrejött szerződéseket államtitoknak minősítették.
Az adatigénylés elutasítása ellen panaszt nyújtottunk be (PDF) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz.
Gulyás Gergelyt és a Miniszterelnökséget többször is kerestük telefonon és emailben az ügyben, de nem válaszoltak a kérdéseinkre. A Miniszterelnökség sajtóosztálya arra a kérdésünkre sem válaszolt, hogy erősítsék meg vagy cáfolják hogy a Miniszterelnökség is több százezer eurót utalt az S.C. Services nevű belga cégnek 2013-2015-ben.
Stef Goris telefonos érdeklődésünkre csak annyit közölt, hogy "ezek a szerződések bizalmasak, nem mondhatok róluk semmit", és letette a telefont.
A Miniszterelnökség és a fideszes pártalapítvány utalásait összesítve 406250 eurót, vagyis nagyjából 130 millió forintot kapott Stef Goris magáncége a magyar adófizetőktől.
Éppen akkor zajlott egy jogállamiság vizsgálat
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács rendszeresen foglalkozik a magyar kormány tevékenységét érintő kritikákkal: legutóbb, március elején közleményben szólították fel Magyarországot, hogy hozza nyilvánosságra az ET-n belül működő Korrupcióellenes Államok Csoportja (GRECO) országjelentését, és hajtsa végre annak javaslatait.
2011-ben az ET Parlamenti Közgyűlése (PACE) 24 tagja kezdeményezte, hogy induljon monitoring eljárás Magyarország ellen a jogállamiság sérelme miatt, jelentéstevői ezután többször jártak Magyarországon, állami tisztségviselőkkel és civil szervezetekkel találkoztak. A tényfeltárás eredményeképpen 2013-ban monitoring eljárást kezdeményeztek Magyarországgal szemben "a demokratikus fékek és ellensúlyok eróziója miatt", ezt azonban végül a közgyűlés leszavazta, és monitoring helyett csak az annál enyhébbnek számító "speciális vizsgálatba" kezdtek, amely 2015-ben ért véget különösebb elmarasztalás nélkül.
Címlapfotó: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2019. április 4-én. MTI/Illyés Tibor. Kis kép: Stef Goris belga politikus. A cikk elkészítésében közreműködött az Organized Crime and Corruption Reporting Project.
|
Másolt tanulmányokért fizetett tízmilliókat a Fidesz pártalapítványa egy belga politikusnak
|
Stef Goris volt belga parlamenti képviselő nem csupán egyike annak a 13 európai politikusnak, akiket érintettnek találtak az Európa Tanács azerbajdzsáni vesztegetési ügyében, hanem az ügyről készült belső jelentés szerint “kulcsszereplője” volt az Európa Tanács parlamenti bizottságában (PACE) zajló korrupt lobbitevékenységnek. Az Átlátszó értesülése szerint a Miniszterelnökség 255 ezer, a Fidesz pártalapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány pedig 151 ezer eurót utalt 2013 és 2015 között Goris belga cégének – éppen akkor, amikor Magyarország ügyében is zajlott egy jogállamiság vizsgálat az Európa Tanács parlamenti bizottságában. A Fidesz pártalapítványa másolt tanulmányokat kapott cserében, a Miniszterelnökség nem árult el semmit az ügyről.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/05/22/masolt-tanulmanyokert-fizetett-tizmilliokat-a-fidesz-partalapitvanya-egy-belga-politikusnak/
|
2019-05-23 14:31:50
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A korábban Napi Gazdaság, az utóbbi években a Napi.hu, idén a Perche Kft. által kiadott “100 leggazdagabb magyar" adatait összegyűjtve kielemeztük, hogy a rangsor első, 2002-es megjelenése óta mennyivel nőtt az összvagyonuk, kik az állandó szereplők, kik az újak, és hova tűntek a régiek.
Május 9-én jelent meg a Perche Kft. gondozásában a sorozatban tizennyolcadik “100 leggazdagabb magyar" rangsor. A még a Magyar Hírlap által 2002-ben indított, később a Manager Magazin, majd a Napi Gazdaság és a Napi.hu által megjelentetett, és a kezdetektől Szakonyi Péter által szerkesztett rangsor adatait összegyűjtve ebben a cikkben elemezzük tizennyolc év néhány tanulságát.
A tizennyolc kiadás során összesen 239-en kerültek be az első százba. Összvagyonuk 632 milliárd forintról 4589 milliárd forintra nőtt tizenhét év alatt, ami azt jelenti, hogy 7,2-szer nagyobb vagyonnal rendelkeznek 2019-ben mint 2002-ben (inflációval korrigálva csak 3,88-as a szorzó). Ez 625 százalékos növekedés (inflációval számolva 288 százalékos).
Érdemes kiemelni a 2016 és 2018 közötti időszakot, amikor két év alatt 1500 milliárd forinttal nőtt a leggazdagabbak vagyona. Hogy ez a 4589 milliárd forint sok-e vagy kevés? Ez a magyar GDP 12,2 százaléka, viszont a magyar lakosság a Magyar Nemzeti Bank által becsült teljes vagyonának csak a 4,2 százaléka. Ha a lakossági tulajdonban lévő ingatlanok értékét nem számoljuk, akkor pedig a 9,2 százaléka.
Időközben a bejutási küszöb is nőtt, 2002-ben 2,5 milliárd forinttal is be lehetett kerülni az első százba, 2019-ben ehhez már 9,1 milliárd forintos vagyonra volt szükség.
Az alábbi ábrákon minden évben láthatja a 100 leggazdagabb magyar vagyonát és rangsorát. Néhány embert kiemeltünk a többi közül, olyanokat, akiknek az utóbbi években nőtt meg jelentősen a vagyona. Az egeret a grafikonra húzva az egyes gazdagok külön kiemelődnek. A legördülő menüből külön is kiválaszthatja azt a gazdagot, akinek vagyonára és helyezésére a legjobban kíváncsi.
Csányi Sándor OTP-vezér 2011 óta őrzi az első helyét, és számos milliárdos tartja az indulástól kezdve a jó helyezését, így például Széles Gábor (Videoton, Ikarus), Demján Sándor (illetve az üzletember halála után az örökösei), Leisztinger Tamás, Wáberer György, Bige László (Nitrogénművek), Felcsuti Zsolt (MPF Holding) vagy Veres Tibor (Wallis), illetve 2010 óta Gattyán György (Docler Holding).
Ugyanakkor vannak olyan nevek, akik valamilyen oknál fogva egyszercsak eltűntek a listáról. Egyesekről feltételezhető, hogy nem vált hirtelen kámforrá a vagyonuk, de eltűnésük okát nem tudjuk. Ilyen Futó Péter, Nobilis Kristóf, Kovács Gábor, Erdős Ákos vagy Várszegi Gábor.
Mások, mint Pintér Zoltán (Buda-Cash), Szeremley Huba, Csipak Péter kétes ügyekbe keveredtek. És vannak olyanok is, akik az utóbbi néhány évben értek el látványos vagyongyarapodást, mint például a 2019-ben már második Mészáros Lőrinc (Opus Csoport), a tizedik Szíjj László (Duna Aszfalt), továbbá Garancsi István (Market Zrt.), Schmidt Mária vagy Tiborcz István.
Schmidt Mária második éve az egyetlen nő, aki nem házaspár női tagjaként, hanem önállóan szerepel a száz leggazdagabb magyar között. Igaz, a tizennyolc kiadás során rajta kívül mindössze négy másik nőnek sikerült bekerülnie az első százba: Derry Mártának, Kósa Erikának, Kristyán Juditnak és Szilvássy Csillának.
Végül az utolsó vizualizáción az első 25 helyezésének változását láthatja a vagyonuk alapján. Az adatokból az is látszódik, hogy 2019-re az első három helyezett, Csányi, Mészáros és Gattyán jelentősen elhúzott a többi szereplőtől.
Az adatok összegyűjtésére több forrást használtunk fel, mivel az elmúlt tizennyolc évben több kiadó gondozásában jelent meg a 100 Leggazdagabb Magyar kiadvány. 2002 és 2004 között a Magyar Hírlapnál, 2005-2006-ban a Manager Magazinnál, 2007-től 2013-ig a Napi Gazdaságnál, majd 2014-től a Napi.hu-nál, idén pedig a Perche Kft-nél. A gyűjtés során csak olyan adatokat használtunk fel, amelyek a kiadványokban nyilvánosan megjelentek.
Bajtai Dorka – Bátorfy Attila
|
Hogyan változott az évek során a 100 leggazdagabb magyar rangsora és vagyona?
|
A korábban Napi Gazdaság, az utóbbi években a Napi.hu által kiadott “100 leggazdagabb magyar” adatait összegyűjtve kielemeztük, hogy a rangsor első, 2002-es megjelenése óta mennyivel nőtt az összvagyonuk, kik az állandó szereplők, kik az újak, és hova tűntek a régiek.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/05/22/hogyan-valtozott-az-evek-soran-a-100-leggazdagabb-magyar-rangsora-es-vagyona/
|
2019-05-22 14:44:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Egyelőre nem lehet tudni, mi okozta a tüzet, ahogy azt sem, mekkora a kár a kedden leégett békéscsabai malomban, vagy hogy egyáltalán felújítható-e az épület, mondta Békéscsaba fideszes országgyűlési képviselője, Herczeg Tamás szerdai sajtótájékoztatóján. Kedd óta többen pénzfelajánlást is tettek, egy magánszemély például 150 ezer forintot ajánlott fel, írja az MTI. A másfél évszázados épület tetőszerkezete összeomlott, és mind a hat szintjének födémszerkezete is beszakadt. Egyelőre még a tűzoltók sem léphetnek be az épületbe, a hatósági tűzvizsgálati eljárás a helyi polgármester szerint leghamarabb csütörtökön kezdődhet meg.
A műemléki védelem alatt álló malomépület magántulajdonban van (a tulajdonosokról később még szó lesz). Azt nem tudták megmondani, hogy az ingatlan áramtalanítva volt-e. Annyit mondtak, telephely-biztosításuk volt, és "mindent elkövetnek, hogy a város legszebb, ikonikus épülete ismét eredeti állapotában pompázzon".
A malom épülete egyébként évek óta üresen állt, de fénykorában az ország második legnagyobb gőzmalmának számított, pedig korábban már egyszer leégett.
Nagy múlt
A békéscsabai malmot a hamburgi születésű gépész Pain Antal építette fel, ami két évig tartó munkálatok után 1853-ban kezdett el működni. Ezután az épület kézről kézre járt, mígnem 1872-ben a gyulai szappanos- és gyertyaöntőmester, Rosenthal Márton tulajdonába került, aki egy újat húzott fel a régi épület helyett. Ő lendítette fel igazán a malmot. A Beol szerint a századforduló környékén már ez számított Magyarország második legnagyobb gőzmalmának: évente tízezer tonna lisztet őrölt ekkoriban. Részvénytársasággá 1914-ben alakult, Első Békéscsabai Gőzmalom Rosenthal Márton Rt. néven, a malmot kibővítették, új épületrészt is kapott, a csabai liszt keresett áruvá vált külföldön is.
1915 márciusában már egyszer kiégett a malom, amikor felrobbant a lisztpor, az épület bal oldali szárnya teljesen leégett. Egy héttel a robbanás után az esetről így írt a Pesti Napló.
Szerb munkások gyújtották föl a csabai malmot. A békéscsabai nagy gőzmalom leégése után a hatóságok vizsgálatot indítottak, hogy a tűz keletkezésének okát megállapíthassák. Kétségtelenül beigazolódott, hogy a robbanás akkor következett be, amikor a munkát már abbahagyták. Este hét órakor távoztak a munkások, és kilenc órakor történt a robbanás. Abban a helyiségben, ahol a robbanás történt, négy szerb munkás dolgozott. A négy szerbet gyújtogatás alapos gyanúja alapján letartóztatták.
A tűzvész után a részvénytársaság újjáépítette, ötemeletes lisztraktárral és gabonasilóval bővítette a malmot, és egy ipari vasútvonal is bevezetett a malomba. Egy évtizeddel később már 40 ezer tonna lisztet állítottak elő.
Miután a második világháború után államosították, felvette az István nevet, amit azóta is visel. A kilencvenes években privatizálták. A malom egészen 2005-ig működött, ekkor bezárták, amit az Európai Uniós vámszabályozással és a külföldre exportálás visszaesésével indokoltak. Több tucatnyian maradtak munka nélkül.
Grandiózus tervek persze voltak arra, hogy a megüresedett épülettel kezdjenek valamit. 2006-ban egy városmegújítási projekt keretében a helyből gyógyszállót akartak csinálni, mindenféle jóval: wellness, konferenciatermek, éttermek, apartmanházak, mélygarázsok. Mindez körülbelül 5-6 milliárd forintba került volna, így végül ebből nem lett semmi.
Közös üzletek Mészáros Lőrinccel
2014 óta a helyet az István Malom Kft. birtokolja. Felújítási terveikben szerepeltek már lakások, wellnesshotel, de még látványsörfőzde is. Az épület fenntartása évente több millió forintba kerül, de mindeddig nem történt előrelépés a tervezett beruházásokban.
Herczeg Tamás a szerdai sajtótájékoztatón az épület funkciójáról azt mondta, a város annak közösségi hasznosítását tervezte a tulajdonosokkal együtt, de már ez eleve milliárdos költséget jelentett volna. Az István Malom Kft. szerint komoly terveik voltak az épület hasznosítására, a tűzzel együtt viszont "porladnak szét az álmaik", írja az MTI.
Az István Malom Kft. két emberé: Barkász Sándor milliárdosé, akit a HVG szerint gyakran neveznek a "békési Mészáros Lőrincként", valamint Hégely Sándor, békéscsabai vállalkozóé, aki többek között a Csabai Kolbászfesztivál igazgatója (ahol Szijjártó Péter is gyakori vendég), a Csaba Autóház és a Csabai Rendezvényszervező Kft. tulajdonosa.
Barkász Békésen volt önkormányzati képviselő, a 2006-os és a 2010-es választásokon a Fidesz és a helyi jobboldali összefogás jelöltjeként indult.
1993-ban alapította meg a Békés Drén Környezetvédelmi, Víz- és Mélyépítési Kft.-t, ami az évtized eleje óta tarol a közbeszerzéseken, írta pár éve az Átlátszó.
A Békés Drén Kft. pedig előszeretettel dolgozik együtt Mészáros Lőrinc cégével, részt vettek a felcsúti milliárdos első felívelési korszakában, erről itt írtunk hosszú cikket.
2014-ben a Békés Drén Kft. 34 milliárd forintért nyerte meg az Országos Vízügyi Igazgatóság (OVF) közbeszerzését, amiben a Békés megyei ivóvízminőség javítása volt a cél. Ezt az tendert nem egyedül, hanem
Az Átlátszó szerint a Duna Aszfalt Kft. és a Mészáros és Mészáros Kft. még további négy vizes közbeszerzésen indultak közösen a Békés Drénnel, amiken összesen 7 milliárd forintot nyertek. Ekkoriban a a szintén békés megyei Molnár Béla vezette az OVF-et.
A gyümölcsöző együttműködés a következő években is tartott.
2018-ban a Mészáros és Mészáros Kft. újra elnyert egy nagy értékű közbeszerzést, a "Váli-völgy vízrendezési feladatai" projekt néven, amit szintén az OVF írt ki. Itt 2,4 milliárd forintot kaptak, a munkában pedig újfent segítséget kaptak, többek között a Békés Drén Kft.-től.
899 millió forintért pedig együtt rekonstruálják a szeghalmi belvízrendszer vízrendezési főműveit, írja a 24.hu.
A Békés Drén emellett Felcsúton is kapott munkát: 168 millió forintért végeztek környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztést Mészáros Lőrinc polgármestersége idején.
Barkász Sándor a futballt is szereti. A 24.hu szerint
Rögtön ezután Békéscsabának 800 millió forintnyi közpénzt irányoztak elő stadionfejlesztésre. A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia pedig támogatói között tartja számon a Békés Drént, írja a HVG.
Nemcsak Mészáros cégével, de a korábban Simicska Lajoshoz tartozó Közgéppel is nyert közösen tendereket: 2010-ben például 1 milliárd forintot nyertek a Tisztántúli Vízügyi Igazgatóságtól szivattyútelepek rekonstrukciójára.
(Borítókép: Tűzoltók az egykori békéscsabai István-gőzmalomnál, amely kigyulladt 2019. május 21-én. Fotó: Lehoczky Péter / MTI)
|
Fidesz-közeli milliárdosok tervei égtek porrá Békéscsabán
|
Egyelőre nem lehet tudni, mi okozta a tüzet, ahogy azt sem, mekkora a kár a kedden leégett békéscsabai malomban, vagy hogy egyáltalán felújítható-e az épület, mondta Békéscsaba fideszes országgyűlési képviselője, Herczeg Tamás szerdai sajtótájékoztatóján. Kedd óta többen pénzfelajánlást is tettek, egy magánszemély például 150 ezer forintot ajánlott fel, írja az MTI. A másfél évszázados épület tetőszerkezete összeomlott, és mind a hat szintjének födémszerkezete is beszakadt. Egyelőre még a tűzoltók sem léphetnek be az épületbe, a hatósági tűzvizsgálati eljárás a helyi polgármester szerint leghamarabb csütörtökön kezdődhet meg.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/05/22/bekescsaba_istvan_malom_tuz_barkasz_sandor/
|
2019-05-22 15:04:00
| true | null | null |
Index
|
Sokakat meglepetésként érhetett Magyarországon, hogy Ausztria alkancellárja milyen magától értetődő módon beszélt egy 2017-ben Ibizán titokban lefilmezett találkozón arról, hogy hogyan fog bizonyos médiapiaci manőverek és pénzek pártalapítványi számlákra történő kifizetése utáni ellentételezésként állami építőipari megbízásokat juttatni egy magát egy orosz oligarcha rokonaként bemutató nőnek.
Heinz-Christian Strache megszólalásaiban nem csak az volt a meglepő, hogy milyen természetesnek vette, hogy bizonyos osztrák nagyvállalatok és ingatlanspekulánsok azért utalnak millió eurós összeget*A videóban Strache által említett cégek és magánszemélyek hivatalosan mind tagadták, hogy finanszírozták volna az FPÖ-t. a jobboldali populista Szabadságpárt számlájára, mert cserébe adócsökkentést várnak, vagy hogy hogyan ígért építőipari megrendeléseket a politikai segítséget nyújtó szereplőknek – hanem egyáltalán, azt is szinte természeti törvényként állapította meg a politikus, hogy az osztrák építőipari óriáscég, a Strabag eleve csak a kormány kegyéből kaphatja meg ezeket a munkákat.
Az alkancellár egyáltalán nem úgy tűnik a videókon, mint aki mellébeszél, hanem mint aki jó érzékű reálpolitikusként pontosan érti, országa hogyan működik.
Lehet, hogy a korrupció terén nem is olyan nagy a különbség Ausztria és Magyarország között, mint azt gondolnánk.
Ausztria valóban sokkal rendezettebb és gazdagabb Magyarországnál, de az igazságszolgáltatás és a politikával összefonódott lenyúlások nem is működnek annyira máshogyan. Gyűjtésünk szerint az utóbbi másfél évtizedben tíz Mészáros Lőrinc-vagyonnak megfelelő pénz, 3300 milliárd forintnyi euró szívódott fel a legnagyobb osztrák botrányokban – és ezek csak olyan ügyek, amelyek nyilvánosságra kerültek, márpedig, mint látni fogjuk, Ausztriát a közpénzek elköltése körüli transzparencia súlyos hiánya jellemzi.
A felelősségre vonás sem megy túl jól, az általunk bemutatott esetekben a fellelhető adatok szerint mindössze 15 évnyi börtönbüntetést osztottak ki. Ez harmadannyi, mint amit a Buda-Cash vezetői kaptak elsőfokon (116 milliárd elsíbolt forint, összesen 37,5 év büntetés).
A számos kelet-európai országban frontoló Heinrich Pecina vagy az ismert fegyveripari lobbista és földbirtokos, Alfons Mensdorff-Pouilly neve mind az osztrák, mind a magyar botrányokban feltűnik. A Strabag sem csak az osztrák kormány jóindulatának köszönheti üzleti sikereit, továbbra is jól áll Magyarországon, de más kétes hátterű osztrák cégek is feltűnnek nálunk, ahogy arról korábban a G7 is beszámolt.
Ausztriában számos posztszocialista országhoz képest egészen elmaradott az átláthatóság az üzleti életben és a közpénzek költése terén.*Ennek persze részben az is oka, hogy a teljesen kapitalista rendszert csak a kilencvenes évek elején bevezető országokban nagy bizalomhiányt kellett leküzdeni az átláthatóság megteremtésével. Ausztriában ezt nem látták és látják ilyen formában problémának. Jó példa erre, hogy bár 2013 óta van törvény a lobbizásra, és a lobbistáknak regisztráltatniuk kell magukat, ez a nyilvántartás nem elérhető a közvélemény számára. Az osztrák cégek tulajdonosi struktúráját is nyomon lehet követni egy Wireg nevű rendszerben – de ehhez is csak kvázi a rendőrségnek és a hatóságoknak van hozzáférése. Ezzel pont az a probléma, hogy a politikusok és nagyvállalkozók továbbra is ugyanolyan könnyen rejtenek el vagyonokat, mint korábban.
Talán a legnagyobb probléma a pártfinanszírozás. Nem véletlen, hogy szinte minden kisebb-nagyobb botrányban olyan lobbisták tűnnek fel, akik kamu szerződések és számlák segítségével segítenek állami és/vagy nagyvállalati pénzeket a pártkasszákba csatornázni. Ez a probléma nem csak a most megbukott Strache pártját, az FPÖ-t érinti, hanem mindkét nagy pártot. Nem véletlen, hogy többen követelik a párfinanszírozási rendszer átalakítását. A számvevőszék – Magyarországhoz hasonlóan – a törvények szerint csak a pártokat tudja ellenőrizni, a hozzájuk kapcsolódó alapítványokat, cégeket már nem – és itt történik a legtöbb visszásság. Emellett a közbeszerzések rendszere is kifejezetten átláthatatlan, nehéz követni, ki és miért jut mekkora összegű állami megrendeléshez.
Ennek ellenére rengeteg botrány robbant ki, gyakran sok-sok milliárd eurós ügyek. A botrányba keveredett politikusok ilyenkor lemondanak – ez fontos különbség a 2010-es évek Magyarországához képest -, de a csúszópénzes, hűtlen kezeléses botrányoknak rendre nincsen felelőse, vagy nagyon enyhe ítéletek születnek. Az igazságszolgáltatás útvesztőjében valahogy megakadnak az ügyek, az eltűnt összegek nem kerülnek elő.
Mark Pieth, az OECD akkori korrupcióellenes szakérőjének 2012-es kijelentése szerint a korrupció az osztrák kultúra része. Az OECD továbbra is lát gondokat az országban, a legfrissebb jelentés szerint például nem segítenek a külföldi hatóságoknak felkutatni az eltitkolt pénzeket. (Ez egyszer talán fontos lehet a magyar közvéleményben is, hiszen rengeteg hazai zavaros ügynek vannak osztrák szálai, nyugati szomszédunk vagyonmenekítési célpontként is népszerű.)
Rekorder bankbotrány
A legnagyobb osztrák korrupciós és csalási botrány a szélsőjobb által évtizedek óta vezetett Karintiához köthető egykori Hypo Alpe Adria bank esete. Jelentek már meg hírek arról, hogy 12,5 milliárd euró volt a kár, amit a tartomány és a központi költségvetés elszenvedett, de a legfrissebb adatok már csak 7,7 milliárd eurós kárról szólnak. Ebből 1,2 milliárd Karintia és 6,5 milliárd a szövetségi állam költsége.
A bank estét nehéz lenne röviden összefoglalni, hiszen több törvénytelenség, szabálytalanság is keveredik. A bank a balkáni maffiával üzletelt, miközben Jörg Haider drága és nem megtérülő presztízsprojektjeit finanszírozta, és tiltott módon finanszírozta a Zöldeken kívül az összes pártot.
A Dél- és Közép-Európában kiterjedt hálózattal rendelkező bank privatizációját még Jörg Haider tartományi vezető határozta el, mert pénzügyi nehézségekkel nézett szembe. A magánosítás le is zajlott, a Bayerische Landesbank 2007-ben 810 millió euróért vásárolta meg a bank negyedét. Annyira nem lett sikeres az üzlet, hiszen a gazdasági válság után kiderült, hogy több milliárd eurót kellene a bankba pumpálni a rossz befektetések miatt, amit a bajor tulajdonos nem bírt, ezért 3 euróért az osztrák állam vette át és tőkésítette fel sok milliárd euróval. (A BayernLB Magyarországon sem járt jól, hiszen a kezére jutott MKB a magyar történelem legnagyobb veszteségét hozta össze 2009 és 2013 között.)
A botrány azért tört ki, mert a karintiai politikusok úgy gondolták, hogy nekik is kijár egy kis jutalom a sikeres privatizáció után 2007-ben. Egy túlárazott szakértői szerződést kötöttek Dietrich Birnbacher villachi adótanácsadóval. Ő nem mellesleg az ÖVP-s Josef Martinz és a tartományi vezető Jörg Haider helyettesének jó barátja volt. Az eredetileg 100 ezer eurós szerződést Haider és Martinz egyetértésével a bank értékesítését követően módosították, és a járandóságot 1,5 százalékos sikerdíjra változtatták. A nyolc oldalas tanulmányért így már 12 millió eurót fizettek volna, de ez nagy felháborodást váltott ki. Végül ennek hatására a felére csökkentették a leszerződött összeget. Az eurómilliók nagy része a feltételezések szerint pártok kasszáiban landolt.
A perek is megindultak. A tanácsadói szerződések miatt első fokon nem csak a bank volt vezetőit ítélték el, hanem a Magyarországon is jól ismert Heinrich Pecinát is, akinek Vienna Capitals Partners (VCP) nevű cégénél kötöttek ki fiktív számlák segítségével a tanácsadói pénzek az ügyészség szerint. Pecina el is ismerte a perben a bűnösségét, de elég olcsón megúszta: 228 ezer eurót vissza kell fizetnie, és 22 havi felfüggesztett börtönt kapott (a magyar médiapiacot felforgató osztrák üzletember bűnössége nem jogerős). A cég egykori vezetői közül Tilo Berlin 3 év 10 hónapot, Wolfgang Kulterer 10 hónapot, Josef Kircherer 16 hónapot kapott. Ez azonban nem jogerős, a per folytatásában még a legfelsőbb bíróság döntésére várnak, ami feltehetően elsőfokra küldi vissza az ügyet. Egy másik perben a bank 2009-ben hivatalban lévő öt vezetőjét felmentették idén.
Karibi kapcsolat
A baloldal egyik legnagyobb botrányát az osztrák szakszervezetek (ÖGB) bankja, a BAWAG jelentette. 2005-ben derült ki, hogy a bank teljes tőkéjének 10 százalékát kölcsön adták a Refco nevű alapkezelőnek egészen kockázatos ügyletekre, cserébe részesedést kaptak a cégben. Csakhogy az alapkezelő csődbe ment. A Refco volt vezetőjét, Phillip Bennett-et le is ültették 16 évre könyvelési csalásért – de nem Ausztriában, hanem Amerikában. Ausztriában ugyan folyamatban van a per, de másfél évtized alatt sem született ítélet. A befektetőket pedig inkább peren kívül kártalanította a BAWAG, hogy az amerikai pert elkerüljék. Így összesen 1 milliárd euróba került a Refco-kaland a News hetilap információi szerint.
De más gondok is voltak a cégnél. A nemzeti bank a Refco miatt kezdett nyomozni, és mást is talált. A 2006-ban kipattant botrány lényege, hogy egyes vezetők a szabályokat semmibe véve kockázatos karib-szigeteki befektetésekbe tették a bank és a szakszervezetek pénzét. A befektetéseket az egykori bankvezető, Walter Flöttl fiára, az Egyesült Államokban dolgozó Wolfgang Flöttlre bízták. Az ügyletek veszteségesek lettek, de óriási összegek landoltak karibi postaládacégek számláin. Becslések szerint így 1,9 milliárd euró tűnt el.
Az 1998 óta gyűjtött veszteséget a könyvekben nem jelenítették meg, a szakszervezet és a bank környékén létrehozott ál-cégek tartozásaként tartották nyilván. Helmut Elsner egykori bankvezetőt 10 évre ítélték, ebből 4,5 évet ült le. Szabadulása után adott interjújában arról is beszélt, hogy közel egy milliárd eurót tarthatott meg a szerinte főkolompos Wolfgang Flöttl. Őt egyébként felmentették, és a Paradise Papers botrányban is feltűntek később cégei. Az eltűnt pénzeket az osztrák hatóságok nem keresték.
Okosba privatizáltak
A 60 ezer bécsi lakást birtokló BUWOG állami céget 2003-ban privatizáltak az FPÖ-s Karl-Heinz Grasser pénzügyminiszter irányításával. Akkor is éppen a most megbukott szélsőjobb-konzervatív koalíció volt hatalmon. A nyomozók véletlenül bukkantak érdekes tranzakciókra 2009-ben a Constantia Privatbank csődje idején. Az FPÖ-höz köthető PR cégek kaptak pénzeket, feltehetően az alacsonyabb értékesítési ár ellentételezésére, de kapott millió eurós összegeket Peter Hochegger lobbista is.
Egy zöldpárti politikus becslése szerint 1 milliárd eurót is veszíthetett az ügyleten az osztrák állam, később a számvevőszék azt mutatta ki, hogy a BUWOG 60 ezer lakását megvásárló Immofinanz 1,2 milliárd eurót nyert az ügyleten. Csak kenőpénzre 10 millió euró mehetett el a Grasser elleni per szerint. A per még folyamatban van, senkit nem ítéltek el.
Telekom Austria botránysorozat
2000 és 2006 között számos korrupciós eset került napvilágra. A szolgáltatásokról szóló törvény módosítását Horbach Gorbach miniszternek 264 ezer euróval hálálta meg a Telekom Austria. Hivatalosan egy titkárnő fizetését térítettek meg. De óriási, 8,7 millió eurós bónuszokat is fizettek a menedzsmentnek, amit a cégvezetők a tőzsdei árfolyam manipulálásával érték el.
Szabálytalan volt az is, hogy 2004-ben az FPÖ EU választási kampányát fél millió euróval támogatták, de 2006-ban az FPÖ-szakadár BZÖ-nek is jutott 720 ezer euró. Bár több per is folyamatban van, két volt vezetőt néhány hónapos börtönre is ítéltek. Az összességében több 10 millió eurós kár sosem térült meg. Ebben az ügyletben is feltűnik a fegyver-lobbista Alfons Mensdorff-Pouilly. Elítélték ezen kívül 2,5 évre Peter Hocheggert, aki számos más közép-európai korrupciós botrányban is feltűnik.
Motorla botrány
A mentők, tűzoltók és rendőrök kommunikációs rendszerének fejlesztésére kiírt pályázaton a telekommunikációs cégnek a burgenlandi gróf, Alfons Mensdorff-Pouilly segédkezett a politikusok meggyőzésében. Az amerikai Motorola központ figyelt fel a furcsa kifizetésekre. A 3,7 milliós eurós kenőpénz egy része a gróf budapesti cégén is keresztülfolyt.
Eurofighter botrány
Az 1,8 milliárd eurós vadászgép beszerzés ügyében a svéd ügyészség kezdett nyomozásba, és ismét Mensdorff-Pouilly bukkant fel, mint aktív lobbista. A burgenlandi gróf a magyar Grippenek beszerzésekor is aktív meggyőző tevékenységet folytatott a hazai döntéshozóknál. Az osztrák nyomozás 2007 óta tart, vélhetően 100 millió euró kenőpénz kísérte az ügyletet. Felmentették az ÖVP embereként számon tartott lobbistát.
Felült a csalinak
Nem Heinz-Christian Strache az első osztrák politikus, aki csali-korrupciós beszervezés miatt bukott le. Ernst Strasser ÖVP-s politikust a brit Sunday Times újságírói buktatták le 2010-ben, akik lobbistának adták ki magukat. Az egykori EU parlamenti delegációvezető 100 ezer euró éves tanácsadói díjat kért az uniós törvényhozás befolyásolásáért.
A politikus ügyében az OLAF, az unió csalás elleni hivatala is nyomozást kezdett, a pere 2012-ben indult, és elsőfokon négy év letöltendő börtönt kapott. 2014-ben 3 évre ítélték, ebből 6 hónapot leült, majd háziőrizetbe vonult a maradék időre. Ez sem tartott sokáig: a három év felét elengedték.
Önmagát támogató konzervatív vezető
Az Alsó-Ausztriát 1992 és 2017 között vezető konzervatív Erwin Pröll egyszerűen a tartomány pénzéből gazdagította közvetlenül, mintegy 1,3 millió euróval. Az esetről 2017-ben számolt be a Falter. Ebből 300 ezret utaltak át, a maradékot pedig belátása szerint tudta volna lehívni. A Dr. Erwin Pröll Privatstiftung 2007-ben úgy jött létre, hogy 60. születésnapjára a politikus 150 ezer eurót kapott anonim jótékonykodóktól, ami azért már önmagában is elég gyanús. Sőt, törvényileg kifejezetten tiltott, hogy köztisztviselők nagy értékű adományt elfogadjanak.
De papíron legalábbis jó célokra, a rászorulók segítésére szánta a pénzt. Az alapítványi források sorsáról a három tagú felügyelőbizottság döntött, ahova Erwin Pröll magát is jelölte. Másik társa a helyi Raiffeisen vezető, egyik legközelebbi szövetségese, Erwin Hammesder volt. A harmadik társuk, Johannes Coreth, aki a tartományi társadalombiztosítási kassza vezetőjeként dolgozott. Az eljárást a tartományi számvevőszék is élesen bírálta, de ennek ellenére nem indult jogi eljárás. Erwin Pröll lemondott és visszavonult, 2018-ban bezárták az alapítványt.
|
Osztrák lenyúlások: 3300 milliárd forint elsíbolt pénz, 15 év börtön
|
Sokakat meglepetésként érhetett Magyarországon, hogy Ausztria alkancellárja milyen magától értetődő módon beszélt egy 2017-ben Ibizán titokban lefilmezett találkozón arról, hogy hogyan fog bizonyos médiapiaci manőverek és pénzek pártalapítványi számlákra történő kifizetése utáni ellentételezésként állami építőipari megbízásokat juttatni egy magát egy orosz oligarcha rokonaként bemutató nőnek.
| null | 1 |
https://g7.hu/vilag/20190525/osztrak-lenyulasok-3300-milliard-forint-elsibolt-penz-15-ev-borton/
|
2019-05-25 12:55:00
| true | null | null |
G7
|
A jó hír, hogy a jelentős részben állami pénzből származó bevétel egy kis része az osztalékfizetésnek köszönhetően visszajut a közszférához, egészen pontosan a fővárosi önkormányzathoz. A cég részvényeinek közel 2 százaléka ugyanis Budapest tulajdonában van, ami azt jelenti, hogy az összesen 2,5 milliárd forintból elvileg majdnem 50 milliót az önkormányzat kap. Tavaly ilyenkor még az államnak is volt egy minimális részesedése, mostanra azonban ez a beszámolóban nem nevesített „belföldi magánszemélyekhez” került.
A vállalat bevételének jelentős része jó eséllyel a Puskás Stadion építéséből származott: a kivitelezést a ZÁÉV-vel közösen nyerték el, és bár azt nem lehet tudni, hogy a felek között miként oszlanak meg a bevételek, egészen biztosan tízmilliárdok jutnak a Magyar Építőre. Erre utal, hogy tavaly év végén 6 milliárdos követelést tartottak nyilván a megbízó Nemzeti Sportközpontokkal szemben, ami jó eséllyel az éves munkájuknak csak egy része.
Nem ez az egyetlen jelentős állami megrendelése a cégnek: a Liget-projekt keretében a Magyar Zene Házát 17,5 milliárdért építik egyedül, az új Néprajzi Múzeumon pedig szintén a ZÁÉV-vel közösen dolgoznak közel 26 milliárdért.*Igaz, ez nem érintette az előző évet, a közbeszerzésen csak 2018 végén hirdettek eredményt. Ezekhez képest viszonylag kicsi megbízás volt, de azért 4,5 milliárdot egy művészeti galéria és étterem kialakításáért is kaptak a jegybank egyik alapítványától egy jórészt szintén 2018-ban elvégzett munkára.
Ezekből már nem volt nehéz összehozni a 49 milliárdos árbevételt, amit viszont viszonylag kis létszámmal ért el a cég. A társaságnál ugyanis 2018-ban átlagosan csak 124-en dolgoztak, ami azt jelenti, hogy
egy alkalmazottra majdnem 400 millió forint bevétel és közel 30 milliós nyereség jutott.
Ez kiugróan magas, egy munkavállalóra még a nagy autógyártóknál is csak nagyjából feleekkora forgalom jut, a Magyar Postánál vagy a MÁV-nál pedig 6-8 millió az, ami a Magyar Építőnél 400.
Ráadásul ahhoz képest, hogy építőipari cégről van szó, kifejezetten magas a szellemi foglalkoztatottak aránya: a 124 emberből csak 26 volt fizikai munkás. Ez erősen arra utal, hogy a – jelentős részben állami megbízásokból élő cég – a munka dandárját alvállalkozóknak passzolja tovább.
A jelentős mértékű kiszervezést erősíti az is, hogy túl sok olyan gépe sincs a vállalatnak, amit az építkezéseken használnak. A termelőgépeket, berendezéseket és a termelésben közvetlenül részt vevő járműveket alig 180 millió forinton tartották nyilván, de ha még az „üzemi üzleti gépeket” is figyelembe vesszük, akkor is csak negyedmilliárd forintjuk volt olyan berendezésekben, amivel ténylegesen dolgozhattak. Ez a hasonló profilú cégeknél – amelyek valóban a kivitelezéseken dolgoznak – egy nagyságrenddel magasabb összeg szokott lenni. Ráadásul a Magyar Építők túl sok új eszközt a megugró megrendelések ellenére tavaly sem szerzett be: termelőgépekre alig 17 milliót költöttek.
A vállalat többségi tulajdonosa közvetve néhány évvel ezelőttig Mészáros Lőrinc barátja és állandó üzlettársa, Szíjj László volt, a tiszakécskei vállalakozó azonban két éve túladott a társaságon*Egészen pontosan annak anyacégén, a Körös Aszfalt Zrt.-n.. A Magyar Építők ekkor került a WHB Befektetési Kft. és az Épkar Zrt. közös többségi tulajdonába. Előbbi társaság onnan lehet ismerős, hogy ez a vállalat volt, amely a cégiratok alapján nagyjából 3 milliárd forintért megvette Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak közbeszerzéseken hizlalt közvilágítási cégét, az Elios Zrt.-t. Azóta kiderült, hogy az Eliosra bízott, az eredeti tervek szerint uniós forrásból finanszírozott projektek szabálytalanok voltak, így azokra mégsem lehet uniós pénzt költeni, azaz végső soron a teljes költséget a magyar adófizetők állták.
Szintén van kötődése a kormányfő családjához a másik tulajdonosnak is. A budapesti vizes vb-n is hatalmasat kaszáló Épkar Zrt. többségi részvényese Szeivolt István, akinek fiáról, ifjabb Szeivolt Istvánról a Heti Válasz korábban azt írta, hogy feleségével Orbán Ráhel és Tiborcz István esküvőjén is ott voltak.
|
Huszonhat munkással kaszált 3,6 milliárdot az állami megbízásokkal kitömött építőcég
|
Árbevételét megduplázta, nyereségét pedig megháromszorozta tavaly a 190 milliárdból épülő Puskás Stadion kivitelezésén is dolgozó Magyar Építő Zrt.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20190523/huszonhat-munkassal-kaszalt-36-milliardot-az-allami-megbizasokkal-kitomott-epitoceg/
|
2019-05-23 12:58:00
| true | null | null |
G7
|
Az MKB Bank tulajdonosi ábrájából kiderül, hogy Mészáros Lőrincnek mára – közvetve – 48,62 százalékos részesedése lett a pénzintézetben (a Metis Magántőkealapon és egy Rkofin nevű kft.-n keresztül). Állandó társa, a Duna Aszfalt-birtokos Szíjj László (a Blue Robin Investments haszonhúzójaként) 32,9 százalékot tudhat magának, de időközben az a Minerva Befektetési Alapkezelő Zrt. is az ő ellenőrzése alá került, amely további 9,99 százalék felett rendelkezik (az Eirene Magántőkealap gazdájaként).
Mészáros és Szíjj együtt tehát bő 91 százaléknyi MKB-részvényt kezel, sőt van még egy 3,1 százalékos „bankdarab” a Pantherinae Pénzügyi Zrt.-nél is; utóbbi céget tavaly decemberben szerezte meg az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő, melynek elismert tulajdonosa nem más, mint Vida József, a Takarékbank főnöke. Aki úgy egyébként a központi Mészáros-vállalatként jegyzett Opus Globalban is igazgatósági tag.
Az eddigi, cégnevekkel dúsított körmondatokon csak azért vezettük végig az olvasót, hogy tudatosítsuk: az MKB ma már szőröstül-bőröstül a felcsúti lobbié. És mivel ez az érdekkör a Fidesz-időszak minden pillanatában terjeszkedik, nyilvánvalóan a bankcsoportjuk is állandó bővülésben van. A pénzintézet május 10-én tájékoztatta a szakmai közvéleményt, hogy MKB Digital Zrt. néven új informatikai vállalkozást jegyeztetett be – a tisztségviselőkről azonban nem volt szó a hivatalos kommünikében.
Az Átlátszó viszont kiszúrta, hogy miközben az igazgatóságot és a felügyelőbizottságot alapvetően régi MKB-arcokkal töltötték fel, utóbbi testületbe – Balog Ádám elnök-vezérigazgató és Nyemcsok János általános vezérhelyettes mellé – bizonyos Tiborcz Péter is bekerült.
Ő pedig nem más, mint Tiborcz István bátyja, akinek látványos üzleti aktivizálódására idén februárban már felhívtuk a figyelmet. Ez a pozíciószerzés tehát igazolja, hogy az Orbán Viktorhoz legközelebb álló két bizniszegység, vagyis a Tiborcz család és a Mészáros-csoport között teljes az átjárhatóság. Pláne, hogy az érintett felek már a tőzsdei Appeninn Nyrt.-ben is egymás üzlettársai lettek.
A most MKB-felügyelőbizottsági tisztséghez jutott Tiborcz Péter 2015-ig a NAV informatikai fejlesztési főosztályának vezetőjeként szolgálta a hazát. Korábban energetikai tanácsadóként foglalkoztatták a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban, ezt megelőzően, a 2006–2010-es ciklusban pedig a Fejér Megyei Közgyűlés fideszes alelnöke volt (ebből az időszakból egy fényképet is megőrzött róla az internet).
Ezek a hivatalos nyomok Tiborcz Péterről, a pletykák szerint azonban évek óta kulcsszereplő a hazai informatikai piacon. A Heti Válasz 2016-ban az azóta beszántott Magyar Nemzeti Kereskedőház világméretű partnerhálózatával hozta kapcsolatba a nevét, sőt – miként megírtuk – igazán közel áll az állami megrendelésekkel kitömött Symmetria Magyarország Zrt.-hez is. Olyannyira, hogy a 2018-as választások után néhány hónappal nevére vette az ehhez az cégegyütteshez tartozó, információtechnológiai tanácsadással foglalkozó TransCon Húngaro Zrt.-t.
Mindemellett ugyancsak Tiborcz Péter ügyvezeti az öccse birtokában lévő, épp végelszámolás alatt álló HCS Experts Kft.-t. Erről a vállalkozásról a Népszava írta meg tavaly, hogy felfedezhető a 24.hu által megszellőztetett Microsoft-botrányban.
Az Átlátszó most azt a tényt is észrevette a cégbírósági kutakodásai során, hogy a HCS Experts alapítójaként Tiborcz István nemrég 850 ezer forintos havi végelszámolói bért állapított meg Péter nevű bátyjának. Akad tehát, akinek egy cégbezárás is gigabiznisz.
|
Tiborcz bátyja is tisztséget kapott a Mészáros-féle MKB-csoportban
|
Egyre több jel utal arra, hogy az Orbán Viktorhoz legközelebb álló két üzleti egység, vagyis a Tiborcz család és a Mészáros-csoport között teljes az átjárhatóság. Az érintett felek elsőként az Appeninn Nyrt.-ben lettek hivatalos társak, majd – miként az Átlátszó kiszúrta – most májusban a felcsúti lobbi által ellenőrzött MKB Bank új informatikai cége felügyelőbizottságában tűnt fel egy Tiborcz. Igaz, nem a méltán népszerű István, hanem a bátyja, Péter.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/05/27/welcome-tiborcz-batyja-is-tisztseget-kapott-a-meszaros-fele-mkb-csoportban/
|
2019-05-27 12:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Újabb rejtélyek a Buda-Cash brókerbotrányban
Csak egyre szövevényesebbé válik a Buda-Cash Brókerház és a körülötte lévő társaságok botránya. Miközben az egykori befektetők kára nő, a betétbiztosítási alap némi pénzhez jut.
Meghosszabbították az egykori Buda-Cash első fokon börtönbüntetésre ítélt vezetőinek lakhelyelhagyási tilalmát a minap – igaz, egyelőre nem jogerősen. Még börtön is várhat rájuk, hiszen a tavaly októberi elsőfokú ítélet mind az öt menedzsert 7,5 évre ítélte sikkasztásért.
Többet is kaphattak volna, ha a bíróság elfogadja, ami a vádiratban szerepelt: hogy bűnszervezetben síbolták el a brókercég és a hozzá kapcsolódó bankcsoport ügyfeleinek több mint 110 milliárd forintját. Másodfokon erre még sor kerülhet, csak épp nem tudni, mikor lesz ítélet, mivel az ügyészség az utóbbi fél évben nem közölte, milyen indokkal fellebbezett súlyosbításért – tájékoztatta a HVG-t az egyik vádlott védője.
Közben újabb rejtélyekkel tarkítva zajlik a 2015. kora tavaszi brókerbotrány-sorozatot beindító Buda-Cash-sztori. Nem segíti például a tisztánlátást a folyamatokat felügyelő Magyar Nemzeti Bank alá tartozó Pénzügyi Stabilitási Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN). A minap az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) váratlanul közölte, hogy a 2022-es lejáratnál hamarabb, már az idén nyáron vissza tudja vásárolni 107 milliárd forintnyi kötvényeinek egy részét, nagyjából 14 milliárdnyit. Azért kényszerült a kötvények kibocsátására, mert a Buda-Cash csődje után majdnem ennyibe került neki a brókercég érdekkörébe tartozó négy bank, azaz a DRB Bankcsoport ügyfeleinek a kártalanítása, s ennyi pénzt az alapot fenntartó bankok nem tudtak volna egyszerre beletenni. Az OBA közleményéből kiderül, hogy most az érintett pénzintézetek felszámolásából juthat a nem várt milliárdokhoz.
A részletekről azonban sem az OBA, sem az erre leginkább illetékes PSFN nem nyilatkozik. A felszámoló cég honlapján követhetők ugyan a bankok vagyontárgyaira és követeléseire kiírt pályázatok, titok viszont, mennyi pénzt fizettek vissza a százmilliárdos nagyságrendben tartozó hiteladósok. Ráadásul az OBA nemcsak a DRB-bankok, hanem további négy pénzintézet, a Széchenyi Bank, az Orgoványi Takarékszövetkezet, az Alba Takarék és a Tisza Takarék felszámolásából is kap pénzt. A DRB-re jutó rész csupán hárommilliárd, az egykori legnagyobb takarékszövetkezet Orgoványé viszont hétmilliárd forint – tudta meg a HVG. Ám az Orgovány betétesei 54 milliárdos, a Széchenyi bankéi és a hozzá tartozó hitelszövetkezetéi együttesen 21,5 milliárdos, az Alba és a Tisza Takarék ügyfelei pedig további 21 milliárdos kártalanítást kaptak, így a nyolc pénzintézetre kifizetett 200 milliárdos kártalanításhoz képest a mostani 14 milliárdos megtérülés szinte aprópénz.
„Amikor a Buda-Cash vezetői 2015 februárjában megtették az emlékezetes önfeljelentést a jegybankban, legfőképpen azt szerették volna, hogy legalább a bankjaik megmeneküljenek. Tény, hogy hiányzott onnan 66 milliárd forintnyi állampapír, amit a brókercég nem vett meg nekik a pénzükből, de más bajuk nem volt. El lehetett volna adni őket. Mindenki jobban járt volna, a kártalanításra nem jogosult ügyfelek, az OBA és az alapot fenntartó bankrendszer is” – emlékezett vissza a HVG érdeklődésére az egyik pénzintézet korábbi dolgozója.
A négy bank vonatkozó beszámolói azonban sokkal nagyobb hiányról, százmilliárdos negatív tőkéről tanúskodnak, ami indokolhatja a bezárásukat. „A felszámolás azonnal leértékeli az adott társaságot. Ezek a mérlegek már a jegybank fennhatósága alatt készültek, nagy rátartással képeztek céltartalékokat, értékeltek le követeléseket és fedezeteket, ezért is folyhat be a vártnál több pénz” – véli az egykori bankos.
A Buda-Cash vezetői elleni vádiratban viszont az áll, hogy a DRB bankok funkciója eleve a brókercég finanszírozása volt, amelynek az 1998-as orosz válság óta dagadó veszteségeit már nem lehetett fiktív ügyfélszámlákkal elrejteni. Az egykori takarékszövetkezetek bankcsoporttá alakítása amúgy bravúr: a Buda-Cash csak így menthette ki őket a takarékszövetkezetek kényszer-integrációjából, hasonlóan ahhoz, ahogyan a kormányfő barátja, Garancsi István nagyvállalkozó is tette a maga Duna Takarékjával.
Közben a Buda-Cash több tízmilliárdot követelő befektetőinek jó része nem kapta vissza a vagyonát, még azt sem, ami megmaradt belőle. Például azért nem, mert a végtelenségig húzódik a brókercég és egykori külföldi letétkezelője, a Saxo Bank közötti per. Ez kezdetben magyar bíróságon folyt, és első fokon a Buda-Cash kétmilliárd forintot vissza is nyert, másodfokon azonban az a döntés született, hogy az eljárást újra le kell folytatni, a dán jog szerint. Állítólag legalább azok a befektetők nyugodtan alhatnak, akiknek a vagyona 2016-ban a Buda-Cash meglévő ügyfélportfólióit átvevő – a jegybankelnök unokatestvére tulajdonában álló – Növekedési Hitel Bankhoz (NHB) került, amit pár hónapos agónia után a Magyar Nemzeti Bank idén márciusban ítélt bezárásra. Bár Szemerey Tamás kisbankját a felügyelet hosszabb távon nem tartja életképesnek, ügyfélpénzek nem tűntek el belőle – állítja a végelszámolást intéző PSFN.
Teljes a káosz ugyanakkor a Szemerey üzlettársaként ismert Hauser Zoltán kezében lévő NH Capital nevű cégen keresztül az NHB-val is összeköthető, korábban a Buda-Cash ügyfeleire építő Access Befektetési Alapkezelő körül. Az átláthatatlanság még akkor is aggasztó, ha marginális piaci szereplőről van szó. Ami ott zajlik, azt már-már paródiaként élhetnék meg a pénzüket folyamatosan vesztő befektetők, ha volna kedvük humorizálni. Az Access által kezelt alapok – köztük négy, még az egykori Quaestor által indított alap – egyre sorvadnak, egy részüket már nem is forgalmazzák. Ma már csak körülbelül 300, főként intézményi befektető kétmilliárdja hever, pontosabban fogy bennük, merthogy hozamuk nincs. Az alapkezelő engedélyét a minap visszavonta az MNB, korábbi vezérigazgatójára, az alapokat mindvégig menedzselő Balogh Attilára pedig húszmillió forintos bírságot vetett ki. Sőt ismeretlen tettes ellen feljelentést is tett az alapkezelőnél évekig folytatott – többszörösen szankcionált, de meglepő módon az NHB bukásáig megtűrt – szabálytalanságok miatt. Részben az NHB által orvosolni nem tudott, krónikus tőkehiányos állapot, részben a befektetők érdekeit sértő (például a jegyek árfolyamának leértékelésével vagyonvesztést okozó), illetve a szükséges felhatalmazások híján hozott alapkezelői döntések miatt.
„Tízmilliárdos vagyonú új alapokat kellene indítani a fennmaradáshoz. Erre az NHB már nem volt képes, új befektető kell, és úgy tűnik, lesz is” – titokzatoskodott a HVG-nek egy bennfentes. S lám, egy áprilisi cégirat szerint a Deák-Impex Zrt. nevű cég Palumby Lászlót nevezné ki az alapkezelő vezérigazgatójává, ha a jegybank áldását adná rá. Palumby történetesen az egykori Quaestor Befektetési Alapkezelőt navigálta, így valóban testközelből ismerheti az Accessnél döglődő alapokat. Minderre az után került sor, hogy az Access március végén még azt közölte a jegybankkal, hogy önként felhagy a tevékenységeivel, amelyek lezárásával Balogh Attilát bízta volna meg. E döntést azonban az eredeti tulajdonos, az NH Capital hatályon kívül helyezte, s azonmód intézkedett Palumby kinevezéséről. Így aztán nem világos, ki is delegálná őt.
Akárhogy is, kétséges, hogy a 2016-ban és 2017-ben árbevétel nélküli, mostanáig vagyontalan Deák-Impex felkarolhatna egy alapkezelőt, ehhez ugyanis komoly tőkeerő kell. A HVG informátora „a nagykutyáktól független piaci szereplőnek” nevezte a céget, ám a pénzvilágban nem kelt bizalmat az ismeretlenség. Az meg végképp nem, ha egy milliárdos tranzakció finanszírozása nem transzparens. A Deák-Impex márciusban kapta ezt a nevet, amikor megérkezett új és szintén ismeretlen tulajdonosa, Deák Krisztián, aki látványosan, 2,2 milliárd forinttal emelte az alaptőkét. Csakhogy nem készpénzzel, hanem egy hétmillió eurós, március végén lejárt követelés apportálásával, amiről nem tudni, hogy befolyt-e. A fizetést két titokzatos külföldi – egy luxemburgi és egy német – társaságnak kellett teljesítenie. Ha megérkezett is ez a pénz, az MNB nem adhat ki új működési engedélyt addig, amíg nem tisztázott az eredete. Kérdés, kikényszeríthető-e némi átláthatóság, s így véget érhet-e legalább ez a történet.
[email protected]
|
Újabb rejtélyek a Buda-Cash brókerbotrányban
|
A minap az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) váratlanul közölte, hogy a 2022-es lejáratnál hamarabb, már az idén nyáron vissza tudja vásárolni 107 milliárd forintnyi kötvényeinek egy részét, nagyjából 14 milliárdnyit. Azért kényszerült a kötvények kibocsátására, mert a Buda-Cash csődje után majdnem ennyibe került neki a brókercég érdekkörébe tartozó négy bank, azaz a DRB Bankcsoport ügyfeleinek a kártalanítása, s ennyi pénzt az alapot fenntartó bankok nem tudtak volna egyszerre beletenni. Az OBA közleményéből kiderül, hogy most az érintett pénzintézetek felszámolásából juthat a nem várt milliárdokhoz.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/201921__budacash__penz_asemmibol__feljelentett_alapkezelo__vegtelen_tortenet
|
2019-05-25 10:31:00
| true | null | null |
HVG
|
2017 novemberében adták át a szombathelyi Haladás Sportkomplexumot. A stadion már az építése alatt magára vonta a figyelmet azzal, hogy a 9,6 milliárd forintos induló költségvetés helyett végül 15,4 milliárdba került. A létesítmény eddigi történetéről korábban itt írtunk.
Az elszálló építési költségek mellett folyamatosan kérdéses volt, hogy ki lesz a stadion üzemeltetője. A nyugati példákkal ellentétben ugyanis a stadion építésével egy időben nem írták ki annak üzemeltetésére a közbeszerzést.
Később ugyan két közbeszerzést is kiírt az önkormányzat, de egyik sem zárult eredménnyel. Így jobb híján annál a cégnél maradt az üzemeltetés, amelyik annak idején azért jött létre, hogy az építkezéshez nyújtott kormányzati források eljussanak az építőkhöz. A Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Nonprofit Kft sokáig kereste ügyvezetőjét, míg végül tavaly augusztusban a szombathelyi Fidesz alelnöke, Gál Sándor lett a befutó. Kinevezésénél az sem volt hátrány, hogy Gál pár hónapja, esti iskolán szerezte meg az érettségit, ez azóta is a legmagasabb iskolai végzettsége.
Hogy mennyibe is kerül a Sportkomplexum üzemeltetése, annak kibogozása nem egyszerű feladat. A Komplexumot ugyanis három sportegyesület bérli. A Haladás Labdarúgó Kft., a Haladás VSE és a Haladás VSE Kft. Utóbbi kettő az egyéni sportágakat, valamint a röplabdát és kézilabdát üzemelteti.
Ahogy korábban írtunk róla, 2018 december 3-án ülésezett Szombathely Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága. A bizottsági ülésen meghallgatták Gál Sándor ügyvezető pénzügyi beszámolóját. A jegyzőkönyvből az is kiderül, hogy
a 2018-as év első felében 13 millió 125 ezer forintos mínuszt termelt a sportkomplexum
a Haladás VSE 43 millió 963 ezer forintot fizetett a csarnok használatért
ebből 37 millió forintot kaptak címkézve az önkormányzattól
23 millió 229 ezer forintos elszámolási vitája van a sportkomplexumnak a Haladás Labdarúgó Klubbal
a focisták vitatják, hogy a pályabérlésen kívül a világítás, pályafűtés és más egyéb járulékos költségek is az ő terheik lennének
A fentieken kívül az is elhangzott ezen a beszámolón, hogy Gál szerint a 2019-es üzemeltetéshez 330 millió forint önkormányzati támogatásra lenne szükségük. Ez azonban még mindig nem a teljes üzemeltetési költség, tavaly ugyanis 180 millió forintot adott hozzá a kormány az önkormányzati üzemeltetésű stadion fenntartási költségeihez. Szombathely idei költségvetésében viszont mindössze 169 millió forint támogatás szerepel a stadion fenntartására.
A zavaros helyzet tisztázására kérte ki közérdekű adatigényléssel a Haladás Sportkomplexum üzemeltetési adatait és üzleti tervét a Transparency International Magyarország antikorrupciós szervezet. Gál Sándor azonban üzleti titokra való hivatkozással megtagadta az adatigénylést, így a Transparency a bíróságon folytatta az eljárást.
Ahogy korábban írtunk róla, bár szerettünk volna beülni a tárgyalóterembe, hiszen az ilyen tárgyalások nyilvánosak, az alperes, vagyis a Sportkomplexum kérésének eleget téve a bíróság mégis zárt tárgyalást rendelt el. Ez azért volt furcsa, mivel a szombathelyi közgyűlés április 30-án összehívott ülése már tárgyalta a létesítmény 2019-es üzleti tervét, a jegyzőkönyvet pedig a város honlapjáról bárki letölthette.
Ráadásul időközben a kormány egy határozatban 297 millió forintot utalt át az üzemeltetés finanszírozására. Csakhogy azt nem a városnak címkézett pénz formájában küldte, hanem a már említett három sportegyesület egyikének, a Haladás VSE-nek. A HVSE korábban mindössze 62 millió forintot fizetett bérleti díjként, a 297 millióval egyszerűen nem tudott mit kezdeni. A hibát aztán a szombathelyi közgyűlés is észrevette, így a határozat módosítási kérelmével fordultak a kormányhoz.
Azt nem tudni, honnan tudta a magyar kormány, hogy a stadion üzemeltetéséhez pont 297 millió forint kell egy évre. Ungár Péter az LMP országgyűlési képviselője írásban kérdezte meg az Emberi Erőforrások Minisztériumától, hogy van-e jogusoltságuk megismerni a stadion üzleti tervét.
Válaszában Rétvári Bence államtitkár azt írta, hogy a kormány semmilyen ellenőrzést nem gyakorol a Sportkomplexum felett, így az üzleti tervet sem tudják kikérni.
Most viszont a Szombathelyi Törvényszék ítéletet hozott, ebben pedig kimondta, hogy a 103 oldal terjedelmű üzleti terv nagy része nyilvános, így azt ki kell adni a Transparencynek, ezen felül 127 ezer forint perköltséget is meg kell fizetnie a fenntartó cégnek.
Az indoklásban lényegében az szerepelt, hogy mivel a stadion közpénzből épült és abból is van fenntartva, így az üzemeltetőnek kötelessége kiadni az adatokat. A bíróság kitért arra is, hogy az üzemeltető feladata az, hogy minél jobb “gazdája” legyen a Sportkomplexumnak, és a bevételek növelésével csökkenteni tudja a közpénz szükségletet.
Éppen azért a döntés a piaci bevételeket érintő szerződések és adatok kiadására nem kötelezte az üzemeltetőt. lyen például a jövőben kötendő bérleti szerződések, névszponzorációk, marketing tevékenység, sky-boxok, reklámfelületek értékesítése, helyiségek bérbeadása, nem sportcélú rendezvények szervezése, továbbá a sportkomplexum működtetését végző partnercégekkel történő jövőbeni szerződéskötések terve.
A döntés nem jogerős, a Transparencynél azt mondták, egyelőre nem döntötték el, hogy fognak-e fellebbezni, vagy sem.
|
A Szombathelyi Törvényszék ítélete szerint ki kell adni a Haladás Sportkomplexum üzleti tervét
|
Közpénzből épült, közpénzből tartják fenn, a stadiont üzemeltető önkormányzati cég ügyvezetője mégis megtagadta a Transparency International Hungary közérdekű adatigénylését.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/05/23/a-szombathelyi-torvenyszek-itelete-szerint-ki-kell-adni-a-haladas-sportkomplexum-uzleti-tervet/
|
2019-05-23 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Rogán Antal miniszter két társával együtt egy olyan digitális aláírással kapcsolatos találmányt jegyzett, amelyhez hasonló, és amellyel szinte megegyező nevű, a feltalálótársai cége által felvett uniós támogatással megvalósult fejlesztéssel kapcsolatban az Európai Csalás Elleni Hivatal büntetőeljárás megindítását javasolta. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint a NAV nyomoz az ügyben, de az adóhivatal nem válaszolt a megkeresésünkre.
Rogán Antal, az Orbán-kormány egyik fontos alakja, aki a politikán kívül más tevékenységgel korábban nem nyilvánult meg, 2015-ben váratlanul feltalálóként jelent meg a Hunguard Kft. tulajdonosaival együtt.
A digitális aláírással kapcsolatos találmányt megvette a MobilSign Kft., majd a cégtől a szabadalom valahogy átkerült a ProfiTrade 90 Kft.-hez, amelytől a Telekom megvásárolta a fejlesztést.
A Hunguard, a MobilSign és a ProfiTrade cégek között személyi átfedések vannak. A Hunguard Kft. ráadásul kivételes helyzetbe került, mert a közműcégek, a távközlési vállalatok, illetve a magyar bankszektor informatikai auditálását végezheti.
És egy nagyon fontos dolog: a ProfiTrade 90 Kft.-nek a MobilSign Kft. nevéhez képest egy "e" betűvel több elnevezésű fejlesztése, a MobileSign révén mintegy 257 millió forintos uniós támogatásban részesült, ami az OLAF szerint több pályázattal együtt visszaélésgyanús volt.
A MobilSign ügyében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomoz, ahol nem válaszoltak az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre.
Rogánék találmánya
Nagy meglepetést váltott ki három évvel ezelőtt, amikor a Népszabadság megírta, hogy Rogán Antal kabinetminiszter 2015-ben – akkor még a Fidesz parlamenti frakciójának vezetőjeként – egy digitális aláírással és annak hitelesítésével kapcsolatos találmányt jegyzett. Igaz, nem egyedül, hanem a Hunguard Kft. tulajdonosaival, Csík Balázzsal és Lengyel Csabával együtt. A szabadalomra vonatkozóan 2015 nyarán a Szellemi Tulajdon Világszervezetéhez (WIPO) is megérkezett a kérelem.
A Hunguarddal kapcsolatban akkor már ismert volt, hogy a cég végezte 2013-tól – egy kis kormányzati segítséggel – a közműcégek és a távközlési vállalatok auditálását, amivel 500 millió forintot szakított. Három éve pedig a Hunguard megkapta a magyar bankszektor informatikai auditálását is.
A Magyar Nemzet információi szerint a cég mellett éppen Rogán Antal lobbizott. Rogán ezt kikérte magának. A miniszter szerint a lap lejárató kampányt folytatott ellene.
A találmány a MobilSign Kft.-hez került
A szabadalommal kapcsolatos jogosultságot a feltalálók 2016 év elején eladták a MobilSign Kft.-nek. A cégre valószínűleg nem véletlenül esett a választás, ugyanis – az Opten céginformációs rendszer adatai alapján – 2014 év végéig a hunguardosoké volt. Ennek azért van jelentősége, mert az új tulajdonos egy bizonyos Pozsgai Petra lett, aki 2002. szeptember és 2008. január között tag volt a Hunguardban.
Pozsgai személye azért is érdekes, mert ő Rogán jobbkezének, Kertész Balázs ügyvédnek a volt felesége. Kertésszel kapcsolatban meg kell említeni azt a Népszabadságban megjelent értesülést, miszerint az ő budapesti lakcímére volt bejelentve a MobilSign Kft.
Az Átlátszó korábban beszámolt arról, hogy Kertész rendelte meg egy gellérthegyi villa felújítását. Az ingatlan – a tulajdoni lap alapján – 2015 óta a Rezeda 5 Ingatlanhasznosító Kft.-é, amely egy svájci társaság, a Bergavest Aktiengesellschaft CH érdekeltsége. Ennek azért van jelentősége, mert a cég kézbesítési megbízottja az a Karafiát Ügyvédi Iroda, amely eljárt a Rogán Antal által vezetett V. kerület cégügyeiben. Az iroda képviseli azt az offshore társaságot, a Javelin Investments Ltd.-t, amely a Hunguard Kft. egyik tulajdonosa volt 2016 januárjától 2017. május végéig.
Gellérthegyi kertes villa felújításába kezdett Rogán Antal jobbkeze Az Átlátszó birtokába került dokumentumok szerint Rogán Antal propagandaminiszter jobbkeze, a letelepedési kötvénybizniszben is közreműködő Kertész Balázs ügyvéd egy patinás, kertes gellérthegyi villa felújítását rendelte meg. Az értékes ingatlan egy két éve alapított svájci cég tulajdonában van, amely titkolja tulajdonosait. A telket még érdekesebbé teszi, hogy azon egy Pallasz Athéné szobor is található.
Bár Rogán Antal a "találmányával" kapcsolatban büszkeségének adott hangot, a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Népszabadságnak megküldött reagálásban azt közölte, hogy "amennyiben azt állítják, hogy Rogán Antal bármilyen kapcsolatban van a Hunguard Kft.-vel, sajtó-helyreigazítási pert kezdeményeznek".
A digitális aláírással kapcsolatos eljárásért 2017-ben Rogán Antal 25 millió forintos találmányi díjat kapott a MobilSign Kft.-től.
Ekkor a cég már újra Csík Balázs ügyvezetése alatt állt. És még abban az évben, novemberben Csík és Lengyel Csaba vissza is vette a MobilSign Kft.-t Pozsgai Petrától. 2018. október eleje óta Csík Balázs a MobilSign egyedüli tulajdonosa.
Már Rogán feltalálói szerepe, illetve a sajtóhírek alapján a Hunguardnak végzett sikeres lobbi-tevékenysége is több, mint érdekes volt. Az ügy azonban további hullámokat vetett, amikor kiderült, hogy Rogán Antal feltalálótársai a ProfiTrade 90 Kft.-n keresztül komoly uniós támogatást vettek fel egy, a MobilSign-éhez hasonló aláírás-hitelesítő technológia kifejlesztésére. Ez a projekt ráadásul az OLAF érdeklődését is kiváltotta.
Mintegy 257 millió forintos uniós támogatás
A 2013-as "MobileSign – Hiteles aláírás mobil készülék segítségével" elnevezésű pályázat 256,8 millió forint értékű volt. A 24.hu információi szerint a ProfiTrade 90 Kft. 2012 és 2015 között négy projektjére 965,4 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatáshoz jutott. A MobileSign mellett az "okos bevásárló lista" pályázatra a cég szintén 256,8 millió forintot kapott az EU-tól.
"Az Európai Csalás Elleni Hivatal a vizsgálatát 2015. november 3. napján rendelte el és 2017. december 18. napján kelt ajánlásában büntetőeljárás megindítására tett javaslatot" – írta az Átlátszó megkeresésére Fazekas Géza, a legfőbb Ügyészség (LÜ) szóvivője.
Az ajánlást 2018. január 9-én a Fővárosi Főügyészségre továbbította, amely a nyomozást el is rendelte különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt. A főügyészség az eljárás lefolytatásával a NAV Bűnügyi Igazgatóság Központi Nyomozó Főosztályát bízta meg.
Az LÜ szóvivője hangsúlyozta, hogy mivel "gyanúsított kihallgatására nem került sor, a tavaly hatályban lépett új büntetőeljárási törvény alapján az ügy felderítési szakban van, így a nyomozást a nyomozó hatóság önállóan teljesíti." Ezért Fazekas Géza azt javasolta, hogy a nyomozásra vonatkozó kérdéseinkkel a NAV-ot keressük meg. Ezt természetesen megtettük, de
a NAV-tól cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Miután kiderült, hogy uniós támogatással megvalósult kutatás-fejlesztési projektek miatt büntetőeljárás indult, a Miniszterelnöki Kabinetiroda közleményt adott ki arról, hogy "Rogán Antal a szabadalmában leírt eljárás kifejlesztésére soha nem igényelt és nem is kapott EU támogatást".
Megszólalt az ügyben Csík Balázs, a ProfiTrade ügyvezetője is, aki azt hangoztatta, hogy az uniós támogatást nem a Rogán Antallal közös szabadalmukra kapták, hanem a MobileSign elnevezésű fejlesztésükre.
Mivel a két informatikai rendszer nevében az eltérés csak egy betű, az Átlátszó megkereste Csík Balázst, hogy megtudja, a fejlesztések miben térnek el egymástól. Emellett kíváncsiak voltunk arra is, hogy a MobilSign-os szabadalom kidolgozásában Rogán Antal hogyan vett részt. Csík Balázs a fejlesztések közötti különségre nem adott választ, csak az alábbi tájékoztatást küldte:
"A ProfiTrade 90 Kft. 2012 és 2014 között konzorciumvezetői minőségben vett részt kutatásfejlesztési tevékenységet végző konzorciumokban. A ProfiTrade 90 Kft. tevékenysége, beleértve a 2012 és 2014 közötti kutatásfejlesztési pályázatokat, nem függött és nem függ össze a MobilSign Kft. tevékenységével, illetve a MobilSign Kft. által kezelt szabadalmakkal. Rogán Antal miniszter úrral közösen jegyzett szabadalmunkra soha nem kértünk és nem is kaptunk uniós vagy állami támogatást. A ProfiTrade 90 Kft.-nél az OLAF vizsgálatot nem folytatott, a cégnek kérdést nem tett fel és adatot sem kért be."
Az 1996-ban létrehozott ProfiTrade 90 Kft. a Csík család vállalkozása, annak ügyvezetője 2009 és 2018 júniusa között Csík Balázs volt, majd édesapja lett a vezető tisztségviselő. 2011 februárja és 2015 októbere között tag volt a cégben a Central European Investment AG is. Jelenleg Csík Balázs és szülei tulajdonolják a ProfiTrade 90-et.
A 24. hu járt utána annak, hogy 2015-ben a tulajdonosok 41 millió 231 ezer forint nyereséget kivettek a cégből, és az összeget – háromezer forint kivételével – átutalták a Central European Investment számlájára.
Az OLAF által lefolytatott vizsgálatra egyébként Hadházy Ákos volt LMP-s, jelenleg független országgyűlési képviselő uniós pénzlenyúlásokat kutató munkája révén 2018-ban derült fény. Hadházy érte el ugyanis Polt Péter legfőbb ügyésznél egy olyan lista kiadását, amelyben szerepeltek az OLAF által vizsgált ügyek EU-s pályázati kódjai is. Ezáltal világossá vált, hogy a csalás elleni hivatal mely ügyekben talált visszaéléseket és tett jelzéseket a magyar ügyészségnek.
Ezek egyike a MobileSign ügye. Ám mint a sajtóban már többször megjelent, a digitális aláírást érintő OLAF-os vizsgálatban a MobileSign nem önállóan szerepelt, hanem az ugyanabból az EU-alapból támogatott 30 magyar kutatás-fejlesztési pályázat egyikeként. Az uniós csalás elleni hivatal szerint a visszaélések összértéke itt mintegy 9,7 milliárd forintot tett ki.
A Rogán-szabadalom utóélete
A kabinetminiszter találmányát három évvel ezelőtt megvette a Telekom, mégpedig a ProfiTrade 90 Kft.-től, amely egy nagyon hasonló rendszer fejlesztésére vett fel támogatást az EU-tól, és amelynek ügyvezető-tulajdonosa Csík Balázs.
A nyomozás még tart az uniós támogatással való visszaélések ügyében, és hogy milyen eredménnyel fog zárulni, azt egyelőre nem tudni. Mindenesetre, ha az OLAF vizsgálatában megállapított dolgok bebizonyosodnak, akkor a magyar adófizetőknek kell visszafizetniük az uniós támogatás mintegy tízmilliárd forintos összegét.
Meg kell említeni azt is, hogy időközben a digitális aláírási eljárás ideiglenes szabadalmi védettsége megszűnt, de a nemzetközi szabadalmi bejelentés megtörtént. Ez alapján a találmány európai oltalmat kapott. A Népszava pedig Rogán Antal vagyonnyilatkozata alapján megírta, hogy
a miniszternek a szabadalom 2017-ben 25 millió, 2018-ban pedig 42,65 millió forintot hozott.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapfotó: Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (b) és Vígh László fideszes országgyűlési képviselő a zalaszabari Holnapocska Tábor és Zobori Élménypark új hullámvasútján 2019. április 13-án. MTI/Varga György
|
OLAF-jelzések: a NAV nem nyilatkozik a Rogán feltalálótársaival kapcsolatos nyomozásról
|
Rogán Antal miniszter két társával együtt egy olyan digitális aláírással kapcsolatos találmányt jegyzett, amelyhez hasonló, és amellyel szinte megegyező nevű, a feltalálótársai cége által felvett uniós támogatással megvalósult fejlesztéssel kapcsolatban az Európai Csalás Elleni Hivatal büntetőeljárás megindítását javasolta. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint a NAV nyomoz az ügyben, de az adóhivatal nem válaszolt a megkeresésünkre.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/05/28/olaf-jelzesek-a-nav-nem-nyilatkozik-a-rogan-feltalalotarsaival-kapcsolatos-nyomozasrol/
|
2019-05-28 15:19:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
wellness-szálloda;Mezőhegyesi Ménesbirtok;
2019-05-28 17:46:54
Nyolcszázmillióért terveztetnek elit wellnessközpontot a Lázár vezette ménesbirtokra
Golfpályát, kisvasutat, termálvizes központot is építenének a mezőhegyesi mintagazdaság területén, a legmodernebb technikákat vetik be a munka előkészítéséhez.
Több milliárd forint értékben terveztet turisztikai fejlesztéseket az állami tulajdonú, de Lázár János által felügyelt Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt - derül ki az uniós Közbeszerzési Értesítőből.
A beruházás volumenéről már az előkészületek büdzséje is árulkodik: az alapvetően vetőmag termesztéssel és exporttal foglalkozó Ménesbirtok ugyanis nettó 800 millió forintos keretmegállapodást kötne a jövőbeli tervezővel, akire tucatnyi részprojektet bíznak majd; mivel keretösszegről van szó, a végleges számla akár kevesebb is lehet ennél.
A megbízás legszembetűnőbb része a rengeteg turisztikai fejlesztés: a pályázótól az alábbi beruházások engedélyezési és kiviteli terveit várják:
A Lázár felügyelte mintagazdaság emellett műemléki épületeket is felújítana, és ennek szintén megadják a módját: levéltári kutatásokat és restaurátori szakvéleményeket rendeltek a helyi ingatlanokkal kapcsolatban – az épületeket 3d pontfelhő technológiával, vagyis lézerszkenneléssel mérnék fel, a de lézerszkenneres drón tapogatja majd le beruházás teljes területét is.
És ezek még csak kiemelkedő pontok a Nemzeti Ménesbirtok kívánságlistájáról, hiszen a vállalat többek között műhelyeket, raktárhelyiségeket és egy majort is felújítana a projekt keretében. Ajánlatot június 28-ig várnak a mintagazdaság felhívására. A dokumentumban pedig azt is kikötötték, hogy részajánlatokat nem fogadnak el – vagyis a nyertes mindent visz, és később alvállalkozók segítségével végzi el a sokrétű munkát
Mintagazdagság
A mintagazdaság abban az értelemben is kiemelkedőnek számít, hogy a kormány elképesztő összegeket költ rá: a tízezer hektáros birtokot már állami tulajdonba vételekor, 2016-ban 6 milliárdos injekcióval tőkésítették fel, és azóta is tengernyi pénzt költöttek fejlesztésére.
|
Nyolcszázmillióért terveztetnek elit wellnessközpontot a Lázár vezette ménesbirtokra
|
Golfpályát, kisvasutat, termálvizes központot is építenének a mezőhegyesi mintagazdaság területén, a legmodernebb technikákat vetik be a munka előkészítéséhez.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3037633_nyolcszazmillioert-terveztetnek-elit-wellnesskozpontot-a-lazar-vezette-menesbirtokra
|
2019-05-28 19:53:00
| true | null | null |
Népszava
|
Módosító javaslatokat tett az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a közigazgatási bíráskodással összefüggő salátatörvény tervezetéhez, amelyek között a közigazgatási bíróságokat nem érintő, de az Országos Bírói Tanács (OBT) jogköreivel és a bírói tanács által megállapított törvénysértésekkel összefüggő módosításokat is megfogalmazott.
Mindez az OBT közleményéből derült ki, amelyben a tanács sorra vette Handó Tünde javaslatait.
Ezek között előkerült az a korábbi ötlet, hogy az OBT létszámát a mai 15-ről emeljék 26 főre, s a tanács tagjait nem küldöttértekezlet („elektorok”), hanem az egyes összbírói értekezletek választanák meg: minden ítélőtábla és törvényszék egy-egy bírót delegálna. Az OBT szerint e javaslat egyetlen célja a jelenlegi összetételű OBT idő előtti menesztése. Törvénybe iktatná Handó, hogy a 8 fős vagy kisebb bírói létszámú járásbíróság elnöke újra kinevezhető legyen akkor is, ha már egymást követő két alkalommal betöltötte a tisztséget, de az utolsó kinevezése óta több mint három év eltelt, és a tisztségre más nem nyújtott be pályázatot. Az OBT emlékeztetett: a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság elnökét éppen így, vagyis törvénysértő módon nevezték ki a bírói tanács egyetértése nélkül, s a módosítási szándék szerintük arra utal, hogy az az OBH elnöke is osztja az OBT aggályait. Handó a bírák áthelyezésének szabályait is módosítaná, nemcsak a hatéves kinevezés, hanem az egyéves vezetői megbízás esetére is lehetővé tenné a megbízott vezetőnek a korábbi beosztási helyétől eltérő bíróságra történő áthelyezését. Az OBT szerint ezzel Handó „kifejezetten bizalmi elvre akarja építeni a vezetők kiválasztását, ami a törvény által előírt pályázati rendszerrel nem összeegyeztethető”.
Az OBH elnöke azt is törvénybe iktatná, hogy a bíró szolgálati viszonyát érintő személyzeti határozatok esetében a bírák a munkáltatói jogkört gyakorló bíróság ellen indíthatnak pert, de az OBH elnökének határozatai ellen nem. Handó indokként meg is jelöli, hogy az OBH elnöke ne állhasson alperesi pozícióban. Az OBT szerint Handó ezzel elérné, hogy ha egy pályázatot eredménytelenné nyilvánít – ami rendszeres gyakorlata –, döntése ellen ne legyen helye jogorvoslatnak. Az OBT úgy vélte, Handó a javaslatokkal utólag szeretné orvosolni az OBT által megállapított törvénysértéseket, amelyek miatt a tanács kezdeményezte tisztségtől való megfosztását az Országgyűlésnél.
|
Saját törvénysértéseit orvosolná Handó
|
Módosító javaslatokat tett az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a közigazgatási bíráskodással összefüggő salátatörvény tervezetéhez, amelyek között a közigazgatási bíróságokat nem érintő, de az Országos Bírói Tanács (OBT) jogköreivel és a bírói tanács által megállapított törvénysértésekkel összefüggő módosításokat is megfogalmazott.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3037770_sajat-torvenyserteseit-orvosolna-hando
|
2019-05-29 18:58:00
| true | null | null |
Népszava
|
Ez az ára annak, hogy a cég 2017 júliusában profilt váltott, már csak kisüzemi sörfőzdeként működik, s jelentősen visszavett az olcsó kategóriás sörök értékesítéséből – magyarázzák a "pécsiek" 2018. évi beszámolójukban a forgalma visszaesését, aminek következtében a 2016-ban pedig még 6,1 százalékos hazai piaci részaránya 2018-ra 2,3 százalékra zsugorodott. Exporttevékenysége szinte teljesen megszűnt, annak 6,56 millió forintos értéke csak az egytizede az egy évvel korábbinak, miközben a belföldi forgalma 4,06 milliárdról 2,64 milliárdra apadt.
Mindössze 1,79 millió forint adót kellett a cégnek fizetnie a 2018-as éve után, 12,5 millióval kevesebbet, mint 2017-ben, de az igazi csökkenés 2016-hoz mérhető, abban az évben a Pécsi Sörfőzde még 2,56 milliárd forint jövedéki adót szurkolt le. Vagyis a profilváltással valóban több mint 2 milliárdot spórolt a cég – ahogy azt az Mfor.hu hetekkel ezelőtt már egy képviselői kérdésre adott válasz kapcsán előrejelezte.
A nullához közelítő adózott nyereségéből értelemszerűen nem fizet magának osztalékot a két nagytulajdonos. A Pécsi Sörfőzdét közel fele-fele arányban birtokolja a Szemerey Zoltán és fia, Bertalan cége, a MAVA Befektetési Tanácsadó Kft., valamint a Szemerey Tamás közvetett érdekeltségében lévő BanKonzult Commerce Kft. E célra az eredménytartalékot sem tudták megcsapolni, mivel az már évek óta negatív, 2018 végén 2,2 milliárdot ért el. Ennek ellenére a cég 552,6 milliós jegyzett tőkéjét még így is meghaladja a 829,8 milliós saját tőkéje, miután 1,21 milliárdnyi tőke- és közel 1,28 milliárdnyi lekötött tartalékkal rendelkezik.
Szükség is van e pufferra, mivel a sörgyár kötelezettségei 2018-ban 22,9 millióval, 1,54 milliárd forintra nőttek, alapvetően amiatt, hogy a rövid, egy éven belül lejárók gyarapodtak (297 millióról 372 millióra), míg a hosszúak csökkentek (1,22 milliárdról 1,17 milliárdra). A rövid lejáratú kötelezettségeiből közel 125,5 millióval a szállítóinak tartozott a Pécsi Sörfőzde.
Amelynek 63,3 millió forintja ragadt bent az ugyancsak Szemerey Tamás-érdekeltség NHB Növekedési Hitelbankban amiatt, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) március közepén elrendelte a végelszámolását, igaz, ezekre is vonatkozott az Országos Betétbiztosítási Alap 100 ezer eurós (jelenlegi árfolyamon mintegy 32,2 millió forintos) garanciája. A cég az MNB intézkedését követően a bevételeit a Raiffeisen Banknál vezetett bankszámlájára irányíttatta. Egyúttal tulajdonosi kölcsönt vett fel a MAVA Befektetési Tanácsadó Kft.-től, hogy a kötelezettségeinek időben eleget tudjon tenni. Legnagyobb vevője szintén az NHB Banknál vezette a bankszámláját, így rá is hatással van az MNB betétkifizetést korlátozó döntése, tartozásait csúszással ugyan, de folyamatosan törleszti – közölte a cég.
A Pécsi Sörfőzde kilátásait ugyanakkor javítja, hogy gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program keretében 467,6 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott tavaly kutatás-fejlesztésre, amely ez év elején indult el.
A vállalkozás tavaly egy új céget alapított, a PSF Sörcsap Kft.-t 3 millió forintos törzstőkével. Emellett részesedéssel rendelkezett a Pécsi Kereskedők Háza Kft.-ben és a Bonafarm Egyesülésben.
|
Majdnem nullszaldósra faragták le a Matolcsy-unokatestvérek a Pécsi Sörfőzdét 2018-ban
|
Szemerey Tamás és Zoltán érdekeltségének 2,65 milliárd forintos tavalyi nettó árbevétele közel 36 százalékkal lett kevesebb a 2017-esnél, adózott nyeresége viszont csaknem elapadt, mindössze 23 millió forintot mutatott 2018 végén az egy évvel korábbi 264 millióval szemben. Mindössze 1,79 millió forint adót kellett a cégnek fizetnie a 2018-as éve után, 12,5 millióval kevesebbet, mint 2017-ben, de az igazi csökkenés 2016-hoz mérhető, abban az évben a Pécsi Sörfőzde még 2,56 milliárd forint jövedéki adót szurkolt le. Vagyis a profilváltással valóban több mint 2 milliárdot spórolt a cég – ahogy azt az Mfor.hu hetekkel ezelőtt már egy képviselői kérdésre adott válasz kapcsán előrejelezte.
A Pécsi Sörfőzde kilátásait ugyanakkor javítja, hogy gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program keretében 467,6 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott tavaly kutatás-fejlesztésre, amely ez év elején indult el.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/majdnem-nullszaldos-lett-a-matolcsy-unokatestverek-pecsi-sorfozdeje-2018-ban.html
|
2019-05-28 22:09:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
„Új fejőház, iroda, étkező, erről küldtek értesítést” – mondja Ida néni, aki a békési tehenészet egykori szolgálati lakásainak egyikében lakik. Szerinte sok változás egyelőre nem érezhető, de úgy hallotta, hogy nagyon modern lesz minden, aligha kellenek oda munkáskezek.
Alig vették meg Mészáros Lőrincék a Hidashát Zrt-t, máris nyertek 415 millió forintot a tehenészetre (A Csabatáj Zrt pedig 200 millió forintot nyert uniós pályázaton a tojástermelés korszerűsítésére). Nagy elánnal folyik is már az építkezés, a helyiek csak nézik, hogy mi épül a szomszédban A cég mellett, a gazdasághoz tartozó egykori szolgálati lakásokban élők egy kicsit tartanak attól, hogy „Mészáros úr” nem tűri meg itt őket, de abban bíznak, ha ledózerolják a házakat, akkor kifizetik őket, azt nem is bánnák, mert nem túl egyszerű errefelé az élet. „Húsz literes kantákkal hordjuk a vizet, mert a tehenészettől kapjuk a vezetékeset, de azt ivásra, főzésre nem lehet használni. Nem bánnánk, ha szemet vetnének a területre, és megfizetnék, hogy elköltözzünk innen, legalább ennyi hasznunk volna abból, hogy idejöttek” – mondja bizakodva az asszony.
A Talentis Agro Zrt beelőzte Csányi Sándor agrárcégét is, nemrég írt a Hvg.hu is arról, hogy a leánycégekkel együtt negyven agrárvállalkozás konszernként működik a jövőben. Igaz, Csányi Bonafarm csoportjának az éves árbevétele, tízszer akkora, mint a Mészáros család agrárcégeinek bevétele, tavaly 266 milliárd, tavalyelőtt pedig 202 milliárd forint volt. A Talentis Agro Holding vásárhelyi tájékoztatójából az derült ki, hogy a csoport árbevétele egyelőre 22 milliárd forint. Míg Csányiék nyolcezer embert foglalkoztatnak, addig a szupersebességgel gyarapodó Mészáros agrárbirodalomban idénymunkásokkal együtt kétezer körüli a létszám.
A cégcsoport weboldalán térkép mutatja az érdekeltségek elhelyezkedését, lényegében a fél országot lefedik. (A másik felét Csányi Sándor cégei hálózzák be.) A milliárdos birodalom azonban egyelőre nem sok hasznot hoz az egyébként köztudottan leszakadó térségnek. Sokan azzal töltik a szabadidejüket, hogy a fizetésüket kiegészítsék az utak mentén virágzó bodzagyűjtésből.
„Vésztőn adjuk le, százhetven forint kilója” – mondja az egyik férfi, aki feleségével zsákokba gyűjti a bodzavirágot. Kiderül, hogy neki éppen van munkája, egy mezőberényi gépalkatrész-gyártónál dolgozik, de a felesége közmunkás, Okányban élnek. Szerintük még a vésztői vállalkozó sem húz túl nagy hasznot a bodzából, tőle is felvásárolják, lényegében végül egy gyógynövény feldolgozóba kerül, de csak a sor végén állók szakítanak nagyot belőle. Majd jövőre megpróbálják elérni, hogy közvetlenül vihessék be az üzemhez, akkor a sokszorosát kapnák érte. Hallottak arról, hogy Mészáros Lőrincék felvásárolták a helyi nagy mezőgazdasági cégeket, de úgy tudják, hogy túl sok keresnivalójuk ott nem lesz a helyieknek.
Békéscsabától keletre, nagyjából egy ötven kilométeres körzetben, ahol a Hidashát Zrt, a Csabatáj Zrt működik, egyelőre nem várnak túl sokat a helyiek. A vadászatot is lenyúlta a szuperszonikus gyorsasággal gazdagodó család, erről is írtunk már. Ráadásul, úgy vadásztatnak még mindig cégükkel Mészárosék, hogy már két jogerős ítélet is kimondta, hogy a korábban ott vadászati joggal bíró bélmegyeri földtulajdonosoknak lenne erre joguk. Ez nem akadályozza meg Mészárosékat abban, hogy nagy elánnal készülődjenek a 2021-re tervezett vadászati világkiállításra, a közelmúltban a bélmegyeri vadászkastélyban tanácskoztak erről a Visegrádi Négyek ágazati képviselői. Errefelé még a közmunkások is fácánokat nevelne.
A szintén békési Tarhoson tavaly indult a Start közmunka-programban a fácánnevelde. 750 fácánnal kezdtek, amit úgy harangoztak be a helyi sajtóban, hogy a környékbeli vadásztársaságoknak fogják a madarakat értékesíteni. Kerestük a polgármestert, Kürti Sándor arra kért, hogy kérdéseinket e-mailben küldjük el, de két hét elteltével sem kaptunk választ. Így nem tudtuk meg, hogy vajon Mészáros Lőrinc fiának vadásztársasága, illetve a család vadászati cége vásárol-e a közmunkások felnevelte fácánokból.
„Mi csak hangyák vagyunk, felettünk röpködnek a helikopterek” – legyintett mosolyogva egy férfi Bélmegyeren, miközbeni a füvet nyírta a ház előtt. „Én csak esténként vagyok itthon, reggel korán indulok a munkába, késő este jövök” – tette hozzá. Egy másik, szintén füvet igazgató férfi egészen a fővárosig utazik a munkáért, Budaörsön kapott állást, hetente, kéthetente jön csak haza, Bélmegyerre. Mészárosék vadászkastélya messze van tőlük.
|
Mészárosé a fél ország, de a rá hulló uniós pénzesőből a békésieknek legfeljebb cseppek jutnak
|
Az ország második leggazdagabb embere Békés megye leszakadó keleti csücskébe is betette a lábát. A helyieknek azonban nem hozta meg a remélt felvirágzást az új földesúr érkezése.
Alig vették meg Mészáros Lőrincék a Hidashát Zrt-t, máris nyertek 415 millió forintot a tehenészetre (A Csabatáj Zrt pedig 200 millió forintot nyert uniós pályázaton a tojástermelés korszerűsítésére).
A cégcsoport weboldalán térkép mutatja az érdekeltségek elhelyezkedését, lényegében a fél országot lefedik. (A másik felét Csányi Sándor cégei hálózzák be.) A milliárdos birodalom azonban egyelőre nem sok hasznot hoz az egyébként köztudottan leszakadó térségnek. Sokan azzal töltik a szabadidejüket, hogy a fizetésüket kiegészítsék az utak mentén virágzó bodzagyűjtésből.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20190526_Meszarose_a_fel_orszag_de_a_ra_hullo_unios_penzesobol_a_bekesieknek_legfeljebb_cseppek_jutnak
|
2019-05-26 23:03:00
| true | null | null |
HVG
|
Bár a TV2 még nem tette közzé 2018-as beszámolóját, az már most biztosnak tűnik, hogy üzletileg erősebb évet zárt, mint a nagy konkurens Magyar RTL Televízió Zrt. (M-RTL). A hivatalos verzió szerint akkoriban Andy Vajna, valójában egy ötvenéves cinkotai nő tulajdonában álló TV2 bevételben már 2017-ben utolérte versenytársát, akkor azonban az M-RTL-lel ellentétben még nem sikerült nyereséget termelnie.
Az előző évben azonban fordult a kocka: a TV2 profitábilis lett, az M-RTL eredménye viszont veszteségbe fordult*Az RTL Magyarország (RTL Hungary) a globális RTL csoport teljes magyarországi jelenlétének gyűjtőneve, amibe az M-RTL Zrt. mellett több másik cég is beletartozik (köztük nem Magyarországon bejegyzett vállalkozások is). Az anyacég beszámolója szerint ezek (mármint az RTL Hungary) összességben 8 millió eurós nyereséggel zárták az 2017-es üzleti évet.. Utóbbit részben az magyarázza, hogy a legnézettebb magyar kereskedelmi csatornát is fenntartó cég 2018-ban nem tudta növelni árbevételét. A Magyar RTL Zrt. csütörtökön közzétett beszámolója szerint 32,8 milliárdos forgalmat hozott össze tavaly, ami durván másfél milliárddal kevesebb az egy évvel korábbinál. Ezzel párhuzamosan bő egymilliárddal többet költöttek szolgáltatásokra, és a bérköltségük is érezhetően emelkedett*A személyi jellegű ráfordítások 300 millióval ugrottak meg.. Ráadásul míg 2017-ben egy egyszeri reklámadó-visszatérítés is több mint 2 milliárd forinttal javította az eredményüket, ezúttal ilyen egyszeri tétel nem volt, így a 2017-ben még 1,2 milliárdos nyereség 3,8 milliárdos veszteségbe fordult.
A TV2-nél ezzel épp ellentétes folyamatokat láthattunk. Bár azt hivatalos beszámoló híján nem tudni, hogy pontosan minek köszönhető az eredmény növekedése, de ahogy arról korábban írtunk, céges iratok szerint a kereskedelmi tévé a 2017-es 2 milliárdos veszteség után 2018-ban 1,7 milliárdos profitot könyvelhetett el.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAndy Vajna utolsó nagy dobása: tényleg nyereségessé tette a TV2-tValószínűleg a korábbinál is több állami hirdetésnek hála végül termőre fordult a TV2. A kereskedelmi csatorna tavaly 1,7 milliárdos nyereséget hozott össze.
A bevételi és eredményszámok különösen annak fényében érdekesek, hogy nem igazán tükrözik a nézettségi adatokat. Bár Andy Vajna tulajdonszerzését követően a TV2-csoport rengeteg új adót indított, a főcsatornák versenyében tavaly továbbra is az RTL dominált, elvétve akadtak csak olyan hetek, amikor a legnézettebb műsort a TV2 adta volna. Csoportszinten ugyan lehet találni olyan mutatót, amiben – főleg az új csatornáknak köszönhetően – a TV2 vezet, ehhez azért elég sokat kell bűvészkedni a számokkal.
A legtöbb mutató szerint ugyanis az RTL durván fele annyi csatornával is jobb közönségarányt tud, mint fő versenytársa.
Ez azért fontos, mert a csatornákat fenntartó cégek fő bevételi forrásai – a hirdetések és a szolgáltatók által fizetett kábeldíj – egyaránt a nézők számától függnek. Azaz piaci viszonyok között hosszú távon üzletileg is az M-RTL-nek kellene jobban teljesítenie.
A hazai médiában azonban nem igazán működnek a piaci viszonyok, azokat ugyanis a kormányzat az irányított állami költéssel teljesen eltorzította. A rádiós, az online és a print szegmensben ez már évek óta látszik, ezekben a szektorokban ugyanis kevesebb pénz is elég volt a piac aláaknázásához. A kereskedelmi televíziózás azonban sokkal drágább dolog, így itt több időre volt szükség ahhoz, hogy a kormányközeli TV2 megelőzhesse versenytársát.
Mindenesetre az állami költések alakulása elég jól mutatja, mekkora kormányzati hátszél kellett ehhez. Az utolsó olyan teljes évben, amikor még nem Fidesz-közeli kézben volt a TV2, a Kantar Media adatai szerint a listaáras állami reklámbevételük mindössze 2,7 milliárd forintra rúgott, 2018-ra azonban ez több mint a tízszeresére hízott. A TV2 29 milliárdjával szemben az RTL-csatornáknak tavaly alig 420 milliós állami költés jutott listaáron, ami még az egy évvel korábbinál is közel 2 milliárddal kevesebb.
Közben a TV2 tulajdonosi viszonyai továbbra sem tiszták, a cégről csak annyit lehet tudni, hogy egyre nagyobb eséllyel Mészáros Lőrinc üzleti körének környezetében landol. Másfél hónapja írtuk meg, hogy Andy Vajna egy furcsa ügyletben valójában már 2016-ban túladott a kereskedelmi csatornán, amely egy cinkotai nő érintésével a Takarékbank elnök-vezérigazgatója, Vida József egyik beosztottjához került. Vida azt követően, hogy az érintetteknek kérdéseket küldtünk, hivatalosan is bejelentkezett a TV2-ért, tegnap pedig az Indexnek adott interjújában azt mondta, hogy már a versenyhivatali állásfoglalást várják az ügyben.
Mindeközben azonban a bankvezér túladott annak a cégnek a negyedén, amivel saját bevallása szerint megvenné a csatornát. Az Abraham Goldmann nem sokkal az Index-interjú megjelenése előtt jelezte a cégbíróságnak, hogy részvényeinek 25 százaléka Vida Józseftől az Adam Goldenberg Kft. nevű céghez került. Utóbbi egy teljesen ismeretlen társaság, és tulajdonosa, Nagy Szilvia neve sem került eddig elő komolyabb ügyletek kapcsán. Vida és Nagy azonban nem először kerülnek üzleti kapcsolatba: a bankvezér több cége, illetve a TV2 furcsa megszerzésében központi szerepet játszó vállalat is egy olyan IX. kerületi ingatlanba van bejegyezve, amely Nagy Szilvia egy másik cégének tulajdonában van.
|
Brutális kormányzati hátszéllel üzletileg már lenyomta a TV2 az RTL-t
|
Bár a TV2 még nem tette közzé 2018-as beszámolóját, az már most biztosnak tűnik, hogy üzletileg erősebb évet zárt, mint a nagy konkurens RTL. A hivatalos verzió szerint akkoriban Andy Vajna, valójában egy ötvenéves cinkotai nő tulajdonában álló TV2 bevételben már 2017-ben utolérte versenytársát, akkor azonban az RTL-lel ellentétben még nem sikerült nyereséget termelnie. Az előző évben azonban fordult a kocka: a TV2 profitábilis lett, az RTL eredménye viszont veszteségbe fordult.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20190530/brutalis-kormanyzati-hatszellel-uzletileg-mar-lenyomta-a-tv2-az-rtl-t/
|
2019-05-30 12:56:00
| true | null | null |
G7
|
A magyar építőiparban soha egyetlen cég sem csinált egy éven belül akkora árbevételt, mint amekkorát tavaly az állami útépítési tendereken taroló Duna Aszfalt Kft. összehozott. A Mészáros Lőrinccel rendszeresen együtt üzletelő, és a felcsúti milliárdossal barátságot ápoló Szíjj László cégének forgalma megközelítette a 130 milliárd forintot. Ilyet Simicska Lajos Közgépe sem produkált soha, akkor sem, amikor az egykori Fidesz-pénztárnok még jó kapcsolatot ápolt a kormánypárttal, illetve a miniszterelnökkel.
Más kérdés, hogy a Duna Aszfalt a Közgép csúcsát már korábban megdöntötte, hiszen a G-nap évében 124,5 milliárdos forgalmat hozott össze, így most a saját rekordját adta át a múltnak. Mindenesetre a két vállalat bevételének alakulása elég jól mutatja, hogyan csatornázták át az állami megrendeléseket Simicska Lajos birodalmától Mészáros Lőrinc üzleti köréhez*Még a megbízások átfutása ideje miatti egyéves csúszás is jól látszik..
A DA 2016-17-es teljesítménye – legalábbis ami a bevételek alakulását illeti – első ránézésre kissé meglepő is lehetett, hiszen a forgalom látványosan csökkent. Ennek azonban mindössze annyi volt az oka, hogy új uniós költségvetési ciklusba léptünk, és volt egy olyan, nagyjából egyéves időszak, amikor kevesebb pénz érkezett az EU-tól. Ez pedig visszavetette az építőipari közbeszerzéseket, ami a teljes szektor teljesítményén is meglátszott. Vélhetően ez vezetett a szinte kizárólag állami megrendelésekre dolgozó Duna Aszfalt bevételének csökkenéséhez is.
Más kérdés, hogy eredménysoron ennek sok látszatja nem volt: a sokszor csak fővállalkozói feladatokat ellátó vállalat hihetetlen ütemben termelte a profitot. Tavalyelőtt a teljes bevétel negyede megmaradt nyereségnek, és az akkori 18,7 milliárdos eredmény szintén rekord volt a hazai építőipar történetében. Egy évvel korábban pedig ugyan összegszerűen ennél kisebb volt az eredmény, de a bevételhez viszonyítva még jobb mutatót produkált a DA.
Ehhez képest visszalépés, hogy ezúttal csak 14 százalék volt az árbevétel-arányos nyereség, így az adózott eredmény kissé még el is maradt a tavalyi szinttől. Más kérdés, hogy ágazati összevetésben még ez a 14 százalék is brutális, nagyon kevés olyan cég van, amely hasonlót tud. Mondjuk az állandó üzlettárs, Mészáros Lőrinc vállalatai, a vasútépítő R-Kord és a korábban főleg víz- és csatornázási projektekben utazó Mészáros és Mészáros Kft. pont ilyenek. Nemzetközi összevetésben még a 9 százalékos ágazati átlag is kiemelkedő.
Sokatmondó adat, hogy a hatalmas forgalmat és eredményt alig több, mint 480 emberrel hozta össze a DA. Ez azt jelenti, hogy egy alkalmazottra átlagosan 270 milliónyi bevétel és 38,6 millió profit jutott.
A leadott iratokból az is kiderül, hogy Szíjj László a nyereség nagy részét kivette a cégből. A DA-ból ezúttal 13 milliárd (napi több mint 35 millió) forinthoz jut a tiszakécskei vállalkozó,
az elmúlt hat évben pedig összesen 44 milliárdnyi osztalékot fizetett a cég.
A társaságnak minden bizonnyal a következő években is jól fog menni, hiszen a közelmúltban is szép számmal nyert el jelentősebb állami megbízásokat, így elég komoly rendelésállománya lehet. Az Alföldön futó M44-esen 200 milliárd forintnyi munkát kapott,*Többnyire konzorciumban. az M4-esen pedig ennél is nagyobb összegért dolgozhat, ráadásul ott nem is hirdettek eredményt még minden szakaszon.
Emellett a DA rendszeresen kap megbízásokat a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től egy olyan szerződés alapján, aminek keretében 2017 és 2020 között hazai és uniós forrásból 270 milliárdot költ el az állami cég a helyi- és országos közúthálózat fejlesztésére már korábban kiválasztott cégeknél.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz uniós támogatások fele a NER-cégekhez és két osztrák építőipari vállalathoz vándorolAz uniós támogatásokból finanszírozott állami megrendelések közel fele megrendelés formájában visszakerül a befizető országokhoz. A szűken kormányközelinek számító cégek 394 milliárdhoz jutottak egyetlen évben.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába ért véget, tovább égeti a közpénzeket az Orbán-Simicska háborúBrutálisan drágán épített volna autópályát az Alföldön Simicska Lajos, de elvették tőle a projektet. Most a kormány új kedvence másfélszer annyiért épít gyorsforgalmi utat.
|
Napi 35 milliót tett zsebre tavaly Mészáros Lőrinc üzlettársa autópálya-építésből
|
A magyar építőiparban soha egyetlen cég sem csinált egy éven belül akkora árbevételt, mint amekkorát tavaly az állami útépítési tendereken taroló Duna Aszfalt Kft. összehozott. A Mészáros Lőrinccel rendszeresen együtt üzletelő, és a felcsúti milliárdossal barátságot ápoló Szíjj László cégének forgalma megközelítette a 130 milliárd forintot. Ilyet Simicska Lajos Közgépe sem produkált soha, akkor sem, amikor az egykori Fidesz-pénztárnok még jó kapcsolatot ápolt a kormánypárttal, illetve a miniszterelnökkel.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20190530/napi-35-milliot-tett-zsebre-tavaly-meszaros-lorinc-uzlettarsa-autopalya-epitesbol/
|
2019-05-30 13:25:00
| true | null | null |
G7
|
Remek üzlet, ha sok tízmilliárd állami pénzt kell elkölteni, és azzal egyetlen egy kiválasztottat bíz meg a kormány - derül ki az egyetlen egy kiválasztott cégcasoport tavalyi gazdálkodási adataiból. A konkurens nélkül maradt, egy tulajdonos kezében lévő cégcsoport feladata történetesen az, hogy a kormány üzeneteit kell eljutattni az emberekhez, hátha nem néznek elég közszolgálati tévét.
Tavaly nyáron váratlanul új korszak kezdődött a több tízmilliárdos kormányzati kommunikációs piacon. Addig sem volt kimondott verseny, három kiválasztott üzletember cégei végezték a PR-feladatokat. Rogánék aztán váratlanul kirúgták az addigi kedvenceik közül kettőt, Kuna Tibort és Csetényi Csabát. (Kuna azóta már bíróság elé is került áfacsalás vádjával, és éppen a túl sok megbízással indokolta, hogy bűnbe keveredett.)
A helyzet innentől kezdve még jobban leegyszerűsödött. A kormányzat irgalmatlan kommunikációs keretéből (kicsit több mint két év alatt 56 milliárdot költöttek brüsszelezésre és sorosozásra, és ez egyre több lesz, hiszen idén alig három hónap alatt elköltöttek már 15 milliárdot) nem három, hanem csak egyetlen egy cégcsoport dolgozik, Balásy Gyuláé. Balásy cégei Kunáék árnyékában korábban is jelen voltak az állami kommunikációban, ez látszik is a megelőző évek bevételein. A tavalyi év - amiből fél évet monopolhelyzetben voltak már - még ezekhez képest is egészen brutális bevételnövekedést hozott Balásy cégeiben.
Balásy két céggel van jelen az állami kommunikációban.
Az egyik a Lounge Design. Így alakult a cég nettó árbevétele és adózott nyeresége:
2013: 200 millió forint, 0,4 millió forintos nyereség
2014: 298 millió forint, 16 millió forintos nyereség
2015: 392 millió forint, 65 millió forint nyereség
2016: 783 millió forint, 115 millió forint nyereség
2017: 3114 millió forint, 1150 millió forint nyereség
2018: 7787 millió forint, 2014 millió forint nyereség
Balásy tavaly 306 millió forint vett ki osztalékként a cégéből. Idén már bátrabban nyúlt a megtermelt nyereséghez: kétmilliárd forint osztalékot vett ki a Lounge Designból.
Balásy másik cége, a New Land Média.
Így nézett ki a cég felfutása (nettó árbevétel, nyereség)
2013: 8 millió forint, - 0,8 millió forint adózott eredmény
2014: 91 millió forint, 1,4 millió forint nyereség
2015: 110 millió forint, 0,2 millió forint nyereség
2016: 1503 millió forint, 46 millió forint nyereség
2017: 25810 millió forint, 2114 millió forint nyereség
2018: 52250 millió forint, 8825 millió forintos nyereség.
Vagyis 52 milliárd forint folyt át a cégen, ami tavalyelőtt még csak 110 milliós bevételt tudott felmutatni. Ennek nagy része az állami kommunikációs keret.
Tavaly Balásy 1 milliárdos osztalékot vett ki a New Landből. Idén 4,3 milliárdot.
Vagyis a két cég összesen 10,8 milliárdos tiszta hasznot hozott. Ebből 6,3 milliárdot simán ki is vett Balásy, belefért, nem veszélyezteti a cég további működését.
És ez még semmi ahhoz képest, amit idén, az első teljes éves monopóliumban hoznak majd a cégei a kormányzati plakátokból.
|
Óriási hasznot hoz a kormánypropaganda kommunikációja
|
Remek üzlet, ha sok tízmilliárd állami pénzt kell elkölteni, és azzal egyetlen egy kiválasztottat bíz meg a kormány - derül ki az egyetlen egy kiválasztott cégcasoport tavalyi gazdálkodási adataiból. A konkurens nélkül maradt, egy tulajdonos kezében lévő cégcsoport feladata történetesen az, hogy a kormány üzeneteit kell eljutattni az emberekhez, hátha nem néznek elég közszolgálati tévét.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/05/31/oriasi-hasznot-hoz-a-kormanypropaganda-kommunikacioja
|
2019-05-31 02:00:00
| true | null | null |
444
|
Csehországnak mintegy 451 millió koronát (5,86 milliárd forint) kellene visszafizetnie az Európai Uniónak, mert a pénzt korábban az Andrej Babis cseh miniszterelnök tulajdonában lévő Agrofert holding kapta, és az Európai Bizottság szerint Babis politikai és vállalkozói tevékenysége összeférhetetlen, ezért a cég nem jogosult uniós támogatásra.
A több mint hetven oldalas bizottsági jelentés szerint az Agrofertnek juttatott támogatások azért sértik az érvényes törvényeket és előírásokat, mert Andrej Babisnak továbbra is befolyása van egykori cégére, aminek irányítását 2017 februárjában két vagyonkezelő alapnak adta át, miközben kormányfőként befolyásolni tudja és befolyásolja az uniós támogatások szétosztását.
„Babis kezében tartja a két vagyonkezelő alapot, és ezeken a vagyonkezelő alapokon keresztül kezében tartja az Agrofert csoportot is” - írja a jelentés, ami megállapítja, hogy
az Agrofer nyeresége végső soron szintén Andrej Babishoz kerül.A cseh pénzügyminisztérium pénteken azt közölte, hogy előzetes angol nyelvű jelentésről van szó, amely még nem végleges, és még változhat. A tárca csak azután reagál, hogy megkapja a dokumentum végső cseh nyelvű változatát.
Andrej Babis azt állítja, semmiféle cseh, illetve európai törvényeket nem sértett meg, a jelentés elfogult és téves, mert neki 2017 februárja óta nincs semmiféle befolyása a vagyonkezelő alapokba helyezett cégei tevékenységére. Babis szerint Csehországnak semmiféle pénzt nem kell majd visszafizetnie az uniós kasszába.
A cseh kormányfőt a Transparency International cseh irodája tavaly nyáron jelentette fel Brüsszelben. Az európai uniós ellenőrök idén januárban jártak Prágában, és egy héten keresztül ellenőrizték az Agrofertet.
Andrej Babis 2014 óta tagja a cseh kormányoknak, vagyonát 2017 elején helyezte át két vagyonkezelő alapba. Ez akkor megfelelt az EU-előírásainak is, de ezek 2018 nyarán megszigorodtak, és a Transparency International szerint Babis azóta ismét összeférhetetlenségi helyzetbe került.
Az EU könyvvizsgálói 2011-től 2018 végéig ellenőrizték az Agrofertet érintő pénzügyi iratokat. Ezalatt az Agrofert 451 millió korona támogatást kapott, ebből 283 millió koronát 2017 februárja után. A jelentés leír több esetet, amikor az Agrofert jogtalanul juthatott uniós támogatásokhoz. Az Európai Bizottság bírálja a cseh hatóságokat is, hogy nem jártak el kellő alapossággal és következetességgel az uniós támogatások szétosztásánál. Babis a jelentés szerint több olyan állami döntést személyesen is befolyásolt, amely végül pénzt hozott az Agrofertnek.
Jan Hamácek belügyminiszter, a kisebbik koalíciós partner, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) elnöke szerint a jelentésnek nem lesz hatása a kormány és a koalíció működésére, de ha kiderül, hogy az Agrofert jogtalanul jutott támogatásokhoz, akkor a pénzt mindenképpen vissza kell majd fizetnie.
Az Agrofert holding Csehország egyik legnagyobb agáripari, élelmiszeripari és vegyipari cége, amely több mint 33 ezer embernek ad munkát. Andrej Babis pedig Csehország második leggazdagabb emberének számít.
Az ellenzék által oly sokat emlegetett Gólyafészek-botrány hátterében az áll, hogy az ilyen nevű szabadidőközpontot építtető cég korábban az Agrofert holdinghoz tartozott, amelynek egyetlen tulajdonosa Andrej Babis volt. A szabadidőközpont építéskor, 2007-2008-ban azonban a cég ismeretlen tulajdonba került, és kisebb vállalkozásként jogosultságot szerzett az ilyen vállalatok számára kiírt EU-támogatásra. Amennyiben a Gólyafészek az Agrofert része maradt volna, nagyvállalatként nagy valószínűséggel nem kapott volna uniós támogatást. (MTI)
|
Csehországnak vissza kell fizetnie az uniós pénzt, mert a miniszterelnök cége nyerte a támogatásokat
|
Csehországnak mintegy 451 millió koronát (5,86 milliárd forint) kellene visszafizetnie az Európai Uniónak, mert a pénzt korábban az Andrej Babis cseh miniszterelnök tulajdonában lévő Agrofert holding kapta, és az Európai Bizottság szerint Babis politikai és vállalkozói tevékenysége összeférhetetlen, ezért a cég nem jogosult uniós támogatásra.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/06/02/csehorszagnak-vissza-kell-fizetnie-az-unios-penzt-mert-a-miniszterelnok-cege-nyerte-a-tamogatasokat
|
2019-06-02 02:00:00
| true | null | null |
444
|
Ma dönt a fővárosi közgyűlés arról, hogy 7,5 milliárd forintos ajánlatot tesz a Tabánban évek óta kihasználatlanul álló Rác fürdőre és hotelre. A Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes által jegyzett előterjesztés elfogadásával arra utasítanák a REK Rác Fürdő Eszközkezelő Kft. ügyvezetőjét, hogy a fürdő és hotel felszámoló általi értékesítése során a teljes ingatlanegyüttes tulajdonjogának megszerzése érdekében 7 401 409 forint összeghatárig ajánlatot tegyen. Ezért a fővárosi önkormányzat százszázalékos tulajdonában lévő kft.-nek 7,5 milliárd forint kamatmentes tagi kölcsönt nyújtanának.
Mnint megírtuk, a Fővárosi Közgyűlés 2018. február 21-én döntött arról, hogy meg kívánja szerezni a Rác fürdő és hotel teljes és egységes tulajdonjogát. A Fővárosi Közgyűlés 2018 nyarán megerősítette, hogy a REK Kft. mint hitelező bevonásával továbbra is tulajdont kíván szerezni.
A fürdőt és a hozzá épült hotelt 2010 óta nem sikerült megnyitni, holott 10 milliárdból újították fel. Az azóta eltelt időben az épületek állapota leromlott, az új tulajdonosnak valószínűleg további 5 milliárdot kellene beleölnie a komplexumba, hogy meg tudják nyitni. A fürdő megmentése évek óta napirenden van, mégsem történt eddig semmi érdemleges.
|
Ma szavaz a közgyűlés arról, hogy a főváros ajánlatot tesz-e a Rác fürdőre
|
Lezárulhat a tabáni komplexum lassan 10 éves kálváriája.
Ma dönt a fővárosi közgyűlés arról, hogy 7,5 milliárd forintos ajánlatot tesz a Tabánban évek óta kihasználatlanul álló Rác fürdőre és hotelre. A Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes által jegyzett előterjesztés elfogadásával arra utasítanák a REK Rác Fürdő Eszközkezelő Kft. ügyvezetőjét, hogy a fürdő és hotel felszámoló általi értékesítése során a teljes ingatlanegyüttes tulajdonjogának megszerzése érdekében 7 401 409 forint összeghatárig ajánlatot tegyen. Ezért a fővárosi önkormányzat százszázalékos tulajdonában lévő kft.-nek 7,5 milliárd forint kamatmentes tagi kölcsönt nyújtanának.
A fürdőt és a hozzá épült hotelt 2010 óta nem sikerült megnyitni, holott 10 milliárdból újították fel. Az azóta eltelt időben az épületek állapota leromlott, az új tulajdonosnak valószínűleg további 5 milliárdot kellene beleölnie a komplexumba, hogy meg tudják nyitni. A fürdő megmentése évek óta napirenden van, mégsem történt eddig semmi érdemleges.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20190529_Ma_szavaz_a_kozgyules_arrol_hogy_a_fovaros_ajanlatot_tesze_a_Rac_furdore
|
2019-05-29 10:48:00
| true | null | null |
HVG
|
A Mészáros Lőrinccel is jó viszonyban levő Vida József nagybefektető érdekeltségébe kerül a TV2 teljes médiaportfóliója, ha a GVH is rábólint.
A tranzakciók zárását és a Gazdasági Versenyhivatal hozzájárulását követően Vida József üzletember, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója érdekeltségébe kerül a TV2 médiaportfóliója – közölte a csatorna szerdán.
Az előzetes bejelentésnek megfelelően az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. szerzi meg a TV2-csoportot. A tranzakció során a cég 100 százalékos befolyást szerez a TV2 Média Csoport Zrt. fölött. A vagyonkezelő társaság tulajdonszerzéséhez a Gazdasági Versenyhivatal hozzájárulása is szükséges.
A bizalmi vagyonkezelő társaság tulajdonosa Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója, aki alig egy hónappal ezelőtt, április 15-én jelentette be, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytat a TV2 Média Csoport Zrt. megszerzésére.
Az üzletembernek a média mellett a pénzügyi szektorban és a banki informatika területén, illetve az ingatlankezelés és a pénzügyi tanácsadás területein is sok befektetése van. Vida a Budapest Bankkal is szemez.
A TV2-ről az utóbbi időkben megírtuk, folyamatosak a vezetőcserék (itt és itt, Dirk Gerkens is távozott), az pedig sokáig pletyka volt, Mészáros Lőrinc szemez a csatornával, a TV2 műsorgyártójához egészen közel kerülhet Orbán Viktor barátja. Azt pedig még márciusban írtuk meg, hogy alig néhány nappal Andy Vajna halála után új tulajdonos jelent meg a TV2-nél.
A Takarékbank és Mészáros Lőrinc nincs messze egymástól, a volt felcsúti polgármester kötötte be ugyanis a gázt a Takarékbank vezérigazgatójához. "Mészáros Lőrinc szabadított meg a tüzelőhordástól, amikor bekötötték hozzánk a gázt, onnan a személyes jó viszonyunk" – mondta Vida József, a Takarékbank Etyekről származó elnök-vezérigazgatója nemrég a HVG hetilapnak. November végén pedig arról közöltünk hírt, nagyot lépett a Takarékbank a Mészáros-megabank felé.
|
A Takarékbank-vezéré lesz a TV2-csoport
|
A Mészáros Lőrinccel is jó viszonyban levő Vida József nagybefektető érdekeltségébe kerül a TV2 teljes médiaportfóliója, ha a GVH is rábólint. A bizalmi vagyonkezelő társaság tulajdonosa Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója, aki alig egy hónappal ezelőtt, április 15-én jelentette be, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytat a TV2 Média Csoport Zrt. megszerzésére.
Az üzletembernek a média mellett a pénzügyi szektorban és a banki informatika területén, illetve az ingatlankezelés és a pénzügyi tanácsadás területein is sok befektetése van. Vida a Budapest Bankkal is szemez.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20190529_Vida_Jozsef_uzletember_erdekeltsegebe_kerul_a_TV2_mediaportfolioja
|
2019-05-29 11:11:00
| true | null | null |
HVG
|
A Magyar Nemzeti Bank 2018. december 18-án rendelt el az NHB Bank működését érintő korlátozásokat: hitel- és pénzkölcsönnyújtás tilalmáról volt szó, korlátozták a betétkifizetést és felügyeleti biztost jelöltek ki. Ezt a hirtelen nagyarányú, egy szűk hónap alatt végbement forrás kivonása váltotta ki. A bank részéről azonban úgy gondolják, hogy ez akár pótolható is lett volna.
Az NHB Bank napokban tette közzé a tavalyi évre vonatkozó eredményét, ebből derül ki, hogy a bank szerint a végelszámolás elrendelése előtt a menedzsment minden folyó kötelezettségét képes lett volna teljesíteni, azt írták, „időben 6-9 hónap időtávon kellett volna először portfólióértékesítésből felszabadult szerződött betétesi kötelezettségnek eleget tennie”. Úgy látják, ha az MNB nem írt volna elő korlátozó intézkedéseket, a bank folytatni tudta volna a munkáját.
Állítják, 2019 márciusában a likviditási helyzet lényegesen jobb volt, mint 2018 decemberében, „a Bank részére nagy összegű alárendelt kölcsöntőke juttatásra is sor került, illetve további előrehaladott forrásbevonási tárgyalások és megállapodások álltak rendelkezésre, melyek a fizetőképesség erősítése mellett a kötelezettségek kielégítésének további biztosítékát jelentették”.
A bank szerint ha a korlátozások 90 napos lejárta után visszaengedték volna a pénzintézetet a piacra, minden fizetési kötelezettségének eleget tudott volna tenni, a havi működési költségeinek többszöröse állt saját számláján.
Álláspontjukat azzal zárják, hogy
a banknak nem volt tudomása olyan lényeges bizonytalanságokról, amelyek jelentős kétséget támasztanak a banknak a vállalkozás folytatására vonatkozó képességével kapcsolatban.
Közben az Mfor.hu oldalán reagált a jegybank, azt írták, meg vannak győződve arról, hogy intézkedéseik a törvényesség és a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében születtek. Úgy fogalmaznak, „az NHB Növekedési Hitelbank Zrt. tavaly év végére súlyos likviditási helyzetbe került, kétséges volt, hogy a továbbiakban tudja-e teljesíteni kifizetési kötelezettségeit. Azt követően, hogy az MNB 2018 decemberében ideiglenes korlátozó intézkedéseket hozott a bankkal szemben, a törvény szabta lehetséges maximális határidőig, 90 napig lehetőséget biztosított az NHB Banknak, hogy fenntartható, stabil módon orvosolja válságos helyzetben lévő fizetőképességét. A hitelintézet azonban sem likviditásának helyreállítása, sem üzleti modelljének átalakítása terén sem tett olyan lépéseket, amelyek biztosították volna fenntartható stabil működőképességét. Az MNB – az ügyfelek érdekeinek veszélyeztettségére is tekintettel – ezért vonta vissza az NHB Bank engedélyét”.
Márciusban indult az NHB végelszámolása, a csődbe ment bankban több tízmilliárd forintnyi vagyon ragadt bent. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) 3,9 milliárd forint összegben kártalanította a 756 betétest, de így is bent ragadt 19,2 milliárd forint. Ez az összeg 9 magánszemélyhez és 49 vállalati betéteshez tartozott.
Az NHB Bank igazgatóságának elnöke az MNB-elnök, Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás.
|
Visszavágott Matolcsynak az unokatestvére: megmenthető lett volna a bankja
|
Az NHB Bank végelszámolása márciusban indult, a friss beszámolóból derültek ki érdekes részletek.
Állítják, 2019 márciusában a likviditási helyzet lényegesen jobb volt, mint 2018 decemberében, „a Bank részére nagy összegű alárendelt kölcsöntőke juttatásra is sor került, illetve további előrehaladott forrásbevonási tárgyalások és megállapodások álltak rendelkezésre, melyek a fizetőképesség erősítése mellett a kötelezettségek kielégítésének további biztosítékát jelentették”.
A bank szerint ha a korlátozások 90 napos lejárta után visszaengedték volna a pénzintézetet a piacra, minden fizetési kötelezettségének eleget tudott volna tenni, a havi működési költségeinek többszöröse állt saját számláján.
Márciusban indult az NHB végelszámolása, a csődbe ment bankban több tízmilliárd forintnyi vagyon ragadt bent. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) 3,9 milliárd forint összegben kártalanította a 756 betétest, de így is bent ragadt 19,2 milliárd forint. Ez az összeg 9 magánszemélyhez és 49 vállalati betéteshez tartozott.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20190529_Visszavagott_Matolcsynak_az_unokatestvere_megmentheto_lett_volna_a_bankja
|
2019-05-29 11:21:00
| true | null | null |
HVG
|
Összességében kifejezetten erős évet zártak december végén a miniszterelnök szüleinek és testvérének cégei. Bár volt olyan társaság, amely ezúttal veszteséges lett, a vállalatok együttesen milliárdos nagyságrendű profitot termeltek, és ebből közel 1,4 milliárdot ki is vettek Orbánék.
A család legmeghatározóbb érdekeltsége továbbra is a Dolomit Kőbányászati Kft., amely 2018-ban minden korábbinál magasabb árbevételt hozott össze. A 4,6 milliárd forintos forgalom a 2017-es több mint másfélszerese, de az eddigi legjobb évben elért bevételnél is bő egymilliárddal magasabb. Ennek fényében nem meglepő, hogy a cég nyeresége is látványosan emelkedett és megközelítette a 2 milliárd forintot. A profitot a társaság egy az egyben kifizette osztalékként, ám ebből – mivel a Dolomit Kft.-nek nem Orbán Győző az egyetlen tulajdonosa – csak 972 millió forint jutott a miniszterelnök édesapjára.
A vállalat növekedése szinte biztosan nem ért véget, hiszen komoly tervek vannak a kitermelés további bővítésére. Áprilisban a Magyar Narancs írt róla, hogy a jelenlegi évi 100 ezer tonnáról egymillióra pörgetnék fel a kitermelt mennyiséget.
A másik két bányászati cégnek ennyire nem megy jól. A Gánt Kő és a Hahót Tőzeg Kft. – amelyek 2017-ig egy cég voltak – együttesen sem csinált 400 milliós forgalmat, ráadásul utóbbi vesztesége miatt a tavalyi profit is eltűnt. Ezek a vállalatok ezúttal nem is fizettek osztalékot.
Nem úgy a bányászati vállalkozásokhoz kapcsolt logisztikai cég, a Nehéz Kő Kft., amely tavaly ismét nagyot nőtt. Árbevétele megközelítette a 2,4 milliárd forintot, és ebből 304 millió forint eredménysoron is megmaradt. A társaság azonban még ennél is több osztalékot fizetett ki, az idei nyereség mellett ugyanis a korábban felhalmozott profit egy részét is kivette a társaságból Orbán Győző, aki így a Nehéz Kő Kft.-ből kicsit több, mint 400 millió forinthoz jutott.
A miniszterelnök szülei az elmúlt évekig nem gazdagodtak különösebben látványosan. Bár a cégek 2010 és 2014 között sem teljesítettek rosszul, ekkor még nem vettek ki túl sok pénzt a vállalatokból. A 2014-es választások után azonban véget ért ez a visszafogottság, azóta minden évben nagyobb osztalékjövedelme volt az Orbán-családnak, mint a kormányváltást követő első négy évben. Az elmúlt kilenc esztendőben összesen valamivel több mint 6,1 milliárd forint bevétele volt ilyen forrásból Orbánéknak, ebből 5,2 milliárd 2015 és 2018 között.
|
Majdnem másfél milliárd forinttal gazdagodott Orbán Viktor családja
|
Összességében kifejezetten erős évet zártak december végén a miniszterelnök szüleinek és testvérének cégei. Bár volt olyan társaság, amely ezúttal veszteséges lett, a vállalatok együttesen milliárdos nagyságrendű profitot termeltek, és ebből közel 1,4 milliárdot ki is vettek Orbánék.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190531/majdnem-masfel-milliard-forinttal-gazdagodott-orban-viktor-csaladja/
|
2019-05-31 10:44:00
| true | null | null |
G7
|
Már tavaly is azt írtuk, hogy „még a Nemzeti Együttműködés Rendszerében is ritka az a hihetetlen ütemű növekedés, amit Balásy Gyula reklámügynökségei produkáltak az elmúlt években”, a csoport 2018-as teljesítménye után azonban már valószínűleg helytállóbb a példa nélküli jelző. A mások mellett a Soros György nevével fémjelzett plakátkampányokat is megvalósító New Land és a Lounge Design hat évvel ezelőtt együttesen mindössze 208 millió forintos árbevételt ért el, tavaly viszont már ennél majdnem háromszázszor nagyobb, 60 milliárdos forgalmat hozott össze. Ilyen növekedést még a kormányközeli vállalkozók között etalonnak számító Mészáros Lőrinc talán legjobban futó – és az ügynökségekhez hasonlóan állami megbízásokkal kitömött – építőipari cégei sem tudtak ugyanebben az időszakban.
Mindezt ráadásul kiugróan hatékony működéssel tették, hiszen a bevétel elég jelentős része megmaradt nyereségnek. A két cég együttesen 10,8 milliárd forintos adózott eredményt ért el, amiből a vállaltan Fidesz-szimpatizáns tulajdonos 6,3 milliárdot fel is vett a osztalékként.
Balásy Gyula cégeinek felívelése annak köszönhető, hogy mostanra lényegében a semmiből az állami kommunikációs tevékenység kizárólagos haszonélvezőjévé váltak. A kormány még 2015-ben határozta el, hogy – a hivatalos indoklás szerint spórolási céllal – központosítja az állami hirdetési költéseket. Ennek érdekében életre hívták a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt (NKOH), amely azóta is felügyeli a tevékenységet. A hivatal bizonyos időközönként kiír egy hatalmas, több tízmilliárd forintos keretösszegű tendert, ezen kiválaszt néhány céget, és a későbbiekben egészen a keret kimerüléséig ezek a vállalatok versenyezhetnek az egyes konkrét megbízásokért.
Az első ilyen 25 milliárdos keretből két kormányközeli mellett még egy nemzetközi ügynökség, a Mindshare is részesedhetett. A második nagy tenderen azonban a Mindshare már nem jutott be a három kiválasztott közé, a helyükre Balásy Gyula csoportja került. A Lounge – New Land kettős ekkor kezdett el szárnyalni. Bár elvileg ezt a második tendert is 25 milliárd forintra írták ki, a szerződésben azonban elrejtették, hogy a keretet kétszer fel lehet tölteni. Így alig több mint másfél év alatt 75 milliárdot költött el az állam kommunikációra kormányközeli ügynökségeknél.
Ennek a pénznek pedig – ahogy a másik két ügynökség tulajdonosai szép lassan kiestek a pikszisből – egyre nagyobb része jutott Balásyéknak. A keret kimerülése előtti hónapokban a megrendelések 80 százalékát már ők kapták, az új, tavaly nyáron kötött – immár 90 milliárdos – megállapodásban pedig ez az arány 100 százalék lett. A tenderen ugyan eredetileg ugyanazt a három ügynökségcsoportot hozták ki győztesnek, mint az ezt megelőző alkalommal, utólag azonban Balásy cégein kívül mindenkit kizártak.
Így azóta valamennyi állami megrendelés hozzájuk került, ami – már csak az EP-választási kampányban felpörgő kormányzati kommunikáció miatt is – elég komoly mennyiséget jelentett. A Balásy-ügynökségekkel a keretszerződés tavaly nyári aláírásától április végéig közel 100 megállapodást kötöttek különböző állami vállalatok és intézmények, több mint 58 milliárd forint értékben. Csak a Rogán Antal vezette propagandaminisztérium 35 milliárd forintot költött el náluk, szinte teljes egészében sorosozós, brüsszelezős kampányokra.
A 90 milliárdos keret és a kormányzat egyre csak növekvő kommunikációs költései azt is előrevetítik, hogy a két ügynökségnek a következő években sem apadnak el a megrendelései. Sőt, vélhetően tovább nőnek majd, a piacot jól ismerő forrásaink szerint ugyanis miután a teljes állami kommunikációt megszerezték, az elmúlt hónapokban a piaci szereplőkre is rárepültek. Eddig nagyobb médiavisszhangot csak az elég rosszul fogadott Telekom-reklámjuk kapott, de úgy tudjuk, hogy több más, viszonylag nagy céggel is megállapodtak, és nem egy esetben az adott vállalatok kizárólagos ügynöksége lettek.
Kifejezetten érdekes, hogy a hihetetlen ütemű bővülést úgy érték el a Balásy-ügynökségek, hogy az alkalmazottak létszámát korántsem növelték olyan ütemben, mint ahogy a bevételek emelkedtek. A Bisnode adatai alapján
a két cégnél tavaly összesen nagyjából tízszer annyian dolgoztak, mint 2014-ben, miközben a bevétel ebben a négy évben a 154-szeresére növekedett.
Azóta kissé tovább emelkedett a létszám, de az a gyakorlat nem változott, hogy a cég munkáinak elég jelentős részét kiszervezi más ügynökségeknek. Tavaly a Lounge például 3,1 milliárd forintot költött igénybe vett szolgáltatásokra, ami a bevételének nagyjából 40, ráfordításainak pedig közel 60 százaléka. Ez elég jelentős részben továbbpasszolt megbízás lehetett. Hasonlóak voltak az arányok a New Landnél is: ott több mint 28 milliárd ment el igénybe vett szolgáltatásokra az 52 milliárdos árbevételből.
|
A cégcsoport, amely akkorát nőtt, hogy Mészáros Lőrinc is sírva könyöröghet a receptért
|
Ami ugyanúgy kezdődik, mint az ő cégeinél: végy egy csomó közpénzt! Balásy Gyula ügynökségei 2017 eleje óta 100 milliárd forint állami megbízást kaptak.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190601/a-cegcsoport-amely-akkorat-nott-hogy-meszaros-lorinc-is-sirva-konyoroghet-a-receptert/
|
2019-06-01 11:02:00
| true | null | null |
G7
|
Lakatosüzemet létesít a West Hungária Bau Kft. Pakson, az 1,8 milliárd forint értékű beruházás a magyar állam támogatásával valósul meg, írja az MTI. A WHB-csoport tulajdonosa, Paár Attila 43 milliárd forinttal gazdagodott 2009 óta.
Bodó Sándor a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára a beruházás alapkőletételén bejelentette, hogy
"Fontos, hogy a magyar gazdaság jó teljesítményéből adódó lehetőségeket visszaforgassák támogatásként azokra a településekre és cégekre, amelyek vállalják, hogy fejleszteni kívánnak" mondta az államtitkár.
|
900 millió forint közpénzzel tolja meg az állam a West Hungária Bau lakatosüzemét
|
Lakatosüzemet létesít a West Hungária Bau Kft. Pakson, az 1,8 milliárd forint értékű beruházás a magyar állam támogatásával valósul meg, írja az MTI. A WHB-csoport tulajdonosa, Paár Attila 43 milliárd forinttal gazdagodott 2009 óta.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/05/30/900_millio_kozpenzzel_tolja_meg_az_allam_a_west_hungaria_bau_lakatosuzemet/
|
2019-05-30 13:48:00
| true | null | null |
Index
|
Megduplázta az árbevételét, a nyereségét pedig megtriplázta a Magyar Építő Zrt. tavaly. A cég egyik tulajdonosa közvetve az a Paár Attila, aki az idei - Szakonyi Péter által szerkesztett - 100 leggazdagabb magyar listáján 29. helyen szerepel 43 milliárd forintos vagyonával. Ezzel hat helyet lépett előre egy év alatt, 2018-ban még 35. volt.
A napi.hu korábbi listái szerint a vállalkozó öt év alatt hatszorosára növelte vagyonát, hiszen 2014-ban még csak 7,4 milliárdra becsülték a cégeinek és vagyonelemeinek értékét. Paár egyik cége vette meg egyébként a közvilágítás botrányba keveredett Eliost Tiborcz Istvántól, de vannak közös építkezési projektjei is a miniszterelnök vejével.
A Magyar Építő Zrt. nettó árbevétele 2017-ben valamivel több mint 24 milliárd forint volt, tavaly viszont már 49 milliárdot kaszáltak,
|
Megtriplázta profitját a NER egyik kedvenc építőipari cége
|
Megduplázta az árbevételét, a nyereségét pedig megtriplázta a Magyar Építő Zrt. tavaly. A cég egyik tulajdonosa közvetve az a Paár Attila, aki az idei - Szakonyi Péter által szerkesztett - 100 leggazdagabb magyar listáján 29. helyen szerepel 43 milliárd forintos vagyonával. Ezzel hat helyet lépett előre egy év alatt, 2018-ban még 35. volt.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/05/30/megtriplazta_a_profitjat_a_magyar_epito_zrt./
|
2019-05-30 14:00:00
| true | null | null |
Index
|
Május 31-ig, vagyis péntekig kellene leadnia minden magyarországi cégnek a nyilvános éves beszámolóját, így lassan el lehet kezdeni turkálni a vállalatok pénzügyeiben. Az egyik érdekes terület például a jobboldali, kormányközeli sajtó, amely egy nagyon érdekes átalakuláson ment át tavaly, hiszen a legtöbb fideszes médiaorgánumot egy alapítványba csomagolták azok tulajdonosai, amelyet a kormány gyorsan nemzetstratégiai jelentőségűvé is minősített , nehogy a Gazdasági Versenyhivatal elkezdjen kekeckedni a jelentős piaci erőt egy kézben összpontosító alapítvánnyal.
A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz, vagyis Kesmához kerül médiumok közül még viszonylag kevesen adták le a beszámolójukat eddig, de már így is látszik pér érdekes dolog. Például az, hogy
Az Ómolnár Miklós nevével fémjelzett, de Habony Árpádhoz is köthető, a kormány lejárató kampányaiban aktívan részt vevő bulvárlap 2018-as beszámolója a január és október közötti időszakra vonatkozik, ebben az időben 1 245 693 000 forint bevétele volt. 2017-ben ehhez képest több mint 3 milliárd forint bevétele volt a lapkiadónak, abban az évben 208 millió forintos adózott eredménnyel zárt.
Nyilván itt lemaradt két hónap tavaly, de nem valószínű, hogy november-decemberben még duplázta volna bevételeit a cég. A lapkiadó tőkéje is igencsak megcsappant tavaly, 2017-ben még 309 millió forint saját tőke volt a cégben, ez 2018-ra 379 milliós mínuszba csapott át.
|
688 milliós veszteséggel került a fideszes médiaholdingba a Ripost
|
Május 31-ig, vagyis péntekig kellene leadnia minden magyarországi cégnek a nyilvános éves beszámolóját, így lassan el lehet kezdeni turkálni a vállalatok pénzügyeiben. Az egyik érdekes terület például a jobboldali, kormányközeli sajtó, amely egy nagyon érdekes átalakuláson ment át tavaly, hiszen a legtöbb fideszes médiaorgánumot egy alapítványba csomagolták azok tulajdonosai, amelyet a kormány gyorsan nemzetstratégiai jelentőségűvé is minősített , nehogy a Gazdasági Versenyhivatal elkezdjen kekeckedni a jelentős piaci erőt egy kézben összpontosító alapítvánnyal.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/05/29/ripost_eves_beszamolo_kesma/
|
2019-05-29 14:01:00
| true | null | null |
Index
|
Megnéztük 11 olyan cég 2018-as gazdasági beszámolóját, ami az Orbán Viktor barátjaként emlegetett Garancsi Istvánhoz kötődik. Ő az, aki a miniszterelnök sajtófőnöke szerint ingyen utaztatja a miniszterelnököt a luxusrepülőjén. (Annak ellenére, hogy a jogszabályok szerint az ilyen nagy értékű ajándékokat Orbán nem fogadhatná el.)
A 11 cég, aminek átnéztük a beszámolóit, a következők:
Market Építő Zrt.
GARHARTT Invest 2014 Zrt.
CD Hungary Zrt.
Mobil Adat Kft.
ESMA Reklám Zrt.
Be Light Kft.
Do Work Kft.
Casino Sopron Kft.
Futball Invest Zrt.
Szinva 2001 Zrt.
A tavalyi évben egytől egyig nyereséges volt mindegyik, az összprofitjuk 14,38 milliárd forint lett.
a 11 cég adózott eredménye 2017-ben együttesen alig lett több, mint 10 milliárd forint.
2018-ban a legnagyobb sikert az 1,47 milliárd forintos adózott eredményt elérő, ingatlanberuházással és tanácsadással foglalkozó Szinva 2001 Kft. érte el, amit Garancsi közösen birtokol Hernádi Zsolt Mol-elnökkel. A portfólióból az ESMA Reklám Zrt. teljesített a legrosszabbul, mindössze 40 milliós profitot hozott össze.
Garancsi István vállalkozásai sok esetben függnek az államtól, az elmúlt években nem kevés állami, uniós pénzhez jutottak. Garancsi az egyik legnagyobb nyertese a magyar közbeszerzéseknek, miközben a Vidi a Fradi mellett a leggazdagabb magyar klub, amely szintén elképesztően sok pénzt kap az adófizetőktől tao-támogatások formájában.
|
Kifizette Orbán luxusrepülőzését, 14 milliárdot kaszált a cégeivel tavaly
|
Megnéztük 11 olyan cég 2018-as gazdasági beszámolóját, ami az Orbán Viktor barátjaként emlegetett Garancsi Istvánhoz kötődik. Ő az, aki a miniszterelnök sajtófőnöke szerint ingyen utaztatja a miniszterelnököt a luxusrepülőjén. (Annak ellenére, hogy a jogszabályok szerint az ilyen nagy értékű ajándékokat Orbán nem fogadhatná el.)
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/05/31/kifizette_orban_maganrepuloutjait_luxus_garancsi_istvan_14_milliardot_kaszalt_a_cegeivel_tavaly/
|
2019-05-31 14:03:00
| true | null | null |
Index
|
Közel megduplázta adózott eredményét tavaly Mészáros Lőrinc szállodalánca, a Hunguest Hotels. A cég a Mészáros érdekeltségébe tartozó Konzum közvetett tulajdonában van, a KZH Invest Kft. és a KZBF Invest Kft. cégeken keresztül szinte teljes egészében. Rajtuk kívül csak pár tízezer forintos kisbefektetők vannak jelen, és Tapolca önkormányzata – 0,008 százalékos részaránnyal.
ebből a részvényeseknek is bőven jut osztalék formájában: május 31-i közgyűlésen
A ma közzétett 2018-ról szóló beszámoló szerint jócskán megugrott a szállodalánc nettó árbevétele is, egy év alatt 9,9 milliárd forintról 17,5 milliárd forintra nőtt.
|
Duplázta profitját Mészáros szállodalánca
|
Közel megduplázta adózott eredményét tavaly Mészáros Lőrinc szállodalánca, a Hunguest Hotels. A cég a Mészáros érdekeltségébe tartozó Konzum közvetett tulajdonában van, a KZH Invest Kft. és a KZBF Invest Kft. cégeken keresztül szinte teljes egészében. Rajtuk kívül csak pár tízezer forintos kisbefektetők vannak jelen, és Tapolca önkormányzata – 0,008 százalékos részaránnyal. A 2017-ES 1,8 MILLIÁRDRÓL 3,4 MILLIÁRD FORINTRA UGROTT A CÉG PROFITJA, ebből a részvényeseknek is bőven jut osztalék formájában: május 31-i közgyűlésen 550 MILLIÓ FORINT KIFIZETÉSÉT HAGYTÁK JÓVÁ.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/05/31/hunguest_hotels_eves_beszamolo_meszaros_lorinc/
|
2019-05-31 14:06:00
| true | null | null |
Index
|
Jól mentek tavaly az Orbán Viktor apjának tulajdonában lévő kőfejtő cégek, a Nehéz Kő Kft., a Gánt Kő Kft. és a Dolomit Kőbányászati Kft. is növelni tudta a profitját 2018-ban a most megjelent éves beszámolók szerint.
A legjobban teljesítő Orbán-bányacég, a Dolomit Kőbányászati Kft., amelyet Orbán Győző üzlettársaival együtt tulajdonol, egy év alatt 1,6-szorosára növelte az árbevételét, 2018-ban több mint 4,64 milliárd forint bevétele volt az egy évvel korábbi 2,84 milliárd után, a cég nyeresége pedig kis híján egymilliárd forinttal nőtt. Az 1 921 123 000 forint profitot pedig a tulajdonosok ki is vették osztalékként.
A Dolomit Kft.-ről nemrég az a hír járta, hogy a nagy keresletre tekintettel megtízszerezné a kitermelését, így évente egymillió tonna követ bányászna ki Gánt mellett.
A Nehéz Kő és a Gánt Kő se teljesített rosszul, előbbi a 2017-es 1,7 milliárdos árbevétel után tavaly 2,3 milliárd forintot keresett, ebből pedig 304 millió forintos profitot tudott elkönyvelni. Ahogy azt korábban a Direkt 36 megírta, a Nehéz Kő vette át a fentebb emlegetett Dolomit Kft. szállítmányozási feladatait, és például Mészáros Lőrinc cégeinek beszállítójaként vett részt uniós pénzből finanszírozott állami építkezéseken. A cégben egy ideig Orbán Győző mellett a miniszterelnök öccse, Orbán Áron is tulajdonos volt, de ő nemrég kiszállt.
Orbán apja a Nehéz Kő Kft.-ből 400,875 millió forint osztalékot fizetett ki magának, egy részét az eredménytartalékból, hiszen a nyereségből nem jött össze ennyi.
A Gánt Kő Kft. szintén egész jól zárta az évet, mert bár visszaesett a bevétele (406 millió forintról 283 millióra), viszont míg 2017-ben még 23 milliós mínuszban volt a cég, tavaly 7,07 milliós nyereséggel zárt. Ez a cég nem fizetett osztalékot.
|
Több mint kétmilliárdos osztalékot fizettek Orbán apjának bányacégei
|
Jól mentek tavaly az Orbán Viktor apjának tulajdonában lévő kőfejtő cégek, a Nehéz Kő Kft., a Gánt Kő Kft. és a Dolomit Kőbányászati Kft. is növelni tudta a profitját 2018-ban a most megjelent éves beszámolók szerint.
AZ ORBÁN GYŐZŐ TULAJDONÁBAN LÉVŐ CÉGEK ÖSSZESEN 2,32 MILLIÁRD FORINT OSZTALÉKOT FIZETTEK A TAVALYI ÉVÜK UTÁN, TÖBBET, MINT AMENNYI PROFITOT TERMELTEK.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/05/31/orban_gyozo_beszamolo_dolomit_nehez_ko_gant_ko/
|
2019-05-31 14:10:00
| true | null | null |
Index
|
71,9 milliárd forintos árbevételt ért el 2018-ban a ZÁÉV Zrt., amely felett a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Group szerzett irányítást a Pannon Speed Pro Vagyonkezelő Zrt. felvásárlása révén. Az állami megrendelésekben bővelkedő építőipari óráscég tavalyelőtt 35 milliárdot zsebelt be, vagyis több mint a duplájára nőtt éves viszonylatban.
A ZÁÉV adózott eredménye 2017-ben 2,9 milliárd volt, 2018-ban már 5,6 milliárd. A cég feltöltötte a beszámolója mellett aktuális közgyűlési határozatát is az adózott eredmény felhasználásáról, ebből pedig kiderül, hogy
A dokumentum szerint ennek kifizetése a 2019. május 17-től 2019. augusztus 17-ig terjedő időszakban történik, ennyi üti tehát a Talentison keresztül a Mészáros család markát a ZÁÉV-ből.
A ZÁÉV megrendelései között van az új Puskás stadion építése a Magyar Építővel közösen nettó 150 milliárd forintért. De ez a cég húzta fel a Swietelsky Magyarország Kft.-vel együttműködésben a szombathelyi stadiont és sportkomplexumot, valamint újította fel a Gül Baba türbéjét és építette fel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem lovardáját.
|
Bődületeset kaszált Mészáros frissen szerzett építőipari óriása
|
71,9 milliárd forintos árbevételt ért el 2018-ban a ZÁÉV Zrt., amely felett a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Group szerzett irányítást a Pannon Speed Pro Vagyonkezelő Zrt. felvásárlása révén. Az állami megrendelésekben bővelkedő építőipari óráscég tavalyelőtt 35 milliárdot zsebelt be, vagyis több mint a duplájára nőtt éves viszonylatban.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/05/31/boduleteset_kaszalt_meszaros_frissen_szerzett_epitoipari_oriasa/
|
2019-05-31 14:19:00
| true | null | null |
Index
|
A közbeszerzéseket sorra nyerő Duna Aszfalt árbevétele a 2017-es 75 milliárdról majdnem 130 milliárdra nőtt tavaly a cég frissen feltöltött beszámolója szerint. Szíjj László cégének adózás utáni nyeresége 18 milliárd 559 millió volt, az építőipari vállalkozásnál 13 milliárd forintos osztalék kifizetéséről döntöttek.
A vállalkozó egyébként már a 10. leggazdagabb a Szakonyi Péter által szerkesztett 100 leggazdagabb magyar listáján, a tavalyi 55 milliárdos vagyonát egy év alatt megduplázta, az idei listán már 110 milliárddal szerepel.
Szíjj legfőbb cége, a Duna Aszfalt akkor lett országosan ismert, amikor a Simicska Lajos meghatározta Közgép kiesett az udvari mélyépítő szerepköréből. Innentől Szíjjék üstökösként íveltek felfelé, 2015-ben már 124 milliárd forintos forgalmat tudott a cég.
|
13 milliárdos osztalék a Duna Aszfaltnál
|
A közbeszerzéseket sorra nyerő Duna Aszfalt árbevétele a 2017-es 75 milliárdról majdnem 130 milliárdra nőtt tavaly a cég frissen feltöltött beszámolója szerint. Szíjj László cégének adózás utáni nyeresége 18 milliárd 559 millió volt, az építőipari vállalkozásnál 13 milliárd forintos osztalék kifizetéséről döntöttek.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/05/30/duna_aszfalt_szijj_laszlo_osztalek/
|
2019-05-30 14:22:00
| true | null | null |
Index
|
Az Alkotmánybíróság múlt heti határozata alapján a Kúria újra előveszi a Fidesz aláírásgyűjtési ügyét, és új határozatot fog hozni, írja közleményében a Kúria. Mint megírtuk, az EP-kampányban fideszes aktivisták egyszerre gyűjtöttek aláírást Orbán Viktor programjára és az EP-n való induláshoz, de amint Momentum egyik szimpatizánsának a videójából kiderült, afideszesek nem adtak egyértelmű választ, hogy mi célból gyűjtik az adatokat.
Ezután a Fővárosi Választási Bizottság, majd Nemzeti Választási Bizottság hozott határozatot, amit a momentumosok megfellebbeztek a Kúriánál, amely első körben elmarasztalta a Fideszt. A Kúria azt írta, hogy a „FIDESZ-KDNP a tényállásban írt magatartásával megsértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét",
A kormánypárt azonban az Alkotmánybírósághoz fordult, amely megsemmisítette a döntést, és visszadobta az ügyet a Kúriának. Ezután a Kúria újabb döntést hozott, amiben megismételték, hogy a Fidesz megtévesztette a választókat, de végkövetkeztetésként aztán mégsem állapított meg jogsértést. Ezt viszont így már a Momentum fellebbezte meg, így a történet újra az Alkotmánybíróság elé került. Ismét megsemmisítették a döntést, és visszadobták a Kúriának.
Itt járunk most.
„Most a Kúria kijelölt tanácsa arról határozott, hogy az alaptörvény-ellenességet miként kell orvosolni. A Kúria az új eljárásra azt az iránymutatást adta, hogy a Kúria végzése az Alkotmánybíróság IV/862/2019. számú határozata indokolás [39] pontjának feleljen meg. Ezt követően a Kúria választási ügyben eljáró tanácsának három napja van az új döntés meghozatalára”.
|
Harmadjára is előveszi a Kúria a fideszes aktivisták aláírásgyűjtési-ügyét
|
Az Alkotmánybíróság múlt heti határozata alapján a Kúria újra előveszi a Fidesz aláírásgyűjtési ügyét, és új határozatot fog hozni, írja közleményében a Kúria. Mint megírtuk, az EP-kampányban fideszes aktivisták egyszerre gyűjtöttek aláírást Orbán Viktor programjára és az EP-n való induláshoz, de amint Momentum egyik szimpatizánsának a videójából kiderült, afideszesek nem adtak egyértelmű választ, hogy mi célból gyűjtik az adatokat.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/06/03/kuria_fideszes_aktivistak_alairasgyujtes/
|
2019-06-03 14:24:27
| true | null | null |
Index
|
Május 26-án vasárnap tartották az európai parlamenti választást Magyarországon, amely országos szinten a Fidesz-KDNP magabiztos, 52 százalékos győzelmével zárult. De mi történt Budapesten? Hogy szavazott a főváros? Melyek voltak a legaktívabb kerületek? Hol nyert igazán nagyon a kormányzó pártszövetség, és hol lenne verhető? Ebben az anyagunkban ezt mutatjuk be.
Az országos választási adatokat a múlt héten elemeztük ki és mutattuk be. Igyekeztünk ráirányítani a figyelmet arra, hogy a hagyományos területalapú térképábrázolások miért festenek majdnem mindig csalóka képet a győztes valós teljesítményéről azzal, hogy vizuálisan a nyertes pártot felülreprezentálják.
A választási térképek zöme csalóka, mutatunk egy reálisabb képet a Fidesz győzelméről Nem lehet az egész ország narancssárga, ha a választásra jogosultak mindössze 22 százaléka szavazott a Fideszre. Ha mi lennénk a Fidesz, akkor a vasárnapi választások után mi is elővennénk egy tiszta narancssárga Magyarország-térképet, mivel a 10277 szavazókörből 10247-ben a Fidesz kapta a legtöbb szavazatot, így egy-két kivételtől eltekintve minden településen a Fidesz győzött.
Akkor megmutattunk néhány alternatív javaslatot az eredmények reálisabb ábrázolására. Ezúttal az Átlón budapesti adatok vizuális bemutatására kínálunk egy szerintünk pontosabb képet három olyan térképi ábrázolással, amely itthon nem különösebben elterjedt, külföldön azonban előszeretettel alkalmazzák. A teljes anyag az alábbi linken érhető el:
Így szavazott Budapest az EP2019 választáson Május 26-án vasárnap tartották az európai parlamenti választást Magyarországon, amely országos szinten a Fidesz-KDNP magabiztos, 52 százalékos győzelmével zárult. De mi történt Budapesten? Hogy szavazott a főváros? Melyek voltak a legaktívabb kerületek? Hol nyert igazán nagyon a kormányzó pártszövetség, és hol lenne verhető? Ebben az anyagunban ezt mutatjuk be.
Tovább a teljes cikkre.
Bátorfy Attila
|
Így szavazott Budapest az EP-választáson – a pártok eredményei kerületenként
|
Május 26-án vasárnap tartották az európai parlamenti választást Magyarországon, amely országos szinten a Fidesz-KDNP magabiztos, 52 százalékos győzelmével zárult. De mi történt Budapesten? Hogy szavazott a főváros? Melyek voltak a legaktívabb kerületek? Hol nyert igazán nagyon a kormányzó pártszövetség, és hol lenne verhető? Ebben az anyagunkban ezt mutatjuk be.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/06/03/igy-szavazott-budapest-az-ep-valasztason-a-partok-eredmenyei-keruletenkent/
|
2019-06-03 14:26:11
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Miután körbejárta a sajtót a hír, hogy Bige Lászlót őrizetbe vették, de nem volt világos, hogy milyen bűncselekmény gyanúja miatt, az Átlátszó megkereste a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészséget.
Onnan azt a választ kaptuk, hogy a megyei rendőr-főkapitányság egy személyt hallgatott ki gyanúsítottként és az illetőt őrizetbe is vették. Hozzátették, indítványt tettek a gyanúsított bűnügyi felügyeletére, de azt a Nyíregyházi Járásbíróság nem látta indokoltnak. Vagyis az illető szabadlábon védekezhet.
Ezt követően küldtük el kérdésünket a bűncselekményre vonatkozóan a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Megyei Rendőr-főkapitányságnak és mellékeltük a főügyészség válaszát is. A rendőrség pedig megírta, hogy a Gazdaságvédelmi Osztályuk vesztegetés gyanúja miatt folytat nyomozást Bige Lászlóval szemben.
A 24.hu emlékeztetett arra, hogy az ORFK korábbi tájékoztatása szerint a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytat nyomozást hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és más bűncselekmény gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.
Ez az eljárás azzal lehet összefüggésben, amikor 2018 novemberében egy 300 fős rendőri és katasztrófavédelmi csapat szállta meg Bige Holding szolnoki üzemét. Ez a lap értesülése szerint ismét megtörtént, illetve az üzletember lakásán is házkutatást tartottak. A 24.hu úgy vélte tavalyi cikkében, hogy a nagy hatósági akció amiatt is történhetett, hogy oligarchák vetettek szemet Bige László cégbirodalmára.
A napi.hu idei, a leggazdagabb magyarokról szóló listáján a műtrágyagyártással foglalkozó Bige László az ötödik helyen áll 170 milliárd forintra becsült vagyonával. Az Átlátszó pedig arról írt, hogy Bige László azok között van, akik évről-évre tartják jó helyezésüket. Az üzletember vállalkozásai közül az egyik legnevesebb, legértékesebb a Péti Nitrogén Művek.
Hogyan változott az évek során a 100 leggazdagabb magyar rangsora és vagyona?
KEHOP-5.2.9-16 – A Svábhegyi Bölcsöde és a Fekete István Általános Iskola energetikai fejlesztése Ingyen jegyeket kaphatnak a diákok (közoktatás 1-8. évf.) KEHOP-5.2.9-16 – A Svábhegyi Bölcsöde és a Fekete István Általános Iskola energetikai fejlesztése Veszprém 14.
Fotó: Bige László, a Nitrogénművek Zrt. elnök-vezérigazgatója MTI/Bodnár Boglárka
|
Vesztegetés elkövetésével gyanúsították meg Bige Lászlót, az ötödik leggazdagabb magyart
|
Rájár a rúd az ötödik leggazdagabb magyarként listázott Bige László üzletemberre. Tavaly ősszel hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt indult büntetőeljárás Bige szolnoki üzemében megtartott hatósági akció után. Akkor ismeretlen tettessel szemben kezdte el a rendőrség a vizsgálódást, most viszont, mint az Átlátszó megtudta, vesztegetés gyanúja miatt nyomoznak Bigével szemben.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/05/31/vesztegetes-elkovetesevel-gyanusitottak-meg-bige-laszlot-az-otodik-leggazdagabb-magyart/
|
2019-05-30 14:28:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Vesztegetést állítva, hivatalos személyi jelleg színlelésével, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés és más bűncselekmény miatt folytat nyomozást – információink szerint – D. A-val és társaival szemben a Központi Nyomozó Főügyészség. A büntetőeljárás több magánszemély feljelentése alapján indult.
A KNYF március 1-jén számolt be arról az akcióról, amelyet előző nap a Nemzeti Védelmi Szolgálattal, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal közösen több helyszínen tartott meg a Terrorelhárítási Központ és a Készenléti Rendőrség közreműködésével.
A főügyészség közleménye alapján, „a megalapozott gyanú szerint az elkövető magát valótlanul – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a Nemzeti Nyomozó Iroda, esetenként az ügyészség állományába tartozó – hivatalos személynek adta ki, hogy úgy tűnjön, hivatali befolyása és kapcsolatai révén adóigazgatási és büntetőeljárásokat tud befolyásolni.”
A férfi az „intézkedésért” pénzt kért a folyamatban lévő ügyek érintettjeitől. „Az átvett összegek vonatkozásában pedig azt állította, hogy azok egy részét a döntéshozók – köztük egy miniszterre, és egy ügyészségi vezetőre is utalva – részére fogja továbbítani.” A gyanúsított aztán az ügyekben semmit nem lépett, az átvett több százmillió forintot pedig megtartotta.
A főügyészség a házkutatások során közel tízmillió forint készpénzt, nagy értékű ékszereket, órákat, valamint öt gépjárművet foglalt le. A KNYF közölte azt is, hogy az elfogott férfi az első kihallgatása során megtagadta a vallomástételt, illetve, hogy rajta kívül még három gyanúsított van az ügyben, amelyben a halmazati büntetésekkel együtt akár 12 szabadságvesztés is kiszabható.
A KNYF helyettes szóvivőjének, Kovács Katalinnak a tájékoztatása szerint a március 1-jén kiadott közleményük óta a gyanúsítottak száma nyolcra nőtt. Ezen túlmenően a helyettes szóvivő nem válaszolt a kérdéseinkre. Így azt sem tudtuk meg, hogy a D. A.-val szemben 2018 nyarán megtett feljelentés után miért kellett több mint fél évnek eltelnie a KNYF és más szervek által végrehajtott közös akcióig.
D. A. egyik fontos kapcsolatának – értesüléseink alapján – Pintér Sándor belügyminisztert jelölte meg. Továbbá azt állította, hogy magas beosztású kapcsolataival együtt szokott vadászni.
A férfi nem csak ígéreteket tett a hatósági eljárások megszüntetésére, hanem – úgy tudjuk – az életveszélyes fenyegetésektől sem riadt vissza, mondván, használni fogja a fegyverét, ha kell.
Úgy tudjuk, D. A.-val szemben az egyik feljelentést még 2018 nyarán egy ügyvéd tette meg, miután egyik ügyfelét azzal kereste meg a férfi, hogy a NAV-nál folyamatban lévő ügyeit el tudja sikáltatni egy nagyobb összeg fejében. D. A. az ajánlatával megtalálta azt a V. Ferencet is, aki egy költségvetési család vádlottjaként első fokon hat év fegyházbüntetést kapott és jelenleg előzetes letartóztatásban van a márianosztrai büntetés-végrehajtási intézetben.
V. Ferencék ügyét az Átlátszó nemrég írta meg. Eszerint a vádlottak a főként Szlovákiából beszerzett tejet Magyarországon beszerzési ár alatt, nettó áron értékesítették, majd az adóhatóságot megtévesztve nem fizették be az általános forgalmi adót. Ezzel pedig több, mint kétmilliárd forint áfát csaltak el.
Megszöktek az elítélt áfacsalók, mire a Szolnoki Törvényszéknek sikerült írásba foglalnia a házi őrizetről szóló végzést
Egy hétig nem küldte meg a bűnügyi felügyeletet (korábbi nevén házi őrizetet) elrendelő végzést a Szolnoki Törvényszék egy nem jogerősen hat év letöltendő fegyházbüntetésre ítélt férfi esetében az illetékes budapesti kapitányságnak. Csak szerkesztőségünk megkeresése után postázták az iratot, amit utólag azzal magyaráztak, hogy ennyi időbe telt az ítélet és a végzés leírása.
Fotó: A Központi Nyomozó Főügyészség épülete – MTI Fotó: Bruzák Noémi
|
Dőlt a pénz a büntetőügyek elsikálását Pintér Sándorra hivatkozva felajánló csalóhoz
|
Többek között a belügyminiszterre hivatkozva ígérte azt egy bizonyos D. A. több embernek, hogy büntetőeljárásokat, hatósági ügyeket tud elsikáltatni jó pénzért cserébe. Az Átlátszó úgy tudja, a férfi egyik 100 millió forintra lehúzott károsultja egy költségvetési csalási ügy érintettje volt, akit első fokon hat év fegyházbüntetésre ítéltek.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/05/31/dolt-a-penz-a-buntetougyek-elsikalasat-pinter-sandorra-hivatkozva-felajanlo-csalohoz/
|
2019-05-31 14:30:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Szinte naponta kerül fel az internetre olyan videó, amiben az autósok a tilos jelzés ellenére áthajtanak a vasúti síneken. Sokan nem ússzák meg annyival, hogy nyilvánosságra kerül szabálytalanságuk, jól mutatja ezt a MÁV statisztikája: a január 1. és február 15. közötti időszakban 2017-ben nyolc, 2018-ban hét, 2019-ben pedig hat útátjárós ütközés történt.
Megelőzésképp a rendőrséggel közösen évek óta rendszeresen tartanak ellenőrzéseket az útátjárókban; 2017-ben 157 vasúti átjáróban 190 alkalommal, 2018-ban 222 útátjáróban 184 alkalommal került sor ilyen akcióra.
A MÁV korábban is kísérletet tett a balesetek csökkentésére, 2014-ben közbeszerzést írt ki, 99 átjáróban telepítettek volna úgynevezett eseményvezérelt videomegfigyelő rendszert a sorompóletörések felderítésére, valamint a piroson áthajtások csökkentésre.
Lényege lett volna, hogy a kamerák napszaktól és időjárási körülményektől függetlenül minden esetben olyan minőségű felvételt készítsen az útátjáró körzetéről, amely alapján az esetlegesen bekövetkező rongálást elkövető jármű egyértelműen és bizonyító erejűen azonosítható legyen. A rendszer adatait a rendőrség kezelte volna.
A nem éppen hibátlanul működő tengelysúlymérő rendszer kapcsán próbáltuk megtudni azt is, hogyan teljesen a sorompókamera rendszer. Röviden, sehogy.
A közbeszerzés első alkalommal sikertelenül zárult. 2015 júliusában újra kiírták a tendert, erre hárman jelentkeztek. A Dunántúli-Metalelektro Konzorcium, a Konzorcium (igen, ez, és a Termini-Rail Kft. A legjobb, 760 milliós ajánlatot a Dunántúli-Metalelektro Konzorcium adta, ennek vezetőt tagja a Dunántúli Távközlési és Biztosítóberendezési Építő Kft., mely a Transdanuvius 2000 Kft.-n keresztül a Középé. Vagyis akkor éppen Simicska Lajosé volt. Mindez a G-nap után pár hónappal történt. Az értesítő szerint ez az ár nem fért bele a MÁV-nak, az állami vasútnak ugyanis csak 254 millió forintja volt a projektre.
A MÁV most azt közölte az Átlátszóval, hogy “a megcélzott műszaki tartalom a rendelkezésre álló forráskereten belül eszerint reálisan nem megvalósítható. Az eredménytelen eljárásokat követően véglegesen törölték a projektet. Magyarország a Közlekedési Operatív Programban rendelkezésre állt forrásokat teljes körűen lehívta, az eredetileg a kérdéses fejlesztésre szánt összeg így más beruházásban hasznosult.”
Pedig a MÁV alap elgondolása jó is lehetett volna, az Átlászónak nyilatkozó pszichológus szerint ugyanis egy ilyen rendszer komoly visszatartó erővel bírhat a sofőrök körében.
“Javulhat tőle a közlekedők szabálykövetése, ha látják, hogy szankció követi a szabálysértést. Ugyanakkor úgy gondolom, a vasúti átjáróban erősebb a piros visszatartó ereje, mivel tudják, hogy a megszegése súlyos következményekkel járhat. A sebességhatárt alighanem többen lépnek át, mint ahányan a vasúti piros lámpán áthajtanak. A bizonytalankodókat tántoríthatná el a kamera, aki viszont úgyis megszegné, azon nem biztos, hogy segítene” – mondta az Átlátszónak Benák-Tömöri Judit pszichológus. És valószínűleg a 30-60 ezer forintos közigazgatási bírság is visszatartó erő lenne.
|
A Közgép építette volna a sorompókamerákat, a MÁV törölte a tendert
|
254 millió forintja volt a MÁV-nak vasúti átjárókba telepíthető kamerákra 2014-ben, ebből 99 helyen lehetett volna büntetés kiszabására is alkalmas rendszer. Kétszer írtak ki közbeszerzést, a másodikra 2015-ben, a G-nap után pályázott a KÖZGÉP vezette konzorcium. Mivel a tervezettnél háromszor nagyobb árat adta, a MÁV törölte a projektet.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/05/30/a-kozgep-epitette-volna-a-sorompokamerakat-a-mav-torolte-a-tendert/
|
2019-05-30 14:32:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Mint arról beszámoltunk, 800 millió forintos közbeszerzést írtak ki a Mezőhegyesi Ménesbirtokon tervezett beruházások tervezésére és előkészítésére, eszerint a birtokon termálvizes fürdő, 4 csillagos szálloda, lelátós prémium lovarda, verseny-kézilabdapálya, két kosárpálya, két squashpálya, edzőterem, fitneszterem, wellnessrészleges konferencia- és rendezvényterem, golfklub és kisvasút is épülne, miközben egyébként az utóbbi hónapokban 70 embert küldtek el a cégtől.
Lázár János, a ménesbirtokot kormánybiztosként felügyelő politikus a sajtóban reagált a közbeszerzés hírére, mint fogalmazott, "a ménesbirtok menedzsmentjénél elgurult a gyógyszer", a közbeszerzésről ő nem tudott, így a kiírásának személyi következményei lesznek, és azonnali hatállyal vissza is vonja a közbeszerzést.
Nem sokkal Lázár nyilatkozatának megjelenése után a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. menedzsmentje közleményt adott ki, amelyben azt írták:
"A menedzsment, Lázár János kormánybiztos utasítására visszavonja az elektronikus közbeszerzési rendszerben 2019. 05. 28-án EKR000530842019 számon megjelent, 800 millió forintos keretösszeggel meghirdetett tervezési feladatokra irányuló közbeszerzési eljárását."
Személyi változásokról egyelőre nem írtak.
|
Máris visszavonta a Mezőhegyesi Ménesbirtok a golfpályatervezős közbeszerzést
|
Mint arról beszámoltunk, 800 millió forintos közbeszerzést írtak ki a Mezőhegyesi Ménesbirtokon tervezett beruházások tervezésére és előkészítésére, eszerint a birtokon termálvizes fürdő, 4 csillagos szálloda, lelátós prémium lovarda, verseny-kézilabdapálya, két kosárpálya, két squashpálya, edzőterem, fitneszterem, wellnessrészleges konferencia- és rendezvényterem, golfklub és kisvasút is épülne, miközben egyébként az utóbbi hónapokban 70 embert küldtek el a cégtől.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20190529_Maris_visszavonta_a_Mezohegyesi_Menesbirtok_a_golfpalyatervezos_kozbeszerzest
|
2019-05-29 10:07:00
| true | null | null |
HVG
|
Verseny nélkül az orosz Transzmasholding tulajdonában levő TMH Hungary Invest Zrt. szerzi meg a Dunakeszi Járműjavító Kft.-t a hatalmas területű ingatlannal együtt, írja a VEKE Facebook-oldala a Magyar Közlönyben közölt kormányhatározat értelmezéseként. "Értesüléseink szerint a lépés együtt jár a Dunakeszi Járműjavító Kft. és a Stadler közötti együttműködési megállapodás felmondásával, így az emeletes motorvonatok a továbbiakban kizárólag Minszkben fognak készülni."
A Magyarországra érkező emeletes vonatok gyártásában ugyanis Dunakeszi is részt vett.
A Transmashholding 2016-ban jelentette be, Magyarországra jön. Akkor még vegyesvállalatot akartak csinálni a Járműjavítóval. A cégben az Európa-szerte korrupcióval vádolt (eddig egy ügyben bizonyított) Alstom is tulajdonos.
Lettek volna tervek Dunakeszin
A Dunakeszi Járműjavító részt vett a budapesti orosz metrók felújításában, illetve a fővárosba érkező CAF villamosok utolsó tíz példányának az összeszerelésében is.
Valamint ők újították fel a több mint 350 „piros csíkos” elővárosi vasúti kocsit. De arról is voltak tervek, hogy a Transmashholdinggal közös céggel induljanak afrikai vasúti járműtendereken.
|
Verseny nélkül az oroszoké lett a dunakeszi járműjavító cég
|
Korábban még arról volt szó, vegyesvállalat lesz, most a cég megveheti a Dunakeszi Járműjavító Kft.-t és ingatlanjait.
Verseny nélkül az orosz Transzmasholding tulajdonában levő TMH Hungary Invest Zrt. szerzi meg a Dunakeszi Járműjavító Kft.-t a hatalmas területű ingatlannal együtt, írja a VEKE Facebook-oldala a Magyar Közlönyben közölt kormányhatározat értelmezéseként. "Értesüléseink szerint a lépés együtt jár a Dunakeszi Járműjavító Kft. és a Stadler közötti együttműködési megállapodás felmondásával, így az emeletes motorvonatok a továbbiakban kizárólag Minszkben fognak készülni."
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20190529_Verseny_nelkul_az_oroszoke_lett_a_dunakeszi_jarmujavito_ceg
|
2019-05-29 10:16:00
| true | null | null |
HVG
|
Május 14-ei hatállyal elismert vállalatcsoport uralkodó tagja lett Mészáros Lőrinc felcsúti dollármilliárdos volt médiaérdekeltsége, a Mediaworks Hungary Zrt. – derül ki a cégközlöny május 28-ai számából. A vállalatcsoport alárendelt tagja 28 darab további médiavállalkozás, amelyek mind a KESMA (Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány) nevű, Fidesz-közeli médiaalapítvány tulajdonában állnak.
A Mediaworks életében más fontos változások is történtek ezzel egyidejűleg. Tulajdonosa április 30-ai hatállyal közvetlenül a KESMA lett, amely addig az Opus Press Zrt-n keresztül birtokolta. A Mediaworks igazgatóságából kikerült Pintér Andrea, helyét Kálmán Erika vette át. Vélhetően ugyanarról a Kálmán Erikáról van szó, aki volt már ebben a pozícióban: Kálmán Heinrich Pecina bizalmi embereként dolgozott együtt az osztrák üzletemberrel a BorsodChemnél, a Vienna Capital Partnersnél, majd a Mediaworksnél is. A kiadó életében a Népszabadság beszántása előtti időszakban jelent meg közvetlenebbül. Üzleti kapcsolatai Pecinával még szorosabbra fűződtek a lap "felfüggesztése" után, mivel a kiadótól távozó Rónai Balázs vezérigazgató után neki kellett volna tárgyalnia a lap jövőjéről Murányi András főszerkesztővel. Később a kiadót Mészáros Lőrinc cége vásárolta meg, mint az ismert.
A Fidesz-közeli médiacégek tulajdonosai 2018. december elején ajándékozták oda több tízmilliárd forint összértékű újságjaikat, tévéiket, rádióikat a KESMA-nak. A manőverrel olyan koncentráció jött létre a magyar médiapiacon, ami mellett a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ha akart volna, se mehetett volna el szó nélkül. A kormány rendeletben nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette az érintett médiacégek fúzióját, ezért azt a GVH nem vizsgálta. Orbán Viktor miniszterelnök mindeközben ellenzéki médiatúlsúlyt és ellenszelet érez.
A cégek februárban tették közzé, hogy uralmi szerződést kötöttek egymással, eddig tartott, amíg a jogi folyamat lezárult, és a Mediaworks közzétételével hivatalosan is vállalatcsoporttá alakultak. A GVH ezt sem vizsgálta, az átalakulás ugyanis „versenyjogi szempontból nem minősül összefonódásnak, hanem egy vállalatcsoporton belüli átrendeződésnek tekinthető” – indokolt a hivatal.
Ez nagyon fontos lépés, eddig ezeknek a cégeknek csak közös volt a tulajdonosuk (a KESMA), innentől viszont központi irányítású vállalatcsoportként működnek tovább, ezzel megvalósul a fideszes média gyakorlati és teljes központosítása. A Mediaworks tulajdonosi jogokat gyakorolhat a többi cég fölött, a vállalatcsoporttá alakulás többek közt az alábbiakat vonja magával:
Közös beszerzési rendszert használnak, gyakorlatilag a Mediaworks dönt a beszerzésekről és bonyolítja le azokat;
Egységes informatikai rendszert használnak;
Összehangolják humenerőforrás-menedzsmentjüket, gyakorlatilag a Mediaworksnél határozzák meg, ki dolgozzon az Origótól a HírTV-n keresztül a Ripostig bárhol.
A Mediaworks jogosult a cégek marketing- és jogi tevékenységének összehangolására;
A cégek a Mediaworks által irányított központosított pénzügyi rendszerbe tömörülnek, közös likviditási menedzselési, közös elszámolási stb. rendszerekkel;
Összehangolt számviteli rendszert alkalmaznak;
Összehangolt kontrolling-rendszert használnak.
És hogy a gyakorlatban ki lesz a főnök? A Mediaworks ügyvezetése képviseletében az uralkodói jogokat gyakorolja:
Liszkay Gábor elnök-vezérigazgató;
Lóczi János általános vezérigazgató-helyettes;
Kálmán Erika portfólio kezelési vezérigazgató-helyettes;
Csermely Péter tartalomfejlesztési vezérigazgató-helyettes.
Végezetül álljon itt a KESMA/Mediaworks-vállalatcsoport alárendelt tagjainak listája (az Orbán Viktor érezte médiaellenszél illusztrációjaként):
|
Vége, a fideszes média hivatalosan is birodalommá alakult
|
Lezárult a Fidesz-közeli médiumok vállalatcsoporttá alakulása, a csoport uralkodó tagja, Mészáros Lőrinc volt érdekeltsége, a Mediaworks közzétette ennek tényét a cégközlönyben.
Május 14-ei hatállyal elismert vállalatcsoport uralkodó tagja lett Mészáros Lőrinc felcsúti dollármilliárdos volt médiaérdekeltsége, a Mediaworks Hungary Zrt. – derül ki a cégközlöny május 28-ai számából. A vállalatcsoport alárendelt tagja 28 darab további médiavállalkozás, amelyek mind a KESMA (Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány) nevű, Fidesz-közeli médiaalapítvány tulajdonában állnak.
A Mediaworks életében más fontos változások is történtek ezzel egyidejűleg. Tulajdonosa április 30-ai hatállyal közvetlenül a KESMA lett, amely addig az Opus Press Zrt-n keresztül birtokolta. A Mediaworks igazgatóságából kikerült Pintér Andrea, helyét Kálmán Erika vette át. Vélhetően ugyanarról a Kálmán Erikáról van szó, aki volt már ebben a pozícióban: Kálmán Heinrich Pecina bizalmi embereként dolgozott együtt az osztrák üzletemberrel a BorsodChemnél, a Vienna Capital Partnersnél, majd a Mediaworksnél is.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20190529_Vege_a_fideszes_media_hivatalosan_is_birodalomma_alakult
|
2019-05-29 10:28:00
| true | null | null |
HVG
|
Az Elios-botrány kulcsszereplője, a Tender Network bedolgozott a Hadházy Ákos által régóta szemmel tartott „Humánszolgáltatások fejlesztése” elnevezésű uniós projektbe is. A sztártanácsadó ezúttal Rákócziújfalunak segített, de más tanulságok is kiderültek a képviselőnek küldött válaszokból.
Baba-mama klub, önismeretfejlesztő tréning hátrányos helyzetűeknek – efféle hasznosságokra költötte Rákócziújfalu és térsége az Humánerőforrás fejlesztése címen kapott 250 millió forint uniós pénzt. A település Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőnek adott válaszában azt is elárulta, a pályázat részeként benyújtott „helyi emberi erőforrás fejlesztési terv előkészítését” régi ismerősünk, a Tender Network Zrt. (korábban kft.) végezte.
A szekszárdi illetőségű Bánsági Zsófia érdekeltségébe tartozó Tender Networkről az OLAF is megemlékezett, miszerint az Elios-féle közvilágítás-tendereken nem kevesebb, mint 13 alkalommal volt közreműködő – előkészítői vagy projektmenedzseri szerepekben.
Az eszerint a miniszterelnök családjáig érő kapcsolatrendszerrel rendelkező cég Rákócziújfalutól 4,8 milliót húzott az előkészítő munkákért.
Kalocsa válaszában úgyszintén régi kuncsaft neve bukkant fel. A város és térsége csaknem 400 millió EFOP-pénzt nyert, a „humán emberi” (igen, így) erőforrás fejlesztési tervet az Agenda Pályázatház Kft. dolgozta ki. Márpedig az Agenda Pályázatház – mint Hadházy emlékeztetett – annak a DFT-csoportnak a „kistestvére”, amely méltán unióspénz-szivattyú bullshitgenerátorként vonul be a mutyitörténelembe.
A DFT ügyeit cikksorozatban mutattuk be:
A DFT-Hungária Zrt. körül kialakult céghálózatban tökéletes módszertant fejlesztettek ki az uniós fejlesztési pénzek becsatornázására: a hálózat tagjai az elmúlt három évben legalább 6 milliárd forintot pályáztak össze. Cikksorozatunk első részében egy belső használatra szánt prezentáció segítségével bemutatjuk, hogyan csinálják ezt a profik, és összevetjük ezt néhány megnyert és lezárult projekt eredményével.
A lényeg: A DFT-Hungária Zrt. körül kialakult céghálózatban tökéletes módszertant fejlesztettek ki az uniós fejlesztési pénzek becsatornázására: a hálózat tagjai az elmúlt három évben legalább 6 milliárd forintot pályáztak össze.
Az Agendában pedig a DFT alkalmazottai az alapítók.
Hadházy szerint közvetett bizonyíték az is a kamupályázatra, hogy Kalocsa megvalósult programjain a város válasza szerint mindig pont 200-an vettek részt, legyen szó akár sportnapról, akár hagyományőrzésről.
Kalocsa és Rákócziújfalu viszont legalább válaszolt. A – térségi szinten – félmilliárd forintot becsatornázó Jászapáti csak annyit, hogy nem kíván a középpontba kerülni a választási kampány idején, Makó pedig, amelyik térségi vezetőként kétszer is nyert humánfejlesztő-projekt címén, 196 ezer forintot kért a közadatokért Hadházytól. A képviselő a tapasztaltak alapján ígérete szerint büntetőfeljelentést tesz.
Fotó: Hadházy Felcsúton, forrás: a képviselő Facebook-oldala
|
Hadházy feljelentést tesz a humánszolgáltatás-fejlesztés fedőnevű unióspénz-lenyúlás miatt
|
Az Elios-botrány kulcsszereplője, a Tender Network bedolgozott a Hadházy Ákos által régóta szemmel tartott „Humánszolgáltatások fejlesztése” elnevezésű uniós projektbe is. A sztártanácsadó ezúttal Rákócziújfalunak segített, de más tanulságok is kiderültek a képviselőnek küldött válaszokból.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/05/30/hadhazy-feljelentest-tesz-a-humanszolgaltatas-fejlesztes-fedonevu-uniospenz-lenyulas-miatt/
|
2019-05-30 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
“A pénteki felszólításunk ellenére Márki-Zay Péter még most sem mutatta be azokat az informatikai szerződéseket, amik meglehetősen gyanúsak. Holott ezeket bárki megtekinthetné, ugyanis a város közpénzből, az adófizetők pénzéből kötötte meg két külsős céggel” – jelentette be még április végén Hegedűs Zoltán, a hódmezővásárhelyi közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője, erről a promenad.hu írt.
A fideszes képviselő szerint “a titkolózás egyértelműen arra utal, hogy valami nincs rendben a szerződések körül, és akár az is lehet, hogy a polgármester újabb korrupciós ügyére derült fény.” A promenad.hu cikke szerint “a Fidesz ezért hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz, mivel Hegedűs Zoltán szerint elképzelhető, hogy a két informatikai vállalkozás nem csak a város, hanem Márki-Zay Péter saját politikai érdekeit is szolgálja.”
A Hegedűs Zoltán által vizionált korrupciós ügy előzménye, hogy az április 26-i közgyűlésen Márki-Zay Péter arról beszélt, hogy informatikai támadás érte a várost. Ennek elhárítását már nem a városi HVSZ Zrt. végezte, mivel az kapacitáshiányra hivatkozva felmondta a megbízást.
Az önkormányzat ezután egy, a Belügyminisztérium által országos informatikai rendszer kiépítésére megbízott céghez fordult, de ők is elutasították a kérést. Így az általuk ajánlott, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal való együttműködésben tapasztalt vállalkozással kötöttek szerződést, illetve egy másikkal, amelyik az alvállalkozó munkáját támogatja.
Az informatikai szerződéseket Hódmezővásárhely a város honlapján tette közzé. A feljelentés után Hegedűs a KESMA-tag Délmagyarországnak azt mondta, hogy a város honlapján nyilvánosságra hozta ugyan a hivatal a megállapodásokat, de az szerintük olyan, mint egy üres bevásárlókosár: nem tudni, később mit tettek bele.
A szerdai közgyűlésre ezért meghívták a Cyber Services Zrt. és a VIAT Kft. vezetőit is, az ott készült teljes videó itt érhető el.
Frész Ferenc, a Cyber Services Zrt. vezérigazgatója azt mondta a képviselőknek, vállalkozása az egyik legjelentősebb hazai kiberbiztonsági cég, amely az Exim Növekedési Alaptól, azaz az államtól kapott hatszázmillió forintot a fejlesztéseire – ezt korábban a HVG is megírta. Frész szavai szerint a kibervédelmi cég 41 százalékos tulajdonosa a Magyar Állam (az Opten gyűjtött tulajdonosi információi szerint pontosan az Exim Növekedési Magántőkealap.)
“Legmagasabb nemzetbiztonsági átvilágítással rendelkezünk, ilyen cégből még 2 van az országban. Állami beszállítónak tekinthető a vállalkozás, ezt törvény szabályozza. 2011-ben kaptam a második Orbán-kormánytól a felkérést, hogy Magyarország kibervédelmi központját alakítsam ki, ezt vezettem négy és fél évig. Ez a hátterünk” – magyarázta a közgyűlésen Frész. Hangsúlyozta, tavaly átvilágították az hivatal informatikai rendszerét, ajánlásokat is tettek.
Hegedűs Zoltán a keretszerződésről kérdezett Frészről, majd azt állította, egy másik vállalkozás, a VIAT Kft. hasonló munkára szerződött a várossal, párhuzamos feladat ellátásnak nevezte a munkákat.
Amire a Cyber Services Zrt. vezetője azt válaszolta, nincs átfedés, ráadásul a VIAT Kft. vezetője korábban a Cyber Services Zrt. munkavállalója volt, ő volt kinevezve a korábbi munkára, de mivel vállalkozó lett, így folytathatta a munkát.
Kalotay Balázs újra felajánlotta a Fidesz-frakciónak, hogy szűkebb körben megmutat mindent, elmagyarázza mivel foglalkoznak. Erre viszont az érzékeny adatok miatt zárt ülésen lehetne lehetőség. Kiss Andrea szocialista alpolgármester ezért zárt ülést javasolt.
“Egy ilyen értékelésen nem biztos, hogy olyan információk hangoznának el, amit nem szakértők igazán értékelni tudnának, az, hogy itt most felsorolják, hogy milyen feladatokat láttak el, ami vagy így van nem, hiszen, láttunk már ágon varnyút, azt gondolom ennek nincs igazán köze az ügyhöz, ez az ügy ennél sokkal bonyolultabb, majd a rendőrség ki fogja nyomozni” – ezzel utasította vissza a zárt ülést Hegedűs.
Vagyis a képviselő szerint, ha már jelen vannak a korábban korrupcióval megvádolt cégvezetők – akik nem mellesleg állami beszállítók – akkor igazából nem is érthetik, ők mit magyaráznak. Persze a feljelentésnél még értették, de most inkább kihátráltak a saját maguk generált álbotrányból, pedig mindent megtudhattak volna a kérdéses szerződésekről és az amögötti munkákról. A rendőrséget kérdeztük, megérkezett-e a feljelentés, elrendelik-e a nyomozást, várjuk a választ.
Fotó: olvasónk felvétele
|
Menekül a Fidesz-frakció az informatikai szerződéses álbotrányból, amit kavart
|
Fiktívnek minősített két informatikai szerződést és feljelentést tett Hegedűs Zoltán, a hódmezővásárhelyi Fidesz-frakció vezetője április végén. Mindkettőt Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester kötötte, a szerdai rendkívüli közgyűlésre a cégek vezetőit is elhívták.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/05/31/menekul-a-fidesz-frakcio-az-informatikai-szerzodeses-albotranybol-amit-kavart/
|
2019-05-31 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
A Török Imre és Török Imréné tulajdonában lévő, hajdúböszörményi székhelyű TÖMB (a cégről itt olvashatja el első írásunkat), mint megírtuk, a gazdasági válság kitörése után a bevételeit néhány év alatt meghatszorozta. Fő megrendelője a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat volt és - lényegesen kisebb mértékben - Hajdúböszörmény város önkormányzata. De foglalkoztatják - főleg a kormányváltás óta - a Nemzeti (később Emberi) Erőforrások Minisztériuma (Nefmi, illetve Emmi) által fenntartott intézmények is. Itt említettük Török Imréné testvérének, Mező Barnának a Halász János jelenlegi Emmi-államtitkárhoz és Rácz Róbert egykori megyei önkormányzati elnökhöz, jelenlegi Hajdú-Bihar megyei kormánymegbízotthoz fűződő kapcsolatait, amelyek - legalábbis Halász esetében - abba az időszakba nyúlnak vissza, amikor - még az első Orbán-kormány idején - egy Halász vezette parlamenti albizottság felettébb furcsa körülmények között osztott ki ingatlanrészeket a bizottsághoz gyakran erősen köthető civil szervezeteknek. A Mezőhöz kötődő szervezetek a kitört botrány kiemelt szereplői voltak.
Nincs akadály (középen Soltész Miklós)
A TÖMB feltűnően sokszor és - decemberi tudásunk szerint - legalább 880 milliós értékben nyert el úgy pályázatokat, hogy egyetlen másik pályázóval sem kellett megmérkőznie. Bő 600 millió a megyei önkormányzattól és a cégeitől származott. Felfigyeltünk néhány különös pályázati kiírásra - nemcsak mi, mások is.
Közbeszerzési meglepetések
2011 februárjában a Nefmi (vagyis Halász munkahelye) fenntartásában lévő Vakok Állami Intézete takarítási szolgáltatást rendelt meg; a megbízást a TÖMB nyerte el három évre, legkevesebb 47 millió forintért. A Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség (Matisz) mint szakmai érdek-képviseleti szervezet - egyik tagjuk kezdeményezésére - természetesen még februárban, jóval az eredményhirdetés előtt jelezte az intézetnek és egyúttal a Közbeszerzések Tanácsának is a kiírás miatti fenntartásait. Úgy látták, a pályázat számos ponton "aggályos az egyenlő versenyfeltételek szempontjából", mivel indokolatlanul magas statisztikai létszámot követel a pályázóktól, feleslegesen várja el közegészségügyi és járványügyi felügyelő prezentálását a jelentkezőktől. Továbbá túlzottan magasnak ítélték az ajánlati biztosíték összegét, amely így "kiszorítja a versenyből a hazai kkv-kat, annak ellenére, hogy a jogalkotó kiemelt célkitűzése az ilyen típusú rendelkezések kiszűrése a közbeszerzési piacon". Az érdekvédelmi szervezet kifogásolta "a dokumentáció túl magas árát" is. A Vakok Intézete március 1-jei válaszlevele semmit nem méltányolt a kritikai megjegyzések közül. A szövetség további ellenérveire érdemi válasz nem érkezett, vitarendezési kérelmüket elutasították. Gajdos Róbertnek, a Közbeszerzések Tanácsa elnökének is elég volt ennyi, az intézetigazgató "levelében foglaltakat a vonatkozó jogszabályokkal összhangban állónak és kimerítőnek" ítélte meg, ezért nem indított hivatalból eljárást, így a Matisz tőlük sem kapott megnyugtató választ a kifogásaira, a TÖMB pedig az eredeti kiírás értelmében megszerezte a munkát. "Miután lényegében megszakadt köztünk és a Vakok Intézete között a kommunikáció, konzultáltunk a jogászunkkal, de az a helyzet, hogy ennél többet nem tehettünk. A Közbeszerzési Döntőbizottsághoz mi nem fordulhatunk, mert nem vagyunk pályázók. Nincs szó különösebben nagy üzletről, minket inkább az zavart, hogy a közbeszerzés során miért nem vették egyáltalán figyelembe egy szakmai szervezet véleményét" - nyilatkozta lapunknak Paár Zoltán, a Matisz elnöke.
Másfajta érdekességek is akadtak a TÖMB pályázatai körül. Például a számukra különösen sikeres 2011-ben, amikor a Vármegyeháza egy részének belső felújítási munkálataira keresett vállalkozót a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat. A hatóság újabb jelét adta, milyen nagyra tartja a céget, ugyanis a referenciaigazolásokban maga sietett a TÖMB-öt a saját figyelmébe ajánlani. A cég három referenciaigazolást csatolt a pályázatához, kettőben a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Gazdasági Szolgáltató Főigazgatósága tájékoztatta a kiírót, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatot, a maradék egyben pedig a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat cége, a Hajdúsági Szociális Nonprofit Kft. Mindketten egybehangzóan biztosították az önkormányzatot arról, hogy a cég munkájával nagyon meg vannak elégedve. A jelek szerint az önkormányzatot meggyőzte a saját főigazgatósága és saját cége együttes ajánlása, mert a TÖMB ezúttal is nyert.
Mindazonáltal nemcsak a megye és a cégei adtak sűrűn munkát Török Imre cégének, hanem a megye fenntartásában lévő intézmények is, mindenekelőtt az egykori megyei múzeumi hálózat. Építkezés, karbantartás, takarítás volt a megbízásaik között; 2012 februárjában például a Déri Múzeum közel 31 és fél milliós lapostető-felújítási munkálataival tudta tovább bővíteni a cég egyetlen pályázóként elnyert megyei trófeáit, egy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében. Ám mindez jóformán aprópénz ahhoz a hároméves, összességében félmilliárd forintos keretösszegű megbízáshoz képest, amelyet régészeti feltárásokhoz kapcsolódó kézi és gépi földmunkákra nyertek el 2011-ben. A megyében a TÖMB-nek nem akadt ellenfele, így mindössze egy kecskeméti és egy budaörsi székhelyű (elsősorban régészeti tevékenységekkel foglalkozó) cég konzorciumánál kellett jobbnak bizonyulniuk. Mivel a pályázáshoz szükség volt a megelőző három év során régészeti feltárásokon végzett gépi és kézi földmunkákból származó legalább 100-100 millió forint árbevételre - és a TÖMB-nél nem tudunk ilyen megbízásokról (igaz, az is megfelelt, ha a nyertes alvállalkozója tudja mindezt produkálni), a megyei önkormányzathoz fordultunk a helyzet megvilágításáért.
Kint is, bent is
Ahogyan a cég karrierjét tárgyaló előző cikkben már hírül adtuk, a helyhatósági választások után Erzsébetváros immár fideszes önkormányzata is meghajolt a TÖMB szakmai kvalitásai előtt. Erzsébetváros és vagyonkezelő cége takarítással és épületfelújítással egyaránt megbízta Törökéket, összesen több mint bruttó 60 millió forint értékben, közbeszerzéssel és közbeszereztetés nélkül is, csak éppen nyílt közbeszerzés nem fordult elő a kapcsolatukban. Ráadásul ettől a megrendelőtől is vezetnek szálak - még ha kissé szövevényesek is - Halász államtitkár minisztériumához.
A minisztérium háttérintézményénél, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetnél (NCSSZI) szintén takarítani kezdett a TÖMB a kormányváltás után, valamint portaszolgálatot is ellátott, utóbbit nemcsak az intézet pesti központjában, de a hozzá tartozó salgótarjáni Képzési Központban is - egyaránt közbeszereztetés nélkül, mivel a megbízások összege értékhatár alatt maradt. A portaszolgálat kiszervezése az intézet szerint megtakarítást eredményezett; azon kérdésünkre, hogy mi indokolta, hogy ezekre a nem túl speciális feladatokra a Salgótarjántól és Pesttől egyaránt távoli Hajdúböszörményben bejegyzett céget keressenek meg, azt a választ kaptuk, az NCSSZI-t csak az árajánlat és a munka minősége érdekelte. Az intézet és Erzsébetváros jelenlegi vezetésének különösen jó kapcsolatáról sok szó esett, amikor a kerület frissen választott vezetése mindenféle ésszerű ok nélkül bezáratta a Janikovszky iskolát. (Akkori - idáig alaptalannak bizonyult - sajtótalálgatások szerint az NCSSZI-t vezető Tóth Tibor egyik érdekeltsége nézte volna ki magának az épületet.) A Népszava ekkor írta, hogy Vattamány Zsolt erzsébetvárosi polgármester az intézet - díjazás nélküli - főtanácsadója. Az NCSSZI tájékoztatása szerint valóban felmerült ugyan Vattamány neve tanácsadóként, de végül nem került sor a megbízására. Szeptemberben ugyanakkor bejelentette a minisztérium, hogy az intézet Erzsébetvárosba költözik, és a Damjanich utca 4. alatti önkormányzati ingatlant fogja bérelni. A cím történetesen az egykori Janikovszky iskola épületének közvetlen közelében, azzal azonos helyrajzi számon helyezkedik el. Ugyancsak szeptemberben kötött szerződést Erzsébetváros a Damjanich utca 4. szám "melléképületének felújításáról", közel bruttó 32 millió forint értékben. Vagyis miközben a TÖMB takarít és portaszolgálatot lát el az NCSSZI régi helyén, részt vesz az új épület felújításában is, Erzsébetváros megbízásából.
Nemcsak a közbeszerzési pályázatokon van malaca a cégnek, de a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) pályázatain is: tavaly májusban egy másik céget leváltva került be konzorciumi partnernek Hajdúböszörmény városának "a városközpont funkcióbővítő, integrált fejlesztését" célzó NFÜ-pályázatába, így a Bocskai téri üzlethelyiségének felújítását csak felerészben kellett önerőből megoldania. Eközben szintén a városközpont integrált fejlesztésére nyert NFÜ-s pénzekből megbízást is kapott a várostól a könyvtár épületének felújítására, valamint Gazdasági Szolgáltató Ház kialakítására.
A szeretet ereje
Igazán nagyot azonban tavaly novemberben sikerült szakítania a cégnek, amikor - ahogyan az atlatszo.hu által közzétett adatok nyomán a vagy.hu hírül adta - több mint 188 millió forint támogatásban részesült a szálláshelyek fejlesztésére kiírt NFÜ-pályázatra beadott projektterve. Hozzá kell tenni, hogy a TÖMB teljesítményét az teszi különösen elismerésre méltóvá, hogy a pályázat végső beadási határideje, augusztus 13. előtt mindössze három nappal vette fel tevékenységei körébe a szálláshely-szolgáltatást. A rendkívülinek nevezhető megelőlegezett bizalomban az NFÜ nem talált semmi kivetnivalót. Álláspontjuk szerint "a pályázati felhívás lehetőséget biztosított induló vállalkozásoknak is a pályázásra, a pályázó megfelelt a kiírás pályázói körre vonatkozó feltételeinek. A projekt megfelelően kidolgozott, a szakmai értékelések alapján támogatható. Fontos indok volt, hogy a projekt keretében a jelenleg üzemelő gyermek- és ifjúsági tábor helyett egy 'C' kategóriás ifjúsági szálló épüljön Hajdúböszörményben".
Ehhez a sok szerencséhez az is kell, hogy sokan és sok helyen szeressék a TÖMB-öt. Györgyi Zoltánnak például, aki 2011-től az idei év elejéig egy, a TÖMB számára különösen jó időszakban töltötte be a Hajdú-Bihar megyei főjegyzői posztot, erős kötődései vannak a céghez, hiszen húga, Györgyi Zita fontos TÖMB-alkalmazott: a Szabadhajdú című böszörményi hetilapban megjelent hirdetés szerint nála kellett jelentkezniük azoknak a munkakeresőknek, akik vállalnák, hogy régészeti ásatáson kézi földmunkát végeznek. Györgyi Zoltán idéntől a Hajdúszoboszlói Járási Kormányhivatal hivatalvezetője. A TÖMB Kft. otthonából, Hajdúböszörményből Mező Barna egykori önkormányzati beosztottja, Sőrés Judit dolgozik jelenleg a TÖMB-nél; egy ideje az is előfordul, hogy ő szignálja a szerződéseket Török Imre helyett. De azért maradtak a családból a TÖMB-bel gyakran együttműködő önkormányzatnál is, Sőrés Judit édesanyja, Sőrés Antalné a Fidesz-többségű böszörményi önkormányzat pénzügyi ellenőrző bizottságának külső tagja, de a TÖMB-nek is dolgozik.
|
Rendületlen lendület - a Hajdúság Simicskája 2.
|
Amikor lapunkban az elsősorban takarítással, karbantartással és építkezésekkel foglalkozó TÖMB 2002 Kft.-vel foglalkoztunk (lásd 2012. december 20-i számunkat), jeleztük, hogy nem áll minden kikért adat a rendelkezésünkre. Azóta viszont megtudtunk egyet s mást.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/soltesz-miklos-hajdusag-tomb-2002-renduletlen-lendulet-83505
|
2013-02-07 21:09:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A magyar állam nagyjából kilenc milliárd forintot költött rájuk, a bevallásuk szerint külföldön százezrek látták az előadásaikat, forgalmuk alapján ismert budapesti színházakat is leköröztek, a tao-rendszer megszüntetése után azonban azonnal összeomlottak. Januárban mutattunk be egy öt színházból álló hálózatot, amely hiába maradt teljesen ismeretlen, mégis az egyik legnagyobb nyertese volt a 2009-ben bevezetett kultúrafinanszírozási rendszernek.
Az öt színház gyors és gyanús felemelkedésük mellett számos ponton kötődött egymáshoz. Többségük ugyanarra a címre volt bejegyezve, ugyanaz az ember készítette el beszámolóikat, több hasonlóság volt honlapjaikon, és kötődtek a színházi élet egyik befolyásos alakjához, Megyeri Lászlóhoz, akinek kulcsszerepe volt a tao-rendszer megalkotásában.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb százezres nézettséget blöffölve akasztottak le sok százmillió forint közpénzt kamuszínházakA tao-támogatás bevezetése óta tizenháromszorosára nőtt a külföldön fellépő magyar színházak nézettsége. Csalással vádolnak több magyar szervezetet.
Kiskapukat kihasználva vagy egyenesen több százezres nézőszámokat blöffölve érték el, hogy állam milliárdokat költött a támogatásukra a tao-rendszerben*A színházak finanszírozását megreformáló 2008-as előadó-művészeti törvény értelmében a vállalatoknak a társasági adójukat (tao) részben vagy egészben nem az államnak kell fizetniük (de így is közpénznek minősül), hanem odaadhatják egy általuk kiválasztott előadó-művészeti szervezetnek. A színházak a nézőszámuk függvényében használhatják ki a támogatást, az éves jegybevételük 80 százalékáig gyűjthetnek pénzt a nyereséges vállalatoktól.. Ugyan a kulturális támogatásokat felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) több mint egy éve egy levelemre sem reagált a kamuszínházakkal vagy a tao-rendszerrel kapcsolatban, a kormányzat visszaélésekre hivatkozva felszámolta a tao-rendszert, és úgy tűnik, ezzel az öt színházból álló hálózat is a végét járja.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsalóknak üzent hadat a kormány, de másokat tart fél éve bizonytalanságbanÁtláthatatlanság, megkülönböztetés és fejetlenség - leginkább ezekkel a szavakkal jellemezhető a színházak finanszírozását meghatározó, döcögősen induló új rendszer.
Az öt színház nettó árbevétele összesen 3,4 milliárd forint volt 2017-re. A május végén közzétett pénzügyi beszámolóik alapján ez az összeg tavaly több mint 94 százalékkal csökkent, 190 millió forintra. A legnagyobbnak számító Műhely Produkció forgalma 935 millióról 28 millió forintra csökkent. Arányaiban még nagyobb zuhanás volt a Maszka Színháznál:
835 millió forintos árbevétele egy év alatt három millió forint alá esett.
Az öt vizsgált színház közül egy, az Art Előadó-művészeti Kft. május első felében egy neve alapján vietnami származású ember tulajdonába került, és pénzügyi beszámolót nem is adott le a május 31-i határidő lejárta ellenére. Míg korábban jellemzően a külföldi előadásokból származott a színházak bevételének a többsége, tavaly csak egyetlen színháznak volt külföldi fellépése. Az Art Cavea maradt ezzel az egyetlen, amelynek számottevő bevétele maradt (134 millió forint), de az nem egyértelmű, hogy ezek milyen fellépések voltak, mivel nincs honlapja, nincs Facebook-oldala, és lényegében az interneten sem lehet találni róla semmit.
Egyébként a négy, beszámolót leadott színház közül háromnál is az derült ki a beszámolókból, hogy négy-öt évig nem fizették megfelelően a különböző adókat. Emiatt tavaly összesen közel 250 millió forintnyi társasági és iparűzési adót utaltak el visszamenőleg, de önként, ami azért fontos, mert ha az adóhatóság vette volna észre a mulasztást, akkor többféle bírsággal is sújthatták volna a cégeket.
Az árbevételek visszaesése mindenesetre önmagában nem jelentette azt, hogy ne szivárgott volna továbbra is közpénz az öt színházhoz. A tao-rendszer utófinanszírozású, így a 2017-es jegybevételük után is még mintegy 940 millió forint tao-támogatást össze tudtak gyűjteni tavaly. Ez még így is visszaesés az előző évhez képest, amikor közel kétmilliárd forint közpénzhez jutottak. Összesen tehát az öt cégből álló hálózat mintegy kilenc milliárd forint közpénzt szerzett a tao-rendszer működése alatt. A kormányzat hiába indokolta a tao-rendszer eltörlését a visszaélésekkel, arról semmit nem lehet hallani, hogy bárkit felelősségre is vonnának emiatt.
|
Összeomlottak az állami milliárdokkal kitömött kamuszínházak, 94 százalékkal csökkent az árbevételük
|
Az egyik színház 800 milliós forgalma három millió alá süllyedt, miután eltörölték a tao-rendszert. Azonban még így is kaptak tavaly egymilliárd közpénzt.
| null | 1 |
https://g7.hu/elet/20190604/osszeomlottak-az-allami-milliardokkal-kitomott-kamuszinhazak-94-szazalekkal-csokkent-az-arbeveteluk/
|
2019-06-04 10:13:00
| true | null | null |
G7
|
Mészáros Lőrinc cégbirodalmát mostanra úgy is képtelenség átlátni, hogy a felcsúti üzletember az elmúlt években vállalatai egy részét betolta tőzsdei érdekeltségei alá, és a többi hozzá köthető társaság tulajdonviszonyait is valamiféle logika szerint rendszerezte. A rendkívül összetett hálózat miatt azt sem lehet megmondani, hogy hány százmilliárd forint áramlott át ezen a céghálón, és ebből hány tízmilliárd profit keletkezett. Azt azonban viszonylag pontosan össze lehet szedni, hogy a miniszterelnökkel jó kapcsolatban lévő, és sikereit részben ezzel a barátsággal magyarázó milliárdos mennyi pénzt vett ki ezekből a vállalkozásokból.
Mészáros Lőrinc személyesen ugyanis csak azoktól a cégektől kaphat osztalékot, amelyekben közvetlenül tulajdonos. Mivel pedig ezekből annyira vészesen azért nincs sok, összeszedtük pontosan, mennyi pénzhez jutott, illetve juthat a következő hetekben az ország egyik leggazdagabb embere.
Mészáros Építőipari Holding Zrt.
Mészáros Lőrinc tavaly szervezte egy csoportba két legfontosabb építőipari érdekeltségét, a vasútépítéseken dolgozó R-Kordot és a korábban főleg víz- és csatornázási projektekben utazó, ám ma már hidat is építő Mészáros és Mészáros Kft-t (M&M). Erre azért volt szükség, mert a már évek óta milliárdokat termelő, állami megbízásokkal kitömött vállalatokat részben bevitte tőzsdei birodalmába. Azért csak részben, mert a két céget felügyelő Mészáros Építőipari Holding Zrt. 49 százalékát megtartotta a család.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNehezen kerülheted el Mészáros Lőrinc pénzgyárát, ha vonatra szállszAz R-Kord Kft. 124 milliárd forintos aktuális szerződésállománya az ország vasúthálózatának nagy részét lefedi.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzen a térképen megnézheted, dolgozik-e a közeledben Mészáros LőrincAz osztráktól az ukrán határig terjednek a Mészáros és Mészáros Kft. aktuális feladatai, amelyek között már gázszerelésből van a legkevesebb. A nagy pénzt az út-, vasút-, híd- és víziközmű-építések hozzák.
Ez nem bizonyult rossz döntésnek, a holdingcég ugyanis nagyon szépen termelt. A társaságnak saját árbevétele ugyan nem volt, de az R-Kord-tól és az M&M-től összesen 10,05 milliárd forint osztalékhoz jutott, amit szintén osztalék formájában rögtön ki is fizetett a tulajdonosoknak. Mészáros Lőrincre és feleségére ebből 4,93 milliárd forint jutott.
Talentis Group Zrt.
Hasonló módon fizet osztalékot a milliárdos másik nagy holdingcége is. Mészáros Lőrinc az elmúlt időszakban érdekeltségei nagy részét a Talentis csoport alá szervezte. Bár az ide pakolt vállalkozások többsége korábban nem termelt hatalmas profitot, osztalékot pedig még kevésbé fizettek, a Talentis most kifejezetten sok pénzt termelt. Ebben egész biztosan szerepe van annak, hogy az idén év elején a csoport megszerezte a mások mellett a Puskás Stadiont, és az új Néprajzi Múzeumot is építő Záév nevű vállalkozást. Utóbbi ugyanis csak tavaly majdnem 6 milliárdos nyereséget csinált, és még ennél is jó 2 milliárddal több osztalékot fizetett, miután az új tulajdonos, azaz Mészáros Lőrinc cége a korábbi évek alatt felhalmozott profitból is felvett. Valószínűleg ez adta a Talentis 10,6 milliárdos osztalékjának dandárját, ami teljes egészében Mészáros Lőrinchez és feleségéhez került.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHuszonhat munkással kaszált 3,6 milliárdot az állami megbízásokkal kitömött építőcégÁrbevételét megduplázta, nyereségét pedig megháromszorozta tavaly a 190 milliárdból épülő Puskás Stadion kivitelezésén is dolgozó Magyar Építő Zrt.
V-Híd Kft.
Nem a Záév volt az egyetlen fontos építőipari szerzeménye Mészáros Lőrincnek a közelmúltban: az egykori felcsúti polgármester és felesége a komáromi hídon dolgozó V-Híd Kft-t is megszerezte, igaz ezt még 2018 elején. A társaság szárnyalni kezdett az új tulajdonos feltűnését követően: árbevétele megduplázódott, adózott eredménye pedig majdnem négyszeresére, 5,4 milliárd forintra nőtt. Mészárosék ráadásul, ahogy a Záév-nél, úgy itt is kisöpörték a padlást, tehát nem csak a tavalyi profitot, hanem a korábbi évek nyereségének egy részét is kivették a cégből, amely így több mint 7 milliárd osztalékot fizetett.
Fejér-B.Á.L. Zrt.
Nagyon jó érzékkel, időzítéssel, és kiemelkedően jó konstrukcióban szállt be az idén februárban gyerekei cégébe is a felcsúti üzletember. A 24.hu számolt be róla, hogy az év elején Mészáros Lőrinc 600 ezer forintért egy olyan részvényt szerezett a cégben, amiért cserébe a mindenkori osztalék fele illeti meg. Ez pedig ezúttal a rohamosan fejlődő építőipari vállalkozásnál 2,8 milliárd forintot jelentett. De az osztalék másik fele is a család tagjait illeti meg. A szintén jelentős részben állami megbízásokon hízó Fejér B.Á.L. egyébként nagyon látványos növekedést mutat, a 2015-ben alapított társaságnak abban az évben még csak 1,1 milliárdos árbevétele volt, tavaly azonban már hússzor ennyi.
A fentieken kívül a cégregiszter szerint még egy vállalatban, az Agrosystem Zrt-ben van részesedése Mészáros Lőrincnek, ez a társaság azonban nem fizetett osztalékot.
A gázszerelőből lett vállalkozó, és felesége azonban így is 25,42 milliárd forintot vehetett ki cégeiből.
Ha ehhez hozzávesszük még a gyerekekre jutó 2,8 milliárdot is, akkor a család már 27 milliárd feletti osztalékjövedelemnél jár. Mindezt úgy, hogy a többségi tulajdonukban lévő százmilliárdokat érő tőzsdei cégek ezúttal nem is fizettek a részvényeseknek, pedig ott is lett volna miből.
Ez a mostani 25 milliárdos bevétel egyébként még mészáros Lőrinc léptékével is kiugró. Az üzletember korábban szinte csak az építőipari vállalataiból vett ki osztalékot, ám ezekből korábban fél évtized alatt sem jött össze annyi, mint amennyit most keresett.
Az R-Kord és az M&M 2013 és 2017 között szinte hajszálpontosan ugyanannyit, 11,9 milliárd forintot fizetett ki Mészároséknak, tehát összesen 23,8 milliárd forintot. Mostanáig a legerősebb évük a 2017-es volt, igaz akkor nem sikerült zökkenőmentesen felvenni a maguknak megszavazott durván 11 milliárd forintot. Az Igazságügyi Minisztériumnak eredetileg leadott céges iratokban ugyanis még az szerepelt, hogy az R-Kord-ból nem vesz ki pénzt a tulajdonos, ám utólag kiderült, hogy rossz papírokat küldtek be, és mégis felvett több mint 7,5 milliárdot Mészáros Lőrinc.
|
Mészáros Lőrinc új rekordja: 25,4 milliárd forintot vesz ki a cégeiből
|
Megtáltosodnak azok a cégek, amiket megvesz a felcsúti milliárdos. Volt olyan, amelyik ötszörözte a profitját és még ennél is több osztalékot fizetett. Így továbbra is exponenciális ütemben nő a felcsúti polgármester osztalékjövedelme.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190605/meszaros-lorinc-uj-rekordja-254-milliard-forintot-vesz-ki-a-cegeibol/
|
2019-06-05 10:26:00
| true | null | null |
G7
|
Közzétette története első pénzügyi beszámolóját a kormányközeli médiatermékeket összefogó, tavaly év végén életre hívott Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA). A kormány által nemzetstratégiai jelentőségűnek nyilvánított szervezet kevesebb, mint négy hónapos működés alatt – saját értékelése szerint – 14 milliárd forintot meghaladó vagyont halmozott fel. És miután ezt teljes egészében ajándékba kapta, így lényegében pont ekkora, tehát több mint 14 milliárd forint profitot ért el.
Ahogy az a hasonló szervezeteknél lenni szokott, a KESMA beszámolója sem túl részletes, néhány érdekesség azonban kiderül belőle. Az alapítványnak év végén 17 médiavállalkozásban volt érdekeltsége. Mostanra ez a szám 19-re emelkedett, mivel időközben elkezdték átszervezni a csoportot, úgy, hogy végső soron a vállalatokat bepakolják a korábban a Népszabadságot is működtető, majd bezáró Mediaworks alá.
A közel másfél tucat cég ugye úgy került az alapítványhoz, hogy azokat teljesen ingyen felajánlották a vállalkozásokért korábban nem ritkán milliárdokat fizető kormányközeli vállalkozók. Az egykori tulajdonosok 30 milliárd forintnál is jóval többet költöttek a tavaly év végén térítésmentesen átadott médiumokra, igaz ennek egy részét – jellemzően szintén a NER-hez köthető bankok – hiteléből finanszírozták.
Magukat a vállalatokat a KESMA könyvelői 7,6 milliárd forintra értékelték, igaz, aztán ez az egész valahogy nagyon furcsán került be az alapítvány könyveibe. A beszámolóból ugyanis úgy tűnik, mintha a szervezetnek nem lenne részesedése cégekben*A vagyon nagy részét az immateriális javak között tartják nyilván, miközben a vállalatokban meglévő részesedést elvileg a befektetett pénzügyi eszközök között kellene. Persze erre magyarázat lehet például az, hogy ha a leányvállalatok minden vagyonelemet átadtak volna a KESMA-nak, de ez sem lenne szokványos..
Az adományok sora azonban a vállalatok átadásával nem ért véget: az éves jelentés szerint
„belföldi személyektől” további 6,7 milliárd forintot kapott a KESMA.
A gyakorlatban ez követelések térítésmentes átadását jelentette: tehát valaki egy vállalkozásnak adott egy kölcsönt, amely viszont nem a kölcsönt nyújtónak fizeti ezt majd vissza, hanem a KESMA-nak.
Többnyire olyan vállalatoknak adott hitelekről lehet szó, amelyek az alapítványhoz kerültek. Legalábbis év végén a KESMA saját cégeitől közel 6 milliárd forintot követelt. Ebből egyébként nagyjából sejteni is lehet, hogy kik voltak a lelkes adományozók. Az Opus Press és a Hír TV, amelyek együttesen 4,4 milliárddal tartoztak az alapítványnak például Mészáros Lőrinctől*Illetve bizalmasától Vörös Józseftől. kerültek a KESMA-hoz, míg az 1 milliárddal lógó New Wave Media Matolcsy Ádámé volt.
Az alapítvány beszámolója egyébként az elmúlt öt hónapban sokat avult, hiszen a dokumentum a 2018 december végi állapotokat tükrözi, márpedig azóta a csoportnál elég sok minden történt. A médiabirodalom átszervezése például május közepén lezárult, így elvileg most már minden leánycég működését a Mediaworks fogja össze. A cégbíróságra benyújtott iratok alapján a jövőben a vállalkozások mások mellett
összehangolják pénzügyi és számviteli rendszerüket,
közös beszerzési rendszert építenek ki,
egységesítik az informatikai rendszert,
egy kézbe fogják össze a marketingtevékenységet,
egységesítik az arculatot és
összehangolják a HR tevékenységet is.
Utóbbi a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyes médiumok fontosabb pozícióinak betöltéséről a jövőben a Mediaworks vezetése dönthet, amely írásban utasíthatja is a többi cég vezetőjét.
Mindenesetre a csoport pénzügyileg még akkor is stabil lábakon áll, ha a 2018-ban átvett leánycégek között is volt néhány olyan, amely veszteséggel zárta az előző évet. Többségében ugyanis nem volt jellemző a nagyobb hiány, a Mediaworks pedig 3,2 milliárd forint profitot hozott össze. Az továbbra sem egyértelmű, hogy jövőben képződő nyereséggel mit akar kezdeni a KESMA, bár az alapítvány beszámolója szerint a pénzből
„kevésbé jövedelmező, de a magyar hagyományokat és értékeket teremtő, őrző vállalakozások és szervezetek támogatása” is megoldható lesz.
|
Felértékelték a Fideszes médiabirodalmat: 14 milliárdot ért az önkéntesen adott ajándékcsomag
|
Közzétette története első pénzügyi beszámolóját a kormányközeli médiatermékeket összefogó, tavaly év végén életre hívott Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA). A kormány által nemzetstratégiai jelentőségűnek nyilvánított szervezet kevesebb, mint négy hónapos működés alatt – saját értékelése szerint – 14 milliárd forintot meghaladó vagyont halmozott fel. És miután ezt teljes egészében ajándékba kapta, így lényegében pont ekkora, tehát több mint 14 milliárd forint profitot ért el.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190605/felertekeltek-a-fideszes-mediabirodalmat-14-milliardot-ert-az-onkentesen-adott-ajandekcsomag/
|
2019-06-05 10:41:00
| true | null | null |
G7
|
A Soroksár-Kelebia tervezés-kivitelezés tárgyú szerződést az érintettek már aláírták – válaszolta a G7-nek a Budapest-Belgrád vasút magyarországi szakaszának korszerűsítését szervező Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. A munka a tervezéssel együtt várhatóan 60 hónapig tart – tették hozzá.
Az utóbbi azt mutatja, hogy ismét tolódott a projekt*Budapest és Kelebia között második vágányt építenek, és felújítják a meglévőt. Az engedélyezett sebesség 160 kilométer/óra lesz. tervezett befejezése. Ez már szokásosnak mondható, legalább fél tucat alkalommal történt meg. Amikor magyar illetékesek 2013-ban először számoltak be a tervről, még úgy volt, hogy 2017 végére már be is fejeződik. Erről később kiderült, hogy teljesen tarthatatlan, egyebek mellett azért, mert – a paksi atomerőmű-bővítéssel szemben – nem sikerült kijárni az Európai Bizottságnál az uniós közbeszerzési szabályok alóli mentességet.
Pedig kínai részről igény lett volna rá. Erről árulkodott, hogy 2015 novemberében a China Railway Group bejelentette, hogy az általa vezetett konzorcium építi meg a Budapest-Belgrád vasút magyar szakaszát. Akkor ugyanis valószínűleg az volt a terv, hogy nem kell közbeszerzést kiírni, de ez végül nem jött össze. Így végig kellett vinni a folyamatot, amelynek végén, láss csodát, a China Railway Groupba tartozó két vállalat a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó RM International Zrt.-vel karöltve nyerte el a feladatot. Legalábbis az Index értesülése szerint, a közbeszerzés eredménye még nem jelent meg sem az uniós, sem a magyar közbeszerzési értesítőben.
Már csak egyetlen dolog állhat útjába a munka elkezdésének.
Palkovics László innovációs és technológiai, valamint Szijjártó Péter külügyminiszter is elmondta az elmúlt hetekben, hogy az aláírt kivitelezési szerződés csak akkor lép hatályba, amikor a finanszírozás nagy részét biztosító kínai Eximbank és a magyar kormány közötti hitelszerződésre is ráütik a pecsétet. Ez várhatóan július közepéig megtörténik – tették hozzá. Ez ugyan technikai részletkérdésnek tűnik, mégsem teljesen biztos, hogy olyan könnyű lesz túllendülni rajta. Egy korábbi, a tervek szerint ugyancsak kínai finanszírozású vasútfejlesztés, a Budapestet délről elkerülő, kifejezetten teherszállításra szánt V0 pár éve végül „banktechnikai, garanciákat érintő” kérdések miatt került asztalfiókba, miután egymilliárd forintból elkészítették a terveit.
A jelek szerint a Budapest-Belgrád Kelebiáig tartó magyar szakaszával kapcsolatban sem haladtak úgy ezek a megbeszélések, ahogy a magyar kormány szerette volna.*Két évvel ezelőtt Szijjártó Péter a Heti Válasznak még arról beszélt, hogy a finanszírozási megállapodás megkötésének meg kellene előznie a közbeszerzés eredményhirdetésének. Mint láttuk, ez végül fordítva alakult. Kínai szempontból ez azért logikus, mert egy pillanatig sem titkolták: annál kedvezőbb finanszírozási ajánlatot adnak, minél több munkát végezhetnek el kínai vállalatok. Pedig – legalábbis ha hinni lehet a korábbi magyar nyilatkozatoknak – a beruházás költségeinek 85 százalékát fedező kínai hitel fő mutatói már ismertek. Az összeget Magyarország dolláralapon, 2,5 százalékos kamatra, 18-20 éves futamidőre kap meg.
Mekkora összegről van szó? Ezt Szijjártó Péter tavaly nyáron 577,5 milliárd forintban határozta meg (525 milliárd plusz 10 százalék tartalék keret) a projekt költségét magyar mérnökök számításaira hivatkozva. Ez a hitelkamatokkal együtt lenne 750 milliárd forint. Látványos összehasonlítások születtek arról, hogy ennyi pénzből mit lehetne megépíteni vagy éppen megvásárolni, de az összehasonlítás sántít, hiszen más vasútépítésekkel csak akkor lehet ezt összevetni, ha csak magát az építési költséget vesszük alapul, hitelkamatok nélkül.
Fontos kiemelni, hogy a mostani szerződéskötés csak a Soroksár és Kelebia (a szerb határ) közötti 143 kilométerre vonatkozik. A szintén a felújítási-korszerűsítési projekt részét képező Ferencváros-Soroksár részt ettől elválasztva kezelik, és közel sem jutott el abba a fázisba, mint a sokkal nagyobb szakasz. Itt ugyanis a tervek szerint áthelyezik a vasútvonalat a Duna-partól, hogy ott értékes vízparti fejlesztési telek jöjjön létre. A Csepel-sziget szomszédos részével együtt itt valósulna meg a Budapest Déli Városkapu névre keresztelt fejlesztés, amelyről nemrég írtunk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk580 millióból tervezik meg, hogy Velence legyen BudapestenMegkötötték a szerződést az Észak-Csepel és Dél-Pest megújítására vonatkozó részletes beépítési terv elkészítésére. Már-már túl szép ahhoz, hogy meg is valósuljon.
Ennél a projektnél – a Soroksár-Kelebiával ellentétben – nincs egy tenderben a tervezés és a kivitelezés, egyelőre az előbbi zajlik, idén januárban éppen meghosszabbították a tervek elkészítésének és a létesítési engedély megszerzésének határidejét. Ha lezárul ez az 1,2 milliárd forintos munka, majd a kész tervek alapján lehet kiírni a közbeszerzést a kivitelezésre. (A térképen a fővárosra nagyítva látható a mostani és a tervezett nyomvonal is, a nevük a vonalra kattintva olvasható.)
Erre az áthelyezésre korábban 80 milliárd forintot irányoztak elő, ami egyébként elképesztően sok, szakmai forrásunk szerint a feléből már japán színvonalon minden el lehetne végezni. A Soroksár-Kelebia részre maradó 445, tartalékkerettel együtt 490 milliárd forint (már ha tényleg ennyi lesz) viszont a hazai vasútépítési árakhoz képest már nem is kiugró fajlagosan.
Bár az is igaz, hogy aligha találni még egy olyan, ehhez hasonló hosszúságú vasútvonalat idehaza, amely ilyen könnyű terepen haladna – például nem keresztez egyetlen valamire való folyót sem. Ez pedig elvileg csökkentené a költségeket. Akárcsak az, hogy a második vágány építése könnyebbség ahhoz képest, mintha egy meglévőt kellene elbontani és újraépíteni. A forgalmat az építés alatt fenn kell tartani, de ez általában így van, és a gyér forgalom mellett könnyebb dolgozni, mint a zsúfolt fővonalakon.
Ezzel összefüggésben rengeteg cikk született már arról, hogy a beruházás megtérül-e valaha, de ezeket a vitákat a politika zárójelbe tette. „Hogy forintban hogyan térül meg, az másodlagos” – mondta Orbán Viktor 2017 decemberében. Amikor pedig mégis erről beszél, akkor kicsit olyan, mint az egyszeri boltos, aki összekeveri a bevételt a nyereséggel.
„A magyar nemzet érdekét az szolgálja, hogy a déli irányból érkező Kína felől, Magyarországot délről megközelítő szállítmányok esetében az útvonal Magyarországon keresztül haladjon, mert ebből pénzt csinálunk, ebből bevételünk van. Ezért nem az a kérdés, hogy megtérül-e, hanem hogy milyen hosszú időn keresztül termel ez majd hasznot Magyarország számára”
– mondta május elején a Kossuth Rádióban.
Azt a tényt azonban a kormány is elhallgatja, hogy a kínai áruk áramlásához nincs szükség a vasútvonal bővítésére: a rendszerváltás előtt az egyvágányú vonalon legalább kétszer annyi árut szállítottak, mint manapság, így ha valóban megindulna a kínai áruk áradata, akkor is bőven tudná kezelni. 1990-ben még 100 millió tonna áruforgalmat bonyolított a magyar vasúthálózat, manapság 50-et sem. Az utóbbi években a forgalom körülbelül évi 6 százalékkal nőtt, a Budapest-Kelebián egy kicsit szerényebben, évente átlagosan 5 százalékkal.
A további növekedésnek elvileg a kínai kezelésben lévő pireuszi kikötőből kellene majd jönnie, csakhogy ez a görögországi létesítmény földrajzi okok miatt nem bővíthető: egyszerre négy nagy hajót lehet rakodni, így az éves kapacitás 6,2 millió egységkonténer, 2018-as forgalma pedig 4,9 millió volt. Ennek egy részét azonban nem teszik szárazföldre, hanem átrakodják kisebb hajókra, amelyek a szlovéniai Koperba és más mediterrán kikötőkbe viszik az árut. Egy tehervonatra 86 egységkonténer fér fel, így a forgalom nagy részét eleve képtelenség lenne vonattal elszállítani. A pireuszi kikötő saját közlése szerint napi 10 vonatot tud indítani – ennyi vígan elférne a mostani Budapest-Belgrád vonalon, hiszen ez kétóránként egy vonat irányonként.
Vasúton nem is Budapest és Belgrád között van a szűk keresztmetszet, hanem a szerb fővárostól délre: itt még egyvágányú, az 1999-es NATO bombázások után sokszor csak ideiglenesen helyreállított pálya van, ahol legfeljebb cammogni tudnak a vonatok. Ha pedig már Belgrádig valahogy eljutottak, onnan Ausztria és Nyugat-Európa közelebb van a már ma is kétvágányú, villamosított Belgrád-Zágráb vonalon – ráadásul errefelé a budapesti átjutás lassúságával sem kell számolni.
A tehervonatok szempontjából alig lesz gyorsabb a pálya, ha a sebessége 160-ra nő a jelenlegi – néhol korlátozásokkal tarkított – 80-hoz képest. A teherszerelvények csak 100-zal tudnak közlekedni, ezt pedig a vasútvonal nagyságrendileg olcsóbb felújításával is biztosítani lehetne. Így sem az időmegtakarítás, sem a kapacitásbővítés nem értelmezhető a valós és várható igényekhez képest. Manapság átlagosan három nap alatt jut el egy konténer a pireuszi kikötőből Budapestre – ezen a méregdrága beruházás lényegében semmit nem fog változtatni. Sokkal sürgetőbb dolgot kellene megoldani, ami ráadásul ingyen van: a bürokrácia csökkentését.
Szaloniki és Budapest között egy tehervonat az ideje felét a határállomásokon ácsorgással tölti.
A határátkelések gyorsítása nem pénz, hanem akarat és jó szervezés kérdése. A várakozási idő felére csökkentésével 25 százalékkal lenne gyorsabb a vasúti áruszállítás. Egy felmérés szerint csak a magyar-szerb határon 8 órát várnak a vonatok feleslegesen. Ez közel a négyszerese annak, mint amennyi idő alatt a határról Budapestre érnek.
Valójában egy vasútfejlesztéstől irreális elvárni szigorúan pénzügyi értelemben vett megtérülést, pláne, ha hitelből finanszírozzák. Azt pedig elég rugalmasan lehet majd értelmezni, hogy melyek azok a beruházások, amelyek kifejezetten ennek a projektnek köszönhetően valósultak meg, és ebből mennyi az állam haszna. A projekt előrehaladtával a logisztikai szakmából egyre több támogató szót lehet hallani, de ez érthető, hiszen nekik tényleg új üzleti lehetőségeket hozhat a beruházás, miközben a költségeket végső soron a magyar adófizetők állják.
Már a terv 2013-as bejelentésekor arról beszélt nekem egy névtelenséget kérő állami közlekedési forrás, hogy
valakik nagyon nyomják a kínai hitel felhasználását.
Miután a reptéri gyorsvasút és a V0 ötlete elhasalt, kellett valami más. Talán azért a Budapest-Belgrád lett a befutó, mert egyszerre van köze Orbán két külpolitikai fixációjához is. Az egyik, hogy mindegyik nagyhatalmat érdekeltté kell tenni Magyarország sikerében.*„Keressük azt a pontot, azt a politikát, amellyel a mi sorsunk szempontjából meghatározó országokat érdekeltté tudjuk tenni Magyarország sikerében. Hogy nagyon egyszerűen fogalmazzak: azt a bravúrt kellene végrehajtani, hogy egyszerre legyen, egyszerre álljon elő az a helyzet, hogy az Egyesült Államoknak az legyen az érdeke, hogy Magyarország stabil maradjon, és sikeres legyen; hogy Németországnak az legyen az érdeke, hogy Magyarország sikeres legyen; hogy Oroszországnak az legyen az érdeke, hogy Magyarország sikeres legyen; hogy Kínának is legyen valamilyen érdeke, hogy Magyarország sikeres legyen, és a törökök is találják meg a számításukat, hogy miért jó a törököknek, ha Magyarország sikeres.” Ennek az egyik útja, hogy számukra megtérülő magyarországi projektekbe vonjuk be őket, mint amilyen az oroszoknak a paksi bővítés vagy Kínának a Budapest-Belgrád vasút, amelyet más hasonlóak követhetnek. A másik pont a balkáni érdeklődés, amelynek ugyanúgy jele a miniszterelnöki dolgozószobában lévő Bosznia-Hercegovina térkép, mint az Észak-Macedóniát és Szlovéniát érintő külpolitikai kavarás, illetve a magyar tőke – kormányzati szimpátia által övezett – déli terjeszkedése.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAmerikában is feltűnt Orbán és barátainak balkáni terjeszkedéseA Bloomberg hosszú cikket közölt arról, hogy Magyarország hogyan terjeszti ki a befolyását a környező országokban.
Más kérdés, hogy ezzel együtt is lehetett volna hasznosabb projektet találni a kínai kölcsönnek. Úgy tudjuk, hogy egy idő után a kínaiak hajlottak volna arra, hogy ne a Budapest-Kelebia vonalat, hanem a személyforgalom szempontjából sokkal jelentősebb Budapest-Cegléd-Kecskemét-Szeged-Röszke vasutat újítsák fel. Ennek jelenleg is sokkal jelentősebb az utasforgalma, és a lefedett terület nagyobb népsűrűsége miatt a növekedés tartalékai is nagyobbak – a Budapest-Belgrád vonal elkerüli a népesebb településeket.*Budapest és Kelebia között évente nagyjából 1,5 millióan utaznak, ez a MÁV utasszámának egy százaléka. A nemzetközi forgalom jelentéktelen, a főváros és Kunszentmiklós-Tass közötti elővárosi forgalom nőhet valamelyest a fejlesztés hatására.
Ráadásul ennek keretében meg lehetne valósítani a tervezett vasúti kapcsolatot Ferihegy 2-es termináljához, amelyet most külön terveznek megépíteni, százmilliárdos nagyságrendű összegért. Szegedtől délnyugatra pedig azért lenne hasznos az alternatív megoldás, mert a magyar és a szerb kormány tervbe vette, hogy a határon átnyúlóan újraépíti-felújítja a Trianon által szétszakított Szeged-Szabadka-Baja vasútvonalat, amely Röszkén halad keresztül. Az alternatív tervekre vonatkozó kérdésemre sem Palkovics, sem Szijjártó minisztériuma nem válaszolt.
Ugyanakkor az is igaz, hogy a belgrádinál feleslegesebb projekteket is lehet találni a kínai kölcsönöknek. Igazi pénztemetőnek ígérkezik például a Budapest-Kolozsvár-Bukarest nagysebességű vasút, amely a hazai szakasz jó részén a százmilliárdos nagyságrendű ráfordítással 160 kilométer/órás sebességűre felújított vasúti pályának teremtene versenyt. Ha egyszer tényleg belevágnak ennek a megépítésébe, aprópénznek fog majd tűnni a Budapest-Belgrád költsége.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Budapest-Belgrád vasútvonal miatt fontos Pireusz csak egy bábu a kínai sakktáblánA kínaiak már az európai kikötői konténerforgalom tizede felett megszerezték az irányítást.
|
Aláírták az 500 milliárdos szerződést a projektről, amire nincs szükség
|
Aláírták a Soroksár-Kelebia vasút felújításáról szóló, részben kínai hitelből finanszírozott szerződést, amely a Budapest-Belgrád projekt legnagyobb része. A munka a tervezéssel együtt várhatóan öt évig tart.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190606/alairtak-az-500-milliardos-szerzodest-a-projektrol-amire-nincs-szukseg/
|
2019-06-06 10:47:57
| true | null | null |
G7
|
A magyarországi légi járművek lajstromnyilvántartását böngészve újabb, Fidesz-közelinek mondott vállalkozók érdekeltségébe tartozó magánrepülőgépre bukkantunk. A HA-BES lajstromjelű privát jet 2017. december 22-én került a magyar légi nyilvántartásba. A közepes méretű business jetek kategóriájába tartozó magángép a HUN-JET Kft. tulajdona, mely a Fidesz kedvenc őrző-védő cégének titulált Valton-Sec Kft. és Bessenyei István érdekeltsége. A gép üzembentartója a Rogán Antal elhíresült helikopterútját és Kövér László Rómába reptetését is lebonyolító FLY-COOP Kft.
Nevük elhallgatását kérő forrásaink úgy tudják, a privát jet már akkor is a Valton kisebbségi tulajdonosához, Bessenyei Istvánhoz volt köthető, amikor még direktben nem is tulajdonolta a HUN-JET Kft-t. Erre utal a gép lajstromjele is, mely az országkódból és a vállalkozó vezetéknevének első három betűjéből áll (HA-BES).
A fentiek alapján nem meglepő, hogy Bessenyei Istvánt és feleségét, Bessenyei (Sarka) Katát többször is látták a géppel felszállni vagy épp landolni. De forrásaink Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert, és az ő feleségét, Rogán-Gaál Cecíliát is a HA-BES korábbi utasai között említették. Rogán-Gaál Cecília egyébként két cégben is üzlettársa, és barátnője is Bessenyei (Sarka) Katának.
Sarka Kata papíron Luxemburgba költözött – és egy offshore cégnek is dolgozik Immár bizonyíték is van arra, hogy összeér a miniszterelnök kabinetfőnökének családja és a Fidesz kedvenc biztonsági cége, a Valton Security. Ugyanez másképpen: az állam őrzésvédelemre szánt milliárdjai részben a Rogánékkal társult Sarka Kata párjánál landolnak.
A 2005-ös gyártású RAYTHEON HAWKER 800 XPi típusú privát jet 8 utas szállítására alkalmas, és akár 800 km/óra feletti sebességgel is képes hasítani az eget, közel 5000 km távolságra. A privát jetekkel foglalkozó prijet.com internetoldal adatai alapján a gép üzemeltetési költsége – a fenntartási költségeket is beleszámítva – 4000 dollár, azaz kicsivel több mint egymillió forint körül van üzemóránként.
A gép nettó közel 700 millió forintos vételárát – a tulajdonos HUN-JET Kft. 2017-es cégadatai szerint – az egykor Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére által vezetett és azóta bedőlt Növekedési Hitel Bank (NHB) finanszírozta.
Mint arról a közelmúltban az Mfor.hu beszámolt, április 2-4. között Kövér László, az országgyűlés házelnöke nyolcfős delegáció élén hivatalos úton járt Rómában, amihez az Országgyűlés Hivatala a Fly-Coop Kft.-től bérelt magángépet. A repülőképek útjait rögzítő tracking oldalak adatai alapján az itt tárgyalt “valtonos" magángép járt ekkor Rómában, vagyis a HA-BES vitte Kövér Lászlót az olasz fővárosba.
Kik állnak a HUN-JET Kft. mögött?
A HUN-JET Kft. megalakulásáról a vg.hu írt először 2017 elején. Az OPTEN céginformációs adatbázis adatai alapján a cég tulajdonosi hátterét akkoriban a FLY-COOP-tulajdonosok által jegyzett, és a budaörsi repteret is üzemeltető AEROGLOBE Kft., valamint az állami közbeszerzéseken gyakorta győztes őrző-védő vállalkozás, a Valton-Sec Kft. alkotta.
Ez azonban nemrég megváltozott: az Aeroglobe Kft. kiszállt a HUN-JET Kft.-ből, helyette pedig Bessenyei István, a Valton kisebbségi tulajdonosa jelent meg társtulajdonosként a Valton-Sec Kft. mellett.
A Valton-Sec Kft. egy korábbi összesítésünk szerint 2017-ben közel 31 milliárd, 2018-ban pedig 1,73 milliárd forint értékű nyertes közbeszerzésben vett részt. Nemrégiben az mfor.hu szúrta ki, hogy a cég közétette 2018-as évre vonatkozó beszámolóját, amelyben 7,37 milliárd forintos árbevétel mellett 1,1 milliárdos üzemi eredményről és 1,068 milliárdos nyereségről tájékoztatott. A 2018-as számokból az is kiderül, hogy a két tulajdonos 450 millió forint osztalékot vett fel a cégből.
Az őrző-védő cégről és a tulajdonosok, Varga Lajos Ernő és Bessenyei István politikai – elsősorban Fideszes – kapcsolatairól pár éve az index.hu közölt cikket, de a közelmúltban az Átlátszó is boncolgatta a Valton-tulajdonos Bessenyei István és felesége, Bessenyei (Sarka) Kata, valamint a Rogán házaspár közötti üzleti és baráti kapcsolatokat.
Mennyibe került a repülőgép és miből vásárolták?
Egy használtrepülőgép-árakat összehasonlító honlap adatai alapján, az általunk vizsgálttal megegyező típusú és évjáratú sugárhajtású magánrepülőgépek piaci értéke 2,5-3,5 millió dollár között van, azaz 700 millió és 1 milliárd forint között mozog, állapottól és felszereltségtől függően.
A vizsgált repülőgép vételárával kapcsolatban a tulajdonos HUN-JET Kft. 2017-es cégadatai adnak útmutatást. Miután a cég ekkor még nem végzett érdemi tevékenységet, a “befektetett eszköz" rovatban szereplő nettó 690 millió forint minden bizonnyal a gépvásárlást jelzi.
A cégadatok a vételár finanszírozásával kapcsolatban is információval szolgálnak. A repülőgép lajstromba vételének napján ugyanis üzletrészeken alapított zálogjogok kerültek bejegyzésre, vagyis a privát jet vásárlásához hitelt használtak fel. A hitelösszeg a kötelezettségek között jelent meg a cégpapírokban, és összesen 755 millió forintot tett ki.
A 600 millió forint értékű hosszú lejáratú és a csaknem 155 millió forint értékű rövid lejáratú kötelezettségből, valamint a két tulajdonrészre bejegyzett két-két zálogjogból együttesen következik, hogy két különböző hitel került felvételre, amely az ilyen típusú hitelfelvételeknél többnyire a nettó vételár, illetve az áfa-összeg finanszírozására szolgál.
A cégadatokból az is kiderül, hogy a zálogjogosult, vagyis a hitelező, az azóta likviditási gondjai miatt végelszámolás alá került Növekedési Hitel Bank Zrt. (NHB) volt, melyet Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére, Szemerey Tamás vezetett. A hitelintézet – mint arról korábban a 444.hu is írt – előszeretettel finanszírozta a Fidesz-közeli vállalkozások projektjeit. Az Mfor.hu értesülései szerint a Fidesz-közelinek mondott Valton-Sec Kft. is több milliárd forintot tartott a bankban, így akár még károsultja is lehet a történteknek.
Kik és hova repültek a magángéppel?
Repülőgép-kereső alkalmazások és internetes útvonal-adatbázisok jóvoltából a privát jet összes korábbi útját ismerjük (a táblázat innen letölthető .xlsx formátumban). Megfigyelhető, hogy a gép úti céljai között több visszatérő desztináció is szerepel. Néhány olasz, spanyol és francia város, valamint görög és horvát üdülőhely, de a repülő többször járt Zürichben, Innsbruckban, Isztambulban és Klagenfurtban is.
Az utak közül jó néhány összefüggésbe hozható európai futball-klubcsapatok bajnoki vagy kupameccseivel, és az is szembe tűnő, hogy a gép gyakran landol golfparadicsomok közelében. A repülő eddigi leghosszabb útjai a spanyol fennhatóság alá tartozó Kanári-szigetekre, illetve a kazahsztáni Astanába vezettek. A következő ábrán szereplő magyar városok közül csak Kiskunlacházán szállt le a repülőgép, a többi város felett Budapest-Budapest köröket tett meg.
A gép gyakori útjai és az úti célok alapján megállapítható: a magángépet nemcsak a tulajdonosi kör tagjai, hanem egy viszonylag szűk vállalkozói csoport is légi taxinak használja. Közülük páran láthatóan jó politikai kapcsolatokkal rendelkeznek. Ezt jelzi, hogy időnként nem a Ferihegy 1 repülőtér “kisgépes" terminálját és parkolóját használják hazaérkezéskor, hanem a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér – politikusok, diplomaták és küldöttségek számára fenntartott – kormányváróján keresztül hagyják el a repteret.
További jele a kiváltságos helyzetüknek, hogy luxusautóik közvetlenül a kormányváró kijárata előtt, a protokoll célra fenntartott parkolóhelyeken várnak utasaikra.
Miután a privát jet üzemben tartója, a FLY-COOP Kft. korábban elnyerte az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) donorszervek és orvoscsoportok szállítására kiírt tenderét, nem kizárt, hogy ez a gép az egyike azoknak a szerződésben garantált repülőgépeknek, amelyek a havi 25 millió forintos rendelkezésre állási díjért cserébe szükség esetén szolgálatot teljesítenek.
A témáról annak idején a Népszava számolt be, kiemelve, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően, a FLY-COOP által megnyert tender alkalmával került bevezetésre a rendelkezésre állási díj, amit akkor is megkap a cég, ha nincsen riasztás az adott hónapban.
Az Átlátszó a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtóosztályán keresztül szerette volna megtudni, hogy Rogán Antal utazott-e ezzel a magánrepülőgéppel, és amennyiben igen, ki fizette az utakat.
Kíváncsiak lettünk volna arra is, milyen kapcsolatban áll Bessenyei Istvánnal, a kormányzati megbízásokkal kitömött Valton-Sec Kft. kisebbségi tulajdonosával, aki pár hónapja a saját nevén is beszállt a magángépet tulajdonló HUN-JET Kft-be. A cikk megjelenéséig ismételt e-mailes és telefonos megkereséseinke sem érkezett válasz, amennyiben a későbbiekben reagál a miniszter, cikkünket frissíteni fogjuk.
A fidesz-közeli különgépekről szóló korábbi cikkeinket itt lehet elérni.
Címlapfotó: Szabó Gábor. Infografikák: Bátorfy Attila.
|
A Matolcsy család házibankja finanszírozta, Rogán Antal is használta Bessenyei magánrepülőgépét
|
A magyarországi légi járművek lajstromnyilvántartását böngészve újabb, Fidesz-közelinek mondott vállalkozók érdekeltségébe tartozó magánrepülőgépre bukkantunk. A HA-BES lajstromjelű privát jet 2017. december 22-én került a magyar légi nyilvántartásba. A közepes méretű business jetek kategóriájába tartozó magángép a HUN-JET Kft. tulajdona, mely a Fidesz kedvenc őrző-védő cégének titulált Valton-Sec Kft. és Bessenyei István érdekeltsége. A gép üzembentartója a Rogán Antal elhíresült helikopterútját és Kövér László Rómába reptetését is lebonyolító FLY-COOP Kft.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/06/06/a-matolcsy-csalad-hazibankja-finanszirozta-rogan-antal-is-hasznalta-bessenyei-maganrepulogepet/
|
2019-06-06 15:48:11
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az NKM Észak-Dél Földgázhálózati Zrt.-től egy nettó 16 milliárd forintos és egy nettó 6 milliárd forintos keretösszegű munkát nyert el a leggazdagabb magyar üzletember vállalkozása, a Mészáros és Mészáros Kft. a Vabeko Kft.-vel közösen – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számában megjelent két tájékoztatóból.
A nagyobb értékű munka gázhálózat rekonstrukcióról, valamint rövid acél szakaszok és fogyasztói főelzárók cseréjéhez kapcsolódó alépítményi földmunkák elvégzéséről szól. A kisebb megbízás során a Mészáros és Mészáros Kft. és a Vabeko Kft. gázelosztó vezetékeket fog építeni.
A tenderek keretösszegétől, ha szükséges, plusz 30 százalékkal is el lehet térni.
Mészáros Lőrinc érdekeltsége sorra nyeri a jól fizető munkákat, és többször úgy viszi el a tendert más vállalkozások elől, hogy az eredetileg becsült árnál csak drágábban tud dolgozni. Idén áprilisban írtuk meg, hogy Mészáros cége a becsült árnál 6 milliárddal drágábban épít árvíztározót a Felső-Tiszán, illetve, hogy a West Hungária Bau Kft.-vel együtt 4 milliárd forinttal többért építhet hulladékkezelőket.
Márciusban pedig beszámoltunk arról, hogy a becsült árnál drágábban adja ki a fiatal írók lapját Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a Mediaworks. Nem sokkal korábban pedig azt közöltük, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. az EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft.-vel közösen 1,3 milliárd forint helyett 1,74 milliárdért építi ki Döbrököz szennyvízcsatorna-hálózatát.
|
22 milliárd forintos keretösszegű gázhálózati munkát nyert el Mészáros Lőrinc cége
|
A Mészáros és Mészáros Kft. a Vabeko Kft.-vel együtt végzi el a két megkapott munkát, amelyek összértéke több is lehet a 22 milliárdnál, mert az ajánlatkérő a keretösszegtől plusz 30 százalékkal eltérhet.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/06/04/22-milliard-forintos-keretosszegu-gazhalozati-munkat-nyert-el-meszaros-lorinc-cege/
|
2019-06-04 15:55:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Szegedi Járási Ügyészség vádat emelt tizenhat személlyel szemben, akik Csongrád Megye két településén 2012-2015 között segítettek abban, hogy külföldi lakóhelyű, honosított magyar állampolgár valótlan magyar lakcímre jelentkezhessen be- írja az MTI. Az érintetteket 59 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettével vádolják.
A vád szerint 2012 és 2015 között román és szerb lakóhelyű, honosított magyar állampolgárok jelentkeztek be két Csongrád megyei település ingatlanaiba, miközben ténylegesen nem éltek ott. Ebben segített nekik a két település polgármestere és két önkormányzati dolgozó is.
Az egyik település polgármestere tizenegy valótlan lakcímbejelentésnél szállásadóként tüntette fel magát, míg a másik település polgármestere tíz esetben rábeszélt egy másik vádlottat arra, hogy írja alá a bejelentő lapokat szállásadóként.
A két önkormányzati dolgozó az adminisztrációban segítkezett, beszerezték a lakcímbejelentő lapokat, segítettek a kitöltésében, benyújtásában, és olyanokat toboroztak, akik vállalták, hogy fiktív szállásadóként a lakcímbejelentő lapokat aláírják. Az egyik önkormányzati dolgozó tizenkét esetében szállásadóként is feltüntette magát. A többi vádlott szállásadóként írta alá a fiktív lakcímbejelentési lapokat.
Az ügyészség két önkormányzati dolgozóval szemben felfüggesztett börtönbüntetés, nyolc további vádlottal, köztük a polgármesterekkel, szemben pénzbüntetés kiszabását, míg négy vádlott esetében próbára bocsátást kért. A külföldi lakóhelyű magyar állampolgárokmegrovást kaptak.
|
Két polgármester is segített külföldieknek hamis magyarországi lakcímhez jutni
|
A Szegedi Járási Ügyészség vádat emelt tizenhat személlyel szemben, akik Csongrád Megye két településén 2012-2015 között segítettek abban, hogy külföldi lakóhelyű, honosított magyar állampolgár valótlan magyar lakcímre jelentkezhessen be- írja az MTI. Az érintetteket 59 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettével vádolják.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/06/06/ket_polgarmester_is_segitett_kulfoldieknek_hamis_magyarorszagi_lakcimhez_jutni/
|
2019-06-06 16:07:38
| true | null | null |
Index
|
Helyreigazítás: Cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy az Árpád-kilátó alatt található ingatlant korábban tulajdonló V122 Kft. Szivek Norberthez köthető, továbbá, hogy az ingatlant egy Szivek-cég vette meg.
Házi készítésű tábla fogadja a járókelőt egy elágazásnál, arra figyelmeztetve, hogy a hegyoldalban felfelé induló kis utca magánterület, úgyhogy innentől
illetékteleneknek tilos a belépés!
Budapest egyik legszebb helyén járunk, a Rózsadomb Center felett, a Látó-hegyen, kilátással a városra. Két szomszédos telek miatt jöttünk, mindkettőn építkezés kezdődött. A telkek közvetlenül az erdő szélén, az Árpád kilátó alatt vannak, de olyannyira, hogy a kőből készült kilátó töve és a telek kerítése között talán ha 4-5 méter lehet.
A turistautak közvetlen az épülő házak felett vezetnek, az épülő, brutális méretű házak beletakarnak a kilátóból nyíló panorámába, tisztán hallani a munkások beszélgetését. Fölöttünk-mellettünk már nincsenek ingatlanok, alattunk kanyarog a Duna, velünk egy szintben a távolban a Szabadság-szobor.
Eredetileg egy felháborodott olvasói levél miatt néztük meg az ingatlanokat. "Biztos, hogy szabálytalan, ami zajlik, nem létezik, hogy az erdő és a kilátó alá engedélyezzenek egy építkezést" – írta szerkesztőségünknek. Az ügynek utánajárva szabálytalanságot ugyan nem találtunk, még a szomszédok szerint is rendben megy minden, de a két ingatlan története ettől függetlenül izgalmas, talán érdekesebb, mint egy "sima" erdőbe építkezés:
Politika, nagymenők, oligarchák, zár alá vételt megelőzendő villámeladás, offshore cég mögé rejtett tulajdonlás, gyors ellehetetlenülés miatti kényszerértékesítés.
Kádár-ügyész, Rác fürdő és MSZP
A kilátótól távolabbi telek területén egykor, az 1900-as évek első felében a Guggerhegyi Kioszk volt. A kilátó alatti vendéglő-szórakozóhely teraszáról az egész várost látni lehetett, aztán a háború után a helyet államosították, majd a '60-as években leégett.
A telket 1975-ben vette meg egy magas rangban lévő ügyész, épített magának rá egy házat, a korabeli fotók alapján konkrétan a kioszk helyére, majd 1987-ben bevásárolta magát az ingatlanra Móna István olimpiai bajnok öttusázó is. A fenti részen az ügyész élt, Móna és családja pedig az osztatlan közös tulajdonú telekre egy kicsivel lejjebb húzott fel egy házat.
2006-ban az ügyész házát – ami ekkor már az unokái nevén volt – Prekuta Bálint vállalkozó vette meg. Ő a Rác fürdő projektje révén lett ismert, társával, Valkó Csabával a fürdőt akarta magánbefektetőként felújítani, és mellé ötcsillagos szállodát építeni az akkori SZDSZ-MSZP vezetésű fővárossal jó kapcsolatot ápolván, állami hitel segítségével. Miután megvette a Látó-hegyi telket, az építészmérnök édesapja a következő években tervezett rá egy hatalmas kétszintes házat, 70 négyzetméteres nappalival. A tervek mind a mai napig nyilvánosan elérhetők a neten (1, 2, 3)
2007-et írunk tehát. Mi történt ekkoriban a szomszéd, a kilátóhoz közelebbi ingatlannal?
Pár évvel azelőtt vette egy azóta már borászkodással foglalkozó tőzsde-bróker-nagyágyútól, Debreczeni Kálmántól. Három különböző néven volt az MSZP-s politikus családjáé a panorámás ház, egy családi cége és két magánszemély rokon voltak a tulajdonosok.
2009 decemberében, amikor már forrósodott a helyzet körülötte, megvált a vagyonnyilatkozatban amúgy nem szereplő háztól, az adásvételről a HírTv is tudomást szerzett. Az akkori hírt eredetiben már nem találtuk, de az egyik szélsőjobbos portálon, vagy épp ebben a fórumbejegyzésben még elolvasható. Az új tulajdonos az Adventum nevű befektetési alap lett, ami egy Albrecht Ottó nevű milliárdos vállalkozóhoz tartozik. Albrechtet a sajtó a közös üzleteik miatt rendszeresen együtt emlegeti az (akkor) MSZP-közelinek tartott Leisztinger Tamással.
A 2010-es kormányváltás így éri tehát a két ingatlant. Az egyik az állammal-fővárossal egyetértésben vitt Rác Fürdő projekt vezéréé, másiktól pedig épp csak megszabadult Hagyó, és lett egy MSZP-holdudvarral jó kapcsolatokat ápoló befektetői köré.
Változnak az idők, jön a NER
Prekutáék projektje nehézségekbe ütközött a kormány- és főpolgármester-váltás után. A Rác fürdő 2010-re elkészült ugyan, de a fővárosi Fidesz, majd a Kehi is feljelentésekkel torpedózta meg az egész projektet hétmilliárdos hűtlen kezelésre, rosszul kihelyezett MFB-hitelekre hivatkozva - az eljárások egyébként mind megállapítások nélkül lezárultak. A fürdő 3 év előkészítő munka után 5 évig épült, és már lassan 10 éve áll, illetve rohad.
A vállalkozó mindezek miatt felfüggesztette az építkezését. Közben illusztris szomszéd költözött a közös telekre: 2014 májusában bevásárolta magát az akkor épp hatalma csúcsán lévő Fonyó Károly, Simicska Lajos barátja-üzlettársa. A Móna család házát vette meg, a jó állapotú épületen minimális változtatásokat hajtott csak végre, és megszüntette az osztatlan közös tulajdont: leválasztotta a házát külön helyrajzi számra.
Prekuta azonban nem sokáig élvezhette a saját telkét, kénytelen volt megválni tőle. A Rác fürdő projektbe besegítő, az ingatlanon 450 milliós jelzálogjoggal rendelkező Töröcskei-féle Széchenyi Bank zuhanórepülésbe fordult, majd 2015 novemberében egy 693 milliós NAV-végrehajtást jegyeznek be az ingatlanra.
Az ingatlan egy erre létrehozott cég, a V122 tulajdonába került. A cég a Lexan Holdingon keresztül Szivek Norberthez köthető. A volt tulajdonos és Szivek között a közös pont Prekuta egy régi ismerőse, Komonczy Zsolt. A Lexannak például akkor még nem, de ma már a Komonczy a vezérigazgatója, mint ahogy több Lexan-cégnek az ügyvezetője is. Prekutával pedig közös cégük is volt.
Komonczyt újabban már a NER-lovagok között emlegetik, de amúgy már 2010 előtt is ingatlanbizniszekben utazott. Itt olvashatnak bővebben egy új projektjéről, de a bedőlő Rác fürdő folytatása kapcsán is felmerült a neve az ex-MNV-vezér Szivek Norbertével és Tiborcz Istvánéval együtt. Utóbbi két vállalkozó más bizniszben, például ebben is rövid úton összeköthető, máskor pedig együtt ebédelnek.
Az ingatlanra 2016 márciusában a tulajdoni lapok szerint Komonczy haszonélvezeti és elővásárlási jogot is kapott, majd a V122 az év szeptemberében tulajdonost vált: egy Csóri Lajos Tibor nevű férfi (róla jobboldali keretesünkben) és egy offshore cég kezére került, majd csődbe ment. A csőd miatt 2017-ben a felszámolóbiztos nyílt pályázaton 70 millióért értékesítette az ingatlant.
Hogy hogy nem, a pályázatot Komonczy Zsolt cége, a Costa Immobilia nyerte, övé lett 2017 októberében az ingatlan, egy év múlva pedig százmilliós jelzálogjogot, elidegenítési, terhelési tilalmat jegyeztek be egy másik cég javára. Ennek a tulajdonosi láncának a végén szintén egy Komonczyhoz (is) köthető cég áll. Két hete megkérdeztük a pályázatot kezelő kormányzati EER-t, hogy hány ajánlat érkezett, azt írták, "a válasz előkészítését és az adatgyűjtést megkezdtük. A válasz elkészültéig szíves türelmét kérjük". A válasz a cikk megjelenéséig nem érkezett meg.
Tehát akkor még egyszer, hogy mi történt, sorrendben:
Az ingatlant megvette egy Szivek-cég.
Szivek cégbirodalmához rengeteg szálon kötődik Komoncy Zsolt.
Komonczy magánszemélyként haszonélvezeti és elővásárlási jogot kapott.
A cég tulajt cserélt, majd csődbe ment.
A csőd miatt árverezett ingatlan nyílt pályázaton egy Komonczy-céghez került.
Komonczynak több kérdést is feltettünk az ingatlan kapcsán. Volt, amire ezek közül nem válaszolt, másra igen. Azt állította, hogy az ingatlant "a Costa Immobilare Kft. egy Cégközlönyben közzétett nyilvános, bárki számára elérhető felszámolási vagyonértékesítési pályázaton vásárolta a felszámolási jogszabályok szerint üzemeltetett on-line licitfelületen tett legjobb ajánlattal.
Arról, hogy az ingatlan korábbi tulajdonosa milyen okból és körülmények között került felszámolás alá, semminemű információm nincs.
Azt is elárulta még, hogy "az ingatlan vonatkozásában sem dr. Szivek Norbertnek, sem Fonyó Károlynak semmiféle érdekeltsége nincs".
Bár erre nem válaszolt, de úgy tudjuk, a cég nem befektetési, hanem a tulajdonos saját céljaira vásárolta és alakítja át, fejezi be a házat, amit az is erősíthet, hogy Komonczy a tulajdoni lapok szerint még évekkel ezelőtt a telkekre vezető, külön helyrajzi számon futó kis magánutat magánszemélyként vette a nevére.
Hagyótól Leisztingeren át a Leroyig
A szomszéd ház, Hagyó egykori ingatlana a fideszes kormányváltást Albrecht Ottó cégénél vészelte át, 2013-ban pedig egy Krimár nevű ingatlanforgalmazó kft vette meg. A cégadatok szerint a Krimár pont ekkortájt éppen több szálon is Leisztingerhez volt köthető. Legalábbis mind a vezetés, mind a tulajdonosok, mind a kézbesítési megbízott ügyvéd részt vett más Leisztinger-érdekeltségekben is.
2014 januárjában innen Fintha-Nagy Ádám köreihez, egész pontosan egy családi cégéhez került az ingatlan. Fintha-Nagy Ádám tőkepiaci ügyvéd, vállalkozó is régi nagy játékos, több nagy üzletben, cégben felbukkant a neve – például a Quaestorban, Synergonban is –, bennfentes információkkal való kereskedés miatt is elmeszelték már, bevásárolt a Rogán Antal idején zajló belvárosi ingatlaneladásokban is, de még a kétezres években Albrechttel is üzletelt.
2016-ban az Átlátszónak azt mondta,
A Fintha-Nagy cégtől aztán úgynevezett vagyonbevitellel 2014-ben a Verecke120 Zrt. tulajdonába került az ingatlan. A cég ügyvezetője Lefkovics Szonja, aki a Leroy tulajdonosa, Lefkovics "Lecsó" György lánya. Lefkovics a belvárosi vendéglátás nagymenője, jóban volt-van a mindenkori V. kerületi önkormányzattal, így Steiner Pál után Rogánékkal is, sok V. kerületi ingatlanja és étterme van, köztük egyebek mellett az Ötkert, a TG Italiano, az Innió.
Amikor a ház története után kérdezősködtünk a helyi viszonyokat ismerők között, ketten is egymástól függetlenül azt mondták, hogy "Lecsó" lakik majd ott. Megkérdeztük őt is erről, szűkszavúan annyit mondott, hogy "nem ő, hanem egy zrt. építkezik", és téved, aki azt állítja, hogy ő fog beköltözni, de ennél többet nem tudtunk meg tőle. Mivel Lefkovics Szonja hotelek menedzsmentjével foglalkozik, akár az is elképzelhető, hogy ilyen céllal építkezik.
|
Ez a két pazar építkezés mindent elmond az elmúlt 15 évről
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/06/04/arpad_kilato_lato_hegy_epitkezes_buda_telek_panorama_ner/
|
2019-06-04 16:13:00
| true | null | null |
Index
|
|
A hazai energetikában jobboldali kormányok alatt sokáig Baji Csaba volt a jolly joker. Az 55 éves szolnoki közgazdász már az első Orbán-kormány alatt vezette a Paksi Atomerőművet, aztán a második alatt az MVM-nek volt az első embere. Amikor pedig nem a Fidesz volt hatalmon, akkor a szakember a jobboldal ismert erős embereivel vállalkozott, E-OS Zrt. nevű cégében Nyerges Zsolttal közösködött, majd a csoport a Közgép-irányítása alá került. Ebben az időben Baji Orbán Viktornak is adott energetikai tanácsokat.
Ám 2014-ben Orbán Viktor és Simicska Lajos összevesztek, és a miniszterelnök kiadta a jelszót: az energetika nem lehet parciális magánérdekek terepe, az egy nemzetstratégiai ágazat. A legerősebb "simicskátlanítás" így a Seszták Miklós irányítása alá kerülő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozó cégeknél zajlott, és bár Baji sokáig tartotta magát, azt remélte, hogy személye nem kapcsolódott össze Simicskával, de 2015 nyarán Baji is megkapta a felmondólevelét, állítólag egy e-mail-üzenetben. Azóta Bajit némileg rehabilitálták, például azért is, mert az MVM-et az utána következő időszakban egészen sötét ügyek jellemezték. A legemlékezetesebb botrány utóéletével hamarosan ismét foglalkozunk.
Most a Mátrai Erőmű felügyelő bizottságába térhet vissza Baji Csaba, és annak, hogy ez nem egy véletlen pozíciószerzés az a legbiztosabb jele, hogy új posztjára nem valamelyik Mátrai-kisrészvényes, hanem éppen Mészáros Lőrincék érdekeltsége jelölte.
|
Baji Csaba, a Simicska-éra MVM-vezére visszakerül a pikszisbe
|
Személyi változások várhatóak a Mátrai Erőműnél. A meghirdetett közgyűlési meghívó alapján Mészáros Lőrincék a cég felügyelőbizottságába jelölik Baji Csabát.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/06/06/baji_csaba_a_simicska-era_mvm-vezere_visszakerul_pikszisbe/
|
2019-06-06 16:17:50
| true | null | null |
Index
|
A 2018. április 7. napján az index.hu internetes portálunkon közölt, „480 milliós tanácsadás: az államtitkár barátjáéké a gigatender”című cikkünkben azt a valós tényt, hogy a Csendes Consulting Zrt. az Emberi Erőforrások Minisztériuma által szakértői tanácsadás és szolgáltatás nyújtására kiírt közbeszerzési eljárást a nyertes konzorcium tagjaként megnyerte, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy ez annak köszönhető, hogy a Csendes Consulting Zrt. tulajdonosa, Dr. Csendes Richárd és az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkára, Dr. Illés Boglárka között személyes kapcsolat áll fenn. A valóság ezzel szemben az, hogy a Csendes Consulting Zrt. tulajdonosa, Dr. Csendes Richárd és az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkára, Dr. Illés Boglárka között a tárgybeli uniós közbeszerzés időtartamát megelőzően és az alatt személyes jellegű kapcsolat nem állt fenn.
|
Helyreigazítás
|
A 2018. április 7. napján az index.hu internetes portálunkon közölt, „480 milliós tanácsadás: az államtitkár barátjáéké a gigatender”című cikkünkben azt a valós tényt, hogy a Csendes Consulting Zrt. az Emberi Erőforrások Minisztériuma által szakértői tanácsadás és szolgáltatás nyújtására kiírt közbeszerzési eljárást a nyertes konzorcium tagjaként megnyerte, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy ez annak köszönhető, hogy a Csendes Consulting Zrt. tulajdonosa, Dr. Csendes Richárd és az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkára, Dr. Illés Boglárka között személyes kapcsolat áll fenn. A valóság ezzel szemben az, hogy a Csendes Consulting Zrt. tulajdonosa, Dr. Csendes Richárd és az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkára, Dr. Illés Boglárka között a tárgybeli uniós közbeszerzés időtartamát megelőzően és az alatt személyes jellegű kapcsolat nem állt fenn.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/06/04/helyreigazitas/
|
2019-06-04 16:19:00
| true | null | null |
Index
|
A szerdai Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a kormány támogatja a Vajdasági Birkózó Akadémia létrehozását Magyarkanizsán. Ehhez 937 millió forintos támogatást nyújt, az idei büdzséből 197 millió, a 2020-asból pedig a maradék 740 milliót fizetnék majd ki.
Az ügy pikantériája, hogy ezzel az épp csak a parlament elé került, még el nem fogadott költségvetéshez kell hozzányúlni - vagyis két nap után módosítják a jövő évi költségvetést, abban ugyanis ez a tétel nem szerepelt.
A közel egymilliárd forintot egyébként a Németh Szilárd, volt rezsibiztos, jelenlegi honvédelmi államtitkár által vezetett Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány kapja meg - Németh egyébként a Magyar Birkózó Szövetség nemrég újraválasztott elnöke is egyben.
|
Szerbiában épít birkózó akadémiát a kormány
|
A szerdai Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a kormány támogatja a Vajdasági Birkózó Akadémia létrehozását Magyarkanizsán. Ehhez 937 millió forintos támogatást nyújt, az idei büdzséből 197 millió, a 2020-asból pedig a maradék 740 milliót fizetnék majd ki.
Az ügy pikantériája, hogy ezzel az épp csak a parlament elé került, még el nem fogadott költségvetéshez kell hozzányúlni - vagyis két nap után módosítják a jövő évi költségvetést, abban ugyanis ez a tétel nem szerepelt.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/szerbiaban-epit-birkozo-akademiat-a-kormany.html
|
2019-06-06 18:56:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A Kaposvár és az M7 közötti szakasz fejlesztésénél a reklámkampányok tervezését, lebonyolítását, a médiavásárlást Lounge Design Kft. és a New Land Média Kft. kapta.
Mindkét cég annak a Balásy Gyulának az érdekeltsége, aki az utóbbi években a kormány kedvenc kommunikációs ügynöke lett, sora nyeri a megbízásokat.
A Közbeszerzési Értesítőből kiderül: a tájékoztatás hatósugara a Kaposvárt övező 50 kilométer, a megbízás értéke nettó 50 millió forint.
Határ a csillagos ég
A New Land Média valósággal kilőtt a kormányzati kampányok jóvoltából, ami nem túlzó állítás, mivel a 2016-ban csupán 1,5 milliárdos árbevétele volt, de a következő évben már 26 milliárdos forgalmat tudtak felmutatni.
A hirtelen jött növekedést mi sem mutatja jobban, hogy az indulás évében, 2013-ban ez a szám még csak 8 millió volt. A Balásy Lounge-csoportjához tartozó Lounge Design Kft. sem muzsikál rosszul, 2017-ben 3 milliárdos árbevételt realizált, a két társaság összesen 3,2 milliárd forint nyereséget hozott Balásy konyhájára.
Balásy cégei Kuna Tibor és Csetényi Csaba ügynökségeinek kegyvesztése után törtek fel, amelyek addig Rogán kommunikációs hivatalának kedvenc médiabeszállítói lehettek. 2016-tól Balásy szinte mindent visz a kormányzati kommunikációs tendereket terítő Rogántól, ő kivitelezhette a félelemkeltésben taroló sorosozós, junckerezős, brüsszelezős, migránozós, sargentinizős kampányokat.
Dől a lé
A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. is velük dolgoztat, elég utalnunk az maradandó nyomokat hagyó 1956-os emlékév népszerűsítésére.Az MTÜ április közepén újabb, 222 millió forintos vállalkozási keretszerződést kötött Balásy fenti cégeivel “belföldi kommunikációhoz kapcsolódó médiaügynökségi feladatok ellátására”.
Az különösen bájos, hogy Balásy munkáit a cégei által jegyzett kampányokban támadott Európai Unió forrásaiból fogják kifizetni.
Ezek az összegek persze aprópénzek a többi állami megbízáshoz képest. Az Átlátszó számításai szerint Rogán hivatala 2019 első negyedévében 31 állami szervezet számára 15,4 milliárd forintért rendelt szolgáltatásokat Balásy cégeitől. A legtöbbet, 10 milliárd forintot az “Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos” feladatokra költötték, de az Orbán Ráhel barátnője által vezetett Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt. is cseppentett egy 155 millió forintos megbízást.
A két Balsay-cég 2018-as éve sem lesz kismiska, a 24.hu gyűjtése szerint 2018. október közepéig a Nemzeti Kommunikációs Hivatal megrendeléseinek 98 százalékát abszolválhatták, 23,5 milliárd forint értékben.
Ezt Rogánék novemberben további “Európa jövőjét érintő”, 4,7 milliárdos, decemberben plusz 1,7 milliárdos kormányzati kommunikációs keretszerződéssel toldották meg.
|
270 milliós morzsa hullott Rogán favoritjának
|
A Rogán Antal vezette Nemzeti Kommunikációs Hivatal újabb megbízásokkal látta a brüsszelezős, sorozós kampányokat is jegyző Balásy Gyula cégeit.
A Kaposvár és az M7 közötti szakasz fejlesztésénél a reklámkampányok tervezését, lebonyolítását, a médiavásárlást Lounge Design Kft. és a New Land Média Kft. kapta. Mindkét cég annak a Balásy Gyulának az érdekeltsége, aki az utóbbi években a kormány kedvenc kommunikációs ügynöke lett, sora nyeri a megbízásokat.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/300-millios-morzsa-hullott-rogan-favoritjanak-120108
|
2019-05-28 04:48:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Rohamtempóban értékesítette ingatlanjait a Rogán Antal vezette belvárosi önkormányzat 2014 őszéig, amikor nem várt események is bekövetkeztek az V. kerületben. Az októberi önkormányzati választáson, miután Rogán az országgyűlési képviselőséget választotta, nemcsak annyi változás történt az V. kerületben, hogy az új polgármester Szentgyörgyvölgyi Péter lett, de bekerültek olyan ellenzéki képviselők is a testületbe, akik piszkálni kezdték a kerület ingatlanprivatizációs gyakorlatát. Az ügyeket nagy lendülettel Juhász Péter kezdte nyilvánosságra hozni, de az LMP új képviselője, Csonka Krisztián is tárt fel eseteket. Az eladások pofonegyszerű forgatókönyvének lényege ez volt: egy cég pár hónapra kivett egy üzlethelyiséget, hogy azután 30 százalékos kedvezményért megvásárolja azt. Megesett, hogy az üzlethelyiségben a három hónap alatt az égvilágon semmi nem történt, mindez csak ürügy volt arra, hogy igénybe lehessen venni a 30 százalékos engedményt, ami – például – 50 milliós árnál máris 15 milliót jelentett. Nem egy esetben a céget csak kevéssel az elidegenítés előtt jegyezték be.
Előd és utód (Rogán és Szentgyörgyvölgyi 2014 októberében)
Fotó: MTI/Illyés Tibor
A Népszabadság 2014 decemberében összesítette, hogy a Rogán vezette önkormányzat mennyi nem lakáscélú ingatlant, azaz üzlethelyiséget adott el. Kemény adatok születtek: a 2008 és 2013 év vége közötti hat év alatt összesen 155 darab ingatlant kedvezményes áron vásárolhattak meg a bérlők, az így eladott üzlethelyiségek forgalmi értéke 17,5 milliárd forint volt, de az önkormányzat ennél 3,9 milliárd forinttal kevesebb bevételhez jutott a bérlőknek tett engedmények miatt. Az alacsony négyzetméterárak is szembeszökők voltak, előfordult, hogy egy belvárosi ingatlant a kedvezmény után 200 ezer forintnál is kisebb négyzetméteráron értékesítettek.
Áron alul
Miután 2014 végétől a sajtóban egyre szaporodtak az ilyen meredek eseteket feltáró cikkek, illetve Juhász Péter több feljelentést is tett, számos ingatlannal kapcsolatban nyomozás indult – mire 2015 januárjában az önkormányzat hirtelen befagyasztotta a kétes ingatlanértékesítéseket. Érdekes adalék, hogy az Átlátszó 2015 áprilisában megszerezte az ügyben eljáró Fővárosi Főügyészség határozatát, amely a belvárosi ingatlanértékesítésekről ilyen megállapításokat tett: „A bérlet valójában formálisnak tűnik, amelynek egyetlen célja, jelenleg nem kizárhatóan kizárólag a vételárkedvezmény megszerzése lehetett.” A dokumentumból kiderült az is, hogy az ügyészség komoly hiányosságokat talált a rendőrségi nyomozásoknál, amelyek során például „még az ingatlanok tulajdoni lapjait sem” szerezték be, valamint nem vizsgálták, hogy „a vevők fizettek-e egyáltalán”. Mindez ugyanakkor csak arra volt elég, hogy 2016 augusztusában a belvárosi ingatlanmutyik ügyében az ügyészség által kritizált Nemzeti Nyomozó Iroda lezárja a nyomozást, mondván, nem keletkezett vagyoni hátrány azzal, hogy az ingatlanokat áron alul adták el Rogán regnálása alatt. (A „áron alul” nem zsurnalizmus: a Kúria is kimondta, jogos azt írni, hogy a Belváros áron alul adta el ingatlanjait.)
Az ugyanakkor figyelemreméltó, hogy a Belváros 2015 októberében akkora elánnal kezdte újra az eladásokat, mintha éppen semmiféle nyomozás nem zajlana. Ezeket az ügyleteket jártuk körbe a közelmúltban lapunk hasábjain, most pedig elkészítjük ezen időszak mutyimérlegét.
Ahhoz, hogy összevessük a „Rogán-” és a „Rogán utáni” korszak eladási mutatóit, több száz oldal önkormányzati dokumentációt néztünk át. (Nem volt más választásunk: hiába értékesít milliárdos nagyságrendben ingatlanokat a Belváros, összefoglaló táblázatot valamiért mégsem tesz ki erről.) A 2015 októbere és 2019 márciusa közötti periódust vizsgálva a következőkre jutottunk.
Összesen 99 darab kedvezményes eladást tett lehetővé az önkormányzat. (Ez ennél több helyrajzi számot takar, mert akadt olyan privatizálás, ahol egy döntéssel egy cím alatt egyszerre több helyrajzi számon bejegyzett ingatlant is eladtak. Ennek ellenére 99 darab eladással számolunk, és azokat az ingatlanokat, amelyeket a földhivatalban szúrópróbaszerűen ellenőriztünk, meg is vették.)
Ezek forgalmi értéke csaknem 6,571 milliárd forint volt. Ebből 4,6 milliárd bevétel keletkezett, mivel közel 1,971 milliárd volt a kedvezmény.
Összesen 18 027 négyzetméterről beszélünk.
Ez átlagosan 256 ezer forintos négyzetméterárat jelent.
Mindez egy olyan kerületben történik, ahol már az elmúlt években is egymillió forint volt a piaci ár, de nem ritka a másfél milliós vagy az ennél is magasabb négyzetméterár sem.
Találtunk még egy beszédes adatot – ezt külön diagramon is ábrázoltuk. A Népszabadság összesítésében hat évre ugyan több értékesítés jön ki, ám ha ezt összevetjük a Narancs által feltérképezett utóbbi három és fél év privatizációival, azt látjuk, hogy az elmúlt időszakban éves átlagban több eladás történt, mint Rogán Antal alatt. Azaz megállapíthatjuk, hogy a ciklus eleji botránysorozat és az azt követő nyomozás az ingatlankiárusítást nem befolyásolta, az ugyanolyan, sőt, bizonyos tekintetben még nagyobb tempóban zajlott – ami persze távolról sem véletlen.
Összeszokott csapat
Ugyanis botrány ide vagy oda, szinte kivétel nélkül ugyanazok szervezik az ingatlanmutyit, mint korábban – ebből a szempontból annak sincs nagy jelentősége, hogy a polgármestert Szentgyörgyvölgyi Péternek hívják. Az önkormányzat erős embere – a személyét érintő gyanús ügyletek és az ingatlanbotrányok ellenére – továbbra is Kertész Balázs. Az ingatlanügyekben megkerülhetetlen figura, a Belvárosi Vagyonkezelő Zrt. igazgatótanácsának az elnöke. Ez a cég készíti elő és terjeszti fel, hogy melyik ingatlant kinek adják el; ezek az iratok először a tulajdonosi és elidegenítési és lakásbizottsághoz kerülnek, amely azokat – olykor a kisebbségi ellenszavazat ellenére – rendre továbbküldi a képviselő-testület elé, ahol a fideszes képviselők sima többséggel meg is szavazzák az áron aluli eladást. A „lakásbizottságot” időtlen idők óta a fideszes Pásztor Lajos vezeti, a kerület „főingatlanosa”. Kertészhez hasonlóan az ő pozíciója sem gyengült meg az elmúlt időszakban, és ugyanezt elmondhatja magáról Sándor Zsolt ügyvéd is, aki a szerződéseket készíti és intézi az adásvételek ügyes-bajos dolgait. Posztját az sem kezdte ki, hogy 2015-ben neki is sikerült a piaci ár majd harmadáért egy 237 négyzetméteres, freskókkal, stukkókkal díszített lakáshoz jutnia a Deák Ferenc utcában (az ingatlanokról lásd térképünket), ahogy magát Kertészt sem gyengítette az, hogy az ingatlanügyekben érintettsége ellenére a cége birtokába került egy, a kerületi árakhoz képest bagóért értékesített Aulich utcai lakás. Ennek az adásvételi szerződése egyébként érdekes módon „elveszett” a kerület irattárából, és az önkormányzat nem is akarja pótolni azt (lásd: Hát nem elvitte a cica!, Magyar Narancs, 2016. november 24.). A lakásügyekben érintett volt a kerület kormánypárti alpolgármesterének apja, néhai Rubovszky György KDNP-s képviselő, aki a 2000-es évek közepétől szakértőként havi 300 ezer forintot kapott, és több lakás értékbecslése kötődött hozzá.
Hát nem elvitte a cica! - Újabb gyanús Rogán-közeli belvárosi lakásszerzés
Eltűnt egy korábbi önkormányzati ingatlan szerződése a Belváros irattárából. A lakást előbb Rogán Antal fogorvos ismerőse vette meg igen jó áron, hogy aztán az Rogán bizalmasához kerüljön. Az önkormányzat elképesztő érveket hoz fel, hogy ne kelljen kiadni a szerződést. Rogán Antal, Habony Árpád és Kertész Balázs ügyvéd bemegy az V.
Korábban az ingatlanügyekben eljáró vagyonkezelő cég ügyvezetője Sélley Zoltán, a kerület jelenlegi jegyzője volt. Egyszer azzal keltett föltűnést a nyilvánosságban, hogy egy 980 eurós cipőben fotózták le, mire Sélley azzal mentegetőzött, hogy a drága holmi csak ajándék volt. Sélley Kertész évfolyamtársa volt a Pázmány jogi karán, és csak azután lehetett belőle jegyző, hogy elődjét, Rónaszéki Lászlót bíróság elé állították. A Rónaszéki ellen felhozott egyik ügy éppen Habony Árpád nagynénjéhez, Pápa Marianne-hoz köthető: ez a Károly körút 26. szám alatti gyanús eladás volt. És ha már Habony: róla annak idején külön cikket írtunk (lásd: Belvárosi históriák, Magyar Narancs, 2014. május 21.), miután rendszeresen láttuk megfordulni a Szerb utca 9. szám alatti, műemléki védettségű házban.
Ennek egy Habony-rokon örülhet ((Károly krt. 26.)
Nemcsak a számokból és árakból vonhatók le következtetések a Rogán-éra, illetve az eladások új időszaka összevetésekor. A legfigyelemreméltóbb változás az, hogy az utóbbi években megszaporodtak az ismert, politikaközeli vállalkozók és üzletemberek.
Hírhedt esetek
Korábban is voltak politikai kapcsolattal rendelkező új tulajok. Az Átlátszó Rack László, Pintér Sándor korábbi üzlettársa komoly Váci utca környéki térnyerését térképezte fel több ízben, de Giró-Szász András is felbukkant egy Dorottya utcai ingatlan körül, amelyet eredetileg egy rejtélyes hátterű cég vásárolt meg, hogy aztán időlegesen a volt kormányszóvivő is beszálljon az üzletbe. A belvárosi ingatlanmutyira ugyanakkor legalább annyira az ismert nevek, Hajas László Erzsébet téri szalonja vagy a tévéből ismert, olasz éttermet futtató Gianni Annoni, illetve Habony Árpád korábbi felesége, Kaminski Fanny (Váci utca) irányították a figyelmet, mint a meghökkentően alacsony négyzetméterárak. Az egykori Jaguar-szalont a József Attila utcában alig 230 ezer forintos négyzetméteráron vehette meg egy ciprusi offshore cég, de Szentgyörgyvölgyi Péter jelenlegi polgármester korábban a már említett Szerb utca 9. alatt egy 110 négyzetméteres felújított lakást 174 ezer forintos egységáron vehetett meg – 25 éves részletfizetési lehetőséggel. A Mérleg utcában Rogán Antal titkáránál is landolt egy lakás, de jutott az ellenzéknek is ingatlan, amely nem is verte az asztalt az alacsony négyzetméterárak miatt. A 2014-ig az MSZP színeiben politizáló Pásztor Tibor 176 ezres négyzetméteráron jutott lakáshoz a Balassi Bálint utcában. Az egyik legalacsonyabb – 159 ezer forintos – ár azonban a Károly krt. 22–24. esetében fordult elő. Ezt csak egy hajszállal előzte meg a CBA által bérelt Sas utca 17. 166 ezer forintja, amelyet aztán az élelmiszerlánc átengedett kedvezményestül egy olyan kft.-nek, amely hamarosan nyolcszoros (!) áron kezdte el árulni. (Az ingatlan azonban máig e cég tulajdonában van.) A CBA-hoz köthető Arany Élelmiszer tavaly újabb érdekeltségre tett szert: az Arany János utca 27–29.-ben több mint 1700 négyzetmétert vásárolhattak a környék áraihoz képest alacsony, mintegy 216 ezer forintos négyzetméteráron. A CBA – derül ki az önkormányzat weboldalának Üvegzseb menüpontjába feltöltött szerződéslistából – legalább háromszor kapott megbízást az V. kerülettől összesen 32,5 millió forint értékben. Ezért húsvéti és karácsonyi csomagokat szállítottak.
Már arccal vállalják
Sőt arra is van példa, hogy kormánypárti politikus viszonylag gyorsan előbújik a vásárláskor eljáró „segítők” mögül. A korábban feltételezett rejtőzködés ma már a múlté, egyre több ismert szereplő vállalja nyíltan a kedvezményes ingatlanszerzését.
Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő a családi cégén keresztül trükkösen jutott több értékes belvárosi ingatlanhoz a Múzeum körúton és a Váci utcában. Azokat előbb bérlőként egy fodrászszövetkezet megvásárolta (nem tudtuk kideríteni, hogy honnan szereztek közel 100 millió forintot erre), majd gyorsan el is adta – így juttatva vaskos közvagyonhoz Szatmáryékat. Ez a történet azért volt újdonság a kerületi ingatlanmutyik sorában, mert példát szolgáltatott a gyanúra, miszerint a privatizációk egy részében valójában strómanok ügyködnek valakik helyett (lásd: Képviselő úrnak jó lesz!, Magyar Narancs, 2019. február 21.).
Belvárosi ingatlanmutyi: Trükkös vásárlás után, először lépett fényre egy Fidesz-képviselő
Nem szűnt meg a Rogán Antal alatti gyakorlat, és az elmúlt években is rengeteg ingatlant értékesítettek a piaci ár töredékéért Budapest egyik legdrágább kerületében. Az egyik ügy szálai egyenesen a Fidesz parlamenti frakciójába vezetnek. Sorozatunk első része.
A már említett Kertész Balázs alakja legalább két friss ügylet mögött is felsejlik egy Duó Consulting nevű cég fedésében, amelynek élén Kertész (volt?) sógora található, és amúgy ő a tulajdonos is. A Gerlóczy utcában és a Belgrád rakparton található érdekeltsége, utóbbi különösen speciális, hiszen ezt Leisztinger Tamással közösen próbálják felfuttatni – jelentsen ez bármit is az 1400 négyzetméteres ingatlan esetében. Leisztinger, a baloldaliként elkönyvelt milliárdos-oligarcha évekkel ezelőtt, a Vértanúk terén is lepörgetett egy sikeres adásvételt az önkormányzattal. Ez az üzlet azonban nemcsak mérete miatt érdemel külön figyelmet, hanem azért is, mert a legnagyobb ellenzéki napilap, a Népszava friss tulajdonosa nem mással, mint a kerületi ingatlanügyekben megkerülhetetlen Rogán-bizalmashoz, Kertész Balázshoz közeli figurával üzletel, ami a nagykoalíciós mutyiktól kicsit elszokott hazai közéletben régi-új, fanyar ízekre emlékeztet (lásd: A főnök, a sógor és az oligarcha, Magyar Narancs, 2019. március 21.). Mindez arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a nagy ingatlanosztogatás nem korlátozódott csupán fideszes, kormányközeli elemekre – és nemcsak balos oligarcha kaphat belőle, hanem Csányi Sándor is.
A belvárosi mutyi legsötétebb szeglete: a szoci pénzember, Rogán bizalmasa és egy híres épület kalandja
Két friss ingatlanügy mögött is felsejlik Rogán Antal titokzatos bizalmasának, Kertész Balázsnak az alakja az V. kerületben. Miközben a Belvárosban Kertész ma is meghatározó szereplő, épp az ő családi körénél landolnak önkormányzati ingatlanok. És feltűnik: Leisztinger Tamás. Amikor 2006-ban Rogán Antal először lett polgármester a Belvárosban, T.
A megkerülhetetlen
Két másik körről érdemes még beszélnünk: a bankokról, illetve az ingatlanos cégekről, lévén mindkét csoport óriásit szakított a Belvárosban. Az orosz állami Sberbankról megírtuk, milyen gáláns volt 2016-ban, amikor átengedte Schimicsek Tibor ingatlanosnak a kedvezményt is magába foglaló elővásárlási jogot az Egyetem tér 5. szám alatti 644 négyzetméteres irodára (lásd: Ügynökök és cinkosok, Magyar Narancs, 2019. február 28.). A Raiffeisen Bank sem volt szűkkeblű, amikor a Ferenciek tere 2. szám alatti bérleményéről volt szó: annak ellenére, hogy a testület a számukra biztosította a lehetőséget a kedvezményes vásárlásra 2015-ben, a vételárat már a Namma Kft. szurkolta le. A cég tulajdonosai jól ismertek: az érdemrenddel is kitüntetett Szamir Hamdan és Zuhair Avad, ők a kormány kedvenc szállodaüzemeltető Mellow Mood-csoportjának jordániai tulajdonosai. (Akik nem először szereztek jó áron lakást a Belvárosban: 2015-ben a Petőfi Sándor utca 3. szám alatt 260 ezer forintos négyzetméteráron vehettek meg egy 357 négyzetméteres helyiséget.)
Orosz állami bank lett a belvárosi ingatlanmutyi új trendjének szimbóluma
Átruházás: ez az új jelszó a Rogán Antal utáni idők V. kerületében. Évek óta lehet átpasszolni alacsonyra értékelt ingatlant, a vásárláshoz ma már nem is kell bérlőnek lenni. A hasznot rendre ingatlanügynökök húzzák, az ellenzék nyílt visszaélésről beszél.
Csányi Sándor OTP-je viszont nem engedte át sem a 2016-ban megvásárolt Nádor utcai 1431 négyzetméteres (197 ezer forint/ négyzetméter), sem a Zrínyi utca 9. alatti 203 négyzetméteres (256 ezer forint/négyzetméter) ingatlanját senkinek. Ha hozzávesszük ezekhez a szintén az OTP-hez került Vigyázó Ferenc utca 6. alatti 655 négyzetmétert, valamint a Kossuth téri Pick-üzlet 313 négyzetméterét, úgy az jön ki, hogy a Csányi érdekeltségébe tartozó cégek közel 2600 négyzetmétert vehettek ki az önkormányzati vagyonból egyetlen, 2015 decemberében tartott képviselő-testületi ülés után, meglehetősen alacsony áron.
Csányi Sándor
A bankokon kívül az ingatlanos cégek sikere feltűnő. A Rogán-érában például az OS17 szereplése; erről az Index részletezésében megtudhattuk, hogy összesen hét ingatlant vettek 550 millióért.
A Hercegprímás utca 17. alatt 177 ezer forintos négyzetméteráron bővülhetett az OS17, a nemrég bennfentes kereskedelem miatt elítélt Fintha-Nagy Ádám érdekeltsége. A Vim-Mobil közel 2800 négyzetméternyi ingatlant vásárolt, ennek csaknem háromnegyedét a Báthory u. 8.-ban, míg az Alkotmány utca 21.-ben összesen hét darab, összesen 840 négyzetméternyi ingatlanért kért az önkormányzat 159,9 milliót a szintén ingatlanban utazó Collina DM-től; ez kicsivel több mint 190 ezer forintos négyzetméterár. A nyomott árat a rossz állapottal indokolták.
Tanulság?
Többféle következtetésre juthatunk vizsgálatunk alapján. Évente közel 30 darab ingatlant értékesítenek újabban, és tekintettel arra, hogy információink szerint a százat bőven meghaladó piacképes üzlethelyisége van még az önkormányzatnak, a kiárusítás még évekig eltarthat. Az eddigi feljelentések alapján indított nyomozásokat rendre megszüntették „bűncselekmény hiányában”, nem beszélve arról, hogy a cikkünkben felidézett számos eset vagy már elévült, vagy hamarosan elévül. Mindeközben az önkormányzat egy olyan rendelet alapján jár el, amely azt foglalja jogi keretbe, hogy miként lehessen úgy eladni önkormányzati vagyont, hogy azon a kerület sok milliárdot bukjon. Mert miért is lenne életszerű, logikus vagy igazságos az, hogy ha valaki egy évig bérel egy 100 milliós üzlethelyiséget, azt úgy vegye meg 12 hónap elteltével 70 millióért, hogy ott még a villanyt sem kapcsolta fel? A baráti ár kikalkulálásához van értékbecslő, akad a papírmunkára megbízható ügyvéd, a rendszer tetején pedig a svájci lakcímmel rendelkező (és egy gellérthegyi, szintén offshore tulajdonban lévő luxusvillában is feltűnő), amúgy elérhetetlen ügyvéd (Kertész Balázs) áll; hogy a szavazásnál csont nélkül biztosított fideszes önkormányzati többséget ne is említsük. Ráadásul semmi nem mutat arra, hogy ez a szisztéma bármit is változzon a jövőben. Juhász Péter távozásával ugyan nem tűnt el az ellenzéki munka a kerületből, de a médiafigyelem egyértelműen csökkent: úgy tűnik, mindenki beletörődött abba, hogy az V. kerületben ezek a dolgok így mennek – az elmúlt években a sajtó már nem is követi a testületi üléseken kiárusított ingatlanok sorsát. Mindezt képes volt nemrég a baloldali ellenzék azzal megfejelni, hogy a kerületben mélyebb beágyazottsággal nem rendelkező, Budán politizáló Tüttő Katát jelölné az őszi polgármester-választásra – aki nemcsak helyi ismeretlensége miatt indul majd hátrányból, hanem mert az a Leisztinger Tamás az élettársa, aki benne van a kerületi ingatlanügyekben. Ezek alapján nehezen elképzelhető, hogy Tüttő Kata az ingatlanmutyi témájával szántaná fel a kerületet ősszel.
Megtalálta a baloldal a tökéletes jelöltet a Belvárosban: az MSZP-s, aki családilag érintett a sötét ingatlanügyekben
Tüttő Kata ott lenne polgármester, ahol Leisztinger Tamás ingatlanozik a fideszes kerülettel. A zuglói Fidesz-MSZP-s nagykoalíciós parkolási mutyihoz hasonló történet van kibontakozóban a 2014-ig Rogán Antal vezette V. kerületben, miután szombaton bejelentették: az MSZP-s Tüttő Katát indítanák a körzetben a baloldal jelöltjeként. Leisztinger-Fidesz-tengely? Tüttőnek ugyan nincs túl sok köze Belváros-Lipótváros Önkormányzatához, lévén jelenleg a XII.
A tények eközben mégis azt mutatják, távolról sem elveszett hely a Belváros az ellenzék számára: tavaly áprilisban az ellenzék közös jelöltje (történetesen az LMP-s Csárdi Antal) a kerület szavazóköreiben közel 700 szavazatot vert a helyi médiában agyonreklámozott fideszes jelöltre. Talán a milliárdos ingatlanmutyi törte meg a kerületi narancsuralmat? Biztosan nem állíthatjuk, bár más ok hirtelen nem jut az eszünkbe.
A Mellow Mood és a propagandista
Az elmúlt fél év ingatlaneladásainál három csoportra érdemes figyelni. A Most Mint Kft. a Belgrád rakparton vásárolt meg tavaly egy 574 négyzetméteres helyiséget (253 ezer forintos négyzetméter-átlagárért). A cég tulajdonosa Berta György, míg a lakókkal Berta Márta tartja a kapcsolatot – a kapcsolattartásra pedig azért van szükség, mert a cég éttermet készül építeni a ház földszintjén, és emiatt feszültség alakult ki a lakókkal. Berta Márta a Mellow Mood-csoport vezető beosztású munkatársa és a már említett Namma Kft. tagja is volt korábban. Helyi forrásunk szerint ő tűnik a valódi főnöknek, a lakóknak vonakodva, de megerősítette: a cég tulajdonosa valójában a fia.
A Sas utca 6.-ban jutott 260 négyzetméternyi ingatlanhoz nemrég az Impress Régió Kft. 285 ezer forintos négyzetméteráron. Ez a cég adja ki a Mai Belváros nevű, a fideszes vezetés érdekeit kiszolgáló, közpénzen tartott propagandakiadványt. És ez az a cég, amelyik a Habony Árpád lakcímeként megadott Aranykéz utcai lakás tulajdonosa is.
Egy egymással összefüggésbe hozható ingatlanos csoport az elmúlt fél évben 1487 négyzetmétert vásárolhatott kedvezményesen. A három cégnél – az egykor Száraz István tulajdonában álló 3P Promóciós Kft.-nél (Falk Miksa utca, 1105 négyzetméter), a Király 13 Bar Kft.-nél (Zoltán utca, 148 négyzetméter), illetve a Klauzál 34 Estate Kft.-nél (Báthory utca, 234 négyzetméter) – több alkalmazotti és tulajdonosi átfedést találtunk.
A cégek adatai az Optenből, az ingatlanokéi a földhivatali nyilvántartásokból származnak. Köszönöm Németh Dánielnek a sorozat elkészítéséhez nyújtott segítségét.
|
Belvárosi mutyimérleg: a Rogán-botrány után még nagyobb tempóval adja el ingatlanjait a fideszes kerület
|
Rohamtempóban értékesítette ingatlanjait a Rogán Antal vezette belvárosi önkormányzat 2014 őszéig, amikor nem várt események is bekövetkeztek az V. kerületben. Az októberi önkormányzati választáson, miután Rogán az országgyűlési képviselőséget választotta, nemcsak annyi változás történt az V. kerületben, hogy az új polgármester Szentgyörgyvölgyi Péter lett, de bekerültek olyan ellenzéki képviselők is a testületbe, akik piszkálni kezdték a kerület ingatlanprivatizációs gyakorlatát.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/szemrebbenes-nelkul-119186
|
2019-04-25 05:06:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Egy dolgot az elmúlt évek alapján szinte biztosra lehet venni: ha sportról van szó, akkor a kormány nem sajnálja a pénzt legyen szó beruházásról, működési támogatásról vagy épp a TAO-támogatásokról. Azokról az adóforintokról, melyről a kormány önszántából mond le annak érdekében, hogy a látványsportágak infrastrukturálisan és szakmailag fejlődjenek. Noha az eredeti elképzelés szerint a pénzek az utánpótlás-nevelés szolgálatába álltak volna, a gyakorlatban a támogatások zöme inkább ingatlan és egyéb tárgyi eszköz beruházásokat fedez. Bár a kormány év elején úgy tűnt, mintha behúzná a féket, és némi gátat szabna a költekezésnek, sikerült olyan határt meghúzniuk, mely rekordnagyságú TAO igénybevételét teszi lehetővé. Ez visszaköszön a 2020-as költségvetési törvényjavaslatban is, ugyanis a kormány azzal számol, hogy jövőre 121,8 és 131,8 milliárd forint közötti összeg eshet ki a büdzséből csak a sportcélú támogatás miatti adókedvezmény, vagyis a TAO-támogatások miatt.
Ez az összeg a költségvetési zárszámadások, valamint a 2018-as és 2019-es költségvetési törvény alapján rekordközeli igénybevételre utal. Eddig a legnagyobb összeg, amiről a TAO miatt lemondott a kormány, 2016-ban volt, akkor a zárszámadás szerint 135,1 milliárd forint esett ki. Azt ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a tervek alapján jellemzően mindig nagyobb a tényleges igénybevétel, mint a tervezett, tehát nem alaptalan az a feltételezésünk, hogy 2020-ban könnyen rekordot dönthet a TAO-támogatások nagysága.
2018-ig egyébként a 24.hu korábbi cikke szerint összesen 658 milliárd forint ment el a TAO-ra, ehhez hozzávéve az idei és a jövő évi várt igénybevételt, akkor
2020-ra jó eséllyel összesen 897 milliárd forintra rúghat a TAO-számla egyenlege.
Az átlag évi 89 milliárd forint nagyságát jól érzékelteti, hogy majdnem ennyit, 87,6 milliárd forintot vár a kormány jövőre a kisvállalati adóból. Majdnem ennyit, 90,6 milliárd költenek el jövőre az utazási kedvezmények ellentételezéseként szolgáló szociálpolitikai menetdíj támogatásra, és 10 milliárdnál is magasabb ez az összeg annál, mint amennyit Orbánék jövőre gyógyászati segédeszköz támogatásra szánnak (73,8 milliárd forint).
Összesen már 1100 milliárd esik ki a kedvezmények miatt
A sporcélú támogatások mellett számos egyéb adókedvezmény miatt is kiesik pénz a költségvetésből. A kedden benyújtott javaslat szerint a kormány várakozásai alapján 1086 és 1176 milliárd forint között lehet az az összeg, ami nem folyik be a költségvetésbe, hanem az érintetteknél marad.
Ebből a legnagyobb tételt a személyi jövedelemadóból érvényesíthető kedvezmények teszik ki: 391 és 403 milliárd forint maradhat a lakosság zsebében, főként a családi adókedvezmények miatt (ezt 311-314 milliárdos nagyságrendben érvényesíthetik a gyermeket nevelők). Második legnagyobb tételként a TAO-kedvezmény jelenik meg a kedvezmények sorában, a harmadik legnagyobb pedig a szociális hozzájárulás adóból levonható összeg. Emiatt 110-115 milliárdról mond le a költségvetés.
|
A 900 milliárdot is elérheti a TAO-támogatások összege 2020-ra
|
A kormány jövőre sem sajnálja a pénzt a látványsportágaktól, továbbra is TAO-forintokban fürödhetnek a sportszervezetek. 2018-ig egyébként a 24.hu korábbi cikke szerint összesen 658 milliárd forint ment el a TAO-ra, ehhez hozzávéve az idei és a jövő évi várt igénybevételt, akkor 2020-ra jó eséllyel összesen 897 milliárd forintra rúghat a TAO-számla egyenlege.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/a-900-milliardot-is-elerheti-a-tao-tamogatasok-osszege-2020-ra.html
|
2019-06-07 12:08:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A rendszerváltás után az önkormányzatok számára kezelhetetlen tehernek tűnt az ún. IKV-s lakásállomány kezelése. Többségük szabadulni akart a rossz állapotú, pénznyelő ingatlanállománytól, a bérlők többsége pedig örömmel élt a lehetőséggel, hogy félárnál is olcsóbban megveheti a lakást. Az 1993-ban született törvény végrehajtása során azonban az I. kerületi műemléképületekben lévő lakásokat kivették ebből a folyamatból. Ezek a házak nem alakíthatók társasházzá, a lakások nem válhatnak albetétté, így forgalomképtelenek. Tehát ezeknek bérlői nem vehetik meg a lakást, amiben laknak.
Ezt az igazságtalanságot igyekszik kompenzálni a kerület azzal, hogy nekik szociális lakbért kell csak fizetniük. Ennek a határozatlan idejű, örökölhető bérleti jogviszonynak lett a helyben használatos neve az örökbérleti jog. A jelenleg hatályos 2/2017. (11.23.) önkormányzati rendelet értelmében az itt lakók szociális lakbért fizetnek; egy összkomfortos lakás szociális bérleti díja: 254 Ft/négyzetméter/hó+áfa.
Ez a döntés valóban sok kérdést felvet, lehet, sőt kell is vitatkozni róla. Az igazán igazságtalan viszont az, hogy voltak olyan műemléképületek, amelyek mégiscsak eladhatók lettek. Ezek a lakások napjainkban 2-300 millió forintért cserélnek gazdát. Ezt többek között onnan tudom, hogy a műemléki védelem miatt az önkormányzat testülete elé kerülnek, hogy döntsünk az előválasztási jogról (minden esetben lemond róla az önkormányzat).
Hogyan minek alapján lett az egyik műemlékház eladhatatlan, a másik meg eladható? Hivatalosan soha nem derült ki, de látható, hogy részben az akkor befolyásos elit került jobb helyzetbe.
A másik igazságtalanság, hogy az önkormányzat vezetése az idők folyamán önkényesen kezelte azok igényét, akiknek forgalomképes lakásban volt bérleti joguk. Ismerek embereket, akik megvehető lakást bérelnek és jelentkeztek, hogy megvennék, de a kérelmük – valahogy – nem került se a testület, se az illetékes bizottság elé, miközben másoknak a forgalmi érték 30-40%-áért adta el az önkormányzat a lakást.
Az igazi döntés tehát nem a törvényben és rendeletben szabályozott módon, a képviselőtestületben születik, hanem a hivatalban (~a polgármesternél), ahol eldől, hogy lesz-e előterjesztés a kérelemből.
Az örökbérleti jog nemcsak örökölhető, hanem el is cserélhető. Vagyoni értékű jog, ezért piaci értéke van, egy aktuális hirdetés alapján például 55 m2-es lakásbérleti joga 45 millió forintért eladó, ami összevethető egy hasonló méretű lakás tulajdonjogának árával. Ez a bizonyos eladás viszont hivatalosan csak csere útján történhet meg, ezért születnek az olyan fiktív csereügyletek, amilyen Bayer Zsolt nevéhez is köthető. Működik egy ingatlanközvetítő cég, amelyik kifejezetten a vári lakások cseréjére szakosodott, az önkormányzat is hozzájuk irányítja az ügyfeleket.
A csereszerződés alapján az önkormányzat az új bérleti jog tulajdonossal köt szerződést, a csereügyletet, mint magánjogi szerződést nem bírálhatja felül, csak jogsértés gyanúja esetén tagadhatja meg a szerződéskötést. Tehát az önkormányzati lakásállomány ellenőrizetlen adásvétel tárgya, és ezeken az üzleteken ingatlanközvetítők gazdagodnak csupán. Aki cserélt, az már nem szociális, hanem költségelvű lakbért fizet, ami 425 Ft/négyzetméter/hó+áfa. Ezeket a lakásokat egyébként van lehetőség kiadni, de azt be kell jelenteni az Önkormányzat felé. Ilyen esetben a bérleti díj piacira változik.
A határozatlan idejű bérleti jog a Lakástörvény szerint lakás tulajdonjogára vagy bérleti jogára cserélhető. Ilyen esetben a cserélő felek magánforgalomban találkoznak, ügyvéd által ellenjegyzett csereszerződést nyújtanak be az Önkormányzathoz tulajdonosi hozzájárulást kérve. Amennyiben a jogszabályban felsorolt valamennyi szükséges dokumentumot csatolják, akkor az Önkormányzat nem tagadhatja meg a hozzájárulást.
Felmerülhet a kérdés, hogy ha valakinek van egy pár százezret érő kis kunyhója valahol az országban és éppen talál rá egy lakót a Várban, aki szívesen elcserélné erre az ingatlanát (ráfizetéssel nyilvánvalóan), az vajon megfelelő cserealapja lehet egy 50-60 milliót érő budai lakásnak.
Az Önkormányzat a cserealap értékével kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy hozzájuk már a megkötött szerződések érkeznek, így a megegyezés részleteiről nincs tudomásuk.
Hozzátették, hogy legtöbbször saját tulajdonú cserével, és nem bérleti jog cseréjével találkoznak, az érintett ingatlanok pedig azonos értékűek.(Ezt papíron el is tudjuk képzelni.)
(Tisztázzuk! Ki és hogyan juthat szuper olcsó lakáshoz a Várban?, Portfolió.hu, Pásztor Roxána 2019. április 11., 10:25)
Önmagában megtévesztő tehát arról beszélni, hogy valaki 30-40 ezer forintért bérel lakást a Várban, hiszen a bérleti jogot egy lakás áráért vette meg.
Érdemes ugyanakkor beszélni arról, hogy a jogilag az önkormányzat tulajdonában álló lakások gyakorlatilag adás-vétel tárgyát képezik, de ebbe a tulajdonosnak még annyi beleszólása sincs, mint az elővásárlási jognál. Így valójában nem érvényesül az eredeti szándék, hogy az önkormányzati tulajdonban tartás a budavári polgárnegyed épületegyüttesének egységes megőrzését szolgálja. És tényleg rossz érzés látni, hogy a pénzes politikai elit gyakorlatilag kénye-kedve szerint birtokolja a közvagyont.
De érthető a közvélemény figyelme és indulata, hiszen például a csepeli munkásotthonban egy ágy bérlése 60 ezer forint havonta, a lakásbérlések pedig 100 ezer forint alatt elképzelhetetlenek. Lakásválság van Budapesten, nemcsak az alacsony- hanem az átlagos jövedelmű családok számára is szinte lehetetlen megfizethető bérlakáshoz jutni. Ezért is kell foglalkozni a kérdéssel.
Nem lehet ugyanakkor egy huszárvágással megoldani a kérdést, mivel a Várban lévő 735 örökbérleti jogú lakás szinte mind külön történet. Van, aki már az ’50-es évek óta bérlő, de olyan is akad, akinek felmenői az ’50-es évek elején megvették a lakást, amit azután államosítottak, majd ’95-ben nem adtak vissza. Van, aki örökölte a bérleti jogot és olyan is, aki egy drága öröklakást adott cserébe, majd milliókért gyönyörűen felújította a lakást.
A Fővárosi Vagyonátadó Bizottság döntése óta eltelt 25 év – elérkezett az idő, hogy ránézzünk erre a döntésre, elemezzük, hogy beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket és kell-e változtatni. Egy biztos: csak az ott élők bevonásával, az ő szempontjaikat és érdekeiket figyelembe véve szabad dönteni a jövőről.
Nemrég nagy port vert fel a Fortuna utca 6. bérlőkijelölési jogának kérdése. A bérlőkijelölési jogot olyan esetekre találták ki, amikor a kerületben különböző közintézményeknél dolgozókat segítik vele. Így például a kerületi rendőrkapitányságnak is van ilyen joga, hogy az itt szolgálatot teljesítő rendőrök önkormányzati bérlakáshoz, vagyis kvázi szolgálati lakáshoz juthassanak a környéken. Az önkormányzatnak az Energiahivatal milliói nyilván jelentős bevételt jelentenek, de azt is figyelembe kellene venniük, hogy egy állami szerv ennyi közpénzt herdál el arra, hogy a Várban lakhasson a vezetője. Arról nem is beszélve, hogy helyette egy kerületi családnak is adhatnák ezt az ingatlant.
Szintén sok figyelem irányult a Pest-Buda Szálloda és Vendéglő ügyére, amely egy vári műemlékházban üzemel. A lakásokat Zsiday Roy cége az önkormányzattól bérli és luxusszállodát üzemeltet benne. Az önkormányzatnak fizetett havi bérleti díjnál több jön be egy éjszakáért a vendégektől, miközben információim szerint a házban élő utolsó lakó elköltöztetése költségeinek jó részét az önkormányzat állta.
A megüresedő önkormányzati lakásokat lakásbérleti pályázatokon hirdetik meg.
Azt viszont, hogy egy adott lakást mikor hirdetnek meg, senki sem tudja, hogy ki dönti el. Az sem egyértelmű, hogy minek alapján dől el, hogy egy adott lakást felújítva vagy felújítás nélkül ad-e bérbe az önkormányzat.
A most tavasszal meghirdetett vári lakások közül több is évek óta üresen áll és nem lett meghirdetve, van olyan is, ami nem is alkalmas lakásnak, de máshogy hasznosítható lenne, viszont ez nem történik meg. Emlékezhetünk a polgármester szüleinek és a Mesemúzeum vezetőjének lakására, amelyet egy-egy teljes körűen felújított műemlékházban adtak bérbe.
Budavári Önkormányzatnak 1431 bérlakása van, ebből 800 ingatlan a Budai Várban található.
Szociális bérleti díj: 1042 db lakás, ebből 595 db található a Várban
Költségelvű bérleti díj: 190 db lakás, ebből 140 db található a Várban
Piaci bérleti díj: 126 db lakás, ebből 55 db található a Várban.
Van további 37 lakás, amelyek jelenleg üresen állnak, 10 közülük a Várban található, ezekből 9 pályáztatás alatt van, a 27 Váron kívüli lakásból pedig 4-et versenytárgyalás útján fognak értékesíteni
Kiemelném, hogy
a Budavári Önkormányzat több mint 15 éve nem hirdetett szociális lakásbérleti pályázatot.
Tehát a megürülő lakások adta lakhatási lehetőségből eleve tudatosan kizárja a kis- és átlagos jövedelmű kerületi családokat. Minden bérlakáspályázat „piaci” elvű. A piaci kifejezés megtévesztő: nem valódi piaci folyamatokról van szó, csak a három díjkategória (szociális, költségelvű és piaci) közül ez a legdrágább.
A piaci pályázatnál nincsen semmilyen kikötés, lehet a pályázónak lakástulajdona vagy másik bérleménye, a rendelet értelmében nem nézik a családi állapotát és egyéb rászorultsági szempontokat. Hivatalosan egy dolgot néznek: hogy mennyi bérleti díjat és mekkora felújítási költséget ajánl fel. A díj nem licitálás vagy más piaci folyamat útján dől el, hanem mindenki beír két számot egy lapra, amit lezárt borítékban benyújt az önkormányzathoz.
Ezeknek a bontását egy titkos, sehol nem definiált bizottság végzi, amely az önkormányzati bizottságok elnökeiből áll. Ide tartozik még, hogy a pályázónak motivációs levelet kell írni, amit a döntés során ez titkosan dolgozó munkacsoport figyelembe vesz. Szóval még csak piacinak sem az igazi, hiszen akkor a pénzügyi szempontoknak kéne dönteni. Egészen a 2017. évben megalkotott új rendeletig ennek a döntéseit még a testület sem ismerte meg, ekkortól a módosító javaslatom hatására a döntést a testület hozza, a bizottság csak előkészít. De a képviselő-testület elé nem kerül be a teljes pályázati anyag és a döntési szempontok, hanem csak a végső javaslat. Ezek a szerződések 5 évre szólnak, de a rendelet értelmében gyakorlatilag korlátlan ideig további 5 évekre meghosszabbíthatók.
Ilyen pályázaton indult a polgármester is és nyerte meg a lakást néhány ezer forinttal a másik pályázó ajánlata előtt.
A polgármester szerint ez a rendszer azért jó, mert a leromlott állapotú lakások felújításába pénzügyi forrást vonunk be, a piaci pályázók sokat költenek a lakásokra. Ez lehet szempont, bár az egyébként több milliárdos tartalékkal rendelkező Budavári Önkormányzatnak erre nem igazán van szüksége és egyébként sem értem, hogy 20 év polgármesterség után miért olyan büszke rá, hogy lepusztult állapotban vannak az önkormányzati lakások.
Azt is látni kell, hogy a műemléki lakások felújítása drágább, mint más lakásoké. Egy bérelt lakás fejlesztéséhez nem ad hitelt a bank, ezért ezek a lakók önkormányzati segítség nélkül előbb-utóbb érett gyümölcsként hullanak a pénzes politikai elit és külföldi befektetők csereszerződésnek színlelt lakásvásárlásába. A nyertes pályázók műemléki felújítását nem vizsgálja senki, szakmai segítséget vagy kontrollt az önkormányzat nem nyújt.
Ha egy bérelt lakásnál tartozás halmozódik fel, arról az önkormányzat nem tud; van, hogy évek múlva derül ki, hogy a lakók felmondás alatt vannak és használati díjat fizettek hosszú időn át. Elfogadhatatlan, hogy a kerületi eszközkezelő úgy dönt ezekben a kérdésekben, hogy arra a választott testület sem lát rá. Ez egyszerre tartja bizonytalanságban a lakókat és kérdőjelezi meg a közvagyon felelős kezelését.
A fentiek miatt is az önkormányzati lakásállomány nagyon kicsi, és eléggé bebetonozott, így a mozgástér is beszűkült. Ennek a helyzetnek a kezelésére nyújtottam be korábban egy javaslatcsomagot. Ennek a lényege az volt, hogy (leginkább az üresen álló) magántulajdonú lakásállományt is vonjuk be a kerületi lakhatás megoldásába (ld. keretes rész). Emellett évek óta mindent megteszek azért, hogy a kerületi lakók érdemi segítséget kapjanak a lakások energiahatékonysági korszerűsítésére. Ez nemcsak a légszennyezést csökkentené, hanem a kerületiek fűtésszámláját is, ezáltal a kiszolgáltatottságukat is.
A szociális bérlakás céljára szolgáló ingatlanállomány bővítése céljából elevenítse fel a „lakásért életjáradékot” programot, amelynek a jogszabályi lehetőségei a kerületben adva vannak.
Vizsgálja meg egy együttműködési rendszer felállításának lehetőségét az erre fogékony kerületi lakástulajdonosokkal, amelynek értelmében a lakásukat az önkormányzat szociális bérleti díjért kiadja a rászoruló családoknak – ez kölcsönösen jó megoldás lehet, mivel a lakástulajdonos garanciákat kap és a korábban kiadatlan lakásáért rendszeres bérleti díjat, az önkormányzat pedig mozgásteret a kerületi családok lakhatásának megoldására.
Tízezrével élnek a fővárosban családok, akiknek a lakhatása bizonytalan: túl magas bérleti díjak és túl magas rezsi mellett elég egy betegség vagy munkahelyi krízis és már az utcán is találhatják magukat. Mindez egy átlagos jövedelmű családdal is megtörténhet. Mindeközben százezernyi lakás áll üresen a fővárosban. Erről korábban részletesen írtam a Mércén. Az önkormányzati szociális lakásbérbeadás arról szól, hogy ne csak az jusson önkormányzati bérlakáshoz, aki ki tudná fizetni a piacit is, hanem egyéni szociális helyzete alapján bárki. Ehhez olyan bérbeadási rendszer kell, ami alapján kiszámítható, hogy ki kaphat lakást és mennyiért; ahol a bérlők hosszú távra is tudnak tervezni, de tisztában vannak vele, hogy időről-időre felülvizsgálatra kerül a bérlés. Ma ez önkényesen van elbírálva, mint azt láthattuk az Ősbudavár Pizzéria esetén, amely minden rendeletben felsorolt követelménynek megfelelt, mégsem hosszabbították meg a bérleti jogviszonyát.
Az önkormányzati lakásállománynak mindenekelőtt a kerületiek lakhatását kell szolgálnia, az önkormányzat vezetésének pedig felelőssége van abban, hogy ez a lakásállomány folyamatosan jól karban legyen tartva és fejlődjék.
|
Az olcsó, várbeli lakások titka
|
Hogyan lehet olcsó vári műemléklakáshoz jutni? Mennyibe is kerül valójában egy vári lakás? Tényleg csak gazdag potentátok számára elérhető mindez? Mi a valós helyzet a Várban? – ezekre a kérdésekre válaszolok az írásomban
| null | 1 |
https://merce.hu/2019/06/11/az-olcso-varbeli-lakasok-titka/?fbclid=IwAR1xvtYZG1wViH5qPGkkz-aiPK_TluKGvKzMbkorMj40O3uEfURGHrUwCW8
|
2019-06-11 18:25:55
| true | null | null |
Mérce
|
Először a munkamódszerünkről. Közszereplőkhöz, nagypolitikához kapcsolható cégből annyi van, mint égen a csillag. A legjelentősebb építőipari vállalatok helyzete azonban speciális: a náluk landoló forintmilliárdok ugyanis nagyrészt állami beszerzésekből – azaz a kormányzat közvetlen „kegyelméből” – származnak. Az elmúlt kilenc év tapasztalatai alapján azt is pontosan tudjuk, hogy az így szerzett pénzek tartják működésben például a magyar „focializmust”, illetve teremtenek önrészt a honi burzsoázia érvényesüléséhez a többi stratégiai ágazatban (bankvilág, turizmus, agrárium).
Hogy a május végi mérlegleadási határidő után mely társaságok 2018-as eredményeit kellett mindenképp megvizsgálnunk, pontosan jelzi a Puskás Akadémia, az ugyancsak Mészáros Lőrinc befolyási övezetébe került eszéki fociklub, továbbá a Garancsi Istvánhoz tartozó székesfehérvári labdarúgócsapat honlapjának támogatói rovata. Az alábbi gyűjtésben szereplő cégek közül csak a Kossuth tér átalakításával maradandót alkotó KÉSZ Építő Zrt. nincs (vagy nem volt ott a közelmúltig) az érintett sportegyesületek szponzorlistáján. Az egyébként szintén Fidesz-közelinek mondható szegedi vállalatot azért vettük fel mégis a listára, hogy minden olvasónk tudja:
a tíz- és százmilliárd forintos megrendeléseket csatornázó infrastrukturális piacon az tekinthető többé-kevésbé normálisnak, ha egy érdekeltség az árbevétele 2-4 százalékát képes adózott eredményként megőrizni.
Ennek fényében nem tűnik skandalumnak, hogy Garancsi István – kis túlzással – minden utcasarkon építkező Market Zrt.-je esetében ugyanez az arány az 5 százalékot közelíti. Minimum elgondolkodtató viszont, hogy Mészáros Lőrinc családja, a felcsútiakkal szorosan együttműködő Duna Aszfalt Csoport (Szíjj László szíves felügyelete alatt), illetve Tiborcz István baráti kompániája az utóbbi három évben rendre 10-20 százalékos profitrátával dolgozott. Még különösebb, hogy mára ugyanehhez a csúcsoligarchiához tartozik az az osztrák-magyar illetőségű Aczél Zoltán, akit már a Válasz Online-on is elégszer körberajzoltunk: most legyen elég róla annyi, hogy az MSZP–SZDSZ-érában ő volt a kapcsolat az akkori kormánypártok pénztárnoki vonala és a magyar állam óriásmegbízásait elnyerő Strabag-, illetve Alstom-csoportok között. A korábban mindenki által „szoclibként” azonosított Aczél az elmúlt években kitartóan próbálta tagadni, hogy övé lenne a magyar állami beszerzéseken hasító, s közben a felcsúti és eszéki focit előszeretettel támogató Belfry-cégegyüttes – anno a Heti Választ még perrel is fenyegette ebben a témában –, majd idén áprilisban lazán a nevére vette az egész „kócerájt”. (Nehezebben emészthető formában: most szúrtuk ki a bécsi cégjegyzékben, hogy a budapesti Belfry-vállalatokat birtokló Belfry Holding GmbH a minap új tulajdonost kapott: azt az AZH Beteiligungs GmbH-t, amely egy további áttételen keresztül már egyértelműen Aczélé.)
Mit jelent, hogy a Mészáros-, Szíjj-, Tiborcz- és Aczél-ernyő alatt működő „nemzeti nagytőkések” 10-20 (egy-egy évben akár 30) százalékos bevételarányos nyereséget érnek el, miközben az építőipar egyéb aktorainál legfeljebb 2-5 százalékos a profitráta? – tudakoltuk néhány hete Nagy Zoltántól. A Gazdasági Versenyhivatal exelnöke szerint „az ilyesfajta adatok önmagukban bizonyítják a – tényleges verseny hiányából fakadó – monopoljáradék létét, és ezzel indirekt módon a rendszerszintű korrupciót is”. Mi az, hogy rendszerszintű korrupció? „Amikor az állami csúcsirányítók és a közbeszerzések legfőbb nyertesei lényegében egy tulajdonosi körként működnek, és mindenkit eltakarítanak, akik blokkolják az ügymenetet” – ez szintén Nagy Zoltán definíciója.
S ha ehhez bárki hozzáolvassa Tóth István János elemzését a G7 gazdasági portálról, további megerősítést kaphat korrupcióügyben – szintén a tények világából. Odaát ez a címe a szerző hatodik ábrájának: „A nettó szerződéses árak átlagosan mennyivel haladták meg a becsült értéket egyes építőipari cégek által nyert tendereknél 2017-2018-ban?”. Azaz:
A tervezett árhoz képest mennyivel lett drágább egy-egy munka, amikor a hatalom barátai nyerték a közbeszerzéseket? Lássunk csodát: itt is Mészáros Lőrinc a csúcstartó a maga 11 százalékos többletével, a második pedig a Tiborcz Istvánnal üzleti koalícióban működő West Hungária Bau Kft.!
És akkor lássuk a mi számainkat!
I. A bajnokok, akik az építőipari bevételeik 10-20 százalékát tiszta nyereségként vihetik haza
1. Mészáros Lőrinc és családja
2009: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 0,28/1,00; profitráta: 28,0%
2018: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 26,25/176,48; profitráta: 14,9%
2016–2018: összeredmény/összbevétel (Mrd Ft): 43,93/272,35; profitráta: 16,1%
A felcsúti „csodavállalkozó” 2013-ban vált tényezővé a nagy infrastruktúra-beruházók piacán. Ekkor vásárolta fel a vasútiparra szakosodott R-Kord Kft.-t – de még szigorúan csak Simicska Lajos árnyékában mozoghatott. Azóta a helyzet persze megváltozott, és 2018-ra a Mészáros család lett a bajnokok bajnoka – már ami a hozzájuk tartozó építőipari vállalatok nyereségtermelő-képességet illeti. A fenti kimutatásban az ősi cég, a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és az R-Kord Építőipari Kft. mellett az eredetileg a Mészáros-gyerekek nevén futó (majd a papa által „bekebelezett”) Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt. számai szerepelnek. Továbbá a 2018-as adatban már ott van a tavaly felvásárolt V-Híd Építő Zrt. teljesítménye, valamint azok az eredmények, melyeket a Mészáros Lőrinc vejévé avanzsált Homlok Zsolt két vasúti érdekeltsége (Homlok Építő Zrt., Vasútvillamosító Kft.) produkált. A jövő májusi mérlegleadáskor nyilván már a Mészáros Group egyik új szerzeményére, a stadionberuházóként jegyzett Záév-csoportra, illetve a Simicskától „visszafoglalt” Közgépre is kiterjed majd a figyelmünk, a mostani eredménykimutatásból viszont még kihagytuk ezt a két társaságot.
2. Szíjj László központi vállalata: a Duna Aszfalt
2009: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 0,51/16,81; profitráta: 3,0%
2018: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 18,56/129,52; profitráta: 14,3%
2016–2018: összeredmény/összbevétel (Mrd Ft): 48,38/237,61; profitráta: 20,4%
A 2015-ös Simicska–Orbán-szakítás után a Közgép helyett a Duna Aszfalt Kft. lett a hatalom udvari sztrádaépítője. Szíjj László szimbiózisban működik Mészáros Lőrinccel – számos egyéb érdekeltség mellett a NER-felvilág finanszírozásában élenjáró MKB Bankot is közösen birtokolják. Szíjj a focitámogatáson kívül más sportban is besegít a hatalmi körnek – olyannyira, hogy a Duna Aszfalt Kft. a Telekom Veszprém kézilabdacsapatot működtető Veszprém Handball Team Zrt. többségi tulajdonosa.
3. Tiborcz István baráti köre
2018: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 16,96/141,79; profitráta: 12,0%
2016–2018: összeredmény/összbevétel (Mrd Ft): 28,41/275,51; profitráta: 10,3%
Ebben a pontban összesen öt cég adatait tömbösítettük Tiborcz István neve alatt. Hivatalos formában egyik sem tartozik a kormányfő vejének portfóliójába, a tulajdonosaik viszont kötődnek mind egymáshoz, mind a gazdasági elitben csak „kishercegként” emlegetett üzletemberhez. (2009-ről azért nincs eredményünk, mert jelen formájukban ezek a vállalatok akkor még nem működtek.) Konkrétan ezekről a társaságokról van szó: West Hungária Bau (WHB) Építőipari Szolgáltató Kft., Építő-és épületkarbantartó (Épkar) Zrt., Magyar Építő Zrt., Fertődi Építő és Szolgáltató (FÉSZ) Zrt. és Zeron Befektető Zrt. A WHB-tulajdonos Paár Attilának számos közös érdekeltsége volt és van Tiborcz Istvánnal, sőt az Épkar-főnök ifj. Szeivolt Istvánt is össze lehet kötni a miniszterelnök vejével. A patinás hírű Magyar Építő már több éve közös Paár–Szeivolt-irányítás alatt áll – s közben a FÉSZ a WHB-csoport segédvállalataként, a Zeron pedig az Épkar társaként funkcionál (például az állami tendereken).
4. Aczél Zoltán és a Belfry-csoport
2018: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 2,37/21,63; profitráta: 11,0%
2016–2018: összeredmény/összbevétel (Mrd Ft): 4,08/34,50; profitráta: 11,8%
A osztrák-magyar lobbista a hazai közbeszerzéseken általában a Strabag társaként indul, de a Mészáros–Szíjj-érdekkörhöz is erős kapcsolat fűzi. Az Aczél Zoltán-féle Belfry-csoport a felcsúti és az eszéki foci „önzetlen” támogatása mellett közös horvátországi vállalatot is alapított Szíjj László Duna Aszfaltjával – Osijek Asfalt d.o.o. néven –, és ugyancsak párban visznek egy budapesti mérnökcéget, a Mérföldkő Közlekedési Fejlesztő és Szolgáltató Kft.-t. A fenti kimutatásban összesen négy Aczél-társaság számait egyesítettük: a Belfry PE, a Belfry CC és a Belfry MS építőipari kft.-két, valamint egy olyan vállalkozásét, amelyet 2017-ben még Belfry Szolnoki Aszfalt Kft.-nek hívtak. Utóbbit tavaly felvásárolta a Strabag, így a 2018-as adatból már kihagytuk a szolnoki egység eredményeit.
II. A felsőliga B csoportja, melynek szereplői rendre 4-9 százalékos profitrátával dolgoznak
1. Strabag Group
2009: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 3,96/124,94; profitráta: 3,2%
2018: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 13,19/149,16; profitráta: 8,8%
2016–2018: összeredmény/összbevétel (Mrd Ft): 33,17/389,46; profitráta: 8,5%
Bár az osztrák mamut az Uniqa, a Raiffeisen és a liberális pártfinanszírozóként jegyzett Hans Peter Haselsteiner, továbbá az orosz Oleg Gyeripaszka tulajdonában áll, akár „tiszteletbeli” magyar cégcsoportként is tekinthetünk a Strabagra. A budapesti kormányok ugyanis – színezetüktől függetlenül – igényt tartanak a Gazdasági Versenyhivatal korábbi kartellvizsgálatain többszörös visszaesőként el-elmeszelt társaságra. A fenti eredménykimutatásban a csoport kilenc építőipari tagvállalatának számait egyesítettük. Ezek név szerint: Strabag Általános Építő Kft., Strabag Építőipari Zrt., Strabag-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft., Strabag Vasútépítő Kft., Strabag Rail Kft., Generál Mély- és Magasépítő Zrt., Frissbeton Betongyártó és Forgalmazó Kft., Bitunova Útfenntartó és Emulziógyártó Kft., valamint a 2018-as évtől – a Belfry-csoporttól megvásárolt és átnevezett – Strabag Szolnoki Aszfalt Kft.
2. Garancsi István központi vállalata: Market Építő Zrt.
2018: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 6,82/138,49; profitráta: 4,9%
2016–2018: összeredmény/összbevétel (Mrd Ft): 15,30/332,92; profitráta: 4,6%
A fehérvári labdarúgócsapatot is birtokló üzletember 2014-ben szerezte meg a Marketet; a cég azóta a kormányzat jóvoltából rengeteg stratégiai épületfelhúzásban vállal szerepet. Ennek megfelelően a társaság 2016 és 2018 közötti összbevétele egy tartományban mozog az infrastruktúra-beruházás minden szegmensében érdekelt Strabagéval – és bőven meghaladja a Mészáros-érdekeltségekét. Ami viszont a profitot illeti, a felcsúti üzletember itt emlegetett egységei a Garancsi-féle Marketnél háromszor eredményesebbek.
3. Swietelsky-csoport
2009–2010: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): -0,12/49,61; profitráta: –
2017–2018: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 4,29/89,98; profitráta: 4,8%
2015–2018: összeredmény/összbevétel (Mrd Ft): 18,95/261,16; profitráta: 7,3%
A korábban a szombathelyi Haladás névadó szponzoraként jegyzett cégóriás a legutolsó lezárt üzleti évében jóval gyengébb eredményt produkált, mint a másik NER-kompatibilis osztrák versenyző, vagyis a Strabag. A vállalatcsoport pénzügyi periódusai április 1-jétől a következő márciusig tartanak, ezért a fenti eredménylistában – amely a Swietelsky Magyarország Kft., a Swietelsky Vasúttechnika Kft., a Swietelsky Építő Kft., illetve 2017–2018-tól a DS Vasút Vasúti Szolgáltató és Fuvarozó Kft., valamint a Vasútgép Kft. összesített adatait tartalmazza – más az évbeosztás, mint az összeállításunk többi szereplőjénél.
III. Akiknél „normális”, azaz legfeljebb 2-4 százalékos a bevételarányos nyereség
1. Dunai György EuroAszfalt Kft.-je
2009: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 0,01/22,59; profitráta: 0,5%
2018: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 1,03/28,03; profitráta: 3,7%
2016–2018: összeredmény/összbevétel (Mrd Ft): 1,26/57,48; profitráta: 2,2%
A Kulcsár Attila álbróker hírhedt VIP-listáján szereplő egykori Betonút-tulajdonost régen MSZP-közeliként emlegették a sajtóban, mára azonban nagyot fordult vele a világ. Egyrészt végül jogerősen felmentették a K&H bankbotrány perében, másfelől az EuroAszfalt nevű újabb építőipari cégével ma is sorra nyeri a közbeszerzéseket – például a Mészáros és Mészáros Kft. konzorciumi partnereként. Igaz, a Dunai-üzem jövedelmezősége „valamiért” sokkal gyengébb, mint a felcsúti kollégáé.
2. Varga Mihály KÉSZ Építő Zrt.-je
2009: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 0,32/14,05; profitráta: 2,3%
2018: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 1,37/43,45; profitráta: 3,2%
2016–2018: összeredmény/összbevétel (Mrd Ft): 3,40/135,71; profitráta: 2,5%
A sajtóban nemrég potenciális szegedi (fideszes!) polgármesterjelöltként is megfuttatták Varga Mihály nevét – aki persze csak névrokona a pénzügyminiszternek. A KÉSZ fontos szereplője a hazai építőiparnak – a cég építette át egyebek mellett a Kossuth és a Széll Kálmán teret –, ám visszafogott profitja arról árulkodik, hogy a NER csak korlátozottan bízik Vargában.
3. Apáthy Endre A-Híd Zrt.-je
2018: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 1,13/45,77; profitráta: 2,5%
2016–2018: összeredmény/összbevétel (Mrd Ft): 1,73/72,01; profitráta: 2,4%
Az Apáthy Endre érdekeltségeként ismert Híd-csoport tagjai közül az A-Híd Zrt. jelenik meg leginkább focifinanszírozóként, illetve a hatalomnak kedves médiumok támogatójaként, ám a fenti eredménykimutatásban a Hídépítő Zrt. számai is szerepelnek. Mindazonáltal az érintett két cég nem dúskál a profitban – ám Apáthy nem lehet elégedetlen, hiszen egykor az ő társasága volt az a V-Híd Zrt. is, amely Mészáros Lőrinc kezében mára „aranygyárrá” változott.
A Válasz Online jövője olvasóinkon múlik! Két hónap alatt 1500 támogatót gyűjtünk. Csatlakozzon hozzánk most!
#Garancsi István#Mészáros Lőrinc#Strabag#Tiborcz István
|
Magyarázat a Mészáros-csodára: ilyen haszonkulccsal dolgozik a „nemzeti nagytőke”
|
A május végi mérlegleadási határidő után visszatérően végigböngésszük a „nemzeti nagytőkét” megjelenítő cégek éves beszámolóit. Már Heti Válasz-korunkban is ezt tettük, a hagyomány pedig kötelez. Annál inkább, mert nem érzések, benyomások, hanem egzakt pénzügyi adatok alapján szeretünk válaszolni olyasfajta kérdésekre, hogy van-e rendszerszintű korrupció a jelen Magyarországán.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2019/06/04/meszaros-tiborcz-szijj-2018-merleg/
|
2019-06-04 02:00:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
A gazdag nyugdíjasokra alapozva hasít a dunai szállodahajós biznisz, tíz év alatt másfélszeresére nőtt a forgalom. Becslésünk szerint legalább 300 milliárdot hagynak a dunai hajós utakért a cégeknél az utasok.
A Hableány balesetében érintett Viking a legnagyobb szereplő, az alapító tulajdonos norvég milliárdos 20 év alatt kétszer annyi vagyont szerzett, mint Mészáros Lőrinc. Ő ugyan a szabad piacon kereste a szédületes vagyonát, botrányok és korrupciós vádak is színesítik karrierjét.
A dunai szállodahajók régiós piacáról ugyan nincsenek teljes körű régiós adatok, de a legtöbb hajó Passau és Budapest között közlekedik, ezért elég lehet a passaui adatokat nézni. Eszerint tíz év alatt másfélszeresére nőtt a vendégek száma. Bécsnél az osztrák Duna hajózásával foglalkozó állami cég, a Viadonau éves jelentése szerint 2017-ben 450 ezer szállodahajó utas volt a Dunán, ami 8,4 százalékos növekedés volt egyetlen év alatt – ezt az ütemet évek óta tartja az iparág.
Az erőltetett ütemű növekedés azonban kezd kifulladni, az idei szezonban már nem találnak elég utast a cégek. A kereskedelmi háborúk, a brexit, sőt még az amerikai kormány rövid leállása is mind hatással vannak a piacra, a bizonytalanság semmilyen piacnak nem tesz jót.
A turisták nagy része tehetős és idős: a Passaui Egyetem felmérése szerint az utasok fele havi 4 ezer eurónál többet keres, 41 százalékuk 60-70 év közötti, további 35 százalékuk 70-80 év közötti, 71 százalékuk nyugdíjas. Az ilyen utak fő vonzereje, hogy kényelmesen, minden este ugyanabban a kabinban ülve lehet egy-két hét alatt a Duna mentén fekvő nagyvárosokat végiglátogatni, az utazásnak pedig része az összes kapcsolódó program: buszos városnézés, vacsora, így semmit sem kell szervezni, nem kell sokat sétálni.
Nem mindenkinek olyan nagy üzlet a szállodahajózás. A városok, ahova a turistákat viszik, nem feltétlenül járnak olyan jól, mintha egy helyi hotelben szállnának meg a vendégek, hiszen így kevesebbet költenek az adott városban, az adóbevétel is kevesebb. Idegenforgalmi adó nem keletkezik utánuk, a kikötői díjak sem olyan magasak (napi 189 ezer forint a Mahartnál). Legfeljebb az általuk rövid időre igénybe vett szolgáltatásokat (vacsora, buszozás) lehet gazdasági hatásként felfogni. Budapest esetében talán kedvező hatás lehet, hogy a legtöbb út Budapesten indul vagy itt ér véget, ezért az utasok egy része egy-két napot ráhúzhat a magyar fővárosban.
Passauban úgy becsülik, hogy 110 millió bevételt jelent évente ez az iparág, aminek a fele a buszos utaztató cégekhez kerül. Budapesten nem érhetők el hasonló adatok. Egyébként nem is olyan régi üzletág ez, mint gondolnánk.
Ha nincs igény, teremtsél
Nagy hagyománya van a világban az óceánjáró hajóknak, amiken körutakat szerveznek. Az óriásira nőtt hajókon már kétezernél is több szoba is lehet. 2018-ban a világ teljes tengerjáró szállodahajó iparága 46 milliárd dollár, azaz 13 ezer milliárd forint bevételt ért el 27,2 millió utassal. A dunai hajózás ettől persze messze elmarad, az évi 450 ezer turista átlagosan 2-3 ezer eurót fizet az utakért, így 300-420 milliárd forintos bevétellel lehet számolni
Ennek legnagyobb része pedig a Viking River Cruises vállalatcsoprthoz kerül. Egy hajózási oldalról az derül ki, hogy 68 hajójuk van, 2018-ban 2 milliárd dollár volt a bevételük és 350 ezer utast szállítottak. Igaz, ebbe nem csak a dunai bevételt számítják bele.
A Viking nagy eredménye az volt, hogy időben rástartolt a dunai hajózásra. Az alapító Torstein Hagen a McKinsey tanácsadócégnél szerzett tapasztalatai alapján azon gondolkodott, hogyan lehetne az óceánjárók jól jövedelmező üzleti modelljét máshol is hasznosítani. Azt látta, hogy az amerikai turisták általában 7-10 napra jönnek Európába, egyik városból a másikig busszal utaznak, lehetőleg minél több helyre szeretnének eljutni, minden nap másik várost megnézni. Márpedig ha ezt hajón tehetik meg, akkor éjszakánként kényelmesen aludva tudnak haladni.
A folyóhajózás kifejezetten olcsó és alacsony színvonalú utazásnak számított korábban Nyugat-Európában. Ezért nem is az európaiakat akarták rávenni erre, hanem Amerikában indítottak marketing kampányt. A kezdés 1998-ban azonban nem a Szajnán, a Rajnán vagy a Dunán volt, hanem 4 orosz hajó megvásárlásával. A Szentpétervár és Moszkva közötti utat pontosan az amerikai turisták által megszokott 7-10 napra lehetett belőni. 2000-ben pedig megvették az egyik vezető európai folyami szállodahajós céget, a KD River Cruise-t, és 2015 óta már óceánjáróik is vannak.
A norvég üzletember két évtized alatt sokszorosára növelte a luxus folyóhajózást Európában, főként a Dunára koncentrálva.
Szárnyaló üzlet, adók nélkül is
Cégadatokból azonban nehéz utánajárni, pontosan hogyan teljesít a cég. Az európai hajóutakat a cég honlapja szerint a Viking River Cruises UK Ltd. értékesíti. Az Angliában bejegyzett cég árbevételénél 2017-re 97 millió font szerepelt, ami a huszada a hivatkozott összegnek. A cég nem sok profitot mutatott ki, csupán 1,3 millió font volt az adózás előtti nyereség. A tulajdonosa azonban érdekesebb: az adóparadicsomként ismert Bermudán bejegyzett Viking River Cruises (Bermuda) Ltd.
Van azonban egy svájci bejegyzésű Viking River Cruises AG is, de erről nem tudjuk, hogy mennyi lehetett a bevétele – ezt nem teszik közzé a svájci cégadatbázisban. Erről azt lehet tudni, hogy legalább 200 millió dollár az árbevétele. Az amerikai Fobes szerint a cégcsoport bevétele 1,6 milliárd dollár. Ha csak az utóbbi igaz, akkor is 36 milliárd forintos üzletről van szó. De már nem csak Európában aktívak, Amerikában is van Viking, amit Las Vegsasba jegyeztek be.
Torstein Hagen életrajza a sikeres pénzügyi tanácsadó mintapéldája lehetne: Norvégiában fizikus diplomát szerzett, majd a Harvard üzleti iskoláján tanult, a McKinsey tanácsadócégnél dolgozott, a Holland America Line csődjét sikerült megakadályozni az olajváláság idején. 1976-ban a norvég partokat járó hajókat üzemeltetető Bergen Line ügyvezetője lett, 1980-ban pedig a Royal Viking Line ügyvezetője, ahonnan kirúgták egy sikertelen értékesítési tárgyalás után. Később Oroszországban kezdett üzletelni, végül Svájcban telepedett le.
Norvégiai vádak: korrupció és hanyagság
Szülőhazájában, Norvégiában adóelkerüléssel vádolják a Viking alapítóját. Ráadásul amikor éppen megírták, hogy éveken át milyen furmányos módszerekkel kerülte el milliárdos létére az adófizetést, éppen egy bajba jutott hajójáról az adófizetők pénzén mentették az utasait. 2019 márciusában ugyanis 1300 utassal a fedélzetén megállt egy óriási vihar közben a Viking egy hajója, és helikopterrel kellett menteni több száz utast – ez a Vikinget alapító, az adókat kínosan kerülő Hagen több száz évnyi adójából sem jönne ki. Parlamenti képviselők fel is vetették, hogy ki kellene a drága mentését számlázni a milliárdosnak.
A 2,4 milliárd dollárosra becsült vagyonú Hagen – aki a Forbes-lista alapján az ország 6. leggazdagabb embere – egy friss beszámoló szerint 7 ezer dollárnyi adót fizetett Norvégiában, és csak azért él Svájcban, hogy megússza az adófizetést. Norvégiában még csak füllenteni sem lehet a befizetett adókról. Egy honlapon a norvég állampolgárok belépés és azonosítás után bárkinek a fizetését és a befizetett adóját megnézhetik. Hagent nem hozza zavarba a radikális transzparencia, még a gazdagoknak a közterhek elkerülésére közismerten kiváló lehetőséget biztosító Svájcon belül is hajlandó volt Bázelből Luzernbe költözni, hogy ne kelljen a szigorodó bázeli szabályok alapján több adót fizetnie.
2015-ben a bergeni polgármester ellen rendőrségi nyomozás zajlott, mert Hagentől több nagyértékű ajándékot fogadott el. Többek között a milliárdos meghívására magángéppel reptették Velencébe a cég tengerjáró hajójának megkeresztelésére. A polgármester több másik ajándékot is elfogadott, köztük ingyenes hajóutat. Norvégiában ezért tiltott lobbizás miatt indult eljárás Hagen ellen, aki a gyanú szerint a norvég hajózási szabályok módosításában várt segítséget a bergeni polgármestertől.
Az idei norvégiai balesettel is lesznek még jogi gondok: az amerikai utasok ugyanis 10 millió dollárra perlik a céget az átélt problémák és a tapasztalt fejetlenség és káosz miatt. A vihar miatt egyébként egy norvég hajó sem futott ki a kikötőből, a vádak szerint azért vállalata be a Viking legénysége a rossz időjárás ellenére, mert időben vissza kellett érni Londonba.
Kizsigerelt munkavállalók
De nem csak ez vet kedvezőtlen fényt a tulajdonos üzleti etikai hozzáállására. Érdemes azt is megvizsgálni, hogy milyen vádak érik az európai folyók szállodahajóinak üzemeltetőit, amelyek közül a Viking a legnagyobb, a piac körülbelül felét birtokolják. A hajók legnagyobb része a Dunán és a Rajnán svájci zászló alatt közlekedik, ezért a svájci szabályok vonatkoznak a munkavállalókra is. A BZ Basel újság éppen a napokban jelentett meg egy cikket arról, hogy mennyire rosszak a munkakörülmények ezeken a szállodahajókon, a 14-16 órás munkanap a minimális elvárás, miközben a bérek alacsonyak.
A Budapesten most balesetben részt vevő hajó kapitánya ukrán volt, ami nem véletlen. A kelet-európai, EU-n kívüli országokból érkező munkavállalóknak nincs sok esélyük uniós cégeknél dolgozni, ezért könnyebben magukhoz láncolhatják őket munkaadóik, könnyebb nekik alacsonyabb béreket fizetni, túlmunkára rávenni. A Viking például úgy állt át svájci frankról euró alapú fizetésre, hogy közben lejjebb vitték a béreket tavaly. Az átlagbérek bruttó 1500 euró körül alakulnak. Ez sem lenne ennyi, ha a német felségvizeken nem kellene megadni a német minimálbért. A túlórákat a cégek rendszeresen nem fizetik ki: több pert is nyertek már sok millió forint értékben egykori munkavállalók a nagy cégekkel szemben.
Nem kevés munkavállalóról van szó. A Nautilus hajózási szakszervezet friss jelentése szerint 135 svájci hajón 1600 hajós és 7000 vendéglátásban dolgozó munkavállaló dolgozik a Dunán. Főleg az utóbbiak helyzete rossz: a svájci tévének nyilatkozó egykori pincér szerint csupán nettó 806 eurót kapott egy havi munkáért – csakhogy nem napi 8, hanem közel 12 órás munkáért, ami 1200 forintos órabérnek felel meg.
Már 2017-ben arra figyelmeztetett a Nautilus, hogy az abban az évben bekövetkezett baleset is a rossz munkakörülményekre vezethető vissza. Ebben az évben két magyar hajós halt meg, amikor a hajó fülkéjét levágta egy híd Németországban.
A szakszervezet jelentése felhívja a figyelmet arra, is hogy mivel túl alacsony a személyzet létszáma, rendezetlenek munkaidők, és a szállással is problémái vannak, és mindez súlyos problémákat okozhat.
Tehát arra figyelmeztettek, hogy a túlhajtott és kevés hajós már biztonsági kockázatot jelent.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDunai katasztrófa: mintha egy kamion ment volna egy TrabantnakTíz év alatt tízszeresére nőtt a nagy hajók forgalma Budapesten, de hiába módosítottak a szabályokon, több mint hatvan éve nem volt ilyen súlyos vízi baleset.
|
Norvég milliárdos pörgette fel a dunai szállodahajó iparágat, de egyre több kritika éri
|
Ravasz módon épített fel egy teljes iparágat a semmiből, de többek között korrupcióval és a dolgozók kizsigerelésével vádolják a Viking tulajdonosát.
| null | 1 |
https://g7.hu/vilag/20190608/norveg-milliardos-porgette-fel-a-dunai-szallodahajo-iparagat-de-egyre-tobb-kritika-eri/
|
2019-06-08 17:17:00
| true | null | null |
G7
|
Továbbra is hihetetlen ütemben termelik a pénzt a legnagyobb magyar – jelentős részben kormányközeli – építőipari cégek. Bár a szektor vezető vállalatainak hosszú idő után először csökkent a profitrátája 2018-ban, nemzetközi összevetésben még így is bevételeik kiemelkedően magas része maradt meg nyereségnek. Márpedig a bevételek nagyon gyorsan növekednek, amit jól mutat, hogy tavaly már legalább 40 olyan építőipari vállalat volt az országban, amelynek forgalma meghaladta a 10 milliárd forintot, szemben az egy évvel korábbi 34-gyel.
Átlépték az ezermilliárdot
Az elmúlt napokban ezeknek a társaságoknak*Az eddig közzétett adatok alapján 40 olyan vállalatot találtunk, amelynek árbevétele meghaladta a 10 milliárdot, de ez a szám még növekedhet. Akadnak ugyanis olyan cégek, amelyek nem tettek eleget beszámolási kötelezettségüknek a május 31-i határidőig. az éves jelentéseit néztük át és elemeztük, ebből pedig kiderült, hogy a hazai építőipar tovább koncentrálódott, és az ágazatban tovább erősödtek a kormányközelinek tartott vállalkozók. A 40 legnagyobb cég összesen majdnem 1450 milliárd forintos árbevételt hozott össze, ami közel másfélszerese a 2017-es 992 milliárdnak. Ezzel ez az alig több mint három tucat vállalat ellenőrzi a teljes hazai építőipar durván negyedét. Egy évvel ezelőtt ez az arány még csak 20 százalék körül volt.
Pontos számot azért nem lehet mondani, mert a Központi Statisztikai Hivatal ugyan gyűjti az ágazati szintű bevételadatokat, ezeket azonban csak elég nagy késéssel teszi közzé, így jelenleg a 2016-os a legfrissebb elérhető adatsor. A szintén a KSH által közölt termelési mutatókból azonban elég nagy pontossággal meg lehet becsülni a szektorban ténykedő vállalatok forgalmát is. Ez alapján pedig úgy tűnik, hogy az iparág cégeinek összesített bevétele tavaly 5800 és 5900 milliárd között alakulhatott, a 40 cég 1450 milliárdja pedig ennek épp a negyede.
A piac további koncentrálódásához az kellett, hogy a legnagyobb cégek közül mindössze hatnak csökkent a forgalma, a maradék 34 bővülni tudott. Sőt, tucatnyi társaság legalább duplájára növelte árbevételét. Ebben a kiugróan eredményes körben pedig kifejezetten szép számmal akadnak olyan vállalatok, amelyek nevével gyakran találkozhatunk a közbeszerzések nyertesei között vagy a Mészáros Lőrinc sikertörténetéről szóló beszámolókban. Az ország egyre több pontján dolgozó Mészáros és Mészáros Kft. 150 százalékos gyarapodásnak örülhetett, de duplázott az idén év elején a felcsúti milliárdos tulajdonába kerülő ZÁÉV és a Mészáros-gyerekek cége, a Fejér B.Á.L. is. A V-Hidat – amit tavaly szerezett meg az egykori gázszerelő – pedig csak egy hajszál választotta el ettől.
Háromszoros profitráta
A forgalom rohamos növekedésének azért is van jelentősége, mert ennek egy igen jelentős hányada eredménysoron is megmarad. Tavaly a legnagyobb cégek árbevétel-arányos nyeresége 8,4 százalékos volt. Ez ugyan némileg alacsonyabb a 2017-es mutatónál, de nemzetközi összevetésben még így is elég magas. A hazánkban aktív multik közül a Strabag-csoport például globálisan mindössze 2,3 százalékos mutatót hozott össze, míg a Swietelskynél 2,5 százalék volt ez az arány a legutóbbi teljes üzleti évükben, a Colas pedig a 2 százalékot sem érte el.
Tavaly részletesen írtunk róla, hogy itthon ráadásul
teljesen paradox módon a kisebb szaktudást igénylő mélyépítési munkákkal lehet jobban keresni, a magasépítés kevésbé jövedelmező.
Ezt részben az magyarázta, hogy az állami munkákon felhizlalt vállalatok egészen döbbenetes profitrátával működtek, márpedig a mélyépítésben*például autópálya-építési a megrendelések nagy része az államtól jön.
Ezúttal kissé javult a helyzet: bár a magasépítés*épületek felhúzása továbbra is kevesebbet hoz, de legalább már kisebb a lemaradása, mint 2017-ben. Más kérdés, hogy sajnos ez sem elsősorban azért történt, mert elkezdett működni a piac, hanem, mert néhány, szintén jelentős részben állami megrendelésre dolgozó vállalat ezúttal ebben a szegmensben is felfelé húzta az átlagot. Ilyen például a Fejér B.Á.L., amely majdnem 25 százalékos profitrátával működött*Ennél magasabb árbevétel-arányos adózott eredmény csak egy cégnél, a Colas-csoport egyik vállalatánál volt, ott azonban különböző pénzügyi műveletek torzították el az adatot. Az üzemi (tehát a ténylegesen az építőiparból származó) profit ennél jóval alacsonyabb volt, a bevétel 5 százalékát sem érte el..
Százmilliárdot vittek haza a tulajdonosok
A megugró bevétel és nyereség természetesen a legnagyobb cégek osztalékát is megdobta. A 40 vezető építőipari vállalatból ezúttal közel 104 milliárd forintot vettek ki a tulajdonosok, másfélszer annyit, mint 2017-ben, és kilencszer többet, mint öt esztendővel korábban.
A pénz elég jelentős része kormányközeli vállalatokhoz került. Mészáros Lőrinc és családja építőipari cégei összesen több mint 30 milliárd forint osztalékot fizettek, de közel feleennyivel gazdagodott két, szektorban ténykedő vállalatának köszönhetően a felcsúti milliárdos állandó üzlettársa és barátja, Szíjj László is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros Lőrinc új rekordja: 25,4 milliárd forintot vesz ki a cégeibőlMegtáltosodnak azok a cégek, amiket megvesz a felcsúti milliárdos. Volt olyan, amelyik ötszörözte a profitját és még ennél is több osztalékot fizetett. Így továbbra is exponenciális ütemben nő a felcsúti polgármester osztalékjövedelme.
|
Különös dolgok zajlanak a százmilliárdokkal kitömött magyar építőiparban
|
Továbbra is hihetetlen ütemben termelik a pénzt a legnagyobb magyar – jelentős részben kormányközeli – építőipari cégek. Bár a szektor vezető vállalatainak hosszú idő után először csökkent a profitrátája 2018-ban, nemzetközi összevetésben még így is bevételeik kiemelkedően magas része maradt meg nyereségnek. Márpedig a bevételek nagyon gyorsan növekednek, amit jól mutat, hogy tavaly már legalább 40 olyan építőipari vállalat volt az országban, amelynek forgalma meghaladta a 10 milliárd forintot, szemben az egy évvel korábbi 34-gyel.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20190612/kulonos-dolgok-zajlanak-a-szazmilliardokkal-kitomott-magyar-epitoiparban/
|
2019-06-12 17:29:20
| true | null | null |
G7
|
Három éve nyomoz költségvetési csalás gyanúja miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a piaci árnál drágábban, uniós támogatásból beszerzett fogászati berendezések ügyében. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján indult büntetőeljárásba azonban már nem került be Orbán Viktor fogorvosának és üzlettársának az érdekeltsége, az OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt., ahol az OLAF szintén vizsgálódott. Az uniós ellenőrök azt kifogásolták, hogy az OTI kötelező részvétele a pályázati felhívásban sérthette a közbeszerzési irányelvet, ugyanis a cég tender kiírása nélkül jutott több mint félmilliárd forinthoz.
Öt évvel ezelőtt az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF azért indított vizsgálatot, mert felmerült a gyanú, hogy hazánkban súlyos szabálytalanságok történtek húsz, fogászati fejlesztésekre kiírt uniós projektben, amelyekben ráadásul egymással összefüggő tulajdonosi körű cégek (Island csoport) szerepeltek. Az OLAF 2016 decemberében küldte meg az ajánlását a magyar ügyészségnek, amely elrendelte a nyomozást. Az ügyről a csalás elleni hivatal anyaga alapján a 24.hu részletesen beszámolt.
Az OLAF úgy vélte, hogy
jogellenesen fizettek ki támogatást egy magyarországi projektben,
egy vállalkozás az egyik uniós programban gépeket vásárolt, majd egy másikban szállított,
a lánckereskedés révén a vételár jóval a piaci ár felett volt, és előfordult, hogy az első körben 1,86 millió forintért leszámlázott fogászati szkennert a projekt kedvezményezettje 8,7 millióért kapta meg.
A hivatalnak feltűnt az, hogy a gépek kizárólagos magyarországi forgalmazója a csoport egyik tagja, a Dentident Implant Clinic volt, ám a támogatást elnyert cégek nem tőle, hanem egymástól vették meg a fogászati szkennereket. Ráadásul – amint említettük – a piaci ár többszöröséért, és az OLAF szerint a túlárazás tudatos volt.
Megtörtént az is, hogy több mosonmagyaróvári fogászati cégnél tartott ellenőrzésen az OLAF munkatársai nem találták meg a szkennerek egy részét. A cégek számlamozgásaiból pedig az derült ki, hogy ugyanazt az összeget ide-oda utalgatták egymás között, a nyereséget pedig offshore cégek révén visszajuttatták a kedvezményezettekhez.
Az offshore cégek beiktatása – mint a 24.hu is hangsúlyozta – azért volt aggályos, mert csak átlátható szervezetek részesülhetnek költségvetési támogatásban. Annak a történtek idején azok a vállalkozások számítottak, akiknél a tulajdonosi offshore-rész a 25 százalékot nem érte el. A fogorvosi hálóban szereplő offshore vállalkozásoknál pedig ennek alatta maradtak a 24 százalékos offshore-részekkel.
Melyek voltak ezek a vállalkozások?
Az M.Son Hungary Kft. esetében a MSON Investment Inc., a CadCam Dent Kft., a Dentident Implant Clinic Kft. és az Airport Hotel Budapest**** Szállodaüzemeltető Kft.-nél a La Rosa Investment Inc., a Dentmill Kft. esetében pedig a Pineware Inc. és Dentmill Inc.
Orbán fogorvosának a cége is képbe került
Az OLAF az ügyet 2015-ben összekapcsolta a kormány által támogatott fogorvosi turizmus fejlesztésével, ezért az azt irányító OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt.-re is kiterjesztette a vizsgálatot. A fogorvosi céghálóra és az OTI-ra vonatkozóan együtt 700 millió forintnál többről volt szó.
A csalás elleni hivatal az OTI "részvételét és lehetséges illegális tevékenységeit" vizsgálta a GOP-2011-1.3.1/F, illetve a KMOP-2011-1.1.4/F közös pályázati felhívás alá tartozó projektekben.
Az OTI Zrt. Orbán Viktor miniszterelnök fogorvosának, Bátorfi Bélának és Szűcs Lászlónak az érdekeltsége. Bár – mint korábban is megjelent – az OLAF által vizsgált céghálózat tagjaiban Bátorfi nem érdekelt, de az OLAF arra gyanakodott, hogy az OTI túl sok "szakértői napot" jelenthetett be, és kötelező részvétele a pályázati felhívásban sérthette a közbeszerzési irányelvet.
Bátorfi Bélát a nagy nyilvánosság 2011-ben ismerhette meg, amikor a fogászati turizmust a kormány kiemelt területté tette, és egymilliárd forintos támogatást adott rá. A miniszterelnök ezt az első Magyar Fogászati Turizmus Konferencián jelentette be. Ott beszéltek a Bátorfi Béla és Szűcs László által létrehozott "Országos Fogászati Turizmus Fejlesztési Programról" is.
A támogatásért jelentkező fogászatoknak azonban – mint anno az Origo megírta – feltételként szabták azt, hogy részt vegyenek az "Innováció a fogászatban" elnevezésű projektben. Ez az Európai Unió által támogatott, 4,5 milliárd forintos fejlesztési pályázat volt, azzal a céllal, hogy segítse a fogászatok eszközbeszerzését, vagy a fogászok bérét.
A jelentkező fogászatoknak vállalniuk kellett azt, hogy két évig szerepelnek az OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt. projektjében. Ez azt jelentette, hogy megvesznek egy innovációs csomagot, amely mellé járt a cég know-how-ja és a tagsági viszony. Egy nyertes pályázó 2-4 millió forint közötti összeget kapott, a 133 projektnek több mint félmilliárd forintot ítéltek meg. És éppen az összeg nagysága miatt kifogásolta az OLAF, hogy mindez közbeszerzés nélkül történt.
Az Átlátszó is beszámolt arról, hogy a hivatal munkatársai 2016 áprilisában ellenőrzést tartottak az OTI-nál, és Bátorfi Bélát kikérdezték a társaság tevékenységéről, Szűcs Lászlót pedig tanúként hallgatták meg. Az OLAF-osok többek között arra voltak kíváncsiak az OTI-val kapcsolatban, hogy Budapesten, a Bajvívó utcában miként végezhetett a vállalkozás minőségbiztosítást olyan fogaszatoknál, amelyekről 2016-ban kiderült, hogy nem működnek.
Orbán Viktor fogorvosát is meglátogatta az OLAF A Nemzeti Együttműködés – ismét kétharmadot szerző – Rendszerének vannak olyan figurái is, akik kevésbé ismertek, mégis érdemes beszélni róluk. Ilyen Bátorfi Béla, Orbán Viktor fogorvosa, akiről legutóbb a 24.hu írt, miután kiderítették, hogy az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) megvizsgálta egyik érdekeltségének
Tizenegy olyan cégről volt szó, amelyeket azonos címre jegyeztek be, az általuk elnyert támogatások összege pedig 300 millió forintra rúgott. Az OTI szerint olyan fogászatoknak nyújtott tanácsadást, amelyek részére a támogatást 2014-ben kifizették. Ez pedig csak úgy volt lehetséges, ha azok rendelkeztek működési engedéllyel. Az OTI részéről úgy vélték, azzal, hogy a társaságok később megszűntek, nem tudnak mit kezdeni.
Bátorfi Béla és üzlettársa érdekeltségei nagyot kaszáltak
2014-ben írtuk meg, hogy a Bátorfi érdekeltségeihez került állami és uniós támogatások hárommilliárd forinthoz közelítettek. A történet szépsége az volt, hogy a Bátorfi Bélához köthető cégek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen (NFÜ) keresztül azt követően nyertek jelentős összegeket, hogy Orbán Viktor a miniszterelnökséget vezető államtitkár – Lázár János – útján átvette az NFÜ irányítását.
Ezen felül kiderült az is, hogy a fogorvos egyik vállalkozása, a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő-, Kutató-, és Tudástranszfer Központ Kft. a közvetlenül a választások előtt 400 millió forinthoz jutott a rendkívüli kormányzati tartalékból.
Hárommilliárd forinthoz közelítenek Orbán fogorvosának állami támogatásai Az elmúlt másfél évben összesen 2,2 milliárd forint állami és uniós támogatást kaptak Orbán Viktor miniszterelnök fogorvosa, dr. Bátorfi Béla érdekeltségei a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen keresztül. A pályázatok többségéről azután hoztak döntést, hogy Orbán Viktor a miniszterelnökséget vezető államtitkár útján átvette az NFÜ irányítását.
A cég tulajdonosai között ott volt a Magyar Fogászati Turizmus Szervező Kft. és az OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt. Ez a két társaság – az Opten céginformációs rendszer adatai alapján – Bátorfi Béla és üzlettársának, Szűcs Lászlónak az érdekeltségei. A fejlesztő és kutató cégnek egyébként 2017-ben az értékesítés nettó árbevétele 44,1 millió forint volt és 8,7 millió forintos adózott eredményt ért el.
A cégcsoportnak 2012 és 2014 között megítélt támogatásokat korábbi írásunkban összesítettük. Az említett 400 millió forintos állami támogatáson felül a következő összegekhez jutottak hozzá Bátorfi Béla és Szűcs László érdekeltségei.
2012 júniusában a Bátorfi és Társa Fogászati Kft. "innovációs eredmények hasznosítására" kapott 5 millió forintot.
2013 március végén 1,3 milliárd forintot kapott az NFÜ-től a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő-, Kutató-, és Tudástranszfer Központ Kft., amely az összegből kutatóközpontot hozott létre.
2013 novemberében Bátorfiék másik vállalkozása a Malév Air Tours Kft. 56 millió forintot kapott "komplex fejlesztésre". 2013 év végén pedig a Bátorfi-Szűcs-féle OTI Zrt. 173 millió forinthoz jutott, hogy komplex vállalati technológia-fejlesztést hajtson végre.
Az OTI következő, 249 millió forintos, GOP-programos támogatásának jogcíme a "B2B közösségi rendszer kialakítása a magyarországi fogászati és fogtechnikai szolgáltatók számára" volt. A támogatást 2013. december 18-án ítélték oda. Csakúgy, mint – hívtuk fel a figyelmet – a többi Bátorfi és Szűcs érdekeltségnek.
A Malév Air Tours 137 millió forintot kapott utaztatás-ügyviteli portál létrehozására, a Magyar Fogászati Turizmus Szervező Kft. 248 millió forinthoz jutott B2C szolgáltatásközvetítői keretrendszer kiépítésére, a Digital Board Networks Kft. kasszájába pedig 35 millió forint került, hogy javítsák a digitális tananyag hozzáférést az Apáczai Tudástár 2.0 programban.
Korábbi cikkünkben hangsúlyoztuk, hogy Bátorfi és üzlettársa "egy nap alatt, ugyanazon programon belül (GOP 3.3.2-13) összesen 669 millió forinthoz jutottak az Orbán és Lázár irányítása alatt álló NFÜ-től."
Szűcs László, az OTI vezérigazgatója anno a sajtóban azt nyilatkozta, hogy az OLAF minden dokumentumot, szerződést és kimutatást átvizsgált, és kiderült, hogy semmilyen közbeszerzési irányelvet, jogszabályt vagy előírást nem sértettek. Az OLAF vizsgálatának a vállalatra nézve érdemi visszajelzése vagy elmarasztaló lépése, szankciója nem volt.
Szűcs László a nyilatkozataiban hangsúlyozta azt is, hogy Bátorfi Béla soha nem volt vezető tisztségviselője OTI-nak, annak operatív irányításában nem vett részt. Megjegyezte azt is, hogy az OTI-t és a cég munkatársait semmilyen nyomozó hatósági ügyben vagy ügyészségi nyomozás kapcsán nem keresték.
Ennek oka az lehet, mint az Átlátszó a Legfőbb Ügyészségtől megtudta, hogy
az OLAF ajánlása nem érintette azokat a GOP-os projekteket és KMOP-es programot, amelyek révén Bátorfi Béla és Szűcs László érdekeltségei uniós támogatáshoz jutottak.
Azt egyébként, hogy a fogászati berendezések támogatott beszerzésével kapcsolatban költségvetési csalás gyanúja miatt elrendelt nyomozás hol tart, nem tudtuk meg, mert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az eljárásra vonatkozó kérdéseinkre a kért időpontig nem válaszolt.
Címlapkép: 2011. április 21. Orbán Viktor miniszterelnök beszél az I. Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Konferencián, a herceghalmi Abacus Business & Wellness Hotelben. Az asztalnál ül Bátorfi Béla, az Orvosi Turizmus Zrt. felügyelőbizottságának elnöke (j2) és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. (Fotó: Soós Lajos / MTI)
|
OLAF-jelzések: Orbán fogorvosának támogatását is gyanúsnak találták az uniós ellenőrök
|
Három éve nyomoz költségvetési csalás gyanúja miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a piaci árnál drágábban, uniós támogatásból beszerzett fogászati berendezések ügyében. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján indult büntetőeljárásba azonban már nem került be Orbán Viktor fogorvosának és üzlettársának az érdekeltsége, az OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt., ahol az OLAF szintén vizsgálódott. Az uniós ellenőrök azt kifogásolták, hogy az OTI kötelező részvétele a pályázati felhívásban sérthette a közbeszerzési irányelvet, ugyanis a cég tender kiírása nélkül jutott több mint félmilliárd forinthoz.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/06/11/olaf-jelzesek-orban-fogorvosanak-tamogatasat-is-gyanusnak-talaltak-az-unios-ellenorok/
|
2019-06-11 12:40:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Nemrég jelentették be, hogy a kormány lehívja a kínai hitelt a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésére. A beruházás kivitelezőivel pedig május 24-én aláírták a Soroksár–Kelebia-vasútvonal korszerűsítésére vonatkozó szerződést. A vasútvonal építése a tervek szerint 2023-ra fejeződhet be, és a Figyelő három évvel ezelőtti, elhíresült számítása szerint a jelenlegi körülmények között 2400 év alatt térülne meg a beruházás, melynek kalandos történetéről tavaly októberben írtunk részletesen.
A 152 kilométeres szakaszra vonatkozó, a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. által kiírt tendert – mint az Index is megírta – a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő vasútépítő cég, az RM International Zrt. nyerte el két kínai vállalkozással konzorciumban. Ezek a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft. és a China Railway Electrification Engineering Group (Magyarország) Kft.
A beruházás értéke nettó 2 milliárd USD, azaz mintegy 588 milliárd forint.
Az RM International Zrt. ügyvezetője – az Opten céginformációs adatbázis szerint – Mészáros Beatrix, tagjai pedig Mészáros Lőrinc érdekeltségei, a Mészáros és Mészáros Kft. és az R-Kord Kft. Nagy valószínűséggel az RM Internationalt erre a munkára hozták létre, mert 2017-ben semmilyen árbevétele nem volt. Hogy 2018-ban miként alakult a cég árbevétele, még nem látszik.
Az uniós közbeszerzési értesítő, a TED legfrissebb számában megjelent tájékoztatóból kiderül, hogy
a beruházás alvállalkozói között megtalálható a Huawei, valamint a Mészáros-család több vállalkozása:
az R-Kord Kft. és a V-Híd Zrt. Mészáros Lőrincé,
a FEJÉR-B.Á.L. Zrt. a gyerekeié (Mészáros Beatrix, Mészáros Ágnes és ifjabb Mészáros Lőrinc),
a VASÚTVILL Kft. pedig Mészáros vejéé, Homlok Zsolté.
A hivatalos tájékoztató szerint az alábbi alvállalkozók vesznek részt a vasútvonal építésében: R-Kord Kft.; FormiConcept Kft.; Kontúr Csoport Kft.; RING Mérnöki Iroda Kft.; TSCP Kft.; V-Híd Zrt.; VASÚTVILL Kft.; Vasútépítők Kft.; MÁV FKG Kft.; Híd-Tám Kft.; FEJÉR-B.Á.L. Zrt.; VILLFELÉP Bt.; China Railway Design Corporation; China Railway Electrification Engeineering Group Co., Ltd.; CARS Engineering Consulting Corporation Limited (Bejging); CRSC International Company Limited; Nokia Shanghai Bell Co., Ltd.; Huawei Technologies Hungary Ltd.; ZTE Hungary Ltd.; China Railway Electric Industries Co., Ltd.; China Railway No. 9 Group Co., Ltd.; Shanghai Civil Eingineering Group Hungary Ltd.
A 24.hu néhány hete írta meg, hogy idén már összesen 564 millió forintnyi munkát kaptak meg Mészáros Lőrinc és Homlok Zsolt vállalkozásai a Magyar Államvasutak Zrt.től.
Az Átlátszó június elején számolt be arról, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. egy másik céggel közösen 22 milliárd forintos keretösszegű gázhálózati munkát nyert el. Korábban pedig megírtuk, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltsége sorra nyeri a jól fizető munkákat, és többször úgy viszi el a tendert más vállalkozások elől, hogy az eredetileg becsült árnál jóval drágábban dolgozik.
|
A Huawei és több Mészáros-érdekeltség is alvállalkozó lesz a Budapest-Belgrád vasútvonal építésénél
|
Többek között a Huawei, valamint Mészáros Lőrinc, illetve gyerekei és veje érdekeltségei lettek az alvállalkozói a Soroksár és Kelebia közötti vasútvonal fejlesztést megkapó CRE Konzorcium-nak. A CRE egyik tagja egyébként – mint ismert – a családfő vállalkozása, az RM International Zrt.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/06/12/a-huawei-es-tobb-meszaros-erdekeltseg-is-alvallalkozo-lesz-a-budapest-belgrad-vasutvonal-epitesenel/
|
2019-06-12 12:47:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.